1.

tétel: Az egy ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzõinek Az egyes azono azonosítása
FELADAT:

A források és ismeretei segítségével mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Az Indus völgyében a Kr. e. 3. évezredben kibontakozó dravida kultúrát a Kr. e. 2. évezred közepén árja törzsek hódították meg. A dravidák jelentős része a szubkontinens délebbi részeire költözött. Az ún. védikus korban (Kr. e. 3. évezred közepe és III. század között) alakult ki az árják új civilizációja, amiben jelentős szerepet játszott a brahmanizmus. Indiában kisebb-nagyobb államalakulatok jöttek létre, amelyek egymás elleni harcai ritkán eredményezték nagyobb területek egyesülését, a széttagoltság megszüntetését. Kifejtés A brahmanizmus és a hozzá kapcsolódó társadalmi szerkezet: A brahmanizmus sokistenhitű vallás, ahol a világ rendjét három fő istenség határozza meg. A hódító árják által létrehozott új társadalmi tagolódás a bőrszín szerinti különbségen alapult (varnavagy kasztrendszer). A brahmanizmus megőrizte a védikus vallás bizonyos elemeit: a világ örök és megváltoztathatatlan, az újjászületés, a lélekvándorlás, a dharma (a minden felett álló világtörvény által előírt kötelességek) megtartása, az isteneknek bemutatott áldozatok jelentősége. E rendszer négy kasztot és a kaszton kívüliek csoportját különböztette meg. A kasztba csak beleszületni lehetett. A kasztok közötti átjárás attól függött, hogy az illető mennyire tartotta be a számára előírt vallási parancsokat, azaz kasztja törvényeinek megfelelően élt-e. Ha igen, akkor volt reménye a reinkarnáció (újjászületés) következtében egy magasabb kasztba születni. A brahmanizmus (áldozatbemutatásban játszott kiemelt szerepük életmódjuk tisztelete) tette lehetővé, hogy a papok kasztja megszerezze a politikai vezető szerepet is a ksatrijákkal vívott küzdelmek során (az eposzok megőrizték a harcok mitikus elemekkel átszőtt történetét). A buddhizmus és a hozzá kapcsolódó társadalmi elképzelések: A brahmanizmussal szemben a Kr. e. VI. században kialakult vallás, alapítója a ksatrija Gautama Sziddharta (Buddha). Nem fogadta el a kasztrendszert, de nem is hirdetett harcot ellene. Tanítása szerint van lehetőség az egyénnek az örökös újjászületés kényszeréből való kiszakadásra (nirvána). Tanításának lényege: a boldog megsemmisülés (nirvána) a vágyakról való lemondással érhető el. A szerzetesi élet központjában az elmélkedés és önmegtartóztatás állt, de a híveknek is erre kell törekedniük ahhoz, hogy megszabaduljanak az újjászületés kényszerétől. A buddhizmus a negyedik legnépesebb világvallás. Meghatározó a jelenléte Nepálban, Tibetben, Kínában, Japánban és Indokina területén. A két vallás egymáshoz való viszonya és az indiai állam(ok) életében játszott szerepe: A buddhizmus lényegi tanításaival ellenkezett a világi értelemben vett vallási harc a brahmanizmus ellen.

1

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
A Maurja-dinasztia legjelentősebb tagja, Asóka (Kr. e. III. század) felismerte azonban, hogy amíg a varnák (kasztok ) együttes fellépését lehetetlenné teszik a vallási törvények, addig egységes állam sem jöhet létre Indiában. Asóka ezért buddhista lett, és támogatta a vallás elterjedését, a társadalom átalakulását, de halála után a reform leállt. Asóka kísérlete kudarcba fulladt, de hatására a brahmanizmus megújulása elkezdődött (hinduizmus). Lezárás, összegzés A hinduizmus a többi vallással szemben toleránsabb, mint a brahmanizmus volt. A hinduizmus megőrizte a kasztrendszert, de több kisebb csoportra osztotta a társadalmat (alkasztok), amelyekbe – a korábbiakhoz hasonlóan – csak beleszületni lehetett, és meghatározott foglalkozást űzhettek tagjai. A hinduizmus nem térítő vallás ugyan, de az indiai kereskedők hatására megjelent Délkelet-Ázsiában, Indokinában is. A harmadik legnépesebb világvallás.

2. tétel: A hódító háborúk hatása és a római köztársaság válsága hód
FELADAT:

A források és ismeretei segítségével mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi hatásait! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Róma a Kr. e. III–II. század folyamán a punok ellen vívott három háborúban szerezte meg a Földközitenger nyugati medencéje feletti uralmat. Provinciákat szerveztek. A sikerrel záruló háborúk után a Földközi-tenger keleti medencéjét hódították meg. A Kr. e. II. században a meggyengült hellenisztikus államok területe is provinciává vált. A Birodalom központja Itália. Az államot Rómából irányítják. Kr. e. II–I. század között jelennek meg a válság jelei. Átrendeződtek a Birodalom területén a gazdasági, társadalmi és ezek következtében a politikai viszonyok. A hódítások eredményeképp a gazdaság terén óriási felvirágzás lehetősége teremtődött meg, ám a válság társadalmi és politikai elemei egyelőre nem tették lehetővé ennek kibontakozását. Kifejtés A földbirtokviszonyok átrendeződése Az ager publicusból a patríciusok részesedtek elsősorban, ami a rabszolgatartó nagybirtokok (latifundium) kialakulásához és a kisparaszti birtokosság súlyának csökkenéséhez vezetett. A parasztság helyzetének megváltozása a hódító háborúk idején A katonai kötelezettség a szolgálatra kötelezett kisbirtokos parasztok elszegényedéséhez vezetett. A háborúk során ez a réteg óriási emberveszteségeket szenvedett el. A latifundiumok előnybe kerültek a paraszti birtokokkal szemben, egyrészt mert a parasztok nem vagy nehezen jutottak bérelhető földekhez, másrészt a latifundium olcsóbban termelt, mint a paraszti kisbirtok.

2

A földjüket vesztett parasztok jelentős számban Rómába költöztek, ott reméltek megélhetést (antik proletariátus problémája). Katonai válság Az eladósodó parasztok elvesztették fegyvereiket is. A nehézgyalogság felállítása veszélybe került. A hódításokban egyre nagyobb haderőre lett volna szükség, ám a parasztságból ezt nem lehetett biztosítani, ezért sor kerül a hadsereg átalakítására is (paraszti hadsereg helyett zsoldos hadsereg, Marius reformjai után állandó hadsereg). A hadvezérek a polgárháborúban saját politikai törekvéseikre tudják felhasználni a tőlük földet kapó zsoldos katonákat és veteránokat (pl. Sulla, Pompeius, Caesar, Antonius, Octavianus). A rabszolgák helyzete, gazdasági szerepe A háborúk következtében rengeteg rabszolga került a Birodalomba, ezért az áruk lecsökkent, s nem törekedtek velük szemben az emberséges bánásmódra, a megfelelő ellátásra. Általánosságban elmondható, hogy a városokban élő és dolgozó rabszolgáknak jobb volt a helyzete, mint a vidéken vagy a nem ház körül élőké. Csak az ellátásukról gondoskodva a szabadoknál olcsóbb munkaerőt jelentettek. Munkájuk megbecsüléseként felszabadíthatták őket, így külön réteggé váltak a libertinusok. A rabszolgák számának növekedése a rabszolgafelkelések állandó veszélyét is jelenti (pl. szicíliai felkelések, Spartacus lázadása). A hódítások társadalmi következményei a gazdasági/politikai elitben A hódítások következtében a hagyományos római erkölcsi értékek válságba kerültek. A görög műveltség átvétele kulturális válságot is okozott. A hódítások során jelentős szerepet játszó itáliai szövetséges népek a támogatás és a hadsereg biztosítása érdekében római polgárjogot nyernek. A lovagrend egyenrangúságot vívott ki a patríciusokkal szemben. Lezárás, összegzés A római köztársaság válságához hozzájáruló tényezők: Az eladósodásból következően bekövetkezett a parasztok válsága, ami a rabszolgatartó nagybirtok megerősödését és ezzel együtt a paraszti árutermelés csökkenését eredményezi. A rabszolgák számának növekedése egyrészt a termelés jelentős felfutását, másrészt azonban a rabszolgafelkelések veszélyét is magában hordozta. Az óriási emberveszteség és a további hódításokra törekvés katonai válságot eredményezett. (Marius reformja új hadszervezetet hozott, amely földhöz jutást is ígért. A hadvezérek diktátorként politizálnak.) Városállamból birodalom lett. Közigazgatási válságot okozott a provinciák megszerzése és a magistratusok hagyományos, a római köztársaság szokásának megfelelő munkarendjének lehetetlensége. A politikai erők közötti küzdelem végül polgárháborúkhoz vezetett a Kr. e. I. században, melynek fő színhelye Róma, ill. Itália. A társadalmi és a politikai konszolidáció (pl. a principátus idején az I–II. században) megteremti majd a virágzás lehetőségét, hiszen a lakosság nyugalomban élhetett, a gazdaság fejlődött (pl. provinciák közötti munkamegosztás, belső kereskedelem, a birodalmon kívüli területekkel való kereskedelem).

3

védett helyek. V.). A színházi versenyek. a szkéné a tulajdonképpeni színpad. A római építészetre az etruszkok és a görögök jelentős hatást gyakoroltak. amikor az árutermelés viszonylag általános jólétet biztosított. klas A róm építészet jelentõs alkotásainak azonosítása római FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a klasszikus kori görög és a római építészet sajátosságait. a női a kariatida. ezért utakat. A klasszikus korban jelentek meg a szórakozásnak. hogy saját maguk alakítsák életüket. valamint a ló.és kocsiversenyek építményei (hüppodromok). hidakat. (A sírok alaprajza pl. az Erekhtheion. A perzsa háborúk után a várost újjáépítették. a kollión a domboldalból kivájt. melynek középpontjában az agora található. hanem az agórát övező középületeknél (pl. Az oszlopot emberi alakot ábrázoló szobor is helyettesíthette: a férfi az atlaszfigura. e. Az első sorokban a város és a papság vezetői foglaltak helyet. Helyenként csatornáztak (de ennek elterjedése nem jelentős). A klasszikus korszakban jelent meg a várostervezés is: szabályozták a városépítészetet. a kultusz szolgálatában álltak a templomok. kecsesebb törzsű. Az oszloprendeket nem csak a templomépületeknél alkalmazták. lépcsőzetes üléssor). A város az alapító hérosz és a helyi kultusz legfőbb istenének védelme alatt áll. félkör alakú. ill. A görög építészet legjellegzetesebb elemei a különböző oszlopfajták: a dór (ami férfias. derékszögű úthálózatokat építettek. az oszlopfőn csigavonal látható). a városokat pedig védfallal vették körül. Az agyagtéglákból épített település két központja az agóra (piactér) és az akropolisz (fellegvár).Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 3. A szabad embereknek a poliszban tág terük volt arra is. század az athéni demokrácia fénykora. a ión (a női test arányai szerint készült. a lakóházak jellegzetességei: A görög városok gyakran kikötők. Etruria mocsaras vidéken feküdt. a versenyjátékok építményei és a színházak is. a sportversenyek az istenek tiszteletére rendezett vallási rendezvények voltak eredetileg. csatornákat. A színház jellegzetes szerkezet (az orkhesztra egy kerek vagy félkör alakú térség. hegyek oldalán jöttek létre. a tornacsarnokok (gümnaszionok). a díszes korinthoszi (akantuszlevelek futnak a tetején körbe). a vallási ünnepekhez kötődő versenyeknek helyet adó középületek: pl. A vallás szabta meg a görög középületek főbb művészi feladatait. A klasszikus kor legjelentősebb épületegyüttese a Periklész vezette Athén Akropoliszra emelt épületei (Athéné temploma a Parthenón. tétel: A klasszikus kor kiemelkedõ kulturális emlékei. sztoa) is. az előadás alatt a kórus helye. képességeiket sokirányúan fejlesszék. ha mód volt rá.) Kifejtés A görög köztéri építkezések. Athénban kötelező volt a közösség ügyeinek intézésében. kiemelkedõ alkotásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Kr. a versenypályák (sztadionok). 4 . robusztus hatást kelt). a közösségi ünnepségeken részt venni. megmutatja. Az etruszk művészetre vonatkozó ismereteink legnagyobb része azonban a sírokból előkerült leleteken alapul. milyen lehetett a római lakóháznak is mintául szolgáló jellegzetes etruszk otthon. Propülaia stb. erődítményeket kellett építeni.

télen füstösek. csatornák. a látványos rendezvényeknek helyet adó amfiteátrum és a circus is. árkádos vízvezetékek. A római köztéri építkezések. városfalak) kialakításában is. A római városok nagyon fontos eleme volt a társasági élet központjának számító közfürdő. Az alkotások egyre díszesebbé.A görög emberek élete tehát egyrészt a nyilvánosságnak teret adó köztereken. A lakóházak javarészt vályogból készültek. és hosszú vízvezetékeken juttatták a városba. erejét fejezte ki a köztéri építkezés pompája. vásárcsarnokok. A provinciák városai a katonai táborokból alakultak ki. A köztársaság első századaiban a templomépítés a meghatározó építészeti feladat. cirkuszok. diadalívek. sokáig tűz a nap). ill. a bazilika (eredetileg háromhajós törvény. kereszt-. Ritkán volt folyóvíz. túlzsúfolttá lettek. a fürdők. 4. egy-egy uralkodó – olykor irreális. mind a rómaiaknál a város. összegzés A politika és az építkezések kapcsolata Mind a görögöknél. A lakószobák egy kisebb udvar (átrium) körül szabályos rendben. Kisebb fesztávolságot síkfödémmel. alacsonyak voltak a lakások. A városi köznép akár többemeletes bérházakban (ún. mind pedig a kényelem szempontjából. a csatornázottság. utak. Ahol az éghajlat megkívánta. Lezárás. gazdagsága. a lakóházak jellegzetességei: A római város jellegzetességei: az úthálózat. A városrendezés mestereinek tekinthetők a rómaiak. a díszterek. mert nagy a meleg. a vízvezetékrendszerek kiépítése. A jellegzetes római középületek itt is megtalálhatók voltak. onnan pedig a város megfelelő pontjaira. A faszerkezet miatt komoly veszélyt jelentett a tűzvész (szenes serpenyőkkel fűtöttek). tétel: A Nyugatrómai Birodalom bukása és a népvándorlás Nyu FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a Nyugatrómai Birodalom bukásának okait! 5 . A római művészet a császárkorban azonban fokozatosan veszített eleganciájából. insulákban) lakott. a fürdő és – nagyobb városok esetén – a többemeletes bérházak. pl. a Birodalom nagyságát. és gömbboltozattal hidaltak át. színházak.és kereskedelmi épületek). A víz egy árkádsor tetején. A család életének központja egy belső udvar volt. A lakóház külvilágtól elzárt. nagyzoló – vágyait tükrözték. másrészt a nyilvánosságtól elzárt lakóházakban zajlott. a szobákat – a fürdőkhöz hasonlóan – padlófűtéssel látták el (a padló kőlapjait tartó oszlopok közé és a falak üreges tégláiba gőzt vezettek). Róma élen járt a monumentális épülettípusok (pl. A római lakóházak (különösen a villák) felülmúlták a görögöt mind a változatos alaprajz. másrészt azonban a görög nő társadalmi helyzetét is a külvilágtól való elzártság jellemezte. csatorna. nagyobbat azonban már donga-. aminek részben éghajlati oka van (minél kevesebb ajtó és ablak. A környékbeli források vizét összegyűjtötték. a diadalívek stb. szimmetrikusan helyezkedtek el.és tárolótartályokig. célszerű alaprajzuk gyors közlekedést tett lehetővé. csöveken keresztül jutott el a városi elosztó. ezért kevés emlék maradt fenn. a városfal. Ekkor alakultak ki a városi középületek típusai.

Az angolok. ill. a munkaerőhiány. és II. a támadó. A hódító háborúk lezárultak. hanem egy olyan hatalmas népmozgást szerte Európában. Pannóniát a hunok szállták meg. (A gazdasági erőnek köszönhetően eredményesebben védekezhettek majd a barbár támadásokkal szemben is. a Birodalom két részének eltérő fejlődése. szászok Britanniát foglalták el. A gótok jelentette veszély csökkentése érdekében Theodosius császár letelepítette őket: önálló államot alkothattak a Birodalomban. A Birodalom nyugati részének lakossága az ellátási problémák miatt (hanyatló városok) vidékre menekült. A nyugati gótok vezetésével a hunok elöl menekülő germánok kifosztották az önmagát megvédeni képtelen Rómát (410). a piacra kerülő áru mennyisége kisebb lett (a colonus többet fogyasztott a rabszolgánál). elindította viszont a Birodalom részekre szakadását. A válság fontosabb összetevői: a gazdaság hanyatlása. decentralizáció a Birodalom nyugati részén. és megnövelte a germánok katonai erejét is. s ez a területről befolyó adó csökkenését eredményezte. A népvándorlási hullám a hunok hatására indult el Európában (375). hogy nyugat felé támadjanak inkább. majd Galliába vonultak. A III. és legyőzték a császári haderőt (378 Hadrianopolis). A népvándorlás nem alkalomszerű támadást jelent.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A IV–V. a nyugati/vizigótok azonban menekülni próbáltak. században a Római Birodalom válságba jutott. 6 . ill. de a császári diplomácia elérte. Kifejtés Az I. Attila halála után (453) a hunok birodalma felbomlott. században a gazdasági virágzás miatt a provinciák megerősödtek.) A II–III. A vandálok Africa provinciát foglalták el. ezért a rabszolgatartó nagybirtokon (latifundium) elterjedt a colonusok alkalmazása. akik határvédő funkciókat láttak el. a távolsági kereskedelemnek köszönhetően. amit a császárok (Diocletianus. evvel párhuzamosan Itália gazdasági szerepe egyre csökkent. Constantinus) adóemeléssel. a kereskedelem központjának keletre tolódása az ipar és a városok hanyatlásához vezetett a Birodalom nyugati részén. élelem). A piac beszűkülése. A letelepedés további népességnövekedést okozott. a burgundok is Galliában telepedtek le. ezért a gótok fellázadtak. a patrocínium rendszere. Ez a lépés csak átmenetileg hozott megnyugvást. században engedélyezte először Róma nagyobb germán csoportok betelepedését. ill. csökkent a rabszolgák száma. A hunok Attila vezetésével először a Keletrómai Birodalomra támadtak. A Birodalom keleti részén viszont fennmaradtak a piacok a pénzgazdálkodásnak. és katonai szolgálatért cserében bebocsátást kértek a Római Birodalomba. melynek hatására alapvetően megváltozott a korabeli Európa társadalmi. így a városok jelentősége is megmaradt. a birodalom területére betelepedő barbárok destabilizáló szerepe. a császári adminisztráció meggyengülése. de nem elhanyagolható tényező a „harci” vágy és a Római Birodalom vonzása. gazdasági és politikai helyzete. A keleti területek uralkodója azonban nem teljesítette az ígéretét (zsold. földművelésből tartotta fenn magát (naturális/önellátó gazdálkodás). ám ezeket akkor még Róma hárítani tudta. akik bérleti díj fejében művelték meg a számukra kiosztott parcellát. A keleti/osztrogótokat a hunok uralmuk alá vonták. A népvándorlás okai: éghajlatváltozás és a népességnövekedés miatt bekövetkező földhiány. század folyamán a túlnépesedő germán törzsek már be-betörtek a Római Birodalom határ menti területeire. A Nyugatrómai Birodalom azonban önmagában nem lett volna képes a hunoknak ellenállni. A nagybirtokosoktól függő helyzetbe kerültek a kisbirtokosok (patrocínium). ezért a germánokkal kötött szövetséget (451 Catalaunum). a munkaerő röghöz kötésével próbáltak meg ellensúlyozni. A colonusok megjelenése csökkentette a munkaerőhiányt.

Amikor Klodvig frankjai legyőzték a helytartót (486). ruházat) is helyben állították elő (naturális gazdaság). összegzés A vandál támadás után újabb germán betörések és a törzsek egymás elleni harcai egyértelművé tették. a mindennapi élethez szükséges holmikat (szerszámok. Nagy Theodorik legyőzte Odoakert és a keleti gótok Itáliába telepedtek le. 5. technológia (égetéses földművelés. FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a mezőgazdasági technika és technológia változásának okait és következményeit.A vandálok Róma ellen indított támadása (455) után. a demográfiai változásokkal való összefüggését! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Nyugatrómai Birodalom gazdasági válsága a naturális gazdálkodás kialakulásához vezetett: a kereskedelem. a Nyugatrómai Birodalom központja a Pó mocsarai miatt jobban védhető Ravenna lett. elismerve a császári hatalom feljebbvalóságát. Lezárás. a császári jelvényeket Constantinapolisba küldette. a megtermelt terményeket a földesúr és a birtokot művelő parasztok fogyasztották el. a lakosság jelentős része vidékre költözött. az elmaradott technika. aminek egyszerre feltétele és következménye a megtermelt élelmiszer mennyiségének növekedése. Az alacsony terméshozamok. A longobárdok Pária központtal királyságot alapítottak (568). a nagyobb mennyiségű élelem előállításának feltétele és következménye a termőterület növelése különböző eljárásoknak köszönhetően. ill. Gallia provincia megszűnt. az ipar és a városok hanyatlásával a megélhetés forrása a földművelés lett. a földek eltartóképessége javult: csökkent a háborúk jelentette pusztulás. tengertől föld elhódítása) a megújuló technikával és technológiával művelhető meg hatékonyan: 7 . Kifejtés A IX–X. a nagyobb termőterület (új földek feltörése. éhínségek). (476-ban Romulus Augustulust lemondatta Odoaker. hogy a germánoknak nem érdeke megőrizni a Nyugatrómai Birodalom egységének a látszatát sem. amelyek hatására a termelékenység nőtt. talajváltó majd kétnyomásos gazdálkodás) és a korszak háborúi a népesség csökkenéséhez vezettek (gyakori éhezések.) Odoaker önmagát Itália királyának neveztette. s végül ez okozta a Nyugatrómai Bordalom bukását. A piac és a pénzforgalom visszaszorult. erdők irtása. az éghajlat kedvezően változott (felmelegedés). századtól olyan változások következtek be a mezőgazdasági művelésben és a külső körülményekben. tétel: A mez mezõgazdasági technika fejlõdésének néhány jellemzõ mozzanata a X-XI században X-XI. mocsarak lecsapolása. kiszámíthatóbb életkörülmények miatt a népesség növekedésnek indult. A hatalom a hadsereg – nem is feltétlenül római származású – vezetőinek kezébe került.

6.) A megnövekedett lakosság számára azonban szűk lett az addig művelt terület. nehézeke. összegzés A terményfölösleg kialakulása következtében és a hospesek jogainak mintájára lazult a földesúrtól való függés: a jobbágy terhei lerovása után szabadon költözhetett. újra/megalakulnak a városok (XI. csökken a természetnek való kiszolgáltatottság mértéke. Lezárás. A hospesek szerződésekben rögzítették jogaikat. a gazdálkodás szervezeti kereteit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Nyugatrómai Birodalom gazdasági válsága a naturális gazdálkodás kialakulásához vezetett: a piac és a pénzforgalom visszaszorult. mint robot esetén. másrészt vándormozgalmak alakultak ki. hogy a kora középkorban kialakuló államokban az uralkodók földbirtokokat (beneficium. Az előzőekben leírt gazdasági változásokból következik. a megtermelt terményeket a földesúr és a birtokot művelő parasztok fogyasztották el. Mindezen változás egyrészt népességnövekedést eredményez. ruházat) helyben állították elő. mentességüket és kötelességeiket. Rájuk nem vonatkozott minden földesúri jog. a táplálkozás változatosabb lett. tétel: A középkori uradalom jellemzõ vonásai közé FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a középkori uradalmak működését. kiváltságaikat pedig az ún. bíróválasztás). A modernebb eljárások következtében tovább nő a területek eltartóképessége. a mindennapi élethez szükséges holmikat (szerszámok. A terményfelesleg következtében kialakuló piaci központok a helyi kereskedelem színtereivé váltak. ami a nyomáskényszerrel kapcsolódik össze (egy uradalomhoz tartozó földterületek összehangolt művelése). előre rögzített bérrel tartoztak a földesúrnak. és robot alkalmazása helyett bérbe adták a jobbágyoknak. aminek következtében egyrészt próbáltak újabb szántókat kialakítani. elé lovat fognak (patkóval és szügyhámmal). a korai középkorban csak a szűk elit számára elérhető távolsági kereskedelem árui is szélesebb körben elterjedhettek (városok és az új kereskedelmi útvonalak kialakulása). gyakran önkormányzati jellegű jogokat is kaptak (pl. hiszen a földesuraknak érdeke volt a munkaerő letelepítése. 8 . A telepítések szervezői soltészi rangot (falubíró) és kiváltságokat kaptak. újra különválik az ipari és a mezőgazdasági termelés. A földbirtokosok gyakran felparcellázták a majorság területét. A hospesek kezdetben szervezetlenül. másrészt a felesleget a piacon értékesíteni lehet. (A jobbágy így sokkal inkább érdekelt a termelésben. borona alkalmazása. század). a terményjáradékot egyre több helyen felváltotta a pénzjáradék. telkét szabadon örökíthette. ahol egyenlő nagyságú birtokokat kaptak. A hospesek jelentős számban telepedtek le az Elbától keletre eső területeken. feudum) adományoztak katonai vagy hivatali szolgálat jutalmaként. majd szervezett formában érkeztek az addig műveletlen területekre. német jog határozta meg.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli háromnyomásos gazdálkodás.

Az uradalom és a hozzá tartozó jobbágytelkek szórtan elhelyezkedők. jobbágytelkek és a közös használatú területek. beszállásolásra nem kötelezhetők. nem összefüggőek. Az uradalom központjában a földesúri udvarház (védelem és lakóhely. (A szolga nem érdekelt a termelésben. századtól egyre több helyen a nagyobb terméshozamot biztosító háromnyomásos gazdálkodás terjedt el. Az uradalom munkaerejét kezdetben a (rab)szolgák. meghatározza a terheket. A IX-X.) A terményfölösleg kialakulása következtében és a hospesek jogainak mintájára lazult a földesúrtól való függés is: a jobbágy terhei lerovása után szabadon költözhetett. 7. a kereskedelem.A földbirtokokon azonban biztosítani kellett a megfelelő munkaerőt. támogatja az egyházat. A terményfelesleg kialakulásával felbomlott a naturális gazdálkodás rendszere. tétel: Az egy Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. mint robot esetén. azaz mentesek az állami adók alól. hogyan válik meghatározó politikai tényezővé a kora középkori keresztény egyház Nyugat-Európában! 9 . másrészt a nyomásos gazdálkodás miatt. A földesúr birtokhasználati jogot ad. hanem általában több tagból álltak. Lezárás. Az uradalmak az adományozás jellegéből fakadóan immunitást élveznek. ínség idején gondoskodást nyújt. Kifejtés A korábban szabad falvak lakói a földesurak joghatósága alá kerültek. A vad talajváltó földművelést felváltotta a kétnyomásos. majd a IX. ezért gazdaságosabb neki földhasználati jogot adni járadékok fejében. Gallia) a colonusok függő helyzete nem változott. telkét szabadon örökíthette. századtól olyan változások következtek be a mezőgazdasági művelésben és a külső körülményekben. amelyek hatására a termelékenység nőtt. Mindkét esetben nyomáskényszerrel művelték (az uradalomhoz tartozó földterületek összehangolt hasznosítása). majd egyre inkább a függő helyzetű volt colonusokból és germán szabadokból kialakuló jobbágyság jelentette. korlátozta a költözésben). amelyet a későbbiekben gyakran építettek át lakóvárrá. A faluközösség családi gazdálkodásra épül. a terményjáradékot egyre több helyen felváltotta a pénzjáradék. életüket az uradalom szabályozta (pl. a földek eltartóképessége javult. egyrészt a naturális gazdálkodás.) Az uradalom földjei három típusra oszthatók: majorság. Emellett kialakul az úriszéki bíráskodás intézménye: a colonusok és korábban is függő helyzetű szolgák mellett a földesúr bíráskodik (személyi függés) jobbágytelket bíró korábbi szabad felett is. intenzívebbé vált a termékcsere. így az uradalmakban folyó gazdálkodás is egyre magasabb színvonalú lett. Valamint katonai védelmet. de a germán társadalmak korábbi szabad rétegei is egyre nagyobb részben kerültek függő helyzetbe. Gyakran él a földbirtokos katonai kényszerrel. Mindez az uradalmakon belüli munkamegosztás átalakulását eredményezte. aminek következtében a romanizált területeken (pl. raktár) állt. ahogy a katonai kíséret tagjai lovas katonákká váltak. és robot alkalmazása helyett bérbe adták a jobbágyoknak. összegzés A mezőgazdasági újítások hatására a földbirtokosok gyakran felparcellázták a majorság területét. (A jobbágy így sokkal inkább érdekelt a termelésben.

(A Ravenna és Róma közti terület az Egyházi Állam része marad 1870-ig. hogy hatalma Istentől származik. ő nevezi ki az egyházi vezetőket. így jutott hatalomra a Karoling dinasztia (754). Ahogy Bizánc itáliai befolyása jelképessé vált. de megőrizte a frank királyok hagyományos jogait is. A kereszténység erejét mutatja az. aki kinyilatkoztatja. Róma tekintélye azon alapult. A királlyá koronázás szakrális volta mellett Chlodvig az állam kiépítésében (írásbeliség) is számított a szervezett. aki a császári hatalom átruházója. Pl. (Ő a legfőbb bíró egyházi ügyekben. hogy az egyháztól elvett földbirtokokat osztotta ki a lovagjai között. század fordulója) elfordult a keleti hatásoktól. és szövetséget kötött a frankokkal. az egyházat pedig a tizeddel kárpótolta. vagyis az egyház felett a császárok hatalma érvényesült. hogy Péter és Pál apostol halálának a helyszíne. így próbálva Rómához kötni őket. hogy Nagy Károlyt a pápa koronázta császárrá: a Birodalom világi feje a császár. Szent Patrik az írek. a pápa pedig magát tekintette a hatalom birtokosának. amikor II. Kis Pippin vállalta a langobárdok kiűzését. 10 . akinek meg kell védenie államát és az egyházát is. István pápa szembefordult a Keletrómai Birodalommal. század fordulója). amely Róma önállóságát és a római püspök világi hatalmát fogalmazta meg.) A római püspök (pápa) hatalmát az egyházi hierarchia élén kezdetben nem minden egyházi vezető ismerte el. a püspököket egyenrangúnak tekintették. másrészt a római püspökök. A hívek létszámának növekedésével kialakult az egyházi hierarchia (pápa – érsekségek – püspökségek – plébániák – hívek). (Az igaz viszont. A püspököket eleinte a hívek választották. nyugaton azonban kialakult egyrészt a világi hatalomtól függetlenebb egyház. Krisztus földi helytartója a pápa. Chlodvig az egyházra támaszkodva igyekezett hatalmát megerősíteni. ill. engedelmességen alapuló egyházi hierarchiára. hogy Martell Károly mint a kereszténység védelmezője nyert támogatókat az arabok ellen vívott csatában (Poitiers 732). mint Péter utódai különleges tekintélyt szereztek. s ez a hatalom öröklődött a Meroving dinasztiában még akkor is. hogy a császár Isten akaratából uralkodik. világi feladatokat a koronázással a császárra bízta. Szent Bonifác pedig a germánok apostola. kialakul a csalhatatlanság dogmája. Kifejtés A nyugati egyház fokozatosan függetlenítette magát a Keletrómai Birodalom császárától is. Gelasius levele a császárnak). a szent iratok értelmezésének problémáit. és ebben a minőségében a katonai. Constantinus-féle adománylevelet. stb. század folyamán kialakuló helyi/városi keresztény közösségek irányítását a püspökök végezték. Szent Kolumbán a skótok. Róma püspökét Szent Péter utódának tekintették. Vagyis a császár úgy értelmezte. a pápák világi hatalmak felett álló voltát igyekeztek elfogadtatni (lásd I. ha valós hatalommal egyre kevésbé rendelkeztek a frank állam szétesése miatt. I.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A Római Birodalomban a II. A püspökök zsinatokon vitatták meg a hit kérdéseit. de nem volt azonnal sikeres. A frankok megkeresztelése Chlodvig uralkodása idején kezdődött el (V-VI. és a germánok megtérítését (misszió) tekintette elsődleges feladatának. cserében viszont a pápa elismerte jogát a frank királyi címre (Isten kegyelméből uralkodik). így létrejött 756-ban a Pápai Állam. Kis Pippinnel. Nagy Gergely pápa (VI-VII. A pápai hatalom jelentősen megerősödött akkor. Britannia őslakosai felveszik a kereszténységet.) Chlodvig megkoronázása a korabeli felfogás szerint Isten kegyelméből történt. Kis Pippin Itália északi részét elfoglalta és a pápának adományozta. (A kor egyházi zenei stílusa a róla elnevezett gregorián.) Az ő pápaságához kapcsolódik a pápai hivatali apparátus kiépítésének kezdete is. Nagy Gergely megreformálta a liturgiát. Ez a Birodalom kettészakadása után a keleti részen így is maradt. A kereszténység 391 után államvallássá lett a Római Birodalomban. I.) A frankok túlzott megerősítésének és a keleti császárok ambícióinak „letörésére” fogalmazták meg az ún. Ezt a hatalommegosztást erősítette az is. A pápa Krisztus helytartója címet viseli (világi hatalmat fejez ki).

Közép-Ázsia. 8. közben megismerkedett a zsidó. Mohamed Kr. Az iszlám szó jelentése: belenyugvás Allah akaratába. Az arabok másik része nomád/félnomád állattenyésztő volt. hívei a muszlimok. irányzattól függetlenül hisz az alábbi hat alaptételben: hit Istenben. A karavánutak mentén városok alakultak. őket nevezték beduinoknak is. században a cluny reformok hozták el. kinyilatkoztatásokban. ezért tilos megváltoztatni. A Korán mellett a szunna (a szokások hagyománya) és a hívők egyetértése (idzsma) jelenti a vallás alapját. a Közel-Kelet. ők bonyolították le a Jemen és Palesztina közötti forgalmat. összegzés A frank császárság megszűntét (843) követően a pápai hatalom is válságba jutott (itáliai nemesi családokban öröklődött a cím).Lezárás. Kifejtés Az Arab-félszigeten élő népek (arabok) egy része kereskedelemmel foglalkozott. elismeri a zsidó és a keresztény hagyományok több elemét. ezek egyike volt Mekka. a keresztény és a pogány arab vallással. 610 körül új tanokkal lépett fel: úgy vélte. melyben Mohamed – Allah által kinyilatkoztatott – tanításai olvashatók. amelyből átmenetileg I. tétel: Az iszlám vallás kialakulása és fõbb tanításai Az isz FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az iszlám vallás kialakulásának körülményeit és a legfontosabb tanításait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az iszlám vallás a föld nagy világvallásainak egyike. valamint Malajzia és Indonézia. Fő elterjedési területe ma Észak-Afrika. Az egyház és a pápai hatalom megújulását a XI. u. Ottó emelte ki azáltal. A Mekkából való kivonulás éve vált a mohamedán időszámítás kezdetévé. annak egyedüliségében. Mohamed tevehajcsárként majd kereskedőként beutazta Arábiát. A beduinok között gyakoriak voltak a sivatagos környezetben a legelőkért és a vízért folyó háborúk. hogy 962-ben létrehozta a Németrómai Birodalmat. hit a Prófétákban és a Küldöttekben. Monoteista vallás. azaz Gabriel arkangyal útján kinyilatkoztatta számára igazságait és parancsait. amelyek keresztény világbirodalom létrehozását tűzték ki célként. ezért híveivel együtt 622-ben Medinába (jelentése: „a próféta városa”) vonult (hidzsra). melyekből sokat merített. melynek urát (császár) a pápák koronázták meg. Ezen tanítások miatt összeütközésbe került a gazdag kereskedőkkel. hit az angyalokban. és abban. és fordításait is csak magyarázatnak minősítik. Szent könyve a Korán (Allah szava). támogatta az elesettek gyámolítását és a törzsi ellentétek beszüntetését. hit az elrendeltetésben. hit a Végítéletben. szent könyvének tekinti az Ószövetséget is. 11 . Követői elsősorban a szegények voltak. mivel ellenezte az uzsorát. hogy csak ő méltó imádatra. melynek Róma a központja. hit az Isten által leküldött könyvekben. Minden muszlim. hogy Allah Dzsibril.

A hódításoknak Poitiers-nél Martell Károly (732). illetve a többnejűség korlátozása (csak annyi felesége lehet. ha a hatalom létjogosultságát nem kérdőjelezi meg. hanem az uralkodó kalifákat imádták. imám eljövetelében (ő lenne az utolsó próféta. Kharidzsiták vagy háridzsiták (1-3%): csak az első két kalifát ismerik el prófétának. Lezárás. jelentős eltérések alakulhattak ki. század folyamán elinduló nyugat-európai gazdasági változásokon (mezőgazdaságban új technikák és technológiák elterjedése. Az öt fő előírás mellett további. ipar és mezőgazdaság különválása) alapult. illetve nyugaton átkeltek a Gibraltári-szoroson (711). a Mahdi) való hit. Az iszlám irányzatai: Síiták (10-14%): csak Mohamedet és leszármazottait (imámokat) ismerik el prófétaként. A városok és a kereskedelem jelentősége a hódítások után is megmaradt. 12 . Palesztinát. 9. század közötti időszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés A kereskedelem a IX-X. és elfoglalták Hispánia nagy részét. hanem továbbfejleszthető volt. A kalifák vezetésével az arabok megszerezték Szíriát. amit a hívők közmegegyezéssel elfogadnak. mert kötelező érvényűnek tekintik a hagyományoknak azt a részét is. s ez először a helyi. de elvben minden föld tulajdonosa a kalifa maradt. Szunniták (85-87%): Mohamed halála után nem a leszármazottait.) A meghódított népeket nem kényszerítették az iszlám felvételére. adót fizettek a kalifának. amiben egyetértenek. A kalifa (a próféta utóda) hadvezér. A síita szekták közötti különbség elsősorban az egyes imámok el nem ismeréséből származik. Az arab kultúra tehát az iszlám tanítások mellett a korábbi pogány kultúrát és a helyi szokásokat is magába foglalta. összegzés Mohamed halála után a kalifák vették át az irányítást. keleten a kínaiak vetettek véget. nem vettek részt a síiták és szunniták harcában. (Az adományozott birtokot is bármikor elvehette. Mivel az arab birodalmakban igen sokféle származású és nyelvű nép élt. amennyit el tud tartani) és a nők jogainak szabályozása. az a 12. A hódítások következtében kialakult a katonai szolgálati birtokok rendszere. javult az életszínvonal. majd a távolsági kereskedelem fellendülését vonta maga után. tehát a szunna nem zárult le Mohamed halálával. kevésbé jelentős követelmények is megfogalmazódnak a Koránban: például a sertéshús és a szeszes italok fogyasztásának tilalma. Kis-Ázsiában a bizánciak (740). bíró és a Korán első értelmezője egy személyben.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az iszlám öt alappillére (lásd a forrásokban az iszlám hitűek legfőbb kötelességeit összefoglaló öt pontot) a legfontosabb hitelveket tartalmazza. despotikus uralkodókká váltak. Megnőtt a felesleg. Keleten elérték az Indus völgyét. tétel: A középkori kereskedelem sajátosságai közé FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a távolsági és a helyi kereskedelem alakulását a XI-XIII. a vallásnak és a kötelező Koránolvasásnak központosítást segítő szerepe volt. vásároshelyek jöttek létre. amit a vallás toleránsan kezel. Mezopotámiát és Egyiptomot.

Az indiai és távol-keleti kapcsolatokkal rendelkező Közel-Keletet kötötte össze Európával. északon a hanzák). majd a keresztes háborúk idejétől az itáliai kereskedőállamok (Velence. Velencében saját kereskedelmi telepük volt. Kifejtés A távolsági kereskedelem az egyes területek eltérő termelési adottságain alapult már az ókorban is. Lezárás. Dél-Németországban a bányászat és a helyi nyersanyagra építő fémfeldolgozás emelkedett ki (pl. fát). és nagyon veszélyes volt. porcelán. bort. guildéket (gilde). s ennek lebonyolítására jöttek létre a bankok. Ezek a kereskedőállomások lettek a középkori városok előfutárai. rabszolgát. A közlekedési viszonyok fejletlensége következtében általában vízi úton szállítottak luxuscikkeket. amelyet Hanzának nevezünk. ahol zavartalanul megköthették üzleteiket. században alakult meg végül az a nagy északi kereskedelmi városszövetség. azaz specializálódott kereskedők (lombardok) váltották át az országonként vagy országrészenként eltérő nemesfémtartalmú érméket. fűszerek. A levantei áruk a távolsági kereskedelem legjelentősebb szárazföldi útján. de Velence térségbeli hatalmát (Egyiptom támogatja) már nem tudta felszámolni. 13 . mézet. aminek következtében az európai arany jelentős része az ázsiai kereskedők kezébe került. az itáliai városok és a bizánciak között. A kereskedők a helyi hatalmasságoktól (világi és egyházi méltóságok) kértek engedélyt arra. tehát elsősorban luxuscikkeket szállítottak.A nemzetközi kereskedelem a XI. A kapcsolat hatására a délnémet és a rajnai városok is bekapcsolódtak a távolsági kereskedelembe. forint) használtak. épületfát. nyersanyagokat (pl. normann és magyar támadások megszűntével nyílott lehetőség. Jellegzetes áruik a selyem (textíliák). Lübeck és Hamburg szövetségéhez (1161) több kereskedőváros csatlakozott. a levantei kereskedelem volt. Flandriába. mert első útvonalai a folyamok voltak. hogy megerősített kereskedőállomásokat létesíthessenek.) A piac kiszélesedése miatt Európa egyes részein az ipar magas színvonalat ért el. A Hanza Novgorodtól Flandrián át akár Londonig szállította Európa északi felének áruit: a heringet. Firenzében) a posztógyártás és a selyemszövés volt jelentős. az Alpok hágóin át jutottak el Champagne-ba. Mindezekért cserébe nemesfémet. déligyümölcs stb. gyapot. később a bizánciak. A Földközi-tenger medencéjének uralmáért folyt a harc az arabok. Az arabokat a genovaiak és a pisaiak szorították háttérbe az Ibériai-félszigeten folyó reconquista támogatásával. gyapjút.és balti-tengeri kereskedelem a XII. Flandria lett a jó minőségű posztógyártás központja (angol gyapjút használtak fel). Augsburgban). viaszt. hiszen a távolsági kereskedelem nagy befektetést igényelt. S bár Genova szövetséget kötött az 1261-ben újra önállóvá váló Bizánccal. Bizáncot Velence a 4. Genova. század közepén fellendült. Az északi. A XII-XIII. Pénzváltók. Nürnbergben. (A szárazföldi kereskedelem elnevezés félrevezető.. ill. keresztes hadjárat során (1202-1204) zsoldosokkal elpusztíttatta. s csak a biztonságosabb úthálózat kiépítésével vált valóban szárazföldivé a kereskedelemnek ez az ága. fegyverek. és gyarmati telepet hozott létre a szomszédságában. A legnagyobb jelentőségű a Földközi-tenger keleti medencéjének kereskedelme. Pisa) kezébe került a tengeri szállítás. összegzés A kereskedelem fejlődése következtében egyre nagyobb mennyiségű pénz került forgalomba. elefántcsont. Észak-Itália városaiban (pl. században a legnagyobb vásárok a franciaországi Champagne grófságban voltak. ékszerek. prémet. sót. később iparcikkeket vittek Ázsiába. gabonát. A kereskedők gyakran hoztak létre szakmai érdekvédelmi egyesületeket. amelyeknek megalkották sajátos alapszabályaikat (pl. A távolsági kereskedelem fellendülése következtében ismét aranypénzt (pl. A XIV. posztót és – a szárazföldi árucserének köszönhetően – a levantei luxuscikkeket. századtól az északnémet városok monopóliuma lett. az akkor ismert útvonalak egy része „éledt” újjá a középkorban. Az északi és déli kereskedelem közötti szárazföldi összeköttetés kialakulására az arab. A levantei kereskedelem urai kezdetben az arabok voltak. illatszerek.

s ez jelentős gazdasági fellendülést eredményezett. piachelyek alakultak ki. a levantei kereskedelmet. mert jelentős adóbevételt remélt tőlük. hogy egy összegben adózzanak. hogy megerősített kereskedőállomásokat létesíthessenek. hogy lazuljon vagy megszűnjön felettük a földesúri fennhatóság. szügyhám). a XII-XIII.) A központi hatalom általában támogatta a városok önállósági törekvését. Ezért első lépésként megszerezték a jogot arra. ahol zavartalanul megköthették üzleteiket. bányavidék (speciális ipari tevékenység). A Török Birodalom terjeszkedése miatt a nagy földrajzi felfedezésekkel az Atlantikum lett a kereskedelem fő területe. jogi helyzetét! FELELETVÁZLAT Bevezetés Nyugat-Európában a X-XI. A Földközi-tenger elvesztette az ókortól tartó kereskedelmi jelentőségét. nehézeke. értékesíthető terményfelesleg maradt a jobbágyok és a földesurak birtokában. A legjelentősebb városok közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak (szabad vagy királyi városok). hegység és alföld (eltérő gazdasági tevékenységet folytató tájegységek) találkozása. 10. de a nemességre érvényes hűbéri függés elemei sem.) Széles körű banktevékenységet folytatott a templomos lovagrend.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A bankok pénzváltáson kívül kölcsönügyletekkel is foglalkoztak. században kialakuló önkormányzatok működését. tétel: A középkori város jellemzőinek bemutatása köz FELADAT: A források és saját ismeretei alapján ismertesse a nyugat-eutópai városok gazdasági szerepét. régi római városok helyén. egyházi vagy királyi központ természetes erősség. borona. (Általában kis összegeket adtak kölcsön zálog ellenében kamatra és meghatározott időre. Városalapító tényezők: folyók találkozása vagy folyami átkelők. században új termelési technikák és technológiák jelentek meg (háromnyomásos földművelés. 14 . Kifejtés A XI. később a nemességgel szemben politikai támaszt is jelentettek az uralkodónak. és szabadon értékesíthették tulajdonukat. Ezen változások következtében a népesség létszáma jelentősen megnőtt. Személyükben szabadok voltak. és arra törekedtek. távolsági kereskedelmi útvonalak mentén. (A jobbágyok városokba költözésére külön törvények vonatkoztak. végrendelkeztek. században a vásáros helyen lakók a kereskedők vezetésével szövetségbe tömörültek. Később kapcsolataikat kihasználva egész Európában és a Szentföldön is kiépült bankhálózatot építettek ki. Az elcserélhető vagy eladható terményfelesleg miatt újraéledt a kereskedelem. s ezzel beindult a városiasodás folyamata. A keresztes háborúk fellendítették a földközi-tengeri. ill. A városi lakosság különleges jogállást szerzett: nem vonatkoztak rájuk a parasztság feudális kötöttségei. és saját bíráik ítéljenek felettük (kommuna). A kereskedőknek a helyi hatalmasságoktól kellett engedélyt kérniük. hiszen eredetileg ők kezelték a Szentföldnek szánt pénzadományokat.

egyházi. a plébánost. akinek nem volt ingatlanja. tétel: Az eg Az egyház szerepe a középkori mindennapokban FELADAT: A források és ismeretei segítségével ismertesse az egyház világi hatalmának változása következtében megjelenő egyházellenes és egyházi mozgalmakat. „A városi levegő szabaddá tesz. hiszen védelmi funkciót is elláttak. A város vezetői a legvagyonosabb és legelőkelőbb kereskedők és a legnagyobb telektulajdonosok voltak (patríciusok). összegzés Az érett középkor Nyugat-Európájában a legvárosiasabb vidék Észak. védelmi és közigazgatási jogokat gyakoroltak).) A XIII.” A városok gazdasági életre vonatkozó jogai: elnyerték a vásártartási jogot. hanem gazdasági. árumegállító jogot is kaphattak (az áthaladó kereskedőket áruik eladására kötelezhették). vásárregálék. katonai központok voltak.és Közép-Itália. századtól több városban a városi tanács tagjai közé jelentősebb céhmesterek is bekerülhettek. valamint gyakran átadtak számukra királyi felségjogokat (pl. nem vehetett részt a város irányításában (plebejusok). Genovának és Firenzének is. és rengeteg volt a szemét. ami jelentős mértékben befolyásolta belső szerkezetüket. A városokat fallal vették körül. 11. kézművesekből és más városlakókból új társadalmi réteg született. a termelés módját. orvosok és ügyvédek különféle érdekvédelmi testületei. A városok lakossága ebben az időszakban általában 2-5000 fő. ami jelentős részben hozzájárult a higiéniás viszonyok romlásához. Ők látták el a városfal védelmét és a rendfenntartást is. ami azonban egyáltalán nem jelentett egységes réteget: jelentős vagyoni és jogi különbség volt közöttük. eszközeit. században jelentek meg a kézművesek. A céhszabályok az élet minden területén szabályozták a céhtagok életét.A városok az alapítótól fontos privilégiumokat nyertek el: maguk választották meg a városi tanács élén álló bírót. polgármestert. (A XIII. s azok társadalmi hatását! 15 . Lezárás. az inasok tanítását stb. de a nagyvárosoké elérhette a 10-15000 főt is. a terek és (köz)épületek tervezését. közigazgatási. valamint a Rajna és Duna menti délnémet terület volt. A városok ebben az időben nem kulturális. de százezernél több lakója volt Velencének. Nem volt csatornarendszer. sikátorok voltak csak (ezek nem a mai értelemben vett utcák vagy terek voltak). vámregálék). A városokban a jogok gyakorlását ingatlantulajdonhoz kötötték. funkcióját. a céhek. A házak között gyakran szűk utcák. önálló igazságszolgáltatást gyakorolhattak. Észak-Itáliában azonban ezeknél is nagyobb városok alakultak ki: a legnépesebb az Alpok „kapujaként” fontos kereskedelmi központtá növő Milánó. rendőri feladatokat láttak el (azaz törvényszéki. Flandria. ezért gyakran járványok törtek ki. ill. A kereskedők érdekvédelmi egyesületét guildének (gildének) nevezték. polgáraik szabadon kereskedhettek. a polgárság. A két társadalmi réteg között helyezkednek el a céhekbe tömörülő kézművesek. A kereskedőkből.

sorban alakultak meg/újultak meg a szerzetesrendek. a királyok kezéből. elképzeléseik az adott társadalom körülményei között utópisztikusak.) Az egyház megújulásának egyik alapvető célja volt azonban. század) regulákban határozták meg a közösségi élet rendjét. szigorúbb bencés regulához akartak visszatérni úgy. hogy közben folyamatosan bírálták az ettől már elhajló. ill. valdensek. bogumilok) Európa számos pontján. század) célja egyrészt az elvilágiasodott bencésség megreformálása. voltak. a pápaság intézményét is elutasították. létrejött a szerzetesség. A kolostorokon belüli világi életforma felszámolását célzó reformhoz seregestül csatlakoztak az európai kolostorok. az őskeresztény közösségi értékekhez kívánták visszavezetni. hogy a társadalom minden uralkodó rétege ellenük fordult (kivéve Albi grófját. „elpuhult” bencéseket.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A clunyi bencés apátságból kiinduló reformmozgalom (X-XI. század) és nyugaton (bencések – VI. A pápa az invesztitúra jogát ki akarta venni a császár. hogy a pápaság ügyeibe ne szólhasson bele a császár. Keleten (baziliták – IV. Benedek követői a hivatásukat szerzetesi harcnak tekintették: „Ora et labora!” (Imádkozzál és dolgozzál!) Ez a felfogás sem volt azonban mindenki számára eléggé aszketikus. Az egyházon belüli reformmozgalom mellett kialakultak az eretnekmozgalmak is. amelyek szintén az egyház és/vagy a hit megújulását várták. másrészt viszont felléptek vele az egyházi méltóságok megvásárlása ellen is. A remeteközösségek kialakulására Egyiptomban került sor (Remete Szent Antal) a IV. században megalapította a csaknem állandó hallgatást fogadó karthauzi szerzetesek közösségét. „ezeréves birodalomhoz”. az ipari találmányok elterjesztésében. Az eretnekmozgalmak egy átmeneti korszak eredményei. és fellépett az egyház és a szerzetesség elvilágiasodása ellen. ahol – a feudalizmus átalakulásának első jeleként – megjelent egy polgárosodó kézműves-kereskedő réteg. Elvetették a szentségeket (vagy ezek közül többet is) és az egyházi dogmák jelentős részét. Kifejtés A magát egyetemesnek valló római katolikus egyház véleményétől eltérő állásfoglalások a történelem során mindig jelentkeztek. A kereszténységet alapjában véve a páli reformot megelőző időszakhoz. 529-ben alapította meg Nursiai Szent Benedek Monte Cassinón a kolostort. az egyszerűség és szegénység elvét hirdette Kölni Szent Brúnó reimsi kanonok. gyakran azonban egybeolvadó irányzatra oszlik: a jelentősebb hatású (manicheista) dualizmusra. ill. Majdnem mindegyik eretnekmozgalom az apostoli szegénység híve volt. (Az ezredforduló gazdasági virágzása következtében a bencés kolostorok jelentősen meggazdagodtak. ahol a pogányság vagy az arianizmus még élt. A középkori Nyugat-Európában a XIII. A cisztereknek jelentős szerepe volt a korszerű mezőgazdasági módszerek. ill. a kereszténység határterületein. másrészt az egyház tekintélyének visszaállítása volt. Az eretnekség két. században. század végére hat (mások szerint nyolc) jelentősebb típusa alakult ki a szerzetesrendeknek. melynek regulája az elkövetkező évszázadokban szinte kötelező érvényű szerzetesei szabályzattá vált. Magát az egyházi hierarchiát. társadalmi perspektívát nyújtani. s egyre világiasabb értékek felé kezdtek vonzódni a kolostorok lakói. albigensek. így jött létre az albigens mozgalom). és egyfajta panteizmusra. A szigorúbb életvitelt. Az eretnekmozgalmak azokon a területeken jelentkeztek elsöprő erővel. Ez magyarázza. Ezután a szimóniát változtatták meg: ez egyrészt az egyházi szentségek pénzért való szolgáltatásának betiltását jelentette. melynek követői általában aszkétikus életformát követtek. Ezek a mozgalmak nem voltak képesek önálló politikai. E közösség igazi felvirágzása Szent 16 . az evangéliumi szegénységgel való szembefordulásnak tartották. eredeti. században azonban addig soha nem látott mértékben erősödtek meg az eretnek tanítások (katharok. ennek szükségességét hirdették. amikor a XI. húsz további ágazat fejlődött ki. akik a bencés templomokat túlzottan fényűzőnek. ezekből kb. A ciszterciták az ősi. idegenek voltak. a XII.

tétel: A rom romanika és a gótika fõbb stílusjegyei FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a román és a gótikus építészeti stílus jellemzőit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A középkor két nagy stílusirányzata a román stílus és a gótika. (A Mária-kultusz megfogalmazásában meghatározó szerepe volt. században. 12. A kolduló rendek már nem távol a világ zajától. Újabb egyházi reformok igényeként (anyanyelvű liturgia. tapasztalatuk. munkájában is. Szentírás. létjogosultságát az eretnekekkel való vitákban bizonyították.) A másik koldulórend – bár vannak. század fordulója). és innen terjedt el. és vált a XIII. amelyek megoldása mind a világi hatóságoknak (pl. A XIII. A pápák avignoni fogsága után a nyugati egyházszakadást a konstanzi zsinat megszüntette. Ezeknek a rétegeknek a megszólítása lett a kolduló rendek feladata. Kialakulásuk inkább az eretnekmozgalmakkal való szembeszállásnak tudható be. (A szegénységet Szent Ferenc értelmezése szerint vallók lettek az obszervánsok. felkelések). rátermettségük elismeréseként az inkvizíció megalakulása után ők látták el ennek az intézménynek az irányítását is. akinek vezetésével a közösség új kolostorokat alapított. A ferencesek jelentős szerepet kaptak az oktatási intézmények. az egyetemek irányításában. A gótika a XII. század végére egész Európában uralkodóvá. Lezárás. Az eretnekek elleni harc újabb állomásaként. akik prédikáló testvéreknek hívják őket inkább – a domonkosoké. de évszázadokra hatalmi válságot hozó invesztitúraharcok és a Szentföld elvesztésével záruló keresztes hadjáratok (lovagrendek alapítása). század stílusirányzata. század folyamán. A tudás fontosságát. a bizánci kultúra hatása alatt álló országok kivételével. az eretnekmozgalmak radikalizmusa felé sodródás. század derekán Franciaországban fejlődött ki. A közösséget Guzman Domonkos.) megjelent egy új eretnekség. A különböző csoportok eltérő módon értelmezték a szegénység fogalmát. maga Bernát Clairvauxnak lett az apátja. Ince kora jelenti a pápaság fénykorát (XII-XIII. században alakuló egyetemeken a vezető tanárok javarésze közülük került ki (pl. Aquinói Szent Tamás). egy kasztíliai pap alapította a XIII. majd harmadik csoportként létrejött a szintén Szent Ferenchez való visszatérést valló kapucinusok közössége is. III. a huszitizmus. ekkor vált Szent Péter utódából Krisztus földi helytartójává. összegzés Az új szerzetesrendek kialakulásával párhuzamosan zajlottak a pápaság megerősödését eredményező. s a keresztény Európában mindenhol megfigyelhető a hatása. az egyház világi hatalmának bírálata) komoly nehézséget jelentett. A romanika a XI-XIII. 17 . két szín alatti áldozás stb. a fennálló rendszerhez leginkább alkalmazkodók a minoriták. híveinek száma pedig rohamosan nőtt. betagozódtak a világi egyházi hierarchiába. mind az egyházi vezetésnek (pl.Bernát korára tehető.) A városi szegénység elterjedése olyan új szociális problémákat vetett fel. A ferencesek közösségét Assisi Szent Ferenc alapította a XIII. hanem a településeken belül építették kolostoraikat.

városházák). a fülkékbe épített szoborgalériák és a hatalmas méretű rózsaablakok. Jellemző típus a háromhajós bazilika. A gótikában viszont eltűnnek a hatalmas és vastag falfelületek: karcsú pillérek. ábrázolásuk nem törekszik az egyediségre vagy az érzelmek kifejezésére. majd az épület több pontján is díszítő elemként pazar faragású kőcsipke jelenik meg. az ablakokban.és ajtónyílásokat közrefogó keskeny faltestek nem voltak elegendők a boltozatok oldalnyomásának felvételére. A teret félköríves boltozatok hidalják át. de a nagy építkezések. Jellegzetes épületfajta a templom. kiskirály- 18 . A terek lefedése túlnyomó részben a gótikában is boltozatos.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A romanika korában a kőépítkezés az egyház és a társadalom legfelső vagyonos rétegeinek a privilégiuma volt. fénnyel elárasztottak. azaz az építőműhelyek társulásként működtek. Ezért olyan vaskosak a falak. magasba törő. „hasa”. Céhekbe tömörültek az építőmesterek. de a homlokzat és a mellékhajók falai így is kevéssé stabilak. Kifejtés A román stílusú templomok erődökre emlékeztetnek. melyek fölfelé irányították a földi létében kiszolgáltatott halandó figyelmét. A nagyobb megrendelők azonban a gótikában is a királyok. A tér lezárására előszeretettel alkalmaztak csúcsíves megoldásokat. A problémát a falak megvastagításával és vaskos támfalak alkalmazásával igyekeztek megoldani. a korszak ellentmondásosságát jól mutatják az egyik oldalon az égbe nyúló szentélyek. A gótikus építészet létrejöttének előfeltételeit részben a XI-XII. ill. században a keresztes hadjáratok és a lovagság eszméje egyesítették az európai országok közötti kapcsolatokat és hatásokat. a gótika korában azonban megnő a polgárság szerepe (katedrálisok. belül is masszív erőt árasztanak. „karja”. tagolatlanok. s azt az érzést sugallták. hogy a hívők biztonságban érezhetik magukat a külső támadások. a kolostor. a kegytárgyak készítése önmagában is a kézművesség fellendülését támogatta. A térarányai általában igen karcsúak: a főhajók magassága a francia székesegyházakban a szélesség két-háromszorosa is lehet. az egyház és a főnemesi udvarok voltak. A gótika legfőbb törekvése a román stílusban kiérlelődött alaprajzi elrendezés és felépítés továbbfejlesztése: a térrészek egyesítése áttekinthető. A romanika építészete szerint a templomnak „feje”. a vár. lőrésszerű ablakokat is. arckifejezése merev. vagy akár a szakrális értelmű gonosz ellenében is. szobrászok és festők. a másik oldalon pedig egy sajátos realizmus. A gótika kettősségét. „lába” van. de az emberi test itt egy konkrét személyt. egységes szerkezeti rendszert hozott létre: a magasba törő terek áttekinthetőek. ezért ezeket a falsíkra merőleges támpillérekkel támasztották meg. harmonikus hatást kelt. A rendkívül karcsú s egyre nagyobb ablak. A templomokat díszítő szobrok testtartása. az ötvösök. s a súlyos falakat megtámasztó zömök pillérek kívül is. ami egységes. Krisztust szimbolizálja. A boltozati nyomás levezetésére a templombelsőben oszlopok és pillérek váltják egymást. a templom kereszt formájú alaprajza az ő feszületét mintázza. amely formát továbbfejlesztették. erősen bevilágított térré. A támpillérek felületei kezdetben egyszerűek. az élénk színekben ragyogó üvegablakok is gyakran csúcsívben végződnek. A templom alaprajza meghatározott formát követ. században meginduló társadalmi és gazdasági fejlődés teremtette meg. A román kor kőből készült dongaboltozatot használt. keskeny bordák tartják az egész épületet. „nyaka”. De a megújulást segítette az egyházon belül meginduló megújulási mozgalom és az új szerzetesrendek megalakulása is. A rendkívül törékeny földi létet – mely ki van téve rablóbandáknak. Jelentős szerepet játszott a nyugat-európai építészet fejlődésében. később azonban kőrácsokkal gazdagon díszített szoborfülkékkel. hogy megismerkedtek Bizánc és az iszlám világ kultúrájával. Két dongaboltozat derékszögű találkozásából született meg a keresztboltozat. de a gótika a csúcsív és a bordás keresztboltozat felhasználásával és továbbfejlesztésével alapvetően új. A templomhomlokzatok jellemző elemei a gazdagon díszített kapuzatok. A XII. kis tornyocskákkal oldották fel. a félkörív zárja le a keskeny.

században született a középkor megnevezés. de a kíváncsiságtól (is) hajtva a kor tudósai. egyedi jellemvonásokat is ábrázolnak. az iszonyat. valósággal élnek. filozófiai irányzat. teológiai. mint Európa többi része. az öröm. a „diadalmas egyház” hatalmát hirdetik. amit a felfelé törekvő tornyok. a félelem. Leonardo da Vinci). A gazdaságilag megerősödött polgárság igyekezett a maga világszemléletét érvényesíteni. de már sejteti az élő. összegzés A román zömökségével szemben a könnyed. de vonatkozhat az európai kulturális élet általánosságban vett megújulást hozó újjászületésére is. a földbirtokos nemesség anyagi lehetőségeit és befolyását tekintve gyengébb volt a levantei kereskedelemből és az ehhez kapcsolódó ipari fejlődésből meggazdagodó városi nagypolgárságnál. királyoknak. szinte súlytalannak tetsző. 19 . szerkezetek alkotására. eleven testet. ezért az egyes stílusjegyek az adott területre jellemzőek. A humanisták létszáma mindössze néhány ezer fő Európában. járványoknak. a gótikáé. Az iparból. országról országra vitték tovább az új ötleteket.oknak. A reneszánsz maga újjászületést jelent. kereskedelemből élő és gazdagodó polgárságot a piac szélesedéséből remélt haszon is a technika fejlesztésére. századra sokkal kevésbé volt feudális. A tanárok és a tanítványok az előadásokon és vitákon formálták ki. a helyi sajátosságok komoly hatást gyakoroltak rá. Ahol a gótikus építészet meghonosodott. mint pl. égbe törő gótikus katedrálisok a mennyek dicsőségét. a szépség. és gyakran magán a gótikán is túlmutatnak. s egyre tökéletesebb eszközök. A ruhák redőzete még eltakarja. hiszen csak ott terjedt el. században bontakozott ki. ahol a gazdasági és társadalmi fejlődés (polgárosodás) megteremtette az alapot befogadására. technikusai törekedtek újabb. nyomornak és szenvedésnek – mélyen átitatja a túlvilági remény. nevét az iskolai tanítási módszerről nyerte. Megjelenik pl. a fény. azaz új ismeretek megszerzésének támogatására kényszeríttette. a díszítés fejez ki. Hatásköre földrajzilag jóval korlátozottabb.) Kifejtés A skolasztika kifejezés a latin schola (iskola) szóból származik. Vándor kőművesek és kézművesek városról városra. a boldogság ábrázolása. mozogni látszanak. A merev román szobrokkal szemben a gótikus szobrok légiesek. században erősödött meg. a csúfság. szörnyek és angyalok. (A XV. Európa más részein azonban inkább a XVI. A reneszánsz Észak-Itáliában (Firenze. 13. új eljárások kidolgozására (pl. A XIV. Lezárás. tétel: A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői hu FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a reneszánsz kor emberképének újdonságait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Észak-Itália más gazdasági és társadalmi fejlődési utat járt be. Az ő megrendeléseik nyomán. A késői gótikában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a misztikus lények. az épületek szinte lebegni látszanak. Velence. amit elsősorban az antik kultúra újjászületéseként szokás értelmezni. érzelmek jelennek meg az arcokon. Róma) a XIV. báróknak. Milánó. a harag. Jellegzetes épületfajta a katedrális.

A humanista kultúra nyelve még a latin. hanem a saját koruknak megfelelő. de egyre több tudós és gondolkodó használta a saját anyanyelvét (is) alkotásaiban. az egyházatyák. történetírói. a bibliai témák is több esetben világias szellemben jelentek meg. az egyház hatalmának és gazdagságának büszke hirdetői egyben. egyéni hangja. A humanista műveltség antik hagyományokra (klasszikus latin nyelv. s a konkrét létezőkkel kezdte a vizsgálatot. lehetőségeit kutató. bánat. új kultúra volt. hogy a reneszánsz művészekben erős volt a hírnév. mitológiai. vagyis a realizmus nem teljes. Amit így létrehoztak.) már a gótikában megjelent. Az ember magánemberként. Az ember és a természet iránti érdeklődés megfért a némiképp átértelmezett. A reneszánsz és humanista világnézet eltávolodott sok tekintetben a skolasztikus felfogástól. esendőség stb. A skolasztika második korszakában alkotó Aquinói Szent Tamás – részben Arisztotelész hatására – a természetfeletti világot elkülönítette az érzékekkel felfoghatótól. bár a humanisták többsége is mélyen vallásos. szívesen ábrázolva az emberi testet. hogy kevesen válhattak a megrendelőktől (ill. megtalálja az ő egyedi szerepét. verselése. A reneszánsz templomok is a főpapok. fájdalom. hogy formálója lehet a maga világának. század végéig még Platón tanai is elevenen hatottak). A reneszánsz ember egyik legnagyobb élménye. Lezárás. Olykor azonban ez a hit világias. a természetet. a könyvnyomtatás. annak viszonyait kifejező. öröm. a megismerés iránti vágyban. hanem új kultúrájukat az antik műveltség felfedezésének és újjászületésének tekintették. R. az evilági dicsőség (és gazdagság). élvezete is hozzátartozik a teljességhez és a személyiséghez. Egyéni. 20 . az nem a régi felújítása vagy utánzása. s a figyelem középpontjába az ember került (az ember a teremtés csúcsa). valamint Arisztotelész tisztelete (bár a XV. de nem lépett fel a vallás ellen. Az élet célja. Az alkotó névtelensége megszűnt. mecénásoktól) független alkotókká. a reneszánszban a műveltség különvált a vallástól. ebből a szempontból nem mentes az alkotás az idealizált megoldásoktól. keresték a (római) ősöket. az ember evilági feladatait és céljait. de egyéni kapcsolatot keres istennel. ha nem tekintette tudós munkának írását. az élet örömeit. ugyanakkor a halhatatlanság utáni vágy. az élet szépségét állítja előtérbe. alárendelt helyzete azonban abból a szempontból tovább élt. Szívesen utaltak a családra. Szerinte az ész feladata a dolgokban rejlő formák (lásd Arisztotelész) nyilvánvalóvá tétele. önmagában való értéket képvisel. Ez az aktivitás jelentkezik a művészetekben. A reneszánsz alkotók legfőbb célja az emberi test és a természet hű megjelenítése. de a reneszánsz emberek nemcsak a folytonosságot érzékelték. A középkorhoz képest mindenképp nagy változás. s minél tökéletesebben kifejezhesse önmagát. világias érzelmei. a tapasztalaton alapuló megismerés egyre több híve fogalmazta meg tanításait (pl. A vallásosság a középkoritól eltérő. hogy ez az individuum a maga teljességében élje életét. s az ismereteket szélesebb tömegekhez is eljuttatta a kor egyik legnagyobb találmánya. miáltal többek számára lett hozzáférhetővé a könyv és a tudás. csúfság. Az emberközpontúság az e világi valóság. képei. képzőművészeti. műfajai. új megközelítésben vizsgált (lásd kései skolasztika) hittel. filozófiai ismeret) épített. Az emberi ábrázolása (szépség. összegzés A reneszánsznak köszönhetően a nagy technikai és tudományos felfedezések nyomán a geocentrikus világkép széthullt. irodalom szerzői. a művészetek szeretetében. szépségeit élvező. a zsinati határozatok. A reneszánsz ideológiáját jelentő humanizmus gyökerei is visszanyúlnak a középkorba. funkcióját. amely tiszteli a személyt. a magánembert. A humanisták szerint az élet örömei. azaz a Szentírás. A skolasztika kései korszakában a veritas duplex (kettős igazság: a hit és az értelem igazságának megkülönböztetése) elvének elterjedésével a természetfilozófia kezdett önállósulni.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli illetve fejlesztették tovább a keresztény filozófiát. önkifejezése áll a középpontban. A középkorban az ember a kultúrát vallási élményként élte át. A skolasztikát sokáig egyértelműen tekintélyelvűség jellemezte. Bacon). A valóságigény azonban összekapcsolódott a harmónia igényével is. világias önkifejezés jellemzi. A kulturális haladásnak hatalmas lendületet adott.

A meghódított területek nagy része a szultán tulajdona. a kisebb egység a szandzsák. a meghódított keresztény lakosság azonban megtarthatta saját bírói rendszerét. sőt sok közülük eredetileg rabszolgaként dolgozott. A szultán tanácsadó testülete. Bármikor elvehető szolgálati birtokot kaptak. melynek élén a pasa/ basa állt. hogy Bizánc meggyengült. nem volt képes komoly ellenállásra. A díván elnöke és a török hadsereg főparancsnoka a nagyvezír volt. utóda vette fel a szultán címet. majd Bizánc ellen fordult.) Hadsereg Kezdetben gázikból (hitharcosokból) állt a török hadsereg jelentős része. A hivatalnokok jelentős része eredetileg nem is török származású volt. szeldzsuk törzsek Kis-Ázsiába. megkülönböztetve a könnyűlovas akindzsiktól. A török államot Oszmán emír/vezér hozta létre a XIII-XIV. másrészt sokkal könnyebb őket félreállítani. akik 10 évente felmérték. Az alakulatok nagyobb részét a reguláris haderőt jelentő szpáhik és a janicsárok alkották. században érkeztek az iszlám vallású. összeírták a beszedhető jövedelmeket. (Az Oszmán Birodalom évi jövedelme több mint háromszor akkora. nomád állattartó ún. azaz lovagi mércével mérve nem tekinthetők nehézlovasnak). Kifejtés Az oszmán-török államszervezet részben a szeldzsuk. Európában 1354-ben vetették meg először a lábukat. mint a leggazdagabb három európai uralkodó bevétele összesen. század fordulóján. azaz a Birodalom vallási vezetője is. A szpáhik lovas katonák.és katonai szervezete! Térjen ki arra. nem kell félni a rokonság esetleges lázadásától.14. egyrészt ezáltal feltétlenül hűek. a díván főtisztviselőkből állt. A földek elenyésző hányada volt örökletes magánbirtok vagy egyházi tulajdon. hogy független muszlim hitű uralkodónak tekintette ekkortól magát. A szultán hatalma a tőle függő hivatalnokokra és a hadseregre épült. Hivatalszervezet A Birodalmat közigazgatási egységekre osztották: a nagyobb egység a vilajet. tétel: Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai Az Os FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. bosszújától. és ekkortól a Balkán megszerzése volt a céljuk. (Mivel „gyökértelenek”. Az új oszmán-török állam a hódításra rendezkedett be. hogyan épült fel az Oszmán Birodalom állam. ebből használatra adományoz (lásd ábra). Az állam székhelye Bursa lett. Így ők a karrierjüket a szultánnak köszönhetik.) Az igazságszolgáltatás a muszlimok számára a Korán alapján történt (muftik és kádik végezték). A terjeszkedést elősegítette. élén a béggel. Kiemelt szerepük volt a defterdároknak (adószedők). ezért az eredményes hódítás érdekében átszervezték a haderőt. hogy ez az államszervezet hogyan szolgálta a katonai törekvéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XI. 21 . s a korban szokatlan módon centralizált. törvényeit. először a környező török népeket győzte le. de döntési jogkörrel nem rendelkeztek. részben a bizánci mintákat követte. akiket nehézfegyverzetűnek neveztek (de az európai fogalmak szerint. despotikus jellegű hatalom jött létre (lásd ábra). ami azt jelentette. A jogot és az állami törvényeket az iszlám határozta meg. de ő volt a kalifa. ám ők nehezen fegyelmezhető alakulatok voltak.

II. akár ellent is mondhatnak. tatárok. összegzés A Balkánon nem volt olyan állam. az egymással való érintkezés következtében egy új kultúra alakult ki. egymással kereskedhettek is. bár a Földközi-tengeren a nyugati hódítást 1571-ben Lepantónál megállították a keresztény hadak. (Minél nagyobb területeket szereztek. martalócok) egészítették ki a hadsereget. Az előbbiek a várostromoknál tettek jó szolgálatot. 22 .) A hódításokat alátámasztották az iszlám tanok is (dzsihád). A flotta a Földközi. Először a szerbeket (1389. és ez hogyan hatott az életmódjukra! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyarok – és a legtöbb nép – eredete. Mohamed szultán) vált az uralmuk teljessé ebben a térségben. azaz annál erősebb volt a hadsereg. annál több lehetett a szpáhi. hogy a vándorlás során milyen népekkel kerültek kapcsolatba. A tudomány ismeretei szerint a magyar nyelv finnugor eredetű. Nem mindig lehet egyértelműen azonosítani egy-egy régészeti lelet pontos származását. A nyelvészet eredményei a mai nyelvállapotból és a nyelvemlékekből próbál visszakövetkeztetni a nyelv történeti fejlődésére. A magyar őstörténet kapcsán a régészet és a nyelvészet kínál kapaszkodókat. I. Bajazid). Bizánc elfoglalásával (1453. vagyis a tárgyaik keveredtek. szigorú fegyelemben nevelt gyalogos katonák voltak. mert igen kevés forrással rendelkezünk. 1366-ban Drinápoly lett az európai főváros. az utóbbiak jórészt a portyázásokon szerzett zsákmányból tartották el magukat. Az Oszmán Birodalom külpolitikáját az erős hadsereg fenntartásának kényszere határozta meg: addig működött jól. a szókincs hasonlósága és az ún. A XV. Murad szultán). század második felétől Magyarország déli határaira hárult a török elleni védekezés. nyelvészet. gyakorlatilag kolostori elzártságban. A meghódított területek adóztatása a hivatalszervezetet is eltartotta. tudományok eredményei pedig nem mindig egyeztethetők egymással. tárgyi kultúrájuk átalakult. antropológia stb. Lezárás. és a portyázóknak jutott zsákmány. A nyelvtani szerkezet. a régészet. 15. hangtani) változások törvényszerűségei alapján nyelvcsaládokba osztják a nyelveket. hiszen a népek vándorlásaik során keveredtek egymással. tétel: A ma magyar nép vándorlása FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a magyar nép vándorlását a honfoglalást megelőzően! Térjen ki arra. de ezek eredményei gyakran egymásnak ellentmondani látszanak. amely a törökök számára komoly ellenfél lehetett volna. akindzsik. Írott források a kezdetekről nincsenek. csodaszarvas vagy turulmadár). majd a bolgárokat győzték le (I.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A janicsárokat részben devsirmében szedték össze. Zsoldosok. A pusztai népek mondakincse is sok közös vonást mutat (pl. ennek következtében pl. amíg a folyamatos hódítások újabb és újabb kiosztható birtokot adtak.és Fekete-tengeren biztosította a török uralmat. alapszókincsben bekövetkező nyelvi (pl. őshazája kérdésében sok a bizonytalanság többek között azért. Ágyúkkal felszerelt tüzérség (topcsik) és nagy létszámú segédcsapatok (pl.

íj. hogy legalább részben letelepedett életet éltek. Magyar őshaza. majd a VIII. e. Ugor őshaza (Kr. e. Életmódjukra a legeltető állattartás lett a jellemző (juh. Baskíria (Kr. hogy a magyar kultúra többgyökerű. században a Magna Hungaria nevet adta a Volga e területének. agyagedények. szarvasmarha. Nemzetségi társadalomban éltek az államalapításig. pajzs. Levédia 600 körül délkeletre vándoroltak. 1. 300 korai török eredetű szót vettek át ekkor). A baromfitartás elterjedése arra utal. Julianus. szarmata szomszédság jellemző. A török kulturális kapcsolat valóban erős (pl. Megjelent a fémeszközök (réz. Sámánizmus. bronz) használata. valószínűleg a későbbi ugorok pedig az Ob. feltételezhető a faeke használata. A magyar vándorlás (a magyar nép őstörténete) Uráli őshaza (Kr. évezred) A későbbi finn-permi népek nyugatabbra vándoroltak. 1. A kiszáradás és a sztyeppövezet északabbra húzódása miatt vagy életmódot kellett váltani (a későbbi magyarok áttérése a nomád állattartásra). u. ami a földművelés kezdeteire vall. e. ami arra utal. Az arab írásos források és a középkori történeti hagyomány miatt felmerült a hun-magyar és a törökmagyar rokonság kérdése. zsákmányszerző (halász – vadász – gyűjtögető) életmód. kecske. keleties jellegű tárgyi. 3. amely megváltoztatta a környezetükben a növénytakarót. A hun-magyar rokonságot a tudományos ismeretek nem támasztják alá. megjelent a kertgazdálkodás. Irtis és Iszim vidékére. évezred) Az Ob és az Urál hegység közötti területen éltek az uráli nyelvcsalád tagjai.A nehézséget az jelenti. gyümölcstermesztés is. évezred közepe között) Az ugorok szétválása a Kr. a vashasználat elterjedése. vagy északabbra kellett költözni a korábbi életmód megőrzése érdekében (obi-ugorok). a nyelvátvétel vagy nyelvcsere miatt – a sztyepp vidékén ez nem egyedi jelenség) nem lehet biztos következtetéseket levonni a nép történetére vonatkozóan. ló). és Kr. amikor itt kereste a magyarok rokonait. szókincs. Megismerték a földvár és boronaház építését. Pattintott kőeszközök használata. a katonai szervezet kialakulása. lándzsa. 4. században a Kazár Birodalom fennhatósága alá kerültek. Életmódjukban a földművelésre helyeződött a hangsúly. Megjelentek a csiszolt kőeszközök. hogy a nyelv története önálló fejlődési utat jelent. zsákmányszerző életmód a jellemző. A Baskíriában való letelepedés után török népekkel kerültek kapcsolatba (kb. másrészt szkíta. lemez. 23 . 1. akiknek a kultúráját jelentős mértékben átvették (a régészeti leletek gyakorlatilag elkülöníthetetlenek). csonteszközök. 2. A vándorlás során egyrészt iráni népekkel kerültek kapcsolatba. Finnugor őshaza (Kr. vagyis a népek keveredése miatt a nyelv átalakulásából (pl. Jellemző változások: a kereskedelem kialakulása. s a vita a mai napig nem zárult le. mint még sok egyéb nép. e. Baskíria a Volga és az Urál közötti terület. évezred első felében történhetett és az újabb felmelegedés hatására.és bőrpáncél használata. évezred) A későbbi szamojédok különválásának az oka valószínűleg a relatív túlnépesedés. nyíl. domonkos szerzetes a XIII. népzenei hagyomány). Volga – Don – Donyec és az Azovi-tenger által határolt terület lehet. A vándorlás oka valószínűleg egy felmelegedő periódus lehetett. e. Kifejtés A régészeti leletek alapján a magyarok ősei antropológiailag többségükben europid jellegű népesség voltak. rövid kard.

A hét törzs közül ötnek a neve türk (Kér. tétel: A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja ho FELADAT: Mutassa be a honfoglaló magyarság életmódját a korabeli források és saját ismeretei alapján! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyarok életmódja félnomád a honfoglalást megelőző időszakban. A Kazár Birodalomban csatlakozott a magyarokhoz a kabarok három törzse. lovas íjászat. hogy legalább részben letelepedett életet éltek. Lezárás.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Kazár hatásra alakult ki a kettős fejedelemség és szilárdultak meg a törzsi keretek (hét törzs). Tarján. Kürtgyarmat) és kettőnek finnugor (Nyék és Megyer). Életmódjukban már a levédiai időszakban a földművelésre is helyeződött hangsúly. Írott források és mondák (Emese álma. A baromfitartás elterjedése arra utal. Kürtgyarmat) és kettőnek finnugor (Nyék és Megyer). gyümölcstermesztés is. közösen folytattak zsákmányszerző hadjáratokat az oroszok. A törzsek szövetsége Etelközben erősebbé vált (vérszerződés. 862-től több esetben is jártak a kalandozók a Kárpát-medencében a korabeli források szerint. felemelkedést. s együtt vonultak az állatokkal. bolgárok. művelték a földeket is. A törzsek szövetsége itt erősebbé vált (vérszerződés. télen a folyók mellé húzódtak. nyergükön kengyel található. A vándorlások során főleg a török nyelvcsalád népeitől sok olyan elemet vettek át. gazdálkodás. Etelköz (IX. Lótenyésztő népként gyakorlott lovasok voltak. megjelent a kertgazdálkodás. Keszi. zene. közösen folytattak zsákmányszerző hadjáratokat a bolgárok. oroszok és a Kárpát-medencében élő szlávok ellen. A hét törzs közül ötnek a neve türk (Kér. összegzés Harcmodoruk: a török népektől eltanult lovas íjász harcmodor volt. vallási hiedelmek stb. hiszen bár sátrakban/jurtákban éltek (lásd kép). 16. amelyek kulturális rokonságot (nomadizálás.) mutatnak. A Kazár Birodalomban csatlakozott a magyarokhoz a kabarok három törzse. A kazárokkal kialakult feszült viszony állhatott valószínűleg a továbbvándorlás hátterében. Jenő. mesék és mítoszok. földvárak építésének módját is. bár ennek konkrét tartalma nem egyértelmű a források alapján). Ismerték a boronaházak. Tarján. A korabeli források szerint 862-től több esetben is jártak a Kárpát-medencében. Kazár hatásra Levédiában alakult ki a kettős fejedelemség. és szilárdultak meg a törzsi keretek (hét törzs). Csodaszarvas) köthetők e korszakhoz. Keszi. bizánciak. öltözködés. század) Helyszínét (Dnyeper–Duna köze) a források alapján nem lehet egyértelműen beazonosítani. Jenő. bár ennek konkrét tartalma nem egyértelmű a források alapján). 24 . amely lehetővé tette a megtámasztást. nyilazást. bizánciak és a Kárpát-medencében élő szlávok ellen.

azaz a honfoglalás Árpád és Kurszán vezetésével. A hadjáratokban valószínűleg a katonáskodó középrétegek. hanem vagy látszólag menekültek. ill. Mindkét taktika igen fegyelmezett magatartást feltételez. ill. német területeken). A magyarság tehát az erősödő bizánci és német-római császárság között élve vette fel a kereszténységet és a feudális jogrendet. ez megnövelte a fejedelmi hatalom súlyát. A közelharcot igyekeztek elkerülni. vagy cselt vetve maga után csalogatta az ellenséget egy előőrs. összegzés A magyarok ősvallása a sámánhit volt (sámánizmus. az adóból származó bevételt nem helyben. A korabeli magyarokat a bizánci császár türköknek nevezi. A nyugati hadjáratok a 933-as merseburgi és 955-ös augsburgi vereségeknek köszönhetően. Taktikájuk alapja az ellenfél nehézlovascsapatainak fellazítása volt. akkor az összecsapás legvégén került rá sor. A magyar kalandozásokról meglehetősen sok – és igen negatív ítéletű – forrás maradt fenn. Géza azonban a nyugati kapcsolatok erősítése és a terjeszkedő Bizánc jelentette fenyegetés csökkentése érdekében a nyugati kapcsolatok kiépítését tartotta megoldásnak. A zsákmányszerzés helyébe egy idő után az adószedés lépett. Bulcsú. A kalandozó hadjáratok elsősorban zsákmányszerző. A nyugati területek belső harcaiban a szembenálló felek hívták őket egy-egy váratlan támadás és félelemkeltés céljából. Lezárás. a fejedelmi törzs az ország közepén. tehát a korabeli források szedett-vedett pogány hordákról szóló írásai erős elfogultságot tükröznek. Lehel). majd a Taktikában részletesen leírja fegyverzetüket. Taksony fejedelem és fia. Mivel a zsákmányt. A hadjáratok zöme a frank területek és Itália ellen irányult. életfa. hadirendjüket. táltosok. A határ menti magyar törzsek vettek részt elsősorban a kalandozásoknak is nevezett zsákmányszerző hadjáratokban (pl. de jártak Bizáncban. Nem szemtől szembe támadtak. az erős íjak messziről is átütötték a páncélt. a Bizánc elleniek 970-ben értek véget Arkadiopolisznál. amikor az ellenség üldözőbe vette őket. vagy társadalmi szerepük miatt a támadások fő célpontjai voltak. hiszen a krónikák többségét olyan egyházi személyek írták. A letelepedés törzsi keretekben és nemzetségi rendben történt. mi módon lehet velük szemben sikerrel harcolni. totemizmus) – lásd a forráshoz írtakat. a sikeres magyar harcmodor miatt gyakran jártak ún. szerepét. a többiek pedig váratlanul bekerítették őket. megfordultak és nyílzáport zúdítottak rá. A hadjáratok tervezett akciók voltak. a segédnépként szolgáló szabadok vehettek részt. A kereszténység bizánci hatásra jelent meg először a magyarok között (pl. Árpád 907-ben halt meg. Társadalmi és életmódbeli hatásokról lásd a táblázathoz írtakat. Bulcsú követjárása). hogy felkészítse a bizánci hadvezéreket arra. bérhadjáratban is. a gyors mozgású csapatok váltott lovakat használtak. a lengyel területeken és a Pireneusi-félszigeten is. s negatívan jellemzi az ő erkölcseiket. A kettős fejedelemség 904-ig. a gyulák megtérése. hanem hazaérkezés után osztották szét.Kifejtés 895-907 között történt meg a Kárpát-medence megszállása. ha mégis kialakult. 25 . A magyarok tudniillik gyakran támadtak gazdag zsákmányt ígérő kolostorokat és templomokat. és körbevette védelmi funkcióval a többi. Géza fejedelemsége alatt kezdődött el nagyobb mértékben a térítés – erről lásd a forráshoz írtakat. adóztató és felderítő szerepűek voltak. Kurszán haláláig állt fenn. harcmodorukat azért. akik vagy saját személyükben. így megváltva a területet az évenkénti támadásoktól (pl.

Kifejtés István 1000-ben koronát kér a pápától. Az államalapítás idején a Német-római Birodalommal (III. a lengyel herceg. Géza szakított a szeniorátus elvű örökítéssel. Koppányt felnégyeltette. de a támadást visszaveri. 26 . Az örökletessé tett birtokoknak köszönhetően pedig kialakul a királyhoz hű. A magántulajdon védelméről. ill. Aba Sámuel felesége. Veszprém és Fehérvár várkapuján. Így lett Géza fia. Ennek érdekében szövetséget köt a bizánci császárral. a magyar egyház elkerülte a függést a Német-római Császárságtól. Imrének is bizánci menyasszonyt kér (bolgárok elleni hadjárat Bizánc szövetségében – 1018). Az esztergomi érsekség. a belső politikai helyzet megszilárdítása és a keresztény vallás államvallássá tétele. István harcot folyatott az uralmát vagy az új keresztény államot el nem ismerő törzsfőkkel (Gyula. István célja a külföldi támadások visszaverése. Sze FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be I. és a holttest darabjait közszemlére tettette Győr. a közigazgatás kiépítése. Szilvesztertől. három leánya pedig a velencei dózse. Ottó és II. az egyházszervezésről és a bűnösök büntetéséről fogalmazza meg részben nyugati mintára. Ajtony). Konrád. István a törvényeit két törvénykönyvben foglalta össze. elemeiben még tovább él a nomád joggyakorlat (lásd a forrásoknál írtakat). aki esztergomi érsekként is sokat tett István hatalmának a megszilárdításáért (lásd a forrásoknál írtakat). ezáltal az ország több mint kétharmada került közvetlenül a király ellenőrzése alá. Szent István törvényeit és az uralkodása idején kialakult államszervezetet! FELELETVÁZLAT Bevezetés Géza fejedelem (972-997) célja egy szervezett állam létrehozása. Szent István államszervező tevékenysége I. s hadműveleteinek sikerességét az apjától rámaradt hadseregnek köszönheti. Henrik) erős. tétel: I. Az önálló királyság elismertetésének feltétele a koronázáson kívül az önálló egyháztartomány. Kezdetben a legfontosabb támasza Asztrik lett. bevezette a feudális jogrendre jellemző primogenitúrát (az egyenes ági örökösödést). 1000. törvények alkotása. pénzverés. gyerekeit (és István a testvéreit) a környező államok uralkodócsaládjaiba házasítja be. a negyedik darabot Erdélybe küldte. fiának. amelyek 1018-ban és 1030-ban jelentek meg.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 17. Miután német lovagjaira támaszkodva ellenfele seregeit leverte. Vajk 997-től fejedelem. a királyi vármegyerendszert és az udvarszervezetet Magyarországon (lásd ábrához írtakat). A legyőzött törzsfők birtokait királyi birtoknak minősítik. családi kapcsolatokat tart fenn. részben önálló jogalkotásként a királyi tanáccsal egyetértésben a törvényeit. István apostoli királyként a keresztény egyházszervezet kialakítója Magyarországon. István frank mintára megszervezte a területi elvű közigazgatást. 1030-ban II. neki szolgálatokkal tartozó réteg. II. Mivel elsődlegesnek tekinti az államszervezet kiépítését. Hatalmának megtartása érdekében le kellett számolnia Koppánnyal. a német-római császár támad ellene. majd 1031-ben békét köt vele. ezzel megszületett a keresztény magyar királyság. Vajk (István) a bajor Gizella férje (996). január 1-jén Esztergomban királlyá koronázzák. Dinasztikus házasságpolitikája (leánytestvérei) révén a szomszédos népekkel jó kapcsolatot alakít ki. ezért kerüli a külső háborúkat. december 25-én vagy 1001.

az ólom. Döntővé vált a földművelés. Lezárás. a gabona. Az ország északi és keleti területein a jelentős ásványkincs lehetővé tette a bányák nyitását. hogy egy olyan erős keresztény állam jött létre. Szűz Mária oltalma alá ajánlotta az országot. bor. Amikor 1038-ban István meghalt. hogy a regálék közül a legnagyobb jövedelem a kamara hasznából. a fa. bár a birtokokból származó terménybeszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszott. századtól kezdődően egyre intenzívebben kapcsolódott be a külkereskedelembe. hogyan változtak a jövedelemtípusok Magyarországon III. A jobb életszínvonal következtében a népesség is nőtt. század folyamán jelentek meg az árutermelés és pénzgazdálkodás elemei. a velencei származású Orseolo Pétert nevezte ki utódjává. csak Imre élte meg a felnőttkort. Gyermekei sorra meghalnak csecsemő. 1031-ben Imre vadászat közben meghalt. Kifejtés III. állatok. tétel: Társadalmi és gazdasági változások az Árpádok és a vegyesházi Társa király királyok korában FELADAT: Tekintse át. tanácsokkal látta el a fiát. 18. piacokon zajlott. hogy a magyar keresztény királyság megteremtése. Vazult. az államszervezés sikerült. azaz a letelepült életmód. 27 . Istvánt László uralkodása idején. másrészt pedig a királyi birtokok nagyságának csökkenése az oka. a réz.vagy kisgyermekkorukban. 1083-ban szentté avatták. A termékek cseréje vásároshelyeken. Béla (1172-1196) korában bizánci mintára a regálé jövedelmek jelentősen megnőttek. amely tudja garantálni a zarándokok biztonságát. apai unokatestvérét uralkodásképtelenné tettette. a viasz és a hal. összegzés István legnagyobb problémája az utódlás biztosítása volt. István unokaöccsét. század végén bizonyosodott be. A legfőbb kiviteli cikkek között a magyar szürkemarha mellett megtalálható a só. azaz a pénzváltási illetékből származott. amivel be akarta bizonyítani. a nemesfém. az ón. fűszereket kapott. A XI. Az országon belül főleg a mezőgazdasági termékek cseréltek gazdát: gabona. Ezekért Magyarország elsősorban katonai felszereléseket. hívott hospesek az Árpád-korban. István Intelmek című könyvében összegyűjti a bölcs kormányzás módszereit.István 1018-ban megnyitotta a nyugatról Magyarországon keresztül Jeruzsálembe vezető zarándokutat. az állatbőr. Mindennek következtében Magyarország a XII. Béla uralkodásától az önálló magyar állam bukásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar gazdaságban a XII. a bor. benne látta államszervező tevékenységének folytatóját. Városok jöttek létre. illetve állati termékek. kézműipari termékeket és luxuscikkeket: ékszereket. Ennek egyrészt az árutermelés fejlődése. majd – főként külföldön – keresett árucikk lett a nemesfém is. A kereskedelem jelentőségét mutatja. a méz. Az uralkodók kezdetben elsősorban a só kereskedelméből szereztek nagyobb jövedelmet. A gazdaság fejlődését segítették elő a magasabb szintű technikai és technológiai ismereteik miatt szívesen fogadott.

s bár támogatta a városok fejlődését (a városokat tanácskozásra hívta. a hadsereg fenntartása miatt pedig több adóbevételre volt szüksége. állattenyésztéssel foglalkoztak.) A királyi kincstár adóját a kamarahaszna helyett szedték be. s ezek az ipari. A XIII. Emiatt gyakran nyúlt a pénzrontás eszközéhez. adót a földbirtokosnak fizettek (általában évente. A vándormozgalomhoz hozzájárult a pestisjárvány magyarországi pusztítása is. I. német hospesek lettek. A királyi birtokok eladományozása miatt a befolyt jövedelmek pótlására a regálé (lényegében a pénzbeli) jövedelmeket tovább növeli. Kassa. Károly Róbert (1308-1342) gazdasági reformjaira azért volt szükség. Hunyadi Mátyás (1458-1490) egyik célja az volt. A jobbágyterhek rögzítésére az 1351-es törvényekben került sor (lásd az ábrához írtakat). gazdag államot hagyott fiára. században a gazdaság fejlődése a korábbi úton haladt: megerősödött az árutermelés és pénzgazdálkodás. Mátyás uralkodása idején a királyi bevételek túlnyomó részét a jobbágyoktól származó állami adók és a regálék jelentették. a sókereskedelmet. s a korábban adómentességet élvező privilegi- 28 . mert a bevezetett kilencedet a leggazdagabb bárók nem szedték be olyan rendszerességgel. másrészt deklarálta a szerviensek adómentességét. A városok lakói gyakran latin. A kereskedelemben Bécs árumegállító joga jelentett hátrányt. ezért logikusnak tűnt ezekre építeni a királyi jövedelemrendszert. hanem a regálék jelentették. árumegállító jogot kaptak. IV. robot és ajándékok a földesúrnak. A városoknak két meghatározó típusa volt az Anjouk idején. Ezzel a lépéssel kialakult a jobbágyadók rendszere (kilenced. hogy Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) állandó pénzhiánnyal küszködött. 1222 után azonban a katonai szolgálattal tartozó nemesség (közéjük tartoznak majd a szerviensek is) adómentessé lett. Zsigmond idején azonban fellendült a külkereskedelem. mert a birtokadományozások és a honor rendszere miatt ekkortól a királyi hatalom anyagi alapját már nem az uradalmak. a Szepességet a lengyel királynak). tized az egyháznak. kapuadó és rendkívüli hadiadó az államnak). amelyet 1335-ben a visegrádi királytalálkozón sikerült megoldani egy új. a királyi birtokok eladományozásával pedig forrásainak egy része is elveszett. András (1205-1235) új gazdaságpolitikát vezetett be. mert a királyi városok a kincstárnak fizettek adót. (Lásd az ábrához írtakat. Béla (1235-1270) politikájának következtében egyre több város jött létre. fellendítették a külkereskedelmet. saját önkormányzattal rendelkeztek. Buda. fallal kerítették körül a településeket. elzálogosította (pl. Pozsony. Ezzel a jobbágyokat a köznemesek birtokairól saját birtokaikra csalogatták. Ezekkel az intézkedésekkel jelentős érdeksérelmeket okozott. a pénzgazdálkodást. Mivel a magyar gazdaság színvonala ezt nem tette még ekkor lehetővé. ezért gyakran a pénzrontásból és az egy éven belüli többszöri pénzverésből (kamarahaszna) próbálta pótolni a hiányzó jövedelmeket. Az ország területe nagyon gazdag volt nemesfémekben. a bérleti rendszer megszüntetésére. harmadik renddé váltak a királyi városi polgárok). Az Aranybullában (1222) egyrészt ígéretet tett a pénz értékének visszaállítására. ill. hogy a rendi ellenőrzés alól kivonja az adózást. mint a köznemesek. földműveléssel. Az 1351-es törvények értelmében egy és ugyanazon jogú nemesi és ugyanazon terhű jobbágyi réteg jött létre. Eperjes.) Károly Róbert a városok fejlődését segítette. A reformfolyamat kidolgozója Nekcsei Demeter tárnokmester volt.) Speciális királyi várostípus a bányaváros volt. vándormozgalom indult a jobbágyság között. hiszen ő maga több ország uralkodója volt egyszerre. a király vagy udvartartásának beszállásolására is kötelezhették õket. a királyi földbirtokok szerepe nagyon visszaszorult. A mezővárosok birtokosok falvaiból alakultak ki. egy összegben). A háborúk miatt a kincstár és a földesurak növelték a jobbágyterheket. a vámokat. a szabad királyi város és a mezőváros. Bécset kikerülő kereskedelmi útvonal kialakításával. a külpolitikai céljai. támogatta a külkapcsolatok fejlődését. A szabad királyi városok a főbb kereskedelmi útvonalak mellett jöttek létre. (Lásd még az ábrához írtakat. kereskedőit vámmentesség illette. a helyi és a külkereskedelem központjaiként is működtek. Sopron. illetve a királyi várakat is. Nagy Lajosra (1342-1382). Károly Róbert reformjai serkentették az árutermelést. a réveket. Különböző jogokat élveztek. ha a szükség úgy hozta. ám a növekvő tervek nem voltak egységesek. Károly Róbert halálakor erős. A XV. Bevételei növelése érdekében bérbe adta a pénzverést.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli II. század első felének királyi pénzügypolitikáját az határozta meg. A korábbi időszakban a szabadok dénárja nevű adót minden szabad fizette. (Pl.

zált csoportoknak is be kellett fizetnie (pl. kunok, jászok, erdélyi nemesség, a jobbágytelken élő nemesség). Mátyás több adót is átneveztetett vagy újjal cserélt le, aminek az volt az oka, hogy a belpolitikai küzdelmek során sokan szereztek mentességet jobbágyaik számára az adott adó fizetése alól, s aztán azt a nemesek a maguk javára szedték be. A kapuadó helyett bevezette a füstpénzt, a regálék közül a harmincadvám helyett vezette be a koronavámot. A legtöbb pénz Mátyás idején folyt be a kincstárba. Mátyás évi jövedelme az 1470-es évek derekán mintegy 600 ezer forint volt. Bevételei azonban nem állandó összeget jelentettek, uralma alatt növekedett a mértékük és egy-két évben még a 900 ezer forintot is elérhette. A legtöbbet azonban nem a kereskedők, bányászok fizették a kincstárnak, hanem a magyarországi jobbágyság. Lezárás, összegzés A magyar gazdaság a XV-XVI. század fordulóján is mezőgazdasági dominanciájú volt az ország természeti adottságainak megfelelően. A kincstár bevételeinek 60%-a az agrártermelésből származott, s mivel jelentős technikai vagy technológiai újítás nem történt, a termésátlagok sem javultak. A hazai piaci viszonyok szűkösek voltak, a gazdaság krónikus tőkehiánytól szenvedett. (Jelentős volt a külföldi tőke aránya.) Mátyás uralkodása és az azt követő időszak nagyon magas állami és földesúri adóterheit az adózó lakosság egyre nehezebben tudta kifizetni. A nemesség ráadásul akadályozta a mezővárosok gazdasági megerősödését (pl. a szabad költözés korlátozása, az egyösszegű adó eltörlése), s az így kialakult konfliktus vezetett többek között a Dózsa-féle parasztháborúhoz. A parasztháború elsősorban a mezővárosi parasztpolgárság megmozdulása volt, így őket érintette volna a legsúlyosabban a felkelés bukása utáni szankciók sora, ha azokat a török veszély árnyékában valóban érvényesítették volna. A jobbágyterheket a Werbőczy István-féle Hármaskönyv rögzítette (1514, 1517).

19. tétel: Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején Az Ar
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a XIII. században bekövetkező társadalmi folyamatokat, mozgalmakat! Részletesen térjen ki a szerviensek helyzetében bekövetkező változásokra! FELELETVÁZLAT
Bevezetés III. Béla (1172-1196), II. András (1205-1235) és IV. Béla (1235-1270) birtokadományozási politikája következtében jelentősen átalakult a társadalom szerkezete. (Lásd ábrához írtakat.) A király megmaradt a legnagyobb földbirtokosnak, de a bárók a kisebb nemeseket familiáris függésbe kényszerítették a XIII. század végére. Kifejtés II. András uralkodásának középpontjában egy új birtokpolitika állt, a király elkezdte a birtokokat osztogatni a főtisztviselők között, hogy minél több hívet szerezzen magának. Az így eladományozott birtokok örökölhető birtokok lettek.

29

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Ennek következtében a királyi birtok aránya jelentős mértékben csökkent, s ez számos gazdasági, katonai, jogi és társadalmi problémát váltott ki. A hanyatló udvarszervezet miatt a király jelentős jövedelemtől esett el, amelyet a regálé jövedelemmel akart kiváltani. A regálék közül a vámszedés és a sókereskedelem jogát zsidó és izmaelita bérlőknek adta a király bérbe. Az is erős idegengyűlöletet váltott ki az országban, hogy az uralkodótól Gertrudis német kíséretének tagjai állami hivatalokat és jól jövedelmező birtokokat kaptak (királynégyilkosság). Az uralkodó folyamatos és sikertelen háborút folytatott (Halicsért). A birtokadományozás nyomán nőtt a világi birtokok befolyása, a feudális alávetés felgyorsult, a szerviensek egy része és a várjobbágyok függő helyzetbe kerültek. A szerviensek nem fogadták el a bárók főségét (familiaritás), csak a királyét, a várjobbágyok pedig vissza akarták állítani a várszervezetet. Az eddig ismertetett feszültségek az Aranybulla-mozgalom kibontakozásához vezettek. 1220-ban András ígéretet tett az eladományozott birtokok visszavételére, de ez nem történt meg. Igazi sikert a mozgalom akkor ért el, amikor 1222-ben rákényszerítették a királyt az Aranybulla kiadására, tehát megjelent az a nézet, hogy a királyi hatalom nem korlátlan. Az uralkodó megígérte, hogy: (a forrásban írtakon kívül) királyi birtokot örök tulajdonul nem adományoz; idegenek birtokhoz nem juthatnak; a kamarából az idegeneket ki kell zárni; tisztségeket csak a királyi tanács jóváhagyásával lehet odaítélni (idegen ezt sem kaphat); előírták, hogy a várjobbágyokat a jogaikba vissza kell helyezni. Az Aranybullát 1231-ben II. András megújította egyrészt azért, mert nem tartotta be az 1222-est, másrészt pedig jelentős adósságokat halmozott fel. Az egyház ekkor visszakapta azt a jogát, hogy a tizedet pénzben szedhesse be, a sókereskedelem monopóliumában részesült, és módosult az ellenállási záradék. (Lásd még forráshoz írtakat.) Bár a szerviensek jogokat szereztek az Aranybullával, ezek érvényesülését ki kellett kényszeríteni. Így került sor 1232-ben a kehidai oklevél kiadására (lásd a forrást a szolgabírák választásáról). IV. Béla a tatárjárás előtt megpróbálta visszavenni az eladományozott birtokok egy részét, illetve a további adományozást megszüntetni. Emiatt a nagybirtokosokkal ellentétbe került, így kénytelen volt a középrétegre támaszkodni, a hivatalokban szervienseket alkalmazott. (A nagybirtokosokkal való ellentétet ez csak tovább növelte.) Az uralkodó kunokat telepített az Alföld középső részére azért, hogy a nemességtől független hadserege legyen. Nomádok voltak, vándoroltak az Alföldön, amivel jelentős károkat okoztak a magyaroknak. A kunokat ugyan védte a törvény, de amikor a vezetőjüket megölték, akkor kivonultak az országból. A tatárjárás jelentős pusztulást okozott a népességben, az ország egy része elnéptelenedett, s mivel számítani kellett újabb támadásokra is, ezért IV. Béla gyökeresen változtatott a politikáján, és igyekezett megnyerni a nemeseket magának. Lemondott a birtokok visszavételéről, sőt adományozott is azzal a feltétellel, hogy a birtokon jól védhető kővárat építenek, és páncélos magánhadsereget kell szervezniük, amelyet a király is igénybe vehet, ha az országot támadás éri. (Lásd forráshoz írtakat.) Az Alföld elnéptelenedett területeire visszahívta a kunokat (fiával a kun fejedelem lányát házasította össze), Erdélybe román, a Felvidékre cseh és morva, a Dunántúlra pedig német hospeseket telepített. A kunok IV. Kun László uralkodása alatt nyertek területi autonómiát (kun és jász székek). A városok közül többet szabad királyi várossá emelt, ezeket azonban kőfallal kellett körülvenni. Más városoknak is adott kiváltságokat (pl. szabad bíróválasztás, vámmentesség), ill. városokat alapított (pl. Buda, Szeged). Az 1267-es országgyűlésen megerősítette a szerviensek jogait. (Lásd forráshoz írtakat.) Ugyanez a dokumentum nevezi a birtokadományok és várak építése miatt nagyon megerősödött előkelőket báróknak, így különbözteti meg őket a nemesség többi részétől. (Mindez a familiaritás, ill. később a tartományúri rendszer kialakulását vonta maga után.)

30

Lezárás, összegzés A tatárjárás jelentősen lecsökkentette a parasztság létszámát (pontos adatok nem állnak rendelkezésre, ezért a történeti szakirodalomban a becslések lényegesen eltérőek), ezért külföldieket hívtak be. A betelepülő hospesek kedvezményeket kaptak, ami miatt a jobbágyok terhei is csökkeni kezdtek. A XIII. század folyamán jelentős azoknak a népcsoportoknak az aránya, akik ún. kollektív szabadsággal bírtak (szászok, székelyek, kunok, jászok). Kiváltságaik fejében a királynak fegyveres szolgálattal vagy egyéb szolgálattal tartoztak, a királynak fizettek egy összegben adót, azaz függetlenek voltak a vármegyéktől és a földesúri joghatóságtól. A kunok a tatárjárást követően telepedtek le, katonai szolgálatuk a nemességtől független haderőt jelentett, konfliktust eredményezett azonban, hogy a IV. Kun László uralkodásáig pogányok maradtak. (Az uralkodók sem szorgalmazták a keresztény hitre térítést, hiszen akkor hamarabb betagozódtak volna a társadalomba.)

20. tétel: A ma magyar városfejlõdés a középkorban
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a középkori magyar városok kialakulását, értékelje a városok gazdasági és társadalmi jelentőségét! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Magyarországon is létezett a jogi értelemben vett városok megjelenése előtt olyan település-, illetve településcsoport-típus, amely a későbbi városok szerepét töltötte be, azaz egy körzet gazdasági központja volt (lásd vásárok tartása), ahol jobban működött a társadalmi munkamegosztás, nemcsak mezőgazdasággal, hanem iparral és kereskedelemmel is foglalkoztak. Magyarországon az első városias jellegű települések a királyi és egyházi központok voltak (pl. Esztergom, Székesfehérvár), de nyugati értelemben vett önkormányzattal bíró településekké a XII. században lettek. Ehhez a változáshoz jelentős mértékben hozzájárult az, hogy a XII. században latin, délnémet és főként szász hospesek érkeztek az országba. A szászok nem csak ezekben a régebben létező központokban, hanem Erdélyben és a Szepességben is letelepedtek, és létrehozták városaikat (pl. Szeben, Selmecbánya, Körmöcbánya, Besztercebánya, Bártfa, Eperjes, Kassa). A városok megjelenését és relatív megerősödését az árutermelés és pénzgazdálkodás kibontakozása, a letelepedés általánossá válása, a népességnövekedés tette lehetővé: megerősödött a külfölddel folytatott árucsere is, s ennek központjai a kereskedők által lakott, vásártartási joggal rendelkező városok lettek. A XII. század végén, III. Béla uralkodása idején a királyi regálék kb. egynegyede már a vásárokból, révekből származott. Az ország elsősorban élőállatot, mezőgazdasági terményeket és fémeket exportált, és iparcikkeket importált. Kifejtés A városiasodás folyamata a tatárjárás után gyorsult fel, bár az európai színvonalat még ekkor sem érte el. IV. Béla és fia, V. István a városok védelmének és a gazdaság fejlesztésének érdekében több városnak is kiváltságot adott (pl. Buda és Szeged), ha azok városfallal veszik körbe magukat. (Lásd forráshoz írtakat.)

31

és Morvaország felől Nagyszombat. védőfal építése mezőváros (oppidum vagy Markt) átmenet a város és a falu között. köztük városokat is eladományozott uralkodása kezdetén. a mezővárosokban pedig 15-20 százalékát. akkor a magyarországi városhálózat eléggé szabályos képet mutat. a Fekete-tenger felől pedig Brassó és Nagyszeben. A város polgárainak valamenynyi ügyében. hogy az Alföldön és a Dél-Dunántúl egyes részein alig akadt fallal körülvett település. ami azért lehetett lényeges. Az alföldi mezővárosok már ekkor rátértek az állattenyésztésre. Prága. A városoknak – nyugati mintára – két típusa alakult ki: a fallal körülvett. Hasonlóan fontos volt a plébános választásának a joga. Elsősorban azok a települések lettek királyi várossá. Kassa. valamint Fehérvár és Esztergom mint közigazgatási centrumok. kiváltságokkal rendelkező város és a mezőváros.) Mátyás (1458-1490) uralkodása alatt Buda a reneszánsz városépítés közép-európai mintájává vált (pl. Ezeknek a kiváltságait igyekezett megerősíteni. így a határszél és Buda közötti útvonalon megnőtt a jelentősége a regionális központtá váló Kassának. földesúri fennhatóság alatt. Pest gazdasági szerepe miatt. Pozsony. 1405-ben összehívta a királyi városok és a mezővárosok követeit. a polgárok által választott személyek ítélkeztek első fokon. A fallal körülvett település a XV. vásártartás joga. Ha azonban figyelembe vesszük a nagyobb mezővárosokat is. Krakkó belvárosának átépítéséhez). A fellendülés az Anjouk idején folytatódott. így innentől kezdve a királyi vagy királynéi kincstárnak fizetett adót. A városok fajtái a XIV-XV. vámmentesség. de a legfontosabbakat megtartotta magának. Lengyelország felől Bártfa. Körmöcbánya.és plébánosválasztás. másrészt a gabona piaci megszerzését követelte meg (lásd a forráshoz írtakat). Ausztria felől Sopron és Pozsony. akik jelentős bevételi forrást láttak a városok egy összegben befizetett adójában. A központ Buda. legyenek azok világi vagy egyházi törvényszék alá tartozók. mezőgazdasági termelés évi egyösszegű adózás. A magyar városhálózat egyenetlen eloszlású abból a szempontból. század folyamán – elsősorban Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás intézkedéseinek köszönhetően – ezek a kereskedelmi utak Budán futottak össze. A településeket kiemelték az ispáni fennhatóság alól. Sopron) függés csak a királytól. bányaművelési jog (királyi fennhatóság) A magyarországi városok lakosságának többsége – a nyugatiakhoz hasonlóan – mezőgazdaságból élt. amelyhez egy másik kiváltság társult: a plébánia kikerült a főesperesi joghatóság alól is. ahol megfogalmazták a városok kiváltságait. Győrnek és Kolozsvárnak. önálló bíróválasztás szabad királyi bányaváros: német telepesek behívása (pl. mint Pápa. ill. az egyházi bíróságok voltak illetékesek.és a tanácsválasztás joga volt. azaz Itália felől Zágráb. századi Magyarországon szabad királyi város (civitas vagy Stadt) kereskedelmi útvonalak mentén (pl. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) hatalomra kerülése és a hatalom megerősítése érdekében jelentős területeket. hogy politikai támaszul szolgálhassanak számára. A kézművesek és kereskedők aránya a nagyobb városokban a lakosság 25-35 százalékát tette ki. Besztercebánya. hiszen Dél-Németország és Észak-Itália ekkor rá volt utalva a magyar állatkivitelre. Gyula. vásártartás joga. amely egyrészt lehetőséget nyújtott a borkereskedelemre. Lőcse és Késmárk. Különösen fontos volt a szőlőművelés. mert a középkorban számos ügyben az egyházközség lelki vezetője. Cseh. Buda. (Lásd forráshoz írtakat. amelyek a távolsági kereskedelem útvonalain feküdtek: délnyugat. az Anjouk idejétől legfőbb bírájuk a tárnokmester volt. Eperjes. Selmecbánya. századtól szabad királyi város jogait is bírhatta. Mezőtúr és főképp Debrecen. Az alföldi városok közül egyedül Szeged lett (fal nélküli) szabad királyi város (1498). és kiváltságokkal felruházva királyi vagy királynéi tulajdonnak nyilvánították. A XIV. Nagybánya) adómentesség. 32 .Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A magyarországi városok szabadságai közül a legfontosabb a bíró. ezért következetesen növelték ezen települések számát. évi egyösszegű adózás. szabad bíró.

így korán komoly tapasztalatokat gyűjtött. hiszen jó kapcsolatokat tartottak fenn mind az itáliai. Kifejtés Tíz évvel idősebb bátyjának kivégzését rabként élte át. Vitéz János megegyezett Podjebrád György cseh királlyal Mátyás szabadon engedéséről és arról. 1458 januárjában a korábban apját támogató köznemesi rétegek segítségével Mátyást királlyá választották. Mátyás azonban nem volt hajlandó elismerni ezeket a korlátokat. méltán tartották az ország egyik legműveltebb emberének. László király Bécsbe. idegen származás és kultúra azonban elkülönítette őket a magyar társadalom egyéb rétegeitől. (A rendi országgyűlésekre sem mindig hívták meg őket. aki majd kiirtja az eretnekek és a mohamedánok maradékát. A nádort leváltotta. A fiatal királynak nehéz elvárásoknak kellett megfelelnie. században kialakult külkereskedelmi struktúra jelentősen hátráltatta a későbbi városiasodást: Magyarország mezőgazdasági és nyersterményeket exportált. Mivel 1457 őszén V. Szilágyit lemondatta és elfogatta. hogy feleségül veszi a lányát. A városoknak a lakossága zömében idegen (latin és német) volt.Lezárás. László váratlanul meghalt. összegzés A XIV-XV.) A késő középkori magyar jog (pl. így nem tudtak jelentős erővé válni politikai értelemben. ami a távolsági kereskedelem szempontjából előnyt jelentett. csehül és törökül is. Minden más város polgárai ugyanolyan jobbágynak számítottak. a pápa pedig „Isten emberét” kívánta látni benne. a városok a külső garázdálkodók megfékezését. polgári szabadságjogokkal rendelkezőknek. de kiskorúsága miatt nagybátyja. A külföldi verseny a hazai iparfejlődésre negatív hatást gyakorolt (lásd a posztógyártás háttérbe szorulása). az ellenségeskedő főurakat pedig legyőzte. és iparcikkeket importált. 33 . Werbőczy István) csak a szabad királyi városok polgárait ismerte el polgároknak. Szilágyi Mihály személyében öt évre kormányzót állítottak mellé. mint a falusiak. Podjebrád Katalint. 21. mind a német területekkel. hogy mezővárosok is léteztek. tétel: Hunyadi Mátyás uralkodói portréja Huny FELADAT: A források és ismeretei alapján vázolja fel Hunyadi Mátyás uralkodói portréját intézkedései segítségével! FELELETVÁZLAT Bevezetés Mátyás Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fiaként született Kolozsvárott 1443-ban. ha engedelmes és akaratgyenge lesz. A források szerint már gyermekként alaposan kiigazodott a társadalmi és a politikai élet területén. a pénzromlás megakadályozását. Vitéz János váradi püspök támogatását maga mögött tudva erélyesen fogott hozzá az erős királyi hatalom megszervezéséhez. és centralizált királyi hatalom kiépítésére törekedett. azután pedig Prágába vitette börtönbe. nem is vettek tudomást arról. a köznemesek a király támogatását várták a nagyurakkal szemben. Már gyermekként gyakran tűnt fel tolmácsként apja mellett a fontos politikai tárgyalásokon. A latin mellett jól beszélt magyarul. igen magas szintű oktatást kapott. majd V. apja gondosan válogatta ki fia nevelőit. Az eltérő nyelv. A főurak azt szerették volna.

a maga számára biztosította a vámszedés jogát. Frigyes fia. A magyar állam. Becsvágya is a császári trón megszerzésére ösztönözte. Az új uralkodó II. de őket könnyen félre tudta állítani. meghódította Morvaországot. Nem kedvelte azokat a hivatalnokokat. Zrínyi Miklós életműve).) A jelentős jövedelemmel járó kincstartói és egyéb gazdasági tisztségeket alacsony származású. Miksa lett a császári trón várományosa. a reneszánsz mecénás uralkodó „imázsára” ahhoz. ezért igyekezett – többek között – megszerezni a német-római császári trónt. A szerződés titkos záradéka szerint a Habsburgok trónigénye megmaradt a magyar trónra. a döntéseket nem szívesen engedte át. Újlaki Miklós bosnyák királyi kinevezése jelentős terheket rótt az Újlaki család magánvagyonára. hiányzott az egyetem (a pozsonyi kérészéletűnek bizonyult). újjászervezte az adórendszert. vagy olyan pozícióval megbízni.) Pedig Mátyásnak szüksége volt a fényes udvarra. Az ő uralkodása volt a magyar állam utolsó kísérlete arra. ami biztosítja a függetlenséget és önállóságot (pl. koronázásakor le is tette az esküt. hogy megőrizze nagyhatalmi pozícióját. amelyek egybeestek az ő elképzeléseivel. de sikerei csak átmenetiek voltak. Frigyes lemondott a királyi címre eddig fenntartott jogáról. (Lásd forrásokhoz írtakat. Corvin János számára biztosítani a trónt. s így Mátyás 1464-ben megkoronáztatta magát a nagy nehezen visszaszerzett Szent Koronával. A nemzetközi összefogás (közép-európai) – a császári és pápai ígéretek ellenére – nem tűnt reálisnak. 34 . (Pl. ezért a legitimitását meg kellett erősítenie a korona visszaszerzésével. mindenről tudni akart. hanem csak választott király volt. nem ő. akik önálló elképzelésekkel bírtak. Társadalmi reformjaival a köznemesség politikai befolyását növelte. az ügyeket igyekezett saját kezében tartani. Erre 1463-ban került sor. sokszor idegen embereinek tartotta fenn. ezért először megszerezte a cseh királyi címet (választófejedelemség). összegzés Ezért élete utolsó éveiben megpróbálta házasságon kívül született fia. Antonio Bonfini) hívott udvarába. Galeotto Marzio. Bécsújhely. A török elleni küzdelmet „családi örökségnek” tekintette. ezt igazolja a könyvtár alapítása is.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Mivel azonban nem koronázott. Bár uralkodása alatt többször összehívta a rendi gyűlést. Többek között ez a politikája. Magyarországon nem volt elég vonzó szellemi műhely. a nápolyi király leányát. ám a rendeket igyekezett kiszorítani a hatalomból. amiben megígérte a rendi jogok védelmét. A bárókat igyekezett az országos hivatalokból eltávolítani. Uralkodása alatt saját céljainak megfelelően új központi hivatalokat állított fel. ami miatt a Mohács utáni időszakban valóságos Mátyás-kultusz bontakozott ki az országban (megszülettek a mondák Mátyásról. amikor 1476-ban feleségül vette Beatrixot. ahhoz sem Mátyás. Az összeesküvők lelepleződése után még kevésbé vette figyelembe a rendek akaratát. de felmérte azt. Kevéssé előkelő származását – többek között – így próbálta meg elfeledtetni. Lezárás. s az így megnövekedett jövedelmekből jól szervezett zsoldos sereget állított fel. gyermekük azonban nem született. hanem III. az igazságos királyról). ha adott esetben tervei és érdekei így kívánták. ha Mátyás törvényes fiúutód nélkül halna meg. Bécs. még erősebb lett a központosítás. (Lásd a Thuróczy forrás idealizált képe!) Híres volt művészet. kulturálisan azonban hatalmas kincset hagyott hátra Mátyás. Ez a cél. Sziléziát. de a legjelesebbek nem jöttek el. Ez az. A túladóztatott ország gazdasága kimerült. amely jelentősen meggyengítette anyagi bázisukat. Jagello Ulászló lett. A rendeknek csak azon döntéseit tartotta magára nézve kötelezőnek. Stájerország és Karintia ellen is hadba indult. a törökellenes harcok háttérbe szorulása állt az 1471-es Vitéz János és Janus Pannonius vezette összeesküvés hátterében. hogy egyedül Magyarországnak nincs lehetősége a török elleni tartós sikerekre. mégsem vette komolyan. ezt is bevonták a déli végvárak fenntartásába. III. Jeles tudósokat és reneszánsz alkotókat (pl. így személyes hűségükben jobban bízhatott. a nagyhatalom képe összefonódott Mátyás személyével. hogy elfogadtassa magát. Frigyes német-római császártól pénzen megváltotta a koronát. Pénzügyi reformot hajtott végre. de célját nem érte el.és tudományszeretetéről. sem Beatrix itáliai kapcsolatai nem voltak elégségesek. egy új európai királyi dinasztia megalapítása vezette akkor is.

) A gyarmatosítás során megszerzett legjelentősebb értékek Területek megszerzése A spanyolok alkirályságokba szervezték az új tartományokat. de nem sok sikerrel. vérhas. akik a meghódított területen remélték a meggazdagodást. de a hódítók ezeket is megkapták használatra. hogy az európaiak ezek a régóta várt istenek. Végül a szabad földterületet a spanyol állam szétosztotta a konkvisztádorok között. Cortez 1519-1521 között a lerombolt azték főváros. században a portugál és spanyol felfedezéseknek köszönhetően Európa elkezdte a gyarmatosítást Afrikában. a más indiánok által leigázott népek szabadítóként fogadták pl. ill. milyen változást hozott az európai gyarmatosítók megjelenése a meghódított területeken. szinte egész Dél-Amerikát. (Lásd táblázat adatai. Tenochtitlan helyén emeltette az amerikai spanyol gyarmatbirodalom fővárosát. tbc. Peruban Pizarro az általa alapított Limából irányította a dél-amerikai spanyol gyarmatokat. így Afrika megkerülhető. akik „hatlábúak” (ló+lovasa) és elhozzák a boldogságot. a hódítók többsége otthon ellehetetlenült. s így nyugatra hajózva elérhető India). Cortezt és katonáit. A megművelt földnek az indiánok jogilag ugyan tulajdonosai maradtak. a Föld lehet gömbölyű. óceánparti hajózásban tapasztalt emberek által kifejlesztett karavella. 35 . hogy az indiánok mondái szerint fehér istenek érkeznek majd. hogyan alakult át a helyi társadalom! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XV. helyettük kőeszközöket használtak). majd a behurcolt. elszántság.22. azt gondolták az indiánok. tétel: Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás Az Eu FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. Az utak célja a gyarmatok létrehozásán túl elsődlegesen a keleti termékek szállítására új útvonalak felfedezése és a nemesfém. gyakran börtönviselt vagy birtokait vesztett. a rajtuk lévő megtérítendő „lelkekkel” együtt.) tizedelték meg a lakosságot. a tájékozódást segítő iránytű és egyéb műszerek. Ázsiában – és Kolumbusz felfedezésének köszönhetően (1492) – Amerikában. az őslakosok számára ismeretlen betegségek (himlő. az indián államok belső megosztottsága és egymás elleni harca is könnyítette a hódítók helyzetét. amely lehetővé tette. Mexikóvárost. térképészet – tengerek veszik körül a szárazföldeket. valamint a már tengeri. Bár az egyház és a korona próbálta fékezni a konkvisztádorok mohóságát és kegyetlenségét (lásd Kasztíliai Izabella és Las Casas véleményéről írtakat). ami az érdemi ellenállást később sem tették lehetővé. az európaiak helyzetét megkönnyítette az is. A felfedező utak megvalósulását lehetővé tették a reneszánsz tudományos és technikai ismeretei (pl. az aranykort. tífusz stb.) Kifejtés A konkvisztádorok győzelmének okai az amerikai kontinensen a fegyverzetben megnyilvánuló technikai fölény. túlnépesedett területekről jött kalandor (hidalgo) volt. a zsákmány megszerzése volt. (Az első hajózási iskolát Portugáliában alapította Tengerész Henrik herceg. hogy óriási túlerővel szemben is győzni tudjanak (nem ismerték a fémszerszámokat. kanyaró. a spanyolok könnyen legyőzték az indiánokat először lőfegyvereikkel. nem pedig új hódítóként (az indián birodalmak rabszolgatartó despotikus katonai-papi államok voltak).

(Lásd forrásoknál írtakat. de nagyon sok aranyat és „ezüstországot” igen. mint az európaiak együttvéve. Az európai civilizáció kiterjedése jelentősen megnőtt. akik aztán ezt kihasználva kegyetlenül meggyilkolták őket épp vallási ünnepeik alkalmával – lásd forrás. a cukrot kizárólag nagybirtokon lehetett gazdaságosan termelni. Hosszú távon Európa nagyobb hasznát látta a növényeknek az ezüstnél. kakaó stb. az indiánok isteni lényeknek hitték az európaiakat. Lezárás. Sándor pápa döntőbíráskodása alatt 1494-ben létrehozták a tordesillasi szerződést. paprika. biztosabb megélhetést jelentettek a gabonánál. Brazília. kávé. A mezőgazdaságban meghonosodott az ültetvényes rendszer. A keresztény hit új térségekben terjedt el. (Bányái többet termeltek. új kultúrnövények stb. Drake). ezért többnyire kölcsönösen nem értették egymás értékrendjét.) Növények: kukorica. eddig számára ismeretlen területeken jelent meg a fehér ember. összegzés A gyarmatosítás következtében megváltozik a világ kulturális térképe. aranynál. minden kalóz álma a kincs megszerzése (pl. (1500-ban hódították meg Brazíliát. India és a Távol-Kelet pedig a portugáloké. A spanyol előretörés miatt Portugália szükségesnek látta felosztani az addig felfedezett és azután felfedezendő tengerentúli világot. a híres ezüstflotta. megoldásnak a szolgaságba vetést. (Pl. tétel: A nag földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai nagy FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a földrajzi felfedezések okait. illetve annak a partvidéki sávját. és az évente Sevillába küldött ezüstszállítmány. Afrika és Amerika népei a népirtást élték át az európai gyarmatosítókkal találkozva. bab. s vele együtt a spanyol. gyapot. bár a gyarmatok hatására maga is sok tekintetben átalakult (lásd nemesfém beáramlása. A XVI. dohány. Felgyorsult az emberfajták keveredése.) A kultúrák találkozásának következményei Mivel egészen eltérő kultúrák találkoztak. mert a fő terményt. a hittérítést tekintették. lefolyását! Térjen ki a gyarmati versengés kezdeteire is! 36 .).Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az uralkodót illette minden termény és haszon egyötöde. burgonya.) A keresztény európaiak számára a pogány kultúrák alsóbbrendűek voltak (lásd forrás). angol) etnikum. Expedíciók hozták Afrikából a néger munkaerőt az ültetvényekre és a bányákba az indiánok népességének csökkenése miatt. az eredeti indián kultúrák teljes elpusztítását. hiszen élelmezési cikként a kapásnövények átalakítottak az európai konyhát. miszerint Amerika és a Fülöp-szigetek a spanyoloké.) Nemesfémek Az áhított El Doradót nem találták meg a spanyolok. paradicsom. 23. tök. ill. szokásait. nyelv és kultúra. VI. század közepétől kezdték kiaknázni a világ leggazdagabb lelőhelyét a bolíviai Potosiban. Ez óriási tőkebefektetést igényelt és rengeteg munkaerőt. portugál (francia.

1502 Amerigo Vespucci Dél-Amerika partjainál tett utazásai nyomán új földrésznek tartja az Újvilágot (az Amerika elnevezés az ő nevéből származik). Mindezek hatására mérséklődtek a társadalmi konfliktusok. ahol leginkább itáliai tengerészek. Királyságokat 37 . csillagászok és földrajztudósok tanítottak. Az újonnan felfedezett földekre aranybányászat és földművelés céljára embereket költöztetnek. hogy Indiát Afrika megkerülésével is el lehet érni.és rabszolga-kereskedelmet. ezzel monopolizálták az óriási hasznot hajtó fűszer-. ő szintén külön kontinensnek tekinti az Újvilágot. 1498 Vasco da Gama (portugál) Afrika megkerülésével eljut Indiába. századra szinte beltengerükké tették az Indiai-óceánt. Mexikót. felfedezni vágyó embereknek (ismeretek áramlása. A portugálok Kínában és Japánban is létesítettek kereskedelmi telepeket. s ezzel kezdetét veszi a spanyol gyarmatbirodalom kiépítése. ezzel bizonyítja annak gömb alakját. nao) tökéletesítésében is. A XVI. Kolumbusz útja nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (lásd forrás). 1500 Cabral (portugál) felfedezi Brazíliát. növekedett a népesség. ez kedvezett az újra törekvő. hogy egyrészt nekik sikerült ellesni az araboktól a part menti hajózás tudományát. A spanyol felfedezések első sikeres expedíciója. 1513 A spanyol Balboa felfedezi a Csendes-óceánt. ritkábbak lettek az éhínségek és a járványok. ők alapították az első hajósiskolát. 1519-22 A portugál Magellán expedíciója körülhajózza a Földet. a legfontosabb portugál gyarmaton óriási ültetvényeken cukornádat termesztettek és dolgoztak fel rabszolgamunkával. A XVI. Indiában és Malájföldön. Az Európában lezajlódó társadalmi és politikai változások is kedveztek a felfedezéseknek: az ipar és a kereskedelem fejlődése miatt gazdag városok jöttek létre. század közepén véget ért a százéves háború.FELELETVÁZLAT Bevezetés A felfedezéseknek nevezett folyamat során és következtében Európa igyekezett kiterjeszteni befolyását a többi kontinensre. 1492 A genovai Kolumbusz első útja a spanyolok támogatásával az Újvilágba. 1533-tól a spanyol Pizzaro meghódítja az Inka Birodalmat. A század második felében megkezdték a gyarmatok kiaknázását. a szállítások csak a korona általi ellenőrzés után történhetnek. Kifejtés Felfedező utak A portugálok a mórok kiűzése után a tengeren terjeszkedtek. a függőség következtében azok gazdasági erejét saját céljainak megfelelően felhasználta. másrészt ők feltételezték azt. Az Indiai-óceán feletti uralomért folytatott küzdelemben a portugál tengerészek többször összecsaptak az egyiptomi és a török flottával. A portugálok élen jártak a tengerjáró hajók (karavella. Brazíliában. ekkor jött létre az egyesített Spanyolország is!) A felfedezések okairól és feltételeiről lásd az ábrához írtakat. A királyi pár azonban úgy döntött. a XV. Perut és Chilét. század első felében a spanyolok Haitiről és Kubából kiindulva meghódították Panamát. A tudás gyorsan terjedt. Ennek az az oka. s az egyre nagyobb adóbevételekre építve megerősödött több országban is a központi királyi hatalom. (Pl. 1521-től A spanyol Cortez meghódítja az Azték Birodalmat. A portugálok kereskedelmi telepeket létesítettek Afrikában. az ott élő népekkel nem kereskedhet. átvétele). megvetették lábukat Afrika északi partján. az engedélyük nélkül senki nem hajózhat az „Indiákra”. (Tengerész Henrik) A felfedezések és hódítások 1415 A portugálok megkezdik az Afrika körüli hajóutak szervezését. A reneszánsz szellemi légköre és a könyvnyomtatás hatására Európa a középkorhoz képest jóval nyitottabbá vált a rajta kívüli világok iránt. 1487 Bartolomeu Diaz (portugál) eléri a Jóreménység fokát (Vihar-fok). nemesfém.

Az angolok azonban ki akarták sajátítani a tengeri kereskedelem bizonyos területeit. háborúra és békére. hogy a XVII. Spanyolország jóval nagyobb lélekszámú és jelentősebb katonai erőt felvonultató ország volt. valamint az angol-holland tengeri háborúk. és elvesztették verseny. vámszabályozás és különféle monopóliumok eszközeivel. majd az Afrikából hozott néger rabszolgákat dolgoztatták. dohány. éltek a kereskedelmi tilalmak. Hollandia és Anglia). tök. Az angolok már 1497-ben feltűntek Észak-Amerika partjainál. paradicsom.) A spanyolok és portugálok hatalmát jelentősen visszavetette az árforradalom. A terjeszkedés következtében kiépült portugál „gyarmatbirodalom” nem összefüggő területekből állt. eredeti tőkefelhalmozás stb. kávé. az 1651-as angol hajózási törvény. A portugálok általában beérték néhány. a kereskedőiket védő katonai támaszpont létesítésével. kakaó). század elején sorra át kellett engedniük gyarmataikat nagyobb katonai erőt felmutató vetélytársaiknak. Az államkincstár helyett magánkézbe vándorolt arany és ezüst végül a fennálló rendet konzerválta. században azonban új lendületet kapott.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli hoztak létre. hogy kié lesz a felfedezett terület. mint az angol. Brazília. Kolumbusz felfedezése arra késztette a spanyolokat és a portugálokat. Sándor pápa döntőbíráskodása alatt 1494-ben létrehozták a tordesillasi szerződést. ami radikális változásokat indított el (pl. s a helyzet nemzetközi jogi rendezését akarta elérni Hugo Grotius a tengerek szabadságának elvével. sokáig úgy tűnt. nemzetközi munkamegosztás. paprika. A terjeszkedés a XVII. bab.és alkalmazkodóképességüket. de Anglia befolyása folyamatosan nőtt. egybefüggő területeket szereztek meg. Ezzel magyarázható. azaz az üzleti szellem megerősödése. hiszen az Atlanti-óceán vált a kereskedelem fő útvonalává. Kettejük hatalmi viszályát mutatja pl. de az angolok az ópiumkereskedelemnek köszönhetően növelték tőkeerejüket. nagyobb. hanem kereskedelmi telepek láncolata alkotta. a területeket nem igázták le. A felfedezések másik fontos hatása a kapitalista. mert megszervezték a gyarmatosítást. A távolsági kereskedelem legjellegzetesebb szervezeteivé a XVII. ezért a kormányoktól széles körű felhatalmazást kértek és kaptak telepítésre. amikor a hollandok versenyét próbálta kizárni az 1651-es angol hajózási törvény. Ezek az egyéni vállalkozók a terjeszkedést üzleti lehetőségnek tekintették. s mindennek következtében megerősödött Kelet-Európában a feudalizmus. az ültetvényeken és a bányákban kezdetben az indiánokat. valamint rengeteg nemesfém. hogy egy szerződésben határozzák meg. a Távol-Kelet a portugáloké (a nemzetközi szerződés a nemzetközi jog első dokumentuma). Portugália kezdeményezésére VI. 38 . amely kulcsszerepet játszott India gyarmatosításában. mint Portugália. az Újvilágban a rabszolgaság. Létrejött a világkereskedelem. A kormányok a társaságok felett ellenőrzést gyakoroltak. a hollandok és az angolok is megkezdték saját gyarmatbirodalmaik kiépítését. amelynek segítségével egy-egy állam hosszabb-rövidebb időre nagyhatalommá válhatott (pl. Lezárás. burgonya. nem tudták megtartani nagyhatalmi státuszukat. amely eredetileg jóval (nyolcszor) nagyobb alaptőkével indult. kukorica. Eszerint Amerika és a Fülöp-szigetek a spanyoloké. gyapot. a franciák. A spanyolok előnybe kerültek a portugálokkal szemben. (1580 és 1640 között Spanyolország és Portugália között perszonálunió van. A gyarmatok olyan gazdasági lehetőséget biztosítottak. Gazdaságukat elkényelmesítette a kevés befektetéssel szerzett nagy haszon. hogy a spanyoloknak és a portugáloknak valóban nem lesz vetélytársa (Drake-nek és az angoloknak egyelőre be kellett érniük a kalózkodással). Az Ibériai-félsziget országai a későbbiekben a visszamaradottság „mintapéldáivá” váltak. Nyugat-Európa lett a folyamat centruma és egyben haszonélvezője. India. Átmenetileg a hollandok szerezték meg a tengeri hegemóniát. hódításra.). Elkezdődött az emberfajták nagy létszámú keveredése. század folyamán a kereskedelmi társaságok váltak. amelyben a hagyományos egyenrangú Európa–Ázsia kereskedelem mellett Európa kizsákmányolta Afrikát és az Újvilágot. Ezzel viszont megjelent a versengés is ezen hatalmak között. Majd 1602-ben létrejött a holland Kelet-indiai Társaság. Európában Nyugat és Kelet munkamegosztása érvényesült. összegzés A felfedezések hatására megjelent Európában sok újféle növény (pl. árforradalom. 1600-ban angol (később brit) Kelet-indiai Társaság alakult meg.

hanem a római katolikus egyház megújulása. Formai elemeivel meghökkenteni. a katolikus templomok a belső díszítéssel próbáltak meg a híveikre hatást gyakorolni (látványcentrikusság). Akkoriban ezt úgy nevezték: a szem és a fül vitája. A protestánsok sok helyen elpusztították a freskókat. hogy visszaszerezze elpártolt híveit (rekatolizáció) és elvesztett pozícióját. a humanista irodalmat is elvetette.) Az ellenreformáció célja tehát az volt. mégpedig az ellentétek harcából kibontakozó végső harmóniaként. század művelődéstörténetének egyetemes. A barokk műalkotás ezért az alapvető dualitást jeleníti meg. s egyben pompaszeretetével fölébe akart kerülni az előző kor alkotásainak. mivel jelentősen csökkent a befolyása. világosság–sötétség. A különböző egyházellenes mozgalmak. A reformáció a római egyházat rendkívül súlyosan érintette. érzékiségében jelennek meg. Az ellenreformáció nemcsak a reformációra való katolikus reakció. tétel: A barokk stílus jellemzői ba FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a barokk stílus kialakulásának körülményeit. mert úgy tartották. gyönyörködtetni akart. az alakábrázolás bálványimádáshoz vezet (lásd forráshoz írtakat). Kialakulásának oka és alapja részben a katolikus egyház pompájának. erő és szépség jegyében fogalmazta/fogalmaztatta meg saját magát. A protestáns istentiszteleteknek fontos része volt a közös éneklés. Jellegzetes ellentétei: fény–árnyék. azt a reformáció előzményének tekintette. pl. Kifejtés A XVI-XVIII. Isten világában azonban a rend uralkodik. A barokk művészet központi célja is a vallásos áhítat felkeltése. Ebben a törekvésében támogatták a tridenti zsinaton megfogalmazott reformelképzelések. de mögöttük misztikus jelentést sejtetnek. a hatalma.24. társadalmi megmozdulások végül vallásháborúhoz vezettek. nagy korszaka a barokk. A barokk műalkotásban a földi és az égi szint végső soron összekapcsolódik: a látványnak látomást kell megidéznie. lenyűgözni. az 1540-ben alapított jezsuita rend. erősítése volt. hanem a katolikus egyház reformját szerette volna elérni. Az egyház mereven elutasította a reneszánsz hatásra fejlődőben lévő természettudományt. az ábrázolt tárgyak a maguk nyerseségében. hogy a barokk világképe szerint a földön a káosz. 1517) és eredetileg nem egyházszakadást. a híveknek megmutatni. Mert a jó. ill. egyszerűbb belső terek híve volt. A Rómában született új irányzat hamar elterjedt Észak-Itáliában. a látványosság. (Az ellenreformáció elnevezést a reformátusok. A reformáció a művészetek terén is változást hozott. A barokk mű szerkezete – bármelyik művészeti ághoz tartozik is – lazának látszik. az igaz. a fény szükségszerűen győzedelmeskedik. burjánzó jellegű. A barokk alkotások fő jellemzői a monumentalitás. legfőbb jellemzőit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformáció Németországban indult el (Luther Márton. a puritánabb. Az egyházi és/vagy a világi hatalom a nagyság. jellemző eszköze a túlzás. visszatértek az ókeresztény szimbolikához. a szép. funkcionális. a katolikus megújulást pedig a római egyház használta. A művészet és a templomok az egyház és a hit erejét voltak hivatottak kifejezni. érzékiség– transzcendencia. nagyságának. ezzel is magyarázhatók a hatalmas méretek. a vallás erejének kifejezése. Ez abból fakad. az egysze- 39 . majd egész Európában és Amerikában. templomi szobrokat. Új szerzetesrendek jöttek létre.

A barokk egyik kulcsjellemzője a monumentalitás. hanem számában is. az őszinte. immaterialitás („anyagtalanság”) jellemző. szertelen pompa. az illuzionista külsőségektől való mentesség a jellemző.) A barokk irodalomban is a monumentális műfajoké a főszerep. Művészetére a tárgyilagosság. ezért a már polgárosultabb. Ennek megfelelően.és enteriőrművészetben. mozgalmasság. Az érett barokk egyik fő egyénisége Bernini. királyi és fejedelmi kastélyok. Egyetemes. módosítások. A barokk zene jellegzetessége. kupolatér kiemelése a jellemző. Mivel a barokk a feudalizmussal is összekapcsolódik. Új zenei műfaj jött létre.) A barokk festészet tipikus alkotásaira is a díszes megoldások. misztikum. óriási hatást gyakorolva a kor emberére. Legjelentősebb alkotói: Caravaggio. mozgalmas. dinamikus. eszmetörténeti korszak. és kedveli a díszítéseket. A figurák megalkotásakor azonban az ún. sok alak. mert (az ortodox területeket leszámítva) egész Európában és a gyarmatokon is hatást gyakorolt. egyetemes. Lajos uralkodásának idejére esik. (Lásd forráshoz írtakat. ilyen volt pl. Mind az épületek belső terei. A barokk szobrászatban is a külsőségek ragyogása került előtérbe. mozgalmasság. hogy az egyéni helyett a sematikus ábrázolás. Arcképfestőként vált híressé. bár a barokk korához kapcsolható.) A barokk építészet francia meghonosodása XIV. A templomoknál a hosszirányú alaprajz. sejtelmesség. míg a feudális és erősen katolikus többségben maradó államokban nagyobb teret kaphatott. a hangsúlyos hullámvonalak jellemzők. és sok a kritikusa (pl. paloták. pátosz jellemezte alkotásait. Murillo. a reformációt támogató államokban rövidebb ideig van jelen. fontos a színek szerény. A barokk zene jelentős alakjai Bach és Händel. A barokk építészek főbb tevékenységei a templomok. rengeteg mű született ekkor. polgári lakóházak építése. ill. felfogása és ábrázolásmódja alapvetően eltér katolikus kortársaiétól. ami nemcsak az alkotások méreteiben és arányaiban mutatható ki. a racionalitással szemben a túlzott. de ószövetségi és újszövetségi témákat is feldolgozott alkotásaiban. monumentális méretek és arányok. az opera. Németalföld. mert minden művészeti ágban hasonló stílusjegyekkel hódított teret. ellentétek és hirtelen fordulatok. Anglia). belülről fakadó érzéssel szemben a túlzó érzelmesség és színpadiasság vált jellemzővé. ami maga után vonta. a lebegésben ábrázolt testek ellentmondanak a fizikai törvényeknek. de különleges használata. Versailles). a kert. A zenében is kimutathatók a korstílusra jellemző különböző jegyek: ünnepélyes hangvétel.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli rűséggel. valamint a fény adta lehetőségek teljes kiaknázása. nagy alkotások születtek a kastélyépítészetben (pl. szabálytalan mozgalmas formák. az operáé Monteverdi. az ellenreformáció kibontakozása kat FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az ellenreformáció kibontakozását és magyarországi megjelenését! 40 . az eposz.) Lezárás/összegzés A barokk tehát egy egyetemes művészeti és korstílus. Kedveltek a mitológiai és vallási témák. a szentek vallásos extázisát ábrázoló misztikus jelenetek. kedvelték a dinamizmust kifejező hullámvonalakat. mind külsejük pazarul díszített. drámaiság. csigavonalakat. Festőiség. (Lásd forráshoz írtakat. (Ebben a művészeti ágban nincs protestáns és katolikus különbség. A barokk festészetben a legfontosabb név a holland protestáns Rembrandté. harsány színek. mert a művészetek minden ágában megtaláljuk a jeles alkotókat. tétel: A katolikus megújulás. 25. (Lásd a forráshoz írtakat. s egyetemes. hogy feszültséget teremt.

eredetileg nem egyházszakadást.) A jezsuita rend legfőbb jellemzői (lásd még a forráshoz írtakat): célja a katolicizmus védelme és terjesztése (lásd pl. s bár Báthory Zsigmond fejedelemsége alatt ismét visszatértek. Adorjánhoz és V. Egyetemes. akik túl sokat emlegették Jézust. Bár protestáns egyházak sehol sem tudtak kizárólagos teret nyerni.) Nem volt veszélytelen a hivatalos egyházi állásponttól eltérő tudományos vagy teológiai nézeteket hirdetni (lásd Giordano Bruno megégetése 1600-ban. katonai fegyelem. egyetemes. s egyetemes. itt népmozgalmakra nem került sor. a katolikus megújulás kifejezést pedig a római egyház használja. században. Legfőbb határozatait lásd a forrásnál. vallásosság. szerteágazó és egyre növekvő politikai befolyás. Az ellenreformáció sikerében az inkvizíció jelentette fenyegetés mellett az egyház elsődleges támasza a jezsuita rend volt. Pál által összehívott tridenti zsinat is a megújulás jegyében ült össze (1545-1563). a fejlettebb. eszmetörténeti korszak. az oszmán hódítás is a katolikus egyház meggyöngülését hozta. Az ellenreformációt támogatták a kor jelentős katolikus uralkodói. mivel jelentősen csökkent a befolyása. Erdélyben a jezsuiták 1579-ben jelentek meg először. mozgalmasság. pompa. misszió a gyarmatokon). magas színvonalú oktatás. s nem a hit kérdése állt. látványcentrikusság uralja a művészeti ágakat. A római egyház Luthert elítélte és kiközösítette. újra el kellett hagyniuk az országot. azokra használták a pápai udvarban. Spanyolországban. hogy visszaszerezze elpártolt híveit (rekatolizáció) és elvesztett pozícióját. A barokk főbb jellemzői: monumentalitás. A magyarországi ellenreformáció sem volt sikeres a XVI. (Lásd VI. mert a művészetek minden ágában megtaláljuk a jeles alkotókat. Franciaország. A barokk egy egyetemes művészeti és korstílus. (A jezsuita eredetileg csúfolódó elnevezés volt. Az abszolutizmus (pl. Lengyel Királyságban élők jobban megőrizték a katolicizmust. Károly egyértelmű támogató lépései és a megújulást szükségesnek látó pápák elindítottak egy reformfolyamatot az egyházon belül. vagy Galileo Galilei pere – 1633). Francia Királyságban. Az ellenreformáció elnevezést a protestánsok. A különböző egyházellenes mozgalmak. de az erdélyi országgyűlés tíz év múlva kiutasította őket. Kifejtés A reformáció tanainak hatására a latin országok kivételével minden európai államban meggyengült a római egyház befolyása. mert minden művészeti ágban hasonló stílusjegyekkel hódított teret. polgárosultabb államokban nagyon jelentős befolyásuk volt (pl. A katolikus megújulás művészi kifejezése a barokk. tekintély megerősítésében. misztikum. mert (az ortodox területeket leszámítva) egész Európában és a gyarmatokon is hatást gyakorolt. társadalmi megmozdulások végül vallásháborúhoz vezettek. Az Itáliában. ami szintén jelentős szerepet játszott az egyházi hatalom.) A III. Németalföldön. A reformáció a római egyházat rendkívül súlyosan érintette.FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformáció Németországban indult el (Luther Márton.) Az ellenreformáció célja tehát az volt. 41 . egyházi személyeket állami hivatalnokká tettek. Károlyhoz kapcsolódó források kapcsán írtakat. Angliában). Az 1561-ben behívott jezsuiták nem tudták megakadályozni a reformáció gyors terjedését. (Lásd a karikatúrákhoz írtakat. s ettől a központi királyi/császári hatalom erejének növekedését is várták. (A francia vallásháborúk mögött is inkább a trónharc. hanem az egyház jelentős átalakulásáról. engedelmesség a pápának. Spanyolország. 1517). hanem a római katolikus egyház reformját szerette volna elérni. Habsburg Birodalom) eszközként használta a katolikus hierarchiát. Tudniillik nem csak egy ellenmozgalomról van szó. a hatalma. a reformációra való katolikus reakció. V.

szintén jezsuita szerzetes a Biblia első teljes katolikus fordítását. Igaza lett annyiban. összegzés A rekatolizáció a XVII. századra sikereket ért el (40 százalékról 20-25 százalékra esett vissza a protestánsok aránya). (Lásd forráshoz írtakat. hitéleti tevékenység). A gazdaság fejlesztése: 42 . század végére az ország lakosságának többsége római katolikus hitű lett. Magyar nyelvű prédikációinak. A török kiűzése után a XVIII. Lajos korában fra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be XIV. hogy halálakor a nyugati országrészen már alig akadt protestáns főnemes. hogy a nemesség és a polgárság szabadon gyakorolhassa saját vallását. az abszolutizmus működését Franciaországban! FELELETVÁZLAT Bevezetés IV. Intézkedései: A rendiség háttérbe szorítása és a központi hatalom kiépítése kezdődött el a hivatalnokrendszer átalakításával. A XVII. Lajos uralkodását. Mint esztergomi érsek előbb a főurakat térítette vissza a katolikus vallásra. hogy a hívekhez minél több. Pázmány állítólag azt mondta. Új szerzetesrendek jöttek létre: karmeliták (elmélkedés. majd Bethlen Gábor és Rákóczi György fejedelmek a Habsburgokkal kötött békékben (bécsi. században a katolikus vallás legfőbb támaszaivá váltak a főrangúak. és belépett a jezsuita rendbe. (Lásd forráshoz írtakat. Lezárás. század első felében. hogy ő még egy protestáns Magyarországon született. tétel: A francia abszolutizmus XIV. Pázmány jezsuita képzettségéből adódóan az oktatást és a nevelést is felhasználta céljaira. orsolyiták és piaristák (népiskolák felállítása). magyarul jól beszélő és teológiailag felkészült katolikus pap vagy szerzetes jusson el.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Nem járt eredménnyel a Habsburg-udvar erőszakos térítése sem. a XVII. Először a bécsi egyetemen papnevelő intézetet hozott létre. nikolsburgi. 26. a hódoltságba ezért Boszniából jöttek ferences szerzetesek. hisz tudta. Bourbon Henrik (1589-1610) uralkodásához köthető a francia abszolutizmus kiépítésének első szakasza. később áttért a katolikus hitre. Bocskai István. linzi) elérték. de jelentős számban hódította tehát vissza a híveket a katolikus egyház.) Pázmány ösztönzésére készítette el Káldi György. A katolikus egyház Pázmány Péter esztergomi érsek és Esterházy Miklós nádor segítségével erősödött meg ismét a XVII. Pázmány protestáns családban született. A törökök nem tűrték meg területükön a jezsuitákat. de katolikusban fog meghalni. hitvitázó iratainak kiadásával maga mutatott példát. század közepére a királyi Magyarországon már csak négy főúri család maradt meg a protestáns hiten. hogy a jobbágyok kénytelenek követni uruk vallását.) Pázmány – a reformációtól eltanulva – nagy hangsúlyt fektetett arra is. Nagyszombaton egyetemet alapított. majd 1635-ben székhelyén. országonként eltérő. a szakszerű bürokrácia kiépítésével.

Ezt azonban mindenkép meg akarták aka- 43 . Ennek érdekében 1614 után nem hívták össze az országos rendi gyűlést. célja a gallikán egyház megteremtése volt (lásd a forráshoz írtakat). csipke).) Colbert célja az államháztartás egyensúlyának létrehozása lett volna. Lajos háborúi kezdetben megtartva a francia külpolitika Habsburg-ellenes hagyományát. és sokat rontott az államigazgatás hatékonyságán. Lajos meg akarta szerezni a spanyol trónt és vele együtt hatalmas gyarmatait. a helyi parlamentek azonban továbbra is működtek. az állam el is adósodott (lásd a táblázatokhoz írtakat). Lajos uralkodása idején sem történt lényeges változás. Kifejtés XIII. amelyek keresett exportcikkeket gyártottak. ez azonban a király hódító háborúi miatt csak kezdetben sikerült. Az adórendszer racionalizálása egyrészt a paraszti terhek kiszámíthatóbbá. külföld felé a hajózás támogatása. hiszen ők zömében kézműves és kereskedő polgárok voltak. s ezzel Franciaország megjelent a nagyhatalmak gyarmati területekért folyó versenyében. Lajos (1610-1643) a következő uralkodó. másrészt az állami bevételek tervezhetőbbé tételét szolgálták. A kereskedelem fejlesztése érdekében jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek: belföldön utak. A 150-200000 fős haderő fenntartása óriási terheket rótt a lakosságra. A szakszerű és vásárolt bürokrácia kettőssége a francia forradalomig fennmaradt. Intézkedései: Elsődleges cél a központi hatalom erősítése. ennek megteremtése XIV. bár erős állami ellenőrzés alatt. ők tartották ellenőrzésük alatt a tartományok rendjeit és kormányzóit. Célja a Rajna természetes határrá tétele volt. a német területek ellen irányultak. A hadseregreform Louvois hadügyminiszter nevéhez kapcsolódik (lásd a táblázathoz írtakat). Kanada gyarmatosítása elkezdődött. egységes állam megteremtése volt. Lotaringiát sikerült neki megszerezni. Lajos uralkodása (1643-1715) a francia abszolutizmus virágkora (lásd az ábrához és a forrásokhoz írtakat): Belpolitika Az államigazgatás a Richelieu által elindított úton haladt tovább. A hugenották elüldözése azonban a gazdaságra is jelentős hatást gyakorolt. de ezen a téren csak részlegesen tudta elképzeléseit megvalósítani. s ebben XIV. XIV. Lajosra várt. akik pénzen vették meg nemességüket és hivatalukat. csak az uralkodónak tartoztak felelősséggel. Megjelentek soraikban az ún. A szakszerű bürokrácia mellett azonban – főként a pénzben szűkösebb időszakban – megnőtt a vásárolható hivatalok aránya. ám ebben a kérdésben csak részleges sikereket ért el. ami együtt járt a hugenották üldözésével. A kultúra egységesítése – és állami ellenőrzés alá vonása – érdekében támogatta a francia akadémia megalapítását is. akiknek az elvesztése ezen ágazatokban érzékeny veszteséget jelentett. A tartományok jogrendje azonban nem volt teljesen egységes. azaz a gallikán egyház létrehozása is. illatszerek.királyi manufaktúrák alapítása. aki helyett azonban javarészt Richelieu államminiszter irányította az országot. A gazdaságpolitikára a merkantilizmus jellemző (lásd a forrásokhoz írtakat. 1661-ig Mazarin az államminiszter. az intendánsok. A hivatali rendszerben a szakszerűség jegyében megjelentek az államtitkárságok és a király legfőbb támaszai. Richelieu célja volt a nemzeti. csatornák építése. Az óriási bürokrácia kiépülése miatt hivatalnokállamnak is nevezték. Folytatódott a királytól függő bürokrácia kiépítése. Elzászt. így jelentős bevételt hoztak (pl. utána XIV. Külpolitika XIV. A spanyol örökösödési háború (1701-1714) azért tört ki. Ők voltak a francia tartományok élén álló főhivatalnokok. Egyházpolitikájában sem tért el Richelieu és Mazarin útmutatásaitól. Az egységes hadsereg létrehozása még nem sikerült. taláros nemesek. mert XIV. Lajos irányít („az állam én vagyok”).

Ráadásul az osztrák Habsburgoké lett a spanyol Németalföld. Ez abban különbözik az előző szerződéstől. a felvilágosodás azonban elvetette az isteni beavatkozás. Alapeleme a társadalmat és az államot megelőzően létezett természeti állapot feltételezése. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Kialakulásához hozzájárult a fizika XVII. de a törökök támogatására már nem számíthattak a Habsburgok ellen a franciák. ő maga bőkezű mecénás volt. hogy egy társulási szerződéssel önként létrehozzák a szervezett társadalmat (az államot). A felvilágosodásnak köszönhetően előtérbe kerül a gondolkodás.) Az európai erőviszonyok is jelentősen átalakultak XIV. ahol azonban a természeti erőknek és az egymásnak való kiszolgáltatottság arra indította az embereket. évi békék értelmében a spanyol trón a Bourbonoké. Lajos uralkodása a kultúra. Angliából indult a XVII. akik Anglia és Hollandia szövetségével megerősítve végül győzelmet arattak a franciák felett. A harmincéves háborúból győztesként és megerősödve kikerült Franciaországnak tudomásul kellett vennie a spanyol örökösödési háborút lezáró békében megfogalmazott korlátokat. Kifejtés A szerződéselméletet egészíti ki a természetjog koncepciója. Szerepének megítélése mégsem egyértelműen pozitív. 44 . hódításainak és bürokráciájának finanszírozása miatt óriási államadósságokat halmozott fel. században Franciaországban és a német területeken teljesedett ki. de nem egyesíthetik a két országot. Az 1713-14. a forradalom korában (pl. hagyománytól s bármely emberi intézménytől független ideális törvény. majd a XVIII-XIX. Locke munkássága). a művészetek felvirágzását hozta el. tétel: Az al Az alkotmányos monarchia működése FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze az angol alkotmányos monarchia rendszerét és működését! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás a XVII-XVIII. A középkori teológusok egy isteni rend létét feltételezték ezen elv alapján. századi fejlődése.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli dályozni a Habsburgok. politikai értelemben vett szabadság. A felvilágosodás egyik alapvető politikaelméleti kérdése a szerződéselmélet. Lezárás. eszmetörténeti mozgalma. megállapodástól. Angliáé lett a hajózásban stratégiai szerepű Gibraltár és a rabszolga-kereskedelem kizárólagos joga. a tolerancia és az etikai. hogy ebben az esetben az emberek nem egymással. egy egyetemes erkölcsi rend létét tételezi fel. több Észak-Amerikában fontos gyarmati terület. a józan ész. amit ő nem akart/tudott elfogadni. Rákóczi Ferenc. ezzel lemondva természetes jogaikról vagy azok egy részéről. elsősorban Newton munkássága. Ebben a háborúban volt Franciaország szövetségese II. a haladás. hiszen a pazar udvar fenntartására. amely törvényhozástól. összegzés XIV. hadseregének. 27. század második felében. és ugyanezt várta el udvarának tagjaitól is. század filozófiai. Lajos uralkodása idején. a hatalom isteni eredetének elvét. A társadalmi szerződésnek van azonban egy másik típusa (amelyet szokás alávetési szerződésnek is nevezni). Milánó és a Nápolyi Királyság.

Az angol alkotmányosság alapdokumentumának tekintett Jognyilatkozat megfogalmazza az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait (szólás-. sajtó. sőt az idők folyamán egyre erősebb lett. hogy megszilárduljon az alkotmányos rend. a nép elmozdíthatja.) Montesquieu – Locke nyomán – megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét: a három hatalmi ág (törvényhozás. megteremtve a modern polgári demokrácia alapját. ahol a király hatalma a parlament által elfogadott alkotmányon alapszik. ún. (Rousseau ugyanezt az elméletet a népszuverenitás és a közvetlen hatalomgyakorlás köztársasági formájának igazolására használta fel. a toryk és a whigek. (Lásd az ábrához és a forráshoz írtakat. és az amerikai alkotmány megfogalmazásában is meghatározó szerepe volt. és csak feltételesen ruházzák át a jogokat. de eközben/ezáltal a hatalom nem mehet messzebb annál. Sem a parlament működése. és a külpolitika felé forduljon. sem a választások nem voltak mentesek a visszaélésektől. vagyis a képviseleti elven működő alkotmányos monarchiának. Az állam létrehozásával tehát az emberek nem mondanak le alapvető jogaikról. és a legfőbb hatalom ekkortól nem az uralkodó. konfliktusoktól. megszegi a szerződést. századtól politikai „pártok” működtek. egyértelmű. a kormányzat pedig jó kormányzást és biztonságot. szabadságukat és vagyonukat. s egyben mintául szolgáló alkotmányos monarchia tehát olyan államforma. Ez az elv megvalósul az angol alkotmányos monarchiában. a szabadság garanciáját látta benne.) Locke szerint az így létrejött alkotmányos monarchiától az emberek azt várják. A kettős szerződés megfogalmazása az alapja Locke szerint a kormányzat megbízás jellegének. ám az alkotmányos rend ezektől nem rendült meg. a hadsereg. gyülekezés-. erőszakhoz pedig csak a törvények végrehajtása. ami lehetőséget adott arra. hogy a létrehozott közhatalom jobban megóvja életüket. amivel az emberi szabadságjogoknak a kidolgozását segítette elő. (Lásd forráshoz írtakat. Montesquieu is pozitívan nyilatkozott az angol alkotmányosságról. hanem a részben képviseleti elven működő parlament lett. összegzés A XVII-XVIII. Az angol alkotmányos monarchia kialakulása az angol forradalom lezárulásának köszönhető. Emellett a legfőbb hatalom köteles szilárd. de ennek hatása érvényesül az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban is. egymás kölcsönös ellenőrzésére épül. A politikai hatalom működését szabályozó dokumentum az 1689-ben elfogadott Jognyilatkozat. a kormány ellenőrzésének joga a parlamentnek felelős kormány kezében van. ezért a szerződés érvényét veszíti. de az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tartható fenn (vagyoni cenzuson alapuló választójog). vagyis a jogok forrása a polgárok csoportja. 45 .) Lezárás. (Lásd forráshoz írtakat. Amennyiben azonban a kormányzat ezt nem tartja be. század fordulójától belpolitikailag egyre stabilabbá vált Anglia. mint ami a közjó érdekében szükséges.) Angliában a XVII. Az Angliában létrejött. (Orániai) Vilmos trónra ültetése (dicsőséges forradalom – 1688) után a parlamenti erők nem köztársasági. hanem monarchikus rendszert hoztak létre.) A nép engedelmességet ígér.és vallásszabadság). végrehajtás és igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik. később liberálisnak minősített szabadságforma érvényesült és érvényesül a mai napig az angol alkotmányos monarchiában. legfeljebb az addig természetes jogok államilag szabályozott polgári jogokká válnak. illetve a külföldről jövő támadások elhárítása érdekében lehet nyúlni. (Lásd forráshoz írtakat. nyugodt évtizedek (uralkodók váltják egymást) jöttek. A Stuartresturáció bukása és II. A Locke által megfogalmazott. a pénzügyek. megszervezze világbirodalmának alapjait (Nagy-Britannia). Locke és Montesquieu szerint a társadalmi szerződések értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogokért cserébe a hatalom ellenőrzésére.hanem a kormányzattal kötnek szerződést. a nép által elfogadott törvényekkel kormányozni (képviseleti úton érvényesülhet ez a jog). A király jogkörét azonban egyértelműen szabályozták. majd ezt a jogot kell alkalmazniuk a független és igazságos bíráknak a viták eldöntésekor.

amelyben a kor jeles tudósai (Diderot. Amennyiben azonban ezt nem tartja be. Condillac. a megnövekedő könyvkiadás (lásd forráshoz írtakat). Sapere aude! (Lásd forráshoz írtakat. legfeljebb az addig természetes jogok államilag szabályozott polgári jogokká válnak. hogy a világot leírhatónak. meghatározó gondolkodóit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás a XVII-XVIII. és csak feltételesen ruházzák át a jogokat. a francia Enciklopédia. ezzel lemondva természetes jogaikról vagy azok egy részéről. kulturális reformokat megvalósító. a zsarnokságon alapuló állam helyett a gazdasági. hagyománytól s bármely emberi intézménytől független ideális törvény. a felvilágosodás azonban elvetette az isteni beavatkozás. A társadalmi szerződésnek van azonban egy másik típusa (szokás alávetési szerződésnek is nevezni). A középkori teológusok (Szent Ágoston: Az Isten városáról) az isteni rend létét feltételezték ezen elv alapján. század második felében. Kifejtés A felvilágosodás egyik alapvető politikaelméleti kérdése a szerződéselmélet. Locke munkássága). a nép elmozdíthatja. a szerződés érvényét veszíti. századi fejlődése.) A nép engedelmességet ígér. Angliából indult a XVII. század filozófiai. Képviselői hittek abban. A felvilágosodásnak köszönhetően előtérbe kerül a gondolkodás. babonák ellen. A szerződéselméletet egészíti ki a természetjog koncepciója. (Lásd forráshoz írtakat. Ez abban különbözik az előzőtől. kiszámíthatónak. eszmetörténeti mozgalma. hogy ebben az esetben az emberek nem egymással. elsősorban Newton munkássága. majd a XVIII. Montesquieu. amely törvényhozástól. tétel: A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői fel FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a felvilágosodás eszmetörténeti jelentőségét. az ember és társadalom nevelhető. d’ Alembert. a ráció mindenhatóságába vetett hit (a fény százada). Voltaire. A kettős szerződés megfogalmazása az alapja Locke szerint a kormányzat megbízás jellegének. hogy egy társulási szerződéssel önként létrehozzák a szervezett társadalmat (az államot). Kialakulásához hozzájárult a fizika XVII. ahol azonban a természeti erőknek és az egymásnak való kiszolgáltatottság arra indította az embereket. Locke szerint 46 . Helvetius. Az állam létrehozásával tehát az emberek nem mondanak le alapvető jogaikról. A vélekedés helyett a tapasztalat került előtérbe. s egyben a tudományok legkorszerűbb összefoglalóját adták ki. Különösen egy kiadványsorozat (35 kötet). a matematika hatása érvényesült abban. a vallási dogmák. megállapodástól. Rousseau ugyanezt az elméletet a népszuverenitás és a közvetlen hatalomgyakorlás köztársasági formájának igazolására használta fel. hogy a felvilágosítás által minden probléma kezelhető. a vezetés pedig jó kormányzást és biztonságot. Alapeleme a társadalmat és az államot megelőzően létező természeti állapot feltételezése. megismerhetőnek tekintették. a hatalom isteni eredetének elvét.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 28.) Fontos szerepet játszottak terjedésében a szalonok (lásd forráshoz írtakat). és helyette a józan ész jelszavát hirdették. századi Franciaországban teljesedett ki. egy egyetemes erkölcsi rend létét tételezi fel. szabadságon alapuló államban hittek. hanem a kormányzattal kötnek egyezséget. Turgot) a felvilágosodás rendszerét. felemelhető. vagyis a képviseleti elven működő alkotmányos monarchiának. a forradalom korában (pl. A tekintélyen. Holbach. Quesnay. Felléptek a fanatizmus. Rousseau.

Az az üdvös. (Lásd forráshoz írtakat.) Rousseau tagadta a művelődés és civilizáció pozitív hatását a társadalomra. Rousseau óriási hatást gyakorolt a francia forradalomra. A felvilágosodás időszakában alakult ki a titkos testvéri szövetségen alapuló szabadkőműves mozgalom is. A magántulajdont lopásnak tekintette. a természetes fejlődés hívei voltak. illetve a külföldről jövő támadások elhárítása érdekében lehet nyúlni. az ironikus fejtegetések mestere volt. egymás kölcsönös ellenőrzésére épül. de nézeteikbe misztikus elemek is kerültek. vagyis szerinte a közösség összes tagjának aktívan részt kell vennie a döntéshozatalban. A szabad versenyes kapitalizmus hívei (A. Locke és Montesquieu szerint a társadalmi szerződések értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogaiért cserébe a hatalom ellenőrzésére. szabadságukat és vagyonukat. Emellett a legfőbb hatalom köteles szilárd. Turgot) szerint az államnak csak a piac normális működését kell szabályoznia. de eközben/ezáltal a hatalom nem mehet messzebb annál. a tulajdonkorlátozásban látta a megoldást.az így létrejött alkotmányos monarchiától az emberek azt várják. hogy a létrehozott közhatalom jobban megóvja életüket. Az államnak szerintük a lehető legnagyobb mértékben ki kell vonulni a gazdaság irányításából (éjjeliőr-állam). elsősorban a jakobinusok nézeteire. a Locke és Montesquieu által elfogadott társadalmi szerződés elméletét elvetette. Smith) szerint az egyéni önérdek által mozgatott munka a gazdaság fő hajtóereje. (Lásd forráshoz írtakat.) Voltaire a filozófiai elbeszélés. s helyette a népszuverenitást vallotta. a rászorulók támogatása. Lezárás. és senkinek sincs túl sokja. A három hatalmi ág (törvényhozás. társadalmilag szükséges munka mennyisége határozza meg. Céljuk az egész emberiség erkölcsi és szellemi felemelése. Ugyanakkor csak a mezőgazdaságot tekintették új érték teremtőjének. Az egyházat a népbutítás eszközének. szabadság” kis módosulással a francia forradalom idején is nagy szerepet kap majd. ezért szerintük ezt az ágazatot kell támogatni az ipar és a kereskedelem helyett. képviseleti rendszer).” A felvilágosodás a közgazdaságtanban is újat hozott. helyette a vadember boldogságát hirdette. vagyis a jogok forrása a polgárok csoportja. de az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tartható fenn (vagyoni cenzuson alapuló választójog. amelynek jelszava: „egyenlőség. összegzés A Locke és Montesquieu által megfogalmazott. egyértelmű. az álszentség és a vakbuzgóság megtestesítőjének tartotta. erőszakhoz pedig csak a törvények végrehajtása. később liberálisnak minősített szabadságforma érvényesült és érvényesül a mai napig az angol alkotmányos monarchiában. Szembefordultak az államilag ellenőrzött merkantilizmussal. nem tagadta Isten létét: „ha Isten nem volna. híressé vált mondata is ezt fejezi ki: „Tiporjátok el a gyalázatost!” Ugyanakkor ő maga deista. Montesquieu – Locke nyomán – megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét. a nép által elfogadott törvényekkel kormányozni (képviseleti úton érvényesülhet ez a jog). sem az államnak nincs beleszólása. majd ezt a jogot kell alkalmazniuk a független és igazságos bíráknak a viták eldöntésekor. ugyanakkor tisztában volt megszüntethetetlenségével. Rousseau a felvilágosodás általános személetétől sok szempontból eltérő rendszert dolgozott ki. De elfogadta a terrort a közjó megvédése érdekében. Quesnay. 47 . az áru értékét pedig az előállításukra fordított. A fiziokraták (pl. emiatt számos tévhit kapcsolódik a mozgalomhoz azóta is. végrehajtás és igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik.) Rousseau hitt a közvetlen demokráciában. ezért kompromisszumként elutasította a vagyoni különbségeket. ki kéne találni!” A vallást személyes ügynek tekintette. „ha mindenkinek van valamije. de ennek hatása érvényesül az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban és alkotmányban is. mert a szabad verseny eredményesebb a központi irányításnál. mint ami a közjó érdekében szükséges. testvériség. amibe sem a társadalomnak. kérlelhetetlen ellenfele bármiféle fanatizmusnak és tekintélynek. (Lásd forráshoz írtakat.

ezért megkötötték még 1541-ben a gyalui egyezményt: a váradi béke alapján igyekeztek rendezni a vitás kérdéseket. két részre szakadás). az ország végérvényesen három részre szakadt. ezért 1541. János Zsigmond helyzetét. Lajos halála miatt kitört trónharcok és belső háborúk következtében az ország két részre szakadt (kettős királyság. augusztus 29-én megszállták Budát a törökök. második alkalommal V.) Fráter György. hogy Magyarországon befolyással bírjon. Ezzel az eseménnyel bebizonyosodott a törökbarát politika kudarca. hogy a váradi egyezséget figyelmen kívül hagyva a csecsemő János Zsigmondot választják királlyá. A török 1529-ben és 1532-ben is Bécs ellen indult. Szulejmán úgy döntött. a hódoltság a törököké lett. Ferdinánd cserébe ígéretet tett Buda visszafoglalására. aki biztosította támogatásáról. a király – kárpótlás fejében – lemondott az országról. míg a középső rész. Szapolyai átértékelte a szerződést akkor. amelyre bár kitűzték a török zászlót. A török be is vonult az országba. amikor fia született. Fráter György segítséget kért a törököktől. Kifejtés Az 1538-ban megkötött váradi béke értelmében Szapolyai János halála után az egész országot Ferdinánd vagy utódai birtokolták volna. Szapolyai segítséget kér a Habsburgok ellenfeleitől (pl. tétel: Végvári küzdelmek Magyarországon Végv FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a várháborúk korát! Jellemezze a végvári életet. Szulejmántól. hogy a Német-római Birodalom rendjei a kudarc hatására úgy döntöttek. hogy kérjen segítséget I. de első alkalommal az elhúzódott ostrom. Vagyis az ország két birodalom ütközőzónája lett. Károly jóvoltából Bécs környékén 100000 német zsoldos várta a törököket. a szultáni csapatok elvonultak. ezért időhúzás céljából megállt Kőszeg váránál. Szapolyai János hívei nehéz helyzetbe kerültek. aki a csecsemő király helyett kormányzott. (Lásd forráshoz írtakat. ugyanis Szapolyai lemondott utódai nevében is a trónról.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 29. de a gyenge sereg nem ért el eredményt. ráadásul a nemesség nagy része nem bízott a csecsemő királyban. Megeskette Fráter Györgyöt és Török Bálintot. A csecsemő királynak. és megindult Magyarország ellen. Franciaország és Velence). a nyugati területek Ferdinánd kezében voltak. visszaadta a koronát Ferdinándnak. hogy ha 48 . hogy a két nagyhatalom nem bír egymással. akik arra biztatják. Szapolyai özvegyének (Jagelló Izabella) és híveinek a Tiszántúlt és Erdélyt adta át a szultán. 1542-ben Ferdinánd Buda ellen vonult. Török Bálint seregével együtt szétverték a Habsburg sereget. annyi ereje azonban mindkét nagyhatalomnak van. Annyi haszna mégis volt a hadjáratnak. hogy a törököt csak Habsburg segítséggel lehet kiűzni. mégpedig egy-egy „párt” támogatásával. nem vállalja velük szemben a harcot. úgy vélte. mivel Ferdinánd érvényesíteni akarta a jogait (lásd váradi béke). de Szulejmán sem látta biztosnak hűbérese. a harcoknak az érintett térség lakosságára gyakorolt hatását! FELELETVÁZLAT Bevezetés A mohácsi csatavesztés (1526) után és II. Egyértelművé vált.

vagy utánpótlási vonalait tudták elvágni. az állandó portyák. hogy ne omoljanak le lövés közben). Fehérvár. A palánkvár nem olyan erős. amikor Szigetvár és Gyula is a török kezére került. Szerencs) 100-500 katonát fogadott be.5 millió fő. Vác). Fráter Györgyöt azonban meggyilkolták (1551). Ferdinánd zsoldosokat fogadhat. Győr. Temesvár. majd el akarták szigetelni a magyar országrészeket. Eger azonban ekkor még ellenállt. amelyet könnyű volt a tüzérséggel megsemmisíteni. A végvárak állandó védői között a magyarok. szerbek voltak többségben (kb. mégis rendszeresen folyósítják évente 6 hónapon át az ún. vagyis az uralkodó. A törökök várrendszert hoztak létre Buda körül is (hogy ne lehessen visszafoglalni). hogy nem bír egymással. szélesebb ágyúállások kialakítására alkalmas védműveket építtettek. A stratégiailag fontos helyeken épülő kővárak drágábbak. A magyarok valamennyi rétegéből kerültek ki a végvári vitézek: főúri családokból éppúgy. parasztokból. őrhely befogadóképessége: 20-50 katona. akik a korábbi lovagtornyokat lebontották. Bár 1547-ben Ferdinánd 5 évre békét kötött a törökkel. és alacsonyabb. Az oszmánok újra meg akarták hódítani Erdélyt. ezért a status quo rögzítésével békére kényszerültek (Drinápoly. aminek következtében sorra estek el a magyar várak (Siklós. 1000-1500 harcost tudott befogadni.) Egy új várrendszer létrehozása volt a legfőbb feladat.] Vártípusok nagyság szerint: néhány korszerű vár (Kanizsa. Sümeg. Felmentő seregek híján ezek a várak sem tudták magukat hosszan tartani a törökökkel szemben. Simontornya. 1. vallon zsoldosok is kezdetben. ezért a jelentősebb végvárakat a király a saját irányítása alá vonta. Fülek. mint nemesekből. 2/3). aminek értelmében a magyar területek fejében évi 30 ezer Ft-t fizet a töröknek. Ezzel párhuzamosan újfajta vártípusok is meghonosodtak Magyarországon. Veszprém. A Habsburgok vereségével párhuzamosan a török hadjáratot indított (1541-1546). azaz egyik sem tudja elfoglalni Magyarországot egészen. de ezt a magánbirtokosok nem tudták kivitelezni. és minél nagyobb létszámú őrséget tudjanak befogadni. amelyből I. Sikeres ostrommal elfoglaltak számos várat (pl. Drégely). középen hatalmas lakótorony épült. amelyet vizes árokkal vetettek körül. Pécs. megkezdte a keleti országrész elfoglalását. 49 . Az elkövetkezendő időszakban csak a nagy hadmozdulatok szüneteltek. horvátok. Esztergom. az évi adó mennyisége 500 ezer Ft. Tata. 1551 nyarán a gyalui egyezményre hivatkozva. rablások továbbra is általánosak maradtak – ezek megviselték az ütköző zóna lakosságát. Mivel az ostrom alatt Szulejmán meghalt. Szigetvár. közepes várak (Nógrád. Szolnok. Az utolsó jelentős hadjárat az 1566-os. A törökök ekkorra már Magyarországot és Budát nemcsak felvonulási területnek tekintették. Új bástyatípusokat kísérleteztek ki: az újolasz vagy fülesbástyák a várfalakat és a bástya tüzérségét sokkal hatékonyabban védték az ellenséges ágyútűzzel szemben. Magyarország népessége kb. betörések. megakadályozhatták a török továbbvonulását. török segélyt. A katonaság eredményt elérni nem tudott. ám erősebbek. 1568). a többiek zsoldosok voltak. valamint a két nagyhatalom belátta. azaz minél kevésbé legyenek kitéve az ellenséges ágyútűznek. hanem kiindulópontnak a nyugati terjeszkedéshez. magas. védelmet nyújtottak a környékbelieknek. olyan erősek legyenek. Palota. Korábban az erősségek keskeny. és köréje külső vár(ak)at építtettek. és óriási költségen a kor színvonalának megfelelően kiépíttette. Lippa. főként németek. a várfalakon ágyúkat tudjanak elhelyezni (pl. Az 1551-es események miatt indították a törökök az 1552-es nagy hadjáratot. Ezért királyi megbízásból olasz hadmérnökök jöttek. Veszprém. hogy állhassák a török ostromot. Szeged. (Lásd forrásokhoz írtakat. Eger) kb. de spanyol. de olcsóbb és könnyebb javítani. a tűzfegyvereknek ellenállni képtelen falakkal rendelkeztek. Az egykori várat belső várrá alakították.több katonát nem is küldenek Magyarországra. a Német-római Császárság segítségére szorult. ezért nem tudta önmaga védelmét ellátni. [Eredetileg a magyar várak 85%-a magánföldesúri kézben volt. Ezeket a várakat kellett modernizálni ahhoz.

és külföldi zsoldosok is kerestek itt megélhetést. sajátos etnikai és vallási vonásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A mohácsi csata előtt Erdély élén a királyt képviselő vajda állt. külön terület. 1541-ben Buda török 50 . 30. közigazgatási egységeik a székek. századi erdélyi társadalom jellegzetességeit. (Lásd forrásokhoz írtakat. ill. ezért egzisztenciájuk biztosítására egyéb „munkákat” is elvállaltak a békésebb időszakokban. Lezárás. tétel: Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete Erdé FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a XVI. más.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A végvári katonák sajátos részét jelentették a korabeli társadalomnak. az ország védelme. Ebből a rétegből alakult ki a vitézlő rend. ahol a szász polgárok az 1224-es Andreanum óta a szebeni bíró vezetésével önállóan irányították területüket. se posztó”).) A végvári katonaságot a török felszabadító háborúk után elbocsátották.) Az ellátási problémák miatt egyrészt kénytelenek voltak a lakosságtól élelmet rabolni. vagy elszegődtek a tőzsérek mellé a marhacsordák fegyveres kíséreteként (lásd hajdúk). A végváriak zsoldosok voltak. a terület teljes mértékben az ország részét képezte. hanem területi alapon is elkülönült egymástól. állandó harcokban telt. a gyakori élelmiszerhiány miatt pedig legyengültek. (Lásd forrásokhoz írtakat. Kifejtés A mohácsi vereséget követő kettős királyválasztás után (1526-1527) Magyarország mindkét királya. de az udvar nem mindig tudta kifizetni a járandóságukat (pénzben vagy természeti juttatásokban). A 3 rendi nemzet: a magyar (nemesség). jövedelmező tevékenységet folytatni. A törökhöz hasonlóan gyakran jártak portyázni. a székely (előkelők/lófők) nemcsak hierarchikusan. Az 1437-es kápolnai unió sajátos rendi szerkezetet hozott létre. A hosszabb békeidőszakban a harci kedvet és az ügyességet is ezeken a párviadalokon tették próbára. ill. ha egyáltalán kifizették nekik („se pénz. mint a földjeikről a török elől vagy más okból megszökött jobbágyok. adott esetben portyák lebonyolítása volt. Zsoldjukat utolsóként kapták meg. Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd az egész ország urának tekintette magát. azaz rabolni. a székelyek kollektív nemességgel rendelkeztek. akkor gazdálkodtak. Szászföld önálló. A magyarok megőrizték a magyar megyerendszert. de ha volt rá mód. a végvári rendszert pedig a XVIII. A megyeszervezet is más volt népenként. a szász (patríciusok). Sajátos pénzszerzési mód volt a török foglyokért kért váltságdíj és a párviadalok során szerzett zsákmány. összegzés A magyar végvári vitézek élete kemény és fáradságos volt. században a határőrvidék váltotta fel. amelynek feladata a katonai szolgálat – elsősorban a várakban –. Tagjai között a földjüket vesztett nemesek éppúgy voltak.

A speyeri egyezményben (1570) János Zsigmond lemondott a magyar királyi címről. mint a katolikus egyháznak. a speyeri egyezményt pedig magára nézve is kötelezőnek ismerte el. aki azonban ekkor még a magyar királyi címet viselte. cserében Miksa elismerte őt Erdély (önálló hercegség) fejedelmének. hiszen a terület nem esett a török támadások fő irányába. a protestantizmussal megjelenő olcsóbb. szász avagy román. hogy nem képes Erdélyt és a Részeket a királyi Magyarországgal egyesíteni. Erdélyben a nemzethez tartoztak a birtokos nemesek mellett a katonáskodó székelyek. eius religio elve. mert így függetlenedni tudtak az egyháztól. amit török megtorlás. akik birtokukat a közösség tagjaként kapták. János Zsigmond halála (1571) után azonban az erdélyi rendek nem tartották be a speyeri egyezményt. 51 . Az 1551. Ezekkel a döntésekkel ismerték el először a Habsburgok az ország három részre szakadását.) Természetes határai. Erdély jogi helyzete így hasonló lett. konkrétan meg is határozták Erdély határait. Báthori István politikai koncepciója évtizedekre meghatározta Erdély sorsát. Először ismerte el Habsburg uralkodó Erdély függetlenségét. mert csak Erdélyből kiindulva lehet egyesíteni az országot. A földesurak számára csábító volt a szekularizáció nyújtotta birtokszerzési lehetőség. a házasság engedélyezése a papság körében sokakat vonzott. akár magyar. adófizetéssel tartozott. Ennek eredményeképp a Tiszántúl és a Temesköz is török fennhatóság alá került. az evangéliumi tisztaság eszményét hirdető egyház. hasonlóképpen az ugyancsak közösségi jogon birtokos szászok. a jobbágyok terheinek csökkenése (nem kellett fizetniük a tizedet). nem alakult ki olyan típusú politikai befolyása. hogy a földesúr még jobban kiterjessze befolyását a jobbágyára. Fráter György 1551-es meggyilkolását követően beálló patthelyzet után az erdélyi rendek hívására János Zsigmond 1556-ban visszatért Erdélybe. Szulejmán megelégedett János Zsigmond. a rendiség sajátos erdélyi formája (kápolnai unió). Az erdélyi társadalom tagolódásáról és arányairól lásd a forrásokhoz írtakat. Az új fejedelem elküldte az adót a töröknek. a székelyek és szászok képviselői a tartományi gyűléseken tudták befolyásolni a vajdaság.kézre kerülése az ország három részre szakadását is jelentette: a szultán „ajándékaként” kapta meg a keleti országrészt János Zsigmond. (Később Bocskai István módosítja Báthori István koncepcióját. század derekán. ami elősegítette a terület politikai önállósulását is a XVI. 1437-ben az erdélyi parasztfelkelés idején jött létre az erdélyi három nemzet szövetsége (unio trium nationum). mivel Miksa is belátta. mint Moldváé és Havasalföldé. királyságból fejedelemség lett. évi egyesítési kísérlet azonban kudarcba fulladt. másrészt viszont nem mondott le az országegyesítésről sem. valamint a cuius regio. összegzés A reformáció gyorsan terjedt a XVI. ami lehetőséget biztosított arra. A csecsemő király helyett kormányzó Fráter György egyrészt kemény kézzel látott az államélet szervezéséhez. A városok polgárai körében is gyorsan tért hódított. büntető hadjárat követett. hiszen nem a Habsburgokat. tehát a fejedelem személyét és a külpolitikáját egyeztetni kellett. és a Habsburgokkal rendezte a közjogi viszonyokat. János Zsigmond elismerte a Habsburgok magyar trónját. illetve Erdély vazallusi státuszával. erre azért voltak ekkor hajlandók. kívül maradt a nemzeten. A nemesek. a házasság felbontásának lehetősége (számos jobbágy élt ezzel a lehetőséggel). A megállapodás következtében Erdély államformája is megváltozott. hogy szinte minden társadalmi réteg érdekeltté vált a reformációban. akkor a Habsburg főség alatt egyesíthetik Magyarországot. hogy amennyiben fiú utód nélkül hal meg. ezzel elismerte a vazallusi státuszt. azaz megfogadta. Eszerint Erdélyt stabilizálni kell. hanem Báthori István partiumi nagybirtokost emelték hatalomra (1571-1586). Ráadásul a reformációval átalakuló társadalmi hierarchiában a földesúri hatalmat a papság nem veszélyeztette. a termelési lehetőségek változatossága képessé tették az erdélyi társadalmat bizonyos önellátásra. Az anyanyelvi istentisztelet. A magyar és így az erdélyi rendi társadalomban a nemzet tagja csak birtokos ember lehetett: a birtoktalan jobbágy. Ennek legfőbb oka. a cölibátus megszüntetése. másrészt a kálvini egyházszervezet sok szempontból hasonlít a városi önkormányzatokhoz. század első felének Magyarországán. Lezárás. majd a fejedelemség politikai döntéseit.

Az ortodox vallás is csak a megtűrt vallás kategóriájába tartozhatott. Bercsényi Miklós felvidéki főnemes szervezkedést indított. 1697-ben Tokajhegyalján parasztlázadás tört ki. az ország egyik legnagyobb birtokosát. pusztítása miatt a magyar társadalom jelentős része szembekerült a Habsburgokkal. Perényi Péter sárospataki. 1. magas adók bevezetését.) 1703 áprilisában a Felső-Tisza-vidéki lázadó nép követei (Esze Tamás.) 1703 májusában még Brezánban kiadott kiáltványában fogalmazta meg az országot ért sérelmeket: a szabad királyválasztás eltörlését. négy bevett vallást: a katolikus. hogyan próbálta meg Rákóczi a hadsereg létszámát és képzettségét növelni! FELELETVÁZLAT Bevezetés I. több törvény is kimondta a vallásfelekezetek szabadságát. a református és az unitárius irányzatot.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az új hit először a királyi udvarban. Habsburg Mária udvartartása körében és a szász városokban terjedt el. A főurak (pl. Nádasdy Tamás sárvári) udvarai reformációs központokká alakultak át. századi vallásháborúk korában azonban Erdélyben békességben éltek a felekezetek. az erdélyi fejedelmek örökösét (I. hogy az elégedetlenség nem elég.) Az új rendelkezésekkel párhuzamosan mindig kimondták a „régi” felekezet védelmét is. Lajossal folytatott levelezését leleplezték. Kiss Albert és Szalontai György) felkeresték Rákóczit Brezán várában. (Lásd a forrásokhoz írtakat. (Lásd a forráshoz írtakat. Kifejtés 1701-ben kitört a franciák és a Habsburgok között a spanyol örökösödési háború. a rendek szabadságjogainak megsértését. és Lengyelországba menekült. amihez megnyerte II. az ellenállás jogának eltörlését. A reformáció hívei szerint a magyarságot ért megpróbáltatások kiváltója a katolikus egyház világias. ugyanis tisztában volt vele. Megszökött. Csak kedvező külpolitikai viszonyok mellett volt hajlandó felvállalni a felkelést. külső segítségre van szükség. aminek következtében a császári hadsereget szinte teljesen kivonták Magyarországról. Az 1570-es évekre Magyarország lakosságának több mint 75-80%-a valamely protestáns felekezetre tért át. 31. hitéletet elhanyagoló magatartása volt. Ezt a felkelést a császári haderő leverte. de a XIV. Rákóczi kapcsolatot keresett a franciákkal. (Lásd a forráshoz írtakat. őt magát bebörtönözték.) A XVI. tétel: A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai Rá FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével jellemezze a Rákóczi-szabadságharc belső támogatottságának kérdését! Térjen ki arra. (Birtokai kb. A háborúk miatt bekövetkező adóemelés tovább fokozta az elégedetlenséget. aki elfogadta ajánlatukat. de a rendi sérelmek a nemességet is az udvar ellen hangolták. és a mozgalom élére állt. Rákóczi Ferencet. az Udvari Kamara önkényuralmát. hogy Magyarország önállóan nem képes felvenni a küzdelmet a Habsburgokkal szemben. Lipót abszolutisztikus politikája és a török kiűzésének terhei. (Lásd a térképhez írtakat. az anabaptistákat azonban Erdélyben is üldözték.2 millió holdat tettek ki. A török elleni harcok idején a magyar 52 .) Rákóczi látta. az evangélikus. A szász polgárok után először a főnemesség fogadta el a tanokat. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia). Az Erdélyi Fejedelemség vallási megoszlása igen változatos volt. Elfogadták tehát az ún.

féltek Rákócziék a főúri ellenállástól. illetve a vitézlő rend térnyerésének megakadályozása céljából). ezért hamar értékét vesztette. A nehézséget növelte. valamint az irreguláris haderőből. az utánpótlási vonalak elvágására törekvő hadműveleteket hajtottak végre. konföderációt hoztak létre. kiképzett hadsereg volt. A rendelkezések következtében a nemesség egy része csatlakozott (Károlyi Sándor is) a felkeléshez. a szabadságharc befejezését követelték. évi ónodi országgyűlésen kimondták ugyan a közteherviselést. hogy a hadsereg is javarészt jobbágyokból állt. A fontos várak Habsburg kézen maradtak (Buda. Rákóczi Ferenc is tisztában volt. s még ugyanebben az évben a felkelők is vereséget szenvedtek Nagyszombatnál. mivel azonban alig volt megfelelően képzett tiszt. ráadásul 1702-től I. amely biztosította a rendiség rendszerét. Az újszerzeményi jog bevezetése következtében a nemesek egy része nem kapta vissza régi birtokait. Lajos csak 10000 tallért folyósított havonta.) A fegyverhiány megszüntetése érdekében állami manufaktúrákat hozott létre. (XIV. a nemesség azonban parasztlázadást látott a mozgalomban (fegyvert is fog ellenük több helyen). a nemesség egy része pedig szembefordult a fejedelemmel ősi szabadságjogaik sérelme miatt (az adómentesség. A hadsereg leginkább lovasságból állt. a katonák zsoldja miatt is sok pénzre volt szükség. de legnagyobb részben a jobbágyok adói biztosították. ez toborzott. kastélyok elleni paraszti fellépést. Az 1707. Szeged). lázadó államnak tartotta). A császári haderő rendezettebb.katonákat mellőzték. ezért a nagyobb ütközeteket ők nyerték. Rákóczi azonban tudta. A Rákóczi-szabadságharc sorsa azonban alapvetően nem a magyarországi hadszíntéren dőlt el – ezzel II. ezért többnyire portyázó lesvetéseket. Várad. evangélikus felekezetek szabad működése). melyekből a hadsereg fegyvereket és ellátmányt vételezhetett. de kevés volt közöttük a főrendű. Bercsényi és hívei. az udvari tanács önkényesen hozta meg döntéseit. hogy elejét 53 . A szabadságharc anyagi bázisát részben Rákóczi saját birtokai. Lipótvár. mivel azonban ez rézből készült (rézlibertás). A kiáltvány ugyan a nemes és „nemtelen” országlakosokhoz szól. Az elhúzódó háború miatt azonban a parasztság elkedvetlenedett. fegyelmezettebb. (Még ebben az évben a családtagokra vonatkozó rendelkezést érvényteleníti. amelynek vezetője Károlyi Sándor. 1705-ben a szécsényi országgyűlésen a rendek szövetséget kötöttek. összegzés 1707-re a katonai helyzet lényegesen nem változott. hogy a nemességet és a parasztságot egy táborban kell tartania. Országszerte raktárakat létesített. A fegyvereket részben importálniuk kellett. A nemeseket kizárták minden tanácskozásból.) Később (1708) a végsőkig kitartóknak hajdúszabadságot ígértek. a rendi jogok védelme érdekében. döntésből. ez csak részben sikerült. Bár Rákóczi a gazdasági intézkedésekkel igyekezett biztosítani a hadsereg ellátását. mert XIV. Turóc vármegye követei azzal vádolták Rákóczit. jobban tudott manőverezni. Lipót megkezdte a várak szisztematikus megsemmisítését. Ekkortól kezdődően már csak a rendi jogok biztosítása a magyarok célja. Az 1707. részben a francia segítség. évi ónodi országgyűlésen már komoly feszültségek jelentkeztek. másoknak pedig fegyverváltságot kellett fizetni érte. hogy az általa kivetett adók magasabbak a császáréinál is. a várak élére külföldieket állítottak. a harci fegyelem biztosítása érdekében rendelkezett a hadirendtartás kiadásáról és a vallási ellentétek tompításáról (katolikus. holott az azokból származó jövedelmekre szükség lett volna. 1704-ben az erdélyi rendek fejedelmükké választották Rákóczit.) Lezárás. ezért 1703 augusztusában a vetési pátensben a hadba lépőknek és legközelebbi családtagjaiknak mentességet ígért az állami és földesúri szolgáltatások alól. A hadsereg ellátására Rákóczi pénzt veretett. ám ez nem javította lényegesen az anyagi feltételeket. és vezérlő fejedelmükké választották Rákóczit. Lajos csak mint erdélyi fejedelmet tekintette tárgyalópartnerének (ugyanis Magyarországot rebellis. Ez azért volt fontos. A gyulai pátensben viszont megtiltotta a nemesek. A számszerű adatok is igazolják. amely önkéntesekből állt. és önkényuralmat gyakorol a szabadság leple alatt. ill. vezetője Bercsényi Miklós. hogy viszonylag kis haderő is elég volt a magyar front egyensúlyban tartásához. 1704-ben a franciák (és bajorok) vereséget szenvedtek Höchstädtnél. református. (Ekkor még nem merték kimondani a trónfosztást. A kuruc hadsereg két alapvető egységből állt: egyrészt a reguláris haderőből. akik viszont így nem tudták megművelni a földjeiket.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
vegyék egy esetleges Rákóczi-ellenes rendi fellépésnek, lekaszabolták a Turóc vármegyei követeket, ezzel az ellenzéket megfélemlítették. Kimondták a közteherviselést, a Habsburg-ház (I. József) trónfosztását. II. Rákóczi Ferenc olyan uralkodót akart a magyar trónra, aki meg is tudja védeni az országot, ám a tárgyalások a trencsényi csatavesztés miatt (1708) kudarcba fulladtak. A vereség döntő fordulatot eredményezett a szabadságharc történetében, hiszen az új, ill. nagy harcértékű magyar csapatok megsemmisültek, a kurucok nagy része többé nem tért vissza harcolni, ill. ezredek álltak át a labancokhoz. Rohamosan fogyott a kuruc haderő, és ezzel együtt az általuk felügyelt terület is. 1709-ben a nemzetközi helyzet is még kedvezőtlenebb lett, a franciák veresége, a spanyol örökösödési háború is a vége felé közeledett, a békéket kezdték előkészíteni. XIV. Lajos beszüntette a magyar mozgalom támogatását. XIV. Lajos a trónfosztás kimondása ellenére is vonakodott formális szövetségre lépni a fejedelemmel, a francia érdekek ekkor már mást kívántak. Még 1707-ben Varsóban Rákóczi szerződést kötött I. Péter orosz cárral, de az oroszoknak más érdekeik fűződtek ehhez, nem kívántak a Habsburgokkal mélyebb konfliktusba keveredni, azaz Oroszország csak eszközként kívánta felhasználni a Rákóczi-szabadságharcot a svédek ellenében. A szabadságharcot lezáró béke megkötésére 1711-ben – Rákóczi távollétében – került sor Szatmáron. A majtényi síkon tették le a fegyvert a csapatok.

32. tétel: Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása a Dem XVIII XVIII. században
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be, hogyan változtak a demográfiai viszonyok, a népesség etnikai összetétele Magyarországon a XVIII. században! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Az elhúzódó háborúskodás, az éhínségek, a járványok a lakosság nagyarányú pusztulását eredményezte főként az Alföldön, a végvári vonal mentén és a Dél-Dunántúlon, a települések jelentős része a népességgel együtt eltűnt, elpusztult. Az érintett térségekben az egykori szántók helyét legelők, bokros parlagok, vadvizek váltották fel. A várak építése, a hadsereg tűzifaigénye megritkította az erdőket, a talaj elpusztult, sok helyen átadta helyét a futóhomoknak, ezért az egykori kultúrtáj elvadult vidékké változott. A pusztásodást elősegítette az éghajlati változás is. A településszerkezet is átalakult: az Alföldről sokan a védettebb városokba mentek megélhetést találni a háborúk idején, az Alföld aprófalvai nagy számban, de védtelenebb mezővárosai is jelentős mértékben elpusztultak. Kifejtés Mindezen változások következtében egész országrészek váltak lakatlanná, aránytalanságok jelentek meg a népsűrűségben. A háborúktól megkímélt nyugati, északnyugati országrészek népsűrűsége sokkal nagyobb volt: egy-egy megyében több mint százezer ember élt, míg a déli, délkeleti területeken megyénként alig 3-4000.

54

1711 volt a demográfiai mélypont, utána – a tartós békének köszönhetően – gyors gyarapodás, népességnövekedés kezdődött. Ebben egyaránt szerepet játszott az újjáépítés, a gazdasági helyzet javulása, a bevándorlás, a belső vándorlás (migráció) és a betelepítés is. Mivel a háborúk elsősorban az alföldi, dombsági és völgyi területeket pusztították, a hegyvidékek érintetlenek maradtak, ezért a hegyvidéken élő magyarok, románok, ruszinok, szlovákok a térség kedvezőtlen mezőgazdasági adottságai és a relatíve magas népsűrűség miatt megindultak a völgyek, sík vidékek felé (migráció). Döntően az Észak-Dunántúl és az Alföld peremvidékén élő magyarok népesítették be az ország ritkán lakott, belső vidékeit, ezzel a magyar etnikai határ a Kárpát-medence belseje felé tolódott. A földesurak egy része a hódoltságon fellépő munkaerőhiány miatt támogatta a vándorlást, sőt kedvezményeket (átmeneti adómentességet) adott a földjére betelepülő parasztoknak. Az ideáramló jobbágyok megkezdték a bozótosok és vadvizek visszahódítását, a hatalmas megműveletlen földek sokkal jobb életlehetőségeket kínáltak számukra a kezdeti nehézségek ellenére is. A földesurak másik része azonban rendeletileg és törvényekkel próbálta megakadályozni a munkaerő elvándorlását, hiszen az ő jobbágyaik száma jelentősen csökkent. Az öntevékeny betelepülés szervezetlen, de nem mindig spontán népmozgást jelentett. A szabad földterületek az ország határai mentén élők közül sokakat csábítottak Magyarországra. A gazdasági lehetőségek mellett szerepet játszott a török előli menekülés is (pl. szerbek, bolgárok). Az elvándorolt magyarok helyébe és a pusztaságokra áramlottak a hegyvidék különböző népei, elsősorban a szlovákok és a románok. Ekkor jöttek létre az Alföld és Temesköz szlovák szigetei, északról pedig csehek, lengyelek, ruszinok érkeztek a délre vándorló szlovák családok helyére. A románok is lehúzódtak a völgyekbe (ill. a határon túlról is érkeztek új csoportok) és az Alföld irányába. Ennek a népmozgásnak a következtében Erdélyben többségbe kerültek a románok. A népmozgás ösztönzői a magyar nemesek voltak, akik birtokaik megművelésére igyekeztek munkaerőt biztosítani, s ezért átmeneti engedményeket is adtak. A szervezett betelepülés részben a földbirtokosok, de döntően az állam irányításával folyt az 1720-as évektől. (Bár előzményei már voltak a Rákóczi-szabadságharc idején is.) Az udvar és a főnemesség ún. pátensekben toborzott a sűrűbben lakott német nyelvű területeken. III. Károlyt elsődlegesen az adóalap növekedése vezette, de felekezeti szempontok is szerepet kaptak, hiszen a svábok érkezésével a katolikusok arányát kívánták növelni. Az első kísérletek gyakran végződtek kudarccal, többen visszatértek eredeti hazájukba. A problémákból okulva a következő csoportokat már előkészítettebben fogadták, Mária Terézia 1766-ban fel is állított egy telepítő biztosságot. A megérkezők jelentős kedvezményeket kaptak az udvartól (pl. állami adó elengedése), a Bánátban előre felépített falvak, szerszámokkal felszerelt házak várták a lakókat. A svábok szétszórtan, több jelentős szigetet alkotva települtek le (pl. Tolna, Baranya vidéke, Buda környéke, Bakony, Kalocsa, Dél-Balaton térsége). A vándormozgalmak hosszú távú következményeiként csökkent a magyarság aránya az országon belül (Horvátországgal együtt nem érte el a 44%-ot, de Horvátország nélkül is csak 50% körül alakult); másrészt etnikailag kevertebbé vált az ország, bár létrejöttek nagy etnikai tömbök is. A lakosság arányairól lásd az adatsorokhoz írtakat. A XVIII. században a településszerkezet is jelentősen átalakult. A háborúk következtében eltűntek az Alföld aprófalvai, és helyettük megnőtt a városias településeken élők aránya. A XVIII. században a tartós békének köszönhetően kialakult az alföldi tanyarendszer. A ritkán lakott, termékeny területeken a települések határa jóval szélesebb lett, mint a korábbi időszakban. Sok gazda a tél beálltáig a tanyán lakott. (Kecskemét tanyáinak száma pl. 1000 körül volt.) A XVIII. század első felében Debrecen és Pozsony volt a két legnépesebb település, de az újjáépítésnek és a betelepülésnek köszönhetően megelőzte őket Pest és Buda. Mivel ez utóbbi városokat a török háborúk után újjá kellett építeni, így sokkal modernebbnek tűntek, mint a török által nem pusztított városok. (Lásd a forrásokhoz írtakat.)

55

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Lezárás, összegzés A betelepülésnek és a betelepítésnek köszönhetően tehát a XVIII. század végére a lakosság megkétszereződött, a II. József korában készült népszámlálás adatai szerint kb. 9,3 millió lett. A népességnövekedés mértéke – pontos kiinduló adatok hiányában – vitatott, de általában a megkétszereződést tartják reálisnak. (Természetes szaporodás a jobb életkörülmények között kb. 2 millió, és kb. ugyanennyi a betelepülő.) A század során elért változások már csak azért is igen figyelemre méltóak, mert a gazdaság fejlődése, az életszínvonal tagadhatatlan emelkedése mellett is mindennapos dolog volt a magas halálozás: éhínségek és járványok (tüdőbaj, pestis, vérhas, himlő, torokgyík) pusztítottak, két nagy pestisjárványt (1711-ben és 1738-41 között) pedig a hatóságok vesztegzárral, fertőtlenítéssel, a higiénia megteremtésével próbáltak megállítani. A II. József korában készült népszámlálás nem tért ki a nemzetiségek vizsgálatára – mert erre az információra az államnak akkoriban semmi szüksége nem volt –, ezért pontos számadatok nem állnak rendelkezésre, arányuk becsült. A betelepülésekkel Magyarország többnemzetiségű országgá vált, de egyben kevert népességű is, mivel több népcsoport élt egy helyen (pl. Temesköz). A horvátokat kivéve az összes magyarországi nemzetiség ún. csonka társadalmat alkotott, ez olyan társadalmi szerkezet, amelyből hiányzik valamelyik társadalmi réteg. A horvát és a magyar ún. teljes társadalom volt.

33. tétel: A ma magyarországi reformáció
FELADAT:

A források és ismeretei alapján mutassa be a reformáció magyarországi térhódítását és jelentőségét! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A reformáció előzményének tekinthető, hogy Mátyás király az udvarába hívott számos humanista gondolkodót, akiket azután magas egyházi tisztségekbe helyezett. Ők nem elsősorban egyházi értékrendet képviseltek, hanem a humanizmus szellemében ténykedtek. Az egyház vezető rétege kezdett elvilágiasodni, reneszánsz életvitelt képviselt (pl. Janus Pannonius, Vitéz János, Bakócz Tamás). A reformáció gyorsan terjedt a XVI. század első felének Magyarországán. A katolikus egyházban számos visszásság és visszaélés volt megfigyelhető a tárgyalt időszakban, vagyis az európai tendenciáknak megfelelően Magyarországon is elterjedt a nepotizmus, simonia, a reneszánsz életvitel, tisztségek halmozása, az alsópapság érdekeinek szem elől tévesztése stb. Ezeket a jelenségeket az egyházon belül is számos irányzat, csoport bírálta, pl. közéjük tartoztak az obszerváns ferencesek. A római egyház meggyengüléséhez mindenképp hozzájárult, hogy a mohácsi csatában 7 főpap hunyt el, azaz szinte „lefejeződött” a katolikus egyház, amely vezetők nélkül nem igazán tudott megbirkózni a reformáció okozta kihívással. Kifejtés Az új hit először a királyi udvarban, Habsburg Mária udvartartása körében jelent meg, bár II. Lajos udvarában még törvény tiltotta a reformáció terjesztését, ill. a lutheránus vallás gyakorlását. A szász polgárok után először a főnemesség fogadta el a tanokat.

56

hogy itt nyomdákat és iskolákat alapított. A földesurak számára csábító volt a szekularizáció nyújtotta birtokszerzési lehetőség. a protestantizmussal megjelenő olcsóbb. vagyis minden baj forrásának tekintették az ellenreformáció időszakában. majd Szapolyai János is bebörtönözte. de megjelentek az unitáriusok elszórtan elhelyezkedő közösségei és a nagyobb görögkeleti vallású románok lakta régiók is. ami lehetőséget biztosított arra. A reformáció hívei szerint a magyarságot ért megpróbáltatások kiváltója a katolikus egyház és a magyarság világias. Elfogadták tehát az ún. Az Erdélyi Fejedelemség vallási megoszlása igen változatos volt. A vallásháborúk korában azonban Erdélyben békességben éltek a felekezetek. amely főként a Felvidéken szilárdult meg. Bártfa. században. leginkább a városi lakosság körében. Ráadásul a reformációval átalakuló társadalmi hierarchiában a földesúri hatalmat a papság nem veszélyeztette. a Felvidék németek lakta városaiban. Bár I. négy bevett vallást: a katolikus. 75-80%-a valamely protestáns felekezetre tért át. Jelentős kálvinista prédikátor volt még Kálmáncsehi Sánta Márton és Szegedi Kis István is. kapcsolatot tartottak a reformáció külföldi vezetőivel. Lőcse és Kisszeben polgársága megfogalmazta a lutheri tanoknak megfelelő hittételeit hasonlóan az augsburgi hitvalláshoz (1549). kisebb részben reformátusok laktak. Ebben Kassa. A reformáció nagyobb irányzatai közül Luther tanai idővel szélesebb körben is elterjedtek. ötvárosi hitvallás megszületése. valamint a cuius regio. a házasság felbontásának lehetősége (számos jobbágy élt ezzel a lehetőséggel). és elterjesztette ezeket a tanokat Kassán. Az anyanyelvi istentisztelet. Az evangélikus közösséghez kapcsolódott az első Újszövetség-fordítás is (Sylvester János). ill. a Székelyföldön maradt csak. A Részek (Partium) és a 7 vármegye területén többségében reformátusok éltek. I. a Habsburgok által ellenőrzött területen és a legkeletibb területeken. A korszak egyik legjelentősebb hitvitázója volt. a házasság engedélyezése a papság körében sokakat vonzott. Perényi Péter sárospataki. A legelterjedtebb felekezetté vált a XVI. Kialakult az új egyházszervezet. Az ortodox vallás is csak a megtűrt vallás kategóriájába tartozhatott. (Néhány évtized múlva ugyanezzel a váddal illették a reformációt. s ez az irányzat a mezővárosi lakosság és a végvári vitézek körében terjedt gyorsan. Ferdinánd.) A XVI. nem alakult ki olyan típusú politikai befolyása.) Az új rendelkezésekkel párhuzamosan mindig kimondták a „régi” felekezet védelmét is. a jobbágyok terheinek csökkenése (nem kellett fizetniük a tizedet). az evangélikus. Debrecent „kálvinista Rómává” tette azzal. Az 1570-es évekre Magyarország lakosságának tehát kb. Ferdinánd is elfogadta ezt a hitvallást. a magyar Luthernek is nevezték a kortársak. hogy a földesúr még jobban kiterjessze befolyását a jobbágyára. A városok polgárai körében is gyorsan tért hódítottak az új tanok. Eperjes. Az evangélikus vallás terjedését igazolja az ún. Dévai Bíró Mátyás (egykor ferences rendi szerzetes) a wittenbergi egyetemen tanult. szabadulása után már az egész országban prédikált. A református egyház megszilárdulását a debreceni zsinat (1562) határozatainak köszönhette (Debrecen – Egervölgyi Hitvallás). A magyarországi református egyház legnagyobb alakja Méliusz Juhász Péter volt. a cölibátus megszüntetése. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A református és az unitáriusok elsősorban a magyar etnikumhoz tartozóak voltak. de elterjedt az erdélyi szászok körében is. az evangéliumi tisztaság eszményét hirdető egyház. mert így függetlenedni tudtak az egyháztól. Lezárás. jelentősebb katolikus tömb a nyugati országrészben. 57 . mint a katolikus egyháznak. a református és az unitárius irányzatot. több törvény is kimondta a vallásfelekezetek szabadságát. Nádasdy Tamás sárvári) udvarai reformációs központokká alakultak át: támogatták iskolák. nyomdák alapítását. hitéletet elhanyagoló magatartása volt. összegzés A reformáció egyik legfőbb vonzereje az anyanyelvűség volt. az anyanyelvi igehirdetés terjedését. század eleji Magyarországon szinte minden társadalmi rétegből csatlakoztak a reformációhoz. másrészt a kálvini egyházszervezet sok szempontból hasonlított a városi önkormányzatokhoz. a Székelyföldön zömében katolikusok. az anabaptistákat azonban Erdélyben is üldözték. A Szászföldön evangélikusok. eius religio elve. Az 1550-es években jelent meg a magyarok körében a kálvinizmus.A főurak (pl.

A polgárság gazdasági befolyása egyre nőtt. Gazdasági okok: A korszerűtlen adózási rendszer és az elhúzódó háborúk miatt a francia állam csőd közelébe jutott. Kolozsvár. Apáczai Csere János is. Várad. Óriási szerepe volt a reformáció terjedésében az anyanyelvi éneklés (zsoltárfordítások. a politikában még nagyobb szerepet szeretne. Sárospatak. XVI. taláros nemesség. az államadósság a kezelhetetlenség határán állt. Először az ülésezés rendjét kellett eldönteni. Állandó nyomdák működtek: Sárváron. 650-700 magyarországi diák járt. hogy befolyása visszaszorult. emelkedő árak és az adóterhek növekedése. s ezek fejlesztését szorgalmazta pl. egyházi énekeskönyvek) meghonosításának is. meg kellett szüntetni a kiváltságos rétegek adómentességét. Nagyszebenben. másrészt pazarló életvitele miatt. században kb. melyben mind a három rend azonos számú (300) követtel képviselteti magát. főként teológiai műveket. 58 . Marie Antoinette igen népszerűtlenné tette a királyi családot egyrészt osztrák származása. Tolna. Lajos felesége. Két lehetőség állt fenn: Az 1614-es forma. 1000 könyvet adtak ki. akiknek erre lehetősége volt. (A XVI. Debrecenben. de ábécéskönyveket és széphistóriákat is megjelentettek. de a helyzetet valóban súlyosbította. (1526-1560 között a krakkói és wittenbergi egyetemre pl. hiszen 1614 óta a királyok nem hívták össze a rendi gyűlést. Az alsóbb évfolyamos diákok központokban tanulhattak tovább. Személyes okok: XVI. A polgárság körében egyre jelentősebbé vált a felvilágosult értelmiség befolyása. Mindenképp át kellett alakítani az adórendszert. A parasztságot az 1780-as évek gazdasági válsága sújtotta: éhínség.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Károli Gáspár Bibliája az irodalmi nyelv kialakulásában döntő szerepet játszott. Egy-egy iskola kisebb országrészek oktatását felügyelte. a bürokráciában egyre jelentősebb szerepet kapott az ún. Gyulafehérvár. Mivel Magyarországon nem volt egyetem.) 34. tétel: A francia alkotmányos monarchia válsága és bukása fra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a királyi hatalom jellegének változását a forradalom kirobbanásától az alkotmányos monarchia bukásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés A forradalom okai: Társadalmi okok: A nemesség úgy érezte. Debrecen. Iskolákat alapítottak: pl. Kolozsváron. Lajos 1789. május 5-re összehívta a Rendi Gyűlést Versailles-ba. ezért külföldi egyetemeken tanulhattak csak tovább. az alkotmányos átalakulás pedig számukra garanciát jelent erre.) Félve az újbóli államcsődtől.) Az új felekezetek nagy súlyt fektettek az oktatásra. (A francia államcsődöt nem az udvar költekezése okozta.

A rendek panaszfüzetekben foglalták össze követeléseiket. ám a nemzetgyűlés csak az utóbbit adta meg. és a városok lemondtak a kiváltságaikról. és nem fogadta el az augusztus 4-ei és 26-ai rendelkezéseket. 20. Az uralkodó a tömeg nyomására engedett. Október 5-én javarészt asszonyokból álló tömeg vonult Versailles-ba. Kifejtés A harmadik rend együttes ülésezést követelt. labdaházi eskü. hogy kimondta: nincsenek születési előjogok. A politikai feszültséget az is növelte. Mirabeau márki és La Fayette márki. Marat: A nép barátja című újság cikkei). és az utcára vitte a küzdelmeket. ezzel a régi rendszer társadalmi értelemben megszűnt. A vidék forradalmát („nagy félelem időszaka”) követően a nemzetgyűlésen a nemesség. Itt megfogadták. La Fayette ágyúkkal löve- 59 . kiáltványok árasztották el a városokat (a nép követeléseit tartalmazták. A tömeg azonban ki akarta erőszakolni a király és családja Párizsba költözését is. Maga a király is Párizsba ment. Június 20-án az uralkodó munkák ürügyén bezáratta az üléstermet. kenyeret követelve. Az abszolutizmus bukásának fő oka a pénzügyi csőd volt. a parasztság pedig alacsonyabb adókat és a földesúri szolgáltatások csökkentését várta. porosz) vissza tudja majd állítani abszolút hatalmát.). Július 17-én aláírásgyűjtésbe kezdtek a Mars-mezőn a köztársaság kikiáltásáért. szólás. 1789. Párizsban a régi hatalom összeomlott. Lajos a Tuilleriákba tette át székhelyét. ezzel tovább növelte a feszültséget. az alapvető polgári szabadságjogokat (vallásszabadság. a polgárság jogegyenlőséget akart. június. La Fayette a nemzetőrség parancsnoka lett. a polgári társulás célja az ember jogainak megőrzése. (Vezetők: Sieyes abbé. melyeket a radikális értelmiség fogalmazott). és Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek kiáltotta ki magát. Amikor a tömeg fegyverkezésbe kezdett. és megalázó módon visszavitték Párizsba („A monarchia halottas menete”). amelyben a harmadik rendnek ugyanannyi követe van. ráadásul ellenséges gesztusokat tett (esküt nem tevő pap kezéből áldozott). A választási küzdelemben a politika az utcára vonult: röpiratok. Lajos ismét csapatokat hívott Versailles-ba. mint a másik kettőnek együttesen. ehhez a királyi hatalomnak is alkalmazkodnia kellett (volna). a tulajdon sérthetetlensége). A papság és a vidéki parasztság egy jelentős része szembefordult a forradalommal. Bízott abban. hogy az uralkodó a nemzetgyűlés mellett az alkotmányos monarchistákkal sem volt képes együttműködni. hiszen a hatalom forrása a nép. Rögzítette a közteherviselést. de a nemzetőrség vezetője.Új szisztéma szerinti. hogy addig nem oszlanak fel. míg meg nem születik az új alkotmány – ez az ún. XVI. Az emigránsok. amelyet október 6-án végre is hajtottak. A nemzetőrség azonban letartóztatta. XVI. a papság. Ez a lépése a tömegek radikalizálódását segítette elő (pl. A nemesség alkotmányos monarchiát. Ezeknek a lépéseknek köszönhetően népszerűsége folyamatosan csökkent. a Bastille-t. alábecsülte a politikai erők belső küzdelmeit is. miközben a papság és a nemesség egy része a polgárság mellé állt. A dokumentum az alkotmányos átalakulás elveit határozta meg azzal. hogy külső segítséggel (osztrák. Az uralkodó végül az utóbbi mellett döntött. sőt felerősödött. Lajos katonákat állított Párizs köré. A politikai élet radikalizálódását félreértette a király. és elfogadta az augusztusi határozatokat. július 14-én megostromolta a zsarnokság szimbólumát. az egyháziak és a királyi hatalom visszaállításában érdekelt nemesek tanácsára hallgatva belement a szökésbe is (1791. és új városi tanácsot alakítottak. mire a Nemzetgyűlés a Labdaházba vonult. Egyetlen lehetőségnek az egyházi és emigráns vagyon kisajátítása mutatkozott. Július 12-án megkezdődött a nemzetőrség szervezése.) Miután XVI. így próbálván az indulatokat lecsendesíteni. június 17-én a Rendi Gyűlés Nemzetgyűléssé alakult. A király szökését követően felerősödött a köztársaságot kívánók tábora. azaz érvényesülnie kell a népfelség elvének. ami azonban a forradalom kirobbanását követően nem enyhült. a törvény előtti egyenlőséget.és sajtószabadság. de meghagyta a külön ülésezést és a rendenkénti szavazást. augusztus 26-án fogadta el az alkotmányozó nemzetgyűlés az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. A király azonban kétkamarás rendszert és királyi vétót követelt.

folytatta politikáját. január 21-én guillotine-nal kivégezték. és nem felelt tetteiért az alattvalóknak. ha a királyt baj éri. A girondiak végül kénytelen voltak engedni.) Az alkotmány XVI. Lajos szemében nem volt más. 1793. Az alkotmányozó gyűlés 1791 októberében feloszlott. másrészt pedig. augusztusi pillnitzi osztrák-porosz nyilatkozatot követően fokozódott Franciaországban a külföldi beavatkozástól való félelem. hogy az országban ne lehessen visszaállítani az abszolutizmust. hogy a girondiakkal szemben növeljék befolyásukat. szeptember 20). Az abszolutizmus lényege volt. leváltotta a girondi kormányt. míg az alkotmányos monarchisták és a jakobinusok ellenezték. augusztus 10-én megostromolta a Tuilleriákat. Ennek a lépésnek köszönhetően nemcsak a király. melyben a tulajdonosok kezében van a hatalom. hogy ésszerűen berendezkedett állam jöjjön létre. és Capet Lajost a Konventben halálra ítélték. továbbra sem adta fel eredeti terveit (külföldi segítséggel visszaszerzi hatalmát). Az új állam az egyéni szabadságjogok és a politikai egyenlőség megvalósítása során a népfelség elvét juttatta érvényre. Megalkotóit két cél vezette: egyrészt az. a végrehajtó hatalom egy kézben való egyesítésével teljhatalomra tett szert. hanem az alkotmányos monarchisták is egyre inkább elszigetelődtek. század főbb eszmeáramlatai XIX FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a XIX. és megdöntötte a monarchiát. Mivel a tömeg a király halálát kívánta. Koblenzben kiáltványt adtak ki. mint királyi jogainak korlátozása. ill. A hírek hallatán az emigráció központjában. Lajos 1792. és hadat üzent a Habsburg Birodalomnak. A királyt és családját a Temple börtönébe zárták. XVI.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli tett a tömegbe. A girondiak a királlyal együtt a háborút támogatták. tétel: A XIX. április 20-án girondi kormányt nevezett ki. Lezárás. (Lásd a forráshoz írtakat. így növelte a király bizalmatlanságát. később köztársasági államforma váltotta fel (1792. 35. legfőbb irányzatait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Demográfiai változások: (lásd táblázat adatai) 60 . és átadta helyét a törvényhozó nemzetgyűlésnek. az igazságszolgáltató. Miután vereségek követték egymást. Átalakultak a politikai erőviszonyok: az alkotmányos monarchisták mellett a girondiak erősödtek meg. az abszolút monarchiát alkotmányos monarchia. a jakobinusok is melléjük álltak. ez lett Franciaország első írott alkotmánya. valamint megtagadta a védelmi rendelkezések teljesítését. melyben lerombolással fenyegették meg Párizst. századi szocializmus eszmerendszerének létrejöttét. A nemzetgyűlés 1791 szeptemberére alkotta meg az alkotmányos monarchia működéséhez szükséges törvényeket. Az 1791. A francia forradalom tehát megszüntette az abszolutizmust. Erre a párizsi községtanács vezette tömeg 1792. de a királyt nem sikerült megfélemlíteni. összegzés Az uralkodó sorsa politikai kérdéssé vált. Először június 20-án szállta meg a párizsi tömeg a Tuilleriákat. amit alapvetően barátságtalan gesztusként értelmezett. a király szembeszállt a nemzetgyűléssel. hogy az „Isten kegyelméből” uralkodó király a három hatalmi ág: a törvényhozó. Az alkotmányos monarchia a hatalmi ágak megosztására épült.

hivatalnokok.A lakosság számának gyors növekedése egyrészt a több és jobb élelmiszernek. azaz a papság. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. életkörülményeinek javítására különböző mozgalmak alakultak ki. A chartizmus elnevezése a charter (alkotmányjavaslat) szóból származik. Szerinte a megoldás az iparosok és tudósok együttműködése volna (dolgozó osztály). A XIX. munkaidő kérdése) voltak. Ezek kezdetben szakmai jellegű. elterjedt a női és gyermekmunka alkalmazása. s így reformokra ösztönöztek. A géprombolás az embertelen körülmények között élők természetes és ösztönös reakciója volt. A nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. ezért nevezték őket „ pedagógiai optimistáknak” is. Angliában Ned Ludd volt a feltételezett vezetőjük (luddizmus). A. ide tartoztak az önállóan termelő kisparaszti elemek. század közepére tompultak az ellentétek. majd megalakulhattak az első szervezetek. ilyen dokumentumot terjesztettek a parlament elé. korlátozták a gyermekek munkaidejét. s főleg a szakszervezeti színtéren zajlottak a viták a munkaadó és a munkavállaló között. A városba költözés során az emberek elvesztették hagyományos kultúrájukat. dologtalan nemesség. értelmiség. A korabeli társadalmat új társadalomtudományok (közgazdaságtan. Ő úgy tartotta. Saint-Simon elméletén erősen érződik a felvilágosodás hatása. hogy az egyházak (pl. vízszennyezés stb. de egyes elemeiben megvalósíthatók. A brit gazdaság dinamikus fejlődése is enyhítette a gondokat. a feudális járadékaiból élő. Gyárvárosok. Az utópiák a fennálló társadalmi rend kritikáját jelentik. ill. a riválisnak tekintett gépeket próbálták elpusztítani. munkaviszonyok. A proletariátus nagy és koncentrált tömegként jelent meg. majd politikai szerepet is vállaltak.) Bár már 1802-ben és 1819-ben is születtek ilyen tárgyú törvények. A munkásság ellehetetlenült életkörülményei (alkoholizmus. Megjelent a középosztály. Kialakult a burzsoázia és a proletariátus (munkásosztály). bár nem szüntette meg. Eredmény a gyáripari törvények elfogadása. teljes egészében nem. kábítószer-fogyasztás). valamint a faluban való élet által nyújtott támogatásokat. hogy neveléssel lehet megváltoztatni a szemléletet. Ausztráliába történő deportálás volt a büntetés. új iparvidékek alakultak ki. Fourier és Saint-Simon csak teoretikusan próbálta megoldani a problémákat. A mezőgazdasági gépek megjelenése miatt a városi és falusi lakosság aránya megváltozott: a falvakból a városba költöztek (urbanizáció). de nem tudták betartatni. nyomortelepek jöttek létre. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. középvállalkozók. a társadalmi robbanás lehetősége sok embert elméleti vizsgálódásra ösztönzött. Kolping) és magánszemélyek által biztosított segélyezés nem oldja meg a problémákat. A charter 6 pontját lásd a forrásban. ill. A kormányok erőteljesen felléptek ellenük: Angliában halálbüntetés. Owen a gyakorlatban is kipróbálta. (Lásd forráshoz írtakat. önsegélyező szervezetek (bérkövetelés. Kifejtés A munkásság érdekeinek védelmére. de Franciaországban és Poroszországban is katonai erővel verték le a mozgalmakat. a szakszervezetek (trade unionok).). Kiderült az is. ezzel létrejött a chartizmus. szociológia) írták le. A társadalom átrétegződése az ipari forradalom által érintett országokban: (lásd a forráshoz írtakat) Megváltozott a parasztság és a munkásság aránya. Alapvetően a polgári értékrend jellemző rájuk. vallásukat. Az utópikus szocialisták (Morus Utópia című művéről kapták nevüket). Hittek abban. prostitúció. 61 . Eszerint tilos a női és gyermekmunka a bányákban. A parlamenti váltógazdálkodás miatt Angliában a parlamenti pártok közötti verseny biztosította a munkásság szervezkedésének törvényes hátterét (1824). másrészt a higiéniás viszonyok javulásának köszönhető. ezért általános volt köztük a pauperizálódás (elszegényedés). melynek okai a henyélők. hogy a bajok forrása a káosz.

vagy ha mégis. az I. a szegényeket vette védelmébe. szociáldemokráciát). a szociális támogatás különböző módozatait alkalmazta (óvoda.). A marxizmus forrása a német filozófia (Kant. azaz a polgári társadalom ellenében jöttek létre. így jött létre a revizionizmus. A szocializmusok egyértelműen a magántulajdon. egyes társadalmi csoportok közötti különbségek hihetetlen mértékű növekedése stb. Internacionálé (Nemzetközi Munkásszövetség) 1864-ben jött létre. Bakunyin) az anarchizmus.) Eduard Bernstein revízió alá vette Marx nézeteit. A marxisták szerint a történelem osztályharcok története. pl. (Lásd a forráshoz írtakat. a III. Sok eszméjében az anarchisták előfutárának tekinthető. század közepén megjelenő keresztényszocialista gondolatokat XIII. az angol polgári gazdaságtan (Smith) és az utópikus szocializmus volt. Louis Blanc szerint nemzeti műhelyeket kell létrehozni a munkások szociális kérdéseinek megoldására. A XIX. az individualizmust a kollektivizmus. Internacionálé [Komintern] pedig 1919-ben jött létre. betegségi. iskola. amely kétségkívül nagy társadalmi problémákat szült (pl. akkor kénytelenek voltak munkaerejüket rendkívül alacsony áron eladni. ezért többen a kommunizmus előfutárának tekintették. Leo pápa Rerum Novarum című (1891) enciklikája összegezte.). Proudhon szerint a tulajdon lopás.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Fourier a jól szervezett társadalomban és az élvezettel végzett munkában látta a megoldást. Owen angol gyáros volt (New Lanark). ugyanakkor ők is tulajdonosok voltak. Az egyház a munkásokat. állam által támogatott nemzeti műhelyek szervezését.) 62 . tömeges elszegényesedés. akik a forradalomban látták a társadalom tömegeit érintő problémák megoldását. parlamentáris úton akar érvényt szerezni céljainak. amely elveti a forradalmat. A szociális törekvéseket Krisztus szociális tanaival összhangban állónak tekintettek.) A XIX. a magántulajdont szerintük fel kell. (A II. a versenyt a kooperáció és a polgári társadalmat a szocialista társadalom. hogy váltsa a társadalmi tulajdon. Az utópistáknál erőteljesebb fellépést sürgettek a szocialisták. Internacionálé 1889-ben. öregségi biztosítás. klubok. Lezárás. A tulajdonnal nem rendelkezők vagy be sem kerültek a társadalom rendszerébe (pl. összegzés A szocializmus a születésekor tehát egyfajta válasz volt a nyugat-európai iparosodási folyamatra. de kudarcot vallott. állam nélküli rendre való törekvés) megvalósítását. Internacionáléban a marxizmus domináns szerephez jutott. megkérdőjelezte az állam szerepét. amelynek célja a szociális igazságtalanságok kiküszöbölése. A munkásság első nemzetközi szervezete. hogy bár gyűlölték a kapitalizmust. Blanqui is egyenlősítő programot akart megvalósítani. munkanélküliek). vagyis a marxizmus. létrehozni a demokratikus szocializmust (ill. helyette jogszerű és törvényes eszközökkel. amihez szükségesnek tartja a magántulajdon eltörlését és az uralomnélküliség (hatalom. az ő érdekeik képviseletében lépett fel. a kiszolgáltatott embereknek választójogot kell adni. s lehetővé tette. 1848-ban meg is kísérlik a munkások által üzemeltetett. falansztereket akart létrehozni (lásd Madách: Az ember tragédiája). Az I. leállás esetén minimális bér stb. A szocializmusok közül a legnagyobb hatású a tudományos szocializmus/történelmi materializmus. kísérlete kudarcba fulladt. század második felében formálódott nagyobb hatású szocialista mozgalommá (pl. gyermekmunka. Nézeteik belső ellentmondását többek között az jelentette. Képviselője Karl Marx és Friedrich Engels. Hegel). elutasította a piacot. hogy a munkásmozgalom valamennyi áramlatának képviselői elfogadhassák a közös elveket. (Lásd a forráshoz írtakat.

elterjedt a női és gyermekmunka alkalmazása. értelmiség. így ezekre a munkafolyamatokra is hozzáértő munkaerőt kellett kiképezni. anyagbeszerzés. nagyobb felvevőpiacot biztosított. másrészt az egészségügyi viszonyok javulásának és az orvostudomány új felismeréseinek köszönhető. majd munkanélküliséghez vezetett. ami növekvő keresletet. A lakosság számának a növekedésének azonban nemcsak a nagyvárosokba költözés a következménye. A tömegtermelés miatt egyrészt a gyárak egyre több embert foglalkoztattak. Alapvetően a polgári értékrend jellemző rájuk. Kifejtés Demográfiai változások (lásd még a táblázathoz írtakat) A lakosság számának gyors növekedése egyrészt a több és jobb élelmiszernek. valamint a faluban való élet által nyújtott támogatásokat. városiasodás. vagy csökkenő terület mellett egyre több terméket tudtak előállítani. vetésforgót alkalmaztak. és az visszahatott a termelésre. 63 . Megjelent a középosztály. életkörülmények. vallásukat. amelyek egy területen koncentrálták a gépeket. hiszen a gépek leállítása és újraindítása költséges és időigényes folyamat volt. bérmunkások) eltartására volt képes. aminek következtében kevesebb munkás egyre több városi lakos (pl. másrészt viszont fontos szemponttá vált a termelés folyamatosságának biztosítása. gépekkel végzett tömegtermelés. a gyártáselőkészítés. A kialakult munkaerő-felesleg először olcsóbb munkaerőhöz. egyre több munkaerő szabadult fel a fejlődésnek indult ipar számára. A mezőgazdasági gépek megjelenése miatt a városi és falusi lakosság aránya megváltozott: a falvakból a városba költöztek (urbanizáció). a földeket trágyázták. aminek következtében azonos. amikor az emberi erőre. kézimunkára épülő termelő tevékenységet felváltja a gyárakban. a raktározás és értékesítés. hanem az új egzisztencia megteremtésének reményével elinduló kivándorlók. A proletariátus nagy és koncentrált tömegként jelent meg. ide tartoztak az önállóan termelő gazdálkodók. azaz a gyárak létrehozása. Az ipari forradalom alapvető feltétele tehát a mezőgazdasági termelés átalakulása. A gőzgépek megjelenésével gazdaságossá vált a nagyobb üzemek. A gépek kiszolgálása érdekében tehát fontossá vált a tervezés. Az 1770-es években intenzíven fejlődött a mezőgazdaság. A mezőgazdaság fejlődése miatt növekedésnek indult a népesség.36. középvállalkozók. ezért általános volt köztük a pauperizálódás (elszegényedés). A városba költözés során az emberek elvesztették a hagyományos kultúrájukat. Kialakult a burzsoázia és a proletariátus (munkásosztály).)! FELELETVÁZLAT Bevezetés Ipari forradalomnak azt a folyamatot nevezzük. A társadalom átrétegződése (Lásd még az ábrához írtakat!) Megváltozott a parasztság és a munkásság aránya. hivatalnokok. környezetszennyezés stb. tétel: Az ipari forradalom teremtette ellentmondások Az ip FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be az ipari forradalom társadalmi és környezeti hatásait (demográfia. Ennek a folyamatnak a feltételei Európában Angliában jelentkeztek leghamarabb. Ahogy fokozódott a termelékenység. a gyarmati országokban való letelepedők számának az emelkedése is.

összegzés Az ipari forradalom kibontakozása és továbbfejlődése miatt a városok a XIX. kertváros. Manchester). a fehérgalléros munkásoknak a megjelenése. fémipar) a korábbiaknál is nagyobb veszélyt. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. az információ hajszolása csapdahelyzetet is teremtett: az ember vélt. az elit kifinomult kultúrája visszaszorult. az ipari hulladékok a korábbiaknál is jobban károsították a természeti környezetet. Lezárás. A nagy ipari és bányavárosok mellett kezdődött meg a természet károsítása is. Az ipari forradalomnak köszönhetően Anglia lett a „világ műhelye”. tétel: Az ipari forradalom legjelentősebb területei és néhány találmánya Az ip FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a gépesítés jelentőségét az ipari forradalom első szakasza idején! 64 . Új iparnegyedek alakultak ki. Drasztikusan csökkent a zöld terület. city stb. a nagyvárosokban viszont magányosnak érezte magát az ember. A talaj. a rovarirtó szerek. tavakba és ez tönkretette az ott élő növény. azaz az egyes társadalmi rétegek lakóhelyük szerint elkülönültek (munkásnegyed. amelyek a munkások jogait védték volna.).) A városi lét alapvetően alakította át az emberek értékrendjét. Az ipari forradalom második szakaszában zajló változások jelentős részben a XIX. De Anglia a világkereskedelem és a bankélet. a XIX. gyorsan fejlődött a vasúthálózat. A művelődés széles körben terjedt (az analfabetizmus minimálisra csökken az ipari társadalmakban). ipari nagyvárosok létesültek (Liverpool. majd a táplálékláncon keresztül kihatott más fajokra is. század második felében átalakultak. a különböző ipari eljárások (vegyipar. A nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. egyediségét és beleolvadt az átlagosba. században (lásd a forráshoz írtakat). nyomortelepek jöttek létre. A környezetszennyezés a korábbinál is nagyobb mértéket öltött. ezért pusztultak az erdők. A fejlődés szétbomlasztotta a régi közösségeket. század első felében elindult folyamatok folytatásai. a meggazdagodás utáni hajsza. A szennyvíz belekerült a folyókba.és állatvilágot. 37. (Lásd a forrásokhoz írtakat!) A munkásság kiszolgáltatott helyzetben volt. akár mérgezést is jelenthettek. mivel azonban ez egyet jelent a tömegkultúra megerősödésével. ill. hiszen a vegyipar kialakulásával és elterjedésével a műtrágyák. A városszerkezet átalakulásával kiépültek a lakónegyedek. a sebesség. ám eközben elveszítette az egyéniségét. ott lett legerősebb a talajerózió. Az ipar számára rengeteg faanyagot kellett biztosítani. ahol óriási iparvidékek alakultak ki. tervező munkát végző munkás elitnek.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Ehhez a jelenséghez kapcsolódik a munkásság kettéválása: a kétkezi munkát végző kékgalléros és a szervező. és a csapadék is könnyen le tudta mosni a termőréteget. század első harmadában nem voltak törvények. mert növekedtek a települések. A természeti kincsek kitermelése (felszíni bányászat) átformálta a környezetet. ami megfogja a talajt. Ahol az erdőket kiirtották. A légkör szennyezése is tovább folyt. vízszennyezés stb. a légkör és a vizek szennyezése miatt felborult az addigi biológiai egyensúly. fogyasztói szokásait. a tőzsde központja is a XIX. mert nem volt. a munka feltételei a munkaadótól függtek. valós szükségletei rabjává lett. A pénz. és a gyárakat a bányák közelébe építették.

Alapvető technikaitechnológiai változások azonban a XVIII. s emiatt jelentős vasbehozatalra (svéd. 65 . majd ezt felváltotta a gőzgép. Ezt felismerve fejlesztette ki Hargreaves fonógépét („fonó Jenny”). századtól nőtt a termelékenység. Mindez a gazdasági fejlődés Angliából indult a XVIII. orosz) szorultak. segítette az átalakulást az előnyös földrajzi fekvés. a szénből gőzenergia előállítása jellemzi. Elengedhetetlen volt a sok energiaforrás és a gyarmatok jelentette biztos piac. A találmányok átalakították az energiafelhasználást is. olcsó nyersanyaggal hatalmas hasznot lehetett produkálni. textilipar gépesítése. Kifejtés A fejlődés alapja tehát a fejlett angol mezőgazdaság. csatornázás. fajnemesítés. A gőzgép elterjedését segítette az. Az ipari fejlődés először a textiliparban jelentkezett. istállózó állattartás. Mindez hatékonyabb működést tett lehetővé. az olcsó. ami fellendítette a juhtenyésztést. a mezőgazdaság egyre belterjesebbé vált. ám ez ún. új eszközök (jobb ekék. „fonaléhség”-et vont maga után. elterjedt a trágyázás. Új lendületet adott a bekerítéseknek. tengeri szállítási lehetőséget biztosító hosszú tengerpart. megerősödése. század közepéig megháromszorozódott (gőzgép és a vasút).FELELETVÁZLAT Bevezetés Az árforradalom következtében kibontakozott a tőkés ipar és mezőgazdaság. A gépesítés következtében az angol vasfelhasználás a XIX. A beruházások megkövetelték a közös földek tagosítását. melynek az első/klasszikus szakasza az 1780-1860-as évekre tehető. James Watt termelékenyebb gőzgépet épített. az 1860 és 1918 közötti második szakaszt pedig a nehézipar. A gépesítés miatt egyrészt egyre kevesebb parasztra volt szükség. de a kitermelt szén jó részét ezek el is emésztették. Az iparral együtt fejlődött az infrastruktúra is. a vegyipar. A gazdasági fejlődés egyik alapvető feltétele a gyors. vasút. talajjavítás. fúrók. Az 1780-as években ugrásszerű átalakulás következett be. amelyek a munkát gyorsították (a minőséget azonban kezdetben nem javították). század közepéig nem mentek végbe. Ezt az első szakaszt a gőzgépek. a munkások számának növelését vonta maga után. aratógép). ahol a XVI. A textilipari találmányok egyszerű mechanikus szerkezetek voltak. majd a gyapjú mellett egyre inkább tért hódított a gyarmati ültetvényekről (Észak-Amerika. emiatt a vidéki népesség a városokba áramlott. a jó kikötők. pl. században: a manufaktúraipart felváltotta a gépeket alkalmazó gyár. Innentől a két ágazat egymást húzva fejlődött. óriási piacon. így szélesebb körben fel lehetett használni (fonó-és szövőgépek. textilipar. gőzhajózás). hiszen a gyarmatokkal folytatott kereskedelem legfőbb iparcikke a textília. A textiliparban egészen kevés hitellel hatalmas jövedelemre lehetett szert tenni. Az első gépeket emberi és állati erővel. folyamszabályozás. vízi és szélenergiával működtették (lehetővé tették a vízi energia által keltett forgómozgás felhasználását). A széntermelés viszont ötszörösére emelkedett. hogy az angol mezőgazdaságban felhalmozódott tőke lehetővé tette az iparvállalkozások megkezdését. John Kay-féle repülő vetélővel gyorsabban és egyszerűbben lehetett szőni. az elektromosság megjelenése. az acélgyártás. az iparág a paraszti kiegészítő háziiparból a tőke révén bérmunkásokat foglalkoztató gyáriparrá fejlődött. vetésforgó. ami az új üzemformák és szervezési eljárások elterjedését. Mindez hosszú és tartós fejlődéshez vezetett. India) behozott gyapotból készült pamut. így a növekvő piacon viszonylag kis tőkebefektetéssel. Ez az ipari forradalom kezdete. esztergák meghajtása). A változások következtében az angol gyapjúfonal előállításának ára a felére. kohászat. A Thomas Savery által tervezett első gőzgépek alkalmasak voltak a szivattyúk hajtására. a mélyben lévőkből pedig folyamatosan szivattyúzni kellett a vizet. majd még tovább csökkent. de erre az állati vagy vízenergia által hajtott gépek nem voltak képesek. hogy a felszín közeli bányák kimerültek. Másrészt viszont nagy volt a nyersanyagszükséglet (gyapjú). olcsó és nagy tömegű áru szállítására alkalmas közlekedési hálózat kialakítása volt (csatornázás. amely már tengely hajtására is alkalmas volt.

az azonos fesztávok pedig a vonatközlekedés gyorsaságát és hatékonyságát stb. amelyek a munkások jogait védték volna. vízszennyezés stb. a távíró gyorsan terjedt. az infrastruktúra. az elektromosságról nyert egyre alaposabb ismeretek azonban lehetővé tették. az egységes csavarok pl. A gazdaság élénkülése lehetővé tette és meg is kívánta az optikai távírórendszer kiépítését. 66 . a gépgyártás viszont a szerszámipart is forradalmasította. pl. biztosították az alkatrészek könnyebb cseréjét. században a keleti kérdés lényege nem változott. értékrendjét és fogyasztói szokásait. a XIX. Morse találmánya. Új iparvidékek alakultak ki. Az iparosodás következtében bekövetkező urbanizáció alapvetően átalakította a társadalom szerkezetét. A fejlődés kikényszerítette a szabványosítást. A megváltozott városi életmódhoz hozzátartozott a gázvilágítás. A másik problémát az jelentette. a járda és a kövezett út. megváltozott a társadalomszerkezet.). ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A gyors ütemű vasútépítés tehát nagyon megnövelte a szén és vas iránti igényt. Lezárás. (Lásd a forrásokhoz írtakat!) A munkásság kiszolgáltatott helyzetben volt. századi gazdasági fellendülés általános modernizációs folyamatot indított el. mellyel a vasat is meg lehetett művelni. Az egymástól látótávolságra kiépített állomások kezdetben fényjelekkel kommunikáltak.és Heine-idézethez írtakat. Mindez jelentős hatással volt a tudományok és művészetek fejlődésére is.és vízhálózat. összegzés Az ipari forradalom következtében kialakuló nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. Maudslay esztergája. század első harmadában nem voltak törvények. amit két ország kívánt betölteni: az Osztrák–Magyar Monarchia (OMM) és Oroszország. Ezt a nagyhatalmak valamelyest támogatták. nyomortelepek jöttek létre. 38. kiépült az USA és Anglia közötti összeköttetés is. lehetővé vált az anyagi javak és szolgáltatások gyors megsokszorozása. a munka feltételei a munkaadótól függtek. így biztosítva saját befolyását a térségben. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. a mozdonyok. hogy önálló balkáni nemzetállamokat kívántak létrehozni az itt élő népek. a mezőgazdaság. Kezdett kiépülni a csatorna. Megjelentek a szerszámgépek. Kibontakozott az ipar. megsokszorozódott a népesség.) Az ipari forradalom következtében tehát megindult az európai gazdaság önfenntartó növekedése. a városok forradalma. századi balkáni konfliktusok okait és hatásukat a nagyhatalmi politikára! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XIX. sínek nagyipari előállítása. (Lásd a Goethe. hogy a fényjeleket elektromos jelzésekkel helyettesítsék. bár ezekre a folyamatokra csak korlátozottan tudtak befolyást gyakorolni. A Török Birodalom hanyatlása hatalmi vákuumot hozott létre. tétel: A balkáni konfliktusok okai ba FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a XIX. Nagy-Britannia viszont meg kívánta őrizni a török államot. Egységes nemzeti piac jött létre. A XVIII. Az ipari forradalom még ma is tart.

a francia kapcsolatokat sem számolta fel. de ezek köre részben bővült. ill. A török szultán (II. ahol a birtokosok is románok. mert: a gyarmati és kereskedelmi pozícióit féltette. azaz az expanzív külpolitikával kívánták feledtetni a belső gondokat. Először Boszniában tört ki felkelés a magas adók miatt (1875). Abdulhamid) megpróbálta megakadályozni a válság kiszélesedését. Oroszországnak és a Habsburg Birodalomnak. S bár támogatta a német egység létrejöttét. jelentős számú törökkel. a Balkánon élő. ezért Konstantinápolyban nemzetközi konferenciát hívott össze. s ez az oka részben a három császár szövetsége (1873) felbomlásának. Szerbia hadba lépett a török ellen. 67 . majd a porosz együttműködés felé nyitott. hiszen ez az állam is fenyegetve érezte magát az oroszoktól.A térséget korábban is a meghatározó nagyhatalmak uralták (Nagy-Britannia. A szövetség gyenge pontja azonban a Balkán. A balkáni államok befolyása a század folyamán nő. erejük megnőtt. ha a tengerszorosok orosz ellenőrzés alá kerülnének. az európai egyensúlyt fenn kívánta tartani. 1862-ben jött létre a Cuza fejedelem vezette egységes Románia. század második felében: létrejött az egységes Németország. Habsburg Birodalom). bojároknak nevezték őket). Az 1870-es években a Balkánon kiéleződött a helyzet. de teljes vereséget szenvedett a kölcsönös kegyetlenséggel folyó háborúban. ezzel Szerbia teljesen önálló lett. míg a földesurak csak törökök lehettek (ez utóbbi alól kivétel Románia. részben némileg átalakult a XIX. de Németország inkább az OMM-t támogatta ebben a kérdésben. valamint a nagyhatalmi befolyás is hátráltatta a gyorsabb modernizációt. Oroszország. ami egyrészt a lassú. 1859-ben került sor Havasalföld és Moldva függetlenedésére. hogy milyen számban lakott az egyes területeken. Oroszország és az OMM között az ún. elsősorban Oroszország által egyre inkább támogatott keresztény lakosság gyakran összetűzésbe került a török hatóságokkal. Mivel azonban visszautasította Bosznia és Bulgária autonómiáját. ahol az osztrákok nem érezték biztonságban magukat az orosz terjeszkedés miatt. az OMM-re) támaszkodott. ugyanakkor a Monarchia megszállhatja (okkupálhatja) Bosznia-Hercegovinát. hiszen számára igen kedvezőtlen fordulat lenne. Bismarck ezzel a lépéssel megakadályozta a német egység ellenfeleinek (Franciaországnak. Oroszország a krími háború (1853-1856) után diplomáciailag elszigetelődött. ill. A balkáni népek szerepe jelentősen megváltozott a XIX. majd Bulgária lázadt fel (1876). OMM-nek) egy táborba kerülését. de folyamatos gazdasági fejlődésnek.) Kifejtés Az Oszmán Birodalom meggyengülésével keletkező hatalmi űrbe az Orosz Birodalom akart a legerőteljesebben behatolni. Az 1821 és 1829 között zajló háború eredményeképp a törököktől függetlenné vált Görögország. függetlenül attól. ezzel ürügyet szolgáltatott az orosz beavatkozásra. ezért először a francia. A tengeri hatalmak. részben a nacionalizmus térhódításának és a független államok létrejöttének köszönhető. se gyarmati ellentét. század folyamán. Franciaország. A kívülről. A konfliktusok és a politikai fordulatok ellenére a Balkán társadalmi-etnikai összetétele nem változott. Szerbia először 1817-ben választott saját fejedelmet (Obrenović-dinasztia). Nagy-Britannia elsősorban Ausztriára (ill. Az oroszok a hadüzenet előtt. emiatt minden nép igényt tartott a félsziget jelentős részére. 1877-ben titkos szerződést kötöttek az OMM-val (budapesti egyezmény): a Monarchia semleges marad. a Habsburg Birodalomból pedig dualista berendezkedésű Osztrák–Magyar Monarchia lett. Az etnikumok keverten helyezkedtek el. 1873-ban létrejött Németország. Az újonnan létrejövő államok a gazdasági és társadalmi problémák miatt válságba kerültek. A balkáni államok elsősorban egymás rovására próbáltak terjeszkedni. A korábban török uralom alatt élők szinte csak parasztok voltak. három császár szövetsége. a törökök 1820-tól elismerték autonóm fejedelemségként. ha Oroszország csak Besszarábia déli részét kapja meg. legfőképp Nagy-Britannia azonban ezt megakadályozta. és elszigetelte a franciákat. (Bár a németek és az oroszok közt nem volt se európai. A török csapatokat 1862-ben kivonták a helyőrségekből.

így az orosz seregek Isztambulhoz közeledtek. de nem jött létre Nagy-Bulgária. hogy a balkáni „lőporos hordó” „kanócát” a nagyhatalmak tartják kezükben (1912-13). amely 35 állam és 4 szabad város laza szövetsége volt. a Monarchia pedig okkupálta Bosznia-Hercegovinát. ezért nagyhatalmi nyomásra (pl. hogy a rendezésről nemzetközi kongresszus döntsön. mert ez a Monarchia területét veszélyeztető szerb irredentizmust erősítette volna.) A törökök jelentős balkáni területek urai maradtak.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A török seregek nem várt ellenállást fejtettek ki (pl. Napóleon 1806-ban megszüntette a Császárságot. A balkáni államok határait nagyhatalmi stratégiai szempontok szerint. Mivel az orosz győzelem a nagyhatalmi egyensúly felborulásával fenyegetett. tétel: Németország nagyhatalommá válása Ném FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be Németország nagyhatalommá válásának folyamatát! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1648-as vesztfáliai béke után a Német-római Császárság széttagolódott. 1815-ben létrejött Ausztria és Poroszország vezetésével a Német Szövetség (Bund). Az OMM és Oroszország viszonya viszont elhidegült. Nyilvánvalóvá vált. bosnyákok lakták. a Sipka-szorosban). összegzés A berlini kongresszus után Oroszország eltávolodott Németországtól és az OMM-tól. de orosz kézre került Besszarábia. A Monarchiát nem újabb délszláv tartományok megszerzése vezette Bosznia elfoglalásakor. horvátok. Oroszország. így próbálván megakadályozni. hogy az oroszok elfoglalják és esetleg lerombolják a török fővárost. orvosolhatatlannak látszó etnikai problémákat. NagyBulgária. A San Stefanó-i békében a szultán lemondott minden európai területről (a főváros kivételével). A tagállamokat 68 . s nem etnikai elvek alapján határozták meg. hanem megakadályozták. valamint beleegyezett abba. ami előrevetítette a rövid időn belül kialakuló.) Lezárás. több mint 300 kisebb-nagyobb fejedelemség laza szövetségéből állt. egy Szerbiával vívott háború után egyesülhetett Kelet-Ruméliával. A széttagoltság tehát csökkent. de nem szűnt meg. amelyek sorsa a szomszédos államoktól függött. (Majd csak 1886-ban. A berlini kongresszuson (1878) a következő döntések születtek: Németország. Ez a lépés azonban súlyosan sértette a többi nagyhatalom (elsősorban Nagy-Britannia és az OMM) érdekeit.: a brit flotta befutott a Boszporuszba) Oroszország elfogadta. az orosz túlerő miatt mégis rövidesen összeroppantak. Anglia és az OMM képviselői elismerték diplomáciai szinten Szerbia. 39. Románia és Montenegró függetlenségét. hogy a megszerzett területeken létrejöjjön egy orosz befolyás alatt álló ország. s nemzetközi konfliktus csak a nagyhatalmak szembenállásakor törhetett ki a folyamatos balkáni etnikai villongásokból. s ezt az 1814-15-ös bécsi kongresszus sem állította vissza. A szultán San Stefanónál békét kötött az oroszokkal. (Boszniát szerbek. hogy Bosznia szerb kézbe kerüljön.

amelyben Poroszország és Ausztria szövetséget kötöttek Dánia ellen. de a helyi kormányok sorra kiiktatták a fejlődést akadályozó feudális korlátozásokat. Poroszország katonai ereje a többszörösére nőtt. nem volt közös pénzrendszer. de 1848-ban és 1859-ben bebizonyosodott. központi kormányzat. A Ruhr-vidék és Szilézia kőszéntelepei biztosították a modern nehézipar nyersanyagszükségletét. és a német területek számára csak laza föderációt jelentett volna. Ausztria azonban kimaradt a szövetségből. ami háborúhoz vezetett Poroszország és Ausztria közt. a polgárság egyre ellenzékibbé vált. A kis német egységet a poroszok akarták megvalósítani a Habsburg tartományok mellőzésével. Porosz részről akkor következik be fordulat. Vilmos porosz király Otto von Bismarckot nevezi ki kancellárrá 1862 szeptemberében.) A gazdasági fejlődést elősegítő tényezők: Világszínvonalú iparvállalatok. hogy 1848-ban a forradalmak hatására majdnem szétesett. A szövetség élén az osztrák császár állt. elszigetelődött gazdaságilag. de a további fejlődés megkövetelte a politikai egység létrehozását. Schleswig végül porosz. részvénytársaságok jöttek létre (pl. század óta két hatalom vetélkedett a Németország feletti uralom megszerzéséért: Ausztria és Poroszország. a Hohenzollern igen. Ausztria megpróbálta ugyan ismét megszilárdítani egykori helyzetét. és ez később Poroszország számára előnyt jelentett. és a magyar kérdés a későbbiekben is korlátozta külpolitikáját. A XVIII.vámhatárok választották el egymástól. amikor I. Egyrészt az angolok az európai egyensúly érdekében fontosnak tartottak egy erős német államot. A Habsburgok helyzetét nehezítette az is. A „vaskancellár” célja a porosz vezetésű kis német egység létrehozása. mint a német területeké. 1848 forradalmai ugyan elbuktak a német területeken. de a két tartomány így folyamatos konfliktusforrást jelent. ami egységes piacot biztosított a német ipar számára. A nagy német egységet Ausztria hozta volna létre. Másrészt fejlődött ugyan a gazdasága. így állandó és biztos piacot jelentett a termékeknek. ám sokkal kevésbé. Bismarck viszont az 1863-as lengyel felkelés során tanúsított oroszbarát politikájával a cár támogatására tett szert. 1848 előtt inkább Ausztria. míg a porosz királyi család. protestáns nemzetállamként. hogy soknemzetiségű birodalmuk élén nem képesek nemzeti dinasztiaként fellépni. melynek több német állam is tagja. a Siemens-gyár. s 1848 májusában összeült a német nemzetgyűlés Majna-Frankfurtban. de ezt akadályozta egyrészt. Másrészt pedig Ausztria és Oroszország szövetsége felbomlott a krími háború során. Kifejtés Az 1830-as évek közepétől Poroszországban és az észak-német területeken megkezdődött az ipari forradalom. hogy Ausztria önmagában nem az. a nagy és a kis német egység. amely magában foglalta volna a Habsburgok nem német országait is. amely 1866-ban megépíti az Európa és Amerika közötti első távközlési kábelt). 1834-ben porosz vezetéssel létrejött a Német Vámszövetség. amelynek legfontosabb feladata az egységes Németország megteremtése volt. A Vámszövetség (Zollverein). általános hadkötelezettség). s ennek érdekében a parlament megkerülésével bevezette a hadseregreformot (modern fegyverek. a meghatározó. 1864-ben tört ki a Schleswig-Holstein körüli háború. A gazdasági növekedés hatására bővült és egységesült a német területek piaca. A Bismarck vezette Poroszország jóval kedvezőbb helyzetben vágott neki a háborúnak. A német egység megteremtésére két út kínálkozott. 69 . és csökkent a nagy német (Ausztriával együttes) egység támogatottsága. amely folytatódott az 1850-es években. 1848 tavaszán sorra törtek ki a forradalmak a német területeken. 1848 után azonban egyre inkább Poroszország lett az erősebb. Az 1840-es években megerősödtek a liberális mozgalmak. Ausztria itáliai veresége után (1859) növekedett a kis német (Ausztria nélküli) egység híveinek száma. A Német Szövetség minden tagállamában nőtt a forradalmi elégedetlenség. (Lásd táblázatokhoz írtakat. Holstein osztrák igazgatás alá kerül.

A berlini kongresszuson megvalósuló német-osztrák-magyar együttműködést Bismarck és Andrássy Gyula szorosabbra vonta. Napóleont is megpróbálta szövetségesnek megnyerni. jogrend akadályozta az egységes kormányzást. A kancellár ezenkívül kihasználta az 1849-es magyar emigrációt és az olasz egységtörekvéseket Ausztria ellen.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Bismarck III. 1878). ám ezek a törekvések kivívták Anglia ellenkezését. sem a Monarchia nem tűrhette. Németország a világ második (az USA után). így konfliktusokhoz vezetett. szeptember 2-án Sedannál a porosz seregek megverték a franciákat. ezért a nagyhatalmak Oroszországot tárgyalóasztalhoz ültették (berlini kongresszus. ami később. 70 . A kormány azonban nem a törvényhozásnak. Bismarck külpolitikai törekvéseit a szövetségkötés szándéka határozta meg. 1870. ezért 1879-ben megkötötték a kettős szövetséget. hanem Elzász-Lotaringia elszakítása és egy csillagászati összegű hadisarc megszerzése (ötmilliárd frank). 1871.) A német gazdasági és politikai érdekek megvalósulását szolgálta volna a világ újrafelosztása és/vagy a németek totális európai hegemóniája. ahol a parlamentbe általános szavazati jog alapján kerülnek be a képviselők. Az enyhe feltételek nem késztették visszavágásra Ausztriát. s ezzel megkezdődött az agresszív német külpolitika időszaka. 1871 után Bismarck. Bismarck célja most már nem csak az egység. összegzés Az 1888-ban trónra lépő II. Vilmos császár menesztette Bismarckot. „Európa politikát” a gyarmati terjeszkedés váltotta fel. Azt ígérte. amelynek értelmében Velence csatlakozhatott Olaszországhoz. és cserében Rajna menti területeket ígért Franciaországnak. központosításra is lehetőséget adó hatalmat építhetett ki. ezért 1873-ban létrejött a német-orosz-osztrák császár szövetsége. Lezárás. A szövetség azonban ingatag lábakon állt. Napóleon is fogságba esett. Az orosz előretörést sem Anglia. mert a délnémet államokat csak így tudja megszerezni. Ezért a poroszoknak először le kellett győzniük a Habsburgok német szövetségeseit. A szövetség elsősorban a Monarchia számára volt kedvező. és a német államok nagy része is Bismarck politikája ellen fordult. az olasz szövetségesek azonban gyors vereséget szenvedtek. Tartott attól. A tartományi önállóság problémája azonban továbbra is fennállt. az eltérő szokások. a „vaskancellár” célja a status quo megerősítése. sőt a császár parlamenti kontroll nélkül is dönthetett – s így a hadseregre építve erős. A szövetségekre épülő ún. hogy Németország ellen a francia diplomácia megszervez egy francia-orosz-osztrák szövetséget. hiszen orosz támadás esetén német támogatást biztosított. a porosz-francia háború során alapvető fontossággal bír majd. (Elzász-Lotaringia nagy vasérctelepei és az óriási hadisarc felgyorsította a folyamatot. Németország az 1890-es évektől új külpolitikába kezdett. A háborút a prágai béke zárta le (1866). január 18-án a versailles-i kastély tükörtermében kikiáltották a Német Császárságot. Poroszország pedig létrehozta az Északnémet Szövetséget. majd Königgrätznél egy nap alatt megsemmisítették az osztrák főerőket. Bismarck azonban teljes Németországot akart. Európában vezető ipari nagyhatalma lett az ipari forradalom második szakaszában. hogy csak az északnémet területek egységéről van szó. 1866-ban megkötötték a porosz-olasz szövetséget. a császár pedig a mindenkori porosz király lett. III. A Német Császárság szövetségi állam volt. mert a Monarchia és Oroszország között a balkáni kérdésekben komoly érdekellentét alakult ki. 2 nap múlva pedig az új francia kormány elfogadta a német fegyverszüneti ajánlatot. Franciaország elszigetelése volt. ezért kiprovokálta a porosz-francia háborút. hanem az uralkodónak felelős.

egymástól függetlenül. században jöttek létre Virginiában (1607). A franciák a Kínába vezető észak-nyugati átjárót keresték. s az angol közigazgatás hiányában maguk alakították kormányzati rendszerüket. majd minden férfi szavazhatott). gyapotot termesztettek. így megpróbálta akadályozni a fejlődésüket. s ennek fejében 4-7 évre átmenetileg rabszolgaként éltek és dolgoztak. század végén gyarmatokká egyesültek. században. Tovább növelte az angol terheket a térség védelmének és igazgatásának megszervezése. Ebben az együttműködésben a hétéves háború hoz változást. A gyarmatok a kedvező természeti feltételek miatt gyorsan fejlődtek a XVII-XVIII. A gyarmatok gazdasági megerősödése miatt Anglia azt gondolta.40. A behurcolt betegségek és a harcok következtében az indiánok jelentős része meghalt. A hétéves háborúig a gyarmatok jó viszonyt alakítottak ki az anyaországgal. tétel: Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása Az U FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be az észak-amerikai gyarmatok függetlenné válásának folyamatát! FELELETVÁZLAT Bevezetés Észak-Amerika gyarmatosítása a XVI. Az északi gyarmatok iparral is foglalkoztak: kiépültek a malmok. Az északi árukkal szembeni angol védővámok be- 71 . A király a gyarmati tanács segítségével kormányozta a gyarmatokat. a szabad földfoglalás és a vallásszabadság terén. dohányt. Mivel farmokat alapítottak a szabaddá váló területeken. ezért elégedetlenség esetén nyugatabbra vándoroltak. Anglia azonban nagyon eladósodott a nagy költségek miatt. A puritán csoportok érkezése jelentős változást hozott (pl. de mindet külön-külön. az első telepek azonban csak a XVII. hogy konkurenciát jelenthetnek számára. cukornádat. A telepesek szükségszerűen kapcsolatba kerültek a területen élő indián törzsekkel. Önálló törvényhozó testületeket alakítottak (az adózók. Mayflower. és a gyarmati önigazgatást vissza akarták szorítani. így jöttek létre a hugenotta telepek a part mentén. hogy a spanyolok dél felől érkezve elfoglalták Floridát. ami nem volt érdeke a kormányzatnak az adózók elvesztése miatt. a gazdasági együttműködés mindkét fél számára előnyösen működött. de a Szent Lőrinc-folyót fedezték fel. halászat. akikkel részben kereskedtek (pl. Az angolok a Hudson-öböl és az atlanti partok felől érkeztek. amiért hajlandók voltak engedményeket tenni a politikai jogok. Ezeket az árukat elsősorban Európába szállították. Kifejtés A települések a XVII. 1620). A déli gyarmatokon rabszolgatartó ültetvények voltak. Ennek a térségnek a központja New York. A középső gyarmatokon elsősorban a farmergazdálkodás és az ehhez kapcsolódó kézműipar erősödött meg. Így az angol gyarmati kormányzat célja a lakosság megtartása lett. rum). de az újabb telepesek érkezésével a területekért harc tört ki. században kezdődött avval. Őket már tőkés vállalkozók szállították pénzért. cukor. kereskedelem (pl. indián prémekért cserében fehér fegyverek. ahol indigót. szerszámok). s ezeket a költségeket a gyarmatokkal kívánták megfizettetni (adóemelés). Ennek a térségnek a központja Boston. húzóágazat lett a hajóépítés. majd a Sziklás-hegységet. A puritánok magukkal hozták az önigazgatás gyakorlatát. így ezek a területek szorosabban kötődtek az angol gazdasághoz is. A háború végére Franciaország gyakorlatilag kiszorult a kontinensről.

amire a gyarmatok nem voltak hajlandók. Az 1783-ban Versailles-ban megkötött békében az angolok elismerték a gyarmatok függetlenségét. Az USA alkotmánya a legrégibb. hogy csak akkor fizetnek adót. A britek erre blokád alá vették Bostont. az angol katonákat („bostoni mészárlás”). délen rabszolgatartó társadalom jött létre). a szabadságjogokra épülő elvek az ő koronájukra is veszélyeket jelenthetnek. újra emelték az adókat és a vámokat. azaz az egyes tagállamok belső önkormányzattal rendelkeztek. ami majd a polgárháborúhoz vezet. Számos európai uralkodó – főleg a francia (XVI. Az angol áruk bojkottja miatt az angol gazdasági bevételek visszaestek. július 4-én a Kongresszus elfogadta a Thomas Jeffersonék által megfogalmazott Függetlenségi Nyilatkozatot. A független ország első államfője a hadsereg vezetője. ma is érvényes alaptörvény.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vezetése és az amerikai kereskedők kitiltása a Brit Birodalom piacairól komoly sérelmet jelentett a gyarmatokon. de a spanyol és a holland is – fegyveresen támogatta a királyukat zsarnoknak nyilvánító. ha azt saját törvényhozóik vetik ki rájuk. hogy az új. fellázadt gyarmatokat. szigorították a nyugatra költözés tilalmát. az amerikaiak megtámadták a vámtiszteket. Az 1777-es saratogai amerikai győzelem után Anglia ellenfelei (Spanyolország. tétel: Budapest világvárossá fejlődése Buda FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be Pest és Buda fejlődését a reformkorban! 72 .) A kezdeti brit győzelmek után az amerikaiak kerülték a frontális ütközeteket. Hollandia. azaz képviseleti jogot követeltek. és korlátozták a helyi igazgatás jogkörét. Az angol megtorlások miatt a gyarmatok 1774-ben összehívták az első Kontinentális Kongresszust. Az amerikaiak meghirdették a tea bojkottját. Lajos). George Washington lett. Kimondták. Anglia meggyengítésének lehetőségét ugyanis nem akarták elszalasztani. adót nem fizettek. helyette az indián szétszórt alakzatot alkalmazták a brit erők felmorzsolására. és kinyilvánították a kényszerítő intézkedések törvénytelenségét. ezért a háború véglegessé vált. 1781-ben Yorktownnál az amerikaiak döntő győzelmet arattak. a teára azonban a Kelet-indiai Társaság monopóliumot kapott. (Lásd a forráshoz írtakat. Az engedmények azonban átmenetiek voltak. György király a gyarmatok teljes behódolását akarta. ám közben nem vették tekintetbe. Az első fegyveres akcióra Lexingtonnál került sor (1775). nehogy a déli államok elszakadjanak (északon tőkés. A rabszolgatartást azonban az 1787-es alkotmányban sem törölték el. A teavám kivételével végül minden korlátozó intézkedést eltöröltek. csempésztek. de képviseleti jogot továbbra sem adtak. ezért brit üzleti körök követelésére enyhítette az angol kormányzat a megszorításokat. A gyarmatok elleni újabb szankciók (lásd táblázatos kronológia) polgári engedetlenségi mozgalmakhoz vezettek: pl. és 1773-ban az ún. összegzés Az új állam szövetségi köztársaság lett. Lezárás. 1776. bostoni teadélutánon a tengerbe borították a hajók rakományát. bojkottáltak. 41. Mivel III. Franciaország) szövetséget kötöttek a gyarmatokkal. Ez a fő ellentét észak és dél között.

a főkapitányt) külön-külön választotta. században bekövetkező gazdasági változások. sok földszintes vagy egyemeletes házzal. elkezdődtek a vasúti fejlesztések. valamint a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát költöztette a városba. ill. hogy itt letelepedjenek. a korábbi barokk városképet a klasszicista stílus uralma váltotta fel. József intézkedései nyomán. Mindkét város csak két évtizedes küzdelem árán jutott szabad királyi városi jogaihoz. század végéig. ugyanis az ország két fele között a pesti rév volt az egyik legforgalmasabb dunai átkelőhely. s jelentős kedvezményekben részesítették őket azért. A városba és a szomszédos Óbudára a német fejedelemségek területéről toboroztak családokat. Az egyértelmű különbség elsősorban az 1838-as nagy árvíznek „köszönhető”. Sikerült azonban néhány év alatt kiheverni a csapást. s valamilyen kézműves mesterséget folytattak vagy kereskedtek. A gazdasági élet meghatározó részét jelentette az átmenő forgalom. század második felében az ország igazgatási központja lett Mária Terézia és II.FELELETVÁZLAT Bevezetés 1686-ban a budai vár felszabadult a 145 éves török uralom alól. A XVIII. A szabad királyi város Buda polgársága és a mezővárosias Óbuda lakossága szőlőműveléssel és bortermeléssel foglalkozott elsősorban a XVIII. külvárosok is fejlődésnek indultak. Az újjáépítéssel együtt a vissza. Buda újjáépítése elsősorban katonai jelentősége okán a XVIII. s ez a hajóhíd kötötte össze az ország két részét is. A lakosság csaknem teljesen meghalt az ostrom alatt. Az országgyűlések színhelye azonban egyelőre Pozsony maradt. az utazók. II. egyetlen lakható ház sem maradt a bevett várhegy területén.vagy betelepülő polgárság szorgalmazta. A két település vidéki barokk kisváros jelleget mutatott a XVIII. A terménykereskedők kezén felhalmozott tőkét az infrastruktúrába fektették. hiszen sem kormányzati. közigazgatási vezető szerepét nem kapta vissza Bécstől. század végétől a lakosság növekedése is felgyorsult. mert a magyar ipar nem vetélytársa. Az egy-két eme- 73 .) Az 1830-as évektől újra növekvő gazdasági fejlődés eredményeként Buda és Pest gazdasági központ szerepe megerősödött. a tisztaság. Pozsonytól. nem kis mértékben jutalmul azért. és Buda is kapja vissza kiváltságlevelét. sem gazdasági erejét nem nyerte még vissza a XVIII. Buda a XVIII. a polgármestert. Kifejtés A két város a vezetőket (a bírót. akik a városi tanáccsal közösen irányították a települések ügyeit. század folyamán is. de hatalmas áron: a vár és a város teljesen elpusztult. Az udvar eltűri ezeket a változásokat. Pest és Buda polgárjoggal rendelkező lakosai ingatlannal. A valóságos városi jegyek pedig még sokáig hiányoztak mind a két városból: az utcák kövezése. hogy a Rákóczi-szabadságharc idején nem állt a felkelők oldalára. A királynő az újjáépíttetett királyi várba helyezte el a nagyszombati egyetemet. a túlélők fogságba kerültek. A dinamikusan fejlődő Pest a XIX. kereskedők és marhahajcsárok kiszolgálása. az ún. művelés alá vonják a budai dombokat és a pesti síkságot. József pedig mérnökképző intézetet alapított. Megalapították az első pesti manufaktúrákat és bankokat. sok kis térrel és sikátorral. A pesti és a budai vásárokra emiatt az egész országból feljártak az árusok. a közbiztonság még sok kívánnivalót hagyott maga után. pl. a városokat újjáépítsék. század közepéig. városi házzal rendelkeztek. világítása. A reformkorban alapozódott meg Pest klasszicista stílusa. a fellendülés következtében a városfalakon kívüli települések. A városba települő új hivatalnokrétegnek és a természetes népszaporulatnak köszönhetően a XVIII. A két város között 1769 óta álló hajóhídon közlekedtek a polgárok. hogy Pest is. (Lásd az adatokhoz írtakat. Buda elveszítette még Mohács előtti főváros szerepét is. században is politikai megfontolások tárgya lett. míg Budán túlsúlyban voltak a barokk épületek. hidat építettek. és nagyrészt az 1860-as évekig tartó újjáépítés során nyerte el a város mai szerkezetét. század közepére az ország elvitathatatlan központja lett. míg Pesten inkább kereskedelemből és iparból éltek a polgárok.

század második felében fogják orvosolni. az egyházi adó a tized volt.) A Lánchídon kívül még számos budapesti épület. polgárokat. (Lásd a forráshoz írtakat. József nádor támogatásával gróf Széchenyi István alkotta meg azt az átfogó programot. században az ország földrajzi központjának számító Pest és Buda Magyarország kereskedelmének. (Az első állandó Dunahidat végül csak 1849 novemberében adhatták át a forgalomnak. század elején a Duna partján még két kisváros terült el. csekély népességgel. támogatta a Lánchíd budai hídfőjénél az alagút megépülését. A paloták mellett szállodák épültek.) Első nagy tette a Lánchíd építésének kezdeményezése volt. provinciális jelleggel. közigazgatásának. A kor leghíresebb építésze Hild József volt. Ezeket a (tömeg)közlekedési. század első felében a következőképpen oszlottak meg: állami terhek a hadiadó. csatornázási problémákat majd a XIX. a Váci utca elnyerte mai szerepét. és felpezsdült a kulturális élet.) 1849-ben. tétel: A ref reformkor fő kérdései Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a jobbágyfelszabadítás kérdéskörét! FELELETVÁZLAT Bevezetés A jobbágyság terhei a XVIII. Mindkét város fejlődésére jótékonyan hatott a nádori udvar jelenléte. hanem a gazdaság további fellendülését is szolgálta. Kiépült a városközpont. a porció (katonák beszállásolása és ellátása) és a katonáskodás. a városépítészet nem tudott lépést tartani a megnövekvő lakosság igényeivel. században és a XIX. amely a modernizálás összes területére kiterjedt. a forspont (katonák szállítása). Buda várának ostromakor a palotasor megsemmisült.) Lezárás. és végső célja – a két város összetartozásának és egymásrautaltságának felismerése után – Pestnek és Budának Budapest néven történő egyesülése. 74 . Ugyanebben az évben adták át a Lánchidat. iparosokat Magyarországról és külföldről egyaránt. addig a XIX. József nádor támogató tevékenysége.) Megalakította a Budapesti Hídegyletet. (Szükségességéről lásd a forráshoz írtakat. (A Budapest elnevezést is Széchenyi javasolta elsőként. óriási szerepe volt a Nemzeti Színház megalakulásában. és megnyerte tervének József nádort is. intézmény létrejötte köszönhető Széchenyi Istvánnak. Ő alapította a Magyar Tudományos Akadémiát.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli letes apróbb házak helyén igazi városhoz méltó két-három emeletes paloták sokasága épült: a nemesség tehetősebb tagjai egymás után építtették fel pesti és budai palotáikat. kormányzatának és kulturális életének központjává vált. A gyors és igen intenzív változásoknak azonban árnyoldala is volt.) A látványos fejlődés és a gazdasági lehetőségek miatt Pest-Buda vonzani kezdte az új betelepülőket. s ezekkel a lépésekkel nemcsak a városi lakosság polgárosodását. A folyamszabályozás. a vasútépítés vagy a lóversenyek elindulása szintén jórészt Széchenyi elképzelései szerint valósult meg. összegzés Míg tehát a XVIII. a gőzhajózás. (Az egyéb építkezésekről és fejlesztésekről lásd a kronologikus táblázathoz írtakat. (Lásd a forrásokhoz írtakat. 42.

Ez utóbbi réteg rendszeresen arra kényszerült. közvetlenül az állam is. A jobbágyfelszabadításnak két lehetséges formáját fogalmazták meg a reformkorban: a kárpótlással vagy anélkül történőt. (Ez utóbbi kettő a kötelező örökváltság. de nem rendezte a jobbágyok földhöz jutásának kérdését. A vállalkozó szellemű nemesek a jobbágyi terhek megszüntetésétől várták a birtokkorszerűsítéshez elengedhetetlen pénzt és szabad munkaerőt. s ehhez telekre lett volna szükségük. A reformkori társadalom tagolódása feudális viszonyokat tükrözött. a csoportok jogi helyzetét a rendi „alkotmány” határozta meg. A XVIII. és megtiltotta a jobbágy név használatát. pusztákat bérelhettek. Azok a viszonyok azonban. de ezek egyike sem volt meg.) A reformkorban a parasztság is differenciálódott. a jobbágyrendszer fenntartásában voltak érdekeltek. kocsma. amit kisebb mértékben egészített ki pénzbeni fizetés. A nemesi vármegye költségeit is a jobbágyok viselték a háziadó formájában. s fölhasználták a nincstelenek munkaerejét. A nagygazdák igaerejük révén több telket is birtokolhattak. amelyben megszüntette az örökös jobbágyi állapotot. József az 1784-es Horia és Kloska vezette parasztfelkelés után adta ki jobbágyrendeletét. Ám a rossz piaci adottságú területek nemessége és azok. ők az önálló egzisztencia megteremtésére törekedtek. (Lásd a forráshoz írtakat. ezt az őket felfogadó földesúr biztosította számukra. hogy megélhetése biztosítására bérmunkát vállaljon. Az ország egyes területeinek eltérő természeti adottságaiból következett. Az uradalmi központokban dolgozó uradalmi cselédek alapvetően természetbeni fizetést kaptak. az ajándékok.) 75 . Ezenkívül a nagyszámú. A bérmunkások béreit a megyei döntések jelentősen befolyásolhatták. ill. században. stb. ún. házatlan zsellér jó esetben házhellyel és legeltetési joggal. akiket csak kiváltságai különböztettek meg a jobbágyoktól (pl. az ország benépesítésének idején a földesúri terhek helyi eltérései. üzemeltetése. házas zsellérek. a robot (egész telek után heti 1-2 nap). amelyek hozzájárultak termelőeszközeik elveszítéséhez. A cselédség függő helyzetéből adódóan az egyik legkiszolgáltatottabb rétege a jobbágyságnak. nem biztosították munkaerejük kihasználását. akik 1/8-nál kisebb töredéktelekkel és házhellyel rendelkeztek. (Lásd a forráshoz írtakat. Ezért adta ki Mária Terézia az Urbáriumot (1767). Ezt a helyzetet azonban a parasztok egyáltalán nem tekintették megoldásnak. a földjéről az elvi lehetőség ellenére költözni nem tudó jobbágy miatt nem jött létre a szabad munkaerő.Földesúri terhek: a kilenced. bocskoros nemesség). mely az iparosításnak is alapfeltétele volt. részes aratóként. melyet a jobbágyok a földesúr által meghatározott díj ellenében használhattak). Egyedül a gazdagparaszti réteg volt képes piacra termelni. a különböző országrészek eltérő gazdasági fejlettsége következtében jelentős eltérések alakultak ki a jobbágyok terheiben. külpiacokon is eladható termékeket produkáló gazdálkodást alapozni lehetetlen. A hatékony termeléshez szabad munkaerő és pénz kell. melynek legfontosabb eredménye a jobbágyság terheinek törvényes rögzítése volt. (Számukról lásd az adatokhoz írtakat. A jobbágyok vitás ügyeiket általában a földesúr úriszéke előtt intézték.) A zselléreknek jogilag két jelentősebb csoportja volt: az ún. A majorsági cselédek házzal sem rendelkeztek. nem létezett szabad tőkeáramlás. és ehhez kapcsolódva az örökváltság problémája. A nemesség számára nyilvánvalóvá vált. hogy a hegyvidéki területekről sokan jártak le az Alföldre ún. hogy a jobbágy robotmunkája gazdaságtalan.) II. Kifejtés A jobbágyság léte a XIX. Nem voltak bankok. A középparaszti réteg önmagát és családját tartotta el. század derekára a társadalmi és gazdasági haladás akadályává lett. A zsellérek számottevő munkaerő-tartalékot képeztek. A kárpótlást fizethette a jobbágy saját vagyonából (önkéntes örökváltság) vagy az állam támogatásával. A reformkori politikai viták egyik fő témája a jobbágykérdés. mint a bérmunkás vagy a szabad paraszt. a banalitások (a földesúr kizárólagos joga malom. a szegényparasztság kénytelen volt telkének jövedelmét többletmunkával kiegészíteni. ezért arra korszerű. hiszen a jobbágy nem volt annyira érdekelt a termelésben. míg a többi.

Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A reformkor egyik nagy programalkotója. (Lásd a forráshoz írtakat. S bár Széchenyi nem dolgozta ki részletesen a jobbágyfelszabadítás kérdését. Széchenyi István ellenezte a robotot. Lezárás. Az 1839-40-es országgyűlésen végül törvénybe iktatták az önkéntes örökváltságot. mert a jobbágyokat semmi nem ösztönzi a munkára. tehát nem támogatták azt. ezért ezt Kossuth és a reformtábor ellenezte. Táncsics Mihály és a radikálisok egy része a kármentesítés nélküli jobbágyfelszabadítást támogatta volna. A reformpárti nemesség az 1832-36-os országgyűlésen el akarta fogadtatni az önkéntes örökváltságot. Ez a radikális elképzelés veszélyeztette az érdekegyesítést. Úgy tartotta. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a nemesség számára meglehetősen kedvezőtlen formában. Ez a jobbágyság és a földbirtokos nemesség érdekeinek összhangba hozását jelenti a polgári átalakulás érdekében. hisz ők voltak a legfőbb adóalanyok. Ezt a lehetőséget azonban 1848-ig a jobbágyság mindössze 1%-a tudta kihasználni. és a kortársak véleményének felhasználásával értékelje Kossuth modernizációs programját! 76 .) Az udvar is fontosnak tartotta a parasztok védelmét. Viszont a terményfelesleg kevés arra. és ők voltak a katonák is. összegzés A reformkorban tehát a jobbágyfelszabadítással összhangban került előtérbe az érdekegyesítés gondolata. vagyis tényleges megoldást nem hozott. mivel a munkájukért bért nem kapnak. az önkéntes örökváltság hívének számított. E jobbágyfelszabadítás kérdésében azonban az udvar a konzervatív főnemesség mellett állt. ám ez nem sikerült. Az érdekegyesítés fontos eleme a birtokbírhatás kiterjesztése. 43. tétel: Kossuth Lajos reformprogramja Koss FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. hogy Magyarország mezőgazdasága azért elmaradott. A jobbágyfelszabadítás végül az 1848-as áprilisi törvényekkel valósult meg kötelező örökváltság formájában. (Lásd a térképhez írtakat. hogy jó életet teremtsenek maguknak.) 1847-től a reformellenzék már egységesen állami kártalanítást és közteherviselést követelt. Wesselényi szerint a megváltást a parasztságnak kellett volna kifizetnie állami támogatással a nemesség adóztatása mellett. amely az 1843-44-es országgyűlésen valósult meg. Az érdekegyesítés Kossuth és az általa vezetett reformellenzék programjában kapott hangsúlyos szerepet. ami polgári tulajdonná vált. Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos a jobbágykérdést kötelező örökváltsággal akarta megoldani. melyet állami kárpótlással kívántak végrehajtani. A kárpótlásra azonban csak 1853-tól.) A nemesség megosztott ebben a kérdésben. tehát a jobbágyok a földesurukkal szabadon egyezkedve pénzzel örökre megválthatják szabadságukat és telküket. szimbolikus értelemben azonban a jogegyenlőségért vívott harcnak fontos állomása ez a törvény. a szabadságharc veresége után került sor.

azért bízta meg Kossuthot. amelyre nem vonatkozott a cenzúra. Karrierjét Sátoraljaújhelyen kezdte. Újságírói tevékenységét azonban nem adta fel. illetve az uralkodó és az országgyűlés.FELELETVÁZLAT Bevezetés A Zemplén megyei Monokon született. 1844-ben már 5000 példányban). birtoktalan (evangélikus) nemesi családban. Tartalma tehát az országgyűlésen elhangzottakra épül. a reformok ügyét ezzel is elősegíteni. hogy mivel az országgyűlés végével az ellenzéki nemesség hazatért a megyékbe. valamint a két tábla közötti iratváltásokat ismertették. még nagyobb szükség van valami központi orgánumra. amely ébren tartja a reformgondolatokat. A Tudósítást többségében kéziratosan (néhányat kőnyomatosan. jogi végzettséget szerzett. és tanulmányozta a közgazdaságtant. országgyűlési ifjak közül is sokan részt vettek az Országgyűlési Tudósítások készítésében. Ám a hatóságok úgy gondolták. Az üléseken legtöbbször Kossuth Lajos készített jegyzeteket. Itt ismerkedett meg a formálódó reformeszmékkel. hanem egy más. Az 1830-as években ugyanis a hírlapok csak az országgyűlés üléseinek tárgyát. az ún. sajátos szónoklati formáit. A reformkori országgyűlés közönségét alkotó. 50 példányban jelent meg. bírált és véleményt nyilvánított – a formálódó ellenzék szemszögéből. és 4 évi börtönbüntetésre ítélték. de a hírközlésen kívül értékelést is tartalmazott. a vesztegzár biztosítása. Megtartotta a felszólalók egyéni. Landerer (a többi lapkiadóhoz hasonlóan) a titkosrendőrséggel állt kapcsolatban. hogy megalapítja az Országgyűlési Tudósításokat. majd lakásán jegyzőkönyvet diktált. hogy szükség van egy olyan fórumra. Kossuth az országgyűlés feloszlatása után Pestre költözött. az elszántságot. ezért Kossuthot 1837 májusában letartóztatták.) A forma maradt a kéziratos magánlevél. (Ebből a szempontból nem egyszerűen az Országgyűlési Tudósítások folytatásáról van szó. évi országgyűlésen a távollévő Zemplén megyei főrendi képviselőt helyettesítette. de rendszerint szabatosabban. Úgy gondolta. de a követküldők is ezek által értesülhettek először követeik szerepléséről. előfizetés fejében érkező „levél” voltaképpen hírlap. s ekkor szembesült a jobbágyság életét megkötő problémákkal. Ekkor honosodott meg Magyarországon a vezércikk. A lap célja a megyegyűléseken történtekről begyűjteni az információkat (minden megyében igyekezett Kossuth „tudósítót” megnyerni a reformpártiak közül). részben szervező funkciójú produktumról. itt adta ki a Törvényhatósági Tudósításokat. Az 1832-36. a közvetlen munkába nem kapcsolódhatott be. amelyben az üléseken zajló vitákról tudósított. 1831-ben a kolerajárvány idején feladatai közé tartozott a járvány elszigetelése. Az Országgyűlési Tudósítások hatására az – erős cenzúra felügyelete alatt álló – hírlapok is egyre több információt közöltek az országgyűlésen történtekről. de a hatóság lefoglalta a gépeket) és levél formájában terjesztették (így nem vonatkoztak rá a hírlapokra érvényes korlátozások és a cenzúra). Tudósítások – már nem Kossuth szerkesztésében – készültek az 1839-40-es és az 1843-44-es országgyűlésekről is. magas ára ellenére gyorsan népszerű lett. ám mint megfigyelőnek. heti rendszerességgel. az amnesztiarendelet értelmében szabadult. érvekkel alátámasztva közölte beszédeiket. ezekben népszerűsítette az el- 77 . Az elkészült kéziratot a szerkesztési munkák után a szükséges példányszámban iratmásolókkal leíratta. többnyire nemesi származású értelmiségi fiatalok. a reformtábor vezetőivel. hogy kézben tudja tartani a kormányzat. 1841 januárjában Landerer Lajos felajánlotta neki a Pesti Hírlap szerkesztői állását. Másrészt tapasztalva a kormányzat megfélemlítésen és megvesztegetésen alapuló taktikáját.) 1840-ben. az üléseken lezajló vitákról nem tudósíthattak. s az információk továbbításával megpróbálni a megyék között a kapcsolatot kiépíteni. (A börtönben angolul tanult. A kiadványt a sajtószabadság hiánya hozta létre. hogy a hirdetéseket is tartalmazó. úgy vélte. Kossuth közkedveltté tette a Pesti Hírlapot (induláskor kb. igen korlátozott lehetőségei voltak csak. Kifejtés Ezen az országgyűlésen született meg az ötlet. A Tudósítás az ellenzék szócsöve lett.

de a XIX. amit állami kárpótlással lehet megvalósítani. hogy a bécsi udvar erőszakos eszközöktől sem riad vissza. Úgy gondolta. Széchenyi megkísérelt a mérsékeltebb liberálisok (Batthyány Lajos. (Lásd a forráshoz írtakat. valamint radikálisabb (Kossuth) vezette szárnya is. A lapban képviselt program a Kölcsey Ferenc által elkezdett. ezt viszont ő is elutasította. hogy a földet polgári tulajdonná kell nyilvánítani. A lap nemcsak magyarországi híreket tartalmazott. Meg kell találni azokat a célokat. de kudarcot vallott. Széchenyi elszigetelődött.) 78 . 1844-re a liberális ellenzék egyik meghatározó alakjává lett. ezekkel lehet a nemzetgazdaságot megvédeni. de társadalmi rang alapján nem tett különbséget a választásra jogosultak között. Ez a tapasztalat az ellenzéket is gyorsabb előrehaladásra ösztönözte. Az 1846-os galíciai felkelés véres leverése azonban arra hívta fel a figyelmet. Mivel sem megnyerni (lefizetni). (Lásd a forráshoz írtakat. csak az eszközök különbözők. de a közgazdasági tanulmányaiból szerzett ismeretek és a magyar gazdaság helyzete alapján felülvizsgálta korábbi nézeteit. ráadásul Kossuth szinte minden kérdésben támadta az egyre mérsékeltebb (óvatosabb) grófot. majd 1844-ben a Védegyletet. azaz meg kell szűnnie az adómentesség rendi jellegű kiváltságának. addig az ország nem lesz képes lemaradását behozni. Az örökváltság egyben azt is jelenti. Ehhez be kell vezetni a közteherviselést is. ami igazából a rendi alkotmány helyett egy polgári alkotmány bevezetését jelentette volna. Széchenyi szerint célok tekintetében nincs különbség kettejük között. a változások elengedhetetlenségét. Ennek jegyében szervezték meg az első Iparkiállítást. amelyet elfogadott a liberális ellenzék mérsékeltebb (Batthyány és Deák). A liberális közvélemény azonban az intenzívebb átalakítást pártfogolta. A gazdaság terén kezdetben a vámhatárok lebontását. összegzés A Pesti Hírlap érzelmekre ható. (Lásd a képhez és a forrásokhoz írtakat. azaz Kossuthot támogatta. ha érdekei védelméről van szó.) A lap sikere és egyre egyértelműbb politikai szervező szerepe miatt a hatóság megpróbálta Kossuthot meghátrálásra kényszeríteni. A kötelező örökváltságot kell bevezetni. Nemzetiségi kérdésben az egy politikai nemzet koncepciót vallották.) Bár Kossuthtól elvették legfőbb fórumát. elemző publicisztika („sorok közötti olvasás”). sem megfélemlíteni nem sikerült. alapították meg az Iparegyesületet.) A rendi alapon szerveződő helyett népképviseleti országgyűlést akartak. a szabad versenyt támogatta. már csak korábbi konzervatív ellenfelei támogathatták volna. ez vagy a kormányzat ellenállását. Fő pontjai: Érdekegyesítés. radikális hangvétele sértette Széchenyi érzékenységét. hogy a fejlődés záloga a védővám. Deákék nem kívánták megbontani a liberálisok egységét. tehát amíg a magyar társadalom és jogrend több évszázados. A nemességnek pedig el kell fogadnia. Ekkor fordult Széchenyi nyíltan Kossuth ellen (1841 nyara – Kelet Népe). ezért 1844-ben leváltották a Pesti Hírlap éléről. vagy forradalmat generál.) A lap nem szűnt meg. A cenzúra miatt általában nem nyíltan. (Lásd a forráshoz írtakat. ha régi jogai csorbulnak – azaz a nem nemesekre is kiterjesztik azokat. amelyek bármikor jobbágyfelkelésekhez vezetnek. században már teljesen korszerűtlenné vált gyakorlata alapján a nemesség és a jobbágyság között olyan ellentétek állnak fenn. Lezárás. 1847-ben megfogalmazták a programjukat összefoglaló Ellenzéki Nyilatkozatot. hogy az érdekegyesítés csak úgy valósítható meg. megszületett a vitázó. majd Wesselényi Miklós által folytatott úton haladt. (Lásd a forráshoz írtakat. hanem igyekezett a nagyvilág bemutatásával is érzékeltetni a reformok szükségességét. Deák Ferenc) bevonásával egy középpártot létrehozni. a centralisták orgánumává lett. hiszen a rendi jogok megszüntetésén és a jogegyenlőségen alapult. hanem a sorok között elbújtatva hozta nyilvánosságra gondolatait. A rendi alkotmány liberális kiterjesztése. amelyek érdekében az összefogás megvalósulhat.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli lenzék eszméit. amely a korban szokásos vagyoni cenzusok megtartásával. Szerinte azonban Kossuth veszélyezteti a békés reformokat a radikális politikával.

(1827: A lovakrúl című munkája) Nemzeti Kaszinót alapít Pozsonyban (1827). hogy az arisztokrácia tagjai követni fogják őt. ezért az arisztokratákra (mágnásokra) támaszkodik.) A lóverseny meghonosítása egyrészt az angliai tapasztalatokból kiindulva a szórakozás új formáját akarta meghonosítani. (Lásd a forráshoz írtakat. azaz a reformokra feltétlenül szükség van. hogy vezető szerepet kell játszania Magyarország civilizálásában. hogy a korszakos lemaradást csak korszakváltással lehet felszámolni. Az 1820-as évek végére azonban már egyértelművé vált. A gőzhajózás lehetőségeinek megteremtésével (óbudai hajógyár. A nemesség hangoztatta rendi kiváltságait (adómentesség). s ajánlotta fel egy évi jövedelmét a később Tudományos Akadémiának nevezett intézmény felállítására. Utazásai során kezdetben Wesselényi Miklós volt a kísérője. Az Angliában látottak alapján született meg benne a tenni akarás vágya. általa műveletlennek és maradinak gondolt nemesség szerinte alkalmatlan erre a feladatra. hogy az angol klubok mintájára megteremtse az igényes társasági élet intézményeit.44. tétel: Széchenyi István reformprogramja Széc FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be gróf Széchenyi István életútját és reformprogramjának főbb elemeit a forradalom előtt! FELELETVÁZLAT Bevezetés A kultúrtörténet (és az irodalomtörténet is) 1825-től eredezteti a reformkort. széles középosztály. édesanyja Festetich Júlianna (a Georgikont alapító Festetich György nővére). a küldetéstudat. amikor a személyes higiéné fontosságát bizonyítandó fürdődézsában fogadta a vendégeit. Az 1830-31-es országgyűlés már nem az uralkodó és a rendek közötti hagyományos kompromisszum jegyében telt. s ezen alkalmakkal döbben rá Magyarország elmaradottságára.) Ezért a reformkor történelmi kezdetének vagy ezt. bízott benne.) Történeti szempontból azonban ez az országgyűlés nem hozott újat. Édesapja Széchényi Ferenc. az uralkodó pedig ezért cserébe az adók és az újoncok megszavazását követelte. a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapítója. a dunai és tiszai folyószabályozások terveinek elkészítésével a személyszállítás mellett elsősorban a kereskedelem fellendítését kívánta elérni.) Gyakorlati tevékenysége (Lásd még a képekhez írtakat. Elsősorban az arisztokráciát várta el a kaszinóba is. 79 . hiszen a hagyományos rendi ellenzékiség. Célja a személyes példamutatáson alapuló átnevelés. Európai körútjai során elsősorban Anglia nyerte el tetszését (alkotmányos monarchia. de a katonatiszti pályán lassan haladt előre. másrészt pedig gazdasági hasznot látott a (fajállat) lótenyésztésben. Huszártiszti pályára lépett. újfajta életmód). (Igaz. amellyel az volt a célja. részt vett a Napóleon elleni harcokban (a győri ütközetben és a lipcsei csatában). dunai és balatoni gőzhajózás). ahol a viták és beszélgetések (ahogy akkor mondták: az elmesúrlódás) számára kellemes környezetet biztosítottak. vagy az 1832-36-os országgyűlést tekintik. téli kikötők. a sérelmi politika jegyében telt. a kolerajárvány miatt a nyílt politikai összeütközés elmaradt. s a Vaskapu szabályozásával. A rendi kiváltságait őrző. jólét. Az 1825-27-es országgyűlésen szólalt fel Széchenyi. (Ennek sokakat meghökkentő példája volt. Kifejtés Széchenyi Bécsben született. udvarhű arisztokrata család sarjaként.

hogy az arisztokraták inkább a konzervatívokhoz csatlakoztak. a vámpolitika átalakításában egyetértettek. A modernizációhoz azonban a nemességnek feltétlenül hitelekre van szüksége (a devalvációk és a gazdasági állapot miatt hiányzik a fejlesztéshez szükséges tőke). Széchenyi nem látta be. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Jelentős szerepe volt az 1838-as árvíz után a városrendezés új terveinek elkészítésében. amikor ők a változásokat. s ezzel a jóval nagyobb létszámú és a reformkorban egyre jelentősebb politikai szerepet játszó köznemességet. összegzés Széchenyi politikájának főbb jellemzője tehát. Dessewffy József: A Hitel c.) Széchenyi a Világ című műben (1831) reagált.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Szintén az angliai minta alapján kezdeményezte a vasútépítést. kidolgozta a leendő közlekedési hálózat tervét. Az ő elképzelései szerint az arisztokrácia támogatásával valósult volna meg a Színház. Ha más eszköze már nem maradt. és az ehhez elengedhetetlenül szükséges állandó híd megépítése. de irigyei is elismerték eredményeit. a jobbágy számára egyáltalán nem motiváló. hiteléről. A gazdaság fellendítését szolgálta a selyemhernyó-tenyésztés meghonosítása. hogy az arisztokráciát tartotta a változások letéteményesének. A mű címe kettős értelmű.és kisnemesi származású értelmiséget maga ellen hangolta. hiszen az utazások és a fényűző életmód miatt eladósodott. A Stádium (1833) programszerűen. fel kell számolni a rendi kiváltságokat. A hitel azonban önmagában nem elég. A mű nagy siker (három kiadása készül el rövid idő alatt).) Az 1830-as évek váltak Széchenyi évtizedévé. 12 pontban összegezve fejti ki elképzeléseit. El kell törölni a kilencedet. s elkészítette Pest árvízbiztosításának tervét is. s ezért feltűnően kerülte a közjogi kérdéseket. sokan tisztelték. az ország gazdasága és kulturális fejlesztése érdekében végzett hatalmas munkájáért nevezte a legnagyobb magyarnak. s a liberálisokat forradalmároknak tartotta. s ezért el kell törölni az ősiség törvényét. a bortermelés támogatása. és így a nemes számára sem hatékony robot helyett be kell vezetni a bérmunkát. Tervei között szerepelt Pest és Buda egységének megteremtése is. A kultúrát szolgálta a Nemzeti Színház megalapításának támogatása is. s próbálta a Hitelben leírt gondolatait közérthetőbben megmagyarázni (a mű címe a világosságra utal). végül azonban közadakozásból épült fel. mert a rendi állapot reformja helyett az angol minta alapján a régi rendet kívánta megszüntetni. S ez utóbbi csak akkor javítható. vádaskodással igyekezett eredményeket elérni: szembe akarta állítani a liberális tábor két szárnyát. a szükségszerű változtatás szakaszaira (stádiumaira) utal. fokozatosan kívánta bevezetni. mű taglalatja (Taglalat) a konzervatív rendi ellenzék véleményét tartalmazza. Elméleti tevékenysége Hitel című műve (1830) egyéni problémájából született. ugyanis nem árverezhetők el nemesi birtokok. ha elkezdődik az ország modernizálása. (A jobbágykérdésben. Kossuth is ezekért a gyakorlati reformokért. a kor kívánalmait felismerve gyorsítani akarták. a malomipar fellendítése (gőzhengermalmok). hogy a köznemesség és a jobbágyok türelmetlensége veszélybe sodorhatja az országot. sokan irigyelték. az 1832-36-os országgyűlés után). Támadja Széchenyit azért. és ezért hitelért folyamodott az egyik bécsi bankhoz. változtatni kell a hagyományos nemesi szemléleten is. mert nemcsak a számára szükséges banki hitelről van szó. valamint a köz. A bank azonban visszautasította a kérést az ősiség törvényére hivatkozva (1351). amikor az megfélemlítéssel vagy zsarolással a reformok útját állta (pl. hanem átvitt értelemben Magyarország elfogadottságáról. 80 .) Lezárás. (Lásd a forráshoz írtakat. vasúttársaságok alapítását. ez szemben áll a modern tőkés gazdasági és társadalmi elvárásokkal. Ez a reformkor első programja. Széchenyi úgy tartotta. Akkor is bízott az udvarban. akkor az ellentábor megosztásával. viszont birtokait modernizálni kívánta. Az udvarra kíván támaszkodni a reformok végrehajtásakor. de támadásokat és kritikát is kapott. A reformokat lassan. hiszen birtokai nem képezhetnek fedezetet a bank számára.

a nagy nemzeti célokat is megfogalmazó. Vörösmarty Mihály a Zalán futását.és Kelet-Európában az egyes népek nemzeti függetlenségének hiánya. nemzeti erények. Kifejtés A liberalizmussal párhuzamosan megerősödő nacionalizmus (mely egy új polgári nemzeteszményt fogalmazott meg) követői a jogi és vagyoni korlátokat áthidaló nemzeti közösség elvét vallják. zene stb. A romantika az irodalomban fejlődött ki. hogy minél szélesebb csoportok lehessenek részesei a kulturális felemelkedésnek. a történelmi múltat bemutató műveket alkossanak. szobrászat). század elején hódított a romantika stílusirányzata egész Európában. Vörösmarty Mihály. történelmi múlt. A XIX. 45. kiváló szónoki és újságírói kvalitásokkal rendelkező Kossuth időszaka érkezett el. hogy kizárólag magas erkölcsi mintákat felmutató. ami korábban nem volt jellemző. hogy 1823-ban Kölcsey Ferenc megírta a Himnuszt. A reformáció és a felvilágosodás azért szorgalmazta a magyar nyelv használatát. a rendi országgyűlések váltak a magyar államnyelvért folyó küzdelem színtereivé. problémáik megfogalmazásához sokkal jobban értő. az irodalmi nyelv kimunkálása. tétel: A ref reformkori művelődés. Így a XIX. (Lásd a táblázathoz írtakat. festészet. 1836-ban pedig a Szózatot. kultúra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a reformkori magyar művelődés és kultúra helyzetében bekövetkező változásokat! FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformkorban (1825/1830-1848) Magyarországon felpezsdült a kulturális élet. József nyelvrendelete azonban politikai tartalommal töltötte fel ezt a problémát. század első felében megfogalmazódott magyar polgári nemzetfelfogás sok szempontból azonos a nemesi nemzetfelfogással (pl. Ennek hatására indult el a nyelvújítás.). II. Kölcsey Ferenc. támogató vagy a nemzeti sorsot. etnikai tartalommal bővítették a rendi ellenállást. József nyelvrendeletére reagáló nyelvművelő. Az idegen elnyomás ellen és a nemzeti nyelvért folyó harc a romantika korában olyan társadalmi-politikai szerepet erőszakolt az írókra. hogy az együvé tartozás egyetlen ismérve a közös nyelv maradt. Közép. nagy nemzetek közé való ékelődés oda vezetett. nyelvmegújító mozgalmak (Dugonics András) nyelvi. A közvélemény elvárta tőlük. az idegen uralmon belül is más. Megjelenik a magyar nemzeti hős az irodalomban János vitéz (1844) és Toldi Miklós (1847) személyében.) 81 . így Magyarországon is. A magyar nemesi nemzet tagjai az azonos jogok és kiváltságok révén alkottak egységet eredetileg. ez az évtized már egy új stílusú politizálást kívánt. s ezt Széchenyi nem tudta vagy nem akarta elismerni. Magyarországon a nemzeti öntudat erősödését bizonyítja. A II. A magyar liberálisok azonban a magyar rendi nemzettudatból eredeztették nemzetfelfogásukat.Az 1840-es években azonban Széchenyi – jórészt saját politikájának köszönhetően – elszigetelődött. magasztos. ekkor kezdte pályáját Petőfi Sándor és Arany János). A tömegek megszólításához. a széttagoltság. és innen terjedt át más művészeti ágakra (zene. viselet. Ebben az időben született meg Katona Józseftől a Bánk bán. A romantika az irodalomtörténet egyik leghatásosabb mozgalma. Ebben az időszakban tevékenykedtek legnagyszerűbb költőink közül többen is (Berzsenyi Dániel.

verseket. Regélő. filológiai tudományok központjaként. amely szintén a nyelv művelését és az irodalmi élet pártolását tűzte ki célul. Széchenyi eredeti elképzelései szerint az intézet akkor is megmaradt volna a nyelvi. magyar táncokat táncolni. hiszen a lakosság nagyobb része ekkor még németnek vallotta magát. a meglévő német nyelven játszott. A magyar kultúra fejlődése. Pest-Budán állandó színházi épület nélkül működött egy magyar színtársulat. a hazai és külföldi szellemi áramlatok kölcsönös közvetítésének szándékával indították meg lapjaikat a XVIII-XIX. Tehát nem csupán a hazai német polgárság érdekeit képviselték. a társadalmi és kulturális életre vonatkozó írásokat közöltek (pl. a magyar nyelv államnyelvvé tétele is. Pest-Budán még nem volt állandó magyar színház. az öltözködéssel foglalkozó cikkek és a csatolt divatképek mellett elsősorban elbeszéléseket. Az első divatlap a század elején Franciaországban jelent meg. Ezekből alakult ki az érzelmekre erősen ható. Kőrösi Csoma Sándor a feltételezett őshaza felé indult. a Világ és az Életképek megindulása után (1840-es évek) az előfizetők számának megugrása inkább a magyar lapok fokozódó népszerűségére utal. Hosszú évekig tartózkodott Tibetben és Indiában. de emellett több vándortársulat is járta az országot. magyar nemzeti opera. hanem történelmi. amikor a nyelvújítás és a hozzá kapcsolódó rendszeres nyelvtanok elkészültek. hogy ez volt az egyetlen kérdés. A két tényező pedig összekapcsolódott a megyékben az iskolák. és megalkotta az angol-tibeti szótárt is. Az 1800-as évek elején még több vagy kb. Ezt az ellentmondást a liberálisok az (egy) politikai nemzet koncepcióval kívánták feloldani.) Ebből jött létre a Nemzeti Színház (egy 1840-es törvény „országos pártfogás” alá vette). ezért a nemzet elismerését az állami léthez kötötték. ugyanannyi német és magyar nyelvű lap jelent meg. Sokan kutatni kezdték népünk.) A nemzeti ébredés korában fontos kifejezési formává vált a színjátszás. A Pesti Hírlap. század fordulóján. A kormányzat pedig szelepként használta a nyelvkérdést: itt engedett. negyedszázad múlva már megnőtt a különbség a magyar javára. óvodák. a polgárság nagy része németül is beszélt. Expedíciója során nem sikerült a magyarok eredetére fényt derítenie. 30-as években állandó színházak létesültek. A XVIII.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Széchenyi István az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. A magyar államnyelv ügyének sikeréhez az vezetett. több tudományágra kiterjedő Akadémiát képzeltek el. Divattá vált magyar ruhákban járni. és végül – Széchenyi akaratával szemben és neheztelése mellett – az ő álláspontjuk érvényesült. báró Wesselényi Miklós támogatásával megnyílt az ország első magyar nyelven játszó kőszínháza. nyelvi képződmény. egyház nyelvének magyarosí- 82 . nyelvünk történetét. Az igazi újságírás megalapítói a magyarországi német nyelvű polgárok közül kerültek ki. Olvasóik táborába tartozott ugyanis a magyar anyanyelvű közönség is. (Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című művével nyílt meg 1837-ben. A liberálisok tehát a jogkiterjesztés kapcsán a nemzetiségeket is a politikai nemzet részének tekintették. Pesti Divatlap). hiszen történelmi okok miatt a nemesség. 1843-ban csendült föl először a megzenésített Szózat. század közepétől Magyarország lakosságának több mint fele nem magyar anyanyelvű volt. Erkel Ferenc Hunyadi László című művének (1844) óriási sikerét elősegíthette a nemzeti érzelmek hű kifejezőjének tekintett – a korban rendkívül divatos – verbunkos elemeket felhasználó hangzásvilág. (Lásd a forráshoz írtakat. mely 1830-ban meg is kezdte működését. A tudományos élet képviselői ennél szélesebb hatáskörű. Az államnemzet megteremtésének lett eszköze a jogkiterjesztés. A magyar színjátszás nem tudott lábra állni anyagiak hiányában. de számos kutatást végzett. Megalakult a Kisfaludy Társaság is. míg más kérdésekben merev magatartást tanúsított. és 1821-ben. hanem műveltségközvetítő programjukkal a magyar kultúra ügyét is szolgálták. a nacionalizmus ébredése szükségszerűen feszültségekhez vezetett az ugyanezen az úton némi késéssel elinduló nemzetiségek és a magyarok között. Pest vármegye építtette meg a Pesti Magyar Színházat. A legnépszerűbbé a divatlapok váltak. amelyben a reformkorban formálódó politikai platformok mind egyetértettek. az értelmiség. A prózai darabok mellett zenés előadásokat is rendeztek. Az 1820-as. jogi képződmény. Kolozsvárott id. magyar zenét hallgatni. amely a francia Enciklopédia államnemzet fogalmából indul ki. ezeket a közvélemény jobban kedvelte. Az állam nem etnikai.

a nyelv fejlesztése. hogy a kormányra nyomást gyakoroljanak. ez alól kivételt az Oszmán Birodalom és a cári Oroszország jelentett. Kossuth a március 3-ai felirati javaslatában a katasztrófa megelőzése érdekében a reformok végrehajtását javasolta. Közép-Európában azonban a kezdetleges polgári átalakulás. de a középosztályokat is sújtották a problémák. 46. Bécstől várták problémáikra a megoldást. A forradalmak hátterében közvetlen. hogy a francia események elsősorban a jobbágykérdés megoldatlansága miatt felkeléseket okoznak. hogyan zajlott le 1848-ban Magyarországon az ún. ez lett a 12 pont. tétel: Az áprilisi törvények Az áp FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. hosszú távú gazdasági. nem merte nyíltan elutasítani a javaslatot. Március 13-án Bécsben kitört a forradalom. ill. (Lásd a forráshoz írtakat.) A nemzetiségi vezetők elképzelései nem voltak egységesek: az önálló tartománytól a nemzeti kulturális intézmények követeléséig terjedtek. a városok német és zsidó lakosságának körében volt jelentős. de elfogadni sem állt szándékában. Az élelmezési és az azt kiegészítő ipari válság kettős szorításában a városi szegénység kilátástalan helyzetbe került. Lezárás. Kifejtés Az 1847-1848. Nyugat-Európában tehát az ipari forradalom következtében fellépő szociális feszültségek radikalizálták a szegényeket. s a holtponton a párizsi forradalom híre lendítette túl a képviselőket. Az 1840-es évek közepétől rossz termésű évek követték egymást. nacionalizmus.tásával (olykor túlkapásokkal). összegzés A magyarországi nemzetiségek körében is megkezdődött a nemzeti eszme térhódítása. évi (s egyben utolsó rendi) országgyűlésen a magyar konzervatívok és reformerők közt patthelyzet alakult ki. a felsőtábla is támogatta a javaslatot.) A felsőtábla és a kormányzat azonban húzta az időt. Az első megmozdulások 1848 januárjában Palermóban és februárban Párizsban voltak. hogy Kossuth felirati javaslatát pontokba szedve terjesztik. ami ellátási problémákat eredményezett. a nemzeti keretek kiterjesztése. Tényleges asszimiláció a nemzetiségek köréből kikerülő nemességnek. 83 . A magyar egy politikai nemzet koncepció miatt a kormányzat (udvar) felé sodródtak. utóbbi hatására indult el a forradalmi hullám Európában. törvényes forradalom! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1848 tavaszán Európa országaiban futótűzként terjedt a forradalom. ezért a kormány engedni kényszerült. társadalmi és eszmei okok állnak. ám céljaik eltérőek voltak. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Kossuth megegyezett Irányi Dániellel. A forradalmi mozgalmak tömegeit hasonló eszmék mozgatták: liberalizmus. az alsótábla többsége mellé állt. amelynek fontos része volt a történelmi múlt nemzeti szempontú feltárása. A rendek attól tartottak. szocializmus. A pozsonyi ellenzéki vezetők elfogadták a pesti radikálisok tervezett fellépését. ill. a feudalizmus eltörlése és az önálló nemzeti államok megteremtésének igénye.

Ferdinánd szentesítette a törvényeket. A feudalizmus lebontását és a polgári átalakulást célzó törvények: Felszámolták a rendi kiváltságokat. amit először az Államtanács szorult helyzetében sem fogadott el. (Az volt a terv. Az azonnali jobbágyfelszabadítás állami támogatással (kötelező örökváltság) történt meg. A cenzúrát eltörölték. a többséget azonban a liberálisok alkották. (Neveket és tárcákat lásd a táblázatban. A földesurak kárpótlását későbbre halasztották. a költségvetést az országgyűlés hagyja jóvá. a minisztériumban minden jelentős politikai párt. az idegenekből (főként olaszokból) álló helyőrséget nem merték bevetni. ahol a király jogkörét távollétében a nádor látja el (miniszteri ellenjegyzés). és nem volt hosszú ideig fizetendő adósság (mint Oroszországban). Az ősiséget eltörölték. de a magyar liberálisok ezt megakadályozták. (A Határőrvidék katonai közigazgatásának megszűnése azonban tisztázandó kérdés még. A dinasztia helyzetét további törvényekkel pontosítják majd. március 17-én a nádor személyesen a királyt (egyben az unokatestvérét) vette rá. A magyar jobbágyfelszabadítás kedvező volt a jobbágyság számára. A közteherviselést bevezették.) Az Államtanács próbálta visszavonni az engedményeket. hogy éjszaka megérkezett a pesti forradalom híre. A törvények három nagy csoportba oszthatók: (Lásd a forráshoz írtakat. Ebben a kérdésben a nádor és Esterházy Pál is Batthyány mellett állt (lásd a forráshoz írtakat). Április 11-én V. nemzetiségi lázadás). mert az ifjak együttműködtek a megyei és városi vezetőkkel. 84 .Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Március 15-én megérkezett a pozsonyi delegáció a felirati javaslattal a Burgba. évenként Pesten országgyűlést tartsanak népképviseleti alapon. csoport képviselve volt. mert nem vették el földjeik egy részét (mint Poroszországban). hogy nevezze ki Batthyány Lajost miniszterelnökké. s ezzel megszületett a polgári és alkotmányos Magyarország. A sajtószabadságot bevezették. A tárgyalásokat nagyban megkönnyítette.) Az önkényuralom időszakában születnek meg majd a vonatkozó törvények (1853). Eközben Pozsonyban rémhírek terjedtek a Petőfi vezetésével szerveződő parasztsereg alakulásáról.) Az ország önrendelkezéséről szóló törvények: független magyar felelős kormányt állítsanak fel. Az országnak a birodalmon belüli önállóságát deklaráló törvények: Magyarország alkotmányos monarchiává vált: Ausztriával elméletileg csak a közös uralkodó kötötte össze. A magyarországi jobbágyfelszabadítás következtében ment végbe a morvaországi és ausztriai jobbágyfelszabadítás is. Batthyány Lajos koalíciós kormányt hozott létre. ill. A nádor Batthyány Lajost kinevezte miniszterelnökké. nemzetőrséget állítsanak fel. de csak 16-án fogadták őket azután.) Az áprilisi törvényekben elért eredmények: Az érdekegyesítés jegyében a jobbágyság 80%-a földhöz jutott ugyan (még a házas zsellérek is a közös legelőkből). Perszonáluniót határoz tehát meg. Széchenyi javaslatára ekkor az udvar taktikát váltott: megkezdődtek a tárgyalások egy felelős magyar kormány felállításának lehetőségéről. de csak a telki állomány alapján. Külügyek és hadügyek terén továbbra is a királyé maradt a rendelkezési jog. Feszültség alakul ki a földet nem kapók körében (parasztfelkelés. S bár a kamarilla végül nem egyezett bele Batthyány kinevezésébe. hogy a kincstári birtokok áruba bocsátásából fedezik majd. István nádor közbelépésére az uralkodó jóváhagyta a feliratot. Törvénybe iktatták a népképviseletet. hogy a pesti forradalom vér nélkül zajlott le. A Magyar Királyság egyesül Erdéllyel.

Az országgyűlés végül július 11-én megszavazta a pénzt a 200 ezer újonc kiképzésére és felszerelésére. az örökváltság és a közteherviselés megvalósult.és pénzügyminisztérium ügyében a Pragmatica Sanctióra hivatkozva egyértelműen a beolvasztást szorgalmazta 1848 nyarán. Konfliktus forrása volt a magyar haderő kérdése. és a júniusi választások után összeült a népképviseleti országgyűlés. Még mindig a Pragmatica Sanctio határozza meg a közjogi viszonyt. ahol – a kor szokásainak megfelelően – a választójogot cenzus korlátozta. Az 1791. de ez egy alkotmányos rendszerben sem tűnt működőképesnek 1848-ban. A Birodalom tartományainak alkotmányosságát és az Ausztriához fűződő viszonyt azonban nem tudták egyértelműen rendezni. Helyreállt Magyarország egysége. a polgári állam viszonyai között akarták megvalósítani a (rendi dualizmus idején még működő) birodalmi egységet és a birodalmon belüli magyar függetlenséget. összegzés Magyarországon a polgári átalakulás tehát vérontás nélkül lezajlott. tc. A Kossuth felirati javaslatában megfogalmazott pontok közül a népképviselet. 47. Ezt azonban a magyar vezetés nem fogadta el. X. és májusban kiadta az utasítást az első 10 honvédzászlóalj toborzására is. így próbálván meg növelni a magyar haderő létszámát. az uralkodó jogköre pedig korlátozott. Itáliából). a Határőrvidéket (Magyarországon állomásozó katonaságot) is Magyarország alá rendelték. A bécsi kormány javaslatára augusztus 31-én az uralkodó visszavonta az önálló magyar had. ezért elkezdődött a nemzetőrség fejlesztése. által szabályozott független rendi berendezkedés most polgári parlamentáris berendezkedéssé alakult. Lezárás. A kérését nem teljesítették. Létrejött a felelő kormány. A liberálisok eredendően nem kívántak elszakadni a Birodalomtól. tétel: A sza szabadságharc FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. milyen külső és belső tényezők vezettek a magyar szabadságharc bukásához! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar és az osztrák kormányzat között kialakult. meghatározó feszültség összetevői: A magyar kormány célja az alkotmányosság biztosítása. Batthyány Lajos a magyar sorozású ezredek hazaküldését kérte (pl. Súlyosan terhelte az udvar és a magyar kormány kapcsolatát az önálló magyar hadsereg és külképviseletek hiánya. amelyet a kor követelményeihez kellett volna igazítani. népfelkelést hirdet- 85 . de a közjogi viszonyt nem tisztázhatta ez sem. Ez utóbbi intézkedés azonban csak akkor léphetett volna érvénybe. és a király is szentesíti. Az április 11-én a rendi országgyűlésen elfogadott törvények értelmében a diéta feloszlott. Az Államtanács és az osztrák kormány azonban az áprilisi törvényekben is nyitottan hagyott kérdésben a magyar hadügy. ha az országgyűlés elfogadja. a vám. uniója Erdéllyel (és Partiummal).és valutakérdés megoldatlansága.és pénzügyminisztérium jogkörét. céljuk a tartományi érdekek összhangja alapján biztosítani az önállóságot.Létrejött a népképviseleten alapuló alkotmányos állam.

A főerők Windish-Grätz herceg vezetésével a Duna mentén haladtak. Mivel eredményt nem tudtak elérni. (A nyugat-európai forradalmak kudarcának egyik alapvető oka. (Lásd a forráshoz írtakat. hiszen nem írta alá azokat. hiszen Ferenc József császár volt ugyan. a magyarok vereségével végződött csata után WindischGrätz a felkelés teljes megsemmisülését jelenti az udvarnak. Kifejtés Az udvar nem kívánt tárgyalni a magyar kormánnyal.). békekötéshez pedig a nemzetgyűlés hozzájárulása lett volna szükséges. 1848 decemberében támadás indult Magyarország ellen. Az események hatására Esterházy és Batthyány is lemondott. sőt egy 100 tagú országgyűlési küldöttséget sem fogadott a király. hogy kit kell szolgálni. mely októbertől a végrehajtó hatalom szerepét töltötte be. ill.) A jogilag vitás helyzetben októbertől a volt császári és királyi tisztek és az OHB közti ellentétek fokozódtak. 1849 áprilisában a tavaszi hadjárat során a magyar seregek jelentős győzelmeket aratnak (pl. bár nyíltan nem léptek fel ellene. de rendelkezései csak miniszteri ellenjegyzéssel voltak érvényesek. eközben a magyarok ellen lázította a nemzetiségeket. majd az országgyűlés zárt ülésén. de nem koronázták meg magyar királynak. Ferdinánd azonban már nem volt király. gondoskodott a törvények kihirdetéséről. létre sem jött. A királyváltás bonyolult jogi helyzetet eredményezett. 86 . Először egyik testületet sem sikerül meggyőznie. és komolyabb ellenállás hiányában elfoglalták Pestet (január 4. december 2-án V. államfőként kinevezhette a minisztereket. bár a magyar kormány 1848. hogy ott ez a társadalmi egység megbomlott. Az OHB emberfeletti munkával teremtette elő a katonát. A volt császári és királyi tisztek nem tudták. Kossuth és Görgey között a módszerek és a további lépések kérdésében olyan ellentét alakult ki. a magyar oldalon a megegyezés ellenzői megerősödnek. vállalták a fegyveres küzdelmet is. elrendelték az újoncozást. Kossuthot kormányzó-elnökké választották.) Kossuth a függetlenség kimondásától az ország elismerését és külső támogatást remélt. akit – a bécsi udvar felfogása szerint – nem kötöttek az áprilisi törvények. A magyar országgyűlés azonban a harc folytatása mellett döntött. a kormány lassan feloszlott. V. A centralizáció a nemzetiségeket is érinti. hogy hűek maradjanak katonai esküjükhöz. ám lemondását a magyar országgyűlés nem fogadta el. az államformáról ekkor nem rendelkeztek. Batthyány – a sikertelen béketárgyalásokat követően – házi őrizetbe került. Az 1849. a diadal így is óriási. 1848. (Lásd a forráshoz írtakat. muníciót.).) Mivel az olmützi alkotmány Magyarországot beolvasztja a centralizált birodalomba. ám épp ellenkezőleg történt. így mivel vereség esetén biztos halál várt rájuk. s ezzel semmibe veszi a magyar törekvéseket nemzeti és alkotmányos szempontból. és a parasztság meggyőzése érdekében eltörölték a szőlődézsmát (szeptember 15. Végül 1849. fegyvert. április 14-én a debreceni Nagytemplomban elfogadják Kossuth javaslatát. tehát le kell mondaniuk autonómiaterveikről. Papírpénzt. ezért fokozatos közeledés indul meg a tárgyalókészségét folytonosan jelző magyar kormányzat felé. a hadiipart Nagyváradra költöztették. és helyette a 18 éves Ferenc József (Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegnő fia) lett a király. sokan visszavonultak. hadüzenethez. márciusi ajánlatánál nemzetiségi szempontból kedvezőbb. Kossuth-bankót adtak ki. valamint fiatal kora és tapasztalatlansága miatt befolyásolhatónak tartották.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli tek. amely a későbbiekben is meghatározta a szabadságharc eseményeit (váci nyilatkozat). Az alkotmány csalódást jelent a magyarságnak. (Az új kormány elnöke Szemere Bertalan lett. Tápióbicske. A nagyhatalmak a Habsburg Birodalmat az európai egyensúly alapkövének tekintették. Ferdinándot lemondatták. bár eredeti céljukat (az osztrák csapatok bekerítése) nem tudták elérni. a bécsi kormány továbbra sem akart tárgyalni. ill. A kormányt és a törvényhozást Debrecenbe. A katonai fordulat és az olmützi alkotmány hatására Kossuth felvetette a függetlenség kimondását először az OHB. február 26-27-én Kápolnánál vívott. ahol ennek hatására 1849. Isaszeg).) A trónfosztás nem jelentette a királyság megszűntét. Kossuth elnökletével létrehozták az Országos Honvédelmi Bizottmányt. a Függetlenségi Nyilatkozatot. és az eddig udvarhű nemzetiségeknek is. március 4-én a Schwarzenberg-kormány kiadta az olmützi alkotmányt.

ami Aradra megérkezik. majd Dembiński javaslata mellé állt. összegzés Június 18-án indultak meg az orosz hadak. Görgey már augusztus 6-tól folyamatosan egyeztetett az oroszokkal. bízva a büntetlenség ígéretében. dolgozzanak ki megoldási javaslatot az osztrák-magyar viszony elrendezésére. (Ez azonban hibás elképzelés volt. Görgey a megoldást az erők koncentrálásában látta: az orosz felvonulás előtt vereséget akart mérni az osztrákokra (2. komáromi csata). a cári erők felvonulását pedig tárgyalásokkal igyekezett lassítani. 170 ezer fő) nagyon gyorsan követi a fősereget. Az udvar ezért felkérte a magyar konzervatívokat. így amikor augusztus 11-én Kossuth Görgeynek adta át a teljhatalmat. 200 ezer fő).). ám az erre irányuló intézkedéseket a magyar politikai elit elutasította. szabadította fel a fővárosát (1849. ha akkora sereggel érkezhet. Miklós csak azzal a feltétellel volt hajlandó segítséget nyújtani. I. a szőregi csatában megveri és tovább üldözi. május 9-én a cár bejelentette az orosz hadak megindítását (kb. és törte meg a területi elszakadásra törő nemzetiségek lázadásait. A további sikerekhez a nagyhatalmak semlegességére lett volna szükség. mellyel egyedül is képes legyőzni a magyar hadsereget. Andrássy Gyula Isztambulban sikeresen képviselte a magyar ügyet. akkor a haditanács a fegyverletétel (augusztus 13. Bem kiszorul Erdélyből. miközben egyre jobban éleződött az osztrák-német ellentét. (Lásd a forráshoz írtakat. Ezen a tényen az sem változatott. (Lásd a forrásokhoz írtakat. 48. korlátait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1850-es évek abszolutizmusának (Bach-rendszer) kudarca után az osztrák politika a magyarokkal való megbékélést látta sikeres megoldásnak. amelynek oka a vesztes olasz háborúk után a Németország egységesítéséért folytatott küzdelem volt. Görgey hada az egyetlen. Az ún. rokonszenveztek az ország szabadságküzdelmével.az országot hivatalosan nem ismerték el.) Haynau hada (kb. Világos) mellett döntött. a honvédség reménytelen helyzetbe került. újra passzív ellenállásba vonult (októberi diploma.) 1849. a nemzetiségi törvény pedig – a szabadságharc további sikerei szempontjából – későn született meg. Schmerling-provizórium (1861-1865) ideje alatt pénzügyi csőd következett be. ám közel volt a menekülést jelentő török határ. május 21. februári pátens). Apponyi György javasolta a 87 . tétel: A kiegyezés tartalma és értékelése kie FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a dualizmus kori politikai berendezkedés működési elveit. A magyar katonai győzelmek hatására Ferenc József I. Pulszky Ferenc Londonban. hogy Teleki László Párizsban. aki az erők egyesítését Szegedtől délre tervezte. aminek következtében az európai közvélemény figyelme Magyarországra irányult. ez azonban nem adatott meg. Kossuth nemzetiségekkel való tárgyalása nem hozta meg a remélt sikert. Kossuth először elfogadta az előterjesztést. A végső vereséget augusztus 9-én szenvedték el a magyar csapatok Temesvárnál. Lezárás.) A magyar hadsereg egyszerre verte ki az országból a birodalmi haderőt. Miklós orosz cár támogatását kérte a Szent Szövetségben foglaltakra és a magyar szabadságharcban részt vevő lengyel katonák nagy számára hivatkozva.

Erzsébetet királynévá koronázták a budai Mátyástemplomban. A magyar vezetőréteg elvárásait kevesebb áldozattal nem lehetett biztosítani (területi egység. had-. A gazdasági 88 .) Az 1867-ben megalakult Osztrák–Magyar Monarchia kétközpontú. valamint a Pragmatica Sanctio szorosabb közjogi kötődést eredményezett a perszonáluniónál. hogy az alkotmányos egység nem valósítható meg a ’48-as törvények tiszta perszonálunióként való értelmezésével. kvótabizottságok javaslatai alapján állapították meg 10 évre. ui. sőt az új miniszterelnök. akkor uralkodói hatáskörbe került a kvóta mértékének megállapítása. A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek. május 29-én a képviselőház [209:89 arányban. Az idő lejárta után meg lehetett hosszabbítani vagy újratárgyalni. magyar vezetés. majd Ferenc József megesküdött a magyar alkotmányra. (Lásd a forráshoz írtakat. A századfordulóra a magyar kvóta elérte a 36%-ot. mérték-. Magyarország 30%-kal részesedett (ez a két állam fejlettségét tekintve méltányosnak mondható). Ennek belpolitikai oka a passzív ellenállás kifáradása és a nemzetiségekkel folytatott tárgyalások kudarca volt. 1867. (A magyarok ügyét segítette. A dualista állam két államalkotó nemzete közötti viszonyt (közjogi kérdés) a Pragmatica Sanctio figyelembevételével határozták meg. az uralkodó személye. ezért az 1865-ös Húsvéti cikkben kilátásba helyezte. Az országgyűlés egy bizottságot választott a közös ügyek megtárgyalására. A magyar politikai elit jelentős részét is a megegyezési szándék vezette már ekkor. ugyanakkor reális kompromisszum volt. s az ezek fedezését szolgáló pénzügyek tekintetében (az alkotmányosság visszaállítása esetén). A megegyezést siettette. A politikai kiegyezés mellett megszületettek a gazdasági együttműködést szabályozó jogszabályok is (gazdasági kiegyezés). dualista államszervezet volt. hogy kihasználja a birodalom szorult helyzetét. amelyből Ausztria 70. a gyakorlatban inkább reáluniónak tarthatjuk. A kvótát a két törvényhozó szerv által kiküldött ún.) A kiegyezés nem biztosított teljes függetlenséget. de a külpolitikai körülmények változása (Oroszország megerősödése és Poroszország előtörése) is a megegyezésre sarkallt. Ha nem sikerült megegyezni. hogy az 1866. összehangolták az adó-. Kifejtés Deák belátta. Beust meggyőzte Ferenc Józsefet arról is. védelem. pénzügy) közös kezelését. (Lásd a forráshoz írtakat. A dualizmus nem volt perszonálunió (még ha Deákék annak is tartották). július 3-ai königgrätzi csatában az osztrákok vereséget szenvedtek a poroszoktól. A gazdasági megállapodásokat 10 évre kötötték. Liszt Ferenc koronázási miséje közben Andrássy Gyula és az esztergomi érsek tették a király fejére a koronát.) Kossuth az ún. a közös ügyek.) 1867 februárjában Ferenc József kinevezte Andrássy Gyulát magyar miniszterelnökké (akit egyébként 1849-es szerepvállalásáért távollétében már halálra ítéltek. közlekedési és hírközlési rendszert. Bécsben is egyre többen a megegyezés hívei lettek. Magyarország államformája alkotmányos monarchia lett. amelyet az osztrák és magyar törvényhozásnak egyaránt el kell fogadnia. amelynek vezetője Andrássy Gyula lett. Cassandra-levélben elítélte a kiegyezést. (Deák nem vett részt a szertartáson. szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását. hogy Erzsébet királyné támogatta Deák és Andrássy lépéseit. Deák visszatartotta az országgyűlést attól. A közös ügyek fedezésére kvótát állapítottak meg. hogy Magyarország törvényes keretek között engedni hajlandó a közös külpolitika.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vitás ügyek (kül-. Ennek a magatartásnak köszönhetően Ferenc József magyarokba vetett bizalma megerősödött. 83 tartózkodás mellett] elfogadta a közös ügyekről szóló törvényjavaslatot. Ferenc József 1865-ben összehívta az országgyűlést. és ezek ellenőrzését a független törvényhozások által kiküldött delegációkra bízta volna. amelyet a közös ügyek egy másik alkotmányos rendszerhez fűztek. június 8-án Ferenc Józsefet magyar királlyá. védelem az orosz és német törekvésekkel szemben). meghagyták a közös valutát. ezért kapta a „szép akasztott” nevet). hogy Ausztria nagyhatalmi helyzetének fenntartásához magyar támogatásra van szükség. 1867.

akikre egyre nagyobb hatással volt a kialakuló Románia. A báni kormány a közigazgatás. ám a későbbi fejlődést a politikusok változatlan elvárásai (a 67-es alaphoz képest) akadályozták meg. mert a horvátok a magyarokkal és az osztrákokkal egyenrangú helyzetre törekedtek. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) Horvátország a magyarokhoz fűződő viszonyt perszonálunióra akarta redukálni. A horvát autonómia megteremtése a korabeli Európában a nemzetiségi kérdés kezelésének kis számú pozitív példája volt. (Balkáni terjeszkedési törekvésekről lásd a forráshoz írtakat. az igazságszolgáltatás alsó és középső szintjén. Sokan tartottak attól. s a horvát lett a hivatalos nyelv. és egyáltalán képes-e az ország megtartani a nemzetiségeket. Horvát-magyar kiegyezés (1868) elfogadására végül csak a horvát tartománygyűlés többszöri feloszlatása. Az ennél többre vágyó nemzetiségeket azonban ez nem elégítette ki. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a védvámrendszer pedig lehetőséget adott a magyar agrártermékek és a Lajtántúl iparának védelmére. és fegyverkezni kezdett.000 km2) Európa második. német és brit nagyhatalmi vetélkedés idején azonban egyre inkább Németország felé sodródott. A magyar kormányban külön horvát miniszteri tárcát hoztak létre.) Lezárás. azaz Közép-Európában nagyhatalomnak számított. mennyiben hajtja végre a magyar állam. hogy az uralkodó visszalép majd ettől a kompromisszumtól. Ez. Horvátország élén a bán áll.kiegyezés biztosította a térség és az ország gyors gazdasági fejlődését.) 89 . hogy mennyire teljesül a kiegyezéshez fűződő remény. Palacky fel is emelte szavát. újabb választások és jelentős előnyök biztosítása után kerülhetett sor. (A századfordulón az akkori trónörökös. hogy a dualizmust trializmussá alakítsák át. polgári jellegű társadalom kiépülésére irányuló szándék gyengesége. A korabeli Európa legjelentősebb nemzetiségi törvénye volt. A magyarok azonban csak tartományi különállásukat ismerték el. a pártok közötti erős megosztottság. A dualizmus válságának fontos összetevője még a parlamenti politizálás korabeli eredménytelensége (lásd obstrukció) is. Ez utóbbi nem következett be. valamint az uralkodói (alkotmányossággal nem teljesen egyező) kiváltságok jelentős szerepet játszottak a dualizmus válságában. mert abban az ausztroszláv törekvések bukását látták. másrészt pedig más nemzetiségek is követelték ugyanezeket a jogokat. Az osztrák-német nagypolgárság. amely a magyarokkal közös országgyűlésbe 42 képviselőt delegálhatott. A nemzetiségi viszonyok rendezése érdekében alkották meg 1868-ban a nemzetiségi törvényt is Eötvös József minisztersége idején. bár a gazdasági kiegyezés újratárgyalása jelentős feszültségeket eredményezett. ezért követelték függetlenségük elismerését. Működhetett a szabor (horvát országgyűlés). illetve Szerbia. a század második felében megjelenő orosz.) A kortársak számára kérdéses volt. A törvény hatása attól is függött. Ferenc Ferdinánd újra felveti majd a trializmus kérdését. (Lásd forráshoz írtakat. A horvátokat elismerték politikai nemzetnek. a politikai. ill.) A csehek fogadták a kiegyezést a legnagyobb ellenszenvvel. A vegyes vidékeken a 20%-ot elérő nemzetiségeknek is biztosítottak anyanyelvi jogokat. s az uralkodó is hajlott arra. hogy a gazdaság fejlődése nem lesz várt ütemű. Fiume magyar irányítás alatt maradt. akit a király nevezett ki a magyar miniszterelnök beleegyezésével. az igazságszolgáltatás és az oktatásügy függetlenségével rendelkezett. de megnyugvást egyrészt azért nem hozott. Az európai erőegyensúly fontos szereplője. Fiume és Muraköz átadását. a lakosságszám (35 millió) alapján harmadik legnagyobb állama lett. a közigazgatásban. összegzés A kiegyezéssel létrejött birodalom a területe alapján (600. a demokratikusabb (pl. társadalmi megújulásra. Deákék még hittek abban. A törvény a területi egység és az egy politikai nemzet elvét fel nem adva széles körű nyelvhasználatot biztosított az oktatásban (állami feladat). hogy a rendszer továbbfejleszthető. beligazgatási autonómiát kaptak. a cseh németek és a magyar vezetés hatására azonban végül Ferenc József visszalépett ettől a tervtől. Lehetővé tették egyesületek és pénzalapok létrehozását. általános választójog).

a tőkével rendelkező bérlők növelték a mezőgazdasági befektetéseket. Kifejtés Míg az európai államok mezőgazdasága értékesítési gondokkal küszködött. hogy a folyószabályozások lezárultával jelentős területek kerültek művelés alá. összehangolták az adó-. Az alföldi mezővárosok virágzása jellemzi a korszakot. de ehhez a vámtörvények átalakítására lett volna szükség. A hegyvidéki és síkvidéki kisparcellákon a gazdálkodás azonban nem sokat változott (lásd a forráshoz írtakat). A gazdaság fejlesztésének törvényi kereteit a gazdasági kiegyezés jelentette. Növénynemesítő intézetet állítottak fel. köszönhetően az ipari forradalom jótékony hatásának. bővülő piaca Magyarország rendelkezésére állt. milyen nemzetközi gazdasági tendenciák állnak a változások hátterében! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar gazdaság ebben az időszakban fejlődött a legtöbbet. Tisza Kálmánhoz hasonlóan az időszak több miniszterelnöke kísérletet tett a gazdasági kiegyezés megújítása után az ipar fejlődésének támogatására. műtrágya. tejgazdaságok jöttek létre. ill. mérték-. közlekedési és hírközlési rendszert. meghagyták a közös valutát (1878-től közös jegybank működött. A kisbirtokok nagy száma mellett az olcsó bérmunka (idénymunkások. vetőgép. amelyet az osztrák és magyar törvényhozásnak egyaránt el kell fogadnia. a védvámrendszer pedig lehetőséget adott a magyar agrártermékek és a Lajtántúl iparának védelmére. 90 . (Lásd a forrásokhoz írtakat. (A munkálatok során 6300 km gát épült meg. homoki szőlőkultúra a Duna-Tisza közén stb. s 6. közlekedés a dualizmus Kibo korá korában FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a dualizmus kori iparban és a mezőgazdaságban megfigyelhető alapvető változásokat! Vázolja fel.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 49. A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek. addig a Monarchia védett. Az ország egyes területein kialakul a térségre jellemző sajátos termelési struktúra: pl.) A fejlődés tehát egyrészt annak köszönhető. Ez azonban nem jelentette a fejlesztések elmaradását. ami a bécsi kormányzat ellenállása miatt nem sikerült. ezeken a területeken nem lehetett mezőgazdasági termelést folytatni. A gazdasági kiegyezés biztosította a térség és az ország gyors gazdasági fejlődését. A modernizálást a gátrendszerek kiépítésével a mezőgazdaságban kellett kezdeni. kalocsai vagy szegedi paprika. Mivel az alföldi folyók árvizei mocsarakat. ártereket hoztak létre. szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását.és gyümölcstermesztés. A városok – főleg Budapest – környékén a városi piacokra termelő zöldség. tétel: Kibontakozó ipar. fejlődő mezőgazdaság. aratógép stb. Az idő lejárta után meg lehetett hosszabbítani vagy újratárgyalni. a Monarchia piaci védettségének.) A fejlődést segítette a bérleti rendszer terjedése is.3 millió katasztrális hold vált szántóterületté. kecskeméti kajszibarack. valamint 1892-től az arany alapú korona lett a közös pénz). csányi dinnye. napszámosok) is akadályozta azonban a gépesítés még szélesebb körű elterjedését.) a termelékenység növekedést vonja maga után. makói hagyma. A gazdasági megállapodásokat 10 évre kötötték. másrészt pedig a nagybirtokokon elterjedő korszerű eljárások. A birodalmi mellett kialakuló országos piac is biztos értékesítési lehetőséget jelentett a specializálódó termelés számára is. bár a gépesítésre és a modernebb eljárások bevezetésére csak a jelentősebb anyagi háttérrel rendelkező nagyobb birtokok tulajdonosai voltak képesek. gépek (alagcsövezés.

a szitálás gépesítése). Győrött a Rába). Tiszán. A változások hatására az ipari forradalom vált meghatározóvá.vagy repülőgépgyártás (Pesten. mivel az újonnan létesült vállalatok az ipari forradalom legújabb vívmányait is alkalmazhatták már. gépgyártás) fellendülését nagymértékben segítette. Győr–Pozsony.). A tőkebehozatal részben bányák és gyárak alapításához járult hozzá. és a tőkés gazdaságra jellemző ciklikusság (túltermelés és pangás váltakozása). az állami iparpártolás. de kiegyensúlyozatlan. a monopóliumok (pl. Aradon autógyártás. Spanyolországot. Száván és a Maroson is. élelmiszeripar.A tradicionális juhtenyésztés és rideg állattartás visszaszorulóban volt. ún. azon belül is Magyarország gazdaságának felzárkózását. s ezután gyorsan nőtt a hitelintézetek száma is. megjelentek pl. A már hagyományosnak tekinthető iparágak tovább erősödnek (pl. Az 1880-as évek közepétől az ipari forradalom hatására Magyarországon az ipar fejlődése újabb lendületet vett. sőt Magyarország több iparágban és fejlesztésben a világ élvonalába került. összegzés A dualizmus korában lejátszódó gazdasági változások jelentős fellendülést eredményeztek. Rimamurány–Salgótarján. A folyószabályozás lehetővé tette a gőzhajózást a Dunán. Déva–Temesvár) erősödtek meg. Nagyvárad–Fiume vasútvonal). Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. A konjunktúra nem lett volna lehetséges a külföldi tőke beáramlása nélkül. Míg Oroszországot. amit a bankok hitelekkel finanszírozták. hogy rendelkezésre állt a Monarchia egész piaca is. A magyar ipar fejlődését a magyar kormányok adókedvezményekkel segítették. Temesvár–Bécs. vegyipar. Ezekben az iparágakban a termelés súlypontja a Monarchián belül már Magyarországra tevődött.és acéltermelés felfutásának köszönhetően magas színvonalú gépgyártás alakult ki. a politikai stabilitás. közepesen fejlett agráripari országgá vált. A magyar ipar kicsit megkésett fejlődése a többi nyugati állam iparához képest előnyöket is rejtett magában. A magyar közlekedési rendszerben óriási változás történt. fejlett bank. ill. Egyes területeken világszínvonalú fejlesztések valósultak meg (pl. a magyar gőzmozdonyok sorra nyerték el az ipari kiállítások díjait. az európai élbolyt elérni nem volt képes. ami a gazdasági kiegyezés megújításakor minden esetben komoly vitákhoz vezetett. Lezárás. Portugáliát és a Balkánt megelőzte a korabeli magyar gazdaság. jól tejelő „színes” svájci és holland szarvasmarha. A korszakban fejlődött az ország gazdasági központjává és világvárossá Budapest. A fő kereskedelmi útvonalat azonban a vasút jelentette. helyette az istállózó állattartás terjedt el. hanem az európait is. s nem csak Ausztria ipari fejlettségét közelítette meg. Korszerű. az izzólámpagyártás (az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. a vas. Rákoson repülőgépgyártás. ami az európai élvonalba emelte a magyar ipart. A magyar gazdaság és ezen belül az ipar fejlődését a Monarchia egységes piaca. A századfordulóra megerősödött a jelentős részben terménykereskedelemből származó magyar tőke szerepe. a világ harmadik legnagyobb izzólámpagyártója). Az ipar egyes szektorainak (pl. Mechwart András rovátkolt hengerszéke. A bejövő tőke jelentős része német eredetű volt. Kassa–Diósgyőr. A fejlődés fokozottan érvényesült az újonnan megalakult iparágakban: pl.és vasúthálózat. ami magas termelékenységhez vezetett. s ennek segítségével a magyar mezőgazdasági termékek gyorsan eljutottak a világpiacra (pl. A kiegyezés évében alapították a Magyar Általános Hitelbankot. ferdevállú magyar nagyipar. A reformkori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1842) és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár mellett létrejött a Magyar Földhitelintézet (1863). Mindez új fajták megjelenését is jelentette: a magyar szürkét felváltotta a hízékonyabb. élelmiszeripar). Dráván. a mezőgazdasági ország olcsó megélhetési viszonyai – melyek alacsonyabb munkabért tettek lehetővé – alapozták meg a látványos változást. A fejlődés ellenére/hatására aránytalanságok figyelhetők meg a magyar gazdaságon belül. gépipar és az ezekre épülő gépgyártás: autó. s ez lehetővé tette a Monarchia. Budapest mellett új iparvidékek (pl. a makkoltatva tartott bakonyi sertést pedig a mangalica és az angol hússertés. monopolkapitalizmus 91 .

a lakóhelyén megélni nem tudó mezőgazdasági népesség megindult a munkaalkalmat kínáló városokba és részben a tengerentúlra (pl. Az egyéni szabadságjogokat a nemzetállami léttel egybekapcsoló klasszikus liberalizmus saját ideológiájából 92 . Dél-Amerika felé). megélhetési gondokkal küzdő társadalmi rétegek. A változás alapvetően három dolognak köszönhető: Az életkörülmények javulása miatt megnőtt a természetes szaporulat. kolera. család. egyház – elszakadó emberek a városok domináns etnikumába olvadtak be. s bár két nagy kolerajárvány visszavetette a fejlődést. század második felében tehát jelentős arányeltolódások mentek végbe a nemzetiségi összetételben: a magyarság aránya (Horvátország nélkül) 41%-ról 54. A ki. hiszen minden 100 kivándorlóból csak 33 volt magyar. a másik oldalon azonban kis-. a demográfiai robbanás azonban nem azonnal és nem egyszerre érintette az országot: a fejlettebb területeken (városok. (A zsidóság egyenjogúsítására 1867-ben került sor. Az ország népessége 30 év alatt 33%-kal nőtt a jelentős mértékű kivándorlás ellenére is. az 1880-as évektől egyenletes. a németekkel. Az asszimiláció (beolvadás) egyrészt felgyorsult a városi német és zsidó lakosság körében. Kanada. A reformkor érdekegyesítési gondolata elvileg kiterjedt a nemzetiségi érdekek egyeztetésére is. Kifejtés A XIX. még a járványok (pestis. A XIX. Felvidék) hamarabb ment végbe. szlovákokkal és ruszinokkal együtt. az elmaradott térségekben (Erdély) később jelentkezett. Dunántúl. A kivándorlás során a legnagyobb veszteség a szlovákokat érte.5%-ra nőtt. A városlakók asszimilációja azonban jelentős volt. hamarabb vált a demográfiai robbanás részévé a magyarság. Az elvándorlás a Felvidéket és a Kárpátalját érintette leginkább. a gyökereiktől – szülőföld. 50. USA. törpebirtokosok milliói.és bevándorlás is a magyarság arányát növelte. tétel: Nemzetiségek a dualizmus időszakában Nem FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével ismertesse a magyarok és a nemzetiségek viszonyát a dualizmus kori Magyarországon! FELELETVÁZLAT Bevezetés Magyarország lakossága másfél évszázad alatt 2. másrészt a vidékről városba költözött. mint a többi nemzetiség.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli jött létre. tehát a kivándorlók között az össztársadalmi arányoknál jóval magasabb volt a nemzetiségiek aránya. A demográfiai robbanás nagyarányú elvándorlást okozott. gyors ütemű folyamat (I. világháborúig) vette kezdetét. tbc) ellenére is.) A korabeli adatok hitelét azonban csökkenti. hogy a népszámláláskor sem derült ki egyértelműen az etnikai hovatartozás. vagy alkalmazkodásképp az asszimilálódó népesség tagjának is vallhatta magát. század második felében indult meg az ipari forradalommal összefüggő népességugrás (demográfiai forradalom). hiszen a megkérdezett lehet kettős gyökerű.5-szeresére nőtt. az érdekegyesítő nemzetiségi politika realizálása azonban – mint 1848 bizonyítja – nem sikerült. vallásuk pedig 1895-ben lett bevett vallás.

Az anyanyelvű oktatás támogatása helyett inkább a magyar nyelvű oktatás kiterjesztésére. világháború alatt a nemzetiségi politikusok már nem az OMM-án belül képzelték el népük további sorsát. A román vezetők összeállították nemzetiségi sérelmeik listáját. a korabeli Európa legjelentősebb nemzetiségi törvénye számos liberális elemet tartalmazott. Románia. Az 1868-as horvát-magyar kiegyezéssel Horvátország széleskörű önkormányzatot kapott: saját közigazgatást. A tervezetet mind a magyar. országgyűlést alakíthatott ki. valamint az. de olyasféle terror.) A Duna völgyi népek összefogásnak terve a XIX. föderatív átszervezést vártak. azaz – az autonómiával felruházott horvátokat kivéve – tagadta a nem magyar nyelvi-kulturális közösségek nemzet jellegét. nem mutatkozott. Az 1868-as rendezés nem magyar nyelvek és kultúrák iránti toleranciáját a dualizmus kor kormányai egyre kevésbé érvényesítették. mind a nemzetiségi vezetőréteg elutasította. hogy a nemzetállamok korában reális alternatíva-e egy ilyen államszövetség. valamint a választójog szűk korlátok között tartása és a választások nyílt jellege ugyancsak összefüggött a magyar állam magyar jellegének erősítésére való törekvéssel. Horvátország. Határőrvidék). A per (1-5 éves börtönbüntetést kaptak a vezetők) hatására egyrészt megerősödött a romániai magyarellenes szervezetek propagandája. a magyarországi nemzetiségi kérdés pedig magyar belüggyé vált. Községi szinten. s ezen keresztül nyelvi-kulturális magyarosításra törekedtek. azaz nem vettek részt a magyar országgyűlés munkájában. Az 1890-es évektől kezdve azonban fokozottabban síkra szálltak jogaik bővítése érdekében. Az 1868-as törvény. a megnyíló politikai szabadságjogok viszont a nemzetiségi törekvéseknek nyitottak szabadabb teret. aminek következtében pert indítottak ellenük a magyar hatóságok. Ők társnemzeti státust igényeltek. Ferenc Ferdinánd köre a dualizmus 93 . Erdély) szövetséget hoznak létre a Habsburg Birodalom helyett. sokan megkérdőjelezték. a magyarok közül Kossuth Lajos dolgozta ki a Duna-menti konföderáció tervét. A nemzetiségek a nemzetiségi törvénynél többet akartak. Lezárás. aminek értelmében lemondott a teljes önállóságról. s ezt Bécsbe vitték Ferenc Józsefhez. másrészt az intézkedés Nyugat-Európában megrökönyödést váltott ki. A magyar politikai elit 1867-ben a kiegyezéssel történelmi kompromisszumot kötött Béccsel. a korábbi. ennek következtében a feszültség egyre nőtt. Erre jó példa a román Memorandum-per (1894). Az 1867 utáni magyar asszimilációs politika „eredményeképp” a nemzetiségi iskolahálózat az 1880-as évektől nem fejlődött. autonómiát követeltek. Az önrendelkezés hiányának elmaradása miatt a XX. ezért tiltakozásuk jeléül jó ideig passzív ellenállást folytattak. ahol a községek és megyék nemzeti alapú önkormányzatával kívánta a nemzetek érdekképviseletét megoldani. A nemzetiségi elit számára azonban ez a felfogás elfogadhatatlan volt. Az uralkodó azonban felbontatlanul továbbította a dokumentumot a magyar kormányhoz. A századfordulón a Monarchia mérvadó politikacsináló köreiben napirenden van a dualizmus revíziójának és a birodalom valamiféle föderalizálásának a gondolata. században több osztrákellenes nemzeti mozgalom képviselőjében felmerült. hogy önrendelkezési joggal bíró kollektivitásként nem jelenhettek meg a politikában. (Lásd a forrásokhoz írtakat.fakadóan nem talált megoldást a nemzetiségi kérdésre. a nemzetiségi szervezetek és egyesületek megalakításának jogát. Ez a tényező. a magyar vezetőréteg nem vette komolyan a feszültség nagyságát. 1848-as rokonszenven alapuló pozitív viszonyulás az ellenkezőjére változott. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Kossuth tervezete (1862) szerint a térség kisebb államai (Magyarország. század elején és az I. a központi hatalom erősítése. A törvény azonban nem tért el az egy politikai nemzet elvétől. az oktatásban és az egyházi életben biztosította a nem magyar népek számára az anyanyelv használatát. mint a cári Oroszországban vagy 1915-ben az örményekkel szemben az ifjú török mozgalom részéről. egyesíthette a történelmi magyar államrészeket (Erdély. összegzés Magyarországon elnyomták a nemzetiségeket abban az értelemben. kormányt. az alsó fokú bíráskodásban. hogy társadalmi szerkezetüknél fogva és a magyar választási rendszer szabályaiból fakadóan kevesebb képviselőjük jutott mandátumhoz. Szerbia. és képviselőket küldhetett a magyar országgyűlésbe.) A törvényhatóságok és a községek önkormányzatának szűkítése.

Ebben a mozgástérben jelentkeztek a magyar nemzeti törekvések ellen fellépő nemzetiségi törekvések is. minőségi javulásával és az orvostudomány fejlődésével (Semmelweis Ignác. noha még ekkor is túlsúlyban volt a vidéki. az elmaradott térségekben (Erdély) később jelentkezett. A határok mentén megvalósuló nemzetállamok biztatására azonban a Monarchia nemzetiségei a nemzeti önmegvalósítás kérdése felé fordultak. században korábban soha nem látott demográfiai fejlődést élt meg: 1800 és 1914 között megduplázódott az emberiség lélekszáma. század második felében indult meg tehát az ipari forradalommal összefüggő népességugrás (demográfiai forradalom). A kormányzat ugyan ügyesen kihasználva a gazdasági konjunktúrát. más körök másféle föderalizálási lehetőségben. ezzel azonban csak ideig-óráig odázta el a problémát. 51. a munkások lakta külvárosok többségében borzalmas körülmények között éltek az emberek. világháborúig). A gazdasági fejlődés nyomán bekövetkezett változások.3 millióra nőtt. A városi lakosság növekedése a dualizmus idején háromszorosan felülmúlta az országos átlagot. Dél-Amerika felé). s bár két nagy kolerajárvány és a jelentős mértékű kivándorlás visszavetette a fejlődést. A kiegyezést követő négy évtizedben Magyarország lakossága 13.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli trializmussá alakításában gondolkodott. század második fele a nemzetállamok megalakulásának kora Európában.) A demográfiai robbanás nagyarányú elvándorlást okozott. az OMM azonban nem tudott alternatívája lenni a nemzetállamnak. változások kedvezően hatottak az életben maradás tekintetében. A XIX. (A nemzetiségek helyzetéről lásd a foglalkoztatási táblázathoz írtakat. vissza tudta szorítani a demokratikus és a szociális törekvéseket. A korszak másik. A városfejlődés jelentősebb szakasza Magyarországon a XIX.) 94 . az 1880-as évektől viszont egyenletes. a tudományok nagyarányú fejlődése együttesen vezettek ehhez a nagyarányú népességnövekedéshez. A demográfiai robbanás azonban nem azonnal és nem egyszerre érintette az országot: a fejlettebb területeken (városok. megszűnt a közép-európai egységes piac. az életkörülmények átalakulása. és a század végéig csak alig-alig részesültek a fejlődés áldásaiból. USA. Kifejtés A gyermekhalandósági mutató 1865-től Európa-szerte csökkent. (Lásd az adatokhoz írtakat.6 millióról 18. század elején bontakozott ki. Korányi Frigyes) magyarázható. A XIX. Bár a technikai. Dunántúl. így az ipari forradalom vívmányaiból részesedő Magyarországon is. tétel: Az életmód változásai a századforduló Magyarországán Az él FELADAT: A források és ismeretei segítségével értékelje a polgárosodás folyamatát a dualizmus kori Magyarországon! FELELETVÁZLAT Bevezetés A világ a XIX. gyors ütemű volt a folyamat (az I. a lakóhelyén megélni nem tudó mezőgazdasági népesség megindult a munkaalkalmat kínáló városokba és részben a tengerentúlra (pl. az ipari forradalommal összefüggő társadalmi változása a városiasodás. javult a megtermelt élelmiszerek elosztása). Kanada.és kisgyermekkori halálozás számarányának csökkenése részben a táplálkozási szokások megváltozásával (emelkedett az élelmiszertermelés. agrárjellegű településeken élő népesség aránya. orvosi felfedezések. A csecsemő. Felvidék) hamarabb ment végbe.

Az oktatást kiemelt feladatként. század a polgári államok kiépülése. tervszerűen épült. rövidebb cikkek voltak népszerűek. Temesvár. botrányokat. (Lásd a forráshoz írtakat. szenzációkat) is közlő. sportolás. hiszen a képzettebb munkaerőtől nagyobb teljesítményt várhattak el mind az államigazgatásban. vízvezeték. A nők számára is – különösen a század második felétől kezdve és főleg a városokban – jelentősen javultak a tanulási és munkavállalási esélyek.) A szórakoztatóipar üzletté vált.és rendszeres szórakozóhelyeként. tornaklub.) Lezárás. Az éhínségek megszűntek. míg a gyárnegyedek ipari centrummá tették a fővárost. hogy mindenki jól is lakott. hivatalok. iskolák stb. cirkusz. utat törtek az új találmányok. másrészt az alkalmazotti réteg növekedése jóvoltából következett be. A városokban terjedtek a civilizáció vívmányai (csatornázás. ám az iparosodás következményeként megkezdődött az ivóvízkészletek és a természetes vizek szennyezése. a dualizmus idején a gyorsan „fogyasztható”. a pályaudvarok és a megépülő hidak közlekedési csomóponttá. járda. posták. s ezzel Európa-szerte a tankötelezettség törvénybe iktatásának ideje. (Lásd a forrásokhoz írtakat. mozi. Debrecen) közötti átmenet. így az új szórakozási formák és lehetőségek is itt alakultak ki. A fizetőképes kereslet először Budapesten jelentkezett. ilyenek voltak a bulvárhíreket (bűnügyeket. gyors ütemben. pl. Kassa.) Budapest a századfordulón már Európa 10 legnagyobb városa közé tartozott.) A magyar városok (belvárosok) városias külsőt öltöttek. (Az alap-. hogy még a módos rétegek körében is sokkal kevesebb volt a kövér ember. ez azonban nem jelentette azt. stratégiai ágazatként kezelték a kormányzatok. Közkedveltek lettek a kávéházak. kövezett út). A népszerű lapokban jelentős volt a hirdetések aránya. vurstli. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A dualizmus kori társadalom új jelensége a megnövekedett szabadidő. (Lásd a forrásokhoz írtakat. ami egyrészt a munkásság munkaidejének csökkenéséből. posta. kórházak. Jól elkülönültek egymástól a különböző negyedek: a belváros lett a politikai irányítás mellett a kereskedelem és bankvilág központja. egyébként is a korban a hír fontosabbnak számított a véleménynél. Míg a reformkorban Kossuth vezércikkei hozták a Pesti Hírlap számára a sikert. mind a gazdaságban. nagyobb tömegek számára is érthető. sok városunk mai arculata (bankok. Az egyre virágzóbb főváros azonban elszakadt a lassabban korszerűsödő vidéktől. városházák. bérházak. A korabeli festmények és fotók tanulmányozásával szembeötlő. egész oldalas sportrovatot megjelentető Est-lapok. villamosság.A közművesítés óriási változásokat eredményezett a lakosság életszínvonalában. közvilágítás. kirándulás stb. minden társadalmi réteget megpróbált kiszolgálni. (Pl. A lapokat a rikkancsok segítségével az utcán is árusították.) A politikai lapok – a piac megtartása érdekében – kerülték a nyílt pártpolitizálást. A XIX. A sikeresebb lapkiadók egész „sajtóbirodalmat” hoztak létre. ráadásul hiányzott a világvárossá váló Budapest és a vidéki nagyvárosok (Pozsony. A járványok visszaszorultak. turizmus.és felsőfokú oktatásról lásd a forrásokhoz írtakat. összegzés A századfordulón lett valódi nagyhatalommá a sajtó Magyarországon. mélyebb előismereteket és komolyabb elemzést nélkülöző. közép. szállodák. mint ma.) a századforduló táján alakult ki.) 95 . a szakoktatás és az egyetemi képzés kiépítésének korszaka. kialakult a modern tömegközlekedés. a művészek és középosztálybeliek találka.

) A konferencián 27 állam képviselte magát. kisebb területek (5 város) Belgiumhoz. ami a világ elsőszámú hatalmává tette még a XIX. tengerhajózás szabadsága) és nagyhatalmi státuszát igyekezett biztosítani. azaz a bizottságok nem a békefeltételek megállapítását végezték először. A konferencia általános célja a nagyhatalmi törekvések egyeztetése volt. Az időpont kiválasztása nem volt véletlen. független Lengyelországot. Elsősorban saját gazdasági előretörését (nyitott kapuk. Wilson a béke garantálására javasolta a Népszövetség felállítását. 58 bizottság végezte a részletes munkákat: az előkészítések. amit elsősorban a nagyhatalmi érdekek befolyásoltak. a francia hegemónia biztosítására törekedtek Közép-Európában. hogy sikerül visszaállítani a háború alatt megingott hatalmi egyensúlyt. 1918 januárjában kidolgozott ún. Mivel az Egyesült Államoknak Németország legyőzése volt a célja. így enyhébb békefeltételeket tudott kialakítani. a kereskedelem szabadságát. hiszen az európai hatalmi villongások nem érintették. (1701. mert a japán kormányfő nem vett részt az európai ügyek rendezésében. században is. Kifejtés A békekonferenciát 1919. tisztességes béke (Wilson 14 pontja).) A konferencia munkáját irányító testület a Tízek Tanácsa (amely kormányfőkből és külügyminiszterekből állt) és a kormányfőkből álló Ötök Tanácsa volt. de szélesebb nyilvánosságot kapott a Wilson amerikai elnök által képviselt. határmódosító tervezetek készítését a Tanács felügyeletével. hogy a győztesek területi igényei hogyan teljesíthetők. mint a háborús pusztítást közvetlenül is elviselő európai országok. jelentések. a nemzeti elv érvényesítésének. 1919 márciusától azonban az Ötök Tanácsa helyett Négyek Tanácsa működött. tétel: A Párizs környéki békék területi. január 18-án jött létre a Porosz Királyság. (Szovjet-)Oroszországot meg sem hívták a békekonferenciára. majd ezután tértek rá a békefeltételek megvitatására. A békekonferencia céljai közé tartozott a háború alatt tett területi ígéretek valóra váltása. s egyben – a német gyarmatok egy részének megszerzésével – konszolidálni tudja a Brit Birodalmat. Pá etnik etnikai és gazdasági vonatkozásai FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a versailles-i és a washingtoni békerendszer létrehozásakor érvényesülő nagyhatalmi érdekeket! Térjen ki a Németországgal kötött békemegállapodás részleteire is! FELELETVÁZLAT Bevezetés Már 1917-ben megfogalmazódott a világháborút lezáró béke jellege és tartalma. A franciák Németország visszaszorítására. AusztriaMagyarország népeinek önálló fejlődési lehetőséget. Pomeránia 96 . Béketervek közül kettő kapott nagyobb propagandát: az egyik a Lenin által képviselt azonnali és igazságos (annexió nélküli) béke. Németországgal 1919. január 18-án Versailles-ban a Német Császárság.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 52. A wilsoni pontok többek között deklarálták a fegyverkezés csökkentésének. de a vesztesek nem vehettek részt a tárgyalásokon (Lásd a forráshoz írtakat. hanem megvizsgálták. a Tükörteremben. június 28-án kötöttek békét igen súlyos feltételek mellett. valamint a gazdaság. majd 1871. a titkos diplomácia megszüntetésének szükségességét. valamint igyekeztek lezárni a vitákat az etnikailag kevert területek és hatalmi konfliktusok kérdésében. Schleswig-Holstein északi része pedig Dániához került. Az USA érdekei alapvetően mások voltak. január 18-án nyitották meg ünnepélyes keretek között Versailles-ban. Nagy-Britannia bízott abban. Jelentős területi veszteségeket szenvedett el az ország: Elzász-Lotaringia Franciaországé lett.

A washingtoni békében (1921-22) rögzítették a nagyhatalmak flottáiknak arányát és a tengeri kereskedelemben a nyitott kapuk elvét. pl. A béke Németországgal szemben megalázó feltételeket határozott meg. században a konfliktusok lezárultát követően az európai nagyhatalmak a hatalmi egyensúly megteremtésére törekedtek. léghajók és repülők hadrendbe állítását.) 97 .9 milliárd márka „végleges” jóvátételt határoztak meg. és Lengyelország az ún. az Anschluss tilalma. Az eredeti francia szándékokhoz képest mérsékeltebbé váltak a területi követelések. Gdansk (Danzig) „szabad terület” státuszban nemzetközi (Népszövetség) felügyelet alá tartozott. (II. összegzés Az USA. A békerendszer „eredménye” a belső ellentmondások és a nagyhatalmi érdekek ütközése miatt hosszú távon egy újabb háború kirobbanása volt.) Németország területének 15%-át (70 ezer km2). (Lásd majd a hitleri Németország terjeszkedő politikája. ám ezért „kárpótlásul” Franciaország hatalmas hadisarc és jóvátétel kifizetését eszközöl(het)te ki. világháború) Míg a 18-19. Felső-Szilézia azonban népszavazás után Németországnál maradt. eszerint 20 milliárd márkát kellett fizessen Németország azonnal. felügyelte a kisebbségvédelmi szerződések betartatását és gyámkodott a német gyarmatokból és török területekből kialakított mandátumterületek felett. Az USA megpróbálta érvényesíteni érdekeit a Csendes-óceán térségében. Lezárás. a revíziós törekvések alapvetően meghatározták az európai hatalmi viszonyokat a két világháború közötti időszakban. főként a britek nem nézték jó szemmel Franciaország túlzottnak tűnő megerősödését. világháborúhoz.keleti része. s feloszlatták a vezérkart. a haderő és fegyverzet túl radikális leszerelése. a túlzott jóvátétel. A hadsereg maximális létszámát 100 ezer főben határozták meg (ebből 4000 tiszt). hogy döntéseit egyhangúlag kellett meghoznia és nem rendelkezett katonai békefenntartó erővel. ami miatt a nemzetközi konfliktusok idején nem tudott megfelelő tekintéllyel élni. Működésképtelenné vált amiatt. addig most ennek megteremtése már nem volt közös érdek. így a Kelet-Közép-Európában fellángoló nacionalizmust a győztesek nem fékezték kellőképpen. Az aláíró országok kötelezték magukat arra. lakosságának 10%-át (6. A francia hegemón törekvések miatt a győztesek között is viták bontakoztak ki. Végül az angol-francia vetélkedés színtere lett. korridor (Kelet-Poroszország és Németország közötti rész) révén kijutott a tengerre. A békekonferencián ún.5 millió fő) vesztette el. megtagadta a békeszerződések ratifikációját. támogatta a nemzetközi konfliktusok békés úton történő rendezését. de a végső és teljes összeget később állapították meg. Megtiltották harckocsik. s ez idő alatt az itteni szénbányákat Franciaország aknázhatta ki. Az etnikai elvet – bár a wilsoni pontok között szerepelt – a határok meghúzásánál végül nem vették figyelembe. a német nép (és szövetségesei) kizárólagos felelősségének kimondása. A genfi székhelyű Népszövetség (Nemzetek Szövetsége) eredeti szerepe szerint szavatolta a békeszerződések végrehajtását. kivonulva a béketárgyalásokról. ezeket azonban nemigen tartották be. június 7-én aláírt Young-tervben 113. (Az 1929. kisebbségvédelmi törvények is születtek. tengeralattjárók. A békerendszer alapot szolgáltatott a II. A Népszövetség azonban nem tudta betölteni a rá osztott szerepet. de a lengyelek használhatták. A békeszerződés tartalmazta az Anschluss tilalmát is. tartózkodott az új nemzetközi rendszer garantálásától is. A Rajna-vidék (a folyó jobb partját 50-60 km mélységben) 15 évre nemzetközi megszállás alá vonták és egyben demilitarizálták. A német gyarmatokat a győztesek kapták meg (pl. a flottát pedig elsüllyesztették. Poznan és térsége Lengyelországé lett. a Távol-Keleten Japán). A Saar-vidéket 15 évre nemzetközi felügyelet alá helyezték. hogy a lakosságnak biztosítják a teljes jogi egyenlőséget. Nyugat-Poroszország jelentős része. s mivel nem lépett be az eredetileg Wilson által megálmodott Népszövetségbe sem. A jóvátétel összegéről 1921 májusában született egy előzetes megállapodás.

(Lásd a forrásokhoz írtakat. Franciaország) párhuzamosan új államok is bekapcsolódtak a terjeszkedésbe. század végére öt európai nagyhatalom (Nagy-Britannia. a német diplomácia – kihasználva az észak-afrikai olasz-francia ellentéteket – Olaszországot is bevonta a kettős szövetségbe. ill. Az 1871-ben megvalósult. akik csak az ipari forradalom második szakaszába tudtak bekapcsolódni. század folyamán befolyását folyamatosan növelő Oroszország hatalmi ambícióit (Földközitenger. Minden terület stratégiai jelentőséget nyert. 98 . (Lásd a vastermelési adatokhoz írtakat. pl. Franciaország. az OMM. Az alacsonyabb szintről indulók (USA. ami elsősorban a Monarchia számára volt kedvező. Ennek eszköze pedig a hadsereg volt. az újabb gyarmati területek megszerzésének kényszerét. a legnagyobb gyarmatbirodalommal rendelkező Nagy-Britannia. porosz vezetésű német egységállam külpolitikája kezdetben arra irányult. hiszen aki nem szerzett gyarmatokat. világhatalommá akarta tenni országát. S bár mind a két ország igyekezett javítani kapcsolatait Oroszországgal. hiszen a gyarmatok nyersanyagforrások és piacok is voltak egyben (gyarmatbirodalmak). „későn jövők”. A XIX. amelyek az első világháború kirobbanásához vezettek! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XIX. szövetségi politika azonban II. Franciaország és az ún. a gazdasági élet központja. s 1879-ben megkötötték a kettős szövetséget. ami ezáltal hármas szövetséggé alakult 1882-ben. Jelentős szerepet játszott az újabb gyarmatosításban a nagyhatalmak közötti verseny. Kifejtés A XIX. sz. tétel: Az el világháborúhoz vezető konfliktusok Az első FELADAT: A források és ismeretei segítségével ismertesse a hatalmi viszonyok és érdekek változásait. A XIX. Perzsia.) Az intenzív fejlődés maga után vonta a hódítások.) Az orosz-török háborút lezáró berlini kongresszuson (1878) megvalósuló német–osztrák–magyar együttműködést Bismarck és Andrássy Gyula szorosabbra vonta. A változások intenzitása alapján a centrum országok két csoportra oszthatók: az ipari forradalom első szakaszában is részt vevő országok. Japán) gyorsabb növekedési ütemet produkáltak. hogy elszigetelje Franciaországot. Franciaország és Ausztria/OMM a német egységért vívott háborúban elszenvedett veresége és az ipari fejlesztések lassabb üteme miatt sokat veszített korábbi befolyásából. században Európa vezető hatalma. Németország. a korábbi gyarmatosítók kezén lévő területek „újraosztására”. az USA és Japán. bár elmaradott gazdaságú országa mégis jelentős katonai potenciált képviselt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 53.) A Bismarck nevéhez kapcsolható kontinentális. és az öt európai hatalomból maga mellett tudjon kettőt (OMM és Oroszország). Ezért került sor az eddig még el nem foglalt területek megszerzésére. mind az OMM vissza akarta szorítani. mint Németország. de Európa legnépesebb. második felében jelentős ipari fellendülés zajlott le Európában és Észak-Amerikában. a Balkán. óriási nyersanyagtartalékokkal rendelkező. Nagy-Britannia. Mandzsúria) mind Nagy-Britannia. így beérték az addigi centrum országokat. Németország. (A következő évben Románia is csatlakozott ehhez a szövetséghez. lemaradhatott a nagyhatalmi versenyben. A régi gyarmatosító hatalmakkal (Nagy-Britannia. Oroszország) határozta meg a világpolitikát. Vilmos trónra lépésével (1888) megváltozott: Németország bekapcsolódott a gyarmatokért folyó küzdelembe.

mert az angolok nem akarták vezető pozíciójukat elveszteni. ekkortól Hármas Antantnak nevezték az együttműködést. hogy megkössék a hivatalosan csak a kétoldalú gyarmati konfliktusok megoldásáról szóló entente cordiale-t (1904).) Mivel a berlini kongresszus egyáltalán nem oldotta meg a balkáni konfliktusforrásokat. ill. gyakorlatilag csak vészhelyzetekben léptek fel szövetségesként. A német haderő fejlesztése és a német flottaépítési program (lásd a forráshoz írtakat) arra késztette a franciákat és a briteket. így vélelmezhető volt.) A gyarmati terjeszkedés miatt Nagy-Britannia mind Franciaországgal (Afrika). ezért feladva a „fényes elszigeteltség” politikáját Németországhoz próbált közeledni. 99 . amelyek tagjai között olyan jellegű konfliktusok halmozódtak. amelyek egy minden korábbinál nagyobb háború kitörését tették valószínűvé. (Balkán = lőporos hordó.II. A növekvő katonai erejének tudatában egyre magabiztosabbá váló német külpolitika azonban visszautasította a közeledést. Az antant államok önálló külpolitikát folytattak. II. (Katonai erőviszonyokról lásd a táblázathoz írtakat. összegzés A világpolitika új erővonalát a XX. Vilmos hatalomra kerülésekor tehát mind Franciaország. (Lásd a forráshoz írtakat. és ezzel jelentősen meggyengülő Oroszországgal szövetséget kötött Nagy-Britannia (1907). hogy egy újabb balkáni konfliktus európai/világméretű háborúvá szélesedik ki. jeruzsálemi zarándoklat. II. az ellentétek miatt a helyzet bizonytalan maradt a félszigeten. Az antant első problémája s egyben szakítópróbája az első marokkói válság volt (1905). mind Oroszország veszélyesnek ítélte a helyzetet. (Lásd a forráshoz írtakat. hiszen a marokkói válság idején Nagy-Britannia Franciaország mellé állt. Így elindult a francia-angol közeledés a fashodai válság (1898) után. Az antant megerősödése. Mivel Franciaországgal mind Nagy-Britannia. A szerződés azonban egyértelműen jelezte a korábban ellenséges viszonyban álló két nagyhatalom együttműködési szándékát. a Német Császárságot azonban ezzel a lépéssel körbe tudták fogni. Vilmos látogatása Isztambulban. bagdadi vasút) sértették Nagy-Britannia érdekeit. század elejére az angol-német szembenállás jelentette.) A japánoktól vereséget szenvedő. Vilmos és a militáns körök által irányított agresszív külpolitika nemcsak hatalmi kérdés. Az egyre egyértelműbb német gyarmatosítási szándékok (pl.) A balkáni államok saját érdekeik szerint kerestek és találtak nagyhatalmi szövetségeseket maguknak. A rendkívül intenzíven fejlődő német gazdaságnak piacra és olcsó nyersanyagforrásokra volt szüksége. Lezárás. s mivel nem voltak egymással ellentéteik. Kialakult tehát a két szövetségi rendszer. hiszen a brit gyarmati érdekeket már nem veszélyeztette Perzsiában. a cár hajlott a franciákkal kötendő szövetségre (1893). hanem – ahogy a többi országnál is – egyfajta gazdasági kényszer következménye. szoros szövetséggé válása éppen a német expanzív külpolitikának volt köszönhető. mind Oroszország szövetségben állt. az afrikai terjeszkedés pedig Franciaországét. mind Oroszországgal (Közép-Ázsia) szembekerült a századfordulón. a németek pedig a korábbi pozíciójukba nem nyugodtak bele.

az életkörülmények átalakulásának. hiszen ezt bérerejük lehetővé tette. Manon de Condorcet). Descartes filozófiájára támaszkodva (amely szerint az ész nem tekinthető férfi avagy női princípiumnak. amely elszántan hangot ad érdekeinek. A munkások soraiban dolgozó nők is egyre több jogot (pl. A mezőgazdasággal foglalkozó.) A csecsemő. a Konventhez. de a királynak átnyújtott petíciók sem voltak ismeretlenek.) 1793-ban azonban betiltották a női politikai klubokat. (1800 és 1914 között megduplázódott az emberiség lélekszáma. amelynek nincs neme).Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 54. tehát politikai vezetőkként léptek fel. munkaidő. (pl. munkakörülmények) és nagyobb önállóságot vívtak ki maguknak. század fordulóján! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás hatására egyre jelentősebb vita bontakozott ki a nők művelődésének. (A jakobinus terror idején guillotine végez Olympe de Gouges-zsal. ingó és ingatlan vagyont örökölhettek. (Lásd a forráshoz írtakat. A gazdasági és társadalmi változásoknak. Kifejtés A francia forradalom idején a nők jelentős politikai szerepet vállaltak. hogy a nőknek lehetővé kell tenni a politizálást (bár ez még nem feltétlen jelentette a választójog megadását). iskoláztatásának fontosságáról és ennek közéleti következményeiről. században Európa nyugati és középső részében egyre több helyen iktatták törvénybe a tankötelezettséget. és felgyorsult az egyetemi képzés kiépítése. hanem tudományos képzésben is részesültek. Ennek a gondolatmenetnek folytatásaként vallották többen is. vidéken élő nőket érintették talán legkevésbé a változások. ahol már nemcsak a hagyományos női feladatokra való felkészítés folyt. hogy érvényre juttassa őket. illetve Madame Roland-nal is. Fontos szerepet játszottak azok is. században megjelent az a felismerés is. vitairatokat vagy újságcikkeket tettek közzé. a háztartás vezetése. A XVIII.) A francia forradalom után polgárosodó társadalmakban a nők dolga lett például a gyermeknevelés. Olympe de Gouges megfogalmazta A nők jogainak nyilatkozatát) A nők tehát több alkalommal is olyan csoportként jelentek meg. században a fejlett világ korábban soha nem látott demográfiai fejlődést élt meg. mint a férfiaknak. tüntetéseket szerveztek. 100 . szeretőiket vagy rokonaikat (Madame Roland.) A XIX. egyre többen fogalmazták meg a nők iskoláztatásának fontosságát. a tudományok. és olykor arra is képes. Ebbe a folyamatba illeszkedik a lányok számára alapított iskolák számának növekedése.és kisgyermekkori halálozás számarányának csökkenése és a halálozási ráta stagnálása idézte elő a népesség növekedését a társadalom különböző rétegeiben. hogy a nőknek (családanyáknak) legalább akkora szerepe volt a társadalmi és gazdasági változások megalapozásában. a forradalmi átalakítás felé terelni nagyhatalmú férfi ismerőseiket. az ipar szükségleteinek megfelelően bővült a szakoktatás rendszere. A tömeggyűlések szónokaiként léptek fel. kezdeményeztek (pl. tétel: A nő szerepének változása nők FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a nők szerepében bekövetkezett változásokat a XIX-XX. (Lásd a forráshoz írtakat. majd a nőknek megtiltottak mindennemű politikai tevékenységet. hanem olyan jelenségként kell felfogni. az egészségügy nagyarányú fejlődésének köszönhetően a XIX. az asszonyok menete Versailles-ba) beadványokat szerkesztettek a Nemzetgyűléshez. akik nyíltan igyekeztek befolyásolni. de közéleti szerepüket lassan szerezték viszsza.

A szexuális normák ugyan már kevésbé voltak szigorúak. Ezzel elvitatták tőlük a jogot. De még itt sem volt szó egyenlőségről. de a közvélemény meghatározó része még elutasította. Európában először a zürichi egyetem engedélyezte nőhallgatók beiratkozását. A fiúk számára is kötelező tárgyak mellett a tantervben szerepelt az ének. 1911-ben pedig kémiai Nobel-díjat kapott. az egyesület budapesti felsőbb leányiskolájában. a nadrág hétköznapi viseletként sem számított már kivételesnek. de itt görög nyelvet nem. Erkölcstelennek minősült a nemi felvilágosítás vagy a házasság előtti nemi élet is. 1895-től tanulhattak Magyarországon a nők bölcsészeti. A feminista mozgalmaknak azonban létezett egy jóval békésebb. szociális. Angliában erőszakos eseményekre is sor került: a magukat szüfrazsetteknek nevező úri hölgyek tüntetéseken csaptak össze a kivezényelt rendőrökkel. összegzés A nők számára is – különösen a XIX. hogy a polgári réteghez tartozó férjezett nők dolgozzanak. és az így szerzett sérüléseibe belehalt. a nők jogaiért fellépő egyesületek. orvosi és gyógyszerészeti karokon. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy a társadalom (vagy inkább a férfiak) megítélése szerint látványos. és a nők tömeges munkába állása átalakította a társadalom képét. A feminista aktivisták még ennél erőszakosabb cselekedetektől sem riadtak vissza: egy 1913-as lóversenyen Emily Davison a király lova elé vetette magát. rövidebbek lettek a ruhák. női témákat feldolgozva) íródtak. hasznosnak vélt tevékenységeket végezzenek a nők. század második felétől kezdve és főleg a városokban – jelentősen javultak a tanulási és munkavállalási esélyek. Még 1912-ben is csak három ilyen intézmény működött az országban. Észak-Amerika és Ausztrália felvilágosultabb országaira. a rajz és a kézimunka oktatása is. a politizálásra. A nők fogyasztóként is jelentősen befolyásolni tudták már a média átalakulását.) A XIX. A nyugati társadalmakban – az életszín- 101 . Az Országos Nőképző Egyesület törekvéseinek eredményeképpen. A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány a lányokat is feljogosította a felsőfokú tanulmányok folytatására. A nők választójoga a XIX. hogy beleszóljanak saját társadalmi–politikai helyzetük alakításába. Magyarországon az első hölgy 1896-1900 között végezte el az orvosegyetemet. Az asszonyoknak valami sajátos. A XIX-XX. A világháborúk következtében megváltozott a munkaerőpiaci helyzet. század fordulóján világszerte sorra alakultak a feminista. s bár elismerésük nem volt általános. ezért válhatott a feminista mozgalmak egyik legfontosabb céljává a választójog megszerzése. a lengyel származású francia Marie Sklodowska-Curie asszony 1903-ban fizikai. női szerepekkel jobban összeegyeztethető vonulata is: a jótékonysági. A tudományos életben is megjelentek a nők. sőt a gyújtogatástól sem. század végi könyvek és sajtótermékek között szembetűnően megnőtt azoknak az írásoknak a száma. Tanterve főbb vonásaiban megegyezett a fiúgimnáziumok tantervével. A századfordulós női divat is tükrözte a változásokat: elterjedtek a könnyebb anyagok. eltérő gondolkodásmódot és képességeiket korlátozó természetet tulajdonítottak. illetve nagyvárosaira korlátozódtak. egyházakhoz kapcsolódó női szervezetek működése lehetőséget biztosított arra. munkahelyi előmenetele és közéleti szerepe jóval elmaradt a férfiakétól. A szüfrazsetteket még a kilátásba helyezett börtönbüntetés sem riasztotta vissza a kirakatok betörésétől. a vezető pozíciót betöltő nő még ritkaságszámba ment. század végéig komolyan fel sem merült (a francia forradalom idején akadt kivétel). a családon belüli munkamegosztási elveket. amelyek a nőkről és nőknek (ún. még kevésbé egyenlő feltételekről. A nők fizetése. (Lásd a forráshoz írtakat. Az életmód megváltozása Nyugat-Európában csakúgy.) Lezárás.A dualizmus kori Magyarországon a nők képzésében is új korszak kezdődött. A nyilvános helyen cigarettázó hölgyeknek sem kellett már hangos rendreutasítástól tartaniuk. 1896-ban megnyílt az első leánygimnázium. átgondolásra késztette többek között a hagyományos nemi szerepekről vallott nézeteket. a szoknyák és a frizurák. A leánygimnáziumok létesítése azonban nehézkesen haladt. (Lásd a forráshoz írtakat.) A nők jogaiban bekövetkezett változások Európa. a hagyományos polgári. Őt tekintették a nőmozgalom első mártírjának. mint a dualizmus-kori Magyarországon is jellemzően a városi nők különböző rétegeire volt jellemző. a felelős döntésekre alkalmatlannak tartották őket. latint is csak az ötödik osztálytól kezdve tanítottak.

a tartós fogyasztási cikkek. Az értékesítési problémák miatt a részvények árfolyama megingott. világháború véget vetett a XIX. Clara Zetkin. A New York-i tőzsdén a kereslet egyre nőtt. (Lásd a forráshoz írtakat. Másrészt jelentős változást okozott a hatalmas orosz térség kiesése az áruforgalomból. Az USA rövid lejáratú hiteleket folyósított a háború után a vesztes országoknak. amely csak fokozatosan és kis lépésekben kapcsolódott be ismét a nemzetközi gazdaság rendszerébe. Az amerikai gazdasági helyzet változásai világméretű következményekkel jártak. gazd gazdasági és társadalmi következményei FELADAT: A források és ismeretei alapján ismertesse a nagy gazdasági világválság okait. így a gépkocsik eladása is. felbomlott a birodalom gazdasági egysége. A közép. Az amerikai gazdaságban igen magas szintet ért el a részvényspekuláció. Az USA pozíciója a háborúnak köszönhetően tovább erősödött. ezért az egyes cégek részvényeinek árfolyama sokszorosan meghaladta az adott cég tényleges jövedelmét. a Német Szocialista Párt tagjaként egyik irányítója volt a szocialista nőmozgalomnak. Ő szervezte 1907-ben az első nemzetközi szocialista nőkonferenciát. ill. Ezek magas kamatúak voltak. Az ár mögött nem volt valós érték. mielőtt még teljesen elértéktelenedtek volna. annak látszatát a világháborúban résztvevő országok számára folyósított sokmilliárdos kölcsön. különösen a pénzügy és a kereskedelem terén. s ezért mindenki szabadulni akart az értékpapírjaitól. A konjunktúrát.) A folyamat azonban teljes egészében az Egyesült Államok gazdasági prosperitásától függött. században megalapozott világgazdasági rendszernek. OMM) szétverése is negatív gazdasági következményekkel járt. 1929 első felében még általános derűlátás uralkodott az Egyesült Államokban. viszont az érintett országok viszonylag rövid idő alatt újjáépítették a gazdaságukat.és kelet-európai birodalmak (pl. az újabb határok nehezítették az áru szabad áramlását. az ő javaslatára alapította az 1910-ben Koppenhágában tartott Szocialista Internacionálé a nemzetközi nőnapot. Miután a 102 . hiszen az ország gazdaságának meghatározó szerepe volt. amely előnyöket nyújtott a brit birodalom. világháború megrázkódtatását ki nem heverő és a Dawes-terv megvalósításának módja miatt ingatag világgazdaság volt. 55.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vonal fenntartása érdekében – egyre elterjedtebbé válik a kétkeresős családmodell. folyamatát illetve a megoldására született törekvéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. amely az áruk viszonylag zavartalan cseréjén és az egyre jobban kiépülő világkereskedelmen alapult. s a birodalmi méretekre tervezett iparágakat megfosztották felvevőpiacuktól. (Lásd a forráshoz írtakat) A szocialista mozgalmak is felkarolták a nők egyenjogúságának ügyét. 1929 második felében azonban az USA-ban csökkent az építkezések száma. A gazdasági kapcsolatokat akadályozta a világháború alatt és után bevezetett protekcionista behozatali vámok továbbélése Nagy-Britanniában. a későbbi Brit Nemzetközösség országainak. Kifejtés A válság egyik fő oka az I. tétel: A vilá világválság jelenségei. a hatalmas fogyasztó piac és az értékpapírok árfolyamának megkétszereződése tartotta fenn.

aki a totális háborúra készülő fegyverkezési program és az infrastruktúra kiépítésének segítségével gyakorlatilag megoldotta a munkanélküliséget. helyette természetessé vált az állami beavatkozás: pl. ami miatt a német és osztrák bankok fizetésképtelenek lettek. Megállapította a tisztességes verseny szabályait. (Lásd a forráshoz írtakat. A tőzsde összeomlása és a túltermelési válság egymás hatását erősítették. Kiterjedt minden gazdasági szektorra. s az inflációs gazdaságpolitikának és az állami ellenőrzésnek (minimális és maximális árak meghatározása) köszönhetően stabilizálódott a dollár. (Lásd a forrásokhoz írtakat.és hídépítés. Németországban a válság mélypontján jutott hatalomra Adolf Hitler (1933. ill. Lezárás. brit közgazdász szerint nem igaz. Első intézkedései egyikeként lehetetlenné tette a bankbetétek tömeges kivételét. Válságmegoldó programja a New Deal.). amihez a munkavállalóknak fizetőképes keresőként kellett megjelennie a piacon. ezért meg kellett nyerni a közvéleményt: az USA-ban a rádió segítségével a reformokról közvetített rendszeres. Meghatározta a munkabérek alsó és felső határát. helyi megoldások léteztek. fenn kell tartania a keresletet. „fekete csütörtök”. A válság megoldására új gazdaságpolitikai elmélet született: John Keynes. 1929. hiszen az Egyesült Államokból megszűnt a tőkeexport. Nagy-Britanniában államosítottak. így teremtette meg egy önellátó össztársadalmi nemzetgazdaság létrejöttének a kereteit. 1932 novemberében az USA elnöke a demokrata párti politikus. s a banktörvény kimondta: új bankot csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet nyitni. Sor került a Tennesse folyó völgyének helyreállítása. (Lásd a forráshoz írtakat. célja az egyensúly fenntartása. más területeken (főként a harmadik gazdasági szektorban) viszont új beruházásokat ösztönzött (út-. A Hadtest tagjai egyrészt fogyasztóként jelentek meg (elsősorban élelmiszereket).). és a problémákat megoldja maga a piac „vitalitása” a kereslet-kínálat révén. Létrehozták a mai napig fennálló tőzsde. hogy a nagyarányú munkanélküliség egy természetes állapot. javítóműhelyek. Összességében azonban nem született világméretű válasz a válság kezelésére. másrészt csökkentette a munkanélküliséget. hogy nincs többé visszaút a hagyományos liberális gazdaságpolitikához (az önszabályozó piachoz és a szabad tőkeforgalomhoz). szállást kaptak. A nemzeti ipar és mezőgazdaság helyreállítása érdekében állami beavatkozással visszafogta a kínálatot. meghatározatlan időre megtiltotta az arany kivitelét. Németországban pedig diktatórikus eszközökkel érte el Hitler a céljait. 103 . Franklin Delano Roosevelt lett. világháború után az 1929–33-as gazdasági világválság közvetett és közvetlen hatására a szabadversenyes piacgazdaságot felváltja a szociális piacgazdaság.) Az első megoldási kísérletek kudarca után kiderült. A Birodalmi Munkaszolgálat létrehozásával elsősorban a német lakosság élelmiszerellátást próbálta biztosítani.kínálat felülmúlta a keresletet. az állammonopol-kapitalizmus. autópálya-építés. október 24. Megalapította a Polgári Tartalék Hadtestet: munkanélküli fiatalok jelentkezését várta. hatással volt a politikai berendezkedésre és az emberek szemléletmódjára is. repülőterek. és műszaki szakemberek koordinálásával produktív közmunkát végeztek (pl.) A válság megoldása igen sok lemondással járt. szakmai szakoktatás stb). még ha borul is az éves költségvetés a túlköltekezés és az állami megrendelések miatt.) A válság rövid időn belül láncreakcióhoz hasonlóan átterjedt Európára. az USA-ban. január 30. október 29. (A II. Szerinte szükség esetén az államnak igenis bele kell avatkoznia a gazdasági keretekbe a válság megfékezése érdekében. erdőültetés. ezáltal enyhül a túlzsúfolt piac.) Kimondták. A kapitalizmus új korszaka következett be.és betétfelügyeleti intézményeket. út. sőt az amerikai bankok felmondták az európai hitelintézeteknek nyújtott hiteleket. megszabta az adott szakágban a (belföldre) termelés mennyiségét. „fekete kedd”). leszorította az inflációt. összegzés Az 1929-es válság: komplex válság volt. míg Németországban a nemzetiszocialista eszmék és az erős német állam felépítésének ígéretével. vízerőművek építésére is. pontos beszámolók a meggyőző hazaszeretet és demokráciába vetett hit jelszavaival egészültek ki. csak lokális. akik ingyen étkeztetést. hogy a dollár aranyalaphoz kötöttsége megszűnt. parkosítás stb. csökkentek az árak. Az eladási láz hisztérikussá lett (1929.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli

56. tétel: A nác ideológia és propaganda náci
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a náci ideológia legfőbb elemeit és a terjesztésére használt propaganda eszközeit! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A német szélsőséges csoportok a weimari köztársaság alatt nem jutottak komoly politikai szerephez. Az elégedetlenek főleg a válság által sújtott parasztok, kisvárosi polgárok és a munkanélküliek közül kerültek ki, ezért a mérsékelt középpártok támogatottsága csökkent, és mellettük megerősödött a munkásmozgalom, illetve a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP), azaz a náci párt. Az NSDAP (Nazionalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) 1919-ben alakult meg. A párt célja, hogy gyűjtőhelye legyen a háborús vereség után létrejött rendszerben csalódott embereknek, a társadalom perifériájára került kommunista és kapitalizmus ellenes rétegeknek. A pártnak Hitler is tagja, 1921-től pedig elnöke volt. A párt kezdetben erőszakos úton kísérelte meg a hatalomátvételt. Első nagy akciójuk 1923 novemberében az ún. müncheni sörpuccs volt, amikor foglyul ejtették a bajor tartományi miniszterelnököt. A kísérlet azonban kudarcba fulladt, Hitler és társai börtönbe kerültek (Hitler ekkor kezdte írni a Mein Kampfot). A kudarcból Hitler azt a következtetést vonta le, hogy a hatalmat törvényes, legális úton kell megszereznie, parlamenti mandátumokért kell küzdenie, ezért amikor kiszabadult a börtönből (1925), újjászervezte a pártját és pártja propagandáját. Kifejtés Hitler az egész társadalom támogatását maga mögött szeretné tudni, ezért az 1921-ben kiadott 25 pontból álló program a szociális demagógia eszközeit vonultatta fel. A nagytőkéseknek megígérik az expanziót, azaz a régi gyarmatok visszaszerzésével újra piacokhoz jut Németország, valamint a kommunista mozgalom teljes felszámolását. A középrétegeknek állami támogatást, biztosabb egzisztenciát, a nagytőke korlátozását, valamint a középtulajdonosok védelmét ígérték. Az alsóbb rétegek felé szintén megfogalmazták a nagytőke korlátozását, emellett szociális biztonságot jelentő intézkedéseket ígértek: rögzített árakat és béreket, a munkanélküliség felszámolását, az adósságok kamatainak csökkentését, jobb hitelfelvételi és a parasztságnak új birtokszerzési lehetőségeket. Elutasították a német érdekeket súlyosan sértő versailles-i békeszerződést, és ilyen nagymennyiségű, főleg amerikai tőkének az országba engedését (Dawes-terv 1924-29), ami Németországot az Egyesült Államoktól való gazdasági függésbe sodorta. A német nemzeti múlt elemeit, a germán mítoszokat is felhasználták propagandájukban. Az NSDAP programjában megjelent a fajelmélet (Herrenvolk) és a szociáldarwinizmus is. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) A fajelmélet szerint az uralkodó, árja nép a német, másodrendű a többi germán nép. Szolganépek a szlávok és más kelet-európai népek, a legnagyobb ellenség azonban a kezdetben Németországból kitiltandó, ill. életminőségében korlátozandó, majd kiirtandó zsidóság és a cigányok. Fő céljuk egy fajilag tiszta, homogén Nagynémet Birodalom létrehozása volt. Az élettérelmélet (Lebensraum) azon alapul, hogy Németország túlnépesedik majd a gazdasági fellendülés és a nemzeti jelszavak hatására megnövekvő gyerekvállalás miatt, ezért új területek kellenek majd

104

az ellátás biztosítására. (Jellemzően Kelet-Európa meghódításáról, a térség feletti német jogról szól a program.) A program céljai közé tartozott Európa német nyelvű lakóinak egyesítése, majd következő lépésként egy egész Európára kiterjedő nagynémet birodalom, s végül egy német világbirodalom létrehozása. A pontok egymásnak ellentmondanak, ami abból fakad, hogy minden réteget meg akartak nyerni, ráadásul kezdettől fogva nem is titkolták, hogy bizonyos pontokat (pl. a nem zsidó nagytőke korlátozását) nem akarják végrehajtani. Az NSDAP erősen hierarchikus szervezet lett, ahol a vezér akarata a meghatározó (Führer-elv vagy vezér-elv). (Lásd a forrásokhoz írtakat.) Az 1920-as évek második felében és különösen a nagy gazdasági világválság (1929-1933) kitörésekor a párt tömegagitációba kezdett, Hitler újra a szociáldemagógia eszközével próbálta meggyőzni a tömegeket arról, hogy kizárólagosan ő képviseli a társadalmi igazságosságot és a német nemzeti érdekeket. A kibontakozó világválság a külkapcsolatoknak kiszolgáltatott német gazdaságot érintette a legérzékenyebben. A termelés rohamosan csökkent, ezrével mentek tönkre a kis-és középüzemek, a parasztbirtokok tízezreit árverezték el. A válság mélypontján (1932) a munkanélküliség elérte az 50%-ot. A gazdasági helyzet egyre reménytelenebbé válása nemcsak a politikai egyensúlyt borította fel, hanem a törvényes rendet is. A náci és kommunista pártok fegyveres alakulatai az utcákon csaptak össze vagy igyekeztek tönkretenni az ellenfelek politikai rendezvényeit. (A náci párt fegyveres szervezete az SA volt, ami az 1930-as évek elejére jól szervezett, az egész országot behálózó párthadsereggé vált. Katonai külsőségek hangsúlyozása jellemző rájuk, majd megalakult az SS és a Gestapo.) A világgazdasági válság alatt egyaránt nő a kommunista, a szociáldemokrata valamint a náci párt tömegbázisa, népszerűsége. 1932-ben, a gazdasági világválság mélypontján háromszor is tartottak választásokat, ahol bár a baloldali pártok is egyre nagyobb támogatottsággal szerepeltek, az NSDAP-é volt a legnagyobb részarány. Hitlert 1933. január 30-án nevezte ki Hindenburg Németország kancellárjává. Az NSDAP a válság megoldására tett sikertelen próbálkozásokat követő csalódottságra alapozva ki tudta használni a demokráciába vetett bizalom megingását, és egyre több embert győzött meg arról, hogy a kivezető út az új rend, az erőre és a hatalom tiszteletére épülő társadalom. A sztrájkok megszüntetését, a munkanélküliség felszámolását, a közrend biztosítását ígérték. Hitler meggyőződése volt, hogy a tömeg alkalmatlan arra, hogy magát irányítsa, ezért szerinte szükségszerű a demokrácia bukása. A tömeget ostoba, manipulálható, irányításra szoruló „csordának” tekintette, a náci propaganda is ezekre épült. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) Leggyakrabban használt jelképük a náci zászló, a horogkereszt és a karlendítés “Heil Hitler!” kiáltással. A jelképek tudatos és hatásvadász felhasználásával azt akarták elérni, hogy az emberek azt érezzék, az élet minden területén jelen van a párt és annak vezetője. A propaganda eszközeiről lásd még a képekhez írtakat. Lezárás, összegzés A nácik hatalomra jutásának veszélyét felmérő német körök megdöbbenésüknek adtak hangot Hitler kancellári kinevezése után, mások azonban úgy vélekedtek, hogy ez nem biztos, hogy rossz, mert most nyílt színen kell a náciknak a tarthatatlan politikájukat folytatni, amivel legkésőbb nyolc hónap múlva megbuknak (pl. Thomas Mann). A felhatalmazási törvény jelentette legitimációval és az erőszakszervezetek támogatásával nem egészen egy év alatt kiépült a totális fasiszta diktatúra. A Reichstag felgyújtásának ürügyén (1933. február 27.) Hitler törvényen kívül helyezte a kommunista pártot, június-július folyamán felszámolta a szociáldemokrata pártot, majd a szakszervezeteket, ezt követően az összes ellenzéki pártot betiltotta, és a polgári szabadságjogokat korlátozták.

105

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli

57. tétel: A szt sztálini diktatúra legfőbb jellemzői
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be, hogyan épült ki a bolsevik diktatúra a Szovjetunióban! FELELETVÁZLAT
Bevezetés 1922-ben létrejött a Szovjetunió, a kommunista pártállam. A legfőbb végrehajtó hatalom a Népbiztosok Tanácsa volt, az országgyűlés helyett pedig szovjetkongresszus hozott törvényeket. Népbíróságokat állítottak fel. Lenin 1922-ben súlyosan megbetegedett (agyvérzést kapott), s emiatt időszerűvé váltak az utódlási viták. Sztálin óriási hatalmat kapott azzal, hogy a párt titkára lett, s ezt Lenin nem tartotta helyesnek. Lenin 1924-es halála után a hatalmi harcban végül Sztálin győzedelmeskedett a nagy rivális, Trockij felett. (Lásd a forráshoz írtakat.) Sztálin minden jelentős posztra saját embereit állította, amivel egyrészt saját befolyását biztosította, másrészt igyekezett a hatalomból kiszorítani azokat, akik valamilyen értelemben korlátot jelentettek számára. (Pl. összefogott Zinovjevvel és Kamenyevvel Trockij ellen, majd Buharinnal Zinovjev és Kamenyev ellen, s végül Buharint is kiszorította a döntéshozatalból.) Trockij előbb belső, majd külső emigrációba vonult (Mexikó), végül 1940-ben meggyilkolták. A polgárháború végére (Szovjet)Oroszország gazdasága teljesen szétzilálódott. A gazdaság helyreállításának érdekében a polgárháború idején bevezetett hadikommunizmusról áttértek az új gazdaságpolitikára, a NEP-re. Kifejtés A NEP keretében a fontosabb gazdasági ágazatok állami tulajdonban maradtak (közlekedés, nehézipar, hadipar, bányászat), a parasztok beszolgáltatási kötelezettségeit azonban adó váltotta fel, és ismét engedélyezték – bár korlátok között – a magánkereskedelmet. A magánkereskedelem hatására a társadalom differenciálódni kezdett: a kereskedők és kulákok (tehetős parasztok) közül többen is jelentősebb vagyont szereztek. Ez a differenciálódás, az infláció és az ellátási problémák megosztották a bolsevik párt vezetőségét. (Az alacsony felvásárlási ár miatt a parasztok rejtegették az árujukat, illetve feketén próbálták eladni.) Az 1927-es XV. Pártkongresszuson a problémák felszámolására három egymástól eltérő alternatíva fogalmazódott meg. Buharin szerint a NEP-et minden hibája ellenére folytatni kell, de úgy, hogy magasabb felvásárlási árat meghatározva növeljék a parasztok érdekeltségét, és ellenezte a kollektivizálást is. Buharin úgy érvelt, hogy ha a paraszt többet termel, mert jobb áron tudja eladni, akkor egyrészt így ő is jobban él, másrészt a városok élelmiszerellátása is megoldódna. Ráadásul, ha a paraszt megjelenik vevőként a piacon, akkor keresletet jelentene az ipar számára, ami fellendüléshez vezetne ebben a gazdasági szektorban is. (Az állam pedig progresszív adórendszert vezethetne be.) Trockij szerint viszont Preobrazsenszkij "eredeti szocialista tőkefelhalmozás" elméletét kell megvalósítani. Trockij abból indult ki, hogy a szocializmus nem lehet tartós egyetlenegy országban, ahhoz azonban, hogy győzzön más országokban is (világforradalom) gyors iparosításra lenne szükség. Ehhez azonban a pénzt csak a mezőgazdaságból lehet elvonni, tehát a parasztokat kötelezni kell az alacsony felvásárlási árak megtartásával terményük eladására, továbbá növelni kell az adókat is.

106

a forradalom legendás vezetőit vádolták meg árulással. hiszen ők ellenezték a kollektivizálást. ha minden téren megvalósul a központosítás. Kirovot pedig meggyilkoltatta. általában az ország tömegtájékoztatási eszközei. vagy „az. (Pl. a világgazdasági válság után az SZKP XVII. 1938–39-ben az értelmiség ellen lép fel. akik javarészt még régi bolsevikok voltak. a tisztikar létszáma a felére csökkent. de voltak kivégzések is. minden apró területét az állami irányításnak a párt titkárai. Sztálin úgy gondolta. hogy egy országban akkor is tartós lehet a szocializmus. A gazdaságirányítás tervutasításokkal történt. Továbbá fel kell mérni és ki kell aknázni az eddig kihasználatlan természeti erőforrásokat. ezzel az ország önellátóvá válik a lehető legtöbb ágazatban. ehhez tőkét és munkaerőt a mezőgazdaságból kell elvonni. Ezzel az eseménnyel kezdetét vette a terror egy új szakasza. 1937-ben új réteget szemel ki magának Sztálin: a Vörös Hadsereg tisztikarát. A külső és a belső „ellenségek” felkutatására és megsemmisítéséhez kérték és várták a lakosság együttműködését (megfélemlítés. A kommunista párt az állam fölött állt. s koncepciós. pártkongresszuson Sztálin kapcsán. letartóztatások). Kezdetben a szabotázzsal vádoltak. az oktatási rendszer gerjesztette. Az ekkor elítéltek többsége a GULAG valamelyik táborába került munkaszolgálatra Szibériába. besúgó rendszer. „Az ellenség köztünk van”. kongresszusán Kirovot. vagy szembefordulhat vele.) Ennek a lépésnek katasztrofális következményei lettek a második világháború első éveiben. Sztálinhoz feltétlen hű. aki szembefordult. hogy elinduljon a „nagy tisztogatás”. hogy ki kell irtani mindenkit. Gyakran az önvédelem eszköze volt mások feljelentése. azaz a központi apparátus hozta a rendeleteket. A Kirov gyilkosság azonban alapot adott Sztálinnak arra. Zinovjev. Sztálinnak sikerült a programját 1928-ra elfogadtatni.) Bár a kultusz kialakulásához vezető tisztelet sokakban őszintén is kialakulhatott. (Lásd a forráshoz írtakat. a kultúrpolitika. sok zsidó tudóst végeznek ki. a leningrádi párttitkárt akarta Sztálin helyére megválasztani a többség. hogy végül pontosan hány millió embert tartottak fogva és hányan haltak meg. de abból indult ki. A GULAG táboraiban nem lehet tudni. politikai célokat szolgáló bírósági tárgyalásokon halálra ítélték.) 1934-ben. de több millió ártatlan ember életét is kioltotta a kivégzések során vagy a börtönökben. ám létrejött egy új.) 1929-től (Sztálin 50 éves lett) jelentek meg a személyi kultusz első elemei. Meg kell tehát valósítani a szocialista iparosítást.Sztálin részben átvette Trockij programját. összegzés Sztálin tehát létrehozott egy a gyakorlatban hosszútávon is működőképes kommunista pártállami diktatúrát. Mivel az állam számára a nagyüzemek jobban ellenőrizhetőek. hiszen a feljelentéssel „bizonyította” az illető saját elkötelezettségét a rendszer iránt. Sztálin korlátlan hatalomra tett szert. ami fennállását az igen erős centralizációnak és az NKVD tevékenységének köszönhette. (Az öt marsallból hármat. illetve a főtitkár és a Központi Bizottság határozta meg. A nagy terror után. az ellenünk van” jelszavak a szüntelen éberségre hívták fel a figyelmet. azaz hamis vádakon alapuló. fiatal vezérkar. (Magát a személyi kultusz kifejezést először Hruscsov használta 1956-ban a XX. amelyek gyakran a valóságtól elrugaszkodó elképzelések voltak. amely 1936–39-ben tetőzött. amikor a párt és állam legfőbb vezetőit. Buharin) Több vezető öngyilkosság segítségével „menekült el” a bírósági tárgyalás elöl. Kamenyev. kikényszerítve a népből az áhítatot a vezető iránt. és megindult a kollektivizálás mellett az első ötéves terv is. a tizenhat tábornokból tizennégyet. mint a paraszti kisgazdaságok. majd a kulákok ellen lépnek fel. Lenin idején léptek be a pártba. Lezárás. Korábban a terror általában gazdasági célokhoz kapcsolódott. hogy hatalma tartós legyen. valamint az összes tengernagyot kivégezték. A szavazást végül Sztálin parancsára meghamisították. Mindennek eredményeként Sztálinnak sikerül felszámolnia ellenzékét. 107 . ezért kollektivizálni (államosítani) kell. A mesterségesen gerjesztett hisztérikus légkörben tág tere volt az egyéni bosszúnak és ellenszenvnek is. aki nincs velünk. (Lásd a forrásokhoz írtakat.

A gazdasági világválság azonban felborította a számításokat. majd Belgiummal közösen 1923-ban a Ruhr-vidéket is. felszámolták a munkanélküliséget. Németország. a szociális demagógiával párosuló nacionalizmus Németországban is felerősítette a revans követelését. ill. ezért a nemzetközi kapcsolatokat évekig a volt ellenfelek közötti szembenállás határozta meg. Németországot pedig a nem-teljesítés politika uralta ekkor. ezért az 1932-es Lausanne-ban rendezett konferencián az egyszeri 3 milliárdos fizetésen felüli összegeket eltörölték. revíziót akartak. s így ki tudta fizetni a háborús jóvátételt Franciaországnak és NagyBritanniának. másrészt. hogy Németország a versailles-i béke revíziójára készül. megtagadta a jóvátétel fizetését. ami képes volt a II. Ezért Franciaország 1920-ban elfoglalta Frankfurtot és Darmstadtot. 108 . ami egyrészt erősítette a sztálini vezetés társadalmi bázisát. ám eredményt nem tudtak elérni. 58. hiszen az NSDAP már kezdetektől követelte a német jóvátétel eltörlését. Ezzel egyértelműen jelezte. munkások és parasztok milliói lettek tanárok. az általános közoktatásnak köszönhetően megnőtt a társadalmi mobilitás. Kifejtés A válságban egzisztenciájukat vesztett vagy azt veszélyben látó tömegek radikalizálódtak. Hitler 1933. A Szovjetunió 1939-re ipari nagyhatalommá vált. s megszüntették az ország katonai ellenőrzését is. milyen konfliktusok vezettek a II. világháború kitöréséhez! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. (Franciaországot a grandeur-politika. mérnökök. ahogy tudta. hivatalnokok. hogy Hitler nem tekinti magára nézve kötelezőnek azokat a nemzetközi szankciókat.és hadiipart teremtett. Locarnóban (1925) elfogadták Németország nyugati határait. Ezt a folyamatot látva 1932-ben összehívták a Népszövetség leszerelési konferenciáját. Németország a válság miatt felmondta a jóvátétel fizetését. tétel: A II. halasztotta. v világháború előzményei. aminek jegyében az amerikai kölcsönből helyreállították Németország gazdaságát. Ez a döntés az egyre erősebb és kancellári pozícióra törő Hitlernek igen kedvező volt. másrészt bár a szocialista iparfejlesztés ára iszonyatos volt. ez az ipar már képessé vált egy erős tömeghadsereg ellátására és olyan nehéz. majd 1926-ban Németországot felvették a Nemzetek Szövetségébe.) A megoldást végül az 1924-es Dawes-terv hozta el. kato katonai és politikai fordulópontjai FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. s még ebben az évben – a korabeli diplomáciában teljesen szokatlan módon – kilépett a Népszövetségből.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A sztálini modernizációnak azonban pozitív társadalmi hatásai is voltak. a gazdasági és társadalmi feszültségek okán a vesztes országok újra aktivizálódtak. s így – bár még nem Hitler volt a kancellár a döntés megszületésekor – a közvélemény mégis őhozzá kötötte ezt az eseményt. világháborút lezáró versailles-i béke a németek számára elfogadhatatlan volt. január 30-án lett Németország kancellárja. világháború idején a német támadások megállítására. az expanzív politika újjáéledt. amelyek az agresszívvá váló német külpolitikával szemben megfogalmazódtak.

Hitler el tudta hitetni a nyugatiakkal. de konkrét együttműködésről nem döntöttek. Az abesszin háború következtében azonban egyre inkább Németországhoz közeledett. másrészt viszont azt is. ezért fel akarta újítani az 1893-as francia-orosz(szovjet) együttműködést. (Lásd a forráshoz írtakat. valamint létrehozzák a német légierőt és a haditengerészetet is felfejlesztik. Ellenállásba nem ütközött. hogy az ún. Nagy-Britannia és Franciaország diplomáciai tiltakozáson kívül nem lépett fel komolyabban a német külpolitika ellen. ukrán és orosz földön az „élettér” (Lebensraum) megszerzése. de Hitler még a szavazás előtt. illetve a nagyhatalmak egymás közötti titkos tárgyalásai. 3 millió német élt. Valójában a politikai érdekszférákat osztották fel e paktumban. marseille-i merénylet) után azonban ezek a célok nem valósultak meg. így ez a terület német fennhatóság alá került. Ezt az elképzelést támogatta Nagy-Britannia is. akkor Nagy-Britannia. Lezárás. amihez 1937-ben Olaszország is csatlakozott.) Amikor 1934-ben Hitler nyilvánosan bejelentette. Schuschnigg osztrák kancellár népszavazást írt ki a kérdésről. A német fenyegetésre először Franciaország reagált. együttműködést írt elő mindkét országnak támadó háború esetére is. és rögzíteni akarta Németország keleti határait egy ún. hogy a vidék megszerzéséért háborúra is képes. 1938 szeptemberében ült össze Münchenben a Chamberlain brit miniszterelnök által kezdeményezett konferencia. összegzés 1939 tavaszán megkezdődtek a nagyhatalmak és a németek. s tárgyalásokat kellett kezdenie lengyel és magyar szomszédjaival azok területi igényeiről (lásd első bécsi döntés). s a lépést nemzetközileg is elfogadták.) 1935-ben a Saar-vidéki népszavazáson a helyi lakosság többsége Németország mellett döntött. Barthou halála (1934. és intenzív fegyverkezési programba kezdtek. Távolabbi célként megfogalmazták. Acélpaktum már katonai szövetséget jelentett. ám a szerződések nem születtek meg.) 1936-ban Németország és Japán is szövetséget kötött. 1938-ban Hitler fokozta a nyomást Ausztriára az Anschluss érdekében. Az 1939 májusában Németország és Olaszország között létrejött ún. aminek értelmében Csehszlovákiának át kellett adnia német többségű területeit. keleti-Locarnó szerződésben.) Szeptember 29-én aláírták a müncheni egyezményt.Az NSDAP már az 1920-as években egyértelműen megfogalmazta külpolitikai céljait: versailles-i békeszerződés érvénytelenítése. hogy a versailles-i béke megszegésével 600 ezerre emelik a német hadsereg létszámát. A Szudéta-vidéken kb. Ezután Hitler bejelentette az általános hadkötelezettség bevezetését. Franciaország és Olaszország összehívta a stresai konferenciát (1935). Németország felfegyverzése. hogy nem engedhető meg a német expanziós politika. a Birodalmon kívüli németek egy államban való egyesítése (Herrenvolk). (Lásd a forráshoz írtakat. (Lásd a forráshoz írtakat. ám ez végül semmit sem ért. Ezután a francia külpolitika megváltozott. 109 . amelyek a kölcsönös bizalmatlanság jegyében folytak. valamint lengyel. „Harmadik Birodalom” Európa egészét uralma alá akarja vonni. ez volt a szovjetellenes Antikomintern paktum. A rendezés után létrejött „maradék” Csehszlovákiának az aláíró nagyhatalmak garanciát ígértek. hogy nincsenek további követelései. hiszen közvetlenül is veszélyeztetve érezte magát. amelyek ezen államok háborútól való távoltartását szolgálták volna. március 12-13-án megszállta az országot.) Mussolini kezdetben gyanakodva figyelte Hitler politikáját. elutasította az Anschlusst is. (Lásd a forráshoz írtakat. s rá akarták bírni őket. Barthou külügyminiszter úgy gondolta. (Lásd a forráshoz írtakat. és 1935-től az engedékenységi politikát folytatták a németekkel szemben. 1936-ban a locarnói szerződést megszegve a német csapatok bevonultak a Rajna-vidéken lévő demilitarizált övezetbe. Áprilisban német-brit és németfrancia tárgyalások kezdődtek. hiszen Hitler 1939. március 15-én következmények nélkül megszállhatta Prágát és létrehozta a Cseh-Morva Protektorátust. hogy kelet felé terjeszkedjenek.

1921-től pedig elnöke volt. az erőre és a hatalom tiszteletére épülő társadalom. A megnemtámadási szerződés mindkét félnek igen fontos. amit az árja faj. a járványok és az őrök brutalitása révén).) Kifejtés Hitler egész Európára kiterjedő uralmat tervezett. augusztus 23-án létrejön a tíz évre szóló német-szovjet megnemtámadási szerződés. valamint megjelölte a németség legfőbb ellenségeit. január 30-án Hitler lett Németország kancellárja. hogy gyűjtőhelye legyen a háborús vereség után létrejött rendszerben csalódott embereknek. Jehova tanúi vallás tagjai stb. A párt célja. Elképzelései szerint a Birodalmat segédállamok veszik majd körül. Ezzel megkezdődik a második világháború. Hitler újra a szociáldemagógia eszközével próbálta meggyőzni a tömegeket arról. Sztálin szerette volna a feleket megnyerni azon elképzelésének. cigányok) és társadalmi csoportokat (értelmi fogyatékosok. 250 milliós német nép irányít. ám ezt a nyugati hatalmak elutasították. a társadalom perifériájára került kommunista és kapitalizmus ellenes rétegeknek.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Ezután az oroszok tárgyaltak a britekkel és a franciákkal. 110 . hogy a kivezető út az új rend. (Lásd a forráshoz írtakat. szlávok). meghatározta a szolganépek körét is (pl. hogy kizárólagosan ő képviseli a társadalmi igazságosságot és a német nemzeti érdekeket. Az NSDAP a válság megoldására tett sikertelen próbálkozásokat követő csalódottságra alapozva ki tudta használni a demokráciába vetett bizalom megingását. A németek hivatalos célja Danzig megszerzése és a Kelet. társadalmi és gazdasági jelenségeket. 1939. tétel: A holokauszt ho FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be azokat az ideológiai.jén 04:45-kor indul meg. és egyre több embert győzött meg arról. Az NSDAP programjában kezdettől fogva megjelent az antiszemitizmussal összekapcsolódó fajelmélet (Herrenvolk) és a szociáldarwinizmus is.) A Lengyelország elleni totális támadás végül is 1939. amelyek a náci Németországban a holokauszthoz vezettek! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az NSDAP (Nazionalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) 1919-ben alakult meg. szeptember 1. (Lásd a forráshoz írtakat. A pártnak Hitler is tagja. és a Szovjetunió is jobban szeretné nagyobb konfliktus nélkül elérni céljait. 59. a kiirtandó népeket (zsidók. Az 1920-as évek második felében és különösen a nagy gazdasági világválság (1929-1933) kitörésekor a párt tömegagitációba kezdett.) A megvalósítás eszköze a koncentrációs tábor lett. a kb. Ezek után a lengyelek a britekkel és a franciák kötöttek egy kölcsönös segítségnyújtási egyezményt. hogy egy német-szovjet konfliktus esetén a szovjetek átvonulhassanak Lengyelországon. mert Németország nem akar kétfrontos háborúba keveredni. antiszociális elemek. homoszexuálisok. A német-szovjet tárgyalások végül eredményre vezettek. mert sem a gettók (az éhínség. 1933.Poroszországgal való egyesülés. sem a tömeges kivégzések nem érték el a céljukat.

Einsatzgruppe-k tevékenykedtek. ahová nem jogi úton. a kommunisták és a szociáldemokraták számára. Az állam által is támogatott erőszak egyik példája 1938. vagyonuk elvétele. vád nélkül zárták ide az állambiztonsági szempontból veszélyesnek ítélt politikai ellenzéket vagy kisebbségi csoportokat.) A koncentrációs tábor (Konzentrationslager) elnevezés kegyetlenebb és még inkább büntető jellegű tábort takar. 1944-ben naponta 200 ezer fő halt meg így. kristályéjszaka volt. (Internálótáborok több helyen is működtek. A németek a britektől vették át az elnevezést. de „csak” 1941-ig folytatódott a begyűjtésük és kivégzésük. (Ez idő alatt 70 ezer. a munkára valamiért alkalmatlannak ítélteket azonnal. amelyeknek a feladata a gyors és tömeges kivégzés volt. ekkor még a politikai ellenfelek. polgári bűncselekmény miatt kerülnek a foglyok. a többieket a kegyetlen munka és az éhezés. Belzec. Reinhard Heydrich vezetésével ezen a konferencián hangolták össze a zsidókérdés „végleges megoldásának” feladatait. Hitler kancellári kinevezése után gyakorlatilag azonnal létrehozták az első koncentrációs táborokat. 1942-ben nyíltak meg a speciális táborok először Lengyelországban. mint a társadalom számára „felesleges” embert. november 9-én az ún. azaz genocídiummá. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Kulmhof volt. majd a holttesteket elégették. kialakításáról. majd 1942-től alkalmazták tömeges megsemmisítésre. üzemekben dolgoztatták a foglyokat (pl. 1941-1942-ben a lengyel területeken kezdték meg az európai zsidóság szisztematikus megsemmisítését. betegség következményeképp vittek a gázkamrákba. hogy a nem harcoló búr lakosság így elzárva ne nyújthasson támogatást az angolok ellen harcoló búroknak. Mauthausenben és Buchenwaldban). (Fizikai bántalmazás.A táborok eredetileg internálótáborok voltak. Mengele kísérletei). s ezek a kivégzőosztagok közel másfél millió embert öltek meg. Buchenwaldban és Dachauban pedig orvosi kísérleteket is folytattak a foglyokon (pl. döntöttek a zsidó nép teljes kiirtásáról. 1933-tól kezdődött Németországban a zsidók bántalmazása. 111 . pl.) 1939 októberétől az elmebetegeken ún. Zuhanyozóhelyiségnek álcázott gázkamrákat építettek. 1942 januárjában. melyeket dízelmotorokkal termelt szénmonoxiddal árasztottak el. 1934-től már az SS felügyelte a táborokat. Ehhez egyrészt az 1935. a környezetükben működő vagy odatelepített gyárakban. „eutanáziaprogramot” hajtottak végre. A Szovjetunió megtámadása után vált az Endlösüng igazi népirtássá. és főként az egyházak nyomására Hitler leállította azt. az USA-ban a bevándorlók ellen. egyelőre átfogó terv nélkül. (1962-ben végezték ki népirtás vádjával). A leghírhedtebb: Auschwitz-Birkenau. s az SA önkényeskedő brutalitása helyett szisztematikus terrort alkalmaztak. a Szovjetunióban a GULAG. más adatok szerint 93 ezer szellemi fogyatékost öltek meg. hanem rendelet vagy katonai parancs alapján. Treblinka. Németországban 1933 tavaszán. A Ciklon-B gázt először Auschwitzban próbálták ki orosz hadifoglyokon (1941 ősze).) Egyes koncentrációs táborokat a háború alatt megsemmisítő táborként működtettek. emigrációba kényszerítése. s mint eszközt az angol-búr háború (1899-1902) idején alkalmazták. Majdanek. kimerítő munkavégzés. évi nürnbergi törvények adtak jogi alapot. A kivégzésnek ez a módja teljesen személytelen. Himmlert a keleti fronton tett látogatása során (1941) megrázta és elgondolkodtatta a kivégzés kegyetlensége és a német katonákra gyakorolt hatása. ezért „humánusabb” kivégzési módszer kidolgozására adott utasítást. mert kitudódott. elégtelen táplálkozás és szállás stb. az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítéséről. kipufogógázt vezettek vissza a zárt teherautókba. Sobibor. Az Endlösung fő vezetője Adolf Eichman lett.) 1938-tól s különösen a háború idején az SS már kifejezetten gazdasági célzattal aknázta ki a koncentrációs táborok lakóinak munkaerejét. (Az első tömeges elgázosításra Nyugat-Lengyelországban Chelmnóban került sor.) A szisztematikus rendszert végül a wannsee-i konferencián dolgozták ki. Először ún. Itt és így gázosították el a Magyarországról deportált zsidókat is. másrészt a hivatalosan is antiszemita állami propaganda miatt senkit sem büntettek esetleges egyéni „túlkapásért”.

a szervezet működését! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1919 és 1945 között működő Népszövetség utódszervezeteként jött létre a II. szerencsétlenség”). és kb. amerikai indiánok. a korábban állatok szállítására használt vagonokba sokszor 100 embert is zsúfoltak embertelen körülmények között. A történelemben a népirtás nem volt egyedi jelenség (pl. 200 ezer romát öltek meg a zsidókhoz hasonló módon. A holokauszt által érintett országok 9. Az adott korszak vezetői nem igazán akarták tudomásul venni. hiszen a vonatok közlekedéséhez. volt csoportos kedvezmény. az emberi maradványokból pl. (A cinizmust mutatja. Az Egyesült Nemzetek kifejezés F. a sztálini rendszer is alkalmazta. hogy a németek számára megkönnyítse. A népirtás nem csak a zsidókat érintette. 60%). és ehhez modern tömegpusztító eljárásokat. Auschwitz-jegyzőkönyv. A japán hadifogolytáborokban a foglyok mintegy negyede. világháború után. De a tömeges kivégzésekben és a koncentrációs táborokban meghalt kb.8 millió embert gyilkoltak meg (kb. 60. D. a nők haját párnába tették bélésnek. hadifogoly is.6-5. szappan. vonatokon történt. nemtől függetlenül) csupán származása miatt. A zsidóság kiirtására tett kísérlet elnevezésére két szó használatos. ill. Az USA-ban 117 ezer japánt zártak koncentrációs táborba a háború idején. csomagjait. A második világháború alatt nyilvánvalóvá vált. hogy egy egész népet akartak kiirtani (kortól. Az aranyfogakat kitépték a halottakból. hogy a vonatjegyeket az áldozatokkal kifizettették. A holttesteket meggyalázták. A megaláztatásoknak. 1941 augusztusában az Atlanti Charta (Churchill és Roosevelt nyilatkozata). egész népeket deportáltak. szemüvegeit újrahasznosították. művégtagjait. Holokauszt (görögül „égő áldozat”) vagy Soá (héberül „katasztrófa. cigányság kiirtása is cél volt. 1 millió szerb és kb. ezt Porrajmosnak nevezik. a kényszermunkára hurcolt foglyoknak pedig a 90%-a halt meg. Lezárás. hanem megsemmisítendő állatnak tekintsék. lámpaernyő készült. a szervezet angol nevéből. január 1-jén az Egye- 112 . a United Nations-ból ered az UN rövidítés. majd 1942. ingusokat.) Az elhunytak ruháit. 1915-ben az örmények elleni török atrocitások). összegzés 1944 áprilisában két szlovák fogoly megszökött Auschwitzból. ráadásul a népirtás végrehajtásában nemcsak az SS vett részt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A deportálás. krími tatárokat a németekkel való kollaborálás megtörténte vagy lehetősége ürügyén. kb. modern szervezési elveket és ipari technikát alkalmaztak. hogy a különböző országok között a korábbinál összehangoltabb nemzetközi együttműködésre lesz szükség egy újabb háború megelőzése érdekében. az ő vallomásukat tartalmazza az ún. a gyárak működtetéséhez civilekre is szükség volt. A holokauszt egyedi voltát azonban az jelenti. áldozataikat ne embernek. a mocsoknak. így a csecseneket. az éheztetésnek az volt a funkciója. tétel: Az ENSZ létrejötte és működése Az EN FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be az ENSZ kialakulásának előzményeit. 4 év alatt ingyenes volt az út.7 milliós zsidó lakosságából 5. Roosevelt amerikai elnöktől származik. táborokba szállítás (transzport). Magyar rövidítése ENSZ. pl. ruhafogas. 3 millió lengyel polgári személy. 4 millió szovjet polgári személy.

Az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. de a szervezeten belül a központi szerep a Biztonsági Tanácsé. február 4-én ismét találkozott Churchill. Az USA és Nagy-Britannia kezdeményezésére a Szovjetunióval együtt a három szövetséges nagyhatalom a moszkvai külügyminiszteri értekezleten (1943. A nagyhatalmi együttműködést azonban ekkor már beárnyékolták a háború utáni rendezés egyéb kérdései: a szövetségesek jelenléte és a befolyási övezetek kialakítása. Egy szupranacionális (nemzetek fölötti) szervezet megalakításáról és annak fő feladatairól tehát először a teheráni konferencián (1943. Franciaország.) A végül San Franciscóban aláírt ENSZ-alapokmány 1945. ellenőrzése elsősorban Nagy-Britannia és a Szovjetunió érdekütközését hozták. a nemzetek közötti egyenjogúság. Jugoszláviában. Kína. a baráti kapcsolatok fejlesztése. akkor fegyveres erő felhasználásával nem járó szankciókat. (Minden nagyhatalom vétózott már az alapítás óta eltelt időszakban. A Közgyűlés (General Assembly) a legfőbb tanácskozó testület. Kifejtés 1944 augusztusában Washington közelében (Dumbarton Oaks) ült össze az Egyesült Nemzetek Szervezetét előkészítő tanácskozás. Szovjetunió). E főként szovjet kívánságra elfogadott rendelkezés hosszú időre megbénította az ENSZ munkáját a hidegháború idején. Nagy-Britannia. november) esett szó államvezetői szinten. Az ENSZ működését alapvetően három intézmény biztosítja: a Közgyűlés. a Biztonsági Tanács (BT). április-június). akkor már fegyveres erő felhasználásával járó műveleteket is elrendelhet. az önrendelkezési jog és a szabadságjogok tiszteletben tartása.) Az alapokmányban felsorolt egyetemes érvényű alapelvek a nemzetközi együttműködés alaptételeivé váltak. amely ismételten és lényegre törően foglalta össze az államok közötti kapcsolatokat szabályozó legfontosabb tíz alapelvet. gazdasági blokád). Kasmírban. Ezeket egészítette ki a helsinki záróokmány (1975). és a Titkárság. Ha ez is hatástalan. Cipruson kialakuló konfliktusok rendezése idején. Nagy-Britannia. Roosevelt és Sztálin a Krím-félszigeten levő Jaltában.) A háború alatti nagyhatalmi konferenciák folytatásaként 1945. Megállapodtak abban. amelynek során az Egyesült Államok. pl.) 113 . amelyek hadüzenetet intéztek a második világháború során Németország. hogy alkalmazkodjanak az ideiglenes rendszabályokhoz. Kenyában. a Szovjetunió valamint Kína képviselői kidolgozták az ENSZ alapokmányát.sült Nemzetek Nyilatkozata (vagy más néven a Washingtoni Nyilatkozat) is deklarálta ennek szükségességét. A „három nagy” megegyezett a létrehozandó Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) működési alapelveiben. Az alapító tagok közé tartoztak (51 győztes állam) azok az államok. ahol állandó tagként vesz részt a munkában az öt nagyhatalom (USA. illetve létrehozta az egyezményokmány betartását vizsgáló Emberi Jogok Bizottságát is. Ezenkívül létrehozták a Biztonsági Tanácsot. (Lásd a forráshoz írtakat. Szudánban. A Biztonsági Tanács (Security Council) az Alapokmány értelmében elsődlegesen felelős a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. (Lásd a forráshoz írtakat. amelyeknek vétójoguk van. október) – egyeztetett egy nemzetközi szervezet létrehozásában. illetve az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya egyrészt deklarálta az emberi jogokat.) A béke veszélyeztetése esetén a BT háromféle megoldás közül választhat: először felhívhatja az érdekelt feleket. hogy az ENSZ legfelsőbb fóruma a tagállamok közgyűlése. illetve Japán ellen. október 24-én lépett hatályba (ez az ENSZ napja). valamint a Közgyűlés által megalkotott ajánlásokhoz. és nemzetközi konferenciát hívott össze San Franciscóba az ENSZ alapokmányának elfogadására (1945. (A kéksisakosok szerepet vállaltak az 1948-as arab-izraeli háború után. a Biztonsági Tanács szavazati rendjében. Olaszország. rendszabályokat vezethet be (pl. azaz a Biztonsági Tanács csak az 5 nagyhatalom igenlő szavazatával hozhat határozatot. (Lásd a százalékos megosztásról és a nagyhatalmak érdekérvényesítéséről a forrásokhoz írtakat. de konkrét szervezeti elképzelések még nem merültek fel. ha ez nem eredményes. Az ENSZ Alapokmányának fő célkitűzése a béke és a biztonság fenntartása.

és az ez irányú együttműködés előmozdítása. a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatban nem mindig váltotta/váltja be a hozzá fűzött reményeket. Vietnám. Jalta. a harmadik világbeli IMF politikát is erős kritika érte. 114 . valamint a háborús konfliktusok békés. ő a szervezet legfőbb igazgatási tisztségviselője. Moszkva. Az ENSZ Genfi Hivatala a leszerelés és az emberi jogok fóruma. A hidegháború első tíz évében a tagfelvétel körül minden egyes esetben komoly politikai harc bontakozott ki. A potsdami konferencián azonban a Jaltán is érezhető bizalmatlanság felerősödött. Kuba) okait. illetve 1973-ban a két német állam (az NDK és NSZK) egyidejű belépésével jelentősen megnőtt a szervezet taglétszáma. Az ENSZ Bécsi Hivatala többek között a nemzetközi kábítószer-ellenőrzés. Lezárás.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A Titkárság (Secretariat) a főtitkárból és tisztviselői karból áll. 61. politikai jellegű feladat. december 14-én történt meg. amely nélkülözhetetlen garanciája a világ békéjének. Szuez. délszláv háborúk). A főtitkárnak nagyon jelentős feladata van. szeptember 11-ei merénylet után azonban a fejlődő országok területén zajló konfliktusokban az ENSZ közvetítő és ellenőrző szerepe megkerülhetetlenné vált. (FAO. Potsdam). Az ENSZ Nairobi Hivatala elsődlegesen a környezeti kérdésekkel foglalkozik. Magyarország belépése – 15 másik országgal együtt – 1955. de a főtitkári funkció mindenekelőtt diplomáciai. tétel: Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején Nem FELADAT: A források és saját ismeretei alapján vázolja fel a hidegháború időszakában kibontakozó Európán kívüli nemzetközi konfliktusok (Korea. hogy a 20. század végén szerepe megkérdőjeleződött. megbomlott a korábban tapasztalható összhang a felek között. összegzés A szervezet elsődleges céljával. bírósági tárgyaláson történő rendezésére hívatott. hogy a meghozott döntések végrehajtását nehéz és nem mindig célravezető kikényszeríteni. A 2001. a bűnmegelőzés és büntetőjog területén illetékes. Franciaország és a Szovjetunió a második világháború alatt különféle konferenciákon vesznek részt (Teherán. Az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséggel bír ez az ENSZ-szervezet (lásd pl. Nagy-Britannia. Bécsben és Nairobiban. Ennek egyik legfőbb oka az. A Bíróság előtt csak államok lehetnek a peres felek. Az ENSZ további feladatai közé tartozik a nemzetközi gazdasági. sokan nem tartották elég hatékonynak. A Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice – ICJ) az államok között kialakult jogviták. így mára valóban az egész világot átfogó szervezetté vált. E téren teljesítménye vitathatatlanul pozitív. koordinálása. WHO) Úgy tűnt. a tagállamok pedig féltve őrzik nemzetközi jogi értelemben is szinte érinthetetlen szuverenitásukat. 1960-ban 16 afrikai tagállam és Ciprus felvételével. összetevőit és hatásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A világ vezető hatalmai: az Egyesült Államok. amelyeken az aktuális katonai és politikai teendőket egyeztetik. szociális és humanitárius feladatok megoldása. Az ENSZ a New Yorkban található központján kívül jelentős hivatalokat tart fenn Genfben.

hogy a Szovjetunió az általa megszállt országokban a szovjet típusú politikai rendszer létrehozását támogatja. Az USA mellé katonai és politikai szempontból fölzárkózott a Szovjetunió is. 1955-ben (Varsói Szerződés) a katonai tömbök is kialakultak. A Truman-doktrínát az 1950-es években a „felszabadítási” és a „fellazítási” politika váltotta föl Nixon elnök külügyminiszteréhez. NagyBritanniát nem érték ekkora veszteségek. A hidegháború időszakában a két szuperhatalom között fegyverkezési verseny folyt.ráadásul a konferencia második napján az Egyesült Államok sikeres kísérleti atomrobbantást hajtott végre. Mindkét doktrína a saját életformáját tartotta magasabb rendűnek. 115 . Németország gazdasága megsemmisült. politikai és gazdasági háborút folytatnak a befolyási övezetek biztosítására. 1969-ben azonban az amerikai Armstrong lépett elsőként a Holdra. Sztálin azonban háborús uszításnak minősítette Churchill mondatait. demokratikus táborra.) 1948-ra a Kominform segítségével a keleti blokkban megtörtént a kommunista hatalomátvétel. politikai terrorral igyekeztek befolyásukat biztosítani. és még túl kellett tennie magát gyarmatbirodalma jelentős részének elvesztésén is. Az USA kezdeti előnye 1949-ig tartott. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió vált tehát a két legnagyobb hatalommá. Szembe kell szállni a burzsoá ideológiai befolyással (pl. 1961-ben szovjet ember jutott fel elsőként a világűrbe (Jurij Gagarin). hogy a szovjetek zsarnoki uralmat építenek ki Európa keleti felében. Dulleshoz kapcsolódóan. mivel a „feltartóztatási politika” csak részben valósult meg. március 5-én Churchill fultoni beszédében felhívta a közvélemény figyelmét arra. műszaki és ideológiai zár) osztja ketté nyugati (demokratikus) és keleti (kommunista) tömbre. genetika. hogy a világot a szabad. Truman ezért meghirdette a feltartóztatás politikáját: elfogadták. a diplomáciai viszony a legkritikusabb helyzetekben sem szakadt meg. politikai. De Gaulle is egyetértett a mondandójával. a többiek jóval elmaradtak tőlük. A hidegháborús időszak háborúiban a konfliktusok egyik résztvevője mögé az egyik. ill. pszichológia. 1948-ra a két világrend gazdasági elszigetelődése is végbement (Marshall-terv. október): a világ valóban két táborra oszlik: az imperialistákra (kizsákmányoló. hidegháború: befagyasztják a nemzetközi kapcsolatokat. és ezért mindent meg kell tenni a terjesztéséért. 1947-re egyértelművé vált az elkülönülés és a konfrontálódás. másik szereplője mögé a másik szuperhatalom állt. Eszerint. Az akkor épp semmilyen kormányzati pozíciót sem birtokló Churchill előzetesen egyeztette beszédét Trumannal is. Hruscsov már elkerülhetőnek tartotta a harmadik világháborút. ekkorra lett kész a szovjet atombomba. de megálljt kívántak parancsolni a további terjeszkedésnek. A két szuperhatalom több évtizedes szembenállása nem vezetett közvetlen katonai összecsapáshoz. a béketáborra. 1947). de gyarmatbirodalma szintén felbomlóban volt. ami arról szól. de utódja. gyarmatosító. amelyet „győzelemre ítélt a történelem”. Ezután következett a hidrogénbomba. demokratikus nemzetek és a totalitáriánus rendszerek ellentéte osztja meg. művészetek terén a „szocialista realizmus” meghirdetése). A Szovjetunióban Sztálin halála nem okozott túl nagy változást. valamint ideológiai. 1949-ben (NATO). ezért beszélünk a világháború után a kétpólusú világ kialakulásáról. A második világháború után egy nagyhatalmi átrendeződés figyelhető meg. atomkorszakról. szükséges a Közel-Keleten és Vietnámban a katonai „fölszabadítás”. ráadásul négy megszállási övezetre volt osztva. szuperhatalommá. Kifejtés 1946. Ez az ún. de gazdaságilag messze elmarad tőle. és hogy a kontinenst (Stettintől Triesztig húzódó) „vasfüggöny” (katonai. emellett pedig tisztogatással. agresszor) és az imperialistaellenes. kibernetika. ill. gazdasági és katonai támogatást nyújtottak. majd 1957-ben először a Szovjetunió lőtt fel mesterséges tárgyat (Szputnyik nevű műholdat) Föld körüli pályára. szociológia betiltása. (Tito kiközösítése és a titoista perek sorozata. kiterjesztésére. Franciaország szintén meggyengült a háború idején. 1949-től a Szovjetunió is atomhatalommá vált. illetve más országokban a politikai eszközökkel történő „föllazítás”. A szovjet választ Zsdanov fogalmazta meg (1947. ami a konkrét katonai célon túl (Japán kapitulációra késztetése) erődemonstrációként hatott. 1947 márciusában Truman nyilvánosságra hozta doktrínáját.

Az 1960-as évekre világossá vált. A világ számára mindeközben egyfajta biztosítékot jelentett. hogy bármilyen kevéssé jelentős országban a kommunisták kerüljenek hatalomra. (Föld alatti robbantások továbbra is lehetségesek. a kettéosztottság a mai napig fennáll. kelet-közép-európai és balkáni területekben érdekelt. Az USA vezetése úgy vélte. Vietnámot azonban egy ideiglenes demarkációs vonal osztotta ketté.) Az ázsiai térség mellett a Közel-Keleten is megnőtt a szovjet befolyás. mert fönnáll annak is a veszélye. másrészt pedig atomháborúban mindegy hogy ki győz. amelyen a négy nagyhatalom a béketárgyalások után először ült tárgyalóasztalhoz. Izrael ellenfeleit (Irak. összegzés A hidegháború „klasszikus”. (Lásd a forráshoz írtakat. nem engedhetik meg. „forró drót”-ot létesítettek a „véletlen” atomháború kockázatának csökkentésére. A szuezi válságról lásd a forráshoz írtakat.) Az egyezményt továbbfejlesztették 1968-ban (ún. atomsorompó szerződés). hogy egy esetleges téves riasztás miatt atomháború tör ki. igaz. (1963-1975). Szíria) támogatta. mert a radioaktív égéstermék és por miatt beállhat a „nukleáris tél”. Franciaország és Kína is nukleáris hatalom lett. A hidegháború legsúlyosabb konfliktusa a karibi válság lett. az északiak kommunista. ahogy a szomszédos Kambodzsában és Laoszban is. hogy az USA-t már nem védi az óceánpajzs. tárgyalási készségük nőtt. majd az ún. Az Egyesült Államok érdekterületei: a csendes-óceáni térség. A két országnak természetesen érdeke minél nagyobb területet a befolyása alá hajtani. a felek szembenállása csökkent. 1965-től azonban már fegyveres erők térségbe küldésével is. amelynek értelmében betiltották a kísérleti bombázásokat mind a légkörben. mert az 1960-as években Nagy-Britannia. „kis hidegháború” (1979-1985) idején újra elmélyültek a konfliktusok. s ezután kivonulva a térségből elismerték az itteni népek önrendelkezési jogát. a fegyverkezési verseny azonban tovább folytatódott. s a két országrész egyesülésével 1975-ben kommunisták kerülnek hatalomra.) Lezárás. hogy a két szuperhatalom birtokában lévő több ezer nukleáris robbanófej új stratégiát követel: egyrészt azért. 116 . A vietnami háború 1946-ban a gyarmati státusz megszüntetése miatt tört ki. s ez az egész emberiség pusztulását vonja maga után. A franciák Dien Bien Phunál döntő vereséget szenvedtek (1954). hogy egy kommunista ország műszaki területen képes előnyt szerezni a fejlettebbnek tartott Nyugattal szemben. eredmény nélkül. mind a víz alatt. mert olyan váratlan volt. A Szovjetunió pedig elsősorban távol-keleti. A két Vietnám között kirobbanó háborúba avatkozott bele az USA a déliek oldalán kezdetben tanácsadók küldésével. ugyanis ezzel az egymást ledöntő dominókhoz hasonló hatalomátvételre kerül sor a környező országokban is (lásd a forráshoz írtakat). Az enyhülés egyik fontos jele volt 1955-ben a genfi csúcs.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az USA-ban „Szputnyik sokk”-ról beszéltek. A háború az északiak győzelmével zárul. 1949 októberében kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. 1963-ban szintén a kubai válság hatására aláírták az atomcsend egyezményt. rövidebb enyhülési szakaszokkal tördelt korszakát (1947-1962) az átmeneti és nem kiegyensúlyozott enyhülés korszaka követette. A koreai háború kitöréséről lásd a forráshoz írtakat. ami kommunista vezetésű államként veszélyt jelentett az amerikai törekvésekre. míg a déliek az USA támogatásával egy Nyugat-barát rendszer kiépítésébe kezdtek. Kiderült. Az egymás közötti tárgyalások azonban innentől kezdve rendszeresebbé váltak. (Lásd a forrásokhoz írtakat. amire azért is szükség volt. Nyugat-Európa és Latin-Amerika. hogy 1963-ban a két szuperhatalom főhadiszállásai között állandó összeköttetést ún. 1953 júliusában kötött fegyverszünetet a két Korea Panmindzsonban.

a felszínen „testvéri együttműködésről” volt szó. A kommunista rendszer alapvonásai nem változtak. azaz a korlátozott szuverenitás elvéről. A szovjet gazdaság nem bírta el a terheket. de az emberek a korábbiakhoz képest önállóbban irányíthatták életüket. Ezekben az államokban megtörtént a sztálinizmus „adaptálása”. A nyugati sajtó az 1968-as prágai forradalom leverése kapcsán kezdett írni az ún. A peresztrojka. Az 1980-as évekre már súlyos gazdasági válság bontakozott ki a szocialista tömbön belül: az olajválságból következő eladósodás. A létező szocializmus. azaz a nyíltság. a proletárdiktatúrák megvalósítása. ezért az ún. a kommunista párt irányításával hajtják azt végre. Ehhez hozzájárult. 1956 júniusában Poznanban. ám ugyanakkor hiánygazdaság jött létre. a sztálini rendszer ellen azonban több esetben is felkelés tört ki a tábor különböző államaiban. tétel: Rendszerváltás Kelet-Közép-Európában Rend FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a Gorbacsov nevéhez kapcsolt változások okait és céljait. Gorbacsov megpróbálta fokozatosan és lassan érvényesíteni a piaci normákat az országban.) Gorbacsovval „csúcsról jövő forradalom” valósult meg.) 117 . a népi demokráciák. elítélve a Brezsnyev alatti pangást. kis hidegháború véget ért. Magyarország. akkor kisebbíteni jelentőségét és veszélyét. majd októberben Magyarországon csaptak össze a felkelők és a szovjet alakulatok. új cselekvési programot jelentett be. valamint ezek hatását Kelet-Közép-Európában! FELELETVÁZLAT Bevezetés A II. az 1970-es években ez a növekedés már elmaradt a nyugati társadalmakétól. azaz átalakítás néven közismert gorbacsovi reformprogram összetevője volt a „glasznoszty”. ami a korlátozások feloldását jelentette az általános üzleti és politikai tevékenység terén. Brezsnyev-doktrínáról. Csehszlovákia. 54 évesen Sztálin óta ő a legfiatalabb e poszton. Bulgária) szovjetbarát kormányok alakultak (1946-1949). hogy alapvető gazdasági szerkezetváltásra is szükség van. majd amikor ez lehetetlenné vált. a hatalmi érdekrendszer átalakítását ígérte.) A Szovjetunió alulmaradt a fegyverkezési versenyben. (Lásd a forráshoz írtakat.62. a szovjet beavatkozás pedig nem agressziónak. de változtatásra késztették a szovjet vezetőket. gazdasági és politikai számvetést. Mihail Gorbacsov 1985 márciusában lett az SZKP Központi Bizottságának a főtitkára. Beszédében Gorbacsov radikális gazdasági reformokat. A glasznoszty korlátai is hamar egyértelművé váltak: a csernobili atomreaktor robbanását először igyekeztek eltitkolni. hogy a KGST-n belüli együttműködés sem hozta meg a várt eredményeket: pazarló. a valóságban azonban a tagállamok egymással versengő nehézipart építettek ki. (Lásd a forráshoz írtakat. Kifejtés Míg az 1960-as években a szocialista országok látványos gazdasági növekedést produkáltak. a leszerelési tárgyalások és az afganisztáni kivonulás (1989) a szuperhatalmi státusz végét jelezte. hanem önvédelemnek minősül. Románia. Az első jelentősebb felkelés 1953-ban Kelet-Berlinből indult. (Lásd a forráshoz írtakat. A kelet-német felkelésnek szerepe volt a későbbi szovjetellenes megmozdulásokban is. ha békésen. A lengyel és magyar események elbuktak. Lengyelország. világháború végén szovjet befolyás alá került országokban (későbbi NDK. a nyugaton eladhatatlan áruk előállítása és a gabonahiány azt jelezték. Eszerint a szocialista tömb országai akkor sem választhatják meg saját útjukat.

majd demokratikus tulajdonreformként emlegették. A kezdeti reményt kiábrándultság váltotta fel. a lakosság többsége nem érzékelt sem több és jobb árut. A Szovjetunió 1991. 1989 júniusában Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és Helmut Kohl német kancellár nyilatkozatban rögzítette. a jogállami elemek megjelenése) felszínre hozta a rendszer gyengéit. miként a világrendszerhez kapcsolni. Ennek eredményeként 1989 augusztusában felállt a szovjet tömb első nem kommunista vezetésű kormánya. a hatalmas sztrájkhullám alapjaiban rázta meg az egyébként is válság felé sodródó országot. s az abból kiteljesedő Szolidaritás Szakszervezet követelései azonban nemcsak a gazdaságot. mivel a palackból kiszabadított szellem megfékezésére nem volt. ami akkor az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását. A demokratizálás (a nagyobb nyilvánosság. A szocialista-kommunista rendszerek összeomlása más-más úton játszódott le a különböző szocialista országokban. Amikor Gorbacsov meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. sem hatékonyabb gazdaságot. 1981 decemberében a szükségállapot bevezetése vetett véget. A közel másfél évig tartó hatalmi harcnak. először szocialista államtalanításként. Lengyelországban a szocialista pártvezetés a szükségállapot alatt reformokat vezetett be. a nyitást. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. A politikai és jogi lépések is új vonalat mutattak: a kommunista országok közül elsőként Lengyelországnak lett alkotmánybírósága és emberjogi ombudsmanja. Gorbacsov tudta: a régi gazdasági rendszer nem tartható.és sajtószabadság növekedése. A Gdanskban megalakult sztrájkbizottság. augusztusi elvetélt moszkvai puccskísérlet felgyorsította a feltartóztathatatlan bomlást. mert az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. hogy a népek és az államok szabadon határozzák meg sorsukat. de az újról – a jelszavakon túl – nem volt igazán elképzelése. Az ellenzéki politizálás Lengyelországban addig sosem látott mérteket öltött az 1980-as években. 1989-90-ben elkezdődött a szovjet csapatok kivonása is. Gorbacsov ezzel nyíltan visszavonta a Brezsnyev-doktrínát. a Szolidaritás vezérét. amelyek (a baltiak kivételével) laza. Lech Wałesát pedig 1990-ben köztársasági elnökké választották. a kapitalizmus. más szóval a „nyitást”. Lengyelország gazdasági válsága az 1980-81-es nagy sztrájkok idején is egyértelmű volt. de nem is lehetett képes.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Nem tisztázódott. s kapcsolataikat szuverén módon alakítják. de saját népe ellene fordult. A magánosítást nem nevezték nevén. ám ez csak azért következhetett be. A peresztrojkából megindítójának szándéka ellenére rendszerváltás lett. A jogi és politikai változásokat nem követte az 1990-es években az életviszonyok javulása. a szólás. 1987 februárjára a szovjetNDK viszony alaposan megromlott. A szegénységgel összefüggésben nőtt a bűnözés. a gazdaság decentralizálását és a népek önrendelkezési jogát elismerő gorbacsovi irányvonal mély egyetértésre talált az NSZK-ban. december 21-én gyakorlatilag megszűnt. Gorbacsov népszerűsége ugyan Nyugaton töretlen maradt. engedélyezték például a nyugati tőkéjű vegyes vállalatokat. és ha igen. hanem a politikai szervezeti rendszert is érintették. amelynek helyébe októberben az ún. az NDK vezetése azonban megosztott volt az új szovjet irányvonal kapcsán. s az ellenzékiség fenntartásában jelentős szerepet játszott a szamizdatirodalom és a katolikus egyház is. (Lásd a forráshoz írtakat. sejtette közeli széthullását. Gorbacsov nem avatkozott be a keleti blokk országaiban 1989-ben bekövetkező megmozdulásokba. hogy a szocialista gazdaságot lehet-e. ellentmondásait. az egyén felszabadítását. 25-én Gorbacsov lemondott szovjet elnöki posztjáról. gazdaságilag pedig azt. a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének helyébe szuverén szövetségi és nemzetállamok léptek. nehézkességét. ám egy új rendnek még körvonalai sem mutatkoztak. A rendszerváltás politikailag azt jelentette. mely nemsokára tárgyalásokat kezdett az állampárttal. Sinatra-doktrína lépett (a népszerű My Way dalból levezetett „saját út” lehetősége).) 1985 márciusa után a demokratizálást. Az 1991. az állami kontroll gyengülése miatt pedig a korrupció. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. 1989 elejére az állami tulajdon társadalmasításának elvont programjától eljutottak a Világbank és az IMF által ajánlott privatizációig. konföderatív jellegű szövetségbe tömörültek. 118 . 1988 után újra legalizálták a Szolidaritást. 1989-re a szovjet rendszer reformjának gorbacsovi modellje is válságba jutott.

Mivel a szocialista tábor több országában elkezdődött a politikai átalakulás. amikor 1989. hogy ilyen eszközökkel már nem él. május 7-i helyhatósági választásokon. köztük a nemzetiségi kérdés (pl. Észtország. november 9-én megnyitották a berlini fal határátkelőit. A politikai válság új méreteket öltött az 1989.A közelgő válságra azonban az NDK-ban is számos jel utalt. Lengyelország. 63. összegzés A 80-as években válságba kerülő szocializmust a gorbacsovi reformok sem tudták megmenteni. társadalmi és etnikai hatásai Trian FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a trianoni béke jellemző vonásait! Térjen ki a béke magyarországi fogadtatásának kérdésére is! 119 . A függetlenedő államok többsége azonnal közelíteni kezdett az Európai Unióhoz és nyolcan közülük – Szlovénia. Mind a Szovjetunió köré szervezett és egybefüggő nemzetközi diktatúra rendszereként összetartott nemzetközi szocializmus. a szolgáltatás folyamatos romlása. Amikor a keletnémet külügyminiszter Moszkvában a Varsói Szerződés tagállamainak összehívásával igyekezett elérni Magyarország „megregulázását”. A vezetés kezdetben – a korábbi reflexek alapján – elnyomta az ellenzéket. Ekkortól merült fel nyíltan a német újraegyesítés lehetősége. de csak a Szovjetunió hozzájárulásával. mind a Szovjetunión belüli szocialista birodalom darabjaira esett. de ezzel megágyaztak a korrupciónak is. demokratikus kormány megalakulását szabta. A rendszerváltást segítette az európai integráció és a felgyorsuló globalizáció is. Lettország és Litvánia – 2004-ben tagországgá váltak. Csehszlovákia és Jugoszlávia). a belpolitikai feszültséget enyhítendő engedélyezte a rendszer bírálóinak NSZK-ba való távozását. A nagyobb városokban kitörő utcai megmozdulások eredményeképp szimbolikus esemény volt. Csehszlovákián és Lengyelországon keresztül az NSZK-ba irányuló menekülthullám volt (határnyitás). tétel: Trianon gazdasági. Az 1989. a környezeti problémák és az áremelések miatt nőtt a belső elégedetlenség. Magyarország. az NDK vezetése elszigetelődött. Az egyesítés menetéről lásd a forráshoz írtakat. a növekvő gazdasági gondok. nyári-őszi hónapok legfontosabb eseménye a Magyarországon. A piacgazdaság kialakítása értelmében nagyszabású privatizációs folyamatok indultak meg. ennek feltételéül azonban egy legitim. A rendszerváltás és gazdasági átalakulás mindenütt gazdasági visszaeséssel. Egyidejűleg határozottan kimondta. Csehország. ahol csalásokkal próbálta meg az állampárt megtartani a hatalmat. tömeges munkanélküliséggel járt együtt. Szlovákia. Kohl nyugatnémet kancellár segítséget ígért az NDK gazdasági nehézségeinek megoldására. Lezárás. Nőtt a szegénység és a társadalmi különbségek. Korábban tabuként kezelt problémák kerültek felszínre. A politikai átalakulást nehezítette a demokratikus hagyományok hiánya. hogy az NSZK végcélja az egyesítés. A változásoknak azonban az NDK vezetése sem tudta útját állni. Európában nem mindenhol fogadták kitörő lelkesedéssel az újraegyesítés ötletét: London és Párizs a német újraegyesítéstől az európai rendszert látta veszélyeztetve. Gorbacsov figyelmeztette.

században is. A konferencia általános célja a nagyhatalmi törekvések egyeztetése volt. a francia hegemónia biztosítására törekedtek Közép-Európában. ezért Franciaország érdekei mentén az új. jelentések. Az USA érdekei alapvetően mások voltak. az ország védelem nélkül maradt. Bethlen István) már 1920 januárjában kiutazott Párizsba. amit elsősorban a nagyhatalmi érdekek befolyásoltak. Béketervek közül kettő kapott nagyobb nyilvánosságot: az egyik a Lenin által képviselt azonnali és igazságos (annexió nélküli) béke.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés Már 1917-ben felmerült a világháborút lezáró béke jellege és tartalma. ezért támogatta Közép-Európában egy olyan középhatalom fenntartását. baráti „ütközőállamok” szövetségét hozzák létre. Wilson a béke garantálására javasolta a Népszövetség felállítását. mint alkalomadtán a megerősödő Németország egyeduralmi törekvéseinek is ellent tud állni – a nagyhatalmak reményei szerint. január 18-án nyitották meg ünnepélyes keretek között Versailles-ban. a csehszlovák csapatok a Felvidéket vonták ellenőrzésük alá. A békekonferencia céljai közé tartozott a háború alatti területi ígéretek valóra váltása. valamint igyekeztek lezárni a vitákat az etnikailag kevert területek és hatalmi konfliktusok kérdésében. történeti. A konferencia munkáját irányító testület a Tízek Tanácsa mellett 58 bizottság végezte a részletes munkákat: az előkészítések. A szerbek a Délvidéken lecserélték a közigazgatást. közlekedési és gazdasági érvekkel bebizonyítsák a történelmi Magyarország és a Kárpát-medence feloszthatatlanságát. hogy sikerül visszaállítani a háború alatt megingott hatalmi egyensúlyt. tengerhajózás szabadsága) és nagyhatalmi státuszát igyekezett biztosítani. 1918 januárjában kidolgozott ún. az úgynevezett „egészségügyi” övezet. a nemzeti elv érvényesítésének. amely kiindulópontja lehet a Monarchia „újraélesztésének”. s mivel Károlyi Mihály elrendelte a magyar hadsereg feloszlatását. azaz akkor aktuálisan Szovjet-Oroszország elszigetelését. valamint a gazdaság. a kereskedelem szabadságát. A franciák Németország visszaszorítására. azaz a bizottságok nem a békefeltételek megállapítását végezték először. Mivel az Antant már a háború alatt jelentős területeket ígért Olaszországnak. A wilsoni pontok többek között deklarálták a fegyverkezés csökkentésének. hogy a győztesek területi igényei hogyan teljesíthetők.) 120 . de szélesebb nyilvánosságot kapott a Wilson amerikai elnök által képviselt. majd ezután tértek rá a békefeltételek megvitatására. Szerbiának és Romániának a támogatásért cserébe. Teleki Pál. hiszen az európai hatalmi villongások nem érintették. Nagy-Britannia bízott abban. augusztus 1-jei bukása után az antant határozott tiltakozása ellenére nemcsak Budapestre vonultak be. s 1919. a titkos diplomácia megszüntetésének szükségességét. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a Tükörteremben. A belgrádi konvencióban a demarkációs vonal kijelölte a magyar állam déli határát. hanem megvizsgálták. tisztességes béke (Wilson 14 pontja). A „cordon sanitaire”. Mivel erre az OMM nem lehetett alkalmas. elsősorban saját gazdasági előretörését (nyitott kapuk. Románia 1918. A magyar békedelegáció (Apponyi Albert. ami a világ elsőszámú hatalmává tette még a 19. geográfiai. ami erre képes. független Lengyelországot. hanem a Dunántúl egy részére is ezzel is nyomatékosítva területi igényüket. hiszen szétdarabolásáról más a háború alatt döntés született a nemzetiségeknek tett területi ígéretekben. A konferencián 27 állam képviselte magát. ezért a szomszédos országok a háború befejeztével el is kezdték a területeket magukhoz csatolni. s egyben – a német gyarmatok egy részének megszerzésével – konszolidálni tudja a Brit Birodalmat. Ausztria-Magyarország népei részére önálló fejlődési lehetőséget. amely a szovjet-orosz bolsevik veszélynek éppúgy. Majd a Magyar Tanácsköztársaság 1919. Kifejtés A békekonferenciát 1919. Mivel Nagy-Britannia mindenképp biztosítani akarta a kontinens hatalmi erőegyensúlyát. április végéig a Tiszáig jutottak. határmódosító tervezetek készítését. november végén támadásba lendült Magyarország ellen. de a vesztesek nem vehettek részt a tárgyalásokon. Magyarországgal kapcsolatban pedig mindenképp meg akarták akadályozni a Habsburg restaurációt. a demarkációs vonalig megszállták a területet. hogy etnikai.

így a Kelet-Közép-Európában fellángoló nacionalizmusokat a győztesek nem fékezték kellőképpen. vasérc) maradtak a határokon kívül. hogy Németországot ne alázzák meg túlságosan. A revíziót hirdető szervezetek nagy támogatást élveztek. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) A környező országok erős fegyverkezése miatt külön-külön is erősebbé váltak. Kárpátalja. propaganda versek születtek.1920. és a tőke szabad áramlása. november 15-én fogadta el. hogy Magyarország hadi potenciálját olyan szintre süllyesszék. a vízi kereskedelem jelentős útvonalai kerültek a szomszédos országokhoz. hogy komolyabb veszélyt már többé ne jelentsen. hiszen az egész Kárpátok vonulata (Felvidék. Pécs-Szeged). a vasérc pedig csehszlovák területeken rekedt. és 1921. ill. század fordulóján a világ egyik legerősebb hatalmává vált. Az aláíró országok kötelezték magukat arra. Az etnikai elvet – bár a wilsoni pontok között szerepelt – a határok meghúzásánál végül nem vették figyelembe. december). július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. Wilson elnök a népek önrendelkezési jogára hivatkozva nem írta alá a Magyarországgal a békét. ami egyik oldalon jelentős sérelmeket okozott Németországban. Magyarország végül 1921-ben kötött különbékét az Egyesült Államokkal. ezeket azonban nemigen tartották be. az alföldek jelentős része (pl. mert bár összes környező település az elszakadás mellett szavazott. a békeszerződést a magyar társadalom súlyos igazságtalanságként fogta fel. akkor Sopron túlnyomó többségének döntése határozta meg a szavazás végső kimenetelét. ahol a szén magyar területeken. mint Magyarország. Bánság. tc. Megszűnt az egységes piac. Végül az ellentétes érdekek miatt kompromisszumos béke született. ami – főként a vasút esetén – a megmaradt területek összeköttetését is megnehezítette. így a város Magyarország része maradt. Az új béke évszázados gazdasági határokat szakított szét. Kisalföld északi része. A katonai intézkedések fő célja volt. az annexiómentes békekötést valló a Szovjetunió sem volt hajlandó aláírni. Sopron azért nyerte el a „civitas fidelissima” címet (1921. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. 121 . június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. összegzés Az amerikai küldöttség még a békekonferencia alatt elhagyta Párizst. hogy a lakosságnak biztosítják a teljes jogi egyenlőséget.) A versailles-i békerendszert már születése pillanatában rengeteg kritika érte. Burgenland) külföldre került. hogy ne legyen alapja a revanspolitikának. másik oldalon viszont nem gyengítette le annyira. Németország a XIX-XX. köztük Magyarországra is. fa. másrészt viszont Nagy-Britannia meg akarta előzni Franciaország túlzott megerősödését is. és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja annak revíziója volt. nyersanyagforrások (szén. világháború többi vesztes országára.). A nemzetgyűlés 1920.) Egyes vitás területeknél népszavazás kiírását írták elő. megszüntette (pl. (Lásd a forráshoz írtakat. az áru. Lezárás. Egyrészt azért. Pl. (Az „imperialista rablóbékét”. amely katonai fenyegetéssel is élt pl. 1920-21-ben létrejött a kisantant. szakadt meg. a vasúthálózat. mert olyan belső ellentmondást hordozott. A béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. mint Borsod. Németországhoz hasonlóan Magyarországon is igen nagy lélektani hatása volt Trianonnak. amit a vesztes világháború után a franciák oly mértékig le akartak gyengíteni. Bácska. Erdély) a bányákkal együtt. Az amerikai és a brit vezetők azonban arra törekedtek. a királypuccsok idején. így a feldolgozásra szakosodott magyar városok maradtak nyersanyag nélkül. hogy újra megerősödve ne jelentsen megint háborús veszélyt. A békediktátum határozatai ellenében megfogalmazott revíziós törekvésekben pedig Németország támaszkodhatott az I. a munkaerő-. kisebbségvédelmi törvények is születtek. hogy az alkalmatlan legyen bármilyen katonai visszavágásra. A békekonferencián ún. ami miatt nem hozhatott megoldást a nagyhatalmak közötti feszültségekre. a reggeleket – nem csak az iskolákban – Magyarország „feltámadásáért” könyörgő imákkal kezdték. Kettészakítottak olyan ipari egységeket.

Az elcsatolt területek lakosságának 30. (Lásd a forráshoz írtakat. mert az adóalanyok nem siettek fizetni. a munkaerő-. a korábbi 33%-ára csökkent. 3. ami – főként a vasút esetén – a megmaradt területek összeköttetését is megnehezítette. a vasúthálózat.2 millió főről 7.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 64. mint Borsod. tc. Lakossága 18. Pécs. Partium). Kisalföld északi része. Ekkor vált Magyarország korabeli szóhasználattal „vízfejű csecsemővé”. Nagyvárad. Az elszabaduló inflációt 1920-1921 között először Hegedűs Lóránt. Debrecen. hiszen Budapest potenciálja 20 millió emberre volt méretezve. só) maradtak a határokon kívül. A nemzetgyűlés 1920. megszüntette (pl. az egész Kárpátok vonulata (Felvidék. így a feldolgozásra szakosodott magyar városok maradtak nyersanyag nélkül. a vízi kereskedelem jelentős útvonalai kerültek a szomszédos országokhoz. a Teleki-kormány pénzügyminisztere próbálta megállítani. A trianoni békeszerződés szerint Magyarország Horvátország nélkül számított területe 283 ezer négyzetkilométerről (Horvátországgal együtt 325 ezer) 93 ezer négyzetkilométerre. fejlődőképes városok váltak vonzáskörzet nélküli. pl. A Hegedűs-féle reform sikertelen volt.). A gondokat növelte.2 millió fő volt magyar. ezért leállíttatta a bankóprést. mind közlekedését. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. ahol a szén magyar területeken. így viszont az állam nem tudott miből fizetni. s nem egyszer olyan területeken.2 százaléka. az alföldek jelentős része (pl. Szeged. Pécs-Szeged). A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. kb. tehát a gazdaság messze állt attól. mind a közigazgatását. Bánság. Az új határok meghúzása után korábban regionális gazdasági centrum szerepét betöltő. vagyonadót vezetett be. Kis túlzással szinte az egész ország Budapest vonzáskörzetévé vált a trianoni béke után. nyersanyagforrások (szén. november 15-én fogadta el. Bácska. tétel: Trianon gazdasági.) Megszűnt az egységes piac. Az új béke évszázados gazdasági határokat szakított szét. Vajdaság. jelentéktelen határvárossá. A háború. Célja az államháztartás egyensúlyának megteremtése volt. a vasérc pedig csehszlovák területeken rekedt. mind a feldolgozó iparát. ahol a határ mentén homogén magyar településtömbben éltek (Csehszlovákia. Burgenland) külföldre került. társadalmi és etnikai hatásai Trian FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a magyar gazdaság ipari és mezőgazdasági szektorában megfigyelhető alapvető változásokat a Bethlen-korszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1920. hogy megvalósítsa a profilváltást. ami miatt zálogjogként a legfontosabb jövedelmeket lefoglalta a Jóvátételi Bizottság. (Lásd a forráshoz írtakat. Kifejtés A béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét.) 122 . vasérc. malomipar). az inflációból hiperinfláció lett. hiszen sokszor a Monarchiára méretezett kapacitások kihasználatlanul maradtak (pl. hogy Magyarországot vesztes államként jóvátétel fizetésére kötelezték. A gyakorlatban azonban nem vált be. az áru. pl. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. Kettészakítottak olyan ipari egységeket. fa. ami az iparcikkekre is vonatkozott. az azt követő forradalmak. mind nagyságát tekintve. a román megszállás és a tartós blokád a területvesztéssel (trianoni béke) együtt rendkívüli visszaesést eredményezett a magyar gazdaságban. a korábbi 43 %-ára csökkent. és a tőke szabad áramlása. Kárpátalja. Erdély) a bányákkal együtt. és 1921.6 millióra.

Lezárás. hogy 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe. átlagosan 1. más része ún. összegzés A magyar külpolitika egyik jelentős sikerének bizonyult. másrészt pedig az ország kitört a vesztesekre rótt elszigeteltségből. %-át használták fel. ami azonban – megfogalmazója eredetei szándékaival szemben – nem változatta meg a birtokstruktúrát: Nagyatádi Szabó István (kisgazda földművelésügyi miniszter) sorozatos kompromisszumokra kényszerült. külföldről próbáltak meg kölcsönt kérni.) A népszövetségi kölcsön fedezete részben a cukoradó. 700 ezer katasztrális holdat) több mint 400 ezer igényjogosult között osztottak ki. megmaradt a falusi munkanélküliség. (Lásd a forrásokhoz írtakat. aranyfedezete volt. független pénzintézet. részben vámok bevezetése. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. valamint a só és dohányjövedék. A népszövetségi kölcsön tehát a várakozásokat felülmúlóan sikeresnek tűnt. hogy igen drágán kapta meg az ország. ezért pénzügyi stabilizációt kellett végrehajtani.16 millió katasztrális holdnyi területéből a földreform végrehajtásához 1 millió 120 ezer katasztrális holdat vettek igénybe. 1924-ben megállt a korona romlása. Ezek egy része ún. de a gazdaság tartósabb egyensúlyának biztosítására új pénz bevezetésére volna szükség. törpebirtokos és kisparaszt volt. felvásárlás) útján szerzett meg az állam. Jelentős összegeket fordítottak a turizmus fejlesztésére is.) A földreform eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. hogy csökkent a reálbér és az adó is. majd 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint önálló. de jelentős szerepet kaptak a hazai nagytőkések is. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. Ebből 171. (Lásd a forráshoz írtakat. iskola. akit rendkívül széles jogkörrel láttak el (a bizalmatlanság megnyilvánulása Magyarországgal szemben): gazdasági és pénzpolitikai kérdésekben az országgyűlési végzést is felülbírálhatta. ami belpolitikai feszültséget okozott. ami gazdasági dezorganizációhoz vezet. Leáll a tőkeképződés és a hitelnyújtás és a súlyos infláció miatt az ország gazdasága kiszolgáltatottá válik a külföldi valutáknak. Az inflációt sikerült megállítani. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában.7 katasztrális holdnyi. Kölcsönből történt meg a Bálhidai-erőmű építése Budapesten és Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása is.A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. azonban bizalmat ébresztett a magántőkében is. ill. A stabilizációs kísérlet azonban önerőből nem lehet sikeres. január 1-től törvényes fizetési eszköz. hasznos célra fordított kölcsön: pl. 948. a győztes és semleges országok egyaránt hiteleztek.5 ezer katasztrális holdat vásárlás útján. (Lásd a forráshoz írtakat. úthálózat.5. mert a nagybirtokos érdekek egyre erősebben érvényesültek a kormányban. Az igénybe vett terület legnagyobb részét (kb. Végül az ország 16.) Magyarországon is megindult tehát a külföldi kölcsönök felvétele. termelésbővítő kölcsön. Ez tette lehetővé egyrészt a gazdasági konszolidációt megalapozó kölcsönt. mérsékelt gazdasági fellendülés indulhatott meg. valamint a korábbi hitelek törlesztése is könnyebb (ha nem valorizálták). Népszövetségi főbiztos érkezett Magyarországra. igaz. 5 ezer katasztrális holdat pedig vagyonváltság és megváltás (kártalanítás. A pénzügyi stabilitás biztosítására létrejön a Magyar Királyi Állami Jegyintézet. 1925-ben született törvény az új pénz. (Lásd a forráshoz írtakat.) A legnagyobb tőkés beruházó és megrendelő az állam lett. 123 . hogy a reálbércsökkentés olyan mértékű. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. ( Ráadásul a részvénypiacon a külföldi tőke komoly pozíciókat szerezhet. a pengő bevezetéséről. a hiperinfláció miatt a lakosság elégedetlensége nőtt. hogy a fogyasztás drasztikusan visszaesik.) Hátránya viszont. kórház fejlesztése és bővítése. Az 1921 és 1931 között miniszterelnöki feladatot ellátó Bethlen István 1921 és 1924 között tudatosan alkalmazta a gazdaság újraindítása érdekében az inflációt. A földhözjuttatottak többsége (kb. ezért a nagybirtokrendszer. Az inflációs politikai azonban nem tartható sokáig. Az inflációs gazdaságpolitikának tagadhatatlanul volt előnye pl. 1927. Az ipari konszolidáció eredményeiről lásd a forrásokhoz írtakat.

tétel: Az el Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be. az azt követő forradalmak. ami miatt az évtized végére a legeladósodottabb ország lett Európában. még az OMM örökségeként.) A háború. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. Fellépett a forradalmak végén és után megerősödő jobboldali radikalizmus és tiszti különítményesek ellen éppúgy.) A trianoni béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. mint a kommunisták ellen. IV. Ez a tény és ennek káros következményei. sem ellátásuk nem volt megoldott. november 15-én fogadta el. társadalmi és kulturális tekintetben! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1920. A revíziós propaganda valamint a szomszédos államokban is erős nacionalizmus a külkereskedelmet lehetetlenné tette. Mivel a továbbtanulók arányát a „népfajok és nemzetiségek” országos arányszáma és a „nemzethűség és erkölcsi megbízhatóság” alapján szabták meg. mert Ausztriában akkorra már nemcsak a Habsburg-házat detronizálták. ellenkező esetben támadást helyeztek kilátásba. és 1921.) A két puccsot a kormányzóhoz hű erők leverték. majd csak a világválság bekövetkeztével válnak sokak számára egyértelművé. hiszen a Monarchiára méretezett kapacitások kihasználatlanul maradtak. amivel igyekezett az egyetemeken csökkenteni az értelmiségi túlképzést és álláshoz juttatni az elcsatolt területekről Magyarországra menekülő értelmiséget. tc. Teleki elfogadtatta a numerust clausust (1920). kísérelte meg. a magyar mezőgazdasági termékeknek pedig piacot kellett keresni. Károly volt magyar király 1921 folyamán kétszer próbálta meg visszaszerezni hatalmát Magyarországon. az áru. Az I. miként valósult meg a bethleni konszolidáció politikai. Az 1920-as években tekintélyes kölcsönfelvétel jellemezte az országot. 65. (Lásd a forráshoz írtakat. Károly egyébként azért is a magyar trón visszafoglalását. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. Kifejtés Gróf Teleki Pál kormányalakításával (1920. megszűnt az egységes piac. a vasúthálózat. A legfontosabb partnerek Ausztria és Csehszlovákia voltak. április) kezdetét vette az ellenforradalmi rendszer konszolidációja. és a tőke szabad áramlása. A nemzetgyűlés 1920. IV.). Jelentős társadalmi feszültséget hordozott az utódállamokból érkező menekültek problémája. hanem a köztársasági államformát is törvénybe iktatták. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. ezért az intézkedés a forradalmak után felerősödő antiszemita hangulat kielégítését is szolgálta. világháború végén szétesett Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója. 124 . gazdasági. Az új politikai elit a világháború és az azt követő baloldali forradalmak után a keresztény-nemzeti értékrendet követ. július-1921. Károly száműzetésben halt meg. se elhelyezésük.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A külkapcsolatok átalakulása már csak azért is elengedhetetlen volt az ország számára. (Lásd a forráshoz írtakat. a román megszállás és a tartós blokád a területvesztéssel (trianoni béke) együtt rendkívüli visszaesést eredményezett a magyar gazdaságban. (IV. a munkaerő-. A volt Osztrák-Magyar Monarchia önállóvá lett államai – Magyarország szomszédai – azonban a magyar legitimista erők további mozgolódásai miatt követelték a trónfosztást. mert jelentős importra szorult.

ami belpolitikai feszültséget okozott.A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. 1924-ben megállt a korona romlása. de a gazdaság tartósabb egyensúlyának biztosítására új pénz bevezetésére volna szükség. A földhözjuttatottak többsége (kb. a Szociáldemokrata Párt képviselője. A magyar külpolitika egyik jelentős sikerének bizonyult. akit rendkívül széles jogkörrel láttak el (a bizalmatlanság megnyilvánulása Magyarországgal szemben): gazdasági és pénzpolitikai kérdésekben az országgyűlési végzést is felülbírálhatta. a hiperinfláció miatt a lakosság elégedetlensége nőtt. Az igénybe vett terület legnagyobb részét (kb. január 1-től a pengő lett a törvényes fizetési eszköz. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. mind a bel. igaz.5%-át használták fel. A revíziós törekvések azonban áthatották mind a kül-. A konszolidáció gróf Bethlen István idején is folytatódott.7 katasztrális holdnyi. Németországhoz hasonlóan Magyarországon is igen nagy lélektani hatása volt Trianonnak. Ez tette lehetővé egyrészt a gazdasági konszolidációt megalapozó kölcsönt. A kormánypárt parlamenti többségét az 1922-es választójogi rendelettel biztosította. A Bethlen-Peyer paktumot 1921. hogy a szociáldemokrata mozgalmat a rendszer megszilárdításának szolgálatába állítsa. A tárgyalásokat a kormány kezdeményezte azzal a céllal. amit kormánypárttá formált Egységes Párt néven. más része ún. december 22-én írta alá Bethlen István miniszterelnök és Peyer Károly. 1927. jelentős összegeket fordítottak a turizmus fejlesztésére is. hogy igen drágán kapta meg az ország. Az elszabaduló inflációt 1920-1921 között először Hegedűs Lóránt. azonban bizalmat ébresztett a magántőkében is. a győztes és semleges országok egyaránt hiteleztek. s a szélsőjobboldal képviselőit is igyekezett a kormánypártból kiszorítani (pl. majd 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint önálló. A pénzügyi stabilitás biztosítására létrejön a Magyar Királyi Állami Jegyintézet. Az új miniszterelnök igyekezett megegyezni a legerősebb ellenzéki párttal. sőt ekkor nyert erőteljes lendületet. Ezek egy része ún. A stabilizációs kísérlet azonban önerőből nem lehet sikeres. úthálózat. Magyarországon többpártrendszer volt. Az egymást követő politikai fordulatok után mind a gazdaságban. ill. hogy 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe. termelésbővítő kölcsön. A népszövetségi kölcsön tehát a várakozásokat felülmúlóan sikeresnek tűnt. mérsékelt gazdasági fellendülés indulhatott meg. a Teleki-kormány pénzügyminisztere próbálta megállítani. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. A szélsőbaloldallal és a szélsőjobboldallal szemben azonban fellépett.) Az inflációt sikerült megállítani. amiknek eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. 700 ezer katasztrális holdat) több mint 400 ezer igényjogosult között osztották ki. A reformok kulcsa a stabil parlamenti többség volt. Az 1921 és 1931 között miniszterelnöki feladatot ellátó Bethlen István 1921 és 1924 között tudatosan alkalmazta a gazdaság újraindítása érdekében az inflációt. külföldről próbáltak meg kölcsönt kérni. független pénzintézet.és külpolitikában nyugalmat és kiszámíthatóságot kellett teremteni. mind a belpolitikát. ami miatt zálogjogként a legfontosabb jövedelmeket lefoglalta a Jóvátételi Bizottság. Népszövetségi főbiztos érkezett Magyarországra. a kommunista párt továbbra is illegálisan működhetett csak. Először híveivel együtt belépett a kisgazdapártba. Kölcsönből történt meg a Bálhidai-erőmű építése Budapesten és Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása is. hasznos célra fordított kölcsön: pl. átlagosan 1. hogy Magyarországot vesztes államként jóvátétel fizetésére kötelezték. a békeszerződést a magyar társadalom 125 . ezért a nagybirtokrendszer. kórház fejlesztése és bővítése. törpebirtokos és kisparaszt volt. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Gömbös Gyula). (Lásd a forráshoz írtakat.) Magyarországon is megindult tehát a külföldi kölcsönök felvétele. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. másrészt pedig az ország kitört a vesztesekre rótt elszigeteltségből. iskola. Az inflációs politika azonban nem tartható sokáig. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár. ezért pénzügyi stabilizációt kellett végrehajtani. aranyfedezete volt. hiszen a korlátozott választójog és a – törvényhatósági jogú városok kivételével – nyílt szavazás biztosította a kormányzati akarat teljesülését. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában. Az állam lett a legnagyobb tőkés beruházó és megrendelő az országban. A gondokat növelte.

Horthy Miklós kormányzóvá választásától veszi kezdetét. a gazdasági és a politikai konszolidáció végrehajtása Bethlen István (1921-1931) miniszterelnökségéhez kapcsolható. A 20-as évek közepétől jellemző gazdasági stabilitás a politikai konszolidációt is elősegítette. megkötötte az örök barátsági szerződést a versailles-i béke revíziójában szintén érdekelt Olaszországgal (1927). Az 1920-as években tehát tekintélyes kölcsönfelvétel (a régebbi kölcsönöket és a jóvátételt újabb kölcsönökkel finanszírozták) jellemezte az országot. Magyarország pl. 66. A vesztes világháború és a Tanácsköztársaság utáni válsághelyzetben a politikai konszolidáció kezdete Teleki Pál (1920-1921). Politikai súlyuk azonban ekkor még jelentéktelen volt. hogy alá lehessen támasztani a kultúrfölény koncepciót. Az 1929-33-as világválság hatására azonban a magyar gazdaság összeomlott. majd csak a világválság bekövetkeztével válnak sokak számára egyértelművé. hogy a revízió a közeljövőben nem valósítható meg. (Lásd a forrásokhoz írtakat. hiszen a szélsőségeket kiszorították a politikai életből. ami politikai-ideológiai téren is éreztette hatását. ám a magyar törekvések alátámasztására minden lehető eszközt kihasználtak. Ráadásul a kölcsönökből megvalósított befektetések jelentős része nem termelt olyan jövedelmet. és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja annak revíziója volt.) Lezárás. Maga Horthy. A külföldi kölcsönök jelentős részét pedig az oktatás fejlesztésére használták fel. összegzés A Bethlen-kormány által bevezetett gazdasági reformok prosperitást hoztak. ami miatt az évtized végére a legeladósodottabb ország lett Európában. kormányzóvá választása után visszavonult a mindennapi politikai életből. s a megoldásukra hozott intézkedéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Horthy-korszak 1920 márciusától. október 15-én a világháborúból való sikertelen kiugrási kísérlet után mondott le. tétel: Társadalmi rétegződés a húszas-harmincas években Társa FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a Horthy-korszak társadalmi problémáit. A Gömbös Gyula (1932-1936) vezette kormányzat idején a gazdaság talpra állítása sikeres volt. ami miatt a népesség jelentős hányada nem kapott politikai képviseletet. Ennek a változásnak az ára a korlátozott parlamentarizmus volt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli súlyos igazságtalanságként fogta fel. s ez jelentős mértékben a német piacok megnyitásának volt köszönhető. ám mivel jelentős részben külföldi tőkén nyugodtak. a világválság hatására újra megerősödtek a szélsőségek is. ami a törlesztést lehetővé tette volna. erősen szűkítették a választójogot is. Ez a tény és ennek káros következményei. posztjától 1944. az ország kiszolgáltatottá vált a külgazdasági folyamatoknak. Bethlen Konszolidációja létrehozta az új gazdasági és politikai kereteket. 126 . Magyarország így – részben a korszakban mindvégig élő revíziós törekvések mellett – gazdasági értelemben is egyre szorosabb kapcsolatot alakított ki a náci Németországgal. A kormánypolitika tisztában volt azonban azzal. hiszen az alkotmányos pártok működését is korlátozták. nem érvényesültek teljesen a szabadságjogok.

más területeket is igényelt.7 katasztrális holdnyi. elsősorban tanyasi és falusi térségekben tantermeket. törpebirtokos és kisparaszt volt.) Bevezetik a kötelező betegbiztosítást. A jelentős vagyoni különbségek mellett a torlódott társadalom jellegéből fakadó feszültségek is terhelték az egyes csoportok viszonyát. Teljes egyetértés alakult ki a magyar politikusok körében a trianoni békeszerződés elítélésében. már utolérte az európai átlagot.) A népiskolai programnak köszönhetően az analfabéták aránya csökkent. a népbetegségnek számító tbc-t azonban nem sikerül felszámolni. egyetlen tanteremben. külföldi magyar intézetek felállítására (pl. azaz a történelmi Magyarország visszaállítása. és megint más a tanyavilágban. (Lásd a forrásokhoz írtakat. hierarchizált társadalmi rétegekre oszlott. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A szociális problémákat (munkanélküliség. „Mindent vissza!” jelszava határozta meg (irredentizmus). Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár. A hivatalos propagandát. (Lásd a forráshoz írtakat. Liberalizmus-ellenesség. más az alföldi mezővárosokban. berlini Collegium Hungaricum és a római Magyar Akadémia). 3 egyetem.) A Horthy-korszak uralkodó ideológiáját „szegedi gondolatnak”. addig a kormánypárti politikusok másik része a magyar többségi térségeken túl. A földosztás azonban átlagosan 1. az árutermelésből kimaradt falvakban (a népesség közel 2/3-a falvakban élt). hogy Magyarországon csődöt mondott a dualizmus korában megnyilvánuló liberális politikai gondolkodás. Sváb-hegyi csillagvizsgáló. ösztöndíjakra. Ebből fakadt az ideológia antikommunizmusa is. (Lásd a forráshoz írtakat. A földhözjuttatottak többsége (kb. A kor vívmányai közé tartozott. bécsi. hiszen a trianoni békeszerződés után meg kellett oldani az egyetemi képzést (Budapest mellett.) a falukutató mozgalom írta le. egykézés stb. de központi elemei a következők voltak: A revízió szükségessége. 5000 népiskolai egység.) A Klebelsberg-féle népiskolai törvénynek megfelelően a népiskolákat fejlesztették: az elmaradott. azaz egyetértettek abban.) Az oktatásfejlesztés céljai közé tartozott a felsőoktatás reformja is. ezért a nagybirtokrendszer. elsősorban a nagyvárosokban javultak a higiénés viszonyok. 3000 könyvtár létesítése szerepelt a programban.5. mint politikai eszközt és különösen károsnak tekintették a magyarság szempontjából az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején történteket. viszont elősegítette a zsidóság befolyá- 127 . Tihanyi Biológiai Intézet. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. s egy tanítóra átlag 50 gyerek jutott. Nem foglalták egységes rendszerbe. Debrecen lettek az új egyetemi városok). Hóman Bálint minisztersége alatt újabb oktatási reformot vezettek be. mereven elhatárolódó. 1928-ban megalakult az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet). a kultúrfölény és a szellemi honvédelem koncepciójának megfelelően az oktatási tárcát stratégiai ágazatként tudták kezelni. hogy javult az orvosi ellátás. jelentős költségvetési összegeket fordíthattak az oktatás fejlesztésére. a kilencmilliós Magyarország a „hárommillió koldus országa” maradt. Pécs. amiknek eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. A korszak kultuszminiszterei (gróf Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint) a politika elvárásainak megfelelően. ill. (Lásd a forrásokhoz írtakat. (Lásd a forráshoz írtakat.Kifejtés A Horthy-korszak társadalma alapvetően a dualizmus örökségét vitte tovább. vagy „keresztény-nemzeti eszmének” nevezték. Az agrárnépesség nagy szegénységben élt. Ellenforradalmiság. 3 főiskola. azaz elvetették a forradalmakat. 500 óvoda. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában történt meg. %-át használták fel. Igen jelentős regionális különbségek figyelhetők meg.) A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. A sikeres egészségügyi kampányoknak köszönhetően csökkent a halandóság csökken. ezen kívül jelentős összegeket fordítottak tudományos kutatásra. Eltérő életforma alakult ki a polgárosultabb nyugati megyékben. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. ám amíg a mérsékelt politikusok az etnikai revíziót (csak magyar többségű területek visszaszerzését) sürgették. tagolt. tanítói lakásokat építettek. (Az iskoláknak csaknem felében egyetlen tanító dolgozott. s a korábbinál jelentősebb összegeket fordítottak az alsóbb társadalmi osztályok támogatására.) Az oktatási rendszer jelentős mértékben átalakult a két világháború között. analfabetizmus. Szeged. A legjelentősebb regionális különbség Budapest és a vidék között bontakozott ki.

ill. más területeket is igényelt. március 19-ig – ha nem is minden politikai kockázat nélkül – szabadon nyilvánulhattak meg a parlamentben. a keresztény hitre áttérteket is zsidónak tartották. Antiszemitizmus. hogy a kozmopolitának tartott zsidóságot azonosították a liberalizmussal és a baloldalisággal. szociáldemokraták és liberálisok) 1944. A rendszer tekintélyelvűsége. hanem politikai kérdés volt. összegzés A háborús vereség. a történelmi Magyarország széthullása. addig a kormánypárti politikusok többsége a magyar többségi térségeken túl. E stabilitás azonban egyben rugalmatlanságot is jelentett. ezért a zsidó-kérdés sem vallási. illetve őket hibáztatták az 1918-19-es katasztrófákért. ám nem volt minden részletében azonos. helyette a korlátozott parlamentarizmuson alapuló ún.) Lezárás. a forradalmak és az ellenforradalom után a helyzet stabilizálása. A revízió célja azonban állandó maradt. hogyan alakult Magyarország külpolitikája a két világháború közötti időszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés A trianoni békediktátum elkerülhetetlenné tette. a harmincas évek végére mind kritikusabbá váló a földkérdés és a szociális problémák kezelésére. A hivatalos propagandát a „Mindent vissza!” jelszava határozta meg (irredentizmus). az ellenzéki pártok képviselői (kisgazdák. ám a revízió tartalmára és eszközeire vonatkozó kérdésekben azonban korántsem volt teljes a konszenzus: amíg a mérsékelt politikusok etnikai revíziót (csak magyar többségű területek visszaszerzését) sürgették. ami egyrészt abból fakadt. Mivel a korszakban alapvetően csökkent a vallási különbség szerepe. ez a szemlélet jellemezte az utódállamokat is. A két világháború közötti magyar kormánypolitikát a „nagyokra figyelés” koncepciója jellemezte. A pártok és az uralkodó elit ebben tökéletesen egyetértettek. minden alkotmányos válságot nélkülözően működött. a gazdasági válságok időszakában ez is növelte az ellenszenvet irányukban. revizionista politikája. kulturális életben. 128 . majd megállíthatatlanná vált jobbratolódása pedig újabb világháborúba vezette az országot. tétel: Magyarország külpolitikai céljai és kapcsolatai a két világháború Magy Ma közö között FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. majd a viszonyok konszolidálása a Bethlen István vezette politikai csoport elképzelései szerint alakult és Bethlen alkotása időtállónak bizonyult. A polgári demokrácia elvetése. a forradalmakhoz. 67. módosult. irányított demokrácia bevezetése (lásd a forráshoz írtakat). A parlament – az 1944-es német megszállásig – folyamatosan. az uralmon levő politikai elit nem hajtott végre számottevő reformokat. a folyton mozgásban lévő nemzetközi viszonyok és a mindenkori belső helyzet függvényében időről időre változott. Mivel a zsidóság a lakosságon belüli arányához képest magasabb arányban volt jelen a gazdasági. hogy a két világháború közötti magyar külpolitika legfőbb céljává az új határok revíziója váljon. (Lásd a forrásokhoz írtakat. lassú.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli sának megnövekedését és a keresztény nemzeti gondolat szerint elsősorban ez vezetett a világháborús vereséghez.

Hitler hatalomra jutása előtt a német külpolitika iránya is megváltozott: egyre nyíltabban és határozottabban fordult szembe a versailles-i renddel. Pilsudski marsall. hanem a térség többi államával is kétoldalú barterszerződéseket kötött. hogy a Habsburg-dinasztia egyik tagja sem tér vissza a magyar trónra. kezdetben mind Románia. Románia és Jugoszlávia 1920– 21 folyamán szövetségi szerződéseket kötött.) A kiépülő német– magyar kapcsolatok ellenére Magyarország első számú külpolitikai szövetségese az 1930-as évek utolsó harmadáig változatlanul Olaszország volt. (Lásd a forráshoz írtakat. hanem a Népszövetség pénzügyi ellenőrzése alatt is állt. hogy a Németországgal való kapcsolatot még szorosabbra fonja. az ország teljes elszigetelődésének veszélyével és a magyar gazdaság kölcsönszükségleteivel számot vetve 1922– 23 folyamán a Bethlen-kormány szakított ezzel a kettősséggel. A magyar szándékokat elképzeléseket erősítette a győztes Olaszország nyíltan revíziós politikája (lásd a forráshoz írtakat). (Lásd a forráshoz írtakat. A trianoni békeszerződés revíziójának kérdése az 1920-as évek utolsó harmadában a világsajtóban is jelentős nyilvánosságot kapott. A németek a megbékélés és a beilleszkedés elvét vallották ekkor. Károly visszatérési kísérletei – mellett ez a magyar magatartás is hozzájárult ahhoz. Az ideológiai szempontok szerint ellentétesnek tűnő viszonyt is a revízió magyarázta. nem provokált magyar támadás esetére. másrészt viszont a lord által támogatott etnikai revíziót kevésnek érezték. Az 1920-as és az 1930-as évek fordulójától. A nemzetközi viszonyok stabilizálódásával. azaz a német piacok megnyitása volt a kelet. A magyar külpolitika számára fontos lépés volt – a kisantant országokhoz hasonlóan Franciaország szövetségi rendszeréhez tartozó – a Lengyelországgal kötött megállapodás (1928). mert a gazdaság sikeres szanálásának köszönhetően 1926 nyarán a Népszövetség enyhítette Magyarország pénzügyi ellenőrzését. Mindemellett egyre intenzívebbé vált keletre irányuló német külpolitikai is. lengyel államfő kijelentette ugyan. s egyúttal a kelet-közép. aminek egyik legfontosabb eszköze a kereskedelempolitika. hogy Csehszlovákia. de ez – elsősorban a németek elutasító magatartása miatt – szintén nem lehetett reális elképzelés. a mezőgazdasági termékeknek piacot talált. A kezdeményezés Mussolinitól indult ki. majd 1927 márciusában a helyszíni katonai ellenőrzés is megszűnt. a szovjet 129 . A regionális együttműködés legfőbb patrónusává Franciaország vált. Ezt követte a nemzetközi kölcsönért folyamodás 1923 elején. aki a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal (későbbi Jugoszlávia) szemben keresett szövetségest.) Gömbös Gyula azonban mindent megtett azért. (Lásd a forráshoz írtakat. és egyben azt is garantálnia kellett. A kisantant célja Magyarország katonai fenyegetése és egymás kölcsönös megsegítése volt a status quo fenntartásában. A kölcsönfelvétel után tehát Magyarország nemcsak a nagyhatalmak katonai. Egyrészt a nemzetközi közvélemény „lelkiismeretének” felébresztése teljes mértékben beleillett terveibe. ennek egyik első jele Magyarország felvétele volt a Nemzetek Szövetségébe (1922).Kifejtés A békeszerződés aláírása körüli hónapokban a magyar külpolitika nem rendelkezett határozott érdekérvényesítéssel. (Lásd a forráshoz írtakat.) Olaszország és Németország mellett a magyar külpolitikai aktivitás harmadik célpontja a Szovjetunió volt. hogy bár a békeszerződés döntéseinek megváltoztatására pillanatnyilag nem lát lehetőséget. Lord Rothermere cikke (lásd a forráshoz írtakat) és az általa kavart nemzetközi sajtóháború a magyar kormányt ellentmondásos helyzetbe hozta. a revízió szükségességének napirenden tartását és a békeszerződés későbbi módosítását támogatja. mind Csehszlovákia felé közeledett a határok megváltoztatása igényével. amellyel a magyar külpolitika az 1920-as évek legelején számolt. A szerződésre korábban azért sem kerülhetett sor.és délkelet-európai francia befolyást akarta ellensúlyozni. a vesztes államok német vezetés alatti összefogása volt. Az 1930-as évek első felében Németország nemcsak Magyarországgal. Az egyetértést 1928 végén egy lengyel– magyar döntőbírósági szerződés pecsételte meg. amelynek egyik feltételeként a magyar kormánynak még egyszer el kellett ismernie a trianoni békeszerződésben megállapított határok érvényességét. Egyéb okok – például IV.) A másik lehetőség.és délkelet-európai agrártermékek és nyersanyagok előtt. A külpolitikai elszigeteltségből való kitörés első jelentős lépésének az Olaszországgal kötött barátsági szerződés tekinthető (1927).

A minisztertanács 1939. hanem annak ellenzéke is. 1939 szeptemberében Lengyelország elleni német támadáshoz nem adott felvonulási területet Magyarország. a fegyveres semlegesség és a revízió. A kormány – stratégiai okokból. Teleki Pál javaslatára – olyan határozatot hozott. aminek következtében csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. hogy a további revízióhoz Németország támogatása elengedhetetlen. Eltérően azonban az 1938-as területgyarapodástól. Az 1935-ös szovjet– francia szerződés aláírásával. és az egyezményhez csatolt záradék javasolta. az itt élők túlnyomó többsége. a lengyel–magyar közös határ megteremtése érdekében – különösen Kárpátalja visszaszerzését tartotta fontosnak. majd januárban bejelentette Magyarország kilépési szándékát a Népszövetségből és csatlakozási óhaját az antikomintern paktumhoz. de akadtak elégedetlen hangok is. hanem annak magyar többségű része került „csak” vissza. s mivel március 15-én német csapatok vonultak be Prágába. szeptember 29-ei müncheni egyezmény a németek lakta cseh területeket (Szudéta-vidék) csatolja a Német Birodalomhoz. Az 1930-as évek közepén új szakasz kezdődött az európai diplomáciában. A II. Az ily módon visszakerült terület nagysága ismét 12 ezer km2-t. hogy a magyar és a csehszlovák kormány egyezzen meg a magyar kisebbséggel kapcsolatos vitás kérdésekben. a négy hatalom újabb közös tanácskozást és döntést helyezett kilátásba. ekkorra már Hitler elképzeléseinek támogatójává vált. amelyet ekkor Imrédy Béla vezetett. német– olasz döntőbíráskodásra került sor. összegzés Teleki Pál külpolitikai vonalvezetését a háború kitörését követően két alapvető cél vezérelte. hogy Budapest vállalja az agresszor szerepét. Szlovákia kikiáltotta függetlenségét (március 14. A magyar remények szerint pedig ezzel a lépéssel a külkereskedelemi kapcsolatok mellett Románia elleni szövetségest is talált az ország. Csehszlovákia feldarabolásával kapcsolatos tervében Hitler fontos szerepet szánt Magyarországnak. és egy fegyveres konfliktus kirobbantásával teremtse meg az ürügyet a német katonai beavatkozásra. s ezért cserébe a Csehszlovákiával szembeni magyar területi követeléseket jogosnak ismerik el.és a Berlin–Tokió-tengely (antikomintern paktum) 1936-os létrejöttével Európa. (Az 1941-es magyar népszámlálás szerint a lakosság 84%-a volt magyar. 1936-ban a német csapatok bevonultak a rajnai demilitarizált övezetbe. befogadták a lengyel menekülteket. s Hitler még ugyanabban az évben kiválasztotta a következő célpontokat: Ausztriát és Csehszlovákiát. November végén engedélyezte a német kisebbség náci jellegű szervezetének. bécsi döntésben (1940. november 2-án Bécsben meghozott döntés (1. 1938-39 fordulóján több lépéssel igyekezett demonstrálni németbarátságát. hogy Kárpátalját katonai akció keretében akár német beleegyezés nélkül is visszafoglalja. Berlin jóváhagyása azonban végül megérkezett. március 10-én – az új miniszterelnök. (Az egyezmény véglegesítése végül elmaradt. a Volksbundnak a megalakítását. lakóinak száma pedig csaknem 700 ezer főt tett ki. hanem ruszin (ukrán) nemzetiségűnek vallotta magát. az Anschluss korábbi ellenzője. ha ez három hónapon belül nem sikerülne. Arra az esetre.) A volt Felvidék déli szegélyének visszatérését a magyar közvélemény kitörő lelkesedéssel fogadta.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vezetés nyíltan a versailles-i rend destabilizálására törekedett. Mussolini. bécsi döntés) értelmében 11 927 km2nyi terület került vissza Magyarországhoz 1 millió 60 ezer főnyi lakossal. Lezárás. zsidótörvények születnek. sőt Magyarország és a kisantant között 1937 eleje óta zajló tárgyalások eredményeként feltételes megállapodást írtak alá.) Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt. valamint a Berlin–Róma. A parafált egyezmény értelmében a kisantant elismerte Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát (győri program). Nemcsak a hivatalos Magyarország ünnepelt. hiszen nem az egész Felvidék. ezzel Csehszlovákia megszűnt létezni. Az 1938. A magyar vezetés azonban nem vállalkozott erre a szerepre. Miután Anglia és Franciaország érdektelenséget nyilvánított az ügyben.) 1938. Magyarország pedig cserébe lemondott az erőszak alkalmazásáról. Lényegében azt szerette volna. illetve a világ kezdett ismét két egymással szemben álló nagy blokká alakulni. A bécsi döntés körülményei nyilvánvalóvá tették. A kormány. 130 . azaz a tengelyhatalmakhoz. mintegy 70–75%-a nem magyar.). augusztus 30.

ha a szovjetek érkeznek meg előbb a Duna-medencébe. és arról nem szólt. avagy ellenállni. kapcsolatot sem kerestek vele 1944 szeptemberéig. a németek többször átdolgozták a tervet. A Margarethe-terv első változata 1943 szeptemberében készült el. pedig az csak az angolszász erők balkáni partraszállása esetén léphetett életbe.) A magyar kormány számára az egyetlen lehetséges megoldásnak a kivárás politikája tűnt. Az 1943. Az előzetes fegyverszüneti megállapodást a Kállay-kormány nagy sikernek értékelte. (Lásd a forráshoz írtakat. áprilisi tárgyalásokon Hitler bírálta Kállay „kétszínű” politikáját és a magyar hadsereg addigi teljesítményét. A döntéssel járó politikai és morális felelősség súlya alatt Teleki valószínűleg lelkileg összeroppant. A Szovjetunióval viszont semmilyen formában nem számoltak. A németeknek katonai vonalon sem sikerült engedékenységre bírniuk a kormányt. és várni a balkáni partraszállást. Észak-Afrika elvesztése a nácikkal szövetséges országok politikai vezetését rádöbbentette.) Hitler viszont a hazai szélsőjobboldal támogatásával éppen 1943-tól igényelte. április 3-ára virradó éjjelen főbe lőtte magát. mivel azonban az ősz folyamán a Vörös Hadsereg folytatta sikeres támadását. hogy a háború megnyerésére a német hadseregnek egyre kevesebb az esélye. A sztálingrádi és a kurszki német vereség. 131 . 68. majd Mussolini bukása nagyot lendített a magyar béketapogatózásokon. A miniszterelnök elégedett volt addigi politikája eredményeiből és újból a kivárás álláspontjára helyezkedett.A két irányvonal tehát összeegyeztethetetlennek bizonyult 1941 áprilisára. az ország belépett a II. világháborúba. viszont megőrizni a szövetségesek rokonszenvét. Az alternatíva: engedni Hitler követelésének. S mivel a közel félmillió főnyi magyarság által lakott Délvidék visszacsatolására vonatkozó német ajánlatot Horthy és az új kormány nem utasította/ utasíthatta vissza. hogy Magyarország katonai és gazdasági erejét maximálisan állítsa a német célok szolgálatába. Teljesíteni a német igényeket. s ezáltal kiteljesíteni a revíziót. és lassan megközelítette a Kárpátoknál húzódó magyar határt. Kifejtés Miután értesült a Kállay-kormány különbéke-tapogatózásairól. legalábbis azok minimumát. A szövetségesek júliusi szicíliai partraszállása. viszont elveszíteni az angolszászok jóindulatának maradékát. és az 1941. A németek a megbízható hírszerzés révén pontos értesülésekkel rendelkeztek a kiugrási tárgyalásokat illetően. (Lásd a forráshoz írtakat. és elégedetlenek voltak a magyar segítség mértékével. mi a teendő. tétel: Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel Magy FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be Magyarország német megszállásának körülményeit és következményeit a nyilasok hatalomra jutásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1943 fordulatot hozott a második világháborúban. Hitler elrendelte. Az érdekek különbözőségéből fakadóan a két ország között állandóak lettek a súrlódások. hogy a német vezérkar dolgozza ki Magyarország és Románia megszállásának a tervét. s ezáltal kitenni az országot a német megszállás veszélyének. A kormányzó viszont határozottan szembehelyezkedett Hitlerrel. kormányon maradni.

hogy a megszállás csak átmeneti lesz. 1944. A német hadvezetés igényeit kiszolgálandó újabb magyar katonák indultak a keleti frontra. a megyei főispánok kétharmadát. április 16-án kezdődött meg a zsidók gettókba költöztetése. A németek néhány óra alatt megszállták a stratégiai jelentőségű településeket. május 15-én kezdődtek a tömeges deportálások. A Gestapo a vele együttműködő magyar ügynökök révén előre elkészített névlisták alapján dolgozott. A magyar kormány értesült a határ menti hadmozdulatokról. újságokat és folyóiratokat. (Pl. miközben a nácik semmiért sem fizettek. és Horthy megbízta az új miniszterelnököt.) A kollaboráns Sztójay-kormány formailag törvényes keretek között került hatalomra: az előző kabinet lemondott. majd koncentrációs táborokba kerültek. Ugrásszerűen megnőtt a Németországba szállított olaj. és Horthyt gyakorlatilag túszként akarják addig Klessheimben tartani. akik azonnal hozzáláttak a politikai szempontból veszélyes személyek letartóztatásához. beleegyezik Kállay menesztésébe. Horthyék nem akarták azzal provokálni a németeket. és leváltva a Sztójay-kormányt egy új kabinetet állított fel Lakatos Géza vezérezredes vezetésével. valamint élelmiszer mennyisége. a német rendőrség különböző szerveinek 5-600 munkatársából álló speciális alakulat. és a németek elvárásainak megfelelő kormányt nevez ki. hidakat. A kollaboráns Sztójay-kormány gyorsan felszámolta az addig létező politikai ellenzéket és annak sajtóját. a helyén marad. 1944 tavaszáig Magyarországot nem bombázták a szövetségesek. Végül szóbeli kompromisszum született: Horthy nem ad parancsot az ellenállásra. számos tábornokot és rendőri vezetőt. szén. kénytelen volt kiadni a parancsot a megszállásra. A nagyobb létszámú. de szétszórt és gyengén felszerelt magyar csapatok a vezérkari főnök parancsának megfelelően nem tanúsítottak ellenállást. a szövetségesek sikeres normandiai inváziója és az Auschwitzból szökött rabok vallomását tartalmazó jegyzőkönyv hatására a kormányzó július elején leállíttatta a deportálásokat. az új megalakulását az alkotmányos előírásoknak megfelelően Horthy hagyta jóvá. A parlamentet feloszlatták. túlnyomó többségük Auschwitzba került.) A gyárakat hadiüzemként a birodalmi termelés részévé tették. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy a kormányzó a Hitlerrel folytatott tárgyalások során engedmények révén el tudja hárítani a veszélyt. a magyarországi német kisebbségből a 18-62 év közöttieket a Waffen SS-ben katonai szolgálatra kényszerítették. hogy mivel Kállay áruló. Amikor Hitler Horthyt március 18-ára a klessheimi kastélyba hívta tárgyalásokra.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Február végén Bécs környékén megkezdődött a megszálló katonai alakulatok összevonása. amelynek legfontosabb feladata a háborúból való kilépés megszervezése volt. Bíztak benne. Hitler azonban nem tárgyalni akart. Magyarország élére teljhatalmú német megbízottat nevezett ki Hitler. Ezzel a mintegy 200 ezres budapesti zsidóság egyelőre megmenekült. a magyarországi vagy németországi Gestapo-börtönökbe. lecserélték a városi polgármesterek. a vezérkari főnököt. A megszállás után megindult az ország kifosztása. május 2-án pedig elindult az első transzport. 1944. de a budapesti német követség hadgyakorlattal magyarázta azokat. 132 . hogy fennáll a megszállás veszélye. Cserében Hitler megígérte. a német bevonulással azonban megkezdődtek a légitámadások a nagyobb városok – elsősorban Budapest – az ipari és közlekedési csomópontok ellen. így július 9-ig 437 ezer zsidót szállítottak ki az országból. a kormánytagok zöme nácibarát. akik az elmúlt években sokat tettek a németektől való függés gyengítésére. Március 19-én hajnalban a Wehrmacht és az SS-alakulatok több irányból átlépték a határt. repülőtereket. Megindult az államigazgatás és a közélet vezetőinek szélsőjobboldali politikusokra cserélése. a feltétlen németbarát Sztóyay Dömét. hanem közölte. Horthy kihasználta a németek meggyengülését. amelyet hivatalosan munkavégzés – a valóságban megsemmisítés – céljával vittek el. (Lásd a forráshoz írtakat. gabona és egyéb nyersanyagok. Betiltották a nem németbarát pártokat és egyesületeket. és körülvették a laktanyákat. mert a román kiugrás és a németeknek szóló hadüzenet miatt újra elhalasztották a deportálást. köztük a német titkosrendőrség (Gestapo) emberei. hogy a főváros védelmére átcsoportosítják haderejüket. elkötelezett szélsőjobboldali volt. A megszálló csapatok élén Budapestre érkezett egy.) A nemzetközi tiltakozások. Azok nagy része. bevonultak Budapestre. és most megszervezhették volna az esetleges ellenállást. akkor a kormányzat tisztában volt azzal.

Faragho október 11-én aláírta az előzetes fegyverszüneti megállapodást. a földreform végrehajtása. amelynek során mintegy 600 ezer tonnányi gépet. A háborús pusztítás. A háborús áldozatok. március). majd a Tildy. A nácik. az állam erőteljes beavatkozásával és kontrolljával megkezdték a kitűzött célok megvalósítását (földreform. augusztus 1. A szovjet hadsereg már a trianoni ország keleti részén volt.) sikerült stabilizálni a gazdaságot. Az új pénz. ifj. A nyilasok az ország minden élő és gazdasági erejét mozgósítani akarták. Megkezdődött az ország szisztematikus kifosztása. a kényszer-kitelepítések és az emigráció tovább nehezítették az ország talpra állását. igyekeztek lehetetlenné tenni azt. Horthy Miklós elrablása és a kormányzó végig jellemző hezitálása miatt a kiugrás (október 15. Lezárás. és nem vette figyelembe az ország keleti határai felé feltartóztathatatlanul közeledő Vörös Hadsereg jelenlétének realitását. hogy fegyverszüneti delegációt küldjön Moszkvába. a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettségek következtében Magyarország gazdasága katasztrofális helyzetbe került.A kormányzó és köre sokáig reménykedett abban. utolsó tartalékként mozgósították Szálasit és a nyilasokat. A szovjetek ellenőrzése alá került térség államai – köztük Magyarország – az amerikai Marshall-terv európai újjáépítési programjából a Szovjetunió tiltása és katonai jelenléte miatt nem részesedhettek. A küldöttséget az oroszul jól beszélő Faragho Gábor altábornagy vezette. tétel: Az 50-es évek jellemzői. bár nem tartották kormányzóképesnek. Erőteljes beavatkozással. részben a katonapolitikai realitás miatt elhatározta magát. járművet Németországba szállítottak. hogy sikerül az angolszász szövetségesekkel fegyverszünetet kötnie.) kudarcba fulladt. Az Ideiglenes Kormány. amikor a kormányzó részben a nyugati figyelmeztetés. s igyekezett elkerülni a tárgyalásokat a szovjetekkel. a forint bevezetésével (1946. Mivel a nácik igen pontos információkkal rendelkeztek a kiugrási előkészületekről. Szálasi a végsőkig elkötelezte magát és az országot a német szövetség és a háború folytatása mellett. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a hadifogság. 1945. hogy Magyarországot az utolsó pillanatig Németország oldalán tartják. és a dezorganizálódott gazdaság helyreállítása volt.) 69. a kiürítés. összegzés A nyilasoktól azt várták. amikor december elején Hitler fogadta Berlinben.és Nagy Ferenc vezette kormányok legfontosabb gazdasági célja az újjáépítés. (Ő a csendőrség felügyelőjeként a nyári deportálások egyik felelőse volt). nyersanyagot. Október közepére a Vörös Hadsereg már elfoglalta az ország felét és feltartóztathatatlanul nyomult nyugat felé. a rendszer működése a Rákosi-korszakban Az 50 FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze a szocialista tervgazdálkodást magyarországi megvalósítása alapján! FELELETVÁZLAT Bevezetés Magyarországot a világháború következtében súlyos veszteségek érték. és ezt a totális terror bevezetésével látták megvalósíthatónak. az infláció megállítása. A Magyar Kommunista Párt (MKP) szovjet támogatással fokozatosan megszerezte a politikai-gazdasági 133 . és véglegesen megoldják a magyar „zsidókérdést”. A szovjet katonai jelenlét azonban nem tette lehetővé a nyugati típusú piacgazdaság fenntartását. A gyenge konspiráció.

A szovjet befolyási övezetbe tartozó országokban (Bulgária. (Ha a szocialista állam nem ellenőrizheti a termelést. Az államosítás és a Dinnyés-kormány idején elfogadott. és hasonló módszerekkel valósult meg. bankok. A hidegháborús nemzetközi légkör. nehézipari fejlesztések közül az elektromos ipar.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli hatalmat (Belügyminisztérium. az önszabályozó gazdasági mechanizmusok működését lehetetlenné tették. Megszüntették a tőzsdét. a központi tervezés jegyében a tervutasítás eszközeivel működtetett. a folyamatos áru-. ezért a földosztás a magyarországi kommunisták támogatottságát növelte. a sztálini típusú gazdasági fordulatot. stratégiai szempontok kerültek előtérbe. Lengyelország. Románia) 1949-re végbement a kommunista hatalomátvétel. hús. bor kivitel. A végrehajtás során azonban a kommunista befolyás növekedése következtében arányeltolódás következett be a mezőgazdaság fejlesztésének rovására. (Ahogy Rákosi mondta: „határ a csillagos ég”. Gazdasági Főtanács). majd 10 főnél több embert foglalkoztató üzemeket is. 1951-ben bevezették a jegyrendszert és az ország gabonabehozatalra szorult. a jövedelemelosztáson át a foglalkoztatáspolitika gyakorlatáig. mind a mezőgazdaságban. Magyarország a KGST keretében elsősorban mezőgazdasági (gabona. hogy Magyarországot a vas és acél országává kell 134 .és uránbányászat játszott nagyobb szerepet. A kommunista előretörés Európa keleti térségében több lépcsőben. s a gazdasági stabilizáció együtt járt az állami irányítás fenntartásával. 1946-47 folyamán megkezdődött a kulcsfontosságú ágazatok (bányák. Az erőforrás-felhasználás extenzív jellegének következtében mindent ezeknek a céloknak rendeltek alá a fogyasztástól. A B-listázással lecserélték a régi tisztviselőket és gazdasági vezetőket. Az ipari termelés 1949-ben 40%-kal múlta felül az 1938-as szintet. gépgyártás. s mivel Nagy Imre volt a miniszter. konzervgyártás a szocialista blokk számára is termelő) szerepet kapott. nyersanyag. külföldi érdekeltségek) részleges és teljes államosítása. A gazdasági folyamatokban a racionalitást a politikai akaratok háttérbe szorították. A keleti tömb országainak gazdasági együttműködését – s egyben szovjet ellenőrzés alá vonását –valósította meg az 1949-ben létrehozott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). A tervgazdálkodás fontos – jelentős részben propagandaként használt eleme – a munkaverseny-mozgalom vagy sztahanovizmus. Az újjáépítés gyorsan haladt. Csehszlovákia.) A szigorúan központosított tervutasításos gazdasági rendszernek fontos jellegzetessége a gazdasági szervezet végletesen centralizált felépítése. A terv végrehajtása mindezzel együtt sikeres volt. bauxit. A Kominform utasítására 1948-49-ben államosították a 100. a költségvetés jelentős részét fegyverkezésre fordították. (Lásd a forráshoz írtakat. élelmiszeripar. Megszűnt a munkanélküliség és büntették a munkakerülést. Az új pénz bevezetésével történő pénzügyi stabilizáció is a MKP népszerűségét növelte. a gazdaságpolitikáért felelős Gerő Ernő kijelentette. míg a könnyűipari ágazatok háttérbe szorultak. A gazdaság szerkezetében mélyreható átalakulás indult meg: az iparon belül a nehézipari termelés jelentősen növekedett. akkor természetesen a javak elosztásának „egyenlőségét” sem képes biztosítani. a feszült kelet-nyugati viszony felgyorsította a magyar gazdaság szovjet mintájú átszervezését. és az államilag ellenőrzött gazdálkodást a tőkés termelés visszaszorításával kötötte össze. erőművek. igen gyakran a tervanarchiába (végrehajthatatlan tervszámok) torkolló gazdasági intézményrendszer. alma. A hidegháborús feszültségek növekedése miatt visszafogták a fogyasztást. Magyarország. az újjáépítést meghirdető hároméves terv (1947 augusztusától) készítette elő a gazdasági rendszerváltást. Kifejtés Az 1945 tavaszán végrehajtott földreform felszámolta a nagybirtokrendszert.) Miután a termelés nem a valós igények és gazdasági tények alapján szerveződött. A szocialista gazdasági rendszer alapja a megtermelt javak központosítása és újraelosztása.) A szovjet típusú tervutasítási rendszerben elsősorban katonai.és munkaerőhiány a szocialista gazdaság működésének természetes velejárójává vált. felszámolták a piacgazdaság utolsó elemeit is. Az 1947-ben bevezetett hároméves terv jelentős fejlesztéseket irányzott elő mind az iparban. ami biztosította az állami ellenőrzést.

a kulákok üldözése. (Lásd a forrásokhoz írtakat.változtatni.) Lezárás. az életszínvonal azonban nem érte el a háború előtti szintet sem. Az 50-es éveket a teljes foglalkoztatottság jellemezte. a beszolgáltatási rendszer és a padlássöprés (1952) miatt a mezőgazdasági termelés szintje nem érte el a háború előttit. felszabaduló munkaerő) megkezdődött a mezőgazdaság szovjet mintájú átszervezése is. s a mezőgazdasági ismeretnél. Az erőszakos átalakítás. Jelentősen megnövekedett az önkéntes vagy kényszerű társadalmi mobilitás. a tagosítás (tudatosan rossz földcserére kényszerítették a földbirtokosokat). a Nagy Imre miniszterelnök (1953-55) vezette „új szakasz politikájának” megvalósítását.és középbirtokos paraszti réteg („kulák”) ellehetetlenítése. a mezőgazdaság kevés fejlesztési forráshoz jutott: zavarok keletkeztek a közellátásban. ami miatt szükség volt az állami/párt akaratát mindenek felett képviselő erőszakszervezetre is. zavarok alakultak ki az élelmiszerellátásban. A falvakból sokan költöztek be az iparosodó városokba. az eredményeket és a problémákat! 135 . Magyarország – agrár adottságai ellenére – a Rákosi-korszakban kenyérgabona és bor importjára kényszerült. mert a mezőgazdaság erőszakos átalakítása miatt több százezren végleg felhagytak a gazdálkodással. ami még tovább rontotta a teljesítményt. A létrejövő téeszek önállósága formális volt.) A Sztálin halála (1953. általánossá vált a női munkások alkalmazása is. a nagy. holott a hivatalos propaganda szerint emelkedett az életszínvonal. függetlenül attól.és textilipar fejlesztését elhanyagolták. az ország adottságainak jobban megfelelő élelmiszer. Ennek következtében 1953-ra az ipari termelés az 1938-as háromszorosára növekedett. a falvakból az ipari központokba csábította a fiatalokat. (Lásd a forráshoz írtakat. internálások. A parasztság ellenállása miatt azonban a téeszek szervezése lassan haladt.) A lakosság ellátása másodlagos lett. 70. Az elhanyagolt infrastruktúra mégis hátráltatta a növekedést. vezetőiket az állam politikai úton nevezte ki. a koncepciós perek és a gazdasági aránytalanságok rendkívül feszült politikai helyzetet eredményeztek. a kollektivizálás. a kitelepítések.) A termények és jószágok kötelező beszolgáltatása. március 5. Az ipar dinamikus fejlődésnek indult és felszívta a munkaerő-felesleget. (Lásd a forráshoz írtakat. nehézipari központokba. egyúttal a politikai célok megvalósítását szolgálta. 1953-ban a megművelt földterület kétharmada még mindig magángazdák kezében volt. hogy Magyarország nyersanyagbázisa ehhez nem volt elegendő. (ÁVH) (Lásd a forrásokhoz írtakat. (Lásd a forrásokhoz írtakat. összegzés Az új gazdasági rendszer miatt jelentős társadalmi változások is bekövetkeztek.) Az iparosítással egyidejűleg. részben épp annak feltételeit megteremtendő (élelmiszer. a vasércet importálni kellett.) utáni szovjet politika változásai tették lehetővé a Rákosi-diktatúra felszámolását. tapasztalatnál gyakran fontosabb volt a politikai megbízhatóság. A vásárlóerő csökkenését eredményezték a terv-és békekölcsön kampányok (a lakosság vásároljon állami kötvényt) hozzájárultak a reáljövedelem és a fogyasztás (jegyrendszer) drasztikus visszaeséséhez. tétel: A Kádár-rendszer jellemzése Kád FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az 1960-70-es évekbeli szocialista gazdaság és gazdaságpolitika változását. A mintagazdaságok és gépállomások létrehozása is az állam monopolhelyzetét erősítette.

hogy a teljes foglalkoztatottság fenntartásával együtt folyamatosan nőttek a jövedelmek. hogy a külföldi megfigyelők egyenesen „gulyáskommunizmusról” beszéltek. a társadalom jólétét. nemzetközi kapcsolatok újraszervezése) kezdte meg hatalmának kiépítését. az velünk van. A tömeges kollektivizálással az agrárgazdaságban is a közvetlen tervutasításos módszer vált uralkodóvá. hogy „lerakták a szocializmus alapjait”. a korlátlan hatalmú „családfő” mintájára. és szervezetileg is lehetővé tették az önálló szövetkezeti gépállomány kiépítését (az addigi állami gépállomási rendszer fokozatos felszámolásával). (Lásd a forráshoz írtakat. amely a mindennapokban is jól érzékelhető pozitív változásokat hozott. annak irányításával működött. megmaradt a tervutasításos újraelosztó rendszer. s csak a nyolcvanas évek elejétől váltak láthatóvá az alkalmazott eszközök. A parasztok a kezükben hagyott kis földterületen háztáji gazdálkodást folytathattak.”) Nem alakult ki Kádár körül személyi kultusz és a szellemi élet is valamelyest szabadabbá vált. szovjet katonai és politikai támogatással hatalomra jutott Kádár János több mint három évtizedes rendszere (1956-89) nem alkotott egységes időszakot: különböző szakaszait erősen befolyásolták a hazai és a nemzetközi politikai változások. A politikai rendszer és ideológia alapelemei nem változtak: megkérdőjelezhetetlen maradt az egypártrendszer. nem tértek vissza az ötvenes évek elejének durva módszereihez. az ellenünk” helyett „Aki nincs ellenünk. amit azonban 1964 februárjában az MSZMP Központi Bizottsága megváltoztatott a terméscsökkenés és az ebből fakadó ellátási problémák miatt. mint a forradalom előtt. A rendszer mégis másképp működött. nem kellett lelkesedni. a téeszesítés befejezése és az amnesztia rendelet kiadása után kijelentették. a parlamentnek csak jelképes szerepe volt. a közhangulatot pedig a legvidámabb barakk kifejezés. a hétköznapok átpolitizáltsága csökkent. Nem történt radikális gazdasági irányváltás sem. gazdálkodási önállósága. 1962-64-ben átformálták az iparvállalatok szervezeti kereteit. 136 . A forradalmat követően a forradalom idején megalakult kommunista állampárt. s bár a szövetkezeteket kényszerrel hozták létre. ezért a rendszer a patriarchális család viszonyai. a korábbi fő gazdasági célok lényegében nem változtak. (Lásd a forráshoz írtakat. de az ellenszenvet nem volt veszélytelen kimutatni. megszűnt az addigi tervutasításos rendszer. a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) az ún. Puha diktatúra jellemezte ezután a korszakot. szerepét a gazdasági szabályozók vették át. Az élelmezés olyan nagy mértékben javult. 1962-ben. de a cenzúra (3T) nem szűnt meg. Kifejtés A kádári paternalizmus javított az életkörülményeken. a Szovjetunióval való szoros kapcsolat.) Az életszínvonal emeléséhez hozzá tartozott. Bár az élet minden területén érvényesült az állami ellenőrzés. Mindezzel együtt jelentősen megemelték a mezőgazdaságban felhasználható fejlesztési források összegét. erőszakszervezetek. „kemény diktatúrával” (megtorlás.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1956-os forradalom leverésével.) Ekkortól fokozatosan szélesedett a mezőgazdasági szövetkezetek szervezeti. Az ezzel kezdődött változások a hatvanas évek második felétől az agrárgazdaságot több mint egy évtizedre a magyar gazdaság sikerágazatává tették. A mezőgazdasági termelés szervezetének átalakítása mellett. Mindez azonban az állami újraelosztó rendszerének köszönhető. Kádár is a kollektivizálás híve volt. Az ellátás javulását fejezi ki a frizsiderszocializmus. azzal szinte párhuzamosan és részben hasonló megfontolások alapján. A lelassult gazdasági növekedés gyorsítása érdekében egyik oldalon erősítették a központi irányítást egyúttal viszont a vállalati önállóságot is (árszabályozás és bértömeg képzés mellett nyereségre ösztönzés). szervezeti formák korlátai. Kádár tanult a Rákosi-korszak hibáiból. („Aki nincs velünk. Gondoskodó. biztonságát lehetőség szerint növelő politikát folytatott.

alapvető változásokra van szükség. hogy a vezetés – a maga normái szerint. a költségek növekedése folytatódott a nyolcvanas években is.) Az 1968-as reformmal végül is megszűnt a részletes központi előírások. a rugalmasabb. a növekedés pedig gyorsabb. Egyértelművé vált az is. A társadalombiztosítási kiadások (teljes körű nyugdíj. az egyre nyilvánvalóbban elkerülhetetlen nyílt munkanélküliség. hogy a gondok nem átmenetiek. ami a politikai intézményrendszerre vonatkozott (az állami vállalatok össznépi tulajdonban vannak. Másrészt az erőtartalékok kimerülésével évről évre csökkenő összegű elosztható jövedelem állt rendelkezésre. a tervgazdaság miatt nem lehetett sikeres. ezért már nem képes a kisebb szocialista országokat olcsó nyersanyaggal ellátni. megúszható a gazdaság érdemi szerkezeti átalakulása. amelyek tovább növelték a káoszt. illetve ezek részeként eszköz. A tervgazdaságot az az illúzió szülte. Egy ideig úgy látszott. a népgazdaság irányítása központilag történik).) 1977-re azonban olyan drámaivá vált az ország külkereskedelmi mérlegének hiánya és az eladósodás. a világ és a magyar gazdaság helyzetének változásait automatikusan érzékelő berendezkedés kialakítása. azt jelentős részben csak imitáló eszközökkel működtették a gazdaságot 1974-ig. kézi vezérléssel – megteremthető a gazdasági egyensúly. Bármely hiba. Az 1979-80-ban már egyértelművé váló gazdaságpolitikai fordulat miatt az egész világon újra erősödött az állami beavatkozás. Feladták az életszínvonal folyamatos emelésének politikai követelményét. ám ez nemcsak a külgazdasági környezet Magyarország számára hátrányos változása. hogy a piacgazdaságokat átrendező nemzetközi cserearány-változás az olajárak 1973 utáni ugrásszerű emelkedésével hozzánk nem gyűrűzik be. ami messze meghaladta a gazdaság egészének növekedését. évtizedekre maradandó előnyöket is hozó gazdasági változtatásokat. nem kalkulált esemény vagy tényező dominószerűen döntötte romba egész ágazatok működését. folyamatos eseti beavatkozásokat indukálva. Lezárás. ennek következtében a termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb lesz.Az 1968. hogy a Szovjetunió gazdasági erejét felemésztette az Egyesült Államokkal folytatott katonai versengés. egyáltalán gazdaságilag magához kötni. hogy gondos tervezéssel ki lehet küszöbölni a piac irracionalitását. sőt.) 1960 és 1980 között a nyolcszorosára nőttek. amikor a reformot a Szovjetunió leállíttatta. hanem a szocialista rendszer sajátos korlátai. a súlyos eladósodás. (Lásd a forráshoz írtakat. A gazdasági visszaesés. de nem a kívánalmakhoz viszonyítva – drasztikus változtatásokra kényszerült. az életszínvonal csökkenése. a tervutasítások. tervlebontások rendszere. (Lásd a forrásokhoz írtakat. hogy az adminisztratív intézkedésekkel – ahogy egykoron nevezték. összegzés A Kádár-korszakban több kísérlet is történt a gazdaság átalakítására. A rendszer 137 . de ez Magyarországon a régi reflexek felerősödését jelentette és többnyire az alig létező piaci jellegű intézmények háttérbe szorításával járt. ingyenes egészségügy. A 1960-1970-es években bevezetett nagyvonalú szociális intézkedések bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú következményekkel. Ezzel Magyarországon bevallottan piaci jellegű. hogy a magyar gazdaságpolitika az évtized nagyobb részében alapvetően elhibázott irányt követett. hogy az ne vezessen társadalmi robbanáshoz. A modern tömegtermelés minden fázisát azonban képtelenség volt központilag szabályozni. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a költségvetési hiány vált meghatározóvá. GYED. A hetvenes évek utolsó harmadára nyilvánvalóvá vált. igaz. a túltermelési válságokat. gyakorlatilag tehát az elvonásokat kellett úgy elosztani. különösen nem tartalmazhatott olyan elemet. amikor a gazdaság növekedése megtorpant. Meghatározóvá vált az a tévhit. A tervezett reform a gazdaság jobb működését elősegítő változás volt. a ciklikusságot. de nem jelentette a szocialista rendszer alternatív gazdasági mechanizmusát. az erősödő infláció. GYES stb.) Az 1985-86-ra azonban világosan látszott. évi gazdasági reform során az általában igen óvatos kádári vezetés hajtotta végre a szocialista országok közül – Jugoszláviát nem számítva – a legradikálisabb.és anyagelosztás.

hanem a hatalom saját önképéhez igazodó elvárásait kellett kielégítenie. Mindezek a változások biztosították a gazdaság totális ellenőrzését. Az alapító dokumentum rögzítette a tagállamok szuverén egyenlőségét. kollektivizálták a mezőgazdaságot. Lengyelország. a nyereségesség. a pártállam kiépülésével párhuzamosan történt a gazdaság szovjetizálása is: az államosítások során megszűnt a magántulajdon. KGST nem volt zárt szervezet. világháború végén szovjet befolyás alá került országokban (későbbi NDK. és bevezették a tervutasításos rendszert. Az egypártrendszer. Csehszlovákia. A vesztes országok üzemei a szovjet hadsereget látták el. amely osztotta legfőbb céljait. melyek azt tárgyalták. január 25-én jött létre. teljes foglalkoztatás) támogatták a veszteséges vállalatokat. a kölcsönös előnyök 138 .Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli ráadásul öncélúan működött. Magyarországon is a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági szálak erősítését szorgalmazták. bármely ország csatlakozhatott hozzá. hogy a szomszédos országokkal miképp lehetne szorosabbra fűzni a gazdasági kapcsolatokat. azaz ideológiailag alátámasztható okokból (pl. Már 1945–46-ban napvilágot láttak olyan közgazdasági elemzések Magyarországon. amely a termelést és az elosztást szervezi a tervutasítással. Románia. A szovjet pártvezetés felsőbb köreiben azonban ekkor a kisebb országok közötti együttműködés helyett a szocialista tábor más országaihoz hasonlóan. majd erőltetett iparosítási programokat indítottak. gazdasági – együttműködés igénye. a nemzeti érdekek tiszteletben tartását. A szovjet típusú rendszer kiépítésének állomásai a SZEB-ben lévő szovjet befolyás és a Vörös Hadsereg jelenlétét kihasználva a kommunisták kulcsszerephez juttatása volt az egyes országok kormányában. Az 1948-as év elejéig határozottan jelentkezett az ezekkel az országokkal való – politikai. azaz a szocializmus és a kommunizmus építését szándékozott végrehajtani. hanem a politikai beágyazottság szerint osztották el. tétel: A szo szovjet blokk kialakulása és jellemzői FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze a KGST-be illeszkedő magyar gazdaságot és a rendszerváltás gazdasági következményeit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A II. 71. az innovációra való képesség. A rendelkezésre álló forrásokat – amint később az eladósodás révén bevont külföldi hitelek jelentékeny hányadát is – nem a piacképesség. annak ellensúlyozására javasolta maga Sztálin a szocialista tömb gazdasági integrációját. ill. hiszen a munkaadó az állam. mint gazdasági integrációs szervezeti forma hivatalosan 1949. Kifejtés A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. A szovjet ellenőrzés alatt álló országokban a Marshall-segély felvételét megtiltották. Nem a valódi fogyasztói igényeket. Magyarország. a mesterséges árrendszer nem tükrözte a valódi költségeket és ráfordításokat. a jóvátétel teljesítése a nemzetgazdaság legfőbb feladata lett. Bulgária) 1945-1948 között szovjetbarát kormányok alakultak. Létrejöttében kiemelt a szerepe az USA által felkínált újjáépítési segély (Marshall-segély) visszautasításának. ill. Célja a „testvéri” tagországok népgazdaságának a gazdasági összefogás és a nemzetközi szocialista munkamegosztás útján való fejlesztése és termelőerőik színvonalának emelése volt. A szocialista gazdasági rendszert egyszerre jellemezte a hiány és a pazarlás. A szövetségi rendszeren belüli önellátás eszméje is egyre inkább meghatározóvá vált a külgazdasági stratégia szempontjából.

a Kínai Népköztársaságnak. műszaki segítségnyújtásra. A rendszer kimerítette az extenzív növekedés tartalékait. A KGST legfelsőbb végrehajtó szerve (Tanács).és villamosenergia-hálózat teljes függést jelentett a Szovjetuniótól. és nem alkalmazhatott szankciót velük szemben. közvetlenül nem utasíthatta a tagállamok szervezeteit és vállalatait. Laosznak. nem kalkulált esemény vagy tényező dominószerűen döntötte romba egész ágazatok működését. Jugoszláviának. Az erre való törekvés fölfogható egy központosítottabb. a termelésre. a mesterséges árrendszer nem tükrözte a valódi költségeket és ráfordításokat. 1978-ban a Vietnami Szocialista Köztársaság. az innovációra való képesség. a cink zöme.és nyersanyagok zömét évtizedeken keresztül a KGST-partnerek egymástól szerezték be. Bármely hiba. A KGST nem volt szupranacionális szervezet. A KGST végső ellehetetlenülésében jelentős szerepet játszott az 1970-es évek olajválsága. földgáz. 1973-ban Kuba. ennek következtében a termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb lesz. A KGST-ből származott az importált vasérc. a felhalmozásra. A tagországok együttműködését jócskán elősegítették a gazdaságilag erősebb tagországok nyújtotta kamatmentes vagy nagyon alacsony kamatozású hitelek. mert az olajárrobbanás megváltoztatta a tagállamok közötti együttműködést.és a kölcsönös segítés elvét. tapasztalatcserére. A tervgazdaságot az az illúzió szülte. A KGST tevékenysége a kezdeti szakaszban főként az áruforgalom szélesítésére. A másik alapvető probléma a tervgazdaság természetéből fakadt. a faáru és réz jelentős hányada. a túltermelési válságokat. alma. 1962-ben Mongólia. hanem a hatalom saját önképéhez igazodó elvárásait kellett kielégítenie. majd napirendre került a népgazdasági tervek összehangolása. konzerv) jó részének viszont a KGST-tagállamokkal kötött hosszúlejáratú szerződések nyújtottak biztos elhelyezési lehetőséget. amelyeket csak a tagországok illetékes szerveinek beleegyezése után lehetett végrehajtani. az ólom. a kőolaj. (Az erőviszonyokat és a szankcionálási lehetőségeket jelentősen befolyásolták a hidegháborús események és a szovjet hatalmi törekvések. amelyek tovább növelték a káoszt. a külkereskedelemre vonatkozó mutatókat. a nyereségesség. Észak-Koreának. ám ezek nem valósultak meg. Nem a valódi fogyasztói igényeket. 139 . hanem a politikai beágyazottság szerint osztották el. a munkamegosztást. a szakemberképzés területére korlátozódott. Orion) és mezőgazdaság termékei (pl. Videoton. Ikarus. bor. A „proletárdiktatúra” hatalmi szerkezetét és ideológiai előfeltevéseit megjelenítő központi tervutasításos rendszer a legapróbb részletekig igyekezett szabályozni a javak termelésének és elosztásának láncolatát. kohókoksz. A rendszer ráadásul öncélúan működött. a villamos energia csaknem 100 százaléka. Később a tagállamok egyeztették a gazdaságfejlesztés főbb irányait. a szakosítás is. Nicaraguának. amelybe minden tagország egy miniszterelnökhelyettest delegált.) Határozatokat csak eljárási és szervezeti kérdésekben hozhatott. 1950-ben a Német Demokratikus Köztársaság. hogy gondos tervezéssel ki lehet küszöbölni a piac irracionalitását. azaz ideológiailag alátámasztható okokból (pl. A szocialista gazdasági rendszert egyszerre jellemezte a hiány és a pazarlás. Még 1949-ben csatlakozott a szervezethez Albánia (1961 után már nem vett részt a KGST munkájában). A rendelkezésre álló forrásokat – amint később az eladósodás révén bevont külföldi hitelek jelentékeny hányadát is – nem a piacképesség. a ciklikusságot. A magyar ipar (pl. teljes foglalkoztatás) támogatták a veszteséges vállalatokat. a fogyasztásra. folyamatos eseti beavatkozásokat indukálva. A Szovjetunió egyre kevésbé tudta kielégíteni az olcsó nyersanyagok és energia iránti igényt. A modern tömegtermelés minden fázisát képtelenség volt központilag szabályozni. Afganisztánnak. A szervezetben egyértelmű volt a szovjet dominancia. Különböző időszakokban megfigyelői státusa volt a KGST-ben pl. A sztálinista és poszt-sztálinista tervgazdaság a növekedést a belső erőforrások. a növekedés pedig gyorsabb. A hiányzó legfontosabb fűtő. gazdasági együttműködést érintő döntései mindössze ajánlások voltak. azaz nem rendelkezett nemzetek feletti intézményi rendszerrel. A kőolaj-. hatékonyabban működő szervezet kialakításának az igényeként. a nyersanyagok és az energiahordozók egyre bővülő felhasználásával és a kelet-európai társadalmakban rejlő munkaerő-tartalékok mozgósításával tudta elérni.

(Lásd a forrás adatait. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. a külső tőkebevonást pedig gazdasági és politikai gátak egyaránt akadályozták. A reálbérek az 1980-as években folyamatosan csökkentek. A ’80-as évek közepétől a KGST-tagállamok gazdaság. A gazdaság modernizálásához nem volt elég belső tőke. akkor az az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását. hogy az állami újraelosztásban a hitelek egy részét a jóléti rendszer fönntartására fordították. Az elmaradott technológiára és gazdasági alapra épülő KGST versenyképtelennek bizonyult a világpiacon.és többoldalú együttműködés szervezetét. A politikai váltás a külgazdasági kérdésekben is éreztette hatását. másrészt. 1984-ben a KGST moszkvai csúcstalálkozóján döntenek a párbeszéd megkezdéséről az Európai Közösségekkel. A keletnémet (NDK).) Lezárás. szeptember 26-án a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa hivatalosan is beszüntette működését. hogy a túlmunkában. hanem egyrészt annak. a tagállamok közötti kereskedelem lényegében összeomlott – 1991. tétel: A ren rendszerváltozás Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az 1980-as évek második felének Magyarországát. 1991 elején. hogy az MNB vezérkara ekkor még szerencsésen spekulált az árfolyamokkal. majd meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. az életszínvonalat azonban ideig-óráig szinten tartották. más szóval a „nyitást”. ezért Mihail Gorbacsov a párbeszéd felújítását indítványozta az EK-nak 1986-ban megkezdődött a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági megállapodások megkötése és a diplomáciai kapcsolatok felvétele. szabályozták a két. 72. a gazdaságpolitikai konzultációt. hogy a gazdaságot kézi vezérlésre állították át. A válság elburjánzását leginkább az eladósodás növekedése mutatta. a kapitalizmus. csehszlovák rendszerváltás felgyorsította szocialista tábor felbomlását és az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában.és külpolitikáját egyre erőteljesebben határozta meg a peresztrojka hatása. összegzés A rendszerváltás politikailag azt jelentette. román. a rendszerváltás körülményeit! 140 . Engedélyezték a vállalkozást. Ez a csökkenés azonban nem a gazdaság szerkezetváltásának volt betudható. a második gazdaságban szerzett jövedelmek valamint az. Amikor Gorbacsov 1985-ben az SZKP főtitkára lett. amiképpen a foglakoztatási szint brutális visszaesésével és az infláció elszabadulásával is. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. A Magyarországon 1981-ben kis híján bekövetkezett államcsőd után 1984-ig valamelyest csökkent az adósságállomány. amikor a Szovjetunió tilalmat vezetett be a barter-ügyletekre. A reáljövedelmek radikális csökkenésével már a rendszerváltás utáni kormányoknak kellett szembesülniük.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 1979-ben némi decentralizáció figyelhető meg a KGST döntéshozatali rendszerében. egészen 1996-ig. gazdaságilag pedig azt.

új cselekvési programot jelentett be. privatizáció). Kifejtés Az 1980-as évek második felében a többi szocialista országhoz hasonlósan a magyar gazdaság. Amikor Gorbacsov meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. Demszky Gábor) nevezett csoport (ún. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. A gyakran kéziratban vagy stencilgépen sokszorosított írásokban álltak ki a parlamentáris demokrácia kialakítása és a szabadságjogok mellett. A demokratikus ellenzéknek (pl. mert nem igyekezett megőrizni a hagyományos népi kultúrát. 1985-ben a monori találkozón az ellenzék két csoportja kísérletet tett az összefogásra. Gorbacsov radikális gazdasági reformokat. Beszélő kör) a legfontosabb szamizdat kiadványáról kapta a nevét. Állandó szervezői és résztvevői voltak a rendőrség által nem engedélyezett március 15-i és október 23-i megmozdulásoknak. A reformerek között akadtak párttagok is. Az 1980-as évek közepén megjelent az ellenzéki ifjúság új generációja. párton belüli reformkommunisták csoportja. más szóval a „nyitást”. akik korlátozott politikai 141 . emiatt gyakran zaklatták őket a hivatalos szervek. A két világháború közötti népi írók ún. Bírálta a rendszert. (Lásd a forrásokhoz írtakat. de a felfogásbeli különbségek olyan nagyok voltak. Átfogó reformokkal lehetett volna csak a helyzeten javítani. ezeket azonban elodázták. Charta’77 vagy a Bibó-kör). Csengey Dénes. harmadik utas elképzeléseit vallotta a másik ellenzéki csoportosulás (Csoóri Sándor. társadalom és politika is válságba jutott. A Szovjetunió nem szólt bele a keleti blokk országaiban lezajlódó folyamatokba (1989).) A pénzügyi összeomlást ekkor még el lehetett kerülni azzal. A rendszerváltás politikailag azt jelentette. ám ez csak azért következhetett be. képviselőik hatottak egymásra (pl. hogy ez nem sikerült. aminek egyik oka a még a két világháború közötti időszakra visszamenő. így ebből kevés bevétel származott. Az alapvető. ők elsősorban a szakkollégiumokon belül szerveződtek (Bibó István Szakkollégium. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. akkor az az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását. fél-ellenzéki és reformer gondolatok és csoportok még nem különültek el élesen. Kis János. Csurka István. gazdasági és politikai számvetést. Ennek egyik forrása az ország eladósodása az olajválság következtében. az államcsőd veszélye jelentette. nem törődött kellően a népességcsökkenés jelenségével és nem állt ki az országhatáron kívül élő magyar kisebbségekért. az ún. Kőszeg Ferenc. mert vagy negatívan érintették volna a rendszer legfontosabb vívmányait (pl. a kapitalizmus. Solt Ottilia. 54 évesen ő e poszton a legfiatalabb Sztálin óta. Összefogás azonban nem jött létre a csoportok között. általános foglalkoztatás) vagy ideológiailag bizonyultak vállalhatatlannak (magánszektor további növelése. Magyarországon a politikai ellenzék nyíltan az 1970-es évek második felétől lépett fel. mert az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. demokratikus ellenzék és népi írók közötti népi-urbánus vita volt. Egy idő után már a hitelek törlesztésének érdekében kellett újabb hiteleket felvenni (adósságspirál). Az ellenzéki. mivel a magyar termékekért alacsony árat fizettek a világpiacon (cserearányromlás). Lezsák Sándor). Rajk László Szakkollégium). hiszen a dráguló olajt csak hitelekből lehetett megvásárolni. hogy Magyarország belép a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba. ám ők egy bizonyos ponton nem mehettek túl pozícióik veszélyeztetése nélkül.FELELETVÁZLAT Bevezetés Mihail Gorbacsov 1985 márciusában lett az SZKP Központi Bizottságának a főtitkára. A szocialista-kommunista rendszerek összeomlása más-más úton játszódott le a különböző szocialista országokban. Ez az ún. elítélve a Brezsnyev alatti pangást. Magyarország egyre több hitelt vett fel. a lakosságot elsősorban foglalkoztató gondokat a gazdaság összeomláshoz közeli helyzete. voltak közöttük érintkezési pontok. a hatalmi érdekrendszer átalakítását ígérte. de ez csak átmeneti javulást hoz. gazdaságilag pedig azt.

októberben az országgyűlés el is fogadta az ún. a hatalom azonban még ellenállt.) 1989. évfordulójára tervezett (ellenzéki) megemlékezést viszont a hatalom megakadályozta. akkor ezzel az MSZMP hatalmának legitimitását kérdőjelezte meg. hogy Kádár János 3 héttel később halt meg azon a napon. Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). Nagy Imre halálának 30. A párton belül sokan bírálták Pozsgayt. a Magyar Demokrata Fórum (MDF). Fő képviselőjük Grósz Károly. amelyet az 1956-os forradalom túlélői hoztak létre. március 15-i tüntetésen már közösen jelentek meg az ellenzék tagjai. a régiek újjáalakulását. pártok: Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz). 1988 májusában létrejött a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ).) Szimbolikus esemény.) Az EKA tárgyalásokra szólította fel az MSZMP-t és békés átmenetet követelt az állampárttól. Amikor 1989 januárjában (Grósz külföldi útját kihasználva) Pozsgay Imre kijelentette. melyet a Független Jogász Fórum kezdeményezett. a Független Kisgazdapárt (FKgP). amiben kimondják a helyzet tarthatatlanságát: „Kádárnak mennie kell!”. akik hatalmi érdekből (generációs alapon) le kívánják váltani Kádárt. harmadik oldalként hivatalos társadalmi szervezetek (pl. s bizonyos kérdésekben az ellenzékkel is együttműködtek. hogy a parlament elé terjeszti az alkotmánymódosítást. 142 . (Lásd a forráshoz írtakat. ahol megjelent Pozsgay Imre is. A rendszerváltás jogi kereteit kidolgozó Nemzeti Kerekasztal tagjai lettek a volt Ellenzéki Kerekasztal (EKA) szervezetei és pártjai. az MSZMP és ún. Az MSZMP nem akadályozta meg 1988 folyamán az új pártok megalakulását. amikor hivatalosan is rehabilitálták Nagy Imrét. A reformkommunisták MSZMP-reformköröket szerveztek országszerte. ami ellen hatalmi erőszakot is kilátásba helyezett. Legmagasabb pozíciót betöltő képviselőjük Pozsgay Imre. DEMISZ stb. június 16-ra. 1989 októberében tartotta utolsó kongresszusát az MSZMP.) 1988-89-ben jöttek létre vagy alakultak újjá a következő politikai szervezetek. egy gazdasági. majd szabadon engedte. reformoknak elkötelezett társadalomtudósok adtak ki. A tüntetés részvevőit letartóztatta. már nyilvánosan megkérdőjelezték az egypártrendszert. 1988-ban több fórumon. és céljuk a forradalom résztvevőinek rehabilitálása volt. Ennek jegyében a korábbiaknál sokkal békésebben telt 1989. amivel megszűnt a pártállami szakszervezetek kizárólagossága. politikai és szociális reformterveket összefoglaló tervezet is. (Lásd a forráshoz írtakat. ill. amit az államapparátusban dolgozó. (kivéve a Fidesz és az SZDSZ. 1988-ban jelentős tömeg vett részt a bős-nagymarosi gát megépítése és a romániai falurombolás ellen szervezett tüntetéseken a Parlament előtt. (Lásd a forráshoz írtakat. Társadalmi szervezetként megalakult a Magyar Demokrata Fórum. ezután gyakorlatilag a többpártrendszer létrejöttét nem lehetett kétségbe vonni.) 1987-ben a demokratikus ellenzék kiadja a Társadalmi szerződés című írást. s a reformerek létrehozták az MSZP-t (Magyar Szocialista Pártot). a Hősök terén. hanem népfelkelés volt. S bár 1988 novemberében Grósz Károly a sportcsarnoki beszédében felfordulással és fehérterrorral riogatott.) 1989. bár nem is ellenezte). Az MSZMP elfogadta. valamint igyekezett az MSZMP-n belül akadályozni a változásokat. SZOT.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli reformok bevezetését is támogatták az égetően szükséges gazdasági reformok mellett. az idős pártfőtitkárt. (Lásd a forráshoz írtakat. Az 1980-as évek közepén az MSZMP-ben olyan politikusok jutnak főszerephez. Az 1988. Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP). Megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB). szeptember 18-án az EKA és az MSZMP aláírta a megállapodást. amelyen a párt megszüntette önmagát. 1987-ben jelent meg a Fordulat és reform című. március 15-e. általában párttag. hogy nyilvánosságra kerüljenek Nagy Imre és társai újratemetésének követelőinek nyilatkozatai. Az 1988. a Szabad Kezdeményezések Hálózatából az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). hogy 1956-ban nem ellenforradalom. célját nem érte el. a Hazafias Népfront elnöke volt. június 16-án százezrek jelenlétében újratemették Nagy Imrét és társait (Lásd a forráshoz írtakat. Hazafias Népfront. 1989 márciusában összeült az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). de nem akadályozták meg ezután azt sem. ill. Ugyanebben az évben Lakitelken az ellenzék másik ága összejövetelt tartott. sarkalatos törvényeket.

1990 márciusában lehetősége nyílt az országnak tárgyalni a Szovjetunióval.) 1990. amelyek a rendszerváltás követően a politikai életet meghatározták: (Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz). harmadik oldalként hivatalos társadalmi szervezetek (pl. 1989 őszén a rendszerváltó pártok között kialakult az első komoly ellentét. 1989 márciusában összeült az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). román. Az EKA tárgyalásokra szólította fel az MSZMP-t és békés átmenetet követelt az állampárttól. tárgyalásos úton megtörtént. Végül a harmadik köztársaság első elnökét a parlament választotta meg Göncz Árpád személyében az SZDSZ és az MDF megállapodása alapján. A rendszerváltás jogi kereteit kidolgozó Nemzeti Kerekasztal tagjai lettek a volt Ellenzéki Kerekasztal (EKA) szervezetei és pártjai. helyette kikiáltották a harmadik Magyar Köztársaságot. a FIDESZ. az első választásokat! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1988-ban jöttek létre vagy alakultak újjá a Magyarországon azok politikai szervezetek (pl. gazdaságilag pedig azt. s ezzel az MSZMP átmenti hatalmát az új rendszerbe. a Magyar Demokrata Fórum (MDF). ezzel jogi értelemben a rendszerváltás békésen. vér nélkül. az FKGP attól tartott. hogy ha a köztársasági elnök választása közvetlen és a parlamenti választás előtt lesz. civil és szakszervezetek) és pártok. Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). SZOT. tétel: A ren rendszerváltás Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a rendszerváltáskor született magyar választási rendszert. Történelmi Igazságtétel Bizottság. akkor a választást a volt MSZMP-s Pozsgay Imre nyeri (az ellenzéknek nem volt ugyanis országosan ismert és elismert „arca” ellenjelöltként). melyet a Független Jogász Fórum kezdeményezett. az MSZMP és ún. hogy minél előbb vonják ki az összes szovjet katonát az ország területéről. A gazdasági rendszerváltás az 1990-es években kezdődött meg.) Az MSZMP nem akadályozta meg 1988 folyamán az új pártok megalakulását. Hazafias Népfront. 73. csehszlovák rendszerváltás felgyorsította szocialista tábor felbomlását. összegzés Mivel a keletnémet (NDK). hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. A szavazás igazi tétje a köztársasági elnök választása volt. a régiek újjáalakulását. (Lásd a forráshoz írtakat.1989. a Szabad Kezdeményezések Hálózatából az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). DEMISZ stb. a Független Kisgazdapárt (FKgP). Lezárás. Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP). négyigenes népszavazás kapcsán. március 25-én tartották az első szabad választást Magyarországon. 143 . ill. Az SZDSZ. a kapitalizmus. október 23-án megszűnt a Magyar Népköztársaság. az SZDSZ és az MDF szembekerült az ún. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. ezután gyakorlatilag a többpártrendszer létrejöttét nem lehetett kétségbe vonni.) A rendszerváltás politikailag azt jelentette.

Kompenzációs listák a település egyéni választókerületeiből összesített töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot. Az aktív és a passzív választójog feltételei nem különböznek az országos választásokétól. A helyi önkormányzat választott vezetője a polgármester. A képviselők kb.) Az önkormányzat a helyi közösség életét irányító. Mindez csak akkor valósulhat meg. októberben az országgyűlés el is fogadta az ún. amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. az országgyűlési képviselői választásokkal szemben nincs „érvényességi küszöb”. kétszavazatos. hogy gyűjtőpártként működött és megrázkódtatástól mentes (nem radikális) átmenetet ígért a választóknak. Magyarország több mint négyezer települése közül kb. hogy a kampányban a „nyugodt erőként” jelent meg. szeptember 18-án az EKA és az MSZMP aláírta a megállapodást. ezért koalícióra lépett az FKGP-vel és a KDNP-vel. 60%-át egyéni választókerületben választják meg. az országgyűlési választások tavasszal. A miniszterelnök Antall József lett. hogy az államhatalom működésének legfőbb forrása a nép. tehát az érvényességhez és eredményességhez nincs megállapítva részvételi arány. s mivel nem szerezte meg a szavazatok több mint felét. A megválasztható képviselők száma a szavazólapon fel van tüntetve. A képviselők másik része pedig a pártok. A győztes párt (42. Fontos szempont lehetett. ha a képviselők kiválasztásában minden választójoggal rendelkező állampolgár azonos értékű szavazattal vehet részt.7%) az MDF lett. bár nem is ellenezték). aki a legtöbb szavazatot kapja. MSZMP elfogadta. törvény szabályoz – kétfordulós. annak közvetlen érdekeit kifejező. A törvény meghatározza az önkormányzati képviselő. A magyar választójogi rendszerről. A demokratikus államokban ezért a választójog általános és egyenlő. Az országgyűlési és az önkormányzati képviselők választása egy évben történik.6%). háromezer rendelkezik önálló települési önkormányzattal. míg a helyi önkormányzati választások ősszel. hogy a parlament elé terjeszti az alkotmánymódosítást. a szavazás közvetlen és titkos.6% és a FIDESZ 5. Az önkormányzati képviselőket és a polgármestereket a magyar alkotmány szerint szintén négyévenként választják a választópolgárok. A képviselők azok lesznek. akik a legtöbb szavazatot kapják. amely saját ügyeiben a központi hatalomtól független döntéseket hozhat. (kivéve a Fideszt és az SZDSZ-t. az aktív és apaszív választójogról lásd a forráshoz írtakat. A választás az önkormányzatok esetében egyfordulós. sarkalatos törvényeket. A rendszerváltáskor nem hoztak létre új alkotmányt. A 10.000-nél nagyobb lakosú településeken és a fővárosi kerületekben vegyes választási rendszert alkalmaznak. Az egyéni választókerület képviselője az lesz.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Kifejtés 1989. március 25-én tartották a rendszerváltás utáni első szabad választást Magyarországon. 1990. illetve polgármester (főpolgármester) jelöltségéhez szükséges arányokat. az eredmény megállapításáról lásd a forrásokhoz írtakat.4%). évi XXXIV. A magyar alkotmány értelmében a választójog általános és egyenlő. 144 . A német modellen alapuló vegyes magyar választási rendszer – amelyet az 1989. aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A parlamentbe bejutott még a két liberális párt (SZDSZ 23.000 lakosú vagy annál kisebb településeken a képviselő jelöltek abc sorrendben szerepelnek a szavazólapon. az egész társadalom. (Budapest esetében az egyes kerületek önálló települési egységnek számítanak. A demokrácia egyik legfontosabb alapelve az. hanem a meglévőt módosították jelentős mértékben. a szavazás pedig közvetlen és titkos. illetve társadalmi szervezetek (jelölő szervezetek) által állított kompenzációs listáról juthat mandátumhoz. Az új alkotmány szerint az országgyűlés kétharmados többséggel dönthet az alkotmány módosításáról. Az alkotmányban megjelennek az alapvető emberi szabadságjogok és megvalósul a hatalmi ágak szétválasztása. valamint a vártnál jóval rosszabb szerepléssel az MSZP (8. Az MDF győzelmének oka az lehetett. Polgármester az lesz. A polgármester választása közvetlenül történik. Az országgyűlési választásokról. független szervezet. töredékszavazat-visszaszámláló rendszer. A 10.

hogy az ellenségeskedéseket a politikai és gazdasági egyesülés. az 1947-ben meghirdetett Marshall-segély elosztására ugyanis az érintett 16 európai kormány létrehozta az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetet (OEEC. Felmerült Európában egy közös védelmi rendszer létrehozása az esetleges szovjet agresszióval szemben. összegzés A pártok plakátjairól írtakat lásd a forrásoknál. Az európai egységtörekvések alakulása szempontjából jelentős szerepet játszott az Egyesült Államok gazdaságpolitikája is. lépéseit és az európai integráció alapelveit.A stabil kormányzás érdekében Antall József paktumot kötött a legerősebb párttal. Belgium. majd 1961-től OECD). világháború nyomán. szociális. A megállapodás másik pontja értelmében a magyar köztársasági elnököt nem közvetlenül a választópolgárok. ha ezzel egyidejűleg egy másik jelöltnek többsége alakul ki. A skandináv országok – Dánia. A NATO létrejöttével a Brüsszeli Szerződés elvesztette jelentőségét. az SZDSZ-szel. az európai integráció útján lehetne és kellene elkerülni. Hollandia és Luxemburg vámuniót hozott létre a gazdasági integráció érdekében. hanem a parlament választja 5 évre.) Volt Európának két olyan régiója. Európa világelsőségének elvesztése láttán kezdték felismerni Európa politikusai. valamint az önvédelem területeire is. ahol rögtön a háború után már tényleges lépések is történtek az integráció felé. Izland. működését a Maastrichti Szerződés elfogadásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. A választórendszer valóban elég bonyolult a kompenzációs számítások miatt. A harmadik Magyar Köztársaság első elnöke Göncz Árpád lett. Fontos szerepet játszott a világkereskedelem liberalizálása érdekében az 1948-ban létrehozott Általános Vámtarifa. de megalkotói azzal indokolták ezt. 1990 őszén lezajlottak az első önkormányzati választások is. 145 . A magyar választási rendszert sokan igen bonyolultnak. Lezárás.és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) is. majd a II. vagyis a mindenkori kormányfő ellen csak akkor lehet bizalmatlanságot szavazni a parlamentben. valóban bonyolult. Norvégia és Svédország – pedig lazább politikai és jogi együttműködés felé vettek irányt. Nagy-Britannia és Franciaország megkötötték a Brüsszeli Szerződést. Ennek alapján bevezették a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét. (Lásd a forráshoz írtakat. 74. ezért 1948 márciusában a Benelux-országok. hogy a relatív többséget szerzett párt így stabil parlamenti többséget tud szerezni. a képviselők és önkormányzatok számát pedig az ország nagyságához képest túlzónak tartják. amelynek az Egyesült Államok mellett a Marshall-tervben részt vevő országok lettek az alapító tagjai. A szerződés kiterjedt a gazdasági. kulturális együttműködés. tétel: Az Európai Unió legfontosabb intézményei Az Eu FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az európai egységgondolat megszületésének körülményeit.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Kifejtés A II. világháború után a nyugat-európai országokban sorra alakultak a különböző politikai színezetű és eszmeiségű Európa-mozgalmak. E mozgalmak nagy része képviseltette magát az 1948 májusában Hágában tartott Európa-kongresszuson, ahol megfogalmazták az Egyesült Európa, Emberi jogok chartája, Bizottság és Parlament létrehozását is. A hágai kongresszus nyomán 1949-ben Londonban, tíz állam részvételével megszületett az Európa Tanács. A szervezet kormányközi együttműködésre épül és csakis a részt vevő kormányok teljes egyetértése esetén hozhat döntéseket. Az Európa Tanács, amelyhez idővel csatlakozott valamennyi demokratikus nyugat-európai ország, elsődlegesen arra törekedett, hogy többoldalú egyezményekkel erősítse a demokratikus jogállam működését és az emberi jogok érvényesülését. Az integráció másik útját jelentette a Schuman, francia külügyminiszter és Jean Monnet, a francia kormány tervezési részlegének vezetője által jegyzett ún. Schuman-terv (1950), amely lerakta az európai integráció, a későbbi Európai Unió alapkövét. Az integrációt a gazdasági együttműködés felöl közelítette meg, és a francia-német együttműködés biztonsági garanciáit akarta megteremteni. Az alapötlet egy nemzetek fölötti (szupranacionális) főhatóság létesítése volt, amely ellenőrzi a francia és német szén- és acéltermelést, valamint természetesen azon országokéit is, amelyek csatlakoznak a szervezethez. A németek és az olaszok is támogatták a javaslatot, hiszen a szén- és acélközösség terve az iparfejlesztés biztos alapokra helyezését ígérte. A Benelux-államok szintén rögtön felsorakoztak a terv mellé. A britek számára csak a kormányközi együttműködés volt elfogadható. 1951 májusában hat ország – Franciaország, Németország, Olaszország és a három Benelux-ország – külügyminiszterei aláírták az ún. Párizsi Szerződést az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK vagy Montánunió) létrehozásáról, 1952-ben lépett hatályba a ratifikációk után. Az együttműködés meggyőző eredményeket hozott, a közösség acélipara látványosan növekedett, ezért a Benelux országok azzal a merész javaslattal álltak elő, hogy hozzák létre a vámoktól és mennyiségi korlátozásoktól mentes európai közös piacot. 1956 nyarára két szerződéstervezet készült: az egyik teljes vámuniót irányzott elő a közösség országai között (belső vámok eltörlése, külső vámhatár pedig közös piaccá a közösség területét), a másik a békés célú atomenergia-ipar közös irányítását és fejlesztését. A Montánunióban is részt vevő hat állam külügyminiszterei 1957-ben aláírták az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) és az Euratom alapító szerződését. (Római Szerződés) A közös piac kiépítését egy 12 éves, három periódusból álló időszak alatt akarták megvalósítani, de a vámunió létrehozása gyorsabban ment a vártnál. Gazdasági tekintetben azt remélték, hogy a vámunió dinamizáló hatással lesz az egész gazdaságfejlődésre az egészséges versenyhelyzet megteremtésével és a nagyszériás termelés lehetővé tételével. Politikai oldalról a föderalisták azt remélték, hogy döntéseik meghozatala fokozatosan az európai intézmények kezébe kerül. 1967-1968 folyamán jelentős változtatásokra került sor, összevonták a három meglévő integrációs intézmény, az EGK, az Euratom és a Montánunió addig párhuzamosan működő szerveit, s ekkortól használatos az Európai Közösségek elnevezés. A hetvenes évek elején egyértelművé vált, hogy az európai integrációnak a bővülés adhatja meg a további lendületet. Nagy-Britannia először 1961-ben kérte felvételét a Közösségbe, de Gaulle francia elnök azonban megvétózta. Így végül csak de Gaulle távozása után, 1970 nyarán kezdődtek meg a tárgyalások Nagy-Britannia, Dánia, Írország és Norvégia csatlakozásáról. A belépő új tagoknak el kellett fogadniuk az EK teljes joganyagát, de kaptak 5 év haladékot a hozzájuk való alkalmazkodásra. 1971 májusára sikerült megoldást találni a britekkel a nemzetközösségi kereskedelemmel és a finanszírozással kapcsolatos nézeteltérésekre is. A Norvégiában tartott népszavazáson azonban a lakosság nemet mondott a csatlakozásra. A brit, a dán és az ír csatlakozást követően a kibővült Közösség már magáénak mondhatta a világkereskedelem egyötödét, s ez megváltoztatta Európa gazdaságpolitikai súlyát a világban. Az USA korábbi elfogadó magatartása is változott, ekkortól fenntartásokkal fogadta az EK erejének növekedését, tartva az európai protekcionizmustól.

146

Görögország, Spanyolország és Portugália csatlakozásuk időszakában az EK tag-államokhoz képest szegények, gazdaságilag fejletlenebbek, iparilag gyengébbek, politikai struktúrájuk tekintetében pedig instabilak voltak. Vissza nem térítendő támogatást kaptak gazdaságfejlesztésre. Görögország 1981-ben, Spanyolország és Portugália pedig 1986-ban vált taggá. A déli kibővülés sikeresnek mondható a szélesebb piacok megteremtése és az új demokráciák politikai stabilizálása szempontjából. Az immár 12 tagot számláló Közösség közel 350 milliós piacot jelentett, amely egyre bonyolultabb belső szabályaival, bővülő joganyagával, egyre átláthatatlanabb brüsszeli bürokráciájával is meghatározó szerepet töltött be Európa és a világ sorsának alakításában. 1995-ben Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozásával jött létre a tizenötök integrációja. Ezeknek az országoknak az oktatási, kulturális és szociális rendszere a belépés időpontjában fejlettebb volt az uniós átlagnál, és gazdaságilag is különösebb nehézségek nélkül integrálódtak. Az 1986 elején aláírt Egységes Európai Okmány az alapszerződések addigi legjelentősebb módosítását jelentette, amely új távlatokat nyitott a Közösség számára. A szerződés tételesen felsorolta, milyen jellegű akadályok maradtak továbbra is a cél (egységes piac megteremtése) megvalósításának útjában, a vámok teljes felszámolása után is (eltérő szabványok, adótörvények, hatósági és egyéb előírások, pénzügyi korlátozások stb.). 1992 végében jelölték meg az egységes piac teljes megvalósításának határidejét. Az egységes belső piac megteremtése lényegében lépésről lépésre, a kitűzött időre megvalósult. Teljesen megszűnt a határellenőrzés, a vámeljárás már nem a határokon, hanem az induló- vagy célállomásokon történt. Összehangolták az áruforgalomra, kereskedelemre érvényes számtalan szavatossági, egészségügyi és biztonsági előírást, az eltérő műszaki szabványokat, a fogyasztó- és környezetvédelmi előírásokat. A munkavállalók akadálytalan mozgása érdekében teljessé tették a diplomák, iskolai végzettségek kölcsönös elismerését, a munkavállalási feltételeket. A nem aktív munkavállalók (nyugdíjasok, diákok, járadékot élvezők) letelepedése más tagországokban azonban továbbra sem vált korlátlanná. Közelítették egymáshoz az adórendszereket, elsősorban a hozzáadottérték-adó kulcsot és a jövedéki adó alá eső cikkek körét. Felszabadították a tőkemozgásokat is a még meglévő korlátozások alól. A határok átjárhatóbbá tétele a bevándorlási politikák összehangolását kívánta volna meg, de ebben a kérdésben komoly viták alakultak ki, mert a tagországok egyike sem akart lemondani szuverenitásáról a tekintetben, hogy kit enged be határain. Végül a Schengeni Egyezmény (1985, 1990) tartalmazta a megegyezést az Unión belüli határellenőrzések megszüntetéséről, a vízumpolitika közös elveiről. Az Uniós tagországok közül egyedül Nagy-Britannia és Írország maradt ki a schengeni övezetből, szigetország helyzete miatt. Az Európai Uniós Szerződést, az ún. Maastrichti Szerződést 1992. február 7-én a hollandiai Maastricht városában írták alá. (Lásd a forráshoz írtakat.) A Maastrichti Szerződés révén sajátos, ún. három pilléres szerkezet jött létre. Első pillérként határozták meg az addig működő három Közösséget, az Európai Közösségeket, beleértve a pénzügyi unió célkitűzéseiből adódó feladatokat is. A második és a harmadik pillér az új, kormányközi alapon szerveződő kül- és biztonságpolitikai, valamint a bel- és igazságügyi együttműködések lettek, amelyeknél a közösségi intézmények illetékessége erőteljesen korlátozott maradt. A három pillér együtt alkotja az Európai Uniót. Lezárás, összegzés A Maastrichti Szerződés elkészítésekor a döntéshozatal hatékonyabbá és demokratikusabbá tételét is alapvető célként határozták meg. Ennek következtében a Szerződés jelentős mértékben növelte az Európai Parlament hatásköreit és szélesítette a Tanácsban a többségi szavazási eljárás alkalmazási körét is. Nem tett azonban jót az integrációnak a kilencvenes évek elején beköszöntött gazdasági recesszió, amely erősen megviselte a monetáris rendszert, s amelynek következtében igen nehéznek tűnt a pénzügyi unió feltételeinek teljesítése és a közös pénz határidőre történő bevezetése. A közösség 1995-re új dilemmával találta szembe magát. Az egységes piac megfelelő működése érdekében szerette volna mind több területre kiterjeszteni és elmélyíteni a tagországok együttműködését,

147

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
ugyanakkor szembesült a szocialista tábor felbomlásával lehetőséggé váló keleti bővítés egyre sürgetőbb kérdésével, és az intézményi reform szükségszerűségével.

75. tétel: A fejlődő országok főbb problémái fej
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével jellemezze a „harmadik világ”, a „fejlődő” világ társadalmi, népesedési problémáit! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A II. világháború után a világ országait három nagy csoportba lehetett besorolni: az ún. első világ a fejlett tőkés országokat, a második világ a szocialista országokat, míg a harmadik világ a legszegényebb fejlődő országokat foglalta magában. (Maga a fogalom Hruscsovhoz kötődik, ő ugyanis nem fogadta el a két tábor elméletet, s ezért az el nem kötelezetteket a harmadik világ országainak kezdte nevezni.) A Nyugat és Kelet megosztottság mellett az iparosodott Észak és a gyarmati sorból kitörő Dél ellentéte is jellemzi az 1945 utáni kort. A világ akkori politikai helyzetét az USA és a Szovjetunió szembenállása jellemezte, ami tulajdonképpen a tőkés és szocialista világrendszer, vagyis Nyugat és Kelet ellentétét jelentette. A dekolonizáció, vagyis a gyarmatok függetlenedése a Közel-Keleten és Kelet-, illetve Dél-Ázsiában kezdődött. 1955-ben Bandungban találkoztak a függetlenné vált államok vezetői, s létrehozták a fejlődő országok mozgalmát, ami azt jelentette, hogy egyenlő távolságtartásra kell törekedniük a Nyugattól és a Szovjetuniótól. (Ez azonban nem igazán valósulhatott meg.) Az el nem kötelezett országok 1961-ben Belgrádban megfogalmazták a békés egymás mellett élés szükségességét, s ennek jegyében helyzetüket a katonai tömbökön kívül határoztak meg. A hidegháború árnyékában kevesebb figyelem irányult arra a problémára, hogy a világ országainak egy igen jelentős része lényegesen szegényebb és elmaradottabb a nyugati társadalmaknál. Az 1960-as években ugyan az ENSZ keretein belül történtek kezdeményezések arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne ezt a fejlettségbeli különbséget csökkenteni, a nagyhatalmak érdektelensége miatt azonban ezek csekély eredménnyel jártak. Kifejtés A Szovjetunió összeomlásával a Kelet-Nyugat szembenállás megszűnt, az Észak-Dél ellentét azonban továbbra is fennmaradt, és a világ globális problémáinak súlyosbodásával újra reflektorfénybe került. Az Észak-Dél ellentét nagyjából a fejlett-fejletlen, gazdag-szegény, centrum-periféria megjelöléseknek felel meg. A polaritást érzékelteti, hogy míg a fejlett országok rendelkeznek a világ jövedelmének (GDP) 4/5-ével, addig a világ népességének csak 1/5-e él ezekben az országokban. A fejlődő országokban viszont a világnépesség 4/5-e él, de a világtermelésből csak 20 %-kal részesednek. (Lásd a GDP, GNI és a népesedési adatok összefüggéséről a forrásokhoz írtakat.) A fejlődő országok hátrányának okai elsősorban a gyarmati múlt örökségében kereshetők. A gyarmatosítás idején ugyanis ezek az országok a gyarmattartók fő nyersanyag-ellátói és iparcikk-felvevői voltak, így gazdaságuk meglehetősen egyoldalúvá vált. A gyarmatosítás sok esetben szétzúzta a hagyományos társadalmi-gazdasági formákat is.

148

amely a jelen szükségleteit úgy elégíti ki. A világ ipari termelésének. modellváltásra van szükség. a gazdasági növekedés minden áron való hajszolása ökológiai válsághoz vezetett. számítások azt igazolják. akkor is még legalább egy generáció szükséges ahhoz. a családtervezési programoknak. a tőke. de konkrét megfogalmazásuk és megvalósulásuk kultúránként eltérő lehet. a technológia és az emberek minél szabadabb. Ezeknek az értékeknek a képviseletében (és negligálásában) kiemelt szerepe van a mai világban a médiának. század elején Kína. Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés konferenciája fogadta el a fenntartható fejlődés koncepcióját. Az iparosodott társadalmak népessége öregszik. hogy a növekedés lelassuljon. mert az egyetemesség nem egyformaságot jelent. Az egyetemesség azt jelenti. A fejlődő országok több fórumon igyekeztek a világgazdaságban elfoglalt pozíciójukat javítani. A fenntartható fejlődésnek része az emberi jogok biztosítása is. Ma már a minden embert megillető jogokat értjük az emberi jogok fogalma alatt. 100 év múlva már 14 milliárdan élnek majd a Globuson. Azonban azt is figyelembe kell venni. Az emberi jogok egyetemessége összeegyeztethető a társadalmak és kultúrák sokféleségével. A zöldek álláspontja szerint a jelenlegi világgazdasági modell. Ha a népességnövekedés üteme változatlan marad. hogy vannak bizonyos alapvető értékek. A gyarapodás a világ legfejletlenebb. korlátozások nélküli áramlása) sem adnak alkalmat. ezért a jelenlegi modell tarthatatlan. Az emberi jogi eszmekör két fontos alapelve a diszkrimináció tilalma és a tolerancia. sőt az állam és a polgár kapcsolatán túlmenően ma már az emberi jogok biztosításának igénye kiterjed az egyének egymás közötti kapcsolataira is. amelyek végső soron a legtöbb civilizációban érvényes közös értékek. a fontosabb nemzetközi intézményekben azonban a fejlett ipari országok dominanciája (neokolonializmus) érvényesül. vagyis mások jogainak tiszteletben tartása. a gazdaságnak és az ökológiának azonos súlyú és jelentőségű tényezőknek kell lenniük. kereskedelmének és pénzügyi rendszerének meghatározójává vált a XXI. ami veszélyezteti a Föld és az emberiség életét. az ismeretterjesztésnek és az egészségügyi helyzet javításának köszönhetően. az USA és Japán alkotják a világgazdaság három nagy tömbjét. 149 . hogy nem teszi lehetetlenné a jövő nemzedékek számára sem a saját szükségleteik kielégítését. 2001 után – többek között – a végtelenül fejleszthető világkereskedelem is megkérdőjeleződött. amelyek az ember (biológiai és társadalmi) természetéből adódóan minden ember számára fontosak és elidegeníthetetlenek. A fenntartható fejlődés egyik célja a szegénység leküzdése. Az ENSZ 1992-ben. a szolgáltatások. Egyre több szakértő vélekedik úgy. ami további súlyos problémákat vet fel. legszegényebb országaiban legintenzívebb. tehát fenntartható gazdasági fejlődés a szociális jogok biztosítása nélkül elképzelhetetlen. a fejlődő országok társadalma pedig fiatalodik. az állami beavatkozástól való tartózkodás követelményein túl ide tartoznak az állam részéről valamilyen tevőleges magatartást igénylő jogok is (többségükben – de nem kizárólagosan – gazdasági. Az Észak-Dél ellentét felszámolására a világgazdaság jelenlegi tendenciái (a világ gazdasági globalizálódása. hogy a jelenlegi gazdasági növekedés koncepciója alapjaiban hibás. Jelenleg mintegy 6 milliárd ember él Földünkön. A centrum fejlett országai három pólus köré tömörültek. Az emberi jogok csak az egyéni és a közösségi jólét minimális feltételeit határozzák meg. Az Európai Unió. tartalmilag pedig a szabadságjogokon. és ez a szám évente 90 millióval gyarapodik. melynek célja az áruk. hogy a fejlődő országok lemaradása tovább nő. mert előbb vagy utóbb a természeti erőforrások kimerüléséhez. A túlnépesedés jelenti az egyik legjelentősebb demográfiai problémát. amíg az nem semmisíti meg az alapvető emberi (jogi) értékeket. tehát az egyetemességet is ezen alapelvek és értékek fényében kell értelmezni. hogy ha lényegesen csökkenne is a születések száma a szociális fejlődésnek. növekedési pólusát. szociális és kulturális jogok). és a nagyfokú specializálódás erős egyoldalú függő helyzetet teremtett számukra a világpiacon.A függetlenség kivívása után a torz gazdasági struktúra megnehezítette a világgazdaságba való integrálódást. E szerint a fenntartható fejlődés olyan feltételrendszer. Az egyetemesség toleráns minden kultúrával szemben mindaddig. a szegényebb országok teljes lemaradásához és globális ökológiai válsághoz vezethet. a szociális jólét biztosítása a jelen és a jövő nemzedékei számára. A fenntartható fejlődés három alappillérének a társadalomnak.

amikor utakat. a szubtrópusi öv a mérsékelt övezet felé. Az ásványi tüzelőanyagok elégetése során a levegőbe kerülő kén-dioxid és nitrogén-oxidok a csapadékkal savakat (kénsav és salétromsav) képeznek és visszahullanak a földre. A termés mennyiségét és így a népesség ellátását befolyásolják az egyre gyakoribbá váló savas esők. Jelenleg több ember él a Földön. A nagyvárosi népességkoncentráció nagyobb fogyasztással és szennyezőanyag-.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A Föld eltartóképessége a jelenlegi technológiai feltételek mellett is véges. ami a sarki jégsapkák olvadásából adódik. a viharok. A levegőbe jutó ún. A globális felmelegedés hatására hosszú távon az éghajlati övezetek eltolódása következhet be. s ez tovább növeli az afrikai térségekben az élelmezési problémákat. ahol az ember kiirtotta az eredeti növénytakarót és ezáltal utat enged a víz és a szél pusztító hatásainak. városokat. Az élelmiszerek világpiacán bőséges a kínálat. akkor senki nem éhezne. hogy a népesség növekedésével a városlakók száma is emelkedik. (Lásd a forráshoz írtakat. Az élelmezési válság okai tehát a termelés és elosztás egyenlőtlenségében keresendők. Az urbanizációs válság abból fakad. A talajok pusztulásában az ember közvetlenül is részt vesz. ózon. mint eddig az emberiség történetében. Az üvegházhatás fokozódásának következménye a világtenger szintjének 20-40 cm-es emelkedése. a növényzetet. de a kutatók szerint ha a megtermelt élelmiszerek elosztása egyenletes volna a Földön. metán. Felgyorsult a fajok kihalása is. hanem a túllegeltetés és a szikesedéshez vezető rossz technológiával alkalmazott túlöntözés is okozhatja. jelenleg a Föld lakóinak 45%-a városokban él. károsítják az erdőket. aminek következtében a levegő hőmérséklete emelkedik (globális felmelegedés). A globalizáció egyre növekvő fogyasztásra épített elvárásai illúzióvá lettek. A savas esők savanyítják a tavak vizét. A talajerózió azokon a területeken pusztít elsősorban. A talaj erózióját főként a csapadék és a szél okozza. összegzés A demográfiai viszonyokat meghatározzák még egyéb globalizációs problémák is. Az emberi tevékenység következtében évente mintegy 25 milliárd tonna termőtalajjal lesz kevesebb a Földön. de gyakoribbá lett az aszály. gyárakat épít. és pusztítóbbá váltak az árvizek. szén-dioxid. 150 . a szegényebbek nem tudják megvenni a szükséges élelmiszereket.) Lezárás. savasabbá teszik a talajt. ami a tavi élővilág pusztulásához vezet. sőt még a jelenleginél nagyobb népesség eltartása is lehetséges volna. A csapadék kémhatása ennek következtében savasabbá válik. de fizetőképes kereslettel csak a fejlett országok állnak elő. üvegházgázok (pl. hulladék-kibocsátással jár. 2009-ben a globális pénzügyi és termelési válság a fenntartható fejlődés szerinti gazdasági rendszernek kialakítására ösztönöz. míg a mérsékelt övezet a sarki övezet felé tolódhat el. szén-monoxid) koncentrációja az emberi tevékenység következtében folyamatosan emelkedik. A sivatagosodást nem csak a gyakoribb aszály.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful