1.

tétel: Az egy ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzõinek Az egyes azono azonosítása
FELADAT:

A források és ismeretei segítségével mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Az Indus völgyében a Kr. e. 3. évezredben kibontakozó dravida kultúrát a Kr. e. 2. évezred közepén árja törzsek hódították meg. A dravidák jelentős része a szubkontinens délebbi részeire költözött. Az ún. védikus korban (Kr. e. 3. évezred közepe és III. század között) alakult ki az árják új civilizációja, amiben jelentős szerepet játszott a brahmanizmus. Indiában kisebb-nagyobb államalakulatok jöttek létre, amelyek egymás elleni harcai ritkán eredményezték nagyobb területek egyesülését, a széttagoltság megszüntetését. Kifejtés A brahmanizmus és a hozzá kapcsolódó társadalmi szerkezet: A brahmanizmus sokistenhitű vallás, ahol a világ rendjét három fő istenség határozza meg. A hódító árják által létrehozott új társadalmi tagolódás a bőrszín szerinti különbségen alapult (varnavagy kasztrendszer). A brahmanizmus megőrizte a védikus vallás bizonyos elemeit: a világ örök és megváltoztathatatlan, az újjászületés, a lélekvándorlás, a dharma (a minden felett álló világtörvény által előírt kötelességek) megtartása, az isteneknek bemutatott áldozatok jelentősége. E rendszer négy kasztot és a kaszton kívüliek csoportját különböztette meg. A kasztba csak beleszületni lehetett. A kasztok közötti átjárás attól függött, hogy az illető mennyire tartotta be a számára előírt vallási parancsokat, azaz kasztja törvényeinek megfelelően élt-e. Ha igen, akkor volt reménye a reinkarnáció (újjászületés) következtében egy magasabb kasztba születni. A brahmanizmus (áldozatbemutatásban játszott kiemelt szerepük életmódjuk tisztelete) tette lehetővé, hogy a papok kasztja megszerezze a politikai vezető szerepet is a ksatrijákkal vívott küzdelmek során (az eposzok megőrizték a harcok mitikus elemekkel átszőtt történetét). A buddhizmus és a hozzá kapcsolódó társadalmi elképzelések: A brahmanizmussal szemben a Kr. e. VI. században kialakult vallás, alapítója a ksatrija Gautama Sziddharta (Buddha). Nem fogadta el a kasztrendszert, de nem is hirdetett harcot ellene. Tanítása szerint van lehetőség az egyénnek az örökös újjászületés kényszeréből való kiszakadásra (nirvána). Tanításának lényege: a boldog megsemmisülés (nirvána) a vágyakról való lemondással érhető el. A szerzetesi élet központjában az elmélkedés és önmegtartóztatás állt, de a híveknek is erre kell törekedniük ahhoz, hogy megszabaduljanak az újjászületés kényszerétől. A buddhizmus a negyedik legnépesebb világvallás. Meghatározó a jelenléte Nepálban, Tibetben, Kínában, Japánban és Indokina területén. A két vallás egymáshoz való viszonya és az indiai állam(ok) életében játszott szerepe: A buddhizmus lényegi tanításaival ellenkezett a világi értelemben vett vallási harc a brahmanizmus ellen.

1

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
A Maurja-dinasztia legjelentősebb tagja, Asóka (Kr. e. III. század) felismerte azonban, hogy amíg a varnák (kasztok ) együttes fellépését lehetetlenné teszik a vallási törvények, addig egységes állam sem jöhet létre Indiában. Asóka ezért buddhista lett, és támogatta a vallás elterjedését, a társadalom átalakulását, de halála után a reform leállt. Asóka kísérlete kudarcba fulladt, de hatására a brahmanizmus megújulása elkezdődött (hinduizmus). Lezárás, összegzés A hinduizmus a többi vallással szemben toleránsabb, mint a brahmanizmus volt. A hinduizmus megőrizte a kasztrendszert, de több kisebb csoportra osztotta a társadalmat (alkasztok), amelyekbe – a korábbiakhoz hasonlóan – csak beleszületni lehetett, és meghatározott foglalkozást űzhettek tagjai. A hinduizmus nem térítő vallás ugyan, de az indiai kereskedők hatására megjelent Délkelet-Ázsiában, Indokinában is. A harmadik legnépesebb világvallás.

2. tétel: A hódító háborúk hatása és a római köztársaság válsága hód
FELADAT:

A források és ismeretei segítségével mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi hatásait! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Róma a Kr. e. III–II. század folyamán a punok ellen vívott három háborúban szerezte meg a Földközitenger nyugati medencéje feletti uralmat. Provinciákat szerveztek. A sikerrel záruló háborúk után a Földközi-tenger keleti medencéjét hódították meg. A Kr. e. II. században a meggyengült hellenisztikus államok területe is provinciává vált. A Birodalom központja Itália. Az államot Rómából irányítják. Kr. e. II–I. század között jelennek meg a válság jelei. Átrendeződtek a Birodalom területén a gazdasági, társadalmi és ezek következtében a politikai viszonyok. A hódítások eredményeképp a gazdaság terén óriási felvirágzás lehetősége teremtődött meg, ám a válság társadalmi és politikai elemei egyelőre nem tették lehetővé ennek kibontakozását. Kifejtés A földbirtokviszonyok átrendeződése Az ager publicusból a patríciusok részesedtek elsősorban, ami a rabszolgatartó nagybirtokok (latifundium) kialakulásához és a kisparaszti birtokosság súlyának csökkenéséhez vezetett. A parasztság helyzetének megváltozása a hódító háborúk idején A katonai kötelezettség a szolgálatra kötelezett kisbirtokos parasztok elszegényedéséhez vezetett. A háborúk során ez a réteg óriási emberveszteségeket szenvedett el. A latifundiumok előnybe kerültek a paraszti birtokokkal szemben, egyrészt mert a parasztok nem vagy nehezen jutottak bérelhető földekhez, másrészt a latifundium olcsóbban termelt, mint a paraszti kisbirtok.

2

A földjüket vesztett parasztok jelentős számban Rómába költöztek, ott reméltek megélhetést (antik proletariátus problémája). Katonai válság Az eladósodó parasztok elvesztették fegyvereiket is. A nehézgyalogság felállítása veszélybe került. A hódításokban egyre nagyobb haderőre lett volna szükség, ám a parasztságból ezt nem lehetett biztosítani, ezért sor kerül a hadsereg átalakítására is (paraszti hadsereg helyett zsoldos hadsereg, Marius reformjai után állandó hadsereg). A hadvezérek a polgárháborúban saját politikai törekvéseikre tudják felhasználni a tőlük földet kapó zsoldos katonákat és veteránokat (pl. Sulla, Pompeius, Caesar, Antonius, Octavianus). A rabszolgák helyzete, gazdasági szerepe A háborúk következtében rengeteg rabszolga került a Birodalomba, ezért az áruk lecsökkent, s nem törekedtek velük szemben az emberséges bánásmódra, a megfelelő ellátásra. Általánosságban elmondható, hogy a városokban élő és dolgozó rabszolgáknak jobb volt a helyzete, mint a vidéken vagy a nem ház körül élőké. Csak az ellátásukról gondoskodva a szabadoknál olcsóbb munkaerőt jelentettek. Munkájuk megbecsüléseként felszabadíthatták őket, így külön réteggé váltak a libertinusok. A rabszolgák számának növekedése a rabszolgafelkelések állandó veszélyét is jelenti (pl. szicíliai felkelések, Spartacus lázadása). A hódítások társadalmi következményei a gazdasági/politikai elitben A hódítások következtében a hagyományos római erkölcsi értékek válságba kerültek. A görög műveltség átvétele kulturális válságot is okozott. A hódítások során jelentős szerepet játszó itáliai szövetséges népek a támogatás és a hadsereg biztosítása érdekében római polgárjogot nyernek. A lovagrend egyenrangúságot vívott ki a patríciusokkal szemben. Lezárás, összegzés A római köztársaság válságához hozzájáruló tényezők: Az eladósodásból következően bekövetkezett a parasztok válsága, ami a rabszolgatartó nagybirtok megerősödését és ezzel együtt a paraszti árutermelés csökkenését eredményezi. A rabszolgák számának növekedése egyrészt a termelés jelentős felfutását, másrészt azonban a rabszolgafelkelések veszélyét is magában hordozta. Az óriási emberveszteség és a további hódításokra törekvés katonai válságot eredményezett. (Marius reformja új hadszervezetet hozott, amely földhöz jutást is ígért. A hadvezérek diktátorként politizálnak.) Városállamból birodalom lett. Közigazgatási válságot okozott a provinciák megszerzése és a magistratusok hagyományos, a római köztársaság szokásának megfelelő munkarendjének lehetetlensége. A politikai erők közötti küzdelem végül polgárháborúkhoz vezetett a Kr. e. I. században, melynek fő színhelye Róma, ill. Itália. A társadalmi és a politikai konszolidáció (pl. a principátus idején az I–II. században) megteremti majd a virágzás lehetőségét, hiszen a lakosság nyugalomban élhetett, a gazdaság fejlődött (pl. provinciák közötti munkamegosztás, belső kereskedelem, a birodalmon kívüli területekkel való kereskedelem).

3

A klasszikus korszakban jelent meg a várostervezés is: szabályozták a városépítészetet. védett helyek. ill. A perzsa háborúk után a várost újjáépítették. Az agyagtéglákból épített település két központja az agóra (piactér) és az akropolisz (fellegvár). a díszes korinthoszi (akantuszlevelek futnak a tetején körbe). A klasszikus kor legjelentősebb épületegyüttese a Periklész vezette Athén Akropoliszra emelt épületei (Athéné temploma a Parthenón. tétel: A klasszikus kor kiemelkedõ kulturális emlékei. sztoa) is. hegyek oldalán jöttek létre. század az athéni demokrácia fénykora. a szkéné a tulajdonképpeni színpad. valamint a ló. a sportversenyek az istenek tiszteletére rendezett vallási rendezvények voltak eredetileg. félkör alakú. az Erekhtheion. a vallási ünnepekhez kötődő versenyeknek helyet adó középületek: pl. klas A róm építészet jelentõs alkotásainak azonosítása római FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a klasszikus kori görög és a római építészet sajátosságait. e. a városokat pedig védfallal vették körül. lépcsőzetes üléssor). A szabad embereknek a poliszban tág terük volt arra is. A vallás szabta meg a görög középületek főbb művészi feladatait. Az etruszk művészetre vonatkozó ismereteink legnagyobb része azonban a sírokból előkerült leleteken alapul. hanem az agórát övező középületeknél (pl.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 3. A színházi versenyek. ha mód volt rá. az oszlopfőn csigavonal látható). derékszögű úthálózatokat építettek. az előadás alatt a kórus helye. A színház jellegzetes szerkezet (az orkhesztra egy kerek vagy félkör alakú térség. kiemelkedõ alkotásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Kr. amikor az árutermelés viszonylag általános jólétet biztosított. kecsesebb törzsű. a közösségi ünnepségeken részt venni. a tornacsarnokok (gümnaszionok). Athénban kötelező volt a közösség ügyeinek intézésében. megmutatja. a versenypályák (sztadionok). ezért utakat. csatornákat. a versenyjátékok építményei és a színházak is. Az első sorokban a város és a papság vezetői foglaltak helyet. Helyenként csatornáztak (de ennek elterjedése nem jelentős). 4 . a kollión a domboldalból kivájt. V. képességeiket sokirányúan fejlesszék. milyen lehetett a római lakóháznak is mintául szolgáló jellegzetes etruszk otthon.). hidakat. a lakóházak jellegzetességei: A görög városok gyakran kikötők. a ión (a női test arányai szerint készült. (A sírok alaprajza pl. A város az alapító hérosz és a helyi kultusz legfőbb istenének védelme alatt áll. robusztus hatást kelt).és kocsiversenyek építményei (hüppodromok). A római építészetre az etruszkok és a görögök jelentős hatást gyakoroltak. a kultusz szolgálatában álltak a templomok. a női a kariatida. melynek középpontjában az agora található.) Kifejtés A görög köztéri építkezések. erődítményeket kellett építeni. A klasszikus korban jelentek meg a szórakozásnak. Az oszlopot emberi alakot ábrázoló szobor is helyettesíthette: a férfi az atlaszfigura. Propülaia stb. Az oszloprendeket nem csak a templomépületeknél alkalmazták. hogy saját maguk alakítsák életüket. A görög építészet legjellegzetesebb elemei a különböző oszlopfajták: a dór (ami férfias. Etruria mocsaras vidéken feküdt.

A köztársaság első századaiban a templomépítés a meghatározó építészeti feladat. vásárcsarnokok. a Birodalom nagyságát. a bazilika (eredetileg háromhajós törvény.A görög emberek élete tehát egyrészt a nyilvánosságnak teret adó köztereken. tétel: A Nyugatrómai Birodalom bukása és a népvándorlás Nyu FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a Nyugatrómai Birodalom bukásának okait! 5 . a látványos rendezvényeknek helyet adó amfiteátrum és a circus is. és gömbboltozattal hidaltak át. egy-egy uralkodó – olykor irreális. A család életének központja egy belső udvar volt. A környékbeli források vizét összegyűjtötték. a szobákat – a fürdőkhöz hasonlóan – padlófűtéssel látták el (a padló kőlapjait tartó oszlopok közé és a falak üreges tégláiba gőzt vezettek). mert nagy a meleg. insulákban) lakott. Lezárás. aminek részben éghajlati oka van (minél kevesebb ajtó és ablak. gazdagsága. pl. árkádos vízvezetékek. cirkuszok. a díszterek. A lakóház külvilágtól elzárt. erejét fejezte ki a köztéri építkezés pompája. onnan pedig a város megfelelő pontjaira. a vízvezetékrendszerek kiépítése.és kereskedelmi épületek). ezért kevés emlék maradt fenn. A római lakóházak (különösen a villák) felülmúlták a görögöt mind a változatos alaprajz. csöveken keresztül jutott el a városi elosztó. csatorna. nagyobbat azonban már donga-. utak. Róma élen járt a monumentális épülettípusok (pl. Ekkor alakultak ki a városi középületek típusai. másrészt a nyilvánosságtól elzárt lakóházakban zajlott. színházak. a fürdők. a fürdő és – nagyobb városok esetén – a többemeletes bérházak. Kisebb fesztávolságot síkfödémmel. A római köztéri építkezések. és hosszú vízvezetékeken juttatták a városba. A jellegzetes római középületek itt is megtalálhatók voltak. sokáig tűz a nap). A római városok nagyon fontos eleme volt a társasági élet központjának számító közfürdő. 4. városfalak) kialakításában is. a városfal. A városi köznép akár többemeletes bérházakban (ún. A víz egy árkádsor tetején. A római művészet a császárkorban azonban fokozatosan veszített eleganciájából. télen füstösek. szimmetrikusan helyezkedtek el. alacsonyak voltak a lakások. ill. másrészt azonban a görög nő társadalmi helyzetét is a külvilágtól való elzártság jellemezte. A lakóházak javarészt vályogból készültek. összegzés A politika és az építkezések kapcsolata Mind a görögöknél. Az alkotások egyre díszesebbé. Ahol az éghajlat megkívánta. mind pedig a kényelem szempontjából. Ritkán volt folyóvíz. A faszerkezet miatt komoly veszélyt jelentett a tűzvész (szenes serpenyőkkel fűtöttek). diadalívek. a diadalívek stb. mind a rómaiaknál a város. csatornák. kereszt-. nagyzoló – vágyait tükrözték.és tárolótartályokig. a lakóházak jellegzetességei: A római város jellegzetességei: az úthálózat. A lakószobák egy kisebb udvar (átrium) körül szabályos rendben. túlzsúfolttá lettek. A városrendezés mestereinek tekinthetők a rómaiak. célszerű alaprajzuk gyors közlekedést tett lehetővé. a csatornázottság. A provinciák városai a katonai táborokból alakultak ki.

ezért a germánokkal kötött szövetséget (451 Catalaunum). a Birodalom két részének eltérő fejlődése. A Nyugatrómai Birodalom azonban önmagában nem lett volna képes a hunoknak ellenállni. ill. A keleti/osztrogótokat a hunok uralmuk alá vonták. elindította viszont a Birodalom részekre szakadását. akik bérleti díj fejében művelték meg a számukra kiosztott parcellát. földművelésből tartotta fenn magát (naturális/önellátó gazdálkodás). evvel párhuzamosan Itália gazdasági szerepe egyre csökkent. a patrocínium rendszere. a távolsági kereskedelemnek köszönhetően. A colonusok megjelenése csökkentette a munkaerőhiányt. a munkaerő röghöz kötésével próbáltak meg ellensúlyozni. A vandálok Africa provinciát foglalták el. A népvándorlási hullám a hunok hatására indult el Európában (375). (A gazdasági erőnek köszönhetően eredményesebben védekezhettek majd a barbár támadásokkal szemben is. ill. a birodalom területére betelepedő barbárok destabilizáló szerepe. ezért a gótok fellázadtak. 6 . Attila halála után (453) a hunok birodalma felbomlott. században engedélyezte először Róma nagyobb germán csoportok betelepedését. Az angolok. de nem elhanyagolható tényező a „harci” vágy és a Római Birodalom vonzása. majd Galliába vonultak. a munkaerőhiány. és II. csökkent a rabszolgák száma. hogy nyugat felé támadjanak inkább. élelem). A válság fontosabb összetevői: a gazdaság hanyatlása. A hódító háborúk lezárultak. akik határvédő funkciókat láttak el. s ez a területről befolyó adó csökkenését eredményezte. a burgundok is Galliában telepedtek le. Kifejtés Az I. a császári adminisztráció meggyengülése. A népvándorlás nem alkalomszerű támadást jelent. a kereskedelem központjának keletre tolódása az ipar és a városok hanyatlásához vezetett a Birodalom nyugati részén. gazdasági és politikai helyzete. a piacra kerülő áru mennyisége kisebb lett (a colonus többet fogyasztott a rabszolgánál). A népvándorlás okai: éghajlatváltozás és a népességnövekedés miatt bekövetkező földhiány. és megnövelte a germánok katonai erejét is. és legyőzték a császári haderőt (378 Hadrianopolis). században a gazdasági virágzás miatt a provinciák megerősödtek. így a városok jelentősége is megmaradt. században a Római Birodalom válságba jutott. Ez a lépés csak átmenetileg hozott megnyugvást. Pannóniát a hunok szállták meg. A piac beszűkülése. A nyugati gótok vezetésével a hunok elöl menekülő germánok kifosztották az önmagát megvédeni képtelen Rómát (410). ezért a rabszolgatartó nagybirtokon (latifundium) elterjedt a colonusok alkalmazása. melynek hatására alapvetően megváltozott a korabeli Európa társadalmi. decentralizáció a Birodalom nyugati részén. A III. A keleti területek uralkodója azonban nem teljesítette az ígéretét (zsold. ill. A letelepedés további népességnövekedést okozott.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A IV–V. A nagybirtokosoktól függő helyzetbe kerültek a kisbirtokosok (patrocínium). A Birodalom keleti részén viszont fennmaradtak a piacok a pénzgazdálkodásnak. A gótok jelentette veszély csökkentése érdekében Theodosius császár letelepítette őket: önálló államot alkothattak a Birodalomban. de a császári diplomácia elérte. és katonai szolgálatért cserében bebocsátást kértek a Római Birodalomba. század folyamán a túlnépesedő germán törzsek már be-betörtek a Római Birodalom határ menti területeire. ám ezeket akkor még Róma hárítani tudta.) A II–III. a támadó. szászok Britanniát foglalták el. a nyugati/vizigótok azonban menekülni próbáltak. amit a császárok (Diocletianus. Constantinus) adóemeléssel. hanem egy olyan hatalmas népmozgást szerte Európában. A hunok Attila vezetésével először a Keletrómai Birodalomra támadtak. A Birodalom nyugati részének lakossága az ellátási problémák miatt (hanyatló városok) vidékre menekült.

A hatalom a hadsereg – nem is feltétlenül római származású – vezetőinek kezébe került. mocsarak lecsapolása. századtól olyan változások következtek be a mezőgazdasági művelésben és a külső körülményekben. a nagyobb mennyiségű élelem előállításának feltétele és következménye a termőterület növelése különböző eljárásoknak köszönhetően.) Odoaker önmagát Itália királyának neveztette. ruházat) is helyben állították elő (naturális gazdaság). talajváltó majd kétnyomásos gazdálkodás) és a korszak háborúi a népesség csökkenéséhez vezettek (gyakori éhezések. ill. a demográfiai változásokkal való összefüggését! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Nyugatrómai Birodalom gazdasági válsága a naturális gazdálkodás kialakulásához vezetett: a kereskedelem. aminek egyszerre feltétele és következménye a megtermelt élelmiszer mennyiségének növekedése. Az alacsony terméshozamok. Lezárás. tengertől föld elhódítása) a megújuló technikával és technológiával művelhető meg hatékonyan: 7 . Kifejtés A IX–X. FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a mezőgazdasági technika és technológia változásának okait és következményeit. s végül ez okozta a Nyugatrómai Bordalom bukását. a földek eltartóképessége javult: csökkent a háborúk jelentette pusztulás. erdők irtása. összegzés A vandál támadás után újabb germán betörések és a törzsek egymás elleni harcai egyértelművé tették. a lakosság jelentős része vidékre költözött. A piac és a pénzforgalom visszaszorult. a megtermelt terményeket a földesúr és a birtokot művelő parasztok fogyasztották el. tétel: A mez mezõgazdasági technika fejlõdésének néhány jellemzõ mozzanata a X-XI században X-XI. kiszámíthatóbb életkörülmények miatt a népesség növekedésnek indult. az éghajlat kedvezően változott (felmelegedés). a mindennapi élethez szükséges holmikat (szerszámok. technológia (égetéses földművelés. 5. Gallia provincia megszűnt. amelyek hatására a termelékenység nőtt. Amikor Klodvig frankjai legyőzték a helytartót (486).A vandálok Róma ellen indított támadása (455) után. az ipar és a városok hanyatlásával a megélhetés forrása a földművelés lett. a nagyobb termőterület (új földek feltörése. a Nyugatrómai Birodalom központja a Pó mocsarai miatt jobban védhető Ravenna lett. éhínségek). Nagy Theodorik legyőzte Odoakert és a keleti gótok Itáliába telepedtek le. a császári jelvényeket Constantinapolisba küldette. (476-ban Romulus Augustulust lemondatta Odoaker. az elmaradott technika. elismerve a császári hatalom feljebbvalóságát. A longobárdok Pária központtal királyságot alapítottak (568). hogy a germánoknak nem érdeke megőrizni a Nyugatrómai Birodalom egységének a látszatát sem.

mentességüket és kötelességeiket. a megtermelt terményeket a földesúr és a birtokot művelő parasztok fogyasztották el. másrészt vándormozgalmak alakultak ki. a korai középkorban csak a szűk elit számára elérhető távolsági kereskedelem árui is szélesebb körben elterjedhettek (városok és az új kereskedelmi útvonalak kialakulása). borona alkalmazása. újra/megalakulnak a városok (XI. Az előzőekben leírt gazdasági változásokból következik. a terményjáradékot egyre több helyen felváltotta a pénzjáradék. ahol egyenlő nagyságú birtokokat kaptak. ruházat) helyben állították elő. Mindezen változás egyrészt népességnövekedést eredményez. A hospesek szerződésekben rögzítették jogaikat. A terményfelesleg következtében kialakuló piaci központok a helyi kereskedelem színtereivé váltak. A telepítések szervezői soltészi rangot (falubíró) és kiváltságokat kaptak. gyakran önkormányzati jellegű jogokat is kaptak (pl. újra különválik az ipari és a mezőgazdasági termelés. másrészt a felesleget a piacon értékesíteni lehet. ami a nyomáskényszerrel kapcsolódik össze (egy uradalomhoz tartozó földterületek összehangolt művelése). a gazdálkodás szervezeti kereteit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Nyugatrómai Birodalom gazdasági válsága a naturális gazdálkodás kialakulásához vezetett: a piac és a pénzforgalom visszaszorult. nehézeke. (A jobbágy így sokkal inkább érdekelt a termelésben. majd szervezett formában érkeztek az addig műveletlen területekre. A hospesek kezdetben szervezetlenül.) A megnövekedett lakosság számára azonban szűk lett az addig művelt terület. előre rögzített bérrel tartoztak a földesúrnak. Rájuk nem vonatkozott minden földesúri jog. összegzés A terményfölösleg kialakulása következtében és a hospesek jogainak mintájára lazult a földesúrtól való függés: a jobbágy terhei lerovása után szabadon költözhetett. Lezárás. német jog határozta meg. kiváltságaikat pedig az ún. aminek következtében egyrészt próbáltak újabb szántókat kialakítani. mint robot esetén. elé lovat fognak (patkóval és szügyhámmal). telkét szabadon örökíthette. feudum) adományoztak katonai vagy hivatali szolgálat jutalmaként. tétel: A középkori uradalom jellemzõ vonásai közé FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a középkori uradalmak működését. hiszen a földesuraknak érdeke volt a munkaerő letelepítése. A hospesek jelentős számban telepedtek le az Elbától keletre eső területeken. A modernebb eljárások következtében tovább nő a területek eltartóképessége.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli háromnyomásos gazdálkodás. század). a mindennapi élethez szükséges holmikat (szerszámok. 6. és robot alkalmazása helyett bérbe adták a jobbágyoknak. csökken a természetnek való kiszolgáltatottság mértéke. a táplálkozás változatosabb lett. bíróválasztás). hogy a kora középkorban kialakuló államokban az uralkodók földbirtokokat (beneficium. 8 . A földbirtokosok gyakran felparcellázták a majorság területét.

életüket az uradalom szabályozta (pl. beszállásolásra nem kötelezhetők. (A jobbágy így sokkal inkább érdekelt a termelésben. jobbágytelkek és a közös használatú területek. A faluközösség családi gazdálkodásra épül. századtól egyre több helyen a nagyobb terméshozamot biztosító háromnyomásos gazdálkodás terjedt el. A földesúr birtokhasználati jogot ad. (A szolga nem érdekelt a termelésben. Valamint katonai védelmet. Az uradalmak az adományozás jellegéből fakadóan immunitást élveznek. ezért gazdaságosabb neki földhasználati jogot adni járadékok fejében. azaz mentesek az állami adók alól.) Az uradalom földjei három típusra oszthatók: majorság. 7. Az uradalom és a hozzá tartozó jobbágytelkek szórtan elhelyezkedők. majd a IX. mint robot esetén. Gallia) a colonusok függő helyzete nem változott. amelyet a későbbiekben gyakran építettek át lakóvárrá. hogyan válik meghatározó politikai tényezővé a kora középkori keresztény egyház Nyugat-Európában! 9 . A IX-X. nem összefüggőek. Az uradalom központjában a földesúri udvarház (védelem és lakóhely. A terményfelesleg kialakulásával felbomlott a naturális gazdálkodás rendszere. így az uradalmakban folyó gazdálkodás is egyre magasabb színvonalú lett. másrészt a nyomásos gazdálkodás miatt. a földek eltartóképessége javult. összegzés A mezőgazdasági újítások hatására a földbirtokosok gyakran felparcellázták a majorság területét. támogatja az egyházat. A vad talajváltó földművelést felváltotta a kétnyomásos. Mindez az uradalmakon belüli munkamegosztás átalakulását eredményezte.A földbirtokokon azonban biztosítani kellett a megfelelő munkaerőt. és robot alkalmazása helyett bérbe adták a jobbágyoknak. Gyakran él a földbirtokos katonai kényszerrel. telkét szabadon örökíthette. Kifejtés A korábban szabad falvak lakói a földesurak joghatósága alá kerültek. a terményjáradékot egyre több helyen felváltotta a pénzjáradék.) A terményfölösleg kialakulása következtében és a hospesek jogainak mintájára lazult a földesúrtól való függés is: a jobbágy terhei lerovása után szabadon költözhetett. századtól olyan változások következtek be a mezőgazdasági művelésben és a külső körülményekben. ahogy a katonai kíséret tagjai lovas katonákká váltak. egyrészt a naturális gazdálkodás. tétel: Az egy Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. de a germán társadalmak korábbi szabad rétegei is egyre nagyobb részben kerültek függő helyzetbe. aminek következtében a romanizált területeken (pl. Az uradalom munkaerejét kezdetben a (rab)szolgák. raktár) állt. Lezárás. ínség idején gondoskodást nyújt. Mindkét esetben nyomáskényszerrel művelték (az uradalomhoz tartozó földterületek összehangolt hasznosítása). a kereskedelem. amelyek hatására a termelékenység nőtt. Emellett kialakul az úriszéki bíráskodás intézménye: a colonusok és korábban is függő helyzetű szolgák mellett a földesúr bíráskodik (személyi függés) jobbágytelket bíró korábbi szabad felett is. intenzívebbé vált a termékcsere. hanem általában több tagból álltak. majd egyre inkább a függő helyzetű volt colonusokból és germán szabadokból kialakuló jobbágyság jelentette. meghatározza a terheket. korlátozta a költözésben).

így próbálva Rómához kötni őket. hogy hatalma Istentől származik. I. hogy az egyháztól elvett földbirtokokat osztotta ki a lovagjai között. a pápa pedig magát tekintette a hatalom birtokosának. így létrejött 756-ban a Pápai Állam. és a germánok megtérítését (misszió) tekintette elsődleges feladatának. István pápa szembefordult a Keletrómai Birodalommal. engedelmességen alapuló egyházi hierarchiára. aki kinyilatkoztatja. az egyházat pedig a tizeddel kárpótolta. Nagy Gergely megreformálta a liturgiát. Kis Pippin vállalta a langobárdok kiűzését. század fordulója). (Az igaz viszont. akinek meg kell védenie államát és az egyházát is. másrészt a római püspökök. A kereszténység 391 után államvallássá lett a Római Birodalomban. (A Ravenna és Róma közti terület az Egyházi Állam része marad 1870-ig. Pl. kialakul a csalhatatlanság dogmája. hogy a császár Isten akaratából uralkodik. Szent Bonifác pedig a germánok apostola. I. amikor II. Krisztus földi helytartója a pápa.) Chlodvig megkoronázása a korabeli felfogás szerint Isten kegyelméből történt. így jutott hatalomra a Karoling dinasztia (754). és ebben a minőségében a katonai. A pápa Krisztus helytartója címet viseli (világi hatalmat fejez ki).) A római püspök (pápa) hatalmát az egyházi hierarchia élén kezdetben nem minden egyházi vezető ismerte el. Constantinus-féle adománylevelet. Gelasius levele a császárnak). A pápai hatalom jelentősen megerősödött akkor. Róma tekintélye azon alapult. (A kor egyházi zenei stílusa a róla elnevezett gregorián. s ez a hatalom öröklődött a Meroving dinasztiában még akkor is. vagyis az egyház felett a császárok hatalma érvényesült.) A frankok túlzott megerősítésének és a keleti császárok ambícióinak „letörésére” fogalmazták meg az ún. Szent Patrik az írek. de megőrizte a frank királyok hagyományos jogait is. hogy Péter és Pál apostol halálának a helyszíne.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A Római Birodalomban a II. Chlodvig az egyházra támaszkodva igyekezett hatalmát megerősíteni. A királlyá koronázás szakrális volta mellett Chlodvig az állam kiépítésében (írásbeliség) is számított a szervezett. ha valós hatalommal egyre kevésbé rendelkeztek a frank állam szétesése miatt. század fordulója) elfordult a keleti hatásoktól. hogy Martell Károly mint a kereszténység védelmezője nyert támogatókat az arabok ellen vívott csatában (Poitiers 732). A püspökök zsinatokon vitatták meg a hit kérdéseit. a püspököket egyenrangúnak tekintették. 10 . A kereszténység erejét mutatja az. a szent iratok értelmezésének problémáit. A frankok megkeresztelése Chlodvig uralkodása idején kezdődött el (V-VI. Ahogy Bizánc itáliai befolyása jelképessé vált. hogy Nagy Károlyt a pápa koronázta császárrá: a Birodalom világi feje a császár. Ezt a hatalommegosztást erősítette az is. Kis Pippin Itália északi részét elfoglalta és a pápának adományozta. nyugaton azonban kialakult egyrészt a világi hatalomtól függetlenebb egyház. aki a császári hatalom átruházója. ő nevezi ki az egyházi vezetőket. század folyamán kialakuló helyi/városi keresztény közösségek irányítását a püspökök végezték. Vagyis a császár úgy értelmezte. cserében viszont a pápa elismerte jogát a frank királyi címre (Isten kegyelméből uralkodik). (Ő a legfőbb bíró egyházi ügyekben. Kis Pippinnel. stb. Ez a Birodalom kettészakadása után a keleti részen így is maradt. de nem volt azonnal sikeres. mint Péter utódai különleges tekintélyt szereztek. Róma püspökét Szent Péter utódának tekintették. amely Róma önállóságát és a római püspök világi hatalmát fogalmazta meg. Kifejtés A nyugati egyház fokozatosan függetlenítette magát a Keletrómai Birodalom császárától is. A hívek létszámának növekedésével kialakult az egyházi hierarchia (pápa – érsekségek – püspökségek – plébániák – hívek). és szövetséget kötött a frankokkal. Nagy Gergely pápa (VI-VII. Britannia őslakosai felveszik a kereszténységet. világi feladatokat a koronázással a császárra bízta. a pápák világi hatalmak felett álló voltát igyekeztek elfogadtatni (lásd I. Szent Kolumbán a skótok. ill. A püspököket eleinte a hívek választották.) Az ő pápaságához kapcsolódik a pápai hivatali apparátus kiépítésének kezdete is.

melyekből sokat merített. valamint Malajzia és Indonézia. A Korán mellett a szunna (a szokások hagyománya) és a hívők egyetértése (idzsma) jelenti a vallás alapját. hit az Isten által leküldött könyvekben. Kifejtés Az Arab-félszigeten élő népek (arabok) egy része kereskedelemmel foglalkozott. 610 körül új tanokkal lépett fel: úgy vélte. melynek Róma a központja. ők bonyolították le a Jemen és Palesztina közötti forgalmat. támogatta az elesettek gyámolítását és a törzsi ellentétek beszüntetését. annak egyedüliségében. kinyilatkoztatásokban. században a cluny reformok hozták el. hogy 962-ben létrehozta a Németrómai Birodalmat. irányzattól függetlenül hisz az alábbi hat alaptételben: hit Istenben. A beduinok között gyakoriak voltak a sivatagos környezetben a legelőkért és a vízért folyó háborúk. Minden muszlim. Ezen tanítások miatt összeütközésbe került a gazdag kereskedőkkel.Lezárás. mivel ellenezte az uzsorát. a Közel-Kelet. A Mekkából való kivonulás éve vált a mohamedán időszámítás kezdetévé. Az iszlám szó jelentése: belenyugvás Allah akaratába. melyben Mohamed – Allah által kinyilatkoztatott – tanításai olvashatók. és fordításait is csak magyarázatnak minősítik. ezek egyike volt Mekka. elismeri a zsidó és a keresztény hagyományok több elemét. a keresztény és a pogány arab vallással. Szent könyve a Korán (Allah szava). 8. ezért híveivel együtt 622-ben Medinába (jelentése: „a próféta városa”) vonult (hidzsra). Mohamed Kr. Ottó emelte ki azáltal. amelyből átmenetileg I. Mohamed tevehajcsárként majd kereskedőként beutazta Arábiát. A karavánutak mentén városok alakultak. hit az elrendeltetésben. melynek urát (császár) a pápák koronázták meg. 11 . ezért tilos megváltoztatni. Az arabok másik része nomád/félnomád állattenyésztő volt. Közép-Ázsia. tétel: Az iszlám vallás kialakulása és fõbb tanításai Az isz FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az iszlám vallás kialakulásának körülményeit és a legfontosabb tanításait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az iszlám vallás a föld nagy világvallásainak egyike. őket nevezték beduinoknak is. hit a Prófétákban és a Küldöttekben. hogy Allah Dzsibril. Monoteista vallás. u. hit a Végítéletben. hit az angyalokban. és abban. Követői elsősorban a szegények voltak. Az egyház és a pápai hatalom megújulását a XI. szent könyvének tekinti az Ószövetséget is. hogy csak ő méltó imádatra. közben megismerkedett a zsidó. összegzés A frank császárság megszűntét (843) követően a pápai hatalom is válságba jutott (itáliai nemesi családokban öröklődött a cím). Fő elterjedési területe ma Észak-Afrika. azaz Gabriel arkangyal útján kinyilatkoztatta számára igazságait és parancsait. amelyek keresztény világbirodalom létrehozását tűzték ki célként. hívei a muszlimok.

Az öt fő előírás mellett további. Lezárás. ha a hatalom létjogosultságát nem kérdőjelezi meg. ipar és mezőgazdaság különválása) alapult. adót fizettek a kalifának. tétel: A középkori kereskedelem sajátosságai közé FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a távolsági és a helyi kereskedelem alakulását a XI-XIII. század folyamán elinduló nyugat-európai gazdasági változásokon (mezőgazdaságban új technikák és technológiák elterjedése. s ez először a helyi. A hódítások következtében kialakult a katonai szolgálati birtokok rendszere. illetve nyugaton átkeltek a Gibraltári-szoroson (711). kevésbé jelentős követelmények is megfogalmazódnak a Koránban: például a sertéshús és a szeszes italok fogyasztásának tilalma. mert kötelező érvényűnek tekintik a hagyományoknak azt a részét is. amiben egyetértenek.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az iszlám öt alappillére (lásd a forrásokban az iszlám hitűek legfőbb kötelességeit összefoglaló öt pontot) a legfontosabb hitelveket tartalmazza. hanem az uralkodó kalifákat imádták. a vallásnak és a kötelező Koránolvasásnak központosítást segítő szerepe volt. amit a vallás toleránsan kezel. illetve a többnejűség korlátozása (csak annyi felesége lehet. Palesztinát. keleten a kínaiak vetettek véget. 9. amennyit el tud tartani) és a nők jogainak szabályozása. despotikus uralkodókká váltak. Kharidzsiták vagy háridzsiták (1-3%): csak az első két kalifát ismerik el prófétának. Kis-Ázsiában a bizánciak (740). összegzés Mohamed halála után a kalifák vették át az irányítást. a Mahdi) való hit. A kalifák vezetésével az arabok megszerezték Szíriát. amit a hívők közmegegyezéssel elfogadnak. (Az adományozott birtokot is bármikor elvehette. de elvben minden föld tulajdonosa a kalifa maradt. bíró és a Korán első értelmezője egy személyben. vásároshelyek jöttek létre. Megnőtt a felesleg. hanem továbbfejleszthető volt. Az iszlám irányzatai: Síiták (10-14%): csak Mohamedet és leszármazottait (imámokat) ismerik el prófétaként. tehát a szunna nem zárult le Mohamed halálával. Szunniták (85-87%): Mohamed halála után nem a leszármazottait. és elfoglalták Hispánia nagy részét. nem vettek részt a síiták és szunniták harcában. A városok és a kereskedelem jelentősége a hódítások után is megmaradt. Mezopotámiát és Egyiptomot. az a 12. Keleten elérték az Indus völgyét. század közötti időszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés A kereskedelem a IX-X. A hódításoknak Poitiers-nél Martell Károly (732). A síita szekták közötti különbség elsősorban az egyes imámok el nem ismeréséből származik. A kalifa (a próféta utóda) hadvezér. javult az életszínvonal. imám eljövetelében (ő lenne az utolsó próféta. jelentős eltérések alakulhattak ki.) A meghódított népeket nem kényszerítették az iszlám felvételére. majd a távolsági kereskedelem fellendülését vonta maga után. Az arab kultúra tehát az iszlám tanítások mellett a korábbi pogány kultúrát és a helyi szokásokat is magába foglalta. 12 . Mivel az arab birodalmakban igen sokféle származású és nyelvű nép élt.

ékszerek. és nagyon veszélyes volt. A kereskedők a helyi hatalmasságoktól (világi és egyházi méltóságok) kértek engedélyt arra.. s ennek lebonyolítására jöttek létre a bankok. guildéket (gilde).A nemzetközi kereskedelem a XI. az itáliai városok és a bizánciak között. Lezárás. Lübeck és Hamburg szövetségéhez (1161) több kereskedőváros csatlakozott. nyersanyagokat (pl. A kereskedők gyakran hoztak létre szakmai érdekvédelmi egyesületeket. amelyeknek megalkották sajátos alapszabályaikat (pl. de Velence térségbeli hatalmát (Egyiptom támogatja) már nem tudta felszámolni. A közlekedési viszonyok fejletlensége következtében általában vízi úton szállítottak luxuscikkeket. hiszen a távolsági kereskedelem nagy befektetést igényelt. ahol zavartalanul megköthették üzleteiket. északon a hanzák). S bár Genova szövetséget kötött az 1261-ben újra önállóvá váló Bizánccal. Nürnbergben. A XII-XIII. fűszerek. mézet. Kifejtés A távolsági kereskedelem az egyes területek eltérő termelési adottságain alapult már az ókorban is. aminek következtében az európai arany jelentős része az ázsiai kereskedők kezébe került. Jellegzetes áruik a selyem (textíliák). Dél-Németországban a bányászat és a helyi nyersanyagra építő fémfeldolgozás emelkedett ki (pl. A legnagyobb jelentőségű a Földközi-tenger keleti medencéjének kereskedelme. amelyet Hanzának nevezünk. században a legnagyobb vásárok a franciaországi Champagne grófságban voltak. épületfát. A levantei áruk a távolsági kereskedelem legjelentősebb szárazföldi útján. normann és magyar támadások megszűntével nyílott lehetőség. ill. mert első útvonalai a folyamok voltak. összegzés A kereskedelem fejlődése következtében egyre nagyobb mennyiségű pénz került forgalomba. században alakult meg végül az a nagy északi kereskedelmi városszövetség. elefántcsont. Velencében saját kereskedelmi telepük volt. s csak a biztonságosabb úthálózat kiépítésével vált valóban szárazföldivé a kereskedelemnek ez az ága. Genova. A XIV. keresztes hadjárat során (1202-1204) zsoldosokkal elpusztíttatta. Az indiai és távol-keleti kapcsolatokkal rendelkező Közel-Keletet kötötte össze Európával. A távolsági kereskedelem fellendülése következtében ismét aranypénzt (pl. később iparcikkeket vittek Ázsiába. Firenzében) a posztógyártás és a selyemszövés volt jelentős. gabonát. és gyarmati telepet hozott létre a szomszédságában. forint) használtak. fegyverek. prémet. tehát elsősorban luxuscikkeket szállítottak. A Földközi-tenger medencéjének uralmáért folyt a harc az arabok. illatszerek.és balti-tengeri kereskedelem a XII. rabszolgát. Mindezekért cserébe nemesfémet. fát). 13 . déligyümölcs stb. Pisa) kezébe került a tengeri szállítás. Az északi. az akkor ismert útvonalak egy része „éledt” újjá a középkorban. posztót és – a szárazföldi árucserének köszönhetően – a levantei luxuscikkeket. Az északi és déli kereskedelem közötti szárazföldi összeköttetés kialakulására az arab. század közepén fellendült.) A piac kiszélesedése miatt Európa egyes részein az ipar magas színvonalat ért el. az Alpok hágóin át jutottak el Champagne-ba. A Hanza Novgorodtól Flandrián át akár Londonig szállította Európa északi felének áruit: a heringet. Augsburgban). majd a keresztes háborúk idejétől az itáliai kereskedőállamok (Velence. Pénzváltók. Ezek a kereskedőállomások lettek a középkori városok előfutárai. Flandriába. A levantei kereskedelem urai kezdetben az arabok voltak. gyapjút. a levantei kereskedelem volt. A kapcsolat hatására a délnémet és a rajnai városok is bekapcsolódtak a távolsági kereskedelembe. porcelán. viaszt. Flandria lett a jó minőségű posztógyártás központja (angol gyapjút használtak fel). Bizáncot Velence a 4. hogy megerősített kereskedőállomásokat létesíthessenek. azaz specializálódott kereskedők (lombardok) váltották át az országonként vagy országrészenként eltérő nemesfémtartalmú érméket. Az arabokat a genovaiak és a pisaiak szorították háttérbe az Ibériai-félszigeten folyó reconquista támogatásával. bort. (A szárazföldi kereskedelem elnevezés félrevezető. sót. századtól az északnémet városok monopóliuma lett. később a bizánciak. Észak-Itália városaiban (pl. gyapot.

végrendelkeztek. A legjelentősebb városok közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak (szabad vagy királyi városok). 14 . A keresztes háborúk fellendítették a földközi-tengeri. hogy lazuljon vagy megszűnjön felettük a földesúri fennhatóság. ahol zavartalanul megköthették üzleteiket. és arra törekedtek. ill. tétel: A középkori város jellemzőinek bemutatása köz FELADAT: A források és saját ismeretei alapján ismertesse a nyugat-eutópai városok gazdasági szerepét. de a nemességre érvényes hűbéri függés elemei sem. szügyhám). régi római városok helyén. később a nemességgel szemben politikai támaszt is jelentettek az uralkodónak. hogy egy összegben adózzanak. Ezen változások következtében a népesség létszáma jelentősen megnőtt. A városi lakosság különleges jogállást szerzett: nem vonatkoztak rájuk a parasztság feudális kötöttségei. hogy megerősített kereskedőállomásokat létesíthessenek. században új termelési technikák és technológiák jelentek meg (háromnyomásos földművelés. s ez jelentős gazdasági fellendülést eredményezett. és saját bíráik ítéljenek felettük (kommuna). Kifejtés A XI. A kereskedőknek a helyi hatalmasságoktól kellett engedélyt kérniük. században a vásáros helyen lakók a kereskedők vezetésével szövetségbe tömörültek. században kialakuló önkormányzatok működését. 10. hiszen eredetileg ők kezelték a Szentföldnek szánt pénzadományokat. jogi helyzetét! FELELETVÁZLAT Bevezetés Nyugat-Európában a X-XI.) A központi hatalom általában támogatta a városok önállósági törekvését. a levantei kereskedelmet. és szabadon értékesíthették tulajdonukat. Az elcserélhető vagy eladható terményfelesleg miatt újraéledt a kereskedelem. (Általában kis összegeket adtak kölcsön zálog ellenében kamatra és meghatározott időre.) Széles körű banktevékenységet folytatott a templomos lovagrend. hegység és alföld (eltérő gazdasági tevékenységet folytató tájegységek) találkozása. A Földközi-tenger elvesztette az ókortól tartó kereskedelmi jelentőségét. Városalapító tényezők: folyók találkozása vagy folyami átkelők. a XII-XIII. (A jobbágyok városokba költözésére külön törvények vonatkoztak. távolsági kereskedelmi útvonalak mentén. egyházi vagy királyi központ természetes erősség. nehézeke.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A bankok pénzváltáson kívül kölcsönügyletekkel is foglalkoztak. értékesíthető terményfelesleg maradt a jobbágyok és a földesurak birtokában. s ezzel beindult a városiasodás folyamata. Személyükben szabadok voltak. mert jelentős adóbevételt remélt tőlük. A Török Birodalom terjeszkedése miatt a nagy földrajzi felfedezésekkel az Atlantikum lett a kereskedelem fő területe. Ezért első lépésként megszerezték a jogot arra. Később kapcsolataikat kihasználva egész Európában és a Szentföldön is kiépült bankhálózatot építettek ki. borona. bányavidék (speciális ipari tevékenység). piachelyek alakultak ki.

de százezernél több lakója volt Velencének. eszközeit. A városok lakossága ebben az időszakban általában 2-5000 fő. vámregálék). polgáraik szabadon kereskedhettek. Genovának és Firenzének is. A városok ebben az időben nem kulturális. A kereskedőkből.” A városok gazdasági életre vonatkozó jogai: elnyerték a vásártartási jogot. funkcióját. önálló igazságszolgáltatást gyakorolhattak. ami jelentős részben hozzájárult a higiéniás viszonyok romlásához. katonai központok voltak. árumegállító jogot is kaphattak (az áthaladó kereskedőket áruik eladására kötelezhették). ill. valamint gyakran átadtak számukra királyi felségjogokat (pl. és rengeteg volt a szemét. A városokat fallal vették körül. A házak között gyakran szűk utcák. tétel: Az eg Az egyház szerepe a középkori mindennapokban FELADAT: A források és ismeretei segítségével ismertesse az egyház világi hatalmának változása következtében megjelenő egyházellenes és egyházi mozgalmakat. 11. A céhszabályok az élet minden területén szabályozták a céhtagok életét. rendőri feladatokat láttak el (azaz törvényszéki. sikátorok voltak csak (ezek nem a mai értelemben vett utcák vagy terek voltak). Lezárás. a terek és (köz)épületek tervezését. a polgárság.) A XIII. századtól több városban a városi tanács tagjai közé jelentősebb céhmesterek is bekerülhettek. polgármestert. ami jelentős mértékben befolyásolta belső szerkezetüket. hiszen védelmi funkciót is elláttak. A két társadalmi réteg között helyezkednek el a céhekbe tömörülő kézművesek. vásárregálék. „A városi levegő szabaddá tesz. hanem gazdasági. században jelentek meg a kézművesek. védelmi és közigazgatási jogokat gyakoroltak). de a nagyvárosoké elérhette a 10-15000 főt is. ezért gyakran járványok törtek ki. A városokban a jogok gyakorlását ingatlantulajdonhoz kötötték. Ők látták el a városfal védelmét és a rendfenntartást is. egyházi. összegzés Az érett középkor Nyugat-Európájában a legvárosiasabb vidék Észak. kézművesekből és más városlakókból új társadalmi réteg született. s azok társadalmi hatását! 15 . Észak-Itáliában azonban ezeknél is nagyobb városok alakultak ki: a legnépesebb az Alpok „kapujaként” fontos kereskedelmi központtá növő Milánó. ami azonban egyáltalán nem jelentett egységes réteget: jelentős vagyoni és jogi különbség volt közöttük. a termelés módját. a céhek. A város vezetői a legvagyonosabb és legelőkelőbb kereskedők és a legnagyobb telektulajdonosok voltak (patríciusok). a plébánost. orvosok és ügyvédek különféle érdekvédelmi testületei. az inasok tanítását stb. (A XIII. A kereskedők érdekvédelmi egyesületét guildének (gildének) nevezték. akinek nem volt ingatlanja.és Közép-Itália. közigazgatási. nem vehetett részt a város irányításában (plebejusok).A városok az alapítótól fontos privilégiumokat nyertek el: maguk választották meg a városi tanács élén álló bírót. Flandria. valamint a Rajna és Duna menti délnémet terület volt. Nem volt csatornarendszer.

ill. létrejött a szerzetesség. E közösség igazi felvirágzása Szent 16 . és egyfajta panteizmusra. szigorúbb bencés regulához akartak visszatérni úgy. század) regulákban határozták meg a közösségi élet rendjét. Az eretnekmozgalmak azokon a területeken jelentkeztek elsöprő erővel. a pápaság intézményét is elutasították. században. az ipari találmányok elterjesztésében. század) célja egyrészt az elvilágiasodott bencésség megreformálása. amelyek szintén az egyház és/vagy a hit megújulását várták. sorban alakultak meg/újultak meg a szerzetesrendek. és fellépett az egyház és a szerzetesség elvilágiasodása ellen. A remeteközösségek kialakulására Egyiptomban került sor (Remete Szent Antal) a IV. társadalmi perspektívát nyújtani. ahol – a feudalizmus átalakulásának első jeleként – megjelent egy polgárosodó kézműves-kereskedő réteg. A kolostorokon belüli világi életforma felszámolását célzó reformhoz seregestül csatlakoztak az európai kolostorok. Az eretnekség két. Benedek követői a hivatásukat szerzetesi harcnak tekintették: „Ora et labora!” (Imádkozzál és dolgozzál!) Ez a felfogás sem volt azonban mindenki számára eléggé aszketikus. Az egyházon belüli reformmozgalom mellett kialakultak az eretnekmozgalmak is. ezekből kb. másrészt az egyház tekintélyének visszaállítása volt. Magát az egyházi hierarchiát. albigensek. amikor a XI. s egyre világiasabb értékek felé kezdtek vonzódni a kolostorok lakói. Kifejtés A magát egyetemesnek valló római katolikus egyház véleményétől eltérő állásfoglalások a történelem során mindig jelentkeztek. Ezután a szimóniát változtatták meg: ez egyrészt az egyházi szentségek pénzért való szolgáltatásának betiltását jelentette. Majdnem mindegyik eretnekmozgalom az apostoli szegénység híve volt. hogy közben folyamatosan bírálták az ettől már elhajló. (Az ezredforduló gazdasági virágzása következtében a bencés kolostorok jelentősen meggazdagodtak. bogumilok) Európa számos pontján. hogy a társadalom minden uralkodó rétege ellenük fordult (kivéve Albi grófját. A pápa az invesztitúra jogát ki akarta venni a császár. A ciszterciták az ősi. 529-ben alapította meg Nursiai Szent Benedek Monte Cassinón a kolostort. század végére hat (mások szerint nyolc) jelentősebb típusa alakult ki a szerzetesrendeknek. Keleten (baziliták – IV. az őskeresztény közösségi értékekhez kívánták visszavezetni. a királyok kezéből. másrészt viszont felléptek vele az egyházi méltóságok megvásárlása ellen is. ennek szükségességét hirdették. A kereszténységet alapjában véve a páli reformot megelőző időszakhoz. elképzeléseik az adott társadalom körülményei között utópisztikusak.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A clunyi bencés apátságból kiinduló reformmozgalom (X-XI. század) és nyugaton (bencések – VI. Ezek a mozgalmak nem voltak képesek önálló politikai. hogy a pápaság ügyeibe ne szólhasson bele a császár. húsz további ágazat fejlődött ki. akik a bencés templomokat túlzottan fényűzőnek. Ez magyarázza. melynek követői általában aszkétikus életformát követtek. gyakran azonban egybeolvadó irányzatra oszlik: a jelentősebb hatású (manicheista) dualizmusra. melynek regulája az elkövetkező évszázadokban szinte kötelező érvényű szerzetesei szabályzattá vált. században megalapította a csaknem állandó hallgatást fogadó karthauzi szerzetesek közösségét. az egyszerűség és szegénység elvét hirdette Kölni Szent Brúnó reimsi kanonok. Az eretnekmozgalmak egy átmeneti korszak eredményei. az evangéliumi szegénységgel való szembefordulásnak tartották. ill. században azonban addig soha nem látott mértékben erősödtek meg az eretnek tanítások (katharok. voltak. Elvetették a szentségeket (vagy ezek közül többet is) és az egyházi dogmák jelentős részét. eredeti. A középkori Nyugat-Európában a XIII. a XII. A cisztereknek jelentős szerepe volt a korszerű mezőgazdasági módszerek. ill. A szigorúbb életvitelt. így jött létre az albigens mozgalom). valdensek.) Az egyház megújulásának egyik alapvető célja volt azonban. „elpuhult” bencéseket. „ezeréves birodalomhoz”. a kereszténység határterületein. idegenek voltak. ahol a pogányság vagy az arianizmus még élt.

akik prédikáló testvéreknek hívják őket inkább – a domonkosoké. tapasztalatuk. és innen terjedt el. A tudás fontosságát. század derekán Franciaországban fejlődött ki. rátermettségük elismeréseként az inkvizíció megalakulása után ők látták el ennek az intézménynek az irányítását is. két szín alatti áldozás stb. összegzés Az új szerzetesrendek kialakulásával párhuzamosan zajlottak a pápaság megerősödését eredményező. században. az egyház világi hatalmának bírálata) komoly nehézséget jelentett. hanem a településeken belül építették kolostoraikat. (A szegénységet Szent Ferenc értelmezése szerint vallók lettek az obszervánsok. A ferencesek közösségét Assisi Szent Ferenc alapította a XIII. mind az egyházi vezetésnek (pl. maga Bernát Clairvauxnak lett az apátja.) A városi szegénység elterjedése olyan új szociális problémákat vetett fel. az egyetemek irányításában. tétel: A rom romanika és a gótika fõbb stílusjegyei FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a román és a gótikus építészeti stílus jellemzőit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A középkor két nagy stílusirányzata a román stílus és a gótika. a huszitizmus. Lezárás. A pápák avignoni fogsága után a nyugati egyházszakadást a konstanzi zsinat megszüntette. A gótika a XII. de évszázadokra hatalmi válságot hozó invesztitúraharcok és a Szentföld elvesztésével záruló keresztes hadjáratok (lovagrendek alapítása). A ferencesek jelentős szerepet kaptak az oktatási intézmények. ekkor vált Szent Péter utódából Krisztus földi helytartójává. A különböző csoportok eltérő módon értelmezték a szegénység fogalmát. A XIII. Újabb egyházi reformok igényeként (anyanyelvű liturgia. Szentírás. 12. a fennálló rendszerhez leginkább alkalmazkodók a minoriták. század stílusirányzata. a bizánci kultúra hatása alatt álló országok kivételével.Bernát korára tehető. Ince kora jelenti a pápaság fénykorát (XII-XIII.) A másik koldulórend – bár vannak. század fordulója). akinek vezetésével a közösség új kolostorokat alapított. Ezeknek a rétegeknek a megszólítása lett a kolduló rendek feladata. majd harmadik csoportként létrejött a szintén Szent Ferenchez való visszatérést valló kapucinusok közössége is.) megjelent egy új eretnekség. Az eretnekek elleni harc újabb állomásaként. munkájában is. létjogosultságát az eretnekekkel való vitákban bizonyították. az eretnekmozgalmak radikalizmusa felé sodródás. felkelések). század folyamán. A romanika a XI-XIII. betagozódtak a világi egyházi hierarchiába. században alakuló egyetemeken a vezető tanárok javarésze közülük került ki (pl. század végére egész Európában uralkodóvá. s a keresztény Európában mindenhol megfigyelhető a hatása. A kolduló rendek már nem távol a világ zajától. egy kasztíliai pap alapította a XIII. Kialakulásuk inkább az eretnekmozgalmakkal való szembeszállásnak tudható be. amelyek megoldása mind a világi hatóságoknak (pl. (A Mária-kultusz megfogalmazásában meghatározó szerepe volt. A közösséget Guzman Domonkos. híveinek száma pedig rohamosan nőtt. 17 . III. és vált a XIII. Aquinói Szent Tamás).

„lába” van. kis tornyocskákkal oldották fel. Két dongaboltozat derékszögű találkozásából született meg a keresztboltozat. azaz az építőműhelyek társulásként működtek. a fülkékbe épített szoborgalériák és a hatalmas méretű rózsaablakok. A gótikában viszont eltűnnek a hatalmas és vastag falfelületek: karcsú pillérek. A terek lefedése túlnyomó részben a gótikában is boltozatos. A román kor kőből készült dongaboltozatot használt. erősen bevilágított térré. A rendkívül karcsú s egyre nagyobb ablak. városházák). ill. tagolatlanok. A támpillérek felületei kezdetben egyszerűek. melyek fölfelé irányították a földi létében kiszolgáltatott halandó figyelmét. az egyház és a főnemesi udvarok voltak. ezért ezeket a falsíkra merőleges támpillérekkel támasztották meg. később azonban kőrácsokkal gazdagon díszített szoborfülkékkel. a kolostor. Krisztust szimbolizálja. „hasa”. A gótika legfőbb törekvése a román stílusban kiérlelődött alaprajzi elrendezés és felépítés továbbfejlesztése: a térrészek egyesítése áttekinthető. arckifejezése merev. században meginduló társadalmi és gazdasági fejlődés teremtette meg. A problémát a falak megvastagításával és vaskos támfalak alkalmazásával igyekeztek megoldani. a másik oldalon pedig egy sajátos realizmus. az ötvösök. kiskirály- 18 . A teret félköríves boltozatok hidalják át. az élénk színekben ragyogó üvegablakok is gyakran csúcsívben végződnek. A templom alaprajza meghatározott formát követ. a korszak ellentmondásosságát jól mutatják az egyik oldalon az égbe nyúló szentélyek. ábrázolásuk nem törekszik az egyediségre vagy az érzelmek kifejezésére. Jellemző típus a háromhajós bazilika. de a homlokzat és a mellékhajók falai így is kevéssé stabilak. vagy akár a szakrális értelmű gonosz ellenében is. lőrésszerű ablakokat is. A romanika építészete szerint a templomnak „feje”.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A romanika korában a kőépítkezés az egyház és a társadalom legfelső vagyonos rétegeinek a privilégiuma volt. A nagyobb megrendelők azonban a gótikában is a királyok. s azt az érzést sugallták. „nyaka”. belül is masszív erőt árasztanak. „karja”. ami egységes. amely formát továbbfejlesztették. az ablakokban. A térarányai általában igen karcsúak: a főhajók magassága a francia székesegyházakban a szélesség két-háromszorosa is lehet.és ajtónyílásokat közrefogó keskeny faltestek nem voltak elegendők a boltozatok oldalnyomásának felvételére. Jellegzetes épületfajta a templom. de a gótika a csúcsív és a bordás keresztboltozat felhasználásával és továbbfejlesztésével alapvetően új. a vár. A templomhomlokzatok jellemző elemei a gazdagon díszített kapuzatok. A boltozati nyomás levezetésére a templombelsőben oszlopok és pillérek váltják egymást. Ezért olyan vaskosak a falak. magasba törő. s a súlyos falakat megtámasztó zömök pillérek kívül is. szobrászok és festők. a gótika korában azonban megnő a polgárság szerepe (katedrálisok. de a nagy építkezések. Kifejtés A román stílusú templomok erődökre emlékeztetnek. A rendkívül törékeny földi létet – mely ki van téve rablóbandáknak. A gótikus építészet létrejöttének előfeltételeit részben a XI-XII. A gótika kettősségét. majd az épület több pontján is díszítő elemként pazar faragású kőcsipke jelenik meg. De a megújulást segítette az egyházon belül meginduló megújulási mozgalom és az új szerzetesrendek megalakulása is. A templomokat díszítő szobrok testtartása. harmonikus hatást kelt. fénnyel elárasztottak. Céhekbe tömörültek az építőmesterek. a félkörív zárja le a keskeny. hogy megismerkedtek Bizánc és az iszlám világ kultúrájával. de az emberi test itt egy konkrét személyt. Jelentős szerepet játszott a nyugat-európai építészet fejlődésében. a kegytárgyak készítése önmagában is a kézművesség fellendülését támogatta. A XII. keskeny bordák tartják az egész épületet. a templom kereszt formájú alaprajza az ő feszületét mintázza. században a keresztes hadjáratok és a lovagság eszméje egyesítették az európai országok közötti kapcsolatokat és hatásokat. A tér lezárására előszeretettel alkalmaztak csúcsíves megoldásokat. hogy a hívők biztonságban érezhetik magukat a külső támadások. egységes szerkezeti rendszert hozott létre: a magasba törő terek áttekinthetőek.

nyomornak és szenvedésnek – mélyen átitatja a túlvilági remény. A humanisták létszáma mindössze néhány ezer fő Európában. ezért az egyes stílusjegyek az adott területre jellemzőek. a csúfság.) Kifejtés A skolasztika kifejezés a latin schola (iskola) szóból származik. ahol a gazdasági és társadalmi fejlődés (polgárosodás) megteremtette az alapot befogadására. A merev román szobrokkal szemben a gótikus szobrok légiesek. Megjelenik pl. amit elsősorban az antik kultúra újjászületéseként szokás értelmezni. A késői gótikában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a misztikus lények. nevét az iskolai tanítási módszerről nyerte. a földbirtokos nemesség anyagi lehetőségeit és befolyását tekintve gyengébb volt a levantei kereskedelemből és az ehhez kapcsolódó ipari fejlődésből meggazdagodó városi nagypolgárságnál. A tanárok és a tanítványok az előadásokon és vitákon formálták ki. században született a középkor megnevezés. de már sejteti az élő. Leonardo da Vinci). a helyi sajátosságok komoly hatást gyakoroltak rá. Az iparból. amit a felfelé törekvő tornyok. (A XV. a fény. Vándor kőművesek és kézművesek városról városra. érzelmek jelennek meg az arcokon. és gyakran magán a gótikán is túlmutatnak. Ahol a gótikus építészet meghonosodott. A gazdaságilag megerősödött polgárság igyekezett a maga világszemléletét érvényesíteni. szerkezetek alkotására. A ruhák redőzete még eltakarja. báróknak. technikusai törekedtek újabb. a gótikáé. járványoknak. században erősödött meg. a díszítés fejez ki. Lezárás. eleven testet. századra sokkal kevésbé volt feudális. században bontakozott ki. Az ő megrendeléseik nyomán. teológiai. valósággal élnek. de vonatkozhat az európai kulturális élet általánosságban vett megújulást hozó újjászületésére is. 19 . összegzés A román zömökségével szemben a könnyed. a „diadalmas egyház” hatalmát hirdetik. 13. az iszonyat. királyoknak. égbe törő gótikus katedrálisok a mennyek dicsőségét. Jellegzetes épületfajta a katedrális. Európa más részein azonban inkább a XVI. mint pl. a félelem. a harag. új eljárások kidolgozására (pl. A XIV. az épületek szinte lebegni látszanak. A reneszánsz Észak-Itáliában (Firenze. tétel: A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői hu FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a reneszánsz kor emberképének újdonságait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Észak-Itália más gazdasági és társadalmi fejlődési utat járt be. Milánó. Velence. az öröm. a szépség. azaz új ismeretek megszerzésének támogatására kényszeríttette. Hatásköre földrajzilag jóval korlátozottabb. mint Európa többi része. filozófiai irányzat. Róma) a XIV. de a kíváncsiságtól (is) hajtva a kor tudósai. hiszen csak ott terjedt el. szörnyek és angyalok. országról országra vitték tovább az új ötleteket. a boldogság ábrázolása. A reneszánsz maga újjászületést jelent. egyedi jellemvonásokat is ábrázolnak. szinte súlytalannak tetsző.oknak. kereskedelemből élő és gazdagodó polgárságot a piac szélesedéséből remélt haszon is a technika fejlesztésére. s egyre tökéletesebb eszközök. mozogni látszanak.

alárendelt helyzete azonban abból a szempontból tovább élt. A reneszánsz alkotók legfőbb célja az emberi test és a természet hű megjelenítése. Lezárás. az ember evilági feladatait és céljait. filozófiai ismeret) épített. az nem a régi felújítása vagy utánzása. ha nem tekintette tudós munkának írását. s a figyelem középpontjába az ember került (az ember a teremtés csúcsa). a megismerés iránti vágyban. Bacon). bánat. hanem új kultúrájukat az antik műveltség felfedezésének és újjászületésének tekintették. a bibliai témák is több esetben világias szellemben jelentek meg. bár a humanisták többsége is mélyen vallásos. A kulturális haladásnak hatalmas lendületet adott. miáltal többek számára lett hozzáférhetővé a könyv és a tudás. képei. Szerinte az ész feladata a dolgokban rejlő formák (lásd Arisztotelész) nyilvánvalóvá tétele. s az ismereteket szélesebb tömegekhez is eljuttatta a kor egyik legnagyobb találmánya. mecénásoktól) független alkotókká. hogy kevesen válhattak a megrendelőktől (ill. élvezete is hozzátartozik a teljességhez és a személyiséghez. a tapasztalaton alapuló megismerés egyre több híve fogalmazta meg tanításait (pl. de egyre több tudós és gondolkodó használta a saját anyanyelvét (is) alkotásaiban. öröm. amely tiszteli a személyt. fájdalom. Olykor azonban ez a hit világias. esendőség stb. A reneszánsz ember egyik legnagyobb élménye. új megközelítésben vizsgált (lásd kései skolasztika) hittel. A valóságigény azonban összekapcsolódott a harmónia igényével is. de nem lépett fel a vallás ellen. önmagában való értéket képvisel. műfajai. hogy ez az individuum a maga teljességében élje életét. ebből a szempontból nem mentes az alkotás az idealizált megoldásoktól. megtalálja az ő egyedi szerepét. s a konkrét létezőkkel kezdte a vizsgálatot. de egyéni kapcsolatot keres istennel. világias önkifejezés jellemzi. valamint Arisztotelész tisztelete (bár a XV. lehetőségeit kutató. Az ember és a természet iránti érdeklődés megfért a némiképp átértelmezett. Az ember magánemberként. 20 . új kultúra volt. Az élet célja. hogy a reneszánsz művészekben erős volt a hírnév. s minél tökéletesebben kifejezhesse önmagát. a zsinati határozatok. szépségeit élvező. A skolasztika második korszakában alkotó Aquinói Szent Tamás – részben Arisztotelész hatására – a természetfeletti világot elkülönítette az érzékekkel felfoghatótól. Az emberközpontúság az e világi valóság. Ez az aktivitás jelentkezik a művészetekben. azaz a Szentírás. de a reneszánsz emberek nemcsak a folytonosságot érzékelték. szívesen ábrázolva az emberi testet. R. a könyvnyomtatás. Az emberi ábrázolása (szépség. irodalom szerzői. a természetet. század végéig még Platón tanai is elevenen hatottak). az evilági dicsőség (és gazdagság). A skolasztikát sokáig egyértelműen tekintélyelvűség jellemezte. A vallásosság a középkoritól eltérő. keresték a (római) ősöket. az egyház hatalmának és gazdagságának büszke hirdetői egyben. A középkorhoz képest mindenképp nagy változás. világias érzelmei. A humanista műveltség antik hagyományokra (klasszikus latin nyelv. Az alkotó névtelensége megszűnt. az élet szépségét állítja előtérbe. A humanista kultúra nyelve még a latin.) már a gótikában megjelent. a reneszánszban a műveltség különvált a vallástól. a művészetek szeretetében. mitológiai. képzőművészeti. a magánembert. funkcióját.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli illetve fejlesztették tovább a keresztény filozófiát. A középkorban az ember a kultúrát vallási élményként élte át. A humanisták szerint az élet örömei. az élet örömeit. az egyházatyák. A reneszánsz templomok is a főpapok. verselése. önkifejezése áll a középpontban. vagyis a realizmus nem teljes. egyéni hangja. összegzés A reneszánsznak köszönhetően a nagy technikai és tudományos felfedezések nyomán a geocentrikus világkép széthullt. A reneszánsz ideológiáját jelentő humanizmus gyökerei is visszanyúlnak a középkorba. történetírói. hogy formálója lehet a maga világának. hanem a saját koruknak megfelelő. Szívesen utaltak a családra. Egyéni. csúfság. A reneszánsz és humanista világnézet eltávolodott sok tekintetben a skolasztikus felfogástól. Amit így létrehoztak. A skolasztika kései korszakában a veritas duplex (kettős igazság: a hit és az értelem igazságának megkülönböztetése) elvének elterjedésével a természetfilozófia kezdett önállósulni. annak viszonyait kifejező. ugyanakkor a halhatatlanság utáni vágy.

hogy független muszlim hitű uralkodónak tekintette ekkortól magát. hogy ez az államszervezet hogyan szolgálta a katonai törekvéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XI. ezért az eredményes hódítás érdekében átszervezték a haderőt. összeírták a beszedhető jövedelmeket. a díván főtisztviselőkből állt. (Mivel „gyökértelenek”. a kisebb egység a szandzsák. tétel: Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai Az Os FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. de döntési jogkörrel nem rendelkeztek. A jogot és az állami törvényeket az iszlám határozta meg. másrészt sokkal könnyebb őket félreállítani. hogyan épült fel az Oszmán Birodalom állam. egyrészt ezáltal feltétlenül hűek. Európában 1354-ben vetették meg először a lábukat. bosszújától. és ekkortól a Balkán megszerzése volt a céljuk.) Az igazságszolgáltatás a muszlimok számára a Korán alapján történt (muftik és kádik végezték). Az alakulatok nagyobb részét a reguláris haderőt jelentő szpáhik és a janicsárok alkották.és katonai szervezete! Térjen ki arra. részben a bizánci mintákat követte. hogy Bizánc meggyengült. A díván elnöke és a török hadsereg főparancsnoka a nagyvezír volt. nem kell félni a rokonság esetleges lázadásától. A szultán tanácsadó testülete. Bármikor elvehető szolgálati birtokot kaptak. a meghódított keresztény lakosság azonban megtarthatta saját bírói rendszerét. Hivatalszervezet A Birodalmat közigazgatási egységekre osztották: a nagyobb egység a vilajet. de ő volt a kalifa. Az állam székhelye Bursa lett. élén a béggel. törvényeit. először a környező török népeket győzte le. s a korban szokatlan módon centralizált. ami azt jelentette.14. (Az Oszmán Birodalom évi jövedelme több mint háromszor akkora. akiket nehézfegyverzetűnek neveztek (de az európai fogalmak szerint. Az új oszmán-török állam a hódításra rendezkedett be. Így ők a karrierjüket a szultánnak köszönhetik. azaz lovagi mércével mérve nem tekinthetők nehézlovasnak).) Hadsereg Kezdetben gázikból (hitharcosokból) állt a török hadsereg jelentős része. A török államot Oszmán emír/vezér hozta létre a XIII-XIV. A meghódított területek nagy része a szultán tulajdona. azaz a Birodalom vallási vezetője is. mint a leggazdagabb három európai uralkodó bevétele összesen. majd Bizánc ellen fordult. század fordulóján. melynek élén a pasa/ basa állt. Kiemelt szerepük volt a defterdároknak (adószedők). A földek elenyésző hányada volt örökletes magánbirtok vagy egyházi tulajdon. ám ők nehezen fegyelmezhető alakulatok voltak. nomád állattartó ún. szeldzsuk törzsek Kis-Ázsiába. században érkeztek az iszlám vallású. nem volt képes komoly ellenállásra. A szultán hatalma a tőle függő hivatalnokokra és a hadseregre épült. A szpáhik lovas katonák. utóda vette fel a szultán címet. ebből használatra adományoz (lásd ábra). sőt sok közülük eredetileg rabszolgaként dolgozott. akik 10 évente felmérték. 21 . A terjeszkedést elősegítette. Kifejtés Az oszmán-török államszervezet részben a szeldzsuk. megkülönböztetve a könnyűlovas akindzsiktól. despotikus jellegű hatalom jött létre (lásd ábra). A hivatalnokok jelentős része eredetileg nem is török származású volt.

22 . tatárok. martalócok) egészítették ki a hadsereget. Az Oszmán Birodalom külpolitikáját az erős hadsereg fenntartásának kényszere határozta meg: addig működött jól. 15. a szókincs hasonlósága és az ún. A tudomány ismeretei szerint a magyar nyelv finnugor eredetű. mert igen kevés forrással rendelkezünk. alapszókincsben bekövetkező nyelvi (pl. A pusztai népek mondakincse is sok közös vonást mutat (pl. akindzsik. Nem mindig lehet egyértelműen azonosítani egy-egy régészeti lelet pontos származását. vagyis a tárgyaik keveredtek. 1366-ban Drinápoly lett az európai főváros. Először a szerbeket (1389. Zsoldosok. antropológia stb. az utóbbiak jórészt a portyázásokon szerzett zsákmányból tartották el magukat. hangtani) változások törvényszerűségei alapján nyelvcsaládokba osztják a nyelveket. de ezek eredményei gyakran egymásnak ellentmondani látszanak. A nyelvtani szerkezet.) A hódításokat alátámasztották az iszlám tanok is (dzsihád). Ágyúkkal felszerelt tüzérség (topcsik) és nagy létszámú segédcsapatok (pl. egymással kereskedhettek is. az egymással való érintkezés következtében egy új kultúra alakult ki. ennek következtében pl. összegzés A Balkánon nem volt olyan állam. tudományok eredményei pedig nem mindig egyeztethetők egymással. A magyar őstörténet kapcsán a régészet és a nyelvészet kínál kapaszkodókat. tétel: A ma magyar nép vándorlása FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a magyar nép vándorlását a honfoglalást megelőzően! Térjen ki arra. Bizánc elfoglalásával (1453. Murad szultán). amely a törökök számára komoly ellenfél lehetett volna. század második felétől Magyarország déli határaira hárult a török elleni védekezés. annál több lehetett a szpáhi. II. hiszen a népek vándorlásaik során keveredtek egymással. majd a bolgárokat győzték le (I. és a portyázóknak jutott zsákmány. nyelvészet. a régészet. őshazája kérdésében sok a bizonytalanság többek között azért. Mohamed szultán) vált az uralmuk teljessé ebben a térségben. hogy a vándorlás során milyen népekkel kerültek kapcsolatba. Bajazid). tárgyi kultúrájuk átalakult.és Fekete-tengeren biztosította a török uralmat. A flotta a Földközi. A meghódított területek adóztatása a hivatalszervezetet is eltartotta. Az előbbiek a várostromoknál tettek jó szolgálatot. szigorú fegyelemben nevelt gyalogos katonák voltak. (Minél nagyobb területeket szereztek. csodaszarvas vagy turulmadár). amíg a folyamatos hódítások újabb és újabb kiosztható birtokot adtak. gyakorlatilag kolostori elzártságban. és ez hogyan hatott az életmódjukra! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyarok – és a legtöbb nép – eredete.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A janicsárokat részben devsirmében szedték össze. I. Lezárás. A XV. akár ellent is mondhatnak. Írott források a kezdetekről nincsenek. A nyelvészet eredményei a mai nyelvállapotból és a nyelvemlékekből próbál visszakövetkeztetni a nyelv történeti fejlődésére. azaz annál erősebb volt a hadsereg. bár a Földközi-tengeren a nyugati hódítást 1571-ben Lepantónál megállították a keresztény hadak.

Baskíria a Volga és az Urál közötti terület. hogy legalább részben letelepedett életet éltek. ami a földművelés kezdeteire vall. amikor itt kereste a magyarok rokonait. 3. Megjelentek a csiszolt kőeszközök. Finnugor őshaza (Kr. ami arra utal. gyümölcstermesztés is. e. A hun-magyar rokonságot a tudományos ismeretek nem támasztják alá. másrészt szkíta. A kiszáradás és a sztyeppövezet északabbra húzódása miatt vagy életmódot kellett váltani (a későbbi magyarok áttérése a nomád állattartásra). Nemzetségi társadalomban éltek az államalapításig. 2. s a vita a mai napig nem zárult le. Életmódjukra a legeltető állattartás lett a jellemző (juh. a nyelvátvétel vagy nyelvcsere miatt – a sztyepp vidékén ez nem egyedi jelenség) nem lehet biztos következtetéseket levonni a nép történetére vonatkozóan. században a Magna Hungaria nevet adta a Volga e területének. lemez. Sámánizmus. évezred) Az Ob és az Urál hegység közötti területen éltek az uráli nyelvcsalád tagjai. Julianus. e. 1. valószínűleg a későbbi ugorok pedig az Ob. bronz) használata. században a Kazár Birodalom fennhatósága alá kerültek. szarvasmarha. agyagedények. feltételezhető a faeke használata. 1. Kifejtés A régészeti leletek alapján a magyarok ősei antropológiailag többségükben europid jellegű népesség voltak. zsákmányszerző életmód a jellemző. és Kr. A vándorlás oka valószínűleg egy felmelegedő periódus lehetett. Az arab írásos források és a középkori történeti hagyomány miatt felmerült a hun-magyar és a törökmagyar rokonság kérdése. Megjelent a fémeszközök (réz. zsákmányszerző (halász – vadász – gyűjtögető) életmód. lándzsa. vagy északabbra kellett költözni a korábbi életmód megőrzése érdekében (obi-ugorok). Megismerték a földvár és boronaház építését. Levédia 600 körül délkeletre vándoroltak. e. évezred első felében történhetett és az újabb felmelegedés hatására. 23 . majd a VIII. akiknek a kultúráját jelentős mértékben átvették (a régészeti leletek gyakorlatilag elkülöníthetetlenek). A Baskíriában való letelepedés után török népekkel kerültek kapcsolatba (kb. íj. Volga – Don – Donyec és az Azovi-tenger által határolt terület lehet. hogy a magyar kultúra többgyökerű. Jellemző változások: a kereskedelem kialakulása. évezred) A későbbi finn-permi népek nyugatabbra vándoroltak. szarmata szomszédság jellemző. 4. Ugor őshaza (Kr. 1. ló). 300 korai török eredetű szót vettek át ekkor). évezred közepe között) Az ugorok szétválása a Kr. Magyar őshaza. keleties jellegű tárgyi. a vashasználat elterjedése.és bőrpáncél használata. amely megváltoztatta a környezetükben a növénytakarót. Baskíria (Kr. e. kecske. hogy a nyelv története önálló fejlődési utat jelent. A vándorlás során egyrészt iráni népekkel kerültek kapcsolatba.A nehézséget az jelenti. Pattintott kőeszközök használata. A baromfitartás elterjedése arra utal. nyíl. e. domonkos szerzetes a XIII. népzenei hagyomány). pajzs. Életmódjukban a földművelésre helyeződött a hangsúly. Irtis és Iszim vidékére. u. évezred) A későbbi szamojédok különválásának az oka valószínűleg a relatív túlnépesedés. a katonai szervezet kialakulása. mint még sok egyéb nép. A török kulturális kapcsolat valóban erős (pl. szókincs. vagyis a népek keveredése miatt a nyelv átalakulásából (pl. megjelent a kertgazdálkodás. A magyar vándorlás (a magyar nép őstörténete) Uráli őshaza (Kr. rövid kard. csonteszközök.

bár ennek konkrét tartalma nem egyértelmű a források alapján). vallási hiedelmek stb. század) Helyszínét (Dnyeper–Duna köze) a források alapján nem lehet egyértelműen beazonosítani. s együtt vonultak az állatokkal. Etelköz (IX. bolgárok. amely lehetővé tette a megtámasztást. megjelent a kertgazdálkodás. nyergükön kengyel található. télen a folyók mellé húzódtak. tétel: A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja ho FELADAT: Mutassa be a honfoglaló magyarság életmódját a korabeli források és saját ismeretei alapján! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyarok életmódja félnomád a honfoglalást megelőző időszakban. Csodaszarvas) köthetők e korszakhoz. lovas íjászat. Keszi. A törzsek szövetsége itt erősebbé vált (vérszerződés. Kürtgyarmat) és kettőnek finnugor (Nyék és Megyer). 862-től több esetben is jártak a kalandozók a Kárpát-medencében a korabeli források szerint. 24 . közösen folytattak zsákmányszerző hadjáratokat a bolgárok. Írott források és mondák (Emese álma. Tarján. Ismerték a boronaházak.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Kazár hatásra alakult ki a kettős fejedelemség és szilárdultak meg a törzsi keretek (hét törzs). Kürtgyarmat) és kettőnek finnugor (Nyék és Megyer). közösen folytattak zsákmányszerző hadjáratokat az oroszok. Jenő. zene. mesék és mítoszok. bizánciak. Kazár hatásra Levédiában alakult ki a kettős fejedelemség. és szilárdultak meg a törzsi keretek (hét törzs). Tarján. Jenő. amelyek kulturális rokonságot (nomadizálás. felemelkedést. bizánciak és a Kárpát-medencében élő szlávok ellen. földvárak építésének módját is. Lezárás. bár ennek konkrét tartalma nem egyértelmű a források alapján). Életmódjukban már a levédiai időszakban a földművelésre is helyeződött hangsúly. öltözködés. A Kazár Birodalomban csatlakozott a magyarokhoz a kabarok három törzse. 16. A Kazár Birodalomban csatlakozott a magyarokhoz a kabarok három törzse. gazdálkodás. összegzés Harcmodoruk: a török népektől eltanult lovas íjász harcmodor volt. A hét törzs közül ötnek a neve türk (Kér. művelték a földeket is. Lótenyésztő népként gyakorlott lovasok voltak. oroszok és a Kárpát-medencében élő szlávok ellen. A hét törzs közül ötnek a neve türk (Kér.) mutatnak. A vándorlások során főleg a török nyelvcsalád népeitől sok olyan elemet vettek át. Keszi. hiszen bár sátrakban/jurtákban éltek (lásd kép). A kazárokkal kialakult feszült viszony állhatott valószínűleg a továbbvándorlás hátterében. hogy legalább részben letelepedett életet éltek. gyümölcstermesztés is. nyilazást. A baromfitartás elterjedése arra utal. A törzsek szövetsége Etelközben erősebbé vált (vérszerződés. A korabeli források szerint 862-től több esetben is jártak a Kárpát-medencében.

adóztató és felderítő szerepűek voltak. A magyarok tudniillik gyakran támadtak gazdag zsákmányt ígérő kolostorokat és templomokat. totemizmus) – lásd a forráshoz írtakat. A kereszténység bizánci hatásra jelent meg először a magyarok között (pl. Mindkét taktika igen fegyelmezett magatartást feltételez. összegzés A magyarok ősvallása a sámánhit volt (sámánizmus. tehát a korabeli források szedett-vedett pogány hordákról szóló írásai erős elfogultságot tükröznek. de jártak Bizáncban. Lehel). A határ menti magyar törzsek vettek részt elsősorban a kalandozásoknak is nevezett zsákmányszerző hadjáratokban (pl. hanem vagy látszólag menekültek. Árpád 907-ben halt meg. Bulcsú követjárása). a segédnépként szolgáló szabadok vehettek részt. Géza fejedelemsége alatt kezdődött el nagyobb mértékben a térítés – erről lásd a forráshoz írtakat. A hadjáratokban valószínűleg a katonáskodó középrétegek. A nyugati hadjáratok a 933-as merseburgi és 955-ös augsburgi vereségeknek köszönhetően. akkor az összecsapás legvégén került rá sor. német területeken). Bulcsú. A magyarság tehát az erősödő bizánci és német-római császárság között élve vette fel a kereszténységet és a feudális jogrendet. vagy társadalmi szerepük miatt a támadások fő célpontjai voltak. A letelepedés törzsi keretekben és nemzetségi rendben történt. megfordultak és nyílzáport zúdítottak rá. majd a Taktikában részletesen leírja fegyverzetüket. hadirendjüket. Kurszán haláláig állt fenn. A hadjáratok tervezett akciók voltak. életfa. Társadalmi és életmódbeli hatásokról lásd a táblázathoz írtakat. A közelharcot igyekeztek elkerülni. A kalandozó hadjáratok elsősorban zsákmányszerző. Mivel a zsákmányt. hanem hazaérkezés után osztották szét. amikor az ellenség üldözőbe vette őket. így megváltva a területet az évenkénti támadásoktól (pl. az adóból származó bevételt nem helyben. Lezárás. szerepét. s negatívan jellemzi az ő erkölcseiket. A hadjáratok zöme a frank területek és Itália ellen irányult. a gyulák megtérése. ill. A zsákmányszerzés helyébe egy idő után az adószedés lépett. bérhadjáratban is. a fejedelmi törzs az ország közepén. és körbevette védelmi funkcióval a többi. a sikeres magyar harcmodor miatt gyakran jártak ún.Kifejtés 895-907 között történt meg a Kárpát-medence megszállása. hogy felkészítse a bizánci hadvezéreket arra. Taksony fejedelem és fia. azaz a honfoglalás Árpád és Kurszán vezetésével. hiszen a krónikák többségét olyan egyházi személyek írták. táltosok. A nyugati területek belső harcaiban a szembenálló felek hívták őket egy-egy váratlan támadás és félelemkeltés céljából. ez megnövelte a fejedelmi hatalom súlyát. Taktikájuk alapja az ellenfél nehézlovascsapatainak fellazítása volt. a lengyel területeken és a Pireneusi-félszigeten is. A korabeli magyarokat a bizánci császár türköknek nevezi. A kettős fejedelemség 904-ig. vagy cselt vetve maga után csalogatta az ellenséget egy előőrs. a többiek pedig váratlanul bekerítették őket. ill. akik vagy saját személyükben. az erős íjak messziről is átütötték a páncélt. 25 . a Bizánc elleniek 970-ben értek véget Arkadiopolisznál. a gyors mozgású csapatok váltott lovakat használtak. A magyar kalandozásokról meglehetősen sok – és igen negatív ítéletű – forrás maradt fenn. Nem szemtől szembe támadtak. mi módon lehet velük szemben sikerrel harcolni. Géza azonban a nyugati kapcsolatok erősítése és a terjeszkedő Bizánc jelentette fenyegetés csökkentése érdekében a nyugati kapcsolatok kiépítését tartotta megoldásnak. ha mégis kialakult. harcmodorukat azért.

a közigazgatás kiépítése. az egyházszervezésről és a bűnösök büntetéséről fogalmazza meg részben nyugati mintára. István frank mintára megszervezte a területi elvű közigazgatást. Szent István törvényeit és az uralkodása idején kialakult államszervezetet! FELELETVÁZLAT Bevezetés Géza fejedelem (972-997) célja egy szervezett állam létrehozása. Imrének is bizánci menyasszonyt kér (bolgárok elleni hadjárat Bizánc szövetségében – 1018). részben önálló jogalkotásként a királyi tanáccsal egyetértésben a törvényeit. pénzverés. majd 1031-ben békét köt vele. Hatalmának megtartása érdekében le kellett számolnia Koppánnyal. Konrád. családi kapcsolatokat tart fenn. a belső politikai helyzet megszilárdítása és a keresztény vallás államvallássá tétele. A magántulajdon védelméről. Géza szakított a szeniorátus elvű örökítéssel. gyerekeit (és István a testvéreit) a környező államok uralkodócsaládjaiba házasítja be. fiának. A legyőzött törzsfők birtokait királyi birtoknak minősítik. ezáltal az ország több mint kétharmada került közvetlenül a király ellenőrzése alá. Sze FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be I. Az örökletessé tett birtokoknak köszönhetően pedig kialakul a királyhoz hű. István a törvényeit két törvénykönyvben foglalta össze. a magyar egyház elkerülte a függést a Német-római Császárságtól.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 17. s hadműveleteinek sikerességét az apjától rámaradt hadseregnek köszönheti. Az önálló királyság elismertetésének feltétele a koronázáson kívül az önálló egyháztartomány. István apostoli királyként a keresztény egyházszervezet kialakítója Magyarországon. a negyedik darabot Erdélybe küldte. aki esztergomi érsekként is sokat tett István hatalmának a megszilárdításáért (lásd a forrásoknál írtakat). neki szolgálatokkal tartozó réteg. 1030-ban II. tétel: I. három leánya pedig a velencei dózse. Így lett Géza fia. István célja a külföldi támadások visszaverése. Dinasztikus házasságpolitikája (leánytestvérei) révén a szomszédos népekkel jó kapcsolatot alakít ki. Ottó és II. 1000. Koppányt felnégyeltette. Vajk 997-től fejedelem. a lengyel herceg. Miután német lovagjaira támaszkodva ellenfele seregeit leverte. 26 . elemeiben még tovább él a nomád joggyakorlat (lásd a forrásoknál írtakat). amelyek 1018-ban és 1030-ban jelentek meg. Az államalapítás idején a Német-római Birodalommal (III. Ajtony). Szilvesztertől. január 1-jén Esztergomban királlyá koronázzák. Szent István államszervező tevékenysége I. ill. Vajk (István) a bajor Gizella férje (996). a királyi vármegyerendszert és az udvarszervezetet Magyarországon (lásd ábrához írtakat). Az esztergomi érsekség. II. Aba Sámuel felesége. és a holttest darabjait közszemlére tettette Győr. bevezette a feudális jogrendre jellemző primogenitúrát (az egyenes ági örökösödést). ezért kerüli a külső háborúkat. Henrik) erős. Kezdetben a legfontosabb támasza Asztrik lett. ezzel megszületett a keresztény magyar királyság. Kifejtés István 1000-ben koronát kér a pápától. István harcot folyatott az uralmát vagy az új keresztény államot el nem ismerő törzsfőkkel (Gyula. de a támadást visszaveri. a német-római császár támad ellene. Veszprém és Fehérvár várkapuján. Ennek érdekében szövetséget köt a bizánci császárral. törvények alkotása. december 25-én vagy 1001. Mivel elsődlegesnek tekinti az államszervezet kiépítését.

Városok jöttek létre. hogyan változtak a jövedelemtípusok Magyarországon III. csak Imre élte meg a felnőttkort. 1083-ban szentté avatták. A termékek cseréje vásároshelyeken. fűszereket kapott. hívott hospesek az Árpád-korban. a fa. A XI. A legfőbb kiviteli cikkek között a magyar szürkemarha mellett megtalálható a só. Gyermekei sorra meghalnak csecsemő. A kereskedelem jelentőségét mutatja. a viasz és a hal. Kifejtés III. a réz. Vazult. bor. másrészt pedig a királyi birtokok nagyságának csökkenése az oka. az állatbőr. Az ország északi és keleti területein a jelentős ásványkincs lehetővé tette a bányák nyitását. benne látta államszervező tevékenységének folytatóját. a bor. Döntővé vált a földművelés. század végén bizonyosodott be. a méz. a nemesfém. Lezárás. A jobb életszínvonal következtében a népesség is nőtt. kézműipari termékeket és luxuscikkeket: ékszereket. Az országon belül főleg a mezőgazdasági termékek cseréltek gazdát: gabona. század folyamán jelentek meg az árutermelés és pénzgazdálkodás elemei. hogy a regálék közül a legnagyobb jövedelem a kamara hasznából. bár a birtokokból származó terménybeszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszott. azaz a letelepült életmód. Béla uralkodásától az önálló magyar állam bukásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar gazdaságban a XII. Istvánt László uralkodása idején. tanácsokkal látta el a fiát. hogy a magyar keresztény királyság megteremtése. amely tudja garantálni a zarándokok biztonságát. állatok. piacokon zajlott.István 1018-ban megnyitotta a nyugatról Magyarországon keresztül Jeruzsálembe vezető zarándokutat. hogy egy olyan erős keresztény állam jött létre. 1031-ben Imre vadászat közben meghalt. Béla (1172-1196) korában bizánci mintára a regálé jövedelmek jelentősen megnőttek. apai unokatestvérét uralkodásképtelenné tettette. 18. a velencei származású Orseolo Pétert nevezte ki utódjává. összegzés István legnagyobb problémája az utódlás biztosítása volt. azaz a pénzváltási illetékből származott. Mindennek következtében Magyarország a XII. az ólom. századtól kezdődően egyre intenzívebben kapcsolódott be a külkereskedelembe. István unokaöccsét. Az uralkodók kezdetben elsősorban a só kereskedelméből szereztek nagyobb jövedelmet. a gabona.vagy kisgyermekkorukban. majd – főként külföldön – keresett árucikk lett a nemesfém is. Ezekért Magyarország elsősorban katonai felszereléseket. az államszervezés sikerült. 27 . Ennek egyrészt az árutermelés fejlődése. az ón. Szűz Mária oltalma alá ajánlotta az országot. A gazdaság fejlődését segítették elő a magasabb szintű technikai és technológiai ismereteik miatt szívesen fogadott. Amikor 1038-ban István meghalt. illetve állati termékek. tétel: Társadalmi és gazdasági változások az Árpádok és a vegyesházi Társa király királyok korában FELADAT: Tekintse át. István Intelmek című könyvében összegyűjti a bölcs kormányzás módszereit. amivel be akarta bizonyítani.

században a gazdaság fejlődése a korábbi úton haladt: megerősödött az árutermelés és pénzgazdálkodás. Bevételei növelése érdekében bérbe adta a pénzverést. ezért logikusnak tűnt ezekre építeni a királyi jövedelemrendszert. árumegállító jogot kaptak. fallal kerítették körül a településeket. Az ország területe nagyon gazdag volt nemesfémekben. a királyi birtokok eladományozásával pedig forrásainak egy része is elveszett. gazdag államot hagyott fiára. Bécset kikerülő kereskedelmi útvonal kialakításával. a Szepességet a lengyel királynak). A városoknak két meghatározó típusa volt az Anjouk idején. I. Nagy Lajosra (1342-1382). A városok lakói gyakran latin. A korábbi időszakban a szabadok dénárja nevű adót minden szabad fizette. (Lásd az ábrához írtakat. Béla (1235-1270) politikájának következtében egyre több város jött létre. A XIII. mert a birtokadományozások és a honor rendszere miatt ekkortól a királyi hatalom anyagi alapját már nem az uradalmak. földműveléssel. Eperjes. a királyi földbirtokok szerepe nagyon visszaszorult. illetve a királyi várakat is. német hospesek lettek. Kassa. Az Aranybullában (1222) egyrészt ígéretet tett a pénz értékének visszaállítására. mint a köznemesek. a pénzgazdálkodást. s ezek az ipari. század első felének királyi pénzügypolitikáját az határozta meg. A szabad királyi városok a főbb kereskedelmi útvonalak mellett jöttek létre. Zsigmond idején azonban fellendült a külkereskedelem. a sókereskedelmet. Ezzel a lépéssel kialakult a jobbágyadók rendszere (kilenced. egy összegben). a király vagy udvartartásának beszállásolására is kötelezhették õket. saját önkormányzattal rendelkeztek. amelyet 1335-ben a visegrádi királytalálkozón sikerült megoldani egy új. A jobbágyterhek rögzítésére az 1351-es törvényekben került sor (lásd az ábrához írtakat). elzálogosította (pl. másrészt deklarálta a szerviensek adómentességét. a hadsereg fenntartása miatt pedig több adóbevételre volt szüksége. kereskedőit vámmentesség illette. állattenyésztéssel foglalkoztak. hogy Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) állandó pénzhiánnyal küszködött. Károly Róbert halálakor erős. hogy a rendi ellenőrzés alól kivonja az adózást. hiszen ő maga több ország uralkodója volt egyszerre. s a korábban adómentességet élvező privilegi- 28 . A háborúk miatt a kincstár és a földesurak növelték a jobbágyterheket. Az 1351-es törvények értelmében egy és ugyanazon jogú nemesi és ugyanazon terhű jobbágyi réteg jött létre. Emiatt gyakran nyúlt a pénzrontás eszközéhez. a bérleti rendszer megszüntetésére.) Speciális királyi várostípus a bányaváros volt. ill. Hunyadi Mátyás (1458-1490) egyik célja az volt. Ezekkel az intézkedésekkel jelentős érdeksérelmeket okozott. A XV. A vándormozgalomhoz hozzájárult a pestisjárvány magyarországi pusztítása is. A kereskedelemben Bécs árumegállító joga jelentett hátrányt. ha a szükség úgy hozta. tized az egyháznak. Sopron. a vámokat. kapuadó és rendkívüli hadiadó az államnak). mert a bevezetett kilencedet a leggazdagabb bárók nem szedték be olyan rendszerességgel. Pozsony. A mezővárosok birtokosok falvaiból alakultak ki. a külpolitikai céljai. ezért gyakran a pénzrontásból és az egy éven belüli többszöri pénzverésből (kamarahaszna) próbálta pótolni a hiányzó jövedelmeket. a helyi és a külkereskedelem központjaiként is működtek.) A királyi kincstár adóját a kamarahaszna helyett szedték be. IV. a szabad királyi város és a mezőváros. mert a királyi városok a kincstárnak fizettek adót. Buda. A királyi birtokok eladományozása miatt a befolyt jövedelmek pótlására a regálé (lényegében a pénzbeli) jövedelmeket tovább növeli. (Pl. Károly Róbert (1308-1342) gazdasági reformjaira azért volt szükség. Mivel a magyar gazdaság színvonala ezt nem tette még ekkor lehetővé. robot és ajándékok a földesúrnak. ám a növekvő tervek nem voltak egységesek. András (1205-1235) új gazdaságpolitikát vezetett be. Károly Róbert reformjai serkentették az árutermelést. harmadik renddé váltak a királyi városi polgárok). s bár támogatta a városok fejlődését (a városokat tanácskozásra hívta. a réveket. (Lásd még az ábrához írtakat. Különböző jogokat élveztek. támogatta a külkapcsolatok fejlődését. A reformfolyamat kidolgozója Nekcsei Demeter tárnokmester volt. adót a földbirtokosnak fizettek (általában évente.) Károly Róbert a városok fejlődését segítette. vándormozgalom indult a jobbágyság között. Ezzel a jobbágyokat a köznemesek birtokairól saját birtokaikra csalogatták. hanem a regálék jelentették. Mátyás uralkodása idején a királyi bevételek túlnyomó részét a jobbágyoktól származó állami adók és a regálék jelentették. fellendítették a külkereskedelmet. 1222 után azonban a katonai szolgálattal tartozó nemesség (közéjük tartoznak majd a szerviensek is) adómentessé lett.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli II.

zált csoportoknak is be kellett fizetnie (pl. kunok, jászok, erdélyi nemesség, a jobbágytelken élő nemesség). Mátyás több adót is átneveztetett vagy újjal cserélt le, aminek az volt az oka, hogy a belpolitikai küzdelmek során sokan szereztek mentességet jobbágyaik számára az adott adó fizetése alól, s aztán azt a nemesek a maguk javára szedték be. A kapuadó helyett bevezette a füstpénzt, a regálék közül a harmincadvám helyett vezette be a koronavámot. A legtöbb pénz Mátyás idején folyt be a kincstárba. Mátyás évi jövedelme az 1470-es évek derekán mintegy 600 ezer forint volt. Bevételei azonban nem állandó összeget jelentettek, uralma alatt növekedett a mértékük és egy-két évben még a 900 ezer forintot is elérhette. A legtöbbet azonban nem a kereskedők, bányászok fizették a kincstárnak, hanem a magyarországi jobbágyság. Lezárás, összegzés A magyar gazdaság a XV-XVI. század fordulóján is mezőgazdasági dominanciájú volt az ország természeti adottságainak megfelelően. A kincstár bevételeinek 60%-a az agrártermelésből származott, s mivel jelentős technikai vagy technológiai újítás nem történt, a termésátlagok sem javultak. A hazai piaci viszonyok szűkösek voltak, a gazdaság krónikus tőkehiánytól szenvedett. (Jelentős volt a külföldi tőke aránya.) Mátyás uralkodása és az azt követő időszak nagyon magas állami és földesúri adóterheit az adózó lakosság egyre nehezebben tudta kifizetni. A nemesség ráadásul akadályozta a mezővárosok gazdasági megerősödését (pl. a szabad költözés korlátozása, az egyösszegű adó eltörlése), s az így kialakult konfliktus vezetett többek között a Dózsa-féle parasztháborúhoz. A parasztháború elsősorban a mezővárosi parasztpolgárság megmozdulása volt, így őket érintette volna a legsúlyosabban a felkelés bukása utáni szankciók sora, ha azokat a török veszély árnyékában valóban érvényesítették volna. A jobbágyterheket a Werbőczy István-féle Hármaskönyv rögzítette (1514, 1517).

19. tétel: Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején Az Ar
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a XIII. században bekövetkező társadalmi folyamatokat, mozgalmakat! Részletesen térjen ki a szerviensek helyzetében bekövetkező változásokra! FELELETVÁZLAT
Bevezetés III. Béla (1172-1196), II. András (1205-1235) és IV. Béla (1235-1270) birtokadományozási politikája következtében jelentősen átalakult a társadalom szerkezete. (Lásd ábrához írtakat.) A király megmaradt a legnagyobb földbirtokosnak, de a bárók a kisebb nemeseket familiáris függésbe kényszerítették a XIII. század végére. Kifejtés II. András uralkodásának középpontjában egy új birtokpolitika állt, a király elkezdte a birtokokat osztogatni a főtisztviselők között, hogy minél több hívet szerezzen magának. Az így eladományozott birtokok örökölhető birtokok lettek.

29

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Ennek következtében a királyi birtok aránya jelentős mértékben csökkent, s ez számos gazdasági, katonai, jogi és társadalmi problémát váltott ki. A hanyatló udvarszervezet miatt a király jelentős jövedelemtől esett el, amelyet a regálé jövedelemmel akart kiváltani. A regálék közül a vámszedés és a sókereskedelem jogát zsidó és izmaelita bérlőknek adta a király bérbe. Az is erős idegengyűlöletet váltott ki az országban, hogy az uralkodótól Gertrudis német kíséretének tagjai állami hivatalokat és jól jövedelmező birtokokat kaptak (királynégyilkosság). Az uralkodó folyamatos és sikertelen háborút folytatott (Halicsért). A birtokadományozás nyomán nőtt a világi birtokok befolyása, a feudális alávetés felgyorsult, a szerviensek egy része és a várjobbágyok függő helyzetbe kerültek. A szerviensek nem fogadták el a bárók főségét (familiaritás), csak a királyét, a várjobbágyok pedig vissza akarták állítani a várszervezetet. Az eddig ismertetett feszültségek az Aranybulla-mozgalom kibontakozásához vezettek. 1220-ban András ígéretet tett az eladományozott birtokok visszavételére, de ez nem történt meg. Igazi sikert a mozgalom akkor ért el, amikor 1222-ben rákényszerítették a királyt az Aranybulla kiadására, tehát megjelent az a nézet, hogy a királyi hatalom nem korlátlan. Az uralkodó megígérte, hogy: (a forrásban írtakon kívül) királyi birtokot örök tulajdonul nem adományoz; idegenek birtokhoz nem juthatnak; a kamarából az idegeneket ki kell zárni; tisztségeket csak a királyi tanács jóváhagyásával lehet odaítélni (idegen ezt sem kaphat); előírták, hogy a várjobbágyokat a jogaikba vissza kell helyezni. Az Aranybullát 1231-ben II. András megújította egyrészt azért, mert nem tartotta be az 1222-est, másrészt pedig jelentős adósságokat halmozott fel. Az egyház ekkor visszakapta azt a jogát, hogy a tizedet pénzben szedhesse be, a sókereskedelem monopóliumában részesült, és módosult az ellenállási záradék. (Lásd még forráshoz írtakat.) Bár a szerviensek jogokat szereztek az Aranybullával, ezek érvényesülését ki kellett kényszeríteni. Így került sor 1232-ben a kehidai oklevél kiadására (lásd a forrást a szolgabírák választásáról). IV. Béla a tatárjárás előtt megpróbálta visszavenni az eladományozott birtokok egy részét, illetve a további adományozást megszüntetni. Emiatt a nagybirtokosokkal ellentétbe került, így kénytelen volt a középrétegre támaszkodni, a hivatalokban szervienseket alkalmazott. (A nagybirtokosokkal való ellentétet ez csak tovább növelte.) Az uralkodó kunokat telepített az Alföld középső részére azért, hogy a nemességtől független hadserege legyen. Nomádok voltak, vándoroltak az Alföldön, amivel jelentős károkat okoztak a magyaroknak. A kunokat ugyan védte a törvény, de amikor a vezetőjüket megölték, akkor kivonultak az országból. A tatárjárás jelentős pusztulást okozott a népességben, az ország egy része elnéptelenedett, s mivel számítani kellett újabb támadásokra is, ezért IV. Béla gyökeresen változtatott a politikáján, és igyekezett megnyerni a nemeseket magának. Lemondott a birtokok visszavételéről, sőt adományozott is azzal a feltétellel, hogy a birtokon jól védhető kővárat építenek, és páncélos magánhadsereget kell szervezniük, amelyet a király is igénybe vehet, ha az országot támadás éri. (Lásd forráshoz írtakat.) Az Alföld elnéptelenedett területeire visszahívta a kunokat (fiával a kun fejedelem lányát házasította össze), Erdélybe román, a Felvidékre cseh és morva, a Dunántúlra pedig német hospeseket telepített. A kunok IV. Kun László uralkodása alatt nyertek területi autonómiát (kun és jász székek). A városok közül többet szabad királyi várossá emelt, ezeket azonban kőfallal kellett körülvenni. Más városoknak is adott kiváltságokat (pl. szabad bíróválasztás, vámmentesség), ill. városokat alapított (pl. Buda, Szeged). Az 1267-es országgyűlésen megerősítette a szerviensek jogait. (Lásd forráshoz írtakat.) Ugyanez a dokumentum nevezi a birtokadományok és várak építése miatt nagyon megerősödött előkelőket báróknak, így különbözteti meg őket a nemesség többi részétől. (Mindez a familiaritás, ill. később a tartományúri rendszer kialakulását vonta maga után.)

30

Lezárás, összegzés A tatárjárás jelentősen lecsökkentette a parasztság létszámát (pontos adatok nem állnak rendelkezésre, ezért a történeti szakirodalomban a becslések lényegesen eltérőek), ezért külföldieket hívtak be. A betelepülő hospesek kedvezményeket kaptak, ami miatt a jobbágyok terhei is csökkeni kezdtek. A XIII. század folyamán jelentős azoknak a népcsoportoknak az aránya, akik ún. kollektív szabadsággal bírtak (szászok, székelyek, kunok, jászok). Kiváltságaik fejében a királynak fegyveres szolgálattal vagy egyéb szolgálattal tartoztak, a királynak fizettek egy összegben adót, azaz függetlenek voltak a vármegyéktől és a földesúri joghatóságtól. A kunok a tatárjárást követően telepedtek le, katonai szolgálatuk a nemességtől független haderőt jelentett, konfliktust eredményezett azonban, hogy a IV. Kun László uralkodásáig pogányok maradtak. (Az uralkodók sem szorgalmazták a keresztény hitre térítést, hiszen akkor hamarabb betagozódtak volna a társadalomba.)

20. tétel: A ma magyar városfejlõdés a középkorban
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a középkori magyar városok kialakulását, értékelje a városok gazdasági és társadalmi jelentőségét! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Magyarországon is létezett a jogi értelemben vett városok megjelenése előtt olyan település-, illetve településcsoport-típus, amely a későbbi városok szerepét töltötte be, azaz egy körzet gazdasági központja volt (lásd vásárok tartása), ahol jobban működött a társadalmi munkamegosztás, nemcsak mezőgazdasággal, hanem iparral és kereskedelemmel is foglalkoztak. Magyarországon az első városias jellegű települések a királyi és egyházi központok voltak (pl. Esztergom, Székesfehérvár), de nyugati értelemben vett önkormányzattal bíró településekké a XII. században lettek. Ehhez a változáshoz jelentős mértékben hozzájárult az, hogy a XII. században latin, délnémet és főként szász hospesek érkeztek az országba. A szászok nem csak ezekben a régebben létező központokban, hanem Erdélyben és a Szepességben is letelepedtek, és létrehozták városaikat (pl. Szeben, Selmecbánya, Körmöcbánya, Besztercebánya, Bártfa, Eperjes, Kassa). A városok megjelenését és relatív megerősödését az árutermelés és pénzgazdálkodás kibontakozása, a letelepedés általánossá válása, a népességnövekedés tette lehetővé: megerősödött a külfölddel folytatott árucsere is, s ennek központjai a kereskedők által lakott, vásártartási joggal rendelkező városok lettek. A XII. század végén, III. Béla uralkodása idején a királyi regálék kb. egynegyede már a vásárokból, révekből származott. Az ország elsősorban élőállatot, mezőgazdasági terményeket és fémeket exportált, és iparcikkeket importált. Kifejtés A városiasodás folyamata a tatárjárás után gyorsult fel, bár az európai színvonalat még ekkor sem érte el. IV. Béla és fia, V. István a városok védelmének és a gazdaság fejlesztésének érdekében több városnak is kiváltságot adott (pl. Buda és Szeged), ha azok városfallal veszik körbe magukat. (Lásd forráshoz írtakat.)

31

Eperjes. Az alföldi mezővárosok már ekkor rátértek az állattenyésztésre. A fellendülés az Anjouk idején folytatódott. 1405-ben összehívta a királyi városok és a mezővárosok követeit. századi Magyarországon szabad királyi város (civitas vagy Stadt) kereskedelmi útvonalak mentén (pl. ill. az egyházi bíróságok voltak illetékesek. valamint Fehérvár és Esztergom mint közigazgatási centrumok. Selmecbánya. Lengyelország felől Bártfa. Körmöcbánya. A településeket kiemelték az ispáni fennhatóság alól. Besztercebánya. A kézművesek és kereskedők aránya a nagyobb városokban a lakosság 25-35 százalékát tette ki. évi egyösszegű adózás. Pest gazdasági szerepe miatt. mint Pápa. Pozsony. azaz Itália felől Zágráb. Gyula. hiszen Dél-Németország és Észak-Itália ekkor rá volt utalva a magyar állatkivitelre. ahol megfogalmazták a városok kiváltságait. A városok fajtái a XIV-XV. így a határszél és Buda közötti útvonalon megnőtt a jelentősége a regionális központtá váló Kassának. Elsősorban azok a települések lettek királyi várossá. Cseh. A központ Buda. Buda. akkor a magyarországi városhálózat eléggé szabályos képet mutat. A város polgárainak valamenynyi ügyében. hogy politikai támaszul szolgálhassanak számára. de a legfontosabbakat megtartotta magának. Prága. A XIV. Lőcse és Késmárk. mezőgazdasági termelés évi egyösszegű adózás. szabad bíró.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A magyarországi városok szabadságai közül a legfontosabb a bíró.és plébánosválasztás. (Lásd forráshoz írtakat. 32 . Ausztria felől Sopron és Pozsony. Ha azonban figyelembe vesszük a nagyobb mezővárosokat is. Hasonlóan fontos volt a plébános választásának a joga. hogy az Alföldön és a Dél-Dunántúl egyes részein alig akadt fallal körülvett település. századtól szabad királyi város jogait is bírhatta. ami azért lehetett lényeges. másrészt a gabona piaci megszerzését követelte meg (lásd a forráshoz írtakat). Az alföldi városok közül egyedül Szeged lett (fal nélküli) szabad királyi város (1498). önálló bíróválasztás szabad királyi bányaváros: német telepesek behívása (pl. vámmentesség.és Morvaország felől Nagyszombat. Krakkó belvárosának átépítéséhez). amelyhez egy másik kiváltság társult: a plébánia kikerült a főesperesi joghatóság alól is. amelyek a távolsági kereskedelem útvonalain feküdtek: délnyugat. Sopron) függés csak a királytól. vásártartás joga. ezért következetesen növelték ezen települések számát. A városoknak – nyugati mintára – két típusa alakult ki: a fallal körülvett. Ezeknek a kiváltságait igyekezett megerősíteni. és kiváltságokkal felruházva királyi vagy királynéi tulajdonnak nyilvánították. a polgárok által választott személyek ítélkeztek első fokon. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) hatalomra kerülése és a hatalom megerősítése érdekében jelentős területeket.) Mátyás (1458-1490) uralkodása alatt Buda a reneszánsz városépítés közép-európai mintájává vált (pl. Kassa. védőfal építése mezőváros (oppidum vagy Markt) átmenet a város és a falu között. akik jelentős bevételi forrást láttak a városok egy összegben befizetett adójában. A magyar városhálózat egyenetlen eloszlású abból a szempontból. Mezőtúr és főképp Debrecen. vásártartás joga. amely egyrészt lehetőséget nyújtott a borkereskedelemre. bányaművelési jog (királyi fennhatóság) A magyarországi városok lakosságának többsége – a nyugatiakhoz hasonlóan – mezőgazdaságból élt. kiváltságokkal rendelkező város és a mezőváros. a mezővárosokban pedig 15-20 százalékát. az Anjouk idejétől legfőbb bírájuk a tárnokmester volt. földesúri fennhatóság alatt. így innentől kezdve a királyi vagy királynéi kincstárnak fizetett adót. század folyamán – elsősorban Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás intézkedéseinek köszönhetően – ezek a kereskedelmi utak Budán futottak össze. Nagybánya) adómentesség. legyenek azok világi vagy egyházi törvényszék alá tartozók. A fallal körülvett település a XV. a Fekete-tenger felől pedig Brassó és Nagyszeben.és a tanácsválasztás joga volt. köztük városokat is eladományozott uralkodása kezdetén. mert a középkorban számos ügyben az egyházközség lelki vezetője. Különösen fontos volt a szőlőművelés. Győrnek és Kolozsvárnak.

a városok a külső garázdálkodók megfékezését. században kialakult külkereskedelmi struktúra jelentősen hátráltatta a későbbi városiasodást: Magyarország mezőgazdasági és nyersterményeket exportált. A források szerint már gyermekként alaposan kiigazodott a társadalmi és a politikai élet területén. így korán komoly tapasztalatokat gyűjtött. Az eltérő nyelv. Vitéz János megegyezett Podjebrád György cseh királlyal Mátyás szabadon engedéséről és arról. Mivel 1457 őszén V. A nádort leváltotta. László váratlanul meghalt. Szilágyi Mihály személyében öt évre kormányzót állítottak mellé. apja gondosan válogatta ki fia nevelőit. A főurak azt szerették volna. Mátyás azonban nem volt hajlandó elismerni ezeket a korlátokat. 21. ami a távolsági kereskedelem szempontjából előnyt jelentett. és centralizált királyi hatalom kiépítésére törekedett. a köznemesek a király támogatását várták a nagyurakkal szemben. így nem tudtak jelentős erővé válni politikai értelemben. hogy mezővárosok is léteztek. Minden más város polgárai ugyanolyan jobbágynak számítottak. Kifejtés Tíz évvel idősebb bátyjának kivégzését rabként élte át. hiszen jó kapcsolatokat tartottak fenn mind az itáliai. a pénzromlás megakadályozását.) A késő középkori magyar jog (pl. mint a falusiak. (A rendi országgyűlésekre sem mindig hívták meg őket. A latin mellett jól beszélt magyarul. idegen származás és kultúra azonban elkülönítette őket a magyar társadalom egyéb rétegeitől. de kiskorúsága miatt nagybátyja. A külföldi verseny a hazai iparfejlődésre negatív hatást gyakorolt (lásd a posztógyártás háttérbe szorulása). tétel: Hunyadi Mátyás uralkodói portréja Huny FELADAT: A források és ismeretei alapján vázolja fel Hunyadi Mátyás uralkodói portréját intézkedései segítségével! FELELETVÁZLAT Bevezetés Mátyás Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fiaként született Kolozsvárott 1443-ban. majd V. Már gyermekként gyakran tűnt fel tolmácsként apja mellett a fontos politikai tárgyalásokon. ha engedelmes és akaratgyenge lesz. 33 . méltán tartották az ország egyik legműveltebb emberének. az ellenségeskedő főurakat pedig legyőzte. A fiatal királynak nehéz elvárásoknak kellett megfelelnie. igen magas szintű oktatást kapott. Szilágyit lemondatta és elfogatta.Lezárás. László király Bécsbe. csehül és törökül is. A városoknak a lakossága zömében idegen (latin és német) volt. Werbőczy István) csak a szabad királyi városok polgárait ismerte el polgároknak. polgári szabadságjogokkal rendelkezőknek. nem is vettek tudomást arról. mind a német területekkel. hogy feleségül veszi a lányát. Vitéz János váradi püspök támogatását maga mögött tudva erélyesen fogott hozzá az erős királyi hatalom megszervezéséhez. 1458 januárjában a korábban apját támogató köznemesi rétegek segítségével Mátyást királlyá választották. Podjebrád Katalint. és iparcikkeket importált. aki majd kiirtja az eretnekek és a mohamedánok maradékát. azután pedig Prágába vitette börtönbe. összegzés A XIV-XV. a pápa pedig „Isten emberét” kívánta látni benne.

(Pl. (Lásd forrásokhoz írtakat. a döntéseket nem szívesen engedte át. de felmérte azt. Miksa lett a császári trón várományosa. A bárókat igyekezett az országos hivatalokból eltávolítani. hogy elfogadtassa magát. Zrínyi Miklós életműve). Magyarországon nem volt elég vonzó szellemi műhely. hanem III. de sikerei csak átmenetiek voltak. Az összeesküvők lelepleződése után még kevésbé vette figyelembe a rendek akaratát. ha adott esetben tervei és érdekei így kívánták. ezért először megszerezte a cseh királyi címet (választófejedelemség). a reneszánsz mecénás uralkodó „imázsára” ahhoz. Antonio Bonfini) hívott udvarába. hanem csak választott király volt. a maga számára biztosította a vámszedés jogát. még erősebb lett a központosítás. Erre 1463-ban került sor. Pénzügyi reformot hajtott végre.) A jelentős jövedelemmel járó kincstartói és egyéb gazdasági tisztségeket alacsony származású. Nem kedvelte azokat a hivatalnokokat.és tudományszeretetéről. meghódította Morvaországot. hiányzott az egyetem (a pozsonyi kérészéletűnek bizonyult). sem Beatrix itáliai kapcsolatai nem voltak elégségesek. de célját nem érte el. A nemzetközi összefogás (közép-európai) – a császári és pápai ígéretek ellenére – nem tűnt reálisnak. Sziléziát. Stájerország és Karintia ellen is hadba indult. ezt is bevonták a déli végvárak fenntartásába. Újlaki Miklós bosnyák királyi kinevezése jelentős terheket rótt az Újlaki család magánvagyonára. Galeotto Marzio. hogy megőrizze nagyhatalmi pozícióját. összegzés Ezért élete utolsó éveiben megpróbálta házasságon kívül született fia. 34 . Bár uralkodása alatt többször összehívta a rendi gyűlést. s az így megnövekedett jövedelmekből jól szervezett zsoldos sereget állított fel.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Mivel azonban nem koronázott. s így Mátyás 1464-ben megkoronáztatta magát a nagy nehezen visszaszerzett Szent Koronával. koronázásakor le is tette az esküt. A szerződés titkos záradéka szerint a Habsburgok trónigénye megmaradt a magyar trónra. kulturálisan azonban hatalmas kincset hagyott hátra Mátyás. hogy egyedül Magyarországnak nincs lehetősége a török elleni tartós sikerekre. ezért igyekezett – többek között – megszerezni a német-római császári trónt. de a legjelesebbek nem jöttek el. Bécs. A török elleni küzdelmet „családi örökségnek” tekintette. így személyes hűségükben jobban bízhatott. ám a rendeket igyekezett kiszorítani a hatalomból. Ez a cél. akik önálló elképzelésekkel bírtak.) Pedig Mátyásnak szüksége volt a fényes udvarra. újjászervezte az adórendszert. Az ő uralkodása volt a magyar állam utolsó kísérlete arra. Ez az. ezt igazolja a könyvtár alapítása is. Lezárás. III. mégsem vette komolyan. amikor 1476-ban feleségül vette Beatrixot. amelyek egybeestek az ő elképzeléseivel. A túladóztatott ország gazdasága kimerült. Frigyes német-római császártól pénzen megváltotta a koronát. amiben megígérte a rendi jogok védelmét. a nápolyi király leányát. nem ő. Frigyes fia. az ügyeket igyekezett saját kezében tartani. A rendeknek csak azon döntéseit tartotta magára nézve kötelezőnek. mindenről tudni akart. Jeles tudósokat és reneszánsz alkotókat (pl. ami miatt a Mohács utáni időszakban valóságos Mátyás-kultusz bontakozott ki az országban (megszülettek a mondák Mátyásról. Bécsújhely. Az új uralkodó II. de őket könnyen félre tudta állítani. ha Mátyás törvényes fiúutód nélkül halna meg. Uralkodása alatt saját céljainak megfelelően új központi hivatalokat állított fel. Becsvágya is a császári trón megszerzésére ösztönözte. vagy olyan pozícióval megbízni. Többek között ez a politikája. ezért a legitimitását meg kellett erősítenie a korona visszaszerzésével. gyermekük azonban nem született. A magyar állam. (Lásd a Thuróczy forrás idealizált képe!) Híres volt művészet. a nagyhatalom képe összefonódott Mátyás személyével. Kevéssé előkelő származását – többek között – így próbálta meg elfeledtetni. a törökellenes harcok háttérbe szorulása állt az 1471-es Vitéz János és Janus Pannonius vezette összeesküvés hátterében. Társadalmi reformjaival a köznemesség politikai befolyását növelte. ami biztosítja a függetlenséget és önállóságot (pl. ahhoz sem Mátyás. Frigyes lemondott a királyi címre eddig fenntartott jogáról. Corvin János számára biztosítani a trónt. sokszor idegen embereinek tartotta fenn. egy új európai királyi dinasztia megalapítása vezette akkor is. az igazságos királyról). Jagello Ulászló lett. amely jelentősen meggyengítette anyagi bázisukat.

a más indiánok által leigázott népek szabadítóként fogadták pl. Cortez 1519-1521 között a lerombolt azték főváros. kanyaró. Az utak célja a gyarmatok létrehozásán túl elsődlegesen a keleti termékek szállítására új útvonalak felfedezése és a nemesfém. a spanyolok könnyen legyőzték az indiánokat először lőfegyvereikkel. (Az első hajózási iskolát Portugáliában alapította Tengerész Henrik herceg. az európaiak helyzetét megkönnyítette az is. a Föld lehet gömbölyű. században a portugál és spanyol felfedezéseknek köszönhetően Európa elkezdte a gyarmatosítást Afrikában. Cortezt és katonáit. az indián államok belső megosztottsága és egymás elleni harca is könnyítette a hódítók helyzetét. szinte egész Dél-Amerikát. hogy az indiánok mondái szerint fehér istenek érkeznek majd. de a hódítók ezeket is megkapták használatra. majd a behurcolt. elszántság. tbc. hogy az európaiak ezek a régóta várt istenek.22. Mexikóvárost. Bár az egyház és a korona próbálta fékezni a konkvisztádorok mohóságát és kegyetlenségét (lásd Kasztíliai Izabella és Las Casas véleményéről írtakat). tífusz stb. tétel: Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás Az Eu FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be.) Kifejtés A konkvisztádorok győzelmének okai az amerikai kontinensen a fegyverzetben megnyilvánuló technikai fölény. Végül a szabad földterületet a spanyol állam szétosztotta a konkvisztádorok között. 35 . amely lehetővé tette. a hódítók többsége otthon ellehetetlenült. Peruban Pizarro az általa alapított Limából irányította a dél-amerikai spanyol gyarmatokat. azt gondolták az indiánok. ill. hogyan alakult át a helyi társadalom! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XV. Tenochtitlan helyén emeltette az amerikai spanyol gyarmatbirodalom fővárosát. akik „hatlábúak” (ló+lovasa) és elhozzák a boldogságot. (Lásd táblázat adatai. valamint a már tengeri. milyen változást hozott az európai gyarmatosítók megjelenése a meghódított területeken. Ázsiában – és Kolumbusz felfedezésének köszönhetően (1492) – Amerikában. a tájékozódást segítő iránytű és egyéb műszerek. akik a meghódított területen remélték a meggazdagodást. vérhas. helyettük kőeszközöket használtak).) tizedelték meg a lakosságot. óceánparti hajózásban tapasztalt emberek által kifejlesztett karavella. de nem sok sikerrel. hogy óriási túlerővel szemben is győzni tudjanak (nem ismerték a fémszerszámokat. s így nyugatra hajózva elérhető India).) A gyarmatosítás során megszerzett legjelentősebb értékek Területek megszerzése A spanyolok alkirályságokba szervezték az új tartományokat. így Afrika megkerülhető. az őslakosok számára ismeretlen betegségek (himlő. gyakran börtönviselt vagy birtokait vesztett. ami az érdemi ellenállást később sem tették lehetővé. A felfedező utak megvalósulását lehetővé tették a reneszánsz tudományos és technikai ismeretei (pl. túlnépesedett területekről jött kalandor (hidalgo) volt. nem pedig új hódítóként (az indián birodalmak rabszolgatartó despotikus katonai-papi államok voltak). térképészet – tengerek veszik körül a szárazföldeket. A megművelt földnek az indiánok jogilag ugyan tulajdonosai maradtak. a zsákmány megszerzése volt. a rajtuk lévő megtérítendő „lelkekkel” együtt. az aranykort.

az eredeti indián kultúrák teljes elpusztítását. paprika. A keresztény hit új térségekben terjedt el.) A keresztény európaiak számára a pogány kultúrák alsóbbrendűek voltak (lásd forrás). India és a Távol-Kelet pedig a portugáloké. kávé. portugál (francia. a cukrot kizárólag nagybirtokon lehetett gazdaságosan termelni. gyapot. mert a fő terményt. a hittérítést tekintették. Brazília. Sándor pápa döntőbíráskodása alatt 1494-ben létrehozták a tordesillasi szerződést. minden kalóz álma a kincs megszerzése (pl. Felgyorsult az emberfajták keveredése. burgonya. ezért többnyire kölcsönösen nem értették egymás értékrendjét. paradicsom. (Pl. illetve annak a partvidéki sávját. összegzés A gyarmatosítás következtében megváltozik a világ kulturális térképe. ill. Drake). hiszen élelmezési cikként a kapásnövények átalakítottak az európai konyhát. Expedíciók hozták Afrikából a néger munkaerőt az ültetvényekre és a bányákba az indiánok népességének csökkenése miatt. új kultúrnövények stb. aranynál. angol) etnikum. az indiánok isteni lényeknek hitték az európaiakat. (Bányái többet termeltek. dohány. a híres ezüstflotta. mint az európaiak együttvéve. tétel: A nag földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai nagy FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a földrajzi felfedezések okait. 23. Hosszú távon Európa nagyobb hasznát látta a növényeknek az ezüstnél. eddig számára ismeretlen területeken jelent meg a fehér ember. Lezárás. A mezőgazdaságban meghonosodott az ültetvényes rendszer.). de nagyon sok aranyat és „ezüstországot” igen. szokásait. Afrika és Amerika népei a népirtást élték át az európai gyarmatosítókkal találkozva. A XVI. A spanyol előretörés miatt Portugália szükségesnek látta felosztani az addig felfedezett és azután felfedezendő tengerentúli világot.) A kultúrák találkozásának következményei Mivel egészen eltérő kultúrák találkoztak.) Növények: kukorica. kakaó stb. (Lásd forrásoknál írtakat. bab. Az európai civilizáció kiterjedése jelentősen megnőtt. Ez óriási tőkebefektetést igényelt és rengeteg munkaerőt.) Nemesfémek Az áhított El Doradót nem találták meg a spanyolok. VI. bár a gyarmatok hatására maga is sok tekintetben átalakult (lásd nemesfém beáramlása. (1500-ban hódították meg Brazíliát.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az uralkodót illette minden termény és haszon egyötöde. lefolyását! Térjen ki a gyarmati versengés kezdeteire is! 36 . század közepétől kezdték kiaknázni a világ leggazdagabb lelőhelyét a bolíviai Potosiban. biztosabb megélhetést jelentettek a gabonánál. akik aztán ezt kihasználva kegyetlenül meggyilkolták őket épp vallási ünnepeik alkalmával – lásd forrás. nyelv és kultúra. miszerint Amerika és a Fülöp-szigetek a spanyoloké. s vele együtt a spanyol. megoldásnak a szolgaságba vetést. tök. és az évente Sevillába küldött ezüstszállítmány.

átvétele). Királyságokat 37 . A portugálok kereskedelmi telepeket létesítettek Afrikában. növekedett a népesség. Kifejtés Felfedező utak A portugálok a mórok kiűzése után a tengeren terjeszkedtek. A XVI. A királyi pár azonban úgy döntött. a szállítások csak a korona általi ellenőrzés után történhetnek. ritkábbak lettek az éhínségek és a járványok. Perut és Chilét. hogy Indiát Afrika megkerülésével is el lehet érni. megvetették lábukat Afrika északi partján. hogy egyrészt nekik sikerült ellesni az araboktól a part menti hajózás tudományát. másrészt ők feltételezték azt. a XV. Az Indiai-óceán feletti uralomért folytatott küzdelemben a portugál tengerészek többször összecsaptak az egyiptomi és a török flottával. ekkor jött létre az egyesített Spanyolország is!) A felfedezések okairól és feltételeiről lásd az ábrához írtakat. az ott élő népekkel nem kereskedhet. ő szintén külön kontinensnek tekinti az Újvilágot. ezzel bizonyítja annak gömb alakját. Mexikót. 1492 A genovai Kolumbusz első útja a spanyolok támogatásával az Újvilágba. ők alapították az első hajósiskolát. 1519-22 A portugál Magellán expedíciója körülhajózza a Földet.és rabszolga-kereskedelmet. Kolumbusz útja nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (lásd forrás). (Pl. A tudás gyorsan terjedt. nao) tökéletesítésében is. A XVI. 1487 Bartolomeu Diaz (portugál) eléri a Jóreménység fokát (Vihar-fok). század közepén véget ért a százéves háború. Brazíliában. 1513 A spanyol Balboa felfedezi a Csendes-óceánt.FELELETVÁZLAT Bevezetés A felfedezéseknek nevezett folyamat során és következtében Európa igyekezett kiterjeszteni befolyását a többi kontinensre. 1500 Cabral (portugál) felfedezi Brazíliát. Az újonnan felfedezett földekre aranybányászat és földművelés céljára embereket költöztetnek. az engedélyük nélkül senki nem hajózhat az „Indiákra”. ez kedvezett az újra törekvő. A reneszánsz szellemi légköre és a könyvnyomtatás hatására Európa a középkorhoz képest jóval nyitottabbá vált a rajta kívüli világok iránt. a függőség következtében azok gazdasági erejét saját céljainak megfelelően felhasználta. 1498 Vasco da Gama (portugál) Afrika megkerülésével eljut Indiába. A portugálok élen jártak a tengerjáró hajók (karavella. 1502 Amerigo Vespucci Dél-Amerika partjainál tett utazásai nyomán új földrésznek tartja az Újvilágot (az Amerika elnevezés az ő nevéből származik). A spanyol felfedezések első sikeres expedíciója. ahol leginkább itáliai tengerészek. század első felében a spanyolok Haitiről és Kubából kiindulva meghódították Panamát. 1533-tól a spanyol Pizzaro meghódítja az Inka Birodalmat. felfedezni vágyó embereknek (ismeretek áramlása. nemesfém. csillagászok és földrajztudósok tanítottak. a legfontosabb portugál gyarmaton óriási ültetvényeken cukornádat termesztettek és dolgoztak fel rabszolgamunkával. Mindezek hatására mérséklődtek a társadalmi konfliktusok. s ezzel kezdetét veszi a spanyol gyarmatbirodalom kiépítése. A század második felében megkezdték a gyarmatok kiaknázását. Ennek az az oka. századra szinte beltengerükké tették az Indiai-óceánt. ezzel monopolizálták az óriási hasznot hajtó fűszer-. 1521-től A spanyol Cortez meghódítja az Azték Birodalmat. A portugálok Kínában és Japánban is létesítettek kereskedelmi telepeket. Az Európában lezajlódó társadalmi és politikai változások is kedveztek a felfedezéseknek: az ipar és a kereskedelem fejlődése miatt gazdag városok jöttek létre. Indiában és Malájföldön. (Tengerész Henrik) A felfedezések és hódítások 1415 A portugálok megkezdik az Afrika körüli hajóutak szervezését. s az egyre nagyobb adóbevételekre építve megerősödött több országban is a központi királyi hatalom.

valamint rengeteg nemesfém.) A spanyolok és portugálok hatalmát jelentősen visszavetette az árforradalom. Lezárás.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli hoztak létre. Portugália kezdeményezésére VI. de Anglia befolyása folyamatosan nőtt. az Újvilágban a rabszolgaság. egybefüggő területeket szereztek meg. bab. valamint az angol-holland tengeri háborúk. amikor a hollandok versenyét próbálta kizárni az 1651-es angol hajózási törvény. Ezzel viszont megjelent a versengés is ezen hatalmak között. éltek a kereskedelmi tilalmak. kukorica. (1580 és 1640 között Spanyolország és Portugália között perszonálunió van. a területeket nem igázták le. amelyben a hagyományos egyenrangú Európa–Ázsia kereskedelem mellett Európa kizsákmányolta Afrikát és az Újvilágot. s mindennek következtében megerősödött Kelet-Európában a feudalizmus. mert megszervezték a gyarmatosítást. háborúra és békére. század elején sorra át kellett engedniük gyarmataikat nagyobb katonai erőt felmutató vetélytársaiknak. Európában Nyugat és Kelet munkamegosztása érvényesült. hanem kereskedelmi telepek láncolata alkotta. hogy a spanyoloknak és a portugáloknak valóban nem lesz vetélytársa (Drake-nek és az angoloknak egyelőre be kellett érniük a kalózkodással). Gazdaságukat elkényelmesítette a kevés befektetéssel szerzett nagy haszon. Ezzel magyarázható. mint Portugália. Eszerint Amerika és a Fülöp-szigetek a spanyoloké. Ezek az egyéni vállalkozók a terjeszkedést üzleti lehetőségnek tekintették. paradicsom. mint az angol. amelynek segítségével egy-egy állam hosszabb-rövidebb időre nagyhatalommá válhatott (pl. A kormányok a társaságok felett ellenőrzést gyakoroltak. majd az Afrikából hozott néger rabszolgákat dolgoztatták. Nyugat-Európa lett a folyamat centruma és egyben haszonélvezője. Átmenetileg a hollandok szerezték meg a tengeri hegemóniát. eredeti tőkefelhalmozás stb. ami radikális változásokat indított el (pl. 1600-ban angol (később brit) Kelet-indiai Társaság alakult meg. Az Ibériai-félsziget országai a későbbiekben a visszamaradottság „mintapéldáivá” váltak. a kereskedőiket védő katonai támaszpont létesítésével. század folyamán a kereskedelmi társaságok váltak. Brazília. hiszen az Atlanti-óceán vált a kereskedelem fő útvonalává. A portugálok általában beérték néhány. amely eredetileg jóval (nyolcszor) nagyobb alaptőkével indult. árforradalom. Spanyolország jóval nagyobb lélekszámú és jelentősebb katonai erőt felvonultató ország volt. tök. nem tudták megtartani nagyhatalmi státuszukat. A felfedezések másik fontos hatása a kapitalista. században azonban új lendületet kapott. a hollandok és az angolok is megkezdték saját gyarmatbirodalmaik kiépítését. de az angolok az ópiumkereskedelemnek köszönhetően növelték tőkeerejüket. összegzés A felfedezések hatására megjelent Európában sok újféle növény (pl. gyapot. Hollandia és Anglia). a Távol-Kelet a portugáloké (a nemzetközi szerződés a nemzetközi jog első dokumentuma). Az angolok azonban ki akarták sajátítani a tengeri kereskedelem bizonyos területeit. dohány. Az államkincstár helyett magánkézbe vándorolt arany és ezüst végül a fennálló rendet konzerválta. nagyobb. kávé. A terjeszkedés a XVII. ezért a kormányoktól széles körű felhatalmazást kértek és kaptak telepítésre. kakaó). India. az ültetvényeken és a bányákban kezdetben az indiánokat. burgonya. A spanyolok előnybe kerültek a portugálokkal szemben. 38 . paprika.és alkalmazkodóképességüket. a franciák. A gyarmatok olyan gazdasági lehetőséget biztosítottak. Létrejött a világkereskedelem. Az angolok már 1497-ben feltűntek Észak-Amerika partjainál.). és elvesztették verseny. amely kulcsszerepet játszott India gyarmatosításában. nemzetközi munkamegosztás. Kolumbusz felfedezése arra késztette a spanyolokat és a portugálokat. A távolsági kereskedelem legjellegzetesebb szervezeteivé a XVII. hogy egy szerződésben határozzák meg. azaz az üzleti szellem megerősödése. az 1651-as angol hajózási törvény. A terjeszkedés következtében kiépült portugál „gyarmatbirodalom” nem összefüggő területekből állt. hódításra. vámszabályozás és különféle monopóliumok eszközeivel. Majd 1602-ben létrejött a holland Kelet-indiai Társaság. hogy kié lesz a felfedezett terület. Elkezdődött az emberfajták nagy létszámú keveredése. sokáig úgy tűnt. hogy a XVII. s a helyzet nemzetközi jogi rendezését akarta elérni Hugo Grotius a tengerek szabadságának elvével. Kettejük hatalmi viszályát mutatja pl. Sándor pápa döntőbíráskodása alatt 1494-ben létrehozták a tordesillasi szerződést.

a humanista irodalmat is elvetette. A reformáció a művészetek terén is változást hozott. jellemző eszköze a túlzás. Kifejtés A XVI-XVIII. Formai elemeivel meghökkenteni. Isten világában azonban a rend uralkodik. lenyűgözni. A barokk műalkotás ezért az alapvető dualitást jeleníti meg. Mert a jó. A barokk alkotások fő jellemzői a monumentalitás. az igaz. (Az ellenreformáció elnevezést a reformátusok. Ez abból fakad. templomi szobrokat. visszatértek az ókeresztény szimbolikához. Ebben a törekvésében támogatták a tridenti zsinaton megfogalmazott reformelképzelések. hanem a római katolikus egyház megújulása. nagyságának. az ábrázolt tárgyak a maguk nyerseségében. a fény szükségszerűen győzedelmeskedik. ezzel is magyarázhatók a hatalmas méretek. A Rómában született új irányzat hamar elterjedt Észak-Itáliában. mégpedig az ellentétek harcából kibontakozó végső harmóniaként.) Az ellenreformáció célja tehát az volt. az 1540-ben alapított jezsuita rend. érzékiség– transzcendencia. a puritánabb. A reformáció a római egyházat rendkívül súlyosan érintette. hogy visszaszerezze elpártolt híveit (rekatolizáció) és elvesztett pozícióját. burjánzó jellegű. a katolikus megújulást pedig a római egyház használta. az egysze- 39 . mert úgy tartották.24. világosság–sötétség. A barokk művészet központi célja is a vallásos áhítat felkeltése. A protestáns istentiszteleteknek fontos része volt a közös éneklés. A különböző egyházellenes mozgalmak. pl. ill. gyönyörködtetni akart. azt a reformáció előzményének tekintette. Akkoriban ezt úgy nevezték: a szem és a fül vitája. erő és szépség jegyében fogalmazta/fogalmaztatta meg saját magát. a híveknek megmutatni. a látványosság. funkcionális. tétel: A barokk stílus jellemzői ba FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a barokk stílus kialakulásának körülményeit. egyszerűbb belső terek híve volt. Új szerzetesrendek jöttek létre. Kialakulásának oka és alapja részben a katolikus egyház pompájának. mivel jelentősen csökkent a befolyása. A művészet és a templomok az egyház és a hit erejét voltak hivatottak kifejezni. majd egész Európában és Amerikában. érzékiségében jelennek meg. A barokk műalkotásban a földi és az égi szint végső soron összekapcsolódik: a látványnak látomást kell megidéznie. a katolikus templomok a belső díszítéssel próbáltak meg a híveikre hatást gyakorolni (látványcentrikusság). hanem a katolikus egyház reformját szerette volna elérni. s egyben pompaszeretetével fölébe akart kerülni az előző kor alkotásainak. erősítése volt. Jellegzetes ellentétei: fény–árnyék. hogy a barokk világképe szerint a földön a káosz. A barokk mű szerkezete – bármelyik művészeti ághoz tartozik is – lazának látszik. nagy korszaka a barokk. az alakábrázolás bálványimádáshoz vezet (lásd forráshoz írtakat). társadalmi megmozdulások végül vallásháborúhoz vezettek. Az egyház mereven elutasította a reneszánsz hatásra fejlődőben lévő természettudományt. a hatalma. Az egyházi és/vagy a világi hatalom a nagyság. Az ellenreformáció nemcsak a reformációra való katolikus reakció. a vallás erejének kifejezése. 1517) és eredetileg nem egyházszakadást. század művelődéstörténetének egyetemes. de mögöttük misztikus jelentést sejtetnek. A protestánsok sok helyen elpusztították a freskókat. a szép. legfőbb jellemzőit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformáció Németországban indult el (Luther Márton.

Művészetére a tárgyilagosság. (Lásd a forráshoz írtakat. valamint a fény adta lehetőségek teljes kiaknázása. ill.és enteriőrművészetben. hogy az egyéni helyett a sematikus ábrázolás. rengeteg mű született ekkor. Új zenei műfaj jött létre. A barokk festészetben a legfontosabb név a holland protestáns Rembrandté. ellentétek és hirtelen fordulatok. A barokk építészek főbb tevékenységei a templomok. mert (az ortodox területeket leszámítva) egész Európában és a gyarmatokon is hatást gyakorolt. de ószövetségi és újszövetségi témákat is feldolgozott alkotásaiban. míg a feudális és erősen katolikus többségben maradó államokban nagyobb teret kaphatott. harsány színek. az ellenreformáció kibontakozása kat FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az ellenreformáció kibontakozását és magyarországi megjelenését! 40 . (Lásd forráshoz írtakat. a hangsúlyos hullámvonalak jellemzők. mozgalmasság. Versailles). egyetemes. misztikum. A barokk egyik kulcsjellemzője a monumentalitás. polgári lakóházak építése. fontos a színek szerény.) Lezárás/összegzés A barokk tehát egy egyetemes művészeti és korstílus. drámaiság. és sok a kritikusa (pl. királyi és fejedelmi kastélyok. mozgalmasság. hogy feszültséget teremt. mozgalmas.) A barokk irodalomban is a monumentális műfajoké a főszerep. a reformációt támogató államokban rövidebb ideig van jelen. A barokk szobrászatban is a külsőségek ragyogása került előtérbe. kedvelték a dinamizmust kifejező hullámvonalakat. Anglia). szabálytalan mozgalmas formák. belülről fakadó érzéssel szemben a túlzó érzelmesség és színpadiasság vált jellemzővé. Festőiség. az opera. Ennek megfelelően. (Lásd forráshoz írtakat. A figurák megalkotásakor azonban az ún. Mivel a barokk a feudalizmussal is összekapcsolódik. pátosz jellemezte alkotásait. ami nemcsak az alkotások méreteiben és arányaiban mutatható ki. immaterialitás („anyagtalanság”) jellemző. bár a barokk korához kapcsolható. ezért a már polgárosultabb.) A barokk festészet tipikus alkotásaira is a díszes megoldások. szertelen pompa. Az érett barokk egyik fő egyénisége Bernini. Egyetemes. tétel: A katolikus megújulás. paloták. A zenében is kimutathatók a korstílusra jellemző különböző jegyek: ünnepélyes hangvétel. az illuzionista külsőségektől való mentesség a jellemző. a kert. a racionalitással szemben a túlzott.) A barokk építészet francia meghonosodása XIV. Mind az épületek belső terei. Németalföld. Arcképfestőként vált híressé. s egyetemes. monumentális méretek és arányok. eszmetörténeti korszak. Lajos uralkodásának idejére esik. Legjelentősebb alkotói: Caravaggio. mert a művészetek minden ágában megtaláljuk a jeles alkotókat. (Ebben a művészeti ágban nincs protestáns és katolikus különbség. de különleges használata. nagy alkotások születtek a kastélyépítészetben (pl. az eposz. a lebegésben ábrázolt testek ellentmondanak a fizikai törvényeknek. módosítások. felfogása és ábrázolásmódja alapvetően eltér katolikus kortársaiétól. 25. dinamikus. ilyen volt pl. sejtelmesség. csigavonalakat. az őszinte. ami maga után vonta. óriási hatást gyakorolva a kor emberére. Kedveltek a mitológiai és vallási témák. hanem számában is. és kedveli a díszítéseket.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli rűséggel. A templomoknál a hosszirányú alaprajz. A barokk zene jellegzetessége. A barokk zene jelentős alakjai Bach és Händel. mind külsejük pazarul díszített. Murillo. sok alak. mert minden művészeti ágban hasonló stílusjegyekkel hódított teret. a szentek vallásos extázisát ábrázoló misztikus jelenetek. kupolatér kiemelése a jellemző. az operáé Monteverdi.

A magyarországi ellenreformáció sem volt sikeres a XVI. A katolikus megújulás művészi kifejezése a barokk. A különböző egyházellenes mozgalmak. Pál által összehívott tridenti zsinat is a megújulás jegyében ült össze (1545-1563). a hatalma. Bár protestáns egyházak sehol sem tudtak kizárólagos teret nyerni. Németalföldön. eredetileg nem egyházszakadást. mozgalmasság. misszió a gyarmatokon). Károlyhoz kapcsolódó források kapcsán írtakat. a katolikus megújulás kifejezést pedig a római egyház használja. Franciaország.) A jezsuita rend legfőbb jellemzői (lásd még a forráshoz írtakat): célja a katolicizmus védelme és terjesztése (lásd pl. újra el kellett hagyniuk az országot. hanem az egyház jelentős átalakulásáról.) Az ellenreformáció célja tehát az volt. engedelmesség a pápának. magas színvonalú oktatás. Adorjánhoz és V.) A III. az oszmán hódítás is a katolikus egyház meggyöngülését hozta. A barokk egy egyetemes művészeti és korstílus. Tudniillik nem csak egy ellenmozgalomról van szó. egyetemes. Az ellenreformáció elnevezést a protestánsok. hogy visszaszerezze elpártolt híveit (rekatolizáció) és elvesztett pozícióját. Az Itáliában. s nem a hit kérdése állt. s ettől a központi királyi/császári hatalom erejének növekedését is várták. mert minden művészeti ágban hasonló stílusjegyekkel hódított teret.) Nem volt veszélytelen a hivatalos egyházi állásponttól eltérő tudományos vagy teológiai nézeteket hirdetni (lásd Giordano Bruno megégetése 1600-ban. (Lásd a karikatúrákhoz írtakat. (A francia vallásháborúk mögött is inkább a trónharc. mert (az ortodox területeket leszámítva) egész Európában és a gyarmatokon is hatást gyakorolt. Lengyel Királyságban élők jobban megőrizték a katolicizmust. tekintély megerősítésében. azokra használták a pápai udvarban. hanem a római katolikus egyház reformját szerette volna elérni. Károly egyértelmű támogató lépései és a megújulást szükségesnek látó pápák elindítottak egy reformfolyamatot az egyházon belül. Spanyolországban. Erdélyben a jezsuiták 1579-ben jelentek meg először. Kifejtés A reformáció tanainak hatására a latin országok kivételével minden európai államban meggyengült a római egyház befolyása. de az erdélyi országgyűlés tíz év múlva kiutasította őket. A római egyház Luthert elítélte és kiközösítette. A reformáció a római egyházat rendkívül súlyosan érintette. vallásosság. Egyetemes. A barokk főbb jellemzői: monumentalitás. katonai fegyelem. mivel jelentősen csökkent a befolyása. társadalmi megmozdulások végül vallásháborúhoz vezettek. mert a művészetek minden ágában megtaláljuk a jeles alkotókat. akik túl sokat emlegették Jézust. egyházi személyeket állami hivatalnokká tettek. Angliában). Az 1561-ben behívott jezsuiták nem tudták megakadályozni a reformáció gyors terjedését. (A jezsuita eredetileg csúfolódó elnevezés volt. (Lásd VI. Az ellenreformáció sikerében az inkvizíció jelentette fenyegetés mellett az egyház elsődleges támasza a jezsuita rend volt. Az ellenreformációt támogatták a kor jelentős katolikus uralkodói. században. V. Legfőbb határozatait lásd a forrásnál. szerteágazó és egyre növekvő politikai befolyás. misztikum. a reformációra való katolikus reakció. a fejlettebb. 41 . Habsburg Birodalom) eszközként használta a katolikus hierarchiát. Francia Királyságban. Az abszolutizmus (pl. polgárosultabb államokban nagyon jelentős befolyásuk volt (pl. s bár Báthory Zsigmond fejedelemsége alatt ismét visszatértek. Spanyolország. vagy Galileo Galilei pere – 1633). eszmetörténeti korszak. itt népmozgalmakra nem került sor. pompa. ami szintén jelentős szerepet játszott az egyházi hatalom. s egyetemes. látványcentrikusság uralja a művészeti ágakat.FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformáció Németországban indult el (Luther Márton. 1517).

században a katolikus vallás legfőbb támaszaivá váltak a főrangúak. Pázmány protestáns családban született. Igaza lett annyiban. (Lásd forráshoz írtakat. később áttért a katolikus hitre. A gazdaság fejlesztése: 42 . Pázmány állítólag azt mondta. hogy ő még egy protestáns Magyarországon született. és belépett a jezsuita rendbe.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Nem járt eredménnyel a Habsburg-udvar erőszakos térítése sem. országonként eltérő. A XVII. a hódoltságba ezért Boszniából jöttek ferences szerzetesek. Lajos korában fra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be XIV. A törökök nem tűrték meg területükön a jezsuitákat. Bocskai István. hogy a hívekhez minél több. linzi) elérték. hitvitázó iratainak kiadásával maga mutatott példát. hogy a nemesség és a polgárság szabadon gyakorolhassa saját vallását. nikolsburgi. tétel: A francia abszolutizmus XIV. hitéleti tevékenység). majd Bethlen Gábor és Rákóczi György fejedelmek a Habsburgokkal kötött békékben (bécsi.) Pázmány – a reformációtól eltanulva – nagy hangsúlyt fektetett arra is. a szakszerű bürokrácia kiépítésével. A török kiűzése után a XVIII. de katolikusban fog meghalni. hogy halálakor a nyugati országrészen már alig akadt protestáns főnemes. összegzés A rekatolizáció a XVII. század végére az ország lakosságának többsége római katolikus hitű lett. Új szerzetesrendek jöttek létre: karmeliták (elmélkedés. Bourbon Henrik (1589-1610) uralkodásához köthető a francia abszolutizmus kiépítésének első szakasza. 26. hogy a jobbágyok kénytelenek követni uruk vallását. az abszolutizmus működését Franciaországban! FELELETVÁZLAT Bevezetés IV. de jelentős számban hódította tehát vissza a híveket a katolikus egyház. Mint esztergomi érsek előbb a főurakat térítette vissza a katolikus vallásra. Pázmány jezsuita képzettségéből adódóan az oktatást és a nevelést is felhasználta céljaira. A katolikus egyház Pázmány Péter esztergomi érsek és Esterházy Miklós nádor segítségével erősödött meg ismét a XVII. század közepére a királyi Magyarországon már csak négy főúri család maradt meg a protestáns hiten. magyarul jól beszélő és teológiailag felkészült katolikus pap vagy szerzetes jusson el. Intézkedései: A rendiség háttérbe szorítása és a központi hatalom kiépítése kezdődött el a hivatalnokrendszer átalakításával. Nagyszombaton egyetemet alapított. a XVII. (Lásd forráshoz írtakat. századra sikereket ért el (40 százalékról 20-25 százalékra esett vissza a protestánsok aránya). hisz tudta. majd 1635-ben székhelyén. Lajos uralkodását. század első felében. szintén jezsuita szerzetes a Biblia első teljes katolikus fordítását. orsolyiták és piaristák (népiskolák felállítása). Lezárás.) Pázmány ösztönzésére készítette el Káldi György. Magyar nyelvű prédikációinak. Először a bécsi egyetemen papnevelő intézetet hozott létre.

A gazdaságpolitikára a merkantilizmus jellemző (lásd a forrásokhoz írtakat. Lajos háborúi kezdetben megtartva a francia külpolitika Habsburg-ellenes hagyományát. ők tartották ellenőrzésük alatt a tartományok rendjeit és kormányzóit. ám ebben a kérdésben csak részleges sikereket ért el. Külpolitika XIV. A szakszerű bürokrácia mellett azonban – főként a pénzben szűkösebb időszakban – megnőtt a vásárolható hivatalok aránya. Folytatódott a királytól függő bürokrácia kiépítése. célja a gallikán egyház megteremtése volt (lásd a forráshoz írtakat). bár erős állami ellenőrzés alatt. és sokat rontott az államigazgatás hatékonyságán. Lotaringiát sikerült neki megszerezni. másrészt az állami bevételek tervezhetőbbé tételét szolgálták. s ezzel Franciaország megjelent a nagyhatalmak gyarmati területekért folyó versenyében. akik pénzen vették meg nemességüket és hivatalukat. Lajos meg akarta szerezni a spanyol trónt és vele együtt hatalmas gyarmatait. A tartományok jogrendje azonban nem volt teljesen egységes. A 150-200000 fős haderő fenntartása óriási terheket rótt a lakosságra. Lajos uralkodása idején sem történt lényeges változás. Lajos uralkodása (1643-1715) a francia abszolutizmus virágkora (lásd az ábrához és a forrásokhoz írtakat): Belpolitika Az államigazgatás a Richelieu által elindított úton haladt tovább. így jelentős bevételt hoztak (pl. csipke). Egyházpolitikájában sem tért el Richelieu és Mazarin útmutatásaitól. Kifejtés XIII. az intendánsok. Ők voltak a francia tartományok élén álló főhivatalnokok. XIV. mert XIV. s ebben XIV. Célja a Rajna természetes határrá tétele volt. taláros nemesek. amelyek keresett exportcikkeket gyártottak. külföld felé a hajózás támogatása. de ezen a téren csak részlegesen tudta elképzeléseit megvalósítani. A hivatali rendszerben a szakszerűség jegyében megjelentek az államtitkárságok és a király legfőbb támaszai. A kereskedelem fejlesztése érdekében jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek: belföldön utak. Ennek érdekében 1614 után nem hívták össze az országos rendi gyűlést. Intézkedései: Elsődleges cél a központi hatalom erősítése. Lajos irányít („az állam én vagyok”). Richelieu célja volt a nemzeti. A hugenották elüldözése azonban a gazdaságra is jelentős hatást gyakorolt. A kultúra egységesítése – és állami ellenőrzés alá vonása – érdekében támogatta a francia akadémia megalapítását is. a helyi parlamentek azonban továbbra is működtek. azaz a gallikán egyház létrehozása is.királyi manufaktúrák alapítása. A hadseregreform Louvois hadügyminiszter nevéhez kapcsolódik (lásd a táblázathoz írtakat). az állam el is adósodott (lásd a táblázatokhoz írtakat). Az óriási bürokrácia kiépülése miatt hivatalnokállamnak is nevezték. Kanada gyarmatosítása elkezdődött. aki helyett azonban javarészt Richelieu államminiszter irányította az országot. hiszen ők zömében kézműves és kereskedő polgárok voltak. A spanyol örökösödési háború (1701-1714) azért tört ki. Ezt azonban mindenkép meg akarták aka- 43 .) Colbert célja az államháztartás egyensúlyának létrehozása lett volna. ami együtt járt a hugenották üldözésével. Az egységes hadsereg létrehozása még nem sikerült. utána XIV. Lajos (1610-1643) a következő uralkodó. a német területek ellen irányultak. Megjelentek soraikban az ún. akiknek az elvesztése ezen ágazatokban érzékeny veszteséget jelentett. egységes állam megteremtése volt. csak az uralkodónak tartoztak felelősséggel. A szakszerű és vásárolt bürokrácia kettőssége a francia forradalomig fennmaradt. csatornák építése. ez azonban a király hódító háborúi miatt csak kezdetben sikerült. Az adórendszer racionalizálása egyrészt a paraszti terhek kiszámíthatóbbá. Elzászt. Lajosra várt. illatszerek. 1661-ig Mazarin az államminiszter. ennek megteremtése XIV.

44 . században Franciaországban és a német területeken teljesedett ki. A harmincéves háborúból győztesként és megerősödve kikerült Franciaországnak tudomásul kellett vennie a spanyol örökösödési háborút lezáró békében megfogalmazott korlátokat. Szerepének megítélése mégsem egyértelműen pozitív. A felvilágosodásnak köszönhetően előtérbe kerül a gondolkodás. majd a XVIII-XIX. hagyománytól s bármely emberi intézménytől független ideális törvény. Ráadásul az osztrák Habsburgoké lett a spanyol Németalföld. Lajos uralkodása a kultúra. század második felében. ő maga bőkezű mecénás volt. hadseregének. a művészetek felvirágzását hozta el. Rákóczi Ferenc. Lajos uralkodása idején. a felvilágosodás azonban elvetette az isteni beavatkozás. (Lásd a forrásokhoz írtakat. ezzel lemondva természetes jogaikról vagy azok egy részéről. Angliából indult a XVII. századi fejlődése.) Az európai erőviszonyok is jelentősen átalakultak XIV. de a törökök támogatására már nem számíthattak a Habsburgok ellen a franciák. Kifejtés A szerződéselméletet egészíti ki a természetjog koncepciója. Kialakulásához hozzájárult a fizika XVII. tétel: Az al Az alkotmányos monarchia működése FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze az angol alkotmányos monarchia rendszerét és működését! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás a XVII-XVIII. a haladás. Milánó és a Nápolyi Királyság. hogy ebben az esetben az emberek nem egymással. hódításainak és bürokráciájának finanszírozása miatt óriási államadósságokat halmozott fel. Locke munkássága). egy egyetemes erkölcsi rend létét tételezi fel. és ugyanezt várta el udvarának tagjaitól is. megállapodástól. század filozófiai. hiszen a pazar udvar fenntartására. Ebben a háborúban volt Franciaország szövetségese II. politikai értelemben vett szabadság. akik Anglia és Hollandia szövetségével megerősítve végül győzelmet arattak a franciák felett. amit ő nem akart/tudott elfogadni. amely törvényhozástól. a hatalom isteni eredetének elvét. A társadalmi szerződésnek van azonban egy másik típusa (amelyet szokás alávetési szerződésnek is nevezni). Alapeleme a társadalmat és az államot megelőzően létezett természeti állapot feltételezése. A felvilágosodás egyik alapvető politikaelméleti kérdése a szerződéselmélet. hogy egy társulási szerződéssel önként létrehozzák a szervezett társadalmat (az államot). elsősorban Newton munkássága. ahol azonban a természeti erőknek és az egymásnak való kiszolgáltatottság arra indította az embereket. Lezárás. A középkori teológusok egy isteni rend létét feltételezték ezen elv alapján. 27. összegzés XIV.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli dályozni a Habsburgok. a tolerancia és az etikai. de nem egyesíthetik a két országot. Az 1713-14. több Észak-Amerikában fontos gyarmati terület. a forradalom korában (pl. Ez abban különbözik az előző szerződéstől. a józan ész. évi békék értelmében a spanyol trón a Bourbonoké. eszmetörténeti mozgalma. Angliáé lett a hajózásban stratégiai szerepű Gibraltár és a rabszolga-kereskedelem kizárólagos joga.

század fordulójától belpolitikailag egyre stabilabbá vált Anglia. és csak feltételesen ruházzák át a jogokat. Az angol alkotmányos monarchia kialakulása az angol forradalom lezárulásának köszönhető. (Rousseau ugyanezt az elméletet a népszuverenitás és a közvetlen hatalomgyakorlás köztársasági formájának igazolására használta fel. a toryk és a whigek. Emellett a legfőbb hatalom köteles szilárd. a kormány ellenőrzésének joga a parlamentnek felelős kormány kezében van. a hadsereg. (Lásd forráshoz írtakat. sőt az idők folyamán egyre erősebb lett. erőszakhoz pedig csak a törvények végrehajtása. ami lehetőséget adott arra. A Stuartresturáció bukása és II. századtól politikai „pártok” működtek. majd ezt a jogot kell alkalmazniuk a független és igazságos bíráknak a viták eldöntésekor. Montesquieu is pozitívan nyilatkozott az angol alkotmányosságról. ám az alkotmányos rend ezektől nem rendült meg. vagyis a jogok forrása a polgárok csoportja. mint ami a közjó érdekében szükséges. Ez az elv megvalósul az angol alkotmányos monarchiában. amivel az emberi szabadságjogoknak a kidolgozását segítette elő. Locke és Montesquieu szerint a társadalmi szerződések értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogokért cserébe a hatalom ellenőrzésére. de az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tartható fenn (vagyoni cenzuson alapuló választójog). nyugodt évtizedek (uralkodók váltják egymást) jöttek. egymás kölcsönös ellenőrzésére épül. (Lásd forráshoz írtakat. ezért a szerződés érvényét veszíti. (Orániai) Vilmos trónra ültetése (dicsőséges forradalom – 1688) után a parlamenti erők nem köztársasági.) A nép engedelmességet ígér. Az Angliában létrejött. s egyben mintául szolgáló alkotmányos monarchia tehát olyan államforma. a szabadság garanciáját látta benne. ún.hanem a kormányzattal kötnek szerződést. (Lásd forráshoz írtakat. és a legfőbb hatalom ekkortól nem az uralkodó. sem a választások nem voltak mentesek a visszaélésektől. A politikai hatalom működését szabályozó dokumentum az 1689-ben elfogadott Jognyilatkozat. a pénzügyek. és a külpolitika felé forduljon.) Locke szerint az így létrejött alkotmányos monarchiától az emberek azt várják. konfliktusoktól. a nép elmozdíthatja. de ennek hatása érvényesül az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban is. szabadságukat és vagyonukat. később liberálisnak minősített szabadságforma érvényesült és érvényesül a mai napig az angol alkotmányos monarchiában. hanem monarchikus rendszert hoztak létre. hogy a létrehozott közhatalom jobban megóvja életüket. Amennyiben azonban a kormányzat ezt nem tartja be. végrehajtás és igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik. hanem a részben képviseleti elven működő parlament lett. a nép által elfogadott törvényekkel kormányozni (képviseleti úton érvényesülhet ez a jog). egyértelmű. Az angol alkotmányosság alapdokumentumának tekintett Jognyilatkozat megfogalmazza az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait (szólás-. de eközben/ezáltal a hatalom nem mehet messzebb annál. összegzés A XVII-XVIII.) Montesquieu – Locke nyomán – megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét: a három hatalmi ág (törvényhozás. A Locke által megfogalmazott. megszegi a szerződést. legfeljebb az addig természetes jogok államilag szabályozott polgári jogokká válnak. illetve a külföldről jövő támadások elhárítása érdekében lehet nyúlni. ahol a király hatalma a parlament által elfogadott alkotmányon alapszik.) Angliában a XVII. (Lásd az ábrához és a forráshoz írtakat.) Lezárás. vagyis a képviseleti elven működő alkotmányos monarchiának. A király jogkörét azonban egyértelműen szabályozták.és vallásszabadság). sajtó. megteremtve a modern polgári demokrácia alapját. Sem a parlament működése. A kettős szerződés megfogalmazása az alapja Locke szerint a kormányzat megbízás jellegének. gyülekezés-. megszervezze világbirodalmának alapjait (Nagy-Britannia). Az állam létrehozásával tehát az emberek nem mondanak le alapvető jogaikról. és az amerikai alkotmány megfogalmazásában is meghatározó szerepe volt. 45 . a kormányzat pedig jó kormányzást és biztonságot. hogy megszilárduljon az alkotmányos rend.

eszmetörténeti mozgalma. megismerhetőnek tekintették. hogy a világot leírhatónak. a vezetés pedig jó kormányzást és biztonságot. Rousseau. a zsarnokságon alapuló állam helyett a gazdasági. Voltaire. Holbach. hogy a felvilágosítás által minden probléma kezelhető. Különösen egy kiadványsorozat (35 kötet). századi fejlődése. a francia Enciklopédia. egy egyetemes erkölcsi rend létét tételezi fel. és csak feltételesen ruházzák át a jogokat.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 28. felemelhető. babonák ellen. a szerződés érvényét veszíti. kulturális reformokat megvalósító. ezzel lemondva természetes jogaikról vagy azok egy részéről. Ez abban különbözik az előzőtől. majd a XVIII. a felvilágosodás azonban elvetette az isteni beavatkozás. Helvetius. A felvilágosodásnak köszönhetően előtérbe kerül a gondolkodás. ahol azonban a természeti erőknek és az egymásnak való kiszolgáltatottság arra indította az embereket. hagyománytól s bármely emberi intézménytől független ideális törvény. Locke szerint 46 . legfeljebb az addig természetes jogok államilag szabályozott polgári jogokká válnak. Locke munkássága). és helyette a józan ész jelszavát hirdették. Felléptek a fanatizmus. a ráció mindenhatóságába vetett hit (a fény százada). Amennyiben azonban ezt nem tartja be. Az állam létrehozásával tehát az emberek nem mondanak le alapvető jogaikról. Kifejtés A felvilágosodás egyik alapvető politikaelméleti kérdése a szerződéselmélet. Kialakulásához hozzájárult a fizika XVII. A szerződéselméletet egészíti ki a természetjog koncepciója. a forradalom korában (pl. meghatározó gondolkodóit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás a XVII-XVIII. Alapeleme a társadalmat és az államot megelőzően létező természeti állapot feltételezése. Sapere aude! (Lásd forráshoz írtakat. század filozófiai. (Lásd forráshoz írtakat.) Fontos szerepet játszottak terjedésében a szalonok (lásd forráshoz írtakat). tétel: A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői fel FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a felvilágosodás eszmetörténeti jelentőségét. s egyben a tudományok legkorszerűbb összefoglalóját adták ki. Quesnay. Rousseau ugyanezt az elméletet a népszuverenitás és a közvetlen hatalomgyakorlás köztársasági formájának igazolására használta fel. a hatalom isteni eredetének elvét. hogy ebben az esetben az emberek nem egymással. az ember és társadalom nevelhető. amely törvényhozástól. A kettős szerződés megfogalmazása az alapja Locke szerint a kormányzat megbízás jellegének. század második felében. századi Franciaországban teljesedett ki. A középkori teológusok (Szent Ágoston: Az Isten városáról) az isteni rend létét feltételezték ezen elv alapján. elsősorban Newton munkássága. amelyben a kor jeles tudósai (Diderot. d’ Alembert. A vélekedés helyett a tapasztalat került előtérbe. szabadságon alapuló államban hittek. Képviselői hittek abban. hanem a kormányzattal kötnek egyezséget.) A nép engedelmességet ígér. Montesquieu. Condillac. a vallási dogmák. Turgot) a felvilágosodás rendszerét. megállapodástól. kiszámíthatónak. hogy egy társulási szerződéssel önként létrehozzák a szervezett társadalmat (az államot). vagyis a képviseleti elven működő alkotmányos monarchiának. a nép elmozdíthatja. Angliából indult a XVII. a megnövekedő könyvkiadás (lásd forráshoz írtakat). a matematika hatása érvényesült abban. A tekintélyen. A társadalmi szerződésnek van azonban egy másik típusa (szokás alávetési szerződésnek is nevezni).

vagyis szerinte a közösség összes tagjának aktívan részt kell vennie a döntéshozatalban. társadalmilag szükséges munka mennyisége határozza meg. a Locke és Montesquieu által elfogadott társadalmi szerződés elméletét elvetette. A három hatalmi ág (törvényhozás. s helyette a népszuverenitást vallotta. Az az üdvös. kérlelhetetlen ellenfele bármiféle fanatizmusnak és tekintélynek. mint ami a közjó érdekében szükséges. Rousseau óriási hatást gyakorolt a francia forradalomra. ugyanakkor tisztában volt megszüntethetetlenségével. illetve a külföldről jövő támadások elhárítása érdekében lehet nyúlni. ki kéne találni!” A vallást személyes ügynek tekintette. Szembefordultak az államilag ellenőrzött merkantilizmussal. amelynek jelszava: „egyenlőség. Az egyházat a népbutítás eszközének. egymás kölcsönös ellenőrzésére épül. nem tagadta Isten létét: „ha Isten nem volna. a rászorulók támogatása. ezért kompromisszumként elutasította a vagyoni különbségeket. A magántulajdont lopásnak tekintette.az így létrejött alkotmányos monarchiától az emberek azt várják. Rousseau a felvilágosodás általános személetétől sok szempontból eltérő rendszert dolgozott ki. híressé vált mondata is ezt fejezi ki: „Tiporjátok el a gyalázatost!” Ugyanakkor ő maga deista. testvériség. de nézeteikbe misztikus elemek is kerültek. szabadság” kis módosulással a francia forradalom idején is nagy szerepet kap majd. emiatt számos tévhit kapcsolódik a mozgalomhoz azóta is. de eközben/ezáltal a hatalom nem mehet messzebb annál. Céljuk az egész emberiség erkölcsi és szellemi felemelése. De elfogadta a terrort a közjó megvédése érdekében. Emellett a legfőbb hatalom köteles szilárd. ezért szerintük ezt az ágazatot kell támogatni az ipar és a kereskedelem helyett. Turgot) szerint az államnak csak a piac normális működését kell szabályoznia. később liberálisnak minősített szabadságforma érvényesült és érvényesül a mai napig az angol alkotmányos monarchiában. Quesnay. A felvilágosodás időszakában alakult ki a titkos testvéri szövetségen alapuló szabadkőműves mozgalom is. Az államnak szerintük a lehető legnagyobb mértékben ki kell vonulni a gazdaság irányításából (éjjeliőr-állam). összegzés A Locke és Montesquieu által megfogalmazott. Montesquieu – Locke nyomán – megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét. az ironikus fejtegetések mestere volt. vagyis a jogok forrása a polgárok csoportja.” A felvilágosodás a közgazdaságtanban is újat hozott. „ha mindenkinek van valamije. de az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tartható fenn (vagyoni cenzuson alapuló választójog. és senkinek sincs túl sokja. képviseleti rendszer).) Voltaire a filozófiai elbeszélés. Smith) szerint az egyéni önérdek által mozgatott munka a gazdaság fő hajtóereje. de ennek hatása érvényesül az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban és alkotmányban is.) Rousseau hitt a közvetlen demokráciában. A szabad versenyes kapitalizmus hívei (A. (Lásd forráshoz írtakat. az álszentség és a vakbuzgóság megtestesítőjének tartotta. erőszakhoz pedig csak a törvények végrehajtása. elsősorban a jakobinusok nézeteire. amibe sem a társadalomnak. 47 . (Lásd forráshoz írtakat. a tulajdonkorlátozásban látta a megoldást. helyette a vadember boldogságát hirdette. mert a szabad verseny eredményesebb a központi irányításnál. a nép által elfogadott törvényekkel kormányozni (képviseleti úton érvényesülhet ez a jog). Locke és Montesquieu szerint a társadalmi szerződések értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogaiért cserébe a hatalom ellenőrzésére. Lezárás. hogy a létrehozott közhatalom jobban megóvja életüket. végrehajtás és igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik. (Lásd forráshoz írtakat. a természetes fejlődés hívei voltak. szabadságukat és vagyonukat.) Rousseau tagadta a művelődés és civilizáció pozitív hatását a társadalomra. majd ezt a jogot kell alkalmazniuk a független és igazságos bíráknak a viták eldöntésekor. Ugyanakkor csak a mezőgazdaságot tekintették új érték teremtőjének. egyértelmű. az áru értékét pedig az előállításukra fordított. sem az államnak nincs beleszólása. A fiziokraták (pl.

Szapolyai özvegyének (Jagelló Izabella) és híveinek a Tiszántúlt és Erdélyt adta át a szultán. nem vállalja velük szemben a harcot. Lajos halála miatt kitört trónharcok és belső háborúk következtében az ország két részre szakadt (kettős királyság. ugyanis Szapolyai lemondott utódai nevében is a trónról. hogy kérjen segítséget I. a hódoltság a törököké lett. két részre szakadás). Ferdinánd cserébe ígéretet tett Buda visszafoglalására. hogy Magyarországon befolyással bírjon. Szulejmántól. aki a csecsemő király helyett kormányzott. ezért időhúzás céljából megállt Kőszeg váránál. mégpedig egy-egy „párt” támogatásával. Szapolyai átértékelte a szerződést akkor. Kifejtés Az 1538-ban megkötött váradi béke értelmében Szapolyai János halála után az egész országot Ferdinánd vagy utódai birtokolták volna. második alkalommal V. de Szulejmán sem látta biztosnak hűbérese. úgy vélte. A török be is vonult az országba. Szapolyai segítséget kér a Habsburgok ellenfeleitől (pl. és megindult Magyarország ellen. annyi ereje azonban mindkét nagyhatalomnak van. A csecsemő királynak. visszaadta a koronát Ferdinándnak. de a gyenge sereg nem ért el eredményt. amikor fia született. Török Bálint seregével együtt szétverték a Habsburg sereget. mivel Ferdinánd érvényesíteni akarta a jogait (lásd váradi béke). Szapolyai János hívei nehéz helyzetbe kerültek. ezért megkötötték még 1541-ben a gyalui egyezményt: a váradi béke alapján igyekeztek rendezni a vitás kérdéseket. a király – kárpótlás fejében – lemondott az országról. míg a középső rész.) Fráter György. Franciaország és Velence). Fráter György segítséget kért a törököktől. hogy a két nagyhatalom nem bír egymással. A török 1529-ben és 1532-ben is Bécs ellen indult. hogy a Német-római Birodalom rendjei a kudarc hatására úgy döntöttek. a nyugati területek Ferdinánd kezében voltak. Annyi haszna mégis volt a hadjáratnak. aki biztosította támogatásáról. augusztus 29-én megszállták Budát a törökök. a harcoknak az érintett térség lakosságára gyakorolt hatását! FELELETVÁZLAT Bevezetés A mohácsi csatavesztés (1526) után és II. tétel: Végvári küzdelmek Magyarországon Végv FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a várháborúk korát! Jellemezze a végvári életet. Vagyis az ország két birodalom ütközőzónája lett. Károly jóvoltából Bécs környékén 100000 német zsoldos várta a törököket. Egyértelművé vált. a szultáni csapatok elvonultak. Ezzel az eseménnyel bebizonyosodott a törökbarát politika kudarca. hogy ha 48 . de első alkalommal az elhúzódott ostrom. hogy a törököt csak Habsburg segítséggel lehet kiűzni.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 29. akik arra biztatják. hogy a váradi egyezséget figyelmen kívül hagyva a csecsemő János Zsigmondot választják királlyá. (Lásd forráshoz írtakat. ráadásul a nemesség nagy része nem bízott a csecsemő királyban. az ország végérvényesen három részre szakadt. 1542-ben Ferdinánd Buda ellen vonult. ezért 1541. Szulejmán úgy döntött. amelyre bár kitűzték a török zászlót. János Zsigmond helyzetét. Megeskette Fráter Györgyöt és Török Bálintot.

A végvárak állandó védői között a magyarok. mint nemesekből. védelmet nyújtottak a környékbelieknek. Szigetvár. (Lásd forrásokhoz írtakat. szerbek voltak többségben (kb. aminek értelmében a magyar területek fejében évi 30 ezer Ft-t fizet a töröknek. a tűzfegyvereknek ellenállni képtelen falakkal rendelkeztek. megkezdte a keleti országrész elfoglalását. amelyet vizes árokkal vetettek körül. 2/3). Fülek. ezért nem tudta önmaga védelmét ellátni. és óriási költségen a kor színvonalának megfelelően kiépíttette. Korábban az erősségek keskeny. aminek következtében sorra estek el a magyar várak (Siklós. Temesvár. Pécs. [Eredetileg a magyar várak 85%-a magánföldesúri kézben volt. török segélyt. közepes várak (Nógrád. de olcsóbb és könnyebb javítani. őrhely befogadóképessége: 20-50 katona. hogy állhassák a török ostromot. Lippa. azaz minél kevésbé legyenek kitéve az ellenséges ágyútűznek. Fráter Györgyöt azonban meggyilkolták (1551). olyan erősek legyenek. Ezzel párhuzamosan újfajta vártípusok is meghonosodtak Magyarországon. Az 1551-es események miatt indították a törökök az 1552-es nagy hadjáratot.] Vártípusok nagyság szerint: néhány korszerű vár (Kanizsa. parasztokból. Eger azonban ekkor még ellenállt. megakadályozhatták a török továbbvonulását. vagyis az uralkodó. valamint a két nagyhatalom belátta. és alacsonyabb. akik a korábbi lovagtornyokat lebontották. vagy utánpótlási vonalait tudták elvágni. Ezeket a várakat kellett modernizálni ahhoz. A törökök várrendszert hoztak létre Buda körül is (hogy ne lehessen visszafoglalni). hanem kiindulópontnak a nyugati terjeszkedéshez. amelyből I. Ezért királyi megbízásból olasz hadmérnökök jöttek. betörések. szélesebb ágyúállások kialakítására alkalmas védműveket építtettek. magas. Szeged. és minél nagyobb létszámú őrséget tudjanak befogadni. az állandó portyák. Sümeg. amelyet könnyű volt a tüzérséggel megsemmisíteni. ezért a status quo rögzítésével békére kényszerültek (Drinápoly. Vác). Az egykori várat belső várrá alakították. A Habsburgok vereségével párhuzamosan a török hadjáratot indított (1541-1546). Simontornya. 1568). Az utolsó jelentős hadjárat az 1566-os. de ezt a magánbirtokosok nem tudták kivitelezni. ám erősebbek. horvátok. Szerencs) 100-500 katonát fogadott be. de spanyol. rablások továbbra is általánosak maradtak – ezek megviselték az ütköző zóna lakosságát. Mivel az ostrom alatt Szulejmán meghalt. Felmentő seregek híján ezek a várak sem tudták magukat hosszan tartani a törökökkel szemben. vallon zsoldosok is kezdetben. Ferdinánd zsoldosokat fogadhat.több katonát nem is küldenek Magyarországra. Palota. a többiek zsoldosok voltak. majd el akarták szigetelni a magyar országrészeket. amikor Szigetvár és Gyula is a török kezére került. Veszprém. Új bástyatípusokat kísérleteztek ki: az újolasz vagy fülesbástyák a várfalakat és a bástya tüzérségét sokkal hatékonyabban védték az ellenséges ágyútűzzel szemben. A magyarok valamennyi rétegéből kerültek ki a végvári vitézek: főúri családokból éppúgy.) Egy új várrendszer létrehozása volt a legfőbb feladat. A stratégiailag fontos helyeken épülő kővárak drágábbak. Bár 1547-ben Ferdinánd 5 évre békét kötött a törökkel. Győr. Tata. hogy nem bír egymással. Drégely). Veszprém. A törökök ekkorra már Magyarországot és Budát nemcsak felvonulási területnek tekintették. 1. azaz egyik sem tudja elfoglalni Magyarországot egészen. a Német-római Császárság segítségére szorult. A katonaság eredményt elérni nem tudott. az évi adó mennyisége 500 ezer Ft. Az oszmánok újra meg akarták hódítani Erdélyt. és köréje külső vár(ak)at építtettek.5 millió fő. Sikeres ostrommal elfoglaltak számos várat (pl. A palánkvár nem olyan erős. a várfalakon ágyúkat tudjanak elhelyezni (pl. 49 . Szolnok. Az elkövetkezendő időszakban csak a nagy hadmozdulatok szüneteltek. Magyarország népessége kb. Fehérvár. 1000-1500 harcost tudott befogadni. Esztergom. hogy ne omoljanak le lövés közben). Eger) kb. mégis rendszeresen folyósítják évente 6 hónapon át az ún. ezért a jelentősebb végvárakat a király a saját irányítása alá vonta. középen hatalmas lakótorony épült. főként németek. 1551 nyarán a gyalui egyezményre hivatkozva.

Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A végvári katonák sajátos részét jelentették a korabeli társadalomnak. ahol a szász polgárok az 1224-es Andreanum óta a szebeni bíró vezetésével önállóan irányították területüket. ha egyáltalán kifizették nekik („se pénz. A megyeszervezet is más volt népenként. külön terület. században a határőrvidék váltotta fel. Kifejtés A mohácsi vereséget követő kettős királyválasztás után (1526-1527) Magyarország mindkét királya. Az 1437-es kápolnai unió sajátos rendi szerkezetet hozott létre. A magyarok megőrizték a magyar megyerendszert. mint a földjeikről a török elől vagy más okból megszökött jobbágyok. Zsoldjukat utolsóként kapták meg. vagy elszegődtek a tőzsérek mellé a marhacsordák fegyveres kíséreteként (lásd hajdúk). más. az ország védelme. a terület teljes mértékben az ország részét képezte. ezért egzisztenciájuk biztosítására egyéb „munkákat” is elvállaltak a békésebb időszakokban. Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd az egész ország urának tekintette magát. azaz rabolni. akkor gazdálkodtak. Lezárás. 30. Sajátos pénzszerzési mód volt a török foglyokért kért váltságdíj és a párviadalok során szerzett zsákmány. 1541-ben Buda török 50 . ill. a székely (előkelők/lófők) nemcsak hierarchikusan. századi erdélyi társadalom jellegzetességeit. Szászföld önálló. A végváriak zsoldosok voltak. (Lásd forrásokhoz írtakat. A 3 rendi nemzet: a magyar (nemesség). állandó harcokban telt. sajátos etnikai és vallási vonásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A mohácsi csata előtt Erdély élén a királyt képviselő vajda állt. Ebből a rétegből alakult ki a vitézlő rend. és külföldi zsoldosok is kerestek itt megélhetést. a végvári rendszert pedig a XVIII. adott esetben portyák lebonyolítása volt. összegzés A magyar végvári vitézek élete kemény és fáradságos volt. közigazgatási egységeik a székek. hanem területi alapon is elkülönült egymástól. (Lásd forrásokhoz írtakat. A törökhöz hasonlóan gyakran jártak portyázni. tétel: Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete Erdé FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a XVI. A hosszabb békeidőszakban a harci kedvet és az ügyességet is ezeken a párviadalokon tették próbára. de ha volt rá mód. amelynek feladata a katonai szolgálat – elsősorban a várakban –. ill. a székelyek kollektív nemességgel rendelkeztek.) A végvári katonaságot a török felszabadító háborúk után elbocsátották. se posztó”). a gyakori élelmiszerhiány miatt pedig legyengültek.) Az ellátási problémák miatt egyrészt kénytelenek voltak a lakosságtól élelmet rabolni. Tagjai között a földjüket vesztett nemesek éppúgy voltak. de az udvar nem mindig tudta kifizetni a járandóságukat (pénzben vagy természeti juttatásokban). a szász (patríciusok). jövedelmező tevékenységet folytatni.

a protestantizmussal megjelenő olcsóbb. akkor a Habsburg főség alatt egyesíthetik Magyarországot. Lezárás. kívül maradt a nemzeten. Erdély jogi helyzete így hasonló lett. a székelyek és szászok képviselői a tartományi gyűléseken tudták befolyásolni a vajdaság. század derekán. a házasság felbontásának lehetősége (számos jobbágy élt ezzel a lehetőséggel). azaz megfogadta. mivel Miksa is belátta. század első felének Magyarországán. ami lehetőséget biztosított arra. amit török megtorlás. hogy nem képes Erdélyt és a Részeket a királyi Magyarországgal egyesíteni. mert csak Erdélyből kiindulva lehet egyesíteni az országot. az evangéliumi tisztaság eszményét hirdető egyház. konkrétan meg is határozták Erdély határait. adófizetéssel tartozott. nem alakult ki olyan típusú politikai befolyása. János Zsigmond elismerte a Habsburgok magyar trónját. A csecsemő király helyett kormányzó Fráter György egyrészt kemény kézzel látott az államélet szervezéséhez. A magyar és így az erdélyi rendi társadalomban a nemzet tagja csak birtokos ember lehetett: a birtoktalan jobbágy. A földesurak számára csábító volt a szekularizáció nyújtotta birtokszerzési lehetőség. Eszerint Erdélyt stabilizálni kell. eius religio elve. Az erdélyi társadalom tagolódásáról és arányairól lásd a forrásokhoz írtakat. János Zsigmond halála (1571) után azonban az erdélyi rendek nem tartották be a speyeri egyezményt. Az új fejedelem elküldte az adót a töröknek. erre azért voltak ekkor hajlandók. Először ismerte el Habsburg uralkodó Erdély függetlenségét. 1437-ben az erdélyi parasztfelkelés idején jött létre az erdélyi három nemzet szövetsége (unio trium nationum). majd a fejedelemség politikai döntéseit. mint Moldváé és Havasalföldé. valamint a cuius regio. Szulejmán megelégedett János Zsigmond. Ezekkel a döntésekkel ismerték el először a Habsburgok az ország három részre szakadását. hogy szinte minden társadalmi réteg érdekeltté vált a reformációban. tehát a fejedelem személyét és a külpolitikáját egyeztetni kellett. hasonlóképpen az ugyancsak közösségi jogon birtokos szászok. 51 . a rendiség sajátos erdélyi formája (kápolnai unió).kézre kerülése az ország három részre szakadását is jelentette: a szultán „ajándékaként” kapta meg a keleti országrészt János Zsigmond. másrészt a kálvini egyházszervezet sok szempontból hasonlít a városi önkormányzatokhoz. évi egyesítési kísérlet azonban kudarcba fulladt. Az anyanyelvi istentisztelet. A speyeri egyezményben (1570) János Zsigmond lemondott a magyar királyi címről. cserében Miksa elismerte őt Erdély (önálló hercegség) fejedelmének. akár magyar. ezzel elismerte a vazallusi státuszt. (Később Bocskai István módosítja Báthori István koncepcióját. a jobbágyok terheinek csökkenése (nem kellett fizetniük a tizedet). aki azonban ekkor még a magyar királyi címet viselte. A megállapodás következtében Erdély államformája is megváltozott. mint a katolikus egyháznak. hogy a földesúr még jobban kiterjessze befolyását a jobbágyára. Báthori István politikai koncepciója évtizedekre meghatározta Erdély sorsát. összegzés A reformáció gyorsan terjedt a XVI. Az 1551. Fráter György 1551-es meggyilkolását követően beálló patthelyzet után az erdélyi rendek hívására János Zsigmond 1556-ban visszatért Erdélybe. A nemesek. a házasság engedélyezése a papság körében sokakat vonzott. hanem Báthori István partiumi nagybirtokost emelték hatalomra (1571-1586). ami elősegítette a terület politikai önállósulását is a XVI. királyságból fejedelemség lett.) Természetes határai. akik birtokukat a közösség tagjaként kapták. és a Habsburgokkal rendezte a közjogi viszonyokat. hogy amennyiben fiú utód nélkül hal meg. hiszen a terület nem esett a török támadások fő irányába. hiszen nem a Habsburgokat. illetve Erdély vazallusi státuszával. Ráadásul a reformációval átalakuló társadalmi hierarchiában a földesúri hatalmat a papság nem veszélyeztette. a speyeri egyezményt pedig magára nézve is kötelezőnek ismerte el. szász avagy román. büntető hadjárat követett. Ennek legfőbb oka. Ennek eredményeképp a Tiszántúl és a Temesköz is török fennhatóság alá került. a termelési lehetőségek változatossága képessé tették az erdélyi társadalmat bizonyos önellátásra. másrészt viszont nem mondott le az országegyesítésről sem. A városok polgárai körében is gyorsan tért hódított. mert így függetlenedni tudtak az egyháztól. a cölibátus megszüntetése. Erdélyben a nemzethez tartoztak a birtokos nemesek mellett a katonáskodó székelyek.

őt magát bebörtönözték.2 millió holdat tettek ki. a rendek szabadságjogainak megsértését. A reformáció hívei szerint a magyarságot ért megpróbáltatások kiváltója a katolikus egyház világias. hogyan próbálta meg Rákóczi a hadsereg létszámát és képzettségét növelni! FELELETVÁZLAT Bevezetés I. négy bevett vallást: a katolikus. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia). Lajossal folytatott levelezését leleplezték. Az Erdélyi Fejedelemség vallási megoszlása igen változatos volt. Lipót abszolutisztikus politikája és a török kiűzésének terhei. Perényi Péter sárospataki. hogy Magyarország önállóan nem képes felvenni a küzdelmet a Habsburgokkal szemben. (Lásd a forráshoz írtakat. amihez megnyerte II. ugyanis tisztában volt vele. Csak kedvező külpolitikai viszonyok mellett volt hajlandó felvállalni a felkelést. de a rendi sérelmek a nemességet is az udvar ellen hangolták. az ellenállás jogának eltörlését.) A XVI.) Az új rendelkezésekkel párhuzamosan mindig kimondták a „régi” felekezet védelmét is.) 1703 májusában még Brezánban kiadott kiáltványában fogalmazta meg az országot ért sérelmeket: a szabad királyválasztás eltörlését. az Udvari Kamara önkényuralmát. (Lásd a forráshoz írtakat. Elfogadták tehát az ún. Megszökött.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az új hit először a királyi udvarban. Kiss Albert és Szalontai György) felkeresték Rákóczit Brezán várában. Kifejtés 1701-ben kitört a franciák és a Habsburgok között a spanyol örökösödési háború. (Birtokai kb. külső segítségre van szükség. Ezt a felkelést a császári haderő leverte. Az ortodox vallás is csak a megtűrt vallás kategóriájába tartozhatott. A háborúk miatt bekövetkező adóemelés tovább fokozta az elégedetlenséget. 1697-ben Tokajhegyalján parasztlázadás tört ki. 31.) Rákóczi látta. századi vallásháborúk korában azonban Erdélyben békességben éltek a felekezetek. (Lásd a forrásokhoz írtakat. pusztítása miatt a magyar társadalom jelentős része szembekerült a Habsburgokkal. és a mozgalom élére állt. magas adók bevezetését. A szász polgárok után először a főnemesség fogadta el a tanokat. Rákóczi Ferencet. a református és az unitárius irányzatot. hogy az elégedetlenség nem elég. az anabaptistákat azonban Erdélyben is üldözték. (Lásd a térképhez írtakat.) 1703 áprilisában a Felső-Tisza-vidéki lázadó nép követei (Esze Tamás. az ország egyik legnagyobb birtokosát. Nádasdy Tamás sárvári) udvarai reformációs központokká alakultak át. 1. de a XIV. A főurak (pl. Rákóczi kapcsolatot keresett a franciákkal. hitéletet elhanyagoló magatartása volt. és Lengyelországba menekült. több törvény is kimondta a vallásfelekezetek szabadságát. aminek következtében a császári hadsereget szinte teljesen kivonták Magyarországról. Bercsényi Miklós felvidéki főnemes szervezkedést indított. aki elfogadta ajánlatukat. tétel: A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai Rá FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével jellemezze a Rákóczi-szabadságharc belső támogatottságának kérdését! Térjen ki arra. Az 1570-es évekre Magyarország lakosságának több mint 75-80%-a valamely protestáns felekezetre tért át. az erdélyi fejedelmek örökösét (I. az evangélikus. Habsburg Mária udvartartása körében és a szász városokban terjedt el. A török elleni harcok idején a magyar 52 .

A kuruc hadsereg két alapvető egységből állt: egyrészt a reguláris haderőből. Rákóczi azonban tudta. A nemeseket kizárták minden tanácskozásból. Bár Rákóczi a gazdasági intézkedésekkel igyekezett biztosítani a hadsereg ellátását. Az 1707. jobban tudott manőverezni. A fegyvereket részben importálniuk kellett. a rendi jogok védelme érdekében. Várad. vezetője Bercsényi Miklós.katonákat mellőzték. amely önkéntesekből állt. Az elhúzódó háború miatt azonban a parasztság elkedvetlenedett. a harci fegyelem biztosítása érdekében rendelkezett a hadirendtartás kiadásáról és a vallási ellentétek tompításáról (katolikus. 1705-ben a szécsényi országgyűlésen a rendek szövetséget kötöttek. 1704-ben a franciák (és bajorok) vereséget szenvedtek Höchstädtnél. illetve a vitézlő rend térnyerésének megakadályozása céljából). (Ekkor még nem merték kimondani a trónfosztást. mivel azonban alig volt megfelelően képzett tiszt.) Később (1708) a végsőkig kitartóknak hajdúszabadságot ígértek. A szabadságharc anyagi bázisát részben Rákóczi saját birtokai. A rendelkezések következtében a nemesség egy része csatlakozott (Károlyi Sándor is) a felkeléshez. valamint az irreguláris haderőből. összegzés 1707-re a katonai helyzet lényegesen nem változott. Az 1707. ráadásul 1702-től I. evangélikus felekezetek szabad működése). féltek Rákócziék a főúri ellenállástól. A gyulai pátensben viszont megtiltotta a nemesek. fegyelmezettebb. 1704-ben az erdélyi rendek fejedelmükké választották Rákóczit.) A fegyverhiány megszüntetése érdekében állami manufaktúrákat hozott létre. a nemesség azonban parasztlázadást látott a mozgalomban (fegyvert is fog ellenük több helyen). hogy a hadsereg is javarészt jobbágyokból állt. ám ez nem javította lényegesen az anyagi feltételeket. amely biztosította a rendiség rendszerét. és vezérlő fejedelmükké választották Rákóczit. az udvari tanács önkényesen hozta meg döntéseit. Lajos csak mint erdélyi fejedelmet tekintette tárgyalópartnerének (ugyanis Magyarországot rebellis. A hadsereg leginkább lovasságból állt. évi ónodi országgyűlésen már komoly feszültségek jelentkeztek. de kevés volt közöttük a főrendű. döntésből. kastélyok elleni paraszti fellépést. és önkényuralmat gyakorol a szabadság leple alatt. mivel azonban ez rézből készült (rézlibertás). (XIV. lázadó államnak tartotta). a nemesség egy része pedig szembefordult a fejedelemmel ősi szabadságjogaik sérelme miatt (az adómentesség. a szabadságharc befejezését követelték. részben a francia segítség. ez toborzott. Bercsényi és hívei. A Rákóczi-szabadságharc sorsa azonban alapvetően nem a magyarországi hadszíntéren dőlt el – ezzel II. hogy az általa kivetett adók magasabbak a császáréinál is. ezért a nagyobb ütközeteket ők nyerték. de legnagyobb részben a jobbágyok adói biztosították. ezért 1703 augusztusában a vetési pátensben a hadba lépőknek és legközelebbi családtagjaiknak mentességet ígért az állami és földesúri szolgáltatások alól. s még ugyanebben az évben a felkelők is vereséget szenvedtek Nagyszombatnál. Lajos csak 10000 tallért folyósított havonta. Ez azért volt fontos. A fontos várak Habsburg kézen maradtak (Buda. másoknak pedig fegyverváltságot kellett fizetni érte. kiképzett hadsereg volt. Rákóczi Ferenc is tisztában volt.) Lezárás. ez csak részben sikerült. ezért többnyire portyázó lesvetéseket. az utánpótlási vonalak elvágására törekvő hadműveleteket hajtottak végre. hogy viszonylag kis haderő is elég volt a magyar front egyensúlyban tartásához. Lipót megkezdte a várak szisztematikus megsemmisítését. A számszerű adatok is igazolják. évi ónodi országgyűlésen kimondták ugyan a közteherviselést. konföderációt hoztak létre. Ekkortól kezdődően már csak a rendi jogok biztosítása a magyarok célja. A nehézséget növelte. mert XIV. holott az azokból származó jövedelmekre szükség lett volna. a katonák zsoldja miatt is sok pénzre volt szükség. A császári haderő rendezettebb. hogy elejét 53 . ezért hamar értékét vesztette. A hadsereg ellátására Rákóczi pénzt veretett. református. ill. A kiáltvány ugyan a nemes és „nemtelen” országlakosokhoz szól. Szeged). Lipótvár. (Még ebben az évben a családtagokra vonatkozó rendelkezést érvényteleníti. melyekből a hadsereg fegyvereket és ellátmányt vételezhetett. Turóc vármegye követei azzal vádolták Rákóczit. akik viszont így nem tudták megművelni a földjeiket. a várak élére külföldieket állítottak. hogy a nemességet és a parasztságot egy táborban kell tartania. amelynek vezetője Károlyi Sándor. Az újszerzeményi jog bevezetése következtében a nemesek egy része nem kapta vissza régi birtokait. Országszerte raktárakat létesített.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
vegyék egy esetleges Rákóczi-ellenes rendi fellépésnek, lekaszabolták a Turóc vármegyei követeket, ezzel az ellenzéket megfélemlítették. Kimondták a közteherviselést, a Habsburg-ház (I. József) trónfosztását. II. Rákóczi Ferenc olyan uralkodót akart a magyar trónra, aki meg is tudja védeni az országot, ám a tárgyalások a trencsényi csatavesztés miatt (1708) kudarcba fulladtak. A vereség döntő fordulatot eredményezett a szabadságharc történetében, hiszen az új, ill. nagy harcértékű magyar csapatok megsemmisültek, a kurucok nagy része többé nem tért vissza harcolni, ill. ezredek álltak át a labancokhoz. Rohamosan fogyott a kuruc haderő, és ezzel együtt az általuk felügyelt terület is. 1709-ben a nemzetközi helyzet is még kedvezőtlenebb lett, a franciák veresége, a spanyol örökösödési háború is a vége felé közeledett, a békéket kezdték előkészíteni. XIV. Lajos beszüntette a magyar mozgalom támogatását. XIV. Lajos a trónfosztás kimondása ellenére is vonakodott formális szövetségre lépni a fejedelemmel, a francia érdekek ekkor már mást kívántak. Még 1707-ben Varsóban Rákóczi szerződést kötött I. Péter orosz cárral, de az oroszoknak más érdekeik fűződtek ehhez, nem kívántak a Habsburgokkal mélyebb konfliktusba keveredni, azaz Oroszország csak eszközként kívánta felhasználni a Rákóczi-szabadságharcot a svédek ellenében. A szabadságharcot lezáró béke megkötésére 1711-ben – Rákóczi távollétében – került sor Szatmáron. A majtényi síkon tették le a fegyvert a csapatok.

32. tétel: Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása a Dem XVIII XVIII. században
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be, hogyan változtak a demográfiai viszonyok, a népesség etnikai összetétele Magyarországon a XVIII. században! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Az elhúzódó háborúskodás, az éhínségek, a járványok a lakosság nagyarányú pusztulását eredményezte főként az Alföldön, a végvári vonal mentén és a Dél-Dunántúlon, a települések jelentős része a népességgel együtt eltűnt, elpusztult. Az érintett térségekben az egykori szántók helyét legelők, bokros parlagok, vadvizek váltották fel. A várak építése, a hadsereg tűzifaigénye megritkította az erdőket, a talaj elpusztult, sok helyen átadta helyét a futóhomoknak, ezért az egykori kultúrtáj elvadult vidékké változott. A pusztásodást elősegítette az éghajlati változás is. A településszerkezet is átalakult: az Alföldről sokan a védettebb városokba mentek megélhetést találni a háborúk idején, az Alföld aprófalvai nagy számban, de védtelenebb mezővárosai is jelentős mértékben elpusztultak. Kifejtés Mindezen változások következtében egész országrészek váltak lakatlanná, aránytalanságok jelentek meg a népsűrűségben. A háborúktól megkímélt nyugati, északnyugati országrészek népsűrűsége sokkal nagyobb volt: egy-egy megyében több mint százezer ember élt, míg a déli, délkeleti területeken megyénként alig 3-4000.

54

1711 volt a demográfiai mélypont, utána – a tartós békének köszönhetően – gyors gyarapodás, népességnövekedés kezdődött. Ebben egyaránt szerepet játszott az újjáépítés, a gazdasági helyzet javulása, a bevándorlás, a belső vándorlás (migráció) és a betelepítés is. Mivel a háborúk elsősorban az alföldi, dombsági és völgyi területeket pusztították, a hegyvidékek érintetlenek maradtak, ezért a hegyvidéken élő magyarok, románok, ruszinok, szlovákok a térség kedvezőtlen mezőgazdasági adottságai és a relatíve magas népsűrűség miatt megindultak a völgyek, sík vidékek felé (migráció). Döntően az Észak-Dunántúl és az Alföld peremvidékén élő magyarok népesítették be az ország ritkán lakott, belső vidékeit, ezzel a magyar etnikai határ a Kárpát-medence belseje felé tolódott. A földesurak egy része a hódoltságon fellépő munkaerőhiány miatt támogatta a vándorlást, sőt kedvezményeket (átmeneti adómentességet) adott a földjére betelepülő parasztoknak. Az ideáramló jobbágyok megkezdték a bozótosok és vadvizek visszahódítását, a hatalmas megműveletlen földek sokkal jobb életlehetőségeket kínáltak számukra a kezdeti nehézségek ellenére is. A földesurak másik része azonban rendeletileg és törvényekkel próbálta megakadályozni a munkaerő elvándorlását, hiszen az ő jobbágyaik száma jelentősen csökkent. Az öntevékeny betelepülés szervezetlen, de nem mindig spontán népmozgást jelentett. A szabad földterületek az ország határai mentén élők közül sokakat csábítottak Magyarországra. A gazdasági lehetőségek mellett szerepet játszott a török előli menekülés is (pl. szerbek, bolgárok). Az elvándorolt magyarok helyébe és a pusztaságokra áramlottak a hegyvidék különböző népei, elsősorban a szlovákok és a románok. Ekkor jöttek létre az Alföld és Temesköz szlovák szigetei, északról pedig csehek, lengyelek, ruszinok érkeztek a délre vándorló szlovák családok helyére. A románok is lehúzódtak a völgyekbe (ill. a határon túlról is érkeztek új csoportok) és az Alföld irányába. Ennek a népmozgásnak a következtében Erdélyben többségbe kerültek a románok. A népmozgás ösztönzői a magyar nemesek voltak, akik birtokaik megművelésére igyekeztek munkaerőt biztosítani, s ezért átmeneti engedményeket is adtak. A szervezett betelepülés részben a földbirtokosok, de döntően az állam irányításával folyt az 1720-as évektől. (Bár előzményei már voltak a Rákóczi-szabadságharc idején is.) Az udvar és a főnemesség ún. pátensekben toborzott a sűrűbben lakott német nyelvű területeken. III. Károlyt elsődlegesen az adóalap növekedése vezette, de felekezeti szempontok is szerepet kaptak, hiszen a svábok érkezésével a katolikusok arányát kívánták növelni. Az első kísérletek gyakran végződtek kudarccal, többen visszatértek eredeti hazájukba. A problémákból okulva a következő csoportokat már előkészítettebben fogadták, Mária Terézia 1766-ban fel is állított egy telepítő biztosságot. A megérkezők jelentős kedvezményeket kaptak az udvartól (pl. állami adó elengedése), a Bánátban előre felépített falvak, szerszámokkal felszerelt házak várták a lakókat. A svábok szétszórtan, több jelentős szigetet alkotva települtek le (pl. Tolna, Baranya vidéke, Buda környéke, Bakony, Kalocsa, Dél-Balaton térsége). A vándormozgalmak hosszú távú következményeiként csökkent a magyarság aránya az országon belül (Horvátországgal együtt nem érte el a 44%-ot, de Horvátország nélkül is csak 50% körül alakult); másrészt etnikailag kevertebbé vált az ország, bár létrejöttek nagy etnikai tömbök is. A lakosság arányairól lásd az adatsorokhoz írtakat. A XVIII. században a településszerkezet is jelentősen átalakult. A háborúk következtében eltűntek az Alföld aprófalvai, és helyettük megnőtt a városias településeken élők aránya. A XVIII. században a tartós békének köszönhetően kialakult az alföldi tanyarendszer. A ritkán lakott, termékeny területeken a települések határa jóval szélesebb lett, mint a korábbi időszakban. Sok gazda a tél beálltáig a tanyán lakott. (Kecskemét tanyáinak száma pl. 1000 körül volt.) A XVIII. század első felében Debrecen és Pozsony volt a két legnépesebb település, de az újjáépítésnek és a betelepülésnek köszönhetően megelőzte őket Pest és Buda. Mivel ez utóbbi városokat a török háborúk után újjá kellett építeni, így sokkal modernebbnek tűntek, mint a török által nem pusztított városok. (Lásd a forrásokhoz írtakat.)

55

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Lezárás, összegzés A betelepülésnek és a betelepítésnek köszönhetően tehát a XVIII. század végére a lakosság megkétszereződött, a II. József korában készült népszámlálás adatai szerint kb. 9,3 millió lett. A népességnövekedés mértéke – pontos kiinduló adatok hiányában – vitatott, de általában a megkétszereződést tartják reálisnak. (Természetes szaporodás a jobb életkörülmények között kb. 2 millió, és kb. ugyanennyi a betelepülő.) A század során elért változások már csak azért is igen figyelemre méltóak, mert a gazdaság fejlődése, az életszínvonal tagadhatatlan emelkedése mellett is mindennapos dolog volt a magas halálozás: éhínségek és járványok (tüdőbaj, pestis, vérhas, himlő, torokgyík) pusztítottak, két nagy pestisjárványt (1711-ben és 1738-41 között) pedig a hatóságok vesztegzárral, fertőtlenítéssel, a higiénia megteremtésével próbáltak megállítani. A II. József korában készült népszámlálás nem tért ki a nemzetiségek vizsgálatára – mert erre az információra az államnak akkoriban semmi szüksége nem volt –, ezért pontos számadatok nem állnak rendelkezésre, arányuk becsült. A betelepülésekkel Magyarország többnemzetiségű országgá vált, de egyben kevert népességű is, mivel több népcsoport élt egy helyen (pl. Temesköz). A horvátokat kivéve az összes magyarországi nemzetiség ún. csonka társadalmat alkotott, ez olyan társadalmi szerkezet, amelyből hiányzik valamelyik társadalmi réteg. A horvát és a magyar ún. teljes társadalom volt.

33. tétel: A ma magyarországi reformáció
FELADAT:

A források és ismeretei alapján mutassa be a reformáció magyarországi térhódítását és jelentőségét! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A reformáció előzményének tekinthető, hogy Mátyás király az udvarába hívott számos humanista gondolkodót, akiket azután magas egyházi tisztségekbe helyezett. Ők nem elsősorban egyházi értékrendet képviseltek, hanem a humanizmus szellemében ténykedtek. Az egyház vezető rétege kezdett elvilágiasodni, reneszánsz életvitelt képviselt (pl. Janus Pannonius, Vitéz János, Bakócz Tamás). A reformáció gyorsan terjedt a XVI. század első felének Magyarországán. A katolikus egyházban számos visszásság és visszaélés volt megfigyelhető a tárgyalt időszakban, vagyis az európai tendenciáknak megfelelően Magyarországon is elterjedt a nepotizmus, simonia, a reneszánsz életvitel, tisztségek halmozása, az alsópapság érdekeinek szem elől tévesztése stb. Ezeket a jelenségeket az egyházon belül is számos irányzat, csoport bírálta, pl. közéjük tartoztak az obszerváns ferencesek. A római egyház meggyengüléséhez mindenképp hozzájárult, hogy a mohácsi csatában 7 főpap hunyt el, azaz szinte „lefejeződött” a katolikus egyház, amely vezetők nélkül nem igazán tudott megbirkózni a reformáció okozta kihívással. Kifejtés Az új hit először a királyi udvarban, Habsburg Mária udvartartása körében jelent meg, bár II. Lajos udvarában még törvény tiltotta a reformáció terjesztését, ill. a lutheránus vallás gyakorlását. A szász polgárok után először a főnemesség fogadta el a tanokat.

56

a magyar Luthernek is nevezték a kortársak. leginkább a városi lakosság körében. Ebben Kassa. a Székelyföldön zömében katolikusok. Az evangélikus közösséghez kapcsolódott az első Újszövetség-fordítás is (Sylvester János). A korszak egyik legjelentősebb hitvitázója volt. A magyarországi református egyház legnagyobb alakja Méliusz Juhász Péter volt. a protestantizmussal megjelenő olcsóbb. a cölibátus megszüntetése. A városok polgárai körében is gyorsan tért hódítottak az új tanok. a házasság engedélyezése a papság körében sokakat vonzott. Az 1570-es évekre Magyarország lakosságának tehát kb. Az evangélikus vallás terjedését igazolja az ún. Bártfa. (Lásd a forrásokhoz írtakat. valamint a cuius regio. amely főként a Felvidéken szilárdult meg. mert így függetlenedni tudtak az egyháztól. nyomdák alapítását. A Részek (Partium) és a 7 vármegye területén többségében reformátusok éltek. Perényi Péter sárospataki. a Felvidék németek lakta városaiban. Eperjes. Lezárás. A vallásháborúk korában azonban Erdélyben békességben éltek a felekezetek. Elfogadták tehát az ún. hitéletet elhanyagoló magatartása volt. hogy itt nyomdákat és iskolákat alapított. jelentősebb katolikus tömb a nyugati országrészben. a Habsburgok által ellenőrzött területen és a legkeletibb területeken. században. 57 . (Néhány évtized múlva ugyanezzel a váddal illették a reformációt. Az anyanyelvi istentisztelet. ami lehetőséget biztosított arra. az anabaptistákat azonban Erdélyben is üldözték. I. több törvény is kimondta a vallásfelekezetek szabadságát. a jobbágyok terheinek csökkenése (nem kellett fizetniük a tizedet). század eleji Magyarországon szinte minden társadalmi rétegből csatlakoztak a reformációhoz. A reformáció nagyobb irányzatai közül Luther tanai idővel szélesebb körben is elterjedtek. Dévai Bíró Mátyás (egykor ferences rendi szerzetes) a wittenbergi egyetemen tanult. ill. Debrecent „kálvinista Rómává” tette azzal. vagyis minden baj forrásának tekintették az ellenreformáció időszakában. Lőcse és Kisszeben polgársága megfogalmazta a lutheri tanoknak megfelelő hittételeit hasonlóan az augsburgi hitvalláshoz (1549). A református egyház megszilárdulását a debreceni zsinat (1562) határozatainak köszönhette (Debrecen – Egervölgyi Hitvallás). de elterjedt az erdélyi szászok körében is. a házasság felbontásának lehetősége (számos jobbágy élt ezzel a lehetőséggel). Az Erdélyi Fejedelemség vallási megoszlása igen változatos volt. eius religio elve.) Az új rendelkezésekkel párhuzamosan mindig kimondták a „régi” felekezet védelmét is. A reformáció hívei szerint a magyarságot ért megpróbáltatások kiváltója a katolikus egyház és a magyarság világias. A Szászföldön evangélikusok. szabadulása után már az egész országban prédikált. A legelterjedtebb felekezetté vált a XVI. az anyanyelvi igehirdetés terjedését. ötvárosi hitvallás megszületése. Bár I. a református és az unitárius irányzatot. kisebb részben reformátusok laktak. az evangélikus. A református és az unitáriusok elsősorban a magyar etnikumhoz tartozóak voltak. Nádasdy Tamás sárvári) udvarai reformációs központokká alakultak át: támogatták iskolák. mint a katolikus egyháznak. másrészt a kálvini egyházszervezet sok szempontból hasonlított a városi önkormányzatokhoz. majd Szapolyai János is bebörtönözte. négy bevett vallást: a katolikus. és elterjesztette ezeket a tanokat Kassán. kapcsolatot tartottak a reformáció külföldi vezetőivel.) A XVI. az evangéliumi tisztaság eszményét hirdető egyház. összegzés A reformáció egyik legfőbb vonzereje az anyanyelvűség volt. a Székelyföldön maradt csak. 75-80%-a valamely protestáns felekezetre tért át. Ráadásul a reformációval átalakuló társadalmi hierarchiában a földesúri hatalmat a papság nem veszélyeztette. nem alakult ki olyan típusú politikai befolyása. Ferdinánd. de megjelentek az unitáriusok elszórtan elhelyezkedő közösségei és a nagyobb görögkeleti vallású románok lakta régiók is. Kialakult az új egyházszervezet. A földesurak számára csábító volt a szekularizáció nyújtotta birtokszerzési lehetőség. hogy a földesúr még jobban kiterjessze befolyását a jobbágyára. s ez az irányzat a mezővárosi lakosság és a végvári vitézek körében terjedt gyorsan. Jelentős kálvinista prédikátor volt még Kálmáncsehi Sánta Márton és Szegedi Kis István is. Az ortodox vallás is csak a megtűrt vallás kategóriájába tartozhatott. Az 1550-es években jelent meg a magyarok körében a kálvinizmus. Ferdinánd is elfogadta ezt a hitvallást.A főurak (pl.

650-700 magyarországi diák járt. Apáczai Csere János is. a bürokráciában egyre jelentősebb szerepet kapott az ún. tétel: A francia alkotmányos monarchia válsága és bukása fra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a királyi hatalom jellegének változását a forradalom kirobbanásától az alkotmányos monarchia bukásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés A forradalom okai: Társadalmi okok: A nemesség úgy érezte. A polgárság gazdasági befolyása egyre nőtt. Két lehetőség állt fenn: Az 1614-es forma. főként teológiai műveket. egyházi énekeskönyvek) meghonosításának is. (1526-1560 között a krakkói és wittenbergi egyetemre pl. meg kellett szüntetni a kiváltságos rétegek adómentességét. Marie Antoinette igen népszerűtlenné tette a királyi családot egyrészt osztrák származása. a politikában még nagyobb szerepet szeretne. Várad. Gyulafehérvár. 1000 könyvet adtak ki. A parasztságot az 1780-as évek gazdasági válsága sújtotta: éhínség. Óriási szerepe volt a reformáció terjedésében az anyanyelvi éneklés (zsoltárfordítások.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Károli Gáspár Bibliája az irodalmi nyelv kialakulásában döntő szerepet játszott. az államadósság a kezelhetetlenség határán állt. akiknek erre lehetősége volt. Az alsóbb évfolyamos diákok központokban tanulhattak tovább. Először az ülésezés rendjét kellett eldönteni. hiszen 1614 óta a királyok nem hívták össze a rendi gyűlést. Mivel Magyarországon nem volt egyetem. Személyes okok: XVI. taláros nemesség. (A XVI. Tolna. Sárospatak. Állandó nyomdák működtek: Sárváron. Egy-egy iskola kisebb országrészek oktatását felügyelte. században kb. emelkedő árak és az adóterhek növekedése. Gazdasági okok: A korszerűtlen adózási rendszer és az elhúzódó háborúk miatt a francia állam csőd közelébe jutott. hogy befolyása visszaszorult.) 34. s ezek fejlesztését szorgalmazta pl. A polgárság körében egyre jelentősebbé vált a felvilágosult értelmiség befolyása. Lajos 1789. május 5-re összehívta a Rendi Gyűlést Versailles-ba.) Félve az újbóli államcsődtől. 58 . de a helyzetet valóban súlyosbította. melyben mind a három rend azonos számú (300) követtel képviselteti magát. Debrecenben. Mindenképp át kellett alakítani az adórendszert. másrészt pazarló életvitele miatt. Iskolákat alapítottak: pl. XVI. az alkotmányos átalakulás pedig számukra garanciát jelent erre. Lajos felesége. de ábécéskönyveket és széphistóriákat is megjelentettek. Kolozsváron. (A francia államcsődöt nem az udvar költekezése okozta. Debrecen. Kolozsvár.) Az új felekezetek nagy súlyt fektettek az oktatásra. ezért külföldi egyetemeken tanulhattak csak tovább. Nagyszebenben.

porosz) vissza tudja majd állítani abszolút hatalmát.Új szisztéma szerinti. melyeket a radikális értelmiség fogalmazott). Kifejtés A harmadik rend együttes ülésezést követelt. szólás. Mirabeau márki és La Fayette márki. A rendek panaszfüzetekben foglalták össze követeléseiket. ráadásul ellenséges gesztusokat tett (esküt nem tevő pap kezéből áldozott). Az abszolutizmus bukásának fő oka a pénzügyi csőd volt. sőt felerősödött. Marat: A nép barátja című újság cikkei). június. hogy addig nem oszlanak fel. és elfogadta az augusztusi határozatokat. de a nemzetőrség vezetője. így próbálván az indulatokat lecsendesíteni.és sajtószabadság. és megalázó módon visszavitték Párizsba („A monarchia halottas menete”). La Fayette a nemzetőrség parancsnoka lett. kiáltványok árasztották el a városokat (a nép követeléseit tartalmazták. 20. mint a másik kettőnek együttesen. hogy az uralkodó a nemzetgyűlés mellett az alkotmányos monarchistákkal sem volt képes együttműködni. kenyeret követelve. A papság és a vidéki parasztság egy jelentős része szembefordult a forradalommal. a polgárság jogegyenlőséget akart. hogy kimondta: nincsenek születési előjogok. a parasztság pedig alacsonyabb adókat és a földesúri szolgáltatások csökkentését várta. Július 17-én aláírásgyűjtésbe kezdtek a Mars-mezőn a köztársaság kikiáltásáért. míg meg nem születik az új alkotmány – ez az ún. a törvény előtti egyenlőséget. Június 20-án az uralkodó munkák ürügyén bezáratta az üléstermet. Lajos a Tuilleriákba tette át székhelyét. A választási küzdelemben a politika az utcára vonult: röpiratok. az alapvető polgári szabadságjogokat (vallásszabadság. A tömeg azonban ki akarta erőszakolni a király és családja Párizsba költözését is. hiszen a hatalom forrása a nép. hogy külső segítséggel (osztrák. augusztus 26-án fogadta el az alkotmányozó nemzetgyűlés az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. június 17-én a Rendi Gyűlés Nemzetgyűléssé alakult.) Miután XVI. alábecsülte a politikai erők belső küzdelmeit is. azaz érvényesülnie kell a népfelség elvének. Az uralkodó végül az utóbbi mellett döntött. Ezeknek a lépéseknek köszönhetően népszerűsége folyamatosan csökkent. Az emigránsok. Az uralkodó a tömeg nyomására engedett. de meghagyta a külön ülésezést és a rendenkénti szavazást. és új városi tanácsot alakítottak. A nemesség alkotmányos monarchiát. július 14-én megostromolta a zsarnokság szimbólumát. a Bastille-t. ám a nemzetgyűlés csak az utóbbit adta meg. A dokumentum az alkotmányos átalakulás elveit határozta meg azzal. Itt megfogadták. az egyháziak és a királyi hatalom visszaállításában érdekelt nemesek tanácsára hallgatva belement a szökésbe is (1791. amelyet október 6-án végre is hajtottak. Lajos katonákat állított Párizs köré. Október 5-én javarészt asszonyokból álló tömeg vonult Versailles-ba. a tulajdon sérthetetlensége). és Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek kiáltotta ki magát. Egyetlen lehetőségnek az egyházi és emigráns vagyon kisajátítása mutatkozott. és nem fogadta el az augusztus 4-ei és 26-ai rendelkezéseket. Július 12-án megkezdődött a nemzetőrség szervezése. miközben a papság és a nemesség egy része a polgárság mellé állt. A vidék forradalmát („nagy félelem időszaka”) követően a nemzetgyűlésen a nemesség. La Fayette ágyúkkal löve- 59 . ezzel tovább növelte a feszültséget. Lajos ismét csapatokat hívott Versailles-ba. XVI. Amikor a tömeg fegyverkezésbe kezdett. a papság. A király szökését követően felerősödött a köztársaságot kívánók tábora. és az utcára vitte a küzdelmeket. Rögzítette a közteherviselést. a polgári társulás célja az ember jogainak megőrzése. A király azonban kétkamarás rendszert és királyi vétót követelt. mire a Nemzetgyűlés a Labdaházba vonult. Párizsban a régi hatalom összeomlott. A politikai feszültséget az is növelte. Bízott abban. XVI. Maga a király is Párizsba ment. A politikai élet radikalizálódását félreértette a király. A nemzetőrség azonban letartóztatta. 1789. amelyben a harmadik rendnek ugyanannyi követe van. labdaházi eskü. ehhez a királyi hatalomnak is alkalmazkodnia kellett (volna). és a városok lemondtak a kiváltságaikról. (Vezetők: Sieyes abbé. ezzel a régi rendszer társadalmi értelemben megszűnt.). Ez a lépése a tömegek radikalizálódását segítette elő (pl. ami azonban a forradalom kirobbanását követően nem enyhült.

Lezárás. hogy az országban ne lehessen visszaállítani az abszolutizmust. XVI. másrészt pedig. április 20-án girondi kormányt nevezett ki. 1793.) Az alkotmány XVI. összegzés Az uralkodó sorsa politikai kérdéssé vált. Megalkotóit két cél vezette: egyrészt az. Ennek a lépésnek köszönhetően nemcsak a király. Az 1791. és hadat üzent a Habsburg Birodalomnak. a jakobinusok is melléjük álltak. ha a királyt baj éri.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli tett a tömegbe. és Capet Lajost a Konventben halálra ítélték. A nemzetgyűlés 1791 szeptemberére alkotta meg az alkotmányos monarchia működéséhez szükséges törvényeket. Az alkotmányozó gyűlés 1791 októberében feloszlott. míg az alkotmányos monarchisták és a jakobinusok ellenezték. a király szembeszállt a nemzetgyűléssel. leváltotta a girondi kormányt. január 21-én guillotine-nal kivégezték. augusztusi pillnitzi osztrák-porosz nyilatkozatot követően fokozódott Franciaországban a külföldi beavatkozástól való félelem. Először június 20-án szállta meg a párizsi tömeg a Tuilleriákat. Az abszolutizmus lényege volt. A hírek hallatán az emigráció központjában. hogy az „Isten kegyelméből” uralkodó király a három hatalmi ág: a törvényhozó. hogy ésszerűen berendezkedett állam jöjjön létre. és nem felelt tetteiért az alattvalóknak. később köztársasági államforma váltotta fel (1792. századi szocializmus eszmerendszerének létrejöttét. A girondiak a királlyal együtt a háborút támogatták. valamint megtagadta a védelmi rendelkezések teljesítését. továbbra sem adta fel eredeti terveit (külföldi segítséggel visszaszerzi hatalmát). A girondiak végül kénytelen voltak engedni. Lajos 1792. az igazságszolgáltató. Lajos szemében nem volt más. (Lásd a forráshoz írtakat. amit alapvetően barátságtalan gesztusként értelmezett. 35. hogy a girondiakkal szemben növeljék befolyásukat. Miután vereségek követték egymást. ez lett Franciaország első írott alkotmánya. A királyt és családját a Temple börtönébe zárták. augusztus 10-én megostromolta a Tuilleriákat. Erre a párizsi községtanács vezette tömeg 1792. Átalakultak a politikai erőviszonyok: az alkotmányos monarchisták mellett a girondiak erősödtek meg. melyben lerombolással fenyegették meg Párizst. szeptember 20). ill. a végrehajtó hatalom egy kézben való egyesítésével teljhatalomra tett szert. Mivel a tömeg a király halálát kívánta. és átadta helyét a törvényhozó nemzetgyűlésnek. de a királyt nem sikerült megfélemlíteni. Az alkotmányos monarchia a hatalmi ágak megosztására épült. Koblenzben kiáltványt adtak ki. és megdöntötte a monarchiát. A francia forradalom tehát megszüntette az abszolutizmust. legfőbb irányzatait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Demográfiai változások: (lásd táblázat adatai) 60 . folytatta politikáját. hanem az alkotmányos monarchisták is egyre inkább elszigetelődtek. az abszolút monarchiát alkotmányos monarchia. század főbb eszmeáramlatai XIX FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a XIX. Az új állam az egyéni szabadságjogok és a politikai egyenlőség megvalósítása során a népfelség elvét juttatta érvényre. így növelte a király bizalmatlanságát. melyben a tulajdonosok kezében van a hatalom. tétel: A XIX. mint királyi jogainak korlátozása.

de nem tudták betartatni. Ő úgy tartotta. hogy az egyházak (pl. ezért nevezték őket „ pedagógiai optimistáknak” is. a riválisnak tekintett gépeket próbálták elpusztítani. A XIX. Az utópiák a fennálló társadalmi rend kritikáját jelentik. Alapvetően a polgári értékrend jellemző rájuk. ide tartoztak az önállóan termelő kisparaszti elemek. hogy neveléssel lehet megváltoztatni a szemléletet. prostitúció. dologtalan nemesség. Eszerint tilos a női és gyermekmunka a bányákban. de egyes elemeiben megvalósíthatók. majd politikai szerepet is vállaltak. önsegélyező szervezetek (bérkövetelés. Kifejtés A munkásság érdekeinek védelmére. életkörülményeinek javítására különböző mozgalmak alakultak ki.). ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. A társadalom átrétegződése az ipari forradalom által érintett országokban: (lásd a forráshoz írtakat) Megváltozott a parasztság és a munkásság aránya. a feudális járadékaiból élő. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. s így reformokra ösztönöztek. hivatalnokok. azaz a papság. ezzel létrejött a chartizmus. A charter 6 pontját lásd a forrásban. új iparvidékek alakultak ki. vallásukat. hogy a bajok forrása a káosz. Hittek abban. másrészt a higiéniás viszonyok javulásának köszönhető. A korabeli társadalmat új társadalomtudományok (közgazdaságtan. s főleg a szakszervezeti színtéren zajlottak a viták a munkaadó és a munkavállaló között. szociológia) írták le. elterjedt a női és gyermekmunka alkalmazása. valamint a faluban való élet által nyújtott támogatásokat.) Bár már 1802-ben és 1819-ben is születtek ilyen tárgyú törvények. melynek okai a henyélők. munkaidő kérdése) voltak. teljes egészében nem. Ausztráliába történő deportálás volt a büntetés. A brit gazdaság dinamikus fejlődése is enyhítette a gondokat. Angliában Ned Ludd volt a feltételezett vezetőjük (luddizmus). A. Eredmény a gyáripari törvények elfogadása. a szakszervezetek (trade unionok). munkaviszonyok. Kialakult a burzsoázia és a proletariátus (munkásosztály). A mezőgazdasági gépek megjelenése miatt a városi és falusi lakosság aránya megváltozott: a falvakból a városba költöztek (urbanizáció).A lakosság számának gyors növekedése egyrészt a több és jobb élelmiszernek. Fourier és Saint-Simon csak teoretikusan próbálta megoldani a problémákat. A géprombolás az embertelen körülmények között élők természetes és ösztönös reakciója volt. A munkásság ellehetetlenült életkörülményei (alkoholizmus. ill. vízszennyezés stb. A chartizmus elnevezése a charter (alkotmányjavaslat) szóból származik. kábítószer-fogyasztás). a társadalmi robbanás lehetősége sok embert elméleti vizsgálódásra ösztönzött. bár nem szüntette meg. A parlamenti váltógazdálkodás miatt Angliában a parlamenti pártok közötti verseny biztosította a munkásság szervezkedésének törvényes hátterét (1824). Ezek kezdetben szakmai jellegű. A proletariátus nagy és koncentrált tömegként jelent meg. ilyen dokumentumot terjesztettek a parlament elé. ill. Owen a gyakorlatban is kipróbálta. A kormányok erőteljesen felléptek ellenük: Angliában halálbüntetés. majd megalakulhattak az első szervezetek. 61 . Az utópikus szocialisták (Morus Utópia című művéről kapták nevüket). (Lásd forráshoz írtakat. Szerinte a megoldás az iparosok és tudósok együttműködése volna (dolgozó osztály). nyomortelepek jöttek létre. középvállalkozók. Saint-Simon elméletén erősen érződik a felvilágosodás hatása. Gyárvárosok. korlátozták a gyermekek munkaidejét. A nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. Kiderült az is. Megjelent a középosztály. ezért általános volt köztük a pauperizálódás (elszegényedés). Kolping) és magánszemélyek által biztosított segélyezés nem oldja meg a problémákat. század közepére tompultak az ellentétek. de Franciaországban és Poroszországban is katonai erővel verték le a mozgalmakat. A városba költözés során az emberek elvesztették hagyományos kultúrájukat. értelmiség.

az ő érdekeik képviseletében lépett fel. akik a forradalomban látták a társadalom tömegeit érintő problémák megoldását. a szegényeket vette védelmébe.) A XIX. szociáldemokráciát). (Lásd a forráshoz írtakat. állam által támogatott nemzeti műhelyek szervezését. az angol polgári gazdaságtan (Smith) és az utópikus szocializmus volt. Képviselője Karl Marx és Friedrich Engels. a kiszolgáltatott embereknek választójogot kell adni. elutasította a piacot. Hegel). a szociális támogatás különböző módozatait alkalmazta (óvoda. a III. Internacionáléban a marxizmus domináns szerephez jutott. A szocializmusok közül a legnagyobb hatású a tudományos szocializmus/történelmi materializmus. Bakunyin) az anarchizmus. amelynek célja a szociális igazságtalanságok kiküszöbölése. pl. azaz a polgári társadalom ellenében jöttek létre. A XIX. A munkásság első nemzetközi szervezete. (A II. kísérlete kudarcba fulladt. Louis Blanc szerint nemzeti műhelyeket kell létrehozni a munkások szociális kérdéseinek megoldására. A tulajdonnal nem rendelkezők vagy be sem kerültek a társadalom rendszerébe (pl. leállás esetén minimális bér stb.) 62 . A marxisták szerint a történelem osztályharcok története. Az I. Proudhon szerint a tulajdon lopás. Internacionálé [Komintern] pedig 1919-ben jött létre. amihez szükségesnek tartja a magántulajdon eltörlését és az uralomnélküliség (hatalom. Nézeteik belső ellentmondását többek között az jelentette. A szocializmusok egyértelműen a magántulajdon. Leo pápa Rerum Novarum című (1891) enciklikája összegezte. Lezárás. s lehetővé tette. ezért többen a kommunizmus előfutárának tekintették. egyes társadalmi csoportok közötti különbségek hihetetlen mértékű növekedése stb. parlamentáris úton akar érvényt szerezni céljainak. amely elveti a forradalmat. Internacionálé 1889-ben. ugyanakkor ők is tulajdonosok voltak. az individualizmust a kollektivizmus. Blanqui is egyenlősítő programot akart megvalósítani. hogy a munkásmozgalom valamennyi áramlatának képviselői elfogadhassák a közös elveket. század második felében formálódott nagyobb hatású szocialista mozgalommá (pl.). de kudarcot vallott. a magántulajdont szerintük fel kell. klubok. iskola. vagyis a marxizmus. akkor kénytelenek voltak munkaerejüket rendkívül alacsony áron eladni. vagy ha mégis. állam nélküli rendre való törekvés) megvalósítását. összegzés A szocializmus a születésekor tehát egyfajta válasz volt a nyugat-európai iparosodási folyamatra. betegségi. munkanélküliek). megkérdőjelezte az állam szerepét. hogy váltsa a társadalmi tulajdon. Internacionálé (Nemzetközi Munkásszövetség) 1864-ben jött létre.) Eduard Bernstein revízió alá vette Marx nézeteit. Az utópistáknál erőteljesebb fellépést sürgettek a szocialisták. A szociális törekvéseket Krisztus szociális tanaival összhangban állónak tekintettek.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Fourier a jól szervezett társadalomban és az élvezettel végzett munkában látta a megoldást. gyermekmunka. öregségi biztosítás. 1848-ban meg is kísérlik a munkások által üzemeltetett. Owen angol gyáros volt (New Lanark). az I. létrehozni a demokratikus szocializmust (ill. tömeges elszegényesedés. hogy bár gyűlölték a kapitalizmust. amely kétségkívül nagy társadalmi problémákat szült (pl. A marxizmus forrása a német filozófia (Kant. helyette jogszerű és törvényes eszközökkel. Sok eszméjében az anarchisták előfutárának tekinthető. (Lásd a forráshoz írtakat. Az egyház a munkásokat. a versenyt a kooperáció és a polgári társadalmat a szocialista társadalom. század közepén megjelenő keresztényszocialista gondolatokat XIII. így jött létre a revizionizmus.). falansztereket akart létrehozni (lásd Madách: Az ember tragédiája).

ezért általános volt köztük a pauperizálódás (elszegényedés). A városba költözés során az emberek elvesztették a hagyományos kultúrájukat. a földeket trágyázták. hivatalnokok. A proletariátus nagy és koncentrált tömegként jelent meg. környezetszennyezés stb. A gépek kiszolgálása érdekében tehát fontossá vált a tervezés. amelyek egy területen koncentrálták a gépeket. vetésforgót alkalmaztak. A lakosság számának a növekedésének azonban nemcsak a nagyvárosokba költözés a következménye. ide tartoztak az önállóan termelő gazdálkodók. elterjedt a női és gyermekmunka alkalmazása. Ahogy fokozódott a termelékenység. gépekkel végzett tömegtermelés. Alapvetően a polgári értékrend jellemző rájuk. és az visszahatott a termelésre.)! FELELETVÁZLAT Bevezetés Ipari forradalomnak azt a folyamatot nevezzük. azaz a gyárak létrehozása. városiasodás. hiszen a gépek leállítása és újraindítása költséges és időigényes folyamat volt. Kialakult a burzsoázia és a proletariátus (munkásosztály). hanem az új egzisztencia megteremtésének reményével elinduló kivándorlók. Az 1770-es években intenzíven fejlődött a mezőgazdaság. aminek következtében azonos. Megjelent a középosztály. életkörülmények. A tömegtermelés miatt egyrészt a gyárak egyre több embert foglalkoztattak. A kialakult munkaerő-felesleg először olcsóbb munkaerőhöz. aminek következtében kevesebb munkás egyre több városi lakos (pl. A gőzgépek megjelenésével gazdaságossá vált a nagyobb üzemek. bérmunkások) eltartására volt képes. A mezőgazdaság fejlődése miatt növekedésnek indult a népesség. Kifejtés Demográfiai változások (lásd még a táblázathoz írtakat) A lakosság számának gyors növekedése egyrészt a több és jobb élelmiszernek. egyre több munkaerő szabadult fel a fejlődésnek indult ipar számára. tétel: Az ipari forradalom teremtette ellentmondások Az ip FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be az ipari forradalom társadalmi és környezeti hatásait (demográfia. nagyobb felvevőpiacot biztosított.36. a gyarmati országokban való letelepedők számának az emelkedése is. a gyártáselőkészítés. ami növekvő keresletet. Az ipari forradalom alapvető feltétele tehát a mezőgazdasági termelés átalakulása. Ennek a folyamatnak a feltételei Európában Angliában jelentkeztek leghamarabb. 63 . értelmiség. valamint a faluban való élet által nyújtott támogatásokat. a raktározás és értékesítés. kézimunkára épülő termelő tevékenységet felváltja a gyárakban. másrészt az egészségügyi viszonyok javulásának és az orvostudomány új felismeréseinek köszönhető. A társadalom átrétegződése (Lásd még az ábrához írtakat!) Megváltozott a parasztság és a munkásság aránya. így ezekre a munkafolyamatokra is hozzáértő munkaerőt kellett kiképezni. majd munkanélküliséghez vezetett. vallásukat. anyagbeszerzés. másrészt viszont fontos szemponttá vált a termelés folyamatosságának biztosítása. vagy csökkenő terület mellett egyre több terméket tudtak előállítani. amikor az emberi erőre. középvállalkozók. A mezőgazdasági gépek megjelenése miatt a városi és falusi lakosság aránya megváltozott: a falvakból a városba költöztek (urbanizáció).

Az ipari forradalom második szakaszában zajló változások jelentős részben a XIX. fogyasztói szokásait. gyorsan fejlődött a vasúthálózat. valós szükségletei rabjává lett. Lezárás. A légkör szennyezése is tovább folyt. század első harmadában nem voltak törvények. A talaj. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. a sebesség. A szennyvíz belekerült a folyókba.és állatvilágot. az ipari hulladékok a korábbiaknál is jobban károsították a természeti környezetet. Az ipari forradalomnak köszönhetően Anglia lett a „világ műhelye”. A nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. ill. és a csapadék is könnyen le tudta mosni a termőréteget. fémipar) a korábbiaknál is nagyobb veszélyt. mert nem volt. a fehérgalléros munkásoknak a megjelenése. a meggazdagodás utáni hajsza. amelyek a munkások jogait védték volna. A pénz. a tőzsde központja is a XIX. a légkör és a vizek szennyezése miatt felborult az addigi biológiai egyensúly. egyediségét és beleolvadt az átlagosba. ott lett legerősebb a talajerózió. ahol óriási iparvidékek alakultak ki. tervező munkát végző munkás elitnek. De Anglia a világkereskedelem és a bankélet. Ahol az erdőket kiirtották. A környezetszennyezés a korábbinál is nagyobb mértéket öltött. hiszen a vegyipar kialakulásával és elterjedésével a műtrágyák. tavakba és ez tönkretette az ott élő növény. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. a nagyvárosokban viszont magányosnak érezte magát az ember. nyomortelepek jöttek létre. a különböző ipari eljárások (vegyipar. A művelődés széles körben terjedt (az analfabetizmus minimálisra csökken az ipari társadalmakban). összegzés Az ipari forradalom kibontakozása és továbbfejlődése miatt a városok a XIX. Manchester). században (lásd a forráshoz írtakat). és a gyárakat a bányák közelébe építették. 37. ám eközben elveszítette az egyéniségét.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Ehhez a jelenséghez kapcsolódik a munkásság kettéválása: a kétkezi munkát végző kékgalléros és a szervező. A fejlődés szétbomlasztotta a régi közösségeket. majd a táplálékláncon keresztül kihatott más fajokra is. az információ hajszolása csapdahelyzetet is teremtett: az ember vélt. mert növekedtek a települések. city stb. mivel azonban ez egyet jelent a tömegkultúra megerősödésével.). század második felében átalakultak. akár mérgezést is jelenthettek. Az ipar számára rengeteg faanyagot kellett biztosítani. A nagy ipari és bányavárosok mellett kezdődött meg a természet károsítása is. a munka feltételei a munkaadótól függtek. (Lásd a forrásokhoz írtakat!) A munkásság kiszolgáltatott helyzetben volt. század első felében elindult folyamatok folytatásai. az elit kifinomult kultúrája visszaszorult. a rovarirtó szerek. a XIX. ami megfogja a talajt. A természeti kincsek kitermelése (felszíni bányászat) átformálta a környezetet.) A városi lét alapvetően alakította át az emberek értékrendjét. ipari nagyvárosok létesültek (Liverpool. Új iparnegyedek alakultak ki. azaz az egyes társadalmi rétegek lakóhelyük szerint elkülönültek (munkásnegyed. ezért pusztultak az erdők. vízszennyezés stb. A városszerkezet átalakulásával kiépültek a lakónegyedek. kertváros. Drasztikusan csökkent a zöld terület. tétel: Az ipari forradalom legjelentősebb területei és néhány találmánya Az ip FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a gépesítés jelentőségét az ipari forradalom első szakasza idején! 64 .

Innentől a két ágazat egymást húzva fejlődött. vasút. század közepéig nem mentek végbe. de erre az állati vagy vízenergia által hajtott gépek nem voltak képesek. Másrészt viszont nagy volt a nyersanyagszükséglet (gyapjú). A gépesítés miatt egyrészt egyre kevesebb parasztra volt szükség. a munkások számának növelését vonta maga után. fajnemesítés. az olcsó. vetésforgó. század közepéig megháromszorozódott (gőzgép és a vasút). az 1860 és 1918 közötti második szakaszt pedig a nehézipar. majd még tovább csökkent. Mindez hatékonyabb működést tett lehetővé. vízi és szélenergiával működtették (lehetővé tették a vízi energia által keltett forgómozgás felhasználását). kohászat. Az 1780-as években ugrásszerű átalakulás következett be. Ez az ipari forradalom kezdete. folyamszabályozás. A beruházások megkövetelték a közös földek tagosítását. A változások következtében az angol gyapjúfonal előállításának ára a felére. talajjavítás. A textilipari találmányok egyszerű mechanikus szerkezetek voltak. az elektromosság megjelenése. az acélgyártás. a szénből gőzenergia előállítása jellemzi. amelyek a munkát gyorsították (a minőséget azonban kezdetben nem javították). Kifejtés A fejlődés alapja tehát a fejlett angol mezőgazdaság. a jó kikötők. Az első gépeket emberi és állati erővel.FELELETVÁZLAT Bevezetés Az árforradalom következtében kibontakozott a tőkés ipar és mezőgazdaság. segítette az átalakulást az előnyös földrajzi fekvés. A gépesítés következtében az angol vasfelhasználás a XIX. a mélyben lévőkből pedig folyamatosan szivattyúzni kellett a vizet. A textiliparban egészen kevés hitellel hatalmas jövedelemre lehetett szert tenni. Az ipari fejlődés először a textiliparban jelentkezett. óriási piacon. Az iparral együtt fejlődött az infrastruktúra is. A gazdasági fejlődés egyik alapvető feltétele a gyors. gőzhajózás). majd a gyapjú mellett egyre inkább tért hódított a gyarmati ültetvényekről (Észak-Amerika. istállózó állattartás. A széntermelés viszont ötszörösére emelkedett. Új lendületet adott a bekerítéseknek. A találmányok átalakították az energiafelhasználást is. századtól nőtt a termelékenység. emiatt a vidéki népesség a városokba áramlott. elterjedt a trágyázás. textilipar gépesítése. s emiatt jelentős vasbehozatalra (svéd. esztergák meghajtása). században: a manufaktúraipart felváltotta a gépeket alkalmazó gyár. A Thomas Savery által tervezett első gőzgépek alkalmasak voltak a szivattyúk hajtására. olcsó és nagy tömegű áru szállítására alkalmas közlekedési hálózat kialakítása volt (csatornázás. Alapvető technikaitechnológiai változások azonban a XVIII. „fonaléhség”-et vont maga után. John Kay-féle repülő vetélővel gyorsabban és egyszerűbben lehetett szőni. India) behozott gyapotból készült pamut. melynek az első/klasszikus szakasza az 1780-1860-as évekre tehető. 65 . hiszen a gyarmatokkal folytatott kereskedelem legfőbb iparcikke a textília. fúrók. hogy az angol mezőgazdaságban felhalmozódott tőke lehetővé tette az iparvállalkozások megkezdését. textilipar. orosz) szorultak. de a kitermelt szén jó részét ezek el is emésztették. Mindez a gazdasági fejlődés Angliából indult a XVIII. tengeri szállítási lehetőséget biztosító hosszú tengerpart. A gőzgép elterjedését segítette az. így a növekvő piacon viszonylag kis tőkebefektetéssel. az iparág a paraszti kiegészítő háziiparból a tőke révén bérmunkásokat foglalkoztató gyáriparrá fejlődött. ahol a XVI. Ezt az első szakaszt a gőzgépek. James Watt termelékenyebb gőzgépet épített. aratógép). ami az új üzemformák és szervezési eljárások elterjedését. a vegyipar. olcsó nyersanyaggal hatalmas hasznot lehetett produkálni. Mindez hosszú és tartós fejlődéshez vezetett. pl. így szélesebb körben fel lehetett használni (fonó-és szövőgépek. Ezt felismerve fejlesztette ki Hargreaves fonógépét („fonó Jenny”). hogy a felszín közeli bányák kimerültek. majd ezt felváltotta a gőzgép. amely már tengely hajtására is alkalmas volt. ám ez ún. ami fellendítette a juhtenyésztést. csatornázás. új eszközök (jobb ekék. a mezőgazdaság egyre belterjesebbé vált. megerősödése. Elengedhetetlen volt a sok energiaforrás és a gyarmatok jelentette biztos piac.

Megjelentek a szerszámgépek. amelyek a munkások jogait védték volna. Az egymástól látótávolságra kiépített állomások kezdetben fényjelekkel kommunikáltak. lehetővé vált az anyagi javak és szolgáltatások gyors megsokszorozása. 38. a mezőgazdaság. mellyel a vasat is meg lehetett művelni. (Lásd a Goethe. A megváltozott városi életmódhoz hozzátartozott a gázvilágítás. A fejlődés kikényszerítette a szabványosítást. értékrendjét és fogyasztói szokásait. század első harmadában nem voltak törvények. vízszennyezés stb. így biztosítva saját befolyását a térségben. A másik problémát az jelentette. Kibontakozott az ipar.) Az ipari forradalom következtében tehát megindult az európai gazdaság önfenntartó növekedése. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. a városok forradalma. (Lásd a forrásokhoz írtakat!) A munkásság kiszolgáltatott helyzetben volt. az azonos fesztávok pedig a vonatközlekedés gyorsaságát és hatékonyságát stb. Az iparosodás következtében bekövetkező urbanizáció alapvetően átalakította a társadalom szerkezetét. Lezárás. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. Kezdett kiépülni a csatorna. pl. az elektromosságról nyert egyre alaposabb ismeretek azonban lehetővé tették. a munka feltételei a munkaadótól függtek. az egységes csavarok pl. A gazdaság élénkülése lehetővé tette és meg is kívánta az optikai távírórendszer kiépítését. 66 . A Török Birodalom hanyatlása hatalmi vákuumot hozott létre. nyomortelepek jöttek létre. hogy önálló balkáni nemzetállamokat kívántak létrehozni az itt élő népek. a XIX. Az ipari forradalom még ma is tart. Mindez jelentős hatással volt a tudományok és művészetek fejlődésére is.). sínek nagyipari előállítása.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A gyors ütemű vasútépítés tehát nagyon megnövelte a szén és vas iránti igényt. tétel: A balkáni konfliktusok okai ba FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a XIX. a mozdonyok.és vízhálózat. amit két ország kívánt betölteni: az Osztrák–Magyar Monarchia (OMM) és Oroszország. századi balkáni konfliktusok okait és hatásukat a nagyhatalmi politikára! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XIX. kiépült az USA és Anglia közötti összeköttetés is. megsokszorozódott a népesség. Nagy-Britannia viszont meg kívánta őrizni a török államot. Morse találmánya. összegzés Az ipari forradalom következtében kialakuló nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. Új iparvidékek alakultak ki. Maudslay esztergája. megváltozott a társadalomszerkezet. században a keleti kérdés lényege nem változott. az infrastruktúra. a távíró gyorsan terjedt. a gépgyártás viszont a szerszámipart is forradalmasította. századi gazdasági fellendülés általános modernizációs folyamatot indított el. bár ezekre a folyamatokra csak korlátozottan tudtak befolyást gyakorolni. a járda és a kövezett út. Ezt a nagyhatalmak valamelyest támogatták. A XVIII. biztosították az alkatrészek könnyebb cseréjét.és Heine-idézethez írtakat. Egységes nemzeti piac jött létre. hogy a fényjeleket elektromos jelzésekkel helyettesítsék.

Abdulhamid) megpróbálta megakadályozni a válság kiszélesedését. bojároknak nevezték őket). de folyamatos gazdasági fejlődésnek. Az 1821 és 1829 között zajló háború eredményeképp a törököktől függetlenné vált Görögország. S bár támogatta a német egység létrejöttét. A tengeri hatalmak. ahol az osztrákok nem érezték biztonságban magukat az orosz terjeszkedés miatt. hiszen ez az állam is fenyegetve érezte magát az oroszoktól. Oroszország. Mivel azonban visszautasította Bosznia és Bulgária autonómiáját. ezért Konstantinápolyban nemzetközi konferenciát hívott össze. részben némileg átalakult a XIX. A török szultán (II. hogy milyen számban lakott az egyes területeken. s ez az oka részben a három császár szövetsége (1873) felbomlásának. Oroszország és az OMM között az ún. 1877-ben titkos szerződést kötöttek az OMM-val (budapesti egyezmény): a Monarchia semleges marad. A korábban török uralom alatt élők szinte csak parasztok voltak. de Németország inkább az OMM-t támogatta ebben a kérdésben. Először Boszniában tört ki felkelés a magas adók miatt (1875). se gyarmati ellentét. mert: a gyarmati és kereskedelmi pozícióit féltette. de teljes vereséget szenvedett a kölcsönös kegyetlenséggel folyó háborúban. emiatt minden nép igényt tartott a félsziget jelentős részére. ami egyrészt a lassú. de ezek köre részben bővült. ill. azaz az expanzív külpolitikával kívánták feledtetni a belső gondokat. Az 1870-es években a Balkánon kiéleződött a helyzet. és elszigetelte a franciákat. a Habsburg Birodalomból pedig dualista berendezkedésű Osztrák–Magyar Monarchia lett. ezzel ürügyet szolgáltatott az orosz beavatkozásra. A balkáni népek szerepe jelentősen megváltozott a XIX. a törökök 1820-tól elismerték autonóm fejedelemségként. 67 . Az oroszok a hadüzenet előtt. részben a nacionalizmus térhódításának és a független államok létrejöttének köszönhető. OMM-nek) egy táborba kerülését. Nagy-Britannia elsősorban Ausztriára (ill. A török csapatokat 1862-ben kivonták a helyőrségekből. az európai egyensúlyt fenn kívánta tartani. jelentős számú törökkel. Oroszországnak és a Habsburg Birodalomnak. A balkáni államok elsősorban egymás rovására próbáltak terjeszkedni. míg a földesurak csak törökök lehettek (ez utóbbi alól kivétel Románia. három császár szövetsége. Oroszország a krími háború (1853-1856) után diplomáciailag elszigetelődött. ugyanakkor a Monarchia megszállhatja (okkupálhatja) Bosznia-Hercegovinát. A kívülről. Az etnikumok keverten helyezkedtek el. ezzel Szerbia teljesen önálló lett. valamint a nagyhatalmi befolyás is hátráltatta a gyorsabb modernizációt. Bismarck ezzel a lépéssel megakadályozta a német egység ellenfeleinek (Franciaországnak. Franciaország. A szövetség gyenge pontja azonban a Balkán.) Kifejtés Az Oszmán Birodalom meggyengülésével keletkező hatalmi űrbe az Orosz Birodalom akart a legerőteljesebben behatolni. 1862-ben jött létre a Cuza fejedelem vezette egységes Románia. ezért először a francia. század második felében: létrejött az egységes Németország. a Balkánon élő. majd Bulgária lázadt fel (1876). ill. Szerbia először 1817-ben választott saját fejedelmet (Obrenović-dinasztia). legfőképp Nagy-Britannia azonban ezt megakadályozta. (Bár a németek és az oroszok közt nem volt se európai. majd a porosz együttműködés felé nyitott. függetlenül attól. ha Oroszország csak Besszarábia déli részét kapja meg. Az újonnan létrejövő államok a gazdasági és társadalmi problémák miatt válságba kerültek. Szerbia hadba lépett a török ellen. A balkáni államok befolyása a század folyamán nő. erejük megnőtt. 1873-ban létrejött Németország. A konfliktusok és a politikai fordulatok ellenére a Balkán társadalmi-etnikai összetétele nem változott. az OMM-re) támaszkodott. elsősorban Oroszország által egyre inkább támogatott keresztény lakosság gyakran összetűzésbe került a török hatóságokkal. hiszen számára igen kedvezőtlen fordulat lenne. ha a tengerszorosok orosz ellenőrzés alá kerülnének. Habsburg Birodalom). 1859-ben került sor Havasalföld és Moldva függetlenedésére.A térséget korábban is a meghatározó nagyhatalmak uralták (Nagy-Britannia. század folyamán. a francia kapcsolatokat sem számolta fel. ahol a birtokosok is románok.

s nem etnikai elvek alapján határozták meg. A balkáni államok határait nagyhatalmi stratégiai szempontok szerint. Mivel az orosz győzelem a nagyhatalmi egyensúly felborulásával fenyegetett. így próbálván megakadályozni. A tagállamokat 68 . hogy a balkáni „lőporos hordó” „kanócát” a nagyhatalmak tartják kezükben (1912-13). A széttagoltság tehát csökkent. amely 35 állam és 4 szabad város laza szövetsége volt. Románia és Montenegró függetlenségét. tétel: Németország nagyhatalommá válása Ném FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be Németország nagyhatalommá válásának folyamatát! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1648-as vesztfáliai béke után a Német-római Császárság széttagolódott. s ezt az 1814-15-ös bécsi kongresszus sem állította vissza. Az OMM és Oroszország viszonya viszont elhidegült. (Boszniát szerbek. de nem szűnt meg. s nemzetközi konfliktus csak a nagyhatalmak szembenállásakor törhetett ki a folyamatos balkáni etnikai villongásokból. hogy a megszerzett területeken létrejöjjön egy orosz befolyás alatt álló ország. bosnyákok lakták. de nem jött létre Nagy-Bulgária. egy Szerbiával vívott háború után egyesülhetett Kelet-Ruméliával. így az orosz seregek Isztambulhoz közeledtek. A szultán San Stefanónál békét kötött az oroszokkal. Nyilvánvalóvá vált. Oroszország.) Lezárás.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A török seregek nem várt ellenállást fejtettek ki (pl. horvátok. Ez a lépés azonban súlyosan sértette a többi nagyhatalom (elsősorban Nagy-Britannia és az OMM) érdekeit. összegzés A berlini kongresszus után Oroszország eltávolodott Németországtól és az OMM-tól. hanem megakadályozták.) A törökök jelentős balkáni területek urai maradtak. orvosolhatatlannak látszó etnikai problémákat. de orosz kézre került Besszarábia. Napóleon 1806-ban megszüntette a Császárságot. ezért nagyhatalmi nyomásra (pl. hogy a rendezésről nemzetközi kongresszus döntsön. hogy az oroszok elfoglalják és esetleg lerombolják a török fővárost. hogy Bosznia szerb kézbe kerüljön. A berlini kongresszuson (1878) a következő döntések születtek: Németország. az orosz túlerő miatt mégis rövidesen összeroppantak. ami előrevetítette a rövid időn belül kialakuló. 39. amelyek sorsa a szomszédos államoktól függött. mert ez a Monarchia területét veszélyeztető szerb irredentizmust erősítette volna. NagyBulgária. A San Stefanó-i békében a szultán lemondott minden európai területről (a főváros kivételével). több mint 300 kisebb-nagyobb fejedelemség laza szövetségéből állt. (Majd csak 1886-ban. Anglia és az OMM képviselői elismerték diplomáciai szinten Szerbia. a Sipka-szorosban). a Monarchia pedig okkupálta Bosznia-Hercegovinát.: a brit flotta befutott a Boszporuszba) Oroszország elfogadta. 1815-ben létrejött Ausztria és Poroszország vezetésével a Német Szövetség (Bund). valamint beleegyezett abba. A Monarchiát nem újabb délszláv tartományok megszerzése vezette Bosznia elfoglalásakor.

központi kormányzat. amelynek legfontosabb feladata az egységes Németország megteremtése volt. amikor I. ami egységes piacot biztosított a német ipar számára. elszigetelődött gazdaságilag. 1848 tavaszán sorra törtek ki a forradalmak a német területeken.) A gazdasági fejlődést elősegítő tényezők: Világszínvonalú iparvállalatok. amely 1866-ban megépíti az Európa és Amerika közötti első távközlési kábelt). mint a német területeké. részvénytársaságok jöttek létre (pl. Kifejtés Az 1830-as évek közepétől Poroszországban és az észak-német területeken megkezdődött az ipari forradalom. (Lásd táblázatokhoz írtakat. s 1848 májusában összeült a német nemzetgyűlés Majna-Frankfurtban. általános hadkötelezettség). és csökkent a nagy német (Ausztriával együttes) egység támogatottsága. nem volt közös pénzrendszer. Ausztria megpróbálta ugyan ismét megszilárdítani egykori helyzetét. hogy Ausztria önmagában nem az. a nagy és a kis német egység. Másrészt pedig Ausztria és Oroszország szövetsége felbomlott a krími háború során. 1848 forradalmai ugyan elbuktak a német területeken.vámhatárok választották el egymástól. melynek több német állam is tagja. A Habsburgok helyzetét nehezítette az is. Schleswig végül porosz. a Siemens-gyár. Holstein osztrák igazgatás alá kerül. 1864-ben tört ki a Schleswig-Holstein körüli háború. a meghatározó. Az 1840-es években megerősödtek a liberális mozgalmak. hogy 1848-ban a forradalmak hatására majdnem szétesett. a Hohenzollern igen. A Bismarck vezette Poroszország jóval kedvezőbb helyzetben vágott neki a háborúnak. 1834-ben porosz vezetéssel létrejött a Német Vámszövetség. a polgárság egyre ellenzékibbé vált. hogy soknemzetiségű birodalmuk élén nem képesek nemzeti dinasztiaként fellépni. Másrészt fejlődött ugyan a gazdasága. Bismarck viszont az 1863-as lengyel felkelés során tanúsított oroszbarát politikájával a cár támogatására tett szert. és a német területek számára csak laza föderációt jelentett volna. A XVIII. és ez később Poroszország számára előnyt jelentett. és a magyar kérdés a későbbiekben is korlátozta külpolitikáját. A nagy német egységet Ausztria hozta volna létre. ami háborúhoz vezetett Poroszország és Ausztria közt. amely magában foglalta volna a Habsburgok nem német országait is. 1848 után azonban egyre inkább Poroszország lett az erősebb. A kis német egységet a poroszok akarták megvalósítani a Habsburg tartományok mellőzésével. A „vaskancellár” célja a porosz vezetésű kis német egység létrehozása. A Német Szövetség minden tagállamában nőtt a forradalmi elégedetlenség. A gazdasági növekedés hatására bővült és egységesült a német területek piaca. míg a porosz királyi család. de ezt akadályozta egyrészt. de a további fejlődés megkövetelte a politikai egység létrehozását. amelyben Poroszország és Ausztria szövetséget kötöttek Dánia ellen. 69 . A szövetség élén az osztrák császár állt. s ennek érdekében a parlament megkerülésével bevezette a hadseregreformot (modern fegyverek. 1848 előtt inkább Ausztria. A német egység megteremtésére két út kínálkozott. de a helyi kormányok sorra kiiktatták a fejlődést akadályozó feudális korlátozásokat. protestáns nemzetállamként. Poroszország katonai ereje a többszörösére nőtt. század óta két hatalom vetélkedett a Németország feletti uralom megszerzéséért: Ausztria és Poroszország. Porosz részről akkor következik be fordulat. de a két tartomány így folyamatos konfliktusforrást jelent. Egyrészt az angolok az európai egyensúly érdekében fontosnak tartottak egy erős német államot. ám sokkal kevésbé. A Ruhr-vidék és Szilézia kőszéntelepei biztosították a modern nehézipar nyersanyagszükségletét. A Vámszövetség (Zollverein). így állandó és biztos piacot jelentett a termékeknek. de 1848-ban és 1859-ben bebizonyosodott. Ausztria itáliai veresége után (1859) növekedett a kis német (Ausztria nélküli) egység híveinek száma. Vilmos porosz király Otto von Bismarckot nevezi ki kancellárrá 1862 szeptemberében. amely folytatódott az 1850-es években. Ausztria azonban kimaradt a szövetségből.

„Európa politikát” a gyarmati terjeszkedés váltotta fel. Európában vezető ipari nagyhatalma lett az ipari forradalom második szakaszában. III. s ezzel megkezdődött az agresszív német külpolitika időszaka.) A német gazdasági és politikai érdekek megvalósulását szolgálta volna a világ újrafelosztása és/vagy a németek totális európai hegemóniája. Tartott attól. 1866-ban megkötötték a porosz-olasz szövetséget. ám ezek a törekvések kivívták Anglia ellenkezését. Napóleont is megpróbálta szövetségesnek megnyerni. Franciaország elszigetelése volt. 1871 után Bismarck. majd Königgrätznél egy nap alatt megsemmisítették az osztrák főerőket. A kormány azonban nem a törvényhozásnak. központosításra is lehetőséget adó hatalmat építhetett ki. szeptember 2-án Sedannál a porosz seregek megverték a franciákat. hogy Németország ellen a francia diplomácia megszervez egy francia-orosz-osztrák szövetséget. Németország a világ második (az USA után). mert a délnémet államokat csak így tudja megszerezni. sem a Monarchia nem tűrhette. ezért kiprovokálta a porosz-francia háborút.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Bismarck III. ezért 1873-ban létrejött a német-orosz-osztrák császár szövetsége. hanem Elzász-Lotaringia elszakítása és egy csillagászati összegű hadisarc megszerzése (ötmilliárd frank). ami később. és cserében Rajna menti területeket ígért Franciaországnak. Bismarck azonban teljes Németországot akart. mert a Monarchia és Oroszország között a balkáni kérdésekben komoly érdekellentét alakult ki. 70 . az olasz szövetségesek azonban gyors vereséget szenvedtek. hanem az uralkodónak felelős. A tartományi önállóság problémája azonban továbbra is fennállt. 1871. A szövetség azonban ingatag lábakon állt. Azt ígérte. sőt a császár parlamenti kontroll nélkül is dönthetett – s így a hadseregre építve erős. 2 nap múlva pedig az új francia kormány elfogadta a német fegyverszüneti ajánlatot. hiszen orosz támadás esetén német támogatást biztosított. A szövetség elsősorban a Monarchia számára volt kedvező. hogy csak az északnémet területek egységéről van szó. A Német Császárság szövetségi állam volt. A háborút a prágai béke zárta le (1866). Németország az 1890-es évektől új külpolitikába kezdett. január 18-án a versailles-i kastély tükörtermében kikiáltották a Német Császárságot. A berlini kongresszuson megvalósuló német-osztrák-magyar együttműködést Bismarck és Andrássy Gyula szorosabbra vonta. A kancellár ezenkívül kihasználta az 1849-es magyar emigrációt és az olasz egységtörekvéseket Ausztria ellen. Vilmos császár menesztette Bismarckot. Bismarck külpolitikai törekvéseit a szövetségkötés szándéka határozta meg. összegzés Az 1888-ban trónra lépő II. ezért 1879-ben megkötötték a kettős szövetséget. 1870. a császár pedig a mindenkori porosz király lett. a „vaskancellár” célja a status quo megerősítése. Poroszország pedig létrehozta az Északnémet Szövetséget. Bismarck célja most már nem csak az egység. Az enyhe feltételek nem késztették visszavágásra Ausztriát. Ezért a poroszoknak először le kellett győzniük a Habsburgok német szövetségeseit. amelynek értelmében Velence csatlakozhatott Olaszországhoz. és a német államok nagy része is Bismarck politikája ellen fordult. ahol a parlamentbe általános szavazati jog alapján kerülnek be a képviselők. 1878). Az orosz előretörést sem Anglia. A szövetségekre épülő ún. jogrend akadályozta az egységes kormányzást. így konfliktusokhoz vezetett. a porosz-francia háború során alapvető fontossággal bír majd. ezért a nagyhatalmak Oroszországot tárgyalóasztalhoz ültették (berlini kongresszus. az eltérő szokások. (Elzász-Lotaringia nagy vasérctelepei és az óriási hadisarc felgyorsította a folyamatot. Napóleon is fogságba esett. Lezárás.

40. majd a Sziklás-hegységet. Így az angol gyarmati kormányzat célja a lakosság megtartása lett. Mayflower. de a Szent Lőrinc-folyót fedezték fel. de az újabb telepesek érkezésével a területekért harc tört ki. cukornádat. így jöttek létre a hugenotta telepek a part mentén. A puritán csoportok érkezése jelentős változást hozott (pl. egymástól függetlenül. s ennek fejében 4-7 évre átmenetileg rabszolgaként éltek és dolgoztak. így megpróbálta akadályozni a fejlődésüket. A gyarmatok a kedvező természeti feltételek miatt gyorsan fejlődtek a XVII-XVIII. tétel: Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása Az U FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be az észak-amerikai gyarmatok függetlenné válásának folyamatát! FELELETVÁZLAT Bevezetés Észak-Amerika gyarmatosítása a XVI. Az északi árukkal szembeni angol védővámok be- 71 . így ezek a területek szorosabban kötődtek az angol gazdasághoz is. hogy a spanyolok dél felől érkezve elfoglalták Floridát. Ebben az együttműködésben a hétéves háború hoz változást. Ennek a térségnek a központja Boston. Anglia azonban nagyon eladósodott a nagy költségek miatt. században. A telepesek szükségszerűen kapcsolatba kerültek a területen élő indián törzsekkel. 1620). hogy konkurenciát jelenthetnek számára. Kifejtés A települések a XVII. a gazdasági együttműködés mindkét fél számára előnyösen működött. majd minden férfi szavazhatott). Önálló törvényhozó testületeket alakítottak (az adózók. Tovább növelte az angol terheket a térség védelmének és igazgatásának megszervezése. amiért hajlandók voltak engedményeket tenni a politikai jogok. Az angolok a Hudson-öböl és az atlanti partok felől érkeztek. Mivel farmokat alapítottak a szabaddá váló területeken. gyapotot termesztettek. de mindet külön-külön. s az angol közigazgatás hiányában maguk alakították kormányzati rendszerüket. és a gyarmati önigazgatást vissza akarták szorítani. rum). indián prémekért cserében fehér fegyverek. A puritánok magukkal hozták az önigazgatás gyakorlatát. Őket már tőkés vállalkozók szállították pénzért. húzóágazat lett a hajóépítés. az első telepek azonban csak a XVII. ami nem volt érdeke a kormányzatnak az adózók elvesztése miatt. Ennek a térségnek a központja New York. Ezeket az árukat elsősorban Európába szállították. A gyarmatok gazdasági megerősödése miatt Anglia azt gondolta. Az északi gyarmatok iparral is foglalkoztak: kiépültek a malmok. s ezeket a költségeket a gyarmatokkal kívánták megfizettetni (adóemelés). században kezdődött avval. halászat. ahol indigót. A háború végére Franciaország gyakorlatilag kiszorult a kontinensről. szerszámok). dohányt. a szabad földfoglalás és a vallásszabadság terén. A király a gyarmati tanács segítségével kormányozta a gyarmatokat. A hétéves háborúig a gyarmatok jó viszonyt alakítottak ki az anyaországgal. akikkel részben kereskedtek (pl. A behurcolt betegségek és a harcok következtében az indiánok jelentős része meghalt. ezért elégedetlenség esetén nyugatabbra vándoroltak. A franciák a Kínába vezető észak-nyugati átjárót keresték. cukor. század végén gyarmatokká egyesültek. kereskedelem (pl. A déli gyarmatokon rabszolgatartó ültetvények voltak. században jöttek létre Virginiában (1607). A középső gyarmatokon elsősorban a farmergazdálkodás és az ehhez kapcsolódó kézműipar erősödött meg.

délen rabszolgatartó társadalom jött létre).) A kezdeti brit győzelmek után az amerikaiak kerülték a frontális ütközeteket. A gyarmatok elleni újabb szankciók (lásd táblázatos kronológia) polgári engedetlenségi mozgalmakhoz vezettek: pl. és korlátozták a helyi igazgatás jogkörét. hogy az új. újra emelték az adókat és a vámokat. Ez a fő ellentét észak és dél között. ha azt saját törvényhozóik vetik ki rájuk. Az 1777-es saratogai amerikai győzelem után Anglia ellenfelei (Spanyolország. ám közben nem vették tekintetbe. Az angol megtorlások miatt a gyarmatok 1774-ben összehívták az első Kontinentális Kongresszust. Kimondták. és kinyilvánították a kényszerítő intézkedések törvénytelenségét. Lezárás. (Lásd a forráshoz írtakat. A britek erre blokád alá vették Bostont. Lajos). amire a gyarmatok nem voltak hajlandók. a szabadságjogokra épülő elvek az ő koronájukra is veszélyeket jelenthetnek. György király a gyarmatok teljes behódolását akarta. Anglia meggyengítésének lehetőségét ugyanis nem akarták elszalasztani. Az amerikaiak meghirdették a tea bojkottját. ma is érvényes alaptörvény. adót nem fizettek. összegzés Az új állam szövetségi köztársaság lett. de a spanyol és a holland is – fegyveresen támogatta a királyukat zsarnoknak nyilvánító. Az 1783-ban Versailles-ban megkötött békében az angolok elismerték a gyarmatok függetlenségét. 1781-ben Yorktownnál az amerikaiak döntő győzelmet arattak. Az engedmények azonban átmenetiek voltak. A teavám kivételével végül minden korlátozó intézkedést eltöröltek. Az első fegyveres akcióra Lexingtonnál került sor (1775). 1776. azaz képviseleti jogot követeltek. ezért a háború véglegessé vált. Az USA alkotmánya a legrégibb. tétel: Budapest világvárossá fejlődése Buda FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be Pest és Buda fejlődését a reformkorban! 72 . Az angol áruk bojkottja miatt az angol gazdasági bevételek visszaestek. 41. ezért brit üzleti körök követelésére enyhítette az angol kormányzat a megszorításokat. fellázadt gyarmatokat. A rabszolgatartást azonban az 1787-es alkotmányban sem törölték el. George Washington lett. de képviseleti jogot továbbra sem adtak. Mivel III. bojkottáltak.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vezetése és az amerikai kereskedők kitiltása a Brit Birodalom piacairól komoly sérelmet jelentett a gyarmatokon. csempésztek. A független ország első államfője a hadsereg vezetője. hogy csak akkor fizetnek adót. az amerikaiak megtámadták a vámtiszteket. a teára azonban a Kelet-indiai Társaság monopóliumot kapott. és 1773-ban az ún. Hollandia. azaz az egyes tagállamok belső önkormányzattal rendelkeztek. ami majd a polgárháborúhoz vezet. Franciaország) szövetséget kötöttek a gyarmatokkal. bostoni teadélutánon a tengerbe borították a hajók rakományát. szigorították a nyugatra költözés tilalmát. Számos európai uralkodó – főleg a francia (XVI. az angol katonákat („bostoni mészárlás”). nehogy a déli államok elszakadjanak (északon tőkés. július 4-én a Kongresszus elfogadta a Thomas Jeffersonék által megfogalmazott Függetlenségi Nyilatkozatot. helyette az indián szétszórt alakzatot alkalmazták a brit erők felmorzsolására.

a fellendülés következtében a városfalakon kívüli települések. s ez a hajóhíd kötötte össze az ország két részét is. Megalapították az első pesti manufaktúrákat és bankokat. akik a városi tanáccsal közösen irányították a települések ügyeit. a városokat újjáépítsék. Sikerült azonban néhány év alatt kiheverni a csapást. század közepére az ország elvitathatatlan központja lett. A XVIII. hidat építettek. míg Pesten inkább kereskedelemből és iparból éltek a polgárok. az utazók. a főkapitányt) külön-külön választotta. ugyanis az ország két fele között a pesti rév volt az egyik legforgalmasabb dunai átkelőhely. sok földszintes vagy egyemeletes házzal. A szabad királyi város Buda polgársága és a mezővárosias Óbuda lakossága szőlőműveléssel és bortermeléssel foglalkozott elsősorban a XVIII. a tisztaság. Az udvar eltűri ezeket a változásokat. a túlélők fogságba kerültek. József intézkedései nyomán. században bekövetkező gazdasági változások. Kifejtés A két város a vezetőket (a bírót. Az egyértelmű különbség elsősorban az 1838-as nagy árvíznek „köszönhető”. Buda újjáépítése elsősorban katonai jelentősége okán a XVIII. sok kis térrel és sikátorral. század folyamán is. Buda a XVIII. Pozsonytól. de hatalmas áron: a vár és a város teljesen elpusztult. A terménykereskedők kezén felhalmozott tőkét az infrastruktúrába fektették. A pesti és a budai vásárokra emiatt az egész országból feljártak az árusok. A városba és a szomszédos Óbudára a német fejedelemségek területéről toboroztak családokat.FELELETVÁZLAT Bevezetés 1686-ban a budai vár felszabadult a 145 éves török uralom alól. hogy Pest is. ill. és Buda is kapja vissza kiváltságlevelét. Az egy-két eme- 73 . a közbiztonság még sok kívánnivalót hagyott maga után. a korábbi barokk városképet a klasszicista stílus uralma váltotta fel.) Az 1830-as évektől újra növekvő gazdasági fejlődés eredményeként Buda és Pest gazdasági központ szerepe megerősödött. egyetlen lakható ház sem maradt a bevett várhegy területén. valamint a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát költöztette a városba. Pest és Buda polgárjoggal rendelkező lakosai ingatlannal. A városba települő új hivatalnokrétegnek és a természetes népszaporulatnak köszönhetően a XVIII. mert a magyar ipar nem vetélytársa. Az újjáépítéssel együtt a vissza. Az országgyűlések színhelye azonban egyelőre Pozsony maradt. közigazgatási vezető szerepét nem kapta vissza Bécstől. Buda elveszítette még Mohács előtti főváros szerepét is. A dinamikusan fejlődő Pest a XIX. században is politikai megfontolások tárgya lett. kereskedők és marhahajcsárok kiszolgálása. század második felében az ország igazgatási központja lett Mária Terézia és II. pl. József pedig mérnökképző intézetet alapított. nem kis mértékben jutalmul azért. század végéig. II. s valamilyen kézműves mesterséget folytattak vagy kereskedtek. század végétől a lakosság növekedése is felgyorsult. A valóságos városi jegyek pedig még sokáig hiányoztak mind a két városból: az utcák kövezése. sem gazdasági erejét nem nyerte még vissza a XVIII. A királynő az újjáépíttetett királyi várba helyezte el a nagyszombati egyetemet. A gazdasági élet meghatározó részét jelentette az átmenő forgalom. hiszen sem kormányzati. az ún. A két város között 1769 óta álló hajóhídon közlekedtek a polgárok. városi házzal rendelkeztek. század közepéig. A lakosság csaknem teljesen meghalt az ostrom alatt. míg Budán túlsúlyban voltak a barokk épületek. s jelentős kedvezményekben részesítették őket azért. A reformkorban alapozódott meg Pest klasszicista stílusa. A két település vidéki barokk kisváros jelleget mutatott a XVIII. hogy a Rákóczi-szabadságharc idején nem állt a felkelők oldalára. művelés alá vonják a budai dombokat és a pesti síkságot. Mindkét város csak két évtizedes küzdelem árán jutott szabad királyi városi jogaihoz. hogy itt letelepedjenek. (Lásd az adatokhoz írtakat. és nagyrészt az 1860-as évekig tartó újjáépítés során nyerte el a város mai szerkezetét. a polgármestert. külvárosok is fejlődésnek indultak.vagy betelepülő polgárság szorgalmazta. elkezdődtek a vasúti fejlesztések. világítása.

(Szükségességéről lásd a forráshoz írtakat.) Megalakította a Budapesti Hídegyletet. az egyházi adó a tized volt. A kor leghíresebb építésze Hild József volt. a Váci utca elnyerte mai szerepét. század második felében fogják orvosolni. amely a modernizálás összes területére kiterjedt. hanem a gazdaság további fellendülését is szolgálta. s ezekkel a lépésekkel nemcsak a városi lakosság polgárosodását. összegzés Míg tehát a XVIII. iparosokat Magyarországról és külföldről egyaránt. intézmény létrejötte köszönhető Széchenyi Istvánnak. támogatta a Lánchíd budai hídfőjénél az alagút megépülését. 42. Ezeket a (tömeg)közlekedési. óriási szerepe volt a Nemzeti Színház megalakulásában.) A látványos fejlődés és a gazdasági lehetőségek miatt Pest-Buda vonzani kezdte az új betelepülőket. (Az első állandó Dunahidat végül csak 1849 novemberében adhatták át a forgalomnak. csekély népességgel. század elején a Duna partján még két kisváros terült el.) A Lánchídon kívül még számos budapesti épület. 74 . században az ország földrajzi központjának számító Pest és Buda Magyarország kereskedelmének. század első felében a következőképpen oszlottak meg: állami terhek a hadiadó. A paloták mellett szállodák épültek. provinciális jelleggel. (Lásd a forrásokhoz írtakat. és megnyerte tervének József nádort is.) Lezárás. a porció (katonák beszállásolása és ellátása) és a katonáskodás. (A Budapest elnevezést is Széchenyi javasolta elsőként. a forspont (katonák szállítása). (Az egyéb építkezésekről és fejlesztésekről lásd a kronologikus táblázathoz írtakat. tétel: A ref reformkor fő kérdései Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a jobbágyfelszabadítás kérdéskörét! FELELETVÁZLAT Bevezetés A jobbágyság terhei a XVIII.) Első nagy tette a Lánchíd építésének kezdeményezése volt. csatornázási problémákat majd a XIX. A gyors és igen intenzív változásoknak azonban árnyoldala is volt. Buda várának ostromakor a palotasor megsemmisült. József nádor támogatásával gróf Széchenyi István alkotta meg azt az átfogó programot. A folyamszabályozás. a vasútépítés vagy a lóversenyek elindulása szintén jórészt Széchenyi elképzelései szerint valósult meg. Kiépült a városközpont. közigazgatásának. polgárokat. József nádor támogató tevékenysége. században és a XIX. a gőzhajózás.) 1849-ben. Ugyanebben az évben adták át a Lánchidat. és felpezsdült a kulturális élet. (Lásd a forráshoz írtakat. Ő alapította a Magyar Tudományos Akadémiát. a városépítészet nem tudott lépést tartani a megnövekvő lakosság igényeivel. és végső célja – a két város összetartozásának és egymásrautaltságának felismerése után – Pestnek és Budának Budapest néven történő egyesülése. Mindkét város fejlődésére jótékonyan hatott a nádori udvar jelenléte.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli letes apróbb házak helyén igazi városhoz méltó két-három emeletes paloták sokasága épült: a nemesség tehetősebb tagjai egymás után építtették fel pesti és budai palotáikat. addig a XIX. kormányzatának és kulturális életének központjává vált.

melyet a jobbágyok a földesúr által meghatározott díj ellenében használhattak). A hatékony termeléshez szabad munkaerő és pénz kell. a jobbágyrendszer fenntartásában voltak érdekeltek. stb. (Számukról lásd az adatokhoz írtakat. A bérmunkások béreit a megyei döntések jelentősen befolyásolhatták. s fölhasználták a nincstelenek munkaerejét. Ezenkívül a nagyszámú. de nem rendezte a jobbágyok földhöz jutásának kérdését. mely az iparosításnak is alapfeltétele volt.Földesúri terhek: a kilenced. ezt az őket felfogadó földesúr biztosította számukra. A nemesség számára nyilvánvalóvá vált. Ám a rossz piaci adottságú területek nemessége és azok. A majorsági cselédek házzal sem rendelkeztek. nem létezett szabad tőkeáramlás. József az 1784-es Horia és Kloska vezette parasztfelkelés után adta ki jobbágyrendeletét. s ehhez telekre lett volna szükségük. hogy megélhetése biztosítására bérmunkát vállaljon. mint a bérmunkás vagy a szabad paraszt. amit kisebb mértékben egészített ki pénzbeni fizetés. A XVIII. ún. közvetlenül az állam is. A cselédség függő helyzetéből adódóan az egyik legkiszolgáltatottabb rétege a jobbágyságnak. és ehhez kapcsolódva az örökváltság problémája. A jobbágyfelszabadításnak két lehetséges formáját fogalmazták meg a reformkorban: a kárpótlással vagy anélkül történőt. hogy a hegyvidéki területekről sokan jártak le az Alföldre ún. A reformkori politikai viták egyik fő témája a jobbágykérdés. a banalitások (a földesúr kizárólagos joga malom. (Lásd a forráshoz írtakat. üzemeltetése. A vállalkozó szellemű nemesek a jobbágyi terhek megszüntetésétől várták a birtokkorszerűsítéshez elengedhetetlen pénzt és szabad munkaerőt. a csoportok jogi helyzetét a rendi „alkotmány” határozta meg. (Ez utóbbi kettő a kötelező örökváltság. A zsellérek számottevő munkaerő-tartalékot képeztek. az ajándékok. ezért arra korszerű. ők az önálló egzisztencia megteremtésére törekedtek.) A reformkorban a parasztság is differenciálódott. de ezek egyike sem volt meg. hiszen a jobbágy nem volt annyira érdekelt a termelésben. ill. Egyedül a gazdagparaszti réteg volt képes piacra termelni. kocsma. Ezt a helyzetet azonban a parasztok egyáltalán nem tekintették megoldásnak. A kárpótlást fizethette a jobbágy saját vagyonából (önkéntes örökváltság) vagy az állam támogatásával. az ország benépesítésének idején a földesúri terhek helyi eltérései. század derekára a társadalmi és gazdasági haladás akadályává lett. házas zsellérek. külpiacokon is eladható termékeket produkáló gazdálkodást alapozni lehetetlen. Az ország egyes területeinek eltérő természeti adottságaiból következett. A nemesi vármegye költségeit is a jobbágyok viselték a háziadó formájában. házatlan zsellér jó esetben házhellyel és legeltetési joggal. a szegényparasztság kénytelen volt telkének jövedelmét többletmunkával kiegészíteni. Kifejtés A jobbágyság léte a XIX. Ez utóbbi réteg rendszeresen arra kényszerült. hogy a jobbágy robotmunkája gazdaságtalan. Nem voltak bankok. században.) 75 .) A zselléreknek jogilag két jelentősebb csoportja volt: az ún.) II. Ezért adta ki Mária Terézia az Urbáriumot (1767). A középparaszti réteg önmagát és családját tartotta el. (Lásd a forráshoz írtakat. amelyben megszüntette az örökös jobbágyi állapotot. nem biztosították munkaerejük kihasználását. A reformkori társadalom tagolódása feudális viszonyokat tükrözött. a különböző országrészek eltérő gazdasági fejlettsége következtében jelentős eltérések alakultak ki a jobbágyok terheiben. A nagygazdák igaerejük révén több telket is birtokolhattak. a földjéről az elvi lehetőség ellenére költözni nem tudó jobbágy miatt nem jött létre a szabad munkaerő. amelyek hozzájárultak termelőeszközeik elveszítéséhez. részes aratóként. A jobbágyok vitás ügyeiket általában a földesúr úriszéke előtt intézték. és megtiltotta a jobbágy név használatát. akik 1/8-nál kisebb töredéktelekkel és házhellyel rendelkeztek. akiket csak kiváltságai különböztettek meg a jobbágyoktól (pl. Azok a viszonyok azonban. Az uradalmi központokban dolgozó uradalmi cselédek alapvetően természetbeni fizetést kaptak. pusztákat bérelhettek. bocskoros nemesség). míg a többi. a robot (egész telek után heti 1-2 nap). melynek legfontosabb eredménye a jobbágyság terheinek törvényes rögzítése volt.

hisz ők voltak a legfőbb adóalanyok. a szabadságharc veresége után került sor. tétel: Kossuth Lajos reformprogramja Koss FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. amely az 1843-44-es országgyűlésen valósult meg. Lezárás. Széchenyi István ellenezte a robotot. hogy jó életet teremtsenek maguknak. Az érdekegyesítés fontos eleme a birtokbírhatás kiterjesztése. A kárpótlásra azonban csak 1853-tól. A reformpárti nemesség az 1832-36-os országgyűlésen el akarta fogadtatni az önkéntes örökváltságot. és ők voltak a katonák is. szimbolikus értelemben azonban a jogegyenlőségért vívott harcnak fontos állomása ez a törvény. Az 1839-40-es országgyűlésen végül törvénybe iktatták az önkéntes örökváltságot. vagyis tényleges megoldást nem hozott. Ez a jobbágyság és a földbirtokos nemesség érdekeinek összhangba hozását jelenti a polgári átalakulás érdekében. Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos a jobbágykérdést kötelező örökváltsággal akarta megoldani. Ezt a lehetőséget azonban 1848-ig a jobbágyság mindössze 1%-a tudta kihasználni. Ez a radikális elképzelés veszélyeztette az érdekegyesítést. ezért ezt Kossuth és a reformtábor ellenezte.) 1847-től a reformellenzék már egységesen állami kártalanítást és közteherviselést követelt. Az érdekegyesítés Kossuth és az általa vezetett reformellenzék programjában kapott hangsúlyos szerepet. Viszont a terményfelesleg kevés arra. a nemesség számára meglehetősen kedvezőtlen formában. ami polgári tulajdonná vált. A jobbágyfelszabadítás végül az 1848-as áprilisi törvényekkel valósult meg kötelező örökváltság formájában.) Az udvar is fontosnak tartotta a parasztok védelmét. tehát a jobbágyok a földesurukkal szabadon egyezkedve pénzzel örökre megválthatják szabadságukat és telküket. mivel a munkájukért bért nem kapnak.) A nemesség megosztott ebben a kérdésben. E jobbágyfelszabadítás kérdésében azonban az udvar a konzervatív főnemesség mellett állt. az önkéntes örökváltság hívének számított. S bár Széchenyi nem dolgozta ki részletesen a jobbágyfelszabadítás kérdését. (Lásd a térképhez írtakat. összegzés A reformkorban tehát a jobbágyfelszabadítással összhangban került előtérbe az érdekegyesítés gondolata. melyet állami kárpótlással kívántak végrehajtani. Úgy tartotta. 43. (Lásd a forrásokhoz írtakat. hogy Magyarország mezőgazdasága azért elmaradott. mert a jobbágyokat semmi nem ösztönzi a munkára. és a kortársak véleményének felhasználásával értékelje Kossuth modernizációs programját! 76 . ám ez nem sikerült. Táncsics Mihály és a radikálisok egy része a kármentesítés nélküli jobbágyfelszabadítást támogatta volna. (Lásd a forráshoz írtakat. tehát nem támogatták azt. Wesselényi szerint a megváltást a parasztságnak kellett volna kifizetnie állami támogatással a nemesség adóztatása mellett.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A reformkor egyik nagy programalkotója.

a reformtábor vezetőivel. amely ébren tartja a reformgondolatokat. de rendszerint szabatosabban. 1844-ben már 5000 példányban). amelyben az üléseken zajló vitákról tudósított.) A forma maradt a kéziratos magánlevél. bírált és véleményt nyilvánított – a formálódó ellenzék szemszögéből.FELELETVÁZLAT Bevezetés A Zemplén megyei Monokon született. Itt ismerkedett meg a formálódó reformeszmékkel. jogi végzettséget szerzett. ám mint megfigyelőnek. a reformok ügyét ezzel is elősegíteni. hogy mivel az országgyűlés végével az ellenzéki nemesség hazatért a megyékbe. s az információk továbbításával megpróbálni a megyék között a kapcsolatot kiépíteni. ezekben népszerűsítette az el- 77 . amelyre nem vonatkozott a cenzúra. magas ára ellenére gyorsan népszerű lett. A Tudósítást többségében kéziratosan (néhányat kőnyomatosan. Landerer (a többi lapkiadóhoz hasonlóan) a titkosrendőrséggel állt kapcsolatban. Az Országgyűlési Tudósítások hatására az – erős cenzúra felügyelete alatt álló – hírlapok is egyre több információt közöltek az országgyűlésen történtekről. s ekkor szembesült a jobbágyság életét megkötő problémákkal. Megtartotta a felszólalók egyéni. és tanulmányozta a közgazdaságtant. de a hírközlésen kívül értékelést is tartalmazott. (A börtönben angolul tanult. illetve az uralkodó és az országgyűlés. valamint a két tábla közötti iratváltásokat ismertették. 1831-ben a kolerajárvány idején feladatai közé tartozott a járvány elszigetelése. Ekkor honosodott meg Magyarországon a vezércikk. a vesztegzár biztosítása. Újságírói tevékenységét azonban nem adta fel. előfizetés fejében érkező „levél” voltaképpen hírlap. részben szervező funkciójú produktumról. A kiadványt a sajtószabadság hiánya hozta létre. az elszántságot. itt adta ki a Törvényhatósági Tudósításokat. azért bízta meg Kossuthot. és 4 évi börtönbüntetésre ítélték. Karrierjét Sátoraljaújhelyen kezdte. (Ebből a szempontból nem egyszerűen az Országgyűlési Tudósítások folytatásáról van szó. Az 1832-36. birtoktalan (evangélikus) nemesi családban. hanem egy más. hogy szükség van egy olyan fórumra. Tudósítások – már nem Kossuth szerkesztésében – készültek az 1839-40-es és az 1843-44-es országgyűlésekről is. az amnesztiarendelet értelmében szabadult. érvekkel alátámasztva közölte beszédeiket. Az üléseken legtöbbször Kossuth Lajos készített jegyzeteket. többnyire nemesi származású értelmiségi fiatalok. Kossuth az országgyűlés feloszlatása után Pestre költözött. Az 1830-as években ugyanis a hírlapok csak az országgyűlés üléseinek tárgyát. Kifejtés Ezen az országgyűlésen született meg az ötlet. de a hatóság lefoglalta a gépeket) és levél formájában terjesztették (így nem vonatkoztak rá a hírlapokra érvényes korlátozások és a cenzúra). de a követküldők is ezek által értesülhettek először követeik szerepléséről. Kossuth közkedveltté tette a Pesti Hírlapot (induláskor kb. Ám a hatóságok úgy gondolták. heti rendszerességgel. 1841 januárjában Landerer Lajos felajánlotta neki a Pesti Hírlap szerkesztői állását. A reformkori országgyűlés közönségét alkotó. országgyűlési ifjak közül is sokan részt vettek az Országgyűlési Tudósítások készítésében. Úgy gondolta. hogy kézben tudja tartani a kormányzat. a közvetlen munkába nem kapcsolódhatott be. hogy megalapítja az Országgyűlési Tudósításokat. hogy a hirdetéseket is tartalmazó. még nagyobb szükség van valami központi orgánumra. sajátos szónoklati formáit. ezért Kossuthot 1837 májusában letartóztatták.) 1840-ben. A lap célja a megyegyűléseken történtekről begyűjteni az információkat (minden megyében igyekezett Kossuth „tudósítót” megnyerni a reformpártiak közül). Másrészt tapasztalva a kormányzat megfélemlítésen és megvesztegetésen alapuló taktikáját. az ún. A Tudósítás az ellenzék szócsöve lett. 50 példányban jelent meg. majd lakásán jegyzőkönyvet diktált. igen korlátozott lehetőségei voltak csak. évi országgyűlésen a távollévő Zemplén megyei főrendi képviselőt helyettesítette. Tartalma tehát az országgyűlésen elhangzottakra épül. úgy vélte. az üléseken lezajló vitákról nem tudósíthattak. Az elkészült kéziratot a szerkesztési munkák után a szükséges példányszámban iratmásolókkal leíratta.

(Lásd a forráshoz írtakat. de a XIX. A rendi alkotmány liberális kiterjesztése. de a közgazdasági tanulmányaiból szerzett ismeretek és a magyar gazdaság helyzete alapján felülvizsgálta korábbi nézeteit. Az örökváltság egyben azt is jelenti. 1847-ben megfogalmazták a programjukat összefoglaló Ellenzéki Nyilatkozatot. ezért 1844-ben leváltották a Pesti Hírlap éléről. elemző publicisztika („sorok közötti olvasás”). hogy a bécsi udvar erőszakos eszközöktől sem riad vissza. amely a korban szokásos vagyoni cenzusok megtartásával. csak az eszközök különbözők. A cenzúra miatt általában nem nyíltan. azaz meg kell szűnnie az adómentesség rendi jellegű kiváltságának. Deák Ferenc) bevonásával egy középpártot létrehozni. azaz Kossuthot támogatta. amit állami kárpótlással lehet megvalósítani. a centralisták orgánumává lett. a változások elengedhetetlenségét. hogy a földet polgári tulajdonná kell nyilvánítani. amelyek bármikor jobbágyfelkelésekhez vezetnek. de kudarcot vallott. ezt viszont ő is elutasította. (Lásd a forráshoz írtakat. amelyek érdekében az összefogás megvalósulhat. majd 1844-ben a Védegyletet. ezekkel lehet a nemzetgazdaságot megvédeni. Nemzetiségi kérdésben az egy politikai nemzet koncepciót vallották.) A rendi alapon szerveződő helyett népképviseleti országgyűlést akartak. A nemességnek pedig el kell fogadnia. Széchenyi elszigetelődött. Mivel sem megnyerni (lefizetni). Deákék nem kívánták megbontani a liberálisok egységét. Szerinte azonban Kossuth veszélyezteti a békés reformokat a radikális politikával. majd Wesselényi Miklós által folytatott úton haladt. A kötelező örökváltságot kell bevezetni. ha érdekei védelméről van szó. hogy a fejlődés záloga a védővám. hiszen a rendi jogok megszüntetésén és a jogegyenlőségen alapult. A lap nemcsak magyarországi híreket tartalmazott. A gazdaság terén kezdetben a vámhatárok lebontását. A lapban képviselt program a Kölcsey Ferenc által elkezdett.) A lap nem szűnt meg.) A lap sikere és egyre egyértelműbb politikai szervező szerepe miatt a hatóság megpróbálta Kossuthot meghátrálásra kényszeríteni. sem megfélemlíteni nem sikerült. Lezárás. (Lásd a forráshoz írtakat. tehát amíg a magyar társadalom és jogrend több évszázados. (Lásd a képhez és a forrásokhoz írtakat. ráadásul Kossuth szinte minden kérdésben támadta az egyre mérsékeltebb (óvatosabb) grófot. radikális hangvétele sértette Széchenyi érzékenységét. Fő pontjai: Érdekegyesítés. ami igazából a rendi alkotmány helyett egy polgári alkotmány bevezetését jelentette volna. Ehhez be kell vezetni a közteherviselést is. megszületett a vitázó. Úgy gondolta. A liberális közvélemény azonban az intenzívebb átalakítást pártfogolta. Ekkor fordult Széchenyi nyíltan Kossuth ellen (1841 nyara – Kelet Népe). addig az ország nem lesz képes lemaradását behozni. a szabad versenyt támogatta. alapították meg az Iparegyesületet. (Lásd a forráshoz írtakat. században már teljesen korszerűtlenné vált gyakorlata alapján a nemesség és a jobbágyság között olyan ellentétek állnak fenn.) Bár Kossuthtól elvették legfőbb fórumát. ha régi jogai csorbulnak – azaz a nem nemesekre is kiterjesztik azokat. hanem igyekezett a nagyvilág bemutatásával is érzékeltetni a reformok szükségességét. vagy forradalmat generál. ez vagy a kormányzat ellenállását. de társadalmi rang alapján nem tett különbséget a választásra jogosultak között. már csak korábbi konzervatív ellenfelei támogathatták volna. Széchenyi szerint célok tekintetében nincs különbség kettejük között. Ez a tapasztalat az ellenzéket is gyorsabb előrehaladásra ösztönözte. amelyet elfogadott a liberális ellenzék mérsékeltebb (Batthyány és Deák). hogy az érdekegyesítés csak úgy valósítható meg. hanem a sorok között elbújtatva hozta nyilvánosságra gondolatait.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli lenzék eszméit.) 78 . Az 1846-os galíciai felkelés véres leverése azonban arra hívta fel a figyelmet. Széchenyi megkísérelt a mérsékeltebb liberálisok (Batthyány Lajos. 1844-re a liberális ellenzék egyik meghatározó alakjává lett. Ennek jegyében szervezték meg az első Iparkiállítást. valamint radikálisabb (Kossuth) vezette szárnya is. Meg kell találni azokat a célokat. összegzés A Pesti Hírlap érzelmekre ható.

(Lásd a forráshoz írtakat. ezért az arisztokratákra (mágnásokra) támaszkodik.44.) Történeti szempontból azonban ez az országgyűlés nem hozott újat. a küldetéstudat.) Gyakorlati tevékenysége (Lásd még a képekhez írtakat. dunai és balatoni gőzhajózás). s a Vaskapu szabályozásával. bízott benne. édesanyja Festetich Júlianna (a Georgikont alapító Festetich György nővére). Elsősorban az arisztokráciát várta el a kaszinóba is. A rendi kiváltságait őrző. a kolerajárvány miatt a nyílt politikai összeütközés elmaradt. Az 1820-as évek végére azonban már egyértelművé vált. hogy a korszakos lemaradást csak korszakváltással lehet felszámolni. az uralkodó pedig ezért cserébe az adók és az újoncok megszavazását követelte. hogy az angol klubok mintájára megteremtse az igényes társasági élet intézményeit. hogy az arisztokrácia tagjai követni fogják őt. (Igaz. s ezen alkalmakkal döbben rá Magyarország elmaradottságára.) Ezért a reformkor történelmi kezdetének vagy ezt. de a katonatiszti pályán lassan haladt előre. Az Angliában látottak alapján született meg benne a tenni akarás vágya. téli kikötők. ahol a viták és beszélgetések (ahogy akkor mondták: az elmesúrlódás) számára kellemes környezetet biztosítottak. tétel: Széchenyi István reformprogramja Széc FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be gróf Széchenyi István életútját és reformprogramjának főbb elemeit a forradalom előtt! FELELETVÁZLAT Bevezetés A kultúrtörténet (és az irodalomtörténet is) 1825-től eredezteti a reformkort. másrészt pedig gazdasági hasznot látott a (fajállat) lótenyésztésben. a sérelmi politika jegyében telt. részt vett a Napóleon elleni harcokban (a győri ütközetben és a lipcsei csatában). Huszártiszti pályára lépett. a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapítója. széles középosztály. általa műveletlennek és maradinak gondolt nemesség szerinte alkalmatlan erre a feladatra. amikor a személyes higiéné fontosságát bizonyítandó fürdődézsában fogadta a vendégeit. (Ennek sokakat meghökkentő példája volt. hogy vezető szerepet kell játszania Magyarország civilizálásában. A gőzhajózás lehetőségeinek megteremtésével (óbudai hajógyár. amellyel az volt a célja. 79 . Az 1830-31-es országgyűlés már nem az uralkodó és a rendek közötti hagyományos kompromisszum jegyében telt. újfajta életmód). (1827: A lovakrúl című munkája) Nemzeti Kaszinót alapít Pozsonyban (1827). Európai körútjai során elsősorban Anglia nyerte el tetszését (alkotmányos monarchia. a dunai és tiszai folyószabályozások terveinek elkészítésével a személyszállítás mellett elsősorban a kereskedelem fellendítését kívánta elérni.) A lóverseny meghonosítása egyrészt az angliai tapasztalatokból kiindulva a szórakozás új formáját akarta meghonosítani. Utazásai során kezdetben Wesselényi Miklós volt a kísérője. Édesapja Széchényi Ferenc. hiszen a hagyományos rendi ellenzékiség. Célja a személyes példamutatáson alapuló átnevelés. Kifejtés Széchenyi Bécsben született. s ajánlotta fel egy évi jövedelmét a később Tudományos Akadémiának nevezett intézmény felállítására. udvarhű arisztokrata család sarjaként. Az 1825-27-es országgyűlésen szólalt fel Széchenyi. vagy az 1832-36-os országgyűlést tekintik. azaz a reformokra feltétlenül szükség van. A nemesség hangoztatta rendi kiváltságait (adómentesség). jólét.

s ezért el kell törölni az ősiség törvényét. s ezért feltűnően kerülte a közjogi kérdéseket. hanem átvitt értelemben Magyarország elfogadottságáról.és kisnemesi származású értelmiséget maga ellen hangolta. hogy az arisztokráciát tartotta a változások letéteményesének. Széchenyi úgy tartotta. A mű címe kettős értelmű. kidolgozta a leendő közlekedési hálózat tervét. a bortermelés támogatása. Akkor is bízott az udvarban. fokozatosan kívánta bevezetni. s próbálta a Hitelben leírt gondolatait közérthetőbben megmagyarázni (a mű címe a világosságra utal). de irigyei is elismerték eredményeit.) Széchenyi a Világ című műben (1831) reagált. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Az ő elképzelései szerint az arisztokrácia támogatásával valósult volna meg a Színház. a malomipar fellendítése (gőzhengermalmok). A bank azonban visszautasította a kérést az ősiség törvényére hivatkozva (1351). Kossuth is ezekért a gyakorlati reformokért. a szükségszerű változtatás szakaszaira (stádiumaira) utal. amikor az megfélemlítéssel vagy zsarolással a reformok útját állta (pl. A kultúrát szolgálta a Nemzeti Színház megalapításának támogatása is. A gazdaság fellendítését szolgálta a selyemhernyó-tenyésztés meghonosítása.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Szintén az angliai minta alapján kezdeményezte a vasútépítést. mű taglalatja (Taglalat) a konzervatív rendi ellenzék véleményét tartalmazza. végül azonban közadakozásból épült fel. hiszen az utazások és a fényűző életmód miatt eladósodott. az 1832-36-os országgyűlés után). A hitel azonban önmagában nem elég. ugyanis nem árverezhetők el nemesi birtokok. 12 pontban összegezve fejti ki elképzeléseit. az ország gazdasága és kulturális fejlesztése érdekében végzett hatalmas munkájáért nevezte a legnagyobb magyarnak. ha elkezdődik az ország modernizálása. (Lásd a forráshoz írtakat. amikor ők a változásokat. hogy a köznemesség és a jobbágyok türelmetlensége veszélybe sodorhatja az országot. változtatni kell a hagyományos nemesi szemléleten is. s a liberálisokat forradalmároknak tartotta. és az ehhez elengedhetetlenül szükséges állandó híd megépítése. Ha más eszköze már nem maradt. Ez a reformkor első programja. mert nemcsak a számára szükséges banki hitelről van szó. 80 . A modernizációhoz azonban a nemességnek feltétlenül hitelekre van szüksége (a devalvációk és a gazdasági állapot miatt hiányzik a fejlesztéshez szükséges tőke). a jobbágy számára egyáltalán nem motiváló. akkor az ellentábor megosztásával. Az udvarra kíván támaszkodni a reformok végrehajtásakor. mert a rendi állapot reformja helyett az angol minta alapján a régi rendet kívánta megszüntetni. hiteléről. sokan tisztelték. és ezért hitelért folyamodott az egyik bécsi bankhoz. a vámpolitika átalakításában egyetértettek. és így a nemes számára sem hatékony robot helyett be kell vezetni a bérmunkát. El kell törölni a kilencedet. (A jobbágykérdésben. Tervei között szerepelt Pest és Buda egységének megteremtése is. Támadja Széchenyit azért. viszont birtokait modernizálni kívánta. vasúttársaságok alapítását. vádaskodással igyekezett eredményeket elérni: szembe akarta állítani a liberális tábor két szárnyát. összegzés Széchenyi politikájának főbb jellemzője tehát. Széchenyi nem látta be. de támadásokat és kritikát is kapott. a kor kívánalmait felismerve gyorsítani akarták.) Az 1830-as évek váltak Széchenyi évtizedévé. s elkészítette Pest árvízbiztosításának tervét is. s ezzel a jóval nagyobb létszámú és a reformkorban egyre jelentősebb politikai szerepet játszó köznemességet. A Stádium (1833) programszerűen. Jelentős szerepe volt az 1838-as árvíz után a városrendezés új terveinek elkészítésében. A reformokat lassan. ez szemben áll a modern tőkés gazdasági és társadalmi elvárásokkal. hogy az arisztokraták inkább a konzervatívokhoz csatlakoztak. sokan irigyelték.) Lezárás. Elméleti tevékenysége Hitel című műve (1830) egyéni problémájából született. S ez utóbbi csak akkor javítható. fel kell számolni a rendi kiváltságokat. Dessewffy József: A Hitel c. A mű nagy siker (három kiadása készül el rövid idő alatt). valamint a köz. hiszen birtokai nem képezhetnek fedezetet a bank számára.

ez az évtized már egy új stílusú politizálást kívánt. s ezt Széchenyi nem tudta vagy nem akarta elismerni. A magyar nemesi nemzet tagjai az azonos jogok és kiváltságok révén alkottak egységet eredetileg. kiváló szónoki és újságírói kvalitásokkal rendelkező Kossuth időszaka érkezett el. festészet. nemzeti erények. Kölcsey Ferenc. A magyar liberálisok azonban a magyar rendi nemzettudatból eredeztették nemzetfelfogásukat. A tömegek megszólításához. magasztos. A XIX. Ebben az időszakban tevékenykedtek legnagyszerűbb költőink közül többen is (Berzsenyi Dániel. hogy minél szélesebb csoportok lehessenek részesei a kulturális felemelkedésnek. hogy 1823-ban Kölcsey Ferenc megírta a Himnuszt. Vörösmarty Mihály a Zalán futását. az idegen uralmon belül is más. Ebben az időben született meg Katona Józseftől a Bánk bán. Magyarországon a nemzeti öntudat erősödését bizonyítja. nyelvmegújító mozgalmak (Dugonics András) nyelvi.). zene stb.Az 1840-es években azonban Széchenyi – jórészt saját politikájának köszönhetően – elszigetelődött. A romantika az irodalomban fejlődött ki. A II. (Lásd a táblázathoz írtakat. tétel: A ref reformkori művelődés. A romantika az irodalomtörténet egyik leghatásosabb mozgalma. és innen terjedt át más művészeti ágakra (zene. Így a XIX. viselet. század elején hódított a romantika stílusirányzata egész Európában. Közép. ami korábban nem volt jellemző. nagy nemzetek közé való ékelődés oda vezetett. 1836-ban pedig a Szózatot. század első felében megfogalmazódott magyar polgári nemzetfelfogás sok szempontból azonos a nemesi nemzetfelfogással (pl. Ennek hatására indult el a nyelvújítás. problémáik megfogalmazásához sokkal jobban értő. történelmi múlt. a széttagoltság. Megjelenik a magyar nemzeti hős az irodalomban János vitéz (1844) és Toldi Miklós (1847) személyében. Az idegen elnyomás ellen és a nemzeti nyelvért folyó harc a romantika korában olyan társadalmi-politikai szerepet erőszakolt az írókra. támogató vagy a nemzeti sorsot. ekkor kezdte pályáját Petőfi Sándor és Arany János). Kifejtés A liberalizmussal párhuzamosan megerősödő nacionalizmus (mely egy új polgári nemzeteszményt fogalmazott meg) követői a jogi és vagyoni korlátokat áthidaló nemzeti közösség elvét vallják. 45. József nyelvrendelete azonban politikai tartalommal töltötte fel ezt a problémát. hogy az együvé tartozás egyetlen ismérve a közös nyelv maradt. A közvélemény elvárta tőlük.és Kelet-Európában az egyes népek nemzeti függetlenségének hiánya. II. Vörösmarty Mihály. a nagy nemzeti célokat is megfogalmazó. a rendi országgyűlések váltak a magyar államnyelvért folyó küzdelem színtereivé. A reformáció és a felvilágosodás azért szorgalmazta a magyar nyelv használatát. így Magyarországon is. a történelmi múltat bemutató műveket alkossanak. szobrászat). kultúra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a reformkori magyar művelődés és kultúra helyzetében bekövetkező változásokat! FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformkorban (1825/1830-1848) Magyarországon felpezsdült a kulturális élet. etnikai tartalommal bővítették a rendi ellenállást. József nyelvrendeletére reagáló nyelvművelő. az irodalmi nyelv kimunkálása.) 81 . hogy kizárólag magas erkölcsi mintákat felmutató.

a magyar nyelv államnyelvvé tétele is. hogy ez volt az egyetlen kérdés. amelyben a reformkorban formálódó politikai platformok mind egyetértettek. Hosszú évekig tartózkodott Tibetben és Indiában. hanem történelmi. amikor a nyelvújítás és a hozzá kapcsolódó rendszeres nyelvtanok elkészültek. amely szintén a nyelv művelését és az irodalmi élet pártolását tűzte ki célul. (Lásd a forráshoz írtakat. A magyar kultúra fejlődése. Olvasóik táborába tartozott ugyanis a magyar anyanyelvű közönség is. Ezt az ellentmondást a liberálisok az (egy) politikai nemzet koncepcióval kívánták feloldani. és megalkotta az angol-tibeti szótárt is. de emellett több vándortársulat is járta az országot. mely 1830-ban meg is kezdte működését.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Széchenyi István az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. a hazai és külföldi szellemi áramlatok kölcsönös közvetítésének szándékával indították meg lapjaikat a XVIII-XIX. amely a francia Enciklopédia államnemzet fogalmából indul ki. egyház nyelvének magyarosí- 82 . 1843-ban csendült föl először a megzenésített Szózat. de számos kutatást végzett. Ezekből alakult ki az érzelmekre erősen ható. az értelmiség. óvodák. magyar zenét hallgatni. Az igazi újságírás megalapítói a magyarországi német nyelvű polgárok közül kerültek ki. Tehát nem csupán a hazai német polgárság érdekeit képviselték. Pest vármegye építtette meg a Pesti Magyar Színházat. hiszen történelmi okok miatt a nemesség. A Pesti Hírlap. míg más kérdésekben merev magatartást tanúsított. a polgárság nagy része németül is beszélt. Kolozsvárott id. század közepétől Magyarország lakosságának több mint fele nem magyar anyanyelvű volt. és végül – Széchenyi akaratával szemben és neheztelése mellett – az ő álláspontjuk érvényesült. magyar táncokat táncolni. Az 1800-as évek elején még több vagy kb. ugyanannyi német és magyar nyelvű lap jelent meg. A kormányzat pedig szelepként használta a nyelvkérdést: itt engedett. hiszen a lakosság nagyobb része ekkor még németnek vallotta magát.) Ebből jött létre a Nemzeti Színház (egy 1840-es törvény „országos pártfogás” alá vette). Megalakult a Kisfaludy Társaság is. az öltözködéssel foglalkozó cikkek és a csatolt divatképek mellett elsősorban elbeszéléseket. magyar nemzeti opera. A liberálisok tehát a jogkiterjesztés kapcsán a nemzetiségeket is a politikai nemzet részének tekintették. ezért a nemzet elismerését az állami léthez kötötték. Regélő. ezeket a közvélemény jobban kedvelte. hanem műveltségközvetítő programjukkal a magyar kultúra ügyét is szolgálták. A prózai darabok mellett zenés előadásokat is rendeztek. több tudományágra kiterjedő Akadémiát képzeltek el. Pesti Divatlap). nyelvünk történetét. filológiai tudományok központjaként. a társadalmi és kulturális életre vonatkozó írásokat közöltek (pl. és 1821-ben. 30-as években állandó színházak létesültek. Kőrösi Csoma Sándor a feltételezett őshaza felé indult.) A nemzeti ébredés korában fontos kifejezési formává vált a színjátszás. A tudományos élet képviselői ennél szélesebb hatáskörű. verseket. Az 1820-as. báró Wesselényi Miklós támogatásával megnyílt az ország első magyar nyelven játszó kőszínháza. Pest-Budán állandó színházi épület nélkül működött egy magyar színtársulat. a meglévő német nyelven játszott. Az állam nem etnikai. Pest-Budán még nem volt állandó magyar színház. Erkel Ferenc Hunyadi László című művének (1844) óriási sikerét elősegíthette a nemzeti érzelmek hű kifejezőjének tekintett – a korban rendkívül divatos – verbunkos elemeket felhasználó hangzásvilág. negyedszázad múlva már megnőtt a különbség a magyar javára. Az államnemzet megteremtésének lett eszköze a jogkiterjesztés. század fordulóján. A magyar színjátszás nem tudott lábra állni anyagiak hiányában. nyelvi képződmény. (Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című művével nyílt meg 1837-ben. Széchenyi eredeti elképzelései szerint az intézet akkor is megmaradt volna a nyelvi. Az első divatlap a század elején Franciaországban jelent meg. Sokan kutatni kezdték népünk. a nacionalizmus ébredése szükségszerűen feszültségekhez vezetett az ugyanezen az úton némi késéssel elinduló nemzetiségek és a magyarok között. jogi képződmény. Divattá vált magyar ruhákban járni. a Világ és az Életképek megindulása után (1840-es évek) az előfizetők számának megugrása inkább a magyar lapok fokozódó népszerűségére utal. A magyar államnyelv ügyének sikeréhez az vezetett. A XVIII. A legnépszerűbbé a divatlapok váltak. A két tényező pedig összekapcsolódott a megyékben az iskolák. Expedíciója során nem sikerült a magyarok eredetére fényt derítenie.

az alsótábla többsége mellé állt. Az élelmezési és az azt kiegészítő ipari válság kettős szorításában a városi szegénység kilátástalan helyzetbe került. nem merte nyíltan elutasítani a javaslatot. a nemzeti keretek kiterjesztése. ami ellátási problémákat eredményezett. a felsőtábla is támogatta a javaslatot. tétel: Az áprilisi törvények Az áp FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. ez lett a 12 pont. s a holtponton a párizsi forradalom híre lendítette túl a képviselőket. a feudalizmus eltörlése és az önálló nemzeti államok megteremtésének igénye. ill. A pozsonyi ellenzéki vezetők elfogadták a pesti radikálisok tervezett fellépését. Bécstől várták problémáikra a megoldást. hogy a francia események elsősorban a jobbágykérdés megoldatlansága miatt felkeléseket okoznak.) A felsőtábla és a kormányzat azonban húzta az időt. Kifejtés Az 1847-1848. A magyar egy politikai nemzet koncepció miatt a kormányzat (udvar) felé sodródtak. hosszú távú gazdasági. ezért a kormány engedni kényszerült. Március 13-án Bécsben kitört a forradalom. Nyugat-Európában tehát az ipari forradalom következtében fellépő szociális feszültségek radikalizálták a szegényeket. de elfogadni sem állt szándékában. (Lásd a forrásokhoz írtakat. nacionalizmus. ill. Az 1840-es évek közepétől rossz termésű évek követték egymást. szocializmus. Kossuth megegyezett Irányi Dániellel. A rendek attól tartottak. Lezárás. hogy a kormányra nyomást gyakoroljanak. a városok német és zsidó lakosságának körében volt jelentős. hogy Kossuth felirati javaslatát pontokba szedve terjesztik.tásával (olykor túlkapásokkal). amelynek fontos része volt a történelmi múlt nemzeti szempontú feltárása. Kossuth a március 3-ai felirati javaslatában a katasztrófa megelőzése érdekében a reformok végrehajtását javasolta. ez alól kivételt az Oszmán Birodalom és a cári Oroszország jelentett.) A nemzetiségi vezetők elképzelései nem voltak egységesek: az önálló tartománytól a nemzeti kulturális intézmények követeléséig terjedtek. 46. évi (s egyben utolsó rendi) országgyűlésen a magyar konzervatívok és reformerők közt patthelyzet alakult ki. hogyan zajlott le 1848-ban Magyarországon az ún. (Lásd a forráshoz írtakat. törvényes forradalom! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1848 tavaszán Európa országaiban futótűzként terjedt a forradalom. 83 . összegzés A magyarországi nemzetiségek körében is megkezdődött a nemzeti eszme térhódítása. Közép-Európában azonban a kezdetleges polgári átalakulás. társadalmi és eszmei okok állnak. a nyelv fejlesztése. ám céljaik eltérőek voltak. Az első megmozdulások 1848 januárjában Palermóban és februárban Párizsban voltak. Tényleges asszimiláció a nemzetiségek köréből kikerülő nemességnek. de a középosztályokat is sújtották a problémák. A forradalmi mozgalmak tömegeit hasonló eszmék mozgatták: liberalizmus. A forradalmak hátterében közvetlen. utóbbi hatására indult el a forradalmi hullám Európában.

A cenzúrát eltörölték. a költségvetést az országgyűlés hagyja jóvá. amit először az Államtanács szorult helyzetében sem fogadott el. a minisztériumban minden jelentős politikai párt. de a magyar liberálisok ezt megakadályozták. hogy éjszaka megérkezett a pesti forradalom híre. Perszonáluniót határoz tehát meg. a többséget azonban a liberálisok alkották.) Az áprilisi törvényekben elért eredmények: Az érdekegyesítés jegyében a jobbágyság 80%-a földhöz jutott ugyan (még a házas zsellérek is a közös legelőkből). A földesurak kárpótlását későbbre halasztották. (Az volt a terv. mert nem vették el földjeik egy részét (mint Poroszországban). de csak 16-án fogadták őket azután. Április 11-én V. S bár a kamarilla végül nem egyezett bele Batthyány kinevezésébe. Feszültség alakul ki a földet nem kapók körében (parasztfelkelés. A közteherviselést bevezették. Ebben a kérdésben a nádor és Esterházy Pál is Batthyány mellett állt (lásd a forráshoz írtakat). nemzetőrséget állítsanak fel. ill. A törvények három nagy csoportba oszthatók: (Lásd a forráshoz írtakat. az idegenekből (főként olaszokból) álló helyőrséget nem merték bevetni. s ezzel megszületett a polgári és alkotmányos Magyarország. Külügyek és hadügyek terén továbbra is a királyé maradt a rendelkezési jog. Az ősiséget eltörölték. Batthyány Lajos koalíciós kormányt hozott létre. csoport képviselve volt. és nem volt hosszú ideig fizetendő adósság (mint Oroszországban). ahol a király jogkörét távollétében a nádor látja el (miniszteri ellenjegyzés). hogy a kincstári birtokok áruba bocsátásából fedezik majd. A tárgyalásokat nagyban megkönnyítette. hogy a pesti forradalom vér nélkül zajlott le. A feudalizmus lebontását és a polgári átalakulást célzó törvények: Felszámolták a rendi kiváltságokat.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Március 15-én megérkezett a pozsonyi delegáció a felirati javaslattal a Burgba. Széchenyi javaslatára ekkor az udvar taktikát váltott: megkezdődtek a tárgyalások egy felelős magyar kormány felállításának lehetőségéről. március 17-én a nádor személyesen a királyt (egyben az unokatestvérét) vette rá. Törvénybe iktatták a népképviseletet. Ferdinánd szentesítette a törvényeket. (Neveket és tárcákat lásd a táblázatban. A magyarországi jobbágyfelszabadítás következtében ment végbe a morvaországi és ausztriai jobbágyfelszabadítás is. de csak a telki állomány alapján. mert az ifjak együttműködtek a megyei és városi vezetőkkel. nemzetiségi lázadás). István nádor közbelépésére az uralkodó jóváhagyta a feliratot. (A Határőrvidék katonai közigazgatásának megszűnése azonban tisztázandó kérdés még. A sajtószabadságot bevezették.) Az önkényuralom időszakában születnek meg majd a vonatkozó törvények (1853). hogy nevezze ki Batthyány Lajost miniszterelnökké. A dinasztia helyzetét további törvényekkel pontosítják majd. Az országnak a birodalmon belüli önállóságát deklaráló törvények: Magyarország alkotmányos monarchiává vált: Ausztriával elméletileg csak a közös uralkodó kötötte össze. Az azonnali jobbágyfelszabadítás állami támogatással (kötelező örökváltság) történt meg. évenként Pesten országgyűlést tartsanak népképviseleti alapon. 84 . A magyar jobbágyfelszabadítás kedvező volt a jobbágyság számára. A Magyar Királyság egyesül Erdéllyel. Eközben Pozsonyban rémhírek terjedtek a Petőfi vezetésével szerveződő parasztsereg alakulásáról. A nádor Batthyány Lajost kinevezte miniszterelnökké.) Az Államtanács próbálta visszavonni az engedményeket.) Az ország önrendelkezéséről szóló törvények: független magyar felelős kormányt állítsanak fel.

milyen külső és belső tényezők vezettek a magyar szabadságharc bukásához! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar és az osztrák kormányzat között kialakult. és a júniusi választások után összeült a népképviseleti országgyűlés. A Kossuth felirati javaslatában megfogalmazott pontok közül a népképviselet. a vám. 47. és májusban kiadta az utasítást az első 10 honvédzászlóalj toborzására is. Batthyány Lajos a magyar sorozású ezredek hazaküldését kérte (pl. A liberálisok eredendően nem kívántak elszakadni a Birodalomtól. Lezárás. Létrejött a felelő kormány. X. A Birodalom tartományainak alkotmányosságát és az Ausztriához fűződő viszonyt azonban nem tudták egyértelműen rendezni. és a király is szentesíti. Az Államtanács és az osztrák kormány azonban az áprilisi törvényekben is nyitottan hagyott kérdésben a magyar hadügy. népfelkelést hirdet- 85 .és valutakérdés megoldatlansága. de ez egy alkotmányos rendszerben sem tűnt működőképesnek 1848-ban.és pénzügyminisztérium ügyében a Pragmatica Sanctióra hivatkozva egyértelműen a beolvasztást szorgalmazta 1848 nyarán. amelyet a kor követelményeihez kellett volna igazítani. céljuk a tartományi érdekek összhangja alapján biztosítani az önállóságot. Konfliktus forrása volt a magyar haderő kérdése. Még mindig a Pragmatica Sanctio határozza meg a közjogi viszonyt. a Határőrvidéket (Magyarországon állomásozó katonaságot) is Magyarország alá rendelték. de a közjogi viszonyt nem tisztázhatta ez sem. Itáliából). Helyreállt Magyarország egysége. Ezt azonban a magyar vezetés nem fogadta el. az örökváltság és a közteherviselés megvalósult.Létrejött a népképviseleten alapuló alkotmányos állam. tc. Az országgyűlés végül július 11-én megszavazta a pénzt a 200 ezer újonc kiképzésére és felszerelésére. ha az országgyűlés elfogadja. összegzés Magyarországon a polgári átalakulás tehát vérontás nélkül lezajlott. Súlyosan terhelte az udvar és a magyar kormány kapcsolatát az önálló magyar hadsereg és külképviseletek hiánya. a polgári állam viszonyai között akarták megvalósítani a (rendi dualizmus idején még működő) birodalmi egységet és a birodalmon belüli magyar függetlenséget.és pénzügyminisztérium jogkörét. által szabályozott független rendi berendezkedés most polgári parlamentáris berendezkedéssé alakult. Az 1791. ahol – a kor szokásainak megfelelően – a választójogot cenzus korlátozta. az uralkodó jogköre pedig korlátozott. ezért elkezdődött a nemzetőrség fejlesztése. A kérését nem teljesítették. uniója Erdéllyel (és Partiummal). A bécsi kormány javaslatára augusztus 31-én az uralkodó visszavonta az önálló magyar had. Ez utóbbi intézkedés azonban csak akkor léphetett volna érvénybe. tétel: A sza szabadságharc FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. így próbálván meg növelni a magyar haderő létszámát. meghatározó feszültség összetevői: A magyar kormány célja az alkotmányosság biztosítása. Az április 11-én a rendi országgyűlésen elfogadott törvények értelmében a diéta feloszlott.

) A jogilag vitás helyzetben októbertől a volt császári és királyi tisztek és az OHB közti ellentétek fokozódtak. Ferdinándot lemondatták. bár a magyar kormány 1848. elrendelték az újoncozást. Az alkotmány csalódást jelent a magyarságnak. a diadal így is óriási. Az OHB emberfeletti munkával teremtette elő a katonát. (A nyugat-európai forradalmak kudarcának egyik alapvető oka.) Kossuth a függetlenség kimondásától az ország elismerését és külső támogatást remélt. február 26-27-én Kápolnánál vívott. Végül 1849. sokan visszavonultak. és komolyabb ellenállás hiányában elfoglalták Pestet (január 4. hogy ott ez a társadalmi egység megbomlott. bár nyíltan nem léptek fel ellene.) A trónfosztás nem jelentette a királyság megszűntét. és helyette a 18 éves Ferenc József (Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegnő fia) lett a király. ill. valamint fiatal kora és tapasztalatlansága miatt befolyásolhatónak tartották. a magyarok vereségével végződött csata után WindischGrätz a felkelés teljes megsemmisülését jelenti az udvarnak. eközben a magyarok ellen lázította a nemzetiségeket. így mivel vereség esetén biztos halál várt rájuk. hiszen nem írta alá azokat. de nem koronázták meg magyar királynak. a magyar oldalon a megegyezés ellenzői megerősödnek. államfőként kinevezhette a minisztereket. Kifejtés Az udvar nem kívánt tárgyalni a magyar kormánnyal. Isaszeg). ahol ennek hatására 1849. létre sem jött. április 14-én a debreceni Nagytemplomban elfogadják Kossuth javaslatát. Kossuth elnökletével létrehozták az Országos Honvédelmi Bizottmányt. ám lemondását a magyar országgyűlés nem fogadta el. V. vállalták a fegyveres küzdelmet is. (Lásd a forráshoz írtakat. bár eredeti céljukat (az osztrák csapatok bekerítése) nem tudták elérni. és a parasztság meggyőzése érdekében eltörölték a szőlődézsmát (szeptember 15. mely októbertől a végrehajtó hatalom szerepét töltötte be. sőt egy 100 tagú országgyűlési küldöttséget sem fogadott a király.). A királyváltás bonyolult jogi helyzetet eredményezett. Batthyány – a sikertelen béketárgyalásokat követően – házi őrizetbe került. március 4-én a Schwarzenberg-kormány kiadta az olmützi alkotmányt. (Az új kormány elnöke Szemere Bertalan lett. a kormány lassan feloszlott. A volt császári és királyi tisztek nem tudták. ezért fokozatos közeledés indul meg a tárgyalókészségét folytonosan jelző magyar kormányzat felé. ám épp ellenkezőleg történt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli tek. hogy hűek maradjanak katonai esküjükhöz. A magyar országgyűlés azonban a harc folytatása mellett döntött. a Függetlenségi Nyilatkozatot. Az események hatására Esterházy és Batthyány is lemondott. hadüzenethez. 86 . Kossuth és Görgey között a módszerek és a további lépések kérdésében olyan ellentét alakult ki. Papírpénzt. A főerők Windish-Grätz herceg vezetésével a Duna mentén haladtak. ill. Az 1849. Ferdinánd azonban már nem volt király. Kossuthot kormányzó-elnökké választották. Kossuth-bankót adtak ki. 1848 decemberében támadás indult Magyarország ellen. muníciót.). a hadiipart Nagyváradra költöztették. majd az országgyűlés zárt ülésén. gondoskodott a törvények kihirdetéséről.) Mivel az olmützi alkotmány Magyarországot beolvasztja a centralizált birodalomba. a bécsi kormány továbbra sem akart tárgyalni. s ezzel semmibe veszi a magyar törekvéseket nemzeti és alkotmányos szempontból. hiszen Ferenc József császár volt ugyan. de rendelkezései csak miniszteri ellenjegyzéssel voltak érvényesek. 1848. Mivel eredményt nem tudtak elérni. december 2-án V. márciusi ajánlatánál nemzetiségi szempontból kedvezőbb. Először egyik testületet sem sikerül meggyőznie. Tápióbicske. tehát le kell mondaniuk autonómiaterveikről. A nagyhatalmak a Habsburg Birodalmat az európai egyensúly alapkövének tekintették. 1849 áprilisában a tavaszi hadjárat során a magyar seregek jelentős győzelmeket aratnak (pl. amely a későbbiekben is meghatározta a szabadságharc eseményeit (váci nyilatkozat). az államformáról ekkor nem rendelkeztek. A centralizáció a nemzetiségeket is érinti. A kormányt és a törvényhozást Debrecenbe. békekötéshez pedig a nemzetgyűlés hozzájárulása lett volna szükséges. hogy kit kell szolgálni. és az eddig udvarhű nemzetiségeknek is. A katonai fordulat és az olmützi alkotmány hatására Kossuth felvetette a függetlenség kimondását először az OHB. akit – a bécsi udvar felfogása szerint – nem kötöttek az áprilisi törvények. fegyvert. (Lásd a forráshoz írtakat.

ha akkora sereggel érkezhet. Andrássy Gyula Isztambulban sikeresen képviselte a magyar ügyet. a honvédség reménytelen helyzetbe került. Az ún.) 1849. amelynek oka a vesztes olasz háborúk után a Németország egységesítéséért folytatott küzdelem volt. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Schmerling-provizórium (1861-1865) ideje alatt pénzügyi csőd következett be. Apponyi György javasolta a 87 . a cári erők felvonulását pedig tárgyalásokkal igyekezett lassítani. Görgey már augusztus 6-tól folyamatosan egyeztetett az oroszokkal. bízva a büntetlenség ígéretében. aminek következtében az európai közvélemény figyelme Magyarországra irányult. összegzés Június 18-án indultak meg az orosz hadak. ám az erre irányuló intézkedéseket a magyar politikai elit elutasította. így amikor augusztus 11-én Kossuth Görgeynek adta át a teljhatalmat. újra passzív ellenállásba vonult (októberi diploma. Pulszky Ferenc Londonban. A további sikerekhez a nagyhatalmak semlegességére lett volna szükség.). a nemzetiségi törvény pedig – a szabadságharc további sikerei szempontjából – későn született meg. (Lásd a forráshoz írtakat. Bem kiszorul Erdélyből. 170 ezer fő) nagyon gyorsan követi a fősereget. 200 ezer fő). a szőregi csatában megveri és tovább üldözi. hogy Teleki László Párizsban. I.) A magyar hadsereg egyszerre verte ki az országból a birodalmi haderőt. (Ez azonban hibás elképzelés volt. aki az erők egyesítését Szegedtől délre tervezte. akkor a haditanács a fegyverletétel (augusztus 13. május 9-én a cár bejelentette az orosz hadak megindítását (kb. A magyar katonai győzelmek hatására Ferenc József I. miközben egyre jobban éleződött az osztrák-német ellentét. Miklós csak azzal a feltétellel volt hajlandó segítséget nyújtani. ami Aradra megérkezik. Az udvar ezért felkérte a magyar konzervatívokat. ám közel volt a menekülést jelentő török határ. Lezárás. Görgey hada az egyetlen. korlátait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1850-es évek abszolutizmusának (Bach-rendszer) kudarca után az osztrák politika a magyarokkal való megbékélést látta sikeres megoldásnak. május 21. dolgozzanak ki megoldási javaslatot az osztrák-magyar viszony elrendezésére. Ezen a tényen az sem változatott. 48. komáromi csata). A végső vereséget augusztus 9-én szenvedték el a magyar csapatok Temesvárnál. szabadította fel a fővárosát (1849. tétel: A kiegyezés tartalma és értékelése kie FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a dualizmus kori politikai berendezkedés működési elveit. mellyel egyedül is képes legyőzni a magyar hadsereget.) Haynau hada (kb. majd Dembiński javaslata mellé állt.az országot hivatalosan nem ismerték el. Világos) mellett döntött. ez azonban nem adatott meg. és törte meg a területi elszakadásra törő nemzetiségek lázadásait. Miklós orosz cár támogatását kérte a Szent Szövetségben foglaltakra és a magyar szabadságharcban részt vevő lengyel katonák nagy számára hivatkozva. februári pátens). Kossuth nemzetiségekkel való tárgyalása nem hozta meg a remélt sikert. Kossuth először elfogadta az előterjesztést. rokonszenveztek az ország szabadságküzdelmével. Görgey a megoldást az erők koncentrálásában látta: az orosz felvonulás előtt vereséget akart mérni az osztrákokra (2.

szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását. Magyarország 30%-kal részesedett (ez a két állam fejlettségét tekintve méltányosnak mondható). amelyet az osztrák és magyar törvényhozásnak egyaránt el kell fogadnia. A gazdasági megállapodásokat 10 évre kötötték. 83 tartózkodás mellett] elfogadta a közös ügyekről szóló törvényjavaslatot. július 3-ai königgrätzi csatában az osztrákok vereséget szenvedtek a poroszoktól. amelynek vezetője Andrássy Gyula lett. 1867. Kifejtés Deák belátta. pénzügy) közös kezelését. s az ezek fedezését szolgáló pénzügyek tekintetében (az alkotmányosság visszaállítása esetén). Erzsébetet királynévá koronázták a budai Mátyástemplomban. közlekedési és hírközlési rendszert.) Az 1867-ben megalakult Osztrák–Magyar Monarchia kétközpontú. Cassandra-levélben elítélte a kiegyezést.) Kossuth az ún. hogy Ausztria nagyhatalmi helyzetének fenntartásához magyar támogatásra van szükség. hogy kihasználja a birodalom szorult helyzetét. az uralkodó személye.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vitás ügyek (kül-. védelem. A magyar vezetőréteg elvárásait kevesebb áldozattal nem lehetett biztosítani (területi egység. A közös ügyek fedezésére kvótát állapítottak meg. A magyar politikai elit jelentős részét is a megegyezési szándék vezette már ekkor. A dualizmus nem volt perszonálunió (még ha Deákék annak is tartották). 1867. ui. (A magyarok ügyét segítette. Az idő lejárta után meg lehetett hosszabbítani vagy újratárgyalni. (Lásd a forráshoz írtakat. a közös ügyek. amelyből Ausztria 70. A századfordulóra a magyar kvóta elérte a 36%-ot. had-. hogy Magyarország törvényes keretek között engedni hajlandó a közös külpolitika. és ezek ellenőrzését a független törvényhozások által kiküldött delegációkra bízta volna. sőt az új miniszterelnök. Ha nem sikerült megegyezni. Ferenc József 1865-ben összehívta az országgyűlést. magyar vezetés. június 8-án Ferenc Józsefet magyar királlyá. hogy az 1866. dualista államszervezet volt. Az országgyűlés egy bizottságot választott a közös ügyek megtárgyalására. valamint a Pragmatica Sanctio szorosabb közjogi kötődést eredményezett a perszonáluniónál. ezért az 1865-ös Húsvéti cikkben kilátásba helyezte. Ennek a magatartásnak köszönhetően Ferenc József magyarokba vetett bizalma megerősödött. A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek. Ennek belpolitikai oka a passzív ellenállás kifáradása és a nemzetiségekkel folytatott tárgyalások kudarca volt. A kvótát a két törvényhozó szerv által kiküldött ún. május 29-én a képviselőház [209:89 arányban. hogy Erzsébet királyné támogatta Deák és Andrássy lépéseit. Bécsben is egyre többen a megegyezés hívei lettek. a gyakorlatban inkább reáluniónak tarthatjuk. A politikai kiegyezés mellett megszületettek a gazdasági együttműködést szabályozó jogszabályok is (gazdasági kiegyezés). A dualista állam két államalkotó nemzete közötti viszonyt (közjogi kérdés) a Pragmatica Sanctio figyelembevételével határozták meg. hogy az alkotmányos egység nem valósítható meg a ’48-as törvények tiszta perszonálunióként való értelmezésével. (Lásd a forráshoz írtakat. akkor uralkodói hatáskörbe került a kvóta mértékének megállapítása. (Deák nem vett részt a szertartáson. Deák visszatartotta az országgyűlést attól. mérték-. Liszt Ferenc koronázási miséje közben Andrássy Gyula és az esztergomi érsek tették a király fejére a koronát. meghagyták a közös valutát. összehangolták az adó-. A megegyezést siettette. ezért kapta a „szép akasztott” nevet). Beust meggyőzte Ferenc Józsefet arról is.) A kiegyezés nem biztosított teljes függetlenséget. A gazdasági 88 .) 1867 februárjában Ferenc József kinevezte Andrássy Gyulát magyar miniszterelnökké (akit egyébként 1849-es szerepvállalásáért távollétében már halálra ítéltek. kvótabizottságok javaslatai alapján állapították meg 10 évre. ugyanakkor reális kompromisszum volt. amelyet a közös ügyek egy másik alkotmányos rendszerhez fűztek. majd Ferenc József megesküdött a magyar alkotmányra. Magyarország államformája alkotmányos monarchia lett. védelem az orosz és német törekvésekkel szemben). de a külpolitikai körülmények változása (Oroszország megerősödése és Poroszország előtörése) is a megegyezésre sarkallt.

hogy mennyire teljesül a kiegyezéshez fűződő remény. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A nemzetiségi viszonyok rendezése érdekében alkották meg 1868-ban a nemzetiségi törvényt is Eötvös József minisztersége idején. német és brit nagyhatalmi vetélkedés idején azonban egyre inkább Németország felé sodródott. Működhetett a szabor (horvát országgyűlés). Lehetővé tették egyesületek és pénzalapok létrehozását. valamint az uralkodói (alkotmányossággal nem teljesen egyező) kiváltságok jelentős szerepet játszottak a dualizmus válságában. A vegyes vidékeken a 20%-ot elérő nemzetiségeknek is biztosítottak anyanyelvi jogokat. A horvátokat elismerték politikai nemzetnek. a cseh németek és a magyar vezetés hatására azonban végül Ferenc József visszalépett ettől a tervtől.) A csehek fogadták a kiegyezést a legnagyobb ellenszenvvel. A magyar kormányban külön horvát miniszteri tárcát hoztak létre. Sokan tartottak attól.) 89 . társadalmi megújulásra. a demokratikusabb (pl. ill. Az ennél többre vágyó nemzetiségeket azonban ez nem elégítette ki. a politikai. összegzés A kiegyezéssel létrejött birodalom a területe alapján (600. A horvát autonómia megteremtése a korabeli Európában a nemzetiségi kérdés kezelésének kis számú pozitív példája volt. mert abban az ausztroszláv törekvések bukását látták. a század második felében megjelenő orosz. Deákék még hittek abban. amely a magyarokkal közös országgyűlésbe 42 képviselőt delegálhatott. újabb választások és jelentős előnyök biztosítása után kerülhetett sor.kiegyezés biztosította a térség és az ország gyors gazdasági fejlődését. Az osztrák-német nagypolgárság. A magyarok azonban csak tartományi különállásukat ismerték el. a védvámrendszer pedig lehetőséget adott a magyar agrártermékek és a Lajtántúl iparának védelmére. akikre egyre nagyobb hatással volt a kialakuló Románia. Ez. Ez utóbbi nem következett be. s a horvát lett a hivatalos nyelv. (Lásd forráshoz írtakat. Fiume és Muraköz átadását. hogy a dualizmust trializmussá alakítsák át. Fiume magyar irányítás alatt maradt. A báni kormány a közigazgatás. (A századfordulón az akkori trónörökös. és fegyverkezni kezdett. Palacky fel is emelte szavát. hogy az uralkodó visszalép majd ettől a kompromisszumtól. hogy a gazdaság fejlődése nem lesz várt ütemű. akit a király nevezett ki a magyar miniszterelnök beleegyezésével. ezért követelték függetlenségük elismerését. hogy a rendszer továbbfejleszthető. polgári jellegű társadalom kiépülésére irányuló szándék gyengesége. Ferenc Ferdinánd újra felveti majd a trializmus kérdését. ám a későbbi fejlődést a politikusok változatlan elvárásai (a 67-es alaphoz képest) akadályozták meg. bár a gazdasági kiegyezés újratárgyalása jelentős feszültségeket eredményezett.) A kortársak számára kérdéses volt. (Balkáni terjeszkedési törekvésekről lásd a forráshoz írtakat. Horvátország élén a bán áll. (Lásd a forrásokhoz írtakat. másrészt pedig más nemzetiségek is követelték ugyanezeket a jogokat. az igazságszolgáltatás alsó és középső szintjén. mert a horvátok a magyarokkal és az osztrákokkal egyenrangú helyzetre törekedtek. Horvát-magyar kiegyezés (1868) elfogadására végül csak a horvát tartománygyűlés többszöri feloszlatása. A dualizmus válságának fontos összetevője még a parlamenti politizálás korabeli eredménytelensége (lásd obstrukció) is. a közigazgatásban. a lakosságszám (35 millió) alapján harmadik legnagyobb állama lett. mennyiben hajtja végre a magyar állam. a pártok közötti erős megosztottság. és egyáltalán képes-e az ország megtartani a nemzetiségeket. A korabeli Európa legjelentősebb nemzetiségi törvénye volt. Az európai erőegyensúly fontos szereplője. A törvény hatása attól is függött. azaz Közép-Európában nagyhatalomnak számított. de megnyugvást egyrészt azért nem hozott. illetve Szerbia. A törvény a területi egység és az egy politikai nemzet elvét fel nem adva széles körű nyelvhasználatot biztosított az oktatásban (állami feladat). az igazságszolgáltatás és az oktatásügy függetlenségével rendelkezett. s az uralkodó is hajlott arra.000 km2) Európa második.) Horvátország a magyarokhoz fűződő viszonyt perszonálunióra akarta redukálni.) Lezárás. általános választójog). beligazgatási autonómiát kaptak.

napszámosok) is akadályozta azonban a gépesítés még szélesebb körű elterjedését. műtrágya.3 millió katasztrális hold vált szántóterületté. Tisza Kálmánhoz hasonlóan az időszak több miniszterelnöke kísérletet tett a gazdasági kiegyezés megújítása után az ipar fejlődésének támogatására. (A munkálatok során 6300 km gát épült meg. közlekedés a dualizmus Kibo korá korában FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a dualizmus kori iparban és a mezőgazdaságban megfigyelhető alapvető változásokat! Vázolja fel.) a termelékenység növekedést vonja maga után. A gazdasági kiegyezés biztosította a térség és az ország gyors gazdasági fejlődését. fejlődő mezőgazdaság. makói hagyma. vetőgép. tejgazdaságok jöttek létre. ezeken a területeken nem lehetett mezőgazdasági termelést folytatni.) A fejlődés tehát egyrészt annak köszönhető. ill. bár a gépesítésre és a modernebb eljárások bevezetésére csak a jelentősebb anyagi háttérrel rendelkező nagyobb birtokok tulajdonosai voltak képesek. 90 . A hegyvidéki és síkvidéki kisparcellákon a gazdálkodás azonban nem sokat változott (lásd a forráshoz írtakat). tétel: Kibontakozó ipar. köszönhetően az ipari forradalom jótékony hatásának. a Monarchia piaci védettségének. A birodalmi mellett kialakuló országos piac is biztos értékesítési lehetőséget jelentett a specializálódó termelés számára is. a tőkével rendelkező bérlők növelték a mezőgazdasági befektetéseket. Ez azonban nem jelentette a fejlesztések elmaradását.) A fejlődést segítette a bérleti rendszer terjedése is. ami a bécsi kormányzat ellenállása miatt nem sikerült. a védvámrendszer pedig lehetőséget adott a magyar agrártermékek és a Lajtántúl iparának védelmére.és gyümölcstermesztés. bővülő piaca Magyarország rendelkezésére állt. közlekedési és hírközlési rendszert. Növénynemesítő intézetet állítottak fel. Kifejtés Míg az európai államok mezőgazdasága értékesítési gondokkal küszködött. Az alföldi mezővárosok virágzása jellemzi a korszakot. kecskeméti kajszibarack. meghagyták a közös valutát (1878-től közös jegybank működött. kalocsai vagy szegedi paprika. Mivel az alföldi folyók árvizei mocsarakat. A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek. addig a Monarchia védett. amelyet az osztrák és magyar törvényhozásnak egyaránt el kell fogadnia. A városok – főleg Budapest – környékén a városi piacokra termelő zöldség. összehangolták az adó-. valamint 1892-től az arany alapú korona lett a közös pénz). Az ország egyes területein kialakul a térségre jellemző sajátos termelési struktúra: pl. másrészt pedig a nagybirtokokon elterjedő korszerű eljárások. szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását. ártereket hoztak létre. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Az idő lejárta után meg lehetett hosszabbítani vagy újratárgyalni. A gazdaság fejlesztésének törvényi kereteit a gazdasági kiegyezés jelentette. A modernizálást a gátrendszerek kiépítésével a mezőgazdaságban kellett kezdeni. milyen nemzetközi gazdasági tendenciák állnak a változások hátterében! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar gazdaság ebben az időszakban fejlődött a legtöbbet. hogy a folyószabályozások lezárultával jelentős területek kerültek művelés alá. homoki szőlőkultúra a Duna-Tisza közén stb. A gazdasági megállapodásokat 10 évre kötötték. csányi dinnye. s 6. A kisbirtokok nagy száma mellett az olcsó bérmunka (idénymunkások.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 49. mérték-. de ehhez a vámtörvények átalakítására lett volna szükség. gépek (alagcsövezés. aratógép stb.

azon belül is Magyarország gazdaságának felzárkózását. hogy rendelkezésre állt a Monarchia egész piaca is. a makkoltatva tartott bakonyi sertést pedig a mangalica és az angol hússertés. ill.). a magyar gőzmozdonyok sorra nyerték el az ipari kiállítások díjait. Mindez új fajták megjelenését is jelentette: a magyar szürkét felváltotta a hízékonyabb. a monopóliumok (pl. A változások hatására az ipari forradalom vált meghatározóvá. Egyes területeken világszínvonalú fejlesztések valósultak meg (pl. Kassa–Diósgyőr. Déva–Temesvár) erősödtek meg. élelmiszeripar. Az 1880-as évek közepétől az ipari forradalom hatására Magyarországon az ipar fejlődése újabb lendületet vett. és a tőkés gazdaságra jellemző ciklikusság (túltermelés és pangás váltakozása). megjelentek pl. fejlett bank. s ezután gyorsan nőtt a hitelintézetek száma is. összegzés A dualizmus korában lejátszódó gazdasági változások jelentős fellendülést eredményeztek. A magyar közlekedési rendszerben óriási változás történt. a politikai stabilitás.és acéltermelés felfutásának köszönhetően magas színvonalú gépgyártás alakult ki. a szitálás gépesítése). Budapest mellett új iparvidékek (pl. ferdevállú magyar nagyipar. Az ipar egyes szektorainak (pl. s ez lehetővé tette a Monarchia. mivel az újonnan létesült vállalatok az ipari forradalom legújabb vívmányait is alkalmazhatták már. A kiegyezés évében alapították a Magyar Általános Hitelbankot. a mezőgazdasági ország olcsó megélhetési viszonyai – melyek alacsonyabb munkabért tettek lehetővé – alapozták meg a látványos változást. Tiszán. Míg Oroszországot. hanem az európait is. Korszerű.A tradicionális juhtenyésztés és rideg állattartás visszaszorulóban volt. Aradon autógyártás. s ennek segítségével a magyar mezőgazdasági termékek gyorsan eljutottak a világpiacra (pl. Mechwart András rovátkolt hengerszéke. vegyipar. az állami iparpártolás. A magyar ipar fejlődését a magyar kormányok adókedvezményekkel segítették. amit a bankok hitelekkel finanszírozták. a vas. A folyószabályozás lehetővé tette a gőzhajózást a Dunán. közepesen fejlett agráripari országgá vált. s nem csak Ausztria ipari fejlettségét közelítette meg. A fő kereskedelmi útvonalat azonban a vasút jelentette. A tőkebehozatal részben bányák és gyárak alapításához járult hozzá. A fejlődés fokozottan érvényesült az újonnan megalakult iparágakban: pl. jól tejelő „színes” svájci és holland szarvasmarha. Száván és a Maroson is. Győr–Pozsony. A konjunktúra nem lett volna lehetséges a külföldi tőke beáramlása nélkül. Spanyolországot. Ezekben az iparágakban a termelés súlypontja a Monarchián belül már Magyarországra tevődött. ami magas termelékenységhez vezetett. A korszakban fejlődött az ország gazdasági központjává és világvárossá Budapest. A századfordulóra megerősödött a jelentős részben terménykereskedelemből származó magyar tőke szerepe.és vasúthálózat. ami az európai élvonalba emelte a magyar ipart. monopolkapitalizmus 91 . A bejövő tőke jelentős része német eredetű volt. Rimamurány–Salgótarján. Rákoson repülőgépgyártás. Portugáliát és a Balkánt megelőzte a korabeli magyar gazdaság. A fejlődés ellenére/hatására aránytalanságok figyelhetők meg a magyar gazdaságon belül. Győrött a Rába). az európai élbolyt elérni nem volt képes. ami a gazdasági kiegyezés megújításakor minden esetben komoly vitákhoz vezetett. A magyar gazdaság és ezen belül az ipar fejlődését a Monarchia egységes piaca. de kiegyensúlyozatlan. Nagyvárad–Fiume vasútvonal). Lezárás. élelmiszeripar). helyette az istállózó állattartás terjedt el. A reformkori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1842) és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár mellett létrejött a Magyar Földhitelintézet (1863). a világ harmadik legnagyobb izzólámpagyártója). Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. az izzólámpagyártás (az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Dráván. gépgyártás) fellendülését nagymértékben segítette. Temesvár–Bécs. A már hagyományosnak tekinthető iparágak tovább erősödnek (pl.vagy repülőgépgyártás (Pesten. sőt Magyarország több iparágban és fejlesztésben a világ élvonalába került. A magyar ipar kicsit megkésett fejlődése a többi nyugati állam iparához képest előnyöket is rejtett magában. gépipar és az ezekre épülő gépgyártás: autó. ún.

(A zsidóság egyenjogúsítására 1867-ben került sor. hamarabb vált a demográfiai robbanás részévé a magyarság. A kivándorlás során a legnagyobb veszteség a szlovákokat érte. A változás alapvetően három dolognak köszönhető: Az életkörülmények javulása miatt megnőtt a természetes szaporulat. hogy a népszámláláskor sem derült ki egyértelműen az etnikai hovatartozás. század második felében tehát jelentős arányeltolódások mentek végbe a nemzetiségi összetételben: a magyarság aránya (Horvátország nélkül) 41%-ról 54. a lakóhelyén megélni nem tudó mezőgazdasági népesség megindult a munkaalkalmat kínáló városokba és részben a tengerentúlra (pl. 50. Felvidék) hamarabb ment végbe. hiszen a megkérdezett lehet kettős gyökerű. vallásuk pedig 1895-ben lett bevett vallás. világháborúig) vette kezdetét. Kanada. Az ország népessége 30 év alatt 33%-kal nőtt a jelentős mértékű kivándorlás ellenére is. vagy alkalmazkodásképp az asszimilálódó népesség tagjának is vallhatta magát. A ki. a gyökereiktől – szülőföld. A demográfiai robbanás nagyarányú elvándorlást okozott. tehát a kivándorlók között az össztársadalmi arányoknál jóval magasabb volt a nemzetiségiek aránya. a másik oldalon azonban kis-.5%-ra nőtt. Az egyéni szabadságjogokat a nemzetállami léttel egybekapcsoló klasszikus liberalizmus saját ideológiájából 92 . még a járványok (pestis. kolera. törpebirtokosok milliói. szlovákokkal és ruszinokkal együtt. század második felében indult meg az ipari forradalommal összefüggő népességugrás (demográfiai forradalom). Dunántúl. USA. A városlakók asszimilációja azonban jelentős volt. az érdekegyesítő nemzetiségi politika realizálása azonban – mint 1848 bizonyítja – nem sikerült. A reformkor érdekegyesítési gondolata elvileg kiterjedt a nemzetiségi érdekek egyeztetésére is. gyors ütemű folyamat (I. az elmaradott térségekben (Erdély) később jelentkezett. Az asszimiláció (beolvadás) egyrészt felgyorsult a városi német és zsidó lakosság körében. mint a többi nemzetiség. Dél-Amerika felé). tbc) ellenére is.5-szeresére nőtt.és bevándorlás is a magyarság arányát növelte.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli jött létre. egyház – elszakadó emberek a városok domináns etnikumába olvadtak be.) A korabeli adatok hitelét azonban csökkenti. család. az 1880-as évektől egyenletes. hiszen minden 100 kivándorlóból csak 33 volt magyar. a demográfiai robbanás azonban nem azonnal és nem egyszerre érintette az országot: a fejlettebb területeken (városok. a németekkel. A XIX. Az elvándorlás a Felvidéket és a Kárpátalját érintette leginkább. Kifejtés A XIX. megélhetési gondokkal küzdő társadalmi rétegek. tétel: Nemzetiségek a dualizmus időszakában Nem FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével ismertesse a magyarok és a nemzetiségek viszonyát a dualizmus kori Magyarországon! FELELETVÁZLAT Bevezetés Magyarország lakossága másfél évszázad alatt 2. másrészt a vidékről városba költözött. s bár két nagy kolerajárvány visszavetette a fejlődést.

Az 1867 utáni magyar asszimilációs politika „eredményeképp” a nemzetiségi iskolahálózat az 1880-as évektől nem fejlődött. A per (1-5 éves börtönbüntetést kaptak a vezetők) hatására egyrészt megerősödött a romániai magyarellenes szervezetek propagandája. egyesíthette a történelmi magyar államrészeket (Erdély. a korábbi. világháború alatt a nemzetiségi politikusok már nem az OMM-án belül képzelték el népük további sorsát. a korabeli Európa legjelentősebb nemzetiségi törvénye számos liberális elemet tartalmazott. Románia. A századfordulón a Monarchia mérvadó politikacsináló köreiben napirenden van a dualizmus revíziójának és a birodalom valamiféle föderalizálásának a gondolata. Erdély) szövetséget hoznak létre a Habsburg Birodalom helyett. aminek következtében pert indítottak ellenük a magyar hatóságok. ahol a községek és megyék nemzeti alapú önkormányzatával kívánta a nemzetek érdekképviseletét megoldani. azaz nem vettek részt a magyar országgyűlés munkájában. sokan megkérdőjelezték. Ők társnemzeti státust igényeltek. az alsó fokú bíráskodásban. Lezárás. a nemzetiségi szervezetek és egyesületek megalakításának jogát. összegzés Magyarországon elnyomták a nemzetiségeket abban az értelemben. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Az uralkodó azonban felbontatlanul továbbította a dokumentumot a magyar kormányhoz. Az 1868-as rendezés nem magyar nyelvek és kultúrák iránti toleranciáját a dualizmus kor kormányai egyre kevésbé érvényesítették. (Lásd a forrásokhoz írtakat. kormányt. A nemzetiségi elit számára azonban ez a felfogás elfogadhatatlan volt. A román vezetők összeállították nemzetiségi sérelmeik listáját. Szerbia. Horvátország. valamint az. azaz – az autonómiával felruházott horvátokat kivéve – tagadta a nem magyar nyelvi-kulturális közösségek nemzet jellegét. valamint a választójog szűk korlátok között tartása és a választások nyílt jellege ugyancsak összefüggött a magyar állam magyar jellegének erősítésére való törekvéssel. Községi szinten. Határőrvidék). másrészt az intézkedés Nyugat-Európában megrökönyödést váltott ki. Az 1868-as törvény. A tervezetet mind a magyar. ennek következtében a feszültség egyre nőtt. országgyűlést alakíthatott ki. a magyarok közül Kossuth Lajos dolgozta ki a Duna-menti konföderáció tervét. hogy önrendelkezési joggal bíró kollektivitásként nem jelenhettek meg a politikában. autonómiát követeltek. mint a cári Oroszországban vagy 1915-ben az örményekkel szemben az ifjú török mozgalom részéről. hogy a nemzetállamok korában reális alternatíva-e egy ilyen államszövetség. föderatív átszervezést vártak. a magyar vezetőréteg nem vette komolyan a feszültség nagyságát. Az anyanyelvű oktatás támogatása helyett inkább a magyar nyelvű oktatás kiterjesztésére. az oktatásban és az egyházi életben biztosította a nem magyar népek számára az anyanyelv használatát. s ezen keresztül nyelvi-kulturális magyarosításra törekedtek. A magyar politikai elit 1867-ben a kiegyezéssel történelmi kompromisszumot kötött Béccsel.fakadóan nem talált megoldást a nemzetiségi kérdésre. Az 1890-es évektől kezdve azonban fokozottabban síkra szálltak jogaik bővítése érdekében. hogy társadalmi szerkezetüknél fogva és a magyar választási rendszer szabályaiból fakadóan kevesebb képviselőjük jutott mandátumhoz. a megnyíló politikai szabadságjogok viszont a nemzetiségi törekvéseknek nyitottak szabadabb teret. A törvény azonban nem tért el az egy politikai nemzet elvétől. Ferenc Ferdinánd köre a dualizmus 93 . Az önrendelkezés hiányának elmaradása miatt a XX.) A törvényhatóságok és a községek önkormányzatának szűkítése. a magyarországi nemzetiségi kérdés pedig magyar belüggyé vált. 1848-as rokonszenven alapuló pozitív viszonyulás az ellenkezőjére változott. a központi hatalom erősítése. mind a nemzetiségi vezetőréteg elutasította. Az 1868-as horvát-magyar kiegyezéssel Horvátország széleskörű önkormányzatot kapott: saját közigazgatást. ezért tiltakozásuk jeléül jó ideig passzív ellenállást folytattak. században több osztrákellenes nemzeti mozgalom képviselőjében felmerült. Ez a tényező.) A Duna völgyi népek összefogásnak terve a XIX. nem mutatkozott. A nemzetiségek a nemzetiségi törvénynél többet akartak. aminek értelmében lemondott a teljes önállóságról. és képviselőket küldhetett a magyar országgyűlésbe. Kossuth tervezete (1862) szerint a térség kisebb államai (Magyarország. század elején és az I. de olyasféle terror. s ezt Bécsbe vitték Ferenc Józsefhez. Erre jó példa a román Memorandum-per (1894).

tétel: Az életmód változásai a századforduló Magyarországán Az él FELADAT: A források és ismeretei segítségével értékelje a polgárosodás folyamatát a dualizmus kori Magyarországon! FELELETVÁZLAT Bevezetés A világ a XIX. javult a megtermelt élelmiszerek elosztása). A városfejlődés jelentősebb szakasza Magyarországon a XIX.6 millióról 18.3 millióra nőtt. az elmaradott térségekben (Erdély) később jelentkezett. noha még ekkor is túlsúlyban volt a vidéki. Dél-Amerika felé). Bár a technikai. ezzel azonban csak ideig-óráig odázta el a problémát. a munkások lakta külvárosok többségében borzalmas körülmények között éltek az emberek. gyors ütemű volt a folyamat (az I. század második fele a nemzetállamok megalakulásának kora Európában. A korszak másik. az OMM azonban nem tudott alternatívája lenni a nemzetállamnak. A városi lakosság növekedése a dualizmus idején háromszorosan felülmúlta az országos átlagot. Dunántúl. A demográfiai robbanás azonban nem azonnal és nem egyszerre érintette az országot: a fejlettebb területeken (városok. Korányi Frigyes) magyarázható.és kisgyermekkori halálozás számarányának csökkenése részben a táplálkozási szokások megváltozásával (emelkedett az élelmiszertermelés. Ebben a mozgástérben jelentkeztek a magyar nemzeti törekvések ellen fellépő nemzetiségi törekvések is. (Lásd az adatokhoz írtakat. vissza tudta szorítani a demokratikus és a szociális törekvéseket. világháborúig). A határok mentén megvalósuló nemzetállamok biztatására azonban a Monarchia nemzetiségei a nemzeti önmegvalósítás kérdése felé fordultak. a lakóhelyén megélni nem tudó mezőgazdasági népesség megindult a munkaalkalmat kínáló városokba és részben a tengerentúlra (pl. a tudományok nagyarányú fejlődése együttesen vezettek ehhez a nagyarányú népességnövekedéshez. az 1880-as évektől viszont egyenletes. században korábban soha nem látott demográfiai fejlődést élt meg: 1800 és 1914 között megduplázódott az emberiség lélekszáma. és a század végéig csak alig-alig részesültek a fejlődés áldásaiból. minőségi javulásával és az orvostudomány fejlődésével (Semmelweis Ignác. s bár két nagy kolerajárvány és a jelentős mértékű kivándorlás visszavetette a fejlődést. A gazdasági fejlődés nyomán bekövetkezett változások. (A nemzetiségek helyzetéről lásd a foglalkoztatási táblázathoz írtakat. agrárjellegű településeken élő népesség aránya. A csecsemő. század elején bontakozott ki. 51. A kormányzat ugyan ügyesen kihasználva a gazdasági konjunktúrát. az életkörülmények átalakulása. megszűnt a közép-európai egységes piac.) A demográfiai robbanás nagyarányú elvándorlást okozott. más körök másféle föderalizálási lehetőségben. az ipari forradalommal összefüggő társadalmi változása a városiasodás. USA. A XIX. orvosi felfedezések.) 94 . változások kedvezően hatottak az életben maradás tekintetében. így az ipari forradalom vívmányaiból részesedő Magyarországon is. A XIX. Kanada. Felvidék) hamarabb ment végbe. A kiegyezést követő négy évtizedben Magyarország lakossága 13.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli trializmussá alakításában gondolkodott. század második felében indult meg tehát az ipari forradalommal összefüggő népességugrás (demográfiai forradalom). Kifejtés A gyermekhalandósági mutató 1865-től Európa-szerte csökkent.

ez azonban nem jelentette azt. a pályaudvarok és a megépülő hidak közlekedési csomóponttá. kirándulás stb. iskolák stb. Debrecen) közötti átmenet. posta. hiszen a képzettebb munkaerőtől nagyobb teljesítményt várhattak el mind az államigazgatásban. járda. Jól elkülönültek egymástól a különböző negyedek: a belváros lett a politikai irányítás mellett a kereskedelem és bankvilág központja. ami egyrészt a munkásság munkaidejének csökkenéséből. közvilágítás. sportolás. közép. A járványok visszaszorultak. míg a gyárnegyedek ipari centrummá tették a fővárost. ráadásul hiányzott a világvárossá váló Budapest és a vidéki nagyvárosok (Pozsony. mind a gazdaságban.és rendszeres szórakozóhelyeként. szállodák. ilyenek voltak a bulvárhíreket (bűnügyeket. stratégiai ágazatként kezelték a kormányzatok. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Kassa. A XIX.) a századforduló táján alakult ki. A korabeli festmények és fotók tanulmányozásával szembeötlő. botrányokat. gyors ütemben.és felsőfokú oktatásról lásd a forrásokhoz írtakat. utat törtek az új találmányok. hogy mindenki jól is lakott. kórházak. Az éhínségek megszűntek. A sikeresebb lapkiadók egész „sajtóbirodalmat” hoztak létre. kialakult a modern tömegközlekedés. posták. A lapokat a rikkancsok segítségével az utcán is árusították. egész oldalas sportrovatot megjelentető Est-lapok. hogy még a módos rétegek körében is sokkal kevesebb volt a kövér ember. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a dualizmus idején a gyorsan „fogyasztható”. mozi. cirkusz. hivatalok. összegzés A századfordulón lett valódi nagyhatalommá a sajtó Magyarországon. A népszerű lapokban jelentős volt a hirdetések aránya. A városokban terjedtek a civilizáció vívmányai (csatornázás. vurstli. egyébként is a korban a hír fontosabbnak számított a véleménynél. így az új szórakozási formák és lehetőségek is itt alakultak ki. bérházak. A dualizmus kori társadalom új jelensége a megnövekedett szabadidő. század a polgári államok kiépülése. (Lásd a forráshoz írtakat.) A politikai lapok – a piac megtartása érdekében – kerülték a nyílt pártpolitizálást. nagyobb tömegek számára is érthető. s ezzel Európa-szerte a tankötelezettség törvénybe iktatásának ideje.) Budapest a századfordulón már Európa 10 legnagyobb városa közé tartozott. (Az alap-.) A szórakoztatóipar üzletté vált. mint ma.) Lezárás. rövidebb cikkek voltak népszerűek. turizmus. a szakoktatás és az egyetemi képzés kiépítésének korszaka. kövezett út). városházák. tervszerűen épült. A nők számára is – különösen a század második felétől kezdve és főleg a városokban – jelentősen javultak a tanulási és munkavállalási esélyek. a művészek és középosztálybeliek találka.A közművesítés óriási változásokat eredményezett a lakosság életszínvonalában. Míg a reformkorban Kossuth vezércikkei hozták a Pesti Hírlap számára a sikert. pl.) 95 . minden társadalmi réteget megpróbált kiszolgálni. ám az iparosodás következményeként megkezdődött az ivóvízkészletek és a természetes vizek szennyezése. szenzációkat) is közlő. (Pl. Az egyre virágzóbb főváros azonban elszakadt a lassabban korszerűsödő vidéktől.) A magyar városok (belvárosok) városias külsőt öltöttek. tornaklub. Temesvár. (Lásd a forrásokhoz írtakat. villamosság. Az oktatást kiemelt feladatként. vízvezeték. mélyebb előismereteket és komolyabb elemzést nélkülöző. Közkedveltek lettek a kávéházak. másrészt az alkalmazotti réteg növekedése jóvoltából következett be. A fizetőképes kereslet először Budapesten jelentkezett. sok városunk mai arculata (bankok.

A konferencia általános célja a nagyhatalmi törekvések egyeztetése volt. azaz a bizottságok nem a békefeltételek megállapítását végezték először. valamint igyekeztek lezárni a vitákat az etnikailag kevert területek és hatalmi konfliktusok kérdésében. Elsősorban saját gazdasági előretörését (nyitott kapuk. a nemzeti elv érvényesítésének. január 18-án nyitották meg ünnepélyes keretek között Versailles-ban. Nagy-Britannia bízott abban. 1918 januárjában kidolgozott ún. a Tükörteremben.) A konferencián 27 állam képviselte magát. hanem megvizsgálták. s egyben – a német gyarmatok egy részének megszerzésével – konszolidálni tudja a Brit Birodalmat. jelentések. Wilson a béke garantálására javasolta a Népszövetség felállítását. AusztriaMagyarország népeinek önálló fejlődési lehetőséget. A békekonferencia céljai közé tartozott a háború alatt tett területi ígéretek valóra váltása. A franciák Németország visszaszorítására. majd ezután tértek rá a békefeltételek megvitatására. június 28-án kötöttek békét igen súlyos feltételek mellett. de a vesztesek nem vehettek részt a tárgyalásokon (Lásd a forráshoz írtakat. 1919 márciusától azonban az Ötök Tanácsa helyett Négyek Tanácsa működött. kisebb területek (5 város) Belgiumhoz. 58 bizottság végezte a részletes munkákat: az előkészítések. ami a világ elsőszámú hatalmává tette még a XIX. Kifejtés A békekonferenciát 1919. határmódosító tervezetek készítését a Tanács felügyeletével. amit elsősorban a nagyhatalmi érdekek befolyásoltak. független Lengyelországot. valamint a gazdaság. században is. mint a háborús pusztítást közvetlenül is elviselő európai országok. tétel: A Párizs környéki békék területi. tengerhajózás szabadsága) és nagyhatalmi státuszát igyekezett biztosítani. így enyhébb békefeltételeket tudott kialakítani. mert a japán kormányfő nem vett részt az európai ügyek rendezésében. Az időpont kiválasztása nem volt véletlen. de szélesebb nyilvánosságot kapott a Wilson amerikai elnök által képviselt. (1701. Pomeránia 96 . Béketervek közül kettő kapott nagyobb propagandát: az egyik a Lenin által képviselt azonnali és igazságos (annexió nélküli) béke. a kereskedelem szabadságát. a francia hegemónia biztosítására törekedtek Közép-Európában.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 52. január 18-án Versailles-ban a Német Császárság. Pá etnik etnikai és gazdasági vonatkozásai FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a versailles-i és a washingtoni békerendszer létrehozásakor érvényesülő nagyhatalmi érdekeket! Térjen ki a Németországgal kötött békemegállapodás részleteire is! FELELETVÁZLAT Bevezetés Már 1917-ben megfogalmazódott a világháborút lezáró béke jellege és tartalma. majd 1871. a titkos diplomácia megszüntetésének szükségességét.) A konferencia munkáját irányító testület a Tízek Tanácsa (amely kormányfőkből és külügyminiszterekből állt) és a kormányfőkből álló Ötök Tanácsa volt. Az USA érdekei alapvetően mások voltak. hogy a győztesek területi igényei hogyan teljesíthetők. tisztességes béke (Wilson 14 pontja). Németországgal 1919. hogy sikerül visszaállítani a háború alatt megingott hatalmi egyensúlyt. január 18-án jött létre a Porosz Királyság. Schleswig-Holstein északi része pedig Dániához került. A wilsoni pontok többek között deklarálták a fegyverkezés csökkentésének. Mivel az Egyesült Államoknak Németország legyőzése volt a célja. hiszen az európai hatalmi villongások nem érintették. (Szovjet-)Oroszországot meg sem hívták a békekonferenciára. Jelentős területi veszteségeket szenvedett el az ország: Elzász-Lotaringia Franciaországé lett.

A béke Németországgal szemben megalázó feltételeket határozott meg. s mivel nem lépett be az eredetileg Wilson által megálmodott Népszövetségbe sem. Végül az angol-francia vetélkedés színtere lett. kivonulva a béketárgyalásokról. A francia hegemón törekvések miatt a győztesek között is viták bontakoztak ki. felügyelte a kisebbségvédelmi szerződések betartatását és gyámkodott a német gyarmatokból és török területekből kialakított mandátumterületek felett. A Népszövetség azonban nem tudta betölteni a rá osztott szerepet. (Az 1929. de a végső és teljes összeget később állapították meg. lakosságának 10%-át (6. A genfi székhelyű Népszövetség (Nemzetek Szövetsége) eredeti szerepe szerint szavatolta a békeszerződések végrehajtását. Felső-Szilézia azonban népszavazás után Németországnál maradt. (II. A békeszerződés tartalmazta az Anschluss tilalmát is. A hadsereg maximális létszámát 100 ezer főben határozták meg (ebből 4000 tiszt).5 millió fő) vesztette el. s ez idő alatt az itteni szénbányákat Franciaország aknázhatta ki. Működésképtelenné vált amiatt. Megtiltották harckocsik.9 milliárd márka „végleges” jóvátételt határoztak meg. a flottát pedig elsüllyesztették. június 7-én aláírt Young-tervben 113. A jóvátétel összegéről 1921 májusában született egy előzetes megállapodás. pl. a túlzott jóvátétel. léghajók és repülők hadrendbe állítását. korridor (Kelet-Poroszország és Németország közötti rész) révén kijutott a tengerre. világháborúhoz. (Lásd majd a hitleri Németország terjeszkedő politikája. Az eredeti francia szándékokhoz képest mérsékeltebbé váltak a területi követelések.) Németország területének 15%-át (70 ezer km2). hogy a lakosságnak biztosítják a teljes jogi egyenlőséget. A békerendszer „eredménye” a belső ellentmondások és a nagyhatalmi érdekek ütközése miatt hosszú távon egy újabb háború kirobbanása volt.keleti része. Az aláíró országok kötelezték magukat arra. Nyugat-Poroszország jelentős része. A német gyarmatokat a győztesek kapták meg (pl. ami miatt a nemzetközi konfliktusok idején nem tudott megfelelő tekintéllyel élni. megtagadta a békeszerződések ratifikációját. tartózkodott az új nemzetközi rendszer garantálásától is. így a Kelet-Közép-Európában fellángoló nacionalizmust a győztesek nem fékezték kellőképpen. eszerint 20 milliárd márkát kellett fizessen Németország azonnal. tengeralattjárók. A békekonferencián ún. addig most ennek megteremtése már nem volt közös érdek. A békerendszer alapot szolgáltatott a II. és Lengyelország az ún. Az USA megpróbálta érvényesíteni érdekeit a Csendes-óceán térségében. főként a britek nem nézték jó szemmel Franciaország túlzottnak tűnő megerősödését. összegzés Az USA. ám ezért „kárpótlásul” Franciaország hatalmas hadisarc és jóvátétel kifizetését eszközöl(het)te ki. világháború) Míg a 18-19. de a lengyelek használhatták. ezeket azonban nemigen tartották be. A Rajna-vidék (a folyó jobb partját 50-60 km mélységben) 15 évre nemzetközi megszállás alá vonták és egyben demilitarizálták. Poznan és térsége Lengyelországé lett.) 97 . az Anschluss tilalma. A Saar-vidéket 15 évre nemzetközi felügyelet alá helyezték. Lezárás. hogy döntéseit egyhangúlag kellett meghoznia és nem rendelkezett katonai békefenntartó erővel. A washingtoni békében (1921-22) rögzítették a nagyhatalmak flottáiknak arányát és a tengeri kereskedelemben a nyitott kapuk elvét. a Távol-Keleten Japán). a revíziós törekvések alapvetően meghatározták az európai hatalmi viszonyokat a két világháború közötti időszakban. Az etnikai elvet – bár a wilsoni pontok között szerepelt – a határok meghúzásánál végül nem vették figyelembe. a haderő és fegyverzet túl radikális leszerelése. a német nép (és szövetségesei) kizárólagos felelősségének kimondása. támogatta a nemzetközi konfliktusok békés úton történő rendezését. kisebbségvédelmi törvények is születtek. Gdansk (Danzig) „szabad terület” státuszban nemzetközi (Népszövetség) felügyelet alá tartozott. s feloszlatták a vezérkart. században a konfliktusok lezárultát követően az európai nagyhatalmak a hatalmi egyensúly megteremtésére törekedtek.

hogy elszigetelje Franciaországot. lemaradhatott a nagyhatalmi versenyben. porosz vezetésű német egységállam külpolitikája kezdetben arra irányult.) Az intenzív fejlődés maga után vonta a hódítások.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 53. Az 1871-ben megvalósult. Ennek eszköze pedig a hadsereg volt. (A következő évben Románia is csatlakozott ehhez a szövetséghez. A változások intenzitása alapján a centrum országok két csoportra oszthatók: az ipari forradalom első szakaszában is részt vevő országok. Nagy-Britannia. a korábbi gyarmatosítók kezén lévő területek „újraosztására”. de Európa legnépesebb. óriási nyersanyagtartalékokkal rendelkező. a legnagyobb gyarmatbirodalommal rendelkező Nagy-Britannia. Franciaország és Ausztria/OMM a német egységért vívott háborúban elszenvedett veresége és az ipari fejlesztések lassabb üteme miatt sokat veszített korábbi befolyásából. A XIX. Az alacsonyabb szintről indulók (USA.) A Bismarck nevéhez kapcsolható kontinentális. „későn jövők”. sz. a gazdasági élet központja. Kifejtés A XIX. és az öt európai hatalomból maga mellett tudjon kettőt (OMM és Oroszország).) Az orosz-török háborút lezáró berlini kongresszuson (1878) megvalósuló német–osztrák–magyar együttműködést Bismarck és Andrássy Gyula szorosabbra vonta. Mandzsúria) mind Nagy-Britannia. (Lásd a vastermelési adatokhoz írtakat. hiszen aki nem szerzett gyarmatokat. világhatalommá akarta tenni országát. század végére öt európai nagyhatalom (Nagy-Britannia. tétel: Az el világháborúhoz vezető konfliktusok Az első FELADAT: A források és ismeretei segítségével ismertesse a hatalmi viszonyok és érdekek változásait. Minden terület stratégiai jelentőséget nyert. akik csak az ipari forradalom második szakaszába tudtak bekapcsolódni. Perzsia. A XIX. az USA és Japán. s 1879-ben megkötötték a kettős szövetséget. Oroszország) határozta meg a világpolitikát. ill. az OMM. így beérték az addigi centrum országokat. ami ezáltal hármas szövetséggé alakult 1882-ben. Németország. pl. Ezért került sor az eddig még el nem foglalt területek megszerzésére. Németország. szövetségi politika azonban II. Vilmos trónra lépésével (1888) megváltozott: Németország bekapcsolódott a gyarmatokért folyó küzdelembe. Franciaország. a német diplomácia – kihasználva az észak-afrikai olasz-francia ellentéteket – Olaszországot is bevonta a kettős szövetségbe. bár elmaradott gazdaságú országa mégis jelentős katonai potenciált képviselt. Franciaország és az ún. (Lásd a forrásokhoz írtakat. mint Németország. ami elsősorban a Monarchia számára volt kedvező. Franciaország) párhuzamosan új államok is bekapcsolódtak a terjeszkedésbe. S bár mind a két ország igyekezett javítani kapcsolatait Oroszországgal. 98 . amelyek az első világháború kirobbanásához vezettek! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XIX. hiszen a gyarmatok nyersanyagforrások és piacok is voltak egyben (gyarmatbirodalmak). mind az OMM vissza akarta szorítani. század folyamán befolyását folyamatosan növelő Oroszország hatalmi ambícióit (Földközitenger. században Európa vezető hatalma. Japán) gyorsabb növekedési ütemet produkáltak. A régi gyarmatosító hatalmakkal (Nagy-Britannia. Jelentős szerepet játszott az újabb gyarmatosításban a nagyhatalmak közötti verseny. az újabb gyarmati területek megszerzésének kényszerét. második felében jelentős ipari fellendülés zajlott le Európában és Észak-Amerikában. a Balkán.

A rendkívül intenzíven fejlődő német gazdaságnak piacra és olcsó nyersanyagforrásokra volt szüksége. hogy egy újabb balkáni konfliktus európai/világméretű háborúvá szélesedik ki.) Mivel a berlini kongresszus egyáltalán nem oldotta meg a balkáni konfliktusforrásokat. Lezárás. ekkortól Hármas Antantnak nevezték az együttműködést. jeruzsálemi zarándoklat. az ellentétek miatt a helyzet bizonytalan maradt a félszigeten. és ezzel jelentősen meggyengülő Oroszországgal szövetséget kötött Nagy-Britannia (1907). (Balkán = lőporos hordó. ill. mert az angolok nem akarták vezető pozíciójukat elveszteni. s mivel nem voltak egymással ellentéteik. hiszen a marokkói válság idején Nagy-Britannia Franciaország mellé állt. amelyek tagjai között olyan jellegű konfliktusok halmozódtak. hanem – ahogy a többi országnál is – egyfajta gazdasági kényszer következménye. (Lásd a forráshoz írtakat. Vilmos és a militáns körök által irányított agresszív külpolitika nemcsak hatalmi kérdés. az afrikai terjeszkedés pedig Franciaországét. század elejére az angol-német szembenállás jelentette. A növekvő katonai erejének tudatában egyre magabiztosabbá váló német külpolitika azonban visszautasította a közeledést. amelyek egy minden korábbinál nagyobb háború kitörését tették valószínűvé. a Német Császárságot azonban ezzel a lépéssel körbe tudták fogni. Így elindult a francia-angol közeledés a fashodai válság (1898) után. mind Oroszország szövetségben állt.II. A német haderő fejlesztése és a német flottaépítési program (lásd a forráshoz írtakat) arra késztette a franciákat és a briteket. (Lásd a forráshoz írtakat. Vilmos látogatása Isztambulban. (Katonai erőviszonyokról lásd a táblázathoz írtakat. gyakorlatilag csak vészhelyzetekben léptek fel szövetségesként.) A gyarmati terjeszkedés miatt Nagy-Britannia mind Franciaországgal (Afrika). a cár hajlott a franciákkal kötendő szövetségre (1893). Az antant államok önálló külpolitikát folytattak. A szerződés azonban egyértelműen jelezte a korábban ellenséges viszonyban álló két nagyhatalom együttműködési szándékát. mind Oroszországgal (Közép-Ázsia) szembekerült a századfordulón. a németek pedig a korábbi pozíciójukba nem nyugodtak bele. bagdadi vasút) sértették Nagy-Britannia érdekeit.) A balkáni államok saját érdekeik szerint kerestek és találtak nagyhatalmi szövetségeseket maguknak. II. Mivel Franciaországgal mind Nagy-Britannia. 99 . hiszen a brit gyarmati érdekeket már nem veszélyeztette Perzsiában.) A japánoktól vereséget szenvedő. II. Az antant első problémája s egyben szakítópróbája az első marokkói válság volt (1905). így vélelmezhető volt. Vilmos hatalomra kerülésekor tehát mind Franciaország. Az egyre egyértelműbb német gyarmatosítási szándékok (pl. hogy megkössék a hivatalosan csak a kétoldalú gyarmati konfliktusok megoldásáról szóló entente cordiale-t (1904). mind Oroszország veszélyesnek ítélte a helyzetet. Az antant megerősödése. szoros szövetséggé válása éppen a német expanzív külpolitikának volt köszönhető. Kialakult tehát a két szövetségi rendszer. ezért feladva a „fényes elszigeteltség” politikáját Németországhoz próbált közeledni. összegzés A világpolitika új erővonalát a XX.

tétel: A nő szerepének változása nők FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a nők szerepében bekövetkezett változásokat a XIX-XX. de a királynak átnyújtott petíciók sem voltak ismeretlenek.) 1793-ban azonban betiltották a női politikai klubokat. hogy a nőknek (családanyáknak) legalább akkora szerepe volt a társadalmi és gazdasági változások megalapozásában. A munkások soraiban dolgozó nők is egyre több jogot (pl. majd a nőknek megtiltottak mindennemű politikai tevékenységet. (Lásd a forráshoz írtakat. vitairatokat vagy újságcikkeket tettek közzé. a forradalmi átalakítás felé terelni nagyhatalmú férfi ismerőseiket. a tudományok. században megjelent az a felismerés is. Fontos szerepet játszottak azok is. kezdeményeztek (pl. (Lásd a forráshoz írtakat. A gazdasági és társadalmi változásoknak. században Európa nyugati és középső részében egyre több helyen iktatták törvénybe a tankötelezettséget. és felgyorsult az egyetemi képzés kiépítése. (1800 és 1914 között megduplázódott az emberiség lélekszáma. munkakörülmények) és nagyobb önállóságot vívtak ki maguknak. tüntetéseket szerveztek. egyre többen fogalmazták meg a nők iskoláztatásának fontosságát. illetve Madame Roland-nal is. szeretőiket vagy rokonaikat (Madame Roland. amely elszántan hangot ad érdekeinek. A mezőgazdasággal foglalkozó. A XVIII. 100 . A tömeggyűlések szónokaiként léptek fel. hogy a nőknek lehetővé kell tenni a politizálást (bár ez még nem feltétlen jelentette a választójog megadását).) A XIX. Manon de Condorcet). akik nyíltan igyekeztek befolyásolni.) A csecsemő. ingó és ingatlan vagyont örökölhettek. a háztartás vezetése. században a fejlett világ korábban soha nem látott demográfiai fejlődést élt meg. az egészségügy nagyarányú fejlődésének köszönhetően a XIX. tehát politikai vezetőkként léptek fel. ahol már nemcsak a hagyományos női feladatokra való felkészítés folyt. Ennek a gondolatmenetnek folytatásaként vallották többen is. az életkörülmények átalakulásának. de közéleti szerepüket lassan szerezték viszsza. hogy érvényre juttassa őket.és kisgyermekkori halálozás számarányának csökkenése és a halálozási ráta stagnálása idézte elő a népesség növekedését a társadalom különböző rétegeiben. a Konventhez. Descartes filozófiájára támaszkodva (amely szerint az ész nem tekinthető férfi avagy női princípiumnak. az asszonyok menete Versailles-ba) beadványokat szerkesztettek a Nemzetgyűléshez. (A jakobinus terror idején guillotine végez Olympe de Gouges-zsal. hanem tudományos képzésben is részesültek. (pl. század fordulóján! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás hatására egyre jelentősebb vita bontakozott ki a nők művelődésének. amelynek nincs neme). az ipar szükségleteinek megfelelően bővült a szakoktatás rendszere. Kifejtés A francia forradalom idején a nők jelentős politikai szerepet vállaltak. Ebbe a folyamatba illeszkedik a lányok számára alapított iskolák számának növekedése. hanem olyan jelenségként kell felfogni. és olykor arra is képes. hiszen ezt bérerejük lehetővé tette.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 54. mint a férfiaknak. vidéken élő nőket érintették talán legkevésbé a változások. munkaidő. Olympe de Gouges megfogalmazta A nők jogainak nyilatkozatát) A nők tehát több alkalommal is olyan csoportként jelentek meg.) A francia forradalom után polgárosodó társadalmakban a nők dolga lett például a gyermeknevelés. iskoláztatásának fontosságáról és ennek közéleti következményeiről.

) Lezárás. a hagyományos polgári. Az asszonyoknak valami sajátos. mint a dualizmus-kori Magyarországon is jellemzően a városi nők különböző rétegeire volt jellemző. század fordulóján világszerte sorra alakultak a feminista. 1911-ben pedig kémiai Nobel-díjat kapott. munkahelyi előmenetele és közéleti szerepe jóval elmaradt a férfiakétól. s bár elismerésük nem volt általános. Az Országos Nőképző Egyesület törekvéseinek eredményeképpen. a felelős döntésekre alkalmatlannak tartották őket. szociális. A tudományos életben is megjelentek a nők. A századfordulós női divat is tükrözte a változásokat: elterjedtek a könnyebb anyagok. átgondolásra késztette többek között a hagyományos nemi szerepekről vallott nézeteket. A XIX-XX. sőt a gyújtogatástól sem. A nyugati társadalmakban – az életszín- 101 . és az így szerzett sérüléseibe belehalt. eltérő gondolkodásmódot és képességeiket korlátozó természetet tulajdonítottak. hogy a társadalom (vagy inkább a férfiak) megítélése szerint látványos. még kevésbé egyenlő feltételekről. De még itt sem volt szó egyenlőségről. Az életmód megváltozása Nyugat-Európában csakúgy. A fiúk számára is kötelező tárgyak mellett a tantervben szerepelt az ének. a lengyel származású francia Marie Sklodowska-Curie asszony 1903-ban fizikai. hogy a polgári réteghez tartozó férjezett nők dolgozzanak. A feminista aktivisták még ennél erőszakosabb cselekedetektől sem riadtak vissza: egy 1913-as lóversenyen Emily Davison a király lova elé vetette magát. Angliában erőszakos eseményekre is sor került: a magukat szüfrazsetteknek nevező úri hölgyek tüntetéseken csaptak össze a kivezényelt rendőrökkel. Erkölcstelennek minősült a nemi felvilágosítás vagy a házasság előtti nemi élet is. 1896-ban megnyílt az első leánygimnázium. a rajz és a kézimunka oktatása is. orvosi és gyógyszerészeti karokon. század második felétől kezdve és főleg a városokban – jelentősen javultak a tanulási és munkavállalási esélyek. női témákat feldolgozva) íródtak. A világháborúk következtében megváltozott a munkaerőpiaci helyzet. Észak-Amerika és Ausztrália felvilágosultabb országaira. (Lásd a forráshoz írtakat. a politizálásra.) A nők jogaiban bekövetkezett változások Európa. A nők fogyasztóként is jelentősen befolyásolni tudták már a média átalakulását. század végi könyvek és sajtótermékek között szembetűnően megnőtt azoknak az írásoknak a száma. a nadrág hétköznapi viseletként sem számított már kivételesnek. összegzés A nők számára is – különösen a XIX. latint is csak az ötödik osztálytól kezdve tanítottak. 1895-től tanulhattak Magyarországon a nők bölcsészeti. a szoknyák és a frizurák. és a nők tömeges munkába állása átalakította a társadalom képét. A leánygimnáziumok létesítése azonban nehézkesen haladt. (Lásd a forráshoz írtakat. A szexuális normák ugyan már kevésbé voltak szigorúak. A nők választójoga a XIX. a vezető pozíciót betöltő nő még ritkaságszámba ment. amelyek a nőkről és nőknek (ún.) A XIX. Magyarországon az első hölgy 1896-1900 között végezte el az orvosegyetemet. A nyilvános helyen cigarettázó hölgyeknek sem kellett már hangos rendreutasítástól tartaniuk.A dualizmus kori Magyarországon a nők képzésében is új korszak kezdődött. rövidebbek lettek a ruhák. a nők jogaiért fellépő egyesületek. A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány a lányokat is feljogosította a felsőfokú tanulmányok folytatására. A nők fizetése. az egyesület budapesti felsőbb leányiskolájában. a családon belüli munkamegosztási elveket. A feminista mozgalmaknak azonban létezett egy jóval békésebb. Még 1912-ben is csak három ilyen intézmény működött az országban. Európában először a zürichi egyetem engedélyezte nőhallgatók beiratkozását. egyházakhoz kapcsolódó női szervezetek működése lehetőséget biztosított arra. női szerepekkel jobban összeegyeztethető vonulata is: a jótékonysági. illetve nagyvárosaira korlátozódtak. de a közvélemény meghatározó része még elutasította. hasznosnak vélt tevékenységeket végezzenek a nők. század végéig komolyan fel sem merült (a francia forradalom idején akadt kivétel). de itt görög nyelvet nem. Ezzel elvitatták tőlük a jogot. Tanterve főbb vonásaiban megegyezett a fiúgimnáziumok tantervével. (Lásd a forráshoz írtakat. A szüfrazsetteket még a kilátásba helyezett börtönbüntetés sem riasztotta vissza a kirakatok betörésétől. Őt tekintették a nőmozgalom első mártírjának. hogy beleszóljanak saját társadalmi–politikai helyzetük alakításába. ezért válhatott a feminista mozgalmak egyik legfontosabb céljává a választójog megszerzése.

s a birodalmi méretekre tervezett iparágakat megfosztották felvevőpiacuktól. az ő javaslatára alapította az 1910-ben Koppenhágában tartott Szocialista Internacionálé a nemzetközi nőnapot. A közép. s ezért mindenki szabadulni akart az értékpapírjaitól. világháború véget vetett a XIX. viszont az érintett országok viszonylag rövid idő alatt újjáépítették a gazdaságukat. hiszen az ország gazdaságának meghatározó szerepe volt. 1929 második felében azonban az USA-ban csökkent az építkezések száma. Miután a 102 . gazd gazdasági és társadalmi következményei FELADAT: A források és ismeretei alapján ismertesse a nagy gazdasági világválság okait. 55. Másrészt jelentős változást okozott a hatalmas orosz térség kiesése az áruforgalomból. ill. ezért az egyes cégek részvényeinek árfolyama sokszorosan meghaladta az adott cég tényleges jövedelmét. felbomlott a birodalom gazdasági egysége. Az értékesítési problémák miatt a részvények árfolyama megingott. amely előnyöket nyújtott a brit birodalom. a hatalmas fogyasztó piac és az értékpapírok árfolyamának megkétszereződése tartotta fenn. világháború megrázkódtatását ki nem heverő és a Dawes-terv megvalósításának módja miatt ingatag világgazdaság volt. OMM) szétverése is negatív gazdasági következményekkel járt. a Német Szocialista Párt tagjaként egyik irányítója volt a szocialista nőmozgalomnak. Ő szervezte 1907-ben az első nemzetközi szocialista nőkonferenciát. így a gépkocsik eladása is. a későbbi Brit Nemzetközösség országainak. Az USA pozíciója a háborúnak köszönhetően tovább erősödött.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vonal fenntartása érdekében – egyre elterjedtebbé válik a kétkeresős családmodell. Az ár mögött nem volt valós érték.és kelet-európai birodalmak (pl. Az USA rövid lejáratú hiteleket folyósított a háború után a vesztes országoknak. annak látszatát a világháborúban résztvevő országok számára folyósított sokmilliárdos kölcsön. Clara Zetkin. Az amerikai gazdasági helyzet változásai világméretű következményekkel jártak. amely csak fokozatosan és kis lépésekben kapcsolódott be ismét a nemzetközi gazdaság rendszerébe. A gazdasági kapcsolatokat akadályozta a világháború alatt és után bevezetett protekcionista behozatali vámok továbbélése Nagy-Britanniában. folyamatát illetve a megoldására született törekvéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. Az amerikai gazdaságban igen magas szintet ért el a részvényspekuláció. Ezek magas kamatúak voltak. (Lásd a forráshoz írtakat) A szocialista mozgalmak is felkarolták a nők egyenjogúságának ügyét. amely az áruk viszonylag zavartalan cseréjén és az egyre jobban kiépülő világkereskedelmen alapult. mielőtt még teljesen elértéktelenedtek volna. Kifejtés A válság egyik fő oka az I. (Lásd a forráshoz írtakat. különösen a pénzügy és a kereskedelem terén. tétel: A vilá világválság jelenségei. A New York-i tőzsdén a kereslet egyre nőtt. században megalapozott világgazdasági rendszernek.) A folyamat azonban teljes egészében az Egyesült Államok gazdasági prosperitásától függött. az újabb határok nehezítették az áru szabad áramlását. a tartós fogyasztási cikkek. 1929 első felében még általános derűlátás uralkodott az Egyesült Államokban. A konjunktúrát.

Franklin Delano Roosevelt lett. Meghatározta a munkabérek alsó és felső határát. 103 . A Hadtest tagjai egyrészt fogyasztóként jelentek meg (elsősorban élelmiszereket). brit közgazdász szerint nem igaz. helyette természetessé vált az állami beavatkozás: pl.) Az első megoldási kísérletek kudarca után kiderült. megszabta az adott szakágban a (belföldre) termelés mennyiségét.és betétfelügyeleti intézményeket. Válságmegoldó programja a New Deal. sőt az amerikai bankok felmondták az európai hitelintézeteknek nyújtott hiteleket.kínálat felülmúlta a keresletet. (Lásd a forrásokhoz írtakat. hatással volt a politikai berendezkedésre és az emberek szemléletmódjára is. A Birodalmi Munkaszolgálat létrehozásával elsősorban a német lakosság élelmiszerellátást próbálta biztosítani.) Kimondták. aki a totális háborúra készülő fegyverkezési program és az infrastruktúra kiépítésének segítségével gyakorlatilag megoldotta a munkanélküliséget. másrészt csökkentette a munkanélküliséget. Megalapította a Polgári Tartalék Hadtestet: munkanélküli fiatalok jelentkezését várta.). Németországban a válság mélypontján jutott hatalomra Adolf Hitler (1933. összegzés Az 1929-es válság: komplex válság volt. (Lásd a forráshoz írtakat. Összességében azonban nem született világméretű válasz a válság kezelésére. repülőterek. amihez a munkavállalóknak fizetőképes keresőként kellett megjelennie a piacon. fenn kell tartania a keresletet. célja az egyensúly fenntartása. erdőültetés. Létrehozták a mai napig fennálló tőzsde. Németországban pedig diktatórikus eszközökkel érte el Hitler a céljait. hogy a dollár aranyalaphoz kötöttsége megszűnt. míg Németországban a nemzetiszocialista eszmék és az erős német állam felépítésének ígéretével. s a banktörvény kimondta: új bankot csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet nyitni. más területeken (főként a harmadik gazdasági szektorban) viszont új beruházásokat ösztönzött (út-. Kiterjedt minden gazdasági szektorra. október 24. az USA-ban. 1929. ill. csökkentek az árak. az állammonopol-kapitalizmus. pontos beszámolók a meggyőző hazaszeretet és demokráciába vetett hit jelszavaival egészültek ki. Nagy-Britanniában államosítottak. így teremtette meg egy önellátó össztársadalmi nemzetgazdaság létrejöttének a kereteit.). Megállapította a tisztességes verseny szabályait. ezért meg kellett nyerni a közvéleményt: az USA-ban a rádió segítségével a reformokról közvetített rendszeres. Szerinte szükség esetén az államnak igenis bele kell avatkoznia a gazdasági keretekbe a válság megfékezése érdekében. csak lokális. Első intézkedései egyikeként lehetetlenné tette a bankbetétek tömeges kivételét. A válság megoldására új gazdaságpolitikai elmélet született: John Keynes. január 30. „fekete csütörtök”. ezáltal enyhül a túlzsúfolt piac. hiszen az Egyesült Államokból megszűnt a tőkeexport. helyi megoldások léteztek. A kapitalizmus új korszaka következett be. 1932 novemberében az USA elnöke a demokrata párti politikus.) A válság rövid időn belül láncreakcióhoz hasonlóan átterjedt Európára. hogy a nagyarányú munkanélküliség egy természetes állapot. (Lásd a forráshoz írtakat. és a problémákat megoldja maga a piac „vitalitása” a kereslet-kínálat révén. „fekete kedd”). út. még ha borul is az éves költségvetés a túlköltekezés és az állami megrendelések miatt. A tőzsde összeomlása és a túltermelési válság egymás hatását erősítették. október 29.) A válság megoldása igen sok lemondással járt. szállást kaptak. meghatározatlan időre megtiltotta az arany kivitelét. autópálya-építés. Az eladási láz hisztérikussá lett (1929.és hídépítés. Lezárás. szakmai szakoktatás stb). akik ingyen étkeztetést. Sor került a Tennesse folyó völgyének helyreállítása. (A II. leszorította az inflációt. vízerőművek építésére is. és műszaki szakemberek koordinálásával produktív közmunkát végeztek (pl. parkosítás stb. hogy nincs többé visszaút a hagyományos liberális gazdaságpolitikához (az önszabályozó piachoz és a szabad tőkeforgalomhoz). ami miatt a német és osztrák bankok fizetésképtelenek lettek. s az inflációs gazdaságpolitikának és az állami ellenőrzésnek (minimális és maximális árak meghatározása) köszönhetően stabilizálódott a dollár. javítóműhelyek. A nemzeti ipar és mezőgazdaság helyreállítása érdekében állami beavatkozással visszafogta a kínálatot. világháború után az 1929–33-as gazdasági világválság közvetett és közvetlen hatására a szabadversenyes piacgazdaságot felváltja a szociális piacgazdaság.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli

56. tétel: A nác ideológia és propaganda náci
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a náci ideológia legfőbb elemeit és a terjesztésére használt propaganda eszközeit! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A német szélsőséges csoportok a weimari köztársaság alatt nem jutottak komoly politikai szerephez. Az elégedetlenek főleg a válság által sújtott parasztok, kisvárosi polgárok és a munkanélküliek közül kerültek ki, ezért a mérsékelt középpártok támogatottsága csökkent, és mellettük megerősödött a munkásmozgalom, illetve a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP), azaz a náci párt. Az NSDAP (Nazionalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) 1919-ben alakult meg. A párt célja, hogy gyűjtőhelye legyen a háborús vereség után létrejött rendszerben csalódott embereknek, a társadalom perifériájára került kommunista és kapitalizmus ellenes rétegeknek. A pártnak Hitler is tagja, 1921-től pedig elnöke volt. A párt kezdetben erőszakos úton kísérelte meg a hatalomátvételt. Első nagy akciójuk 1923 novemberében az ún. müncheni sörpuccs volt, amikor foglyul ejtették a bajor tartományi miniszterelnököt. A kísérlet azonban kudarcba fulladt, Hitler és társai börtönbe kerültek (Hitler ekkor kezdte írni a Mein Kampfot). A kudarcból Hitler azt a következtetést vonta le, hogy a hatalmat törvényes, legális úton kell megszereznie, parlamenti mandátumokért kell küzdenie, ezért amikor kiszabadult a börtönből (1925), újjászervezte a pártját és pártja propagandáját. Kifejtés Hitler az egész társadalom támogatását maga mögött szeretné tudni, ezért az 1921-ben kiadott 25 pontból álló program a szociális demagógia eszközeit vonultatta fel. A nagytőkéseknek megígérik az expanziót, azaz a régi gyarmatok visszaszerzésével újra piacokhoz jut Németország, valamint a kommunista mozgalom teljes felszámolását. A középrétegeknek állami támogatást, biztosabb egzisztenciát, a nagytőke korlátozását, valamint a középtulajdonosok védelmét ígérték. Az alsóbb rétegek felé szintén megfogalmazták a nagytőke korlátozását, emellett szociális biztonságot jelentő intézkedéseket ígértek: rögzített árakat és béreket, a munkanélküliség felszámolását, az adósságok kamatainak csökkentését, jobb hitelfelvételi és a parasztságnak új birtokszerzési lehetőségeket. Elutasították a német érdekeket súlyosan sértő versailles-i békeszerződést, és ilyen nagymennyiségű, főleg amerikai tőkének az országba engedését (Dawes-terv 1924-29), ami Németországot az Egyesült Államoktól való gazdasági függésbe sodorta. A német nemzeti múlt elemeit, a germán mítoszokat is felhasználták propagandájukban. Az NSDAP programjában megjelent a fajelmélet (Herrenvolk) és a szociáldarwinizmus is. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) A fajelmélet szerint az uralkodó, árja nép a német, másodrendű a többi germán nép. Szolganépek a szlávok és más kelet-európai népek, a legnagyobb ellenség azonban a kezdetben Németországból kitiltandó, ill. életminőségében korlátozandó, majd kiirtandó zsidóság és a cigányok. Fő céljuk egy fajilag tiszta, homogén Nagynémet Birodalom létrehozása volt. Az élettérelmélet (Lebensraum) azon alapul, hogy Németország túlnépesedik majd a gazdasági fellendülés és a nemzeti jelszavak hatására megnövekvő gyerekvállalás miatt, ezért új területek kellenek majd

104

az ellátás biztosítására. (Jellemzően Kelet-Európa meghódításáról, a térség feletti német jogról szól a program.) A program céljai közé tartozott Európa német nyelvű lakóinak egyesítése, majd következő lépésként egy egész Európára kiterjedő nagynémet birodalom, s végül egy német világbirodalom létrehozása. A pontok egymásnak ellentmondanak, ami abból fakad, hogy minden réteget meg akartak nyerni, ráadásul kezdettől fogva nem is titkolták, hogy bizonyos pontokat (pl. a nem zsidó nagytőke korlátozását) nem akarják végrehajtani. Az NSDAP erősen hierarchikus szervezet lett, ahol a vezér akarata a meghatározó (Führer-elv vagy vezér-elv). (Lásd a forrásokhoz írtakat.) Az 1920-as évek második felében és különösen a nagy gazdasági világválság (1929-1933) kitörésekor a párt tömegagitációba kezdett, Hitler újra a szociáldemagógia eszközével próbálta meggyőzni a tömegeket arról, hogy kizárólagosan ő képviseli a társadalmi igazságosságot és a német nemzeti érdekeket. A kibontakozó világválság a külkapcsolatoknak kiszolgáltatott német gazdaságot érintette a legérzékenyebben. A termelés rohamosan csökkent, ezrével mentek tönkre a kis-és középüzemek, a parasztbirtokok tízezreit árverezték el. A válság mélypontján (1932) a munkanélküliség elérte az 50%-ot. A gazdasági helyzet egyre reménytelenebbé válása nemcsak a politikai egyensúlyt borította fel, hanem a törvényes rendet is. A náci és kommunista pártok fegyveres alakulatai az utcákon csaptak össze vagy igyekeztek tönkretenni az ellenfelek politikai rendezvényeit. (A náci párt fegyveres szervezete az SA volt, ami az 1930-as évek elejére jól szervezett, az egész országot behálózó párthadsereggé vált. Katonai külsőségek hangsúlyozása jellemző rájuk, majd megalakult az SS és a Gestapo.) A világgazdasági válság alatt egyaránt nő a kommunista, a szociáldemokrata valamint a náci párt tömegbázisa, népszerűsége. 1932-ben, a gazdasági világválság mélypontján háromszor is tartottak választásokat, ahol bár a baloldali pártok is egyre nagyobb támogatottsággal szerepeltek, az NSDAP-é volt a legnagyobb részarány. Hitlert 1933. január 30-án nevezte ki Hindenburg Németország kancellárjává. Az NSDAP a válság megoldására tett sikertelen próbálkozásokat követő csalódottságra alapozva ki tudta használni a demokráciába vetett bizalom megingását, és egyre több embert győzött meg arról, hogy a kivezető út az új rend, az erőre és a hatalom tiszteletére épülő társadalom. A sztrájkok megszüntetését, a munkanélküliség felszámolását, a közrend biztosítását ígérték. Hitler meggyőződése volt, hogy a tömeg alkalmatlan arra, hogy magát irányítsa, ezért szerinte szükségszerű a demokrácia bukása. A tömeget ostoba, manipulálható, irányításra szoruló „csordának” tekintette, a náci propaganda is ezekre épült. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) Leggyakrabban használt jelképük a náci zászló, a horogkereszt és a karlendítés “Heil Hitler!” kiáltással. A jelképek tudatos és hatásvadász felhasználásával azt akarták elérni, hogy az emberek azt érezzék, az élet minden területén jelen van a párt és annak vezetője. A propaganda eszközeiről lásd még a képekhez írtakat. Lezárás, összegzés A nácik hatalomra jutásának veszélyét felmérő német körök megdöbbenésüknek adtak hangot Hitler kancellári kinevezése után, mások azonban úgy vélekedtek, hogy ez nem biztos, hogy rossz, mert most nyílt színen kell a náciknak a tarthatatlan politikájukat folytatni, amivel legkésőbb nyolc hónap múlva megbuknak (pl. Thomas Mann). A felhatalmazási törvény jelentette legitimációval és az erőszakszervezetek támogatásával nem egészen egy év alatt kiépült a totális fasiszta diktatúra. A Reichstag felgyújtásának ürügyén (1933. február 27.) Hitler törvényen kívül helyezte a kommunista pártot, június-július folyamán felszámolta a szociáldemokrata pártot, majd a szakszervezeteket, ezt követően az összes ellenzéki pártot betiltotta, és a polgári szabadságjogokat korlátozták.

105

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli

57. tétel: A szt sztálini diktatúra legfőbb jellemzői
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be, hogyan épült ki a bolsevik diktatúra a Szovjetunióban! FELELETVÁZLAT
Bevezetés 1922-ben létrejött a Szovjetunió, a kommunista pártállam. A legfőbb végrehajtó hatalom a Népbiztosok Tanácsa volt, az országgyűlés helyett pedig szovjetkongresszus hozott törvényeket. Népbíróságokat állítottak fel. Lenin 1922-ben súlyosan megbetegedett (agyvérzést kapott), s emiatt időszerűvé váltak az utódlási viták. Sztálin óriási hatalmat kapott azzal, hogy a párt titkára lett, s ezt Lenin nem tartotta helyesnek. Lenin 1924-es halála után a hatalmi harcban végül Sztálin győzedelmeskedett a nagy rivális, Trockij felett. (Lásd a forráshoz írtakat.) Sztálin minden jelentős posztra saját embereit állította, amivel egyrészt saját befolyását biztosította, másrészt igyekezett a hatalomból kiszorítani azokat, akik valamilyen értelemben korlátot jelentettek számára. (Pl. összefogott Zinovjevvel és Kamenyevvel Trockij ellen, majd Buharinnal Zinovjev és Kamenyev ellen, s végül Buharint is kiszorította a döntéshozatalból.) Trockij előbb belső, majd külső emigrációba vonult (Mexikó), végül 1940-ben meggyilkolták. A polgárháború végére (Szovjet)Oroszország gazdasága teljesen szétzilálódott. A gazdaság helyreállításának érdekében a polgárháború idején bevezetett hadikommunizmusról áttértek az új gazdaságpolitikára, a NEP-re. Kifejtés A NEP keretében a fontosabb gazdasági ágazatok állami tulajdonban maradtak (közlekedés, nehézipar, hadipar, bányászat), a parasztok beszolgáltatási kötelezettségeit azonban adó váltotta fel, és ismét engedélyezték – bár korlátok között – a magánkereskedelmet. A magánkereskedelem hatására a társadalom differenciálódni kezdett: a kereskedők és kulákok (tehetős parasztok) közül többen is jelentősebb vagyont szereztek. Ez a differenciálódás, az infláció és az ellátási problémák megosztották a bolsevik párt vezetőségét. (Az alacsony felvásárlási ár miatt a parasztok rejtegették az árujukat, illetve feketén próbálták eladni.) Az 1927-es XV. Pártkongresszuson a problémák felszámolására három egymástól eltérő alternatíva fogalmazódott meg. Buharin szerint a NEP-et minden hibája ellenére folytatni kell, de úgy, hogy magasabb felvásárlási árat meghatározva növeljék a parasztok érdekeltségét, és ellenezte a kollektivizálást is. Buharin úgy érvelt, hogy ha a paraszt többet termel, mert jobb áron tudja eladni, akkor egyrészt így ő is jobban él, másrészt a városok élelmiszerellátása is megoldódna. Ráadásul, ha a paraszt megjelenik vevőként a piacon, akkor keresletet jelentene az ipar számára, ami fellendüléshez vezetne ebben a gazdasági szektorban is. (Az állam pedig progresszív adórendszert vezethetne be.) Trockij szerint viszont Preobrazsenszkij "eredeti szocialista tőkefelhalmozás" elméletét kell megvalósítani. Trockij abból indult ki, hogy a szocializmus nem lehet tartós egyetlenegy országban, ahhoz azonban, hogy győzzön más országokban is (világforradalom) gyors iparosításra lenne szükség. Ehhez azonban a pénzt csak a mezőgazdaságból lehet elvonni, tehát a parasztokat kötelezni kell az alacsony felvásárlási árak megtartásával terményük eladására, továbbá növelni kell az adókat is.

106

A külső és a belső „ellenségek” felkutatására és megsemmisítéséhez kérték és várták a lakosság együttműködését (megfélemlítés. ezzel az ország önellátóvá válik a lehető legtöbb ágazatban. aki nincs velünk. Buharin) Több vezető öngyilkosság segítségével „menekült el” a bírósági tárgyalás elöl. Továbbá fel kell mérni és ki kell aknázni az eddig kihasználatlan természeti erőforrásokat. amikor a párt és állam legfőbb vezetőit. Sztálin úgy gondolta. (Lásd a forrásokhoz írtakat. valamint az összes tengernagyot kivégezték. hogy hatalma tartós legyen. Mindennek eredményeként Sztálinnak sikerül felszámolnia ellenzékét. a kultúrpolitika. vagy „az. Kezdetben a szabotázzsal vádoltak. de több millió ártatlan ember életét is kioltotta a kivégzések során vagy a börtönökben. a tisztikar létszáma a felére csökkent. (Lásd a forráshoz írtakat. vagy szembefordulhat vele. de voltak kivégzések is. az oktatási rendszer gerjesztette. a tizenhat tábornokból tizennégyet. ami fennállását az igen erős centralizációnak és az NKVD tevékenységének köszönhette. Az ekkor elítéltek többsége a GULAG valamelyik táborába került munkaszolgálatra Szibériába. A kommunista párt az állam fölött állt. ezért kollektivizálni (államosítani) kell. Sztálin korlátlan hatalomra tett szert. hogy elinduljon a „nagy tisztogatás”. politikai célokat szolgáló bírósági tárgyalásokon halálra ítélték. mint a paraszti kisgazdaságok. A nagy terror után. amely 1936–39-ben tetőzött. az ellenünk van” jelszavak a szüntelen éberségre hívták fel a figyelmet. a leningrádi párttitkárt akarta Sztálin helyére megválasztani a többség. Kirovot pedig meggyilkoltatta. fiatal vezérkar.) 1929-től (Sztálin 50 éves lett) jelentek meg a személyi kultusz első elemei. 107 . „Az ellenség köztünk van”. pártkongresszuson Sztálin kapcsán. Gyakran az önvédelem eszköze volt mások feljelentése. (Pl. akik javarészt még régi bolsevikok voltak. Sztálinnak sikerült a programját 1928-ra elfogadtatni. ha minden téren megvalósul a központosítás. ám létrejött egy új. (Magát a személyi kultusz kifejezést először Hruscsov használta 1956-ban a XX. a forradalom legendás vezetőit vádolták meg árulással.) Bár a kultusz kialakulásához vezető tisztelet sokakban őszintén is kialakulhatott. Lezárás. kikényszerítve a népből az áhítatot a vezető iránt. s koncepciós. Sztálinhoz feltétlen hű. de abból indult ki.Sztálin részben átvette Trockij programját. besúgó rendszer. (Az öt marsallból hármat. illetve a főtitkár és a Központi Bizottság határozta meg. A GULAG táboraiban nem lehet tudni. kongresszusán Kirovot. hiszen ők ellenezték a kollektivizálást. A mesterségesen gerjesztett hisztérikus légkörben tág tere volt az egyéni bosszúnak és ellenszenvnek is. sok zsidó tudóst végeznek ki. hogy végül pontosan hány millió embert tartottak fogva és hányan haltak meg. általában az ország tömegtájékoztatási eszközei.) 1934-ben. letartóztatások). A szavazást végül Sztálin parancsára meghamisították. a világgazdasági válság után az SZKP XVII. majd a kulákok ellen lépnek fel. Meg kell tehát valósítani a szocialista iparosítást. hogy egy országban akkor is tartós lehet a szocializmus. Lenin idején léptek be a pártba. 1937-ben új réteget szemel ki magának Sztálin: a Vörös Hadsereg tisztikarát. minden apró területét az állami irányításnak a párt titkárai. 1938–39-ben az értelmiség ellen lép fel. A gazdaságirányítás tervutasításokkal történt. aki szembefordult. hiszen a feljelentéssel „bizonyította” az illető saját elkötelezettségét a rendszer iránt. Korábban a terror általában gazdasági célokhoz kapcsolódott. hogy ki kell irtani mindenkit. amelyek gyakran a valóságtól elrugaszkodó elképzelések voltak. A Kirov gyilkosság azonban alapot adott Sztálinnak arra. azaz hamis vádakon alapuló. ehhez tőkét és munkaerőt a mezőgazdaságból kell elvonni. Zinovjev. Mivel az állam számára a nagyüzemek jobban ellenőrizhetőek. Ezzel az eseménnyel kezdetét vette a terror egy új szakasza.) Ennek a lépésnek katasztrofális következményei lettek a második világháború első éveiben. Kamenyev. és megindult a kollektivizálás mellett az első ötéves terv is. azaz a központi apparátus hozta a rendeleteket. összegzés Sztálin tehát létrehozott egy a gyakorlatban hosszútávon is működőképes kommunista pártállami diktatúrát.

másrészt bár a szocialista iparfejlesztés ára iszonyatos volt. január 30-án lett Németország kancellárja. Ezt a folyamatot látva 1932-ben összehívták a Népszövetség leszerelési konferenciáját. 108 . Németországot pedig a nem-teljesítés politika uralta ekkor. az expanzív politika újjáéledt. Németország. 58. Ezért Franciaország 1920-ban elfoglalta Frankfurtot és Darmstadtot. Hitler 1933. másrészt. ez az ipar már képessé vált egy erős tömeghadsereg ellátására és olyan nehéz. a szociális demagógiával párosuló nacionalizmus Németországban is felerősítette a revans követelését. A gazdasági világválság azonban felborította a számításokat.) A megoldást végül az 1924-es Dawes-terv hozta el. majd Belgiummal közösen 1923-ban a Ruhr-vidéket is. felszámolták a munkanélküliséget. hiszen az NSDAP már kezdetektől követelte a német jóvátétel eltörlését.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A sztálini modernizációnak azonban pozitív társadalmi hatásai is voltak. kato katonai és politikai fordulópontjai FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. tétel: A II. hogy Hitler nem tekinti magára nézve kötelezőnek azokat a nemzetközi szankciókat. mérnökök. s így – bár még nem Hitler volt a kancellár a döntés megszületésekor – a közvélemény mégis őhozzá kötötte ezt az eseményt. a gazdasági és társadalmi feszültségek okán a vesztes országok újra aktivizálódtak. A Szovjetunió 1939-re ipari nagyhatalommá vált. ezért a nemzetközi kapcsolatokat évekig a volt ellenfelek közötti szembenállás határozta meg. ami egyrészt erősítette a sztálini vezetés társadalmi bázisát. halasztotta. milyen konfliktusok vezettek a II. Németország a válság miatt felmondta a jóvátétel fizetését. ill. világháborút lezáró versailles-i béke a németek számára elfogadhatatlan volt.és hadiipart teremtett. megtagadta a jóvátétel fizetését. majd 1926-ban Németországot felvették a Nemzetek Szövetségébe. v világháború előzményei. világháború idején a német támadások megállítására. s így ki tudta fizetni a háborús jóvátételt Franciaországnak és NagyBritanniának. ám eredményt nem tudtak elérni. Locarnóban (1925) elfogadták Németország nyugati határait. Ez a döntés az egyre erősebb és kancellári pozícióra törő Hitlernek igen kedvező volt. világháború kitöréséhez! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. az általános közoktatásnak köszönhetően megnőtt a társadalmi mobilitás. Kifejtés A válságban egzisztenciájukat vesztett vagy azt veszélyben látó tömegek radikalizálódtak. ahogy tudta. (Franciaországot a grandeur-politika. s még ebben az évben – a korabeli diplomáciában teljesen szokatlan módon – kilépett a Népszövetségből. Ezzel egyértelműen jelezte. revíziót akartak. amelyek az agresszívvá váló német külpolitikával szemben megfogalmazódtak. hivatalnokok. ami képes volt a II. hogy Németország a versailles-i béke revíziójára készül. ezért az 1932-es Lausanne-ban rendezett konferencián az egyszeri 3 milliárdos fizetésen felüli összegeket eltörölték. aminek jegyében az amerikai kölcsönből helyreállították Németország gazdaságát. munkások és parasztok milliói lettek tanárok. s megszüntették az ország katonai ellenőrzését is.

ám a szerződések nem születtek meg. elutasította az Anschlusst is. keleti-Locarnó szerződésben. Hitler el tudta hitetni a nyugatiakkal. amelyek ezen államok háborútól való távoltartását szolgálták volna. de konkrét együttműködésről nem döntöttek. Valójában a politikai érdekszférákat osztották fel e paktumban. valamint létrehozzák a német légierőt és a haditengerészetet is felfejlesztik. Ellenállásba nem ütközött. marseille-i merénylet) után azonban ezek a célok nem valósultak meg. 3 millió német élt. hogy a vidék megszerzéséért háborúra is képes. akkor Nagy-Britannia. hiszen közvetlenül is veszélyeztetve érezte magát. 1938 szeptemberében ült össze Münchenben a Chamberlain brit miniszterelnök által kezdeményezett konferencia. (Lásd a forráshoz írtakat.) 1936-ban Németország és Japán is szövetséget kötött.) 1935-ben a Saar-vidéki népszavazáson a helyi lakosság többsége Németország mellett döntött. hogy kelet felé terjeszkedjenek. (Lásd a forráshoz írtakat. 109 . és intenzív fegyverkezési programba kezdtek. (Lásd a forráshoz írtakat. Nagy-Britannia és Franciaország diplomáciai tiltakozáson kívül nem lépett fel komolyabban a német külpolitika ellen. Németország felfegyverzése. Barthou halála (1934. aminek értelmében Csehszlovákiának át kellett adnia német többségű területeit. így ez a terület német fennhatóság alá került. március 12-13-án megszállta az országot. 1936-ban a locarnói szerződést megszegve a német csapatok bevonultak a Rajna-vidéken lévő demilitarizált övezetbe. Ezután Hitler bejelentette az általános hadkötelezettség bevezetését. Az 1939 májusában Németország és Olaszország között létrejött ún. Franciaország és Olaszország összehívta a stresai konferenciát (1935). és 1935-től az engedékenységi politikát folytatták a németekkel szemben. A rendezés után létrejött „maradék” Csehszlovákiának az aláíró nagyhatalmak garanciát ígértek. másrészt viszont azt is.) Amikor 1934-ben Hitler nyilvánosan bejelentette. Lezárás. A Szudéta-vidéken kb. hogy a versailles-i béke megszegésével 600 ezerre emelik a német hadsereg létszámát. és rögzíteni akarta Németország keleti határait egy ún. s a lépést nemzetközileg is elfogadták. hiszen Hitler 1939.) Mussolini kezdetben gyanakodva figyelte Hitler politikáját. Ezután a francia külpolitika megváltozott. Távolabbi célként megfogalmazták. Barthou külügyminiszter úgy gondolta. Ezt az elképzelést támogatta Nagy-Britannia is. Áprilisban német-brit és németfrancia tárgyalások kezdődtek. összegzés 1939 tavaszán megkezdődtek a nagyhatalmak és a németek. amelyek a kölcsönös bizalmatlanság jegyében folytak. Az abesszin háború következtében azonban egyre inkább Németországhoz közeledett. ezért fel akarta újítani az 1893-as francia-orosz(szovjet) együttműködést. Acélpaktum már katonai szövetséget jelentett. 1938-ban Hitler fokozta a nyomást Ausztriára az Anschluss érdekében. A német fenyegetésre először Franciaország reagált. illetve a nagyhatalmak egymás közötti titkos tárgyalásai. együttműködést írt elő mindkét országnak támadó háború esetére is. (Lásd a forráshoz írtakat. s rá akarták bírni őket. s tárgyalásokat kellett kezdenie lengyel és magyar szomszédjaival azok területi igényeiről (lásd első bécsi döntés). ám ez végül semmit sem ért. (Lásd a forráshoz írtakat. ez volt a szovjetellenes Antikomintern paktum. a Birodalmon kívüli németek egy államban való egyesítése (Herrenvolk).Az NSDAP már az 1920-as években egyértelműen megfogalmazta külpolitikai céljait: versailles-i békeszerződés érvénytelenítése. ukrán és orosz földön az „élettér” (Lebensraum) megszerzése. Schuschnigg osztrák kancellár népszavazást írt ki a kérdésről. hogy nem engedhető meg a német expanziós politika. amihez 1937-ben Olaszország is csatlakozott. de Hitler még a szavazás előtt. hogy az ún. hogy nincsenek további követelései. „Harmadik Birodalom” Európa egészét uralma alá akarja vonni.) Szeptember 29-én aláírták a müncheni egyezményt. március 15-én következmények nélkül megszállhatta Prágát és létrehozta a Cseh-Morva Protektorátust. valamint lengyel.

Az NSDAP a válság megoldására tett sikertelen próbálkozásokat követő csalódottságra alapozva ki tudta használni a demokráciába vetett bizalom megingását. 1933. amit az árja faj. tétel: A holokauszt ho FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be azokat az ideológiai. Ezek után a lengyelek a britekkel és a franciák kötöttek egy kölcsönös segítségnyújtási egyezményt. társadalmi és gazdasági jelenségeket. hogy egy német-szovjet konfliktus esetén a szovjetek átvonulhassanak Lengyelországon. 59. szeptember 1.jén 04:45-kor indul meg. cigányok) és társadalmi csoportokat (értelmi fogyatékosok. a társadalom perifériájára került kommunista és kapitalizmus ellenes rétegeknek. Az 1920-as évek második felében és különösen a nagy gazdasági világválság (1929-1933) kitörésekor a párt tömegagitációba kezdett. Sztálin szerette volna a feleket megnyerni azon elképzelésének. és egyre több embert győzött meg arról.) Kifejtés Hitler egész Európára kiterjedő uralmat tervezett. A megnemtámadási szerződés mindkét félnek igen fontos. ám ezt a nyugati hatalmak elutasították. Ezzel megkezdődik a második világháború. január 30-án Hitler lett Németország kancellárja. és a Szovjetunió is jobban szeretné nagyobb konfliktus nélkül elérni céljait. a járványok és az őrök brutalitása révén). (Lásd a forráshoz írtakat. Jehova tanúi vallás tagjai stb. valamint megjelölte a németség legfőbb ellenségeit. 1939. 1921-től pedig elnöke volt. hogy a kivezető út az új rend. augusztus 23-án létrejön a tíz évre szóló német-szovjet megnemtámadási szerződés.) A Lengyelország elleni totális támadás végül is 1939. Hitler újra a szociáldemagógia eszközével próbálta meggyőzni a tömegeket arról. homoszexuálisok. hogy kizárólagosan ő képviseli a társadalmi igazságosságot és a német nemzeti érdekeket. (Lásd a forráshoz írtakat.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Ezután az oroszok tárgyaltak a britekkel és a franciákkal.Poroszországgal való egyesülés. A németek hivatalos célja Danzig megszerzése és a Kelet. a kb.) A megvalósítás eszköze a koncentrációs tábor lett. mert sem a gettók (az éhínség. antiszociális elemek. 250 milliós német nép irányít. hogy gyűjtőhelye legyen a háborús vereség után létrejött rendszerben csalódott embereknek. szlávok). A pártnak Hitler is tagja. A párt célja. A német-szovjet tárgyalások végül eredményre vezettek. sem a tömeges kivégzések nem érték el a céljukat. meghatározta a szolganépek körét is (pl. a kiirtandó népeket (zsidók. mert Németország nem akar kétfrontos háborúba keveredni. 110 . Elképzelései szerint a Birodalmat segédállamok veszik majd körül. Az NSDAP programjában kezdettől fogva megjelent az antiszemitizmussal összekapcsolódó fajelmélet (Herrenvolk) és a szociáldarwinizmus is. az erőre és a hatalom tiszteletére épülő társadalom. amelyek a náci Németországban a holokauszthoz vezettek! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az NSDAP (Nazionalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) 1919-ben alakult meg.

s mint eszközt az angol-búr háború (1899-1902) idején alkalmazták.A táborok eredetileg internálótáborok voltak. Einsatzgruppe-k tevékenykedtek. melyeket dízelmotorokkal termelt szénmonoxiddal árasztottak el. (Fizikai bántalmazás. s az SA önkényeskedő brutalitása helyett szisztematikus terrort alkalmaztak. (Ez idő alatt 70 ezer. Reinhard Heydrich vezetésével ezen a konferencián hangolták össze a zsidókérdés „végleges megoldásának” feladatait. Belzec. 1941-1942-ben a lengyel területeken kezdték meg az európai zsidóság szisztematikus megsemmisítését. üzemekben dolgoztatták a foglyokat (pl. Ehhez egyrészt az 1935. 1942 januárjában. mint a társadalom számára „felesleges” embert. mert kitudódott. 1934-től már az SS felügyelte a táborokat. kristályéjszaka volt. a munkára valamiért alkalmatlannak ítélteket azonnal. kimerítő munkavégzés. november 9-én az ún. A Ciklon-B gázt először Auschwitzban próbálták ki orosz hadifoglyokon (1941 ősze). a kommunisták és a szociáldemokraták számára. évi nürnbergi törvények adtak jogi alapot. a környezetükben működő vagy odatelepített gyárakban. kipufogógázt vezettek vissza a zárt teherautókba. Sobibor. majd 1942-től alkalmazták tömeges megsemmisítésre. Mengele kísérletei). betegség következményeképp vittek a gázkamrákba. s ezek a kivégzőosztagok közel másfél millió embert öltek meg.) 1938-tól s különösen a háború idején az SS már kifejezetten gazdasági célzattal aknázta ki a koncentrációs táborok lakóinak munkaerejét. 1942-ben nyíltak meg a speciális táborok először Lengyelországban. 111 . A kivégzésnek ez a módja teljesen személytelen. más adatok szerint 93 ezer szellemi fogyatékost öltek meg. ekkor még a politikai ellenfelek. de „csak” 1941-ig folytatódott a begyűjtésük és kivégzésük. (Az első tömeges elgázosításra Nyugat-Lengyelországban Chelmnóban került sor. 1944-ben naponta 200 ezer fő halt meg így. Kulmhof volt. Az Endlösung fő vezetője Adolf Eichman lett. az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítéséről. az USA-ban a bevándorlók ellen. Az állam által is támogatott erőszak egyik példája 1938. Először ún. másrészt a hivatalosan is antiszemita állami propaganda miatt senkit sem büntettek esetleges egyéni „túlkapásért”. Zuhanyozóhelyiségnek álcázott gázkamrákat építettek. vagyonuk elvétele. Itt és így gázosították el a Magyarországról deportált zsidókat is. egyelőre átfogó terv nélkül. Hitler kancellári kinevezése után gyakorlatilag azonnal létrehozták az első koncentrációs táborokat. vád nélkül zárták ide az állambiztonsági szempontból veszélyesnek ítélt politikai ellenzéket vagy kisebbségi csoportokat.) 1939 októberétől az elmebetegeken ún. amelyeknek a feladata a gyors és tömeges kivégzés volt. kialakításáról. ezért „humánusabb” kivégzési módszer kidolgozására adott utasítást. A leghírhedtebb: Auschwitz-Birkenau. (Internálótáborok több helyen is működtek. majd a holttesteket elégették. hogy a nem harcoló búr lakosság így elzárva ne nyújthasson támogatást az angolok ellen harcoló búroknak. Mauthausenben és Buchenwaldban). hanem rendelet vagy katonai parancs alapján.) Egyes koncentrációs táborokat a háború alatt megsemmisítő táborként működtettek.) A szisztematikus rendszert végül a wannsee-i konferencián dolgozták ki. (1962-ben végezték ki népirtás vádjával). ahová nem jogi úton. (Lásd a forrásokhoz írtakat. „eutanáziaprogramot” hajtottak végre. Himmlert a keleti fronton tett látogatása során (1941) megrázta és elgondolkodtatta a kivégzés kegyetlensége és a német katonákra gyakorolt hatása. elégtelen táplálkozás és szállás stb. azaz genocídiummá. A németek a britektől vették át az elnevezést. Németországban 1933 tavaszán. Majdanek. és főként az egyházak nyomására Hitler leállította azt. a többieket a kegyetlen munka és az éhezés. pl. polgári bűncselekmény miatt kerülnek a foglyok. Buchenwaldban és Dachauban pedig orvosi kísérleteket is folytattak a foglyokon (pl. emigrációba kényszerítése. A Szovjetunió megtámadása után vált az Endlösüng igazi népirtássá. Treblinka. döntöttek a zsidó nép teljes kiirtásáról. a Szovjetunióban a GULAG.) A koncentrációs tábor (Konzentrationslager) elnevezés kegyetlenebb és még inkább büntető jellegű tábort takar. 1933-tól kezdődött Németországban a zsidók bántalmazása.

így a csecseneket. csomagjait. 1915-ben az örmények elleni török atrocitások). a nők haját párnába tették bélésnek. az emberi maradványokból pl. De a tömeges kivégzésekben és a koncentrációs táborokban meghalt kb. szappan. volt csoportos kedvezmény. 60. az éheztetésnek az volt a funkciója. pl. az ő vallomásukat tartalmazza az ún. és kb. hogy a németek számára megkönnyítse. A történelemben a népirtás nem volt egyedi jelenség (pl. 1 millió szerb és kb. hogy egy egész népet akartak kiirtani (kortól. hiszen a vonatok közlekedéséhez. ruhafogas. áldozataikat ne embernek. ráadásul a népirtás végrehajtásában nemcsak az SS vett részt. 200 ezer romát öltek meg a zsidókhoz hasonló módon. Lezárás. Holokauszt (görögül „égő áldozat”) vagy Soá (héberül „katasztrófa. a korábban állatok szállítására használt vagonokba sokszor 100 embert is zsúfoltak embertelen körülmények között. hanem megsemmisítendő állatnak tekintsék. A népirtás nem csak a zsidókat érintette. majd 1942. ingusokat. 1941 augusztusában az Atlanti Charta (Churchill és Roosevelt nyilatkozata). Auschwitz-jegyzőkönyv. a sztálini rendszer is alkalmazta. A holokauszt egyedi voltát azonban az jelenti.8 millió embert gyilkoltak meg (kb. D. A második világháború alatt nyilvánvalóvá vált. Az Egyesült Nemzetek kifejezés F. cigányság kiirtása is cél volt. Az aranyfogakat kitépték a halottakból. ill. táborokba szállítás (transzport). A holttesteket meggyalázták. kb. 4 év alatt ingyenes volt az út. a United Nations-ból ered az UN rövidítés. (A cinizmust mutatja. művégtagjait.) Az elhunytak ruháit. Roosevelt amerikai elnöktől származik. nemtől függetlenül) csupán származása miatt. és ehhez modern tömegpusztító eljárásokat. amerikai indiánok. hogy a különböző országok között a korábbinál összehangoltabb nemzetközi együttműködésre lesz szükség egy újabb háború megelőzése érdekében. a gyárak működtetéséhez civilekre is szükség volt. világháború után. 3 millió lengyel polgári személy.6-5. A zsidóság kiirtására tett kísérlet elnevezésére két szó használatos. lámpaernyő készült. A megaláztatásoknak.7 milliós zsidó lakosságából 5. modern szervezési elveket és ipari technikát alkalmaztak. egész népeket deportáltak. a kényszermunkára hurcolt foglyoknak pedig a 90%-a halt meg. a szervezet működését! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1919 és 1945 között működő Népszövetség utódszervezeteként jött létre a II. összegzés 1944 áprilisában két szlovák fogoly megszökött Auschwitzból. január 1-jén az Egye- 112 .Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A deportálás. Az USA-ban 117 ezer japánt zártak koncentrációs táborba a háború idején. Az adott korszak vezetői nem igazán akarták tudomásul venni. Magyar rövidítése ENSZ. a szervezet angol nevéből. vonatokon történt. 60%). szemüvegeit újrahasznosították. hogy a vonatjegyeket az áldozatokkal kifizettették. szerencsétlenség”). 4 millió szovjet polgári személy. A japán hadifogolytáborokban a foglyok mintegy negyede. hadifogoly is. krími tatárokat a németekkel való kollaborálás megtörténte vagy lehetősége ürügyén. A holokauszt által érintett országok 9. tétel: Az ENSZ létrejötte és működése Az EN FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be az ENSZ kialakulásának előzményeit. ezt Porrajmosnak nevezik. a mocsoknak.

Kína. Megállapodtak abban. illetve Japán ellen. amelyek hadüzenetet intéztek a második világháború során Németország. Franciaország. ahol állandó tagként vesz részt a munkában az öt nagyhatalom (USA. Ha ez is hatástalan. A „három nagy” megegyezett a létrehozandó Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) működési alapelveiben. a baráti kapcsolatok fejlesztése. Az ENSZ Alapokmányának fő célkitűzése a béke és a biztonság fenntartása. Az USA és Nagy-Britannia kezdeményezésére a Szovjetunióval együtt a három szövetséges nagyhatalom a moszkvai külügyminiszteri értekezleten (1943. Az ENSZ működését alapvetően három intézmény biztosítja: a Közgyűlés.) Az alapokmányban felsorolt egyetemes érvényű alapelvek a nemzetközi együttműködés alaptételeivé váltak. Roosevelt és Sztálin a Krím-félszigeten levő Jaltában. amelynek során az Egyesült Államok. azaz a Biztonsági Tanács csak az 5 nagyhatalom igenlő szavazatával hozhat határozatot. október 24-én lépett hatályba (ez az ENSZ napja). A Biztonsági Tanács (Security Council) az Alapokmány értelmében elsődlegesen felelős a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. ha ez nem eredményes. (A kéksisakosok szerepet vállaltak az 1948-as arab-izraeli háború után. (Minden nagyhatalom vétózott már az alapítás óta eltelt időszakban. Kasmírban. de a szervezeten belül a központi szerep a Biztonsági Tanácsé.) A végül San Franciscóban aláírt ENSZ-alapokmány 1945. Olaszország. Kifejtés 1944 augusztusában Washington közelében (Dumbarton Oaks) ült össze az Egyesült Nemzetek Szervezetét előkészítő tanácskozás. Szudánban. Az alapító tagok közé tartoztak (51 győztes állam) azok az államok. Nagy-Britannia. Nagy-Britannia. a nemzetek közötti egyenjogúság. amely ismételten és lényegre törően foglalta össze az államok közötti kapcsolatokat szabályozó legfontosabb tíz alapelvet. akkor fegyveres erő felhasználásával nem járó szankciókat. E főként szovjet kívánságra elfogadott rendelkezés hosszú időre megbénította az ENSZ munkáját a hidegháború idején. A Közgyűlés (General Assembly) a legfőbb tanácskozó testület. a Biztonsági Tanács (BT). az önrendelkezési jog és a szabadságjogok tiszteletben tartása. Az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Cipruson kialakuló konfliktusok rendezése idején. Ezeket egészítette ki a helsinki záróokmány (1975). pl. gazdasági blokád). a Biztonsági Tanács szavazati rendjében. A nagyhatalmi együttműködést azonban ekkor már beárnyékolták a háború utáni rendezés egyéb kérdései: a szövetségesek jelenléte és a befolyási övezetek kialakítása. április-június). október) – egyeztetett egy nemzetközi szervezet létrehozásában.) A béke veszélyeztetése esetén a BT háromféle megoldás közül választhat: először felhívhatja az érdekelt feleket. november) esett szó államvezetői szinten. valamint a Közgyűlés által megalkotott ajánlásokhoz. ellenőrzése elsősorban Nagy-Britannia és a Szovjetunió érdekütközését hozták. Ezenkívül létrehozták a Biztonsági Tanácsot. a Szovjetunió valamint Kína képviselői kidolgozták az ENSZ alapokmányát. és a Titkárság. Jugoszláviában. hogy az ENSZ legfelsőbb fóruma a tagállamok közgyűlése. akkor már fegyveres erő felhasználásával járó műveleteket is elrendelhet. Szovjetunió). és nemzetközi konferenciát hívott össze San Franciscóba az ENSZ alapokmányának elfogadására (1945. rendszabályokat vezethet be (pl.) A háború alatti nagyhatalmi konferenciák folytatásaként 1945. de konkrét szervezeti elképzelések még nem merültek fel. (Lásd a forráshoz írtakat. (Lásd a forráshoz írtakat. illetve létrehozta az egyezményokmány betartását vizsgáló Emberi Jogok Bizottságát is. illetve az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya egyrészt deklarálta az emberi jogokat. Egy szupranacionális (nemzetek fölötti) szervezet megalakításáról és annak fő feladatairól tehát először a teheráni konferencián (1943. február 4-én ismét találkozott Churchill.sült Nemzetek Nyilatkozata (vagy más néven a Washingtoni Nyilatkozat) is deklarálta ennek szükségességét. (Lásd a százalékos megosztásról és a nagyhatalmak érdekérvényesítéséről a forrásokhoz írtakat. Kenyában. hogy alkalmazkodjanak az ideiglenes rendszabályokhoz.) 113 . amelyeknek vétójoguk van.

114 . délszláv háborúk). illetve 1973-ban a két német állam (az NDK és NSZK) egyidejű belépésével jelentősen megnőtt a szervezet taglétszáma. A potsdami konferencián azonban a Jaltán is érezhető bizalmatlanság felerősödött. koordinálása. Az ENSZ Bécsi Hivatala többek között a nemzetközi kábítószer-ellenőrzés. Az ENSZ további feladatai közé tartozik a nemzetközi gazdasági. Bécsben és Nairobiban. a bűnmegelőzés és büntetőjog területén illetékes. hogy a meghozott döntések végrehajtását nehéz és nem mindig célravezető kikényszeríteni. Nagy-Britannia. A főtitkárnak nagyon jelentős feladata van. összetevőit és hatásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A világ vezető hatalmai: az Egyesült Államok. Lezárás. tétel: Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején Nem FELADAT: A források és saját ismeretei alapján vázolja fel a hidegháború időszakában kibontakozó Európán kívüli nemzetközi konfliktusok (Korea. Szuez. Kuba) okait. a harmadik világbeli IMF politikát is erős kritika érte. valamint a háborús konfliktusok békés. hogy a 20. Ennek egyik legfőbb oka az. a tagállamok pedig féltve őrzik nemzetközi jogi értelemben is szinte érinthetetlen szuverenitásukat. Jalta. A hidegháború első tíz évében a tagfelvétel körül minden egyes esetben komoly politikai harc bontakozott ki. politikai jellegű feladat. amely nélkülözhetetlen garanciája a világ békéjének. Az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséggel bír ez az ENSZ-szervezet (lásd pl.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A Titkárság (Secretariat) a főtitkárból és tisztviselői karból áll. bírósági tárgyaláson történő rendezésére hívatott. szociális és humanitárius feladatok megoldása. ő a szervezet legfőbb igazgatási tisztségviselője. Franciaország és a Szovjetunió a második világháború alatt különféle konferenciákon vesznek részt (Teherán. Az ENSZ a New Yorkban található központján kívül jelentős hivatalokat tart fenn Genfben. század végén szerepe megkérdőjeleződött. Moszkva. amelyeken az aktuális katonai és politikai teendőket egyeztetik. Az ENSZ Genfi Hivatala a leszerelés és az emberi jogok fóruma. Potsdam). 61. összegzés A szervezet elsődleges céljával. sokan nem tartották elég hatékonynak. december 14-én történt meg. Az ENSZ Nairobi Hivatala elsődlegesen a környezeti kérdésekkel foglalkozik. A 2001. A Bíróság előtt csak államok lehetnek a peres felek. és az ez irányú együttműködés előmozdítása. a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatban nem mindig váltotta/váltja be a hozzá fűzött reményeket. Vietnám. szeptember 11-ei merénylet után azonban a fejlődő országok területén zajló konfliktusokban az ENSZ közvetítő és ellenőrző szerepe megkerülhetetlenné vált. megbomlott a korábban tapasztalható összhang a felek között. E téren teljesítménye vitathatatlanul pozitív. így mára valóban az egész világot átfogó szervezetté vált. Magyarország belépése – 15 másik országgal együtt – 1955. A Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice – ICJ) az államok között kialakult jogviták. (FAO. WHO) Úgy tűnt. 1960-ban 16 afrikai tagállam és Ciprus felvételével. de a főtitkári funkció mindenekelőtt diplomáciai.

Hruscsov már elkerülhetőnek tartotta a harmadik világháborút. ill. ill. Ezután következett a hidrogénbomba. Az USA mellé katonai és politikai szempontból fölzárkózott a Szovjetunió is. 115 . 1949-től a Szovjetunió is atomhatalommá vált. hidegháború: befagyasztják a nemzetközi kapcsolatokat. szuperhatalommá. Az USA kezdeti előnye 1949-ig tartott. A második világháború után egy nagyhatalmi átrendeződés figyelhető meg. de gyarmatbirodalma szintén felbomlóban volt. A két szuperhatalom több évtizedes szembenállása nem vezetett közvetlen katonai összecsapáshoz. (Tito kiközösítése és a titoista perek sorozata. Németország gazdasága megsemmisült. politikai. ezért beszélünk a világháború után a kétpólusú világ kialakulásáról. atomkorszakról. ráadásul négy megszállási övezetre volt osztva. De Gaulle is egyetértett a mondandójával. amelyet „győzelemre ítélt a történelem”. Eszerint. emellett pedig tisztogatással. de megálljt kívántak parancsolni a további terjeszkedésnek. kibernetika. Kifejtés 1946. Truman ezért meghirdette a feltartóztatás politikáját: elfogadták. A Truman-doktrínát az 1950-es években a „felszabadítási” és a „fellazítási” politika váltotta föl Nixon elnök külügyminiszteréhez. Mindkét doktrína a saját életformáját tartotta magasabb rendűnek. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió vált tehát a két legnagyobb hatalommá. 1955-ben (Varsói Szerződés) a katonai tömbök is kialakultak. a többiek jóval elmaradtak tőlük. ami arról szól. Az akkor épp semmilyen kormányzati pozíciót sem birtokló Churchill előzetesen egyeztette beszédét Trumannal is. a béketáborra. másik szereplője mögé a másik szuperhatalom állt. A Szovjetunióban Sztálin halála nem okozott túl nagy változást. politikai és gazdasági háborút folytatnak a befolyási övezetek biztosítására. hogy a világot a szabad. A hidegháború időszakában a két szuperhatalom között fegyverkezési verseny folyt. politikai terrorral igyekeztek befolyásukat biztosítani. 1969-ben azonban az amerikai Armstrong lépett elsőként a Holdra. szükséges a Közel-Keleten és Vietnámban a katonai „fölszabadítás”. Sztálin azonban háborús uszításnak minősítette Churchill mondatait. 1949-ben (NATO). művészetek terén a „szocialista realizmus” meghirdetése). ami a konkrét katonai célon túl (Japán kapitulációra késztetése) erődemonstrációként hatott. demokratikus táborra. Dulleshoz kapcsolódóan. hogy a Szovjetunió az általa megszállt országokban a szovjet típusú politikai rendszer létrehozását támogatja. gyarmatosító. és még túl kellett tennie magát gyarmatbirodalma jelentős részének elvesztésén is.ráadásul a konferencia második napján az Egyesült Államok sikeres kísérleti atomrobbantást hajtott végre. gazdasági és katonai támogatást nyújtottak. szociológia betiltása. a diplomáciai viszony a legkritikusabb helyzetekben sem szakadt meg. március 5-én Churchill fultoni beszédében felhívta a közvélemény figyelmét arra. pszichológia. és hogy a kontinenst (Stettintől Triesztig húzódó) „vasfüggöny” (katonai. kiterjesztésére. de gazdaságilag messze elmarad tőle. demokratikus nemzetek és a totalitáriánus rendszerek ellentéte osztja meg. műszaki és ideológiai zár) osztja ketté nyugati (demokratikus) és keleti (kommunista) tömbre. Szembe kell szállni a burzsoá ideológiai befolyással (pl. valamint ideológiai. október): a világ valóban két táborra oszlik: az imperialistákra (kizsákmányoló. 1948-ra a két világrend gazdasági elszigetelődése is végbement (Marshall-terv. Franciaország szintén meggyengült a háború idején. agresszor) és az imperialistaellenes. mivel a „feltartóztatási politika” csak részben valósult meg. genetika. ekkorra lett kész a szovjet atombomba. A szovjet választ Zsdanov fogalmazta meg (1947. Ez az ún. hogy a szovjetek zsarnoki uralmat építenek ki Európa keleti felében. és ezért mindent meg kell tenni a terjesztéséért.) 1948-ra a Kominform segítségével a keleti blokkban megtörtént a kommunista hatalomátvétel. NagyBritanniát nem érték ekkora veszteségek. 1947 márciusában Truman nyilvánosságra hozta doktrínáját. majd 1957-ben először a Szovjetunió lőtt fel mesterséges tárgyat (Szputnyik nevű műholdat) Föld körüli pályára. illetve más országokban a politikai eszközökkel történő „föllazítás”. 1947). de utódja. 1947-re egyértelművé vált az elkülönülés és a konfrontálódás. 1961-ben szovjet ember jutott fel elsőként a világűrbe (Jurij Gagarin). A hidegháborús időszak háborúiban a konfliktusok egyik résztvevője mögé az egyik.

amire azért is szükség volt. igaz. (Lásd a forráshoz írtakat. atomsorompó szerződés). A hidegháború legsúlyosabb konfliktusa a karibi válság lett. mert olyan váratlan volt. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Izrael ellenfeleit (Irak. míg a déliek az USA támogatásával egy Nyugat-barát rendszer kiépítésébe kezdtek. ugyanis ezzel az egymást ledöntő dominókhoz hasonló hatalomátvételre kerül sor a környező országokban is (lásd a forráshoz írtakat). amelynek értelmében betiltották a kísérleti bombázásokat mind a légkörben. A két Vietnám között kirobbanó háborúba avatkozott bele az USA a déliek oldalán kezdetben tanácsadók küldésével. 116 . amelyen a négy nagyhatalom a béketárgyalások után először ült tárgyalóasztalhoz.) Az egyezményt továbbfejlesztették 1968-ban (ún. A Szovjetunió pedig elsősorban távol-keleti. 1965-től azonban már fegyveres erők térségbe küldésével is. A vietnami háború 1946-ban a gyarmati státusz megszüntetése miatt tört ki. „forró drót”-ot létesítettek a „véletlen” atomháború kockázatának csökkentésére. (1963-1975). A koreai háború kitöréséről lásd a forráshoz írtakat. hogy egy kommunista ország műszaki területen képes előnyt szerezni a fejlettebbnek tartott Nyugattal szemben. kelet-közép-európai és balkáni területekben érdekelt. Az USA vezetése úgy vélte. Vietnámot azonban egy ideiglenes demarkációs vonal osztotta ketté. mind a víz alatt. összegzés A hidegháború „klasszikus”. Az egymás közötti tárgyalások azonban innentől kezdve rendszeresebbé váltak. s ez az egész emberiség pusztulását vonja maga után. nem engedhetik meg. a kettéosztottság a mai napig fennáll. a fegyverkezési verseny azonban tovább folytatódott. A két országnak természetesen érdeke minél nagyobb területet a befolyása alá hajtani. s ezután kivonulva a térségből elismerték az itteni népek önrendelkezési jogát. Az 1960-as évekre világossá vált. Nyugat-Európa és Latin-Amerika. Franciaország és Kína is nukleáris hatalom lett.) Az ázsiai térség mellett a Közel-Keleten is megnőtt a szovjet befolyás. A háború az északiak győzelmével zárul. mert az 1960-as években Nagy-Britannia. Az enyhülés egyik fontos jele volt 1955-ben a genfi csúcs. 1963-ban szintén a kubai válság hatására aláírták az atomcsend egyezményt. másrészt pedig atomháborúban mindegy hogy ki győz. mert a radioaktív égéstermék és por miatt beállhat a „nukleáris tél”. a felek szembenállása csökkent. az északiak kommunista. hogy egy esetleges téves riasztás miatt atomháború tör ki. eredmény nélkül. 1949 októberében kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. A szuezi válságról lásd a forráshoz írtakat. (Föld alatti robbantások továbbra is lehetségesek. tárgyalási készségük nőtt. majd az ún.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az USA-ban „Szputnyik sokk”-ról beszéltek. hogy bármilyen kevéssé jelentős országban a kommunisták kerüljenek hatalomra. Kiderült. s a két országrész egyesülésével 1975-ben kommunisták kerülnek hatalomra. A franciák Dien Bien Phunál döntő vereséget szenvedtek (1954). rövidebb enyhülési szakaszokkal tördelt korszakát (1947-1962) az átmeneti és nem kiegyensúlyozott enyhülés korszaka követette.) Lezárás. 1953 júliusában kötött fegyverszünetet a két Korea Panmindzsonban. ahogy a szomszédos Kambodzsában és Laoszban is. A világ számára mindeközben egyfajta biztosítékot jelentett. hogy az USA-t már nem védi az óceánpajzs. Szíria) támogatta. mert fönnáll annak is a veszélye. „kis hidegháború” (1979-1985) idején újra elmélyültek a konfliktusok. hogy 1963-ban a két szuperhatalom főhadiszállásai között állandó összeköttetést ún. ami kommunista vezetésű államként veszélyt jelentett az amerikai törekvésekre. hogy a két szuperhatalom birtokában lévő több ezer nukleáris robbanófej új stratégiát követel: egyrészt azért. Az Egyesült Államok érdekterületei: a csendes-óceáni térség.

a felszínen „testvéri együttműködésről” volt szó. Kifejtés Míg az 1960-as években a szocialista országok látványos gazdasági növekedést produkáltak. (Lásd a forráshoz írtakat. Ehhez hozzájárult. ha békésen. Az első jelentősebb felkelés 1953-ban Kelet-Berlinből indult. A szovjet gazdaság nem bírta el a terheket. ami a korlátozások feloldását jelentette az általános üzleti és politikai tevékenység terén. hogy alapvető gazdasági szerkezetváltásra is szükség van. Brezsnyev-doktrínáról. A nyugati sajtó az 1968-as prágai forradalom leverése kapcsán kezdett írni az ún. a proletárdiktatúrák megvalósítása. (Lásd a forráshoz írtakat. a sztálini rendszer ellen azonban több esetben is felkelés tört ki a tábor különböző államaiban. 54 évesen Sztálin óta ő a legfiatalabb e poszton. valamint ezek hatását Kelet-Közép-Európában! FELELETVÁZLAT Bevezetés A II. Beszédében Gorbacsov radikális gazdasági reformokat. azaz a nyíltság. a leszerelési tárgyalások és az afganisztáni kivonulás (1989) a szuperhatalmi státusz végét jelezte. Bulgária) szovjetbarát kormányok alakultak (1946-1949). azaz átalakítás néven közismert gorbacsovi reformprogram összetevője volt a „glasznoszty”. ám ugyanakkor hiánygazdaság jött létre. Csehszlovákia. új cselekvési programot jelentett be. Az 1980-as évekre már súlyos gazdasági válság bontakozott ki a szocialista tömbön belül: az olajválságból következő eladósodás. A glasznoszty korlátai is hamar egyértelművé váltak: a csernobili atomreaktor robbanását először igyekeztek eltitkolni. a nyugaton eladhatatlan áruk előállítása és a gabonahiány azt jelezték. azaz a korlátozott szuverenitás elvéről. A kommunista rendszer alapvonásai nem változtak. Magyarország. a hatalmi érdekrendszer átalakítását ígérte. 1956 júniusában Poznanban. gazdasági és politikai számvetést. Ezekben az államokban megtörtént a sztálinizmus „adaptálása”. de az emberek a korábbiakhoz képest önállóbban irányíthatták életüket. elítélve a Brezsnyev alatti pangást. A lengyel és magyar események elbuktak. tétel: Rendszerváltás Kelet-Közép-Európában Rend FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a Gorbacsov nevéhez kapcsolt változások okait és céljait. Lengyelország. A kelet-német felkelésnek szerepe volt a későbbi szovjetellenes megmozdulásokban is. kis hidegháború véget ért. majd októberben Magyarországon csaptak össze a felkelők és a szovjet alakulatok.) A Szovjetunió alulmaradt a fegyverkezési versenyben. világháború végén szovjet befolyás alá került országokban (későbbi NDK. Eszerint a szocialista tömb országai akkor sem választhatják meg saját útjukat. a népi demokráciák. hanem önvédelemnek minősül. hogy a KGST-n belüli együttműködés sem hozta meg a várt eredményeket: pazarló. A peresztrojka. a kommunista párt irányításával hajtják azt végre. de változtatásra késztették a szovjet vezetőket. Románia. Mihail Gorbacsov 1985 márciusában lett az SZKP Központi Bizottságának a főtitkára. az 1970-es években ez a növekedés már elmaradt a nyugati társadalmakétól. majd amikor ez lehetetlenné vált.) 117 . akkor kisebbíteni jelentőségét és veszélyét. (Lásd a forráshoz írtakat.62. ezért az ún. a valóságban azonban a tagállamok egymással versengő nehézipart építettek ki.) Gorbacsovval „csúcsról jövő forradalom” valósult meg. a szovjet beavatkozás pedig nem agressziónak. A létező szocializmus. Gorbacsov megpróbálta fokozatosan és lassan érvényesíteni a piaci normákat az országban.

s az abból kiteljesedő Szolidaritás Szakszervezet követelései azonban nemcsak a gazdaságot. 1987 februárjára a szovjetNDK viszony alaposan megromlott. Gorbacsov ezzel nyíltan visszavonta a Brezsnyev-doktrínát. de saját népe ellene fordult. A kezdeti reményt kiábrándultság váltotta fel. Az 1991. 1989 júniusában Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és Helmut Kohl német kancellár nyilatkozatban rögzítette. más szóval a „nyitást”. Amikor Gorbacsov meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. Lengyelország gazdasági válsága az 1980-81-es nagy sztrájkok idején is egyértelmű volt. az egyén felszabadítását. ám egy új rendnek még körvonalai sem mutatkoztak. amelyek (a baltiak kivételével) laza. Sinatra-doktrína lépett (a népszerű My Way dalból levezetett „saját út” lehetősége).és sajtószabadság növekedése. A politikai és jogi lépések is új vonalat mutattak: a kommunista országok közül elsőként Lengyelországnak lett alkotmánybírósága és emberjogi ombudsmanja. A peresztrojkából megindítójának szándéka ellenére rendszerváltás lett. mely nemsokára tárgyalásokat kezdett az állampárttal. A rendszerváltás politikailag azt jelentette. és ha igen. amelynek helyébe októberben az ún. Lengyelországban a szocialista pártvezetés a szükségállapot alatt reformokat vezetett be. ami akkor az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását. hogy a népek és az államok szabadon határozzák meg sorsukat. 118 . a kapitalizmus. de nem is lehetett képes. a lakosság többsége nem érzékelt sem több és jobb árut. A magánosítást nem nevezték nevén. ellentmondásait. sem hatékonyabb gazdaságot. a Szolidaritás vezérét. ám ez csak azért következhetett be. Lech Wałesát pedig 1990-ben köztársasági elnökké választották. 1988 után újra legalizálták a Szolidaritást. s az ellenzékiség fenntartásában jelentős szerepet játszott a szamizdatirodalom és a katolikus egyház is. augusztusi elvetélt moszkvai puccskísérlet felgyorsította a feltartóztathatatlan bomlást. az állami kontroll gyengülése miatt pedig a korrupció. engedélyezték például a nyugati tőkéjű vegyes vállalatokat. hanem a politikai szervezeti rendszert is érintették. nehézkességét. konföderatív jellegű szövetségbe tömörültek. A szegénységgel összefüggésben nőtt a bűnözés. mert az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. A Gdanskban megalakult sztrájkbizottság. Gorbacsov tudta: a régi gazdasági rendszer nem tartható. majd demokratikus tulajdonreformként emlegették. A Szovjetunió 1991. A jogi és politikai változásokat nem követte az 1990-es években az életviszonyok javulása. A demokratizálás (a nagyobb nyilvánosság. miként a világrendszerhez kapcsolni. A közel másfél évig tartó hatalmi harcnak. Az ellenzéki politizálás Lengyelországban addig sosem látott mérteket öltött az 1980-as években. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. (Lásd a forráshoz írtakat. s kapcsolataikat szuverén módon alakítják. először szocialista államtalanításként. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. az NDK vezetése azonban megosztott volt az új szovjet irányvonal kapcsán. a szólás. a nyitást. gazdaságilag pedig azt. 1989-90-ben elkezdődött a szovjet csapatok kivonása is. 25-én Gorbacsov lemondott szovjet elnöki posztjáról. mivel a palackból kiszabadított szellem megfékezésére nem volt. de az újról – a jelszavakon túl – nem volt igazán elképzelése.) 1985 márciusa után a demokratizálást. december 21-én gyakorlatilag megszűnt. 1989 elejére az állami tulajdon társadalmasításának elvont programjától eljutottak a Világbank és az IMF által ajánlott privatizációig. Gorbacsov nem avatkozott be a keleti blokk országaiban 1989-ben bekövetkező megmozdulásokba. hogy a szocialista gazdaságot lehet-e. a hatalmas sztrájkhullám alapjaiban rázta meg az egyébként is válság felé sodródó országot. Gorbacsov népszerűsége ugyan Nyugaton töretlen maradt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Nem tisztázódott. 1989-re a szovjet rendszer reformjának gorbacsovi modellje is válságba jutott. a jogállami elemek megjelenése) felszínre hozta a rendszer gyengéit. Ennek eredményeként 1989 augusztusában felállt a szovjet tömb első nem kommunista vezetésű kormánya. 1981 decemberében a szükségállapot bevezetése vetett véget. sejtette közeli széthullását. a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének helyébe szuverén szövetségi és nemzetállamok léptek. A szocialista-kommunista rendszerek összeomlása más-más úton játszódott le a különböző szocialista országokban. a gazdaság decentralizálását és a népek önrendelkezési jogát elismerő gorbacsovi irányvonal mély egyetértésre talált az NSZK-ban.

Kohl nyugatnémet kancellár segítséget ígért az NDK gazdasági nehézségeinek megoldására. Ekkortól merült fel nyíltan a német újraegyesítés lehetősége. Az 1989. A függetlenedő államok többsége azonnal közelíteni kezdett az Európai Unióhoz és nyolcan közülük – Szlovénia. 63. Az egyesítés menetéről lásd a forráshoz írtakat. a belpolitikai feszültséget enyhítendő engedélyezte a rendszer bírálóinak NSZK-ba való távozását. hogy az NSZK végcélja az egyesítés. Amikor a keletnémet külügyminiszter Moszkvában a Varsói Szerződés tagállamainak összehívásával igyekezett elérni Magyarország „megregulázását”. az NDK vezetése elszigetelődött. Szlovákia. A politikai válság új méreteket öltött az 1989. Lezárás. de ezzel megágyaztak a korrupciónak is. Észtország. a környezeti problémák és az áremelések miatt nőtt a belső elégedetlenség. Lettország és Litvánia – 2004-ben tagországgá váltak. amikor 1989. tömeges munkanélküliséggel járt együtt. A politikai átalakulást nehezítette a demokratikus hagyományok hiánya. Mind a Szovjetunió köré szervezett és egybefüggő nemzetközi diktatúra rendszereként összetartott nemzetközi szocializmus. november 9-én megnyitották a berlini fal határátkelőit. Csehország. ennek feltételéül azonban egy legitim. a szolgáltatás folyamatos romlása. hogy ilyen eszközökkel már nem él. Mivel a szocialista tábor több országában elkezdődött a politikai átalakulás. társadalmi és etnikai hatásai Trian FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a trianoni béke jellemző vonásait! Térjen ki a béke magyarországi fogadtatásának kérdésére is! 119 . összegzés A 80-as években válságba kerülő szocializmust a gorbacsovi reformok sem tudták megmenteni.A közelgő válságra azonban az NDK-ban is számos jel utalt. mind a Szovjetunión belüli szocialista birodalom darabjaira esett. A rendszerváltást segítette az európai integráció és a felgyorsuló globalizáció is. Egyidejűleg határozottan kimondta. nyári-őszi hónapok legfontosabb eseménye a Magyarországon. demokratikus kormány megalakulását szabta. Nőtt a szegénység és a társadalmi különbségek. Gorbacsov figyelmeztette. A nagyobb városokban kitörő utcai megmozdulások eredményeképp szimbolikus esemény volt. Európában nem mindenhol fogadták kitörő lelkesedéssel az újraegyesítés ötletét: London és Párizs a német újraegyesítéstől az európai rendszert látta veszélyeztetve. Korábban tabuként kezelt problémák kerültek felszínre. Csehszlovákia és Jugoszlávia). A rendszerváltás és gazdasági átalakulás mindenütt gazdasági visszaeséssel. május 7-i helyhatósági választásokon. ahol csalásokkal próbálta meg az állampárt megtartani a hatalmat. köztük a nemzetiségi kérdés (pl. de csak a Szovjetunió hozzájárulásával. Magyarország. A piacgazdaság kialakítása értelmében nagyszabású privatizációs folyamatok indultak meg. Csehszlovákián és Lengyelországon keresztül az NSZK-ba irányuló menekülthullám volt (határnyitás). A változásoknak azonban az NDK vezetése sem tudta útját állni. a növekvő gazdasági gondok. A vezetés kezdetben – a korábbi reflexek alapján – elnyomta az ellenzéket. tétel: Trianon gazdasági. Lengyelország.

elsősorban saját gazdasági előretörését (nyitott kapuk. november végén támadásba lendült Magyarország ellen. Mivel Nagy-Britannia mindenképp biztosítani akarta a kontinens hatalmi erőegyensúlyát. a demarkációs vonalig megszállták a területet. az ország védelem nélkül maradt. ezért a szomszédos országok a háború befejeztével el is kezdték a területeket magukhoz csatolni. a csehszlovák csapatok a Felvidéket vonták ellenőrzésük alá. a Tükörteremben. majd ezután tértek rá a békefeltételek megvitatására. s egyben – a német gyarmatok egy részének megszerzésével – konszolidálni tudja a Brit Birodalmat. A magyar békedelegáció (Apponyi Albert. ezért támogatta Közép-Európában egy olyan középhatalom fenntartását. közlekedési és gazdasági érvekkel bebizonyítsák a történelmi Magyarország és a Kárpát-medence feloszthatatlanságát. ami a világ elsőszámú hatalmává tette még a 19. Wilson a béke garantálására javasolta a Népszövetség felállítását. amely a szovjet-orosz bolsevik veszélynek éppúgy. A békekonferencia céljai közé tartozott a háború alatti területi ígéretek valóra váltása. Románia 1918. jelentések. valamint igyekeztek lezárni a vitákat az etnikailag kevert területek és hatalmi konfliktusok kérdésében. amely kiindulópontja lehet a Monarchia „újraélesztésének”. Magyarországgal kapcsolatban pedig mindenképp meg akarták akadályozni a Habsburg restaurációt. tisztességes béke (Wilson 14 pontja). geográfiai. Majd a Magyar Tanácsköztársaság 1919. ami erre képes. baráti „ütközőállamok” szövetségét hozzák létre. A szerbek a Délvidéken lecserélték a közigazgatást. határmódosító tervezetek készítését. hanem megvizsgálták. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Ausztria-Magyarország népei részére önálló fejlődési lehetőséget. Teleki Pál. mint alkalomadtán a megerősödő Németország egyeduralmi törekvéseinek is ellent tud állni – a nagyhatalmak reményei szerint. Szerbiának és Romániának a támogatásért cserébe. A franciák Németország visszaszorítására. azaz a bizottságok nem a békefeltételek megállapítását végezték először. hiszen szétdarabolásáról más a háború alatt döntés született a nemzetiségeknek tett területi ígéretekben. A konferencia általános célja a nagyhatalmi törekvések egyeztetése volt. A belgrádi konvencióban a demarkációs vonal kijelölte a magyar állam déli határát. hogy a győztesek területi igényei hogyan teljesíthetők. Mivel az Antant már a háború alatt jelentős területeket ígért Olaszországnak. a nemzeti elv érvényesítésének. A konferencia munkáját irányító testület a Tízek Tanácsa mellett 58 bizottság végezte a részletes munkákat: az előkészítések. A wilsoni pontok többek között deklarálták a fegyverkezés csökkentésének. január 18-án nyitották meg ünnepélyes keretek között Versailles-ban. a kereskedelem szabadságát. hogy sikerül visszaállítani a háború alatt megingott hatalmi egyensúlyt. A konferencián 27 állam képviselte magát.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés Már 1917-ben felmerült a világháborút lezáró béke jellege és tartalma. tengerhajózás szabadsága) és nagyhatalmi státuszát igyekezett biztosítani. de a vesztesek nem vehettek részt a tárgyalásokon. században is. a titkos diplomácia megszüntetésének szükségességét. de szélesebb nyilvánosságot kapott a Wilson amerikai elnök által képviselt. Az USA érdekei alapvetően mások voltak. az úgynevezett „egészségügyi” övezet. amit elsősorban a nagyhatalmi érdekek befolyásoltak. ezért Franciaország érdekei mentén az új. s mivel Károlyi Mihály elrendelte a magyar hadsereg feloszlatását. augusztus 1-jei bukása után az antant határozott tiltakozása ellenére nemcsak Budapestre vonultak be. Nagy-Britannia bízott abban. Bethlen István) már 1920 januárjában kiutazott Párizsba. április végéig a Tiszáig jutottak. A „cordon sanitaire”. valamint a gazdaság. hiszen az európai hatalmi villongások nem érintették. történeti. 1918 januárjában kidolgozott ún. s 1919. Kifejtés A békekonferenciát 1919. Béketervek közül kettő kapott nagyobb nyilvánosságot: az egyik a Lenin által képviselt azonnali és igazságos (annexió nélküli) béke. a francia hegemónia biztosítására törekedtek Közép-Európában. Mivel erre az OMM nem lehetett alkalmas. azaz akkor aktuálisan Szovjet-Oroszország elszigetelését. független Lengyelországot.) 120 . hanem a Dunántúl egy részére is ezzel is nyomatékosítva területi igényüket. hogy etnikai.

121 . Pl.) A versailles-i békerendszert már születése pillanatában rengeteg kritika érte.) A környező országok erős fegyverkezése miatt külön-külön is erősebbé váltak. a reggeleket – nem csak az iskolákban – Magyarország „feltámadásáért” könyörgő imákkal kezdték. amit a vesztes világháború után a franciák oly mértékig le akartak gyengíteni. vasérc) maradtak a határokon kívül. tc. A katonai intézkedések fő célja volt. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. így a feldolgozásra szakosodott magyar városok maradtak nyersanyag nélkül. A békekonferencián ún. ill. hogy ne legyen alapja a revanspolitikának. köztük Magyarországra is. az alföldek jelentős része (pl. hogy komolyabb veszélyt már többé ne jelentsen. így a Kelet-Közép-Európában fellángoló nacionalizmusokat a győztesek nem fékezték kellőképpen.1920. akkor Sopron túlnyomó többségének döntése határozta meg a szavazás végső kimenetelét. így a város Magyarország része maradt. ami miatt nem hozhatott megoldást a nagyhatalmak közötti feszültségekre. A béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. A békediktátum határozatai ellenében megfogalmazott revíziós törekvésekben pedig Németország támaszkodhatott az I. Az aláíró országok kötelezték magukat arra. mert bár összes környező település az elszakadás mellett szavazott. hogy a lakosságnak biztosítják a teljes jogi egyenlőséget. A nemzetgyűlés 1920. másik oldalon viszont nem gyengítette le annyira. megszüntette (pl. ezeket azonban nemigen tartották be. és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja annak revíziója volt. ahol a szén magyar területeken. mint Borsod. A revíziót hirdető szervezetek nagy támogatást élveztek. Kettészakítottak olyan ipari egységeket. ami egyik oldalon jelentős sérelmeket okozott Németországban. Kisalföld északi része. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a vízi kereskedelem jelentős útvonalai kerültek a szomszédos országokhoz. a békeszerződést a magyar társadalom súlyos igazságtalanságként fogta fel. Németországhoz hasonlóan Magyarországon is igen nagy lélektani hatása volt Trianonnak. hogy Magyarország hadi potenciálját olyan szintre süllyesszék. a vasúthálózat. Kárpátalja. szakadt meg. és 1921. másrészt viszont Nagy-Britannia meg akarta előzni Franciaország túlzott megerősödését is. Bánság. Végül az ellentétes érdekek miatt kompromisszumos béke született. Megszűnt az egységes piac. hiszen az egész Kárpátok vonulata (Felvidék. az áru. Az etnikai elvet – bár a wilsoni pontok között szerepelt – a határok meghúzásánál végül nem vették figyelembe. hogy Németországot ne alázzák meg túlságosan. összegzés Az amerikai küldöttség még a békekonferencia alatt elhagyta Párizst. ami – főként a vasút esetén – a megmaradt területek összeköttetését is megnehezítette. és a tőke szabad áramlása. propaganda versek születtek. a munkaerő-. Bácska. Pécs-Szeged).). kisebbségvédelmi törvények is születtek. a vasérc pedig csehszlovák területeken rekedt. december). július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. Erdély) a bányákkal együtt. nyersanyagforrások (szén. Lezárás. Burgenland) külföldre került. Sopron azért nyerte el a „civitas fidelissima” címet (1921. a királypuccsok idején. amely katonai fenyegetéssel is élt pl.) Egyes vitás területeknél népszavazás kiírását írták elő. Az amerikai és a brit vezetők azonban arra törekedtek. mint Magyarország. Wilson elnök a népek önrendelkezési jogára hivatkozva nem írta alá a Magyarországgal a békét. Az új béke évszázados gazdasági határokat szakított szét. Németország a XIX-XX. mert olyan belső ellentmondást hordozott. hogy újra megerősödve ne jelentsen megint háborús veszélyt. Magyarország végül 1921-ben kötött különbékét az Egyesült Államokkal. november 15-én fogadta el. hogy az alkalmatlan legyen bármilyen katonai visszavágásra. fa. (Lásd a forráshoz írtakat. az annexiómentes békekötést valló a Szovjetunió sem volt hajlandó aláírni. Egyrészt azért. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. világháború többi vesztes országára. század fordulóján a világ egyik legerősebb hatalmává vált. 1920-21-ben létrejött a kisantant. (Az „imperialista rablóbékét”.

ezért leállíttatta a bankóprést. ami – főként a vasút esetén – a megmaradt területek összeköttetését is megnehezítette. mind nagyságát tekintve. Bácska. vagyonadót vezetett be. A Hegedűs-féle reform sikertelen volt. pl.2 százaléka. fejlődőképes városok váltak vonzáskörzet nélküli. a munkaerő-. só) maradtak a határokon kívül. november 15-én fogadta el. Kifejtés A béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. a vasérc pedig csehszlovák területeken rekedt. ami az iparcikkekre is vonatkozott. hiszen Budapest potenciálja 20 millió emberre volt méretezve. megszüntette (pl. Kettészakítottak olyan ipari egységeket. mind a feldolgozó iparát. Debrecen. A háború. Az új béke évszázados gazdasági határokat szakított szét. a korábbi 43 %-ára csökkent. pl.) Megszűnt az egységes piac. a román megszállás és a tartós blokád a területvesztéssel (trianoni béke) együtt rendkívüli visszaesést eredményezett a magyar gazdaságban. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. Pécs-Szeged). (Lásd a forráshoz írtakat. Szeged. így viszont az állam nem tudott miből fizetni. a korábbi 33%-ára csökkent. a vízi kereskedelem jelentős útvonalai kerültek a szomszédos országokhoz. s nem egyszer olyan területeken. az áru. Kárpátalja. (Lásd a forráshoz írtakat. Célja az államháztartás egyensúlyának megteremtése volt. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. Az új határok meghúzása után korábban regionális gazdasági centrum szerepét betöltő. hogy Magyarországot vesztes államként jóvátétel fizetésére kötelezték. tc.2 millió főről 7. hiszen sokszor a Monarchiára méretezett kapacitások kihasználatlanul maradtak (pl. Az elszabaduló inflációt 1920-1921 között először Hegedűs Lóránt. Pécs. Erdély) a bányákkal együtt. a vasúthálózat. A gyakorlatban azonban nem vált be. a Teleki-kormány pénzügyminisztere próbálta megállítani. ahol a határ mentén homogén magyar településtömbben éltek (Csehszlovákia. nyersanyagforrások (szén.). mint Borsod. az inflációból hiperinfláció lett. mind a közigazgatását. Vajdaság. Ekkor vált Magyarország korabeli szóhasználattal „vízfejű csecsemővé”. tétel: Trianon gazdasági. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. Partium). Nagyvárad. és a tőke szabad áramlása. Lakossága 18. Kisalföld északi része. ahol a szén magyar területeken. A gondokat növelte. 3.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 64. vasérc. Az elcsatolt területek lakosságának 30. így a feldolgozásra szakosodott magyar városok maradtak nyersanyag nélkül. és 1921. A trianoni békeszerződés szerint Magyarország Horvátország nélkül számított területe 283 ezer négyzetkilométerről (Horvátországgal együtt 325 ezer) 93 ezer négyzetkilométerre. malomipar). társadalmi és etnikai hatásai Trian FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a magyar gazdaság ipari és mezőgazdasági szektorában megfigyelhető alapvető változásokat a Bethlen-korszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1920. fa. az azt követő forradalmak. hogy megvalósítsa a profilváltást.) 122 . kb. jelentéktelen határvárossá. ami miatt zálogjogként a legfontosabb jövedelmeket lefoglalta a Jóvátételi Bizottság. az egész Kárpátok vonulata (Felvidék.2 millió fő volt magyar. A nemzetgyűlés 1920. mind közlekedését. az alföldek jelentős része (pl. Bánság. Burgenland) külföldre került.6 millióra. tehát a gazdaság messze állt attól. mert az adóalanyok nem siettek fizetni. Kis túlzással szinte az egész ország Budapest vonzáskörzetévé vált a trianoni béke után.

valamint a korábbi hitelek törlesztése is könnyebb (ha nem valorizálták). iskola. hogy csökkent a reálbér és az adó is. akit rendkívül széles jogkörrel láttak el (a bizalmatlanság megnyilvánulása Magyarországgal szemben): gazdasági és pénzpolitikai kérdésekben az országgyűlési végzést is felülbírálhatta. 948. január 1-től törvényes fizetési eszköz. termelésbővítő kölcsön. hogy a fogyasztás drasztikusan visszaesik.A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. ami azonban – megfogalmazója eredetei szándékaival szemben – nem változatta meg a birtokstruktúrát: Nagyatádi Szabó István (kisgazda földművelésügyi miniszter) sorozatos kompromisszumokra kényszerült.16 millió katasztrális holdnyi területéből a földreform végrehajtásához 1 millió 120 ezer katasztrális holdat vettek igénybe. valamint a só és dohányjövedék.7 katasztrális holdnyi. (Lásd a forráshoz írtakat. 1927. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. de a gazdaság tartósabb egyensúlyának biztosítására új pénz bevezetésére volna szükség. A földhözjuttatottak többsége (kb. ezért a nagybirtokrendszer. Az inflációt sikerült megállítani. aranyfedezete volt. megmaradt a falusi munkanélküliség. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában. felvásárlás) útján szerzett meg az állam. kórház fejlesztése és bővítése. %-át használták fel. 5 ezer katasztrális holdat pedig vagyonváltság és megváltás (kártalanítás. 1924-ben megállt a korona romlása. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. Az igénybe vett terület legnagyobb részét (kb. de jelentős szerepet kaptak a hazai nagytőkések is. Az ipari konszolidáció eredményeiről lásd a forrásokhoz írtakat.) A legnagyobb tőkés beruházó és megrendelő az állam lett. 1925-ben született törvény az új pénz. Kölcsönből történt meg a Bálhidai-erőmű építése Budapesten és Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása is.) A népszövetségi kölcsön fedezete részben a cukoradó. 700 ezer katasztrális holdat) több mint 400 ezer igényjogosult között osztottak ki. független pénzintézet. ami gazdasági dezorganizációhoz vezet. azonban bizalmat ébresztett a magántőkében is. Lezárás. Jelentős összegeket fordítottak a turizmus fejlesztésére is. hogy a reálbércsökkentés olyan mértékű. törpebirtokos és kisparaszt volt. mert a nagybirtokos érdekek egyre erősebben érvényesültek a kormányban. A népszövetségi kölcsön tehát a várakozásokat felülmúlóan sikeresnek tűnt. (Lásd a forráshoz írtakat. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár. A pénzügyi stabilitás biztosítására létrejön a Magyar Királyi Állami Jegyintézet. hasznos célra fordított kölcsön: pl.) Hátránya viszont. a hiperinfláció miatt a lakosság elégedetlensége nőtt. (Lásd a forráshoz írtakat. Ezek egy része ún. 123 . a pengő bevezetéséről. másrészt pedig az ország kitört a vesztesekre rótt elszigeteltségből. Az 1921 és 1931 között miniszterelnöki feladatot ellátó Bethlen István 1921 és 1924 között tudatosan alkalmazta a gazdaság újraindítása érdekében az inflációt. átlagosan 1.) A földreform eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. A stabilizációs kísérlet azonban önerőből nem lehet sikeres. Az inflációs gazdaságpolitikának tagadhatatlanul volt előnye pl.5 ezer katasztrális holdat vásárlás útján. külföldről próbáltak meg kölcsönt kérni. részben vámok bevezetése. úthálózat. ill. ( Ráadásul a részvénypiacon a külföldi tőke komoly pozíciókat szerezhet. Leáll a tőkeképződés és a hitelnyújtás és a súlyos infláció miatt az ország gazdasága kiszolgáltatottá válik a külföldi valutáknak. majd 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint önálló. a győztes és semleges országok egyaránt hiteleztek. ami belpolitikai feszültséget okozott. ezért pénzügyi stabilizációt kellett végrehajtani. hogy 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe. Az inflációs politikai azonban nem tartható sokáig.5. (Lásd a forrásokhoz írtakat. mérsékelt gazdasági fellendülés indulhatott meg. Ebből 171.) Magyarországon is megindult tehát a külföldi kölcsönök felvétele. Népszövetségi főbiztos érkezett Magyarországra. hogy igen drágán kapta meg az ország. igaz. összegzés A magyar külpolitika egyik jelentős sikerének bizonyult. más része ún. Ez tette lehetővé egyrészt a gazdasági konszolidációt megalapozó kölcsönt. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. Végül az ország 16.

a vasúthálózat. majd csak a világválság bekövetkeztével válnak sokak számára egyértelművé. és a tőke szabad áramlása. április) kezdetét vette az ellenforradalmi rendszer konszolidációja. 65. miként valósult meg a bethleni konszolidáció politikai. Károly egyébként azért is a magyar trón visszafoglalását. sem ellátásuk nem volt megoldott. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat.) A trianoni béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. A volt Osztrák-Magyar Monarchia önállóvá lett államai – Magyarország szomszédai – azonban a magyar legitimista erők további mozgolódásai miatt követelték a trónfosztást. társadalmi és kulturális tekintetben! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1920. A revíziós propaganda valamint a szomszédos államokban is erős nacionalizmus a külkereskedelmet lehetetlenné tette. mert Ausztriában akkorra már nemcsak a Habsburg-házat detronizálták. Az 1920-as években tekintélyes kölcsönfelvétel jellemezte az országot. Kifejtés Gróf Teleki Pál kormányalakításával (1920. megszűnt az egységes piac. az azt követő forradalmak. gazdasági. még az OMM örökségeként. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. a magyar mezőgazdasági termékeknek pedig piacot kellett keresni. Mivel a továbbtanulók arányát a „népfajok és nemzetiségek” országos arányszáma és a „nemzethűség és erkölcsi megbízhatóság” alapján szabták meg. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. Jelentős társadalmi feszültséget hordozott az utódállamokból érkező menekültek problémája. IV. Az I.) A háború. (Lásd a forráshoz írtakat. világháború végén szétesett Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója. Az új politikai elit a világháború és az azt követő baloldali forradalmak után a keresztény-nemzeti értékrendet követ. mint a kommunisták ellen. kísérelte meg. A legfontosabb partnerek Ausztria és Csehszlovákia voltak. Fellépett a forradalmak végén és után megerősödő jobboldali radikalizmus és tiszti különítményesek ellen éppúgy. (IV. Ez a tény és ennek káros következményei. ami miatt az évtized végére a legeladósodottabb ország lett Európában. az áru. mert jelentős importra szorult. hanem a köztársasági államformát is törvénybe iktatták. a román megszállás és a tartós blokád a területvesztéssel (trianoni béke) együtt rendkívüli visszaesést eredményezett a magyar gazdaságban.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A külkapcsolatok átalakulása már csak azért is elengedhetetlen volt az ország számára. november 15-én fogadta el. hiszen a Monarchiára méretezett kapacitások kihasználatlanul maradtak. és 1921. amivel igyekezett az egyetemeken csökkenteni az értelmiségi túlképzést és álláshoz juttatni az elcsatolt területekről Magyarországra menekülő értelmiséget. tétel: Az el Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be. július-1921.) A két puccsot a kormányzóhoz hű erők leverték. Károly száműzetésben halt meg. a munkaerő-. Teleki elfogadtatta a numerust clausust (1920). 124 . se elhelyezésük. A nemzetgyűlés 1920. ellenkező esetben támadást helyeztek kilátásba. ezért az intézkedés a forradalmak után felerősödő antiszemita hangulat kielégítését is szolgálta.). (Lásd a forráshoz írtakat. IV. Károly volt magyar király 1921 folyamán kétszer próbálta meg visszaszerezni hatalmát Magyarországon. tc.

törpebirtokos és kisparaszt volt. A gondokat növelte. Az igénybe vett terület legnagyobb részét (kb. A revíziós törekvések azonban áthatották mind a kül-. ezért pénzügyi stabilizációt kellett végrehajtani. igaz. Gömbös Gyula). 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár. december 22-én írta alá Bethlen István miniszterelnök és Peyer Károly. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. a békeszerződést a magyar társadalom 125 . Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. A földhözjuttatottak többsége (kb.5%-át használták fel. hogy Magyarországot vesztes államként jóvátétel fizetésére kötelezték. úthálózat. a Szociáldemokrata Párt képviselője. hasznos célra fordított kölcsön: pl. jelentős összegeket fordítottak a turizmus fejlesztésére is. Az elszabaduló inflációt 1920-1921 között először Hegedűs Lóránt. Az inflációs politika azonban nem tartható sokáig. másrészt pedig az ország kitört a vesztesekre rótt elszigeteltségből. január 1-től a pengő lett a törvényes fizetési eszköz. Az új miniszterelnök igyekezett megegyezni a legerősebb ellenzéki párttal. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában. A stabilizációs kísérlet azonban önerőből nem lehet sikeres. azonban bizalmat ébresztett a magántőkében is. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. 700 ezer katasztrális holdat) több mint 400 ezer igényjogosult között osztották ki. Németországhoz hasonlóan Magyarországon is igen nagy lélektani hatása volt Trianonnak. A magyar külpolitika egyik jelentős sikerének bizonyult. majd 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint önálló. mind a belpolitikát. A Bethlen-Peyer paktumot 1921. a Teleki-kormány pénzügyminisztere próbálta megállítani. A kormánypárt parlamenti többségét az 1922-es választójogi rendelettel biztosította. iskola.és külpolitikában nyugalmat és kiszámíthatóságot kellett teremteni. független pénzintézet.A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. Az 1921 és 1931 között miniszterelnöki feladatot ellátó Bethlen István 1921 és 1924 között tudatosan alkalmazta a gazdaság újraindítása érdekében az inflációt. Magyarországon többpártrendszer volt. 1927. a hiperinfláció miatt a lakosság elégedetlensége nőtt. Ezek egy része ún. Először híveivel együtt belépett a kisgazdapártba. Az egymást követő politikai fordulatok után mind a gazdaságban. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Népszövetségi főbiztos érkezett Magyarországra. Ez tette lehetővé egyrészt a gazdasági konszolidációt megalapozó kölcsönt. A népszövetségi kölcsön tehát a várakozásokat felülmúlóan sikeresnek tűnt. más része ún. A konszolidáció gróf Bethlen István idején is folytatódott. a győztes és semleges országok egyaránt hiteleztek.) Az inflációt sikerült megállítani. kórház fejlesztése és bővítése. akit rendkívül széles jogkörrel láttak el (a bizalmatlanság megnyilvánulása Magyarországgal szemben): gazdasági és pénzpolitikai kérdésekben az országgyűlési végzést is felülbírálhatta. ill. de a gazdaság tartósabb egyensúlyának biztosítására új pénz bevezetésére volna szükség. hiszen a korlátozott választójog és a – törvényhatósági jogú városok kivételével – nyílt szavazás biztosította a kormányzati akarat teljesülését. s a szélsőjobboldal képviselőit is igyekezett a kormánypártból kiszorítani (pl. hogy a szociáldemokrata mozgalmat a rendszer megszilárdításának szolgálatába állítsa. aranyfedezete volt. A szélsőbaloldallal és a szélsőjobboldallal szemben azonban fellépett. ezért a nagybirtokrendszer. sőt ekkor nyert erőteljes lendületet. termelésbővítő kölcsön. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe.) Magyarországon is megindult tehát a külföldi kölcsönök felvétele. A pénzügyi stabilitás biztosítására létrejön a Magyar Királyi Állami Jegyintézet. hogy igen drágán kapta meg az ország. amit kormánypárttá formált Egységes Párt néven. A tárgyalásokat a kormány kezdeményezte azzal a céllal. mind a bel.7 katasztrális holdnyi. 1924-ben megállt a korona romlása. mérsékelt gazdasági fellendülés indulhatott meg. ami miatt zálogjogként a legfontosabb jövedelmeket lefoglalta a Jóvátételi Bizottság. amiknek eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. Kölcsönből történt meg a Bálhidai-erőmű építése Budapesten és Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása is. A reformok kulcsa a stabil parlamenti többség volt. külföldről próbáltak meg kölcsönt kérni. Az állam lett a legnagyobb tőkés beruházó és megrendelő az országban. ami belpolitikai feszültséget okozott. a kommunista párt továbbra is illegálisan működhetett csak. átlagosan 1.

A külföldi kölcsönök jelentős részét pedig az oktatás fejlesztésére használták fel. erősen szűkítették a választójogot is. ami miatt az évtized végére a legeladósodottabb ország lett Európában. Horthy Miklós kormányzóvá választásától veszi kezdetét. nem érvényesültek teljesen a szabadságjogok. a gazdasági és a politikai konszolidáció végrehajtása Bethlen István (1921-1931) miniszterelnökségéhez kapcsolható. ami a törlesztést lehetővé tette volna.) Lezárás. Az 1920-as években tehát tekintélyes kölcsönfelvétel (a régebbi kölcsönöket és a jóvátételt újabb kölcsönökkel finanszírozták) jellemezte az országot. Bethlen Konszolidációja létrehozta az új gazdasági és politikai kereteket. A vesztes világháború és a Tanácsköztársaság utáni válsághelyzetben a politikai konszolidáció kezdete Teleki Pál (1920-1921). a világválság hatására újra megerősödtek a szélsőségek is. posztjától 1944. megkötötte az örök barátsági szerződést a versailles-i béke revíziójában szintén érdekelt Olaszországgal (1927). összegzés A Bethlen-kormány által bevezetett gazdasági reformok prosperitást hoztak. A Gömbös Gyula (1932-1936) vezette kormányzat idején a gazdaság talpra állítása sikeres volt. kormányzóvá választása után visszavonult a mindennapi politikai életből. A kormánypolitika tisztában volt azonban azzal. Az 1929-33-as világválság hatására azonban a magyar gazdaság összeomlott. hogy a revízió a közeljövőben nem valósítható meg. (Lásd a forrásokhoz írtakat. ám a magyar törekvések alátámasztására minden lehető eszközt kihasználtak. Magyarország pl. Maga Horthy. Magyarország így – részben a korszakban mindvégig élő revíziós törekvések mellett – gazdasági értelemben is egyre szorosabb kapcsolatot alakított ki a náci Németországgal. ám mivel jelentős részben külföldi tőkén nyugodtak. ami miatt a népesség jelentős hányada nem kapott politikai képviseletet. az ország kiszolgáltatottá vált a külgazdasági folyamatoknak. Politikai súlyuk azonban ekkor még jelentéktelen volt. hiszen az alkotmányos pártok működését is korlátozták. tétel: Társadalmi rétegződés a húszas-harmincas években Társa FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a Horthy-korszak társadalmi problémáit. A 20-as évek közepétől jellemző gazdasági stabilitás a politikai konszolidációt is elősegítette.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli súlyos igazságtalanságként fogta fel. majd csak a világválság bekövetkeztével válnak sokak számára egyértelművé. ami politikai-ideológiai téren is éreztette hatását. és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja annak revíziója volt. október 15-én a világháborúból való sikertelen kiugrási kísérlet után mondott le. Ennek a változásnak az ára a korlátozott parlamentarizmus volt. hogy alá lehessen támasztani a kultúrfölény koncepciót. s a megoldásukra hozott intézkedéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Horthy-korszak 1920 márciusától. Ráadásul a kölcsönökből megvalósított befektetések jelentős része nem termelt olyan jövedelmet. Ez a tény és ennek káros következményei. hiszen a szélsőségeket kiszorították a politikai életből. s ez jelentős mértékben a német piacok megnyitásának volt köszönhető. 66. 126 .

Igen jelentős regionális különbségek figyelhetők meg.) A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. Nem foglalták egységes rendszerbe. vagy „keresztény-nemzeti eszmének” nevezték. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. addig a kormánypárti politikusok másik része a magyar többségi térségeken túl. s a korábbinál jelentősebb összegeket fordítottak az alsóbb társadalmi osztályok támogatására. Pécs. Az agrárnépesség nagy szegénységben élt. Szeged. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár. külföldi magyar intézetek felállítására (pl. azaz a történelmi Magyarország visszaállítása. A korszak kultuszminiszterei (gróf Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint) a politika elvárásainak megfelelően. 1928-ban megalakult az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet). mint politikai eszközt és különösen károsnak tekintették a magyarság szempontjából az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején történteket.7 katasztrális holdnyi. ezen kívül jelentős összegeket fordítottak tudományos kutatásra. s egy tanítóra átlag 50 gyerek jutott. (Lásd a forrásokhoz írtakat. elsősorban a nagyvárosokban javultak a higiénés viszonyok. elsősorban tanyasi és falusi térségekben tantermeket. amiknek eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. berlini Collegium Hungaricum és a római Magyar Akadémia). a népbetegségnek számító tbc-t azonban nem sikerül felszámolni. A jelentős vagyoni különbségek mellett a torlódott társadalom jellegéből fakadó feszültségek is terhelték az egyes csoportok viszonyát. azaz elvetették a forradalmakat. más területeket is igényelt. de központi elemei a következők voltak: A revízió szükségessége. már utolérte az európai átlagot. hiszen a trianoni békeszerződés után meg kellett oldani az egyetemi képzést (Budapest mellett. a kilencmilliós Magyarország a „hárommillió koldus országa” maradt. A hivatalos propagandát. hogy javult az orvosi ellátás. analfabetizmus. egykézés stb. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában történt meg. tagolt. A szociális problémákat (munkanélküliség.) A Horthy-korszak uralkodó ideológiáját „szegedi gondolatnak”. 5000 népiskolai egység. Ellenforradalmiság.) A népiskolai programnak köszönhetően az analfabéták aránya csökkent. Ebből fakadt az ideológia antikommunizmusa is. viszont elősegítette a zsidóság befolyá- 127 . ezért a nagybirtokrendszer. A legjelentősebb regionális különbség Budapest és a vidék között bontakozott ki. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. ám amíg a mérsékelt politikusok az etnikai revíziót (csak magyar többségű területek visszaszerzését) sürgették. A földosztás azonban átlagosan 1.) Bevezetik a kötelező betegbiztosítást. bécsi. más az alföldi mezővárosokban. ill.Kifejtés A Horthy-korszak társadalma alapvetően a dualizmus örökségét vitte tovább. Sváb-hegyi csillagvizsgáló. 500 óvoda. 3 egyetem. Teljes egyetértés alakult ki a magyar politikusok körében a trianoni békeszerződés elítélésében. A földhözjuttatottak többsége (kb. 3000 könyvtár létesítése szerepelt a programban. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. tanítói lakásokat építettek. törpebirtokos és kisparaszt volt. (Az iskoláknak csaknem felében egyetlen tanító dolgozott. egyetlen tanteremben.5.) Az oktatásfejlesztés céljai közé tartozott a felsőoktatás reformja is.) a falukutató mozgalom írta le. Hóman Bálint minisztersége alatt újabb oktatási reformot vezettek be. (Lásd a forráshoz írtakat. Liberalizmus-ellenesség. Eltérő életforma alakult ki a polgárosultabb nyugati megyékben. Tihanyi Biológiai Intézet. Debrecen lettek az új egyetemi városok). 3 főiskola. ösztöndíjakra. jelentős költségvetési összegeket fordíthattak az oktatás fejlesztésére. azaz egyetértettek abban. A sikeres egészségügyi kampányoknak köszönhetően csökkent a halandóság csökken.) Az oktatási rendszer jelentős mértékben átalakult a két világháború között. (Lásd a forrásokhoz írtakat. és megint más a tanyavilágban. az árutermelésből kimaradt falvakban (a népesség közel 2/3-a falvakban élt). %-át használták fel. „Mindent vissza!” jelszava határozta meg (irredentizmus). hogy Magyarországon csődöt mondott a dualizmus korában megnyilvánuló liberális politikai gondolkodás. (Lásd a forráshoz írtakat. a kultúrfölény és a szellemi honvédelem koncepciójának megfelelően az oktatási tárcát stratégiai ágazatként tudták kezelni. hierarchizált társadalmi rétegekre oszlott.) A Klebelsberg-féle népiskolai törvénynek megfelelően a népiskolákat fejlesztették: az elmaradott. mereven elhatárolódó. A kor vívmányai közé tartozott. (Lásd a forráshoz írtakat.

A két világháború közötti magyar kormánypolitikát a „nagyokra figyelés” koncepciója jellemezte. a harmincas évek végére mind kritikusabbá váló a földkérdés és a szociális problémák kezelésére. a keresztény hitre áttérteket is zsidónak tartották. A pártok és az uralkodó elit ebben tökéletesen egyetértettek. a forradalmakhoz. A hivatalos propagandát a „Mindent vissza!” jelszava határozta meg (irredentizmus). A parlament – az 1944-es német megszállásig – folyamatosan. addig a kormánypárti politikusok többsége a magyar többségi térségeken túl. ezért a zsidó-kérdés sem vallási. a történelmi Magyarország széthullása. 67. A rendszer tekintélyelvűsége. ez a szemlélet jellemezte az utódállamokat is. lassú. 128 . A revízió célja azonban állandó maradt. a forradalmak és az ellenforradalom után a helyzet stabilizálása. módosult. ill. A polgári demokrácia elvetése. az ellenzéki pártok képviselői (kisgazdák. helyette a korlátozott parlamentarizmuson alapuló ún.) Lezárás. Mivel a zsidóság a lakosságon belüli arányához képest magasabb arányban volt jelen a gazdasági. szociáldemokraták és liberálisok) 1944. ami egyrészt abból fakadt. E stabilitás azonban egyben rugalmatlanságot is jelentett. revizionista politikája. illetve őket hibáztatták az 1918-19-es katasztrófákért. (Lásd a forrásokhoz írtakat. hogy a kozmopolitának tartott zsidóságot azonosították a liberalizmussal és a baloldalisággal. a gazdasági válságok időszakában ez is növelte az ellenszenvet irányukban. irányított demokrácia bevezetése (lásd a forráshoz írtakat). minden alkotmányos válságot nélkülözően működött. összegzés A háborús vereség. hanem politikai kérdés volt. Antiszemitizmus. a folyton mozgásban lévő nemzetközi viszonyok és a mindenkori belső helyzet függvényében időről időre változott. kulturális életben. ám nem volt minden részletében azonos. hogy a két világháború közötti magyar külpolitika legfőbb céljává az új határok revíziója váljon. az uralmon levő politikai elit nem hajtott végre számottevő reformokat. Mivel a korszakban alapvetően csökkent a vallási különbség szerepe. majd a viszonyok konszolidálása a Bethlen István vezette politikai csoport elképzelései szerint alakult és Bethlen alkotása időtállónak bizonyult. március 19-ig – ha nem is minden politikai kockázat nélkül – szabadon nyilvánulhattak meg a parlamentben. ám a revízió tartalmára és eszközeire vonatkozó kérdésekben azonban korántsem volt teljes a konszenzus: amíg a mérsékelt politikusok etnikai revíziót (csak magyar többségű területek visszaszerzését) sürgették. más területeket is igényelt. majd megállíthatatlanná vált jobbratolódása pedig újabb világháborúba vezette az országot. tétel: Magyarország külpolitikai céljai és kapcsolatai a két világháború Magy Ma közö között FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli sának megnövekedését és a keresztény nemzeti gondolat szerint elsősorban ez vezetett a világháborús vereséghez. hogyan alakult Magyarország külpolitikája a két világháború közötti időszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés A trianoni békediktátum elkerülhetetlenné tette.

hogy Csehszlovákia. azaz a német piacok megnyitása volt a kelet. (Lásd a forráshoz írtakat.) Gömbös Gyula azonban mindent megtett azért. Az ideológiai szempontok szerint ellentétesnek tűnő viszonyt is a revízió magyarázta. (Lásd a forráshoz írtakat. a szovjet 129 . Az 1930-as évek első felében Németország nemcsak Magyarországgal. amelynek egyik feltételeként a magyar kormánynak még egyszer el kellett ismernie a trianoni békeszerződésben megállapított határok érvényességét. mind Csehszlovákia felé közeledett a határok megváltoztatása igényével. a vesztes államok német vezetés alatti összefogása volt. (Lásd a forráshoz írtakat.) A másik lehetőség. Mindemellett egyre intenzívebbé vált keletre irányuló német külpolitikai is. aki a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal (későbbi Jugoszlávia) szemben keresett szövetségest. aminek egyik legfontosabb eszköze a kereskedelempolitika. majd 1927 márciusában a helyszíni katonai ellenőrzés is megszűnt. hogy a Németországgal való kapcsolatot még szorosabbra fonja. Lord Rothermere cikke (lásd a forráshoz írtakat) és az általa kavart nemzetközi sajtóháború a magyar kormányt ellentmondásos helyzetbe hozta. másrészt viszont a lord által támogatott etnikai revíziót kevésnek érezték. Egyéb okok – például IV. A szerződésre korábban azért sem kerülhetett sor.) Olaszország és Németország mellett a magyar külpolitikai aktivitás harmadik célpontja a Szovjetunió volt. s egyúttal a kelet-közép. amellyel a magyar külpolitika az 1920-as évek legelején számolt. A kisantant célja Magyarország katonai fenyegetése és egymás kölcsönös megsegítése volt a status quo fenntartásában. nem provokált magyar támadás esetére. A külpolitikai elszigeteltségből való kitörés első jelentős lépésének az Olaszországgal kötött barátsági szerződés tekinthető (1927). és egyben azt is garantálnia kellett. kezdetben mind Románia. A kölcsönfelvétel után tehát Magyarország nemcsak a nagyhatalmak katonai. A trianoni békeszerződés revíziójának kérdése az 1920-as évek utolsó harmadában a világsajtóban is jelentős nyilvánosságot kapott. hanem a Népszövetség pénzügyi ellenőrzése alatt is állt. hogy bár a békeszerződés döntéseinek megváltoztatására pillanatnyilag nem lát lehetőséget. A nemzetközi viszonyok stabilizálódásával. hanem a térség többi államával is kétoldalú barterszerződéseket kötött. Pilsudski marsall. A kezdeményezés Mussolinitól indult ki. Ezt követte a nemzetközi kölcsönért folyamodás 1923 elején. mert a gazdaság sikeres szanálásának köszönhetően 1926 nyarán a Népszövetség enyhítette Magyarország pénzügyi ellenőrzését. az ország teljes elszigetelődésének veszélyével és a magyar gazdaság kölcsönszükségleteivel számot vetve 1922– 23 folyamán a Bethlen-kormány szakított ezzel a kettősséggel. a revízió szükségességének napirenden tartását és a békeszerződés későbbi módosítását támogatja. Az 1920-as és az 1930-as évek fordulójától. Hitler hatalomra jutása előtt a német külpolitika iránya is megváltozott: egyre nyíltabban és határozottabban fordult szembe a versailles-i renddel. lengyel államfő kijelentette ugyan.és délkelet-európai agrártermékek és nyersanyagok előtt. (Lásd a forráshoz írtakat.és délkelet-európai francia befolyást akarta ellensúlyozni. de ez – elsősorban a németek elutasító magatartása miatt – szintén nem lehetett reális elképzelés. A magyar külpolitika számára fontos lépés volt – a kisantant országokhoz hasonlóan Franciaország szövetségi rendszeréhez tartozó – a Lengyelországgal kötött megállapodás (1928). Az egyetértést 1928 végén egy lengyel– magyar döntőbírósági szerződés pecsételte meg. ennek egyik első jele Magyarország felvétele volt a Nemzetek Szövetségébe (1922). Károly visszatérési kísérletei – mellett ez a magyar magatartás is hozzájárult ahhoz.Kifejtés A békeszerződés aláírása körüli hónapokban a magyar külpolitika nem rendelkezett határozott érdekérvényesítéssel.) A kiépülő német– magyar kapcsolatok ellenére Magyarország első számú külpolitikai szövetségese az 1930-as évek utolsó harmadáig változatlanul Olaszország volt. Egyrészt a nemzetközi közvélemény „lelkiismeretének” felébresztése teljes mértékben beleillett terveibe. hogy a Habsburg-dinasztia egyik tagja sem tér vissza a magyar trónra. Románia és Jugoszlávia 1920– 21 folyamán szövetségi szerződéseket kötött. A németek a megbékélés és a beilleszkedés elvét vallották ekkor. A magyar szándékokat elképzeléseket erősítette a győztes Olaszország nyíltan revíziós politikája (lásd a forráshoz írtakat). a mezőgazdasági termékeknek piacot talált. A regionális együttműködés legfőbb patrónusává Franciaország vált.

bécsi döntésben (1940. Miután Anglia és Franciaország érdektelenséget nyilvánított az ügyben. majd januárban bejelentette Magyarország kilépési szándékát a Népszövetségből és csatlakozási óhaját az antikomintern paktumhoz.és a Berlin–Tokió-tengely (antikomintern paktum) 1936-os létrejöttével Európa. hanem ruszin (ukrán) nemzetiségűnek vallotta magát. s mivel március 15-én német csapatok vonultak be Prágába. valamint a Berlin–Róma. a négy hatalom újabb közös tanácskozást és döntést helyezett kilátásba. ha ez három hónapon belül nem sikerülne. Az 1935-ös szovjet– francia szerződés aláírásával. hiszen nem az egész Felvidék. Az ily módon visszakerült terület nagysága ismét 12 ezer km2-t. augusztus 30. mintegy 70–75%-a nem magyar. 1939 szeptemberében Lengyelország elleni német támadáshoz nem adott felvonulási területet Magyarország. és egy fegyveres konfliktus kirobbantásával teremtse meg az ürügyet a német katonai beavatkozásra. március 10-én – az új miniszterelnök. november 2-án Bécsben meghozott döntés (1.) 1938. Nemcsak a hivatalos Magyarország ünnepelt. azaz a tengelyhatalmakhoz. s Hitler még ugyanabban az évben kiválasztotta a következő célpontokat: Ausztriát és Csehszlovákiát. Az 1930-as évek közepén új szakasz kezdődött az európai diplomáciában. November végén engedélyezte a német kisebbség náci jellegű szervezetének. hogy a magyar és a csehszlovák kormány egyezzen meg a magyar kisebbséggel kapcsolatos vitás kérdésekben. A II. ekkorra már Hitler elképzeléseinek támogatójává vált. lakóinak száma pedig csaknem 700 ezer főt tett ki. sőt Magyarország és a kisantant között 1937 eleje óta zajló tárgyalások eredményeként feltételes megállapodást írtak alá. A magyar remények szerint pedig ezzel a lépéssel a külkereskedelemi kapcsolatok mellett Románia elleni szövetségest is talált az ország. 130 . Az 1938. Lényegében azt szerette volna. zsidótörvények születnek. Magyarország pedig cserébe lemondott az erőszak alkalmazásáról.). A kormány – stratégiai okokból. 1936-ban a német csapatok bevonultak a rajnai demilitarizált övezetbe. hanem annak ellenzéke is. német– olasz döntőbíráskodásra került sor. Lezárás. hogy Budapest vállalja az agresszor szerepét. Arra az esetre. hogy a további revízióhoz Németország támogatása elengedhetetlen. az Anschluss korábbi ellenzője. A magyar vezetés azonban nem vállalkozott erre a szerepre. hanem annak magyar többségű része került „csak” vissza. A minisztertanács 1939.) A volt Felvidék déli szegélyének visszatérését a magyar közvélemény kitörő lelkesedéssel fogadta. Berlin jóváhagyása azonban végül megérkezett. A kormány. a fegyveres semlegesség és a revízió. Eltérően azonban az 1938-as területgyarapodástól. A parafált egyezmény értelmében a kisantant elismerte Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát (győri program). s ezért cserébe a Csehszlovákiával szembeni magyar területi követeléseket jogosnak ismerik el. A bécsi döntés körülményei nyilvánvalóvá tették. ezzel Csehszlovákia megszűnt létezni.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vezetés nyíltan a versailles-i rend destabilizálására törekedett. (Az egyezmény véglegesítése végül elmaradt.) Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt. és az egyezményhez csatolt záradék javasolta. Szlovákia kikiáltotta függetlenségét (március 14. az itt élők túlnyomó többsége. a lengyel–magyar közös határ megteremtése érdekében – különösen Kárpátalja visszaszerzését tartotta fontosnak. aminek következtében csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Csehszlovákia feldarabolásával kapcsolatos tervében Hitler fontos szerepet szánt Magyarországnak. amelyet ekkor Imrédy Béla vezetett. Mussolini. bécsi döntés) értelmében 11 927 km2nyi terület került vissza Magyarországhoz 1 millió 60 ezer főnyi lakossal. összegzés Teleki Pál külpolitikai vonalvezetését a háború kitörését követően két alapvető cél vezérelte. Teleki Pál javaslatára – olyan határozatot hozott. szeptember 29-ei müncheni egyezmény a németek lakta cseh területeket (Szudéta-vidék) csatolja a Német Birodalomhoz. 1938-39 fordulóján több lépéssel igyekezett demonstrálni németbarátságát. a Volksbundnak a megalakítását. (Az 1941-es magyar népszámlálás szerint a lakosság 84%-a volt magyar. illetve a világ kezdett ismét két egymással szemben álló nagy blokká alakulni. befogadták a lengyel menekülteket. de akadtak elégedetlen hangok is. hogy Kárpátalját katonai akció keretében akár német beleegyezés nélkül is visszafoglalja.

majd Mussolini bukása nagyot lendített a magyar béketapogatózásokon. legalábbis azok minimumát. kapcsolatot sem kerestek vele 1944 szeptemberéig. áprilisi tárgyalásokon Hitler bírálta Kállay „kétszínű” politikáját és a magyar hadsereg addigi teljesítményét. hogy a német vezérkar dolgozza ki Magyarország és Románia megszállásának a tervét. Kifejtés Miután értesült a Kállay-kormány különbéke-tapogatózásairól. (Lásd a forráshoz írtakat.) A magyar kormány számára az egyetlen lehetséges megoldásnak a kivárás politikája tűnt. április 3-ára virradó éjjelen főbe lőtte magát. 68. hogy Magyarország katonai és gazdasági erejét maximálisan állítsa a német célok szolgálatába. Az alternatíva: engedni Hitler követelésének. mi a teendő. A döntéssel járó politikai és morális felelősség súlya alatt Teleki valószínűleg lelkileg összeroppant.) Hitler viszont a hazai szélsőjobboldal támogatásával éppen 1943-tól igényelte.A két irányvonal tehát összeegyeztethetetlennek bizonyult 1941 áprilisára. Hitler elrendelte. s ezáltal kiteljesíteni a revíziót. kormányon maradni. világháborúba. viszont elveszíteni az angolszászok jóindulatának maradékát. és az 1941. Az 1943. és lassan megközelítette a Kárpátoknál húzódó magyar határt. az ország belépett a II. ha a szovjetek érkeznek meg előbb a Duna-medencébe. S mivel a közel félmillió főnyi magyarság által lakott Délvidék visszacsatolására vonatkozó német ajánlatot Horthy és az új kormány nem utasította/ utasíthatta vissza. mivel azonban az ősz folyamán a Vörös Hadsereg folytatta sikeres támadását. 131 . viszont megőrizni a szövetségesek rokonszenvét. A kormányzó viszont határozottan szembehelyezkedett Hitlerrel. A szövetségesek júliusi szicíliai partraszállása. A Szovjetunióval viszont semmilyen formában nem számoltak. s ezáltal kitenni az országot a német megszállás veszélyének. A németeknek katonai vonalon sem sikerült engedékenységre bírniuk a kormányt. A Margarethe-terv első változata 1943 szeptemberében készült el. A sztálingrádi és a kurszki német vereség. hogy a háború megnyerésére a német hadseregnek egyre kevesebb az esélye. és elégedetlenek voltak a magyar segítség mértékével. A németek a megbízható hírszerzés révén pontos értesülésekkel rendelkeztek a kiugrási tárgyalásokat illetően. és várni a balkáni partraszállást. Észak-Afrika elvesztése a nácikkal szövetséges országok politikai vezetését rádöbbentette. és arról nem szólt. Teljesíteni a német igényeket. a németek többször átdolgozták a tervet. pedig az csak az angolszász erők balkáni partraszállása esetén léphetett életbe. A miniszterelnök elégedett volt addigi politikája eredményeiből és újból a kivárás álláspontjára helyezkedett. avagy ellenállni. tétel: Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel Magy FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be Magyarország német megszállásának körülményeit és következményeit a nyilasok hatalomra jutásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1943 fordulatot hozott a második világháborúban. Az érdekek különbözőségéből fakadóan a két ország között állandóak lettek a súrlódások. Az előzetes fegyverszüneti megállapodást a Kállay-kormány nagy sikernek értékelte. (Lásd a forráshoz írtakat.

Végül szóbeli kompromisszum született: Horthy nem ad parancsot az ellenállásra. hidakat. a német bevonulással azonban megkezdődtek a légitámadások a nagyobb városok – elsősorban Budapest – az ipari és közlekedési csomópontok ellen. amelyet hivatalosan munkavégzés – a valóságban megsemmisítés – céljával vittek el. kénytelen volt kiadni a parancsot a megszállásra. a helyén marad. Amikor Hitler Horthyt március 18-ára a klessheimi kastélyba hívta tárgyalásokra. az új megalakulását az alkotmányos előírásoknak megfelelően Horthy hagyta jóvá. A nagyobb létszámú. és a németek elvárásainak megfelelő kormányt nevez ki. a magyarországi német kisebbségből a 18-62 év közöttieket a Waffen SS-ben katonai szolgálatra kényszerítették. Megindult az államigazgatás és a közélet vezetőinek szélsőjobboldali politikusokra cserélése. akik az elmúlt években sokat tettek a németektől való függés gyengítésére. május 2-án pedig elindult az első transzport. akik azonnal hozzáláttak a politikai szempontból veszélyes személyek letartóztatásához. A megszálló csapatok élén Budapestre érkezett egy. a feltétlen németbarát Sztóyay Dömét. túlnyomó többségük Auschwitzba került. majd koncentrációs táborokba kerültek. május 15-én kezdődtek a tömeges deportálások. Hitler azonban nem tárgyalni akart. mert a román kiugrás és a németeknek szóló hadüzenet miatt újra elhalasztották a deportálást. hogy a kormányzó a Hitlerrel folytatott tárgyalások során engedmények révén el tudja hárítani a veszélyt. és leváltva a Sztójay-kormányt egy új kabinetet állított fel Lakatos Géza vezérezredes vezetésével. gabona és egyéb nyersanyagok. Azok nagy része. a német rendőrség különböző szerveinek 5-600 munkatársából álló speciális alakulat. amelynek legfontosabb feladata a háborúból való kilépés megszervezése volt. (Lásd a forráshoz írtakat. (Lásd a forráshoz írtakat. a kormánytagok zöme nácibarát. a szövetségesek sikeres normandiai inváziója és az Auschwitzból szökött rabok vallomását tartalmazó jegyzőkönyv hatására a kormányzó július elején leállíttatta a deportálásokat. Betiltották a nem németbarát pártokat és egyesületeket.) A kollaboráns Sztójay-kormány formailag törvényes keretek között került hatalomra: az előző kabinet lemondott. beleegyezik Kállay menesztésébe. számos tábornokot és rendőri vezetőt. hogy fennáll a megszállás veszélye. és Horthy megbízta az új miniszterelnököt. és Horthyt gyakorlatilag túszként akarják addig Klessheimben tartani. hogy a megszállás csak átmeneti lesz. Március 19-én hajnalban a Wehrmacht és az SS-alakulatok több irányból átlépték a határt. A német hadvezetés igényeit kiszolgálandó újabb magyar katonák indultak a keleti frontra. akkor a kormányzat tisztában volt azzal. így július 9-ig 437 ezer zsidót szállítottak ki az országból. Ezzel a mintegy 200 ezres budapesti zsidóság egyelőre megmenekült. repülőtereket. 1944. elkötelezett szélsőjobboldali volt. és most megszervezhették volna az esetleges ellenállást. szén. A parlamentet feloszlatták. 1944. (Pl. bevonultak Budapestre. miközben a nácik semmiért sem fizettek. A megszállás után megindult az ország kifosztása. a magyarországi vagy németországi Gestapo-börtönökbe. hanem közölte. 1944 tavaszáig Magyarországot nem bombázták a szövetségesek. Ugrásszerűen megnőtt a Németországba szállított olaj. 132 .) A nemzetközi tiltakozások. a megyei főispánok kétharmadát.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Február végén Bécs környékén megkezdődött a megszálló katonai alakulatok összevonása. április 16-án kezdődött meg a zsidók gettókba költöztetése. lecserélték a városi polgármesterek. köztük a német titkosrendőrség (Gestapo) emberei. A magyar kormány értesült a határ menti hadmozdulatokról. a vezérkari főnököt. A kollaboráns Sztójay-kormány gyorsan felszámolta az addig létező politikai ellenzéket és annak sajtóját. Cserében Hitler megígérte. A németek néhány óra alatt megszállták a stratégiai jelentőségű településeket. és körülvették a laktanyákat. Horthyék nem akarták azzal provokálni a németeket.) A gyárakat hadiüzemként a birodalmi termelés részévé tették. de a budapesti német követség hadgyakorlattal magyarázta azokat. hogy a főváros védelmére átcsoportosítják haderejüket. A Gestapo a vele együttműködő magyar ügynökök révén előre elkészített névlisták alapján dolgozott. valamint élelmiszer mennyisége. újságokat és folyóiratokat. Magyarország élére teljhatalmú német megbízottat nevezett ki Hitler. Bíztak benne. de szétszórt és gyengén felszerelt magyar csapatok a vezérkari főnök parancsának megfelelően nem tanúsítottak ellenállást. hogy mivel Kállay áruló. Horthy kihasználta a németek meggyengülését.

tétel: Az 50-es évek jellemzői. Mivel a nácik igen pontos információkkal rendelkeztek a kiugrási előkészületekről. járművet Németországba szállítottak. a forint bevezetésével (1946. nyersanyagot. A küldöttséget az oroszul jól beszélő Faragho Gábor altábornagy vezette. Az Ideiglenes Kormány. a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettségek következtében Magyarország gazdasága katasztrofális helyzetbe került. amikor a kormányzó részben a nyugati figyelmeztetés. a hadifogság.A kormányzó és köre sokáig reménykedett abban. Lezárás. az infláció megállítása. Horthy Miklós elrablása és a kormányzó végig jellemző hezitálása miatt a kiugrás (október 15. Megkezdődött az ország szisztematikus kifosztása.) 69. amelynek során mintegy 600 ezer tonnányi gépet. utolsó tartalékként mozgósították Szálasit és a nyilasokat.és Nagy Ferenc vezette kormányok legfontosabb gazdasági célja az újjáépítés. ifj. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A szovjet hadsereg már a trianoni ország keleti részén volt. Faragho október 11-én aláírta az előzetes fegyverszüneti megállapodást. bár nem tartották kormányzóképesnek. a földreform végrehajtása. hogy fegyverszüneti delegációt küldjön Moszkvába. s igyekezett elkerülni a tárgyalásokat a szovjetekkel. Október közepére a Vörös Hadsereg már elfoglalta az ország felét és feltartóztathatatlanul nyomult nyugat felé. március). A szovjet katonai jelenlét azonban nem tette lehetővé a nyugati típusú piacgazdaság fenntartását. és nem vette figyelembe az ország keleti határai felé feltartóztathatatlanul közeledő Vörös Hadsereg jelenlétének realitását. és a dezorganizálódott gazdaság helyreállítása volt. A háborús pusztítás. A Magyar Kommunista Párt (MKP) szovjet támogatással fokozatosan megszerezte a politikai-gazdasági 133 . részben a katonapolitikai realitás miatt elhatározta magát. Az új pénz. augusztus 1. és véglegesen megoldják a magyar „zsidókérdést”. igyekeztek lehetetlenné tenni azt. és ezt a totális terror bevezetésével látták megvalósíthatónak. A szovjetek ellenőrzése alá került térség államai – köztük Magyarország – az amerikai Marshall-terv európai újjáépítési programjából a Szovjetunió tiltása és katonai jelenléte miatt nem részesedhettek.) kudarcba fulladt. hogy Magyarországot az utolsó pillanatig Németország oldalán tartják. Erőteljes beavatkozással. A gyenge konspiráció. a kiürítés. hogy sikerül az angolszász szövetségesekkel fegyverszünetet kötnie.) sikerült stabilizálni a gazdaságot. Szálasi a végsőkig elkötelezte magát és az országot a német szövetség és a háború folytatása mellett. A nyilasok az ország minden élő és gazdasági erejét mozgósítani akarták. az állam erőteljes beavatkozásával és kontrolljával megkezdték a kitűzött célok megvalósítását (földreform. 1945. a rendszer működése a Rákosi-korszakban Az 50 FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze a szocialista tervgazdálkodást magyarországi megvalósítása alapján! FELELETVÁZLAT Bevezetés Magyarországot a világháború következtében súlyos veszteségek érték. A háborús áldozatok. (Ő a csendőrség felügyelőjeként a nyári deportálások egyik felelőse volt). amikor december elején Hitler fogadta Berlinben. majd a Tildy. A nácik. összegzés A nyilasoktól azt várták. a kényszer-kitelepítések és az emigráció tovább nehezítették az ország talpra állását.

bauxit. A szocialista gazdasági rendszer alapja a megtermelt javak központosítása és újraelosztása. gépgyártás.) A szigorúan központosított tervutasításos gazdasági rendszernek fontos jellegzetessége a gazdasági szervezet végletesen centralizált felépítése. hús. Magyarország. Megszűnt a munkanélküliség és büntették a munkakerülést. 1946-47 folyamán megkezdődött a kulcsfontosságú ágazatok (bányák. Románia) 1949-re végbement a kommunista hatalomátvétel. A Kominform utasítására 1948-49-ben államosították a 100. Gazdasági Főtanács). a jövedelemelosztáson át a foglalkoztatáspolitika gyakorlatáig. Kifejtés Az 1945 tavaszán végrehajtott földreform felszámolta a nagybirtokrendszert. (Ha a szocialista állam nem ellenőrizheti a termelést. (Lásd a forráshoz írtakat. a sztálini típusú gazdasági fordulatot. majd 10 főnél több embert foglalkoztató üzemeket is. 1951-ben bevezették a jegyrendszert és az ország gabonabehozatalra szorult. Az újjáépítés gyorsan haladt. mind a mezőgazdaságban. A tervgazdálkodás fontos – jelentős részben propagandaként használt eleme – a munkaverseny-mozgalom vagy sztahanovizmus. Az ipari termelés 1949-ben 40%-kal múlta felül az 1938-as szintet. A szovjet befolyási övezetbe tartozó országokban (Bulgária. s a gazdasági stabilizáció együtt járt az állami irányítás fenntartásával. A gazdaság szerkezetében mélyreható átalakulás indult meg: az iparon belül a nehézipari termelés jelentősen növekedett. A kommunista előretörés Európa keleti térségében több lépcsőben. A hidegháborús nemzetközi légkör. A végrehajtás során azonban a kommunista befolyás növekedése következtében arányeltolódás következett be a mezőgazdaság fejlesztésének rovására. a feszült kelet-nyugati viszony felgyorsította a magyar gazdaság szovjet mintájú átszervezését. és hasonló módszerekkel valósult meg. bankok.) Miután a termelés nem a valós igények és gazdasági tények alapján szerveződött. A terv végrehajtása mindezzel együtt sikeres volt. Lengyelország. Az erőforrás-felhasználás extenzív jellegének következtében mindent ezeknek a céloknak rendeltek alá a fogyasztástól.) A szovjet típusú tervutasítási rendszerben elsősorban katonai. míg a könnyűipari ágazatok háttérbe szorultak. Magyarország a KGST keretében elsősorban mezőgazdasági (gabona. a központi tervezés jegyében a tervutasítás eszközeivel működtetett. az újjáépítést meghirdető hároméves terv (1947 augusztusától) készítette elő a gazdasági rendszerváltást. A B-listázással lecserélték a régi tisztviselőket és gazdasági vezetőket. akkor természetesen a javak elosztásának „egyenlőségét” sem képes biztosítani. ezért a földosztás a magyarországi kommunisták támogatottságát növelte. felszámolták a piacgazdaság utolsó elemeit is. és az államilag ellenőrzött gazdálkodást a tőkés termelés visszaszorításával kötötte össze. Az 1947-ben bevezetett hároméves terv jelentős fejlesztéseket irányzott elő mind az iparban. alma. külföldi érdekeltségek) részleges és teljes államosítása. A keleti tömb országainak gazdasági együttműködését – s egyben szovjet ellenőrzés alá vonását –valósította meg az 1949-ben létrehozott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). Csehszlovákia. élelmiszeripar. bor kivitel. s mivel Nagy Imre volt a miniszter. nyersanyag. (Ahogy Rákosi mondta: „határ a csillagos ég”. hogy Magyarországot a vas és acél országává kell 134 . igen gyakran a tervanarchiába (végrehajthatatlan tervszámok) torkolló gazdasági intézményrendszer. Az új pénz bevezetésével történő pénzügyi stabilizáció is a MKP népszerűségét növelte. konzervgyártás a szocialista blokk számára is termelő) szerepet kapott. stratégiai szempontok kerültek előtérbe. Az államosítás és a Dinnyés-kormány idején elfogadott. Megszüntették a tőzsdét. nehézipari fejlesztések közül az elektromos ipar. a gazdaságpolitikáért felelős Gerő Ernő kijelentette. A hidegháborús feszültségek növekedése miatt visszafogták a fogyasztást. ami biztosította az állami ellenőrzést. erőművek. a költségvetés jelentős részét fegyverkezésre fordították.és uránbányászat játszott nagyobb szerepet. A gazdasági folyamatokban a racionalitást a politikai akaratok háttérbe szorították. az önszabályozó gazdasági mechanizmusok működését lehetetlenné tették.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli hatalmat (Belügyminisztérium.és munkaerőhiány a szocialista gazdaság működésének természetes velejárójává vált. a folyamatos áru-.

részben épp annak feltételeit megteremtendő (élelmiszer. A parasztság ellenállása miatt azonban a téeszek szervezése lassan haladt. függetlenül attól. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a vasércet importálni kellett. az eredményeket és a problémákat! 135 .) A Sztálin halála (1953. vezetőiket az állam politikai úton nevezte ki. a nagy. tapasztalatnál gyakran fontosabb volt a politikai megbízhatóság. a Nagy Imre miniszterelnök (1953-55) vezette „új szakasz politikájának” megvalósítását. A mintagazdaságok és gépállomások létrehozása is az állam monopolhelyzetét erősítette. ami még tovább rontotta a teljesítményt. A falvakból sokan költöztek be az iparosodó városokba. március 5. (ÁVH) (Lásd a forrásokhoz írtakat. A létrejövő téeszek önállósága formális volt. a beszolgáltatási rendszer és a padlássöprés (1952) miatt a mezőgazdasági termelés szintje nem érte el a háború előttit. holott a hivatalos propaganda szerint emelkedett az életszínvonal.) A termények és jószágok kötelező beszolgáltatása. 70.és középbirtokos paraszti réteg („kulák”) ellehetetlenítése.) Az iparosítással egyidejűleg. Jelentősen megnövekedett az önkéntes vagy kényszerű társadalmi mobilitás. a tagosítás (tudatosan rossz földcserére kényszerítették a földbirtokosokat).) utáni szovjet politika változásai tették lehetővé a Rákosi-diktatúra felszámolását. (Lásd a forráshoz írtakat. felszabaduló munkaerő) megkezdődött a mezőgazdaság szovjet mintájú átszervezése is.és textilipar fejlesztését elhanyagolták. A vásárlóerő csökkenését eredményezték a terv-és békekölcsön kampányok (a lakosság vásároljon állami kötvényt) hozzájárultak a reáljövedelem és a fogyasztás (jegyrendszer) drasztikus visszaeséséhez. az életszínvonal azonban nem érte el a háború előtti szintet sem. (Lásd a forráshoz írtakat. Az 50-es éveket a teljes foglalkoztatottság jellemezte. a falvakból az ipari központokba csábította a fiatalokat. Az erőszakos átalakítás. Magyarország – agrár adottságai ellenére – a Rákosi-korszakban kenyérgabona és bor importjára kényszerült. a koncepciós perek és a gazdasági aránytalanságok rendkívül feszült politikai helyzetet eredményeztek. ami miatt szükség volt az állami/párt akaratát mindenek felett képviselő erőszakszervezetre is. (Lásd a forrásokhoz írtakat. internálások. mert a mezőgazdaság erőszakos átalakítása miatt több százezren végleg felhagytak a gazdálkodással. nehézipari központokba. összegzés Az új gazdasági rendszer miatt jelentős társadalmi változások is bekövetkeztek. egyúttal a politikai célok megvalósítását szolgálta. az ország adottságainak jobban megfelelő élelmiszer. általánossá vált a női munkások alkalmazása is. hogy Magyarország nyersanyagbázisa ehhez nem volt elegendő. a kollektivizálás.változtatni. a mezőgazdaság kevés fejlesztési forráshoz jutott: zavarok keletkeztek a közellátásban. Ennek következtében 1953-ra az ipari termelés az 1938-as háromszorosára növekedett. s a mezőgazdasági ismeretnél. Az elhanyagolt infrastruktúra mégis hátráltatta a növekedést. a kulákok üldözése.) A lakosság ellátása másodlagos lett. a kitelepítések. zavarok alakultak ki az élelmiszerellátásban.) Lezárás. 1953-ban a megművelt földterület kétharmada még mindig magángazdák kezében volt. tétel: A Kádár-rendszer jellemzése Kád FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az 1960-70-es évekbeli szocialista gazdaság és gazdaságpolitika változását. Az ipar dinamikus fejlődésnek indult és felszívta a munkaerő-felesleget.

) Az életszínvonal emeléséhez hozzá tartozott. Kádár tanult a Rákosi-korszak hibáiból. 136 . biztonságát lehetőség szerint növelő politikát folytatott. az ellenünk” helyett „Aki nincs ellenünk. „kemény diktatúrával” (megtorlás. a korábbi fő gazdasági célok lényegében nem változtak. mint a forradalom előtt. Kádár is a kollektivizálás híve volt. amit azonban 1964 februárjában az MSZMP Központi Bizottsága megváltoztatott a terméscsökkenés és az ebből fakadó ellátási problémák miatt. szervezeti formák korlátai. szerepét a gazdasági szabályozók vették át. Nem történt radikális gazdasági irányváltás sem. az velünk van. hogy „lerakták a szocializmus alapjait”. nem kellett lelkesedni.) Ekkortól fokozatosan szélesedett a mezőgazdasági szövetkezetek szervezeti. A mezőgazdasági termelés szervezetének átalakítása mellett.”) Nem alakult ki Kádár körül személyi kultusz és a szellemi élet is valamelyest szabadabbá vált. a korlátlan hatalmú „családfő” mintájára. A parasztok a kezükben hagyott kis földterületen háztáji gazdálkodást folytathattak. nem tértek vissza az ötvenes évek elejének durva módszereihez. A rendszer mégis másképp működött. Az ellátás javulását fejezi ki a frizsiderszocializmus. annak irányításával működött. megszűnt az addigi tervutasításos rendszer. nemzetközi kapcsolatok újraszervezése) kezdte meg hatalmának kiépítését. hogy a külföldi megfigyelők egyenesen „gulyáskommunizmusról” beszéltek. A lelassult gazdasági növekedés gyorsítása érdekében egyik oldalon erősítették a központi irányítást egyúttal viszont a vállalati önállóságot is (árszabályozás és bértömeg képzés mellett nyereségre ösztönzés). azzal szinte párhuzamosan és részben hasonló megfontolások alapján. 1962-ben. A politikai rendszer és ideológia alapelemei nem változtak: megkérdőjelezhetetlen maradt az egypártrendszer. a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) az ún. ezért a rendszer a patriarchális család viszonyai. A forradalmat követően a forradalom idején megalakult kommunista állampárt. gazdálkodási önállósága. s csak a nyolcvanas évek elejétől váltak láthatóvá az alkalmazott eszközök. hogy a teljes foglalkoztatottság fenntartásával együtt folyamatosan nőttek a jövedelmek. a téeszesítés befejezése és az amnesztia rendelet kiadása után kijelentették. a Szovjetunióval való szoros kapcsolat. („Aki nincs velünk. Puha diktatúra jellemezte ezután a korszakot. Gondoskodó. és szervezetileg is lehetővé tették az önálló szövetkezeti gépállomány kiépítését (az addigi állami gépállomási rendszer fokozatos felszámolásával). de a cenzúra (3T) nem szűnt meg. a közhangulatot pedig a legvidámabb barakk kifejezés. Az élelmezés olyan nagy mértékben javult. szovjet katonai és politikai támogatással hatalomra jutott Kádár János több mint három évtizedes rendszere (1956-89) nem alkotott egységes időszakot: különböző szakaszait erősen befolyásolták a hazai és a nemzetközi politikai változások. Bár az élet minden területén érvényesült az állami ellenőrzés. (Lásd a forráshoz írtakat. Mindez azonban az állami újraelosztó rendszerének köszönhető. a hétköznapok átpolitizáltsága csökkent. Mindezzel együtt jelentősen megemelték a mezőgazdaságban felhasználható fejlesztési források összegét. amely a mindennapokban is jól érzékelhető pozitív változásokat hozott. a parlamentnek csak jelképes szerepe volt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1956-os forradalom leverésével. Kifejtés A kádári paternalizmus javított az életkörülményeken. Az ezzel kezdődött változások a hatvanas évek második felétől az agrárgazdaságot több mint egy évtizedre a magyar gazdaság sikerágazatává tették. A tömeges kollektivizálással az agrárgazdaságban is a közvetlen tervutasításos módszer vált uralkodóvá. (Lásd a forráshoz írtakat. s bár a szövetkezeteket kényszerrel hozták létre. erőszakszervezetek. a társadalom jólétét. megmaradt a tervutasításos újraelosztó rendszer. 1962-64-ben átformálták az iparvállalatok szervezeti kereteit. de az ellenszenvet nem volt veszélytelen kimutatni.

a túltermelési válságokat. Ezzel Magyarországon bevallottan piaci jellegű. ingyenes egészségügy. alapvető változásokra van szükség. sőt. gyakorlatilag tehát az elvonásokat kellett úgy elosztani. (Lásd a forrásokhoz írtakat. (Lásd a forráshoz írtakat. amelyek tovább növelték a káoszt. hogy az ne vezessen társadalmi robbanáshoz. azt jelentős részben csak imitáló eszközökkel működtették a gazdaságot 1974-ig. az egyre nyilvánvalóbban elkerülhetetlen nyílt munkanélküliség. Bármely hiba. de ez Magyarországon a régi reflexek felerősödését jelentette és többnyire az alig létező piaci jellegű intézmények háttérbe szorításával járt. Lezárás. a növekedés pedig gyorsabb.és anyagelosztás. megúszható a gazdaság érdemi szerkezeti átalakulása. A 1960-1970-es években bevezetett nagyvonalú szociális intézkedések bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú következményekkel. Egy ideig úgy látszott. egyáltalán gazdaságilag magához kötni. Másrészt az erőtartalékok kimerülésével évről évre csökkenő összegű elosztható jövedelem állt rendelkezésre. hogy a Szovjetunió gazdasági erejét felemésztette az Egyesült Államokkal folytatott katonai versengés.) 1977-re azonban olyan drámaivá vált az ország külkereskedelmi mérlegének hiánya és az eladósodás. hogy a gondok nem átmenetiek. amikor a gazdaság növekedése megtorpant. Az 1979-80-ban már egyértelművé váló gazdaságpolitikai fordulat miatt az egész világon újra erősödött az állami beavatkozás. folyamatos eseti beavatkozásokat indukálva. a költségvetési hiány vált meghatározóvá. ám ez nemcsak a külgazdasági környezet Magyarország számára hátrányos változása. amikor a reformot a Szovjetunió leállíttatta. a tervgazdaság miatt nem lehetett sikeres. az erősödő infláció. A társadalombiztosítási kiadások (teljes körű nyugdíj. A hetvenes évek utolsó harmadára nyilvánvalóvá vált. Meghatározóvá vált az a tévhit.) 1960 és 1980 között a nyolcszorosára nőttek.) Az 1985-86-ra azonban világosan látszott. a világ és a magyar gazdaság helyzetének változásait automatikusan érzékelő berendezkedés kialakítása. Feladták az életszínvonal folyamatos emelésének politikai követelményét. a tervutasítások. évtizedekre maradandó előnyöket is hozó gazdasági változtatásokat. a ciklikusságot. hogy gondos tervezéssel ki lehet küszöbölni a piac irracionalitását. de nem a kívánalmakhoz viszonyítva – drasztikus változtatásokra kényszerült. a költségek növekedése folytatódott a nyolcvanas években is. A gazdasági visszaesés. összegzés A Kádár-korszakban több kísérlet is történt a gazdaság átalakítására. A modern tömegtermelés minden fázisát azonban képtelenség volt központilag szabályozni.) Az 1968-as reformmal végül is megszűnt a részletes központi előírások. a népgazdaság irányítása központilag történik). hogy a vezetés – a maga normái szerint. ami a politikai intézményrendszerre vonatkozott (az állami vállalatok össznépi tulajdonban vannak. hogy a piacgazdaságokat átrendező nemzetközi cserearány-változás az olajárak 1973 utáni ugrásszerű emelkedésével hozzánk nem gyűrűzik be. ami messze meghaladta a gazdaság egészének növekedését. nem kalkulált esemény vagy tényező dominószerűen döntötte romba egész ágazatok működését. a rugalmasabb. hogy az adminisztratív intézkedésekkel – ahogy egykoron nevezték. az életszínvonal csökkenése. kézi vezérléssel – megteremthető a gazdasági egyensúly. A rendszer 137 .Az 1968. illetve ezek részeként eszköz. a súlyos eladósodás. GYES stb. Egyértelművé vált az is. A tervezett reform a gazdaság jobb működését elősegítő változás volt. ezért már nem képes a kisebb szocialista országokat olcsó nyersanyaggal ellátni. de nem jelentette a szocialista rendszer alternatív gazdasági mechanizmusát. A tervgazdaságot az az illúzió szülte. (Lásd a forrásokhoz írtakat. GYED. különösen nem tartalmazhatott olyan elemet. hanem a szocialista rendszer sajátos korlátai. ennek következtében a termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb lesz. hogy a magyar gazdaságpolitika az évtized nagyobb részében alapvetően elhibázott irányt követett. évi gazdasági reform során az általában igen óvatos kádári vezetés hajtotta végre a szocialista országok közül – Jugoszláviát nem számítva – a legradikálisabb. tervlebontások rendszere. igaz.

hanem a hatalom saját önképéhez igazodó elvárásait kellett kielégítenie. Csehszlovákia. és bevezették a tervutasításos rendszert. Kifejtés A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. a nyereségesség. azaz a szocializmus és a kommunizmus építését szándékozott végrehajtani. melyek azt tárgyalták. A szovjet pártvezetés felsőbb köreiben azonban ekkor a kisebb országok közötti együttműködés helyett a szocialista tábor más országaihoz hasonlóan. ill. A szovjet ellenőrzés alatt álló országokban a Marshall-segély felvételét megtiltották. hanem a politikai beágyazottság szerint osztották el. Az alapító dokumentum rögzítette a tagállamok szuverén egyenlőségét. A vesztes országok üzemei a szovjet hadsereget látták el. Magyarországon is a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági szálak erősítését szorgalmazták. mint gazdasági integrációs szervezeti forma hivatalosan 1949. a jóvátétel teljesítése a nemzetgazdaság legfőbb feladata lett. a kölcsönös előnyök 138 . majd erőltetett iparosítási programokat indítottak. hiszen a munkaadó az állam. kollektivizálták a mezőgazdaságot. Célja a „testvéri” tagországok népgazdaságának a gazdasági összefogás és a nemzetközi szocialista munkamegosztás útján való fejlesztése és termelőerőik színvonalának emelése volt. világháború végén szovjet befolyás alá került országokban (későbbi NDK.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli ráadásul öncélúan működött. Románia. az innovációra való képesség. Nem a valódi fogyasztói igényeket. KGST nem volt zárt szervezet. Magyarország. hogy a szomszédos országokkal miképp lehetne szorosabbra fűzni a gazdasági kapcsolatokat. A szocialista gazdasági rendszert egyszerre jellemezte a hiány és a pazarlás. amely osztotta legfőbb céljait. tétel: A szo szovjet blokk kialakulása és jellemzői FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze a KGST-be illeszkedő magyar gazdaságot és a rendszerváltás gazdasági következményeit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A II. a pártállam kiépülésével párhuzamosan történt a gazdaság szovjetizálása is: az államosítások során megszűnt a magántulajdon. 71. Létrejöttében kiemelt a szerepe az USA által felkínált újjáépítési segély (Marshall-segély) visszautasításának. Lengyelország. január 25-én jött létre. A rendelkezésre álló forrásokat – amint később az eladósodás révén bevont külföldi hitelek jelentékeny hányadát is – nem a piacképesség. A szövetségi rendszeren belüli önellátás eszméje is egyre inkább meghatározóvá vált a külgazdasági stratégia szempontjából. annak ellensúlyozására javasolta maga Sztálin a szocialista tömb gazdasági integrációját. teljes foglalkoztatás) támogatták a veszteséges vállalatokat. azaz ideológiailag alátámasztható okokból (pl. Az 1948-as év elejéig határozottan jelentkezett az ezekkel az országokkal való – politikai. amely a termelést és az elosztást szervezi a tervutasítással. A szovjet típusú rendszer kiépítésének állomásai a SZEB-ben lévő szovjet befolyás és a Vörös Hadsereg jelenlétét kihasználva a kommunisták kulcsszerephez juttatása volt az egyes országok kormányában. Bulgária) 1945-1948 között szovjetbarát kormányok alakultak. gazdasági – együttműködés igénye. ill. a nemzeti érdekek tiszteletben tartását. Az egypártrendszer. bármely ország csatlakozhatott hozzá. a mesterséges árrendszer nem tükrözte a valódi költségeket és ráfordításokat. Már 1945–46-ban napvilágot láttak olyan közgazdasági elemzések Magyarországon. Mindezek a változások biztosították a gazdaság totális ellenőrzését.

folyamatos eseti beavatkozásokat indukálva. a villamos energia csaknem 100 százaléka. a cink zöme. a szakemberképzés területére korlátozódott. Bármely hiba. 139 .és villamosenergia-hálózat teljes függést jelentett a Szovjetuniótól.és a kölcsönös segítés elvét. A rendelkezésre álló forrásokat – amint később az eladósodás révén bevont külföldi hitelek jelentékeny hányadát is – nem a piacképesség. A sztálinista és poszt-sztálinista tervgazdaság a növekedést a belső erőforrások. konzerv) jó részének viszont a KGST-tagállamokkal kötött hosszúlejáratú szerződések nyújtottak biztos elhelyezési lehetőséget. A tagországok együttműködését jócskán elősegítették a gazdaságilag erősebb tagországok nyújtotta kamatmentes vagy nagyon alacsony kamatozású hitelek. Észak-Koreának. Később a tagállamok egyeztették a gazdaságfejlesztés főbb irányait. Videoton. A magyar ipar (pl.és nyersanyagok zömét évtizedeken keresztül a KGST-partnerek egymástól szerezték be. hanem a politikai beágyazottság szerint osztották el. és nem alkalmazhatott szankciót velük szemben. a nyersanyagok és az energiahordozók egyre bővülő felhasználásával és a kelet-európai társadalmakban rejlő munkaerő-tartalékok mozgósításával tudta elérni. A kőolaj-. a nyereségesség. Ikarus. ám ezek nem valósultak meg. a fogyasztásra. A tervgazdaságot az az illúzió szülte. A Szovjetunió egyre kevésbé tudta kielégíteni az olcsó nyersanyagok és energia iránti igényt. a külkereskedelemre vonatkozó mutatókat. Jugoszláviának.) Határozatokat csak eljárási és szervezeti kérdésekben hozhatott. A hiányzó legfontosabb fűtő. A KGST tevékenysége a kezdeti szakaszban főként az áruforgalom szélesítésére. a faáru és réz jelentős hányada. Orion) és mezőgazdaság termékei (pl. kohókoksz. nem kalkulált esemény vagy tényező dominószerűen döntötte romba egész ágazatok működését. Különböző időszakokban megfigyelői státusa volt a KGST-ben pl. majd napirendre került a népgazdasági tervek összehangolása. alma. A KGST legfelsőbb végrehajtó szerve (Tanács). az innovációra való képesség. A „proletárdiktatúra” hatalmi szerkezetét és ideológiai előfeltevéseit megjelenítő központi tervutasításos rendszer a legapróbb részletekig igyekezett szabályozni a javak termelésének és elosztásának láncolatát. 1978-ban a Vietnami Szocialista Köztársaság. Még 1949-ben csatlakozott a szervezethez Albánia (1961 után már nem vett részt a KGST munkájában). a szakosítás is. hogy gondos tervezéssel ki lehet küszöbölni a piac irracionalitását. azaz nem rendelkezett nemzetek feletti intézményi rendszerrel. teljes foglalkoztatás) támogatták a veszteséges vállalatokat. a munkamegosztást. ennek következtében a termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb lesz. Afganisztánnak. A modern tömegtermelés minden fázisát képtelenség volt központilag szabályozni. hatékonyabban működő szervezet kialakításának az igényeként. amelyeket csak a tagországok illetékes szerveinek beleegyezése után lehetett végrehajtani. a mesterséges árrendszer nem tükrözte a valódi költségeket és ráfordításokat. tapasztalatcserére. 1962-ben Mongólia. A szervezetben egyértelmű volt a szovjet dominancia. a Kínai Népköztársaságnak. azaz ideológiailag alátámasztható okokból (pl. a felhalmozásra. a termelésre. 1950-ben a Német Demokratikus Köztársaság. Nem a valódi fogyasztói igényeket. A másik alapvető probléma a tervgazdaság természetéből fakadt. A KGST végső ellehetetlenülésében jelentős szerepet játszott az 1970-es évek olajválsága. A KGST nem volt szupranacionális szervezet. bor. földgáz. a kőolaj. (Az erőviszonyokat és a szankcionálási lehetőségeket jelentősen befolyásolták a hidegháborús események és a szovjet hatalmi törekvések. A KGST-ből származott az importált vasérc. a ciklikusságot. mert az olajárrobbanás megváltoztatta a tagállamok közötti együttműködést. A szocialista gazdasági rendszert egyszerre jellemezte a hiány és a pazarlás. műszaki segítségnyújtásra. Laosznak. a növekedés pedig gyorsabb. gazdasági együttműködést érintő döntései mindössze ajánlások voltak. A rendszer kimerítette az extenzív növekedés tartalékait. Nicaraguának. amelyek tovább növelték a káoszt. 1973-ban Kuba. A rendszer ráadásul öncélúan működött. amelybe minden tagország egy miniszterelnökhelyettest delegált. közvetlenül nem utasíthatta a tagállamok szervezeteit és vállalatait. a túltermelési válságokat. az ólom. Az erre való törekvés fölfogható egy központosítottabb. hanem a hatalom saját önképéhez igazodó elvárásait kellett kielégítenie.

Amikor Gorbacsov 1985-ben az SZKP főtitkára lett. hogy a gazdaságot kézi vezérlésre állították át. a gazdaságpolitikai konzultációt.és többoldalú együttműködés szervezetét. 1991 elején. hogy az állami újraelosztásban a hitelek egy részét a jóléti rendszer fönntartására fordították. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. szeptember 26-án a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa hivatalosan is beszüntette működését. az életszínvonalat azonban ideig-óráig szinten tartották. (Lásd a forrás adatait. A reálbérek az 1980-as években folyamatosan csökkentek.és külpolitikáját egyre erőteljesebben határozta meg a peresztrojka hatása. egészen 1996-ig. A gazdaság modernizálásához nem volt elég belső tőke. a második gazdaságban szerzett jövedelmek valamint az. hogy a túlmunkában. A keletnémet (NDK). Engedélyezték a vállalkozást. Ez a csökkenés azonban nem a gazdaság szerkezetváltásának volt betudható. A reáljövedelmek radikális csökkenésével már a rendszerváltás utáni kormányoknak kellett szembesülniük. szabályozták a két. amikor a Szovjetunió tilalmat vezetett be a barter-ügyletekre. amiképpen a foglakoztatási szint brutális visszaesésével és az infláció elszabadulásával is. a külső tőkebevonást pedig gazdasági és politikai gátak egyaránt akadályozták. 72. más szóval a „nyitást”. másrészt. gazdaságilag pedig azt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 1979-ben némi decentralizáció figyelhető meg a KGST döntéshozatali rendszerében.) Lezárás. a tagállamok közötti kereskedelem lényegében összeomlott – 1991. majd meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. A politikai váltás a külgazdasági kérdésekben is éreztette hatását. ezért Mihail Gorbacsov a párbeszéd felújítását indítványozta az EK-nak 1986-ban megkezdődött a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági megállapodások megkötése és a diplomáciai kapcsolatok felvétele. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. csehszlovák rendszerváltás felgyorsította szocialista tábor felbomlását és az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. Az elmaradott technológiára és gazdasági alapra épülő KGST versenyképtelennek bizonyult a világpiacon. román. A válság elburjánzását leginkább az eladósodás növekedése mutatta. tétel: A ren rendszerváltozás Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az 1980-as évek második felének Magyarországát. a rendszerváltás körülményeit! 140 . hogy az MNB vezérkara ekkor még szerencsésen spekulált az árfolyamokkal. A ’80-as évek közepétől a KGST-tagállamok gazdaság. összegzés A rendszerváltás politikailag azt jelentette. hanem egyrészt annak. 1984-ben a KGST moszkvai csúcstalálkozóján döntenek a párbeszéd megkezdéséről az Európai Közösségekkel. A Magyarországon 1981-ben kis híján bekövetkezett államcsőd után 1984-ig valamelyest csökkent az adósságállomány. a kapitalizmus. akkor az az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását.

képviselőik hatottak egymásra (pl. mivel a magyar termékekért alacsony árat fizettek a világpiacon (cserearányromlás). Egy idő után már a hitelek törlesztésének érdekében kellett újabb hiteleket felvenni (adósságspirál). ám ez csak azért következhetett be. párton belüli reformkommunisták csoportja. Gorbacsov radikális gazdasági reformokat. Bírálta a rendszert. fél-ellenzéki és reformer gondolatok és csoportok még nem különültek el élesen. társadalom és politika is válságba jutott. Demszky Gábor) nevezett csoport (ún. voltak közöttük érintkezési pontok. nem törődött kellően a népességcsökkenés jelenségével és nem állt ki az országhatáron kívül élő magyar kisebbségekért. A reformerek között akadtak párttagok is. más szóval a „nyitást”. Solt Ottilia. gazdasági és politikai számvetést. Csurka István. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. Csengey Dénes. de ez csak átmeneti javulást hoz. Charta’77 vagy a Bibó-kör). hiszen a dráguló olajt csak hitelekből lehetett megvásárolni. hogy Magyarország belép a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba. így ebből kevés bevétel származott. demokratikus ellenzék és népi írók közötti népi-urbánus vita volt. gazdaságilag pedig azt. új cselekvési programot jelentett be. akkor az az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását. akik korlátozott politikai 141 . Kis János. A két világháború közötti népi írók ún. harmadik utas elképzeléseit vallotta a másik ellenzéki csoportosulás (Csoóri Sándor. Ennek egyik forrása az ország eladósodása az olajválság következtében. aminek egyik oka a még a két világháború közötti időszakra visszamenő. A rendszerváltás politikailag azt jelentette. Az ellenzéki. Kőszeg Ferenc. ám ők egy bizonyos ponton nem mehettek túl pozícióik veszélyeztetése nélkül. Állandó szervezői és résztvevői voltak a rendőrség által nem engedélyezett március 15-i és október 23-i megmozdulásoknak. Lezsák Sándor). Amikor Gorbacsov meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. A Szovjetunió nem szólt bele a keleti blokk országaiban lezajlódó folyamatokba (1989). de a felfogásbeli különbségek olyan nagyok voltak. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Az 1980-as évek közepén megjelent az ellenzéki ifjúság új generációja. elítélve a Brezsnyev alatti pangást. általános foglalkoztatás) vagy ideológiailag bizonyultak vállalhatatlannak (magánszektor további növelése. privatizáció). Rajk László Szakkollégium). Összefogás azonban nem jött létre a csoportok között. ők elsősorban a szakkollégiumokon belül szerveződtek (Bibó István Szakkollégium. 54 évesen ő e poszton a legfiatalabb Sztálin óta. A szocialista-kommunista rendszerek összeomlása más-más úton játszódott le a különböző szocialista országokban. Magyarországon a politikai ellenzék nyíltan az 1970-es évek második felétől lépett fel. a hatalmi érdekrendszer átalakítását ígérte. mert nem igyekezett megőrizni a hagyományos népi kultúrát. Magyarország egyre több hitelt vett fel. Beszélő kör) a legfontosabb szamizdat kiadványáról kapta a nevét. Ez az ún. A gyakran kéziratban vagy stencilgépen sokszorosított írásokban álltak ki a parlamentáris demokrácia kialakítása és a szabadságjogok mellett. a kapitalizmus.FELELETVÁZLAT Bevezetés Mihail Gorbacsov 1985 márciusában lett az SZKP Központi Bizottságának a főtitkára. Kifejtés Az 1980-as évek második felében a többi szocialista országhoz hasonlósan a magyar gazdaság. Az alapvető. mert vagy negatívan érintették volna a rendszer legfontosabb vívmányait (pl. az államcsőd veszélye jelentette. emiatt gyakran zaklatták őket a hivatalos szervek. 1985-ben a monori találkozón az ellenzék két csoportja kísérletet tett az összefogásra. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. a lakosságot elsősorban foglalkoztató gondokat a gazdaság összeomláshoz közeli helyzete.) A pénzügyi összeomlást ekkor még el lehetett kerülni azzal. ezeket azonban elodázták. mert az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. A demokratikus ellenzéknek (pl. hogy ez nem sikerült. Átfogó reformokkal lehetett volna csak a helyzeten javítani. az ún.

általában párttag. A rendszerváltás jogi kereteit kidolgozó Nemzeti Kerekasztal tagjai lettek a volt Ellenzéki Kerekasztal (EKA) szervezetei és pártjai. június 16-án százezrek jelenlétében újratemették Nagy Imrét és társait (Lásd a forráshoz írtakat. ill. ezután gyakorlatilag a többpártrendszer létrejöttét nem lehetett kétségbe vonni. hogy 1956-ban nem ellenforradalom.) Szimbolikus esemény. 1987-ben jelent meg a Fordulat és reform című. 1988-ban több fórumon. A reformkommunisták MSZMP-reformköröket szerveztek országszerte. 1988 májusában létrejött a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ). A párton belül sokan bírálták Pozsgayt.) 1989. hogy Kádár János 3 héttel később halt meg azon a napon. Az MSZMP elfogadta. amelyet az 1956-os forradalom túlélői hoztak létre.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli reformok bevezetését is támogatták az égetően szükséges gazdasági reformok mellett. majd szabadon engedte. amit az államapparátusban dolgozó. az idős pártfőtitkárt. valamint igyekezett az MSZMP-n belül akadályozni a változásokat.) Az EKA tárgyalásokra szólította fel az MSZMP-t és békés átmenetet követelt az állampárttól. már nyilvánosan megkérdőjelezték az egypártrendszert. Amikor 1989 januárjában (Grósz külföldi útját kihasználva) Pozsgay Imre kijelentette. (kivéve a Fidesz és az SZDSZ. Az MSZMP nem akadályozta meg 1988 folyamán az új pártok megalakulását. sarkalatos törvényeket.) 1988-89-ben jöttek létre vagy alakultak újjá a következő politikai szervezetek. Hazafias Népfront. és céljuk a forradalom résztvevőinek rehabilitálása volt. reformoknak elkötelezett társadalomtudósok adtak ki. amikor hivatalosan is rehabilitálták Nagy Imrét. Nagy Imre halálának 30. 1989 októberében tartotta utolsó kongresszusát az MSZMP. s a reformerek létrehozták az MSZP-t (Magyar Szocialista Pártot). a régiek újjáalakulását. Ennek jegyében a korábbiaknál sokkal békésebben telt 1989. célját nem érte el. a Szabad Kezdeményezések Hálózatából az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). március 15-i tüntetésen már közösen jelentek meg az ellenzék tagjai. évfordulójára tervezett (ellenzéki) megemlékezést viszont a hatalom megakadályozta. március 15-e. (Lásd a forráshoz írtakat. bár nem is ellenezte). az MSZMP és ún. (Lásd a forráshoz írtakat. akik hatalmi érdekből (generációs alapon) le kívánják váltani Kádárt. (Lásd a forráshoz írtakat. a Független Kisgazdapárt (FKgP). a hatalom azonban még ellenállt. DEMISZ stb. SZOT. a Hősök terén. hogy nyilvánosságra kerüljenek Nagy Imre és társai újratemetésének követelőinek nyilatkozatai. amivel megszűnt a pártállami szakszervezetek kizárólagossága. Az 1980-as évek közepén az MSZMP-ben olyan politikusok jutnak főszerephez. a Hazafias Népfront elnöke volt. 1988-ban jelentős tömeg vett részt a bős-nagymarosi gát megépítése és a romániai falurombolás ellen szervezett tüntetéseken a Parlament előtt. ahol megjelent Pozsgay Imre is. amelyen a párt megszüntette önmagát. Fő képviselőjük Grósz Károly. Legmagasabb pozíciót betöltő képviselőjük Pozsgay Imre. Megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB). Az 1988. amiben kimondják a helyzet tarthatatlanságát: „Kádárnak mennie kell!”. hogy a parlament elé terjeszti az alkotmánymódosítást. 1989 márciusában összeült az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). a Magyar Demokrata Fórum (MDF). Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP). októberben az országgyűlés el is fogadta az ún. egy gazdasági. harmadik oldalként hivatalos társadalmi szervezetek (pl. ami ellen hatalmi erőszakot is kilátásba helyezett. akkor ezzel az MSZMP hatalmának legitimitását kérdőjelezte meg. pártok: Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz). (Lásd a forráshoz írtakat. Ugyanebben az évben Lakitelken az ellenzék másik ága összejövetelt tartott.) 1987-ben a demokratikus ellenzék kiadja a Társadalmi szerződés című írást. szeptember 18-án az EKA és az MSZMP aláírta a megállapodást.) 1989. június 16-ra. s bizonyos kérdésekben az ellenzékkel is együttműködtek. 142 . politikai és szociális reformterveket összefoglaló tervezet is. de nem akadályozták meg ezután azt sem. S bár 1988 novemberében Grósz Károly a sportcsarnoki beszédében felfordulással és fehérterrorral riogatott. A tüntetés részvevőit letartóztatta. melyet a Független Jogász Fórum kezdeményezett. hanem népfelkelés volt. Az 1988. Társadalmi szervezetként megalakult a Magyar Demokrata Fórum. ill.

március 25-én tartották az első szabad választást Magyarországon. Az SZDSZ.1989. DEMISZ stb. Végül a harmadik köztársaság első elnökét a parlament választotta meg Göncz Árpád személyében az SZDSZ és az MDF megállapodása alapján. a régiek újjáalakulását. helyette kikiáltották a harmadik Magyar Köztársaságot. 1989 márciusában összeült az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. 1990 márciusában lehetősége nyílt az országnak tárgyalni a Szovjetunióval. október 23-án megszűnt a Magyar Népköztársaság. A gazdasági rendszerváltás az 1990-es években kezdődött meg. ezután gyakorlatilag a többpártrendszer létrejöttét nem lehetett kétségbe vonni. (Lásd a forráshoz írtakat. az MSZMP és ún. tárgyalásos úton megtörtént. A rendszerváltás jogi kereteit kidolgozó Nemzeti Kerekasztal tagjai lettek a volt Ellenzéki Kerekasztal (EKA) szervezetei és pártjai. A szavazás igazi tétje a köztársasági elnök választása volt. az első választásokat! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1988-ban jöttek létre vagy alakultak újjá a Magyarországon azok politikai szervezetek (pl. amelyek a rendszerváltás követően a politikai életet meghatározták: (Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz). összegzés Mivel a keletnémet (NDK). tétel: A ren rendszerváltás Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a rendszerváltáskor született magyar választási rendszert. az FKGP attól tartott. hogy ha a köztársasági elnök választása közvetlen és a parlamenti választás előtt lesz. vér nélkül. négyigenes népszavazás kapcsán. a Magyar Demokrata Fórum (MDF). Hazafias Népfront. 73. gazdaságilag pedig azt. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. hogy minél előbb vonják ki az összes szovjet katonát az ország területéről. az SZDSZ és az MDF szembekerült az ún. akkor a választást a volt MSZMP-s Pozsgay Imre nyeri (az ellenzéknek nem volt ugyanis országosan ismert és elismert „arca” ellenjelöltként). Az EKA tárgyalásokra szólította fel az MSZMP-t és békés átmenetet követelt az állampárttól.) Az MSZMP nem akadályozta meg 1988 folyamán az új pártok megalakulását. a FIDESZ. 1989 őszén a rendszerváltó pártok között kialakult az első komoly ellentét. Történelmi Igazságtétel Bizottság. a kapitalizmus. a Független Kisgazdapárt (FKgP). csehszlovák rendszerváltás felgyorsította szocialista tábor felbomlását. melyet a Független Jogász Fórum kezdeményezett. a Szabad Kezdeményezések Hálózatából az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). 143 . ezzel jogi értelemben a rendszerváltás békésen. Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). Lezárás. SZOT. ill.) A rendszerváltás politikailag azt jelentette. civil és szakszervezetek) és pártok. Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP).) 1990. román. s ezzel az MSZMP átmenti hatalmát az új rendszerbe. harmadik oldalként hivatalos társadalmi szervezetek (pl.

az eredmény megállapításáról lásd a forrásokhoz írtakat. amely saját ügyeiben a központi hatalomtól független döntéseket hozhat. A 10. hogy gyűjtőpártként működött és megrázkódtatástól mentes (nem radikális) átmenetet ígért a választóknak. Kompenzációs listák a település egyéni választókerületeiből összesített töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot. hogy a kampányban a „nyugodt erőként” jelent meg.6%). az országgyűlési képviselői választásokkal szemben nincs „érvényességi küszöb”. Az MDF győzelmének oka az lehetett. A helyi önkormányzat választott vezetője a polgármester. független szervezet. A demokratikus államokban ezért a választójog általános és egyenlő.6% és a FIDESZ 5. az aktív és apaszív választójogról lásd a forráshoz írtakat. sarkalatos törvényeket. Az egyéni választókerület képviselője az lesz. Az országgyűlési választásokról. a szavazás közvetlen és titkos.000 lakosú vagy annál kisebb településeken a képviselő jelöltek abc sorrendben szerepelnek a szavazólapon. 60%-át egyéni választókerületben választják meg. A magyar választójogi rendszerről. Magyarország több mint négyezer települése közül kb. amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. akik a legtöbb szavazatot kapják. Az új alkotmány szerint az országgyűlés kétharmados többséggel dönthet az alkotmány módosításáról. aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. 1990. A képviselők másik része pedig a pártok. A választás az önkormányzatok esetében egyfordulós. hogy az államhatalom működésének legfőbb forrása a nép. háromezer rendelkezik önálló települési önkormányzattal. (Budapest esetében az egyes kerületek önálló települési egységnek számítanak.4%). valamint a vártnál jóval rosszabb szerepléssel az MSZP (8. MSZMP elfogadta. illetve társadalmi szervezetek (jelölő szervezetek) által állított kompenzációs listáról juthat mandátumhoz. A miniszterelnök Antall József lett. Fontos szempont lehetett. Az aktív és a passzív választójog feltételei nem különböznek az országos választásokétól. évi XXXIV. Az önkormányzati képviselőket és a polgármestereket a magyar alkotmány szerint szintén négyévenként választják a választópolgárok. A demokrácia egyik legfontosabb alapelve az. a szavazás pedig közvetlen és titkos. ha a képviselők kiválasztásában minden választójoggal rendelkező állampolgár azonos értékű szavazattal vehet részt. bár nem is ellenezték).7%) az MDF lett. hogy a parlament elé terjeszti az alkotmánymódosítást. töredékszavazat-visszaszámláló rendszer. 144 . hanem a meglévőt módosították jelentős mértékben. aki a legtöbb szavazatot kapja. (kivéve a Fideszt és az SZDSZ-t. A 10. Polgármester az lesz. A képviselők azok lesznek. Az alkotmányban megjelennek az alapvető emberi szabadságjogok és megvalósul a hatalmi ágak szétválasztása. illetve polgármester (főpolgármester) jelöltségéhez szükséges arányokat. míg a helyi önkormányzati választások ősszel.) Az önkormányzat a helyi közösség életét irányító. az országgyűlési választások tavasszal. Az országgyűlési és az önkormányzati képviselők választása egy évben történik. annak közvetlen érdekeit kifejező. szeptember 18-án az EKA és az MSZMP aláírta a megállapodást. A megválasztható képviselők száma a szavazólapon fel van tüntetve. ezért koalícióra lépett az FKGP-vel és a KDNP-vel. tehát az érvényességhez és eredményességhez nincs megállapítva részvételi arány. A törvény meghatározza az önkormányzati képviselő. A győztes párt (42. Mindez csak akkor valósulhat meg. A magyar alkotmány értelmében a választójog általános és egyenlő. A rendszerváltáskor nem hoztak létre új alkotmányt. törvény szabályoz – kétfordulós. s mivel nem szerezte meg a szavazatok több mint felét. kétszavazatos.000-nél nagyobb lakosú településeken és a fővárosi kerületekben vegyes választási rendszert alkalmaznak. októberben az országgyűlés el is fogadta az ún. A képviselők kb. az egész társadalom. A polgármester választása közvetlenül történik. A német modellen alapuló vegyes magyar választási rendszer – amelyet az 1989.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Kifejtés 1989. A parlamentbe bejutott még a két liberális párt (SZDSZ 23. március 25-én tartották a rendszerváltás utáni első szabad választást Magyarországon.

Az európai egységtörekvések alakulása szempontjából jelentős szerepet játszott az Egyesült Államok gazdaságpolitikája is. szociális. Lezárás. lépéseit és az európai integráció alapelveit. hogy a relatív többséget szerzett párt így stabil parlamenti többséget tud szerezni. 145 . működését a Maastrichti Szerződés elfogadásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. A választórendszer valóban elég bonyolult a kompenzációs számítások miatt. de megalkotói azzal indokolták ezt. A megállapodás másik pontja értelmében a magyar köztársasági elnököt nem közvetlenül a választópolgárok. Ennek alapján bevezették a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét. 1990 őszén lezajlottak az első önkormányzati választások is.A stabil kormányzás érdekében Antall József paktumot kötött a legerősebb párttal.) Volt Európának két olyan régiója. kulturális együttműködés. a képviselők és önkormányzatok számát pedig az ország nagyságához képest túlzónak tartják. Felmerült Európában egy közös védelmi rendszer létrehozása az esetleges szovjet agresszióval szemben. Izland. 74. Fontos szerepet játszott a világkereskedelem liberalizálása érdekében az 1948-ban létrehozott Általános Vámtarifa. Belgium. világháború nyomán. Hollandia és Luxemburg vámuniót hozott létre a gazdasági integráció érdekében. tétel: Az Európai Unió legfontosabb intézményei Az Eu FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az európai egységgondolat megszületésének körülményeit. Európa világelsőségének elvesztése láttán kezdték felismerni Európa politikusai. ahol rögtön a háború után már tényleges lépések is történtek az integráció felé. hanem a parlament választja 5 évre. A NATO létrejöttével a Brüsszeli Szerződés elvesztette jelentőségét. ha ezzel egyidejűleg egy másik jelöltnek többsége alakul ki. az európai integráció útján lehetne és kellene elkerülni.és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) is. A szerződés kiterjedt a gazdasági. A magyar választási rendszert sokan igen bonyolultnak. valóban bonyolult. majd 1961-től OECD). valamint az önvédelem területeire is. az 1947-ben meghirdetett Marshall-segély elosztására ugyanis az érintett 16 európai kormány létrehozta az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetet (OEEC. ezért 1948 márciusában a Benelux-országok. (Lásd a forráshoz írtakat. A harmadik Magyar Köztársaság első elnöke Göncz Árpád lett. Nagy-Britannia és Franciaország megkötötték a Brüsszeli Szerződést. az SZDSZ-szel. Norvégia és Svédország – pedig lazább politikai és jogi együttműködés felé vettek irányt. hogy az ellenségeskedéseket a politikai és gazdasági egyesülés. összegzés A pártok plakátjairól írtakat lásd a forrásoknál. vagyis a mindenkori kormányfő ellen csak akkor lehet bizalmatlanságot szavazni a parlamentben. majd a II. amelynek az Egyesült Államok mellett a Marshall-tervben részt vevő országok lettek az alapító tagjai. A skandináv országok – Dánia.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Kifejtés A II. világháború után a nyugat-európai országokban sorra alakultak a különböző politikai színezetű és eszmeiségű Európa-mozgalmak. E mozgalmak nagy része képviseltette magát az 1948 májusában Hágában tartott Európa-kongresszuson, ahol megfogalmazták az Egyesült Európa, Emberi jogok chartája, Bizottság és Parlament létrehozását is. A hágai kongresszus nyomán 1949-ben Londonban, tíz állam részvételével megszületett az Európa Tanács. A szervezet kormányközi együttműködésre épül és csakis a részt vevő kormányok teljes egyetértése esetén hozhat döntéseket. Az Európa Tanács, amelyhez idővel csatlakozott valamennyi demokratikus nyugat-európai ország, elsődlegesen arra törekedett, hogy többoldalú egyezményekkel erősítse a demokratikus jogállam működését és az emberi jogok érvényesülését. Az integráció másik útját jelentette a Schuman, francia külügyminiszter és Jean Monnet, a francia kormány tervezési részlegének vezetője által jegyzett ún. Schuman-terv (1950), amely lerakta az európai integráció, a későbbi Európai Unió alapkövét. Az integrációt a gazdasági együttműködés felöl közelítette meg, és a francia-német együttműködés biztonsági garanciáit akarta megteremteni. Az alapötlet egy nemzetek fölötti (szupranacionális) főhatóság létesítése volt, amely ellenőrzi a francia és német szén- és acéltermelést, valamint természetesen azon országokéit is, amelyek csatlakoznak a szervezethez. A németek és az olaszok is támogatták a javaslatot, hiszen a szén- és acélközösség terve az iparfejlesztés biztos alapokra helyezését ígérte. A Benelux-államok szintén rögtön felsorakoztak a terv mellé. A britek számára csak a kormányközi együttműködés volt elfogadható. 1951 májusában hat ország – Franciaország, Németország, Olaszország és a három Benelux-ország – külügyminiszterei aláírták az ún. Párizsi Szerződést az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK vagy Montánunió) létrehozásáról, 1952-ben lépett hatályba a ratifikációk után. Az együttműködés meggyőző eredményeket hozott, a közösség acélipara látványosan növekedett, ezért a Benelux országok azzal a merész javaslattal álltak elő, hogy hozzák létre a vámoktól és mennyiségi korlátozásoktól mentes európai közös piacot. 1956 nyarára két szerződéstervezet készült: az egyik teljes vámuniót irányzott elő a közösség országai között (belső vámok eltörlése, külső vámhatár pedig közös piaccá a közösség területét), a másik a békés célú atomenergia-ipar közös irányítását és fejlesztését. A Montánunióban is részt vevő hat állam külügyminiszterei 1957-ben aláírták az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) és az Euratom alapító szerződését. (Római Szerződés) A közös piac kiépítését egy 12 éves, három periódusból álló időszak alatt akarták megvalósítani, de a vámunió létrehozása gyorsabban ment a vártnál. Gazdasági tekintetben azt remélték, hogy a vámunió dinamizáló hatással lesz az egész gazdaságfejlődésre az egészséges versenyhelyzet megteremtésével és a nagyszériás termelés lehetővé tételével. Politikai oldalról a föderalisták azt remélték, hogy döntéseik meghozatala fokozatosan az európai intézmények kezébe kerül. 1967-1968 folyamán jelentős változtatásokra került sor, összevonták a három meglévő integrációs intézmény, az EGK, az Euratom és a Montánunió addig párhuzamosan működő szerveit, s ekkortól használatos az Európai Közösségek elnevezés. A hetvenes évek elején egyértelművé vált, hogy az európai integrációnak a bővülés adhatja meg a további lendületet. Nagy-Britannia először 1961-ben kérte felvételét a Közösségbe, de Gaulle francia elnök azonban megvétózta. Így végül csak de Gaulle távozása után, 1970 nyarán kezdődtek meg a tárgyalások Nagy-Britannia, Dánia, Írország és Norvégia csatlakozásáról. A belépő új tagoknak el kellett fogadniuk az EK teljes joganyagát, de kaptak 5 év haladékot a hozzájuk való alkalmazkodásra. 1971 májusára sikerült megoldást találni a britekkel a nemzetközösségi kereskedelemmel és a finanszírozással kapcsolatos nézeteltérésekre is. A Norvégiában tartott népszavazáson azonban a lakosság nemet mondott a csatlakozásra. A brit, a dán és az ír csatlakozást követően a kibővült Közösség már magáénak mondhatta a világkereskedelem egyötödét, s ez megváltoztatta Európa gazdaságpolitikai súlyát a világban. Az USA korábbi elfogadó magatartása is változott, ekkortól fenntartásokkal fogadta az EK erejének növekedését, tartva az európai protekcionizmustól.

146

Görögország, Spanyolország és Portugália csatlakozásuk időszakában az EK tag-államokhoz képest szegények, gazdaságilag fejletlenebbek, iparilag gyengébbek, politikai struktúrájuk tekintetében pedig instabilak voltak. Vissza nem térítendő támogatást kaptak gazdaságfejlesztésre. Görögország 1981-ben, Spanyolország és Portugália pedig 1986-ban vált taggá. A déli kibővülés sikeresnek mondható a szélesebb piacok megteremtése és az új demokráciák politikai stabilizálása szempontjából. Az immár 12 tagot számláló Közösség közel 350 milliós piacot jelentett, amely egyre bonyolultabb belső szabályaival, bővülő joganyagával, egyre átláthatatlanabb brüsszeli bürokráciájával is meghatározó szerepet töltött be Európa és a világ sorsának alakításában. 1995-ben Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozásával jött létre a tizenötök integrációja. Ezeknek az országoknak az oktatási, kulturális és szociális rendszere a belépés időpontjában fejlettebb volt az uniós átlagnál, és gazdaságilag is különösebb nehézségek nélkül integrálódtak. Az 1986 elején aláírt Egységes Európai Okmány az alapszerződések addigi legjelentősebb módosítását jelentette, amely új távlatokat nyitott a Közösség számára. A szerződés tételesen felsorolta, milyen jellegű akadályok maradtak továbbra is a cél (egységes piac megteremtése) megvalósításának útjában, a vámok teljes felszámolása után is (eltérő szabványok, adótörvények, hatósági és egyéb előírások, pénzügyi korlátozások stb.). 1992 végében jelölték meg az egységes piac teljes megvalósításának határidejét. Az egységes belső piac megteremtése lényegében lépésről lépésre, a kitűzött időre megvalósult. Teljesen megszűnt a határellenőrzés, a vámeljárás már nem a határokon, hanem az induló- vagy célállomásokon történt. Összehangolták az áruforgalomra, kereskedelemre érvényes számtalan szavatossági, egészségügyi és biztonsági előírást, az eltérő műszaki szabványokat, a fogyasztó- és környezetvédelmi előírásokat. A munkavállalók akadálytalan mozgása érdekében teljessé tették a diplomák, iskolai végzettségek kölcsönös elismerését, a munkavállalási feltételeket. A nem aktív munkavállalók (nyugdíjasok, diákok, járadékot élvezők) letelepedése más tagországokban azonban továbbra sem vált korlátlanná. Közelítették egymáshoz az adórendszereket, elsősorban a hozzáadottérték-adó kulcsot és a jövedéki adó alá eső cikkek körét. Felszabadították a tőkemozgásokat is a még meglévő korlátozások alól. A határok átjárhatóbbá tétele a bevándorlási politikák összehangolását kívánta volna meg, de ebben a kérdésben komoly viták alakultak ki, mert a tagországok egyike sem akart lemondani szuverenitásáról a tekintetben, hogy kit enged be határain. Végül a Schengeni Egyezmény (1985, 1990) tartalmazta a megegyezést az Unión belüli határellenőrzések megszüntetéséről, a vízumpolitika közös elveiről. Az Uniós tagországok közül egyedül Nagy-Britannia és Írország maradt ki a schengeni övezetből, szigetország helyzete miatt. Az Európai Uniós Szerződést, az ún. Maastrichti Szerződést 1992. február 7-én a hollandiai Maastricht városában írták alá. (Lásd a forráshoz írtakat.) A Maastrichti Szerződés révén sajátos, ún. három pilléres szerkezet jött létre. Első pillérként határozták meg az addig működő három Közösséget, az Európai Közösségeket, beleértve a pénzügyi unió célkitűzéseiből adódó feladatokat is. A második és a harmadik pillér az új, kormányközi alapon szerveződő kül- és biztonságpolitikai, valamint a bel- és igazságügyi együttműködések lettek, amelyeknél a közösségi intézmények illetékessége erőteljesen korlátozott maradt. A három pillér együtt alkotja az Európai Uniót. Lezárás, összegzés A Maastrichti Szerződés elkészítésekor a döntéshozatal hatékonyabbá és demokratikusabbá tételét is alapvető célként határozták meg. Ennek következtében a Szerződés jelentős mértékben növelte az Európai Parlament hatásköreit és szélesítette a Tanácsban a többségi szavazási eljárás alkalmazási körét is. Nem tett azonban jót az integrációnak a kilencvenes évek elején beköszöntött gazdasági recesszió, amely erősen megviselte a monetáris rendszert, s amelynek következtében igen nehéznek tűnt a pénzügyi unió feltételeinek teljesítése és a közös pénz határidőre történő bevezetése. A közösség 1995-re új dilemmával találta szembe magát. Az egységes piac megfelelő működése érdekében szerette volna mind több területre kiterjeszteni és elmélyíteni a tagországok együttműködését,

147

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
ugyanakkor szembesült a szocialista tábor felbomlásával lehetőséggé váló keleti bővítés egyre sürgetőbb kérdésével, és az intézményi reform szükségszerűségével.

75. tétel: A fejlődő országok főbb problémái fej
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével jellemezze a „harmadik világ”, a „fejlődő” világ társadalmi, népesedési problémáit! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A II. világháború után a világ országait három nagy csoportba lehetett besorolni: az ún. első világ a fejlett tőkés országokat, a második világ a szocialista országokat, míg a harmadik világ a legszegényebb fejlődő országokat foglalta magában. (Maga a fogalom Hruscsovhoz kötődik, ő ugyanis nem fogadta el a két tábor elméletet, s ezért az el nem kötelezetteket a harmadik világ országainak kezdte nevezni.) A Nyugat és Kelet megosztottság mellett az iparosodott Észak és a gyarmati sorból kitörő Dél ellentéte is jellemzi az 1945 utáni kort. A világ akkori politikai helyzetét az USA és a Szovjetunió szembenállása jellemezte, ami tulajdonképpen a tőkés és szocialista világrendszer, vagyis Nyugat és Kelet ellentétét jelentette. A dekolonizáció, vagyis a gyarmatok függetlenedése a Közel-Keleten és Kelet-, illetve Dél-Ázsiában kezdődött. 1955-ben Bandungban találkoztak a függetlenné vált államok vezetői, s létrehozták a fejlődő országok mozgalmát, ami azt jelentette, hogy egyenlő távolságtartásra kell törekedniük a Nyugattól és a Szovjetuniótól. (Ez azonban nem igazán valósulhatott meg.) Az el nem kötelezett országok 1961-ben Belgrádban megfogalmazták a békés egymás mellett élés szükségességét, s ennek jegyében helyzetüket a katonai tömbökön kívül határoztak meg. A hidegháború árnyékában kevesebb figyelem irányult arra a problémára, hogy a világ országainak egy igen jelentős része lényegesen szegényebb és elmaradottabb a nyugati társadalmaknál. Az 1960-as években ugyan az ENSZ keretein belül történtek kezdeményezések arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne ezt a fejlettségbeli különbséget csökkenteni, a nagyhatalmak érdektelensége miatt azonban ezek csekély eredménnyel jártak. Kifejtés A Szovjetunió összeomlásával a Kelet-Nyugat szembenállás megszűnt, az Észak-Dél ellentét azonban továbbra is fennmaradt, és a világ globális problémáinak súlyosbodásával újra reflektorfénybe került. Az Észak-Dél ellentét nagyjából a fejlett-fejletlen, gazdag-szegény, centrum-periféria megjelöléseknek felel meg. A polaritást érzékelteti, hogy míg a fejlett országok rendelkeznek a világ jövedelmének (GDP) 4/5-ével, addig a világ népességének csak 1/5-e él ezekben az országokban. A fejlődő országokban viszont a világnépesség 4/5-e él, de a világtermelésből csak 20 %-kal részesednek. (Lásd a GDP, GNI és a népesedési adatok összefüggéséről a forrásokhoz írtakat.) A fejlődő országok hátrányának okai elsősorban a gyarmati múlt örökségében kereshetők. A gyarmatosítás idején ugyanis ezek az országok a gyarmattartók fő nyersanyag-ellátói és iparcikk-felvevői voltak, így gazdaságuk meglehetősen egyoldalúvá vált. A gyarmatosítás sok esetben szétzúzta a hagyományos társadalmi-gazdasági formákat is.

148

149 . A zöldek álláspontja szerint a jelenlegi világgazdasági modell. de konkrét megfogalmazásuk és megvalósulásuk kultúránként eltérő lehet. szociális és kulturális jogok). amelyek végső soron a legtöbb civilizációban érvényes közös értékek. a szociális jólét biztosítása a jelen és a jövő nemzedékei számára. vagyis mások jogainak tiszteletben tartása. Az egyetemesség toleráns minden kultúrával szemben mindaddig. legszegényebb országaiban legintenzívebb. század elején Kína. Az emberi jogi eszmekör két fontos alapelve a diszkrimináció tilalma és a tolerancia. 100 év múlva már 14 milliárdan élnek majd a Globuson. Azonban azt is figyelembe kell venni. Az Észak-Dél ellentét felszámolására a világgazdaság jelenlegi tendenciái (a világ gazdasági globalizálódása. Az Európai Unió. Egyre több szakértő vélekedik úgy. Az iparosodott társadalmak népessége öregszik. és ez a szám évente 90 millióval gyarapodik. hogy ha lényegesen csökkenne is a születések száma a szociális fejlődésnek. Az ENSZ 1992-ben. A centrum fejlett országai három pólus köré tömörültek. ezért a jelenlegi modell tarthatatlan.A függetlenség kivívása után a torz gazdasági struktúra megnehezítette a világgazdaságba való integrálódást. a családtervezési programoknak. számítások azt igazolják. az USA és Japán alkotják a világgazdaság három nagy tömbjét. az ismeretterjesztésnek és az egészségügyi helyzet javításának köszönhetően. A túlnépesedés jelenti az egyik legjelentősebb demográfiai problémát. tehát az egyetemességet is ezen alapelvek és értékek fényében kell értelmezni. A gyarapodás a világ legfejletlenebb. tartalmilag pedig a szabadságjogokon. korlátozások nélküli áramlása) sem adnak alkalmat. A fenntartható fejlődésnek része az emberi jogok biztosítása is. Ma már a minden embert megillető jogokat értjük az emberi jogok fogalma alatt. kereskedelmének és pénzügyi rendszerének meghatározójává vált a XXI. E szerint a fenntartható fejlődés olyan feltételrendszer. Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés konferenciája fogadta el a fenntartható fejlődés koncepcióját. Ezeknek az értékeknek a képviseletében (és negligálásában) kiemelt szerepe van a mai világban a médiának. Az emberi jogok egyetemessége összeegyeztethető a társadalmak és kultúrák sokféleségével. sőt az állam és a polgár kapcsolatán túlmenően ma már az emberi jogok biztosításának igénye kiterjed az egyének egymás közötti kapcsolataira is. a szegényebb országok teljes lemaradásához és globális ökológiai válsághoz vezethet. a gazdaságnak és az ökológiának azonos súlyú és jelentőségű tényezőknek kell lenniük. A világ ipari termelésének. a szolgáltatások. A fejlődő országok több fórumon igyekeztek a világgazdaságban elfoglalt pozíciójukat javítani. a gazdasági növekedés minden áron való hajszolása ökológiai válsághoz vezetett. az állami beavatkozástól való tartózkodás követelményein túl ide tartoznak az állam részéről valamilyen tevőleges magatartást igénylő jogok is (többségükben – de nem kizárólagosan – gazdasági. a technológia és az emberek minél szabadabb. tehát fenntartható gazdasági fejlődés a szociális jogok biztosítása nélkül elképzelhetetlen. a fejlődő országok társadalma pedig fiatalodik. Ha a népességnövekedés üteme változatlan marad. mert előbb vagy utóbb a természeti erőforrások kimerüléséhez. melynek célja az áruk. modellváltásra van szükség. A fenntartható fejlődés egyik célja a szegénység leküzdése. Az emberi jogok csak az egyéni és a közösségi jólét minimális feltételeit határozzák meg. Az egyetemesség azt jelenti. hogy a növekedés lelassuljon. hogy a fejlődő országok lemaradása tovább nő. 2001 után – többek között – a végtelenül fejleszthető világkereskedelem is megkérdőjeleződött. ami veszélyezteti a Föld és az emberiség életét. ami további súlyos problémákat vet fel. amely a jelen szükségleteit úgy elégíti ki. a tőke. mert az egyetemesség nem egyformaságot jelent. hogy nem teszi lehetetlenné a jövő nemzedékek számára sem a saját szükségleteik kielégítését. akkor is még legalább egy generáció szükséges ahhoz. és a nagyfokú specializálódás erős egyoldalú függő helyzetet teremtett számukra a világpiacon. hogy a jelenlegi gazdasági növekedés koncepciója alapjaiban hibás. a fontosabb nemzetközi intézményekben azonban a fejlett ipari országok dominanciája (neokolonializmus) érvényesül. növekedési pólusát. A fenntartható fejlődés három alappillérének a társadalomnak. amelyek az ember (biológiai és társadalmi) természetéből adódóan minden ember számára fontosak és elidegeníthetetlenek. Jelenleg mintegy 6 milliárd ember él Földünkön. hogy vannak bizonyos alapvető értékek. amíg az nem semmisíti meg az alapvető emberi (jogi) értékeket.

(Lásd a forráshoz írtakat. Felgyorsult a fajok kihalása is. jelenleg a Föld lakóinak 45%-a városokban él.) Lezárás. A talajerózió azokon a területeken pusztít elsősorban.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A Föld eltartóképessége a jelenlegi technológiai feltételek mellett is véges. akkor senki nem éhezne. A globális felmelegedés hatására hosszú távon az éghajlati övezetek eltolódása következhet be. ahol az ember kiirtotta az eredeti növénytakarót és ezáltal utat enged a víz és a szél pusztító hatásainak. ami a tavi élővilág pusztulásához vezet. Az üvegházhatás fokozódásának következménye a világtenger szintjének 20-40 cm-es emelkedése. és pusztítóbbá váltak az árvizek. hanem a túllegeltetés és a szikesedéshez vezető rossz technológiával alkalmazott túlöntözés is okozhatja. aminek következtében a levegő hőmérséklete emelkedik (globális felmelegedés). 150 . hogy a népesség növekedésével a városlakók száma is emelkedik. Jelenleg több ember él a Földön. mint eddig az emberiség történetében. Az élelmiszerek világpiacán bőséges a kínálat. a szubtrópusi öv a mérsékelt övezet felé. míg a mérsékelt övezet a sarki övezet felé tolódhat el. de fizetőképes kereslettel csak a fejlett országok állnak elő. metán. A nagyvárosi népességkoncentráció nagyobb fogyasztással és szennyezőanyag-. A csapadék kémhatása ennek következtében savasabbá válik. károsítják az erdőket. A termés mennyiségét és így a népesség ellátását befolyásolják az egyre gyakoribbá váló savas esők. A globalizáció egyre növekvő fogyasztásra épített elvárásai illúzióvá lettek. a viharok. összegzés A demográfiai viszonyokat meghatározzák még egyéb globalizációs problémák is. ami a sarki jégsapkák olvadásából adódik. amikor utakat. hulladék-kibocsátással jár. Az emberi tevékenység következtében évente mintegy 25 milliárd tonna termőtalajjal lesz kevesebb a Földön. ózon. A talaj erózióját főként a csapadék és a szél okozza. A levegőbe jutó ún. A sivatagosodást nem csak a gyakoribb aszály. a szegényebbek nem tudják megvenni a szükséges élelmiszereket. üvegházgázok (pl. Az élelmezési válság okai tehát a termelés és elosztás egyenlőtlenségében keresendők. de a kutatók szerint ha a megtermelt élelmiszerek elosztása egyenletes volna a Földön. savasabbá teszik a talajt. gyárakat épít. Az urbanizációs válság abból fakad. A savas esők savanyítják a tavak vizét. városokat. sőt még a jelenleginél nagyobb népesség eltartása is lehetséges volna. A talajok pusztulásában az ember közvetlenül is részt vesz. a növényzetet. de gyakoribbá lett az aszály. Az ásványi tüzelőanyagok elégetése során a levegőbe kerülő kén-dioxid és nitrogén-oxidok a csapadékkal savakat (kénsav és salétromsav) képeznek és visszahullanak a földre. szén-dioxid. s ez tovább növeli az afrikai térségekben az élelmezési problémákat. szén-monoxid) koncentrációja az emberi tevékenység következtében folyamatosan emelkedik. 2009-ben a globális pénzügyi és termelési válság a fenntartható fejlődés szerinti gazdasági rendszernek kialakítására ösztönöz.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful