1.

tétel: Az egy ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzõinek Az egyes azono azonosítása
FELADAT:

A források és ismeretei segítségével mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Az Indus völgyében a Kr. e. 3. évezredben kibontakozó dravida kultúrát a Kr. e. 2. évezred közepén árja törzsek hódították meg. A dravidák jelentős része a szubkontinens délebbi részeire költözött. Az ún. védikus korban (Kr. e. 3. évezred közepe és III. század között) alakult ki az árják új civilizációja, amiben jelentős szerepet játszott a brahmanizmus. Indiában kisebb-nagyobb államalakulatok jöttek létre, amelyek egymás elleni harcai ritkán eredményezték nagyobb területek egyesülését, a széttagoltság megszüntetését. Kifejtés A brahmanizmus és a hozzá kapcsolódó társadalmi szerkezet: A brahmanizmus sokistenhitű vallás, ahol a világ rendjét három fő istenség határozza meg. A hódító árják által létrehozott új társadalmi tagolódás a bőrszín szerinti különbségen alapult (varnavagy kasztrendszer). A brahmanizmus megőrizte a védikus vallás bizonyos elemeit: a világ örök és megváltoztathatatlan, az újjászületés, a lélekvándorlás, a dharma (a minden felett álló világtörvény által előírt kötelességek) megtartása, az isteneknek bemutatott áldozatok jelentősége. E rendszer négy kasztot és a kaszton kívüliek csoportját különböztette meg. A kasztba csak beleszületni lehetett. A kasztok közötti átjárás attól függött, hogy az illető mennyire tartotta be a számára előírt vallási parancsokat, azaz kasztja törvényeinek megfelelően élt-e. Ha igen, akkor volt reménye a reinkarnáció (újjászületés) következtében egy magasabb kasztba születni. A brahmanizmus (áldozatbemutatásban játszott kiemelt szerepük életmódjuk tisztelete) tette lehetővé, hogy a papok kasztja megszerezze a politikai vezető szerepet is a ksatrijákkal vívott küzdelmek során (az eposzok megőrizték a harcok mitikus elemekkel átszőtt történetét). A buddhizmus és a hozzá kapcsolódó társadalmi elképzelések: A brahmanizmussal szemben a Kr. e. VI. században kialakult vallás, alapítója a ksatrija Gautama Sziddharta (Buddha). Nem fogadta el a kasztrendszert, de nem is hirdetett harcot ellene. Tanítása szerint van lehetőség az egyénnek az örökös újjászületés kényszeréből való kiszakadásra (nirvána). Tanításának lényege: a boldog megsemmisülés (nirvána) a vágyakról való lemondással érhető el. A szerzetesi élet központjában az elmélkedés és önmegtartóztatás állt, de a híveknek is erre kell törekedniük ahhoz, hogy megszabaduljanak az újjászületés kényszerétől. A buddhizmus a negyedik legnépesebb világvallás. Meghatározó a jelenléte Nepálban, Tibetben, Kínában, Japánban és Indokina területén. A két vallás egymáshoz való viszonya és az indiai állam(ok) életében játszott szerepe: A buddhizmus lényegi tanításaival ellenkezett a világi értelemben vett vallási harc a brahmanizmus ellen.

1

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
A Maurja-dinasztia legjelentősebb tagja, Asóka (Kr. e. III. század) felismerte azonban, hogy amíg a varnák (kasztok ) együttes fellépését lehetetlenné teszik a vallási törvények, addig egységes állam sem jöhet létre Indiában. Asóka ezért buddhista lett, és támogatta a vallás elterjedését, a társadalom átalakulását, de halála után a reform leállt. Asóka kísérlete kudarcba fulladt, de hatására a brahmanizmus megújulása elkezdődött (hinduizmus). Lezárás, összegzés A hinduizmus a többi vallással szemben toleránsabb, mint a brahmanizmus volt. A hinduizmus megőrizte a kasztrendszert, de több kisebb csoportra osztotta a társadalmat (alkasztok), amelyekbe – a korábbiakhoz hasonlóan – csak beleszületni lehetett, és meghatározott foglalkozást űzhettek tagjai. A hinduizmus nem térítő vallás ugyan, de az indiai kereskedők hatására megjelent Délkelet-Ázsiában, Indokinában is. A harmadik legnépesebb világvallás.

2. tétel: A hódító háborúk hatása és a római köztársaság válsága hód
FELADAT:

A források és ismeretei segítségével mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi hatásait! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Róma a Kr. e. III–II. század folyamán a punok ellen vívott három háborúban szerezte meg a Földközitenger nyugati medencéje feletti uralmat. Provinciákat szerveztek. A sikerrel záruló háborúk után a Földközi-tenger keleti medencéjét hódították meg. A Kr. e. II. században a meggyengült hellenisztikus államok területe is provinciává vált. A Birodalom központja Itália. Az államot Rómából irányítják. Kr. e. II–I. század között jelennek meg a válság jelei. Átrendeződtek a Birodalom területén a gazdasági, társadalmi és ezek következtében a politikai viszonyok. A hódítások eredményeképp a gazdaság terén óriási felvirágzás lehetősége teremtődött meg, ám a válság társadalmi és politikai elemei egyelőre nem tették lehetővé ennek kibontakozását. Kifejtés A földbirtokviszonyok átrendeződése Az ager publicusból a patríciusok részesedtek elsősorban, ami a rabszolgatartó nagybirtokok (latifundium) kialakulásához és a kisparaszti birtokosság súlyának csökkenéséhez vezetett. A parasztság helyzetének megváltozása a hódító háborúk idején A katonai kötelezettség a szolgálatra kötelezett kisbirtokos parasztok elszegényedéséhez vezetett. A háborúk során ez a réteg óriási emberveszteségeket szenvedett el. A latifundiumok előnybe kerültek a paraszti birtokokkal szemben, egyrészt mert a parasztok nem vagy nehezen jutottak bérelhető földekhez, másrészt a latifundium olcsóbban termelt, mint a paraszti kisbirtok.

2

A földjüket vesztett parasztok jelentős számban Rómába költöztek, ott reméltek megélhetést (antik proletariátus problémája). Katonai válság Az eladósodó parasztok elvesztették fegyvereiket is. A nehézgyalogság felállítása veszélybe került. A hódításokban egyre nagyobb haderőre lett volna szükség, ám a parasztságból ezt nem lehetett biztosítani, ezért sor kerül a hadsereg átalakítására is (paraszti hadsereg helyett zsoldos hadsereg, Marius reformjai után állandó hadsereg). A hadvezérek a polgárháborúban saját politikai törekvéseikre tudják felhasználni a tőlük földet kapó zsoldos katonákat és veteránokat (pl. Sulla, Pompeius, Caesar, Antonius, Octavianus). A rabszolgák helyzete, gazdasági szerepe A háborúk következtében rengeteg rabszolga került a Birodalomba, ezért az áruk lecsökkent, s nem törekedtek velük szemben az emberséges bánásmódra, a megfelelő ellátásra. Általánosságban elmondható, hogy a városokban élő és dolgozó rabszolgáknak jobb volt a helyzete, mint a vidéken vagy a nem ház körül élőké. Csak az ellátásukról gondoskodva a szabadoknál olcsóbb munkaerőt jelentettek. Munkájuk megbecsüléseként felszabadíthatták őket, így külön réteggé váltak a libertinusok. A rabszolgák számának növekedése a rabszolgafelkelések állandó veszélyét is jelenti (pl. szicíliai felkelések, Spartacus lázadása). A hódítások társadalmi következményei a gazdasági/politikai elitben A hódítások következtében a hagyományos római erkölcsi értékek válságba kerültek. A görög műveltség átvétele kulturális válságot is okozott. A hódítások során jelentős szerepet játszó itáliai szövetséges népek a támogatás és a hadsereg biztosítása érdekében római polgárjogot nyernek. A lovagrend egyenrangúságot vívott ki a patríciusokkal szemben. Lezárás, összegzés A római köztársaság válságához hozzájáruló tényezők: Az eladósodásból következően bekövetkezett a parasztok válsága, ami a rabszolgatartó nagybirtok megerősödését és ezzel együtt a paraszti árutermelés csökkenését eredményezi. A rabszolgák számának növekedése egyrészt a termelés jelentős felfutását, másrészt azonban a rabszolgafelkelések veszélyét is magában hordozta. Az óriási emberveszteség és a további hódításokra törekvés katonai válságot eredményezett. (Marius reformja új hadszervezetet hozott, amely földhöz jutást is ígért. A hadvezérek diktátorként politizálnak.) Városállamból birodalom lett. Közigazgatási válságot okozott a provinciák megszerzése és a magistratusok hagyományos, a római köztársaság szokásának megfelelő munkarendjének lehetetlensége. A politikai erők közötti küzdelem végül polgárháborúkhoz vezetett a Kr. e. I. században, melynek fő színhelye Róma, ill. Itália. A társadalmi és a politikai konszolidáció (pl. a principátus idején az I–II. században) megteremti majd a virágzás lehetőségét, hiszen a lakosság nyugalomban élhetett, a gazdaság fejlődött (pl. provinciák közötti munkamegosztás, belső kereskedelem, a birodalmon kívüli területekkel való kereskedelem).

3

A perzsa háborúk után a várost újjáépítették. az Erekhtheion. amikor az árutermelés viszonylag általános jólétet biztosított. a díszes korinthoszi (akantuszlevelek futnak a tetején körbe). század az athéni demokrácia fénykora. a versenyjátékok építményei és a színházak is. a ión (a női test arányai szerint készült.). tétel: A klasszikus kor kiemelkedõ kulturális emlékei. megmutatja. A klasszikus kor legjelentősebb épületegyüttese a Periklész vezette Athén Akropoliszra emelt épületei (Athéné temploma a Parthenón.és kocsiversenyek építményei (hüppodromok). kiemelkedõ alkotásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Kr. képességeiket sokirányúan fejlesszék. az előadás alatt a kórus helye. A klasszikus korban jelentek meg a szórakozásnak. a kultusz szolgálatában álltak a templomok. Az etruszk művészetre vonatkozó ismereteink legnagyobb része azonban a sírokból előkerült leleteken alapul. Helyenként csatornáztak (de ennek elterjedése nem jelentős). Az oszloprendeket nem csak a templomépületeknél alkalmazták. A klasszikus korszakban jelent meg a várostervezés is: szabályozták a városépítészetet. Az első sorokban a város és a papság vezetői foglaltak helyet. a szkéné a tulajdonképpeni színpad. hegyek oldalán jöttek létre. derékszögű úthálózatokat építettek. az oszlopfőn csigavonal látható). Athénban kötelező volt a közösség ügyeinek intézésében. a vallási ünnepekhez kötődő versenyeknek helyet adó középületek: pl. A vallás szabta meg a görög középületek főbb művészi feladatait. a versenypályák (sztadionok). A város az alapító hérosz és a helyi kultusz legfőbb istenének védelme alatt áll.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 3. csatornákat. ill. a lakóházak jellegzetességei: A görög városok gyakran kikötők. félkör alakú. e. sztoa) is. A görög építészet legjellegzetesebb elemei a különböző oszlopfajták: a dór (ami férfias. védett helyek. A szabad embereknek a poliszban tág terük volt arra is. melynek középpontjában az agora található. hanem az agórát övező középületeknél (pl. erődítményeket kellett építeni. Propülaia stb. A színház jellegzetes szerkezet (az orkhesztra egy kerek vagy félkör alakú térség. milyen lehetett a római lakóháznak is mintául szolgáló jellegzetes etruszk otthon. a tornacsarnokok (gümnaszionok). hogy saját maguk alakítsák életüket. A római építészetre az etruszkok és a görögök jelentős hatást gyakoroltak. a kollión a domboldalból kivájt. A színházi versenyek. valamint a ló. kecsesebb törzsű. Etruria mocsaras vidéken feküdt. klas A róm építészet jelentõs alkotásainak azonosítása római FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a klasszikus kori görög és a római építészet sajátosságait. ezért utakat. a közösségi ünnepségeken részt venni. (A sírok alaprajza pl.) Kifejtés A görög köztéri építkezések. a női a kariatida. hidakat. robusztus hatást kelt). a városokat pedig védfallal vették körül. 4 . Az oszlopot emberi alakot ábrázoló szobor is helyettesíthette: a férfi az atlaszfigura. V. Az agyagtéglákból épített település két központja az agóra (piactér) és az akropolisz (fellegvár). ha mód volt rá. lépcsőzetes üléssor). a sportversenyek az istenek tiszteletére rendezett vallási rendezvények voltak eredetileg.

A köztársaság első századaiban a templomépítés a meghatározó építészeti feladat. vásárcsarnokok. a szobákat – a fürdőkhöz hasonlóan – padlófűtéssel látták el (a padló kőlapjait tartó oszlopok közé és a falak üreges tégláiba gőzt vezettek). a bazilika (eredetileg háromhajós törvény. A római lakóházak (különösen a villák) felülmúlták a görögöt mind a változatos alaprajz. csöveken keresztül jutott el a városi elosztó. nagyzoló – vágyait tükrözték. Lezárás. a fürdő és – nagyobb városok esetén – a többemeletes bérházak.és kereskedelmi épületek). mind pedig a kényelem szempontjából. másrészt azonban a görög nő társadalmi helyzetét is a külvilágtól való elzártság jellemezte.és tárolótartályokig. nagyobbat azonban már donga-. egy-egy uralkodó – olykor irreális. túlzsúfolttá lettek. csatornák. A család életének központja egy belső udvar volt. kereszt-. csatorna. összegzés A politika és az építkezések kapcsolata Mind a görögöknél. 4. másrészt a nyilvánosságtól elzárt lakóházakban zajlott. ezért kevés emlék maradt fenn. a látványos rendezvényeknek helyet adó amfiteátrum és a circus is. árkádos vízvezetékek. A környékbeli források vizét összegyűjtötték. insulákban) lakott. Róma élen járt a monumentális épülettípusok (pl. a városfal. és gömbboltozattal hidaltak át. a vízvezetékrendszerek kiépítése. mind a rómaiaknál a város. tétel: A Nyugatrómai Birodalom bukása és a népvándorlás Nyu FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a Nyugatrómai Birodalom bukásának okait! 5 . A lakószobák egy kisebb udvar (átrium) körül szabályos rendben. sokáig tűz a nap). ill. a Birodalom nagyságát. A római városok nagyon fontos eleme volt a társasági élet központjának számító közfürdő. A lakóház külvilágtól elzárt. alacsonyak voltak a lakások. A városi köznép akár többemeletes bérházakban (ún. Ritkán volt folyóvíz. erejét fejezte ki a köztéri építkezés pompája. városfalak) kialakításában is. színházak. szimmetrikusan helyezkedtek el. A faszerkezet miatt komoly veszélyt jelentett a tűzvész (szenes serpenyőkkel fűtöttek). Az alkotások egyre díszesebbé. a díszterek. onnan pedig a város megfelelő pontjaira. Kisebb fesztávolságot síkfödémmel. diadalívek. és hosszú vízvezetékeken juttatták a városba. A provinciák városai a katonai táborokból alakultak ki. Ahol az éghajlat megkívánta. A római művészet a császárkorban azonban fokozatosan veszített eleganciájából. a fürdők. mert nagy a meleg. a lakóházak jellegzetességei: A római város jellegzetességei: az úthálózat. a diadalívek stb. cirkuszok. aminek részben éghajlati oka van (minél kevesebb ajtó és ablak. utak.A görög emberek élete tehát egyrészt a nyilvánosságnak teret adó köztereken. télen füstösek. Ekkor alakultak ki a városi középületek típusai. A lakóházak javarészt vályogból készültek. pl. A víz egy árkádsor tetején. célszerű alaprajzuk gyors közlekedést tett lehetővé. a csatornázottság. A városrendezés mestereinek tekinthetők a rómaiak. gazdagsága. A római köztéri építkezések. A jellegzetes római középületek itt is megtalálhatók voltak.

a Birodalom két részének eltérő fejlődése. melynek hatására alapvetően megváltozott a korabeli Európa társadalmi. a császári adminisztráció meggyengülése. Az angolok. és II. így a városok jelentősége is megmaradt. ezért a rabszolgatartó nagybirtokon (latifundium) elterjedt a colonusok alkalmazása. a távolsági kereskedelemnek köszönhetően. a patrocínium rendszere. és legyőzték a császári haderőt (378 Hadrianopolis). amit a császárok (Diocletianus. A népvándorlás nem alkalomszerű támadást jelent. Constantinus) adóemeléssel. és megnövelte a germánok katonai erejét is. elindította viszont a Birodalom részekre szakadását. földművelésből tartotta fenn magát (naturális/önellátó gazdálkodás). majd Galliába vonultak. a munkaerőhiány. s ez a területről befolyó adó csökkenését eredményezte. A nagybirtokosoktól függő helyzetbe kerültek a kisbirtokosok (patrocínium). ill. szászok Britanniát foglalták el. A Birodalom nyugati részének lakossága az ellátási problémák miatt (hanyatló városok) vidékre menekült. a kereskedelem központjának keletre tolódása az ipar és a városok hanyatlásához vezetett a Birodalom nyugati részén. csökkent a rabszolgák száma. a birodalom területére betelepedő barbárok destabilizáló szerepe. Kifejtés Az I. A Birodalom keleti részén viszont fennmaradtak a piacok a pénzgazdálkodásnak. 6 . ám ezeket akkor még Róma hárítani tudta. de a császári diplomácia elérte. gazdasági és politikai helyzete. Attila halála után (453) a hunok birodalma felbomlott. akik bérleti díj fejében művelték meg a számukra kiosztott parcellát. a burgundok is Galliában telepedtek le. hogy nyugat felé támadjanak inkább. ezért a gótok fellázadtak. A Nyugatrómai Birodalom azonban önmagában nem lett volna képes a hunoknak ellenállni. a munkaerő röghöz kötésével próbáltak meg ellensúlyozni. A népvándorlás okai: éghajlatváltozás és a népességnövekedés miatt bekövetkező földhiány. a piacra kerülő áru mennyisége kisebb lett (a colonus többet fogyasztott a rabszolgánál). ezért a germánokkal kötött szövetséget (451 Catalaunum). de nem elhanyagolható tényező a „harci” vágy és a Római Birodalom vonzása. A gótok jelentette veszély csökkentése érdekében Theodosius császár letelepítette őket: önálló államot alkothattak a Birodalomban. hanem egy olyan hatalmas népmozgást szerte Európában. ill. A piac beszűkülése. században engedélyezte először Róma nagyobb germán csoportok betelepedését. A letelepedés további népességnövekedést okozott. akik határvédő funkciókat láttak el.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A IV–V. A III. ill. A hódító háborúk lezárultak. Pannóniát a hunok szállták meg. (A gazdasági erőnek köszönhetően eredményesebben védekezhettek majd a barbár támadásokkal szemben is.) A II–III. század folyamán a túlnépesedő germán törzsek már be-betörtek a Római Birodalom határ menti területeire. és katonai szolgálatért cserében bebocsátást kértek a Római Birodalomba. A válság fontosabb összetevői: a gazdaság hanyatlása. században a Római Birodalom válságba jutott. században a gazdasági virágzás miatt a provinciák megerősödtek. A hunok Attila vezetésével először a Keletrómai Birodalomra támadtak. A vandálok Africa provinciát foglalták el. A nyugati gótok vezetésével a hunok elöl menekülő germánok kifosztották az önmagát megvédeni képtelen Rómát (410). A keleti területek uralkodója azonban nem teljesítette az ígéretét (zsold. A keleti/osztrogótokat a hunok uralmuk alá vonták. a nyugati/vizigótok azonban menekülni próbáltak. élelem). decentralizáció a Birodalom nyugati részén. A colonusok megjelenése csökkentette a munkaerőhiányt. a támadó. evvel párhuzamosan Itália gazdasági szerepe egyre csökkent. A népvándorlási hullám a hunok hatására indult el Európában (375). Ez a lépés csak átmenetileg hozott megnyugvást.

aminek egyszerre feltétele és következménye a megtermelt élelmiszer mennyiségének növekedése. a nagyobb termőterület (új földek feltörése. Gallia provincia megszűnt. az éghajlat kedvezően változott (felmelegedés). a császári jelvényeket Constantinapolisba küldette. századtól olyan változások következtek be a mezőgazdasági művelésben és a külső körülményekben. a lakosság jelentős része vidékre költözött. A longobárdok Pária központtal királyságot alapítottak (568). éhínségek). 5. összegzés A vandál támadás után újabb germán betörések és a törzsek egymás elleni harcai egyértelművé tették. technológia (égetéses földművelés. mocsarak lecsapolása. Nagy Theodorik legyőzte Odoakert és a keleti gótok Itáliába telepedtek le. Amikor Klodvig frankjai legyőzték a helytartót (486). A hatalom a hadsereg – nem is feltétlenül római származású – vezetőinek kezébe került. (476-ban Romulus Augustulust lemondatta Odoaker. A piac és a pénzforgalom visszaszorult. a Nyugatrómai Birodalom központja a Pó mocsarai miatt jobban védhető Ravenna lett. s végül ez okozta a Nyugatrómai Bordalom bukását.) Odoaker önmagát Itália királyának neveztette. a demográfiai változásokkal való összefüggését! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Nyugatrómai Birodalom gazdasági válsága a naturális gazdálkodás kialakulásához vezetett: a kereskedelem. kiszámíthatóbb életkörülmények miatt a népesség növekedésnek indult. a földek eltartóképessége javult: csökkent a háborúk jelentette pusztulás. FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a mezőgazdasági technika és technológia változásának okait és következményeit. Lezárás. a mindennapi élethez szükséges holmikat (szerszámok.A vandálok Róma ellen indított támadása (455) után. amelyek hatására a termelékenység nőtt. ruházat) is helyben állították elő (naturális gazdaság). tengertől föld elhódítása) a megújuló technikával és technológiával művelhető meg hatékonyan: 7 . a megtermelt terményeket a földesúr és a birtokot művelő parasztok fogyasztották el. Az alacsony terméshozamok. az elmaradott technika. tétel: A mez mezõgazdasági technika fejlõdésének néhány jellemzõ mozzanata a X-XI században X-XI. Kifejtés A IX–X. elismerve a császári hatalom feljebbvalóságát. erdők irtása. talajváltó majd kétnyomásos gazdálkodás) és a korszak háborúi a népesség csökkenéséhez vezettek (gyakori éhezések. a nagyobb mennyiségű élelem előállításának feltétele és következménye a termőterület növelése különböző eljárásoknak köszönhetően. ill. hogy a germánoknak nem érdeke megőrizni a Nyugatrómai Birodalom egységének a látszatát sem. az ipar és a városok hanyatlásával a megélhetés forrása a földművelés lett.

másrészt vándormozgalmak alakultak ki. gyakran önkormányzati jellegű jogokat is kaptak (pl. és robot alkalmazása helyett bérbe adták a jobbágyoknak. a táplálkozás változatosabb lett. újra/megalakulnak a városok (XI. A hospesek jelentős számban telepedtek le az Elbától keletre eső területeken. A hospesek szerződésekben rögzítették jogaikat. mentességüket és kötelességeiket. ruházat) helyben állították elő. újra különválik az ipari és a mezőgazdasági termelés. ami a nyomáskényszerrel kapcsolódik össze (egy uradalomhoz tartozó földterületek összehangolt művelése). A földbirtokosok gyakran felparcellázták a majorság területét. előre rögzített bérrel tartoztak a földesúrnak. kiváltságaikat pedig az ún. század). telkét szabadon örökíthette. Az előzőekben leírt gazdasági változásokból következik. német jog határozta meg. A telepítések szervezői soltészi rangot (falubíró) és kiváltságokat kaptak. ahol egyenlő nagyságú birtokokat kaptak. a korai középkorban csak a szűk elit számára elérhető távolsági kereskedelem árui is szélesebb körben elterjedhettek (városok és az új kereskedelmi útvonalak kialakulása). hiszen a földesuraknak érdeke volt a munkaerő letelepítése. a gazdálkodás szervezeti kereteit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Nyugatrómai Birodalom gazdasági válsága a naturális gazdálkodás kialakulásához vezetett: a piac és a pénzforgalom visszaszorult. 8 . borona alkalmazása.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli háromnyomásos gazdálkodás. a megtermelt terményeket a földesúr és a birtokot művelő parasztok fogyasztották el. a mindennapi élethez szükséges holmikat (szerszámok. Mindezen változás egyrészt népességnövekedést eredményez. bíróválasztás). hogy a kora középkorban kialakuló államokban az uralkodók földbirtokokat (beneficium. elé lovat fognak (patkóval és szügyhámmal). csökken a természetnek való kiszolgáltatottság mértéke. aminek következtében egyrészt próbáltak újabb szántókat kialakítani. (A jobbágy így sokkal inkább érdekelt a termelésben. feudum) adományoztak katonai vagy hivatali szolgálat jutalmaként. összegzés A terményfölösleg kialakulása következtében és a hospesek jogainak mintájára lazult a földesúrtól való függés: a jobbágy terhei lerovása után szabadon költözhetett. nehézeke. A terményfelesleg következtében kialakuló piaci központok a helyi kereskedelem színtereivé váltak. a terményjáradékot egyre több helyen felváltotta a pénzjáradék. Rájuk nem vonatkozott minden földesúri jog. másrészt a felesleget a piacon értékesíteni lehet. Lezárás. majd szervezett formában érkeztek az addig műveletlen területekre. A hospesek kezdetben szervezetlenül.) A megnövekedett lakosság számára azonban szűk lett az addig művelt terület. 6. A modernebb eljárások következtében tovább nő a területek eltartóképessége. tétel: A középkori uradalom jellemzõ vonásai közé FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a középkori uradalmak működését. mint robot esetén.

hanem általában több tagból álltak. raktár) állt. egyrészt a naturális gazdálkodás. amelyek hatására a termelékenység nőtt. jobbágytelkek és a közös használatú területek.A földbirtokokon azonban biztosítani kellett a megfelelő munkaerőt. mint robot esetén. Az uradalom központjában a földesúri udvarház (védelem és lakóhely. tétel: Az egy Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. intenzívebbé vált a termékcsere. A IX-X. meghatározza a terheket. A faluközösség családi gazdálkodásra épül. ezért gazdaságosabb neki földhasználati jogot adni járadékok fejében. Mindez az uradalmakon belüli munkamegosztás átalakulását eredményezte. majd egyre inkább a függő helyzetű volt colonusokból és germán szabadokból kialakuló jobbágyság jelentette. de a germán társadalmak korábbi szabad rétegei is egyre nagyobb részben kerültek függő helyzetbe. századtól egyre több helyen a nagyobb terméshozamot biztosító háromnyomásos gazdálkodás terjedt el. így az uradalmakban folyó gazdálkodás is egyre magasabb színvonalú lett. korlátozta a költözésben). azaz mentesek az állami adók alól. hogyan válik meghatározó politikai tényezővé a kora középkori keresztény egyház Nyugat-Európában! 9 . Valamint katonai védelmet. A vad talajváltó földművelést felváltotta a kétnyomásos. Lezárás. Az uradalom és a hozzá tartozó jobbágytelkek szórtan elhelyezkedők. majd a IX. Az uradalom munkaerejét kezdetben a (rab)szolgák. A terményfelesleg kialakulásával felbomlott a naturális gazdálkodás rendszere. másrészt a nyomásos gazdálkodás miatt. Emellett kialakul az úriszéki bíráskodás intézménye: a colonusok és korábban is függő helyzetű szolgák mellett a földesúr bíráskodik (személyi függés) jobbágytelket bíró korábbi szabad felett is. nem összefüggőek. Az uradalmak az adományozás jellegéből fakadóan immunitást élveznek.) Az uradalom földjei három típusra oszthatók: majorság. támogatja az egyházat. (A jobbágy így sokkal inkább érdekelt a termelésben. a földek eltartóképessége javult. Mindkét esetben nyomáskényszerrel művelték (az uradalomhoz tartozó földterületek összehangolt hasznosítása). (A szolga nem érdekelt a termelésben. és robot alkalmazása helyett bérbe adták a jobbágyoknak. Gyakran él a földbirtokos katonai kényszerrel. A földesúr birtokhasználati jogot ad. Kifejtés A korábban szabad falvak lakói a földesurak joghatósága alá kerültek. a terményjáradékot egyre több helyen felváltotta a pénzjáradék.) A terményfölösleg kialakulása következtében és a hospesek jogainak mintájára lazult a földesúrtól való függés is: a jobbágy terhei lerovása után szabadon költözhetett. ínség idején gondoskodást nyújt. telkét szabadon örökíthette. 7. a kereskedelem. aminek következtében a romanizált területeken (pl. beszállásolásra nem kötelezhetők. amelyet a későbbiekben gyakran építettek át lakóvárrá. századtól olyan változások következtek be a mezőgazdasági művelésben és a külső körülményekben. ahogy a katonai kíséret tagjai lovas katonákká váltak. életüket az uradalom szabályozta (pl. Gallia) a colonusok függő helyzete nem változott. összegzés A mezőgazdasági újítások hatására a földbirtokosok gyakran felparcellázták a majorság területét.

hogy Nagy Károlyt a pápa koronázta császárrá: a Birodalom világi feje a császár. A kereszténység 391 után államvallássá lett a Római Birodalomban.) Chlodvig megkoronázása a korabeli felfogás szerint Isten kegyelméből történt. amikor II. Kifejtés A nyugati egyház fokozatosan függetlenítette magát a Keletrómai Birodalom császárától is. Vagyis a császár úgy értelmezte. Róma tekintélye azon alapult. Ezt a hatalommegosztást erősítette az is. ha valós hatalommal egyre kevésbé rendelkeztek a frank állam szétesése miatt. század fordulója). A püspököket eleinte a hívek választották. Britannia őslakosai felveszik a kereszténységet. Kis Pippinnel. engedelmességen alapuló egyházi hierarchiára. Gelasius levele a császárnak). az egyházat pedig a tizeddel kárpótolta. kialakul a csalhatatlanság dogmája. hogy Péter és Pál apostol halálának a helyszíne. stb. A frankok megkeresztelése Chlodvig uralkodása idején kezdődött el (V-VI. Szent Patrik az írek. nyugaton azonban kialakult egyrészt a világi hatalomtól függetlenebb egyház. Ez a Birodalom kettészakadása után a keleti részen így is maradt. a pápa pedig magát tekintette a hatalom birtokosának. aki a császári hatalom átruházója. Kis Pippin vállalta a langobárdok kiűzését. (Ő a legfőbb bíró egyházi ügyekben. és ebben a minőségében a katonai.) A frankok túlzott megerősítésének és a keleti császárok ambícióinak „letörésére” fogalmazták meg az ún. (A Ravenna és Róma közti terület az Egyházi Állam része marad 1870-ig. Chlodvig az egyházra támaszkodva igyekezett hatalmát megerősíteni. Krisztus földi helytartója a pápa. de nem volt azonnal sikeres. amely Róma önállóságát és a római püspök világi hatalmát fogalmazta meg. I. A pápai hatalom jelentősen megerősödött akkor. aki kinyilatkoztatja. Pl. A királlyá koronázás szakrális volta mellett Chlodvig az állam kiépítésében (írásbeliség) is számított a szervezett. A püspökök zsinatokon vitatták meg a hit kérdéseit. hogy hatalma Istentől származik. és szövetséget kötött a frankokkal. hogy az egyháztól elvett földbirtokokat osztotta ki a lovagjai között. Ahogy Bizánc itáliai befolyása jelképessé vált. hogy a császár Isten akaratából uralkodik. Nagy Gergely megreformálta a liturgiát. Szent Kolumbán a skótok. I. Constantinus-féle adománylevelet.) Az ő pápaságához kapcsolódik a pápai hivatali apparátus kiépítésének kezdete is. de megőrizte a frank királyok hagyományos jogait is. István pápa szembefordult a Keletrómai Birodalommal. ill. 10 . és a germánok megtérítését (misszió) tekintette elsődleges feladatának. ő nevezi ki az egyházi vezetőket. Nagy Gergely pápa (VI-VII.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A Római Birodalomban a II. így próbálva Rómához kötni őket. mint Péter utódai különleges tekintélyt szereztek.) A római püspök (pápa) hatalmát az egyházi hierarchia élén kezdetben nem minden egyházi vezető ismerte el. (Az igaz viszont. a püspököket egyenrangúnak tekintették. A kereszténység erejét mutatja az. (A kor egyházi zenei stílusa a róla elnevezett gregorián. másrészt a római püspökök. s ez a hatalom öröklődött a Meroving dinasztiában még akkor is. így jutott hatalomra a Karoling dinasztia (754). világi feladatokat a koronázással a császárra bízta. cserében viszont a pápa elismerte jogát a frank királyi címre (Isten kegyelméből uralkodik). A hívek létszámának növekedésével kialakult az egyházi hierarchia (pápa – érsekségek – püspökségek – plébániák – hívek). A pápa Krisztus helytartója címet viseli (világi hatalmat fejez ki). század folyamán kialakuló helyi/városi keresztény közösségek irányítását a püspökök végezték. a szent iratok értelmezésének problémáit. a pápák világi hatalmak felett álló voltát igyekeztek elfogadtatni (lásd I. hogy Martell Károly mint a kereszténység védelmezője nyert támogatókat az arabok ellen vívott csatában (Poitiers 732). így létrejött 756-ban a Pápai Állam. Szent Bonifác pedig a germánok apostola. Róma püspökét Szent Péter utódának tekintették. akinek meg kell védenie államát és az egyházát is. század fordulója) elfordult a keleti hatásoktól. vagyis az egyház felett a császárok hatalma érvényesült. Kis Pippin Itália északi részét elfoglalta és a pápának adományozta.

ők bonyolították le a Jemen és Palesztina közötti forgalmat. a keresztény és a pogány arab vallással. elismeri a zsidó és a keresztény hagyományok több elemét. A Mekkából való kivonulás éve vált a mohamedán időszámítás kezdetévé. Ezen tanítások miatt összeütközésbe került a gazdag kereskedőkkel. Az arabok másik része nomád/félnomád állattenyésztő volt. hit az Isten által leküldött könyvekben. közben megismerkedett a zsidó. amelyből átmenetileg I. és abban. hívei a muszlimok. Mohamed Kr. ezért híveivel együtt 622-ben Medinába (jelentése: „a próféta városa”) vonult (hidzsra). irányzattól függetlenül hisz az alábbi hat alaptételben: hit Istenben. században a cluny reformok hozták el. u. kinyilatkoztatásokban. mivel ellenezte az uzsorát. amelyek keresztény világbirodalom létrehozását tűzték ki célként. hogy 962-ben létrehozta a Németrómai Birodalmat. támogatta az elesettek gyámolítását és a törzsi ellentétek beszüntetését. melynek urát (császár) a pápák koronázták meg. és fordításait is csak magyarázatnak minősítik. Közép-Ázsia. A Korán mellett a szunna (a szokások hagyománya) és a hívők egyetértése (idzsma) jelenti a vallás alapját. Minden muszlim. 8. Követői elsősorban a szegények voltak. annak egyedüliségében. Az egyház és a pápai hatalom megújulását a XI. melyekből sokat merített. hit az angyalokban. Fő elterjedési területe ma Észak-Afrika. a Közel-Kelet. Mohamed tevehajcsárként majd kereskedőként beutazta Arábiát. 11 . valamint Malajzia és Indonézia. Kifejtés Az Arab-félszigeten élő népek (arabok) egy része kereskedelemmel foglalkozott. őket nevezték beduinoknak is. A beduinok között gyakoriak voltak a sivatagos környezetben a legelőkért és a vízért folyó háborúk. hit a Prófétákban és a Küldöttekben. Az iszlám szó jelentése: belenyugvás Allah akaratába. hogy csak ő méltó imádatra. szent könyvének tekinti az Ószövetséget is. Szent könyve a Korán (Allah szava). 610 körül új tanokkal lépett fel: úgy vélte. Ottó emelte ki azáltal. A karavánutak mentén városok alakultak.Lezárás. ezért tilos megváltoztatni. Monoteista vallás. hit a Végítéletben. hit az elrendeltetésben. melyben Mohamed – Allah által kinyilatkoztatott – tanításai olvashatók. hogy Allah Dzsibril. ezek egyike volt Mekka. melynek Róma a központja. azaz Gabriel arkangyal útján kinyilatkoztatta számára igazságait és parancsait. tétel: Az iszlám vallás kialakulása és fõbb tanításai Az isz FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az iszlám vallás kialakulásának körülményeit és a legfontosabb tanításait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az iszlám vallás a föld nagy világvallásainak egyike. összegzés A frank császárság megszűntét (843) követően a pápai hatalom is válságba jutott (itáliai nemesi családokban öröklődött a cím).

illetve nyugaton átkeltek a Gibraltári-szoroson (711). (Az adományozott birtokot is bármikor elvehette. és elfoglalták Hispánia nagy részét. összegzés Mohamed halála után a kalifák vették át az irányítást. Az iszlám irányzatai: Síiták (10-14%): csak Mohamedet és leszármazottait (imámokat) ismerik el prófétaként. amit a hívők közmegegyezéssel elfogadnak. tehát a szunna nem zárult le Mohamed halálával. az a 12.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az iszlám öt alappillére (lásd a forrásokban az iszlám hitűek legfőbb kötelességeit összefoglaló öt pontot) a legfontosabb hitelveket tartalmazza. tétel: A középkori kereskedelem sajátosságai közé FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a távolsági és a helyi kereskedelem alakulását a XI-XIII. imám eljövetelében (ő lenne az utolsó próféta. Mivel az arab birodalmakban igen sokféle származású és nyelvű nép élt. a vallásnak és a kötelező Koránolvasásnak központosítást segítő szerepe volt. kevésbé jelentős követelmények is megfogalmazódnak a Koránban: például a sertéshús és a szeszes italok fogyasztásának tilalma. amiben egyetértenek. század folyamán elinduló nyugat-európai gazdasági változásokon (mezőgazdaságban új technikák és technológiák elterjedése. A kalifa (a próféta utóda) hadvezér. keleten a kínaiak vetettek véget. 12 . ha a hatalom létjogosultságát nem kérdőjelezi meg. Palesztinát. nem vettek részt a síiták és szunniták harcában. A városok és a kereskedelem jelentősége a hódítások után is megmaradt. hanem az uralkodó kalifákat imádták. s ez először a helyi. Lezárás. illetve a többnejűség korlátozása (csak annyi felesége lehet. Kis-Ázsiában a bizánciak (740). despotikus uralkodókká váltak. ipar és mezőgazdaság különválása) alapult. A hódítások következtében kialakult a katonai szolgálati birtokok rendszere. század közötti időszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés A kereskedelem a IX-X. A kalifák vezetésével az arabok megszerezték Szíriát. majd a távolsági kereskedelem fellendülését vonta maga után. adót fizettek a kalifának.) A meghódított népeket nem kényszerítették az iszlám felvételére. jelentős eltérések alakulhattak ki. de elvben minden föld tulajdonosa a kalifa maradt. Kharidzsiták vagy háridzsiták (1-3%): csak az első két kalifát ismerik el prófétának. Megnőtt a felesleg. Az arab kultúra tehát az iszlám tanítások mellett a korábbi pogány kultúrát és a helyi szokásokat is magába foglalta. mert kötelező érvényűnek tekintik a hagyományoknak azt a részét is. 9. bíró és a Korán első értelmezője egy személyben. amennyit el tud tartani) és a nők jogainak szabályozása. a Mahdi) való hit. Szunniták (85-87%): Mohamed halála után nem a leszármazottait. A síita szekták közötti különbség elsősorban az egyes imámok el nem ismeréséből származik. vásároshelyek jöttek létre. javult az életszínvonal. hanem továbbfejleszthető volt. amit a vallás toleránsan kezel. Az öt fő előírás mellett további. Mezopotámiát és Egyiptomot. Keleten elérték az Indus völgyét. A hódításoknak Poitiers-nél Martell Károly (732).

Firenzében) a posztógyártás és a selyemszövés volt jelentős. Nürnbergben. században a legnagyobb vásárok a franciaországi Champagne grófságban voltak. Velencében saját kereskedelmi telepük volt. sót. az itáliai városok és a bizánciak között. de Velence térségbeli hatalmát (Egyiptom támogatja) már nem tudta felszámolni. nyersanyagokat (pl. az akkor ismert útvonalak egy része „éledt” újjá a középkorban. és gyarmati telepet hozott létre a szomszédságában. S bár Genova szövetséget kötött az 1261-ben újra önállóvá váló Bizánccal. hiszen a távolsági kereskedelem nagy befektetést igényelt. Az északi. északon a hanzák). A levantei kereskedelem urai kezdetben az arabok voltak. fát). században alakult meg végül az a nagy északi kereskedelmi városszövetség. Az északi és déli kereskedelem közötti szárazföldi összeköttetés kialakulására az arab. Lübeck és Hamburg szövetségéhez (1161) több kereskedőváros csatlakozott.. Flandriába. keresztes hadjárat során (1202-1204) zsoldosokkal elpusztíttatta. A kereskedők gyakran hoztak létre szakmai érdekvédelmi egyesületeket. A kereskedők a helyi hatalmasságoktól (világi és egyházi méltóságok) kértek engedélyt arra. posztót és – a szárazföldi árucserének köszönhetően – a levantei luxuscikkeket. Észak-Itália városaiban (pl. azaz specializálódott kereskedők (lombardok) váltották át az országonként vagy országrészenként eltérő nemesfémtartalmú érméket. A levantei áruk a távolsági kereskedelem legjelentősebb szárazföldi útján. ékszerek. A kapcsolat hatására a délnémet és a rajnai városok is bekapcsolódtak a távolsági kereskedelembe. prémet. Dél-Németországban a bányászat és a helyi nyersanyagra építő fémfeldolgozás emelkedett ki (pl. elefántcsont. összegzés A kereskedelem fejlődése következtében egyre nagyobb mennyiségű pénz került forgalomba. Lezárás. Ezek a kereskedőállomások lettek a középkori városok előfutárai. bort. s ennek lebonyolítására jöttek létre a bankok. ahol zavartalanul megköthették üzleteiket. normann és magyar támadások megszűntével nyílott lehetőség. később a bizánciak. Pénzváltók. A távolsági kereskedelem fellendülése következtében ismét aranypénzt (pl. Flandria lett a jó minőségű posztógyártás központja (angol gyapjút használtak fel). Az arabokat a genovaiak és a pisaiak szorították háttérbe az Ibériai-félszigeten folyó reconquista támogatásával. fűszerek. rabszolgát. 13 .és balti-tengeri kereskedelem a XII. Bizáncot Velence a 4. a levantei kereskedelem volt. Augsburgban). Mindezekért cserébe nemesfémet. majd a keresztes háborúk idejétől az itáliai kereskedőállamok (Velence. Genova. az Alpok hágóin át jutottak el Champagne-ba. aminek következtében az európai arany jelentős része az ázsiai kereskedők kezébe került. A Földközi-tenger medencéjének uralmáért folyt a harc az arabok. A legnagyobb jelentőségű a Földközi-tenger keleti medencéjének kereskedelme. déligyümölcs stb. illatszerek. gyapjút. épületfát. A XII-XIII. hogy megerősített kereskedőállomásokat létesíthessenek. század közepén fellendült. ill. mézet.) A piac kiszélesedése miatt Európa egyes részein az ipar magas színvonalat ért el. tehát elsősorban luxuscikkeket szállítottak. amelyet Hanzának nevezünk. A XIV. Pisa) kezébe került a tengeri szállítás. gyapot. fegyverek. guildéket (gilde). századtól az északnémet városok monopóliuma lett. viaszt. forint) használtak. A Hanza Novgorodtól Flandrián át akár Londonig szállította Európa északi felének áruit: a heringet. és nagyon veszélyes volt. amelyeknek megalkották sajátos alapszabályaikat (pl. porcelán. mert első útvonalai a folyamok voltak. Kifejtés A távolsági kereskedelem az egyes területek eltérő termelési adottságain alapult már az ókorban is.A nemzetközi kereskedelem a XI. gabonát. s csak a biztonságosabb úthálózat kiépítésével vált valóban szárazföldivé a kereskedelemnek ez az ága. később iparcikkeket vittek Ázsiába. A közlekedési viszonyok fejletlensége következtében általában vízi úton szállítottak luxuscikkeket. Jellegzetes áruik a selyem (textíliák). (A szárazföldi kereskedelem elnevezés félrevezető. Az indiai és távol-keleti kapcsolatokkal rendelkező Közel-Keletet kötötte össze Európával.

ill. de a nemességre érvényes hűbéri függés elemei sem. Ezért első lépésként megszerezték a jogot arra. Kifejtés A XI. értékesíthető terményfelesleg maradt a jobbágyok és a földesurak birtokában. bányavidék (speciális ipari tevékenység). és saját bíráik ítéljenek felettük (kommuna). Ezen változások következtében a népesség létszáma jelentősen megnőtt. A legjelentősebb városok közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak (szabad vagy királyi városok). 14 . hogy lazuljon vagy megszűnjön felettük a földesúri fennhatóság. (Általában kis összegeket adtak kölcsön zálog ellenében kamatra és meghatározott időre. Később kapcsolataikat kihasználva egész Európában és a Szentföldön is kiépült bankhálózatot építettek ki. egyházi vagy királyi központ természetes erősség. században kialakuló önkormányzatok működését. nehézeke. és arra törekedtek. hegység és alföld (eltérő gazdasági tevékenységet folytató tájegységek) találkozása. A Török Birodalom terjeszkedése miatt a nagy földrajzi felfedezésekkel az Atlantikum lett a kereskedelem fő területe. szügyhám). Városalapító tényezők: folyók találkozása vagy folyami átkelők. A keresztes háborúk fellendítették a földközi-tengeri. később a nemességgel szemben politikai támaszt is jelentettek az uralkodónak. távolsági kereskedelmi útvonalak mentén. Az elcserélhető vagy eladható terményfelesleg miatt újraéledt a kereskedelem. a levantei kereskedelmet. jogi helyzetét! FELELETVÁZLAT Bevezetés Nyugat-Európában a X-XI. A városi lakosság különleges jogállást szerzett: nem vonatkoztak rájuk a parasztság feudális kötöttségei. (A jobbágyok városokba költözésére külön törvények vonatkoztak. A kereskedőknek a helyi hatalmasságoktól kellett engedélyt kérniük. A Földközi-tenger elvesztette az ókortól tartó kereskedelmi jelentőségét. mert jelentős adóbevételt remélt tőlük. Személyükben szabadok voltak. s ezzel beindult a városiasodás folyamata. században a vásáros helyen lakók a kereskedők vezetésével szövetségbe tömörültek.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A bankok pénzváltáson kívül kölcsönügyletekkel is foglalkoztak. régi római városok helyén. borona. s ez jelentős gazdasági fellendülést eredményezett. hogy egy összegben adózzanak.) A központi hatalom általában támogatta a városok önállósági törekvését. hogy megerősített kereskedőállomásokat létesíthessenek. hiszen eredetileg ők kezelték a Szentföldnek szánt pénzadományokat. piachelyek alakultak ki. és szabadon értékesíthették tulajdonukat. 10.) Széles körű banktevékenységet folytatott a templomos lovagrend. században új termelési technikák és technológiák jelentek meg (háromnyomásos földművelés. tétel: A középkori város jellemzőinek bemutatása köz FELADAT: A források és saját ismeretei alapján ismertesse a nyugat-eutópai városok gazdasági szerepét. ahol zavartalanul megköthették üzleteiket. a XII-XIII. végrendelkeztek.

ill. önálló igazságszolgáltatást gyakorolhattak. és rengeteg volt a szemét. ami jelentős mértékben befolyásolta belső szerkezetüket. Ők látták el a városfal védelmét és a rendfenntartást is. Észak-Itáliában azonban ezeknél is nagyobb városok alakultak ki: a legnépesebb az Alpok „kapujaként” fontos kereskedelmi központtá növő Milánó. valamint gyakran átadtak számukra királyi felségjogokat (pl. a polgárság.” A városok gazdasági életre vonatkozó jogai: elnyerték a vásártartási jogot. ami azonban egyáltalán nem jelentett egységes réteget: jelentős vagyoni és jogi különbség volt közöttük. A házak között gyakran szűk utcák. A városok ebben az időben nem kulturális.A városok az alapítótól fontos privilégiumokat nyertek el: maguk választották meg a városi tanács élén álló bírót. funkcióját. A kereskedőkből. „A városi levegő szabaddá tesz. katonai központok voltak. összegzés Az érett középkor Nyugat-Európájában a legvárosiasabb vidék Észak. A két társadalmi réteg között helyezkednek el a céhekbe tömörülő kézművesek. A városokat fallal vették körül. polgáraik szabadon kereskedhettek. s azok társadalmi hatását! 15 . tétel: Az eg Az egyház szerepe a középkori mindennapokban FELADAT: A források és ismeretei segítségével ismertesse az egyház világi hatalmának változása következtében megjelenő egyházellenes és egyházi mozgalmakat. A városok lakossága ebben az időszakban általában 2-5000 fő. Lezárás. polgármestert. sikátorok voltak csak (ezek nem a mai értelemben vett utcák vagy terek voltak). de százezernél több lakója volt Velencének. közigazgatási. a termelés módját. A városokban a jogok gyakorlását ingatlantulajdonhoz kötötték. Nem volt csatornarendszer. védelmi és közigazgatási jogokat gyakoroltak). akinek nem volt ingatlanja. nem vehetett részt a város irányításában (plebejusok). A kereskedők érdekvédelmi egyesületét guildének (gildének) nevezték. egyházi. Genovának és Firenzének is. 11.) A XIII. A céhszabályok az élet minden területén szabályozták a céhtagok életét. orvosok és ügyvédek különféle érdekvédelmi testületei. valamint a Rajna és Duna menti délnémet terület volt. vámregálék). ami jelentős részben hozzájárult a higiéniás viszonyok romlásához. (A XIII. a céhek. a terek és (köz)épületek tervezését. de a nagyvárosoké elérhette a 10-15000 főt is. eszközeit. hiszen védelmi funkciót is elláttak. A város vezetői a legvagyonosabb és legelőkelőbb kereskedők és a legnagyobb telektulajdonosok voltak (patríciusok). vásárregálék. században jelentek meg a kézművesek. kézművesekből és más városlakókból új társadalmi réteg született. hanem gazdasági. ezért gyakran járványok törtek ki. a plébánost. árumegállító jogot is kaphattak (az áthaladó kereskedőket áruik eladására kötelezhették). az inasok tanítását stb. századtól több városban a városi tanács tagjai közé jelentősebb céhmesterek is bekerülhettek. rendőri feladatokat láttak el (azaz törvényszéki.és Közép-Itália. Flandria.

A pápa az invesztitúra jogát ki akarta venni a császár. létrejött a szerzetesség. amikor a XI. ahol – a feudalizmus átalakulásának első jeleként – megjelent egy polgárosodó kézműves-kereskedő réteg. század) és nyugaton (bencések – VI. Keleten (baziliták – IV. valdensek. és egyfajta panteizmusra.) Az egyház megújulásának egyik alapvető célja volt azonban. a kereszténység határterületein. 529-ben alapította meg Nursiai Szent Benedek Monte Cassinón a kolostort. bogumilok) Európa számos pontján. ill. Majdnem mindegyik eretnekmozgalom az apostoli szegénység híve volt. húsz további ágazat fejlődött ki. „ezeréves birodalomhoz”. A kereszténységet alapjában véve a páli reformot megelőző időszakhoz. Ez magyarázza. s egyre világiasabb értékek felé kezdtek vonzódni a kolostorok lakói. században. század végére hat (mások szerint nyolc) jelentősebb típusa alakult ki a szerzetesrendeknek. ennek szükségességét hirdették. Elvetették a szentségeket (vagy ezek közül többet is) és az egyházi dogmák jelentős részét. hogy a társadalom minden uralkodó rétege ellenük fordult (kivéve Albi grófját. akik a bencés templomokat túlzottan fényűzőnek. A ciszterciták az ősi. E közösség igazi felvirágzása Szent 16 . A középkori Nyugat-Európában a XIII. (Az ezredforduló gazdasági virágzása következtében a bencés kolostorok jelentősen meggazdagodtak. ill. A remeteközösségek kialakulására Egyiptomban került sor (Remete Szent Antal) a IV. Ezek a mozgalmak nem voltak képesek önálló politikai. elképzeléseik az adott társadalom körülményei között utópisztikusak. század) regulákban határozták meg a közösségi élet rendjét. amelyek szintén az egyház és/vagy a hit megújulását várták. Az egyházon belüli reformmozgalom mellett kialakultak az eretnekmozgalmak is. voltak. hogy közben folyamatosan bírálták az ettől már elhajló. eredeti. Ezután a szimóniát változtatták meg: ez egyrészt az egyházi szentségek pénzért való szolgáltatásának betiltását jelentette. ill. az ipari találmányok elterjesztésében. szigorúbb bencés regulához akartak visszatérni úgy. a királyok kezéből. másrészt az egyház tekintélyének visszaállítása volt. ezekből kb. század) célja egyrészt az elvilágiasodott bencésség megreformálása. és fellépett az egyház és a szerzetesség elvilágiasodása ellen. A cisztereknek jelentős szerepe volt a korszerű mezőgazdasági módszerek.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A clunyi bencés apátságból kiinduló reformmozgalom (X-XI. században azonban addig soha nem látott mértékben erősödtek meg az eretnek tanítások (katharok. Kifejtés A magát egyetemesnek valló római katolikus egyház véleményétől eltérő állásfoglalások a történelem során mindig jelentkeztek. gyakran azonban egybeolvadó irányzatra oszlik: a jelentősebb hatású (manicheista) dualizmusra. a pápaság intézményét is elutasították. században megalapította a csaknem állandó hallgatást fogadó karthauzi szerzetesek közösségét. sorban alakultak meg/újultak meg a szerzetesrendek. az őskeresztény közösségi értékekhez kívánták visszavezetni. Az eretnekmozgalmak egy átmeneti korszak eredményei. melynek regulája az elkövetkező évszázadokban szinte kötelező érvényű szerzetesei szabályzattá vált. a XII. Benedek követői a hivatásukat szerzetesi harcnak tekintették: „Ora et labora!” (Imádkozzál és dolgozzál!) Ez a felfogás sem volt azonban mindenki számára eléggé aszketikus. „elpuhult” bencéseket. Az eretnekség két. albigensek. társadalmi perspektívát nyújtani. az evangéliumi szegénységgel való szembefordulásnak tartották. A szigorúbb életvitelt. hogy a pápaság ügyeibe ne szólhasson bele a császár. idegenek voltak. másrészt viszont felléptek vele az egyházi méltóságok megvásárlása ellen is. így jött létre az albigens mozgalom). melynek követői általában aszkétikus életformát követtek. A kolostorokon belüli világi életforma felszámolását célzó reformhoz seregestül csatlakoztak az európai kolostorok. ahol a pogányság vagy az arianizmus még élt. az egyszerűség és szegénység elvét hirdette Kölni Szent Brúnó reimsi kanonok. Magát az egyházi hierarchiát. Az eretnekmozgalmak azokon a területeken jelentkeztek elsöprő erővel.

az egyház világi hatalmának bírálata) komoly nehézséget jelentett.) A másik koldulórend – bár vannak. akik prédikáló testvéreknek hívják őket inkább – a domonkosoké. század derekán Franciaországban fejlődött ki. de évszázadokra hatalmi válságot hozó invesztitúraharcok és a Szentföld elvesztésével záruló keresztes hadjáratok (lovagrendek alapítása). Lezárás. ekkor vált Szent Péter utódából Krisztus földi helytartójává. A gótika a XII. akinek vezetésével a közösség új kolostorokat alapított. Szentírás. A különböző csoportok eltérő módon értelmezték a szegénység fogalmát. (A szegénységet Szent Ferenc értelmezése szerint vallók lettek az obszervánsok. két szín alatti áldozás stb. III. létjogosultságát az eretnekekkel való vitákban bizonyították. hanem a településeken belül építették kolostoraikat. Ince kora jelenti a pápaság fénykorát (XII-XIII. tétel: A rom romanika és a gótika fõbb stílusjegyei FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a román és a gótikus építészeti stílus jellemzőit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A középkor két nagy stílusirányzata a román stílus és a gótika. A közösséget Guzman Domonkos. felkelések). Kialakulásuk inkább az eretnekmozgalmakkal való szembeszállásnak tudható be.) megjelent egy új eretnekség. munkájában is. 17 . Az eretnekek elleni harc újabb állomásaként. betagozódtak a világi egyházi hierarchiába. A tudás fontosságát. 12. a bizánci kultúra hatása alatt álló országok kivételével. (A Mária-kultusz megfogalmazásában meghatározó szerepe volt. összegzés Az új szerzetesrendek kialakulásával párhuzamosan zajlottak a pápaság megerősödését eredményező. század stílusirányzata. egy kasztíliai pap alapította a XIII. A romanika a XI-XIII. A ferencesek közösségét Assisi Szent Ferenc alapította a XIII.Bernát korára tehető. Újabb egyházi reformok igényeként (anyanyelvű liturgia. rátermettségük elismeréseként az inkvizíció megalakulása után ők látták el ennek az intézménynek az irányítását is. század végére egész Európában uralkodóvá. tapasztalatuk. híveinek száma pedig rohamosan nőtt. és innen terjedt el. a fennálló rendszerhez leginkább alkalmazkodók a minoriták. az eretnekmozgalmak radikalizmusa felé sodródás. a huszitizmus. század folyamán. az egyetemek irányításában. s a keresztény Európában mindenhol megfigyelhető a hatása. A XIII. Ezeknek a rétegeknek a megszólítása lett a kolduló rendek feladata. mind az egyházi vezetésnek (pl. A kolduló rendek már nem távol a világ zajától. században. A ferencesek jelentős szerepet kaptak az oktatási intézmények. és vált a XIII. maga Bernát Clairvauxnak lett az apátja. majd harmadik csoportként létrejött a szintén Szent Ferenchez való visszatérést valló kapucinusok közössége is. században alakuló egyetemeken a vezető tanárok javarésze közülük került ki (pl. Aquinói Szent Tamás). század fordulója).) A városi szegénység elterjedése olyan új szociális problémákat vetett fel. amelyek megoldása mind a világi hatóságoknak (pl. A pápák avignoni fogsága után a nyugati egyházszakadást a konstanzi zsinat megszüntette.

keskeny bordák tartják az egész épületet. de a nagy építkezések. melyek fölfelé irányították a földi létében kiszolgáltatott halandó figyelmét.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A romanika korában a kőépítkezés az egyház és a társadalom legfelső vagyonos rétegeinek a privilégiuma volt. az egyház és a főnemesi udvarok voltak. A boltozati nyomás levezetésére a templombelsőben oszlopok és pillérek váltják egymást. A román kor kőből készült dongaboltozatot használt. Jelentős szerepet játszott a nyugat-európai építészet fejlődésében. A támpillérek felületei kezdetben egyszerűek. majd az épület több pontján is díszítő elemként pazar faragású kőcsipke jelenik meg. században a keresztes hadjáratok és a lovagság eszméje egyesítették az európai országok közötti kapcsolatokat és hatásokat. a kolostor. ami egységes. A nagyobb megrendelők azonban a gótikában is a királyok. a fülkékbe épített szoborgalériák és a hatalmas méretű rózsaablakok. harmonikus hatást kelt. Krisztust szimbolizálja. hogy megismerkedtek Bizánc és az iszlám világ kultúrájával. Ezért olyan vaskosak a falak. A rendkívül karcsú s egyre nagyobb ablak. A XII. „nyaka”. vagy akár a szakrális értelmű gonosz ellenében is. a félkörív zárja le a keskeny. ábrázolásuk nem törekszik az egyediségre vagy az érzelmek kifejezésére. de a gótika a csúcsív és a bordás keresztboltozat felhasználásával és továbbfejlesztésével alapvetően új. szobrászok és festők. s azt az érzést sugallták. belül is masszív erőt árasztanak. az ötvösök. de az emberi test itt egy konkrét személyt. A gótikában viszont eltűnnek a hatalmas és vastag falfelületek: karcsú pillérek. kis tornyocskákkal oldották fel. „lába” van. magasba törő. azaz az építőműhelyek társulásként működtek. a vár. A romanika építészete szerint a templomnak „feje”. „karja”. de a homlokzat és a mellékhajók falai így is kevéssé stabilak. A gótikus építészet létrejöttének előfeltételeit részben a XI-XII. ill. A templomokat díszítő szobrok testtartása. s a súlyos falakat megtámasztó zömök pillérek kívül is. hogy a hívők biztonságban érezhetik magukat a külső támadások. a gótika korában azonban megnő a polgárság szerepe (katedrálisok. később azonban kőrácsokkal gazdagon díszített szoborfülkékkel. A templom alaprajza meghatározott formát követ. erősen bevilágított térré. A gótika kettősségét. lőrésszerű ablakokat is. A terek lefedése túlnyomó részben a gótikában is boltozatos. A problémát a falak megvastagításával és vaskos támfalak alkalmazásával igyekeztek megoldani.és ajtónyílásokat közrefogó keskeny faltestek nem voltak elegendők a boltozatok oldalnyomásának felvételére. ezért ezeket a falsíkra merőleges támpillérekkel támasztották meg. században meginduló társadalmi és gazdasági fejlődés teremtette meg. kiskirály- 18 . A tér lezárására előszeretettel alkalmaztak csúcsíves megoldásokat. A teret félköríves boltozatok hidalják át. „hasa”. a korszak ellentmondásosságát jól mutatják az egyik oldalon az égbe nyúló szentélyek. Kifejtés A román stílusú templomok erődökre emlékeztetnek. Két dongaboltozat derékszögű találkozásából született meg a keresztboltozat. Jellegzetes épületfajta a templom. Céhekbe tömörültek az építőmesterek. a templom kereszt formájú alaprajza az ő feszületét mintázza. városházák). tagolatlanok. a másik oldalon pedig egy sajátos realizmus. De a megújulást segítette az egyházon belül meginduló megújulási mozgalom és az új szerzetesrendek megalakulása is. az élénk színekben ragyogó üvegablakok is gyakran csúcsívben végződnek. egységes szerkezeti rendszert hozott létre: a magasba törő terek áttekinthetőek. Jellemző típus a háromhajós bazilika. A rendkívül törékeny földi létet – mely ki van téve rablóbandáknak. fénnyel elárasztottak. a kegytárgyak készítése önmagában is a kézművesség fellendülését támogatta. A templomhomlokzatok jellemző elemei a gazdagon díszített kapuzatok. A térarányai általában igen karcsúak: a főhajók magassága a francia székesegyházakban a szélesség két-háromszorosa is lehet. arckifejezése merev. az ablakokban. A gótika legfőbb törekvése a román stílusban kiérlelődött alaprajzi elrendezés és felépítés továbbfejlesztése: a térrészek egyesítése áttekinthető. amely formát továbbfejlesztették.

azaz új ismeretek megszerzésének támogatására kényszeríttette. a „diadalmas egyház” hatalmát hirdetik. a földbirtokos nemesség anyagi lehetőségeit és befolyását tekintve gyengébb volt a levantei kereskedelemből és az ehhez kapcsolódó ipari fejlődésből meggazdagodó városi nagypolgárságnál. században született a középkor megnevezés. s egyre tökéletesebb eszközök. Jellegzetes épületfajta a katedrális. Ahol a gótikus építészet meghonosodott. A reneszánsz maga újjászületést jelent. báróknak. A késői gótikában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a misztikus lények. a boldogság ábrázolása. az épületek szinte lebegni látszanak. de vonatkozhat az európai kulturális élet általánosságban vett megújulást hozó újjászületésére is. A merev román szobrokkal szemben a gótikus szobrok légiesek. ezért az egyes stílusjegyek az adott területre jellemzőek. században erősödött meg. amit a felfelé törekvő tornyok. járványoknak. amit elsősorban az antik kultúra újjászületéseként szokás értelmezni. A XIV. Megjelenik pl. érzelmek jelennek meg az arcokon. századra sokkal kevésbé volt feudális. új eljárások kidolgozására (pl. tétel: A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői hu FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a reneszánsz kor emberképének újdonságait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Észak-Itália más gazdasági és társadalmi fejlődési utat járt be. a csúfság. mint Európa többi része. nyomornak és szenvedésnek – mélyen átitatja a túlvilági remény. országról országra vitték tovább az új ötleteket. mozogni látszanak. szerkezetek alkotására. (A XV. és gyakran magán a gótikán is túlmutatnak. Az iparból. szörnyek és angyalok. égbe törő gótikus katedrálisok a mennyek dicsőségét. a gótikáé. kereskedelemből élő és gazdagodó polgárságot a piac szélesedéséből remélt haszon is a technika fejlesztésére. A humanisták létszáma mindössze néhány ezer fő Európában.) Kifejtés A skolasztika kifejezés a latin schola (iskola) szóból származik. királyoknak. Milánó.oknak. szinte súlytalannak tetsző. A reneszánsz Észak-Itáliában (Firenze. a félelem. az öröm. ahol a gazdasági és társadalmi fejlődés (polgárosodás) megteremtette az alapot befogadására. a díszítés fejez ki. nevét az iskolai tanítási módszerről nyerte. A gazdaságilag megerősödött polgárság igyekezett a maga világszemléletét érvényesíteni. században bontakozott ki. összegzés A román zömökségével szemben a könnyed. Hatásköre földrajzilag jóval korlátozottabb. 13. de a kíváncsiságtól (is) hajtva a kor tudósai. hiszen csak ott terjedt el. Vándor kőművesek és kézművesek városról városra. a fény. 19 . Velence. a helyi sajátosságok komoly hatást gyakoroltak rá. Róma) a XIV. A tanárok és a tanítványok az előadásokon és vitákon formálták ki. technikusai törekedtek újabb. Lezárás. teológiai. valósággal élnek. Európa más részein azonban inkább a XVI. a harag. filozófiai irányzat. Az ő megrendeléseik nyomán. az iszonyat. mint pl. egyedi jellemvonásokat is ábrázolnak. Leonardo da Vinci). eleven testet. A ruhák redőzete még eltakarja. a szépség. de már sejteti az élő.

A reneszánsz ember egyik legnagyobb élménye. Bacon). de egyre több tudós és gondolkodó használta a saját anyanyelvét (is) alkotásaiban. alárendelt helyzete azonban abból a szempontból tovább élt. A humanista műveltség antik hagyományokra (klasszikus latin nyelv. s a konkrét létezőkkel kezdte a vizsgálatot. hogy kevesen válhattak a megrendelőktől (ill. Amit így létrehoztak. de a reneszánsz emberek nemcsak a folytonosságot érzékelték. A humanista kultúra nyelve még a latin. Szerinte az ész feladata a dolgokban rejlő formák (lásd Arisztotelész) nyilvánvalóvá tétele.) már a gótikában megjelent. A valóságigény azonban összekapcsolódott a harmónia igényével is. egyéni hangja. Az élet célja. filozófiai ismeret) épített. A reneszánsz templomok is a főpapok. keresték a (római) ősöket. s az ismereteket szélesebb tömegekhez is eljuttatta a kor egyik legnagyobb találmánya. Az ember magánemberként. Lezárás. A skolasztikát sokáig egyértelműen tekintélyelvűség jellemezte. ha nem tekintette tudós munkának írását. irodalom szerzői. képzőművészeti. esendőség stb. Olykor azonban ez a hit világias. a bibliai témák is több esetben világias szellemben jelentek meg. A reneszánsz és humanista világnézet eltávolodott sok tekintetben a skolasztikus felfogástól. A középkorban az ember a kultúrát vallási élményként élte át. A humanisták szerint az élet örömei. funkcióját. Az alkotó névtelensége megszűnt. Az emberközpontúság az e világi valóság. ugyanakkor a halhatatlanság utáni vágy. de nem lépett fel a vallás ellen. a könyvnyomtatás. önmagában való értéket képvisel. műfajai. A skolasztika kései korszakában a veritas duplex (kettős igazság: a hit és az értelem igazságának megkülönböztetése) elvének elterjedésével a természetfilozófia kezdett önállósulni. a művészetek szeretetében. az ember evilági feladatait és céljait. bár a humanisták többsége is mélyen vallásos. csúfság. fájdalom. világias érzelmei. az élet szépségét állítja előtérbe. szépségeit élvező. bánat. a természetet. valamint Arisztotelész tisztelete (bár a XV. öröm. az élet örömeit. Szívesen utaltak a családra. A skolasztika második korszakában alkotó Aquinói Szent Tamás – részben Arisztotelész hatására – a természetfeletti világot elkülönítette az érzékekkel felfoghatótól. önkifejezése áll a középpontban. a magánembert. lehetőségeit kutató. Az ember és a természet iránti érdeklődés megfért a némiképp átértelmezett. annak viszonyait kifejező. megtalálja az ő egyedi szerepét. összegzés A reneszánsznak köszönhetően a nagy technikai és tudományos felfedezések nyomán a geocentrikus világkép széthullt. a megismerés iránti vágyban. század végéig még Platón tanai is elevenen hatottak). A vallásosság a középkoritól eltérő. de egyéni kapcsolatot keres istennel. Az emberi ábrázolása (szépség. az egyház hatalmának és gazdagságának büszke hirdetői egyben. hogy ez az individuum a maga teljességében élje életét. hogy a reneszánsz művészekben erős volt a hírnév. hanem új kultúrájukat az antik műveltség felfedezésének és újjászületésének tekintették. élvezete is hozzátartozik a teljességhez és a személyiséghez. 20 . mecénásoktól) független alkotókká. A kulturális haladásnak hatalmas lendületet adott. ebből a szempontból nem mentes az alkotás az idealizált megoldásoktól. amely tiszteli a személyt. hogy formálója lehet a maga világának. miáltal többek számára lett hozzáférhetővé a könyv és a tudás. s minél tökéletesebben kifejezhesse önmagát. az evilági dicsőség (és gazdagság). A reneszánsz alkotók legfőbb célja az emberi test és a természet hű megjelenítése. mitológiai. szívesen ábrázolva az emberi testet. a tapasztalaton alapuló megismerés egyre több híve fogalmazta meg tanításait (pl. verselése. R. s a figyelem középpontjába az ember került (az ember a teremtés csúcsa). a reneszánszban a műveltség különvált a vallástól. képei. A reneszánsz ideológiáját jelentő humanizmus gyökerei is visszanyúlnak a középkorba. vagyis a realizmus nem teljes. történetírói. azaz a Szentírás. új megközelítésben vizsgált (lásd kései skolasztika) hittel. az nem a régi felújítása vagy utánzása. Ez az aktivitás jelentkezik a művészetekben. új kultúra volt. A középkorhoz képest mindenképp nagy változás. világias önkifejezés jellemzi. a zsinati határozatok. Egyéni. az egyházatyák.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli illetve fejlesztették tovább a keresztény filozófiát. hanem a saját koruknak megfelelő.

azaz a Birodalom vallási vezetője is. élén a béggel. A szultán hatalma a tőle függő hivatalnokokra és a hadseregre épült. Kiemelt szerepük volt a defterdároknak (adószedők). Az állam székhelye Bursa lett. másrészt sokkal könnyebb őket félreállítani.és katonai szervezete! Térjen ki arra. hogyan épült fel az Oszmán Birodalom állam. A terjeszkedést elősegítette. akik 10 évente felmérték. egyrészt ezáltal feltétlenül hűek. nem volt képes komoly ellenállásra.) Az igazságszolgáltatás a muszlimok számára a Korán alapján történt (muftik és kádik végezték). A földek elenyésző hányada volt örökletes magánbirtok vagy egyházi tulajdon. Európában 1354-ben vetették meg először a lábukat.) Hadsereg Kezdetben gázikból (hitharcosokból) állt a török hadsereg jelentős része. A díván elnöke és a török hadsereg főparancsnoka a nagyvezír volt. Hivatalszervezet A Birodalmat közigazgatási egységekre osztották: a nagyobb egység a vilajet. hogy Bizánc meggyengült. s a korban szokatlan módon centralizált. utóda vette fel a szultán címet. hogy ez az államszervezet hogyan szolgálta a katonai törekvéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XI. de ő volt a kalifa. A török államot Oszmán emír/vezér hozta létre a XIII-XIV. (Mivel „gyökértelenek”. Így ők a karrierjüket a szultánnak köszönhetik. de döntési jogkörrel nem rendelkeztek. a kisebb egység a szandzsák. despotikus jellegű hatalom jött létre (lásd ábra). (Az Oszmán Birodalom évi jövedelme több mint háromszor akkora. összeírták a beszedhető jövedelmeket. A hivatalnokok jelentős része eredetileg nem is török származású volt. először a környező török népeket győzte le. Bármikor elvehető szolgálati birtokot kaptak. Az új oszmán-török állam a hódításra rendezkedett be. azaz lovagi mércével mérve nem tekinthetők nehézlovasnak). hogy független muszlim hitű uralkodónak tekintette ekkortól magát. tétel: Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai Az Os FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. ami azt jelentette. 21 . században érkeztek az iszlám vallású. ám ők nehezen fegyelmezhető alakulatok voltak. szeldzsuk törzsek Kis-Ázsiába. nomád állattartó ún. A meghódított területek nagy része a szultán tulajdona. mint a leggazdagabb három európai uralkodó bevétele összesen. a meghódított keresztény lakosság azonban megtarthatta saját bírói rendszerét. majd Bizánc ellen fordult. a díván főtisztviselőkből állt. Az alakulatok nagyobb részét a reguláris haderőt jelentő szpáhik és a janicsárok alkották. megkülönböztetve a könnyűlovas akindzsiktól. részben a bizánci mintákat követte. A szpáhik lovas katonák. sőt sok közülük eredetileg rabszolgaként dolgozott. A jogot és az állami törvényeket az iszlám határozta meg. Kifejtés Az oszmán-török államszervezet részben a szeldzsuk.14. és ekkortól a Balkán megszerzése volt a céljuk. nem kell félni a rokonság esetleges lázadásától. törvényeit. század fordulóján. bosszújától. akiket nehézfegyverzetűnek neveztek (de az európai fogalmak szerint. melynek élén a pasa/ basa állt. A szultán tanácsadó testülete. ebből használatra adományoz (lásd ábra). ezért az eredményes hódítás érdekében átszervezték a haderőt.

század második felétől Magyarország déli határaira hárult a török elleni védekezés. Az előbbiek a várostromoknál tettek jó szolgálatot. szigorú fegyelemben nevelt gyalogos katonák voltak. A magyar őstörténet kapcsán a régészet és a nyelvészet kínál kapaszkodókat. 15. tatárok. A meghódított területek adóztatása a hivatalszervezetet is eltartotta. 22 . A pusztai népek mondakincse is sok közös vonást mutat (pl. majd a bolgárokat győzték le (I. A nyelvészet eredményei a mai nyelvállapotból és a nyelvemlékekből próbál visszakövetkeztetni a nyelv történeti fejlődésére.és Fekete-tengeren biztosította a török uralmat. Nem mindig lehet egyértelműen azonosítani egy-egy régészeti lelet pontos származását. akindzsik. azaz annál erősebb volt a hadsereg.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A janicsárokat részben devsirmében szedték össze. a szókincs hasonlósága és az ún. egymással kereskedhettek is. de ezek eredményei gyakran egymásnak ellentmondani látszanak. nyelvészet. az egymással való érintkezés következtében egy új kultúra alakult ki. martalócok) egészítették ki a hadsereget. Először a szerbeket (1389. Bizánc elfoglalásával (1453. mert igen kevés forrással rendelkezünk. antropológia stb. amely a törökök számára komoly ellenfél lehetett volna. alapszókincsben bekövetkező nyelvi (pl.) A hódításokat alátámasztották az iszlám tanok is (dzsihád). hangtani) változások törvényszerűségei alapján nyelvcsaládokba osztják a nyelveket. hogy a vándorlás során milyen népekkel kerültek kapcsolatba. A flotta a Földközi. Bajazid). a régészet. A tudomány ismeretei szerint a magyar nyelv finnugor eredetű. A XV. (Minél nagyobb területeket szereztek. Ágyúkkal felszerelt tüzérség (topcsik) és nagy létszámú segédcsapatok (pl. Írott források a kezdetekről nincsenek. gyakorlatilag kolostori elzártságban. ennek következtében pl. Mohamed szultán) vált az uralmuk teljessé ebben a térségben. és ez hogyan hatott az életmódjukra! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyarok – és a legtöbb nép – eredete. A nyelvtani szerkezet. Az Oszmán Birodalom külpolitikáját az erős hadsereg fenntartásának kényszere határozta meg: addig működött jól. II. őshazája kérdésében sok a bizonytalanság többek között azért. annál több lehetett a szpáhi. Zsoldosok. tárgyi kultúrájuk átalakult. hiszen a népek vándorlásaik során keveredtek egymással. tétel: A ma magyar nép vándorlása FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a magyar nép vándorlását a honfoglalást megelőzően! Térjen ki arra. I. összegzés A Balkánon nem volt olyan állam. az utóbbiak jórészt a portyázásokon szerzett zsákmányból tartották el magukat. vagyis a tárgyaik keveredtek. 1366-ban Drinápoly lett az európai főváros. tudományok eredményei pedig nem mindig egyeztethetők egymással. amíg a folyamatos hódítások újabb és újabb kiosztható birtokot adtak. Murad szultán). Lezárás. akár ellent is mondhatnak. bár a Földközi-tengeren a nyugati hódítást 1571-ben Lepantónál megállították a keresztény hadak. csodaszarvas vagy turulmadár). és a portyázóknak jutott zsákmány.

e. zsákmányszerző (halász – vadász – gyűjtögető) életmód. Megjelent a fémeszközök (réz. nyíl. szókincs. Irtis és Iszim vidékére. keleties jellegű tárgyi. hogy a magyar kultúra többgyökerű. csonteszközök. ló). domonkos szerzetes a XIII. 1. agyagedények. században a Kazár Birodalom fennhatósága alá kerültek. szarmata szomszédság jellemző. e. A baromfitartás elterjedése arra utal. Nemzetségi társadalomban éltek az államalapításig. a nyelvátvétel vagy nyelvcsere miatt – a sztyepp vidékén ez nem egyedi jelenség) nem lehet biztos következtetéseket levonni a nép történetére vonatkozóan. bronz) használata. e. A török kulturális kapcsolat valóban erős (pl. e. Magyar őshaza. A kiszáradás és a sztyeppövezet északabbra húzódása miatt vagy életmódot kellett váltani (a későbbi magyarok áttérése a nomád állattartásra).A nehézséget az jelenti. Finnugor őshaza (Kr. Életmódjukban a földművelésre helyeződött a hangsúly. zsákmányszerző életmód a jellemző. A vándorlás során egyrészt iráni népekkel kerültek kapcsolatba. lándzsa. Baskíria (Kr. amikor itt kereste a magyarok rokonait. Sámánizmus. században a Magna Hungaria nevet adta a Volga e területének. hogy legalább részben letelepedett életet éltek. évezred első felében történhetett és az újabb felmelegedés hatására. a vashasználat elterjedése. rövid kard. és Kr. 23 . Az arab írásos források és a középkori történeti hagyomány miatt felmerült a hun-magyar és a törökmagyar rokonság kérdése. lemez. gyümölcstermesztés is. Ugor őshaza (Kr. évezred) A későbbi szamojédok különválásának az oka valószínűleg a relatív túlnépesedés. vagyis a népek keveredése miatt a nyelv átalakulásából (pl. Kifejtés A régészeti leletek alapján a magyarok ősei antropológiailag többségükben europid jellegű népesség voltak. Volga – Don – Donyec és az Azovi-tenger által határolt terület lehet. évezred) Az Ob és az Urál hegység közötti területen éltek az uráli nyelvcsalád tagjai. Julianus. A hun-magyar rokonságot a tudományos ismeretek nem támasztják alá. kecske. 4. 2. 1. mint még sok egyéb nép. vagy északabbra kellett költözni a korábbi életmód megőrzése érdekében (obi-ugorok). 300 korai török eredetű szót vettek át ekkor). Életmódjukra a legeltető állattartás lett a jellemző (juh. e. akiknek a kultúráját jelentős mértékben átvették (a régészeti leletek gyakorlatilag elkülöníthetetlenek). Baskíria a Volga és az Urál közötti terület. Megismerték a földvár és boronaház építését. majd a VIII. 1. ami arra utal. u.és bőrpáncél használata. íj. 3. megjelent a kertgazdálkodás. s a vita a mai napig nem zárult le. amely megváltoztatta a környezetükben a növénytakarót. másrészt szkíta. hogy a nyelv története önálló fejlődési utat jelent. pajzs. valószínűleg a későbbi ugorok pedig az Ob. ami a földművelés kezdeteire vall. szarvasmarha. Megjelentek a csiszolt kőeszközök. Levédia 600 körül délkeletre vándoroltak. évezred) A későbbi finn-permi népek nyugatabbra vándoroltak. Jellemző változások: a kereskedelem kialakulása. népzenei hagyomány). a katonai szervezet kialakulása. A Baskíriában való letelepedés után török népekkel kerültek kapcsolatba (kb. Pattintott kőeszközök használata. A vándorlás oka valószínűleg egy felmelegedő periódus lehetett. feltételezhető a faeke használata. A magyar vándorlás (a magyar nép őstörténete) Uráli őshaza (Kr. évezred közepe között) Az ugorok szétválása a Kr.

A törzsek szövetsége itt erősebbé vált (vérszerződés. Tarján. közösen folytattak zsákmányszerző hadjáratokat a bolgárok. mesék és mítoszok. tétel: A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja ho FELADAT: Mutassa be a honfoglaló magyarság életmódját a korabeli források és saját ismeretei alapján! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyarok életmódja félnomád a honfoglalást megelőző időszakban. bizánciak. bár ennek konkrét tartalma nem egyértelmű a források alapján). Kürtgyarmat) és kettőnek finnugor (Nyék és Megyer). Jenő. A törzsek szövetsége Etelközben erősebbé vált (vérszerződés. megjelent a kertgazdálkodás. amely lehetővé tette a megtámasztást. bolgárok. Életmódjukban már a levédiai időszakban a földművelésre is helyeződött hangsúly. hiszen bár sátrakban/jurtákban éltek (lásd kép). 24 .Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Kazár hatásra alakult ki a kettős fejedelemség és szilárdultak meg a törzsi keretek (hét törzs). A hét törzs közül ötnek a neve türk (Kér. földvárak építésének módját is. A vándorlások során főleg a török nyelvcsalád népeitől sok olyan elemet vettek át. felemelkedést. Csodaszarvas) köthetők e korszakhoz. közösen folytattak zsákmányszerző hadjáratokat az oroszok. művelték a földeket is. Jenő. amelyek kulturális rokonságot (nomadizálás. Ismerték a boronaházak. Lótenyésztő népként gyakorlott lovasok voltak. hogy legalább részben letelepedett életet éltek. Keszi. gazdálkodás. Etelköz (IX. nyilazást. bizánciak és a Kárpát-medencében élő szlávok ellen. A hét törzs közül ötnek a neve türk (Kér. télen a folyók mellé húzódtak. vallási hiedelmek stb. öltözködés. lovas íjászat. A Kazár Birodalomban csatlakozott a magyarokhoz a kabarok három törzse.) mutatnak. A Kazár Birodalomban csatlakozott a magyarokhoz a kabarok három törzse. A kazárokkal kialakult feszült viszony állhatott valószínűleg a továbbvándorlás hátterében. bár ennek konkrét tartalma nem egyértelmű a források alapján). zene. nyergükön kengyel található. összegzés Harcmodoruk: a török népektől eltanult lovas íjász harcmodor volt. Lezárás. és szilárdultak meg a törzsi keretek (hét törzs). A korabeli források szerint 862-től több esetben is jártak a Kárpát-medencében. oroszok és a Kárpát-medencében élő szlávok ellen. Írott források és mondák (Emese álma. s együtt vonultak az állatokkal. A baromfitartás elterjedése arra utal. század) Helyszínét (Dnyeper–Duna köze) a források alapján nem lehet egyértelműen beazonosítani. gyümölcstermesztés is. Tarján. 16. Kürtgyarmat) és kettőnek finnugor (Nyék és Megyer). Keszi. 862-től több esetben is jártak a kalandozók a Kárpát-medencében a korabeli források szerint. Kazár hatásra Levédiában alakult ki a kettős fejedelemség.

a fejedelmi törzs az ország közepén. harcmodorukat azért. A nyugati hadjáratok a 933-as merseburgi és 955-ös augsburgi vereségeknek köszönhetően. A nyugati területek belső harcaiban a szembenálló felek hívták őket egy-egy váratlan támadás és félelemkeltés céljából. hiszen a krónikák többségét olyan egyházi személyek írták. Géza fejedelemsége alatt kezdődött el nagyobb mértékben a térítés – erről lásd a forráshoz írtakat. ill. Árpád 907-ben halt meg. így megváltva a területet az évenkénti támadásoktól (pl. akkor az összecsapás legvégén került rá sor. Bulcsú. A magyarok tudniillik gyakran támadtak gazdag zsákmányt ígérő kolostorokat és templomokat. az erős íjak messziről is átütötték a páncélt. Lezárás. a többiek pedig váratlanul bekerítették őket. tehát a korabeli források szedett-vedett pogány hordákról szóló írásai erős elfogultságot tükröznek. vagy társadalmi szerepük miatt a támadások fő célpontjai voltak. A korabeli magyarokat a bizánci császár türköknek nevezi. Taksony fejedelem és fia. hanem vagy látszólag menekültek. bérhadjáratban is. ha mégis kialakult. Mivel a zsákmányt. Mindkét taktika igen fegyelmezett magatartást feltételez. hadirendjüket. A közelharcot igyekeztek elkerülni. az adóból származó bevételt nem helyben. a lengyel területeken és a Pireneusi-félszigeten is. azaz a honfoglalás Árpád és Kurszán vezetésével. A letelepedés törzsi keretekben és nemzetségi rendben történt. A kereszténység bizánci hatásra jelent meg először a magyarok között (pl. Nem szemtől szembe támadtak. vagy cselt vetve maga után csalogatta az ellenséget egy előőrs. A kalandozó hadjáratok elsősorban zsákmányszerző. A hadjáratok tervezett akciók voltak. mi módon lehet velük szemben sikerrel harcolni. szerepét. a sikeres magyar harcmodor miatt gyakran jártak ún. A hadjáratokban valószínűleg a katonáskodó középrétegek. összegzés A magyarok ősvallása a sámánhit volt (sámánizmus. A magyarság tehát az erősödő bizánci és német-római császárság között élve vette fel a kereszténységet és a feudális jogrendet. a gyors mozgású csapatok váltott lovakat használtak. Kurszán haláláig állt fenn. A kettős fejedelemség 904-ig. német területeken). a gyulák megtérése. és körbevette védelmi funkcióval a többi. Társadalmi és életmódbeli hatásokról lásd a táblázathoz írtakat. hogy felkészítse a bizánci hadvezéreket arra. A magyar kalandozásokról meglehetősen sok – és igen negatív ítéletű – forrás maradt fenn. a Bizánc elleniek 970-ben értek véget Arkadiopolisznál. A hadjáratok zöme a frank területek és Itália ellen irányult. totemizmus) – lásd a forráshoz írtakat. Taktikájuk alapja az ellenfél nehézlovascsapatainak fellazítása volt. majd a Taktikában részletesen leírja fegyverzetüket. táltosok. Géza azonban a nyugati kapcsolatok erősítése és a terjeszkedő Bizánc jelentette fenyegetés csökkentése érdekében a nyugati kapcsolatok kiépítését tartotta megoldásnak. a segédnépként szolgáló szabadok vehettek részt. hanem hazaérkezés után osztották szét. amikor az ellenség üldözőbe vette őket. Bulcsú követjárása). 25 .Kifejtés 895-907 között történt meg a Kárpát-medence megszállása. A határ menti magyar törzsek vettek részt elsősorban a kalandozásoknak is nevezett zsákmányszerző hadjáratokban (pl. életfa. Lehel). akik vagy saját személyükben. megfordultak és nyílzáport zúdítottak rá. s negatívan jellemzi az ő erkölcseiket. adóztató és felderítő szerepűek voltak. A zsákmányszerzés helyébe egy idő után az adószedés lépett. de jártak Bizáncban. ill. ez megnövelte a fejedelmi hatalom súlyát.

ezért kerüli a külső háborúkat. Konrád. bevezette a feudális jogrendre jellemző primogenitúrát (az egyenes ági örökösödést). elemeiben még tovább él a nomád joggyakorlat (lásd a forrásoknál írtakat). a lengyel herceg. pénzverés. Kifejtés István 1000-ben koronát kér a pápától. Sze FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be I. II. családi kapcsolatokat tart fenn. Szent István államszervező tevékenysége I. aki esztergomi érsekként is sokat tett István hatalmának a megszilárdításáért (lásd a forrásoknál írtakat). Az esztergomi érsekség. fiának. a negyedik darabot Erdélybe küldte. 1000. Géza szakított a szeniorátus elvű örökítéssel. Ennek érdekében szövetséget köt a bizánci császárral. három leánya pedig a velencei dózse. törvények alkotása. Hatalmának megtartása érdekében le kellett számolnia Koppánnyal. A magántulajdon védelméről. részben önálló jogalkotásként a királyi tanáccsal egyetértésben a törvényeit. Ottó és II. István frank mintára megszervezte a területi elvű közigazgatást. ill. december 25-én vagy 1001. 26 . amelyek 1018-ban és 1030-ban jelentek meg. ezzel megszületett a keresztény magyar királyság. majd 1031-ben békét köt vele. a belső politikai helyzet megszilárdítása és a keresztény vallás államvallássá tétele. neki szolgálatokkal tartozó réteg. s hadműveleteinek sikerességét az apjától rámaradt hadseregnek köszönheti. január 1-jén Esztergomban királlyá koronázzák. a közigazgatás kiépítése. Dinasztikus házasságpolitikája (leánytestvérei) révén a szomszédos népekkel jó kapcsolatot alakít ki. Szilvesztertől. Az örökletessé tett birtokoknak köszönhetően pedig kialakul a királyhoz hű. Vajk (István) a bajor Gizella férje (996). gyerekeit (és István a testvéreit) a környező államok uralkodócsaládjaiba házasítja be. Miután német lovagjaira támaszkodva ellenfele seregeit leverte. a királyi vármegyerendszert és az udvarszervezetet Magyarországon (lásd ábrához írtakat). Imrének is bizánci menyasszonyt kér (bolgárok elleni hadjárat Bizánc szövetségében – 1018). A legyőzött törzsfők birtokait királyi birtoknak minősítik. és a holttest darabjait közszemlére tettette Győr. de a támadást visszaveri. Az államalapítás idején a Német-római Birodalommal (III.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 17. tétel: I. Az önálló királyság elismertetésének feltétele a koronázáson kívül az önálló egyháztartomány. Koppányt felnégyeltette. István célja a külföldi támadások visszaverése. az egyházszervezésről és a bűnösök büntetéséről fogalmazza meg részben nyugati mintára. Henrik) erős. Így lett Géza fia. Ajtony). Aba Sámuel felesége. ezáltal az ország több mint kétharmada került közvetlenül a király ellenőrzése alá. István apostoli királyként a keresztény egyházszervezet kialakítója Magyarországon. Mivel elsődlegesnek tekinti az államszervezet kiépítését. István a törvényeit két törvénykönyvben foglalta össze. Szent István törvényeit és az uralkodása idején kialakult államszervezetet! FELELETVÁZLAT Bevezetés Géza fejedelem (972-997) célja egy szervezett állam létrehozása. Vajk 997-től fejedelem. Kezdetben a legfontosabb támasza Asztrik lett. a német-római császár támad ellene. Veszprém és Fehérvár várkapuján. a magyar egyház elkerülte a függést a Német-római Császárságtól. 1030-ban II. István harcot folyatott az uralmát vagy az új keresztény államot el nem ismerő törzsfőkkel (Gyula.

hogy a magyar keresztény királyság megteremtése. fűszereket kapott. összegzés István legnagyobb problémája az utódlás biztosítása volt. A XI. azaz a letelepült életmód. A jobb életszínvonal következtében a népesség is nőtt. csak Imre élte meg a felnőttkort. 1031-ben Imre vadászat közben meghalt. a méz. Mindennek következtében Magyarország a XII. A kereskedelem jelentőségét mutatja. bor. 27 . Lezárás. piacokon zajlott.vagy kisgyermekkorukban. a nemesfém. Kifejtés III. A termékek cseréje vásároshelyeken. a gabona. azaz a pénzváltási illetékből származott. illetve állati termékek. hogy egy olyan erős keresztény állam jött létre. Gyermekei sorra meghalnak csecsemő. Béla uralkodásától az önálló magyar állam bukásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar gazdaságban a XII. állatok. a bor. hogyan változtak a jövedelemtípusok Magyarországon III. benne látta államszervező tevékenységének folytatóját. amivel be akarta bizonyítani. tanácsokkal látta el a fiát. István unokaöccsét. az államszervezés sikerült. a fa. Az ország északi és keleti területein a jelentős ásványkincs lehetővé tette a bányák nyitását. Városok jöttek létre. Istvánt László uralkodása idején. Szűz Mária oltalma alá ajánlotta az országot. századtól kezdődően egyre intenzívebben kapcsolódott be a külkereskedelembe. Az uralkodók kezdetben elsősorban a só kereskedelméből szereztek nagyobb jövedelmet. másrészt pedig a királyi birtokok nagyságának csökkenése az oka. Ezekért Magyarország elsősorban katonai felszereléseket. a velencei származású Orseolo Pétert nevezte ki utódjává. A legfőbb kiviteli cikkek között a magyar szürkemarha mellett megtalálható a só. a viasz és a hal. század végén bizonyosodott be. Döntővé vált a földművelés. kézműipari termékeket és luxuscikkeket: ékszereket. apai unokatestvérét uralkodásképtelenné tettette. István Intelmek című könyvében összegyűjti a bölcs kormányzás módszereit. hívott hospesek az Árpád-korban. A gazdaság fejlődését segítették elő a magasabb szintű technikai és technológiai ismereteik miatt szívesen fogadott.István 1018-ban megnyitotta a nyugatról Magyarországon keresztül Jeruzsálembe vezető zarándokutat. hogy a regálék közül a legnagyobb jövedelem a kamara hasznából. Ennek egyrészt az árutermelés fejlődése. az ón. Béla (1172-1196) korában bizánci mintára a regálé jövedelmek jelentősen megnőttek. amely tudja garantálni a zarándokok biztonságát. tétel: Társadalmi és gazdasági változások az Árpádok és a vegyesházi Társa király királyok korában FELADAT: Tekintse át. Az országon belül főleg a mezőgazdasági termékek cseréltek gazdát: gabona. század folyamán jelentek meg az árutermelés és pénzgazdálkodás elemei. az állatbőr. 18. bár a birtokokból származó terménybeszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszott. Amikor 1038-ban István meghalt. az ólom. Vazult. majd – főként külföldön – keresett árucikk lett a nemesfém is. 1083-ban szentté avatták. a réz.

Ezzel a jobbágyokat a köznemesek birtokairól saját birtokaikra csalogatták. Károly Róbert reformjai serkentették az árutermelést. mert a birtokadományozások és a honor rendszere miatt ekkortól a királyi hatalom anyagi alapját már nem az uradalmak. tized az egyháznak. a vámokat. a pénzgazdálkodást. (Lásd az ábrához írtakat. A szabad királyi városok a főbb kereskedelmi útvonalak mellett jöttek létre. harmadik renddé váltak a királyi városi polgárok). a királyi földbirtokok szerepe nagyon visszaszorult. 1222 után azonban a katonai szolgálattal tartozó nemesség (közéjük tartoznak majd a szerviensek is) adómentessé lett. ha a szükség úgy hozta. A korábbi időszakban a szabadok dénárja nevű adót minden szabad fizette. s a korábban adómentességet élvező privilegi- 28 . a sókereskedelmet. A XV.) Speciális királyi várostípus a bányaváros volt. Mátyás uralkodása idején a királyi bevételek túlnyomó részét a jobbágyoktól származó állami adók és a regálék jelentették. amelyet 1335-ben a visegrádi királytalálkozón sikerült megoldani egy új. mint a köznemesek. hanem a regálék jelentették. a hadsereg fenntartása miatt pedig több adóbevételre volt szüksége. Ezzel a lépéssel kialakult a jobbágyadók rendszere (kilenced. A vándormozgalomhoz hozzájárult a pestisjárvány magyarországi pusztítása is. hogy a rendi ellenőrzés alól kivonja az adózást. kapuadó és rendkívüli hadiadó az államnak). fellendítették a külkereskedelmet. Kassa. A háborúk miatt a kincstár és a földesurak növelték a jobbágyterheket. a bérleti rendszer megszüntetésére. a Szepességet a lengyel királynak). vándormozgalom indult a jobbágyság között. I. illetve a királyi várakat is. a réveket. ezért logikusnak tűnt ezekre építeni a királyi jövedelemrendszert. A mezővárosok birtokosok falvaiból alakultak ki. s ezek az ipari. Eperjes. Bécset kikerülő kereskedelmi útvonal kialakításával. s bár támogatta a városok fejlődését (a városokat tanácskozásra hívta. Pozsony. gazdag államot hagyott fiára.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli II. a szabad királyi város és a mezőváros. árumegállító jogot kaptak. A reformfolyamat kidolgozója Nekcsei Demeter tárnokmester volt. robot és ajándékok a földesúrnak. Az 1351-es törvények értelmében egy és ugyanazon jogú nemesi és ugyanazon terhű jobbágyi réteg jött létre. a királyi birtokok eladományozásával pedig forrásainak egy része is elveszett. a külpolitikai céljai.) A királyi kincstár adóját a kamarahaszna helyett szedték be. saját önkormányzattal rendelkeztek. támogatta a külkapcsolatok fejlődését. fallal kerítették körül a településeket. század első felének királyi pénzügypolitikáját az határozta meg. a helyi és a külkereskedelem központjaiként is működtek. A kereskedelemben Bécs árumegállító joga jelentett hátrányt. ezért gyakran a pénzrontásból és az egy éven belüli többszöri pénzverésből (kamarahaszna) próbálta pótolni a hiányzó jövedelmeket. kereskedőit vámmentesség illette. Károly Róbert (1308-1342) gazdasági reformjaira azért volt szükség. Nagy Lajosra (1342-1382). ill. (Lásd még az ábrához írtakat. Károly Róbert halálakor erős. A királyi birtokok eladományozása miatt a befolyt jövedelmek pótlására a regálé (lényegében a pénzbeli) jövedelmeket tovább növeli. A jobbágyterhek rögzítésére az 1351-es törvényekben került sor (lásd az ábrához írtakat). A városoknak két meghatározó típusa volt az Anjouk idején. Az Aranybullában (1222) egyrészt ígéretet tett a pénz értékének visszaállítására. Az ország területe nagyon gazdag volt nemesfémekben. IV. földműveléssel. A XIII. Zsigmond idején azonban fellendült a külkereskedelem. német hospesek lettek. a király vagy udvartartásának beszállásolására is kötelezhették õket. Emiatt gyakran nyúlt a pénzrontás eszközéhez. Mivel a magyar gazdaság színvonala ezt nem tette még ekkor lehetővé. másrészt deklarálta a szerviensek adómentességét. mert a királyi városok a kincstárnak fizettek adót. Bevételei növelése érdekében bérbe adta a pénzverést. Ezekkel az intézkedésekkel jelentős érdeksérelmeket okozott. ám a növekvő tervek nem voltak egységesek. Buda. egy összegben). Hunyadi Mátyás (1458-1490) egyik célja az volt. században a gazdaság fejlődése a korábbi úton haladt: megerősödött az árutermelés és pénzgazdálkodás. Különböző jogokat élveztek. állattenyésztéssel foglalkoztak. András (1205-1235) új gazdaságpolitikát vezetett be. Béla (1235-1270) politikájának következtében egyre több város jött létre. hogy Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) állandó pénzhiánnyal küszködött. mert a bevezetett kilencedet a leggazdagabb bárók nem szedték be olyan rendszerességgel.) Károly Róbert a városok fejlődését segítette. hiszen ő maga több ország uralkodója volt egyszerre. adót a földbirtokosnak fizettek (általában évente. (Pl. A városok lakói gyakran latin. Sopron. elzálogosította (pl.

zált csoportoknak is be kellett fizetnie (pl. kunok, jászok, erdélyi nemesség, a jobbágytelken élő nemesség). Mátyás több adót is átneveztetett vagy újjal cserélt le, aminek az volt az oka, hogy a belpolitikai küzdelmek során sokan szereztek mentességet jobbágyaik számára az adott adó fizetése alól, s aztán azt a nemesek a maguk javára szedték be. A kapuadó helyett bevezette a füstpénzt, a regálék közül a harmincadvám helyett vezette be a koronavámot. A legtöbb pénz Mátyás idején folyt be a kincstárba. Mátyás évi jövedelme az 1470-es évek derekán mintegy 600 ezer forint volt. Bevételei azonban nem állandó összeget jelentettek, uralma alatt növekedett a mértékük és egy-két évben még a 900 ezer forintot is elérhette. A legtöbbet azonban nem a kereskedők, bányászok fizették a kincstárnak, hanem a magyarországi jobbágyság. Lezárás, összegzés A magyar gazdaság a XV-XVI. század fordulóján is mezőgazdasági dominanciájú volt az ország természeti adottságainak megfelelően. A kincstár bevételeinek 60%-a az agrártermelésből származott, s mivel jelentős technikai vagy technológiai újítás nem történt, a termésátlagok sem javultak. A hazai piaci viszonyok szűkösek voltak, a gazdaság krónikus tőkehiánytól szenvedett. (Jelentős volt a külföldi tőke aránya.) Mátyás uralkodása és az azt követő időszak nagyon magas állami és földesúri adóterheit az adózó lakosság egyre nehezebben tudta kifizetni. A nemesség ráadásul akadályozta a mezővárosok gazdasági megerősödését (pl. a szabad költözés korlátozása, az egyösszegű adó eltörlése), s az így kialakult konfliktus vezetett többek között a Dózsa-féle parasztháborúhoz. A parasztháború elsősorban a mezővárosi parasztpolgárság megmozdulása volt, így őket érintette volna a legsúlyosabban a felkelés bukása utáni szankciók sora, ha azokat a török veszély árnyékában valóban érvényesítették volna. A jobbágyterheket a Werbőczy István-féle Hármaskönyv rögzítette (1514, 1517).

19. tétel: Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején Az Ar
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a XIII. században bekövetkező társadalmi folyamatokat, mozgalmakat! Részletesen térjen ki a szerviensek helyzetében bekövetkező változásokra! FELELETVÁZLAT
Bevezetés III. Béla (1172-1196), II. András (1205-1235) és IV. Béla (1235-1270) birtokadományozási politikája következtében jelentősen átalakult a társadalom szerkezete. (Lásd ábrához írtakat.) A király megmaradt a legnagyobb földbirtokosnak, de a bárók a kisebb nemeseket familiáris függésbe kényszerítették a XIII. század végére. Kifejtés II. András uralkodásának középpontjában egy új birtokpolitika állt, a király elkezdte a birtokokat osztogatni a főtisztviselők között, hogy minél több hívet szerezzen magának. Az így eladományozott birtokok örökölhető birtokok lettek.

29

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Ennek következtében a királyi birtok aránya jelentős mértékben csökkent, s ez számos gazdasági, katonai, jogi és társadalmi problémát váltott ki. A hanyatló udvarszervezet miatt a király jelentős jövedelemtől esett el, amelyet a regálé jövedelemmel akart kiváltani. A regálék közül a vámszedés és a sókereskedelem jogát zsidó és izmaelita bérlőknek adta a király bérbe. Az is erős idegengyűlöletet váltott ki az országban, hogy az uralkodótól Gertrudis német kíséretének tagjai állami hivatalokat és jól jövedelmező birtokokat kaptak (királynégyilkosság). Az uralkodó folyamatos és sikertelen háborút folytatott (Halicsért). A birtokadományozás nyomán nőtt a világi birtokok befolyása, a feudális alávetés felgyorsult, a szerviensek egy része és a várjobbágyok függő helyzetbe kerültek. A szerviensek nem fogadták el a bárók főségét (familiaritás), csak a királyét, a várjobbágyok pedig vissza akarták állítani a várszervezetet. Az eddig ismertetett feszültségek az Aranybulla-mozgalom kibontakozásához vezettek. 1220-ban András ígéretet tett az eladományozott birtokok visszavételére, de ez nem történt meg. Igazi sikert a mozgalom akkor ért el, amikor 1222-ben rákényszerítették a királyt az Aranybulla kiadására, tehát megjelent az a nézet, hogy a királyi hatalom nem korlátlan. Az uralkodó megígérte, hogy: (a forrásban írtakon kívül) királyi birtokot örök tulajdonul nem adományoz; idegenek birtokhoz nem juthatnak; a kamarából az idegeneket ki kell zárni; tisztségeket csak a királyi tanács jóváhagyásával lehet odaítélni (idegen ezt sem kaphat); előírták, hogy a várjobbágyokat a jogaikba vissza kell helyezni. Az Aranybullát 1231-ben II. András megújította egyrészt azért, mert nem tartotta be az 1222-est, másrészt pedig jelentős adósságokat halmozott fel. Az egyház ekkor visszakapta azt a jogát, hogy a tizedet pénzben szedhesse be, a sókereskedelem monopóliumában részesült, és módosult az ellenállási záradék. (Lásd még forráshoz írtakat.) Bár a szerviensek jogokat szereztek az Aranybullával, ezek érvényesülését ki kellett kényszeríteni. Így került sor 1232-ben a kehidai oklevél kiadására (lásd a forrást a szolgabírák választásáról). IV. Béla a tatárjárás előtt megpróbálta visszavenni az eladományozott birtokok egy részét, illetve a további adományozást megszüntetni. Emiatt a nagybirtokosokkal ellentétbe került, így kénytelen volt a középrétegre támaszkodni, a hivatalokban szervienseket alkalmazott. (A nagybirtokosokkal való ellentétet ez csak tovább növelte.) Az uralkodó kunokat telepített az Alföld középső részére azért, hogy a nemességtől független hadserege legyen. Nomádok voltak, vándoroltak az Alföldön, amivel jelentős károkat okoztak a magyaroknak. A kunokat ugyan védte a törvény, de amikor a vezetőjüket megölték, akkor kivonultak az országból. A tatárjárás jelentős pusztulást okozott a népességben, az ország egy része elnéptelenedett, s mivel számítani kellett újabb támadásokra is, ezért IV. Béla gyökeresen változtatott a politikáján, és igyekezett megnyerni a nemeseket magának. Lemondott a birtokok visszavételéről, sőt adományozott is azzal a feltétellel, hogy a birtokon jól védhető kővárat építenek, és páncélos magánhadsereget kell szervezniük, amelyet a király is igénybe vehet, ha az országot támadás éri. (Lásd forráshoz írtakat.) Az Alföld elnéptelenedett területeire visszahívta a kunokat (fiával a kun fejedelem lányát házasította össze), Erdélybe román, a Felvidékre cseh és morva, a Dunántúlra pedig német hospeseket telepített. A kunok IV. Kun László uralkodása alatt nyertek területi autonómiát (kun és jász székek). A városok közül többet szabad királyi várossá emelt, ezeket azonban kőfallal kellett körülvenni. Más városoknak is adott kiváltságokat (pl. szabad bíróválasztás, vámmentesség), ill. városokat alapított (pl. Buda, Szeged). Az 1267-es országgyűlésen megerősítette a szerviensek jogait. (Lásd forráshoz írtakat.) Ugyanez a dokumentum nevezi a birtokadományok és várak építése miatt nagyon megerősödött előkelőket báróknak, így különbözteti meg őket a nemesség többi részétől. (Mindez a familiaritás, ill. később a tartományúri rendszer kialakulását vonta maga után.)

30

Lezárás, összegzés A tatárjárás jelentősen lecsökkentette a parasztság létszámát (pontos adatok nem állnak rendelkezésre, ezért a történeti szakirodalomban a becslések lényegesen eltérőek), ezért külföldieket hívtak be. A betelepülő hospesek kedvezményeket kaptak, ami miatt a jobbágyok terhei is csökkeni kezdtek. A XIII. század folyamán jelentős azoknak a népcsoportoknak az aránya, akik ún. kollektív szabadsággal bírtak (szászok, székelyek, kunok, jászok). Kiváltságaik fejében a királynak fegyveres szolgálattal vagy egyéb szolgálattal tartoztak, a királynak fizettek egy összegben adót, azaz függetlenek voltak a vármegyéktől és a földesúri joghatóságtól. A kunok a tatárjárást követően telepedtek le, katonai szolgálatuk a nemességtől független haderőt jelentett, konfliktust eredményezett azonban, hogy a IV. Kun László uralkodásáig pogányok maradtak. (Az uralkodók sem szorgalmazták a keresztény hitre térítést, hiszen akkor hamarabb betagozódtak volna a társadalomba.)

20. tétel: A ma magyar városfejlõdés a középkorban
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a középkori magyar városok kialakulását, értékelje a városok gazdasági és társadalmi jelentőségét! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Magyarországon is létezett a jogi értelemben vett városok megjelenése előtt olyan település-, illetve településcsoport-típus, amely a későbbi városok szerepét töltötte be, azaz egy körzet gazdasági központja volt (lásd vásárok tartása), ahol jobban működött a társadalmi munkamegosztás, nemcsak mezőgazdasággal, hanem iparral és kereskedelemmel is foglalkoztak. Magyarországon az első városias jellegű települések a királyi és egyházi központok voltak (pl. Esztergom, Székesfehérvár), de nyugati értelemben vett önkormányzattal bíró településekké a XII. században lettek. Ehhez a változáshoz jelentős mértékben hozzájárult az, hogy a XII. században latin, délnémet és főként szász hospesek érkeztek az országba. A szászok nem csak ezekben a régebben létező központokban, hanem Erdélyben és a Szepességben is letelepedtek, és létrehozták városaikat (pl. Szeben, Selmecbánya, Körmöcbánya, Besztercebánya, Bártfa, Eperjes, Kassa). A városok megjelenését és relatív megerősödését az árutermelés és pénzgazdálkodás kibontakozása, a letelepedés általánossá válása, a népességnövekedés tette lehetővé: megerősödött a külfölddel folytatott árucsere is, s ennek központjai a kereskedők által lakott, vásártartási joggal rendelkező városok lettek. A XII. század végén, III. Béla uralkodása idején a királyi regálék kb. egynegyede már a vásárokból, révekből származott. Az ország elsősorban élőállatot, mezőgazdasági terményeket és fémeket exportált, és iparcikkeket importált. Kifejtés A városiasodás folyamata a tatárjárás után gyorsult fel, bár az európai színvonalat még ekkor sem érte el. IV. Béla és fia, V. István a városok védelmének és a gazdaság fejlesztésének érdekében több városnak is kiváltságot adott (pl. Buda és Szeged), ha azok városfallal veszik körbe magukat. (Lásd forráshoz írtakat.)

31

Sopron) függés csak a királytól. Pest gazdasági szerepe miatt.és plébánosválasztás. a mezővárosokban pedig 15-20 százalékát. 32 . Lengyelország felől Bártfa. ezért következetesen növelték ezen települések számát. A fellendülés az Anjouk idején folytatódott. azaz Itália felől Zágráb. Prága. (Lásd forráshoz írtakat. A város polgárainak valamenynyi ügyében. Különösen fontos volt a szőlőművelés. Ezeknek a kiváltságait igyekezett megerősíteni.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A magyarországi városok szabadságai közül a legfontosabb a bíró. akkor a magyarországi városhálózat eléggé szabályos képet mutat. Mezőtúr és főképp Debrecen. A városoknak – nyugati mintára – két típusa alakult ki: a fallal körülvett. A településeket kiemelték az ispáni fennhatóság alól. Hasonlóan fontos volt a plébános választásának a joga. A városok fajtái a XIV-XV. Besztercebánya. vásártartás joga. Cseh. valamint Fehérvár és Esztergom mint közigazgatási centrumok. amelyhez egy másik kiváltság társult: a plébánia kikerült a főesperesi joghatóság alól is. Nagybánya) adómentesség. Pozsony. bányaművelési jog (királyi fennhatóság) A magyarországi városok lakosságának többsége – a nyugatiakhoz hasonlóan – mezőgazdaságból élt.és Morvaország felől Nagyszombat. önálló bíróválasztás szabad királyi bányaváros: német telepesek behívása (pl.és a tanácsválasztás joga volt. Lőcse és Késmárk. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) hatalomra kerülése és a hatalom megerősítése érdekében jelentős területeket. a Fekete-tenger felől pedig Brassó és Nagyszeben. Győrnek és Kolozsvárnak.) Mátyás (1458-1490) uralkodása alatt Buda a reneszánsz városépítés közép-európai mintájává vált (pl. Az alföldi mezővárosok már ekkor rátértek az állattenyésztésre. Elsősorban azok a települések lettek királyi várossá. ami azért lehetett lényeges. akik jelentős bevételi forrást láttak a városok egy összegben befizetett adójában. ahol megfogalmazták a városok kiváltságait. vásártartás joga. és kiváltságokkal felruházva királyi vagy királynéi tulajdonnak nyilvánították. amelyek a távolsági kereskedelem útvonalain feküdtek: délnyugat. a polgárok által választott személyek ítélkeztek első fokon. az Anjouk idejétől legfőbb bírájuk a tárnokmester volt. köztük városokat is eladományozott uralkodása kezdetén. hogy az Alföldön és a Dél-Dunántúl egyes részein alig akadt fallal körülvett település. de a legfontosabbakat megtartotta magának. mert a középkorban számos ügyben az egyházközség lelki vezetője. A magyar városhálózat egyenetlen eloszlású abból a szempontból. védőfal építése mezőváros (oppidum vagy Markt) átmenet a város és a falu között. A XIV. század folyamán – elsősorban Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás intézkedéseinek köszönhetően – ezek a kereskedelmi utak Budán futottak össze. amely egyrészt lehetőséget nyújtott a borkereskedelemre. Buda. így a határszél és Buda közötti útvonalon megnőtt a jelentősége a regionális központtá váló Kassának. századi Magyarországon szabad királyi város (civitas vagy Stadt) kereskedelmi útvonalak mentén (pl. kiváltságokkal rendelkező város és a mezőváros. A kézművesek és kereskedők aránya a nagyobb városokban a lakosság 25-35 százalékát tette ki. ill. Gyula. Ha azonban figyelembe vesszük a nagyobb mezővárosokat is. évi egyösszegű adózás. hiszen Dél-Németország és Észak-Itália ekkor rá volt utalva a magyar állatkivitelre. Az alföldi városok közül egyedül Szeged lett (fal nélküli) szabad királyi város (1498). A központ Buda. 1405-ben összehívta a királyi városok és a mezővárosok követeit. az egyházi bíróságok voltak illetékesek. másrészt a gabona piaci megszerzését követelte meg (lásd a forráshoz írtakat). Selmecbánya. szabad bíró. mezőgazdasági termelés évi egyösszegű adózás. A fallal körülvett település a XV. Krakkó belvárosának átépítéséhez). Körmöcbánya. Eperjes. földesúri fennhatóság alatt. így innentől kezdve a királyi vagy királynéi kincstárnak fizetett adót. mint Pápa. hogy politikai támaszul szolgálhassanak számára. vámmentesség. Kassa. századtól szabad királyi város jogait is bírhatta. legyenek azok világi vagy egyházi törvényszék alá tartozók. Ausztria felől Sopron és Pozsony.

a városok a külső garázdálkodók megfékezését. hogy feleségül veszi a lányát. László váratlanul meghalt. hogy mezővárosok is léteztek. században kialakult külkereskedelmi struktúra jelentősen hátráltatta a későbbi városiasodást: Magyarország mezőgazdasági és nyersterményeket exportált. ha engedelmes és akaratgyenge lesz. A nádort leváltotta. a pénzromlás megakadályozását. 1458 januárjában a korábban apját támogató köznemesi rétegek segítségével Mátyást királlyá választották. Az eltérő nyelv. idegen származás és kultúra azonban elkülönítette őket a magyar társadalom egyéb rétegeitől. polgári szabadságjogokkal rendelkezőknek. Minden más város polgárai ugyanolyan jobbágynak számítottak. a köznemesek a király támogatását várták a nagyurakkal szemben. Kifejtés Tíz évvel idősebb bátyjának kivégzését rabként élte át. és centralizált királyi hatalom kiépítésére törekedett. nem is vettek tudomást arról. aki majd kiirtja az eretnekek és a mohamedánok maradékát. Már gyermekként gyakran tűnt fel tolmácsként apja mellett a fontos politikai tárgyalásokon.Lezárás. csehül és törökül is. ami a távolsági kereskedelem szempontjából előnyt jelentett. A fiatal királynak nehéz elvárásoknak kellett megfelelnie. azután pedig Prágába vitette börtönbe. A külföldi verseny a hazai iparfejlődésre negatív hatást gyakorolt (lásd a posztógyártás háttérbe szorulása). Szilágyit lemondatta és elfogatta. Mivel 1457 őszén V. összegzés A XIV-XV. majd V. Podjebrád Katalint. a pápa pedig „Isten emberét” kívánta látni benne. Vitéz János váradi püspök támogatását maga mögött tudva erélyesen fogott hozzá az erős királyi hatalom megszervezéséhez. Werbőczy István) csak a szabad királyi városok polgárait ismerte el polgároknak.) A késő középkori magyar jog (pl. A városoknak a lakossága zömében idegen (latin és német) volt. 21. (A rendi országgyűlésekre sem mindig hívták meg őket. Mátyás azonban nem volt hajlandó elismerni ezeket a korlátokat. méltán tartották az ország egyik legműveltebb emberének. így nem tudtak jelentős erővé válni politikai értelemben. de kiskorúsága miatt nagybátyja. apja gondosan válogatta ki fia nevelőit. hiszen jó kapcsolatokat tartottak fenn mind az itáliai. László király Bécsbe. A források szerint már gyermekként alaposan kiigazodott a társadalmi és a politikai élet területén. Vitéz János megegyezett Podjebrád György cseh királlyal Mátyás szabadon engedéséről és arról. és iparcikkeket importált. igen magas szintű oktatást kapott. A latin mellett jól beszélt magyarul. A főurak azt szerették volna. mind a német területekkel. az ellenségeskedő főurakat pedig legyőzte. így korán komoly tapasztalatokat gyűjtött. 33 . Szilágyi Mihály személyében öt évre kormányzót állítottak mellé. mint a falusiak. tétel: Hunyadi Mátyás uralkodói portréja Huny FELADAT: A források és ismeretei alapján vázolja fel Hunyadi Mátyás uralkodói portréját intézkedései segítségével! FELELETVÁZLAT Bevezetés Mátyás Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fiaként született Kolozsvárott 1443-ban.

hanem csak választott király volt. 34 . Bécs.) A jelentős jövedelemmel járó kincstartói és egyéb gazdasági tisztségeket alacsony származású. A magyar állam. Galeotto Marzio. (Pl. Miksa lett a császári trón várományosa. Lezárás. A szerződés titkos záradéka szerint a Habsburgok trónigénye megmaradt a magyar trónra. ezért igyekezett – többek között – megszerezni a német-római császári trónt. hiányzott az egyetem (a pozsonyi kérészéletűnek bizonyult). Kevéssé előkelő származását – többek között – így próbálta meg elfeledtetni. amikor 1476-ban feleségül vette Beatrixot. koronázásakor le is tette az esküt. hanem III. A török elleni küzdelmet „családi örökségnek” tekintette. ami miatt a Mohács utáni időszakban valóságos Mátyás-kultusz bontakozott ki az országban (megszülettek a mondák Mátyásról.és tudományszeretetéről. gyermekük azonban nem született. de sikerei csak átmenetiek voltak. Jagello Ulászló lett. Újlaki Miklós bosnyák királyi kinevezése jelentős terheket rótt az Újlaki család magánvagyonára. hogy elfogadtassa magát. Nem kedvelte azokat a hivatalnokokat. hogy megőrizze nagyhatalmi pozícióját. sokszor idegen embereinek tartotta fenn. nem ő. mégsem vette komolyan. A bárókat igyekezett az országos hivatalokból eltávolítani. a maga számára biztosította a vámszedés jogát. a törökellenes harcok háttérbe szorulása állt az 1471-es Vitéz János és Janus Pannonius vezette összeesküvés hátterében. ám a rendeket igyekezett kiszorítani a hatalomból.) Pedig Mátyásnak szüksége volt a fényes udvarra. Az összeesküvők lelepleződése után még kevésbé vette figyelembe a rendek akaratát. a döntéseket nem szívesen engedte át. Uralkodása alatt saját céljainak megfelelően új központi hivatalokat állított fel. Ez a cél. sem Beatrix itáliai kapcsolatai nem voltak elégségesek. ha Mátyás törvényes fiúutód nélkül halna meg. Az ő uralkodása volt a magyar állam utolsó kísérlete arra. mindenről tudni akart. újjászervezte az adórendszert. de felmérte azt. egy új európai királyi dinasztia megalapítása vezette akkor is. hogy egyedül Magyarországnak nincs lehetősége a török elleni tartós sikerekre. ha adott esetben tervei és érdekei így kívánták. a nagyhatalom képe összefonódott Mátyás személyével. amely jelentősen meggyengítette anyagi bázisukat. Frigyes fia. meghódította Morvaországot. Társadalmi reformjaival a köznemesség politikai befolyását növelte. Becsvágya is a császári trón megszerzésére ösztönözte. még erősebb lett a központosítás. Bécsújhely. ami biztosítja a függetlenséget és önállóságot (pl. vagy olyan pozícióval megbízni. Az új uralkodó II. ezt igazolja a könyvtár alapítása is. az igazságos királyról). ezért a legitimitását meg kellett erősítenie a korona visszaszerzésével. amelyek egybeestek az ő elképzeléseivel. s az így megnövekedett jövedelmekből jól szervezett zsoldos sereget állított fel. Erre 1463-ban került sor. a reneszánsz mecénás uralkodó „imázsára” ahhoz. Magyarországon nem volt elég vonzó szellemi műhely. Pénzügyi reformot hajtott végre. amiben megígérte a rendi jogok védelmét. de a legjelesebbek nem jöttek el. a nápolyi király leányát. de célját nem érte el. Bár uralkodása alatt többször összehívta a rendi gyűlést. ahhoz sem Mátyás. ezt is bevonták a déli végvárak fenntartásába. A rendeknek csak azon döntéseit tartotta magára nézve kötelezőnek. kulturálisan azonban hatalmas kincset hagyott hátra Mátyás. Antonio Bonfini) hívott udvarába. Többek között ez a politikája. Sziléziát. Stájerország és Karintia ellen is hadba indult. s így Mátyás 1464-ben megkoronáztatta magát a nagy nehezen visszaszerzett Szent Koronával. így személyes hűségükben jobban bízhatott.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Mivel azonban nem koronázott. III. de őket könnyen félre tudta állítani. (Lásd forrásokhoz írtakat. Zrínyi Miklós életműve). akik önálló elképzelésekkel bírtak. ezért először megszerezte a cseh királyi címet (választófejedelemség). Frigyes német-római császártól pénzen megváltotta a koronát. az ügyeket igyekezett saját kezében tartani. Frigyes lemondott a királyi címre eddig fenntartott jogáról. Jeles tudósokat és reneszánsz alkotókat (pl. A nemzetközi összefogás (közép-európai) – a császári és pápai ígéretek ellenére – nem tűnt reálisnak. összegzés Ezért élete utolsó éveiben megpróbálta házasságon kívül született fia. A túladóztatott ország gazdasága kimerült. (Lásd a Thuróczy forrás idealizált képe!) Híres volt művészet. Corvin János számára biztosítani a trónt. Ez az.

túlnépesedett területekről jött kalandor (hidalgo) volt. azt gondolták az indiánok. A felfedező utak megvalósulását lehetővé tették a reneszánsz tudományos és technikai ismeretei (pl. a tájékozódást segítő iránytű és egyéb műszerek.) tizedelték meg a lakosságot. az indián államok belső megosztottsága és egymás elleni harca is könnyítette a hódítók helyzetét. elszántság. 35 . A megművelt földnek az indiánok jogilag ugyan tulajdonosai maradtak. óceánparti hajózásban tapasztalt emberek által kifejlesztett karavella. térképészet – tengerek veszik körül a szárazföldeket. nem pedig új hódítóként (az indián birodalmak rabszolgatartó despotikus katonai-papi államok voltak). akik a meghódított területen remélték a meggazdagodást. szinte egész Dél-Amerikát. gyakran börtönviselt vagy birtokait vesztett. Mexikóvárost.) Kifejtés A konkvisztádorok győzelmének okai az amerikai kontinensen a fegyverzetben megnyilvánuló technikai fölény. Bár az egyház és a korona próbálta fékezni a konkvisztádorok mohóságát és kegyetlenségét (lásd Kasztíliai Izabella és Las Casas véleményéről írtakat). a spanyolok könnyen legyőzték az indiánokat először lőfegyvereikkel. a zsákmány megszerzése volt. kanyaró. Cortezt és katonáit. s így nyugatra hajózva elérhető India). hogy óriási túlerővel szemben is győzni tudjanak (nem ismerték a fémszerszámokat. Ázsiában – és Kolumbusz felfedezésének köszönhetően (1492) – Amerikában. (Az első hajózási iskolát Portugáliában alapította Tengerész Henrik herceg. de a hódítók ezeket is megkapták használatra. valamint a már tengeri. akik „hatlábúak” (ló+lovasa) és elhozzák a boldogságot. helyettük kőeszközöket használtak). a rajtuk lévő megtérítendő „lelkekkel” együtt. ami az érdemi ellenállást később sem tették lehetővé. az aranykort. majd a behurcolt. de nem sok sikerrel. az őslakosok számára ismeretlen betegségek (himlő. Végül a szabad földterületet a spanyol állam szétosztotta a konkvisztádorok között. a Föld lehet gömbölyű. Az utak célja a gyarmatok létrehozásán túl elsődlegesen a keleti termékek szállítására új útvonalak felfedezése és a nemesfém. hogy az indiánok mondái szerint fehér istenek érkeznek majd. tbc. tétel: Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás Az Eu FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. században a portugál és spanyol felfedezéseknek köszönhetően Európa elkezdte a gyarmatosítást Afrikában. vérhas. ill. hogyan alakult át a helyi társadalom! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XV. (Lásd táblázat adatai. így Afrika megkerülhető. hogy az európaiak ezek a régóta várt istenek.) A gyarmatosítás során megszerzett legjelentősebb értékek Területek megszerzése A spanyolok alkirályságokba szervezték az új tartományokat. milyen változást hozott az európai gyarmatosítók megjelenése a meghódított területeken. a más indiánok által leigázott népek szabadítóként fogadták pl. Cortez 1519-1521 között a lerombolt azték főváros.22. tífusz stb. az európaiak helyzetét megkönnyítette az is. amely lehetővé tette. Peruban Pizarro az általa alapított Limából irányította a dél-amerikai spanyol gyarmatokat. a hódítók többsége otthon ellehetetlenült. Tenochtitlan helyén emeltette az amerikai spanyol gyarmatbirodalom fővárosát.

dohány. ezért többnyire kölcsönösen nem értették egymás értékrendjét. paprika. szokásait. a cukrot kizárólag nagybirtokon lehetett gazdaságosan termelni. A spanyol előretörés miatt Portugália szükségesnek látta felosztani az addig felfedezett és azután felfedezendő tengerentúli világot. Expedíciók hozták Afrikából a néger munkaerőt az ültetvényekre és a bányákba az indiánok népességének csökkenése miatt. mert a fő terményt. de nagyon sok aranyat és „ezüstországot” igen. lefolyását! Térjen ki a gyarmati versengés kezdeteire is! 36 . és az évente Sevillába küldött ezüstszállítmány. (Pl. eddig számára ismeretlen területeken jelent meg a fehér ember.) A keresztény európaiak számára a pogány kultúrák alsóbbrendűek voltak (lásd forrás). angol) etnikum. gyapot. A mezőgazdaságban meghonosodott az ültetvényes rendszer. Felgyorsult az emberfajták keveredése. paradicsom. India és a Távol-Kelet pedig a portugáloké. biztosabb megélhetést jelentettek a gabonánál. A keresztény hit új térségekben terjedt el. (Lásd forrásoknál írtakat. új kultúrnövények stb. bár a gyarmatok hatására maga is sok tekintetben átalakult (lásd nemesfém beáramlása. portugál (francia. század közepétől kezdték kiaknázni a világ leggazdagabb lelőhelyét a bolíviai Potosiban. akik aztán ezt kihasználva kegyetlenül meggyilkolták őket épp vallási ünnepeik alkalmával – lásd forrás. nyelv és kultúra. minden kalóz álma a kincs megszerzése (pl. illetve annak a partvidéki sávját. ill. Ez óriási tőkebefektetést igényelt és rengeteg munkaerőt. mint az európaiak együttvéve. hiszen élelmezési cikként a kapásnövények átalakítottak az európai konyhát. (1500-ban hódították meg Brazíliát. miszerint Amerika és a Fülöp-szigetek a spanyoloké.) Növények: kukorica. bab. aranynál. Drake). Sándor pápa döntőbíráskodása alatt 1494-ben létrehozták a tordesillasi szerződést. Afrika és Amerika népei a népirtást élték át az európai gyarmatosítókkal találkozva. A XVI.). s vele együtt a spanyol. (Bányái többet termeltek. tétel: A nag földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai nagy FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a földrajzi felfedezések okait.) Nemesfémek Az áhított El Doradót nem találták meg a spanyolok. 23. kávé.) A kultúrák találkozásának következményei Mivel egészen eltérő kultúrák találkoztak. tök. megoldásnak a szolgaságba vetést. Brazília. az eredeti indián kultúrák teljes elpusztítását. burgonya. kakaó stb. összegzés A gyarmatosítás következtében megváltozik a világ kulturális térképe. Hosszú távon Európa nagyobb hasznát látta a növényeknek az ezüstnél. Az európai civilizáció kiterjedése jelentősen megnőtt. az indiánok isteni lényeknek hitték az európaiakat. a hittérítést tekintették. VI. Lezárás.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az uralkodót illette minden termény és haszon egyötöde. a híres ezüstflotta.

1500 Cabral (portugál) felfedezi Brazíliát. s az egyre nagyobb adóbevételekre építve megerősödött több országban is a központi királyi hatalom. Az Európában lezajlódó társadalmi és politikai változások is kedveztek a felfedezéseknek: az ipar és a kereskedelem fejlődése miatt gazdag városok jöttek létre. 1498 Vasco da Gama (portugál) Afrika megkerülésével eljut Indiába. a XV. hogy Indiát Afrika megkerülésével is el lehet érni. ritkábbak lettek az éhínségek és a járványok. 1513 A spanyol Balboa felfedezi a Csendes-óceánt. ők alapították az első hajósiskolát. átvétele). Mexikót. növekedett a népesség. a legfontosabb portugál gyarmaton óriási ültetvényeken cukornádat termesztettek és dolgoztak fel rabszolgamunkával. 1487 Bartolomeu Diaz (portugál) eléri a Jóreménység fokát (Vihar-fok). a szállítások csak a korona általi ellenőrzés után történhetnek. század első felében a spanyolok Haitiről és Kubából kiindulva meghódították Panamát. s ezzel kezdetét veszi a spanyol gyarmatbirodalom kiépítése. megvetették lábukat Afrika északi partján. ezzel monopolizálták az óriási hasznot hajtó fűszer-.FELELETVÁZLAT Bevezetés A felfedezéseknek nevezett folyamat során és következtében Európa igyekezett kiterjeszteni befolyását a többi kontinensre. A portugálok kereskedelmi telepeket létesítettek Afrikában. Indiában és Malájföldön. az engedélyük nélkül senki nem hajózhat az „Indiákra”. A portugálok élen jártak a tengerjáró hajók (karavella. Mindezek hatására mérséklődtek a társadalmi konfliktusok. 1519-22 A portugál Magellán expedíciója körülhajózza a Földet. Királyságokat 37 . Kifejtés Felfedező utak A portugálok a mórok kiűzése után a tengeren terjeszkedtek. 1521-től A spanyol Cortez meghódítja az Azték Birodalmat. ő szintén külön kontinensnek tekinti az Újvilágot. A század második felében megkezdték a gyarmatok kiaknázását. Kolumbusz útja nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (lásd forrás). (Tengerész Henrik) A felfedezések és hódítások 1415 A portugálok megkezdik az Afrika körüli hajóutak szervezését. ekkor jött létre az egyesített Spanyolország is!) A felfedezések okairól és feltételeiről lásd az ábrához írtakat. ezzel bizonyítja annak gömb alakját. Az újonnan felfedezett földekre aranybányászat és földművelés céljára embereket költöztetnek. Brazíliában. Ennek az az oka. A spanyol felfedezések első sikeres expedíciója. A királyi pár azonban úgy döntött. felfedezni vágyó embereknek (ismeretek áramlása. 1502 Amerigo Vespucci Dél-Amerika partjainál tett utazásai nyomán új földrésznek tartja az Újvilágot (az Amerika elnevezés az ő nevéből származik). Perut és Chilét. század közepén véget ért a százéves háború. másrészt ők feltételezték azt. ahol leginkább itáliai tengerészek. 1492 A genovai Kolumbusz első útja a spanyolok támogatásával az Újvilágba. A portugálok Kínában és Japánban is létesítettek kereskedelmi telepeket. nemesfém. A reneszánsz szellemi légköre és a könyvnyomtatás hatására Európa a középkorhoz képest jóval nyitottabbá vált a rajta kívüli világok iránt. nao) tökéletesítésében is.és rabszolga-kereskedelmet. Az Indiai-óceán feletti uralomért folytatott küzdelemben a portugál tengerészek többször összecsaptak az egyiptomi és a török flottával. A tudás gyorsan terjedt. csillagászok és földrajztudósok tanítottak. hogy egyrészt nekik sikerült ellesni az araboktól a part menti hajózás tudományát. ez kedvezett az újra törekvő. A XVI. a függőség következtében azok gazdasági erejét saját céljainak megfelelően felhasználta. A XVI. 1533-tól a spanyol Pizzaro meghódítja az Inka Birodalmat. (Pl. az ott élő népekkel nem kereskedhet. századra szinte beltengerükké tették az Indiai-óceánt.

hogy a spanyoloknak és a portugáloknak valóban nem lesz vetélytársa (Drake-nek és az angoloknak egyelőre be kellett érniük a kalózkodással). egybefüggő területeket szereztek meg.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli hoztak létre. század folyamán a kereskedelmi társaságok váltak. amelyben a hagyományos egyenrangú Európa–Ázsia kereskedelem mellett Európa kizsákmányolta Afrikát és az Újvilágot. hogy a XVII. bab. Eszerint Amerika és a Fülöp-szigetek a spanyoloké. A terjeszkedés következtében kiépült portugál „gyarmatbirodalom” nem összefüggő területekből állt. Ezzel magyarázható.) A spanyolok és portugálok hatalmát jelentősen visszavetette az árforradalom. Gazdaságukat elkényelmesítette a kevés befektetéssel szerzett nagy haszon. ezért a kormányoktól széles körű felhatalmazást kértek és kaptak telepítésre. Spanyolország jóval nagyobb lélekszámú és jelentősebb katonai erőt felvonultató ország volt. hanem kereskedelmi telepek láncolata alkotta. burgonya. nem tudták megtartani nagyhatalmi státuszukat. az Újvilágban a rabszolgaság. nemzetközi munkamegosztás. vámszabályozás és különféle monopóliumok eszközeivel. és elvesztették verseny. A felfedezések másik fontos hatása a kapitalista. a területeket nem igázták le. de az angolok az ópiumkereskedelemnek köszönhetően növelték tőkeerejüket. hogy kié lesz a felfedezett terület. A gyarmatok olyan gazdasági lehetőséget biztosítottak. Kettejük hatalmi viszályát mutatja pl. paprika. valamint az angol-holland tengeri háborúk. sokáig úgy tűnt. A spanyolok előnybe kerültek a portugálokkal szemben. Az angolok azonban ki akarták sajátítani a tengeri kereskedelem bizonyos területeit. az ültetvényeken és a bányákban kezdetben az indiánokat. amely kulcsszerepet játszott India gyarmatosításában. gyapot. amely eredetileg jóval (nyolcszor) nagyobb alaptőkével indult. dohány. amikor a hollandok versenyét próbálta kizárni az 1651-es angol hajózási törvény. Létrejött a világkereskedelem. összegzés A felfedezések hatására megjelent Európában sok újféle növény (pl. Az angolok már 1497-ben feltűntek Észak-Amerika partjainál. mert megszervezték a gyarmatosítást. mint az angol. A portugálok általában beérték néhány. Majd 1602-ben létrejött a holland Kelet-indiai Társaság. tök. 1600-ban angol (később brit) Kelet-indiai Társaság alakult meg. 38 . Ezzel viszont megjelent a versengés is ezen hatalmak között. valamint rengeteg nemesfém. a franciák. s mindennek következtében megerősödött Kelet-Európában a feudalizmus. század elején sorra át kellett engedniük gyarmataikat nagyobb katonai erőt felmutató vetélytársaiknak. Az államkincstár helyett magánkézbe vándorolt arany és ezüst végül a fennálló rendet konzerválta. mint Portugália. eredeti tőkefelhalmozás stb.és alkalmazkodóképességüket. hiszen az Atlanti-óceán vált a kereskedelem fő útvonalává. Az Ibériai-félsziget országai a későbbiekben a visszamaradottság „mintapéldáivá” váltak. éltek a kereskedelmi tilalmak. Brazília. hogy egy szerződésben határozzák meg. nagyobb. India. Európában Nyugat és Kelet munkamegosztása érvényesült. A terjeszkedés a XVII. (1580 és 1640 között Spanyolország és Portugália között perszonálunió van. században azonban új lendületet kapott.). a hollandok és az angolok is megkezdték saját gyarmatbirodalmaik kiépítését. A távolsági kereskedelem legjellegzetesebb szervezeteivé a XVII. Átmenetileg a hollandok szerezték meg a tengeri hegemóniát. ami radikális változásokat indított el (pl. azaz az üzleti szellem megerősödése. kávé. Sándor pápa döntőbíráskodása alatt 1494-ben létrehozták a tordesillasi szerződést. s a helyzet nemzetközi jogi rendezését akarta elérni Hugo Grotius a tengerek szabadságának elvével. Nyugat-Európa lett a folyamat centruma és egyben haszonélvezője. majd az Afrikából hozott néger rabszolgákat dolgoztatták. árforradalom. Portugália kezdeményezésére VI. amelynek segítségével egy-egy állam hosszabb-rövidebb időre nagyhatalommá válhatott (pl. az 1651-as angol hajózási törvény. Elkezdődött az emberfajták nagy létszámú keveredése. Hollandia és Anglia). a Távol-Kelet a portugáloké (a nemzetközi szerződés a nemzetközi jog első dokumentuma). kukorica. Kolumbusz felfedezése arra késztette a spanyolokat és a portugálokat. kakaó). a kereskedőiket védő katonai támaszpont létesítésével. hódításra. Lezárás. A kormányok a társaságok felett ellenőrzést gyakoroltak. háborúra és békére. paradicsom. de Anglia befolyása folyamatosan nőtt. Ezek az egyéni vállalkozók a terjeszkedést üzleti lehetőségnek tekintették.

Ez abból fakad. a puritánabb. az 1540-ben alapított jezsuita rend. 1517) és eredetileg nem egyházszakadást. nagy korszaka a barokk. templomi szobrokat. egyszerűbb belső terek híve volt. Jellegzetes ellentétei: fény–árnyék. Az egyházi és/vagy a világi hatalom a nagyság. hanem a római katolikus egyház megújulása. funkcionális. a hatalma. az igaz. a vallás erejének kifejezése. s egyben pompaszeretetével fölébe akart kerülni az előző kor alkotásainak. Mert a jó. mégpedig az ellentétek harcából kibontakozó végső harmóniaként. Isten világában azonban a rend uralkodik. A protestáns istentiszteleteknek fontos része volt a közös éneklés.24. a humanista irodalmat is elvetette. hogy a barokk világképe szerint a földön a káosz. társadalmi megmozdulások végül vallásháborúhoz vezettek. A barokk művészet központi célja is a vallásos áhítat felkeltése. de mögöttük misztikus jelentést sejtetnek. Kifejtés A XVI-XVIII. Új szerzetesrendek jöttek létre. gyönyörködtetni akart. az ábrázolt tárgyak a maguk nyerseségében. majd egész Európában és Amerikában. a katolikus megújulást pedig a római egyház használta. mivel jelentősen csökkent a befolyása. A barokk alkotások fő jellemzői a monumentalitás. tétel: A barokk stílus jellemzői ba FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a barokk stílus kialakulásának körülményeit. A művészet és a templomok az egyház és a hit erejét voltak hivatottak kifejezni. Ebben a törekvésében támogatták a tridenti zsinaton megfogalmazott reformelképzelések. burjánzó jellegű. az alakábrázolás bálványimádáshoz vezet (lásd forráshoz írtakat). a látványosság. legfőbb jellemzőit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformáció Németországban indult el (Luther Márton.) Az ellenreformáció célja tehát az volt. Formai elemeivel meghökkenteni. erő és szépség jegyében fogalmazta/fogalmaztatta meg saját magát. A Rómában született új irányzat hamar elterjedt Észak-Itáliában. A barokk műalkotásban a földi és az égi szint végső soron összekapcsolódik: a látványnak látomást kell megidéznie. visszatértek az ókeresztény szimbolikához. Az ellenreformáció nemcsak a reformációra való katolikus reakció. A reformáció a római egyházat rendkívül súlyosan érintette. a híveknek megmutatni. jellemző eszköze a túlzás. ezzel is magyarázhatók a hatalmas méretek. hogy visszaszerezze elpártolt híveit (rekatolizáció) és elvesztett pozícióját. (Az ellenreformáció elnevezést a reformátusok. A különböző egyházellenes mozgalmak. érzékiségében jelennek meg. érzékiség– transzcendencia. hanem a katolikus egyház reformját szerette volna elérni. A barokk mű szerkezete – bármelyik művészeti ághoz tartozik is – lazának látszik. nagyságának. Akkoriban ezt úgy nevezték: a szem és a fül vitája. ill. a szép. a katolikus templomok a belső díszítéssel próbáltak meg a híveikre hatást gyakorolni (látványcentrikusság). erősítése volt. világosság–sötétség. Kialakulásának oka és alapja részben a katolikus egyház pompájának. lenyűgözni. A reformáció a művészetek terén is változást hozott. pl. A barokk műalkotás ezért az alapvető dualitást jeleníti meg. az egysze- 39 . A protestánsok sok helyen elpusztították a freskókat. azt a reformáció előzményének tekintette. mert úgy tartották. Az egyház mereven elutasította a reneszánsz hatásra fejlődőben lévő természettudományt. a fény szükségszerűen győzedelmeskedik. század művelődéstörténetének egyetemes.

A barokk építészek főbb tevékenységei a templomok. a szentek vallásos extázisát ábrázoló misztikus jelenetek.) Lezárás/összegzés A barokk tehát egy egyetemes művészeti és korstílus. csigavonalakat. és kedveli a díszítéseket. mert (az ortodox területeket leszámítva) egész Európában és a gyarmatokon is hatást gyakorolt. belülről fakadó érzéssel szemben a túlzó érzelmesség és színpadiasság vált jellemzővé. és sok a kritikusa (pl. egyetemes. ami nemcsak az alkotások méreteiben és arányaiban mutatható ki. Ennek megfelelően.és enteriőrművészetben.) A barokk festészet tipikus alkotásaira is a díszes megoldások. Versailles). mind külsejük pazarul díszített. misztikum. Legjelentősebb alkotói: Caravaggio. Új zenei műfaj jött létre. A zenében is kimutathatók a korstílusra jellemző különböző jegyek: ünnepélyes hangvétel. az eposz. hanem számában is. dinamikus. eszmetörténeti korszak. ilyen volt pl. Festőiség. nagy alkotások születtek a kastélyépítészetben (pl. 25. monumentális méretek és arányok. felfogása és ábrázolásmódja alapvetően eltér katolikus kortársaiétól. a kert. tétel: A katolikus megújulás. az illuzionista külsőségektől való mentesség a jellemző. s egyetemes. Arcképfestőként vált híressé. mozgalmasság. A figurák megalkotásakor azonban az ún. immaterialitás („anyagtalanság”) jellemző. a reformációt támogató államokban rövidebb ideig van jelen. drámaiság. Mind az épületek belső terei. szabálytalan mozgalmas formák. hogy az egyéni helyett a sematikus ábrázolás. fontos a színek szerény. polgári lakóházak építése. ezért a már polgárosultabb. a lebegésben ábrázolt testek ellentmondanak a fizikai törvényeknek. harsány színek. rengeteg mű született ekkor. de különleges használata. A barokk zene jelentős alakjai Bach és Händel. (Lásd forráshoz írtakat. királyi és fejedelmi kastélyok. óriási hatást gyakorolva a kor emberére.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli rűséggel. módosítások. mozgalmasság. Németalföld. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy feszültséget teremt. ill. (Lásd forráshoz írtakat. mert a művészetek minden ágában megtaláljuk a jeles alkotókat. kedvelték a dinamizmust kifejező hullámvonalakat. mert minden művészeti ágban hasonló stílusjegyekkel hódított teret. Művészetére a tárgyilagosság. a racionalitással szemben a túlzott. mozgalmas. szertelen pompa. A barokk egyik kulcsjellemzője a monumentalitás. A barokk szobrászatban is a külsőségek ragyogása került előtérbe. a hangsúlyos hullámvonalak jellemzők. valamint a fény adta lehetőségek teljes kiaknázása. A templomoknál a hosszirányú alaprajz. az ellenreformáció kibontakozása kat FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az ellenreformáció kibontakozását és magyarországi megjelenését! 40 . bár a barokk korához kapcsolható. Mivel a barokk a feudalizmussal is összekapcsolódik. Az érett barokk egyik fő egyénisége Bernini.) A barokk építészet francia meghonosodása XIV. ellentétek és hirtelen fordulatok. kupolatér kiemelése a jellemző. az operáé Monteverdi. ami maga után vonta. Lajos uralkodásának idejére esik. A barokk zene jellegzetessége. de ószövetségi és újszövetségi témákat is feldolgozott alkotásaiban. az őszinte. sok alak. paloták.) A barokk irodalomban is a monumentális műfajoké a főszerep. Kedveltek a mitológiai és vallási témák. (Ebben a művészeti ágban nincs protestáns és katolikus különbség. A barokk festészetben a legfontosabb név a holland protestáns Rembrandté. Egyetemes. Anglia). pátosz jellemezte alkotásait. az opera. míg a feudális és erősen katolikus többségben maradó államokban nagyobb teret kaphatott. sejtelmesség. Murillo.

A katolikus megújulás művészi kifejezése a barokk.FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformáció Németországban indult el (Luther Márton. társadalmi megmozdulások végül vallásháborúhoz vezettek. a fejlettebb.) Az ellenreformáció célja tehát az volt. 41 . Egyetemes. a katolikus megújulás kifejezést pedig a római egyház használja. ami szintén jelentős szerepet játszott az egyházi hatalom. hanem a római katolikus egyház reformját szerette volna elérni. Legfőbb határozatait lásd a forrásnál. A barokk egy egyetemes művészeti és korstílus. Az Itáliában. azokra használták a pápai udvarban. A különböző egyházellenes mozgalmak. engedelmesség a pápának. mert (az ortodox területeket leszámítva) egész Európában és a gyarmatokon is hatást gyakorolt. Spanyolországban. látványcentrikusság uralja a művészeti ágakat. (A jezsuita eredetileg csúfolódó elnevezés volt. Erdélyben a jezsuiták 1579-ben jelentek meg először. akik túl sokat emlegették Jézust. században. Károly egyértelmű támogató lépései és a megújulást szükségesnek látó pápák elindítottak egy reformfolyamatot az egyházon belül. vallásosság. Francia Királyságban. katonai fegyelem. 1517). (A francia vallásháborúk mögött is inkább a trónharc. mivel jelentősen csökkent a befolyása. a reformációra való katolikus reakció. A barokk főbb jellemzői: monumentalitás. Tudniillik nem csak egy ellenmozgalomról van szó. mert a művészetek minden ágában megtaláljuk a jeles alkotókat. vagy Galileo Galilei pere – 1633). Az 1561-ben behívott jezsuiták nem tudták megakadályozni a reformáció gyors terjedését.) A III. misztikum. az oszmán hódítás is a katolikus egyház meggyöngülését hozta. (Lásd a karikatúrákhoz írtakat. magas színvonalú oktatás. hanem az egyház jelentős átalakulásáról. Károlyhoz kapcsolódó források kapcsán írtakat. Az ellenreformáció sikerében az inkvizíció jelentette fenyegetés mellett az egyház elsődleges támasza a jezsuita rend volt. a hatalma. V. pompa. szerteágazó és egyre növekvő politikai befolyás. A római egyház Luthert elítélte és kiközösítette. de az erdélyi országgyűlés tíz év múlva kiutasította őket. mozgalmasság. s egyetemes. Spanyolország. Lengyel Királyságban élők jobban megőrizték a katolicizmust. Az ellenreformáció elnevezést a protestánsok. misszió a gyarmatokon). Pál által összehívott tridenti zsinat is a megújulás jegyében ült össze (1545-1563). s bár Báthory Zsigmond fejedelemsége alatt ismét visszatértek. A reformáció a római egyházat rendkívül súlyosan érintette. tekintély megerősítésében. s ettől a központi királyi/császári hatalom erejének növekedését is várták. mert minden művészeti ágban hasonló stílusjegyekkel hódított teret. Franciaország. (Lásd VI. Bár protestáns egyházak sehol sem tudtak kizárólagos teret nyerni. Az abszolutizmus (pl.) Nem volt veszélytelen a hivatalos egyházi állásponttól eltérő tudományos vagy teológiai nézeteket hirdetni (lásd Giordano Bruno megégetése 1600-ban. s nem a hit kérdése állt. eszmetörténeti korszak. polgárosultabb államokban nagyon jelentős befolyásuk volt (pl. Az ellenreformációt támogatták a kor jelentős katolikus uralkodói. Angliában). eredetileg nem egyházszakadást. itt népmozgalmakra nem került sor.) A jezsuita rend legfőbb jellemzői (lásd még a forráshoz írtakat): célja a katolicizmus védelme és terjesztése (lásd pl. egyházi személyeket állami hivatalnokká tettek. Németalföldön. Kifejtés A reformáció tanainak hatására a latin országok kivételével minden európai államban meggyengült a római egyház befolyása. újra el kellett hagyniuk az országot. Adorjánhoz és V. A magyarországi ellenreformáció sem volt sikeres a XVI. egyetemes. Habsburg Birodalom) eszközként használta a katolikus hierarchiát. hogy visszaszerezze elpártolt híveit (rekatolizáció) és elvesztett pozícióját.

A katolikus egyház Pázmány Péter esztergomi érsek és Esterházy Miklós nádor segítségével erősödött meg ismét a XVII. századra sikereket ért el (40 százalékról 20-25 százalékra esett vissza a protestánsok aránya). az abszolutizmus működését Franciaországban! FELELETVÁZLAT Bevezetés IV. század közepére a királyi Magyarországon már csak négy főúri család maradt meg a protestáns hiten. század végére az ország lakosságának többsége római katolikus hitű lett. majd Bethlen Gábor és Rákóczi György fejedelmek a Habsburgokkal kötött békékben (bécsi. század első felében. Lezárás. Lajos uralkodását. Igaza lett annyiban. hogy halálakor a nyugati országrészen már alig akadt protestáns főnemes. Bocskai István. és belépett a jezsuita rendbe. (Lásd forráshoz írtakat. országonként eltérő. Nagyszombaton egyetemet alapított. hogy a nemesség és a polgárság szabadon gyakorolhassa saját vallását. hitéleti tevékenység). (Lásd forráshoz írtakat. majd 1635-ben székhelyén.) Pázmány ösztönzésére készítette el Káldi György. linzi) elérték. magyarul jól beszélő és teológiailag felkészült katolikus pap vagy szerzetes jusson el. Lajos korában fra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be XIV. hogy a jobbágyok kénytelenek követni uruk vallását. a XVII. Pázmány jezsuita képzettségéből adódóan az oktatást és a nevelést is felhasználta céljaira. Pázmány protestáns családban született. Először a bécsi egyetemen papnevelő intézetet hozott létre. tétel: A francia abszolutizmus XIV.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Nem járt eredménnyel a Habsburg-udvar erőszakos térítése sem. A gazdaság fejlesztése: 42 . A törökök nem tűrték meg területükön a jezsuitákat. Intézkedései: A rendiség háttérbe szorítása és a központi hatalom kiépítése kezdődött el a hivatalnokrendszer átalakításával.) Pázmány – a reformációtól eltanulva – nagy hangsúlyt fektetett arra is. században a katolikus vallás legfőbb támaszaivá váltak a főrangúak. hisz tudta. hitvitázó iratainak kiadásával maga mutatott példát. Bourbon Henrik (1589-1610) uralkodásához köthető a francia abszolutizmus kiépítésének első szakasza. Pázmány állítólag azt mondta. a hódoltságba ezért Boszniából jöttek ferences szerzetesek. hogy a hívekhez minél több. szintén jezsuita szerzetes a Biblia első teljes katolikus fordítását. de katolikusban fog meghalni. hogy ő még egy protestáns Magyarországon született. Magyar nyelvű prédikációinak. összegzés A rekatolizáció a XVII. orsolyiták és piaristák (népiskolák felállítása). a szakszerű bürokrácia kiépítésével. 26. Új szerzetesrendek jöttek létre: karmeliták (elmélkedés. később áttért a katolikus hitre. nikolsburgi. A török kiűzése után a XVIII. Mint esztergomi érsek előbb a főurakat térítette vissza a katolikus vallásra. de jelentős számban hódította tehát vissza a híveket a katolikus egyház. A XVII.

A kultúra egységesítése – és állami ellenőrzés alá vonása – érdekében támogatta a francia akadémia megalapítását is. Lajos uralkodása (1643-1715) a francia abszolutizmus virágkora (lásd az ábrához és a forrásokhoz írtakat): Belpolitika Az államigazgatás a Richelieu által elindított úton haladt tovább. egységes állam megteremtése volt. s ezzel Franciaország megjelent a nagyhatalmak gyarmati területekért folyó versenyében. az intendánsok. A hugenották elüldözése azonban a gazdaságra is jelentős hatást gyakorolt. Egyházpolitikájában sem tért el Richelieu és Mazarin útmutatásaitól. Az egységes hadsereg létrehozása még nem sikerült. Lajos (1610-1643) a következő uralkodó. Intézkedései: Elsődleges cél a központi hatalom erősítése.királyi manufaktúrák alapítása. célja a gallikán egyház megteremtése volt (lásd a forráshoz írtakat). Az óriási bürokrácia kiépülése miatt hivatalnokállamnak is nevezték. akiknek az elvesztése ezen ágazatokban érzékeny veszteséget jelentett. Lajosra várt. így jelentős bevételt hoztak (pl. Megjelentek soraikban az ún. Richelieu célja volt a nemzeti. aki helyett azonban javarészt Richelieu államminiszter irányította az országot. Külpolitika XIV. Az adórendszer racionalizálása egyrészt a paraszti terhek kiszámíthatóbbá. taláros nemesek. csatornák építése. A szakszerű bürokrácia mellett azonban – főként a pénzben szűkösebb időszakban – megnőtt a vásárolható hivatalok aránya. ennek megteremtése XIV.) Colbert célja az államháztartás egyensúlyának létrehozása lett volna. Kifejtés XIII. ez azonban a király hódító háborúi miatt csak kezdetben sikerült. csipke). csak az uralkodónak tartoztak felelősséggel. Folytatódott a királytól függő bürokrácia kiépítése. azaz a gallikán egyház létrehozása is. s ebben XIV. A hivatali rendszerben a szakszerűség jegyében megjelentek az államtitkárságok és a király legfőbb támaszai. másrészt az állami bevételek tervezhetőbbé tételét szolgálták. A szakszerű és vásárolt bürokrácia kettőssége a francia forradalomig fennmaradt. hiszen ők zömében kézműves és kereskedő polgárok voltak. Elzászt. az állam el is adósodott (lásd a táblázatokhoz írtakat). Lajos uralkodása idején sem történt lényeges változás. a helyi parlamentek azonban továbbra is működtek. A hadseregreform Louvois hadügyminiszter nevéhez kapcsolódik (lásd a táblázathoz írtakat). A 150-200000 fős haderő fenntartása óriási terheket rótt a lakosságra. bár erős állami ellenőrzés alatt. a német területek ellen irányultak. A gazdaságpolitikára a merkantilizmus jellemző (lásd a forrásokhoz írtakat. ám ebben a kérdésben csak részleges sikereket ért el. Ők voltak a francia tartományok élén álló főhivatalnokok. ami együtt járt a hugenották üldözésével. Lajos meg akarta szerezni a spanyol trónt és vele együtt hatalmas gyarmatait. Lajos háborúi kezdetben megtartva a francia külpolitika Habsburg-ellenes hagyományát. XIV. Lajos irányít („az állam én vagyok”). A kereskedelem fejlesztése érdekében jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek: belföldön utak. A tartományok jogrendje azonban nem volt teljesen egységes. ők tartották ellenőrzésük alatt a tartományok rendjeit és kormányzóit. 1661-ig Mazarin az államminiszter. mert XIV. külföld felé a hajózás támogatása. de ezen a téren csak részlegesen tudta elképzeléseit megvalósítani. amelyek keresett exportcikkeket gyártottak. Ezt azonban mindenkép meg akarták aka- 43 . és sokat rontott az államigazgatás hatékonyságán. utána XIV. Ennek érdekében 1614 után nem hívták össze az országos rendi gyűlést. illatszerek. Kanada gyarmatosítása elkezdődött. Célja a Rajna természetes határrá tétele volt. Lotaringiát sikerült neki megszerezni. akik pénzen vették meg nemességüket és hivatalukat. A spanyol örökösödési háború (1701-1714) azért tört ki.

(Lásd a forrásokhoz írtakat. Kifejtés A szerződéselméletet egészíti ki a természetjog koncepciója. egy egyetemes erkölcsi rend létét tételezi fel. Alapeleme a társadalmat és az államot megelőzően létezett természeti állapot feltételezése. több Észak-Amerikában fontos gyarmati terület. 27. Ebben a háborúban volt Franciaország szövetségese II. majd a XVIII-XIX. összegzés XIV. Szerepének megítélése mégsem egyértelműen pozitív. akik Anglia és Hollandia szövetségével megerősítve végül győzelmet arattak a franciák felett. de nem egyesíthetik a két országot. a művészetek felvirágzását hozta el. században Franciaországban és a német területeken teljesedett ki. A harmincéves háborúból győztesként és megerősödve kikerült Franciaországnak tudomásul kellett vennie a spanyol örökösödési háborút lezáró békében megfogalmazott korlátokat. Ráadásul az osztrák Habsburgoké lett a spanyol Németalföld. hódításainak és bürokráciájának finanszírozása miatt óriási államadósságokat halmozott fel. 44 . politikai értelemben vett szabadság. a haladás. de a törökök támogatására már nem számíthattak a Habsburgok ellen a franciák. tétel: Az al Az alkotmányos monarchia működése FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze az angol alkotmányos monarchia rendszerét és működését! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás a XVII-XVIII. a tolerancia és az etikai. megállapodástól. A társadalmi szerződésnek van azonban egy másik típusa (amelyet szokás alávetési szerződésnek is nevezni). hiszen a pazar udvar fenntartására. hagyománytól s bármely emberi intézménytől független ideális törvény. Locke munkássága). hadseregének. A középkori teológusok egy isteni rend létét feltételezték ezen elv alapján. a felvilágosodás azonban elvetette az isteni beavatkozás.) Az európai erőviszonyok is jelentősen átalakultak XIV. Ez abban különbözik az előző szerződéstől. elsősorban Newton munkássága. amit ő nem akart/tudott elfogadni. Kialakulásához hozzájárult a fizika XVII. és ugyanezt várta el udvarának tagjaitól is. ahol azonban a természeti erőknek és az egymásnak való kiszolgáltatottság arra indította az embereket. Lajos uralkodása a kultúra.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli dályozni a Habsburgok. ő maga bőkezű mecénás volt. század második felében. a forradalom korában (pl. eszmetörténeti mozgalma. a józan ész. Az 1713-14. század filozófiai. Lajos uralkodása idején. hogy egy társulási szerződéssel önként létrehozzák a szervezett társadalmat (az államot). Milánó és a Nápolyi Királyság. évi békék értelmében a spanyol trón a Bourbonoké. a hatalom isteni eredetének elvét. A felvilágosodásnak köszönhetően előtérbe kerül a gondolkodás. amely törvényhozástól. hogy ebben az esetben az emberek nem egymással. A felvilágosodás egyik alapvető politikaelméleti kérdése a szerződéselmélet. Lezárás. századi fejlődése. Rákóczi Ferenc. Angliából indult a XVII. ezzel lemondva természetes jogaikról vagy azok egy részéről. Angliáé lett a hajózásban stratégiai szerepű Gibraltár és a rabszolga-kereskedelem kizárólagos joga.

és a külpolitika felé forduljon. és csak feltételesen ruházzák át a jogokat. vagyis a jogok forrása a polgárok csoportja. ún. a nép elmozdíthatja. A Stuartresturáció bukása és II. hanem monarchikus rendszert hoztak létre. század fordulójától belpolitikailag egyre stabilabbá vált Anglia. A király jogkörét azonban egyértelműen szabályozták. majd ezt a jogot kell alkalmazniuk a független és igazságos bíráknak a viták eldöntésekor. sem a választások nem voltak mentesek a visszaélésektől. ám az alkotmányos rend ezektől nem rendült meg. (Lásd forráshoz írtakat. vagyis a képviseleti elven működő alkotmányos monarchiának. (Lásd forráshoz írtakat. a pénzügyek. egyértelmű. a szabadság garanciáját látta benne. s egyben mintául szolgáló alkotmányos monarchia tehát olyan államforma. és a legfőbb hatalom ekkortól nem az uralkodó. ezért a szerződés érvényét veszíti. a nép által elfogadott törvényekkel kormányozni (képviseleti úton érvényesülhet ez a jog). illetve a külföldről jövő támadások elhárítása érdekében lehet nyúlni.) Lezárás. legfeljebb az addig természetes jogok államilag szabályozott polgári jogokká válnak. konfliktusoktól. Az Angliában létrejött. a kormány ellenőrzésének joga a parlamentnek felelős kormány kezében van. megszegi a szerződést. végrehajtás és igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik. később liberálisnak minősített szabadságforma érvényesült és érvényesül a mai napig az angol alkotmányos monarchiában. Montesquieu is pozitívan nyilatkozott az angol alkotmányosságról. (Orániai) Vilmos trónra ültetése (dicsőséges forradalom – 1688) után a parlamenti erők nem köztársasági. mint ami a közjó érdekében szükséges.) Angliában a XVII. a hadsereg. századtól politikai „pártok” működtek. A kettős szerződés megfogalmazása az alapja Locke szerint a kormányzat megbízás jellegének. (Lásd forráshoz írtakat. szabadságukat és vagyonukat. A Locke által megfogalmazott. összegzés A XVII-XVIII. Sem a parlament működése.és vallásszabadság). és az amerikai alkotmány megfogalmazásában is meghatározó szerepe volt. de az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tartható fenn (vagyoni cenzuson alapuló választójog). (Rousseau ugyanezt az elméletet a népszuverenitás és a közvetlen hatalomgyakorlás köztársasági formájának igazolására használta fel. amivel az emberi szabadságjogoknak a kidolgozását segítette elő. nyugodt évtizedek (uralkodók váltják egymást) jöttek. Emellett a legfőbb hatalom köteles szilárd. sőt az idők folyamán egyre erősebb lett. Amennyiben azonban a kormányzat ezt nem tartja be.) Locke szerint az így létrejött alkotmányos monarchiától az emberek azt várják. A politikai hatalom működését szabályozó dokumentum az 1689-ben elfogadott Jognyilatkozat. hogy megszilárduljon az alkotmányos rend. de eközben/ezáltal a hatalom nem mehet messzebb annál. gyülekezés-. a toryk és a whigek. Az angol alkotmányos monarchia kialakulása az angol forradalom lezárulásának köszönhető. ahol a király hatalma a parlament által elfogadott alkotmányon alapszik. megszervezze világbirodalmának alapjait (Nagy-Britannia). 45 . Az angol alkotmányosság alapdokumentumának tekintett Jognyilatkozat megfogalmazza az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait (szólás-. erőszakhoz pedig csak a törvények végrehajtása. a kormányzat pedig jó kormányzást és biztonságot.) A nép engedelmességet ígér. Az állam létrehozásával tehát az emberek nem mondanak le alapvető jogaikról. de ennek hatása érvényesül az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban is. megteremtve a modern polgári demokrácia alapját.) Montesquieu – Locke nyomán – megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét: a három hatalmi ág (törvényhozás. hogy a létrehozott közhatalom jobban megóvja életüket. sajtó.hanem a kormányzattal kötnek szerződést. Locke és Montesquieu szerint a társadalmi szerződések értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogokért cserébe a hatalom ellenőrzésére. (Lásd az ábrához és a forráshoz írtakat. egymás kölcsönös ellenőrzésére épül. Ez az elv megvalósul az angol alkotmányos monarchiában. hanem a részben képviseleti elven működő parlament lett. ami lehetőséget adott arra.

Locke munkássága). Különösen egy kiadványsorozat (35 kötet). s egyben a tudományok legkorszerűbb összefoglalóját adták ki. Locke szerint 46 . Rousseau. Voltaire. a szerződés érvényét veszíti. Holbach. és csak feltételesen ruházzák át a jogokat. Condillac. Rousseau ugyanezt az elméletet a népszuverenitás és a közvetlen hatalomgyakorlás köztársasági formájának igazolására használta fel. a megnövekedő könyvkiadás (lásd forráshoz írtakat). századi fejlődése. Helvetius. tétel: A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői fel FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a felvilágosodás eszmetörténeti jelentőségét. hogy a felvilágosítás által minden probléma kezelhető.) A nép engedelmességet ígér. az ember és társadalom nevelhető. hogy ebben az esetben az emberek nem egymással. szabadságon alapuló államban hittek. eszmetörténeti mozgalma. A tekintélyen. a francia Enciklopédia. Montesquieu.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 28. századi Franciaországban teljesedett ki. A vélekedés helyett a tapasztalat került előtérbe. hogy a világot leírhatónak. Sapere aude! (Lásd forráshoz írtakat. hagyománytól s bármely emberi intézménytől független ideális törvény. d’ Alembert. hogy egy társulási szerződéssel önként létrehozzák a szervezett társadalmat (az államot). A társadalmi szerződésnek van azonban egy másik típusa (szokás alávetési szerződésnek is nevezni). A középkori teológusok (Szent Ágoston: Az Isten városáról) az isteni rend létét feltételezték ezen elv alapján. század második felében. és helyette a józan ész jelszavát hirdették.) Fontos szerepet játszottak terjedésében a szalonok (lásd forráshoz írtakat). a nép elmozdíthatja. egy egyetemes erkölcsi rend létét tételezi fel. vagyis a képviseleti elven működő alkotmányos monarchiának. Quesnay. meghatározó gondolkodóit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás a XVII-XVIII. a felvilágosodás azonban elvetette az isteni beavatkozás. elsősorban Newton munkássága. (Lásd forráshoz írtakat. Angliából indult a XVII. kiszámíthatónak. megismerhetőnek tekintették. ezzel lemondva természetes jogaikról vagy azok egy részéről. Ez abban különbözik az előzőtől. Alapeleme a társadalmat és az államot megelőzően létező természeti állapot feltételezése. A kettős szerződés megfogalmazása az alapja Locke szerint a kormányzat megbízás jellegének. A szerződéselméletet egészíti ki a természetjog koncepciója. a hatalom isteni eredetének elvét. század filozófiai. Felléptek a fanatizmus. hanem a kormányzattal kötnek egyezséget. ahol azonban a természeti erőknek és az egymásnak való kiszolgáltatottság arra indította az embereket. a forradalom korában (pl. Kifejtés A felvilágosodás egyik alapvető politikaelméleti kérdése a szerződéselmélet. a zsarnokságon alapuló állam helyett a gazdasági. Turgot) a felvilágosodás rendszerét. amely törvényhozástól. legfeljebb az addig természetes jogok államilag szabályozott polgári jogokká válnak. a vezetés pedig jó kormányzást és biztonságot. a matematika hatása érvényesült abban. Az állam létrehozásával tehát az emberek nem mondanak le alapvető jogaikról. Kialakulásához hozzájárult a fizika XVII. a vallási dogmák. megállapodástól. amelyben a kor jeles tudósai (Diderot. Amennyiben azonban ezt nem tartja be. A felvilágosodásnak köszönhetően előtérbe kerül a gondolkodás. a ráció mindenhatóságába vetett hit (a fény százada). majd a XVIII. Képviselői hittek abban. babonák ellen. kulturális reformokat megvalósító. felemelhető.

Az államnak szerintük a lehető legnagyobb mértékben ki kell vonulni a gazdaság irányításából (éjjeliőr-állam). társadalmilag szükséges munka mennyisége határozza meg. vagyis szerinte a közösség összes tagjának aktívan részt kell vennie a döntéshozatalban. vagyis a jogok forrása a polgárok csoportja.) Rousseau hitt a közvetlen demokráciában. híressé vált mondata is ezt fejezi ki: „Tiporjátok el a gyalázatost!” Ugyanakkor ő maga deista. de eközben/ezáltal a hatalom nem mehet messzebb annál. a Locke és Montesquieu által elfogadott társadalmi szerződés elméletét elvetette. testvériség. később liberálisnak minősített szabadságforma érvényesült és érvényesül a mai napig az angol alkotmányos monarchiában. Szembefordultak az államilag ellenőrzött merkantilizmussal. Lezárás. egyértelmű. erőszakhoz pedig csak a törvények végrehajtása.” A felvilágosodás a közgazdaságtanban is újat hozott. sem az államnak nincs beleszólása. Az az üdvös. kérlelhetetlen ellenfele bármiféle fanatizmusnak és tekintélynek. ugyanakkor tisztában volt megszüntethetetlenségével. „ha mindenkinek van valamije. illetve a külföldről jövő támadások elhárítása érdekében lehet nyúlni. Turgot) szerint az államnak csak a piac normális működését kell szabályoznia. (Lásd forráshoz írtakat. A szabad versenyes kapitalizmus hívei (A. a rászorulók támogatása. majd ezt a jogot kell alkalmazniuk a független és igazságos bíráknak a viták eldöntésekor. az álszentség és a vakbuzgóság megtestesítőjének tartotta.) Rousseau tagadta a művelődés és civilizáció pozitív hatását a társadalomra. 47 . A magántulajdont lopásnak tekintette. a nép által elfogadott törvényekkel kormányozni (képviseleti úton érvényesülhet ez a jog). elsősorban a jakobinusok nézeteire.) Voltaire a filozófiai elbeszélés. de nézeteikbe misztikus elemek is kerültek. Rousseau óriási hatást gyakorolt a francia forradalomra. és senkinek sincs túl sokja. A fiziokraták (pl. Emellett a legfőbb hatalom köteles szilárd. egymás kölcsönös ellenőrzésére épül. hogy a létrehozott közhatalom jobban megóvja életüket. Rousseau a felvilágosodás általános személetétől sok szempontból eltérő rendszert dolgozott ki. a tulajdonkorlátozásban látta a megoldást. Montesquieu – Locke nyomán – megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét. (Lásd forráshoz írtakat.az így létrejött alkotmányos monarchiától az emberek azt várják. amibe sem a társadalomnak. de ennek hatása érvényesül az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban és alkotmányban is. emiatt számos tévhit kapcsolódik a mozgalomhoz azóta is. szabadság” kis módosulással a francia forradalom idején is nagy szerepet kap majd. szabadságukat és vagyonukat. s helyette a népszuverenitást vallotta. Smith) szerint az egyéni önérdek által mozgatott munka a gazdaság fő hajtóereje. A felvilágosodás időszakában alakult ki a titkos testvéri szövetségen alapuló szabadkőműves mozgalom is. a természetes fejlődés hívei voltak. végrehajtás és igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik. Céljuk az egész emberiség erkölcsi és szellemi felemelése. az áru értékét pedig az előállításukra fordított. de az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tartható fenn (vagyoni cenzuson alapuló választójog. ezért kompromisszumként elutasította a vagyoni különbségeket. A három hatalmi ág (törvényhozás. Ugyanakkor csak a mezőgazdaságot tekintették új érték teremtőjének. az ironikus fejtegetések mestere volt. amelynek jelszava: „egyenlőség. nem tagadta Isten létét: „ha Isten nem volna. képviseleti rendszer). Az egyházat a népbutítás eszközének. helyette a vadember boldogságát hirdette. összegzés A Locke és Montesquieu által megfogalmazott. mint ami a közjó érdekében szükséges. ezért szerintük ezt az ágazatot kell támogatni az ipar és a kereskedelem helyett. ki kéne találni!” A vallást személyes ügynek tekintette. Locke és Montesquieu szerint a társadalmi szerződések értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogaiért cserébe a hatalom ellenőrzésére. Quesnay. (Lásd forráshoz írtakat. mert a szabad verseny eredményesebb a központi irányításnál. De elfogadta a terrort a közjó megvédése érdekében.

a harcoknak az érintett térség lakosságára gyakorolt hatását! FELELETVÁZLAT Bevezetés A mohácsi csatavesztés (1526) után és II. úgy vélte. 1542-ben Ferdinánd Buda ellen vonult. ugyanis Szapolyai lemondott utódai nevében is a trónról. hogy ha 48 . a király – kárpótlás fejében – lemondott az országról. tétel: Végvári küzdelmek Magyarországon Végv FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a várháborúk korát! Jellemezze a végvári életet. Megeskette Fráter Györgyöt és Török Bálintot. visszaadta a koronát Ferdinándnak. Vagyis az ország két birodalom ütközőzónája lett. A török 1529-ben és 1532-ben is Bécs ellen indult. nem vállalja velük szemben a harcot. hogy a két nagyhatalom nem bír egymással. míg a középső rész. hogy kérjen segítséget I. ezért 1541. amelyre bár kitűzték a török zászlót. aki a csecsemő király helyett kormányzott. A csecsemő királynak. mégpedig egy-egy „párt” támogatásával. Annyi haszna mégis volt a hadjáratnak. Szapolyai János hívei nehéz helyzetbe kerültek. Egyértelművé vált. augusztus 29-én megszállták Budát a törökök. második alkalommal V. az ország végérvényesen három részre szakadt. A török be is vonult az országba. Ferdinánd cserébe ígéretet tett Buda visszafoglalására. de a gyenge sereg nem ért el eredményt. aki biztosította támogatásáról. Szulejmántól.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 29. ezért megkötötték még 1541-ben a gyalui egyezményt: a váradi béke alapján igyekeztek rendezni a vitás kérdéseket. Szulejmán úgy döntött. Ezzel az eseménnyel bebizonyosodott a törökbarát politika kudarca. Török Bálint seregével együtt szétverték a Habsburg sereget. Fráter György segítséget kért a törököktől. a szultáni csapatok elvonultak. amikor fia született. a nyugati területek Ferdinánd kezében voltak. ráadásul a nemesség nagy része nem bízott a csecsemő királyban. hogy a Német-római Birodalom rendjei a kudarc hatására úgy döntöttek. és megindult Magyarország ellen.) Fráter György. Szapolyai átértékelte a szerződést akkor. Károly jóvoltából Bécs környékén 100000 német zsoldos várta a törököket. hogy a váradi egyezséget figyelmen kívül hagyva a csecsemő János Zsigmondot választják királlyá. annyi ereje azonban mindkét nagyhatalomnak van. Franciaország és Velence). hogy a törököt csak Habsburg segítséggel lehet kiűzni. (Lásd forráshoz írtakat. de első alkalommal az elhúzódott ostrom. ezért időhúzás céljából megállt Kőszeg váránál. két részre szakadás). Szapolyai segítséget kér a Habsburgok ellenfeleitől (pl. Szapolyai özvegyének (Jagelló Izabella) és híveinek a Tiszántúlt és Erdélyt adta át a szultán. a hódoltság a törököké lett. akik arra biztatják. hogy Magyarországon befolyással bírjon. de Szulejmán sem látta biztosnak hűbérese. János Zsigmond helyzetét. Lajos halála miatt kitört trónharcok és belső háborúk következtében az ország két részre szakadt (kettős királyság. Kifejtés Az 1538-ban megkötött váradi béke értelmében Szapolyai János halála után az egész országot Ferdinánd vagy utódai birtokolták volna. mivel Ferdinánd érvényesíteni akarta a jogait (lásd váradi béke).

Tata. hogy ne omoljanak le lövés közben). Veszprém. valamint a két nagyhatalom belátta. Ferdinánd zsoldosokat fogadhat. 1000-1500 harcost tudott befogadni. aminek értelmében a magyar területek fejében évi 30 ezer Ft-t fizet a töröknek. Új bástyatípusokat kísérleteztek ki: az újolasz vagy fülesbástyák a várfalakat és a bástya tüzérségét sokkal hatékonyabban védték az ellenséges ágyútűzzel szemben. aminek következtében sorra estek el a magyar várak (Siklós. Korábban az erősségek keskeny. Lippa. 1. Temesvár. Bár 1547-ben Ferdinánd 5 évre békét kötött a törökkel. A végvárak állandó védői között a magyarok. ezért nem tudta önmaga védelmét ellátni. Pécs. Simontornya. Fülek. és köréje külső vár(ak)at építtettek. Palota. 49 . Szerencs) 100-500 katonát fogadott be. a Német-római Császárság segítségére szorult. Veszprém. Győr. betörések. őrhely befogadóképessége: 20-50 katona. a többiek zsoldosok voltak. Az elkövetkezendő időszakban csak a nagy hadmozdulatok szüneteltek. az állandó portyák. A magyarok valamennyi rétegéből kerültek ki a végvári vitézek: főúri családokból éppúgy. főként németek. 2/3). közepes várak (Nógrád. Szolnok. Ezeket a várakat kellett modernizálni ahhoz. horvátok. megkezdte a keleti országrész elfoglalását. Drégely). Eger azonban ekkor még ellenállt. Felmentő seregek híján ezek a várak sem tudták magukat hosszan tartani a törökökkel szemben. [Eredetileg a magyar várak 85%-a magánföldesúri kézben volt. A palánkvár nem olyan erős. hanem kiindulópontnak a nyugati terjeszkedéshez. megakadályozhatták a török továbbvonulását. mint nemesekből. védelmet nyújtottak a környékbelieknek. ezért a status quo rögzítésével békére kényszerültek (Drinápoly. Az oszmánok újra meg akarták hódítani Erdélyt. a tűzfegyvereknek ellenállni képtelen falakkal rendelkeztek. Az 1551-es események miatt indították a törökök az 1552-es nagy hadjáratot. Az egykori várat belső várrá alakították. Ezzel párhuzamosan újfajta vártípusok is meghonosodtak Magyarországon. de spanyol. A katonaság eredményt elérni nem tudott. magas. Szeged. Magyarország népessége kb. szélesebb ágyúállások kialakítására alkalmas védműveket építtettek. hogy állhassák a török ostromot. hogy nem bír egymással. azaz minél kevésbé legyenek kitéve az ellenséges ágyútűznek. a várfalakon ágyúkat tudjanak elhelyezni (pl. amelyet vizes árokkal vetettek körül. Az utolsó jelentős hadjárat az 1566-os. A stratégiailag fontos helyeken épülő kővárak drágábbak. vagyis az uralkodó. azaz egyik sem tudja elfoglalni Magyarországot egészen. Vác). szerbek voltak többségben (kb. Sikeres ostrommal elfoglaltak számos várat (pl. majd el akarták szigetelni a magyar országrészeket. Ezért királyi megbízásból olasz hadmérnökök jöttek. rablások továbbra is általánosak maradtak – ezek megviselték az ütköző zóna lakosságát. de olcsóbb és könnyebb javítani. olyan erősek legyenek. akik a korábbi lovagtornyokat lebontották. A törökök várrendszert hoztak létre Buda körül is (hogy ne lehessen visszafoglalni). Sümeg. és alacsonyabb. parasztokból. 1568). az évi adó mennyisége 500 ezer Ft. (Lásd forrásokhoz írtakat. amikor Szigetvár és Gyula is a török kezére került.) Egy új várrendszer létrehozása volt a legfőbb feladat. A törökök ekkorra már Magyarországot és Budát nemcsak felvonulási területnek tekintették. ám erősebbek. vallon zsoldosok is kezdetben.5 millió fő. mégis rendszeresen folyósítják évente 6 hónapon át az ún. és óriási költségen a kor színvonalának megfelelően kiépíttette. amelyet könnyű volt a tüzérséggel megsemmisíteni. és minél nagyobb létszámú őrséget tudjanak befogadni. amelyből I. Fráter Györgyöt azonban meggyilkolták (1551).több katonát nem is küldenek Magyarországra. A Habsburgok vereségével párhuzamosan a török hadjáratot indított (1541-1546). vagy utánpótlási vonalait tudták elvágni.] Vártípusok nagyság szerint: néhány korszerű vár (Kanizsa. Fehérvár. Eger) kb. középen hatalmas lakótorony épült. Mivel az ostrom alatt Szulejmán meghalt. ezért a jelentősebb végvárakat a király a saját irányítása alá vonta. 1551 nyarán a gyalui egyezményre hivatkozva. török segélyt. Esztergom. de ezt a magánbirtokosok nem tudták kivitelezni. Szigetvár.

Szászföld önálló. A magyarok megőrizték a magyar megyerendszert. A hosszabb békeidőszakban a harci kedvet és az ügyességet is ezeken a párviadalokon tették próbára. ill. Sajátos pénzszerzési mód volt a török foglyokért kért váltságdíj és a párviadalok során szerzett zsákmány. jövedelmező tevékenységet folytatni. ezért egzisztenciájuk biztosítására egyéb „munkákat” is elvállaltak a békésebb időszakokban. Zsoldjukat utolsóként kapták meg. sajátos etnikai és vallási vonásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A mohácsi csata előtt Erdély élén a királyt képviselő vajda állt. vagy elszegődtek a tőzsérek mellé a marhacsordák fegyveres kíséreteként (lásd hajdúk). ill. Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd az egész ország urának tekintette magát. Az 1437-es kápolnai unió sajátos rendi szerkezetet hozott létre. 30. a végvári rendszert pedig a XVIII. állandó harcokban telt. A végváriak zsoldosok voltak. de ha volt rá mód. ahol a szász polgárok az 1224-es Andreanum óta a szebeni bíró vezetésével önállóan irányították területüket. közigazgatási egységeik a székek.) Az ellátási problémák miatt egyrészt kénytelenek voltak a lakosságtól élelmet rabolni. Ebből a rétegből alakult ki a vitézlő rend. hanem területi alapon is elkülönült egymástól. a szász (patríciusok). adott esetben portyák lebonyolítása volt. amelynek feladata a katonai szolgálat – elsősorban a várakban –. A megyeszervezet is más volt népenként.) A végvári katonaságot a török felszabadító háborúk után elbocsátották. századi erdélyi társadalom jellegzetességeit. külön terület. A törökhöz hasonlóan gyakran jártak portyázni. ha egyáltalán kifizették nekik („se pénz. században a határőrvidék váltotta fel. összegzés A magyar végvári vitézek élete kemény és fáradságos volt. akkor gazdálkodtak. Lezárás. más. az ország védelme. de az udvar nem mindig tudta kifizetni a járandóságukat (pénzben vagy természeti juttatásokban). tétel: Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete Erdé FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a XVI. azaz rabolni. és külföldi zsoldosok is kerestek itt megélhetést. mint a földjeikről a török elől vagy más okból megszökött jobbágyok. (Lásd forrásokhoz írtakat. a terület teljes mértékben az ország részét képezte.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A végvári katonák sajátos részét jelentették a korabeli társadalomnak. Kifejtés A mohácsi vereséget követő kettős királyválasztás után (1526-1527) Magyarország mindkét királya. se posztó”). (Lásd forrásokhoz írtakat. a székely (előkelők/lófők) nemcsak hierarchikusan. 1541-ben Buda török 50 . a gyakori élelmiszerhiány miatt pedig legyengültek. Tagjai között a földjüket vesztett nemesek éppúgy voltak. a székelyek kollektív nemességgel rendelkeztek. A 3 rendi nemzet: a magyar (nemesség).

A magyar és így az erdélyi rendi társadalomban a nemzet tagja csak birtokos ember lehetett: a birtoktalan jobbágy. másrészt viszont nem mondott le az országegyesítésről sem. Az 1551. (Később Bocskai István módosítja Báthori István koncepcióját. mint Moldváé és Havasalföldé. Ennek legfőbb oka. A városok polgárai körében is gyorsan tért hódított. kívül maradt a nemzeten. nem alakult ki olyan típusú politikai befolyása. Lezárás. Az erdélyi társadalom tagolódásáról és arányairól lásd a forrásokhoz írtakat. Erdély jogi helyzete így hasonló lett. erre azért voltak ekkor hajlandók. illetve Erdély vazallusi státuszával. eius religio elve. a speyeri egyezményt pedig magára nézve is kötelezőnek ismerte el. hogy a földesúr még jobban kiterjessze befolyását a jobbágyára. és a Habsburgokkal rendezte a közjogi viszonyokat. Ennek eredményeképp a Tiszántúl és a Temesköz is török fennhatóság alá került. a házasság engedélyezése a papság körében sokakat vonzott. század derekán. hogy nem képes Erdélyt és a Részeket a királyi Magyarországgal egyesíteni. A csecsemő király helyett kormányzó Fráter György egyrészt kemény kézzel látott az államélet szervezéséhez. királyságból fejedelemség lett. mert így függetlenedni tudtak az egyháztól. János Zsigmond elismerte a Habsburgok magyar trónját. 51 . Eszerint Erdélyt stabilizálni kell.kézre kerülése az ország három részre szakadását is jelentette: a szultán „ajándékaként” kapta meg a keleti országrészt János Zsigmond. a cölibátus megszüntetése. ezzel elismerte a vazallusi státuszt. a házasság felbontásának lehetősége (számos jobbágy élt ezzel a lehetőséggel). adófizetéssel tartozott. A speyeri egyezményben (1570) János Zsigmond lemondott a magyar királyi címről. amit török megtorlás. Szulejmán megelégedett János Zsigmond. az evangéliumi tisztaság eszményét hirdető egyház. hanem Báthori István partiumi nagybirtokost emelték hatalomra (1571-1586). azaz megfogadta. hogy amennyiben fiú utód nélkül hal meg. a protestantizmussal megjelenő olcsóbb. hiszen nem a Habsburgokat. cserében Miksa elismerte őt Erdély (önálló hercegség) fejedelmének. hasonlóképpen az ugyancsak közösségi jogon birtokos szászok. mivel Miksa is belátta. A nemesek. majd a fejedelemség politikai döntéseit. A megállapodás következtében Erdély államformája is megváltozott. mint a katolikus egyháznak. akár magyar. akik birtokukat a közösség tagjaként kapták. hogy szinte minden társadalmi réteg érdekeltté vált a reformációban. Fráter György 1551-es meggyilkolását követően beálló patthelyzet után az erdélyi rendek hívására János Zsigmond 1556-ban visszatért Erdélybe. Erdélyben a nemzethez tartoztak a birtokos nemesek mellett a katonáskodó székelyek. Először ismerte el Habsburg uralkodó Erdély függetlenségét. tehát a fejedelem személyét és a külpolitikáját egyeztetni kellett.) Természetes határai. aki azonban ekkor még a magyar királyi címet viselte. Ezekkel a döntésekkel ismerték el először a Habsburgok az ország három részre szakadását. a jobbágyok terheinek csökkenése (nem kellett fizetniük a tizedet). Ráadásul a reformációval átalakuló társadalmi hierarchiában a földesúri hatalmat a papság nem veszélyeztette. Báthori István politikai koncepciója évtizedekre meghatározta Erdély sorsát. mert csak Erdélyből kiindulva lehet egyesíteni az országot. János Zsigmond halála (1571) után azonban az erdélyi rendek nem tartották be a speyeri egyezményt. valamint a cuius regio. szász avagy román. összegzés A reformáció gyorsan terjedt a XVI. Az új fejedelem elküldte az adót a töröknek. másrészt a kálvini egyházszervezet sok szempontból hasonlít a városi önkormányzatokhoz. a rendiség sajátos erdélyi formája (kápolnai unió). konkrétan meg is határozták Erdély határait. akkor a Habsburg főség alatt egyesíthetik Magyarországot. ami elősegítette a terület politikai önállósulását is a XVI. büntető hadjárat követett. A földesurak számára csábító volt a szekularizáció nyújtotta birtokszerzési lehetőség. ami lehetőséget biztosított arra. hiszen a terület nem esett a török támadások fő irányába. a termelési lehetőségek változatossága képessé tették az erdélyi társadalmat bizonyos önellátásra. a székelyek és szászok képviselői a tartományi gyűléseken tudták befolyásolni a vajdaság. Az anyanyelvi istentisztelet. évi egyesítési kísérlet azonban kudarcba fulladt. század első felének Magyarországán. 1437-ben az erdélyi parasztfelkelés idején jött létre az erdélyi három nemzet szövetsége (unio trium nationum).

az ország egyik legnagyobb birtokosát.) A XVI. de a XIV. A szász polgárok után először a főnemesség fogadta el a tanokat. 31. Az 1570-es évekre Magyarország lakosságának több mint 75-80%-a valamely protestáns felekezetre tért át. külső segítségre van szükség. négy bevett vallást: a katolikus. A főurak (pl. az ellenállás jogának eltörlését. Kiss Albert és Szalontai György) felkeresték Rákóczit Brezán várában.) 1703 áprilisában a Felső-Tisza-vidéki lázadó nép követei (Esze Tamás.2 millió holdat tettek ki. 1697-ben Tokajhegyalján parasztlázadás tört ki. Ezt a felkelést a császári haderő leverte. Lipót abszolutisztikus politikája és a török kiűzésének terhei. Megszökött. századi vallásháborúk korában azonban Erdélyben békességben éltek a felekezetek. de a rendi sérelmek a nemességet is az udvar ellen hangolták. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia). (Lásd a forráshoz írtakat. A háborúk miatt bekövetkező adóemelés tovább fokozta az elégedetlenséget. Kifejtés 1701-ben kitört a franciák és a Habsburgok között a spanyol örökösödési háború. ugyanis tisztában volt vele. a rendek szabadságjogainak megsértését.) Rákóczi látta. magas adók bevezetését. Az ortodox vallás is csak a megtűrt vallás kategóriájába tartozhatott. és Lengyelországba menekült. (Birtokai kb. őt magát bebörtönözték. Rákóczi kapcsolatot keresett a franciákkal. az evangélikus. tétel: A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai Rá FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével jellemezze a Rákóczi-szabadságharc belső támogatottságának kérdését! Térjen ki arra. és a mozgalom élére állt. Perényi Péter sárospataki. Habsburg Mária udvartartása körében és a szász városokban terjedt el. aminek következtében a császári hadsereget szinte teljesen kivonták Magyarországról. az Udvari Kamara önkényuralmát. A reformáció hívei szerint a magyarságot ért megpróbáltatások kiváltója a katolikus egyház világias. az erdélyi fejedelmek örökösét (I. több törvény is kimondta a vallásfelekezetek szabadságát. hogy Magyarország önállóan nem képes felvenni a küzdelmet a Habsburgokkal szemben. Nádasdy Tamás sárvári) udvarai reformációs központokká alakultak át. 1. Az Erdélyi Fejedelemség vallási megoszlása igen változatos volt.) Az új rendelkezésekkel párhuzamosan mindig kimondták a „régi” felekezet védelmét is. Csak kedvező külpolitikai viszonyok mellett volt hajlandó felvállalni a felkelést. amihez megnyerte II. (Lásd a forráshoz írtakat. hitéletet elhanyagoló magatartása volt. pusztítása miatt a magyar társadalom jelentős része szembekerült a Habsburgokkal. hogyan próbálta meg Rákóczi a hadsereg létszámát és képzettségét növelni! FELELETVÁZLAT Bevezetés I.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az új hit először a királyi udvarban. aki elfogadta ajánlatukat. Rákóczi Ferencet. A török elleni harcok idején a magyar 52 . (Lásd a forrásokhoz írtakat. hogy az elégedetlenség nem elég. (Lásd a térképhez írtakat. Bercsényi Miklós felvidéki főnemes szervezkedést indított. Lajossal folytatott levelezését leleplezték. Elfogadták tehát az ún.) 1703 májusában még Brezánban kiadott kiáltványában fogalmazta meg az országot ért sérelmeket: a szabad királyválasztás eltörlését. az anabaptistákat azonban Erdélyben is üldözték. a református és az unitárius irányzatot.

évi ónodi országgyűlésen már komoly feszültségek jelentkeztek. Az újszerzeményi jog bevezetése következtében a nemesek egy része nem kapta vissza régi birtokait. Szeged). lázadó államnak tartotta). Lipótvár. A Rákóczi-szabadságharc sorsa azonban alapvetően nem a magyarországi hadszíntéren dőlt el – ezzel II. döntésből. amely önkéntesekből állt. Bár Rákóczi a gazdasági intézkedésekkel igyekezett biztosítani a hadsereg ellátását. Rákóczi Ferenc is tisztában volt. a harci fegyelem biztosítása érdekében rendelkezett a hadirendtartás kiadásáról és a vallási ellentétek tompításáról (katolikus. Lajos csak mint erdélyi fejedelmet tekintette tárgyalópartnerének (ugyanis Magyarországot rebellis. féltek Rákócziék a főúri ellenállástól. a szabadságharc befejezését követelték. kastélyok elleni paraszti fellépést. jobban tudott manőverezni. Ez azért volt fontos. Lajos csak 10000 tallért folyósított havonta. akik viszont így nem tudták megművelni a földjeiket. hogy viszonylag kis haderő is elég volt a magyar front egyensúlyban tartásához. hogy elejét 53 . A kiáltvány ugyan a nemes és „nemtelen” országlakosokhoz szól. és önkényuralmat gyakorol a szabadság leple alatt. Ekkortól kezdődően már csak a rendi jogok biztosítása a magyarok célja. a rendi jogok védelme érdekében. összegzés 1707-re a katonai helyzet lényegesen nem változott. A rendelkezések következtében a nemesség egy része csatlakozott (Károlyi Sándor is) a felkeléshez. A szabadságharc anyagi bázisát részben Rákóczi saját birtokai. és vezérlő fejedelmükké választották Rákóczit. az utánpótlási vonalak elvágására törekvő hadműveleteket hajtottak végre.) Később (1708) a végsőkig kitartóknak hajdúszabadságot ígértek. Az elhúzódó háború miatt azonban a parasztság elkedvetlenedett. a nemesség azonban parasztlázadást látott a mozgalomban (fegyvert is fog ellenük több helyen). ezért 1703 augusztusában a vetési pátensben a hadba lépőknek és legközelebbi családtagjaiknak mentességet ígért az állami és földesúri szolgáltatások alól. a katonák zsoldja miatt is sok pénzre volt szükség. A fegyvereket részben importálniuk kellett. de kevés volt közöttük a főrendű. valamint az irreguláris haderőből. Országszerte raktárakat létesített. A hadsereg leginkább lovasságból állt. A nemeseket kizárták minden tanácskozásból. (XIV. vezetője Bercsényi Miklós.) A fegyverhiány megszüntetése érdekében állami manufaktúrákat hozott létre. ez csak részben sikerült. amely biztosította a rendiség rendszerét. ezért többnyire portyázó lesvetéseket. A nehézséget növelte. kiképzett hadsereg volt. ezért hamar értékét vesztette. s még ugyanebben az évben a felkelők is vereséget szenvedtek Nagyszombatnál. Bercsényi és hívei. A kuruc hadsereg két alapvető egységből állt: egyrészt a reguláris haderőből. (Ekkor még nem merték kimondani a trónfosztást.) Lezárás. Turóc vármegye követei azzal vádolták Rákóczit. mert XIV. évi ónodi országgyűlésen kimondták ugyan a közteherviselést. hogy a nemességet és a parasztságot egy táborban kell tartania. másoknak pedig fegyverváltságot kellett fizetni érte. ráadásul 1702-től I. ill. amelynek vezetője Károlyi Sándor. ám ez nem javította lényegesen az anyagi feltételeket. konföderációt hoztak létre. melyekből a hadsereg fegyvereket és ellátmányt vételezhetett. hogy a hadsereg is javarészt jobbágyokból állt. ezért a nagyobb ütközeteket ők nyerték. ez toborzott. Várad. az udvari tanács önkényesen hozta meg döntéseit. mivel azonban alig volt megfelelően képzett tiszt. de legnagyobb részben a jobbágyok adói biztosították. részben a francia segítség. A fontos várak Habsburg kézen maradtak (Buda. Az 1707. A számszerű adatok is igazolják.katonákat mellőzték. illetve a vitézlő rend térnyerésének megakadályozása céljából). A hadsereg ellátására Rákóczi pénzt veretett. Az 1707. A gyulai pátensben viszont megtiltotta a nemesek. A császári haderő rendezettebb. (Még ebben az évben a családtagokra vonatkozó rendelkezést érvényteleníti. 1705-ben a szécsényi országgyűlésen a rendek szövetséget kötöttek. a nemesség egy része pedig szembefordult a fejedelemmel ősi szabadságjogaik sérelme miatt (az adómentesség. 1704-ben a franciák (és bajorok) vereséget szenvedtek Höchstädtnél. mivel azonban ez rézből készült (rézlibertás). a várak élére külföldieket állítottak. fegyelmezettebb. hogy az általa kivetett adók magasabbak a császáréinál is. református. holott az azokból származó jövedelmekre szükség lett volna. evangélikus felekezetek szabad működése). Rákóczi azonban tudta. Lipót megkezdte a várak szisztematikus megsemmisítését. 1704-ben az erdélyi rendek fejedelmükké választották Rákóczit.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
vegyék egy esetleges Rákóczi-ellenes rendi fellépésnek, lekaszabolták a Turóc vármegyei követeket, ezzel az ellenzéket megfélemlítették. Kimondták a közteherviselést, a Habsburg-ház (I. József) trónfosztását. II. Rákóczi Ferenc olyan uralkodót akart a magyar trónra, aki meg is tudja védeni az országot, ám a tárgyalások a trencsényi csatavesztés miatt (1708) kudarcba fulladtak. A vereség döntő fordulatot eredményezett a szabadságharc történetében, hiszen az új, ill. nagy harcértékű magyar csapatok megsemmisültek, a kurucok nagy része többé nem tért vissza harcolni, ill. ezredek álltak át a labancokhoz. Rohamosan fogyott a kuruc haderő, és ezzel együtt az általuk felügyelt terület is. 1709-ben a nemzetközi helyzet is még kedvezőtlenebb lett, a franciák veresége, a spanyol örökösödési háború is a vége felé közeledett, a békéket kezdték előkészíteni. XIV. Lajos beszüntette a magyar mozgalom támogatását. XIV. Lajos a trónfosztás kimondása ellenére is vonakodott formális szövetségre lépni a fejedelemmel, a francia érdekek ekkor már mást kívántak. Még 1707-ben Varsóban Rákóczi szerződést kötött I. Péter orosz cárral, de az oroszoknak más érdekeik fűződtek ehhez, nem kívántak a Habsburgokkal mélyebb konfliktusba keveredni, azaz Oroszország csak eszközként kívánta felhasználni a Rákóczi-szabadságharcot a svédek ellenében. A szabadságharcot lezáró béke megkötésére 1711-ben – Rákóczi távollétében – került sor Szatmáron. A majtényi síkon tették le a fegyvert a csapatok.

32. tétel: Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása a Dem XVIII XVIII. században
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be, hogyan változtak a demográfiai viszonyok, a népesség etnikai összetétele Magyarországon a XVIII. században! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Az elhúzódó háborúskodás, az éhínségek, a járványok a lakosság nagyarányú pusztulását eredményezte főként az Alföldön, a végvári vonal mentén és a Dél-Dunántúlon, a települések jelentős része a népességgel együtt eltűnt, elpusztult. Az érintett térségekben az egykori szántók helyét legelők, bokros parlagok, vadvizek váltották fel. A várak építése, a hadsereg tűzifaigénye megritkította az erdőket, a talaj elpusztult, sok helyen átadta helyét a futóhomoknak, ezért az egykori kultúrtáj elvadult vidékké változott. A pusztásodást elősegítette az éghajlati változás is. A településszerkezet is átalakult: az Alföldről sokan a védettebb városokba mentek megélhetést találni a háborúk idején, az Alföld aprófalvai nagy számban, de védtelenebb mezővárosai is jelentős mértékben elpusztultak. Kifejtés Mindezen változások következtében egész országrészek váltak lakatlanná, aránytalanságok jelentek meg a népsűrűségben. A háborúktól megkímélt nyugati, északnyugati országrészek népsűrűsége sokkal nagyobb volt: egy-egy megyében több mint százezer ember élt, míg a déli, délkeleti területeken megyénként alig 3-4000.

54

1711 volt a demográfiai mélypont, utána – a tartós békének köszönhetően – gyors gyarapodás, népességnövekedés kezdődött. Ebben egyaránt szerepet játszott az újjáépítés, a gazdasági helyzet javulása, a bevándorlás, a belső vándorlás (migráció) és a betelepítés is. Mivel a háborúk elsősorban az alföldi, dombsági és völgyi területeket pusztították, a hegyvidékek érintetlenek maradtak, ezért a hegyvidéken élő magyarok, románok, ruszinok, szlovákok a térség kedvezőtlen mezőgazdasági adottságai és a relatíve magas népsűrűség miatt megindultak a völgyek, sík vidékek felé (migráció). Döntően az Észak-Dunántúl és az Alföld peremvidékén élő magyarok népesítették be az ország ritkán lakott, belső vidékeit, ezzel a magyar etnikai határ a Kárpát-medence belseje felé tolódott. A földesurak egy része a hódoltságon fellépő munkaerőhiány miatt támogatta a vándorlást, sőt kedvezményeket (átmeneti adómentességet) adott a földjére betelepülő parasztoknak. Az ideáramló jobbágyok megkezdték a bozótosok és vadvizek visszahódítását, a hatalmas megműveletlen földek sokkal jobb életlehetőségeket kínáltak számukra a kezdeti nehézségek ellenére is. A földesurak másik része azonban rendeletileg és törvényekkel próbálta megakadályozni a munkaerő elvándorlását, hiszen az ő jobbágyaik száma jelentősen csökkent. Az öntevékeny betelepülés szervezetlen, de nem mindig spontán népmozgást jelentett. A szabad földterületek az ország határai mentén élők közül sokakat csábítottak Magyarországra. A gazdasági lehetőségek mellett szerepet játszott a török előli menekülés is (pl. szerbek, bolgárok). Az elvándorolt magyarok helyébe és a pusztaságokra áramlottak a hegyvidék különböző népei, elsősorban a szlovákok és a románok. Ekkor jöttek létre az Alföld és Temesköz szlovák szigetei, északról pedig csehek, lengyelek, ruszinok érkeztek a délre vándorló szlovák családok helyére. A románok is lehúzódtak a völgyekbe (ill. a határon túlról is érkeztek új csoportok) és az Alföld irányába. Ennek a népmozgásnak a következtében Erdélyben többségbe kerültek a románok. A népmozgás ösztönzői a magyar nemesek voltak, akik birtokaik megművelésére igyekeztek munkaerőt biztosítani, s ezért átmeneti engedményeket is adtak. A szervezett betelepülés részben a földbirtokosok, de döntően az állam irányításával folyt az 1720-as évektől. (Bár előzményei már voltak a Rákóczi-szabadságharc idején is.) Az udvar és a főnemesség ún. pátensekben toborzott a sűrűbben lakott német nyelvű területeken. III. Károlyt elsődlegesen az adóalap növekedése vezette, de felekezeti szempontok is szerepet kaptak, hiszen a svábok érkezésével a katolikusok arányát kívánták növelni. Az első kísérletek gyakran végződtek kudarccal, többen visszatértek eredeti hazájukba. A problémákból okulva a következő csoportokat már előkészítettebben fogadták, Mária Terézia 1766-ban fel is állított egy telepítő biztosságot. A megérkezők jelentős kedvezményeket kaptak az udvartól (pl. állami adó elengedése), a Bánátban előre felépített falvak, szerszámokkal felszerelt házak várták a lakókat. A svábok szétszórtan, több jelentős szigetet alkotva települtek le (pl. Tolna, Baranya vidéke, Buda környéke, Bakony, Kalocsa, Dél-Balaton térsége). A vándormozgalmak hosszú távú következményeiként csökkent a magyarság aránya az országon belül (Horvátországgal együtt nem érte el a 44%-ot, de Horvátország nélkül is csak 50% körül alakult); másrészt etnikailag kevertebbé vált az ország, bár létrejöttek nagy etnikai tömbök is. A lakosság arányairól lásd az adatsorokhoz írtakat. A XVIII. században a településszerkezet is jelentősen átalakult. A háborúk következtében eltűntek az Alföld aprófalvai, és helyettük megnőtt a városias településeken élők aránya. A XVIII. században a tartós békének köszönhetően kialakult az alföldi tanyarendszer. A ritkán lakott, termékeny területeken a települések határa jóval szélesebb lett, mint a korábbi időszakban. Sok gazda a tél beálltáig a tanyán lakott. (Kecskemét tanyáinak száma pl. 1000 körül volt.) A XVIII. század első felében Debrecen és Pozsony volt a két legnépesebb település, de az újjáépítésnek és a betelepülésnek köszönhetően megelőzte őket Pest és Buda. Mivel ez utóbbi városokat a török háborúk után újjá kellett építeni, így sokkal modernebbnek tűntek, mint a török által nem pusztított városok. (Lásd a forrásokhoz írtakat.)

55

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Lezárás, összegzés A betelepülésnek és a betelepítésnek köszönhetően tehát a XVIII. század végére a lakosság megkétszereződött, a II. József korában készült népszámlálás adatai szerint kb. 9,3 millió lett. A népességnövekedés mértéke – pontos kiinduló adatok hiányában – vitatott, de általában a megkétszereződést tartják reálisnak. (Természetes szaporodás a jobb életkörülmények között kb. 2 millió, és kb. ugyanennyi a betelepülő.) A század során elért változások már csak azért is igen figyelemre méltóak, mert a gazdaság fejlődése, az életszínvonal tagadhatatlan emelkedése mellett is mindennapos dolog volt a magas halálozás: éhínségek és járványok (tüdőbaj, pestis, vérhas, himlő, torokgyík) pusztítottak, két nagy pestisjárványt (1711-ben és 1738-41 között) pedig a hatóságok vesztegzárral, fertőtlenítéssel, a higiénia megteremtésével próbáltak megállítani. A II. József korában készült népszámlálás nem tért ki a nemzetiségek vizsgálatára – mert erre az információra az államnak akkoriban semmi szüksége nem volt –, ezért pontos számadatok nem állnak rendelkezésre, arányuk becsült. A betelepülésekkel Magyarország többnemzetiségű országgá vált, de egyben kevert népességű is, mivel több népcsoport élt egy helyen (pl. Temesköz). A horvátokat kivéve az összes magyarországi nemzetiség ún. csonka társadalmat alkotott, ez olyan társadalmi szerkezet, amelyből hiányzik valamelyik társadalmi réteg. A horvát és a magyar ún. teljes társadalom volt.

33. tétel: A ma magyarországi reformáció
FELADAT:

A források és ismeretei alapján mutassa be a reformáció magyarországi térhódítását és jelentőségét! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A reformáció előzményének tekinthető, hogy Mátyás király az udvarába hívott számos humanista gondolkodót, akiket azután magas egyházi tisztségekbe helyezett. Ők nem elsősorban egyházi értékrendet képviseltek, hanem a humanizmus szellemében ténykedtek. Az egyház vezető rétege kezdett elvilágiasodni, reneszánsz életvitelt képviselt (pl. Janus Pannonius, Vitéz János, Bakócz Tamás). A reformáció gyorsan terjedt a XVI. század első felének Magyarországán. A katolikus egyházban számos visszásság és visszaélés volt megfigyelhető a tárgyalt időszakban, vagyis az európai tendenciáknak megfelelően Magyarországon is elterjedt a nepotizmus, simonia, a reneszánsz életvitel, tisztségek halmozása, az alsópapság érdekeinek szem elől tévesztése stb. Ezeket a jelenségeket az egyházon belül is számos irányzat, csoport bírálta, pl. közéjük tartoztak az obszerváns ferencesek. A római egyház meggyengüléséhez mindenképp hozzájárult, hogy a mohácsi csatában 7 főpap hunyt el, azaz szinte „lefejeződött” a katolikus egyház, amely vezetők nélkül nem igazán tudott megbirkózni a reformáció okozta kihívással. Kifejtés Az új hit először a királyi udvarban, Habsburg Mária udvartartása körében jelent meg, bár II. Lajos udvarában még törvény tiltotta a reformáció terjesztését, ill. a lutheránus vallás gyakorlását. A szász polgárok után először a főnemesség fogadta el a tanokat.

56

Debrecent „kálvinista Rómává” tette azzal.) Az új rendelkezésekkel párhuzamosan mindig kimondták a „régi” felekezet védelmét is. A korszak egyik legjelentősebb hitvitázója volt. Ebben Kassa. Jelentős kálvinista prédikátor volt még Kálmáncsehi Sánta Márton és Szegedi Kis István is. az anyanyelvi igehirdetés terjedését. de elterjedt az erdélyi szászok körében is. Az ortodox vallás is csak a megtűrt vallás kategóriájába tartozhatott. négy bevett vallást: a katolikus. majd Szapolyai János is bebörtönözte. ill. Lezárás. mert így függetlenedni tudtak az egyháztól. Nádasdy Tamás sárvári) udvarai reformációs központokká alakultak át: támogatták iskolák. a Habsburgok által ellenőrzött területen és a legkeletibb területeken. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Bártfa. a református és az unitárius irányzatot. szabadulása után már az egész országban prédikált. leginkább a városi lakosság körében. A legelterjedtebb felekezetté vált a XVI. hogy a földesúr még jobban kiterjessze befolyását a jobbágyára. hogy itt nyomdákat és iskolákat alapított. (Néhány évtized múlva ugyanezzel a váddal illették a reformációt. Kialakult az új egyházszervezet. Bár I. Dévai Bíró Mátyás (egykor ferences rendi szerzetes) a wittenbergi egyetemen tanult. A reformáció nagyobb irányzatai közül Luther tanai idővel szélesebb körben is elterjedtek. másrészt a kálvini egyházszervezet sok szempontból hasonlított a városi önkormányzatokhoz. az anabaptistákat azonban Erdélyben is üldözték. A magyarországi református egyház legnagyobb alakja Méliusz Juhász Péter volt.A főurak (pl. a protestantizmussal megjelenő olcsóbb. nyomdák alapítását. A városok polgárai körében is gyorsan tért hódítottak az új tanok. mint a katolikus egyháznak. A földesurak számára csábító volt a szekularizáció nyújtotta birtokszerzési lehetőség. a házasság felbontásának lehetősége (számos jobbágy élt ezzel a lehetőséggel). több törvény is kimondta a vallásfelekezetek szabadságát. 57 . 75-80%-a valamely protestáns felekezetre tért át. A vallásháborúk korában azonban Erdélyben békességben éltek a felekezetek. Ráadásul a reformációval átalakuló társadalmi hierarchiában a földesúri hatalmat a papság nem veszélyeztette. A református és az unitáriusok elsősorban a magyar etnikumhoz tartozóak voltak. század eleji Magyarországon szinte minden társadalmi rétegből csatlakoztak a reformációhoz. hitéletet elhanyagoló magatartása volt. Az 1550-es években jelent meg a magyarok körében a kálvinizmus. Ferdinánd. a Székelyföldön zömében katolikusok. Eperjes. Az evangélikus közösséghez kapcsolódott az első Újszövetség-fordítás is (Sylvester János). kisebb részben reformátusok laktak. században. Lőcse és Kisszeben polgársága megfogalmazta a lutheri tanoknak megfelelő hittételeit hasonlóan az augsburgi hitvalláshoz (1549). Az 1570-es évekre Magyarország lakosságának tehát kb. amely főként a Felvidéken szilárdult meg. I. valamint a cuius regio. vagyis minden baj forrásának tekintették az ellenreformáció időszakában. a jobbágyok terheinek csökkenése (nem kellett fizetniük a tizedet). kapcsolatot tartottak a reformáció külföldi vezetőivel. A Részek (Partium) és a 7 vármegye területén többségében reformátusok éltek. de megjelentek az unitáriusok elszórtan elhelyezkedő közösségei és a nagyobb görögkeleti vallású románok lakta régiók is. és elterjesztette ezeket a tanokat Kassán. A reformáció hívei szerint a magyarságot ért megpróbáltatások kiváltója a katolikus egyház és a magyarság világias. a cölibátus megszüntetése. az evangélikus. Elfogadták tehát az ún. a házasság engedélyezése a papság körében sokakat vonzott. a magyar Luthernek is nevezték a kortársak. s ez az irányzat a mezővárosi lakosság és a végvári vitézek körében terjedt gyorsan. nem alakult ki olyan típusú politikai befolyása. A református egyház megszilárdulását a debreceni zsinat (1562) határozatainak köszönhette (Debrecen – Egervölgyi Hitvallás). eius religio elve. a Székelyföldön maradt csak. ami lehetőséget biztosított arra. a Felvidék németek lakta városaiban.) A XVI. Az anyanyelvi istentisztelet. Ferdinánd is elfogadta ezt a hitvallást. Az evangélikus vallás terjedését igazolja az ún. összegzés A reformáció egyik legfőbb vonzereje az anyanyelvűség volt. jelentősebb katolikus tömb a nyugati országrészben. az evangéliumi tisztaság eszményét hirdető egyház. A Szászföldön evangélikusok. ötvárosi hitvallás megszületése. Az Erdélyi Fejedelemség vallási megoszlása igen változatos volt. Perényi Péter sárospataki.

a bürokráciában egyre jelentősebb szerepet kapott az ún. Nagyszebenben. Várad. az államadósság a kezelhetetlenség határán állt. Marie Antoinette igen népszerűtlenné tette a királyi családot egyrészt osztrák származása. akiknek erre lehetősége volt. (A XVI. s ezek fejlesztését szorgalmazta pl. de a helyzetet valóban súlyosbította. 1000 könyvet adtak ki. (1526-1560 között a krakkói és wittenbergi egyetemre pl. A polgárság körében egyre jelentősebbé vált a felvilágosult értelmiség befolyása. melyben mind a három rend azonos számú (300) követtel képviselteti magát. emelkedő árak és az adóterhek növekedése. Egy-egy iskola kisebb országrészek oktatását felügyelte. században kb.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Károli Gáspár Bibliája az irodalmi nyelv kialakulásában döntő szerepet játszott. a politikában még nagyobb szerepet szeretne. Lajos felesége. Mivel Magyarországon nem volt egyetem. Személyes okok: XVI. (A francia államcsődöt nem az udvar költekezése okozta. hiszen 1614 óta a királyok nem hívták össze a rendi gyűlést. Az alsóbb évfolyamos diákok központokban tanulhattak tovább. Lajos 1789. Debrecenben. Gyulafehérvár. Állandó nyomdák működtek: Sárváron.) Az új felekezetek nagy súlyt fektettek az oktatásra. 650-700 magyarországi diák járt. május 5-re összehívta a Rendi Gyűlést Versailles-ba.) Félve az újbóli államcsődtől. Kolozsvár. másrészt pazarló életvitele miatt. 58 . az alkotmányos átalakulás pedig számukra garanciát jelent erre.) 34. Sárospatak. XVI. taláros nemesség. Gazdasági okok: A korszerűtlen adózási rendszer és az elhúzódó háborúk miatt a francia állam csőd közelébe jutott. Mindenképp át kellett alakítani az adórendszert. meg kellett szüntetni a kiváltságos rétegek adómentességét. tétel: A francia alkotmányos monarchia válsága és bukása fra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a királyi hatalom jellegének változását a forradalom kirobbanásától az alkotmányos monarchia bukásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés A forradalom okai: Társadalmi okok: A nemesség úgy érezte. hogy befolyása visszaszorult. egyházi énekeskönyvek) meghonosításának is. A polgárság gazdasági befolyása egyre nőtt. Először az ülésezés rendjét kellett eldönteni. ezért külföldi egyetemeken tanulhattak csak tovább. főként teológiai műveket. Kolozsváron. Apáczai Csere János is. A parasztságot az 1780-as évek gazdasági válsága sújtotta: éhínség. Debrecen. de ábécéskönyveket és széphistóriákat is megjelentettek. Óriási szerepe volt a reformáció terjedésében az anyanyelvi éneklés (zsoltárfordítások. Tolna. Iskolákat alapítottak: pl. Két lehetőség állt fenn: Az 1614-es forma.

ráadásul ellenséges gesztusokat tett (esküt nem tevő pap kezéből áldozott). Az uralkodó végül az utóbbi mellett döntött. Rögzítette a közteherviselést. de meghagyta a külön ülésezést és a rendenkénti szavazást. labdaházi eskü. A választási küzdelemben a politika az utcára vonult: röpiratok. Bízott abban. alábecsülte a politikai erők belső küzdelmeit is. A nemesség alkotmányos monarchiát. július 14-én megostromolta a zsarnokság szimbólumát. XVI. hogy kimondta: nincsenek születési előjogok. Kifejtés A harmadik rend együttes ülésezést követelt. így próbálván az indulatokat lecsendesíteni. ezzel a régi rendszer társadalmi értelemben megszűnt. A papság és a vidéki parasztság egy jelentős része szembefordult a forradalommal. A király szökését követően felerősödött a köztársaságot kívánók tábora. Az emigránsok. A politikai feszültséget az is növelte. szólás. Július 17-én aláírásgyűjtésbe kezdtek a Mars-mezőn a köztársaság kikiáltásáért. és elfogadta az augusztusi határozatokat. és az utcára vitte a küzdelmeket. Mirabeau márki és La Fayette márki. A rendek panaszfüzetekben foglalták össze követeléseiket. La Fayette a nemzetőrség parancsnoka lett. Itt megfogadták. míg meg nem születik az új alkotmány – ez az ún. mint a másik kettőnek együttesen. Lajos ismét csapatokat hívott Versailles-ba. augusztus 26-án fogadta el az alkotmányozó nemzetgyűlés az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. Egyetlen lehetőségnek az egyházi és emigráns vagyon kisajátítása mutatkozott. Lajos a Tuilleriákba tette át székhelyét.). amelyet október 6-án végre is hajtottak. A vidék forradalmát („nagy félelem időszaka”) követően a nemzetgyűlésen a nemesség. a Bastille-t. Az abszolutizmus bukásának fő oka a pénzügyi csőd volt.) Miután XVI. amelyben a harmadik rendnek ugyanannyi követe van. a parasztság pedig alacsonyabb adókat és a földesúri szolgáltatások csökkentését várta. Lajos katonákat állított Párizs köré. porosz) vissza tudja majd állítani abszolút hatalmát. La Fayette ágyúkkal löve- 59 . azaz érvényesülnie kell a népfelség elvének.és sajtószabadság. melyeket a radikális értelmiség fogalmazott). A dokumentum az alkotmányos átalakulás elveit határozta meg azzal. Amikor a tömeg fegyverkezésbe kezdett. Ezeknek a lépéseknek köszönhetően népszerűsége folyamatosan csökkent. a törvény előtti egyenlőséget. A király azonban kétkamarás rendszert és királyi vétót követelt. és a városok lemondtak a kiváltságaikról. kiáltványok árasztották el a városokat (a nép követeléseit tartalmazták. hogy addig nem oszlanak fel. Június 20-án az uralkodó munkák ürügyén bezáratta az üléstermet. Október 5-én javarészt asszonyokból álló tömeg vonult Versailles-ba. az egyháziak és a királyi hatalom visszaállításában érdekelt nemesek tanácsára hallgatva belement a szökésbe is (1791.Új szisztéma szerinti. hogy külső segítséggel (osztrák. hiszen a hatalom forrása a nép. az alapvető polgári szabadságjogokat (vallásszabadság. a papság. Maga a király is Párizsba ment. és megalázó módon visszavitték Párizsba („A monarchia halottas menete”). ezzel tovább növelte a feszültséget. és nem fogadta el az augusztus 4-ei és 26-ai rendelkezéseket. miközben a papság és a nemesség egy része a polgárság mellé állt. Július 12-án megkezdődött a nemzetőrség szervezése. Párizsban a régi hatalom összeomlott. és Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek kiáltotta ki magát. június. hogy az uralkodó a nemzetgyűlés mellett az alkotmányos monarchistákkal sem volt képes együttműködni. A politikai élet radikalizálódását félreértette a király. Ez a lépése a tömegek radikalizálódását segítette elő (pl. ami azonban a forradalom kirobbanását követően nem enyhült. Marat: A nép barátja című újság cikkei). a tulajdon sérthetetlensége). A nemzetőrség azonban letartóztatta. A tömeg azonban ki akarta erőszakolni a király és családja Párizsba költözését is. sőt felerősödött. a polgárság jogegyenlőséget akart. június 17-én a Rendi Gyűlés Nemzetgyűléssé alakult. Az uralkodó a tömeg nyomására engedett. mire a Nemzetgyűlés a Labdaházba vonult. ehhez a királyi hatalomnak is alkalmazkodnia kellett (volna). a polgári társulás célja az ember jogainak megőrzése. XVI. kenyeret követelve. és új városi tanácsot alakítottak. 20. de a nemzetőrség vezetője. ám a nemzetgyűlés csak az utóbbit adta meg. 1789. (Vezetők: Sieyes abbé.

összegzés Az uralkodó sorsa politikai kérdéssé vált. A girondiak végül kénytelen voltak engedni. század főbb eszmeáramlatai XIX FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a XIX. és Capet Lajost a Konventben halálra ítélték. az abszolút monarchiát alkotmányos monarchia. A nemzetgyűlés 1791 szeptemberére alkotta meg az alkotmányos monarchia működéséhez szükséges törvényeket. augusztus 10-én megostromolta a Tuilleriákat. tétel: A XIX. másrészt pedig. mint királyi jogainak korlátozása. Lezárás. valamint megtagadta a védelmi rendelkezések teljesítését. folytatta politikáját. augusztusi pillnitzi osztrák-porosz nyilatkozatot követően fokozódott Franciaországban a külföldi beavatkozástól való félelem. Koblenzben kiáltványt adtak ki. amit alapvetően barátságtalan gesztusként értelmezett. Az alkotmányos monarchia a hatalmi ágak megosztására épült. Átalakultak a politikai erőviszonyok: az alkotmányos monarchisták mellett a girondiak erősödtek meg. leváltotta a girondi kormányt. XVI.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli tett a tömegbe. Ennek a lépésnek köszönhetően nemcsak a király. az igazságszolgáltató. melyben a tulajdonosok kezében van a hatalom. Az 1791. így növelte a király bizalmatlanságát. és hadat üzent a Habsburg Birodalomnak. míg az alkotmányos monarchisták és a jakobinusok ellenezték. 1793. A hírek hallatán az emigráció központjában. hogy a girondiakkal szemben növeljék befolyásukat. Először június 20-án szállta meg a párizsi tömeg a Tuilleriákat. hanem az alkotmányos monarchisták is egyre inkább elszigetelődtek. Az alkotmányozó gyűlés 1791 októberében feloszlott. melyben lerombolással fenyegették meg Párizst. Lajos szemében nem volt más. és megdöntötte a monarchiát. továbbra sem adta fel eredeti terveit (külföldi segítséggel visszaszerzi hatalmát).) Az alkotmány XVI. ha a királyt baj éri. századi szocializmus eszmerendszerének létrejöttét. hogy az „Isten kegyelméből” uralkodó király a három hatalmi ág: a törvényhozó. a jakobinusok is melléjük álltak. Az abszolutizmus lényege volt. Az új állam az egyéni szabadságjogok és a politikai egyenlőség megvalósítása során a népfelség elvét juttatta érvényre. és átadta helyét a törvényhozó nemzetgyűlésnek. A girondiak a királlyal együtt a háborút támogatták. A francia forradalom tehát megszüntette az abszolutizmust. de a királyt nem sikerült megfélemlíteni. A királyt és családját a Temple börtönébe zárták. a végrehajtó hatalom egy kézben való egyesítésével teljhatalomra tett szert. Mivel a tömeg a király halálát kívánta. később köztársasági államforma váltotta fel (1792. Erre a párizsi községtanács vezette tömeg 1792. ill. április 20-án girondi kormányt nevezett ki. és nem felelt tetteiért az alattvalóknak. hogy az országban ne lehessen visszaállítani az abszolutizmust. ez lett Franciaország első írott alkotmánya. szeptember 20). január 21-én guillotine-nal kivégezték. a király szembeszállt a nemzetgyűléssel. 35. hogy ésszerűen berendezkedett állam jöjjön létre. Lajos 1792. (Lásd a forráshoz írtakat. legfőbb irányzatait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Demográfiai változások: (lásd táblázat adatai) 60 . Megalkotóit két cél vezette: egyrészt az. Miután vereségek követték egymást.

Fourier és Saint-Simon csak teoretikusan próbálta megoldani a problémákat. Saint-Simon elméletén erősen érződik a felvilágosodás hatása. másrészt a higiéniás viszonyok javulásának köszönhető. a riválisnak tekintett gépeket próbálták elpusztítani. A városba költözés során az emberek elvesztették hagyományos kultúrájukat. Az utópiák a fennálló társadalmi rend kritikáját jelentik. ezért általános volt köztük a pauperizálódás (elszegényedés). A nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. teljes egészében nem. Szerinte a megoldás az iparosok és tudósok együttműködése volna (dolgozó osztály). a szakszervezetek (trade unionok). ezzel létrejött a chartizmus. hogy neveléssel lehet megváltoztatni a szemléletet. új iparvidékek alakultak ki. Alapvetően a polgári értékrend jellemző rájuk. A társadalom átrétegződése az ipari forradalom által érintett országokban: (lásd a forráshoz írtakat) Megváltozott a parasztság és a munkásság aránya. munkaidő kérdése) voltak.A lakosság számának gyors növekedése egyrészt a több és jobb élelmiszernek. Kolping) és magánszemélyek által biztosított segélyezés nem oldja meg a problémákat.). dologtalan nemesség. A parlamenti váltógazdálkodás miatt Angliában a parlamenti pártok közötti verseny biztosította a munkásság szervezkedésének törvényes hátterét (1824). ilyen dokumentumot terjesztettek a parlament elé. hivatalnokok. A chartizmus elnevezése a charter (alkotmányjavaslat) szóból származik. életkörülményeinek javítására különböző mozgalmak alakultak ki. Ausztráliába történő deportálás volt a büntetés. a társadalmi robbanás lehetősége sok embert elméleti vizsgálódásra ösztönzött. korlátozták a gyermekek munkaidejét. ill. A mezőgazdasági gépek megjelenése miatt a városi és falusi lakosság aránya megváltozott: a falvakból a városba költöztek (urbanizáció). s így reformokra ösztönöztek. Owen a gyakorlatban is kipróbálta. A munkásság ellehetetlenült életkörülményei (alkoholizmus. értelmiség. A géprombolás az embertelen körülmények között élők természetes és ösztönös reakciója volt. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. A proletariátus nagy és koncentrált tömegként jelent meg. század közepére tompultak az ellentétek. A korabeli társadalmat új társadalomtudományok (közgazdaságtan. ide tartoztak az önállóan termelő kisparaszti elemek. Gyárvárosok. ezért nevezték őket „ pedagógiai optimistáknak” is. Kialakult a burzsoázia és a proletariátus (munkásosztály). Kiderült az is. vallásukat. bár nem szüntette meg. A XIX. Az utópikus szocialisták (Morus Utópia című művéről kapták nevüket). Megjelent a középosztály. azaz a papság. Ő úgy tartotta. önsegélyező szervezetek (bérkövetelés. a feudális járadékaiból élő. A charter 6 pontját lásd a forrásban. Ezek kezdetben szakmai jellegű. kábítószer-fogyasztás). valamint a faluban való élet által nyújtott támogatásokat. középvállalkozók. vízszennyezés stb. hogy a bajok forrása a káosz. de egyes elemeiben megvalósíthatók. munkaviszonyok. hogy az egyházak (pl. Eredmény a gyáripari törvények elfogadása. A brit gazdaság dinamikus fejlődése is enyhítette a gondokat. majd politikai szerepet is vállaltak. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. Hittek abban. melynek okai a henyélők. Eszerint tilos a női és gyermekmunka a bányákban. s főleg a szakszervezeti színtéren zajlottak a viták a munkaadó és a munkavállaló között. A kormányok erőteljesen felléptek ellenük: Angliában halálbüntetés. de nem tudták betartatni. (Lásd forráshoz írtakat. 61 . A.) Bár már 1802-ben és 1819-ben is születtek ilyen tárgyú törvények. elterjedt a női és gyermekmunka alkalmazása. ill. majd megalakulhattak az első szervezetek. Kifejtés A munkásság érdekeinek védelmére. nyomortelepek jöttek létre. prostitúció. szociológia) írták le. Angliában Ned Ludd volt a feltételezett vezetőjük (luddizmus). de Franciaországban és Poroszországban is katonai erővel verték le a mozgalmakat.

amely elveti a forradalmat. Owen angol gyáros volt (New Lanark). A szociális törekvéseket Krisztus szociális tanaival összhangban állónak tekintettek. állam által támogatott nemzeti műhelyek szervezését. ezért többen a kommunizmus előfutárának tekintették.) Eduard Bernstein revízió alá vette Marx nézeteit. klubok. Proudhon szerint a tulajdon lopás. A XIX. század második felében formálódott nagyobb hatású szocialista mozgalommá (pl. Sok eszméjében az anarchisták előfutárának tekinthető. Louis Blanc szerint nemzeti műhelyeket kell létrehozni a munkások szociális kérdéseinek megoldására. (A II. pl. az angol polgári gazdaságtan (Smith) és az utópikus szocializmus volt.). A marxisták szerint a történelem osztályharcok története. A szocializmusok egyértelműen a magántulajdon. falansztereket akart létrehozni (lásd Madách: Az ember tragédiája). így jött létre a revizionizmus. A tulajdonnal nem rendelkezők vagy be sem kerültek a társadalom rendszerébe (pl. az ő érdekeik képviseletében lépett fel. Lezárás. összegzés A szocializmus a születésekor tehát egyfajta válasz volt a nyugat-európai iparosodási folyamatra. s lehetővé tette.) 62 . létrehozni a demokratikus szocializmust (ill. gyermekmunka. öregségi biztosítás.) A XIX. Internacionálé (Nemzetközi Munkásszövetség) 1864-ben jött létre. az I. egyes társadalmi csoportok közötti különbségek hihetetlen mértékű növekedése stb. A szocializmusok közül a legnagyobb hatású a tudományos szocializmus/történelmi materializmus. Leo pápa Rerum Novarum című (1891) enciklikája összegezte. Internacionálé [Komintern] pedig 1919-ben jött létre. az individualizmust a kollektivizmus. ugyanakkor ők is tulajdonosok voltak. parlamentáris úton akar érvényt szerezni céljainak. megkérdőjelezte az állam szerepét. vagyis a marxizmus. Az egyház a munkásokat. amelynek célja a szociális igazságtalanságok kiküszöbölése. Nézeteik belső ellentmondását többek között az jelentette. munkanélküliek). betegségi. a III. a szegényeket vette védelmébe. (Lásd a forráshoz írtakat. Az I. hogy váltsa a társadalmi tulajdon. azaz a polgári társadalom ellenében jöttek létre. Internacionálé 1889-ben. A marxizmus forrása a német filozófia (Kant. akkor kénytelenek voltak munkaerejüket rendkívül alacsony áron eladni. Képviselője Karl Marx és Friedrich Engels. 1848-ban meg is kísérlik a munkások által üzemeltetett.). a magántulajdont szerintük fel kell. vagy ha mégis. szociáldemokráciát). század közepén megjelenő keresztényszocialista gondolatokat XIII. a szociális támogatás különböző módozatait alkalmazta (óvoda. Hegel). leállás esetén minimális bér stb. a kiszolgáltatott embereknek választójogot kell adni. amely kétségkívül nagy társadalmi problémákat szült (pl. de kudarcot vallott. hogy bár gyűlölték a kapitalizmust. állam nélküli rendre való törekvés) megvalósítását. Internacionáléban a marxizmus domináns szerephez jutott. tömeges elszegényesedés. A munkásság első nemzetközi szervezete. kísérlete kudarcba fulladt. Az utópistáknál erőteljesebb fellépést sürgettek a szocialisták. elutasította a piacot. amihez szükségesnek tartja a magántulajdon eltörlését és az uralomnélküliség (hatalom. helyette jogszerű és törvényes eszközökkel. hogy a munkásmozgalom valamennyi áramlatának képviselői elfogadhassák a közös elveket. akik a forradalomban látták a társadalom tömegeit érintő problémák megoldását.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Fourier a jól szervezett társadalomban és az élvezettel végzett munkában látta a megoldást. a versenyt a kooperáció és a polgári társadalmat a szocialista társadalom. iskola. (Lásd a forráshoz írtakat. Blanqui is egyenlősítő programot akart megvalósítani. Bakunyin) az anarchizmus.

a gyártáselőkészítés. a gyarmati országokban való letelepedők számának az emelkedése is. hivatalnokok. amikor az emberi erőre. aminek következtében azonos. Az ipari forradalom alapvető feltétele tehát a mezőgazdasági termelés átalakulása. ide tartoztak az önállóan termelő gazdálkodók. gépekkel végzett tömegtermelés. egyre több munkaerő szabadult fel a fejlődésnek indult ipar számára. bérmunkások) eltartására volt képes. a földeket trágyázták.36. és az visszahatott a termelésre. elterjedt a női és gyermekmunka alkalmazása. ezért általános volt köztük a pauperizálódás (elszegényedés). Az 1770-es években intenzíven fejlődött a mezőgazdaság. A gépek kiszolgálása érdekében tehát fontossá vált a tervezés.)! FELELETVÁZLAT Bevezetés Ipari forradalomnak azt a folyamatot nevezzük. Kifejtés Demográfiai változások (lásd még a táblázathoz írtakat) A lakosság számának gyors növekedése egyrészt a több és jobb élelmiszernek. másrészt az egészségügyi viszonyok javulásának és az orvostudomány új felismeréseinek köszönhető. 63 . nagyobb felvevőpiacot biztosított. Alapvetően a polgári értékrend jellemző rájuk. tétel: Az ipari forradalom teremtette ellentmondások Az ip FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be az ipari forradalom társadalmi és környezeti hatásait (demográfia. vallásukat. A lakosság számának a növekedésének azonban nemcsak a nagyvárosokba költözés a következménye. aminek következtében kevesebb munkás egyre több városi lakos (pl. anyagbeszerzés. életkörülmények. A mezőgazdasági gépek megjelenése miatt a városi és falusi lakosság aránya megváltozott: a falvakból a városba költöztek (urbanizáció). kézimunkára épülő termelő tevékenységet felváltja a gyárakban. A társadalom átrétegződése (Lásd még az ábrához írtakat!) Megváltozott a parasztság és a munkásság aránya. A mezőgazdaság fejlődése miatt növekedésnek indult a népesség. azaz a gyárak létrehozása. amelyek egy területen koncentrálták a gépeket. hiszen a gépek leállítása és újraindítása költséges és időigényes folyamat volt. vagy csökkenő terület mellett egyre több terméket tudtak előállítani. Megjelent a középosztály. másrészt viszont fontos szemponttá vált a termelés folyamatosságának biztosítása. középvállalkozók. ami növekvő keresletet. valamint a faluban való élet által nyújtott támogatásokat. A városba költözés során az emberek elvesztették a hagyományos kultúrájukat. környezetszennyezés stb. értelmiség. hanem az új egzisztencia megteremtésének reményével elinduló kivándorlók. A gőzgépek megjelenésével gazdaságossá vált a nagyobb üzemek. városiasodás. a raktározás és értékesítés. így ezekre a munkafolyamatokra is hozzáértő munkaerőt kellett kiképezni. Ennek a folyamatnak a feltételei Európában Angliában jelentkeztek leghamarabb. Ahogy fokozódott a termelékenység. majd munkanélküliséghez vezetett. A tömegtermelés miatt egyrészt a gyárak egyre több embert foglalkoztattak. A proletariátus nagy és koncentrált tömegként jelent meg. vetésforgót alkalmaztak. A kialakult munkaerő-felesleg először olcsóbb munkaerőhöz. Kialakult a burzsoázia és a proletariátus (munkásosztály).

hiszen a vegyipar kialakulásával és elterjedésével a műtrágyák. a tőzsde központja is a XIX. Ahol az erdőket kiirtották. Lezárás. valós szükségletei rabjává lett. fémipar) a korábbiaknál is nagyobb veszélyt. A művelődés széles körben terjedt (az analfabetizmus minimálisra csökken az ipari társadalmakban). mert nem volt. a munka feltételei a munkaadótól függtek. ami megfogja a talajt. (Lásd a forrásokhoz írtakat!) A munkásság kiszolgáltatott helyzetben volt. A nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. a légkör és a vizek szennyezése miatt felborult az addigi biológiai egyensúly. egyediségét és beleolvadt az átlagosba. A nagy ipari és bányavárosok mellett kezdődött meg a természet károsítása is. De Anglia a világkereskedelem és a bankélet. vízszennyezés stb. ahol óriási iparvidékek alakultak ki. A természeti kincsek kitermelése (felszíni bányászat) átformálta a környezetet. az ipari hulladékok a korábbiaknál is jobban károsították a természeti környezetet. gyorsan fejlődött a vasúthálózat.) A városi lét alapvetően alakította át az emberek értékrendjét. majd a táplálékláncon keresztül kihatott más fajokra is. a különböző ipari eljárások (vegyipar. A szennyvíz belekerült a folyókba. Az ipar számára rengeteg faanyagot kellett biztosítani. Drasztikusan csökkent a zöld terület. ott lett legerősebb a talajerózió. század első felében elindult folyamatok folytatásai. amelyek a munkások jogait védték volna. fogyasztói szokásait. city stb. ám eközben elveszítette az egyéniségét. A légkör szennyezése is tovább folyt. ill. században (lásd a forráshoz írtakat). és a gyárakat a bányák közelébe építették. ezért pusztultak az erdők. Manchester). a fehérgalléros munkásoknak a megjelenése. az elit kifinomult kultúrája visszaszorult. a meggazdagodás utáni hajsza. nyomortelepek jöttek létre. A környezetszennyezés a korábbinál is nagyobb mértéket öltött. mert növekedtek a települések. A városszerkezet átalakulásával kiépültek a lakónegyedek. a rovarirtó szerek. akár mérgezést is jelenthettek. összegzés Az ipari forradalom kibontakozása és továbbfejlődése miatt a városok a XIX. a XIX. Az ipari forradalomnak köszönhetően Anglia lett a „világ műhelye”. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. A talaj. azaz az egyes társadalmi rétegek lakóhelyük szerint elkülönültek (munkásnegyed. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. és a csapadék is könnyen le tudta mosni a termőréteget. tavakba és ez tönkretette az ott élő növény. Új iparnegyedek alakultak ki. A pénz. 37. tervező munkát végző munkás elitnek. mivel azonban ez egyet jelent a tömegkultúra megerősödésével.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Ehhez a jelenséghez kapcsolódik a munkásság kettéválása: a kétkezi munkát végző kékgalléros és a szervező. század első harmadában nem voltak törvények. a sebesség. Az ipari forradalom második szakaszában zajló változások jelentős részben a XIX. kertváros. század második felében átalakultak.és állatvilágot. a nagyvárosokban viszont magányosnak érezte magát az ember. az információ hajszolása csapdahelyzetet is teremtett: az ember vélt. A fejlődés szétbomlasztotta a régi közösségeket. tétel: Az ipari forradalom legjelentősebb területei és néhány találmánya Az ip FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a gépesítés jelentőségét az ipari forradalom első szakasza idején! 64 .). ipari nagyvárosok létesültek (Liverpool.

s emiatt jelentős vasbehozatalra (svéd. században: a manufaktúraipart felváltotta a gépeket alkalmazó gyár. Ezt az első szakaszt a gőzgépek. így a növekvő piacon viszonylag kis tőkebefektetéssel. megerősödése. a jó kikötők. A változások következtében az angol gyapjúfonal előállításának ára a felére. talajjavítás. Az 1780-as években ugrásszerű átalakulás következett be. aratógép). a munkások számának növelését vonta maga után. ami fellendítette a juhtenyésztést. textilipar gépesítése. James Watt termelékenyebb gőzgépet épített. Mindez a gazdasági fejlődés Angliából indult a XVIII. A gőzgép elterjedését segítette az. hogy az angol mezőgazdaságban felhalmozódott tőke lehetővé tette az iparvállalkozások megkezdését. segítette az átalakulást az előnyös földrajzi fekvés. pl. a szénből gőzenergia előállítása jellemzi. de erre az állati vagy vízenergia által hajtott gépek nem voltak képesek. óriási piacon. Innentől a két ágazat egymást húzva fejlődött. elterjedt a trágyázás. így szélesebb körben fel lehetett használni (fonó-és szövőgépek. kohászat. orosz) szorultak. Új lendületet adott a bekerítéseknek. Másrészt viszont nagy volt a nyersanyagszükséglet (gyapjú). az acélgyártás. Kifejtés A fejlődés alapja tehát a fejlett angol mezőgazdaság. tengeri szállítási lehetőséget biztosító hosszú tengerpart. az iparág a paraszti kiegészítő háziiparból a tőke révén bérmunkásokat foglalkoztató gyáriparrá fejlődött. Az ipari fejlődés először a textiliparban jelentkezett. melynek az első/klasszikus szakasza az 1780-1860-as évekre tehető. A textilipari találmányok egyszerű mechanikus szerkezetek voltak. ami az új üzemformák és szervezési eljárások elterjedését. a mélyben lévőkből pedig folyamatosan szivattyúzni kellett a vizet. A széntermelés viszont ötszörösére emelkedett. amelyek a munkát gyorsították (a minőséget azonban kezdetben nem javították). század közepéig megháromszorozódott (gőzgép és a vasút). új eszközök (jobb ekék. gőzhajózás). de a kitermelt szén jó részét ezek el is emésztették. John Kay-féle repülő vetélővel gyorsabban és egyszerűbben lehetett szőni. Mindez hosszú és tartós fejlődéshez vezetett. majd még tovább csökkent. majd ezt felváltotta a gőzgép. századtól nőtt a termelékenység. vízi és szélenergiával működtették (lehetővé tették a vízi energia által keltett forgómozgás felhasználását). Ez az ipari forradalom kezdete. A textiliparban egészen kevés hitellel hatalmas jövedelemre lehetett szert tenni. A beruházások megkövetelték a közös földek tagosítását. Az első gépeket emberi és állati erővel. Alapvető technikaitechnológiai változások azonban a XVIII. textilipar. hiszen a gyarmatokkal folytatott kereskedelem legfőbb iparcikke a textília. a vegyipar. „fonaléhség”-et vont maga után. A gépesítés következtében az angol vasfelhasználás a XIX. Az iparral együtt fejlődött az infrastruktúra is. olcsó és nagy tömegű áru szállítására alkalmas közlekedési hálózat kialakítása volt (csatornázás. a mezőgazdaság egyre belterjesebbé vált. század közepéig nem mentek végbe. ám ez ún. Ezt felismerve fejlesztette ki Hargreaves fonógépét („fonó Jenny”). A Thomas Savery által tervezett első gőzgépek alkalmasak voltak a szivattyúk hajtására. vetésforgó. A gazdasági fejlődés egyik alapvető feltétele a gyors. fajnemesítés. amely már tengely hajtására is alkalmas volt. csatornázás. India) behozott gyapotból készült pamut. 65 . A gépesítés miatt egyrészt egyre kevesebb parasztra volt szükség. istállózó állattartás. esztergák meghajtása). Elengedhetetlen volt a sok energiaforrás és a gyarmatok jelentette biztos piac. hogy a felszín közeli bányák kimerültek. majd a gyapjú mellett egyre inkább tért hódított a gyarmati ültetvényekről (Észak-Amerika. az olcsó. az elektromosság megjelenése. ahol a XVI. az 1860 és 1918 közötti második szakaszt pedig a nehézipar. olcsó nyersanyaggal hatalmas hasznot lehetett produkálni.FELELETVÁZLAT Bevezetés Az árforradalom következtében kibontakozott a tőkés ipar és mezőgazdaság. A találmányok átalakították az energiafelhasználást is. Mindez hatékonyabb működést tett lehetővé. vasút. emiatt a vidéki népesség a városokba áramlott. fúrók. folyamszabályozás.

Kibontakozott az ipar. amit két ország kívánt betölteni: az Osztrák–Magyar Monarchia (OMM) és Oroszország. az azonos fesztávok pedig a vonatközlekedés gyorsaságát és hatékonyságát stb. Lezárás. a mezőgazdaság.). összegzés Az ipari forradalom következtében kialakuló nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. a járda és a kövezett út. a távíró gyorsan terjedt.és Heine-idézethez írtakat. a gépgyártás viszont a szerszámipart is forradalmasította. megváltozott a társadalomszerkezet. vízszennyezés stb. lehetővé vált az anyagi javak és szolgáltatások gyors megsokszorozása. Az iparosodás következtében bekövetkező urbanizáció alapvetően átalakította a társadalom szerkezetét. Megjelentek a szerszámgépek. 38. amelyek a munkások jogait védték volna. A gazdaság élénkülése lehetővé tette és meg is kívánta az optikai távírórendszer kiépítését. Mindez jelentős hatással volt a tudományok és művészetek fejlődésére is. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. a mozdonyok. Egységes nemzeti piac jött létre. A XVIII. 66 . századi gazdasági fellendülés általános modernizációs folyamatot indított el. az elektromosságról nyert egyre alaposabb ismeretek azonban lehetővé tették.) Az ipari forradalom következtében tehát megindult az európai gazdaság önfenntartó növekedése. az infrastruktúra. A Török Birodalom hanyatlása hatalmi vákuumot hozott létre. század első harmadában nem voltak törvények. Maudslay esztergája. A megváltozott városi életmódhoz hozzátartozott a gázvilágítás. tétel: A balkáni konfliktusok okai ba FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a XIX. (Lásd a Goethe. Nagy-Britannia viszont meg kívánta őrizni a török államot. Az ipari forradalom még ma is tart. században a keleti kérdés lényege nem változott. Új iparvidékek alakultak ki. Ezt a nagyhatalmak valamelyest támogatták. Kezdett kiépülni a csatorna.és vízhálózat. A fejlődés kikényszerítette a szabványosítást. (Lásd a forrásokhoz írtakat!) A munkásság kiszolgáltatott helyzetben volt. századi balkáni konfliktusok okait és hatásukat a nagyhatalmi politikára! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XIX. nyomortelepek jöttek létre. hogy önálló balkáni nemzetállamokat kívántak létrehozni az itt élő népek.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A gyors ütemű vasútépítés tehát nagyon megnövelte a szén és vas iránti igényt. hogy a fényjeleket elektromos jelzésekkel helyettesítsék. a XIX. megsokszorozódott a népesség. kiépült az USA és Anglia közötti összeköttetés is. így biztosítva saját befolyását a térségben. A másik problémát az jelentette. sínek nagyipari előállítása. Az egymástól látótávolságra kiépített állomások kezdetben fényjelekkel kommunikáltak. pl. bár ezekre a folyamatokra csak korlátozottan tudtak befolyást gyakorolni. a városok forradalma. értékrendjét és fogyasztói szokásait. biztosították az alkatrészek könnyebb cseréjét. az egységes csavarok pl. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. Morse találmánya. a munka feltételei a munkaadótól függtek. mellyel a vasat is meg lehetett művelni.

ezzel Szerbia teljesen önálló lett. ha a tengerszorosok orosz ellenőrzés alá kerülnének. ahol a birtokosok is románok. ahol az osztrákok nem érezték biztonságban magukat az orosz terjeszkedés miatt. Szerbia először 1817-ben választott saját fejedelmet (Obrenović-dinasztia). Az oroszok a hadüzenet előtt. részben a nacionalizmus térhódításának és a független államok létrejöttének köszönhető. és elszigetelte a franciákat. de folyamatos gazdasági fejlődésnek. Oroszország a krími háború (1853-1856) után diplomáciailag elszigetelődött. Bismarck ezzel a lépéssel megakadályozta a német egység ellenfeleinek (Franciaországnak. A török csapatokat 1862-ben kivonták a helyőrségekből. függetlenül attól. S bár támogatta a német egység létrejöttét. Habsburg Birodalom). erejük megnőtt. ezért először a francia. emiatt minden nép igényt tartott a félsziget jelentős részére. A tengeri hatalmak. hogy milyen számban lakott az egyes területeken. valamint a nagyhatalmi befolyás is hátráltatta a gyorsabb modernizációt. A balkáni államok befolyása a század folyamán nő. század második felében: létrejött az egységes Németország. Az 1821 és 1829 között zajló háború eredményeképp a törököktől függetlenné vált Görögország. 1873-ban létrejött Németország. Oroszország és az OMM között az ún. Abdulhamid) megpróbálta megakadályozni a válság kiszélesedését. a törökök 1820-tól elismerték autonóm fejedelemségként. a Habsburg Birodalomból pedig dualista berendezkedésű Osztrák–Magyar Monarchia lett. s ez az oka részben a három császár szövetsége (1873) felbomlásának. Franciaország. A szövetség gyenge pontja azonban a Balkán. részben némileg átalakult a XIX. ill. század folyamán. ezzel ürügyet szolgáltatott az orosz beavatkozásra. Az etnikumok keverten helyezkedtek el. (Bár a németek és az oroszok közt nem volt se európai. de teljes vereséget szenvedett a kölcsönös kegyetlenséggel folyó háborúban. A korábban török uralom alatt élők szinte csak parasztok voltak. A kívülről. ugyanakkor a Monarchia megszállhatja (okkupálhatja) Bosznia-Hercegovinát. mert: a gyarmati és kereskedelmi pozícióit féltette. ill. 67 . azaz az expanzív külpolitikával kívánták feledtetni a belső gondokat. hiszen ez az állam is fenyegetve érezte magát az oroszoktól. 1859-ben került sor Havasalföld és Moldva függetlenedésére. Szerbia hadba lépett a török ellen. Oroszország. de ezek köre részben bővült. majd a porosz együttműködés felé nyitott. az európai egyensúlyt fenn kívánta tartani. ami egyrészt a lassú. Oroszországnak és a Habsburg Birodalomnak. Először Boszniában tört ki felkelés a magas adók miatt (1875). se gyarmati ellentét. az OMM-re) támaszkodott. OMM-nek) egy táborba kerülését. A konfliktusok és a politikai fordulatok ellenére a Balkán társadalmi-etnikai összetétele nem változott. három császár szövetsége. legfőképp Nagy-Britannia azonban ezt megakadályozta. Nagy-Britannia elsősorban Ausztriára (ill. míg a földesurak csak törökök lehettek (ez utóbbi alól kivétel Románia. A török szultán (II. bojároknak nevezték őket). Mivel azonban visszautasította Bosznia és Bulgária autonómiáját. a Balkánon élő. A balkáni államok elsősorban egymás rovására próbáltak terjeszkedni.) Kifejtés Az Oszmán Birodalom meggyengülésével keletkező hatalmi űrbe az Orosz Birodalom akart a legerőteljesebben behatolni. ezért Konstantinápolyban nemzetközi konferenciát hívott össze. hiszen számára igen kedvezőtlen fordulat lenne. jelentős számú törökkel. ha Oroszország csak Besszarábia déli részét kapja meg. majd Bulgária lázadt fel (1876).A térséget korábban is a meghatározó nagyhatalmak uralták (Nagy-Britannia. Az újonnan létrejövő államok a gazdasági és társadalmi problémák miatt válságba kerültek. 1862-ben jött létre a Cuza fejedelem vezette egységes Románia. Az 1870-es években a Balkánon kiéleződött a helyzet. elsősorban Oroszország által egyre inkább támogatott keresztény lakosság gyakran összetűzésbe került a török hatóságokkal. 1877-ben titkos szerződést kötöttek az OMM-val (budapesti egyezmény): a Monarchia semleges marad. A balkáni népek szerepe jelentősen megváltozott a XIX. a francia kapcsolatokat sem számolta fel. de Németország inkább az OMM-t támogatta ebben a kérdésben.

hogy a megszerzett területeken létrejöjjön egy orosz befolyás alatt álló ország. A Monarchiát nem újabb délszláv tartományok megszerzése vezette Bosznia elfoglalásakor. Nyilvánvalóvá vált. Ez a lépés azonban súlyosan sértette a többi nagyhatalom (elsősorban Nagy-Britannia és az OMM) érdekeit.: a brit flotta befutott a Boszporuszba) Oroszország elfogadta. valamint beleegyezett abba. hogy az oroszok elfoglalják és esetleg lerombolják a török fővárost. Napóleon 1806-ban megszüntette a Császárságot. s nemzetközi konfliktus csak a nagyhatalmak szembenállásakor törhetett ki a folyamatos balkáni etnikai villongásokból. hogy a rendezésről nemzetközi kongresszus döntsön. A balkáni államok határait nagyhatalmi stratégiai szempontok szerint. így az orosz seregek Isztambulhoz közeledtek. orvosolhatatlannak látszó etnikai problémákat. ezért nagyhatalmi nyomásra (pl. a Sipka-szorosban). amely 35 állam és 4 szabad város laza szövetsége volt. de nem jött létre Nagy-Bulgária. Románia és Montenegró függetlenségét. NagyBulgária. A tagállamokat 68 . s ezt az 1814-15-ös bécsi kongresszus sem állította vissza. összegzés A berlini kongresszus után Oroszország eltávolodott Németországtól és az OMM-tól. mert ez a Monarchia területét veszélyeztető szerb irredentizmust erősítette volna. 39.) Lezárás. Oroszország. ami előrevetítette a rövid időn belül kialakuló. horvátok. s nem etnikai elvek alapján határozták meg. Mivel az orosz győzelem a nagyhatalmi egyensúly felborulásával fenyegetett. hogy Bosznia szerb kézbe kerüljön. a Monarchia pedig okkupálta Bosznia-Hercegovinát. az orosz túlerő miatt mégis rövidesen összeroppantak. egy Szerbiával vívott háború után egyesülhetett Kelet-Ruméliával. tétel: Németország nagyhatalommá válása Ném FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be Németország nagyhatalommá válásának folyamatát! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1648-as vesztfáliai béke után a Német-római Császárság széttagolódott. (Majd csak 1886-ban. A szultán San Stefanónál békét kötött az oroszokkal. bosnyákok lakták. A San Stefanó-i békében a szultán lemondott minden európai területről (a főváros kivételével). A széttagoltság tehát csökkent. hanem megakadályozták. hogy a balkáni „lőporos hordó” „kanócát” a nagyhatalmak tartják kezükben (1912-13). amelyek sorsa a szomszédos államoktól függött. de nem szűnt meg. A berlini kongresszuson (1878) a következő döntések születtek: Németország. Az OMM és Oroszország viszonya viszont elhidegült. több mint 300 kisebb-nagyobb fejedelemség laza szövetségéből állt. Anglia és az OMM képviselői elismerték diplomáciai szinten Szerbia. de orosz kézre került Besszarábia.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A török seregek nem várt ellenállást fejtettek ki (pl. így próbálván megakadályozni. 1815-ben létrejött Ausztria és Poroszország vezetésével a Német Szövetség (Bund). (Boszniát szerbek.) A törökök jelentős balkáni területek urai maradtak.

Ausztria azonban kimaradt a szövetségből. Egyrészt az angolok az európai egyensúly érdekében fontosnak tartottak egy erős német államot. ami egységes piacot biztosított a német ipar számára. A Vámszövetség (Zollverein). Holstein osztrák igazgatás alá kerül. A szövetség élén az osztrák császár állt. Ausztria itáliai veresége után (1859) növekedett a kis német (Ausztria nélküli) egység híveinek száma. protestáns nemzetállamként. amelynek legfontosabb feladata az egységes Németország megteremtése volt. így állandó és biztos piacot jelentett a termékeknek.vámhatárok választották el egymástól. hogy 1848-ban a forradalmak hatására majdnem szétesett. nem volt közös pénzrendszer. Bismarck viszont az 1863-as lengyel felkelés során tanúsított oroszbarát politikájával a cár támogatására tett szert. amikor I. és ez később Poroszország számára előnyt jelentett. a nagy és a kis német egység. ám sokkal kevésbé. Vilmos porosz király Otto von Bismarckot nevezi ki kancellárrá 1862 szeptemberében. elszigetelődött gazdaságilag. de a helyi kormányok sorra kiiktatták a fejlődést akadályozó feudális korlátozásokat. Az 1840-es években megerősödtek a liberális mozgalmak. általános hadkötelezettség). 1848 után azonban egyre inkább Poroszország lett az erősebb. Porosz részről akkor következik be fordulat. század óta két hatalom vetélkedett a Németország feletti uralom megszerzéséért: Ausztria és Poroszország. de ezt akadályozta egyrészt. 69 . Másrészt pedig Ausztria és Oroszország szövetsége felbomlott a krími háború során. A Habsburgok helyzetét nehezítette az is. A kis német egységet a poroszok akarták megvalósítani a Habsburg tartományok mellőzésével. 1834-ben porosz vezetéssel létrejött a Német Vámszövetség. A Német Szövetség minden tagállamában nőtt a forradalmi elégedetlenség. hogy Ausztria önmagában nem az. A német egység megteremtésére két út kínálkozott. amely 1866-ban megépíti az Európa és Amerika közötti első távközlési kábelt). és a magyar kérdés a későbbiekben is korlátozta külpolitikáját. 1848 tavaszán sorra törtek ki a forradalmak a német területeken. Kifejtés Az 1830-as évek közepétől Poroszországban és az észak-német területeken megkezdődött az ipari forradalom. A nagy német egységet Ausztria hozta volna létre. központi kormányzat. s 1848 májusában összeült a német nemzetgyűlés Majna-Frankfurtban. a Hohenzollern igen. Poroszország katonai ereje a többszörösére nőtt. (Lásd táblázatokhoz írtakat. 1848 forradalmai ugyan elbuktak a német területeken. mint a német területeké. s ennek érdekében a parlament megkerülésével bevezette a hadseregreformot (modern fegyverek. A Ruhr-vidék és Szilézia kőszéntelepei biztosították a modern nehézipar nyersanyagszükségletét. A XVIII. és a német területek számára csak laza föderációt jelentett volna. melynek több német állam is tagja. de 1848-ban és 1859-ben bebizonyosodott. a polgárság egyre ellenzékibbé vált. a Siemens-gyár. míg a porosz királyi család. és csökkent a nagy német (Ausztriával együttes) egység támogatottsága. A „vaskancellár” célja a porosz vezetésű kis német egység létrehozása.) A gazdasági fejlődést elősegítő tényezők: Világszínvonalú iparvállalatok. Ausztria megpróbálta ugyan ismét megszilárdítani egykori helyzetét. részvénytársaságok jöttek létre (pl. hogy soknemzetiségű birodalmuk élén nem képesek nemzeti dinasztiaként fellépni. amely magában foglalta volna a Habsburgok nem német országait is. 1848 előtt inkább Ausztria. Schleswig végül porosz. de a két tartomány így folyamatos konfliktusforrást jelent. amely folytatódott az 1850-es években. A gazdasági növekedés hatására bővült és egységesült a német területek piaca. amelyben Poroszország és Ausztria szövetséget kötöttek Dánia ellen. A Bismarck vezette Poroszország jóval kedvezőbb helyzetben vágott neki a háborúnak. 1864-ben tört ki a Schleswig-Holstein körüli háború. a meghatározó. Másrészt fejlődött ugyan a gazdasága. ami háborúhoz vezetett Poroszország és Ausztria közt. de a további fejlődés megkövetelte a politikai egység létrehozását.

és a német államok nagy része is Bismarck politikája ellen fordult. január 18-án a versailles-i kastély tükörtermében kikiáltották a Német Császárságot. a császár pedig a mindenkori porosz király lett. így konfliktusokhoz vezetett. Németország az 1890-es évektől új külpolitikába kezdett. a porosz-francia háború során alapvető fontossággal bír majd. A háborút a prágai béke zárta le (1866). majd Königgrätznél egy nap alatt megsemmisítették az osztrák főerőket. A Német Császárság szövetségi állam volt. 1871. A tartományi önállóság problémája azonban továbbra is fennállt. ezért 1873-ban létrejött a német-orosz-osztrák császár szövetsége. hanem az uralkodónak felelős. Az orosz előretörést sem Anglia. ezért a nagyhatalmak Oroszországot tárgyalóasztalhoz ültették (berlini kongresszus. és cserében Rajna menti területeket ígért Franciaországnak. Napóleon is fogságba esett. Franciaország elszigetelése volt. mert a délnémet államokat csak így tudja megszerezni. Ezért a poroszoknak először le kellett győzniük a Habsburgok német szövetségeseit. 1878). hogy Németország ellen a francia diplomácia megszervez egy francia-orosz-osztrák szövetséget. Bismarck külpolitikai törekvéseit a szövetségkötés szándéka határozta meg. Tartott attól. (Elzász-Lotaringia nagy vasérctelepei és az óriási hadisarc felgyorsította a folyamatot. 70 . amelynek értelmében Velence csatlakozhatott Olaszországhoz. Bismarck azonban teljes Németországot akart. A szövetség elsősorban a Monarchia számára volt kedvező.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Bismarck III. Lezárás. Németország a világ második (az USA után). ám ezek a törekvések kivívták Anglia ellenkezését. Poroszország pedig létrehozta az Északnémet Szövetséget. A szövetség azonban ingatag lábakon állt. ahol a parlamentbe általános szavazati jog alapján kerülnek be a képviselők. s ezzel megkezdődött az agresszív német külpolitika időszaka. összegzés Az 1888-ban trónra lépő II. Bismarck célja most már nem csak az egység. 1871 után Bismarck. központosításra is lehetőséget adó hatalmat építhetett ki. Azt ígérte. az eltérő szokások. szeptember 2-án Sedannál a porosz seregek megverték a franciákat. III. A szövetségekre épülő ún. mert a Monarchia és Oroszország között a balkáni kérdésekben komoly érdekellentét alakult ki. ezért kiprovokálta a porosz-francia háborút. a „vaskancellár” célja a status quo megerősítése. A kormány azonban nem a törvényhozásnak. Európában vezető ipari nagyhatalma lett az ipari forradalom második szakaszában. az olasz szövetségesek azonban gyors vereséget szenvedtek. sőt a császár parlamenti kontroll nélkül is dönthetett – s így a hadseregre építve erős. hiszen orosz támadás esetén német támogatást biztosított.) A német gazdasági és politikai érdekek megvalósulását szolgálta volna a világ újrafelosztása és/vagy a németek totális európai hegemóniája. „Európa politikát” a gyarmati terjeszkedés váltotta fel. jogrend akadályozta az egységes kormányzást. A berlini kongresszuson megvalósuló német-osztrák-magyar együttműködést Bismarck és Andrássy Gyula szorosabbra vonta. A kancellár ezenkívül kihasználta az 1849-es magyar emigrációt és az olasz egységtörekvéseket Ausztria ellen. sem a Monarchia nem tűrhette. Napóleont is megpróbálta szövetségesnek megnyerni. ami később. hogy csak az északnémet területek egységéről van szó. Az enyhe feltételek nem késztették visszavágásra Ausztriát. 2 nap múlva pedig az új francia kormány elfogadta a német fegyverszüneti ajánlatot. 1866-ban megkötötték a porosz-olasz szövetséget. ezért 1879-ben megkötötték a kettős szövetséget. 1870. hanem Elzász-Lotaringia elszakítása és egy csillagászati összegű hadisarc megszerzése (ötmilliárd frank). Vilmos császár menesztette Bismarckot.

Ebben az együttműködésben a hétéves háború hoz változást. Ennek a térségnek a központja New York. Őket már tőkés vállalkozók szállították pénzért. Így az angol gyarmati kormányzat célja a lakosság megtartása lett. Anglia azonban nagyon eladósodott a nagy költségek miatt. indián prémekért cserében fehér fegyverek. ami nem volt érdeke a kormányzatnak az adózók elvesztése miatt. cukor. majd minden férfi szavazhatott). akikkel részben kereskedtek (pl. hogy konkurenciát jelenthetnek számára. A király a gyarmati tanács segítségével kormányozta a gyarmatokat. A hétéves háborúig a gyarmatok jó viszonyt alakítottak ki az anyaországgal. Az északi árukkal szembeni angol védővámok be- 71 . de az újabb telepesek érkezésével a területekért harc tört ki. így jöttek létre a hugenotta telepek a part mentén. hogy a spanyolok dél felől érkezve elfoglalták Floridát. században kezdődött avval.40. Kifejtés A települések a XVII. A franciák a Kínába vezető észak-nyugati átjárót keresték. Mivel farmokat alapítottak a szabaddá váló területeken. tétel: Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása Az U FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be az észak-amerikai gyarmatok függetlenné válásának folyamatát! FELELETVÁZLAT Bevezetés Észak-Amerika gyarmatosítása a XVI. majd a Sziklás-hegységet. cukornádat. szerszámok). így megpróbálta akadályozni a fejlődésüket. Az északi gyarmatok iparral is foglalkoztak: kiépültek a malmok. és a gyarmati önigazgatást vissza akarták szorítani. század végén gyarmatokká egyesültek. században. halászat. Tovább növelte az angol terheket a térség védelmének és igazgatásának megszervezése. ezért elégedetlenség esetén nyugatabbra vándoroltak. A gyarmatok gazdasági megerősödése miatt Anglia azt gondolta. A puritánok magukkal hozták az önigazgatás gyakorlatát. ahol indigót. Ezeket az árukat elsősorban Európába szállították. 1620). a szabad földfoglalás és a vallásszabadság terén. A telepesek szükségszerűen kapcsolatba kerültek a területen élő indián törzsekkel. egymástól függetlenül. A déli gyarmatokon rabszolgatartó ültetvények voltak. az első telepek azonban csak a XVII. A középső gyarmatokon elsősorban a farmergazdálkodás és az ehhez kapcsolódó kézműipar erősödött meg. rum). Mayflower. kereskedelem (pl. dohányt. s az angol közigazgatás hiányában maguk alakították kormányzati rendszerüket. A gyarmatok a kedvező természeti feltételek miatt gyorsan fejlődtek a XVII-XVIII. A behurcolt betegségek és a harcok következtében az indiánok jelentős része meghalt. A háború végére Franciaország gyakorlatilag kiszorult a kontinensről. így ezek a területek szorosabban kötődtek az angol gazdasághoz is. húzóágazat lett a hajóépítés. A puritán csoportok érkezése jelentős változást hozott (pl. de a Szent Lőrinc-folyót fedezték fel. a gazdasági együttműködés mindkét fél számára előnyösen működött. s ezeket a költségeket a gyarmatokkal kívánták megfizettetni (adóemelés). gyapotot termesztettek. Ennek a térségnek a központja Boston. de mindet külön-külön. században jöttek létre Virginiában (1607). amiért hajlandók voltak engedményeket tenni a politikai jogok. s ennek fejében 4-7 évre átmenetileg rabszolgaként éltek és dolgoztak. Az angolok a Hudson-öböl és az atlanti partok felől érkeztek. Önálló törvényhozó testületeket alakítottak (az adózók.

összegzés Az új állam szövetségi köztársaság lett. ma is érvényes alaptörvény. tétel: Budapest világvárossá fejlődése Buda FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be Pest és Buda fejlődését a reformkorban! 72 .) A kezdeti brit győzelmek után az amerikaiak kerülték a frontális ütközeteket. Az angol áruk bojkottja miatt az angol gazdasági bevételek visszaestek. A rabszolgatartást azonban az 1787-es alkotmányban sem törölték el. A britek erre blokád alá vették Bostont. de a spanyol és a holland is – fegyveresen támogatta a királyukat zsarnoknak nyilvánító. csempésztek. az angol katonákat („bostoni mészárlás”). hogy az új. Franciaország) szövetséget kötöttek a gyarmatokkal. Mivel III. György király a gyarmatok teljes behódolását akarta. ha azt saját törvényhozóik vetik ki rájuk. szigorították a nyugatra költözés tilalmát. A teavám kivételével végül minden korlátozó intézkedést eltöröltek. bostoni teadélutánon a tengerbe borították a hajók rakományát. Anglia meggyengítésének lehetőségét ugyanis nem akarták elszalasztani.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vezetése és az amerikai kereskedők kitiltása a Brit Birodalom piacairól komoly sérelmet jelentett a gyarmatokon. George Washington lett. és kinyilvánították a kényszerítő intézkedések törvénytelenségét. ezért a háború véglegessé vált. Az engedmények azonban átmenetiek voltak. 41. adót nem fizettek. Az első fegyveres akcióra Lexingtonnál került sor (1775). (Lásd a forráshoz írtakat. ám közben nem vették tekintetbe. de képviseleti jogot továbbra sem adtak. Az 1783-ban Versailles-ban megkötött békében az angolok elismerték a gyarmatok függetlenségét. Ez a fő ellentét észak és dél között. Az 1777-es saratogai amerikai győzelem után Anglia ellenfelei (Spanyolország. újra emelték az adókat és a vámokat. amire a gyarmatok nem voltak hajlandók. ami majd a polgárháborúhoz vezet. azaz képviseleti jogot követeltek. helyette az indián szétszórt alakzatot alkalmazták a brit erők felmorzsolására. hogy csak akkor fizetnek adót. Lezárás. nehogy a déli államok elszakadjanak (északon tőkés. Lajos). július 4-én a Kongresszus elfogadta a Thomas Jeffersonék által megfogalmazott Függetlenségi Nyilatkozatot. fellázadt gyarmatokat. 1776. ezért brit üzleti körök követelésére enyhítette az angol kormányzat a megszorításokat. Kimondták. Az amerikaiak meghirdették a tea bojkottját. és 1773-ban az ún. A független ország első államfője a hadsereg vezetője. 1781-ben Yorktownnál az amerikaiak döntő győzelmet arattak. Számos európai uralkodó – főleg a francia (XVI. az amerikaiak megtámadták a vámtiszteket. A gyarmatok elleni újabb szankciók (lásd táblázatos kronológia) polgári engedetlenségi mozgalmakhoz vezettek: pl. Hollandia. Az USA alkotmánya a legrégibb. azaz az egyes tagállamok belső önkormányzattal rendelkeztek. és korlátozták a helyi igazgatás jogkörét. a teára azonban a Kelet-indiai Társaság monopóliumot kapott. a szabadságjogokra épülő elvek az ő koronájukra is veszélyeket jelenthetnek. délen rabszolgatartó társadalom jött létre). bojkottáltak. Az angol megtorlások miatt a gyarmatok 1774-ben összehívták az első Kontinentális Kongresszust.

míg Budán túlsúlyban voltak a barokk épületek. akik a városi tanáccsal közösen irányították a települések ügyeit. hogy a Rákóczi-szabadságharc idején nem állt a felkelők oldalára. század közepére az ország elvitathatatlan központja lett. A lakosság csaknem teljesen meghalt az ostrom alatt. A XVIII. nem kis mértékben jutalmul azért. Buda a XVIII. század végétől a lakosság növekedése is felgyorsult. s ez a hajóhíd kötötte össze az ország két részét is. században bekövetkező gazdasági változások. A valóságos városi jegyek pedig még sokáig hiányoztak mind a két városból: az utcák kövezése. Buda elveszítette még Mohács előtti főváros szerepét is. hidat építettek.vagy betelepülő polgárság szorgalmazta. A pesti és a budai vásárokra emiatt az egész országból feljártak az árusok. míg Pesten inkább kereskedelemből és iparból éltek a polgárok. Az egy-két eme- 73 . a túlélők fogságba kerültek. A városba és a szomszédos Óbudára a német fejedelemségek területéről toboroztak családokat. művelés alá vonják a budai dombokat és a pesti síkságot. Kifejtés A két város a vezetőket (a bírót. A reformkorban alapozódott meg Pest klasszicista stílusa. Buda újjáépítése elsősorban katonai jelentősége okán a XVIII. az utazók. hiszen sem kormányzati. sem gazdasági erejét nem nyerte még vissza a XVIII. és Buda is kapja vissza kiváltságlevelét. külvárosok is fejlődésnek indultak. sok földszintes vagy egyemeletes házzal. A két település vidéki barokk kisváros jelleget mutatott a XVIII.) Az 1830-as évektől újra növekvő gazdasági fejlődés eredményeként Buda és Pest gazdasági központ szerepe megerősödött. a polgármestert. II. Az újjáépítéssel együtt a vissza. kereskedők és marhahajcsárok kiszolgálása. Az udvar eltűri ezeket a változásokat. elkezdődtek a vasúti fejlesztések. pl. az ún. s jelentős kedvezményekben részesítették őket azért. de hatalmas áron: a vár és a város teljesen elpusztult. Az országgyűlések színhelye azonban egyelőre Pozsony maradt. hogy itt letelepedjenek. Az egyértelmű különbség elsősorban az 1838-as nagy árvíznek „köszönhető”. világítása. közigazgatási vezető szerepét nem kapta vissza Bécstől. A városba települő új hivatalnokrétegnek és a természetes népszaporulatnak köszönhetően a XVIII. század közepéig. A gazdasági élet meghatározó részét jelentette az átmenő forgalom. a városokat újjáépítsék. A királynő az újjáépíttetett királyi várba helyezte el a nagyszombati egyetemet. Pest és Buda polgárjoggal rendelkező lakosai ingatlannal. a közbiztonság még sok kívánnivalót hagyott maga után. mert a magyar ipar nem vetélytársa. A dinamikusan fejlődő Pest a XIX. a tisztaság. és nagyrészt az 1860-as évekig tartó újjáépítés során nyerte el a város mai szerkezetét. a főkapitányt) külön-külön választotta. század folyamán is. sok kis térrel és sikátorral. a fellendülés következtében a városfalakon kívüli települések. Sikerült azonban néhány év alatt kiheverni a csapást. egyetlen lakható ház sem maradt a bevett várhegy területén. József intézkedései nyomán. A terménykereskedők kezén felhalmozott tőkét az infrastruktúrába fektették. s valamilyen kézműves mesterséget folytattak vagy kereskedtek. ill. A szabad királyi város Buda polgársága és a mezővárosias Óbuda lakossága szőlőműveléssel és bortermeléssel foglalkozott elsősorban a XVIII. városi házzal rendelkeztek. század végéig. ugyanis az ország két fele között a pesti rév volt az egyik legforgalmasabb dunai átkelőhely. Megalapították az első pesti manufaktúrákat és bankokat. József pedig mérnökképző intézetet alapított. (Lásd az adatokhoz írtakat. század második felében az ország igazgatási központja lett Mária Terézia és II. Mindkét város csak két évtizedes küzdelem árán jutott szabad királyi városi jogaihoz. A két város között 1769 óta álló hajóhídon közlekedtek a polgárok. valamint a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát költöztette a városba. hogy Pest is.FELELETVÁZLAT Bevezetés 1686-ban a budai vár felszabadult a 145 éves török uralom alól. a korábbi barokk városképet a klasszicista stílus uralma váltotta fel. században is politikai megfontolások tárgya lett. Pozsonytól.

) Első nagy tette a Lánchíd építésének kezdeményezése volt. intézmény létrejötte köszönhető Széchenyi Istvánnak. A folyamszabályozás. csekély népességgel. század első felében a következőképpen oszlottak meg: állami terhek a hadiadó.) A látványos fejlődés és a gazdasági lehetőségek miatt Pest-Buda vonzani kezdte az új betelepülőket. iparosokat Magyarországról és külföldről egyaránt. s ezekkel a lépésekkel nemcsak a városi lakosság polgárosodását.) A Lánchídon kívül még számos budapesti épület. tétel: A ref reformkor fő kérdései Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a jobbágyfelszabadítás kérdéskörét! FELELETVÁZLAT Bevezetés A jobbágyság terhei a XVIII. (Lásd a forrásokhoz írtakat. (Az első állandó Dunahidat végül csak 1849 novemberében adhatták át a forgalomnak. Ő alapította a Magyar Tudományos Akadémiát. 42. a városépítészet nem tudott lépést tartani a megnövekvő lakosság igényeivel.) 1849-ben. csatornázási problémákat majd a XIX. (Lásd a forráshoz írtakat. támogatta a Lánchíd budai hídfőjénél az alagút megépülését. és felpezsdült a kulturális élet. polgárokat. óriási szerepe volt a Nemzeti Színház megalakulásában. század elején a Duna partján még két kisváros terült el. közigazgatásának. 74 . és végső célja – a két város összetartozásának és egymásrautaltságának felismerése után – Pestnek és Budának Budapest néven történő egyesülése. a Váci utca elnyerte mai szerepét. században és a XIX. az egyházi adó a tized volt. (Az egyéb építkezésekről és fejlesztésekről lásd a kronologikus táblázathoz írtakat. században az ország földrajzi központjának számító Pest és Buda Magyarország kereskedelmének. A kor leghíresebb építésze Hild József volt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli letes apróbb házak helyén igazi városhoz méltó két-három emeletes paloták sokasága épült: a nemesség tehetősebb tagjai egymás után építtették fel pesti és budai palotáikat. (A Budapest elnevezést is Széchenyi javasolta elsőként. és megnyerte tervének József nádort is. Mindkét város fejlődésére jótékonyan hatott a nádori udvar jelenléte. addig a XIX.) Lezárás. a porció (katonák beszállásolása és ellátása) és a katonáskodás. József nádor támogatásával gróf Széchenyi István alkotta meg azt az átfogó programot. a vasútépítés vagy a lóversenyek elindulása szintén jórészt Széchenyi elképzelései szerint valósult meg. József nádor támogató tevékenysége. Buda várának ostromakor a palotasor megsemmisült. amely a modernizálás összes területére kiterjedt. összegzés Míg tehát a XVIII. a gőzhajózás. A gyors és igen intenzív változásoknak azonban árnyoldala is volt. hanem a gazdaság további fellendülését is szolgálta. Kiépült a városközpont.) Megalakította a Budapesti Hídegyletet. század második felében fogják orvosolni. A paloták mellett szállodák épültek. (Szükségességéről lásd a forráshoz írtakat. provinciális jelleggel. kormányzatának és kulturális életének központjává vált. a forspont (katonák szállítása). Ezeket a (tömeg)közlekedési. Ugyanebben az évben adták át a Lánchidat.

nem létezett szabad tőkeáramlás. de ezek egyike sem volt meg. és ehhez kapcsolódva az örökváltság problémája. Ez utóbbi réteg rendszeresen arra kényszerült. Kifejtés A jobbágyság léte a XIX. a földjéről az elvi lehetőség ellenére költözni nem tudó jobbágy miatt nem jött létre a szabad munkaerő. amelyben megszüntette az örökös jobbágyi állapotot. akik 1/8-nál kisebb töredéktelekkel és házhellyel rendelkeztek. A zsellérek számottevő munkaerő-tartalékot képeztek. század derekára a társadalmi és gazdasági haladás akadályává lett. akiket csak kiváltságai különböztettek meg a jobbágyoktól (pl. A reformkori társadalom tagolódása feudális viszonyokat tükrözött. Az ország egyes területeinek eltérő természeti adottságaiból következett. a szegényparasztság kénytelen volt telkének jövedelmét többletmunkával kiegészíteni. házatlan zsellér jó esetben házhellyel és legeltetési joggal. hogy a jobbágy robotmunkája gazdaságtalan. Ezenkívül a nagyszámú. nem biztosították munkaerejük kihasználását. A jobbágyok vitás ügyeiket általában a földesúr úriszéke előtt intézték. mely az iparosításnak is alapfeltétele volt. Azok a viszonyok azonban. hogy a hegyvidéki területekről sokan jártak le az Alföldre ún. üzemeltetése. (Ez utóbbi kettő a kötelező örökváltság. (Lásd a forráshoz írtakat. ők az önálló egzisztencia megteremtésére törekedtek. ún. pusztákat bérelhettek. hiszen a jobbágy nem volt annyira érdekelt a termelésben.) 75 . A nagygazdák igaerejük révén több telket is birtokolhattak. részes aratóként. stb. külpiacokon is eladható termékeket produkáló gazdálkodást alapozni lehetetlen. Ezért adta ki Mária Terézia az Urbáriumot (1767). ill. a robot (egész telek után heti 1-2 nap). A kárpótlást fizethette a jobbágy saját vagyonából (önkéntes örökváltság) vagy az állam támogatásával. (Számukról lásd az adatokhoz írtakat. A hatékony termeléshez szabad munkaerő és pénz kell.) A reformkorban a parasztság is differenciálódott. Ám a rossz piaci adottságú területek nemessége és azok. kocsma. Egyedül a gazdagparaszti réteg volt képes piacra termelni. a jobbágyrendszer fenntartásában voltak érdekeltek. A reformkori politikai viták egyik fő témája a jobbágykérdés. A majorsági cselédek házzal sem rendelkeztek. mint a bérmunkás vagy a szabad paraszt. házas zsellérek. a különböző országrészek eltérő gazdasági fejlettsége következtében jelentős eltérések alakultak ki a jobbágyok terheiben. és megtiltotta a jobbágy név használatát. A cselédség függő helyzetéből adódóan az egyik legkiszolgáltatottabb rétege a jobbágyságnak. s ehhez telekre lett volna szükségük. A bérmunkások béreit a megyei döntések jelentősen befolyásolhatták. Az uradalmi központokban dolgozó uradalmi cselédek alapvetően természetbeni fizetést kaptak. (Lásd a forráshoz írtakat. közvetlenül az állam is.) II. melynek legfontosabb eredménye a jobbágyság terheinek törvényes rögzítése volt. A jobbágyfelszabadításnak két lehetséges formáját fogalmazták meg a reformkorban: a kárpótlással vagy anélkül történőt. amelyek hozzájárultak termelőeszközeik elveszítéséhez. A vállalkozó szellemű nemesek a jobbágyi terhek megszüntetésétől várták a birtokkorszerűsítéshez elengedhetetlen pénzt és szabad munkaerőt.Földesúri terhek: a kilenced. A középparaszti réteg önmagát és családját tartotta el. bocskoros nemesség). A nemesség számára nyilvánvalóvá vált. A nemesi vármegye költségeit is a jobbágyok viselték a háziadó formájában. ezért arra korszerű. ezt az őket felfogadó földesúr biztosította számukra.) A zselléreknek jogilag két jelentősebb csoportja volt: az ún. Ezt a helyzetet azonban a parasztok egyáltalán nem tekintették megoldásnak. században. amit kisebb mértékben egészített ki pénzbeni fizetés. melyet a jobbágyok a földesúr által meghatározott díj ellenében használhattak). Nem voltak bankok. József az 1784-es Horia és Kloska vezette parasztfelkelés után adta ki jobbágyrendeletét. a banalitások (a földesúr kizárólagos joga malom. az ajándékok. míg a többi. hogy megélhetése biztosítására bérmunkát vállaljon. s fölhasználták a nincstelenek munkaerejét. a csoportok jogi helyzetét a rendi „alkotmány” határozta meg. az ország benépesítésének idején a földesúri terhek helyi eltérései. A XVIII. de nem rendezte a jobbágyok földhöz jutásának kérdését.

Táncsics Mihály és a radikálisok egy része a kármentesítés nélküli jobbágyfelszabadítást támogatta volna. A reformpárti nemesség az 1832-36-os országgyűlésen el akarta fogadtatni az önkéntes örökváltságot. Viszont a terményfelesleg kevés arra. Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos a jobbágykérdést kötelező örökváltsággal akarta megoldani. tehát a jobbágyok a földesurukkal szabadon egyezkedve pénzzel örökre megválthatják szabadságukat és telküket. Széchenyi István ellenezte a robotot. Ezt a lehetőséget azonban 1848-ig a jobbágyság mindössze 1%-a tudta kihasználni. ami polgári tulajdonná vált. amely az 1843-44-es országgyűlésen valósult meg. mivel a munkájukért bért nem kapnak. összegzés A reformkorban tehát a jobbágyfelszabadítással összhangban került előtérbe az érdekegyesítés gondolata. (Lásd a forrásokhoz írtakat. és a kortársak véleményének felhasználásával értékelje Kossuth modernizációs programját! 76 . és ők voltak a katonák is. az önkéntes örökváltság hívének számított. E jobbágyfelszabadítás kérdésében azonban az udvar a konzervatív főnemesség mellett állt. hisz ők voltak a legfőbb adóalanyok. 43. hogy jó életet teremtsenek maguknak. Az érdekegyesítés Kossuth és az általa vezetett reformellenzék programjában kapott hangsúlyos szerepet. Ez a radikális elképzelés veszélyeztette az érdekegyesítést. Az 1839-40-es országgyűlésen végül törvénybe iktatták az önkéntes örökváltságot. ezért ezt Kossuth és a reformtábor ellenezte. szimbolikus értelemben azonban a jogegyenlőségért vívott harcnak fontos állomása ez a törvény. Wesselényi szerint a megváltást a parasztságnak kellett volna kifizetnie állami támogatással a nemesség adóztatása mellett. ám ez nem sikerült.) Az udvar is fontosnak tartotta a parasztok védelmét. Az érdekegyesítés fontos eleme a birtokbírhatás kiterjesztése. tehát nem támogatták azt. Lezárás. mert a jobbágyokat semmi nem ösztönzi a munkára. tétel: Kossuth Lajos reformprogramja Koss FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be.) 1847-től a reformellenzék már egységesen állami kártalanítást és közteherviselést követelt. A kárpótlásra azonban csak 1853-tól.) A nemesség megosztott ebben a kérdésben. Úgy tartotta. (Lásd a térképhez írtakat. Ez a jobbágyság és a földbirtokos nemesség érdekeinek összhangba hozását jelenti a polgári átalakulás érdekében.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A reformkor egyik nagy programalkotója. S bár Széchenyi nem dolgozta ki részletesen a jobbágyfelszabadítás kérdését. a szabadságharc veresége után került sor. vagyis tényleges megoldást nem hozott. A jobbágyfelszabadítás végül az 1848-as áprilisi törvényekkel valósult meg kötelező örökváltság formájában. (Lásd a forráshoz írtakat. a nemesség számára meglehetősen kedvezőtlen formában. melyet állami kárpótlással kívántak végrehajtani. hogy Magyarország mezőgazdasága azért elmaradott.

hogy kézben tudja tartani a kormányzat. Az üléseken legtöbbször Kossuth Lajos készített jegyzeteket. heti rendszerességgel. magas ára ellenére gyorsan népszerű lett. érvekkel alátámasztva közölte beszédeiket. A reformkori országgyűlés közönségét alkotó. igen korlátozott lehetőségei voltak csak. a reformtábor vezetőivel. úgy vélte. A kiadványt a sajtószabadság hiánya hozta létre. a vesztegzár biztosítása. és 4 évi börtönbüntetésre ítélték. a közvetlen munkába nem kapcsolódhatott be. Az elkészült kéziratot a szerkesztési munkák után a szükséges példányszámban iratmásolókkal leíratta. hogy szükség van egy olyan fórumra. amely ébren tartja a reformgondolatokat. ezért Kossuthot 1837 májusában letartóztatták. itt adta ki a Törvényhatósági Tudósításokat. (A börtönben angolul tanult. még nagyobb szükség van valami központi orgánumra. de a hírközlésen kívül értékelést is tartalmazott. Tartalma tehát az országgyűlésen elhangzottakra épül. hogy megalapítja az Országgyűlési Tudósításokat. s az információk továbbításával megpróbálni a megyék között a kapcsolatot kiépíteni. Ekkor honosodott meg Magyarországon a vezércikk. előfizetés fejében érkező „levél” voltaképpen hírlap. A Tudósítás az ellenzék szócsöve lett. (Ebből a szempontból nem egyszerűen az Országgyűlési Tudósítások folytatásáról van szó. A Tudósítást többségében kéziratosan (néhányat kőnyomatosan. azért bízta meg Kossuthot.) A forma maradt a kéziratos magánlevél. A lap célja a megyegyűléseken történtekről begyűjteni az információkat (minden megyében igyekezett Kossuth „tudósítót” megnyerni a reformpártiak közül). Az 1832-36. Másrészt tapasztalva a kormányzat megfélemlítésen és megvesztegetésen alapuló taktikáját. bírált és véleményt nyilvánított – a formálódó ellenzék szemszögéből. amelyre nem vonatkozott a cenzúra. Tudósítások – már nem Kossuth szerkesztésében – készültek az 1839-40-es és az 1843-44-es országgyűlésekről is. hogy mivel az országgyűlés végével az ellenzéki nemesség hazatért a megyékbe. országgyűlési ifjak közül is sokan részt vettek az Országgyűlési Tudósítások készítésében. ezekben népszerűsítette az el- 77 . Kossuth az országgyűlés feloszlatása után Pestre költözött. Az Országgyűlési Tudósítások hatására az – erős cenzúra felügyelete alatt álló – hírlapok is egyre több információt közöltek az országgyűlésen történtekről. az elszántságot. de rendszerint szabatosabban. amelyben az üléseken zajló vitákról tudósított. az amnesztiarendelet értelmében szabadult. részben szervező funkciójú produktumról. Az 1830-as években ugyanis a hírlapok csak az országgyűlés üléseinek tárgyát. Kossuth közkedveltté tette a Pesti Hírlapot (induláskor kb. az ún.FELELETVÁZLAT Bevezetés A Zemplén megyei Monokon született. évi országgyűlésen a távollévő Zemplén megyei főrendi képviselőt helyettesítette. majd lakásán jegyzőkönyvet diktált. hogy a hirdetéseket is tartalmazó. sajátos szónoklati formáit. de a követküldők is ezek által értesülhettek először követeik szerepléséről. Úgy gondolta. 1844-ben már 5000 példányban).) 1840-ben. illetve az uralkodó és az országgyűlés. Itt ismerkedett meg a formálódó reformeszmékkel. jogi végzettséget szerzett. a reformok ügyét ezzel is elősegíteni. 1831-ben a kolerajárvány idején feladatai közé tartozott a járvány elszigetelése. Kifejtés Ezen az országgyűlésen született meg az ötlet. Ám a hatóságok úgy gondolták. s ekkor szembesült a jobbágyság életét megkötő problémákkal. hanem egy más. birtoktalan (evangélikus) nemesi családban. többnyire nemesi származású értelmiségi fiatalok. valamint a két tábla közötti iratváltásokat ismertették. Újságírói tevékenységét azonban nem adta fel. 50 példányban jelent meg. az üléseken lezajló vitákról nem tudósíthattak. de a hatóság lefoglalta a gépeket) és levél formájában terjesztették (így nem vonatkoztak rá a hírlapokra érvényes korlátozások és a cenzúra). Karrierjét Sátoraljaújhelyen kezdte. Landerer (a többi lapkiadóhoz hasonlóan) a titkosrendőrséggel állt kapcsolatban. 1841 januárjában Landerer Lajos felajánlotta neki a Pesti Hírlap szerkesztői állását. ám mint megfigyelőnek. és tanulmányozta a közgazdaságtant. Megtartotta a felszólalók egyéni.

ráadásul Kossuth szinte minden kérdésben támadta az egyre mérsékeltebb (óvatosabb) grófot. A kötelező örökváltságot kell bevezetni. A liberális közvélemény azonban az intenzívebb átalakítást pártfogolta.) A lap nem szűnt meg. de a közgazdasági tanulmányaiból szerzett ismeretek és a magyar gazdaság helyzete alapján felülvizsgálta korábbi nézeteit. ezt viszont ő is elutasította. majd Wesselényi Miklós által folytatott úton haladt. amelyek bármikor jobbágyfelkelésekhez vezetnek. Nemzetiségi kérdésben az egy politikai nemzet koncepciót vallották. Széchenyi megkísérelt a mérsékeltebb liberálisok (Batthyány Lajos. (Lásd a forráshoz írtakat. A rendi alkotmány liberális kiterjesztése. A cenzúra miatt általában nem nyíltan. Ehhez be kell vezetni a közteherviselést is. hogy a bécsi udvar erőszakos eszközöktől sem riad vissza. csak az eszközök különbözők.) A lap sikere és egyre egyértelműbb politikai szervező szerepe miatt a hatóság megpróbálta Kossuthot meghátrálásra kényszeríteni. azaz Kossuthot támogatta.) A rendi alapon szerveződő helyett népképviseleti országgyűlést akartak.) Bár Kossuthtól elvették legfőbb fórumát. hanem igyekezett a nagyvilág bemutatásával is érzékeltetni a reformok szükségességét. A lapban képviselt program a Kölcsey Ferenc által elkezdett. ha érdekei védelméről van szó. Ekkor fordult Széchenyi nyíltan Kossuth ellen (1841 nyara – Kelet Népe). de a XIX. de kudarcot vallott. a változások elengedhetetlenségét. Ez a tapasztalat az ellenzéket is gyorsabb előrehaladásra ösztönözte.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli lenzék eszméit. A lap nemcsak magyarországi híreket tartalmazott. de társadalmi rang alapján nem tett különbséget a választásra jogosultak között. Széchenyi elszigetelődött. Széchenyi szerint célok tekintetében nincs különbség kettejük között. Deák Ferenc) bevonásával egy középpártot létrehozni. (Lásd a forráshoz írtakat. Meg kell találni azokat a célokat. amit állami kárpótlással lehet megvalósítani. hanem a sorok között elbújtatva hozta nyilvánosságra gondolatait. sem megfélemlíteni nem sikerült. Ennek jegyében szervezték meg az első Iparkiállítást. (Lásd a forráshoz írtakat. Lezárás. amelyek érdekében az összefogás megvalósulhat. (Lásd a forráshoz írtakat. tehát amíg a magyar társadalom és jogrend több évszázados. Mivel sem megnyerni (lefizetni). vagy forradalmat generál. valamint radikálisabb (Kossuth) vezette szárnya is. A nemességnek pedig el kell fogadnia. Szerinte azonban Kossuth veszélyezteti a békés reformokat a radikális politikával. hogy a földet polgári tulajdonná kell nyilvánítani. ha régi jogai csorbulnak – azaz a nem nemesekre is kiterjesztik azokat. összegzés A Pesti Hírlap érzelmekre ható. Úgy gondolta. ez vagy a kormányzat ellenállását. már csak korábbi konzervatív ellenfelei támogathatták volna. ezekkel lehet a nemzetgazdaságot megvédeni. Az 1846-os galíciai felkelés véres leverése azonban arra hívta fel a figyelmet. a centralisták orgánumává lett.) 78 . ezért 1844-ben leváltották a Pesti Hírlap éléről. a szabad versenyt támogatta. században már teljesen korszerűtlenné vált gyakorlata alapján a nemesség és a jobbágyság között olyan ellentétek állnak fenn. Deákék nem kívánták megbontani a liberálisok egységét. Fő pontjai: Érdekegyesítés. amely a korban szokásos vagyoni cenzusok megtartásával. megszületett a vitázó. hogy az érdekegyesítés csak úgy valósítható meg. 1844-re a liberális ellenzék egyik meghatározó alakjává lett. majd 1844-ben a Védegyletet. A gazdaság terén kezdetben a vámhatárok lebontását. Az örökváltság egyben azt is jelenti. amelyet elfogadott a liberális ellenzék mérsékeltebb (Batthyány és Deák). ami igazából a rendi alkotmány helyett egy polgári alkotmány bevezetését jelentette volna. hiszen a rendi jogok megszüntetésén és a jogegyenlőségen alapult. 1847-ben megfogalmazták a programjukat összefoglaló Ellenzéki Nyilatkozatot. (Lásd a képhez és a forrásokhoz írtakat. azaz meg kell szűnnie az adómentesség rendi jellegű kiváltságának. hogy a fejlődés záloga a védővám. radikális hangvétele sértette Széchenyi érzékenységét. alapították meg az Iparegyesületet. elemző publicisztika („sorok közötti olvasás”). addig az ország nem lesz képes lemaradását behozni.

A gőzhajózás lehetőségeinek megteremtésével (óbudai hajógyár. hogy az angol klubok mintájára megteremtse az igényes társasági élet intézményeit. Kifejtés Széchenyi Bécsben született. a kolerajárvány miatt a nyílt politikai összeütközés elmaradt. az uralkodó pedig ezért cserébe az adók és az újoncok megszavazását követelte. amikor a személyes higiéné fontosságát bizonyítandó fürdődézsában fogadta a vendégeit. (Igaz. a dunai és tiszai folyószabályozások terveinek elkészítésével a személyszállítás mellett elsősorban a kereskedelem fellendítését kívánta elérni. (1827: A lovakrúl című munkája) Nemzeti Kaszinót alapít Pozsonyban (1827). (Lásd a forráshoz írtakat. Az 1820-as évek végére azonban már egyértelművé vált. Elsősorban az arisztokráciát várta el a kaszinóba is. azaz a reformokra feltétlenül szükség van.) Gyakorlati tevékenysége (Lásd még a képekhez írtakat. 79 . Édesapja Széchényi Ferenc. tétel: Széchenyi István reformprogramja Széc FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be gróf Széchenyi István életútját és reformprogramjának főbb elemeit a forradalom előtt! FELELETVÁZLAT Bevezetés A kultúrtörténet (és az irodalomtörténet is) 1825-től eredezteti a reformkort. hogy a korszakos lemaradást csak korszakváltással lehet felszámolni. Európai körútjai során elsősorban Anglia nyerte el tetszését (alkotmányos monarchia. általa műveletlennek és maradinak gondolt nemesség szerinte alkalmatlan erre a feladatra. hiszen a hagyományos rendi ellenzékiség. bízott benne. A nemesség hangoztatta rendi kiváltságait (adómentesség). Célja a személyes példamutatáson alapuló átnevelés.) Történeti szempontból azonban ez az országgyűlés nem hozott újat.44. a küldetéstudat. s ezen alkalmakkal döbben rá Magyarország elmaradottságára.) Ezért a reformkor történelmi kezdetének vagy ezt. széles középosztály. hogy az arisztokrácia tagjai követni fogják őt. (Ennek sokakat meghökkentő példája volt. a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapítója. vagy az 1832-36-os országgyűlést tekintik. újfajta életmód). ezért az arisztokratákra (mágnásokra) támaszkodik. Az 1825-27-es országgyűlésen szólalt fel Széchenyi. Az 1830-31-es országgyűlés már nem az uralkodó és a rendek közötti hagyományos kompromisszum jegyében telt. de a katonatiszti pályán lassan haladt előre. Utazásai során kezdetben Wesselényi Miklós volt a kísérője. részt vett a Napóleon elleni harcokban (a győri ütközetben és a lipcsei csatában). a sérelmi politika jegyében telt. ahol a viták és beszélgetések (ahogy akkor mondták: az elmesúrlódás) számára kellemes környezetet biztosítottak. hogy vezető szerepet kell játszania Magyarország civilizálásában. A rendi kiváltságait őrző. jólét. dunai és balatoni gőzhajózás).) A lóverseny meghonosítása egyrészt az angliai tapasztalatokból kiindulva a szórakozás új formáját akarta meghonosítani. s a Vaskapu szabályozásával. s ajánlotta fel egy évi jövedelmét a később Tudományos Akadémiának nevezett intézmény felállítására. udvarhű arisztokrata család sarjaként. Az Angliában látottak alapján született meg benne a tenni akarás vágya. amellyel az volt a célja. édesanyja Festetich Júlianna (a Georgikont alapító Festetich György nővére). másrészt pedig gazdasági hasznot látott a (fajállat) lótenyésztésben. Huszártiszti pályára lépett. téli kikötők.

Tervei között szerepelt Pest és Buda egységének megteremtése is. A kultúrát szolgálta a Nemzeti Színház megalapításának támogatása is. A mű címe kettős értelmű. Az ő elképzelései szerint az arisztokrácia támogatásával valósult volna meg a Színház. amikor ők a változásokat.) Az 1830-as évek váltak Széchenyi évtizedévé. Elméleti tevékenysége Hitel című műve (1830) egyéni problémájából született. az 1832-36-os országgyűlés után). hiteléről. végül azonban közadakozásból épült fel. az ország gazdasága és kulturális fejlesztése érdekében végzett hatalmas munkájáért nevezte a legnagyobb magyarnak. a malomipar fellendítése (gőzhengermalmok). valamint a köz. s ezzel a jóval nagyobb létszámú és a reformkorban egyre jelentősebb politikai szerepet játszó köznemességet. a jobbágy számára egyáltalán nem motiváló. ez szemben áll a modern tőkés gazdasági és társadalmi elvárásokkal. A Stádium (1833) programszerűen. vasúttársaságok alapítását. Támadja Széchenyit azért. és így a nemes számára sem hatékony robot helyett be kell vezetni a bérmunkát. s ezért feltűnően kerülte a közjogi kérdéseket. mert nemcsak a számára szükséges banki hitelről van szó. hiszen az utazások és a fényűző életmód miatt eladósodott. de irigyei is elismerték eredményeit. vádaskodással igyekezett eredményeket elérni: szembe akarta állítani a liberális tábor két szárnyát. A mű nagy siker (három kiadása készül el rövid idő alatt).és kisnemesi származású értelmiséget maga ellen hangolta. amikor az megfélemlítéssel vagy zsarolással a reformok útját állta (pl. és ezért hitelért folyamodott az egyik bécsi bankhoz. 80 . s próbálta a Hitelben leírt gondolatait közérthetőbben megmagyarázni (a mű címe a világosságra utal). a vámpolitika átalakításában egyetértettek. (Lásd a forrásokhoz írtakat. fokozatosan kívánta bevezetni. akkor az ellentábor megosztásával. hiszen birtokai nem képezhetnek fedezetet a bank számára. sokan irigyelték. sokan tisztelték. viszont birtokait modernizálni kívánta. A bank azonban visszautasította a kérést az ősiség törvényére hivatkozva (1351). mű taglalatja (Taglalat) a konzervatív rendi ellenzék véleményét tartalmazza. hogy a köznemesség és a jobbágyok türelmetlensége veszélybe sodorhatja az országot. hogy az arisztokraták inkább a konzervatívokhoz csatlakoztak. Ha más eszköze már nem maradt. El kell törölni a kilencedet. 12 pontban összegezve fejti ki elképzeléseit. s elkészítette Pest árvízbiztosításának tervét is. a kor kívánalmait felismerve gyorsítani akarták. (Lásd a forráshoz írtakat. A gazdaság fellendítését szolgálta a selyemhernyó-tenyésztés meghonosítása. ha elkezdődik az ország modernizálása. s ezért el kell törölni az ősiség törvényét. A hitel azonban önmagában nem elég. Ez a reformkor első programja. Jelentős szerepe volt az 1838-as árvíz után a városrendezés új terveinek elkészítésében. A reformokat lassan. hogy az arisztokráciát tartotta a változások letéteményesének. a bortermelés támogatása. hanem átvitt értelemben Magyarország elfogadottságáról. mert a rendi állapot reformja helyett az angol minta alapján a régi rendet kívánta megszüntetni. Kossuth is ezekért a gyakorlati reformokért. Dessewffy József: A Hitel c. összegzés Széchenyi politikájának főbb jellemzője tehát. (A jobbágykérdésben. Széchenyi úgy tartotta. Széchenyi nem látta be.) Széchenyi a Világ című műben (1831) reagált. változtatni kell a hagyományos nemesi szemléleten is. ugyanis nem árverezhetők el nemesi birtokok. és az ehhez elengedhetetlenül szükséges állandó híd megépítése. kidolgozta a leendő közlekedési hálózat tervét. S ez utóbbi csak akkor javítható. s a liberálisokat forradalmároknak tartotta. de támadásokat és kritikát is kapott. fel kell számolni a rendi kiváltságokat. a szükségszerű változtatás szakaszaira (stádiumaira) utal. A modernizációhoz azonban a nemességnek feltétlenül hitelekre van szüksége (a devalvációk és a gazdasági állapot miatt hiányzik a fejlesztéshez szükséges tőke).) Lezárás. Akkor is bízott az udvarban. Az udvarra kíván támaszkodni a reformok végrehajtásakor.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Szintén az angliai minta alapján kezdeményezte a vasútépítést.

) 81 . ez az évtized már egy új stílusú politizálást kívánt. Magyarországon a nemzeti öntudat erősödését bizonyítja. Kölcsey Ferenc. század elején hódított a romantika stílusirányzata egész Európában. A magyar liberálisok azonban a magyar rendi nemzettudatból eredeztették nemzetfelfogásukat. Vörösmarty Mihály. Az idegen elnyomás ellen és a nemzeti nyelvért folyó harc a romantika korában olyan társadalmi-politikai szerepet erőszakolt az írókra. és innen terjedt át más művészeti ágakra (zene. A romantika az irodalomtörténet egyik leghatásosabb mozgalma. II. Ennek hatására indult el a nyelvújítás. magasztos. Így a XIX. Vörösmarty Mihály a Zalán futását. A romantika az irodalomban fejlődött ki.és Kelet-Európában az egyes népek nemzeti függetlenségének hiánya. Megjelenik a magyar nemzeti hős az irodalomban János vitéz (1844) és Toldi Miklós (1847) személyében. 1836-ban pedig a Szózatot. A magyar nemesi nemzet tagjai az azonos jogok és kiváltságok révén alkottak egységet eredetileg. kultúra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a reformkori magyar művelődés és kultúra helyzetében bekövetkező változásokat! FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformkorban (1825/1830-1848) Magyarországon felpezsdült a kulturális élet. tétel: A ref reformkori művelődés. a történelmi múltat bemutató műveket alkossanak. a nagy nemzeti célokat is megfogalmazó. a rendi országgyűlések váltak a magyar államnyelvért folyó küzdelem színtereivé. A tömegek megszólításához. az idegen uralmon belül is más. s ezt Széchenyi nem tudta vagy nem akarta elismerni. (Lásd a táblázathoz írtakat. Ebben az időszakban tevékenykedtek legnagyszerűbb költőink közül többen is (Berzsenyi Dániel. A XIX. nagy nemzetek közé való ékelődés oda vezetett. hogy minél szélesebb csoportok lehessenek részesei a kulturális felemelkedésnek. József nyelvrendelete azonban politikai tartalommal töltötte fel ezt a problémát. hogy 1823-ban Kölcsey Ferenc megírta a Himnuszt. viselet. hogy az együvé tartozás egyetlen ismérve a közös nyelv maradt. a széttagoltság. etnikai tartalommal bővítették a rendi ellenállást. problémáik megfogalmazásához sokkal jobban értő. támogató vagy a nemzeti sorsot. század első felében megfogalmazódott magyar polgári nemzetfelfogás sok szempontból azonos a nemesi nemzetfelfogással (pl. A közvélemény elvárta tőlük. Ebben az időben született meg Katona Józseftől a Bánk bán. zene stb. nyelvmegújító mozgalmak (Dugonics András) nyelvi.Az 1840-es években azonban Széchenyi – jórészt saját politikájának köszönhetően – elszigetelődött. Közép. A reformáció és a felvilágosodás azért szorgalmazta a magyar nyelv használatát. József nyelvrendeletére reagáló nyelvművelő. hogy kizárólag magas erkölcsi mintákat felmutató. szobrászat). az irodalmi nyelv kimunkálása. így Magyarországon is. történelmi múlt. festészet. A II. nemzeti erények. Kifejtés A liberalizmussal párhuzamosan megerősödő nacionalizmus (mely egy új polgári nemzeteszményt fogalmazott meg) követői a jogi és vagyoni korlátokat áthidaló nemzeti közösség elvét vallják. 45. ami korábban nem volt jellemző. ekkor kezdte pályáját Petőfi Sándor és Arany János).). kiváló szónoki és újságírói kvalitásokkal rendelkező Kossuth időszaka érkezett el.

magyar nemzeti opera. magyar zenét hallgatni. A legnépszerűbbé a divatlapok váltak. (Lásd a forráshoz írtakat. de emellett több vándortársulat is járta az országot. Pesti Divatlap). a nacionalizmus ébredése szükségszerűen feszültségekhez vezetett az ugyanezen az úton némi késéssel elinduló nemzetiségek és a magyarok között. Megalakult a Kisfaludy Társaság is. A prózai darabok mellett zenés előadásokat is rendeztek. 30-as években állandó színházak létesültek. a Világ és az Életképek megindulása után (1840-es évek) az előfizetők számának megugrása inkább a magyar lapok fokozódó népszerűségére utal. verseket. A magyar államnyelv ügyének sikeréhez az vezetett. nyelvi képződmény. Az első divatlap a század elején Franciaországban jelent meg. amely a francia Enciklopédia államnemzet fogalmából indul ki. Kolozsvárott id. Az államnemzet megteremtésének lett eszköze a jogkiterjesztés. hiszen a lakosság nagyobb része ekkor még németnek vallotta magát. míg más kérdésekben merev magatartást tanúsított. Olvasóik táborába tartozott ugyanis a magyar anyanyelvű közönség is. Regélő. a polgárság nagy része németül is beszélt. Pest-Budán állandó színházi épület nélkül működött egy magyar színtársulat. ezért a nemzet elismerését az állami léthez kötötték. A magyar színjátszás nem tudott lábra állni anyagiak hiányában. amely szintén a nyelv művelését és az irodalmi élet pártolását tűzte ki célul. Divattá vált magyar ruhákban járni. hanem műveltségközvetítő programjukkal a magyar kultúra ügyét is szolgálták. hiszen történelmi okok miatt a nemesség. mely 1830-ban meg is kezdte működését. báró Wesselényi Miklós támogatásával megnyílt az ország első magyar nyelven játszó kőszínháza. Ezekből alakult ki az érzelmekre erősen ható. jogi képződmény. Kőrösi Csoma Sándor a feltételezett őshaza felé indult. több tudományágra kiterjedő Akadémiát képzeltek el. ezeket a közvélemény jobban kedvelte. Erkel Ferenc Hunyadi László című művének (1844) óriási sikerét elősegíthette a nemzeti érzelmek hű kifejezőjének tekintett – a korban rendkívül divatos – verbunkos elemeket felhasználó hangzásvilág. és végül – Széchenyi akaratával szemben és neheztelése mellett – az ő álláspontjuk érvényesült. század fordulóján. hanem történelmi.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Széchenyi István az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. (Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című művével nyílt meg 1837-ben. Hosszú évekig tartózkodott Tibetben és Indiában.) A nemzeti ébredés korában fontos kifejezési formává vált a színjátszás. magyar táncokat táncolni. egyház nyelvének magyarosí- 82 . amelyben a reformkorban formálódó politikai platformok mind egyetértettek. A kormányzat pedig szelepként használta a nyelvkérdést: itt engedett. filológiai tudományok központjaként. Széchenyi eredeti elképzelései szerint az intézet akkor is megmaradt volna a nyelvi. a meglévő német nyelven játszott. Ezt az ellentmondást a liberálisok az (egy) politikai nemzet koncepcióval kívánták feloldani. ugyanannyi német és magyar nyelvű lap jelent meg. Az 1820-as. Az igazi újságírás megalapítói a magyarországi német nyelvű polgárok közül kerültek ki. A Pesti Hírlap. és 1821-ben. A liberálisok tehát a jogkiterjesztés kapcsán a nemzetiségeket is a politikai nemzet részének tekintették. Az 1800-as évek elején még több vagy kb. negyedszázad múlva már megnőtt a különbség a magyar javára. A két tényező pedig összekapcsolódott a megyékben az iskolák. a magyar nyelv államnyelvvé tétele is. 1843-ban csendült föl először a megzenésített Szózat. és megalkotta az angol-tibeti szótárt is. Expedíciója során nem sikerült a magyarok eredetére fényt derítenie. amikor a nyelvújítás és a hozzá kapcsolódó rendszeres nyelvtanok elkészültek. A magyar kultúra fejlődése. a hazai és külföldi szellemi áramlatok kölcsönös közvetítésének szándékával indították meg lapjaikat a XVIII-XIX. nyelvünk történetét. A tudományos élet képviselői ennél szélesebb hatáskörű. Pest-Budán még nem volt állandó magyar színház. Az állam nem etnikai. A XVIII.) Ebből jött létre a Nemzeti Színház (egy 1840-es törvény „országos pártfogás” alá vette). Pest vármegye építtette meg a Pesti Magyar Színházat. de számos kutatást végzett. az öltözködéssel foglalkozó cikkek és a csatolt divatképek mellett elsősorban elbeszéléseket. század közepétől Magyarország lakosságának több mint fele nem magyar anyanyelvű volt. Sokan kutatni kezdték népünk. az értelmiség. óvodák. a társadalmi és kulturális életre vonatkozó írásokat közöltek (pl. Tehát nem csupán a hazai német polgárság érdekeit képviselték. hogy ez volt az egyetlen kérdés.

Az első megmozdulások 1848 januárjában Palermóban és februárban Párizsban voltak. évi (s egyben utolsó rendi) országgyűlésen a magyar konzervatívok és reformerők közt patthelyzet alakult ki. A magyar egy politikai nemzet koncepció miatt a kormányzat (udvar) felé sodródtak. (Lásd a forráshoz írtakat. A pozsonyi ellenzéki vezetők elfogadták a pesti radikálisok tervezett fellépését. a nemzeti keretek kiterjesztése. A rendek attól tartottak. a feudalizmus eltörlése és az önálló nemzeti államok megteremtésének igénye. tétel: Az áprilisi törvények Az áp FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. Közép-Európában azonban a kezdetleges polgári átalakulás. Tényleges asszimiláció a nemzetiségek köréből kikerülő nemességnek. ill. hogy Kossuth felirati javaslatát pontokba szedve terjesztik. s a holtponton a párizsi forradalom híre lendítette túl a képviselőket. A forradalmak hátterében közvetlen.) A nemzetiségi vezetők elképzelései nem voltak egységesek: az önálló tartománytól a nemzeti kulturális intézmények követeléséig terjedtek. amelynek fontos része volt a történelmi múlt nemzeti szempontú feltárása. Március 13-án Bécsben kitört a forradalom.tásával (olykor túlkapásokkal). szocializmus. Lezárás. ez lett a 12 pont. nacionalizmus. nem merte nyíltan elutasítani a javaslatot. az alsótábla többsége mellé állt. Az 1840-es évek közepétől rossz termésű évek követték egymást. de elfogadni sem állt szándékában. utóbbi hatására indult el a forradalmi hullám Európában. Bécstől várták problémáikra a megoldást. a felsőtábla is támogatta a javaslatot. A forradalmi mozgalmak tömegeit hasonló eszmék mozgatták: liberalizmus. Kossuth megegyezett Irányi Dániellel. ill. ami ellátási problémákat eredményezett. a nyelv fejlesztése. 46. Nyugat-Európában tehát az ipari forradalom következtében fellépő szociális feszültségek radikalizálták a szegényeket. Kifejtés Az 1847-1848. hosszú távú gazdasági. összegzés A magyarországi nemzetiségek körében is megkezdődött a nemzeti eszme térhódítása. (Lásd a forrásokhoz írtakat. de a középosztályokat is sújtották a problémák. ám céljaik eltérőek voltak.) A felsőtábla és a kormányzat azonban húzta az időt. ezért a kormány engedni kényszerült. Az élelmezési és az azt kiegészítő ipari válság kettős szorításában a városi szegénység kilátástalan helyzetbe került. törvényes forradalom! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1848 tavaszán Európa országaiban futótűzként terjedt a forradalom. ez alól kivételt az Oszmán Birodalom és a cári Oroszország jelentett. társadalmi és eszmei okok állnak. Kossuth a március 3-ai felirati javaslatában a katasztrófa megelőzése érdekében a reformok végrehajtását javasolta. hogyan zajlott le 1848-ban Magyarországon az ún. hogy a kormányra nyomást gyakoroljanak. hogy a francia események elsősorban a jobbágykérdés megoldatlansága miatt felkeléseket okoznak. 83 . a városok német és zsidó lakosságának körében volt jelentős.

hogy éjszaka megérkezett a pesti forradalom híre. Ferdinánd szentesítette a törvényeket. nemzetőrséget állítsanak fel. a minisztériumban minden jelentős politikai párt. Széchenyi javaslatára ekkor az udvar taktikát váltott: megkezdődtek a tárgyalások egy felelős magyar kormány felállításának lehetőségéről. a többséget azonban a liberálisok alkották. A nádor Batthyány Lajost kinevezte miniszterelnökké.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Március 15-én megérkezett a pozsonyi delegáció a felirati javaslattal a Burgba. Április 11-én V. csoport képviselve volt. évenként Pesten országgyűlést tartsanak népképviseleti alapon. A Magyar Királyság egyesül Erdéllyel. hogy a kincstári birtokok áruba bocsátásából fedezik majd. (Az volt a terv. mert az ifjak együttműködtek a megyei és városi vezetőkkel. ahol a király jogkörét távollétében a nádor látja el (miniszteri ellenjegyzés). (A Határőrvidék katonai közigazgatásának megszűnése azonban tisztázandó kérdés még. Az ősiséget eltörölték. Az országnak a birodalmon belüli önállóságát deklaráló törvények: Magyarország alkotmányos monarchiává vált: Ausztriával elméletileg csak a közös uralkodó kötötte össze. Törvénybe iktatták a népképviseletet.) Az áprilisi törvényekben elért eredmények: Az érdekegyesítés jegyében a jobbágyság 80%-a földhöz jutott ugyan (még a házas zsellérek is a közös legelőkből). Perszonáluniót határoz tehát meg.) Az Államtanács próbálta visszavonni az engedményeket. István nádor közbelépésére az uralkodó jóváhagyta a feliratot.) Az ország önrendelkezéséről szóló törvények: független magyar felelős kormányt állítsanak fel. Külügyek és hadügyek terén továbbra is a királyé maradt a rendelkezési jog. S bár a kamarilla végül nem egyezett bele Batthyány kinevezésébe. de csak 16-án fogadták őket azután. A sajtószabadságot bevezették. (Neveket és tárcákat lásd a táblázatban. de a magyar liberálisok ezt megakadályozták. A dinasztia helyzetét további törvényekkel pontosítják majd. de csak a telki állomány alapján. hogy nevezze ki Batthyány Lajost miniszterelnökké. Feszültség alakul ki a földet nem kapók körében (parasztfelkelés. Batthyány Lajos koalíciós kormányt hozott létre. A tárgyalásokat nagyban megkönnyítette. és nem volt hosszú ideig fizetendő adósság (mint Oroszországban). Az azonnali jobbágyfelszabadítás állami támogatással (kötelező örökváltság) történt meg. hogy a pesti forradalom vér nélkül zajlott le. az idegenekből (főként olaszokból) álló helyőrséget nem merték bevetni. A közteherviselést bevezették. március 17-én a nádor személyesen a királyt (egyben az unokatestvérét) vette rá. ill. s ezzel megszületett a polgári és alkotmányos Magyarország. A magyar jobbágyfelszabadítás kedvező volt a jobbágyság számára. Eközben Pozsonyban rémhírek terjedtek a Petőfi vezetésével szerveződő parasztsereg alakulásáról. A cenzúrát eltörölték. a költségvetést az országgyűlés hagyja jóvá. A feudalizmus lebontását és a polgári átalakulást célzó törvények: Felszámolták a rendi kiváltságokat. mert nem vették el földjeik egy részét (mint Poroszországban). A földesurak kárpótlását későbbre halasztották. nemzetiségi lázadás). A törvények három nagy csoportba oszthatók: (Lásd a forráshoz írtakat. amit először az Államtanács szorult helyzetében sem fogadott el. A magyarországi jobbágyfelszabadítás következtében ment végbe a morvaországi és ausztriai jobbágyfelszabadítás is. Ebben a kérdésben a nádor és Esterházy Pál is Batthyány mellett állt (lásd a forráshoz írtakat).) Az önkényuralom időszakában születnek meg majd a vonatkozó törvények (1853). 84 .

Az 1791.és pénzügyminisztérium ügyében a Pragmatica Sanctióra hivatkozva egyértelműen a beolvasztást szorgalmazta 1848 nyarán. Lezárás. összegzés Magyarországon a polgári átalakulás tehát vérontás nélkül lezajlott. és a júniusi választások után összeült a népképviseleti országgyűlés. Konfliktus forrása volt a magyar haderő kérdése.és valutakérdés megoldatlansága. A Kossuth felirati javaslatában megfogalmazott pontok közül a népképviselet. és májusban kiadta az utasítást az első 10 honvédzászlóalj toborzására is. Az Államtanács és az osztrák kormány azonban az áprilisi törvényekben is nyitottan hagyott kérdésben a magyar hadügy. népfelkelést hirdet- 85 . X. az uralkodó jogköre pedig korlátozott. által szabályozott független rendi berendezkedés most polgári parlamentáris berendezkedéssé alakult. ahol – a kor szokásainak megfelelően – a választójogot cenzus korlátozta. A kérését nem teljesítették.Létrejött a népképviseleten alapuló alkotmányos állam. milyen külső és belső tényezők vezettek a magyar szabadságharc bukásához! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar és az osztrák kormányzat között kialakult. a Határőrvidéket (Magyarországon állomásozó katonaságot) is Magyarország alá rendelték. Még mindig a Pragmatica Sanctio határozza meg a közjogi viszonyt. de a közjogi viszonyt nem tisztázhatta ez sem. A Birodalom tartományainak alkotmányosságát és az Ausztriához fűződő viszonyt azonban nem tudták egyértelműen rendezni. Az április 11-én a rendi országgyűlésen elfogadott törvények értelmében a diéta feloszlott. uniója Erdéllyel (és Partiummal). 47. Batthyány Lajos a magyar sorozású ezredek hazaküldését kérte (pl. Ezt azonban a magyar vezetés nem fogadta el. így próbálván meg növelni a magyar haderő létszámát. Helyreállt Magyarország egysége. A bécsi kormány javaslatára augusztus 31-én az uralkodó visszavonta az önálló magyar had.és pénzügyminisztérium jogkörét. Ez utóbbi intézkedés azonban csak akkor léphetett volna érvénybe. A liberálisok eredendően nem kívántak elszakadni a Birodalomtól. Az országgyűlés végül július 11-én megszavazta a pénzt a 200 ezer újonc kiképzésére és felszerelésére. tc. de ez egy alkotmányos rendszerben sem tűnt működőképesnek 1848-ban. a vám. ezért elkezdődött a nemzetőrség fejlesztése. meghatározó feszültség összetevői: A magyar kormány célja az alkotmányosság biztosítása. és a király is szentesíti. céljuk a tartományi érdekek összhangja alapján biztosítani az önállóságot. Létrejött a felelő kormány. az örökváltság és a közteherviselés megvalósult. Itáliából). amelyet a kor követelményeihez kellett volna igazítani. tétel: A sza szabadságharc FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. a polgári állam viszonyai között akarták megvalósítani a (rendi dualizmus idején még működő) birodalmi egységet és a birodalmon belüli magyar függetlenséget. Súlyosan terhelte az udvar és a magyar kormány kapcsolatát az önálló magyar hadsereg és külképviseletek hiánya. ha az országgyűlés elfogadja.

a kormány lassan feloszlott. hogy hűek maradjanak katonai esküjükhöz. április 14-én a debreceni Nagytemplomban elfogadják Kossuth javaslatát. ahol ennek hatására 1849. és az eddig udvarhű nemzetiségeknek is. sőt egy 100 tagú országgyűlési küldöttséget sem fogadott a király. mely októbertől a végrehajtó hatalom szerepét töltötte be.) Mivel az olmützi alkotmány Magyarországot beolvasztja a centralizált birodalomba. államfőként kinevezhette a minisztereket. és a parasztság meggyőzése érdekében eltörölték a szőlődézsmát (szeptember 15. elrendelték az újoncozást. a diadal így is óriási. vállalták a fegyveres küzdelmet is. a magyar oldalon a megegyezés ellenzői megerősödnek. március 4-én a Schwarzenberg-kormány kiadta az olmützi alkotmányt. gondoskodott a törvények kihirdetéséről. majd az országgyűlés zárt ülésén. Isaszeg). ill. Batthyány – a sikertelen béketárgyalásokat követően – házi őrizetbe került. A királyváltás bonyolult jogi helyzetet eredményezett. A centralizáció a nemzetiségeket is érinti. a hadiipart Nagyváradra költöztették. akit – a bécsi udvar felfogása szerint – nem kötöttek az áprilisi törvények. V. Papírpénzt.) A trónfosztás nem jelentette a királyság megszűntét. hiszen nem írta alá azokat. valamint fiatal kora és tapasztalatlansága miatt befolyásolhatónak tartották. fegyvert. hiszen Ferenc József császár volt ugyan. ám épp ellenkezőleg történt. Kossuth elnökletével létrehozták az Országos Honvédelmi Bizottmányt. A kormányt és a törvényhozást Debrecenbe. a Függetlenségi Nyilatkozatot. hadüzenethez. amely a későbbiekben is meghatározta a szabadságharc eseményeit (váci nyilatkozat).) Kossuth a függetlenség kimondásától az ország elismerését és külső támogatást remélt. ám lemondását a magyar országgyűlés nem fogadta el. hogy kit kell szolgálni. Végül 1849. A főerők Windish-Grätz herceg vezetésével a Duna mentén haladtak.).) A jogilag vitás helyzetben októbertől a volt császári és királyi tisztek és az OHB közti ellentétek fokozódtak. (A nyugat-európai forradalmak kudarcának egyik alapvető oka. (Lásd a forráshoz írtakat. így mivel vereség esetén biztos halál várt rájuk. Az események hatására Esterházy és Batthyány is lemondott. A magyar országgyűlés azonban a harc folytatása mellett döntött. A nagyhatalmak a Habsburg Birodalmat az európai egyensúly alapkövének tekintették. Az alkotmány csalódást jelent a magyarságnak. Tápióbicske. Az OHB emberfeletti munkával teremtette elő a katonát. bár a magyar kormány 1848. ezért fokozatos közeledés indul meg a tárgyalókészségét folytonosan jelző magyar kormányzat felé. Kossuth és Görgey között a módszerek és a további lépések kérdésében olyan ellentét alakult ki. Kossuthot kormányzó-elnökké választották. s ezzel semmibe veszi a magyar törekvéseket nemzeti és alkotmányos szempontból. (Lásd a forráshoz írtakat. Először egyik testületet sem sikerül meggyőznie. Ferdinánd azonban már nem volt király.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli tek. márciusi ajánlatánál nemzetiségi szempontból kedvezőbb. az államformáról ekkor nem rendelkeztek. 86 . sokan visszavonultak. tehát le kell mondaniuk autonómiaterveikről. ill. muníciót. a magyarok vereségével végződött csata után WindischGrätz a felkelés teljes megsemmisülését jelenti az udvarnak. február 26-27-én Kápolnánál vívott. (Az új kormány elnöke Szemere Bertalan lett. békekötéshez pedig a nemzetgyűlés hozzájárulása lett volna szükséges. A katonai fordulat és az olmützi alkotmány hatására Kossuth felvetette a függetlenség kimondását először az OHB. Kifejtés Az udvar nem kívánt tárgyalni a magyar kormánnyal. és helyette a 18 éves Ferenc József (Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegnő fia) lett a király. Ferdinándot lemondatták. Az 1849. de rendelkezései csak miniszteri ellenjegyzéssel voltak érvényesek. bár nyíltan nem léptek fel ellene. 1848 decemberében támadás indult Magyarország ellen. A volt császári és királyi tisztek nem tudták. és komolyabb ellenállás hiányában elfoglalták Pestet (január 4. bár eredeti céljukat (az osztrák csapatok bekerítése) nem tudták elérni. Mivel eredményt nem tudtak elérni. Kossuth-bankót adtak ki. 1849 áprilisában a tavaszi hadjárat során a magyar seregek jelentős győzelmeket aratnak (pl. hogy ott ez a társadalmi egység megbomlott. létre sem jött. december 2-án V.). 1848. eközben a magyarok ellen lázította a nemzetiségeket. a bécsi kormány továbbra sem akart tárgyalni. de nem koronázták meg magyar királynak.

aminek következtében az európai közvélemény figyelme Magyarországra irányult. május 21. Pulszky Ferenc Londonban. A magyar katonai győzelmek hatására Ferenc József I. (Lásd a forrásokhoz írtakat. összegzés Június 18-án indultak meg az orosz hadak.).az országot hivatalosan nem ismerték el. Kossuth először elfogadta az előterjesztést. 200 ezer fő). a szőregi csatában megveri és tovább üldözi. ám közel volt a menekülést jelentő török határ. dolgozzanak ki megoldási javaslatot az osztrák-magyar viszony elrendezésére. Görgey hada az egyetlen. 170 ezer fő) nagyon gyorsan követi a fősereget. Az ún. Bem kiszorul Erdélyből. szabadította fel a fővárosát (1849.) 1849. Schmerling-provizórium (1861-1865) ideje alatt pénzügyi csőd következett be. Ezen a tényen az sem változatott. ám az erre irányuló intézkedéseket a magyar politikai elit elutasította. Miklós orosz cár támogatását kérte a Szent Szövetségben foglaltakra és a magyar szabadságharcban részt vevő lengyel katonák nagy számára hivatkozva. Az udvar ezért felkérte a magyar konzervatívokat. május 9-én a cár bejelentette az orosz hadak megindítását (kb. hogy Teleki László Párizsban. rokonszenveztek az ország szabadságküzdelmével. februári pátens). I. a nemzetiségi törvény pedig – a szabadságharc további sikerei szempontjából – későn született meg. miközben egyre jobban éleződött az osztrák-német ellentét. Görgey a megoldást az erők koncentrálásában látta: az orosz felvonulás előtt vereséget akart mérni az osztrákokra (2. és törte meg a területi elszakadásra törő nemzetiségek lázadásait. Andrássy Gyula Isztambulban sikeresen képviselte a magyar ügyet. így amikor augusztus 11-én Kossuth Görgeynek adta át a teljhatalmat. aki az erők egyesítését Szegedtől délre tervezte. ez azonban nem adatott meg.) A magyar hadsereg egyszerre verte ki az országból a birodalmi haderőt. ha akkora sereggel érkezhet. (Ez azonban hibás elképzelés volt. újra passzív ellenállásba vonult (októberi diploma. Lezárás. tétel: A kiegyezés tartalma és értékelése kie FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a dualizmus kori politikai berendezkedés működési elveit. a honvédség reménytelen helyzetbe került. 48. Görgey már augusztus 6-tól folyamatosan egyeztetett az oroszokkal. ami Aradra megérkezik. akkor a haditanács a fegyverletétel (augusztus 13. A végső vereséget augusztus 9-én szenvedték el a magyar csapatok Temesvárnál. majd Dembiński javaslata mellé állt. korlátait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1850-es évek abszolutizmusának (Bach-rendszer) kudarca után az osztrák politika a magyarokkal való megbékélést látta sikeres megoldásnak.) Haynau hada (kb. bízva a büntetlenség ígéretében. a cári erők felvonulását pedig tárgyalásokkal igyekezett lassítani. Miklós csak azzal a feltétellel volt hajlandó segítséget nyújtani. mellyel egyedül is képes legyőzni a magyar hadsereget. Kossuth nemzetiségekkel való tárgyalása nem hozta meg a remélt sikert. (Lásd a forráshoz írtakat. Világos) mellett döntött. komáromi csata). A további sikerekhez a nagyhatalmak semlegességére lett volna szükség. amelynek oka a vesztes olasz háborúk után a Németország egységesítéséért folytatott küzdelem volt. Apponyi György javasolta a 87 .

(Deák nem vett részt a szertartáson.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vitás ügyek (kül-. ugyanakkor reális kompromisszum volt. akkor uralkodói hatáskörbe került a kvóta mértékének megállapítása. (Lásd a forráshoz írtakat. Ferenc József 1865-ben összehívta az országgyűlést. Deák visszatartotta az országgyűlést attól. Az idő lejárta után meg lehetett hosszabbítani vagy újratárgyalni. majd Ferenc József megesküdött a magyar alkotmányra. A magyar vezetőréteg elvárásait kevesebb áldozattal nem lehetett biztosítani (területi egység. hogy kihasználja a birodalom szorult helyzetét. meghagyták a közös valutát. 1867. (A magyarok ügyét segítette. Liszt Ferenc koronázási miséje közben Andrássy Gyula és az esztergomi érsek tették a király fejére a koronát. A magyar politikai elit jelentős részét is a megegyezési szándék vezette már ekkor. Bécsben is egyre többen a megegyezés hívei lettek. had-. hogy az alkotmányos egység nem valósítható meg a ’48-as törvények tiszta perszonálunióként való értelmezésével. ezért az 1865-ös Húsvéti cikkben kilátásba helyezte. sőt az új miniszterelnök. május 29-én a képviselőház [209:89 arányban. 1867. Magyarország 30%-kal részesedett (ez a két állam fejlettségét tekintve méltányosnak mondható). és ezek ellenőrzését a független törvényhozások által kiküldött delegációkra bízta volna. védelem. ezért kapta a „szép akasztott” nevet). pénzügy) közös kezelését.) Az 1867-ben megalakult Osztrák–Magyar Monarchia kétközpontú. hogy Erzsébet királyné támogatta Deák és Andrássy lépéseit. amelyet az osztrák és magyar törvényhozásnak egyaránt el kell fogadnia. A századfordulóra a magyar kvóta elérte a 36%-ot. kvótabizottságok javaslatai alapján állapították meg 10 évre. (Lásd a forráshoz írtakat. az uralkodó személye. A gazdasági megállapodásokat 10 évre kötötték. közlekedési és hírközlési rendszert. amelyből Ausztria 70. A közös ügyek fedezésére kvótát állapítottak meg. szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását. június 8-án Ferenc Józsefet magyar királlyá.) Kossuth az ún. Ha nem sikerült megegyezni. A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek. július 3-ai königgrätzi csatában az osztrákok vereséget szenvedtek a poroszoktól. 83 tartózkodás mellett] elfogadta a közös ügyekről szóló törvényjavaslatot. amelyet a közös ügyek egy másik alkotmányos rendszerhez fűztek. hogy Magyarország törvényes keretek között engedni hajlandó a közös külpolitika. s az ezek fedezését szolgáló pénzügyek tekintetében (az alkotmányosság visszaállítása esetén). hogy Ausztria nagyhatalmi helyzetének fenntartásához magyar támogatásra van szükség. A dualizmus nem volt perszonálunió (még ha Deákék annak is tartották). Magyarország államformája alkotmányos monarchia lett. dualista államszervezet volt. védelem az orosz és német törekvésekkel szemben). A dualista állam két államalkotó nemzete közötti viszonyt (közjogi kérdés) a Pragmatica Sanctio figyelembevételével határozták meg. összehangolták az adó-. amelynek vezetője Andrássy Gyula lett. Az országgyűlés egy bizottságot választott a közös ügyek megtárgyalására. Erzsébetet királynévá koronázták a budai Mátyástemplomban. Beust meggyőzte Ferenc Józsefet arról is. A kvótát a két törvényhozó szerv által kiküldött ún. valamint a Pragmatica Sanctio szorosabb közjogi kötődést eredményezett a perszonáluniónál. Kifejtés Deák belátta. a gyakorlatban inkább reáluniónak tarthatjuk. Ennek a magatartásnak köszönhetően Ferenc József magyarokba vetett bizalma megerősödött. a közös ügyek. hogy az 1866. A megegyezést siettette. de a külpolitikai körülmények változása (Oroszország megerősödése és Poroszország előtörése) is a megegyezésre sarkallt. Ennek belpolitikai oka a passzív ellenállás kifáradása és a nemzetiségekkel folytatott tárgyalások kudarca volt. magyar vezetés.) 1867 februárjában Ferenc József kinevezte Andrássy Gyulát magyar miniszterelnökké (akit egyébként 1849-es szerepvállalásáért távollétében már halálra ítéltek. Cassandra-levélben elítélte a kiegyezést. ui. A politikai kiegyezés mellett megszületettek a gazdasági együttműködést szabályozó jogszabályok is (gazdasági kiegyezés). mérték-. A gazdasági 88 .) A kiegyezés nem biztosított teljes függetlenséget.

A horvát autonómia megteremtése a korabeli Európában a nemzetiségi kérdés kezelésének kis számú pozitív példája volt. német és brit nagyhatalmi vetélkedés idején azonban egyre inkább Németország felé sodródott. Ez utóbbi nem következett be. Működhetett a szabor (horvát országgyűlés). Lehetővé tették egyesületek és pénzalapok létrehozását. újabb választások és jelentős előnyök biztosítása után kerülhetett sor.000 km2) Európa második. s az uralkodó is hajlott arra. A magyar kormányban külön horvát miniszteri tárcát hoztak létre. A törvény a területi egység és az egy politikai nemzet elvét fel nem adva széles körű nyelvhasználatot biztosított az oktatásban (állami feladat). hogy mennyire teljesül a kiegyezéshez fűződő remény.) 89 . (Lásd forráshoz írtakat. a pártok közötti erős megosztottság. hogy a dualizmust trializmussá alakítsák át. a demokratikusabb (pl.kiegyezés biztosította a térség és az ország gyors gazdasági fejlődését. azaz Közép-Európában nagyhatalomnak számított. A dualizmus válságának fontos összetevője még a parlamenti politizálás korabeli eredménytelensége (lásd obstrukció) is. A magyarok azonban csak tartományi különállásukat ismerték el. Sokan tartottak attól. s a horvát lett a hivatalos nyelv. az igazságszolgáltatás alsó és középső szintjén. de megnyugvást egyrészt azért nem hozott. ill. bár a gazdasági kiegyezés újratárgyalása jelentős feszültségeket eredményezett. (Balkáni terjeszkedési törekvésekről lásd a forráshoz írtakat. hogy az uralkodó visszalép majd ettől a kompromisszumtól. Ez. az igazságszolgáltatás és az oktatásügy függetlenségével rendelkezett. ám a későbbi fejlődést a politikusok változatlan elvárásai (a 67-es alaphoz képest) akadályozták meg. Az osztrák-német nagypolgárság. mert a horvátok a magyarokkal és az osztrákokkal egyenrangú helyzetre törekedtek. Fiume magyar irányítás alatt maradt. valamint az uralkodói (alkotmányossággal nem teljesen egyező) kiváltságok jelentős szerepet játszottak a dualizmus válságában. polgári jellegű társadalom kiépülésére irányuló szándék gyengesége. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A báni kormány a közigazgatás. illetve Szerbia. beligazgatási autonómiát kaptak. a század második felében megjelenő orosz. mennyiben hajtja végre a magyar állam.) Lezárás. másrészt pedig más nemzetiségek is követelték ugyanezeket a jogokat. A korabeli Európa legjelentősebb nemzetiségi törvénye volt. Fiume és Muraköz átadását. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A vegyes vidékeken a 20%-ot elérő nemzetiségeknek is biztosítottak anyanyelvi jogokat. hogy a rendszer továbbfejleszthető. ezért követelték függetlenségük elismerését. hogy a gazdaság fejlődése nem lesz várt ütemű. Ferenc Ferdinánd újra felveti majd a trializmus kérdését. (A századfordulón az akkori trónörökös. általános választójog). A törvény hatása attól is függött. a politikai. Horvátország élén a bán áll. Az ennél többre vágyó nemzetiségeket azonban ez nem elégítette ki. és fegyverkezni kezdett. A nemzetiségi viszonyok rendezése érdekében alkották meg 1868-ban a nemzetiségi törvényt is Eötvös József minisztersége idején. Horvát-magyar kiegyezés (1868) elfogadására végül csak a horvát tartománygyűlés többszöri feloszlatása. akikre egyre nagyobb hatással volt a kialakuló Románia. mert abban az ausztroszláv törekvések bukását látták. amely a magyarokkal közös országgyűlésbe 42 képviselőt delegálhatott. Palacky fel is emelte szavát. a közigazgatásban. összegzés A kiegyezéssel létrejött birodalom a területe alapján (600. Deákék még hittek abban. a cseh németek és a magyar vezetés hatására azonban végül Ferenc József visszalépett ettől a tervtől. akit a király nevezett ki a magyar miniszterelnök beleegyezésével. a lakosságszám (35 millió) alapján harmadik legnagyobb állama lett. A horvátokat elismerték politikai nemzetnek. és egyáltalán képes-e az ország megtartani a nemzetiségeket.) A kortársak számára kérdéses volt. társadalmi megújulásra. Az európai erőegyensúly fontos szereplője. a védvámrendszer pedig lehetőséget adott a magyar agrártermékek és a Lajtántúl iparának védelmére.) A csehek fogadták a kiegyezést a legnagyobb ellenszenvvel.) Horvátország a magyarokhoz fűződő viszonyt perszonálunióra akarta redukálni.

ártereket hoztak létre. tétel: Kibontakozó ipar. Tisza Kálmánhoz hasonlóan az időszak több miniszterelnöke kísérletet tett a gazdasági kiegyezés megújítása után az ipar fejlődésének támogatására. de ehhez a vámtörvények átalakítására lett volna szükség. közlekedés a dualizmus Kibo korá korában FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a dualizmus kori iparban és a mezőgazdaságban megfigyelhető alapvető változásokat! Vázolja fel. a tőkével rendelkező bérlők növelték a mezőgazdasági befektetéseket. A hegyvidéki és síkvidéki kisparcellákon a gazdálkodás azonban nem sokat változott (lásd a forráshoz írtakat). aratógép stb. Ez azonban nem jelentette a fejlesztések elmaradását. makói hagyma. addig a Monarchia védett.3 millió katasztrális hold vált szántóterületté. A kisbirtokok nagy száma mellett az olcsó bérmunka (idénymunkások. tejgazdaságok jöttek létre. csányi dinnye. ami a bécsi kormányzat ellenállása miatt nem sikerült. közlekedési és hírközlési rendszert. A gazdasági megállapodásokat 10 évre kötötték. vetőgép. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Kifejtés Míg az európai államok mezőgazdasága értékesítési gondokkal küszködött. A gazdasági kiegyezés biztosította a térség és az ország gyors gazdasági fejlődését. mérték-. napszámosok) is akadályozta azonban a gépesítés még szélesebb körű elterjedését. Növénynemesítő intézetet állítottak fel. (A munkálatok során 6300 km gát épült meg. másrészt pedig a nagybirtokokon elterjedő korszerű eljárások. s 6. a védvámrendszer pedig lehetőséget adott a magyar agrártermékek és a Lajtántúl iparának védelmére. Az alföldi mezővárosok virágzása jellemzi a korszakot.) A fejlődést segítette a bérleti rendszer terjedése is. A birodalmi mellett kialakuló országos piac is biztos értékesítési lehetőséget jelentett a specializálódó termelés számára is. műtrágya. Az ország egyes területein kialakul a térségre jellemző sajátos termelési struktúra: pl. a Monarchia piaci védettségének. A gazdaság fejlesztésének törvényi kereteit a gazdasági kiegyezés jelentette. amelyet az osztrák és magyar törvényhozásnak egyaránt el kell fogadnia. valamint 1892-től az arany alapú korona lett a közös pénz). fejlődő mezőgazdaság. A városok – főleg Budapest – környékén a városi piacokra termelő zöldség. köszönhetően az ipari forradalom jótékony hatásának.és gyümölcstermesztés.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 49. ill. ezeken a területeken nem lehetett mezőgazdasági termelést folytatni. milyen nemzetközi gazdasági tendenciák állnak a változások hátterében! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar gazdaság ebben az időszakban fejlődött a legtöbbet. hogy a folyószabályozások lezárultával jelentős területek kerültek művelés alá. 90 . meghagyták a közös valutát (1878-től közös jegybank működött. Mivel az alföldi folyók árvizei mocsarakat. bár a gépesítésre és a modernebb eljárások bevezetésére csak a jelentősebb anyagi háttérrel rendelkező nagyobb birtokok tulajdonosai voltak képesek. bővülő piaca Magyarország rendelkezésére állt. kecskeméti kajszibarack.) A fejlődés tehát egyrészt annak köszönhető. Az idő lejárta után meg lehetett hosszabbítani vagy újratárgyalni. összehangolták az adó-. homoki szőlőkultúra a Duna-Tisza közén stb.) a termelékenység növekedést vonja maga után. szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását. A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek. A modernizálást a gátrendszerek kiépítésével a mezőgazdaságban kellett kezdeni. gépek (alagcsövezés. kalocsai vagy szegedi paprika.

Rimamurány–Salgótarján. hanem az európait is. s ennek segítségével a magyar mezőgazdasági termékek gyorsan eljutottak a világpiacra (pl. monopolkapitalizmus 91 . Déva–Temesvár) erősödtek meg. Aradon autógyártás. A magyar ipar fejlődését a magyar kormányok adókedvezményekkel segítették. A magyar gazdaság és ezen belül az ipar fejlődését a Monarchia egységes piaca. a politikai stabilitás. Ezekben az iparágakban a termelés súlypontja a Monarchián belül már Magyarországra tevődött. Mindez új fajták megjelenését is jelentette: a magyar szürkét felváltotta a hízékonyabb. Győr–Pozsony.vagy repülőgépgyártás (Pesten. Győrött a Rába). mivel az újonnan létesült vállalatok az ipari forradalom legújabb vívmányait is alkalmazhatták már.). sőt Magyarország több iparágban és fejlesztésben a világ élvonalába került. ill. Budapest mellett új iparvidékek (pl. jól tejelő „színes” svájci és holland szarvasmarha. Spanyolországot. helyette az istállózó állattartás terjedt el.A tradicionális juhtenyésztés és rideg állattartás visszaszorulóban volt. Tiszán. Portugáliát és a Balkánt megelőzte a korabeli magyar gazdaság. ami magas termelékenységhez vezetett. s nem csak Ausztria ipari fejlettségét közelítette meg. A fejlődés fokozottan érvényesült az újonnan megalakult iparágakban: pl. és a tőkés gazdaságra jellemző ciklikusság (túltermelés és pangás váltakozása). A fejlődés ellenére/hatására aránytalanságok figyelhetők meg a magyar gazdaságon belül. Mechwart András rovátkolt hengerszéke. A tőkebehozatal részben bányák és gyárak alapításához járult hozzá. Az ipar egyes szektorainak (pl. gépipar és az ezekre épülő gépgyártás: autó. fejlett bank. A reformkori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1842) és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár mellett létrejött a Magyar Földhitelintézet (1863). ami a gazdasági kiegyezés megújításakor minden esetben komoly vitákhoz vezetett. A kiegyezés évében alapították a Magyar Általános Hitelbankot. vegyipar. A korszakban fejlődött az ország gazdasági központjává és világvárossá Budapest. a világ harmadik legnagyobb izzólámpagyártója). Nagyvárad–Fiume vasútvonal). Lezárás. a vas. A már hagyományosnak tekinthető iparágak tovább erősödnek (pl. Száván és a Maroson is. s ez lehetővé tette a Monarchia. A folyószabályozás lehetővé tette a gőzhajózást a Dunán. amit a bankok hitelekkel finanszírozták. gépgyártás) fellendülését nagymértékben segítette. Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. megjelentek pl. az izzólámpagyártás (az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. ami az európai élvonalba emelte a magyar ipart. Dráván. Kassa–Diósgyőr. ferdevállú magyar nagyipar. de kiegyensúlyozatlan. élelmiszeripar. A konjunktúra nem lett volna lehetséges a külföldi tőke beáramlása nélkül. A magyar közlekedési rendszerben óriási változás történt. Egyes területeken világszínvonalú fejlesztések valósultak meg (pl. összegzés A dualizmus korában lejátszódó gazdasági változások jelentős fellendülést eredményeztek. a makkoltatva tartott bakonyi sertést pedig a mangalica és az angol hússertés. közepesen fejlett agráripari országgá vált. A fő kereskedelmi útvonalat azonban a vasút jelentette. s ezután gyorsan nőtt a hitelintézetek száma is. A bejövő tőke jelentős része német eredetű volt. Korszerű. a mezőgazdasági ország olcsó megélhetési viszonyai – melyek alacsonyabb munkabért tettek lehetővé – alapozták meg a látványos változást. Az 1880-as évek közepétől az ipari forradalom hatására Magyarországon az ipar fejlődése újabb lendületet vett. A változások hatására az ipari forradalom vált meghatározóvá. élelmiszeripar). az európai élbolyt elérni nem volt képes. a monopóliumok (pl. Rákoson repülőgépgyártás. azon belül is Magyarország gazdaságának felzárkózását. a szitálás gépesítése). A századfordulóra megerősödött a jelentős részben terménykereskedelemből származó magyar tőke szerepe. ún. Míg Oroszországot.és acéltermelés felfutásának köszönhetően magas színvonalú gépgyártás alakult ki. A magyar ipar kicsit megkésett fejlődése a többi nyugati állam iparához képest előnyöket is rejtett magában. a magyar gőzmozdonyok sorra nyerték el az ipari kiállítások díjait.és vasúthálózat. hogy rendelkezésre állt a Monarchia egész piaca is. az állami iparpártolás. Temesvár–Bécs.

A XIX. még a járványok (pestis. egyház – elszakadó emberek a városok domináns etnikumába olvadtak be. vagy alkalmazkodásképp az asszimilálódó népesség tagjának is vallhatta magát. USA. tbc) ellenére is. az 1880-as évektől egyenletes. Kifejtés A XIX. vallásuk pedig 1895-ben lett bevett vallás. az érdekegyesítő nemzetiségi politika realizálása azonban – mint 1848 bizonyítja – nem sikerült. hiszen minden 100 kivándorlóból csak 33 volt magyar. Dunántúl. A reformkor érdekegyesítési gondolata elvileg kiterjedt a nemzetiségi érdekek egyeztetésére is. A városlakók asszimilációja azonban jelentős volt. szlovákokkal és ruszinokkal együtt. a gyökereiktől – szülőföld. tehát a kivándorlók között az össztársadalmi arányoknál jóval magasabb volt a nemzetiségiek aránya. Az elvándorlás a Felvidéket és a Kárpátalját érintette leginkább. A kivándorlás során a legnagyobb veszteség a szlovákokat érte. hiszen a megkérdezett lehet kettős gyökerű. a demográfiai robbanás azonban nem azonnal és nem egyszerre érintette az országot: a fejlettebb területeken (városok. tétel: Nemzetiségek a dualizmus időszakában Nem FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével ismertesse a magyarok és a nemzetiségek viszonyát a dualizmus kori Magyarországon! FELELETVÁZLAT Bevezetés Magyarország lakossága másfél évszázad alatt 2. világháborúig) vette kezdetét. a németekkel. kolera. a másik oldalon azonban kis-. törpebirtokosok milliói. Kanada. A demográfiai robbanás nagyarányú elvándorlást okozott.) A korabeli adatok hitelét azonban csökkenti. megélhetési gondokkal küzdő társadalmi rétegek. gyors ütemű folyamat (I. század második felében indult meg az ipari forradalommal összefüggő népességugrás (demográfiai forradalom). Az asszimiláció (beolvadás) egyrészt felgyorsult a városi német és zsidó lakosság körében. az elmaradott térségekben (Erdély) később jelentkezett.5-szeresére nőtt. Dél-Amerika felé). s bár két nagy kolerajárvány visszavetette a fejlődést.és bevándorlás is a magyarság arányát növelte. 50. mint a többi nemzetiség. a lakóhelyén megélni nem tudó mezőgazdasági népesség megindult a munkaalkalmat kínáló városokba és részben a tengerentúlra (pl. hamarabb vált a demográfiai robbanás részévé a magyarság. hogy a népszámláláskor sem derült ki egyértelműen az etnikai hovatartozás. Az ország népessége 30 év alatt 33%-kal nőtt a jelentős mértékű kivándorlás ellenére is. A változás alapvetően három dolognak köszönhető: Az életkörülmények javulása miatt megnőtt a természetes szaporulat. Az egyéni szabadságjogokat a nemzetállami léttel egybekapcsoló klasszikus liberalizmus saját ideológiájából 92 .Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli jött létre. század második felében tehát jelentős arányeltolódások mentek végbe a nemzetiségi összetételben: a magyarság aránya (Horvátország nélkül) 41%-ról 54. A ki. (A zsidóság egyenjogúsítására 1867-ben került sor. másrészt a vidékről városba költözött. Felvidék) hamarabb ment végbe.5%-ra nőtt. család.

autonómiát követeltek. valamint a választójog szűk korlátok között tartása és a választások nyílt jellege ugyancsak összefüggött a magyar állam magyar jellegének erősítésére való törekvéssel. a magyar vezetőréteg nem vette komolyan a feszültség nagyságát. A magyar politikai elit 1867-ben a kiegyezéssel történelmi kompromisszumot kötött Béccsel. Szerbia. aminek értelmében lemondott a teljes önállóságról. a nemzetiségi szervezetek és egyesületek megalakításának jogát. Határőrvidék). Ők társnemzeti státust igényeltek. században több osztrákellenes nemzeti mozgalom képviselőjében felmerült. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Az 1890-es évektől kezdve azonban fokozottabban síkra szálltak jogaik bővítése érdekében. világháború alatt a nemzetiségi politikusok már nem az OMM-án belül képzelték el népük további sorsát. A román vezetők összeállították nemzetiségi sérelmeik listáját. Lezárás. valamint az. század elején és az I. a központi hatalom erősítése. (Lásd a forrásokhoz írtakat. összegzés Magyarországon elnyomták a nemzetiségeket abban az értelemben. másrészt az intézkedés Nyugat-Európában megrökönyödést váltott ki. de olyasféle terror. Az 1868-as rendezés nem magyar nyelvek és kultúrák iránti toleranciáját a dualizmus kor kormányai egyre kevésbé érvényesítették. Horvátország. és képviselőket küldhetett a magyar országgyűlésbe. sokan megkérdőjelezték. Románia. hogy önrendelkezési joggal bíró kollektivitásként nem jelenhettek meg a politikában. ezért tiltakozásuk jeléül jó ideig passzív ellenállást folytattak. Kossuth tervezete (1862) szerint a térség kisebb államai (Magyarország. egyesíthette a történelmi magyar államrészeket (Erdély. s ezt Bécsbe vitték Ferenc Józsefhez. Az uralkodó azonban felbontatlanul továbbította a dokumentumot a magyar kormányhoz. mint a cári Oroszországban vagy 1915-ben az örményekkel szemben az ifjú török mozgalom részéről. az alsó fokú bíráskodásban. A törvény azonban nem tért el az egy politikai nemzet elvétől.fakadóan nem talált megoldást a nemzetiségi kérdésre.) A törvényhatóságok és a községek önkormányzatának szűkítése. Az 1868-as horvát-magyar kiegyezéssel Horvátország széleskörű önkormányzatot kapott: saját közigazgatást. a megnyíló politikai szabadságjogok viszont a nemzetiségi törekvéseknek nyitottak szabadabb teret. a korábbi. ahol a községek és megyék nemzeti alapú önkormányzatával kívánta a nemzetek érdekképviseletét megoldani. ennek következtében a feszültség egyre nőtt. A századfordulón a Monarchia mérvadó politikacsináló köreiben napirenden van a dualizmus revíziójának és a birodalom valamiféle föderalizálásának a gondolata. azaz nem vettek részt a magyar országgyűlés munkájában. Erdély) szövetséget hoznak létre a Habsburg Birodalom helyett. hogy a nemzetállamok korában reális alternatíva-e egy ilyen államszövetség. országgyűlést alakíthatott ki. 1848-as rokonszenven alapuló pozitív viszonyulás az ellenkezőjére változott. kormányt. Az önrendelkezés hiányának elmaradása miatt a XX. hogy társadalmi szerkezetüknél fogva és a magyar választási rendszer szabályaiból fakadóan kevesebb képviselőjük jutott mandátumhoz. nem mutatkozott. a magyarok közül Kossuth Lajos dolgozta ki a Duna-menti konföderáció tervét. Az anyanyelvű oktatás támogatása helyett inkább a magyar nyelvű oktatás kiterjesztésére. a korabeli Európa legjelentősebb nemzetiségi törvénye számos liberális elemet tartalmazott. A nemzetiségi elit számára azonban ez a felfogás elfogadhatatlan volt. A per (1-5 éves börtönbüntetést kaptak a vezetők) hatására egyrészt megerősödött a romániai magyarellenes szervezetek propagandája. A nemzetiségek a nemzetiségi törvénynél többet akartak. Az 1868-as törvény. Ferenc Ferdinánd köre a dualizmus 93 . A tervezetet mind a magyar. az oktatásban és az egyházi életben biztosította a nem magyar népek számára az anyanyelv használatát. aminek következtében pert indítottak ellenük a magyar hatóságok. a magyarországi nemzetiségi kérdés pedig magyar belüggyé vált. Erre jó példa a román Memorandum-per (1894).) A Duna völgyi népek összefogásnak terve a XIX. mind a nemzetiségi vezetőréteg elutasította. föderatív átszervezést vártak. Községi szinten. Az 1867 utáni magyar asszimilációs politika „eredményeképp” a nemzetiségi iskolahálózat az 1880-as évektől nem fejlődött. azaz – az autonómiával felruházott horvátokat kivéve – tagadta a nem magyar nyelvi-kulturális közösségek nemzet jellegét. Ez a tényező. s ezen keresztül nyelvi-kulturális magyarosításra törekedtek.

A városi lakosság növekedése a dualizmus idején háromszorosan felülmúlta az országos átlagot. a tudományok nagyarányú fejlődése együttesen vezettek ehhez a nagyarányú népességnövekedéshez. Dél-Amerika felé). minőségi javulásával és az orvostudomány fejlődésével (Semmelweis Ignác.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli trializmussá alakításában gondolkodott. s bár két nagy kolerajárvány és a jelentős mértékű kivándorlás visszavetette a fejlődést. Korányi Frigyes) magyarázható. Kanada. A XIX. változások kedvezően hatottak az életben maradás tekintetében.3 millióra nőtt. noha még ekkor is túlsúlyban volt a vidéki. század elején bontakozott ki. Ebben a mozgástérben jelentkeztek a magyar nemzeti törekvések ellen fellépő nemzetiségi törekvések is. az ipari forradalommal összefüggő társadalmi változása a városiasodás. orvosi felfedezések. az életkörülmények átalakulása. javult a megtermelt élelmiszerek elosztása). A korszak másik.) 94 . a munkások lakta külvárosok többségében borzalmas körülmények között éltek az emberek. vissza tudta szorítani a demokratikus és a szociális törekvéseket. A csecsemő. 51. A kiegyezést követő négy évtizedben Magyarország lakossága 13. tétel: Az életmód változásai a századforduló Magyarországán Az él FELADAT: A források és ismeretei segítségével értékelje a polgárosodás folyamatát a dualizmus kori Magyarországon! FELELETVÁZLAT Bevezetés A világ a XIX. A kormányzat ugyan ügyesen kihasználva a gazdasági konjunktúrát. USA. század második fele a nemzetállamok megalakulásának kora Európában. Dunántúl. században korábban soha nem látott demográfiai fejlődést élt meg: 1800 és 1914 között megduplázódott az emberiség lélekszáma. (A nemzetiségek helyzetéről lásd a foglalkoztatási táblázathoz írtakat. ezzel azonban csak ideig-óráig odázta el a problémát. más körök másféle föderalizálási lehetőségben. az OMM azonban nem tudott alternatívája lenni a nemzetállamnak. A demográfiai robbanás azonban nem azonnal és nem egyszerre érintette az országot: a fejlettebb területeken (városok. a lakóhelyén megélni nem tudó mezőgazdasági népesség megindult a munkaalkalmat kínáló városokba és részben a tengerentúlra (pl.6 millióról 18. A XIX. és a század végéig csak alig-alig részesültek a fejlődés áldásaiból. század második felében indult meg tehát az ipari forradalommal összefüggő népességugrás (demográfiai forradalom). gyors ütemű volt a folyamat (az I. A városfejlődés jelentősebb szakasza Magyarországon a XIX. megszűnt a közép-európai egységes piac. agrárjellegű településeken élő népesség aránya. az elmaradott térségekben (Erdély) később jelentkezett. így az ipari forradalom vívmányaiból részesedő Magyarországon is. A határok mentén megvalósuló nemzetállamok biztatására azonban a Monarchia nemzetiségei a nemzeti önmegvalósítás kérdése felé fordultak.és kisgyermekkori halálozás számarányának csökkenése részben a táplálkozási szokások megváltozásával (emelkedett az élelmiszertermelés. világháborúig). Felvidék) hamarabb ment végbe. (Lásd az adatokhoz írtakat. Kifejtés A gyermekhalandósági mutató 1865-től Európa-szerte csökkent. A gazdasági fejlődés nyomán bekövetkezett változások. az 1880-as évektől viszont egyenletes.) A demográfiai robbanás nagyarányú elvándorlást okozott. Bár a technikai.

iskolák stb. ilyenek voltak a bulvárhíreket (bűnügyeket. Az éhínségek megszűntek. ez azonban nem jelentette azt. kövezett út).és felsőfokú oktatásról lásd a forrásokhoz írtakat. A járványok visszaszorultak. hivatalok. kórházak. hogy mindenki jól is lakott. Az oktatást kiemelt feladatként.) A magyar városok (belvárosok) városias külsőt öltöttek. szenzációkat) is közlő. mind a gazdaságban. A nők számára is – különösen a század második felétől kezdve és főleg a városokban – jelentősen javultak a tanulási és munkavállalási esélyek. minden társadalmi réteget megpróbált kiszolgálni. összegzés A századfordulón lett valódi nagyhatalommá a sajtó Magyarországon. a szakoktatás és az egyetemi képzés kiépítésének korszaka.) A politikai lapok – a piac megtartása érdekében – kerülték a nyílt pártpolitizálást. mint ma. közép. Közkedveltek lettek a kávéházak. sok városunk mai arculata (bankok. (Pl. mélyebb előismereteket és komolyabb elemzést nélkülöző. stratégiai ágazatként kezelték a kormányzatok.A közművesítés óriási változásokat eredményezett a lakosság életszínvonalában. a dualizmus idején a gyorsan „fogyasztható”. Kassa. A városokban terjedtek a civilizáció vívmányai (csatornázás. mozi. bérházak. posta. ami egyrészt a munkásság munkaidejének csökkenéséből. egyébként is a korban a hír fontosabbnak számított a véleménynél. posták.) 95 . míg a gyárnegyedek ipari centrummá tették a fővárost. ráadásul hiányzott a világvárossá váló Budapest és a vidéki nagyvárosok (Pozsony. a művészek és középosztálybeliek találka.) a századforduló táján alakult ki. ám az iparosodás következményeként megkezdődött az ivóvízkészletek és a természetes vizek szennyezése. pl. rövidebb cikkek voltak népszerűek. tornaklub. A XIX.és rendszeres szórakozóhelyeként. villamosság. A fizetőképes kereslet először Budapesten jelentkezett. városházák. hogy még a módos rétegek körében is sokkal kevesebb volt a kövér ember. a pályaudvarok és a megépülő hidak közlekedési csomóponttá. vízvezeték. Temesvár. (Lásd a forrásokhoz írtakat. közvilágítás. szállodák. (Az alap-. A sikeresebb lapkiadók egész „sajtóbirodalmat” hoztak létre. utat törtek az új találmányok. A népszerű lapokban jelentős volt a hirdetések aránya. hiszen a képzettebb munkaerőtől nagyobb teljesítményt várhattak el mind az államigazgatásban. járda. gyors ütemben. cirkusz. Jól elkülönültek egymástól a különböző negyedek: a belváros lett a politikai irányítás mellett a kereskedelem és bankvilág központja.) Lezárás. kirándulás stb. másrészt az alkalmazotti réteg növekedése jóvoltából következett be.) Budapest a századfordulón már Európa 10 legnagyobb városa közé tartozott.) A szórakoztatóipar üzletté vált. botrányokat. egész oldalas sportrovatot megjelentető Est-lapok. sportolás. így az új szórakozási formák és lehetőségek is itt alakultak ki. Míg a reformkorban Kossuth vezércikkei hozták a Pesti Hírlap számára a sikert. vurstli. század a polgári államok kiépülése. Debrecen) közötti átmenet. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A lapokat a rikkancsok segítségével az utcán is árusították. Az egyre virágzóbb főváros azonban elszakadt a lassabban korszerűsödő vidéktől. (Lásd a forráshoz írtakat. (Lásd a forrásokhoz írtakat. s ezzel Európa-szerte a tankötelezettség törvénybe iktatásának ideje. A korabeli festmények és fotók tanulmányozásával szembeötlő. nagyobb tömegek számára is érthető. tervszerűen épült. A dualizmus kori társadalom új jelensége a megnövekedett szabadidő. turizmus. kialakult a modern tömegközlekedés.

Pá etnik etnikai és gazdasági vonatkozásai FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a versailles-i és a washingtoni békerendszer létrehozásakor érvényesülő nagyhatalmi érdekeket! Térjen ki a Németországgal kötött békemegállapodás részleteire is! FELELETVÁZLAT Bevezetés Már 1917-ben megfogalmazódott a világháborút lezáró béke jellege és tartalma. a kereskedelem szabadságát. azaz a bizottságok nem a békefeltételek megállapítását végezték először. majd 1871. Schleswig-Holstein északi része pedig Dániához került. tétel: A Párizs környéki békék területi. A konferencia általános célja a nagyhatalmi törekvések egyeztetése volt. ami a világ elsőszámú hatalmává tette még a XIX. január 18-án jött létre a Porosz Királyság. mert a japán kormányfő nem vett részt az európai ügyek rendezésében. kisebb területek (5 város) Belgiumhoz. s egyben – a német gyarmatok egy részének megszerzésével – konszolidálni tudja a Brit Birodalmat. a titkos diplomácia megszüntetésének szükségességét. 1919 márciusától azonban az Ötök Tanácsa helyett Négyek Tanácsa működött. január 18-án nyitották meg ünnepélyes keretek között Versailles-ban. Az USA érdekei alapvetően mások voltak. a francia hegemónia biztosítására törekedtek Közép-Európában. tisztességes béke (Wilson 14 pontja). 1918 januárjában kidolgozott ún. valamint igyekeztek lezárni a vitákat az etnikailag kevert területek és hatalmi konfliktusok kérdésében. így enyhébb békefeltételeket tudott kialakítani. majd ezután tértek rá a békefeltételek megvitatására. A franciák Németország visszaszorítására. hiszen az európai hatalmi villongások nem érintették. hogy sikerül visszaállítani a háború alatt megingott hatalmi egyensúlyt. A wilsoni pontok többek között deklarálták a fegyverkezés csökkentésének. AusztriaMagyarország népeinek önálló fejlődési lehetőséget. január 18-án Versailles-ban a Német Császárság. Jelentős területi veszteségeket szenvedett el az ország: Elzász-Lotaringia Franciaországé lett. Wilson a béke garantálására javasolta a Népszövetség felállítását. Németországgal 1919. a Tükörteremben. hogy a győztesek területi igényei hogyan teljesíthetők. határmódosító tervezetek készítését a Tanács felügyeletével. de a vesztesek nem vehettek részt a tárgyalásokon (Lásd a forráshoz írtakat. 58 bizottság végezte a részletes munkákat: az előkészítések. (Szovjet-)Oroszországot meg sem hívták a békekonferenciára. Az időpont kiválasztása nem volt véletlen. tengerhajózás szabadsága) és nagyhatalmi státuszát igyekezett biztosítani. (1701. Pomeránia 96 . amit elsősorban a nagyhatalmi érdekek befolyásoltak. hanem megvizsgálták. független Lengyelországot. Béketervek közül kettő kapott nagyobb propagandát: az egyik a Lenin által képviselt azonnali és igazságos (annexió nélküli) béke. jelentések.) A konferencián 27 állam képviselte magát.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 52. június 28-án kötöttek békét igen súlyos feltételek mellett. a nemzeti elv érvényesítésének. Mivel az Egyesült Államoknak Németország legyőzése volt a célja. A békekonferencia céljai közé tartozott a háború alatt tett területi ígéretek valóra váltása. században is. de szélesebb nyilvánosságot kapott a Wilson amerikai elnök által képviselt. Nagy-Britannia bízott abban.) A konferencia munkáját irányító testület a Tízek Tanácsa (amely kormányfőkből és külügyminiszterekből állt) és a kormányfőkből álló Ötök Tanácsa volt. Elsősorban saját gazdasági előretörését (nyitott kapuk. mint a háborús pusztítást közvetlenül is elviselő európai országok. valamint a gazdaság. Kifejtés A békekonferenciát 1919.

a haderő és fegyverzet túl radikális leszerelése. hogy döntéseit egyhangúlag kellett meghoznia és nem rendelkezett katonai békefenntartó erővel. Megtiltották harckocsik. eszerint 20 milliárd márkát kellett fizessen Németország azonnal. Az aláíró országok kötelezték magukat arra. Nyugat-Poroszország jelentős része. megtagadta a békeszerződések ratifikációját. Az USA megpróbálta érvényesíteni érdekeit a Csendes-óceán térségében. június 7-én aláírt Young-tervben 113. A békeszerződés tartalmazta az Anschluss tilalmát is. A francia hegemón törekvések miatt a győztesek között is viták bontakoztak ki.5 millió fő) vesztette el. s mivel nem lépett be az eredetileg Wilson által megálmodott Népszövetségbe sem. A hadsereg maximális létszámát 100 ezer főben határozták meg (ebből 4000 tiszt). A béke Németországgal szemben megalázó feltételeket határozott meg. kivonulva a béketárgyalásokról. A békerendszer alapot szolgáltatott a II. A Rajna-vidék (a folyó jobb partját 50-60 km mélységben) 15 évre nemzetközi megszállás alá vonták és egyben demilitarizálták. s ez idő alatt az itteni szénbányákat Franciaország aknázhatta ki. világháborúhoz. Poznan és térsége Lengyelországé lett. A német gyarmatokat a győztesek kapták meg (pl. a túlzott jóvátétel. ami miatt a nemzetközi konfliktusok idején nem tudott megfelelő tekintéllyel élni. ezeket azonban nemigen tartották be. A békerendszer „eredménye” a belső ellentmondások és a nagyhatalmi érdekek ütközése miatt hosszú távon egy újabb háború kirobbanása volt. támogatta a nemzetközi konfliktusok békés úton történő rendezését. században a konfliktusok lezárultát követően az európai nagyhatalmak a hatalmi egyensúly megteremtésére törekedtek. (Lásd majd a hitleri Németország terjeszkedő politikája. a flottát pedig elsüllyesztették.) Németország területének 15%-át (70 ezer km2). (II. a Távol-Keleten Japán). az Anschluss tilalma. hogy a lakosságnak biztosítják a teljes jogi egyenlőséget. Működésképtelenné vált amiatt. de a lengyelek használhatták. korridor (Kelet-Poroszország és Németország közötti rész) révén kijutott a tengerre. pl. léghajók és repülők hadrendbe állítását. világháború) Míg a 18-19.keleti része. a német nép (és szövetségesei) kizárólagos felelősségének kimondása. tartózkodott az új nemzetközi rendszer garantálásától is. Felső-Szilézia azonban népszavazás után Németországnál maradt. A Népszövetség azonban nem tudta betölteni a rá osztott szerepet. A Saar-vidéket 15 évre nemzetközi felügyelet alá helyezték. főként a britek nem nézték jó szemmel Franciaország túlzottnak tűnő megerősödését.) 97 .9 milliárd márka „végleges” jóvátételt határoztak meg. tengeralattjárók. Az etnikai elvet – bár a wilsoni pontok között szerepelt – a határok meghúzásánál végül nem vették figyelembe. de a végső és teljes összeget később állapították meg. A békekonferencián ún. kisebbségvédelmi törvények is születtek. Lezárás. A jóvátétel összegéről 1921 májusában született egy előzetes megállapodás. lakosságának 10%-át (6. Gdansk (Danzig) „szabad terület” státuszban nemzetközi (Népszövetség) felügyelet alá tartozott. Végül az angol-francia vetélkedés színtere lett. s feloszlatták a vezérkart. ám ezért „kárpótlásul” Franciaország hatalmas hadisarc és jóvátétel kifizetését eszközöl(het)te ki. így a Kelet-Közép-Európában fellángoló nacionalizmust a győztesek nem fékezték kellőképpen. addig most ennek megteremtése már nem volt közös érdek. összegzés Az USA. a revíziós törekvések alapvetően meghatározták az európai hatalmi viszonyokat a két világháború közötti időszakban. A washingtoni békében (1921-22) rögzítették a nagyhatalmak flottáiknak arányát és a tengeri kereskedelemben a nyitott kapuk elvét. felügyelte a kisebbségvédelmi szerződések betartatását és gyámkodott a német gyarmatokból és török területekből kialakított mandátumterületek felett. Az eredeti francia szándékokhoz képest mérsékeltebbé váltak a területi követelések. (Az 1929. és Lengyelország az ún. A genfi székhelyű Népszövetség (Nemzetek Szövetsége) eredeti szerepe szerint szavatolta a békeszerződések végrehajtását.

Kifejtés A XIX.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 53. Németország. Ennek eszköze pedig a hadsereg volt. szövetségi politika azonban II. mint Németország. mind az OMM vissza akarta szorítani. az USA és Japán. 98 . ill. az újabb gyarmati területek megszerzésének kényszerét. s 1879-ben megkötötték a kettős szövetséget. tétel: Az el világháborúhoz vezető konfliktusok Az első FELADAT: A források és ismeretei segítségével ismertesse a hatalmi viszonyok és érdekek változásait.) Az intenzív fejlődés maga után vonta a hódítások. és az öt európai hatalomból maga mellett tudjon kettőt (OMM és Oroszország). Franciaország. porosz vezetésű német egységállam külpolitikája kezdetben arra irányult. lemaradhatott a nagyhatalmi versenyben. hiszen a gyarmatok nyersanyagforrások és piacok is voltak egyben (gyarmatbirodalmak). Ezért került sor az eddig még el nem foglalt területek megszerzésére. Franciaország és Ausztria/OMM a német egységért vívott háborúban elszenvedett veresége és az ipari fejlesztések lassabb üteme miatt sokat veszített korábbi befolyásából. Mandzsúria) mind Nagy-Britannia. a Balkán. amelyek az első világháború kirobbanásához vezettek! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XIX. óriási nyersanyagtartalékokkal rendelkező. bár elmaradott gazdaságú országa mégis jelentős katonai potenciált képviselt. Vilmos trónra lépésével (1888) megváltozott: Németország bekapcsolódott a gyarmatokért folyó küzdelembe. Minden terület stratégiai jelentőséget nyert. S bár mind a két ország igyekezett javítani kapcsolatait Oroszországgal. hiszen aki nem szerzett gyarmatokat. században Európa vezető hatalma. Franciaország és az ún. század végére öt európai nagyhatalom (Nagy-Britannia. Az alacsonyabb szintről indulók (USA. az OMM. a legnagyobb gyarmatbirodalommal rendelkező Nagy-Britannia. sz. Japán) gyorsabb növekedési ütemet produkáltak. A régi gyarmatosító hatalmakkal (Nagy-Britannia.) A Bismarck nevéhez kapcsolható kontinentális. pl. „későn jövők”. így beérték az addigi centrum országokat. második felében jelentős ipari fellendülés zajlott le Európában és Észak-Amerikában.) Az orosz-török háborút lezáró berlini kongresszuson (1878) megvalósuló német–osztrák–magyar együttműködést Bismarck és Andrássy Gyula szorosabbra vonta. Németország. a német diplomácia – kihasználva az észak-afrikai olasz-francia ellentéteket – Olaszországot is bevonta a kettős szövetségbe. a korábbi gyarmatosítók kezén lévő területek „újraosztására”. a gazdasági élet központja. Az 1871-ben megvalósult. de Európa legnépesebb. (Lásd a vastermelési adatokhoz írtakat. ami elsősorban a Monarchia számára volt kedvező. A XIX. Oroszország) határozta meg a világpolitikát. Perzsia. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Jelentős szerepet játszott az újabb gyarmatosításban a nagyhatalmak közötti verseny. akik csak az ipari forradalom második szakaszába tudtak bekapcsolódni. (A következő évben Románia is csatlakozott ehhez a szövetséghez. A változások intenzitása alapján a centrum országok két csoportra oszthatók: az ipari forradalom első szakaszában is részt vevő országok. A XIX. ami ezáltal hármas szövetséggé alakult 1882-ben. Franciaország) párhuzamosan új államok is bekapcsolódtak a terjeszkedésbe. Nagy-Britannia. század folyamán befolyását folyamatosan növelő Oroszország hatalmi ambícióit (Földközitenger. hogy elszigetelje Franciaországot. világhatalommá akarta tenni országát.

gyakorlatilag csak vészhelyzetekben léptek fel szövetségesként. az afrikai terjeszkedés pedig Franciaországét. Az antant államok önálló külpolitikát folytattak. mind Oroszország veszélyesnek ítélte a helyzetet. és ezzel jelentősen meggyengülő Oroszországgal szövetséget kötött Nagy-Britannia (1907). összegzés A világpolitika új erővonalát a XX. mind Oroszországgal (Közép-Ázsia) szembekerült a századfordulón. ezért feladva a „fényes elszigeteltség” politikáját Németországhoz próbált közeledni. amelyek tagjai között olyan jellegű konfliktusok halmozódtak. bagdadi vasút) sértették Nagy-Britannia érdekeit. szoros szövetséggé válása éppen a német expanzív külpolitikának volt köszönhető. hiszen a marokkói válság idején Nagy-Britannia Franciaország mellé állt. (Lásd a forráshoz írtakat. Az antant első problémája s egyben szakítópróbája az első marokkói válság volt (1905). s mivel nem voltak egymással ellentéteik. A szerződés azonban egyértelműen jelezte a korábban ellenséges viszonyban álló két nagyhatalom együttműködési szándékát. mert az angolok nem akarták vezető pozíciójukat elveszteni. Vilmos hatalomra kerülésekor tehát mind Franciaország. (Katonai erőviszonyokról lásd a táblázathoz írtakat. Vilmos és a militáns körök által irányított agresszív külpolitika nemcsak hatalmi kérdés. amelyek egy minden korábbinál nagyobb háború kitörését tették valószínűvé. hogy egy újabb balkáni konfliktus európai/világméretű háborúvá szélesedik ki. hanem – ahogy a többi országnál is – egyfajta gazdasági kényszer következménye.) Mivel a berlini kongresszus egyáltalán nem oldotta meg a balkáni konfliktusforrásokat. Így elindult a francia-angol közeledés a fashodai válság (1898) után. hiszen a brit gyarmati érdekeket már nem veszélyeztette Perzsiában. A rendkívül intenzíven fejlődő német gazdaságnak piacra és olcsó nyersanyagforrásokra volt szüksége. II. Vilmos látogatása Isztambulban. mind Oroszország szövetségben állt. hogy megkössék a hivatalosan csak a kétoldalú gyarmati konfliktusok megoldásáról szóló entente cordiale-t (1904). Az antant megerősödése. A német haderő fejlesztése és a német flottaépítési program (lásd a forráshoz írtakat) arra késztette a franciákat és a briteket. a Német Császárságot azonban ezzel a lépéssel körbe tudták fogni. (Lásd a forráshoz írtakat. század elejére az angol-német szembenállás jelentette. az ellentétek miatt a helyzet bizonytalan maradt a félszigeten.) A balkáni államok saját érdekeik szerint kerestek és találtak nagyhatalmi szövetségeseket maguknak. Az egyre egyértelműbb német gyarmatosítási szándékok (pl. Mivel Franciaországgal mind Nagy-Britannia. a németek pedig a korábbi pozíciójukba nem nyugodtak bele.) A gyarmati terjeszkedés miatt Nagy-Britannia mind Franciaországgal (Afrika). így vélelmezhető volt. Lezárás. ill.II. 99 . Kialakult tehát a két szövetségi rendszer. a cár hajlott a franciákkal kötendő szövetségre (1893). jeruzsálemi zarándoklat. ekkortól Hármas Antantnak nevezték az együttműködést. (Balkán = lőporos hordó.) A japánoktól vereséget szenvedő. A növekvő katonai erejének tudatában egyre magabiztosabbá váló német külpolitika azonban visszautasította a közeledést. II.

kezdeményeztek (pl. szeretőiket vagy rokonaikat (Madame Roland. de közéleti szerepüket lassan szerezték viszsza. A tömeggyűlések szónokaiként léptek fel. de a királynak átnyújtott petíciók sem voltak ismeretlenek. és felgyorsult az egyetemi képzés kiépítése. 100 . majd a nőknek megtiltottak mindennemű politikai tevékenységet. vitairatokat vagy újságcikkeket tettek közzé. hogy a nőknek (családanyáknak) legalább akkora szerepe volt a társadalmi és gazdasági változások megalapozásában. ingó és ingatlan vagyont örökölhettek. hogy érvényre juttassa őket. illetve Madame Roland-nal is. Olympe de Gouges megfogalmazta A nők jogainak nyilatkozatát) A nők tehát több alkalommal is olyan csoportként jelentek meg. Ebbe a folyamatba illeszkedik a lányok számára alapított iskolák számának növekedése. (Lásd a forráshoz írtakat. tétel: A nő szerepének változása nők FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a nők szerepében bekövetkezett változásokat a XIX-XX. Descartes filozófiájára támaszkodva (amely szerint az ész nem tekinthető férfi avagy női princípiumnak. A munkások soraiban dolgozó nők is egyre több jogot (pl. az ipar szükségleteinek megfelelően bővült a szakoktatás rendszere. (pl. (Lásd a forráshoz írtakat. a tudományok. és olykor arra is képes. A mezőgazdasággal foglalkozó. az asszonyok menete Versailles-ba) beadványokat szerkesztettek a Nemzetgyűléshez. iskoláztatásának fontosságáról és ennek közéleti következményeiről. században megjelent az a felismerés is. mint a férfiaknak. az egészségügy nagyarányú fejlődésének köszönhetően a XIX. vidéken élő nőket érintették talán legkevésbé a változások.) A francia forradalom után polgárosodó társadalmakban a nők dolga lett például a gyermeknevelés. amelynek nincs neme). hiszen ezt bérerejük lehetővé tette. ahol már nemcsak a hagyományos női feladatokra való felkészítés folyt. A gazdasági és társadalmi változásoknak. amely elszántan hangot ad érdekeinek. a háztartás vezetése. század fordulóján! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás hatására egyre jelentősebb vita bontakozott ki a nők művelődésének. hanem tudományos képzésben is részesültek. A XVIII. században Európa nyugati és középső részében egyre több helyen iktatták törvénybe a tankötelezettséget. egyre többen fogalmazták meg a nők iskoláztatásának fontosságát. munkakörülmények) és nagyobb önállóságot vívtak ki maguknak.) A XIX. tehát politikai vezetőkként léptek fel. tüntetéseket szerveztek. munkaidő. Manon de Condorcet). hogy a nőknek lehetővé kell tenni a politizálást (bár ez még nem feltétlen jelentette a választójog megadását). (1800 és 1914 között megduplázódott az emberiség lélekszáma. hanem olyan jelenségként kell felfogni.és kisgyermekkori halálozás számarányának csökkenése és a halálozási ráta stagnálása idézte elő a népesség növekedését a társadalom különböző rétegeiben. az életkörülmények átalakulásának. a Konventhez. (A jakobinus terror idején guillotine végez Olympe de Gouges-zsal. akik nyíltan igyekeztek befolyásolni. a forradalmi átalakítás felé terelni nagyhatalmú férfi ismerőseiket.) A csecsemő.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 54. Kifejtés A francia forradalom idején a nők jelentős politikai szerepet vállaltak. Ennek a gondolatmenetnek folytatásaként vallották többen is. században a fejlett világ korábban soha nem látott demográfiai fejlődést élt meg. Fontos szerepet játszottak azok is.) 1793-ban azonban betiltották a női politikai klubokat.

1895-től tanulhattak Magyarországon a nők bölcsészeti. hasznosnak vélt tevékenységeket végezzenek a nők. a családon belüli munkamegosztási elveket. A nők fizetése. (Lásd a forráshoz írtakat. Angliában erőszakos eseményekre is sor került: a magukat szüfrazsetteknek nevező úri hölgyek tüntetéseken csaptak össze a kivezényelt rendőrökkel. 1896-ban megnyílt az első leánygimnázium. Észak-Amerika és Ausztrália felvilágosultabb országaira. a nadrág hétköznapi viseletként sem számított már kivételesnek. a szoknyák és a frizurák. sőt a gyújtogatástól sem. hogy beleszóljanak saját társadalmi–politikai helyzetük alakításába. latint is csak az ötödik osztálytól kezdve tanítottak. Az asszonyoknak valami sajátos.) A nők jogaiban bekövetkezett változások Európa. a rajz és a kézimunka oktatása is. munkahelyi előmenetele és közéleti szerepe jóval elmaradt a férfiakétól. orvosi és gyógyszerészeti karokon. s bár elismerésük nem volt általános. összegzés A nők számára is – különösen a XIX. Magyarországon az első hölgy 1896-1900 között végezte el az orvosegyetemet. 1911-ben pedig kémiai Nobel-díjat kapott. Őt tekintették a nőmozgalom első mártírjának. női szerepekkel jobban összeegyeztethető vonulata is: a jótékonysági. eltérő gondolkodásmódot és képességeiket korlátozó természetet tulajdonítottak. A nők fogyasztóként is jelentősen befolyásolni tudták már a média átalakulását. mint a dualizmus-kori Magyarországon is jellemzően a városi nők különböző rétegeire volt jellemző. a felelős döntésekre alkalmatlannak tartották őket. illetve nagyvárosaira korlátozódtak. a hagyományos polgári. (Lásd a forráshoz írtakat. A leánygimnáziumok létesítése azonban nehézkesen haladt. ezért válhatott a feminista mozgalmak egyik legfontosabb céljává a választójog megszerzése. egyházakhoz kapcsolódó női szervezetek működése lehetőséget biztosított arra. még kevésbé egyenlő feltételekről. A feminista mozgalmaknak azonban létezett egy jóval békésebb. A nők választójoga a XIX. női témákat feldolgozva) íródtak. Ezzel elvitatták tőlük a jogot. század végéig komolyan fel sem merült (a francia forradalom idején akadt kivétel). de a közvélemény meghatározó része még elutasította. A századfordulós női divat is tükrözte a változásokat: elterjedtek a könnyebb anyagok. század fordulóján világszerte sorra alakultak a feminista. század végi könyvek és sajtótermékek között szembetűnően megnőtt azoknak az írásoknak a száma. rövidebbek lettek a ruhák. Az életmód megváltozása Nyugat-Európában csakúgy. A feminista aktivisták még ennél erőszakosabb cselekedetektől sem riadtak vissza: egy 1913-as lóversenyen Emily Davison a király lova elé vetette magát. Erkölcstelennek minősült a nemi felvilágosítás vagy a házasság előtti nemi élet is. A világháborúk következtében megváltozott a munkaerőpiaci helyzet. század második felétől kezdve és főleg a városokban – jelentősen javultak a tanulási és munkavállalási esélyek. de itt görög nyelvet nem. hogy a társadalom (vagy inkább a férfiak) megítélése szerint látványos. a vezető pozíciót betöltő nő még ritkaságszámba ment. a nők jogaiért fellépő egyesületek. a politizálásra. A tudományos életben is megjelentek a nők.A dualizmus kori Magyarországon a nők képzésében is új korszak kezdődött. Az Országos Nőképző Egyesület törekvéseinek eredményeképpen. az egyesület budapesti felsőbb leányiskolájában. szociális. A fiúk számára is kötelező tárgyak mellett a tantervben szerepelt az ének.) Lezárás. (Lásd a forráshoz írtakat. A XIX-XX. hogy a polgári réteghez tartozó férjezett nők dolgozzanak. és a nők tömeges munkába állása átalakította a társadalom képét. A szexuális normák ugyan már kevésbé voltak szigorúak. amelyek a nőkről és nőknek (ún. A nyilvános helyen cigarettázó hölgyeknek sem kellett már hangos rendreutasítástól tartaniuk. A nyugati társadalmakban – az életszín- 101 . Európában először a zürichi egyetem engedélyezte nőhallgatók beiratkozását. A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány a lányokat is feljogosította a felsőfokú tanulmányok folytatására. Még 1912-ben is csak három ilyen intézmény működött az országban. és az így szerzett sérüléseibe belehalt. De még itt sem volt szó egyenlőségről. a lengyel származású francia Marie Sklodowska-Curie asszony 1903-ban fizikai. átgondolásra késztette többek között a hagyományos nemi szerepekről vallott nézeteket. A szüfrazsetteket még a kilátásba helyezett börtönbüntetés sem riasztotta vissza a kirakatok betörésétől.) A XIX. Tanterve főbb vonásaiban megegyezett a fiúgimnáziumok tantervével.

ezért az egyes cégek részvényeinek árfolyama sokszorosan meghaladta az adott cég tényleges jövedelmét. felbomlott a birodalom gazdasági egysége. OMM) szétverése is negatív gazdasági következményekkel járt. viszont az érintett országok viszonylag rövid idő alatt újjáépítették a gazdaságukat. folyamatát illetve a megoldására született törekvéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. az újabb határok nehezítették az áru szabad áramlását. az ő javaslatára alapította az 1910-ben Koppenhágában tartott Szocialista Internacionálé a nemzetközi nőnapot. a későbbi Brit Nemzetközösség országainak. a hatalmas fogyasztó piac és az értékpapírok árfolyamának megkétszereződése tartotta fenn. mielőtt még teljesen elértéktelenedtek volna. A New York-i tőzsdén a kereslet egyre nőtt. 1929 második felében azonban az USA-ban csökkent az építkezések száma. A konjunktúrát. ill.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vonal fenntartása érdekében – egyre elterjedtebbé válik a kétkeresős családmodell. hiszen az ország gazdaságának meghatározó szerepe volt. világháború véget vetett a XIX. (Lásd a forráshoz írtakat.) A folyamat azonban teljes egészében az Egyesült Államok gazdasági prosperitásától függött.és kelet-európai birodalmak (pl. Az USA rövid lejáratú hiteleket folyósított a háború után a vesztes országoknak. különösen a pénzügy és a kereskedelem terén. így a gépkocsik eladása is. világháború megrázkódtatását ki nem heverő és a Dawes-terv megvalósításának módja miatt ingatag világgazdaság volt. A gazdasági kapcsolatokat akadályozta a világháború alatt és után bevezetett protekcionista behozatali vámok továbbélése Nagy-Britanniában. Az USA pozíciója a háborúnak köszönhetően tovább erősödött. amely az áruk viszonylag zavartalan cseréjén és az egyre jobban kiépülő világkereskedelmen alapult. A közép. században megalapozott világgazdasági rendszernek. (Lásd a forráshoz írtakat) A szocialista mozgalmak is felkarolták a nők egyenjogúságának ügyét. Másrészt jelentős változást okozott a hatalmas orosz térség kiesése az áruforgalomból. Ezek magas kamatúak voltak. Clara Zetkin. amely előnyöket nyújtott a brit birodalom. tétel: A vilá világválság jelenségei. Az amerikai gazdasági helyzet változásai világméretű következményekkel jártak. a Német Szocialista Párt tagjaként egyik irányítója volt a szocialista nőmozgalomnak. s ezért mindenki szabadulni akart az értékpapírjaitól. a tartós fogyasztási cikkek. annak látszatát a világháborúban résztvevő országok számára folyósított sokmilliárdos kölcsön. amely csak fokozatosan és kis lépésekben kapcsolódott be ismét a nemzetközi gazdaság rendszerébe. Az amerikai gazdaságban igen magas szintet ért el a részvényspekuláció. Kifejtés A válság egyik fő oka az I. Az értékesítési problémák miatt a részvények árfolyama megingott. s a birodalmi méretekre tervezett iparágakat megfosztották felvevőpiacuktól. Ő szervezte 1907-ben az első nemzetközi szocialista nőkonferenciát. gazd gazdasági és társadalmi következményei FELADAT: A források és ismeretei alapján ismertesse a nagy gazdasági világválság okait. 1929 első felében még általános derűlátás uralkodott az Egyesült Államokban. Az ár mögött nem volt valós érték. 55. Miután a 102 .

Németországban pedig diktatórikus eszközökkel érte el Hitler a céljait. Sor került a Tennesse folyó völgyének helyreállítása. Kiterjedt minden gazdasági szektorra. január 30. ami miatt a német és osztrák bankok fizetésképtelenek lettek. Első intézkedései egyikeként lehetetlenné tette a bankbetétek tömeges kivételét. 103 . A Birodalmi Munkaszolgálat létrehozásával elsősorban a német lakosság élelmiszerellátást próbálta biztosítani. szakmai szakoktatás stb). A válság megoldására új gazdaságpolitikai elmélet született: John Keynes.). sőt az amerikai bankok felmondták az európai hitelintézeteknek nyújtott hiteleket. leszorította az inflációt. ezért meg kellett nyerni a közvéleményt: az USA-ban a rádió segítségével a reformokról közvetített rendszeres.és hídépítés. Franklin Delano Roosevelt lett. erdőültetés. meghatározatlan időre megtiltotta az arany kivitelét.) A válság rövid időn belül láncreakcióhoz hasonlóan átterjedt Európára. október 24. (A II. Megalapította a Polgári Tartalék Hadtestet: munkanélküli fiatalok jelentkezését várta.) Az első megoldási kísérletek kudarca után kiderült. A Hadtest tagjai egyrészt fogyasztóként jelentek meg (elsősorban élelmiszereket). világháború után az 1929–33-as gazdasági világválság közvetett és közvetlen hatására a szabadversenyes piacgazdaságot felváltja a szociális piacgazdaság. Válságmegoldó programja a New Deal. út. megszabta az adott szakágban a (belföldre) termelés mennyiségét. Az eladási láz hisztérikussá lett (1929. más területeken (főként a harmadik gazdasági szektorban) viszont új beruházásokat ösztönzött (út-. brit közgazdász szerint nem igaz. Lezárás. október 29. összegzés Az 1929-es válság: komplex válság volt. A kapitalizmus új korszaka következett be. Összességében azonban nem született világméretű válasz a válság kezelésére. s a banktörvény kimondta: új bankot csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet nyitni. az USA-ban. (Lásd a forráshoz írtakat. az állammonopol-kapitalizmus. Németországban a válság mélypontján jutott hatalomra Adolf Hitler (1933. Nagy-Britanniában államosítottak. parkosítás stb. célja az egyensúly fenntartása. (Lásd a forráshoz írtakat. helyette természetessé vált az állami beavatkozás: pl. 1929. Szerinte szükség esetén az államnak igenis bele kell avatkoznia a gazdasági keretekbe a válság megfékezése érdekében.és betétfelügyeleti intézményeket. hiszen az Egyesült Államokból megszűnt a tőkeexport. másrészt csökkentette a munkanélküliséget. A nemzeti ipar és mezőgazdaság helyreállítása érdekében állami beavatkozással visszafogta a kínálatot. vízerőművek építésére is.). autópálya-építés. még ha borul is az éves költségvetés a túlköltekezés és az állami megrendelések miatt. hogy nincs többé visszaút a hagyományos liberális gazdaságpolitikához (az önszabályozó piachoz és a szabad tőkeforgalomhoz). pontos beszámolók a meggyőző hazaszeretet és demokráciába vetett hit jelszavaival egészültek ki. Meghatározta a munkabérek alsó és felső határát. csökkentek az árak. hogy a dollár aranyalaphoz kötöttsége megszűnt. s az inflációs gazdaságpolitikának és az állami ellenőrzésnek (minimális és maximális árak meghatározása) köszönhetően stabilizálódott a dollár. javítóműhelyek. ezáltal enyhül a túlzsúfolt piac.) Kimondták. 1932 novemberében az USA elnöke a demokrata párti politikus.kínálat felülmúlta a keresletet. ill. csak lokális. és a problémákat megoldja maga a piac „vitalitása” a kereslet-kínálat révén. akik ingyen étkeztetést. (Lásd a forrásokhoz írtakat. míg Németországban a nemzetiszocialista eszmék és az erős német állam felépítésének ígéretével. Létrehozták a mai napig fennálló tőzsde. hatással volt a politikai berendezkedésre és az emberek szemléletmódjára is. fenn kell tartania a keresletet. repülőterek. így teremtette meg egy önellátó össztársadalmi nemzetgazdaság létrejöttének a kereteit.) A válság megoldása igen sok lemondással járt. amihez a munkavállalóknak fizetőképes keresőként kellett megjelennie a piacon. szállást kaptak. helyi megoldások léteztek. A tőzsde összeomlása és a túltermelési válság egymás hatását erősítették. „fekete kedd”). aki a totális háborúra készülő fegyverkezési program és az infrastruktúra kiépítésének segítségével gyakorlatilag megoldotta a munkanélküliséget. és műszaki szakemberek koordinálásával produktív közmunkát végeztek (pl. hogy a nagyarányú munkanélküliség egy természetes állapot. Megállapította a tisztességes verseny szabályait. „fekete csütörtök”.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli

56. tétel: A nác ideológia és propaganda náci
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a náci ideológia legfőbb elemeit és a terjesztésére használt propaganda eszközeit! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A német szélsőséges csoportok a weimari köztársaság alatt nem jutottak komoly politikai szerephez. Az elégedetlenek főleg a válság által sújtott parasztok, kisvárosi polgárok és a munkanélküliek közül kerültek ki, ezért a mérsékelt középpártok támogatottsága csökkent, és mellettük megerősödött a munkásmozgalom, illetve a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP), azaz a náci párt. Az NSDAP (Nazionalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) 1919-ben alakult meg. A párt célja, hogy gyűjtőhelye legyen a háborús vereség után létrejött rendszerben csalódott embereknek, a társadalom perifériájára került kommunista és kapitalizmus ellenes rétegeknek. A pártnak Hitler is tagja, 1921-től pedig elnöke volt. A párt kezdetben erőszakos úton kísérelte meg a hatalomátvételt. Első nagy akciójuk 1923 novemberében az ún. müncheni sörpuccs volt, amikor foglyul ejtették a bajor tartományi miniszterelnököt. A kísérlet azonban kudarcba fulladt, Hitler és társai börtönbe kerültek (Hitler ekkor kezdte írni a Mein Kampfot). A kudarcból Hitler azt a következtetést vonta le, hogy a hatalmat törvényes, legális úton kell megszereznie, parlamenti mandátumokért kell küzdenie, ezért amikor kiszabadult a börtönből (1925), újjászervezte a pártját és pártja propagandáját. Kifejtés Hitler az egész társadalom támogatását maga mögött szeretné tudni, ezért az 1921-ben kiadott 25 pontból álló program a szociális demagógia eszközeit vonultatta fel. A nagytőkéseknek megígérik az expanziót, azaz a régi gyarmatok visszaszerzésével újra piacokhoz jut Németország, valamint a kommunista mozgalom teljes felszámolását. A középrétegeknek állami támogatást, biztosabb egzisztenciát, a nagytőke korlátozását, valamint a középtulajdonosok védelmét ígérték. Az alsóbb rétegek felé szintén megfogalmazták a nagytőke korlátozását, emellett szociális biztonságot jelentő intézkedéseket ígértek: rögzített árakat és béreket, a munkanélküliség felszámolását, az adósságok kamatainak csökkentését, jobb hitelfelvételi és a parasztságnak új birtokszerzési lehetőségeket. Elutasították a német érdekeket súlyosan sértő versailles-i békeszerződést, és ilyen nagymennyiségű, főleg amerikai tőkének az országba engedését (Dawes-terv 1924-29), ami Németországot az Egyesült Államoktól való gazdasági függésbe sodorta. A német nemzeti múlt elemeit, a germán mítoszokat is felhasználták propagandájukban. Az NSDAP programjában megjelent a fajelmélet (Herrenvolk) és a szociáldarwinizmus is. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) A fajelmélet szerint az uralkodó, árja nép a német, másodrendű a többi germán nép. Szolganépek a szlávok és más kelet-európai népek, a legnagyobb ellenség azonban a kezdetben Németországból kitiltandó, ill. életminőségében korlátozandó, majd kiirtandó zsidóság és a cigányok. Fő céljuk egy fajilag tiszta, homogén Nagynémet Birodalom létrehozása volt. Az élettérelmélet (Lebensraum) azon alapul, hogy Németország túlnépesedik majd a gazdasági fellendülés és a nemzeti jelszavak hatására megnövekvő gyerekvállalás miatt, ezért új területek kellenek majd

104

az ellátás biztosítására. (Jellemzően Kelet-Európa meghódításáról, a térség feletti német jogról szól a program.) A program céljai közé tartozott Európa német nyelvű lakóinak egyesítése, majd következő lépésként egy egész Európára kiterjedő nagynémet birodalom, s végül egy német világbirodalom létrehozása. A pontok egymásnak ellentmondanak, ami abból fakad, hogy minden réteget meg akartak nyerni, ráadásul kezdettől fogva nem is titkolták, hogy bizonyos pontokat (pl. a nem zsidó nagytőke korlátozását) nem akarják végrehajtani. Az NSDAP erősen hierarchikus szervezet lett, ahol a vezér akarata a meghatározó (Führer-elv vagy vezér-elv). (Lásd a forrásokhoz írtakat.) Az 1920-as évek második felében és különösen a nagy gazdasági világválság (1929-1933) kitörésekor a párt tömegagitációba kezdett, Hitler újra a szociáldemagógia eszközével próbálta meggyőzni a tömegeket arról, hogy kizárólagosan ő képviseli a társadalmi igazságosságot és a német nemzeti érdekeket. A kibontakozó világválság a külkapcsolatoknak kiszolgáltatott német gazdaságot érintette a legérzékenyebben. A termelés rohamosan csökkent, ezrével mentek tönkre a kis-és középüzemek, a parasztbirtokok tízezreit árverezték el. A válság mélypontján (1932) a munkanélküliség elérte az 50%-ot. A gazdasági helyzet egyre reménytelenebbé válása nemcsak a politikai egyensúlyt borította fel, hanem a törvényes rendet is. A náci és kommunista pártok fegyveres alakulatai az utcákon csaptak össze vagy igyekeztek tönkretenni az ellenfelek politikai rendezvényeit. (A náci párt fegyveres szervezete az SA volt, ami az 1930-as évek elejére jól szervezett, az egész országot behálózó párthadsereggé vált. Katonai külsőségek hangsúlyozása jellemző rájuk, majd megalakult az SS és a Gestapo.) A világgazdasági válság alatt egyaránt nő a kommunista, a szociáldemokrata valamint a náci párt tömegbázisa, népszerűsége. 1932-ben, a gazdasági világválság mélypontján háromszor is tartottak választásokat, ahol bár a baloldali pártok is egyre nagyobb támogatottsággal szerepeltek, az NSDAP-é volt a legnagyobb részarány. Hitlert 1933. január 30-án nevezte ki Hindenburg Németország kancellárjává. Az NSDAP a válság megoldására tett sikertelen próbálkozásokat követő csalódottságra alapozva ki tudta használni a demokráciába vetett bizalom megingását, és egyre több embert győzött meg arról, hogy a kivezető út az új rend, az erőre és a hatalom tiszteletére épülő társadalom. A sztrájkok megszüntetését, a munkanélküliség felszámolását, a közrend biztosítását ígérték. Hitler meggyőződése volt, hogy a tömeg alkalmatlan arra, hogy magát irányítsa, ezért szerinte szükségszerű a demokrácia bukása. A tömeget ostoba, manipulálható, irányításra szoruló „csordának” tekintette, a náci propaganda is ezekre épült. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) Leggyakrabban használt jelképük a náci zászló, a horogkereszt és a karlendítés “Heil Hitler!” kiáltással. A jelképek tudatos és hatásvadász felhasználásával azt akarták elérni, hogy az emberek azt érezzék, az élet minden területén jelen van a párt és annak vezetője. A propaganda eszközeiről lásd még a képekhez írtakat. Lezárás, összegzés A nácik hatalomra jutásának veszélyét felmérő német körök megdöbbenésüknek adtak hangot Hitler kancellári kinevezése után, mások azonban úgy vélekedtek, hogy ez nem biztos, hogy rossz, mert most nyílt színen kell a náciknak a tarthatatlan politikájukat folytatni, amivel legkésőbb nyolc hónap múlva megbuknak (pl. Thomas Mann). A felhatalmazási törvény jelentette legitimációval és az erőszakszervezetek támogatásával nem egészen egy év alatt kiépült a totális fasiszta diktatúra. A Reichstag felgyújtásának ürügyén (1933. február 27.) Hitler törvényen kívül helyezte a kommunista pártot, június-július folyamán felszámolta a szociáldemokrata pártot, majd a szakszervezeteket, ezt követően az összes ellenzéki pártot betiltotta, és a polgári szabadságjogokat korlátozták.

105

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli

57. tétel: A szt sztálini diktatúra legfőbb jellemzői
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be, hogyan épült ki a bolsevik diktatúra a Szovjetunióban! FELELETVÁZLAT
Bevezetés 1922-ben létrejött a Szovjetunió, a kommunista pártállam. A legfőbb végrehajtó hatalom a Népbiztosok Tanácsa volt, az országgyűlés helyett pedig szovjetkongresszus hozott törvényeket. Népbíróságokat állítottak fel. Lenin 1922-ben súlyosan megbetegedett (agyvérzést kapott), s emiatt időszerűvé váltak az utódlási viták. Sztálin óriási hatalmat kapott azzal, hogy a párt titkára lett, s ezt Lenin nem tartotta helyesnek. Lenin 1924-es halála után a hatalmi harcban végül Sztálin győzedelmeskedett a nagy rivális, Trockij felett. (Lásd a forráshoz írtakat.) Sztálin minden jelentős posztra saját embereit állította, amivel egyrészt saját befolyását biztosította, másrészt igyekezett a hatalomból kiszorítani azokat, akik valamilyen értelemben korlátot jelentettek számára. (Pl. összefogott Zinovjevvel és Kamenyevvel Trockij ellen, majd Buharinnal Zinovjev és Kamenyev ellen, s végül Buharint is kiszorította a döntéshozatalból.) Trockij előbb belső, majd külső emigrációba vonult (Mexikó), végül 1940-ben meggyilkolták. A polgárháború végére (Szovjet)Oroszország gazdasága teljesen szétzilálódott. A gazdaság helyreállításának érdekében a polgárháború idején bevezetett hadikommunizmusról áttértek az új gazdaságpolitikára, a NEP-re. Kifejtés A NEP keretében a fontosabb gazdasági ágazatok állami tulajdonban maradtak (közlekedés, nehézipar, hadipar, bányászat), a parasztok beszolgáltatási kötelezettségeit azonban adó váltotta fel, és ismét engedélyezték – bár korlátok között – a magánkereskedelmet. A magánkereskedelem hatására a társadalom differenciálódni kezdett: a kereskedők és kulákok (tehetős parasztok) közül többen is jelentősebb vagyont szereztek. Ez a differenciálódás, az infláció és az ellátási problémák megosztották a bolsevik párt vezetőségét. (Az alacsony felvásárlási ár miatt a parasztok rejtegették az árujukat, illetve feketén próbálták eladni.) Az 1927-es XV. Pártkongresszuson a problémák felszámolására három egymástól eltérő alternatíva fogalmazódott meg. Buharin szerint a NEP-et minden hibája ellenére folytatni kell, de úgy, hogy magasabb felvásárlási árat meghatározva növeljék a parasztok érdekeltségét, és ellenezte a kollektivizálást is. Buharin úgy érvelt, hogy ha a paraszt többet termel, mert jobb áron tudja eladni, akkor egyrészt így ő is jobban él, másrészt a városok élelmiszerellátása is megoldódna. Ráadásul, ha a paraszt megjelenik vevőként a piacon, akkor keresletet jelentene az ipar számára, ami fellendüléshez vezetne ebben a gazdasági szektorban is. (Az állam pedig progresszív adórendszert vezethetne be.) Trockij szerint viszont Preobrazsenszkij "eredeti szocialista tőkefelhalmozás" elméletét kell megvalósítani. Trockij abból indult ki, hogy a szocializmus nem lehet tartós egyetlenegy országban, ahhoz azonban, hogy győzzön más országokban is (világforradalom) gyors iparosításra lenne szükség. Ehhez azonban a pénzt csak a mezőgazdaságból lehet elvonni, tehát a parasztokat kötelezni kell az alacsony felvásárlási árak megtartásával terményük eladására, továbbá növelni kell az adókat is.

106

(Lásd a forráshoz írtakat. Kezdetben a szabotázzsal vádoltak.) Bár a kultusz kialakulásához vezető tisztelet sokakban őszintén is kialakulhatott. ha minden téren megvalósul a központosítás. 107 . Gyakran az önvédelem eszköze volt mások feljelentése. amelyek gyakran a valóságtól elrugaszkodó elképzelések voltak. a tizenhat tábornokból tizennégyet. a világgazdasági válság után az SZKP XVII. de abból indult ki. Kirovot pedig meggyilkoltatta. a kultúrpolitika. A kommunista párt az állam fölött állt. a leningrádi párttitkárt akarta Sztálin helyére megválasztani a többség. ám létrejött egy új.) Ennek a lépésnek katasztrofális következményei lettek a második világháború első éveiben. hogy hatalma tartós legyen. mint a paraszti kisgazdaságok. A nagy terror után. hiszen a feljelentéssel „bizonyította” az illető saját elkötelezettségét a rendszer iránt. A mesterségesen gerjesztett hisztérikus légkörben tág tere volt az egyéni bosszúnak és ellenszenvnek is. A külső és a belső „ellenségek” felkutatására és megsemmisítéséhez kérték és várták a lakosság együttműködését (megfélemlítés. a tisztikar létszáma a felére csökkent. illetve a főtitkár és a Központi Bizottság határozta meg. Ezzel az eseménnyel kezdetét vette a terror egy új szakasza. hogy elinduljon a „nagy tisztogatás”. Lezárás. Buharin) Több vezető öngyilkosság segítségével „menekült el” a bírósági tárgyalás elöl. hogy egy országban akkor is tartós lehet a szocializmus. hiszen ők ellenezték a kollektivizálást. Sztálin úgy gondolta. majd a kulákok ellen lépnek fel. hogy ki kell irtani mindenkit. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A gazdaságirányítás tervutasításokkal történt. aki szembefordult. besúgó rendszer. kikényszerítve a népből az áhítatot a vezető iránt. A szavazást végül Sztálin parancsára meghamisították. azaz hamis vádakon alapuló. ehhez tőkét és munkaerőt a mezőgazdaságból kell elvonni. általában az ország tömegtájékoztatási eszközei. pártkongresszuson Sztálin kapcsán. de több millió ártatlan ember életét is kioltotta a kivégzések során vagy a börtönökben. „Az ellenség köztünk van”.) 1929-től (Sztálin 50 éves lett) jelentek meg a személyi kultusz első elemei. A GULAG táboraiban nem lehet tudni. A Kirov gyilkosság azonban alapot adott Sztálinnak arra. (Pl. akik javarészt még régi bolsevikok voltak. Kamenyev. ezért kollektivizálni (államosítani) kell. vagy szembefordulhat vele. Meg kell tehát valósítani a szocialista iparosítást. s koncepciós. 1938–39-ben az értelmiség ellen lép fel. Sztálinhoz feltétlen hű. letartóztatások). ezzel az ország önellátóvá válik a lehető legtöbb ágazatban. minden apró területét az állami irányításnak a párt titkárai. fiatal vezérkar. Mivel az állam számára a nagyüzemek jobban ellenőrizhetőek. Továbbá fel kell mérni és ki kell aknázni az eddig kihasználatlan természeti erőforrásokat. politikai célokat szolgáló bírósági tárgyalásokon halálra ítélték. Lenin idején léptek be a pártba. az oktatási rendszer gerjesztette. Mindennek eredményeként Sztálinnak sikerül felszámolnia ellenzékét. azaz a központi apparátus hozta a rendeleteket. de voltak kivégzések is. a forradalom legendás vezetőit vádolták meg árulással. (Magát a személyi kultusz kifejezést először Hruscsov használta 1956-ban a XX. Zinovjev. amely 1936–39-ben tetőzött. amikor a párt és állam legfőbb vezetőit. ami fennállását az igen erős centralizációnak és az NKVD tevékenységének köszönhette. összegzés Sztálin tehát létrehozott egy a gyakorlatban hosszútávon is működőképes kommunista pártállami diktatúrát. hogy végül pontosan hány millió embert tartottak fogva és hányan haltak meg.) 1934-ben. és megindult a kollektivizálás mellett az első ötéves terv is. 1937-ben új réteget szemel ki magának Sztálin: a Vörös Hadsereg tisztikarát. kongresszusán Kirovot. valamint az összes tengernagyot kivégezték.Sztálin részben átvette Trockij programját. aki nincs velünk. vagy „az. Az ekkor elítéltek többsége a GULAG valamelyik táborába került munkaszolgálatra Szibériába. Korábban a terror általában gazdasági célokhoz kapcsolódott. sok zsidó tudóst végeznek ki. az ellenünk van” jelszavak a szüntelen éberségre hívták fel a figyelmet. Sztálin korlátlan hatalomra tett szert. Sztálinnak sikerült a programját 1928-ra elfogadtatni. (Az öt marsallból hármat.

(Franciaországot a grandeur-politika. Németország a válság miatt felmondta a jóvátétel fizetését. amelyek az agresszívvá váló német külpolitikával szemben megfogalmazódtak. ami egyrészt erősítette a sztálini vezetés társadalmi bázisát. január 30-án lett Németország kancellárja. világháborút lezáró versailles-i béke a németek számára elfogadhatatlan volt. aminek jegyében az amerikai kölcsönből helyreállították Németország gazdaságát. az expanzív politika újjáéledt. v világháború előzményei. Ezzel egyértelműen jelezte. a szociális demagógiával párosuló nacionalizmus Németországban is felerősítette a revans követelését. mérnökök. revíziót akartak. tétel: A II. másrészt. majd Belgiummal közösen 1923-ban a Ruhr-vidéket is. Ez a döntés az egyre erősebb és kancellári pozícióra törő Hitlernek igen kedvező volt. hogy Hitler nem tekinti magára nézve kötelezőnek azokat a nemzetközi szankciókat. kato katonai és politikai fordulópontjai FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. hiszen az NSDAP már kezdetektől követelte a német jóvátétel eltörlését. A Szovjetunió 1939-re ipari nagyhatalommá vált. ezért a nemzetközi kapcsolatokat évekig a volt ellenfelek közötti szembenállás határozta meg.) A megoldást végül az 1924-es Dawes-terv hozta el. világháború idején a német támadások megállítására.és hadiipart teremtett. ám eredményt nem tudtak elérni. Hitler 1933. halasztotta. világháború kitöréséhez! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. ill. munkások és parasztok milliói lettek tanárok. Ezért Franciaország 1920-ban elfoglalta Frankfurtot és Darmstadtot. Németországot pedig a nem-teljesítés politika uralta ekkor. Locarnóban (1925) elfogadták Németország nyugati határait. Ezt a folyamatot látva 1932-ben összehívták a Népszövetség leszerelési konferenciáját. s így ki tudta fizetni a háborús jóvátételt Franciaországnak és NagyBritanniának. 108 . hivatalnokok. az általános közoktatásnak köszönhetően megnőtt a társadalmi mobilitás. ahogy tudta. milyen konfliktusok vezettek a II. A gazdasági világválság azonban felborította a számításokat. ez az ipar már képessé vált egy erős tömeghadsereg ellátására és olyan nehéz. s megszüntették az ország katonai ellenőrzését is. ezért az 1932-es Lausanne-ban rendezett konferencián az egyszeri 3 milliárdos fizetésen felüli összegeket eltörölték. 58. majd 1926-ban Németországot felvették a Nemzetek Szövetségébe.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A sztálini modernizációnak azonban pozitív társadalmi hatásai is voltak. megtagadta a jóvátétel fizetését. felszámolták a munkanélküliséget. másrészt bár a szocialista iparfejlesztés ára iszonyatos volt. hogy Németország a versailles-i béke revíziójára készül. ami képes volt a II. s így – bár még nem Hitler volt a kancellár a döntés megszületésekor – a közvélemény mégis őhozzá kötötte ezt az eseményt. Németország. a gazdasági és társadalmi feszültségek okán a vesztes országok újra aktivizálódtak. Kifejtés A válságban egzisztenciájukat vesztett vagy azt veszélyben látó tömegek radikalizálódtak. s még ebben az évben – a korabeli diplomáciában teljesen szokatlan módon – kilépett a Népszövetségből.

s rá akarták bírni őket. Ezután a francia külpolitika megváltozott. 1938 szeptemberében ült össze Münchenben a Chamberlain brit miniszterelnök által kezdeményezett konferencia. másrészt viszont azt is. és intenzív fegyverkezési programba kezdtek. (Lásd a forráshoz írtakat. A Szudéta-vidéken kb.) Mussolini kezdetben gyanakodva figyelte Hitler politikáját.) Amikor 1934-ben Hitler nyilvánosan bejelentette. de konkrét együttműködésről nem döntöttek. 109 . A német fenyegetésre először Franciaország reagált. március 15-én következmények nélkül megszállhatta Prágát és létrehozta a Cseh-Morva Protektorátust. ám a szerződések nem születtek meg. amelyek a kölcsönös bizalmatlanság jegyében folytak. de Hitler még a szavazás előtt. amelyek ezen államok háborútól való távoltartását szolgálták volna. így ez a terület német fennhatóság alá került.Az NSDAP már az 1920-as években egyértelműen megfogalmazta külpolitikai céljait: versailles-i békeszerződés érvénytelenítése. 1938-ban Hitler fokozta a nyomást Ausztriára az Anschluss érdekében. (Lásd a forráshoz írtakat. Ezután Hitler bejelentette az általános hadkötelezettség bevezetését. Ellenállásba nem ütközött. március 12-13-án megszállta az országot. 1936-ban a locarnói szerződést megszegve a német csapatok bevonultak a Rajna-vidéken lévő demilitarizált övezetbe.) Szeptember 29-én aláírták a müncheni egyezményt. Barthou külügyminiszter úgy gondolta. Valójában a politikai érdekszférákat osztották fel e paktumban. Hitler el tudta hitetni a nyugatiakkal. Németország felfegyverzése. hogy nem engedhető meg a német expanziós politika. Nagy-Britannia és Franciaország diplomáciai tiltakozáson kívül nem lépett fel komolyabban a német külpolitika ellen. Lezárás. hogy a versailles-i béke megszegésével 600 ezerre emelik a német hadsereg létszámát. 3 millió német élt. akkor Nagy-Britannia. ez volt a szovjetellenes Antikomintern paktum. Schuschnigg osztrák kancellár népszavazást írt ki a kérdésről.) 1936-ban Németország és Japán is szövetséget kötött. és 1935-től az engedékenységi politikát folytatták a németekkel szemben. Az abesszin háború következtében azonban egyre inkább Németországhoz közeledett. elutasította az Anschlusst is. Távolabbi célként megfogalmazták. ám ez végül semmit sem ért. ezért fel akarta újítani az 1893-as francia-orosz(szovjet) együttműködést. Áprilisban német-brit és németfrancia tárgyalások kezdődtek. valamint létrehozzák a német légierőt és a haditengerészetet is felfejlesztik. s a lépést nemzetközileg is elfogadták. marseille-i merénylet) után azonban ezek a célok nem valósultak meg. hogy a vidék megszerzéséért háborúra is képes. Ezt az elképzelést támogatta Nagy-Britannia is. „Harmadik Birodalom” Európa egészét uralma alá akarja vonni. Az 1939 májusában Németország és Olaszország között létrejött ún. Franciaország és Olaszország összehívta a stresai konferenciát (1935). Barthou halála (1934. hogy nincsenek további követelései. ukrán és orosz földön az „élettér” (Lebensraum) megszerzése. A rendezés után létrejött „maradék” Csehszlovákiának az aláíró nagyhatalmak garanciát ígértek. valamint lengyel. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy az ún. illetve a nagyhatalmak egymás közötti titkos tárgyalásai. a Birodalmon kívüli németek egy államban való egyesítése (Herrenvolk). hiszen közvetlenül is veszélyeztetve érezte magát. hogy kelet felé terjeszkedjenek. (Lásd a forráshoz írtakat. hiszen Hitler 1939. amihez 1937-ben Olaszország is csatlakozott. keleti-Locarnó szerződésben. Acélpaktum már katonai szövetséget jelentett. aminek értelmében Csehszlovákiának át kellett adnia német többségű területeit. és rögzíteni akarta Németország keleti határait egy ún. s tárgyalásokat kellett kezdenie lengyel és magyar szomszédjaival azok területi igényeiről (lásd első bécsi döntés). összegzés 1939 tavaszán megkezdődtek a nagyhatalmak és a németek. (Lásd a forráshoz írtakat.) 1935-ben a Saar-vidéki népszavazáson a helyi lakosság többsége Németország mellett döntött. együttműködést írt elő mindkét országnak támadó háború esetére is.

A pártnak Hitler is tagja. (Lásd a forráshoz írtakat. tétel: A holokauszt ho FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be azokat az ideológiai. Elképzelései szerint a Birodalmat segédállamok veszik majd körül.Poroszországgal való egyesülés. szeptember 1. A párt célja. augusztus 23-án létrejön a tíz évre szóló német-szovjet megnemtámadási szerződés. meghatározta a szolganépek körét is (pl. Az NSDAP a válság megoldására tett sikertelen próbálkozásokat követő csalódottságra alapozva ki tudta használni a demokráciába vetett bizalom megingását. társadalmi és gazdasági jelenségeket. Ezek után a lengyelek a britekkel és a franciák kötöttek egy kölcsönös segítségnyújtási egyezményt. homoszexuálisok. 250 milliós német nép irányít.) A Lengyelország elleni totális támadás végül is 1939. az erőre és a hatalom tiszteletére épülő társadalom. 1939. Az NSDAP programjában kezdettől fogva megjelent az antiszemitizmussal összekapcsolódó fajelmélet (Herrenvolk) és a szociáldarwinizmus is. Hitler újra a szociáldemagógia eszközével próbálta meggyőzni a tömegeket arról. A megnemtámadási szerződés mindkét félnek igen fontos. hogy gyűjtőhelye legyen a háborús vereség után létrejött rendszerben csalódott embereknek. Sztálin szerette volna a feleket megnyerni azon elképzelésének.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Ezután az oroszok tárgyaltak a britekkel és a franciákkal.jén 04:45-kor indul meg. Ezzel megkezdődik a második világháború. hogy kizárólagosan ő képviseli a társadalmi igazságosságot és a német nemzeti érdekeket. sem a tömeges kivégzések nem érték el a céljukat.) Kifejtés Hitler egész Európára kiterjedő uralmat tervezett. mert sem a gettók (az éhínség. A német-szovjet tárgyalások végül eredményre vezettek. amit az árja faj. hogy a kivezető út az új rend. a kb.) A megvalósítás eszköze a koncentrációs tábor lett. amelyek a náci Németországban a holokauszthoz vezettek! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az NSDAP (Nazionalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) 1919-ben alakult meg. A németek hivatalos célja Danzig megszerzése és a Kelet. szlávok). ám ezt a nyugati hatalmak elutasították. 1921-től pedig elnöke volt. és a Szovjetunió is jobban szeretné nagyobb konfliktus nélkül elérni céljait. Jehova tanúi vallás tagjai stb. január 30-án Hitler lett Németország kancellárja. a járványok és az őrök brutalitása révén). 110 . a kiirtandó népeket (zsidók. 59. a társadalom perifériájára került kommunista és kapitalizmus ellenes rétegeknek. cigányok) és társadalmi csoportokat (értelmi fogyatékosok. (Lásd a forráshoz írtakat. 1933. mert Németország nem akar kétfrontos háborúba keveredni. valamint megjelölte a németség legfőbb ellenségeit. hogy egy német-szovjet konfliktus esetén a szovjetek átvonulhassanak Lengyelországon. Az 1920-as évek második felében és különösen a nagy gazdasági világválság (1929-1933) kitörésekor a párt tömegagitációba kezdett. és egyre több embert győzött meg arról. antiszociális elemek.

a kommunisták és a szociáldemokraták számára. elégtelen táplálkozás és szállás stb. a többieket a kegyetlen munka és az éhezés. Először ún. kristályéjszaka volt. 1944-ben naponta 200 ezer fő halt meg így. Treblinka. Mauthausenben és Buchenwaldban).) Egyes koncentrációs táborokat a háború alatt megsemmisítő táborként működtettek. a Szovjetunióban a GULAG. Mengele kísérletei). majd 1942-től alkalmazták tömeges megsemmisítésre. amelyeknek a feladata a gyors és tömeges kivégzés volt. Sobibor. s ezek a kivégzőosztagok közel másfél millió embert öltek meg. Az Endlösung fő vezetője Adolf Eichman lett. 1942 januárjában. a környezetükben működő vagy odatelepített gyárakban. Belzec. egyelőre átfogó terv nélkül. emigrációba kényszerítése. pl. 1933-tól kezdődött Németországban a zsidók bántalmazása. (Ez idő alatt 70 ezer. kipufogógázt vezettek vissza a zárt teherautókba. 1934-től már az SS felügyelte a táborokat. a munkára valamiért alkalmatlannak ítélteket azonnal. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Az állam által is támogatott erőszak egyik példája 1938. az USA-ban a bevándorlók ellen. mint a társadalom számára „felesleges” embert. üzemekben dolgoztatták a foglyokat (pl. másrészt a hivatalosan is antiszemita állami propaganda miatt senkit sem büntettek esetleges egyéni „túlkapásért”. az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítéséről.) 1939 októberétől az elmebetegeken ún. kialakításáról. s az SA önkényeskedő brutalitása helyett szisztematikus terrort alkalmaztak. hanem rendelet vagy katonai parancs alapján. ahová nem jogi úton. (Internálótáborok több helyen is működtek. Buchenwaldban és Dachauban pedig orvosi kísérleteket is folytattak a foglyokon (pl. azaz genocídiummá. Himmlert a keleti fronton tett látogatása során (1941) megrázta és elgondolkodtatta a kivégzés kegyetlensége és a német katonákra gyakorolt hatása.) A koncentrációs tábor (Konzentrationslager) elnevezés kegyetlenebb és még inkább büntető jellegű tábort takar. polgári bűncselekmény miatt kerülnek a foglyok. 111 . s mint eszközt az angol-búr háború (1899-1902) idején alkalmazták. vád nélkül zárták ide az állambiztonsági szempontból veszélyesnek ítélt politikai ellenzéket vagy kisebbségi csoportokat. A Szovjetunió megtámadása után vált az Endlösüng igazi népirtássá. hogy a nem harcoló búr lakosság így elzárva ne nyújthasson támogatást az angolok ellen harcoló búroknak. A Ciklon-B gázt először Auschwitzban próbálták ki orosz hadifoglyokon (1941 ősze). más adatok szerint 93 ezer szellemi fogyatékost öltek meg. és főként az egyházak nyomására Hitler leállította azt. Hitler kancellári kinevezése után gyakorlatilag azonnal létrehozták az első koncentrációs táborokat. Reinhard Heydrich vezetésével ezen a konferencián hangolták össze a zsidókérdés „végleges megoldásának” feladatait. 1941-1942-ben a lengyel területeken kezdték meg az európai zsidóság szisztematikus megsemmisítését. kimerítő munkavégzés. (1962-ben végezték ki népirtás vádjával). Einsatzgruppe-k tevékenykedtek. évi nürnbergi törvények adtak jogi alapot. Németországban 1933 tavaszán.) A szisztematikus rendszert végül a wannsee-i konferencián dolgozták ki. de „csak” 1941-ig folytatódott a begyűjtésük és kivégzésük. Ehhez egyrészt az 1935. mert kitudódott. A németek a britektől vették át az elnevezést. majd a holttesteket elégették. Zuhanyozóhelyiségnek álcázott gázkamrákat építettek. (Az első tömeges elgázosításra Nyugat-Lengyelországban Chelmnóban került sor. A leghírhedtebb: Auschwitz-Birkenau. Majdanek. döntöttek a zsidó nép teljes kiirtásáról. vagyonuk elvétele.) 1938-tól s különösen a háború idején az SS már kifejezetten gazdasági célzattal aknázta ki a koncentrációs táborok lakóinak munkaerejét. 1942-ben nyíltak meg a speciális táborok először Lengyelországban. „eutanáziaprogramot” hajtottak végre. Itt és így gázosították el a Magyarországról deportált zsidókat is. (Fizikai bántalmazás.A táborok eredetileg internálótáborok voltak. ekkor még a politikai ellenfelek. betegség következményeképp vittek a gázkamrákba. Kulmhof volt. A kivégzésnek ez a módja teljesen személytelen. november 9-én az ún. ezért „humánusabb” kivégzési módszer kidolgozására adott utasítást. melyeket dízelmotorokkal termelt szénmonoxiddal árasztottak el.

A holokauszt által érintett országok 9. 60%). Az Egyesült Nemzetek kifejezés F. szappan. majd 1942. hadifogoly is. az éheztetésnek az volt a funkciója. A holttesteket meggyalázták. a kényszermunkára hurcolt foglyoknak pedig a 90%-a halt meg. Az aranyfogakat kitépték a halottakból. hogy a különböző országok között a korábbinál összehangoltabb nemzetközi együttműködésre lesz szükség egy újabb háború megelőzése érdekében. A megaláztatásoknak. Holokauszt (görögül „égő áldozat”) vagy Soá (héberül „katasztrófa. világháború után. a sztálini rendszer is alkalmazta. A japán hadifogolytáborokban a foglyok mintegy negyede. és kb. hanem megsemmisítendő állatnak tekintsék. ill. az emberi maradványokból pl. egész népeket deportáltak. 1941 augusztusában az Atlanti Charta (Churchill és Roosevelt nyilatkozata). a United Nations-ból ered az UN rövidítés. hogy egy egész népet akartak kiirtani (kortól. volt csoportos kedvezmény. így a csecseneket. amerikai indiánok. Auschwitz-jegyzőkönyv. tétel: Az ENSZ létrejötte és működése Az EN FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be az ENSZ kialakulásának előzményeit. hogy a vonatjegyeket az áldozatokkal kifizettették. 60. ingusokat. hogy a németek számára megkönnyítse. 200 ezer romát öltek meg a zsidókhoz hasonló módon. A zsidóság kiirtására tett kísérlet elnevezésére két szó használatos. a mocsoknak. krími tatárokat a németekkel való kollaborálás megtörténte vagy lehetősége ürügyén. 3 millió lengyel polgári személy. Roosevelt amerikai elnöktől származik. A második világháború alatt nyilvánvalóvá vált. pl. Az adott korszak vezetői nem igazán akarták tudomásul venni. szemüvegeit újrahasznosították.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A deportálás. január 1-jén az Egye- 112 . vonatokon történt. (A cinizmust mutatja. De a tömeges kivégzésekben és a koncentrációs táborokban meghalt kb. kb. szerencsétlenség”). a szervezet működését! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1919 és 1945 között működő Népszövetség utódszervezeteként jött létre a II. 1 millió szerb és kb. 1915-ben az örmények elleni török atrocitások). az ő vallomásukat tartalmazza az ún. táborokba szállítás (transzport). 4 millió szovjet polgári személy. a korábban állatok szállítására használt vagonokba sokszor 100 embert is zsúfoltak embertelen körülmények között. Az USA-ban 117 ezer japánt zártak koncentrációs táborba a háború idején. művégtagjait. és ehhez modern tömegpusztító eljárásokat. összegzés 1944 áprilisában két szlovák fogoly megszökött Auschwitzból. A népirtás nem csak a zsidókat érintette. A holokauszt egyedi voltát azonban az jelenti. hiszen a vonatok közlekedéséhez. modern szervezési elveket és ipari technikát alkalmaztak. csomagjait. a gyárak működtetéséhez civilekre is szükség volt. a nők haját párnába tették bélésnek. D. áldozataikat ne embernek. ezt Porrajmosnak nevezik. lámpaernyő készült.) Az elhunytak ruháit. a szervezet angol nevéből. Lezárás. ráadásul a népirtás végrehajtásában nemcsak az SS vett részt.8 millió embert gyilkoltak meg (kb. cigányság kiirtása is cél volt. A történelemben a népirtás nem volt egyedi jelenség (pl. 4 év alatt ingyenes volt az út.6-5.7 milliós zsidó lakosságából 5. nemtől függetlenül) csupán származása miatt. ruhafogas. Magyar rövidítése ENSZ.

Franciaország. október) – egyeztetett egy nemzetközi szervezet létrehozásában. hogy alkalmazkodjanak az ideiglenes rendszabályokhoz. illetve létrehozta az egyezményokmány betartását vizsgáló Emberi Jogok Bizottságát is.sült Nemzetek Nyilatkozata (vagy más néven a Washingtoni Nyilatkozat) is deklarálta ennek szükségességét. Az ENSZ Alapokmányának fő célkitűzése a béke és a biztonság fenntartása. gazdasági blokád). Ezenkívül létrehozták a Biztonsági Tanácsot. amelyek hadüzenetet intéztek a második világháború során Németország. a Szovjetunió valamint Kína képviselői kidolgozták az ENSZ alapokmányát. a nemzetek közötti egyenjogúság. november) esett szó államvezetői szinten.) A végül San Franciscóban aláírt ENSZ-alapokmány 1945. október 24-én lépett hatályba (ez az ENSZ napja). és a Titkárság. Ezeket egészítette ki a helsinki záróokmány (1975). hogy az ENSZ legfelsőbb fóruma a tagállamok közgyűlése. pl. Megállapodtak abban. amelynek során az Egyesült Államok. Kína. rendszabályokat vezethet be (pl. a Biztonsági Tanács (BT). ha ez nem eredményes. amelyeknek vétójoguk van. április-június). a baráti kapcsolatok fejlesztése. (Lásd a forráshoz írtakat.) A háború alatti nagyhatalmi konferenciák folytatásaként 1945. Ha ez is hatástalan. A Közgyűlés (General Assembly) a legfőbb tanácskozó testület. (Lásd a forráshoz írtakat. és nemzetközi konferenciát hívott össze San Franciscóba az ENSZ alapokmányának elfogadására (1945. illetve az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya egyrészt deklarálta az emberi jogokat. Az ENSZ működését alapvetően három intézmény biztosítja: a Közgyűlés. ellenőrzése elsősorban Nagy-Britannia és a Szovjetunió érdekütközését hozták. Egy szupranacionális (nemzetek fölötti) szervezet megalakításáról és annak fő feladatairól tehát először a teheráni konferencián (1943. ahol állandó tagként vesz részt a munkában az öt nagyhatalom (USA. Nagy-Britannia.) 113 . akkor fegyveres erő felhasználásával nem járó szankciókat. A Biztonsági Tanács (Security Council) az Alapokmány értelmében elsődlegesen felelős a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért.) A béke veszélyeztetése esetén a BT háromféle megoldás közül választhat: először felhívhatja az érdekelt feleket. Az alapító tagok közé tartoztak (51 győztes állam) azok az államok. de a szervezeten belül a központi szerep a Biztonsági Tanácsé. Jugoszláviában. Kenyában.) Az alapokmányban felsorolt egyetemes érvényű alapelvek a nemzetközi együttműködés alaptételeivé váltak. amely ismételten és lényegre törően foglalta össze az államok közötti kapcsolatokat szabályozó legfontosabb tíz alapelvet. Az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. valamint a Közgyűlés által megalkotott ajánlásokhoz. (Minden nagyhatalom vétózott már az alapítás óta eltelt időszakban. (Lásd a százalékos megosztásról és a nagyhatalmak érdekérvényesítéséről a forrásokhoz írtakat. illetve Japán ellen. E főként szovjet kívánságra elfogadott rendelkezés hosszú időre megbénította az ENSZ munkáját a hidegháború idején. de konkrét szervezeti elképzelések még nem merültek fel. azaz a Biztonsági Tanács csak az 5 nagyhatalom igenlő szavazatával hozhat határozatot. február 4-én ismét találkozott Churchill. Cipruson kialakuló konfliktusok rendezése idején. A „három nagy” megegyezett a létrehozandó Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) működési alapelveiben. az önrendelkezési jog és a szabadságjogok tiszteletben tartása. Olaszország. akkor már fegyveres erő felhasználásával járó műveleteket is elrendelhet. Kifejtés 1944 augusztusában Washington közelében (Dumbarton Oaks) ült össze az Egyesült Nemzetek Szervezetét előkészítő tanácskozás. Szovjetunió). (A kéksisakosok szerepet vállaltak az 1948-as arab-izraeli háború után. A nagyhatalmi együttműködést azonban ekkor már beárnyékolták a háború utáni rendezés egyéb kérdései: a szövetségesek jelenléte és a befolyási övezetek kialakítása. a Biztonsági Tanács szavazati rendjében. Szudánban. Roosevelt és Sztálin a Krím-félszigeten levő Jaltában. Nagy-Britannia. Kasmírban. Az USA és Nagy-Britannia kezdeményezésére a Szovjetunióval együtt a három szövetséges nagyhatalom a moszkvai külügyminiszteri értekezleten (1943.

Lezárás. hogy a meghozott döntések végrehajtását nehéz és nem mindig célravezető kikényszeríteni. Moszkva. összetevőit és hatásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A világ vezető hatalmai: az Egyesült Államok. Potsdam). Jalta. koordinálása. Bécsben és Nairobiban. Kuba) okait. WHO) Úgy tűnt. ő a szervezet legfőbb igazgatási tisztségviselője. politikai jellegű feladat. délszláv háborúk). a harmadik világbeli IMF politikát is erős kritika érte. összegzés A szervezet elsődleges céljával. megbomlott a korábban tapasztalható összhang a felek között. A Bíróság előtt csak államok lehetnek a peres felek. amelyeken az aktuális katonai és politikai teendőket egyeztetik. 1960-ban 16 afrikai tagállam és Ciprus felvételével. (FAO. illetve 1973-ban a két német állam (az NDK és NSZK) egyidejű belépésével jelentősen megnőtt a szervezet taglétszáma. Magyarország belépése – 15 másik országgal együtt – 1955. A potsdami konferencián azonban a Jaltán is érezhető bizalmatlanság felerősödött. Az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséggel bír ez az ENSZ-szervezet (lásd pl. 114 . Az ENSZ a New Yorkban található központján kívül jelentős hivatalokat tart fenn Genfben. Az ENSZ további feladatai közé tartozik a nemzetközi gazdasági. valamint a háborús konfliktusok békés. sokan nem tartották elég hatékonynak. Az ENSZ Nairobi Hivatala elsődlegesen a környezeti kérdésekkel foglalkozik. Ennek egyik legfőbb oka az. század végén szerepe megkérdőjeleződött. de a főtitkári funkció mindenekelőtt diplomáciai. a bűnmegelőzés és büntetőjog területén illetékes. a tagállamok pedig féltve őrzik nemzetközi jogi értelemben is szinte érinthetetlen szuverenitásukat. Az ENSZ Bécsi Hivatala többek között a nemzetközi kábítószer-ellenőrzés. szociális és humanitárius feladatok megoldása. A Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice – ICJ) az államok között kialakult jogviták. Franciaország és a Szovjetunió a második világháború alatt különféle konferenciákon vesznek részt (Teherán. 61. A 2001. A főtitkárnak nagyon jelentős feladata van. bírósági tárgyaláson történő rendezésére hívatott. így mára valóban az egész világot átfogó szervezetté vált. E téren teljesítménye vitathatatlanul pozitív. Nagy-Britannia. Az ENSZ Genfi Hivatala a leszerelés és az emberi jogok fóruma. a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatban nem mindig váltotta/váltja be a hozzá fűzött reményeket.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A Titkárság (Secretariat) a főtitkárból és tisztviselői karból áll. szeptember 11-ei merénylet után azonban a fejlődő országok területén zajló konfliktusokban az ENSZ közvetítő és ellenőrző szerepe megkerülhetetlenné vált. amely nélkülözhetetlen garanciája a világ békéjének. és az ez irányú együttműködés előmozdítása. Szuez. tétel: Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején Nem FELADAT: A források és saját ismeretei alapján vázolja fel a hidegháború időszakában kibontakozó Európán kívüli nemzetközi konfliktusok (Korea. december 14-én történt meg. Vietnám. hogy a 20. A hidegháború első tíz évében a tagfelvétel körül minden egyes esetben komoly politikai harc bontakozott ki.

A két szuperhatalom több évtizedes szembenállása nem vezetett közvetlen katonai összecsapáshoz. 1949-től a Szovjetunió is atomhatalommá vált. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió vált tehát a két legnagyobb hatalommá. Ezután következett a hidrogénbomba. pszichológia. október): a világ valóban két táborra oszlik: az imperialistákra (kizsákmányoló. kibernetika. műszaki és ideológiai zár) osztja ketté nyugati (demokratikus) és keleti (kommunista) tömbre. a többiek jóval elmaradtak tőlük. másik szereplője mögé a másik szuperhatalom állt. A második világháború után egy nagyhatalmi átrendeződés figyelhető meg. szuperhatalommá. március 5-én Churchill fultoni beszédében felhívta a közvélemény figyelmét arra. hogy a szovjetek zsarnoki uralmat építenek ki Európa keleti felében. (Tito kiközösítése és a titoista perek sorozata. szociológia betiltása. NagyBritanniát nem érték ekkora veszteségek. a béketáborra. és ezért mindent meg kell tenni a terjesztéséért. de gyarmatbirodalma szintén felbomlóban volt. A szovjet választ Zsdanov fogalmazta meg (1947. politikai és gazdasági háborút folytatnak a befolyási övezetek biztosítására. politikai. kiterjesztésére. Truman ezért meghirdette a feltartóztatás politikáját: elfogadták. Hruscsov már elkerülhetőnek tartotta a harmadik világháborút. De Gaulle is egyetértett a mondandójával. A hidegháború időszakában a két szuperhatalom között fegyverkezési verseny folyt. hogy a Szovjetunió az általa megszállt országokban a szovjet típusú politikai rendszer létrehozását támogatja. 1969-ben azonban az amerikai Armstrong lépett elsőként a Holdra. 1949-ben (NATO). Szembe kell szállni a burzsoá ideológiai befolyással (pl. Franciaország szintén meggyengült a háború idején. agresszor) és az imperialistaellenes. Sztálin azonban háborús uszításnak minősítette Churchill mondatait. ráadásul négy megszállási övezetre volt osztva. ami arról szól. emellett pedig tisztogatással. A hidegháborús időszak háborúiban a konfliktusok egyik résztvevője mögé az egyik. amelyet „győzelemre ítélt a történelem”. Mindkét doktrína a saját életformáját tartotta magasabb rendűnek. 1947-re egyértelművé vált az elkülönülés és a konfrontálódás. Kifejtés 1946. de utódja. A Truman-doktrínát az 1950-es években a „felszabadítási” és a „fellazítási” politika váltotta föl Nixon elnök külügyminiszteréhez. demokratikus táborra. Az akkor épp semmilyen kormányzati pozíciót sem birtokló Churchill előzetesen egyeztette beszédét Trumannal is. demokratikus nemzetek és a totalitáriánus rendszerek ellentéte osztja meg. de gazdaságilag messze elmarad tőle. illetve más országokban a politikai eszközökkel történő „föllazítás”. majd 1957-ben először a Szovjetunió lőtt fel mesterséges tárgyat (Szputnyik nevű műholdat) Föld körüli pályára. 1961-ben szovjet ember jutott fel elsőként a világűrbe (Jurij Gagarin). ill. Az USA mellé katonai és politikai szempontból fölzárkózott a Szovjetunió is. A Szovjetunióban Sztálin halála nem okozott túl nagy változást. és hogy a kontinenst (Stettintől Triesztig húzódó) „vasfüggöny” (katonai. de megálljt kívántak parancsolni a további terjeszkedésnek. genetika. gazdasági és katonai támogatást nyújtottak. ekkorra lett kész a szovjet atombomba. 1948-ra a két világrend gazdasági elszigetelődése is végbement (Marshall-terv.ráadásul a konferencia második napján az Egyesült Államok sikeres kísérleti atomrobbantást hajtott végre. politikai terrorral igyekeztek befolyásukat biztosítani. hogy a világot a szabad. Eszerint. 1947). Németország gazdasága megsemmisült. Ez az ún. művészetek terén a „szocialista realizmus” meghirdetése). Az USA kezdeti előnye 1949-ig tartott. 115 . atomkorszakról. a diplomáciai viszony a legkritikusabb helyzetekben sem szakadt meg. Dulleshoz kapcsolódóan. szükséges a Közel-Keleten és Vietnámban a katonai „fölszabadítás”. ezért beszélünk a világháború után a kétpólusú világ kialakulásáról. gyarmatosító. ami a konkrét katonai célon túl (Japán kapitulációra késztetése) erődemonstrációként hatott.) 1948-ra a Kominform segítségével a keleti blokkban megtörtént a kommunista hatalomátvétel. mivel a „feltartóztatási politika” csak részben valósult meg. ill. 1955-ben (Varsói Szerződés) a katonai tömbök is kialakultak. 1947 márciusában Truman nyilvánosságra hozta doktrínáját. és még túl kellett tennie magát gyarmatbirodalma jelentős részének elvesztésén is. hidegháború: befagyasztják a nemzetközi kapcsolatokat. valamint ideológiai.

nem engedhetik meg. (Lásd a forráshoz írtakat. Izrael ellenfeleit (Irak. tárgyalási készségük nőtt. hogy a két szuperhatalom birtokában lévő több ezer nukleáris robbanófej új stratégiát követel: egyrészt azért. A vietnami háború 1946-ban a gyarmati státusz megszüntetése miatt tört ki.) Lezárás. Az egymás közötti tárgyalások azonban innentől kezdve rendszeresebbé váltak. „forró drót”-ot létesítettek a „véletlen” atomháború kockázatának csökkentésére. Franciaország és Kína is nukleáris hatalom lett. rövidebb enyhülési szakaszokkal tördelt korszakát (1947-1962) az átmeneti és nem kiegyensúlyozott enyhülés korszaka követette. amire azért is szükség volt. eredmény nélkül. Nyugat-Európa és Latin-Amerika. a felek szembenállása csökkent. hogy egy esetleges téves riasztás miatt atomháború tör ki. A két Vietnám között kirobbanó háborúba avatkozott bele az USA a déliek oldalán kezdetben tanácsadók küldésével. kelet-közép-európai és balkáni területekben érdekelt. A szuezi válságról lásd a forráshoz írtakat. majd az ún.) Az egyezményt továbbfejlesztették 1968-ban (ún. A világ számára mindeközben egyfajta biztosítékot jelentett. s ezután kivonulva a térségből elismerték az itteni népek önrendelkezési jogát. Az Egyesült Államok érdekterületei: a csendes-óceáni térség. ahogy a szomszédos Kambodzsában és Laoszban is. míg a déliek az USA támogatásával egy Nyugat-barát rendszer kiépítésébe kezdtek. mert a radioaktív égéstermék és por miatt beállhat a „nukleáris tél”. s ez az egész emberiség pusztulását vonja maga után. atomsorompó szerződés). (Lásd a forrásokhoz írtakat. Az enyhülés egyik fontos jele volt 1955-ben a genfi csúcs. ugyanis ezzel az egymást ledöntő dominókhoz hasonló hatalomátvételre kerül sor a környező országokban is (lásd a forráshoz írtakat). hogy bármilyen kevéssé jelentős országban a kommunisták kerüljenek hatalomra. összegzés A hidegháború „klasszikus”. hogy az USA-t már nem védi az óceánpajzs. s a két országrész egyesülésével 1975-ben kommunisták kerülnek hatalomra. ami kommunista vezetésű államként veszélyt jelentett az amerikai törekvésekre. 1963-ban szintén a kubai válság hatására aláírták az atomcsend egyezményt. másrészt pedig atomháborúban mindegy hogy ki győz. 1949 októberében kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. A két országnak természetesen érdeke minél nagyobb területet a befolyása alá hajtani. A hidegháború legsúlyosabb konfliktusa a karibi válság lett. A franciák Dien Bien Phunál döntő vereséget szenvedtek (1954). Az USA vezetése úgy vélte. 116 . „kis hidegháború” (1979-1985) idején újra elmélyültek a konfliktusok. A koreai háború kitöréséről lásd a forráshoz írtakat. hogy egy kommunista ország műszaki területen képes előnyt szerezni a fejlettebbnek tartott Nyugattal szemben. amelynek értelmében betiltották a kísérleti bombázásokat mind a légkörben. (1963-1975). Vietnámot azonban egy ideiglenes demarkációs vonal osztotta ketté. Szíria) támogatta. A Szovjetunió pedig elsősorban távol-keleti. amelyen a négy nagyhatalom a béketárgyalások után először ült tárgyalóasztalhoz. 1953 júliusában kötött fegyverszünetet a két Korea Panmindzsonban. hogy 1963-ban a két szuperhatalom főhadiszállásai között állandó összeköttetést ún. Kiderült. igaz. A háború az északiak győzelmével zárul. mert fönnáll annak is a veszélye. 1965-től azonban már fegyveres erők térségbe küldésével is. (Föld alatti robbantások továbbra is lehetségesek. az északiak kommunista. mind a víz alatt. a kettéosztottság a mai napig fennáll. mert olyan váratlan volt.) Az ázsiai térség mellett a Közel-Keleten is megnőtt a szovjet befolyás.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az USA-ban „Szputnyik sokk”-ról beszéltek. a fegyverkezési verseny azonban tovább folytatódott. Az 1960-as évekre világossá vált. mert az 1960-as években Nagy-Britannia.

A lengyel és magyar események elbuktak. a sztálini rendszer ellen azonban több esetben is felkelés tört ki a tábor különböző államaiban. hanem önvédelemnek minősül. azaz átalakítás néven közismert gorbacsovi reformprogram összetevője volt a „glasznoszty”. ha békésen. (Lásd a forráshoz írtakat. Kifejtés Míg az 1960-as években a szocialista országok látványos gazdasági növekedést produkáltak.) A Szovjetunió alulmaradt a fegyverkezési versenyben. A peresztrojka. a valóságban azonban a tagállamok egymással versengő nehézipart építettek ki. új cselekvési programot jelentett be. a kommunista párt irányításával hajtják azt végre. elítélve a Brezsnyev alatti pangást. valamint ezek hatását Kelet-Közép-Európában! FELELETVÁZLAT Bevezetés A II. A nyugati sajtó az 1968-as prágai forradalom leverése kapcsán kezdett írni az ún. 54 évesen Sztálin óta ő a legfiatalabb e poszton. a nyugaton eladhatatlan áruk előállítása és a gabonahiány azt jelezték. (Lásd a forráshoz írtakat. Magyarország. Csehszlovákia. de változtatásra késztették a szovjet vezetőket. A kommunista rendszer alapvonásai nem változtak. Gorbacsov megpróbálta fokozatosan és lassan érvényesíteni a piaci normákat az országban. Brezsnyev-doktrínáról. (Lásd a forráshoz írtakat. Eszerint a szocialista tömb országai akkor sem választhatják meg saját útjukat. világháború végén szovjet befolyás alá került országokban (későbbi NDK. Az 1980-as évekre már súlyos gazdasági válság bontakozott ki a szocialista tömbön belül: az olajválságból következő eladósodás. kis hidegháború véget ért. hogy alapvető gazdasági szerkezetváltásra is szükség van. Beszédében Gorbacsov radikális gazdasági reformokat.) Gorbacsovval „csúcsról jövő forradalom” valósult meg.) 117 . ezért az ún. ami a korlátozások feloldását jelentette az általános üzleti és politikai tevékenység terén. ám ugyanakkor hiánygazdaság jött létre. de az emberek a korábbiakhoz képest önállóbban irányíthatták életüket. A kelet-német felkelésnek szerepe volt a későbbi szovjetellenes megmozdulásokban is. 1956 júniusában Poznanban. a proletárdiktatúrák megvalósítása. a hatalmi érdekrendszer átalakítását ígérte. Lengyelország. A szovjet gazdaság nem bírta el a terheket. Mihail Gorbacsov 1985 márciusában lett az SZKP Központi Bizottságának a főtitkára. Románia. Ehhez hozzájárult. hogy a KGST-n belüli együttműködés sem hozta meg a várt eredményeket: pazarló. Bulgária) szovjetbarát kormányok alakultak (1946-1949). a népi demokráciák. azaz a nyíltság.62. A glasznoszty korlátai is hamar egyértelművé váltak: a csernobili atomreaktor robbanását először igyekeztek eltitkolni. az 1970-es években ez a növekedés már elmaradt a nyugati társadalmakétól. akkor kisebbíteni jelentőségét és veszélyét. Az első jelentősebb felkelés 1953-ban Kelet-Berlinből indult. a felszínen „testvéri együttműködésről” volt szó. tétel: Rendszerváltás Kelet-Közép-Európában Rend FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a Gorbacsov nevéhez kapcsolt változások okait és céljait. majd októberben Magyarországon csaptak össze a felkelők és a szovjet alakulatok. A létező szocializmus. a leszerelési tárgyalások és az afganisztáni kivonulás (1989) a szuperhatalmi státusz végét jelezte. Ezekben az államokban megtörtént a sztálinizmus „adaptálása”. gazdasági és politikai számvetést. azaz a korlátozott szuverenitás elvéről. a szovjet beavatkozás pedig nem agressziónak. majd amikor ez lehetetlenné vált.

s az ellenzékiség fenntartásában jelentős szerepet játszott a szamizdatirodalom és a katolikus egyház is. más szóval a „nyitást”. de saját népe ellene fordult. Amikor Gorbacsov meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. sejtette közeli széthullását. s kapcsolataikat szuverén módon alakítják. a lakosság többsége nem érzékelt sem több és jobb árut. a nyitást. és ha igen. az állami kontroll gyengülése miatt pedig a korrupció. Az ellenzéki politizálás Lengyelországban addig sosem látott mérteket öltött az 1980-as években. a jogállami elemek megjelenése) felszínre hozta a rendszer gyengéit. az egyén felszabadítását. 118 . amelyek (a baltiak kivételével) laza. A Gdanskban megalakult sztrájkbizottság. a hatalmas sztrájkhullám alapjaiban rázta meg az egyébként is válság felé sodródó országot. Ennek eredményeként 1989 augusztusában felállt a szovjet tömb első nem kommunista vezetésű kormánya.) 1985 márciusa után a demokratizálást. mivel a palackból kiszabadított szellem megfékezésére nem volt. mert az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. 1981 decemberében a szükségállapot bevezetése vetett véget. augusztusi elvetélt moszkvai puccskísérlet felgyorsította a feltartóztathatatlan bomlást. sem hatékonyabb gazdaságot.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Nem tisztázódott. miként a világrendszerhez kapcsolni. 1989 júniusában Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és Helmut Kohl német kancellár nyilatkozatban rögzítette. Sinatra-doktrína lépett (a népszerű My Way dalból levezetett „saját út” lehetősége). 1987 februárjára a szovjetNDK viszony alaposan megromlott. (Lásd a forráshoz írtakat. először szocialista államtalanításként. A közel másfél évig tartó hatalmi harcnak. a kapitalizmus. december 21-én gyakorlatilag megszűnt. A jogi és politikai változásokat nem követte az 1990-es években az életviszonyok javulása. ám ez csak azért következhetett be. s az abból kiteljesedő Szolidaritás Szakszervezet követelései azonban nemcsak a gazdaságot. 1989-90-ben elkezdődött a szovjet csapatok kivonása is. 1988 után újra legalizálták a Szolidaritást. Gorbacsov népszerűsége ugyan Nyugaton töretlen maradt. nehézkességét. Gorbacsov tudta: a régi gazdasági rendszer nem tartható. konföderatív jellegű szövetségbe tömörültek. ám egy új rendnek még körvonalai sem mutatkoztak. a gazdaság decentralizálását és a népek önrendelkezési jogát elismerő gorbacsovi irányvonal mély egyetértésre talált az NSZK-ban. Lech Wałesát pedig 1990-ben köztársasági elnökké választották. engedélyezték például a nyugati tőkéjű vegyes vállalatokat. a Szolidaritás vezérét. majd demokratikus tulajdonreformként emlegették. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. hogy a szocialista gazdaságot lehet-e. ellentmondásait. A szocialista-kommunista rendszerek összeomlása más-más úton játszódott le a különböző szocialista országokban. 1989-re a szovjet rendszer reformjának gorbacsovi modellje is válságba jutott. amelynek helyébe októberben az ún. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. hogy a népek és az államok szabadon határozzák meg sorsukat. 1989 elejére az állami tulajdon társadalmasításának elvont programjától eljutottak a Világbank és az IMF által ajánlott privatizációig. a szólás. A kezdeti reményt kiábrándultság váltotta fel. A peresztrojkából megindítójának szándéka ellenére rendszerváltás lett. az NDK vezetése azonban megosztott volt az új szovjet irányvonal kapcsán. de nem is lehetett képes. Gorbacsov nem avatkozott be a keleti blokk országaiban 1989-ben bekövetkező megmozdulásokba. gazdaságilag pedig azt. Gorbacsov ezzel nyíltan visszavonta a Brezsnyev-doktrínát. a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének helyébe szuverén szövetségi és nemzetállamok léptek. Az 1991.és sajtószabadság növekedése. Lengyelország gazdasági válsága az 1980-81-es nagy sztrájkok idején is egyértelmű volt. de az újról – a jelszavakon túl – nem volt igazán elképzelése. A demokratizálás (a nagyobb nyilvánosság. mely nemsokára tárgyalásokat kezdett az állampárttal. A rendszerváltás politikailag azt jelentette. ami akkor az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását. Lengyelországban a szocialista pártvezetés a szükségállapot alatt reformokat vezetett be. A magánosítást nem nevezték nevén. hanem a politikai szervezeti rendszert is érintették. A szegénységgel összefüggésben nőtt a bűnözés. 25-én Gorbacsov lemondott szovjet elnöki posztjáról. A politikai és jogi lépések is új vonalat mutattak: a kommunista országok közül elsőként Lengyelországnak lett alkotmánybírósága és emberjogi ombudsmanja. A Szovjetunió 1991.

A változásoknak azonban az NDK vezetése sem tudta útját állni. tétel: Trianon gazdasági. Lettország és Litvánia – 2004-ben tagországgá váltak. Egyidejűleg határozottan kimondta. társadalmi és etnikai hatásai Trian FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a trianoni béke jellemző vonásait! Térjen ki a béke magyarországi fogadtatásának kérdésére is! 119 . ennek feltételéül azonban egy legitim. Kohl nyugatnémet kancellár segítséget ígért az NDK gazdasági nehézségeinek megoldására. Gorbacsov figyelmeztette. Korábban tabuként kezelt problémák kerültek felszínre. de ezzel megágyaztak a korrupciónak is. amikor 1989. a szolgáltatás folyamatos romlása. A nagyobb városokban kitörő utcai megmozdulások eredményeképp szimbolikus esemény volt. nyári-őszi hónapok legfontosabb eseménye a Magyarországon. Az 1989. Ekkortól merült fel nyíltan a német újraegyesítés lehetősége. ahol csalásokkal próbálta meg az állampárt megtartani a hatalmat. A piacgazdaság kialakítása értelmében nagyszabású privatizációs folyamatok indultak meg. A politikai átalakulást nehezítette a demokratikus hagyományok hiánya. Csehország. Csehszlovákián és Lengyelországon keresztül az NSZK-ba irányuló menekülthullám volt (határnyitás). Lezárás. Európában nem mindenhol fogadták kitörő lelkesedéssel az újraegyesítés ötletét: London és Párizs a német újraegyesítéstől az európai rendszert látta veszélyeztetve.A közelgő válságra azonban az NDK-ban is számos jel utalt. a környezeti problémák és az áremelések miatt nőtt a belső elégedetlenség. Amikor a keletnémet külügyminiszter Moszkvában a Varsói Szerződés tagállamainak összehívásával igyekezett elérni Magyarország „megregulázását”. tömeges munkanélküliséggel járt együtt. A politikai válság új méreteket öltött az 1989. május 7-i helyhatósági választásokon. Csehszlovákia és Jugoszlávia). hogy az NSZK végcélja az egyesítés. összegzés A 80-as években válságba kerülő szocializmust a gorbacsovi reformok sem tudták megmenteni. 63. Nőtt a szegénység és a társadalmi különbségek. köztük a nemzetiségi kérdés (pl. Mivel a szocialista tábor több országában elkezdődött a politikai átalakulás. demokratikus kormány megalakulását szabta. november 9-én megnyitották a berlini fal határátkelőit. mind a Szovjetunión belüli szocialista birodalom darabjaira esett. a belpolitikai feszültséget enyhítendő engedélyezte a rendszer bírálóinak NSZK-ba való távozását. hogy ilyen eszközökkel már nem él. az NDK vezetése elszigetelődött. A rendszerváltást segítette az európai integráció és a felgyorsuló globalizáció is. A függetlenedő államok többsége azonnal közelíteni kezdett az Európai Unióhoz és nyolcan közülük – Szlovénia. a növekvő gazdasági gondok. A vezetés kezdetben – a korábbi reflexek alapján – elnyomta az ellenzéket. Észtország. Lengyelország. Magyarország. de csak a Szovjetunió hozzájárulásával. Szlovákia. Az egyesítés menetéről lásd a forráshoz írtakat. A rendszerváltás és gazdasági átalakulás mindenütt gazdasági visszaeséssel. Mind a Szovjetunió köré szervezett és egybefüggő nemzetközi diktatúra rendszereként összetartott nemzetközi szocializmus.

Majd a Magyar Tanácsköztársaság 1919. Béketervek közül kettő kapott nagyobb nyilvánosságot: az egyik a Lenin által képviselt azonnali és igazságos (annexió nélküli) béke. Románia 1918. augusztus 1-jei bukása után az antant határozott tiltakozása ellenére nemcsak Budapestre vonultak be. Ausztria-Magyarország népei részére önálló fejlődési lehetőséget. Kifejtés A békekonferenciát 1919. A konferencia általános célja a nagyhatalmi törekvések egyeztetése volt. s 1919. A belgrádi konvencióban a demarkációs vonal kijelölte a magyar állam déli határát. közlekedési és gazdasági érvekkel bebizonyítsák a történelmi Magyarország és a Kárpát-medence feloszthatatlanságát. geográfiai. hanem megvizsgálták. Magyarországgal kapcsolatban pedig mindenképp meg akarták akadályozni a Habsburg restaurációt. a francia hegemónia biztosítására törekedtek Közép-Európában. elsősorban saját gazdasági előretörését (nyitott kapuk. azaz akkor aktuálisan Szovjet-Oroszország elszigetelését. A wilsoni pontok többek között deklarálták a fegyverkezés csökkentésének. amit elsősorban a nagyhatalmi érdekek befolyásoltak. ami erre képes. valamint igyekeztek lezárni a vitákat az etnikailag kevert területek és hatalmi konfliktusok kérdésében. hogy a győztesek területi igényei hogyan teljesíthetők. jelentések. a demarkációs vonalig megszállták a területet. Teleki Pál. január 18-án nyitották meg ünnepélyes keretek között Versailles-ban. hogy etnikai. a Tükörteremben. 1918 januárjában kidolgozott ún. független Lengyelországot.) 120 . de a vesztesek nem vehettek részt a tárgyalásokon. Mivel Nagy-Britannia mindenképp biztosítani akarta a kontinens hatalmi erőegyensúlyát. a nemzeti elv érvényesítésének. de szélesebb nyilvánosságot kapott a Wilson amerikai elnök által képviselt. tengerhajózás szabadsága) és nagyhatalmi státuszát igyekezett biztosítani. majd ezután tértek rá a békefeltételek megvitatására. ezért Franciaország érdekei mentén az új. november végén támadásba lendült Magyarország ellen. tisztességes béke (Wilson 14 pontja). baráti „ütközőállamok” szövetségét hozzák létre. ezért támogatta Közép-Európában egy olyan középhatalom fenntartását. s egyben – a német gyarmatok egy részének megszerzésével – konszolidálni tudja a Brit Birodalmat. A szerbek a Délvidéken lecserélték a közigazgatást. valamint a gazdaság. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A konferencián 27 állam képviselte magát.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés Már 1917-ben felmerült a világháborút lezáró béke jellege és tartalma. az úgynevezett „egészségügyi” övezet. mint alkalomadtán a megerősödő Németország egyeduralmi törekvéseinek is ellent tud állni – a nagyhatalmak reményei szerint. történeti. a titkos diplomácia megszüntetésének szükségességét. határmódosító tervezetek készítését. amely a szovjet-orosz bolsevik veszélynek éppúgy. A konferencia munkáját irányító testület a Tízek Tanácsa mellett 58 bizottság végezte a részletes munkákat: az előkészítések. Bethlen István) már 1920 januárjában kiutazott Párizsba. amely kiindulópontja lehet a Monarchia „újraélesztésének”. a csehszlovák csapatok a Felvidéket vonták ellenőrzésük alá. az ország védelem nélkül maradt. hanem a Dunántúl egy részére is ezzel is nyomatékosítva területi igényüket. században is. Mivel erre az OMM nem lehetett alkalmas. április végéig a Tiszáig jutottak. azaz a bizottságok nem a békefeltételek megállapítását végezték először. hiszen szétdarabolásáról más a háború alatt döntés született a nemzetiségeknek tett területi ígéretekben. A békekonferencia céljai közé tartozott a háború alatti területi ígéretek valóra váltása. A „cordon sanitaire”. a kereskedelem szabadságát. Mivel az Antant már a háború alatt jelentős területeket ígért Olaszországnak. A magyar békedelegáció (Apponyi Albert. hogy sikerül visszaállítani a háború alatt megingott hatalmi egyensúlyt. A franciák Németország visszaszorítására. Az USA érdekei alapvetően mások voltak. ezért a szomszédos országok a háború befejeztével el is kezdték a területeket magukhoz csatolni. ami a világ elsőszámú hatalmává tette még a 19. Wilson a béke garantálására javasolta a Népszövetség felállítását. Szerbiának és Romániának a támogatásért cserébe. s mivel Károlyi Mihály elrendelte a magyar hadsereg feloszlatását. hiszen az európai hatalmi villongások nem érintették. Nagy-Britannia bízott abban.

világháború többi vesztes országára. A békekonferencián ún.). Kárpátalja. december). összegzés Az amerikai küldöttség még a békekonferencia alatt elhagyta Párizst. 121 . másrészt viszont Nagy-Britannia meg akarta előzni Franciaország túlzott megerősödését is. hogy komolyabb veszélyt már többé ne jelentsen. köztük Magyarországra is. a békeszerződést a magyar társadalom súlyos igazságtalanságként fogta fel. vasérc) maradtak a határokon kívül. fa. és a tőke szabad áramlása. Az amerikai és a brit vezetők azonban arra törekedtek. másik oldalon viszont nem gyengítette le annyira. az annexiómentes békekötést valló a Szovjetunió sem volt hajlandó aláírni. (Lásd a forrásokhoz írtakat. megszüntette (pl. az áru. Egyrészt azért. A katonai intézkedések fő célja volt. ami miatt nem hozhatott megoldást a nagyhatalmak közötti feszültségekre. szakadt meg. tc. amely katonai fenyegetéssel is élt pl. hiszen az egész Kárpátok vonulata (Felvidék. A béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. Németország a XIX-XX. Az aláíró országok kötelezték magukat arra. hogy Magyarország hadi potenciálját olyan szintre süllyesszék. hogy ne legyen alapja a revanspolitikának. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. ami egyik oldalon jelentős sérelmeket okozott Németországban. A nemzetgyűlés 1920. hogy Németországot ne alázzák meg túlságosan. Az új béke évszázados gazdasági határokat szakított szét. Kisalföld északi része. mert bár összes környező település az elszakadás mellett szavazott. így a Kelet-Közép-Európában fellángoló nacionalizmusokat a győztesek nem fékezték kellőképpen. a vasérc pedig csehszlovák területeken rekedt. ami – főként a vasút esetén – a megmaradt területek összeköttetését is megnehezítette. és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja annak revíziója volt. (Az „imperialista rablóbékét”. mert olyan belső ellentmondást hordozott. Bánság. november 15-én fogadta el.) A környező országok erős fegyverkezése miatt külön-külön is erősebbé váltak. ahol a szén magyar területeken. Magyarország végül 1921-ben kötött különbékét az Egyesült Államokkal. az alföldek jelentős része (pl. akkor Sopron túlnyomó többségének döntése határozta meg a szavazás végső kimenetelét. propaganda versek születtek. hogy a lakosságnak biztosítják a teljes jogi egyenlőséget. A békediktátum határozatai ellenében megfogalmazott revíziós törekvésekben pedig Németország támaszkodhatott az I. Wilson elnök a népek önrendelkezési jogára hivatkozva nem írta alá a Magyarországgal a békét. mint Magyarország. Lezárás. század fordulóján a világ egyik legerősebb hatalmává vált. Sopron azért nyerte el a „civitas fidelissima” címet (1921. a reggeleket – nem csak az iskolákban – Magyarország „feltámadásáért” könyörgő imákkal kezdték.1920. Az etnikai elvet – bár a wilsoni pontok között szerepelt – a határok meghúzásánál végül nem vették figyelembe. így a feldolgozásra szakosodott magyar városok maradtak nyersanyag nélkül. Megszűnt az egységes piac. és 1921. A revíziót hirdető szervezetek nagy támogatást élveztek. a királypuccsok idején. Németországhoz hasonlóan Magyarországon is igen nagy lélektani hatása volt Trianonnak. 1920-21-ben létrejött a kisantant. a vízi kereskedelem jelentős útvonalai kerültek a szomszédos országokhoz. hogy az alkalmatlan legyen bármilyen katonai visszavágásra. nyersanyagforrások (szén. a vasúthálózat. ill. (Lásd a forráshoz írtakat. ezeket azonban nemigen tartották be. mint Borsod. Kettészakítottak olyan ipari egységeket. Burgenland) külföldre került. Végül az ellentétes érdekek miatt kompromisszumos béke született. Erdély) a bányákkal együtt.) Egyes vitás területeknél népszavazás kiírását írták elő. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. kisebbségvédelmi törvények is születtek. Bácska.) A versailles-i békerendszert már születése pillanatában rengeteg kritika érte. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. így a város Magyarország része maradt. Pl. a munkaerő-. hogy újra megerősödve ne jelentsen megint háborús veszélyt. amit a vesztes világháború után a franciák oly mértékig le akartak gyengíteni. Pécs-Szeged).

A Hegedűs-féle reform sikertelen volt. a román megszállás és a tartós blokád a területvesztéssel (trianoni béke) együtt rendkívüli visszaesést eredményezett a magyar gazdaságban. a korábbi 33%-ára csökkent. Vajdaság. mind közlekedését. és 1921. ami – főként a vasút esetén – a megmaradt területek összeköttetését is megnehezítette. így viszont az állam nem tudott miből fizetni. hogy Magyarországot vesztes államként jóvátétel fizetésére kötelezték. A háború. az egész Kárpátok vonulata (Felvidék. Kisalföld északi része. a Teleki-kormány pénzügyminisztere próbálta megállítani. Bánság. s nem egyszer olyan területeken. az azt követő forradalmak. az inflációból hiperinfláció lett. ahol a határ mentén homogén magyar településtömbben éltek (Csehszlovákia. ami az iparcikkekre is vonatkozott. ami miatt zálogjogként a legfontosabb jövedelmeket lefoglalta a Jóvátételi Bizottság. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. jelentéktelen határvárossá. így a feldolgozásra szakosodott magyar városok maradtak nyersanyag nélkül. Ekkor vált Magyarország korabeli szóhasználattal „vízfejű csecsemővé”. a korábbi 43 %-ára csökkent. (Lásd a forráshoz írtakat. mint Borsod. Bácska. A trianoni békeszerződés szerint Magyarország Horvátország nélkül számított területe 283 ezer négyzetkilométerről (Horvátországgal együtt 325 ezer) 93 ezer négyzetkilométerre. malomipar). mert az adóalanyok nem siettek fizetni. tehát a gazdaság messze állt attól. Burgenland) külföldre került.2 millió fő volt magyar. A gondokat növelte. a vízi kereskedelem jelentős útvonalai kerültek a szomszédos országokhoz. Erdély) a bányákkal együtt. mind nagyságát tekintve.2 százaléka.). hiszen Budapest potenciálja 20 millió emberre volt méretezve. Az új béke évszázados gazdasági határokat szakított szét. A gyakorlatban azonban nem vált be. a munkaerő-.) 122 . vasérc. és a tőke szabad áramlása.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 64. Kis túlzással szinte az egész ország Budapest vonzáskörzetévé vált a trianoni béke után. ahol a szén magyar területeken. pl. Az új határok meghúzása után korábban regionális gazdasági centrum szerepét betöltő. A nemzetgyűlés 1920. Az elcsatolt területek lakosságának 30. vagyonadót vezetett be.) Megszűnt az egységes piac. a vasérc pedig csehszlovák területeken rekedt.2 millió főről 7. Debrecen. tc. Kettészakítottak olyan ipari egységeket. Pécs. (Lásd a forráshoz írtakat. kb. Nagyvárad. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. hiszen sokszor a Monarchiára méretezett kapacitások kihasználatlanul maradtak (pl. az alföldek jelentős része (pl. fa. fejlődőképes városok váltak vonzáskörzet nélküli. só) maradtak a határokon kívül. Kifejtés A béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. Az elszabaduló inflációt 1920-1921 között először Hegedűs Lóránt. mind a feldolgozó iparát. a vasúthálózat. nyersanyagforrások (szén. Szeged. tétel: Trianon gazdasági. pl. 3. megszüntette (pl. Célja az államháztartás egyensúlyának megteremtése volt. ezért leállíttatta a bankóprést. Kárpátalja. az áru. Partium). november 15-én fogadta el. hogy megvalósítsa a profilváltást.6 millióra. Pécs-Szeged). mind a közigazgatását. társadalmi és etnikai hatásai Trian FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a magyar gazdaság ipari és mezőgazdasági szektorában megfigyelhető alapvető változásokat a Bethlen-korszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1920. Lakossága 18. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat.

1927. %-át használták fel. azonban bizalmat ébresztett a magántőkében is. Az inflációs politikai azonban nem tartható sokáig. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. Ezek egy része ún. ezért pénzügyi stabilizációt kellett végrehajtani. Népszövetségi főbiztos érkezett Magyarországra. hogy igen drágán kapta meg az ország. kórház fejlesztése és bővítése. törpebirtokos és kisparaszt volt. valamint a só és dohányjövedék. Az inflációs gazdaságpolitikának tagadhatatlanul volt előnye pl. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár.5. úthálózat. Kölcsönből történt meg a Bálhidai-erőmű építése Budapesten és Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása is. Az inflációt sikerült megállítani. Lezárás. de jelentős szerepet kaptak a hazai nagytőkések is. Végül az ország 16. A pénzügyi stabilitás biztosítására létrejön a Magyar Királyi Állami Jegyintézet. 1924-ben megállt a korona romlása. Ebből 171.16 millió katasztrális holdnyi területéből a földreform végrehajtásához 1 millió 120 ezer katasztrális holdat vettek igénybe. Ez tette lehetővé egyrészt a gazdasági konszolidációt megalapozó kölcsönt. megmaradt a falusi munkanélküliség. Az 1921 és 1931 között miniszterelnöki feladatot ellátó Bethlen István 1921 és 1924 között tudatosan alkalmazta a gazdaság újraindítása érdekében az inflációt. termelésbővítő kölcsön. független pénzintézet. ami azonban – megfogalmazója eredetei szándékaival szemben – nem változatta meg a birtokstruktúrát: Nagyatádi Szabó István (kisgazda földművelésügyi miniszter) sorozatos kompromisszumokra kényszerült.5 ezer katasztrális holdat vásárlás útján. hogy a reálbércsökkentés olyan mértékű. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában. (Lásd a forráshoz írtakat. Az ipari konszolidáció eredményeiről lásd a forrásokhoz írtakat.) A földreform eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. Leáll a tőkeképződés és a hitelnyújtás és a súlyos infláció miatt az ország gazdasága kiszolgáltatottá válik a külföldi valutáknak. hogy csökkent a reálbér és az adó is. de a gazdaság tartósabb egyensúlyának biztosítására új pénz bevezetésére volna szükség. 700 ezer katasztrális holdat) több mint 400 ezer igényjogosult között osztottak ki. ami belpolitikai feszültséget okozott. 948. aranyfedezete volt.) Hátránya viszont. összegzés A magyar külpolitika egyik jelentős sikerének bizonyult.7 katasztrális holdnyi. átlagosan 1. Az igénybe vett terület legnagyobb részét (kb. hasznos célra fordított kölcsön: pl. Jelentős összegeket fordítottak a turizmus fejlesztésére is.) A népszövetségi kölcsön fedezete részben a cukoradó. felvásárlás) útján szerzett meg az állam.) Magyarországon is megindult tehát a külföldi kölcsönök felvétele. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. részben vámok bevezetése. 1925-ben született törvény az új pénz. ami gazdasági dezorganizációhoz vezet.A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. A földhözjuttatottak többsége (kb. (Lásd a forráshoz írtakat. mérsékelt gazdasági fellendülés indulhatott meg. hogy a fogyasztás drasztikusan visszaesik. 5 ezer katasztrális holdat pedig vagyonváltság és megváltás (kártalanítás. másrészt pedig az ország kitört a vesztesekre rótt elszigeteltségből. iskola. ill.) A legnagyobb tőkés beruházó és megrendelő az állam lett. valamint a korábbi hitelek törlesztése is könnyebb (ha nem valorizálták). 123 . (Lásd a forráshoz írtakat. a pengő bevezetéséről. A stabilizációs kísérlet azonban önerőből nem lehet sikeres. A népszövetségi kölcsön tehát a várakozásokat felülmúlóan sikeresnek tűnt. igaz. mert a nagybirtokos érdekek egyre erősebben érvényesültek a kormányban. akit rendkívül széles jogkörrel láttak el (a bizalmatlanság megnyilvánulása Magyarországgal szemben): gazdasági és pénzpolitikai kérdésekben az országgyűlési végzést is felülbírálhatta. más része ún. ezért a nagybirtokrendszer. hogy 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe. január 1-től törvényes fizetési eszköz. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. a hiperinfláció miatt a lakosság elégedetlensége nőtt. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a győztes és semleges országok egyaránt hiteleztek. ( Ráadásul a részvénypiacon a külföldi tőke komoly pozíciókat szerezhet. majd 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint önálló. külföldről próbáltak meg kölcsönt kérni.

Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A külkapcsolatok átalakulása már csak azért is elengedhetetlen volt az ország számára. világháború végén szétesett Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója. a vasúthálózat. (Lásd a forráshoz írtakat. ami miatt az évtized végére a legeladósodottabb ország lett Európában. 65. április) kezdetét vette az ellenforradalmi rendszer konszolidációja. Az 1920-as években tekintélyes kölcsönfelvétel jellemezte az országot. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. Károly egyébként azért is a magyar trón visszafoglalását. Mivel a továbbtanulók arányát a „népfajok és nemzetiségek” országos arányszáma és a „nemzethűség és erkölcsi megbízhatóság” alapján szabták meg. a román megszállás és a tartós blokád a területvesztéssel (trianoni béke) együtt rendkívüli visszaesést eredményezett a magyar gazdaságban. amivel igyekezett az egyetemeken csökkenteni az értelmiségi túlképzést és álláshoz juttatni az elcsatolt területekről Magyarországra menekülő értelmiséget. és a tőke szabad áramlása. tétel: Az el Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. Teleki elfogadtatta a numerust clausust (1920). gazdasági. A legfontosabb partnerek Ausztria és Csehszlovákia voltak. Az új politikai elit a világháború és az azt követő baloldali forradalmak után a keresztény-nemzeti értékrendet követ.) A két puccsot a kormányzóhoz hű erők leverték.) A háború. mert Ausztriában akkorra már nemcsak a Habsburg-házat detronizálták. ellenkező esetben támadást helyeztek kilátásba.) A trianoni béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. miként valósult meg a bethleni konszolidáció politikai. majd csak a világválság bekövetkeztével válnak sokak számára egyértelművé. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. A revíziós propaganda valamint a szomszédos államokban is erős nacionalizmus a külkereskedelmet lehetetlenné tette. az áru. mint a kommunisták ellen. tc. november 15-én fogadta el. hiszen a Monarchiára méretezett kapacitások kihasználatlanul maradtak. sem ellátásuk nem volt megoldott. (IV. Fellépett a forradalmak végén és után megerősödő jobboldali radikalizmus és tiszti különítményesek ellen éppúgy. A volt Osztrák-Magyar Monarchia önállóvá lett államai – Magyarország szomszédai – azonban a magyar legitimista erők további mozgolódásai miatt követelték a trónfosztást. és 1921. Az I. megszűnt az egységes piac. Jelentős társadalmi feszültséget hordozott az utódállamokból érkező menekültek problémája. 124 . a magyar mezőgazdasági termékeknek pedig piacot kellett keresni. IV. az azt követő forradalmak. a munkaerő-. mert jelentős importra szorult. hanem a köztársasági államformát is törvénybe iktatták. július-1921.). se elhelyezésük. ezért az intézkedés a forradalmak után felerősödő antiszemita hangulat kielégítését is szolgálta. Kifejtés Gróf Teleki Pál kormányalakításával (1920. Károly száműzetésben halt meg. még az OMM örökségeként. Károly volt magyar király 1921 folyamán kétszer próbálta meg visszaszerezni hatalmát Magyarországon. társadalmi és kulturális tekintetben! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1920. A nemzetgyűlés 1920. Ez a tény és ennek káros következményei. kísérelte meg. (Lásd a forráshoz írtakat. IV.

A gondokat növelte. másrészt pedig az ország kitört a vesztesekre rótt elszigeteltségből. Ezek egy része ún. Az 1921 és 1931 között miniszterelnöki feladatot ellátó Bethlen István 1921 és 1924 között tudatosan alkalmazta a gazdaság újraindítása érdekében az inflációt. A népszövetségi kölcsön tehát a várakozásokat felülmúlóan sikeresnek tűnt. hogy Magyarországot vesztes államként jóvátétel fizetésére kötelezték. jelentős összegeket fordítottak a turizmus fejlesztésére is. Ez tette lehetővé egyrészt a gazdasági konszolidációt megalapozó kölcsönt.) Az inflációt sikerült megállítani. Magyarországon többpártrendszer volt. akit rendkívül széles jogkörrel láttak el (a bizalmatlanság megnyilvánulása Magyarországgal szemben): gazdasági és pénzpolitikai kérdésekben az országgyűlési végzést is felülbírálhatta. a Szociáldemokrata Párt képviselője. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában. a békeszerződést a magyar társadalom 125 . Az új miniszterelnök igyekezett megegyezni a legerősebb ellenzéki párttal. A tárgyalásokat a kormány kezdeményezte azzal a céllal. A reformok kulcsa a stabil parlamenti többség volt. (Lásd a forráshoz írtakat. ami belpolitikai feszültséget okozott. december 22-én írta alá Bethlen István miniszterelnök és Peyer Károly. azonban bizalmat ébresztett a magántőkében is. hogy 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe. Kölcsönből történt meg a Bálhidai-erőmű építése Budapesten és Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása is. sőt ekkor nyert erőteljes lendületet.5%-át használták fel. Először híveivel együtt belépett a kisgazdapártba. majd 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint önálló. mind a belpolitikát. A magyar külpolitika egyik jelentős sikerének bizonyult. de a gazdaság tartósabb egyensúlyának biztosítására új pénz bevezetésére volna szükség. átlagosan 1. 1927. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. 700 ezer katasztrális holdat) több mint 400 ezer igényjogosult között osztották ki.7 katasztrális holdnyi. kórház fejlesztése és bővítése. más része ún. A konszolidáció gróf Bethlen István idején is folytatódott. A Bethlen-Peyer paktumot 1921. igaz. aranyfedezete volt. a Teleki-kormány pénzügyminisztere próbálta megállítani. (Lásd a forrásokhoz írtakat. hogy igen drágán kapta meg az ország. Az állam lett a legnagyobb tőkés beruházó és megrendelő az országban. a győztes és semleges országok egyaránt hiteleztek. január 1-től a pengő lett a törvényes fizetési eszköz. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. Az egymást követő politikai fordulatok után mind a gazdaságban. iskola. A pénzügyi stabilitás biztosítására létrejön a Magyar Királyi Állami Jegyintézet.A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. ezért pénzügyi stabilizációt kellett végrehajtani. a hiperinfláció miatt a lakosság elégedetlensége nőtt. törpebirtokos és kisparaszt volt. hiszen a korlátozott választójog és a – törvényhatósági jogú városok kivételével – nyílt szavazás biztosította a kormányzati akarat teljesülését.és külpolitikában nyugalmat és kiszámíthatóságot kellett teremteni. mind a bel. s a szélsőjobboldal képviselőit is igyekezett a kormánypártból kiszorítani (pl. A szélsőbaloldallal és a szélsőjobboldallal szemben azonban fellépett. Németországhoz hasonlóan Magyarországon is igen nagy lélektani hatása volt Trianonnak. A kormánypárt parlamenti többségét az 1922-es választójogi rendelettel biztosította. Az inflációs politika azonban nem tartható sokáig. amit kormánypárttá formált Egységes Párt néven. A stabilizációs kísérlet azonban önerőből nem lehet sikeres. mérsékelt gazdasági fellendülés indulhatott meg. Az elszabaduló inflációt 1920-1921 között először Hegedűs Lóránt. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár. ezért a nagybirtokrendszer. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. külföldről próbáltak meg kölcsönt kérni. úthálózat. termelésbővítő kölcsön. hogy a szociáldemokrata mozgalmat a rendszer megszilárdításának szolgálatába állítsa. amiknek eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. a kommunista párt továbbra is illegálisan működhetett csak. hasznos célra fordított kölcsön: pl. 1924-ben megállt a korona romlása.) Magyarországon is megindult tehát a külföldi kölcsönök felvétele. független pénzintézet. A revíziós törekvések azonban áthatották mind a kül-. ill. Az igénybe vett terület legnagyobb részét (kb. Népszövetségi főbiztos érkezett Magyarországra. ami miatt zálogjogként a legfontosabb jövedelmeket lefoglalta a Jóvátételi Bizottság. A földhözjuttatottak többsége (kb. Gömbös Gyula).

megkötötte az örök barátsági szerződést a versailles-i béke revíziójában szintén érdekelt Olaszországgal (1927). Az 1920-as években tehát tekintélyes kölcsönfelvétel (a régebbi kölcsönöket és a jóvátételt újabb kölcsönökkel finanszírozták) jellemezte az országot. hiszen az alkotmányos pártok működését is korlátozták. összegzés A Bethlen-kormány által bevezetett gazdasági reformok prosperitást hoztak. hogy a revízió a közeljövőben nem valósítható meg. s a megoldásukra hozott intézkedéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Horthy-korszak 1920 márciusától. Ennek a változásnak az ára a korlátozott parlamentarizmus volt. s ez jelentős mértékben a német piacok megnyitásának volt köszönhető. ám mivel jelentős részben külföldi tőkén nyugodtak. A 20-as évek közepétől jellemző gazdasági stabilitás a politikai konszolidációt is elősegítette. ami a törlesztést lehetővé tette volna. erősen szűkítették a választójogot is. tétel: Társadalmi rétegződés a húszas-harmincas években Társa FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a Horthy-korszak társadalmi problémáit. ami politikai-ideológiai téren is éreztette hatását. Politikai súlyuk azonban ekkor még jelentéktelen volt. az ország kiszolgáltatottá vált a külgazdasági folyamatoknak. Maga Horthy. Horthy Miklós kormányzóvá választásától veszi kezdetét. Ez a tény és ennek káros következményei. A Gömbös Gyula (1932-1936) vezette kormányzat idején a gazdaság talpra állítása sikeres volt. A külföldi kölcsönök jelentős részét pedig az oktatás fejlesztésére használták fel. ám a magyar törekvések alátámasztására minden lehető eszközt kihasználtak. Az 1929-33-as világválság hatására azonban a magyar gazdaság összeomlott. majd csak a világválság bekövetkeztével válnak sokak számára egyértelművé. hiszen a szélsőségeket kiszorították a politikai életből. kormányzóvá választása után visszavonult a mindennapi politikai életből.) Lezárás. 126 . hogy alá lehessen támasztani a kultúrfölény koncepciót. Magyarország pl. és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja annak revíziója volt. 66. A vesztes világháború és a Tanácsköztársaság utáni válsághelyzetben a politikai konszolidáció kezdete Teleki Pál (1920-1921). Bethlen Konszolidációja létrehozta az új gazdasági és politikai kereteket. a világválság hatására újra megerősödtek a szélsőségek is. posztjától 1944. ami miatt a népesség jelentős hányada nem kapott politikai képviseletet. nem érvényesültek teljesen a szabadságjogok. a gazdasági és a politikai konszolidáció végrehajtása Bethlen István (1921-1931) miniszterelnökségéhez kapcsolható. Magyarország így – részben a korszakban mindvégig élő revíziós törekvések mellett – gazdasági értelemben is egyre szorosabb kapcsolatot alakított ki a náci Németországgal.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli súlyos igazságtalanságként fogta fel. ami miatt az évtized végére a legeladósodottabb ország lett Európában. október 15-én a világháborúból való sikertelen kiugrási kísérlet után mondott le. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A kormánypolitika tisztában volt azonban azzal. Ráadásul a kölcsönökből megvalósított befektetések jelentős része nem termelt olyan jövedelmet.

Liberalizmus-ellenesség. más az alföldi mezővárosokban. A földhözjuttatottak többsége (kb.) A népiskolai programnak köszönhetően az analfabéták aránya csökkent. egykézés stb. s a korábbinál jelentősebb összegeket fordítottak az alsóbb társadalmi osztályok támogatására.) A Horthy-korszak uralkodó ideológiáját „szegedi gondolatnak”. azaz elvetették a forradalmakat. viszont elősegítette a zsidóság befolyá- 127 . a kultúrfölény és a szellemi honvédelem koncepciójának megfelelően az oktatási tárcát stratégiai ágazatként tudták kezelni. tanítói lakásokat építettek. mint politikai eszközt és különösen károsnak tekintették a magyarság szempontjából az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején történteket. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. azaz a történelmi Magyarország visszaállítása. analfabetizmus. ám amíg a mérsékelt politikusok az etnikai revíziót (csak magyar többségű területek visszaszerzését) sürgették. törpebirtokos és kisparaszt volt. mereven elhatárolódó. (Lásd a forráshoz írtakat.) Az oktatási rendszer jelentős mértékben átalakult a két világháború között. A szociális problémákat (munkanélküliség. A földosztás azonban átlagosan 1. 5000 népiskolai egység. a kilencmilliós Magyarország a „hárommillió koldus országa” maradt. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Ellenforradalmiság. A hivatalos propagandát.Kifejtés A Horthy-korszak társadalma alapvetően a dualizmus örökségét vitte tovább. 3 főiskola. jelentős költségvetési összegeket fordíthattak az oktatás fejlesztésére. bécsi. A korszak kultuszminiszterei (gróf Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint) a politika elvárásainak megfelelően. már utolérte az európai átlagot. (Lásd a forrásokhoz írtakat. külföldi magyar intézetek felállítására (pl. ezért a nagybirtokrendszer. 1928-ban megalakult az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet). vagy „keresztény-nemzeti eszmének” nevezték.) Bevezetik a kötelező betegbiztosítást. %-át használták fel. Teljes egyetértés alakult ki a magyar politikusok körében a trianoni békeszerződés elítélésében. s egy tanítóra átlag 50 gyerek jutott. az árutermelésből kimaradt falvakban (a népesség közel 2/3-a falvakban élt). Eltérő életforma alakult ki a polgárosultabb nyugati megyékben. Ebből fakadt az ideológia antikommunizmusa is. tagolt.5. azaz egyetértettek abban. A kor vívmányai közé tartozott. egyetlen tanteremben.7 katasztrális holdnyi. hiszen a trianoni békeszerződés után meg kellett oldani az egyetemi képzést (Budapest mellett.) A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. A legjelentősebb regionális különbség Budapest és a vidék között bontakozott ki. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. (Lásd a forrásokhoz írtakat. 3000 könyvtár létesítése szerepelt a programban. Tihanyi Biológiai Intézet. 500 óvoda. elsősorban a nagyvárosokban javultak a higiénés viszonyok.) a falukutató mozgalom írta le. elsősorban tanyasi és falusi térségekben tantermeket. ill. Sváb-hegyi csillagvizsgáló. A sikeres egészségügyi kampányoknak köszönhetően csökkent a halandóság csökken. A jelentős vagyoni különbségek mellett a torlódott társadalom jellegéből fakadó feszültségek is terhelték az egyes csoportok viszonyát. Nem foglalták egységes rendszerbe. Hóman Bálint minisztersége alatt újabb oktatási reformot vezettek be. de központi elemei a következők voltak: A revízió szükségessége. Igen jelentős regionális különbségek figyelhetők meg. hierarchizált társadalmi rétegekre oszlott. (Lásd a forráshoz írtakat. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár. Debrecen lettek az új egyetemi városok). amiknek eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában történt meg. és megint más a tanyavilágban. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. berlini Collegium Hungaricum és a római Magyar Akadémia). Szeged. ezen kívül jelentős összegeket fordítottak tudományos kutatásra. ösztöndíjakra.) A Klebelsberg-féle népiskolai törvénynek megfelelően a népiskolákat fejlesztették: az elmaradott. más területeket is igényelt. Pécs. (Lásd a forráshoz írtakat.) Az oktatásfejlesztés céljai közé tartozott a felsőoktatás reformja is. a népbetegségnek számító tbc-t azonban nem sikerül felszámolni. Az agrárnépesség nagy szegénységben élt. „Mindent vissza!” jelszava határozta meg (irredentizmus). (Az iskoláknak csaknem felében egyetlen tanító dolgozott. hogy Magyarországon csődöt mondott a dualizmus korában megnyilvánuló liberális politikai gondolkodás. addig a kormánypárti politikusok másik része a magyar többségi térségeken túl. hogy javult az orvosi ellátás. 3 egyetem.

A két világháború közötti magyar kormánypolitikát a „nagyokra figyelés” koncepciója jellemezte. A parlament – az 1944-es német megszállásig – folyamatosan. ezért a zsidó-kérdés sem vallási. majd a viszonyok konszolidálása a Bethlen István vezette politikai csoport elképzelései szerint alakult és Bethlen alkotása időtállónak bizonyult. a forradalmak és az ellenforradalom után a helyzet stabilizálása. hogyan alakult Magyarország külpolitikája a két világháború közötti időszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés A trianoni békediktátum elkerülhetetlenné tette. hanem politikai kérdés volt. A rendszer tekintélyelvűsége. E stabilitás azonban egyben rugalmatlanságot is jelentett. a forradalmakhoz. kulturális életben. revizionista politikája. ám a revízió tartalmára és eszközeire vonatkozó kérdésekben azonban korántsem volt teljes a konszenzus: amíg a mérsékelt politikusok etnikai revíziót (csak magyar többségű területek visszaszerzését) sürgették. helyette a korlátozott parlamentarizmuson alapuló ún. ami egyrészt abból fakadt. az ellenzéki pártok képviselői (kisgazdák. Mivel a korszakban alapvetően csökkent a vallási különbség szerepe. a keresztény hitre áttérteket is zsidónak tartották. A polgári demokrácia elvetése. lassú. a történelmi Magyarország széthullása. minden alkotmányos válságot nélkülözően működött. ez a szemlélet jellemezte az utódállamokat is. az uralmon levő politikai elit nem hajtott végre számottevő reformokat. Mivel a zsidóság a lakosságon belüli arányához képest magasabb arányban volt jelen a gazdasági.) Lezárás. irányított demokrácia bevezetése (lásd a forráshoz írtakat). Antiszemitizmus. más területeket is igényelt. tétel: Magyarország külpolitikai céljai és kapcsolatai a két világháború Magy Ma közö között FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. ill. március 19-ig – ha nem is minden politikai kockázat nélkül – szabadon nyilvánulhattak meg a parlamentben. A revízió célja azonban állandó maradt. a folyton mozgásban lévő nemzetközi viszonyok és a mindenkori belső helyzet függvényében időről időre változott. hogy a kozmopolitának tartott zsidóságot azonosították a liberalizmussal és a baloldalisággal. szociáldemokraták és liberálisok) 1944. majd megállíthatatlanná vált jobbratolódása pedig újabb világháborúba vezette az országot. módosult. addig a kormánypárti politikusok többsége a magyar többségi térségeken túl. 67. illetve őket hibáztatták az 1918-19-es katasztrófákért. a harmincas évek végére mind kritikusabbá váló a földkérdés és a szociális problémák kezelésére. A hivatalos propagandát a „Mindent vissza!” jelszava határozta meg (irredentizmus). A pártok és az uralkodó elit ebben tökéletesen egyetértettek. összegzés A háborús vereség. (Lásd a forrásokhoz írtakat. 128 .Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli sának megnövekedését és a keresztény nemzeti gondolat szerint elsősorban ez vezetett a világháborús vereséghez. a gazdasági válságok időszakában ez is növelte az ellenszenvet irányukban. hogy a két világháború közötti magyar külpolitika legfőbb céljává az új határok revíziója váljon. ám nem volt minden részletében azonos.

hogy a Németországgal való kapcsolatot még szorosabbra fonja. hogy bár a békeszerződés döntéseinek megváltoztatására pillanatnyilag nem lát lehetőséget. amelynek egyik feltételeként a magyar kormánynak még egyszer el kellett ismernie a trianoni békeszerződésben megállapított határok érvényességét. A németek a megbékélés és a beilleszkedés elvét vallották ekkor. de ez – elsősorban a németek elutasító magatartása miatt – szintén nem lehetett reális elképzelés. Hitler hatalomra jutása előtt a német külpolitika iránya is megváltozott: egyre nyíltabban és határozottabban fordult szembe a versailles-i renddel. a vesztes államok német vezetés alatti összefogása volt. A szerződésre korábban azért sem kerülhetett sor. aki a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal (későbbi Jugoszlávia) szemben keresett szövetségest. A kölcsönfelvétel után tehát Magyarország nemcsak a nagyhatalmak katonai. hanem a Népszövetség pénzügyi ellenőrzése alatt is állt. majd 1927 márciusában a helyszíni katonai ellenőrzés is megszűnt. a mezőgazdasági termékeknek piacot talált. Mindemellett egyre intenzívebbé vált keletre irányuló német külpolitikai is. A trianoni békeszerződés revíziójának kérdése az 1920-as évek utolsó harmadában a világsajtóban is jelentős nyilvánosságot kapott. (Lásd a forráshoz írtakat. A magyar szándékokat elképzeléseket erősítette a győztes Olaszország nyíltan revíziós politikája (lásd a forráshoz írtakat).és délkelet-európai agrártermékek és nyersanyagok előtt.) Olaszország és Németország mellett a magyar külpolitikai aktivitás harmadik célpontja a Szovjetunió volt. Az egyetértést 1928 végén egy lengyel– magyar döntőbírósági szerződés pecsételte meg. hogy a Habsburg-dinasztia egyik tagja sem tér vissza a magyar trónra. Az 1930-as évek első felében Németország nemcsak Magyarországgal.) Gömbös Gyula azonban mindent megtett azért. Egyéb okok – például IV. a revízió szükségességének napirenden tartását és a békeszerződés későbbi módosítását támogatja.és délkelet-európai francia befolyást akarta ellensúlyozni. Pilsudski marsall. Románia és Jugoszlávia 1920– 21 folyamán szövetségi szerződéseket kötött. és egyben azt is garantálnia kellett. A magyar külpolitika számára fontos lépés volt – a kisantant országokhoz hasonlóan Franciaország szövetségi rendszeréhez tartozó – a Lengyelországgal kötött megállapodás (1928). kezdetben mind Románia. Az ideológiai szempontok szerint ellentétesnek tűnő viszonyt is a revízió magyarázta. (Lásd a forráshoz írtakat. A külpolitikai elszigeteltségből való kitörés első jelentős lépésének az Olaszországgal kötött barátsági szerződés tekinthető (1927). azaz a német piacok megnyitása volt a kelet. a szovjet 129 . lengyel államfő kijelentette ugyan. A regionális együttműködés legfőbb patrónusává Franciaország vált. az ország teljes elszigetelődésének veszélyével és a magyar gazdaság kölcsönszükségleteivel számot vetve 1922– 23 folyamán a Bethlen-kormány szakított ezzel a kettősséggel.) A kiépülő német– magyar kapcsolatok ellenére Magyarország első számú külpolitikai szövetségese az 1930-as évek utolsó harmadáig változatlanul Olaszország volt.Kifejtés A békeszerződés aláírása körüli hónapokban a magyar külpolitika nem rendelkezett határozott érdekérvényesítéssel. Károly visszatérési kísérletei – mellett ez a magyar magatartás is hozzájárult ahhoz. mind Csehszlovákia felé közeledett a határok megváltoztatása igényével. aminek egyik legfontosabb eszköze a kereskedelempolitika. amellyel a magyar külpolitika az 1920-as évek legelején számolt. Lord Rothermere cikke (lásd a forráshoz írtakat) és az általa kavart nemzetközi sajtóháború a magyar kormányt ellentmondásos helyzetbe hozta. Ezt követte a nemzetközi kölcsönért folyamodás 1923 elején. mert a gazdaság sikeres szanálásának köszönhetően 1926 nyarán a Népszövetség enyhítette Magyarország pénzügyi ellenőrzését. másrészt viszont a lord által támogatott etnikai revíziót kevésnek érezték. s egyúttal a kelet-közép.) A másik lehetőség. nem provokált magyar támadás esetére. hogy Csehszlovákia. ennek egyik első jele Magyarország felvétele volt a Nemzetek Szövetségébe (1922). (Lásd a forráshoz írtakat. hanem a térség többi államával is kétoldalú barterszerződéseket kötött. A kisantant célja Magyarország katonai fenyegetése és egymás kölcsönös megsegítése volt a status quo fenntartásában. Egyrészt a nemzetközi közvélemény „lelkiismeretének” felébresztése teljes mértékben beleillett terveibe. Az 1920-as és az 1930-as évek fordulójától. (Lásd a forráshoz írtakat. A kezdeményezés Mussolinitól indult ki. A nemzetközi viszonyok stabilizálódásával.

Lezárás. Miután Anglia és Franciaország érdektelenséget nyilvánított az ügyben. november 2-án Bécsben meghozott döntés (1. A magyar vezetés azonban nem vállalkozott erre a szerepre. befogadták a lengyel menekülteket. összegzés Teleki Pál külpolitikai vonalvezetését a háború kitörését követően két alapvető cél vezérelte. Teleki Pál javaslatára – olyan határozatot hozott. hogy a további revízióhoz Németország támogatása elengedhetetlen. majd januárban bejelentette Magyarország kilépési szándékát a Népszövetségből és csatlakozási óhaját az antikomintern paktumhoz. Arra az esetre.) A volt Felvidék déli szegélyének visszatérését a magyar közvélemény kitörő lelkesedéssel fogadta. Az 1930-as évek közepén új szakasz kezdődött az európai diplomáciában. és az egyezményhez csatolt záradék javasolta. Berlin jóváhagyása azonban végül megérkezett. szeptember 29-ei müncheni egyezmény a németek lakta cseh területeket (Szudéta-vidék) csatolja a Német Birodalomhoz. hanem ruszin (ukrán) nemzetiségűnek vallotta magát. 1939 szeptemberében Lengyelország elleni német támadáshoz nem adott felvonulási területet Magyarország. hogy Kárpátalját katonai akció keretében akár német beleegyezés nélkül is visszafoglalja. 130 . A minisztertanács 1939.) 1938. valamint a Berlin–Róma. a négy hatalom újabb közös tanácskozást és döntést helyezett kilátásba. Magyarország pedig cserébe lemondott az erőszak alkalmazásáról. (Az egyezmény véglegesítése végül elmaradt. Mussolini. március 10-én – az új miniszterelnök. November végén engedélyezte a német kisebbség náci jellegű szervezetének. (Az 1941-es magyar népszámlálás szerint a lakosság 84%-a volt magyar.és a Berlin–Tokió-tengely (antikomintern paktum) 1936-os létrejöttével Európa. mintegy 70–75%-a nem magyar. és egy fegyveres konfliktus kirobbantásával teremtse meg az ürügyet a német katonai beavatkozásra. 1938-39 fordulóján több lépéssel igyekezett demonstrálni németbarátságát. hanem annak ellenzéke is. Eltérően azonban az 1938-as területgyarapodástól. s mivel március 15-én német csapatok vonultak be Prágába. aminek következtében csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. s Hitler még ugyanabban az évben kiválasztotta a következő célpontokat: Ausztriát és Csehszlovákiát. A kormány – stratégiai okokból. A II. sőt Magyarország és a kisantant között 1937 eleje óta zajló tárgyalások eredményeként feltételes megállapodást írtak alá. hiszen nem az egész Felvidék. hogy a magyar és a csehszlovák kormány egyezzen meg a magyar kisebbséggel kapcsolatos vitás kérdésekben. A kormány. a lengyel–magyar közös határ megteremtése érdekében – különösen Kárpátalja visszaszerzését tartotta fontosnak. Az ily módon visszakerült terület nagysága ismét 12 ezer km2-t. augusztus 30. Nemcsak a hivatalos Magyarország ünnepelt. az itt élők túlnyomó többsége. német– olasz döntőbíráskodásra került sor.) Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt. ekkorra már Hitler elképzeléseinek támogatójává vált. zsidótörvények születnek. hogy Budapest vállalja az agresszor szerepét. lakóinak száma pedig csaknem 700 ezer főt tett ki. s ezért cserébe a Csehszlovákiával szembeni magyar területi követeléseket jogosnak ismerik el. Az 1938. amelyet ekkor Imrédy Béla vezetett. illetve a világ kezdett ismét két egymással szemben álló nagy blokká alakulni. Az 1935-ös szovjet– francia szerződés aláírásával. Szlovákia kikiáltotta függetlenségét (március 14. azaz a tengelyhatalmakhoz. bécsi döntésben (1940.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vezetés nyíltan a versailles-i rend destabilizálására törekedett. A magyar remények szerint pedig ezzel a lépéssel a külkereskedelemi kapcsolatok mellett Románia elleni szövetségest is talált az ország. hanem annak magyar többségű része került „csak” vissza. A bécsi döntés körülményei nyilvánvalóvá tették.). de akadtak elégedetlen hangok is. a fegyveres semlegesség és a revízió. 1936-ban a német csapatok bevonultak a rajnai demilitarizált övezetbe. az Anschluss korábbi ellenzője. bécsi döntés) értelmében 11 927 km2nyi terület került vissza Magyarországhoz 1 millió 60 ezer főnyi lakossal. a Volksbundnak a megalakítását. A parafált egyezmény értelmében a kisantant elismerte Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát (győri program). ezzel Csehszlovákia megszűnt létezni. Lényegében azt szerette volna. Csehszlovákia feldarabolásával kapcsolatos tervében Hitler fontos szerepet szánt Magyarországnak. ha ez három hónapon belül nem sikerülne.

és az 1941. avagy ellenállni. hogy a háború megnyerésére a német hadseregnek egyre kevesebb az esélye. A szövetségesek júliusi szicíliai partraszállása. az ország belépett a II. Az előzetes fegyverszüneti megállapodást a Kállay-kormány nagy sikernek értékelte.) A magyar kormány számára az egyetlen lehetséges megoldásnak a kivárás politikája tűnt. a németek többször átdolgozták a tervet. világháborúba. kormányon maradni. Hitler elrendelte. és lassan megközelítette a Kárpátoknál húzódó magyar határt. Az érdekek különbözőségéből fakadóan a két ország között állandóak lettek a súrlódások. mivel azonban az ősz folyamán a Vörös Hadsereg folytatta sikeres támadását. és várni a balkáni partraszállást.A két irányvonal tehát összeegyeztethetetlennek bizonyult 1941 áprilisára. S mivel a közel félmillió főnyi magyarság által lakott Délvidék visszacsatolására vonatkozó német ajánlatot Horthy és az új kormány nem utasította/ utasíthatta vissza. kapcsolatot sem kerestek vele 1944 szeptemberéig.) Hitler viszont a hazai szélsőjobboldal támogatásával éppen 1943-tól igényelte. A kormányzó viszont határozottan szembehelyezkedett Hitlerrel. A Szovjetunióval viszont semmilyen formában nem számoltak. hogy Magyarország katonai és gazdasági erejét maximálisan állítsa a német célok szolgálatába. és elégedetlenek voltak a magyar segítség mértékével. A miniszterelnök elégedett volt addigi politikája eredményeiből és újból a kivárás álláspontjára helyezkedett. s ezáltal kiteljesíteni a revíziót. majd Mussolini bukása nagyot lendített a magyar béketapogatózásokon. ha a szovjetek érkeznek meg előbb a Duna-medencébe. mi a teendő. legalábbis azok minimumát. 131 . tétel: Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel Magy FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be Magyarország német megszállásának körülményeit és következményeit a nyilasok hatalomra jutásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1943 fordulatot hozott a második világháborúban. pedig az csak az angolszász erők balkáni partraszállása esetén léphetett életbe. A döntéssel járó politikai és morális felelősség súlya alatt Teleki valószínűleg lelkileg összeroppant. Teljesíteni a német igényeket. viszont elveszíteni az angolszászok jóindulatának maradékát. A Margarethe-terv első változata 1943 szeptemberében készült el. viszont megőrizni a szövetségesek rokonszenvét. április 3-ára virradó éjjelen főbe lőtte magát. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy a német vezérkar dolgozza ki Magyarország és Románia megszállásának a tervét. áprilisi tárgyalásokon Hitler bírálta Kállay „kétszínű” politikáját és a magyar hadsereg addigi teljesítményét. és arról nem szólt. Az alternatíva: engedni Hitler követelésének. A németek a megbízható hírszerzés révén pontos értesülésekkel rendelkeztek a kiugrási tárgyalásokat illetően. Észak-Afrika elvesztése a nácikkal szövetséges országok politikai vezetését rádöbbentette. Kifejtés Miután értesült a Kállay-kormány különbéke-tapogatózásairól. Az 1943. s ezáltal kitenni az országot a német megszállás veszélyének. A sztálingrádi és a kurszki német vereség. (Lásd a forráshoz írtakat. 68. A németeknek katonai vonalon sem sikerült engedékenységre bírniuk a kormányt.

A kollaboráns Sztójay-kormány gyorsan felszámolta az addig létező politikai ellenzéket és annak sajtóját. Horthyék nem akarták azzal provokálni a németeket. Bíztak benne. Hitler azonban nem tárgyalni akart. hogy fennáll a megszállás veszélye. és Horthyt gyakorlatilag túszként akarják addig Klessheimben tartani. hogy a főváros védelmére átcsoportosítják haderejüket. Ugrásszerűen megnőtt a Németországba szállított olaj. túlnyomó többségük Auschwitzba került. május 15-én kezdődtek a tömeges deportálások. majd koncentrációs táborokba kerültek. Amikor Hitler Horthyt március 18-ára a klessheimi kastélyba hívta tárgyalásokra. és Horthy megbízta az új miniszterelnököt. mert a román kiugrás és a németeknek szóló hadüzenet miatt újra elhalasztották a deportálást. amelyet hivatalosan munkavégzés – a valóságban megsemmisítés – céljával vittek el. valamint élelmiszer mennyisége. így július 9-ig 437 ezer zsidót szállítottak ki az országból. a magyarországi vagy németországi Gestapo-börtönökbe. A parlamentet feloszlatták. a vezérkari főnököt. elkötelezett szélsőjobboldali volt. Azok nagy része. hogy mivel Kállay áruló. szén. akik az elmúlt években sokat tettek a németektől való függés gyengítésére. hanem közölte. hidakat. A németek néhány óra alatt megszállták a stratégiai jelentőségű településeket. repülőtereket. a szövetségesek sikeres normandiai inváziója és az Auschwitzból szökött rabok vallomását tartalmazó jegyzőkönyv hatására a kormányzó július elején leállíttatta a deportálásokat. és most megszervezhették volna az esetleges ellenállást. május 2-án pedig elindult az első transzport. újságokat és folyóiratokat. kénytelen volt kiadni a parancsot a megszállásra. Megindult az államigazgatás és a közélet vezetőinek szélsőjobboldali politikusokra cserélése. akkor a kormányzat tisztában volt azzal. de a budapesti német követség hadgyakorlattal magyarázta azokat. 1944. de szétszórt és gyengén felszerelt magyar csapatok a vezérkari főnök parancsának megfelelően nem tanúsítottak ellenállást. Horthy kihasználta a németek meggyengülését. a helyén marad. 1944 tavaszáig Magyarországot nem bombázták a szövetségesek. Március 19-én hajnalban a Wehrmacht és az SS-alakulatok több irányból átlépték a határt. a feltétlen németbarát Sztóyay Dömét. és a németek elvárásainak megfelelő kormányt nevez ki. 132 . az új megalakulását az alkotmányos előírásoknak megfelelően Horthy hagyta jóvá. gabona és egyéb nyersanyagok. és körülvették a laktanyákat. Végül szóbeli kompromisszum született: Horthy nem ad parancsot az ellenállásra.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Február végén Bécs környékén megkezdődött a megszálló katonai alakulatok összevonása.) A nemzetközi tiltakozások. A megszálló csapatok élén Budapestre érkezett egy. miközben a nácik semmiért sem fizettek. hogy a kormányzó a Hitlerrel folytatott tárgyalások során engedmények révén el tudja hárítani a veszélyt. Cserében Hitler megígérte. (Lásd a forráshoz írtakat. A Gestapo a vele együttműködő magyar ügynökök révén előre elkészített névlisták alapján dolgozott. A magyar kormány értesült a határ menti hadmozdulatokról. A megszállás után megindult az ország kifosztása. bevonultak Budapestre. április 16-án kezdődött meg a zsidók gettókba költöztetése. számos tábornokot és rendőri vezetőt. Ezzel a mintegy 200 ezres budapesti zsidóság egyelőre megmenekült. a megyei főispánok kétharmadát. amelynek legfontosabb feladata a háborúból való kilépés megszervezése volt. (Pl. akik azonnal hozzáláttak a politikai szempontból veszélyes személyek letartóztatásához. Magyarország élére teljhatalmú német megbízottat nevezett ki Hitler. a német rendőrség különböző szerveinek 5-600 munkatársából álló speciális alakulat. Betiltották a nem németbarát pártokat és egyesületeket. köztük a német titkosrendőrség (Gestapo) emberei. 1944. a magyarországi német kisebbségből a 18-62 év közöttieket a Waffen SS-ben katonai szolgálatra kényszerítették. a német bevonulással azonban megkezdődtek a légitámadások a nagyobb városok – elsősorban Budapest – az ipari és közlekedési csomópontok ellen. hogy a megszállás csak átmeneti lesz. lecserélték a városi polgármesterek. A nagyobb létszámú. a kormánytagok zöme nácibarát.) A gyárakat hadiüzemként a birodalmi termelés részévé tették.) A kollaboráns Sztójay-kormány formailag törvényes keretek között került hatalomra: az előző kabinet lemondott. beleegyezik Kállay menesztésébe. A német hadvezetés igényeit kiszolgálandó újabb magyar katonák indultak a keleti frontra. és leváltva a Sztójay-kormányt egy új kabinetet állított fel Lakatos Géza vezérezredes vezetésével. (Lásd a forráshoz írtakat.

A Magyar Kommunista Párt (MKP) szovjet támogatással fokozatosan megszerezte a politikai-gazdasági 133 . a forint bevezetésével (1946. A küldöttséget az oroszul jól beszélő Faragho Gábor altábornagy vezette.) kudarcba fulladt. A szovjet katonai jelenlét azonban nem tette lehetővé a nyugati típusú piacgazdaság fenntartását. amikor a kormányzó részben a nyugati figyelmeztetés. s igyekezett elkerülni a tárgyalásokat a szovjetekkel. A szovjet hadsereg már a trianoni ország keleti részén volt. 1945. és véglegesen megoldják a magyar „zsidókérdést”. március). Mivel a nácik igen pontos információkkal rendelkeztek a kiugrási előkészületekről. a kiürítés. A gyenge konspiráció. Szálasi a végsőkig elkötelezte magát és az országot a német szövetség és a háború folytatása mellett. a rendszer működése a Rákosi-korszakban Az 50 FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze a szocialista tervgazdálkodást magyarországi megvalósítása alapján! FELELETVÁZLAT Bevezetés Magyarországot a világháború következtében súlyos veszteségek érték. a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettségek következtében Magyarország gazdasága katasztrofális helyzetbe került. Az Ideiglenes Kormány. az infláció megállítása. nyersanyagot. amikor december elején Hitler fogadta Berlinben. (Ő a csendőrség felügyelőjeként a nyári deportálások egyik felelőse volt). Faragho október 11-én aláírta az előzetes fegyverszüneti megállapodást. Megkezdődött az ország szisztematikus kifosztása. a földreform végrehajtása. hogy fegyverszüneti delegációt küldjön Moszkvába. amelynek során mintegy 600 ezer tonnányi gépet. tétel: Az 50-es évek jellemzői. A háborús pusztítás.) 69. hogy sikerül az angolszász szövetségesekkel fegyverszünetet kötnie. utolsó tartalékként mozgósították Szálasit és a nyilasokat. augusztus 1. A háborús áldozatok. (Lásd a forrásokhoz írtakat.A kormányzó és köre sokáig reménykedett abban. Az új pénz. és ezt a totális terror bevezetésével látták megvalósíthatónak.és Nagy Ferenc vezette kormányok legfontosabb gazdasági célja az újjáépítés. a hadifogság. Erőteljes beavatkozással. az állam erőteljes beavatkozásával és kontrolljával megkezdték a kitűzött célok megvalósítását (földreform. Horthy Miklós elrablása és a kormányzó végig jellemző hezitálása miatt a kiugrás (október 15. részben a katonapolitikai realitás miatt elhatározta magát. A nyilasok az ország minden élő és gazdasági erejét mozgósítani akarták. A nácik. bár nem tartották kormányzóképesnek. és nem vette figyelembe az ország keleti határai felé feltartóztathatatlanul közeledő Vörös Hadsereg jelenlétének realitását. ifj. A szovjetek ellenőrzése alá került térség államai – köztük Magyarország – az amerikai Marshall-terv európai újjáépítési programjából a Szovjetunió tiltása és katonai jelenléte miatt nem részesedhettek. Október közepére a Vörös Hadsereg már elfoglalta az ország felét és feltartóztathatatlanul nyomult nyugat felé. a kényszer-kitelepítések és az emigráció tovább nehezítették az ország talpra állását. majd a Tildy. összegzés A nyilasoktól azt várták.) sikerült stabilizálni a gazdaságot. hogy Magyarországot az utolsó pillanatig Németország oldalán tartják. járművet Németországba szállítottak. és a dezorganizálódott gazdaság helyreállítása volt. igyekeztek lehetetlenné tenni azt. Lezárás.

igen gyakran a tervanarchiába (végrehajthatatlan tervszámok) torkolló gazdasági intézményrendszer. A kommunista előretörés Európa keleti térségében több lépcsőben. A Kominform utasítására 1948-49-ben államosították a 100. a központi tervezés jegyében a tervutasítás eszközeivel működtetett. Az új pénz bevezetésével történő pénzügyi stabilizáció is a MKP népszerűségét növelte. bauxit. felszámolták a piacgazdaság utolsó elemeit is. Gazdasági Főtanács). Az ipari termelés 1949-ben 40%-kal múlta felül az 1938-as szintet.és munkaerőhiány a szocialista gazdaság működésének természetes velejárójává vált. majd 10 főnél több embert foglalkoztató üzemeket is. ezért a földosztás a magyarországi kommunisták támogatottságát növelte. A végrehajtás során azonban a kommunista befolyás növekedése következtében arányeltolódás következett be a mezőgazdaság fejlesztésének rovására. ami biztosította az állami ellenőrzést. A gazdasági folyamatokban a racionalitást a politikai akaratok háttérbe szorították. 1951-ben bevezették a jegyrendszert és az ország gabonabehozatalra szorult. A szocialista gazdasági rendszer alapja a megtermelt javak központosítása és újraelosztása. Megszüntették a tőzsdét. A tervgazdálkodás fontos – jelentős részben propagandaként használt eleme – a munkaverseny-mozgalom vagy sztahanovizmus. konzervgyártás a szocialista blokk számára is termelő) szerepet kapott. Románia) 1949-re végbement a kommunista hatalomátvétel. 1946-47 folyamán megkezdődött a kulcsfontosságú ágazatok (bányák. az önszabályozó gazdasági mechanizmusok működését lehetetlenné tették.) Miután a termelés nem a valós igények és gazdasági tények alapján szerveződött. alma.) A szovjet típusú tervutasítási rendszerben elsősorban katonai. a sztálini típusú gazdasági fordulatot. A B-listázással lecserélték a régi tisztviselőket és gazdasági vezetőket. és hasonló módszerekkel valósult meg. Az erőforrás-felhasználás extenzív jellegének következtében mindent ezeknek a céloknak rendeltek alá a fogyasztástól. A hidegháborús feszültségek növekedése miatt visszafogták a fogyasztást. Az 1947-ben bevezetett hároméves terv jelentős fejlesztéseket irányzott elő mind az iparban. és az államilag ellenőrzött gazdálkodást a tőkés termelés visszaszorításával kötötte össze. élelmiszeripar. a feszült kelet-nyugati viszony felgyorsította a magyar gazdaság szovjet mintájú átszervezését. akkor természetesen a javak elosztásának „egyenlőségét” sem képes biztosítani. Magyarország a KGST keretében elsősorban mezőgazdasági (gabona. s mivel Nagy Imre volt a miniszter.) A szigorúan központosított tervutasításos gazdasági rendszernek fontos jellegzetessége a gazdasági szervezet végletesen centralizált felépítése. a gazdaságpolitikáért felelős Gerő Ernő kijelentette. A terv végrehajtása mindezzel együtt sikeres volt. hús. (Ha a szocialista állam nem ellenőrizheti a termelést. nehézipari fejlesztések közül az elektromos ipar. A hidegháborús nemzetközi légkör. Magyarország. A gazdaság szerkezetében mélyreható átalakulás indult meg: az iparon belül a nehézipari termelés jelentősen növekedett. Az államosítás és a Dinnyés-kormány idején elfogadott. Kifejtés Az 1945 tavaszán végrehajtott földreform felszámolta a nagybirtokrendszert. míg a könnyűipari ágazatok háttérbe szorultak. (Ahogy Rákosi mondta: „határ a csillagos ég”.és uránbányászat játszott nagyobb szerepet. bankok. a jövedelemelosztáson át a foglalkoztatáspolitika gyakorlatáig. s a gazdasági stabilizáció együtt járt az állami irányítás fenntartásával. Az újjáépítés gyorsan haladt. (Lásd a forráshoz írtakat. gépgyártás. a folyamatos áru-. bor kivitel. hogy Magyarországot a vas és acél országává kell 134 . A szovjet befolyási övezetbe tartozó országokban (Bulgária. a költségvetés jelentős részét fegyverkezésre fordították. az újjáépítést meghirdető hároméves terv (1947 augusztusától) készítette elő a gazdasági rendszerváltást. mind a mezőgazdaságban. külföldi érdekeltségek) részleges és teljes államosítása. Lengyelország. Megszűnt a munkanélküliség és büntették a munkakerülést. nyersanyag. A keleti tömb országainak gazdasági együttműködését – s egyben szovjet ellenőrzés alá vonását –valósította meg az 1949-ben létrehozott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST).Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli hatalmat (Belügyminisztérium. stratégiai szempontok kerültek előtérbe. erőművek. Csehszlovákia.

) utáni szovjet politika változásai tették lehetővé a Rákosi-diktatúra felszámolását. általánossá vált a női munkások alkalmazása is. (ÁVH) (Lásd a forrásokhoz írtakat. részben épp annak feltételeit megteremtendő (élelmiszer. Az ipar dinamikus fejlődésnek indult és felszívta a munkaerő-felesleget. Ennek következtében 1953-ra az ipari termelés az 1938-as háromszorosára növekedett.és textilipar fejlesztését elhanyagolták. a mezőgazdaság kevés fejlesztési forráshoz jutott: zavarok keletkeztek a közellátásban. A parasztság ellenállása miatt azonban a téeszek szervezése lassan haladt. A mintagazdaságok és gépállomások létrehozása is az állam monopolhelyzetét erősítette.) Az iparosítással egyidejűleg. március 5. tapasztalatnál gyakran fontosabb volt a politikai megbízhatóság. mert a mezőgazdaság erőszakos átalakítása miatt több százezren végleg felhagytak a gazdálkodással. az eredményeket és a problémákat! 135 .és középbirtokos paraszti réteg („kulák”) ellehetetlenítése.) Lezárás. a vasércet importálni kellett. Magyarország – agrár adottságai ellenére – a Rákosi-korszakban kenyérgabona és bor importjára kényszerült. Az erőszakos átalakítás. hogy Magyarország nyersanyagbázisa ehhez nem volt elegendő. az ország adottságainak jobban megfelelő élelmiszer. internálások.) A termények és jószágok kötelező beszolgáltatása. A vásárlóerő csökkenését eredményezték a terv-és békekölcsön kampányok (a lakosság vásároljon állami kötvényt) hozzájárultak a reáljövedelem és a fogyasztás (jegyrendszer) drasztikus visszaeséséhez. a Nagy Imre miniszterelnök (1953-55) vezette „új szakasz politikájának” megvalósítását.) A lakosság ellátása másodlagos lett. zavarok alakultak ki az élelmiszerellátásban. Jelentősen megnövekedett az önkéntes vagy kényszerű társadalmi mobilitás. Az elhanyagolt infrastruktúra mégis hátráltatta a növekedést. felszabaduló munkaerő) megkezdődött a mezőgazdaság szovjet mintájú átszervezése is. s a mezőgazdasági ismeretnél. (Lásd a forráshoz írtakat. függetlenül attól. az életszínvonal azonban nem érte el a háború előtti szintet sem. 1953-ban a megművelt földterület kétharmada még mindig magángazdák kezében volt. 70. nehézipari központokba. a beszolgáltatási rendszer és a padlássöprés (1952) miatt a mezőgazdasági termelés szintje nem érte el a háború előttit. a kitelepítések. a kollektivizálás. a kulákok üldözése. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a tagosítás (tudatosan rossz földcserére kényszerítették a földbirtokosokat). vezetőiket az állam politikai úton nevezte ki. Az 50-es éveket a teljes foglalkoztatottság jellemezte. a nagy. a falvakból az ipari központokba csábította a fiatalokat. (Lásd a forráshoz írtakat.) A Sztálin halála (1953. ami még tovább rontotta a teljesítményt. összegzés Az új gazdasági rendszer miatt jelentős társadalmi változások is bekövetkeztek. holott a hivatalos propaganda szerint emelkedett az életszínvonal.változtatni. a koncepciós perek és a gazdasági aránytalanságok rendkívül feszült politikai helyzetet eredményeztek. tétel: A Kádár-rendszer jellemzése Kád FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az 1960-70-es évekbeli szocialista gazdaság és gazdaságpolitika változását. A létrejövő téeszek önállósága formális volt. A falvakból sokan költöztek be az iparosodó városokba. egyúttal a politikai célok megvalósítását szolgálta. ami miatt szükség volt az állami/párt akaratát mindenek felett képviselő erőszakszervezetre is. (Lásd a forrásokhoz írtakat.

1962-ben. A parasztok a kezükben hagyott kis földterületen háztáji gazdálkodást folytathattak. Kádár is a kollektivizálás híve volt. és szervezetileg is lehetővé tették az önálló szövetkezeti gépállomány kiépítését (az addigi állami gépállomási rendszer fokozatos felszámolásával).Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1956-os forradalom leverésével. A tömeges kollektivizálással az agrárgazdaságban is a közvetlen tervutasításos módszer vált uralkodóvá.) Az életszínvonal emeléséhez hozzá tartozott. nem tértek vissza az ötvenes évek elejének durva módszereihez. a korábbi fő gazdasági célok lényegében nem változtak. A rendszer mégis másképp működött. A forradalmat követően a forradalom idején megalakult kommunista állampárt. s bár a szövetkezeteket kényszerrel hozták létre. de a cenzúra (3T) nem szűnt meg. azzal szinte párhuzamosan és részben hasonló megfontolások alapján. hogy „lerakták a szocializmus alapjait”. szovjet katonai és politikai támogatással hatalomra jutott Kádár János több mint három évtizedes rendszere (1956-89) nem alkotott egységes időszakot: különböző szakaszait erősen befolyásolták a hazai és a nemzetközi politikai változások. szerepét a gazdasági szabályozók vették át. ezért a rendszer a patriarchális család viszonyai. s csak a nyolcvanas évek elejétől váltak láthatóvá az alkalmazott eszközök. Mindez azonban az állami újraelosztó rendszerének köszönhető. A politikai rendszer és ideológia alapelemei nem változtak: megkérdőjelezhetetlen maradt az egypártrendszer. A mezőgazdasági termelés szervezetének átalakítása mellett. biztonságát lehetőség szerint növelő politikát folytatott. gazdálkodási önállósága. (Lásd a forráshoz írtakat. megmaradt a tervutasításos újraelosztó rendszer. az velünk van. 1962-64-ben átformálták az iparvállalatok szervezeti kereteit. Az ellátás javulását fejezi ki a frizsiderszocializmus. hogy a külföldi megfigyelők egyenesen „gulyáskommunizmusról” beszéltek. „kemény diktatúrával” (megtorlás. de az ellenszenvet nem volt veszélytelen kimutatni. a társadalom jólétét. Bár az élet minden területén érvényesült az állami ellenőrzés. A lelassult gazdasági növekedés gyorsítása érdekében egyik oldalon erősítették a központi irányítást egyúttal viszont a vállalati önállóságot is (árszabályozás és bértömeg képzés mellett nyereségre ösztönzés). mint a forradalom előtt. az ellenünk” helyett „Aki nincs ellenünk.) Ekkortól fokozatosan szélesedett a mezőgazdasági szövetkezetek szervezeti. amit azonban 1964 februárjában az MSZMP Központi Bizottsága megváltoztatott a terméscsökkenés és az ebből fakadó ellátási problémák miatt. a korlátlan hatalmú „családfő” mintájára. („Aki nincs velünk. nemzetközi kapcsolatok újraszervezése) kezdte meg hatalmának kiépítését. a parlamentnek csak jelképes szerepe volt. Puha diktatúra jellemezte ezután a korszakot. Nem történt radikális gazdasági irányváltás sem. Mindezzel együtt jelentősen megemelték a mezőgazdaságban felhasználható fejlesztési források összegét. a hétköznapok átpolitizáltsága csökkent. a Szovjetunióval való szoros kapcsolat. amely a mindennapokban is jól érzékelhető pozitív változásokat hozott. a közhangulatot pedig a legvidámabb barakk kifejezés. hogy a teljes foglalkoztatottság fenntartásával együtt folyamatosan nőttek a jövedelmek. a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) az ún. 136 . szervezeti formák korlátai. a téeszesítés befejezése és az amnesztia rendelet kiadása után kijelentették. Az ezzel kezdődött változások a hatvanas évek második felétől az agrárgazdaságot több mint egy évtizedre a magyar gazdaság sikerágazatává tették. Kifejtés A kádári paternalizmus javított az életkörülményeken. erőszakszervezetek. Kádár tanult a Rákosi-korszak hibáiból. Gondoskodó. (Lásd a forráshoz írtakat. megszűnt az addigi tervutasításos rendszer. Az élelmezés olyan nagy mértékben javult. annak irányításával működött. nem kellett lelkesedni.”) Nem alakult ki Kádár körül személyi kultusz és a szellemi élet is valamelyest szabadabbá vált.

a rugalmasabb. amikor a gazdaság növekedése megtorpant. ingyenes egészségügy. a költségvetési hiány vált meghatározóvá. (Lásd a forrásokhoz írtakat. illetve ezek részeként eszköz. kézi vezérléssel – megteremthető a gazdasági egyensúly. A gazdasági visszaesés. Bármely hiba. A modern tömegtermelés minden fázisát azonban képtelenség volt központilag szabályozni. de nem jelentette a szocialista rendszer alternatív gazdasági mechanizmusát. amikor a reformot a Szovjetunió leállíttatta.) Az 1985-86-ra azonban világosan látszott. ami a politikai intézményrendszerre vonatkozott (az állami vállalatok össznépi tulajdonban vannak. Másrészt az erőtartalékok kimerülésével évről évre csökkenő összegű elosztható jövedelem állt rendelkezésre. Egyértelművé vált az is.Az 1968.) 1960 és 1980 között a nyolcszorosára nőttek. sőt. nem kalkulált esemény vagy tényező dominószerűen döntötte romba egész ágazatok működését. alapvető változásokra van szükség. a túltermelési válságokat. hogy gondos tervezéssel ki lehet küszöbölni a piac irracionalitását. hogy a magyar gazdaságpolitika az évtized nagyobb részében alapvetően elhibázott irányt követett. évtizedekre maradandó előnyöket is hozó gazdasági változtatásokat. a világ és a magyar gazdaság helyzetének változásait automatikusan érzékelő berendezkedés kialakítása. A társadalombiztosítási kiadások (teljes körű nyugdíj. évi gazdasági reform során az általában igen óvatos kádári vezetés hajtotta végre a szocialista országok közül – Jugoszláviát nem számítva – a legradikálisabb. a tervutasítások. a növekedés pedig gyorsabb. de nem a kívánalmakhoz viszonyítva – drasztikus változtatásokra kényszerült. Meghatározóvá vált az a tévhit. a ciklikusságot. ami messze meghaladta a gazdaság egészének növekedését. de ez Magyarországon a régi reflexek felerősödését jelentette és többnyire az alig létező piaci jellegű intézmények háttérbe szorításával járt. hogy az adminisztratív intézkedésekkel – ahogy egykoron nevezték. ennek következtében a termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb lesz. Feladták az életszínvonal folyamatos emelésének politikai követelményét. hogy az ne vezessen társadalmi robbanáshoz. A rendszer 137 . gyakorlatilag tehát az elvonásokat kellett úgy elosztani.) Az 1968-as reformmal végül is megszűnt a részletes központi előírások. igaz. Lezárás. a költségek növekedése folytatódott a nyolcvanas években is.és anyagelosztás. az erősödő infláció. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A 1960-1970-es években bevezetett nagyvonalú szociális intézkedések bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú következményekkel. azt jelentős részben csak imitáló eszközökkel működtették a gazdaságot 1974-ig. GYES stb. összegzés A Kádár-korszakban több kísérlet is történt a gazdaság átalakítására. az életszínvonal csökkenése. A hetvenes évek utolsó harmadára nyilvánvalóvá vált. GYED. hanem a szocialista rendszer sajátos korlátai. a tervgazdaság miatt nem lehetett sikeres. hogy a Szovjetunió gazdasági erejét felemésztette az Egyesült Államokkal folytatott katonai versengés. Egy ideig úgy látszott. a népgazdaság irányítása központilag történik). hogy a piacgazdaságokat átrendező nemzetközi cserearány-változás az olajárak 1973 utáni ugrásszerű emelkedésével hozzánk nem gyűrűzik be. egyáltalán gazdaságilag magához kötni. tervlebontások rendszere. különösen nem tartalmazhatott olyan elemet. hogy a vezetés – a maga normái szerint. folyamatos eseti beavatkozásokat indukálva. ezért már nem képes a kisebb szocialista országokat olcsó nyersanyaggal ellátni.) 1977-re azonban olyan drámaivá vált az ország külkereskedelmi mérlegének hiánya és az eladósodás. a súlyos eladósodás. amelyek tovább növelték a káoszt. Az 1979-80-ban már egyértelművé váló gazdaságpolitikai fordulat miatt az egész világon újra erősödött az állami beavatkozás. A tervgazdaságot az az illúzió szülte. ám ez nemcsak a külgazdasági környezet Magyarország számára hátrányos változása. A tervezett reform a gazdaság jobb működését elősegítő változás volt. Ezzel Magyarországon bevallottan piaci jellegű. hogy a gondok nem átmenetiek. megúszható a gazdaság érdemi szerkezeti átalakulása. az egyre nyilvánvalóbban elkerülhetetlen nyílt munkanélküliség. (Lásd a forráshoz írtakat.

a kölcsönös előnyök 138 . azaz ideológiailag alátámasztható okokból (pl. Az 1948-as év elejéig határozottan jelentkezett az ezekkel az országokkal való – politikai. Létrejöttében kiemelt a szerepe az USA által felkínált újjáépítési segély (Marshall-segély) visszautasításának. majd erőltetett iparosítási programokat indítottak. a nemzeti érdekek tiszteletben tartását. a pártállam kiépülésével párhuzamosan történt a gazdaság szovjetizálása is: az államosítások során megszűnt a magántulajdon. a jóvátétel teljesítése a nemzetgazdaság legfőbb feladata lett. Célja a „testvéri” tagországok népgazdaságának a gazdasági összefogás és a nemzetközi szocialista munkamegosztás útján való fejlesztése és termelőerőik színvonalának emelése volt. Már 1945–46-ban napvilágot láttak olyan közgazdasági elemzések Magyarországon. A vesztes országok üzemei a szovjet hadsereget látták el.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli ráadásul öncélúan működött. azaz a szocializmus és a kommunizmus építését szándékozott végrehajtani. hogy a szomszédos országokkal miképp lehetne szorosabbra fűzni a gazdasági kapcsolatokat. Az egypártrendszer. Magyarország. amely a termelést és az elosztást szervezi a tervutasítással. mint gazdasági integrációs szervezeti forma hivatalosan 1949. kollektivizálták a mezőgazdaságot. annak ellensúlyozására javasolta maga Sztálin a szocialista tömb gazdasági integrációját. hanem a hatalom saját önképéhez igazodó elvárásait kellett kielégítenie. ill. és bevezették a tervutasításos rendszert. Mindezek a változások biztosították a gazdaság totális ellenőrzését. KGST nem volt zárt szervezet. az innovációra való képesség. A szovjet pártvezetés felsőbb köreiben azonban ekkor a kisebb országok közötti együttműködés helyett a szocialista tábor más országaihoz hasonlóan. gazdasági – együttműködés igénye. A szövetségi rendszeren belüli önellátás eszméje is egyre inkább meghatározóvá vált a külgazdasági stratégia szempontjából. Lengyelország. Csehszlovákia. A rendelkezésre álló forrásokat – amint később az eladósodás révén bevont külföldi hitelek jelentékeny hányadát is – nem a piacképesség. Kifejtés A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. világháború végén szovjet befolyás alá került országokban (későbbi NDK. A szocialista gazdasági rendszert egyszerre jellemezte a hiány és a pazarlás. A szovjet ellenőrzés alatt álló országokban a Marshall-segély felvételét megtiltották. hiszen a munkaadó az állam. Románia. tétel: A szo szovjet blokk kialakulása és jellemzői FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze a KGST-be illeszkedő magyar gazdaságot és a rendszerváltás gazdasági következményeit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A II. A szovjet típusú rendszer kiépítésének állomásai a SZEB-ben lévő szovjet befolyás és a Vörös Hadsereg jelenlétét kihasználva a kommunisták kulcsszerephez juttatása volt az egyes országok kormányában. amely osztotta legfőbb céljait. Az alapító dokumentum rögzítette a tagállamok szuverén egyenlőségét. Magyarországon is a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági szálak erősítését szorgalmazták. 71. január 25-én jött létre. hanem a politikai beágyazottság szerint osztották el. Nem a valódi fogyasztói igényeket. melyek azt tárgyalták. teljes foglalkoztatás) támogatták a veszteséges vállalatokat. a mesterséges árrendszer nem tükrözte a valódi költségeket és ráfordításokat. ill. Bulgária) 1945-1948 között szovjetbarát kormányok alakultak. bármely ország csatlakozhatott hozzá. a nyereségesség.

földgáz. Jugoszláviának. a ciklikusságot. tapasztalatcserére. A tagországok együttműködését jócskán elősegítették a gazdaságilag erősebb tagországok nyújtotta kamatmentes vagy nagyon alacsony kamatozású hitelek. A másik alapvető probléma a tervgazdaság természetéből fakadt. közvetlenül nem utasíthatta a tagállamok szervezeteit és vállalatait. a nyersanyagok és az energiahordozók egyre bővülő felhasználásával és a kelet-európai társadalmakban rejlő munkaerő-tartalékok mozgósításával tudta elérni. 139 . a munkamegosztást. Nem a valódi fogyasztói igényeket. gazdasági együttműködést érintő döntései mindössze ajánlások voltak. A kőolaj-. A szervezetben egyértelmű volt a szovjet dominancia. a Kínai Népköztársaságnak. ám ezek nem valósultak meg. Az erre való törekvés fölfogható egy központosítottabb. hanem a politikai beágyazottság szerint osztották el. a fogyasztásra. Orion) és mezőgazdaság termékei (pl. A „proletárdiktatúra” hatalmi szerkezetét és ideológiai előfeltevéseit megjelenítő központi tervutasításos rendszer a legapróbb részletekig igyekezett szabályozni a javak termelésének és elosztásának láncolatát. Ikarus. A rendszer kimerítette az extenzív növekedés tartalékait. Nicaraguának. Észak-Koreának. A modern tömegtermelés minden fázisát képtelenség volt központilag szabályozni. amelyeket csak a tagországok illetékes szerveinek beleegyezése után lehetett végrehajtani. A KGST nem volt szupranacionális szervezet. (Az erőviszonyokat és a szankcionálási lehetőségeket jelentősen befolyásolták a hidegháborús események és a szovjet hatalmi törekvések. A rendelkezésre álló forrásokat – amint később az eladósodás révén bevont külföldi hitelek jelentékeny hányadát is – nem a piacképesség. amelybe minden tagország egy miniszterelnökhelyettest delegált. majd napirendre került a népgazdasági tervek összehangolása. az ólom. A KGST tevékenysége a kezdeti szakaszban főként az áruforgalom szélesítésére. Még 1949-ben csatlakozott a szervezethez Albánia (1961 után már nem vett részt a KGST munkájában). a szakosítás is. nem kalkulált esemény vagy tényező dominószerűen döntötte romba egész ágazatok működését. amelyek tovább növelték a káoszt. hogy gondos tervezéssel ki lehet küszöbölni a piac irracionalitását. konzerv) jó részének viszont a KGST-tagállamokkal kötött hosszúlejáratú szerződések nyújtottak biztos elhelyezési lehetőséget. A Szovjetunió egyre kevésbé tudta kielégíteni az olcsó nyersanyagok és energia iránti igényt.és a kölcsönös segítés elvét. Később a tagállamok egyeztették a gazdaságfejlesztés főbb irányait. A hiányzó legfontosabb fűtő. alma. A tervgazdaságot az az illúzió szülte. a cink zöme. teljes foglalkoztatás) támogatták a veszteséges vállalatokat. kohókoksz. folyamatos eseti beavatkozásokat indukálva. a nyereségesség. A KGST végső ellehetetlenülésében jelentős szerepet játszott az 1970-es évek olajválsága. A sztálinista és poszt-sztálinista tervgazdaság a növekedést a belső erőforrások. hanem a hatalom saját önképéhez igazodó elvárásait kellett kielégítenie. 1950-ben a Német Demokratikus Köztársaság. a növekedés pedig gyorsabb. a felhalmozásra. a kőolaj. A rendszer ráadásul öncélúan működött. a szakemberképzés területére korlátozódott. Afganisztánnak. 1973-ban Kuba. a mesterséges árrendszer nem tükrözte a valódi költségeket és ráfordításokat.és villamosenergia-hálózat teljes függést jelentett a Szovjetuniótól.) Határozatokat csak eljárási és szervezeti kérdésekben hozhatott. Bármely hiba. a faáru és réz jelentős hányada. hatékonyabban működő szervezet kialakításának az igényeként. azaz nem rendelkezett nemzetek feletti intézményi rendszerrel.és nyersanyagok zömét évtizedeken keresztül a KGST-partnerek egymástól szerezték be. mert az olajárrobbanás megváltoztatta a tagállamok közötti együttműködést. 1978-ban a Vietnami Szocialista Köztársaság. és nem alkalmazhatott szankciót velük szemben. A KGST-ből származott az importált vasérc. a villamos energia csaknem 100 százaléka. a túltermelési válságokat. 1962-ben Mongólia. a termelésre. azaz ideológiailag alátámasztható okokból (pl. Laosznak. Videoton. ennek következtében a termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb lesz. bor. A KGST legfelsőbb végrehajtó szerve (Tanács). A szocialista gazdasági rendszert egyszerre jellemezte a hiány és a pazarlás. műszaki segítségnyújtásra. Különböző időszakokban megfigyelői státusa volt a KGST-ben pl. az innovációra való képesség. A magyar ipar (pl. a külkereskedelemre vonatkozó mutatókat.

összegzés A rendszerváltás politikailag azt jelentette. A válság elburjánzását leginkább az eladósodás növekedése mutatta. (Lásd a forrás adatait. A Magyarországon 1981-ben kis híján bekövetkezett államcsőd után 1984-ig valamelyest csökkent az adósságállomány. A gazdaság modernizálásához nem volt elég belső tőke. A reáljövedelmek radikális csökkenésével már a rendszerváltás utáni kormányoknak kellett szembesülniük. A ’80-as évek közepétől a KGST-tagállamok gazdaság. majd meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. akkor az az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását. hogy az MNB vezérkara ekkor még szerencsésen spekulált az árfolyamokkal. Ez a csökkenés azonban nem a gazdaság szerkezetváltásának volt betudható. csehszlovák rendszerváltás felgyorsította szocialista tábor felbomlását és az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. a kapitalizmus. A keletnémet (NDK). a második gazdaságban szerzett jövedelmek valamint az. amiképpen a foglakoztatási szint brutális visszaesésével és az infláció elszabadulásával is. 1991 elején. más szóval a „nyitást”. Engedélyezték a vállalkozást. tétel: A ren rendszerváltozás Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az 1980-as évek második felének Magyarországát. a gazdaságpolitikai konzultációt. gazdaságilag pedig azt. hanem egyrészt annak. A reálbérek az 1980-as években folyamatosan csökkentek. a külső tőkebevonást pedig gazdasági és politikai gátak egyaránt akadályozták. 1984-ben a KGST moszkvai csúcstalálkozóján döntenek a párbeszéd megkezdéséről az Európai Közösségekkel.) Lezárás. a tagállamok közötti kereskedelem lényegében összeomlott – 1991.és többoldalú együttműködés szervezetét. hogy a gazdaságot kézi vezérlésre állították át.és külpolitikáját egyre erőteljesebben határozta meg a peresztrojka hatása. másrészt. román. Amikor Gorbacsov 1985-ben az SZKP főtitkára lett. A politikai váltás a külgazdasági kérdésekben is éreztette hatását. ezért Mihail Gorbacsov a párbeszéd felújítását indítványozta az EK-nak 1986-ban megkezdődött a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági megállapodások megkötése és a diplomáciai kapcsolatok felvétele. egészen 1996-ig. az életszínvonalat azonban ideig-óráig szinten tartották. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. szabályozták a két. hogy a túlmunkában. Az elmaradott technológiára és gazdasági alapra épülő KGST versenyképtelennek bizonyult a világpiacon.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 1979-ben némi decentralizáció figyelhető meg a KGST döntéshozatali rendszerében. a rendszerváltás körülményeit! 140 . amikor a Szovjetunió tilalmat vezetett be a barter-ügyletekre. szeptember 26-án a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa hivatalosan is beszüntette működését. hogy az állami újraelosztásban a hitelek egy részét a jóléti rendszer fönntartására fordították. 72.

Rajk László Szakkollégium). Gorbacsov radikális gazdasági reformokat. fél-ellenzéki és reformer gondolatok és csoportok még nem különültek el élesen. ám ez csak azért következhetett be. általános foglalkoztatás) vagy ideológiailag bizonyultak vállalhatatlannak (magánszektor további növelése. Az ellenzéki. Lezsák Sándor). Állandó szervezői és résztvevői voltak a rendőrség által nem engedélyezett március 15-i és október 23-i megmozdulásoknak. akik korlátozott politikai 141 . ezeket azonban elodázták. Ennek egyik forrása az ország eladósodása az olajválság következtében. de a felfogásbeli különbségek olyan nagyok voltak. emiatt gyakran zaklatták őket a hivatalos szervek. 1985-ben a monori találkozón az ellenzék két csoportja kísérletet tett az összefogásra. A szocialista-kommunista rendszerek összeomlása más-más úton játszódott le a különböző szocialista országokban. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. társadalom és politika is válságba jutott. Amikor Gorbacsov meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. demokratikus ellenzék és népi írók közötti népi-urbánus vita volt. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Beszélő kör) a legfontosabb szamizdat kiadványáról kapta a nevét. Az 1980-as évek közepén megjelent az ellenzéki ifjúság új generációja.) A pénzügyi összeomlást ekkor még el lehetett kerülni azzal. Magyarország egyre több hitelt vett fel. Charta’77 vagy a Bibó-kör). hiszen a dráguló olajt csak hitelekből lehetett megvásárolni. de ez csak átmeneti javulást hoz. Kifejtés Az 1980-as évek második felében a többi szocialista országhoz hasonlósan a magyar gazdaság. mert az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. ők elsősorban a szakkollégiumokon belül szerveződtek (Bibó István Szakkollégium. az ún. hogy Magyarország belép a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba. A rendszerváltás politikailag azt jelentette. ám ők egy bizonyos ponton nem mehettek túl pozícióik veszélyeztetése nélkül. Csengey Dénes. Demszky Gábor) nevezett csoport (ún.FELELETVÁZLAT Bevezetés Mihail Gorbacsov 1985 márciusában lett az SZKP Központi Bizottságának a főtitkára. privatizáció). voltak közöttük érintkezési pontok. hogy ez nem sikerült. a lakosságot elsősorban foglalkoztató gondokat a gazdaság összeomláshoz közeli helyzete. Az alapvető. Kőszeg Ferenc. az államcsőd veszélye jelentette. A demokratikus ellenzéknek (pl. Csurka István. Ez az ún. Kis János. nem törődött kellően a népességcsökkenés jelenségével és nem állt ki az országhatáron kívül élő magyar kisebbségekért. gazdaságilag pedig azt. harmadik utas elképzeléseit vallotta a másik ellenzéki csoportosulás (Csoóri Sándor. mert vagy negatívan érintették volna a rendszer legfontosabb vívmányait (pl. más szóval a „nyitást”. Bírálta a rendszert. Magyarországon a politikai ellenzék nyíltan az 1970-es évek második felétől lépett fel. A két világháború közötti népi írók ún. a kapitalizmus. elítélve a Brezsnyev alatti pangást. akkor az az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását. Solt Ottilia. 54 évesen ő e poszton a legfiatalabb Sztálin óta. Átfogó reformokkal lehetett volna csak a helyzeten javítani. új cselekvési programot jelentett be. gazdasági és politikai számvetést. így ebből kevés bevétel származott. képviselőik hatottak egymásra (pl. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. párton belüli reformkommunisták csoportja. a hatalmi érdekrendszer átalakítását ígérte. mivel a magyar termékekért alacsony árat fizettek a világpiacon (cserearányromlás). Egy idő után már a hitelek törlesztésének érdekében kellett újabb hiteleket felvenni (adósságspirál). mert nem igyekezett megőrizni a hagyományos népi kultúrát. A Szovjetunió nem szólt bele a keleti blokk országaiban lezajlódó folyamatokba (1989). A reformerek között akadtak párttagok is. Összefogás azonban nem jött létre a csoportok között. aminek egyik oka a még a két világháború közötti időszakra visszamenő. A gyakran kéziratban vagy stencilgépen sokszorosított írásokban álltak ki a parlamentáris demokrácia kialakítása és a szabadságjogok mellett.

(Lásd a forráshoz írtakat. amelyen a párt megszüntette önmagát. hogy a parlament elé terjeszti az alkotmánymódosítást. 1989 márciusában összeült az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). SZOT. Ugyanebben az évben Lakitelken az ellenzék másik ága összejövetelt tartott. politikai és szociális reformterveket összefoglaló tervezet is. 1987-ben jelent meg a Fordulat és reform című. 1988-ban jelentős tömeg vett részt a bős-nagymarosi gát megépítése és a romániai falurombolás ellen szervezett tüntetéseken a Parlament előtt. reformoknak elkötelezett társadalomtudósok adtak ki. a Magyar Demokrata Fórum (MDF). melyet a Független Jogász Fórum kezdeményezett. Fő képviselőjük Grósz Károly. Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). célját nem érte el. harmadik oldalként hivatalos társadalmi szervezetek (pl. 1988 májusában létrejött a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ). Nagy Imre halálának 30. ezután gyakorlatilag a többpártrendszer létrejöttét nem lehetett kétségbe vonni. s a reformerek létrehozták az MSZP-t (Magyar Szocialista Pártot). amikor hivatalosan is rehabilitálták Nagy Imrét. évfordulójára tervezett (ellenzéki) megemlékezést viszont a hatalom megakadályozta. Az 1988. és céljuk a forradalom résztvevőinek rehabilitálása volt. a régiek újjáalakulását. A tüntetés részvevőit letartóztatta. Az MSZMP elfogadta. amit az államapparátusban dolgozó. ahol megjelent Pozsgay Imre is. Hazafias Népfront. Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP). Megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB). már nyilvánosan megkérdőjelezték az egypártrendszert. amiben kimondják a helyzet tarthatatlanságát: „Kádárnak mennie kell!”.) Az EKA tárgyalásokra szólította fel az MSZMP-t és békés átmenetet követelt az állampárttól. ami ellen hatalmi erőszakot is kilátásba helyezett. (Lásd a forráshoz írtakat. hanem népfelkelés volt. június 16-ra. Az 1988. ill. hogy 1956-ban nem ellenforradalom. akkor ezzel az MSZMP hatalmának legitimitását kérdőjelezte meg. bár nem is ellenezte). Amikor 1989 januárjában (Grósz külföldi útját kihasználva) Pozsgay Imre kijelentette. hogy nyilvánosságra kerüljenek Nagy Imre és társai újratemetésének követelőinek nyilatkozatai. 142 . valamint igyekezett az MSZMP-n belül akadályozni a változásokat. Társadalmi szervezetként megalakult a Magyar Demokrata Fórum. A párton belül sokan bírálták Pozsgayt. a Hazafias Népfront elnöke volt. de nem akadályozták meg ezután azt sem. március 15-i tüntetésen már közösen jelentek meg az ellenzék tagjai. az MSZMP és ún. sarkalatos törvényeket. a Hősök terén.) 1988-89-ben jöttek létre vagy alakultak újjá a következő politikai szervezetek. akik hatalmi érdekből (generációs alapon) le kívánják váltani Kádárt. októberben az országgyűlés el is fogadta az ún. 1989 októberében tartotta utolsó kongresszusát az MSZMP.) 1989. majd szabadon engedte. Az 1980-as évek közepén az MSZMP-ben olyan politikusok jutnak főszerephez. ill. A reformkommunisták MSZMP-reformköröket szerveztek országszerte. Az MSZMP nem akadályozta meg 1988 folyamán az új pártok megalakulását. Ennek jegyében a korábbiaknál sokkal békésebben telt 1989. szeptember 18-án az EKA és az MSZMP aláírta a megállapodást. június 16-án százezrek jelenlétében újratemették Nagy Imrét és társait (Lásd a forráshoz írtakat.) 1989. (kivéve a Fidesz és az SZDSZ. a Független Kisgazdapárt (FKgP). általában párttag. egy gazdasági. 1988-ban több fórumon. amelyet az 1956-os forradalom túlélői hoztak létre.) Szimbolikus esemény. (Lásd a forráshoz írtakat. DEMISZ stb. S bár 1988 novemberében Grósz Károly a sportcsarnoki beszédében felfordulással és fehérterrorral riogatott. hogy Kádár János 3 héttel később halt meg azon a napon. s bizonyos kérdésekben az ellenzékkel is együttműködtek. amivel megszűnt a pártállami szakszervezetek kizárólagossága. A rendszerváltás jogi kereteit kidolgozó Nemzeti Kerekasztal tagjai lettek a volt Ellenzéki Kerekasztal (EKA) szervezetei és pártjai. az idős pártfőtitkárt. (Lásd a forráshoz írtakat. a Szabad Kezdeményezések Hálózatából az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). pártok: Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz). március 15-e. Legmagasabb pozíciót betöltő képviselőjük Pozsgay Imre. a hatalom azonban még ellenállt.) 1987-ben a demokratikus ellenzék kiadja a Társadalmi szerződés című írást.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli reformok bevezetését is támogatták az égetően szükséges gazdasági reformok mellett.

Történelmi Igazságtétel Bizottság. SZOT. 1989 márciusában összeült az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). az SZDSZ és az MDF szembekerült az ún.1989. akkor a választást a volt MSZMP-s Pozsgay Imre nyeri (az ellenzéknek nem volt ugyanis országosan ismert és elismert „arca” ellenjelöltként). 1990 márciusában lehetősége nyílt az országnak tárgyalni a Szovjetunióval. Végül a harmadik köztársaság első elnökét a parlament választotta meg Göncz Árpád személyében az SZDSZ és az MDF megállapodása alapján. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. civil és szakszervezetek) és pártok. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. négyigenes népszavazás kapcsán. román. a FIDESZ. csehszlovák rendszerváltás felgyorsította szocialista tábor felbomlását. Az SZDSZ. gazdaságilag pedig azt. az FKGP attól tartott.) A rendszerváltás politikailag azt jelentette. a Magyar Demokrata Fórum (MDF). 143 . vér nélkül.) 1990. az MSZMP és ún. (Lásd a forráshoz írtakat. tárgyalásos úton megtörtént. az első választásokat! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1988-ban jöttek létre vagy alakultak újjá a Magyarországon azok politikai szervezetek (pl. hogy ha a köztársasági elnök választása közvetlen és a parlamenti választás előtt lesz. október 23-án megszűnt a Magyar Népköztársaság. A szavazás igazi tétje a köztársasági elnök választása volt. s ezzel az MSZMP átmenti hatalmát az új rendszerbe. ezzel jogi értelemben a rendszerváltás békésen. hogy minél előbb vonják ki az összes szovjet katonát az ország területéről. melyet a Független Jogász Fórum kezdeményezett. DEMISZ stb. A rendszerváltás jogi kereteit kidolgozó Nemzeti Kerekasztal tagjai lettek a volt Ellenzéki Kerekasztal (EKA) szervezetei és pártjai. 73. Lezárás. összegzés Mivel a keletnémet (NDK). a régiek újjáalakulását. a kapitalizmus. a Szabad Kezdeményezések Hálózatából az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). március 25-én tartották az első szabad választást Magyarországon. tétel: A ren rendszerváltás Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a rendszerváltáskor született magyar választási rendszert. Hazafias Népfront. ezután gyakorlatilag a többpártrendszer létrejöttét nem lehetett kétségbe vonni. a Független Kisgazdapárt (FKgP). Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP). harmadik oldalként hivatalos társadalmi szervezetek (pl. ill. 1989 őszén a rendszerváltó pártok között kialakult az első komoly ellentét.) Az MSZMP nem akadályozta meg 1988 folyamán az új pártok megalakulását. Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). Az EKA tárgyalásokra szólította fel az MSZMP-t és békés átmenetet követelt az állampárttól. amelyek a rendszerváltás követően a politikai életet meghatározták: (Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz). helyette kikiáltották a harmadik Magyar Köztársaságot. A gazdasági rendszerváltás az 1990-es években kezdődött meg.

A helyi önkormányzat választott vezetője a polgármester. hogy a parlament elé terjeszti az alkotmánymódosítást. aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. októberben az országgyűlés el is fogadta az ún. törvény szabályoz – kétfordulós. illetve polgármester (főpolgármester) jelöltségéhez szükséges arányokat. Az új alkotmány szerint az országgyűlés kétharmados többséggel dönthet az alkotmány módosításáról. (Budapest esetében az egyes kerületek önálló települési egységnek számítanak. 1990. Az országgyűlési és az önkormányzati képviselők választása egy évben történik. háromezer rendelkezik önálló települési önkormányzattal. sarkalatos törvényeket. az eredmény megállapításáról lásd a forrásokhoz írtakat.4%). Az országgyűlési választásokról.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Kifejtés 1989. A törvény meghatározza az önkormányzati képviselő. az aktív és apaszív választójogról lásd a forráshoz írtakat. tehát az érvényességhez és eredményességhez nincs megállapítva részvételi arány. az országgyűlési képviselői választásokkal szemben nincs „érvényességi küszöb”. A képviselők másik része pedig a pártok. A német modellen alapuló vegyes magyar választási rendszer – amelyet az 1989.7%) az MDF lett. A miniszterelnök Antall József lett. Mindez csak akkor valósulhat meg. A 10. bár nem is ellenezték). míg a helyi önkormányzati választások ősszel. ezért koalícióra lépett az FKGP-vel és a KDNP-vel. A demokrácia egyik legfontosabb alapelve az. Magyarország több mint négyezer települése közül kb. A képviselők kb. ha a képviselők kiválasztásában minden választójoggal rendelkező állampolgár azonos értékű szavazattal vehet részt. március 25-én tartották a rendszerváltás utáni első szabad választást Magyarországon. Kompenzációs listák a település egyéni választókerületeiből összesített töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot. az országgyűlési választások tavasszal. A 10. Az MDF győzelmének oka az lehetett. 144 . A képviselők azok lesznek. A parlamentbe bejutott még a két liberális párt (SZDSZ 23. annak közvetlen érdekeit kifejező. A rendszerváltáskor nem hoztak létre új alkotmányt. A magyar választójogi rendszerről. Az alkotmányban megjelennek az alapvető emberi szabadságjogok és megvalósul a hatalmi ágak szétválasztása. a szavazás pedig közvetlen és titkos. Polgármester az lesz. független szervezet. Fontos szempont lehetett. a szavazás közvetlen és titkos. hogy a kampányban a „nyugodt erőként” jelent meg. A győztes párt (42. töredékszavazat-visszaszámláló rendszer. Az önkormányzati képviselőket és a polgármestereket a magyar alkotmány szerint szintén négyévenként választják a választópolgárok. Az egyéni választókerület képviselője az lesz. aki a legtöbb szavazatot kapja. amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert.000-nél nagyobb lakosú településeken és a fővárosi kerületekben vegyes választási rendszert alkalmaznak. A polgármester választása közvetlenül történik. A megválasztható képviselők száma a szavazólapon fel van tüntetve. hanem a meglévőt módosították jelentős mértékben. akik a legtöbb szavazatot kapják. valamint a vártnál jóval rosszabb szerepléssel az MSZP (8.) Az önkormányzat a helyi közösség életét irányító. Az aktív és a passzív választójog feltételei nem különböznek az országos választásokétól.000 lakosú vagy annál kisebb településeken a képviselő jelöltek abc sorrendben szerepelnek a szavazólapon. illetve társadalmi szervezetek (jelölő szervezetek) által állított kompenzációs listáról juthat mandátumhoz. hogy gyűjtőpártként működött és megrázkódtatástól mentes (nem radikális) átmenetet ígért a választóknak. hogy az államhatalom működésének legfőbb forrása a nép. kétszavazatos. szeptember 18-án az EKA és az MSZMP aláírta a megállapodást. A választás az önkormányzatok esetében egyfordulós. az egész társadalom. (kivéve a Fideszt és az SZDSZ-t. MSZMP elfogadta.6% és a FIDESZ 5. A magyar alkotmány értelmében a választójog általános és egyenlő. 60%-át egyéni választókerületben választják meg. A demokratikus államokban ezért a választójog általános és egyenlő. évi XXXIV.6%). amely saját ügyeiben a központi hatalomtól független döntéseket hozhat. s mivel nem szerezte meg a szavazatok több mint felét.

1990 őszén lezajlottak az első önkormányzati választások is. hanem a parlament választja 5 évre. kulturális együttműködés. lépéseit és az európai integráció alapelveit. hogy a relatív többséget szerzett párt így stabil parlamenti többséget tud szerezni. A skandináv országok – Dánia. ezért 1948 márciusában a Benelux-országok.és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) is. A megállapodás másik pontja értelmében a magyar köztársasági elnököt nem közvetlenül a választópolgárok. vagyis a mindenkori kormányfő ellen csak akkor lehet bizalmatlanságot szavazni a parlamentben. A szerződés kiterjedt a gazdasági. az 1947-ben meghirdetett Marshall-segély elosztására ugyanis az érintett 16 európai kormány létrehozta az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetet (OEEC. Hollandia és Luxemburg vámuniót hozott létre a gazdasági integráció érdekében. Ennek alapján bevezették a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét. Norvégia és Svédország – pedig lazább politikai és jogi együttműködés felé vettek irányt. összegzés A pártok plakátjairól írtakat lásd a forrásoknál. Az európai egységtörekvések alakulása szempontjából jelentős szerepet játszott az Egyesült Államok gazdaságpolitikája is. A választórendszer valóban elég bonyolult a kompenzációs számítások miatt. Belgium. de megalkotói azzal indokolták ezt. amelynek az Egyesült Államok mellett a Marshall-tervben részt vevő országok lettek az alapító tagjai. (Lásd a forráshoz írtakat. Lezárás. 145 . Fontos szerepet játszott a világkereskedelem liberalizálása érdekében az 1948-ban létrehozott Általános Vámtarifa. a képviselők és önkormányzatok számát pedig az ország nagyságához képest túlzónak tartják. az SZDSZ-szel. Nagy-Britannia és Franciaország megkötötték a Brüsszeli Szerződést. majd 1961-től OECD). ha ezzel egyidejűleg egy másik jelöltnek többsége alakul ki. szociális. majd a II. Izland. ahol rögtön a háború után már tényleges lépések is történtek az integráció felé. valóban bonyolult. hogy az ellenségeskedéseket a politikai és gazdasági egyesülés.A stabil kormányzás érdekében Antall József paktumot kötött a legerősebb párttal.) Volt Európának két olyan régiója. világháború nyomán. tétel: Az Európai Unió legfontosabb intézményei Az Eu FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az európai egységgondolat megszületésének körülményeit. 74. működését a Maastrichti Szerződés elfogadásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. valamint az önvédelem területeire is. A harmadik Magyar Köztársaság első elnöke Göncz Árpád lett. A magyar választási rendszert sokan igen bonyolultnak. A NATO létrejöttével a Brüsszeli Szerződés elvesztette jelentőségét. Felmerült Európában egy közös védelmi rendszer létrehozása az esetleges szovjet agresszióval szemben. az európai integráció útján lehetne és kellene elkerülni. Európa világelsőségének elvesztése láttán kezdték felismerni Európa politikusai.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Kifejtés A II. világháború után a nyugat-európai országokban sorra alakultak a különböző politikai színezetű és eszmeiségű Európa-mozgalmak. E mozgalmak nagy része képviseltette magát az 1948 májusában Hágában tartott Európa-kongresszuson, ahol megfogalmazták az Egyesült Európa, Emberi jogok chartája, Bizottság és Parlament létrehozását is. A hágai kongresszus nyomán 1949-ben Londonban, tíz állam részvételével megszületett az Európa Tanács. A szervezet kormányközi együttműködésre épül és csakis a részt vevő kormányok teljes egyetértése esetén hozhat döntéseket. Az Európa Tanács, amelyhez idővel csatlakozott valamennyi demokratikus nyugat-európai ország, elsődlegesen arra törekedett, hogy többoldalú egyezményekkel erősítse a demokratikus jogállam működését és az emberi jogok érvényesülését. Az integráció másik útját jelentette a Schuman, francia külügyminiszter és Jean Monnet, a francia kormány tervezési részlegének vezetője által jegyzett ún. Schuman-terv (1950), amely lerakta az európai integráció, a későbbi Európai Unió alapkövét. Az integrációt a gazdasági együttműködés felöl közelítette meg, és a francia-német együttműködés biztonsági garanciáit akarta megteremteni. Az alapötlet egy nemzetek fölötti (szupranacionális) főhatóság létesítése volt, amely ellenőrzi a francia és német szén- és acéltermelést, valamint természetesen azon országokéit is, amelyek csatlakoznak a szervezethez. A németek és az olaszok is támogatták a javaslatot, hiszen a szén- és acélközösség terve az iparfejlesztés biztos alapokra helyezését ígérte. A Benelux-államok szintén rögtön felsorakoztak a terv mellé. A britek számára csak a kormányközi együttműködés volt elfogadható. 1951 májusában hat ország – Franciaország, Németország, Olaszország és a három Benelux-ország – külügyminiszterei aláírták az ún. Párizsi Szerződést az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK vagy Montánunió) létrehozásáról, 1952-ben lépett hatályba a ratifikációk után. Az együttműködés meggyőző eredményeket hozott, a közösség acélipara látványosan növekedett, ezért a Benelux országok azzal a merész javaslattal álltak elő, hogy hozzák létre a vámoktól és mennyiségi korlátozásoktól mentes európai közös piacot. 1956 nyarára két szerződéstervezet készült: az egyik teljes vámuniót irányzott elő a közösség országai között (belső vámok eltörlése, külső vámhatár pedig közös piaccá a közösség területét), a másik a békés célú atomenergia-ipar közös irányítását és fejlesztését. A Montánunióban is részt vevő hat állam külügyminiszterei 1957-ben aláírták az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) és az Euratom alapító szerződését. (Római Szerződés) A közös piac kiépítését egy 12 éves, három periódusból álló időszak alatt akarták megvalósítani, de a vámunió létrehozása gyorsabban ment a vártnál. Gazdasági tekintetben azt remélték, hogy a vámunió dinamizáló hatással lesz az egész gazdaságfejlődésre az egészséges versenyhelyzet megteremtésével és a nagyszériás termelés lehetővé tételével. Politikai oldalról a föderalisták azt remélték, hogy döntéseik meghozatala fokozatosan az európai intézmények kezébe kerül. 1967-1968 folyamán jelentős változtatásokra került sor, összevonták a három meglévő integrációs intézmény, az EGK, az Euratom és a Montánunió addig párhuzamosan működő szerveit, s ekkortól használatos az Európai Közösségek elnevezés. A hetvenes évek elején egyértelművé vált, hogy az európai integrációnak a bővülés adhatja meg a további lendületet. Nagy-Britannia először 1961-ben kérte felvételét a Közösségbe, de Gaulle francia elnök azonban megvétózta. Így végül csak de Gaulle távozása után, 1970 nyarán kezdődtek meg a tárgyalások Nagy-Britannia, Dánia, Írország és Norvégia csatlakozásáról. A belépő új tagoknak el kellett fogadniuk az EK teljes joganyagát, de kaptak 5 év haladékot a hozzájuk való alkalmazkodásra. 1971 májusára sikerült megoldást találni a britekkel a nemzetközösségi kereskedelemmel és a finanszírozással kapcsolatos nézeteltérésekre is. A Norvégiában tartott népszavazáson azonban a lakosság nemet mondott a csatlakozásra. A brit, a dán és az ír csatlakozást követően a kibővült Közösség már magáénak mondhatta a világkereskedelem egyötödét, s ez megváltoztatta Európa gazdaságpolitikai súlyát a világban. Az USA korábbi elfogadó magatartása is változott, ekkortól fenntartásokkal fogadta az EK erejének növekedését, tartva az európai protekcionizmustól.

146

Görögország, Spanyolország és Portugália csatlakozásuk időszakában az EK tag-államokhoz képest szegények, gazdaságilag fejletlenebbek, iparilag gyengébbek, politikai struktúrájuk tekintetében pedig instabilak voltak. Vissza nem térítendő támogatást kaptak gazdaságfejlesztésre. Görögország 1981-ben, Spanyolország és Portugália pedig 1986-ban vált taggá. A déli kibővülés sikeresnek mondható a szélesebb piacok megteremtése és az új demokráciák politikai stabilizálása szempontjából. Az immár 12 tagot számláló Közösség közel 350 milliós piacot jelentett, amely egyre bonyolultabb belső szabályaival, bővülő joganyagával, egyre átláthatatlanabb brüsszeli bürokráciájával is meghatározó szerepet töltött be Európa és a világ sorsának alakításában. 1995-ben Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozásával jött létre a tizenötök integrációja. Ezeknek az országoknak az oktatási, kulturális és szociális rendszere a belépés időpontjában fejlettebb volt az uniós átlagnál, és gazdaságilag is különösebb nehézségek nélkül integrálódtak. Az 1986 elején aláírt Egységes Európai Okmány az alapszerződések addigi legjelentősebb módosítását jelentette, amely új távlatokat nyitott a Közösség számára. A szerződés tételesen felsorolta, milyen jellegű akadályok maradtak továbbra is a cél (egységes piac megteremtése) megvalósításának útjában, a vámok teljes felszámolása után is (eltérő szabványok, adótörvények, hatósági és egyéb előírások, pénzügyi korlátozások stb.). 1992 végében jelölték meg az egységes piac teljes megvalósításának határidejét. Az egységes belső piac megteremtése lényegében lépésről lépésre, a kitűzött időre megvalósult. Teljesen megszűnt a határellenőrzés, a vámeljárás már nem a határokon, hanem az induló- vagy célállomásokon történt. Összehangolták az áruforgalomra, kereskedelemre érvényes számtalan szavatossági, egészségügyi és biztonsági előírást, az eltérő műszaki szabványokat, a fogyasztó- és környezetvédelmi előírásokat. A munkavállalók akadálytalan mozgása érdekében teljessé tették a diplomák, iskolai végzettségek kölcsönös elismerését, a munkavállalási feltételeket. A nem aktív munkavállalók (nyugdíjasok, diákok, járadékot élvezők) letelepedése más tagországokban azonban továbbra sem vált korlátlanná. Közelítették egymáshoz az adórendszereket, elsősorban a hozzáadottérték-adó kulcsot és a jövedéki adó alá eső cikkek körét. Felszabadították a tőkemozgásokat is a még meglévő korlátozások alól. A határok átjárhatóbbá tétele a bevándorlási politikák összehangolását kívánta volna meg, de ebben a kérdésben komoly viták alakultak ki, mert a tagországok egyike sem akart lemondani szuverenitásáról a tekintetben, hogy kit enged be határain. Végül a Schengeni Egyezmény (1985, 1990) tartalmazta a megegyezést az Unión belüli határellenőrzések megszüntetéséről, a vízumpolitika közös elveiről. Az Uniós tagországok közül egyedül Nagy-Britannia és Írország maradt ki a schengeni övezetből, szigetország helyzete miatt. Az Európai Uniós Szerződést, az ún. Maastrichti Szerződést 1992. február 7-én a hollandiai Maastricht városában írták alá. (Lásd a forráshoz írtakat.) A Maastrichti Szerződés révén sajátos, ún. három pilléres szerkezet jött létre. Első pillérként határozták meg az addig működő három Közösséget, az Európai Közösségeket, beleértve a pénzügyi unió célkitűzéseiből adódó feladatokat is. A második és a harmadik pillér az új, kormányközi alapon szerveződő kül- és biztonságpolitikai, valamint a bel- és igazságügyi együttműködések lettek, amelyeknél a közösségi intézmények illetékessége erőteljesen korlátozott maradt. A három pillér együtt alkotja az Európai Uniót. Lezárás, összegzés A Maastrichti Szerződés elkészítésekor a döntéshozatal hatékonyabbá és demokratikusabbá tételét is alapvető célként határozták meg. Ennek következtében a Szerződés jelentős mértékben növelte az Európai Parlament hatásköreit és szélesítette a Tanácsban a többségi szavazási eljárás alkalmazási körét is. Nem tett azonban jót az integrációnak a kilencvenes évek elején beköszöntött gazdasági recesszió, amely erősen megviselte a monetáris rendszert, s amelynek következtében igen nehéznek tűnt a pénzügyi unió feltételeinek teljesítése és a közös pénz határidőre történő bevezetése. A közösség 1995-re új dilemmával találta szembe magát. Az egységes piac megfelelő működése érdekében szerette volna mind több területre kiterjeszteni és elmélyíteni a tagországok együttműködését,

147

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
ugyanakkor szembesült a szocialista tábor felbomlásával lehetőséggé váló keleti bővítés egyre sürgetőbb kérdésével, és az intézményi reform szükségszerűségével.

75. tétel: A fejlődő országok főbb problémái fej
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével jellemezze a „harmadik világ”, a „fejlődő” világ társadalmi, népesedési problémáit! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A II. világháború után a világ országait három nagy csoportba lehetett besorolni: az ún. első világ a fejlett tőkés országokat, a második világ a szocialista országokat, míg a harmadik világ a legszegényebb fejlődő országokat foglalta magában. (Maga a fogalom Hruscsovhoz kötődik, ő ugyanis nem fogadta el a két tábor elméletet, s ezért az el nem kötelezetteket a harmadik világ országainak kezdte nevezni.) A Nyugat és Kelet megosztottság mellett az iparosodott Észak és a gyarmati sorból kitörő Dél ellentéte is jellemzi az 1945 utáni kort. A világ akkori politikai helyzetét az USA és a Szovjetunió szembenállása jellemezte, ami tulajdonképpen a tőkés és szocialista világrendszer, vagyis Nyugat és Kelet ellentétét jelentette. A dekolonizáció, vagyis a gyarmatok függetlenedése a Közel-Keleten és Kelet-, illetve Dél-Ázsiában kezdődött. 1955-ben Bandungban találkoztak a függetlenné vált államok vezetői, s létrehozták a fejlődő országok mozgalmát, ami azt jelentette, hogy egyenlő távolságtartásra kell törekedniük a Nyugattól és a Szovjetuniótól. (Ez azonban nem igazán valósulhatott meg.) Az el nem kötelezett országok 1961-ben Belgrádban megfogalmazták a békés egymás mellett élés szükségességét, s ennek jegyében helyzetüket a katonai tömbökön kívül határoztak meg. A hidegháború árnyékában kevesebb figyelem irányult arra a problémára, hogy a világ országainak egy igen jelentős része lényegesen szegényebb és elmaradottabb a nyugati társadalmaknál. Az 1960-as években ugyan az ENSZ keretein belül történtek kezdeményezések arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne ezt a fejlettségbeli különbséget csökkenteni, a nagyhatalmak érdektelensége miatt azonban ezek csekély eredménnyel jártak. Kifejtés A Szovjetunió összeomlásával a Kelet-Nyugat szembenállás megszűnt, az Észak-Dél ellentét azonban továbbra is fennmaradt, és a világ globális problémáinak súlyosbodásával újra reflektorfénybe került. Az Észak-Dél ellentét nagyjából a fejlett-fejletlen, gazdag-szegény, centrum-periféria megjelöléseknek felel meg. A polaritást érzékelteti, hogy míg a fejlett országok rendelkeznek a világ jövedelmének (GDP) 4/5-ével, addig a világ népességének csak 1/5-e él ezekben az országokban. A fejlődő országokban viszont a világnépesség 4/5-e él, de a világtermelésből csak 20 %-kal részesednek. (Lásd a GDP, GNI és a népesedési adatok összefüggéséről a forrásokhoz írtakat.) A fejlődő országok hátrányának okai elsősorban a gyarmati múlt örökségében kereshetők. A gyarmatosítás idején ugyanis ezek az országok a gyarmattartók fő nyersanyag-ellátói és iparcikk-felvevői voltak, így gazdaságuk meglehetősen egyoldalúvá vált. A gyarmatosítás sok esetben szétzúzta a hagyományos társadalmi-gazdasági formákat is.

148

növekedési pólusát. korlátozások nélküli áramlása) sem adnak alkalmat. Az Európai Unió. a fontosabb nemzetközi intézményekben azonban a fejlett ipari országok dominanciája (neokolonializmus) érvényesül. a családtervezési programoknak.A függetlenség kivívása után a torz gazdasági struktúra megnehezítette a világgazdaságba való integrálódást. Ezeknek az értékeknek a képviseletében (és negligálásában) kiemelt szerepe van a mai világban a médiának. Azonban azt is figyelembe kell venni. Ha a népességnövekedés üteme változatlan marad. Egyre több szakértő vélekedik úgy. amíg az nem semmisíti meg az alapvető emberi (jogi) értékeket. Az ENSZ 1992-ben. E szerint a fenntartható fejlődés olyan feltételrendszer. hogy vannak bizonyos alapvető értékek. Ma már a minden embert megillető jogokat értjük az emberi jogok fogalma alatt. legszegényebb országaiban legintenzívebb. A túlnépesedés jelenti az egyik legjelentősebb demográfiai problémát. az USA és Japán alkotják a világgazdaság három nagy tömbjét. mert az egyetemesség nem egyformaságot jelent. és ez a szám évente 90 millióval gyarapodik. amelyek végső soron a legtöbb civilizációban érvényes közös értékek. a tőke. A fenntartható fejlődésnek része az emberi jogok biztosítása is. és a nagyfokú specializálódás erős egyoldalú függő helyzetet teremtett számukra a világpiacon. a gazdasági növekedés minden áron való hajszolása ökológiai válsághoz vezetett. vagyis mások jogainak tiszteletben tartása. Az iparosodott társadalmak népessége öregszik. tehát fenntartható gazdasági fejlődés a szociális jogok biztosítása nélkül elképzelhetetlen. 100 év múlva már 14 milliárdan élnek majd a Globuson. ami további súlyos problémákat vet fel. a gazdaságnak és az ökológiának azonos súlyú és jelentőségű tényezőknek kell lenniük. A gyarapodás a világ legfejletlenebb. modellváltásra van szükség. A fenntartható fejlődés egyik célja a szegénység leküzdése. mert előbb vagy utóbb a természeti erőforrások kimerüléséhez. kereskedelmének és pénzügyi rendszerének meghatározójává vált a XXI. a szociális jólét biztosítása a jelen és a jövő nemzedékei számára. hogy a növekedés lelassuljon. hogy a jelenlegi gazdasági növekedés koncepciója alapjaiban hibás. 2001 után – többek között – a végtelenül fejleszthető világkereskedelem is megkérdőjeleződött. Az Észak-Dél ellentét felszámolására a világgazdaság jelenlegi tendenciái (a világ gazdasági globalizálódása. amely a jelen szükségleteit úgy elégíti ki. számítások azt igazolják. a szegényebb országok teljes lemaradásához és globális ökológiai válsághoz vezethet. tehát az egyetemességet is ezen alapelvek és értékek fényében kell értelmezni. A centrum fejlett országai három pólus köré tömörültek. amelyek az ember (biológiai és társadalmi) természetéből adódóan minden ember számára fontosak és elidegeníthetetlenek. Az emberi jogok egyetemessége összeegyeztethető a társadalmak és kultúrák sokféleségével. A fejlődő országok több fórumon igyekeztek a világgazdaságban elfoglalt pozíciójukat javítani. század elején Kína. a technológia és az emberek minél szabadabb. sőt az állam és a polgár kapcsolatán túlmenően ma már az emberi jogok biztosításának igénye kiterjed az egyének egymás közötti kapcsolataira is. hogy a fejlődő országok lemaradása tovább nő. Jelenleg mintegy 6 milliárd ember él Földünkön. Az egyetemesség azt jelenti. A zöldek álláspontja szerint a jelenlegi világgazdasági modell. szociális és kulturális jogok). hogy ha lényegesen csökkenne is a születések száma a szociális fejlődésnek. az állami beavatkozástól való tartózkodás követelményein túl ide tartoznak az állam részéről valamilyen tevőleges magatartást igénylő jogok is (többségükben – de nem kizárólagosan – gazdasági. Az egyetemesség toleráns minden kultúrával szemben mindaddig. Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés konferenciája fogadta el a fenntartható fejlődés koncepcióját. a fejlődő országok társadalma pedig fiatalodik. hogy nem teszi lehetetlenné a jövő nemzedékek számára sem a saját szükségleteik kielégítését. ezért a jelenlegi modell tarthatatlan. Az emberi jogok csak az egyéni és a közösségi jólét minimális feltételeit határozzák meg. A világ ipari termelésének. a szolgáltatások. melynek célja az áruk. A fenntartható fejlődés három alappillérének a társadalomnak. az ismeretterjesztésnek és az egészségügyi helyzet javításának köszönhetően. tartalmilag pedig a szabadságjogokon. de konkrét megfogalmazásuk és megvalósulásuk kultúránként eltérő lehet. Az emberi jogi eszmekör két fontos alapelve a diszkrimináció tilalma és a tolerancia. ami veszélyezteti a Föld és az emberiség életét. 149 . akkor is még legalább egy generáció szükséges ahhoz.

de a kutatók szerint ha a megtermelt élelmiszerek elosztása egyenletes volna a Földön. Az üvegházhatás fokozódásának következménye a világtenger szintjének 20-40 cm-es emelkedése. ózon. hogy a népesség növekedésével a városlakók száma is emelkedik. A globális felmelegedés hatására hosszú távon az éghajlati övezetek eltolódása következhet be. s ez tovább növeli az afrikai térségekben az élelmezési problémákat. hanem a túllegeltetés és a szikesedéshez vezető rossz technológiával alkalmazott túlöntözés is okozhatja. A talajok pusztulásában az ember közvetlenül is részt vesz. de fizetőképes kereslettel csak a fejlett országok állnak elő. amikor utakat. ami a sarki jégsapkák olvadásából adódik. Jelenleg több ember él a Földön. A nagyvárosi népességkoncentráció nagyobb fogyasztással és szennyezőanyag-. akkor senki nem éhezne. mint eddig az emberiség történetében. Az ásványi tüzelőanyagok elégetése során a levegőbe kerülő kén-dioxid és nitrogén-oxidok a csapadékkal savakat (kénsav és salétromsav) képeznek és visszahullanak a földre. Az urbanizációs válság abból fakad. savasabbá teszik a talajt. összegzés A demográfiai viszonyokat meghatározzák még egyéb globalizációs problémák is.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A Föld eltartóképessége a jelenlegi technológiai feltételek mellett is véges.) Lezárás. és pusztítóbbá váltak az árvizek. károsítják az erdőket. szén-monoxid) koncentrációja az emberi tevékenység következtében folyamatosan emelkedik. Az emberi tevékenység következtében évente mintegy 25 milliárd tonna termőtalajjal lesz kevesebb a Földön. jelenleg a Föld lakóinak 45%-a városokban él. A termés mennyiségét és így a népesség ellátását befolyásolják az egyre gyakoribbá váló savas esők. A sivatagosodást nem csak a gyakoribb aszály. A talajerózió azokon a területeken pusztít elsősorban. a viharok. 150 . A levegőbe jutó ún. a szegényebbek nem tudják megvenni a szükséges élelmiszereket. üvegházgázok (pl. a szubtrópusi öv a mérsékelt övezet felé. szén-dioxid. sőt még a jelenleginél nagyobb népesség eltartása is lehetséges volna. A savas esők savanyítják a tavak vizét. A globalizáció egyre növekvő fogyasztásra épített elvárásai illúzióvá lettek. Az élelmezési válság okai tehát a termelés és elosztás egyenlőtlenségében keresendők. metán. ahol az ember kiirtotta az eredeti növénytakarót és ezáltal utat enged a víz és a szél pusztító hatásainak. A talaj erózióját főként a csapadék és a szél okozza. ami a tavi élővilág pusztulásához vezet. hulladék-kibocsátással jár. míg a mérsékelt övezet a sarki övezet felé tolódhat el. (Lásd a forráshoz írtakat. Az élelmiszerek világpiacán bőséges a kínálat. városokat. de gyakoribbá lett az aszály. gyárakat épít. Felgyorsult a fajok kihalása is. A csapadék kémhatása ennek következtében savasabbá válik. aminek következtében a levegő hőmérséklete emelkedik (globális felmelegedés). 2009-ben a globális pénzügyi és termelési válság a fenntartható fejlődés szerinti gazdasági rendszernek kialakítására ösztönöz. a növényzetet.