1.

tétel: Az egy ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzõinek Az egyes azono azonosítása
FELADAT:

A források és ismeretei segítségével mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Az Indus völgyében a Kr. e. 3. évezredben kibontakozó dravida kultúrát a Kr. e. 2. évezred közepén árja törzsek hódították meg. A dravidák jelentős része a szubkontinens délebbi részeire költözött. Az ún. védikus korban (Kr. e. 3. évezred közepe és III. század között) alakult ki az árják új civilizációja, amiben jelentős szerepet játszott a brahmanizmus. Indiában kisebb-nagyobb államalakulatok jöttek létre, amelyek egymás elleni harcai ritkán eredményezték nagyobb területek egyesülését, a széttagoltság megszüntetését. Kifejtés A brahmanizmus és a hozzá kapcsolódó társadalmi szerkezet: A brahmanizmus sokistenhitű vallás, ahol a világ rendjét három fő istenség határozza meg. A hódító árják által létrehozott új társadalmi tagolódás a bőrszín szerinti különbségen alapult (varnavagy kasztrendszer). A brahmanizmus megőrizte a védikus vallás bizonyos elemeit: a világ örök és megváltoztathatatlan, az újjászületés, a lélekvándorlás, a dharma (a minden felett álló világtörvény által előírt kötelességek) megtartása, az isteneknek bemutatott áldozatok jelentősége. E rendszer négy kasztot és a kaszton kívüliek csoportját különböztette meg. A kasztba csak beleszületni lehetett. A kasztok közötti átjárás attól függött, hogy az illető mennyire tartotta be a számára előírt vallási parancsokat, azaz kasztja törvényeinek megfelelően élt-e. Ha igen, akkor volt reménye a reinkarnáció (újjászületés) következtében egy magasabb kasztba születni. A brahmanizmus (áldozatbemutatásban játszott kiemelt szerepük életmódjuk tisztelete) tette lehetővé, hogy a papok kasztja megszerezze a politikai vezető szerepet is a ksatrijákkal vívott küzdelmek során (az eposzok megőrizték a harcok mitikus elemekkel átszőtt történetét). A buddhizmus és a hozzá kapcsolódó társadalmi elképzelések: A brahmanizmussal szemben a Kr. e. VI. században kialakult vallás, alapítója a ksatrija Gautama Sziddharta (Buddha). Nem fogadta el a kasztrendszert, de nem is hirdetett harcot ellene. Tanítása szerint van lehetőség az egyénnek az örökös újjászületés kényszeréből való kiszakadásra (nirvána). Tanításának lényege: a boldog megsemmisülés (nirvána) a vágyakról való lemondással érhető el. A szerzetesi élet központjában az elmélkedés és önmegtartóztatás állt, de a híveknek is erre kell törekedniük ahhoz, hogy megszabaduljanak az újjászületés kényszerétől. A buddhizmus a negyedik legnépesebb világvallás. Meghatározó a jelenléte Nepálban, Tibetben, Kínában, Japánban és Indokina területén. A két vallás egymáshoz való viszonya és az indiai állam(ok) életében játszott szerepe: A buddhizmus lényegi tanításaival ellenkezett a világi értelemben vett vallási harc a brahmanizmus ellen.

1

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
A Maurja-dinasztia legjelentősebb tagja, Asóka (Kr. e. III. század) felismerte azonban, hogy amíg a varnák (kasztok ) együttes fellépését lehetetlenné teszik a vallási törvények, addig egységes állam sem jöhet létre Indiában. Asóka ezért buddhista lett, és támogatta a vallás elterjedését, a társadalom átalakulását, de halála után a reform leállt. Asóka kísérlete kudarcba fulladt, de hatására a brahmanizmus megújulása elkezdődött (hinduizmus). Lezárás, összegzés A hinduizmus a többi vallással szemben toleránsabb, mint a brahmanizmus volt. A hinduizmus megőrizte a kasztrendszert, de több kisebb csoportra osztotta a társadalmat (alkasztok), amelyekbe – a korábbiakhoz hasonlóan – csak beleszületni lehetett, és meghatározott foglalkozást űzhettek tagjai. A hinduizmus nem térítő vallás ugyan, de az indiai kereskedők hatására megjelent Délkelet-Ázsiában, Indokinában is. A harmadik legnépesebb világvallás.

2. tétel: A hódító háborúk hatása és a római köztársaság válsága hód
FELADAT:

A források és ismeretei segítségével mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi hatásait! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Róma a Kr. e. III–II. század folyamán a punok ellen vívott három háborúban szerezte meg a Földközitenger nyugati medencéje feletti uralmat. Provinciákat szerveztek. A sikerrel záruló háborúk után a Földközi-tenger keleti medencéjét hódították meg. A Kr. e. II. században a meggyengült hellenisztikus államok területe is provinciává vált. A Birodalom központja Itália. Az államot Rómából irányítják. Kr. e. II–I. század között jelennek meg a válság jelei. Átrendeződtek a Birodalom területén a gazdasági, társadalmi és ezek következtében a politikai viszonyok. A hódítások eredményeképp a gazdaság terén óriási felvirágzás lehetősége teremtődött meg, ám a válság társadalmi és politikai elemei egyelőre nem tették lehetővé ennek kibontakozását. Kifejtés A földbirtokviszonyok átrendeződése Az ager publicusból a patríciusok részesedtek elsősorban, ami a rabszolgatartó nagybirtokok (latifundium) kialakulásához és a kisparaszti birtokosság súlyának csökkenéséhez vezetett. A parasztság helyzetének megváltozása a hódító háborúk idején A katonai kötelezettség a szolgálatra kötelezett kisbirtokos parasztok elszegényedéséhez vezetett. A háborúk során ez a réteg óriási emberveszteségeket szenvedett el. A latifundiumok előnybe kerültek a paraszti birtokokkal szemben, egyrészt mert a parasztok nem vagy nehezen jutottak bérelhető földekhez, másrészt a latifundium olcsóbban termelt, mint a paraszti kisbirtok.

2

A földjüket vesztett parasztok jelentős számban Rómába költöztek, ott reméltek megélhetést (antik proletariátus problémája). Katonai válság Az eladósodó parasztok elvesztették fegyvereiket is. A nehézgyalogság felállítása veszélybe került. A hódításokban egyre nagyobb haderőre lett volna szükség, ám a parasztságból ezt nem lehetett biztosítani, ezért sor kerül a hadsereg átalakítására is (paraszti hadsereg helyett zsoldos hadsereg, Marius reformjai után állandó hadsereg). A hadvezérek a polgárháborúban saját politikai törekvéseikre tudják felhasználni a tőlük földet kapó zsoldos katonákat és veteránokat (pl. Sulla, Pompeius, Caesar, Antonius, Octavianus). A rabszolgák helyzete, gazdasági szerepe A háborúk következtében rengeteg rabszolga került a Birodalomba, ezért az áruk lecsökkent, s nem törekedtek velük szemben az emberséges bánásmódra, a megfelelő ellátásra. Általánosságban elmondható, hogy a városokban élő és dolgozó rabszolgáknak jobb volt a helyzete, mint a vidéken vagy a nem ház körül élőké. Csak az ellátásukról gondoskodva a szabadoknál olcsóbb munkaerőt jelentettek. Munkájuk megbecsüléseként felszabadíthatták őket, így külön réteggé váltak a libertinusok. A rabszolgák számának növekedése a rabszolgafelkelések állandó veszélyét is jelenti (pl. szicíliai felkelések, Spartacus lázadása). A hódítások társadalmi következményei a gazdasági/politikai elitben A hódítások következtében a hagyományos római erkölcsi értékek válságba kerültek. A görög műveltség átvétele kulturális válságot is okozott. A hódítások során jelentős szerepet játszó itáliai szövetséges népek a támogatás és a hadsereg biztosítása érdekében római polgárjogot nyernek. A lovagrend egyenrangúságot vívott ki a patríciusokkal szemben. Lezárás, összegzés A római köztársaság válságához hozzájáruló tényezők: Az eladósodásból következően bekövetkezett a parasztok válsága, ami a rabszolgatartó nagybirtok megerősödését és ezzel együtt a paraszti árutermelés csökkenését eredményezi. A rabszolgák számának növekedése egyrészt a termelés jelentős felfutását, másrészt azonban a rabszolgafelkelések veszélyét is magában hordozta. Az óriási emberveszteség és a további hódításokra törekvés katonai válságot eredményezett. (Marius reformja új hadszervezetet hozott, amely földhöz jutást is ígért. A hadvezérek diktátorként politizálnak.) Városállamból birodalom lett. Közigazgatási válságot okozott a provinciák megszerzése és a magistratusok hagyományos, a római köztársaság szokásának megfelelő munkarendjének lehetetlensége. A politikai erők közötti küzdelem végül polgárháborúkhoz vezetett a Kr. e. I. században, melynek fő színhelye Róma, ill. Itália. A társadalmi és a politikai konszolidáció (pl. a principátus idején az I–II. században) megteremti majd a virágzás lehetőségét, hiszen a lakosság nyugalomban élhetett, a gazdaság fejlődött (pl. provinciák közötti munkamegosztás, belső kereskedelem, a birodalmon kívüli területekkel való kereskedelem).

3

kiemelkedõ alkotásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Kr. a ión (a női test arányai szerint készült. A perzsa háborúk után a várost újjáépítették. sztoa) is. valamint a ló. a tornacsarnokok (gümnaszionok). Az oszlopot emberi alakot ábrázoló szobor is helyettesíthette: a férfi az atlaszfigura. a szkéné a tulajdonképpeni színpad. Az első sorokban a város és a papság vezetői foglaltak helyet. erődítményeket kellett építeni. Athénban kötelező volt a közösség ügyeinek intézésében. hidakat. A város az alapító hérosz és a helyi kultusz legfőbb istenének védelme alatt áll. A klasszikus kor legjelentősebb épületegyüttese a Periklész vezette Athén Akropoliszra emelt épületei (Athéné temploma a Parthenón. A római építészetre az etruszkok és a görögök jelentős hatást gyakoroltak. lépcsőzetes üléssor). hegyek oldalán jöttek létre. A klasszikus korban jelentek meg a szórakozásnak. védett helyek. Propülaia stb. A szabad embereknek a poliszban tág terük volt arra is. A színház jellegzetes szerkezet (az orkhesztra egy kerek vagy félkör alakú térség. 4 . klas A róm építészet jelentõs alkotásainak azonosítása római FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a klasszikus kori görög és a római építészet sajátosságait. amikor az árutermelés viszonylag általános jólétet biztosított. melynek középpontjában az agora található. csatornákat. a kollión a domboldalból kivájt. A színházi versenyek. V. hanem az agórát övező középületeknél (pl. a női a kariatida. derékszögű úthálózatokat építettek. Az oszloprendeket nem csak a templomépületeknél alkalmazták. az előadás alatt a kórus helye.). ill. a vallási ünnepekhez kötődő versenyeknek helyet adó középületek: pl. Az etruszk művészetre vonatkozó ismereteink legnagyobb része azonban a sírokból előkerült leleteken alapul. Etruria mocsaras vidéken feküdt. a sportversenyek az istenek tiszteletére rendezett vallási rendezvények voltak eredetileg. ha mód volt rá. robusztus hatást kelt). század az athéni demokrácia fénykora. a versenypályák (sztadionok). Az agyagtéglákból épített település két központja az agóra (piactér) és az akropolisz (fellegvár). az oszlopfőn csigavonal látható). A görög építészet legjellegzetesebb elemei a különböző oszlopfajták: a dór (ami férfias. Helyenként csatornáztak (de ennek elterjedése nem jelentős). hogy saját maguk alakítsák életüket. milyen lehetett a római lakóháznak is mintául szolgáló jellegzetes etruszk otthon. képességeiket sokirányúan fejlesszék. a közösségi ünnepségeken részt venni. tétel: A klasszikus kor kiemelkedõ kulturális emlékei. megmutatja. e. a kultusz szolgálatában álltak a templomok. A klasszikus korszakban jelent meg a várostervezés is: szabályozták a városépítészetet. a versenyjátékok építményei és a színházak is.) Kifejtés A görög köztéri építkezések. a díszes korinthoszi (akantuszlevelek futnak a tetején körbe).Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 3.és kocsiversenyek építményei (hüppodromok). a lakóházak jellegzetességei: A görög városok gyakran kikötők. ezért utakat. A vallás szabta meg a görög középületek főbb művészi feladatait. a városokat pedig védfallal vették körül. félkör alakú. (A sírok alaprajza pl. kecsesebb törzsű. az Erekhtheion.

csatorna. A lakóház külvilágtól elzárt. a szobákat – a fürdőkhöz hasonlóan – padlófűtéssel látták el (a padló kőlapjait tartó oszlopok közé és a falak üreges tégláiba gőzt vezettek). utak. mind pedig a kényelem szempontjából. télen füstösek. Ritkán volt folyóvíz. ill.és tárolótartályokig. a lakóházak jellegzetességei: A római város jellegzetességei: az úthálózat. színházak. A víz egy árkádsor tetején. aminek részben éghajlati oka van (minél kevesebb ajtó és ablak. A római művészet a császárkorban azonban fokozatosan veszített eleganciájából. túlzsúfolttá lettek. a fürdők. másrészt azonban a görög nő társadalmi helyzetét is a külvilágtól való elzártság jellemezte. árkádos vízvezetékek. 4. A városi köznép akár többemeletes bérházakban (ún. a Birodalom nagyságát. tétel: A Nyugatrómai Birodalom bukása és a népvándorlás Nyu FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a Nyugatrómai Birodalom bukásának okait! 5 . A környékbeli források vizét összegyűjtötték. ezért kevés emlék maradt fenn. nagyzoló – vágyait tükrözték. a látványos rendezvényeknek helyet adó amfiteátrum és a circus is. diadalívek. erejét fejezte ki a köztéri építkezés pompája. A lakószobák egy kisebb udvar (átrium) körül szabályos rendben. mind a rómaiaknál a város. a fürdő és – nagyobb városok esetén – a többemeletes bérházak. egy-egy uralkodó – olykor irreális. A római lakóházak (különösen a villák) felülmúlták a görögöt mind a változatos alaprajz. mert nagy a meleg. a díszterek. a bazilika (eredetileg háromhajós törvény. A lakóházak javarészt vályogból készültek. és hosszú vízvezetékeken juttatták a városba. A jellegzetes római középületek itt is megtalálhatók voltak. cirkuszok. pl. nagyobbat azonban már donga-. a csatornázottság. vásárcsarnokok. A római köztéri építkezések. A család életének központja egy belső udvar volt. kereszt-. Róma élen járt a monumentális épülettípusok (pl. Lezárás. másrészt a nyilvánosságtól elzárt lakóházakban zajlott. Ekkor alakultak ki a városi középületek típusai.és kereskedelmi épületek). A provinciák városai a katonai táborokból alakultak ki.A görög emberek élete tehát egyrészt a nyilvánosságnak teret adó köztereken. sokáig tűz a nap). a diadalívek stb. A köztársaság első századaiban a templomépítés a meghatározó építészeti feladat. A faszerkezet miatt komoly veszélyt jelentett a tűzvész (szenes serpenyőkkel fűtöttek). célszerű alaprajzuk gyors közlekedést tett lehetővé. a vízvezetékrendszerek kiépítése. A római városok nagyon fontos eleme volt a társasági élet központjának számító közfürdő. Ahol az éghajlat megkívánta. insulákban) lakott. A városrendezés mestereinek tekinthetők a rómaiak. és gömbboltozattal hidaltak át. összegzés A politika és az építkezések kapcsolata Mind a görögöknél. szimmetrikusan helyezkedtek el. gazdagsága. csatornák. Kisebb fesztávolságot síkfödémmel. Az alkotások egyre díszesebbé. a városfal. városfalak) kialakításában is. alacsonyak voltak a lakások. onnan pedig a város megfelelő pontjaira. csöveken keresztül jutott el a városi elosztó.

) A II–III. ill. A vandálok Africa provinciát foglalták el. ezért a rabszolgatartó nagybirtokon (latifundium) elterjedt a colonusok alkalmazása. A Birodalom nyugati részének lakossága az ellátási problémák miatt (hanyatló városok) vidékre menekült. élelem). decentralizáció a Birodalom nyugati részén. században a Római Birodalom válságba jutott. a munkaerőhiány. Ez a lépés csak átmenetileg hozott megnyugvást. A hódító háborúk lezárultak. a birodalom területére betelepedő barbárok destabilizáló szerepe. amit a császárok (Diocletianus. földművelésből tartotta fenn magát (naturális/önellátó gazdálkodás). század folyamán a túlnépesedő germán törzsek már be-betörtek a Római Birodalom határ menti területeire. a patrocínium rendszere. ezért a germánokkal kötött szövetséget (451 Catalaunum). a távolsági kereskedelemnek köszönhetően. A Birodalom keleti részén viszont fennmaradtak a piacok a pénzgazdálkodásnak. a császári adminisztráció meggyengülése. és katonai szolgálatért cserében bebocsátást kértek a Római Birodalomba. és legyőzték a császári haderőt (378 Hadrianopolis). hogy nyugat felé támadjanak inkább. A nyugati gótok vezetésével a hunok elöl menekülő germánok kifosztották az önmagát megvédeni képtelen Rómát (410).Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A IV–V. 6 . a Birodalom két részének eltérő fejlődése. A válság fontosabb összetevői: a gazdaság hanyatlása. században a gazdasági virágzás miatt a provinciák megerősödtek. s ez a területről befolyó adó csökkenését eredményezte. a kereskedelem központjának keletre tolódása az ipar és a városok hanyatlásához vezetett a Birodalom nyugati részén. akik határvédő funkciókat láttak el. A III. A letelepedés további népességnövekedést okozott. csökkent a rabszolgák száma. A keleti területek uralkodója azonban nem teljesítette az ígéretét (zsold. szászok Britanniát foglalták el. és megnövelte a germánok katonai erejét is. Kifejtés Az I. Az angolok. ill. A hunok Attila vezetésével először a Keletrómai Birodalomra támadtak. így a városok jelentősége is megmaradt. melynek hatására alapvetően megváltozott a korabeli Európa társadalmi. majd Galliába vonultak. a piacra kerülő áru mennyisége kisebb lett (a colonus többet fogyasztott a rabszolgánál). A nagybirtokosoktól függő helyzetbe kerültek a kisbirtokosok (patrocínium). és II. A piac beszűkülése. elindította viszont a Birodalom részekre szakadását. Pannóniát a hunok szállták meg. ill. A népvándorlási hullám a hunok hatására indult el Európában (375). evvel párhuzamosan Itália gazdasági szerepe egyre csökkent. de nem elhanyagolható tényező a „harci” vágy és a Római Birodalom vonzása. A colonusok megjelenése csökkentette a munkaerőhiányt. gazdasági és politikai helyzete. a támadó. A népvándorlás nem alkalomszerű támadást jelent. de a császári diplomácia elérte. században engedélyezte először Róma nagyobb germán csoportok betelepedését. a munkaerő röghöz kötésével próbáltak meg ellensúlyozni. Attila halála után (453) a hunok birodalma felbomlott. Constantinus) adóemeléssel. A gótok jelentette veszély csökkentése érdekében Theodosius császár letelepítette őket: önálló államot alkothattak a Birodalomban. A Nyugatrómai Birodalom azonban önmagában nem lett volna képes a hunoknak ellenállni. a nyugati/vizigótok azonban menekülni próbáltak. (A gazdasági erőnek köszönhetően eredményesebben védekezhettek majd a barbár támadásokkal szemben is. A keleti/osztrogótokat a hunok uralmuk alá vonták. a burgundok is Galliában telepedtek le. akik bérleti díj fejében művelték meg a számukra kiosztott parcellát. hanem egy olyan hatalmas népmozgást szerte Európában. ám ezeket akkor még Róma hárítani tudta. A népvándorlás okai: éghajlatváltozás és a népességnövekedés miatt bekövetkező földhiány. ezért a gótok fellázadtak.

kiszámíthatóbb életkörülmények miatt a népesség növekedésnek indult. a nagyobb termőterület (új földek feltörése. az éghajlat kedvezően változott (felmelegedés). A piac és a pénzforgalom visszaszorult. A longobárdok Pária központtal királyságot alapítottak (568). Amikor Klodvig frankjai legyőzték a helytartót (486). tengertől föld elhódítása) a megújuló technikával és technológiával művelhető meg hatékonyan: 7 . a megtermelt terményeket a földesúr és a birtokot művelő parasztok fogyasztották el. ill. FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a mezőgazdasági technika és technológia változásának okait és következményeit. A hatalom a hadsereg – nem is feltétlenül római származású – vezetőinek kezébe került. a Nyugatrómai Birodalom központja a Pó mocsarai miatt jobban védhető Ravenna lett. elismerve a császári hatalom feljebbvalóságát. az ipar és a városok hanyatlásával a megélhetés forrása a földművelés lett. 5. mocsarak lecsapolása. a demográfiai változásokkal való összefüggését! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Nyugatrómai Birodalom gazdasági válsága a naturális gazdálkodás kialakulásához vezetett: a kereskedelem. az elmaradott technika. tétel: A mez mezõgazdasági technika fejlõdésének néhány jellemzõ mozzanata a X-XI században X-XI. a mindennapi élethez szükséges holmikat (szerszámok. századtól olyan változások következtek be a mezőgazdasági művelésben és a külső körülményekben. Kifejtés A IX–X. technológia (égetéses földművelés.A vandálok Róma ellen indított támadása (455) után. a császári jelvényeket Constantinapolisba küldette. összegzés A vandál támadás után újabb germán betörések és a törzsek egymás elleni harcai egyértelművé tették. Nagy Theodorik legyőzte Odoakert és a keleti gótok Itáliába telepedtek le. aminek egyszerre feltétele és következménye a megtermelt élelmiszer mennyiségének növekedése. s végül ez okozta a Nyugatrómai Bordalom bukását. (476-ban Romulus Augustulust lemondatta Odoaker. a földek eltartóképessége javult: csökkent a háborúk jelentette pusztulás. talajváltó majd kétnyomásos gazdálkodás) és a korszak háborúi a népesség csökkenéséhez vezettek (gyakori éhezések. Az alacsony terméshozamok.) Odoaker önmagát Itália királyának neveztette. amelyek hatására a termelékenység nőtt. Gallia provincia megszűnt. ruházat) is helyben állították elő (naturális gazdaság). erdők irtása. hogy a germánoknak nem érdeke megőrizni a Nyugatrómai Birodalom egységének a látszatát sem. Lezárás. éhínségek). a nagyobb mennyiségű élelem előállításának feltétele és következménye a termőterület növelése különböző eljárásoknak köszönhetően. a lakosság jelentős része vidékre költözött.

ami a nyomáskényszerrel kapcsolódik össze (egy uradalomhoz tartozó földterületek összehangolt művelése). A modernebb eljárások következtében tovább nő a területek eltartóképessége. feudum) adományoztak katonai vagy hivatali szolgálat jutalmaként. a táplálkozás változatosabb lett. újra/megalakulnak a városok (XI. gyakran önkormányzati jellegű jogokat is kaptak (pl. A hospesek jelentős számban telepedtek le az Elbától keletre eső területeken. (A jobbágy így sokkal inkább érdekelt a termelésben. összegzés A terményfölösleg kialakulása következtében és a hospesek jogainak mintájára lazult a földesúrtól való függés: a jobbágy terhei lerovása után szabadon költözhetett.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli háromnyomásos gazdálkodás. majd szervezett formában érkeztek az addig műveletlen területekre. másrészt a felesleget a piacon értékesíteni lehet. telkét szabadon örökíthette. elé lovat fognak (patkóval és szügyhámmal). kiváltságaikat pedig az ún. mentességüket és kötelességeiket. ahol egyenlő nagyságú birtokokat kaptak. borona alkalmazása. ruházat) helyben állították elő. 6. és robot alkalmazása helyett bérbe adták a jobbágyoknak. a korai középkorban csak a szűk elit számára elérhető távolsági kereskedelem árui is szélesebb körben elterjedhettek (városok és az új kereskedelmi útvonalak kialakulása). a gazdálkodás szervezeti kereteit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Nyugatrómai Birodalom gazdasági válsága a naturális gazdálkodás kialakulásához vezetett: a piac és a pénzforgalom visszaszorult. hiszen a földesuraknak érdeke volt a munkaerő letelepítése. másrészt vándormozgalmak alakultak ki. a terményjáradékot egyre több helyen felváltotta a pénzjáradék. újra különválik az ipari és a mezőgazdasági termelés. Lezárás. nehézeke.) A megnövekedett lakosság számára azonban szűk lett az addig művelt terület. A hospesek kezdetben szervezetlenül. német jog határozta meg. Az előzőekben leírt gazdasági változásokból következik. Rájuk nem vonatkozott minden földesúri jog. tétel: A középkori uradalom jellemzõ vonásai közé FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a középkori uradalmak működését. bíróválasztás). előre rögzített bérrel tartoztak a földesúrnak. A földbirtokosok gyakran felparcellázták a majorság területét. A hospesek szerződésekben rögzítették jogaikat. a megtermelt terményeket a földesúr és a birtokot művelő parasztok fogyasztották el. Mindezen változás egyrészt népességnövekedést eredményez. hogy a kora középkorban kialakuló államokban az uralkodók földbirtokokat (beneficium. aminek következtében egyrészt próbáltak újabb szántókat kialakítani. mint robot esetén. csökken a természetnek való kiszolgáltatottság mértéke. a mindennapi élethez szükséges holmikat (szerszámok. század). A terményfelesleg következtében kialakuló piaci központok a helyi kereskedelem színtereivé váltak. 8 . A telepítések szervezői soltészi rangot (falubíró) és kiváltságokat kaptak.

amelyek hatására a termelékenység nőtt. A földesúr birtokhasználati jogot ad. Az uradalom központjában a földesúri udvarház (védelem és lakóhely. másrészt a nyomásos gazdálkodás miatt. de a germán társadalmak korábbi szabad rétegei is egyre nagyobb részben kerültek függő helyzetbe. összegzés A mezőgazdasági újítások hatására a földbirtokosok gyakran felparcellázták a majorság területét. jobbágytelkek és a közös használatú területek. Gallia) a colonusok függő helyzete nem változott. Az uradalom és a hozzá tartozó jobbágytelkek szórtan elhelyezkedők. majd egyre inkább a függő helyzetű volt colonusokból és germán szabadokból kialakuló jobbágyság jelentette. telkét szabadon örökíthette.A földbirtokokon azonban biztosítani kellett a megfelelő munkaerőt. ezért gazdaságosabb neki földhasználati jogot adni járadékok fejében. mint robot esetén. századtól egyre több helyen a nagyobb terméshozamot biztosító háromnyomásos gazdálkodás terjedt el. raktár) állt. azaz mentesek az állami adók alól. Az uradalmak az adományozás jellegéből fakadóan immunitást élveznek. Az uradalom munkaerejét kezdetben a (rab)szolgák.) Az uradalom földjei három típusra oszthatók: majorság. A IX-X. Gyakran él a földbirtokos katonai kényszerrel. aminek következtében a romanizált területeken (pl. majd a IX. tétel: Az egy Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. így az uradalmakban folyó gazdálkodás is egyre magasabb színvonalú lett. (A szolga nem érdekelt a termelésben. intenzívebbé vált a termékcsere. A faluközösség családi gazdálkodásra épül. a terményjáradékot egyre több helyen felváltotta a pénzjáradék. életüket az uradalom szabályozta (pl. ahogy a katonai kíséret tagjai lovas katonákká váltak. századtól olyan változások következtek be a mezőgazdasági művelésben és a külső körülményekben. a földek eltartóképessége javult. a kereskedelem. meghatározza a terheket. 7. Mindez az uradalmakon belüli munkamegosztás átalakulását eredményezte. Mindkét esetben nyomáskényszerrel művelték (az uradalomhoz tartozó földterületek összehangolt hasznosítása). támogatja az egyházat. és robot alkalmazása helyett bérbe adták a jobbágyoknak. nem összefüggőek. amelyet a későbbiekben gyakran építettek át lakóvárrá. korlátozta a költözésben). Kifejtés A korábban szabad falvak lakói a földesurak joghatósága alá kerültek. A terményfelesleg kialakulásával felbomlott a naturális gazdálkodás rendszere. (A jobbágy így sokkal inkább érdekelt a termelésben. hanem általában több tagból álltak. hogyan válik meghatározó politikai tényezővé a kora középkori keresztény egyház Nyugat-Európában! 9 . egyrészt a naturális gazdálkodás. beszállásolásra nem kötelezhetők.) A terményfölösleg kialakulása következtében és a hospesek jogainak mintájára lazult a földesúrtól való függés is: a jobbágy terhei lerovása után szabadon költözhetett. A vad talajváltó földművelést felváltotta a kétnyomásos. Emellett kialakul az úriszéki bíráskodás intézménye: a colonusok és korábban is függő helyzetű szolgák mellett a földesúr bíráskodik (személyi függés) jobbágytelket bíró korábbi szabad felett is. Lezárás. ínség idején gondoskodást nyújt. Valamint katonai védelmet.

ő nevezi ki az egyházi vezetőket. nyugaton azonban kialakult egyrészt a világi hatalomtól függetlenebb egyház. hogy Péter és Pál apostol halálának a helyszíne. Kifejtés A nyugati egyház fokozatosan függetlenítette magát a Keletrómai Birodalom császárától is. mint Péter utódai különleges tekintélyt szereztek. és ebben a minőségében a katonai.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A Római Birodalomban a II. az egyházat pedig a tizeddel kárpótolta. s ez a hatalom öröklődött a Meroving dinasztiában még akkor is. Constantinus-féle adománylevelet. a püspököket egyenrangúnak tekintették. A kereszténység 391 után államvallássá lett a Római Birodalomban. aki kinyilatkoztatja. század fordulója). Gelasius levele a császárnak). Szent Kolumbán a skótok. A frankok megkeresztelése Chlodvig uralkodása idején kezdődött el (V-VI. stb. Kis Pippin Itália északi részét elfoglalta és a pápának adományozta. (A kor egyházi zenei stílusa a róla elnevezett gregorián. és a germánok megtérítését (misszió) tekintette elsődleges feladatának. hogy a császár Isten akaratából uralkodik. A hívek létszámának növekedésével kialakult az egyházi hierarchia (pápa – érsekségek – püspökségek – plébániák – hívek). (Ő a legfőbb bíró egyházi ügyekben. A püspökök zsinatokon vitatták meg a hit kérdéseit. így jutott hatalomra a Karoling dinasztia (754). hogy az egyháztól elvett földbirtokokat osztotta ki a lovagjai között. Ez a Birodalom kettészakadása után a keleti részen így is maradt. a szent iratok értelmezésének problémáit. I. század folyamán kialakuló helyi/városi keresztény közösségek irányítását a püspökök végezték. a pápa pedig magát tekintette a hatalom birtokosának. Szent Patrik az írek. de megőrizte a frank királyok hagyományos jogait is. (A Ravenna és Róma közti terület az Egyházi Állam része marad 1870-ig.) A római püspök (pápa) hatalmát az egyházi hierarchia élén kezdetben nem minden egyházi vezető ismerte el.) Chlodvig megkoronázása a korabeli felfogás szerint Isten kegyelméből történt. század fordulója) elfordult a keleti hatásoktól. I. amikor II. Ezt a hatalommegosztást erősítette az is. amely Róma önállóságát és a római püspök világi hatalmát fogalmazta meg. 10 . Nagy Gergely megreformálta a liturgiát. világi feladatokat a koronázással a császárra bízta. cserében viszont a pápa elismerte jogát a frank királyi címre (Isten kegyelméből uralkodik). (Az igaz viszont. Pl. A királlyá koronázás szakrális volta mellett Chlodvig az állam kiépítésében (írásbeliség) is számított a szervezett. Ahogy Bizánc itáliai befolyása jelképessé vált. Kis Pippinnel. engedelmességen alapuló egyházi hierarchiára. Szent Bonifác pedig a germánok apostola. a pápák világi hatalmak felett álló voltát igyekeztek elfogadtatni (lásd I. Róma tekintélye azon alapult. de nem volt azonnal sikeres. hogy Martell Károly mint a kereszténység védelmezője nyert támogatókat az arabok ellen vívott csatában (Poitiers 732). Nagy Gergely pápa (VI-VII. Vagyis a császár úgy értelmezte. hogy Nagy Károlyt a pápa koronázta császárrá: a Birodalom világi feje a császár. Kis Pippin vállalta a langobárdok kiűzését. ha valós hatalommal egyre kevésbé rendelkeztek a frank állam szétesése miatt. másrészt a római püspökök. akinek meg kell védenie államát és az egyházát is. A kereszténység erejét mutatja az.) Az ő pápaságához kapcsolódik a pápai hivatali apparátus kiépítésének kezdete is. Chlodvig az egyházra támaszkodva igyekezett hatalmát megerősíteni. Britannia őslakosai felveszik a kereszténységet. A pápa Krisztus helytartója címet viseli (világi hatalmat fejez ki). és szövetséget kötött a frankokkal. vagyis az egyház felett a császárok hatalma érvényesült. hogy hatalma Istentől származik. A püspököket eleinte a hívek választották. István pápa szembefordult a Keletrómai Birodalommal. így próbálva Rómához kötni őket. Róma püspökét Szent Péter utódának tekintették. aki a császári hatalom átruházója. A pápai hatalom jelentősen megerősödött akkor. ill. Krisztus földi helytartója a pápa. kialakul a csalhatatlanság dogmája.) A frankok túlzott megerősítésének és a keleti császárok ambícióinak „letörésére” fogalmazták meg az ún. így létrejött 756-ban a Pápai Állam.

hogy 962-ben létrehozta a Németrómai Birodalmat. irányzattól függetlenül hisz az alábbi hat alaptételben: hit Istenben. u. Az egyház és a pápai hatalom megújulását a XI. a Közel-Kelet. valamint Malajzia és Indonézia. Minden muszlim. Fő elterjedési területe ma Észak-Afrika. ezek egyike volt Mekka. 8. mivel ellenezte az uzsorát. Monoteista vallás.Lezárás. Közép-Ázsia. támogatta az elesettek gyámolítását és a törzsi ellentétek beszüntetését. hit a Végítéletben. közben megismerkedett a zsidó. melynek Róma a központja. és abban. amelyből átmenetileg I. tétel: Az iszlám vallás kialakulása és fõbb tanításai Az isz FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az iszlám vallás kialakulásának körülményeit és a legfontosabb tanításait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az iszlám vallás a föld nagy világvallásainak egyike. hit az elrendeltetésben. őket nevezték beduinoknak is. hogy csak ő méltó imádatra. azaz Gabriel arkangyal útján kinyilatkoztatta számára igazságait és parancsait. Követői elsősorban a szegények voltak. annak egyedüliségében. elismeri a zsidó és a keresztény hagyományok több elemét. században a cluny reformok hozták el. hívei a muszlimok. hit az angyalokban. 610 körül új tanokkal lépett fel: úgy vélte. Ottó emelte ki azáltal. Szent könyve a Korán (Allah szava). hit a Prófétákban és a Küldöttekben. melynek urát (császár) a pápák koronázták meg. Mohamed tevehajcsárként majd kereskedőként beutazta Arábiát. Ezen tanítások miatt összeütközésbe került a gazdag kereskedőkkel. A Mekkából való kivonulás éve vált a mohamedán időszámítás kezdetévé. A Korán mellett a szunna (a szokások hagyománya) és a hívők egyetértése (idzsma) jelenti a vallás alapját. kinyilatkoztatásokban. melyekből sokat merített. ezért tilos megváltoztatni. A karavánutak mentén városok alakultak. ezért híveivel együtt 622-ben Medinába (jelentése: „a próféta városa”) vonult (hidzsra). A beduinok között gyakoriak voltak a sivatagos környezetben a legelőkért és a vízért folyó háborúk. Mohamed Kr. hogy Allah Dzsibril. melyben Mohamed – Allah által kinyilatkoztatott – tanításai olvashatók. a keresztény és a pogány arab vallással. Kifejtés Az Arab-félszigeten élő népek (arabok) egy része kereskedelemmel foglalkozott. Az iszlám szó jelentése: belenyugvás Allah akaratába. összegzés A frank császárság megszűntét (843) követően a pápai hatalom is válságba jutott (itáliai nemesi családokban öröklődött a cím). Az arabok másik része nomád/félnomád állattenyésztő volt. amelyek keresztény világbirodalom létrehozását tűzték ki célként. szent könyvének tekinti az Ószövetséget is. 11 . és fordításait is csak magyarázatnak minősítik. hit az Isten által leküldött könyvekben. ők bonyolították le a Jemen és Palesztina közötti forgalmat.

vásároshelyek jöttek létre. (Az adományozott birtokot is bármikor elvehette. 12 . jelentős eltérések alakulhattak ki. A síita szekták közötti különbség elsősorban az egyes imámok el nem ismeréséből származik. Palesztinát. század közötti időszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés A kereskedelem a IX-X. javult az életszínvonal. nem vettek részt a síiták és szunniták harcában. Kharidzsiták vagy háridzsiták (1-3%): csak az első két kalifát ismerik el prófétának. és elfoglalták Hispánia nagy részét. despotikus uralkodókká váltak. kevésbé jelentős követelmények is megfogalmazódnak a Koránban: például a sertéshús és a szeszes italok fogyasztásának tilalma. mert kötelező érvényűnek tekintik a hagyományoknak azt a részét is. tehát a szunna nem zárult le Mohamed halálával. Lezárás. de elvben minden föld tulajdonosa a kalifa maradt.) A meghódított népeket nem kényszerítették az iszlám felvételére. hanem az uralkodó kalifákat imádták. majd a távolsági kereskedelem fellendülését vonta maga után. A kalifák vezetésével az arabok megszerezték Szíriát. amennyit el tud tartani) és a nők jogainak szabályozása. 9. keleten a kínaiak vetettek véget. ipar és mezőgazdaság különválása) alapult. A hódításoknak Poitiers-nél Martell Károly (732). a vallásnak és a kötelező Koránolvasásnak központosítást segítő szerepe volt. Mezopotámiát és Egyiptomot. A kalifa (a próféta utóda) hadvezér. hanem továbbfejleszthető volt. ha a hatalom létjogosultságát nem kérdőjelezi meg. amiben egyetértenek. összegzés Mohamed halála után a kalifák vették át az irányítást.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az iszlám öt alappillére (lásd a forrásokban az iszlám hitűek legfőbb kötelességeit összefoglaló öt pontot) a legfontosabb hitelveket tartalmazza. tétel: A középkori kereskedelem sajátosságai közé FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a távolsági és a helyi kereskedelem alakulását a XI-XIII. amit a hívők közmegegyezéssel elfogadnak. s ez először a helyi. A hódítások következtében kialakult a katonai szolgálati birtokok rendszere. Szunniták (85-87%): Mohamed halála után nem a leszármazottait. Mivel az arab birodalmakban igen sokféle származású és nyelvű nép élt. illetve a többnejűség korlátozása (csak annyi felesége lehet. Az arab kultúra tehát az iszlám tanítások mellett a korábbi pogány kultúrát és a helyi szokásokat is magába foglalta. bíró és a Korán első értelmezője egy személyben. Az iszlám irányzatai: Síiták (10-14%): csak Mohamedet és leszármazottait (imámokat) ismerik el prófétaként. század folyamán elinduló nyugat-európai gazdasági változásokon (mezőgazdaságban új technikák és technológiák elterjedése. illetve nyugaton átkeltek a Gibraltári-szoroson (711). imám eljövetelében (ő lenne az utolsó próféta. Keleten elérték az Indus völgyét. az a 12. adót fizettek a kalifának. Az öt fő előírás mellett további. a Mahdi) való hit. amit a vallás toleránsan kezel. Kis-Ázsiában a bizánciak (740). Megnőtt a felesleg. A városok és a kereskedelem jelentősége a hódítások után is megmaradt.

A XIV. prémet. sót. gyapot. ahol zavartalanul megköthették üzleteiket. Nürnbergben. illatszerek. Lezárás. ékszerek. S bár Genova szövetséget kötött az 1261-ben újra önállóvá váló Bizánccal. gyapjút. északon a hanzák). Genova. de Velence térségbeli hatalmát (Egyiptom támogatja) már nem tudta felszámolni. századtól az északnémet városok monopóliuma lett. Az indiai és távol-keleti kapcsolatokkal rendelkező Közel-Keletet kötötte össze Európával. A kereskedők a helyi hatalmasságoktól (világi és egyházi méltóságok) kértek engedélyt arra. amelyeknek megalkották sajátos alapszabályaikat (pl. században alakult meg végül az a nagy északi kereskedelmi városszövetség. később a bizánciak. Augsburgban). keresztes hadjárat során (1202-1204) zsoldosokkal elpusztíttatta. A legnagyobb jelentőségű a Földközi-tenger keleti medencéjének kereskedelme. guildéket (gilde). század közepén fellendült. században a legnagyobb vásárok a franciaországi Champagne grófságban voltak. Az északi és déli kereskedelem közötti szárazföldi összeköttetés kialakulására az arab. Bizáncot Velence a 4. A levantei áruk a távolsági kereskedelem legjelentősebb szárazföldi útján. épületfát. Pisa) kezébe került a tengeri szállítás. fegyverek. A Hanza Novgorodtól Flandrián át akár Londonig szállította Európa északi felének áruit: a heringet. aminek következtében az európai arany jelentős része az ázsiai kereskedők kezébe került. az itáliai városok és a bizánciak között. viaszt. amelyet Hanzának nevezünk. hogy megerősített kereskedőállomásokat létesíthessenek. (A szárazföldi kereskedelem elnevezés félrevezető. fűszerek. a levantei kereskedelem volt. Ezek a kereskedőállomások lettek a középkori városok előfutárai. A közlekedési viszonyok fejletlensége következtében általában vízi úton szállítottak luxuscikkeket. nyersanyagokat (pl. A levantei kereskedelem urai kezdetben az arabok voltak. az Alpok hágóin át jutottak el Champagne-ba. Pénzváltók. összegzés A kereskedelem fejlődése következtében egyre nagyobb mennyiségű pénz került forgalomba. gabonát. Az arabokat a genovaiak és a pisaiak szorították háttérbe az Ibériai-félszigeten folyó reconquista támogatásával. később iparcikkeket vittek Ázsiába. rabszolgát. Velencében saját kereskedelmi telepük volt. déligyümölcs stb. elefántcsont. majd a keresztes háborúk idejétől az itáliai kereskedőállamok (Velence. Mindezekért cserébe nemesfémet. Kifejtés A távolsági kereskedelem az egyes területek eltérő termelési adottságain alapult már az ókorban is. mert első útvonalai a folyamok voltak. Jellegzetes áruik a selyem (textíliák).. A XII-XIII. hiszen a távolsági kereskedelem nagy befektetést igényelt. posztót és – a szárazföldi árucserének köszönhetően – a levantei luxuscikkeket. Az északi. Dél-Németországban a bányászat és a helyi nyersanyagra építő fémfeldolgozás emelkedett ki (pl. A kapcsolat hatására a délnémet és a rajnai városok is bekapcsolódtak a távolsági kereskedelembe. azaz specializálódott kereskedők (lombardok) váltották át az országonként vagy országrészenként eltérő nemesfémtartalmú érméket. s csak a biztonságosabb úthálózat kiépítésével vált valóban szárazföldivé a kereskedelemnek ez az ága. forint) használtak. normann és magyar támadások megszűntével nyílott lehetőség. az akkor ismert útvonalak egy része „éledt” újjá a középkorban. bort.) A piac kiszélesedése miatt Európa egyes részein az ipar magas színvonalat ért el. és gyarmati telepet hozott létre a szomszédságában. tehát elsősorban luxuscikkeket szállítottak. A távolsági kereskedelem fellendülése következtében ismét aranypénzt (pl. fát). s ennek lebonyolítására jöttek létre a bankok. ill. Firenzében) a posztógyártás és a selyemszövés volt jelentős. A kereskedők gyakran hoztak létre szakmai érdekvédelmi egyesületeket. és nagyon veszélyes volt. porcelán. 13 .és balti-tengeri kereskedelem a XII. Lübeck és Hamburg szövetségéhez (1161) több kereskedőváros csatlakozott. Észak-Itália városaiban (pl. A Földközi-tenger medencéjének uralmáért folyt a harc az arabok. Flandriába. mézet.A nemzetközi kereskedelem a XI. Flandria lett a jó minőségű posztógyártás központja (angol gyapjút használtak fel).

14 .) Széles körű banktevékenységet folytatott a templomos lovagrend. Kifejtés A XI. A Földközi-tenger elvesztette az ókortól tartó kereskedelmi jelentőségét. hiszen eredetileg ők kezelték a Szentföldnek szánt pénzadományokat. de a nemességre érvényes hűbéri függés elemei sem. távolsági kereskedelmi útvonalak mentén. Később kapcsolataikat kihasználva egész Európában és a Szentföldön is kiépült bankhálózatot építettek ki. értékesíthető terményfelesleg maradt a jobbágyok és a földesurak birtokában. ahol zavartalanul megköthették üzleteiket.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A bankok pénzváltáson kívül kölcsönügyletekkel is foglalkoztak. piachelyek alakultak ki. 10. tétel: A középkori város jellemzőinek bemutatása köz FELADAT: A források és saját ismeretei alapján ismertesse a nyugat-eutópai városok gazdasági szerepét. (Általában kis összegeket adtak kölcsön zálog ellenében kamatra és meghatározott időre. A keresztes háborúk fellendítették a földközi-tengeri. Az elcserélhető vagy eladható terményfelesleg miatt újraéledt a kereskedelem. Városalapító tényezők: folyók találkozása vagy folyami átkelők. és szabadon értékesíthették tulajdonukat. egyházi vagy királyi központ természetes erősség. régi római városok helyén. bányavidék (speciális ipari tevékenység). hogy lazuljon vagy megszűnjön felettük a földesúri fennhatóság. században kialakuló önkormányzatok működését. A városi lakosság különleges jogállást szerzett: nem vonatkoztak rájuk a parasztság feudális kötöttségei. hogy megerősített kereskedőállomásokat létesíthessenek. s ezzel beindult a városiasodás folyamata. a XII-XIII. Ezért első lépésként megszerezték a jogot arra. A kereskedőknek a helyi hatalmasságoktól kellett engedélyt kérniük. jogi helyzetét! FELELETVÁZLAT Bevezetés Nyugat-Európában a X-XI. nehézeke. A legjelentősebb városok közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak (szabad vagy királyi városok). hogy egy összegben adózzanak. (A jobbágyok városokba költözésére külön törvények vonatkoztak. és arra törekedtek. végrendelkeztek. században a vásáros helyen lakók a kereskedők vezetésével szövetségbe tömörültek. s ez jelentős gazdasági fellendülést eredményezett. szügyhám). a levantei kereskedelmet. ill. és saját bíráik ítéljenek felettük (kommuna). A Török Birodalom terjeszkedése miatt a nagy földrajzi felfedezésekkel az Atlantikum lett a kereskedelem fő területe.) A központi hatalom általában támogatta a városok önállósági törekvését. mert jelentős adóbevételt remélt tőlük. Ezen változások következtében a népesség létszáma jelentősen megnőtt. borona. később a nemességgel szemben politikai támaszt is jelentettek az uralkodónak. században új termelési technikák és technológiák jelentek meg (háromnyomásos földművelés. hegység és alföld (eltérő gazdasági tevékenységet folytató tájegységek) találkozása. Személyükben szabadok voltak.

hiszen védelmi funkciót is elláttak. tétel: Az eg Az egyház szerepe a középkori mindennapokban FELADAT: A források és ismeretei segítségével ismertesse az egyház világi hatalmának változása következtében megjelenő egyházellenes és egyházi mozgalmakat. ezért gyakran járványok törtek ki. A kereskedők érdekvédelmi egyesületét guildének (gildének) nevezték. A céhszabályok az élet minden területén szabályozták a céhtagok életét. A két társadalmi réteg között helyezkednek el a céhekbe tömörülő kézművesek. a polgárság. hanem gazdasági. a céhek. A városok lakossága ebben az időszakban általában 2-5000 fő. ami azonban egyáltalán nem jelentett egységes réteget: jelentős vagyoni és jogi különbség volt közöttük. a termelés módját. A város vezetői a legvagyonosabb és legelőkelőbb kereskedők és a legnagyobb telektulajdonosok voltak (patríciusok). Nem volt csatornarendszer. védelmi és közigazgatási jogokat gyakoroltak). orvosok és ügyvédek különféle érdekvédelmi testületei. A kereskedőkből. de a nagyvárosoké elérhette a 10-15000 főt is. Észak-Itáliában azonban ezeknél is nagyobb városok alakultak ki: a legnépesebb az Alpok „kapujaként” fontos kereskedelmi központtá növő Milánó. a terek és (köz)épületek tervezését. összegzés Az érett középkor Nyugat-Európájában a legvárosiasabb vidék Észak. ill. században jelentek meg a kézművesek. A városokban a jogok gyakorlását ingatlantulajdonhoz kötötték. közigazgatási.A városok az alapítótól fontos privilégiumokat nyertek el: maguk választották meg a városi tanács élén álló bírót. egyházi. polgáraik szabadon kereskedhettek. (A XIII. polgármestert. a plébánost. s azok társadalmi hatását! 15 . valamint a Rajna és Duna menti délnémet terület volt. eszközeit. századtól több városban a városi tanács tagjai közé jelentősebb céhmesterek is bekerülhettek. 11. nem vehetett részt a város irányításában (plebejusok). ami jelentős mértékben befolyásolta belső szerkezetüket. Genovának és Firenzének is. A házak között gyakran szűk utcák. „A városi levegő szabaddá tesz. ami jelentős részben hozzájárult a higiéniás viszonyok romlásához. A városokat fallal vették körül. árumegállító jogot is kaphattak (az áthaladó kereskedőket áruik eladására kötelezhették). rendőri feladatokat láttak el (azaz törvényszéki. önálló igazságszolgáltatást gyakorolhattak. katonai központok voltak. akinek nem volt ingatlanja. valamint gyakran átadtak számukra királyi felségjogokat (pl. kézművesekből és más városlakókból új társadalmi réteg született. vásárregálék. A városok ebben az időben nem kulturális. sikátorok voltak csak (ezek nem a mai értelemben vett utcák vagy terek voltak). funkcióját. és rengeteg volt a szemét.) A XIII.és Közép-Itália. Ők látták el a városfal védelmét és a rendfenntartást is. Lezárás. az inasok tanítását stb.” A városok gazdasági életre vonatkozó jogai: elnyerték a vásártartási jogot. vámregálék). Flandria. de százezernél több lakója volt Velencének.

Az eretnekség két. amikor a XI. hogy közben folyamatosan bírálták az ettől már elhajló. ill. hogy a pápaság ügyeibe ne szólhasson bele a császár. albigensek. a kereszténység határterületein. amelyek szintén az egyház és/vagy a hit megújulását várták. akik a bencés templomokat túlzottan fényűzőnek. Kifejtés A magát egyetemesnek valló római katolikus egyház véleményétől eltérő állásfoglalások a történelem során mindig jelentkeztek. Az eretnekmozgalmak egy átmeneti korszak eredményei. Az egyházon belüli reformmozgalom mellett kialakultak az eretnekmozgalmak is. A középkori Nyugat-Európában a XIII. hogy a társadalom minden uralkodó rétege ellenük fordult (kivéve Albi grófját.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A clunyi bencés apátságból kiinduló reformmozgalom (X-XI. ill. másrészt az egyház tekintélyének visszaállítása volt. és egyfajta panteizmusra. század) regulákban határozták meg a közösségi élet rendjét. században megalapította a csaknem állandó hallgatást fogadó karthauzi szerzetesek közösségét. Elvetették a szentségeket (vagy ezek közül többet is) és az egyházi dogmák jelentős részét. században azonban addig soha nem látott mértékben erősödtek meg az eretnek tanítások (katharok. Majdnem mindegyik eretnekmozgalom az apostoli szegénység híve volt. ill. A pápa az invesztitúra jogát ki akarta venni a császár. bogumilok) Európa számos pontján. gyakran azonban egybeolvadó irányzatra oszlik: a jelentősebb hatású (manicheista) dualizmusra. 529-ben alapította meg Nursiai Szent Benedek Monte Cassinón a kolostort. „elpuhult” bencéseket. ahol a pogányság vagy az arianizmus még élt. másrészt viszont felléptek vele az egyházi méltóságok megvásárlása ellen is. század) célja egyrészt az elvilágiasodott bencésség megreformálása. és fellépett az egyház és a szerzetesség elvilágiasodása ellen. ennek szükségességét hirdették. században. A kolostorokon belüli világi életforma felszámolását célzó reformhoz seregestül csatlakoztak az európai kolostorok. az ipari találmányok elterjesztésében. ahol – a feudalizmus átalakulásának első jeleként – megjelent egy polgárosodó kézműves-kereskedő réteg. társadalmi perspektívát nyújtani. „ezeréves birodalomhoz”. valdensek. A cisztereknek jelentős szerepe volt a korszerű mezőgazdasági módszerek.) Az egyház megújulásának egyik alapvető célja volt azonban. század) és nyugaton (bencések – VI. az őskeresztény közösségi értékekhez kívánták visszavezetni. E közösség igazi felvirágzása Szent 16 . így jött létre az albigens mozgalom). Keleten (baziliták – IV. Az eretnekmozgalmak azokon a területeken jelentkeztek elsöprő erővel. az evangéliumi szegénységgel való szembefordulásnak tartották. elképzeléseik az adott társadalom körülményei között utópisztikusak. Ezután a szimóniát változtatták meg: ez egyrészt az egyházi szentségek pénzért való szolgáltatásának betiltását jelentette. melynek követői általában aszkétikus életformát követtek. Ez magyarázza. idegenek voltak. eredeti. szigorúbb bencés regulához akartak visszatérni úgy. Benedek követői a hivatásukat szerzetesi harcnak tekintették: „Ora et labora!” (Imádkozzál és dolgozzál!) Ez a felfogás sem volt azonban mindenki számára eléggé aszketikus. A kereszténységet alapjában véve a páli reformot megelőző időszakhoz. melynek regulája az elkövetkező évszázadokban szinte kötelező érvényű szerzetesei szabályzattá vált. a XII. létrejött a szerzetesség. voltak. Ezek a mozgalmak nem voltak képesek önálló politikai. (Az ezredforduló gazdasági virágzása következtében a bencés kolostorok jelentősen meggazdagodtak. s egyre világiasabb értékek felé kezdtek vonzódni a kolostorok lakói. ezekből kb. A ciszterciták az ősi. Magát az egyházi hierarchiát. A remeteközösségek kialakulására Egyiptomban került sor (Remete Szent Antal) a IV. a pápaság intézményét is elutasították. a királyok kezéből. az egyszerűség és szegénység elvét hirdette Kölni Szent Brúnó reimsi kanonok. század végére hat (mások szerint nyolc) jelentősebb típusa alakult ki a szerzetesrendeknek. A szigorúbb életvitelt. sorban alakultak meg/újultak meg a szerzetesrendek. húsz további ágazat fejlődött ki.

hanem a településeken belül építették kolostoraikat. A tudás fontosságát. felkelések). maga Bernát Clairvauxnak lett az apátja. (A szegénységet Szent Ferenc értelmezése szerint vallók lettek az obszervánsok. A kolduló rendek már nem távol a világ zajától. 17 . A különböző csoportok eltérő módon értelmezték a szegénység fogalmát. A XIII. híveinek száma pedig rohamosan nőtt. de évszázadokra hatalmi válságot hozó invesztitúraharcok és a Szentföld elvesztésével záruló keresztes hadjáratok (lovagrendek alapítása). században. a fennálló rendszerhez leginkább alkalmazkodók a minoriták. a bizánci kultúra hatása alatt álló országok kivételével. III. az eretnekmozgalmak radikalizmusa felé sodródás. és vált a XIII. A ferencesek közösségét Assisi Szent Ferenc alapította a XIII. akik prédikáló testvéreknek hívják őket inkább – a domonkosoké. majd harmadik csoportként létrejött a szintén Szent Ferenchez való visszatérést valló kapucinusok közössége is. 12.) A városi szegénység elterjedése olyan új szociális problémákat vetett fel. Újabb egyházi reformok igényeként (anyanyelvű liturgia. Ezeknek a rétegeknek a megszólítása lett a kolduló rendek feladata. Aquinói Szent Tamás). a huszitizmus. akinek vezetésével a közösség új kolostorokat alapított.Bernát korára tehető. Ince kora jelenti a pápaság fénykorát (XII-XIII. tétel: A rom romanika és a gótika fõbb stílusjegyei FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a román és a gótikus építészeti stílus jellemzőit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A középkor két nagy stílusirányzata a román stílus és a gótika. Az eretnekek elleni harc újabb állomásaként. rátermettségük elismeréseként az inkvizíció megalakulása után ők látták el ennek az intézménynek az irányítását is. században alakuló egyetemeken a vezető tanárok javarésze közülük került ki (pl. az egyház világi hatalmának bírálata) komoly nehézséget jelentett. egy kasztíliai pap alapította a XIII. mind az egyházi vezetésnek (pl. század stílusirányzata. két szín alatti áldozás stb. az egyetemek irányításában. Kialakulásuk inkább az eretnekmozgalmakkal való szembeszállásnak tudható be.) megjelent egy új eretnekség. A ferencesek jelentős szerepet kaptak az oktatási intézmények. betagozódtak a világi egyházi hierarchiába. létjogosultságát az eretnekekkel való vitákban bizonyították. Lezárás. és innen terjedt el. összegzés Az új szerzetesrendek kialakulásával párhuzamosan zajlottak a pápaság megerősödését eredményező. amelyek megoldása mind a világi hatóságoknak (pl. A romanika a XI-XIII. A gótika a XII. s a keresztény Európában mindenhol megfigyelhető a hatása.) A másik koldulórend – bár vannak. (A Mária-kultusz megfogalmazásában meghatározó szerepe volt. Szentírás. század végére egész Európában uralkodóvá. ekkor vált Szent Péter utódából Krisztus földi helytartójává. század folyamán. század derekán Franciaországban fejlődött ki. század fordulója). tapasztalatuk. A pápák avignoni fogsága után a nyugati egyházszakadást a konstanzi zsinat megszüntette. munkájában is. A közösséget Guzman Domonkos.

s a súlyos falakat megtámasztó zömök pillérek kívül is. a korszak ellentmondásosságát jól mutatják az egyik oldalon az égbe nyúló szentélyek. a fülkékbe épített szoborgalériák és a hatalmas méretű rózsaablakok. A rendkívül karcsú s egyre nagyobb ablak. a félkörív zárja le a keskeny. A templomokat díszítő szobrok testtartása. lőrésszerű ablakokat is. De a megújulást segítette az egyházon belül meginduló megújulási mozgalom és az új szerzetesrendek megalakulása is. azaz az építőműhelyek társulásként működtek. vagy akár a szakrális értelmű gonosz ellenében is. A térarányai általában igen karcsúak: a főhajók magassága a francia székesegyházakban a szélesség két-háromszorosa is lehet. a gótika korában azonban megnő a polgárság szerepe (katedrálisok. egységes szerkezeti rendszert hozott létre: a magasba törő terek áttekinthetőek. A gótikus építészet létrejöttének előfeltételeit részben a XI-XII. „hasa”. ill. Ezért olyan vaskosak a falak. amely formát továbbfejlesztették. ezért ezeket a falsíkra merőleges támpillérekkel támasztották meg. kis tornyocskákkal oldották fel. fénnyel elárasztottak. tagolatlanok. században a keresztes hadjáratok és a lovagság eszméje egyesítették az európai országok közötti kapcsolatokat és hatásokat.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A romanika korában a kőépítkezés az egyház és a társadalom legfelső vagyonos rétegeinek a privilégiuma volt. a kegytárgyak készítése önmagában is a kézművesség fellendülését támogatta. a kolostor. A problémát a falak megvastagításával és vaskos támfalak alkalmazásával igyekeztek megoldani. az ablakokban. belül is masszív erőt árasztanak. ábrázolásuk nem törekszik az egyediségre vagy az érzelmek kifejezésére. az élénk színekben ragyogó üvegablakok is gyakran csúcsívben végződnek. kiskirály- 18 . „lába” van. harmonikus hatást kelt. A támpillérek felületei kezdetben egyszerűek. A templomhomlokzatok jellemző elemei a gazdagon díszített kapuzatok. Céhekbe tömörültek az építőmesterek. de az emberi test itt egy konkrét személyt. majd az épület több pontján is díszítő elemként pazar faragású kőcsipke jelenik meg. Krisztust szimbolizálja. Két dongaboltozat derékszögű találkozásából született meg a keresztboltozat. de a gótika a csúcsív és a bordás keresztboltozat felhasználásával és továbbfejlesztésével alapvetően új. „nyaka”.és ajtónyílásokat közrefogó keskeny faltestek nem voltak elegendők a boltozatok oldalnyomásának felvételére. keskeny bordák tartják az egész épületet. A terek lefedése túlnyomó részben a gótikában is boltozatos. A nagyobb megrendelők azonban a gótikában is a királyok. az egyház és a főnemesi udvarok voltak. A gótika kettősségét. Jelentős szerepet játszott a nyugat-európai építészet fejlődésében. magasba törő. A romanika építészete szerint a templomnak „feje”. hogy megismerkedtek Bizánc és az iszlám világ kultúrájával. Jellegzetes épületfajta a templom. A boltozati nyomás levezetésére a templombelsőben oszlopok és pillérek váltják egymást. ami egységes. A XII. erősen bevilágított térré. Jellemző típus a háromhajós bazilika. A tér lezárására előszeretettel alkalmaztak csúcsíves megoldásokat. később azonban kőrácsokkal gazdagon díszített szoborfülkékkel. városházák). hogy a hívők biztonságban érezhetik magukat a külső támadások. A teret félköríves boltozatok hidalják át. A rendkívül törékeny földi létet – mely ki van téve rablóbandáknak. a templom kereszt formájú alaprajza az ő feszületét mintázza. „karja”. A román kor kőből készült dongaboltozatot használt. szobrászok és festők. de a homlokzat és a mellékhajók falai így is kevéssé stabilak. a vár. A templom alaprajza meghatározott formát követ. A gótikában viszont eltűnnek a hatalmas és vastag falfelületek: karcsú pillérek. de a nagy építkezések. az ötvösök. A gótika legfőbb törekvése a román stílusban kiérlelődött alaprajzi elrendezés és felépítés továbbfejlesztése: a térrészek egyesítése áttekinthető. s azt az érzést sugallták. században meginduló társadalmi és gazdasági fejlődés teremtette meg. arckifejezése merev. melyek fölfelé irányították a földi létében kiszolgáltatott halandó figyelmét. Kifejtés A román stílusú templomok erődökre emlékeztetnek. a másik oldalon pedig egy sajátos realizmus.

A reneszánsz maga újjászületést jelent. azaz új ismeretek megszerzésének támogatására kényszeríttette. A tanárok és a tanítványok az előadásokon és vitákon formálták ki. században erősödött meg. A ruhák redőzete még eltakarja. A késői gótikában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a misztikus lények. nyomornak és szenvedésnek – mélyen átitatja a túlvilági remény. 13. Milánó. mozogni látszanak. Ahol a gótikus építészet meghonosodott. teológiai. a félelem. s egyre tökéletesebb eszközök. században született a középkor megnevezés. hiszen csak ott terjedt el. ahol a gazdasági és társadalmi fejlődés (polgárosodás) megteremtette az alapot befogadására. amit elsősorban az antik kultúra újjászületéseként szokás értelmezni. ezért az egyes stílusjegyek az adott területre jellemzőek. égbe törő gótikus katedrálisok a mennyek dicsőségét. a fény. eleven testet. a harag. egyedi jellemvonásokat is ábrázolnak. a szépség. a boldogság ábrázolása. A reneszánsz Észak-Itáliában (Firenze. de már sejteti az élő. Az iparból. báróknak. mint Európa többi része. szinte súlytalannak tetsző. A XIV. szörnyek és angyalok. valósággal élnek. A merev román szobrokkal szemben a gótikus szobrok légiesek. a díszítés fejez ki. érzelmek jelennek meg az arcokon. A gazdaságilag megerősödött polgárság igyekezett a maga világszemléletét érvényesíteni. filozófiai irányzat. Jellegzetes épületfajta a katedrális. A humanisták létszáma mindössze néhány ezer fő Európában. (A XV. a csúfság. a gótikáé. az iszonyat. mint pl. 19 . az öröm. Az ő megrendeléseik nyomán. Velence.oknak. nevét az iskolai tanítási módszerről nyerte. századra sokkal kevésbé volt feudális. a helyi sajátosságok komoly hatást gyakoroltak rá. Hatásköre földrajzilag jóval korlátozottabb. összegzés A román zömökségével szemben a könnyed. országról országra vitték tovább az új ötleteket. Lezárás. Leonardo da Vinci). Vándor kőművesek és kézművesek városról városra. új eljárások kidolgozására (pl. a földbirtokos nemesség anyagi lehetőségeit és befolyását tekintve gyengébb volt a levantei kereskedelemből és az ehhez kapcsolódó ipari fejlődésből meggazdagodó városi nagypolgárságnál. században bontakozott ki. Megjelenik pl. és gyakran magán a gótikán is túlmutatnak. technikusai törekedtek újabb. a „diadalmas egyház” hatalmát hirdetik. Európa más részein azonban inkább a XVI.) Kifejtés A skolasztika kifejezés a latin schola (iskola) szóból származik. Róma) a XIV. de a kíváncsiságtól (is) hajtva a kor tudósai. amit a felfelé törekvő tornyok. királyoknak. de vonatkozhat az európai kulturális élet általánosságban vett megújulást hozó újjászületésére is. járványoknak. szerkezetek alkotására. kereskedelemből élő és gazdagodó polgárságot a piac szélesedéséből remélt haszon is a technika fejlesztésére. az épületek szinte lebegni látszanak. tétel: A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői hu FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a reneszánsz kor emberképének újdonságait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Észak-Itália más gazdasági és társadalmi fejlődési utat járt be.

mecénásoktól) független alkotókká. élvezete is hozzátartozik a teljességhez és a személyiséghez. szívesen ábrázolva az emberi testet. miáltal többek számára lett hozzáférhetővé a könyv és a tudás. a tapasztalaton alapuló megismerés egyre több híve fogalmazta meg tanításait (pl. új kultúra volt. lehetőségeit kutató. század végéig még Platón tanai is elevenen hatottak). de a reneszánsz emberek nemcsak a folytonosságot érzékelték. A középkorban az ember a kultúrát vallási élményként élte át. de nem lépett fel a vallás ellen. A humanista műveltség antik hagyományokra (klasszikus latin nyelv. s a figyelem középpontjába az ember került (az ember a teremtés csúcsa). az élet szépségét állítja előtérbe. a reneszánszban a műveltség különvált a vallástól. Az élet célja. A skolasztika kései korszakában a veritas duplex (kettős igazság: a hit és az értelem igazságának megkülönböztetése) elvének elterjedésével a természetfilozófia kezdett önállósulni. A vallásosság a középkoritól eltérő. ebből a szempontból nem mentes az alkotás az idealizált megoldásoktól. s az ismereteket szélesebb tömegekhez is eljuttatta a kor egyik legnagyobb találmánya. a megismerés iránti vágyban. a művészetek szeretetében. képei. bár a humanisták többsége is mélyen vallásos. hanem a saját koruknak megfelelő. hogy kevesen válhattak a megrendelőktől (ill. de egyéni kapcsolatot keres istennel. Amit így létrehoztak. hogy formálója lehet a maga világának. az evilági dicsőség (és gazdagság). az egyház hatalmának és gazdagságának büszke hirdetői egyben. A reneszánsz és humanista világnézet eltávolodott sok tekintetben a skolasztikus felfogástól. hogy a reneszánsz művészekben erős volt a hírnév. A skolasztikát sokáig egyértelműen tekintélyelvűség jellemezte. filozófiai ismeret) épített. öröm. ugyanakkor a halhatatlanság utáni vágy. annak viszonyait kifejező. fájdalom. mitológiai. Szívesen utaltak a családra. az élet örömeit. a zsinati határozatok. A humanista kultúra nyelve még a latin. az ember evilági feladatait és céljait. keresték a (római) ősöket. R.) már a gótikában megjelent. A reneszánsz alkotók legfőbb célja az emberi test és a természet hű megjelenítése. A reneszánsz ember egyik legnagyobb élménye. képzőművészeti. s a konkrét létezőkkel kezdte a vizsgálatot. A skolasztika második korszakában alkotó Aquinói Szent Tamás – részben Arisztotelész hatására – a természetfeletti világot elkülönítette az érzékekkel felfoghatótól. Bacon). a természetet. A reneszánsz templomok is a főpapok. funkcióját. verselése. Szerinte az ész feladata a dolgokban rejlő formák (lásd Arisztotelész) nyilvánvalóvá tétele. Az alkotó névtelensége megszűnt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli illetve fejlesztették tovább a keresztény filozófiát. amely tiszteli a személyt. Az emberközpontúság az e világi valóság. műfajai. de egyre több tudós és gondolkodó használta a saját anyanyelvét (is) alkotásaiban. világias érzelmei. önmagában való értéket képvisel. Ez az aktivitás jelentkezik a művészetekben. Olykor azonban ez a hit világias. A középkorhoz képest mindenképp nagy változás. A valóságigény azonban összekapcsolódott a harmónia igényével is. megtalálja az ő egyedi szerepét. a magánembert. szépségeit élvező. alárendelt helyzete azonban abból a szempontból tovább élt. irodalom szerzői. a bibliai témák is több esetben világias szellemben jelentek meg. ha nem tekintette tudós munkának írását. csúfság. világias önkifejezés jellemzi. Az ember és a természet iránti érdeklődés megfért a némiképp átértelmezett. összegzés A reneszánsznak köszönhetően a nagy technikai és tudományos felfedezések nyomán a geocentrikus világkép széthullt. 20 . hogy ez az individuum a maga teljességében élje életét. azaz a Szentírás. Egyéni. valamint Arisztotelész tisztelete (bár a XV. vagyis a realizmus nem teljes. hanem új kultúrájukat az antik műveltség felfedezésének és újjászületésének tekintették. a könyvnyomtatás. A kulturális haladásnak hatalmas lendületet adott. új megközelítésben vizsgált (lásd kései skolasztika) hittel. Az emberi ábrázolása (szépség. egyéni hangja. A humanisták szerint az élet örömei. Az ember magánemberként. s minél tökéletesebben kifejezhesse önmagát. A reneszánsz ideológiáját jelentő humanizmus gyökerei is visszanyúlnak a középkorba. esendőség stb. bánat. az nem a régi felújítása vagy utánzása. Lezárás. történetírói. az egyházatyák. önkifejezése áll a középpontban.

Kifejtés Az oszmán-török államszervezet részben a szeldzsuk. Kiemelt szerepük volt a defterdároknak (adószedők). Az állam székhelye Bursa lett. sőt sok közülük eredetileg rabszolgaként dolgozott. de ő volt a kalifa. törvényeit. másrészt sokkal könnyebb őket félreállítani. (Az Oszmán Birodalom évi jövedelme több mint háromszor akkora. összeírták a beszedhető jövedelmeket. majd Bizánc ellen fordult. tétel: Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai Az Os FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. Bármikor elvehető szolgálati birtokot kaptak. megkülönböztetve a könnyűlovas akindzsiktól.) Hadsereg Kezdetben gázikból (hitharcosokból) állt a török hadsereg jelentős része. A földek elenyésző hányada volt örökletes magánbirtok vagy egyházi tulajdon. században érkeztek az iszlám vallású. mint a leggazdagabb három európai uralkodó bevétele összesen. ebből használatra adományoz (lásd ábra). hogy ez az államszervezet hogyan szolgálta a katonai törekvéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XI. utóda vette fel a szultán címet. Az alakulatok nagyobb részét a reguláris haderőt jelentő szpáhik és a janicsárok alkották. A díván elnöke és a török hadsereg főparancsnoka a nagyvezír volt. A szultán hatalma a tőle függő hivatalnokokra és a hadseregre épült. hogy Bizánc meggyengült. nem kell félni a rokonság esetleges lázadásától. akik 10 évente felmérték.) Az igazságszolgáltatás a muszlimok számára a Korán alapján történt (muftik és kádik végezték). részben a bizánci mintákat követte. akiket nehézfegyverzetűnek neveztek (de az európai fogalmak szerint. először a környező török népeket győzte le. A török államot Oszmán emír/vezér hozta létre a XIII-XIV. egyrészt ezáltal feltétlenül hűek. A meghódított területek nagy része a szultán tulajdona. s a korban szokatlan módon centralizált. hogyan épült fel az Oszmán Birodalom állam.14. század fordulóján. azaz a Birodalom vallási vezetője is. de döntési jogkörrel nem rendelkeztek. A hivatalnokok jelentős része eredetileg nem is török származású volt. a kisebb egység a szandzsák. a díván főtisztviselőkből állt. élén a béggel. A szpáhik lovas katonák. despotikus jellegű hatalom jött létre (lásd ábra). Hivatalszervezet A Birodalmat közigazgatási egységekre osztották: a nagyobb egység a vilajet. hogy független muszlim hitű uralkodónak tekintette ekkortól magát. melynek élén a pasa/ basa állt. ám ők nehezen fegyelmezhető alakulatok voltak. 21 . ezért az eredményes hódítás érdekében átszervezték a haderőt. nomád állattartó ún. nem volt képes komoly ellenállásra. Így ők a karrierjüket a szultánnak köszönhetik. és ekkortól a Balkán megszerzése volt a céljuk. A terjeszkedést elősegítette. A jogot és az állami törvényeket az iszlám határozta meg. A szultán tanácsadó testülete. szeldzsuk törzsek Kis-Ázsiába. Az új oszmán-török állam a hódításra rendezkedett be.és katonai szervezete! Térjen ki arra. a meghódított keresztény lakosság azonban megtarthatta saját bírói rendszerét. (Mivel „gyökértelenek”. Európában 1354-ben vetették meg először a lábukat. azaz lovagi mércével mérve nem tekinthetők nehézlovasnak). ami azt jelentette. bosszújától.

Lezárás. A pusztai népek mondakincse is sok közös vonást mutat (pl. A nyelvtani szerkezet. század második felétől Magyarország déli határaira hárult a török elleni védekezés. vagyis a tárgyaik keveredtek. amely a törökök számára komoly ellenfél lehetett volna. de ezek eredményei gyakran egymásnak ellentmondani látszanak. martalócok) egészítették ki a hadsereget. hogy a vándorlás során milyen népekkel kerültek kapcsolatba. és a portyázóknak jutott zsákmány. Először a szerbeket (1389.és Fekete-tengeren biztosította a török uralmat. gyakorlatilag kolostori elzártságban.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A janicsárokat részben devsirmében szedték össze. tétel: A ma magyar nép vándorlása FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a magyar nép vándorlását a honfoglalást megelőzően! Térjen ki arra. a szókincs hasonlósága és az ún. mert igen kevés forrással rendelkezünk. Zsoldosok. Írott források a kezdetekről nincsenek.) A hódításokat alátámasztották az iszlám tanok is (dzsihád). hangtani) változások törvényszerűségei alapján nyelvcsaládokba osztják a nyelveket. majd a bolgárokat győzték le (I. ennek következtében pl. II. 15. tudományok eredményei pedig nem mindig egyeztethetők egymással. a régészet. antropológia stb. azaz annál erősebb volt a hadsereg. és ez hogyan hatott az életmódjukra! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyarok – és a legtöbb nép – eredete. A flotta a Földközi. 1366-ban Drinápoly lett az európai főváros. szigorú fegyelemben nevelt gyalogos katonák voltak. Bajazid). Mohamed szultán) vált az uralmuk teljessé ebben a térségben. (Minél nagyobb területeket szereztek. Bizánc elfoglalásával (1453. amíg a folyamatos hódítások újabb és újabb kiosztható birtokot adtak. Az előbbiek a várostromoknál tettek jó szolgálatot. bár a Földközi-tengeren a nyugati hódítást 1571-ben Lepantónál megállították a keresztény hadak. A nyelvészet eredményei a mai nyelvállapotból és a nyelvemlékekből próbál visszakövetkeztetni a nyelv történeti fejlődésére. akár ellent is mondhatnak. összegzés A Balkánon nem volt olyan állam. egymással kereskedhettek is. csodaszarvas vagy turulmadár). Ágyúkkal felszerelt tüzérség (topcsik) és nagy létszámú segédcsapatok (pl. Az Oszmán Birodalom külpolitikáját az erős hadsereg fenntartásának kényszere határozta meg: addig működött jól. A magyar őstörténet kapcsán a régészet és a nyelvészet kínál kapaszkodókat. tatárok. annál több lehetett a szpáhi. az egymással való érintkezés következtében egy új kultúra alakult ki. 22 . Nem mindig lehet egyértelműen azonosítani egy-egy régészeti lelet pontos származását. alapszókincsben bekövetkező nyelvi (pl. A meghódított területek adóztatása a hivatalszervezetet is eltartotta. őshazája kérdésében sok a bizonytalanság többek között azért. hiszen a népek vándorlásaik során keveredtek egymással. A tudomány ismeretei szerint a magyar nyelv finnugor eredetű. A XV. tárgyi kultúrájuk átalakult. az utóbbiak jórészt a portyázásokon szerzett zsákmányból tartották el magukat. I. nyelvészet. Murad szultán). akindzsik.

és bőrpáncél használata. a vashasználat elterjedése. zsákmányszerző életmód a jellemző. Baskíria (Kr. e. hogy legalább részben letelepedett életet éltek. és Kr. másrészt szkíta. A baromfitartás elterjedése arra utal. Életmódjukra a legeltető állattartás lett a jellemző (juh. e. s a vita a mai napig nem zárult le. 4. pajzs. Levédia 600 körül délkeletre vándoroltak. szarvasmarha. 300 korai török eredetű szót vettek át ekkor). Irtis és Iszim vidékére. Julianus. e. A kiszáradás és a sztyeppövezet északabbra húzódása miatt vagy életmódot kellett váltani (a későbbi magyarok áttérése a nomád állattartásra). agyagedények. Magyar őshaza. A hun-magyar rokonságot a tudományos ismeretek nem támasztják alá. A török kulturális kapcsolat valóban erős (pl. ami a földművelés kezdeteire vall. vagy északabbra kellett költözni a korábbi életmód megőrzése érdekében (obi-ugorok). évezred közepe között) Az ugorok szétválása a Kr. a katonai szervezet kialakulása. Az arab írásos források és a középkori történeti hagyomány miatt felmerült a hun-magyar és a törökmagyar rokonság kérdése. évezred) Az Ob és az Urál hegység közötti területen éltek az uráli nyelvcsalád tagjai. évezred) A későbbi finn-permi népek nyugatabbra vándoroltak. 1. lándzsa. amikor itt kereste a magyarok rokonait. gyümölcstermesztés is. Finnugor őshaza (Kr. Jellemző változások: a kereskedelem kialakulása. Ugor őshaza (Kr. e. u. amely megváltoztatta a környezetükben a növénytakarót. 2. zsákmányszerző (halász – vadász – gyűjtögető) életmód. században a Kazár Birodalom fennhatósága alá kerültek. lemez. évezred első felében történhetett és az újabb felmelegedés hatására. bronz) használata. íj. Pattintott kőeszközök használata. megjelent a kertgazdálkodás. Sámánizmus. keleties jellegű tárgyi. 3. Kifejtés A régészeti leletek alapján a magyarok ősei antropológiailag többségükben europid jellegű népesség voltak. vagyis a népek keveredése miatt a nyelv átalakulásából (pl. A vándorlás oka valószínűleg egy felmelegedő periódus lehetett. szarmata szomszédság jellemző. A vándorlás során egyrészt iráni népekkel kerültek kapcsolatba. kecske. csonteszközök. A Baskíriában való letelepedés után török népekkel kerültek kapcsolatba (kb. Nemzetségi társadalomban éltek az államalapításig. 23 . rövid kard. e. a nyelvátvétel vagy nyelvcsere miatt – a sztyepp vidékén ez nem egyedi jelenség) nem lehet biztos következtetéseket levonni a nép történetére vonatkozóan. Életmódjukban a földművelésre helyeződött a hangsúly. valószínűleg a későbbi ugorok pedig az Ob. ló). évezred) A későbbi szamojédok különválásának az oka valószínűleg a relatív túlnépesedés. szókincs. században a Magna Hungaria nevet adta a Volga e területének. nyíl.A nehézséget az jelenti. A magyar vándorlás (a magyar nép őstörténete) Uráli őshaza (Kr. ami arra utal. népzenei hagyomány). Megismerték a földvár és boronaház építését. majd a VIII. mint még sok egyéb nép. 1. 1. domonkos szerzetes a XIII. feltételezhető a faeke használata. hogy a nyelv története önálló fejlődési utat jelent. Baskíria a Volga és az Urál közötti terület. akiknek a kultúráját jelentős mértékben átvették (a régészeti leletek gyakorlatilag elkülöníthetetlenek). Volga – Don – Donyec és az Azovi-tenger által határolt terület lehet. Megjelent a fémeszközök (réz. hogy a magyar kultúra többgyökerű. Megjelentek a csiszolt kőeszközök.

összegzés Harcmodoruk: a török népektől eltanult lovas íjász harcmodor volt. közösen folytattak zsákmányszerző hadjáratokat az oroszok. Tarján. vallási hiedelmek stb.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Kazár hatásra alakult ki a kettős fejedelemség és szilárdultak meg a törzsi keretek (hét törzs).) mutatnak. hogy legalább részben letelepedett életet éltek. nyilazást. Lezárás. bár ennek konkrét tartalma nem egyértelmű a források alapján). bolgárok. Kürtgyarmat) és kettőnek finnugor (Nyék és Megyer). mesék és mítoszok. Jenő. nyergükön kengyel található. s együtt vonultak az állatokkal. megjelent a kertgazdálkodás. A kazárokkal kialakult feszült viszony állhatott valószínűleg a továbbvándorlás hátterében. A hét törzs közül ötnek a neve türk (Kér. Kazár hatásra Levédiában alakult ki a kettős fejedelemség. A Kazár Birodalomban csatlakozott a magyarokhoz a kabarok három törzse. hiszen bár sátrakban/jurtákban éltek (lásd kép). A Kazár Birodalomban csatlakozott a magyarokhoz a kabarok három törzse. zene. Jenő. amely lehetővé tette a megtámasztást. télen a folyók mellé húzódtak. Kürtgyarmat) és kettőnek finnugor (Nyék és Megyer). Etelköz (IX. 16. és szilárdultak meg a törzsi keretek (hét törzs). Keszi. Ismerték a boronaházak. oroszok és a Kárpát-medencében élő szlávok ellen. bizánciak. földvárak építésének módját is. bizánciak és a Kárpát-medencében élő szlávok ellen. gazdálkodás. közösen folytattak zsákmányszerző hadjáratokat a bolgárok. Lótenyésztő népként gyakorlott lovasok voltak. tétel: A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja ho FELADAT: Mutassa be a honfoglaló magyarság életmódját a korabeli források és saját ismeretei alapján! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyarok életmódja félnomád a honfoglalást megelőző időszakban. öltözködés. felemelkedést. bár ennek konkrét tartalma nem egyértelmű a források alapján). 24 . század) Helyszínét (Dnyeper–Duna köze) a források alapján nem lehet egyértelműen beazonosítani. 862-től több esetben is jártak a kalandozók a Kárpát-medencében a korabeli források szerint. gyümölcstermesztés is. Csodaszarvas) köthetők e korszakhoz. A törzsek szövetsége itt erősebbé vált (vérszerződés. Írott források és mondák (Emese álma. művelték a földeket is. amelyek kulturális rokonságot (nomadizálás. Keszi. A vándorlások során főleg a török nyelvcsalád népeitől sok olyan elemet vettek át. Életmódjukban már a levédiai időszakban a földművelésre is helyeződött hangsúly. A hét törzs közül ötnek a neve türk (Kér. lovas íjászat. Tarján. A baromfitartás elterjedése arra utal. A törzsek szövetsége Etelközben erősebbé vált (vérszerződés. A korabeli források szerint 862-től több esetben is jártak a Kárpát-medencében.

így megváltva a területet az évenkénti támadásoktól (pl. a gyulák megtérése. Kurszán haláláig állt fenn. harcmodorukat azért. majd a Taktikában részletesen leírja fegyverzetüket. A kereszténység bizánci hatásra jelent meg először a magyarok között (pl.Kifejtés 895-907 között történt meg a Kárpát-medence megszállása. az adóból származó bevételt nem helyben. Lezárás. a többiek pedig váratlanul bekerítették őket. s negatívan jellemzi az ő erkölcseiket. vagy cselt vetve maga után csalogatta az ellenséget egy előőrs. német területeken). vagy társadalmi szerepük miatt a támadások fő célpontjai voltak. A nyugati területek belső harcaiban a szembenálló felek hívták őket egy-egy váratlan támadás és félelemkeltés céljából. a segédnépként szolgáló szabadok vehettek részt. Mivel a zsákmányt. a fejedelmi törzs az ország közepén. Lehel). a gyors mozgású csapatok váltott lovakat használtak. A hadjáratok zöme a frank területek és Itália ellen irányult. A zsákmányszerzés helyébe egy idő után az adószedés lépett. mi módon lehet velük szemben sikerrel harcolni. táltosok. de jártak Bizáncban. Bulcsú. bérhadjáratban is. A magyar kalandozásokról meglehetősen sok – és igen negatív ítéletű – forrás maradt fenn. Árpád 907-ben halt meg. Géza azonban a nyugati kapcsolatok erősítése és a terjeszkedő Bizánc jelentette fenyegetés csökkentése érdekében a nyugati kapcsolatok kiépítését tartotta megoldásnak. hanem hazaérkezés után osztották szét. A korabeli magyarokat a bizánci császár türköknek nevezi. A magyarság tehát az erősödő bizánci és német-római császárság között élve vette fel a kereszténységet és a feudális jogrendet. az erős íjak messziről is átütötték a páncélt. A nyugati hadjáratok a 933-as merseburgi és 955-ös augsburgi vereségeknek köszönhetően. összegzés A magyarok ősvallása a sámánhit volt (sámánizmus. hadirendjüket. Géza fejedelemsége alatt kezdődött el nagyobb mértékben a térítés – erről lásd a forráshoz írtakat. A hadjáratokban valószínűleg a katonáskodó középrétegek. Taktikájuk alapja az ellenfél nehézlovascsapatainak fellazítása volt. ill. adóztató és felderítő szerepűek voltak. azaz a honfoglalás Árpád és Kurszán vezetésével. hanem vagy látszólag menekültek. Bulcsú követjárása). A letelepedés törzsi keretekben és nemzetségi rendben történt. A kalandozó hadjáratok elsősorban zsákmányszerző. Mindkét taktika igen fegyelmezett magatartást feltételez. A kettős fejedelemség 904-ig. amikor az ellenség üldözőbe vette őket. a lengyel területeken és a Pireneusi-félszigeten is. a sikeres magyar harcmodor miatt gyakran jártak ún. A határ menti magyar törzsek vettek részt elsősorban a kalandozásoknak is nevezett zsákmányszerző hadjáratokban (pl. Nem szemtől szembe támadtak. 25 . ha mégis kialakult. és körbevette védelmi funkcióval a többi. akkor az összecsapás legvégén került rá sor. akik vagy saját személyükben. életfa. ez megnövelte a fejedelmi hatalom súlyát. tehát a korabeli források szedett-vedett pogány hordákról szóló írásai erős elfogultságot tükröznek. A hadjáratok tervezett akciók voltak. hogy felkészítse a bizánci hadvezéreket arra. a Bizánc elleniek 970-ben értek véget Arkadiopolisznál. A magyarok tudniillik gyakran támadtak gazdag zsákmányt ígérő kolostorokat és templomokat. megfordultak és nyílzáport zúdítottak rá. Társadalmi és életmódbeli hatásokról lásd a táblázathoz írtakat. szerepét. Taksony fejedelem és fia. ill. hiszen a krónikák többségét olyan egyházi személyek írták. totemizmus) – lásd a forráshoz írtakat. A közelharcot igyekeztek elkerülni.

Aba Sámuel felesége. Vajk (István) a bajor Gizella férje (996). majd 1031-ben békét köt vele. Az örökletessé tett birtokoknak köszönhetően pedig kialakul a királyhoz hű. 1000. Mivel elsődlegesnek tekinti az államszervezet kiépítését. Ajtony). pénzverés. Így lett Géza fia. bevezette a feudális jogrendre jellemző primogenitúrát (az egyenes ági örökösödést). törvények alkotása. a lengyel herceg. Miután német lovagjaira támaszkodva ellenfele seregeit leverte. ill. az egyházszervezésről és a bűnösök büntetéséről fogalmazza meg részben nyugati mintára. Kezdetben a legfontosabb támasza Asztrik lett. Az államalapítás idején a Német-római Birodalommal (III. Szent István törvényeit és az uralkodása idején kialakult államszervezetet! FELELETVÁZLAT Bevezetés Géza fejedelem (972-997) célja egy szervezett állam létrehozása. A legyőzött törzsfők birtokait királyi birtoknak minősítik. a belső politikai helyzet megszilárdítása és a keresztény vallás államvallássá tétele. részben önálló jogalkotásként a királyi tanáccsal egyetértésben a törvényeit. Konrád. 1030-ban II. Az önálló királyság elismertetésének feltétele a koronázáson kívül az önálló egyháztartomány. a magyar egyház elkerülte a függést a Német-római Császárságtól. aki esztergomi érsekként is sokat tett István hatalmának a megszilárdításáért (lásd a forrásoknál írtakat). István apostoli királyként a keresztény egyházszervezet kialakítója Magyarországon. tétel: I. Szilvesztertől. a közigazgatás kiépítése. II. amelyek 1018-ban és 1030-ban jelentek meg. Imrének is bizánci menyasszonyt kér (bolgárok elleni hadjárat Bizánc szövetségében – 1018). Ottó és II. Henrik) erős. elemeiben még tovább él a nomád joggyakorlat (lásd a forrásoknál írtakat). gyerekeit (és István a testvéreit) a környező államok uralkodócsaládjaiba házasítja be. Koppányt felnégyeltette. István célja a külföldi támadások visszaverése. január 1-jén Esztergomban királlyá koronázzák. ezzel megszületett a keresztény magyar királyság. Dinasztikus házasságpolitikája (leánytestvérei) révén a szomszédos népekkel jó kapcsolatot alakít ki. A magántulajdon védelméről. Vajk 997-től fejedelem. de a támadást visszaveri. Ennek érdekében szövetséget köt a bizánci császárral. Veszprém és Fehérvár várkapuján.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 17. Kifejtés István 1000-ben koronát kér a pápától. a királyi vármegyerendszert és az udvarszervezetet Magyarországon (lásd ábrához írtakat). neki szolgálatokkal tartozó réteg. családi kapcsolatokat tart fenn. a negyedik darabot Erdélybe küldte. Az esztergomi érsekség. és a holttest darabjait közszemlére tettette Győr. István a törvényeit két törvénykönyvben foglalta össze. ezért kerüli a külső háborúkat. Hatalmának megtartása érdekében le kellett számolnia Koppánnyal. december 25-én vagy 1001. Sze FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be I. ezáltal az ország több mint kétharmada került közvetlenül a király ellenőrzése alá. fiának. 26 . s hadműveleteinek sikerességét az apjától rámaradt hadseregnek köszönheti. Géza szakított a szeniorátus elvű örökítéssel. István frank mintára megszervezte a területi elvű közigazgatást. a német-római császár támad ellene. Szent István államszervező tevékenysége I. István harcot folyatott az uralmát vagy az új keresztény államot el nem ismerő törzsfőkkel (Gyula. három leánya pedig a velencei dózse.

illetve állati termékek. hogy egy olyan erős keresztény állam jött létre. Döntővé vált a földművelés. Szűz Mária oltalma alá ajánlotta az országot. hogyan változtak a jövedelemtípusok Magyarországon III. összegzés István legnagyobb problémája az utódlás biztosítása volt. A jobb életszínvonal következtében a népesség is nőtt. bár a birtokokból származó terménybeszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszott. az ólom.István 1018-ban megnyitotta a nyugatról Magyarországon keresztül Jeruzsálembe vezető zarándokutat. kézműipari termékeket és luxuscikkeket: ékszereket. tanácsokkal látta el a fiát. a réz. másrészt pedig a királyi birtokok nagyságának csökkenése az oka. az állatbőr. Istvánt László uralkodása idején. az államszervezés sikerült. 1031-ben Imre vadászat közben meghalt. Mindennek következtében Magyarország a XII. benne látta államszervező tevékenységének folytatóját. apai unokatestvérét uralkodásképtelenné tettette. A kereskedelem jelentőségét mutatja. István Intelmek című könyvében összegyűjti a bölcs kormányzás módszereit. tétel: Társadalmi és gazdasági változások az Árpádok és a vegyesházi Társa király királyok korában FELADAT: Tekintse át. Kifejtés III. Az országon belül főleg a mezőgazdasági termékek cseréltek gazdát: gabona. István unokaöccsét. hogy a regálék közül a legnagyobb jövedelem a kamara hasznából. Vazult. azaz a letelepült életmód. az ón. a fa. 27 . bor. amivel be akarta bizonyítani. csak Imre élte meg a felnőttkort. A gazdaság fejlődését segítették elő a magasabb szintű technikai és technológiai ismereteik miatt szívesen fogadott. A XI. a nemesfém. század folyamán jelentek meg az árutermelés és pénzgazdálkodás elemei. Az uralkodók kezdetben elsősorban a só kereskedelméből szereztek nagyobb jövedelmet. majd – főként külföldön – keresett árucikk lett a nemesfém is. Városok jöttek létre. a viasz és a hal. fűszereket kapott. 18. a bor. századtól kezdődően egyre intenzívebben kapcsolódott be a külkereskedelembe. Gyermekei sorra meghalnak csecsemő. hívott hospesek az Árpád-korban. amely tudja garantálni a zarándokok biztonságát. 1083-ban szentté avatták. A legfőbb kiviteli cikkek között a magyar szürkemarha mellett megtalálható a só. A termékek cseréje vásároshelyeken. század végén bizonyosodott be. a méz. Az ország északi és keleti területein a jelentős ásványkincs lehetővé tette a bányák nyitását. Béla (1172-1196) korában bizánci mintára a regálé jövedelmek jelentősen megnőttek. a gabona. Ennek egyrészt az árutermelés fejlődése. Amikor 1038-ban István meghalt. állatok. a velencei származású Orseolo Pétert nevezte ki utódjává. piacokon zajlott. azaz a pénzváltási illetékből származott. Lezárás. Ezekért Magyarország elsősorban katonai felszereléseket. Béla uralkodásától az önálló magyar állam bukásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar gazdaságban a XII. hogy a magyar keresztény királyság megteremtése.vagy kisgyermekkorukban.

kapuadó és rendkívüli hadiadó az államnak). A szabad királyi városok a főbb kereskedelmi útvonalak mellett jöttek létre. árumegállító jogot kaptak. Sopron. Károly Róbert reformjai serkentették az árutermelést. A kereskedelemben Bécs árumegállító joga jelentett hátrányt. Ezzel a lépéssel kialakult a jobbágyadók rendszere (kilenced. A városoknak két meghatározó típusa volt az Anjouk idején. adót a földbirtokosnak fizettek (általában évente. illetve a királyi várakat is. A XIII. ezért gyakran a pénzrontásból és az egy éven belüli többszöri pénzverésből (kamarahaszna) próbálta pótolni a hiányzó jövedelmeket. robot és ajándékok a földesúrnak. ezért logikusnak tűnt ezekre építeni a királyi jövedelemrendszert. mert a birtokadományozások és a honor rendszere miatt ekkortól a királyi hatalom anyagi alapját már nem az uradalmak. mert a bevezetett kilencedet a leggazdagabb bárók nem szedték be olyan rendszerességgel. I. tized az egyháznak. mint a köznemesek. gazdag államot hagyott fiára. a pénzgazdálkodást. vándormozgalom indult a jobbágyság között. Az Aranybullában (1222) egyrészt ígéretet tett a pénz értékének visszaállítására. ha a szükség úgy hozta. Eperjes. Buda. fallal kerítették körül a településeket. a szabad királyi város és a mezőváros. András (1205-1235) új gazdaságpolitikát vezetett be.) A királyi kincstár adóját a kamarahaszna helyett szedték be.) Speciális királyi várostípus a bányaváros volt. A jobbágyterhek rögzítésére az 1351-es törvényekben került sor (lásd az ábrához írtakat). Károly Róbert halálakor erős. a királyi birtokok eladományozásával pedig forrásainak egy része is elveszett. kereskedőit vámmentesség illette. elzálogosította (pl. mert a királyi városok a kincstárnak fizettek adót. ill. a király vagy udvartartásának beszállásolására is kötelezhették õket. (Pl. s a korábban adómentességet élvező privilegi- 28 . másrészt deklarálta a szerviensek adómentességét. Nagy Lajosra (1342-1382). a sókereskedelmet. században a gazdaság fejlődése a korábbi úton haladt: megerősödött az árutermelés és pénzgazdálkodás. A királyi birtokok eladományozása miatt a befolyt jövedelmek pótlására a regálé (lényegében a pénzbeli) jövedelmeket tovább növeli. Kassa. hogy a rendi ellenőrzés alól kivonja az adózást. A vándormozgalomhoz hozzájárult a pestisjárvány magyarországi pusztítása is. Ezzel a jobbágyokat a köznemesek birtokairól saját birtokaikra csalogatták. földműveléssel. Hunyadi Mátyás (1458-1490) egyik célja az volt. A korábbi időszakban a szabadok dénárja nevű adót minden szabad fizette. a réveket. A mezővárosok birtokosok falvaiból alakultak ki. amelyet 1335-ben a visegrádi királytalálkozón sikerült megoldani egy új. IV. Bevételei növelése érdekében bérbe adta a pénzverést. állattenyésztéssel foglalkoztak. Béla (1235-1270) politikájának következtében egyre több város jött létre. harmadik renddé váltak a királyi városi polgárok). Ezekkel az intézkedésekkel jelentős érdeksérelmeket okozott. A városok lakói gyakran latin. (Lásd az ábrához írtakat. A XV. a Szepességet a lengyel királynak). hiszen ő maga több ország uralkodója volt egyszerre. Az 1351-es törvények értelmében egy és ugyanazon jogú nemesi és ugyanazon terhű jobbágyi réteg jött létre. Zsigmond idején azonban fellendült a külkereskedelem. Különböző jogokat élveztek. a helyi és a külkereskedelem központjaiként is működtek. német hospesek lettek. saját önkormányzattal rendelkeztek. a hadsereg fenntartása miatt pedig több adóbevételre volt szüksége. A háborúk miatt a kincstár és a földesurak növelték a jobbágyterheket. a vámokat. s ezek az ipari. ám a növekvő tervek nem voltak egységesek. század első felének királyi pénzügypolitikáját az határozta meg. a királyi földbirtokok szerepe nagyon visszaszorult. Bécset kikerülő kereskedelmi útvonal kialakításával.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli II. Károly Róbert (1308-1342) gazdasági reformjaira azért volt szükség.) Károly Róbert a városok fejlődését segítette. egy összegben). Az ország területe nagyon gazdag volt nemesfémekben. Emiatt gyakran nyúlt a pénzrontás eszközéhez. a bérleti rendszer megszüntetésére. hogy Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) állandó pénzhiánnyal küszködött. fellendítették a külkereskedelmet. támogatta a külkapcsolatok fejlődését. s bár támogatta a városok fejlődését (a városokat tanácskozásra hívta. Pozsony. (Lásd még az ábrához írtakat. hanem a regálék jelentették. Mátyás uralkodása idején a királyi bevételek túlnyomó részét a jobbágyoktól származó állami adók és a regálék jelentették. 1222 után azonban a katonai szolgálattal tartozó nemesség (közéjük tartoznak majd a szerviensek is) adómentessé lett. a külpolitikai céljai. A reformfolyamat kidolgozója Nekcsei Demeter tárnokmester volt. Mivel a magyar gazdaság színvonala ezt nem tette még ekkor lehetővé.

zált csoportoknak is be kellett fizetnie (pl. kunok, jászok, erdélyi nemesség, a jobbágytelken élő nemesség). Mátyás több adót is átneveztetett vagy újjal cserélt le, aminek az volt az oka, hogy a belpolitikai küzdelmek során sokan szereztek mentességet jobbágyaik számára az adott adó fizetése alól, s aztán azt a nemesek a maguk javára szedték be. A kapuadó helyett bevezette a füstpénzt, a regálék közül a harmincadvám helyett vezette be a koronavámot. A legtöbb pénz Mátyás idején folyt be a kincstárba. Mátyás évi jövedelme az 1470-es évek derekán mintegy 600 ezer forint volt. Bevételei azonban nem állandó összeget jelentettek, uralma alatt növekedett a mértékük és egy-két évben még a 900 ezer forintot is elérhette. A legtöbbet azonban nem a kereskedők, bányászok fizették a kincstárnak, hanem a magyarországi jobbágyság. Lezárás, összegzés A magyar gazdaság a XV-XVI. század fordulóján is mezőgazdasági dominanciájú volt az ország természeti adottságainak megfelelően. A kincstár bevételeinek 60%-a az agrártermelésből származott, s mivel jelentős technikai vagy technológiai újítás nem történt, a termésátlagok sem javultak. A hazai piaci viszonyok szűkösek voltak, a gazdaság krónikus tőkehiánytól szenvedett. (Jelentős volt a külföldi tőke aránya.) Mátyás uralkodása és az azt követő időszak nagyon magas állami és földesúri adóterheit az adózó lakosság egyre nehezebben tudta kifizetni. A nemesség ráadásul akadályozta a mezővárosok gazdasági megerősödését (pl. a szabad költözés korlátozása, az egyösszegű adó eltörlése), s az így kialakult konfliktus vezetett többek között a Dózsa-féle parasztháborúhoz. A parasztháború elsősorban a mezővárosi parasztpolgárság megmozdulása volt, így őket érintette volna a legsúlyosabban a felkelés bukása utáni szankciók sora, ha azokat a török veszély árnyékában valóban érvényesítették volna. A jobbágyterheket a Werbőczy István-féle Hármaskönyv rögzítette (1514, 1517).

19. tétel: Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején Az Ar
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a XIII. században bekövetkező társadalmi folyamatokat, mozgalmakat! Részletesen térjen ki a szerviensek helyzetében bekövetkező változásokra! FELELETVÁZLAT
Bevezetés III. Béla (1172-1196), II. András (1205-1235) és IV. Béla (1235-1270) birtokadományozási politikája következtében jelentősen átalakult a társadalom szerkezete. (Lásd ábrához írtakat.) A király megmaradt a legnagyobb földbirtokosnak, de a bárók a kisebb nemeseket familiáris függésbe kényszerítették a XIII. század végére. Kifejtés II. András uralkodásának középpontjában egy új birtokpolitika állt, a király elkezdte a birtokokat osztogatni a főtisztviselők között, hogy minél több hívet szerezzen magának. Az így eladományozott birtokok örökölhető birtokok lettek.

29

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Ennek következtében a királyi birtok aránya jelentős mértékben csökkent, s ez számos gazdasági, katonai, jogi és társadalmi problémát váltott ki. A hanyatló udvarszervezet miatt a király jelentős jövedelemtől esett el, amelyet a regálé jövedelemmel akart kiváltani. A regálék közül a vámszedés és a sókereskedelem jogát zsidó és izmaelita bérlőknek adta a király bérbe. Az is erős idegengyűlöletet váltott ki az országban, hogy az uralkodótól Gertrudis német kíséretének tagjai állami hivatalokat és jól jövedelmező birtokokat kaptak (királynégyilkosság). Az uralkodó folyamatos és sikertelen háborút folytatott (Halicsért). A birtokadományozás nyomán nőtt a világi birtokok befolyása, a feudális alávetés felgyorsult, a szerviensek egy része és a várjobbágyok függő helyzetbe kerültek. A szerviensek nem fogadták el a bárók főségét (familiaritás), csak a királyét, a várjobbágyok pedig vissza akarták állítani a várszervezetet. Az eddig ismertetett feszültségek az Aranybulla-mozgalom kibontakozásához vezettek. 1220-ban András ígéretet tett az eladományozott birtokok visszavételére, de ez nem történt meg. Igazi sikert a mozgalom akkor ért el, amikor 1222-ben rákényszerítették a királyt az Aranybulla kiadására, tehát megjelent az a nézet, hogy a királyi hatalom nem korlátlan. Az uralkodó megígérte, hogy: (a forrásban írtakon kívül) királyi birtokot örök tulajdonul nem adományoz; idegenek birtokhoz nem juthatnak; a kamarából az idegeneket ki kell zárni; tisztségeket csak a királyi tanács jóváhagyásával lehet odaítélni (idegen ezt sem kaphat); előírták, hogy a várjobbágyokat a jogaikba vissza kell helyezni. Az Aranybullát 1231-ben II. András megújította egyrészt azért, mert nem tartotta be az 1222-est, másrészt pedig jelentős adósságokat halmozott fel. Az egyház ekkor visszakapta azt a jogát, hogy a tizedet pénzben szedhesse be, a sókereskedelem monopóliumában részesült, és módosult az ellenállási záradék. (Lásd még forráshoz írtakat.) Bár a szerviensek jogokat szereztek az Aranybullával, ezek érvényesülését ki kellett kényszeríteni. Így került sor 1232-ben a kehidai oklevél kiadására (lásd a forrást a szolgabírák választásáról). IV. Béla a tatárjárás előtt megpróbálta visszavenni az eladományozott birtokok egy részét, illetve a további adományozást megszüntetni. Emiatt a nagybirtokosokkal ellentétbe került, így kénytelen volt a középrétegre támaszkodni, a hivatalokban szervienseket alkalmazott. (A nagybirtokosokkal való ellentétet ez csak tovább növelte.) Az uralkodó kunokat telepített az Alföld középső részére azért, hogy a nemességtől független hadserege legyen. Nomádok voltak, vándoroltak az Alföldön, amivel jelentős károkat okoztak a magyaroknak. A kunokat ugyan védte a törvény, de amikor a vezetőjüket megölték, akkor kivonultak az országból. A tatárjárás jelentős pusztulást okozott a népességben, az ország egy része elnéptelenedett, s mivel számítani kellett újabb támadásokra is, ezért IV. Béla gyökeresen változtatott a politikáján, és igyekezett megnyerni a nemeseket magának. Lemondott a birtokok visszavételéről, sőt adományozott is azzal a feltétellel, hogy a birtokon jól védhető kővárat építenek, és páncélos magánhadsereget kell szervezniük, amelyet a király is igénybe vehet, ha az országot támadás éri. (Lásd forráshoz írtakat.) Az Alföld elnéptelenedett területeire visszahívta a kunokat (fiával a kun fejedelem lányát házasította össze), Erdélybe román, a Felvidékre cseh és morva, a Dunántúlra pedig német hospeseket telepített. A kunok IV. Kun László uralkodása alatt nyertek területi autonómiát (kun és jász székek). A városok közül többet szabad királyi várossá emelt, ezeket azonban kőfallal kellett körülvenni. Más városoknak is adott kiváltságokat (pl. szabad bíróválasztás, vámmentesség), ill. városokat alapított (pl. Buda, Szeged). Az 1267-es országgyűlésen megerősítette a szerviensek jogait. (Lásd forráshoz írtakat.) Ugyanez a dokumentum nevezi a birtokadományok és várak építése miatt nagyon megerősödött előkelőket báróknak, így különbözteti meg őket a nemesség többi részétől. (Mindez a familiaritás, ill. később a tartományúri rendszer kialakulását vonta maga után.)

30

Lezárás, összegzés A tatárjárás jelentősen lecsökkentette a parasztság létszámát (pontos adatok nem állnak rendelkezésre, ezért a történeti szakirodalomban a becslések lényegesen eltérőek), ezért külföldieket hívtak be. A betelepülő hospesek kedvezményeket kaptak, ami miatt a jobbágyok terhei is csökkeni kezdtek. A XIII. század folyamán jelentős azoknak a népcsoportoknak az aránya, akik ún. kollektív szabadsággal bírtak (szászok, székelyek, kunok, jászok). Kiváltságaik fejében a királynak fegyveres szolgálattal vagy egyéb szolgálattal tartoztak, a királynak fizettek egy összegben adót, azaz függetlenek voltak a vármegyéktől és a földesúri joghatóságtól. A kunok a tatárjárást követően telepedtek le, katonai szolgálatuk a nemességtől független haderőt jelentett, konfliktust eredményezett azonban, hogy a IV. Kun László uralkodásáig pogányok maradtak. (Az uralkodók sem szorgalmazták a keresztény hitre térítést, hiszen akkor hamarabb betagozódtak volna a társadalomba.)

20. tétel: A ma magyar városfejlõdés a középkorban
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a középkori magyar városok kialakulását, értékelje a városok gazdasági és társadalmi jelentőségét! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Magyarországon is létezett a jogi értelemben vett városok megjelenése előtt olyan település-, illetve településcsoport-típus, amely a későbbi városok szerepét töltötte be, azaz egy körzet gazdasági központja volt (lásd vásárok tartása), ahol jobban működött a társadalmi munkamegosztás, nemcsak mezőgazdasággal, hanem iparral és kereskedelemmel is foglalkoztak. Magyarországon az első városias jellegű települések a királyi és egyházi központok voltak (pl. Esztergom, Székesfehérvár), de nyugati értelemben vett önkormányzattal bíró településekké a XII. században lettek. Ehhez a változáshoz jelentős mértékben hozzájárult az, hogy a XII. században latin, délnémet és főként szász hospesek érkeztek az országba. A szászok nem csak ezekben a régebben létező központokban, hanem Erdélyben és a Szepességben is letelepedtek, és létrehozták városaikat (pl. Szeben, Selmecbánya, Körmöcbánya, Besztercebánya, Bártfa, Eperjes, Kassa). A városok megjelenését és relatív megerősödését az árutermelés és pénzgazdálkodás kibontakozása, a letelepedés általánossá válása, a népességnövekedés tette lehetővé: megerősödött a külfölddel folytatott árucsere is, s ennek központjai a kereskedők által lakott, vásártartási joggal rendelkező városok lettek. A XII. század végén, III. Béla uralkodása idején a királyi regálék kb. egynegyede már a vásárokból, révekből származott. Az ország elsősorban élőállatot, mezőgazdasági terményeket és fémeket exportált, és iparcikkeket importált. Kifejtés A városiasodás folyamata a tatárjárás után gyorsult fel, bár az európai színvonalat még ekkor sem érte el. IV. Béla és fia, V. István a városok védelmének és a gazdaság fejlesztésének érdekében több városnak is kiváltságot adott (pl. Buda és Szeged), ha azok városfallal veszik körbe magukat. (Lásd forráshoz írtakat.)

31

ezért következetesen növelték ezen települések számát. (Lásd forráshoz írtakat. mint Pápa. köztük városokat is eladományozott uralkodása kezdetén. Selmecbánya. hogy politikai támaszul szolgálhassanak számára. a polgárok által választott személyek ítélkeztek első fokon. Sopron) függés csak a királytól. század folyamán – elsősorban Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás intézkedéseinek köszönhetően – ezek a kereskedelmi utak Budán futottak össze. de a legfontosabbakat megtartotta magának. Különösen fontos volt a szőlőművelés. Kassa. Pozsony. A városok fajtái a XIV-XV. bányaművelési jog (királyi fennhatóság) A magyarországi városok lakosságának többsége – a nyugatiakhoz hasonlóan – mezőgazdaságból élt. Cseh. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) hatalomra kerülése és a hatalom megerősítése érdekében jelentős területeket. A XIV. az Anjouk idejétől legfőbb bírájuk a tárnokmester volt. századtól szabad királyi város jogait is bírhatta. 32 .és Morvaország felől Nagyszombat. és kiváltságokkal felruházva királyi vagy királynéi tulajdonnak nyilvánították. amely egyrészt lehetőséget nyújtott a borkereskedelemre. Lőcse és Késmárk. Ausztria felől Sopron és Pozsony. Pest gazdasági szerepe miatt. Besztercebánya. ill.és plébánosválasztás. A városoknak – nyugati mintára – két típusa alakult ki: a fallal körülvett.) Mátyás (1458-1490) uralkodása alatt Buda a reneszánsz városépítés közép-európai mintájává vált (pl. vámmentesség. Buda. Gyula. Mezőtúr és főképp Debrecen. másrészt a gabona piaci megszerzését követelte meg (lásd a forráshoz írtakat). Az alföldi városok közül egyedül Szeged lett (fal nélküli) szabad királyi város (1498). A város polgárainak valamenynyi ügyében. ami azért lehetett lényeges. amelyhez egy másik kiváltság társult: a plébánia kikerült a főesperesi joghatóság alól is. Győrnek és Kolozsvárnak. akik jelentős bevételi forrást láttak a városok egy összegben befizetett adójában. amelyek a távolsági kereskedelem útvonalain feküdtek: délnyugat.és a tanácsválasztás joga volt. akkor a magyarországi városhálózat eléggé szabályos képet mutat. Nagybánya) adómentesség. Eperjes. mezőgazdasági termelés évi egyösszegű adózás. a mezővárosokban pedig 15-20 százalékát. vásártartás joga. A fellendülés az Anjouk idején folytatódott. A településeket kiemelték az ispáni fennhatóság alól. Prága. hiszen Dél-Németország és Észak-Itália ekkor rá volt utalva a magyar állatkivitelre. Ha azonban figyelembe vesszük a nagyobb mezővárosokat is. legyenek azok világi vagy egyházi törvényszék alá tartozók. földesúri fennhatóság alatt. önálló bíróválasztás szabad királyi bányaváros: német telepesek behívása (pl. Az alföldi mezővárosok már ekkor rátértek az állattenyésztésre. az egyházi bíróságok voltak illetékesek. kiváltságokkal rendelkező város és a mezőváros. évi egyösszegű adózás. Hasonlóan fontos volt a plébános választásának a joga.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A magyarországi városok szabadságai közül a legfontosabb a bíró. századi Magyarországon szabad királyi város (civitas vagy Stadt) kereskedelmi útvonalak mentén (pl. így a határszél és Buda közötti útvonalon megnőtt a jelentősége a regionális központtá váló Kassának. hogy az Alföldön és a Dél-Dunántúl egyes részein alig akadt fallal körülvett település. a Fekete-tenger felől pedig Brassó és Nagyszeben. 1405-ben összehívta a királyi városok és a mezővárosok követeit. A magyar városhálózat egyenetlen eloszlású abból a szempontból. mert a középkorban számos ügyben az egyházközség lelki vezetője. valamint Fehérvár és Esztergom mint közigazgatási centrumok. Körmöcbánya. védőfal építése mezőváros (oppidum vagy Markt) átmenet a város és a falu között. azaz Itália felől Zágráb. így innentől kezdve a királyi vagy királynéi kincstárnak fizetett adót. szabad bíró. vásártartás joga. Elsősorban azok a települések lettek királyi várossá. Ezeknek a kiváltságait igyekezett megerősíteni. A kézművesek és kereskedők aránya a nagyobb városokban a lakosság 25-35 százalékát tette ki. Lengyelország felől Bártfa. A központ Buda. Krakkó belvárosának átépítéséhez). ahol megfogalmazták a városok kiváltságait. A fallal körülvett település a XV.

Szilágyi Mihály személyében öt évre kormányzót állítottak mellé. a köznemesek a király támogatását várták a nagyurakkal szemben.) A késő középkori magyar jog (pl. tétel: Hunyadi Mátyás uralkodói portréja Huny FELADAT: A források és ismeretei alapján vázolja fel Hunyadi Mátyás uralkodói portréját intézkedései segítségével! FELELETVÁZLAT Bevezetés Mátyás Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fiaként született Kolozsvárott 1443-ban. ha engedelmes és akaratgyenge lesz. László váratlanul meghalt. apja gondosan válogatta ki fia nevelőit. idegen származás és kultúra azonban elkülönítette őket a magyar társadalom egyéb rétegeitől. csehül és törökül is. Már gyermekként gyakran tűnt fel tolmácsként apja mellett a fontos politikai tárgyalásokon. 21. igen magas szintű oktatást kapott. hiszen jó kapcsolatokat tartottak fenn mind az itáliai. és centralizált királyi hatalom kiépítésére törekedett. A latin mellett jól beszélt magyarul. 33 .Lezárás. Minden más város polgárai ugyanolyan jobbágynak számítottak. mint a falusiak. A főurak azt szerették volna. mind a német területekkel. így nem tudtak jelentős erővé válni politikai értelemben. László király Bécsbe. A városoknak a lakossága zömében idegen (latin és német) volt. összegzés A XIV-XV. azután pedig Prágába vitette börtönbe. nem is vettek tudomást arról. az ellenségeskedő főurakat pedig legyőzte. hogy mezővárosok is léteztek. polgári szabadságjogokkal rendelkezőknek. A fiatal királynak nehéz elvárásoknak kellett megfelelnie. Az eltérő nyelv. a városok a külső garázdálkodók megfékezését. Vitéz János váradi püspök támogatását maga mögött tudva erélyesen fogott hozzá az erős királyi hatalom megszervezéséhez. aki majd kiirtja az eretnekek és a mohamedánok maradékát. de kiskorúsága miatt nagybátyja. Vitéz János megegyezett Podjebrád György cseh királlyal Mátyás szabadon engedéséről és arról. Mátyás azonban nem volt hajlandó elismerni ezeket a korlátokat. ami a távolsági kereskedelem szempontjából előnyt jelentett. A külföldi verseny a hazai iparfejlődésre negatív hatást gyakorolt (lásd a posztógyártás háttérbe szorulása). Mivel 1457 őszén V. században kialakult külkereskedelmi struktúra jelentősen hátráltatta a későbbi városiasodást: Magyarország mezőgazdasági és nyersterményeket exportált. Werbőczy István) csak a szabad királyi városok polgárait ismerte el polgároknak. és iparcikkeket importált. Podjebrád Katalint. A források szerint már gyermekként alaposan kiigazodott a társadalmi és a politikai élet területén. A nádort leváltotta. Szilágyit lemondatta és elfogatta. a pénzromlás megakadályozását. méltán tartották az ország egyik legműveltebb emberének. a pápa pedig „Isten emberét” kívánta látni benne. így korán komoly tapasztalatokat gyűjtött. hogy feleségül veszi a lányát. Kifejtés Tíz évvel idősebb bátyjának kivégzését rabként élte át. 1458 januárjában a korábban apját támogató köznemesi rétegek segítségével Mátyást királlyá választották. majd V. (A rendi országgyűlésekre sem mindig hívták meg őket.

kulturálisan azonban hatalmas kincset hagyott hátra Mátyás.és tudományszeretetéről. de felmérte azt. Frigyes lemondott a királyi címre eddig fenntartott jogáról. de őket könnyen félre tudta állítani. mégsem vette komolyan. Becsvágya is a császári trón megszerzésére ösztönözte. sem Beatrix itáliai kapcsolatai nem voltak elégségesek. s az így megnövekedett jövedelmekből jól szervezett zsoldos sereget állított fel. mindenről tudni akart. s így Mátyás 1464-ben megkoronáztatta magát a nagy nehezen visszaszerzett Szent Koronával. a nagyhatalom képe összefonódott Mátyás személyével. ám a rendeket igyekezett kiszorítani a hatalomból. A rendeknek csak azon döntéseit tartotta magára nézve kötelezőnek. összegzés Ezért élete utolsó éveiben megpróbálta házasságon kívül született fia. a törökellenes harcok háttérbe szorulása állt az 1471-es Vitéz János és Janus Pannonius vezette összeesküvés hátterében. ami miatt a Mohács utáni időszakban valóságos Mátyás-kultusz bontakozott ki az országban (megszülettek a mondák Mátyásról. A túladóztatott ország gazdasága kimerült.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Mivel azonban nem koronázott. Kevéssé előkelő származását – többek között – így próbálta meg elfeledtetni. Frigyes fia. (Pl. A nemzetközi összefogás (közép-európai) – a császári és pápai ígéretek ellenére – nem tűnt reálisnak. Az összeesküvők lelepleződése után még kevésbé vette figyelembe a rendek akaratát. még erősebb lett a központosítás. Jeles tudósokat és reneszánsz alkotókat (pl. Nem kedvelte azokat a hivatalnokokat. az ügyeket igyekezett saját kezében tartani. Pénzügyi reformot hajtott végre. A szerződés titkos záradéka szerint a Habsburgok trónigénye megmaradt a magyar trónra. Ez az. (Lásd a Thuróczy forrás idealizált képe!) Híres volt művészet. a reneszánsz mecénás uralkodó „imázsára” ahhoz. a maga számára biztosította a vámszedés jogát.) A jelentős jövedelemmel járó kincstartói és egyéb gazdasági tisztségeket alacsony származású. ezt is bevonták a déli végvárak fenntartásába. így személyes hűségükben jobban bízhatott. Jagello Ulászló lett. Többek között ez a politikája. de célját nem érte el. Galeotto Marzio. amelyek egybeestek az ő elképzeléseivel. a döntéseket nem szívesen engedte át. Stájerország és Karintia ellen is hadba indult. A török elleni küzdelmet „családi örökségnek” tekintette. A magyar állam. Újlaki Miklós bosnyák királyi kinevezése jelentős terheket rótt az Újlaki család magánvagyonára. hogy elfogadtassa magát. a nápolyi király leányát. hogy megőrizze nagyhatalmi pozícióját. Lezárás. hanem III. ezért a legitimitását meg kellett erősítenie a korona visszaszerzésével. gyermekük azonban nem született. ha adott esetben tervei és érdekei így kívánták. hogy egyedül Magyarországnak nincs lehetősége a török elleni tartós sikerekre. ami biztosítja a függetlenséget és önállóságot (pl. meghódította Morvaországot. hiányzott az egyetem (a pozsonyi kérészéletűnek bizonyult). Sziléziát. amikor 1476-ban feleségül vette Beatrixot. ahhoz sem Mátyás. Bécsújhely. Erre 1463-ban került sor. koronázásakor le is tette az esküt. Zrínyi Miklós életműve). ha Mátyás törvényes fiúutód nélkül halna meg. Az új uralkodó II. (Lásd forrásokhoz írtakat. de a legjelesebbek nem jöttek el. ezért igyekezett – többek között – megszerezni a német-római császári trónt. de sikerei csak átmenetiek voltak. nem ő. ezt igazolja a könyvtár alapítása is. Ez a cél. sokszor idegen embereinek tartotta fenn. amiben megígérte a rendi jogok védelmét. hanem csak választott király volt. Miksa lett a császári trón várományosa. Bár uralkodása alatt többször összehívta a rendi gyűlést. ezért először megszerezte a cseh királyi címet (választófejedelemség). akik önálló elképzelésekkel bírtak. Uralkodása alatt saját céljainak megfelelően új központi hivatalokat állított fel. Társadalmi reformjaival a köznemesség politikai befolyását növelte. amely jelentősen meggyengítette anyagi bázisukat.) Pedig Mátyásnak szüksége volt a fényes udvarra. vagy olyan pozícióval megbízni. A bárókat igyekezett az országos hivatalokból eltávolítani. Bécs. Frigyes német-római császártól pénzen megváltotta a koronát. Magyarországon nem volt elég vonzó szellemi műhely. Antonio Bonfini) hívott udvarába. Corvin János számára biztosítani a trónt. 34 . az igazságos királyról). egy új európai királyi dinasztia megalapítása vezette akkor is. III. Az ő uralkodása volt a magyar állam utolsó kísérlete arra. újjászervezte az adórendszert.

a rajtuk lévő megtérítendő „lelkekkel” együtt. hogyan alakult át a helyi társadalom! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XV. az őslakosok számára ismeretlen betegségek (himlő. Az utak célja a gyarmatok létrehozásán túl elsődlegesen a keleti termékek szállítására új útvonalak felfedezése és a nemesfém.) Kifejtés A konkvisztádorok győzelmének okai az amerikai kontinensen a fegyverzetben megnyilvánuló technikai fölény. de a hódítók ezeket is megkapták használatra. kanyaró. 35 . elszántság. a zsákmány megszerzése volt. amely lehetővé tette. hogy az indiánok mondái szerint fehér istenek érkeznek majd. a spanyolok könnyen legyőzték az indiánokat először lőfegyvereikkel. s így nyugatra hajózva elérhető India). szinte egész Dél-Amerikát. Peruban Pizarro az általa alapított Limából irányította a dél-amerikai spanyol gyarmatokat. azt gondolták az indiánok. valamint a már tengeri. az indián államok belső megosztottsága és egymás elleni harca is könnyítette a hódítók helyzetét. a Föld lehet gömbölyű. Mexikóvárost. (Lásd táblázat adatai. ill. vérhas. Tenochtitlan helyén emeltette az amerikai spanyol gyarmatbirodalom fővárosát. Ázsiában – és Kolumbusz felfedezésének köszönhetően (1492) – Amerikában. óceánparti hajózásban tapasztalt emberek által kifejlesztett karavella. században a portugál és spanyol felfedezéseknek köszönhetően Európa elkezdte a gyarmatosítást Afrikában. Cortez 1519-1521 között a lerombolt azték főváros. hogy óriási túlerővel szemben is győzni tudjanak (nem ismerték a fémszerszámokat. majd a behurcolt. a más indiánok által leigázott népek szabadítóként fogadták pl. túlnépesedett területekről jött kalandor (hidalgo) volt. az európaiak helyzetét megkönnyítette az is. nem pedig új hódítóként (az indián birodalmak rabszolgatartó despotikus katonai-papi államok voltak). az aranykort. hogy az európaiak ezek a régóta várt istenek. Végül a szabad földterületet a spanyol állam szétosztotta a konkvisztádorok között. térképészet – tengerek veszik körül a szárazföldeket. tétel: Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás Az Eu FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be.) A gyarmatosítás során megszerzett legjelentősebb értékek Területek megszerzése A spanyolok alkirályságokba szervezték az új tartományokat. a tájékozódást segítő iránytű és egyéb műszerek. akik a meghódított területen remélték a meggazdagodást. a hódítók többsége otthon ellehetetlenült. Cortezt és katonáit. Bár az egyház és a korona próbálta fékezni a konkvisztádorok mohóságát és kegyetlenségét (lásd Kasztíliai Izabella és Las Casas véleményéről írtakat). helyettük kőeszközöket használtak). A megművelt földnek az indiánok jogilag ugyan tulajdonosai maradtak.22. akik „hatlábúak” (ló+lovasa) és elhozzák a boldogságot. így Afrika megkerülhető.) tizedelték meg a lakosságot. ami az érdemi ellenállást később sem tették lehetővé. tífusz stb. de nem sok sikerrel. gyakran börtönviselt vagy birtokait vesztett. A felfedező utak megvalósulását lehetővé tették a reneszánsz tudományos és technikai ismeretei (pl. tbc. (Az első hajózási iskolát Portugáliában alapította Tengerész Henrik herceg. milyen változást hozott az európai gyarmatosítók megjelenése a meghódított területeken.

VI. India és a Távol-Kelet pedig a portugáloké.) Nemesfémek Az áhított El Doradót nem találták meg a spanyolok. ezért többnyire kölcsönösen nem értették egymás értékrendjét. Expedíciók hozták Afrikából a néger munkaerőt az ültetvényekre és a bányákba az indiánok népességének csökkenése miatt. A keresztény hit új térségekben terjedt el. Ez óriási tőkebefektetést igényelt és rengeteg munkaerőt. dohány.). gyapot. a híres ezüstflotta. bab. (Lásd forrásoknál írtakat. tök. az eredeti indián kultúrák teljes elpusztítását. portugál (francia. biztosabb megélhetést jelentettek a gabonánál. 23. hiszen élelmezési cikként a kapásnövények átalakítottak az európai konyhát. illetve annak a partvidéki sávját. angol) etnikum. kávé.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az uralkodót illette minden termény és haszon egyötöde. Az európai civilizáció kiterjedése jelentősen megnőtt. Lezárás. de nagyon sok aranyat és „ezüstországot” igen. miszerint Amerika és a Fülöp-szigetek a spanyoloké. A mezőgazdaságban meghonosodott az ültetvényes rendszer. lefolyását! Térjen ki a gyarmati versengés kezdeteire is! 36 . aranynál. Felgyorsult az emberfajták keveredése. Sándor pápa döntőbíráskodása alatt 1494-ben létrehozták a tordesillasi szerződést. paradicsom. Brazília. Drake). kakaó stb. akik aztán ezt kihasználva kegyetlenül meggyilkolták őket épp vallási ünnepeik alkalmával – lásd forrás. új kultúrnövények stb. század közepétől kezdték kiaknázni a világ leggazdagabb lelőhelyét a bolíviai Potosiban. mint az európaiak együttvéve. és az évente Sevillába küldött ezüstszállítmány. megoldásnak a szolgaságba vetést. A XVI. s vele együtt a spanyol. bár a gyarmatok hatására maga is sok tekintetben átalakult (lásd nemesfém beáramlása. tétel: A nag földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai nagy FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a földrajzi felfedezések okait. (Pl.) A kultúrák találkozásának következményei Mivel egészen eltérő kultúrák találkoztak. Afrika és Amerika népei a népirtást élték át az európai gyarmatosítókkal találkozva. ill. burgonya. (1500-ban hódították meg Brazíliát.) Növények: kukorica. nyelv és kultúra. paprika. szokásait. a hittérítést tekintették.) A keresztény európaiak számára a pogány kultúrák alsóbbrendűek voltak (lásd forrás). összegzés A gyarmatosítás következtében megváltozik a világ kulturális térképe. eddig számára ismeretlen területeken jelent meg a fehér ember. (Bányái többet termeltek. Hosszú távon Európa nagyobb hasznát látta a növényeknek az ezüstnél. az indiánok isteni lényeknek hitték az európaiakat. A spanyol előretörés miatt Portugália szükségesnek látta felosztani az addig felfedezett és azután felfedezendő tengerentúli világot. minden kalóz álma a kincs megszerzése (pl. mert a fő terményt. a cukrot kizárólag nagybirtokon lehetett gazdaságosan termelni.

ezzel monopolizálták az óriási hasznot hajtó fűszer-. Mexikót. az engedélyük nélkül senki nem hajózhat az „Indiákra”. 1500 Cabral (portugál) felfedezi Brazíliát. nemesfém. 1498 Vasco da Gama (portugál) Afrika megkerülésével eljut Indiába. s az egyre nagyobb adóbevételekre építve megerősödött több országban is a központi királyi hatalom. századra szinte beltengerükké tették az Indiai-óceánt. felfedezni vágyó embereknek (ismeretek áramlása. század közepén véget ért a százéves háború. ő szintén külön kontinensnek tekinti az Újvilágot. Brazíliában. A királyi pár azonban úgy döntött. növekedett a népesség. 1502 Amerigo Vespucci Dél-Amerika partjainál tett utazásai nyomán új földrésznek tartja az Újvilágot (az Amerika elnevezés az ő nevéből származik). Ennek az az oka. nao) tökéletesítésében is. 1533-tól a spanyol Pizzaro meghódítja az Inka Birodalmat. 1519-22 A portugál Magellán expedíciója körülhajózza a Földet.és rabszolga-kereskedelmet. 1492 A genovai Kolumbusz első útja a spanyolok támogatásával az Újvilágba. csillagászok és földrajztudósok tanítottak. ez kedvezett az újra törekvő. a szállítások csak a korona általi ellenőrzés után történhetnek. Perut és Chilét. 1513 A spanyol Balboa felfedezi a Csendes-óceánt.FELELETVÁZLAT Bevezetés A felfedezéseknek nevezett folyamat során és következtében Európa igyekezett kiterjeszteni befolyását a többi kontinensre. A század második felében megkezdték a gyarmatok kiaknázását. Az Európában lezajlódó társadalmi és politikai változások is kedveztek a felfedezéseknek: az ipar és a kereskedelem fejlődése miatt gazdag városok jöttek létre. Az Indiai-óceán feletti uralomért folytatott küzdelemben a portugál tengerészek többször összecsaptak az egyiptomi és a török flottával. (Pl. Az újonnan felfedezett földekre aranybányászat és földművelés céljára embereket költöztetnek. (Tengerész Henrik) A felfedezések és hódítások 1415 A portugálok megkezdik az Afrika körüli hajóutak szervezését. az ott élő népekkel nem kereskedhet. Mindezek hatására mérséklődtek a társadalmi konfliktusok. s ezzel kezdetét veszi a spanyol gyarmatbirodalom kiépítése. A XVI. Indiában és Malájföldön. A portugálok élen jártak a tengerjáró hajók (karavella. ekkor jött létre az egyesített Spanyolország is!) A felfedezések okairól és feltételeiről lásd az ábrához írtakat. hogy egyrészt nekik sikerült ellesni az araboktól a part menti hajózás tudományát. A portugálok kereskedelmi telepeket létesítettek Afrikában. A reneszánsz szellemi légköre és a könyvnyomtatás hatására Európa a középkorhoz képest jóval nyitottabbá vált a rajta kívüli világok iránt. hogy Indiát Afrika megkerülésével is el lehet érni. 1487 Bartolomeu Diaz (portugál) eléri a Jóreménység fokát (Vihar-fok). A portugálok Kínában és Japánban is létesítettek kereskedelmi telepeket. megvetették lábukat Afrika északi partján. ritkábbak lettek az éhínségek és a járványok. 1521-től A spanyol Cortez meghódítja az Azték Birodalmat. ezzel bizonyítja annak gömb alakját. átvétele). másrészt ők feltételezték azt. a legfontosabb portugál gyarmaton óriási ültetvényeken cukornádat termesztettek és dolgoztak fel rabszolgamunkával. A spanyol felfedezések első sikeres expedíciója. ők alapították az első hajósiskolát. Kolumbusz útja nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (lásd forrás). század első felében a spanyolok Haitiről és Kubából kiindulva meghódították Panamát. Királyságokat 37 . Kifejtés Felfedező utak A portugálok a mórok kiűzése után a tengeren terjeszkedtek. A tudás gyorsan terjedt. A XVI. a XV. ahol leginkább itáliai tengerészek. a függőség következtében azok gazdasági erejét saját céljainak megfelelően felhasználta.

és alkalmazkodóképességüket. hódításra. nagyobb. mint Portugália. Sándor pápa döntőbíráskodása alatt 1494-ben létrehozták a tordesillasi szerződést. valamint rengeteg nemesfém. Gazdaságukat elkényelmesítette a kevés befektetéssel szerzett nagy haszon. azaz az üzleti szellem megerősödése. és elvesztették verseny. (1580 és 1640 között Spanyolország és Portugália között perszonálunió van. században azonban új lendületet kapott.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli hoztak létre. Lezárás. paradicsom. amely eredetileg jóval (nyolcszor) nagyobb alaptőkével indult. India. hanem kereskedelmi telepek láncolata alkotta. valamint az angol-holland tengeri háborúk. amelynek segítségével egy-egy állam hosszabb-rövidebb időre nagyhatalommá válhatott (pl. Az angolok már 1497-ben feltűntek Észak-Amerika partjainál. nem tudták megtartani nagyhatalmi státuszukat. század folyamán a kereskedelmi társaságok váltak. század elején sorra át kellett engedniük gyarmataikat nagyobb katonai erőt felmutató vetélytársaiknak. kukorica. ezért a kormányoktól széles körű felhatalmazást kértek és kaptak telepítésre. a Távol-Kelet a portugáloké (a nemzetközi szerződés a nemzetközi jog első dokumentuma). amikor a hollandok versenyét próbálta kizárni az 1651-es angol hajózási törvény. hiszen az Atlanti-óceán vált a kereskedelem fő útvonalává. Kolumbusz felfedezése arra késztette a spanyolokat és a portugálokat. 38 . éltek a kereskedelmi tilalmak. A kormányok a társaságok felett ellenőrzést gyakoroltak. A portugálok általában beérték néhány. nemzetközi munkamegosztás. háborúra és békére. amely kulcsszerepet játszott India gyarmatosításában. dohány. tök. Portugália kezdeményezésére VI. kávé. az ültetvényeken és a bányákban kezdetben az indiánokat. a kereskedőiket védő katonai támaszpont létesítésével. bab. Ezek az egyéni vállalkozók a terjeszkedést üzleti lehetőségnek tekintették. Elkezdődött az emberfajták nagy létszámú keveredése.) A spanyolok és portugálok hatalmát jelentősen visszavetette az árforradalom. A távolsági kereskedelem legjellegzetesebb szervezeteivé a XVII. egybefüggő területeket szereztek meg. de az angolok az ópiumkereskedelemnek köszönhetően növelték tőkeerejüket. A terjeszkedés a XVII. sokáig úgy tűnt. Spanyolország jóval nagyobb lélekszámú és jelentősebb katonai erőt felvonultató ország volt. Létrejött a világkereskedelem. A spanyolok előnybe kerültek a portugálokkal szemben. eredeti tőkefelhalmozás stb. hogy kié lesz a felfedezett terület. az 1651-as angol hajózási törvény. s a helyzet nemzetközi jogi rendezését akarta elérni Hugo Grotius a tengerek szabadságának elvével. Európában Nyugat és Kelet munkamegosztása érvényesült. A felfedezések másik fontos hatása a kapitalista. Az Ibériai-félsziget országai a későbbiekben a visszamaradottság „mintapéldáivá” váltak. Majd 1602-ben létrejött a holland Kelet-indiai Társaság. a franciák. összegzés A felfedezések hatására megjelent Európában sok újféle növény (pl. amelyben a hagyományos egyenrangú Európa–Ázsia kereskedelem mellett Európa kizsákmányolta Afrikát és az Újvilágot. a területeket nem igázták le. Eszerint Amerika és a Fülöp-szigetek a spanyoloké. az Újvilágban a rabszolgaság. Ezzel viszont megjelent a versengés is ezen hatalmak között. de Anglia befolyása folyamatosan nőtt. majd az Afrikából hozott néger rabszolgákat dolgoztatták. árforradalom. ami radikális változásokat indított el (pl. A gyarmatok olyan gazdasági lehetőséget biztosítottak. hogy egy szerződésben határozzák meg. paprika. s mindennek következtében megerősödött Kelet-Európában a feudalizmus. mint az angol. mert megszervezték a gyarmatosítást. hogy a spanyoloknak és a portugáloknak valóban nem lesz vetélytársa (Drake-nek és az angoloknak egyelőre be kellett érniük a kalózkodással). vámszabályozás és különféle monopóliumok eszközeivel. kakaó). Nyugat-Európa lett a folyamat centruma és egyben haszonélvezője. a hollandok és az angolok is megkezdték saját gyarmatbirodalmaik kiépítését. gyapot. Átmenetileg a hollandok szerezték meg a tengeri hegemóniát.). 1600-ban angol (később brit) Kelet-indiai Társaság alakult meg. Az államkincstár helyett magánkézbe vándorolt arany és ezüst végül a fennálló rendet konzerválta. hogy a XVII. Hollandia és Anglia). A terjeszkedés következtében kiépült portugál „gyarmatbirodalom” nem összefüggő területekből állt. Az angolok azonban ki akarták sajátítani a tengeri kereskedelem bizonyos területeit. Kettejük hatalmi viszályát mutatja pl. Brazília. Ezzel magyarázható. burgonya.

Jellegzetes ellentétei: fény–árnyék.) Az ellenreformáció célja tehát az volt. (Az ellenreformáció elnevezést a reformátusok. Az ellenreformáció nemcsak a reformációra való katolikus reakció. Új szerzetesrendek jöttek létre. társadalmi megmozdulások végül vallásháborúhoz vezettek. egyszerűbb belső terek híve volt. A protestáns istentiszteleteknek fontos része volt a közös éneklés. A barokk műalkotás ezért az alapvető dualitást jeleníti meg. visszatértek az ókeresztény szimbolikához. jellemző eszköze a túlzás. A reformáció a művészetek terén is változást hozott. a puritánabb. a fény szükségszerűen győzedelmeskedik. s egyben pompaszeretetével fölébe akart kerülni az előző kor alkotásainak. század művelődéstörténetének egyetemes. hogy visszaszerezze elpártolt híveit (rekatolizáció) és elvesztett pozícióját. pl. tétel: A barokk stílus jellemzői ba FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a barokk stílus kialakulásának körülményeit. A protestánsok sok helyen elpusztították a freskókat. érzékiség– transzcendencia. Isten világában azonban a rend uralkodik. burjánzó jellegű. az 1540-ben alapított jezsuita rend. a katolikus templomok a belső díszítéssel próbáltak meg a híveikre hatást gyakorolni (látványcentrikusság). a híveknek megmutatni. az igaz. lenyűgözni. az ábrázolt tárgyak a maguk nyerseségében. a látványosság. Ebben a törekvésében támogatták a tridenti zsinaton megfogalmazott reformelképzelések. a szép. Az egyházi és/vagy a világi hatalom a nagyság. a hatalma. a humanista irodalmat is elvetette. mégpedig az ellentétek harcából kibontakozó végső harmóniaként.24. legfőbb jellemzőit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformáció Németországban indult el (Luther Márton. világosság–sötétség. hogy a barokk világképe szerint a földön a káosz. azt a reformáció előzményének tekintette. majd egész Európában és Amerikában. gyönyörködtetni akart. Az egyház mereven elutasította a reneszánsz hatásra fejlődőben lévő természettudományt. nagy korszaka a barokk. Kialakulásának oka és alapja részben a katolikus egyház pompájának. A reformáció a római egyházat rendkívül súlyosan érintette. az egysze- 39 . hanem a római katolikus egyház megújulása. Kifejtés A XVI-XVIII. A barokk műalkotásban a földi és az égi szint végső soron összekapcsolódik: a látványnak látomást kell megidéznie. mivel jelentősen csökkent a befolyása. az alakábrázolás bálványimádáshoz vezet (lásd forráshoz írtakat). ezzel is magyarázhatók a hatalmas méretek. funkcionális. A Rómában született új irányzat hamar elterjedt Észak-Itáliában. Ez abból fakad. Formai elemeivel meghökkenteni. a vallás erejének kifejezése. hanem a katolikus egyház reformját szerette volna elérni. A barokk alkotások fő jellemzői a monumentalitás. erősítése volt. de mögöttük misztikus jelentést sejtetnek. mert úgy tartották. ill. nagyságának. A barokk művészet központi célja is a vallásos áhítat felkeltése. A művészet és a templomok az egyház és a hit erejét voltak hivatottak kifejezni. A különböző egyházellenes mozgalmak. erő és szépség jegyében fogalmazta/fogalmaztatta meg saját magát. érzékiségében jelennek meg. Akkoriban ezt úgy nevezték: a szem és a fül vitája. Mert a jó. templomi szobrokat. 1517) és eredetileg nem egyházszakadást. a katolikus megújulást pedig a római egyház használta. A barokk mű szerkezete – bármelyik művészeti ághoz tartozik is – lazának látszik.

hanem számában is. ezért a már polgárosultabb. a lebegésben ábrázolt testek ellentmondanak a fizikai törvényeknek. királyi és fejedelmi kastélyok. az ellenreformáció kibontakozása kat FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az ellenreformáció kibontakozását és magyarországi megjelenését! 40 . (Lásd a forráshoz írtakat. A barokk szobrászatban is a külsőségek ragyogása került előtérbe. Ennek megfelelően. Németalföld. az eposz. az opera. szertelen pompa. (Ebben a művészeti ágban nincs protestáns és katolikus különbség. mozgalmas. Arcképfestőként vált híressé. Kedveltek a mitológiai és vallási témák. Anglia). a hangsúlyos hullámvonalak jellemzők.) A barokk építészet francia meghonosodása XIV. belülről fakadó érzéssel szemben a túlzó érzelmesség és színpadiasság vált jellemzővé. Legjelentősebb alkotói: Caravaggio. hogy feszültséget teremt. de ószövetségi és újszövetségi témákat is feldolgozott alkotásaiban. Művészetére a tárgyilagosság. monumentális méretek és arányok. valamint a fény adta lehetőségek teljes kiaknázása. ill. Lajos uralkodásának idejére esik. bár a barokk korához kapcsolható. csigavonalakat. Festőiség. Új zenei műfaj jött létre. A barokk zene jelentős alakjai Bach és Händel. s egyetemes.és enteriőrművészetben. pátosz jellemezte alkotásait. sok alak. rengeteg mű született ekkor. A barokk egyik kulcsjellemzője a monumentalitás. 25. a racionalitással szemben a túlzott. nagy alkotások születtek a kastélyépítészetben (pl. kupolatér kiemelése a jellemző. hogy az egyéni helyett a sematikus ábrázolás. A figurák megalkotásakor azonban az ún. az illuzionista külsőségektől való mentesség a jellemző. ami nemcsak az alkotások méreteiben és arányaiban mutatható ki. mert (az ortodox területeket leszámítva) egész Európában és a gyarmatokon is hatást gyakorolt. dinamikus. Mivel a barokk a feudalizmussal is összekapcsolódik. ellentétek és hirtelen fordulatok. (Lásd forráshoz írtakat. A barokk zene jellegzetessége.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli rűséggel. drámaiság. tétel: A katolikus megújulás. eszmetörténeti korszak. a szentek vallásos extázisát ábrázoló misztikus jelenetek. mert a művészetek minden ágában megtaláljuk a jeles alkotókat. ilyen volt pl. mind külsejük pazarul díszített. Versailles). immaterialitás („anyagtalanság”) jellemző. és sok a kritikusa (pl. a reformációt támogató államokban rövidebb ideig van jelen. Az érett barokk egyik fő egyénisége Bernini. mozgalmasság. A templomoknál a hosszirányú alaprajz. ami maga után vonta. és kedveli a díszítéseket. de különleges használata. A zenében is kimutathatók a korstílusra jellemző különböző jegyek: ünnepélyes hangvétel. óriási hatást gyakorolva a kor emberére.) A barokk irodalomban is a monumentális műfajoké a főszerep. Murillo. mert minden művészeti ágban hasonló stílusjegyekkel hódított teret. szabálytalan mozgalmas formák. a kert. mozgalmasság. sejtelmesség. az őszinte. felfogása és ábrázolásmódja alapvetően eltér katolikus kortársaiétól. az operáé Monteverdi.) A barokk festészet tipikus alkotásaira is a díszes megoldások. paloták. Mind az épületek belső terei. Egyetemes. (Lásd forráshoz írtakat. misztikum. polgári lakóházak építése. A barokk festészetben a legfontosabb név a holland protestáns Rembrandté. egyetemes. A barokk építészek főbb tevékenységei a templomok. kedvelték a dinamizmust kifejező hullámvonalakat. míg a feudális és erősen katolikus többségben maradó államokban nagyobb teret kaphatott.) Lezárás/összegzés A barokk tehát egy egyetemes művészeti és korstílus. fontos a színek szerény. módosítások. harsány színek.

ami szintén jelentős szerepet játszott az egyházi hatalom.) Nem volt veszélytelen a hivatalos egyházi állásponttól eltérő tudományos vagy teológiai nézeteket hirdetni (lásd Giordano Bruno megégetése 1600-ban. s nem a hit kérdése állt. Habsburg Birodalom) eszközként használta a katolikus hierarchiát. mert a művészetek minden ágában megtaláljuk a jeles alkotókat. itt népmozgalmakra nem került sor. A különböző egyházellenes mozgalmak.) Az ellenreformáció célja tehát az volt. Spanyolország. Bár protestáns egyházak sehol sem tudtak kizárólagos teret nyerni.) A III. mert (az ortodox területeket leszámítva) egész Európában és a gyarmatokon is hatást gyakorolt. polgárosultabb államokban nagyon jelentős befolyásuk volt (pl. Pál által összehívott tridenti zsinat is a megújulás jegyében ült össze (1545-1563). Az abszolutizmus (pl. mozgalmasság. Kifejtés A reformáció tanainak hatására a latin országok kivételével minden európai államban meggyengült a római egyház befolyása. látványcentrikusság uralja a művészeti ágakat. Francia Királyságban. (Lásd VI. Spanyolországban. mivel jelentősen csökkent a befolyása. szerteágazó és egyre növekvő politikai befolyás. vallásosság. de az erdélyi országgyűlés tíz év múlva kiutasította őket. (A francia vallásháborúk mögött is inkább a trónharc. A magyarországi ellenreformáció sem volt sikeres a XVI. misszió a gyarmatokon). egyetemes. Károlyhoz kapcsolódó források kapcsán írtakat. misztikum. magas színvonalú oktatás. a fejlettebb. 41 .) A jezsuita rend legfőbb jellemzői (lásd még a forráshoz írtakat): célja a katolicizmus védelme és terjesztése (lásd pl. a hatalma. katonai fegyelem. társadalmi megmozdulások végül vallásháborúhoz vezettek. században.FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformáció Németországban indult el (Luther Márton. azokra használták a pápai udvarban. Lengyel Királyságban élők jobban megőrizték a katolicizmust. (Lásd a karikatúrákhoz írtakat. Adorjánhoz és V. vagy Galileo Galilei pere – 1633). s bár Báthory Zsigmond fejedelemsége alatt ismét visszatértek. Az ellenreformáció sikerében az inkvizíció jelentette fenyegetés mellett az egyház elsődleges támasza a jezsuita rend volt. eszmetörténeti korszak. tekintély megerősítésében. Az Itáliában. az oszmán hódítás is a katolikus egyház meggyöngülését hozta. Károly egyértelmű támogató lépései és a megújulást szükségesnek látó pápák elindítottak egy reformfolyamatot az egyházon belül. Tudniillik nem csak egy ellenmozgalomról van szó. hanem a római katolikus egyház reformját szerette volna elérni. a reformációra való katolikus reakció. hogy visszaszerezze elpártolt híveit (rekatolizáció) és elvesztett pozícióját. pompa. akik túl sokat emlegették Jézust. A barokk egy egyetemes művészeti és korstílus. A római egyház Luthert elítélte és kiközösítette. Angliában). s ettől a központi királyi/császári hatalom erejének növekedését is várták. Az 1561-ben behívott jezsuiták nem tudták megakadályozni a reformáció gyors terjedését. Erdélyben a jezsuiták 1579-ben jelentek meg először. A reformáció a római egyházat rendkívül súlyosan érintette. A katolikus megújulás művészi kifejezése a barokk. V. A barokk főbb jellemzői: monumentalitás. Az ellenreformációt támogatták a kor jelentős katolikus uralkodói. s egyetemes. újra el kellett hagyniuk az országot. Legfőbb határozatait lásd a forrásnál. Egyetemes. mert minden művészeti ágban hasonló stílusjegyekkel hódított teret. engedelmesség a pápának. Franciaország. a katolikus megújulás kifejezést pedig a római egyház használja. 1517). hanem az egyház jelentős átalakulásáról. Az ellenreformáció elnevezést a protestánsok. Németalföldön. (A jezsuita eredetileg csúfolódó elnevezés volt. eredetileg nem egyházszakadást. egyházi személyeket állami hivatalnokká tettek.

magyarul jól beszélő és teológiailag felkészült katolikus pap vagy szerzetes jusson el. hogy halálakor a nyugati országrészen már alig akadt protestáns főnemes. linzi) elérték. orsolyiták és piaristák (népiskolák felállítása). a hódoltságba ezért Boszniából jöttek ferences szerzetesek. A XVII. században a katolikus vallás legfőbb támaszaivá váltak a főrangúak. A gazdaság fejlesztése: 42 . (Lásd forráshoz írtakat. szintén jezsuita szerzetes a Biblia első teljes katolikus fordítását. Pázmány jezsuita képzettségéből adódóan az oktatást és a nevelést is felhasználta céljaira. majd Bethlen Gábor és Rákóczi György fejedelmek a Habsburgokkal kötött békékben (bécsi. később áttért a katolikus hitre. Új szerzetesrendek jöttek létre: karmeliták (elmélkedés. de katolikusban fog meghalni. országonként eltérő. Nagyszombaton egyetemet alapított. Bourbon Henrik (1589-1610) uralkodásához köthető a francia abszolutizmus kiépítésének első szakasza. Először a bécsi egyetemen papnevelő intézetet hozott létre. az abszolutizmus működését Franciaországban! FELELETVÁZLAT Bevezetés IV. hitvitázó iratainak kiadásával maga mutatott példát. (Lásd forráshoz írtakat. hogy a nemesség és a polgárság szabadon gyakorolhassa saját vallását. Mint esztergomi érsek előbb a főurakat térítette vissza a katolikus vallásra. század végére az ország lakosságának többsége római katolikus hitű lett. század első felében. Lajos korában fra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be XIV. Magyar nyelvű prédikációinak. de jelentős számban hódította tehát vissza a híveket a katolikus egyház. és belépett a jezsuita rendbe. hogy ő még egy protestáns Magyarországon született. A török kiűzése után a XVIII. összegzés A rekatolizáció a XVII. nikolsburgi.) Pázmány – a reformációtól eltanulva – nagy hangsúlyt fektetett arra is. A katolikus egyház Pázmány Péter esztergomi érsek és Esterházy Miklós nádor segítségével erősödött meg ismét a XVII. hogy a hívekhez minél több. majd 1635-ben székhelyén.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Nem járt eredménnyel a Habsburg-udvar erőszakos térítése sem. tétel: A francia abszolutizmus XIV. Lajos uralkodását. Igaza lett annyiban. a XVII. 26. Pázmány állítólag azt mondta. századra sikereket ért el (40 százalékról 20-25 százalékra esett vissza a protestánsok aránya). a szakszerű bürokrácia kiépítésével. A törökök nem tűrték meg területükön a jezsuitákat. hitéleti tevékenység). század közepére a királyi Magyarországon már csak négy főúri család maradt meg a protestáns hiten. Intézkedései: A rendiség háttérbe szorítása és a központi hatalom kiépítése kezdődött el a hivatalnokrendszer átalakításával.) Pázmány ösztönzésére készítette el Káldi György. Pázmány protestáns családban született. Bocskai István. hogy a jobbágyok kénytelenek követni uruk vallását. Lezárás. hisz tudta.

Célja a Rajna természetes határrá tétele volt. ők tartották ellenőrzésük alatt a tartományok rendjeit és kormányzóit. Megjelentek soraikban az ún. aki helyett azonban javarészt Richelieu államminiszter irányította az országot. csatornák építése. Ezt azonban mindenkép meg akarták aka- 43 . Ennek érdekében 1614 után nem hívták össze az országos rendi gyűlést. ami együtt járt a hugenották üldözésével. akiknek az elvesztése ezen ágazatokban érzékeny veszteséget jelentett. s ezzel Franciaország megjelent a nagyhatalmak gyarmati területekért folyó versenyében. A spanyol örökösödési háború (1701-1714) azért tört ki. XIV.királyi manufaktúrák alapítása. Ők voltak a francia tartományok élén álló főhivatalnokok. Az adórendszer racionalizálása egyrészt a paraszti terhek kiszámíthatóbbá. Lotaringiát sikerült neki megszerezni. célja a gallikán egyház megteremtése volt (lásd a forráshoz írtakat). A 150-200000 fős haderő fenntartása óriási terheket rótt a lakosságra. csipke). és sokat rontott az államigazgatás hatékonyságán. Elzászt. Richelieu célja volt a nemzeti. Kanada gyarmatosítása elkezdődött. azaz a gallikán egyház létrehozása is. Folytatódott a királytól függő bürokrácia kiépítése. A szakszerű és vásárolt bürokrácia kettőssége a francia forradalomig fennmaradt. hiszen ők zömében kézműves és kereskedő polgárok voltak. Kifejtés XIII. Lajos uralkodása (1643-1715) a francia abszolutizmus virágkora (lásd az ábrához és a forrásokhoz írtakat): Belpolitika Az államigazgatás a Richelieu által elindított úton haladt tovább. Intézkedései: Elsődleges cél a központi hatalom erősítése. s ebben XIV. taláros nemesek. amelyek keresett exportcikkeket gyártottak. csak az uralkodónak tartoztak felelősséggel. Az óriási bürokrácia kiépülése miatt hivatalnokállamnak is nevezték. A hadseregreform Louvois hadügyminiszter nevéhez kapcsolódik (lásd a táblázathoz írtakat). illatszerek. így jelentős bevételt hoztak (pl. Külpolitika XIV. másrészt az állami bevételek tervezhetőbbé tételét szolgálták. akik pénzen vették meg nemességüket és hivatalukat. A kereskedelem fejlesztése érdekében jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek: belföldön utak. a német területek ellen irányultak.) Colbert célja az államháztartás egyensúlyának létrehozása lett volna. ám ebben a kérdésben csak részleges sikereket ért el. külföld felé a hajózás támogatása. Lajosra várt. A hivatali rendszerben a szakszerűség jegyében megjelentek az államtitkárságok és a király legfőbb támaszai. az állam el is adósodott (lásd a táblázatokhoz írtakat). bár erős állami ellenőrzés alatt. A gazdaságpolitikára a merkantilizmus jellemző (lásd a forrásokhoz írtakat. A szakszerű bürokrácia mellett azonban – főként a pénzben szűkösebb időszakban – megnőtt a vásárolható hivatalok aránya. Az egységes hadsereg létrehozása még nem sikerült. ez azonban a király hódító háborúi miatt csak kezdetben sikerült. Lajos uralkodása idején sem történt lényeges változás. Lajos irányít („az állam én vagyok”). Lajos meg akarta szerezni a spanyol trónt és vele együtt hatalmas gyarmatait. 1661-ig Mazarin az államminiszter. A tartományok jogrendje azonban nem volt teljesen egységes. a helyi parlamentek azonban továbbra is működtek. egységes állam megteremtése volt. utána XIV. de ezen a téren csak részlegesen tudta elképzeléseit megvalósítani. A kultúra egységesítése – és állami ellenőrzés alá vonása – érdekében támogatta a francia akadémia megalapítását is. A hugenották elüldözése azonban a gazdaságra is jelentős hatást gyakorolt. ennek megteremtése XIV. mert XIV. Lajos (1610-1643) a következő uralkodó. Egyházpolitikájában sem tért el Richelieu és Mazarin útmutatásaitól. az intendánsok. Lajos háborúi kezdetben megtartva a francia külpolitika Habsburg-ellenes hagyományát.

a művészetek felvirágzását hozta el. Szerepének megítélése mégsem egyértelműen pozitív. a forradalom korában (pl. Ráadásul az osztrák Habsburgoké lett a spanyol Németalföld. 27. Lajos uralkodása a kultúra. politikai értelemben vett szabadság. a tolerancia és az etikai. és ugyanezt várta el udvarának tagjaitól is. Lajos uralkodása idején. A felvilágosodás egyik alapvető politikaelméleti kérdése a szerződéselmélet. hódításainak és bürokráciájának finanszírozása miatt óriási államadósságokat halmozott fel. Rákóczi Ferenc. a józan ész. A harmincéves háborúból győztesként és megerősödve kikerült Franciaországnak tudomásul kellett vennie a spanyol örökösödési háborút lezáró békében megfogalmazott korlátokat. majd a XVIII-XIX. tétel: Az al Az alkotmányos monarchia működése FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze az angol alkotmányos monarchia rendszerét és működését! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás a XVII-XVIII. ő maga bőkezű mecénás volt.) Az európai erőviszonyok is jelentősen átalakultak XIV. hiszen a pazar udvar fenntartására. Ebben a háborúban volt Franciaország szövetségese II. 44 . Ez abban különbözik az előző szerződéstől. hadseregének. a hatalom isteni eredetének elvét. A felvilágosodásnak köszönhetően előtérbe kerül a gondolkodás. egy egyetemes erkölcsi rend létét tételezi fel. Locke munkássága). Alapeleme a társadalmat és az államot megelőzően létezett természeti állapot feltételezése. század filozófiai. A középkori teológusok egy isteni rend létét feltételezték ezen elv alapján. Kialakulásához hozzájárult a fizika XVII. elsősorban Newton munkássága. a haladás. században Franciaországban és a német területeken teljesedett ki. Az 1713-14. a felvilágosodás azonban elvetette az isteni beavatkozás.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli dályozni a Habsburgok. Milánó és a Nápolyi Királyság. A társadalmi szerződésnek van azonban egy másik típusa (amelyet szokás alávetési szerződésnek is nevezni). század második felében. Angliából indult a XVII. Lezárás. Kifejtés A szerződéselméletet egészíti ki a természetjog koncepciója. (Lásd a forrásokhoz írtakat. de nem egyesíthetik a két országot. Angliáé lett a hajózásban stratégiai szerepű Gibraltár és a rabszolga-kereskedelem kizárólagos joga. századi fejlődése. amit ő nem akart/tudott elfogadni. megállapodástól. hogy ebben az esetben az emberek nem egymással. hogy egy társulási szerződéssel önként létrehozzák a szervezett társadalmat (az államot). akik Anglia és Hollandia szövetségével megerősítve végül győzelmet arattak a franciák felett. összegzés XIV. eszmetörténeti mozgalma. több Észak-Amerikában fontos gyarmati terület. ezzel lemondva természetes jogaikról vagy azok egy részéről. hagyománytól s bármely emberi intézménytől független ideális törvény. ahol azonban a természeti erőknek és az egymásnak való kiszolgáltatottság arra indította az embereket. de a törökök támogatására már nem számíthattak a Habsburgok ellen a franciák. amely törvényhozástól. évi békék értelmében a spanyol trón a Bourbonoké.

sem a választások nem voltak mentesek a visszaélésektől. Montesquieu is pozitívan nyilatkozott az angol alkotmányosságról. és csak feltételesen ruházzák át a jogokat. ahol a király hatalma a parlament által elfogadott alkotmányon alapszik. megszegi a szerződést. a toryk és a whigek. és az amerikai alkotmány megfogalmazásában is meghatározó szerepe volt. egyértelmű. Locke és Montesquieu szerint a társadalmi szerződések értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogokért cserébe a hatalom ellenőrzésére. de eközben/ezáltal a hatalom nem mehet messzebb annál. A politikai hatalom működését szabályozó dokumentum az 1689-ben elfogadott Jognyilatkozat. végrehajtás és igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik. A Locke által megfogalmazott. gyülekezés-. a nép által elfogadott törvényekkel kormányozni (képviseleti úton érvényesülhet ez a jog). később liberálisnak minősített szabadságforma érvényesült és érvényesül a mai napig az angol alkotmányos monarchiában. sajtó. konfliktusoktól. hogy a létrehozott közhatalom jobban megóvja életüket. de az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tartható fenn (vagyoni cenzuson alapuló választójog). legfeljebb az addig természetes jogok államilag szabályozott polgári jogokká válnak. század fordulójától belpolitikailag egyre stabilabbá vált Anglia. vagyis a jogok forrása a polgárok csoportja. Az állam létrehozásával tehát az emberek nem mondanak le alapvető jogaikról. a szabadság garanciáját látta benne. amivel az emberi szabadságjogoknak a kidolgozását segítette elő. megteremtve a modern polgári demokrácia alapját. ám az alkotmányos rend ezektől nem rendült meg. A kettős szerződés megfogalmazása az alapja Locke szerint a kormányzat megbízás jellegének. illetve a külföldről jövő támadások elhárítása érdekében lehet nyúlni. hanem a részben képviseleti elven működő parlament lett.) A nép engedelmességet ígér. mint ami a közjó érdekében szükséges. ún. s egyben mintául szolgáló alkotmányos monarchia tehát olyan államforma. hanem monarchikus rendszert hoztak létre. 45 . (Lásd forráshoz írtakat. (Orániai) Vilmos trónra ültetése (dicsőséges forradalom – 1688) után a parlamenti erők nem köztársasági. megszervezze világbirodalmának alapjait (Nagy-Britannia). erőszakhoz pedig csak a törvények végrehajtása. (Lásd az ábrához és a forráshoz írtakat. Az angol alkotmányos monarchia kialakulása az angol forradalom lezárulásának köszönhető.) Locke szerint az így létrejött alkotmányos monarchiától az emberek azt várják.) Angliában a XVII. nyugodt évtizedek (uralkodók váltják egymást) jöttek. egymás kölcsönös ellenőrzésére épül. sőt az idők folyamán egyre erősebb lett.és vallásszabadság). Az Angliában létrejött. összegzés A XVII-XVIII. Amennyiben azonban a kormányzat ezt nem tartja be. a hadsereg. ezért a szerződés érvényét veszíti.) Lezárás. Ez az elv megvalósul az angol alkotmányos monarchiában. (Lásd forráshoz írtakat. majd ezt a jogot kell alkalmazniuk a független és igazságos bíráknak a viták eldöntésekor. szabadságukat és vagyonukat. (Lásd forráshoz írtakat. a pénzügyek. és a legfőbb hatalom ekkortól nem az uralkodó. a kormányzat pedig jó kormányzást és biztonságot. A király jogkörét azonban egyértelműen szabályozták. Sem a parlament működése. hogy megszilárduljon az alkotmányos rend.) Montesquieu – Locke nyomán – megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét: a három hatalmi ág (törvényhozás.hanem a kormányzattal kötnek szerződést. a nép elmozdíthatja. de ennek hatása érvényesül az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban is. századtól politikai „pártok” működtek. (Rousseau ugyanezt az elméletet a népszuverenitás és a közvetlen hatalomgyakorlás köztársasági formájának igazolására használta fel. Emellett a legfőbb hatalom köteles szilárd. vagyis a képviseleti elven működő alkotmányos monarchiának. A Stuartresturáció bukása és II. a kormány ellenőrzésének joga a parlamentnek felelős kormány kezében van. Az angol alkotmányosság alapdokumentumának tekintett Jognyilatkozat megfogalmazza az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait (szólás-. ami lehetőséget adott arra. és a külpolitika felé forduljon.

Montesquieu. amelyben a kor jeles tudósai (Diderot. Condillac. Rousseau. d’ Alembert. felemelhető. a forradalom korában (pl. a nép elmozdíthatja. hogy a világot leírhatónak. Quesnay. Voltaire. A középkori teológusok (Szent Ágoston: Az Isten városáról) az isteni rend létét feltételezték ezen elv alapján.) Fontos szerepet játszottak terjedésében a szalonok (lásd forráshoz írtakat). az ember és társadalom nevelhető.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 28. Képviselői hittek abban. Felléptek a fanatizmus. Ez abban különbözik az előzőtől. Locke szerint 46 . századi Franciaországban teljesedett ki. a zsarnokságon alapuló állam helyett a gazdasági. Az állam létrehozásával tehát az emberek nem mondanak le alapvető jogaikról.) A nép engedelmességet ígér. hogy egy társulási szerződéssel önként létrehozzák a szervezett társadalmat (az államot). meghatározó gondolkodóit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás a XVII-XVIII. Angliából indult a XVII. a megnövekedő könyvkiadás (lásd forráshoz írtakat). Sapere aude! (Lásd forráshoz írtakat. Kialakulásához hozzájárult a fizika XVII. századi fejlődése. egy egyetemes erkölcsi rend létét tételezi fel. hogy a felvilágosítás által minden probléma kezelhető. a felvilágosodás azonban elvetette az isteni beavatkozás. A kettős szerződés megfogalmazása az alapja Locke szerint a kormányzat megbízás jellegének. ahol azonban a természeti erőknek és az egymásnak való kiszolgáltatottság arra indította az embereket. vagyis a képviseleti elven működő alkotmányos monarchiának. szabadságon alapuló államban hittek. eszmetörténeti mozgalma. a ráció mindenhatóságába vetett hit (a fény százada). hagyománytól s bármely emberi intézménytől független ideális törvény. és helyette a józan ész jelszavát hirdették. és csak feltételesen ruházzák át a jogokat. kulturális reformokat megvalósító. A vélekedés helyett a tapasztalat került előtérbe. hanem a kormányzattal kötnek egyezséget. megismerhetőnek tekintették. babonák ellen. a vallási dogmák. amely törvényhozástól. Holbach. kiszámíthatónak. Locke munkássága). a matematika hatása érvényesült abban. a vezetés pedig jó kormányzást és biztonságot. a szerződés érvényét veszíti. a francia Enciklopédia. ezzel lemondva természetes jogaikról vagy azok egy részéről. s egyben a tudományok legkorszerűbb összefoglalóját adták ki. század második felében. Rousseau ugyanezt az elméletet a népszuverenitás és a közvetlen hatalomgyakorlás köztársasági formájának igazolására használta fel. tétel: A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői fel FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a felvilágosodás eszmetörténeti jelentőségét. (Lásd forráshoz írtakat. legfeljebb az addig természetes jogok államilag szabályozott polgári jogokká válnak. majd a XVIII. A felvilágosodásnak köszönhetően előtérbe kerül a gondolkodás. Különösen egy kiadványsorozat (35 kötet). Helvetius. megállapodástól. hogy ebben az esetben az emberek nem egymással. A tekintélyen. Turgot) a felvilágosodás rendszerét. A szerződéselméletet egészíti ki a természetjog koncepciója. A társadalmi szerződésnek van azonban egy másik típusa (szokás alávetési szerződésnek is nevezni). elsősorban Newton munkássága. Alapeleme a társadalmat és az államot megelőzően létező természeti állapot feltételezése. Amennyiben azonban ezt nem tartja be. század filozófiai. a hatalom isteni eredetének elvét. Kifejtés A felvilágosodás egyik alapvető politikaelméleti kérdése a szerződéselmélet.

az így létrejött alkotmányos monarchiától az emberek azt várják. Lezárás. mert a szabad verseny eredményesebb a központi irányításnál. Locke és Montesquieu szerint a társadalmi szerződések értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogaiért cserébe a hatalom ellenőrzésére. kérlelhetetlen ellenfele bármiféle fanatizmusnak és tekintélynek. De elfogadta a terrort a közjó megvédése érdekében. mint ami a közjó érdekében szükséges. Rousseau a felvilágosodás általános személetétől sok szempontból eltérő rendszert dolgozott ki. egyértelmű.” A felvilágosodás a közgazdaságtanban is újat hozott. végrehajtás és igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik. amibe sem a társadalomnak. a természetes fejlődés hívei voltak. 47 . hogy a létrehozott közhatalom jobban megóvja életüket. Smith) szerint az egyéni önérdek által mozgatott munka a gazdaság fő hajtóereje. az áru értékét pedig az előállításukra fordított. A felvilágosodás időszakában alakult ki a titkos testvéri szövetségen alapuló szabadkőműves mozgalom is. vagyis a jogok forrása a polgárok csoportja. nem tagadta Isten létét: „ha Isten nem volna. A három hatalmi ág (törvényhozás. Az államnak szerintük a lehető legnagyobb mértékben ki kell vonulni a gazdaság irányításából (éjjeliőr-állam). illetve a külföldről jövő támadások elhárítása érdekében lehet nyúlni. erőszakhoz pedig csak a törvények végrehajtása. képviseleti rendszer). egymás kölcsönös ellenőrzésére épül. helyette a vadember boldogságát hirdette. emiatt számos tévhit kapcsolódik a mozgalomhoz azóta is. a tulajdonkorlátozásban látta a megoldást. az ironikus fejtegetések mestere volt. Quesnay. A fiziokraták (pl. A szabad versenyes kapitalizmus hívei (A. a rászorulók támogatása. ugyanakkor tisztában volt megszüntethetetlenségével. összegzés A Locke és Montesquieu által megfogalmazott. Ugyanakkor csak a mezőgazdaságot tekintették új érték teremtőjének. Turgot) szerint az államnak csak a piac normális működését kell szabályoznia. de nézeteikbe misztikus elemek is kerültek. szabadságukat és vagyonukat. és senkinek sincs túl sokja. társadalmilag szükséges munka mennyisége határozza meg. vagyis szerinte a közösség összes tagjának aktívan részt kell vennie a döntéshozatalban. de ennek hatása érvényesül az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban és alkotmányban is. híressé vált mondata is ezt fejezi ki: „Tiporjátok el a gyalázatost!” Ugyanakkor ő maga deista. Céljuk az egész emberiség erkölcsi és szellemi felemelése. A magántulajdont lopásnak tekintette. Montesquieu – Locke nyomán – megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét. (Lásd forráshoz írtakat. Szembefordultak az államilag ellenőrzött merkantilizmussal. Az egyházat a népbutítás eszközének. majd ezt a jogot kell alkalmazniuk a független és igazságos bíráknak a viták eldöntésekor. de eközben/ezáltal a hatalom nem mehet messzebb annál. amelynek jelszava: „egyenlőség.) Rousseau tagadta a művelődés és civilizáció pozitív hatását a társadalomra. a Locke és Montesquieu által elfogadott társadalmi szerződés elméletét elvetette. ki kéne találni!” A vallást személyes ügynek tekintette.) Rousseau hitt a közvetlen demokráciában. testvériség. sem az államnak nincs beleszólása. „ha mindenkinek van valamije. a nép által elfogadott törvényekkel kormányozni (képviseleti úton érvényesülhet ez a jog). (Lásd forráshoz írtakat. elsősorban a jakobinusok nézeteire. de az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tartható fenn (vagyoni cenzuson alapuló választójog. Rousseau óriási hatást gyakorolt a francia forradalomra. ezért kompromisszumként elutasította a vagyoni különbségeket. az álszentség és a vakbuzgóság megtestesítőjének tartotta.) Voltaire a filozófiai elbeszélés. később liberálisnak minősített szabadságforma érvényesült és érvényesül a mai napig az angol alkotmányos monarchiában. szabadság” kis módosulással a francia forradalom idején is nagy szerepet kap majd. s helyette a népszuverenitást vallotta. ezért szerintük ezt az ágazatot kell támogatni az ipar és a kereskedelem helyett. Emellett a legfőbb hatalom köteles szilárd. (Lásd forráshoz írtakat. Az az üdvös.

és megindult Magyarország ellen. ezért megkötötték még 1541-ben a gyalui egyezményt: a váradi béke alapján igyekeztek rendezni a vitás kérdéseket. ugyanis Szapolyai lemondott utódai nevében is a trónról. amikor fia született. de Szulejmán sem látta biztosnak hűbérese. János Zsigmond helyzetét. hogy Magyarországon befolyással bírjon. hogy a törököt csak Habsburg segítséggel lehet kiűzni. aki biztosította támogatásáról. Fráter György segítséget kért a törököktől. augusztus 29-én megszállták Budát a törökök. ráadásul a nemesség nagy része nem bízott a csecsemő királyban. a harcoknak az érintett térség lakosságára gyakorolt hatását! FELELETVÁZLAT Bevezetés A mohácsi csatavesztés (1526) után és II. de első alkalommal az elhúzódott ostrom. A török 1529-ben és 1532-ben is Bécs ellen indult. a király – kárpótlás fejében – lemondott az országról. Egyértelművé vált. Szulejmán úgy döntött. (Lásd forráshoz írtakat. Ferdinánd cserébe ígéretet tett Buda visszafoglalására. két részre szakadás). Szapolyai János hívei nehéz helyzetbe kerültek. A török be is vonult az országba. második alkalommal V.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 29. Károly jóvoltából Bécs környékén 100000 német zsoldos várta a törököket. ezért 1541. a nyugati területek Ferdinánd kezében voltak. úgy vélte. A csecsemő királynak. Szapolyai segítséget kér a Habsburgok ellenfeleitől (pl. hogy ha 48 . mégpedig egy-egy „párt” támogatásával. de a gyenge sereg nem ért el eredményt. Szulejmántól. Annyi haszna mégis volt a hadjáratnak. az ország végérvényesen három részre szakadt. Szapolyai özvegyének (Jagelló Izabella) és híveinek a Tiszántúlt és Erdélyt adta át a szultán. míg a középső rész. nem vállalja velük szemben a harcot. hogy a két nagyhatalom nem bír egymással. a szultáni csapatok elvonultak. Kifejtés Az 1538-ban megkötött váradi béke értelmében Szapolyai János halála után az egész országot Ferdinánd vagy utódai birtokolták volna. ezért időhúzás céljából megállt Kőszeg váránál. aki a csecsemő király helyett kormányzott. hogy a váradi egyezséget figyelmen kívül hagyva a csecsemő János Zsigmondot választják királlyá. Franciaország és Velence). 1542-ben Ferdinánd Buda ellen vonult.) Fráter György. a hódoltság a törököké lett. Lajos halála miatt kitört trónharcok és belső háborúk következtében az ország két részre szakadt (kettős királyság. annyi ereje azonban mindkét nagyhatalomnak van. visszaadta a koronát Ferdinándnak. Vagyis az ország két birodalom ütközőzónája lett. hogy kérjen segítséget I. mivel Ferdinánd érvényesíteni akarta a jogait (lásd váradi béke). hogy a Német-római Birodalom rendjei a kudarc hatására úgy döntöttek. Ezzel az eseménnyel bebizonyosodott a törökbarát politika kudarca. akik arra biztatják. Török Bálint seregével együtt szétverték a Habsburg sereget. tétel: Végvári küzdelmek Magyarországon Végv FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a várháborúk korát! Jellemezze a végvári életet. Megeskette Fráter Györgyöt és Török Bálintot. Szapolyai átértékelte a szerződést akkor. amelyre bár kitűzték a török zászlót.

de ezt a magánbirtokosok nem tudták kivitelezni. A katonaság eredményt elérni nem tudott. valamint a két nagyhatalom belátta. Temesvár. Szeged. Az elkövetkezendő időszakban csak a nagy hadmozdulatok szüneteltek. magas. ám erősebbek.5 millió fő. de spanyol. 1000-1500 harcost tudott befogadni. A palánkvár nem olyan erős. Győr. Az oszmánok újra meg akarták hódítani Erdélyt. 1551 nyarán a gyalui egyezményre hivatkozva. 49 . Lippa. (Lásd forrásokhoz írtakat. Új bástyatípusokat kísérleteztek ki: az újolasz vagy fülesbástyák a várfalakat és a bástya tüzérségét sokkal hatékonyabban védték az ellenséges ágyútűzzel szemben. Esztergom. azaz egyik sem tudja elfoglalni Magyarországot egészen. aminek értelmében a magyar területek fejében évi 30 ezer Ft-t fizet a töröknek. Ezeket a várakat kellett modernizálni ahhoz. megkezdte a keleti országrész elfoglalását. az évi adó mennyisége 500 ezer Ft. Fülek. Mivel az ostrom alatt Szulejmán meghalt. Szolnok. hogy állhassák a török ostromot. Korábban az erősségek keskeny.] Vártípusok nagyság szerint: néhány korszerű vár (Kanizsa.) Egy új várrendszer létrehozása volt a legfőbb feladat. Felmentő seregek híján ezek a várak sem tudták magukat hosszan tartani a törökökkel szemben. és minél nagyobb létszámú őrséget tudjanak befogadni. betörések. A törökök ekkorra már Magyarországot és Budát nemcsak felvonulási területnek tekintették. aminek következtében sorra estek el a magyar várak (Siklós. A stratégiailag fontos helyeken épülő kővárak drágábbak. hanem kiindulópontnak a nyugati terjeszkedéshez. olyan erősek legyenek. Ezért királyi megbízásból olasz hadmérnökök jöttek. vallon zsoldosok is kezdetben. mégis rendszeresen folyósítják évente 6 hónapon át az ún. 2/3). szélesebb ágyúállások kialakítására alkalmas védműveket építtettek. amelyet vizes árokkal vetettek körül. amikor Szigetvár és Gyula is a török kezére került. Az utolsó jelentős hadjárat az 1566-os. közepes várak (Nógrád. amelyet könnyű volt a tüzérséggel megsemmisíteni. az állandó portyák. A törökök várrendszert hoztak létre Buda körül is (hogy ne lehessen visszafoglalni). parasztokból. Drégely). hogy ne omoljanak le lövés közben). vagyis az uralkodó. ezért a jelentősebb végvárakat a király a saját irányítása alá vonta. védelmet nyújtottak a környékbelieknek. horvátok. Fráter Györgyöt azonban meggyilkolták (1551). Fehérvár. a várfalakon ágyúkat tudjanak elhelyezni (pl. ezért a status quo rögzítésével békére kényszerültek (Drinápoly. és köréje külső vár(ak)at építtettek. 1568). Szerencs) 100-500 katonát fogadott be. Pécs. mint nemesekből. Tata. és óriási költségen a kor színvonalának megfelelően kiépíttette. Vác). de olcsóbb és könnyebb javítani. vagy utánpótlási vonalait tudták elvágni. Eger azonban ekkor még ellenállt. A magyarok valamennyi rétegéből kerültek ki a végvári vitézek: főúri családokból éppúgy. Ferdinánd zsoldosokat fogadhat. A végvárak állandó védői között a magyarok. Bár 1547-ben Ferdinánd 5 évre békét kötött a törökkel. Az 1551-es események miatt indították a törökök az 1552-es nagy hadjáratot. Ezzel párhuzamosan újfajta vártípusok is meghonosodtak Magyarországon. Veszprém. szerbek voltak többségben (kb. a tűzfegyvereknek ellenállni képtelen falakkal rendelkeztek. rablások továbbra is általánosak maradtak – ezek megviselték az ütköző zóna lakosságát. akik a korábbi lovagtornyokat lebontották. a Német-római Császárság segítségére szorult. Sikeres ostrommal elfoglaltak számos várat (pl. főként németek.több katonát nem is küldenek Magyarországra. őrhely befogadóképessége: 20-50 katona. A Habsburgok vereségével párhuzamosan a török hadjáratot indított (1541-1546). azaz minél kevésbé legyenek kitéve az ellenséges ágyútűznek. török segélyt. megakadályozhatták a török továbbvonulását. Az egykori várat belső várrá alakították. Veszprém. középen hatalmas lakótorony épült. Palota. 1. Magyarország népessége kb. amelyből I. Sümeg. Simontornya. a többiek zsoldosok voltak. és alacsonyabb. ezért nem tudta önmaga védelmét ellátni. [Eredetileg a magyar várak 85%-a magánföldesúri kézben volt. Eger) kb. Szigetvár. hogy nem bír egymással. majd el akarták szigetelni a magyar országrészeket.

a székelyek kollektív nemességgel rendelkeztek. adott esetben portyák lebonyolítása volt. Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd az egész ország urának tekintette magát. Sajátos pénzszerzési mód volt a török foglyokért kért váltságdíj és a párviadalok során szerzett zsákmány. századi erdélyi társadalom jellegzetességeit. Kifejtés A mohácsi vereséget követő kettős királyválasztás után (1526-1527) Magyarország mindkét királya. mint a földjeikről a török elől vagy más okból megszökött jobbágyok. se posztó”). Lezárás.) Az ellátási problémák miatt egyrészt kénytelenek voltak a lakosságtól élelmet rabolni. vagy elszegődtek a tőzsérek mellé a marhacsordák fegyveres kíséreteként (lásd hajdúk). Tagjai között a földjüket vesztett nemesek éppúgy voltak. akkor gazdálkodtak. 1541-ben Buda török 50 . ezért egzisztenciájuk biztosítására egyéb „munkákat” is elvállaltak a békésebb időszakokban. külön terület. amelynek feladata a katonai szolgálat – elsősorban a várakban –. állandó harcokban telt. A hosszabb békeidőszakban a harci kedvet és az ügyességet is ezeken a párviadalokon tették próbára. de az udvar nem mindig tudta kifizetni a járandóságukat (pénzben vagy természeti juttatásokban). és külföldi zsoldosok is kerestek itt megélhetést. ill. de ha volt rá mód. jövedelmező tevékenységet folytatni. 30. A törökhöz hasonlóan gyakran jártak portyázni. Ebből a rétegből alakult ki a vitézlő rend. összegzés A magyar végvári vitézek élete kemény és fáradságos volt. (Lásd forrásokhoz írtakat. A megyeszervezet is más volt népenként. tétel: Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete Erdé FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a XVI. A magyarok megőrizték a magyar megyerendszert. sajátos etnikai és vallási vonásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A mohácsi csata előtt Erdély élén a királyt képviselő vajda állt. A végváriak zsoldosok voltak. közigazgatási egységeik a székek. a terület teljes mértékben az ország részét képezte.) A végvári katonaságot a török felszabadító háborúk után elbocsátották.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A végvári katonák sajátos részét jelentették a korabeli társadalomnak. a székely (előkelők/lófők) nemcsak hierarchikusan. azaz rabolni. a szász (patríciusok). hanem területi alapon is elkülönült egymástól. (Lásd forrásokhoz írtakat. ahol a szász polgárok az 1224-es Andreanum óta a szebeni bíró vezetésével önállóan irányították területüket. ha egyáltalán kifizették nekik („se pénz. Zsoldjukat utolsóként kapták meg. Szászföld önálló. Az 1437-es kápolnai unió sajátos rendi szerkezetet hozott létre. az ország védelme. a végvári rendszert pedig a XVIII. más. a gyakori élelmiszerhiány miatt pedig legyengültek. században a határőrvidék váltotta fel. A 3 rendi nemzet: a magyar (nemesség). ill.

hogy szinte minden társadalmi réteg érdekeltté vált a reformációban. évi egyesítési kísérlet azonban kudarcba fulladt. hiszen a terület nem esett a török támadások fő irányába. a házasság engedélyezése a papság körében sokakat vonzott. A megállapodás következtében Erdély államformája is megváltozott. Erdély jogi helyzete így hasonló lett. erre azért voltak ekkor hajlandók. Báthori István politikai koncepciója évtizedekre meghatározta Erdély sorsát. mint a katolikus egyháznak. másrészt a kálvini egyházszervezet sok szempontból hasonlít a városi önkormányzatokhoz. akkor a Habsburg főség alatt egyesíthetik Magyarországot. a termelési lehetőségek változatossága képessé tették az erdélyi társadalmat bizonyos önellátásra. adófizetéssel tartozott. Az erdélyi társadalom tagolódásáról és arányairól lásd a forrásokhoz írtakat. büntető hadjárat követett. Erdélyben a nemzethez tartoztak a birtokos nemesek mellett a katonáskodó székelyek. akik birtokukat a közösség tagjaként kapták. 51 . Fráter György 1551-es meggyilkolását követően beálló patthelyzet után az erdélyi rendek hívására János Zsigmond 1556-ban visszatért Erdélybe. az evangéliumi tisztaság eszményét hirdető egyház. mert csak Erdélyből kiindulva lehet egyesíteni az országot. amit török megtorlás. hogy a földesúr még jobban kiterjessze befolyását a jobbágyára. mert így függetlenedni tudtak az egyháztól. Az anyanyelvi istentisztelet. Ezekkel a döntésekkel ismerték el először a Habsburgok az ország három részre szakadását. Az új fejedelem elküldte az adót a töröknek. hogy nem képes Erdélyt és a Részeket a királyi Magyarországgal egyesíteni. ami lehetőséget biztosított arra. János Zsigmond halála (1571) után azonban az erdélyi rendek nem tartották be a speyeri egyezményt. Ráadásul a reformációval átalakuló társadalmi hierarchiában a földesúri hatalmat a papság nem veszélyeztette. nem alakult ki olyan típusú politikai befolyása. Ennek legfőbb oka. akár magyar. szász avagy román. aki azonban ekkor még a magyar királyi címet viselte. Az 1551. a házasság felbontásának lehetősége (számos jobbágy élt ezzel a lehetőséggel). valamint a cuius regio.kézre kerülése az ország három részre szakadását is jelentette: a szultán „ajándékaként” kapta meg a keleti országrészt János Zsigmond. és a Habsburgokkal rendezte a közjogi viszonyokat. a jobbágyok terheinek csökkenése (nem kellett fizetniük a tizedet). (Később Bocskai István módosítja Báthori István koncepcióját. királyságból fejedelemség lett. azaz megfogadta. a protestantizmussal megjelenő olcsóbb. A városok polgárai körében is gyorsan tért hódított. Szulejmán megelégedett János Zsigmond. Először ismerte el Habsburg uralkodó Erdély függetlenségét. A csecsemő király helyett kormányzó Fráter György egyrészt kemény kézzel látott az államélet szervezéséhez. Lezárás. cserében Miksa elismerte őt Erdély (önálló hercegség) fejedelmének. illetve Erdély vazallusi státuszával. hiszen nem a Habsburgokat. hogy amennyiben fiú utód nélkül hal meg. ezzel elismerte a vazallusi státuszt. Eszerint Erdélyt stabilizálni kell. 1437-ben az erdélyi parasztfelkelés idején jött létre az erdélyi három nemzet szövetsége (unio trium nationum). majd a fejedelemség politikai döntéseit. Ennek eredményeképp a Tiszántúl és a Temesköz is török fennhatóság alá került. kívül maradt a nemzeten. hanem Báthori István partiumi nagybirtokost emelték hatalomra (1571-1586). A földesurak számára csábító volt a szekularizáció nyújtotta birtokszerzési lehetőség. a speyeri egyezményt pedig magára nézve is kötelezőnek ismerte el. a székelyek és szászok képviselői a tartományi gyűléseken tudták befolyásolni a vajdaság. mint Moldváé és Havasalföldé. eius religio elve. ami elősegítette a terület politikai önállósulását is a XVI. János Zsigmond elismerte a Habsburgok magyar trónját. század derekán. másrészt viszont nem mondott le az országegyesítésről sem. hasonlóképpen az ugyancsak közösségi jogon birtokos szászok. összegzés A reformáció gyorsan terjedt a XVI. A nemesek. század első felének Magyarországán. mivel Miksa is belátta. A magyar és így az erdélyi rendi társadalomban a nemzet tagja csak birtokos ember lehetett: a birtoktalan jobbágy. A speyeri egyezményben (1570) János Zsigmond lemondott a magyar királyi címről. konkrétan meg is határozták Erdély határait. a rendiség sajátos erdélyi formája (kápolnai unió). tehát a fejedelem személyét és a külpolitikáját egyeztetni kellett.) Természetes határai. a cölibátus megszüntetése.

pusztítása miatt a magyar társadalom jelentős része szembekerült a Habsburgokkal. aminek következtében a császári hadsereget szinte teljesen kivonták Magyarországról. Az ortodox vallás is csak a megtűrt vallás kategóriájába tartozhatott. az ellenállás jogának eltörlését.) 1703 áprilisában a Felső-Tisza-vidéki lázadó nép követei (Esze Tamás. 1697-ben Tokajhegyalján parasztlázadás tört ki. Ezt a felkelést a császári haderő leverte. Az 1570-es évekre Magyarország lakosságának több mint 75-80%-a valamely protestáns felekezetre tért át. (Lásd a forráshoz írtakat. hitéletet elhanyagoló magatartása volt. hogyan próbálta meg Rákóczi a hadsereg létszámát és képzettségét növelni! FELELETVÁZLAT Bevezetés I. az ország egyik legnagyobb birtokosát. Rákóczi Ferencet. és Lengyelországba menekült. A főurak (pl. A háborúk miatt bekövetkező adóemelés tovább fokozta az elégedetlenséget. 31. Csak kedvező külpolitikai viszonyok mellett volt hajlandó felvállalni a felkelést. de a rendi sérelmek a nemességet is az udvar ellen hangolták. őt magát bebörtönözték.) 1703 májusában még Brezánban kiadott kiáltványában fogalmazta meg az országot ért sérelmeket: a szabad királyválasztás eltörlését. ugyanis tisztában volt vele. A reformáció hívei szerint a magyarságot ért megpróbáltatások kiváltója a katolikus egyház világias. (Lásd a forrásokhoz írtakat. az erdélyi fejedelmek örökösét (I. aki elfogadta ajánlatukat. tétel: A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai Rá FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével jellemezze a Rákóczi-szabadságharc belső támogatottságának kérdését! Térjen ki arra.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az új hit először a királyi udvarban. Habsburg Mária udvartartása körében és a szász városokban terjedt el. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia). (Lásd a térképhez írtakat. Az Erdélyi Fejedelemség vallási megoszlása igen változatos volt. Kiss Albert és Szalontai György) felkeresték Rákóczit Brezán várában. 1. Megszökött. Lipót abszolutisztikus politikája és a török kiűzésének terhei.) Az új rendelkezésekkel párhuzamosan mindig kimondták a „régi” felekezet védelmét is. az anabaptistákat azonban Erdélyben is üldözték. a református és az unitárius irányzatot. több törvény is kimondta a vallásfelekezetek szabadságát. Nádasdy Tamás sárvári) udvarai reformációs központokká alakultak át. a rendek szabadságjogainak megsértését.) Rákóczi látta. négy bevett vallást: a katolikus. hogy Magyarország önállóan nem képes felvenni a küzdelmet a Habsburgokkal szemben. amihez megnyerte II. hogy az elégedetlenség nem elég. Elfogadták tehát az ún. Perényi Péter sárospataki. magas adók bevezetését. az evangélikus. de a XIV. Kifejtés 1701-ben kitört a franciák és a Habsburgok között a spanyol örökösödési háború. A török elleni harcok idején a magyar 52 . századi vallásháborúk korában azonban Erdélyben békességben éltek a felekezetek.) A XVI. Rákóczi kapcsolatot keresett a franciákkal. az Udvari Kamara önkényuralmát. külső segítségre van szükség. Bercsényi Miklós felvidéki főnemes szervezkedést indított. és a mozgalom élére állt. Lajossal folytatott levelezését leleplezték. (Birtokai kb. (Lásd a forráshoz írtakat. A szász polgárok után először a főnemesség fogadta el a tanokat.2 millió holdat tettek ki.

Az 1707. a szabadságharc befejezését követelték. A hadsereg leginkább lovasságból állt. ill. Turóc vármegye követei azzal vádolták Rákóczit. Ekkortól kezdődően már csak a rendi jogok biztosítása a magyarok célja.) A fegyverhiány megszüntetése érdekében állami manufaktúrákat hozott létre. és önkényuralmat gyakorol a szabadság leple alatt. de legnagyobb részben a jobbágyok adói biztosították. hogy a hadsereg is javarészt jobbágyokból állt. a nemesség egy része pedig szembefordult a fejedelemmel ősi szabadságjogaik sérelme miatt (az adómentesség. holott az azokból származó jövedelmekre szükség lett volna. Lajos csak mint erdélyi fejedelmet tekintette tárgyalópartnerének (ugyanis Magyarországot rebellis. mivel azonban ez rézből készült (rézlibertás). A Rákóczi-szabadságharc sorsa azonban alapvetően nem a magyarországi hadszíntéren dőlt el – ezzel II. A kuruc hadsereg két alapvető egységből állt: egyrészt a reguláris haderőből. hogy az általa kivetett adók magasabbak a császáréinál is. ezért többnyire portyázó lesvetéseket. A császári haderő rendezettebb. 1704-ben a franciák (és bajorok) vereséget szenvedtek Höchstädtnél. a várak élére külföldieket állítottak. Szeged). (XIV. a katonák zsoldja miatt is sok pénzre volt szükség. illetve a vitézlő rend térnyerésének megakadályozása céljából). mert XIV. ez toborzott. de kevés volt közöttük a főrendű. Ez azért volt fontos. A nemeseket kizárták minden tanácskozásból. ez csak részben sikerült. Bár Rákóczi a gazdasági intézkedésekkel igyekezett biztosítani a hadsereg ellátását. hogy viszonylag kis haderő is elég volt a magyar front egyensúlyban tartásához. (Még ebben az évben a családtagokra vonatkozó rendelkezést érvényteleníti. döntésből. féltek Rákócziék a főúri ellenállástól. a rendi jogok védelme érdekében. ezért hamar értékét vesztette. Rákóczi Ferenc is tisztában volt. akik viszont így nem tudták megművelni a földjeiket. Az elhúzódó háború miatt azonban a parasztság elkedvetlenedett. A kiáltvány ugyan a nemes és „nemtelen” országlakosokhoz szól. ráadásul 1702-től I. konföderációt hoztak létre. lázadó államnak tartotta). kiképzett hadsereg volt. hogy elejét 53 . vezetője Bercsényi Miklós. evangélikus felekezetek szabad működése). (Ekkor még nem merték kimondani a trónfosztást. A szabadságharc anyagi bázisát részben Rákóczi saját birtokai. s még ugyanebben az évben a felkelők is vereséget szenvedtek Nagyszombatnál. Az újszerzeményi jog bevezetése következtében a nemesek egy része nem kapta vissza régi birtokait. A fegyvereket részben importálniuk kellett. valamint az irreguláris haderőből. a harci fegyelem biztosítása érdekében rendelkezett a hadirendtartás kiadásáról és a vallási ellentétek tompításáról (katolikus. 1705-ben a szécsényi országgyűlésen a rendek szövetséget kötöttek. amely önkéntesekből állt. összegzés 1707-re a katonai helyzet lényegesen nem változott. másoknak pedig fegyverváltságot kellett fizetni érte. ám ez nem javította lényegesen az anyagi feltételeket.) Lezárás. amelynek vezetője Károlyi Sándor. Lipót megkezdte a várak szisztematikus megsemmisítését. Rákóczi azonban tudta. és vezérlő fejedelmükké választották Rákóczit. évi ónodi országgyűlésen kimondták ugyan a közteherviselést. mivel azonban alig volt megfelelően képzett tiszt. az udvari tanács önkényesen hozta meg döntéseit.) Később (1708) a végsőkig kitartóknak hajdúszabadságot ígértek. A számszerű adatok is igazolják. kastélyok elleni paraszti fellépést. részben a francia segítség. Bercsényi és hívei. 1704-ben az erdélyi rendek fejedelmükké választották Rákóczit. évi ónodi országgyűlésen már komoly feszültségek jelentkeztek. ezért a nagyobb ütközeteket ők nyerték. A nehézséget növelte. melyekből a hadsereg fegyvereket és ellátmányt vételezhetett. A fontos várak Habsburg kézen maradtak (Buda. ezért 1703 augusztusában a vetési pátensben a hadba lépőknek és legközelebbi családtagjaiknak mentességet ígért az állami és földesúri szolgáltatások alól. hogy a nemességet és a parasztságot egy táborban kell tartania.katonákat mellőzték. jobban tudott manőverezni. Országszerte raktárakat létesített. a nemesség azonban parasztlázadást látott a mozgalomban (fegyvert is fog ellenük több helyen). az utánpótlási vonalak elvágására törekvő hadműveleteket hajtottak végre. református. Az 1707. amely biztosította a rendiség rendszerét. Várad. A gyulai pátensben viszont megtiltotta a nemesek. Lajos csak 10000 tallért folyósított havonta. Lipótvár. A rendelkezések következtében a nemesség egy része csatlakozott (Károlyi Sándor is) a felkeléshez. fegyelmezettebb. A hadsereg ellátására Rákóczi pénzt veretett.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
vegyék egy esetleges Rákóczi-ellenes rendi fellépésnek, lekaszabolták a Turóc vármegyei követeket, ezzel az ellenzéket megfélemlítették. Kimondták a közteherviselést, a Habsburg-ház (I. József) trónfosztását. II. Rákóczi Ferenc olyan uralkodót akart a magyar trónra, aki meg is tudja védeni az országot, ám a tárgyalások a trencsényi csatavesztés miatt (1708) kudarcba fulladtak. A vereség döntő fordulatot eredményezett a szabadságharc történetében, hiszen az új, ill. nagy harcértékű magyar csapatok megsemmisültek, a kurucok nagy része többé nem tért vissza harcolni, ill. ezredek álltak át a labancokhoz. Rohamosan fogyott a kuruc haderő, és ezzel együtt az általuk felügyelt terület is. 1709-ben a nemzetközi helyzet is még kedvezőtlenebb lett, a franciák veresége, a spanyol örökösödési háború is a vége felé közeledett, a békéket kezdték előkészíteni. XIV. Lajos beszüntette a magyar mozgalom támogatását. XIV. Lajos a trónfosztás kimondása ellenére is vonakodott formális szövetségre lépni a fejedelemmel, a francia érdekek ekkor már mást kívántak. Még 1707-ben Varsóban Rákóczi szerződést kötött I. Péter orosz cárral, de az oroszoknak más érdekeik fűződtek ehhez, nem kívántak a Habsburgokkal mélyebb konfliktusba keveredni, azaz Oroszország csak eszközként kívánta felhasználni a Rákóczi-szabadságharcot a svédek ellenében. A szabadságharcot lezáró béke megkötésére 1711-ben – Rákóczi távollétében – került sor Szatmáron. A majtényi síkon tették le a fegyvert a csapatok.

32. tétel: Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása a Dem XVIII XVIII. században
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be, hogyan változtak a demográfiai viszonyok, a népesség etnikai összetétele Magyarországon a XVIII. században! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Az elhúzódó háborúskodás, az éhínségek, a járványok a lakosság nagyarányú pusztulását eredményezte főként az Alföldön, a végvári vonal mentén és a Dél-Dunántúlon, a települések jelentős része a népességgel együtt eltűnt, elpusztult. Az érintett térségekben az egykori szántók helyét legelők, bokros parlagok, vadvizek váltották fel. A várak építése, a hadsereg tűzifaigénye megritkította az erdőket, a talaj elpusztult, sok helyen átadta helyét a futóhomoknak, ezért az egykori kultúrtáj elvadult vidékké változott. A pusztásodást elősegítette az éghajlati változás is. A településszerkezet is átalakult: az Alföldről sokan a védettebb városokba mentek megélhetést találni a háborúk idején, az Alföld aprófalvai nagy számban, de védtelenebb mezővárosai is jelentős mértékben elpusztultak. Kifejtés Mindezen változások következtében egész országrészek váltak lakatlanná, aránytalanságok jelentek meg a népsűrűségben. A háborúktól megkímélt nyugati, északnyugati országrészek népsűrűsége sokkal nagyobb volt: egy-egy megyében több mint százezer ember élt, míg a déli, délkeleti területeken megyénként alig 3-4000.

54

1711 volt a demográfiai mélypont, utána – a tartós békének köszönhetően – gyors gyarapodás, népességnövekedés kezdődött. Ebben egyaránt szerepet játszott az újjáépítés, a gazdasági helyzet javulása, a bevándorlás, a belső vándorlás (migráció) és a betelepítés is. Mivel a háborúk elsősorban az alföldi, dombsági és völgyi területeket pusztították, a hegyvidékek érintetlenek maradtak, ezért a hegyvidéken élő magyarok, románok, ruszinok, szlovákok a térség kedvezőtlen mezőgazdasági adottságai és a relatíve magas népsűrűség miatt megindultak a völgyek, sík vidékek felé (migráció). Döntően az Észak-Dunántúl és az Alföld peremvidékén élő magyarok népesítették be az ország ritkán lakott, belső vidékeit, ezzel a magyar etnikai határ a Kárpát-medence belseje felé tolódott. A földesurak egy része a hódoltságon fellépő munkaerőhiány miatt támogatta a vándorlást, sőt kedvezményeket (átmeneti adómentességet) adott a földjére betelepülő parasztoknak. Az ideáramló jobbágyok megkezdték a bozótosok és vadvizek visszahódítását, a hatalmas megműveletlen földek sokkal jobb életlehetőségeket kínáltak számukra a kezdeti nehézségek ellenére is. A földesurak másik része azonban rendeletileg és törvényekkel próbálta megakadályozni a munkaerő elvándorlását, hiszen az ő jobbágyaik száma jelentősen csökkent. Az öntevékeny betelepülés szervezetlen, de nem mindig spontán népmozgást jelentett. A szabad földterületek az ország határai mentén élők közül sokakat csábítottak Magyarországra. A gazdasági lehetőségek mellett szerepet játszott a török előli menekülés is (pl. szerbek, bolgárok). Az elvándorolt magyarok helyébe és a pusztaságokra áramlottak a hegyvidék különböző népei, elsősorban a szlovákok és a románok. Ekkor jöttek létre az Alföld és Temesköz szlovák szigetei, északról pedig csehek, lengyelek, ruszinok érkeztek a délre vándorló szlovák családok helyére. A románok is lehúzódtak a völgyekbe (ill. a határon túlról is érkeztek új csoportok) és az Alföld irányába. Ennek a népmozgásnak a következtében Erdélyben többségbe kerültek a románok. A népmozgás ösztönzői a magyar nemesek voltak, akik birtokaik megművelésére igyekeztek munkaerőt biztosítani, s ezért átmeneti engedményeket is adtak. A szervezett betelepülés részben a földbirtokosok, de döntően az állam irányításával folyt az 1720-as évektől. (Bár előzményei már voltak a Rákóczi-szabadságharc idején is.) Az udvar és a főnemesség ún. pátensekben toborzott a sűrűbben lakott német nyelvű területeken. III. Károlyt elsődlegesen az adóalap növekedése vezette, de felekezeti szempontok is szerepet kaptak, hiszen a svábok érkezésével a katolikusok arányát kívánták növelni. Az első kísérletek gyakran végződtek kudarccal, többen visszatértek eredeti hazájukba. A problémákból okulva a következő csoportokat már előkészítettebben fogadták, Mária Terézia 1766-ban fel is állított egy telepítő biztosságot. A megérkezők jelentős kedvezményeket kaptak az udvartól (pl. állami adó elengedése), a Bánátban előre felépített falvak, szerszámokkal felszerelt házak várták a lakókat. A svábok szétszórtan, több jelentős szigetet alkotva települtek le (pl. Tolna, Baranya vidéke, Buda környéke, Bakony, Kalocsa, Dél-Balaton térsége). A vándormozgalmak hosszú távú következményeiként csökkent a magyarság aránya az országon belül (Horvátországgal együtt nem érte el a 44%-ot, de Horvátország nélkül is csak 50% körül alakult); másrészt etnikailag kevertebbé vált az ország, bár létrejöttek nagy etnikai tömbök is. A lakosság arányairól lásd az adatsorokhoz írtakat. A XVIII. században a településszerkezet is jelentősen átalakult. A háborúk következtében eltűntek az Alföld aprófalvai, és helyettük megnőtt a városias településeken élők aránya. A XVIII. században a tartós békének köszönhetően kialakult az alföldi tanyarendszer. A ritkán lakott, termékeny területeken a települések határa jóval szélesebb lett, mint a korábbi időszakban. Sok gazda a tél beálltáig a tanyán lakott. (Kecskemét tanyáinak száma pl. 1000 körül volt.) A XVIII. század első felében Debrecen és Pozsony volt a két legnépesebb település, de az újjáépítésnek és a betelepülésnek köszönhetően megelőzte őket Pest és Buda. Mivel ez utóbbi városokat a török háborúk után újjá kellett építeni, így sokkal modernebbnek tűntek, mint a török által nem pusztított városok. (Lásd a forrásokhoz írtakat.)

55

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Lezárás, összegzés A betelepülésnek és a betelepítésnek köszönhetően tehát a XVIII. század végére a lakosság megkétszereződött, a II. József korában készült népszámlálás adatai szerint kb. 9,3 millió lett. A népességnövekedés mértéke – pontos kiinduló adatok hiányában – vitatott, de általában a megkétszereződést tartják reálisnak. (Természetes szaporodás a jobb életkörülmények között kb. 2 millió, és kb. ugyanennyi a betelepülő.) A század során elért változások már csak azért is igen figyelemre méltóak, mert a gazdaság fejlődése, az életszínvonal tagadhatatlan emelkedése mellett is mindennapos dolog volt a magas halálozás: éhínségek és járványok (tüdőbaj, pestis, vérhas, himlő, torokgyík) pusztítottak, két nagy pestisjárványt (1711-ben és 1738-41 között) pedig a hatóságok vesztegzárral, fertőtlenítéssel, a higiénia megteremtésével próbáltak megállítani. A II. József korában készült népszámlálás nem tért ki a nemzetiségek vizsgálatára – mert erre az információra az államnak akkoriban semmi szüksége nem volt –, ezért pontos számadatok nem állnak rendelkezésre, arányuk becsült. A betelepülésekkel Magyarország többnemzetiségű országgá vált, de egyben kevert népességű is, mivel több népcsoport élt egy helyen (pl. Temesköz). A horvátokat kivéve az összes magyarországi nemzetiség ún. csonka társadalmat alkotott, ez olyan társadalmi szerkezet, amelyből hiányzik valamelyik társadalmi réteg. A horvát és a magyar ún. teljes társadalom volt.

33. tétel: A ma magyarországi reformáció
FELADAT:

A források és ismeretei alapján mutassa be a reformáció magyarországi térhódítását és jelentőségét! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A reformáció előzményének tekinthető, hogy Mátyás király az udvarába hívott számos humanista gondolkodót, akiket azután magas egyházi tisztségekbe helyezett. Ők nem elsősorban egyházi értékrendet képviseltek, hanem a humanizmus szellemében ténykedtek. Az egyház vezető rétege kezdett elvilágiasodni, reneszánsz életvitelt képviselt (pl. Janus Pannonius, Vitéz János, Bakócz Tamás). A reformáció gyorsan terjedt a XVI. század első felének Magyarországán. A katolikus egyházban számos visszásság és visszaélés volt megfigyelhető a tárgyalt időszakban, vagyis az európai tendenciáknak megfelelően Magyarországon is elterjedt a nepotizmus, simonia, a reneszánsz életvitel, tisztségek halmozása, az alsópapság érdekeinek szem elől tévesztése stb. Ezeket a jelenségeket az egyházon belül is számos irányzat, csoport bírálta, pl. közéjük tartoztak az obszerváns ferencesek. A római egyház meggyengüléséhez mindenképp hozzájárult, hogy a mohácsi csatában 7 főpap hunyt el, azaz szinte „lefejeződött” a katolikus egyház, amely vezetők nélkül nem igazán tudott megbirkózni a reformáció okozta kihívással. Kifejtés Az új hit először a királyi udvarban, Habsburg Mária udvartartása körében jelent meg, bár II. Lajos udvarában még törvény tiltotta a reformáció terjesztését, ill. a lutheránus vallás gyakorlását. A szász polgárok után először a főnemesség fogadta el a tanokat.

56

Ebben Kassa. Debrecent „kálvinista Rómává” tette azzal. kapcsolatot tartottak a reformáció külföldi vezetőivel. A reformáció hívei szerint a magyarságot ért megpróbáltatások kiváltója a katolikus egyház és a magyarság világias. eius religio elve. a Székelyföldön maradt csak. és elterjesztette ezeket a tanokat Kassán. Kialakult az új egyházszervezet. A református és az unitáriusok elsősorban a magyar etnikumhoz tartozóak voltak. Bár I. Eperjes. Az ortodox vallás is csak a megtűrt vallás kategóriájába tartozhatott. A református egyház megszilárdulását a debreceni zsinat (1562) határozatainak köszönhette (Debrecen – Egervölgyi Hitvallás). majd Szapolyai János is bebörtönözte. mert így függetlenedni tudtak az egyháztól. ötvárosi hitvallás megszületése. A korszak egyik legjelentősebb hitvitázója volt. Bártfa.A főurak (pl. vagyis minden baj forrásának tekintették az ellenreformáció időszakában. Az anyanyelvi istentisztelet. Az 1570-es évekre Magyarország lakosságának tehát kb. a magyar Luthernek is nevezték a kortársak. nyomdák alapítását. másrészt a kálvini egyházszervezet sok szempontból hasonlított a városi önkormányzatokhoz. (Lásd a forrásokhoz írtakat. szabadulása után már az egész országban prédikált. (Néhány évtized múlva ugyanezzel a váddal illették a reformációt. A földesurak számára csábító volt a szekularizáció nyújtotta birtokszerzési lehetőség. de megjelentek az unitáriusok elszórtan elhelyezkedő közösségei és a nagyobb görögkeleti vallású románok lakta régiók is. I. A Részek (Partium) és a 7 vármegye területén többségében reformátusok éltek. a házasság engedélyezése a papság körében sokakat vonzott. Ráadásul a reformációval átalakuló társadalmi hierarchiában a földesúri hatalmat a papság nem veszélyeztette. A Szászföldön evangélikusok. Az evangélikus közösséghez kapcsolódott az első Újszövetség-fordítás is (Sylvester János). hogy itt nyomdákat és iskolákat alapított. az anyanyelvi igehirdetés terjedését. a jobbágyok terheinek csökkenése (nem kellett fizetniük a tizedet). Az evangélikus vallás terjedését igazolja az ún. a cölibátus megszüntetése. az anabaptistákat azonban Erdélyben is üldözték. s ez az irányzat a mezővárosi lakosság és a végvári vitézek körében terjedt gyorsan. jelentősebb katolikus tömb a nyugati országrészben. valamint a cuius regio. Elfogadták tehát az ún. a Székelyföldön zömében katolikusok. A legelterjedtebb felekezetté vált a XVI. Perényi Péter sárospataki. a házasság felbontásának lehetősége (számos jobbágy élt ezzel a lehetőséggel). hitéletet elhanyagoló magatartása volt. században. 57 . négy bevett vallást: a katolikus. kisebb részben reformátusok laktak. 75-80%-a valamely protestáns felekezetre tért át. ami lehetőséget biztosított arra. Ferdinánd. A reformáció nagyobb irányzatai közül Luther tanai idővel szélesebb körben is elterjedtek. Jelentős kálvinista prédikátor volt még Kálmáncsehi Sánta Márton és Szegedi Kis István is.) A XVI. több törvény is kimondta a vallásfelekezetek szabadságát. A magyarországi református egyház legnagyobb alakja Méliusz Juhász Péter volt. de elterjedt az erdélyi szászok körében is. ill. nem alakult ki olyan típusú politikai befolyása. A városok polgárai körében is gyorsan tért hódítottak az új tanok. Nádasdy Tamás sárvári) udvarai reformációs központokká alakultak át: támogatták iskolák. amely főként a Felvidéken szilárdult meg. a Felvidék németek lakta városaiban. a református és az unitárius irányzatot. az evangéliumi tisztaság eszményét hirdető egyház. a Habsburgok által ellenőrzött területen és a legkeletibb területeken. a protestantizmussal megjelenő olcsóbb. Az Erdélyi Fejedelemség vallási megoszlása igen változatos volt. összegzés A reformáció egyik legfőbb vonzereje az anyanyelvűség volt. A vallásháborúk korában azonban Erdélyben békességben éltek a felekezetek. Ferdinánd is elfogadta ezt a hitvallást. század eleji Magyarországon szinte minden társadalmi rétegből csatlakoztak a reformációhoz. mint a katolikus egyháznak. Lezárás. Lőcse és Kisszeben polgársága megfogalmazta a lutheri tanoknak megfelelő hittételeit hasonlóan az augsburgi hitvalláshoz (1549). Dévai Bíró Mátyás (egykor ferences rendi szerzetes) a wittenbergi egyetemen tanult. az evangélikus. leginkább a városi lakosság körében. Az 1550-es években jelent meg a magyarok körében a kálvinizmus. hogy a földesúr még jobban kiterjessze befolyását a jobbágyára.) Az új rendelkezésekkel párhuzamosan mindig kimondták a „régi” felekezet védelmét is.

(A XVI. melyben mind a három rend azonos számú (300) követtel képviselteti magát. Apáczai Csere János is. Személyes okok: XVI. Mindenképp át kellett alakítani az adórendszert. ezért külföldi egyetemeken tanulhattak csak tovább.) Az új felekezetek nagy súlyt fektettek az oktatásra. hiszen 1614 óta a királyok nem hívták össze a rendi gyűlést. 1000 könyvet adtak ki.) 34. Két lehetőség állt fenn: Az 1614-es forma. másrészt pazarló életvitele miatt. emelkedő árak és az adóterhek növekedése. Debrecenben. hogy befolyása visszaszorult. Debrecen. meg kellett szüntetni a kiváltságos rétegek adómentességét. Marie Antoinette igen népszerűtlenné tette a királyi családot egyrészt osztrák származása. Lajos felesége. Egy-egy iskola kisebb országrészek oktatását felügyelte. A polgárság körében egyre jelentősebbé vált a felvilágosult értelmiség befolyása. Lajos 1789. s ezek fejlesztését szorgalmazta pl. főként teológiai műveket. Sárospatak. Először az ülésezés rendjét kellett eldönteni. században kb. Mivel Magyarországon nem volt egyetem.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Károli Gáspár Bibliája az irodalmi nyelv kialakulásában döntő szerepet játszott. akiknek erre lehetősége volt. A polgárság gazdasági befolyása egyre nőtt. Az alsóbb évfolyamos diákok központokban tanulhattak tovább. a politikában még nagyobb szerepet szeretne. a bürokráciában egyre jelentősebb szerepet kapott az ún. Tolna. (A francia államcsődöt nem az udvar költekezése okozta. Kolozsvár. május 5-re összehívta a Rendi Gyűlést Versailles-ba. Iskolákat alapítottak: pl. 650-700 magyarországi diák járt. Óriási szerepe volt a reformáció terjedésében az anyanyelvi éneklés (zsoltárfordítások. (1526-1560 között a krakkói és wittenbergi egyetemre pl. Várad. az államadósság a kezelhetetlenség határán állt. A parasztságot az 1780-as évek gazdasági válsága sújtotta: éhínség. Gazdasági okok: A korszerűtlen adózási rendszer és az elhúzódó háborúk miatt a francia állam csőd közelébe jutott. Kolozsváron. az alkotmányos átalakulás pedig számukra garanciát jelent erre. Gyulafehérvár. 58 . de a helyzetet valóban súlyosbította. tétel: A francia alkotmányos monarchia válsága és bukása fra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a királyi hatalom jellegének változását a forradalom kirobbanásától az alkotmányos monarchia bukásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés A forradalom okai: Társadalmi okok: A nemesség úgy érezte. XVI. Állandó nyomdák működtek: Sárváron. de ábécéskönyveket és széphistóriákat is megjelentettek. Nagyszebenben.) Félve az újbóli államcsődtől. egyházi énekeskönyvek) meghonosításának is. taláros nemesség.

ehhez a királyi hatalomnak is alkalmazkodnia kellett (volna). ezzel a régi rendszer társadalmi értelemben megszűnt. Itt megfogadták. A nemesség alkotmányos monarchiát. Amikor a tömeg fegyverkezésbe kezdett. Az uralkodó végül az utóbbi mellett döntött. és megalázó módon visszavitték Párizsba („A monarchia halottas menete”). a polgári társulás célja az ember jogainak megőrzése. A politikai feszültséget az is növelte. hogy kimondta: nincsenek születési előjogok. június. de a nemzetőrség vezetője. a tulajdon sérthetetlensége). Lajos ismét csapatokat hívott Versailles-ba. július 14-én megostromolta a zsarnokság szimbólumát. A király azonban kétkamarás rendszert és királyi vétót követelt. 20. Lajos katonákat állított Párizs köré. Rögzítette a közteherviselést. Július 17-én aláírásgyűjtésbe kezdtek a Mars-mezőn a köztársaság kikiáltásáért. amelyet október 6-án végre is hajtottak. június 17-én a Rendi Gyűlés Nemzetgyűléssé alakult. ráadásul ellenséges gesztusokat tett (esküt nem tevő pap kezéből áldozott). A király szökését követően felerősödött a köztársaságot kívánók tábora. azaz érvényesülnie kell a népfelség elvének. XVI. augusztus 26-án fogadta el az alkotmányozó nemzetgyűlés az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. Párizsban a régi hatalom összeomlott. A tömeg azonban ki akarta erőszakolni a király és családja Párizsba költözését is. (Vezetők: Sieyes abbé. Maga a király is Párizsba ment. az alapvető polgári szabadságjogokat (vallásszabadság. de meghagyta a külön ülésezést és a rendenkénti szavazást. hogy külső segítséggel (osztrák. a törvény előtti egyenlőséget. Ezeknek a lépéseknek köszönhetően népszerűsége folyamatosan csökkent. hogy az uralkodó a nemzetgyűlés mellett az alkotmányos monarchistákkal sem volt képes együttműködni. ezzel tovább növelte a feszültséget. Július 12-án megkezdődött a nemzetőrség szervezése. XVI. Az abszolutizmus bukásának fő oka a pénzügyi csőd volt. mint a másik kettőnek együttesen. a parasztság pedig alacsonyabb adókat és a földesúri szolgáltatások csökkentését várta. A dokumentum az alkotmányos átalakulás elveit határozta meg azzal. alábecsülte a politikai erők belső küzdelmeit is. és a városok lemondtak a kiváltságaikról. Kifejtés A harmadik rend együttes ülésezést követelt. Június 20-án az uralkodó munkák ürügyén bezáratta az üléstermet. Egyetlen lehetőségnek az egyházi és emigráns vagyon kisajátítása mutatkozott. Ez a lépése a tömegek radikalizálódását segítette elő (pl. Az uralkodó a tömeg nyomására engedett. hogy addig nem oszlanak fel. Lajos a Tuilleriákba tette át székhelyét.és sajtószabadság. melyeket a radikális értelmiség fogalmazott). szólás. A vidék forradalmát („nagy félelem időszaka”) követően a nemzetgyűlésen a nemesség. amelyben a harmadik rendnek ugyanannyi követe van. kenyeret követelve. A papság és a vidéki parasztság egy jelentős része szembefordult a forradalommal. A nemzetőrség azonban letartóztatta. Mirabeau márki és La Fayette márki. Október 5-én javarészt asszonyokból álló tömeg vonult Versailles-ba. La Fayette ágyúkkal löve- 59 . a polgárság jogegyenlőséget akart. A rendek panaszfüzetekben foglalták össze követeléseiket. labdaházi eskü. mire a Nemzetgyűlés a Labdaházba vonult. miközben a papság és a nemesség egy része a polgárság mellé állt. ami azonban a forradalom kirobbanását követően nem enyhült.Új szisztéma szerinti. La Fayette a nemzetőrség parancsnoka lett. az egyháziak és a királyi hatalom visszaállításában érdekelt nemesek tanácsára hallgatva belement a szökésbe is (1791. a papság. és Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek kiáltotta ki magát. porosz) vissza tudja majd állítani abszolút hatalmát. és új városi tanácsot alakítottak. sőt felerősödött. kiáltványok árasztották el a városokat (a nép követeléseit tartalmazták.). így próbálván az indulatokat lecsendesíteni. és elfogadta az augusztusi határozatokat. és nem fogadta el az augusztus 4-ei és 26-ai rendelkezéseket. Bízott abban. A választási küzdelemben a politika az utcára vonult: röpiratok. Marat: A nép barátja című újság cikkei). 1789. a Bastille-t. míg meg nem születik az új alkotmány – ez az ún.) Miután XVI. hiszen a hatalom forrása a nép. és az utcára vitte a küzdelmeket. ám a nemzetgyűlés csak az utóbbit adta meg. A politikai élet radikalizálódását félreértette a király. Az emigránsok.

A francia forradalom tehát megszüntette az abszolutizmust. A királyt és családját a Temple börtönébe zárták. és megdöntötte a monarchiát. és Capet Lajost a Konventben halálra ítélték. legfőbb irányzatait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Demográfiai változások: (lásd táblázat adatai) 60 . Az 1791. Az alkotmányos monarchia a hatalmi ágak megosztására épült. Átalakultak a politikai erőviszonyok: az alkotmányos monarchisták mellett a girondiak erősödtek meg. és nem felelt tetteiért az alattvalóknak. hogy ésszerűen berendezkedett állam jöjjön létre. Először június 20-án szállta meg a párizsi tömeg a Tuilleriákat. Lajos 1792. a király szembeszállt a nemzetgyűléssel. a jakobinusok is melléjük álltak. augusztus 10-én megostromolta a Tuilleriákat. míg az alkotmányos monarchisták és a jakobinusok ellenezték. hanem az alkotmányos monarchisták is egyre inkább elszigetelődtek. XVI. másrészt pedig. összegzés Az uralkodó sorsa politikai kérdéssé vált. később köztársasági államforma váltotta fel (1792. valamint megtagadta a védelmi rendelkezések teljesítését.) Az alkotmány XVI. melyben lerombolással fenyegették meg Párizst. A nemzetgyűlés 1791 szeptemberére alkotta meg az alkotmányos monarchia működéséhez szükséges törvényeket. Ennek a lépésnek köszönhetően nemcsak a király. század főbb eszmeáramlatai XIX FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a XIX. 35. századi szocializmus eszmerendszerének létrejöttét. szeptember 20). Az alkotmányozó gyűlés 1791 októberében feloszlott. Lajos szemében nem volt más. Erre a párizsi községtanács vezette tömeg 1792. és átadta helyét a törvényhozó nemzetgyűlésnek. a végrehajtó hatalom egy kézben való egyesítésével teljhatalomra tett szert. Mivel a tömeg a király halálát kívánta. A girondiak a királlyal együtt a háborút támogatták. Megalkotóit két cél vezette: egyrészt az. 1793. leváltotta a girondi kormányt. hogy az országban ne lehessen visszaállítani az abszolutizmust.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli tett a tömegbe. ill. és hadat üzent a Habsburg Birodalomnak. az abszolút monarchiát alkotmányos monarchia. január 21-én guillotine-nal kivégezték. április 20-án girondi kormányt nevezett ki. ha a királyt baj éri. tétel: A XIX. az igazságszolgáltató. augusztusi pillnitzi osztrák-porosz nyilatkozatot követően fokozódott Franciaországban a külföldi beavatkozástól való félelem. hogy az „Isten kegyelméből” uralkodó király a három hatalmi ág: a törvényhozó. mint királyi jogainak korlátozása. Az új állam az egyéni szabadságjogok és a politikai egyenlőség megvalósítása során a népfelség elvét juttatta érvényre. ez lett Franciaország első írott alkotmánya. de a királyt nem sikerült megfélemlíteni. A girondiak végül kénytelen voltak engedni. Az abszolutizmus lényege volt. (Lásd a forráshoz írtakat. Lezárás. folytatta politikáját. A hírek hallatán az emigráció központjában. Miután vereségek követték egymást. hogy a girondiakkal szemben növeljék befolyásukat. így növelte a király bizalmatlanságát. továbbra sem adta fel eredeti terveit (külföldi segítséggel visszaszerzi hatalmát). Koblenzben kiáltványt adtak ki. amit alapvetően barátságtalan gesztusként értelmezett. melyben a tulajdonosok kezében van a hatalom.

Ezek kezdetben szakmai jellegű. Kialakult a burzsoázia és a proletariátus (munkásosztály). Eszerint tilos a női és gyermekmunka a bányákban. Kifejtés A munkásság érdekeinek védelmére. Fourier és Saint-Simon csak teoretikusan próbálta megoldani a problémákat. nyomortelepek jöttek létre. de Franciaországban és Poroszországban is katonai erővel verték le a mozgalmakat. A társadalom átrétegződése az ipari forradalom által érintett országokban: (lásd a forráshoz írtakat) Megváltozott a parasztság és a munkásság aránya. azaz a papság. század közepére tompultak az ellentétek. életkörülményeinek javítására különböző mozgalmak alakultak ki. Kiderült az is. de nem tudták betartatni. hogy az egyházak (pl. A korabeli társadalmat új társadalomtudományok (közgazdaságtan. Az utópikus szocialisták (Morus Utópia című művéről kapták nevüket). Eredmény a gyáripari törvények elfogadása. vízszennyezés stb. ilyen dokumentumot terjesztettek a parlament elé.A lakosság számának gyors növekedése egyrészt a több és jobb élelmiszernek. ezért nevezték őket „ pedagógiai optimistáknak” is. elterjedt a női és gyermekmunka alkalmazása. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. Megjelent a középosztály. a szakszervezetek (trade unionok). Alapvetően a polgári értékrend jellemző rájuk.). munkaidő kérdése) voltak. teljes egészében nem. 61 . szociológia) írták le. Szerinte a megoldás az iparosok és tudósok együttműködése volna (dolgozó osztály). Saint-Simon elméletén erősen érződik a felvilágosodás hatása. bár nem szüntette meg. értelmiség. hogy neveléssel lehet megváltoztatni a szemléletet. A charter 6 pontját lásd a forrásban. ide tartoztak az önállóan termelő kisparaszti elemek. A brit gazdaság dinamikus fejlődése is enyhítette a gondokat. majd politikai szerepet is vállaltak. önsegélyező szervezetek (bérkövetelés. új iparvidékek alakultak ki. A proletariátus nagy és koncentrált tömegként jelent meg. Angliában Ned Ludd volt a feltételezett vezetőjük (luddizmus). valamint a faluban való élet által nyújtott támogatásokat. A géprombolás az embertelen körülmények között élők természetes és ösztönös reakciója volt. kábítószer-fogyasztás). a riválisnak tekintett gépeket próbálták elpusztítani. ezzel létrejött a chartizmus. de egyes elemeiben megvalósíthatók. ill. Ausztráliába történő deportálás volt a büntetés. hivatalnokok. A városba költözés során az emberek elvesztették hagyományos kultúrájukat. Ő úgy tartotta. a társadalmi robbanás lehetősége sok embert elméleti vizsgálódásra ösztönzött. dologtalan nemesség. Hittek abban. Gyárvárosok. s főleg a szakszervezeti színtéren zajlottak a viták a munkaadó és a munkavállaló között. másrészt a higiéniás viszonyok javulásának köszönhető. a feudális járadékaiból élő. majd megalakulhattak az első szervezetek. A parlamenti váltógazdálkodás miatt Angliában a parlamenti pártok közötti verseny biztosította a munkásság szervezkedésének törvényes hátterét (1824). melynek okai a henyélők. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. prostitúció. A mezőgazdasági gépek megjelenése miatt a városi és falusi lakosság aránya megváltozott: a falvakból a városba költöztek (urbanizáció). munkaviszonyok. Az utópiák a fennálló társadalmi rend kritikáját jelentik. hogy a bajok forrása a káosz.) Bár már 1802-ben és 1819-ben is születtek ilyen tárgyú törvények. A munkásság ellehetetlenült életkörülményei (alkoholizmus. A. Kolping) és magánszemélyek által biztosított segélyezés nem oldja meg a problémákat. A kormányok erőteljesen felléptek ellenük: Angliában halálbüntetés. ezért általános volt köztük a pauperizálódás (elszegényedés). ill. vallásukat. (Lásd forráshoz írtakat. középvállalkozók. s így reformokra ösztönöztek. A XIX. A nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. A chartizmus elnevezése a charter (alkotmányjavaslat) szóból származik. Owen a gyakorlatban is kipróbálta. korlátozták a gyermekek munkaidejét.

amely kétségkívül nagy társadalmi problémákat szült (pl. Bakunyin) az anarchizmus. leállás esetén minimális bér stb. A szocializmusok egyértelműen a magántulajdon. amely elveti a forradalmat.). helyette jogszerű és törvényes eszközökkel. összegzés A szocializmus a születésekor tehát egyfajta válasz volt a nyugat-európai iparosodási folyamatra. a szegényeket vette védelmébe. Leo pápa Rerum Novarum című (1891) enciklikája összegezte. gyermekmunka. (Lásd a forráshoz írtakat. Owen angol gyáros volt (New Lanark). hogy a munkásmozgalom valamennyi áramlatának képviselői elfogadhassák a közös elveket. Nézeteik belső ellentmondását többek között az jelentette. az ő érdekeik képviseletében lépett fel. szociáldemokráciát). század közepén megjelenő keresztényszocialista gondolatokat XIII. pl. A tulajdonnal nem rendelkezők vagy be sem kerültek a társadalom rendszerébe (pl. Sok eszméjében az anarchisták előfutárának tekinthető. Internacionálé [Komintern] pedig 1919-ben jött létre. Képviselője Karl Marx és Friedrich Engels. munkanélküliek). a kiszolgáltatott embereknek választójogot kell adni. parlamentáris úton akar érvényt szerezni céljainak. a magántulajdont szerintük fel kell. hogy bár gyűlölték a kapitalizmust. azaz a polgári társadalom ellenében jöttek létre. amelynek célja a szociális igazságtalanságok kiküszöbölése. vagy ha mégis. tömeges elszegényesedés. Hegel). hogy váltsa a társadalmi tulajdon. így jött létre a revizionizmus. amihez szükségesnek tartja a magántulajdon eltörlését és az uralomnélküliség (hatalom. létrehozni a demokratikus szocializmust (ill. Internacionálé 1889-ben. Lezárás. ugyanakkor ők is tulajdonosok voltak. Az egyház a munkásokat. de kudarcot vallott. egyes társadalmi csoportok közötti különbségek hihetetlen mértékű növekedése stb.) 62 . akik a forradalomban látták a társadalom tömegeit érintő problémák megoldását. 1848-ban meg is kísérlik a munkások által üzemeltetett. A szocializmusok közül a legnagyobb hatású a tudományos szocializmus/történelmi materializmus. a szociális támogatás különböző módozatait alkalmazta (óvoda. Az utópistáknál erőteljesebb fellépést sürgettek a szocialisták. falansztereket akart létrehozni (lásd Madách: Az ember tragédiája). Louis Blanc szerint nemzeti műhelyeket kell létrehozni a munkások szociális kérdéseinek megoldására. A szociális törekvéseket Krisztus szociális tanaival összhangban állónak tekintettek. öregségi biztosítás. A marxizmus forrása a német filozófia (Kant. állam által támogatott nemzeti műhelyek szervezését. s lehetővé tette. (A II. az I.) A XIX. Blanqui is egyenlősítő programot akart megvalósítani. Proudhon szerint a tulajdon lopás. ezért többen a kommunizmus előfutárának tekintették. század második felében formálódott nagyobb hatású szocialista mozgalommá (pl. állam nélküli rendre való törekvés) megvalósítását. Az I. (Lásd a forráshoz írtakat. iskola. megkérdőjelezte az állam szerepét. az angol polgári gazdaságtan (Smith) és az utópikus szocializmus volt. klubok. kísérlete kudarcba fulladt. betegségi.). a III. elutasította a piacot. A munkásság első nemzetközi szervezete. Internacionálé (Nemzetközi Munkásszövetség) 1864-ben jött létre.) Eduard Bernstein revízió alá vette Marx nézeteit. A XIX. vagyis a marxizmus. akkor kénytelenek voltak munkaerejüket rendkívül alacsony áron eladni. Internacionáléban a marxizmus domináns szerephez jutott. a versenyt a kooperáció és a polgári társadalmat a szocialista társadalom. az individualizmust a kollektivizmus. A marxisták szerint a történelem osztályharcok története.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Fourier a jól szervezett társadalomban és az élvezettel végzett munkában látta a megoldást.

így ezekre a munkafolyamatokra is hozzáértő munkaerőt kellett kiképezni. vallásukat. városiasodás. a gyártáselőkészítés. vetésforgót alkalmaztak. középvállalkozók.)! FELELETVÁZLAT Bevezetés Ipari forradalomnak azt a folyamatot nevezzük. Ennek a folyamatnak a feltételei Európában Angliában jelentkeztek leghamarabb. nagyobb felvevőpiacot biztosított. Az 1770-es években intenzíven fejlődött a mezőgazdaság. hiszen a gépek leállítása és újraindítása költséges és időigényes folyamat volt. Kialakult a burzsoázia és a proletariátus (munkásosztály). másrészt viszont fontos szemponttá vált a termelés folyamatosságának biztosítása. a raktározás és értékesítés. amikor az emberi erőre. a földeket trágyázták. bérmunkások) eltartására volt képes. Kifejtés Demográfiai változások (lásd még a táblázathoz írtakat) A lakosság számának gyors növekedése egyrészt a több és jobb élelmiszernek. kézimunkára épülő termelő tevékenységet felváltja a gyárakban. a gyarmati országokban való letelepedők számának az emelkedése is. Megjelent a középosztály. környezetszennyezés stb. A mezőgazdaság fejlődése miatt növekedésnek indult a népesség. A tömegtermelés miatt egyrészt a gyárak egyre több embert foglalkoztattak. ide tartoztak az önállóan termelő gazdálkodók. A kialakult munkaerő-felesleg először olcsóbb munkaerőhöz. azaz a gyárak létrehozása. anyagbeszerzés. aminek következtében azonos. hivatalnokok. hanem az új egzisztencia megteremtésének reményével elinduló kivándorlók. A mezőgazdasági gépek megjelenése miatt a városi és falusi lakosság aránya megváltozott: a falvakból a városba költöztek (urbanizáció). aminek következtében kevesebb munkás egyre több városi lakos (pl. A társadalom átrétegződése (Lásd még az ábrához írtakat!) Megváltozott a parasztság és a munkásság aránya. gépekkel végzett tömegtermelés. ami növekvő keresletet. amelyek egy területen koncentrálták a gépeket. A lakosság számának a növekedésének azonban nemcsak a nagyvárosokba költözés a következménye.36. ezért általános volt köztük a pauperizálódás (elszegényedés). másrészt az egészségügyi viszonyok javulásának és az orvostudomány új felismeréseinek köszönhető. Ahogy fokozódott a termelékenység. majd munkanélküliséghez vezetett. valamint a faluban való élet által nyújtott támogatásokat. 63 . értelmiség. A városba költözés során az emberek elvesztették a hagyományos kultúrájukat. A proletariátus nagy és koncentrált tömegként jelent meg. Az ipari forradalom alapvető feltétele tehát a mezőgazdasági termelés átalakulása. A gépek kiszolgálása érdekében tehát fontossá vált a tervezés. vagy csökkenő terület mellett egyre több terméket tudtak előállítani. elterjedt a női és gyermekmunka alkalmazása. A gőzgépek megjelenésével gazdaságossá vált a nagyobb üzemek. egyre több munkaerő szabadult fel a fejlődésnek indult ipar számára. és az visszahatott a termelésre. életkörülmények. tétel: Az ipari forradalom teremtette ellentmondások Az ip FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be az ipari forradalom társadalmi és környezeti hatásait (demográfia. Alapvetően a polgári értékrend jellemző rájuk.

kertváros. A környezetszennyezés a korábbinál is nagyobb mértéket öltött. a fehérgalléros munkásoknak a megjelenése. tervező munkát végző munkás elitnek. akár mérgezést is jelenthettek. egyediségét és beleolvadt az átlagosba. század második felében átalakultak. az elit kifinomult kultúrája visszaszorult. Az ipari forradalomnak köszönhetően Anglia lett a „világ műhelye”. A nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. Az ipari forradalom második szakaszában zajló változások jelentős részben a XIX. ami megfogja a talajt. az ipari hulladékok a korábbiaknál is jobban károsították a természeti környezetet. a nagyvárosokban viszont magányosnak érezte magát az ember. A fejlődés szétbomlasztotta a régi közösségeket. ám eközben elveszítette az egyéniségét. az információ hajszolása csapdahelyzetet is teremtett: az ember vélt. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. 37. A nagy ipari és bányavárosok mellett kezdődött meg a természet károsítása is. gyorsan fejlődött a vasúthálózat. a tőzsde központja is a XIX. A művelődés széles körben terjedt (az analfabetizmus minimálisra csökken az ipari társadalmakban). Az ipar számára rengeteg faanyagot kellett biztosítani. tavakba és ez tönkretette az ott élő növény. a XIX. században (lásd a forráshoz írtakat). Ahol az erdőket kiirtották. Lezárás. A talaj. tétel: Az ipari forradalom legjelentősebb területei és néhány találmánya Az ip FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a gépesítés jelentőségét az ipari forradalom első szakasza idején! 64 . a meggazdagodás utáni hajsza. nyomortelepek jöttek létre. Új iparnegyedek alakultak ki. a rovarirtó szerek. valós szükségletei rabjává lett. A légkör szennyezése is tovább folyt. vízszennyezés stb.). század első felében elindult folyamatok folytatásai. hiszen a vegyipar kialakulásával és elterjedésével a műtrágyák. összegzés Az ipari forradalom kibontakozása és továbbfejlődése miatt a városok a XIX. ezért pusztultak az erdők. A pénz.és állatvilágot. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. ahol óriási iparvidékek alakultak ki. majd a táplálékláncon keresztül kihatott más fajokra is. mert nem volt. mivel azonban ez egyet jelent a tömegkultúra megerősödésével. De Anglia a világkereskedelem és a bankélet. amelyek a munkások jogait védték volna. a különböző ipari eljárások (vegyipar. (Lásd a forrásokhoz írtakat!) A munkásság kiszolgáltatott helyzetben volt. ill. és a csapadék is könnyen le tudta mosni a termőréteget. a munka feltételei a munkaadótól függtek.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Ehhez a jelenséghez kapcsolódik a munkásság kettéválása: a kétkezi munkát végző kékgalléros és a szervező. század első harmadában nem voltak törvények. Manchester).) A városi lét alapvetően alakította át az emberek értékrendjét. a légkör és a vizek szennyezése miatt felborult az addigi biológiai egyensúly. city stb. fogyasztói szokásait. és a gyárakat a bányák közelébe építették. A szennyvíz belekerült a folyókba. mert növekedtek a települések. fémipar) a korábbiaknál is nagyobb veszélyt. Drasztikusan csökkent a zöld terület. ipari nagyvárosok létesültek (Liverpool. azaz az egyes társadalmi rétegek lakóhelyük szerint elkülönültek (munkásnegyed. a sebesség. ott lett legerősebb a talajerózió. A természeti kincsek kitermelése (felszíni bányászat) átformálta a környezetet. A városszerkezet átalakulásával kiépültek a lakónegyedek.

Elengedhetetlen volt a sok energiaforrás és a gyarmatok jelentette biztos piac. A gépesítés miatt egyrészt egyre kevesebb parasztra volt szükség. vetésforgó. pl. az 1860 és 1918 közötti második szakaszt pedig a nehézipar. Ezt felismerve fejlesztette ki Hargreaves fonógépét („fonó Jenny”). a munkások számának növelését vonta maga után. A beruházások megkövetelték a közös földek tagosítását. 65 . majd még tovább csökkent. kohászat. Másrészt viszont nagy volt a nyersanyagszükséglet (gyapjú). az olcsó. esztergák meghajtása). ami fellendítette a juhtenyésztést. századtól nőtt a termelékenység. a vegyipar. század közepéig nem mentek végbe. Innentől a két ágazat egymást húzva fejlődött. Ez az ipari forradalom kezdete. A gőzgép elterjedését segítette az. Az első gépeket emberi és állati erővel. „fonaléhség”-et vont maga után. vasút. olcsó nyersanyaggal hatalmas hasznot lehetett produkálni. de erre az állati vagy vízenergia által hajtott gépek nem voltak képesek. a jó kikötők. csatornázás. A Thomas Savery által tervezett első gőzgépek alkalmasak voltak a szivattyúk hajtására. folyamszabályozás. aratógép). Az iparral együtt fejlődött az infrastruktúra is. így szélesebb körben fel lehetett használni (fonó-és szövőgépek. textilipar gépesítése. Alapvető technikaitechnológiai változások azonban a XVIII. istállózó állattartás. megerősödése. a mezőgazdaság egyre belterjesebbé vált. elterjedt a trágyázás. az elektromosság megjelenése. Az 1780-as években ugrásszerű átalakulás következett be. s emiatt jelentős vasbehozatalra (svéd. segítette az átalakulást az előnyös földrajzi fekvés. Az ipari fejlődés először a textiliparban jelentkezett. Mindez a gazdasági fejlődés Angliából indult a XVIII. így a növekvő piacon viszonylag kis tőkebefektetéssel. A gépesítés következtében az angol vasfelhasználás a XIX. Kifejtés A fejlődés alapja tehát a fejlett angol mezőgazdaság. A széntermelés viszont ötszörösére emelkedett. ami az új üzemformák és szervezési eljárások elterjedését. Mindez hosszú és tartós fejlődéshez vezetett. talajjavítás. olcsó és nagy tömegű áru szállítására alkalmas közlekedési hálózat kialakítása volt (csatornázás. A változások következtében az angol gyapjúfonal előállításának ára a felére. óriási piacon. az iparág a paraszti kiegészítő háziiparból a tőke révén bérmunkásokat foglalkoztató gyáriparrá fejlődött. A textilipari találmányok egyszerű mechanikus szerkezetek voltak. Mindez hatékonyabb működést tett lehetővé. Ezt az első szakaszt a gőzgépek. majd ezt felváltotta a gőzgép. tengeri szállítási lehetőséget biztosító hosszú tengerpart. amely már tengely hajtására is alkalmas volt. új eszközök (jobb ekék. század közepéig megháromszorozódott (gőzgép és a vasút). majd a gyapjú mellett egyre inkább tért hódított a gyarmati ültetvényekről (Észak-Amerika. orosz) szorultak. Új lendületet adott a bekerítéseknek. a szénből gőzenergia előállítása jellemzi. fúrók. fajnemesítés. a mélyben lévőkből pedig folyamatosan szivattyúzni kellett a vizet. emiatt a vidéki népesség a városokba áramlott. ahol a XVI. James Watt termelékenyebb gőzgépet épített. az acélgyártás. ám ez ún. gőzhajózás). India) behozott gyapotból készült pamut. A gazdasági fejlődés egyik alapvető feltétele a gyors. amelyek a munkát gyorsították (a minőséget azonban kezdetben nem javították). hogy a felszín közeli bányák kimerültek. A textiliparban egészen kevés hitellel hatalmas jövedelemre lehetett szert tenni. században: a manufaktúraipart felváltotta a gépeket alkalmazó gyár. hogy az angol mezőgazdaságban felhalmozódott tőke lehetővé tette az iparvállalkozások megkezdését. A találmányok átalakították az energiafelhasználást is. melynek az első/klasszikus szakasza az 1780-1860-as évekre tehető. John Kay-féle repülő vetélővel gyorsabban és egyszerűbben lehetett szőni. de a kitermelt szén jó részét ezek el is emésztették. vízi és szélenergiával működtették (lehetővé tették a vízi energia által keltett forgómozgás felhasználását). hiszen a gyarmatokkal folytatott kereskedelem legfőbb iparcikke a textília.FELELETVÁZLAT Bevezetés Az árforradalom következtében kibontakozott a tőkés ipar és mezőgazdaság. textilipar.

biztosították az alkatrészek könnyebb cseréjét. mellyel a vasat is meg lehetett művelni. a járda és a kövezett út.). amelyek a munkások jogait védték volna. megváltozott a társadalomszerkezet. (Lásd a Goethe. kiépült az USA és Anglia közötti összeköttetés is. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. sínek nagyipari előállítása. a munka feltételei a munkaadótól függtek. Az iparosodás következtében bekövetkező urbanizáció alapvetően átalakította a társadalom szerkezetét. Kibontakozott az ipar. Ezt a nagyhatalmak valamelyest támogatták. az elektromosságról nyert egyre alaposabb ismeretek azonban lehetővé tették. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. pl. a XIX. vízszennyezés stb. század első harmadában nem voltak törvények. hogy önálló balkáni nemzetállamokat kívántak létrehozni az itt élő népek. Mindez jelentős hatással volt a tudományok és művészetek fejlődésére is. Lezárás. Kezdett kiépülni a csatorna. A másik problémát az jelentette. a mezőgazdaság. hogy a fényjeleket elektromos jelzésekkel helyettesítsék. Az ipari forradalom még ma is tart. a gépgyártás viszont a szerszámipart is forradalmasította. így biztosítva saját befolyását a térségben. Megjelentek a szerszámgépek. Nagy-Britannia viszont meg kívánta őrizni a török államot. bár ezekre a folyamatokra csak korlátozottan tudtak befolyást gyakorolni. az infrastruktúra. amit két ország kívánt betölteni: az Osztrák–Magyar Monarchia (OMM) és Oroszország. 38. megsokszorozódott a népesség. A gazdaság élénkülése lehetővé tette és meg is kívánta az optikai távírórendszer kiépítését. századi balkáni konfliktusok okait és hatásukat a nagyhatalmi politikára! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XIX. összegzés Az ipari forradalom következtében kialakuló nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. Új iparvidékek alakultak ki. az egységes csavarok pl. az azonos fesztávok pedig a vonatközlekedés gyorsaságát és hatékonyságát stb. Egységes nemzeti piac jött létre. Maudslay esztergája.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A gyors ütemű vasútépítés tehát nagyon megnövelte a szén és vas iránti igényt. A fejlődés kikényszerítette a szabványosítást. a távíró gyorsan terjedt.és Heine-idézethez írtakat. században a keleti kérdés lényege nem változott. A Török Birodalom hanyatlása hatalmi vákuumot hozott létre. A megváltozott városi életmódhoz hozzátartozott a gázvilágítás. 66 . (Lásd a forrásokhoz írtakat!) A munkásság kiszolgáltatott helyzetben volt. A XVIII. tétel: A balkáni konfliktusok okai ba FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a XIX.és vízhálózat. Morse találmánya. a mozdonyok. a városok forradalma. nyomortelepek jöttek létre. lehetővé vált az anyagi javak és szolgáltatások gyors megsokszorozása. Az egymástól látótávolságra kiépített állomások kezdetben fényjelekkel kommunikáltak. századi gazdasági fellendülés általános modernizációs folyamatot indított el. értékrendjét és fogyasztói szokásait.) Az ipari forradalom következtében tehát megindult az európai gazdaság önfenntartó növekedése.

a Balkánon élő. Szerbia hadba lépett a török ellen. ami egyrészt a lassú. Oroszország a krími háború (1853-1856) után diplomáciailag elszigetelődött. ha a tengerszorosok orosz ellenőrzés alá kerülnének. ahol a birtokosok is románok. hiszen számára igen kedvezőtlen fordulat lenne. Az 1821 és 1829 között zajló háború eredményeképp a törököktől függetlenné vált Görögország. S bár támogatta a német egység létrejöttét. A balkáni államok befolyása a század folyamán nő. emiatt minden nép igényt tartott a félsziget jelentős részére. Oroszország. de teljes vereséget szenvedett a kölcsönös kegyetlenséggel folyó háborúban. 1873-ban létrejött Németország. három császár szövetsége. jelentős számú törökkel. A korábban török uralom alatt élők szinte csak parasztok voltak. erejük megnőtt. A balkáni népek szerepe jelentősen megváltozott a XIX. 1862-ben jött létre a Cuza fejedelem vezette egységes Románia. mert: a gyarmati és kereskedelmi pozícióit féltette. Oroszország és az OMM között az ún. Bismarck ezzel a lépéssel megakadályozta a német egység ellenfeleinek (Franciaországnak. Az 1870-es években a Balkánon kiéleződött a helyzet. bojároknak nevezték őket). de ezek köre részben bővült. függetlenül attól. A tengeri hatalmak. Az oroszok a hadüzenet előtt. s ez az oka részben a három császár szövetsége (1873) felbomlásának. azaz az expanzív külpolitikával kívánták feledtetni a belső gondokat. Először Boszniában tört ki felkelés a magas adók miatt (1875). ezzel Szerbia teljesen önálló lett. se gyarmati ellentét. a francia kapcsolatokat sem számolta fel.) Kifejtés Az Oszmán Birodalom meggyengülésével keletkező hatalmi űrbe az Orosz Birodalom akart a legerőteljesebben behatolni. az OMM-re) támaszkodott. de Németország inkább az OMM-t támogatta ebben a kérdésben. részben a nacionalizmus térhódításának és a független államok létrejöttének köszönhető. majd Bulgária lázadt fel (1876). majd a porosz együttműködés felé nyitott. Oroszországnak és a Habsburg Birodalomnak. az európai egyensúlyt fenn kívánta tartani. ezzel ürügyet szolgáltatott az orosz beavatkozásra. A konfliktusok és a politikai fordulatok ellenére a Balkán társadalmi-etnikai összetétele nem változott. hiszen ez az állam is fenyegetve érezte magát az oroszoktól. A szövetség gyenge pontja azonban a Balkán. A török csapatokat 1862-ben kivonták a helyőrségekből. ahol az osztrákok nem érezték biztonságban magukat az orosz terjeszkedés miatt. Franciaország. valamint a nagyhatalmi befolyás is hátráltatta a gyorsabb modernizációt. ugyanakkor a Monarchia megszállhatja (okkupálhatja) Bosznia-Hercegovinát. A balkáni államok elsősorban egymás rovására próbáltak terjeszkedni. ezért Konstantinápolyban nemzetközi konferenciát hívott össze. ezért először a francia. Habsburg Birodalom). OMM-nek) egy táborba kerülését. Abdulhamid) megpróbálta megakadályozni a válság kiszélesedését. ill. (Bár a németek és az oroszok közt nem volt se európai. de folyamatos gazdasági fejlődésnek. legfőképp Nagy-Britannia azonban ezt megakadályozta. 1859-ben került sor Havasalföld és Moldva függetlenedésére. és elszigetelte a franciákat. a Habsburg Birodalomból pedig dualista berendezkedésű Osztrák–Magyar Monarchia lett. elsősorban Oroszország által egyre inkább támogatott keresztény lakosság gyakran összetűzésbe került a török hatóságokkal. Az újonnan létrejövő államok a gazdasági és társadalmi problémák miatt válságba kerültek. ha Oroszország csak Besszarábia déli részét kapja meg. század második felében: létrejött az egységes Németország. részben némileg átalakult a XIX. 1877-ben titkos szerződést kötöttek az OMM-val (budapesti egyezmény): a Monarchia semleges marad. hogy milyen számban lakott az egyes területeken. Nagy-Britannia elsősorban Ausztriára (ill. míg a földesurak csak törökök lehettek (ez utóbbi alól kivétel Románia. ill. Szerbia először 1817-ben választott saját fejedelmet (Obrenović-dinasztia). Mivel azonban visszautasította Bosznia és Bulgária autonómiáját. század folyamán. Az etnikumok keverten helyezkedtek el. 67 . A török szultán (II.A térséget korábban is a meghatározó nagyhatalmak uralták (Nagy-Britannia. a törökök 1820-tól elismerték autonóm fejedelemségként. A kívülről.

A széttagoltság tehát csökkent. (Majd csak 1886-ban. A szultán San Stefanónál békét kötött az oroszokkal. egy Szerbiával vívott háború után egyesülhetett Kelet-Ruméliával. de nem szűnt meg. A balkáni államok határait nagyhatalmi stratégiai szempontok szerint.) A törökök jelentős balkáni területek urai maradtak. Mivel az orosz győzelem a nagyhatalmi egyensúly felborulásával fenyegetett. horvátok. Románia és Montenegró függetlenségét. így próbálván megakadályozni. A Monarchiát nem újabb délszláv tartományok megszerzése vezette Bosznia elfoglalásakor. NagyBulgária. de orosz kézre került Besszarábia. 1815-ben létrejött Ausztria és Poroszország vezetésével a Német Szövetség (Bund). 39. Az OMM és Oroszország viszonya viszont elhidegült. összegzés A berlini kongresszus után Oroszország eltávolodott Németországtól és az OMM-tól. s nemzetközi konfliktus csak a nagyhatalmak szembenállásakor törhetett ki a folyamatos balkáni etnikai villongásokból. (Boszniát szerbek.: a brit flotta befutott a Boszporuszba) Oroszország elfogadta. A berlini kongresszuson (1878) a következő döntések születtek: Németország. a Sipka-szorosban). orvosolhatatlannak látszó etnikai problémákat. több mint 300 kisebb-nagyobb fejedelemség laza szövetségéből állt. bosnyákok lakták. hanem megakadályozták. hogy a megszerzett területeken létrejöjjön egy orosz befolyás alatt álló ország. Nyilvánvalóvá vált. Napóleon 1806-ban megszüntette a Császárságot. de nem jött létre Nagy-Bulgária. ezért nagyhatalmi nyomásra (pl. valamint beleegyezett abba. tétel: Németország nagyhatalommá válása Ném FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be Németország nagyhatalommá válásának folyamatát! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1648-as vesztfáliai béke után a Német-római Császárság széttagolódott. s nem etnikai elvek alapján határozták meg. az orosz túlerő miatt mégis rövidesen összeroppantak. hogy a balkáni „lőporos hordó” „kanócát” a nagyhatalmak tartják kezükben (1912-13). Oroszország. A San Stefanó-i békében a szultán lemondott minden európai területről (a főváros kivételével).) Lezárás. mert ez a Monarchia területét veszélyeztető szerb irredentizmust erősítette volna. amelyek sorsa a szomszédos államoktól függött. a Monarchia pedig okkupálta Bosznia-Hercegovinát. így az orosz seregek Isztambulhoz közeledtek. hogy az oroszok elfoglalják és esetleg lerombolják a török fővárost. Anglia és az OMM képviselői elismerték diplomáciai szinten Szerbia.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A török seregek nem várt ellenállást fejtettek ki (pl. amely 35 állam és 4 szabad város laza szövetsége volt. A tagállamokat 68 . s ezt az 1814-15-ös bécsi kongresszus sem állította vissza. hogy Bosznia szerb kézbe kerüljön. ami előrevetítette a rövid időn belül kialakuló. hogy a rendezésről nemzetközi kongresszus döntsön. Ez a lépés azonban súlyosan sértette a többi nagyhatalom (elsősorban Nagy-Britannia és az OMM) érdekeit.

amely folytatódott az 1850-es években. Egyrészt az angolok az európai egyensúly érdekében fontosnak tartottak egy erős német államot. A szövetség élén az osztrák császár állt. A Ruhr-vidék és Szilézia kőszéntelepei biztosították a modern nehézipar nyersanyagszükségletét. de a helyi kormányok sorra kiiktatták a fejlődést akadályozó feudális korlátozásokat. Bismarck viszont az 1863-as lengyel felkelés során tanúsított oroszbarát politikájával a cár támogatására tett szert. a nagy és a kis német egység. általános hadkötelezettség). 1848 után azonban egyre inkább Poroszország lett az erősebb. Ausztria azonban kimaradt a szövetségből. amely magában foglalta volna a Habsburgok nem német országait is. amelyben Poroszország és Ausztria szövetséget kötöttek Dánia ellen. 69 . míg a porosz királyi család.vámhatárok választották el egymástól. és csökkent a nagy német (Ausztriával együttes) egység támogatottsága. A Német Szövetség minden tagállamában nőtt a forradalmi elégedetlenség. és a magyar kérdés a későbbiekben is korlátozta külpolitikáját. amely 1866-ban megépíti az Európa és Amerika közötti első távközlési kábelt). Másrészt pedig Ausztria és Oroszország szövetsége felbomlott a krími háború során. A nagy német egységet Ausztria hozta volna létre. ám sokkal kevésbé. a polgárság egyre ellenzékibbé vált.) A gazdasági fejlődést elősegítő tényezők: Világszínvonalú iparvállalatok. így állandó és biztos piacot jelentett a termékeknek. Kifejtés Az 1830-as évek közepétől Poroszországban és az észak-német területeken megkezdődött az ipari forradalom. Ausztria megpróbálta ugyan ismét megszilárdítani egykori helyzetét. század óta két hatalom vetélkedett a Németország feletti uralom megszerzéséért: Ausztria és Poroszország. A XVIII. de a további fejlődés megkövetelte a politikai egység létrehozását. A kis német egységet a poroszok akarták megvalósítani a Habsburg tartományok mellőzésével. és a német területek számára csak laza föderációt jelentett volna. nem volt közös pénzrendszer. ami háborúhoz vezetett Poroszország és Ausztria közt. és ez később Poroszország számára előnyt jelentett. a Hohenzollern igen. A Vámszövetség (Zollverein). A „vaskancellár” célja a porosz vezetésű kis német egység létrehozása. s 1848 májusában összeült a német nemzetgyűlés Majna-Frankfurtban. a meghatározó. 1848 forradalmai ugyan elbuktak a német területeken. A Habsburgok helyzetét nehezítette az is. 1834-ben porosz vezetéssel létrejött a Német Vámszövetség. melynek több német állam is tagja. Schleswig végül porosz. de ezt akadályozta egyrészt. A gazdasági növekedés hatására bővült és egységesült a német területek piaca. mint a német területeké. Holstein osztrák igazgatás alá kerül. A német egység megteremtésére két út kínálkozott. amelynek legfontosabb feladata az egységes Németország megteremtése volt. ami egységes piacot biztosított a német ipar számára. protestáns nemzetállamként. (Lásd táblázatokhoz írtakat. Az 1840-es években megerősödtek a liberális mozgalmak. amikor I. központi kormányzat. hogy Ausztria önmagában nem az. Porosz részről akkor következik be fordulat. hogy soknemzetiségű birodalmuk élén nem képesek nemzeti dinasztiaként fellépni. részvénytársaságok jöttek létre (pl. elszigetelődött gazdaságilag. Másrészt fejlődött ugyan a gazdasága. 1848 előtt inkább Ausztria. s ennek érdekében a parlament megkerülésével bevezette a hadseregreformot (modern fegyverek. de 1848-ban és 1859-ben bebizonyosodott. Poroszország katonai ereje a többszörösére nőtt. a Siemens-gyár. A Bismarck vezette Poroszország jóval kedvezőbb helyzetben vágott neki a háborúnak. Vilmos porosz király Otto von Bismarckot nevezi ki kancellárrá 1862 szeptemberében. Ausztria itáliai veresége után (1859) növekedett a kis német (Ausztria nélküli) egység híveinek száma. 1848 tavaszán sorra törtek ki a forradalmak a német területeken. de a két tartomány így folyamatos konfliktusforrást jelent. 1864-ben tört ki a Schleswig-Holstein körüli háború. hogy 1848-ban a forradalmak hatására majdnem szétesett.

Napóleon is fogságba esett. ezért 1879-ben megkötötték a kettős szövetséget. ami később. A háborút a prágai béke zárta le (1866). a császár pedig a mindenkori porosz király lett. hanem az uralkodónak felelős. ezért kiprovokálta a porosz-francia háborút. ahol a parlamentbe általános szavazati jog alapján kerülnek be a képviselők. a „vaskancellár” célja a status quo megerősítése. ezért a nagyhatalmak Oroszországot tárgyalóasztalhoz ültették (berlini kongresszus. Vilmos császár menesztette Bismarckot. az olasz szövetségesek azonban gyors vereséget szenvedtek. központosításra is lehetőséget adó hatalmat építhetett ki. az eltérő szokások. Bismarck külpolitikai törekvéseit a szövetségkötés szándéka határozta meg. 1866-ban megkötötték a porosz-olasz szövetséget. Németország az 1890-es évektől új külpolitikába kezdett. A berlini kongresszuson megvalósuló német-osztrák-magyar együttműködést Bismarck és Andrássy Gyula szorosabbra vonta. ám ezek a törekvések kivívták Anglia ellenkezését. majd Königgrätznél egy nap alatt megsemmisítették az osztrák főerőket. sem a Monarchia nem tűrhette. Bismarck azonban teljes Németországot akart. hogy csak az északnémet területek egységéről van szó. A Német Császárság szövetségi állam volt. a porosz-francia háború során alapvető fontossággal bír majd. mert a Monarchia és Oroszország között a balkáni kérdésekben komoly érdekellentét alakult ki. amelynek értelmében Velence csatlakozhatott Olaszországhoz. sőt a császár parlamenti kontroll nélkül is dönthetett – s így a hadseregre építve erős. A szövetség elsősorban a Monarchia számára volt kedvező. január 18-án a versailles-i kastély tükörtermében kikiáltották a Német Császárságot. ezért 1873-ban létrejött a német-orosz-osztrák császár szövetsége. „Európa politikát” a gyarmati terjeszkedés váltotta fel.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Bismarck III. jogrend akadályozta az egységes kormányzást. A tartományi önállóság problémája azonban továbbra is fennállt. Az orosz előretörést sem Anglia. A szövetség azonban ingatag lábakon állt. Az enyhe feltételek nem késztették visszavágásra Ausztriát. 1878).) A német gazdasági és politikai érdekek megvalósulását szolgálta volna a világ újrafelosztása és/vagy a németek totális európai hegemóniája. Németország a világ második (az USA után). III. s ezzel megkezdődött az agresszív német külpolitika időszaka. így konfliktusokhoz vezetett. hogy Németország ellen a francia diplomácia megszervez egy francia-orosz-osztrák szövetséget. és cserében Rajna menti területeket ígért Franciaországnak. Napóleont is megpróbálta szövetségesnek megnyerni. (Elzász-Lotaringia nagy vasérctelepei és az óriási hadisarc felgyorsította a folyamatot. Európában vezető ipari nagyhatalma lett az ipari forradalom második szakaszában. összegzés Az 1888-ban trónra lépő II. A kancellár ezenkívül kihasználta az 1849-es magyar emigrációt és az olasz egységtörekvéseket Ausztria ellen. 1871 után Bismarck. A kormány azonban nem a törvényhozásnak. Franciaország elszigetelése volt. Bismarck célja most már nem csak az egység. és a német államok nagy része is Bismarck politikája ellen fordult. A szövetségekre épülő ún. hanem Elzász-Lotaringia elszakítása és egy csillagászati összegű hadisarc megszerzése (ötmilliárd frank). Tartott attól. Ezért a poroszoknak először le kellett győzniük a Habsburgok német szövetségeseit. Lezárás. 2 nap múlva pedig az új francia kormány elfogadta a német fegyverszüneti ajánlatot. 1871. 70 . Azt ígérte. szeptember 2-án Sedannál a porosz seregek megverték a franciákat. mert a délnémet államokat csak így tudja megszerezni. Poroszország pedig létrehozta az Északnémet Szövetséget. hiszen orosz támadás esetén német támogatást biztosított. 1870.

Anglia azonban nagyon eladósodott a nagy költségek miatt. Tovább növelte az angol terheket a térség védelmének és igazgatásának megszervezése. Őket már tőkés vállalkozók szállították pénzért. és a gyarmati önigazgatást vissza akarták szorítani. század végén gyarmatokká egyesültek. indián prémekért cserében fehér fegyverek. rum). a szabad földfoglalás és a vallásszabadság terén. s ennek fejében 4-7 évre átmenetileg rabszolgaként éltek és dolgoztak. században jöttek létre Virginiában (1607). A behurcolt betegségek és a harcok következtében az indiánok jelentős része meghalt. Az északi gyarmatok iparral is foglalkoztak: kiépültek a malmok. században kezdődött avval. szerszámok). ahol indigót. halászat. s az angol közigazgatás hiányában maguk alakították kormányzati rendszerüket. az első telepek azonban csak a XVII. cukor. A déli gyarmatokon rabszolgatartó ültetvények voltak. gyapotot termesztettek. A puritánok magukkal hozták az önigazgatás gyakorlatát. húzóágazat lett a hajóépítés. Az északi árukkal szembeni angol védővámok be- 71 . de az újabb telepesek érkezésével a területekért harc tört ki. egymástól függetlenül. Ezeket az árukat elsősorban Európába szállították. Kifejtés A települések a XVII. Így az angol gyarmati kormányzat célja a lakosság megtartása lett. hogy a spanyolok dél felől érkezve elfoglalták Floridát. ami nem volt érdeke a kormányzatnak az adózók elvesztése miatt. A puritán csoportok érkezése jelentős változást hozott (pl. a gazdasági együttműködés mindkét fél számára előnyösen működött. A hétéves háborúig a gyarmatok jó viszonyt alakítottak ki az anyaországgal. Ennek a térségnek a központja New York. így jöttek létre a hugenotta telepek a part mentén. cukornádat. Mayflower. 1620). A gyarmatok a kedvező természeti feltételek miatt gyorsan fejlődtek a XVII-XVIII. dohányt. s ezeket a költségeket a gyarmatokkal kívánták megfizettetni (adóemelés). kereskedelem (pl. Önálló törvényhozó testületeket alakítottak (az adózók. A franciák a Kínába vezető észak-nyugati átjárót keresték. hogy konkurenciát jelenthetnek számára. A középső gyarmatokon elsősorban a farmergazdálkodás és az ehhez kapcsolódó kézműipar erősödött meg. amiért hajlandók voltak engedményeket tenni a politikai jogok. akikkel részben kereskedtek (pl. Mivel farmokat alapítottak a szabaddá váló területeken. így megpróbálta akadályozni a fejlődésüket. A telepesek szükségszerűen kapcsolatba kerültek a területen élő indián törzsekkel. században. Az angolok a Hudson-öböl és az atlanti partok felől érkeztek. A háború végére Franciaország gyakorlatilag kiszorult a kontinensről. A gyarmatok gazdasági megerősödése miatt Anglia azt gondolta. Ebben az együttműködésben a hétéves háború hoz változást. ezért elégedetlenség esetén nyugatabbra vándoroltak. így ezek a területek szorosabban kötődtek az angol gazdasághoz is. de mindet külön-külön. majd a Sziklás-hegységet. tétel: Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása Az U FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be az észak-amerikai gyarmatok függetlenné válásának folyamatát! FELELETVÁZLAT Bevezetés Észak-Amerika gyarmatosítása a XVI. de a Szent Lőrinc-folyót fedezték fel. A király a gyarmati tanács segítségével kormányozta a gyarmatokat. majd minden férfi szavazhatott). Ennek a térségnek a központja Boston.40.

fellázadt gyarmatokat. hogy az új. Hollandia. ha azt saját törvényhozóik vetik ki rájuk. délen rabszolgatartó társadalom jött létre). szigorították a nyugatra költözés tilalmát. ezért a háború véglegessé vált. de képviseleti jogot továbbra sem adtak. Az első fegyveres akcióra Lexingtonnál került sor (1775). ma is érvényes alaptörvény. és 1773-ban az ún. Az engedmények azonban átmenetiek voltak. bostoni teadélutánon a tengerbe borították a hajók rakományát. A britek erre blokád alá vették Bostont. (Lásd a forráshoz írtakat. Az 1777-es saratogai amerikai győzelem után Anglia ellenfelei (Spanyolország. Franciaország) szövetséget kötöttek a gyarmatokkal. tétel: Budapest világvárossá fejlődése Buda FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be Pest és Buda fejlődését a reformkorban! 72 . Lezárás. hogy csak akkor fizetnek adót. az angol katonákat („bostoni mészárlás”). nehogy a déli államok elszakadjanak (északon tőkés. július 4-én a Kongresszus elfogadta a Thomas Jeffersonék által megfogalmazott Függetlenségi Nyilatkozatot. azaz az egyes tagállamok belső önkormányzattal rendelkeztek. ám közben nem vették tekintetbe. Ez a fő ellentét észak és dél között. 1781-ben Yorktownnál az amerikaiak döntő győzelmet arattak. A teavám kivételével végül minden korlátozó intézkedést eltöröltek. és korlátozták a helyi igazgatás jogkörét. A gyarmatok elleni újabb szankciók (lásd táblázatos kronológia) polgári engedetlenségi mozgalmakhoz vezettek: pl. ezért brit üzleti körök követelésére enyhítette az angol kormányzat a megszorításokat. George Washington lett. újra emelték az adókat és a vámokat. bojkottáltak. és kinyilvánították a kényszerítő intézkedések törvénytelenségét. csempésztek. helyette az indián szétszórt alakzatot alkalmazták a brit erők felmorzsolására. az amerikaiak megtámadták a vámtiszteket. Az 1783-ban Versailles-ban megkötött békében az angolok elismerték a gyarmatok függetlenségét.) A kezdeti brit győzelmek után az amerikaiak kerülték a frontális ütközeteket. amire a gyarmatok nem voltak hajlandók. a szabadságjogokra épülő elvek az ő koronájukra is veszélyeket jelenthetnek. Az amerikaiak meghirdették a tea bojkottját. Mivel III. Kimondták. Lajos). György király a gyarmatok teljes behódolását akarta. Számos európai uralkodó – főleg a francia (XVI. A rabszolgatartást azonban az 1787-es alkotmányban sem törölték el. ami majd a polgárháborúhoz vezet. Anglia meggyengítésének lehetőségét ugyanis nem akarták elszalasztani. a teára azonban a Kelet-indiai Társaság monopóliumot kapott. azaz képviseleti jogot követeltek. 41. Az USA alkotmánya a legrégibb. de a spanyol és a holland is – fegyveresen támogatta a királyukat zsarnoknak nyilvánító. A független ország első államfője a hadsereg vezetője. Az angol áruk bojkottja miatt az angol gazdasági bevételek visszaestek.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vezetése és az amerikai kereskedők kitiltása a Brit Birodalom piacairól komoly sérelmet jelentett a gyarmatokon. 1776. összegzés Az új állam szövetségi köztársaság lett. Az angol megtorlások miatt a gyarmatok 1774-ben összehívták az első Kontinentális Kongresszust. adót nem fizettek.

a korábbi barokk városképet a klasszicista stílus uralma váltotta fel. egyetlen lakható ház sem maradt a bevett várhegy területén. Pest és Buda polgárjoggal rendelkező lakosai ingatlannal. a polgármestert. az ún. míg Pesten inkább kereskedelemből és iparból éltek a polgárok. A városba és a szomszédos Óbudára a német fejedelemségek területéről toboroztak családokat. A két település vidéki barokk kisváros jelleget mutatott a XVIII. sok földszintes vagy egyemeletes házzal. hogy itt letelepedjenek. Buda elveszítette még Mohács előtti főváros szerepét is. A terménykereskedők kezén felhalmozott tőkét az infrastruktúrába fektették. városi házzal rendelkeztek. Buda a XVIII. sem gazdasági erejét nem nyerte még vissza a XVIII. hogy Pest is. s jelentős kedvezményekben részesítették őket azért. és nagyrészt az 1860-as évekig tartó újjáépítés során nyerte el a város mai szerkezetét. valamint a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát költöztette a városba. s valamilyen kézműves mesterséget folytattak vagy kereskedtek. (Lásd az adatokhoz írtakat. Kifejtés A két város a vezetőket (a bírót. A városba települő új hivatalnokrétegnek és a természetes népszaporulatnak köszönhetően a XVIII. A pesti és a budai vásárokra emiatt az egész országból feljártak az árusok. József pedig mérnökképző intézetet alapított. Buda újjáépítése elsősorban katonai jelentősége okán a XVIII. A valóságos városi jegyek pedig még sokáig hiányoztak mind a két városból: az utcák kövezése. Az udvar eltűri ezeket a változásokat. sok kis térrel és sikátorral. ugyanis az ország két fele között a pesti rév volt az egyik legforgalmasabb dunai átkelőhely.) Az 1830-as évektől újra növekvő gazdasági fejlődés eredményeként Buda és Pest gazdasági központ szerepe megerősödött. elkezdődtek a vasúti fejlesztések. hidat építettek. A lakosság csaknem teljesen meghalt az ostrom alatt. mert a magyar ipar nem vetélytársa. kereskedők és marhahajcsárok kiszolgálása. A dinamikusan fejlődő Pest a XIX. közigazgatási vezető szerepét nem kapta vissza Bécstől. míg Budán túlsúlyban voltak a barokk épületek. de hatalmas áron: a vár és a város teljesen elpusztult. Sikerült azonban néhány év alatt kiheverni a csapást. a főkapitányt) külön-külön választotta. században bekövetkező gazdasági változások. nem kis mértékben jutalmul azért.FELELETVÁZLAT Bevezetés 1686-ban a budai vár felszabadult a 145 éves török uralom alól. a fellendülés következtében a városfalakon kívüli települések. század közepéig. Pozsonytól. Az újjáépítéssel együtt a vissza. és Buda is kapja vissza kiváltságlevelét. hogy a Rákóczi-szabadságharc idején nem állt a felkelők oldalára. a túlélők fogságba kerültek. művelés alá vonják a budai dombokat és a pesti síkságot. század közepére az ország elvitathatatlan központja lett. a közbiztonság még sok kívánnivalót hagyott maga után. A XVIII. Az egy-két eme- 73 . Az országgyűlések színhelye azonban egyelőre Pozsony maradt.vagy betelepülő polgárság szorgalmazta. külvárosok is fejlődésnek indultak. század második felében az ország igazgatási központja lett Mária Terézia és II. században is politikai megfontolások tárgya lett. A királynő az újjáépíttetett királyi várba helyezte el a nagyszombati egyetemet. s ez a hajóhíd kötötte össze az ország két részét is. Megalapították az első pesti manufaktúrákat és bankokat. József intézkedései nyomán. Az egyértelmű különbség elsősorban az 1838-as nagy árvíznek „köszönhető”. A gazdasági élet meghatározó részét jelentette az átmenő forgalom. pl. II. a városokat újjáépítsék. az utazók. A reformkorban alapozódott meg Pest klasszicista stílusa. a tisztaság. század végétől a lakosság növekedése is felgyorsult. A két város között 1769 óta álló hajóhídon közlekedtek a polgárok. század végéig. világítása. hiszen sem kormányzati. Mindkét város csak két évtizedes küzdelem árán jutott szabad királyi városi jogaihoz. ill. század folyamán is. akik a városi tanáccsal közösen irányították a települések ügyeit. A szabad királyi város Buda polgársága és a mezővárosias Óbuda lakossága szőlőműveléssel és bortermeléssel foglalkozott elsősorban a XVIII.

A kor leghíresebb építésze Hild József volt. közigazgatásának. hanem a gazdaság további fellendülését is szolgálta. kormányzatának és kulturális életének központjává vált. a forspont (katonák szállítása). században az ország földrajzi központjának számító Pest és Buda Magyarország kereskedelmének. az egyházi adó a tized volt. (Az első állandó Dunahidat végül csak 1849 novemberében adhatták át a forgalomnak. 74 .) Megalakította a Budapesti Hídegyletet. 42. a gőzhajózás.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli letes apróbb házak helyén igazi városhoz méltó két-három emeletes paloták sokasága épült: a nemesség tehetősebb tagjai egymás után építtették fel pesti és budai palotáikat. a Váci utca elnyerte mai szerepét. század elején a Duna partján még két kisváros terült el.) A látványos fejlődés és a gazdasági lehetőségek miatt Pest-Buda vonzani kezdte az új betelepülőket. iparosokat Magyarországról és külföldről egyaránt. Ugyanebben az évben adták át a Lánchidat. Buda várának ostromakor a palotasor megsemmisült. és végső célja – a két város összetartozásának és egymásrautaltságának felismerése után – Pestnek és Budának Budapest néven történő egyesülése. addig a XIX. amely a modernizálás összes területére kiterjedt. A gyors és igen intenzív változásoknak azonban árnyoldala is volt. és felpezsdült a kulturális élet. Ő alapította a Magyar Tudományos Akadémiát. század második felében fogják orvosolni. Mindkét város fejlődésére jótékonyan hatott a nádori udvar jelenléte. a porció (katonák beszállásolása és ellátása) és a katonáskodás. csatornázási problémákat majd a XIX. A paloták mellett szállodák épültek. Ezeket a (tömeg)közlekedési. (Lásd a forráshoz írtakat. Kiépült a városközpont. (Szükségességéről lásd a forráshoz írtakat. összegzés Míg tehát a XVIII. támogatta a Lánchíd budai hídfőjénél az alagút megépülését. intézmény létrejötte köszönhető Széchenyi Istvánnak. óriási szerepe volt a Nemzeti Színház megalakulásában. József nádor támogató tevékenysége. a városépítészet nem tudott lépést tartani a megnövekvő lakosság igényeivel. A folyamszabályozás. tétel: A ref reformkor fő kérdései Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a jobbágyfelszabadítás kérdéskörét! FELELETVÁZLAT Bevezetés A jobbágyság terhei a XVIII.) Első nagy tette a Lánchíd építésének kezdeményezése volt.) Lezárás.) 1849-ben. a vasútépítés vagy a lóversenyek elindulása szintén jórészt Széchenyi elképzelései szerint valósult meg. században és a XIX. (A Budapest elnevezést is Széchenyi javasolta elsőként. csekély népességgel. század első felében a következőképpen oszlottak meg: állami terhek a hadiadó. polgárokat. József nádor támogatásával gróf Széchenyi István alkotta meg azt az átfogó programot. s ezekkel a lépésekkel nemcsak a városi lakosság polgárosodását. és megnyerte tervének József nádort is. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) A Lánchídon kívül még számos budapesti épület. (Az egyéb építkezésekről és fejlesztésekről lásd a kronologikus táblázathoz írtakat. provinciális jelleggel.

a földjéről az elvi lehetőség ellenére költözni nem tudó jobbágy miatt nem jött létre a szabad munkaerő. amit kisebb mértékben egészített ki pénzbeni fizetés. de nem rendezte a jobbágyok földhöz jutásának kérdését. Ez utóbbi réteg rendszeresen arra kényszerült. Ám a rossz piaci adottságú területek nemessége és azok. hiszen a jobbágy nem volt annyira érdekelt a termelésben. a banalitások (a földesúr kizárólagos joga malom. mint a bérmunkás vagy a szabad paraszt. házas zsellérek. és ehhez kapcsolódva az örökváltság problémája. Kifejtés A jobbágyság léte a XIX. házatlan zsellér jó esetben házhellyel és legeltetési joggal. A kárpótlást fizethette a jobbágy saját vagyonából (önkéntes örökváltság) vagy az állam támogatásával. az ország benépesítésének idején a földesúri terhek helyi eltérései. A hatékony termeléshez szabad munkaerő és pénz kell. s ehhez telekre lett volna szükségük. Azok a viszonyok azonban. A jobbágyfelszabadításnak két lehetséges formáját fogalmazták meg a reformkorban: a kárpótlással vagy anélkül történőt. A középparaszti réteg önmagát és családját tartotta el. A majorsági cselédek házzal sem rendelkeztek. ezt az őket felfogadó földesúr biztosította számukra. Ezenkívül a nagyszámú. akik 1/8-nál kisebb töredéktelekkel és házhellyel rendelkeztek.) A zselléreknek jogilag két jelentősebb csoportja volt: az ún. a robot (egész telek után heti 1-2 nap). században. A bérmunkások béreit a megyei döntések jelentősen befolyásolhatták.Földesúri terhek: a kilenced. Ezt a helyzetet azonban a parasztok egyáltalán nem tekintették megoldásnak. pusztákat bérelhettek. József az 1784-es Horia és Kloska vezette parasztfelkelés után adta ki jobbágyrendeletét. A cselédség függő helyzetéből adódóan az egyik legkiszolgáltatottabb rétege a jobbágyságnak. (Lásd a forráshoz írtakat. melyet a jobbágyok a földesúr által meghatározott díj ellenében használhattak). (Lásd a forráshoz írtakat. A nagygazdák igaerejük révén több telket is birtokolhattak. üzemeltetése. melynek legfontosabb eredménye a jobbágyság terheinek törvényes rögzítése volt. részes aratóként. hogy a hegyvidéki területekről sokan jártak le az Alföldre ún. A jobbágyok vitás ügyeiket általában a földesúr úriszéke előtt intézték. a különböző országrészek eltérő gazdasági fejlettsége következtében jelentős eltérések alakultak ki a jobbágyok terheiben. A nemesi vármegye költségeit is a jobbágyok viselték a háziadó formájában. stb. Az ország egyes területeinek eltérő természeti adottságaiból következett. a csoportok jogi helyzetét a rendi „alkotmány” határozta meg. ők az önálló egzisztencia megteremtésére törekedtek. akiket csak kiváltságai különböztettek meg a jobbágyoktól (pl. közvetlenül az állam is. bocskoros nemesség).) 75 . hogy megélhetése biztosítására bérmunkát vállaljon. ún. A nemesség számára nyilvánvalóvá vált. század derekára a társadalmi és gazdasági haladás akadályává lett. nem létezett szabad tőkeáramlás. A vállalkozó szellemű nemesek a jobbágyi terhek megszüntetésétől várták a birtokkorszerűsítéshez elengedhetetlen pénzt és szabad munkaerőt. A reformkori politikai viták egyik fő témája a jobbágykérdés. A XVIII. külpiacokon is eladható termékeket produkáló gazdálkodást alapozni lehetetlen. hogy a jobbágy robotmunkája gazdaságtalan. (Ez utóbbi kettő a kötelező örökváltság. Nem voltak bankok.) II. ezért arra korszerű. A reformkori társadalom tagolódása feudális viszonyokat tükrözött. míg a többi. (Számukról lásd az adatokhoz írtakat. nem biztosították munkaerejük kihasználását. amelyben megszüntette az örökös jobbágyi állapotot. kocsma. Egyedül a gazdagparaszti réteg volt képes piacra termelni. a szegényparasztság kénytelen volt telkének jövedelmét többletmunkával kiegészíteni. ill. Ezért adta ki Mária Terézia az Urbáriumot (1767). mely az iparosításnak is alapfeltétele volt. s fölhasználták a nincstelenek munkaerejét. a jobbágyrendszer fenntartásában voltak érdekeltek. de ezek egyike sem volt meg. az ajándékok.) A reformkorban a parasztság is differenciálódott. amelyek hozzájárultak termelőeszközeik elveszítéséhez. A zsellérek számottevő munkaerő-tartalékot képeztek. Az uradalmi központokban dolgozó uradalmi cselédek alapvetően természetbeni fizetést kaptak. és megtiltotta a jobbágy név használatát.

43. a szabadságharc veresége után került sor. Wesselényi szerint a megváltást a parasztságnak kellett volna kifizetnie állami támogatással a nemesség adóztatása mellett. ezért ezt Kossuth és a reformtábor ellenezte. Ez a radikális elképzelés veszélyeztette az érdekegyesítést.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A reformkor egyik nagy programalkotója. és a kortársak véleményének felhasználásával értékelje Kossuth modernizációs programját! 76 . Az 1839-40-es országgyűlésen végül törvénybe iktatták az önkéntes örökváltságot. és ők voltak a katonák is. Ez a jobbágyság és a földbirtokos nemesség érdekeinek összhangba hozását jelenti a polgári átalakulás érdekében. S bár Széchenyi nem dolgozta ki részletesen a jobbágyfelszabadítás kérdését. mivel a munkájukért bért nem kapnak. az önkéntes örökváltság hívének számított. A kárpótlásra azonban csak 1853-tól. Az érdekegyesítés Kossuth és az általa vezetett reformellenzék programjában kapott hangsúlyos szerepet. (Lásd a forrásokhoz írtakat. ami polgári tulajdonná vált. Táncsics Mihály és a radikálisok egy része a kármentesítés nélküli jobbágyfelszabadítást támogatta volna. vagyis tényleges megoldást nem hozott. (Lásd a térképhez írtakat.) 1847-től a reformellenzék már egységesen állami kártalanítást és közteherviselést követelt. amely az 1843-44-es országgyűlésen valósult meg. összegzés A reformkorban tehát a jobbágyfelszabadítással összhangban került előtérbe az érdekegyesítés gondolata. Ezt a lehetőséget azonban 1848-ig a jobbágyság mindössze 1%-a tudta kihasználni. tétel: Kossuth Lajos reformprogramja Koss FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. Széchenyi István ellenezte a robotot. (Lásd a forráshoz írtakat. A reformpárti nemesség az 1832-36-os országgyűlésen el akarta fogadtatni az önkéntes örökváltságot. hogy Magyarország mezőgazdasága azért elmaradott. a nemesség számára meglehetősen kedvezőtlen formában. szimbolikus értelemben azonban a jogegyenlőségért vívott harcnak fontos állomása ez a törvény. tehát a jobbágyok a földesurukkal szabadon egyezkedve pénzzel örökre megválthatják szabadságukat és telküket. hisz ők voltak a legfőbb adóalanyok. Lezárás. Az érdekegyesítés fontos eleme a birtokbírhatás kiterjesztése. mert a jobbágyokat semmi nem ösztönzi a munkára. E jobbágyfelszabadítás kérdésében azonban az udvar a konzervatív főnemesség mellett állt. melyet állami kárpótlással kívántak végrehajtani. Viszont a terményfelesleg kevés arra. Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos a jobbágykérdést kötelező örökváltsággal akarta megoldani.) A nemesség megosztott ebben a kérdésben. tehát nem támogatták azt. ám ez nem sikerült. Úgy tartotta. hogy jó életet teremtsenek maguknak. A jobbágyfelszabadítás végül az 1848-as áprilisi törvényekkel valósult meg kötelező örökváltság formájában.) Az udvar is fontosnak tartotta a parasztok védelmét.

amelyre nem vonatkozott a cenzúra. amelyben az üléseken zajló vitákról tudósított. Itt ismerkedett meg a formálódó reformeszmékkel. s ekkor szembesült a jobbágyság életét megkötő problémákkal. az elszántságot. hanem egy más. Kossuth közkedveltté tette a Pesti Hírlapot (induláskor kb. az amnesztiarendelet értelmében szabadult. és 4 évi börtönbüntetésre ítélték. Landerer (a többi lapkiadóhoz hasonlóan) a titkosrendőrséggel állt kapcsolatban. ám mint megfigyelőnek. de a követküldők is ezek által értesülhettek először követeik szerepléséről. (Ebből a szempontból nem egyszerűen az Országgyűlési Tudósítások folytatásáról van szó. Újságírói tevékenységét azonban nem adta fel. a reformok ügyét ezzel is elősegíteni. hogy szükség van egy olyan fórumra.) 1840-ben. a reformtábor vezetőivel. s az információk továbbításával megpróbálni a megyék között a kapcsolatot kiépíteni. igen korlátozott lehetőségei voltak csak. A Tudósítás az ellenzék szócsöve lett. valamint a két tábla közötti iratváltásokat ismertették. Ekkor honosodott meg Magyarországon a vezércikk. országgyűlési ifjak közül is sokan részt vettek az Országgyűlési Tudósítások készítésében. Az 1830-as években ugyanis a hírlapok csak az országgyűlés üléseinek tárgyát. 1844-ben már 5000 példányban). Az üléseken legtöbbször Kossuth Lajos készített jegyzeteket. Az 1832-36. Tudósítások – már nem Kossuth szerkesztésében – készültek az 1839-40-es és az 1843-44-es országgyűlésekről is. illetve az uralkodó és az országgyűlés. Úgy gondolta. még nagyobb szükség van valami központi orgánumra. érvekkel alátámasztva közölte beszédeiket. 50 példányban jelent meg. Tartalma tehát az országgyűlésen elhangzottakra épül. de a hatóság lefoglalta a gépeket) és levél formájában terjesztették (így nem vonatkoztak rá a hírlapokra érvényes korlátozások és a cenzúra). Az Országgyűlési Tudósítások hatására az – erős cenzúra felügyelete alatt álló – hírlapok is egyre több információt közöltek az országgyűlésen történtekről. majd lakásán jegyzőkönyvet diktált. hogy megalapítja az Országgyűlési Tudósításokat. jogi végzettséget szerzett. ezért Kossuthot 1837 májusában letartóztatták. Kossuth az országgyűlés feloszlatása után Pestre költözött. heti rendszerességgel.FELELETVÁZLAT Bevezetés A Zemplén megyei Monokon született. A lap célja a megyegyűléseken történtekről begyűjteni az információkat (minden megyében igyekezett Kossuth „tudósítót” megnyerni a reformpártiak közül).) A forma maradt a kéziratos magánlevél. hogy a hirdetéseket is tartalmazó. sajátos szónoklati formáit. amely ébren tartja a reformgondolatokat. magas ára ellenére gyorsan népszerű lett. A reformkori országgyűlés közönségét alkotó. azért bízta meg Kossuthot. többnyire nemesi származású értelmiségi fiatalok. és tanulmányozta a közgazdaságtant. részben szervező funkciójú produktumról. a vesztegzár biztosítása. Az elkészült kéziratot a szerkesztési munkák után a szükséges példányszámban iratmásolókkal leíratta. az üléseken lezajló vitákról nem tudósíthattak. Másrészt tapasztalva a kormányzat megfélemlítésen és megvesztegetésen alapuló taktikáját. hogy mivel az országgyűlés végével az ellenzéki nemesség hazatért a megyékbe. Ám a hatóságok úgy gondolták. évi országgyűlésen a távollévő Zemplén megyei főrendi képviselőt helyettesítette. előfizetés fejében érkező „levél” voltaképpen hírlap. 1841 januárjában Landerer Lajos felajánlotta neki a Pesti Hírlap szerkesztői állását. itt adta ki a Törvényhatósági Tudósításokat. ezekben népszerűsítette az el- 77 . A kiadványt a sajtószabadság hiánya hozta létre. hogy kézben tudja tartani a kormányzat. de rendszerint szabatosabban. az ún. de a hírközlésen kívül értékelést is tartalmazott. úgy vélte. birtoktalan (evangélikus) nemesi családban. a közvetlen munkába nem kapcsolódhatott be. Karrierjét Sátoraljaújhelyen kezdte. 1831-ben a kolerajárvány idején feladatai közé tartozott a járvány elszigetelése. bírált és véleményt nyilvánított – a formálódó ellenzék szemszögéből. Kifejtés Ezen az országgyűlésen született meg az ötlet. (A börtönben angolul tanult. Megtartotta a felszólalók egyéni. A Tudósítást többségében kéziratosan (néhányat kőnyomatosan.

ami igazából a rendi alkotmány helyett egy polgári alkotmány bevezetését jelentette volna. A liberális közvélemény azonban az intenzívebb átalakítást pártfogolta. amelyet elfogadott a liberális ellenzék mérsékeltebb (Batthyány és Deák). összegzés A Pesti Hírlap érzelmekre ható. a centralisták orgánumává lett. ezekkel lehet a nemzetgazdaságot megvédeni. tehát amíg a magyar társadalom és jogrend több évszázados. majd 1844-ben a Védegyletet. A lap nemcsak magyarországi híreket tartalmazott. ha régi jogai csorbulnak – azaz a nem nemesekre is kiterjesztik azokat.) 78 . ezért 1844-ben leváltották a Pesti Hírlap éléről. 1844-re a liberális ellenzék egyik meghatározó alakjává lett. sem megfélemlíteni nem sikerült. csak az eszközök különbözők. ráadásul Kossuth szinte minden kérdésben támadta az egyre mérsékeltebb (óvatosabb) grófot. de társadalmi rang alapján nem tett különbséget a választásra jogosultak között. vagy forradalmat generál. amely a korban szokásos vagyoni cenzusok megtartásával. Az 1846-os galíciai felkelés véres leverése azonban arra hívta fel a figyelmet. Deákék nem kívánták megbontani a liberálisok egységét. radikális hangvétele sértette Széchenyi érzékenységét. Szerinte azonban Kossuth veszélyezteti a békés reformokat a radikális politikával. (Lásd a forráshoz írtakat. valamint radikálisabb (Kossuth) vezette szárnya is. hogy a bécsi udvar erőszakos eszközöktől sem riad vissza. (Lásd a képhez és a forrásokhoz írtakat. azaz meg kell szűnnie az adómentesség rendi jellegű kiváltságának. Mivel sem megnyerni (lefizetni).) A rendi alapon szerveződő helyett népképviseleti országgyűlést akartak. A cenzúra miatt általában nem nyíltan.) Bár Kossuthtól elvették legfőbb fórumát. Meg kell találni azokat a célokat.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli lenzék eszméit. hanem igyekezett a nagyvilág bemutatásával is érzékeltetni a reformok szükségességét. hogy a fejlődés záloga a védővám. hiszen a rendi jogok megszüntetésén és a jogegyenlőségen alapult. a változások elengedhetetlenségét. de a XIX. 1847-ben megfogalmazták a programjukat összefoglaló Ellenzéki Nyilatkozatot. megszületett a vitázó. ha érdekei védelméről van szó. Széchenyi elszigetelődött. Nemzetiségi kérdésben az egy politikai nemzet koncepciót vallották. Úgy gondolta. Az örökváltság egyben azt is jelenti. hanem a sorok között elbújtatva hozta nyilvánosságra gondolatait. A lapban képviselt program a Kölcsey Ferenc által elkezdett. A gazdaság terén kezdetben a vámhatárok lebontását. azaz Kossuthot támogatta. ez vagy a kormányzat ellenállását. Széchenyi szerint célok tekintetében nincs különbség kettejük között. amit állami kárpótlással lehet megvalósítani. elemző publicisztika („sorok közötti olvasás”). Ez a tapasztalat az ellenzéket is gyorsabb előrehaladásra ösztönözte. alapították meg az Iparegyesületet. Ekkor fordult Széchenyi nyíltan Kossuth ellen (1841 nyara – Kelet Népe). ezt viszont ő is elutasította. Széchenyi megkísérelt a mérsékeltebb liberálisok (Batthyány Lajos. A nemességnek pedig el kell fogadnia. amelyek bármikor jobbágyfelkelésekhez vezetnek. a szabad versenyt támogatta. hogy a földet polgári tulajdonná kell nyilvánítani. de kudarcot vallott. (Lásd a forráshoz írtakat. addig az ország nem lesz képes lemaradását behozni. században már teljesen korszerűtlenné vált gyakorlata alapján a nemesség és a jobbágyság között olyan ellentétek állnak fenn.) A lap nem szűnt meg. hogy az érdekegyesítés csak úgy valósítható meg. A rendi alkotmány liberális kiterjesztése. Lezárás. Deák Ferenc) bevonásával egy középpártot létrehozni. Ehhez be kell vezetni a közteherviselést is. (Lásd a forráshoz írtakat. de a közgazdasági tanulmányaiból szerzett ismeretek és a magyar gazdaság helyzete alapján felülvizsgálta korábbi nézeteit. majd Wesselényi Miklós által folytatott úton haladt. Fő pontjai: Érdekegyesítés. már csak korábbi konzervatív ellenfelei támogathatták volna. amelyek érdekében az összefogás megvalósulhat. A kötelező örökváltságot kell bevezetni.) A lap sikere és egyre egyértelműbb politikai szervező szerepe miatt a hatóság megpróbálta Kossuthot meghátrálásra kényszeríteni. Ennek jegyében szervezték meg az első Iparkiállítást. (Lásd a forráshoz írtakat.

Célja a személyes példamutatáson alapuló átnevelés. A gőzhajózás lehetőségeinek megteremtésével (óbudai hajógyár. (Lásd a forráshoz írtakat.) A lóverseny meghonosítása egyrészt az angliai tapasztalatokból kiindulva a szórakozás új formáját akarta meghonosítani. hogy a korszakos lemaradást csak korszakváltással lehet felszámolni. Az 1830-31-es országgyűlés már nem az uralkodó és a rendek közötti hagyományos kompromisszum jegyében telt. udvarhű arisztokrata család sarjaként. az uralkodó pedig ezért cserébe az adók és az újoncok megszavazását követelte. Édesapja Széchényi Ferenc. Az 1820-as évek végére azonban már egyértelművé vált. Az Angliában látottak alapján született meg benne a tenni akarás vágya. A rendi kiváltságait őrző. Elsősorban az arisztokráciát várta el a kaszinóba is. a küldetéstudat. (Ennek sokakat meghökkentő példája volt. azaz a reformokra feltétlenül szükség van. ezért az arisztokratákra (mágnásokra) támaszkodik. általa műveletlennek és maradinak gondolt nemesség szerinte alkalmatlan erre a feladatra. édesanyja Festetich Júlianna (a Georgikont alapító Festetich György nővére). (1827: A lovakrúl című munkája) Nemzeti Kaszinót alapít Pozsonyban (1827).) Történeti szempontból azonban ez az országgyűlés nem hozott újat. hogy az angol klubok mintájára megteremtse az igényes társasági élet intézményeit. a dunai és tiszai folyószabályozások terveinek elkészítésével a személyszállítás mellett elsősorban a kereskedelem fellendítését kívánta elérni. vagy az 1832-36-os országgyűlést tekintik. Az 1825-27-es országgyűlésen szólalt fel Széchenyi. a kolerajárvány miatt a nyílt politikai összeütközés elmaradt. széles középosztály. hogy vezető szerepet kell játszania Magyarország civilizálásában. ahol a viták és beszélgetések (ahogy akkor mondták: az elmesúrlódás) számára kellemes környezetet biztosítottak. részt vett a Napóleon elleni harcokban (a győri ütközetben és a lipcsei csatában). a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapítója. újfajta életmód). hiszen a hagyományos rendi ellenzékiség. s ezen alkalmakkal döbben rá Magyarország elmaradottságára.) Ezért a reformkor történelmi kezdetének vagy ezt. amellyel az volt a célja. A nemesség hangoztatta rendi kiváltságait (adómentesség). amikor a személyes higiéné fontosságát bizonyítandó fürdődézsában fogadta a vendégeit. bízott benne. tétel: Széchenyi István reformprogramja Széc FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be gróf Széchenyi István életútját és reformprogramjának főbb elemeit a forradalom előtt! FELELETVÁZLAT Bevezetés A kultúrtörténet (és az irodalomtörténet is) 1825-től eredezteti a reformkort. 79 .) Gyakorlati tevékenysége (Lásd még a képekhez írtakat. s a Vaskapu szabályozásával. (Igaz. Huszártiszti pályára lépett.44. hogy az arisztokrácia tagjai követni fogják őt. másrészt pedig gazdasági hasznot látott a (fajállat) lótenyésztésben. téli kikötők. Európai körútjai során elsősorban Anglia nyerte el tetszését (alkotmányos monarchia. Kifejtés Széchenyi Bécsben született. jólét. s ajánlotta fel egy évi jövedelmét a később Tudományos Akadémiának nevezett intézmény felállítására. Utazásai során kezdetben Wesselényi Miklós volt a kísérője. dunai és balatoni gőzhajózás). de a katonatiszti pályán lassan haladt előre. a sérelmi politika jegyében telt.

Széchenyi úgy tartotta. Ez a reformkor első programja. A kultúrát szolgálta a Nemzeti Színház megalapításának támogatása is. vasúttársaságok alapítását. a jobbágy számára egyáltalán nem motiváló. Az udvarra kíván támaszkodni a reformok végrehajtásakor.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Szintén az angliai minta alapján kezdeményezte a vasútépítést. A Stádium (1833) programszerűen. hiszen birtokai nem képezhetnek fedezetet a bank számára. mert nemcsak a számára szükséges banki hitelről van szó. ugyanis nem árverezhetők el nemesi birtokok.és kisnemesi származású értelmiséget maga ellen hangolta. hiteléről. viszont birtokait modernizálni kívánta. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A hitel azonban önmagában nem elég. valamint a köz. sokan tisztelték. hanem átvitt értelemben Magyarország elfogadottságáról. Ha más eszköze már nem maradt. és az ehhez elengedhetetlenül szükséges állandó híd megépítése. akkor az ellentábor megosztásával. s ezért feltűnően kerülte a közjogi kérdéseket. A bank azonban visszautasította a kérést az ősiség törvényére hivatkozva (1351). a szükségszerű változtatás szakaszaira (stádiumaira) utal. végül azonban közadakozásból épült fel. hogy a köznemesség és a jobbágyok türelmetlensége veszélybe sodorhatja az országot. Kossuth is ezekért a gyakorlati reformokért. A mű címe kettős értelmű. a malomipar fellendítése (gőzhengermalmok). fel kell számolni a rendi kiváltságokat. Elméleti tevékenysége Hitel című műve (1830) egyéni problémájából született. (Lásd a forráshoz írtakat. Széchenyi nem látta be. de támadásokat és kritikát is kapott. és ezért hitelért folyamodott az egyik bécsi bankhoz. az ország gazdasága és kulturális fejlesztése érdekében végzett hatalmas munkájáért nevezte a legnagyobb magyarnak. hogy az arisztokraták inkább a konzervatívokhoz csatlakoztak. a kor kívánalmait felismerve gyorsítani akarták. s elkészítette Pest árvízbiztosításának tervét is. A reformokat lassan.) Az 1830-as évek váltak Széchenyi évtizedévé. de irigyei is elismerték eredményeit. vádaskodással igyekezett eredményeket elérni: szembe akarta állítani a liberális tábor két szárnyát. A mű nagy siker (három kiadása készül el rövid idő alatt). amikor ők a változásokat. A modernizációhoz azonban a nemességnek feltétlenül hitelekre van szüksége (a devalvációk és a gazdasági állapot miatt hiányzik a fejlesztéshez szükséges tőke). El kell törölni a kilencedet. S ez utóbbi csak akkor javítható. Akkor is bízott az udvarban. összegzés Széchenyi politikájának főbb jellemzője tehát. s próbálta a Hitelben leírt gondolatait közérthetőbben megmagyarázni (a mű címe a világosságra utal). 80 . Az ő elképzelései szerint az arisztokrácia támogatásával valósult volna meg a Színház. s a liberálisokat forradalmároknak tartotta. mű taglalatja (Taglalat) a konzervatív rendi ellenzék véleményét tartalmazza. hogy az arisztokráciát tartotta a változások letéteményesének. A gazdaság fellendítését szolgálta a selyemhernyó-tenyésztés meghonosítása. mert a rendi állapot reformja helyett az angol minta alapján a régi rendet kívánta megszüntetni. hiszen az utazások és a fényűző életmód miatt eladósodott. s ezért el kell törölni az ősiség törvényét. az 1832-36-os országgyűlés után).) Széchenyi a Világ című műben (1831) reagált. a bortermelés támogatása. a vámpolitika átalakításában egyetértettek. Támadja Széchenyit azért. kidolgozta a leendő közlekedési hálózat tervét. Tervei között szerepelt Pest és Buda egységének megteremtése is. s ezzel a jóval nagyobb létszámú és a reformkorban egyre jelentősebb politikai szerepet játszó köznemességet. Dessewffy József: A Hitel c. sokan irigyelték. fokozatosan kívánta bevezetni. ez szemben áll a modern tőkés gazdasági és társadalmi elvárásokkal. ha elkezdődik az ország modernizálása. és így a nemes számára sem hatékony robot helyett be kell vezetni a bérmunkát. amikor az megfélemlítéssel vagy zsarolással a reformok útját állta (pl. változtatni kell a hagyományos nemesi szemléleten is.) Lezárás. 12 pontban összegezve fejti ki elképzeléseit. Jelentős szerepe volt az 1838-as árvíz után a városrendezés új terveinek elkészítésében. (A jobbágykérdésben.

támogató vagy a nemzeti sorsot. s ezt Széchenyi nem tudta vagy nem akarta elismerni. kultúra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a reformkori magyar művelődés és kultúra helyzetében bekövetkező változásokat! FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformkorban (1825/1830-1848) Magyarországon felpezsdült a kulturális élet. etnikai tartalommal bővítették a rendi ellenállást. Az idegen elnyomás ellen és a nemzeti nyelvért folyó harc a romantika korában olyan társadalmi-politikai szerepet erőszakolt az írókra. kiváló szónoki és újságírói kvalitásokkal rendelkező Kossuth időszaka érkezett el. nyelvmegújító mozgalmak (Dugonics András) nyelvi. A reformáció és a felvilágosodás azért szorgalmazta a magyar nyelv használatát. ez az évtized már egy új stílusú politizálást kívánt. A XIX. a történelmi múltat bemutató műveket alkossanak. A tömegek megszólításához. az irodalmi nyelv kimunkálása. 1836-ban pedig a Szózatot. A magyar nemesi nemzet tagjai az azonos jogok és kiváltságok révén alkottak egységet eredetileg. A II. így Magyarországon is.Az 1840-es években azonban Széchenyi – jórészt saját politikájának köszönhetően – elszigetelődött. Vörösmarty Mihály a Zalán futását. problémáik megfogalmazásához sokkal jobban értő. festészet. József nyelvrendeletére reagáló nyelvművelő. A romantika az irodalomtörténet egyik leghatásosabb mozgalma. Vörösmarty Mihály. viselet. (Lásd a táblázathoz írtakat. a nagy nemzeti célokat is megfogalmazó. A magyar liberálisok azonban a magyar rendi nemzettudatból eredeztették nemzetfelfogásukat. Kifejtés A liberalizmussal párhuzamosan megerősödő nacionalizmus (mely egy új polgári nemzeteszményt fogalmazott meg) követői a jogi és vagyoni korlátokat áthidaló nemzeti közösség elvét vallják. Közép. Ebben az időszakban tevékenykedtek legnagyszerűbb költőink közül többen is (Berzsenyi Dániel. tétel: A ref reformkori művelődés. század elején hódított a romantika stílusirányzata egész Európában. Magyarországon a nemzeti öntudat erősödését bizonyítja. nagy nemzetek közé való ékelődés oda vezetett. zene stb. A közvélemény elvárta tőlük. az idegen uralmon belül is más. a rendi országgyűlések váltak a magyar államnyelvért folyó küzdelem színtereivé. Megjelenik a magyar nemzeti hős az irodalomban János vitéz (1844) és Toldi Miklós (1847) személyében. és innen terjedt át más művészeti ágakra (zene. magasztos. Ennek hatására indult el a nyelvújítás. a széttagoltság. ekkor kezdte pályáját Petőfi Sándor és Arany János). Így a XIX.és Kelet-Európában az egyes népek nemzeti függetlenségének hiánya. szobrászat). Kölcsey Ferenc. 45. II.) 81 . hogy kizárólag magas erkölcsi mintákat felmutató.). Ebben az időben született meg Katona Józseftől a Bánk bán. hogy az együvé tartozás egyetlen ismérve a közös nyelv maradt. A romantika az irodalomban fejlődött ki. József nyelvrendelete azonban politikai tartalommal töltötte fel ezt a problémát. hogy 1823-ban Kölcsey Ferenc megírta a Himnuszt. történelmi múlt. ami korábban nem volt jellemző. század első felében megfogalmazódott magyar polgári nemzetfelfogás sok szempontból azonos a nemesi nemzetfelfogással (pl. hogy minél szélesebb csoportok lehessenek részesei a kulturális felemelkedésnek. nemzeti erények.

nyelvi képződmény. negyedszázad múlva már megnőtt a különbség a magyar javára.) Ebből jött létre a Nemzeti Színház (egy 1840-es törvény „országos pártfogás” alá vette). Az első divatlap a század elején Franciaországban jelent meg. Hosszú évekig tartózkodott Tibetben és Indiában.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Széchenyi István az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. mely 1830-ban meg is kezdte működését. amely szintén a nyelv művelését és az irodalmi élet pártolását tűzte ki célul. ezeket a közvélemény jobban kedvelte. több tudományágra kiterjedő Akadémiát képzeltek el. (Lásd a forráshoz írtakat. A magyar színjátszás nem tudott lábra állni anyagiak hiányában. A prózai darabok mellett zenés előadásokat is rendeztek. a polgárság nagy része németül is beszélt. jogi képződmény. verseket. Sokan kutatni kezdték népünk. Regélő. és 1821-ben. a társadalmi és kulturális életre vonatkozó írásokat közöltek (pl. filológiai tudományok központjaként. Olvasóik táborába tartozott ugyanis a magyar anyanyelvű közönség is. Kőrösi Csoma Sándor a feltételezett őshaza felé indult. Pest vármegye építtette meg a Pesti Magyar Színházat. A magyar kultúra fejlődése. század közepétől Magyarország lakosságának több mint fele nem magyar anyanyelvű volt. század fordulóján. Pesti Divatlap). Az 1800-as évek elején még több vagy kb. Az 1820-as. hiszen történelmi okok miatt a nemesség. ezért a nemzet elismerését az állami léthez kötötték. Expedíciója során nem sikerült a magyarok eredetére fényt derítenie. A tudományos élet képviselői ennél szélesebb hatáskörű. óvodák. amely a francia Enciklopédia államnemzet fogalmából indul ki. a magyar nyelv államnyelvvé tétele is. és megalkotta az angol-tibeti szótárt is. A Pesti Hírlap. magyar nemzeti opera. A kormányzat pedig szelepként használta a nyelvkérdést: itt engedett. az értelmiség. A XVIII. Kolozsvárott id. Széchenyi eredeti elképzelései szerint az intézet akkor is megmaradt volna a nyelvi. egyház nyelvének magyarosí- 82 . hanem történelmi. míg más kérdésekben merev magatartást tanúsított. nyelvünk történetét. amelyben a reformkorban formálódó politikai platformok mind egyetértettek. Az állam nem etnikai. Megalakult a Kisfaludy Társaság is. Pest-Budán még nem volt állandó magyar színház. Ezt az ellentmondást a liberálisok az (egy) politikai nemzet koncepcióval kívánták feloldani. ugyanannyi német és magyar nyelvű lap jelent meg. Erkel Ferenc Hunyadi László című művének (1844) óriási sikerét elősegíthette a nemzeti érzelmek hű kifejezőjének tekintett – a korban rendkívül divatos – verbunkos elemeket felhasználó hangzásvilág. de emellett több vándortársulat is járta az országot. a Világ és az Életképek megindulása után (1840-es évek) az előfizetők számának megugrása inkább a magyar lapok fokozódó népszerűségére utal. Divattá vált magyar ruhákban járni. magyar táncokat táncolni. Az igazi újságírás megalapítói a magyarországi német nyelvű polgárok közül kerültek ki.) A nemzeti ébredés korában fontos kifejezési formává vált a színjátszás. báró Wesselényi Miklós támogatásával megnyílt az ország első magyar nyelven játszó kőszínháza. (Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című művével nyílt meg 1837-ben. Pest-Budán állandó színházi épület nélkül működött egy magyar színtársulat. amikor a nyelvújítás és a hozzá kapcsolódó rendszeres nyelvtanok elkészültek. A magyar államnyelv ügyének sikeréhez az vezetett. de számos kutatást végzett. Az államnemzet megteremtésének lett eszköze a jogkiterjesztés. a meglévő német nyelven játszott. a hazai és külföldi szellemi áramlatok kölcsönös közvetítésének szándékával indították meg lapjaikat a XVIII-XIX. magyar zenét hallgatni. A legnépszerűbbé a divatlapok váltak. 30-as években állandó színházak létesültek. A két tényező pedig összekapcsolódott a megyékben az iskolák. hiszen a lakosság nagyobb része ekkor még németnek vallotta magát. Ezekből alakult ki az érzelmekre erősen ható. és végül – Széchenyi akaratával szemben és neheztelése mellett – az ő álláspontjuk érvényesült. hogy ez volt az egyetlen kérdés. az öltözködéssel foglalkozó cikkek és a csatolt divatképek mellett elsősorban elbeszéléseket. a nacionalizmus ébredése szükségszerűen feszültségekhez vezetett az ugyanezen az úton némi késéssel elinduló nemzetiségek és a magyarok között. hanem műveltségközvetítő programjukkal a magyar kultúra ügyét is szolgálták. Tehát nem csupán a hazai német polgárság érdekeit képviselték. A liberálisok tehát a jogkiterjesztés kapcsán a nemzetiségeket is a politikai nemzet részének tekintették. 1843-ban csendült föl először a megzenésített Szózat.

ill. A pozsonyi ellenzéki vezetők elfogadták a pesti radikálisok tervezett fellépését. (Lásd a forráshoz írtakat. évi (s egyben utolsó rendi) országgyűlésen a magyar konzervatívok és reformerők közt patthelyzet alakult ki.tásával (olykor túlkapásokkal). A forradalmi mozgalmak tömegeit hasonló eszmék mozgatták: liberalizmus. nem merte nyíltan elutasítani a javaslatot. A rendek attól tartottak. A forradalmak hátterében közvetlen. Az első megmozdulások 1848 januárjában Palermóban és februárban Párizsban voltak. a felsőtábla is támogatta a javaslatot. de a középosztályokat is sújtották a problémák. szocializmus. hogy a francia események elsősorban a jobbágykérdés megoldatlansága miatt felkeléseket okoznak. ami ellátási problémákat eredményezett. Lezárás. Tényleges asszimiláció a nemzetiségek köréből kikerülő nemességnek. Kossuth a március 3-ai felirati javaslatában a katasztrófa megelőzése érdekében a reformok végrehajtását javasolta. a nyelv fejlesztése. hogyan zajlott le 1848-ban Magyarországon az ún. A magyar egy politikai nemzet koncepció miatt a kormányzat (udvar) felé sodródtak. de elfogadni sem állt szándékában. Közép-Európában azonban a kezdetleges polgári átalakulás. hosszú távú gazdasági. Nyugat-Európában tehát az ipari forradalom következtében fellépő szociális feszültségek radikalizálták a szegényeket. hogy Kossuth felirati javaslatát pontokba szedve terjesztik. ám céljaik eltérőek voltak. hogy a kormányra nyomást gyakoroljanak. (Lásd a forrásokhoz írtakat. összegzés A magyarországi nemzetiségek körében is megkezdődött a nemzeti eszme térhódítása. Kifejtés Az 1847-1848. a nemzeti keretek kiterjesztése.) A felsőtábla és a kormányzat azonban húzta az időt. Az 1840-es évek közepétől rossz termésű évek követték egymást. a városok német és zsidó lakosságának körében volt jelentős. ezért a kormány engedni kényszerült. Március 13-án Bécsben kitört a forradalom. az alsótábla többsége mellé állt. társadalmi és eszmei okok állnak. a feudalizmus eltörlése és az önálló nemzeti államok megteremtésének igénye. törvényes forradalom! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1848 tavaszán Európa országaiban futótűzként terjedt a forradalom. utóbbi hatására indult el a forradalmi hullám Európában. ez lett a 12 pont. s a holtponton a párizsi forradalom híre lendítette túl a képviselőket. 83 . Az élelmezési és az azt kiegészítő ipari válság kettős szorításában a városi szegénység kilátástalan helyzetbe került. Kossuth megegyezett Irányi Dániellel. amelynek fontos része volt a történelmi múlt nemzeti szempontú feltárása.) A nemzetiségi vezetők elképzelései nem voltak egységesek: az önálló tartománytól a nemzeti kulturális intézmények követeléséig terjedtek. Bécstől várták problémáikra a megoldást. 46. tétel: Az áprilisi törvények Az áp FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. nacionalizmus. ill. ez alól kivételt az Oszmán Birodalom és a cári Oroszország jelentett.

Az azonnali jobbágyfelszabadítás állami támogatással (kötelező örökváltság) történt meg. hogy a kincstári birtokok áruba bocsátásából fedezik majd. hogy éjszaka megérkezett a pesti forradalom híre. de a magyar liberálisok ezt megakadályozták. A sajtószabadságot bevezették.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Március 15-én megérkezett a pozsonyi delegáció a felirati javaslattal a Burgba.) Az önkényuralom időszakában születnek meg majd a vonatkozó törvények (1853). a minisztériumban minden jelentős politikai párt. (Neveket és tárcákat lásd a táblázatban. S bár a kamarilla végül nem egyezett bele Batthyány kinevezésébe. Törvénybe iktatták a népképviseletet. Feszültség alakul ki a földet nem kapók körében (parasztfelkelés.) Az ország önrendelkezéséről szóló törvények: független magyar felelős kormányt állítsanak fel.) Az Államtanács próbálta visszavonni az engedményeket. Batthyány Lajos koalíciós kormányt hozott létre. s ezzel megszületett a polgári és alkotmányos Magyarország. a költségvetést az országgyűlés hagyja jóvá. (Az volt a terv. A tárgyalásokat nagyban megkönnyítette. A földesurak kárpótlását későbbre halasztották. mert nem vették el földjeik egy részét (mint Poroszországban). de csak a telki állomány alapján. nemzetiségi lázadás). (A Határőrvidék katonai közigazgatásának megszűnése azonban tisztázandó kérdés még.) Az áprilisi törvényekben elért eredmények: Az érdekegyesítés jegyében a jobbágyság 80%-a földhöz jutott ugyan (még a házas zsellérek is a közös legelőkből). A Magyar Királyság egyesül Erdéllyel. nemzetőrséget állítsanak fel. Az ősiséget eltörölték. csoport képviselve volt. hogy a pesti forradalom vér nélkül zajlott le. hogy nevezze ki Batthyány Lajost miniszterelnökké. A magyarországi jobbágyfelszabadítás következtében ment végbe a morvaországi és ausztriai jobbágyfelszabadítás is. de csak 16-án fogadták őket azután. március 17-én a nádor személyesen a királyt (egyben az unokatestvérét) vette rá. Perszonáluniót határoz tehát meg. A közteherviselést bevezették. A magyar jobbágyfelszabadítás kedvező volt a jobbágyság számára. és nem volt hosszú ideig fizetendő adósság (mint Oroszországban). Az országnak a birodalmon belüli önállóságát deklaráló törvények: Magyarország alkotmányos monarchiává vált: Ausztriával elméletileg csak a közös uralkodó kötötte össze. A törvények három nagy csoportba oszthatók: (Lásd a forráshoz írtakat. A dinasztia helyzetét további törvényekkel pontosítják majd. A cenzúrát eltörölték. a többséget azonban a liberálisok alkották. Ebben a kérdésben a nádor és Esterházy Pál is Batthyány mellett állt (lásd a forráshoz írtakat). Eközben Pozsonyban rémhírek terjedtek a Petőfi vezetésével szerveződő parasztsereg alakulásáról. Április 11-én V. ahol a király jogkörét távollétében a nádor látja el (miniszteri ellenjegyzés). évenként Pesten országgyűlést tartsanak népképviseleti alapon. István nádor közbelépésére az uralkodó jóváhagyta a feliratot. ill. 84 . amit először az Államtanács szorult helyzetében sem fogadott el. az idegenekből (főként olaszokból) álló helyőrséget nem merték bevetni. Külügyek és hadügyek terén továbbra is a királyé maradt a rendelkezési jog. A feudalizmus lebontását és a polgári átalakulást célzó törvények: Felszámolták a rendi kiváltságokat. mert az ifjak együttműködtek a megyei és városi vezetőkkel. Ferdinánd szentesítette a törvényeket. A nádor Batthyány Lajost kinevezte miniszterelnökké. Széchenyi javaslatára ekkor az udvar taktikát váltott: megkezdődtek a tárgyalások egy felelős magyar kormány felállításának lehetőségéről.

és valutakérdés megoldatlansága. milyen külső és belső tényezők vezettek a magyar szabadságharc bukásához! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar és az osztrák kormányzat között kialakult. 47. Lezárás. és a júniusi választások után összeült a népképviseleti országgyűlés. az örökváltság és a közteherviselés megvalósult. de ez egy alkotmányos rendszerben sem tűnt működőképesnek 1848-ban. A Birodalom tartományainak alkotmányosságát és az Ausztriához fűződő viszonyt azonban nem tudták egyértelműen rendezni. Az április 11-én a rendi országgyűlésen elfogadott törvények értelmében a diéta feloszlott. Helyreállt Magyarország egysége. Az 1791. ezért elkezdődött a nemzetőrség fejlesztése. az uralkodó jogköre pedig korlátozott.és pénzügyminisztérium jogkörét. és a király is szentesíti. népfelkelést hirdet- 85 . ahol – a kor szokásainak megfelelően – a választójogot cenzus korlátozta. Az Államtanács és az osztrák kormány azonban az áprilisi törvényekben is nyitottan hagyott kérdésben a magyar hadügy. A bécsi kormány javaslatára augusztus 31-én az uralkodó visszavonta az önálló magyar had. Súlyosan terhelte az udvar és a magyar kormány kapcsolatát az önálló magyar hadsereg és külképviseletek hiánya. A kérését nem teljesítették. de a közjogi viszonyt nem tisztázhatta ez sem. meghatározó feszültség összetevői: A magyar kormány célja az alkotmányosság biztosítása. Létrejött a felelő kormány.és pénzügyminisztérium ügyében a Pragmatica Sanctióra hivatkozva egyértelműen a beolvasztást szorgalmazta 1848 nyarán. X. a Határőrvidéket (Magyarországon állomásozó katonaságot) is Magyarország alá rendelték. Konfliktus forrása volt a magyar haderő kérdése. Ezt azonban a magyar vezetés nem fogadta el. tétel: A sza szabadságharc FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. és májusban kiadta az utasítást az első 10 honvédzászlóalj toborzására is. összegzés Magyarországon a polgári átalakulás tehát vérontás nélkül lezajlott. amelyet a kor követelményeihez kellett volna igazítani. a polgári állam viszonyai között akarták megvalósítani a (rendi dualizmus idején még működő) birodalmi egységet és a birodalmon belüli magyar függetlenséget. céljuk a tartományi érdekek összhangja alapján biztosítani az önállóságot. Itáliából). Az országgyűlés végül július 11-én megszavazta a pénzt a 200 ezer újonc kiképzésére és felszerelésére.Létrejött a népképviseleten alapuló alkotmányos állam. által szabályozott független rendi berendezkedés most polgári parlamentáris berendezkedéssé alakult. Még mindig a Pragmatica Sanctio határozza meg a közjogi viszonyt. A liberálisok eredendően nem kívántak elszakadni a Birodalomtól. a vám. így próbálván meg növelni a magyar haderő létszámát. uniója Erdéllyel (és Partiummal). ha az országgyűlés elfogadja. Ez utóbbi intézkedés azonban csak akkor léphetett volna érvénybe. tc. A Kossuth felirati javaslatában megfogalmazott pontok közül a népképviselet. Batthyány Lajos a magyar sorozású ezredek hazaküldését kérte (pl.

) A trónfosztás nem jelentette a királyság megszűntét. a kormány lassan feloszlott. Mivel eredményt nem tudtak elérni. ezért fokozatos közeledés indul meg a tárgyalókészségét folytonosan jelző magyar kormányzat felé. Kossuthot kormányzó-elnökké választották. 86 .) A jogilag vitás helyzetben októbertől a volt császári és királyi tisztek és az OHB közti ellentétek fokozódtak. Kossuth és Görgey között a módszerek és a további lépések kérdésében olyan ellentét alakult ki. létre sem jött. tehát le kell mondaniuk autonómiaterveikről. a magyar oldalon a megegyezés ellenzői megerősödnek. Papírpénzt. és helyette a 18 éves Ferenc József (Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegnő fia) lett a király. (Az új kormány elnöke Szemere Bertalan lett. ahol ennek hatására 1849. A centralizáció a nemzetiségeket is érinti. Ferdinándot lemondatták. Az OHB emberfeletti munkával teremtette elő a katonát.). február 26-27-én Kápolnánál vívott. hiszen Ferenc József császár volt ugyan. Kossuth elnökletével létrehozták az Országos Honvédelmi Bizottmányt. amely a későbbiekben is meghatározta a szabadságharc eseményeit (váci nyilatkozat). bár a magyar kormány 1848. a Függetlenségi Nyilatkozatot. bár nyíltan nem léptek fel ellene. március 4-én a Schwarzenberg-kormány kiadta az olmützi alkotmányt. sokan visszavonultak.). ám lemondását a magyar országgyűlés nem fogadta el. ill. december 2-án V. A katonai fordulat és az olmützi alkotmány hatására Kossuth felvetette a függetlenség kimondását először az OHB. így mivel vereség esetén biztos halál várt rájuk. 1848. a bécsi kormány továbbra sem akart tárgyalni. elrendelték az újoncozást. fegyvert. az államformáról ekkor nem rendelkeztek. Isaszeg). sőt egy 100 tagú országgyűlési küldöttséget sem fogadott a király.) Mivel az olmützi alkotmány Magyarországot beolvasztja a centralizált birodalomba. Az 1849. márciusi ajánlatánál nemzetiségi szempontból kedvezőbb. Kifejtés Az udvar nem kívánt tárgyalni a magyar kormánnyal. Először egyik testületet sem sikerül meggyőznie. (A nyugat-európai forradalmak kudarcának egyik alapvető oka. valamint fiatal kora és tapasztalatlansága miatt befolyásolhatónak tartották. muníciót. április 14-én a debreceni Nagytemplomban elfogadják Kossuth javaslatát. hogy ott ez a társadalmi egység megbomlott. Tápióbicske. a hadiipart Nagyváradra költöztették. gondoskodott a törvények kihirdetéséről. és az eddig udvarhű nemzetiségeknek is.) Kossuth a függetlenség kimondásától az ország elismerését és külső támogatást remélt. békekötéshez pedig a nemzetgyűlés hozzájárulása lett volna szükséges. mely októbertől a végrehajtó hatalom szerepét töltötte be. hiszen nem írta alá azokat. Végül 1849. A főerők Windish-Grätz herceg vezetésével a Duna mentén haladtak. s ezzel semmibe veszi a magyar törekvéseket nemzeti és alkotmányos szempontból. vállalták a fegyveres küzdelmet is. 1848 decemberében támadás indult Magyarország ellen. ill. hogy hűek maradjanak katonai esküjükhöz. majd az országgyűlés zárt ülésén. 1849 áprilisában a tavaszi hadjárat során a magyar seregek jelentős győzelmeket aratnak (pl. de nem koronázták meg magyar királynak. A kormányt és a törvényhozást Debrecenbe. a diadal így is óriási. Az események hatására Esterházy és Batthyány is lemondott. (Lásd a forráshoz írtakat. A volt császári és királyi tisztek nem tudták. Batthyány – a sikertelen béketárgyalásokat követően – házi őrizetbe került. eközben a magyarok ellen lázította a nemzetiségeket. és a parasztság meggyőzése érdekében eltörölték a szőlődézsmát (szeptember 15. bár eredeti céljukat (az osztrák csapatok bekerítése) nem tudták elérni. és komolyabb ellenállás hiányában elfoglalták Pestet (január 4. Ferdinánd azonban már nem volt király. V. (Lásd a forráshoz írtakat. akit – a bécsi udvar felfogása szerint – nem kötöttek az áprilisi törvények. államfőként kinevezhette a minisztereket.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli tek. A királyváltás bonyolult jogi helyzetet eredményezett. Kossuth-bankót adtak ki. hadüzenethez. a magyarok vereségével végződött csata után WindischGrätz a felkelés teljes megsemmisülését jelenti az udvarnak. de rendelkezései csak miniszteri ellenjegyzéssel voltak érvényesek. Az alkotmány csalódást jelent a magyarságnak. hogy kit kell szolgálni. A nagyhatalmak a Habsburg Birodalmat az európai egyensúly alapkövének tekintették. A magyar országgyűlés azonban a harc folytatása mellett döntött. ám épp ellenkezőleg történt.

(Lásd a forrásokhoz írtakat. komáromi csata). Pulszky Ferenc Londonban. a honvédség reménytelen helyzetbe került. Miklós csak azzal a feltétellel volt hajlandó segítséget nyújtani. Lezárás. Görgey a megoldást az erők koncentrálásában látta: az orosz felvonulás előtt vereséget akart mérni az osztrákokra (2. (Ez azonban hibás elképzelés volt. majd Dembiński javaslata mellé állt. aminek következtében az európai közvélemény figyelme Magyarországra irányult. 48. ám az erre irányuló intézkedéseket a magyar politikai elit elutasította. A végső vereséget augusztus 9-én szenvedték el a magyar csapatok Temesvárnál. dolgozzanak ki megoldási javaslatot az osztrák-magyar viszony elrendezésére. rokonszenveztek az ország szabadságküzdelmével. Bem kiszorul Erdélyből. tétel: A kiegyezés tartalma és értékelése kie FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a dualizmus kori politikai berendezkedés működési elveit.) A magyar hadsereg egyszerre verte ki az országból a birodalmi haderőt. mellyel egyedül is képes legyőzni a magyar hadsereget. korlátait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1850-es évek abszolutizmusának (Bach-rendszer) kudarca után az osztrák politika a magyarokkal való megbékélést látta sikeres megoldásnak.) 1849. szabadította fel a fővárosát (1849. Görgey már augusztus 6-tól folyamatosan egyeztetett az oroszokkal. Az udvar ezért felkérte a magyar konzervatívokat. Világos) mellett döntött. összegzés Június 18-án indultak meg az orosz hadak. ami Aradra megérkezik.). (Lásd a forráshoz írtakat.) Haynau hada (kb. a nemzetiségi törvény pedig – a szabadságharc további sikerei szempontjából – későn született meg. ám közel volt a menekülést jelentő török határ. bízva a büntetlenség ígéretében. Az ún. Andrássy Gyula Isztambulban sikeresen képviselte a magyar ügyet. és törte meg a területi elszakadásra törő nemzetiségek lázadásait. így amikor augusztus 11-én Kossuth Görgeynek adta át a teljhatalmat. a szőregi csatában megveri és tovább üldözi. hogy Teleki László Párizsban. amelynek oka a vesztes olasz háborúk után a Németország egységesítéséért folytatott küzdelem volt. I. ha akkora sereggel érkezhet.az országot hivatalosan nem ismerték el. Ezen a tényen az sem változatott. május 21. újra passzív ellenállásba vonult (októberi diploma. Miklós orosz cár támogatását kérte a Szent Szövetségben foglaltakra és a magyar szabadságharcban részt vevő lengyel katonák nagy számára hivatkozva. Görgey hada az egyetlen. a cári erők felvonulását pedig tárgyalásokkal igyekezett lassítani. Kossuth először elfogadta az előterjesztést. februári pátens). Apponyi György javasolta a 87 . május 9-én a cár bejelentette az orosz hadak megindítását (kb. 200 ezer fő). miközben egyre jobban éleződött az osztrák-német ellentét. ez azonban nem adatott meg. aki az erők egyesítését Szegedtől délre tervezte. A magyar katonai győzelmek hatására Ferenc József I. 170 ezer fő) nagyon gyorsan követi a fősereget. Kossuth nemzetiségekkel való tárgyalása nem hozta meg a remélt sikert. A további sikerekhez a nagyhatalmak semlegességére lett volna szükség. akkor a haditanács a fegyverletétel (augusztus 13. Schmerling-provizórium (1861-1865) ideje alatt pénzügyi csőd következett be.

A századfordulóra a magyar kvóta elérte a 36%-ot.) Kossuth az ún. 83 tartózkodás mellett] elfogadta a közös ügyekről szóló törvényjavaslatot. 1867. (Deák nem vett részt a szertartáson.) Az 1867-ben megalakult Osztrák–Magyar Monarchia kétközpontú. Cassandra-levélben elítélte a kiegyezést. A megegyezést siettette. Ha nem sikerült megegyezni.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vitás ügyek (kül-. (Lásd a forráshoz írtakat. június 8-án Ferenc Józsefet magyar királlyá. hogy Magyarország törvényes keretek között engedni hajlandó a közös külpolitika. hogy kihasználja a birodalom szorult helyzetét. (Lásd a forráshoz írtakat. A közös ügyek fedezésére kvótát állapítottak meg. amelynek vezetője Andrássy Gyula lett. dualista államszervezet volt. ui. A politikai kiegyezés mellett megszületettek a gazdasági együttműködést szabályozó jogszabályok is (gazdasági kiegyezés). Deák visszatartotta az országgyűlést attól. Magyarország 30%-kal részesedett (ez a két állam fejlettségét tekintve méltányosnak mondható). amelyből Ausztria 70. amelyet a közös ügyek egy másik alkotmányos rendszerhez fűztek. hogy Erzsébet királyné támogatta Deák és Andrássy lépéseit. védelem. az uralkodó személye. szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását. A dualizmus nem volt perszonálunió (még ha Deákék annak is tartották). amelyet az osztrák és magyar törvényhozásnak egyaránt el kell fogadnia. A dualista állam két államalkotó nemzete közötti viszonyt (közjogi kérdés) a Pragmatica Sanctio figyelembevételével határozták meg. akkor uralkodói hatáskörbe került a kvóta mértékének megállapítása. hogy az alkotmányos egység nem valósítható meg a ’48-as törvények tiszta perszonálunióként való értelmezésével. Kifejtés Deák belátta. Ferenc József 1865-ben összehívta az országgyűlést. Ennek belpolitikai oka a passzív ellenállás kifáradása és a nemzetiségekkel folytatott tárgyalások kudarca volt. valamint a Pragmatica Sanctio szorosabb közjogi kötődést eredményezett a perszonáluniónál. a gyakorlatban inkább reáluniónak tarthatjuk. sőt az új miniszterelnök. Liszt Ferenc koronázási miséje közben Andrássy Gyula és az esztergomi érsek tették a király fejére a koronát. magyar vezetés. és ezek ellenőrzését a független törvényhozások által kiküldött delegációkra bízta volna. Az idő lejárta után meg lehetett hosszabbítani vagy újratárgyalni. A magyar politikai elit jelentős részét is a megegyezési szándék vezette már ekkor. A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek.) A kiegyezés nem biztosított teljes függetlenséget. hogy az 1866. védelem az orosz és német törekvésekkel szemben). majd Ferenc József megesküdött a magyar alkotmányra. ugyanakkor reális kompromisszum volt. július 3-ai königgrätzi csatában az osztrákok vereséget szenvedtek a poroszoktól. kvótabizottságok javaslatai alapján állapították meg 10 évre.) 1867 februárjában Ferenc József kinevezte Andrássy Gyulát magyar miniszterelnökké (akit egyébként 1849-es szerepvállalásáért távollétében már halálra ítéltek. A kvótát a két törvényhozó szerv által kiküldött ún. ezért az 1865-ös Húsvéti cikkben kilátásba helyezte. Ennek a magatartásnak köszönhetően Ferenc József magyarokba vetett bizalma megerősödött. pénzügy) közös kezelését. május 29-én a képviselőház [209:89 arányban. mérték-. de a külpolitikai körülmények változása (Oroszország megerősödése és Poroszország előtörése) is a megegyezésre sarkallt. közlekedési és hírközlési rendszert. Erzsébetet királynévá koronázták a budai Mátyástemplomban. a közös ügyek. meghagyták a közös valutát. had-. Magyarország államformája alkotmányos monarchia lett. hogy Ausztria nagyhatalmi helyzetének fenntartásához magyar támogatásra van szükség. 1867. (A magyarok ügyét segítette. ezért kapta a „szép akasztott” nevet). s az ezek fedezését szolgáló pénzügyek tekintetében (az alkotmányosság visszaállítása esetén). Bécsben is egyre többen a megegyezés hívei lettek. Az országgyűlés egy bizottságot választott a közös ügyek megtárgyalására. A gazdasági megállapodásokat 10 évre kötötték. Beust meggyőzte Ferenc Józsefet arról is. A magyar vezetőréteg elvárásait kevesebb áldozattal nem lehetett biztosítani (területi egység. összehangolták az adó-. A gazdasági 88 .

összegzés A kiegyezéssel létrejött birodalom a területe alapján (600. a védvámrendszer pedig lehetőséget adott a magyar agrártermékek és a Lajtántúl iparának védelmére. illetve Szerbia.) 89 . s az uralkodó is hajlott arra. Az ennél többre vágyó nemzetiségeket azonban ez nem elégítette ki. hogy a rendszer továbbfejleszthető. Az osztrák-német nagypolgárság. (Balkáni terjeszkedési törekvésekről lásd a forráshoz írtakat. Ez utóbbi nem következett be. a politikai. hogy az uralkodó visszalép majd ettől a kompromisszumtól.) A csehek fogadták a kiegyezést a legnagyobb ellenszenvvel. A horvát autonómia megteremtése a korabeli Európában a nemzetiségi kérdés kezelésének kis számú pozitív példája volt. társadalmi megújulásra. beligazgatási autonómiát kaptak. azaz Közép-Európában nagyhatalomnak számított. A törvény a területi egység és az egy politikai nemzet elvét fel nem adva széles körű nyelvhasználatot biztosított az oktatásban (állami feladat). a pártok közötti erős megosztottság. Horvátország élén a bán áll. (Lásd forráshoz írtakat. és fegyverkezni kezdett. Sokan tartottak attól. Fiume magyar irányítás alatt maradt. Az európai erőegyensúly fontos szereplője. A vegyes vidékeken a 20%-ot elérő nemzetiségeknek is biztosítottak anyanyelvi jogokat.) Lezárás. mert a horvátok a magyarokkal és az osztrákokkal egyenrangú helyzetre törekedtek. A dualizmus válságának fontos összetevője még a parlamenti politizálás korabeli eredménytelensége (lásd obstrukció) is. Lehetővé tették egyesületek és pénzalapok létrehozását. a lakosságszám (35 millió) alapján harmadik legnagyobb állama lett. ill.kiegyezés biztosította a térség és az ország gyors gazdasági fejlődését. A korabeli Európa legjelentősebb nemzetiségi törvénye volt. Palacky fel is emelte szavát. a század második felében megjelenő orosz. az igazságszolgáltatás alsó és középső szintjén. (A századfordulón az akkori trónörökös. hogy mennyire teljesül a kiegyezéshez fűződő remény. Működhetett a szabor (horvát országgyűlés).) A kortársak számára kérdéses volt. Ez. A törvény hatása attól is függött. amely a magyarokkal közös országgyűlésbe 42 képviselőt delegálhatott. bár a gazdasági kiegyezés újratárgyalása jelentős feszültségeket eredményezett. a demokratikusabb (pl. német és brit nagyhatalmi vetélkedés idején azonban egyre inkább Németország felé sodródott. Fiume és Muraköz átadását. mennyiben hajtja végre a magyar állam. ezért követelték függetlenségük elismerését. A magyarok azonban csak tartományi különállásukat ismerték el.) Horvátország a magyarokhoz fűződő viszonyt perszonálunióra akarta redukálni. ám a későbbi fejlődést a politikusok változatlan elvárásai (a 67-es alaphoz képest) akadályozták meg. Ferenc Ferdinánd újra felveti majd a trializmus kérdését. A nemzetiségi viszonyok rendezése érdekében alkották meg 1868-ban a nemzetiségi törvényt is Eötvös József minisztersége idején. Horvát-magyar kiegyezés (1868) elfogadására végül csak a horvát tartománygyűlés többszöri feloszlatása. A báni kormány a közigazgatás. a közigazgatásban. akit a király nevezett ki a magyar miniszterelnök beleegyezésével. hogy a dualizmust trializmussá alakítsák át. A horvátokat elismerték politikai nemzetnek. de megnyugvást egyrészt azért nem hozott. a cseh németek és a magyar vezetés hatására azonban végül Ferenc József visszalépett ettől a tervtől. valamint az uralkodói (alkotmányossággal nem teljesen egyező) kiváltságok jelentős szerepet játszottak a dualizmus válságában. mert abban az ausztroszláv törekvések bukását látták. Deákék még hittek abban.000 km2) Európa második. (Lásd a forrásokhoz írtakat. hogy a gazdaság fejlődése nem lesz várt ütemű. általános választójog). újabb választások és jelentős előnyök biztosítása után kerülhetett sor. polgári jellegű társadalom kiépülésére irányuló szándék gyengesége. (Lásd a forrásokhoz írtakat. akikre egyre nagyobb hatással volt a kialakuló Románia. másrészt pedig más nemzetiségek is követelték ugyanezeket a jogokat. az igazságszolgáltatás és az oktatásügy függetlenségével rendelkezett. A magyar kormányban külön horvát miniszteri tárcát hoztak létre. s a horvát lett a hivatalos nyelv. és egyáltalán képes-e az ország megtartani a nemzetiségeket.

tejgazdaságok jöttek létre. Az alföldi mezővárosok virágzása jellemzi a korszakot. A városok – főleg Budapest – környékén a városi piacokra termelő zöldség. hogy a folyószabályozások lezárultával jelentős területek kerültek művelés alá. 90 . Ez azonban nem jelentette a fejlesztések elmaradását. összehangolták az adó-. makói hagyma. Az idő lejárta után meg lehetett hosszabbítani vagy újratárgyalni.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 49. bővülő piaca Magyarország rendelkezésére állt.3 millió katasztrális hold vált szántóterületté. közlekedési és hírközlési rendszert. homoki szőlőkultúra a Duna-Tisza közén stb. Növénynemesítő intézetet állítottak fel. napszámosok) is akadályozta azonban a gépesítés még szélesebb körű elterjedését. de ehhez a vámtörvények átalakítására lett volna szükség. gépek (alagcsövezés. meghagyták a közös valutát (1878-től közös jegybank működött. mérték-. másrészt pedig a nagybirtokokon elterjedő korszerű eljárások. műtrágya. kalocsai vagy szegedi paprika. A modernizálást a gátrendszerek kiépítésével a mezőgazdaságban kellett kezdeni. Az ország egyes területein kialakul a térségre jellemző sajátos termelési struktúra: pl. A gazdasági kiegyezés biztosította a térség és az ország gyors gazdasági fejlődését. közlekedés a dualizmus Kibo korá korában FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a dualizmus kori iparban és a mezőgazdaságban megfigyelhető alapvető változásokat! Vázolja fel. köszönhetően az ipari forradalom jótékony hatásának. addig a Monarchia védett.és gyümölcstermesztés. kecskeméti kajszibarack.) a termelékenység növekedést vonja maga után. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A gazdaság fejlesztésének törvényi kereteit a gazdasági kiegyezés jelentette. aratógép stb. (A munkálatok során 6300 km gát épült meg. A kisbirtokok nagy száma mellett az olcsó bérmunka (idénymunkások. tétel: Kibontakozó ipar. A birodalmi mellett kialakuló országos piac is biztos értékesítési lehetőséget jelentett a specializálódó termelés számára is. valamint 1892-től az arany alapú korona lett a közös pénz).) A fejlődés tehát egyrészt annak köszönhető.) A fejlődést segítette a bérleti rendszer terjedése is. vetőgép. a Monarchia piaci védettségének. a tőkével rendelkező bérlők növelték a mezőgazdasági befektetéseket. amelyet az osztrák és magyar törvényhozásnak egyaránt el kell fogadnia. s 6. ártereket hoztak létre. Tisza Kálmánhoz hasonlóan az időszak több miniszterelnöke kísérletet tett a gazdasági kiegyezés megújítása után az ipar fejlődésének támogatására. ami a bécsi kormányzat ellenállása miatt nem sikerült. Mivel az alföldi folyók árvizei mocsarakat. milyen nemzetközi gazdasági tendenciák állnak a változások hátterében! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar gazdaság ebben az időszakban fejlődött a legtöbbet. ezeken a területeken nem lehetett mezőgazdasági termelést folytatni. bár a gépesítésre és a modernebb eljárások bevezetésére csak a jelentősebb anyagi háttérrel rendelkező nagyobb birtokok tulajdonosai voltak képesek. csányi dinnye. A hegyvidéki és síkvidéki kisparcellákon a gazdálkodás azonban nem sokat változott (lásd a forráshoz írtakat). ill. szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását. A gazdasági megállapodásokat 10 évre kötötték. A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek. a védvámrendszer pedig lehetőséget adott a magyar agrártermékek és a Lajtántúl iparának védelmére. Kifejtés Míg az európai államok mezőgazdasága értékesítési gondokkal küszködött. fejlődő mezőgazdaság.

ill. Mindez új fajták megjelenését is jelentette: a magyar szürkét felváltotta a hízékonyabb. hanem az európait is. azon belül is Magyarország gazdaságának felzárkózását. jól tejelő „színes” svájci és holland szarvasmarha. A fő kereskedelmi útvonalat azonban a vasút jelentette. amit a bankok hitelekkel finanszírozták. a szitálás gépesítése). A konjunktúra nem lett volna lehetséges a külföldi tőke beáramlása nélkül.). az európai élbolyt elérni nem volt képes. monopolkapitalizmus 91 . A bejövő tőke jelentős része német eredetű volt. A már hagyományosnak tekinthető iparágak tovább erősödnek (pl. fejlett bank. a vas. Aradon autógyártás. gépgyártás) fellendülését nagymértékben segítette. Temesvár–Bécs. a mezőgazdasági ország olcsó megélhetési viszonyai – melyek alacsonyabb munkabért tettek lehetővé – alapozták meg a látványos változást. vegyipar. a politikai stabilitás. az állami iparpártolás. Mechwart András rovátkolt hengerszéke. Lezárás. s ezután gyorsan nőtt a hitelintézetek száma is. de kiegyensúlyozatlan. a makkoltatva tartott bakonyi sertést pedig a mangalica és az angol hússertés. s ez lehetővé tette a Monarchia. gépipar és az ezekre épülő gépgyártás: autó. megjelentek pl. s nem csak Ausztria ipari fejlettségét közelítette meg. Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. A magyar ipar kicsit megkésett fejlődése a többi nyugati állam iparához képest előnyöket is rejtett magában. A folyószabályozás lehetővé tette a gőzhajózást a Dunán. Nagyvárad–Fiume vasútvonal). sőt Magyarország több iparágban és fejlesztésben a világ élvonalába került. Budapest mellett új iparvidékek (pl. Déva–Temesvár) erősödtek meg. A tőkebehozatal részben bányák és gyárak alapításához járult hozzá. Egyes területeken világszínvonalú fejlesztések valósultak meg (pl. Spanyolországot. Rákoson repülőgépgyártás. hogy rendelkezésre állt a Monarchia egész piaca is. ún. A reformkori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1842) és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár mellett létrejött a Magyar Földhitelintézet (1863). A századfordulóra megerősödött a jelentős részben terménykereskedelemből származó magyar tőke szerepe. összegzés A dualizmus korában lejátszódó gazdasági változások jelentős fellendülést eredményeztek. Míg Oroszországot. Az ipar egyes szektorainak (pl. Dráván. a magyar gőzmozdonyok sorra nyerték el az ipari kiállítások díjait. ami az európai élvonalba emelte a magyar ipart. A magyar gazdaság és ezen belül az ipar fejlődését a Monarchia egységes piaca. s ennek segítségével a magyar mezőgazdasági termékek gyorsan eljutottak a világpiacra (pl. közepesen fejlett agráripari országgá vált. Korszerű. Ezekben az iparágakban a termelés súlypontja a Monarchián belül már Magyarországra tevődött. Az 1880-as évek közepétől az ipari forradalom hatására Magyarországon az ipar fejlődése újabb lendületet vett. ami a gazdasági kiegyezés megújításakor minden esetben komoly vitákhoz vezetett. A kiegyezés évében alapították a Magyar Általános Hitelbankot. Kassa–Diósgyőr. Portugáliát és a Balkánt megelőzte a korabeli magyar gazdaság. élelmiszeripar). Rimamurány–Salgótarján. A magyar ipar fejlődését a magyar kormányok adókedvezményekkel segítették.és acéltermelés felfutásának köszönhetően magas színvonalú gépgyártás alakult ki. A változások hatására az ipari forradalom vált meghatározóvá.vagy repülőgépgyártás (Pesten. mivel az újonnan létesült vállalatok az ipari forradalom legújabb vívmányait is alkalmazhatták már. A magyar közlekedési rendszerben óriási változás történt. Tiszán. élelmiszeripar. Száván és a Maroson is. Győr–Pozsony. A korszakban fejlődött az ország gazdasági központjává és világvárossá Budapest. A fejlődés ellenére/hatására aránytalanságok figyelhetők meg a magyar gazdaságon belül. a monopóliumok (pl. és a tőkés gazdaságra jellemző ciklikusság (túltermelés és pangás váltakozása).A tradicionális juhtenyésztés és rideg állattartás visszaszorulóban volt.és vasúthálózat. A fejlődés fokozottan érvényesült az újonnan megalakult iparágakban: pl. ferdevállú magyar nagyipar. Győrött a Rába). helyette az istállózó állattartás terjedt el. az izzólámpagyártás (az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. ami magas termelékenységhez vezetett. a világ harmadik legnagyobb izzólámpagyártója).

A demográfiai robbanás nagyarányú elvándorlást okozott. a demográfiai robbanás azonban nem azonnal és nem egyszerre érintette az országot: a fejlettebb területeken (városok.5-szeresére nőtt. az elmaradott térségekben (Erdély) később jelentkezett. század második felében indult meg az ipari forradalommal összefüggő népességugrás (demográfiai forradalom). a gyökereiktől – szülőföld. A reformkor érdekegyesítési gondolata elvileg kiterjedt a nemzetiségi érdekek egyeztetésére is. Felvidék) hamarabb ment végbe. az érdekegyesítő nemzetiségi politika realizálása azonban – mint 1848 bizonyítja – nem sikerült.5%-ra nőtt. hiszen a megkérdezett lehet kettős gyökerű. A városlakók asszimilációja azonban jelentős volt. Dunántúl. A változás alapvetően három dolognak köszönhető: Az életkörülmények javulása miatt megnőtt a természetes szaporulat. család.és bevándorlás is a magyarság arányát növelte. A ki. tétel: Nemzetiségek a dualizmus időszakában Nem FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével ismertesse a magyarok és a nemzetiségek viszonyát a dualizmus kori Magyarországon! FELELETVÁZLAT Bevezetés Magyarország lakossága másfél évszázad alatt 2. hiszen minden 100 kivándorlóból csak 33 volt magyar.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli jött létre. gyors ütemű folyamat (I. Az asszimiláció (beolvadás) egyrészt felgyorsult a városi német és zsidó lakosság körében. a lakóhelyén megélni nem tudó mezőgazdasági népesség megindult a munkaalkalmat kínáló városokba és részben a tengerentúlra (pl. az 1880-as évektől egyenletes. vallásuk pedig 1895-ben lett bevett vallás. Kifejtés A XIX. törpebirtokosok milliói. Kanada. A XIX. Az elvándorlás a Felvidéket és a Kárpátalját érintette leginkább. megélhetési gondokkal küzdő társadalmi rétegek. még a járványok (pestis. szlovákokkal és ruszinokkal együtt. vagy alkalmazkodásképp az asszimilálódó népesség tagjának is vallhatta magát. kolera. Az ország népessége 30 év alatt 33%-kal nőtt a jelentős mértékű kivándorlás ellenére is. másrészt a vidékről városba költözött. A kivándorlás során a legnagyobb veszteség a szlovákokat érte. a németekkel.) A korabeli adatok hitelét azonban csökkenti. Dél-Amerika felé). hogy a népszámláláskor sem derült ki egyértelműen az etnikai hovatartozás. egyház – elszakadó emberek a városok domináns etnikumába olvadtak be. Az egyéni szabadságjogokat a nemzetállami léttel egybekapcsoló klasszikus liberalizmus saját ideológiájából 92 . a másik oldalon azonban kis-. világháborúig) vette kezdetét. s bár két nagy kolerajárvány visszavetette a fejlődést. USA. mint a többi nemzetiség. hamarabb vált a demográfiai robbanás részévé a magyarság. (A zsidóság egyenjogúsítására 1867-ben került sor. tehát a kivándorlók között az össztársadalmi arányoknál jóval magasabb volt a nemzetiségiek aránya. tbc) ellenére is. 50. század második felében tehát jelentős arányeltolódások mentek végbe a nemzetiségi összetételben: a magyarság aránya (Horvátország nélkül) 41%-ról 54.

sokan megkérdőjelezték. A törvény azonban nem tért el az egy politikai nemzet elvétől. a magyarországi nemzetiségi kérdés pedig magyar belüggyé vált. Kossuth tervezete (1862) szerint a térség kisebb államai (Magyarország. Határőrvidék). világháború alatt a nemzetiségi politikusok már nem az OMM-án belül képzelték el népük további sorsát. Románia. egyesíthette a történelmi magyar államrészeket (Erdély. s ezt Bécsbe vitték Ferenc Józsefhez. (Lásd a forrásokhoz írtakat. 1848-as rokonszenven alapuló pozitív viszonyulás az ellenkezőjére változott. Az 1868-as törvény. a korabeli Európa legjelentősebb nemzetiségi törvénye számos liberális elemet tartalmazott. az oktatásban és az egyházi életben biztosította a nem magyar népek számára az anyanyelv használatát. mind a nemzetiségi vezetőréteg elutasította. (Lásd a forrásokhoz írtakat. országgyűlést alakíthatott ki. a központi hatalom erősítése. Ez a tényező. Erre jó példa a román Memorandum-per (1894). Az anyanyelvű oktatás támogatása helyett inkább a magyar nyelvű oktatás kiterjesztésére. Ferenc Ferdinánd köre a dualizmus 93 . ennek következtében a feszültség egyre nőtt. azaz – az autonómiával felruházott horvátokat kivéve – tagadta a nem magyar nyelvi-kulturális közösségek nemzet jellegét. kormányt.) A Duna völgyi népek összefogásnak terve a XIX. valamint a választójog szűk korlátok között tartása és a választások nyílt jellege ugyancsak összefüggött a magyar állam magyar jellegének erősítésére való törekvéssel. A román vezetők összeállították nemzetiségi sérelmeik listáját. A nemzetiségi elit számára azonban ez a felfogás elfogadhatatlan volt. Az 1867 utáni magyar asszimilációs politika „eredményeképp” a nemzetiségi iskolahálózat az 1880-as évektől nem fejlődött. Községi szinten. autonómiát követeltek. Az 1868-as horvát-magyar kiegyezéssel Horvátország széleskörű önkormányzatot kapott: saját közigazgatást. A tervezetet mind a magyar. s ezen keresztül nyelvi-kulturális magyarosításra törekedtek. A magyar politikai elit 1867-ben a kiegyezéssel történelmi kompromisszumot kötött Béccsel. A per (1-5 éves börtönbüntetést kaptak a vezetők) hatására egyrészt megerősödött a romániai magyarellenes szervezetek propagandája. Az önrendelkezés hiányának elmaradása miatt a XX. a megnyíló politikai szabadságjogok viszont a nemzetiségi törekvéseknek nyitottak szabadabb teret. föderatív átszervezést vártak. azaz nem vettek részt a magyar országgyűlés munkájában. hogy társadalmi szerkezetüknél fogva és a magyar választási rendszer szabályaiból fakadóan kevesebb képviselőjük jutott mandátumhoz. ezért tiltakozásuk jeléül jó ideig passzív ellenállást folytattak. mint a cári Oroszországban vagy 1915-ben az örményekkel szemben az ifjú török mozgalom részéről.) A törvényhatóságok és a községek önkormányzatának szűkítése. század elején és az I. a nemzetiségi szervezetek és egyesületek megalakításának jogát. és képviselőket küldhetett a magyar országgyűlésbe. Az 1868-as rendezés nem magyar nyelvek és kultúrák iránti toleranciáját a dualizmus kor kormányai egyre kevésbé érvényesítették. a korábbi. Az uralkodó azonban felbontatlanul továbbította a dokumentumot a magyar kormányhoz. nem mutatkozott.fakadóan nem talált megoldást a nemzetiségi kérdésre. ahol a községek és megyék nemzeti alapú önkormányzatával kívánta a nemzetek érdekképviseletét megoldani. A nemzetiségek a nemzetiségi törvénynél többet akartak. de olyasféle terror. a magyar vezetőréteg nem vette komolyan a feszültség nagyságát. Lezárás. valamint az. században több osztrákellenes nemzeti mozgalom képviselőjében felmerült. az alsó fokú bíráskodásban. aminek következtében pert indítottak ellenük a magyar hatóságok. A századfordulón a Monarchia mérvadó politikacsináló köreiben napirenden van a dualizmus revíziójának és a birodalom valamiféle föderalizálásának a gondolata. Erdély) szövetséget hoznak létre a Habsburg Birodalom helyett. Ők társnemzeti státust igényeltek. másrészt az intézkedés Nyugat-Európában megrökönyödést váltott ki. hogy a nemzetállamok korában reális alternatíva-e egy ilyen államszövetség. a magyarok közül Kossuth Lajos dolgozta ki a Duna-menti konföderáció tervét. Horvátország. Az 1890-es évektől kezdve azonban fokozottabban síkra szálltak jogaik bővítése érdekében. összegzés Magyarországon elnyomták a nemzetiségeket abban az értelemben. Szerbia. aminek értelmében lemondott a teljes önállóságról. hogy önrendelkezési joggal bíró kollektivitásként nem jelenhettek meg a politikában.

Kanada. Bár a technikai. az 1880-as évektől viszont egyenletes. Ebben a mozgástérben jelentkeztek a magyar nemzeti törekvések ellen fellépő nemzetiségi törekvések is.és kisgyermekkori halálozás számarányának csökkenése részben a táplálkozási szokások megváltozásával (emelkedett az élelmiszertermelés. javult a megtermelt élelmiszerek elosztása). A gazdasági fejlődés nyomán bekövetkezett változások.) A demográfiai robbanás nagyarányú elvándorlást okozott. század második fele a nemzetállamok megalakulásának kora Európában. tétel: Az életmód változásai a századforduló Magyarországán Az él FELADAT: A források és ismeretei segítségével értékelje a polgárosodás folyamatát a dualizmus kori Magyarországon! FELELETVÁZLAT Bevezetés A világ a XIX. agrárjellegű településeken élő népesség aránya. USA.) 94 . a tudományok nagyarányú fejlődése együttesen vezettek ehhez a nagyarányú népességnövekedéshez. minőségi javulásával és az orvostudomány fejlődésével (Semmelweis Ignác. század elején bontakozott ki. (A nemzetiségek helyzetéről lásd a foglalkoztatási táblázathoz írtakat. A demográfiai robbanás azonban nem azonnal és nem egyszerre érintette az országot: a fejlettebb területeken (városok. században korábban soha nem látott demográfiai fejlődést élt meg: 1800 és 1914 között megduplázódott az emberiség lélekszáma. (Lásd az adatokhoz írtakat. az ipari forradalommal összefüggő társadalmi változása a városiasodás. ezzel azonban csak ideig-óráig odázta el a problémát. A csecsemő. orvosi felfedezések. Dunántúl. A kiegyezést követő négy évtizedben Magyarország lakossága 13. Dél-Amerika felé). A városi lakosság növekedése a dualizmus idején háromszorosan felülmúlta az országos átlagot. A városfejlődés jelentősebb szakasza Magyarországon a XIX. vissza tudta szorítani a demokratikus és a szociális törekvéseket. így az ipari forradalom vívmányaiból részesedő Magyarországon is. 51. más körök másféle föderalizálási lehetőségben. gyors ütemű volt a folyamat (az I. s bár két nagy kolerajárvány és a jelentős mértékű kivándorlás visszavetette a fejlődést. a lakóhelyén megélni nem tudó mezőgazdasági népesség megindult a munkaalkalmat kínáló városokba és részben a tengerentúlra (pl. A korszak másik. Felvidék) hamarabb ment végbe. A XIX. és a század végéig csak alig-alig részesültek a fejlődés áldásaiból.3 millióra nőtt. noha még ekkor is túlsúlyban volt a vidéki. világháborúig). Korányi Frigyes) magyarázható. az OMM azonban nem tudott alternatívája lenni a nemzetállamnak.6 millióról 18. változások kedvezően hatottak az életben maradás tekintetében. A XIX. század második felében indult meg tehát az ipari forradalommal összefüggő népességugrás (demográfiai forradalom). az elmaradott térségekben (Erdély) később jelentkezett. az életkörülmények átalakulása.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli trializmussá alakításában gondolkodott. Kifejtés A gyermekhalandósági mutató 1865-től Európa-szerte csökkent. A kormányzat ugyan ügyesen kihasználva a gazdasági konjunktúrát. A határok mentén megvalósuló nemzetállamok biztatására azonban a Monarchia nemzetiségei a nemzeti önmegvalósítás kérdése felé fordultak. a munkások lakta külvárosok többségében borzalmas körülmények között éltek az emberek. megszűnt a közép-európai egységes piac.

hivatalok. hiszen a képzettebb munkaerőtől nagyobb teljesítményt várhattak el mind az államigazgatásban. kialakult a modern tömegközlekedés. (Lásd a forrásokhoz írtakat. stratégiai ágazatként kezelték a kormányzatok. Az éhínségek megszűntek. ilyenek voltak a bulvárhíreket (bűnügyeket. A népszerű lapokban jelentős volt a hirdetések aránya. így az új szórakozási formák és lehetőségek is itt alakultak ki. A fizetőképes kereslet először Budapesten jelentkezett. míg a gyárnegyedek ipari centrummá tették a fővárost. A lapokat a rikkancsok segítségével az utcán is árusították. (Pl. tervszerűen épült. (Az alap-. Míg a reformkorban Kossuth vezércikkei hozták a Pesti Hírlap számára a sikert.) A politikai lapok – a piac megtartása érdekében – kerülték a nyílt pártpolitizálást. bérházak.A közművesítés óriási változásokat eredményezett a lakosság életszínvonalában. rövidebb cikkek voltak népszerűek. (Lásd a forrásokhoz írtakat. villamosság. sportolás. a dualizmus idején a gyorsan „fogyasztható”. a művészek és középosztálybeliek találka.) Lezárás. cirkusz. a szakoktatás és az egyetemi képzés kiépítésének korszaka.) 95 .) Budapest a századfordulón már Európa 10 legnagyobb városa közé tartozott. városházák. összegzés A századfordulón lett valódi nagyhatalommá a sajtó Magyarországon. sok városunk mai arculata (bankok. ám az iparosodás következményeként megkezdődött az ivóvízkészletek és a természetes vizek szennyezése. kövezett út). (Lásd a forráshoz írtakat. minden társadalmi réteget megpróbált kiszolgálni. ráadásul hiányzott a világvárossá váló Budapest és a vidéki nagyvárosok (Pozsony. A sikeresebb lapkiadók egész „sajtóbirodalmat” hoztak létre. posta. pl. A városokban terjedtek a civilizáció vívmányai (csatornázás. vurstli. kirándulás stb. Debrecen) közötti átmenet. Az oktatást kiemelt feladatként. egész oldalas sportrovatot megjelentető Est-lapok. (Lásd a forrásokhoz írtakat. közvilágítás. A járványok visszaszorultak. Az egyre virágzóbb főváros azonban elszakadt a lassabban korszerűsödő vidéktől. s ezzel Európa-szerte a tankötelezettség törvénybe iktatásának ideje. iskolák stb. mélyebb előismereteket és komolyabb elemzést nélkülöző. ami egyrészt a munkásság munkaidejének csökkenéséből.) a századforduló táján alakult ki. mint ma. tornaklub. a pályaudvarok és a megépülő hidak közlekedési csomóponttá. hogy mindenki jól is lakott. nagyobb tömegek számára is érthető. közép. posták. A nők számára is – különösen a század második felétől kezdve és főleg a városokban – jelentősen javultak a tanulási és munkavállalási esélyek. Kassa. utat törtek az új találmányok. Temesvár. turizmus. botrányokat. szenzációkat) is közlő. Közkedveltek lettek a kávéházak. járda. mind a gazdaságban. A dualizmus kori társadalom új jelensége a megnövekedett szabadidő.és rendszeres szórakozóhelyeként. Jól elkülönültek egymástól a különböző negyedek: a belváros lett a politikai irányítás mellett a kereskedelem és bankvilág központja. egyébként is a korban a hír fontosabbnak számított a véleménynél.) A szórakoztatóipar üzletté vált. mozi.és felsőfokú oktatásról lásd a forrásokhoz írtakat. hogy még a módos rétegek körében is sokkal kevesebb volt a kövér ember.) A magyar városok (belvárosok) városias külsőt öltöttek. vízvezeték. A korabeli festmények és fotók tanulmányozásával szembeötlő. ez azonban nem jelentette azt. szállodák. A XIX. másrészt az alkalmazotti réteg növekedése jóvoltából következett be. kórházak. század a polgári államok kiépülése. gyors ütemben.

tétel: A Párizs környéki békék területi. amit elsősorban a nagyhatalmi érdekek befolyásoltak. A békekonferencia céljai közé tartozott a háború alatt tett területi ígéretek valóra váltása.) A konferencián 27 állam képviselte magát. január 18-án Versailles-ban a Német Császárság. Schleswig-Holstein északi része pedig Dániához került. AusztriaMagyarország népeinek önálló fejlődési lehetőséget. 1919 márciusától azonban az Ötök Tanácsa helyett Négyek Tanácsa működött. Németországgal 1919. A konferencia általános célja a nagyhatalmi törekvések egyeztetése volt. (1701. Nagy-Britannia bízott abban. 58 bizottság végezte a részletes munkákat: az előkészítések. január 18-án nyitották meg ünnepélyes keretek között Versailles-ban. hogy sikerül visszaállítani a háború alatt megingott hatalmi egyensúlyt. de szélesebb nyilvánosságot kapott a Wilson amerikai elnök által képviselt. Kifejtés A békekonferenciát 1919. a Tükörteremben. de a vesztesek nem vehettek részt a tárgyalásokon (Lásd a forráshoz írtakat. tisztességes béke (Wilson 14 pontja). valamint igyekeztek lezárni a vitákat az etnikailag kevert területek és hatalmi konfliktusok kérdésében. valamint a gazdaság. azaz a bizottságok nem a békefeltételek megállapítását végezték először. században is. majd 1871. ami a világ elsőszámú hatalmává tette még a XIX. Az időpont kiválasztása nem volt véletlen. Pá etnik etnikai és gazdasági vonatkozásai FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a versailles-i és a washingtoni békerendszer létrehozásakor érvényesülő nagyhatalmi érdekeket! Térjen ki a Németországgal kötött békemegállapodás részleteire is! FELELETVÁZLAT Bevezetés Már 1917-ben megfogalmazódott a világháborút lezáró béke jellege és tartalma. majd ezután tértek rá a békefeltételek megvitatására. a kereskedelem szabadságát. s egyben – a német gyarmatok egy részének megszerzésével – konszolidálni tudja a Brit Birodalmat. (Szovjet-)Oroszországot meg sem hívták a békekonferenciára. A wilsoni pontok többek között deklarálták a fegyverkezés csökkentésének. független Lengyelországot. hanem megvizsgálták. Az USA érdekei alapvetően mások voltak. Pomeránia 96 .) A konferencia munkáját irányító testület a Tízek Tanácsa (amely kormányfőkből és külügyminiszterekből állt) és a kormányfőkből álló Ötök Tanácsa volt. így enyhébb békefeltételeket tudott kialakítani. jelentések. hiszen az európai hatalmi villongások nem érintették. január 18-án jött létre a Porosz Királyság. 1918 januárjában kidolgozott ún. mert a japán kormányfő nem vett részt az európai ügyek rendezésében. Mivel az Egyesült Államoknak Németország legyőzése volt a célja. mint a háborús pusztítást közvetlenül is elviselő európai országok. határmódosító tervezetek készítését a Tanács felügyeletével. Béketervek közül kettő kapott nagyobb propagandát: az egyik a Lenin által képviselt azonnali és igazságos (annexió nélküli) béke. tengerhajózás szabadsága) és nagyhatalmi státuszát igyekezett biztosítani. június 28-án kötöttek békét igen súlyos feltételek mellett.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 52. a francia hegemónia biztosítására törekedtek Közép-Európában. Wilson a béke garantálására javasolta a Népszövetség felállítását. A franciák Németország visszaszorítására. a nemzeti elv érvényesítésének. hogy a győztesek területi igényei hogyan teljesíthetők. Elsősorban saját gazdasági előretörését (nyitott kapuk. a titkos diplomácia megszüntetésének szükségességét. Jelentős területi veszteségeket szenvedett el az ország: Elzász-Lotaringia Franciaországé lett. kisebb területek (5 város) Belgiumhoz.

ezeket azonban nemigen tartották be. A jóvátétel összegéről 1921 májusában született egy előzetes megállapodás. században a konfliktusok lezárultát követően az európai nagyhatalmak a hatalmi egyensúly megteremtésére törekedtek.keleti része. léghajók és repülők hadrendbe állítását. összegzés Az USA. A francia hegemón törekvések miatt a győztesek között is viták bontakoztak ki. de a végső és teljes összeget később állapították meg. A békerendszer alapot szolgáltatott a II. A Népszövetség azonban nem tudta betölteni a rá osztott szerepet. A Saar-vidéket 15 évre nemzetközi felügyelet alá helyezték. támogatta a nemzetközi konfliktusok békés úton történő rendezését. Az etnikai elvet – bár a wilsoni pontok között szerepelt – a határok meghúzásánál végül nem vették figyelembe.5 millió fő) vesztette el. hogy döntéseit egyhangúlag kellett meghoznia és nem rendelkezett katonai békefenntartó erővel. pl. A békerendszer „eredménye” a belső ellentmondások és a nagyhatalmi érdekek ütközése miatt hosszú távon egy újabb háború kirobbanása volt. Felső-Szilézia azonban népszavazás után Németországnál maradt. Poznan és térsége Lengyelországé lett. a flottát pedig elsüllyesztették. A békeszerződés tartalmazta az Anschluss tilalmát is. A hadsereg maximális létszámát 100 ezer főben határozták meg (ebből 4000 tiszt). s ez idő alatt az itteni szénbányákat Franciaország aknázhatta ki. (Az 1929. a Távol-Keleten Japán). világháborúhoz. ám ezért „kárpótlásul” Franciaország hatalmas hadisarc és jóvátétel kifizetését eszközöl(het)te ki. Az USA megpróbálta érvényesíteni érdekeit a Csendes-óceán térségében. a haderő és fegyverzet túl radikális leszerelése. és Lengyelország az ún. Működésképtelenné vált amiatt. felügyelte a kisebbségvédelmi szerződések betartatását és gyámkodott a német gyarmatokból és török területekből kialakított mandátumterületek felett. s feloszlatták a vezérkart. eszerint 20 milliárd márkát kellett fizessen Németország azonnal. lakosságának 10%-át (6. a német nép (és szövetségesei) kizárólagos felelősségének kimondása. kisebbségvédelmi törvények is születtek. A washingtoni békében (1921-22) rögzítették a nagyhatalmak flottáiknak arányát és a tengeri kereskedelemben a nyitott kapuk elvét. Nyugat-Poroszország jelentős része. korridor (Kelet-Poroszország és Németország közötti rész) révén kijutott a tengerre. (Lásd majd a hitleri Németország terjeszkedő politikája. tartózkodott az új nemzetközi rendszer garantálásától is. június 7-én aláírt Young-tervben 113. a revíziós törekvések alapvetően meghatározták az európai hatalmi viszonyokat a két világháború közötti időszakban. (II. Az aláíró országok kötelezték magukat arra.) Németország területének 15%-át (70 ezer km2). A Rajna-vidék (a folyó jobb partját 50-60 km mélységben) 15 évre nemzetközi megszállás alá vonták és egyben demilitarizálták. tengeralattjárók. világháború) Míg a 18-19. Megtiltották harckocsik. megtagadta a békeszerződések ratifikációját. ami miatt a nemzetközi konfliktusok idején nem tudott megfelelő tekintéllyel élni. hogy a lakosságnak biztosítják a teljes jogi egyenlőséget.9 milliárd márka „végleges” jóvátételt határoztak meg. az Anschluss tilalma. A genfi székhelyű Népszövetség (Nemzetek Szövetsége) eredeti szerepe szerint szavatolta a békeszerződések végrehajtását. A német gyarmatokat a győztesek kapták meg (pl. A békekonferencián ún. de a lengyelek használhatták. így a Kelet-Közép-Európában fellángoló nacionalizmust a győztesek nem fékezték kellőképpen. Az eredeti francia szándékokhoz képest mérsékeltebbé váltak a területi követelések. Lezárás. Végül az angol-francia vetélkedés színtere lett. Gdansk (Danzig) „szabad terület” státuszban nemzetközi (Népszövetség) felügyelet alá tartozott. s mivel nem lépett be az eredetileg Wilson által megálmodott Népszövetségbe sem. kivonulva a béketárgyalásokról. addig most ennek megteremtése már nem volt közös érdek. főként a britek nem nézték jó szemmel Franciaország túlzottnak tűnő megerősödését. A béke Németországgal szemben megalázó feltételeket határozott meg.) 97 . a túlzott jóvátétel.

a legnagyobb gyarmatbirodalommal rendelkező Nagy-Britannia. A változások intenzitása alapján a centrum országok két csoportra oszthatók: az ipari forradalom első szakaszában is részt vevő országok.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 53. Oroszország) határozta meg a világpolitikát. a Balkán. s 1879-ben megkötötték a kettős szövetséget. Németország. Franciaország. világhatalommá akarta tenni országát. hogy elszigetelje Franciaországot. század végére öt európai nagyhatalom (Nagy-Britannia. de Európa legnépesebb. lemaradhatott a nagyhatalmi versenyben. akik csak az ipari forradalom második szakaszába tudtak bekapcsolódni. Franciaország és Ausztria/OMM a német egységért vívott háborúban elszenvedett veresége és az ipari fejlesztések lassabb üteme miatt sokat veszített korábbi befolyásából. A régi gyarmatosító hatalmakkal (Nagy-Britannia. pl. 98 . ami ezáltal hármas szövetséggé alakult 1882-ben. így beérték az addigi centrum országokat. (Lásd a forrásokhoz írtakat. ami elsősorban a Monarchia számára volt kedvező. a gazdasági élet központja. bár elmaradott gazdaságú országa mégis jelentős katonai potenciált képviselt. sz. A XIX. amelyek az első világháború kirobbanásához vezettek! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XIX. hiszen a gyarmatok nyersanyagforrások és piacok is voltak egyben (gyarmatbirodalmak). az USA és Japán. A XIX. Németország. mint Németország. Minden terület stratégiai jelentőséget nyert.) Az orosz-török háborút lezáró berlini kongresszuson (1878) megvalósuló német–osztrák–magyar együttműködést Bismarck és Andrássy Gyula szorosabbra vonta. az újabb gyarmati területek megszerzésének kényszerét. Ennek eszköze pedig a hadsereg volt. Nagy-Britannia. (A következő évben Románia is csatlakozott ehhez a szövetséghez. század folyamán befolyását folyamatosan növelő Oroszország hatalmi ambícióit (Földközitenger.) Az intenzív fejlődés maga után vonta a hódítások. Az 1871-ben megvalósult. ill. Kifejtés A XIX. a német diplomácia – kihasználva az észak-afrikai olasz-francia ellentéteket – Olaszországot is bevonta a kettős szövetségbe.) A Bismarck nevéhez kapcsolható kontinentális. szövetségi politika azonban II. században Európa vezető hatalma. Mandzsúria) mind Nagy-Britannia. második felében jelentős ipari fellendülés zajlott le Európában és Észak-Amerikában. Perzsia. (Lásd a vastermelési adatokhoz írtakat. és az öt európai hatalomból maga mellett tudjon kettőt (OMM és Oroszország). tétel: Az el világháborúhoz vezető konfliktusok Az első FELADAT: A források és ismeretei segítségével ismertesse a hatalmi viszonyok és érdekek változásait. Franciaország) párhuzamosan új államok is bekapcsolódtak a terjeszkedésbe. óriási nyersanyagtartalékokkal rendelkező. porosz vezetésű német egységállam külpolitikája kezdetben arra irányult. „későn jövők”. Japán) gyorsabb növekedési ütemet produkáltak. a korábbi gyarmatosítók kezén lévő területek „újraosztására”. mind az OMM vissza akarta szorítani. az OMM. Ezért került sor az eddig még el nem foglalt területek megszerzésére. Vilmos trónra lépésével (1888) megváltozott: Németország bekapcsolódott a gyarmatokért folyó küzdelembe. Az alacsonyabb szintről indulók (USA. Jelentős szerepet játszott az újabb gyarmatosításban a nagyhatalmak közötti verseny. S bár mind a két ország igyekezett javítani kapcsolatait Oroszországgal. hiszen aki nem szerzett gyarmatokat. Franciaország és az ún.

Vilmos hatalomra kerülésekor tehát mind Franciaország. gyakorlatilag csak vészhelyzetekben léptek fel szövetségesként. hogy megkössék a hivatalosan csak a kétoldalú gyarmati konfliktusok megoldásáról szóló entente cordiale-t (1904). amelyek egy minden korábbinál nagyobb háború kitörését tették valószínűvé. hiszen a brit gyarmati érdekeket már nem veszélyeztette Perzsiában. s mivel nem voltak egymással ellentéteik. Vilmos látogatása Isztambulban. A német haderő fejlesztése és a német flottaépítési program (lásd a forráshoz írtakat) arra késztette a franciákat és a briteket.) A japánoktól vereséget szenvedő. jeruzsálemi zarándoklat.) A gyarmati terjeszkedés miatt Nagy-Britannia mind Franciaországgal (Afrika). összegzés A világpolitika új erővonalát a XX. szoros szövetséggé válása éppen a német expanzív külpolitikának volt köszönhető. hogy egy újabb balkáni konfliktus európai/világméretű háborúvá szélesedik ki.II. A szerződés azonban egyértelműen jelezte a korábban ellenséges viszonyban álló két nagyhatalom együttműködési szándékát. és ezzel jelentősen meggyengülő Oroszországgal szövetséget kötött Nagy-Britannia (1907). a cár hajlott a franciákkal kötendő szövetségre (1893). Kialakult tehát a két szövetségi rendszer. Az antant megerősödése. mind Oroszország szövetségben állt. (Balkán = lőporos hordó. II. az afrikai terjeszkedés pedig Franciaországét.) A balkáni államok saját érdekeik szerint kerestek és találtak nagyhatalmi szövetségeseket maguknak. A rendkívül intenzíven fejlődő német gazdaságnak piacra és olcsó nyersanyagforrásokra volt szüksége. az ellentétek miatt a helyzet bizonytalan maradt a félszigeten. Az antant első problémája s egyben szakítópróbája az első marokkói válság volt (1905). a Német Császárságot azonban ezzel a lépéssel körbe tudták fogni. így vélelmezhető volt. hanem – ahogy a többi országnál is – egyfajta gazdasági kényszer következménye. mert az angolok nem akarták vezető pozíciójukat elveszteni. 99 . Így elindult a francia-angol közeledés a fashodai válság (1898) után. ekkortól Hármas Antantnak nevezték az együttműködést. század elejére az angol-német szembenállás jelentette. ill. hiszen a marokkói válság idején Nagy-Britannia Franciaország mellé állt. mind Oroszországgal (Közép-Ázsia) szembekerült a századfordulón. bagdadi vasút) sértették Nagy-Britannia érdekeit. a németek pedig a korábbi pozíciójukba nem nyugodtak bele. ezért feladva a „fényes elszigeteltség” politikáját Németországhoz próbált közeledni. (Lásd a forráshoz írtakat. A növekvő katonai erejének tudatában egyre magabiztosabbá váló német külpolitika azonban visszautasította a közeledést. Lezárás. Mivel Franciaországgal mind Nagy-Britannia. (Katonai erőviszonyokról lásd a táblázathoz írtakat.) Mivel a berlini kongresszus egyáltalán nem oldotta meg a balkáni konfliktusforrásokat. Vilmos és a militáns körök által irányított agresszív külpolitika nemcsak hatalmi kérdés. Az antant államok önálló külpolitikát folytattak. II. Az egyre egyértelműbb német gyarmatosítási szándékok (pl. (Lásd a forráshoz írtakat. mind Oroszország veszélyesnek ítélte a helyzetet. amelyek tagjai között olyan jellegű konfliktusok halmozódtak.

Ebbe a folyamatba illeszkedik a lányok számára alapított iskolák számának növekedése. A munkások soraiban dolgozó nők is egyre több jogot (pl. A tömeggyűlések szónokaiként léptek fel. (Lásd a forráshoz írtakat. iskoláztatásának fontosságáról és ennek közéleti következményeiről.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 54. tehát politikai vezetőkként léptek fel. amely elszántan hangot ad érdekeinek. (1800 és 1914 között megduplázódott az emberiség lélekszáma. 100 . munkaidő. munkakörülmények) és nagyobb önállóságot vívtak ki maguknak. és olykor arra is képes. Kifejtés A francia forradalom idején a nők jelentős politikai szerepet vállaltak. tétel: A nő szerepének változása nők FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a nők szerepében bekövetkezett változásokat a XIX-XX. hogy a nőknek lehetővé kell tenni a politizálást (bár ez még nem feltétlen jelentette a választójog megadását).) A francia forradalom után polgárosodó társadalmakban a nők dolga lett például a gyermeknevelés. a háztartás vezetése. vitairatokat vagy újságcikkeket tettek közzé. Olympe de Gouges megfogalmazta A nők jogainak nyilatkozatát) A nők tehát több alkalommal is olyan csoportként jelentek meg. ahol már nemcsak a hagyományos női feladatokra való felkészítés folyt. (Lásd a forráshoz írtakat. akik nyíltan igyekeztek befolyásolni. Manon de Condorcet). ingó és ingatlan vagyont örökölhettek. mint a férfiaknak. és felgyorsult az egyetemi képzés kiépítése. hogy érvényre juttassa őket. (A jakobinus terror idején guillotine végez Olympe de Gouges-zsal. illetve Madame Roland-nal is. egyre többen fogalmazták meg a nők iskoláztatásának fontosságát. század fordulóján! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás hatására egyre jelentősebb vita bontakozott ki a nők művelődésének. Descartes filozófiájára támaszkodva (amely szerint az ész nem tekinthető férfi avagy női princípiumnak. Ennek a gondolatmenetnek folytatásaként vallották többen is.és kisgyermekkori halálozás számarányának csökkenése és a halálozási ráta stagnálása idézte elő a népesség növekedését a társadalom különböző rétegeiben. században a fejlett világ korábban soha nem látott demográfiai fejlődést élt meg. de közéleti szerepüket lassan szerezték viszsza. vidéken élő nőket érintették talán legkevésbé a változások. Fontos szerepet játszottak azok is. (pl. A mezőgazdasággal foglalkozó. az egészségügy nagyarányú fejlődésének köszönhetően a XIX. hogy a nőknek (családanyáknak) legalább akkora szerepe volt a társadalmi és gazdasági változások megalapozásában. majd a nőknek megtiltottak mindennemű politikai tevékenységet. században megjelent az a felismerés is. az életkörülmények átalakulásának. hiszen ezt bérerejük lehetővé tette. A XVIII. században Európa nyugati és középső részében egyre több helyen iktatták törvénybe a tankötelezettséget. kezdeményeztek (pl. A gazdasági és társadalmi változásoknak. hanem olyan jelenségként kell felfogni. hanem tudományos képzésben is részesültek.) A csecsemő.) 1793-ban azonban betiltották a női politikai klubokat. az asszonyok menete Versailles-ba) beadványokat szerkesztettek a Nemzetgyűléshez. amelynek nincs neme). szeretőiket vagy rokonaikat (Madame Roland. de a királynak átnyújtott petíciók sem voltak ismeretlenek. a forradalmi átalakítás felé terelni nagyhatalmú férfi ismerőseiket.) A XIX. az ipar szükségleteinek megfelelően bővült a szakoktatás rendszere. a tudományok. a Konventhez. tüntetéseket szerveztek.

mint a dualizmus-kori Magyarországon is jellemzően a városi nők különböző rétegeire volt jellemző. A leánygimnáziumok létesítése azonban nehézkesen haladt. hasznosnak vélt tevékenységeket végezzenek a nők. Az asszonyoknak valami sajátos.) A nők jogaiban bekövetkezett változások Európa. De még itt sem volt szó egyenlőségről. A nyilvános helyen cigarettázó hölgyeknek sem kellett már hangos rendreutasítástól tartaniuk. illetve nagyvárosaira korlátozódtak. sőt a gyújtogatástól sem. munkahelyi előmenetele és közéleti szerepe jóval elmaradt a férfiakétól. a nadrág hétköznapi viseletként sem számított már kivételesnek. A szexuális normák ugyan már kevésbé voltak szigorúak.) A XIX. s bár elismerésük nem volt általános. a családon belüli munkamegosztási elveket. A feminista mozgalmaknak azonban létezett egy jóval békésebb. Európában először a zürichi egyetem engedélyezte nőhallgatók beiratkozását. 1896-ban megnyílt az első leánygimnázium. női szerepekkel jobban összeegyeztethető vonulata is: a jótékonysági. Angliában erőszakos eseményekre is sor került: a magukat szüfrazsetteknek nevező úri hölgyek tüntetéseken csaptak össze a kivezényelt rendőrökkel. Erkölcstelennek minősült a nemi felvilágosítás vagy a házasság előtti nemi élet is. de itt görög nyelvet nem. ezért válhatott a feminista mozgalmak egyik legfontosabb céljává a választójog megszerzése. Még 1912-ben is csak három ilyen intézmény működött az országban. A tudományos életben is megjelentek a nők. A feminista aktivisták még ennél erőszakosabb cselekedetektől sem riadtak vissza: egy 1913-as lóversenyen Emily Davison a király lova elé vetette magát. (Lásd a forráshoz írtakat. egyházakhoz kapcsolódó női szervezetek működése lehetőséget biztosított arra.) Lezárás. A századfordulós női divat is tükrözte a változásokat: elterjedtek a könnyebb anyagok. hogy a társadalom (vagy inkább a férfiak) megítélése szerint látványos. A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány a lányokat is feljogosította a felsőfokú tanulmányok folytatására. Magyarországon az első hölgy 1896-1900 között végezte el az orvosegyetemet. A szüfrazsetteket még a kilátásba helyezett börtönbüntetés sem riasztotta vissza a kirakatok betörésétől. század végéig komolyan fel sem merült (a francia forradalom idején akadt kivétel). az egyesület budapesti felsőbb leányiskolájában. és a nők tömeges munkába állása átalakította a társadalom képét. a vezető pozíciót betöltő nő még ritkaságszámba ment. Az életmód megváltozása Nyugat-Európában csakúgy.A dualizmus kori Magyarországon a nők képzésében is új korszak kezdődött. még kevésbé egyenlő feltételekről. (Lásd a forráshoz írtakat. A nők fizetése. A világháborúk következtében megváltozott a munkaerőpiaci helyzet. a politizálásra. a rajz és a kézimunka oktatása is. 1911-ben pedig kémiai Nobel-díjat kapott. női témákat feldolgozva) íródtak. összegzés A nők számára is – különösen a XIX. Tanterve főbb vonásaiban megegyezett a fiúgimnáziumok tantervével. a szoknyák és a frizurák. a hagyományos polgári. század második felétől kezdve és főleg a városokban – jelentősen javultak a tanulási és munkavállalási esélyek. hogy beleszóljanak saját társadalmi–politikai helyzetük alakításába. A fiúk számára is kötelező tárgyak mellett a tantervben szerepelt az ének. hogy a polgári réteghez tartozó férjezett nők dolgozzanak. a lengyel származású francia Marie Sklodowska-Curie asszony 1903-ban fizikai. A nők fogyasztóként is jelentősen befolyásolni tudták már a média átalakulását. a felelős döntésekre alkalmatlannak tartották őket. A nők választójoga a XIX. Ezzel elvitatták tőlük a jogot. 1895-től tanulhattak Magyarországon a nők bölcsészeti. század végi könyvek és sajtótermékek között szembetűnően megnőtt azoknak az írásoknak a száma. és az így szerzett sérüléseibe belehalt. szociális. latint is csak az ötödik osztálytól kezdve tanítottak. rövidebbek lettek a ruhák. eltérő gondolkodásmódot és képességeiket korlátozó természetet tulajdonítottak. Őt tekintették a nőmozgalom első mártírjának. A nyugati társadalmakban – az életszín- 101 . (Lásd a forráshoz írtakat. Észak-Amerika és Ausztrália felvilágosultabb országaira. század fordulóján világszerte sorra alakultak a feminista. a nők jogaiért fellépő egyesületek. de a közvélemény meghatározó része még elutasította. Az Országos Nőképző Egyesület törekvéseinek eredményeképpen. átgondolásra késztette többek között a hagyományos nemi szerepekről vallott nézeteket. orvosi és gyógyszerészeti karokon. A XIX-XX. amelyek a nőkről és nőknek (ún.

mielőtt még teljesen elértéktelenedtek volna. hiszen az ország gazdaságának meghatározó szerepe volt. 55. A gazdasági kapcsolatokat akadályozta a világháború alatt és után bevezetett protekcionista behozatali vámok továbbélése Nagy-Britanniában. gazd gazdasági és társadalmi következményei FELADAT: A források és ismeretei alapján ismertesse a nagy gazdasági világválság okait. az ő javaslatára alapította az 1910-ben Koppenhágában tartott Szocialista Internacionálé a nemzetközi nőnapot. amely előnyöket nyújtott a brit birodalom. A konjunktúrát. A New York-i tőzsdén a kereslet egyre nőtt. tétel: A vilá világválság jelenségei. s a birodalmi méretekre tervezett iparágakat megfosztották felvevőpiacuktól. s ezért mindenki szabadulni akart az értékpapírjaitól. világháború megrázkódtatását ki nem heverő és a Dawes-terv megvalósításának módja miatt ingatag világgazdaság volt. amely az áruk viszonylag zavartalan cseréjén és az egyre jobban kiépülő világkereskedelmen alapult. Ezek magas kamatúak voltak. 1929 első felében még általános derűlátás uralkodott az Egyesült Államokban. az újabb határok nehezítették az áru szabad áramlását.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vonal fenntartása érdekében – egyre elterjedtebbé válik a kétkeresős családmodell. a hatalmas fogyasztó piac és az értékpapírok árfolyamának megkétszereződése tartotta fenn. a tartós fogyasztási cikkek. Másrészt jelentős változást okozott a hatalmas orosz térség kiesése az áruforgalomból. Az USA pozíciója a háborúnak köszönhetően tovább erősödött. században megalapozott világgazdasági rendszernek. a Német Szocialista Párt tagjaként egyik irányítója volt a szocialista nőmozgalomnak. annak látszatát a világháborúban résztvevő országok számára folyósított sokmilliárdos kölcsön. Az amerikai gazdasági helyzet változásai világméretű következményekkel jártak. 1929 második felében azonban az USA-ban csökkent az építkezések száma. Miután a 102 . OMM) szétverése is negatív gazdasági következményekkel járt. A közép. Az amerikai gazdaságban igen magas szintet ért el a részvényspekuláció. Az ár mögött nem volt valós érték. világháború véget vetett a XIX. Kifejtés A válság egyik fő oka az I. Clara Zetkin. különösen a pénzügy és a kereskedelem terén. (Lásd a forráshoz írtakat. Ő szervezte 1907-ben az első nemzetközi szocialista nőkonferenciát. felbomlott a birodalom gazdasági egysége. amely csak fokozatosan és kis lépésekben kapcsolódott be ismét a nemzetközi gazdaság rendszerébe. Az USA rövid lejáratú hiteleket folyósított a háború után a vesztes országoknak. a későbbi Brit Nemzetközösség országainak.és kelet-európai birodalmak (pl. viszont az érintett országok viszonylag rövid idő alatt újjáépítették a gazdaságukat. így a gépkocsik eladása is.) A folyamat azonban teljes egészében az Egyesült Államok gazdasági prosperitásától függött. Az értékesítési problémák miatt a részvények árfolyama megingott. ezért az egyes cégek részvényeinek árfolyama sokszorosan meghaladta az adott cég tényleges jövedelmét. (Lásd a forráshoz írtakat) A szocialista mozgalmak is felkarolták a nők egyenjogúságának ügyét. ill. folyamatát illetve a megoldására született törekvéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I.

Sor került a Tennesse folyó völgyének helyreállítása. leszorította az inflációt. helyi megoldások léteztek. Meghatározta a munkabérek alsó és felső határát. „fekete csütörtök”. 103 . Lezárás. összegzés Az 1929-es válság: komplex válság volt. A Hadtest tagjai egyrészt fogyasztóként jelentek meg (elsősorban élelmiszereket). és a problémákat megoldja maga a piac „vitalitása” a kereslet-kínálat révén. Nagy-Britanniában államosítottak. Németországban a válság mélypontján jutott hatalomra Adolf Hitler (1933. hogy a dollár aranyalaphoz kötöttsége megszűnt. ami miatt a német és osztrák bankok fizetésképtelenek lettek. hogy nincs többé visszaút a hagyományos liberális gazdaságpolitikához (az önszabályozó piachoz és a szabad tőkeforgalomhoz). s a banktörvény kimondta: új bankot csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet nyitni. Megállapította a tisztességes verseny szabályait. október 29. A kapitalizmus új korszaka következett be. más területeken (főként a harmadik gazdasági szektorban) viszont új beruházásokat ösztönzött (út-. az USA-ban. autópálya-építés. A tőzsde összeomlása és a túltermelési válság egymás hatását erősítették. másrészt csökkentette a munkanélküliséget. (Lásd a forráshoz írtakat. október 24. repülőterek. Az eladási láz hisztérikussá lett (1929. hogy a nagyarányú munkanélküliség egy természetes állapot. brit közgazdász szerint nem igaz. út. 1929. fenn kell tartania a keresletet. Megalapította a Polgári Tartalék Hadtestet: munkanélküli fiatalok jelentkezését várta. 1932 novemberében az USA elnöke a demokrata párti politikus. sőt az amerikai bankok felmondták az európai hitelintézeteknek nyújtott hiteleket. Kiterjedt minden gazdasági szektorra. aki a totális háborúra készülő fegyverkezési program és az infrastruktúra kiépítésének segítségével gyakorlatilag megoldotta a munkanélküliséget. amihez a munkavállalóknak fizetőképes keresőként kellett megjelennie a piacon. csökkentek az árak. Franklin Delano Roosevelt lett. szállást kaptak. (Lásd a forráshoz írtakat. javítóműhelyek. célja az egyensúly fenntartása. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Összességében azonban nem született világméretű válasz a válság kezelésére. megszabta az adott szakágban a (belföldre) termelés mennyiségét.és hídépítés. akik ingyen étkeztetést. hiszen az Egyesült Államokból megszűnt a tőkeexport. pontos beszámolók a meggyőző hazaszeretet és demokráciába vetett hit jelszavaival egészültek ki.) Kimondták. (A II.) Az első megoldási kísérletek kudarca után kiderült. az állammonopol-kapitalizmus. Első intézkedései egyikeként lehetetlenné tette a bankbetétek tömeges kivételét. helyette természetessé vált az állami beavatkozás: pl. A válság megoldására új gazdaságpolitikai elmélet született: John Keynes. szakmai szakoktatás stb). Létrehozták a mai napig fennálló tőzsde. s az inflációs gazdaságpolitikának és az állami ellenőrzésnek (minimális és maximális árak meghatározása) köszönhetően stabilizálódott a dollár. még ha borul is az éves költségvetés a túlköltekezés és az állami megrendelések miatt. Németországban pedig diktatórikus eszközökkel érte el Hitler a céljait. hatással volt a politikai berendezkedésre és az emberek szemléletmódjára is.és betétfelügyeleti intézményeket.). ill.kínálat felülmúlta a keresletet. A Birodalmi Munkaszolgálat létrehozásával elsősorban a német lakosság élelmiszerellátást próbálta biztosítani. Válságmegoldó programja a New Deal. parkosítás stb. A nemzeti ipar és mezőgazdaság helyreállítása érdekében állami beavatkozással visszafogta a kínálatot. ezáltal enyhül a túlzsúfolt piac. így teremtette meg egy önellátó össztársadalmi nemzetgazdaság létrejöttének a kereteit. míg Németországban a nemzetiszocialista eszmék és az erős német állam felépítésének ígéretével.) A válság rövid időn belül láncreakcióhoz hasonlóan átterjedt Európára. és műszaki szakemberek koordinálásával produktív közmunkát végeztek (pl. csak lokális. világháború után az 1929–33-as gazdasági világválság közvetett és közvetlen hatására a szabadversenyes piacgazdaságot felváltja a szociális piacgazdaság. ezért meg kellett nyerni a közvéleményt: az USA-ban a rádió segítségével a reformokról közvetített rendszeres. vízerőművek építésére is. meghatározatlan időre megtiltotta az arany kivitelét. erdőültetés.). Szerinte szükség esetén az államnak igenis bele kell avatkoznia a gazdasági keretekbe a válság megfékezése érdekében.) A válság megoldása igen sok lemondással járt. „fekete kedd”). január 30.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli

56. tétel: A nác ideológia és propaganda náci
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a náci ideológia legfőbb elemeit és a terjesztésére használt propaganda eszközeit! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A német szélsőséges csoportok a weimari köztársaság alatt nem jutottak komoly politikai szerephez. Az elégedetlenek főleg a válság által sújtott parasztok, kisvárosi polgárok és a munkanélküliek közül kerültek ki, ezért a mérsékelt középpártok támogatottsága csökkent, és mellettük megerősödött a munkásmozgalom, illetve a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP), azaz a náci párt. Az NSDAP (Nazionalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) 1919-ben alakult meg. A párt célja, hogy gyűjtőhelye legyen a háborús vereség után létrejött rendszerben csalódott embereknek, a társadalom perifériájára került kommunista és kapitalizmus ellenes rétegeknek. A pártnak Hitler is tagja, 1921-től pedig elnöke volt. A párt kezdetben erőszakos úton kísérelte meg a hatalomátvételt. Első nagy akciójuk 1923 novemberében az ún. müncheni sörpuccs volt, amikor foglyul ejtették a bajor tartományi miniszterelnököt. A kísérlet azonban kudarcba fulladt, Hitler és társai börtönbe kerültek (Hitler ekkor kezdte írni a Mein Kampfot). A kudarcból Hitler azt a következtetést vonta le, hogy a hatalmat törvényes, legális úton kell megszereznie, parlamenti mandátumokért kell küzdenie, ezért amikor kiszabadult a börtönből (1925), újjászervezte a pártját és pártja propagandáját. Kifejtés Hitler az egész társadalom támogatását maga mögött szeretné tudni, ezért az 1921-ben kiadott 25 pontból álló program a szociális demagógia eszközeit vonultatta fel. A nagytőkéseknek megígérik az expanziót, azaz a régi gyarmatok visszaszerzésével újra piacokhoz jut Németország, valamint a kommunista mozgalom teljes felszámolását. A középrétegeknek állami támogatást, biztosabb egzisztenciát, a nagytőke korlátozását, valamint a középtulajdonosok védelmét ígérték. Az alsóbb rétegek felé szintén megfogalmazták a nagytőke korlátozását, emellett szociális biztonságot jelentő intézkedéseket ígértek: rögzített árakat és béreket, a munkanélküliség felszámolását, az adósságok kamatainak csökkentését, jobb hitelfelvételi és a parasztságnak új birtokszerzési lehetőségeket. Elutasították a német érdekeket súlyosan sértő versailles-i békeszerződést, és ilyen nagymennyiségű, főleg amerikai tőkének az országba engedését (Dawes-terv 1924-29), ami Németországot az Egyesült Államoktól való gazdasági függésbe sodorta. A német nemzeti múlt elemeit, a germán mítoszokat is felhasználták propagandájukban. Az NSDAP programjában megjelent a fajelmélet (Herrenvolk) és a szociáldarwinizmus is. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) A fajelmélet szerint az uralkodó, árja nép a német, másodrendű a többi germán nép. Szolganépek a szlávok és más kelet-európai népek, a legnagyobb ellenség azonban a kezdetben Németországból kitiltandó, ill. életminőségében korlátozandó, majd kiirtandó zsidóság és a cigányok. Fő céljuk egy fajilag tiszta, homogén Nagynémet Birodalom létrehozása volt. Az élettérelmélet (Lebensraum) azon alapul, hogy Németország túlnépesedik majd a gazdasági fellendülés és a nemzeti jelszavak hatására megnövekvő gyerekvállalás miatt, ezért új területek kellenek majd

104

az ellátás biztosítására. (Jellemzően Kelet-Európa meghódításáról, a térség feletti német jogról szól a program.) A program céljai közé tartozott Európa német nyelvű lakóinak egyesítése, majd következő lépésként egy egész Európára kiterjedő nagynémet birodalom, s végül egy német világbirodalom létrehozása. A pontok egymásnak ellentmondanak, ami abból fakad, hogy minden réteget meg akartak nyerni, ráadásul kezdettől fogva nem is titkolták, hogy bizonyos pontokat (pl. a nem zsidó nagytőke korlátozását) nem akarják végrehajtani. Az NSDAP erősen hierarchikus szervezet lett, ahol a vezér akarata a meghatározó (Führer-elv vagy vezér-elv). (Lásd a forrásokhoz írtakat.) Az 1920-as évek második felében és különösen a nagy gazdasági világválság (1929-1933) kitörésekor a párt tömegagitációba kezdett, Hitler újra a szociáldemagógia eszközével próbálta meggyőzni a tömegeket arról, hogy kizárólagosan ő képviseli a társadalmi igazságosságot és a német nemzeti érdekeket. A kibontakozó világválság a külkapcsolatoknak kiszolgáltatott német gazdaságot érintette a legérzékenyebben. A termelés rohamosan csökkent, ezrével mentek tönkre a kis-és középüzemek, a parasztbirtokok tízezreit árverezték el. A válság mélypontján (1932) a munkanélküliség elérte az 50%-ot. A gazdasági helyzet egyre reménytelenebbé válása nemcsak a politikai egyensúlyt borította fel, hanem a törvényes rendet is. A náci és kommunista pártok fegyveres alakulatai az utcákon csaptak össze vagy igyekeztek tönkretenni az ellenfelek politikai rendezvényeit. (A náci párt fegyveres szervezete az SA volt, ami az 1930-as évek elejére jól szervezett, az egész országot behálózó párthadsereggé vált. Katonai külsőségek hangsúlyozása jellemző rájuk, majd megalakult az SS és a Gestapo.) A világgazdasági válság alatt egyaránt nő a kommunista, a szociáldemokrata valamint a náci párt tömegbázisa, népszerűsége. 1932-ben, a gazdasági világválság mélypontján háromszor is tartottak választásokat, ahol bár a baloldali pártok is egyre nagyobb támogatottsággal szerepeltek, az NSDAP-é volt a legnagyobb részarány. Hitlert 1933. január 30-án nevezte ki Hindenburg Németország kancellárjává. Az NSDAP a válság megoldására tett sikertelen próbálkozásokat követő csalódottságra alapozva ki tudta használni a demokráciába vetett bizalom megingását, és egyre több embert győzött meg arról, hogy a kivezető út az új rend, az erőre és a hatalom tiszteletére épülő társadalom. A sztrájkok megszüntetését, a munkanélküliség felszámolását, a közrend biztosítását ígérték. Hitler meggyőződése volt, hogy a tömeg alkalmatlan arra, hogy magát irányítsa, ezért szerinte szükségszerű a demokrácia bukása. A tömeget ostoba, manipulálható, irányításra szoruló „csordának” tekintette, a náci propaganda is ezekre épült. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) Leggyakrabban használt jelképük a náci zászló, a horogkereszt és a karlendítés “Heil Hitler!” kiáltással. A jelképek tudatos és hatásvadász felhasználásával azt akarták elérni, hogy az emberek azt érezzék, az élet minden területén jelen van a párt és annak vezetője. A propaganda eszközeiről lásd még a képekhez írtakat. Lezárás, összegzés A nácik hatalomra jutásának veszélyét felmérő német körök megdöbbenésüknek adtak hangot Hitler kancellári kinevezése után, mások azonban úgy vélekedtek, hogy ez nem biztos, hogy rossz, mert most nyílt színen kell a náciknak a tarthatatlan politikájukat folytatni, amivel legkésőbb nyolc hónap múlva megbuknak (pl. Thomas Mann). A felhatalmazási törvény jelentette legitimációval és az erőszakszervezetek támogatásával nem egészen egy év alatt kiépült a totális fasiszta diktatúra. A Reichstag felgyújtásának ürügyén (1933. február 27.) Hitler törvényen kívül helyezte a kommunista pártot, június-július folyamán felszámolta a szociáldemokrata pártot, majd a szakszervezeteket, ezt követően az összes ellenzéki pártot betiltotta, és a polgári szabadságjogokat korlátozták.

105

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli

57. tétel: A szt sztálini diktatúra legfőbb jellemzői
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be, hogyan épült ki a bolsevik diktatúra a Szovjetunióban! FELELETVÁZLAT
Bevezetés 1922-ben létrejött a Szovjetunió, a kommunista pártállam. A legfőbb végrehajtó hatalom a Népbiztosok Tanácsa volt, az országgyűlés helyett pedig szovjetkongresszus hozott törvényeket. Népbíróságokat állítottak fel. Lenin 1922-ben súlyosan megbetegedett (agyvérzést kapott), s emiatt időszerűvé váltak az utódlási viták. Sztálin óriási hatalmat kapott azzal, hogy a párt titkára lett, s ezt Lenin nem tartotta helyesnek. Lenin 1924-es halála után a hatalmi harcban végül Sztálin győzedelmeskedett a nagy rivális, Trockij felett. (Lásd a forráshoz írtakat.) Sztálin minden jelentős posztra saját embereit állította, amivel egyrészt saját befolyását biztosította, másrészt igyekezett a hatalomból kiszorítani azokat, akik valamilyen értelemben korlátot jelentettek számára. (Pl. összefogott Zinovjevvel és Kamenyevvel Trockij ellen, majd Buharinnal Zinovjev és Kamenyev ellen, s végül Buharint is kiszorította a döntéshozatalból.) Trockij előbb belső, majd külső emigrációba vonult (Mexikó), végül 1940-ben meggyilkolták. A polgárháború végére (Szovjet)Oroszország gazdasága teljesen szétzilálódott. A gazdaság helyreállításának érdekében a polgárháború idején bevezetett hadikommunizmusról áttértek az új gazdaságpolitikára, a NEP-re. Kifejtés A NEP keretében a fontosabb gazdasági ágazatok állami tulajdonban maradtak (közlekedés, nehézipar, hadipar, bányászat), a parasztok beszolgáltatási kötelezettségeit azonban adó váltotta fel, és ismét engedélyezték – bár korlátok között – a magánkereskedelmet. A magánkereskedelem hatására a társadalom differenciálódni kezdett: a kereskedők és kulákok (tehetős parasztok) közül többen is jelentősebb vagyont szereztek. Ez a differenciálódás, az infláció és az ellátási problémák megosztották a bolsevik párt vezetőségét. (Az alacsony felvásárlási ár miatt a parasztok rejtegették az árujukat, illetve feketén próbálták eladni.) Az 1927-es XV. Pártkongresszuson a problémák felszámolására három egymástól eltérő alternatíva fogalmazódott meg. Buharin szerint a NEP-et minden hibája ellenére folytatni kell, de úgy, hogy magasabb felvásárlási árat meghatározva növeljék a parasztok érdekeltségét, és ellenezte a kollektivizálást is. Buharin úgy érvelt, hogy ha a paraszt többet termel, mert jobb áron tudja eladni, akkor egyrészt így ő is jobban él, másrészt a városok élelmiszerellátása is megoldódna. Ráadásul, ha a paraszt megjelenik vevőként a piacon, akkor keresletet jelentene az ipar számára, ami fellendüléshez vezetne ebben a gazdasági szektorban is. (Az állam pedig progresszív adórendszert vezethetne be.) Trockij szerint viszont Preobrazsenszkij "eredeti szocialista tőkefelhalmozás" elméletét kell megvalósítani. Trockij abból indult ki, hogy a szocializmus nem lehet tartós egyetlenegy országban, ahhoz azonban, hogy győzzön más országokban is (világforradalom) gyors iparosításra lenne szükség. Ehhez azonban a pénzt csak a mezőgazdaságból lehet elvonni, tehát a parasztokat kötelezni kell az alacsony felvásárlási árak megtartásával terményük eladására, továbbá növelni kell az adókat is.

106

1938–39-ben az értelmiség ellen lép fel. de több millió ártatlan ember életét is kioltotta a kivégzések során vagy a börtönökben. vagy „az. akik javarészt még régi bolsevikok voltak. Sztálin korlátlan hatalomra tett szert. Továbbá fel kell mérni és ki kell aknázni az eddig kihasználatlan természeti erőforrásokat. amikor a párt és állam legfőbb vezetőit. mint a paraszti kisgazdaságok. Kirovot pedig meggyilkoltatta. az ellenünk van” jelszavak a szüntelen éberségre hívták fel a figyelmet. a kultúrpolitika. Meg kell tehát valósítani a szocialista iparosítást. fiatal vezérkar.) 1934-ben. Lezárás. ám létrejött egy új. azaz a központi apparátus hozta a rendeleteket. valamint az összes tengernagyot kivégezték. majd a kulákok ellen lépnek fel.Sztálin részben átvette Trockij programját. politikai célokat szolgáló bírósági tárgyalásokon halálra ítélték. amely 1936–39-ben tetőzött. a tizenhat tábornokból tizennégyet. ezzel az ország önellátóvá válik a lehető legtöbb ágazatban. Sztálinhoz feltétlen hű. aki nincs velünk. hogy egy országban akkor is tartós lehet a szocializmus. az oktatási rendszer gerjesztette. Kezdetben a szabotázzsal vádoltak. hogy elinduljon a „nagy tisztogatás”. hiszen a feljelentéssel „bizonyította” az illető saját elkötelezettségét a rendszer iránt. azaz hamis vádakon alapuló. a tisztikar létszáma a felére csökkent. A gazdaságirányítás tervutasításokkal történt. A Kirov gyilkosság azonban alapot adott Sztálinnak arra. A GULAG táboraiban nem lehet tudni. letartóztatások). Zinovjev. a leningrádi párttitkárt akarta Sztálin helyére megválasztani a többség. Sztálinnak sikerült a programját 1928-ra elfogadtatni. (Az öt marsallból hármat. A nagy terror után. Buharin) Több vezető öngyilkosság segítségével „menekült el” a bírósági tárgyalás elöl. Sztálin úgy gondolta. „Az ellenség köztünk van”. ezért kollektivizálni (államosítani) kell. a világgazdasági válság után az SZKP XVII. Mivel az állam számára a nagyüzemek jobban ellenőrizhetőek. (Magát a személyi kultusz kifejezést először Hruscsov használta 1956-ban a XX. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy hatalma tartós legyen. minden apró területét az állami irányításnak a párt titkárai. s koncepciós.) 1929-től (Sztálin 50 éves lett) jelentek meg a személyi kultusz első elemei. Lenin idején léptek be a pártba. A kommunista párt az állam fölött állt. összegzés Sztálin tehát létrehozott egy a gyakorlatban hosszútávon is működőképes kommunista pártállami diktatúrát. ami fennállását az igen erős centralizációnak és az NKVD tevékenységének köszönhette. sok zsidó tudóst végeznek ki.) Bár a kultusz kialakulásához vezető tisztelet sokakban őszintén is kialakulhatott. A külső és a belső „ellenségek” felkutatására és megsemmisítéséhez kérték és várták a lakosság együttműködését (megfélemlítés. Mindennek eredményeként Sztálinnak sikerül felszámolnia ellenzékét. hiszen ők ellenezték a kollektivizálást. Korábban a terror általában gazdasági célokhoz kapcsolódott. de abból indult ki. kikényszerítve a népből az áhítatot a vezető iránt. a forradalom legendás vezetőit vádolták meg árulással. hogy végül pontosan hány millió embert tartottak fogva és hányan haltak meg. besúgó rendszer. kongresszusán Kirovot. amelyek gyakran a valóságtól elrugaszkodó elképzelések voltak. Ezzel az eseménnyel kezdetét vette a terror egy új szakasza. aki szembefordult. Az ekkor elítéltek többsége a GULAG valamelyik táborába került munkaszolgálatra Szibériába. 1937-ben új réteget szemel ki magának Sztálin: a Vörös Hadsereg tisztikarát. (Pl. pártkongresszuson Sztálin kapcsán. (Lásd a forrásokhoz írtakat. ehhez tőkét és munkaerőt a mezőgazdaságból kell elvonni.) Ennek a lépésnek katasztrofális következményei lettek a második világháború első éveiben. A szavazást végül Sztálin parancsára meghamisították. Gyakran az önvédelem eszköze volt mások feljelentése. általában az ország tömegtájékoztatási eszközei. de voltak kivégzések is. és megindult a kollektivizálás mellett az első ötéves terv is. Kamenyev. vagy szembefordulhat vele. illetve a főtitkár és a Központi Bizottság határozta meg. A mesterségesen gerjesztett hisztérikus légkörben tág tere volt az egyéni bosszúnak és ellenszenvnek is. ha minden téren megvalósul a központosítás. 107 . hogy ki kell irtani mindenkit.

hogy Németország a versailles-i béke revíziójára készül. mérnökök. s így ki tudta fizetni a háborús jóvátételt Franciaországnak és NagyBritanniának. 58. v világháború előzményei. ami egyrészt erősítette a sztálini vezetés társadalmi bázisát. 108 . majd Belgiummal közösen 1923-ban a Ruhr-vidéket is. Németországot pedig a nem-teljesítés politika uralta ekkor. a szociális demagógiával párosuló nacionalizmus Németországban is felerősítette a revans követelését. Kifejtés A válságban egzisztenciájukat vesztett vagy azt veszélyben látó tömegek radikalizálódtak. kato katonai és politikai fordulópontjai FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. halasztotta.és hadiipart teremtett. ezért az 1932-es Lausanne-ban rendezett konferencián az egyszeri 3 milliárdos fizetésen felüli összegeket eltörölték. (Franciaországot a grandeur-politika. Ezzel egyértelműen jelezte. hivatalnokok. az általános közoktatásnak köszönhetően megnőtt a társadalmi mobilitás. ami képes volt a II. világháborút lezáró versailles-i béke a németek számára elfogadhatatlan volt. amelyek az agresszívvá váló német külpolitikával szemben megfogalmazódtak.) A megoldást végül az 1924-es Dawes-terv hozta el. Locarnóban (1925) elfogadták Németország nyugati határait. majd 1926-ban Németországot felvették a Nemzetek Szövetségébe. másrészt bár a szocialista iparfejlesztés ára iszonyatos volt. világháború kitöréséhez! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. ahogy tudta. a gazdasági és társadalmi feszültségek okán a vesztes országok újra aktivizálódtak. A Szovjetunió 1939-re ipari nagyhatalommá vált. hiszen az NSDAP már kezdetektől követelte a német jóvátétel eltörlését. s így – bár még nem Hitler volt a kancellár a döntés megszületésekor – a közvélemény mégis őhozzá kötötte ezt az eseményt. Ez a döntés az egyre erősebb és kancellári pozícióra törő Hitlernek igen kedvező volt. másrészt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A sztálini modernizációnak azonban pozitív társadalmi hatásai is voltak. felszámolták a munkanélküliséget. Ezért Franciaország 1920-ban elfoglalta Frankfurtot és Darmstadtot. tétel: A II. hogy Hitler nem tekinti magára nézve kötelezőnek azokat a nemzetközi szankciókat. Németország a válság miatt felmondta a jóvátétel fizetését. s megszüntették az ország katonai ellenőrzését is. aminek jegyében az amerikai kölcsönből helyreállították Németország gazdaságát. revíziót akartak. az expanzív politika újjáéledt. megtagadta a jóvátétel fizetését. milyen konfliktusok vezettek a II. világháború idején a német támadások megállítására. Ezt a folyamatot látva 1932-ben összehívták a Népszövetség leszerelési konferenciáját. ill. ám eredményt nem tudtak elérni. ezért a nemzetközi kapcsolatokat évekig a volt ellenfelek közötti szembenállás határozta meg. Hitler 1933. ez az ipar már képessé vált egy erős tömeghadsereg ellátására és olyan nehéz. A gazdasági világválság azonban felborította a számításokat. január 30-án lett Németország kancellárja. munkások és parasztok milliói lettek tanárok. s még ebben az évben – a korabeli diplomáciában teljesen szokatlan módon – kilépett a Népszövetségből. Németország.

ám ez végül semmit sem ért. elutasította az Anschlusst is. 1938-ban Hitler fokozta a nyomást Ausztriára az Anschluss érdekében. keleti-Locarnó szerződésben. Áprilisban német-brit és németfrancia tárgyalások kezdődtek. ezért fel akarta újítani az 1893-as francia-orosz(szovjet) együttműködést. valamint lengyel. hogy az ún. 3 millió német élt. amelyek a kölcsönös bizalmatlanság jegyében folytak. „Harmadik Birodalom” Európa egészét uralma alá akarja vonni. 109 . akkor Nagy-Britannia. összegzés 1939 tavaszán megkezdődtek a nagyhatalmak és a németek. hogy a vidék megszerzéséért háborúra is képes.) Mussolini kezdetben gyanakodva figyelte Hitler politikáját. hogy kelet felé terjeszkedjenek. együttműködést írt elő mindkét országnak támadó háború esetére is. Nagy-Britannia és Franciaország diplomáciai tiltakozáson kívül nem lépett fel komolyabban a német külpolitika ellen. Az 1939 májusában Németország és Olaszország között létrejött ún. Acélpaktum már katonai szövetséget jelentett. 1936-ban a locarnói szerződést megszegve a német csapatok bevonultak a Rajna-vidéken lévő demilitarizált övezetbe. hogy nem engedhető meg a német expanziós politika.) Amikor 1934-ben Hitler nyilvánosan bejelentette. hiszen közvetlenül is veszélyeztetve érezte magát. másrészt viszont azt is. Barthou külügyminiszter úgy gondolta. Ezután Hitler bejelentette az általános hadkötelezettség bevezetését. A Szudéta-vidéken kb. marseille-i merénylet) után azonban ezek a célok nem valósultak meg. amelyek ezen államok háborútól való távoltartását szolgálták volna. és intenzív fegyverkezési programba kezdtek. Valójában a politikai érdekszférákat osztották fel e paktumban. A német fenyegetésre először Franciaország reagált. (Lásd a forráshoz írtakat. A rendezés után létrejött „maradék” Csehszlovákiának az aláíró nagyhatalmak garanciát ígértek. így ez a terület német fennhatóság alá került.) 1936-ban Németország és Japán is szövetséget kötött. március 12-13-án megszállta az országot. Németország felfegyverzése. Lezárás. hogy a versailles-i béke megszegésével 600 ezerre emelik a német hadsereg létszámát. hogy nincsenek további követelései. ám a szerződések nem születtek meg. (Lásd a forráshoz írtakat.Az NSDAP már az 1920-as években egyértelműen megfogalmazta külpolitikai céljait: versailles-i békeszerződés érvénytelenítése. 1938 szeptemberében ült össze Münchenben a Chamberlain brit miniszterelnök által kezdeményezett konferencia. Ezután a francia külpolitika megváltozott. Ellenállásba nem ütközött. Franciaország és Olaszország összehívta a stresai konferenciát (1935). amihez 1937-ben Olaszország is csatlakozott. aminek értelmében Csehszlovákiának át kellett adnia német többségű területeit. és 1935-től az engedékenységi politikát folytatták a németekkel szemben. ez volt a szovjetellenes Antikomintern paktum. a Birodalmon kívüli németek egy államban való egyesítése (Herrenvolk).) 1935-ben a Saar-vidéki népszavazáson a helyi lakosság többsége Németország mellett döntött. Ezt az elképzelést támogatta Nagy-Britannia is. valamint létrehozzák a német légierőt és a haditengerészetet is felfejlesztik. Barthou halála (1934. s tárgyalásokat kellett kezdenie lengyel és magyar szomszédjaival azok területi igényeiről (lásd első bécsi döntés).) Szeptember 29-én aláírták a müncheni egyezményt. és rögzíteni akarta Németország keleti határait egy ún. Schuschnigg osztrák kancellár népszavazást írt ki a kérdésről. (Lásd a forráshoz írtakat. ukrán és orosz földön az „élettér” (Lebensraum) megszerzése. hiszen Hitler 1939. Az abesszin háború következtében azonban egyre inkább Németországhoz közeledett. Hitler el tudta hitetni a nyugatiakkal. illetve a nagyhatalmak egymás közötti titkos tárgyalásai. Távolabbi célként megfogalmazták. de konkrét együttműködésről nem döntöttek. s rá akarták bírni őket. (Lásd a forráshoz írtakat. március 15-én következmények nélkül megszállhatta Prágát és létrehozta a Cseh-Morva Protektorátust. de Hitler még a szavazás előtt. s a lépést nemzetközileg is elfogadták. (Lásd a forráshoz írtakat.

1933. a társadalom perifériájára került kommunista és kapitalizmus ellenes rétegeknek. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy kizárólagosan ő képviseli a társadalmi igazságosságot és a német nemzeti érdekeket. Jehova tanúi vallás tagjai stb. Az NSDAP programjában kezdettől fogva megjelent az antiszemitizmussal összekapcsolódó fajelmélet (Herrenvolk) és a szociáldarwinizmus is. mert Németország nem akar kétfrontos háborúba keveredni. ám ezt a nyugati hatalmak elutasították.) Kifejtés Hitler egész Európára kiterjedő uralmat tervezett. és egyre több embert győzött meg arról. hogy gyűjtőhelye legyen a háborús vereség után létrejött rendszerben csalódott embereknek. társadalmi és gazdasági jelenségeket. hogy a kivezető út az új rend. A pártnak Hitler is tagja. sem a tömeges kivégzések nem érték el a céljukat. valamint megjelölte a németség legfőbb ellenségeit.jén 04:45-kor indul meg. Sztálin szerette volna a feleket megnyerni azon elképzelésének. az erőre és a hatalom tiszteletére épülő társadalom. 250 milliós német nép irányít. a járványok és az őrök brutalitása révén). szlávok). 1939. Elképzelései szerint a Birodalmat segédállamok veszik majd körül. 59. cigányok) és társadalmi csoportokat (értelmi fogyatékosok. mert sem a gettók (az éhínség. 1921-től pedig elnöke volt. A német-szovjet tárgyalások végül eredményre vezettek. január 30-án Hitler lett Németország kancellárja. és a Szovjetunió is jobban szeretné nagyobb konfliktus nélkül elérni céljait. (Lásd a forráshoz írtakat. a kb. tétel: A holokauszt ho FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be azokat az ideológiai. Hitler újra a szociáldemagógia eszközével próbálta meggyőzni a tömegeket arról.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Ezután az oroszok tárgyaltak a britekkel és a franciákkal. hogy egy német-szovjet konfliktus esetén a szovjetek átvonulhassanak Lengyelországon. Az NSDAP a válság megoldására tett sikertelen próbálkozásokat követő csalódottságra alapozva ki tudta használni a demokráciába vetett bizalom megingását. amelyek a náci Németországban a holokauszthoz vezettek! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az NSDAP (Nazionalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) 1919-ben alakult meg. augusztus 23-án létrejön a tíz évre szóló német-szovjet megnemtámadási szerződés. A párt célja. 110 . Az 1920-as évek második felében és különösen a nagy gazdasági világválság (1929-1933) kitörésekor a párt tömegagitációba kezdett. Ezzel megkezdődik a második világháború. A németek hivatalos célja Danzig megszerzése és a Kelet. amit az árja faj. szeptember 1.) A Lengyelország elleni totális támadás végül is 1939. meghatározta a szolganépek körét is (pl. a kiirtandó népeket (zsidók. A megnemtámadási szerződés mindkét félnek igen fontos.Poroszországgal való egyesülés. Ezek után a lengyelek a britekkel és a franciák kötöttek egy kölcsönös segítségnyújtási egyezményt.) A megvalósítás eszköze a koncentrációs tábor lett. homoszexuálisok. antiszociális elemek.

A németek a britektől vették át az elnevezést. döntöttek a zsidó nép teljes kiirtásáról. kimerítő munkavégzés.) A szisztematikus rendszert végül a wannsee-i konferencián dolgozták ki. Treblinka. 1944-ben naponta 200 ezer fő halt meg így. Az Endlösung fő vezetője Adolf Eichman lett. Mengele kísérletei). a munkára valamiért alkalmatlannak ítélteket azonnal. üzemekben dolgoztatták a foglyokat (pl.) 1938-tól s különösen a háború idején az SS már kifejezetten gazdasági célzattal aknázta ki a koncentrációs táborok lakóinak munkaerejét. november 9-én az ún. kipufogógázt vezettek vissza a zárt teherautókba. a Szovjetunióban a GULAG. Zuhanyozóhelyiségnek álcázott gázkamrákat építettek. Einsatzgruppe-k tevékenykedtek. Az állam által is támogatott erőszak egyik példája 1938. melyeket dízelmotorokkal termelt szénmonoxiddal árasztottak el. Majdanek. Himmlert a keleti fronton tett látogatása során (1941) megrázta és elgondolkodtatta a kivégzés kegyetlensége és a német katonákra gyakorolt hatása. Reinhard Heydrich vezetésével ezen a konferencián hangolták össze a zsidókérdés „végleges megoldásának” feladatait. (1962-ben végezték ki népirtás vádjával). vád nélkül zárták ide az állambiztonsági szempontból veszélyesnek ítélt politikai ellenzéket vagy kisebbségi csoportokat. Sobibor. Először ún. hogy a nem harcoló búr lakosság így elzárva ne nyújthasson támogatást az angolok ellen harcoló búroknak. A leghírhedtebb: Auschwitz-Birkenau. (Lásd a forrásokhoz írtakat. és főként az egyházak nyomására Hitler leállította azt. A Ciklon-B gázt először Auschwitzban próbálták ki orosz hadifoglyokon (1941 ősze). mint a társadalom számára „felesleges” embert. ahová nem jogi úton. de „csak” 1941-ig folytatódott a begyűjtésük és kivégzésük. pl. évi nürnbergi törvények adtak jogi alapot. ekkor még a politikai ellenfelek. s az SA önkényeskedő brutalitása helyett szisztematikus terrort alkalmaztak. Hitler kancellári kinevezése után gyakorlatilag azonnal létrehozták az első koncentrációs táborokat. Ehhez egyrészt az 1935. kialakításáról.) A koncentrációs tábor (Konzentrationslager) elnevezés kegyetlenebb és még inkább büntető jellegű tábort takar. Mauthausenben és Buchenwaldban). Buchenwaldban és Dachauban pedig orvosi kísérleteket is folytattak a foglyokon (pl. s ezek a kivégzőosztagok közel másfél millió embert öltek meg. (Internálótáborok több helyen is működtek. másrészt a hivatalosan is antiszemita állami propaganda miatt senkit sem büntettek esetleges egyéni „túlkapásért”. a kommunisták és a szociáldemokraták számára. (Az első tömeges elgázosításra Nyugat-Lengyelországban Chelmnóban került sor. A Szovjetunió megtámadása után vált az Endlösüng igazi népirtássá. a többieket a kegyetlen munka és az éhezés. vagyonuk elvétele. amelyeknek a feladata a gyors és tömeges kivégzés volt.A táborok eredetileg internálótáborok voltak. az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítéséről. 1941-1942-ben a lengyel területeken kezdték meg az európai zsidóság szisztematikus megsemmisítését. kristályéjszaka volt. emigrációba kényszerítése. (Ez idő alatt 70 ezer. mert kitudódott. ezért „humánusabb” kivégzési módszer kidolgozására adott utasítást. egyelőre átfogó terv nélkül. más adatok szerint 93 ezer szellemi fogyatékost öltek meg. azaz genocídiummá. 1942-ben nyíltak meg a speciális táborok először Lengyelországban. Belzec. hanem rendelet vagy katonai parancs alapján. betegség következményeképp vittek a gázkamrákba. az USA-ban a bevándorlók ellen. s mint eszközt az angol-búr háború (1899-1902) idején alkalmazták. Kulmhof volt. a környezetükben működő vagy odatelepített gyárakban. polgári bűncselekmény miatt kerülnek a foglyok. elégtelen táplálkozás és szállás stb.) Egyes koncentrációs táborokat a háború alatt megsemmisítő táborként működtettek. 1934-től már az SS felügyelte a táborokat. 1933-tól kezdődött Németországban a zsidók bántalmazása. „eutanáziaprogramot” hajtottak végre. 1942 januárjában. (Fizikai bántalmazás. A kivégzésnek ez a módja teljesen személytelen.) 1939 októberétől az elmebetegeken ún. majd 1942-től alkalmazták tömeges megsemmisítésre. Itt és így gázosították el a Magyarországról deportált zsidókat is. majd a holttesteket elégették. 111 . Németországban 1933 tavaszán.

hogy a különböző országok között a korábbinál összehangoltabb nemzetközi együttműködésre lesz szükség egy újabb háború megelőzése érdekében. a kényszermunkára hurcolt foglyoknak pedig a 90%-a halt meg. ráadásul a népirtás végrehajtásában nemcsak az SS vett részt. hadifogoly is. szemüvegeit újrahasznosították. művégtagjait. ingusokat. egész népeket deportáltak. ruhafogas. az emberi maradványokból pl. a United Nations-ból ered az UN rövidítés. Az aranyfogakat kitépték a halottakból. A második világháború alatt nyilvánvalóvá vált. ezt Porrajmosnak nevezik. a mocsoknak. 200 ezer romát öltek meg a zsidókhoz hasonló módon. Magyar rövidítése ENSZ. A zsidóság kiirtására tett kísérlet elnevezésére két szó használatos. 3 millió lengyel polgári személy. pl. D. amerikai indiánok. 4 év alatt ingyenes volt az út.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A deportálás. volt csoportos kedvezmény. hogy a vonatjegyeket az áldozatokkal kifizettették. az éheztetésnek az volt a funkciója. Roosevelt amerikai elnöktől származik. Lezárás. hiszen a vonatok közlekedéséhez. 1915-ben az örmények elleni török atrocitások). a szervezet angol nevéből. január 1-jén az Egye- 112 .8 millió embert gyilkoltak meg (kb. Az Egyesült Nemzetek kifejezés F.6-5. a gyárak működtetéséhez civilekre is szükség volt. majd 1942. tétel: Az ENSZ létrejötte és működése Az EN FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be az ENSZ kialakulásának előzményeit. világháború után. a szervezet működését! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1919 és 1945 között működő Népszövetség utódszervezeteként jött létre a II. A történelemben a népirtás nem volt egyedi jelenség (pl. hogy a németek számára megkönnyítse. Az adott korszak vezetői nem igazán akarták tudomásul venni. áldozataikat ne embernek. A japán hadifogolytáborokban a foglyok mintegy negyede. összegzés 1944 áprilisában két szlovák fogoly megszökött Auschwitzból. A holttesteket meggyalázták. hanem megsemmisítendő állatnak tekintsék. 1941 augusztusában az Atlanti Charta (Churchill és Roosevelt nyilatkozata). De a tömeges kivégzésekben és a koncentrációs táborokban meghalt kb. Holokauszt (görögül „égő áldozat”) vagy Soá (héberül „katasztrófa. az ő vallomásukat tartalmazza az ún. kb. így a csecseneket. a sztálini rendszer is alkalmazta. a korábban állatok szállítására használt vagonokba sokszor 100 embert is zsúfoltak embertelen körülmények között. 4 millió szovjet polgári személy. Auschwitz-jegyzőkönyv. és kb. vonatokon történt. (A cinizmust mutatja. hogy egy egész népet akartak kiirtani (kortól. szerencsétlenség”). csomagjait. táborokba szállítás (transzport). A népirtás nem csak a zsidókat érintette. ill. A holokauszt által érintett országok 9. 60. szappan.7 milliós zsidó lakosságából 5. A holokauszt egyedi voltát azonban az jelenti. A megaláztatásoknak. krími tatárokat a németekkel való kollaborálás megtörténte vagy lehetősége ürügyén.) Az elhunytak ruháit. lámpaernyő készült. Az USA-ban 117 ezer japánt zártak koncentrációs táborba a háború idején. és ehhez modern tömegpusztító eljárásokat. nemtől függetlenül) csupán származása miatt. a nők haját párnába tették bélésnek. modern szervezési elveket és ipari technikát alkalmaztak. 60%). 1 millió szerb és kb. cigányság kiirtása is cél volt.

illetve létrehozta az egyezményokmány betartását vizsgáló Emberi Jogok Bizottságát is. valamint a Közgyűlés által megalkotott ajánlásokhoz.sült Nemzetek Nyilatkozata (vagy más néven a Washingtoni Nyilatkozat) is deklarálta ennek szükségességét. akkor már fegyveres erő felhasználásával járó műveleteket is elrendelhet. Az ENSZ Alapokmányának fő célkitűzése a béke és a biztonság fenntartása. illetve Japán ellen. A nagyhatalmi együttműködést azonban ekkor már beárnyékolták a háború utáni rendezés egyéb kérdései: a szövetségesek jelenléte és a befolyási övezetek kialakítása.) A háború alatti nagyhatalmi konferenciák folytatásaként 1945. a baráti kapcsolatok fejlesztése. az önrendelkezési jog és a szabadságjogok tiszteletben tartása. a Biztonsági Tanács szavazati rendjében. (A kéksisakosok szerepet vállaltak az 1948-as arab-izraeli háború után. a nemzetek közötti egyenjogúság. Franciaország. A Biztonsági Tanács (Security Council) az Alapokmány értelmében elsődlegesen felelős a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. Ha ez is hatástalan. A Közgyűlés (General Assembly) a legfőbb tanácskozó testület.) Az alapokmányban felsorolt egyetemes érvényű alapelvek a nemzetközi együttműködés alaptételeivé váltak. és nemzetközi konferenciát hívott össze San Franciscóba az ENSZ alapokmányának elfogadására (1945. amely ismételten és lényegre törően foglalta össze az államok közötti kapcsolatokat szabályozó legfontosabb tíz alapelvet. Cipruson kialakuló konfliktusok rendezése idején. de a szervezeten belül a központi szerep a Biztonsági Tanácsé. Ezeket egészítette ki a helsinki záróokmány (1975). Szudánban. október) – egyeztetett egy nemzetközi szervezet létrehozásában. akkor fegyveres erő felhasználásával nem járó szankciókat. Olaszország. (Lásd a forráshoz írtakat. Kasmírban. a Szovjetunió valamint Kína képviselői kidolgozták az ENSZ alapokmányát. november) esett szó államvezetői szinten. Megállapodtak abban. Jugoszláviában. (Minden nagyhatalom vétózott már az alapítás óta eltelt időszakban. Nagy-Britannia. A „három nagy” megegyezett a létrehozandó Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) működési alapelveiben. Roosevelt és Sztálin a Krím-félszigeten levő Jaltában. Szovjetunió). (Lásd a forráshoz írtakat. de konkrét szervezeti elképzelések még nem merültek fel. amelynek során az Egyesült Államok. hogy az ENSZ legfelsőbb fóruma a tagállamok közgyűlése. október 24-én lépett hatályba (ez az ENSZ napja). Egy szupranacionális (nemzetek fölötti) szervezet megalakításáról és annak fő feladatairól tehát először a teheráni konferencián (1943. Az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata.) A béke veszélyeztetése esetén a BT háromféle megoldás közül választhat: először felhívhatja az érdekelt feleket. február 4-én ismét találkozott Churchill. Az alapító tagok közé tartoztak (51 győztes állam) azok az államok. amelyeknek vétójoguk van. ahol állandó tagként vesz részt a munkában az öt nagyhatalom (USA. Nagy-Britannia. illetve az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya egyrészt deklarálta az emberi jogokat. ellenőrzése elsősorban Nagy-Britannia és a Szovjetunió érdekütközését hozták. pl. Ezenkívül létrehozták a Biztonsági Tanácsot. Kenyában. ha ez nem eredményes. azaz a Biztonsági Tanács csak az 5 nagyhatalom igenlő szavazatával hozhat határozatot. Kína.) 113 .) A végül San Franciscóban aláírt ENSZ-alapokmány 1945. hogy alkalmazkodjanak az ideiglenes rendszabályokhoz. a Biztonsági Tanács (BT). Kifejtés 1944 augusztusában Washington közelében (Dumbarton Oaks) ült össze az Egyesült Nemzetek Szervezetét előkészítő tanácskozás. és a Titkárság. Az USA és Nagy-Britannia kezdeményezésére a Szovjetunióval együtt a három szövetséges nagyhatalom a moszkvai külügyminiszteri értekezleten (1943. amelyek hadüzenetet intéztek a második világháború során Németország. április-június). gazdasági blokád). (Lásd a százalékos megosztásról és a nagyhatalmak érdekérvényesítéséről a forrásokhoz írtakat. E főként szovjet kívánságra elfogadott rendelkezés hosszú időre megbénította az ENSZ munkáját a hidegháború idején. Az ENSZ működését alapvetően három intézmény biztosítja: a Közgyűlés. rendszabályokat vezethet be (pl.

A potsdami konferencián azonban a Jaltán is érezhető bizalmatlanság felerősödött. A 2001. a harmadik világbeli IMF politikát is erős kritika érte. Az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséggel bír ez az ENSZ-szervezet (lásd pl. így mára valóban az egész világot átfogó szervezetté vált. A hidegháború első tíz évében a tagfelvétel körül minden egyes esetben komoly politikai harc bontakozott ki. Vietnám. összetevőit és hatásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A világ vezető hatalmai: az Egyesült Államok. A Bíróság előtt csak államok lehetnek a peres felek. Lezárás. Az ENSZ a New Yorkban található központján kívül jelentős hivatalokat tart fenn Genfben. Az ENSZ Nairobi Hivatala elsődlegesen a környezeti kérdésekkel foglalkozik. Potsdam). szeptember 11-ei merénylet után azonban a fejlődő országok területén zajló konfliktusokban az ENSZ közvetítő és ellenőrző szerepe megkerülhetetlenné vált. Szuez.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A Titkárság (Secretariat) a főtitkárból és tisztviselői karból áll. 1960-ban 16 afrikai tagállam és Ciprus felvételével. Kuba) okait. Franciaország és a Szovjetunió a második világháború alatt különféle konferenciákon vesznek részt (Teherán. Moszkva. WHO) Úgy tűnt. de a főtitkári funkció mindenekelőtt diplomáciai. koordinálása. összegzés A szervezet elsődleges céljával. Ennek egyik legfőbb oka az. Az ENSZ Bécsi Hivatala többek között a nemzetközi kábítószer-ellenőrzés. a bűnmegelőzés és büntetőjog területén illetékes. valamint a háborús konfliktusok békés. Nagy-Britannia. Jalta. Magyarország belépése – 15 másik országgal együtt – 1955. (FAO. szociális és humanitárius feladatok megoldása. 114 . és az ez irányú együttműködés előmozdítása. E téren teljesítménye vitathatatlanul pozitív. bírósági tárgyaláson történő rendezésére hívatott. délszláv háborúk). ő a szervezet legfőbb igazgatási tisztségviselője. Az ENSZ Genfi Hivatala a leszerelés és az emberi jogok fóruma. amely nélkülözhetetlen garanciája a világ békéjének. a tagállamok pedig féltve őrzik nemzetközi jogi értelemben is szinte érinthetetlen szuverenitásukat. politikai jellegű feladat. illetve 1973-ban a két német állam (az NDK és NSZK) egyidejű belépésével jelentősen megnőtt a szervezet taglétszáma. hogy a 20. sokan nem tartották elég hatékonynak. december 14-én történt meg. A főtitkárnak nagyon jelentős feladata van. hogy a meghozott döntések végrehajtását nehéz és nem mindig célravezető kikényszeríteni. megbomlott a korábban tapasztalható összhang a felek között. Bécsben és Nairobiban. amelyeken az aktuális katonai és politikai teendőket egyeztetik. A Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice – ICJ) az államok között kialakult jogviták. a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatban nem mindig váltotta/váltja be a hozzá fűzött reményeket. 61. század végén szerepe megkérdőjeleződött. tétel: Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején Nem FELADAT: A források és saját ismeretei alapján vázolja fel a hidegháború időszakában kibontakozó Európán kívüli nemzetközi konfliktusok (Korea. Az ENSZ további feladatai közé tartozik a nemzetközi gazdasági.

1947-re egyértelművé vált az elkülönülés és a konfrontálódás. majd 1957-ben először a Szovjetunió lőtt fel mesterséges tárgyat (Szputnyik nevű műholdat) Föld körüli pályára. 1947). Eszerint. pszichológia.ráadásul a konferencia második napján az Egyesült Államok sikeres kísérleti atomrobbantást hajtott végre. Az USA mellé katonai és politikai szempontból fölzárkózott a Szovjetunió is. a béketáborra. genetika. demokratikus nemzetek és a totalitáriánus rendszerek ellentéte osztja meg. szuperhatalommá. szükséges a Közel-Keleten és Vietnámban a katonai „fölszabadítás”. művészetek terén a „szocialista realizmus” meghirdetése). A második világháború után egy nagyhatalmi átrendeződés figyelhető meg. ezért beszélünk a világháború után a kétpólusú világ kialakulásáról. Dulleshoz kapcsolódóan. politikai és gazdasági háborút folytatnak a befolyási övezetek biztosítására. 1948-ra a két világrend gazdasági elszigetelődése is végbement (Marshall-terv. és még túl kellett tennie magát gyarmatbirodalma jelentős részének elvesztésén is. ami arról szól. 1949-ben (NATO). Truman ezért meghirdette a feltartóztatás politikáját: elfogadták. ami a konkrét katonai célon túl (Japán kapitulációra késztetése) erődemonstrációként hatott. Németország gazdasága megsemmisült. A hidegháborús időszak háborúiban a konfliktusok egyik résztvevője mögé az egyik. másik szereplője mögé a másik szuperhatalom állt. hidegháború: befagyasztják a nemzetközi kapcsolatokat. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió vált tehát a két legnagyobb hatalommá. A két szuperhatalom több évtizedes szembenállása nem vezetett közvetlen katonai összecsapáshoz. gazdasági és katonai támogatást nyújtottak. valamint ideológiai.) 1948-ra a Kominform segítségével a keleti blokkban megtörtént a kommunista hatalomátvétel. Szembe kell szállni a burzsoá ideológiai befolyással (pl. politikai. műszaki és ideológiai zár) osztja ketté nyugati (demokratikus) és keleti (kommunista) tömbre. mivel a „feltartóztatási politika” csak részben valósult meg. gyarmatosító. de megálljt kívántak parancsolni a további terjeszkedésnek. és ezért mindent meg kell tenni a terjesztéséért. De Gaulle is egyetértett a mondandójával. de gazdaságilag messze elmarad tőle. 115 . (Tito kiközösítése és a titoista perek sorozata. A hidegháború időszakában a két szuperhatalom között fegyverkezési verseny folyt. atomkorszakról. Franciaország szintén meggyengült a háború idején. politikai terrorral igyekeztek befolyásukat biztosítani. március 5-én Churchill fultoni beszédében felhívta a közvélemény figyelmét arra. kibernetika. de utódja. amelyet „győzelemre ítélt a történelem”. de gyarmatbirodalma szintén felbomlóban volt. szociológia betiltása. Az akkor épp semmilyen kormányzati pozíciót sem birtokló Churchill előzetesen egyeztette beszédét Trumannal is. hogy a világot a szabad. illetve más országokban a politikai eszközökkel történő „föllazítás”. NagyBritanniát nem érték ekkora veszteségek. 1969-ben azonban az amerikai Armstrong lépett elsőként a Holdra. Az USA kezdeti előnye 1949-ig tartott. Ezután következett a hidrogénbomba. A szovjet választ Zsdanov fogalmazta meg (1947. 1955-ben (Varsói Szerződés) a katonai tömbök is kialakultak. A Truman-doktrínát az 1950-es években a „felszabadítási” és a „fellazítási” politika váltotta föl Nixon elnök külügyminiszteréhez. Ez az ún. ekkorra lett kész a szovjet atombomba. Mindkét doktrína a saját életformáját tartotta magasabb rendűnek. 1949-től a Szovjetunió is atomhatalommá vált. kiterjesztésére. a többiek jóval elmaradtak tőlük. A Szovjetunióban Sztálin halála nem okozott túl nagy változást. ráadásul négy megszállási övezetre volt osztva. demokratikus táborra. Sztálin azonban háborús uszításnak minősítette Churchill mondatait. 1947 márciusában Truman nyilvánosságra hozta doktrínáját. és hogy a kontinenst (Stettintől Triesztig húzódó) „vasfüggöny” (katonai. a diplomáciai viszony a legkritikusabb helyzetekben sem szakadt meg. október): a világ valóban két táborra oszlik: az imperialistákra (kizsákmányoló. ill. emellett pedig tisztogatással. ill. Kifejtés 1946. hogy a szovjetek zsarnoki uralmat építenek ki Európa keleti felében. 1961-ben szovjet ember jutott fel elsőként a világűrbe (Jurij Gagarin). Hruscsov már elkerülhetőnek tartotta a harmadik világháborút. hogy a Szovjetunió az általa megszállt országokban a szovjet típusú politikai rendszer létrehozását támogatja. agresszor) és az imperialistaellenes.

hogy egy kommunista ország műszaki területen képes előnyt szerezni a fejlettebbnek tartott Nyugattal szemben. (Lásd a forráshoz írtakat. A háború az északiak győzelmével zárul. a felek szembenállása csökkent. Vietnámot azonban egy ideiglenes demarkációs vonal osztotta ketté. s ez az egész emberiség pusztulását vonja maga után. amelynek értelmében betiltották a kísérleti bombázásokat mind a légkörben. A szuezi válságról lásd a forráshoz írtakat. 1953 júliusában kötött fegyverszünetet a két Korea Panmindzsonban.) Az ázsiai térség mellett a Közel-Keleten is megnőtt a szovjet befolyás. mert a radioaktív égéstermék és por miatt beállhat a „nukleáris tél”. ahogy a szomszédos Kambodzsában és Laoszban is. összegzés A hidegháború „klasszikus”. Az 1960-as évekre világossá vált. igaz. A koreai háború kitöréséről lásd a forráshoz írtakat. (1963-1975).) Az egyezményt továbbfejlesztették 1968-ban (ún. majd az ún. hogy az USA-t már nem védi az óceánpajzs. A két Vietnám között kirobbanó háborúba avatkozott bele az USA a déliek oldalán kezdetben tanácsadók küldésével. Franciaország és Kína is nukleáris hatalom lett. atomsorompó szerződés). s ezután kivonulva a térségből elismerték az itteni népek önrendelkezési jogát. mert fönnáll annak is a veszélye. hogy bármilyen kevéssé jelentős országban a kommunisták kerüljenek hatalomra. 1963-ban szintén a kubai válság hatására aláírták az atomcsend egyezményt. a fegyverkezési verseny azonban tovább folytatódott. Szíria) támogatta. Az enyhülés egyik fontos jele volt 1955-ben a genfi csúcs. nem engedhetik meg. „forró drót”-ot létesítettek a „véletlen” atomháború kockázatának csökkentésére. 1949 októberében kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. (Lásd a forrásokhoz írtakat. rövidebb enyhülési szakaszokkal tördelt korszakát (1947-1962) az átmeneti és nem kiegyensúlyozott enyhülés korszaka követette. mert az 1960-as években Nagy-Britannia. míg a déliek az USA támogatásával egy Nyugat-barát rendszer kiépítésébe kezdtek. Nyugat-Európa és Latin-Amerika. kelet-közép-európai és balkáni területekben érdekelt. (Föld alatti robbantások továbbra is lehetségesek. eredmény nélkül. hogy a két szuperhatalom birtokában lévő több ezer nukleáris robbanófej új stratégiát követel: egyrészt azért. A két országnak természetesen érdeke minél nagyobb területet a befolyása alá hajtani. Izrael ellenfeleit (Irak. amelyen a négy nagyhatalom a béketárgyalások után először ült tárgyalóasztalhoz. ugyanis ezzel az egymást ledöntő dominókhoz hasonló hatalomátvételre kerül sor a környező országokban is (lásd a forráshoz írtakat). mert olyan váratlan volt. a kettéosztottság a mai napig fennáll. A Szovjetunió pedig elsősorban távol-keleti.) Lezárás. amire azért is szükség volt. 116 . mind a víz alatt. hogy egy esetleges téves riasztás miatt atomháború tör ki. s a két országrész egyesülésével 1975-ben kommunisták kerülnek hatalomra. Az egymás közötti tárgyalások azonban innentől kezdve rendszeresebbé váltak. A vietnami háború 1946-ban a gyarmati státusz megszüntetése miatt tört ki. ami kommunista vezetésű államként veszélyt jelentett az amerikai törekvésekre. Kiderült. hogy 1963-ban a két szuperhatalom főhadiszállásai között állandó összeköttetést ún. „kis hidegháború” (1979-1985) idején újra elmélyültek a konfliktusok. másrészt pedig atomháborúban mindegy hogy ki győz. az északiak kommunista. 1965-től azonban már fegyveres erők térségbe küldésével is. Az Egyesült Államok érdekterületei: a csendes-óceáni térség. tárgyalási készségük nőtt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az USA-ban „Szputnyik sokk”-ról beszéltek. A hidegháború legsúlyosabb konfliktusa a karibi válság lett. Az USA vezetése úgy vélte. A franciák Dien Bien Phunál döntő vereséget szenvedtek (1954). A világ számára mindeközben egyfajta biztosítékot jelentett.

) A Szovjetunió alulmaradt a fegyverkezési versenyben. Lengyelország. (Lásd a forráshoz írtakat. Bulgária) szovjetbarát kormányok alakultak (1946-1949). Mihail Gorbacsov 1985 márciusában lett az SZKP Központi Bizottságának a főtitkára. A kommunista rendszer alapvonásai nem változtak. Az 1980-as évekre már súlyos gazdasági válság bontakozott ki a szocialista tömbön belül: az olajválságból következő eladósodás.) Gorbacsovval „csúcsról jövő forradalom” valósult meg. A nyugati sajtó az 1968-as prágai forradalom leverése kapcsán kezdett írni az ún. Ehhez hozzájárult. a proletárdiktatúrák megvalósítása. a kommunista párt irányításával hajtják azt végre. A glasznoszty korlátai is hamar egyértelművé váltak: a csernobili atomreaktor robbanását először igyekeztek eltitkolni. de változtatásra késztették a szovjet vezetőket. 54 évesen Sztálin óta ő a legfiatalabb e poszton. gazdasági és politikai számvetést. A létező szocializmus. azaz a nyíltság.62. majd amikor ez lehetetlenné vált. a hatalmi érdekrendszer átalakítását ígérte. világháború végén szovjet befolyás alá került országokban (későbbi NDK. a nyugaton eladhatatlan áruk előállítása és a gabonahiány azt jelezték. (Lásd a forráshoz írtakat. tétel: Rendszerváltás Kelet-Közép-Európában Rend FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a Gorbacsov nevéhez kapcsolt változások okait és céljait. ami a korlátozások feloldását jelentette az általános üzleti és politikai tevékenység terén. Kifejtés Míg az 1960-as években a szocialista országok látványos gazdasági növekedést produkáltak. az 1970-es években ez a növekedés már elmaradt a nyugati társadalmakétól. hanem önvédelemnek minősül. ezért az ún. akkor kisebbíteni jelentőségét és veszélyét. A kelet-német felkelésnek szerepe volt a későbbi szovjetellenes megmozdulásokban is. elítélve a Brezsnyev alatti pangást. a leszerelési tárgyalások és az afganisztáni kivonulás (1989) a szuperhatalmi státusz végét jelezte. hogy alapvető gazdasági szerkezetváltásra is szükség van. Az első jelentősebb felkelés 1953-ban Kelet-Berlinből indult. de az emberek a korábbiakhoz képest önállóbban irányíthatták életüket. A lengyel és magyar események elbuktak. Brezsnyev-doktrínáról. valamint ezek hatását Kelet-Közép-Európában! FELELETVÁZLAT Bevezetés A II. Románia. (Lásd a forráshoz írtakat. 1956 júniusában Poznanban. a sztálini rendszer ellen azonban több esetben is felkelés tört ki a tábor különböző államaiban. Ezekben az államokban megtörtént a sztálinizmus „adaptálása”. kis hidegháború véget ért. azaz a korlátozott szuverenitás elvéről. Csehszlovákia.) 117 . ám ugyanakkor hiánygazdaság jött létre. azaz átalakítás néven közismert gorbacsovi reformprogram összetevője volt a „glasznoszty”. Eszerint a szocialista tömb országai akkor sem választhatják meg saját útjukat. Beszédében Gorbacsov radikális gazdasági reformokat. a valóságban azonban a tagállamok egymással versengő nehézipart építettek ki. A szovjet gazdaság nem bírta el a terheket. a szovjet beavatkozás pedig nem agressziónak. majd októberben Magyarországon csaptak össze a felkelők és a szovjet alakulatok. Gorbacsov megpróbálta fokozatosan és lassan érvényesíteni a piaci normákat az országban. Magyarország. a népi demokráciák. ha békésen. új cselekvési programot jelentett be. a felszínen „testvéri együttműködésről” volt szó. hogy a KGST-n belüli együttműködés sem hozta meg a várt eredményeket: pazarló. A peresztrojka.

az NDK vezetése azonban megosztott volt az új szovjet irányvonal kapcsán.és sajtószabadság növekedése. gazdaságilag pedig azt. a lakosság többsége nem érzékelt sem több és jobb árut. sejtette közeli széthullását. de saját népe ellene fordult. Gorbacsov népszerűsége ugyan Nyugaton töretlen maradt. A rendszerváltás politikailag azt jelentette. ám ez csak azért következhetett be. Az 1991.) 1985 márciusa után a demokratizálást. Sinatra-doktrína lépett (a népszerű My Way dalból levezetett „saját út” lehetősége). s az abból kiteljesedő Szolidaritás Szakszervezet követelései azonban nemcsak a gazdaságot. a nyitást. ám egy új rendnek még körvonalai sem mutatkoztak. a gazdaság decentralizálását és a népek önrendelkezési jogát elismerő gorbacsovi irányvonal mély egyetértésre talált az NSZK-ban. 1987 februárjára a szovjetNDK viszony alaposan megromlott. ami akkor az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását. 1989-re a szovjet rendszer reformjának gorbacsovi modellje is válságba jutott. s az ellenzékiség fenntartásában jelentős szerepet játszott a szamizdatirodalom és a katolikus egyház is. a hatalmas sztrájkhullám alapjaiban rázta meg az egyébként is válság felé sodródó országot. Gorbacsov tudta: a régi gazdasági rendszer nem tartható. Amikor Gorbacsov meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Nem tisztázódott. konföderatív jellegű szövetségbe tömörültek. hogy a szocialista gazdaságot lehet-e. Ennek eredményeként 1989 augusztusában felállt a szovjet tömb első nem kommunista vezetésű kormánya. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. A jogi és politikai változásokat nem követte az 1990-es években az életviszonyok javulása. A Gdanskban megalakult sztrájkbizottság. A peresztrojkából megindítójának szándéka ellenére rendszerváltás lett. Lech Wałesát pedig 1990-ben köztársasági elnökké választották. engedélyezték például a nyugati tőkéjű vegyes vállalatokat. 118 . augusztusi elvetélt moszkvai puccskísérlet felgyorsította a feltartóztathatatlan bomlást. 1981 decemberében a szükségállapot bevezetése vetett véget. Gorbacsov ezzel nyíltan visszavonta a Brezsnyev-doktrínát. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. ellentmondásait. nehézkességét. a Szolidaritás vezérét. az állami kontroll gyengülése miatt pedig a korrupció. 1989-90-ben elkezdődött a szovjet csapatok kivonása is. miként a világrendszerhez kapcsolni. hogy a népek és az államok szabadon határozzák meg sorsukat. A magánosítást nem nevezték nevén. és ha igen. Lengyelországban a szocialista pártvezetés a szükségállapot alatt reformokat vezetett be. a kapitalizmus. 1989 júniusában Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és Helmut Kohl német kancellár nyilatkozatban rögzítette. A demokratizálás (a nagyobb nyilvánosság. 1989 elejére az állami tulajdon társadalmasításának elvont programjától eljutottak a Világbank és az IMF által ajánlott privatizációig. amelyek (a baltiak kivételével) laza. Gorbacsov nem avatkozott be a keleti blokk országaiban 1989-ben bekövetkező megmozdulásokba. Lengyelország gazdasági válsága az 1980-81-es nagy sztrájkok idején is egyértelmű volt. hanem a politikai szervezeti rendszert is érintették. a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének helyébe szuverén szövetségi és nemzetállamok léptek. 25-én Gorbacsov lemondott szovjet elnöki posztjáról. majd demokratikus tulajdonreformként emlegették. amelynek helyébe októberben az ún. A szegénységgel összefüggésben nőtt a bűnözés. sem hatékonyabb gazdaságot. más szóval a „nyitást”. A Szovjetunió 1991. Az ellenzéki politizálás Lengyelországban addig sosem látott mérteket öltött az 1980-as években. 1988 után újra legalizálták a Szolidaritást. mely nemsokára tárgyalásokat kezdett az állampárttal. A közel másfél évig tartó hatalmi harcnak. a szólás. de nem is lehetett képes. de az újról – a jelszavakon túl – nem volt igazán elképzelése. a jogállami elemek megjelenése) felszínre hozta a rendszer gyengéit. az egyén felszabadítását. A szocialista-kommunista rendszerek összeomlása más-más úton játszódott le a különböző szocialista országokban. A politikai és jogi lépések is új vonalat mutattak: a kommunista országok közül elsőként Lengyelországnak lett alkotmánybírósága és emberjogi ombudsmanja. december 21-én gyakorlatilag megszűnt. mert az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. A kezdeti reményt kiábrándultság váltotta fel. (Lásd a forráshoz írtakat. s kapcsolataikat szuverén módon alakítják. először szocialista államtalanításként. mivel a palackból kiszabadított szellem megfékezésére nem volt.

Korábban tabuként kezelt problémák kerültek felszínre. Mivel a szocialista tábor több országában elkezdődött a politikai átalakulás. Csehország. mind a Szovjetunión belüli szocialista birodalom darabjaira esett. A politikai átalakulást nehezítette a demokratikus hagyományok hiánya. hogy ilyen eszközökkel már nem él. Az egyesítés menetéről lásd a forráshoz írtakat. A rendszerváltás és gazdasági átalakulás mindenütt gazdasági visszaeséssel. demokratikus kormány megalakulását szabta. Csehszlovákián és Lengyelországon keresztül az NSZK-ba irányuló menekülthullám volt (határnyitás). A függetlenedő államok többsége azonnal közelíteni kezdett az Európai Unióhoz és nyolcan közülük – Szlovénia. május 7-i helyhatósági választásokon. nyári-őszi hónapok legfontosabb eseménye a Magyarországon. a környezeti problémák és az áremelések miatt nőtt a belső elégedetlenség. A változásoknak azonban az NDK vezetése sem tudta útját állni. a belpolitikai feszültséget enyhítendő engedélyezte a rendszer bírálóinak NSZK-ba való távozását. Ekkortól merült fel nyíltan a német újraegyesítés lehetősége. Szlovákia. de csak a Szovjetunió hozzájárulásával. Észtország. Lettország és Litvánia – 2004-ben tagországgá váltak. tömeges munkanélküliséggel járt együtt. a növekvő gazdasági gondok. Egyidejűleg határozottan kimondta. Amikor a keletnémet külügyminiszter Moszkvában a Varsói Szerződés tagállamainak összehívásával igyekezett elérni Magyarország „megregulázását”. A piacgazdaság kialakítása értelmében nagyszabású privatizációs folyamatok indultak meg.A közelgő válságra azonban az NDK-ban is számos jel utalt. Kohl nyugatnémet kancellár segítséget ígért az NDK gazdasági nehézségeinek megoldására. Csehszlovákia és Jugoszlávia). A nagyobb városokban kitörő utcai megmozdulások eredményeképp szimbolikus esemény volt. A rendszerváltást segítette az európai integráció és a felgyorsuló globalizáció is. Lengyelország. hogy az NSZK végcélja az egyesítés. az NDK vezetése elszigetelődött. köztük a nemzetiségi kérdés (pl. de ezzel megágyaztak a korrupciónak is. tétel: Trianon gazdasági. ahol csalásokkal próbálta meg az állampárt megtartani a hatalmat. 63. A vezetés kezdetben – a korábbi reflexek alapján – elnyomta az ellenzéket. Magyarország. ennek feltételéül azonban egy legitim. november 9-én megnyitották a berlini fal határátkelőit. Nőtt a szegénység és a társadalmi különbségek. Lezárás. Az 1989. Gorbacsov figyelmeztette. A politikai válság új méreteket öltött az 1989. a szolgáltatás folyamatos romlása. társadalmi és etnikai hatásai Trian FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a trianoni béke jellemző vonásait! Térjen ki a béke magyarországi fogadtatásának kérdésére is! 119 . összegzés A 80-as években válságba kerülő szocializmust a gorbacsovi reformok sem tudták megmenteni. Mind a Szovjetunió köré szervezett és egybefüggő nemzetközi diktatúra rendszereként összetartott nemzetközi szocializmus. Európában nem mindenhol fogadták kitörő lelkesedéssel az újraegyesítés ötletét: London és Párizs a német újraegyesítéstől az európai rendszert látta veszélyeztetve. amikor 1989.

tisztességes béke (Wilson 14 pontja). (Lásd a forrásokhoz írtakat. ezért Franciaország érdekei mentén az új. hanem megvizsgálták. a francia hegemónia biztosítására törekedtek Közép-Európában. baráti „ütközőállamok” szövetségét hozzák létre. hiszen szétdarabolásáról más a háború alatt döntés született a nemzetiségeknek tett területi ígéretekben. A franciák Németország visszaszorítására. majd ezután tértek rá a békefeltételek megvitatására. augusztus 1-jei bukása után az antant határozott tiltakozása ellenére nemcsak Budapestre vonultak be. a csehszlovák csapatok a Felvidéket vonták ellenőrzésük alá. A szerbek a Délvidéken lecserélték a közigazgatást. hogy etnikai. A békekonferencia céljai közé tartozott a háború alatti területi ígéretek valóra váltása. Teleki Pál. de szélesebb nyilvánosságot kapott a Wilson amerikai elnök által képviselt. geográfiai. ezért a szomszédos országok a háború befejeztével el is kezdték a területeket magukhoz csatolni. elsősorban saját gazdasági előretörését (nyitott kapuk. A wilsoni pontok többek között deklarálták a fegyverkezés csökkentésének. hanem a Dunántúl egy részére is ezzel is nyomatékosítva területi igényüket. s 1919. A konferencia általános célja a nagyhatalmi törekvések egyeztetése volt. az úgynevezett „egészségügyi” övezet. században is. határmódosító tervezetek készítését. valamint igyekeztek lezárni a vitákat az etnikailag kevert területek és hatalmi konfliktusok kérdésében. jelentések. Béketervek közül kettő kapott nagyobb nyilvánosságot: az egyik a Lenin által képviselt azonnali és igazságos (annexió nélküli) béke. amely a szovjet-orosz bolsevik veszélynek éppúgy. amit elsősorban a nagyhatalmi érdekek befolyásoltak. Wilson a béke garantálására javasolta a Népszövetség felállítását. s egyben – a német gyarmatok egy részének megszerzésével – konszolidálni tudja a Brit Birodalmat. 1918 januárjában kidolgozott ún. történeti. Az USA érdekei alapvetően mások voltak. ezért támogatta Közép-Európában egy olyan középhatalom fenntartását. ami a világ elsőszámú hatalmává tette még a 19. A magyar békedelegáció (Apponyi Albert. november végén támadásba lendült Magyarország ellen. Kifejtés A békekonferenciát 1919.) 120 . azaz akkor aktuálisan Szovjet-Oroszország elszigetelését. valamint a gazdaság. A belgrádi konvencióban a demarkációs vonal kijelölte a magyar állam déli határát. április végéig a Tiszáig jutottak. a kereskedelem szabadságát. mint alkalomadtán a megerősödő Németország egyeduralmi törekvéseinek is ellent tud állni – a nagyhatalmak reményei szerint. a nemzeti elv érvényesítésének. a Tükörteremben. Majd a Magyar Tanácsköztársaság 1919. ami erre képes. amely kiindulópontja lehet a Monarchia „újraélesztésének”. közlekedési és gazdasági érvekkel bebizonyítsák a történelmi Magyarország és a Kárpát-medence feloszthatatlanságát. január 18-án nyitották meg ünnepélyes keretek között Versailles-ban. A „cordon sanitaire”. Románia 1918. független Lengyelországot. azaz a bizottságok nem a békefeltételek megállapítását végezték először.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés Már 1917-ben felmerült a világháborút lezáró béke jellege és tartalma. A konferencián 27 állam képviselte magát. de a vesztesek nem vehettek részt a tárgyalásokon. Mivel az Antant már a háború alatt jelentős területeket ígért Olaszországnak. az ország védelem nélkül maradt. hogy a győztesek területi igényei hogyan teljesíthetők. Mivel erre az OMM nem lehetett alkalmas. a demarkációs vonalig megszállták a területet. Bethlen István) már 1920 januárjában kiutazott Párizsba. Nagy-Britannia bízott abban. Mivel Nagy-Britannia mindenképp biztosítani akarta a kontinens hatalmi erőegyensúlyát. a titkos diplomácia megszüntetésének szükségességét. hogy sikerül visszaállítani a háború alatt megingott hatalmi egyensúlyt. tengerhajózás szabadsága) és nagyhatalmi státuszát igyekezett biztosítani. Magyarországgal kapcsolatban pedig mindenképp meg akarták akadályozni a Habsburg restaurációt. Szerbiának és Romániának a támogatásért cserébe. Ausztria-Magyarország népei részére önálló fejlődési lehetőséget. s mivel Károlyi Mihály elrendelte a magyar hadsereg feloszlatását. A konferencia munkáját irányító testület a Tízek Tanácsa mellett 58 bizottság végezte a részletes munkákat: az előkészítések. hiszen az európai hatalmi villongások nem érintették.

kisebbségvédelmi törvények is születtek.) A versailles-i békerendszert már születése pillanatában rengeteg kritika érte. A békediktátum határozatai ellenében megfogalmazott revíziós törekvésekben pedig Németország támaszkodhatott az I. Bácska. amit a vesztes világháború után a franciák oly mértékig le akartak gyengíteni. december). Az új béke évszázados gazdasági határokat szakított szét. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. ahol a szén magyar területeken. Magyarország végül 1921-ben kötött különbékét az Egyesült Államokkal. 1920-21-ben létrejött a kisantant. szakadt meg. A nemzetgyűlés 1920. Burgenland) külföldre került. másik oldalon viszont nem gyengítette le annyira. a királypuccsok idején. Sopron azért nyerte el a „civitas fidelissima” címet (1921. hogy a lakosságnak biztosítják a teljes jogi egyenlőséget. Lezárás. fa. ezeket azonban nemigen tartották be. a vasúthálózat. mint Borsod. így a feldolgozásra szakosodott magyar városok maradtak nyersanyag nélkül. és a tőke szabad áramlása. hiszen az egész Kárpátok vonulata (Felvidék. összegzés Az amerikai küldöttség még a békekonferencia alatt elhagyta Párizst. az áru. (Az „imperialista rablóbékét”. és 1921. világháború többi vesztes országára. propaganda versek születtek. a munkaerő-. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. hogy Németországot ne alázzák meg túlságosan. ami miatt nem hozhatott megoldást a nagyhatalmak közötti feszültségekre. század fordulóján a világ egyik legerősebb hatalmává vált. hogy Magyarország hadi potenciálját olyan szintre süllyesszék. mert bár összes környező település az elszakadás mellett szavazott. A revíziót hirdető szervezetek nagy támogatást élveztek. és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja annak revíziója volt. (Lásd a forráshoz írtakat. A katonai intézkedések fő célja volt. Németország a XIX-XX. köztük Magyarországra is. a vízi kereskedelem jelentős útvonalai kerültek a szomszédos országokhoz. ami – főként a vasút esetén – a megmaradt területek összeköttetését is megnehezítette. Egyrészt azért. Kisalföld északi része. Bánság. november 15-én fogadta el. a békeszerződést a magyar társadalom súlyos igazságtalanságként fogta fel. Végül az ellentétes érdekek miatt kompromisszumos béke született.) Egyes vitás területeknél népszavazás kiírását írták elő.1920.) A környező országok erős fegyverkezése miatt külön-külön is erősebbé váltak.). hogy az alkalmatlan legyen bármilyen katonai visszavágásra. A békekonferencián ún. mint Magyarország. Az etnikai elvet – bár a wilsoni pontok között szerepelt – a határok meghúzásánál végül nem vették figyelembe. Németországhoz hasonlóan Magyarországon is igen nagy lélektani hatása volt Trianonnak. Wilson elnök a népek önrendelkezési jogára hivatkozva nem írta alá a Magyarországgal a békét. A béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. így a Kelet-Közép-Európában fellángoló nacionalizmusokat a győztesek nem fékezték kellőképpen. hogy komolyabb veszélyt már többé ne jelentsen. az annexiómentes békekötést valló a Szovjetunió sem volt hajlandó aláírni. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. nyersanyagforrások (szén. akkor Sopron túlnyomó többségének döntése határozta meg a szavazás végső kimenetelét. mert olyan belső ellentmondást hordozott. hogy újra megerősödve ne jelentsen megint háborús veszélyt. ami egyik oldalon jelentős sérelmeket okozott Németországban. amely katonai fenyegetéssel is élt pl. megszüntette (pl. Erdély) a bányákkal együtt. a vasérc pedig csehszlovák területeken rekedt. másrészt viszont Nagy-Britannia meg akarta előzni Franciaország túlzott megerősödését is. Kárpátalja. hogy ne legyen alapja a revanspolitikának. az alföldek jelentős része (pl. ill. Az aláíró országok kötelezték magukat arra. vasérc) maradtak a határokon kívül. tc. Pécs-Szeged). Megszűnt az egységes piac. Kettészakítottak olyan ipari egységeket. Az amerikai és a brit vezetők azonban arra törekedtek. így a város Magyarország része maradt. a reggeleket – nem csak az iskolákban – Magyarország „feltámadásáért” könyörgő imákkal kezdték. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Pl. 121 .

a munkaerő-. A gondokat növelte. megszüntette (pl. Kifejtés A béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. Szeged. a vasérc pedig csehszlovák területeken rekedt. Célja az államháztartás egyensúlyának megteremtése volt. fejlődőképes városok váltak vonzáskörzet nélküli. Pécs-Szeged). tc. hiszen Budapest potenciálja 20 millió emberre volt méretezve. az inflációból hiperinfláció lett. Ekkor vált Magyarország korabeli szóhasználattal „vízfejű csecsemővé”.) Megszűnt az egységes piac. a Teleki-kormány pénzügyminisztere próbálta megállítani. pl. és 1921. Bánság. vasérc. 3. jelentéktelen határvárossá. társadalmi és etnikai hatásai Trian FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a magyar gazdaság ipari és mezőgazdasági szektorában megfigyelhető alapvető változásokat a Bethlen-korszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1920. az azt követő forradalmak. só) maradtak a határokon kívül. hiszen sokszor a Monarchiára méretezett kapacitások kihasználatlanul maradtak (pl. malomipar). tehát a gazdaság messze állt attól. hogy megvalósítsa a profilváltást. Bácska. mind nagyságát tekintve. a korábbi 33%-ára csökkent. (Lásd a forráshoz írtakat. a vasúthálózat. vagyonadót vezetett be.2 százaléka. a román megszállás és a tartós blokád a területvesztéssel (trianoni béke) együtt rendkívüli visszaesést eredményezett a magyar gazdaságban. mind közlekedését. Nagyvárad. Kisalföld északi része. hogy Magyarországot vesztes államként jóvátétel fizetésére kötelezték. A trianoni békeszerződés szerint Magyarország Horvátország nélkül számított területe 283 ezer négyzetkilométerről (Horvátországgal együtt 325 ezer) 93 ezer négyzetkilométerre. a vízi kereskedelem jelentős útvonalai kerültek a szomszédos országokhoz. így viszont az állam nem tudott miből fizetni.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 64. nyersanyagforrások (szén.).2 millió fő volt magyar. az áru. A háború. Az új béke évszázados gazdasági határokat szakított szét. a korábbi 43 %-ára csökkent. mert az adóalanyok nem siettek fizetni. az egész Kárpátok vonulata (Felvidék. Az új határok meghúzása után korábban regionális gazdasági centrum szerepét betöltő. és a tőke szabad áramlása. ahol a határ mentén homogén magyar településtömbben éltek (Csehszlovákia. mind a feldolgozó iparát. mint Borsod. ami – főként a vasút esetén – a megmaradt területek összeköttetését is megnehezítette. A Hegedűs-féle reform sikertelen volt. Erdély) a bányákkal együtt. s nem egyszer olyan területeken. Kárpátalja.2 millió főről 7. kb. tétel: Trianon gazdasági. (Lásd a forráshoz írtakat. Debrecen. Kettészakítottak olyan ipari egységeket. Burgenland) külföldre került. Pécs. Kis túlzással szinte az egész ország Budapest vonzáskörzetévé vált a trianoni béke után. ami az iparcikkekre is vonatkozott. ahol a szén magyar területeken. A nemzetgyűlés 1920. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. ami miatt zálogjogként a legfontosabb jövedelmeket lefoglalta a Jóvátételi Bizottság. Lakossága 18. Az elcsatolt területek lakosságának 30. mind a közigazgatását. fa. az alföldek jelentős része (pl.6 millióra. pl. A gyakorlatban azonban nem vált be. ezért leállíttatta a bankóprést.) 122 . Vajdaság. november 15-én fogadta el. Az elszabaduló inflációt 1920-1921 között először Hegedűs Lóránt. Partium). így a feldolgozásra szakosodott magyar városok maradtak nyersanyag nélkül. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII.

független pénzintézet. ami azonban – megfogalmazója eredetei szándékaival szemben – nem változatta meg a birtokstruktúrát: Nagyatádi Szabó István (kisgazda földművelésügyi miniszter) sorozatos kompromisszumokra kényszerült. törpebirtokos és kisparaszt volt. azonban bizalmat ébresztett a magántőkében is. 1925-ben született törvény az új pénz. mérsékelt gazdasági fellendülés indulhatott meg.A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. A népszövetségi kölcsön tehát a várakozásokat felülmúlóan sikeresnek tűnt. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában. másrészt pedig az ország kitört a vesztesekre rótt elszigeteltségből. 1927. külföldről próbáltak meg kölcsönt kérni. összegzés A magyar külpolitika egyik jelentős sikerének bizonyult. Az ipari konszolidáció eredményeiről lásd a forrásokhoz írtakat. Az 1921 és 1931 között miniszterelnöki feladatot ellátó Bethlen István 1921 és 1924 között tudatosan alkalmazta a gazdaság újraindítása érdekében az inflációt. (Lásd a forráshoz írtakat.) Magyarországon is megindult tehát a külföldi kölcsönök felvétele. (Lásd a forráshoz írtakat. 700 ezer katasztrális holdat) több mint 400 ezer igényjogosult között osztottak ki.16 millió katasztrális holdnyi területéből a földreform végrehajtásához 1 millió 120 ezer katasztrális holdat vettek igénybe. 1924-ben megállt a korona romlása. iskola. ezért a nagybirtokrendszer. ill. igaz. 948. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. hogy a reálbércsökkentés olyan mértékű. hogy igen drágán kapta meg az ország. A pénzügyi stabilitás biztosítására létrejön a Magyar Királyi Állami Jegyintézet. akit rendkívül széles jogkörrel láttak el (a bizalmatlanság megnyilvánulása Magyarországgal szemben): gazdasági és pénzpolitikai kérdésekben az országgyűlési végzést is felülbírálhatta.) A népszövetségi kölcsön fedezete részben a cukoradó. Kölcsönből történt meg a Bálhidai-erőmű építése Budapesten és Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása is. 5 ezer katasztrális holdat pedig vagyonváltság és megváltás (kártalanítás. %-át használták fel.) A legnagyobb tőkés beruházó és megrendelő az állam lett. 123 . ( Ráadásul a részvénypiacon a külföldi tőke komoly pozíciókat szerezhet. de a gazdaság tartósabb egyensúlyának biztosítására új pénz bevezetésére volna szükség. más része ún. a győztes és semleges országok egyaránt hiteleztek. A földhözjuttatottak többsége (kb. Az igénybe vett terület legnagyobb részét (kb. A stabilizációs kísérlet azonban önerőből nem lehet sikeres. aranyfedezete volt. ami belpolitikai feszültséget okozott. valamint a korábbi hitelek törlesztése is könnyebb (ha nem valorizálták). Végül az ország 16. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár.5 ezer katasztrális holdat vásárlás útján. Ezek egy része ún. hasznos célra fordított kölcsön: pl. január 1-től törvényes fizetési eszköz. Ez tette lehetővé egyrészt a gazdasági konszolidációt megalapozó kölcsönt. Ebből 171. Leáll a tőkeképződés és a hitelnyújtás és a súlyos infláció miatt az ország gazdasága kiszolgáltatottá válik a külföldi valutáknak. ezért pénzügyi stabilizációt kellett végrehajtani. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott.7 katasztrális holdnyi. (Lásd a forrásokhoz írtakat. hogy 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe. Lezárás. Az inflációs politikai azonban nem tartható sokáig. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy csökkent a reálbér és az adó is. Az inflációs gazdaságpolitikának tagadhatatlanul volt előnye pl. de jelentős szerepet kaptak a hazai nagytőkések is. majd 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint önálló.) A földreform eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. hogy a fogyasztás drasztikusan visszaesik. részben vámok bevezetése. valamint a só és dohányjövedék. Jelentős összegeket fordítottak a turizmus fejlesztésére is. megmaradt a falusi munkanélküliség.5. a pengő bevezetéséről. felvásárlás) útján szerzett meg az állam. Népszövetségi főbiztos érkezett Magyarországra. mert a nagybirtokos érdekek egyre erősebben érvényesültek a kormányban. termelésbővítő kölcsön.) Hátránya viszont. ami gazdasági dezorganizációhoz vezet. a hiperinfláció miatt a lakosság elégedetlensége nőtt. átlagosan 1. Az inflációt sikerült megállítani. úthálózat. kórház fejlesztése és bővítése.

július-1921. november 15-én fogadta el. az azt követő forradalmak.) A háború. Károly egyébként azért is a magyar trón visszafoglalását. gazdasági. Kifejtés Gróf Teleki Pál kormányalakításával (1920. a román megszállás és a tartós blokád a területvesztéssel (trianoni béke) együtt rendkívüli visszaesést eredményezett a magyar gazdaságban. (Lásd a forráshoz írtakat. ellenkező esetben támadást helyeztek kilátásba. 124 . Károly volt magyar király 1921 folyamán kétszer próbálta meg visszaszerezni hatalmát Magyarországon.) A két puccsot a kormányzóhoz hű erők leverték. mert jelentős importra szorult. április) kezdetét vette az ellenforradalmi rendszer konszolidációja. a munkaerő-. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. az áru. mint a kommunisták ellen. A legfontosabb partnerek Ausztria és Csehszlovákia voltak. Károly száműzetésben halt meg. majd csak a világválság bekövetkeztével válnak sokak számára egyértelművé. a magyar mezőgazdasági termékeknek pedig piacot kellett keresni.) A trianoni béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. társadalmi és kulturális tekintetben! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1920.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A külkapcsolatok átalakulása már csak azért is elengedhetetlen volt az ország számára. Az I. IV. IV. A nemzetgyűlés 1920. ezért az intézkedés a forradalmak után felerősödő antiszemita hangulat kielégítését is szolgálta. ami miatt az évtized végére a legeladósodottabb ország lett Európában. A volt Osztrák-Magyar Monarchia önállóvá lett államai – Magyarország szomszédai – azonban a magyar legitimista erők további mozgolódásai miatt követelték a trónfosztást. A revíziós propaganda valamint a szomszédos államokban is erős nacionalizmus a külkereskedelmet lehetetlenné tette. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. sem ellátásuk nem volt megoldott. és 1921.). se elhelyezésük. Fellépett a forradalmak végén és után megerősödő jobboldali radikalizmus és tiszti különítményesek ellen éppúgy. miként valósult meg a bethleni konszolidáció politikai. Ez a tény és ennek káros következményei. (IV. 65. Jelentős társadalmi feszültséget hordozott az utódállamokból érkező menekültek problémája. Az új politikai elit a világháború és az azt követő baloldali forradalmak után a keresztény-nemzeti értékrendet követ. és a tőke szabad áramlása. kísérelte meg. hiszen a Monarchiára méretezett kapacitások kihasználatlanul maradtak. hanem a köztársasági államformát is törvénybe iktatták. amivel igyekezett az egyetemeken csökkenteni az értelmiségi túlképzést és álláshoz juttatni az elcsatolt területekről Magyarországra menekülő értelmiséget. tétel: Az el Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be. Mivel a továbbtanulók arányát a „népfajok és nemzetiségek” országos arányszáma és a „nemzethűség és erkölcsi megbízhatóság” alapján szabták meg. megszűnt az egységes piac. mert Ausztriában akkorra már nemcsak a Habsburg-házat detronizálták. (Lásd a forráshoz írtakat. világháború végén szétesett Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója. Teleki elfogadtatta a numerust clausust (1920). még az OMM örökségeként. Az 1920-as években tekintélyes kölcsönfelvétel jellemezte az országot. tc. a vasúthálózat.

A reformok kulcsa a stabil parlamenti többség volt. december 22-én írta alá Bethlen István miniszterelnök és Peyer Károly. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. Kölcsönből történt meg a Bálhidai-erőmű építése Budapesten és Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása is. Ez tette lehetővé egyrészt a gazdasági konszolidációt megalapozó kölcsönt. a Szociáldemokrata Párt képviselője.7 katasztrális holdnyi. A revíziós törekvések azonban áthatották mind a kül-. A kormánypárt parlamenti többségét az 1922-es választójogi rendelettel biztosította. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. 1924-ben megállt a korona romlása. A földhözjuttatottak többsége (kb. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában. a hiperinfláció miatt a lakosság elégedetlensége nőtt. hogy a szociáldemokrata mozgalmat a rendszer megszilárdításának szolgálatába állítsa. Először híveivel együtt belépett a kisgazdapártba. úthálózat. Népszövetségi főbiztos érkezett Magyarországra. Németországhoz hasonlóan Magyarországon is igen nagy lélektani hatása volt Trianonnak. a kommunista párt továbbra is illegálisan működhetett csak. Az egymást követő politikai fordulatok után mind a gazdaságban. termelésbővítő kölcsön. A gondokat növelte. a Teleki-kormány pénzügyminisztere próbálta megállítani.A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. mind a bel. Az inflációs politika azonban nem tartható sokáig. ezért pénzügyi stabilizációt kellett végrehajtani. hiszen a korlátozott választójog és a – törvényhatósági jogú városok kivételével – nyílt szavazás biztosította a kormányzati akarat teljesülését. mind a belpolitikát. A Bethlen-Peyer paktumot 1921. (Lásd a forrásokhoz írtakat. hasznos célra fordított kölcsön: pl. független pénzintézet. de a gazdaság tartósabb egyensúlyának biztosítására új pénz bevezetésére volna szükség. aranyfedezete volt.és külpolitikában nyugalmat és kiszámíthatóságot kellett teremteni. A pénzügyi stabilitás biztosítására létrejön a Magyar Királyi Állami Jegyintézet. amit kormánypárttá formált Egységes Párt néven. A stabilizációs kísérlet azonban önerőből nem lehet sikeres. A konszolidáció gróf Bethlen István idején is folytatódott. (Lásd a forráshoz írtakat. ill. igaz.) Az inflációt sikerült megállítani. kórház fejlesztése és bővítése. iskola. Az elszabaduló inflációt 1920-1921 között először Hegedűs Lóránt. A tárgyalásokat a kormány kezdeményezte azzal a céllal. a győztes és semleges országok egyaránt hiteleztek. Magyarországon többpártrendszer volt. A népszövetségi kölcsön tehát a várakozásokat felülmúlóan sikeresnek tűnt. Az 1921 és 1931 között miniszterelnöki feladatot ellátó Bethlen István 1921 és 1924 között tudatosan alkalmazta a gazdaság újraindítása érdekében az inflációt. jelentős összegeket fordítottak a turizmus fejlesztésére is. más része ún. ami miatt zálogjogként a legfontosabb jövedelmeket lefoglalta a Jóvátételi Bizottság. törpebirtokos és kisparaszt volt. Az állam lett a legnagyobb tőkés beruházó és megrendelő az országban. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár. amiknek eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. sőt ekkor nyert erőteljes lendületet. átlagosan 1. Az igénybe vett terület legnagyobb részét (kb. másrészt pedig az ország kitört a vesztesekre rótt elszigeteltségből. A szélsőbaloldallal és a szélsőjobboldallal szemben azonban fellépett. 1927.) Magyarországon is megindult tehát a külföldi kölcsönök felvétele. január 1-től a pengő lett a törvényes fizetési eszköz. majd 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint önálló. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott.5%-át használták fel. azonban bizalmat ébresztett a magántőkében is. mérsékelt gazdasági fellendülés indulhatott meg. s a szélsőjobboldal képviselőit is igyekezett a kormánypártból kiszorítani (pl. hogy igen drágán kapta meg az ország. Az új miniszterelnök igyekezett megegyezni a legerősebb ellenzéki párttal. akit rendkívül széles jogkörrel láttak el (a bizalmatlanság megnyilvánulása Magyarországgal szemben): gazdasági és pénzpolitikai kérdésekben az országgyűlési végzést is felülbírálhatta. Ezek egy része ún. Gömbös Gyula). a békeszerződést a magyar társadalom 125 . hogy Magyarországot vesztes államként jóvátétel fizetésére kötelezték. ami belpolitikai feszültséget okozott. 700 ezer katasztrális holdat) több mint 400 ezer igényjogosult között osztották ki. külföldről próbáltak meg kölcsönt kérni. hogy 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe. A magyar külpolitika egyik jelentős sikerének bizonyult. ezért a nagybirtokrendszer.

A külföldi kölcsönök jelentős részét pedig az oktatás fejlesztésére használták fel. hogy alá lehessen támasztani a kultúrfölény koncepciót. megkötötte az örök barátsági szerződést a versailles-i béke revíziójában szintén érdekelt Olaszországgal (1927). hiszen az alkotmányos pártok működését is korlátozták. Magyarország pl. Horthy Miklós kormányzóvá választásától veszi kezdetét. erősen szűkítették a választójogot is. a világválság hatására újra megerősödtek a szélsőségek is. Az 1920-as években tehát tekintélyes kölcsönfelvétel (a régebbi kölcsönöket és a jóvátételt újabb kölcsönökkel finanszírozták) jellemezte az országot.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli súlyos igazságtalanságként fogta fel. Ráadásul a kölcsönökből megvalósított befektetések jelentős része nem termelt olyan jövedelmet. s a megoldásukra hozott intézkedéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Horthy-korszak 1920 márciusától. Ez a tény és ennek káros következményei. az ország kiszolgáltatottá vált a külgazdasági folyamatoknak. A vesztes világháború és a Tanácsköztársaság utáni válsághelyzetben a politikai konszolidáció kezdete Teleki Pál (1920-1921). A kormánypolitika tisztában volt azonban azzal. A 20-as évek közepétől jellemző gazdasági stabilitás a politikai konszolidációt is elősegítette. 126 . majd csak a világválság bekövetkeztével válnak sokak számára egyértelművé. (Lásd a forrásokhoz írtakat. ami miatt a népesség jelentős hányada nem kapott politikai képviseletet. Magyarország így – részben a korszakban mindvégig élő revíziós törekvések mellett – gazdasági értelemben is egyre szorosabb kapcsolatot alakított ki a náci Németországgal.) Lezárás. Az 1929-33-as világválság hatására azonban a magyar gazdaság összeomlott. október 15-én a világháborúból való sikertelen kiugrási kísérlet után mondott le. a gazdasági és a politikai konszolidáció végrehajtása Bethlen István (1921-1931) miniszterelnökségéhez kapcsolható. összegzés A Bethlen-kormány által bevezetett gazdasági reformok prosperitást hoztak. s ez jelentős mértékben a német piacok megnyitásának volt köszönhető. ám mivel jelentős részben külföldi tőkén nyugodtak. nem érvényesültek teljesen a szabadságjogok. 66. Maga Horthy. Ennek a változásnak az ára a korlátozott parlamentarizmus volt. tétel: Társadalmi rétegződés a húszas-harmincas években Társa FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a Horthy-korszak társadalmi problémáit. ami a törlesztést lehetővé tette volna. hogy a revízió a közeljövőben nem valósítható meg. kormányzóvá választása után visszavonult a mindennapi politikai életből. Politikai súlyuk azonban ekkor még jelentéktelen volt. posztjától 1944. A Gömbös Gyula (1932-1936) vezette kormányzat idején a gazdaság talpra állítása sikeres volt. és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja annak revíziója volt. hiszen a szélsőségeket kiszorították a politikai életből. ami politikai-ideológiai téren is éreztette hatását. Bethlen Konszolidációja létrehozta az új gazdasági és politikai kereteket. ami miatt az évtized végére a legeladósodottabb ország lett Európában. ám a magyar törekvések alátámasztására minden lehető eszközt kihasználtak.

Sváb-hegyi csillagvizsgáló. 5000 népiskolai egység.) Bevezetik a kötelező betegbiztosítást. Nem foglalták egységes rendszerbe.) A népiskolai programnak köszönhetően az analfabéták aránya csökkent.) Az oktatási rendszer jelentős mértékben átalakult a két világháború között. azaz egyetértettek abban. ezen kívül jelentős összegeket fordítottak tudományos kutatásra. azaz a történelmi Magyarország visszaállítása. addig a kormánypárti politikusok másik része a magyar többségi térségeken túl. 500 óvoda. a kilencmilliós Magyarország a „hárommillió koldus országa” maradt. A földosztás azonban átlagosan 1. A szociális problémákat (munkanélküliség. ösztöndíjakra.7 katasztrális holdnyi. A kor vívmányai közé tartozott. Debrecen lettek az új egyetemi városok). az árutermelésből kimaradt falvakban (a népesség közel 2/3-a falvakban élt). elsősorban a nagyvárosokban javultak a higiénés viszonyok. analfabetizmus. de központi elemei a következők voltak: A revízió szükségessége. (Lásd a forráshoz írtakat. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. ill. tagolt. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában történt meg. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. hogy javult az orvosi ellátás. már utolérte az európai átlagot. Liberalizmus-ellenesség. tanítói lakásokat építettek. más az alföldi mezővárosokban. 1928-ban megalakult az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet).) Az oktatásfejlesztés céljai közé tartozott a felsőoktatás reformja is. Eltérő életforma alakult ki a polgárosultabb nyugati megyékben.) a falukutató mozgalom írta le. bécsi. törpebirtokos és kisparaszt volt. Ebből fakadt az ideológia antikommunizmusa is.) A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. Pécs. ám amíg a mérsékelt politikusok az etnikai revíziót (csak magyar többségű területek visszaszerzését) sürgették. Szeged. hierarchizált társadalmi rétegekre oszlott. A sikeres egészségügyi kampányoknak köszönhetően csökkent a halandóság csökken. A legjelentősebb regionális különbség Budapest és a vidék között bontakozott ki. egykézés stb. külföldi magyar intézetek felállítására (pl. %-át használták fel. vagy „keresztény-nemzeti eszmének” nevezték. amiknek eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. mereven elhatárolódó. (Lásd a forráshoz írtakat. 3 főiskola.Kifejtés A Horthy-korszak társadalma alapvetően a dualizmus örökségét vitte tovább. (Lásd a forráshoz írtakat. A korszak kultuszminiszterei (gróf Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint) a politika elvárásainak megfelelően. viszont elősegítette a zsidóság befolyá- 127 . a népbetegségnek számító tbc-t azonban nem sikerül felszámolni. hiszen a trianoni békeszerződés után meg kellett oldani az egyetemi képzést (Budapest mellett.) A Horthy-korszak uralkodó ideológiáját „szegedi gondolatnak”. Igen jelentős regionális különbségek figyelhetők meg. más területeket is igényelt. elsősorban tanyasi és falusi térségekben tantermeket. berlini Collegium Hungaricum és a római Magyar Akadémia). Hóman Bálint minisztersége alatt újabb oktatási reformot vezettek be. egyetlen tanteremben. A földhözjuttatottak többsége (kb. Ellenforradalmiság. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Tihanyi Biológiai Intézet. 3 egyetem. s a korábbinál jelentősebb összegeket fordítottak az alsóbb társadalmi osztályok támogatására. Teljes egyetértés alakult ki a magyar politikusok körében a trianoni békeszerződés elítélésében. a kultúrfölény és a szellemi honvédelem koncepciójának megfelelően az oktatási tárcát stratégiai ágazatként tudták kezelni. ezért a nagybirtokrendszer. (Lásd a forrásokhoz írtakat. jelentős költségvetési összegeket fordíthattak az oktatás fejlesztésére. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. (Lásd a forrásokhoz írtakat. (Az iskoláknak csaknem felében egyetlen tanító dolgozott. Az agrárnépesség nagy szegénységben élt. azaz elvetették a forradalmakat. A jelentős vagyoni különbségek mellett a torlódott társadalom jellegéből fakadó feszültségek is terhelték az egyes csoportok viszonyát.) A Klebelsberg-féle népiskolai törvénynek megfelelően a népiskolákat fejlesztették: az elmaradott. 3000 könyvtár létesítése szerepelt a programban. mint politikai eszközt és különösen károsnak tekintették a magyarság szempontjából az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején történteket. A hivatalos propagandát. és megint más a tanyavilágban.5. s egy tanítóra átlag 50 gyerek jutott. „Mindent vissza!” jelszava határozta meg (irredentizmus). hogy Magyarországon csődöt mondott a dualizmus korában megnyilvánuló liberális politikai gondolkodás.

(Lásd a forrásokhoz írtakat. az uralmon levő politikai elit nem hajtott végre számottevő reformokat. A két világháború közötti magyar kormánypolitikát a „nagyokra figyelés” koncepciója jellemezte. 67. a forradalmakhoz. ami egyrészt abból fakadt. addig a kormánypárti politikusok többsége a magyar többségi térségeken túl. 128 .Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli sának megnövekedését és a keresztény nemzeti gondolat szerint elsősorban ez vezetett a világháborús vereséghez. Mivel a korszakban alapvetően csökkent a vallási különbség szerepe.) Lezárás. a történelmi Magyarország széthullása. majd megállíthatatlanná vált jobbratolódása pedig újabb világháborúba vezette az országot. ám a revízió tartalmára és eszközeire vonatkozó kérdésekben azonban korántsem volt teljes a konszenzus: amíg a mérsékelt politikusok etnikai revíziót (csak magyar többségű területek visszaszerzését) sürgették. minden alkotmányos válságot nélkülözően működött. A revízió célja azonban állandó maradt. tétel: Magyarország külpolitikai céljai és kapcsolatai a két világháború Magy Ma közö között FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. A polgári demokrácia elvetése. Antiszemitizmus. lassú. revizionista politikája. szociáldemokraták és liberálisok) 1944. március 19-ig – ha nem is minden politikai kockázat nélkül – szabadon nyilvánulhattak meg a parlamentben. a forradalmak és az ellenforradalom után a helyzet stabilizálása. A parlament – az 1944-es német megszállásig – folyamatosan. irányított demokrácia bevezetése (lásd a forráshoz írtakat). hogyan alakult Magyarország külpolitikája a két világháború közötti időszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés A trianoni békediktátum elkerülhetetlenné tette. összegzés A háborús vereség. ez a szemlélet jellemezte az utódállamokat is. A rendszer tekintélyelvűsége. illetve őket hibáztatták az 1918-19-es katasztrófákért. helyette a korlátozott parlamentarizmuson alapuló ún. ám nem volt minden részletében azonos. a harmincas évek végére mind kritikusabbá váló a földkérdés és a szociális problémák kezelésére. a keresztény hitre áttérteket is zsidónak tartották. más területeket is igényelt. hogy a kozmopolitának tartott zsidóságot azonosították a liberalizmussal és a baloldalisággal. A hivatalos propagandát a „Mindent vissza!” jelszava határozta meg (irredentizmus). módosult. majd a viszonyok konszolidálása a Bethlen István vezette politikai csoport elképzelései szerint alakult és Bethlen alkotása időtállónak bizonyult. kulturális életben. a folyton mozgásban lévő nemzetközi viszonyok és a mindenkori belső helyzet függvényében időről időre változott. Mivel a zsidóság a lakosságon belüli arányához képest magasabb arányban volt jelen a gazdasági. a gazdasági válságok időszakában ez is növelte az ellenszenvet irányukban. A pártok és az uralkodó elit ebben tökéletesen egyetértettek. E stabilitás azonban egyben rugalmatlanságot is jelentett. ill. hogy a két világháború közötti magyar külpolitika legfőbb céljává az új határok revíziója váljon. ezért a zsidó-kérdés sem vallási. az ellenzéki pártok képviselői (kisgazdák. hanem politikai kérdés volt.

aminek egyik legfontosabb eszköze a kereskedelempolitika. Az 1930-as évek első felében Németország nemcsak Magyarországgal. hogy a Németországgal való kapcsolatot még szorosabbra fonja. Pilsudski marsall. A magyar szándékokat elképzeléseket erősítette a győztes Olaszország nyíltan revíziós politikája (lásd a forráshoz írtakat). de ez – elsősorban a németek elutasító magatartása miatt – szintén nem lehetett reális elképzelés. Románia és Jugoszlávia 1920– 21 folyamán szövetségi szerződéseket kötött. s egyúttal a kelet-közép. hogy Csehszlovákia. A szerződésre korábban azért sem kerülhetett sor. kezdetben mind Románia. Hitler hatalomra jutása előtt a német külpolitika iránya is megváltozott: egyre nyíltabban és határozottabban fordult szembe a versailles-i renddel. azaz a német piacok megnyitása volt a kelet. mert a gazdaság sikeres szanálásának köszönhetően 1926 nyarán a Népszövetség enyhítette Magyarország pénzügyi ellenőrzését. A kisantant célja Magyarország katonai fenyegetése és egymás kölcsönös megsegítése volt a status quo fenntartásában. Egyéb okok – például IV. az ország teljes elszigetelődésének veszélyével és a magyar gazdaság kölcsönszükségleteivel számot vetve 1922– 23 folyamán a Bethlen-kormány szakított ezzel a kettősséggel. és egyben azt is garantálnia kellett. Az egyetértést 1928 végén egy lengyel– magyar döntőbírósági szerződés pecsételte meg. Ezt követte a nemzetközi kölcsönért folyamodás 1923 elején. Mindemellett egyre intenzívebbé vált keletre irányuló német külpolitikai is. (Lásd a forráshoz írtakat. A magyar külpolitika számára fontos lépés volt – a kisantant országokhoz hasonlóan Franciaország szövetségi rendszeréhez tartozó – a Lengyelországgal kötött megállapodás (1928).és délkelet-európai francia befolyást akarta ellensúlyozni. Károly visszatérési kísérletei – mellett ez a magyar magatartás is hozzájárult ahhoz. lengyel államfő kijelentette ugyan. másrészt viszont a lord által támogatott etnikai revíziót kevésnek érezték. (Lásd a forráshoz írtakat.) Gömbös Gyula azonban mindent megtett azért. ennek egyik első jele Magyarország felvétele volt a Nemzetek Szövetségébe (1922). A németek a megbékélés és a beilleszkedés elvét vallották ekkor. a mezőgazdasági termékeknek piacot talált.és délkelet-európai agrártermékek és nyersanyagok előtt. A trianoni békeszerződés revíziójának kérdése az 1920-as évek utolsó harmadában a világsajtóban is jelentős nyilvánosságot kapott.) A másik lehetőség. mind Csehszlovákia felé közeledett a határok megváltoztatása igényével. (Lásd a forráshoz írtakat. nem provokált magyar támadás esetére. Egyrészt a nemzetközi közvélemény „lelkiismeretének” felébresztése teljes mértékben beleillett terveibe. A nemzetközi viszonyok stabilizálódásával. amelynek egyik feltételeként a magyar kormánynak még egyszer el kellett ismernie a trianoni békeszerződésben megállapított határok érvényességét. hanem a térség többi államával is kétoldalú barterszerződéseket kötött. aki a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal (későbbi Jugoszlávia) szemben keresett szövetségest. Lord Rothermere cikke (lásd a forráshoz írtakat) és az általa kavart nemzetközi sajtóháború a magyar kormányt ellentmondásos helyzetbe hozta. a revízió szükségességének napirenden tartását és a békeszerződés későbbi módosítását támogatja. A kölcsönfelvétel után tehát Magyarország nemcsak a nagyhatalmak katonai.Kifejtés A békeszerződés aláírása körüli hónapokban a magyar külpolitika nem rendelkezett határozott érdekérvényesítéssel. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy bár a békeszerződés döntéseinek megváltoztatására pillanatnyilag nem lát lehetőséget. Az ideológiai szempontok szerint ellentétesnek tűnő viszonyt is a revízió magyarázta. A külpolitikai elszigeteltségből való kitörés első jelentős lépésének az Olaszországgal kötött barátsági szerződés tekinthető (1927). majd 1927 márciusában a helyszíni katonai ellenőrzés is megszűnt. hanem a Népszövetség pénzügyi ellenőrzése alatt is állt. hogy a Habsburg-dinasztia egyik tagja sem tér vissza a magyar trónra. Az 1920-as és az 1930-as évek fordulójától. amellyel a magyar külpolitika az 1920-as évek legelején számolt. A regionális együttműködés legfőbb patrónusává Franciaország vált. a szovjet 129 .) A kiépülő német– magyar kapcsolatok ellenére Magyarország első számú külpolitikai szövetségese az 1930-as évek utolsó harmadáig változatlanul Olaszország volt.) Olaszország és Németország mellett a magyar külpolitikai aktivitás harmadik célpontja a Szovjetunió volt. a vesztes államok német vezetés alatti összefogása volt. A kezdeményezés Mussolinitól indult ki.

befogadták a lengyel menekülteket. November végén engedélyezte a német kisebbség náci jellegű szervezetének. bécsi döntés) értelmében 11 927 km2nyi terület került vissza Magyarországhoz 1 millió 60 ezer főnyi lakossal. összegzés Teleki Pál külpolitikai vonalvezetését a háború kitörését követően két alapvető cél vezérelte. sőt Magyarország és a kisantant között 1937 eleje óta zajló tárgyalások eredményeként feltételes megállapodást írtak alá. aminek következtében csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Magyarország pedig cserébe lemondott az erőszak alkalmazásáról.). ezzel Csehszlovákia megszűnt létezni. Csehszlovákia feldarabolásával kapcsolatos tervében Hitler fontos szerepet szánt Magyarországnak. majd januárban bejelentette Magyarország kilépési szándékát a Népszövetségből és csatlakozási óhaját az antikomintern paktumhoz. Berlin jóváhagyása azonban végül megérkezett. Szlovákia kikiáltotta függetlenségét (március 14. szeptember 29-ei müncheni egyezmény a németek lakta cseh területeket (Szudéta-vidék) csatolja a Német Birodalomhoz. Lezárás. augusztus 30. a lengyel–magyar közös határ megteremtése érdekében – különösen Kárpátalja visszaszerzését tartotta fontosnak. hanem annak ellenzéke is. március 10-én – az új miniszterelnök. Az ily módon visszakerült terület nagysága ismét 12 ezer km2-t. bécsi döntésben (1940. de akadtak elégedetlen hangok is. zsidótörvények születnek. ha ez három hónapon belül nem sikerülne. 1939 szeptemberében Lengyelország elleni német támadáshoz nem adott felvonulási területet Magyarország. lakóinak száma pedig csaknem 700 ezer főt tett ki. Az 1930-as évek közepén új szakasz kezdődött az európai diplomáciában.és a Berlin–Tokió-tengely (antikomintern paktum) 1936-os létrejöttével Európa. A II. Eltérően azonban az 1938-as területgyarapodástól. hanem annak magyar többségű része került „csak” vissza.) 1938. hogy a magyar és a csehszlovák kormány egyezzen meg a magyar kisebbséggel kapcsolatos vitás kérdésekben. azaz a tengelyhatalmakhoz. az itt élők túlnyomó többsége. 1936-ban a német csapatok bevonultak a rajnai demilitarizált övezetbe. A magyar vezetés azonban nem vállalkozott erre a szerepre. A bécsi döntés körülményei nyilvánvalóvá tették. s Hitler még ugyanabban az évben kiválasztotta a következő célpontokat: Ausztriát és Csehszlovákiát. Az 1935-ös szovjet– francia szerződés aláírásával. A kormány. a Volksbundnak a megalakítását. és egy fegyveres konfliktus kirobbantásával teremtse meg az ürügyet a német katonai beavatkozásra. hiszen nem az egész Felvidék. hogy a további revízióhoz Németország támogatása elengedhetetlen. 1938-39 fordulóján több lépéssel igyekezett demonstrálni németbarátságát. Lényegében azt szerette volna. s mivel március 15-én német csapatok vonultak be Prágába. Az 1938.) Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt. Mussolini. hogy Kárpátalját katonai akció keretében akár német beleegyezés nélkül is visszafoglalja. ekkorra már Hitler elképzeléseinek támogatójává vált. A minisztertanács 1939. valamint a Berlin–Róma. a négy hatalom újabb közös tanácskozást és döntést helyezett kilátásba.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vezetés nyíltan a versailles-i rend destabilizálására törekedett. november 2-án Bécsben meghozott döntés (1. A kormány – stratégiai okokból. amelyet ekkor Imrédy Béla vezetett. hogy Budapest vállalja az agresszor szerepét. A magyar remények szerint pedig ezzel a lépéssel a külkereskedelemi kapcsolatok mellett Románia elleni szövetségest is talált az ország. Nemcsak a hivatalos Magyarország ünnepelt. az Anschluss korábbi ellenzője. a fegyveres semlegesség és a revízió. mintegy 70–75%-a nem magyar. és az egyezményhez csatolt záradék javasolta. A parafált egyezmény értelmében a kisantant elismerte Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát (győri program). 130 . (Az egyezmény véglegesítése végül elmaradt. s ezért cserébe a Csehszlovákiával szembeni magyar területi követeléseket jogosnak ismerik el. hanem ruszin (ukrán) nemzetiségűnek vallotta magát. (Az 1941-es magyar népszámlálás szerint a lakosság 84%-a volt magyar. Arra az esetre. Miután Anglia és Franciaország érdektelenséget nyilvánított az ügyben. illetve a világ kezdett ismét két egymással szemben álló nagy blokká alakulni. német– olasz döntőbíráskodásra került sor.) A volt Felvidék déli szegélyének visszatérését a magyar közvélemény kitörő lelkesedéssel fogadta. Teleki Pál javaslatára – olyan határozatot hozott.

világháborúba. a németek többször átdolgozták a tervet. ha a szovjetek érkeznek meg előbb a Duna-medencébe. Kifejtés Miután értesült a Kállay-kormány különbéke-tapogatózásairól. S mivel a közel félmillió főnyi magyarság által lakott Délvidék visszacsatolására vonatkozó német ajánlatot Horthy és az új kormány nem utasította/ utasíthatta vissza. legalábbis azok minimumát. majd Mussolini bukása nagyot lendített a magyar béketapogatózásokon. az ország belépett a II. és az 1941. mi a teendő. s ezáltal kitenni az országot a német megszállás veszélyének. Teljesíteni a német igényeket. Az 1943. pedig az csak az angolszász erők balkáni partraszállása esetén léphetett életbe. viszont megőrizni a szövetségesek rokonszenvét. (Lásd a forráshoz írtakat. 68. és várni a balkáni partraszállást.A két irányvonal tehát összeegyeztethetetlennek bizonyult 1941 áprilisára. Az érdekek különbözőségéből fakadóan a két ország között állandóak lettek a súrlódások. s ezáltal kiteljesíteni a revíziót. Az előzetes fegyverszüneti megállapodást a Kállay-kormány nagy sikernek értékelte. 131 .) Hitler viszont a hazai szélsőjobboldal támogatásával éppen 1943-tól igényelte. A Szovjetunióval viszont semmilyen formában nem számoltak. A Margarethe-terv első változata 1943 szeptemberében készült el. (Lásd a forráshoz írtakat. viszont elveszíteni az angolszászok jóindulatának maradékát. és lassan megközelítette a Kárpátoknál húzódó magyar határt. Észak-Afrika elvesztése a nácikkal szövetséges országok politikai vezetését rádöbbentette. hogy a háború megnyerésére a német hadseregnek egyre kevesebb az esélye. A sztálingrádi és a kurszki német vereség. A németek a megbízható hírszerzés révén pontos értesülésekkel rendelkeztek a kiugrási tárgyalásokat illetően. mivel azonban az ősz folyamán a Vörös Hadsereg folytatta sikeres támadását. hogy Magyarország katonai és gazdasági erejét maximálisan állítsa a német célok szolgálatába. és arról nem szólt. és elégedetlenek voltak a magyar segítség mértékével. A döntéssel járó politikai és morális felelősség súlya alatt Teleki valószínűleg lelkileg összeroppant. avagy ellenállni. A kormányzó viszont határozottan szembehelyezkedett Hitlerrel. áprilisi tárgyalásokon Hitler bírálta Kállay „kétszínű” politikáját és a magyar hadsereg addigi teljesítményét. kormányon maradni. kapcsolatot sem kerestek vele 1944 szeptemberéig. A németeknek katonai vonalon sem sikerült engedékenységre bírniuk a kormányt. Az alternatíva: engedni Hitler követelésének. hogy a német vezérkar dolgozza ki Magyarország és Románia megszállásának a tervét. Hitler elrendelte.) A magyar kormány számára az egyetlen lehetséges megoldásnak a kivárás politikája tűnt. A miniszterelnök elégedett volt addigi politikája eredményeiből és újból a kivárás álláspontjára helyezkedett. A szövetségesek júliusi szicíliai partraszállása. április 3-ára virradó éjjelen főbe lőtte magát. tétel: Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel Magy FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be Magyarország német megszállásának körülményeit és következményeit a nyilasok hatalomra jutásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1943 fordulatot hozott a második világháborúban.

a szövetségesek sikeres normandiai inváziója és az Auschwitzból szökött rabok vallomását tartalmazó jegyzőkönyv hatására a kormányzó július elején leállíttatta a deportálásokat. a vezérkari főnököt. 1944 tavaszáig Magyarországot nem bombázták a szövetségesek. hanem közölte. így július 9-ig 437 ezer zsidót szállítottak ki az országból. akik az elmúlt években sokat tettek a németektől való függés gyengítésére. és Horthyt gyakorlatilag túszként akarják addig Klessheimben tartani. akkor a kormányzat tisztában volt azzal. Horthy kihasználta a németek meggyengülését. amelyet hivatalosan munkavégzés – a valóságban megsemmisítés – céljával vittek el. május 2-án pedig elindult az első transzport. valamint élelmiszer mennyisége. a kormánytagok zöme nácibarát. (Lásd a forráshoz írtakat. A nagyobb létszámú. Ezzel a mintegy 200 ezres budapesti zsidóság egyelőre megmenekült. bevonultak Budapestre. hogy a kormányzó a Hitlerrel folytatott tárgyalások során engedmények révén el tudja hárítani a veszélyt. A Gestapo a vele együttműködő magyar ügynökök révén előre elkészített névlisták alapján dolgozott. hogy a főváros védelmére átcsoportosítják haderejüket. Végül szóbeli kompromisszum született: Horthy nem ad parancsot az ellenállásra. de a budapesti német követség hadgyakorlattal magyarázta azokat. a magyarországi vagy németországi Gestapo-börtönökbe. a német bevonulással azonban megkezdődtek a légitámadások a nagyobb városok – elsősorban Budapest – az ipari és közlekedési csomópontok ellen. Ugrásszerűen megnőtt a Németországba szállított olaj. és a németek elvárásainak megfelelő kormányt nevez ki. a helyén marad. repülőtereket. Bíztak benne. 132 . A magyar kormány értesült a határ menti hadmozdulatokról. számos tábornokot és rendőri vezetőt. a magyarországi német kisebbségből a 18-62 év közöttieket a Waffen SS-ben katonai szolgálatra kényszerítették. majd koncentrációs táborokba kerültek. A megszálló csapatok élén Budapestre érkezett egy. mert a román kiugrás és a németeknek szóló hadüzenet miatt újra elhalasztották a deportálást. Hitler azonban nem tárgyalni akart. kénytelen volt kiadni a parancsot a megszállásra. április 16-án kezdődött meg a zsidók gettókba költöztetése. Megindult az államigazgatás és a közélet vezetőinek szélsőjobboldali politikusokra cserélése. Horthyék nem akarták azzal provokálni a németeket. Cserében Hitler megígérte. túlnyomó többségük Auschwitzba került. köztük a német titkosrendőrség (Gestapo) emberei. A kollaboráns Sztójay-kormány gyorsan felszámolta az addig létező politikai ellenzéket és annak sajtóját. A megszállás után megindult az ország kifosztása. Március 19-én hajnalban a Wehrmacht és az SS-alakulatok több irányból átlépték a határt.) A kollaboráns Sztójay-kormány formailag törvényes keretek között került hatalomra: az előző kabinet lemondott. és leváltva a Sztójay-kormányt egy új kabinetet állított fel Lakatos Géza vezérezredes vezetésével. és körülvették a laktanyákat. elkötelezett szélsőjobboldali volt. de szétszórt és gyengén felszerelt magyar csapatok a vezérkari főnök parancsának megfelelően nem tanúsítottak ellenállást. Azok nagy része.) A gyárakat hadiüzemként a birodalmi termelés részévé tették. A parlamentet feloszlatták.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Február végén Bécs környékén megkezdődött a megszálló katonai alakulatok összevonása. Betiltották a nem németbarát pártokat és egyesületeket. újságokat és folyóiratokat. gabona és egyéb nyersanyagok. szén. (Lásd a forráshoz írtakat. 1944. A németek néhány óra alatt megszállták a stratégiai jelentőségű településeket. május 15-én kezdődtek a tömeges deportálások. hidakat. és Horthy megbízta az új miniszterelnököt. hogy a megszállás csak átmeneti lesz. és most megszervezhették volna az esetleges ellenállást. (Pl. lecserélték a városi polgármesterek. miközben a nácik semmiért sem fizettek. akik azonnal hozzáláttak a politikai szempontból veszélyes személyek letartóztatásához. hogy fennáll a megszállás veszélye. Amikor Hitler Horthyt március 18-ára a klessheimi kastélyba hívta tárgyalásokra. a feltétlen németbarát Sztóyay Dömét.) A nemzetközi tiltakozások. az új megalakulását az alkotmányos előírásoknak megfelelően Horthy hagyta jóvá. beleegyezik Kállay menesztésébe. 1944. a német rendőrség különböző szerveinek 5-600 munkatársából álló speciális alakulat. hogy mivel Kállay áruló. A német hadvezetés igényeit kiszolgálandó újabb magyar katonák indultak a keleti frontra. amelynek legfontosabb feladata a háborúból való kilépés megszervezése volt. a megyei főispánok kétharmadát. Magyarország élére teljhatalmú német megbízottat nevezett ki Hitler.

amelynek során mintegy 600 ezer tonnányi gépet. a hadifogság. Erőteljes beavatkozással. és ezt a totális terror bevezetésével látták megvalósíthatónak. Október közepére a Vörös Hadsereg már elfoglalta az ország felét és feltartóztathatatlanul nyomult nyugat felé.) sikerült stabilizálni a gazdaságot. Megkezdődött az ország szisztematikus kifosztása. és véglegesen megoldják a magyar „zsidókérdést”. A háborús pusztítás. s igyekezett elkerülni a tárgyalásokat a szovjetekkel. nyersanyagot. igyekeztek lehetetlenné tenni azt. amikor december elején Hitler fogadta Berlinben. március). és a dezorganizálódott gazdaság helyreállítása volt. A háborús áldozatok. Az Ideiglenes Kormány. A szovjet katonai jelenlét azonban nem tette lehetővé a nyugati típusú piacgazdaság fenntartását. és nem vette figyelembe az ország keleti határai felé feltartóztathatatlanul közeledő Vörös Hadsereg jelenlétének realitását. tétel: Az 50-es évek jellemzői. a rendszer működése a Rákosi-korszakban Az 50 FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze a szocialista tervgazdálkodást magyarországi megvalósítása alapján! FELELETVÁZLAT Bevezetés Magyarországot a világháború következtében súlyos veszteségek érték. A Magyar Kommunista Párt (MKP) szovjet támogatással fokozatosan megszerezte a politikai-gazdasági 133 . majd a Tildy. Az új pénz. Mivel a nácik igen pontos információkkal rendelkeztek a kiugrási előkészületekről. amikor a kormányzó részben a nyugati figyelmeztetés. a kényszer-kitelepítések és az emigráció tovább nehezítették az ország talpra állását. hogy Magyarországot az utolsó pillanatig Németország oldalán tartják. A nácik. a földreform végrehajtása. Faragho október 11-én aláírta az előzetes fegyverszüneti megállapodást. A nyilasok az ország minden élő és gazdasági erejét mozgósítani akarták. 1945.) 69. ifj. Horthy Miklós elrablása és a kormányzó végig jellemző hezitálása miatt a kiugrás (október 15. (Lásd a forrásokhoz írtakat. utolsó tartalékként mozgósították Szálasit és a nyilasokat.A kormányzó és köre sokáig reménykedett abban. hogy fegyverszüneti delegációt küldjön Moszkvába. összegzés A nyilasoktól azt várták. A szovjetek ellenőrzése alá került térség államai – köztük Magyarország – az amerikai Marshall-terv európai újjáépítési programjából a Szovjetunió tiltása és katonai jelenléte miatt nem részesedhettek. A gyenge konspiráció. a kiürítés.és Nagy Ferenc vezette kormányok legfontosabb gazdasági célja az újjáépítés. bár nem tartották kormányzóképesnek. hogy sikerül az angolszász szövetségesekkel fegyverszünetet kötnie. az infláció megállítása. az állam erőteljes beavatkozásával és kontrolljával megkezdték a kitűzött célok megvalósítását (földreform. a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettségek következtében Magyarország gazdasága katasztrofális helyzetbe került. Szálasi a végsőkig elkötelezte magát és az országot a német szövetség és a háború folytatása mellett. járművet Németországba szállítottak. a forint bevezetésével (1946. (Ő a csendőrség felügyelőjeként a nyári deportálások egyik felelőse volt). A szovjet hadsereg már a trianoni ország keleti részén volt. A küldöttséget az oroszul jól beszélő Faragho Gábor altábornagy vezette. Lezárás.) kudarcba fulladt. részben a katonapolitikai realitás miatt elhatározta magát. augusztus 1.

Csehszlovákia. Az új pénz bevezetésével történő pénzügyi stabilizáció is a MKP népszerűségét növelte. Az 1947-ben bevezetett hároméves terv jelentős fejlesztéseket irányzott elő mind az iparban. igen gyakran a tervanarchiába (végrehajthatatlan tervszámok) torkolló gazdasági intézményrendszer.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli hatalmat (Belügyminisztérium. nehézipari fejlesztések közül az elektromos ipar. A hidegháborús nemzetközi légkör. Magyarország a KGST keretében elsősorban mezőgazdasági (gabona. hogy Magyarországot a vas és acél országává kell 134 . külföldi érdekeltségek) részleges és teljes államosítása. Gazdasági Főtanács). (Lásd a forráshoz írtakat.) A szigorúan központosított tervutasításos gazdasági rendszernek fontos jellegzetessége a gazdasági szervezet végletesen centralizált felépítése. (Ha a szocialista állam nem ellenőrizheti a termelést. A hidegháborús feszültségek növekedése miatt visszafogták a fogyasztást. akkor természetesen a javak elosztásának „egyenlőségét” sem képes biztosítani. stratégiai szempontok kerültek előtérbe. a sztálini típusú gazdasági fordulatot. konzervgyártás a szocialista blokk számára is termelő) szerepet kapott. A szovjet befolyási övezetbe tartozó országokban (Bulgária. A terv végrehajtása mindezzel együtt sikeres volt. erőművek. A Kominform utasítására 1948-49-ben államosították a 100. alma. A gazdasági folyamatokban a racionalitást a politikai akaratok háttérbe szorították. A gazdaság szerkezetében mélyreható átalakulás indult meg: az iparon belül a nehézipari termelés jelentősen növekedett. Az ipari termelés 1949-ben 40%-kal múlta felül az 1938-as szintet. Magyarország. és hasonló módszerekkel valósult meg. a gazdaságpolitikáért felelős Gerő Ernő kijelentette. A végrehajtás során azonban a kommunista befolyás növekedése következtében arányeltolódás következett be a mezőgazdaság fejlesztésének rovására. hús. Megszűnt a munkanélküliség és büntették a munkakerülést. Az újjáépítés gyorsan haladt. ami biztosította az állami ellenőrzést. bauxit. A szocialista gazdasági rendszer alapja a megtermelt javak központosítása és újraelosztása. Az államosítás és a Dinnyés-kormány idején elfogadott. és az államilag ellenőrzött gazdálkodást a tőkés termelés visszaszorításával kötötte össze. majd 10 főnél több embert foglalkoztató üzemeket is. Románia) 1949-re végbement a kommunista hatalomátvétel. élelmiszeripar. a központi tervezés jegyében a tervutasítás eszközeivel működtetett. mind a mezőgazdaságban. az újjáépítést meghirdető hároméves terv (1947 augusztusától) készítette elő a gazdasági rendszerváltást. gépgyártás. felszámolták a piacgazdaság utolsó elemeit is. A B-listázással lecserélték a régi tisztviselőket és gazdasági vezetőket. míg a könnyűipari ágazatok háttérbe szorultak. az önszabályozó gazdasági mechanizmusok működését lehetetlenné tették. (Ahogy Rákosi mondta: „határ a csillagos ég”. Kifejtés Az 1945 tavaszán végrehajtott földreform felszámolta a nagybirtokrendszert. s mivel Nagy Imre volt a miniszter. ezért a földosztás a magyarországi kommunisták támogatottságát növelte. bankok. A tervgazdálkodás fontos – jelentős részben propagandaként használt eleme – a munkaverseny-mozgalom vagy sztahanovizmus. a költségvetés jelentős részét fegyverkezésre fordították.és uránbányászat játszott nagyobb szerepet. A kommunista előretörés Európa keleti térségében több lépcsőben. nyersanyag. Lengyelország.) Miután a termelés nem a valós igények és gazdasági tények alapján szerveződött. a feszült kelet-nyugati viszony felgyorsította a magyar gazdaság szovjet mintájú átszervezését. bor kivitel.és munkaerőhiány a szocialista gazdaság működésének természetes velejárójává vált. Megszüntették a tőzsdét. Az erőforrás-felhasználás extenzív jellegének következtében mindent ezeknek a céloknak rendeltek alá a fogyasztástól.) A szovjet típusú tervutasítási rendszerben elsősorban katonai. a folyamatos áru-. a jövedelemelosztáson át a foglalkoztatáspolitika gyakorlatáig. A keleti tömb országainak gazdasági együttműködését – s egyben szovjet ellenőrzés alá vonását –valósította meg az 1949-ben létrehozott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). s a gazdasági stabilizáció együtt járt az állami irányítás fenntartásával. 1946-47 folyamán megkezdődött a kulcsfontosságú ágazatok (bányák. 1951-ben bevezették a jegyrendszert és az ország gabonabehozatalra szorult.

változtatni. s a mezőgazdasági ismeretnél. a tagosítás (tudatosan rossz földcserére kényszerítették a földbirtokosokat). (Lásd a forrásokhoz írtakat. 1953-ban a megművelt földterület kétharmada még mindig magángazdák kezében volt.) utáni szovjet politika változásai tették lehetővé a Rákosi-diktatúra felszámolását.) A Sztálin halála (1953.és textilipar fejlesztését elhanyagolták. a kollektivizálás. egyúttal a politikai célok megvalósítását szolgálta. Az ipar dinamikus fejlődésnek indult és felszívta a munkaerő-felesleget. (Lásd a forráshoz írtakat. március 5.) Az iparosítással egyidejűleg. a mezőgazdaság kevés fejlesztési forráshoz jutott: zavarok keletkeztek a közellátásban.) A lakosság ellátása másodlagos lett. Jelentősen megnövekedett az önkéntes vagy kényszerű társadalmi mobilitás. részben épp annak feltételeit megteremtendő (élelmiszer. a nagy. A mintagazdaságok és gépállomások létrehozása is az állam monopolhelyzetét erősítette. a beszolgáltatási rendszer és a padlássöprés (1952) miatt a mezőgazdasági termelés szintje nem érte el a háború előttit. holott a hivatalos propaganda szerint emelkedett az életszínvonal. Az elhanyagolt infrastruktúra mégis hátráltatta a növekedést. mert a mezőgazdaság erőszakos átalakítása miatt több százezren végleg felhagytak a gazdálkodással. 70. (Lásd a forrásokhoz írtakat. általánossá vált a női munkások alkalmazása is. (ÁVH) (Lásd a forrásokhoz írtakat. ami még tovább rontotta a teljesítményt. nehézipari központokba. Magyarország – agrár adottságai ellenére – a Rákosi-korszakban kenyérgabona és bor importjára kényszerült. A létrejövő téeszek önállósága formális volt. a Nagy Imre miniszterelnök (1953-55) vezette „új szakasz politikájának” megvalósítását. zavarok alakultak ki az élelmiszerellátásban. ami miatt szükség volt az állami/párt akaratát mindenek felett képviselő erőszakszervezetre is. függetlenül attól.és középbirtokos paraszti réteg („kulák”) ellehetetlenítése. internálások.) Lezárás. tapasztalatnál gyakran fontosabb volt a politikai megbízhatóság. tétel: A Kádár-rendszer jellemzése Kád FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az 1960-70-es évekbeli szocialista gazdaság és gazdaságpolitika változását. A vásárlóerő csökkenését eredményezték a terv-és békekölcsön kampányok (a lakosság vásároljon állami kötvényt) hozzájárultak a reáljövedelem és a fogyasztás (jegyrendszer) drasztikus visszaeséséhez. Az 50-es éveket a teljes foglalkoztatottság jellemezte. (Lásd a forráshoz írtakat. vezetőiket az állam politikai úton nevezte ki. a falvakból az ipari központokba csábította a fiatalokat. felszabaduló munkaerő) megkezdődött a mezőgazdaság szovjet mintájú átszervezése is. A falvakból sokan költöztek be az iparosodó városokba. összegzés Az új gazdasági rendszer miatt jelentős társadalmi változások is bekövetkeztek. a kulákok üldözése. az eredményeket és a problémákat! 135 . hogy Magyarország nyersanyagbázisa ehhez nem volt elegendő. a kitelepítések. az ország adottságainak jobban megfelelő élelmiszer. Az erőszakos átalakítás. a vasércet importálni kellett. A parasztság ellenállása miatt azonban a téeszek szervezése lassan haladt. a koncepciós perek és a gazdasági aránytalanságok rendkívül feszült politikai helyzetet eredményeztek. Ennek következtében 1953-ra az ipari termelés az 1938-as háromszorosára növekedett. az életszínvonal azonban nem érte el a háború előtti szintet sem.) A termények és jószágok kötelező beszolgáltatása.

Puha diktatúra jellemezte ezután a korszakot. mint a forradalom előtt. Kádár tanult a Rákosi-korszak hibáiból. megszűnt az addigi tervutasításos rendszer. erőszakszervezetek. 1962-64-ben átformálták az iparvállalatok szervezeti kereteit. a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) az ún. 136 . a Szovjetunióval való szoros kapcsolat. szovjet katonai és politikai támogatással hatalomra jutott Kádár János több mint három évtizedes rendszere (1956-89) nem alkotott egységes időszakot: különböző szakaszait erősen befolyásolták a hazai és a nemzetközi politikai változások. Az ezzel kezdődött változások a hatvanas évek második felétől az agrárgazdaságot több mint egy évtizedre a magyar gazdaság sikerágazatává tették. a közhangulatot pedig a legvidámabb barakk kifejezés. a parlamentnek csak jelképes szerepe volt. A politikai rendszer és ideológia alapelemei nem változtak: megkérdőjelezhetetlen maradt az egypártrendszer. de az ellenszenvet nem volt veszélytelen kimutatni. hogy a külföldi megfigyelők egyenesen „gulyáskommunizmusról” beszéltek. ezért a rendszer a patriarchális család viszonyai. az ellenünk” helyett „Aki nincs ellenünk.”) Nem alakult ki Kádár körül személyi kultusz és a szellemi élet is valamelyest szabadabbá vált. A mezőgazdasági termelés szervezetének átalakítása mellett. „kemény diktatúrával” (megtorlás. A lelassult gazdasági növekedés gyorsítása érdekében egyik oldalon erősítették a központi irányítást egyúttal viszont a vállalati önállóságot is (árszabályozás és bértömeg képzés mellett nyereségre ösztönzés). a téeszesítés befejezése és az amnesztia rendelet kiadása után kijelentették. megmaradt a tervutasításos újraelosztó rendszer. és szervezetileg is lehetővé tették az önálló szövetkezeti gépállomány kiépítését (az addigi állami gépállomási rendszer fokozatos felszámolásával). Kifejtés A kádári paternalizmus javított az életkörülményeken. azzal szinte párhuzamosan és részben hasonló megfontolások alapján. szerepét a gazdasági szabályozók vették át. s bár a szövetkezeteket kényszerrel hozták létre. a korábbi fő gazdasági célok lényegében nem változtak. 1962-ben. Bár az élet minden területén érvényesült az állami ellenőrzés. amit azonban 1964 februárjában az MSZMP Központi Bizottsága megváltoztatott a terméscsökkenés és az ebből fakadó ellátási problémák miatt. s csak a nyolcvanas évek elejétől váltak láthatóvá az alkalmazott eszközök.) Az életszínvonal emeléséhez hozzá tartozott. Kádár is a kollektivizálás híve volt. Az élelmezés olyan nagy mértékben javult. nemzetközi kapcsolatok újraszervezése) kezdte meg hatalmának kiépítését. amely a mindennapokban is jól érzékelhető pozitív változásokat hozott. („Aki nincs velünk. A tömeges kollektivizálással az agrárgazdaságban is a közvetlen tervutasításos módszer vált uralkodóvá. biztonságát lehetőség szerint növelő politikát folytatott. (Lásd a forráshoz írtakat. a korlátlan hatalmú „családfő” mintájára. annak irányításával működött. gazdálkodási önállósága. a társadalom jólétét.) Ekkortól fokozatosan szélesedett a mezőgazdasági szövetkezetek szervezeti. a hétköznapok átpolitizáltsága csökkent. hogy „lerakták a szocializmus alapjait”. nem kellett lelkesedni. Az ellátás javulását fejezi ki a frizsiderszocializmus. az velünk van. A rendszer mégis másképp működött. hogy a teljes foglalkoztatottság fenntartásával együtt folyamatosan nőttek a jövedelmek. Gondoskodó. Mindez azonban az állami újraelosztó rendszerének köszönhető. szervezeti formák korlátai. Nem történt radikális gazdasági irányváltás sem.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1956-os forradalom leverésével. (Lásd a forráshoz írtakat. de a cenzúra (3T) nem szűnt meg. Mindezzel együtt jelentősen megemelték a mezőgazdaságban felhasználható fejlesztési források összegét. A parasztok a kezükben hagyott kis földterületen háztáji gazdálkodást folytathattak. nem tértek vissza az ötvenes évek elejének durva módszereihez. A forradalmat követően a forradalom idején megalakult kommunista állampárt.

összegzés A Kádár-korszakban több kísérlet is történt a gazdaság átalakítására. különösen nem tartalmazhatott olyan elemet. évtizedekre maradandó előnyöket is hozó gazdasági változtatásokat. de ez Magyarországon a régi reflexek felerősödését jelentette és többnyire az alig létező piaci jellegű intézmények háttérbe szorításával járt. gyakorlatilag tehát az elvonásokat kellett úgy elosztani. nem kalkulált esemény vagy tényező dominószerűen döntötte romba egész ágazatok működését. de nem jelentette a szocialista rendszer alternatív gazdasági mechanizmusát. a súlyos eladósodás. az erősödő infláció. GYES stb. hogy az adminisztratív intézkedésekkel – ahogy egykoron nevezték. azt jelentős részben csak imitáló eszközökkel működtették a gazdaságot 1974-ig. A 1960-1970-es években bevezetett nagyvonalú szociális intézkedések bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú következményekkel.) Az 1968-as reformmal végül is megszűnt a részletes központi előírások. hogy a magyar gazdaságpolitika az évtized nagyobb részében alapvetően elhibázott irányt követett. amikor a reformot a Szovjetunió leállíttatta. kézi vezérléssel – megteremthető a gazdasági egyensúly. hogy a Szovjetunió gazdasági erejét felemésztette az Egyesült Államokkal folytatott katonai versengés. tervlebontások rendszere. a világ és a magyar gazdaság helyzetének változásait automatikusan érzékelő berendezkedés kialakítása. A rendszer 137 . A modern tömegtermelés minden fázisát azonban képtelenség volt központilag szabályozni. ezért már nem képes a kisebb szocialista országokat olcsó nyersanyaggal ellátni. ami a politikai intézményrendszerre vonatkozott (az állami vállalatok össznépi tulajdonban vannak. a költségvetési hiány vált meghatározóvá. Az 1979-80-ban már egyértelművé váló gazdaságpolitikai fordulat miatt az egész világon újra erősödött az állami beavatkozás. sőt. ám ez nemcsak a külgazdasági környezet Magyarország számára hátrányos változása. hogy a gondok nem átmenetiek. illetve ezek részeként eszköz. hogy a piacgazdaságokat átrendező nemzetközi cserearány-változás az olajárak 1973 utáni ugrásszerű emelkedésével hozzánk nem gyűrűzik be. A hetvenes évek utolsó harmadára nyilvánvalóvá vált.Az 1968. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Másrészt az erőtartalékok kimerülésével évről évre csökkenő összegű elosztható jövedelem állt rendelkezésre. ennek következtében a termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb lesz. a ciklikusságot. A gazdasági visszaesés. igaz. Bármely hiba. az életszínvonal csökkenése. alapvető változásokra van szükség. a tervgazdaság miatt nem lehetett sikeres. ingyenes egészségügy. A tervezett reform a gazdaság jobb működését elősegítő változás volt. (Lásd a forráshoz írtakat. a rugalmasabb. a tervutasítások. A tervgazdaságot az az illúzió szülte. Feladták az életszínvonal folyamatos emelésének politikai követelményét. az egyre nyilvánvalóbban elkerülhetetlen nyílt munkanélküliség. folyamatos eseti beavatkozásokat indukálva. Meghatározóvá vált az a tévhit.és anyagelosztás. évi gazdasági reform során az általában igen óvatos kádári vezetés hajtotta végre a szocialista országok közül – Jugoszláviát nem számítva – a legradikálisabb. A társadalombiztosítási kiadások (teljes körű nyugdíj. GYED. amikor a gazdaság növekedése megtorpant. hogy az ne vezessen társadalmi robbanáshoz. hogy a vezetés – a maga normái szerint. Egyértelművé vált az is. Egy ideig úgy látszott. amelyek tovább növelték a káoszt. a növekedés pedig gyorsabb.) Az 1985-86-ra azonban világosan látszott. a túltermelési válságokat. egyáltalán gazdaságilag magához kötni.) 1977-re azonban olyan drámaivá vált az ország külkereskedelmi mérlegének hiánya és az eladósodás. ami messze meghaladta a gazdaság egészének növekedését.) 1960 és 1980 között a nyolcszorosára nőttek. a népgazdaság irányítása központilag történik). megúszható a gazdaság érdemi szerkezeti átalakulása. hogy gondos tervezéssel ki lehet küszöbölni a piac irracionalitását. a költségek növekedése folytatódott a nyolcvanas években is. hanem a szocialista rendszer sajátos korlátai. Lezárás. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Ezzel Magyarországon bevallottan piaci jellegű. de nem a kívánalmakhoz viszonyítva – drasztikus változtatásokra kényszerült.

annak ellensúlyozására javasolta maga Sztálin a szocialista tömb gazdasági integrációját. A szovjet ellenőrzés alatt álló országokban a Marshall-segély felvételét megtiltották. Nem a valódi fogyasztói igényeket. azaz a szocializmus és a kommunizmus építését szándékozott végrehajtani. A szövetségi rendszeren belüli önellátás eszméje is egyre inkább meghatározóvá vált a külgazdasági stratégia szempontjából. Mindezek a változások biztosították a gazdaság totális ellenőrzését. majd erőltetett iparosítási programokat indítottak. és bevezették a tervutasításos rendszert. világháború végén szovjet befolyás alá került országokban (későbbi NDK. A szovjet pártvezetés felsőbb köreiben azonban ekkor a kisebb országok közötti együttműködés helyett a szocialista tábor más országaihoz hasonlóan. bármely ország csatlakozhatott hozzá. Bulgária) 1945-1948 között szovjetbarát kormányok alakultak. Lengyelország. hanem a politikai beágyazottság szerint osztották el. a mesterséges árrendszer nem tükrözte a valódi költségeket és ráfordításokat. hiszen a munkaadó az állam.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli ráadásul öncélúan működött. amely osztotta legfőbb céljait. Célja a „testvéri” tagországok népgazdaságának a gazdasági összefogás és a nemzetközi szocialista munkamegosztás útján való fejlesztése és termelőerőik színvonalának emelése volt. tétel: A szo szovjet blokk kialakulása és jellemzői FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze a KGST-be illeszkedő magyar gazdaságot és a rendszerváltás gazdasági következményeit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A II. melyek azt tárgyalták. az innovációra való képesség. Csehszlovákia. A vesztes országok üzemei a szovjet hadsereget látták el. Kifejtés A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. amely a termelést és az elosztást szervezi a tervutasítással. a nemzeti érdekek tiszteletben tartását. ill. KGST nem volt zárt szervezet. hogy a szomszédos országokkal miképp lehetne szorosabbra fűzni a gazdasági kapcsolatokat. a nyereségesség. a pártállam kiépülésével párhuzamosan történt a gazdaság szovjetizálása is: az államosítások során megszűnt a magántulajdon. A szocialista gazdasági rendszert egyszerre jellemezte a hiány és a pazarlás. Magyarországon is a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági szálak erősítését szorgalmazták. Az alapító dokumentum rögzítette a tagállamok szuverén egyenlőségét. A szovjet típusú rendszer kiépítésének állomásai a SZEB-ben lévő szovjet befolyás és a Vörös Hadsereg jelenlétét kihasználva a kommunisták kulcsszerephez juttatása volt az egyes országok kormányában. gazdasági – együttműködés igénye. teljes foglalkoztatás) támogatták a veszteséges vállalatokat. a kölcsönös előnyök 138 . ill. Románia. hanem a hatalom saját önképéhez igazodó elvárásait kellett kielégítenie. mint gazdasági integrációs szervezeti forma hivatalosan 1949. Már 1945–46-ban napvilágot láttak olyan közgazdasági elemzések Magyarországon. kollektivizálták a mezőgazdaságot. azaz ideológiailag alátámasztható okokból (pl. A rendelkezésre álló forrásokat – amint később az eladósodás révén bevont külföldi hitelek jelentékeny hányadát is – nem a piacképesség. Magyarország. Az 1948-as év elejéig határozottan jelentkezett az ezekkel az országokkal való – politikai. Létrejöttében kiemelt a szerepe az USA által felkínált újjáépítési segély (Marshall-segély) visszautasításának. 71. január 25-én jött létre. a jóvátétel teljesítése a nemzetgazdaság legfőbb feladata lett. Az egypártrendszer.

A KGST tevékenysége a kezdeti szakaszban főként az áruforgalom szélesítésére. a növekedés pedig gyorsabb. majd napirendre került a népgazdasági tervek összehangolása. A szocialista gazdasági rendszert egyszerre jellemezte a hiány és a pazarlás. A „proletárdiktatúra” hatalmi szerkezetét és ideológiai előfeltevéseit megjelenítő központi tervutasításos rendszer a legapróbb részletekig igyekezett szabályozni a javak termelésének és elosztásának láncolatát. A szervezetben egyértelmű volt a szovjet dominancia. a szakosítás is. a fogyasztásra. A tagországok együttműködését jócskán elősegítették a gazdaságilag erősebb tagországok nyújtotta kamatmentes vagy nagyon alacsony kamatozású hitelek. Laosznak. Különböző időszakokban megfigyelői státusa volt a KGST-ben pl. Afganisztánnak. azaz nem rendelkezett nemzetek feletti intézményi rendszerrel. Videoton. A tervgazdaságot az az illúzió szülte. A Szovjetunió egyre kevésbé tudta kielégíteni az olcsó nyersanyagok és energia iránti igényt. hogy gondos tervezéssel ki lehet küszöbölni a piac irracionalitását. folyamatos eseti beavatkozásokat indukálva. amelybe minden tagország egy miniszterelnökhelyettest delegált. A KGST legfelsőbb végrehajtó szerve (Tanács). a villamos energia csaknem 100 százaléka. hanem a politikai beágyazottság szerint osztották el. Nem a valódi fogyasztói igényeket. 1962-ben Mongólia. gazdasági együttműködést érintő döntései mindössze ajánlások voltak. kohókoksz. 1978-ban a Vietnami Szocialista Köztársaság. 1973-ban Kuba. hatékonyabban működő szervezet kialakításának az igényeként. alma. azaz ideológiailag alátámasztható okokból (pl. a külkereskedelemre vonatkozó mutatókat. amelyek tovább növelték a káoszt.) Határozatokat csak eljárási és szervezeti kérdésekben hozhatott. A kőolaj-. A modern tömegtermelés minden fázisát képtelenség volt központilag szabályozni. nem kalkulált esemény vagy tényező dominószerűen döntötte romba egész ágazatok működését. a faáru és réz jelentős hányada. a termelésre. amelyeket csak a tagországok illetékes szerveinek beleegyezése után lehetett végrehajtani. a Kínai Népköztársaságnak. A rendelkezésre álló forrásokat – amint később az eladósodás révén bevont külföldi hitelek jelentékeny hányadát is – nem a piacképesség. és nem alkalmazhatott szankciót velük szemben. A KGST nem volt szupranacionális szervezet. a ciklikusságot. A KGST végső ellehetetlenülésében jelentős szerepet játszott az 1970-es évek olajválsága.és nyersanyagok zömét évtizedeken keresztül a KGST-partnerek egymástól szerezték be. konzerv) jó részének viszont a KGST-tagállamokkal kötött hosszúlejáratú szerződések nyújtottak biztos elhelyezési lehetőséget. az innovációra való képesség. tapasztalatcserére. az ólom. a nyersanyagok és az energiahordozók egyre bővülő felhasználásával és a kelet-európai társadalmakban rejlő munkaerő-tartalékok mozgósításával tudta elérni. A rendszer ráadásul öncélúan működött. földgáz.és villamosenergia-hálózat teljes függést jelentett a Szovjetuniótól. a felhalmozásra. Észak-Koreának. Jugoszláviának. Később a tagállamok egyeztették a gazdaságfejlesztés főbb irányait. 1950-ben a Német Demokratikus Köztársaság. A sztálinista és poszt-sztálinista tervgazdaság a növekedést a belső erőforrások. Bármely hiba. A hiányzó legfontosabb fűtő. ennek következtében a termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb lesz. Az erre való törekvés fölfogható egy központosítottabb. a túltermelési válságokat. mert az olajárrobbanás megváltoztatta a tagállamok közötti együttműködést.és a kölcsönös segítés elvét. a cink zöme. teljes foglalkoztatás) támogatták a veszteséges vállalatokat. műszaki segítségnyújtásra. A rendszer kimerítette az extenzív növekedés tartalékait. Orion) és mezőgazdaság termékei (pl. ám ezek nem valósultak meg. Ikarus. bor. 139 . A másik alapvető probléma a tervgazdaság természetéből fakadt. a mesterséges árrendszer nem tükrözte a valódi költségeket és ráfordításokat. közvetlenül nem utasíthatta a tagállamok szervezeteit és vállalatait. (Az erőviszonyokat és a szankcionálási lehetőségeket jelentősen befolyásolták a hidegháborús események és a szovjet hatalmi törekvések. A magyar ipar (pl. Még 1949-ben csatlakozott a szervezethez Albánia (1961 után már nem vett részt a KGST munkájában). Nicaraguának. a munkamegosztást. hanem a hatalom saját önképéhez igazodó elvárásait kellett kielégítenie. a szakemberképzés területére korlátozódott. A KGST-ből származott az importált vasérc. a kőolaj. a nyereségesség.

a tagállamok közötti kereskedelem lényegében összeomlott – 1991. a kapitalizmus. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. 1991 elején. hanem egyrészt annak. akkor az az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását. a külső tőkebevonást pedig gazdasági és politikai gátak egyaránt akadályozták. 72. amiképpen a foglakoztatási szint brutális visszaesésével és az infláció elszabadulásával is. más szóval a „nyitást”. szeptember 26-án a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa hivatalosan is beszüntette működését. A ’80-as évek közepétől a KGST-tagállamok gazdaság. a rendszerváltás körülményeit! 140 . (Lásd a forrás adatait. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. az életszínvonalat azonban ideig-óráig szinten tartották. A gazdaság modernizálásához nem volt elég belső tőke. hogy az állami újraelosztásban a hitelek egy részét a jóléti rendszer fönntartására fordították. Engedélyezték a vállalkozást. tétel: A ren rendszerváltozás Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az 1980-as évek második felének Magyarországát. összegzés A rendszerváltás politikailag azt jelentette.és külpolitikáját egyre erőteljesebben határozta meg a peresztrojka hatása. Az elmaradott technológiára és gazdasági alapra épülő KGST versenyképtelennek bizonyult a világpiacon. a gazdaságpolitikai konzultációt. hogy az MNB vezérkara ekkor még szerencsésen spekulált az árfolyamokkal. A reálbérek az 1980-as években folyamatosan csökkentek. amikor a Szovjetunió tilalmat vezetett be a barter-ügyletekre. egészen 1996-ig. Amikor Gorbacsov 1985-ben az SZKP főtitkára lett. A keletnémet (NDK). ezért Mihail Gorbacsov a párbeszéd felújítását indítványozta az EK-nak 1986-ban megkezdődött a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági megállapodások megkötése és a diplomáciai kapcsolatok felvétele.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 1979-ben némi decentralizáció figyelhető meg a KGST döntéshozatali rendszerében. A reáljövedelmek radikális csökkenésével már a rendszerváltás utáni kormányoknak kellett szembesülniük. szabályozták a két. román. csehszlovák rendszerváltás felgyorsította szocialista tábor felbomlását és az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. hogy a túlmunkában.és többoldalú együttműködés szervezetét. A válság elburjánzását leginkább az eladósodás növekedése mutatta. a második gazdaságban szerzett jövedelmek valamint az. A politikai váltás a külgazdasági kérdésekben is éreztette hatását. A Magyarországon 1981-ben kis híján bekövetkezett államcsőd után 1984-ig valamelyest csökkent az adósságállomány. másrészt. majd meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat.) Lezárás. gazdaságilag pedig azt. hogy a gazdaságot kézi vezérlésre állították át. 1984-ben a KGST moszkvai csúcstalálkozóján döntenek a párbeszéd megkezdéséről az Európai Közösségekkel. Ez a csökkenés azonban nem a gazdaság szerkezetváltásának volt betudható.

hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. (Lásd a forrásokhoz írtakat. az államcsőd veszélye jelentette. Kőszeg Ferenc. az ún. akkor az az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását. A demokratikus ellenzéknek (pl. Gorbacsov radikális gazdasági reformokat. Összefogás azonban nem jött létre a csoportok között. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. Amikor Gorbacsov meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. 54 évesen ő e poszton a legfiatalabb Sztálin óta. képviselőik hatottak egymásra (pl. a lakosságot elsősorban foglalkoztató gondokat a gazdaság összeomláshoz közeli helyzete. a kapitalizmus. Magyarország egyre több hitelt vett fel. gazdaságilag pedig azt. Állandó szervezői és résztvevői voltak a rendőrség által nem engedélyezett március 15-i és október 23-i megmozdulásoknak. Lezsák Sándor). párton belüli reformkommunisták csoportja. Egy idő után már a hitelek törlesztésének érdekében kellett újabb hiteleket felvenni (adósságspirál).) A pénzügyi összeomlást ekkor még el lehetett kerülni azzal. ők elsősorban a szakkollégiumokon belül szerveződtek (Bibó István Szakkollégium.FELELETVÁZLAT Bevezetés Mihail Gorbacsov 1985 márciusában lett az SZKP Központi Bizottságának a főtitkára. aminek egyik oka a még a két világháború közötti időszakra visszamenő. Ez az ún. Kis János. elítélve a Brezsnyev alatti pangást. gazdasági és politikai számvetést. mert vagy negatívan érintették volna a rendszer legfontosabb vívmányait (pl. A rendszerváltás politikailag azt jelentette. A Szovjetunió nem szólt bele a keleti blokk országaiban lezajlódó folyamatokba (1989). A gyakran kéziratban vagy stencilgépen sokszorosított írásokban álltak ki a parlamentáris demokrácia kialakítása és a szabadságjogok mellett. A két világháború közötti népi írók ún. más szóval a „nyitást”. mert az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. Átfogó reformokkal lehetett volna csak a helyzeten javítani. hogy Magyarország belép a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba. Beszélő kör) a legfontosabb szamizdat kiadványáról kapta a nevét. de ez csak átmeneti javulást hoz. akik korlátozott politikai 141 . Demszky Gábor) nevezett csoport (ún. de a felfogásbeli különbségek olyan nagyok voltak. hogy ez nem sikerült. Kifejtés Az 1980-as évek második felében a többi szocialista országhoz hasonlósan a magyar gazdaság. ezeket azonban elodázták. Rajk László Szakkollégium). fél-ellenzéki és reformer gondolatok és csoportok még nem különültek el élesen. Az alapvető. hiszen a dráguló olajt csak hitelekből lehetett megvásárolni. nem törődött kellően a népességcsökkenés jelenségével és nem állt ki az országhatáron kívül élő magyar kisebbségekért. mivel a magyar termékekért alacsony árat fizettek a világpiacon (cserearányromlás). Csurka István. 1985-ben a monori találkozón az ellenzék két csoportja kísérletet tett az összefogásra. harmadik utas elképzeléseit vallotta a másik ellenzéki csoportosulás (Csoóri Sándor. Bírálta a rendszert. Magyarországon a politikai ellenzék nyíltan az 1970-es évek második felétől lépett fel. voltak közöttük érintkezési pontok. mert nem igyekezett megőrizni a hagyományos népi kultúrát. Solt Ottilia. privatizáció). ám ők egy bizonyos ponton nem mehettek túl pozícióik veszélyeztetése nélkül. társadalom és politika is válságba jutott. A szocialista-kommunista rendszerek összeomlása más-más úton játszódott le a különböző szocialista országokban. Charta’77 vagy a Bibó-kör). ám ez csak azért következhetett be. Az ellenzéki. új cselekvési programot jelentett be. emiatt gyakran zaklatták őket a hivatalos szervek. Ennek egyik forrása az ország eladósodása az olajválság következtében. általános foglalkoztatás) vagy ideológiailag bizonyultak vállalhatatlannak (magánszektor további növelése. A reformerek között akadtak párttagok is. így ebből kevés bevétel származott. demokratikus ellenzék és népi írók közötti népi-urbánus vita volt. Csengey Dénes. a hatalmi érdekrendszer átalakítását ígérte. Az 1980-as évek közepén megjelent az ellenzéki ifjúság új generációja.

S bár 1988 novemberében Grósz Károly a sportcsarnoki beszédében felfordulással és fehérterrorral riogatott. ahol megjelent Pozsgay Imre is. (Lásd a forráshoz írtakat. A reformkommunisták MSZMP-reformköröket szerveztek országszerte. már nyilvánosan megkérdőjelezték az egypártrendszert. A tüntetés részvevőit letartóztatta. Az MSZMP nem akadályozta meg 1988 folyamán az új pártok megalakulását. sarkalatos törvényeket.) 1989. reformoknak elkötelezett társadalomtudósok adtak ki. az MSZMP és ún. 1989 októberében tartotta utolsó kongresszusát az MSZMP. (Lásd a forráshoz írtakat. hanem népfelkelés volt. Fő képviselőjük Grósz Károly. majd szabadon engedte. hogy Kádár János 3 héttel később halt meg azon a napon. Az 1980-as évek közepén az MSZMP-ben olyan politikusok jutnak főszerephez. szeptember 18-án az EKA és az MSZMP aláírta a megállapodást. évfordulójára tervezett (ellenzéki) megemlékezést viszont a hatalom megakadályozta. Ugyanebben az évben Lakitelken az ellenzék másik ága összejövetelt tartott. a Független Kisgazdapárt (FKgP). Az MSZMP elfogadta. hogy a parlament elé terjeszti az alkotmánymódosítást. 1987-ben jelent meg a Fordulat és reform című.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli reformok bevezetését is támogatták az égetően szükséges gazdasági reformok mellett. ami ellen hatalmi erőszakot is kilátásba helyezett. célját nem érte el.) Az EKA tárgyalásokra szólította fel az MSZMP-t és békés átmenetet követelt az állampárttól. októberben az országgyűlés el is fogadta az ún. 1988 májusában létrejött a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ). 1988-ban több fórumon. A rendszerváltás jogi kereteit kidolgozó Nemzeti Kerekasztal tagjai lettek a volt Ellenzéki Kerekasztal (EKA) szervezetei és pártjai. melyet a Független Jogász Fórum kezdeményezett. 142 . a Szabad Kezdeményezések Hálózatából az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). egy gazdasági. A párton belül sokan bírálták Pozsgayt. DEMISZ stb. (kivéve a Fidesz és az SZDSZ. Hazafias Népfront. hogy 1956-ban nem ellenforradalom. június 16-ra. hogy nyilvánosságra kerüljenek Nagy Imre és társai újratemetésének követelőinek nyilatkozatai.) Szimbolikus esemény. Társadalmi szervezetként megalakult a Magyar Demokrata Fórum. Amikor 1989 januárjában (Grósz külföldi útját kihasználva) Pozsgay Imre kijelentette. amit az államapparátusban dolgozó. Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP). politikai és szociális reformterveket összefoglaló tervezet is. Az 1988. Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). az idős pártfőtitkárt. pártok: Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz). június 16-án százezrek jelenlétében újratemették Nagy Imrét és társait (Lásd a forráshoz írtakat. amivel megszűnt a pártállami szakszervezetek kizárólagossága. a régiek újjáalakulását. 1989 márciusában összeült az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). amelyen a párt megszüntette önmagát. a hatalom azonban még ellenállt. 1988-ban jelentős tömeg vett részt a bős-nagymarosi gát megépítése és a romániai falurombolás ellen szervezett tüntetéseken a Parlament előtt. SZOT. általában párttag. március 15-i tüntetésen már közösen jelentek meg az ellenzék tagjai. valamint igyekezett az MSZMP-n belül akadályozni a változásokat. harmadik oldalként hivatalos társadalmi szervezetek (pl. és céljuk a forradalom résztvevőinek rehabilitálása volt. (Lásd a forráshoz írtakat.) 1989. Megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB). akkor ezzel az MSZMP hatalmának legitimitását kérdőjelezte meg. ill. ezután gyakorlatilag a többpártrendszer létrejöttét nem lehetett kétségbe vonni. március 15-e. amelyet az 1956-os forradalom túlélői hoztak létre. bár nem is ellenezte). amiben kimondják a helyzet tarthatatlanságát: „Kádárnak mennie kell!”. Az 1988.) 1987-ben a demokratikus ellenzék kiadja a Társadalmi szerződés című írást. Nagy Imre halálának 30. a Hősök terén. Ennek jegyében a korábbiaknál sokkal békésebben telt 1989. (Lásd a forráshoz írtakat. a Magyar Demokrata Fórum (MDF). amikor hivatalosan is rehabilitálták Nagy Imrét. s bizonyos kérdésekben az ellenzékkel is együttműködtek.) 1988-89-ben jöttek létre vagy alakultak újjá a következő politikai szervezetek. Legmagasabb pozíciót betöltő képviselőjük Pozsgay Imre. de nem akadályozták meg ezután azt sem. ill. a Hazafias Népfront elnöke volt. s a reformerek létrehozták az MSZP-t (Magyar Szocialista Pártot). akik hatalmi érdekből (generációs alapon) le kívánják váltani Kádárt.

) A rendszerváltás politikailag azt jelentette. A rendszerváltás jogi kereteit kidolgozó Nemzeti Kerekasztal tagjai lettek a volt Ellenzéki Kerekasztal (EKA) szervezetei és pártjai. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. civil és szakszervezetek) és pártok. Az SZDSZ. Hazafias Népfront. március 25-én tartották az első szabad választást Magyarországon. SZOT. akkor a választást a volt MSZMP-s Pozsgay Imre nyeri (az ellenzéknek nem volt ugyanis országosan ismert és elismert „arca” ellenjelöltként). 1989 őszén a rendszerváltó pártok között kialakult az első komoly ellentét. 1990 márciusában lehetősége nyílt az országnak tárgyalni a Szovjetunióval. október 23-án megszűnt a Magyar Népköztársaság. Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP). Lezárás.) Az MSZMP nem akadályozta meg 1988 folyamán az új pártok megalakulását. összegzés Mivel a keletnémet (NDK). gazdaságilag pedig azt. harmadik oldalként hivatalos társadalmi szervezetek (pl. az SZDSZ és az MDF szembekerült az ún. tárgyalásos úton megtörtént. román. (Lásd a forráshoz írtakat. melyet a Független Jogász Fórum kezdeményezett. Az EKA tárgyalásokra szólította fel az MSZMP-t és békés átmenetet követelt az állampárttól. a Magyar Demokrata Fórum (MDF). A gazdasági rendszerváltás az 1990-es években kezdődött meg. a FIDESZ. az FKGP attól tartott. helyette kikiáltották a harmadik Magyar Köztársaságot. ill. tétel: A ren rendszerváltás Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a rendszerváltáskor született magyar választási rendszert. DEMISZ stb.1989. Történelmi Igazságtétel Bizottság. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. a kapitalizmus. a Független Kisgazdapárt (FKgP). az MSZMP és ún. Végül a harmadik köztársaság első elnökét a parlament választotta meg Göncz Árpád személyében az SZDSZ és az MDF megállapodása alapján. hogy minél előbb vonják ki az összes szovjet katonát az ország területéről. vér nélkül. 143 . négyigenes népszavazás kapcsán. 73. Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). az első választásokat! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1988-ban jöttek létre vagy alakultak újjá a Magyarországon azok politikai szervezetek (pl. s ezzel az MSZMP átmenti hatalmát az új rendszerbe.) 1990. hogy ha a köztársasági elnök választása közvetlen és a parlamenti választás előtt lesz. ezután gyakorlatilag a többpártrendszer létrejöttét nem lehetett kétségbe vonni. A szavazás igazi tétje a köztársasági elnök választása volt. a régiek újjáalakulását. csehszlovák rendszerváltás felgyorsította szocialista tábor felbomlását. ezzel jogi értelemben a rendszerváltás békésen. amelyek a rendszerváltás követően a politikai életet meghatározták: (Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz). 1989 márciusában összeült az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). a Szabad Kezdeményezések Hálózatából az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ).

A magyar választójogi rendszerről. töredékszavazat-visszaszámláló rendszer. A választás az önkormányzatok esetében egyfordulós. Az új alkotmány szerint az országgyűlés kétharmados többséggel dönthet az alkotmány módosításáról. 144 . kétszavazatos. Magyarország több mint négyezer települése közül kb. 1990. (Budapest esetében az egyes kerületek önálló települési egységnek számítanak. hogy a parlament elé terjeszti az alkotmánymódosítást. ha a képviselők kiválasztásában minden választójoggal rendelkező állampolgár azonos értékű szavazattal vehet részt. a szavazás pedig közvetlen és titkos. sarkalatos törvényeket. illetve polgármester (főpolgármester) jelöltségéhez szükséges arányokat. A német modellen alapuló vegyes magyar választási rendszer – amelyet az 1989. bár nem is ellenezték).7%) az MDF lett. Fontos szempont lehetett. aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A demokrácia egyik legfontosabb alapelve az. Az önkormányzati képviselőket és a polgármestereket a magyar alkotmány szerint szintén négyévenként választják a választópolgárok. Mindez csak akkor valósulhat meg. törvény szabályoz – kétfordulós. A helyi önkormányzat választott vezetője a polgármester. aki a legtöbb szavazatot kapja. Polgármester az lesz. (kivéve a Fideszt és az SZDSZ-t. A megválasztható képviselők száma a szavazólapon fel van tüntetve. A miniszterelnök Antall József lett. míg a helyi önkormányzati választások ősszel. illetve társadalmi szervezetek (jelölő szervezetek) által állított kompenzációs listáról juthat mandátumhoz. annak közvetlen érdekeit kifejező.6% és a FIDESZ 5. A 10.4%). valamint a vártnál jóval rosszabb szerepléssel az MSZP (8. A győztes párt (42. az országgyűlési választások tavasszal. Az országgyűlési és az önkormányzati képviselők választása egy évben történik. Az aktív és a passzív választójog feltételei nem különböznek az országos választásokétól. A törvény meghatározza az önkormányzati képviselő. A képviselők azok lesznek. évi XXXIV. A polgármester választása közvetlenül történik. hogy a kampányban a „nyugodt erőként” jelent meg. A képviselők kb. A magyar alkotmány értelmében a választójog általános és egyenlő. hogy az államhatalom működésének legfőbb forrása a nép. A demokratikus államokban ezért a választójog általános és egyenlő. A képviselők másik része pedig a pártok. tehát az érvényességhez és eredményességhez nincs megállapítva részvételi arány. A 10. független szervezet. A parlamentbe bejutott még a két liberális párt (SZDSZ 23. március 25-én tartották a rendszerváltás utáni első szabad választást Magyarországon. a szavazás közvetlen és titkos. 60%-át egyéni választókerületben választják meg. szeptember 18-án az EKA és az MSZMP aláírta a megállapodást. háromezer rendelkezik önálló települési önkormányzattal.6%). amely saját ügyeiben a központi hatalomtól független döntéseket hozhat. Az országgyűlési választásokról.) Az önkormányzat a helyi közösség életét irányító. Az egyéni választókerület képviselője az lesz. A rendszerváltáskor nem hoztak létre új alkotmányt. s mivel nem szerezte meg a szavazatok több mint felét.000 lakosú vagy annál kisebb településeken a képviselő jelöltek abc sorrendben szerepelnek a szavazólapon. Az alkotmányban megjelennek az alapvető emberi szabadságjogok és megvalósul a hatalmi ágak szétválasztása.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Kifejtés 1989. az aktív és apaszív választójogról lásd a forráshoz írtakat. Kompenzációs listák a település egyéni választókerületeiből összesített töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot. októberben az országgyűlés el is fogadta az ún. Az MDF győzelmének oka az lehetett.000-nél nagyobb lakosú településeken és a fővárosi kerületekben vegyes választási rendszert alkalmaznak. MSZMP elfogadta. akik a legtöbb szavazatot kapják. ezért koalícióra lépett az FKGP-vel és a KDNP-vel. hanem a meglévőt módosították jelentős mértékben. hogy gyűjtőpártként működött és megrázkódtatástól mentes (nem radikális) átmenetet ígért a választóknak. amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. az eredmény megállapításáról lásd a forrásokhoz írtakat. az egész társadalom. az országgyűlési képviselői választásokkal szemben nincs „érvényességi küszöb”.

az SZDSZ-szel. valóban bonyolult. összegzés A pártok plakátjairól írtakat lásd a forrásoknál. majd 1961-től OECD). kulturális együttműködés. hogy a relatív többséget szerzett párt így stabil parlamenti többséget tud szerezni. Hollandia és Luxemburg vámuniót hozott létre a gazdasági integráció érdekében. (Lásd a forráshoz írtakat. A harmadik Magyar Köztársaság első elnöke Göncz Árpád lett. Nagy-Britannia és Franciaország megkötötték a Brüsszeli Szerződést. 74. de megalkotói azzal indokolták ezt. vagyis a mindenkori kormányfő ellen csak akkor lehet bizalmatlanságot szavazni a parlamentben. Izland. ha ezzel egyidejűleg egy másik jelöltnek többsége alakul ki. Európa világelsőségének elvesztése láttán kezdték felismerni Európa politikusai. A szerződés kiterjedt a gazdasági. világháború nyomán. az 1947-ben meghirdetett Marshall-segély elosztására ugyanis az érintett 16 európai kormány létrehozta az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetet (OEEC. A magyar választási rendszert sokan igen bonyolultnak. hanem a parlament választja 5 évre. Belgium. hogy az ellenségeskedéseket a politikai és gazdasági egyesülés. működését a Maastrichti Szerződés elfogadásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. A skandináv országok – Dánia. tétel: Az Európai Unió legfontosabb intézményei Az Eu FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az európai egységgondolat megszületésének körülményeit. A választórendszer valóban elég bonyolult a kompenzációs számítások miatt.és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) is.) Volt Európának két olyan régiója. majd a II. Lezárás. Norvégia és Svédország – pedig lazább politikai és jogi együttműködés felé vettek irányt. A NATO létrejöttével a Brüsszeli Szerződés elvesztette jelentőségét.A stabil kormányzás érdekében Antall József paktumot kötött a legerősebb párttal. A megállapodás másik pontja értelmében a magyar köztársasági elnököt nem közvetlenül a választópolgárok. Az európai egységtörekvések alakulása szempontjából jelentős szerepet játszott az Egyesült Államok gazdaságpolitikája is. ahol rögtön a háború után már tényleges lépések is történtek az integráció felé. Fontos szerepet játszott a világkereskedelem liberalizálása érdekében az 1948-ban létrehozott Általános Vámtarifa. 1990 őszén lezajlottak az első önkormányzati választások is. ezért 1948 márciusában a Benelux-országok. a képviselők és önkormányzatok számát pedig az ország nagyságához képest túlzónak tartják. lépéseit és az európai integráció alapelveit. Ennek alapján bevezették a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét. Felmerült Európában egy közös védelmi rendszer létrehozása az esetleges szovjet agresszióval szemben. valamint az önvédelem területeire is. az európai integráció útján lehetne és kellene elkerülni. amelynek az Egyesült Államok mellett a Marshall-tervben részt vevő országok lettek az alapító tagjai. szociális. 145 .

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Kifejtés A II. világháború után a nyugat-európai országokban sorra alakultak a különböző politikai színezetű és eszmeiségű Európa-mozgalmak. E mozgalmak nagy része képviseltette magát az 1948 májusában Hágában tartott Európa-kongresszuson, ahol megfogalmazták az Egyesült Európa, Emberi jogok chartája, Bizottság és Parlament létrehozását is. A hágai kongresszus nyomán 1949-ben Londonban, tíz állam részvételével megszületett az Európa Tanács. A szervezet kormányközi együttműködésre épül és csakis a részt vevő kormányok teljes egyetértése esetén hozhat döntéseket. Az Európa Tanács, amelyhez idővel csatlakozott valamennyi demokratikus nyugat-európai ország, elsődlegesen arra törekedett, hogy többoldalú egyezményekkel erősítse a demokratikus jogállam működését és az emberi jogok érvényesülését. Az integráció másik útját jelentette a Schuman, francia külügyminiszter és Jean Monnet, a francia kormány tervezési részlegének vezetője által jegyzett ún. Schuman-terv (1950), amely lerakta az európai integráció, a későbbi Európai Unió alapkövét. Az integrációt a gazdasági együttműködés felöl közelítette meg, és a francia-német együttműködés biztonsági garanciáit akarta megteremteni. Az alapötlet egy nemzetek fölötti (szupranacionális) főhatóság létesítése volt, amely ellenőrzi a francia és német szén- és acéltermelést, valamint természetesen azon országokéit is, amelyek csatlakoznak a szervezethez. A németek és az olaszok is támogatták a javaslatot, hiszen a szén- és acélközösség terve az iparfejlesztés biztos alapokra helyezését ígérte. A Benelux-államok szintén rögtön felsorakoztak a terv mellé. A britek számára csak a kormányközi együttműködés volt elfogadható. 1951 májusában hat ország – Franciaország, Németország, Olaszország és a három Benelux-ország – külügyminiszterei aláírták az ún. Párizsi Szerződést az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK vagy Montánunió) létrehozásáról, 1952-ben lépett hatályba a ratifikációk után. Az együttműködés meggyőző eredményeket hozott, a közösség acélipara látványosan növekedett, ezért a Benelux országok azzal a merész javaslattal álltak elő, hogy hozzák létre a vámoktól és mennyiségi korlátozásoktól mentes európai közös piacot. 1956 nyarára két szerződéstervezet készült: az egyik teljes vámuniót irányzott elő a közösség országai között (belső vámok eltörlése, külső vámhatár pedig közös piaccá a közösség területét), a másik a békés célú atomenergia-ipar közös irányítását és fejlesztését. A Montánunióban is részt vevő hat állam külügyminiszterei 1957-ben aláírták az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) és az Euratom alapító szerződését. (Római Szerződés) A közös piac kiépítését egy 12 éves, három periódusból álló időszak alatt akarták megvalósítani, de a vámunió létrehozása gyorsabban ment a vártnál. Gazdasági tekintetben azt remélték, hogy a vámunió dinamizáló hatással lesz az egész gazdaságfejlődésre az egészséges versenyhelyzet megteremtésével és a nagyszériás termelés lehetővé tételével. Politikai oldalról a föderalisták azt remélték, hogy döntéseik meghozatala fokozatosan az európai intézmények kezébe kerül. 1967-1968 folyamán jelentős változtatásokra került sor, összevonták a három meglévő integrációs intézmény, az EGK, az Euratom és a Montánunió addig párhuzamosan működő szerveit, s ekkortól használatos az Európai Közösségek elnevezés. A hetvenes évek elején egyértelművé vált, hogy az európai integrációnak a bővülés adhatja meg a további lendületet. Nagy-Britannia először 1961-ben kérte felvételét a Közösségbe, de Gaulle francia elnök azonban megvétózta. Így végül csak de Gaulle távozása után, 1970 nyarán kezdődtek meg a tárgyalások Nagy-Britannia, Dánia, Írország és Norvégia csatlakozásáról. A belépő új tagoknak el kellett fogadniuk az EK teljes joganyagát, de kaptak 5 év haladékot a hozzájuk való alkalmazkodásra. 1971 májusára sikerült megoldást találni a britekkel a nemzetközösségi kereskedelemmel és a finanszírozással kapcsolatos nézeteltérésekre is. A Norvégiában tartott népszavazáson azonban a lakosság nemet mondott a csatlakozásra. A brit, a dán és az ír csatlakozást követően a kibővült Közösség már magáénak mondhatta a világkereskedelem egyötödét, s ez megváltoztatta Európa gazdaságpolitikai súlyát a világban. Az USA korábbi elfogadó magatartása is változott, ekkortól fenntartásokkal fogadta az EK erejének növekedését, tartva az európai protekcionizmustól.

146

Görögország, Spanyolország és Portugália csatlakozásuk időszakában az EK tag-államokhoz képest szegények, gazdaságilag fejletlenebbek, iparilag gyengébbek, politikai struktúrájuk tekintetében pedig instabilak voltak. Vissza nem térítendő támogatást kaptak gazdaságfejlesztésre. Görögország 1981-ben, Spanyolország és Portugália pedig 1986-ban vált taggá. A déli kibővülés sikeresnek mondható a szélesebb piacok megteremtése és az új demokráciák politikai stabilizálása szempontjából. Az immár 12 tagot számláló Közösség közel 350 milliós piacot jelentett, amely egyre bonyolultabb belső szabályaival, bővülő joganyagával, egyre átláthatatlanabb brüsszeli bürokráciájával is meghatározó szerepet töltött be Európa és a világ sorsának alakításában. 1995-ben Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozásával jött létre a tizenötök integrációja. Ezeknek az országoknak az oktatási, kulturális és szociális rendszere a belépés időpontjában fejlettebb volt az uniós átlagnál, és gazdaságilag is különösebb nehézségek nélkül integrálódtak. Az 1986 elején aláírt Egységes Európai Okmány az alapszerződések addigi legjelentősebb módosítását jelentette, amely új távlatokat nyitott a Közösség számára. A szerződés tételesen felsorolta, milyen jellegű akadályok maradtak továbbra is a cél (egységes piac megteremtése) megvalósításának útjában, a vámok teljes felszámolása után is (eltérő szabványok, adótörvények, hatósági és egyéb előírások, pénzügyi korlátozások stb.). 1992 végében jelölték meg az egységes piac teljes megvalósításának határidejét. Az egységes belső piac megteremtése lényegében lépésről lépésre, a kitűzött időre megvalósult. Teljesen megszűnt a határellenőrzés, a vámeljárás már nem a határokon, hanem az induló- vagy célállomásokon történt. Összehangolták az áruforgalomra, kereskedelemre érvényes számtalan szavatossági, egészségügyi és biztonsági előírást, az eltérő műszaki szabványokat, a fogyasztó- és környezetvédelmi előírásokat. A munkavállalók akadálytalan mozgása érdekében teljessé tették a diplomák, iskolai végzettségek kölcsönös elismerését, a munkavállalási feltételeket. A nem aktív munkavállalók (nyugdíjasok, diákok, járadékot élvezők) letelepedése más tagországokban azonban továbbra sem vált korlátlanná. Közelítették egymáshoz az adórendszereket, elsősorban a hozzáadottérték-adó kulcsot és a jövedéki adó alá eső cikkek körét. Felszabadították a tőkemozgásokat is a még meglévő korlátozások alól. A határok átjárhatóbbá tétele a bevándorlási politikák összehangolását kívánta volna meg, de ebben a kérdésben komoly viták alakultak ki, mert a tagországok egyike sem akart lemondani szuverenitásáról a tekintetben, hogy kit enged be határain. Végül a Schengeni Egyezmény (1985, 1990) tartalmazta a megegyezést az Unión belüli határellenőrzések megszüntetéséről, a vízumpolitika közös elveiről. Az Uniós tagországok közül egyedül Nagy-Britannia és Írország maradt ki a schengeni övezetből, szigetország helyzete miatt. Az Európai Uniós Szerződést, az ún. Maastrichti Szerződést 1992. február 7-én a hollandiai Maastricht városában írták alá. (Lásd a forráshoz írtakat.) A Maastrichti Szerződés révén sajátos, ún. három pilléres szerkezet jött létre. Első pillérként határozták meg az addig működő három Közösséget, az Európai Közösségeket, beleértve a pénzügyi unió célkitűzéseiből adódó feladatokat is. A második és a harmadik pillér az új, kormányközi alapon szerveződő kül- és biztonságpolitikai, valamint a bel- és igazságügyi együttműködések lettek, amelyeknél a közösségi intézmények illetékessége erőteljesen korlátozott maradt. A három pillér együtt alkotja az Európai Uniót. Lezárás, összegzés A Maastrichti Szerződés elkészítésekor a döntéshozatal hatékonyabbá és demokratikusabbá tételét is alapvető célként határozták meg. Ennek következtében a Szerződés jelentős mértékben növelte az Európai Parlament hatásköreit és szélesítette a Tanácsban a többségi szavazási eljárás alkalmazási körét is. Nem tett azonban jót az integrációnak a kilencvenes évek elején beköszöntött gazdasági recesszió, amely erősen megviselte a monetáris rendszert, s amelynek következtében igen nehéznek tűnt a pénzügyi unió feltételeinek teljesítése és a közös pénz határidőre történő bevezetése. A közösség 1995-re új dilemmával találta szembe magát. Az egységes piac megfelelő működése érdekében szerette volna mind több területre kiterjeszteni és elmélyíteni a tagországok együttműködését,

147

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
ugyanakkor szembesült a szocialista tábor felbomlásával lehetőséggé váló keleti bővítés egyre sürgetőbb kérdésével, és az intézményi reform szükségszerűségével.

75. tétel: A fejlődő országok főbb problémái fej
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével jellemezze a „harmadik világ”, a „fejlődő” világ társadalmi, népesedési problémáit! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A II. világháború után a világ országait három nagy csoportba lehetett besorolni: az ún. első világ a fejlett tőkés országokat, a második világ a szocialista országokat, míg a harmadik világ a legszegényebb fejlődő országokat foglalta magában. (Maga a fogalom Hruscsovhoz kötődik, ő ugyanis nem fogadta el a két tábor elméletet, s ezért az el nem kötelezetteket a harmadik világ országainak kezdte nevezni.) A Nyugat és Kelet megosztottság mellett az iparosodott Észak és a gyarmati sorból kitörő Dél ellentéte is jellemzi az 1945 utáni kort. A világ akkori politikai helyzetét az USA és a Szovjetunió szembenállása jellemezte, ami tulajdonképpen a tőkés és szocialista világrendszer, vagyis Nyugat és Kelet ellentétét jelentette. A dekolonizáció, vagyis a gyarmatok függetlenedése a Közel-Keleten és Kelet-, illetve Dél-Ázsiában kezdődött. 1955-ben Bandungban találkoztak a függetlenné vált államok vezetői, s létrehozták a fejlődő országok mozgalmát, ami azt jelentette, hogy egyenlő távolságtartásra kell törekedniük a Nyugattól és a Szovjetuniótól. (Ez azonban nem igazán valósulhatott meg.) Az el nem kötelezett országok 1961-ben Belgrádban megfogalmazták a békés egymás mellett élés szükségességét, s ennek jegyében helyzetüket a katonai tömbökön kívül határoztak meg. A hidegháború árnyékában kevesebb figyelem irányult arra a problémára, hogy a világ országainak egy igen jelentős része lényegesen szegényebb és elmaradottabb a nyugati társadalmaknál. Az 1960-as években ugyan az ENSZ keretein belül történtek kezdeményezések arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne ezt a fejlettségbeli különbséget csökkenteni, a nagyhatalmak érdektelensége miatt azonban ezek csekély eredménnyel jártak. Kifejtés A Szovjetunió összeomlásával a Kelet-Nyugat szembenállás megszűnt, az Észak-Dél ellentét azonban továbbra is fennmaradt, és a világ globális problémáinak súlyosbodásával újra reflektorfénybe került. Az Észak-Dél ellentét nagyjából a fejlett-fejletlen, gazdag-szegény, centrum-periféria megjelöléseknek felel meg. A polaritást érzékelteti, hogy míg a fejlett országok rendelkeznek a világ jövedelmének (GDP) 4/5-ével, addig a világ népességének csak 1/5-e él ezekben az országokban. A fejlődő országokban viszont a világnépesség 4/5-e él, de a világtermelésből csak 20 %-kal részesednek. (Lásd a GDP, GNI és a népesedési adatok összefüggéséről a forrásokhoz írtakat.) A fejlődő országok hátrányának okai elsősorban a gyarmati múlt örökségében kereshetők. A gyarmatosítás idején ugyanis ezek az országok a gyarmattartók fő nyersanyag-ellátói és iparcikk-felvevői voltak, így gazdaságuk meglehetősen egyoldalúvá vált. A gyarmatosítás sok esetben szétzúzta a hagyományos társadalmi-gazdasági formákat is.

148

a gazdasági növekedés minden áron való hajszolása ökológiai válsághoz vezetett. a tőke. A túlnépesedés jelenti az egyik legjelentősebb demográfiai problémát. tehát fenntartható gazdasági fejlődés a szociális jogok biztosítása nélkül elképzelhetetlen. Az iparosodott társadalmak népessége öregszik. ami további súlyos problémákat vet fel. növekedési pólusát. Az emberi jogi eszmekör két fontos alapelve a diszkrimináció tilalma és a tolerancia. 149 . Jelenleg mintegy 6 milliárd ember él Földünkön. ezért a jelenlegi modell tarthatatlan. Ha a népességnövekedés üteme változatlan marad. ami veszélyezteti a Föld és az emberiség életét. század elején Kína. a szolgáltatások. kereskedelmének és pénzügyi rendszerének meghatározójává vált a XXI. hogy ha lényegesen csökkenne is a születések száma a szociális fejlődésnek. az ismeretterjesztésnek és az egészségügyi helyzet javításának köszönhetően. a technológia és az emberek minél szabadabb. amely a jelen szükségleteit úgy elégíti ki. Az emberi jogok csak az egyéni és a közösségi jólét minimális feltételeit határozzák meg. Ezeknek az értékeknek a képviseletében (és negligálásában) kiemelt szerepe van a mai világban a médiának. hogy a növekedés lelassuljon. Egyre több szakértő vélekedik úgy. Az egyetemesség azt jelenti. hogy vannak bizonyos alapvető értékek. szociális és kulturális jogok). mert az egyetemesség nem egyformaságot jelent. számítások azt igazolják. az állami beavatkozástól való tartózkodás követelményein túl ide tartoznak az állam részéről valamilyen tevőleges magatartást igénylő jogok is (többségükben – de nem kizárólagosan – gazdasági. tartalmilag pedig a szabadságjogokon. mert előbb vagy utóbb a természeti erőforrások kimerüléséhez. Ma már a minden embert megillető jogokat értjük az emberi jogok fogalma alatt. a gazdaságnak és az ökológiának azonos súlyú és jelentőségű tényezőknek kell lenniük. A gyarapodás a világ legfejletlenebb. az USA és Japán alkotják a világgazdaság három nagy tömbjét. Az emberi jogok egyetemessége összeegyeztethető a társadalmak és kultúrák sokféleségével. A fejlődő országok több fórumon igyekeztek a világgazdaságban elfoglalt pozíciójukat javítani. vagyis mások jogainak tiszteletben tartása. hogy a fejlődő országok lemaradása tovább nő. A világ ipari termelésének. a fejlődő országok társadalma pedig fiatalodik. Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés konferenciája fogadta el a fenntartható fejlődés koncepcióját. 100 év múlva már 14 milliárdan élnek majd a Globuson. a családtervezési programoknak. 2001 után – többek között – a végtelenül fejleszthető világkereskedelem is megkérdőjeleződött. amelyek végső soron a legtöbb civilizációban érvényes közös értékek. sőt az állam és a polgár kapcsolatán túlmenően ma már az emberi jogok biztosításának igénye kiterjed az egyének egymás közötti kapcsolataira is. A centrum fejlett országai három pólus köré tömörültek. A fenntartható fejlődés egyik célja a szegénység leküzdése. Azonban azt is figyelembe kell venni. A fenntartható fejlődés három alappillérének a társadalomnak. melynek célja az áruk. A fenntartható fejlődésnek része az emberi jogok biztosítása is. és ez a szám évente 90 millióval gyarapodik.A függetlenség kivívása után a torz gazdasági struktúra megnehezítette a világgazdaságba való integrálódást. a szociális jólét biztosítása a jelen és a jövő nemzedékei számára. amelyek az ember (biológiai és társadalmi) természetéből adódóan minden ember számára fontosak és elidegeníthetetlenek. modellváltásra van szükség. Az Európai Unió. hogy a jelenlegi gazdasági növekedés koncepciója alapjaiban hibás. Az ENSZ 1992-ben. a fontosabb nemzetközi intézményekben azonban a fejlett ipari országok dominanciája (neokolonializmus) érvényesül. akkor is még legalább egy generáció szükséges ahhoz. hogy nem teszi lehetetlenné a jövő nemzedékek számára sem a saját szükségleteik kielégítését. és a nagyfokú specializálódás erős egyoldalú függő helyzetet teremtett számukra a világpiacon. tehát az egyetemességet is ezen alapelvek és értékek fényében kell értelmezni. Az egyetemesség toleráns minden kultúrával szemben mindaddig. a szegényebb országok teljes lemaradásához és globális ökológiai válsághoz vezethet. amíg az nem semmisíti meg az alapvető emberi (jogi) értékeket. E szerint a fenntartható fejlődés olyan feltételrendszer. korlátozások nélküli áramlása) sem adnak alkalmat. Az Észak-Dél ellentét felszámolására a világgazdaság jelenlegi tendenciái (a világ gazdasági globalizálódása. A zöldek álláspontja szerint a jelenlegi világgazdasági modell. legszegényebb országaiban legintenzívebb. de konkrét megfogalmazásuk és megvalósulásuk kultúránként eltérő lehet.

ahol az ember kiirtotta az eredeti növénytakarót és ezáltal utat enged a víz és a szél pusztító hatásainak. ami a tavi élővilág pusztulásához vezet. 150 . és pusztítóbbá váltak az árvizek. szén-dioxid. A talajerózió azokon a területeken pusztít elsősorban. hanem a túllegeltetés és a szikesedéshez vezető rossz technológiával alkalmazott túlöntözés is okozhatja. károsítják az erdőket. hulladék-kibocsátással jár. Jelenleg több ember él a Földön. szén-monoxid) koncentrációja az emberi tevékenység következtében folyamatosan emelkedik. A talajok pusztulásában az ember közvetlenül is részt vesz. összegzés A demográfiai viszonyokat meghatározzák még egyéb globalizációs problémák is. Az üvegházhatás fokozódásának következménye a világtenger szintjének 20-40 cm-es emelkedése. jelenleg a Föld lakóinak 45%-a városokban él. metán. A levegőbe jutó ún. a növényzetet. aminek következtében a levegő hőmérséklete emelkedik (globális felmelegedés). A talaj erózióját főként a csapadék és a szél okozza. ózon. Az ásványi tüzelőanyagok elégetése során a levegőbe kerülő kén-dioxid és nitrogén-oxidok a csapadékkal savakat (kénsav és salétromsav) képeznek és visszahullanak a földre. városokat. Az urbanizációs válság abból fakad. hogy a népesség növekedésével a városlakók száma is emelkedik. savasabbá teszik a talajt. a szubtrópusi öv a mérsékelt övezet felé. mint eddig az emberiség történetében. a viharok. A savas esők savanyítják a tavak vizét. A nagyvárosi népességkoncentráció nagyobb fogyasztással és szennyezőanyag-. A termés mennyiségét és így a népesség ellátását befolyásolják az egyre gyakoribbá váló savas esők. A sivatagosodást nem csak a gyakoribb aszály. A globalizáció egyre növekvő fogyasztásra épített elvárásai illúzióvá lettek.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A Föld eltartóképessége a jelenlegi technológiai feltételek mellett is véges. Az élelmezési válság okai tehát a termelés és elosztás egyenlőtlenségében keresendők. de gyakoribbá lett az aszály. (Lásd a forráshoz írtakat. Az élelmiszerek világpiacán bőséges a kínálat. s ez tovább növeli az afrikai térségekben az élelmezési problémákat. de fizetőképes kereslettel csak a fejlett országok állnak elő. a szegényebbek nem tudják megvenni a szükséges élelmiszereket. míg a mérsékelt övezet a sarki övezet felé tolódhat el.) Lezárás. gyárakat épít. üvegházgázok (pl. Az emberi tevékenység következtében évente mintegy 25 milliárd tonna termőtalajjal lesz kevesebb a Földön. A csapadék kémhatása ennek következtében savasabbá válik. ami a sarki jégsapkák olvadásából adódik. de a kutatók szerint ha a megtermelt élelmiszerek elosztása egyenletes volna a Földön. A globális felmelegedés hatására hosszú távon az éghajlati övezetek eltolódása következhet be. 2009-ben a globális pénzügyi és termelési válság a fenntartható fejlődés szerinti gazdasági rendszernek kialakítására ösztönöz. amikor utakat. Felgyorsult a fajok kihalása is. akkor senki nem éhezne. sőt még a jelenleginél nagyobb népesség eltartása is lehetséges volna.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful