1.

tétel: Az egy ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzõinek Az egyes azono azonosítása
FELADAT:

A források és ismeretei segítségével mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Az Indus völgyében a Kr. e. 3. évezredben kibontakozó dravida kultúrát a Kr. e. 2. évezred közepén árja törzsek hódították meg. A dravidák jelentős része a szubkontinens délebbi részeire költözött. Az ún. védikus korban (Kr. e. 3. évezred közepe és III. század között) alakult ki az árják új civilizációja, amiben jelentős szerepet játszott a brahmanizmus. Indiában kisebb-nagyobb államalakulatok jöttek létre, amelyek egymás elleni harcai ritkán eredményezték nagyobb területek egyesülését, a széttagoltság megszüntetését. Kifejtés A brahmanizmus és a hozzá kapcsolódó társadalmi szerkezet: A brahmanizmus sokistenhitű vallás, ahol a világ rendjét három fő istenség határozza meg. A hódító árják által létrehozott új társadalmi tagolódás a bőrszín szerinti különbségen alapult (varnavagy kasztrendszer). A brahmanizmus megőrizte a védikus vallás bizonyos elemeit: a világ örök és megváltoztathatatlan, az újjászületés, a lélekvándorlás, a dharma (a minden felett álló világtörvény által előírt kötelességek) megtartása, az isteneknek bemutatott áldozatok jelentősége. E rendszer négy kasztot és a kaszton kívüliek csoportját különböztette meg. A kasztba csak beleszületni lehetett. A kasztok közötti átjárás attól függött, hogy az illető mennyire tartotta be a számára előírt vallási parancsokat, azaz kasztja törvényeinek megfelelően élt-e. Ha igen, akkor volt reménye a reinkarnáció (újjászületés) következtében egy magasabb kasztba születni. A brahmanizmus (áldozatbemutatásban játszott kiemelt szerepük életmódjuk tisztelete) tette lehetővé, hogy a papok kasztja megszerezze a politikai vezető szerepet is a ksatrijákkal vívott küzdelmek során (az eposzok megőrizték a harcok mitikus elemekkel átszőtt történetét). A buddhizmus és a hozzá kapcsolódó társadalmi elképzelések: A brahmanizmussal szemben a Kr. e. VI. században kialakult vallás, alapítója a ksatrija Gautama Sziddharta (Buddha). Nem fogadta el a kasztrendszert, de nem is hirdetett harcot ellene. Tanítása szerint van lehetőség az egyénnek az örökös újjászületés kényszeréből való kiszakadásra (nirvána). Tanításának lényege: a boldog megsemmisülés (nirvána) a vágyakról való lemondással érhető el. A szerzetesi élet központjában az elmélkedés és önmegtartóztatás állt, de a híveknek is erre kell törekedniük ahhoz, hogy megszabaduljanak az újjászületés kényszerétől. A buddhizmus a negyedik legnépesebb világvallás. Meghatározó a jelenléte Nepálban, Tibetben, Kínában, Japánban és Indokina területén. A két vallás egymáshoz való viszonya és az indiai állam(ok) életében játszott szerepe: A buddhizmus lényegi tanításaival ellenkezett a világi értelemben vett vallási harc a brahmanizmus ellen.

1

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
A Maurja-dinasztia legjelentősebb tagja, Asóka (Kr. e. III. század) felismerte azonban, hogy amíg a varnák (kasztok ) együttes fellépését lehetetlenné teszik a vallási törvények, addig egységes állam sem jöhet létre Indiában. Asóka ezért buddhista lett, és támogatta a vallás elterjedését, a társadalom átalakulását, de halála után a reform leállt. Asóka kísérlete kudarcba fulladt, de hatására a brahmanizmus megújulása elkezdődött (hinduizmus). Lezárás, összegzés A hinduizmus a többi vallással szemben toleránsabb, mint a brahmanizmus volt. A hinduizmus megőrizte a kasztrendszert, de több kisebb csoportra osztotta a társadalmat (alkasztok), amelyekbe – a korábbiakhoz hasonlóan – csak beleszületni lehetett, és meghatározott foglalkozást űzhettek tagjai. A hinduizmus nem térítő vallás ugyan, de az indiai kereskedők hatására megjelent Délkelet-Ázsiában, Indokinában is. A harmadik legnépesebb világvallás.

2. tétel: A hódító háborúk hatása és a római köztársaság válsága hód
FELADAT:

A források és ismeretei segítségével mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi hatásait! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Róma a Kr. e. III–II. század folyamán a punok ellen vívott három háborúban szerezte meg a Földközitenger nyugati medencéje feletti uralmat. Provinciákat szerveztek. A sikerrel záruló háborúk után a Földközi-tenger keleti medencéjét hódították meg. A Kr. e. II. században a meggyengült hellenisztikus államok területe is provinciává vált. A Birodalom központja Itália. Az államot Rómából irányítják. Kr. e. II–I. század között jelennek meg a válság jelei. Átrendeződtek a Birodalom területén a gazdasági, társadalmi és ezek következtében a politikai viszonyok. A hódítások eredményeképp a gazdaság terén óriási felvirágzás lehetősége teremtődött meg, ám a válság társadalmi és politikai elemei egyelőre nem tették lehetővé ennek kibontakozását. Kifejtés A földbirtokviszonyok átrendeződése Az ager publicusból a patríciusok részesedtek elsősorban, ami a rabszolgatartó nagybirtokok (latifundium) kialakulásához és a kisparaszti birtokosság súlyának csökkenéséhez vezetett. A parasztság helyzetének megváltozása a hódító háborúk idején A katonai kötelezettség a szolgálatra kötelezett kisbirtokos parasztok elszegényedéséhez vezetett. A háborúk során ez a réteg óriási emberveszteségeket szenvedett el. A latifundiumok előnybe kerültek a paraszti birtokokkal szemben, egyrészt mert a parasztok nem vagy nehezen jutottak bérelhető földekhez, másrészt a latifundium olcsóbban termelt, mint a paraszti kisbirtok.

2

A földjüket vesztett parasztok jelentős számban Rómába költöztek, ott reméltek megélhetést (antik proletariátus problémája). Katonai válság Az eladósodó parasztok elvesztették fegyvereiket is. A nehézgyalogság felállítása veszélybe került. A hódításokban egyre nagyobb haderőre lett volna szükség, ám a parasztságból ezt nem lehetett biztosítani, ezért sor kerül a hadsereg átalakítására is (paraszti hadsereg helyett zsoldos hadsereg, Marius reformjai után állandó hadsereg). A hadvezérek a polgárháborúban saját politikai törekvéseikre tudják felhasználni a tőlük földet kapó zsoldos katonákat és veteránokat (pl. Sulla, Pompeius, Caesar, Antonius, Octavianus). A rabszolgák helyzete, gazdasági szerepe A háborúk következtében rengeteg rabszolga került a Birodalomba, ezért az áruk lecsökkent, s nem törekedtek velük szemben az emberséges bánásmódra, a megfelelő ellátásra. Általánosságban elmondható, hogy a városokban élő és dolgozó rabszolgáknak jobb volt a helyzete, mint a vidéken vagy a nem ház körül élőké. Csak az ellátásukról gondoskodva a szabadoknál olcsóbb munkaerőt jelentettek. Munkájuk megbecsüléseként felszabadíthatták őket, így külön réteggé váltak a libertinusok. A rabszolgák számának növekedése a rabszolgafelkelések állandó veszélyét is jelenti (pl. szicíliai felkelések, Spartacus lázadása). A hódítások társadalmi következményei a gazdasági/politikai elitben A hódítások következtében a hagyományos római erkölcsi értékek válságba kerültek. A görög műveltség átvétele kulturális válságot is okozott. A hódítások során jelentős szerepet játszó itáliai szövetséges népek a támogatás és a hadsereg biztosítása érdekében római polgárjogot nyernek. A lovagrend egyenrangúságot vívott ki a patríciusokkal szemben. Lezárás, összegzés A római köztársaság válságához hozzájáruló tényezők: Az eladósodásból következően bekövetkezett a parasztok válsága, ami a rabszolgatartó nagybirtok megerősödését és ezzel együtt a paraszti árutermelés csökkenését eredményezi. A rabszolgák számának növekedése egyrészt a termelés jelentős felfutását, másrészt azonban a rabszolgafelkelések veszélyét is magában hordozta. Az óriási emberveszteség és a további hódításokra törekvés katonai válságot eredményezett. (Marius reformja új hadszervezetet hozott, amely földhöz jutást is ígért. A hadvezérek diktátorként politizálnak.) Városállamból birodalom lett. Közigazgatási válságot okozott a provinciák megszerzése és a magistratusok hagyományos, a római köztársaság szokásának megfelelő munkarendjének lehetetlensége. A politikai erők közötti küzdelem végül polgárháborúkhoz vezetett a Kr. e. I. században, melynek fő színhelye Róma, ill. Itália. A társadalmi és a politikai konszolidáció (pl. a principátus idején az I–II. században) megteremti majd a virágzás lehetőségét, hiszen a lakosság nyugalomban élhetett, a gazdaság fejlődött (pl. provinciák közötti munkamegosztás, belső kereskedelem, a birodalmon kívüli területekkel való kereskedelem).

3

Az első sorokban a város és a papság vezetői foglaltak helyet. A perzsa háborúk után a várost újjáépítették. a versenypályák (sztadionok). a kultusz szolgálatában álltak a templomok. Etruria mocsaras vidéken feküdt. A klasszikus korban jelentek meg a szórakozásnak. a vallási ünnepekhez kötődő versenyeknek helyet adó középületek: pl. A római építészetre az etruszkok és a görögök jelentős hatást gyakoroltak. hogy saját maguk alakítsák életüket. A klasszikus kor legjelentősebb épületegyüttese a Periklész vezette Athén Akropoliszra emelt épületei (Athéné temploma a Parthenón. a díszes korinthoszi (akantuszlevelek futnak a tetején körbe). tétel: A klasszikus kor kiemelkedõ kulturális emlékei. a tornacsarnokok (gümnaszionok). melynek középpontjában az agora található. megmutatja. A szabad embereknek a poliszban tág terük volt arra is. Propülaia stb. erődítményeket kellett építeni. milyen lehetett a római lakóháznak is mintául szolgáló jellegzetes etruszk otthon. V. ezért utakat. robusztus hatást kelt). kecsesebb törzsű. Helyenként csatornáztak (de ennek elterjedése nem jelentős).Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 3. e. kiemelkedõ alkotásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Kr. amikor az árutermelés viszonylag általános jólétet biztosított.). a ión (a női test arányai szerint készült. sztoa) is. Az agyagtéglákból épített település két központja az agóra (piactér) és az akropolisz (fellegvár). félkör alakú. 4 . a kollión a domboldalból kivájt. a közösségi ünnepségeken részt venni.) Kifejtés A görög köztéri építkezések. Az oszloprendeket nem csak a templomépületeknél alkalmazták. derékszögű úthálózatokat építettek. védett helyek. A klasszikus korszakban jelent meg a várostervezés is: szabályozták a városépítészetet. A színház jellegzetes szerkezet (az orkhesztra egy kerek vagy félkör alakú térség. a sportversenyek az istenek tiszteletére rendezett vallási rendezvények voltak eredetileg. a lakóházak jellegzetességei: A görög városok gyakran kikötők. Athénban kötelező volt a közösség ügyeinek intézésében. csatornákat. (A sírok alaprajza pl. hanem az agórát övező középületeknél (pl. hegyek oldalán jöttek létre. lépcsőzetes üléssor). az Erekhtheion. Az oszlopot emberi alakot ábrázoló szobor is helyettesíthette: a férfi az atlaszfigura. a versenyjátékok építményei és a színházak is. az oszlopfőn csigavonal látható). Az etruszk művészetre vonatkozó ismereteink legnagyobb része azonban a sírokból előkerült leleteken alapul. hidakat. ill. ha mód volt rá. A színházi versenyek. A görög építészet legjellegzetesebb elemei a különböző oszlopfajták: a dór (ami férfias. A város az alapító hérosz és a helyi kultusz legfőbb istenének védelme alatt áll. az előadás alatt a kórus helye. század az athéni demokrácia fénykora. valamint a ló. képességeiket sokirányúan fejlesszék. a szkéné a tulajdonképpeni színpad. a női a kariatida.és kocsiversenyek építményei (hüppodromok). klas A róm építészet jelentõs alkotásainak azonosítása római FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a klasszikus kori görög és a római építészet sajátosságait. A vallás szabta meg a görög középületek főbb művészi feladatait. a városokat pedig védfallal vették körül.

mind pedig a kényelem szempontjából. csatornák. a városfal. A római művészet a császárkorban azonban fokozatosan veszített eleganciájából. A provinciák városai a katonai táborokból alakultak ki.és tárolótartályokig. nagyzoló – vágyait tükrözték. egy-egy uralkodó – olykor irreális. színházak. A faszerkezet miatt komoly veszélyt jelentett a tűzvész (szenes serpenyőkkel fűtöttek). másrészt azonban a görög nő társadalmi helyzetét is a külvilágtól való elzártság jellemezte. diadalívek. és hosszú vízvezetékeken juttatták a városba. a csatornázottság. a bazilika (eredetileg háromhajós törvény. 4. összegzés A politika és az építkezések kapcsolata Mind a görögöknél. ezért kevés emlék maradt fenn. Az alkotások egyre díszesebbé. A lakóházak javarészt vályogból készültek. erejét fejezte ki a köztéri építkezés pompája. aminek részben éghajlati oka van (minél kevesebb ajtó és ablak.és kereskedelmi épületek). városfalak) kialakításában is. kereszt-. gazdagsága. a szobákat – a fürdőkhöz hasonlóan – padlófűtéssel látták el (a padló kőlapjait tartó oszlopok közé és a falak üreges tégláiba gőzt vezettek). télen füstösek. A római városok nagyon fontos eleme volt a társasági élet központjának számító közfürdő. a Birodalom nagyságát. sokáig tűz a nap). alacsonyak voltak a lakások. A római köztéri építkezések. mert nagy a meleg. vásárcsarnokok. a fürdők. A római lakóházak (különösen a villák) felülmúlták a görögöt mind a változatos alaprajz. túlzsúfolttá lettek. a fürdő és – nagyobb városok esetén – a többemeletes bérházak. a diadalívek stb. insulákban) lakott. Róma élen járt a monumentális épülettípusok (pl. mind a rómaiaknál a város. a látványos rendezvényeknek helyet adó amfiteátrum és a circus is. szimmetrikusan helyezkedtek el. nagyobbat azonban már donga-. onnan pedig a város megfelelő pontjaira. A víz egy árkádsor tetején. a vízvezetékrendszerek kiépítése. Kisebb fesztávolságot síkfödémmel. A család életének központja egy belső udvar volt. cirkuszok. célszerű alaprajzuk gyors közlekedést tett lehetővé. ill. A környékbeli források vizét összegyűjtötték. utak. A jellegzetes római középületek itt is megtalálhatók voltak.A görög emberek élete tehát egyrészt a nyilvánosságnak teret adó köztereken. A városi köznép akár többemeletes bérházakban (ún. csatorna. tétel: A Nyugatrómai Birodalom bukása és a népvándorlás Nyu FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a Nyugatrómai Birodalom bukásának okait! 5 . csöveken keresztül jutott el a városi elosztó. és gömbboltozattal hidaltak át. A lakószobák egy kisebb udvar (átrium) körül szabályos rendben. A városrendezés mestereinek tekinthetők a rómaiak. másrészt a nyilvánosságtól elzárt lakóházakban zajlott. Ahol az éghajlat megkívánta. pl. A köztársaság első századaiban a templomépítés a meghatározó építészeti feladat. A lakóház külvilágtól elzárt. a lakóházak jellegzetességei: A római város jellegzetességei: az úthálózat. Ekkor alakultak ki a városi középületek típusai. Ritkán volt folyóvíz. Lezárás. a díszterek. árkádos vízvezetékek.

ezért a germánokkal kötött szövetséget (451 Catalaunum). a patrocínium rendszere. és legyőzték a császári haderőt (378 Hadrianopolis). ill. a piacra kerülő áru mennyisége kisebb lett (a colonus többet fogyasztott a rabszolgánál). a távolsági kereskedelemnek köszönhetően. A Birodalom nyugati részének lakossága az ellátási problémák miatt (hanyatló városok) vidékre menekült. a császári adminisztráció meggyengülése. A vandálok Africa provinciát foglalták el. a kereskedelem központjának keletre tolódása az ipar és a városok hanyatlásához vezetett a Birodalom nyugati részén. ill. Constantinus) adóemeléssel. melynek hatására alapvetően megváltozott a korabeli Európa társadalmi. század folyamán a túlnépesedő germán törzsek már be-betörtek a Római Birodalom határ menti területeire. szászok Britanniát foglalták el. Kifejtés Az I. században engedélyezte először Róma nagyobb germán csoportok betelepedését. így a városok jelentősége is megmaradt. A III. a munkaerő röghöz kötésével próbáltak meg ellensúlyozni. A piac beszűkülése. evvel párhuzamosan Itália gazdasági szerepe egyre csökkent. akik bérleti díj fejében művelték meg a számukra kiosztott parcellát. 6 . majd Galliába vonultak. A keleti/osztrogótokat a hunok uralmuk alá vonták. A válság fontosabb összetevői: a gazdaság hanyatlása. a birodalom területére betelepedő barbárok destabilizáló szerepe. A Nyugatrómai Birodalom azonban önmagában nem lett volna képes a hunoknak ellenállni. és katonai szolgálatért cserében bebocsátást kértek a Római Birodalomba. Attila halála után (453) a hunok birodalma felbomlott. a burgundok is Galliában telepedtek le. A letelepedés további népességnövekedést okozott. században a Római Birodalom válságba jutott. A hódító háborúk lezárultak. hogy nyugat felé támadjanak inkább. élelem). a Birodalom két részének eltérő fejlődése. A Birodalom keleti részén viszont fennmaradtak a piacok a pénzgazdálkodásnak. Az angolok. ám ezeket akkor még Róma hárítani tudta. században a gazdasági virágzás miatt a provinciák megerősödtek. A nyugati gótok vezetésével a hunok elöl menekülő germánok kifosztották az önmagát megvédeni képtelen Rómát (410). hanem egy olyan hatalmas népmozgást szerte Európában. A népvándorlás okai: éghajlatváltozás és a népességnövekedés miatt bekövetkező földhiány. ezért a rabszolgatartó nagybirtokon (latifundium) elterjedt a colonusok alkalmazása. gazdasági és politikai helyzete. földművelésből tartotta fenn magát (naturális/önellátó gazdálkodás).Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A IV–V. ezért a gótok fellázadtak. csökkent a rabszolgák száma. A nagybirtokosoktól függő helyzetbe kerültek a kisbirtokosok (patrocínium). s ez a területről befolyó adó csökkenését eredményezte. A népvándorlási hullám a hunok hatására indult el Európában (375). decentralizáció a Birodalom nyugati részén. és megnövelte a germánok katonai erejét is. A hunok Attila vezetésével először a Keletrómai Birodalomra támadtak. de nem elhanyagolható tényező a „harci” vágy és a Római Birodalom vonzása. akik határvédő funkciókat láttak el. a nyugati/vizigótok azonban menekülni próbáltak. a munkaerőhiány. és II. A népvándorlás nem alkalomszerű támadást jelent.) A II–III. (A gazdasági erőnek köszönhetően eredményesebben védekezhettek majd a barbár támadásokkal szemben is. Ez a lépés csak átmenetileg hozott megnyugvást. A gótok jelentette veszély csökkentése érdekében Theodosius császár letelepítette őket: önálló államot alkothattak a Birodalomban. de a császári diplomácia elérte. elindította viszont a Birodalom részekre szakadását. a támadó. amit a császárok (Diocletianus. A colonusok megjelenése csökkentette a munkaerőhiányt. Pannóniát a hunok szállták meg. A keleti területek uralkodója azonban nem teljesítette az ígéretét (zsold. ill.

a Nyugatrómai Birodalom központja a Pó mocsarai miatt jobban védhető Ravenna lett. a demográfiai változásokkal való összefüggését! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Nyugatrómai Birodalom gazdasági válsága a naturális gazdálkodás kialakulásához vezetett: a kereskedelem. tétel: A mez mezõgazdasági technika fejlõdésének néhány jellemzõ mozzanata a X-XI században X-XI. Gallia provincia megszűnt. Amikor Klodvig frankjai legyőzték a helytartót (486). aminek egyszerre feltétele és következménye a megtermelt élelmiszer mennyiségének növekedése. technológia (égetéses földművelés. a földek eltartóképessége javult: csökkent a háborúk jelentette pusztulás. mocsarak lecsapolása. századtól olyan változások következtek be a mezőgazdasági művelésben és a külső körülményekben.A vandálok Róma ellen indított támadása (455) után. Nagy Theodorik legyőzte Odoakert és a keleti gótok Itáliába telepedtek le. Lezárás. összegzés A vandál támadás után újabb germán betörések és a törzsek egymás elleni harcai egyértelművé tették. Kifejtés A IX–X. FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a mezőgazdasági technika és technológia változásának okait és következményeit. a mindennapi élethez szükséges holmikat (szerszámok. amelyek hatására a termelékenység nőtt. az elmaradott technika. s végül ez okozta a Nyugatrómai Bordalom bukását. az éghajlat kedvezően változott (felmelegedés).) Odoaker önmagát Itália királyának neveztette. hogy a germánoknak nem érdeke megőrizni a Nyugatrómai Birodalom egységének a látszatát sem. elismerve a császári hatalom feljebbvalóságát. 5. A piac és a pénzforgalom visszaszorult. a nagyobb termőterület (új földek feltörése. (476-ban Romulus Augustulust lemondatta Odoaker. az ipar és a városok hanyatlásával a megélhetés forrása a földművelés lett. éhínségek). ruházat) is helyben állították elő (naturális gazdaság). tengertől föld elhódítása) a megújuló technikával és technológiával művelhető meg hatékonyan: 7 . Az alacsony terméshozamok. a lakosság jelentős része vidékre költözött. A hatalom a hadsereg – nem is feltétlenül római származású – vezetőinek kezébe került. a megtermelt terményeket a földesúr és a birtokot művelő parasztok fogyasztották el. A longobárdok Pária központtal királyságot alapítottak (568). kiszámíthatóbb életkörülmények miatt a népesség növekedésnek indult. ill. a császári jelvényeket Constantinapolisba küldette. erdők irtása. talajváltó majd kétnyomásos gazdálkodás) és a korszak háborúi a népesség csökkenéséhez vezettek (gyakori éhezések. a nagyobb mennyiségű élelem előállításának feltétele és következménye a termőterület növelése különböző eljárásoknak köszönhetően.

6. előre rögzített bérrel tartoztak a földesúrnak. Lezárás. ami a nyomáskényszerrel kapcsolódik össze (egy uradalomhoz tartozó földterületek összehangolt művelése). A modernebb eljárások következtében tovább nő a területek eltartóképessége. elé lovat fognak (patkóval és szügyhámmal). A hospesek szerződésekben rögzítették jogaikat. mentességüket és kötelességeiket. a gazdálkodás szervezeti kereteit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Nyugatrómai Birodalom gazdasági válsága a naturális gazdálkodás kialakulásához vezetett: a piac és a pénzforgalom visszaszorult.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli háromnyomásos gazdálkodás. újra különválik az ipari és a mezőgazdasági termelés.) A megnövekedett lakosság számára azonban szűk lett az addig művelt terület. A földbirtokosok gyakran felparcellázták a majorság területét. Az előzőekben leírt gazdasági változásokból következik. ahol egyenlő nagyságú birtokokat kaptak. másrészt a felesleget a piacon értékesíteni lehet. hogy a kora középkorban kialakuló államokban az uralkodók földbirtokokat (beneficium. csökken a természetnek való kiszolgáltatottság mértéke. hiszen a földesuraknak érdeke volt a munkaerő letelepítése. a mindennapi élethez szükséges holmikat (szerszámok. A telepítések szervezői soltészi rangot (falubíró) és kiváltságokat kaptak. A hospesek kezdetben szervezetlenül. borona alkalmazása. Mindezen változás egyrészt népességnövekedést eredményez. német jog határozta meg. Rájuk nem vonatkozott minden földesúri jog. (A jobbágy így sokkal inkább érdekelt a termelésben. telkét szabadon örökíthette. majd szervezett formában érkeztek az addig műveletlen területekre. feudum) adományoztak katonai vagy hivatali szolgálat jutalmaként. A hospesek jelentős számban telepedtek le az Elbától keletre eső területeken. összegzés A terményfölösleg kialakulása következtében és a hospesek jogainak mintájára lazult a földesúrtól való függés: a jobbágy terhei lerovása után szabadon költözhetett. a megtermelt terményeket a földesúr és a birtokot művelő parasztok fogyasztották el. gyakran önkormányzati jellegű jogokat is kaptak (pl. újra/megalakulnak a városok (XI. a terményjáradékot egyre több helyen felváltotta a pénzjáradék. másrészt vándormozgalmak alakultak ki. mint robot esetén. A terményfelesleg következtében kialakuló piaci központok a helyi kereskedelem színtereivé váltak. bíróválasztás). a táplálkozás változatosabb lett. nehézeke. a korai középkorban csak a szűk elit számára elérhető távolsági kereskedelem árui is szélesebb körben elterjedhettek (városok és az új kereskedelmi útvonalak kialakulása). és robot alkalmazása helyett bérbe adták a jobbágyoknak. század). aminek következtében egyrészt próbáltak újabb szántókat kialakítani. kiváltságaikat pedig az ún. ruházat) helyben állították elő. tétel: A középkori uradalom jellemzõ vonásai közé FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a középkori uradalmak működését. 8 .

a földek eltartóképessége javult. egyrészt a naturális gazdálkodás. aminek következtében a romanizált területeken (pl. mint robot esetén. telkét szabadon örökíthette. azaz mentesek az állami adók alól. raktár) állt. tétel: Az egy Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. ínség idején gondoskodást nyújt. Gallia) a colonusok függő helyzete nem változott.) A terményfölösleg kialakulása következtében és a hospesek jogainak mintájára lazult a földesúrtól való függés is: a jobbágy terhei lerovása után szabadon költözhetett. (A jobbágy így sokkal inkább érdekelt a termelésben. Mindkét esetben nyomáskényszerrel művelték (az uradalomhoz tartozó földterületek összehangolt hasznosítása). hanem általában több tagból álltak. Az uradalom központjában a földesúri udvarház (védelem és lakóhely. A terményfelesleg kialakulásával felbomlott a naturális gazdálkodás rendszere.A földbirtokokon azonban biztosítani kellett a megfelelő munkaerőt. ezért gazdaságosabb neki földhasználati jogot adni járadékok fejében. A faluközösség családi gazdálkodásra épül. a terményjáradékot egyre több helyen felváltotta a pénzjáradék. amelyek hatására a termelékenység nőtt. Az uradalom munkaerejét kezdetben a (rab)szolgák. Valamint katonai védelmet. A IX-X. amelyet a későbbiekben gyakran építettek át lakóvárrá. A vad talajváltó földművelést felváltotta a kétnyomásos. másrészt a nyomásos gazdálkodás miatt. majd egyre inkább a függő helyzetű volt colonusokból és germán szabadokból kialakuló jobbágyság jelentette.) Az uradalom földjei három típusra oszthatók: majorság. életüket az uradalom szabályozta (pl. a kereskedelem. beszállásolásra nem kötelezhetők. meghatározza a terheket. (A szolga nem érdekelt a termelésben. és robot alkalmazása helyett bérbe adták a jobbágyoknak. ahogy a katonai kíséret tagjai lovas katonákká váltak. összegzés A mezőgazdasági újítások hatására a földbirtokosok gyakran felparcellázták a majorság területét. Emellett kialakul az úriszéki bíráskodás intézménye: a colonusok és korábban is függő helyzetű szolgák mellett a földesúr bíráskodik (személyi függés) jobbágytelket bíró korábbi szabad felett is. Gyakran él a földbirtokos katonai kényszerrel. korlátozta a költözésben). Az uradalmak az adományozás jellegéből fakadóan immunitást élveznek. nem összefüggőek. századtól olyan változások következtek be a mezőgazdasági művelésben és a külső körülményekben. jobbágytelkek és a közös használatú területek. intenzívebbé vált a termékcsere. századtól egyre több helyen a nagyobb terméshozamot biztosító háromnyomásos gazdálkodás terjedt el. Lezárás. Kifejtés A korábban szabad falvak lakói a földesurak joghatósága alá kerültek. így az uradalmakban folyó gazdálkodás is egyre magasabb színvonalú lett. Az uradalom és a hozzá tartozó jobbágytelkek szórtan elhelyezkedők. A földesúr birtokhasználati jogot ad. de a germán társadalmak korábbi szabad rétegei is egyre nagyobb részben kerültek függő helyzetbe. majd a IX. támogatja az egyházat. hogyan válik meghatározó politikai tényezővé a kora középkori keresztény egyház Nyugat-Európában! 9 . Mindez az uradalmakon belüli munkamegosztás átalakulását eredményezte. 7.

engedelmességen alapuló egyházi hierarchiára. kialakul a csalhatatlanság dogmája. így jutott hatalomra a Karoling dinasztia (754). aki a császári hatalom átruházója. stb. ő nevezi ki az egyházi vezetőket. és szövetséget kötött a frankokkal.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A Római Birodalomban a II. Ezt a hatalommegosztást erősítette az is. A püspököket eleinte a hívek választották. Constantinus-féle adománylevelet. (Ő a legfőbb bíró egyházi ügyekben. (Az igaz viszont. a pápa pedig magát tekintette a hatalom birtokosának. A frankok megkeresztelése Chlodvig uralkodása idején kezdődött el (V-VI.) A római püspök (pápa) hatalmát az egyházi hierarchia élén kezdetben nem minden egyházi vezető ismerte el. Chlodvig az egyházra támaszkodva igyekezett hatalmát megerősíteni. Szent Patrik az írek. A királlyá koronázás szakrális volta mellett Chlodvig az állam kiépítésében (írásbeliség) is számított a szervezett. és a germánok megtérítését (misszió) tekintette elsődleges feladatának. de megőrizte a frank királyok hagyományos jogait is.) A frankok túlzott megerősítésének és a keleti császárok ambícióinak „letörésére” fogalmazták meg az ún. Nagy Gergely megreformálta a liturgiát. Róma püspökét Szent Péter utódának tekintették. így próbálva Rómához kötni őket. hogy Péter és Pál apostol halálának a helyszíne. század folyamán kialakuló helyi/városi keresztény közösségek irányítását a püspökök végezték. A kereszténység 391 után államvallássá lett a Római Birodalomban. század fordulója). (A Ravenna és Róma közti terület az Egyházi Állam része marad 1870-ig. A hívek létszámának növekedésével kialakult az egyházi hierarchia (pápa – érsekségek – püspökségek – plébániák – hívek). Krisztus földi helytartója a pápa. I. István pápa szembefordult a Keletrómai Birodalommal. a szent iratok értelmezésének problémáit.) Chlodvig megkoronázása a korabeli felfogás szerint Isten kegyelméből történt. Kis Pippin vállalta a langobárdok kiűzését. hogy a császár Isten akaratából uralkodik. másrészt a római püspökök. Nagy Gergely pápa (VI-VII. század fordulója) elfordult a keleti hatásoktól. vagyis az egyház felett a császárok hatalma érvényesült. Vagyis a császár úgy értelmezte. Kis Pippinnel. ha valós hatalommal egyre kevésbé rendelkeztek a frank állam szétesése miatt. ill. A pápa Krisztus helytartója címet viseli (világi hatalmat fejez ki). hogy Nagy Károlyt a pápa koronázta császárrá: a Birodalom világi feje a császár. aki kinyilatkoztatja. a püspököket egyenrangúnak tekintették. akinek meg kell védenie államát és az egyházát is. világi feladatokat a koronázással a császárra bízta. de nem volt azonnal sikeres. nyugaton azonban kialakult egyrészt a világi hatalomtól függetlenebb egyház. A kereszténység erejét mutatja az. A püspökök zsinatokon vitatták meg a hit kérdéseit. Szent Kolumbán a skótok. a pápák világi hatalmak felett álló voltát igyekeztek elfogadtatni (lásd I. cserében viszont a pápa elismerte jogát a frank királyi címre (Isten kegyelméből uralkodik). így létrejött 756-ban a Pápai Állam. és ebben a minőségében a katonai. amely Róma önállóságát és a római püspök világi hatalmát fogalmazta meg. Kifejtés A nyugati egyház fokozatosan függetlenítette magát a Keletrómai Birodalom császárától is.) Az ő pápaságához kapcsolódik a pápai hivatali apparátus kiépítésének kezdete is. hogy az egyháztól elvett földbirtokokat osztotta ki a lovagjai között. Szent Bonifác pedig a germánok apostola. A pápai hatalom jelentősen megerősödött akkor. Ez a Birodalom kettészakadása után a keleti részen így is maradt. 10 . Kis Pippin Itália északi részét elfoglalta és a pápának adományozta. s ez a hatalom öröklődött a Meroving dinasztiában még akkor is. az egyházat pedig a tizeddel kárpótolta. (A kor egyházi zenei stílusa a róla elnevezett gregorián. Pl. Róma tekintélye azon alapult. Britannia őslakosai felveszik a kereszténységet. Gelasius levele a császárnak). hogy hatalma Istentől származik. hogy Martell Károly mint a kereszténység védelmezője nyert támogatókat az arabok ellen vívott csatában (Poitiers 732). I. mint Péter utódai különleges tekintélyt szereztek. amikor II. Ahogy Bizánc itáliai befolyása jelképessé vált.

ezek egyike volt Mekka. Mohamed tevehajcsárként majd kereskedőként beutazta Arábiát. melynek urát (császár) a pápák koronázták meg. hit az Isten által leküldött könyvekben. annak egyedüliségében. a keresztény és a pogány arab vallással. tétel: Az iszlám vallás kialakulása és fõbb tanításai Az isz FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az iszlám vallás kialakulásának körülményeit és a legfontosabb tanításait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az iszlám vallás a föld nagy világvallásainak egyike. A karavánutak mentén városok alakultak. Ottó emelte ki azáltal. hogy csak ő méltó imádatra. 8. elismeri a zsidó és a keresztény hagyományok több elemét. mivel ellenezte az uzsorát. u. Monoteista vallás. A beduinok között gyakoriak voltak a sivatagos környezetben a legelőkért és a vízért folyó háborúk. Az iszlám szó jelentése: belenyugvás Allah akaratába. támogatta az elesettek gyámolítását és a törzsi ellentétek beszüntetését. melyben Mohamed – Allah által kinyilatkoztatott – tanításai olvashatók. Az arabok másik része nomád/félnomád állattenyésztő volt. században a cluny reformok hozták el. Minden muszlim. ezért híveivel együtt 622-ben Medinába (jelentése: „a próféta városa”) vonult (hidzsra). amelyek keresztény világbirodalom létrehozását tűzték ki célként. melyekből sokat merített. közben megismerkedett a zsidó. amelyből átmenetileg I. Szent könyve a Korán (Allah szava). irányzattól függetlenül hisz az alábbi hat alaptételben: hit Istenben. és fordításait is csak magyarázatnak minősítik. Kifejtés Az Arab-félszigeten élő népek (arabok) egy része kereskedelemmel foglalkozott. hívei a muszlimok. azaz Gabriel arkangyal útján kinyilatkoztatta számára igazságait és parancsait. A Mekkából való kivonulás éve vált a mohamedán időszámítás kezdetévé. Ezen tanítások miatt összeütközésbe került a gazdag kereskedőkkel. hogy Allah Dzsibril. hit az elrendeltetésben. Mohamed Kr. hit a Prófétákban és a Küldöttekben. ők bonyolították le a Jemen és Palesztina közötti forgalmat. hit a Végítéletben. 610 körül új tanokkal lépett fel: úgy vélte. és abban. a Közel-Kelet. melynek Róma a központja. hogy 962-ben létrehozta a Németrómai Birodalmat. kinyilatkoztatásokban. összegzés A frank császárság megszűntét (843) követően a pápai hatalom is válságba jutott (itáliai nemesi családokban öröklődött a cím). őket nevezték beduinoknak is. Közép-Ázsia. Fő elterjedési területe ma Észak-Afrika. szent könyvének tekinti az Ószövetséget is.Lezárás. ezért tilos megváltoztatni. Követői elsősorban a szegények voltak. 11 . hit az angyalokban. valamint Malajzia és Indonézia. A Korán mellett a szunna (a szokások hagyománya) és a hívők egyetértése (idzsma) jelenti a vallás alapját. Az egyház és a pápai hatalom megújulását a XI.

de elvben minden föld tulajdonosa a kalifa maradt. Megnőtt a felesleg. amennyit el tud tartani) és a nők jogainak szabályozása. összegzés Mohamed halála után a kalifák vették át az irányítást. majd a távolsági kereskedelem fellendülését vonta maga után. illetve nyugaton átkeltek a Gibraltári-szoroson (711). keleten a kínaiak vetettek véget. javult az életszínvonal. A kalifák vezetésével az arabok megszerezték Szíriát. illetve a többnejűség korlátozása (csak annyi felesége lehet. tehát a szunna nem zárult le Mohamed halálával. Keleten elérték az Indus völgyét. Palesztinát. s ez először a helyi. Az arab kultúra tehát az iszlám tanítások mellett a korábbi pogány kultúrát és a helyi szokásokat is magába foglalta. amiben egyetértenek. Az öt fő előírás mellett további. és elfoglalták Hispánia nagy részét. a Mahdi) való hit. Szunniták (85-87%): Mohamed halála után nem a leszármazottait. A városok és a kereskedelem jelentősége a hódítások után is megmaradt. A hódítások következtében kialakult a katonai szolgálati birtokok rendszere. a vallásnak és a kötelező Koránolvasásnak központosítást segítő szerepe volt. Az iszlám irányzatai: Síiták (10-14%): csak Mohamedet és leszármazottait (imámokat) ismerik el prófétaként. adót fizettek a kalifának. ha a hatalom létjogosultságát nem kérdőjelezi meg. Kis-Ázsiában a bizánciak (740). ipar és mezőgazdaság különválása) alapult. imám eljövetelében (ő lenne az utolsó próféta. A kalifa (a próféta utóda) hadvezér. nem vettek részt a síiták és szunniták harcában. tétel: A középkori kereskedelem sajátosságai közé FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a távolsági és a helyi kereskedelem alakulását a XI-XIII. jelentős eltérések alakulhattak ki. (Az adományozott birtokot is bármikor elvehette. despotikus uralkodókká váltak. század közötti időszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés A kereskedelem a IX-X. amit a hívők közmegegyezéssel elfogadnak.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az iszlám öt alappillére (lásd a forrásokban az iszlám hitűek legfőbb kötelességeit összefoglaló öt pontot) a legfontosabb hitelveket tartalmazza. mert kötelező érvényűnek tekintik a hagyományoknak azt a részét is. Mivel az arab birodalmakban igen sokféle származású és nyelvű nép élt. század folyamán elinduló nyugat-európai gazdasági változásokon (mezőgazdaságban új technikák és technológiák elterjedése. 12 . A hódításoknak Poitiers-nél Martell Károly (732). Lezárás.) A meghódított népeket nem kényszerítették az iszlám felvételére. bíró és a Korán első értelmezője egy személyben. hanem továbbfejleszthető volt. kevésbé jelentős követelmények is megfogalmazódnak a Koránban: például a sertéshús és a szeszes italok fogyasztásának tilalma. hanem az uralkodó kalifákat imádták. 9. amit a vallás toleránsan kezel. Kharidzsiták vagy háridzsiták (1-3%): csak az első két kalifát ismerik el prófétának. Mezopotámiát és Egyiptomot. az a 12. vásároshelyek jöttek létre. A síita szekták közötti különbség elsősorban az egyes imámok el nem ismeréséből származik.

fát). guildéket (gilde). és nagyon veszélyes volt. mézet. rabszolgát. Lübeck és Hamburg szövetségéhez (1161) több kereskedőváros csatlakozott. ill. déligyümölcs stb. az Alpok hágóin át jutottak el Champagne-ba. az itáliai városok és a bizánciak között. azaz specializálódott kereskedők (lombardok) váltották át az országonként vagy országrészenként eltérő nemesfémtartalmú érméket. de Velence térségbeli hatalmát (Egyiptom támogatja) már nem tudta felszámolni. illatszerek. Lezárás. elefántcsont.. A közlekedési viszonyok fejletlensége következtében általában vízi úton szállítottak luxuscikkeket. A levantei áruk a távolsági kereskedelem legjelentősebb szárazföldi útján. századtól az északnémet városok monopóliuma lett. század közepén fellendült. gabonát. később a bizánciak. Firenzében) a posztógyártás és a selyemszövés volt jelentős. északon a hanzák). amelyeknek megalkották sajátos alapszabályaikat (pl. A XIV. prémet. A Hanza Novgorodtól Flandrián át akár Londonig szállította Európa északi felének áruit: a heringet. amelyet Hanzának nevezünk. nyersanyagokat (pl. Kifejtés A távolsági kereskedelem az egyes területek eltérő termelési adottságain alapult már az ókorban is. ahol zavartalanul megköthették üzleteiket. posztót és – a szárazföldi árucserének köszönhetően – a levantei luxuscikkeket. bort. században a legnagyobb vásárok a franciaországi Champagne grófságban voltak. aminek következtében az európai arany jelentős része az ázsiai kereskedők kezébe került. hogy megerősített kereskedőállomásokat létesíthessenek. forint) használtak. sót. és gyarmati telepet hozott létre a szomszédságában. A kapcsolat hatására a délnémet és a rajnai városok is bekapcsolódtak a távolsági kereskedelembe.és balti-tengeri kereskedelem a XII. porcelán. A távolsági kereskedelem fellendülése következtében ismét aranypénzt (pl. Augsburgban). fegyverek. Flandriába. (A szárazföldi kereskedelem elnevezés félrevezető. A kereskedők a helyi hatalmasságoktól (világi és egyházi méltóságok) kértek engedélyt arra. Az északi és déli kereskedelem közötti szárazföldi összeköttetés kialakulására az arab. A legnagyobb jelentőségű a Földközi-tenger keleti medencéjének kereskedelme. viaszt. gyapjút. később iparcikkeket vittek Ázsiába. normann és magyar támadások megszűntével nyílott lehetőség. Jellegzetes áruik a selyem (textíliák). majd a keresztes háborúk idejétől az itáliai kereskedőállamok (Velence.A nemzetközi kereskedelem a XI. Flandria lett a jó minőségű posztógyártás központja (angol gyapjút használtak fel). A kereskedők gyakran hoztak létre szakmai érdekvédelmi egyesületeket. ékszerek. A levantei kereskedelem urai kezdetben az arabok voltak. 13 . Pisa) kezébe került a tengeri szállítás. Genova. században alakult meg végül az a nagy északi kereskedelmi városszövetség. A Földközi-tenger medencéjének uralmáért folyt a harc az arabok. Bizáncot Velence a 4.) A piac kiszélesedése miatt Európa egyes részein az ipar magas színvonalat ért el. Az arabokat a genovaiak és a pisaiak szorították háttérbe az Ibériai-félszigeten folyó reconquista támogatásával. mert első útvonalai a folyamok voltak. A XII-XIII. Ezek a kereskedőállomások lettek a középkori városok előfutárai. Észak-Itália városaiban (pl. az akkor ismert útvonalak egy része „éledt” újjá a középkorban. gyapot. Dél-Németországban a bányászat és a helyi nyersanyagra építő fémfeldolgozás emelkedett ki (pl. Nürnbergben. Mindezekért cserébe nemesfémet. fűszerek. S bár Genova szövetséget kötött az 1261-ben újra önállóvá váló Bizánccal. Velencében saját kereskedelmi telepük volt. s csak a biztonságosabb úthálózat kiépítésével vált valóban szárazföldivé a kereskedelemnek ez az ága. összegzés A kereskedelem fejlődése következtében egyre nagyobb mennyiségű pénz került forgalomba. Az indiai és távol-keleti kapcsolatokkal rendelkező Közel-Keletet kötötte össze Európával. a levantei kereskedelem volt. s ennek lebonyolítására jöttek létre a bankok. Pénzváltók. épületfát. keresztes hadjárat során (1202-1204) zsoldosokkal elpusztíttatta. Az északi. tehát elsősorban luxuscikkeket szállítottak. hiszen a távolsági kereskedelem nagy befektetést igényelt.

10. 14 .Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A bankok pénzváltáson kívül kölcsönügyletekkel is foglalkoztak. A kereskedőknek a helyi hatalmasságoktól kellett engedélyt kérniük. Az elcserélhető vagy eladható terményfelesleg miatt újraéledt a kereskedelem. Városalapító tényezők: folyók találkozása vagy folyami átkelők. (A jobbágyok városokba költözésére külön törvények vonatkoztak. végrendelkeztek. a XII-XIII. században a vásáros helyen lakók a kereskedők vezetésével szövetségbe tömörültek. piachelyek alakultak ki. mert jelentős adóbevételt remélt tőlük. században kialakuló önkormányzatok működését. és saját bíráik ítéljenek felettük (kommuna). borona. Ezen változások következtében a népesség létszáma jelentősen megnőtt. szügyhám). távolsági kereskedelmi útvonalak mentén. A Török Birodalom terjeszkedése miatt a nagy földrajzi felfedezésekkel az Atlantikum lett a kereskedelem fő területe. ahol zavartalanul megköthették üzleteiket. A Földközi-tenger elvesztette az ókortól tartó kereskedelmi jelentőségét. hogy megerősített kereskedőállomásokat létesíthessenek. később a nemességgel szemben politikai támaszt is jelentettek az uralkodónak. Ezért első lépésként megszerezték a jogot arra. (Általában kis összegeket adtak kölcsön zálog ellenében kamatra és meghatározott időre. A városi lakosság különleges jogállást szerzett: nem vonatkoztak rájuk a parasztság feudális kötöttségei.) Széles körű banktevékenységet folytatott a templomos lovagrend. bányavidék (speciális ipari tevékenység). és szabadon értékesíthették tulajdonukat. hogy egy összegben adózzanak. nehézeke. és arra törekedtek. Személyükben szabadok voltak.) A központi hatalom általában támogatta a városok önállósági törekvését. tétel: A középkori város jellemzőinek bemutatása köz FELADAT: A források és saját ismeretei alapján ismertesse a nyugat-eutópai városok gazdasági szerepét. ill. A legjelentősebb városok közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak (szabad vagy királyi városok). században új termelési technikák és technológiák jelentek meg (háromnyomásos földművelés. de a nemességre érvényes hűbéri függés elemei sem. a levantei kereskedelmet. hiszen eredetileg ők kezelték a Szentföldnek szánt pénzadományokat. s ez jelentős gazdasági fellendülést eredményezett. Kifejtés A XI. régi római városok helyén. Később kapcsolataikat kihasználva egész Európában és a Szentföldön is kiépült bankhálózatot építettek ki. egyházi vagy királyi központ természetes erősség. hogy lazuljon vagy megszűnjön felettük a földesúri fennhatóság. jogi helyzetét! FELELETVÁZLAT Bevezetés Nyugat-Európában a X-XI. értékesíthető terményfelesleg maradt a jobbágyok és a földesurak birtokában. hegység és alföld (eltérő gazdasági tevékenységet folytató tájegységek) találkozása. A keresztes háborúk fellendítették a földközi-tengeri. s ezzel beindult a városiasodás folyamata.

ami jelentős mértékben befolyásolta belső szerkezetüket. akinek nem volt ingatlanja. A városokat fallal vették körül. egyházi. hiszen védelmi funkciót is elláttak. és rengeteg volt a szemét. ami jelentős részben hozzájárult a higiéniás viszonyok romlásához. de a nagyvárosoké elérhette a 10-15000 főt is. az inasok tanítását stb. ami azonban egyáltalán nem jelentett egységes réteget: jelentős vagyoni és jogi különbség volt közöttük. században jelentek meg a kézművesek. A céhszabályok az élet minden területén szabályozták a céhtagok életét. a termelés módját. polgáraik szabadon kereskedhettek. önálló igazságszolgáltatást gyakorolhattak. sikátorok voltak csak (ezek nem a mai értelemben vett utcák vagy terek voltak).) A XIII. századtól több városban a városi tanács tagjai közé jelentősebb céhmesterek is bekerülhettek. A városok ebben az időben nem kulturális. közigazgatási. Genovának és Firenzének is. A házak között gyakran szűk utcák. hanem gazdasági.és Közép-Itália. s azok társadalmi hatását! 15 . a terek és (köz)épületek tervezését. funkcióját. valamint a Rajna és Duna menti délnémet terület volt. valamint gyakran átadtak számukra királyi felségjogokat (pl. a céhek. Észak-Itáliában azonban ezeknél is nagyobb városok alakultak ki: a legnépesebb az Alpok „kapujaként” fontos kereskedelmi központtá növő Milánó. Lezárás. A kereskedőkből. A két társadalmi réteg között helyezkednek el a céhekbe tömörülő kézművesek. vámregálék). kézművesekből és más városlakókból új társadalmi réteg született. a polgárság. ezért gyakran járványok törtek ki. árumegállító jogot is kaphattak (az áthaladó kereskedőket áruik eladására kötelezhették). „A városi levegő szabaddá tesz. A városok lakossága ebben az időszakban általában 2-5000 fő. ill. A városokban a jogok gyakorlását ingatlantulajdonhoz kötötték. nem vehetett részt a város irányításában (plebejusok). Nem volt csatornarendszer. tétel: Az eg Az egyház szerepe a középkori mindennapokban FELADAT: A források és ismeretei segítségével ismertesse az egyház világi hatalmának változása következtében megjelenő egyházellenes és egyházi mozgalmakat. összegzés Az érett középkor Nyugat-Európájában a legvárosiasabb vidék Észak. A város vezetői a legvagyonosabb és legelőkelőbb kereskedők és a legnagyobb telektulajdonosok voltak (patríciusok). Flandria. (A XIII. vásárregálék. A kereskedők érdekvédelmi egyesületét guildének (gildének) nevezték. orvosok és ügyvédek különféle érdekvédelmi testületei. a plébánost. katonai központok voltak. 11. Ők látták el a városfal védelmét és a rendfenntartást is. eszközeit. polgármestert. védelmi és közigazgatási jogokat gyakoroltak).A városok az alapítótól fontos privilégiumokat nyertek el: maguk választották meg a városi tanács élén álló bírót.” A városok gazdasági életre vonatkozó jogai: elnyerték a vásártartási jogot. rendőri feladatokat láttak el (azaz törvényszéki. de százezernél több lakója volt Velencének.

húsz további ágazat fejlődött ki. gyakran azonban egybeolvadó irányzatra oszlik: a jelentősebb hatású (manicheista) dualizmusra. idegenek voltak. A kereszténységet alapjában véve a páli reformot megelőző időszakhoz. ennek szükségességét hirdették. A cisztereknek jelentős szerepe volt a korszerű mezőgazdasági módszerek. a királyok kezéből. másrészt az egyház tekintélyének visszaállítása volt.) Az egyház megújulásának egyik alapvető célja volt azonban. albigensek. társadalmi perspektívát nyújtani. hogy közben folyamatosan bírálták az ettől már elhajló. az őskeresztény közösségi értékekhez kívánták visszavezetni. Benedek követői a hivatásukat szerzetesi harcnak tekintették: „Ora et labora!” (Imádkozzál és dolgozzál!) Ez a felfogás sem volt azonban mindenki számára eléggé aszketikus. így jött létre az albigens mozgalom). szigorúbb bencés regulához akartak visszatérni úgy. A középkori Nyugat-Európában a XIII. ezekből kb. ahol a pogányság vagy az arianizmus még élt. Az eretnekmozgalmak egy átmeneti korszak eredményei. (Az ezredforduló gazdasági virágzása következtében a bencés kolostorok jelentősen meggazdagodtak. a pápaság intézményét is elutasították. Majdnem mindegyik eretnekmozgalom az apostoli szegénység híve volt. ill. az egyszerűség és szegénység elvét hirdette Kölni Szent Brúnó reimsi kanonok. voltak. Az eretnekmozgalmak azokon a területeken jelentkeztek elsöprő erővel. Ez magyarázza. század) célja egyrészt az elvilágiasodott bencésség megreformálása. században. A ciszterciták az ősi. melynek regulája az elkövetkező évszázadokban szinte kötelező érvényű szerzetesei szabályzattá vált. eredeti. hogy a pápaság ügyeibe ne szólhasson bele a császár. A remeteközösségek kialakulására Egyiptomban került sor (Remete Szent Antal) a IV. s egyre világiasabb értékek felé kezdtek vonzódni a kolostorok lakói. Magát az egyházi hierarchiát. az evangéliumi szegénységgel való szembefordulásnak tartották. A pápa az invesztitúra jogát ki akarta venni a császár. a XII. akik a bencés templomokat túlzottan fényűzőnek. Elvetették a szentségeket (vagy ezek közül többet is) és az egyházi dogmák jelentős részét. amikor a XI. A kolostorokon belüli világi életforma felszámolását célzó reformhoz seregestül csatlakoztak az európai kolostorok. hogy a társadalom minden uralkodó rétege ellenük fordult (kivéve Albi grófját. bogumilok) Európa számos pontján. Az egyházon belüli reformmozgalom mellett kialakultak az eretnekmozgalmak is. amelyek szintén az egyház és/vagy a hit megújulását várták. század végére hat (mások szerint nyolc) jelentősebb típusa alakult ki a szerzetesrendeknek. az ipari találmányok elterjesztésében. század) és nyugaton (bencések – VI. létrejött a szerzetesség. Az eretnekség két. Kifejtés A magát egyetemesnek valló római katolikus egyház véleményétől eltérő állásfoglalások a történelem során mindig jelentkeztek. a kereszténység határterületein. Ezek a mozgalmak nem voltak képesek önálló politikai. 529-ben alapította meg Nursiai Szent Benedek Monte Cassinón a kolostort. ill. század) regulákban határozták meg a közösségi élet rendjét. és fellépett az egyház és a szerzetesség elvilágiasodása ellen. Ezután a szimóniát változtatták meg: ez egyrészt az egyházi szentségek pénzért való szolgáltatásának betiltását jelentette. másrészt viszont felléptek vele az egyházi méltóságok megvásárlása ellen is. valdensek. ill. „ezeréves birodalomhoz”. E közösség igazi felvirágzása Szent 16 . „elpuhult” bencéseket. elképzeléseik az adott társadalom körülményei között utópisztikusak. melynek követői általában aszkétikus életformát követtek. ahol – a feudalizmus átalakulásának első jeleként – megjelent egy polgárosodó kézműves-kereskedő réteg. és egyfajta panteizmusra. Keleten (baziliták – IV. sorban alakultak meg/újultak meg a szerzetesrendek.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A clunyi bencés apátságból kiinduló reformmozgalom (X-XI. században azonban addig soha nem látott mértékben erősödtek meg az eretnek tanítások (katharok. A szigorúbb életvitelt. században megalapította a csaknem állandó hallgatást fogadó karthauzi szerzetesek közösségét.

A különböző csoportok eltérő módon értelmezték a szegénység fogalmát. század stílusirányzata.) A városi szegénység elterjedése olyan új szociális problémákat vetett fel. majd harmadik csoportként létrejött a szintén Szent Ferenchez való visszatérést valló kapucinusok közössége is. A gótika a XII. létjogosultságát az eretnekekkel való vitákban bizonyították.) megjelent egy új eretnekség. század fordulója). akik prédikáló testvéreknek hívják őket inkább – a domonkosoké. (A szegénységet Szent Ferenc értelmezése szerint vallók lettek az obszervánsok. az eretnekmozgalmak radikalizmusa felé sodródás. híveinek száma pedig rohamosan nőtt. rátermettségük elismeréseként az inkvizíció megalakulása után ők látták el ennek az intézménynek az irányítását is. A közösséget Guzman Domonkos. a bizánci kultúra hatása alatt álló országok kivételével. század derekán Franciaországban fejlődött ki. Újabb egyházi reformok igényeként (anyanyelvű liturgia. tétel: A rom romanika és a gótika fõbb stílusjegyei FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a román és a gótikus építészeti stílus jellemzőit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A középkor két nagy stílusirányzata a román stílus és a gótika. (A Mária-kultusz megfogalmazásában meghatározó szerepe volt. században alakuló egyetemeken a vezető tanárok javarésze közülük került ki (pl. 12. ekkor vált Szent Péter utódából Krisztus földi helytartójává. a fennálló rendszerhez leginkább alkalmazkodók a minoriták. összegzés Az új szerzetesrendek kialakulásával párhuzamosan zajlottak a pápaság megerősödését eredményező. mind az egyházi vezetésnek (pl. század végére egész Európában uralkodóvá.) A másik koldulórend – bár vannak. Ezeknek a rétegeknek a megszólítása lett a kolduló rendek feladata. hanem a településeken belül építették kolostoraikat. akinek vezetésével a közösség új kolostorokat alapított. munkájában is. betagozódtak a világi egyházi hierarchiába.Bernát korára tehető. A romanika a XI-XIII. 17 . de évszázadokra hatalmi válságot hozó invesztitúraharcok és a Szentföld elvesztésével záruló keresztes hadjáratok (lovagrendek alapítása). A kolduló rendek már nem távol a világ zajától. és innen terjedt el. maga Bernát Clairvauxnak lett az apátja. tapasztalatuk. Az eretnekek elleni harc újabb állomásaként. A tudás fontosságát. két szín alatti áldozás stb. A ferencesek közösségét Assisi Szent Ferenc alapította a XIII. egy kasztíliai pap alapította a XIII. Ince kora jelenti a pápaság fénykorát (XII-XIII. amelyek megoldása mind a világi hatóságoknak (pl. Kialakulásuk inkább az eretnekmozgalmakkal való szembeszállásnak tudható be. Szentírás. az egyház világi hatalmának bírálata) komoly nehézséget jelentett. Aquinói Szent Tamás). A XIII. században. Lezárás. és vált a XIII. század folyamán. az egyetemek irányításában. a huszitizmus. felkelések). A ferencesek jelentős szerepet kaptak az oktatási intézmények. III. A pápák avignoni fogsága után a nyugati egyházszakadást a konstanzi zsinat megszüntette. s a keresztény Európában mindenhol megfigyelhető a hatása.

ill. A problémát a falak megvastagításával és vaskos támfalak alkalmazásával igyekeztek megoldani. erősen bevilágított térré. A teret félköríves boltozatok hidalják át. De a megújulást segítette az egyházon belül meginduló megújulási mozgalom és az új szerzetesrendek megalakulása is. melyek fölfelé irányították a földi létében kiszolgáltatott halandó figyelmét. A romanika építészete szerint a templomnak „feje”. később azonban kőrácsokkal gazdagon díszített szoborfülkékkel. a félkörív zárja le a keskeny. A templomokat díszítő szobrok testtartása. tagolatlanok. Két dongaboltozat derékszögű találkozásából született meg a keresztboltozat. a kegytárgyak készítése önmagában is a kézművesség fellendülését támogatta.és ajtónyílásokat közrefogó keskeny faltestek nem voltak elegendők a boltozatok oldalnyomásának felvételére. arckifejezése merev. amely formát továbbfejlesztették. „lába” van. lőrésszerű ablakokat is. az ötvösök. de az emberi test itt egy konkrét személyt. de a gótika a csúcsív és a bordás keresztboltozat felhasználásával és továbbfejlesztésével alapvetően új. A térarányai általában igen karcsúak: a főhajók magassága a francia székesegyházakban a szélesség két-háromszorosa is lehet. de a homlokzat és a mellékhajók falai így is kevéssé stabilak. magasba törő. A XII. harmonikus hatást kelt. majd az épület több pontján is díszítő elemként pazar faragású kőcsipke jelenik meg. fénnyel elárasztottak. a fülkékbe épített szoborgalériák és a hatalmas méretű rózsaablakok. században a keresztes hadjáratok és a lovagság eszméje egyesítették az európai országok közötti kapcsolatokat és hatásokat. A boltozati nyomás levezetésére a templombelsőben oszlopok és pillérek váltják egymást. ezért ezeket a falsíkra merőleges támpillérekkel támasztották meg. A támpillérek felületei kezdetben egyszerűek. A gótikában viszont eltűnnek a hatalmas és vastag falfelületek: karcsú pillérek. a másik oldalon pedig egy sajátos realizmus. azaz az építőműhelyek társulásként működtek.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A romanika korában a kőépítkezés az egyház és a társadalom legfelső vagyonos rétegeinek a privilégiuma volt. Krisztust szimbolizálja. ábrázolásuk nem törekszik az egyediségre vagy az érzelmek kifejezésére. az egyház és a főnemesi udvarok voltak. „karja”. A román kor kőből készült dongaboltozatot használt. A terek lefedése túlnyomó részben a gótikában is boltozatos. s a súlyos falakat megtámasztó zömök pillérek kívül is. Ezért olyan vaskosak a falak. kiskirály- 18 . A gótikus építészet létrejöttének előfeltételeit részben a XI-XII. A rendkívül törékeny földi létet – mely ki van téve rablóbandáknak. de a nagy építkezések. században meginduló társadalmi és gazdasági fejlődés teremtette meg. az ablakokban. A rendkívül karcsú s egyre nagyobb ablak. belül is masszív erőt árasztanak. „nyaka”. hogy a hívők biztonságban érezhetik magukat a külső támadások. ami egységes. A gótika legfőbb törekvése a román stílusban kiérlelődött alaprajzi elrendezés és felépítés továbbfejlesztése: a térrészek egyesítése áttekinthető. Jellemző típus a háromhajós bazilika. a templom kereszt formájú alaprajza az ő feszületét mintázza. A gótika kettősségét. Jellegzetes épületfajta a templom. a korszak ellentmondásosságát jól mutatják az egyik oldalon az égbe nyúló szentélyek. egységes szerkezeti rendszert hozott létre: a magasba törő terek áttekinthetőek. A nagyobb megrendelők azonban a gótikában is a királyok. az élénk színekben ragyogó üvegablakok is gyakran csúcsívben végződnek. Céhekbe tömörültek az építőmesterek. vagy akár a szakrális értelmű gonosz ellenében is. A tér lezárására előszeretettel alkalmaztak csúcsíves megoldásokat. a gótika korában azonban megnő a polgárság szerepe (katedrálisok. hogy megismerkedtek Bizánc és az iszlám világ kultúrájával. „hasa”. A templom alaprajza meghatározott formát követ. A templomhomlokzatok jellemző elemei a gazdagon díszített kapuzatok. városházák). a vár. s azt az érzést sugallták. szobrászok és festők. Kifejtés A román stílusú templomok erődökre emlékeztetnek. Jelentős szerepet játszott a nyugat-európai építészet fejlődésében. kis tornyocskákkal oldották fel. a kolostor. keskeny bordák tartják az egész épületet.

új eljárások kidolgozására (pl. szörnyek és angyalok. az iszonyat. 13. Ahol a gótikus építészet meghonosodott. de már sejteti az élő. valósággal élnek. Megjelenik pl. hiszen csak ott terjedt el. Jellegzetes épületfajta a katedrális. azaz új ismeretek megszerzésének támogatására kényszeríttette. A humanisták létszáma mindössze néhány ezer fő Európában. ezért az egyes stílusjegyek az adott területre jellemzőek. Hatásköre földrajzilag jóval korlátozottabb. a földbirtokos nemesség anyagi lehetőségeit és befolyását tekintve gyengébb volt a levantei kereskedelemből és az ehhez kapcsolódó ipari fejlődésből meggazdagodó városi nagypolgárságnál. Velence. a „diadalmas egyház” hatalmát hirdetik. 19 . A késői gótikában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a misztikus lények. a fény. filozófiai irányzat. A gazdaságilag megerősödött polgárság igyekezett a maga világszemléletét érvényesíteni. Milánó. Az iparból. a csúfság. kereskedelemből élő és gazdagodó polgárságot a piac szélesedéséből remélt haszon is a technika fejlesztésére. Leonardo da Vinci). országról országra vitték tovább az új ötleteket. báróknak. században erősödött meg. a félelem. nyomornak és szenvedésnek – mélyen átitatja a túlvilági remény. században bontakozott ki. tétel: A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői hu FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a reneszánsz kor emberképének újdonságait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Észak-Itália más gazdasági és társadalmi fejlődési utat járt be. a boldogság ábrázolása. Lezárás. A XIV. A tanárok és a tanítványok az előadásokon és vitákon formálták ki. de a kíváncsiságtól (is) hajtva a kor tudósai. a szépség. mint pl.oknak. mint Európa többi része. A reneszánsz Észak-Itáliában (Firenze. technikusai törekedtek újabb. Róma) a XIV. járványoknak. de vonatkozhat az európai kulturális élet általánosságban vett megújulást hozó újjászületésére is. a helyi sajátosságok komoly hatást gyakoroltak rá. összegzés A román zömökségével szemben a könnyed. a harag. A merev román szobrokkal szemben a gótikus szobrok légiesek. amit a felfelé törekvő tornyok. az öröm. mozogni látszanak. A reneszánsz maga újjászületést jelent. eleven testet. (A XV. az épületek szinte lebegni látszanak. s egyre tökéletesebb eszközök. a gótikáé. szerkezetek alkotására. égbe törő gótikus katedrálisok a mennyek dicsőségét. Európa más részein azonban inkább a XVI. királyoknak. egyedi jellemvonásokat is ábrázolnak. szinte súlytalannak tetsző. és gyakran magán a gótikán is túlmutatnak. Az ő megrendeléseik nyomán. érzelmek jelennek meg az arcokon. teológiai. amit elsősorban az antik kultúra újjászületéseként szokás értelmezni. A ruhák redőzete még eltakarja. századra sokkal kevésbé volt feudális. ahol a gazdasági és társadalmi fejlődés (polgárosodás) megteremtette az alapot befogadására. nevét az iskolai tanítási módszerről nyerte.) Kifejtés A skolasztika kifejezés a latin schola (iskola) szóból származik. Vándor kőművesek és kézművesek városról városra. a díszítés fejez ki. században született a középkor megnevezés.

A humanisták szerint az élet örömei. élvezete is hozzátartozik a teljességhez és a személyiséghez. egyéni hangja. 20 . a művészetek szeretetében. A kulturális haladásnak hatalmas lendületet adott.) már a gótikában megjelent. az ember evilági feladatait és céljait. hogy ez az individuum a maga teljességében élje életét. s a konkrét létezőkkel kezdte a vizsgálatot. keresték a (római) ősöket. szívesen ábrázolva az emberi testet. miáltal többek számára lett hozzáférhetővé a könyv és a tudás. vagyis a realizmus nem teljes. A reneszánsz és humanista világnézet eltávolodott sok tekintetben a skolasztikus felfogástól. a magánembert. világias önkifejezés jellemzi. az élet szépségét állítja előtérbe. csúfság. bár a humanisták többsége is mélyen vallásos. hogy kevesen válhattak a megrendelőktől (ill. A skolasztika második korszakában alkotó Aquinói Szent Tamás – részben Arisztotelész hatására – a természetfeletti világot elkülönítette az érzékekkel felfoghatótól. A középkorhoz képest mindenképp nagy változás. Ez az aktivitás jelentkezik a művészetekben. A skolasztikát sokáig egyértelműen tekintélyelvűség jellemezte. A reneszánsz templomok is a főpapok. Lezárás. megtalálja az ő egyedi szerepét. Az ember és a természet iránti érdeklődés megfért a némiképp átértelmezett. fájdalom. R. amely tiszteli a személyt. új kultúra volt. összegzés A reneszánsznak köszönhetően a nagy technikai és tudományos felfedezések nyomán a geocentrikus világkép széthullt. de a reneszánsz emberek nemcsak a folytonosságot érzékelték. A humanista kultúra nyelve még a latin. hogy a reneszánsz művészekben erős volt a hírnév. Az élet célja. a természetet. az nem a régi felújítása vagy utánzása. az egyház hatalmának és gazdagságának büszke hirdetői egyben. történetírói. mitológiai. annak viszonyait kifejező. Szerinte az ész feladata a dolgokban rejlő formák (lásd Arisztotelész) nyilvánvalóvá tétele. lehetőségeit kutató. A reneszánsz alkotók legfőbb célja az emberi test és a természet hű megjelenítése. Szívesen utaltak a családra. ugyanakkor a halhatatlanság utáni vágy. hogy formálója lehet a maga világának. azaz a Szentírás. ebből a szempontból nem mentes az alkotás az idealizált megoldásoktól. Az ember magánemberként. bánat. irodalom szerzői. a könyvnyomtatás. Az emberközpontúság az e világi valóság. század végéig még Platón tanai is elevenen hatottak). de egyéni kapcsolatot keres istennel. de nem lépett fel a vallás ellen. a megismerés iránti vágyban. alárendelt helyzete azonban abból a szempontból tovább élt. A skolasztika kései korszakában a veritas duplex (kettős igazság: a hit és az értelem igazságának megkülönböztetése) elvének elterjedésével a természetfilozófia kezdett önállósulni. Olykor azonban ez a hit világias. A középkorban az ember a kultúrát vallási élményként élte át. de egyre több tudós és gondolkodó használta a saját anyanyelvét (is) alkotásaiban. hanem új kultúrájukat az antik műveltség felfedezésének és újjászületésének tekintették. önkifejezése áll a középpontban. világias érzelmei. a reneszánszban a műveltség különvált a vallástól. hanem a saját koruknak megfelelő. verselése. új megközelítésben vizsgált (lásd kései skolasztika) hittel. a zsinati határozatok. A reneszánsz ideológiáját jelentő humanizmus gyökerei is visszanyúlnak a középkorba. Egyéni.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli illetve fejlesztették tovább a keresztény filozófiát. műfajai. s a figyelem középpontjába az ember került (az ember a teremtés csúcsa). a tapasztalaton alapuló megismerés egyre több híve fogalmazta meg tanításait (pl. a bibliai témák is több esetben világias szellemben jelentek meg. esendőség stb. az evilági dicsőség (és gazdagság). A valóságigény azonban összekapcsolódott a harmónia igényével is. A vallásosság a középkoritól eltérő. mecénásoktól) független alkotókká. önmagában való értéket képvisel. valamint Arisztotelész tisztelete (bár a XV. ha nem tekintette tudós munkának írását. képzőművészeti. képei. az egyházatyák. Bacon). Az alkotó névtelensége megszűnt. s minél tökéletesebben kifejezhesse önmagát. Az emberi ábrázolása (szépség. funkcióját. A humanista műveltség antik hagyományokra (klasszikus latin nyelv. A reneszánsz ember egyik legnagyobb élménye. az élet örömeit. öröm. s az ismereteket szélesebb tömegekhez is eljuttatta a kor egyik legnagyobb találmánya. Amit így létrehoztak. filozófiai ismeret) épített. szépségeit élvező.

a díván főtisztviselőkből állt. század fordulóján. és ekkortól a Balkán megszerzése volt a céljuk.és katonai szervezete! Térjen ki arra. utóda vette fel a szultán címet. 21 . élén a béggel. Kiemelt szerepük volt a defterdároknak (adószedők). A szpáhik lovas katonák. Az állam székhelye Bursa lett. században érkeztek az iszlám vallású. nomád állattartó ún. Európában 1354-ben vetették meg először a lábukat. akik 10 évente felmérték. A meghódított területek nagy része a szultán tulajdona. Bármikor elvehető szolgálati birtokot kaptak. hogy független muszlim hitű uralkodónak tekintette ekkortól magát. akiket nehézfegyverzetűnek neveztek (de az európai fogalmak szerint. hogyan épült fel az Oszmán Birodalom állam.) Hadsereg Kezdetben gázikból (hitharcosokból) állt a török hadsereg jelentős része.) Az igazságszolgáltatás a muszlimok számára a Korán alapján történt (muftik és kádik végezték). részben a bizánci mintákat követte. ami azt jelentette. mint a leggazdagabb három európai uralkodó bevétele összesen. majd Bizánc ellen fordult. először a környező török népeket győzte le. (Mivel „gyökértelenek”. nem volt képes komoly ellenállásra. nem kell félni a rokonság esetleges lázadásától. törvényeit. A szultán tanácsadó testülete. A terjeszkedést elősegítette. a kisebb egység a szandzsák. A hivatalnokok jelentős része eredetileg nem is török származású volt. Hivatalszervezet A Birodalmat közigazgatási egységekre osztották: a nagyobb egység a vilajet. bosszújától. Kifejtés Az oszmán-török államszervezet részben a szeldzsuk. azaz a Birodalom vallási vezetője is. ebből használatra adományoz (lásd ábra). A jogot és az állami törvényeket az iszlám határozta meg. de döntési jogkörrel nem rendelkeztek. (Az Oszmán Birodalom évi jövedelme több mint háromszor akkora. A földek elenyésző hányada volt örökletes magánbirtok vagy egyházi tulajdon.14. A díván elnöke és a török hadsereg főparancsnoka a nagyvezír volt. egyrészt ezáltal feltétlenül hűek. megkülönböztetve a könnyűlovas akindzsiktól. melynek élén a pasa/ basa állt. ám ők nehezen fegyelmezhető alakulatok voltak. s a korban szokatlan módon centralizált. a meghódított keresztény lakosság azonban megtarthatta saját bírói rendszerét. A török államot Oszmán emír/vezér hozta létre a XIII-XIV. hogy ez az államszervezet hogyan szolgálta a katonai törekvéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XI. A szultán hatalma a tőle függő hivatalnokokra és a hadseregre épült. despotikus jellegű hatalom jött létre (lásd ábra). de ő volt a kalifa. másrészt sokkal könnyebb őket félreállítani. Így ők a karrierjüket a szultánnak köszönhetik. hogy Bizánc meggyengült. szeldzsuk törzsek Kis-Ázsiába. összeírták a beszedhető jövedelmeket. Az alakulatok nagyobb részét a reguláris haderőt jelentő szpáhik és a janicsárok alkották. tétel: Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai Az Os FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. ezért az eredményes hódítás érdekében átszervezték a haderőt. Az új oszmán-török állam a hódításra rendezkedett be. sőt sok közülük eredetileg rabszolgaként dolgozott. azaz lovagi mércével mérve nem tekinthetők nehézlovasnak).

hangtani) változások törvényszerűségei alapján nyelvcsaládokba osztják a nyelveket. tárgyi kultúrájuk átalakult.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A janicsárokat részben devsirmében szedték össze. A flotta a Földközi. A magyar őstörténet kapcsán a régészet és a nyelvészet kínál kapaszkodókat. az utóbbiak jórészt a portyázásokon szerzett zsákmányból tartották el magukat. század második felétől Magyarország déli határaira hárult a török elleni védekezés. összegzés A Balkánon nem volt olyan állam. A nyelvészet eredményei a mai nyelvállapotból és a nyelvemlékekből próbál visszakövetkeztetni a nyelv történeti fejlődésére. antropológia stb. őshazája kérdésében sok a bizonytalanság többek között azért. akár ellent is mondhatnak. annál több lehetett a szpáhi. nyelvészet. I. ennek következtében pl. mert igen kevés forrással rendelkezünk. 15. majd a bolgárokat győzték le (I. Zsoldosok. Mohamed szultán) vált az uralmuk teljessé ebben a térségben. és a portyázóknak jutott zsákmány. és ez hogyan hatott az életmódjukra! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyarok – és a legtöbb nép – eredete. martalócok) egészítették ki a hadsereget. a szókincs hasonlósága és az ún. A XV. hiszen a népek vándorlásaik során keveredtek egymással. alapszókincsben bekövetkező nyelvi (pl. tétel: A ma magyar nép vándorlása FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a magyar nép vándorlását a honfoglalást megelőzően! Térjen ki arra. 22 . gyakorlatilag kolostori elzártságban.) A hódításokat alátámasztották az iszlám tanok is (dzsihád). hogy a vándorlás során milyen népekkel kerültek kapcsolatba. Először a szerbeket (1389. II. Az Oszmán Birodalom külpolitikáját az erős hadsereg fenntartásának kényszere határozta meg: addig működött jól. Lezárás. A pusztai népek mondakincse is sok közös vonást mutat (pl. tudományok eredményei pedig nem mindig egyeztethetők egymással. Ágyúkkal felszerelt tüzérség (topcsik) és nagy létszámú segédcsapatok (pl. egymással kereskedhettek is. Bajazid).és Fekete-tengeren biztosította a török uralmat. amely a törökök számára komoly ellenfél lehetett volna. bár a Földközi-tengeren a nyugati hódítást 1571-ben Lepantónál megállították a keresztény hadak. az egymással való érintkezés következtében egy új kultúra alakult ki. a régészet. A nyelvtani szerkezet. A meghódított területek adóztatása a hivatalszervezetet is eltartotta. azaz annál erősebb volt a hadsereg. de ezek eredményei gyakran egymásnak ellentmondani látszanak. A tudomány ismeretei szerint a magyar nyelv finnugor eredetű. 1366-ban Drinápoly lett az európai főváros. Bizánc elfoglalásával (1453. Nem mindig lehet egyértelműen azonosítani egy-egy régészeti lelet pontos származását. akindzsik. Murad szultán). Az előbbiek a várostromoknál tettek jó szolgálatot. (Minél nagyobb területeket szereztek. Írott források a kezdetekről nincsenek. amíg a folyamatos hódítások újabb és újabb kiosztható birtokot adtak. vagyis a tárgyaik keveredtek. tatárok. szigorú fegyelemben nevelt gyalogos katonák voltak. csodaszarvas vagy turulmadár).

A hun-magyar rokonságot a tudományos ismeretek nem támasztják alá.és bőrpáncél használata. rövid kard. Ugor őshaza (Kr. A magyar vándorlás (a magyar nép őstörténete) Uráli őshaza (Kr. században a Magna Hungaria nevet adta a Volga e területének. Megjelentek a csiszolt kőeszközök. Életmódjukra a legeltető állattartás lett a jellemző (juh. Jellemző változások: a kereskedelem kialakulása. zsákmányszerző (halász – vadász – gyűjtögető) életmód. lemez. A török kulturális kapcsolat valóban erős (pl. feltételezhető a faeke használata. évezred közepe között) Az ugorok szétválása a Kr. Megjelent a fémeszközök (réz. a vashasználat elterjedése. kecske. akiknek a kultúráját jelentős mértékben átvették (a régészeti leletek gyakorlatilag elkülöníthetetlenek). 1. Irtis és Iszim vidékére. e. Életmódjukban a földművelésre helyeződött a hangsúly. században a Kazár Birodalom fennhatósága alá kerültek. hogy a nyelv története önálló fejlődési utat jelent. évezred) A későbbi szamojédok különválásának az oka valószínűleg a relatív túlnépesedés. népzenei hagyomány). Megismerték a földvár és boronaház építését. szarvasmarha. megjelent a kertgazdálkodás. 1. s a vita a mai napig nem zárult le. 300 korai török eredetű szót vettek át ekkor). szókincs. Levédia 600 körül délkeletre vándoroltak. lándzsa. ló). valószínűleg a későbbi ugorok pedig az Ob. Julianus. 2. Baskíria a Volga és az Urál közötti terület. 1. csonteszközök. évezred) A későbbi finn-permi népek nyugatabbra vándoroltak. íj. Sámánizmus. Pattintott kőeszközök használata. bronz) használata. Kifejtés A régészeti leletek alapján a magyarok ősei antropológiailag többségükben europid jellegű népesség voltak. vagy északabbra kellett költözni a korábbi életmód megőrzése érdekében (obi-ugorok). e. 4. évezred) Az Ob és az Urál hegység közötti területen éltek az uráli nyelvcsalád tagjai. szarmata szomszédság jellemző. Finnugor őshaza (Kr. domonkos szerzetes a XIII. 3. A vándorlás oka valószínűleg egy felmelegedő periódus lehetett. a nyelvátvétel vagy nyelvcsere miatt – a sztyepp vidékén ez nem egyedi jelenség) nem lehet biztos következtetéseket levonni a nép történetére vonatkozóan. Volga – Don – Donyec és az Azovi-tenger által határolt terület lehet. gyümölcstermesztés is. Baskíria (Kr. e. Az arab írásos források és a középkori történeti hagyomány miatt felmerült a hun-magyar és a törökmagyar rokonság kérdése. ami arra utal. és Kr. amikor itt kereste a magyarok rokonait. pajzs. A Baskíriában való letelepedés után török népekkel kerültek kapcsolatba (kb.A nehézséget az jelenti. agyagedények. amely megváltoztatta a környezetükben a növénytakarót. évezred első felében történhetett és az újabb felmelegedés hatására. vagyis a népek keveredése miatt a nyelv átalakulásából (pl. Magyar őshaza. hogy legalább részben letelepedett életet éltek. e. másrészt szkíta. ami a földművelés kezdeteire vall. A vándorlás során egyrészt iráni népekkel kerültek kapcsolatba. A kiszáradás és a sztyeppövezet északabbra húzódása miatt vagy életmódot kellett váltani (a későbbi magyarok áttérése a nomád állattartásra). Nemzetségi társadalomban éltek az államalapításig. u. e. 23 . zsákmányszerző életmód a jellemző. A baromfitartás elterjedése arra utal. hogy a magyar kultúra többgyökerű. keleties jellegű tárgyi. a katonai szervezet kialakulása. majd a VIII. mint még sok egyéb nép. nyíl.

amely lehetővé tette a megtámasztást. gyümölcstermesztés is. század) Helyszínét (Dnyeper–Duna köze) a források alapján nem lehet egyértelműen beazonosítani. Írott források és mondák (Emese álma. s együtt vonultak az állatokkal. földvárak építésének módját is. A kazárokkal kialakult feszült viszony állhatott valószínűleg a továbbvándorlás hátterében. Keszi. Csodaszarvas) köthetők e korszakhoz. Etelköz (IX. felemelkedést. zene. oroszok és a Kárpát-medencében élő szlávok ellen. vallási hiedelmek stb. művelték a földeket is. gazdálkodás. bizánciak és a Kárpát-medencében élő szlávok ellen. A vándorlások során főleg a török nyelvcsalád népeitől sok olyan elemet vettek át. összegzés Harcmodoruk: a török népektől eltanult lovas íjász harcmodor volt. 16. bizánciak. mesék és mítoszok. öltözködés. A Kazár Birodalomban csatlakozott a magyarokhoz a kabarok három törzse. Keszi. A baromfitartás elterjedése arra utal. A hét törzs közül ötnek a neve türk (Kér. Lótenyésztő népként gyakorlott lovasok voltak. Kürtgyarmat) és kettőnek finnugor (Nyék és Megyer). Jenő. 862-től több esetben is jártak a kalandozók a Kárpát-medencében a korabeli források szerint. Kürtgyarmat) és kettőnek finnugor (Nyék és Megyer). bár ennek konkrét tartalma nem egyértelmű a források alapján). bár ennek konkrét tartalma nem egyértelmű a források alapján). Tarján. Életmódjukban már a levédiai időszakban a földművelésre is helyeződött hangsúly. és szilárdultak meg a törzsi keretek (hét törzs). tétel: A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja ho FELADAT: Mutassa be a honfoglaló magyarság életmódját a korabeli források és saját ismeretei alapján! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyarok életmódja félnomád a honfoglalást megelőző időszakban.) mutatnak. A Kazár Birodalomban csatlakozott a magyarokhoz a kabarok három törzse. A hét törzs közül ötnek a neve türk (Kér. közösen folytattak zsákmányszerző hadjáratokat az oroszok. közösen folytattak zsákmányszerző hadjáratokat a bolgárok. hiszen bár sátrakban/jurtákban éltek (lásd kép). hogy legalább részben letelepedett életet éltek. megjelent a kertgazdálkodás. A törzsek szövetsége itt erősebbé vált (vérszerződés. Tarján. lovas íjászat. télen a folyók mellé húzódtak.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Kazár hatásra alakult ki a kettős fejedelemség és szilárdultak meg a törzsi keretek (hét törzs). amelyek kulturális rokonságot (nomadizálás. nyergükön kengyel található. A korabeli források szerint 862-től több esetben is jártak a Kárpát-medencében. nyilazást. Jenő. Lezárás. Kazár hatásra Levédiában alakult ki a kettős fejedelemség. A törzsek szövetsége Etelközben erősebbé vált (vérszerződés. Ismerték a boronaházak. 24 . bolgárok.

harcmodorukat azért. A nyugati hadjáratok a 933-as merseburgi és 955-ös augsburgi vereségeknek köszönhetően. vagy cselt vetve maga után csalogatta az ellenséget egy előőrs. Géza fejedelemsége alatt kezdődött el nagyobb mértékben a térítés – erről lásd a forráshoz írtakat. Mivel a zsákmányt. hogy felkészítse a bizánci hadvezéreket arra. A magyarság tehát az erősödő bizánci és német-római császárság között élve vette fel a kereszténységet és a feudális jogrendet. amikor az ellenség üldözőbe vette őket. ill. megfordultak és nyílzáport zúdítottak rá. de jártak Bizáncban. A kettős fejedelemség 904-ig. a Bizánc elleniek 970-ben értek véget Arkadiopolisznál. Társadalmi és életmódbeli hatásokról lásd a táblázathoz írtakat. életfa. tehát a korabeli források szedett-vedett pogány hordákról szóló írásai erős elfogultságot tükröznek. ez megnövelte a fejedelmi hatalom súlyát. 25 . A korabeli magyarokat a bizánci császár türköknek nevezi. Bulcsú követjárása). A magyarok tudniillik gyakran támadtak gazdag zsákmányt ígérő kolostorokat és templomokat. hiszen a krónikák többségét olyan egyházi személyek írták. Lehel). a sikeres magyar harcmodor miatt gyakran jártak ún. szerepét. A letelepedés törzsi keretekben és nemzetségi rendben történt. összegzés A magyarok ősvallása a sámánhit volt (sámánizmus. táltosok. Taksony fejedelem és fia. hadirendjüket. Nem szemtől szembe támadtak. az erős íjak messziről is átütötték a páncélt. ill. akik vagy saját személyükben. s negatívan jellemzi az ő erkölcseiket. A közelharcot igyekeztek elkerülni. Taktikájuk alapja az ellenfél nehézlovascsapatainak fellazítása volt. bérhadjáratban is. Árpád 907-ben halt meg. a segédnépként szolgáló szabadok vehettek részt. A zsákmányszerzés helyébe egy idő után az adószedés lépett. A hadjáratok tervezett akciók voltak. és körbevette védelmi funkcióval a többi. A kalandozó hadjáratok elsősorban zsákmányszerző.Kifejtés 895-907 között történt meg a Kárpát-medence megszállása. így megváltva a területet az évenkénti támadásoktól (pl. Géza azonban a nyugati kapcsolatok erősítése és a terjeszkedő Bizánc jelentette fenyegetés csökkentése érdekében a nyugati kapcsolatok kiépítését tartotta megoldásnak. Lezárás. A hadjáratokban valószínűleg a katonáskodó középrétegek. hanem vagy látszólag menekültek. Mindkét taktika igen fegyelmezett magatartást feltételez. mi módon lehet velük szemben sikerrel harcolni. azaz a honfoglalás Árpád és Kurszán vezetésével. ha mégis kialakult. A nyugati területek belső harcaiban a szembenálló felek hívták őket egy-egy váratlan támadás és félelemkeltés céljából. akkor az összecsapás legvégén került rá sor. A kereszténység bizánci hatásra jelent meg először a magyarok között (pl. A határ menti magyar törzsek vettek részt elsősorban a kalandozásoknak is nevezett zsákmányszerző hadjáratokban (pl. Kurszán haláláig állt fenn. Bulcsú. majd a Taktikában részletesen leírja fegyverzetüket. totemizmus) – lásd a forráshoz írtakat. a gyulák megtérése. a fejedelmi törzs az ország közepén. német területeken). a lengyel területeken és a Pireneusi-félszigeten is. A hadjáratok zöme a frank területek és Itália ellen irányult. a többiek pedig váratlanul bekerítették őket. a gyors mozgású csapatok váltott lovakat használtak. az adóból származó bevételt nem helyben. adóztató és felderítő szerepűek voltak. vagy társadalmi szerepük miatt a támadások fő célpontjai voltak. A magyar kalandozásokról meglehetősen sok – és igen negatív ítéletű – forrás maradt fenn. hanem hazaérkezés után osztották szét.

Sze FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be I. Géza szakított a szeniorátus elvű örökítéssel. II. István célja a külföldi támadások visszaverése. amelyek 1018-ban és 1030-ban jelentek meg. családi kapcsolatokat tart fenn. Vajk (István) a bajor Gizella férje (996). aki esztergomi érsekként is sokat tett István hatalmának a megszilárdításáért (lásd a forrásoknál írtakat). törvények alkotása. a királyi vármegyerendszert és az udvarszervezetet Magyarországon (lásd ábrához írtakat). ezért kerüli a külső háborúkat. Veszprém és Fehérvár várkapuján. Kifejtés István 1000-ben koronát kér a pápától. Szent István államszervező tevékenysége I. de a támadást visszaveri. 26 . 1000. ill. a lengyel herceg.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 17. Szent István törvényeit és az uralkodása idején kialakult államszervezetet! FELELETVÁZLAT Bevezetés Géza fejedelem (972-997) célja egy szervezett állam létrehozása. Mivel elsődlegesnek tekinti az államszervezet kiépítését. december 25-én vagy 1001. részben önálló jogalkotásként a királyi tanáccsal egyetértésben a törvényeit. István frank mintára megszervezte a területi elvű közigazgatást. Aba Sámuel felesége. s hadműveleteinek sikerességét az apjától rámaradt hadseregnek köszönheti. István a törvényeit két törvénykönyvben foglalta össze. a magyar egyház elkerülte a függést a Német-római Császárságtól. Imrének is bizánci menyasszonyt kér (bolgárok elleni hadjárat Bizánc szövetségében – 1018). három leánya pedig a velencei dózse. Az esztergomi érsekség. Az önálló királyság elismertetésének feltétele a koronázáson kívül az önálló egyháztartomány. Így lett Géza fia. A magántulajdon védelméről. tétel: I. az egyházszervezésről és a bűnösök büntetéséről fogalmazza meg részben nyugati mintára. Konrád. január 1-jén Esztergomban királlyá koronázzák. 1030-ban II. fiának. majd 1031-ben békét köt vele. Az államalapítás idején a Német-római Birodalommal (III. a negyedik darabot Erdélybe küldte. István harcot folyatott az uralmát vagy az új keresztény államot el nem ismerő törzsfőkkel (Gyula. Koppányt felnégyeltette. neki szolgálatokkal tartozó réteg. Henrik) erős. elemeiben még tovább él a nomád joggyakorlat (lásd a forrásoknál írtakat). Miután német lovagjaira támaszkodva ellenfele seregeit leverte. Kezdetben a legfontosabb támasza Asztrik lett. ezzel megszületett a keresztény magyar királyság. Szilvesztertől. a közigazgatás kiépítése. Ajtony). Ennek érdekében szövetséget köt a bizánci császárral. gyerekeit (és István a testvéreit) a környező államok uralkodócsaládjaiba házasítja be. Az örökletessé tett birtokoknak köszönhetően pedig kialakul a királyhoz hű. István apostoli királyként a keresztény egyházszervezet kialakítója Magyarországon. Hatalmának megtartása érdekében le kellett számolnia Koppánnyal. Dinasztikus házasságpolitikája (leánytestvérei) révén a szomszédos népekkel jó kapcsolatot alakít ki. Ottó és II. ezáltal az ország több mint kétharmada került közvetlenül a király ellenőrzése alá. és a holttest darabjait közszemlére tettette Győr. bevezette a feudális jogrendre jellemző primogenitúrát (az egyenes ági örökösödést). a belső politikai helyzet megszilárdítása és a keresztény vallás államvallássá tétele. Vajk 997-től fejedelem. A legyőzött törzsfők birtokait királyi birtoknak minősítik. pénzverés. a német-római császár támad ellene.

1031-ben Imre vadászat közben meghalt. csak Imre élte meg a felnőttkort. fűszereket kapott. a fa. állatok. majd – főként külföldön – keresett árucikk lett a nemesfém is. apai unokatestvérét uralkodásképtelenné tettette. Vazult. 27 . A XI. illetve állati termékek. amivel be akarta bizonyítani. 18. István unokaöccsét. Ennek egyrészt az árutermelés fejlődése. Az országon belül főleg a mezőgazdasági termékek cseréltek gazdát: gabona. Istvánt László uralkodása idején. A jobb életszínvonal következtében a népesség is nőtt. a bor. Az ország északi és keleti területein a jelentős ásványkincs lehetővé tette a bányák nyitását. István Intelmek című könyvében összegyűjti a bölcs kormányzás módszereit. az ón. századtól kezdődően egyre intenzívebben kapcsolódott be a külkereskedelembe. hogy a magyar keresztény királyság megteremtése. Kifejtés III. hogyan változtak a jövedelemtípusok Magyarországon III. Lezárás. Béla (1172-1196) korában bizánci mintára a regálé jövedelmek jelentősen megnőttek. a réz. Az uralkodók kezdetben elsősorban a só kereskedelméből szereztek nagyobb jövedelmet. másrészt pedig a királyi birtokok nagyságának csökkenése az oka. Béla uralkodásától az önálló magyar állam bukásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar gazdaságban a XII. a nemesfém. tétel: Társadalmi és gazdasági változások az Árpádok és a vegyesházi Társa király királyok korában FELADAT: Tekintse át. A gazdaság fejlődését segítették elő a magasabb szintű technikai és technológiai ismereteik miatt szívesen fogadott. a méz. hogy egy olyan erős keresztény állam jött létre. A termékek cseréje vásároshelyeken. Amikor 1038-ban István meghalt. hívott hospesek az Árpád-korban. benne látta államszervező tevékenységének folytatóját. század végén bizonyosodott be. az állatbőr. piacokon zajlott. 1083-ban szentté avatták. század folyamán jelentek meg az árutermelés és pénzgazdálkodás elemei. kézműipari termékeket és luxuscikkeket: ékszereket.vagy kisgyermekkorukban. bor. Mindennek következtében Magyarország a XII. amely tudja garantálni a zarándokok biztonságát. Városok jöttek létre. az államszervezés sikerült. a viasz és a hal. Gyermekei sorra meghalnak csecsemő. a gabona. Ezekért Magyarország elsősorban katonai felszereléseket. a velencei származású Orseolo Pétert nevezte ki utódjává. hogy a regálék közül a legnagyobb jövedelem a kamara hasznából. Döntővé vált a földművelés. összegzés István legnagyobb problémája az utódlás biztosítása volt. Szűz Mária oltalma alá ajánlotta az országot.István 1018-ban megnyitotta a nyugatról Magyarországon keresztül Jeruzsálembe vezető zarándokutat. A legfőbb kiviteli cikkek között a magyar szürkemarha mellett megtalálható a só. A kereskedelem jelentőségét mutatja. azaz a pénzváltási illetékből származott. bár a birtokokból származó terménybeszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszott. tanácsokkal látta el a fiát. az ólom. azaz a letelepült életmód.

a sókereskedelmet. I. ill. A mezővárosok birtokosok falvaiból alakultak ki. Károly Róbert reformjai serkentették az árutermelést. Különböző jogokat élveztek.) A királyi kincstár adóját a kamarahaszna helyett szedték be. A királyi birtokok eladományozása miatt a befolyt jövedelmek pótlására a regálé (lényegében a pénzbeli) jövedelmeket tovább növeli. Bécset kikerülő kereskedelmi útvonal kialakításával.) Károly Róbert a városok fejlődését segítette. tized az egyháznak. A jobbágyterhek rögzítésére az 1351-es törvényekben került sor (lásd az ábrához írtakat). fellendítették a külkereskedelmet. Az 1351-es törvények értelmében egy és ugyanazon jogú nemesi és ugyanazon terhű jobbágyi réteg jött létre. a vámokat. Bevételei növelése érdekében bérbe adta a pénzverést. a királyi birtokok eladományozásával pedig forrásainak egy része is elveszett. másrészt deklarálta a szerviensek adómentességét. adót a földbirtokosnak fizettek (általában évente. s ezek az ipari. harmadik renddé váltak a királyi városi polgárok). kereskedőit vámmentesség illette. IV. egy összegben). a réveket.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli II. illetve a királyi várakat is. Az Aranybullában (1222) egyrészt ígéretet tett a pénz értékének visszaállítására. ám a növekvő tervek nem voltak egységesek. mert a birtokadományozások és a honor rendszere miatt ekkortól a királyi hatalom anyagi alapját már nem az uradalmak. Ezzel a lépéssel kialakult a jobbágyadók rendszere (kilenced. András (1205-1235) új gazdaságpolitikát vezetett be. árumegállító jogot kaptak. 1222 után azonban a katonai szolgálattal tartozó nemesség (közéjük tartoznak majd a szerviensek is) adómentessé lett. hiszen ő maga több ország uralkodója volt egyszerre. s a korábban adómentességet élvező privilegi- 28 .) Speciális királyi várostípus a bányaváros volt. Emiatt gyakran nyúlt a pénzrontás eszközéhez. a király vagy udvartartásának beszállásolására is kötelezhették õket. Károly Róbert (1308-1342) gazdasági reformjaira azért volt szükség. mert a bevezetett kilencedet a leggazdagabb bárók nem szedték be olyan rendszerességgel. a külpolitikai céljai. A vándormozgalomhoz hozzájárult a pestisjárvány magyarországi pusztítása is. a királyi földbirtokok szerepe nagyon visszaszorult. támogatta a külkapcsolatok fejlődését. (Pl. robot és ajándékok a földesúrnak. (Lásd még az ábrához írtakat. a helyi és a külkereskedelem központjaiként is működtek. Az ország területe nagyon gazdag volt nemesfémekben. A reformfolyamat kidolgozója Nekcsei Demeter tárnokmester volt. mint a köznemesek. Mivel a magyar gazdaság színvonala ezt nem tette még ekkor lehetővé. Zsigmond idején azonban fellendült a külkereskedelem. vándormozgalom indult a jobbágyság között. A városoknak két meghatározó típusa volt az Anjouk idején. ezért logikusnak tűnt ezekre építeni a királyi jövedelemrendszert. ha a szükség úgy hozta. állattenyésztéssel foglalkoztak. Nagy Lajosra (1342-1382). Mátyás uralkodása idején a királyi bevételek túlnyomó részét a jobbágyoktól származó állami adók és a regálék jelentették. Buda. A szabad királyi városok a főbb kereskedelmi útvonalak mellett jöttek létre. a Szepességet a lengyel királynak). század első felének királyi pénzügypolitikáját az határozta meg. hogy Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) állandó pénzhiánnyal küszködött. A kereskedelemben Bécs árumegállító joga jelentett hátrányt. s bár támogatta a városok fejlődését (a városokat tanácskozásra hívta. saját önkormányzattal rendelkeztek. német hospesek lettek. fallal kerítették körül a településeket. hanem a regálék jelentették. Béla (1235-1270) politikájának következtében egyre több város jött létre. Kassa. elzálogosította (pl. a hadsereg fenntartása miatt pedig több adóbevételre volt szüksége. Pozsony. mert a királyi városok a kincstárnak fizettek adót. században a gazdaság fejlődése a korábbi úton haladt: megerősödött az árutermelés és pénzgazdálkodás. Ezekkel az intézkedésekkel jelentős érdeksérelmeket okozott. A háborúk miatt a kincstár és a földesurak növelték a jobbágyterheket. A XIII. hogy a rendi ellenőrzés alól kivonja az adózást. ezért gyakran a pénzrontásból és az egy éven belüli többszöri pénzverésből (kamarahaszna) próbálta pótolni a hiányzó jövedelmeket. (Lásd az ábrához írtakat. Eperjes. amelyet 1335-ben a visegrádi királytalálkozón sikerült megoldani egy új. A korábbi időszakban a szabadok dénárja nevű adót minden szabad fizette. földműveléssel. a pénzgazdálkodást. gazdag államot hagyott fiára. Ezzel a jobbágyokat a köznemesek birtokairól saját birtokaikra csalogatták. Hunyadi Mátyás (1458-1490) egyik célja az volt. A XV. Károly Róbert halálakor erős. kapuadó és rendkívüli hadiadó az államnak). a bérleti rendszer megszüntetésére. a szabad királyi város és a mezőváros. A városok lakói gyakran latin. Sopron.

zált csoportoknak is be kellett fizetnie (pl. kunok, jászok, erdélyi nemesség, a jobbágytelken élő nemesség). Mátyás több adót is átneveztetett vagy újjal cserélt le, aminek az volt az oka, hogy a belpolitikai küzdelmek során sokan szereztek mentességet jobbágyaik számára az adott adó fizetése alól, s aztán azt a nemesek a maguk javára szedték be. A kapuadó helyett bevezette a füstpénzt, a regálék közül a harmincadvám helyett vezette be a koronavámot. A legtöbb pénz Mátyás idején folyt be a kincstárba. Mátyás évi jövedelme az 1470-es évek derekán mintegy 600 ezer forint volt. Bevételei azonban nem állandó összeget jelentettek, uralma alatt növekedett a mértékük és egy-két évben még a 900 ezer forintot is elérhette. A legtöbbet azonban nem a kereskedők, bányászok fizették a kincstárnak, hanem a magyarországi jobbágyság. Lezárás, összegzés A magyar gazdaság a XV-XVI. század fordulóján is mezőgazdasági dominanciájú volt az ország természeti adottságainak megfelelően. A kincstár bevételeinek 60%-a az agrártermelésből származott, s mivel jelentős technikai vagy technológiai újítás nem történt, a termésátlagok sem javultak. A hazai piaci viszonyok szűkösek voltak, a gazdaság krónikus tőkehiánytól szenvedett. (Jelentős volt a külföldi tőke aránya.) Mátyás uralkodása és az azt követő időszak nagyon magas állami és földesúri adóterheit az adózó lakosság egyre nehezebben tudta kifizetni. A nemesség ráadásul akadályozta a mezővárosok gazdasági megerősödését (pl. a szabad költözés korlátozása, az egyösszegű adó eltörlése), s az így kialakult konfliktus vezetett többek között a Dózsa-féle parasztháborúhoz. A parasztháború elsősorban a mezővárosi parasztpolgárság megmozdulása volt, így őket érintette volna a legsúlyosabban a felkelés bukása utáni szankciók sora, ha azokat a török veszély árnyékában valóban érvényesítették volna. A jobbágyterheket a Werbőczy István-féle Hármaskönyv rögzítette (1514, 1517).

19. tétel: Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején Az Ar
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a XIII. században bekövetkező társadalmi folyamatokat, mozgalmakat! Részletesen térjen ki a szerviensek helyzetében bekövetkező változásokra! FELELETVÁZLAT
Bevezetés III. Béla (1172-1196), II. András (1205-1235) és IV. Béla (1235-1270) birtokadományozási politikája következtében jelentősen átalakult a társadalom szerkezete. (Lásd ábrához írtakat.) A király megmaradt a legnagyobb földbirtokosnak, de a bárók a kisebb nemeseket familiáris függésbe kényszerítették a XIII. század végére. Kifejtés II. András uralkodásának középpontjában egy új birtokpolitika állt, a király elkezdte a birtokokat osztogatni a főtisztviselők között, hogy minél több hívet szerezzen magának. Az így eladományozott birtokok örökölhető birtokok lettek.

29

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Ennek következtében a királyi birtok aránya jelentős mértékben csökkent, s ez számos gazdasági, katonai, jogi és társadalmi problémát váltott ki. A hanyatló udvarszervezet miatt a király jelentős jövedelemtől esett el, amelyet a regálé jövedelemmel akart kiváltani. A regálék közül a vámszedés és a sókereskedelem jogát zsidó és izmaelita bérlőknek adta a király bérbe. Az is erős idegengyűlöletet váltott ki az országban, hogy az uralkodótól Gertrudis német kíséretének tagjai állami hivatalokat és jól jövedelmező birtokokat kaptak (királynégyilkosság). Az uralkodó folyamatos és sikertelen háborút folytatott (Halicsért). A birtokadományozás nyomán nőtt a világi birtokok befolyása, a feudális alávetés felgyorsult, a szerviensek egy része és a várjobbágyok függő helyzetbe kerültek. A szerviensek nem fogadták el a bárók főségét (familiaritás), csak a királyét, a várjobbágyok pedig vissza akarták állítani a várszervezetet. Az eddig ismertetett feszültségek az Aranybulla-mozgalom kibontakozásához vezettek. 1220-ban András ígéretet tett az eladományozott birtokok visszavételére, de ez nem történt meg. Igazi sikert a mozgalom akkor ért el, amikor 1222-ben rákényszerítették a királyt az Aranybulla kiadására, tehát megjelent az a nézet, hogy a királyi hatalom nem korlátlan. Az uralkodó megígérte, hogy: (a forrásban írtakon kívül) királyi birtokot örök tulajdonul nem adományoz; idegenek birtokhoz nem juthatnak; a kamarából az idegeneket ki kell zárni; tisztségeket csak a királyi tanács jóváhagyásával lehet odaítélni (idegen ezt sem kaphat); előírták, hogy a várjobbágyokat a jogaikba vissza kell helyezni. Az Aranybullát 1231-ben II. András megújította egyrészt azért, mert nem tartotta be az 1222-est, másrészt pedig jelentős adósságokat halmozott fel. Az egyház ekkor visszakapta azt a jogát, hogy a tizedet pénzben szedhesse be, a sókereskedelem monopóliumában részesült, és módosult az ellenállási záradék. (Lásd még forráshoz írtakat.) Bár a szerviensek jogokat szereztek az Aranybullával, ezek érvényesülését ki kellett kényszeríteni. Így került sor 1232-ben a kehidai oklevél kiadására (lásd a forrást a szolgabírák választásáról). IV. Béla a tatárjárás előtt megpróbálta visszavenni az eladományozott birtokok egy részét, illetve a további adományozást megszüntetni. Emiatt a nagybirtokosokkal ellentétbe került, így kénytelen volt a középrétegre támaszkodni, a hivatalokban szervienseket alkalmazott. (A nagybirtokosokkal való ellentétet ez csak tovább növelte.) Az uralkodó kunokat telepített az Alföld középső részére azért, hogy a nemességtől független hadserege legyen. Nomádok voltak, vándoroltak az Alföldön, amivel jelentős károkat okoztak a magyaroknak. A kunokat ugyan védte a törvény, de amikor a vezetőjüket megölték, akkor kivonultak az országból. A tatárjárás jelentős pusztulást okozott a népességben, az ország egy része elnéptelenedett, s mivel számítani kellett újabb támadásokra is, ezért IV. Béla gyökeresen változtatott a politikáján, és igyekezett megnyerni a nemeseket magának. Lemondott a birtokok visszavételéről, sőt adományozott is azzal a feltétellel, hogy a birtokon jól védhető kővárat építenek, és páncélos magánhadsereget kell szervezniük, amelyet a király is igénybe vehet, ha az országot támadás éri. (Lásd forráshoz írtakat.) Az Alföld elnéptelenedett területeire visszahívta a kunokat (fiával a kun fejedelem lányát házasította össze), Erdélybe román, a Felvidékre cseh és morva, a Dunántúlra pedig német hospeseket telepített. A kunok IV. Kun László uralkodása alatt nyertek területi autonómiát (kun és jász székek). A városok közül többet szabad királyi várossá emelt, ezeket azonban kőfallal kellett körülvenni. Más városoknak is adott kiváltságokat (pl. szabad bíróválasztás, vámmentesség), ill. városokat alapított (pl. Buda, Szeged). Az 1267-es országgyűlésen megerősítette a szerviensek jogait. (Lásd forráshoz írtakat.) Ugyanez a dokumentum nevezi a birtokadományok és várak építése miatt nagyon megerősödött előkelőket báróknak, így különbözteti meg őket a nemesség többi részétől. (Mindez a familiaritás, ill. később a tartományúri rendszer kialakulását vonta maga után.)

30

Lezárás, összegzés A tatárjárás jelentősen lecsökkentette a parasztság létszámát (pontos adatok nem állnak rendelkezésre, ezért a történeti szakirodalomban a becslések lényegesen eltérőek), ezért külföldieket hívtak be. A betelepülő hospesek kedvezményeket kaptak, ami miatt a jobbágyok terhei is csökkeni kezdtek. A XIII. század folyamán jelentős azoknak a népcsoportoknak az aránya, akik ún. kollektív szabadsággal bírtak (szászok, székelyek, kunok, jászok). Kiváltságaik fejében a királynak fegyveres szolgálattal vagy egyéb szolgálattal tartoztak, a királynak fizettek egy összegben adót, azaz függetlenek voltak a vármegyéktől és a földesúri joghatóságtól. A kunok a tatárjárást követően telepedtek le, katonai szolgálatuk a nemességtől független haderőt jelentett, konfliktust eredményezett azonban, hogy a IV. Kun László uralkodásáig pogányok maradtak. (Az uralkodók sem szorgalmazták a keresztény hitre térítést, hiszen akkor hamarabb betagozódtak volna a társadalomba.)

20. tétel: A ma magyar városfejlõdés a középkorban
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a középkori magyar városok kialakulását, értékelje a városok gazdasági és társadalmi jelentőségét! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Magyarországon is létezett a jogi értelemben vett városok megjelenése előtt olyan település-, illetve településcsoport-típus, amely a későbbi városok szerepét töltötte be, azaz egy körzet gazdasági központja volt (lásd vásárok tartása), ahol jobban működött a társadalmi munkamegosztás, nemcsak mezőgazdasággal, hanem iparral és kereskedelemmel is foglalkoztak. Magyarországon az első városias jellegű települések a királyi és egyházi központok voltak (pl. Esztergom, Székesfehérvár), de nyugati értelemben vett önkormányzattal bíró településekké a XII. században lettek. Ehhez a változáshoz jelentős mértékben hozzájárult az, hogy a XII. században latin, délnémet és főként szász hospesek érkeztek az országba. A szászok nem csak ezekben a régebben létező központokban, hanem Erdélyben és a Szepességben is letelepedtek, és létrehozták városaikat (pl. Szeben, Selmecbánya, Körmöcbánya, Besztercebánya, Bártfa, Eperjes, Kassa). A városok megjelenését és relatív megerősödését az árutermelés és pénzgazdálkodás kibontakozása, a letelepedés általánossá válása, a népességnövekedés tette lehetővé: megerősödött a külfölddel folytatott árucsere is, s ennek központjai a kereskedők által lakott, vásártartási joggal rendelkező városok lettek. A XII. század végén, III. Béla uralkodása idején a királyi regálék kb. egynegyede már a vásárokból, révekből származott. Az ország elsősorban élőállatot, mezőgazdasági terményeket és fémeket exportált, és iparcikkeket importált. Kifejtés A városiasodás folyamata a tatárjárás után gyorsult fel, bár az európai színvonalat még ekkor sem érte el. IV. Béla és fia, V. István a városok védelmének és a gazdaság fejlesztésének érdekében több városnak is kiváltságot adott (pl. Buda és Szeged), ha azok városfallal veszik körbe magukat. (Lásd forráshoz írtakat.)

31

Pest gazdasági szerepe miatt. A fellendülés az Anjouk idején folytatódott.) Mátyás (1458-1490) uralkodása alatt Buda a reneszánsz városépítés közép-európai mintájává vált (pl. köztük városokat is eladományozott uralkodása kezdetén. ezért következetesen növelték ezen települések számát. Sopron) függés csak a királytól. mint Pápa. Az alföldi városok közül egyedül Szeged lett (fal nélküli) szabad királyi város (1498). így a határszél és Buda közötti útvonalon megnőtt a jelentősége a regionális központtá váló Kassának.és plébánosválasztás. az egyházi bíróságok voltak illetékesek. A városok fajtái a XIV-XV. A kézművesek és kereskedők aránya a nagyobb városokban a lakosság 25-35 százalékát tette ki. A magyar városhálózat egyenetlen eloszlású abból a szempontból. évi egyösszegű adózás. vámmentesség. Nagybánya) adómentesség. Az alföldi mezővárosok már ekkor rátértek az állattenyésztésre. Hasonlóan fontos volt a plébános választásának a joga. Ha azonban figyelembe vesszük a nagyobb mezővárosokat is. A város polgárainak valamenynyi ügyében. század folyamán – elsősorban Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás intézkedéseinek köszönhetően – ezek a kereskedelmi utak Budán futottak össze. A városoknak – nyugati mintára – két típusa alakult ki: a fallal körülvett. 1405-ben összehívta a királyi városok és a mezővárosok követeit. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) hatalomra kerülése és a hatalom megerősítése érdekében jelentős területeket. Besztercebánya. legyenek azok világi vagy egyházi törvényszék alá tartozók. Ezeknek a kiváltságait igyekezett megerősíteni.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A magyarországi városok szabadságai közül a legfontosabb a bíró. A XIV. a polgárok által választott személyek ítélkeztek első fokon. akkor a magyarországi városhálózat eléggé szabályos képet mutat. Mezőtúr és főképp Debrecen. Körmöcbánya. de a legfontosabbakat megtartotta magának. Lengyelország felől Bártfa. az Anjouk idejétől legfőbb bírájuk a tárnokmester volt. Győrnek és Kolozsvárnak. ill.és a tanácsválasztás joga volt. valamint Fehérvár és Esztergom mint közigazgatási centrumok. mezőgazdasági termelés évi egyösszegű adózás. A fallal körülvett település a XV. és kiváltságokkal felruházva királyi vagy királynéi tulajdonnak nyilvánították. Buda. önálló bíróválasztás szabad királyi bányaváros: német telepesek behívása (pl. Gyula. bányaművelési jog (királyi fennhatóság) A magyarországi városok lakosságának többsége – a nyugatiakhoz hasonlóan – mezőgazdaságból élt. hogy az Alföldön és a Dél-Dunántúl egyes részein alig akadt fallal körülvett település. a Fekete-tenger felől pedig Brassó és Nagyszeben. a mezővárosokban pedig 15-20 százalékát. Lőcse és Késmárk. (Lásd forráshoz írtakat. vásártartás joga. ahol megfogalmazták a városok kiváltságait. ami azért lehetett lényeges.és Morvaország felől Nagyszombat. amelyhez egy másik kiváltság társult: a plébánia kikerült a főesperesi joghatóság alól is. Elsősorban azok a települések lettek királyi várossá. védőfal építése mezőváros (oppidum vagy Markt) átmenet a város és a falu között. így innentől kezdve a királyi vagy királynéi kincstárnak fizetett adót. 32 . A településeket kiemelték az ispáni fennhatóság alól. hogy politikai támaszul szolgálhassanak számára. századtól szabad királyi város jogait is bírhatta. hiszen Dél-Németország és Észak-Itália ekkor rá volt utalva a magyar állatkivitelre. Krakkó belvárosának átépítéséhez). századi Magyarországon szabad királyi város (civitas vagy Stadt) kereskedelmi útvonalak mentén (pl. Cseh. mert a középkorban számos ügyben az egyházközség lelki vezetője. Eperjes. Selmecbánya. azaz Itália felől Zágráb. szabad bíró. akik jelentős bevételi forrást láttak a városok egy összegben befizetett adójában. vásártartás joga. földesúri fennhatóság alatt. amelyek a távolsági kereskedelem útvonalain feküdtek: délnyugat. Különösen fontos volt a szőlőművelés. Kassa. Prága. Ausztria felől Sopron és Pozsony. kiváltságokkal rendelkező város és a mezőváros. Pozsony. amely egyrészt lehetőséget nyújtott a borkereskedelemre. A központ Buda. másrészt a gabona piaci megszerzését követelte meg (lásd a forráshoz írtakat).

(A rendi országgyűlésekre sem mindig hívták meg őket. Az eltérő nyelv. Werbőczy István) csak a szabad királyi városok polgárait ismerte el polgároknak. 33 . László váratlanul meghalt. polgári szabadságjogokkal rendelkezőknek. Már gyermekként gyakran tűnt fel tolmácsként apja mellett a fontos politikai tárgyalásokon. a köznemesek a király támogatását várták a nagyurakkal szemben. Minden más város polgárai ugyanolyan jobbágynak számítottak. és centralizált királyi hatalom kiépítésére törekedett. a városok a külső garázdálkodók megfékezését. A külföldi verseny a hazai iparfejlődésre negatív hatást gyakorolt (lásd a posztógyártás háttérbe szorulása). méltán tartották az ország egyik legműveltebb emberének. hogy mezővárosok is léteztek. A források szerint már gyermekként alaposan kiigazodott a társadalmi és a politikai élet területén. az ellenségeskedő főurakat pedig legyőzte.) A késő középkori magyar jog (pl. tétel: Hunyadi Mátyás uralkodói portréja Huny FELADAT: A források és ismeretei alapján vázolja fel Hunyadi Mátyás uralkodói portréját intézkedései segítségével! FELELETVÁZLAT Bevezetés Mátyás Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fiaként született Kolozsvárott 1443-ban. A latin mellett jól beszélt magyarul. a pénzromlás megakadályozását. században kialakult külkereskedelmi struktúra jelentősen hátráltatta a későbbi városiasodást: Magyarország mezőgazdasági és nyersterményeket exportált. Szilágyit lemondatta és elfogatta. így korán komoly tapasztalatokat gyűjtött. hiszen jó kapcsolatokat tartottak fenn mind az itáliai. a pápa pedig „Isten emberét” kívánta látni benne. A fiatal királynak nehéz elvárásoknak kellett megfelelnie. Vitéz János megegyezett Podjebrád György cseh királlyal Mátyás szabadon engedéséről és arról. összegzés A XIV-XV. Mátyás azonban nem volt hajlandó elismerni ezeket a korlátokat. majd V. A városoknak a lakossága zömében idegen (latin és német) volt. 1458 januárjában a korábban apját támogató köznemesi rétegek segítségével Mátyást királlyá választották. és iparcikkeket importált. ami a távolsági kereskedelem szempontjából előnyt jelentett. mind a német területekkel. csehül és törökül is. A nádort leváltotta. apja gondosan válogatta ki fia nevelőit. igen magas szintű oktatást kapott. Vitéz János váradi püspök támogatását maga mögött tudva erélyesen fogott hozzá az erős királyi hatalom megszervezéséhez. azután pedig Prágába vitette börtönbe. mint a falusiak. de kiskorúsága miatt nagybátyja. László király Bécsbe. Mivel 1457 őszén V.Lezárás. A főurak azt szerették volna. ha engedelmes és akaratgyenge lesz. így nem tudtak jelentős erővé válni politikai értelemben. hogy feleségül veszi a lányát. 21. aki majd kiirtja az eretnekek és a mohamedánok maradékát. Kifejtés Tíz évvel idősebb bátyjának kivégzését rabként élte át. idegen származás és kultúra azonban elkülönítette őket a magyar társadalom egyéb rétegeitől. Podjebrád Katalint. nem is vettek tudomást arról. Szilágyi Mihály személyében öt évre kormányzót állítottak mellé.

Társadalmi reformjaival a köznemesség politikai befolyását növelte. így személyes hűségükben jobban bízhatott. összegzés Ezért élete utolsó éveiben megpróbálta házasságon kívül született fia. Ez az. az igazságos királyról). kulturálisan azonban hatalmas kincset hagyott hátra Mátyás. A török elleni küzdelmet „családi örökségnek” tekintette. Corvin János számára biztosítani a trónt. Nem kedvelte azokat a hivatalnokokat. akik önálló elképzelésekkel bírtak. A magyar állam. egy új európai királyi dinasztia megalapítása vezette akkor is. ezért igyekezett – többek között – megszerezni a német-római császári trónt. amely jelentősen meggyengítette anyagi bázisukat. Többek között ez a politikája. Az ő uralkodása volt a magyar állam utolsó kísérlete arra. de felmérte azt. hogy egyedül Magyarországnak nincs lehetősége a török elleni tartós sikerekre. (Pl. vagy olyan pozícióval megbízni. Becsvágya is a császári trón megszerzésére ösztönözte. koronázásakor le is tette az esküt. gyermekük azonban nem született. Jagello Ulászló lett. ezért először megszerezte a cseh királyi címet (választófejedelemség). Bécsújhely. Frigyes fia. újjászervezte az adórendszert. Galeotto Marzio. A szerződés titkos záradéka szerint a Habsburgok trónigénye megmaradt a magyar trónra. hanem III. Pénzügyi reformot hajtott végre. Bécs. Frigyes lemondott a királyi címre eddig fenntartott jogáról. Ez a cél.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Mivel azonban nem koronázott. amiben megígérte a rendi jogok védelmét. Stájerország és Karintia ellen is hadba indult. Kevéssé előkelő származását – többek között – így próbálta meg elfeledtetni. hanem csak választott király volt. amikor 1476-ban feleségül vette Beatrixot. a döntéseket nem szívesen engedte át. ami biztosítja a függetlenséget és önállóságot (pl. A rendeknek csak azon döntéseit tartotta magára nézve kötelezőnek. Az új uralkodó II. még erősebb lett a központosítás. hogy elfogadtassa magát. A bárókat igyekezett az országos hivatalokból eltávolítani. Magyarországon nem volt elég vonzó szellemi műhely. Zrínyi Miklós életműve). a nagyhatalom képe összefonódott Mátyás személyével. Antonio Bonfini) hívott udvarába. a reneszánsz mecénás uralkodó „imázsára” ahhoz. hogy megőrizze nagyhatalmi pozícióját. (Lásd forrásokhoz írtakat. de sikerei csak átmenetiek voltak. Miksa lett a császári trón várományosa. amelyek egybeestek az ő elképzeléseivel. Sziléziát. a nápolyi király leányát. Jeles tudósokat és reneszánsz alkotókat (pl. ám a rendeket igyekezett kiszorítani a hatalomból. A túladóztatott ország gazdasága kimerült. Bár uralkodása alatt többször összehívta a rendi gyűlést. meghódította Morvaországot. a törökellenes harcok háttérbe szorulása állt az 1471-es Vitéz János és Janus Pannonius vezette összeesküvés hátterében. Uralkodása alatt saját céljainak megfelelően új központi hivatalokat állított fel. 34 . ezt is bevonták a déli végvárak fenntartásába. hiányzott az egyetem (a pozsonyi kérészéletűnek bizonyult). de célját nem érte el. III. Lezárás. Frigyes német-római császártól pénzen megváltotta a koronát. ha adott esetben tervei és érdekei így kívánták. Erre 1463-ban került sor. Újlaki Miklós bosnyák királyi kinevezése jelentős terheket rótt az Újlaki család magánvagyonára. sem Beatrix itáliai kapcsolatai nem voltak elégségesek. mégsem vette komolyan. ezért a legitimitását meg kellett erősítenie a korona visszaszerzésével. s így Mátyás 1464-ben megkoronáztatta magát a nagy nehezen visszaszerzett Szent Koronával. s az így megnövekedett jövedelmekből jól szervezett zsoldos sereget állított fel.és tudományszeretetéről. ha Mátyás törvényes fiúutód nélkül halna meg. ami miatt a Mohács utáni időszakban valóságos Mátyás-kultusz bontakozott ki az országban (megszülettek a mondák Mátyásról.) Pedig Mátyásnak szüksége volt a fényes udvarra. (Lásd a Thuróczy forrás idealizált képe!) Híres volt művészet. ahhoz sem Mátyás. de a legjelesebbek nem jöttek el. de őket könnyen félre tudta állítani. sokszor idegen embereinek tartotta fenn. nem ő. a maga számára biztosította a vámszedés jogát. A nemzetközi összefogás (közép-európai) – a császári és pápai ígéretek ellenére – nem tűnt reálisnak. Az összeesküvők lelepleződése után még kevésbé vette figyelembe a rendek akaratát. mindenről tudni akart.) A jelentős jövedelemmel járó kincstartói és egyéb gazdasági tisztségeket alacsony származású. ezt igazolja a könyvtár alapítása is. az ügyeket igyekezett saját kezében tartani.

) A gyarmatosítás során megszerzett legjelentősebb értékek Területek megszerzése A spanyolok alkirályságokba szervezték az új tartományokat. a spanyolok könnyen legyőzték az indiánokat először lőfegyvereikkel. Cortez 1519-1521 között a lerombolt azték főváros. 35 . tétel: Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás Az Eu FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. de nem sok sikerrel. gyakran börtönviselt vagy birtokait vesztett. Tenochtitlan helyén emeltette az amerikai spanyol gyarmatbirodalom fővárosát. akik „hatlábúak” (ló+lovasa) és elhozzák a boldogságot. a Föld lehet gömbölyű. ill. térképészet – tengerek veszik körül a szárazföldeket. s így nyugatra hajózva elérhető India). majd a behurcolt. (Az első hajózási iskolát Portugáliában alapította Tengerész Henrik herceg. így Afrika megkerülhető. Cortezt és katonáit. században a portugál és spanyol felfedezéseknek köszönhetően Európa elkezdte a gyarmatosítást Afrikában. ami az érdemi ellenállást később sem tették lehetővé. az indián államok belső megosztottsága és egymás elleni harca is könnyítette a hódítók helyzetét.) tizedelték meg a lakosságot. Ázsiában – és Kolumbusz felfedezésének köszönhetően (1492) – Amerikában. Végül a szabad földterületet a spanyol állam szétosztotta a konkvisztádorok között. valamint a már tengeri. hogy óriási túlerővel szemben is győzni tudjanak (nem ismerték a fémszerszámokat. amely lehetővé tette. tífusz stb. a tájékozódást segítő iránytű és egyéb műszerek. az aranykort. a rajtuk lévő megtérítendő „lelkekkel” együtt. azt gondolták az indiánok. túlnépesedett területekről jött kalandor (hidalgo) volt. milyen változást hozott az európai gyarmatosítók megjelenése a meghódított területeken. a más indiánok által leigázott népek szabadítóként fogadták pl. hogy az európaiak ezek a régóta várt istenek. szinte egész Dél-Amerikát. a zsákmány megszerzése volt. Peruban Pizarro az általa alapított Limából irányította a dél-amerikai spanyol gyarmatokat. az őslakosok számára ismeretlen betegségek (himlő. elszántság. óceánparti hajózásban tapasztalt emberek által kifejlesztett karavella.) Kifejtés A konkvisztádorok győzelmének okai az amerikai kontinensen a fegyverzetben megnyilvánuló technikai fölény. A felfedező utak megvalósulását lehetővé tették a reneszánsz tudományos és technikai ismeretei (pl. kanyaró. de a hódítók ezeket is megkapták használatra. Az utak célja a gyarmatok létrehozásán túl elsődlegesen a keleti termékek szállítására új útvonalak felfedezése és a nemesfém. hogy az indiánok mondái szerint fehér istenek érkeznek majd. nem pedig új hódítóként (az indián birodalmak rabszolgatartó despotikus katonai-papi államok voltak). Mexikóvárost. (Lásd táblázat adatai. tbc. a hódítók többsége otthon ellehetetlenült. helyettük kőeszközöket használtak).22. A megművelt földnek az indiánok jogilag ugyan tulajdonosai maradtak. akik a meghódított területen remélték a meggazdagodást. az európaiak helyzetét megkönnyítette az is. Bár az egyház és a korona próbálta fékezni a konkvisztádorok mohóságát és kegyetlenségét (lásd Kasztíliai Izabella és Las Casas véleményéről írtakat). vérhas. hogyan alakult át a helyi társadalom! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XV.

lefolyását! Térjen ki a gyarmati versengés kezdeteire is! 36 . bár a gyarmatok hatására maga is sok tekintetben átalakult (lásd nemesfém beáramlása. Hosszú távon Európa nagyobb hasznát látta a növényeknek az ezüstnél.) A keresztény európaiak számára a pogány kultúrák alsóbbrendűek voltak (lásd forrás). Drake). Ez óriási tőkebefektetést igényelt és rengeteg munkaerőt. India és a Távol-Kelet pedig a portugáloké. (1500-ban hódították meg Brazíliát. biztosabb megélhetést jelentettek a gabonánál. de nagyon sok aranyat és „ezüstországot” igen. Lezárás. tétel: A nag földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai nagy FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a földrajzi felfedezések okait.) Nemesfémek Az áhított El Doradót nem találták meg a spanyolok. (Pl. Az európai civilizáció kiterjedése jelentősen megnőtt. új kultúrnövények stb. A spanyol előretörés miatt Portugália szükségesnek látta felosztani az addig felfedezett és azután felfedezendő tengerentúli világot. az eredeti indián kultúrák teljes elpusztítását. kávé. angol) etnikum. ill. szokásait. Sándor pápa döntőbíráskodása alatt 1494-ben létrehozták a tordesillasi szerződést. és az évente Sevillába küldött ezüstszállítmány. ezért többnyire kölcsönösen nem értették egymás értékrendjét. dohány. a hittérítést tekintették. miszerint Amerika és a Fülöp-szigetek a spanyoloké.). Brazília. portugál (francia. A mezőgazdaságban meghonosodott az ültetvényes rendszer. a cukrot kizárólag nagybirtokon lehetett gazdaságosan termelni. aranynál. VI. hiszen élelmezési cikként a kapásnövények átalakítottak az európai konyhát. illetve annak a partvidéki sávját. A keresztény hit új térségekben terjedt el.) Növények: kukorica. összegzés A gyarmatosítás következtében megváltozik a világ kulturális térképe. s vele együtt a spanyol. 23. mint az európaiak együttvéve. megoldásnak a szolgaságba vetést.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az uralkodót illette minden termény és haszon egyötöde. minden kalóz álma a kincs megszerzése (pl. kakaó stb. (Bányái többet termeltek. bab. Felgyorsult az emberfajták keveredése. az indiánok isteni lényeknek hitték az európaiakat. eddig számára ismeretlen területeken jelent meg a fehér ember. mert a fő terményt. Afrika és Amerika népei a népirtást élték át az európai gyarmatosítókkal találkozva. nyelv és kultúra. Expedíciók hozták Afrikából a néger munkaerőt az ültetvényekre és a bányákba az indiánok népességének csökkenése miatt. paprika.) A kultúrák találkozásának következményei Mivel egészen eltérő kultúrák találkoztak. (Lásd forrásoknál írtakat. A XVI. burgonya. a híres ezüstflotta. tök. század közepétől kezdték kiaknázni a világ leggazdagabb lelőhelyét a bolíviai Potosiban. paradicsom. gyapot. akik aztán ezt kihasználva kegyetlenül meggyilkolták őket épp vallási ünnepeik alkalmával – lásd forrás.

a legfontosabb portugál gyarmaton óriási ültetvényeken cukornádat termesztettek és dolgoztak fel rabszolgamunkával.és rabszolga-kereskedelmet. ez kedvezett az újra törekvő. A portugálok Kínában és Japánban is létesítettek kereskedelmi telepeket. A század második felében megkezdték a gyarmatok kiaknázását. 1513 A spanyol Balboa felfedezi a Csendes-óceánt. század első felében a spanyolok Haitiről és Kubából kiindulva meghódították Panamát. A XVI. A királyi pár azonban úgy döntött. Kolumbusz útja nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (lásd forrás). század közepén véget ért a százéves háború. Brazíliában. Az Európában lezajlódó társadalmi és politikai változások is kedveztek a felfedezéseknek: az ipar és a kereskedelem fejlődése miatt gazdag városok jöttek létre. nao) tökéletesítésében is. ritkábbak lettek az éhínségek és a járványok. A spanyol felfedezések első sikeres expedíciója. Mexikót. ők alapították az első hajósiskolát. ezzel monopolizálták az óriási hasznot hajtó fűszer-. 1521-től A spanyol Cortez meghódítja az Azték Birodalmat. 1519-22 A portugál Magellán expedíciója körülhajózza a Földet. Perut és Chilét. hogy Indiát Afrika megkerülésével is el lehet érni. 1487 Bartolomeu Diaz (portugál) eléri a Jóreménység fokát (Vihar-fok). hogy egyrészt nekik sikerült ellesni az araboktól a part menti hajózás tudományát. Mindezek hatására mérséklődtek a társadalmi konfliktusok. s ezzel kezdetét veszi a spanyol gyarmatbirodalom kiépítése. A reneszánsz szellemi légköre és a könyvnyomtatás hatására Európa a középkorhoz képest jóval nyitottabbá vált a rajta kívüli világok iránt. átvétele). 1533-tól a spanyol Pizzaro meghódítja az Inka Birodalmat. Az újonnan felfedezett földekre aranybányászat és földművelés céljára embereket költöztetnek. 1500 Cabral (portugál) felfedezi Brazíliát. 1502 Amerigo Vespucci Dél-Amerika partjainál tett utazásai nyomán új földrésznek tartja az Újvilágot (az Amerika elnevezés az ő nevéből származik). A portugálok élen jártak a tengerjáró hajók (karavella. az ott élő népekkel nem kereskedhet. Indiában és Malájföldön. másrészt ők feltételezték azt. ő szintén külön kontinensnek tekinti az Újvilágot. felfedezni vágyó embereknek (ismeretek áramlása. ahol leginkább itáliai tengerészek. az engedélyük nélkül senki nem hajózhat az „Indiákra”. s az egyre nagyobb adóbevételekre építve megerősödött több országban is a központi királyi hatalom. a XV. A portugálok kereskedelmi telepeket létesítettek Afrikában. csillagászok és földrajztudósok tanítottak. századra szinte beltengerükké tették az Indiai-óceánt. 1498 Vasco da Gama (portugál) Afrika megkerülésével eljut Indiába. Királyságokat 37 . 1492 A genovai Kolumbusz első útja a spanyolok támogatásával az Újvilágba. nemesfém. megvetették lábukat Afrika északi partján. ezzel bizonyítja annak gömb alakját. (Pl. a függőség következtében azok gazdasági erejét saját céljainak megfelelően felhasználta. A XVI. ekkor jött létre az egyesített Spanyolország is!) A felfedezések okairól és feltételeiről lásd az ábrához írtakat. Ennek az az oka. Az Indiai-óceán feletti uralomért folytatott küzdelemben a portugál tengerészek többször összecsaptak az egyiptomi és a török flottával. a szállítások csak a korona általi ellenőrzés után történhetnek.FELELETVÁZLAT Bevezetés A felfedezéseknek nevezett folyamat során és következtében Európa igyekezett kiterjeszteni befolyását a többi kontinensre. Kifejtés Felfedező utak A portugálok a mórok kiűzése után a tengeren terjeszkedtek. A tudás gyorsan terjedt. (Tengerész Henrik) A felfedezések és hódítások 1415 A portugálok megkezdik az Afrika körüli hajóutak szervezését. növekedett a népesség.

Majd 1602-ben létrejött a holland Kelet-indiai Társaság. eredeti tőkefelhalmozás stb. azaz az üzleti szellem megerősödése. burgonya. a területeket nem igázták le.) A spanyolok és portugálok hatalmát jelentősen visszavetette az árforradalom. dohány. gyapot. a hollandok és az angolok is megkezdték saját gyarmatbirodalmaik kiépítését. Az államkincstár helyett magánkézbe vándorolt arany és ezüst végül a fennálló rendet konzerválta. Eszerint Amerika és a Fülöp-szigetek a spanyoloké. hogy a spanyoloknak és a portugáloknak valóban nem lesz vetélytársa (Drake-nek és az angoloknak egyelőre be kellett érniük a kalózkodással). Az angolok azonban ki akarták sajátítani a tengeri kereskedelem bizonyos területeit. Ezzel magyarázható. mint az angol. majd az Afrikából hozott néger rabszolgákat dolgoztatták. ami radikális változásokat indított el (pl. amelyben a hagyományos egyenrangú Európa–Ázsia kereskedelem mellett Európa kizsákmányolta Afrikát és az Újvilágot. Brazília. A portugálok általában beérték néhány. az 1651-as angol hajózási törvény. Kolumbusz felfedezése arra késztette a spanyolokat és a portugálokat. Elkezdődött az emberfajták nagy létszámú keveredése. nagyobb. sokáig úgy tűnt. hiszen az Atlanti-óceán vált a kereskedelem fő útvonalává. hogy kié lesz a felfedezett terület. Gazdaságukat elkényelmesítette a kevés befektetéssel szerzett nagy haszon. mint Portugália. a franciák. és elvesztették verseny. században azonban új lendületet kapott. Spanyolország jóval nagyobb lélekszámú és jelentősebb katonai erőt felvonultató ország volt. s mindennek következtében megerősödött Kelet-Európában a feudalizmus. Nyugat-Európa lett a folyamat centruma és egyben haszonélvezője. valamint rengeteg nemesfém.és alkalmazkodóképességüket. Az angolok már 1497-ben feltűntek Észak-Amerika partjainál. hódításra.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli hoztak létre. nem tudták megtartani nagyhatalmi státuszukat. háborúra és békére. amelynek segítségével egy-egy állam hosszabb-rövidebb időre nagyhatalommá válhatott (pl. Kettejük hatalmi viszályát mutatja pl. Európában Nyugat és Kelet munkamegosztása érvényesült. hogy a XVII. Létrejött a világkereskedelem. A gyarmatok olyan gazdasági lehetőséget biztosítottak. hanem kereskedelmi telepek láncolata alkotta. ezért a kormányoktól széles körű felhatalmazást kértek és kaptak telepítésre. Az Ibériai-félsziget országai a későbbiekben a visszamaradottság „mintapéldáivá” váltak. század elején sorra át kellett engedniük gyarmataikat nagyobb katonai erőt felmutató vetélytársaiknak. paradicsom. de Anglia befolyása folyamatosan nőtt. Átmenetileg a hollandok szerezték meg a tengeri hegemóniát. egybefüggő területeket szereztek meg. Hollandia és Anglia). század folyamán a kereskedelmi társaságok váltak. mert megszervezték a gyarmatosítást. kávé. 38 . amikor a hollandok versenyét próbálta kizárni az 1651-es angol hajózási törvény. amely eredetileg jóval (nyolcszor) nagyobb alaptőkével indult. bab. s a helyzet nemzetközi jogi rendezését akarta elérni Hugo Grotius a tengerek szabadságának elvével. paprika. vámszabályozás és különféle monopóliumok eszközeivel. a Távol-Kelet a portugáloké (a nemzetközi szerződés a nemzetközi jog első dokumentuma). nemzetközi munkamegosztás. India. A távolsági kereskedelem legjellegzetesebb szervezeteivé a XVII. árforradalom. tök. hogy egy szerződésben határozzák meg. (1580 és 1640 között Spanyolország és Portugália között perszonálunió van. valamint az angol-holland tengeri háborúk. az Újvilágban a rabszolgaság. éltek a kereskedelmi tilalmak. a kereskedőiket védő katonai támaszpont létesítésével. Ezzel viszont megjelent a versengés is ezen hatalmak között. A spanyolok előnybe kerültek a portugálokkal szemben. amely kulcsszerepet játszott India gyarmatosításában.). Lezárás. A terjeszkedés következtében kiépült portugál „gyarmatbirodalom” nem összefüggő területekből állt. de az angolok az ópiumkereskedelemnek köszönhetően növelték tőkeerejüket. Sándor pápa döntőbíráskodása alatt 1494-ben létrehozták a tordesillasi szerződést. A felfedezések másik fontos hatása a kapitalista. összegzés A felfedezések hatására megjelent Európában sok újféle növény (pl. 1600-ban angol (később brit) Kelet-indiai Társaság alakult meg. A terjeszkedés a XVII. az ültetvényeken és a bányákban kezdetben az indiánokat. A kormányok a társaságok felett ellenőrzést gyakoroltak. Portugália kezdeményezésére VI. Ezek az egyéni vállalkozók a terjeszkedést üzleti lehetőségnek tekintették. kakaó). kukorica.

a humanista irodalmat is elvetette. az alakábrázolás bálványimádáshoz vezet (lásd forráshoz írtakat). Akkoriban ezt úgy nevezték: a szem és a fül vitája.24. mégpedig az ellentétek harcából kibontakozó végső harmóniaként.) Az ellenreformáció célja tehát az volt. A barokk alkotások fő jellemzői a monumentalitás. templomi szobrokat. ezzel is magyarázhatók a hatalmas méretek. tétel: A barokk stílus jellemzői ba FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a barokk stílus kialakulásának körülményeit. Jellegzetes ellentétei: fény–árnyék. hanem a római katolikus egyház megújulása. A protestáns istentiszteleteknek fontos része volt a közös éneklés. gyönyörködtetni akart. A reformáció a római egyházat rendkívül súlyosan érintette. Formai elemeivel meghökkenteni. nagy korszaka a barokk. érzékiségében jelennek meg. a hatalma. a katolikus templomok a belső díszítéssel próbáltak meg a híveikre hatást gyakorolni (látványcentrikusság). Kialakulásának oka és alapja részben a katolikus egyház pompájának. burjánzó jellegű. erő és szépség jegyében fogalmazta/fogalmaztatta meg saját magát. lenyűgözni. mivel jelentősen csökkent a befolyása. század művelődéstörténetének egyetemes. Kifejtés A XVI-XVIII. az 1540-ben alapított jezsuita rend. Isten világában azonban a rend uralkodik. a katolikus megújulást pedig a római egyház használta. A művészet és a templomok az egyház és a hit erejét voltak hivatottak kifejezni. A reformáció a művészetek terén is változást hozott. legfőbb jellemzőit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformáció Németországban indult el (Luther Márton. A barokk műalkotás ezért az alapvető dualitást jeleníti meg. jellemző eszköze a túlzás. 1517) és eredetileg nem egyházszakadást. hogy a barokk világképe szerint a földön a káosz. a híveknek megmutatni. hogy visszaszerezze elpártolt híveit (rekatolizáció) és elvesztett pozícióját. A barokk művészet központi célja is a vallásos áhítat felkeltése. erősítése volt. Az egyházi és/vagy a világi hatalom a nagyság. visszatértek az ókeresztény szimbolikához. Az ellenreformáció nemcsak a reformációra való katolikus reakció. érzékiség– transzcendencia. az igaz. pl. A Rómában született új irányzat hamar elterjedt Észak-Itáliában. társadalmi megmozdulások végül vallásháborúhoz vezettek. s egyben pompaszeretetével fölébe akart kerülni az előző kor alkotásainak. Ez abból fakad. A barokk műalkotásban a földi és az égi szint végső soron összekapcsolódik: a látványnak látomást kell megidéznie. ill. az ábrázolt tárgyak a maguk nyerseségében. a fény szükségszerűen győzedelmeskedik. A protestánsok sok helyen elpusztították a freskókat. a puritánabb. a szép. funkcionális. Mert a jó. egyszerűbb belső terek híve volt. világosság–sötétség. azt a reformáció előzményének tekintette. a látványosság. az egysze- 39 . mert úgy tartották. nagyságának. A barokk mű szerkezete – bármelyik művészeti ághoz tartozik is – lazának látszik. hanem a katolikus egyház reformját szerette volna elérni. majd egész Európában és Amerikában. Ebben a törekvésében támogatták a tridenti zsinaton megfogalmazott reformelképzelések. de mögöttük misztikus jelentést sejtetnek. Új szerzetesrendek jöttek létre. a vallás erejének kifejezése. (Az ellenreformáció elnevezést a reformátusok. A különböző egyházellenes mozgalmak. Az egyház mereven elutasította a reneszánsz hatásra fejlődőben lévő természettudományt.

A barokk zene jellegzetessége. pátosz jellemezte alkotásait. Ennek megfelelően. az illuzionista külsőségektől való mentesség a jellemző. Lajos uralkodásának idejére esik. egyetemes. rengeteg mű született ekkor. (Lásd forráshoz írtakat. de különleges használata. mozgalmas. hogy az egyéni helyett a sematikus ábrázolás. monumentális méretek és arányok. bár a barokk korához kapcsolható. Kedveltek a mitológiai és vallási témák. Festőiség. mind külsejük pazarul díszített. mert (az ortodox területeket leszámítva) egész Európában és a gyarmatokon is hatást gyakorolt. a hangsúlyos hullámvonalak jellemzők. A barokk zene jelentős alakjai Bach és Händel. Mivel a barokk a feudalizmussal is összekapcsolódik. királyi és fejedelmi kastélyok. szabálytalan mozgalmas formák. Művészetére a tárgyilagosság. (Ebben a művészeti ágban nincs protestáns és katolikus különbség. drámaiság. kupolatér kiemelése a jellemző. az őszinte. az eposz. óriási hatást gyakorolva a kor emberére. eszmetörténeti korszak. fontos a színek szerény. szertelen pompa. paloták. valamint a fény adta lehetőségek teljes kiaknázása. Legjelentősebb alkotói: Caravaggio. és kedveli a díszítéseket. nagy alkotások születtek a kastélyépítészetben (pl. kedvelték a dinamizmust kifejező hullámvonalakat.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli rűséggel. mert minden művészeti ágban hasonló stílusjegyekkel hódított teret. immaterialitás („anyagtalanság”) jellemző. de ószövetségi és újszövetségi témákat is feldolgozott alkotásaiban. a lebegésben ábrázolt testek ellentmondanak a fizikai törvényeknek. a szentek vallásos extázisát ábrázoló misztikus jelenetek. 25. ami nemcsak az alkotások méreteiben és arányaiban mutatható ki. a racionalitással szemben a túlzott. míg a feudális és erősen katolikus többségben maradó államokban nagyobb teret kaphatott. ilyen volt pl.) A barokk festészet tipikus alkotásaira is a díszes megoldások. A figurák megalkotásakor azonban az ún. polgári lakóházak építése.) A barokk építészet francia meghonosodása XIV. Az érett barokk egyik fő egyénisége Bernini. Arcképfestőként vált híressé. ellentétek és hirtelen fordulatok. ami maga után vonta. és sok a kritikusa (pl. misztikum. s egyetemes. Versailles). A barokk egyik kulcsjellemzője a monumentalitás. Új zenei műfaj jött létre. A barokk festészetben a legfontosabb név a holland protestáns Rembrandté. ezért a már polgárosultabb. sejtelmesség. mozgalmasság. felfogása és ábrázolásmódja alapvetően eltér katolikus kortársaiétól. Egyetemes.) Lezárás/összegzés A barokk tehát egy egyetemes művészeti és korstílus. dinamikus. Anglia). az ellenreformáció kibontakozása kat FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az ellenreformáció kibontakozását és magyarországi megjelenését! 40 . A barokk építészek főbb tevékenységei a templomok. (Lásd a forráshoz írtakat. mert a művészetek minden ágában megtaláljuk a jeles alkotókat. hanem számában is. harsány színek. mozgalmasság. módosítások. az opera. hogy feszültséget teremt. Mind az épületek belső terei. belülről fakadó érzéssel szemben a túlzó érzelmesség és színpadiasság vált jellemzővé. (Lásd forráshoz írtakat. az operáé Monteverdi. A zenében is kimutathatók a korstílusra jellemző különböző jegyek: ünnepélyes hangvétel. sok alak. csigavonalakat. Murillo. Németalföld. tétel: A katolikus megújulás. A barokk szobrászatban is a külsőségek ragyogása került előtérbe. ill.) A barokk irodalomban is a monumentális műfajoké a főszerep. A templomoknál a hosszirányú alaprajz. a kert.és enteriőrművészetben. a reformációt támogató államokban rövidebb ideig van jelen.

A reformáció a római egyházat rendkívül súlyosan érintette. mert minden művészeti ágban hasonló stílusjegyekkel hódított teret. s nem a hit kérdése állt. (A francia vallásháborúk mögött is inkább a trónharc. (Lásd VI. tekintély megerősítésében. s bár Báthory Zsigmond fejedelemsége alatt ismét visszatértek. 1517). V. Károly egyértelmű támogató lépései és a megújulást szükségesnek látó pápák elindítottak egy reformfolyamatot az egyházon belül. Habsburg Birodalom) eszközként használta a katolikus hierarchiát. Németalföldön. mert (az ortodox területeket leszámítva) egész Európában és a gyarmatokon is hatást gyakorolt. Legfőbb határozatait lásd a forrásnál. Az abszolutizmus (pl. pompa. a katolikus megújulás kifejezést pedig a római egyház használja. újra el kellett hagyniuk az országot. s egyetemes. azokra használták a pápai udvarban. mert a művészetek minden ágában megtaláljuk a jeles alkotókat. szerteágazó és egyre növekvő politikai befolyás. itt népmozgalmakra nem került sor. Az ellenreformáció sikerében az inkvizíció jelentette fenyegetés mellett az egyház elsődleges támasza a jezsuita rend volt. társadalmi megmozdulások végül vallásháborúhoz vezettek. polgárosultabb államokban nagyon jelentős befolyásuk volt (pl.) Az ellenreformáció célja tehát az volt. magas színvonalú oktatás. vagy Galileo Galilei pere – 1633).) Nem volt veszélytelen a hivatalos egyházi állásponttól eltérő tudományos vagy teológiai nézeteket hirdetni (lásd Giordano Bruno megégetése 1600-ban. eredetileg nem egyházszakadást. században. Bár protestáns egyházak sehol sem tudtak kizárólagos teret nyerni. Az Itáliában.) A jezsuita rend legfőbb jellemzői (lásd még a forráshoz írtakat): célja a katolicizmus védelme és terjesztése (lásd pl. az oszmán hódítás is a katolikus egyház meggyöngülését hozta. misztikum. Spanyolország. s ettől a központi királyi/császári hatalom erejének növekedését is várták. hogy visszaszerezze elpártolt híveit (rekatolizáció) és elvesztett pozícióját.) A III. (Lásd a karikatúrákhoz írtakat. Erdélyben a jezsuiták 1579-ben jelentek meg először. Angliában). Az 1561-ben behívott jezsuiták nem tudták megakadályozni a reformáció gyors terjedését. A katolikus megújulás művészi kifejezése a barokk. mozgalmasság. eszmetörténeti korszak. mivel jelentősen csökkent a befolyása. A különböző egyházellenes mozgalmak. Adorjánhoz és V. katonai fegyelem. (A jezsuita eredetileg csúfolódó elnevezés volt. Károlyhoz kapcsolódó források kapcsán írtakat. a hatalma. engedelmesség a pápának. Egyetemes. A magyarországi ellenreformáció sem volt sikeres a XVI. Francia Királyságban. a reformációra való katolikus reakció. Spanyolországban. ami szintén jelentős szerepet játszott az egyházi hatalom. a fejlettebb. látványcentrikusság uralja a művészeti ágakat. Kifejtés A reformáció tanainak hatására a latin országok kivételével minden európai államban meggyengült a római egyház befolyása. egyetemes. A barokk főbb jellemzői: monumentalitás. 41 . Lengyel Királyságban élők jobban megőrizték a katolicizmust. misszió a gyarmatokon). egyházi személyeket állami hivatalnokká tettek.FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformáció Németországban indult el (Luther Márton. Az ellenreformációt támogatták a kor jelentős katolikus uralkodói. hanem a római katolikus egyház reformját szerette volna elérni. akik túl sokat emlegették Jézust. Az ellenreformáció elnevezést a protestánsok. hanem az egyház jelentős átalakulásáról. A római egyház Luthert elítélte és kiközösítette. vallásosság. A barokk egy egyetemes művészeti és korstílus. Tudniillik nem csak egy ellenmozgalomról van szó. Franciaország. Pál által összehívott tridenti zsinat is a megújulás jegyében ült össze (1545-1563). de az erdélyi országgyűlés tíz év múlva kiutasította őket.

A katolikus egyház Pázmány Péter esztergomi érsek és Esterházy Miklós nádor segítségével erősödött meg ismét a XVII. 26.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Nem járt eredménnyel a Habsburg-udvar erőszakos térítése sem. orsolyiták és piaristák (népiskolák felállítása). hogy ő még egy protestáns Magyarországon született. Magyar nyelvű prédikációinak. századra sikereket ért el (40 százalékról 20-25 százalékra esett vissza a protestánsok aránya). Lajos korában fra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be XIV. A gazdaság fejlesztése: 42 . Új szerzetesrendek jöttek létre: karmeliták (elmélkedés. Lajos uralkodását. országonként eltérő. hogy a nemesség és a polgárság szabadon gyakorolhassa saját vallását. század végére az ország lakosságának többsége római katolikus hitű lett. majd 1635-ben székhelyén. nikolsburgi. Pázmány állítólag azt mondta. Mint esztergomi érsek előbb a főurakat térítette vissza a katolikus vallásra. hogy halálakor a nyugati országrészen már alig akadt protestáns főnemes. Bourbon Henrik (1589-1610) uralkodásához köthető a francia abszolutizmus kiépítésének első szakasza. de katolikusban fog meghalni. az abszolutizmus működését Franciaországban! FELELETVÁZLAT Bevezetés IV. hogy a hívekhez minél több. Pázmány jezsuita képzettségéből adódóan az oktatást és a nevelést is felhasználta céljaira.) Pázmány – a reformációtól eltanulva – nagy hangsúlyt fektetett arra is. hitéleti tevékenység). linzi) elérték. században a katolikus vallás legfőbb támaszaivá váltak a főrangúak. Intézkedései: A rendiség háttérbe szorítása és a központi hatalom kiépítése kezdődött el a hivatalnokrendszer átalakításával. majd Bethlen Gábor és Rákóczi György fejedelmek a Habsburgokkal kötött békékben (bécsi. Bocskai István. Először a bécsi egyetemen papnevelő intézetet hozott létre. tétel: A francia abszolutizmus XIV. de jelentős számban hódította tehát vissza a híveket a katolikus egyház. század első felében. Nagyszombaton egyetemet alapított. a hódoltságba ezért Boszniából jöttek ferences szerzetesek. század közepére a királyi Magyarországon már csak négy főúri család maradt meg a protestáns hiten. A török kiűzése után a XVIII. hogy a jobbágyok kénytelenek követni uruk vallását. hisz tudta. a szakszerű bürokrácia kiépítésével.) Pázmány ösztönzésére készítette el Káldi György. és belépett a jezsuita rendbe. összegzés A rekatolizáció a XVII. Igaza lett annyiban. (Lásd forráshoz írtakat. Pázmány protestáns családban született. A törökök nem tűrték meg területükön a jezsuitákat. szintén jezsuita szerzetes a Biblia első teljes katolikus fordítását. A XVII. Lezárás. később áttért a katolikus hitre. hitvitázó iratainak kiadásával maga mutatott példát. (Lásd forráshoz írtakat. magyarul jól beszélő és teológiailag felkészült katolikus pap vagy szerzetes jusson el. a XVII.

a helyi parlamentek azonban továbbra is működtek. Az egységes hadsereg létrehozása még nem sikerült. XIV. ez azonban a király hódító háborúi miatt csak kezdetben sikerült. csipke). Ennek érdekében 1614 után nem hívták össze az országos rendi gyűlést. Lajos háborúi kezdetben megtartva a francia külpolitika Habsburg-ellenes hagyományát. Ők voltak a francia tartományok élén álló főhivatalnokok. A hadseregreform Louvois hadügyminiszter nevéhez kapcsolódik (lásd a táblázathoz írtakat). akik pénzen vették meg nemességüket és hivatalukat. ám ebben a kérdésben csak részleges sikereket ért el. Folytatódott a királytól függő bürokrácia kiépítése. amelyek keresett exportcikkeket gyártottak. 1661-ig Mazarin az államminiszter. A tartományok jogrendje azonban nem volt teljesen egységes. de ezen a téren csak részlegesen tudta elképzeléseit megvalósítani. Lajos irányít („az állam én vagyok”). külföld felé a hajózás támogatása. Az adórendszer racionalizálása egyrészt a paraszti terhek kiszámíthatóbbá. Ezt azonban mindenkép meg akarták aka- 43 . célja a gallikán egyház megteremtése volt (lásd a forráshoz írtakat). hiszen ők zömében kézműves és kereskedő polgárok voltak. Lajos (1610-1643) a következő uralkodó. Richelieu célja volt a nemzeti. Lajos uralkodása idején sem történt lényeges változás. utána XIV. A hugenották elüldözése azonban a gazdaságra is jelentős hatást gyakorolt. Lajos uralkodása (1643-1715) a francia abszolutizmus virágkora (lásd az ábrához és a forrásokhoz írtakat): Belpolitika Az államigazgatás a Richelieu által elindított úton haladt tovább. A kultúra egységesítése – és állami ellenőrzés alá vonása – érdekében támogatta a francia akadémia megalapítását is. aki helyett azonban javarészt Richelieu államminiszter irányította az országot. A szakszerű bürokrácia mellett azonban – főként a pénzben szűkösebb időszakban – megnőtt a vásárolható hivatalok aránya. A szakszerű és vásárolt bürokrácia kettőssége a francia forradalomig fennmaradt. csak az uralkodónak tartoztak felelősséggel. Külpolitika XIV. Elzászt. és sokat rontott az államigazgatás hatékonyságán. A spanyol örökösödési háború (1701-1714) azért tört ki. egységes állam megteremtése volt. Lotaringiát sikerült neki megszerezni. A gazdaságpolitikára a merkantilizmus jellemző (lásd a forrásokhoz írtakat. bár erős állami ellenőrzés alatt. másrészt az állami bevételek tervezhetőbbé tételét szolgálták. csatornák építése. mert XIV. s ezzel Franciaország megjelent a nagyhatalmak gyarmati területekért folyó versenyében. így jelentős bevételt hoztak (pl. Lajos meg akarta szerezni a spanyol trónt és vele együtt hatalmas gyarmatait. ennek megteremtése XIV. akiknek az elvesztése ezen ágazatokban érzékeny veszteséget jelentett.) Colbert célja az államháztartás egyensúlyának létrehozása lett volna. A hivatali rendszerben a szakszerűség jegyében megjelentek az államtitkárságok és a király legfőbb támaszai. Egyházpolitikájában sem tért el Richelieu és Mazarin útmutatásaitól. a német területek ellen irányultak. A kereskedelem fejlesztése érdekében jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek: belföldön utak. Az óriási bürokrácia kiépülése miatt hivatalnokállamnak is nevezték. ők tartották ellenőrzésük alatt a tartományok rendjeit és kormányzóit. azaz a gallikán egyház létrehozása is. Megjelentek soraikban az ún. taláros nemesek.királyi manufaktúrák alapítása. az állam el is adósodott (lásd a táblázatokhoz írtakat). Kifejtés XIII. Kanada gyarmatosítása elkezdődött. Intézkedései: Elsődleges cél a központi hatalom erősítése. az intendánsok. illatszerek. s ebben XIV. ami együtt járt a hugenották üldözésével. A 150-200000 fős haderő fenntartása óriási terheket rótt a lakosságra. Célja a Rajna természetes határrá tétele volt. Lajosra várt.

megállapodástól. században Franciaországban és a német területeken teljesedett ki. majd a XVIII-XIX. század filozófiai. évi békék értelmében a spanyol trón a Bourbonoké. eszmetörténeti mozgalma. hiszen a pazar udvar fenntartására. ezzel lemondva természetes jogaikról vagy azok egy részéről. hadseregének. a felvilágosodás azonban elvetette az isteni beavatkozás. Ebben a háborúban volt Franciaország szövetségese II. A felvilágosodás egyik alapvető politikaelméleti kérdése a szerződéselmélet. elsősorban Newton munkássága. 44 . hagyománytól s bármely emberi intézménytől független ideális törvény. Szerepének megítélése mégsem egyértelműen pozitív. ahol azonban a természeti erőknek és az egymásnak való kiszolgáltatottság arra indította az embereket. A harmincéves háborúból győztesként és megerősödve kikerült Franciaországnak tudomásul kellett vennie a spanyol örökösödési háborút lezáró békében megfogalmazott korlátokat. Ráadásul az osztrák Habsburgoké lett a spanyol Németalföld. A középkori teológusok egy isteni rend létét feltételezték ezen elv alapján. század második felében. tétel: Az al Az alkotmányos monarchia működése FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze az angol alkotmányos monarchia rendszerét és működését! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás a XVII-XVIII. Kialakulásához hozzájárult a fizika XVII. Lajos uralkodása a kultúra. Angliából indult a XVII.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli dályozni a Habsburgok. Az 1713-14. Locke munkássága). több Észak-Amerikában fontos gyarmati terület. századi fejlődése. 27. Alapeleme a társadalmat és az államot megelőzően létezett természeti állapot feltételezése. amely törvényhozástól. A társadalmi szerződésnek van azonban egy másik típusa (amelyet szokás alávetési szerződésnek is nevezni). amit ő nem akart/tudott elfogadni. Kifejtés A szerződéselméletet egészíti ki a természetjog koncepciója. ő maga bőkezű mecénás volt. politikai értelemben vett szabadság. Milánó és a Nápolyi Királyság. a hatalom isteni eredetének elvét. hódításainak és bürokráciájának finanszírozása miatt óriási államadósságokat halmozott fel. egy egyetemes erkölcsi rend létét tételezi fel. Angliáé lett a hajózásban stratégiai szerepű Gibraltár és a rabszolga-kereskedelem kizárólagos joga. a haladás. és ugyanezt várta el udvarának tagjaitól is. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A felvilágosodásnak köszönhetően előtérbe kerül a gondolkodás. Lajos uralkodása idején. Ez abban különbözik az előző szerződéstől. de nem egyesíthetik a két országot. hogy egy társulási szerződéssel önként létrehozzák a szervezett társadalmat (az államot). hogy ebben az esetben az emberek nem egymással. összegzés XIV. de a törökök támogatására már nem számíthattak a Habsburgok ellen a franciák. a józan ész. a forradalom korában (pl. a művészetek felvirágzását hozta el. a tolerancia és az etikai. akik Anglia és Hollandia szövetségével megerősítve végül győzelmet arattak a franciák felett. Lezárás.) Az európai erőviszonyok is jelentősen átalakultak XIV. Rákóczi Ferenc.

(Lásd az ábrához és a forráshoz írtakat. hanem monarchikus rendszert hoztak létre. ám az alkotmányos rend ezektől nem rendült meg. Az angol alkotmányosság alapdokumentumának tekintett Jognyilatkozat megfogalmazza az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait (szólás-. erőszakhoz pedig csak a törvények végrehajtása. és az amerikai alkotmány megfogalmazásában is meghatározó szerepe volt. (Lásd forráshoz írtakat. ún. és a legfőbb hatalom ekkortól nem az uralkodó. hanem a részben képviseleti elven működő parlament lett. hogy a létrehozott közhatalom jobban megóvja életüket. illetve a külföldről jövő támadások elhárítása érdekében lehet nyúlni. a kormány ellenőrzésének joga a parlamentnek felelős kormány kezében van. Az állam létrehozásával tehát az emberek nem mondanak le alapvető jogaikról. A Locke által megfogalmazott.hanem a kormányzattal kötnek szerződést. sem a választások nem voltak mentesek a visszaélésektől. A politikai hatalom működését szabályozó dokumentum az 1689-ben elfogadott Jognyilatkozat. sőt az idők folyamán egyre erősebb lett. de az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tartható fenn (vagyoni cenzuson alapuló választójog). amivel az emberi szabadságjogoknak a kidolgozását segítette elő. A király jogkörét azonban egyértelműen szabályozták. (Lásd forráshoz írtakat. ahol a király hatalma a parlament által elfogadott alkotmányon alapszik. 45 . a nép által elfogadott törvényekkel kormányozni (képviseleti úton érvényesülhet ez a jog). Sem a parlament működése. legfeljebb az addig természetes jogok államilag szabályozott polgári jogokká válnak. (Rousseau ugyanezt az elméletet a népszuverenitás és a közvetlen hatalomgyakorlás köztársasági formájának igazolására használta fel. és a külpolitika felé forduljon. Amennyiben azonban a kormányzat ezt nem tartja be. vagyis a képviseleti elven működő alkotmányos monarchiának. nyugodt évtizedek (uralkodók váltják egymást) jöttek. Montesquieu is pozitívan nyilatkozott az angol alkotmányosságról. Locke és Montesquieu szerint a társadalmi szerződések értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogokért cserébe a hatalom ellenőrzésére. és csak feltételesen ruházzák át a jogokat. s egyben mintául szolgáló alkotmányos monarchia tehát olyan államforma.) Angliában a XVII.) A nép engedelmességet ígér. (Orániai) Vilmos trónra ültetése (dicsőséges forradalom – 1688) után a parlamenti erők nem köztársasági. a pénzügyek. majd ezt a jogot kell alkalmazniuk a független és igazságos bíráknak a viták eldöntésekor. Emellett a legfőbb hatalom köteles szilárd. szabadságukat és vagyonukat. sajtó. (Lásd forráshoz írtakat. Ez az elv megvalósul az angol alkotmányos monarchiában. de eközben/ezáltal a hatalom nem mehet messzebb annál. A Stuartresturáció bukása és II. Az Angliában létrejött. ezért a szerződés érvényét veszíti. ami lehetőséget adott arra. később liberálisnak minősített szabadságforma érvényesült és érvényesül a mai napig az angol alkotmányos monarchiában. a toryk és a whigek. vagyis a jogok forrása a polgárok csoportja. A kettős szerződés megfogalmazása az alapja Locke szerint a kormányzat megbízás jellegének. a nép elmozdíthatja. a szabadság garanciáját látta benne.) Montesquieu – Locke nyomán – megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét: a három hatalmi ág (törvényhozás. összegzés A XVII-XVIII. egyértelmű. megteremtve a modern polgári demokrácia alapját. század fordulójától belpolitikailag egyre stabilabbá vált Anglia.) Locke szerint az így létrejött alkotmányos monarchiától az emberek azt várják. a kormányzat pedig jó kormányzást és biztonságot. hogy megszilárduljon az alkotmányos rend. gyülekezés-. megszegi a szerződést. de ennek hatása érvényesül az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban is.és vallásszabadság). végrehajtás és igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik. konfliktusoktól. egymás kölcsönös ellenőrzésére épül. a hadsereg. Az angol alkotmányos monarchia kialakulása az angol forradalom lezárulásának köszönhető. megszervezze világbirodalmának alapjait (Nagy-Britannia). századtól politikai „pártok” működtek. mint ami a közjó érdekében szükséges.) Lezárás.

századi fejlődése. Képviselői hittek abban. babonák ellen. és helyette a józan ész jelszavát hirdették. s egyben a tudományok legkorszerűbb összefoglalóját adták ki. Locke munkássága). d’ Alembert. Rousseau ugyanezt az elméletet a népszuverenitás és a közvetlen hatalomgyakorlás köztársasági formájának igazolására használta fel. az ember és társadalom nevelhető. meghatározó gondolkodóit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás a XVII-XVIII. Az állam létrehozásával tehát az emberek nem mondanak le alapvető jogaikról. Sapere aude! (Lásd forráshoz írtakat. a francia Enciklopédia. (Lásd forráshoz írtakat. Amennyiben azonban ezt nem tartja be. Különösen egy kiadványsorozat (35 kötet). ezzel lemondva természetes jogaikról vagy azok egy részéről. hogy a világot leírhatónak. század második felében. majd a XVIII. egy egyetemes erkölcsi rend létét tételezi fel. eszmetörténeti mozgalma.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 28. A társadalmi szerződésnek van azonban egy másik típusa (szokás alávetési szerződésnek is nevezni). Locke szerint 46 . kulturális reformokat megvalósító. a hatalom isteni eredetének elvét. a forradalom korában (pl. a ráció mindenhatóságába vetett hit (a fény százada). Holbach. Kifejtés A felvilágosodás egyik alapvető politikaelméleti kérdése a szerződéselmélet.) A nép engedelmességet ígér. kiszámíthatónak.) Fontos szerepet játszottak terjedésében a szalonok (lásd forráshoz írtakat). tétel: A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői fel FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a felvilágosodás eszmetörténeti jelentőségét. A kettős szerződés megfogalmazása az alapja Locke szerint a kormányzat megbízás jellegének. amelyben a kor jeles tudósai (Diderot. hogy ebben az esetben az emberek nem egymással. A középkori teológusok (Szent Ágoston: Az Isten városáról) az isteni rend létét feltételezték ezen elv alapján. a vallási dogmák. hogy a felvilágosítás által minden probléma kezelhető. hagyománytól s bármely emberi intézménytől független ideális törvény. vagyis a képviseleti elven működő alkotmányos monarchiának. Rousseau. amely törvényhozástól. a felvilágosodás azonban elvetette az isteni beavatkozás. és csak feltételesen ruházzák át a jogokat. a matematika hatása érvényesült abban. megállapodástól. Felléptek a fanatizmus. a zsarnokságon alapuló állam helyett a gazdasági. A vélekedés helyett a tapasztalat került előtérbe. a nép elmozdíthatja. századi Franciaországban teljesedett ki. A szerződéselméletet egészíti ki a természetjog koncepciója. A tekintélyen. század filozófiai. elsősorban Newton munkássága. ahol azonban a természeti erőknek és az egymásnak való kiszolgáltatottság arra indította az embereket. legfeljebb az addig természetes jogok államilag szabályozott polgári jogokká válnak. Montesquieu. Ez abban különbözik az előzőtől. a megnövekedő könyvkiadás (lásd forráshoz írtakat). Condillac. Alapeleme a társadalmat és az államot megelőzően létező természeti állapot feltételezése. a vezetés pedig jó kormányzást és biztonságot. megismerhetőnek tekintették. Helvetius. a szerződés érvényét veszíti. A felvilágosodásnak köszönhetően előtérbe kerül a gondolkodás. Turgot) a felvilágosodás rendszerét. Quesnay. hanem a kormányzattal kötnek egyezséget. Angliából indult a XVII. Voltaire. szabadságon alapuló államban hittek. Kialakulásához hozzájárult a fizika XVII. hogy egy társulási szerződéssel önként létrehozzák a szervezett társadalmat (az államot). felemelhető.

az áru értékét pedig az előállításukra fordított. ezért kompromisszumként elutasította a vagyoni különbségeket. amibe sem a társadalomnak. de eközben/ezáltal a hatalom nem mehet messzebb annál.) Voltaire a filozófiai elbeszélés. A fiziokraták (pl. Emellett a legfőbb hatalom köteles szilárd. elsősorban a jakobinusok nézeteire. az álszentség és a vakbuzgóság megtestesítőjének tartotta. összegzés A Locke és Montesquieu által megfogalmazott. Montesquieu – Locke nyomán – megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét. Rousseau a felvilágosodás általános személetétől sok szempontból eltérő rendszert dolgozott ki. a tulajdonkorlátozásban látta a megoldást. Az államnak szerintük a lehető legnagyobb mértékben ki kell vonulni a gazdaság irányításából (éjjeliőr-állam). A felvilágosodás időszakában alakult ki a titkos testvéri szövetségen alapuló szabadkőműves mozgalom is. mert a szabad verseny eredményesebb a központi irányításnál. mint ami a közjó érdekében szükséges. a természetes fejlődés hívei voltak. Az az üdvös.) Rousseau hitt a közvetlen demokráciában. egyértelmű. híressé vált mondata is ezt fejezi ki: „Tiporjátok el a gyalázatost!” Ugyanakkor ő maga deista. erőszakhoz pedig csak a törvények végrehajtása. a rászorulók támogatása. a nép által elfogadott törvényekkel kormányozni (képviseleti úton érvényesülhet ez a jog). nem tagadta Isten létét: „ha Isten nem volna. sem az államnak nincs beleszólása.az így létrejött alkotmányos monarchiától az emberek azt várják. később liberálisnak minősített szabadságforma érvényesült és érvényesül a mai napig az angol alkotmányos monarchiában. hogy a létrehozott közhatalom jobban megóvja életüket. A szabad versenyes kapitalizmus hívei (A. Rousseau óriási hatást gyakorolt a francia forradalomra. (Lásd forráshoz írtakat. Céljuk az egész emberiség erkölcsi és szellemi felemelése. (Lásd forráshoz írtakat. szabadság” kis módosulással a francia forradalom idején is nagy szerepet kap majd. vagyis szerinte a közösség összes tagjának aktívan részt kell vennie a döntéshozatalban. Turgot) szerint az államnak csak a piac normális működését kell szabályoznia. A három hatalmi ág (törvényhozás. amelynek jelszava: „egyenlőség. testvériség. helyette a vadember boldogságát hirdette.” A felvilágosodás a közgazdaságtanban is újat hozott. Quesnay. (Lásd forráshoz írtakat. ezért szerintük ezt az ágazatot kell támogatni az ipar és a kereskedelem helyett. de nézeteikbe misztikus elemek is kerültek. Ugyanakkor csak a mezőgazdaságot tekintették új érték teremtőjének. vagyis a jogok forrása a polgárok csoportja. és senkinek sincs túl sokja. kérlelhetetlen ellenfele bármiféle fanatizmusnak és tekintélynek. Locke és Montesquieu szerint a társadalmi szerződések értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogaiért cserébe a hatalom ellenőrzésére. Szembefordultak az államilag ellenőrzött merkantilizmussal. „ha mindenkinek van valamije. majd ezt a jogot kell alkalmazniuk a független és igazságos bíráknak a viták eldöntésekor. 47 . emiatt számos tévhit kapcsolódik a mozgalomhoz azóta is. egymás kölcsönös ellenőrzésére épül. de ennek hatása érvényesül az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban és alkotmányban is. társadalmilag szükséges munka mennyisége határozza meg. Az egyházat a népbutítás eszközének. szabadságukat és vagyonukat. végrehajtás és igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik. ugyanakkor tisztában volt megszüntethetetlenségével. Lezárás. Smith) szerint az egyéni önérdek által mozgatott munka a gazdaság fő hajtóereje. képviseleti rendszer). de az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tartható fenn (vagyoni cenzuson alapuló választójog. A magántulajdont lopásnak tekintette. illetve a külföldről jövő támadások elhárítása érdekében lehet nyúlni. az ironikus fejtegetések mestere volt. De elfogadta a terrort a közjó megvédése érdekében. s helyette a népszuverenitást vallotta.) Rousseau tagadta a művelődés és civilizáció pozitív hatását a társadalomra. a Locke és Montesquieu által elfogadott társadalmi szerződés elméletét elvetette. ki kéne találni!” A vallást személyes ügynek tekintette.

nem vállalja velük szemben a harcot. Szapolyai özvegyének (Jagelló Izabella) és híveinek a Tiszántúlt és Erdélyt adta át a szultán. a szultáni csapatok elvonultak. Szapolyai János hívei nehéz helyzetbe kerültek. hogy kérjen segítséget I. hogy a két nagyhatalom nem bír egymással. ezért megkötötték még 1541-ben a gyalui egyezményt: a váradi béke alapján igyekeztek rendezni a vitás kérdéseket. a hódoltság a törököké lett. Egyértelművé vált. hogy ha 48 . augusztus 29-én megszállták Budát a törökök. Kifejtés Az 1538-ban megkötött váradi béke értelmében Szapolyai János halála után az egész országot Ferdinánd vagy utódai birtokolták volna. hogy a Német-római Birodalom rendjei a kudarc hatására úgy döntöttek. Vagyis az ország két birodalom ütközőzónája lett. 1542-ben Ferdinánd Buda ellen vonult. úgy vélte. mégpedig egy-egy „párt” támogatásával. mivel Ferdinánd érvényesíteni akarta a jogait (lásd váradi béke). Ezzel az eseménnyel bebizonyosodott a törökbarát politika kudarca. de Szulejmán sem látta biztosnak hűbérese. Szulejmán úgy döntött. Lajos halála miatt kitört trónharcok és belső háborúk következtében az ország két részre szakadt (kettős királyság. hogy a váradi egyezséget figyelmen kívül hagyva a csecsemő János Zsigmondot választják királlyá. (Lásd forráshoz írtakat. ezért 1541. az ország végérvényesen három részre szakadt. Ferdinánd cserébe ígéretet tett Buda visszafoglalására. a király – kárpótlás fejében – lemondott az országról. Annyi haszna mégis volt a hadjáratnak. hogy Magyarországon befolyással bírjon. de a gyenge sereg nem ért el eredményt. második alkalommal V. A török be is vonult az országba. Franciaország és Velence). tétel: Végvári küzdelmek Magyarországon Végv FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a várháborúk korát! Jellemezze a végvári életet. ugyanis Szapolyai lemondott utódai nevében is a trónról. Megeskette Fráter Györgyöt és Török Bálintot. és megindult Magyarország ellen.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 29. ráadásul a nemesség nagy része nem bízott a csecsemő királyban. Török Bálint seregével együtt szétverték a Habsburg sereget. Fráter György segítséget kért a törököktől. amikor fia született. amelyre bár kitűzték a török zászlót. aki biztosította támogatásáról. míg a középső rész. A török 1529-ben és 1532-ben is Bécs ellen indult. annyi ereje azonban mindkét nagyhatalomnak van. de első alkalommal az elhúzódott ostrom. ezért időhúzás céljából megállt Kőszeg váránál.) Fráter György. a nyugati területek Ferdinánd kezében voltak. akik arra biztatják. aki a csecsemő király helyett kormányzott. Szapolyai átértékelte a szerződést akkor. hogy a törököt csak Habsburg segítséggel lehet kiűzni. visszaadta a koronát Ferdinándnak. A csecsemő királynak. Szapolyai segítséget kér a Habsburgok ellenfeleitől (pl. Szulejmántól. Károly jóvoltából Bécs környékén 100000 német zsoldos várta a törököket. János Zsigmond helyzetét. két részre szakadás). a harcoknak az érintett térség lakosságára gyakorolt hatását! FELELETVÁZLAT Bevezetés A mohácsi csatavesztés (1526) után és II.

szerbek voltak többségben (kb. Az 1551-es események miatt indították a törökök az 1552-es nagy hadjáratot. aminek következtében sorra estek el a magyar várak (Siklós. Az utolsó jelentős hadjárat az 1566-os. Szerencs) 100-500 katonát fogadott be. Bár 1547-ben Ferdinánd 5 évre békét kötött a törökkel. hogy nem bír egymással. a Német-római Császárság segítségére szorult. A katonaság eredményt elérni nem tudott. megkezdte a keleti országrész elfoglalását.] Vártípusok nagyság szerint: néhány korszerű vár (Kanizsa. amikor Szigetvár és Gyula is a török kezére került. A palánkvár nem olyan erős.) Egy új várrendszer létrehozása volt a legfőbb feladat. A végvárak állandó védői között a magyarok. Fehérvár. Pécs. Ezzel párhuzamosan újfajta vártípusok is meghonosodtak Magyarországon. A stratégiailag fontos helyeken épülő kővárak drágábbak. amelyből I. Simontornya. Palota. szélesebb ágyúállások kialakítására alkalmas védműveket építtettek. valamint a két nagyhatalom belátta. Felmentő seregek híján ezek a várak sem tudták magukat hosszan tartani a törökökkel szemben. Új bástyatípusokat kísérleteztek ki: az újolasz vagy fülesbástyák a várfalakat és a bástya tüzérségét sokkal hatékonyabban védték az ellenséges ágyútűzzel szemben. őrhely befogadóképessége: 20-50 katona. és köréje külső vár(ak)at építtettek. Szolnok. Mivel az ostrom alatt Szulejmán meghalt.5 millió fő. amelyet könnyű volt a tüzérséggel megsemmisíteni. főként németek. Lippa. amelyet vizes árokkal vetettek körül. mint nemesekből. magas. A törökök ekkorra már Magyarországot és Budát nemcsak felvonulási területnek tekintették. a várfalakon ágyúkat tudjanak elhelyezni (pl. védelmet nyújtottak a környékbelieknek. ezért a jelentősebb végvárakat a király a saját irányítása alá vonta. közepes várak (Nógrád. Az egykori várat belső várrá alakították. Eger azonban ekkor még ellenállt. vagyis az uralkodó. [Eredetileg a magyar várak 85%-a magánföldesúri kézben volt. Korábban az erősségek keskeny. Fülek. Szeged. vagy utánpótlási vonalait tudták elvágni. akik a korábbi lovagtornyokat lebontották. és óriási költségen a kor színvonalának megfelelően kiépíttette. a tűzfegyvereknek ellenállni képtelen falakkal rendelkeztek. ezért a status quo rögzítésével békére kényszerültek (Drinápoly.több katonát nem is küldenek Magyarországra. de ezt a magánbirtokosok nem tudták kivitelezni. Az oszmánok újra meg akarták hódítani Erdélyt. A törökök várrendszert hoztak létre Buda körül is (hogy ne lehessen visszafoglalni). horvátok. Szigetvár. megakadályozhatták a török továbbvonulását. hogy állhassák a török ostromot. betörések. Fráter Györgyöt azonban meggyilkolták (1551). és alacsonyabb. hanem kiindulópontnak a nyugati terjeszkedéshez. ezért nem tudta önmaga védelmét ellátni. 49 . azaz egyik sem tudja elfoglalni Magyarországot egészen. 1. A Habsburgok vereségével párhuzamosan a török hadjáratot indított (1541-1546). hogy ne omoljanak le lövés közben). és minél nagyobb létszámú őrséget tudjanak befogadni. Magyarország népessége kb. majd el akarták szigetelni a magyar országrészeket. Drégely). parasztokból. Veszprém. vallon zsoldosok is kezdetben. de spanyol. aminek értelmében a magyar területek fejében évi 30 ezer Ft-t fizet a töröknek. 1568). 2/3). Győr. a többiek zsoldosok voltak. Veszprém. Tata. török segélyt. Eger) kb. középen hatalmas lakótorony épült. 1000-1500 harcost tudott befogadni. Az elkövetkezendő időszakban csak a nagy hadmozdulatok szüneteltek. Sikeres ostrommal elfoglaltak számos várat (pl. Sümeg. az évi adó mennyisége 500 ezer Ft. Ferdinánd zsoldosokat fogadhat. azaz minél kevésbé legyenek kitéve az ellenséges ágyútűznek. Ezeket a várakat kellett modernizálni ahhoz. mégis rendszeresen folyósítják évente 6 hónapon át az ún. Temesvár. az állandó portyák. rablások továbbra is általánosak maradtak – ezek megviselték az ütköző zóna lakosságát. de olcsóbb és könnyebb javítani. olyan erősek legyenek. A magyarok valamennyi rétegéből kerültek ki a végvári vitézek: főúri családokból éppúgy. Esztergom. 1551 nyarán a gyalui egyezményre hivatkozva. Ezért királyi megbízásból olasz hadmérnökök jöttek. (Lásd forrásokhoz írtakat. Vác). ám erősebbek.

Lezárás. Tagjai között a földjüket vesztett nemesek éppúgy voltak. (Lásd forrásokhoz írtakat.) A végvári katonaságot a török felszabadító háborúk után elbocsátották.) Az ellátási problémák miatt egyrészt kénytelenek voltak a lakosságtól élelmet rabolni. században a határőrvidék váltotta fel.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A végvári katonák sajátos részét jelentették a korabeli társadalomnak. külön terület. a székelyek kollektív nemességgel rendelkeztek. de az udvar nem mindig tudta kifizetni a járandóságukat (pénzben vagy természeti juttatásokban). Kifejtés A mohácsi vereséget követő kettős királyválasztás után (1526-1527) Magyarország mindkét királya. Zsoldjukat utolsóként kapták meg. ill. amelynek feladata a katonai szolgálat – elsősorban a várakban –. Sajátos pénzszerzési mód volt a török foglyokért kért váltságdíj és a párviadalok során szerzett zsákmány. ha egyáltalán kifizették nekik („se pénz. századi erdélyi társadalom jellegzetességeit. 30. összegzés A magyar végvári vitézek élete kemény és fáradságos volt. ezért egzisztenciájuk biztosítására egyéb „munkákat” is elvállaltak a békésebb időszakokban. sajátos etnikai és vallási vonásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A mohácsi csata előtt Erdély élén a királyt képviselő vajda állt. a szász (patríciusok). Ebből a rétegből alakult ki a vitézlő rend. Szászföld önálló. 1541-ben Buda török 50 . mint a földjeikről a török elől vagy más okból megszökött jobbágyok. akkor gazdálkodtak. Az 1437-es kápolnai unió sajátos rendi szerkezetet hozott létre. a végvári rendszert pedig a XVIII. más. A megyeszervezet is más volt népenként. adott esetben portyák lebonyolítása volt. a terület teljes mértékben az ország részét képezte. azaz rabolni. közigazgatási egységeik a székek. tétel: Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete Erdé FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a XVI. (Lásd forrásokhoz írtakat. A 3 rendi nemzet: a magyar (nemesség). ahol a szász polgárok az 1224-es Andreanum óta a szebeni bíró vezetésével önállóan irányították területüket. A magyarok megőrizték a magyar megyerendszert. az ország védelme. A végváriak zsoldosok voltak. A törökhöz hasonlóan gyakran jártak portyázni. és külföldi zsoldosok is kerestek itt megélhetést. a székely (előkelők/lófők) nemcsak hierarchikusan. állandó harcokban telt. hanem területi alapon is elkülönült egymástól. de ha volt rá mód. se posztó”). ill. vagy elszegődtek a tőzsérek mellé a marhacsordák fegyveres kíséreteként (lásd hajdúk). a gyakori élelmiszerhiány miatt pedig legyengültek. jövedelmező tevékenységet folytatni. A hosszabb békeidőszakban a harci kedvet és az ügyességet is ezeken a párviadalokon tették próbára. Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd az egész ország urának tekintette magát.

Eszerint Erdélyt stabilizálni kell. Az 1551. aki azonban ekkor még a magyar királyi címet viselte. cserében Miksa elismerte őt Erdély (önálló hercegség) fejedelmének. Ráadásul a reformációval átalakuló társadalmi hierarchiában a földesúri hatalmat a papság nem veszélyeztette. 1437-ben az erdélyi parasztfelkelés idején jött létre az erdélyi három nemzet szövetsége (unio trium nationum). mert csak Erdélyből kiindulva lehet egyesíteni az országot. hanem Báthori István partiumi nagybirtokost emelték hatalomra (1571-1586). amit török megtorlás. ezzel elismerte a vazallusi státuszt. összegzés A reformáció gyorsan terjedt a XVI. a rendiség sajátos erdélyi formája (kápolnai unió). másrészt viszont nem mondott le az országegyesítésről sem. a speyeri egyezményt pedig magára nézve is kötelezőnek ismerte el. hogy amennyiben fiú utód nélkül hal meg. Erdély jogi helyzete így hasonló lett. Az anyanyelvi istentisztelet. Lezárás. A megállapodás következtében Erdély államformája is megváltozott. A csecsemő király helyett kormányzó Fráter György egyrészt kemény kézzel látott az államélet szervezéséhez. adófizetéssel tartozott. Báthori István politikai koncepciója évtizedekre meghatározta Erdély sorsát. A városok polgárai körében is gyorsan tért hódított. mert így függetlenedni tudtak az egyháztól. az evangéliumi tisztaság eszményét hirdető egyház. eius religio elve. kívül maradt a nemzeten. János Zsigmond halála (1571) után azonban az erdélyi rendek nem tartották be a speyeri egyezményt. hiszen a terület nem esett a török támadások fő irányába. illetve Erdély vazallusi státuszával. hogy szinte minden társadalmi réteg érdekeltté vált a reformációban. a jobbágyok terheinek csökkenése (nem kellett fizetniük a tizedet). tehát a fejedelem személyét és a külpolitikáját egyeztetni kellett. (Később Bocskai István módosítja Báthori István koncepcióját. Ennek eredményeképp a Tiszántúl és a Temesköz is török fennhatóság alá került. akár magyar. Ezekkel a döntésekkel ismerték el először a Habsburgok az ország három részre szakadását. A speyeri egyezményben (1570) János Zsigmond lemondott a magyar királyi címről. majd a fejedelemség politikai döntéseit. ami lehetőséget biztosított arra. Szulejmán megelégedett János Zsigmond. a házasság engedélyezése a papság körében sokakat vonzott. A földesurak számára csábító volt a szekularizáció nyújtotta birtokszerzési lehetőség. ami elősegítette a terület politikai önállósulását is a XVI. János Zsigmond elismerte a Habsburgok magyar trónját. hasonlóképpen az ugyancsak közösségi jogon birtokos szászok. a termelési lehetőségek változatossága képessé tették az erdélyi társadalmat bizonyos önellátásra. évi egyesítési kísérlet azonban kudarcba fulladt. mivel Miksa is belátta.kézre kerülése az ország három részre szakadását is jelentette: a szultán „ajándékaként” kapta meg a keleti országrészt János Zsigmond. a házasság felbontásának lehetősége (számos jobbágy élt ezzel a lehetőséggel). hogy a földesúr még jobban kiterjessze befolyását a jobbágyára. Erdélyben a nemzethez tartoztak a birtokos nemesek mellett a katonáskodó székelyek. és a Habsburgokkal rendezte a közjogi viszonyokat. szász avagy román. büntető hadjárat követett. konkrétan meg is határozták Erdély határait. valamint a cuius regio. Először ismerte el Habsburg uralkodó Erdély függetlenségét. A nemesek. királyságból fejedelemség lett. mint a katolikus egyháznak. erre azért voltak ekkor hajlandók. hogy nem képes Erdélyt és a Részeket a királyi Magyarországgal egyesíteni. a protestantizmussal megjelenő olcsóbb. Az új fejedelem elküldte az adót a töröknek. hiszen nem a Habsburgokat. Ennek legfőbb oka. Az erdélyi társadalom tagolódásáról és arányairól lásd a forrásokhoz írtakat. 51 . azaz megfogadta. Fráter György 1551-es meggyilkolását követően beálló patthelyzet után az erdélyi rendek hívására János Zsigmond 1556-ban visszatért Erdélybe. nem alakult ki olyan típusú politikai befolyása. akik birtokukat a közösség tagjaként kapták. század első felének Magyarországán. mint Moldváé és Havasalföldé. a székelyek és szászok képviselői a tartományi gyűléseken tudták befolyásolni a vajdaság. A magyar és így az erdélyi rendi társadalomban a nemzet tagja csak birtokos ember lehetett: a birtoktalan jobbágy. század derekán.) Természetes határai. akkor a Habsburg főség alatt egyesíthetik Magyarországot. a cölibátus megszüntetése. másrészt a kálvini egyházszervezet sok szempontból hasonlít a városi önkormányzatokhoz.

Kifejtés 1701-ben kitört a franciák és a Habsburgok között a spanyol örökösödési háború. 1. (Birtokai kb. és Lengyelországba menekült. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Az Erdélyi Fejedelemség vallási megoszlása igen változatos volt.) 1703 áprilisában a Felső-Tisza-vidéki lázadó nép követei (Esze Tamás.2 millió holdat tettek ki. A főurak (pl. (Lásd a forráshoz írtakat. (Lásd a térképhez írtakat. több törvény is kimondta a vallásfelekezetek szabadságát. Nádasdy Tamás sárvári) udvarai reformációs központokká alakultak át. magas adók bevezetését. de a XIV. aminek következtében a császári hadsereget szinte teljesen kivonták Magyarországról. hitéletet elhanyagoló magatartása volt.) Az új rendelkezésekkel párhuzamosan mindig kimondták a „régi” felekezet védelmét is. ugyanis tisztában volt vele. A török elleni harcok idején a magyar 52 .Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az új hit először a királyi udvarban. Csak kedvező külpolitikai viszonyok mellett volt hajlandó felvállalni a felkelést. Habsburg Mária udvartartása körében és a szász városokban terjedt el. tétel: A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai Rá FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével jellemezze a Rákóczi-szabadságharc belső támogatottságának kérdését! Térjen ki arra. az erdélyi fejedelmek örökösét (I. A reformáció hívei szerint a magyarságot ért megpróbáltatások kiváltója a katolikus egyház világias.) A XVI. Rákóczi kapcsolatot keresett a franciákkal. Lipót abszolutisztikus politikája és a török kiűzésének terhei.) 1703 májusában még Brezánban kiadott kiáltványában fogalmazta meg az országot ért sérelmeket: a szabad királyválasztás eltörlését. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia). a rendek szabadságjogainak megsértését. 31. 1697-ben Tokajhegyalján parasztlázadás tört ki. Rákóczi Ferencet. az Udvari Kamara önkényuralmát. A szász polgárok után először a főnemesség fogadta el a tanokat. századi vallásháborúk korában azonban Erdélyben békességben éltek a felekezetek. Az ortodox vallás is csak a megtűrt vallás kategóriájába tartozhatott. Lajossal folytatott levelezését leleplezték. az evangélikus. az anabaptistákat azonban Erdélyben is üldözték. Elfogadták tehát az ún. a református és az unitárius irányzatot. őt magát bebörtönözték. Bercsényi Miklós felvidéki főnemes szervezkedést indított. (Lásd a forráshoz írtakat. az ország egyik legnagyobb birtokosát. Ezt a felkelést a császári haderő leverte. az ellenállás jogának eltörlését. hogyan próbálta meg Rákóczi a hadsereg létszámát és képzettségét növelni! FELELETVÁZLAT Bevezetés I. külső segítségre van szükség. négy bevett vallást: a katolikus. hogy Magyarország önállóan nem képes felvenni a küzdelmet a Habsburgokkal szemben. A háborúk miatt bekövetkező adóemelés tovább fokozta az elégedetlenséget. Megszökött. aki elfogadta ajánlatukat. és a mozgalom élére állt. Kiss Albert és Szalontai György) felkeresték Rákóczit Brezán várában. Perényi Péter sárospataki. Az 1570-es évekre Magyarország lakosságának több mint 75-80%-a valamely protestáns felekezetre tért át. de a rendi sérelmek a nemességet is az udvar ellen hangolták. amihez megnyerte II. pusztítása miatt a magyar társadalom jelentős része szembekerült a Habsburgokkal. hogy az elégedetlenség nem elég.) Rákóczi látta.

részben a francia segítség. amely biztosította a rendiség rendszerét. A rendelkezések következtében a nemesség egy része csatlakozott (Károlyi Sándor is) a felkeléshez. melyekből a hadsereg fegyvereket és ellátmányt vételezhetett. hogy az általa kivetett adók magasabbak a császáréinál is. (Még ebben az évben a családtagokra vonatkozó rendelkezést érvényteleníti. ráadásul 1702-től I. Bercsényi és hívei. mivel azonban alig volt megfelelően képzett tiszt. ez csak részben sikerült. Rákóczi azonban tudta. a szabadságharc befejezését követelték. 1704-ben a franciák (és bajorok) vereséget szenvedtek Höchstädtnél. fegyelmezettebb. a harci fegyelem biztosítása érdekében rendelkezett a hadirendtartás kiadásáról és a vallási ellentétek tompításáról (katolikus. kastélyok elleni paraszti fellépést. akik viszont így nem tudták megművelni a földjeiket. A nemeseket kizárták minden tanácskozásból. Lipót megkezdte a várak szisztematikus megsemmisítését. 1705-ben a szécsényi országgyűlésen a rendek szövetséget kötöttek. ezért többnyire portyázó lesvetéseket. Az elhúzódó háború miatt azonban a parasztság elkedvetlenedett. illetve a vitézlő rend térnyerésének megakadályozása céljából). Szeged). 1704-ben az erdélyi rendek fejedelmükké választották Rákóczit. a nemesség azonban parasztlázadást látott a mozgalomban (fegyvert is fog ellenük több helyen). A kuruc hadsereg két alapvető egységből állt: egyrészt a reguláris haderőből. hogy viszonylag kis haderő is elég volt a magyar front egyensúlyban tartásához. (Ekkor még nem merték kimondani a trónfosztást. Lipótvár. Az 1707. valamint az irreguláris haderőből. A kiáltvány ugyan a nemes és „nemtelen” országlakosokhoz szól. Lajos csak mint erdélyi fejedelmet tekintette tárgyalópartnerének (ugyanis Magyarországot rebellis. (XIV. döntésből. Rákóczi Ferenc is tisztában volt. A nehézséget növelte. Ez azért volt fontos.) Később (1708) a végsőkig kitartóknak hajdúszabadságot ígértek. A Rákóczi-szabadságharc sorsa azonban alapvetően nem a magyarországi hadszíntéren dőlt el – ezzel II. holott az azokból származó jövedelmekre szükség lett volna. összegzés 1707-re a katonai helyzet lényegesen nem változott. A hadsereg ellátására Rákóczi pénzt veretett. A császári haderő rendezettebb. a katonák zsoldja miatt is sok pénzre volt szükség. Ekkortól kezdődően már csak a rendi jogok biztosítása a magyarok célja. évi ónodi országgyűlésen már komoly feszültségek jelentkeztek. kiképzett hadsereg volt. Bár Rákóczi a gazdasági intézkedésekkel igyekezett biztosítani a hadsereg ellátását. Az 1707. Lajos csak 10000 tallért folyósított havonta. ám ez nem javította lényegesen az anyagi feltételeket.) Lezárás. Várad. és önkényuralmat gyakorol a szabadság leple alatt. a várak élére külföldieket állítottak. A számszerű adatok is igazolják. A gyulai pátensben viszont megtiltotta a nemesek. és vezérlő fejedelmükké választották Rákóczit. jobban tudott manőverezni. az udvari tanács önkényesen hozta meg döntéseit. hogy a hadsereg is javarészt jobbágyokból állt. mivel azonban ez rézből készült (rézlibertás).) A fegyverhiány megszüntetése érdekében állami manufaktúrákat hozott létre. hogy elejét 53 . konföderációt hoztak létre. másoknak pedig fegyverváltságot kellett fizetni érte. az utánpótlási vonalak elvágására törekvő hadműveleteket hajtottak végre. s még ugyanebben az évben a felkelők is vereséget szenvedtek Nagyszombatnál. ill. évi ónodi országgyűlésen kimondták ugyan a közteherviselést. A hadsereg leginkább lovasságból állt. Országszerte raktárakat létesített. evangélikus felekezetek szabad működése). lázadó államnak tartotta). ezért a nagyobb ütközeteket ők nyerték. de kevés volt közöttük a főrendű. református. amelynek vezetője Károlyi Sándor. amely önkéntesekből állt. ezért 1703 augusztusában a vetési pátensben a hadba lépőknek és legközelebbi családtagjaiknak mentességet ígért az állami és földesúri szolgáltatások alól. A fontos várak Habsburg kézen maradtak (Buda. de legnagyobb részben a jobbágyok adói biztosították. hogy a nemességet és a parasztságot egy táborban kell tartania. a rendi jogok védelme érdekében. a nemesség egy része pedig szembefordult a fejedelemmel ősi szabadságjogaik sérelme miatt (az adómentesség. féltek Rákócziék a főúri ellenállástól. A fegyvereket részben importálniuk kellett. vezetője Bercsényi Miklós.katonákat mellőzték. Turóc vármegye követei azzal vádolták Rákóczit. Az újszerzeményi jog bevezetése következtében a nemesek egy része nem kapta vissza régi birtokait. ezért hamar értékét vesztette. mert XIV. A szabadságharc anyagi bázisát részben Rákóczi saját birtokai. ez toborzott.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
vegyék egy esetleges Rákóczi-ellenes rendi fellépésnek, lekaszabolták a Turóc vármegyei követeket, ezzel az ellenzéket megfélemlítették. Kimondták a közteherviselést, a Habsburg-ház (I. József) trónfosztását. II. Rákóczi Ferenc olyan uralkodót akart a magyar trónra, aki meg is tudja védeni az országot, ám a tárgyalások a trencsényi csatavesztés miatt (1708) kudarcba fulladtak. A vereség döntő fordulatot eredményezett a szabadságharc történetében, hiszen az új, ill. nagy harcértékű magyar csapatok megsemmisültek, a kurucok nagy része többé nem tért vissza harcolni, ill. ezredek álltak át a labancokhoz. Rohamosan fogyott a kuruc haderő, és ezzel együtt az általuk felügyelt terület is. 1709-ben a nemzetközi helyzet is még kedvezőtlenebb lett, a franciák veresége, a spanyol örökösödési háború is a vége felé közeledett, a békéket kezdték előkészíteni. XIV. Lajos beszüntette a magyar mozgalom támogatását. XIV. Lajos a trónfosztás kimondása ellenére is vonakodott formális szövetségre lépni a fejedelemmel, a francia érdekek ekkor már mást kívántak. Még 1707-ben Varsóban Rákóczi szerződést kötött I. Péter orosz cárral, de az oroszoknak más érdekeik fűződtek ehhez, nem kívántak a Habsburgokkal mélyebb konfliktusba keveredni, azaz Oroszország csak eszközként kívánta felhasználni a Rákóczi-szabadságharcot a svédek ellenében. A szabadságharcot lezáró béke megkötésére 1711-ben – Rákóczi távollétében – került sor Szatmáron. A majtényi síkon tették le a fegyvert a csapatok.

32. tétel: Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása a Dem XVIII XVIII. században
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be, hogyan változtak a demográfiai viszonyok, a népesség etnikai összetétele Magyarországon a XVIII. században! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Az elhúzódó háborúskodás, az éhínségek, a járványok a lakosság nagyarányú pusztulását eredményezte főként az Alföldön, a végvári vonal mentén és a Dél-Dunántúlon, a települések jelentős része a népességgel együtt eltűnt, elpusztult. Az érintett térségekben az egykori szántók helyét legelők, bokros parlagok, vadvizek váltották fel. A várak építése, a hadsereg tűzifaigénye megritkította az erdőket, a talaj elpusztult, sok helyen átadta helyét a futóhomoknak, ezért az egykori kultúrtáj elvadult vidékké változott. A pusztásodást elősegítette az éghajlati változás is. A településszerkezet is átalakult: az Alföldről sokan a védettebb városokba mentek megélhetést találni a háborúk idején, az Alföld aprófalvai nagy számban, de védtelenebb mezővárosai is jelentős mértékben elpusztultak. Kifejtés Mindezen változások következtében egész országrészek váltak lakatlanná, aránytalanságok jelentek meg a népsűrűségben. A háborúktól megkímélt nyugati, északnyugati országrészek népsűrűsége sokkal nagyobb volt: egy-egy megyében több mint százezer ember élt, míg a déli, délkeleti területeken megyénként alig 3-4000.

54

1711 volt a demográfiai mélypont, utána – a tartós békének köszönhetően – gyors gyarapodás, népességnövekedés kezdődött. Ebben egyaránt szerepet játszott az újjáépítés, a gazdasági helyzet javulása, a bevándorlás, a belső vándorlás (migráció) és a betelepítés is. Mivel a háborúk elsősorban az alföldi, dombsági és völgyi területeket pusztították, a hegyvidékek érintetlenek maradtak, ezért a hegyvidéken élő magyarok, románok, ruszinok, szlovákok a térség kedvezőtlen mezőgazdasági adottságai és a relatíve magas népsűrűség miatt megindultak a völgyek, sík vidékek felé (migráció). Döntően az Észak-Dunántúl és az Alföld peremvidékén élő magyarok népesítették be az ország ritkán lakott, belső vidékeit, ezzel a magyar etnikai határ a Kárpát-medence belseje felé tolódott. A földesurak egy része a hódoltságon fellépő munkaerőhiány miatt támogatta a vándorlást, sőt kedvezményeket (átmeneti adómentességet) adott a földjére betelepülő parasztoknak. Az ideáramló jobbágyok megkezdték a bozótosok és vadvizek visszahódítását, a hatalmas megműveletlen földek sokkal jobb életlehetőségeket kínáltak számukra a kezdeti nehézségek ellenére is. A földesurak másik része azonban rendeletileg és törvényekkel próbálta megakadályozni a munkaerő elvándorlását, hiszen az ő jobbágyaik száma jelentősen csökkent. Az öntevékeny betelepülés szervezetlen, de nem mindig spontán népmozgást jelentett. A szabad földterületek az ország határai mentén élők közül sokakat csábítottak Magyarországra. A gazdasági lehetőségek mellett szerepet játszott a török előli menekülés is (pl. szerbek, bolgárok). Az elvándorolt magyarok helyébe és a pusztaságokra áramlottak a hegyvidék különböző népei, elsősorban a szlovákok és a románok. Ekkor jöttek létre az Alföld és Temesköz szlovák szigetei, északról pedig csehek, lengyelek, ruszinok érkeztek a délre vándorló szlovák családok helyére. A románok is lehúzódtak a völgyekbe (ill. a határon túlról is érkeztek új csoportok) és az Alföld irányába. Ennek a népmozgásnak a következtében Erdélyben többségbe kerültek a románok. A népmozgás ösztönzői a magyar nemesek voltak, akik birtokaik megművelésére igyekeztek munkaerőt biztosítani, s ezért átmeneti engedményeket is adtak. A szervezett betelepülés részben a földbirtokosok, de döntően az állam irányításával folyt az 1720-as évektől. (Bár előzményei már voltak a Rákóczi-szabadságharc idején is.) Az udvar és a főnemesség ún. pátensekben toborzott a sűrűbben lakott német nyelvű területeken. III. Károlyt elsődlegesen az adóalap növekedése vezette, de felekezeti szempontok is szerepet kaptak, hiszen a svábok érkezésével a katolikusok arányát kívánták növelni. Az első kísérletek gyakran végződtek kudarccal, többen visszatértek eredeti hazájukba. A problémákból okulva a következő csoportokat már előkészítettebben fogadták, Mária Terézia 1766-ban fel is állított egy telepítő biztosságot. A megérkezők jelentős kedvezményeket kaptak az udvartól (pl. állami adó elengedése), a Bánátban előre felépített falvak, szerszámokkal felszerelt házak várták a lakókat. A svábok szétszórtan, több jelentős szigetet alkotva települtek le (pl. Tolna, Baranya vidéke, Buda környéke, Bakony, Kalocsa, Dél-Balaton térsége). A vándormozgalmak hosszú távú következményeiként csökkent a magyarság aránya az országon belül (Horvátországgal együtt nem érte el a 44%-ot, de Horvátország nélkül is csak 50% körül alakult); másrészt etnikailag kevertebbé vált az ország, bár létrejöttek nagy etnikai tömbök is. A lakosság arányairól lásd az adatsorokhoz írtakat. A XVIII. században a településszerkezet is jelentősen átalakult. A háborúk következtében eltűntek az Alföld aprófalvai, és helyettük megnőtt a városias településeken élők aránya. A XVIII. században a tartós békének köszönhetően kialakult az alföldi tanyarendszer. A ritkán lakott, termékeny területeken a települések határa jóval szélesebb lett, mint a korábbi időszakban. Sok gazda a tél beálltáig a tanyán lakott. (Kecskemét tanyáinak száma pl. 1000 körül volt.) A XVIII. század első felében Debrecen és Pozsony volt a két legnépesebb település, de az újjáépítésnek és a betelepülésnek köszönhetően megelőzte őket Pest és Buda. Mivel ez utóbbi városokat a török háborúk után újjá kellett építeni, így sokkal modernebbnek tűntek, mint a török által nem pusztított városok. (Lásd a forrásokhoz írtakat.)

55

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Lezárás, összegzés A betelepülésnek és a betelepítésnek köszönhetően tehát a XVIII. század végére a lakosság megkétszereződött, a II. József korában készült népszámlálás adatai szerint kb. 9,3 millió lett. A népességnövekedés mértéke – pontos kiinduló adatok hiányában – vitatott, de általában a megkétszereződést tartják reálisnak. (Természetes szaporodás a jobb életkörülmények között kb. 2 millió, és kb. ugyanennyi a betelepülő.) A század során elért változások már csak azért is igen figyelemre méltóak, mert a gazdaság fejlődése, az életszínvonal tagadhatatlan emelkedése mellett is mindennapos dolog volt a magas halálozás: éhínségek és járványok (tüdőbaj, pestis, vérhas, himlő, torokgyík) pusztítottak, két nagy pestisjárványt (1711-ben és 1738-41 között) pedig a hatóságok vesztegzárral, fertőtlenítéssel, a higiénia megteremtésével próbáltak megállítani. A II. József korában készült népszámlálás nem tért ki a nemzetiségek vizsgálatára – mert erre az információra az államnak akkoriban semmi szüksége nem volt –, ezért pontos számadatok nem állnak rendelkezésre, arányuk becsült. A betelepülésekkel Magyarország többnemzetiségű országgá vált, de egyben kevert népességű is, mivel több népcsoport élt egy helyen (pl. Temesköz). A horvátokat kivéve az összes magyarországi nemzetiség ún. csonka társadalmat alkotott, ez olyan társadalmi szerkezet, amelyből hiányzik valamelyik társadalmi réteg. A horvát és a magyar ún. teljes társadalom volt.

33. tétel: A ma magyarországi reformáció
FELADAT:

A források és ismeretei alapján mutassa be a reformáció magyarországi térhódítását és jelentőségét! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A reformáció előzményének tekinthető, hogy Mátyás király az udvarába hívott számos humanista gondolkodót, akiket azután magas egyházi tisztségekbe helyezett. Ők nem elsősorban egyházi értékrendet képviseltek, hanem a humanizmus szellemében ténykedtek. Az egyház vezető rétege kezdett elvilágiasodni, reneszánsz életvitelt képviselt (pl. Janus Pannonius, Vitéz János, Bakócz Tamás). A reformáció gyorsan terjedt a XVI. század első felének Magyarországán. A katolikus egyházban számos visszásság és visszaélés volt megfigyelhető a tárgyalt időszakban, vagyis az európai tendenciáknak megfelelően Magyarországon is elterjedt a nepotizmus, simonia, a reneszánsz életvitel, tisztségek halmozása, az alsópapság érdekeinek szem elől tévesztése stb. Ezeket a jelenségeket az egyházon belül is számos irányzat, csoport bírálta, pl. közéjük tartoztak az obszerváns ferencesek. A római egyház meggyengüléséhez mindenképp hozzájárult, hogy a mohácsi csatában 7 főpap hunyt el, azaz szinte „lefejeződött” a katolikus egyház, amely vezetők nélkül nem igazán tudott megbirkózni a reformáció okozta kihívással. Kifejtés Az új hit először a királyi udvarban, Habsburg Mária udvartartása körében jelent meg, bár II. Lajos udvarában még törvény tiltotta a reformáció terjesztését, ill. a lutheránus vallás gyakorlását. A szász polgárok után először a főnemesség fogadta el a tanokat.

56

az evangéliumi tisztaság eszményét hirdető egyház. Kialakult az új egyházszervezet. kisebb részben reformátusok laktak. eius religio elve. A földesurak számára csábító volt a szekularizáció nyújtotta birtokszerzési lehetőség. Az ortodox vallás is csak a megtűrt vallás kategóriájába tartozhatott. a Székelyföldön zömében katolikusok. a magyar Luthernek is nevezték a kortársak. A református és az unitáriusok elsősorban a magyar etnikumhoz tartozóak voltak.) Az új rendelkezésekkel párhuzamosan mindig kimondták a „régi” felekezet védelmét is. A korszak egyik legjelentősebb hitvitázója volt. az anabaptistákat azonban Erdélyben is üldözték. 57 . A reformáció nagyobb irányzatai közül Luther tanai idővel szélesebb körben is elterjedtek. a Habsburgok által ellenőrzött területen és a legkeletibb területeken. Ebben Kassa. hogy a földesúr még jobban kiterjessze befolyását a jobbágyára. másrészt a kálvini egyházszervezet sok szempontból hasonlított a városi önkormányzatokhoz. a Felvidék németek lakta városaiban. leginkább a városi lakosság körében. Az anyanyelvi istentisztelet. mint a katolikus egyháznak. Az evangélikus vallás terjedését igazolja az ún. Jelentős kálvinista prédikátor volt még Kálmáncsehi Sánta Márton és Szegedi Kis István is. A városok polgárai körében is gyorsan tért hódítottak az új tanok. Lezárás.A főurak (pl. Ferdinánd. szabadulása után már az egész országban prédikált. Bártfa. a házasság felbontásának lehetősége (számos jobbágy élt ezzel a lehetőséggel). (Néhány évtized múlva ugyanezzel a váddal illették a reformációt. a házasság engedélyezése a papság körében sokakat vonzott. Perényi Péter sárospataki. ill. A legelterjedtebb felekezetté vált a XVI. és elterjesztette ezeket a tanokat Kassán. nyomdák alapítását. vagyis minden baj forrásának tekintették az ellenreformáció időszakában. Az 1570-es évekre Magyarország lakosságának tehát kb. I. nem alakult ki olyan típusú politikai befolyása. ötvárosi hitvallás megszületése. ami lehetőséget biztosított arra. négy bevett vallást: a katolikus. Eperjes. Az Erdélyi Fejedelemség vallási megoszlása igen változatos volt. kapcsolatot tartottak a reformáció külföldi vezetőivel. az evangélikus. a cölibátus megszüntetése. Bár I. 75-80%-a valamely protestáns felekezetre tért át. Az evangélikus közösséghez kapcsolódott az első Újszövetség-fordítás is (Sylvester János). a református és az unitárius irányzatot. majd Szapolyai János is bebörtönözte. A református egyház megszilárdulását a debreceni zsinat (1562) határozatainak köszönhette (Debrecen – Egervölgyi Hitvallás). a Székelyföldön maradt csak. s ez az irányzat a mezővárosi lakosság és a végvári vitézek körében terjedt gyorsan. összegzés A reformáció egyik legfőbb vonzereje az anyanyelvűség volt. A vallásháborúk korában azonban Erdélyben békességben éltek a felekezetek. amely főként a Felvidéken szilárdult meg. században. hogy itt nyomdákat és iskolákat alapított. a protestantizmussal megjelenő olcsóbb. Lőcse és Kisszeben polgársága megfogalmazta a lutheri tanoknak megfelelő hittételeit hasonlóan az augsburgi hitvalláshoz (1549). több törvény is kimondta a vallásfelekezetek szabadságát. A reformáció hívei szerint a magyarságot ért megpróbáltatások kiváltója a katolikus egyház és a magyarság világias. Elfogadták tehát az ún.) A XVI. század eleji Magyarországon szinte minden társadalmi rétegből csatlakoztak a reformációhoz. mert így függetlenedni tudtak az egyháztól. Az 1550-es években jelent meg a magyarok körében a kálvinizmus. valamint a cuius regio. (Lásd a forrásokhoz írtakat. az anyanyelvi igehirdetés terjedését. jelentősebb katolikus tömb a nyugati országrészben. de elterjedt az erdélyi szászok körében is. hitéletet elhanyagoló magatartása volt. Nádasdy Tamás sárvári) udvarai reformációs központokká alakultak át: támogatták iskolák. A Részek (Partium) és a 7 vármegye területén többségében reformátusok éltek. Dévai Bíró Mátyás (egykor ferences rendi szerzetes) a wittenbergi egyetemen tanult. a jobbágyok terheinek csökkenése (nem kellett fizetniük a tizedet). Debrecent „kálvinista Rómává” tette azzal. Ráadásul a reformációval átalakuló társadalmi hierarchiában a földesúri hatalmat a papság nem veszélyeztette. de megjelentek az unitáriusok elszórtan elhelyezkedő közösségei és a nagyobb görögkeleti vallású románok lakta régiók is. A Szászföldön evangélikusok. A magyarországi református egyház legnagyobb alakja Méliusz Juhász Péter volt. Ferdinánd is elfogadta ezt a hitvallást.

Kolozsvár. taláros nemesség. Debrecen. Apáczai Csere János is. században kb. Iskolákat alapítottak: pl. Óriási szerepe volt a reformáció terjedésében az anyanyelvi éneklés (zsoltárfordítások. ezért külföldi egyetemeken tanulhattak csak tovább. Először az ülésezés rendjét kellett eldönteni. (A XVI. Az alsóbb évfolyamos diákok központokban tanulhattak tovább. melyben mind a három rend azonos számú (300) követtel képviselteti magát. 58 . egyházi énekeskönyvek) meghonosításának is. Lajos 1789. Lajos felesége. az államadósság a kezelhetetlenség határán állt. A polgárság gazdasági befolyása egyre nőtt. Állandó nyomdák működtek: Sárváron. A polgárság körében egyre jelentősebbé vált a felvilágosult értelmiség befolyása. s ezek fejlesztését szorgalmazta pl. Mindenképp át kellett alakítani az adórendszert. a bürokráciában egyre jelentősebb szerepet kapott az ún. Mivel Magyarországon nem volt egyetem. Tolna. május 5-re összehívta a Rendi Gyűlést Versailles-ba. akiknek erre lehetősége volt. tétel: A francia alkotmányos monarchia válsága és bukása fra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a királyi hatalom jellegének változását a forradalom kirobbanásától az alkotmányos monarchia bukásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés A forradalom okai: Társadalmi okok: A nemesség úgy érezte. Egy-egy iskola kisebb országrészek oktatását felügyelte.) Félve az újbóli államcsődtől. de ábécéskönyveket és széphistóriákat is megjelentettek. emelkedő árak és az adóterhek növekedése. főként teológiai műveket. A parasztságot az 1780-as évek gazdasági válsága sújtotta: éhínség. 650-700 magyarországi diák járt. meg kellett szüntetni a kiváltságos rétegek adómentességét. Kolozsváron. Várad.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Károli Gáspár Bibliája az irodalmi nyelv kialakulásában döntő szerepet játszott. Nagyszebenben. Debrecenben. (A francia államcsődöt nem az udvar költekezése okozta. Gazdasági okok: A korszerűtlen adózási rendszer és az elhúzódó háborúk miatt a francia állam csőd közelébe jutott.) 34. (1526-1560 között a krakkói és wittenbergi egyetemre pl. de a helyzetet valóban súlyosbította. másrészt pazarló életvitele miatt. Marie Antoinette igen népszerűtlenné tette a királyi családot egyrészt osztrák származása. az alkotmányos átalakulás pedig számukra garanciát jelent erre. Gyulafehérvár. a politikában még nagyobb szerepet szeretne. hogy befolyása visszaszorult. 1000 könyvet adtak ki. Sárospatak. Személyes okok: XVI. XVI. hiszen 1614 óta a királyok nem hívták össze a rendi gyűlést.) Az új felekezetek nagy súlyt fektettek az oktatásra. Két lehetőség állt fenn: Az 1614-es forma.

sőt felerősödött. és az utcára vitte a küzdelmeket. kiáltványok árasztották el a városokat (a nép követeléseit tartalmazták. az egyháziak és a királyi hatalom visszaállításában érdekelt nemesek tanácsára hallgatva belement a szökésbe is (1791. Ezeknek a lépéseknek köszönhetően népszerűsége folyamatosan csökkent. az alapvető polgári szabadságjogokat (vallásszabadság. a parasztság pedig alacsonyabb adókat és a földesúri szolgáltatások csökkentését várta. melyeket a radikális értelmiség fogalmazott). A nemesség alkotmányos monarchiát. ezzel tovább növelte a feszültséget. de meghagyta a külön ülésezést és a rendenkénti szavazást. Mirabeau márki és La Fayette márki. hogy kimondta: nincsenek születési előjogok.) Miután XVI. A politikai feszültséget az is növelte. hogy addig nem oszlanak fel. A nemzetőrség azonban letartóztatta. Itt megfogadták. A király szökését követően felerősödött a köztársaságot kívánók tábora. ehhez a királyi hatalomnak is alkalmazkodnia kellett (volna). amelyben a harmadik rendnek ugyanannyi követe van. Az uralkodó végül az utóbbi mellett döntött. hogy az uralkodó a nemzetgyűlés mellett az alkotmányos monarchistákkal sem volt képes együttműködni. A politikai élet radikalizálódását félreértette a király. a papság. La Fayette a nemzetőrség parancsnoka lett. Az uralkodó a tömeg nyomására engedett. A dokumentum az alkotmányos átalakulás elveit határozta meg azzal. augusztus 26-án fogadta el az alkotmányozó nemzetgyűlés az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. de a nemzetőrség vezetője. porosz) vissza tudja majd állítani abszolút hatalmát. Lajos a Tuilleriákba tette át székhelyét. XVI. és Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek kiáltotta ki magát. és nem fogadta el az augusztus 4-ei és 26-ai rendelkezéseket. Lajos ismét csapatokat hívott Versailles-ba. Az emigránsok. Július 12-án megkezdődött a nemzetőrség szervezése. hogy külső segítséggel (osztrák. labdaházi eskü. Bízott abban. ami azonban a forradalom kirobbanását követően nem enyhült. ráadásul ellenséges gesztusokat tett (esküt nem tevő pap kezéből áldozott). 20. és új városi tanácsot alakítottak. A király azonban kétkamarás rendszert és királyi vétót követelt. La Fayette ágyúkkal löve- 59 . Rögzítette a közteherviselést. Október 5-én javarészt asszonyokból álló tömeg vonult Versailles-ba. Lajos katonákat állított Párizs köré. A tömeg azonban ki akarta erőszakolni a király és családja Párizsba költözését is. hiszen a hatalom forrása a nép.és sajtószabadság. és elfogadta az augusztusi határozatokat. 1789. ám a nemzetgyűlés csak az utóbbit adta meg. Június 20-án az uralkodó munkák ürügyén bezáratta az üléstermet. ezzel a régi rendszer társadalmi értelemben megszűnt.). kenyeret követelve. mint a másik kettőnek együttesen. Maga a király is Párizsba ment. így próbálván az indulatokat lecsendesíteni. a polgárság jogegyenlőséget akart. azaz érvényesülnie kell a népfelség elvének. (Vezetők: Sieyes abbé.Új szisztéma szerinti. Július 17-én aláírásgyűjtésbe kezdtek a Mars-mezőn a köztársaság kikiáltásáért. A választási küzdelemben a politika az utcára vonult: röpiratok. míg meg nem születik az új alkotmány – ez az ún. Kifejtés A harmadik rend együttes ülésezést követelt. amelyet október 6-án végre is hajtottak. Ez a lépése a tömegek radikalizálódását segítette elő (pl. a polgári társulás célja az ember jogainak megőrzése. és a városok lemondtak a kiváltságaikról. alábecsülte a politikai erők belső küzdelmeit is. A rendek panaszfüzetekben foglalták össze követeléseiket. a Bastille-t. Párizsban a régi hatalom összeomlott. Marat: A nép barátja című újság cikkei). a tulajdon sérthetetlensége). és megalázó módon visszavitték Párizsba („A monarchia halottas menete”). Egyetlen lehetőségnek az egyházi és emigráns vagyon kisajátítása mutatkozott. szólás. XVI. A vidék forradalmát („nagy félelem időszaka”) követően a nemzetgyűlésen a nemesség. július 14-én megostromolta a zsarnokság szimbólumát. június 17-én a Rendi Gyűlés Nemzetgyűléssé alakult. Az abszolutizmus bukásának fő oka a pénzügyi csőd volt. miközben a papság és a nemesség egy része a polgárság mellé állt. Amikor a tömeg fegyverkezésbe kezdett. a törvény előtti egyenlőséget. június. mire a Nemzetgyűlés a Labdaházba vonult. A papság és a vidéki parasztság egy jelentős része szembefordult a forradalommal.

Megalkotóit két cél vezette: egyrészt az. augusztusi pillnitzi osztrák-porosz nyilatkozatot követően fokozódott Franciaországban a külföldi beavatkozástól való félelem. melyben a tulajdonosok kezében van a hatalom. Ennek a lépésnek köszönhetően nemcsak a király. és nem felelt tetteiért az alattvalóknak. Az abszolutizmus lényege volt. hogy az országban ne lehessen visszaállítani az abszolutizmust. A hírek hallatán az emigráció központjában. századi szocializmus eszmerendszerének létrejöttét. 1793. A francia forradalom tehát megszüntette az abszolutizmust. de a királyt nem sikerült megfélemlíteni. és Capet Lajost a Konventben halálra ítélték. augusztus 10-én megostromolta a Tuilleriákat. Lezárás. A girondiak a királlyal együtt a háborút támogatták. ill. a végrehajtó hatalom egy kézben való egyesítésével teljhatalomra tett szert. és megdöntötte a monarchiát. hogy az „Isten kegyelméből” uralkodó király a három hatalmi ág: a törvényhozó. Átalakultak a politikai erőviszonyok: az alkotmányos monarchisták mellett a girondiak erősödtek meg. ez lett Franciaország első írott alkotmánya. A girondiak végül kénytelen voltak engedni. április 20-án girondi kormányt nevezett ki. Először június 20-án szállta meg a párizsi tömeg a Tuilleriákat. az abszolút monarchiát alkotmányos monarchia. 35. Lajos szemében nem volt más. hogy a girondiakkal szemben növeljék befolyásukat. Koblenzben kiáltványt adtak ki. és hadat üzent a Habsburg Birodalomnak. melyben lerombolással fenyegették meg Párizst. Az új állam az egyéni szabadságjogok és a politikai egyenlőség megvalósítása során a népfelség elvét juttatta érvényre. szeptember 20). leváltotta a girondi kormányt. (Lásd a forráshoz írtakat. az igazságszolgáltató. század főbb eszmeáramlatai XIX FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a XIX. folytatta politikáját. amit alapvetően barátságtalan gesztusként értelmezett. valamint megtagadta a védelmi rendelkezések teljesítését. Az 1791. másrészt pedig. míg az alkotmányos monarchisták és a jakobinusok ellenezték. XVI. így növelte a király bizalmatlanságát. Mivel a tömeg a király halálát kívánta. továbbra sem adta fel eredeti terveit (külföldi segítséggel visszaszerzi hatalmát). legfőbb irányzatait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Demográfiai változások: (lásd táblázat adatai) 60 . és átadta helyét a törvényhozó nemzetgyűlésnek.) Az alkotmány XVI. tétel: A XIX. a jakobinusok is melléjük álltak. Miután vereségek követték egymást. később köztársasági államforma váltotta fel (1792. összegzés Az uralkodó sorsa politikai kérdéssé vált. A nemzetgyűlés 1791 szeptemberére alkotta meg az alkotmányos monarchia működéséhez szükséges törvényeket. Lajos 1792. Az alkotmányos monarchia a hatalmi ágak megosztására épült. mint királyi jogainak korlátozása. Az alkotmányozó gyűlés 1791 októberében feloszlott. január 21-én guillotine-nal kivégezték. a király szembeszállt a nemzetgyűléssel.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli tett a tömegbe. Erre a párizsi községtanács vezette tömeg 1792. ha a királyt baj éri. hogy ésszerűen berendezkedett állam jöjjön létre. A királyt és családját a Temple börtönébe zárták. hanem az alkotmányos monarchisták is egyre inkább elszigetelődtek.

majd megalakulhattak az első szervezetek. Az utópiák a fennálló társadalmi rend kritikáját jelentik. de nem tudták betartatni. A mezőgazdasági gépek megjelenése miatt a városi és falusi lakosság aránya megváltozott: a falvakból a városba költöztek (urbanizáció). Owen a gyakorlatban is kipróbálta. Hittek abban. ezért általános volt köztük a pauperizálódás (elszegényedés). A charter 6 pontját lásd a forrásban. Az utópikus szocialisták (Morus Utópia című művéről kapták nevüket). valamint a faluban való élet által nyújtott támogatásokat. bár nem szüntette meg. dologtalan nemesség.A lakosság számának gyors növekedése egyrészt a több és jobb élelmiszernek. szociológia) írták le. de egyes elemeiben megvalósíthatók. a feudális járadékaiból élő. A XIX. kábítószer-fogyasztás). ezért nevezték őket „ pedagógiai optimistáknak” is. vízszennyezés stb. Eszerint tilos a női és gyermekmunka a bányákban. értelmiség. A kormányok erőteljesen felléptek ellenük: Angliában halálbüntetés. életkörülményeinek javítására különböző mozgalmak alakultak ki. A korabeli társadalmat új társadalomtudományok (közgazdaságtan. Ezek kezdetben szakmai jellegű. Fourier és Saint-Simon csak teoretikusan próbálta megoldani a problémákat. prostitúció. Alapvetően a polgári értékrend jellemző rájuk. azaz a papság. nyomortelepek jöttek létre. Megjelent a középosztály. hogy neveléssel lehet megváltoztatni a szemléletet. Kolping) és magánszemélyek által biztosított segélyezés nem oldja meg a problémákat. teljes egészében nem. korlátozták a gyermekek munkaidejét. A városba költözés során az emberek elvesztették hagyományos kultúrájukat. ill. Kifejtés A munkásság érdekeinek védelmére. A munkásság ellehetetlenült életkörülményei (alkoholizmus. 61 . A chartizmus elnevezése a charter (alkotmányjavaslat) szóból származik. Angliában Ned Ludd volt a feltételezett vezetőjük (luddizmus). a szakszervezetek (trade unionok).). ilyen dokumentumot terjesztettek a parlament elé. A parlamenti váltógazdálkodás miatt Angliában a parlamenti pártok közötti verseny biztosította a munkásság szervezkedésének törvényes hátterét (1824). Gyárvárosok. ide tartoztak az önállóan termelő kisparaszti elemek. (Lásd forráshoz írtakat. század közepére tompultak az ellentétek. elterjedt a női és gyermekmunka alkalmazása. A nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. a társadalmi robbanás lehetősége sok embert elméleti vizsgálódásra ösztönzött. a riválisnak tekintett gépeket próbálták elpusztítani. vallásukat. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. de Franciaországban és Poroszországban is katonai erővel verték le a mozgalmakat. önsegélyező szervezetek (bérkövetelés. Kiderült az is. új iparvidékek alakultak ki. ezzel létrejött a chartizmus. majd politikai szerepet is vállaltak. melynek okai a henyélők. s így reformokra ösztönöztek. A. A géprombolás az embertelen körülmények között élők természetes és ösztönös reakciója volt. Ausztráliába történő deportálás volt a büntetés. Szerinte a megoldás az iparosok és tudósok együttműködése volna (dolgozó osztály). hogy a bajok forrása a káosz. munkaviszonyok. másrészt a higiéniás viszonyok javulásának köszönhető. Kialakult a burzsoázia és a proletariátus (munkásosztály). A proletariátus nagy és koncentrált tömegként jelent meg. Eredmény a gyáripari törvények elfogadása. Saint-Simon elméletén erősen érződik a felvilágosodás hatása. középvállalkozók. hivatalnokok. A brit gazdaság dinamikus fejlődése is enyhítette a gondokat. ill. Ő úgy tartotta. A társadalom átrétegződése az ipari forradalom által érintett országokban: (lásd a forráshoz írtakat) Megváltozott a parasztság és a munkásság aránya. s főleg a szakszervezeti színtéren zajlottak a viták a munkaadó és a munkavállaló között. hogy az egyházak (pl.) Bár már 1802-ben és 1819-ben is születtek ilyen tárgyú törvények. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. munkaidő kérdése) voltak.

Owen angol gyáros volt (New Lanark). az angol polgári gazdaságtan (Smith) és az utópikus szocializmus volt. amelynek célja a szociális igazságtalanságok kiküszöbölése. Blanqui is egyenlősítő programot akart megvalósítani. amely kétségkívül nagy társadalmi problémákat szült (pl. kísérlete kudarcba fulladt. Az utópistáknál erőteljesebb fellépést sürgettek a szocialisták. ugyanakkor ők is tulajdonosok voltak. (Lásd a forráshoz írtakat. szociáldemokráciát). Internacionálé [Komintern] pedig 1919-ben jött létre. A szocializmusok közül a legnagyobb hatású a tudományos szocializmus/történelmi materializmus. Internacionálé (Nemzetközi Munkásszövetség) 1864-ben jött létre. létrehozni a demokratikus szocializmust (ill. pl. munkanélküliek). vagy ha mégis. állam nélküli rendre való törekvés) megvalósítását. Proudhon szerint a tulajdon lopás. az I. hogy bár gyűlölték a kapitalizmust. század közepén megjelenő keresztényszocialista gondolatokat XIII. állam által támogatott nemzeti műhelyek szervezését. akik a forradalomban látták a társadalom tömegeit érintő problémák megoldását. vagyis a marxizmus.) Eduard Bernstein revízió alá vette Marx nézeteit. A szocializmusok egyértelműen a magántulajdon. az ő érdekeik képviseletében lépett fel. s lehetővé tette. A szociális törekvéseket Krisztus szociális tanaival összhangban állónak tekintettek. A munkásság első nemzetközi szervezete. hogy váltsa a társadalmi tulajdon. hogy a munkásmozgalom valamennyi áramlatának képviselői elfogadhassák a közös elveket. így jött létre a revizionizmus. Internacionálé 1889-ben. A XIX. gyermekmunka. A marxizmus forrása a német filozófia (Kant. század második felében formálódott nagyobb hatású szocialista mozgalommá (pl. a versenyt a kooperáció és a polgári társadalmat a szocialista társadalom. A tulajdonnal nem rendelkezők vagy be sem kerültek a társadalom rendszerébe (pl. Bakunyin) az anarchizmus. Leo pápa Rerum Novarum című (1891) enciklikája összegezte. amihez szükségesnek tartja a magántulajdon eltörlését és az uralomnélküliség (hatalom. azaz a polgári társadalom ellenében jöttek létre.) A XIX. a szociális támogatás különböző módozatait alkalmazta (óvoda. megkérdőjelezte az állam szerepét. helyette jogszerű és törvényes eszközökkel. a kiszolgáltatott embereknek választójogot kell adni. amely elveti a forradalmat. a szegényeket vette védelmébe. Hegel). falansztereket akart létrehozni (lásd Madách: Az ember tragédiája). egyes társadalmi csoportok közötti különbségek hihetetlen mértékű növekedése stb. Louis Blanc szerint nemzeti műhelyeket kell létrehozni a munkások szociális kérdéseinek megoldására. Lezárás. iskola. elutasította a piacot. A marxisták szerint a történelem osztályharcok története. betegségi. az individualizmust a kollektivizmus. 1848-ban meg is kísérlik a munkások által üzemeltetett. Nézeteik belső ellentmondását többek között az jelentette.) 62 . a magántulajdont szerintük fel kell. (A II. akkor kénytelenek voltak munkaerejüket rendkívül alacsony áron eladni. Az egyház a munkásokat. Az I. Internacionáléban a marxizmus domináns szerephez jutott.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Fourier a jól szervezett társadalomban és az élvezettel végzett munkában látta a megoldást. Képviselője Karl Marx és Friedrich Engels. öregségi biztosítás.). összegzés A szocializmus a születésekor tehát egyfajta válasz volt a nyugat-európai iparosodási folyamatra. klubok. parlamentáris úton akar érvényt szerezni céljainak. (Lásd a forráshoz írtakat. leállás esetén minimális bér stb.). Sok eszméjében az anarchisták előfutárának tekinthető. de kudarcot vallott. ezért többen a kommunizmus előfutárának tekintették. tömeges elszegényesedés. a III.

A városba költözés során az emberek elvesztették a hagyományos kultúrájukat. ami növekvő keresletet. A kialakult munkaerő-felesleg először olcsóbb munkaerőhöz. elterjedt a női és gyermekmunka alkalmazása. vetésforgót alkalmaztak. másrészt az egészségügyi viszonyok javulásának és az orvostudomány új felismeréseinek köszönhető. ide tartoztak az önállóan termelő gazdálkodók. Megjelent a középosztály. Ahogy fokozódott a termelékenység. Az 1770-es években intenzíven fejlődött a mezőgazdaság. Az ipari forradalom alapvető feltétele tehát a mezőgazdasági termelés átalakulása. a földeket trágyázták. Kialakult a burzsoázia és a proletariátus (munkásosztály). ezért általános volt köztük a pauperizálódás (elszegényedés).)! FELELETVÁZLAT Bevezetés Ipari forradalomnak azt a folyamatot nevezzük. városiasodás. értelmiség. valamint a faluban való élet által nyújtott támogatásokat. a raktározás és értékesítés. A társadalom átrétegződése (Lásd még az ábrához írtakat!) Megváltozott a parasztság és a munkásság aránya. Kifejtés Demográfiai változások (lásd még a táblázathoz írtakat) A lakosság számának gyors növekedése egyrészt a több és jobb élelmiszernek. gépekkel végzett tömegtermelés. A gőzgépek megjelenésével gazdaságossá vált a nagyobb üzemek. a gyártáselőkészítés. A mezőgazdasági gépek megjelenése miatt a városi és falusi lakosság aránya megváltozott: a falvakból a városba költöztek (urbanizáció). így ezekre a munkafolyamatokra is hozzáértő munkaerőt kellett kiképezni. és az visszahatott a termelésre. másrészt viszont fontos szemponttá vált a termelés folyamatosságának biztosítása.36. 63 . Alapvetően a polgári értékrend jellemző rájuk. környezetszennyezés stb. nagyobb felvevőpiacot biztosított. A mezőgazdaság fejlődése miatt növekedésnek indult a népesség. egyre több munkaerő szabadult fel a fejlődésnek indult ipar számára. hivatalnokok. majd munkanélküliséghez vezetett. A gépek kiszolgálása érdekében tehát fontossá vált a tervezés. hanem az új egzisztencia megteremtésének reményével elinduló kivándorlók. középvállalkozók. bérmunkások) eltartására volt képes. vallásukat. azaz a gyárak létrehozása. hiszen a gépek leállítása és újraindítása költséges és időigényes folyamat volt. A tömegtermelés miatt egyrészt a gyárak egyre több embert foglalkoztattak. tétel: Az ipari forradalom teremtette ellentmondások Az ip FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be az ipari forradalom társadalmi és környezeti hatásait (demográfia. anyagbeszerzés. életkörülmények. A proletariátus nagy és koncentrált tömegként jelent meg. kézimunkára épülő termelő tevékenységet felváltja a gyárakban. aminek következtében azonos. aminek következtében kevesebb munkás egyre több városi lakos (pl. amikor az emberi erőre. A lakosság számának a növekedésének azonban nemcsak a nagyvárosokba költözés a következménye. vagy csökkenő terület mellett egyre több terméket tudtak előállítani. Ennek a folyamatnak a feltételei Európában Angliában jelentkeztek leghamarabb. a gyarmati országokban való letelepedők számának az emelkedése is. amelyek egy területen koncentrálták a gépeket.

tétel: Az ipari forradalom legjelentősebb területei és néhány találmánya Az ip FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a gépesítés jelentőségét az ipari forradalom első szakasza idején! 64 . azaz az egyes társadalmi rétegek lakóhelyük szerint elkülönültek (munkásnegyed. A környezetszennyezés a korábbinál is nagyobb mértéket öltött. A természeti kincsek kitermelése (felszíni bányászat) átformálta a környezetet. nyomortelepek jöttek létre. a meggazdagodás utáni hajsza. akár mérgezést is jelenthettek. a sebesség.) A városi lét alapvetően alakította át az emberek értékrendjét. fémipar) a korábbiaknál is nagyobb veszélyt. De Anglia a világkereskedelem és a bankélet. ami megfogja a talajt. Lezárás. mert nem volt. az elit kifinomult kultúrája visszaszorult. majd a táplálékláncon keresztül kihatott más fajokra is. és a gyárakat a bányák közelébe építették. A szennyvíz belekerült a folyókba. tavakba és ez tönkretette az ott élő növény. city stb. fogyasztói szokásait. ám eközben elveszítette az egyéniségét. század második felében átalakultak. ott lett legerősebb a talajerózió. a tőzsde központja is a XIX. a fehérgalléros munkásoknak a megjelenése. ill. összegzés Az ipari forradalom kibontakozása és továbbfejlődése miatt a városok a XIX. a légkör és a vizek szennyezése miatt felborult az addigi biológiai egyensúly. kertváros. mert növekedtek a települések. A pénz. Új iparnegyedek alakultak ki. valós szükségletei rabjává lett. ahol óriási iparvidékek alakultak ki. század első harmadában nem voltak törvények. vízszennyezés stb. a XIX.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Ehhez a jelenséghez kapcsolódik a munkásság kettéválása: a kétkezi munkát végző kékgalléros és a szervező. (Lásd a forrásokhoz írtakat!) A munkásság kiszolgáltatott helyzetben volt. és a csapadék is könnyen le tudta mosni a termőréteget. A légkör szennyezése is tovább folyt. században (lásd a forráshoz írtakat). tervező munkát végző munkás elitnek. Az ipari forradalomnak köszönhetően Anglia lett a „világ műhelye”. Az ipari forradalom második szakaszában zajló változások jelentős részben a XIX.). Ahol az erdőket kiirtották. A talaj. Drasztikusan csökkent a zöld terület. a nagyvárosokban viszont magányosnak érezte magát az ember. A nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. A városszerkezet átalakulásával kiépültek a lakónegyedek. gyorsan fejlődött a vasúthálózat. az információ hajszolása csapdahelyzetet is teremtett: az ember vélt. egyediségét és beleolvadt az átlagosba. Manchester). A művelődés széles körben terjedt (az analfabetizmus minimálisra csökken az ipari társadalmakban). a munka feltételei a munkaadótól függtek. Az ipar számára rengeteg faanyagot kellett biztosítani. a rovarirtó szerek. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. amelyek a munkások jogait védték volna. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. a különböző ipari eljárások (vegyipar. század első felében elindult folyamatok folytatásai. hiszen a vegyipar kialakulásával és elterjedésével a műtrágyák. ipari nagyvárosok létesültek (Liverpool. 37. A nagy ipari és bányavárosok mellett kezdődött meg a természet károsítása is. mivel azonban ez egyet jelent a tömegkultúra megerősödésével. A fejlődés szétbomlasztotta a régi közösségeket. ezért pusztultak az erdők. az ipari hulladékok a korábbiaknál is jobban károsították a természeti környezetet.és állatvilágot.

Másrészt viszont nagy volt a nyersanyagszükséglet (gyapjú). de a kitermelt szén jó részét ezek el is emésztették. A gazdasági fejlődés egyik alapvető feltétele a gyors. India) behozott gyapotból készült pamut. Ez az ipari forradalom kezdete. században: a manufaktúraipart felváltotta a gépeket alkalmazó gyár. az iparág a paraszti kiegészítő háziiparból a tőke révén bérmunkásokat foglalkoztató gyáriparrá fejlődött. tengeri szállítási lehetőséget biztosító hosszú tengerpart. pl. olcsó nyersanyaggal hatalmas hasznot lehetett produkálni. Innentől a két ágazat egymást húzva fejlődött. vetésforgó. A gépesítés következtében az angol vasfelhasználás a XIX. 65 . század közepéig megháromszorozódott (gőzgép és a vasút). aratógép). „fonaléhség”-et vont maga után. megerősödése. századtól nőtt a termelékenység. Ezt felismerve fejlesztette ki Hargreaves fonógépét („fonó Jenny”). James Watt termelékenyebb gőzgépet épített. textilipar gépesítése. folyamszabályozás. hogy a felszín közeli bányák kimerültek. orosz) szorultak. fúrók. vasút. Elengedhetetlen volt a sok energiaforrás és a gyarmatok jelentette biztos piac. de erre az állati vagy vízenergia által hajtott gépek nem voltak képesek. amelyek a munkát gyorsították (a minőséget azonban kezdetben nem javították). ahol a XVI. ami az új üzemformák és szervezési eljárások elterjedését. talajjavítás. a jó kikötők. az olcsó. A találmányok átalakították az energiafelhasználást is. A Thomas Savery által tervezett első gőzgépek alkalmasak voltak a szivattyúk hajtására. ami fellendítette a juhtenyésztést. Mindez hatékonyabb működést tett lehetővé. az acélgyártás. hiszen a gyarmatokkal folytatott kereskedelem legfőbb iparcikke a textília. a szénből gőzenergia előállítása jellemzi. a vegyipar. A széntermelés viszont ötszörösére emelkedett. majd ezt felváltotta a gőzgép. A változások következtében az angol gyapjúfonal előállításának ára a felére. Az 1780-as években ugrásszerű átalakulás következett be. esztergák meghajtása). elterjedt a trágyázás. ám ez ún. A textilipari találmányok egyszerű mechanikus szerkezetek voltak. olcsó és nagy tömegű áru szállítására alkalmas közlekedési hálózat kialakítása volt (csatornázás. istállózó állattartás. majd a gyapjú mellett egyre inkább tért hódított a gyarmati ültetvényekről (Észak-Amerika. óriási piacon. a mélyben lévőkből pedig folyamatosan szivattyúzni kellett a vizet. vízi és szélenergiával működtették (lehetővé tették a vízi energia által keltett forgómozgás felhasználását). Az iparral együtt fejlődött az infrastruktúra is. így a növekvő piacon viszonylag kis tőkebefektetéssel. század közepéig nem mentek végbe. A textiliparban egészen kevés hitellel hatalmas jövedelemre lehetett szert tenni. Mindez hosszú és tartós fejlődéshez vezetett. Az ipari fejlődés először a textiliparban jelentkezett. A beruházások megkövetelték a közös földek tagosítását. s emiatt jelentős vasbehozatalra (svéd. az 1860 és 1918 közötti második szakaszt pedig a nehézipar. új eszközök (jobb ekék. csatornázás. Mindez a gazdasági fejlődés Angliából indult a XVIII. Alapvető technikaitechnológiai változások azonban a XVIII. Kifejtés A fejlődés alapja tehát a fejlett angol mezőgazdaság. A gőzgép elterjedését segítette az. így szélesebb körben fel lehetett használni (fonó-és szövőgépek. Új lendületet adott a bekerítéseknek.FELELETVÁZLAT Bevezetés Az árforradalom következtében kibontakozott a tőkés ipar és mezőgazdaság. melynek az első/klasszikus szakasza az 1780-1860-as évekre tehető. gőzhajózás). fajnemesítés. hogy az angol mezőgazdaságban felhalmozódott tőke lehetővé tette az iparvállalkozások megkezdését. emiatt a vidéki népesség a városokba áramlott. amely már tengely hajtására is alkalmas volt. segítette az átalakulást az előnyös földrajzi fekvés. a munkások számának növelését vonta maga után. textilipar. kohászat. majd még tovább csökkent. Az első gépeket emberi és állati erővel. Ezt az első szakaszt a gőzgépek. John Kay-féle repülő vetélővel gyorsabban és egyszerűbben lehetett szőni. az elektromosság megjelenése. A gépesítés miatt egyrészt egyre kevesebb parasztra volt szükség. a mezőgazdaság egyre belterjesebbé vált.

pl. tétel: A balkáni konfliktusok okai ba FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a XIX. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. Az iparosodás következtében bekövetkező urbanizáció alapvetően átalakította a társadalom szerkezetét. Lezárás. Az egymástól látótávolságra kiépített állomások kezdetben fényjelekkel kommunikáltak. 66 . az infrastruktúra. vízszennyezés stb. A megváltozott városi életmódhoz hozzátartozott a gázvilágítás. biztosították az alkatrészek könnyebb cseréjét. Az ipari forradalom még ma is tart. A fejlődés kikényszerítette a szabványosítást. így biztosítva saját befolyását a térségben. Megjelentek a szerszámgépek.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A gyors ütemű vasútépítés tehát nagyon megnövelte a szén és vas iránti igényt. a XIX. Maudslay esztergája. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. a távíró gyorsan terjedt. században a keleti kérdés lényege nem változott. az elektromosságról nyert egyre alaposabb ismeretek azonban lehetővé tették. a munka feltételei a munkaadótól függtek. kiépült az USA és Anglia közötti összeköttetés is. összegzés Az ipari forradalom következtében kialakuló nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. (Lásd a forrásokhoz írtakat!) A munkásság kiszolgáltatott helyzetben volt. századi gazdasági fellendülés általános modernizációs folyamatot indított el. A XVIII. Kibontakozott az ipar. lehetővé vált az anyagi javak és szolgáltatások gyors megsokszorozása. A másik problémát az jelentette. sínek nagyipari előállítása. az egységes csavarok pl. századi balkáni konfliktusok okait és hatásukat a nagyhatalmi politikára! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XIX.) Az ipari forradalom következtében tehát megindult az európai gazdaság önfenntartó növekedése. Kezdett kiépülni a csatorna. az azonos fesztávok pedig a vonatközlekedés gyorsaságát és hatékonyságát stb. hogy a fényjeleket elektromos jelzésekkel helyettesítsék.és Heine-idézethez írtakat.és vízhálózat. 38. (Lásd a Goethe. bár ezekre a folyamatokra csak korlátozottan tudtak befolyást gyakorolni. Nagy-Britannia viszont meg kívánta őrizni a török államot. a városok forradalma. a gépgyártás viszont a szerszámipart is forradalmasította. A gazdaság élénkülése lehetővé tette és meg is kívánta az optikai távírórendszer kiépítését. megváltozott a társadalomszerkezet. A Török Birodalom hanyatlása hatalmi vákuumot hozott létre. Mindez jelentős hatással volt a tudományok és művészetek fejlődésére is.). század első harmadában nem voltak törvények. megsokszorozódott a népesség. a mezőgazdaság. Ezt a nagyhatalmak valamelyest támogatták. értékrendjét és fogyasztói szokásait. a mozdonyok. amit két ország kívánt betölteni: az Osztrák–Magyar Monarchia (OMM) és Oroszország. Új iparvidékek alakultak ki. nyomortelepek jöttek létre. mellyel a vasat is meg lehetett művelni. amelyek a munkások jogait védték volna. Morse találmánya. Egységes nemzeti piac jött létre. hogy önálló balkáni nemzetállamokat kívántak létrehozni az itt élő népek. a járda és a kövezett út.

század második felében: létrejött az egységes Németország. OMM-nek) egy táborba kerülését. 1873-ban létrejött Németország. A kívülről. részben némileg átalakult a XIX.) Kifejtés Az Oszmán Birodalom meggyengülésével keletkező hatalmi űrbe az Orosz Birodalom akart a legerőteljesebben behatolni. Oroszország a krími háború (1853-1856) után diplomáciailag elszigetelődött. Először Boszniában tört ki felkelés a magas adók miatt (1875). Szerbia először 1817-ben választott saját fejedelmet (Obrenović-dinasztia). század folyamán. bojároknak nevezték őket). három császár szövetsége. Az 1870-es években a Balkánon kiéleződött a helyzet. Mivel azonban visszautasította Bosznia és Bulgária autonómiáját. részben a nacionalizmus térhódításának és a független államok létrejöttének köszönhető. ezért Konstantinápolyban nemzetközi konferenciát hívott össze. hiszen ez az állam is fenyegetve érezte magát az oroszoktól. a törökök 1820-tól elismerték autonóm fejedelemségként. A konfliktusok és a politikai fordulatok ellenére a Balkán társadalmi-etnikai összetétele nem változott. ezzel Szerbia teljesen önálló lett. mert: a gyarmati és kereskedelmi pozícióit féltette. A török csapatokat 1862-ben kivonták a helyőrségekből. ezzel ürügyet szolgáltatott az orosz beavatkozásra. a Balkánon élő. ezért először a francia. ill. Nagy-Britannia elsősorban Ausztriára (ill. függetlenül attól. Bismarck ezzel a lépéssel megakadályozta a német egység ellenfeleinek (Franciaországnak. jelentős számú törökkel. Szerbia hadba lépett a török ellen. erejük megnőtt. elsősorban Oroszország által egyre inkább támogatott keresztény lakosság gyakran összetűzésbe került a török hatóságokkal. A balkáni népek szerepe jelentősen megváltozott a XIX. ill. hogy milyen számban lakott az egyes területeken. A balkáni államok befolyása a század folyamán nő. és elszigetelte a franciákat. Oroszországnak és a Habsburg Birodalomnak. A szövetség gyenge pontja azonban a Balkán. (Bár a németek és az oroszok közt nem volt se európai. majd Bulgária lázadt fel (1876). a francia kapcsolatokat sem számolta fel. 67 . 1859-ben került sor Havasalföld és Moldva függetlenedésére. Az újonnan létrejövő államok a gazdasági és társadalmi problémák miatt válságba kerültek. azaz az expanzív külpolitikával kívánták feledtetni a belső gondokat. ahol a birtokosok is románok. az európai egyensúlyt fenn kívánta tartani. Habsburg Birodalom). valamint a nagyhatalmi befolyás is hátráltatta a gyorsabb modernizációt. de teljes vereséget szenvedett a kölcsönös kegyetlenséggel folyó háborúban. A korábban török uralom alatt élők szinte csak parasztok voltak. ha a tengerszorosok orosz ellenőrzés alá kerülnének. majd a porosz együttműködés felé nyitott. ugyanakkor a Monarchia megszállhatja (okkupálhatja) Bosznia-Hercegovinát. S bár támogatta a német egység létrejöttét. de folyamatos gazdasági fejlődésnek. míg a földesurak csak törökök lehettek (ez utóbbi alól kivétel Románia. 1877-ben titkos szerződést kötöttek az OMM-val (budapesti egyezmény): a Monarchia semleges marad. Az oroszok a hadüzenet előtt. 1862-ben jött létre a Cuza fejedelem vezette egységes Románia. Az etnikumok keverten helyezkedtek el. Franciaország. A török szultán (II. de Németország inkább az OMM-t támogatta ebben a kérdésben. hiszen számára igen kedvezőtlen fordulat lenne. Abdulhamid) megpróbálta megakadályozni a válság kiszélesedését. emiatt minden nép igényt tartott a félsziget jelentős részére. legfőképp Nagy-Britannia azonban ezt megakadályozta. ahol az osztrákok nem érezték biztonságban magukat az orosz terjeszkedés miatt. ha Oroszország csak Besszarábia déli részét kapja meg. a Habsburg Birodalomból pedig dualista berendezkedésű Osztrák–Magyar Monarchia lett.A térséget korábban is a meghatározó nagyhatalmak uralták (Nagy-Britannia. Az 1821 és 1829 között zajló háború eredményeképp a törököktől függetlenné vált Görögország. ami egyrészt a lassú. se gyarmati ellentét. Oroszország és az OMM között az ún. A tengeri hatalmak. s ez az oka részben a három császár szövetsége (1873) felbomlásának. de ezek köre részben bővült. A balkáni államok elsősorban egymás rovására próbáltak terjeszkedni. az OMM-re) támaszkodott. Oroszország.

hogy az oroszok elfoglalják és esetleg lerombolják a török fővárost. s ezt az 1814-15-ös bécsi kongresszus sem állította vissza. az orosz túlerő miatt mégis rövidesen összeroppantak. amely 35 állam és 4 szabad város laza szövetsége volt.: a brit flotta befutott a Boszporuszba) Oroszország elfogadta. így az orosz seregek Isztambulhoz közeledtek. ezért nagyhatalmi nyomásra (pl. A berlini kongresszuson (1878) a következő döntések születtek: Németország. horvátok. A balkáni államok határait nagyhatalmi stratégiai szempontok szerint.) A törökök jelentős balkáni területek urai maradtak. A szultán San Stefanónál békét kötött az oroszokkal. több mint 300 kisebb-nagyobb fejedelemség laza szövetségéből állt. Nyilvánvalóvá vált. Oroszország. A Monarchiát nem újabb délszláv tartományok megszerzése vezette Bosznia elfoglalásakor. de nem szűnt meg. a Sipka-szorosban). bosnyákok lakták. összegzés A berlini kongresszus után Oroszország eltávolodott Németországtól és az OMM-tól.) Lezárás. orvosolhatatlannak látszó etnikai problémákat. (Majd csak 1886-ban.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A török seregek nem várt ellenállást fejtettek ki (pl. A tagállamokat 68 . A San Stefanó-i békében a szultán lemondott minden európai területről (a főváros kivételével). Románia és Montenegró függetlenségét. 1815-ben létrejött Ausztria és Poroszország vezetésével a Német Szövetség (Bund). Mivel az orosz győzelem a nagyhatalmi egyensúly felborulásával fenyegetett. hogy a balkáni „lőporos hordó” „kanócát” a nagyhatalmak tartják kezükben (1912-13). s nem etnikai elvek alapján határozták meg. egy Szerbiával vívott háború után egyesülhetett Kelet-Ruméliával. hogy a rendezésről nemzetközi kongresszus döntsön. (Boszniát szerbek. de nem jött létre Nagy-Bulgária. így próbálván megakadályozni. mert ez a Monarchia területét veszélyeztető szerb irredentizmust erősítette volna. 39. de orosz kézre került Besszarábia. hogy a megszerzett területeken létrejöjjön egy orosz befolyás alatt álló ország. amelyek sorsa a szomszédos államoktól függött. Anglia és az OMM képviselői elismerték diplomáciai szinten Szerbia. hanem megakadályozták. Az OMM és Oroszország viszonya viszont elhidegült. ami előrevetítette a rövid időn belül kialakuló. Ez a lépés azonban súlyosan sértette a többi nagyhatalom (elsősorban Nagy-Britannia és az OMM) érdekeit. s nemzetközi konfliktus csak a nagyhatalmak szembenállásakor törhetett ki a folyamatos balkáni etnikai villongásokból. A széttagoltság tehát csökkent. Napóleon 1806-ban megszüntette a Császárságot. NagyBulgária. valamint beleegyezett abba. hogy Bosznia szerb kézbe kerüljön. tétel: Németország nagyhatalommá válása Ném FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be Németország nagyhatalommá válásának folyamatát! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1648-as vesztfáliai béke után a Német-római Császárság széttagolódott. a Monarchia pedig okkupálta Bosznia-Hercegovinát.

és a magyar kérdés a későbbiekben is korlátozta külpolitikáját. Holstein osztrák igazgatás alá kerül. A nagy német egységet Ausztria hozta volna létre. amikor I. 69 . A kis német egységet a poroszok akarták megvalósítani a Habsburg tartományok mellőzésével. amely 1866-ban megépíti az Európa és Amerika közötti első távközlési kábelt). amelyben Poroszország és Ausztria szövetséget kötöttek Dánia ellen. a Siemens-gyár. míg a porosz királyi család. a nagy és a kis német egység.) A gazdasági fejlődést elősegítő tényezők: Világszínvonalú iparvállalatok. ám sokkal kevésbé. és a német területek számára csak laza föderációt jelentett volna. 1834-ben porosz vezetéssel létrejött a Német Vámszövetség. s ennek érdekében a parlament megkerülésével bevezette a hadseregreformot (modern fegyverek. és ez később Poroszország számára előnyt jelentett. Az 1840-es években megerősödtek a liberális mozgalmak. amely folytatódott az 1850-es években. A XVIII. így állandó és biztos piacot jelentett a termékeknek. a polgárság egyre ellenzékibbé vált. a Hohenzollern igen. protestáns nemzetállamként. 1848 tavaszán sorra törtek ki a forradalmak a német területeken. Ausztria azonban kimaradt a szövetségből. Egyrészt az angolok az európai egyensúly érdekében fontosnak tartottak egy erős német államot. A „vaskancellár” célja a porosz vezetésű kis német egység létrehozása. elszigetelődött gazdaságilag. A szövetség élén az osztrák császár állt. és csökkent a nagy német (Ausztriával együttes) egység támogatottsága. de ezt akadályozta egyrészt. 1848 előtt inkább Ausztria. 1848 forradalmai ugyan elbuktak a német területeken. hogy Ausztria önmagában nem az. Ausztria megpróbálta ugyan ismét megszilárdítani egykori helyzetét. (Lásd táblázatokhoz írtakat. hogy 1848-ban a forradalmak hatására majdnem szétesett. Másrészt pedig Ausztria és Oroszország szövetsége felbomlott a krími háború során. A német egység megteremtésére két út kínálkozott. Ausztria itáliai veresége után (1859) növekedett a kis német (Ausztria nélküli) egység híveinek száma. A Ruhr-vidék és Szilézia kőszéntelepei biztosították a modern nehézipar nyersanyagszükségletét. Kifejtés Az 1830-as évek közepétől Poroszországban és az észak-német területeken megkezdődött az ipari forradalom. de 1848-ban és 1859-ben bebizonyosodott. a meghatározó. 1864-ben tört ki a Schleswig-Holstein körüli háború. Másrészt fejlődött ugyan a gazdasága. A Habsburgok helyzetét nehezítette az is.vámhatárok választották el egymástól. de a további fejlődés megkövetelte a politikai egység létrehozását. de a helyi kormányok sorra kiiktatták a fejlődést akadályozó feudális korlátozásokat. Vilmos porosz király Otto von Bismarckot nevezi ki kancellárrá 1862 szeptemberében. Poroszország katonai ereje a többszörösére nőtt. melynek több német állam is tagja. A gazdasági növekedés hatására bővült és egységesült a német területek piaca. mint a német területeké. ami háborúhoz vezetett Poroszország és Ausztria közt. központi kormányzat. részvénytársaságok jöttek létre (pl. de a két tartomány így folyamatos konfliktusforrást jelent. s 1848 májusában összeült a német nemzetgyűlés Majna-Frankfurtban. század óta két hatalom vetélkedett a Németország feletti uralom megszerzéséért: Ausztria és Poroszország. amelynek legfontosabb feladata az egységes Németország megteremtése volt. hogy soknemzetiségű birodalmuk élén nem képesek nemzeti dinasztiaként fellépni. A Vámszövetség (Zollverein). 1848 után azonban egyre inkább Poroszország lett az erősebb. Bismarck viszont az 1863-as lengyel felkelés során tanúsított oroszbarát politikájával a cár támogatására tett szert. nem volt közös pénzrendszer. általános hadkötelezettség). A Német Szövetség minden tagállamában nőtt a forradalmi elégedetlenség. ami egységes piacot biztosított a német ipar számára. Porosz részről akkor következik be fordulat. A Bismarck vezette Poroszország jóval kedvezőbb helyzetben vágott neki a háborúnak. Schleswig végül porosz. amely magában foglalta volna a Habsburgok nem német országait is.

és a német államok nagy része is Bismarck politikája ellen fordult. A Német Császárság szövetségi állam volt. Európában vezető ipari nagyhatalma lett az ipari forradalom második szakaszában. 1866-ban megkötötték a porosz-olasz szövetséget. a porosz-francia háború során alapvető fontossággal bír majd. 2 nap múlva pedig az új francia kormány elfogadta a német fegyverszüneti ajánlatot. ezért kiprovokálta a porosz-francia háborút. hanem az uralkodónak felelős. ami később. ahol a parlamentbe általános szavazati jog alapján kerülnek be a képviselők. sem a Monarchia nem tűrhette. majd Königgrätznél egy nap alatt megsemmisítették az osztrák főerőket. Bismarck célja most már nem csak az egység. A háborút a prágai béke zárta le (1866). Németország a világ második (az USA után). A szövetség elsősorban a Monarchia számára volt kedvező. hiszen orosz támadás esetén német támogatást biztosított. Napóleont is megpróbálta szövetségesnek megnyerni. (Elzász-Lotaringia nagy vasérctelepei és az óriási hadisarc felgyorsította a folyamatot. ezért 1873-ban létrejött a német-orosz-osztrák császár szövetsége. A berlini kongresszuson megvalósuló német-osztrák-magyar együttműködést Bismarck és Andrássy Gyula szorosabbra vonta. III. ezért 1879-ben megkötötték a kettős szövetséget.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Bismarck III. jogrend akadályozta az egységes kormányzást. január 18-án a versailles-i kastély tükörtermében kikiáltották a Német Császárságot. 70 . mert a délnémet államokat csak így tudja megszerezni. hogy csak az északnémet területek egységéről van szó. így konfliktusokhoz vezetett. mert a Monarchia és Oroszország között a balkáni kérdésekben komoly érdekellentét alakult ki. Franciaország elszigetelése volt. 1870. A tartományi önállóság problémája azonban továbbra is fennállt. Bismarck azonban teljes Németországot akart. Németország az 1890-es évektől új külpolitikába kezdett.) A német gazdasági és politikai érdekek megvalósulását szolgálta volna a világ újrafelosztása és/vagy a németek totális európai hegemóniája. Bismarck külpolitikai törekvéseit a szövetségkötés szándéka határozta meg. Ezért a poroszoknak először le kellett győzniük a Habsburgok német szövetségeseit. a császár pedig a mindenkori porosz király lett. sőt a császár parlamenti kontroll nélkül is dönthetett – s így a hadseregre építve erős. ezért a nagyhatalmak Oroszországot tárgyalóasztalhoz ültették (berlini kongresszus. Lezárás. A kormány azonban nem a törvényhozásnak. szeptember 2-án Sedannál a porosz seregek megverték a franciákat. A szövetség azonban ingatag lábakon állt. összegzés Az 1888-ban trónra lépő II. központosításra is lehetőséget adó hatalmat építhetett ki. hanem Elzász-Lotaringia elszakítása és egy csillagászati összegű hadisarc megszerzése (ötmilliárd frank). és cserében Rajna menti területeket ígért Franciaországnak. az eltérő szokások. 1871 után Bismarck. az olasz szövetségesek azonban gyors vereséget szenvedtek. A kancellár ezenkívül kihasználta az 1849-es magyar emigrációt és az olasz egységtörekvéseket Ausztria ellen. s ezzel megkezdődött az agresszív német külpolitika időszaka. ám ezek a törekvések kivívták Anglia ellenkezését. amelynek értelmében Velence csatlakozhatott Olaszországhoz. A szövetségekre épülő ún. Tartott attól. „Európa politikát” a gyarmati terjeszkedés váltotta fel. Poroszország pedig létrehozta az Északnémet Szövetséget. 1878). Azt ígérte. Az enyhe feltételek nem késztették visszavágásra Ausztriát. Az orosz előretörést sem Anglia. Vilmos császár menesztette Bismarckot. a „vaskancellár” célja a status quo megerősítése. hogy Németország ellen a francia diplomácia megszervez egy francia-orosz-osztrák szövetséget. 1871. Napóleon is fogságba esett.

ahol indigót. s ennek fejében 4-7 évre átmenetileg rabszolgaként éltek és dolgoztak. A középső gyarmatokon elsősorban a farmergazdálkodás és az ehhez kapcsolódó kézműipar erősödött meg. így megpróbálta akadályozni a fejlődésüket. rum). ezért elégedetlenség esetén nyugatabbra vándoroltak. egymástól függetlenül. így jöttek létre a hugenotta telepek a part mentén. Mayflower. Ezeket az árukat elsősorban Európába szállították. Tovább növelte az angol terheket a térség védelmének és igazgatásának megszervezése. az első telepek azonban csak a XVII. majd minden férfi szavazhatott). század végén gyarmatokká egyesültek. Mivel farmokat alapítottak a szabaddá váló területeken. de az újabb telepesek érkezésével a területekért harc tört ki. de mindet külön-külön. amiért hajlandók voltak engedményeket tenni a politikai jogok. kereskedelem (pl. A király a gyarmati tanács segítségével kormányozta a gyarmatokat. a szabad földfoglalás és a vallásszabadság terén. Ennek a térségnek a központja Boston. A franciák a Kínába vezető észak-nyugati átjárót keresték. szerszámok). gyapotot termesztettek. Ennek a térségnek a központja New York. században kezdődött avval. Ebben az együttműködésben a hétéves háború hoz változást. A puritán csoportok érkezése jelentős változást hozott (pl. században. húzóágazat lett a hajóépítés. Kifejtés A települések a XVII. században jöttek létre Virginiában (1607). Így az angol gyarmati kormányzat célja a lakosság megtartása lett. Önálló törvényhozó testületeket alakítottak (az adózók.40. így ezek a területek szorosabban kötődtek az angol gazdasághoz is. tétel: Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása Az U FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be az észak-amerikai gyarmatok függetlenné válásának folyamatát! FELELETVÁZLAT Bevezetés Észak-Amerika gyarmatosítása a XVI. A déli gyarmatokon rabszolgatartó ültetvények voltak. majd a Sziklás-hegységet. hogy a spanyolok dél felől érkezve elfoglalták Floridát. 1620). Az északi árukkal szembeni angol védővámok be- 71 . A puritánok magukkal hozták az önigazgatás gyakorlatát. Anglia azonban nagyon eladósodott a nagy költségek miatt. s az angol közigazgatás hiányában maguk alakították kormányzati rendszerüket. akikkel részben kereskedtek (pl. A behurcolt betegségek és a harcok következtében az indiánok jelentős része meghalt. a gazdasági együttműködés mindkét fél számára előnyösen működött. A háború végére Franciaország gyakorlatilag kiszorult a kontinensről. A telepesek szükségszerűen kapcsolatba kerültek a területen élő indián törzsekkel. A hétéves háborúig a gyarmatok jó viszonyt alakítottak ki az anyaországgal. Őket már tőkés vállalkozók szállították pénzért. ami nem volt érdeke a kormányzatnak az adózók elvesztése miatt. dohányt. cukornádat. Az angolok a Hudson-öböl és az atlanti partok felől érkeztek. Az északi gyarmatok iparral is foglalkoztak: kiépültek a malmok. halászat. de a Szent Lőrinc-folyót fedezték fel. s ezeket a költségeket a gyarmatokkal kívánták megfizettetni (adóemelés). hogy konkurenciát jelenthetnek számára. A gyarmatok a kedvező természeti feltételek miatt gyorsan fejlődtek a XVII-XVIII. indián prémekért cserében fehér fegyverek. cukor. és a gyarmati önigazgatást vissza akarták szorítani. A gyarmatok gazdasági megerősödése miatt Anglia azt gondolta.

) A kezdeti brit győzelmek után az amerikaiak kerülték a frontális ütközeteket. ezért brit üzleti körök követelésére enyhítette az angol kormányzat a megszorításokat. ma is érvényes alaptörvény. de képviseleti jogot továbbra sem adtak. július 4-én a Kongresszus elfogadta a Thomas Jeffersonék által megfogalmazott Függetlenségi Nyilatkozatot. amire a gyarmatok nem voltak hajlandók. fellázadt gyarmatokat. Számos európai uralkodó – főleg a francia (XVI. a szabadságjogokra épülő elvek az ő koronájukra is veszélyeket jelenthetnek. Az amerikaiak meghirdették a tea bojkottját. Az angol áruk bojkottja miatt az angol gazdasági bevételek visszaestek. A rabszolgatartást azonban az 1787-es alkotmányban sem törölték el. Kimondták. Hollandia. ezért a háború véglegessé vált. szigorították a nyugatra költözés tilalmát. (Lásd a forráshoz írtakat. újra emelték az adókat és a vámokat. Az engedmények azonban átmenetiek voltak.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vezetése és az amerikai kereskedők kitiltása a Brit Birodalom piacairól komoly sérelmet jelentett a gyarmatokon. azaz képviseleti jogot követeltek. 1781-ben Yorktownnál az amerikaiak döntő győzelmet arattak. összegzés Az új állam szövetségi köztársaság lett. Az 1783-ban Versailles-ban megkötött békében az angolok elismerték a gyarmatok függetlenségét. délen rabszolgatartó társadalom jött létre). tétel: Budapest világvárossá fejlődése Buda FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be Pest és Buda fejlődését a reformkorban! 72 . A független ország első államfője a hadsereg vezetője. A teavám kivételével végül minden korlátozó intézkedést eltöröltek. azaz az egyes tagállamok belső önkormányzattal rendelkeztek. és kinyilvánították a kényszerítő intézkedések törvénytelenségét. de a spanyol és a holland is – fegyveresen támogatta a királyukat zsarnoknak nyilvánító. Az angol megtorlások miatt a gyarmatok 1774-ben összehívták az első Kontinentális Kongresszust. hogy csak akkor fizetnek adót. 41. Az első fegyveres akcióra Lexingtonnál került sor (1775). Lajos). ha azt saját törvényhozóik vetik ki rájuk. ami majd a polgárháborúhoz vezet. az angol katonákat („bostoni mészárlás”). ám közben nem vették tekintetbe. Lezárás. helyette az indián szétszórt alakzatot alkalmazták a brit erők felmorzsolására. az amerikaiak megtámadták a vámtiszteket. Ez a fő ellentét észak és dél között. George Washington lett. és korlátozták a helyi igazgatás jogkörét. és 1773-ban az ún. a teára azonban a Kelet-indiai Társaság monopóliumot kapott. nehogy a déli államok elszakadjanak (északon tőkés. Mivel III. bojkottáltak. adót nem fizettek. Anglia meggyengítésének lehetőségét ugyanis nem akarták elszalasztani. György király a gyarmatok teljes behódolását akarta. csempésztek. Franciaország) szövetséget kötöttek a gyarmatokkal. A britek erre blokád alá vették Bostont. Az USA alkotmánya a legrégibb. hogy az új. Az 1777-es saratogai amerikai győzelem után Anglia ellenfelei (Spanyolország. bostoni teadélutánon a tengerbe borították a hajók rakományát. 1776. A gyarmatok elleni újabb szankciók (lásd táblázatos kronológia) polgári engedetlenségi mozgalmakhoz vezettek: pl.

Mindkét város csak két évtizedes küzdelem árán jutott szabad királyi városi jogaihoz. hogy itt letelepedjenek. s valamilyen kézműves mesterséget folytattak vagy kereskedtek. A szabad királyi város Buda polgársága és a mezővárosias Óbuda lakossága szőlőműveléssel és bortermeléssel foglalkozott elsősorban a XVIII. Sikerült azonban néhány év alatt kiheverni a csapást. művelés alá vonják a budai dombokat és a pesti síkságot. század folyamán is. hogy a Rákóczi-szabadságharc idején nem állt a felkelők oldalára. a tisztaság. József intézkedései nyomán.FELELETVÁZLAT Bevezetés 1686-ban a budai vár felszabadult a 145 éves török uralom alól. elkezdődtek a vasúti fejlesztések. József pedig mérnökképző intézetet alapított. nem kis mértékben jutalmul azért. hiszen sem kormányzati. és Buda is kapja vissza kiváltságlevelét. városi házzal rendelkeztek. A lakosság csaknem teljesen meghalt az ostrom alatt. és nagyrészt az 1860-as évekig tartó újjáépítés során nyerte el a város mai szerkezetét. (Lásd az adatokhoz írtakat. A két város között 1769 óta álló hajóhídon közlekedtek a polgárok. Buda a XVIII. a közbiztonság még sok kívánnivalót hagyott maga után. a polgármestert. A terménykereskedők kezén felhalmozott tőkét az infrastruktúrába fektették. közigazgatási vezető szerepét nem kapta vissza Bécstől. akik a városi tanáccsal közösen irányították a települések ügyeit. külvárosok is fejlődésnek indultak. A városba települő új hivatalnokrétegnek és a természetes népszaporulatnak köszönhetően a XVIII. Buda újjáépítése elsősorban katonai jelentősége okán a XVIII. Pest és Buda polgárjoggal rendelkező lakosai ingatlannal. egyetlen lakható ház sem maradt a bevett várhegy területén. A dinamikusan fejlődő Pest a XIX.) Az 1830-as évektől újra növekvő gazdasági fejlődés eredményeként Buda és Pest gazdasági központ szerepe megerősödött. de hatalmas áron: a vár és a város teljesen elpusztult. hidat építettek. a főkapitányt) külön-külön választotta. Az újjáépítéssel együtt a vissza. században is politikai megfontolások tárgya lett. A gazdasági élet meghatározó részét jelentette az átmenő forgalom. A két település vidéki barokk kisváros jelleget mutatott a XVIII. a fellendülés következtében a városfalakon kívüli települések. század közepére az ország elvitathatatlan központja lett. a túlélők fogságba kerültek. a korábbi barokk városképet a klasszicista stílus uralma váltotta fel. Kifejtés A két város a vezetőket (a bírót. pl. az utazók. míg Budán túlsúlyban voltak a barokk épületek. Az országgyűlések színhelye azonban egyelőre Pozsony maradt. A városba és a szomszédos Óbudára a német fejedelemségek területéről toboroztak családokat. sok földszintes vagy egyemeletes házzal. Pozsonytól. A királynő az újjáépíttetett királyi várba helyezte el a nagyszombati egyetemet. II. század második felében az ország igazgatási központja lett Mária Terézia és II. kereskedők és marhahajcsárok kiszolgálása. s ez a hajóhíd kötötte össze az ország két részét is. század végéig. a városokat újjáépítsék. Az egyértelmű különbség elsősorban az 1838-as nagy árvíznek „köszönhető”. mert a magyar ipar nem vetélytársa. míg Pesten inkább kereskedelemből és iparból éltek a polgárok. Megalapították az első pesti manufaktúrákat és bankokat. s jelentős kedvezményekben részesítették őket azért. ill. A valóságos városi jegyek pedig még sokáig hiányoztak mind a két városból: az utcák kövezése. században bekövetkező gazdasági változások. hogy Pest is. Az udvar eltűri ezeket a változásokat.vagy betelepülő polgárság szorgalmazta. ugyanis az ország két fele között a pesti rév volt az egyik legforgalmasabb dunai átkelőhely. az ún. Buda elveszítette még Mohács előtti főváros szerepét is. sok kis térrel és sikátorral. sem gazdasági erejét nem nyerte még vissza a XVIII. század közepéig. A XVIII. század végétől a lakosság növekedése is felgyorsult. valamint a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát költöztette a városba. A pesti és a budai vásárokra emiatt az egész országból feljártak az árusok. Az egy-két eme- 73 . A reformkorban alapozódott meg Pest klasszicista stílusa. világítása.

A gyors és igen intenzív változásoknak azonban árnyoldala is volt. század első felében a következőképpen oszlottak meg: állami terhek a hadiadó. csatornázási problémákat majd a XIX. 74 . közigazgatásának. század elején a Duna partján még két kisváros terült el. József nádor támogatásával gróf Széchenyi István alkotta meg azt az átfogó programot. (Szükségességéről lásd a forráshoz írtakat.) 1849-ben. a forspont (katonák szállítása). Buda várának ostromakor a palotasor megsemmisült.) A Lánchídon kívül még számos budapesti épület. 42. intézmény létrejötte köszönhető Széchenyi Istvánnak. a városépítészet nem tudott lépést tartani a megnövekvő lakosság igényeivel. tétel: A ref reformkor fő kérdései Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a jobbágyfelszabadítás kérdéskörét! FELELETVÁZLAT Bevezetés A jobbágyság terhei a XVIII. Ő alapította a Magyar Tudományos Akadémiát. a Váci utca elnyerte mai szerepét. a porció (katonák beszállásolása és ellátása) és a katonáskodás. iparosokat Magyarországról és külföldről egyaránt. amely a modernizálás összes területére kiterjedt. kormányzatának és kulturális életének központjává vált. az egyházi adó a tized volt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli letes apróbb házak helyén igazi városhoz méltó két-három emeletes paloták sokasága épült: a nemesség tehetősebb tagjai egymás után építtették fel pesti és budai palotáikat.) Lezárás. században az ország földrajzi központjának számító Pest és Buda Magyarország kereskedelmének. (A Budapest elnevezést is Széchenyi javasolta elsőként. A kor leghíresebb építésze Hild József volt. támogatta a Lánchíd budai hídfőjénél az alagút megépülését. A folyamszabályozás. és megnyerte tervének József nádort is. (Lásd a forrásokhoz írtakat. provinciális jelleggel. csekély népességgel. (Lásd a forráshoz írtakat. és felpezsdült a kulturális élet.) A látványos fejlődés és a gazdasági lehetőségek miatt Pest-Buda vonzani kezdte az új betelepülőket. században és a XIX. polgárokat. addig a XIX. Mindkét város fejlődésére jótékonyan hatott a nádori udvar jelenléte.) Első nagy tette a Lánchíd építésének kezdeményezése volt. Kiépült a városközpont. A paloták mellett szállodák épültek. óriási szerepe volt a Nemzeti Színház megalakulásában.) Megalakította a Budapesti Hídegyletet. és végső célja – a két város összetartozásának és egymásrautaltságának felismerése után – Pestnek és Budának Budapest néven történő egyesülése. század második felében fogják orvosolni. s ezekkel a lépésekkel nemcsak a városi lakosság polgárosodását. hanem a gazdaság további fellendülését is szolgálta. összegzés Míg tehát a XVIII. a vasútépítés vagy a lóversenyek elindulása szintén jórészt Széchenyi elképzelései szerint valósult meg. Ezeket a (tömeg)közlekedési. Ugyanebben az évben adták át a Lánchidat. József nádor támogató tevékenysége. (Az egyéb építkezésekről és fejlesztésekről lásd a kronologikus táblázathoz írtakat. a gőzhajózás. (Az első állandó Dunahidat végül csak 1849 novemberében adhatták át a forgalomnak.

mint a bérmunkás vagy a szabad paraszt. Azok a viszonyok azonban. kocsma. részes aratóként. nem biztosították munkaerejük kihasználását. ún. és ehhez kapcsolódva az örökváltság problémája. hogy megélhetése biztosítására bérmunkát vállaljon. Kifejtés A jobbágyság léte a XIX. üzemeltetése. ill. mely az iparosításnak is alapfeltétele volt. század derekára a társadalmi és gazdasági haladás akadályává lett. míg a többi. A nagygazdák igaerejük révén több telket is birtokolhattak. (Lásd a forráshoz írtakat. A jobbágyok vitás ügyeiket általában a földesúr úriszéke előtt intézték. a banalitások (a földesúr kizárólagos joga malom. és megtiltotta a jobbágy név használatát. A bérmunkások béreit a megyei döntések jelentősen befolyásolhatták. hogy a jobbágy robotmunkája gazdaságtalan. stb. amit kisebb mértékben egészített ki pénzbeni fizetés. melynek legfontosabb eredménye a jobbágyság terheinek törvényes rögzítése volt. a csoportok jogi helyzetét a rendi „alkotmány” határozta meg. s fölhasználták a nincstelenek munkaerejét. a különböző országrészek eltérő gazdasági fejlettsége következtében jelentős eltérések alakultak ki a jobbágyok terheiben. s ehhez telekre lett volna szükségük. az ország benépesítésének idején a földesúri terhek helyi eltérései. közvetlenül az állam is. házatlan zsellér jó esetben házhellyel és legeltetési joggal. Ezt a helyzetet azonban a parasztok egyáltalán nem tekintették megoldásnak. József az 1784-es Horia és Kloska vezette parasztfelkelés után adta ki jobbágyrendeletét.) II.) 75 . a robot (egész telek után heti 1-2 nap). Nem voltak bankok.) A reformkorban a parasztság is differenciálódott. (Ez utóbbi kettő a kötelező örökváltság. a földjéről az elvi lehetőség ellenére költözni nem tudó jobbágy miatt nem jött létre a szabad munkaerő. A majorsági cselédek házzal sem rendelkeztek. Az ország egyes területeinek eltérő természeti adottságaiból következett. Ám a rossz piaci adottságú területek nemessége és azok. amelyben megszüntette az örökös jobbágyi állapotot. A nemesség számára nyilvánvalóvá vált. hiszen a jobbágy nem volt annyira érdekelt a termelésben. A reformkori társadalom tagolódása feudális viszonyokat tükrözött. (Számukról lásd az adatokhoz írtakat. A cselédség függő helyzetéből adódóan az egyik legkiszolgáltatottabb rétege a jobbágyságnak. Ezért adta ki Mária Terézia az Urbáriumot (1767). A jobbágyfelszabadításnak két lehetséges formáját fogalmazták meg a reformkorban: a kárpótlással vagy anélkül történőt. pusztákat bérelhettek. A középparaszti réteg önmagát és családját tartotta el. ezért arra korszerű. A kárpótlást fizethette a jobbágy saját vagyonából (önkéntes örökváltság) vagy az állam támogatásával. ezt az őket felfogadó földesúr biztosította számukra. melyet a jobbágyok a földesúr által meghatározott díj ellenében használhattak).Földesúri terhek: a kilenced. külpiacokon is eladható termékeket produkáló gazdálkodást alapozni lehetetlen. században. amelyek hozzájárultak termelőeszközeik elveszítéséhez. (Lásd a forráshoz írtakat. akiket csak kiváltságai különböztettek meg a jobbágyoktól (pl. hogy a hegyvidéki területekről sokan jártak le az Alföldre ún. bocskoros nemesség). de nem rendezte a jobbágyok földhöz jutásának kérdését. A hatékony termeléshez szabad munkaerő és pénz kell. de ezek egyike sem volt meg. házas zsellérek. A zsellérek számottevő munkaerő-tartalékot képeztek. A vállalkozó szellemű nemesek a jobbágyi terhek megszüntetésétől várták a birtokkorszerűsítéshez elengedhetetlen pénzt és szabad munkaerőt. Az uradalmi központokban dolgozó uradalmi cselédek alapvetően természetbeni fizetést kaptak. A XVIII. Ezenkívül a nagyszámú. Egyedül a gazdagparaszti réteg volt képes piacra termelni. A nemesi vármegye költségeit is a jobbágyok viselték a háziadó formájában. nem létezett szabad tőkeáramlás.) A zselléreknek jogilag két jelentősebb csoportja volt: az ún. a szegényparasztság kénytelen volt telkének jövedelmét többletmunkával kiegészíteni. Ez utóbbi réteg rendszeresen arra kényszerült. ők az önálló egzisztencia megteremtésére törekedtek. a jobbágyrendszer fenntartásában voltak érdekeltek. akik 1/8-nál kisebb töredéktelekkel és házhellyel rendelkeztek. A reformkori politikai viták egyik fő témája a jobbágykérdés. az ajándékok.

mivel a munkájukért bért nem kapnak. hisz ők voltak a legfőbb adóalanyok. szimbolikus értelemben azonban a jogegyenlőségért vívott harcnak fontos állomása ez a törvény. Széchenyi István ellenezte a robotot. A kárpótlásra azonban csak 1853-tól. Az érdekegyesítés fontos eleme a birtokbírhatás kiterjesztése. A jobbágyfelszabadítás végül az 1848-as áprilisi törvényekkel valósult meg kötelező örökváltság formájában. mert a jobbágyokat semmi nem ösztönzi a munkára. S bár Széchenyi nem dolgozta ki részletesen a jobbágyfelszabadítás kérdését. E jobbágyfelszabadítás kérdésében azonban az udvar a konzervatív főnemesség mellett állt. tehát nem támogatták azt. ami polgári tulajdonná vált. a nemesség számára meglehetősen kedvezőtlen formában. ezért ezt Kossuth és a reformtábor ellenezte. tétel: Kossuth Lajos reformprogramja Koss FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. Táncsics Mihály és a radikálisok egy része a kármentesítés nélküli jobbágyfelszabadítást támogatta volna. és a kortársak véleményének felhasználásával értékelje Kossuth modernizációs programját! 76 . Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos a jobbágykérdést kötelező örökváltsággal akarta megoldani.) A nemesség megosztott ebben a kérdésben. Wesselényi szerint a megváltást a parasztságnak kellett volna kifizetnie állami támogatással a nemesség adóztatása mellett. A reformpárti nemesség az 1832-36-os országgyűlésen el akarta fogadtatni az önkéntes örökváltságot. melyet állami kárpótlással kívántak végrehajtani. a szabadságharc veresége után került sor. Lezárás. (Lásd a térképhez írtakat. Ez a jobbágyság és a földbirtokos nemesség érdekeinek összhangba hozását jelenti a polgári átalakulás érdekében. Ezt a lehetőséget azonban 1848-ig a jobbágyság mindössze 1%-a tudta kihasználni. hogy jó életet teremtsenek maguknak. Az 1839-40-es országgyűlésen végül törvénybe iktatták az önkéntes örökváltságot. 43. tehát a jobbágyok a földesurukkal szabadon egyezkedve pénzzel örökre megválthatják szabadságukat és telküket. Az érdekegyesítés Kossuth és az általa vezetett reformellenzék programjában kapott hangsúlyos szerepet. Viszont a terményfelesleg kevés arra. az önkéntes örökváltság hívének számított. ám ez nem sikerült. hogy Magyarország mezőgazdasága azért elmaradott.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A reformkor egyik nagy programalkotója. (Lásd a forráshoz írtakat.) 1847-től a reformellenzék már egységesen állami kártalanítást és közteherviselést követelt. vagyis tényleges megoldást nem hozott. és ők voltak a katonák is. Úgy tartotta.) Az udvar is fontosnak tartotta a parasztok védelmét. Ez a radikális elképzelés veszélyeztette az érdekegyesítést. összegzés A reformkorban tehát a jobbágyfelszabadítással összhangban került előtérbe az érdekegyesítés gondolata. (Lásd a forrásokhoz írtakat. amely az 1843-44-es országgyűlésen valósult meg.

az amnesztiarendelet értelmében szabadult. igen korlátozott lehetőségei voltak csak. Karrierjét Sátoraljaújhelyen kezdte. részben szervező funkciójú produktumról. még nagyobb szükség van valami központi orgánumra. Ám a hatóságok úgy gondolták. hogy megalapítja az Országgyűlési Tudósításokat. Az üléseken legtöbbször Kossuth Lajos készített jegyzeteket. A reformkori országgyűlés közönségét alkotó. A Tudósítás az ellenzék szócsöve lett. s ekkor szembesült a jobbágyság életét megkötő problémákkal. amelyre nem vonatkozott a cenzúra. a reformtábor vezetőivel. Itt ismerkedett meg a formálódó reformeszmékkel. hanem egy más. illetve az uralkodó és az országgyűlés. évi országgyűlésen a távollévő Zemplén megyei főrendi képviselőt helyettesítette. előfizetés fejében érkező „levél” voltaképpen hírlap. azért bízta meg Kossuthot. 50 példányban jelent meg. Kossuth közkedveltté tette a Pesti Hírlapot (induláskor kb. birtoktalan (evangélikus) nemesi családban. sajátos szónoklati formáit. és 4 évi börtönbüntetésre ítélték. ám mint megfigyelőnek. a közvetlen munkába nem kapcsolódhatott be. magas ára ellenére gyorsan népszerű lett. A kiadványt a sajtószabadság hiánya hozta létre. Tudósítások – már nem Kossuth szerkesztésében – készültek az 1839-40-es és az 1843-44-es országgyűlésekről is. amelyben az üléseken zajló vitákról tudósított. az ún. hogy a hirdetéseket is tartalmazó. Az elkészült kéziratot a szerkesztési munkák után a szükséges példányszámban iratmásolókkal leíratta. de a követküldők is ezek által értesülhettek először követeik szerepléséről. de a hatóság lefoglalta a gépeket) és levél formájában terjesztették (így nem vonatkoztak rá a hírlapokra érvényes korlátozások és a cenzúra). a reformok ügyét ezzel is elősegíteni. de rendszerint szabatosabban. Az 1832-36. amely ébren tartja a reformgondolatokat. Másrészt tapasztalva a kormányzat megfélemlítésen és megvesztegetésen alapuló taktikáját. az üléseken lezajló vitákról nem tudósíthattak. (Ebből a szempontból nem egyszerűen az Országgyűlési Tudósítások folytatásáról van szó. de a hírközlésen kívül értékelést is tartalmazott. hogy szükség van egy olyan fórumra. majd lakásán jegyzőkönyvet diktált. Az 1830-as években ugyanis a hírlapok csak az országgyűlés üléseinek tárgyát.FELELETVÁZLAT Bevezetés A Zemplén megyei Monokon született.) 1840-ben. országgyűlési ifjak közül is sokan részt vettek az Országgyűlési Tudósítások készítésében. Ekkor honosodott meg Magyarországon a vezércikk. 1831-ben a kolerajárvány idején feladatai közé tartozott a járvány elszigetelése. érvekkel alátámasztva közölte beszédeiket. itt adta ki a Törvényhatósági Tudósításokat. az elszántságot. hogy mivel az országgyűlés végével az ellenzéki nemesség hazatért a megyékbe. többnyire nemesi származású értelmiségi fiatalok. hogy kézben tudja tartani a kormányzat. Tartalma tehát az országgyűlésen elhangzottakra épül. 1841 januárjában Landerer Lajos felajánlotta neki a Pesti Hírlap szerkesztői állását. bírált és véleményt nyilvánított – a formálódó ellenzék szemszögéből. Úgy gondolta. úgy vélte. 1844-ben már 5000 példányban). és tanulmányozta a közgazdaságtant. s az információk továbbításával megpróbálni a megyék között a kapcsolatot kiépíteni. A Tudósítást többségében kéziratosan (néhányat kőnyomatosan. Landerer (a többi lapkiadóhoz hasonlóan) a titkosrendőrséggel állt kapcsolatban.) A forma maradt a kéziratos magánlevél. Az Országgyűlési Tudósítások hatására az – erős cenzúra felügyelete alatt álló – hírlapok is egyre több információt közöltek az országgyűlésen történtekről. ezért Kossuthot 1837 májusában letartóztatták. A lap célja a megyegyűléseken történtekről begyűjteni az információkat (minden megyében igyekezett Kossuth „tudósítót” megnyerni a reformpártiak közül). Újságírói tevékenységét azonban nem adta fel. (A börtönben angolul tanult. Kossuth az országgyűlés feloszlatása után Pestre költözött. Megtartotta a felszólalók egyéni. valamint a két tábla közötti iratváltásokat ismertették. heti rendszerességgel. ezekben népszerűsítette az el- 77 . jogi végzettséget szerzett. Kifejtés Ezen az országgyűlésen született meg az ötlet. a vesztegzár biztosítása.

Ennek jegyében szervezték meg az első Iparkiállítást. Deák Ferenc) bevonásával egy középpártot létrehozni. alapították meg az Iparegyesületet. hogy az érdekegyesítés csak úgy valósítható meg. 1844-re a liberális ellenzék egyik meghatározó alakjává lett.) Bár Kossuthtól elvették legfőbb fórumát. ezért 1844-ben leváltották a Pesti Hírlap éléről. amelyet elfogadott a liberális ellenzék mérsékeltebb (Batthyány és Deák).) A lap nem szűnt meg. azaz Kossuthot támogatta. ez vagy a kormányzat ellenállását. A gazdaság terén kezdetben a vámhatárok lebontását. Széchenyi szerint célok tekintetében nincs különbség kettejük között. hogy a bécsi udvar erőszakos eszközöktől sem riad vissza. ha régi jogai csorbulnak – azaz a nem nemesekre is kiterjesztik azokat. vagy forradalmat generál. amely a korban szokásos vagyoni cenzusok megtartásával. amelyek bármikor jobbágyfelkelésekhez vezetnek. ezekkel lehet a nemzetgazdaságot megvédeni. azaz meg kell szűnnie az adómentesség rendi jellegű kiváltságának. ami igazából a rendi alkotmány helyett egy polgári alkotmány bevezetését jelentette volna. 1847-ben megfogalmazták a programjukat összefoglaló Ellenzéki Nyilatkozatot.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli lenzék eszméit. elemző publicisztika („sorok közötti olvasás”).) A lap sikere és egyre egyértelműbb politikai szervező szerepe miatt a hatóság megpróbálta Kossuthot meghátrálásra kényszeríteni. Széchenyi elszigetelődött. hanem a sorok között elbújtatva hozta nyilvánosságra gondolatait. csak az eszközök különbözők. Mivel sem megnyerni (lefizetni). Az örökváltság egyben azt is jelenti. A nemességnek pedig el kell fogadnia.) 78 . hiszen a rendi jogok megszüntetésén és a jogegyenlőségen alapult. A cenzúra miatt általában nem nyíltan. majd Wesselényi Miklós által folytatott úton haladt. (Lásd a képhez és a forrásokhoz írtakat. addig az ország nem lesz képes lemaradását behozni. Szerinte azonban Kossuth veszélyezteti a békés reformokat a radikális politikával. században már teljesen korszerűtlenné vált gyakorlata alapján a nemesség és a jobbágyság között olyan ellentétek állnak fenn. hogy a fejlődés záloga a védővám. Meg kell találni azokat a célokat. de a XIX. Nemzetiségi kérdésben az egy politikai nemzet koncepciót vallották. de a közgazdasági tanulmányaiból szerzett ismeretek és a magyar gazdaság helyzete alapján felülvizsgálta korábbi nézeteit. tehát amíg a magyar társadalom és jogrend több évszázados. A rendi alkotmány liberális kiterjesztése. Ez a tapasztalat az ellenzéket is gyorsabb előrehaladásra ösztönözte. Lezárás. a centralisták orgánumává lett. a változások elengedhetetlenségét. ezt viszont ő is elutasította. Ehhez be kell vezetni a közteherviselést is. A lapban képviselt program a Kölcsey Ferenc által elkezdett. (Lásd a forráshoz írtakat. A liberális közvélemény azonban az intenzívebb átalakítást pártfogolta. amelyek érdekében az összefogás megvalósulhat. A kötelező örökváltságot kell bevezetni. (Lásd a forráshoz írtakat. a szabad versenyt támogatta. ha érdekei védelméről van szó. Az 1846-os galíciai felkelés véres leverése azonban arra hívta fel a figyelmet. radikális hangvétele sértette Széchenyi érzékenységét. Deákék nem kívánták megbontani a liberálisok egységét. amit állami kárpótlással lehet megvalósítani. (Lásd a forráshoz írtakat. majd 1844-ben a Védegyletet. már csak korábbi konzervatív ellenfelei támogathatták volna. megszületett a vitázó. Széchenyi megkísérelt a mérsékeltebb liberálisok (Batthyány Lajos.) A rendi alapon szerveződő helyett népképviseleti országgyűlést akartak. hanem igyekezett a nagyvilág bemutatásával is érzékeltetni a reformok szükségességét. de kudarcot vallott. A lap nemcsak magyarországi híreket tartalmazott. Fő pontjai: Érdekegyesítés. összegzés A Pesti Hírlap érzelmekre ható. de társadalmi rang alapján nem tett különbséget a választásra jogosultak között. sem megfélemlíteni nem sikerült. hogy a földet polgári tulajdonná kell nyilvánítani. (Lásd a forráshoz írtakat. Ekkor fordult Széchenyi nyíltan Kossuth ellen (1841 nyara – Kelet Népe). ráadásul Kossuth szinte minden kérdésben támadta az egyre mérsékeltebb (óvatosabb) grófot. Úgy gondolta. valamint radikálisabb (Kossuth) vezette szárnya is.

Az 1820-as évek végére azonban már egyértelművé vált.) Történeti szempontból azonban ez az országgyűlés nem hozott újat. Európai körútjai során elsősorban Anglia nyerte el tetszését (alkotmányos monarchia. a sérelmi politika jegyében telt. A rendi kiváltságait őrző. téli kikötők. dunai és balatoni gőzhajózás). hogy az arisztokrácia tagjai követni fogják őt. jólét. Az 1825-27-es országgyűlésen szólalt fel Széchenyi. hogy a korszakos lemaradást csak korszakváltással lehet felszámolni. (Ennek sokakat meghökkentő példája volt. ahol a viták és beszélgetések (ahogy akkor mondták: az elmesúrlódás) számára kellemes környezetet biztosítottak. (Lásd a forráshoz írtakat. A gőzhajózás lehetőségeinek megteremtésével (óbudai hajógyár. amellyel az volt a célja. s a Vaskapu szabályozásával. Kifejtés Széchenyi Bécsben született. 79 .) Ezért a reformkor történelmi kezdetének vagy ezt. újfajta életmód). a kolerajárvány miatt a nyílt politikai összeütközés elmaradt. széles középosztály. hiszen a hagyományos rendi ellenzékiség. általa műveletlennek és maradinak gondolt nemesség szerinte alkalmatlan erre a feladatra. Elsősorban az arisztokráciát várta el a kaszinóba is. részt vett a Napóleon elleni harcokban (a győri ütközetben és a lipcsei csatában). amikor a személyes higiéné fontosságát bizonyítandó fürdődézsában fogadta a vendégeit. Célja a személyes példamutatáson alapuló átnevelés. azaz a reformokra feltétlenül szükség van. Utazásai során kezdetben Wesselényi Miklós volt a kísérője. Édesapja Széchényi Ferenc. hogy vezető szerepet kell játszania Magyarország civilizálásában. a dunai és tiszai folyószabályozások terveinek elkészítésével a személyszállítás mellett elsősorban a kereskedelem fellendítését kívánta elérni. Az 1830-31-es országgyűlés már nem az uralkodó és a rendek közötti hagyományos kompromisszum jegyében telt.44. tétel: Széchenyi István reformprogramja Széc FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be gróf Széchenyi István életútját és reformprogramjának főbb elemeit a forradalom előtt! FELELETVÁZLAT Bevezetés A kultúrtörténet (és az irodalomtörténet is) 1825-től eredezteti a reformkort. a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapítója. a küldetéstudat. (Igaz. vagy az 1832-36-os országgyűlést tekintik. bízott benne. de a katonatiszti pályán lassan haladt előre. másrészt pedig gazdasági hasznot látott a (fajállat) lótenyésztésben. édesanyja Festetich Júlianna (a Georgikont alapító Festetich György nővére).) A lóverseny meghonosítása egyrészt az angliai tapasztalatokból kiindulva a szórakozás új formáját akarta meghonosítani. ezért az arisztokratákra (mágnásokra) támaszkodik. A nemesség hangoztatta rendi kiváltságait (adómentesség). (1827: A lovakrúl című munkája) Nemzeti Kaszinót alapít Pozsonyban (1827). s ezen alkalmakkal döbben rá Magyarország elmaradottságára. Huszártiszti pályára lépett. Az Angliában látottak alapján született meg benne a tenni akarás vágya.) Gyakorlati tevékenysége (Lásd még a képekhez írtakat. hogy az angol klubok mintájára megteremtse az igényes társasági élet intézményeit. udvarhű arisztokrata család sarjaként. s ajánlotta fel egy évi jövedelmét a később Tudományos Akadémiának nevezett intézmény felállítására. az uralkodó pedig ezért cserébe az adók és az újoncok megszavazását követelte.

változtatni kell a hagyományos nemesi szemléleten is. s ezzel a jóval nagyobb létszámú és a reformkorban egyre jelentősebb politikai szerepet játszó köznemességet. 80 . (Lásd a forrásokhoz írtakat. fel kell számolni a rendi kiváltságokat. Az udvarra kíván támaszkodni a reformok végrehajtásakor. s a liberálisokat forradalmároknak tartotta. Dessewffy József: A Hitel c. az 1832-36-os országgyűlés után). sokan irigyelték. akkor az ellentábor megosztásával. hogy az arisztokraták inkább a konzervatívokhoz csatlakoztak. A mű címe kettős értelmű. a vámpolitika átalakításában egyetértettek. Széchenyi nem látta be. viszont birtokait modernizálni kívánta. A modernizációhoz azonban a nemességnek feltétlenül hitelekre van szüksége (a devalvációk és a gazdasági állapot miatt hiányzik a fejlesztéshez szükséges tőke). és ezért hitelért folyamodott az egyik bécsi bankhoz. vasúttársaságok alapítását. hogy a köznemesség és a jobbágyok türelmetlensége veszélybe sodorhatja az országot. s próbálta a Hitelben leírt gondolatait közérthetőbben megmagyarázni (a mű címe a világosságra utal). a kor kívánalmait felismerve gyorsítani akarták.és kisnemesi származású értelmiséget maga ellen hangolta. Jelentős szerepe volt az 1838-as árvíz után a városrendezés új terveinek elkészítésében. de irigyei is elismerték eredményeit. Széchenyi úgy tartotta. valamint a köz. mert a rendi állapot reformja helyett az angol minta alapján a régi rendet kívánta megszüntetni. 12 pontban összegezve fejti ki elképzeléseit. a szükségszerű változtatás szakaszaira (stádiumaira) utal. El kell törölni a kilencedet. s ezért el kell törölni az ősiség törvényét. ez szemben áll a modern tőkés gazdasági és társadalmi elvárásokkal. A kultúrát szolgálta a Nemzeti Színház megalapításának támogatása is. A gazdaság fellendítését szolgálta a selyemhernyó-tenyésztés meghonosítása. hogy az arisztokráciát tartotta a változások letéteményesének. A Stádium (1833) programszerűen. amikor ők a változásokat. és az ehhez elengedhetetlenül szükséges állandó híd megépítése. Ez a reformkor első programja. Akkor is bízott az udvarban. ha elkezdődik az ország modernizálása. A mű nagy siker (három kiadása készül el rövid idő alatt). vádaskodással igyekezett eredményeket elérni: szembe akarta állítani a liberális tábor két szárnyát. s ezért feltűnően kerülte a közjogi kérdéseket. amikor az megfélemlítéssel vagy zsarolással a reformok útját állta (pl. S ez utóbbi csak akkor javítható. (Lásd a forráshoz írtakat.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Szintén az angliai minta alapján kezdeményezte a vasútépítést. mű taglalatja (Taglalat) a konzervatív rendi ellenzék véleményét tartalmazza. (A jobbágykérdésben. a malomipar fellendítése (gőzhengermalmok). összegzés Széchenyi politikájának főbb jellemzője tehát. de támadásokat és kritikát is kapott.) Az 1830-as évek váltak Széchenyi évtizedévé. a jobbágy számára egyáltalán nem motiváló. hiteléről. és így a nemes számára sem hatékony robot helyett be kell vezetni a bérmunkát. sokan tisztelték. ugyanis nem árverezhetők el nemesi birtokok.) Széchenyi a Világ című műben (1831) reagált. Ha más eszköze már nem maradt. s elkészítette Pest árvízbiztosításának tervét is. Tervei között szerepelt Pest és Buda egységének megteremtése is. fokozatosan kívánta bevezetni.) Lezárás. Kossuth is ezekért a gyakorlati reformokért. az ország gazdasága és kulturális fejlesztése érdekében végzett hatalmas munkájáért nevezte a legnagyobb magyarnak. A reformokat lassan. végül azonban közadakozásból épült fel. mert nemcsak a számára szükséges banki hitelről van szó. A hitel azonban önmagában nem elég. hiszen birtokai nem képezhetnek fedezetet a bank számára. hiszen az utazások és a fényűző életmód miatt eladósodott. Elméleti tevékenysége Hitel című műve (1830) egyéni problémájából született. a bortermelés támogatása. kidolgozta a leendő közlekedési hálózat tervét. A bank azonban visszautasította a kérést az ősiség törvényére hivatkozva (1351). Az ő elképzelései szerint az arisztokrácia támogatásával valósult volna meg a Színház. Támadja Széchenyit azért. hanem átvitt értelemben Magyarország elfogadottságáról.

festészet. és innen terjedt át más művészeti ágakra (zene. A magyar nemesi nemzet tagjai az azonos jogok és kiváltságok révén alkottak egységet eredetileg. nagy nemzetek közé való ékelődés oda vezetett. a széttagoltság. az irodalmi nyelv kimunkálása. A II. magasztos. 1836-ban pedig a Szózatot. Közép. József nyelvrendelete azonban politikai tartalommal töltötte fel ezt a problémát. A magyar liberálisok azonban a magyar rendi nemzettudatból eredeztették nemzetfelfogásukat. század elején hódított a romantika stílusirányzata egész Európában. ekkor kezdte pályáját Petőfi Sándor és Arany János). A tömegek megszólításához. kiváló szónoki és újságírói kvalitásokkal rendelkező Kossuth időszaka érkezett el. Kifejtés A liberalizmussal párhuzamosan megerősödő nacionalizmus (mely egy új polgári nemzeteszményt fogalmazott meg) követői a jogi és vagyoni korlátokat áthidaló nemzeti közösség elvét vallják. így Magyarországon is. a rendi országgyűlések váltak a magyar államnyelvért folyó küzdelem színtereivé.Az 1840-es években azonban Széchenyi – jórészt saját politikájának köszönhetően – elszigetelődött. (Lásd a táblázathoz írtakat. Vörösmarty Mihály. a történelmi múltat bemutató műveket alkossanak. hogy kizárólag magas erkölcsi mintákat felmutató.). A közvélemény elvárta tőlük. s ezt Széchenyi nem tudta vagy nem akarta elismerni. támogató vagy a nemzeti sorsot. Ebben az időszakban tevékenykedtek legnagyszerűbb költőink közül többen is (Berzsenyi Dániel. A reformáció és a felvilágosodás azért szorgalmazta a magyar nyelv használatát. a nagy nemzeti célokat is megfogalmazó.és Kelet-Európában az egyes népek nemzeti függetlenségének hiánya. Megjelenik a magyar nemzeti hős az irodalomban János vitéz (1844) és Toldi Miklós (1847) személyében. nyelvmegújító mozgalmak (Dugonics András) nyelvi. Vörösmarty Mihály a Zalán futását. az idegen uralmon belül is más. nemzeti erények. II. század első felében megfogalmazódott magyar polgári nemzetfelfogás sok szempontból azonos a nemesi nemzetfelfogással (pl. etnikai tartalommal bővítették a rendi ellenállást. A romantika az irodalomban fejlődött ki. Ennek hatására indult el a nyelvújítás.) 81 . ami korábban nem volt jellemző. szobrászat). tétel: A ref reformkori művelődés. hogy 1823-ban Kölcsey Ferenc megírta a Himnuszt. 45. Az idegen elnyomás ellen és a nemzeti nyelvért folyó harc a romantika korában olyan társadalmi-politikai szerepet erőszakolt az írókra. A romantika az irodalomtörténet egyik leghatásosabb mozgalma. zene stb. ez az évtized már egy új stílusú politizálást kívánt. A XIX. Ebben az időben született meg Katona Józseftől a Bánk bán. történelmi múlt. Magyarországon a nemzeti öntudat erősödését bizonyítja. Így a XIX. kultúra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a reformkori magyar művelődés és kultúra helyzetében bekövetkező változásokat! FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformkorban (1825/1830-1848) Magyarországon felpezsdült a kulturális élet. viselet. Kölcsey Ferenc. József nyelvrendeletére reagáló nyelvművelő. hogy az együvé tartozás egyetlen ismérve a közös nyelv maradt. hogy minél szélesebb csoportok lehessenek részesei a kulturális felemelkedésnek. problémáik megfogalmazásához sokkal jobban értő.

hiszen történelmi okok miatt a nemesség. Divattá vált magyar ruhákban járni. magyar zenét hallgatni. Pesti Divatlap). a polgárság nagy része németül is beszélt. negyedszázad múlva már megnőtt a különbség a magyar javára. Az állam nem etnikai. Ezekből alakult ki az érzelmekre erősen ható. Az 1820-as. Pest vármegye építtette meg a Pesti Magyar Színházat. hanem műveltségközvetítő programjukkal a magyar kultúra ügyét is szolgálták. 30-as években állandó színházak létesültek. (Lásd a forráshoz írtakat. Széchenyi eredeti elképzelései szerint az intézet akkor is megmaradt volna a nyelvi. Expedíciója során nem sikerült a magyarok eredetére fényt derítenie. mely 1830-ban meg is kezdte működését. Az 1800-as évek elején még több vagy kb. Az első divatlap a század elején Franciaországban jelent meg. ezeket a közvélemény jobban kedvelte. A prózai darabok mellett zenés előadásokat is rendeztek. de számos kutatást végzett. báró Wesselényi Miklós támogatásával megnyílt az ország első magyar nyelven játszó kőszínháza. és végül – Széchenyi akaratával szemben és neheztelése mellett – az ő álláspontjuk érvényesült. hanem történelmi. Az államnemzet megteremtésének lett eszköze a jogkiterjesztés. A kormányzat pedig szelepként használta a nyelvkérdést: itt engedett. amelyben a reformkorban formálódó politikai platformok mind egyetértettek. hiszen a lakosság nagyobb része ekkor még németnek vallotta magát. az értelmiség. a magyar nyelv államnyelvvé tétele is. Megalakult a Kisfaludy Társaság is.) Ebből jött létre a Nemzeti Színház (egy 1840-es törvény „országos pártfogás” alá vette). A liberálisok tehát a jogkiterjesztés kapcsán a nemzetiségeket is a politikai nemzet részének tekintették. filológiai tudományok központjaként. A tudományos élet képviselői ennél szélesebb hatáskörű. amely a francia Enciklopédia államnemzet fogalmából indul ki.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Széchenyi István az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Erkel Ferenc Hunyadi László című művének (1844) óriási sikerét elősegíthette a nemzeti érzelmek hű kifejezőjének tekintett – a korban rendkívül divatos – verbunkos elemeket felhasználó hangzásvilág. A XVIII. Ezt az ellentmondást a liberálisok az (egy) politikai nemzet koncepcióval kívánták feloldani. nyelvi képződmény. Az igazi újságírás megalapítói a magyarországi német nyelvű polgárok közül kerültek ki. A Pesti Hírlap. A két tényező pedig összekapcsolódott a megyékben az iskolák. a hazai és külföldi szellemi áramlatok kölcsönös közvetítésének szándékával indították meg lapjaikat a XVIII-XIX. a társadalmi és kulturális életre vonatkozó írásokat közöltek (pl. Hosszú évekig tartózkodott Tibetben és Indiában. és megalkotta az angol-tibeti szótárt is. Kőrösi Csoma Sándor a feltételezett őshaza felé indult. Regélő. 1843-ban csendült föl először a megzenésített Szózat.) A nemzeti ébredés korában fontos kifejezési formává vált a színjátszás. Olvasóik táborába tartozott ugyanis a magyar anyanyelvű közönség is. ugyanannyi német és magyar nyelvű lap jelent meg. A magyar kultúra fejlődése. magyar táncokat táncolni. magyar nemzeti opera. hogy ez volt az egyetlen kérdés. verseket. a nacionalizmus ébredése szükségszerűen feszültségekhez vezetett az ugyanezen az úton némi késéssel elinduló nemzetiségek és a magyarok között. ezért a nemzet elismerését az állami léthez kötötték. Pest-Budán még nem volt állandó magyar színház. az öltözködéssel foglalkozó cikkek és a csatolt divatképek mellett elsősorban elbeszéléseket. és 1821-ben. a Világ és az Életképek megindulása után (1840-es évek) az előfizetők számának megugrása inkább a magyar lapok fokozódó népszerűségére utal. egyház nyelvének magyarosí- 82 . nyelvünk történetét. Tehát nem csupán a hazai német polgárság érdekeit képviselték. Pest-Budán állandó színházi épület nélkül működött egy magyar színtársulat. Sokan kutatni kezdték népünk. több tudományágra kiterjedő Akadémiát képzeltek el. A magyar színjátszás nem tudott lábra állni anyagiak hiányában. Kolozsvárott id. amely szintén a nyelv művelését és az irodalmi élet pártolását tűzte ki célul. század közepétől Magyarország lakosságának több mint fele nem magyar anyanyelvű volt. (Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című művével nyílt meg 1837-ben. jogi képződmény. de emellett több vándortársulat is járta az országot. míg más kérdésekben merev magatartást tanúsított. a meglévő német nyelven játszott. amikor a nyelvújítás és a hozzá kapcsolódó rendszeres nyelvtanok elkészültek. A magyar államnyelv ügyének sikeréhez az vezetett. A legnépszerűbbé a divatlapok váltak. óvodák. század fordulóján.

Nyugat-Európában tehát az ipari forradalom következtében fellépő szociális feszültségek radikalizálták a szegényeket. ill.) A felsőtábla és a kormányzat azonban húzta az időt. hosszú távú gazdasági. a nyelv fejlesztése. de elfogadni sem állt szándékában.tásával (olykor túlkapásokkal). 46. hogy a kormányra nyomást gyakoroljanak. A magyar egy politikai nemzet koncepció miatt a kormányzat (udvar) felé sodródtak.) A nemzetiségi vezetők elképzelései nem voltak egységesek: az önálló tartománytól a nemzeti kulturális intézmények követeléséig terjedtek. 83 . ám céljaik eltérőek voltak. az alsótábla többsége mellé állt. szocializmus. Közép-Európában azonban a kezdetleges polgári átalakulás. ez lett a 12 pont. s a holtponton a párizsi forradalom híre lendítette túl a képviselőket. Kossuth megegyezett Irányi Dániellel. évi (s egyben utolsó rendi) országgyűlésen a magyar konzervatívok és reformerők közt patthelyzet alakult ki. nem merte nyíltan elutasítani a javaslatot. Kifejtés Az 1847-1848. a nemzeti keretek kiterjesztése. A rendek attól tartottak. Bécstől várták problémáikra a megoldást. A pozsonyi ellenzéki vezetők elfogadták a pesti radikálisok tervezett fellépését. törvényes forradalom! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1848 tavaszán Európa országaiban futótűzként terjedt a forradalom. A forradalmi mozgalmak tömegeit hasonló eszmék mozgatták: liberalizmus. a feudalizmus eltörlése és az önálló nemzeti államok megteremtésének igénye. utóbbi hatására indult el a forradalmi hullám Európában. nacionalizmus. Az élelmezési és az azt kiegészítő ipari válság kettős szorításában a városi szegénység kilátástalan helyzetbe került. ezért a kormány engedni kényszerült. társadalmi és eszmei okok állnak. Az első megmozdulások 1848 januárjában Palermóban és februárban Párizsban voltak. hogyan zajlott le 1848-ban Magyarországon az ún. összegzés A magyarországi nemzetiségek körében is megkezdődött a nemzeti eszme térhódítása. de a középosztályokat is sújtották a problémák. A forradalmak hátterében közvetlen. Tényleges asszimiláció a nemzetiségek köréből kikerülő nemességnek. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy Kossuth felirati javaslatát pontokba szedve terjesztik. Az 1840-es évek közepétől rossz termésű évek követték egymást. amelynek fontos része volt a történelmi múlt nemzeti szempontú feltárása. tétel: Az áprilisi törvények Az áp FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. ez alól kivételt az Oszmán Birodalom és a cári Oroszország jelentett. ami ellátási problémákat eredményezett. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a felsőtábla is támogatta a javaslatot. a városok német és zsidó lakosságának körében volt jelentős. hogy a francia események elsősorban a jobbágykérdés megoldatlansága miatt felkeléseket okoznak. ill. Kossuth a március 3-ai felirati javaslatában a katasztrófa megelőzése érdekében a reformok végrehajtását javasolta. Március 13-án Bécsben kitört a forradalom. Lezárás.

) Az Államtanács próbálta visszavonni az engedményeket. Külügyek és hadügyek terén továbbra is a királyé maradt a rendelkezési jog. (A Határőrvidék katonai közigazgatásának megszűnése azonban tisztázandó kérdés még. ahol a király jogkörét távollétében a nádor látja el (miniszteri ellenjegyzés). A tárgyalásokat nagyban megkönnyítette. Ebben a kérdésben a nádor és Esterházy Pál is Batthyány mellett állt (lásd a forráshoz írtakat). Eközben Pozsonyban rémhírek terjedtek a Petőfi vezetésével szerveződő parasztsereg alakulásáról. Törvénybe iktatták a népképviseletet. hogy a kincstári birtokok áruba bocsátásából fedezik majd. A sajtószabadságot bevezették. ill. A Magyar Királyság egyesül Erdéllyel. nemzetőrséget állítsanak fel. Széchenyi javaslatára ekkor az udvar taktikát váltott: megkezdődtek a tárgyalások egy felelős magyar kormány felállításának lehetőségéről. Az azonnali jobbágyfelszabadítás állami támogatással (kötelező örökváltság) történt meg.) Az áprilisi törvényekben elért eredmények: Az érdekegyesítés jegyében a jobbágyság 80%-a földhöz jutott ugyan (még a házas zsellérek is a közös legelőkből). s ezzel megszületett a polgári és alkotmányos Magyarország. A magyar jobbágyfelszabadítás kedvező volt a jobbágyság számára. de a magyar liberálisok ezt megakadályozták.) Az ország önrendelkezéséről szóló törvények: független magyar felelős kormányt állítsanak fel.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Március 15-én megérkezett a pozsonyi delegáció a felirati javaslattal a Burgba. (Neveket és tárcákat lásd a táblázatban. hogy éjszaka megérkezett a pesti forradalom híre. a költségvetést az országgyűlés hagyja jóvá. István nádor közbelépésére az uralkodó jóváhagyta a feliratot. hogy a pesti forradalom vér nélkül zajlott le. A nádor Batthyány Lajost kinevezte miniszterelnökké. A cenzúrát eltörölték. Április 11-én V. de csak a telki állomány alapján. A törvények három nagy csoportba oszthatók: (Lásd a forráshoz írtakat. mert nem vették el földjeik egy részét (mint Poroszországban). csoport képviselve volt. Perszonáluniót határoz tehát meg. A közteherviselést bevezették. S bár a kamarilla végül nem egyezett bele Batthyány kinevezésébe. A földesurak kárpótlását későbbre halasztották. a többséget azonban a liberálisok alkották. Az ősiséget eltörölték.) Az önkényuralom időszakában születnek meg majd a vonatkozó törvények (1853). A feudalizmus lebontását és a polgári átalakulást célzó törvények: Felszámolták a rendi kiváltságokat. nemzetiségi lázadás). A dinasztia helyzetét további törvényekkel pontosítják majd. de csak 16-án fogadták őket azután. A magyarországi jobbágyfelszabadítás következtében ment végbe a morvaországi és ausztriai jobbágyfelszabadítás is. a minisztériumban minden jelentős politikai párt. (Az volt a terv. az idegenekből (főként olaszokból) álló helyőrséget nem merték bevetni. Batthyány Lajos koalíciós kormányt hozott létre. Az országnak a birodalmon belüli önállóságát deklaráló törvények: Magyarország alkotmányos monarchiává vált: Ausztriával elméletileg csak a közös uralkodó kötötte össze. Ferdinánd szentesítette a törvényeket. hogy nevezze ki Batthyány Lajost miniszterelnökké. és nem volt hosszú ideig fizetendő adósság (mint Oroszországban). mert az ifjak együttműködtek a megyei és városi vezetőkkel. Feszültség alakul ki a földet nem kapók körében (parasztfelkelés. 84 . évenként Pesten országgyűlést tartsanak népképviseleti alapon. március 17-én a nádor személyesen a királyt (egyben az unokatestvérét) vette rá. amit először az Államtanács szorult helyzetében sem fogadott el.

által szabályozott független rendi berendezkedés most polgári parlamentáris berendezkedéssé alakult. a Határőrvidéket (Magyarországon állomásozó katonaságot) is Magyarország alá rendelték. A kérését nem teljesítették. amelyet a kor követelményeihez kellett volna igazítani. de ez egy alkotmányos rendszerben sem tűnt működőképesnek 1848-ban. a vám. Az 1791. és a király is szentesíti. az uralkodó jogköre pedig korlátozott.és pénzügyminisztérium ügyében a Pragmatica Sanctióra hivatkozva egyértelműen a beolvasztást szorgalmazta 1848 nyarán. A bécsi kormány javaslatára augusztus 31-én az uralkodó visszavonta az önálló magyar had. A Kossuth felirati javaslatában megfogalmazott pontok közül a népképviselet. Ezt azonban a magyar vezetés nem fogadta el. Konfliktus forrása volt a magyar haderő kérdése. Lezárás. Itáliából). Helyreállt Magyarország egysége. és a júniusi választások után összeült a népképviseleti országgyűlés. A Birodalom tartományainak alkotmányosságát és az Ausztriához fűződő viszonyt azonban nem tudták egyértelműen rendezni. az örökváltság és a közteherviselés megvalósult. milyen külső és belső tényezők vezettek a magyar szabadságharc bukásához! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar és az osztrák kormányzat között kialakult. ezért elkezdődött a nemzetőrség fejlesztése. Az Államtanács és az osztrák kormány azonban az áprilisi törvényekben is nyitottan hagyott kérdésben a magyar hadügy. uniója Erdéllyel (és Partiummal). összegzés Magyarországon a polgári átalakulás tehát vérontás nélkül lezajlott. 47. Létrejött a felelő kormány. ha az országgyűlés elfogadja. és májusban kiadta az utasítást az első 10 honvédzászlóalj toborzására is. Súlyosan terhelte az udvar és a magyar kormány kapcsolatát az önálló magyar hadsereg és külképviseletek hiánya.és pénzügyminisztérium jogkörét.és valutakérdés megoldatlansága. népfelkelést hirdet- 85 . Még mindig a Pragmatica Sanctio határozza meg a közjogi viszonyt. de a közjogi viszonyt nem tisztázhatta ez sem. X. így próbálván meg növelni a magyar haderő létszámát. tc. Ez utóbbi intézkedés azonban csak akkor léphetett volna érvénybe. tétel: A sza szabadságharc FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. Az április 11-én a rendi országgyűlésen elfogadott törvények értelmében a diéta feloszlott. céljuk a tartományi érdekek összhangja alapján biztosítani az önállóságot. Batthyány Lajos a magyar sorozású ezredek hazaküldését kérte (pl. Az országgyűlés végül július 11-én megszavazta a pénzt a 200 ezer újonc kiképzésére és felszerelésére.Létrejött a népképviseleten alapuló alkotmányos állam. A liberálisok eredendően nem kívántak elszakadni a Birodalomtól. ahol – a kor szokásainak megfelelően – a választójogot cenzus korlátozta. meghatározó feszültség összetevői: A magyar kormány célja az alkotmányosság biztosítása. a polgári állam viszonyai között akarták megvalósítani a (rendi dualizmus idején még működő) birodalmi egységet és a birodalmon belüli magyar függetlenséget.

sokan visszavonultak. de nem koronázták meg magyar királynak. bár a magyar kormány 1848. akit – a bécsi udvar felfogása szerint – nem kötöttek az áprilisi törvények. államfőként kinevezhette a minisztereket. V. létre sem jött. az államformáról ekkor nem rendelkeztek. majd az országgyűlés zárt ülésén. Batthyány – a sikertelen béketárgyalásokat követően – házi őrizetbe került. hogy ott ez a társadalmi egység megbomlott. ám lemondását a magyar országgyűlés nem fogadta el. a magyarok vereségével végződött csata után WindischGrätz a felkelés teljes megsemmisülését jelenti az udvarnak. (Lásd a forráshoz írtakat. sőt egy 100 tagú országgyűlési küldöttséget sem fogadott a király. Kossuth-bankót adtak ki. A katonai fordulat és az olmützi alkotmány hatására Kossuth felvetette a függetlenség kimondását először az OHB. muníciót. A centralizáció a nemzetiségeket is érinti. A kormányt és a törvényhozást Debrecenbe. április 14-én a debreceni Nagytemplomban elfogadják Kossuth javaslatát. a magyar oldalon a megegyezés ellenzői megerősödnek. február 26-27-én Kápolnánál vívott. hogy hűek maradjanak katonai esküjükhöz. 86 .) Mivel az olmützi alkotmány Magyarországot beolvasztja a centralizált birodalomba. Először egyik testületet sem sikerül meggyőznie. a diadal így is óriási. A főerők Windish-Grätz herceg vezetésével a Duna mentén haladtak. ahol ennek hatására 1849. a kormány lassan feloszlott. hiszen nem írta alá azokat. eközben a magyarok ellen lázította a nemzetiségeket. Kossuth és Görgey között a módszerek és a további lépések kérdésében olyan ellentét alakult ki. mely októbertől a végrehajtó hatalom szerepét töltötte be. Az alkotmány csalódást jelent a magyarságnak. elrendelték az újoncozást. vállalták a fegyveres küzdelmet is. Ferdinándot lemondatták. gondoskodott a törvények kihirdetéséről. A nagyhatalmak a Habsburg Birodalmat az európai egyensúly alapkövének tekintették. Kifejtés Az udvar nem kívánt tárgyalni a magyar kormánnyal. a bécsi kormány továbbra sem akart tárgyalni. bár nyíltan nem léptek fel ellene. hadüzenethez. ill. hogy kit kell szolgálni. bár eredeti céljukat (az osztrák csapatok bekerítése) nem tudták elérni. Ferdinánd azonban már nem volt király. Végül 1849. és az eddig udvarhű nemzetiségeknek is. békekötéshez pedig a nemzetgyűlés hozzájárulása lett volna szükséges. Tápióbicske. 1848. december 2-án V. (Az új kormány elnöke Szemere Bertalan lett. ám épp ellenkezőleg történt. 1848 decemberében támadás indult Magyarország ellen. ill. Papírpénzt. hiszen Ferenc József császár volt ugyan. és komolyabb ellenállás hiányában elfoglalták Pestet (január 4. így mivel vereség esetén biztos halál várt rájuk. és helyette a 18 éves Ferenc József (Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegnő fia) lett a király. A magyar országgyűlés azonban a harc folytatása mellett döntött. s ezzel semmibe veszi a magyar törekvéseket nemzeti és alkotmányos szempontból. fegyvert. amely a későbbiekben is meghatározta a szabadságharc eseményeit (váci nyilatkozat). A királyváltás bonyolult jogi helyzetet eredményezett.) Kossuth a függetlenség kimondásától az ország elismerését és külső támogatást remélt.) A jogilag vitás helyzetben októbertől a volt császári és királyi tisztek és az OHB közti ellentétek fokozódtak. Kossuthot kormányzó-elnökké választották. és a parasztság meggyőzése érdekében eltörölték a szőlődézsmát (szeptember 15. (Lásd a forráshoz írtakat. de rendelkezései csak miniszteri ellenjegyzéssel voltak érvényesek. Az események hatására Esterházy és Batthyány is lemondott. március 4-én a Schwarzenberg-kormány kiadta az olmützi alkotmányt. márciusi ajánlatánál nemzetiségi szempontból kedvezőbb. (A nyugat-európai forradalmak kudarcának egyik alapvető oka.). a Függetlenségi Nyilatkozatot. tehát le kell mondaniuk autonómiaterveikről. Mivel eredményt nem tudtak elérni. 1849 áprilisában a tavaszi hadjárat során a magyar seregek jelentős győzelmeket aratnak (pl.). Kossuth elnökletével létrehozták az Országos Honvédelmi Bizottmányt. Az 1849. a hadiipart Nagyváradra költöztették.) A trónfosztás nem jelentette a királyság megszűntét. Isaszeg). Az OHB emberfeletti munkával teremtette elő a katonát. A volt császári és királyi tisztek nem tudták. ezért fokozatos közeledés indul meg a tárgyalókészségét folytonosan jelző magyar kormányzat felé. valamint fiatal kora és tapasztalatlansága miatt befolyásolhatónak tartották.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli tek.

ám közel volt a menekülést jelentő török határ. 48. rokonszenveztek az ország szabadságküzdelmével. a honvédség reménytelen helyzetbe került. a nemzetiségi törvény pedig – a szabadságharc további sikerei szempontjából – későn született meg. május 9-én a cár bejelentette az orosz hadak megindítását (kb. Kossuth először elfogadta az előterjesztést.az országot hivatalosan nem ismerték el. Görgey a megoldást az erők koncentrálásában látta: az orosz felvonulás előtt vereséget akart mérni az osztrákokra (2. ha akkora sereggel érkezhet. 200 ezer fő). dolgozzanak ki megoldási javaslatot az osztrák-magyar viszony elrendezésére. majd Dembiński javaslata mellé állt. Az ún. újra passzív ellenállásba vonult (októberi diploma. A további sikerekhez a nagyhatalmak semlegességére lett volna szükség. Apponyi György javasolta a 87 . Schmerling-provizórium (1861-1865) ideje alatt pénzügyi csőd következett be. Miklós orosz cár támogatását kérte a Szent Szövetségben foglaltakra és a magyar szabadságharcban részt vevő lengyel katonák nagy számára hivatkozva. a szőregi csatában megveri és tovább üldözi. ám az erre irányuló intézkedéseket a magyar politikai elit elutasította. május 21.) A magyar hadsereg egyszerre verte ki az országból a birodalmi haderőt. Kossuth nemzetiségekkel való tárgyalása nem hozta meg a remélt sikert. 170 ezer fő) nagyon gyorsan követi a fősereget. I. tétel: A kiegyezés tartalma és értékelése kie FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a dualizmus kori politikai berendezkedés működési elveit. mellyel egyedül is képes legyőzni a magyar hadsereget. februári pátens). A végső vereséget augusztus 9-én szenvedték el a magyar csapatok Temesvárnál. Miklós csak azzal a feltétellel volt hajlandó segítséget nyújtani.). amelynek oka a vesztes olasz háborúk után a Németország egységesítéséért folytatott küzdelem volt. (Ez azonban hibás elképzelés volt. ami Aradra megérkezik. és törte meg a területi elszakadásra törő nemzetiségek lázadásait. miközben egyre jobban éleződött az osztrák-német ellentét. komáromi csata). Világos) mellett döntött. a cári erők felvonulását pedig tárgyalásokkal igyekezett lassítani. ez azonban nem adatott meg.) 1849. szabadította fel a fővárosát (1849. így amikor augusztus 11-én Kossuth Görgeynek adta át a teljhatalmat. aki az erők egyesítését Szegedtől délre tervezte. korlátait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1850-es évek abszolutizmusának (Bach-rendszer) kudarca után az osztrák politika a magyarokkal való megbékélést látta sikeres megoldásnak. bízva a büntetlenség ígéretében. Az udvar ezért felkérte a magyar konzervatívokat. (Lásd a forráshoz írtakat. Görgey hada az egyetlen. összegzés Június 18-án indultak meg az orosz hadak. Pulszky Ferenc Londonban. Andrássy Gyula Isztambulban sikeresen képviselte a magyar ügyet. hogy Teleki László Párizsban. Lezárás. Ezen a tényen az sem változatott. aminek következtében az európai közvélemény figyelme Magyarországra irányult.) Haynau hada (kb. Görgey már augusztus 6-tól folyamatosan egyeztetett az oroszokkal. (Lásd a forrásokhoz írtakat. akkor a haditanács a fegyverletétel (augusztus 13. A magyar katonai győzelmek hatására Ferenc József I. Bem kiszorul Erdélyből.

május 29-én a képviselőház [209:89 arányban. közlekedési és hírközlési rendszert. meghagyták a közös valutát. Magyarország államformája alkotmányos monarchia lett. ezért kapta a „szép akasztott” nevet). sőt az új miniszterelnök. Kifejtés Deák belátta. ezért az 1865-ös Húsvéti cikkben kilátásba helyezte. A közös ügyek fedezésére kvótát állapítottak meg. pénzügy) közös kezelését. A gazdasági megállapodásokat 10 évre kötötték. (Deák nem vett részt a szertartáson. A gazdasági 88 . Az idő lejárta után meg lehetett hosszabbítani vagy újratárgyalni. A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek. a gyakorlatban inkább reáluniónak tarthatjuk.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vitás ügyek (kül-. A századfordulóra a magyar kvóta elérte a 36%-ot. A magyar politikai elit jelentős részét is a megegyezési szándék vezette már ekkor. akkor uralkodói hatáskörbe került a kvóta mértékének megállapítása.) 1867 februárjában Ferenc József kinevezte Andrássy Gyulát magyar miniszterelnökké (akit egyébként 1849-es szerepvállalásáért távollétében már halálra ítéltek. A politikai kiegyezés mellett megszületettek a gazdasági együttműködést szabályozó jogszabályok is (gazdasági kiegyezés). Ennek a magatartásnak köszönhetően Ferenc József magyarokba vetett bizalma megerősödött. mérték-. kvótabizottságok javaslatai alapján állapították meg 10 évre. június 8-án Ferenc Józsefet magyar királlyá.) Az 1867-ben megalakult Osztrák–Magyar Monarchia kétközpontú. Liszt Ferenc koronázási miséje közben Andrássy Gyula és az esztergomi érsek tették a király fejére a koronát. amelynek vezetője Andrássy Gyula lett. amelyből Ausztria 70. Ferenc József 1865-ben összehívta az országgyűlést. (Lásd a forráshoz írtakat. és ezek ellenőrzését a független törvényhozások által kiküldött delegációkra bízta volna. s az ezek fedezését szolgáló pénzügyek tekintetében (az alkotmányosság visszaállítása esetén). ugyanakkor reális kompromisszum volt. hogy Erzsébet királyné támogatta Deák és Andrássy lépéseit. 83 tartózkodás mellett] elfogadta a közös ügyekről szóló törvényjavaslatot. amelyet a közös ügyek egy másik alkotmányos rendszerhez fűztek. Cassandra-levélben elítélte a kiegyezést. Erzsébetet királynévá koronázták a budai Mátyástemplomban. de a külpolitikai körülmények változása (Oroszország megerősödése és Poroszország előtörése) is a megegyezésre sarkallt. A kvótát a két törvényhozó szerv által kiküldött ún. védelem. A megegyezést siettette. összehangolták az adó-.) A kiegyezés nem biztosított teljes függetlenséget. 1867.) Kossuth az ún. (A magyarok ügyét segítette. Ha nem sikerült megegyezni. majd Ferenc József megesküdött a magyar alkotmányra. A dualista állam két államalkotó nemzete közötti viszonyt (közjogi kérdés) a Pragmatica Sanctio figyelembevételével határozták meg. a közös ügyek. július 3-ai königgrätzi csatában az osztrákok vereséget szenvedtek a poroszoktól. Bécsben is egyre többen a megegyezés hívei lettek. hogy az alkotmányos egység nem valósítható meg a ’48-as törvények tiszta perszonálunióként való értelmezésével. szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását. hogy az 1866. 1867. Ennek belpolitikai oka a passzív ellenállás kifáradása és a nemzetiségekkel folytatott tárgyalások kudarca volt. hogy Magyarország törvényes keretek között engedni hajlandó a közös külpolitika. had-. magyar vezetés. hogy kihasználja a birodalom szorult helyzetét. dualista államszervezet volt. hogy Ausztria nagyhatalmi helyzetének fenntartásához magyar támogatásra van szükség. Az országgyűlés egy bizottságot választott a közös ügyek megtárgyalására. Magyarország 30%-kal részesedett (ez a két állam fejlettségét tekintve méltányosnak mondható). amelyet az osztrák és magyar törvényhozásnak egyaránt el kell fogadnia. A dualizmus nem volt perszonálunió (még ha Deákék annak is tartották). az uralkodó személye. Deák visszatartotta az országgyűlést attól. A magyar vezetőréteg elvárásait kevesebb áldozattal nem lehetett biztosítani (területi egység. ui. védelem az orosz és német törekvésekkel szemben). (Lásd a forráshoz írtakat. Beust meggyőzte Ferenc Józsefet arról is. valamint a Pragmatica Sanctio szorosabb közjogi kötődést eredményezett a perszonáluniónál.

a politikai. amely a magyarokkal közös országgyűlésbe 42 képviselőt delegálhatott. A báni kormány a közigazgatás. akit a király nevezett ki a magyar miniszterelnök beleegyezésével.) 89 . (Balkáni terjeszkedési törekvésekről lásd a forráshoz írtakat.kiegyezés biztosította a térség és az ország gyors gazdasági fejlődését. Az ennél többre vágyó nemzetiségeket azonban ez nem elégítette ki. Az európai erőegyensúly fontos szereplője. (Lásd a forrásokhoz írtakat. (Lásd forráshoz írtakat. másrészt pedig más nemzetiségek is követelték ugyanezeket a jogokat. Sokan tartottak attól.) Lezárás. de megnyugvást egyrészt azért nem hozott. hogy mennyire teljesül a kiegyezéshez fűződő remény. Ferenc Ferdinánd újra felveti majd a trializmus kérdését.000 km2) Európa második. Fiume és Muraköz átadását. A horvát autonómia megteremtése a korabeli Európában a nemzetiségi kérdés kezelésének kis számú pozitív példája volt. hogy az uralkodó visszalép majd ettől a kompromisszumtól. Palacky fel is emelte szavát. hogy a rendszer továbbfejleszthető.) A csehek fogadták a kiegyezést a legnagyobb ellenszenvvel. valamint az uralkodói (alkotmányossággal nem teljesen egyező) kiváltságok jelentős szerepet játszottak a dualizmus válságában. hogy a dualizmust trializmussá alakítsák át. polgári jellegű társadalom kiépülésére irányuló szándék gyengesége. (A századfordulón az akkori trónörökös. illetve Szerbia. A magyar kormányban külön horvát miniszteri tárcát hoztak létre. s a horvát lett a hivatalos nyelv. összegzés A kiegyezéssel létrejött birodalom a területe alapján (600. és fegyverkezni kezdett. mert abban az ausztroszláv törekvések bukását látták.) A kortársak számára kérdéses volt. A magyarok azonban csak tartományi különállásukat ismerték el. A horvátokat elismerték politikai nemzetnek. A törvény a területi egység és az egy politikai nemzet elvét fel nem adva széles körű nyelvhasználatot biztosított az oktatásban (állami feladat). A korabeli Európa legjelentősebb nemzetiségi törvénye volt. A vegyes vidékeken a 20%-ot elérő nemzetiségeknek is biztosítottak anyanyelvi jogokat. a cseh németek és a magyar vezetés hatására azonban végül Ferenc József visszalépett ettől a tervtől. a pártok közötti erős megosztottság. A dualizmus válságának fontos összetevője még a parlamenti politizálás korabeli eredménytelensége (lásd obstrukció) is. a lakosságszám (35 millió) alapján harmadik legnagyobb állama lett. a század második felében megjelenő orosz. beligazgatási autonómiát kaptak. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a védvámrendszer pedig lehetőséget adott a magyar agrártermékek és a Lajtántúl iparának védelmére. Horvát-magyar kiegyezés (1868) elfogadására végül csak a horvát tartománygyűlés többszöri feloszlatása. német és brit nagyhatalmi vetélkedés idején azonban egyre inkább Németország felé sodródott. Horvátország élén a bán áll. Működhetett a szabor (horvát országgyűlés). mert a horvátok a magyarokkal és az osztrákokkal egyenrangú helyzetre törekedtek. Ez utóbbi nem következett be. s az uralkodó is hajlott arra. újabb választások és jelentős előnyök biztosítása után kerülhetett sor. mennyiben hajtja végre a magyar állam. Ez. általános választójog). Deákék még hittek abban. A törvény hatása attól is függött. hogy a gazdaság fejlődése nem lesz várt ütemű. bár a gazdasági kiegyezés újratárgyalása jelentős feszültségeket eredményezett. a közigazgatásban. azaz Közép-Európában nagyhatalomnak számított.) Horvátország a magyarokhoz fűződő viszonyt perszonálunióra akarta redukálni. az igazságszolgáltatás alsó és középső szintjén. Fiume magyar irányítás alatt maradt. A nemzetiségi viszonyok rendezése érdekében alkották meg 1868-ban a nemzetiségi törvényt is Eötvös József minisztersége idején. ill. az igazságszolgáltatás és az oktatásügy függetlenségével rendelkezett. társadalmi megújulásra. ám a későbbi fejlődést a politikusok változatlan elvárásai (a 67-es alaphoz képest) akadályozták meg. és egyáltalán képes-e az ország megtartani a nemzetiségeket. Lehetővé tették egyesületek és pénzalapok létrehozását. Az osztrák-német nagypolgárság. akikre egyre nagyobb hatással volt a kialakuló Románia. ezért követelték függetlenségük elismerését. a demokratikusabb (pl.

A gazdaság fejlesztésének törvényi kereteit a gazdasági kiegyezés jelentette. Az idő lejárta után meg lehetett hosszabbítani vagy újratárgyalni.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 49.3 millió katasztrális hold vált szántóterületté. homoki szőlőkultúra a Duna-Tisza közén stb. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) a termelékenység növekedést vonja maga után. kalocsai vagy szegedi paprika. szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását. A modernizálást a gátrendszerek kiépítésével a mezőgazdaságban kellett kezdeni. napszámosok) is akadályozta azonban a gépesítés még szélesebb körű elterjedését. valamint 1892-től az arany alapú korona lett a közös pénz). másrészt pedig a nagybirtokokon elterjedő korszerű eljárások. bár a gépesítésre és a modernebb eljárások bevezetésére csak a jelentősebb anyagi háttérrel rendelkező nagyobb birtokok tulajdonosai voltak képesek. amelyet az osztrák és magyar törvényhozásnak egyaránt el kell fogadnia. mérték-.) A fejlődés tehát egyrészt annak köszönhető. Tisza Kálmánhoz hasonlóan az időszak több miniszterelnöke kísérletet tett a gazdasági kiegyezés megújítása után az ipar fejlődésének támogatására. A városok – főleg Budapest – környékén a városi piacokra termelő zöldség. a Monarchia piaci védettségének. Mivel az alföldi folyók árvizei mocsarakat. ártereket hoztak létre. A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek. tétel: Kibontakozó ipar. közlekedés a dualizmus Kibo korá korában FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a dualizmus kori iparban és a mezőgazdaságban megfigyelhető alapvető változásokat! Vázolja fel. ezeken a területeken nem lehetett mezőgazdasági termelést folytatni. Az ország egyes területein kialakul a térségre jellemző sajátos termelési struktúra: pl. kecskeméti kajszibarack. A gazdasági megállapodásokat 10 évre kötötték. Növénynemesítő intézetet állítottak fel. Kifejtés Míg az európai államok mezőgazdasága értékesítési gondokkal küszködött. tejgazdaságok jöttek létre. A hegyvidéki és síkvidéki kisparcellákon a gazdálkodás azonban nem sokat változott (lásd a forráshoz írtakat). fejlődő mezőgazdaság. s 6. A kisbirtokok nagy száma mellett az olcsó bérmunka (idénymunkások. aratógép stb. 90 . ill. (A munkálatok során 6300 km gát épült meg. bővülő piaca Magyarország rendelkezésére állt. közlekedési és hírközlési rendszert.és gyümölcstermesztés.) A fejlődést segítette a bérleti rendszer terjedése is. vetőgép. köszönhetően az ipari forradalom jótékony hatásának. összehangolták az adó-. ami a bécsi kormányzat ellenállása miatt nem sikerült. addig a Monarchia védett. a tőkével rendelkező bérlők növelték a mezőgazdasági befektetéseket. a védvámrendszer pedig lehetőséget adott a magyar agrártermékek és a Lajtántúl iparának védelmére. csányi dinnye. A birodalmi mellett kialakuló országos piac is biztos értékesítési lehetőséget jelentett a specializálódó termelés számára is. A gazdasági kiegyezés biztosította a térség és az ország gyors gazdasági fejlődését. műtrágya. Az alföldi mezővárosok virágzása jellemzi a korszakot. milyen nemzetközi gazdasági tendenciák állnak a változások hátterében! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar gazdaság ebben az időszakban fejlődött a legtöbbet. makói hagyma. Ez azonban nem jelentette a fejlesztések elmaradását. de ehhez a vámtörvények átalakítására lett volna szükség. meghagyták a közös valutát (1878-től közös jegybank működött. hogy a folyószabályozások lezárultával jelentős területek kerültek művelés alá. gépek (alagcsövezés.

de kiegyensúlyozatlan. a mezőgazdasági ország olcsó megélhetési viszonyai – melyek alacsonyabb munkabért tettek lehetővé – alapozták meg a látványos változást. ami magas termelékenységhez vezetett.A tradicionális juhtenyésztés és rideg állattartás visszaszorulóban volt. Dráván. hanem az európait is. Az ipar egyes szektorainak (pl. mivel az újonnan létesült vállalatok az ipari forradalom legújabb vívmányait is alkalmazhatták már. A korszakban fejlődött az ország gazdasági központjává és világvárossá Budapest. A tőkebehozatal részben bányák és gyárak alapításához járult hozzá. A magyar gazdaság és ezen belül az ipar fejlődését a Monarchia egységes piaca. Győrött a Rába). A reformkori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1842) és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár mellett létrejött a Magyar Földhitelintézet (1863). ún. ami a gazdasági kiegyezés megújításakor minden esetben komoly vitákhoz vezetett. a szitálás gépesítése). közepesen fejlett agráripari országgá vált.és acéltermelés felfutásának köszönhetően magas színvonalú gépgyártás alakult ki. A bejövő tőke jelentős része német eredetű volt. azon belül is Magyarország gazdaságának felzárkózását. helyette az istállózó állattartás terjedt el. élelmiszeripar). Míg Oroszországot. jól tejelő „színes” svájci és holland szarvasmarha. A kiegyezés évében alapították a Magyar Általános Hitelbankot. Nagyvárad–Fiume vasútvonal). A konjunktúra nem lett volna lehetséges a külföldi tőke beáramlása nélkül. a politikai stabilitás. Spanyolországot. Száván és a Maroson is. s ezután gyorsan nőtt a hitelintézetek száma is. megjelentek pl. Mechwart András rovátkolt hengerszéke.vagy repülőgépgyártás (Pesten. Korszerű. A változások hatására az ipari forradalom vált meghatározóvá. s ennek segítségével a magyar mezőgazdasági termékek gyorsan eljutottak a világpiacra (pl. amit a bankok hitelekkel finanszírozták. Temesvár–Bécs. s nem csak Ausztria ipari fejlettségét közelítette meg. A magyar ipar kicsit megkésett fejlődése a többi nyugati állam iparához képest előnyöket is rejtett magában. Győr–Pozsony. Rákoson repülőgépgyártás. A magyar ipar fejlődését a magyar kormányok adókedvezményekkel segítették. és a tőkés gazdaságra jellemző ciklikusság (túltermelés és pangás váltakozása). Budapest mellett új iparvidékek (pl. sőt Magyarország több iparágban és fejlesztésben a világ élvonalába került. A századfordulóra megerősödött a jelentős részben terménykereskedelemből származó magyar tőke szerepe. Mindez új fajták megjelenését is jelentette: a magyar szürkét felváltotta a hízékonyabb. Déva–Temesvár) erősödtek meg. fejlett bank. Ezekben az iparágakban a termelés súlypontja a Monarchián belül már Magyarországra tevődött. A magyar közlekedési rendszerben óriási változás történt. A folyószabályozás lehetővé tette a gőzhajózást a Dunán. a monopóliumok (pl. Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt.). ami az európai élvonalba emelte a magyar ipart. A fejlődés fokozottan érvényesült az újonnan megalakult iparágakban: pl. Az 1880-as évek közepétől az ipari forradalom hatására Magyarországon az ipar fejlődése újabb lendületet vett. gépgyártás) fellendülését nagymértékben segítette. az európai élbolyt elérni nem volt képes. az izzólámpagyártás (az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. a vas. ill. A már hagyományosnak tekinthető iparágak tovább erősödnek (pl. Lezárás. Aradon autógyártás. A fő kereskedelmi útvonalat azonban a vasút jelentette. élelmiszeripar. ferdevállú magyar nagyipar. Egyes területeken világszínvonalú fejlesztések valósultak meg (pl. A fejlődés ellenére/hatására aránytalanságok figyelhetők meg a magyar gazdaságon belül. Rimamurány–Salgótarján. a magyar gőzmozdonyok sorra nyerték el az ipari kiállítások díjait. vegyipar. s ez lehetővé tette a Monarchia.és vasúthálózat. a világ harmadik legnagyobb izzólámpagyártója). Portugáliát és a Balkánt megelőzte a korabeli magyar gazdaság. az állami iparpártolás. gépipar és az ezekre épülő gépgyártás: autó. a makkoltatva tartott bakonyi sertést pedig a mangalica és az angol hússertés. összegzés A dualizmus korában lejátszódó gazdasági változások jelentős fellendülést eredményeztek. Tiszán. monopolkapitalizmus 91 . hogy rendelkezésre állt a Monarchia egész piaca is. Kassa–Diósgyőr.

(A zsidóság egyenjogúsítására 1867-ben került sor. A ki. hiszen minden 100 kivándorlóból csak 33 volt magyar. még a járványok (pestis. világháborúig) vette kezdetét. Felvidék) hamarabb ment végbe. megélhetési gondokkal küzdő társadalmi rétegek.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli jött létre. Az elvándorlás a Felvidéket és a Kárpátalját érintette leginkább. A XIX. tehát a kivándorlók között az össztársadalmi arányoknál jóval magasabb volt a nemzetiségiek aránya.és bevándorlás is a magyarság arányát növelte. vagy alkalmazkodásképp az asszimilálódó népesség tagjának is vallhatta magát. család. mint a többi nemzetiség. A városlakók asszimilációja azonban jelentős volt. USA. az érdekegyesítő nemzetiségi politika realizálása azonban – mint 1848 bizonyítja – nem sikerült. Kifejtés A XIX. Dél-Amerika felé). gyors ütemű folyamat (I.5%-ra nőtt. század második felében tehát jelentős arányeltolódások mentek végbe a nemzetiségi összetételben: a magyarság aránya (Horvátország nélkül) 41%-ról 54. kolera. a gyökereiktől – szülőföld. az elmaradott térségekben (Erdély) később jelentkezett. a lakóhelyén megélni nem tudó mezőgazdasági népesség megindult a munkaalkalmat kínáló városokba és részben a tengerentúlra (pl. a németekkel. A kivándorlás során a legnagyobb veszteség a szlovákokat érte. törpebirtokosok milliói. hiszen a megkérdezett lehet kettős gyökerű. s bár két nagy kolerajárvány visszavetette a fejlődést. 50. tétel: Nemzetiségek a dualizmus időszakában Nem FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével ismertesse a magyarok és a nemzetiségek viszonyát a dualizmus kori Magyarországon! FELELETVÁZLAT Bevezetés Magyarország lakossága másfél évszázad alatt 2. másrészt a vidékről városba költözött. a demográfiai robbanás azonban nem azonnal és nem egyszerre érintette az országot: a fejlettebb területeken (városok. A reformkor érdekegyesítési gondolata elvileg kiterjedt a nemzetiségi érdekek egyeztetésére is. A demográfiai robbanás nagyarányú elvándorlást okozott. A változás alapvetően három dolognak köszönhető: Az életkörülmények javulása miatt megnőtt a természetes szaporulat. hogy a népszámláláskor sem derült ki egyértelműen az etnikai hovatartozás. Az egyéni szabadságjogokat a nemzetállami léttel egybekapcsoló klasszikus liberalizmus saját ideológiájából 92 . egyház – elszakadó emberek a városok domináns etnikumába olvadtak be. Az ország népessége 30 év alatt 33%-kal nőtt a jelentős mértékű kivándorlás ellenére is. a másik oldalon azonban kis-. Az asszimiláció (beolvadás) egyrészt felgyorsult a városi német és zsidó lakosság körében. szlovákokkal és ruszinokkal együtt. hamarabb vált a demográfiai robbanás részévé a magyarság.5-szeresére nőtt. Dunántúl. Kanada. század második felében indult meg az ipari forradalommal összefüggő népességugrás (demográfiai forradalom). vallásuk pedig 1895-ben lett bevett vallás. az 1880-as évektől egyenletes. tbc) ellenére is.) A korabeli adatok hitelét azonban csökkenti.

valamint az. a korábbi. a magyar vezetőréteg nem vette komolyan a feszültség nagyságát. az oktatásban és az egyházi életben biztosította a nem magyar népek számára az anyanyelv használatát. Az önrendelkezés hiányának elmaradása miatt a XX. A magyar politikai elit 1867-ben a kiegyezéssel történelmi kompromisszumot kötött Béccsel. s ezt Bécsbe vitték Ferenc Józsefhez. század elején és az I. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) A Duna völgyi népek összefogásnak terve a XIX. Az anyanyelvű oktatás támogatása helyett inkább a magyar nyelvű oktatás kiterjesztésére. világháború alatt a nemzetiségi politikusok már nem az OMM-án belül képzelték el népük további sorsát. században több osztrákellenes nemzeti mozgalom képviselőjében felmerült. Ők társnemzeti státust igényeltek. a korabeli Európa legjelentősebb nemzetiségi törvénye számos liberális elemet tartalmazott. Románia. a magyarországi nemzetiségi kérdés pedig magyar belüggyé vált. Lezárás. ennek következtében a feszültség egyre nőtt. összegzés Magyarországon elnyomták a nemzetiségeket abban az értelemben. aminek következtében pert indítottak ellenük a magyar hatóságok. A per (1-5 éves börtönbüntetést kaptak a vezetők) hatására egyrészt megerősödött a romániai magyarellenes szervezetek propagandája. Az 1868-as rendezés nem magyar nyelvek és kultúrák iránti toleranciáját a dualizmus kor kormányai egyre kevésbé érvényesítették. a magyarok közül Kossuth Lajos dolgozta ki a Duna-menti konföderáció tervét. hogy társadalmi szerkezetüknél fogva és a magyar választási rendszer szabályaiból fakadóan kevesebb képviselőjük jutott mandátumhoz. A nemzetiségek a nemzetiségi törvénynél többet akartak. egyesíthette a történelmi magyar államrészeket (Erdély. Kossuth tervezete (1862) szerint a térség kisebb államai (Magyarország. A tervezetet mind a magyar. A századfordulón a Monarchia mérvadó politikacsináló köreiben napirenden van a dualizmus revíziójának és a birodalom valamiféle föderalizálásának a gondolata.) A törvényhatóságok és a községek önkormányzatának szűkítése. országgyűlést alakíthatott ki. mint a cári Oroszországban vagy 1915-ben az örményekkel szemben az ifjú török mozgalom részéről. hogy önrendelkezési joggal bíró kollektivitásként nem jelenhettek meg a politikában. aminek értelmében lemondott a teljes önállóságról. Községi szinten. sokan megkérdőjelezték.fakadóan nem talált megoldást a nemzetiségi kérdésre. Erre jó példa a román Memorandum-per (1894). a megnyíló politikai szabadságjogok viszont a nemzetiségi törekvéseknek nyitottak szabadabb teret. s ezen keresztül nyelvi-kulturális magyarosításra törekedtek. ahol a községek és megyék nemzeti alapú önkormányzatával kívánta a nemzetek érdekképviseletét megoldani. Szerbia. és képviselőket küldhetett a magyar országgyűlésbe. nem mutatkozott. Ferenc Ferdinánd köre a dualizmus 93 . azaz – az autonómiával felruházott horvátokat kivéve – tagadta a nem magyar nyelvi-kulturális közösségek nemzet jellegét. ezért tiltakozásuk jeléül jó ideig passzív ellenállást folytattak. föderatív átszervezést vártak. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Az 1867 utáni magyar asszimilációs politika „eredményeképp” a nemzetiségi iskolahálózat az 1880-as évektől nem fejlődött. Az uralkodó azonban felbontatlanul továbbította a dokumentumot a magyar kormányhoz. azaz nem vettek részt a magyar országgyűlés munkájában. Erdély) szövetséget hoznak létre a Habsburg Birodalom helyett. A törvény azonban nem tért el az egy politikai nemzet elvétől. a központi hatalom erősítése. kormányt. Az 1868-as törvény. A román vezetők összeállították nemzetiségi sérelmeik listáját. a nemzetiségi szervezetek és egyesületek megalakításának jogát. az alsó fokú bíráskodásban. valamint a választójog szűk korlátok között tartása és a választások nyílt jellege ugyancsak összefüggött a magyar állam magyar jellegének erősítésére való törekvéssel. Az 1890-es évektől kezdve azonban fokozottabban síkra szálltak jogaik bővítése érdekében. 1848-as rokonszenven alapuló pozitív viszonyulás az ellenkezőjére változott. Határőrvidék). autonómiát követeltek. mind a nemzetiségi vezetőréteg elutasította. A nemzetiségi elit számára azonban ez a felfogás elfogadhatatlan volt. Ez a tényező. Horvátország. hogy a nemzetállamok korában reális alternatíva-e egy ilyen államszövetség. de olyasféle terror. másrészt az intézkedés Nyugat-Európában megrökönyödést váltott ki. Az 1868-as horvát-magyar kiegyezéssel Horvátország széleskörű önkormányzatot kapott: saját közigazgatást.

az életkörülmények átalakulása. Dunántúl. orvosi felfedezések. A csecsemő. Bár a technikai. javult a megtermelt élelmiszerek elosztása). A XIX. 51. gyors ütemű volt a folyamat (az I. században korábban soha nem látott demográfiai fejlődést élt meg: 1800 és 1914 között megduplázódott az emberiség lélekszáma. század elején bontakozott ki. világháborúig). az 1880-as évektől viszont egyenletes. A határok mentén megvalósuló nemzetállamok biztatására azonban a Monarchia nemzetiségei a nemzeti önmegvalósítás kérdése felé fordultak. ezzel azonban csak ideig-óráig odázta el a problémát. Kanada. agrárjellegű településeken élő népesség aránya. A XIX. s bár két nagy kolerajárvány és a jelentős mértékű kivándorlás visszavetette a fejlődést. A kiegyezést követő négy évtizedben Magyarország lakossága 13. így az ipari forradalom vívmányaiból részesedő Magyarországon is. A városfejlődés jelentősebb szakasza Magyarországon a XIX. az OMM azonban nem tudott alternatívája lenni a nemzetállamnak. A korszak másik. (Lásd az adatokhoz írtakat. A városi lakosság növekedése a dualizmus idején háromszorosan felülmúlta az országos átlagot.) 94 . tétel: Az életmód változásai a századforduló Magyarországán Az él FELADAT: A források és ismeretei segítségével értékelje a polgárosodás folyamatát a dualizmus kori Magyarországon! FELELETVÁZLAT Bevezetés A világ a XIX.6 millióról 18. minőségi javulásával és az orvostudomány fejlődésével (Semmelweis Ignác. vissza tudta szorítani a demokratikus és a szociális törekvéseket. Kifejtés A gyermekhalandósági mutató 1865-től Európa-szerte csökkent. megszűnt a közép-európai egységes piac.) A demográfiai robbanás nagyarányú elvándorlást okozott. (A nemzetiségek helyzetéről lásd a foglalkoztatási táblázathoz írtakat. a lakóhelyén megélni nem tudó mezőgazdasági népesség megindult a munkaalkalmat kínáló városokba és részben a tengerentúlra (pl. Felvidék) hamarabb ment végbe. noha még ekkor is túlsúlyban volt a vidéki. A demográfiai robbanás azonban nem azonnal és nem egyszerre érintette az országot: a fejlettebb területeken (városok.3 millióra nőtt. változások kedvezően hatottak az életben maradás tekintetében.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli trializmussá alakításában gondolkodott. század második fele a nemzetállamok megalakulásának kora Európában. A gazdasági fejlődés nyomán bekövetkezett változások. Dél-Amerika felé). A kormányzat ugyan ügyesen kihasználva a gazdasági konjunktúrát. a tudományok nagyarányú fejlődése együttesen vezettek ehhez a nagyarányú népességnövekedéshez. század második felében indult meg tehát az ipari forradalommal összefüggő népességugrás (demográfiai forradalom). Ebben a mozgástérben jelentkeztek a magyar nemzeti törekvések ellen fellépő nemzetiségi törekvések is. Korányi Frigyes) magyarázható. más körök másféle föderalizálási lehetőségben. a munkások lakta külvárosok többségében borzalmas körülmények között éltek az emberek. USA.és kisgyermekkori halálozás számarányának csökkenése részben a táplálkozási szokások megváltozásával (emelkedett az élelmiszertermelés. az elmaradott térségekben (Erdély) később jelentkezett. és a század végéig csak alig-alig részesültek a fejlődés áldásaiból. az ipari forradalommal összefüggő társadalmi változása a városiasodás.

kórházak. A korabeli festmények és fotók tanulmányozásával szembeötlő.) Budapest a századfordulón már Európa 10 legnagyobb városa közé tartozott. pl. hogy mindenki jól is lakott. század a polgári államok kiépülése. posták. mint ma. minden társadalmi réteget megpróbált kiszolgálni. mélyebb előismereteket és komolyabb elemzést nélkülöző. A nők számára is – különösen a század második felétől kezdve és főleg a városokban – jelentősen javultak a tanulási és munkavállalási esélyek.) 95 . Debrecen) közötti átmenet. Az oktatást kiemelt feladatként. hiszen a képzettebb munkaerőtől nagyobb teljesítményt várhattak el mind az államigazgatásban. A XIX. villamosság. ez azonban nem jelentette azt. A városokban terjedtek a civilizáció vívmányai (csatornázás. sok városunk mai arculata (bankok. a dualizmus idején a gyorsan „fogyasztható”. közvilágítás. cirkusz.és rendszeres szórakozóhelyeként. A népszerű lapokban jelentős volt a hirdetések aránya. (Lásd a forráshoz írtakat. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) a századforduló táján alakult ki. ami egyrészt a munkásság munkaidejének csökkenéséből.A közművesítés óriási változásokat eredményezett a lakosság életszínvonalában. egész oldalas sportrovatot megjelentető Est-lapok. kirándulás stb. másrészt az alkalmazotti réteg növekedése jóvoltából következett be. hogy még a módos rétegek körében is sokkal kevesebb volt a kövér ember. sportolás. mozi. városházák. kialakult a modern tömegközlekedés. a pályaudvarok és a megépülő hidak közlekedési csomóponttá. kövezett út). (Az alap-. Míg a reformkorban Kossuth vezércikkei hozták a Pesti Hírlap számára a sikert. (Lásd a forrásokhoz írtakat. így az új szórakozási formák és lehetőségek is itt alakultak ki. közép. szenzációkat) is közlő. míg a gyárnegyedek ipari centrummá tették a fővárost. gyors ütemben.) A szórakoztatóipar üzletté vált. Közkedveltek lettek a kávéházak. Kassa. iskolák stb. Az egyre virágzóbb főváros azonban elszakadt a lassabban korszerűsödő vidéktől. járda.) A politikai lapok – a piac megtartása érdekében – kerülték a nyílt pártpolitizálást. ilyenek voltak a bulvárhíreket (bűnügyeket. A lapokat a rikkancsok segítségével az utcán is árusították.) Lezárás. s ezzel Európa-szerte a tankötelezettség törvénybe iktatásának ideje. mind a gazdaságban. Az éhínségek megszűntek. A dualizmus kori társadalom új jelensége a megnövekedett szabadidő.és felsőfokú oktatásról lásd a forrásokhoz írtakat. vízvezeték. (Pl. rövidebb cikkek voltak népszerűek. A járványok visszaszorultak. Temesvár. posta. összegzés A századfordulón lett valódi nagyhatalommá a sajtó Magyarországon. bérházak. a művészek és középosztálybeliek találka. tornaklub. stratégiai ágazatként kezelték a kormányzatok. szállodák. tervszerűen épült. A sikeresebb lapkiadók egész „sajtóbirodalmat” hoztak létre. botrányokat. utat törtek az új találmányok. a szakoktatás és az egyetemi képzés kiépítésének korszaka. ám az iparosodás következményeként megkezdődött az ivóvízkészletek és a természetes vizek szennyezése. (Lásd a forrásokhoz írtakat. nagyobb tömegek számára is érthető. Jól elkülönültek egymástól a különböző negyedek: a belváros lett a politikai irányítás mellett a kereskedelem és bankvilág központja. hivatalok. egyébként is a korban a hír fontosabbnak számított a véleménynél. A fizetőképes kereslet először Budapesten jelentkezett.) A magyar városok (belvárosok) városias külsőt öltöttek. vurstli. turizmus. ráadásul hiányzott a világvárossá váló Budapest és a vidéki nagyvárosok (Pozsony.

amit elsősorban a nagyhatalmi érdekek befolyásoltak. a nemzeti elv érvényesítésének. Jelentős területi veszteségeket szenvedett el az ország: Elzász-Lotaringia Franciaországé lett. valamint igyekeztek lezárni a vitákat az etnikailag kevert területek és hatalmi konfliktusok kérdésében. kisebb területek (5 város) Belgiumhoz. A franciák Németország visszaszorítására.) A konferencián 27 állam képviselte magát. 58 bizottság végezte a részletes munkákat: az előkészítések. Nagy-Britannia bízott abban.) A konferencia munkáját irányító testület a Tízek Tanácsa (amely kormányfőkből és külügyminiszterekből állt) és a kormányfőkből álló Ötök Tanácsa volt. január 18-án nyitották meg ünnepélyes keretek között Versailles-ban. Pá etnik etnikai és gazdasági vonatkozásai FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a versailles-i és a washingtoni békerendszer létrehozásakor érvényesülő nagyhatalmi érdekeket! Térjen ki a Németországgal kötött békemegállapodás részleteire is! FELELETVÁZLAT Bevezetés Már 1917-ben megfogalmazódott a világháborút lezáró béke jellege és tartalma. június 28-án kötöttek békét igen súlyos feltételek mellett. (1701. s egyben – a német gyarmatok egy részének megszerzésével – konszolidálni tudja a Brit Birodalmat. mert a japán kormányfő nem vett részt az európai ügyek rendezésében. jelentések. 1918 januárjában kidolgozott ún. majd ezután tértek rá a békefeltételek megvitatására. így enyhébb békefeltételeket tudott kialakítani. január 18-án Versailles-ban a Német Császárság. tisztességes béke (Wilson 14 pontja). a titkos diplomácia megszüntetésének szükségességét. mint a háborús pusztítást közvetlenül is elviselő európai országok. Béketervek közül kettő kapott nagyobb propagandát: az egyik a Lenin által képviselt azonnali és igazságos (annexió nélküli) béke. Elsősorban saját gazdasági előretörését (nyitott kapuk. január 18-án jött létre a Porosz Királyság. Pomeránia 96 . Németországgal 1919. valamint a gazdaság. ami a világ elsőszámú hatalmává tette még a XIX. a francia hegemónia biztosítására törekedtek Közép-Európában. tengerhajózás szabadsága) és nagyhatalmi státuszát igyekezett biztosítani. A békekonferencia céljai közé tartozott a háború alatt tett területi ígéretek valóra váltása. Schleswig-Holstein északi része pedig Dániához került. tétel: A Párizs környéki békék területi. Az időpont kiválasztása nem volt véletlen. hanem megvizsgálták. Kifejtés A békekonferenciát 1919. Mivel az Egyesült Államoknak Németország legyőzése volt a célja. a Tükörteremben. A konferencia általános célja a nagyhatalmi törekvések egyeztetése volt. de a vesztesek nem vehettek részt a tárgyalásokon (Lásd a forráshoz írtakat. azaz a bizottságok nem a békefeltételek megállapítását végezték először. a kereskedelem szabadságát. hiszen az európai hatalmi villongások nem érintették. században is. Az USA érdekei alapvetően mások voltak. hogy a győztesek területi igényei hogyan teljesíthetők. (Szovjet-)Oroszországot meg sem hívták a békekonferenciára. hogy sikerül visszaállítani a háború alatt megingott hatalmi egyensúlyt. de szélesebb nyilvánosságot kapott a Wilson amerikai elnök által képviselt. AusztriaMagyarország népeinek önálló fejlődési lehetőséget. 1919 márciusától azonban az Ötök Tanácsa helyett Négyek Tanácsa működött. határmódosító tervezetek készítését a Tanács felügyeletével. A wilsoni pontok többek között deklarálták a fegyverkezés csökkentésének. majd 1871.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 52. Wilson a béke garantálására javasolta a Népszövetség felállítását. független Lengyelországot.

Az USA megpróbálta érvényesíteni érdekeit a Csendes-óceán térségében. A békerendszer alapot szolgáltatott a II. lakosságának 10%-át (6. főként a britek nem nézték jó szemmel Franciaország túlzottnak tűnő megerősödését. ám ezért „kárpótlásul” Franciaország hatalmas hadisarc és jóvátétel kifizetését eszközöl(het)te ki. ezeket azonban nemigen tartották be. Működésképtelenné vált amiatt. a haderő és fegyverzet túl radikális leszerelése. A Népszövetség azonban nem tudta betölteni a rá osztott szerepet. tartózkodott az új nemzetközi rendszer garantálásától is. A békerendszer „eredménye” a belső ellentmondások és a nagyhatalmi érdekek ütközése miatt hosszú távon egy újabb háború kirobbanása volt. A hadsereg maximális létszámát 100 ezer főben határozták meg (ebből 4000 tiszt). Gdansk (Danzig) „szabad terület” státuszban nemzetközi (Népszövetség) felügyelet alá tartozott. a revíziós törekvések alapvetően meghatározták az európai hatalmi viszonyokat a két világháború közötti időszakban. hogy a lakosságnak biztosítják a teljes jogi egyenlőséget. s mivel nem lépett be az eredetileg Wilson által megálmodott Népszövetségbe sem. hogy döntéseit egyhangúlag kellett meghoznia és nem rendelkezett katonai békefenntartó erővel. kisebbségvédelmi törvények is születtek. a flottát pedig elsüllyesztették. században a konfliktusok lezárultát követően az európai nagyhatalmak a hatalmi egyensúly megteremtésére törekedtek. A genfi székhelyű Népszövetség (Nemzetek Szövetsége) eredeti szerepe szerint szavatolta a békeszerződések végrehajtását. Lezárás. az Anschluss tilalma. a német nép (és szövetségesei) kizárólagos felelősségének kimondása. Végül az angol-francia vetélkedés színtere lett. (Lásd majd a hitleri Németország terjeszkedő politikája. A Saar-vidéket 15 évre nemzetközi felügyelet alá helyezték. Nyugat-Poroszország jelentős része. támogatta a nemzetközi konfliktusok békés úton történő rendezését. a Távol-Keleten Japán).9 milliárd márka „végleges” jóvátételt határoztak meg. Az etnikai elvet – bár a wilsoni pontok között szerepelt – a határok meghúzásánál végül nem vették figyelembe. addig most ennek megteremtése már nem volt közös érdek.5 millió fő) vesztette el. A Rajna-vidék (a folyó jobb partját 50-60 km mélységben) 15 évre nemzetközi megszállás alá vonták és egyben demilitarizálták. pl. így a Kelet-Közép-Európában fellángoló nacionalizmust a győztesek nem fékezték kellőképpen. de a lengyelek használhatták. Megtiltották harckocsik. A békekonferencián ún. felügyelte a kisebbségvédelmi szerződések betartatását és gyámkodott a német gyarmatokból és török területekből kialakított mandátumterületek felett. A jóvátétel összegéről 1921 májusában született egy előzetes megállapodás. A német gyarmatokat a győztesek kapták meg (pl. s ez idő alatt az itteni szénbányákat Franciaország aknázhatta ki. tengeralattjárók. A francia hegemón törekvések miatt a győztesek között is viták bontakoztak ki. összegzés Az USA. Felső-Szilézia azonban népszavazás után Németországnál maradt. június 7-én aláírt Young-tervben 113. Az aláíró országok kötelezték magukat arra. és Lengyelország az ún. megtagadta a békeszerződések ratifikációját. A békeszerződés tartalmazta az Anschluss tilalmát is. A washingtoni békében (1921-22) rögzítették a nagyhatalmak flottáiknak arányát és a tengeri kereskedelemben a nyitott kapuk elvét. világháború) Míg a 18-19. A béke Németországgal szemben megalázó feltételeket határozott meg. de a végső és teljes összeget később állapították meg. eszerint 20 milliárd márkát kellett fizessen Németország azonnal. világháborúhoz. a túlzott jóvátétel.) Németország területének 15%-át (70 ezer km2). Az eredeti francia szándékokhoz képest mérsékeltebbé váltak a területi követelések. ami miatt a nemzetközi konfliktusok idején nem tudott megfelelő tekintéllyel élni.keleti része. Poznan és térsége Lengyelországé lett. léghajók és repülők hadrendbe állítását. kivonulva a béketárgyalásokról. (II. (Az 1929.) 97 . s feloszlatták a vezérkart. korridor (Kelet-Poroszország és Németország közötti rész) révén kijutott a tengerre.

szövetségi politika azonban II. ami ezáltal hármas szövetséggé alakult 1882-ben. az OMM. A régi gyarmatosító hatalmakkal (Nagy-Britannia. Minden terület stratégiai jelentőséget nyert. Franciaország és Ausztria/OMM a német egységért vívott háborúban elszenvedett veresége és az ipari fejlesztések lassabb üteme miatt sokat veszített korábbi befolyásából.) Az orosz-török háborút lezáró berlini kongresszuson (1878) megvalósuló német–osztrák–magyar együttműködést Bismarck és Andrássy Gyula szorosabbra vonta. században Európa vezető hatalma. Nagy-Britannia.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 53. „későn jövők”. akik csak az ipari forradalom második szakaszába tudtak bekapcsolódni. így beérték az addigi centrum országokat. A XIX. hiszen aki nem szerzett gyarmatokat. amelyek az első világháború kirobbanásához vezettek! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XIX. Kifejtés A XIX. S bár mind a két ország igyekezett javítani kapcsolatait Oroszországgal. Ezért került sor az eddig még el nem foglalt területek megszerzésére. Franciaország és az ún. Mandzsúria) mind Nagy-Britannia. a Balkán. a gazdasági élet központja. ill. második felében jelentős ipari fellendülés zajlott le Európában és Észak-Amerikában. A XIX. az újabb gyarmati területek megszerzésének kényszerét. Vilmos trónra lépésével (1888) megváltozott: Németország bekapcsolódott a gyarmatokért folyó küzdelembe. Németország. sz. Jelentős szerepet játszott az újabb gyarmatosításban a nagyhatalmak közötti verseny. (A következő évben Románia is csatlakozott ehhez a szövetséghez. de Európa legnépesebb. Perzsia. Németország. a német diplomácia – kihasználva az észak-afrikai olasz-francia ellentéteket – Olaszországot is bevonta a kettős szövetségbe. Ennek eszköze pedig a hadsereg volt. A változások intenzitása alapján a centrum országok két csoportra oszthatók: az ipari forradalom első szakaszában is részt vevő országok. (Lásd a vastermelési adatokhoz írtakat. világhatalommá akarta tenni országát. Franciaország) párhuzamosan új államok is bekapcsolódtak a terjeszkedésbe. és az öt európai hatalomból maga mellett tudjon kettőt (OMM és Oroszország). Oroszország) határozta meg a világpolitikát. hogy elszigetelje Franciaországot.) Az intenzív fejlődés maga után vonta a hódítások. porosz vezetésű német egységállam külpolitikája kezdetben arra irányult. Az 1871-ben megvalósult. pl. az USA és Japán.) A Bismarck nevéhez kapcsolható kontinentális. Az alacsonyabb szintről indulók (USA. óriási nyersanyagtartalékokkal rendelkező. tétel: Az el világháborúhoz vezető konfliktusok Az első FELADAT: A források és ismeretei segítségével ismertesse a hatalmi viszonyok és érdekek változásait. a korábbi gyarmatosítók kezén lévő területek „újraosztására”. 98 . hiszen a gyarmatok nyersanyagforrások és piacok is voltak egyben (gyarmatbirodalmak). bár elmaradott gazdaságú országa mégis jelentős katonai potenciált képviselt. Japán) gyorsabb növekedési ütemet produkáltak. (Lásd a forrásokhoz írtakat. lemaradhatott a nagyhatalmi versenyben. század végére öt európai nagyhatalom (Nagy-Britannia. s 1879-ben megkötötték a kettős szövetséget. mind az OMM vissza akarta szorítani. század folyamán befolyását folyamatosan növelő Oroszország hatalmi ambícióit (Földközitenger. a legnagyobb gyarmatbirodalommal rendelkező Nagy-Britannia. mint Németország. Franciaország. ami elsősorban a Monarchia számára volt kedvező.

a Német Császárságot azonban ezzel a lépéssel körbe tudták fogni. A növekvő katonai erejének tudatában egyre magabiztosabbá váló német külpolitika azonban visszautasította a közeledést. Az antant első problémája s egyben szakítópróbája az első marokkói válság volt (1905). A szerződés azonban egyértelműen jelezte a korábban ellenséges viszonyban álló két nagyhatalom együttműködési szándékát. Vilmos látogatása Isztambulban. s mivel nem voltak egymással ellentéteik. Vilmos és a militáns körök által irányított agresszív külpolitika nemcsak hatalmi kérdés. és ezzel jelentősen meggyengülő Oroszországgal szövetséget kötött Nagy-Britannia (1907). hiszen a brit gyarmati érdekeket már nem veszélyeztette Perzsiában. II. a németek pedig a korábbi pozíciójukba nem nyugodtak bele. így vélelmezhető volt. mert az angolok nem akarták vezető pozíciójukat elveszteni. jeruzsálemi zarándoklat.) A japánoktól vereséget szenvedő. hanem – ahogy a többi országnál is – egyfajta gazdasági kényszer következménye. amelyek egy minden korábbinál nagyobb háború kitörését tették valószínűvé. A rendkívül intenzíven fejlődő német gazdaságnak piacra és olcsó nyersanyagforrásokra volt szüksége.) A balkáni államok saját érdekeik szerint kerestek és találtak nagyhatalmi szövetségeseket maguknak. gyakorlatilag csak vészhelyzetekben léptek fel szövetségesként. (Lásd a forráshoz írtakat. szoros szövetséggé válása éppen a német expanzív külpolitikának volt köszönhető. ill. mind Oroszországgal (Közép-Ázsia) szembekerült a századfordulón. az ellentétek miatt a helyzet bizonytalan maradt a félszigeten. mind Oroszország szövetségben állt. Így elindult a francia-angol közeledés a fashodai válság (1898) után.) Mivel a berlini kongresszus egyáltalán nem oldotta meg a balkáni konfliktusforrásokat. 99 . a cár hajlott a franciákkal kötendő szövetségre (1893).) A gyarmati terjeszkedés miatt Nagy-Britannia mind Franciaországgal (Afrika). ekkortól Hármas Antantnak nevezték az együttműködést. század elejére az angol-német szembenállás jelentette. (Katonai erőviszonyokról lásd a táblázathoz írtakat. ezért feladva a „fényes elszigeteltség” politikáját Németországhoz próbált közeledni. hiszen a marokkói válság idején Nagy-Britannia Franciaország mellé állt. hogy egy újabb balkáni konfliktus európai/világméretű háborúvá szélesedik ki. Az antant államok önálló külpolitikát folytattak. bagdadi vasút) sértették Nagy-Britannia érdekeit. mind Oroszország veszélyesnek ítélte a helyzetet. II. Az egyre egyértelműbb német gyarmatosítási szándékok (pl. Kialakult tehát a két szövetségi rendszer. az afrikai terjeszkedés pedig Franciaországét. hogy megkössék a hivatalosan csak a kétoldalú gyarmati konfliktusok megoldásáról szóló entente cordiale-t (1904). összegzés A világpolitika új erővonalát a XX. (Balkán = lőporos hordó.II. (Lásd a forráshoz írtakat. Mivel Franciaországgal mind Nagy-Britannia. Vilmos hatalomra kerülésekor tehát mind Franciaország. amelyek tagjai között olyan jellegű konfliktusok halmozódtak. Lezárás. A német haderő fejlesztése és a német flottaépítési program (lásd a forráshoz írtakat) arra késztette a franciákat és a briteket. Az antant megerősödése.

században Európa nyugati és középső részében egyre több helyen iktatták törvénybe a tankötelezettséget. hogy a nőknek (családanyáknak) legalább akkora szerepe volt a társadalmi és gazdasági változások megalapozásában. A gazdasági és társadalmi változásoknak. szeretőiket vagy rokonaikat (Madame Roland. Ennek a gondolatmenetnek folytatásaként vallották többen is. (Lásd a forráshoz írtakat. ingó és ingatlan vagyont örökölhettek. mint a férfiaknak. Olympe de Gouges megfogalmazta A nők jogainak nyilatkozatát) A nők tehát több alkalommal is olyan csoportként jelentek meg.) A csecsemő. és olykor arra is képes. a forradalmi átalakítás felé terelni nagyhatalmú férfi ismerőseiket. a háztartás vezetése. 100 . hiszen ezt bérerejük lehetővé tette. amely elszántan hangot ad érdekeinek. majd a nőknek megtiltottak mindennemű politikai tevékenységet. Kifejtés A francia forradalom idején a nők jelentős politikai szerepet vállaltak.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 54. az egészségügy nagyarányú fejlődésének köszönhetően a XIX.) A francia forradalom után polgárosodó társadalmakban a nők dolga lett például a gyermeknevelés. A tömeggyűlések szónokaiként léptek fel. század fordulóján! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás hatására egyre jelentősebb vita bontakozott ki a nők művelődésének. (A jakobinus terror idején guillotine végez Olympe de Gouges-zsal. Descartes filozófiájára támaszkodva (amely szerint az ész nem tekinthető férfi avagy női princípiumnak.) A XIX. tüntetéseket szerveztek. hanem tudományos képzésben is részesültek. az életkörülmények átalakulásának. az asszonyok menete Versailles-ba) beadványokat szerkesztettek a Nemzetgyűléshez. a Konventhez.) 1793-ban azonban betiltották a női politikai klubokat. hanem olyan jelenségként kell felfogni. vitairatokat vagy újságcikkeket tettek közzé. a tudományok. (Lásd a forráshoz írtakat. munkakörülmények) és nagyobb önállóságot vívtak ki maguknak. Fontos szerepet játszottak azok is. hogy érvényre juttassa őket. Manon de Condorcet). illetve Madame Roland-nal is. században a fejlett világ korábban soha nem látott demográfiai fejlődést élt meg. vidéken élő nőket érintették talán legkevésbé a változások. ahol már nemcsak a hagyományos női feladatokra való felkészítés folyt. akik nyíltan igyekeztek befolyásolni.és kisgyermekkori halálozás számarányának csökkenése és a halálozási ráta stagnálása idézte elő a népesség növekedését a társadalom különböző rétegeiben. A XVIII. Ebbe a folyamatba illeszkedik a lányok számára alapított iskolák számának növekedése. A mezőgazdasággal foglalkozó. de közéleti szerepüket lassan szerezték viszsza. (pl. tétel: A nő szerepének változása nők FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a nők szerepében bekövetkezett változásokat a XIX-XX. amelynek nincs neme). A munkások soraiban dolgozó nők is egyre több jogot (pl. tehát politikai vezetőkként léptek fel. iskoláztatásának fontosságáról és ennek közéleti következményeiről. hogy a nőknek lehetővé kell tenni a politizálást (bár ez még nem feltétlen jelentette a választójog megadását). (1800 és 1914 között megduplázódott az emberiség lélekszáma. kezdeményeztek (pl. és felgyorsult az egyetemi képzés kiépítése. de a királynak átnyújtott petíciók sem voltak ismeretlenek. egyre többen fogalmazták meg a nők iskoláztatásának fontosságát. munkaidő. az ipar szükségleteinek megfelelően bővült a szakoktatás rendszere. században megjelent az a felismerés is.

ezért válhatott a feminista mozgalmak egyik legfontosabb céljává a választójog megszerzése. Az életmód megváltozása Nyugat-Európában csakúgy. a vezető pozíciót betöltő nő még ritkaságszámba ment. (Lásd a forráshoz írtakat. Tanterve főbb vonásaiban megegyezett a fiúgimnáziumok tantervével. de itt görög nyelvet nem. 1911-ben pedig kémiai Nobel-díjat kapott. (Lásd a forráshoz írtakat. A nők fogyasztóként is jelentősen befolyásolni tudták már a média átalakulását. A századfordulós női divat is tükrözte a változásokat: elterjedtek a könnyebb anyagok. 1895-től tanulhattak Magyarországon a nők bölcsészeti. szociális. A feminista mozgalmaknak azonban létezett egy jóval békésebb. a nadrág hétköznapi viseletként sem számított már kivételesnek. de a közvélemény meghatározó része még elutasította. a politizálásra. A leánygimnáziumok létesítése azonban nehézkesen haladt. A feminista aktivisták még ennél erőszakosabb cselekedetektől sem riadtak vissza: egy 1913-as lóversenyen Emily Davison a király lova elé vetette magát. és az így szerzett sérüléseibe belehalt. rövidebbek lettek a ruhák. A szüfrazsetteket még a kilátásba helyezett börtönbüntetés sem riasztotta vissza a kirakatok betörésétől.) A nők jogaiban bekövetkezett változások Európa. A fiúk számára is kötelező tárgyak mellett a tantervben szerepelt az ének. a szoknyák és a frizurák. női szerepekkel jobban összeegyeztethető vonulata is: a jótékonysági. A tudományos életben is megjelentek a nők. század végi könyvek és sajtótermékek között szembetűnően megnőtt azoknak az írásoknak a száma. hasznosnak vélt tevékenységeket végezzenek a nők. s bár elismerésük nem volt általános.) A XIX. hogy beleszóljanak saját társadalmi–politikai helyzetük alakításába. Európában először a zürichi egyetem engedélyezte nőhallgatók beiratkozását. hogy a társadalom (vagy inkább a férfiak) megítélése szerint látványos. a lengyel származású francia Marie Sklodowska-Curie asszony 1903-ban fizikai. század végéig komolyan fel sem merült (a francia forradalom idején akadt kivétel). eltérő gondolkodásmódot és képességeiket korlátozó természetet tulajdonítottak. Ezzel elvitatták tőlük a jogot. orvosi és gyógyszerészeti karokon. Az asszonyoknak valami sajátos. 1896-ban megnyílt az első leánygimnázium. század fordulóján világszerte sorra alakultak a feminista. Még 1912-ben is csak három ilyen intézmény működött az országban. összegzés A nők számára is – különösen a XIX. (Lásd a forráshoz írtakat. A szexuális normák ugyan már kevésbé voltak szigorúak. átgondolásra késztette többek között a hagyományos nemi szerepekről vallott nézeteket. a nők jogaiért fellépő egyesületek. munkahelyi előmenetele és közéleti szerepe jóval elmaradt a férfiakétól. A világháborúk következtében megváltozott a munkaerőpiaci helyzet. az egyesület budapesti felsőbb leányiskolájában. A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány a lányokat is feljogosította a felsőfokú tanulmányok folytatására. A nők fizetése. Őt tekintették a nőmozgalom első mártírjának. a felelős döntésekre alkalmatlannak tartották őket. A XIX-XX. A nyugati társadalmakban – az életszín- 101 . illetve nagyvárosaira korlátozódtak. egyházakhoz kapcsolódó női szervezetek működése lehetőséget biztosított arra. A nyilvános helyen cigarettázó hölgyeknek sem kellett már hangos rendreutasítástól tartaniuk. még kevésbé egyenlő feltételekről. női témákat feldolgozva) íródtak.) Lezárás. a családon belüli munkamegosztási elveket. Angliában erőszakos eseményekre is sor került: a magukat szüfrazsetteknek nevező úri hölgyek tüntetéseken csaptak össze a kivezényelt rendőrökkel. De még itt sem volt szó egyenlőségről. Az Országos Nőképző Egyesület törekvéseinek eredményeképpen. mint a dualizmus-kori Magyarországon is jellemzően a városi nők különböző rétegeire volt jellemző. a hagyományos polgári. a rajz és a kézimunka oktatása is. amelyek a nőkről és nőknek (ún. latint is csak az ötödik osztálytól kezdve tanítottak. hogy a polgári réteghez tartozó férjezett nők dolgozzanak. század második felétől kezdve és főleg a városokban – jelentősen javultak a tanulási és munkavállalási esélyek. sőt a gyújtogatástól sem. Magyarországon az első hölgy 1896-1900 között végezte el az orvosegyetemet. és a nők tömeges munkába állása átalakította a társadalom képét. Észak-Amerika és Ausztrália felvilágosultabb országaira.A dualizmus kori Magyarországon a nők képzésében is új korszak kezdődött. A nők választójoga a XIX. Erkölcstelennek minősült a nemi felvilágosítás vagy a házasság előtti nemi élet is.

(Lásd a forráshoz írtakat. s ezért mindenki szabadulni akart az értékpapírjaitól. világháború megrázkódtatását ki nem heverő és a Dawes-terv megvalósításának módja miatt ingatag világgazdaság volt. A közép. a későbbi Brit Nemzetközösség országainak. az újabb határok nehezítették az áru szabad áramlását. különösen a pénzügy és a kereskedelem terén. a Német Szocialista Párt tagjaként egyik irányítója volt a szocialista nőmozgalomnak. században megalapozott világgazdasági rendszernek. A New York-i tőzsdén a kereslet egyre nőtt. (Lásd a forráshoz írtakat) A szocialista mozgalmak is felkarolták a nők egyenjogúságának ügyét. Ő szervezte 1907-ben az első nemzetközi szocialista nőkonferenciát. viszont az érintett országok viszonylag rövid idő alatt újjáépítették a gazdaságukat. mielőtt még teljesen elértéktelenedtek volna. az ő javaslatára alapította az 1910-ben Koppenhágában tartott Szocialista Internacionálé a nemzetközi nőnapot. Clara Zetkin. annak látszatát a világháborúban résztvevő országok számára folyósított sokmilliárdos kölcsön. Az ár mögött nem volt valós érték. Az USA rövid lejáratú hiteleket folyósított a háború után a vesztes országoknak. gazd gazdasági és társadalmi következményei FELADAT: A források és ismeretei alapján ismertesse a nagy gazdasági világválság okait. világháború véget vetett a XIX. A konjunktúrát. ezért az egyes cégek részvényeinek árfolyama sokszorosan meghaladta az adott cég tényleges jövedelmét.és kelet-európai birodalmak (pl. 1929 első felében még általános derűlátás uralkodott az Egyesült Államokban. A gazdasági kapcsolatokat akadályozta a világháború alatt és után bevezetett protekcionista behozatali vámok továbbélése Nagy-Britanniában. amely az áruk viszonylag zavartalan cseréjén és az egyre jobban kiépülő világkereskedelmen alapult. a tartós fogyasztási cikkek. Az értékesítési problémák miatt a részvények árfolyama megingott. amely előnyöket nyújtott a brit birodalom. Miután a 102 . hiszen az ország gazdaságának meghatározó szerepe volt. s a birodalmi méretekre tervezett iparágakat megfosztották felvevőpiacuktól. így a gépkocsik eladása is. Ezek magas kamatúak voltak. amely csak fokozatosan és kis lépésekben kapcsolódott be ismét a nemzetközi gazdaság rendszerébe. folyamatát illetve a megoldására született törekvéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. 1929 második felében azonban az USA-ban csökkent az építkezések száma. felbomlott a birodalom gazdasági egysége. Az amerikai gazdaságban igen magas szintet ért el a részvényspekuláció. a hatalmas fogyasztó piac és az értékpapírok árfolyamának megkétszereződése tartotta fenn. 55. Kifejtés A válság egyik fő oka az I. tétel: A vilá világválság jelenségei. Az amerikai gazdasági helyzet változásai világméretű következményekkel jártak.) A folyamat azonban teljes egészében az Egyesült Államok gazdasági prosperitásától függött. ill. OMM) szétverése is negatív gazdasági következményekkel járt. Másrészt jelentős változást okozott a hatalmas orosz térség kiesése az áruforgalomból. Az USA pozíciója a háborúnak köszönhetően tovább erősödött.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vonal fenntartása érdekében – egyre elterjedtebbé válik a kétkeresős családmodell.

javítóműhelyek.kínálat felülmúlta a keresletet. hatással volt a politikai berendezkedésre és az emberek szemléletmódjára is. Válságmegoldó programja a New Deal. az USA-ban. más területeken (főként a harmadik gazdasági szektorban) viszont új beruházásokat ösztönzött (út-. Szerinte szükség esetén az államnak igenis bele kell avatkoznia a gazdasági keretekbe a válság megfékezése érdekében. A kapitalizmus új korszaka következett be. vízerőművek építésére is. pontos beszámolók a meggyőző hazaszeretet és demokráciába vetett hit jelszavaival egészültek ki. A Hadtest tagjai egyrészt fogyasztóként jelentek meg (elsősorban élelmiszereket).) A válság rövid időn belül láncreakcióhoz hasonlóan átterjedt Európára. Megalapította a Polgári Tartalék Hadtestet: munkanélküli fiatalok jelentkezését várta. és műszaki szakemberek koordinálásával produktív közmunkát végeztek (pl. A válság megoldására új gazdaságpolitikai elmélet született: John Keynes.). megszabta az adott szakágban a (belföldre) termelés mennyiségét. fenn kell tartania a keresletet. s a banktörvény kimondta: új bankot csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet nyitni. Megállapította a tisztességes verseny szabályait.) Az első megoldási kísérletek kudarca után kiderült. szakmai szakoktatás stb). Sor került a Tennesse folyó völgyének helyreállítása. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Németországban a válság mélypontján jutott hatalomra Adolf Hitler (1933. út. míg Németországban a nemzetiszocialista eszmék és az erős német állam felépítésének ígéretével. akik ingyen étkeztetést. (Lásd a forráshoz írtakat. Az eladási láz hisztérikussá lett (1929. összegzés Az 1929-es válság: komplex válság volt. október 29. sőt az amerikai bankok felmondták az európai hitelintézeteknek nyújtott hiteleket. hiszen az Egyesült Államokból megszűnt a tőkeexport. (Lásd a forráshoz írtakat. helyi megoldások léteztek. ezért meg kellett nyerni a közvéleményt: az USA-ban a rádió segítségével a reformokról közvetített rendszeres. január 30. Összességében azonban nem született világméretű válasz a válság kezelésére. 1929. parkosítás stb.). ill. meghatározatlan időre megtiltotta az arany kivitelét. „fekete csütörtök”. 1932 novemberében az USA elnöke a demokrata párti politikus. így teremtette meg egy önellátó össztársadalmi nemzetgazdaság létrejöttének a kereteit.és betétfelügyeleti intézményeket. hogy nincs többé visszaút a hagyományos liberális gazdaságpolitikához (az önszabályozó piachoz és a szabad tőkeforgalomhoz). célja az egyensúly fenntartása. s az inflációs gazdaságpolitikának és az állami ellenőrzésnek (minimális és maximális árak meghatározása) köszönhetően stabilizálódott a dollár. Lezárás. másrészt csökkentette a munkanélküliséget. A nemzeti ipar és mezőgazdaság helyreállítása érdekében állami beavatkozással visszafogta a kínálatot. A Birodalmi Munkaszolgálat létrehozásával elsősorban a német lakosság élelmiszerellátást próbálta biztosítani. „fekete kedd”).és hídépítés. csak lokális. amihez a munkavállalóknak fizetőképes keresőként kellett megjelennie a piacon.) Kimondták. október 24. az állammonopol-kapitalizmus. Németországban pedig diktatórikus eszközökkel érte el Hitler a céljait. még ha borul is az éves költségvetés a túlköltekezés és az állami megrendelések miatt. Kiterjedt minden gazdasági szektorra. hogy a nagyarányú munkanélküliség egy természetes állapot. Meghatározta a munkabérek alsó és felső határát. és a problémákat megoldja maga a piac „vitalitása” a kereslet-kínálat révén. autópálya-építés. szállást kaptak. hogy a dollár aranyalaphoz kötöttsége megszűnt. erdőültetés. Franklin Delano Roosevelt lett. brit közgazdász szerint nem igaz. Első intézkedései egyikeként lehetetlenné tette a bankbetétek tömeges kivételét. repülőterek. Létrehozták a mai napig fennálló tőzsde.) A válság megoldása igen sok lemondással járt. helyette természetessé vált az állami beavatkozás: pl. csökkentek az árak. 103 . (A II. aki a totális háborúra készülő fegyverkezési program és az infrastruktúra kiépítésének segítségével gyakorlatilag megoldotta a munkanélküliséget. ami miatt a német és osztrák bankok fizetésképtelenek lettek. leszorította az inflációt. ezáltal enyhül a túlzsúfolt piac. világháború után az 1929–33-as gazdasági világválság közvetett és közvetlen hatására a szabadversenyes piacgazdaságot felváltja a szociális piacgazdaság. Nagy-Britanniában államosítottak. A tőzsde összeomlása és a túltermelési válság egymás hatását erősítették.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli

56. tétel: A nác ideológia és propaganda náci
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a náci ideológia legfőbb elemeit és a terjesztésére használt propaganda eszközeit! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A német szélsőséges csoportok a weimari köztársaság alatt nem jutottak komoly politikai szerephez. Az elégedetlenek főleg a válság által sújtott parasztok, kisvárosi polgárok és a munkanélküliek közül kerültek ki, ezért a mérsékelt középpártok támogatottsága csökkent, és mellettük megerősödött a munkásmozgalom, illetve a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP), azaz a náci párt. Az NSDAP (Nazionalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) 1919-ben alakult meg. A párt célja, hogy gyűjtőhelye legyen a háborús vereség után létrejött rendszerben csalódott embereknek, a társadalom perifériájára került kommunista és kapitalizmus ellenes rétegeknek. A pártnak Hitler is tagja, 1921-től pedig elnöke volt. A párt kezdetben erőszakos úton kísérelte meg a hatalomátvételt. Első nagy akciójuk 1923 novemberében az ún. müncheni sörpuccs volt, amikor foglyul ejtették a bajor tartományi miniszterelnököt. A kísérlet azonban kudarcba fulladt, Hitler és társai börtönbe kerültek (Hitler ekkor kezdte írni a Mein Kampfot). A kudarcból Hitler azt a következtetést vonta le, hogy a hatalmat törvényes, legális úton kell megszereznie, parlamenti mandátumokért kell küzdenie, ezért amikor kiszabadult a börtönből (1925), újjászervezte a pártját és pártja propagandáját. Kifejtés Hitler az egész társadalom támogatását maga mögött szeretné tudni, ezért az 1921-ben kiadott 25 pontból álló program a szociális demagógia eszközeit vonultatta fel. A nagytőkéseknek megígérik az expanziót, azaz a régi gyarmatok visszaszerzésével újra piacokhoz jut Németország, valamint a kommunista mozgalom teljes felszámolását. A középrétegeknek állami támogatást, biztosabb egzisztenciát, a nagytőke korlátozását, valamint a középtulajdonosok védelmét ígérték. Az alsóbb rétegek felé szintén megfogalmazták a nagytőke korlátozását, emellett szociális biztonságot jelentő intézkedéseket ígértek: rögzített árakat és béreket, a munkanélküliség felszámolását, az adósságok kamatainak csökkentését, jobb hitelfelvételi és a parasztságnak új birtokszerzési lehetőségeket. Elutasították a német érdekeket súlyosan sértő versailles-i békeszerződést, és ilyen nagymennyiségű, főleg amerikai tőkének az országba engedését (Dawes-terv 1924-29), ami Németországot az Egyesült Államoktól való gazdasági függésbe sodorta. A német nemzeti múlt elemeit, a germán mítoszokat is felhasználták propagandájukban. Az NSDAP programjában megjelent a fajelmélet (Herrenvolk) és a szociáldarwinizmus is. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) A fajelmélet szerint az uralkodó, árja nép a német, másodrendű a többi germán nép. Szolganépek a szlávok és más kelet-európai népek, a legnagyobb ellenség azonban a kezdetben Németországból kitiltandó, ill. életminőségében korlátozandó, majd kiirtandó zsidóság és a cigányok. Fő céljuk egy fajilag tiszta, homogén Nagynémet Birodalom létrehozása volt. Az élettérelmélet (Lebensraum) azon alapul, hogy Németország túlnépesedik majd a gazdasági fellendülés és a nemzeti jelszavak hatására megnövekvő gyerekvállalás miatt, ezért új területek kellenek majd

104

az ellátás biztosítására. (Jellemzően Kelet-Európa meghódításáról, a térség feletti német jogról szól a program.) A program céljai közé tartozott Európa német nyelvű lakóinak egyesítése, majd következő lépésként egy egész Európára kiterjedő nagynémet birodalom, s végül egy német világbirodalom létrehozása. A pontok egymásnak ellentmondanak, ami abból fakad, hogy minden réteget meg akartak nyerni, ráadásul kezdettől fogva nem is titkolták, hogy bizonyos pontokat (pl. a nem zsidó nagytőke korlátozását) nem akarják végrehajtani. Az NSDAP erősen hierarchikus szervezet lett, ahol a vezér akarata a meghatározó (Führer-elv vagy vezér-elv). (Lásd a forrásokhoz írtakat.) Az 1920-as évek második felében és különösen a nagy gazdasági világválság (1929-1933) kitörésekor a párt tömegagitációba kezdett, Hitler újra a szociáldemagógia eszközével próbálta meggyőzni a tömegeket arról, hogy kizárólagosan ő képviseli a társadalmi igazságosságot és a német nemzeti érdekeket. A kibontakozó világválság a külkapcsolatoknak kiszolgáltatott német gazdaságot érintette a legérzékenyebben. A termelés rohamosan csökkent, ezrével mentek tönkre a kis-és középüzemek, a parasztbirtokok tízezreit árverezték el. A válság mélypontján (1932) a munkanélküliség elérte az 50%-ot. A gazdasági helyzet egyre reménytelenebbé válása nemcsak a politikai egyensúlyt borította fel, hanem a törvényes rendet is. A náci és kommunista pártok fegyveres alakulatai az utcákon csaptak össze vagy igyekeztek tönkretenni az ellenfelek politikai rendezvényeit. (A náci párt fegyveres szervezete az SA volt, ami az 1930-as évek elejére jól szervezett, az egész országot behálózó párthadsereggé vált. Katonai külsőségek hangsúlyozása jellemző rájuk, majd megalakult az SS és a Gestapo.) A világgazdasági válság alatt egyaránt nő a kommunista, a szociáldemokrata valamint a náci párt tömegbázisa, népszerűsége. 1932-ben, a gazdasági világválság mélypontján háromszor is tartottak választásokat, ahol bár a baloldali pártok is egyre nagyobb támogatottsággal szerepeltek, az NSDAP-é volt a legnagyobb részarány. Hitlert 1933. január 30-án nevezte ki Hindenburg Németország kancellárjává. Az NSDAP a válság megoldására tett sikertelen próbálkozásokat követő csalódottságra alapozva ki tudta használni a demokráciába vetett bizalom megingását, és egyre több embert győzött meg arról, hogy a kivezető út az új rend, az erőre és a hatalom tiszteletére épülő társadalom. A sztrájkok megszüntetését, a munkanélküliség felszámolását, a közrend biztosítását ígérték. Hitler meggyőződése volt, hogy a tömeg alkalmatlan arra, hogy magát irányítsa, ezért szerinte szükségszerű a demokrácia bukása. A tömeget ostoba, manipulálható, irányításra szoruló „csordának” tekintette, a náci propaganda is ezekre épült. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) Leggyakrabban használt jelképük a náci zászló, a horogkereszt és a karlendítés “Heil Hitler!” kiáltással. A jelképek tudatos és hatásvadász felhasználásával azt akarták elérni, hogy az emberek azt érezzék, az élet minden területén jelen van a párt és annak vezetője. A propaganda eszközeiről lásd még a képekhez írtakat. Lezárás, összegzés A nácik hatalomra jutásának veszélyét felmérő német körök megdöbbenésüknek adtak hangot Hitler kancellári kinevezése után, mások azonban úgy vélekedtek, hogy ez nem biztos, hogy rossz, mert most nyílt színen kell a náciknak a tarthatatlan politikájukat folytatni, amivel legkésőbb nyolc hónap múlva megbuknak (pl. Thomas Mann). A felhatalmazási törvény jelentette legitimációval és az erőszakszervezetek támogatásával nem egészen egy év alatt kiépült a totális fasiszta diktatúra. A Reichstag felgyújtásának ürügyén (1933. február 27.) Hitler törvényen kívül helyezte a kommunista pártot, június-július folyamán felszámolta a szociáldemokrata pártot, majd a szakszervezeteket, ezt követően az összes ellenzéki pártot betiltotta, és a polgári szabadságjogokat korlátozták.

105

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli

57. tétel: A szt sztálini diktatúra legfőbb jellemzői
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be, hogyan épült ki a bolsevik diktatúra a Szovjetunióban! FELELETVÁZLAT
Bevezetés 1922-ben létrejött a Szovjetunió, a kommunista pártállam. A legfőbb végrehajtó hatalom a Népbiztosok Tanácsa volt, az országgyűlés helyett pedig szovjetkongresszus hozott törvényeket. Népbíróságokat állítottak fel. Lenin 1922-ben súlyosan megbetegedett (agyvérzést kapott), s emiatt időszerűvé váltak az utódlási viták. Sztálin óriási hatalmat kapott azzal, hogy a párt titkára lett, s ezt Lenin nem tartotta helyesnek. Lenin 1924-es halála után a hatalmi harcban végül Sztálin győzedelmeskedett a nagy rivális, Trockij felett. (Lásd a forráshoz írtakat.) Sztálin minden jelentős posztra saját embereit állította, amivel egyrészt saját befolyását biztosította, másrészt igyekezett a hatalomból kiszorítani azokat, akik valamilyen értelemben korlátot jelentettek számára. (Pl. összefogott Zinovjevvel és Kamenyevvel Trockij ellen, majd Buharinnal Zinovjev és Kamenyev ellen, s végül Buharint is kiszorította a döntéshozatalból.) Trockij előbb belső, majd külső emigrációba vonult (Mexikó), végül 1940-ben meggyilkolták. A polgárháború végére (Szovjet)Oroszország gazdasága teljesen szétzilálódott. A gazdaság helyreállításának érdekében a polgárháború idején bevezetett hadikommunizmusról áttértek az új gazdaságpolitikára, a NEP-re. Kifejtés A NEP keretében a fontosabb gazdasági ágazatok állami tulajdonban maradtak (közlekedés, nehézipar, hadipar, bányászat), a parasztok beszolgáltatási kötelezettségeit azonban adó váltotta fel, és ismét engedélyezték – bár korlátok között – a magánkereskedelmet. A magánkereskedelem hatására a társadalom differenciálódni kezdett: a kereskedők és kulákok (tehetős parasztok) közül többen is jelentősebb vagyont szereztek. Ez a differenciálódás, az infláció és az ellátási problémák megosztották a bolsevik párt vezetőségét. (Az alacsony felvásárlási ár miatt a parasztok rejtegették az árujukat, illetve feketén próbálták eladni.) Az 1927-es XV. Pártkongresszuson a problémák felszámolására három egymástól eltérő alternatíva fogalmazódott meg. Buharin szerint a NEP-et minden hibája ellenére folytatni kell, de úgy, hogy magasabb felvásárlási árat meghatározva növeljék a parasztok érdekeltségét, és ellenezte a kollektivizálást is. Buharin úgy érvelt, hogy ha a paraszt többet termel, mert jobb áron tudja eladni, akkor egyrészt így ő is jobban él, másrészt a városok élelmiszerellátása is megoldódna. Ráadásul, ha a paraszt megjelenik vevőként a piacon, akkor keresletet jelentene az ipar számára, ami fellendüléshez vezetne ebben a gazdasági szektorban is. (Az állam pedig progresszív adórendszert vezethetne be.) Trockij szerint viszont Preobrazsenszkij "eredeti szocialista tőkefelhalmozás" elméletét kell megvalósítani. Trockij abból indult ki, hogy a szocializmus nem lehet tartós egyetlenegy országban, ahhoz azonban, hogy győzzön más országokban is (világforradalom) gyors iparosításra lenne szükség. Ehhez azonban a pénzt csak a mezőgazdaságból lehet elvonni, tehát a parasztokat kötelezni kell az alacsony felvásárlási árak megtartásával terményük eladására, továbbá növelni kell az adókat is.

106

aki szembefordult. kongresszusán Kirovot. hogy végül pontosan hány millió embert tartottak fogva és hányan haltak meg. valamint az összes tengernagyot kivégezték. s koncepciós. Sztálinnak sikerült a programját 1928-ra elfogadtatni. „Az ellenség köztünk van”. pártkongresszuson Sztálin kapcsán. Buharin) Több vezető öngyilkosság segítségével „menekült el” a bírósági tárgyalás elöl. vagy szembefordulhat vele. amely 1936–39-ben tetőzött.) Bár a kultusz kialakulásához vezető tisztelet sokakban őszintén is kialakulhatott. 1937-ben új réteget szemel ki magának Sztálin: a Vörös Hadsereg tisztikarát. A kommunista párt az állam fölött állt. minden apró területét az állami irányításnak a párt titkárai. Zinovjev. hogy ki kell irtani mindenkit. hiszen a feljelentéssel „bizonyította” az illető saját elkötelezettségét a rendszer iránt. azaz a központi apparátus hozta a rendeleteket. (Lásd a forráshoz írtakat. Mivel az állam számára a nagyüzemek jobban ellenőrizhetőek. akik javarészt még régi bolsevikok voltak. a világgazdasági válság után az SZKP XVII. a kultúrpolitika. Korábban a terror általában gazdasági célokhoz kapcsolódott. Kirovot pedig meggyilkoltatta. fiatal vezérkar. a leningrádi párttitkárt akarta Sztálin helyére megválasztani a többség. A szavazást végül Sztálin parancsára meghamisították. azaz hamis vádakon alapuló. Az ekkor elítéltek többsége a GULAG valamelyik táborába került munkaszolgálatra Szibériába. besúgó rendszer. ehhez tőkét és munkaerőt a mezőgazdaságból kell elvonni. Mindennek eredményeként Sztálinnak sikerül felszámolnia ellenzékét. Ezzel az eseménnyel kezdetét vette a terror egy új szakasza. Meg kell tehát valósítani a szocialista iparosítást. A GULAG táboraiban nem lehet tudni. ami fennállását az igen erős centralizációnak és az NKVD tevékenységének köszönhette. sok zsidó tudóst végeznek ki. politikai célokat szolgáló bírósági tárgyalásokon halálra ítélték. a tisztikar létszáma a felére csökkent. mint a paraszti kisgazdaságok. ha minden téren megvalósul a központosítás. hogy elinduljon a „nagy tisztogatás”.) 1934-ben. de több millió ártatlan ember életét is kioltotta a kivégzések során vagy a börtönökben. amikor a párt és állam legfőbb vezetőit. az oktatási rendszer gerjesztette. (Magát a személyi kultusz kifejezést először Hruscsov használta 1956-ban a XX.Sztálin részben átvette Trockij programját. és megindult a kollektivizálás mellett az első ötéves terv is. A külső és a belső „ellenségek” felkutatására és megsemmisítéséhez kérték és várták a lakosság együttműködését (megfélemlítés. Kamenyev. Továbbá fel kell mérni és ki kell aknázni az eddig kihasználatlan természeti erőforrásokat. hogy egy országban akkor is tartós lehet a szocializmus. kikényszerítve a népből az áhítatot a vezető iránt. (Az öt marsallból hármat. a forradalom legendás vezetőit vádolták meg árulással. Gyakran az önvédelem eszköze volt mások feljelentése. A mesterségesen gerjesztett hisztérikus légkörben tág tere volt az egyéni bosszúnak és ellenszenvnek is. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Kezdetben a szabotázzsal vádoltak.) 1929-től (Sztálin 50 éves lett) jelentek meg a személyi kultusz első elemei. hogy hatalma tartós legyen. illetve a főtitkár és a Központi Bizottság határozta meg. de voltak kivégzések is. általában az ország tömegtájékoztatási eszközei. ezzel az ország önellátóvá válik a lehető legtöbb ágazatban. (Pl. A nagy terror után. Lezárás. Sztálin úgy gondolta. az ellenünk van” jelszavak a szüntelen éberségre hívták fel a figyelmet. A gazdaságirányítás tervutasításokkal történt. vagy „az. ezért kollektivizálni (államosítani) kell. Sztálinhoz feltétlen hű. összegzés Sztálin tehát létrehozott egy a gyakorlatban hosszútávon is működőképes kommunista pártállami diktatúrát. 107 . hiszen ők ellenezték a kollektivizálást. Lenin idején léptek be a pártba. letartóztatások). A Kirov gyilkosság azonban alapot adott Sztálinnak arra. amelyek gyakran a valóságtól elrugaszkodó elképzelések voltak. 1938–39-ben az értelmiség ellen lép fel. Sztálin korlátlan hatalomra tett szert. majd a kulákok ellen lépnek fel. a tizenhat tábornokból tizennégyet. ám létrejött egy új.) Ennek a lépésnek katasztrofális következményei lettek a második világháború első éveiben. de abból indult ki. aki nincs velünk.

ami egyrészt erősítette a sztálini vezetés társadalmi bázisát. halasztotta. Németország a válság miatt felmondta a jóvátétel fizetését. világháborút lezáró versailles-i béke a németek számára elfogadhatatlan volt. 108 . majd Belgiummal közösen 1923-ban a Ruhr-vidéket is.és hadiipart teremtett. az általános közoktatásnak köszönhetően megnőtt a társadalmi mobilitás. Ezt a folyamatot látva 1932-ben összehívták a Népszövetség leszerelési konferenciáját. Németország. mérnökök. milyen konfliktusok vezettek a II. tétel: A II. másrészt. A gazdasági világválság azonban felborította a számításokat. másrészt bár a szocialista iparfejlesztés ára iszonyatos volt. revíziót akartak. kato katonai és politikai fordulópontjai FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. majd 1926-ban Németországot felvették a Nemzetek Szövetségébe. ezért a nemzetközi kapcsolatokat évekig a volt ellenfelek közötti szembenállás határozta meg. ám eredményt nem tudtak elérni. a szociális demagógiával párosuló nacionalizmus Németországban is felerősítette a revans követelését. amelyek az agresszívvá váló német külpolitikával szemben megfogalmazódtak. A Szovjetunió 1939-re ipari nagyhatalommá vált. s még ebben az évben – a korabeli diplomáciában teljesen szokatlan módon – kilépett a Népszövetségből. a gazdasági és társadalmi feszültségek okán a vesztes országok újra aktivizálódtak. Ez a döntés az egyre erősebb és kancellári pozícióra törő Hitlernek igen kedvező volt. ami képes volt a II. megtagadta a jóvátétel fizetését. Németországot pedig a nem-teljesítés politika uralta ekkor. Locarnóban (1925) elfogadták Németország nyugati határait. ahogy tudta. v világháború előzményei. s így ki tudta fizetni a háborús jóvátételt Franciaországnak és NagyBritanniának. (Franciaországot a grandeur-politika.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A sztálini modernizációnak azonban pozitív társadalmi hatásai is voltak. ill. ez az ipar már képessé vált egy erős tömeghadsereg ellátására és olyan nehéz. hiszen az NSDAP már kezdetektől követelte a német jóvátétel eltörlését. hivatalnokok. Ezért Franciaország 1920-ban elfoglalta Frankfurtot és Darmstadtot. hogy Hitler nem tekinti magára nézve kötelezőnek azokat a nemzetközi szankciókat. 58. ezért az 1932-es Lausanne-ban rendezett konferencián az egyszeri 3 milliárdos fizetésen felüli összegeket eltörölték. felszámolták a munkanélküliséget. Kifejtés A válságban egzisztenciájukat vesztett vagy azt veszélyben látó tömegek radikalizálódtak.) A megoldást végül az 1924-es Dawes-terv hozta el. az expanzív politika újjáéledt. világháború kitöréséhez! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. aminek jegyében az amerikai kölcsönből helyreállították Németország gazdaságát. Hitler 1933. Ezzel egyértelműen jelezte. január 30-án lett Németország kancellárja. munkások és parasztok milliói lettek tanárok. s így – bár még nem Hitler volt a kancellár a döntés megszületésekor – a közvélemény mégis őhozzá kötötte ezt az eseményt. hogy Németország a versailles-i béke revíziójára készül. világháború idején a német támadások megállítására. s megszüntették az ország katonai ellenőrzését is.

) Mussolini kezdetben gyanakodva figyelte Hitler politikáját. Az abesszin háború következtében azonban egyre inkább Németországhoz közeledett. és 1935-től az engedékenységi politikát folytatták a németekkel szemben. (Lásd a forráshoz írtakat. Ellenállásba nem ütközött. valamint lengyel.) 1936-ban Németország és Japán is szövetséget kötött. Schuschnigg osztrák kancellár népszavazást írt ki a kérdésről. Hitler el tudta hitetni a nyugatiakkal. hogy a versailles-i béke megszegésével 600 ezerre emelik a német hadsereg létszámát. Lezárás. és rögzíteni akarta Németország keleti határait egy ún. A Szudéta-vidéken kb. 1938-ban Hitler fokozta a nyomást Ausztriára az Anschluss érdekében. így ez a terület német fennhatóság alá került. Németország felfegyverzése. elutasította az Anschlusst is. aminek értelmében Csehszlovákiának át kellett adnia német többségű területeit. A német fenyegetésre először Franciaország reagált. 109 . hogy az ún. Acélpaktum már katonai szövetséget jelentett. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy nem engedhető meg a német expanziós politika. összegzés 1939 tavaszán megkezdődtek a nagyhatalmak és a németek.) 1935-ben a Saar-vidéki népszavazáson a helyi lakosság többsége Németország mellett döntött. s tárgyalásokat kellett kezdenie lengyel és magyar szomszédjaival azok területi igényeiről (lásd első bécsi döntés). a Birodalmon kívüli németek egy államban való egyesítése (Herrenvolk). Franciaország és Olaszország összehívta a stresai konferenciát (1935). Ezután a francia külpolitika megváltozott. keleti-Locarnó szerződésben. Távolabbi célként megfogalmazták. március 15-én következmények nélkül megszállhatta Prágát és létrehozta a Cseh-Morva Protektorátust.) Szeptember 29-én aláírták a müncheni egyezményt. „Harmadik Birodalom” Európa egészét uralma alá akarja vonni. (Lásd a forráshoz írtakat. illetve a nagyhatalmak egymás közötti titkos tárgyalásai. Ezt az elképzelést támogatta Nagy-Britannia is. 1936-ban a locarnói szerződést megszegve a német csapatok bevonultak a Rajna-vidéken lévő demilitarizált övezetbe. amelyek a kölcsönös bizalmatlanság jegyében folytak. de Hitler még a szavazás előtt. Áprilisban német-brit és németfrancia tárgyalások kezdődtek. ám a szerződések nem születtek meg. Az 1939 májusában Németország és Olaszország között létrejött ún. ám ez végül semmit sem ért. hiszen Hitler 1939. március 12-13-án megszállta az országot. Nagy-Britannia és Franciaország diplomáciai tiltakozáson kívül nem lépett fel komolyabban a német külpolitika ellen. (Lásd a forráshoz írtakat. hiszen közvetlenül is veszélyeztetve érezte magát. ez volt a szovjetellenes Antikomintern paktum. 3 millió német élt. amihez 1937-ben Olaszország is csatlakozott. s a lépést nemzetközileg is elfogadták. Valójában a politikai érdekszférákat osztották fel e paktumban. ukrán és orosz földön az „élettér” (Lebensraum) megszerzése. amelyek ezen államok háborútól való távoltartását szolgálták volna. akkor Nagy-Britannia. (Lásd a forráshoz írtakat.Az NSDAP már az 1920-as években egyértelműen megfogalmazta külpolitikai céljait: versailles-i békeszerződés érvénytelenítése. és intenzív fegyverkezési programba kezdtek. de konkrét együttműködésről nem döntöttek. Barthou külügyminiszter úgy gondolta. együttműködést írt elő mindkét országnak támadó háború esetére is.) Amikor 1934-ben Hitler nyilvánosan bejelentette. 1938 szeptemberében ült össze Münchenben a Chamberlain brit miniszterelnök által kezdeményezett konferencia. hogy kelet felé terjeszkedjenek. valamint létrehozzák a német légierőt és a haditengerészetet is felfejlesztik. s rá akarták bírni őket. másrészt viszont azt is. Ezután Hitler bejelentette az általános hadkötelezettség bevezetését. Barthou halála (1934. A rendezés után létrejött „maradék” Csehszlovákiának az aláíró nagyhatalmak garanciát ígértek. hogy a vidék megszerzéséért háborúra is képes. hogy nincsenek további követelései. ezért fel akarta újítani az 1893-as francia-orosz(szovjet) együttműködést. marseille-i merénylet) után azonban ezek a célok nem valósultak meg.

A németek hivatalos célja Danzig megszerzése és a Kelet. (Lásd a forráshoz írtakat. (Lásd a forráshoz írtakat. és egyre több embert győzött meg arról. szlávok). Sztálin szerette volna a feleket megnyerni azon elképzelésének. a társadalom perifériájára került kommunista és kapitalizmus ellenes rétegeknek. A pártnak Hitler is tagja. január 30-án Hitler lett Németország kancellárja. 1939. augusztus 23-án létrejön a tíz évre szóló német-szovjet megnemtámadási szerződés. amelyek a náci Németországban a holokauszthoz vezettek! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az NSDAP (Nazionalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) 1919-ben alakult meg. Az NSDAP programjában kezdettől fogva megjelent az antiszemitizmussal összekapcsolódó fajelmélet (Herrenvolk) és a szociáldarwinizmus is. a járványok és az őrök brutalitása révén). sem a tömeges kivégzések nem érték el a céljukat. 250 milliós német nép irányít.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Ezután az oroszok tárgyaltak a britekkel és a franciákkal. A megnemtámadási szerződés mindkét félnek igen fontos. Az NSDAP a válság megoldására tett sikertelen próbálkozásokat követő csalódottságra alapozva ki tudta használni a demokráciába vetett bizalom megingását. hogy gyűjtőhelye legyen a háborús vereség után létrejött rendszerben csalódott embereknek. mert sem a gettók (az éhínség. 1933. Ezek után a lengyelek a britekkel és a franciák kötöttek egy kölcsönös segítségnyújtási egyezményt. 110 . szeptember 1. meghatározta a szolganépek körét is (pl. és a Szovjetunió is jobban szeretné nagyobb konfliktus nélkül elérni céljait. valamint megjelölte a németség legfőbb ellenségeit. Hitler újra a szociáldemagógia eszközével próbálta meggyőzni a tömegeket arról. tétel: A holokauszt ho FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be azokat az ideológiai. A német-szovjet tárgyalások végül eredményre vezettek. homoszexuálisok. amit az árja faj. cigányok) és társadalmi csoportokat (értelmi fogyatékosok.jén 04:45-kor indul meg. hogy egy német-szovjet konfliktus esetén a szovjetek átvonulhassanak Lengyelországon. Ezzel megkezdődik a második világháború. 59. hogy a kivezető út az új rend. az erőre és a hatalom tiszteletére épülő társadalom. Az 1920-as évek második felében és különösen a nagy gazdasági világválság (1929-1933) kitörésekor a párt tömegagitációba kezdett. hogy kizárólagosan ő képviseli a társadalmi igazságosságot és a német nemzeti érdekeket.) A megvalósítás eszköze a koncentrációs tábor lett. társadalmi és gazdasági jelenségeket. 1921-től pedig elnöke volt.) A Lengyelország elleni totális támadás végül is 1939.) Kifejtés Hitler egész Európára kiterjedő uralmat tervezett.Poroszországgal való egyesülés. Elképzelései szerint a Birodalmat segédállamok veszik majd körül. a kb. Jehova tanúi vallás tagjai stb. antiszociális elemek. mert Németország nem akar kétfrontos háborúba keveredni. a kiirtandó népeket (zsidók. ám ezt a nyugati hatalmak elutasították. A párt célja.

s mint eszközt az angol-búr háború (1899-1902) idején alkalmazták. Zuhanyozóhelyiségnek álcázott gázkamrákat építettek. ahová nem jogi úton. kimerítő munkavégzés. az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítéséről. Majdanek.) Egyes koncentrációs táborokat a háború alatt megsemmisítő táborként működtettek.) 1938-tól s különösen a háború idején az SS már kifejezetten gazdasági célzattal aknázta ki a koncentrációs táborok lakóinak munkaerejét. vád nélkül zárták ide az állambiztonsági szempontból veszélyesnek ítélt politikai ellenzéket vagy kisebbségi csoportokat. az USA-ban a bevándorlók ellen. (Az első tömeges elgázosításra Nyugat-Lengyelországban Chelmnóban került sor. (Fizikai bántalmazás. Himmlert a keleti fronton tett látogatása során (1941) megrázta és elgondolkodtatta a kivégzés kegyetlensége és a német katonákra gyakorolt hatása. a munkára valamiért alkalmatlannak ítélteket azonnal. Buchenwaldban és Dachauban pedig orvosi kísérleteket is folytattak a foglyokon (pl. 1944-ben naponta 200 ezer fő halt meg így. Hitler kancellári kinevezése után gyakorlatilag azonnal létrehozták az első koncentrációs táborokat. 111 .) A szisztematikus rendszert végül a wannsee-i konferencián dolgozták ki. amelyeknek a feladata a gyors és tömeges kivégzés volt. hogy a nem harcoló búr lakosság így elzárva ne nyújthasson támogatást az angolok ellen harcoló búroknak. azaz genocídiummá. A kivégzésnek ez a módja teljesen személytelen. melyeket dízelmotorokkal termelt szénmonoxiddal árasztottak el. Treblinka. egyelőre átfogó terv nélkül. s ezek a kivégzőosztagok közel másfél millió embert öltek meg. 1933-tól kezdődött Németországban a zsidók bántalmazása. Mengele kísérletei). A németek a britektől vették át az elnevezést. a környezetükben működő vagy odatelepített gyárakban. Sobibor. Reinhard Heydrich vezetésével ezen a konferencián hangolták össze a zsidókérdés „végleges megoldásának” feladatait.) 1939 októberétől az elmebetegeken ún. (1962-ben végezték ki népirtás vádjával). 1942-ben nyíltak meg a speciális táborok először Lengyelországban. Kulmhof volt. 1942 januárjában. a többieket a kegyetlen munka és az éhezés. más adatok szerint 93 ezer szellemi fogyatékost öltek meg. és főként az egyházak nyomására Hitler leállította azt. Einsatzgruppe-k tevékenykedtek. Belzec. A leghírhedtebb: Auschwitz-Birkenau. a kommunisták és a szociáldemokraták számára. s az SA önkényeskedő brutalitása helyett szisztematikus terrort alkalmaztak. a Szovjetunióban a GULAG. kialakításáról. ezért „humánusabb” kivégzési módszer kidolgozására adott utasítást. kipufogógázt vezettek vissza a zárt teherautókba. (Internálótáborok több helyen is működtek. másrészt a hivatalosan is antiszemita állami propaganda miatt senkit sem büntettek esetleges egyéni „túlkapásért”. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A Ciklon-B gázt először Auschwitzban próbálták ki orosz hadifoglyokon (1941 ősze). Ehhez egyrészt az 1935. de „csak” 1941-ig folytatódott a begyűjtésük és kivégzésük. ekkor még a politikai ellenfelek. mert kitudódott. Az állam által is támogatott erőszak egyik példája 1938. üzemekben dolgoztatták a foglyokat (pl. mint a társadalom számára „felesleges” embert. betegség következményeképp vittek a gázkamrákba. november 9-én az ún. „eutanáziaprogramot” hajtottak végre. Az Endlösung fő vezetője Adolf Eichman lett. Mauthausenben és Buchenwaldban). kristályéjszaka volt. évi nürnbergi törvények adtak jogi alapot.) A koncentrációs tábor (Konzentrationslager) elnevezés kegyetlenebb és még inkább büntető jellegű tábort takar. vagyonuk elvétele. Németországban 1933 tavaszán. pl. hanem rendelet vagy katonai parancs alapján. (Ez idő alatt 70 ezer. döntöttek a zsidó nép teljes kiirtásáról. A Szovjetunió megtámadása után vált az Endlösüng igazi népirtássá. elégtelen táplálkozás és szállás stb.A táborok eredetileg internálótáborok voltak. emigrációba kényszerítése. Itt és így gázosították el a Magyarországról deportált zsidókat is. majd 1942-től alkalmazták tömeges megsemmisítésre. polgári bűncselekmény miatt kerülnek a foglyok. Először ún. majd a holttesteket elégették. 1934-től már az SS felügyelte a táborokat. 1941-1942-ben a lengyel területeken kezdték meg az európai zsidóság szisztematikus megsemmisítését.

összegzés 1944 áprilisában két szlovák fogoly megszökött Auschwitzból. Az adott korszak vezetői nem igazán akarták tudomásul venni. A történelemben a népirtás nem volt egyedi jelenség (pl. 60%). ezt Porrajmosnak nevezik.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A deportálás. a mocsoknak. cigányság kiirtása is cél volt. A népirtás nem csak a zsidókat érintette. A holokauszt által érintett országok 9. egész népeket deportáltak. hogy a németek számára megkönnyítse. szemüvegeit újrahasznosították.) Az elhunytak ruháit. a korábban állatok szállítására használt vagonokba sokszor 100 embert is zsúfoltak embertelen körülmények között. a szervezet működését! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1919 és 1945 között működő Népszövetség utódszervezeteként jött létre a II. áldozataikat ne embernek. január 1-jén az Egye- 112 . az éheztetésnek az volt a funkciója. Az USA-ban 117 ezer japánt zártak koncentrációs táborba a háború idején. a gyárak működtetéséhez civilekre is szükség volt. modern szervezési elveket és ipari technikát alkalmaztak. a kényszermunkára hurcolt foglyoknak pedig a 90%-a halt meg. világháború után. lámpaernyő készült. A zsidóság kiirtására tett kísérlet elnevezésére két szó használatos. hogy a vonatjegyeket az áldozatokkal kifizettették. hadifogoly is. tétel: Az ENSZ létrejötte és működése Az EN FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be az ENSZ kialakulásának előzményeit. 1941 augusztusában az Atlanti Charta (Churchill és Roosevelt nyilatkozata). az emberi maradványokból pl. pl. (A cinizmust mutatja. volt csoportos kedvezmény. Auschwitz-jegyzőkönyv.8 millió embert gyilkoltak meg (kb. a nők haját párnába tették bélésnek. ingusokat. 60. Roosevelt amerikai elnöktől származik. 200 ezer romát öltek meg a zsidókhoz hasonló módon. művégtagjait. 3 millió lengyel polgári személy. kb. táborokba szállítás (transzport). 4 év alatt ingyenes volt az út. Az Egyesült Nemzetek kifejezés F. szerencsétlenség”). nemtől függetlenül) csupán származása miatt. a sztálini rendszer is alkalmazta. a United Nations-ból ered az UN rövidítés. az ő vallomásukat tartalmazza az ún.7 milliós zsidó lakosságából 5. Magyar rövidítése ENSZ. Lezárás. ill. amerikai indiánok. A holttesteket meggyalázták. hogy a különböző országok között a korábbinál összehangoltabb nemzetközi együttműködésre lesz szükség egy újabb háború megelőzése érdekében. De a tömeges kivégzésekben és a koncentrációs táborokban meghalt kb. 1915-ben az örmények elleni török atrocitások). így a csecseneket. A második világháború alatt nyilvánvalóvá vált. A megaláztatásoknak. 1 millió szerb és kb. hiszen a vonatok közlekedéséhez. A holokauszt egyedi voltát azonban az jelenti. a szervezet angol nevéből. csomagjait. 4 millió szovjet polgári személy. A japán hadifogolytáborokban a foglyok mintegy negyede. majd 1942. Holokauszt (görögül „égő áldozat”) vagy Soá (héberül „katasztrófa. krími tatárokat a németekkel való kollaborálás megtörténte vagy lehetősége ürügyén. hogy egy egész népet akartak kiirtani (kortól. hanem megsemmisítendő állatnak tekintsék.6-5. D. vonatokon történt. ráadásul a népirtás végrehajtásában nemcsak az SS vett részt. Az aranyfogakat kitépték a halottakból. szappan. és ehhez modern tömegpusztító eljárásokat. és kb. ruhafogas.

ha ez nem eredményes. Jugoszláviában. Az ENSZ Alapokmányának fő célkitűzése a béke és a biztonság fenntartása. de konkrét szervezeti elképzelések még nem merültek fel.) 113 . a Biztonsági Tanács szavazati rendjében. illetve létrehozta az egyezményokmány betartását vizsgáló Emberi Jogok Bizottságát is. a Biztonsági Tanács (BT). és nemzetközi konferenciát hívott össze San Franciscóba az ENSZ alapokmányának elfogadására (1945. Nagy-Britannia.sült Nemzetek Nyilatkozata (vagy más néven a Washingtoni Nyilatkozat) is deklarálta ennek szükségességét. Kifejtés 1944 augusztusában Washington közelében (Dumbarton Oaks) ült össze az Egyesült Nemzetek Szervezetét előkészítő tanácskozás. Szovjetunió). február 4-én ismét találkozott Churchill. Szudánban. (Lásd a forráshoz írtakat.) A béke veszélyeztetése esetén a BT háromféle megoldás közül választhat: először felhívhatja az érdekelt feleket. (A kéksisakosok szerepet vállaltak az 1948-as arab-izraeli háború után. gazdasági blokád). Ezenkívül létrehozták a Biztonsági Tanácsot. (Lásd a százalékos megosztásról és a nagyhatalmak érdekérvényesítéséről a forrásokhoz írtakat. A „három nagy” megegyezett a létrehozandó Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) működési alapelveiben.) A végül San Franciscóban aláírt ENSZ-alapokmány 1945. Ha ez is hatástalan. A Közgyűlés (General Assembly) a legfőbb tanácskozó testület. Az USA és Nagy-Britannia kezdeményezésére a Szovjetunióval együtt a három szövetséges nagyhatalom a moszkvai külügyminiszteri értekezleten (1943. Nagy-Britannia. április-június). Az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. amelyek hadüzenetet intéztek a második világháború során Németország. Cipruson kialakuló konfliktusok rendezése idején. a Szovjetunió valamint Kína képviselői kidolgozták az ENSZ alapokmányát. Ezeket egészítette ki a helsinki záróokmány (1975). október 24-én lépett hatályba (ez az ENSZ napja). azaz a Biztonsági Tanács csak az 5 nagyhatalom igenlő szavazatával hozhat határozatot. rendszabályokat vezethet be (pl. A nagyhatalmi együttműködést azonban ekkor már beárnyékolták a háború utáni rendezés egyéb kérdései: a szövetségesek jelenléte és a befolyási övezetek kialakítása. valamint a Közgyűlés által megalkotott ajánlásokhoz.) Az alapokmányban felsorolt egyetemes érvényű alapelvek a nemzetközi együttműködés alaptételeivé váltak. Kenyában. a baráti kapcsolatok fejlesztése. akkor fegyveres erő felhasználásával nem járó szankciókat. hogy alkalmazkodjanak az ideiglenes rendszabályokhoz. Kína. (Lásd a forráshoz írtakat. Megállapodtak abban. de a szervezeten belül a központi szerep a Biztonsági Tanácsé. illetve az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya egyrészt deklarálta az emberi jogokat. október) – egyeztetett egy nemzetközi szervezet létrehozásában.) A háború alatti nagyhatalmi konferenciák folytatásaként 1945. és a Titkárság. pl. Az ENSZ működését alapvetően három intézmény biztosítja: a Közgyűlés. Az alapító tagok közé tartoztak (51 győztes állam) azok az államok. E főként szovjet kívánságra elfogadott rendelkezés hosszú időre megbénította az ENSZ munkáját a hidegháború idején. hogy az ENSZ legfelsőbb fóruma a tagállamok közgyűlése. ellenőrzése elsősorban Nagy-Britannia és a Szovjetunió érdekütközését hozták. az önrendelkezési jog és a szabadságjogok tiszteletben tartása. november) esett szó államvezetői szinten. Egy szupranacionális (nemzetek fölötti) szervezet megalakításáról és annak fő feladatairól tehát először a teheráni konferencián (1943. Roosevelt és Sztálin a Krím-félszigeten levő Jaltában. ahol állandó tagként vesz részt a munkában az öt nagyhatalom (USA. amelynek során az Egyesült Államok. A Biztonsági Tanács (Security Council) az Alapokmány értelmében elsődlegesen felelős a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. illetve Japán ellen. amely ismételten és lényegre törően foglalta össze az államok közötti kapcsolatokat szabályozó legfontosabb tíz alapelvet. Olaszország. amelyeknek vétójoguk van. a nemzetek közötti egyenjogúság. (Minden nagyhatalom vétózott már az alapítás óta eltelt időszakban. Kasmírban. Franciaország. akkor már fegyveres erő felhasználásával járó műveleteket is elrendelhet.

Szuez. Az ENSZ további feladatai közé tartozik a nemzetközi gazdasági. Az ENSZ Bécsi Hivatala többek között a nemzetközi kábítószer-ellenőrzés. így mára valóban az egész világot átfogó szervezetté vált. délszláv háborúk). Lezárás. tétel: Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején Nem FELADAT: A források és saját ismeretei alapján vázolja fel a hidegháború időszakában kibontakozó Európán kívüli nemzetközi konfliktusok (Korea. amely nélkülözhetetlen garanciája a világ békéjének. A 2001. A Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice – ICJ) az államok között kialakult jogviták. sokan nem tartották elég hatékonynak. a tagállamok pedig féltve őrzik nemzetközi jogi értelemben is szinte érinthetetlen szuverenitásukat. december 14-én történt meg. hogy a 20. Kuba) okait. Az ENSZ a New Yorkban található központján kívül jelentős hivatalokat tart fenn Genfben. század végén szerepe megkérdőjeleződött. valamint a háborús konfliktusok békés. A hidegháború első tíz évében a tagfelvétel körül minden egyes esetben komoly politikai harc bontakozott ki. (FAO. Ennek egyik legfőbb oka az. szeptember 11-ei merénylet után azonban a fejlődő országok területén zajló konfliktusokban az ENSZ közvetítő és ellenőrző szerepe megkerülhetetlenné vált. a bűnmegelőzés és büntetőjog területén illetékes. ő a szervezet legfőbb igazgatási tisztségviselője. amelyeken az aktuális katonai és politikai teendőket egyeztetik. a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatban nem mindig váltotta/váltja be a hozzá fűzött reményeket. Moszkva. Az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséggel bír ez az ENSZ-szervezet (lásd pl. Nagy-Britannia. összegzés A szervezet elsődleges céljával. Franciaország és a Szovjetunió a második világháború alatt különféle konferenciákon vesznek részt (Teherán. 61. Bécsben és Nairobiban. hogy a meghozott döntések végrehajtását nehéz és nem mindig célravezető kikényszeríteni. 1960-ban 16 afrikai tagállam és Ciprus felvételével. E téren teljesítménye vitathatatlanul pozitív. és az ez irányú együttműködés előmozdítása. A potsdami konferencián azonban a Jaltán is érezhető bizalmatlanság felerősödött. Magyarország belépése – 15 másik országgal együtt – 1955. A főtitkárnak nagyon jelentős feladata van. A Bíróság előtt csak államok lehetnek a peres felek. Az ENSZ Genfi Hivatala a leszerelés és az emberi jogok fóruma. Jalta. koordinálása. Vietnám. a harmadik világbeli IMF politikát is erős kritika érte. Potsdam). bírósági tárgyaláson történő rendezésére hívatott. szociális és humanitárius feladatok megoldása. 114 . de a főtitkári funkció mindenekelőtt diplomáciai. Az ENSZ Nairobi Hivatala elsődlegesen a környezeti kérdésekkel foglalkozik.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A Titkárság (Secretariat) a főtitkárból és tisztviselői karból áll. összetevőit és hatásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A világ vezető hatalmai: az Egyesült Államok. WHO) Úgy tűnt. politikai jellegű feladat. megbomlott a korábban tapasztalható összhang a felek között. illetve 1973-ban a két német állam (az NDK és NSZK) egyidejű belépésével jelentősen megnőtt a szervezet taglétszáma.

A második világháború után egy nagyhatalmi átrendeződés figyelhető meg. kiterjesztésére. a diplomáciai viszony a legkritikusabb helyzetekben sem szakadt meg. demokratikus nemzetek és a totalitáriánus rendszerek ellentéte osztja meg. De Gaulle is egyetértett a mondandójával. Truman ezért meghirdette a feltartóztatás politikáját: elfogadták. 1949-ben (NATO). Eszerint. valamint ideológiai. a többiek jóval elmaradtak tőlük. demokratikus táborra. A szovjet választ Zsdanov fogalmazta meg (1947. 1947-re egyértelművé vált az elkülönülés és a konfrontálódás. és ezért mindent meg kell tenni a terjesztéséért. szuperhatalommá. (Tito kiközösítése és a titoista perek sorozata. október): a világ valóban két táborra oszlik: az imperialistákra (kizsákmányoló. Németország gazdasága megsemmisült. A hidegháború időszakában a két szuperhatalom között fegyverkezési verseny folyt. és hogy a kontinenst (Stettintől Triesztig húzódó) „vasfüggöny” (katonai. 1947 márciusában Truman nyilvánosságra hozta doktrínáját. a béketáborra. politikai és gazdasági háborút folytatnak a befolyási övezetek biztosítására. hidegháború: befagyasztják a nemzetközi kapcsolatokat. március 5-én Churchill fultoni beszédében felhívta a közvélemény figyelmét arra. Franciaország szintén meggyengült a háború idején. 1955-ben (Varsói Szerződés) a katonai tömbök is kialakultak. 1948-ra a két világrend gazdasági elszigetelődése is végbement (Marshall-terv. ill. ill. Az USA kezdeti előnye 1949-ig tartott. Ez az ún. műszaki és ideológiai zár) osztja ketté nyugati (demokratikus) és keleti (kommunista) tömbre. agresszor) és az imperialistaellenes. és még túl kellett tennie magát gyarmatbirodalma jelentős részének elvesztésén is. Kifejtés 1946. 115 . gyarmatosító. ami a konkrét katonai célon túl (Japán kapitulációra késztetése) erődemonstrációként hatott. ami arról szól. ezért beszélünk a világháború után a kétpólusú világ kialakulásáról. pszichológia. hogy a szovjetek zsarnoki uralmat építenek ki Európa keleti felében. szükséges a Közel-Keleten és Vietnámban a katonai „fölszabadítás”. Mindkét doktrína a saját életformáját tartotta magasabb rendűnek. mivel a „feltartóztatási politika” csak részben valósult meg. A Truman-doktrínát az 1950-es években a „felszabadítási” és a „fellazítási” politika váltotta föl Nixon elnök külügyminiszteréhez. politikai terrorral igyekeztek befolyásukat biztosítani. de utódja. genetika. emellett pedig tisztogatással. szociológia betiltása. Szembe kell szállni a burzsoá ideológiai befolyással (pl.ráadásul a konferencia második napján az Egyesült Államok sikeres kísérleti atomrobbantást hajtott végre. NagyBritanniát nem érték ekkora veszteségek. Ezután következett a hidrogénbomba. 1961-ben szovjet ember jutott fel elsőként a világűrbe (Jurij Gagarin). amelyet „győzelemre ítélt a történelem”. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió vált tehát a két legnagyobb hatalommá.) 1948-ra a Kominform segítségével a keleti blokkban megtörtént a kommunista hatalomátvétel. A hidegháborús időszak háborúiban a konfliktusok egyik résztvevője mögé az egyik. művészetek terén a „szocialista realizmus” meghirdetése). de gyarmatbirodalma szintén felbomlóban volt. Sztálin azonban háborús uszításnak minősítette Churchill mondatait. majd 1957-ben először a Szovjetunió lőtt fel mesterséges tárgyat (Szputnyik nevű műholdat) Föld körüli pályára. hogy a Szovjetunió az általa megszállt országokban a szovjet típusú politikai rendszer létrehozását támogatja. Hruscsov már elkerülhetőnek tartotta a harmadik világháborút. ekkorra lett kész a szovjet atombomba. 1949-től a Szovjetunió is atomhatalommá vált. Az USA mellé katonai és politikai szempontból fölzárkózott a Szovjetunió is. másik szereplője mögé a másik szuperhatalom állt. ráadásul négy megszállási övezetre volt osztva. hogy a világot a szabad. Dulleshoz kapcsolódóan. atomkorszakról. A két szuperhatalom több évtizedes szembenállása nem vezetett közvetlen katonai összecsapáshoz. 1969-ben azonban az amerikai Armstrong lépett elsőként a Holdra. politikai. de gazdaságilag messze elmarad tőle. kibernetika. gazdasági és katonai támogatást nyújtottak. Az akkor épp semmilyen kormányzati pozíciót sem birtokló Churchill előzetesen egyeztette beszédét Trumannal is. de megálljt kívántak parancsolni a további terjeszkedésnek. A Szovjetunióban Sztálin halála nem okozott túl nagy változást. 1947). illetve más országokban a politikai eszközökkel történő „föllazítás”.

A szuezi válságról lásd a forráshoz írtakat. amelynek értelmében betiltották a kísérleti bombázásokat mind a légkörben. másrészt pedig atomháborúban mindegy hogy ki győz. összegzés A hidegháború „klasszikus”. A hidegháború legsúlyosabb konfliktusa a karibi válság lett. (Lásd a forráshoz írtakat. a fegyverkezési verseny azonban tovább folytatódott. Az 1960-as évekre világossá vált. mert fönnáll annak is a veszélye. Szíria) támogatta. Az Egyesült Államok érdekterületei: a csendes-óceáni térség. „kis hidegháború” (1979-1985) idején újra elmélyültek a konfliktusok. hogy az USA-t már nem védi az óceánpajzs. Az enyhülés egyik fontos jele volt 1955-ben a genfi csúcs. A két országnak természetesen érdeke minél nagyobb területet a befolyása alá hajtani. Franciaország és Kína is nukleáris hatalom lett. A világ számára mindeközben egyfajta biztosítékot jelentett. majd az ún. s a két országrész egyesülésével 1975-ben kommunisták kerülnek hatalomra. nem engedhetik meg. A két Vietnám között kirobbanó háborúba avatkozott bele az USA a déliek oldalán kezdetben tanácsadók küldésével. atomsorompó szerződés). ahogy a szomszédos Kambodzsában és Laoszban is. Az USA vezetése úgy vélte. (Lásd a forrásokhoz írtakat. hogy egy kommunista ország műszaki területen képes előnyt szerezni a fejlettebbnek tartott Nyugattal szemben. rövidebb enyhülési szakaszokkal tördelt korszakát (1947-1962) az átmeneti és nem kiegyensúlyozott enyhülés korszaka követette. hogy bármilyen kevéssé jelentős országban a kommunisták kerüljenek hatalomra. eredmény nélkül. amire azért is szükség volt. s ez az egész emberiség pusztulását vonja maga után. A háború az északiak győzelmével zárul. A koreai háború kitöréséről lásd a forráshoz írtakat. a kettéosztottság a mai napig fennáll. a felek szembenállása csökkent. s ezután kivonulva a térségből elismerték az itteni népek önrendelkezési jogát. Vietnámot azonban egy ideiglenes demarkációs vonal osztotta ketté. amelyen a négy nagyhatalom a béketárgyalások után először ült tárgyalóasztalhoz.) Lezárás. az északiak kommunista. A Szovjetunió pedig elsősorban távol-keleti. 116 . tárgyalási készségük nőtt.) Az egyezményt továbbfejlesztették 1968-ban (ún.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az USA-ban „Szputnyik sokk”-ról beszéltek. ami kommunista vezetésű államként veszélyt jelentett az amerikai törekvésekre. (1963-1975). mert az 1960-as években Nagy-Britannia. 1953 júliusában kötött fegyverszünetet a két Korea Panmindzsonban. hogy egy esetleges téves riasztás miatt atomháború tör ki. igaz. mert a radioaktív égéstermék és por miatt beállhat a „nukleáris tél”. mind a víz alatt. Az egymás közötti tárgyalások azonban innentől kezdve rendszeresebbé váltak. mert olyan váratlan volt. 1963-ban szintén a kubai válság hatására aláírták az atomcsend egyezményt. (Föld alatti robbantások továbbra is lehetségesek. 1965-től azonban már fegyveres erők térségbe küldésével is. A vietnami háború 1946-ban a gyarmati státusz megszüntetése miatt tört ki. „forró drót”-ot létesítettek a „véletlen” atomháború kockázatának csökkentésére. Nyugat-Európa és Latin-Amerika. Izrael ellenfeleit (Irak. míg a déliek az USA támogatásával egy Nyugat-barát rendszer kiépítésébe kezdtek. hogy 1963-ban a két szuperhatalom főhadiszállásai között állandó összeköttetést ún. Kiderült. 1949 októberében kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. ugyanis ezzel az egymást ledöntő dominókhoz hasonló hatalomátvételre kerül sor a környező országokban is (lásd a forráshoz írtakat). hogy a két szuperhatalom birtokában lévő több ezer nukleáris robbanófej új stratégiát követel: egyrészt azért.) Az ázsiai térség mellett a Közel-Keleten is megnőtt a szovjet befolyás. A franciák Dien Bien Phunál döntő vereséget szenvedtek (1954). kelet-közép-európai és balkáni területekben érdekelt.

ami a korlátozások feloldását jelentette az általános üzleti és politikai tevékenység terén. A peresztrojka. akkor kisebbíteni jelentőségét és veszélyét. Az 1980-as évekre már súlyos gazdasági válság bontakozott ki a szocialista tömbön belül: az olajválságból következő eladósodás. (Lásd a forráshoz írtakat. gazdasági és politikai számvetést. valamint ezek hatását Kelet-Közép-Európában! FELELETVÁZLAT Bevezetés A II.62. világháború végén szovjet befolyás alá került országokban (későbbi NDK. hogy alapvető gazdasági szerkezetváltásra is szükség van. Magyarország. azaz a nyíltság. A kelet-német felkelésnek szerepe volt a későbbi szovjetellenes megmozdulásokban is. Románia.) 117 .) A Szovjetunió alulmaradt a fegyverkezési versenyben. Ezekben az államokban megtörtént a sztálinizmus „adaptálása”. Csehszlovákia. A létező szocializmus. A szovjet gazdaság nem bírta el a terheket. a népi demokráciák. a proletárdiktatúrák megvalósítása. Az első jelentősebb felkelés 1953-ban Kelet-Berlinből indult. Ehhez hozzájárult. a hatalmi érdekrendszer átalakítását ígérte. a sztálini rendszer ellen azonban több esetben is felkelés tört ki a tábor különböző államaiban. A lengyel és magyar események elbuktak. Eszerint a szocialista tömb országai akkor sem választhatják meg saját útjukat. 54 évesen Sztálin óta ő a legfiatalabb e poszton. A glasznoszty korlátai is hamar egyértelművé váltak: a csernobili atomreaktor robbanását először igyekeztek eltitkolni. Lengyelország. Beszédében Gorbacsov radikális gazdasági reformokat. a leszerelési tárgyalások és az afganisztáni kivonulás (1989) a szuperhatalmi státusz végét jelezte. a felszínen „testvéri együttműködésről” volt szó. a nyugaton eladhatatlan áruk előállítása és a gabonahiány azt jelezték. kis hidegháború véget ért. ha békésen. az 1970-es években ez a növekedés már elmaradt a nyugati társadalmakétól. azaz a korlátozott szuverenitás elvéről. a valóságban azonban a tagállamok egymással versengő nehézipart építettek ki. ám ugyanakkor hiánygazdaság jött létre. de változtatásra késztették a szovjet vezetőket. Gorbacsov megpróbálta fokozatosan és lassan érvényesíteni a piaci normákat az országban. új cselekvési programot jelentett be. a szovjet beavatkozás pedig nem agressziónak. majd októberben Magyarországon csaptak össze a felkelők és a szovjet alakulatok. (Lásd a forráshoz írtakat. hanem önvédelemnek minősül. Kifejtés Míg az 1960-as években a szocialista országok látványos gazdasági növekedést produkáltak. tétel: Rendszerváltás Kelet-Közép-Európában Rend FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a Gorbacsov nevéhez kapcsolt változások okait és céljait.) Gorbacsovval „csúcsról jövő forradalom” valósult meg. A kommunista rendszer alapvonásai nem változtak. Bulgária) szovjetbarát kormányok alakultak (1946-1949). majd amikor ez lehetetlenné vált. de az emberek a korábbiakhoz képest önállóbban irányíthatták életüket. ezért az ún. A nyugati sajtó az 1968-as prágai forradalom leverése kapcsán kezdett írni az ún. elítélve a Brezsnyev alatti pangást. azaz átalakítás néven közismert gorbacsovi reformprogram összetevője volt a „glasznoszty”. a kommunista párt irányításával hajtják azt végre. Brezsnyev-doktrínáról. 1956 júniusában Poznanban. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy a KGST-n belüli együttműködés sem hozta meg a várt eredményeket: pazarló. Mihail Gorbacsov 1985 márciusában lett az SZKP Központi Bizottságának a főtitkára.

A Szovjetunió 1991.és sajtószabadság növekedése. A magánosítást nem nevezték nevén. Gorbacsov nem avatkozott be a keleti blokk országaiban 1989-ben bekövetkező megmozdulásokba. Lech Wałesát pedig 1990-ben köztársasági elnökké választották. 1989-90-ben elkezdődött a szovjet csapatok kivonása is. Amikor Gorbacsov meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. ami akkor az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását. a gazdaság decentralizálását és a népek önrendelkezési jogát elismerő gorbacsovi irányvonal mély egyetértésre talált az NSZK-ban. a jogállami elemek megjelenése) felszínre hozta a rendszer gyengéit. Sinatra-doktrína lépett (a népszerű My Way dalból levezetett „saját út” lehetősége). A kezdeti reményt kiábrándultság váltotta fel. a lakosság többsége nem érzékelt sem több és jobb árut. A rendszerváltás politikailag azt jelentette. 1989-re a szovjet rendszer reformjának gorbacsovi modellje is válságba jutott. más szóval a „nyitást”. Gorbacsov tudta: a régi gazdasági rendszer nem tartható. 25-én Gorbacsov lemondott szovjet elnöki posztjáról. a hatalmas sztrájkhullám alapjaiban rázta meg az egyébként is válság felé sodródó országot. gazdaságilag pedig azt. A szegénységgel összefüggésben nőtt a bűnözés. december 21-én gyakorlatilag megszűnt. majd demokratikus tulajdonreformként emlegették. a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének helyébe szuverén szövetségi és nemzetállamok léptek. A demokratizálás (a nagyobb nyilvánosság. sejtette közeli széthullását. 1989 júniusában Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és Helmut Kohl német kancellár nyilatkozatban rögzítette. Gorbacsov népszerűsége ugyan Nyugaton töretlen maradt. s az ellenzékiség fenntartásában jelentős szerepet játszott a szamizdatirodalom és a katolikus egyház is. ám ez csak azért következhetett be. 1989 elejére az állami tulajdon társadalmasításának elvont programjától eljutottak a Világbank és az IMF által ajánlott privatizációig. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. az NDK vezetése azonban megosztott volt az új szovjet irányvonal kapcsán. augusztusi elvetélt moszkvai puccskísérlet felgyorsította a feltartóztathatatlan bomlást. mert az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. de nem is lehetett képes. Az 1991. A jogi és politikai változásokat nem követte az 1990-es években az életviszonyok javulása. hogy a szocialista gazdaságot lehet-e. A peresztrojkából megindítójának szándéka ellenére rendszerváltás lett. ám egy új rendnek még körvonalai sem mutatkoztak. hogy a népek és az államok szabadon határozzák meg sorsukat. az állami kontroll gyengülése miatt pedig a korrupció. (Lásd a forráshoz írtakat. Az ellenzéki politizálás Lengyelországban addig sosem látott mérteket öltött az 1980-as években. nehézkességét. amelynek helyébe októberben az ún. és ha igen. engedélyezték például a nyugati tőkéjű vegyes vállalatokat. Lengyelország gazdasági válsága az 1980-81-es nagy sztrájkok idején is egyértelmű volt. mivel a palackból kiszabadított szellem megfékezésére nem volt. A szocialista-kommunista rendszerek összeomlása más-más úton játszódott le a különböző szocialista országokban. 1987 februárjára a szovjetNDK viszony alaposan megromlott.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Nem tisztázódott.) 1985 márciusa után a demokratizálást. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. miként a világrendszerhez kapcsolni. a nyitást. de az újról – a jelszavakon túl – nem volt igazán elképzelése. s az abból kiteljesedő Szolidaritás Szakszervezet követelései azonban nemcsak a gazdaságot. amelyek (a baltiak kivételével) laza. 1988 után újra legalizálták a Szolidaritást. A közel másfél évig tartó hatalmi harcnak. a szólás. Gorbacsov ezzel nyíltan visszavonta a Brezsnyev-doktrínát. Lengyelországban a szocialista pártvezetés a szükségállapot alatt reformokat vezetett be. A politikai és jogi lépések is új vonalat mutattak: a kommunista országok közül elsőként Lengyelországnak lett alkotmánybírósága és emberjogi ombudsmanja. a Szolidaritás vezérét. az egyén felszabadítását. először szocialista államtalanításként. A Gdanskban megalakult sztrájkbizottság. a kapitalizmus. konföderatív jellegű szövetségbe tömörültek. hanem a politikai szervezeti rendszert is érintették. de saját népe ellene fordult. 118 . 1981 decemberében a szükségállapot bevezetése vetett véget. ellentmondásait. s kapcsolataikat szuverén módon alakítják. Ennek eredményeként 1989 augusztusában felállt a szovjet tömb első nem kommunista vezetésű kormánya. sem hatékonyabb gazdaságot. mely nemsokára tárgyalásokat kezdett az állampárttal.

Lettország és Litvánia – 2004-ben tagországgá váltak. mind a Szovjetunión belüli szocialista birodalom darabjaira esett. nyári-őszi hónapok legfontosabb eseménye a Magyarországon. az NDK vezetése elszigetelődött. a környezeti problémák és az áremelések miatt nőtt a belső elégedetlenség. Észtország. A piacgazdaság kialakítása értelmében nagyszabású privatizációs folyamatok indultak meg. Mind a Szovjetunió köré szervezett és egybefüggő nemzetközi diktatúra rendszereként összetartott nemzetközi szocializmus. A nagyobb városokban kitörő utcai megmozdulások eredményeképp szimbolikus esemény volt. Mivel a szocialista tábor több országában elkezdődött a politikai átalakulás. de csak a Szovjetunió hozzájárulásával. tétel: Trianon gazdasági. Az egyesítés menetéről lásd a forráshoz írtakat. köztük a nemzetiségi kérdés (pl. ennek feltételéül azonban egy legitim. Lengyelország. összegzés A 80-as években válságba kerülő szocializmust a gorbacsovi reformok sem tudták megmenteni. Egyidejűleg határozottan kimondta. Ekkortól merült fel nyíltan a német újraegyesítés lehetősége. A változásoknak azonban az NDK vezetése sem tudta útját állni. Korábban tabuként kezelt problémák kerültek felszínre.A közelgő válságra azonban az NDK-ban is számos jel utalt. ahol csalásokkal próbálta meg az állampárt megtartani a hatalmat. társadalmi és etnikai hatásai Trian FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a trianoni béke jellemző vonásait! Térjen ki a béke magyarországi fogadtatásának kérdésére is! 119 . Kohl nyugatnémet kancellár segítséget ígért az NDK gazdasági nehézségeinek megoldására. a növekvő gazdasági gondok. A függetlenedő államok többsége azonnal közelíteni kezdett az Európai Unióhoz és nyolcan közülük – Szlovénia. A rendszerváltás és gazdasági átalakulás mindenütt gazdasági visszaeséssel. tömeges munkanélküliséggel járt együtt. május 7-i helyhatósági választásokon. november 9-én megnyitották a berlini fal határátkelőit. A politikai átalakulást nehezítette a demokratikus hagyományok hiánya. 63. Nőtt a szegénység és a társadalmi különbségek. demokratikus kormány megalakulását szabta. A vezetés kezdetben – a korábbi reflexek alapján – elnyomta az ellenzéket. Csehszlovákián és Lengyelországon keresztül az NSZK-ba irányuló menekülthullám volt (határnyitás). Európában nem mindenhol fogadták kitörő lelkesedéssel az újraegyesítés ötletét: London és Párizs a német újraegyesítéstől az európai rendszert látta veszélyeztetve. Lezárás. Az 1989. Gorbacsov figyelmeztette. a belpolitikai feszültséget enyhítendő engedélyezte a rendszer bírálóinak NSZK-ba való távozását. A politikai válság új méreteket öltött az 1989. A rendszerváltást segítette az európai integráció és a felgyorsuló globalizáció is. Szlovákia. a szolgáltatás folyamatos romlása. Csehország. Magyarország. amikor 1989. de ezzel megágyaztak a korrupciónak is. Amikor a keletnémet külügyminiszter Moszkvában a Varsói Szerződés tagállamainak összehívásával igyekezett elérni Magyarország „megregulázását”. hogy ilyen eszközökkel már nem él. hogy az NSZK végcélja az egyesítés. Csehszlovákia és Jugoszlávia).

Majd a Magyar Tanácsköztársaság 1919. azaz akkor aktuálisan Szovjet-Oroszország elszigetelését. geográfiai. Teleki Pál. de szélesebb nyilvánosságot kapott a Wilson amerikai elnök által képviselt. században is. Magyarországgal kapcsolatban pedig mindenképp meg akarták akadályozni a Habsburg restaurációt. tisztességes béke (Wilson 14 pontja). független Lengyelországot. A franciák Németország visszaszorítására. november végén támadásba lendült Magyarország ellen. s egyben – a német gyarmatok egy részének megszerzésével – konszolidálni tudja a Brit Birodalmat.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés Már 1917-ben felmerült a világháborút lezáró béke jellege és tartalma. Wilson a béke garantálására javasolta a Népszövetség felállítását. A „cordon sanitaire”. ezért Franciaország érdekei mentén az új. történeti. az ország védelem nélkül maradt. tengerhajózás szabadsága) és nagyhatalmi státuszát igyekezett biztosítani. valamint igyekeztek lezárni a vitákat az etnikailag kevert területek és hatalmi konfliktusok kérdésében. hogy a győztesek területi igényei hogyan teljesíthetők. Az USA érdekei alapvetően mások voltak. amely kiindulópontja lehet a Monarchia „újraélesztésének”. Ausztria-Magyarország népei részére önálló fejlődési lehetőséget. a demarkációs vonalig megszállták a területet. valamint a gazdaság. a kereskedelem szabadságát. A belgrádi konvencióban a demarkációs vonal kijelölte a magyar állam déli határát.) 120 . A békekonferencia céljai közé tartozott a háború alatti területi ígéretek valóra váltása. amely a szovjet-orosz bolsevik veszélynek éppúgy. hogy sikerül visszaállítani a háború alatt megingott hatalmi egyensúlyt. azaz a bizottságok nem a békefeltételek megállapítását végezték először. Béketervek közül kettő kapott nagyobb nyilvánosságot: az egyik a Lenin által képviselt azonnali és igazságos (annexió nélküli) béke. Mivel erre az OMM nem lehetett alkalmas. határmódosító tervezetek készítését. a nemzeti elv érvényesítésének. A szerbek a Délvidéken lecserélték a közigazgatást. április végéig a Tiszáig jutottak. (Lásd a forrásokhoz írtakat. ami erre képes. elsősorban saját gazdasági előretörését (nyitott kapuk. hanem megvizsgálták. Kifejtés A békekonferenciát 1919. hogy etnikai. közlekedési és gazdasági érvekkel bebizonyítsák a történelmi Magyarország és a Kárpát-medence feloszthatatlanságát. s 1919. hiszen az európai hatalmi villongások nem érintették. s mivel Károlyi Mihály elrendelte a magyar hadsereg feloszlatását. hanem a Dunántúl egy részére is ezzel is nyomatékosítva területi igényüket. baráti „ütközőállamok” szövetségét hozzák létre. ezért támogatta Közép-Európában egy olyan középhatalom fenntartását. ami a világ elsőszámú hatalmává tette még a 19. a Tükörteremben. a csehszlovák csapatok a Felvidéket vonták ellenőrzésük alá. A wilsoni pontok többek között deklarálták a fegyverkezés csökkentésének. majd ezután tértek rá a békefeltételek megvitatására. Románia 1918. az úgynevezett „egészségügyi” övezet. január 18-án nyitották meg ünnepélyes keretek között Versailles-ban. ezért a szomszédos országok a háború befejeztével el is kezdték a területeket magukhoz csatolni. Nagy-Britannia bízott abban. Bethlen István) már 1920 januárjában kiutazott Párizsba. amit elsősorban a nagyhatalmi érdekek befolyásoltak. A magyar békedelegáció (Apponyi Albert. A konferencián 27 állam képviselte magát. 1918 januárjában kidolgozott ún. Szerbiának és Romániának a támogatásért cserébe. augusztus 1-jei bukása után az antant határozott tiltakozása ellenére nemcsak Budapestre vonultak be. jelentések. A konferencia általános célja a nagyhatalmi törekvések egyeztetése volt. mint alkalomadtán a megerősödő Németország egyeduralmi törekvéseinek is ellent tud állni – a nagyhatalmak reményei szerint. a francia hegemónia biztosítására törekedtek Közép-Európában. Mivel az Antant már a háború alatt jelentős területeket ígért Olaszországnak. hiszen szétdarabolásáról más a háború alatt döntés született a nemzetiségeknek tett területi ígéretekben. Mivel Nagy-Britannia mindenképp biztosítani akarta a kontinens hatalmi erőegyensúlyát. de a vesztesek nem vehettek részt a tárgyalásokon. A konferencia munkáját irányító testület a Tízek Tanácsa mellett 58 bizottság végezte a részletes munkákat: az előkészítések. a titkos diplomácia megszüntetésének szükségességét.

ezeket azonban nemigen tartották be. mert olyan belső ellentmondást hordozott. amit a vesztes világháború után a franciák oly mértékig le akartak gyengíteni. (Lásd a forráshoz írtakat. A béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. a reggeleket – nem csak az iskolákban – Magyarország „feltámadásáért” könyörgő imákkal kezdték. A nemzetgyűlés 1920. ill. Megszűnt az egységes piac. hogy komolyabb veszélyt már többé ne jelentsen. Egyrészt azért. ami miatt nem hozhatott megoldást a nagyhatalmak közötti feszültségekre. fa. kisebbségvédelmi törvények is születtek. akkor Sopron túlnyomó többségének döntése határozta meg a szavazás végső kimenetelét. így a feldolgozásra szakosodott magyar városok maradtak nyersanyag nélkül. ami egyik oldalon jelentős sérelmeket okozott Németországban. nyersanyagforrások (szén. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. vasérc) maradtak a határokon kívül. hiszen az egész Kárpátok vonulata (Felvidék. Sopron azért nyerte el a „civitas fidelissima” címet (1921. így a Kelet-Közép-Európában fellángoló nacionalizmusokat a győztesek nem fékezték kellőképpen. a vasérc pedig csehszlovák területeken rekedt. Pécs-Szeged). Az etnikai elvet – bár a wilsoni pontok között szerepelt – a határok meghúzásánál végül nem vették figyelembe. Burgenland) külföldre került. A békekonferencián ún. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. összegzés Az amerikai küldöttség még a békekonferencia alatt elhagyta Párizst. köztük Magyarországra is. Pl. a munkaerő-. és 1921. szakadt meg. ami – főként a vasút esetén – a megmaradt területek összeköttetését is megnehezítette. Az aláíró országok kötelezték magukat arra. az alföldek jelentős része (pl. amely katonai fenyegetéssel is élt pl. Wilson elnök a népek önrendelkezési jogára hivatkozva nem írta alá a Magyarországgal a békét.) A versailles-i békerendszert már születése pillanatában rengeteg kritika érte. (Az „imperialista rablóbékét”. Bánság. A revíziót hirdető szervezetek nagy támogatást élveztek. hogy ne legyen alapja a revanspolitikának. Végül az ellentétes érdekek miatt kompromisszumos béke született. hogy a lakosságnak biztosítják a teljes jogi egyenlőséget. világháború többi vesztes országára. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. az annexiómentes békekötést valló a Szovjetunió sem volt hajlandó aláírni. másik oldalon viszont nem gyengítette le annyira. a királypuccsok idején. megszüntette (pl. Lezárás. az áru. propaganda versek születtek. század fordulóján a világ egyik legerősebb hatalmává vált. november 15-én fogadta el. A katonai intézkedések fő célja volt. Németország a XIX-XX. hogy Németországot ne alázzák meg túlságosan. Bácska. a békeszerződést a magyar társadalom súlyos igazságtalanságként fogta fel. és a tőke szabad áramlása. így a város Magyarország része maradt. mert bár összes környező település az elszakadás mellett szavazott. a vasúthálózat. és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja annak revíziója volt.1920.) A környező országok erős fegyverkezése miatt külön-külön is erősebbé váltak.). 1920-21-ben létrejött a kisantant. mint Borsod. Az amerikai és a brit vezetők azonban arra törekedtek. Magyarország végül 1921-ben kötött különbékét az Egyesült Államokkal. mint Magyarország. A békediktátum határozatai ellenében megfogalmazott revíziós törekvésekben pedig Németország támaszkodhatott az I. december). Kisalföld északi része. hogy Magyarország hadi potenciálját olyan szintre süllyesszék. ahol a szén magyar területeken. Erdély) a bányákkal együtt. hogy újra megerősödve ne jelentsen megint háborús veszélyt. a vízi kereskedelem jelentős útvonalai kerültek a szomszédos országokhoz. Németországhoz hasonlóan Magyarországon is igen nagy lélektani hatása volt Trianonnak. Kárpátalja. másrészt viszont Nagy-Britannia meg akarta előzni Franciaország túlzott megerősödését is. tc. hogy az alkalmatlan legyen bármilyen katonai visszavágásra. Kettészakítottak olyan ipari egységeket. Az új béke évszázados gazdasági határokat szakított szét. 121 .) Egyes vitás területeknél népszavazás kiírását írták elő. (Lásd a forrásokhoz írtakat.

hiszen Budapest potenciálja 20 millió emberre volt méretezve.2 százaléka.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 64. így a feldolgozásra szakosodott magyar városok maradtak nyersanyag nélkül. Kifejtés A béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. A gondokat növelte. Pécs-Szeged).). ami – főként a vasút esetén – a megmaradt területek összeköttetését is megnehezítette. só) maradtak a határokon kívül. kb. (Lásd a forráshoz írtakat.) 122 . Pécs. A Hegedűs-féle reform sikertelen volt. hiszen sokszor a Monarchiára méretezett kapacitások kihasználatlanul maradtak (pl. a román megszállás és a tartós blokád a területvesztéssel (trianoni béke) együtt rendkívüli visszaesést eredményezett a magyar gazdaságban. 3. az inflációból hiperinfláció lett. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. Debrecen. mind a feldolgozó iparát. a munkaerő-. mert az adóalanyok nem siettek fizetni. ezért leállíttatta a bankóprést. pl. vasérc. társadalmi és etnikai hatásai Trian FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a magyar gazdaság ipari és mezőgazdasági szektorában megfigyelhető alapvető változásokat a Bethlen-korszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1920. a korábbi 33%-ára csökkent. Ekkor vált Magyarország korabeli szóhasználattal „vízfejű csecsemővé”. Az elcsatolt területek lakosságának 30. (Lásd a forráshoz írtakat. az azt követő forradalmak. pl. és a tőke szabad áramlása. Kisalföld északi része. nyersanyagforrások (szén. Partium). június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. tc. ahol a határ mentén homogén magyar településtömbben éltek (Csehszlovákia. Burgenland) külföldre került. mind a közigazgatását. mind nagyságát tekintve. Erdély) a bányákkal együtt. Bánság. malomipar). így viszont az állam nem tudott miből fizetni. tehát a gazdaság messze állt attól. fejlődőképes városok váltak vonzáskörzet nélküli. és 1921. Az elszabaduló inflációt 1920-1921 között először Hegedűs Lóránt. az egész Kárpátok vonulata (Felvidék. Kis túlzással szinte az egész ország Budapest vonzáskörzetévé vált a trianoni béke után. Kárpátalja. A trianoni békeszerződés szerint Magyarország Horvátország nélkül számított területe 283 ezer négyzetkilométerről (Horvátországgal együtt 325 ezer) 93 ezer négyzetkilométerre. mind közlekedését. a korábbi 43 %-ára csökkent. Szeged. tétel: Trianon gazdasági. vagyonadót vezetett be. ami miatt zálogjogként a legfontosabb jövedelmeket lefoglalta a Jóvátételi Bizottság.2 millió fő volt magyar. Célja az államháztartás egyensúlyának megteremtése volt. Bácska.) Megszűnt az egységes piac. Lakossága 18. Az új béke évszázados gazdasági határokat szakított szét. mint Borsod. az alföldek jelentős része (pl. A háború. a vasúthálózat. Az új határok meghúzása után korábban regionális gazdasági centrum szerepét betöltő. az áru. fa. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. A gyakorlatban azonban nem vált be. a vízi kereskedelem jelentős útvonalai kerültek a szomszédos országokhoz. megszüntette (pl.2 millió főről 7. a Teleki-kormány pénzügyminisztere próbálta megállítani. A nemzetgyűlés 1920. ahol a szén magyar területeken.6 millióra. ami az iparcikkekre is vonatkozott. Nagyvárad. november 15-én fogadta el. Kettészakítottak olyan ipari egységeket. s nem egyszer olyan területeken. a vasérc pedig csehszlovák területeken rekedt. hogy Magyarországot vesztes államként jóvátétel fizetésére kötelezték. hogy megvalósítsa a profilváltást. Vajdaság. jelentéktelen határvárossá.

Ezek egy része ún. akit rendkívül széles jogkörrel láttak el (a bizalmatlanság megnyilvánulása Magyarországgal szemben): gazdasági és pénzpolitikai kérdésekben az országgyűlési végzést is felülbírálhatta. (Lásd a forráshoz írtakat. kórház fejlesztése és bővítése. 5 ezer katasztrális holdat pedig vagyonváltság és megváltás (kártalanítás. (Lásd a forráshoz írtakat. Az 1921 és 1931 között miniszterelnöki feladatot ellátó Bethlen István 1921 és 1924 között tudatosan alkalmazta a gazdaság újraindítása érdekében az inflációt. 700 ezer katasztrális holdat) több mint 400 ezer igényjogosult között osztottak ki. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) A népszövetségi kölcsön fedezete részben a cukoradó. ami gazdasági dezorganizációhoz vezet. Népszövetségi főbiztos érkezett Magyarországra. Végül az ország 16. 1924-ben megállt a korona romlása. hogy csökkent a reálbér és az adó is. azonban bizalmat ébresztett a magántőkében is. hogy a fogyasztás drasztikusan visszaesik. ezért pénzügyi stabilizációt kellett végrehajtani.) Hátránya viszont. Az inflációs gazdaságpolitikának tagadhatatlanul volt előnye pl.7 katasztrális holdnyi. 1925-ben született törvény az új pénz. Lezárás. Ez tette lehetővé egyrészt a gazdasági konszolidációt megalapozó kölcsönt. megmaradt a falusi munkanélküliség. A stabilizációs kísérlet azonban önerőből nem lehet sikeres.5 ezer katasztrális holdat vásárlás útján. más része ún. hogy a reálbércsökkentés olyan mértékű. Az inflációt sikerült megállítani. ami belpolitikai feszültséget okozott. majd 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint önálló. igaz. hogy 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe. mérsékelt gazdasági fellendülés indulhatott meg. Kölcsönből történt meg a Bálhidai-erőmű építése Budapesten és Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása is.A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában. összegzés A magyar külpolitika egyik jelentős sikerének bizonyult. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. (Lásd a forráshoz írtakat. ami azonban – megfogalmazója eredetei szándékaival szemben – nem változatta meg a birtokstruktúrát: Nagyatádi Szabó István (kisgazda földművelésügyi miniszter) sorozatos kompromisszumokra kényszerült. külföldről próbáltak meg kölcsönt kérni. ill. törpebirtokos és kisparaszt volt. felvásárlás) útján szerzett meg az állam. a hiperinfláció miatt a lakosság elégedetlensége nőtt. hogy igen drágán kapta meg az ország. Az inflációs politikai azonban nem tartható sokáig. de a gazdaság tartósabb egyensúlyának biztosítására új pénz bevezetésére volna szükség.5. hasznos célra fordított kölcsön: pl.) A legnagyobb tőkés beruházó és megrendelő az állam lett. a győztes és semleges országok egyaránt hiteleztek.) Magyarországon is megindult tehát a külföldi kölcsönök felvétele. A népszövetségi kölcsön tehát a várakozásokat felülmúlóan sikeresnek tűnt. független pénzintézet. ezért a nagybirtokrendszer. átlagosan 1. de jelentős szerepet kaptak a hazai nagytőkések is. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. %-át használták fel. 1927. másrészt pedig az ország kitört a vesztesekre rótt elszigeteltségből. Leáll a tőkeképződés és a hitelnyújtás és a súlyos infláció miatt az ország gazdasága kiszolgáltatottá válik a külföldi valutáknak. 948. 123 . Az igénybe vett terület legnagyobb részét (kb. valamint a korábbi hitelek törlesztése is könnyebb (ha nem valorizálták). részben vámok bevezetése. valamint a só és dohányjövedék.) A földreform eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. Ebből 171. iskola. a pengő bevezetéséről. A pénzügyi stabilitás biztosítására létrejön a Magyar Királyi Állami Jegyintézet. termelésbővítő kölcsön. A földhözjuttatottak többsége (kb. Jelentős összegeket fordítottak a turizmus fejlesztésére is.16 millió katasztrális holdnyi területéből a földreform végrehajtásához 1 millió 120 ezer katasztrális holdat vettek igénybe. úthálózat. Az ipari konszolidáció eredményeiről lásd a forrásokhoz írtakat. mert a nagybirtokos érdekek egyre erősebben érvényesültek a kormányban. ( Ráadásul a részvénypiacon a külföldi tőke komoly pozíciókat szerezhet. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár. január 1-től törvényes fizetési eszköz. aranyfedezete volt.

a magyar mezőgazdasági termékeknek pedig piacot kellett keresni. hanem a köztársasági államformát is törvénybe iktatták. ellenkező esetben támadást helyeztek kilátásba. majd csak a világválság bekövetkeztével válnak sokak számára egyértelművé. az azt követő forradalmak. április) kezdetét vette az ellenforradalmi rendszer konszolidációja. miként valósult meg a bethleni konszolidáció politikai. 124 . Fellépett a forradalmak végén és után megerősödő jobboldali radikalizmus és tiszti különítményesek ellen éppúgy. 65. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. IV. kísérelte meg. a munkaerő-. Az új politikai elit a világháború és az azt követő baloldali forradalmak után a keresztény-nemzeti értékrendet követ. Kifejtés Gróf Teleki Pál kormányalakításával (1920.) A háború. a vasúthálózat. IV.) A trianoni béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. A legfontosabb partnerek Ausztria és Csehszlovákia voltak. ezért az intézkedés a forradalmak után felerősödő antiszemita hangulat kielégítését is szolgálta. tc. sem ellátásuk nem volt megoldott. Teleki elfogadtatta a numerust clausust (1920). Károly volt magyar király 1921 folyamán kétszer próbálta meg visszaszerezni hatalmát Magyarországon. (Lásd a forráshoz írtakat. mert jelentős importra szorult. július-1921. megszűnt az egységes piac. A nemzetgyűlés 1920. Károly egyébként azért is a magyar trón visszafoglalását. november 15-én fogadta el. mint a kommunisták ellen. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. (IV. A volt Osztrák-Magyar Monarchia önállóvá lett államai – Magyarország szomszédai – azonban a magyar legitimista erők további mozgolódásai miatt követelték a trónfosztást. (Lásd a forráshoz írtakat. Károly száműzetésben halt meg. Ez a tény és ennek káros következményei. tétel: Az el Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be. Az 1920-as években tekintélyes kölcsönfelvétel jellemezte az országot. ami miatt az évtized végére a legeladósodottabb ország lett Európában.). az áru. A revíziós propaganda valamint a szomszédos államokban is erős nacionalizmus a külkereskedelmet lehetetlenné tette. és 1921.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A külkapcsolatok átalakulása már csak azért is elengedhetetlen volt az ország számára. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. Az I. hiszen a Monarchiára méretezett kapacitások kihasználatlanul maradtak. gazdasági. társadalmi és kulturális tekintetben! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1920.) A két puccsot a kormányzóhoz hű erők leverték. se elhelyezésük. mert Ausztriában akkorra már nemcsak a Habsburg-házat detronizálták. még az OMM örökségeként. és a tőke szabad áramlása. Mivel a továbbtanulók arányát a „népfajok és nemzetiségek” országos arányszáma és a „nemzethűség és erkölcsi megbízhatóság” alapján szabták meg. amivel igyekezett az egyetemeken csökkenteni az értelmiségi túlképzést és álláshoz juttatni az elcsatolt területekről Magyarországra menekülő értelmiséget. világháború végén szétesett Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója. a román megszállás és a tartós blokád a területvesztéssel (trianoni béke) együtt rendkívüli visszaesést eredményezett a magyar gazdaságban. Jelentős társadalmi feszültséget hordozott az utódállamokból érkező menekültek problémája.

700 ezer katasztrális holdat) több mint 400 ezer igényjogosult között osztották ki. iskola. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár. A gondokat növelte. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. azonban bizalmat ébresztett a magántőkében is. törpebirtokos és kisparaszt volt. 1927. A tárgyalásokat a kormány kezdeményezte azzal a céllal. Népszövetségi főbiztos érkezett Magyarországra. Az 1921 és 1931 között miniszterelnöki feladatot ellátó Bethlen István 1921 és 1924 között tudatosan alkalmazta a gazdaság újraindítása érdekében az inflációt. 1924-ben megállt a korona romlása. a kommunista párt továbbra is illegálisan működhetett csak. de a gazdaság tartósabb egyensúlyának biztosítására új pénz bevezetésére volna szükség. december 22-én írta alá Bethlen István miniszterelnök és Peyer Károly. hiszen a korlátozott választójog és a – törvényhatósági jogú városok kivételével – nyílt szavazás biztosította a kormányzati akarat teljesülését. Az új miniszterelnök igyekezett megegyezni a legerősebb ellenzéki párttal.) Az inflációt sikerült megállítani. akit rendkívül széles jogkörrel láttak el (a bizalmatlanság megnyilvánulása Magyarországgal szemben): gazdasági és pénzpolitikai kérdésekben az országgyűlési végzést is felülbírálhatta. külföldről próbáltak meg kölcsönt kérni. A revíziós törekvések azonban áthatották mind a kül-. a Teleki-kormány pénzügyminisztere próbálta megállítani. január 1-től a pengő lett a törvényes fizetési eszköz. hogy igen drágán kapta meg az ország. (Lásd a forráshoz írtakat. A kormánypárt parlamenti többségét az 1922-es választójogi rendelettel biztosította. (Lásd a forrásokhoz írtakat. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában. Gömbös Gyula). A pénzügyi stabilitás biztosítására létrejön a Magyar Királyi Állami Jegyintézet. más része ún. Az igénybe vett terület legnagyobb részét (kb. A reformok kulcsa a stabil parlamenti többség volt. A népszövetségi kölcsön tehát a várakozásokat felülmúlóan sikeresnek tűnt. mind a belpolitikát. jelentős összegeket fordítottak a turizmus fejlesztésére is. Kölcsönből történt meg a Bálhidai-erőmű építése Budapesten és Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása is. mérsékelt gazdasági fellendülés indulhatott meg.5%-át használták fel.A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. s a szélsőjobboldal képviselőit is igyekezett a kormánypártból kiszorítani (pl. A magyar külpolitika egyik jelentős sikerének bizonyult. igaz. ami belpolitikai feszültséget okozott. A Bethlen-Peyer paktumot 1921. amit kormánypárttá formált Egységes Párt néven.7 katasztrális holdnyi. ill. másrészt pedig az ország kitört a vesztesekre rótt elszigeteltségből.és külpolitikában nyugalmat és kiszámíthatóságot kellett teremteni. független pénzintézet. A konszolidáció gróf Bethlen István idején is folytatódott. Az inflációs politika azonban nem tartható sokáig. ami miatt zálogjogként a legfontosabb jövedelmeket lefoglalta a Jóvátételi Bizottság. Az egymást követő politikai fordulatok után mind a gazdaságban. ezért a nagybirtokrendszer. Az elszabaduló inflációt 1920-1921 között először Hegedűs Lóránt. hasznos célra fordított kölcsön: pl. amiknek eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. Ezek egy része ún. Németországhoz hasonlóan Magyarországon is igen nagy lélektani hatása volt Trianonnak. a győztes és semleges országok egyaránt hiteleztek. mind a bel. Magyarországon többpártrendszer volt. Az állam lett a legnagyobb tőkés beruházó és megrendelő az országban. úthálózat. a Szociáldemokrata Párt képviselője. sőt ekkor nyert erőteljes lendületet. termelésbővítő kölcsön. hogy Magyarországot vesztes államként jóvátétel fizetésére kötelezték. A szélsőbaloldallal és a szélsőjobboldallal szemben azonban fellépett. A stabilizációs kísérlet azonban önerőből nem lehet sikeres. Ez tette lehetővé egyrészt a gazdasági konszolidációt megalapozó kölcsönt. kórház fejlesztése és bővítése. Először híveivel együtt belépett a kisgazdapártba. ezért pénzügyi stabilizációt kellett végrehajtani. majd 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint önálló.) Magyarországon is megindult tehát a külföldi kölcsönök felvétele. átlagosan 1. A földhözjuttatottak többsége (kb. a hiperinfláció miatt a lakosság elégedetlensége nőtt. hogy 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe. a békeszerződést a magyar társadalom 125 . megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. hogy a szociáldemokrata mozgalmat a rendszer megszilárdításának szolgálatába állítsa. aranyfedezete volt.

Ennek a változásnak az ára a korlátozott parlamentarizmus volt. A 20-as évek közepétől jellemző gazdasági stabilitás a politikai konszolidációt is elősegítette. A kormánypolitika tisztában volt azonban azzal. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a világválság hatására újra megerősödtek a szélsőségek is. Horthy Miklós kormányzóvá választásától veszi kezdetét.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli súlyos igazságtalanságként fogta fel. majd csak a világválság bekövetkeztével válnak sokak számára egyértelművé. összegzés A Bethlen-kormány által bevezetett gazdasági reformok prosperitást hoztak. A vesztes világháború és a Tanácsköztársaság utáni válsághelyzetben a politikai konszolidáció kezdete Teleki Pál (1920-1921). erősen szűkítették a választójogot is. A Gömbös Gyula (1932-1936) vezette kormányzat idején a gazdaság talpra állítása sikeres volt. ami politikai-ideológiai téren is éreztette hatását. hogy alá lehessen támasztani a kultúrfölény koncepciót. ami miatt a népesség jelentős hányada nem kapott politikai képviseletet. az ország kiszolgáltatottá vált a külgazdasági folyamatoknak. Az 1920-as években tehát tekintélyes kölcsönfelvétel (a régebbi kölcsönöket és a jóvátételt újabb kölcsönökkel finanszírozták) jellemezte az országot. Ráadásul a kölcsönökből megvalósított befektetések jelentős része nem termelt olyan jövedelmet. 126 .) Lezárás. Maga Horthy. hogy a revízió a közeljövőben nem valósítható meg. A külföldi kölcsönök jelentős részét pedig az oktatás fejlesztésére használták fel. megkötötte az örök barátsági szerződést a versailles-i béke revíziójában szintén érdekelt Olaszországgal (1927). Az 1929-33-as világválság hatására azonban a magyar gazdaság összeomlott. ám a magyar törekvések alátámasztására minden lehető eszközt kihasználtak. Magyarország pl. Politikai súlyuk azonban ekkor még jelentéktelen volt. posztjától 1944. s a megoldásukra hozott intézkedéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Horthy-korszak 1920 márciusától. Magyarország így – részben a korszakban mindvégig élő revíziós törekvések mellett – gazdasági értelemben is egyre szorosabb kapcsolatot alakított ki a náci Németországgal. és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja annak revíziója volt. a gazdasági és a politikai konszolidáció végrehajtása Bethlen István (1921-1931) miniszterelnökségéhez kapcsolható. 66. kormányzóvá választása után visszavonult a mindennapi politikai életből. Ez a tény és ennek káros következményei. október 15-én a világháborúból való sikertelen kiugrási kísérlet után mondott le. tétel: Társadalmi rétegződés a húszas-harmincas években Társa FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a Horthy-korszak társadalmi problémáit. ami miatt az évtized végére a legeladósodottabb ország lett Európában. hiszen az alkotmányos pártok működését is korlátozták. hiszen a szélsőségeket kiszorították a politikai életből. Bethlen Konszolidációja létrehozta az új gazdasági és politikai kereteket. ám mivel jelentős részben külföldi tőkén nyugodtak. s ez jelentős mértékben a német piacok megnyitásának volt köszönhető. ami a törlesztést lehetővé tette volna. nem érvényesültek teljesen a szabadságjogok.

1928-ban megalakult az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet).) A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. azaz elvetették a forradalmakat. hierarchizált társadalmi rétegekre oszlott. elsősorban tanyasi és falusi térségekben tantermeket. (Lásd a forráshoz írtakat. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár.) A népiskolai programnak köszönhetően az analfabéták aránya csökkent. azaz a történelmi Magyarország visszaállítása. azaz egyetértettek abban. A földosztás azonban átlagosan 1. 3 főiskola. ezért a nagybirtokrendszer. 3 egyetem. A legjelentősebb regionális különbség Budapest és a vidék között bontakozott ki. elsősorban a nagyvárosokban javultak a higiénés viszonyok. törpebirtokos és kisparaszt volt. más területeket is igényelt.5. %-át használták fel. Eltérő életforma alakult ki a polgárosultabb nyugati megyékben. és megint más a tanyavilágban. A szociális problémákat (munkanélküliség. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. Debrecen lettek az új egyetemi városok). hogy javult az orvosi ellátás. Liberalizmus-ellenesség. Ellenforradalmiság. Pécs. más az alföldi mezővárosokban. 3000 könyvtár létesítése szerepelt a programban. viszont elősegítette a zsidóság befolyá- 127 . tanítói lakásokat építettek. A jelentős vagyoni különbségek mellett a torlódott társadalom jellegéből fakadó feszültségek is terhelték az egyes csoportok viszonyát. a kultúrfölény és a szellemi honvédelem koncepciójának megfelelően az oktatási tárcát stratégiai ágazatként tudták kezelni. ezen kívül jelentős összegeket fordítottak tudományos kutatásra. A korszak kultuszminiszterei (gróf Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint) a politika elvárásainak megfelelően. Tihanyi Biológiai Intézet.) Az oktatási rendszer jelentős mértékben átalakult a két világháború között. Az agrárnépesség nagy szegénységben élt. A földhözjuttatottak többsége (kb. A hivatalos propagandát. Hóman Bálint minisztersége alatt újabb oktatási reformot vezettek be.) Bevezetik a kötelező betegbiztosítást. (Lásd a forráshoz írtakat. (Az iskoláknak csaknem felében egyetlen tanító dolgozott. az árutermelésből kimaradt falvakban (a népesség közel 2/3-a falvakban élt). (Lásd a forrásokhoz írtakat. ill. s egy tanítóra átlag 50 gyerek jutott. a kilencmilliós Magyarország a „hárommillió koldus országa” maradt. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt.) A Horthy-korszak uralkodó ideológiáját „szegedi gondolatnak”. A kor vívmányai közé tartozott. jelentős költségvetési összegeket fordíthattak az oktatás fejlesztésére.) A Klebelsberg-féle népiskolai törvénynek megfelelően a népiskolákat fejlesztették: az elmaradott. tagolt. Szeged. egykézés stb. vagy „keresztény-nemzeti eszmének” nevezték. addig a kormánypárti politikusok másik része a magyar többségi térségeken túl. s a korábbinál jelentősebb összegeket fordítottak az alsóbb társadalmi osztályok támogatására. Teljes egyetértés alakult ki a magyar politikusok körében a trianoni békeszerződés elítélésében. egyetlen tanteremben. analfabetizmus. ám amíg a mérsékelt politikusok az etnikai revíziót (csak magyar többségű területek visszaszerzését) sürgették. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában történt meg. ösztöndíjakra. Ebből fakadt az ideológia antikommunizmusa is. hogy Magyarországon csődöt mondott a dualizmus korában megnyilvánuló liberális politikai gondolkodás. 5000 népiskolai egység. (Lásd a forrásokhoz írtakat. (Lásd a forrásokhoz írtakat. (Lásd a forráshoz írtakat.7 katasztrális holdnyi. mereven elhatárolódó. már utolérte az európai átlagot. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. Igen jelentős regionális különbségek figyelhetők meg.) a falukutató mozgalom írta le. amiknek eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. bécsi. hiszen a trianoni békeszerződés után meg kellett oldani az egyetemi képzést (Budapest mellett. a népbetegségnek számító tbc-t azonban nem sikerül felszámolni.Kifejtés A Horthy-korszak társadalma alapvetően a dualizmus örökségét vitte tovább. mint politikai eszközt és különösen károsnak tekintették a magyarság szempontjából az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején történteket. 500 óvoda. „Mindent vissza!” jelszava határozta meg (irredentizmus). de központi elemei a következők voltak: A revízió szükségessége. külföldi magyar intézetek felállítására (pl. berlini Collegium Hungaricum és a római Magyar Akadémia).) Az oktatásfejlesztés céljai közé tartozott a felsőoktatás reformja is. Nem foglalták egységes rendszerbe. Sváb-hegyi csillagvizsgáló. A sikeres egészségügyi kampányoknak köszönhetően csökkent a halandóság csökken.

hanem politikai kérdés volt. lassú. a keresztény hitre áttérteket is zsidónak tartották. a történelmi Magyarország széthullása. az uralmon levő politikai elit nem hajtott végre számottevő reformokat. A rendszer tekintélyelvűsége. Mivel a korszakban alapvetően csökkent a vallási különbség szerepe. A két világháború közötti magyar kormánypolitikát a „nagyokra figyelés” koncepciója jellemezte. az ellenzéki pártok képviselői (kisgazdák. minden alkotmányos válságot nélkülözően működött. E stabilitás azonban egyben rugalmatlanságot is jelentett. ez a szemlélet jellemezte az utódállamokat is. majd a viszonyok konszolidálása a Bethlen István vezette politikai csoport elképzelései szerint alakult és Bethlen alkotása időtállónak bizonyult. hogy a kozmopolitának tartott zsidóságot azonosították a liberalizmussal és a baloldalisággal.) Lezárás. A parlament – az 1944-es német megszállásig – folyamatosan. Mivel a zsidóság a lakosságon belüli arányához képest magasabb arányban volt jelen a gazdasági. A revízió célja azonban állandó maradt. kulturális életben. más területeket is igényelt. a harmincas évek végére mind kritikusabbá váló a földkérdés és a szociális problémák kezelésére. hogyan alakult Magyarország külpolitikája a két világháború közötti időszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés A trianoni békediktátum elkerülhetetlenné tette. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A hivatalos propagandát a „Mindent vissza!” jelszava határozta meg (irredentizmus). a forradalmakhoz.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli sának megnövekedését és a keresztény nemzeti gondolat szerint elsősorban ez vezetett a világháborús vereséghez. ám a revízió tartalmára és eszközeire vonatkozó kérdésekben azonban korántsem volt teljes a konszenzus: amíg a mérsékelt politikusok etnikai revíziót (csak magyar többségű területek visszaszerzését) sürgették. Antiszemitizmus. 128 . addig a kormánypárti politikusok többsége a magyar többségi térségeken túl. irányított demokrácia bevezetése (lásd a forráshoz írtakat). a gazdasági válságok időszakában ez is növelte az ellenszenvet irányukban. ill. szociáldemokraták és liberálisok) 1944. helyette a korlátozott parlamentarizmuson alapuló ún. majd megállíthatatlanná vált jobbratolódása pedig újabb világháborúba vezette az országot. módosult. a folyton mozgásban lévő nemzetközi viszonyok és a mindenkori belső helyzet függvényében időről időre változott. revizionista politikája. március 19-ig – ha nem is minden politikai kockázat nélkül – szabadon nyilvánulhattak meg a parlamentben. a forradalmak és az ellenforradalom után a helyzet stabilizálása. illetve őket hibáztatták az 1918-19-es katasztrófákért. 67. összegzés A háborús vereség. ami egyrészt abból fakadt. ám nem volt minden részletében azonos. ezért a zsidó-kérdés sem vallási. A pártok és az uralkodó elit ebben tökéletesen egyetértettek. hogy a két világháború közötti magyar külpolitika legfőbb céljává az új határok revíziója váljon. tétel: Magyarország külpolitikai céljai és kapcsolatai a két világháború Magy Ma közö között FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. A polgári demokrácia elvetése.

a szovjet 129 . hogy bár a békeszerződés döntéseinek megváltoztatására pillanatnyilag nem lát lehetőséget. A magyar külpolitika számára fontos lépés volt – a kisantant országokhoz hasonlóan Franciaország szövetségi rendszeréhez tartozó – a Lengyelországgal kötött megállapodás (1928). aminek egyik legfontosabb eszköze a kereskedelempolitika. Pilsudski marsall. Károly visszatérési kísérletei – mellett ez a magyar magatartás is hozzájárult ahhoz. Ezt követte a nemzetközi kölcsönért folyamodás 1923 elején. Lord Rothermere cikke (lásd a forráshoz írtakat) és az általa kavart nemzetközi sajtóháború a magyar kormányt ellentmondásos helyzetbe hozta. nem provokált magyar támadás esetére.) A másik lehetőség. A szerződésre korábban azért sem kerülhetett sor. de ez – elsősorban a németek elutasító magatartása miatt – szintén nem lehetett reális elképzelés. (Lásd a forráshoz írtakat. A németek a megbékélés és a beilleszkedés elvét vallották ekkor.és délkelet-európai francia befolyást akarta ellensúlyozni. mind Csehszlovákia felé közeledett a határok megváltoztatása igényével. majd 1927 márciusában a helyszíni katonai ellenőrzés is megszűnt. hogy a Németországgal való kapcsolatot még szorosabbra fonja. mert a gazdaság sikeres szanálásának köszönhetően 1926 nyarán a Népszövetség enyhítette Magyarország pénzügyi ellenőrzését. A nemzetközi viszonyok stabilizálódásával.és délkelet-európai agrártermékek és nyersanyagok előtt. és egyben azt is garantálnia kellett. A magyar szándékokat elképzeléseket erősítette a győztes Olaszország nyíltan revíziós politikája (lásd a forráshoz írtakat). azaz a német piacok megnyitása volt a kelet. A kezdeményezés Mussolinitól indult ki. másrészt viszont a lord által támogatott etnikai revíziót kevésnek érezték.) Gömbös Gyula azonban mindent megtett azért. amelynek egyik feltételeként a magyar kormánynak még egyszer el kellett ismernie a trianoni békeszerződésben megállapított határok érvényességét. amellyel a magyar külpolitika az 1920-as évek legelején számolt.) Olaszország és Németország mellett a magyar külpolitikai aktivitás harmadik célpontja a Szovjetunió volt. A kisantant célja Magyarország katonai fenyegetése és egymás kölcsönös megsegítése volt a status quo fenntartásában. A külpolitikai elszigeteltségből való kitörés első jelentős lépésének az Olaszországgal kötött barátsági szerződés tekinthető (1927). a vesztes államok német vezetés alatti összefogása volt. hanem a Népszövetség pénzügyi ellenőrzése alatt is állt. Az 1920-as és az 1930-as évek fordulójától. lengyel államfő kijelentette ugyan. hogy a Habsburg-dinasztia egyik tagja sem tér vissza a magyar trónra. kezdetben mind Románia. Mindemellett egyre intenzívebbé vált keletre irányuló német külpolitikai is. (Lásd a forráshoz írtakat. A trianoni békeszerződés revíziójának kérdése az 1920-as évek utolsó harmadában a világsajtóban is jelentős nyilvánosságot kapott.Kifejtés A békeszerződés aláírása körüli hónapokban a magyar külpolitika nem rendelkezett határozott érdekérvényesítéssel. Az 1930-as évek első felében Németország nemcsak Magyarországgal. Az ideológiai szempontok szerint ellentétesnek tűnő viszonyt is a revízió magyarázta. a revízió szükségességének napirenden tartását és a békeszerződés későbbi módosítását támogatja. s egyúttal a kelet-közép. Egyéb okok – például IV. A kölcsönfelvétel után tehát Magyarország nemcsak a nagyhatalmak katonai. Románia és Jugoszlávia 1920– 21 folyamán szövetségi szerződéseket kötött. (Lásd a forráshoz írtakat. az ország teljes elszigetelődésének veszélyével és a magyar gazdaság kölcsönszükségleteivel számot vetve 1922– 23 folyamán a Bethlen-kormány szakított ezzel a kettősséggel. Hitler hatalomra jutása előtt a német külpolitika iránya is megváltozott: egyre nyíltabban és határozottabban fordult szembe a versailles-i renddel. aki a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal (későbbi Jugoszlávia) szemben keresett szövetségest. Az egyetértést 1928 végén egy lengyel– magyar döntőbírósági szerződés pecsételte meg. hanem a térség többi államával is kétoldalú barterszerződéseket kötött. a mezőgazdasági termékeknek piacot talált. ennek egyik első jele Magyarország felvétele volt a Nemzetek Szövetségébe (1922). hogy Csehszlovákia. A regionális együttműködés legfőbb patrónusává Franciaország vált.) A kiépülő német– magyar kapcsolatok ellenére Magyarország első számú külpolitikai szövetségese az 1930-as évek utolsó harmadáig változatlanul Olaszország volt. Egyrészt a nemzetközi közvélemény „lelkiismeretének” felébresztése teljes mértékben beleillett terveibe. (Lásd a forráshoz írtakat.

befogadták a lengyel menekülteket. a négy hatalom újabb közös tanácskozást és döntést helyezett kilátásba. lakóinak száma pedig csaknem 700 ezer főt tett ki. Eltérően azonban az 1938-as területgyarapodástól. a lengyel–magyar közös határ megteremtése érdekében – különösen Kárpátalja visszaszerzését tartotta fontosnak. hogy a további revízióhoz Németország támogatása elengedhetetlen. hanem annak ellenzéke is.) 1938. a Volksbundnak a megalakítását. ha ez három hónapon belül nem sikerülne. ekkorra már Hitler elképzeléseinek támogatójává vált. Lényegében azt szerette volna. 1936-ban a német csapatok bevonultak a rajnai demilitarizált övezetbe. zsidótörvények születnek. mintegy 70–75%-a nem magyar. Az 1930-as évek közepén új szakasz kezdődött az európai diplomáciában. augusztus 30. Csehszlovákia feldarabolásával kapcsolatos tervében Hitler fontos szerepet szánt Magyarországnak. hogy Budapest vállalja az agresszor szerepét. Berlin jóváhagyása azonban végül megérkezett. és az egyezményhez csatolt záradék javasolta. hogy Kárpátalját katonai akció keretében akár német beleegyezés nélkül is visszafoglalja. március 10-én – az új miniszterelnök. bécsi döntésben (1940. A minisztertanács 1939. hanem annak magyar többségű része került „csak” vissza. Szlovákia kikiáltotta függetlenségét (március 14. illetve a világ kezdett ismét két egymással szemben álló nagy blokká alakulni. hiszen nem az egész Felvidék. az itt élők túlnyomó többsége. az Anschluss korábbi ellenzője. összegzés Teleki Pál külpolitikai vonalvezetését a háború kitörését követően két alapvető cél vezérelte. A II. Lezárás. s ezért cserébe a Csehszlovákiával szembeni magyar területi követeléseket jogosnak ismerik el. A kormány. a fegyveres semlegesség és a revízió. Nemcsak a hivatalos Magyarország ünnepelt. de akadtak elégedetlen hangok is. hogy a magyar és a csehszlovák kormány egyezzen meg a magyar kisebbséggel kapcsolatos vitás kérdésekben. ezzel Csehszlovákia megszűnt létezni. német– olasz döntőbíráskodásra került sor. Az ily módon visszakerült terület nagysága ismét 12 ezer km2-t. sőt Magyarország és a kisantant között 1937 eleje óta zajló tárgyalások eredményeként feltételes megállapodást írtak alá. (Az 1941-es magyar népszámlálás szerint a lakosság 84%-a volt magyar. november 2-án Bécsben meghozott döntés (1. A kormány – stratégiai okokból. aminek következtében csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. (Az egyezmény véglegesítése végül elmaradt. Magyarország pedig cserébe lemondott az erőszak alkalmazásáról.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vezetés nyíltan a versailles-i rend destabilizálására törekedett. valamint a Berlin–Róma. és egy fegyveres konfliktus kirobbantásával teremtse meg az ürügyet a német katonai beavatkozásra. 130 . Az 1935-ös szovjet– francia szerződés aláírásával. Mussolini. 1938-39 fordulóján több lépéssel igyekezett demonstrálni németbarátságát. Teleki Pál javaslatára – olyan határozatot hozott. majd januárban bejelentette Magyarország kilépési szándékát a Népszövetségből és csatlakozási óhaját az antikomintern paktumhoz. A bécsi döntés körülményei nyilvánvalóvá tették. szeptember 29-ei müncheni egyezmény a németek lakta cseh területeket (Szudéta-vidék) csatolja a Német Birodalomhoz. amelyet ekkor Imrédy Béla vezetett. hanem ruszin (ukrán) nemzetiségűnek vallotta magát. 1939 szeptemberében Lengyelország elleni német támadáshoz nem adott felvonulási területet Magyarország. Az 1938. s mivel március 15-én német csapatok vonultak be Prágába. A parafált egyezmény értelmében a kisantant elismerte Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát (győri program). November végén engedélyezte a német kisebbség náci jellegű szervezetének. s Hitler még ugyanabban az évben kiválasztotta a következő célpontokat: Ausztriát és Csehszlovákiát. Arra az esetre. A magyar vezetés azonban nem vállalkozott erre a szerepre.és a Berlin–Tokió-tengely (antikomintern paktum) 1936-os létrejöttével Európa.) Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt.) A volt Felvidék déli szegélyének visszatérését a magyar közvélemény kitörő lelkesedéssel fogadta. Miután Anglia és Franciaország érdektelenséget nyilvánított az ügyben.). azaz a tengelyhatalmakhoz. A magyar remények szerint pedig ezzel a lépéssel a külkereskedelemi kapcsolatok mellett Románia elleni szövetségest is talált az ország. bécsi döntés) értelmében 11 927 km2nyi terület került vissza Magyarországhoz 1 millió 60 ezer főnyi lakossal.

68. Az 1943. (Lásd a forráshoz írtakat.) A magyar kormány számára az egyetlen lehetséges megoldásnak a kivárás politikája tűnt. A miniszterelnök elégedett volt addigi politikája eredményeiből és újból a kivárás álláspontjára helyezkedett. viszont elveszíteni az angolszászok jóindulatának maradékát. S mivel a közel félmillió főnyi magyarság által lakott Délvidék visszacsatolására vonatkozó német ajánlatot Horthy és az új kormány nem utasította/ utasíthatta vissza. s ezáltal kitenni az országot a német megszállás veszélyének. kapcsolatot sem kerestek vele 1944 szeptemberéig. kormányon maradni.A két irányvonal tehát összeegyeztethetetlennek bizonyult 1941 áprilisára. és lassan megközelítette a Kárpátoknál húzódó magyar határt. áprilisi tárgyalásokon Hitler bírálta Kállay „kétszínű” politikáját és a magyar hadsereg addigi teljesítményét. mivel azonban az ősz folyamán a Vörös Hadsereg folytatta sikeres támadását. az ország belépett a II.) Hitler viszont a hazai szélsőjobboldal támogatásával éppen 1943-tól igényelte. április 3-ára virradó éjjelen főbe lőtte magát. majd Mussolini bukása nagyot lendített a magyar béketapogatózásokon. Észak-Afrika elvesztése a nácikkal szövetséges országok politikai vezetését rádöbbentette. világháborúba. pedig az csak az angolszász erők balkáni partraszállása esetén léphetett életbe. hogy a német vezérkar dolgozza ki Magyarország és Románia megszállásának a tervét. Az alternatíva: engedni Hitler követelésének. A sztálingrádi és a kurszki német vereség. A döntéssel járó politikai és morális felelősség súlya alatt Teleki valószínűleg lelkileg összeroppant. s ezáltal kiteljesíteni a revíziót. tétel: Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel Magy FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be Magyarország német megszállásának körülményeit és következményeit a nyilasok hatalomra jutásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1943 fordulatot hozott a második világháborúban. mi a teendő. A Margarethe-terv első változata 1943 szeptemberében készült el. (Lásd a forráshoz írtakat. Hitler elrendelte. 131 . Teljesíteni a német igényeket. ha a szovjetek érkeznek meg előbb a Duna-medencébe. és várni a balkáni partraszállást. Az előzetes fegyverszüneti megállapodást a Kállay-kormány nagy sikernek értékelte. Az érdekek különbözőségéből fakadóan a két ország között állandóak lettek a súrlódások. viszont megőrizni a szövetségesek rokonszenvét. A Szovjetunióval viszont semmilyen formában nem számoltak. és elégedetlenek voltak a magyar segítség mértékével. és az 1941. hogy a háború megnyerésére a német hadseregnek egyre kevesebb az esélye. a németek többször átdolgozták a tervet. A szövetségesek júliusi szicíliai partraszállása. legalábbis azok minimumát. avagy ellenállni. Kifejtés Miután értesült a Kállay-kormány különbéke-tapogatózásairól. A németek a megbízható hírszerzés révén pontos értesülésekkel rendelkeztek a kiugrási tárgyalásokat illetően. hogy Magyarország katonai és gazdasági erejét maximálisan állítsa a német célok szolgálatába. A németeknek katonai vonalon sem sikerült engedékenységre bírniuk a kormányt. A kormányzó viszont határozottan szembehelyezkedett Hitlerrel. és arról nem szólt.

Magyarország élére teljhatalmú német megbízottat nevezett ki Hitler. Horthyék nem akarták azzal provokálni a németeket. A magyar kormány értesült a határ menti hadmozdulatokról. akik azonnal hozzáláttak a politikai szempontból veszélyes személyek letartóztatásához. elkötelezett szélsőjobboldali volt. A parlamentet feloszlatták. A megszállás után megindult az ország kifosztása. Amikor Hitler Horthyt március 18-ára a klessheimi kastélyba hívta tárgyalásokra. gabona és egyéb nyersanyagok. Cserében Hitler megígérte. 1944. és Horthy megbízta az új miniszterelnököt. a magyarországi vagy németországi Gestapo-börtönökbe. hidakat. a szövetségesek sikeres normandiai inváziója és az Auschwitzból szökött rabok vallomását tartalmazó jegyzőkönyv hatására a kormányzó július elején leállíttatta a deportálásokat. a kormánytagok zöme nácibarát. A nagyobb létszámú. és körülvették a laktanyákat. a német bevonulással azonban megkezdődtek a légitámadások a nagyobb városok – elsősorban Budapest – az ipari és közlekedési csomópontok ellen. A németek néhány óra alatt megszállták a stratégiai jelentőségű településeket. a megyei főispánok kétharmadát. de szétszórt és gyengén felszerelt magyar csapatok a vezérkari főnök parancsának megfelelően nem tanúsítottak ellenállást. hogy a kormányzó a Hitlerrel folytatott tárgyalások során engedmények révén el tudja hárítani a veszélyt. köztük a német titkosrendőrség (Gestapo) emberei. de a budapesti német követség hadgyakorlattal magyarázta azokat. a helyén marad. számos tábornokot és rendőri vezetőt. hogy mivel Kállay áruló. A kollaboráns Sztójay-kormány gyorsan felszámolta az addig létező politikai ellenzéket és annak sajtóját. A Gestapo a vele együttműködő magyar ügynökök révén előre elkészített névlisták alapján dolgozott. a német rendőrség különböző szerveinek 5-600 munkatársából álló speciális alakulat. a vezérkari főnököt. így július 9-ig 437 ezer zsidót szállítottak ki az országból. Végül szóbeli kompromisszum született: Horthy nem ad parancsot az ellenállásra. amelyet hivatalosan munkavégzés – a valóságban megsemmisítés – céljával vittek el. beleegyezik Kállay menesztésébe. Betiltották a nem németbarát pártokat és egyesületeket. túlnyomó többségük Auschwitzba került. Horthy kihasználta a németek meggyengülését. és most megszervezhették volna az esetleges ellenállást. szén. akkor a kormányzat tisztában volt azzal. Március 19-én hajnalban a Wehrmacht és az SS-alakulatok több irányból átlépték a határt. amelynek legfontosabb feladata a háborúból való kilépés megszervezése volt. valamint élelmiszer mennyisége. miközben a nácik semmiért sem fizettek. 1944 tavaszáig Magyarországot nem bombázták a szövetségesek. Megindult az államigazgatás és a közélet vezetőinek szélsőjobboldali politikusokra cserélése. és Horthyt gyakorlatilag túszként akarják addig Klessheimben tartani.) A nemzetközi tiltakozások. repülőtereket. (Lásd a forráshoz írtakat. Hitler azonban nem tárgyalni akart. és leváltva a Sztójay-kormányt egy új kabinetet állított fel Lakatos Géza vezérezredes vezetésével. hogy a főváros védelmére átcsoportosítják haderejüket. május 2-án pedig elindult az első transzport. április 16-án kezdődött meg a zsidók gettókba költöztetése. Bíztak benne. Ugrásszerűen megnőtt a Németországba szállított olaj. és a németek elvárásainak megfelelő kormányt nevez ki. a magyarországi német kisebbségből a 18-62 év közöttieket a Waffen SS-ben katonai szolgálatra kényszerítették. (Pl. bevonultak Budapestre. hogy fennáll a megszállás veszélye. mert a román kiugrás és a németeknek szóló hadüzenet miatt újra elhalasztották a deportálást. 1944. a feltétlen németbarát Sztóyay Dömét. az új megalakulását az alkotmányos előírásoknak megfelelően Horthy hagyta jóvá. (Lásd a forráshoz írtakat. 132 .) A gyárakat hadiüzemként a birodalmi termelés részévé tették. hogy a megszállás csak átmeneti lesz. kénytelen volt kiadni a parancsot a megszállásra. majd koncentrációs táborokba kerültek.) A kollaboráns Sztójay-kormány formailag törvényes keretek között került hatalomra: az előző kabinet lemondott. A megszálló csapatok élén Budapestre érkezett egy. A német hadvezetés igényeit kiszolgálandó újabb magyar katonák indultak a keleti frontra. Ezzel a mintegy 200 ezres budapesti zsidóság egyelőre megmenekült. Azok nagy része. május 15-én kezdődtek a tömeges deportálások. újságokat és folyóiratokat. lecserélték a városi polgármesterek. akik az elmúlt években sokat tettek a németektől való függés gyengítésére. hanem közölte.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Február végén Bécs környékén megkezdődött a megszálló katonai alakulatok összevonása.

A küldöttséget az oroszul jól beszélő Faragho Gábor altábornagy vezette. tétel: Az 50-es évek jellemzői. részben a katonapolitikai realitás miatt elhatározta magát. utolsó tartalékként mozgósították Szálasit és a nyilasokat. a kényszer-kitelepítések és az emigráció tovább nehezítették az ország talpra állását. Faragho október 11-én aláírta az előzetes fegyverszüneti megállapodást. A nyilasok az ország minden élő és gazdasági erejét mozgósítani akarták. a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettségek következtében Magyarország gazdasága katasztrofális helyzetbe került. igyekeztek lehetetlenné tenni azt. augusztus 1. amelynek során mintegy 600 ezer tonnányi gépet. (Ő a csendőrség felügyelőjeként a nyári deportálások egyik felelőse volt). a forint bevezetésével (1946. majd a Tildy. és véglegesen megoldják a magyar „zsidókérdést”.és Nagy Ferenc vezette kormányok legfontosabb gazdasági célja az újjáépítés.) sikerült stabilizálni a gazdaságot. hogy Magyarországot az utolsó pillanatig Németország oldalán tartják. az infláció megállítása. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A Magyar Kommunista Párt (MKP) szovjet támogatással fokozatosan megszerezte a politikai-gazdasági 133 . nyersanyagot.) 69. Mivel a nácik igen pontos információkkal rendelkeztek a kiugrási előkészületekről. összegzés A nyilasoktól azt várták. A gyenge konspiráció. A szovjet katonai jelenlét azonban nem tette lehetővé a nyugati típusú piacgazdaság fenntartását. Horthy Miklós elrablása és a kormányzó végig jellemző hezitálása miatt a kiugrás (október 15. A háborús pusztítás. Erőteljes beavatkozással. és nem vette figyelembe az ország keleti határai felé feltartóztathatatlanul közeledő Vörös Hadsereg jelenlétének realitását. amikor december elején Hitler fogadta Berlinben. Lezárás. ifj.A kormányzó és köre sokáig reménykedett abban. Az új pénz. amikor a kormányzó részben a nyugati figyelmeztetés. a kiürítés. A háborús áldozatok. hogy sikerül az angolszász szövetségesekkel fegyverszünetet kötnie. Szálasi a végsőkig elkötelezte magát és az országot a német szövetség és a háború folytatása mellett. és a dezorganizálódott gazdaság helyreállítása volt. a hadifogság. Megkezdődött az ország szisztematikus kifosztása. a rendszer működése a Rákosi-korszakban Az 50 FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze a szocialista tervgazdálkodást magyarországi megvalósítása alapján! FELELETVÁZLAT Bevezetés Magyarországot a világháború következtében súlyos veszteségek érték. hogy fegyverszüneti delegációt küldjön Moszkvába. Október közepére a Vörös Hadsereg már elfoglalta az ország felét és feltartóztathatatlanul nyomult nyugat felé. A nácik.) kudarcba fulladt. az állam erőteljes beavatkozásával és kontrolljával megkezdték a kitűzött célok megvalósítását (földreform. és ezt a totális terror bevezetésével látták megvalósíthatónak. 1945. s igyekezett elkerülni a tárgyalásokat a szovjetekkel. Az Ideiglenes Kormány. járművet Németországba szállítottak. a földreform végrehajtása. A szovjetek ellenőrzése alá került térség államai – köztük Magyarország – az amerikai Marshall-terv európai újjáépítési programjából a Szovjetunió tiltása és katonai jelenléte miatt nem részesedhettek. A szovjet hadsereg már a trianoni ország keleti részén volt. bár nem tartották kormányzóképesnek. március).

hús. és az államilag ellenőrzött gazdálkodást a tőkés termelés visszaszorításával kötötte össze. élelmiszeripar. Csehszlovákia.) A szigorúan központosított tervutasításos gazdasági rendszernek fontos jellegzetessége a gazdasági szervezet végletesen centralizált felépítése. A Kominform utasítására 1948-49-ben államosították a 100. a gazdaságpolitikáért felelős Gerő Ernő kijelentette. a sztálini típusú gazdasági fordulatot. a feszült kelet-nyugati viszony felgyorsította a magyar gazdaság szovjet mintájú átszervezését. (Ha a szocialista állam nem ellenőrizheti a termelést.és munkaerőhiány a szocialista gazdaság működésének természetes velejárójává vált. majd 10 főnél több embert foglalkoztató üzemeket is. 1951-ben bevezették a jegyrendszert és az ország gabonabehozatalra szorult. Lengyelország. míg a könnyűipari ágazatok háttérbe szorultak. A gazdaság szerkezetében mélyreható átalakulás indult meg: az iparon belül a nehézipari termelés jelentősen növekedett. gépgyártás. és hasonló módszerekkel valósult meg. nyersanyag. Az újjáépítés gyorsan haladt. a folyamatos áru-. bor kivitel. bankok. a költségvetés jelentős részét fegyverkezésre fordították. (Ahogy Rákosi mondta: „határ a csillagos ég”. Magyarország a KGST keretében elsősorban mezőgazdasági (gabona. konzervgyártás a szocialista blokk számára is termelő) szerepet kapott. A hidegháborús nemzetközi légkör. a központi tervezés jegyében a tervutasítás eszközeivel működtetett. stratégiai szempontok kerültek előtérbe. erőművek. igen gyakran a tervanarchiába (végrehajthatatlan tervszámok) torkolló gazdasági intézményrendszer. A végrehajtás során azonban a kommunista befolyás növekedése következtében arányeltolódás következett be a mezőgazdaság fejlesztésének rovására.) Miután a termelés nem a valós igények és gazdasági tények alapján szerveződött. A keleti tömb országainak gazdasági együttműködését – s egyben szovjet ellenőrzés alá vonását –valósította meg az 1949-ben létrehozott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). ami biztosította az állami ellenőrzést. (Lásd a forráshoz írtakat. Az erőforrás-felhasználás extenzív jellegének következtében mindent ezeknek a céloknak rendeltek alá a fogyasztástól. A hidegháborús feszültségek növekedése miatt visszafogták a fogyasztást. A tervgazdálkodás fontos – jelentős részben propagandaként használt eleme – a munkaverseny-mozgalom vagy sztahanovizmus. A gazdasági folyamatokban a racionalitást a politikai akaratok háttérbe szorították. Magyarország. A szocialista gazdasági rendszer alapja a megtermelt javak központosítása és újraelosztása. bauxit. alma. nehézipari fejlesztések közül az elektromos ipar. A terv végrehajtása mindezzel együtt sikeres volt. A szovjet befolyási övezetbe tartozó országokban (Bulgária. Az új pénz bevezetésével történő pénzügyi stabilizáció is a MKP népszerűségét növelte. mind a mezőgazdaságban. akkor természetesen a javak elosztásának „egyenlőségét” sem képes biztosítani. Megszűnt a munkanélküliség és büntették a munkakerülést. Az ipari termelés 1949-ben 40%-kal múlta felül az 1938-as szintet. az önszabályozó gazdasági mechanizmusok működését lehetetlenné tették. hogy Magyarországot a vas és acél országává kell 134 . felszámolták a piacgazdaság utolsó elemeit is. A B-listázással lecserélték a régi tisztviselőket és gazdasági vezetőket.és uránbányászat játszott nagyobb szerepet. Az államosítás és a Dinnyés-kormány idején elfogadott. Románia) 1949-re végbement a kommunista hatalomátvétel. 1946-47 folyamán megkezdődött a kulcsfontosságú ágazatok (bányák. a jövedelemelosztáson át a foglalkoztatáspolitika gyakorlatáig. Gazdasági Főtanács). ezért a földosztás a magyarországi kommunisták támogatottságát növelte. s mivel Nagy Imre volt a miniszter.) A szovjet típusú tervutasítási rendszerben elsősorban katonai. külföldi érdekeltségek) részleges és teljes államosítása. Az 1947-ben bevezetett hároméves terv jelentős fejlesztéseket irányzott elő mind az iparban. Megszüntették a tőzsdét. A kommunista előretörés Európa keleti térségében több lépcsőben. az újjáépítést meghirdető hároméves terv (1947 augusztusától) készítette elő a gazdasági rendszerváltást. s a gazdasági stabilizáció együtt járt az állami irányítás fenntartásával. Kifejtés Az 1945 tavaszán végrehajtott földreform felszámolta a nagybirtokrendszert.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli hatalmat (Belügyminisztérium.

(Lásd a forráshoz írtakat. Az ipar dinamikus fejlődésnek indult és felszívta a munkaerő-felesleget. összegzés Az új gazdasági rendszer miatt jelentős társadalmi változások is bekövetkeztek. Jelentősen megnövekedett az önkéntes vagy kényszerű társadalmi mobilitás. ami miatt szükség volt az állami/párt akaratát mindenek felett képviselő erőszakszervezetre is. zavarok alakultak ki az élelmiszerellátásban. a mezőgazdaság kevés fejlesztési forráshoz jutott: zavarok keletkeztek a közellátásban.) A lakosság ellátása másodlagos lett.és textilipar fejlesztését elhanyagolták. 1953-ban a megművelt földterület kétharmada még mindig magángazdák kezében volt.) Az iparosítással egyidejűleg. Az 50-es éveket a teljes foglalkoztatottság jellemezte. A vásárlóerő csökkenését eredményezték a terv-és békekölcsön kampányok (a lakosság vásároljon állami kötvényt) hozzájárultak a reáljövedelem és a fogyasztás (jegyrendszer) drasztikus visszaeséséhez. A falvakból sokan költöztek be az iparosodó városokba. egyúttal a politikai célok megvalósítását szolgálta. az ország adottságainak jobban megfelelő élelmiszer. a Nagy Imre miniszterelnök (1953-55) vezette „új szakasz politikájának” megvalósítását. a kollektivizálás. tapasztalatnál gyakran fontosabb volt a politikai megbízhatóság.) Lezárás. március 5. internálások. felszabaduló munkaerő) megkezdődött a mezőgazdaság szovjet mintájú átszervezése is. holott a hivatalos propaganda szerint emelkedett az életszínvonal. 70. A létrejövő téeszek önállósága formális volt. a kulákok üldözése. az életszínvonal azonban nem érte el a háború előtti szintet sem. (ÁVH) (Lásd a forrásokhoz írtakat. a kitelepítések. vezetőiket az állam politikai úton nevezte ki. mert a mezőgazdaság erőszakos átalakítása miatt több százezren végleg felhagytak a gazdálkodással. a falvakból az ipari központokba csábította a fiatalokat. A mintagazdaságok és gépállomások létrehozása is az állam monopolhelyzetét erősítette. a vasércet importálni kellett.) utáni szovjet politika változásai tették lehetővé a Rákosi-diktatúra felszámolását. s a mezőgazdasági ismeretnél. általánossá vált a női munkások alkalmazása is. függetlenül attól. a tagosítás (tudatosan rossz földcserére kényszerítették a földbirtokosokat). nehézipari központokba. (Lásd a forráshoz írtakat. a beszolgáltatási rendszer és a padlássöprés (1952) miatt a mezőgazdasági termelés szintje nem érte el a háború előttit. a koncepciós perek és a gazdasági aránytalanságok rendkívül feszült politikai helyzetet eredményeztek. (Lásd a forrásokhoz írtakat. hogy Magyarország nyersanyagbázisa ehhez nem volt elegendő. ami még tovább rontotta a teljesítményt.és középbirtokos paraszti réteg („kulák”) ellehetetlenítése.) A termények és jószágok kötelező beszolgáltatása. Ennek következtében 1953-ra az ipari termelés az 1938-as háromszorosára növekedett. Az erőszakos átalakítás. a nagy. tétel: A Kádár-rendszer jellemzése Kád FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az 1960-70-es évekbeli szocialista gazdaság és gazdaságpolitika változását. Az elhanyagolt infrastruktúra mégis hátráltatta a növekedést. A parasztság ellenállása miatt azonban a téeszek szervezése lassan haladt. Magyarország – agrár adottságai ellenére – a Rákosi-korszakban kenyérgabona és bor importjára kényszerült. (Lásd a forrásokhoz írtakat. az eredményeket és a problémákat! 135 .) A Sztálin halála (1953. részben épp annak feltételeit megteremtendő (élelmiszer.változtatni.

erőszakszervezetek. szerepét a gazdasági szabályozók vették át. biztonságát lehetőség szerint növelő politikát folytatott. hogy „lerakták a szocializmus alapjait”. A forradalmat követően a forradalom idején megalakult kommunista állampárt. A tömeges kollektivizálással az agrárgazdaságban is a közvetlen tervutasításos módszer vált uralkodóvá. Az ellátás javulását fejezi ki a frizsiderszocializmus. Gondoskodó. mint a forradalom előtt. hogy a teljes foglalkoztatottság fenntartásával együtt folyamatosan nőttek a jövedelmek. nem kellett lelkesedni. („Aki nincs velünk. a korábbi fő gazdasági célok lényegében nem változtak.) Ekkortól fokozatosan szélesedett a mezőgazdasági szövetkezetek szervezeti. a társadalom jólétét.) Az életszínvonal emeléséhez hozzá tartozott. Mindez azonban az állami újraelosztó rendszerének köszönhető. a téeszesítés befejezése és az amnesztia rendelet kiadása után kijelentették. Az élelmezés olyan nagy mértékben javult. (Lásd a forráshoz írtakat. de a cenzúra (3T) nem szűnt meg. de az ellenszenvet nem volt veszélytelen kimutatni. amit azonban 1964 februárjában az MSZMP Központi Bizottsága megváltoztatott a terméscsökkenés és az ebből fakadó ellátási problémák miatt. A rendszer mégis másképp működött. 1962-ben. a korlátlan hatalmú „családfő” mintájára. Puha diktatúra jellemezte ezután a korszakot. az velünk van.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1956-os forradalom leverésével. annak irányításával működött. ezért a rendszer a patriarchális család viszonyai. a Szovjetunióval való szoros kapcsolat. „kemény diktatúrával” (megtorlás. Nem történt radikális gazdasági irányváltás sem. gazdálkodási önállósága. Kádár is a kollektivizálás híve volt. 1962-64-ben átformálták az iparvállalatok szervezeti kereteit. hogy a külföldi megfigyelők egyenesen „gulyáskommunizmusról” beszéltek. s csak a nyolcvanas évek elejétől váltak láthatóvá az alkalmazott eszközök. Mindezzel együtt jelentősen megemelték a mezőgazdaságban felhasználható fejlesztési források összegét. és szervezetileg is lehetővé tették az önálló szövetkezeti gépállomány kiépítését (az addigi állami gépállomási rendszer fokozatos felszámolásával). nemzetközi kapcsolatok újraszervezése) kezdte meg hatalmának kiépítését. a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) az ún.”) Nem alakult ki Kádár körül személyi kultusz és a szellemi élet is valamelyest szabadabbá vált. Kifejtés A kádári paternalizmus javított az életkörülményeken. a parlamentnek csak jelképes szerepe volt. nem tértek vissza az ötvenes évek elejének durva módszereihez. amely a mindennapokban is jól érzékelhető pozitív változásokat hozott. s bár a szövetkezeteket kényszerrel hozták létre. (Lásd a forráshoz írtakat. azzal szinte párhuzamosan és részben hasonló megfontolások alapján. Kádár tanult a Rákosi-korszak hibáiból. megmaradt a tervutasításos újraelosztó rendszer. Az ezzel kezdődött változások a hatvanas évek második felétől az agrárgazdaságot több mint egy évtizedre a magyar gazdaság sikerágazatává tették. megszűnt az addigi tervutasításos rendszer. A politikai rendszer és ideológia alapelemei nem változtak: megkérdőjelezhetetlen maradt az egypártrendszer. Bár az élet minden területén érvényesült az állami ellenőrzés. a hétköznapok átpolitizáltsága csökkent. az ellenünk” helyett „Aki nincs ellenünk. szovjet katonai és politikai támogatással hatalomra jutott Kádár János több mint három évtizedes rendszere (1956-89) nem alkotott egységes időszakot: különböző szakaszait erősen befolyásolták a hazai és a nemzetközi politikai változások. A mezőgazdasági termelés szervezetének átalakítása mellett. A lelassult gazdasági növekedés gyorsítása érdekében egyik oldalon erősítették a központi irányítást egyúttal viszont a vállalati önállóságot is (árszabályozás és bértömeg képzés mellett nyereségre ösztönzés). a közhangulatot pedig a legvidámabb barakk kifejezés. 136 . A parasztok a kezükben hagyott kis földterületen háztáji gazdálkodást folytathattak. szervezeti formák korlátai.

A 1960-1970-es években bevezetett nagyvonalú szociális intézkedések bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú következményekkel. folyamatos eseti beavatkozásokat indukálva. azt jelentős részben csak imitáló eszközökkel működtették a gazdaságot 1974-ig. sőt. hanem a szocialista rendszer sajátos korlátai. Egyértelművé vált az is. a ciklikusságot. a túltermelési válságokat. megúszható a gazdaság érdemi szerkezeti átalakulása. hogy az adminisztratív intézkedésekkel – ahogy egykoron nevezték. ami messze meghaladta a gazdaság egészének növekedését. hogy a magyar gazdaságpolitika az évtized nagyobb részében alapvetően elhibázott irányt követett.Az 1968. összegzés A Kádár-korszakban több kísérlet is történt a gazdaság átalakítására. ennek következtében a termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb lesz. hogy a vezetés – a maga normái szerint. alapvető változásokra van szükség. Bármely hiba. A tervgazdaságot az az illúzió szülte. a súlyos eladósodás.) 1977-re azonban olyan drámaivá vált az ország külkereskedelmi mérlegének hiánya és az eladósodás.) 1960 és 1980 között a nyolcszorosára nőttek. Ezzel Magyarországon bevallottan piaci jellegű. (Lásd a forrásokhoz írtakat. (Lásd a forráshoz írtakat. gyakorlatilag tehát az elvonásokat kellett úgy elosztani. a költségvetési hiány vált meghatározóvá. a tervutasítások. A hetvenes évek utolsó harmadára nyilvánvalóvá vált. GYED. de nem a kívánalmakhoz viszonyítva – drasztikus változtatásokra kényszerült. évi gazdasági reform során az általában igen óvatos kádári vezetés hajtotta végre a szocialista országok közül – Jugoszláviát nem számítva – a legradikálisabb. Meghatározóvá vált az a tévhit. Feladták az életszínvonal folyamatos emelésének politikai követelményét. az életszínvonal csökkenése. Lezárás. Egy ideig úgy látszott. hogy a piacgazdaságokat átrendező nemzetközi cserearány-változás az olajárak 1973 utáni ugrásszerű emelkedésével hozzánk nem gyűrűzik be.és anyagelosztás. hogy gondos tervezéssel ki lehet küszöbölni a piac irracionalitását. a népgazdaság irányítása központilag történik). kézi vezérléssel – megteremthető a gazdasági egyensúly.) Az 1968-as reformmal végül is megszűnt a részletes központi előírások. amelyek tovább növelték a káoszt. igaz. a rugalmasabb. ingyenes egészségügy. A modern tömegtermelés minden fázisát azonban képtelenség volt központilag szabályozni. a világ és a magyar gazdaság helyzetének változásait automatikusan érzékelő berendezkedés kialakítása. nem kalkulált esemény vagy tényező dominószerűen döntötte romba egész ágazatok működését. de ez Magyarországon a régi reflexek felerősödését jelentette és többnyire az alig létező piaci jellegű intézmények háttérbe szorításával járt. Másrészt az erőtartalékok kimerülésével évről évre csökkenő összegű elosztható jövedelem állt rendelkezésre. évtizedekre maradandó előnyöket is hozó gazdasági változtatásokat. ezért már nem képes a kisebb szocialista országokat olcsó nyersanyaggal ellátni.) Az 1985-86-ra azonban világosan látszott. A rendszer 137 . A tervezett reform a gazdaság jobb működését elősegítő változás volt. illetve ezek részeként eszköz. amikor a reformot a Szovjetunió leállíttatta. A társadalombiztosítási kiadások (teljes körű nyugdíj. Az 1979-80-ban már egyértelművé váló gazdaságpolitikai fordulat miatt az egész világon újra erősödött az állami beavatkozás. hogy a Szovjetunió gazdasági erejét felemésztette az Egyesült Államokkal folytatott katonai versengés. ami a politikai intézményrendszerre vonatkozott (az állami vállalatok össznépi tulajdonban vannak. a tervgazdaság miatt nem lehetett sikeres. egyáltalán gazdaságilag magához kötni. hogy a gondok nem átmenetiek. a növekedés pedig gyorsabb. hogy az ne vezessen társadalmi robbanáshoz. a költségek növekedése folytatódott a nyolcvanas években is. A gazdasági visszaesés. az erősödő infláció. különösen nem tartalmazhatott olyan elemet. (Lásd a forrásokhoz írtakat. GYES stb. ám ez nemcsak a külgazdasági környezet Magyarország számára hátrányos változása. az egyre nyilvánvalóbban elkerülhetetlen nyílt munkanélküliség. de nem jelentette a szocialista rendszer alternatív gazdasági mechanizmusát. amikor a gazdaság növekedése megtorpant. tervlebontások rendszere.

hanem a hatalom saját önképéhez igazodó elvárásait kellett kielégítenie. 71. majd erőltetett iparosítási programokat indítottak. annak ellensúlyozására javasolta maga Sztálin a szocialista tömb gazdasági integrációját. Már 1945–46-ban napvilágot láttak olyan közgazdasági elemzések Magyarországon. a jóvátétel teljesítése a nemzetgazdaság legfőbb feladata lett. a nyereségesség. Az 1948-as év elejéig határozottan jelentkezett az ezekkel az országokkal való – politikai. Célja a „testvéri” tagországok népgazdaságának a gazdasági összefogás és a nemzetközi szocialista munkamegosztás útján való fejlesztése és termelőerőik színvonalának emelése volt. Kifejtés A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. gazdasági – együttműködés igénye. és bevezették a tervutasításos rendszert. hiszen a munkaadó az állam. A rendelkezésre álló forrásokat – amint később az eladósodás révén bevont külföldi hitelek jelentékeny hányadát is – nem a piacképesség. kollektivizálták a mezőgazdaságot. bármely ország csatlakozhatott hozzá. A szovjet típusú rendszer kiépítésének állomásai a SZEB-ben lévő szovjet befolyás és a Vörös Hadsereg jelenlétét kihasználva a kommunisták kulcsszerephez juttatása volt az egyes országok kormányában. azaz a szocializmus és a kommunizmus építését szándékozott végrehajtani. melyek azt tárgyalták. az innovációra való képesség. Magyarország. azaz ideológiailag alátámasztható okokból (pl. A szovjet pártvezetés felsőbb köreiben azonban ekkor a kisebb országok közötti együttműködés helyett a szocialista tábor más országaihoz hasonlóan.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli ráadásul öncélúan működött. Lengyelország. teljes foglalkoztatás) támogatták a veszteséges vállalatokat. hanem a politikai beágyazottság szerint osztották el. tétel: A szo szovjet blokk kialakulása és jellemzői FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze a KGST-be illeszkedő magyar gazdaságot és a rendszerváltás gazdasági következményeit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A II. mint gazdasági integrációs szervezeti forma hivatalosan 1949. hogy a szomszédos országokkal miképp lehetne szorosabbra fűzni a gazdasági kapcsolatokat. a kölcsönös előnyök 138 . A szövetségi rendszeren belüli önellátás eszméje is egyre inkább meghatározóvá vált a külgazdasági stratégia szempontjából. Nem a valódi fogyasztói igényeket. amely a termelést és az elosztást szervezi a tervutasítással. ill. ill. Csehszlovákia. A szocialista gazdasági rendszert egyszerre jellemezte a hiány és a pazarlás. A vesztes országok üzemei a szovjet hadsereget látták el. január 25-én jött létre. Létrejöttében kiemelt a szerepe az USA által felkínált újjáépítési segély (Marshall-segély) visszautasításának. a pártállam kiépülésével párhuzamosan történt a gazdaság szovjetizálása is: az államosítások során megszűnt a magántulajdon. Románia. a nemzeti érdekek tiszteletben tartását. Bulgária) 1945-1948 között szovjetbarát kormányok alakultak. Magyarországon is a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági szálak erősítését szorgalmazták. amely osztotta legfőbb céljait. KGST nem volt zárt szervezet. A szovjet ellenőrzés alatt álló országokban a Marshall-segély felvételét megtiltották. Az alapító dokumentum rögzítette a tagállamok szuverén egyenlőségét. Mindezek a változások biztosították a gazdaság totális ellenőrzését. a mesterséges árrendszer nem tükrözte a valódi költségeket és ráfordításokat. Az egypártrendszer. világháború végén szovjet befolyás alá került országokban (későbbi NDK.

139 . a növekedés pedig gyorsabb. és nem alkalmazhatott szankciót velük szemben. Még 1949-ben csatlakozott a szervezethez Albánia (1961 után már nem vett részt a KGST munkájában). hanem a hatalom saját önképéhez igazodó elvárásait kellett kielégítenie. ám ezek nem valósultak meg. azaz nem rendelkezett nemzetek feletti intézményi rendszerrel. Afganisztánnak. A szervezetben egyértelmű volt a szovjet dominancia. A rendszer ráadásul öncélúan működött. Orion) és mezőgazdaság termékei (pl. A rendszer kimerítette az extenzív növekedés tartalékait. Laosznak. Az erre való törekvés fölfogható egy központosítottabb. A tagországok együttműködését jócskán elősegítették a gazdaságilag erősebb tagországok nyújtotta kamatmentes vagy nagyon alacsony kamatozású hitelek. a túltermelési válságokat. A sztálinista és poszt-sztálinista tervgazdaság a növekedést a belső erőforrások. A szocialista gazdasági rendszert egyszerre jellemezte a hiány és a pazarlás. folyamatos eseti beavatkozásokat indukálva. kohókoksz. földgáz. a külkereskedelemre vonatkozó mutatókat. a ciklikusságot. az innovációra való képesség. alma. A Szovjetunió egyre kevésbé tudta kielégíteni az olcsó nyersanyagok és energia iránti igényt. tapasztalatcserére. a nyersanyagok és az energiahordozók egyre bővülő felhasználásával és a kelet-európai társadalmakban rejlő munkaerő-tartalékok mozgósításával tudta elérni. konzerv) jó részének viszont a KGST-tagállamokkal kötött hosszúlejáratú szerződések nyújtottak biztos elhelyezési lehetőséget. műszaki segítségnyújtásra. az ólom.) Határozatokat csak eljárási és szervezeti kérdésekben hozhatott. teljes foglalkoztatás) támogatták a veszteséges vállalatokat. Különböző időszakokban megfigyelői státusa volt a KGST-ben pl. amelyek tovább növelték a káoszt. A hiányzó legfontosabb fűtő. ennek következtében a termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb lesz. Videoton. 1950-ben a Német Demokratikus Köztársaság. a szakosítás is.és a kölcsönös segítés elvét. közvetlenül nem utasíthatta a tagállamok szervezeteit és vállalatait. 1978-ban a Vietnami Szocialista Köztársaság. a felhalmozásra.és villamosenergia-hálózat teljes függést jelentett a Szovjetuniótól. a Kínai Népköztársaságnak. A kőolaj-. Bármely hiba. A tervgazdaságot az az illúzió szülte. A KGST tevékenysége a kezdeti szakaszban főként az áruforgalom szélesítésére. A KGST nem volt szupranacionális szervezet. a munkamegosztást. Később a tagállamok egyeztették a gazdaságfejlesztés főbb irányait. a nyereségesség. A KGST-ből származott az importált vasérc. A modern tömegtermelés minden fázisát képtelenség volt központilag szabályozni. a kőolaj. a termelésre.és nyersanyagok zömét évtizedeken keresztül a KGST-partnerek egymástól szerezték be. A rendelkezésre álló forrásokat – amint később az eladósodás révén bevont külföldi hitelek jelentékeny hányadát is – nem a piacképesség. A másik alapvető probléma a tervgazdaság természetéből fakadt. A KGST legfelsőbb végrehajtó szerve (Tanács). a mesterséges árrendszer nem tükrözte a valódi költségeket és ráfordításokat. hanem a politikai beágyazottság szerint osztották el. amelyeket csak a tagországok illetékes szerveinek beleegyezése után lehetett végrehajtani. Ikarus. 1973-ban Kuba. nem kalkulált esemény vagy tényező dominószerűen döntötte romba egész ágazatok működését. Nicaraguának. Jugoszláviának. a villamos energia csaknem 100 százaléka. hogy gondos tervezéssel ki lehet küszöbölni a piac irracionalitását. (Az erőviszonyokat és a szankcionálási lehetőségeket jelentősen befolyásolták a hidegháborús események és a szovjet hatalmi törekvések. A KGST végső ellehetetlenülésében jelentős szerepet játszott az 1970-es évek olajválsága. a faáru és réz jelentős hányada. Észak-Koreának. A „proletárdiktatúra” hatalmi szerkezetét és ideológiai előfeltevéseit megjelenítő központi tervutasításos rendszer a legapróbb részletekig igyekezett szabályozni a javak termelésének és elosztásának láncolatát. A magyar ipar (pl. majd napirendre került a népgazdasági tervek összehangolása. bor. amelybe minden tagország egy miniszterelnökhelyettest delegált. gazdasági együttműködést érintő döntései mindössze ajánlások voltak. a fogyasztásra. mert az olajárrobbanás megváltoztatta a tagállamok közötti együttműködést. azaz ideológiailag alátámasztható okokból (pl. Nem a valódi fogyasztói igényeket. 1962-ben Mongólia. a cink zöme. a szakemberképzés területére korlátozódott. hatékonyabban működő szervezet kialakításának az igényeként.

Amikor Gorbacsov 1985-ben az SZKP főtitkára lett. összegzés A rendszerváltás politikailag azt jelentette. szeptember 26-án a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa hivatalosan is beszüntette működését. a külső tőkebevonást pedig gazdasági és politikai gátak egyaránt akadályozták.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 1979-ben némi decentralizáció figyelhető meg a KGST döntéshozatali rendszerében. A reáljövedelmek radikális csökkenésével már a rendszerváltás utáni kormányoknak kellett szembesülniük. 1991 elején. gazdaságilag pedig azt. másrészt. ezért Mihail Gorbacsov a párbeszéd felújítását indítványozta az EK-nak 1986-ban megkezdődött a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági megállapodások megkötése és a diplomáciai kapcsolatok felvétele.és külpolitikáját egyre erőteljesebben határozta meg a peresztrojka hatása. amikor a Szovjetunió tilalmat vezetett be a barter-ügyletekre. hanem egyrészt annak. egészen 1996-ig. 72. A reálbérek az 1980-as években folyamatosan csökkentek. A gazdaság modernizálásához nem volt elég belső tőke. majd meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. a kapitalizmus. szabályozták a két. hogy az állami újraelosztásban a hitelek egy részét a jóléti rendszer fönntartására fordították. Az elmaradott technológiára és gazdasági alapra épülő KGST versenyképtelennek bizonyult a világpiacon. (Lásd a forrás adatait. a rendszerváltás körülményeit! 140 . Ez a csökkenés azonban nem a gazdaság szerkezetváltásának volt betudható. hogy a gazdaságot kézi vezérlésre állították át. román. az életszínvonalat azonban ideig-óráig szinten tartották. hogy az MNB vezérkara ekkor még szerencsésen spekulált az árfolyamokkal. más szóval a „nyitást”. A ’80-as évek közepétől a KGST-tagállamok gazdaság. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság.) Lezárás.és többoldalú együttműködés szervezetét. hogy a túlmunkában. csehszlovák rendszerváltás felgyorsította szocialista tábor felbomlását és az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. akkor az az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását. tétel: A ren rendszerváltozás Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az 1980-as évek második felének Magyarországát. amiképpen a foglakoztatási szint brutális visszaesésével és az infláció elszabadulásával is. 1984-ben a KGST moszkvai csúcstalálkozóján döntenek a párbeszéd megkezdéséről az Európai Közösségekkel. A politikai váltás a külgazdasági kérdésekben is éreztette hatását. Engedélyezték a vállalkozást. a tagállamok közötti kereskedelem lényegében összeomlott – 1991. A Magyarországon 1981-ben kis híján bekövetkezett államcsőd után 1984-ig valamelyest csökkent az adósságállomány. A válság elburjánzását leginkább az eladósodás növekedése mutatta. A keletnémet (NDK). a második gazdaságban szerzett jövedelmek valamint az. a gazdaságpolitikai konzultációt.

Ennek egyik forrása az ország eladósodása az olajválság következtében. akkor az az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását. más szóval a „nyitást”. de a felfogásbeli különbségek olyan nagyok voltak. elítélve a Brezsnyev alatti pangást. Átfogó reformokkal lehetett volna csak a helyzeten javítani. hiszen a dráguló olajt csak hitelekből lehetett megvásárolni. A gyakran kéziratban vagy stencilgépen sokszorosított írásokban álltak ki a parlamentáris demokrácia kialakítása és a szabadságjogok mellett. az ún. társadalom és politika is válságba jutott. a hatalmi érdekrendszer átalakítását ígérte. A demokratikus ellenzéknek (pl. ezeket azonban elodázták. Kőszeg Ferenc. általános foglalkoztatás) vagy ideológiailag bizonyultak vállalhatatlannak (magánszektor további növelése. ők elsősorban a szakkollégiumokon belül szerveződtek (Bibó István Szakkollégium. (Lásd a forrásokhoz írtakat. hogy Magyarország belép a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba. Demszky Gábor) nevezett csoport (ún. privatizáció). a lakosságot elsősorban foglalkoztató gondokat a gazdaság összeomláshoz közeli helyzete. Charta’77 vagy a Bibó-kör). nem törődött kellően a népességcsökkenés jelenségével és nem állt ki az országhatáron kívül élő magyar kisebbségekért. Az 1980-as évek közepén megjelent az ellenzéki ifjúság új generációja. Egy idő után már a hitelek törlesztésének érdekében kellett újabb hiteleket felvenni (adósságspirál). Magyarországon a politikai ellenzék nyíltan az 1970-es évek második felétől lépett fel. mert az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. Magyarország egyre több hitelt vett fel. gazdasági és politikai számvetést. Az ellenzéki. 54 évesen ő e poszton a legfiatalabb Sztálin óta. Kis János. emiatt gyakran zaklatták őket a hivatalos szervek. Amikor Gorbacsov meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. akik korlátozott politikai 141 . Ez az ún. harmadik utas elképzeléseit vallotta a másik ellenzéki csoportosulás (Csoóri Sándor. mert vagy negatívan érintették volna a rendszer legfontosabb vívmányait (pl. Solt Ottilia. ám ez csak azért következhetett be. Az alapvető. Rajk László Szakkollégium). fél-ellenzéki és reformer gondolatok és csoportok még nem különültek el élesen. mert nem igyekezett megőrizni a hagyományos népi kultúrát. A rendszerváltás politikailag azt jelentette. 1985-ben a monori találkozón az ellenzék két csoportja kísérletet tett az összefogásra. a kapitalizmus. így ebből kevés bevétel származott. Csengey Dénes. aminek egyik oka a még a két világháború közötti időszakra visszamenő. Összefogás azonban nem jött létre a csoportok között. Bírálta a rendszert.) A pénzügyi összeomlást ekkor még el lehetett kerülni azzal. demokratikus ellenzék és népi írók közötti népi-urbánus vita volt. de ez csak átmeneti javulást hoz. gazdaságilag pedig azt. voltak közöttük érintkezési pontok. Csurka István. Lezsák Sándor). A szocialista-kommunista rendszerek összeomlása más-más úton játszódott le a különböző szocialista országokban. A Szovjetunió nem szólt bele a keleti blokk országaiban lezajlódó folyamatokba (1989). Beszélő kör) a legfontosabb szamizdat kiadványáról kapta a nevét. az államcsőd veszélye jelentette. Kifejtés Az 1980-as évek második felében a többi szocialista országhoz hasonlósan a magyar gazdaság. mivel a magyar termékekért alacsony árat fizettek a világpiacon (cserearányromlás). hogy ez nem sikerült. ám ők egy bizonyos ponton nem mehettek túl pozícióik veszélyeztetése nélkül. új cselekvési programot jelentett be. A két világháború közötti népi írók ún. A reformerek között akadtak párttagok is.FELELETVÁZLAT Bevezetés Mihail Gorbacsov 1985 márciusában lett az SZKP Központi Bizottságának a főtitkára. Gorbacsov radikális gazdasági reformokat. képviselőik hatottak egymásra (pl. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. párton belüli reformkommunisták csoportja. Állandó szervezői és résztvevői voltak a rendőrség által nem engedélyezett március 15-i és október 23-i megmozdulásoknak.

A tüntetés részvevőit letartóztatta. ezután gyakorlatilag a többpártrendszer létrejöttét nem lehetett kétségbe vonni. az MSZMP és ún. (Lásd a forráshoz írtakat. Az 1988. s a reformerek létrehozták az MSZP-t (Magyar Szocialista Pártot). Az 1980-as évek közepén az MSZMP-ben olyan politikusok jutnak főszerephez. melyet a Független Jogász Fórum kezdeményezett. 1987-ben jelent meg a Fordulat és reform című. akik hatalmi érdekből (generációs alapon) le kívánják váltani Kádárt.) Az EKA tárgyalásokra szólította fel az MSZMP-t és békés átmenetet követelt az állampárttól.) 1987-ben a demokratikus ellenzék kiadja a Társadalmi szerződés című írást. s bizonyos kérdésekben az ellenzékkel is együttműködtek. Az 1988. 142 . a Magyar Demokrata Fórum (MDF). A párton belül sokan bírálták Pozsgayt. hogy Kádár János 3 héttel később halt meg azon a napon. majd szabadon engedte. hanem népfelkelés volt. Társadalmi szervezetként megalakult a Magyar Demokrata Fórum. szeptember 18-án az EKA és az MSZMP aláírta a megállapodást. hogy nyilvánosságra kerüljenek Nagy Imre és társai újratemetésének követelőinek nyilatkozatai. harmadik oldalként hivatalos társadalmi szervezetek (pl. 1989 októberében tartotta utolsó kongresszusát az MSZMP. általában párttag. amelyet az 1956-os forradalom túlélői hoztak létre. ahol megjelent Pozsgay Imre is. Ugyanebben az évben Lakitelken az ellenzék másik ága összejövetelt tartott. akkor ezzel az MSZMP hatalmának legitimitását kérdőjelezte meg. a hatalom azonban még ellenállt. ami ellen hatalmi erőszakot is kilátásba helyezett. ill. évfordulójára tervezett (ellenzéki) megemlékezést viszont a hatalom megakadályozta. március 15-e. S bár 1988 novemberében Grósz Károly a sportcsarnoki beszédében felfordulással és fehérterrorral riogatott. Legmagasabb pozíciót betöltő képviselőjük Pozsgay Imre. Az MSZMP elfogadta. célját nem érte el. amit az államapparátusban dolgozó. (Lásd a forráshoz írtakat. Az MSZMP nem akadályozta meg 1988 folyamán az új pártok megalakulását. reformoknak elkötelezett társadalomtudósok adtak ki. a Hazafias Népfront elnöke volt. DEMISZ stb. 1988-ban több fórumon. a Szabad Kezdeményezések Hálózatából az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). Fő képviselőjük Grósz Károly. Amikor 1989 januárjában (Grósz külföldi útját kihasználva) Pozsgay Imre kijelentette. március 15-i tüntetésen már közösen jelentek meg az ellenzék tagjai. (Lásd a forráshoz írtakat. Nagy Imre halálának 30. Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). októberben az országgyűlés el is fogadta az ún. a Független Kisgazdapárt (FKgP). SZOT. Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP). ill. egy gazdasági. amikor hivatalosan is rehabilitálták Nagy Imrét. és céljuk a forradalom résztvevőinek rehabilitálása volt. Ennek jegyében a korábbiaknál sokkal békésebben telt 1989. sarkalatos törvényeket.) Szimbolikus esemény. pártok: Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz). a régiek újjáalakulását. már nyilvánosan megkérdőjelezték az egypártrendszert. Hazafias Népfront. hogy a parlament elé terjeszti az alkotmánymódosítást.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli reformok bevezetését is támogatták az égetően szükséges gazdasági reformok mellett. A reformkommunisták MSZMP-reformköröket szerveztek országszerte. (Lásd a forráshoz írtakat. a Hősök terén. politikai és szociális reformterveket összefoglaló tervezet is. 1988 májusában létrejött a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ). Megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB). valamint igyekezett az MSZMP-n belül akadályozni a változásokat. A rendszerváltás jogi kereteit kidolgozó Nemzeti Kerekasztal tagjai lettek a volt Ellenzéki Kerekasztal (EKA) szervezetei és pártjai.) 1989. de nem akadályozták meg ezután azt sem. 1989 márciusában összeült az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). (kivéve a Fidesz és az SZDSZ. június 16-ra. június 16-án százezrek jelenlétében újratemették Nagy Imrét és társait (Lásd a forráshoz írtakat. hogy 1956-ban nem ellenforradalom. amelyen a párt megszüntette önmagát. bár nem is ellenezte). amiben kimondják a helyzet tarthatatlanságát: „Kádárnak mennie kell!”.) 1989. amivel megszűnt a pártállami szakszervezetek kizárólagossága.) 1988-89-ben jöttek létre vagy alakultak újjá a következő politikai szervezetek. az idős pártfőtitkárt. 1988-ban jelentős tömeg vett részt a bős-nagymarosi gát megépítése és a romániai falurombolás ellen szervezett tüntetéseken a Parlament előtt.

melyet a Független Jogász Fórum kezdeményezett. s ezzel az MSZMP átmenti hatalmát az új rendszerbe. 143 . Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP). összegzés Mivel a keletnémet (NDK). Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). négyigenes népszavazás kapcsán. A rendszerváltás jogi kereteit kidolgozó Nemzeti Kerekasztal tagjai lettek a volt Ellenzéki Kerekasztal (EKA) szervezetei és pártjai. a FIDESZ. hogy ha a köztársasági elnök választása közvetlen és a parlamenti választás előtt lesz. Lezárás. 73. ezután gyakorlatilag a többpártrendszer létrejöttét nem lehetett kétségbe vonni. 1990 márciusában lehetősége nyílt az országnak tárgyalni a Szovjetunióval. az MSZMP és ún. gazdaságilag pedig azt.) Az MSZMP nem akadályozta meg 1988 folyamán az új pártok megalakulását. tétel: A ren rendszerváltás Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a rendszerváltáskor született magyar választási rendszert. az első választásokat! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1988-ban jöttek létre vagy alakultak újjá a Magyarországon azok politikai szervezetek (pl. harmadik oldalként hivatalos társadalmi szervezetek (pl. (Lásd a forráshoz írtakat. A szavazás igazi tétje a köztársasági elnök választása volt. akkor a választást a volt MSZMP-s Pozsgay Imre nyeri (az ellenzéknek nem volt ugyanis országosan ismert és elismert „arca” ellenjelöltként). amelyek a rendszerváltás követően a politikai életet meghatározták: (Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz). a Magyar Demokrata Fórum (MDF). 1989 márciusában összeült az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). Hazafias Népfront. tárgyalásos úton megtörtént. az FKGP attól tartott. március 25-én tartották az első szabad választást Magyarországon. ezzel jogi értelemben a rendszerváltás békésen. A gazdasági rendszerváltás az 1990-es években kezdődött meg. 1989 őszén a rendszerváltó pártok között kialakult az első komoly ellentét. az SZDSZ és az MDF szembekerült az ún. DEMISZ stb. helyette kikiáltották a harmadik Magyar Köztársaságot. október 23-án megszűnt a Magyar Népköztársaság. a Szabad Kezdeményezések Hálózatából az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). Az EKA tárgyalásokra szólította fel az MSZMP-t és békés átmenetet követelt az állampárttól. a régiek újjáalakulását. civil és szakszervezetek) és pártok. vér nélkül. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. SZOT. a Független Kisgazdapárt (FKgP). csehszlovák rendszerváltás felgyorsította szocialista tábor felbomlását. ill. hogy minél előbb vonják ki az összes szovjet katonát az ország területéről.) 1990. Végül a harmadik köztársaság első elnökét a parlament választotta meg Göncz Árpád személyében az SZDSZ és az MDF megállapodása alapján.) A rendszerváltás politikailag azt jelentette. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. Az SZDSZ.1989. a kapitalizmus. román. Történelmi Igazságtétel Bizottság.

akik a legtöbb szavazatot kapják. az egész társadalom. az országgyűlési választások tavasszal. októberben az országgyűlés el is fogadta az ún.6%). A képviselők azok lesznek. a szavazás pedig közvetlen és titkos.000-nél nagyobb lakosú településeken és a fővárosi kerületekben vegyes választási rendszert alkalmaznak. A 10. hanem a meglévőt módosították jelentős mértékben. Az alkotmányban megjelennek az alapvető emberi szabadságjogok és megvalósul a hatalmi ágak szétválasztása. A rendszerváltáskor nem hoztak létre új alkotmányt. Az önkormányzati képviselőket és a polgármestereket a magyar alkotmány szerint szintén négyévenként választják a választópolgárok. MSZMP elfogadta. sarkalatos törvényeket. A választás az önkormányzatok esetében egyfordulós. A helyi önkormányzat választott vezetője a polgármester.000 lakosú vagy annál kisebb településeken a képviselő jelöltek abc sorrendben szerepelnek a szavazólapon. valamint a vártnál jóval rosszabb szerepléssel az MSZP (8.6% és a FIDESZ 5. szeptember 18-án az EKA és az MSZMP aláírta a megállapodást. évi XXXIV. bár nem is ellenezték). illetve polgármester (főpolgármester) jelöltségéhez szükséges arányokat. Kompenzációs listák a település egyéni választókerületeiből összesített töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot. hogy a kampányban a „nyugodt erőként” jelent meg. s mivel nem szerezte meg a szavazatok több mint felét. míg a helyi önkormányzati választások ősszel. Az új alkotmány szerint az országgyűlés kétharmados többséggel dönthet az alkotmány módosításáról. A miniszterelnök Antall József lett. hogy a parlament elé terjeszti az alkotmánymódosítást. független szervezet. Polgármester az lesz. a szavazás közvetlen és titkos.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Kifejtés 1989. hogy az államhatalom működésének legfőbb forrása a nép. ezért koalícióra lépett az FKGP-vel és a KDNP-vel. az aktív és apaszív választójogról lásd a forráshoz írtakat. ha a képviselők kiválasztásában minden választójoggal rendelkező állampolgár azonos értékű szavazattal vehet részt. Fontos szempont lehetett. Az országgyűlési és az önkormányzati képviselők választása egy évben történik. illetve társadalmi szervezetek (jelölő szervezetek) által állított kompenzációs listáról juthat mandátumhoz. A polgármester választása közvetlenül történik. A képviselők kb. A magyar választójogi rendszerről. az eredmény megállapításáról lásd a forrásokhoz írtakat. aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A törvény meghatározza az önkormányzati képviselő. március 25-én tartották a rendszerváltás utáni első szabad választást Magyarországon. háromezer rendelkezik önálló települési önkormányzattal. aki a legtöbb szavazatot kapja. Az aktív és a passzív választójog feltételei nem különböznek az országos választásokétól. A parlamentbe bejutott még a két liberális párt (SZDSZ 23. (kivéve a Fideszt és az SZDSZ-t. hogy gyűjtőpártként működött és megrázkódtatástól mentes (nem radikális) átmenetet ígért a választóknak. 1990. (Budapest esetében az egyes kerületek önálló települési egységnek számítanak. A német modellen alapuló vegyes magyar választási rendszer – amelyet az 1989. Mindez csak akkor valósulhat meg.4%). A győztes párt (42.) Az önkormányzat a helyi közösség életét irányító.7%) az MDF lett. A demokratikus államokban ezért a választójog általános és egyenlő. 60%-át egyéni választókerületben választják meg. A demokrácia egyik legfontosabb alapelve az. A megválasztható képviselők száma a szavazólapon fel van tüntetve. tehát az érvényességhez és eredményességhez nincs megállapítva részvételi arány. Az egyéni választókerület képviselője az lesz. Az országgyűlési választásokról. 144 . A 10. töredékszavazat-visszaszámláló rendszer. annak közvetlen érdekeit kifejező. törvény szabályoz – kétfordulós. kétszavazatos. amely saját ügyeiben a központi hatalomtól független döntéseket hozhat. az országgyűlési képviselői választásokkal szemben nincs „érvényességi küszöb”. Magyarország több mint négyezer települése közül kb. A magyar alkotmány értelmében a választójog általános és egyenlő. Az MDF győzelmének oka az lehetett. A képviselők másik része pedig a pártok.

ha ezzel egyidejűleg egy másik jelöltnek többsége alakul ki. az 1947-ben meghirdetett Marshall-segély elosztására ugyanis az érintett 16 európai kormány létrehozta az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetet (OEEC. szociális. Ennek alapján bevezették a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét. majd 1961-től OECD). 145 . ezért 1948 márciusában a Benelux-országok. hanem a parlament választja 5 évre. (Lásd a forráshoz írtakat. A skandináv országok – Dánia. A szerződés kiterjedt a gazdasági. valamint az önvédelem területeire is. az európai integráció útján lehetne és kellene elkerülni. Lezárás. összegzés A pártok plakátjairól írtakat lásd a forrásoknál. lépéseit és az európai integráció alapelveit. vagyis a mindenkori kormányfő ellen csak akkor lehet bizalmatlanságot szavazni a parlamentben. A választórendszer valóban elég bonyolult a kompenzációs számítások miatt. Belgium. ahol rögtön a háború után már tényleges lépések is történtek az integráció felé.) Volt Európának két olyan régiója. A megállapodás másik pontja értelmében a magyar köztársasági elnököt nem közvetlenül a választópolgárok. A NATO létrejöttével a Brüsszeli Szerződés elvesztette jelentőségét. hogy az ellenségeskedéseket a politikai és gazdasági egyesülés. a képviselők és önkormányzatok számát pedig az ország nagyságához képest túlzónak tartják. Fontos szerepet játszott a világkereskedelem liberalizálása érdekében az 1948-ban létrehozott Általános Vámtarifa.és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) is. valóban bonyolult. majd a II. működését a Maastrichti Szerződés elfogadásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. Nagy-Britannia és Franciaország megkötötték a Brüsszeli Szerződést. de megalkotói azzal indokolták ezt. világháború nyomán. A magyar választási rendszert sokan igen bonyolultnak. hogy a relatív többséget szerzett párt így stabil parlamenti többséget tud szerezni. Az európai egységtörekvések alakulása szempontjából jelentős szerepet játszott az Egyesült Államok gazdaságpolitikája is.A stabil kormányzás érdekében Antall József paktumot kötött a legerősebb párttal. az SZDSZ-szel. Izland. Norvégia és Svédország – pedig lazább politikai és jogi együttműködés felé vettek irányt. A harmadik Magyar Köztársaság első elnöke Göncz Árpád lett. Felmerült Európában egy közös védelmi rendszer létrehozása az esetleges szovjet agresszióval szemben. Hollandia és Luxemburg vámuniót hozott létre a gazdasági integráció érdekében. tétel: Az Európai Unió legfontosabb intézményei Az Eu FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az európai egységgondolat megszületésének körülményeit. amelynek az Egyesült Államok mellett a Marshall-tervben részt vevő országok lettek az alapító tagjai. kulturális együttműködés. Európa világelsőségének elvesztése láttán kezdték felismerni Európa politikusai. 1990 őszén lezajlottak az első önkormányzati választások is. 74.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Kifejtés A II. világháború után a nyugat-európai országokban sorra alakultak a különböző politikai színezetű és eszmeiségű Európa-mozgalmak. E mozgalmak nagy része képviseltette magát az 1948 májusában Hágában tartott Európa-kongresszuson, ahol megfogalmazták az Egyesült Európa, Emberi jogok chartája, Bizottság és Parlament létrehozását is. A hágai kongresszus nyomán 1949-ben Londonban, tíz állam részvételével megszületett az Európa Tanács. A szervezet kormányközi együttműködésre épül és csakis a részt vevő kormányok teljes egyetértése esetén hozhat döntéseket. Az Európa Tanács, amelyhez idővel csatlakozott valamennyi demokratikus nyugat-európai ország, elsődlegesen arra törekedett, hogy többoldalú egyezményekkel erősítse a demokratikus jogállam működését és az emberi jogok érvényesülését. Az integráció másik útját jelentette a Schuman, francia külügyminiszter és Jean Monnet, a francia kormány tervezési részlegének vezetője által jegyzett ún. Schuman-terv (1950), amely lerakta az európai integráció, a későbbi Európai Unió alapkövét. Az integrációt a gazdasági együttműködés felöl közelítette meg, és a francia-német együttműködés biztonsági garanciáit akarta megteremteni. Az alapötlet egy nemzetek fölötti (szupranacionális) főhatóság létesítése volt, amely ellenőrzi a francia és német szén- és acéltermelést, valamint természetesen azon országokéit is, amelyek csatlakoznak a szervezethez. A németek és az olaszok is támogatták a javaslatot, hiszen a szén- és acélközösség terve az iparfejlesztés biztos alapokra helyezését ígérte. A Benelux-államok szintén rögtön felsorakoztak a terv mellé. A britek számára csak a kormányközi együttműködés volt elfogadható. 1951 májusában hat ország – Franciaország, Németország, Olaszország és a három Benelux-ország – külügyminiszterei aláírták az ún. Párizsi Szerződést az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK vagy Montánunió) létrehozásáról, 1952-ben lépett hatályba a ratifikációk után. Az együttműködés meggyőző eredményeket hozott, a közösség acélipara látványosan növekedett, ezért a Benelux országok azzal a merész javaslattal álltak elő, hogy hozzák létre a vámoktól és mennyiségi korlátozásoktól mentes európai közös piacot. 1956 nyarára két szerződéstervezet készült: az egyik teljes vámuniót irányzott elő a közösség országai között (belső vámok eltörlése, külső vámhatár pedig közös piaccá a közösség területét), a másik a békés célú atomenergia-ipar közös irányítását és fejlesztését. A Montánunióban is részt vevő hat állam külügyminiszterei 1957-ben aláírták az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) és az Euratom alapító szerződését. (Római Szerződés) A közös piac kiépítését egy 12 éves, három periódusból álló időszak alatt akarták megvalósítani, de a vámunió létrehozása gyorsabban ment a vártnál. Gazdasági tekintetben azt remélték, hogy a vámunió dinamizáló hatással lesz az egész gazdaságfejlődésre az egészséges versenyhelyzet megteremtésével és a nagyszériás termelés lehetővé tételével. Politikai oldalról a föderalisták azt remélték, hogy döntéseik meghozatala fokozatosan az európai intézmények kezébe kerül. 1967-1968 folyamán jelentős változtatásokra került sor, összevonták a három meglévő integrációs intézmény, az EGK, az Euratom és a Montánunió addig párhuzamosan működő szerveit, s ekkortól használatos az Európai Közösségek elnevezés. A hetvenes évek elején egyértelművé vált, hogy az európai integrációnak a bővülés adhatja meg a további lendületet. Nagy-Britannia először 1961-ben kérte felvételét a Közösségbe, de Gaulle francia elnök azonban megvétózta. Így végül csak de Gaulle távozása után, 1970 nyarán kezdődtek meg a tárgyalások Nagy-Britannia, Dánia, Írország és Norvégia csatlakozásáról. A belépő új tagoknak el kellett fogadniuk az EK teljes joganyagát, de kaptak 5 év haladékot a hozzájuk való alkalmazkodásra. 1971 májusára sikerült megoldást találni a britekkel a nemzetközösségi kereskedelemmel és a finanszírozással kapcsolatos nézeteltérésekre is. A Norvégiában tartott népszavazáson azonban a lakosság nemet mondott a csatlakozásra. A brit, a dán és az ír csatlakozást követően a kibővült Közösség már magáénak mondhatta a világkereskedelem egyötödét, s ez megváltoztatta Európa gazdaságpolitikai súlyát a világban. Az USA korábbi elfogadó magatartása is változott, ekkortól fenntartásokkal fogadta az EK erejének növekedését, tartva az európai protekcionizmustól.

146

Görögország, Spanyolország és Portugália csatlakozásuk időszakában az EK tag-államokhoz képest szegények, gazdaságilag fejletlenebbek, iparilag gyengébbek, politikai struktúrájuk tekintetében pedig instabilak voltak. Vissza nem térítendő támogatást kaptak gazdaságfejlesztésre. Görögország 1981-ben, Spanyolország és Portugália pedig 1986-ban vált taggá. A déli kibővülés sikeresnek mondható a szélesebb piacok megteremtése és az új demokráciák politikai stabilizálása szempontjából. Az immár 12 tagot számláló Közösség közel 350 milliós piacot jelentett, amely egyre bonyolultabb belső szabályaival, bővülő joganyagával, egyre átláthatatlanabb brüsszeli bürokráciájával is meghatározó szerepet töltött be Európa és a világ sorsának alakításában. 1995-ben Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozásával jött létre a tizenötök integrációja. Ezeknek az országoknak az oktatási, kulturális és szociális rendszere a belépés időpontjában fejlettebb volt az uniós átlagnál, és gazdaságilag is különösebb nehézségek nélkül integrálódtak. Az 1986 elején aláírt Egységes Európai Okmány az alapszerződések addigi legjelentősebb módosítását jelentette, amely új távlatokat nyitott a Közösség számára. A szerződés tételesen felsorolta, milyen jellegű akadályok maradtak továbbra is a cél (egységes piac megteremtése) megvalósításának útjában, a vámok teljes felszámolása után is (eltérő szabványok, adótörvények, hatósági és egyéb előírások, pénzügyi korlátozások stb.). 1992 végében jelölték meg az egységes piac teljes megvalósításának határidejét. Az egységes belső piac megteremtése lényegében lépésről lépésre, a kitűzött időre megvalósult. Teljesen megszűnt a határellenőrzés, a vámeljárás már nem a határokon, hanem az induló- vagy célállomásokon történt. Összehangolták az áruforgalomra, kereskedelemre érvényes számtalan szavatossági, egészségügyi és biztonsági előírást, az eltérő műszaki szabványokat, a fogyasztó- és környezetvédelmi előírásokat. A munkavállalók akadálytalan mozgása érdekében teljessé tették a diplomák, iskolai végzettségek kölcsönös elismerését, a munkavállalási feltételeket. A nem aktív munkavállalók (nyugdíjasok, diákok, járadékot élvezők) letelepedése más tagországokban azonban továbbra sem vált korlátlanná. Közelítették egymáshoz az adórendszereket, elsősorban a hozzáadottérték-adó kulcsot és a jövedéki adó alá eső cikkek körét. Felszabadították a tőkemozgásokat is a még meglévő korlátozások alól. A határok átjárhatóbbá tétele a bevándorlási politikák összehangolását kívánta volna meg, de ebben a kérdésben komoly viták alakultak ki, mert a tagországok egyike sem akart lemondani szuverenitásáról a tekintetben, hogy kit enged be határain. Végül a Schengeni Egyezmény (1985, 1990) tartalmazta a megegyezést az Unión belüli határellenőrzések megszüntetéséről, a vízumpolitika közös elveiről. Az Uniós tagországok közül egyedül Nagy-Britannia és Írország maradt ki a schengeni övezetből, szigetország helyzete miatt. Az Európai Uniós Szerződést, az ún. Maastrichti Szerződést 1992. február 7-én a hollandiai Maastricht városában írták alá. (Lásd a forráshoz írtakat.) A Maastrichti Szerződés révén sajátos, ún. három pilléres szerkezet jött létre. Első pillérként határozták meg az addig működő három Közösséget, az Európai Közösségeket, beleértve a pénzügyi unió célkitűzéseiből adódó feladatokat is. A második és a harmadik pillér az új, kormányközi alapon szerveződő kül- és biztonságpolitikai, valamint a bel- és igazságügyi együttműködések lettek, amelyeknél a közösségi intézmények illetékessége erőteljesen korlátozott maradt. A három pillér együtt alkotja az Európai Uniót. Lezárás, összegzés A Maastrichti Szerződés elkészítésekor a döntéshozatal hatékonyabbá és demokratikusabbá tételét is alapvető célként határozták meg. Ennek következtében a Szerződés jelentős mértékben növelte az Európai Parlament hatásköreit és szélesítette a Tanácsban a többségi szavazási eljárás alkalmazási körét is. Nem tett azonban jót az integrációnak a kilencvenes évek elején beköszöntött gazdasági recesszió, amely erősen megviselte a monetáris rendszert, s amelynek következtében igen nehéznek tűnt a pénzügyi unió feltételeinek teljesítése és a közös pénz határidőre történő bevezetése. A közösség 1995-re új dilemmával találta szembe magát. Az egységes piac megfelelő működése érdekében szerette volna mind több területre kiterjeszteni és elmélyíteni a tagországok együttműködését,

147

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
ugyanakkor szembesült a szocialista tábor felbomlásával lehetőséggé váló keleti bővítés egyre sürgetőbb kérdésével, és az intézményi reform szükségszerűségével.

75. tétel: A fejlődő országok főbb problémái fej
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével jellemezze a „harmadik világ”, a „fejlődő” világ társadalmi, népesedési problémáit! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A II. világháború után a világ országait három nagy csoportba lehetett besorolni: az ún. első világ a fejlett tőkés országokat, a második világ a szocialista országokat, míg a harmadik világ a legszegényebb fejlődő országokat foglalta magában. (Maga a fogalom Hruscsovhoz kötődik, ő ugyanis nem fogadta el a két tábor elméletet, s ezért az el nem kötelezetteket a harmadik világ országainak kezdte nevezni.) A Nyugat és Kelet megosztottság mellett az iparosodott Észak és a gyarmati sorból kitörő Dél ellentéte is jellemzi az 1945 utáni kort. A világ akkori politikai helyzetét az USA és a Szovjetunió szembenállása jellemezte, ami tulajdonképpen a tőkés és szocialista világrendszer, vagyis Nyugat és Kelet ellentétét jelentette. A dekolonizáció, vagyis a gyarmatok függetlenedése a Közel-Keleten és Kelet-, illetve Dél-Ázsiában kezdődött. 1955-ben Bandungban találkoztak a függetlenné vált államok vezetői, s létrehozták a fejlődő országok mozgalmát, ami azt jelentette, hogy egyenlő távolságtartásra kell törekedniük a Nyugattól és a Szovjetuniótól. (Ez azonban nem igazán valósulhatott meg.) Az el nem kötelezett országok 1961-ben Belgrádban megfogalmazták a békés egymás mellett élés szükségességét, s ennek jegyében helyzetüket a katonai tömbökön kívül határoztak meg. A hidegháború árnyékában kevesebb figyelem irányult arra a problémára, hogy a világ országainak egy igen jelentős része lényegesen szegényebb és elmaradottabb a nyugati társadalmaknál. Az 1960-as években ugyan az ENSZ keretein belül történtek kezdeményezések arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne ezt a fejlettségbeli különbséget csökkenteni, a nagyhatalmak érdektelensége miatt azonban ezek csekély eredménnyel jártak. Kifejtés A Szovjetunió összeomlásával a Kelet-Nyugat szembenállás megszűnt, az Észak-Dél ellentét azonban továbbra is fennmaradt, és a világ globális problémáinak súlyosbodásával újra reflektorfénybe került. Az Észak-Dél ellentét nagyjából a fejlett-fejletlen, gazdag-szegény, centrum-periféria megjelöléseknek felel meg. A polaritást érzékelteti, hogy míg a fejlett országok rendelkeznek a világ jövedelmének (GDP) 4/5-ével, addig a világ népességének csak 1/5-e él ezekben az országokban. A fejlődő országokban viszont a világnépesség 4/5-e él, de a világtermelésből csak 20 %-kal részesednek. (Lásd a GDP, GNI és a népesedési adatok összefüggéséről a forrásokhoz írtakat.) A fejlődő országok hátrányának okai elsősorban a gyarmati múlt örökségében kereshetők. A gyarmatosítás idején ugyanis ezek az országok a gyarmattartók fő nyersanyag-ellátói és iparcikk-felvevői voltak, így gazdaságuk meglehetősen egyoldalúvá vált. A gyarmatosítás sok esetben szétzúzta a hagyományos társadalmi-gazdasági formákat is.

148

tartalmilag pedig a szabadságjogokon. az USA és Japán alkotják a világgazdaság három nagy tömbjét. A világ ipari termelésének. Az Észak-Dél ellentét felszámolására a világgazdaság jelenlegi tendenciái (a világ gazdasági globalizálódása. Az iparosodott társadalmak népessége öregszik. Az ENSZ 1992-ben. hogy ha lényegesen csökkenne is a születések száma a szociális fejlődésnek. amelyek az ember (biológiai és társadalmi) természetéből adódóan minden ember számára fontosak és elidegeníthetetlenek. a tőke. A fenntartható fejlődés egyik célja a szegénység leküzdése. A fenntartható fejlődés három alappillérének a társadalomnak. de konkrét megfogalmazásuk és megvalósulásuk kultúránként eltérő lehet. a fontosabb nemzetközi intézményekben azonban a fejlett ipari országok dominanciája (neokolonializmus) érvényesül. Az emberi jogok egyetemessége összeegyeztethető a társadalmak és kultúrák sokféleségével. korlátozások nélküli áramlása) sem adnak alkalmat. amíg az nem semmisíti meg az alapvető emberi (jogi) értékeket. tehát az egyetemességet is ezen alapelvek és értékek fényében kell értelmezni. Az egyetemesség toleráns minden kultúrával szemben mindaddig. A túlnépesedés jelenti az egyik legjelentősebb demográfiai problémát. a családtervezési programoknak. Az emberi jogi eszmekör két fontos alapelve a diszkrimináció tilalma és a tolerancia. Azonban azt is figyelembe kell venni. az ismeretterjesztésnek és az egészségügyi helyzet javításának köszönhetően. A centrum fejlett országai három pólus köré tömörültek. Egyre több szakértő vélekedik úgy. ezért a jelenlegi modell tarthatatlan. a szociális jólét biztosítása a jelen és a jövő nemzedékei számára. szociális és kulturális jogok). a fejlődő országok társadalma pedig fiatalodik. melynek célja az áruk. század elején Kína. hogy vannak bizonyos alapvető értékek. Ha a népességnövekedés üteme változatlan marad. amely a jelen szükségleteit úgy elégíti ki. a gazdasági növekedés minden áron való hajszolása ökológiai válsághoz vezetett. vagyis mások jogainak tiszteletben tartása. legszegényebb országaiban legintenzívebb. E szerint a fenntartható fejlődés olyan feltételrendszer. hogy a jelenlegi gazdasági növekedés koncepciója alapjaiban hibás. A zöldek álláspontja szerint a jelenlegi világgazdasági modell. Ma már a minden embert megillető jogokat értjük az emberi jogok fogalma alatt. akkor is még legalább egy generáció szükséges ahhoz. Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés konferenciája fogadta el a fenntartható fejlődés koncepcióját. amelyek végső soron a legtöbb civilizációban érvényes közös értékek. Az egyetemesség azt jelenti. és a nagyfokú specializálódás erős egyoldalú függő helyzetet teremtett számukra a világpiacon. a szolgáltatások. A fenntartható fejlődésnek része az emberi jogok biztosítása is. A fejlődő országok több fórumon igyekeztek a világgazdaságban elfoglalt pozíciójukat javítani. és ez a szám évente 90 millióval gyarapodik. mert előbb vagy utóbb a természeti erőforrások kimerüléséhez. kereskedelmének és pénzügyi rendszerének meghatározójává vált a XXI. 149 . tehát fenntartható gazdasági fejlődés a szociális jogok biztosítása nélkül elképzelhetetlen. az állami beavatkozástól való tartózkodás követelményein túl ide tartoznak az állam részéről valamilyen tevőleges magatartást igénylő jogok is (többségükben – de nem kizárólagosan – gazdasági. Az emberi jogok csak az egyéni és a közösségi jólét minimális feltételeit határozzák meg.A függetlenség kivívása után a torz gazdasági struktúra megnehezítette a világgazdaságba való integrálódást. Az Európai Unió. modellváltásra van szükség. hogy a fejlődő országok lemaradása tovább nő. ami veszélyezteti a Föld és az emberiség életét. sőt az állam és a polgár kapcsolatán túlmenően ma már az emberi jogok biztosításának igénye kiterjed az egyének egymás közötti kapcsolataira is. a szegényebb országok teljes lemaradásához és globális ökológiai válsághoz vezethet. Jelenleg mintegy 6 milliárd ember él Földünkön. a gazdaságnak és az ökológiának azonos súlyú és jelentőségű tényezőknek kell lenniük. hogy nem teszi lehetetlenné a jövő nemzedékek számára sem a saját szükségleteik kielégítését. A gyarapodás a világ legfejletlenebb. növekedési pólusát. Ezeknek az értékeknek a képviseletében (és negligálásában) kiemelt szerepe van a mai világban a médiának. számítások azt igazolják. 100 év múlva már 14 milliárdan élnek majd a Globuson. mert az egyetemesség nem egyformaságot jelent. ami további súlyos problémákat vet fel. hogy a növekedés lelassuljon. a technológia és az emberek minél szabadabb. 2001 után – többek között – a végtelenül fejleszthető világkereskedelem is megkérdőjeleződött.

A termés mennyiségét és így a népesség ellátását befolyásolják az egyre gyakoribbá váló savas esők. mint eddig az emberiség történetében. és pusztítóbbá váltak az árvizek. Az üvegházhatás fokozódásának következménye a világtenger szintjének 20-40 cm-es emelkedése. sőt még a jelenleginél nagyobb népesség eltartása is lehetséges volna. hogy a népesség növekedésével a városlakók száma is emelkedik. aminek következtében a levegő hőmérséklete emelkedik (globális felmelegedés). 2009-ben a globális pénzügyi és termelési válság a fenntartható fejlődés szerinti gazdasági rendszernek kialakítására ösztönöz. károsítják az erdőket. szén-monoxid) koncentrációja az emberi tevékenység következtében folyamatosan emelkedik. A globális felmelegedés hatására hosszú távon az éghajlati övezetek eltolódása következhet be. metán. A levegőbe jutó ún. Az élelmiszerek világpiacán bőséges a kínálat. ami a sarki jégsapkák olvadásából adódik. s ez tovább növeli az afrikai térségekben az élelmezési problémákat. a szubtrópusi öv a mérsékelt övezet felé. szén-dioxid. A talajerózió azokon a területeken pusztít elsősorban. A nagyvárosi népességkoncentráció nagyobb fogyasztással és szennyezőanyag-. ózon. A talaj erózióját főként a csapadék és a szél okozza. Az emberi tevékenység következtében évente mintegy 25 milliárd tonna termőtalajjal lesz kevesebb a Földön. Jelenleg több ember él a Földön. amikor utakat. de fizetőképes kereslettel csak a fejlett országok állnak elő. összegzés A demográfiai viszonyokat meghatározzák még egyéb globalizációs problémák is. ami a tavi élővilág pusztulásához vezet. Felgyorsult a fajok kihalása is. jelenleg a Föld lakóinak 45%-a városokban él. városokat. a szegényebbek nem tudják megvenni a szükséges élelmiszereket. A savas esők savanyítják a tavak vizét. Az élelmezési válság okai tehát a termelés és elosztás egyenlőtlenségében keresendők. Az urbanizációs válság abból fakad. akkor senki nem éhezne. Az ásványi tüzelőanyagok elégetése során a levegőbe kerülő kén-dioxid és nitrogén-oxidok a csapadékkal savakat (kénsav és salétromsav) képeznek és visszahullanak a földre.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A Föld eltartóképessége a jelenlegi technológiai feltételek mellett is véges. de gyakoribbá lett az aszály. de a kutatók szerint ha a megtermelt élelmiszerek elosztása egyenletes volna a Földön. A globalizáció egyre növekvő fogyasztásra épített elvárásai illúzióvá lettek. savasabbá teszik a talajt. A sivatagosodást nem csak a gyakoribb aszály. 150 .) Lezárás. míg a mérsékelt övezet a sarki övezet felé tolódhat el. üvegházgázok (pl. (Lásd a forráshoz írtakat. hulladék-kibocsátással jár. ahol az ember kiirtotta az eredeti növénytakarót és ezáltal utat enged a víz és a szél pusztító hatásainak. a viharok. A csapadék kémhatása ennek következtében savasabbá válik. A talajok pusztulásában az ember közvetlenül is részt vesz. a növényzetet. gyárakat épít. hanem a túllegeltetés és a szikesedéshez vezető rossz technológiával alkalmazott túlöntözés is okozhatja.