1.

tétel: Az egy ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzõinek Az egyes azono azonosítása
FELADAT:

A források és ismeretei segítségével mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Az Indus völgyében a Kr. e. 3. évezredben kibontakozó dravida kultúrát a Kr. e. 2. évezred közepén árja törzsek hódították meg. A dravidák jelentős része a szubkontinens délebbi részeire költözött. Az ún. védikus korban (Kr. e. 3. évezred közepe és III. század között) alakult ki az árják új civilizációja, amiben jelentős szerepet játszott a brahmanizmus. Indiában kisebb-nagyobb államalakulatok jöttek létre, amelyek egymás elleni harcai ritkán eredményezték nagyobb területek egyesülését, a széttagoltság megszüntetését. Kifejtés A brahmanizmus és a hozzá kapcsolódó társadalmi szerkezet: A brahmanizmus sokistenhitű vallás, ahol a világ rendjét három fő istenség határozza meg. A hódító árják által létrehozott új társadalmi tagolódás a bőrszín szerinti különbségen alapult (varnavagy kasztrendszer). A brahmanizmus megőrizte a védikus vallás bizonyos elemeit: a világ örök és megváltoztathatatlan, az újjászületés, a lélekvándorlás, a dharma (a minden felett álló világtörvény által előírt kötelességek) megtartása, az isteneknek bemutatott áldozatok jelentősége. E rendszer négy kasztot és a kaszton kívüliek csoportját különböztette meg. A kasztba csak beleszületni lehetett. A kasztok közötti átjárás attól függött, hogy az illető mennyire tartotta be a számára előírt vallási parancsokat, azaz kasztja törvényeinek megfelelően élt-e. Ha igen, akkor volt reménye a reinkarnáció (újjászületés) következtében egy magasabb kasztba születni. A brahmanizmus (áldozatbemutatásban játszott kiemelt szerepük életmódjuk tisztelete) tette lehetővé, hogy a papok kasztja megszerezze a politikai vezető szerepet is a ksatrijákkal vívott küzdelmek során (az eposzok megőrizték a harcok mitikus elemekkel átszőtt történetét). A buddhizmus és a hozzá kapcsolódó társadalmi elképzelések: A brahmanizmussal szemben a Kr. e. VI. században kialakult vallás, alapítója a ksatrija Gautama Sziddharta (Buddha). Nem fogadta el a kasztrendszert, de nem is hirdetett harcot ellene. Tanítása szerint van lehetőség az egyénnek az örökös újjászületés kényszeréből való kiszakadásra (nirvána). Tanításának lényege: a boldog megsemmisülés (nirvána) a vágyakról való lemondással érhető el. A szerzetesi élet központjában az elmélkedés és önmegtartóztatás állt, de a híveknek is erre kell törekedniük ahhoz, hogy megszabaduljanak az újjászületés kényszerétől. A buddhizmus a negyedik legnépesebb világvallás. Meghatározó a jelenléte Nepálban, Tibetben, Kínában, Japánban és Indokina területén. A két vallás egymáshoz való viszonya és az indiai állam(ok) életében játszott szerepe: A buddhizmus lényegi tanításaival ellenkezett a világi értelemben vett vallási harc a brahmanizmus ellen.

1

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
A Maurja-dinasztia legjelentősebb tagja, Asóka (Kr. e. III. század) felismerte azonban, hogy amíg a varnák (kasztok ) együttes fellépését lehetetlenné teszik a vallási törvények, addig egységes állam sem jöhet létre Indiában. Asóka ezért buddhista lett, és támogatta a vallás elterjedését, a társadalom átalakulását, de halála után a reform leállt. Asóka kísérlete kudarcba fulladt, de hatására a brahmanizmus megújulása elkezdődött (hinduizmus). Lezárás, összegzés A hinduizmus a többi vallással szemben toleránsabb, mint a brahmanizmus volt. A hinduizmus megőrizte a kasztrendszert, de több kisebb csoportra osztotta a társadalmat (alkasztok), amelyekbe – a korábbiakhoz hasonlóan – csak beleszületni lehetett, és meghatározott foglalkozást űzhettek tagjai. A hinduizmus nem térítő vallás ugyan, de az indiai kereskedők hatására megjelent Délkelet-Ázsiában, Indokinában is. A harmadik legnépesebb világvallás.

2. tétel: A hódító háborúk hatása és a római köztársaság válsága hód
FELADAT:

A források és ismeretei segítségével mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi hatásait! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Róma a Kr. e. III–II. század folyamán a punok ellen vívott három háborúban szerezte meg a Földközitenger nyugati medencéje feletti uralmat. Provinciákat szerveztek. A sikerrel záruló háborúk után a Földközi-tenger keleti medencéjét hódították meg. A Kr. e. II. században a meggyengült hellenisztikus államok területe is provinciává vált. A Birodalom központja Itália. Az államot Rómából irányítják. Kr. e. II–I. század között jelennek meg a válság jelei. Átrendeződtek a Birodalom területén a gazdasági, társadalmi és ezek következtében a politikai viszonyok. A hódítások eredményeképp a gazdaság terén óriási felvirágzás lehetősége teremtődött meg, ám a válság társadalmi és politikai elemei egyelőre nem tették lehetővé ennek kibontakozását. Kifejtés A földbirtokviszonyok átrendeződése Az ager publicusból a patríciusok részesedtek elsősorban, ami a rabszolgatartó nagybirtokok (latifundium) kialakulásához és a kisparaszti birtokosság súlyának csökkenéséhez vezetett. A parasztság helyzetének megváltozása a hódító háborúk idején A katonai kötelezettség a szolgálatra kötelezett kisbirtokos parasztok elszegényedéséhez vezetett. A háborúk során ez a réteg óriási emberveszteségeket szenvedett el. A latifundiumok előnybe kerültek a paraszti birtokokkal szemben, egyrészt mert a parasztok nem vagy nehezen jutottak bérelhető földekhez, másrészt a latifundium olcsóbban termelt, mint a paraszti kisbirtok.

2

A földjüket vesztett parasztok jelentős számban Rómába költöztek, ott reméltek megélhetést (antik proletariátus problémája). Katonai válság Az eladósodó parasztok elvesztették fegyvereiket is. A nehézgyalogság felállítása veszélybe került. A hódításokban egyre nagyobb haderőre lett volna szükség, ám a parasztságból ezt nem lehetett biztosítani, ezért sor kerül a hadsereg átalakítására is (paraszti hadsereg helyett zsoldos hadsereg, Marius reformjai után állandó hadsereg). A hadvezérek a polgárháborúban saját politikai törekvéseikre tudják felhasználni a tőlük földet kapó zsoldos katonákat és veteránokat (pl. Sulla, Pompeius, Caesar, Antonius, Octavianus). A rabszolgák helyzete, gazdasági szerepe A háborúk következtében rengeteg rabszolga került a Birodalomba, ezért az áruk lecsökkent, s nem törekedtek velük szemben az emberséges bánásmódra, a megfelelő ellátásra. Általánosságban elmondható, hogy a városokban élő és dolgozó rabszolgáknak jobb volt a helyzete, mint a vidéken vagy a nem ház körül élőké. Csak az ellátásukról gondoskodva a szabadoknál olcsóbb munkaerőt jelentettek. Munkájuk megbecsüléseként felszabadíthatták őket, így külön réteggé váltak a libertinusok. A rabszolgák számának növekedése a rabszolgafelkelések állandó veszélyét is jelenti (pl. szicíliai felkelések, Spartacus lázadása). A hódítások társadalmi következményei a gazdasági/politikai elitben A hódítások következtében a hagyományos római erkölcsi értékek válságba kerültek. A görög műveltség átvétele kulturális válságot is okozott. A hódítások során jelentős szerepet játszó itáliai szövetséges népek a támogatás és a hadsereg biztosítása érdekében római polgárjogot nyernek. A lovagrend egyenrangúságot vívott ki a patríciusokkal szemben. Lezárás, összegzés A római köztársaság válságához hozzájáruló tényezők: Az eladósodásból következően bekövetkezett a parasztok válsága, ami a rabszolgatartó nagybirtok megerősödését és ezzel együtt a paraszti árutermelés csökkenését eredményezi. A rabszolgák számának növekedése egyrészt a termelés jelentős felfutását, másrészt azonban a rabszolgafelkelések veszélyét is magában hordozta. Az óriási emberveszteség és a további hódításokra törekvés katonai válságot eredményezett. (Marius reformja új hadszervezetet hozott, amely földhöz jutást is ígért. A hadvezérek diktátorként politizálnak.) Városállamból birodalom lett. Közigazgatási válságot okozott a provinciák megszerzése és a magistratusok hagyományos, a római köztársaság szokásának megfelelő munkarendjének lehetetlensége. A politikai erők közötti küzdelem végül polgárháborúkhoz vezetett a Kr. e. I. században, melynek fő színhelye Róma, ill. Itália. A társadalmi és a politikai konszolidáció (pl. a principátus idején az I–II. században) megteremti majd a virágzás lehetőségét, hiszen a lakosság nyugalomban élhetett, a gazdaság fejlődött (pl. provinciák közötti munkamegosztás, belső kereskedelem, a birodalmon kívüli területekkel való kereskedelem).

3

erődítményeket kellett építeni. a kollión a domboldalból kivájt. A klasszikus kor legjelentősebb épületegyüttese a Periklész vezette Athén Akropoliszra emelt épületei (Athéné temploma a Parthenón. század az athéni demokrácia fénykora. a lakóházak jellegzetességei: A görög városok gyakran kikötők. A római építészetre az etruszkok és a görögök jelentős hatást gyakoroltak. valamint a ló.). csatornákat. az előadás alatt a kórus helye. tétel: A klasszikus kor kiemelkedõ kulturális emlékei. Propülaia stb.) Kifejtés A görög köztéri építkezések. Az oszlopot emberi alakot ábrázoló szobor is helyettesíthette: a férfi az atlaszfigura. az oszlopfőn csigavonal látható). A perzsa háborúk után a várost újjáépítették. (A sírok alaprajza pl. V. Az első sorokban a város és a papság vezetői foglaltak helyet. a díszes korinthoszi (akantuszlevelek futnak a tetején körbe). A klasszikus korszakban jelent meg a várostervezés is: szabályozták a városépítészetet. az Erekhtheion. hanem az agórát övező középületeknél (pl. a versenyjátékok építményei és a színházak is. védett helyek. robusztus hatást kelt). megmutatja. A görög építészet legjellegzetesebb elemei a különböző oszlopfajták: a dór (ami férfias. milyen lehetett a római lakóháznak is mintául szolgáló jellegzetes etruszk otthon. Helyenként csatornáztak (de ennek elterjedése nem jelentős). melynek középpontjában az agora található. félkör alakú. a sportversenyek az istenek tiszteletére rendezett vallási rendezvények voltak eredetileg. e. sztoa) is. ezért utakat. a versenypályák (sztadionok). a kultusz szolgálatában álltak a templomok. Athénban kötelező volt a közösség ügyeinek intézésében. klas A róm építészet jelentõs alkotásainak azonosítása római FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a klasszikus kori görög és a római építészet sajátosságait. képességeiket sokirányúan fejlesszék. 4 . amikor az árutermelés viszonylag általános jólétet biztosított. hogy saját maguk alakítsák életüket. A szabad embereknek a poliszban tág terük volt arra is. kecsesebb törzsű. a női a kariatida. ha mód volt rá. ill. Az etruszk művészetre vonatkozó ismereteink legnagyobb része azonban a sírokból előkerült leleteken alapul.és kocsiversenyek építményei (hüppodromok). lépcsőzetes üléssor). a közösségi ünnepségeken részt venni. kiemelkedõ alkotásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Kr. Az agyagtéglákból épített település két központja az agóra (piactér) és az akropolisz (fellegvár). A színház jellegzetes szerkezet (az orkhesztra egy kerek vagy félkör alakú térség. hegyek oldalán jöttek létre. a vallási ünnepekhez kötődő versenyeknek helyet adó középületek: pl. Etruria mocsaras vidéken feküdt. hidakat. A klasszikus korban jelentek meg a szórakozásnak.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 3. a városokat pedig védfallal vették körül. A színházi versenyek. Az oszloprendeket nem csak a templomépületeknél alkalmazták. a ión (a női test arányai szerint készült. A vallás szabta meg a görög középületek főbb művészi feladatait. A város az alapító hérosz és a helyi kultusz legfőbb istenének védelme alatt áll. derékszögű úthálózatokat építettek. a tornacsarnokok (gümnaszionok). a szkéné a tulajdonképpeni színpad.

A provinciák városai a katonai táborokból alakultak ki.és kereskedelmi épületek). a díszterek. Lezárás. A lakószobák egy kisebb udvar (átrium) körül szabályos rendben. a diadalívek stb. A környékbeli források vizét összegyűjtötték. csatorna. a városfal. mert nagy a meleg. mind a rómaiaknál a város. A lakóházak javarészt vályogból készültek. városfalak) kialakításában is. A római városok nagyon fontos eleme volt a társasági élet központjának számító közfürdő. 4. árkádos vízvezetékek. másrészt a nyilvánosságtól elzárt lakóházakban zajlott. A köztársaság első századaiban a templomépítés a meghatározó építészeti feladat.és tárolótartályokig. A jellegzetes római középületek itt is megtalálhatók voltak. csatornák. a vízvezetékrendszerek kiépítése. a lakóházak jellegzetességei: A római város jellegzetességei: az úthálózat. Ahol az éghajlat megkívánta. a fürdők. utak. egy-egy uralkodó – olykor irreális. másrészt azonban a görög nő társadalmi helyzetét is a külvilágtól való elzártság jellemezte. összegzés A politika és az építkezések kapcsolata Mind a görögöknél. télen füstösek. kereszt-. sokáig tűz a nap). célszerű alaprajzuk gyors közlekedést tett lehetővé. a látványos rendezvényeknek helyet adó amfiteátrum és a circus is.A görög emberek élete tehát egyrészt a nyilvánosságnak teret adó köztereken. A víz egy árkádsor tetején. A lakóház külvilágtól elzárt. Róma élen járt a monumentális épülettípusok (pl. a fürdő és – nagyobb városok esetén – a többemeletes bérházak. vásárcsarnokok. A római köztéri építkezések. A római lakóházak (különösen a villák) felülmúlták a görögöt mind a változatos alaprajz. gazdagsága. nagyzoló – vágyait tükrözték. pl. csöveken keresztül jutott el a városi elosztó. onnan pedig a város megfelelő pontjaira. színházak. insulákban) lakott. és hosszú vízvezetékeken juttatták a városba. Ekkor alakultak ki a városi középületek típusai. Kisebb fesztávolságot síkfödémmel. a szobákat – a fürdőkhöz hasonlóan – padlófűtéssel látták el (a padló kőlapjait tartó oszlopok közé és a falak üreges tégláiba gőzt vezettek). túlzsúfolttá lettek. erejét fejezte ki a köztéri építkezés pompája. szimmetrikusan helyezkedtek el. a bazilika (eredetileg háromhajós törvény. és gömbboltozattal hidaltak át. A városi köznép akár többemeletes bérházakban (ún. Ritkán volt folyóvíz. a csatornázottság. Az alkotások egyre díszesebbé. a Birodalom nagyságát. tétel: A Nyugatrómai Birodalom bukása és a népvándorlás Nyu FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a Nyugatrómai Birodalom bukásának okait! 5 . cirkuszok. alacsonyak voltak a lakások. nagyobbat azonban már donga-. mind pedig a kényelem szempontjából. A római művészet a császárkorban azonban fokozatosan veszített eleganciájából. A faszerkezet miatt komoly veszélyt jelentett a tűzvész (szenes serpenyőkkel fűtöttek). ezért kevés emlék maradt fenn. diadalívek. aminek részben éghajlati oka van (minél kevesebb ajtó és ablak. A család életének központja egy belső udvar volt. A városrendezés mestereinek tekinthetők a rómaiak. ill.

A keleti/osztrogótokat a hunok uralmuk alá vonták. ezért a germánokkal kötött szövetséget (451 Catalaunum). Attila halála után (453) a hunok birodalma felbomlott. A népvándorlás nem alkalomszerű támadást jelent. Pannóniát a hunok szállták meg. Constantinus) adóemeléssel. A gótok jelentette veszély csökkentése érdekében Theodosius császár letelepítette őket: önálló államot alkothattak a Birodalomban. században engedélyezte először Róma nagyobb germán csoportok betelepedését. a patrocínium rendszere. Kifejtés Az I. ezért a rabszolgatartó nagybirtokon (latifundium) elterjedt a colonusok alkalmazása. a piacra kerülő áru mennyisége kisebb lett (a colonus többet fogyasztott a rabszolgánál). A Birodalom keleti részén viszont fennmaradtak a piacok a pénzgazdálkodásnak. de a császári diplomácia elérte. hogy nyugat felé támadjanak inkább. A letelepedés további népességnövekedést okozott. hanem egy olyan hatalmas népmozgást szerte Európában. így a városok jelentősége is megmaradt. Az angolok. és megnövelte a germánok katonai erejét is. A colonusok megjelenése csökkentette a munkaerőhiányt. A nagybirtokosoktól függő helyzetbe kerültek a kisbirtokosok (patrocínium). akik bérleti díj fejében művelték meg a számukra kiosztott parcellát. a császári adminisztráció meggyengülése. A III. ezért a gótok fellázadtak. a munkaerő röghöz kötésével próbáltak meg ellensúlyozni. a távolsági kereskedelemnek köszönhetően. a Birodalom két részének eltérő fejlődése. elindította viszont a Birodalom részekre szakadását. ill. csökkent a rabszolgák száma. élelem). A nyugati gótok vezetésével a hunok elöl menekülő germánok kifosztották az önmagát megvédeni képtelen Rómát (410). földművelésből tartotta fenn magát (naturális/önellátó gazdálkodás). a burgundok is Galliában telepedtek le. (A gazdasági erőnek köszönhetően eredményesebben védekezhettek majd a barbár támadásokkal szemben is. melynek hatására alapvetően megváltozott a korabeli Európa társadalmi. a birodalom területére betelepedő barbárok destabilizáló szerepe. s ez a területről befolyó adó csökkenését eredményezte. A vandálok Africa provinciát foglalták el. A piac beszűkülése. A hódító háborúk lezárultak. A hunok Attila vezetésével először a Keletrómai Birodalomra támadtak. és II. ám ezeket akkor még Róma hárítani tudta. a nyugati/vizigótok azonban menekülni próbáltak. gazdasági és politikai helyzete. decentralizáció a Birodalom nyugati részén. a támadó. a munkaerőhiány. és katonai szolgálatért cserében bebocsátást kértek a Római Birodalomba. evvel párhuzamosan Itália gazdasági szerepe egyre csökkent. A népvándorlási hullám a hunok hatására indult el Európában (375). században a Római Birodalom válságba jutott. században a gazdasági virágzás miatt a provinciák megerősödtek. szászok Britanniát foglalták el.) A II–III. ill. A válság fontosabb összetevői: a gazdaság hanyatlása. A népvándorlás okai: éghajlatváltozás és a népességnövekedés miatt bekövetkező földhiány. A Nyugatrómai Birodalom azonban önmagában nem lett volna képes a hunoknak ellenállni.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A IV–V. a kereskedelem központjának keletre tolódása az ipar és a városok hanyatlásához vezetett a Birodalom nyugati részén. akik határvédő funkciókat láttak el. Ez a lépés csak átmenetileg hozott megnyugvást. A Birodalom nyugati részének lakossága az ellátási problémák miatt (hanyatló városok) vidékre menekült. 6 . de nem elhanyagolható tényező a „harci” vágy és a Római Birodalom vonzása. ill. A keleti területek uralkodója azonban nem teljesítette az ígéretét (zsold. és legyőzték a császári haderőt (378 Hadrianopolis). amit a császárok (Diocletianus. majd Galliába vonultak. század folyamán a túlnépesedő germán törzsek már be-betörtek a Római Birodalom határ menti területeire.

aminek egyszerre feltétele és következménye a megtermelt élelmiszer mennyiségének növekedése. 5. ruházat) is helyben állították elő (naturális gazdaság). mocsarak lecsapolása. amelyek hatására a termelékenység nőtt. a megtermelt terményeket a földesúr és a birtokot művelő parasztok fogyasztották el. kiszámíthatóbb életkörülmények miatt a népesség növekedésnek indult. éhínségek). Nagy Theodorik legyőzte Odoakert és a keleti gótok Itáliába telepedtek le. az ipar és a városok hanyatlásával a megélhetés forrása a földművelés lett. A longobárdok Pária központtal királyságot alapítottak (568). a nagyobb mennyiségű élelem előállításának feltétele és következménye a termőterület növelése különböző eljárásoknak köszönhetően.A vandálok Róma ellen indított támadása (455) után. technológia (égetéses földművelés. hogy a germánoknak nem érdeke megőrizni a Nyugatrómai Birodalom egységének a látszatát sem. a földek eltartóképessége javult: csökkent a háborúk jelentette pusztulás. összegzés A vandál támadás után újabb germán betörések és a törzsek egymás elleni harcai egyértelművé tették. tétel: A mez mezõgazdasági technika fejlõdésének néhány jellemzõ mozzanata a X-XI században X-XI. A piac és a pénzforgalom visszaszorult. Gallia provincia megszűnt. az éghajlat kedvezően változott (felmelegedés). tengertől föld elhódítása) a megújuló technikával és technológiával művelhető meg hatékonyan: 7 . Kifejtés A IX–X. az elmaradott technika. elismerve a császári hatalom feljebbvalóságát. (476-ban Romulus Augustulust lemondatta Odoaker. a demográfiai változásokkal való összefüggését! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Nyugatrómai Birodalom gazdasági válsága a naturális gazdálkodás kialakulásához vezetett: a kereskedelem. a mindennapi élethez szükséges holmikat (szerszámok. Lezárás. századtól olyan változások következtek be a mezőgazdasági művelésben és a külső körülményekben.) Odoaker önmagát Itália királyának neveztette. talajváltó majd kétnyomásos gazdálkodás) és a korszak háborúi a népesség csökkenéséhez vezettek (gyakori éhezések. FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a mezőgazdasági technika és technológia változásának okait és következményeit. a császári jelvényeket Constantinapolisba küldette. Amikor Klodvig frankjai legyőzték a helytartót (486). Az alacsony terméshozamok. s végül ez okozta a Nyugatrómai Bordalom bukását. A hatalom a hadsereg – nem is feltétlenül római származású – vezetőinek kezébe került. ill. a nagyobb termőterület (új földek feltörése. a Nyugatrómai Birodalom központja a Pó mocsarai miatt jobban védhető Ravenna lett. a lakosság jelentős része vidékre költözött. erdők irtása.

század). újra különválik az ipari és a mezőgazdasági termelés. elé lovat fognak (patkóval és szügyhámmal). mint robot esetén.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli háromnyomásos gazdálkodás. német jog határozta meg. Mindezen változás egyrészt népességnövekedést eredményez. Az előzőekben leírt gazdasági változásokból következik. telkét szabadon örökíthette. újra/megalakulnak a városok (XI. bíróválasztás). a megtermelt terményeket a földesúr és a birtokot művelő parasztok fogyasztották el. és robot alkalmazása helyett bérbe adták a jobbágyoknak. A földbirtokosok gyakran felparcellázták a majorság területét. a táplálkozás változatosabb lett. A hospesek kezdetben szervezetlenül. 6. csökken a természetnek való kiszolgáltatottság mértéke. hogy a kora középkorban kialakuló államokban az uralkodók földbirtokokat (beneficium. (A jobbágy így sokkal inkább érdekelt a termelésben. a mindennapi élethez szükséges holmikat (szerszámok. kiváltságaikat pedig az ún. hiszen a földesuraknak érdeke volt a munkaerő letelepítése. a korai középkorban csak a szűk elit számára elérhető távolsági kereskedelem árui is szélesebb körben elterjedhettek (városok és az új kereskedelmi útvonalak kialakulása). A terményfelesleg következtében kialakuló piaci központok a helyi kereskedelem színtereivé váltak. nehézeke. Lezárás. borona alkalmazása. ahol egyenlő nagyságú birtokokat kaptak. a gazdálkodás szervezeti kereteit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Nyugatrómai Birodalom gazdasági válsága a naturális gazdálkodás kialakulásához vezetett: a piac és a pénzforgalom visszaszorult. A hospesek szerződésekben rögzítették jogaikat.) A megnövekedett lakosság számára azonban szűk lett az addig művelt terület. A telepítések szervezői soltészi rangot (falubíró) és kiváltságokat kaptak. majd szervezett formában érkeztek az addig műveletlen területekre. összegzés A terményfölösleg kialakulása következtében és a hospesek jogainak mintájára lazult a földesúrtól való függés: a jobbágy terhei lerovása után szabadon költözhetett. feudum) adományoztak katonai vagy hivatali szolgálat jutalmaként. másrészt a felesleget a piacon értékesíteni lehet. mentességüket és kötelességeiket. A modernebb eljárások következtében tovább nő a területek eltartóképessége. előre rögzített bérrel tartoztak a földesúrnak. gyakran önkormányzati jellegű jogokat is kaptak (pl. tétel: A középkori uradalom jellemzõ vonásai közé FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a középkori uradalmak működését. ami a nyomáskényszerrel kapcsolódik össze (egy uradalomhoz tartozó földterületek összehangolt művelése). aminek következtében egyrészt próbáltak újabb szántókat kialakítani. másrészt vándormozgalmak alakultak ki. ruházat) helyben állították elő. A hospesek jelentős számban telepedtek le az Elbától keletre eső területeken. Rájuk nem vonatkozott minden földesúri jog. a terményjáradékot egyre több helyen felváltotta a pénzjáradék. 8 .

raktár) állt. tétel: Az egy Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be.) A terményfölösleg kialakulása következtében és a hospesek jogainak mintájára lazult a földesúrtól való függés is: a jobbágy terhei lerovása után szabadon költözhetett. Mindez az uradalmakon belüli munkamegosztás átalakulását eredményezte. századtól egyre több helyen a nagyobb terméshozamot biztosító háromnyomásos gazdálkodás terjedt el. amelyek hatására a termelékenység nőtt. egyrészt a naturális gazdálkodás. Emellett kialakul az úriszéki bíráskodás intézménye: a colonusok és korábban is függő helyzetű szolgák mellett a földesúr bíráskodik (személyi függés) jobbágytelket bíró korábbi szabad felett is. 7. A IX-X. Kifejtés A korábban szabad falvak lakói a földesurak joghatósága alá kerültek. Mindkét esetben nyomáskényszerrel művelték (az uradalomhoz tartozó földterületek összehangolt hasznosítása). ahogy a katonai kíséret tagjai lovas katonákká váltak. a földek eltartóképessége javult. meghatározza a terheket. ezért gazdaságosabb neki földhasználati jogot adni járadékok fejében. amelyet a későbbiekben gyakran építettek át lakóvárrá. a terményjáradékot egyre több helyen felváltotta a pénzjáradék. Az uradalom munkaerejét kezdetben a (rab)szolgák. intenzívebbé vált a termékcsere. Az uradalom központjában a földesúri udvarház (védelem és lakóhely. Az uradalmak az adományozás jellegéből fakadóan immunitást élveznek. mint robot esetén. Gyakran él a földbirtokos katonai kényszerrel. és robot alkalmazása helyett bérbe adták a jobbágyoknak. A vad talajváltó földművelést felváltotta a kétnyomásos. hanem általában több tagból álltak. A terményfelesleg kialakulásával felbomlott a naturális gazdálkodás rendszere. Lezárás. beszállásolásra nem kötelezhetők. (A szolga nem érdekelt a termelésben. majd egyre inkább a függő helyzetű volt colonusokból és germán szabadokból kialakuló jobbágyság jelentette. majd a IX.) Az uradalom földjei három típusra oszthatók: majorság. összegzés A mezőgazdasági újítások hatására a földbirtokosok gyakran felparcellázták a majorság területét. aminek következtében a romanizált területeken (pl. jobbágytelkek és a közös használatú területek. életüket az uradalom szabályozta (pl. A faluközösség családi gazdálkodásra épül. nem összefüggőek. Gallia) a colonusok függő helyzete nem változott. Valamint katonai védelmet. azaz mentesek az állami adók alól. támogatja az egyházat. A földesúr birtokhasználati jogot ad. így az uradalmakban folyó gazdálkodás is egyre magasabb színvonalú lett. telkét szabadon örökíthette. de a germán társadalmak korábbi szabad rétegei is egyre nagyobb részben kerültek függő helyzetbe. másrészt a nyomásos gazdálkodás miatt. Az uradalom és a hozzá tartozó jobbágytelkek szórtan elhelyezkedők. hogyan válik meghatározó politikai tényezővé a kora középkori keresztény egyház Nyugat-Európában! 9 . ínség idején gondoskodást nyújt. (A jobbágy így sokkal inkább érdekelt a termelésben.A földbirtokokon azonban biztosítani kellett a megfelelő munkaerőt. századtól olyan változások következtek be a mezőgazdasági művelésben és a külső körülményekben. a kereskedelem. korlátozta a költözésben).

engedelmességen alapuló egyházi hierarchiára. (Ő a legfőbb bíró egyházi ügyekben. és ebben a minőségében a katonai. és a germánok megtérítését (misszió) tekintette elsődleges feladatának. század folyamán kialakuló helyi/városi keresztény közösségek irányítását a püspökök végezték. század fordulója) elfordult a keleti hatásoktól. A hívek létszámának növekedésével kialakult az egyházi hierarchia (pápa – érsekségek – püspökségek – plébániák – hívek). Kis Pippin vállalta a langobárdok kiűzését. az egyházat pedig a tizeddel kárpótolta. vagyis az egyház felett a császárok hatalma érvényesült. Britannia őslakosai felveszik a kereszténységet. I. Ahogy Bizánc itáliai befolyása jelképessé vált. és szövetséget kötött a frankokkal. I. Gelasius levele a császárnak). nyugaton azonban kialakult egyrészt a világi hatalomtól függetlenebb egyház. (A Ravenna és Róma közti terület az Egyházi Állam része marad 1870-ig. de nem volt azonnal sikeres. Róma püspökét Szent Péter utódának tekintették.) A római püspök (pápa) hatalmát az egyházi hierarchia élén kezdetben nem minden egyházi vezető ismerte el.) Az ő pápaságához kapcsolódik a pápai hivatali apparátus kiépítésének kezdete is. másrészt a római püspökök. Krisztus földi helytartója a pápa. a pápa pedig magát tekintette a hatalom birtokosának. Constantinus-féle adománylevelet. Pl. s ez a hatalom öröklődött a Meroving dinasztiában még akkor is. hogy Péter és Pál apostol halálának a helyszíne. a szent iratok értelmezésének problémáit. (A kor egyházi zenei stílusa a róla elnevezett gregorián. így próbálva Rómához kötni őket. (Az igaz viszont. hogy a császár Isten akaratából uralkodik. így jutott hatalomra a Karoling dinasztia (754). Nagy Gergely megreformálta a liturgiát. Szent Kolumbán a skótok. kialakul a csalhatatlanság dogmája. akinek meg kell védenie államát és az egyházát is.) Chlodvig megkoronázása a korabeli felfogás szerint Isten kegyelméből történt. amikor II. a pápák világi hatalmak felett álló voltát igyekeztek elfogadtatni (lásd I. Kis Pippinnel. 10 . A püspököket eleinte a hívek választották. A püspökök zsinatokon vitatták meg a hit kérdéseit. világi feladatokat a koronázással a császárra bízta. de megőrizte a frank királyok hagyományos jogait is. hogy az egyháztól elvett földbirtokokat osztotta ki a lovagjai között.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A Római Birodalomban a II. amely Róma önállóságát és a római püspök világi hatalmát fogalmazta meg. hogy Martell Károly mint a kereszténység védelmezője nyert támogatókat az arabok ellen vívott csatában (Poitiers 732). hogy hatalma Istentől származik. ill. Ez a Birodalom kettészakadása után a keleti részen így is maradt. A pápa Krisztus helytartója címet viseli (világi hatalmat fejez ki). Chlodvig az egyházra támaszkodva igyekezett hatalmát megerősíteni. a püspököket egyenrangúnak tekintették. Ezt a hatalommegosztást erősítette az is.) A frankok túlzott megerősítésének és a keleti császárok ambícióinak „letörésére” fogalmazták meg az ún. aki a császári hatalom átruházója. A kereszténység erejét mutatja az. Vagyis a császár úgy értelmezte. mint Péter utódai különleges tekintélyt szereztek. Szent Patrik az írek. A pápai hatalom jelentősen megerősödött akkor. Szent Bonifác pedig a germánok apostola. A kereszténység 391 után államvallássá lett a Római Birodalomban. ő nevezi ki az egyházi vezetőket. Kis Pippin Itália északi részét elfoglalta és a pápának adományozta. század fordulója). stb. ha valós hatalommal egyre kevésbé rendelkeztek a frank állam szétesése miatt. hogy Nagy Károlyt a pápa koronázta császárrá: a Birodalom világi feje a császár. A királlyá koronázás szakrális volta mellett Chlodvig az állam kiépítésében (írásbeliség) is számított a szervezett. István pápa szembefordult a Keletrómai Birodalommal. Nagy Gergely pápa (VI-VII. Kifejtés A nyugati egyház fokozatosan függetlenítette magát a Keletrómai Birodalom császárától is. így létrejött 756-ban a Pápai Állam. A frankok megkeresztelése Chlodvig uralkodása idején kezdődött el (V-VI. cserében viszont a pápa elismerte jogát a frank királyi címre (Isten kegyelméből uralkodik). aki kinyilatkoztatja. Róma tekintélye azon alapult.

u. a keresztény és a pogány arab vallással. és fordításait is csak magyarázatnak minősítik. Ottó emelte ki azáltal. ezért híveivel együtt 622-ben Medinába (jelentése: „a próféta városa”) vonult (hidzsra). A karavánutak mentén városok alakultak. szent könyvének tekinti az Ószövetséget is. közben megismerkedett a zsidó. ők bonyolították le a Jemen és Palesztina közötti forgalmat. Monoteista vallás. hívei a muszlimok. században a cluny reformok hozták el. hit a Végítéletben. Mohamed Kr. Az arabok másik része nomád/félnomád állattenyésztő volt. hogy 962-ben létrehozta a Németrómai Birodalmat. melyben Mohamed – Allah által kinyilatkoztatott – tanításai olvashatók. mivel ellenezte az uzsorát. A Mekkából való kivonulás éve vált a mohamedán időszámítás kezdetévé.Lezárás. tétel: Az iszlám vallás kialakulása és fõbb tanításai Az isz FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az iszlám vallás kialakulásának körülményeit és a legfontosabb tanításait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az iszlám vallás a föld nagy világvallásainak egyike. melynek urát (császár) a pápák koronázták meg. irányzattól függetlenül hisz az alábbi hat alaptételben: hit Istenben. hit az Isten által leküldött könyvekben. ezek egyike volt Mekka. kinyilatkoztatásokban. és abban. Szent könyve a Korán (Allah szava). amelyből átmenetileg I. Fő elterjedési területe ma Észak-Afrika. hogy csak ő méltó imádatra. amelyek keresztény világbirodalom létrehozását tűzték ki célként. a Közel-Kelet. őket nevezték beduinoknak is. Kifejtés Az Arab-félszigeten élő népek (arabok) egy része kereskedelemmel foglalkozott. A Korán mellett a szunna (a szokások hagyománya) és a hívők egyetértése (idzsma) jelenti a vallás alapját. támogatta az elesettek gyámolítását és a törzsi ellentétek beszüntetését. 8. Mohamed tevehajcsárként majd kereskedőként beutazta Arábiát. melynek Róma a központja. hogy Allah Dzsibril. hit a Prófétákban és a Küldöttekben. 11 . A beduinok között gyakoriak voltak a sivatagos környezetben a legelőkért és a vízért folyó háborúk. hit az elrendeltetésben. hit az angyalokban. azaz Gabriel arkangyal útján kinyilatkoztatta számára igazságait és parancsait. melyekből sokat merített. elismeri a zsidó és a keresztény hagyományok több elemét. Minden muszlim. Követői elsősorban a szegények voltak. annak egyedüliségében. Ezen tanítások miatt összeütközésbe került a gazdag kereskedőkkel. valamint Malajzia és Indonézia. Az egyház és a pápai hatalom megújulását a XI. összegzés A frank császárság megszűntét (843) követően a pápai hatalom is válságba jutott (itáliai nemesi családokban öröklődött a cím). 610 körül új tanokkal lépett fel: úgy vélte. Az iszlám szó jelentése: belenyugvás Allah akaratába. ezért tilos megváltoztatni. Közép-Ázsia.

ha a hatalom létjogosultságát nem kérdőjelezi meg. de elvben minden föld tulajdonosa a kalifa maradt. Az öt fő előírás mellett további. javult az életszínvonal. Kharidzsiták vagy háridzsiták (1-3%): csak az első két kalifát ismerik el prófétának. hanem az uralkodó kalifákat imádták.) A meghódított népeket nem kényszerítették az iszlám felvételére. Mezopotámiát és Egyiptomot. század folyamán elinduló nyugat-európai gazdasági változásokon (mezőgazdaságban új technikák és technológiák elterjedése. Megnőtt a felesleg. Lezárás. keleten a kínaiak vetettek véget. Az iszlám irányzatai: Síiták (10-14%): csak Mohamedet és leszármazottait (imámokat) ismerik el prófétaként. illetve a többnejűség korlátozása (csak annyi felesége lehet. vásároshelyek jöttek létre. amennyit el tud tartani) és a nők jogainak szabályozása. tehát a szunna nem zárult le Mohamed halálával. amit a hívők közmegegyezéssel elfogadnak. Az arab kultúra tehát az iszlám tanítások mellett a korábbi pogány kultúrát és a helyi szokásokat is magába foglalta. Kis-Ázsiában a bizánciak (740). A síita szekták közötti különbség elsősorban az egyes imámok el nem ismeréséből származik. A városok és a kereskedelem jelentősége a hódítások után is megmaradt. amiben egyetértenek. adót fizettek a kalifának. amit a vallás toleránsan kezel. ipar és mezőgazdaság különválása) alapult. A kalifák vezetésével az arabok megszerezték Szíriát. összegzés Mohamed halála után a kalifák vették át az irányítást. mert kötelező érvényűnek tekintik a hagyományoknak azt a részét is. bíró és a Korán első értelmezője egy személyben. nem vettek részt a síiták és szunniták harcában. s ez először a helyi. 9. Keleten elérték az Indus völgyét. kevésbé jelentős követelmények is megfogalmazódnak a Koránban: például a sertéshús és a szeszes italok fogyasztásának tilalma. és elfoglalták Hispánia nagy részét. (Az adományozott birtokot is bármikor elvehette. tétel: A középkori kereskedelem sajátosságai közé FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a távolsági és a helyi kereskedelem alakulását a XI-XIII. despotikus uralkodókká váltak. Szunniták (85-87%): Mohamed halála után nem a leszármazottait. 12 .Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az iszlám öt alappillére (lásd a forrásokban az iszlám hitűek legfőbb kötelességeit összefoglaló öt pontot) a legfontosabb hitelveket tartalmazza. a Mahdi) való hit. hanem továbbfejleszthető volt. század közötti időszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés A kereskedelem a IX-X. A kalifa (a próféta utóda) hadvezér. illetve nyugaton átkeltek a Gibraltári-szoroson (711). majd a távolsági kereskedelem fellendülését vonta maga után. az a 12. jelentős eltérések alakulhattak ki. a vallásnak és a kötelező Koránolvasásnak központosítást segítő szerepe volt. imám eljövetelében (ő lenne az utolsó próféta. Mivel az arab birodalmakban igen sokféle származású és nyelvű nép élt. A hódításoknak Poitiers-nél Martell Károly (732). Palesztinát. A hódítások következtében kialakult a katonai szolgálati birtokok rendszere.

Az indiai és távol-keleti kapcsolatokkal rendelkező Közel-Keletet kötötte össze Európával. aminek következtében az európai arany jelentős része az ázsiai kereskedők kezébe került. A legnagyobb jelentőségű a Földközi-tenger keleti medencéjének kereskedelme. rabszolgát. Lübeck és Hamburg szövetségéhez (1161) több kereskedőváros csatlakozott.. ahol zavartalanul megköthették üzleteiket. Ezek a kereskedőállomások lettek a középkori városok előfutárai. a levantei kereskedelem volt. azaz specializálódott kereskedők (lombardok) váltották át az országonként vagy országrészenként eltérő nemesfémtartalmú érméket. gyapjút. fát). hogy megerősített kereskedőállomásokat létesíthessenek. amelyet Hanzának nevezünk. viaszt. fűszerek. Pénzváltók. sót. s ennek lebonyolítására jöttek létre a bankok. A XII-XIII. guildéket (gilde). és nagyon veszélyes volt. az itáliai városok és a bizánciak között. Dél-Németországban a bányászat és a helyi nyersanyagra építő fémfeldolgozás emelkedett ki (pl. mert első útvonalai a folyamok voltak.A nemzetközi kereskedelem a XI. normann és magyar támadások megszűntével nyílott lehetőség. századtól az északnémet városok monopóliuma lett. Augsburgban). fegyverek. század közepén fellendült. században a legnagyobb vásárok a franciaországi Champagne grófságban voltak. Az arabokat a genovaiak és a pisaiak szorították háttérbe az Ibériai-félszigeten folyó reconquista támogatásával. 13 . Nürnbergben. Jellegzetes áruik a selyem (textíliák). A levantei áruk a távolsági kereskedelem legjelentősebb szárazföldi útján. Kifejtés A távolsági kereskedelem az egyes területek eltérő termelési adottságain alapult már az ókorban is. az Alpok hágóin át jutottak el Champagne-ba. Mindezekért cserébe nemesfémet. tehát elsősorban luxuscikkeket szállítottak. hiszen a távolsági kereskedelem nagy befektetést igényelt.és balti-tengeri kereskedelem a XII. A levantei kereskedelem urai kezdetben az arabok voltak. A közlekedési viszonyok fejletlensége következtében általában vízi úton szállítottak luxuscikkeket. épületfát. forint) használtak. A távolsági kereskedelem fellendülése következtében ismét aranypénzt (pl. Az északi és déli kereskedelem közötti szárazföldi összeköttetés kialakulására az arab. az akkor ismert útvonalak egy része „éledt” újjá a középkorban. A kereskedők gyakran hoztak létre szakmai érdekvédelmi egyesületeket. Flandria lett a jó minőségű posztógyártás központja (angol gyapjút használtak fel). században alakult meg végül az a nagy északi kereskedelmi városszövetség. összegzés A kereskedelem fejlődése következtében egyre nagyobb mennyiségű pénz került forgalomba. majd a keresztes háborúk idejétől az itáliai kereskedőállamok (Velence. Firenzében) a posztógyártás és a selyemszövés volt jelentős. Pisa) kezébe került a tengeri szállítás. posztót és – a szárazföldi árucserének köszönhetően – a levantei luxuscikkeket. nyersanyagokat (pl. később iparcikkeket vittek Ázsiába. Genova. de Velence térségbeli hatalmát (Egyiptom támogatja) már nem tudta felszámolni. Az északi. ill. S bár Genova szövetséget kötött az 1261-ben újra önállóvá váló Bizánccal. illatszerek. keresztes hadjárat során (1202-1204) zsoldosokkal elpusztíttatta. Észak-Itália városaiban (pl. és gyarmati telepet hozott létre a szomszédságában. gabonát. A Hanza Novgorodtól Flandrián át akár Londonig szállította Európa északi felének áruit: a heringet. később a bizánciak. gyapot. A XIV. Flandriába. ékszerek. amelyeknek megalkották sajátos alapszabályaikat (pl. prémet.) A piac kiszélesedése miatt Európa egyes részein az ipar magas színvonalat ért el. (A szárazföldi kereskedelem elnevezés félrevezető. A kereskedők a helyi hatalmasságoktól (világi és egyházi méltóságok) kértek engedélyt arra. északon a hanzák). bort. A Földközi-tenger medencéjének uralmáért folyt a harc az arabok. porcelán. s csak a biztonságosabb úthálózat kiépítésével vált valóban szárazföldivé a kereskedelemnek ez az ága. mézet. Bizáncot Velence a 4. Lezárás. A kapcsolat hatására a délnémet és a rajnai városok is bekapcsolódtak a távolsági kereskedelembe. Velencében saját kereskedelmi telepük volt. déligyümölcs stb. elefántcsont.

A kereskedőknek a helyi hatalmasságoktól kellett engedélyt kérniük. és arra törekedtek. (Általában kis összegeket adtak kölcsön zálog ellenében kamatra és meghatározott időre. A legjelentősebb városok közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak (szabad vagy királyi városok). 10. egyházi vagy királyi központ természetes erősség. később a nemességgel szemben politikai támaszt is jelentettek az uralkodónak. Ezen változások következtében a népesség létszáma jelentősen megnőtt. hegység és alföld (eltérő gazdasági tevékenységet folytató tájegységek) találkozása. a levantei kereskedelmet. s ezzel beindult a városiasodás folyamata. és saját bíráik ítéljenek felettük (kommuna). Ezért első lépésként megszerezték a jogot arra. mert jelentős adóbevételt remélt tőlük. (A jobbágyok városokba költözésére külön törvények vonatkoztak. században a vásáros helyen lakók a kereskedők vezetésével szövetségbe tömörültek. A városi lakosság különleges jogállást szerzett: nem vonatkoztak rájuk a parasztság feudális kötöttségei. A Földközi-tenger elvesztette az ókortól tartó kereskedelmi jelentőségét. távolsági kereskedelmi útvonalak mentén. A keresztes háborúk fellendítették a földközi-tengeri. a XII-XIII. Városalapító tényezők: folyók találkozása vagy folyami átkelők. században új termelési technikák és technológiák jelentek meg (háromnyomásos földművelés.) A központi hatalom általában támogatta a városok önállósági törekvését. Személyükben szabadok voltak.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A bankok pénzváltáson kívül kölcsönügyletekkel is foglalkoztak. Kifejtés A XI. bányavidék (speciális ipari tevékenység). ill. szügyhám). hogy megerősített kereskedőállomásokat létesíthessenek. jogi helyzetét! FELELETVÁZLAT Bevezetés Nyugat-Európában a X-XI. tétel: A középkori város jellemzőinek bemutatása köz FELADAT: A források és saját ismeretei alapján ismertesse a nyugat-eutópai városok gazdasági szerepét. hogy lazuljon vagy megszűnjön felettük a földesúri fennhatóság. régi római városok helyén. hiszen eredetileg ők kezelték a Szentföldnek szánt pénzadományokat. A Török Birodalom terjeszkedése miatt a nagy földrajzi felfedezésekkel az Atlantikum lett a kereskedelem fő területe. 14 . Az elcserélhető vagy eladható terményfelesleg miatt újraéledt a kereskedelem. piachelyek alakultak ki. s ez jelentős gazdasági fellendülést eredményezett. és szabadon értékesíthették tulajdonukat.) Széles körű banktevékenységet folytatott a templomos lovagrend. Később kapcsolataikat kihasználva egész Európában és a Szentföldön is kiépült bankhálózatot építettek ki. hogy egy összegben adózzanak. végrendelkeztek. században kialakuló önkormányzatok működését. borona. nehézeke. de a nemességre érvényes hűbéri függés elemei sem. értékesíthető terményfelesleg maradt a jobbágyok és a földesurak birtokában. ahol zavartalanul megköthették üzleteiket.

században jelentek meg a kézművesek. hiszen védelmi funkciót is elláttak. Ők látták el a városfal védelmét és a rendfenntartást is. akinek nem volt ingatlanja. egyházi. önálló igazságszolgáltatást gyakorolhattak. ezért gyakran járványok törtek ki.A városok az alapítótól fontos privilégiumokat nyertek el: maguk választották meg a városi tanács élén álló bírót. orvosok és ügyvédek különféle érdekvédelmi testületei. vásárregálék. A kereskedők érdekvédelmi egyesületét guildének (gildének) nevezték. A város vezetői a legvagyonosabb és legelőkelőbb kereskedők és a legnagyobb telektulajdonosok voltak (patríciusok). összegzés Az érett középkor Nyugat-Európájában a legvárosiasabb vidék Észak. A városokat fallal vették körül. a terek és (köz)épületek tervezését. Lezárás. de a nagyvárosoké elérhette a 10-15000 főt is. századtól több városban a városi tanács tagjai közé jelentősebb céhmesterek is bekerülhettek. A kereskedőkből. sikátorok voltak csak (ezek nem a mai értelemben vett utcák vagy terek voltak). a céhek. „A városi levegő szabaddá tesz. A céhszabályok az élet minden területén szabályozták a céhtagok életét. Nem volt csatornarendszer.” A városok gazdasági életre vonatkozó jogai: elnyerték a vásártartási jogot. A városok ebben az időben nem kulturális. A két társadalmi réteg között helyezkednek el a céhekbe tömörülő kézművesek.) A XIII. az inasok tanítását stb. ami jelentős részben hozzájárult a higiéniás viszonyok romlásához. és rengeteg volt a szemét. valamint a Rajna és Duna menti délnémet terület volt. s azok társadalmi hatását! 15 . (A XIII. ill. a polgárság. Genovának és Firenzének is. vámregálék). rendőri feladatokat láttak el (azaz törvényszéki. ami azonban egyáltalán nem jelentett egységes réteget: jelentős vagyoni és jogi különbség volt közöttük. nem vehetett részt a város irányításában (plebejusok). de százezernél több lakója volt Velencének. védelmi és közigazgatási jogokat gyakoroltak). a plébánost. funkcióját. Flandria. közigazgatási. A városokban a jogok gyakorlását ingatlantulajdonhoz kötötték. árumegállító jogot is kaphattak (az áthaladó kereskedőket áruik eladására kötelezhették). katonai központok voltak. polgáraik szabadon kereskedhettek. eszközeit. ami jelentős mértékben befolyásolta belső szerkezetüket. a termelés módját. A házak között gyakran szűk utcák. hanem gazdasági. tétel: Az eg Az egyház szerepe a középkori mindennapokban FELADAT: A források és ismeretei segítségével ismertesse az egyház világi hatalmának változása következtében megjelenő egyházellenes és egyházi mozgalmakat.és Közép-Itália. 11. polgármestert. Észak-Itáliában azonban ezeknél is nagyobb városok alakultak ki: a legnépesebb az Alpok „kapujaként” fontos kereskedelmi központtá növő Milánó. A városok lakossága ebben az időszakban általában 2-5000 fő. kézművesekből és más városlakókból új társadalmi réteg született. valamint gyakran átadtak számukra királyi felségjogokat (pl.

idegenek voltak. ennek szükségességét hirdették. hogy közben folyamatosan bírálták az ettől már elhajló. az egyszerűség és szegénység elvét hirdette Kölni Szent Brúnó reimsi kanonok. másrészt az egyház tekintélyének visszaállítása volt. a XII. Ez magyarázza. Az eretnekmozgalmak azokon a területeken jelentkeztek elsöprő erővel. elképzeléseik az adott társadalom körülményei között utópisztikusak. voltak. Ezek a mozgalmak nem voltak képesek önálló politikai. század) és nyugaton (bencések – VI. A pápa az invesztitúra jogát ki akarta venni a császár. A remeteközösségek kialakulására Egyiptomban került sor (Remete Szent Antal) a IV. az ipari találmányok elterjesztésében. „elpuhult” bencéseket. valdensek. és fellépett az egyház és a szerzetesség elvilágiasodása ellen. Majdnem mindegyik eretnekmozgalom az apostoli szegénység híve volt. s egyre világiasabb értékek felé kezdtek vonzódni a kolostorok lakói. amikor a XI. A cisztereknek jelentős szerepe volt a korszerű mezőgazdasági módszerek. ahol – a feudalizmus átalakulásának első jeleként – megjelent egy polgárosodó kézműves-kereskedő réteg. Magát az egyházi hierarchiát. században. létrejött a szerzetesség. hogy a társadalom minden uralkodó rétege ellenük fordult (kivéve Albi grófját. A szigorúbb életvitelt. Az egyházon belüli reformmozgalom mellett kialakultak az eretnekmozgalmak is. században megalapította a csaknem állandó hallgatást fogadó karthauzi szerzetesek közösségét. ill. század) regulákban határozták meg a közösségi élet rendjét. az evangéliumi szegénységgel való szembefordulásnak tartották. így jött létre az albigens mozgalom). 529-ben alapította meg Nursiai Szent Benedek Monte Cassinón a kolostort. és egyfajta panteizmusra. A kereszténységet alapjában véve a páli reformot megelőző időszakhoz. sorban alakultak meg/újultak meg a szerzetesrendek. társadalmi perspektívát nyújtani. században azonban addig soha nem látott mértékben erősödtek meg az eretnek tanítások (katharok. húsz további ágazat fejlődött ki. Benedek követői a hivatásukat szerzetesi harcnak tekintették: „Ora et labora!” (Imádkozzál és dolgozzál!) Ez a felfogás sem volt azonban mindenki számára eléggé aszketikus. gyakran azonban egybeolvadó irányzatra oszlik: a jelentősebb hatású (manicheista) dualizmusra.) Az egyház megújulásának egyik alapvető célja volt azonban. ill. amelyek szintén az egyház és/vagy a hit megújulását várták. melynek követői általában aszkétikus életformát követtek. Elvetették a szentségeket (vagy ezek közül többet is) és az egyházi dogmák jelentős részét. melynek regulája az elkövetkező évszázadokban szinte kötelező érvényű szerzetesei szabályzattá vált. albigensek. Ezután a szimóniát változtatták meg: ez egyrészt az egyházi szentségek pénzért való szolgáltatásának betiltását jelentette. Keleten (baziliták – IV. Az eretnekség két. ill. század) célja egyrészt az elvilágiasodott bencésség megreformálása. akik a bencés templomokat túlzottan fényűzőnek. eredeti.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A clunyi bencés apátságból kiinduló reformmozgalom (X-XI. Kifejtés A magát egyetemesnek valló római katolikus egyház véleményétől eltérő állásfoglalások a történelem során mindig jelentkeztek. ezekből kb. Az eretnekmozgalmak egy átmeneti korszak eredményei. hogy a pápaság ügyeibe ne szólhasson bele a császár. szigorúbb bencés regulához akartak visszatérni úgy. a királyok kezéből. E közösség igazi felvirágzása Szent 16 . „ezeréves birodalomhoz”. a pápaság intézményét is elutasították. század végére hat (mások szerint nyolc) jelentősebb típusa alakult ki a szerzetesrendeknek. másrészt viszont felléptek vele az egyházi méltóságok megvásárlása ellen is. az őskeresztény közösségi értékekhez kívánták visszavezetni. ahol a pogányság vagy az arianizmus még élt. A kolostorokon belüli világi életforma felszámolását célzó reformhoz seregestül csatlakoztak az európai kolostorok. a kereszténység határterületein. A középkori Nyugat-Európában a XIII. (Az ezredforduló gazdasági virágzása következtében a bencés kolostorok jelentősen meggazdagodtak. A ciszterciták az ősi. bogumilok) Európa számos pontján.

) megjelent egy új eretnekség. amelyek megoldása mind a világi hatóságoknak (pl. az egyház világi hatalmának bírálata) komoly nehézséget jelentett. A ferencesek jelentős szerepet kaptak az oktatási intézmények. összegzés Az új szerzetesrendek kialakulásával párhuzamosan zajlottak a pápaság megerősödését eredményező. Kialakulásuk inkább az eretnekmozgalmakkal való szembeszállásnak tudható be. Szentírás. rátermettségük elismeréseként az inkvizíció megalakulása után ők látták el ennek az intézménynek az irányítását is. akinek vezetésével a közösség új kolostorokat alapított. III. a fennálló rendszerhez leginkább alkalmazkodók a minoriták. betagozódtak a világi egyházi hierarchiába. század derekán Franciaországban fejlődött ki. század fordulója). század végére egész Európában uralkodóvá. két szín alatti áldozás stb. munkájában is. s a keresztény Európában mindenhol megfigyelhető a hatása. 12. (A Mária-kultusz megfogalmazásában meghatározó szerepe volt. Ince kora jelenti a pápaság fénykorát (XII-XIII. A XIII. A pápák avignoni fogsága után a nyugati egyházszakadást a konstanzi zsinat megszüntette. tapasztalatuk. Aquinói Szent Tamás). Lezárás. majd harmadik csoportként létrejött a szintén Szent Ferenchez való visszatérést valló kapucinusok közössége is. Az eretnekek elleni harc újabb állomásaként. mind az egyházi vezetésnek (pl. akik prédikáló testvéreknek hívják őket inkább – a domonkosoké. A gótika a XII. a bizánci kultúra hatása alatt álló országok kivételével. A közösséget Guzman Domonkos. az eretnekmozgalmak radikalizmusa felé sodródás. 17 . században. létjogosultságát az eretnekekkel való vitákban bizonyították. egy kasztíliai pap alapította a XIII. maga Bernát Clairvauxnak lett az apátja. A különböző csoportok eltérő módon értelmezték a szegénység fogalmát. és vált a XIII. század folyamán. (A szegénységet Szent Ferenc értelmezése szerint vallók lettek az obszervánsok. A tudás fontosságát. az egyetemek irányításában. a huszitizmus. Újabb egyházi reformok igényeként (anyanyelvű liturgia.Bernát korára tehető. Ezeknek a rétegeknek a megszólítása lett a kolduló rendek feladata. és innen terjedt el. században alakuló egyetemeken a vezető tanárok javarésze közülük került ki (pl.) A városi szegénység elterjedése olyan új szociális problémákat vetett fel. A romanika a XI-XIII. de évszázadokra hatalmi válságot hozó invesztitúraharcok és a Szentföld elvesztésével záruló keresztes hadjáratok (lovagrendek alapítása). felkelések).) A másik koldulórend – bár vannak. tétel: A rom romanika és a gótika fõbb stílusjegyei FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a román és a gótikus építészeti stílus jellemzőit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A középkor két nagy stílusirányzata a román stílus és a gótika. ekkor vált Szent Péter utódából Krisztus földi helytartójává. A kolduló rendek már nem távol a világ zajától. század stílusirányzata. hanem a településeken belül építették kolostoraikat. A ferencesek közösségét Assisi Szent Ferenc alapította a XIII. híveinek száma pedig rohamosan nőtt.

A térarányai általában igen karcsúak: a főhajók magassága a francia székesegyházakban a szélesség két-háromszorosa is lehet. a templom kereszt formájú alaprajza az ő feszületét mintázza. az ablakokban. a félkörív zárja le a keskeny. erősen bevilágított térré. a fülkékbe épített szoborgalériák és a hatalmas méretű rózsaablakok. vagy akár a szakrális értelmű gonosz ellenében is. A gótikában viszont eltűnnek a hatalmas és vastag falfelületek: karcsú pillérek.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A romanika korában a kőépítkezés az egyház és a társadalom legfelső vagyonos rétegeinek a privilégiuma volt. de az emberi test itt egy konkrét személyt. a vár. tagolatlanok. A XII. Két dongaboltozat derékszögű találkozásából született meg a keresztboltozat. később azonban kőrácsokkal gazdagon díszített szoborfülkékkel. Ezért olyan vaskosak a falak. keskeny bordák tartják az egész épületet. Jelentős szerepet játszott a nyugat-európai építészet fejlődésében. belül is masszív erőt árasztanak. ami egységes. A gótikus építészet létrejöttének előfeltételeit részben a XI-XII. De a megújulást segítette az egyházon belül meginduló megújulási mozgalom és az új szerzetesrendek megalakulása is. arckifejezése merev. „lába” van. A problémát a falak megvastagításával és vaskos támfalak alkalmazásával igyekeztek megoldani. A templom alaprajza meghatározott formát követ. A támpillérek felületei kezdetben egyszerűek. magasba törő. ezért ezeket a falsíkra merőleges támpillérekkel támasztották meg. az ötvösök. de a nagy építkezések. a gótika korában azonban megnő a polgárság szerepe (katedrálisok. A teret félköríves boltozatok hidalják át. A tér lezárására előszeretettel alkalmaztak csúcsíves megoldásokat. a másik oldalon pedig egy sajátos realizmus. majd az épület több pontján is díszítő elemként pazar faragású kőcsipke jelenik meg. ábrázolásuk nem törekszik az egyediségre vagy az érzelmek kifejezésére. A rendkívül karcsú s egyre nagyobb ablak. az egyház és a főnemesi udvarok voltak. Jellemző típus a háromhajós bazilika. hogy megismerkedtek Bizánc és az iszlám világ kultúrájával. melyek fölfelé irányították a földi létében kiszolgáltatott halandó figyelmét. A terek lefedése túlnyomó részben a gótikában is boltozatos. kiskirály- 18 . században a keresztes hadjáratok és a lovagság eszméje egyesítették az európai országok közötti kapcsolatokat és hatásokat.és ajtónyílásokat közrefogó keskeny faltestek nem voltak elegendők a boltozatok oldalnyomásának felvételére. A nagyobb megrendelők azonban a gótikában is a királyok. azaz az építőműhelyek társulásként működtek. „nyaka”. ill. de a homlokzat és a mellékhajók falai így is kevéssé stabilak. Kifejtés A román stílusú templomok erődökre emlékeztetnek. A gótika kettősségét. Jellegzetes épületfajta a templom. A román kor kőből készült dongaboltozatot használt. de a gótika a csúcsív és a bordás keresztboltozat felhasználásával és továbbfejlesztésével alapvetően új. A rendkívül törékeny földi létet – mely ki van téve rablóbandáknak. kis tornyocskákkal oldották fel. szobrászok és festők. Céhekbe tömörültek az építőmesterek. században meginduló társadalmi és gazdasági fejlődés teremtette meg. fénnyel elárasztottak. a kegytárgyak készítése önmagában is a kézművesség fellendülését támogatta. s azt az érzést sugallták. „karja”. „hasa”. amely formát továbbfejlesztették. Krisztust szimbolizálja. hogy a hívők biztonságban érezhetik magukat a külső támadások. A romanika építészete szerint a templomnak „feje”. s a súlyos falakat megtámasztó zömök pillérek kívül is. A templomhomlokzatok jellemző elemei a gazdagon díszített kapuzatok. A templomokat díszítő szobrok testtartása. A boltozati nyomás levezetésére a templombelsőben oszlopok és pillérek váltják egymást. városházák). lőrésszerű ablakokat is. harmonikus hatást kelt. az élénk színekben ragyogó üvegablakok is gyakran csúcsívben végződnek. a korszak ellentmondásosságát jól mutatják az egyik oldalon az égbe nyúló szentélyek. A gótika legfőbb törekvése a román stílusban kiérlelődött alaprajzi elrendezés és felépítés továbbfejlesztése: a térrészek egyesítése áttekinthető. egységes szerkezeti rendszert hozott létre: a magasba törő terek áttekinthetőek. a kolostor.

tétel: A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői hu FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a reneszánsz kor emberképének újdonságait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Észak-Itália más gazdasági és társadalmi fejlődési utat járt be. technikusai törekedtek újabb. a „diadalmas egyház” hatalmát hirdetik. Milánó. a gótikáé. a szépség. égbe törő gótikus katedrálisok a mennyek dicsőségét. A reneszánsz Észak-Itáliában (Firenze. s egyre tökéletesebb eszközök. Jellegzetes épületfajta a katedrális. A reneszánsz maga újjászületést jelent. járványoknak. nyomornak és szenvedésnek – mélyen átitatja a túlvilági remény. mozogni látszanak. amit a felfelé törekvő tornyok. (A XV. királyoknak. Hatásköre földrajzilag jóval korlátozottabb. országról országra vitték tovább az új ötleteket. században bontakozott ki. szerkezetek alkotására. a harag. ahol a gazdasági és társadalmi fejlődés (polgárosodás) megteremtette az alapot befogadására. a félelem.oknak. de már sejteti az élő. Vándor kőművesek és kézművesek városról városra. az épületek szinte lebegni látszanak. azaz új ismeretek megszerzésének támogatására kényszeríttette. a díszítés fejez ki. században erősödött meg. Ahol a gótikus építészet meghonosodott. eleven testet. teológiai. a csúfság. Róma) a XIV. Megjelenik pl. az öröm. 13. a földbirtokos nemesség anyagi lehetőségeit és befolyását tekintve gyengébb volt a levantei kereskedelemből és az ehhez kapcsolódó ipari fejlődésből meggazdagodó városi nagypolgárságnál. amit elsősorban az antik kultúra újjászületéseként szokás értelmezni. A ruhák redőzete még eltakarja. A késői gótikában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a misztikus lények. ezért az egyes stílusjegyek az adott területre jellemzőek. filozófiai irányzat. kereskedelemből élő és gazdagodó polgárságot a piac szélesedéséből remélt haszon is a technika fejlesztésére. de vonatkozhat az európai kulturális élet általánosságban vett megújulást hozó újjászületésére is. A humanisták létszáma mindössze néhány ezer fő Európában. a boldogság ábrázolása. A XIV. A gazdaságilag megerősödött polgárság igyekezett a maga világszemléletét érvényesíteni. valósággal élnek. Az iparból. Európa más részein azonban inkább a XVI. az iszonyat. mint pl. és gyakran magán a gótikán is túlmutatnak. századra sokkal kevésbé volt feudális. 19 . Velence. érzelmek jelennek meg az arcokon. században született a középkor megnevezés. báróknak. nevét az iskolai tanítási módszerről nyerte. szörnyek és angyalok. összegzés A román zömökségével szemben a könnyed. Az ő megrendeléseik nyomán. A tanárok és a tanítványok az előadásokon és vitákon formálták ki. Leonardo da Vinci). a helyi sajátosságok komoly hatást gyakoroltak rá.) Kifejtés A skolasztika kifejezés a latin schola (iskola) szóból származik. de a kíváncsiságtól (is) hajtva a kor tudósai. A merev román szobrokkal szemben a gótikus szobrok légiesek. a fény. Lezárás. hiszen csak ott terjedt el. szinte súlytalannak tetsző. új eljárások kidolgozására (pl. mint Európa többi része. egyedi jellemvonásokat is ábrázolnak.

de egyéni kapcsolatot keres istennel. az nem a régi felújítása vagy utánzása. önkifejezése áll a középpontban. esendőség stb. hogy kevesen válhattak a megrendelőktől (ill. 20 . szívesen ábrázolva az emberi testet. Az emberközpontúság az e világi valóság. a bibliai témák is több esetben világias szellemben jelentek meg. alárendelt helyzete azonban abból a szempontból tovább élt. A humanisták szerint az élet örömei. A reneszánsz templomok is a főpapok. de egyre több tudós és gondolkodó használta a saját anyanyelvét (is) alkotásaiban. s a konkrét létezőkkel kezdte a vizsgálatot. megtalálja az ő egyedi szerepét. fájdalom. mecénásoktól) független alkotókká. ebből a szempontból nem mentes az alkotás az idealizált megoldásoktól. bánat. élvezete is hozzátartozik a teljességhez és a személyiséghez. s a figyelem középpontjába az ember került (az ember a teremtés csúcsa). a tapasztalaton alapuló megismerés egyre több híve fogalmazta meg tanításait (pl. amely tiszteli a személyt. de nem lépett fel a vallás ellen. önmagában való értéket képvisel. valamint Arisztotelész tisztelete (bár a XV. ugyanakkor a halhatatlanság utáni vágy. világias önkifejezés jellemzi. új megközelítésben vizsgált (lásd kései skolasztika) hittel. irodalom szerzői. egyéni hangja. miáltal többek számára lett hozzáférhetővé a könyv és a tudás. keresték a (római) ősöket. az egyházatyák. Ez az aktivitás jelentkezik a művészetekben. Szerinte az ész feladata a dolgokban rejlő formák (lásd Arisztotelész) nyilvánvalóvá tétele. század végéig még Platón tanai is elevenen hatottak). a művészetek szeretetében. hogy formálója lehet a maga világának. hanem új kultúrájukat az antik műveltség felfedezésének és újjászületésének tekintették. A reneszánsz alkotók legfőbb célja az emberi test és a természet hű megjelenítése. világias érzelmei. A középkorhoz képest mindenképp nagy változás. verselése. az élet szépségét állítja előtérbe. a reneszánszban a műveltség különvált a vallástól. vagyis a realizmus nem teljes. szépségeit élvező. filozófiai ismeret) épített.) már a gótikában megjelent. de a reneszánsz emberek nemcsak a folytonosságot érzékelték. A skolasztika kései korszakában a veritas duplex (kettős igazság: a hit és az értelem igazságának megkülönböztetése) elvének elterjedésével a természetfilozófia kezdett önállósulni. a zsinati határozatok. új kultúra volt. képei.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli illetve fejlesztették tovább a keresztény filozófiát. lehetőségeit kutató. A reneszánsz ideológiáját jelentő humanizmus gyökerei is visszanyúlnak a középkorba. képzőművészeti. az evilági dicsőség (és gazdagság). annak viszonyait kifejező. A vallásosság a középkoritól eltérő. a magánembert. hanem a saját koruknak megfelelő. Az ember magánemberként. Az emberi ábrázolása (szépség. A reneszánsz és humanista világnézet eltávolodott sok tekintetben a skolasztikus felfogástól. Amit így létrehoztak. Szívesen utaltak a családra. Olykor azonban ez a hit világias. csúfság. hogy a reneszánsz művészekben erős volt a hírnév. az egyház hatalmának és gazdagságának büszke hirdetői egyben. Bacon). történetírói. ha nem tekintette tudós munkának írását. mitológiai. összegzés A reneszánsznak köszönhetően a nagy technikai és tudományos felfedezések nyomán a geocentrikus világkép széthullt. Az alkotó névtelensége megszűnt. a megismerés iránti vágyban. s az ismereteket szélesebb tömegekhez is eljuttatta a kor egyik legnagyobb találmánya. A reneszánsz ember egyik legnagyobb élménye. hogy ez az individuum a maga teljességében élje életét. R. A skolasztikát sokáig egyértelműen tekintélyelvűség jellemezte. Az ember és a természet iránti érdeklődés megfért a némiképp átértelmezett. s minél tökéletesebben kifejezhesse önmagát. A kulturális haladásnak hatalmas lendületet adott. A humanista kultúra nyelve még a latin. azaz a Szentírás. funkcióját. A humanista műveltség antik hagyományokra (klasszikus latin nyelv. Egyéni. az élet örömeit. bár a humanisták többsége is mélyen vallásos. a természetet. A középkorban az ember a kultúrát vallási élményként élte át. Az élet célja. öröm. a könyvnyomtatás. az ember evilági feladatait és céljait. műfajai. A valóságigény azonban összekapcsolódott a harmónia igényével is. Lezárás. A skolasztika második korszakában alkotó Aquinói Szent Tamás – részben Arisztotelész hatására – a természetfeletti világot elkülönítette az érzékekkel felfoghatótól.

hogy független muszlim hitű uralkodónak tekintette ekkortól magát. ami azt jelentette. Az alakulatok nagyobb részét a reguláris haderőt jelentő szpáhik és a janicsárok alkották. azaz a Birodalom vallási vezetője is. A szultán tanácsadó testülete. a meghódított keresztény lakosság azonban megtarthatta saját bírói rendszerét. de döntési jogkörrel nem rendelkeztek. megkülönböztetve a könnyűlovas akindzsiktól. Európában 1354-ben vetették meg először a lábukat. sőt sok közülük eredetileg rabszolgaként dolgozott. hogyan épült fel az Oszmán Birodalom állam. élén a béggel. a kisebb egység a szandzsák. először a környező török népeket győzte le. szeldzsuk törzsek Kis-Ázsiába. akik 10 évente felmérték. részben a bizánci mintákat követte. hogy Bizánc meggyengült. majd Bizánc ellen fordult. (Mivel „gyökértelenek”. mint a leggazdagabb három európai uralkodó bevétele összesen.14. Kiemelt szerepük volt a defterdároknak (adószedők). nomád állattartó ún. A földek elenyésző hányada volt örökletes magánbirtok vagy egyházi tulajdon.és katonai szervezete! Térjen ki arra. despotikus jellegű hatalom jött létre (lásd ábra). Kifejtés Az oszmán-török államszervezet részben a szeldzsuk. bosszújától. nem volt képes komoly ellenállásra. törvényeit. században érkeztek az iszlám vallású. Így ők a karrierjüket a szultánnak köszönhetik. összeírták a beszedhető jövedelmeket. másrészt sokkal könnyebb őket félreállítani. Az új oszmán-török állam a hódításra rendezkedett be. s a korban szokatlan módon centralizált. ám ők nehezen fegyelmezhető alakulatok voltak. a díván főtisztviselőkből állt. ezért az eredményes hódítás érdekében átszervezték a haderőt. ebből használatra adományoz (lásd ábra). Bármikor elvehető szolgálati birtokot kaptak.) Hadsereg Kezdetben gázikból (hitharcosokból) állt a török hadsereg jelentős része. 21 . azaz lovagi mércével mérve nem tekinthetők nehézlovasnak). A szpáhik lovas katonák. A török államot Oszmán emír/vezér hozta létre a XIII-XIV.) Az igazságszolgáltatás a muszlimok számára a Korán alapján történt (muftik és kádik végezték). (Az Oszmán Birodalom évi jövedelme több mint háromszor akkora. utóda vette fel a szultán címet. akiket nehézfegyverzetűnek neveztek (de az európai fogalmak szerint. de ő volt a kalifa. A díván elnöke és a török hadsereg főparancsnoka a nagyvezír volt. hogy ez az államszervezet hogyan szolgálta a katonai törekvéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XI. tétel: Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai Az Os FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. A meghódított területek nagy része a szultán tulajdona. A jogot és az állami törvényeket az iszlám határozta meg. A hivatalnokok jelentős része eredetileg nem is török származású volt. melynek élén a pasa/ basa állt. A terjeszkedést elősegítette. egyrészt ezáltal feltétlenül hűek. és ekkortól a Balkán megszerzése volt a céljuk. nem kell félni a rokonság esetleges lázadásától. század fordulóján. Hivatalszervezet A Birodalmat közigazgatási egységekre osztották: a nagyobb egység a vilajet. Az állam székhelye Bursa lett. A szultán hatalma a tőle függő hivatalnokokra és a hadseregre épült.

) A hódításokat alátámasztották az iszlám tanok is (dzsihád). annál több lehetett a szpáhi. ennek következtében pl. vagyis a tárgyaik keveredtek. Nem mindig lehet egyértelműen azonosítani egy-egy régészeti lelet pontos származását. hangtani) változások törvényszerűségei alapján nyelvcsaládokba osztják a nyelveket. egymással kereskedhettek is. hogy a vándorlás során milyen népekkel kerültek kapcsolatba. majd a bolgárokat győzték le (I. és ez hogyan hatott az életmódjukra! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyarok – és a legtöbb nép – eredete. tatárok. csodaszarvas vagy turulmadár). amíg a folyamatos hódítások újabb és újabb kiosztható birtokot adtak. Bizánc elfoglalásával (1453. Írott források a kezdetekről nincsenek. gyakorlatilag kolostori elzártságban. A magyar őstörténet kapcsán a régészet és a nyelvészet kínál kapaszkodókat. tárgyi kultúrájuk átalakult. A meghódított területek adóztatása a hivatalszervezetet is eltartotta. Bajazid). azaz annál erősebb volt a hadsereg. I. alapszókincsben bekövetkező nyelvi (pl. század második felétől Magyarország déli határaira hárult a török elleni védekezés. (Minél nagyobb területeket szereztek. 1366-ban Drinápoly lett az európai főváros. A XV. a szókincs hasonlósága és az ún. nyelvészet. őshazája kérdésében sok a bizonytalanság többek között azért. a régészet. akár ellent is mondhatnak. de ezek eredményei gyakran egymásnak ellentmondani látszanak.és Fekete-tengeren biztosította a török uralmat. Az Oszmán Birodalom külpolitikáját az erős hadsereg fenntartásának kényszere határozta meg: addig működött jól. az egymással való érintkezés következtében egy új kultúra alakult ki. A flotta a Földközi. A tudomány ismeretei szerint a magyar nyelv finnugor eredetű. Zsoldosok. szigorú fegyelemben nevelt gyalogos katonák voltak. A nyelvtani szerkezet. mert igen kevés forrással rendelkezünk. amely a törökök számára komoly ellenfél lehetett volna. Az előbbiek a várostromoknál tettek jó szolgálatot. II. akindzsik. 22 . 15. Ágyúkkal felszerelt tüzérség (topcsik) és nagy létszámú segédcsapatok (pl. Mohamed szultán) vált az uralmuk teljessé ebben a térségben.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A janicsárokat részben devsirmében szedték össze. tétel: A ma magyar nép vándorlása FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a magyar nép vándorlását a honfoglalást megelőzően! Térjen ki arra. és a portyázóknak jutott zsákmány. Lezárás. az utóbbiak jórészt a portyázásokon szerzett zsákmányból tartották el magukat. A nyelvészet eredményei a mai nyelvállapotból és a nyelvemlékekből próbál visszakövetkeztetni a nyelv történeti fejlődésére. martalócok) egészítették ki a hadsereget. tudományok eredményei pedig nem mindig egyeztethetők egymással. bár a Földközi-tengeren a nyugati hódítást 1571-ben Lepantónál megállították a keresztény hadak. Murad szultán). A pusztai népek mondakincse is sok közös vonást mutat (pl. Először a szerbeket (1389. összegzés A Balkánon nem volt olyan állam. antropológia stb. hiszen a népek vándorlásaik során keveredtek egymással.

évezred) A későbbi finn-permi népek nyugatabbra vándoroltak. gyümölcstermesztés is. évezred közepe között) Az ugorok szétválása a Kr. Megjelentek a csiszolt kőeszközök. népzenei hagyomány). és Kr. e. Az arab írásos források és a középkori történeti hagyomány miatt felmerült a hun-magyar és a törökmagyar rokonság kérdése. pajzs. 23 . Nemzetségi társadalomban éltek az államalapításig. agyagedények. vagy északabbra kellett költözni a korábbi életmód megőrzése érdekében (obi-ugorok). ami a földművelés kezdeteire vall. A Baskíriában való letelepedés után török népekkel kerültek kapcsolatba (kb. e. domonkos szerzetes a XIII. valószínűleg a későbbi ugorok pedig az Ob. a nyelvátvétel vagy nyelvcsere miatt – a sztyepp vidékén ez nem egyedi jelenség) nem lehet biztos következtetéseket levonni a nép történetére vonatkozóan. zsákmányszerző életmód a jellemző. majd a VIII. rövid kard. hogy a nyelv története önálló fejlődési utat jelent. szarmata szomszédság jellemző. a vashasználat elterjedése. században a Kazár Birodalom fennhatósága alá kerültek. Kifejtés A régészeti leletek alapján a magyarok ősei antropológiailag többségükben europid jellegű népesség voltak. szókincs. lemez. lándzsa. évezred) Az Ob és az Urál hegység közötti területen éltek az uráli nyelvcsalád tagjai. 2. 4. másrészt szkíta. nyíl.A nehézséget az jelenti. hogy legalább részben letelepedett életet éltek. feltételezhető a faeke használata. A vándorlás oka valószínűleg egy felmelegedő periódus lehetett. e. 3. szarvasmarha. Jellemző változások: a kereskedelem kialakulása. A vándorlás során egyrészt iráni népekkel kerültek kapcsolatba. Volga – Don – Donyec és az Azovi-tenger által határolt terület lehet. Pattintott kőeszközök használata. zsákmányszerző (halász – vadász – gyűjtögető) életmód. u. évezred első felében történhetett és az újabb felmelegedés hatására. 1. Ugor őshaza (Kr. Finnugor őshaza (Kr. Megismerték a földvár és boronaház építését. megjelent a kertgazdálkodás. Baskíria a Volga és az Urál közötti terület. A török kulturális kapcsolat valóban erős (pl. ló). keleties jellegű tárgyi. íj. Magyar őshaza. Megjelent a fémeszközök (réz. e. vagyis a népek keveredése miatt a nyelv átalakulásából (pl. amikor itt kereste a magyarok rokonait. században a Magna Hungaria nevet adta a Volga e területének. A magyar vándorlás (a magyar nép őstörténete) Uráli őshaza (Kr. kecske. 1. s a vita a mai napig nem zárult le.és bőrpáncél használata. 300 korai török eredetű szót vettek át ekkor). mint még sok egyéb nép. Irtis és Iszim vidékére. A baromfitartás elterjedése arra utal. Julianus. hogy a magyar kultúra többgyökerű. Sámánizmus. amely megváltoztatta a környezetükben a növénytakarót. 1. Életmódjukra a legeltető állattartás lett a jellemző (juh. ami arra utal. Baskíria (Kr. bronz) használata. Életmódjukban a földművelésre helyeződött a hangsúly. a katonai szervezet kialakulása. A kiszáradás és a sztyeppövezet északabbra húzódása miatt vagy életmódot kellett váltani (a későbbi magyarok áttérése a nomád állattartásra). e. A hun-magyar rokonságot a tudományos ismeretek nem támasztják alá. Levédia 600 körül délkeletre vándoroltak. évezred) A későbbi szamojédok különválásának az oka valószínűleg a relatív túlnépesedés. akiknek a kultúráját jelentős mértékben átvették (a régészeti leletek gyakorlatilag elkülöníthetetlenek). csonteszközök.

összegzés Harcmodoruk: a török népektől eltanult lovas íjász harcmodor volt. Jenő. hiszen bár sátrakban/jurtákban éltek (lásd kép). bár ennek konkrét tartalma nem egyértelmű a források alapján). Keszi. 24 . bolgárok. öltözködés. A Kazár Birodalomban csatlakozott a magyarokhoz a kabarok három törzse. s együtt vonultak az állatokkal. gyümölcstermesztés is. tétel: A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja ho FELADAT: Mutassa be a honfoglaló magyarság életmódját a korabeli források és saját ismeretei alapján! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyarok életmódja félnomád a honfoglalást megelőző időszakban. Etelköz (IX.) mutatnak. oroszok és a Kárpát-medencében élő szlávok ellen. földvárak építésének módját is. 16. 862-től több esetben is jártak a kalandozók a Kárpát-medencében a korabeli források szerint. A hét törzs közül ötnek a neve türk (Kér. Lezárás. felemelkedést. Kürtgyarmat) és kettőnek finnugor (Nyék és Megyer). A vándorlások során főleg a török nyelvcsalád népeitől sok olyan elemet vettek át. megjelent a kertgazdálkodás. mesék és mítoszok. télen a folyók mellé húzódtak. A kazárokkal kialakult feszült viszony állhatott valószínűleg a továbbvándorlás hátterében. bár ennek konkrét tartalma nem egyértelmű a források alapján). Lótenyésztő népként gyakorlott lovasok voltak. gazdálkodás. Ismerték a boronaházak. bizánciak. művelték a földeket is. nyergükön kengyel található. lovas íjászat. Életmódjukban már a levédiai időszakban a földművelésre is helyeződött hangsúly. Kazár hatásra Levédiában alakult ki a kettős fejedelemség. amelyek kulturális rokonságot (nomadizálás.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Kazár hatásra alakult ki a kettős fejedelemség és szilárdultak meg a törzsi keretek (hét törzs). vallási hiedelmek stb. A törzsek szövetsége itt erősebbé vált (vérszerződés. közösen folytattak zsákmányszerző hadjáratokat az oroszok. bizánciak és a Kárpát-medencében élő szlávok ellen. A korabeli források szerint 862-től több esetben is jártak a Kárpát-medencében. amely lehetővé tette a megtámasztást. és szilárdultak meg a törzsi keretek (hét törzs). A hét törzs közül ötnek a neve türk (Kér. A törzsek szövetsége Etelközben erősebbé vált (vérszerződés. Kürtgyarmat) és kettőnek finnugor (Nyék és Megyer). Keszi. Csodaszarvas) köthetők e korszakhoz. század) Helyszínét (Dnyeper–Duna köze) a források alapján nem lehet egyértelműen beazonosítani. A baromfitartás elterjedése arra utal. A Kazár Birodalomban csatlakozott a magyarokhoz a kabarok három törzse. Jenő. Tarján. közösen folytattak zsákmányszerző hadjáratokat a bolgárok. Írott források és mondák (Emese álma. zene. Tarján. nyilazást. hogy legalább részben letelepedett életet éltek.

azaz a honfoglalás Árpád és Kurszán vezetésével. A magyarok tudniillik gyakran támadtak gazdag zsákmányt ígérő kolostorokat és templomokat. Bulcsú. a sikeres magyar harcmodor miatt gyakran jártak ún. hanem hazaérkezés után osztották szét. A kettős fejedelemség 904-ig. a fejedelmi törzs az ország közepén. a gyulák megtérése. A letelepedés törzsi keretekben és nemzetségi rendben történt. Taktikájuk alapja az ellenfél nehézlovascsapatainak fellazítása volt. és körbevette védelmi funkcióval a többi. Árpád 907-ben halt meg. Mivel a zsákmányt. vagy cselt vetve maga után csalogatta az ellenséget egy előőrs. így megváltva a területet az évenkénti támadásoktól (pl. A hadjáratok zöme a frank területek és Itália ellen irányult. A korabeli magyarokat a bizánci császár türköknek nevezi. német területeken). a gyors mozgású csapatok váltott lovakat használtak. az adóból származó bevételt nem helyben. hogy felkészítse a bizánci hadvezéreket arra. Lezárás. hadirendjüket. a segédnépként szolgáló szabadok vehettek részt. A hadjáratokban valószínűleg a katonáskodó középrétegek.Kifejtés 895-907 között történt meg a Kárpát-medence megszállása. akik vagy saját személyükben. mi módon lehet velük szemben sikerrel harcolni. 25 . ez megnövelte a fejedelmi hatalom súlyát. akkor az összecsapás legvégén került rá sor. hanem vagy látszólag menekültek. A magyar kalandozásokról meglehetősen sok – és igen negatív ítéletű – forrás maradt fenn. a Bizánc elleniek 970-ben értek véget Arkadiopolisznál. életfa. majd a Taktikában részletesen leírja fegyverzetüket. A magyarság tehát az erősödő bizánci és német-római császárság között élve vette fel a kereszténységet és a feudális jogrendet. Géza fejedelemsége alatt kezdődött el nagyobb mértékben a térítés – erről lásd a forráshoz írtakat. Kurszán haláláig állt fenn. Társadalmi és életmódbeli hatásokról lásd a táblázathoz írtakat. totemizmus) – lásd a forráshoz írtakat. a többiek pedig váratlanul bekerítették őket. Géza azonban a nyugati kapcsolatok erősítése és a terjeszkedő Bizánc jelentette fenyegetés csökkentése érdekében a nyugati kapcsolatok kiépítését tartotta megoldásnak. ill. összegzés A magyarok ősvallása a sámánhit volt (sámánizmus. szerepét. ha mégis kialakult. az erős íjak messziről is átütötték a páncélt. A zsákmányszerzés helyébe egy idő után az adószedés lépett. bérhadjáratban is. vagy társadalmi szerepük miatt a támadások fő célpontjai voltak. Taksony fejedelem és fia. adóztató és felderítő szerepűek voltak. ill. Nem szemtől szembe támadtak. A közelharcot igyekeztek elkerülni. harcmodorukat azért. a lengyel területeken és a Pireneusi-félszigeten is. hiszen a krónikák többségét olyan egyházi személyek írták. Mindkét taktika igen fegyelmezett magatartást feltételez. de jártak Bizáncban. táltosok. Lehel). megfordultak és nyílzáport zúdítottak rá. s negatívan jellemzi az ő erkölcseiket. A kereszténység bizánci hatásra jelent meg először a magyarok között (pl. amikor az ellenség üldözőbe vette őket. A nyugati területek belső harcaiban a szembenálló felek hívták őket egy-egy váratlan támadás és félelemkeltés céljából. A kalandozó hadjáratok elsősorban zsákmányszerző. A hadjáratok tervezett akciók voltak. A nyugati hadjáratok a 933-as merseburgi és 955-ös augsburgi vereségeknek köszönhetően. Bulcsú követjárása). A határ menti magyar törzsek vettek részt elsősorban a kalandozásoknak is nevezett zsákmányszerző hadjáratokban (pl. tehát a korabeli források szedett-vedett pogány hordákról szóló írásai erős elfogultságot tükröznek.

elemeiben még tovább él a nomád joggyakorlat (lásd a forrásoknál írtakat). tétel: I. Sze FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be I. Az önálló királyság elismertetésének feltétele a koronázáson kívül az önálló egyháztartomány. neki szolgálatokkal tartozó réteg. Koppányt felnégyeltette. Kifejtés István 1000-ben koronát kér a pápától. Ennek érdekében szövetséget köt a bizánci császárral. Az esztergomi érsekség. Mivel elsődlegesnek tekinti az államszervezet kiépítését. a lengyel herceg. és a holttest darabjait közszemlére tettette Győr. A magántulajdon védelméről. István a törvényeit két törvénykönyvben foglalta össze. István frank mintára megszervezte a területi elvű közigazgatást. István apostoli királyként a keresztény egyházszervezet kialakítója Magyarországon. ezáltal az ország több mint kétharmada került közvetlenül a király ellenőrzése alá. Ottó és II. december 25-én vagy 1001. családi kapcsolatokat tart fenn. ezzel megszületett a keresztény magyar királyság. a német-római császár támad ellene. Imrének is bizánci menyasszonyt kér (bolgárok elleni hadjárat Bizánc szövetségében – 1018). aki esztergomi érsekként is sokat tett István hatalmának a megszilárdításáért (lásd a forrásoknál írtakat). II. István célja a külföldi támadások visszaverése. 1000. gyerekeit (és István a testvéreit) a környező államok uralkodócsaládjaiba házasítja be. de a támadást visszaveri. törvények alkotása. Aba Sámuel felesége. Ajtony). Szent István törvényeit és az uralkodása idején kialakult államszervezetet! FELELETVÁZLAT Bevezetés Géza fejedelem (972-997) célja egy szervezett állam létrehozása. Veszprém és Fehérvár várkapuján. Kezdetben a legfontosabb támasza Asztrik lett. Dinasztikus házasságpolitikája (leánytestvérei) révén a szomszédos népekkel jó kapcsolatot alakít ki. ezért kerüli a külső háborúkat. a közigazgatás kiépítése. ill. Hatalmának megtartása érdekében le kellett számolnia Koppánnyal. fiának. a királyi vármegyerendszert és az udvarszervezetet Magyarországon (lásd ábrához írtakat). s hadműveleteinek sikerességét az apjától rámaradt hadseregnek köszönheti. a negyedik darabot Erdélybe küldte. Konrád. István harcot folyatott az uralmát vagy az új keresztény államot el nem ismerő törzsfőkkel (Gyula. január 1-jén Esztergomban királlyá koronázzák. részben önálló jogalkotásként a királyi tanáccsal egyetértésben a törvényeit. amelyek 1018-ban és 1030-ban jelentek meg. a magyar egyház elkerülte a függést a Német-római Császárságtól. Miután német lovagjaira támaszkodva ellenfele seregeit leverte. majd 1031-ben békét köt vele. Vajk 997-től fejedelem. pénzverés. Vajk (István) a bajor Gizella férje (996). Géza szakított a szeniorátus elvű örökítéssel. Az örökletessé tett birtokoknak köszönhetően pedig kialakul a királyhoz hű. 1030-ban II. az egyházszervezésről és a bűnösök büntetéséről fogalmazza meg részben nyugati mintára. három leánya pedig a velencei dózse. A legyőzött törzsfők birtokait királyi birtoknak minősítik. bevezette a feudális jogrendre jellemző primogenitúrát (az egyenes ági örökösödést). Szilvesztertől. Az államalapítás idején a Német-római Birodalommal (III. Így lett Géza fia. Henrik) erős.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 17. a belső politikai helyzet megszilárdítása és a keresztény vallás államvallássá tétele. Szent István államszervező tevékenysége I. 26 .

István unokaöccsét. 27 . A jobb életszínvonal következtében a népesség is nőtt. hogyan változtak a jövedelemtípusok Magyarországon III. fűszereket kapott. Mindennek következtében Magyarország a XII. A termékek cseréje vásároshelyeken. Döntővé vált a földművelés. a nemesfém. Ennek egyrészt az árutermelés fejlődése. amely tudja garantálni a zarándokok biztonságát. a fa. A XI. Szűz Mária oltalma alá ajánlotta az országot. Istvánt László uralkodása idején. századtól kezdődően egyre intenzívebben kapcsolódott be a külkereskedelembe. A gazdaság fejlődését segítették elő a magasabb szintű technikai és technológiai ismereteik miatt szívesen fogadott. bár a birtokokból származó terménybeszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszott. a méz. Az uralkodók kezdetben elsősorban a só kereskedelméből szereztek nagyobb jövedelmet. 1083-ban szentté avatták. Az országon belül főleg a mezőgazdasági termékek cseréltek gazdát: gabona. illetve állati termékek. A legfőbb kiviteli cikkek között a magyar szürkemarha mellett megtalálható a só. összegzés István legnagyobb problémája az utódlás biztosítása volt. a gabona. a réz. Béla uralkodásától az önálló magyar állam bukásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar gazdaságban a XII. század végén bizonyosodott be. István Intelmek című könyvében összegyűjti a bölcs kormányzás módszereit. csak Imre élte meg a felnőttkort. majd – főként külföldön – keresett árucikk lett a nemesfém is.vagy kisgyermekkorukban. az államszervezés sikerült. az ón. az állatbőr. állatok. másrészt pedig a királyi birtokok nagyságának csökkenése az oka. hogy a regálék közül a legnagyobb jövedelem a kamara hasznából. azaz a pénzváltási illetékből származott. Gyermekei sorra meghalnak csecsemő. a viasz és a hal. Városok jöttek létre. Vazult. Ezekért Magyarország elsősorban katonai felszereléseket. hogy a magyar keresztény királyság megteremtése. benne látta államszervező tevékenységének folytatóját. azaz a letelepült életmód. Amikor 1038-ban István meghalt. Lezárás. tanácsokkal látta el a fiát. hogy egy olyan erős keresztény állam jött létre. század folyamán jelentek meg az árutermelés és pénzgazdálkodás elemei. az ólom. amivel be akarta bizonyítani. A kereskedelem jelentőségét mutatja. Kifejtés III. piacokon zajlott. Az ország északi és keleti területein a jelentős ásványkincs lehetővé tette a bányák nyitását. 18. bor. a bor. 1031-ben Imre vadászat közben meghalt. apai unokatestvérét uralkodásképtelenné tettette. hívott hospesek az Árpád-korban. kézműipari termékeket és luxuscikkeket: ékszereket. tétel: Társadalmi és gazdasági változások az Árpádok és a vegyesházi Társa király királyok korában FELADAT: Tekintse át. Béla (1172-1196) korában bizánci mintára a regálé jövedelmek jelentősen megnőttek.István 1018-ban megnyitotta a nyugatról Magyarországon keresztül Jeruzsálembe vezető zarándokutat. a velencei származású Orseolo Pétert nevezte ki utódjává.

Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli II. Károly Róbert reformjai serkentették az árutermelést. Buda. ezért logikusnak tűnt ezekre építeni a királyi jövedelemrendszert. (Lásd még az ábrához írtakat. Ezzel a lépéssel kialakult a jobbágyadók rendszere (kilenced. (Pl. a királyi birtokok eladományozásával pedig forrásainak egy része is elveszett. a Szepességet a lengyel királynak). mert a királyi városok a kincstárnak fizettek adót. A városok lakói gyakran latin.) A királyi kincstár adóját a kamarahaszna helyett szedték be. A vándormozgalomhoz hozzájárult a pestisjárvány magyarországi pusztítása is. Mátyás uralkodása idején a királyi bevételek túlnyomó részét a jobbágyoktól származó állami adók és a regálék jelentették. Az Aranybullában (1222) egyrészt ígéretet tett a pénz értékének visszaállítására. Különböző jogokat élveztek. Sopron. a vámokat. A kereskedelemben Bécs árumegállító joga jelentett hátrányt.) Károly Róbert a városok fejlődését segítette. elzálogosította (pl. Az 1351-es törvények értelmében egy és ugyanazon jogú nemesi és ugyanazon terhű jobbágyi réteg jött létre. Eperjes. másrészt deklarálta a szerviensek adómentességét. Az ország területe nagyon gazdag volt nemesfémekben. Károly Róbert (1308-1342) gazdasági reformjaira azért volt szükség. Béla (1235-1270) politikájának következtében egyre több város jött létre. A XIII. a réveket. kereskedőit vámmentesség illette. a király vagy udvartartásának beszállásolására is kötelezhették õket. s a korábban adómentességet élvező privilegi- 28 . A háborúk miatt a kincstár és a földesurak növelték a jobbágyterheket. a külpolitikai céljai. Zsigmond idején azonban fellendült a külkereskedelem. ám a növekvő tervek nem voltak egységesek. (Lásd az ábrához írtakat. Bevételei növelése érdekében bérbe adta a pénzverést. Emiatt gyakran nyúlt a pénzrontás eszközéhez. a helyi és a külkereskedelem központjaiként is működtek. mert a bevezetett kilencedet a leggazdagabb bárók nem szedték be olyan rendszerességgel. 1222 után azonban a katonai szolgálattal tartozó nemesség (közéjük tartoznak majd a szerviensek is) adómentessé lett. A királyi birtokok eladományozása miatt a befolyt jövedelmek pótlására a regálé (lényegében a pénzbeli) jövedelmeket tovább növeli. Ezekkel az intézkedésekkel jelentős érdeksérelmeket okozott. hiszen ő maga több ország uralkodója volt egyszerre. A mezővárosok birtokosok falvaiból alakultak ki. Károly Róbert halálakor erős. A városoknak két meghatározó típusa volt az Anjouk idején. Pozsony. a hadsereg fenntartása miatt pedig több adóbevételre volt szüksége. mert a birtokadományozások és a honor rendszere miatt ekkortól a királyi hatalom anyagi alapját már nem az uradalmak. német hospesek lettek. fallal kerítették körül a településeket. András (1205-1235) új gazdaságpolitikát vezetett be. hanem a regálék jelentették.) Speciális királyi várostípus a bányaváros volt. ha a szükség úgy hozta. Bécset kikerülő kereskedelmi útvonal kialakításával. harmadik renddé váltak a királyi városi polgárok). robot és ajándékok a földesúrnak. A XV. a pénzgazdálkodást. a királyi földbirtokok szerepe nagyon visszaszorult. I. egy összegben). IV. s ezek az ipari. a bérleti rendszer megszüntetésére. A korábbi időszakban a szabadok dénárja nevű adót minden szabad fizette. ill. a szabad királyi város és a mezőváros. A szabad királyi városok a főbb kereskedelmi útvonalak mellett jöttek létre. században a gazdaság fejlődése a korábbi úton haladt: megerősödött az árutermelés és pénzgazdálkodás. árumegállító jogot kaptak. A jobbágyterhek rögzítésére az 1351-es törvényekben került sor (lásd az ábrához írtakat). vándormozgalom indult a jobbágyság között. támogatta a külkapcsolatok fejlődését. gazdag államot hagyott fiára. tized az egyháznak. állattenyésztéssel foglalkoztak. Mivel a magyar gazdaság színvonala ezt nem tette még ekkor lehetővé. század első felének királyi pénzügypolitikáját az határozta meg. mint a köznemesek. fellendítették a külkereskedelmet. ezért gyakran a pénzrontásból és az egy éven belüli többszöri pénzverésből (kamarahaszna) próbálta pótolni a hiányzó jövedelmeket. illetve a királyi várakat is. amelyet 1335-ben a visegrádi királytalálkozón sikerült megoldani egy új. hogy a rendi ellenőrzés alól kivonja az adózást. földműveléssel. Hunyadi Mátyás (1458-1490) egyik célja az volt. Nagy Lajosra (1342-1382). hogy Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) állandó pénzhiánnyal küszködött. kapuadó és rendkívüli hadiadó az államnak). s bár támogatta a városok fejlődését (a városokat tanácskozásra hívta. A reformfolyamat kidolgozója Nekcsei Demeter tárnokmester volt. saját önkormányzattal rendelkeztek. a sókereskedelmet. Kassa. adót a földbirtokosnak fizettek (általában évente. Ezzel a jobbágyokat a köznemesek birtokairól saját birtokaikra csalogatták.

zált csoportoknak is be kellett fizetnie (pl. kunok, jászok, erdélyi nemesség, a jobbágytelken élő nemesség). Mátyás több adót is átneveztetett vagy újjal cserélt le, aminek az volt az oka, hogy a belpolitikai küzdelmek során sokan szereztek mentességet jobbágyaik számára az adott adó fizetése alól, s aztán azt a nemesek a maguk javára szedték be. A kapuadó helyett bevezette a füstpénzt, a regálék közül a harmincadvám helyett vezette be a koronavámot. A legtöbb pénz Mátyás idején folyt be a kincstárba. Mátyás évi jövedelme az 1470-es évek derekán mintegy 600 ezer forint volt. Bevételei azonban nem állandó összeget jelentettek, uralma alatt növekedett a mértékük és egy-két évben még a 900 ezer forintot is elérhette. A legtöbbet azonban nem a kereskedők, bányászok fizették a kincstárnak, hanem a magyarországi jobbágyság. Lezárás, összegzés A magyar gazdaság a XV-XVI. század fordulóján is mezőgazdasági dominanciájú volt az ország természeti adottságainak megfelelően. A kincstár bevételeinek 60%-a az agrártermelésből származott, s mivel jelentős technikai vagy technológiai újítás nem történt, a termésátlagok sem javultak. A hazai piaci viszonyok szűkösek voltak, a gazdaság krónikus tőkehiánytól szenvedett. (Jelentős volt a külföldi tőke aránya.) Mátyás uralkodása és az azt követő időszak nagyon magas állami és földesúri adóterheit az adózó lakosság egyre nehezebben tudta kifizetni. A nemesség ráadásul akadályozta a mezővárosok gazdasági megerősödését (pl. a szabad költözés korlátozása, az egyösszegű adó eltörlése), s az így kialakult konfliktus vezetett többek között a Dózsa-féle parasztháborúhoz. A parasztháború elsősorban a mezővárosi parasztpolgárság megmozdulása volt, így őket érintette volna a legsúlyosabban a felkelés bukása utáni szankciók sora, ha azokat a török veszély árnyékában valóban érvényesítették volna. A jobbágyterheket a Werbőczy István-féle Hármaskönyv rögzítette (1514, 1517).

19. tétel: Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején Az Ar
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a XIII. században bekövetkező társadalmi folyamatokat, mozgalmakat! Részletesen térjen ki a szerviensek helyzetében bekövetkező változásokra! FELELETVÁZLAT
Bevezetés III. Béla (1172-1196), II. András (1205-1235) és IV. Béla (1235-1270) birtokadományozási politikája következtében jelentősen átalakult a társadalom szerkezete. (Lásd ábrához írtakat.) A király megmaradt a legnagyobb földbirtokosnak, de a bárók a kisebb nemeseket familiáris függésbe kényszerítették a XIII. század végére. Kifejtés II. András uralkodásának középpontjában egy új birtokpolitika állt, a király elkezdte a birtokokat osztogatni a főtisztviselők között, hogy minél több hívet szerezzen magának. Az így eladományozott birtokok örökölhető birtokok lettek.

29

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Ennek következtében a királyi birtok aránya jelentős mértékben csökkent, s ez számos gazdasági, katonai, jogi és társadalmi problémát váltott ki. A hanyatló udvarszervezet miatt a király jelentős jövedelemtől esett el, amelyet a regálé jövedelemmel akart kiváltani. A regálék közül a vámszedés és a sókereskedelem jogát zsidó és izmaelita bérlőknek adta a király bérbe. Az is erős idegengyűlöletet váltott ki az országban, hogy az uralkodótól Gertrudis német kíséretének tagjai állami hivatalokat és jól jövedelmező birtokokat kaptak (királynégyilkosság). Az uralkodó folyamatos és sikertelen háborút folytatott (Halicsért). A birtokadományozás nyomán nőtt a világi birtokok befolyása, a feudális alávetés felgyorsult, a szerviensek egy része és a várjobbágyok függő helyzetbe kerültek. A szerviensek nem fogadták el a bárók főségét (familiaritás), csak a királyét, a várjobbágyok pedig vissza akarták állítani a várszervezetet. Az eddig ismertetett feszültségek az Aranybulla-mozgalom kibontakozásához vezettek. 1220-ban András ígéretet tett az eladományozott birtokok visszavételére, de ez nem történt meg. Igazi sikert a mozgalom akkor ért el, amikor 1222-ben rákényszerítették a királyt az Aranybulla kiadására, tehát megjelent az a nézet, hogy a királyi hatalom nem korlátlan. Az uralkodó megígérte, hogy: (a forrásban írtakon kívül) királyi birtokot örök tulajdonul nem adományoz; idegenek birtokhoz nem juthatnak; a kamarából az idegeneket ki kell zárni; tisztségeket csak a királyi tanács jóváhagyásával lehet odaítélni (idegen ezt sem kaphat); előírták, hogy a várjobbágyokat a jogaikba vissza kell helyezni. Az Aranybullát 1231-ben II. András megújította egyrészt azért, mert nem tartotta be az 1222-est, másrészt pedig jelentős adósságokat halmozott fel. Az egyház ekkor visszakapta azt a jogát, hogy a tizedet pénzben szedhesse be, a sókereskedelem monopóliumában részesült, és módosult az ellenállási záradék. (Lásd még forráshoz írtakat.) Bár a szerviensek jogokat szereztek az Aranybullával, ezek érvényesülését ki kellett kényszeríteni. Így került sor 1232-ben a kehidai oklevél kiadására (lásd a forrást a szolgabírák választásáról). IV. Béla a tatárjárás előtt megpróbálta visszavenni az eladományozott birtokok egy részét, illetve a további adományozást megszüntetni. Emiatt a nagybirtokosokkal ellentétbe került, így kénytelen volt a középrétegre támaszkodni, a hivatalokban szervienseket alkalmazott. (A nagybirtokosokkal való ellentétet ez csak tovább növelte.) Az uralkodó kunokat telepített az Alföld középső részére azért, hogy a nemességtől független hadserege legyen. Nomádok voltak, vándoroltak az Alföldön, amivel jelentős károkat okoztak a magyaroknak. A kunokat ugyan védte a törvény, de amikor a vezetőjüket megölték, akkor kivonultak az országból. A tatárjárás jelentős pusztulást okozott a népességben, az ország egy része elnéptelenedett, s mivel számítani kellett újabb támadásokra is, ezért IV. Béla gyökeresen változtatott a politikáján, és igyekezett megnyerni a nemeseket magának. Lemondott a birtokok visszavételéről, sőt adományozott is azzal a feltétellel, hogy a birtokon jól védhető kővárat építenek, és páncélos magánhadsereget kell szervezniük, amelyet a király is igénybe vehet, ha az országot támadás éri. (Lásd forráshoz írtakat.) Az Alföld elnéptelenedett területeire visszahívta a kunokat (fiával a kun fejedelem lányát házasította össze), Erdélybe román, a Felvidékre cseh és morva, a Dunántúlra pedig német hospeseket telepített. A kunok IV. Kun László uralkodása alatt nyertek területi autonómiát (kun és jász székek). A városok közül többet szabad királyi várossá emelt, ezeket azonban kőfallal kellett körülvenni. Más városoknak is adott kiváltságokat (pl. szabad bíróválasztás, vámmentesség), ill. városokat alapított (pl. Buda, Szeged). Az 1267-es országgyűlésen megerősítette a szerviensek jogait. (Lásd forráshoz írtakat.) Ugyanez a dokumentum nevezi a birtokadományok és várak építése miatt nagyon megerősödött előkelőket báróknak, így különbözteti meg őket a nemesség többi részétől. (Mindez a familiaritás, ill. később a tartományúri rendszer kialakulását vonta maga után.)

30

Lezárás, összegzés A tatárjárás jelentősen lecsökkentette a parasztság létszámát (pontos adatok nem állnak rendelkezésre, ezért a történeti szakirodalomban a becslések lényegesen eltérőek), ezért külföldieket hívtak be. A betelepülő hospesek kedvezményeket kaptak, ami miatt a jobbágyok terhei is csökkeni kezdtek. A XIII. század folyamán jelentős azoknak a népcsoportoknak az aránya, akik ún. kollektív szabadsággal bírtak (szászok, székelyek, kunok, jászok). Kiváltságaik fejében a királynak fegyveres szolgálattal vagy egyéb szolgálattal tartoztak, a királynak fizettek egy összegben adót, azaz függetlenek voltak a vármegyéktől és a földesúri joghatóságtól. A kunok a tatárjárást követően telepedtek le, katonai szolgálatuk a nemességtől független haderőt jelentett, konfliktust eredményezett azonban, hogy a IV. Kun László uralkodásáig pogányok maradtak. (Az uralkodók sem szorgalmazták a keresztény hitre térítést, hiszen akkor hamarabb betagozódtak volna a társadalomba.)

20. tétel: A ma magyar városfejlõdés a középkorban
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a középkori magyar városok kialakulását, értékelje a városok gazdasági és társadalmi jelentőségét! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Magyarországon is létezett a jogi értelemben vett városok megjelenése előtt olyan település-, illetve településcsoport-típus, amely a későbbi városok szerepét töltötte be, azaz egy körzet gazdasági központja volt (lásd vásárok tartása), ahol jobban működött a társadalmi munkamegosztás, nemcsak mezőgazdasággal, hanem iparral és kereskedelemmel is foglalkoztak. Magyarországon az első városias jellegű települések a királyi és egyházi központok voltak (pl. Esztergom, Székesfehérvár), de nyugati értelemben vett önkormányzattal bíró településekké a XII. században lettek. Ehhez a változáshoz jelentős mértékben hozzájárult az, hogy a XII. században latin, délnémet és főként szász hospesek érkeztek az országba. A szászok nem csak ezekben a régebben létező központokban, hanem Erdélyben és a Szepességben is letelepedtek, és létrehozták városaikat (pl. Szeben, Selmecbánya, Körmöcbánya, Besztercebánya, Bártfa, Eperjes, Kassa). A városok megjelenését és relatív megerősödését az árutermelés és pénzgazdálkodás kibontakozása, a letelepedés általánossá válása, a népességnövekedés tette lehetővé: megerősödött a külfölddel folytatott árucsere is, s ennek központjai a kereskedők által lakott, vásártartási joggal rendelkező városok lettek. A XII. század végén, III. Béla uralkodása idején a királyi regálék kb. egynegyede már a vásárokból, révekből származott. Az ország elsősorban élőállatot, mezőgazdasági terményeket és fémeket exportált, és iparcikkeket importált. Kifejtés A városiasodás folyamata a tatárjárás után gyorsult fel, bár az európai színvonalat még ekkor sem érte el. IV. Béla és fia, V. István a városok védelmének és a gazdaság fejlesztésének érdekében több városnak is kiváltságot adott (pl. Buda és Szeged), ha azok városfallal veszik körbe magukat. (Lásd forráshoz írtakat.)

31

akik jelentős bevételi forrást láttak a városok egy összegben befizetett adójában. századi Magyarországon szabad királyi város (civitas vagy Stadt) kereskedelmi útvonalak mentén (pl. védőfal építése mezőváros (oppidum vagy Markt) átmenet a város és a falu között. amely egyrészt lehetőséget nyújtott a borkereskedelemre. azaz Itália felől Zágráb. Az alföldi mezővárosok már ekkor rátértek az állattenyésztésre. hogy politikai támaszul szolgálhassanak számára. évi egyösszegű adózás. mint Pápa. Krakkó belvárosának átépítéséhez). A városoknak – nyugati mintára – két típusa alakult ki: a fallal körülvett. szabad bíró. a mezővárosokban pedig 15-20 százalékát. A magyar városhálózat egyenetlen eloszlású abból a szempontból. A városok fajtái a XIV-XV. valamint Fehérvár és Esztergom mint közigazgatási centrumok. amelyek a távolsági kereskedelem útvonalain feküdtek: délnyugat. Selmecbánya. Kassa. századtól szabad királyi város jogait is bírhatta. ami azért lehetett lényeges. Győrnek és Kolozsvárnak. vásártartás joga. legyenek azok világi vagy egyházi törvényszék alá tartozók.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A magyarországi városok szabadságai közül a legfontosabb a bíró. Sopron) függés csak a királytól. ezért következetesen növelték ezen települések számát. de a legfontosabbakat megtartotta magának. kiváltságokkal rendelkező város és a mezőváros. vásártartás joga. Cseh. köztük városokat is eladományozott uralkodása kezdetén. század folyamán – elsősorban Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás intézkedéseinek köszönhetően – ezek a kereskedelmi utak Budán futottak össze. 32 . A központ Buda. hiszen Dél-Németország és Észak-Itália ekkor rá volt utalva a magyar állatkivitelre. vámmentesség. Lőcse és Késmárk. A város polgárainak valamenynyi ügyében. Körmöcbánya. Eperjes. Nagybánya) adómentesség. így a határszél és Buda közötti útvonalon megnőtt a jelentősége a regionális központtá váló Kassának. amelyhez egy másik kiváltság társult: a plébánia kikerült a főesperesi joghatóság alól is. önálló bíróválasztás szabad királyi bányaváros: német telepesek behívása (pl. Az alföldi városok közül egyedül Szeged lett (fal nélküli) szabad királyi város (1498). Buda. az Anjouk idejétől legfőbb bírájuk a tárnokmester volt. Prága. ill. a Fekete-tenger felől pedig Brassó és Nagyszeben. Pozsony.és a tanácsválasztás joga volt. Elsősorban azok a települések lettek királyi várossá. A fallal körülvett település a XV. hogy az Alföldön és a Dél-Dunántúl egyes részein alig akadt fallal körülvett település. így innentől kezdve a királyi vagy királynéi kincstárnak fizetett adót. A fellendülés az Anjouk idején folytatódott. Különösen fontos volt a szőlőművelés. Besztercebánya. földesúri fennhatóság alatt. Gyula. Mezőtúr és főképp Debrecen. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) hatalomra kerülése és a hatalom megerősítése érdekében jelentős területeket. A kézművesek és kereskedők aránya a nagyobb városokban a lakosság 25-35 százalékát tette ki. (Lásd forráshoz írtakat. A XIV.és Morvaország felől Nagyszombat. Ausztria felől Sopron és Pozsony. A településeket kiemelték az ispáni fennhatóság alól.) Mátyás (1458-1490) uralkodása alatt Buda a reneszánsz városépítés közép-európai mintájává vált (pl. bányaművelési jog (királyi fennhatóság) A magyarországi városok lakosságának többsége – a nyugatiakhoz hasonlóan – mezőgazdaságból élt. az egyházi bíróságok voltak illetékesek. Ezeknek a kiváltságait igyekezett megerősíteni. és kiváltságokkal felruházva királyi vagy királynéi tulajdonnak nyilvánították. akkor a magyarországi városhálózat eléggé szabályos képet mutat. a polgárok által választott személyek ítélkeztek első fokon. mert a középkorban számos ügyben az egyházközség lelki vezetője. ahol megfogalmazták a városok kiváltságait. Pest gazdasági szerepe miatt. Hasonlóan fontos volt a plébános választásának a joga. 1405-ben összehívta a királyi városok és a mezővárosok követeit. Ha azonban figyelembe vesszük a nagyobb mezővárosokat is. mezőgazdasági termelés évi egyösszegű adózás.és plébánosválasztás. másrészt a gabona piaci megszerzését követelte meg (lásd a forráshoz írtakat). Lengyelország felől Bártfa.

Szilágyit lemondatta és elfogatta. A források szerint már gyermekként alaposan kiigazodott a társadalmi és a politikai élet területén. A latin mellett jól beszélt magyarul. Már gyermekként gyakran tűnt fel tolmácsként apja mellett a fontos politikai tárgyalásokon. tétel: Hunyadi Mátyás uralkodói portréja Huny FELADAT: A források és ismeretei alapján vázolja fel Hunyadi Mátyás uralkodói portréját intézkedései segítségével! FELELETVÁZLAT Bevezetés Mátyás Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fiaként született Kolozsvárott 1443-ban. ha engedelmes és akaratgyenge lesz. 21. hogy mezővárosok is léteztek. az ellenségeskedő főurakat pedig legyőzte. így nem tudtak jelentős erővé válni politikai értelemben. Az eltérő nyelv.Lezárás. 33 . Mátyás azonban nem volt hajlandó elismerni ezeket a korlátokat. a városok a külső garázdálkodók megfékezését. Minden más város polgárai ugyanolyan jobbágynak számítottak. a köznemesek a király támogatását várták a nagyurakkal szemben. században kialakult külkereskedelmi struktúra jelentősen hátráltatta a későbbi városiasodást: Magyarország mezőgazdasági és nyersterményeket exportált. összegzés A XIV-XV. Mivel 1457 őszén V. és iparcikkeket importált. aki majd kiirtja az eretnekek és a mohamedánok maradékát. Podjebrád Katalint. A városoknak a lakossága zömében idegen (latin és német) volt. hogy feleségül veszi a lányát. Kifejtés Tíz évvel idősebb bátyjának kivégzését rabként élte át. méltán tartották az ország egyik legműveltebb emberének. így korán komoly tapasztalatokat gyűjtött. mint a falusiak. A külföldi verseny a hazai iparfejlődésre negatív hatást gyakorolt (lásd a posztógyártás háttérbe szorulása).) A késő középkori magyar jog (pl. azután pedig Prágába vitette börtönbe. csehül és törökül is. és centralizált királyi hatalom kiépítésére törekedett. ami a távolsági kereskedelem szempontjából előnyt jelentett. a pénzromlás megakadályozását. A fiatal királynak nehéz elvárásoknak kellett megfelelnie. László király Bécsbe. polgári szabadságjogokkal rendelkezőknek. 1458 januárjában a korábban apját támogató köznemesi rétegek segítségével Mátyást királlyá választották. nem is vettek tudomást arról. Szilágyi Mihály személyében öt évre kormányzót állítottak mellé. Vitéz János megegyezett Podjebrád György cseh királlyal Mátyás szabadon engedéséről és arról. A főurak azt szerették volna. A nádort leváltotta. mind a német területekkel. a pápa pedig „Isten emberét” kívánta látni benne. Vitéz János váradi püspök támogatását maga mögött tudva erélyesen fogott hozzá az erős királyi hatalom megszervezéséhez. igen magas szintű oktatást kapott. Werbőczy István) csak a szabad királyi városok polgárait ismerte el polgároknak. László váratlanul meghalt. (A rendi országgyűlésekre sem mindig hívták meg őket. de kiskorúsága miatt nagybátyja. idegen származás és kultúra azonban elkülönítette őket a magyar társadalom egyéb rétegeitől. apja gondosan válogatta ki fia nevelőit. hiszen jó kapcsolatokat tartottak fenn mind az itáliai. majd V.

Többek között ez a politikája. ezért a legitimitását meg kellett erősítenie a korona visszaszerzésével. akik önálló elképzelésekkel bírtak. ami biztosítja a függetlenséget és önállóságot (pl.és tudományszeretetéről. Miksa lett a császári trón várományosa. ha Mátyás törvényes fiúutód nélkül halna meg. s az így megnövekedett jövedelmekből jól szervezett zsoldos sereget állított fel. hanem csak választott király volt. az ügyeket igyekezett saját kezében tartani. amikor 1476-ban feleségül vette Beatrixot. Az új uralkodó II. egy új európai királyi dinasztia megalapítása vezette akkor is. amiben megígérte a rendi jogok védelmét. újjászervezte az adórendszert. koronázásakor le is tette az esküt.) A jelentős jövedelemmel járó kincstartói és egyéb gazdasági tisztségeket alacsony származású. de célját nem érte el. A szerződés titkos záradéka szerint a Habsburgok trónigénye megmaradt a magyar trónra. hanem III. de felmérte azt. nem ő. ha adott esetben tervei és érdekei így kívánták. de sikerei csak átmenetiek voltak. Jeles tudósokat és reneszánsz alkotókat (pl. sokszor idegen embereinek tartotta fenn. ezt igazolja a könyvtár alapítása is. hogy megőrizze nagyhatalmi pozícióját. (Pl. kulturálisan azonban hatalmas kincset hagyott hátra Mátyás. Bár uralkodása alatt többször összehívta a rendi gyűlést. ezért először megszerezte a cseh királyi címet (választófejedelemség). Erre 1463-ban került sor. A magyar állam. ezt is bevonták a déli végvárak fenntartásába. Sziléziát. a maga számára biztosította a vámszedés jogát. de a legjelesebbek nem jöttek el. mégsem vette komolyan. Frigyes lemondott a királyi címre eddig fenntartott jogáról. sem Beatrix itáliai kapcsolatai nem voltak elégségesek. Frigyes német-római császártól pénzen megváltotta a koronát. amely jelentősen meggyengítette anyagi bázisukat. a döntéseket nem szívesen engedte át. A rendeknek csak azon döntéseit tartotta magára nézve kötelezőnek. Ez az. Antonio Bonfini) hívott udvarába. 34 . A török elleni küzdelmet „családi örökségnek” tekintette. a reneszánsz mecénás uralkodó „imázsára” ahhoz. ahhoz sem Mátyás. Galeotto Marzio. (Lásd forrásokhoz írtakat. vagy olyan pozícióval megbízni. III. hogy elfogadtassa magát.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Mivel azonban nem koronázott. még erősebb lett a központosítás. Az ő uralkodása volt a magyar állam utolsó kísérlete arra. hogy egyedül Magyarországnak nincs lehetősége a török elleni tartós sikerekre. A nemzetközi összefogás (közép-európai) – a császári és pápai ígéretek ellenére – nem tűnt reálisnak. A bárókat igyekezett az országos hivatalokból eltávolítani. hiányzott az egyetem (a pozsonyi kérészéletűnek bizonyult). A túladóztatott ország gazdasága kimerült. gyermekük azonban nem született. Jagello Ulászló lett. a törökellenes harcok háttérbe szorulása állt az 1471-es Vitéz János és Janus Pannonius vezette összeesküvés hátterében. (Lásd a Thuróczy forrás idealizált képe!) Híres volt művészet. Nem kedvelte azokat a hivatalnokokat. Stájerország és Karintia ellen is hadba indult. s így Mátyás 1464-ben megkoronáztatta magát a nagy nehezen visszaszerzett Szent Koronával. Corvin János számára biztosítani a trónt. Újlaki Miklós bosnyák királyi kinevezése jelentős terheket rótt az Újlaki család magánvagyonára. Bécsújhely. Magyarországon nem volt elég vonzó szellemi műhely. Lezárás. Becsvágya is a császári trón megszerzésére ösztönözte. Frigyes fia. Ez a cél. az igazságos királyról). Társadalmi reformjaival a köznemesség politikai befolyását növelte. Az összeesküvők lelepleződése után még kevésbé vette figyelembe a rendek akaratát. de őket könnyen félre tudta állítani. ami miatt a Mohács utáni időszakban valóságos Mátyás-kultusz bontakozott ki az országban (megszülettek a mondák Mátyásról. amelyek egybeestek az ő elképzeléseivel. a nagyhatalom képe összefonódott Mátyás személyével. meghódította Morvaországot. a nápolyi király leányát. Uralkodása alatt saját céljainak megfelelően új központi hivatalokat állított fel. mindenről tudni akart. ezért igyekezett – többek között – megszerezni a német-római császári trónt. Pénzügyi reformot hajtott végre.) Pedig Mátyásnak szüksége volt a fényes udvarra. így személyes hűségükben jobban bízhatott. Kevéssé előkelő származását – többek között – így próbálta meg elfeledtetni. Zrínyi Miklós életműve). ám a rendeket igyekezett kiszorítani a hatalomból. Bécs. összegzés Ezért élete utolsó éveiben megpróbálta házasságon kívül született fia.

) tizedelték meg a lakosságot. túlnépesedett területekről jött kalandor (hidalgo) volt. Cortez 1519-1521 között a lerombolt azték főváros. valamint a már tengeri. században a portugál és spanyol felfedezéseknek köszönhetően Európa elkezdte a gyarmatosítást Afrikában. térképészet – tengerek veszik körül a szárazföldeket. elszántság. de nem sok sikerrel. a rajtuk lévő megtérítendő „lelkekkel” együtt. az indián államok belső megosztottsága és egymás elleni harca is könnyítette a hódítók helyzetét. így Afrika megkerülhető. tétel: Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás Az Eu FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. hogy óriási túlerővel szemben is győzni tudjanak (nem ismerték a fémszerszámokat. a tájékozódást segítő iránytű és egyéb műszerek. ami az érdemi ellenállást később sem tették lehetővé. azt gondolták az indiánok.) Kifejtés A konkvisztádorok győzelmének okai az amerikai kontinensen a fegyverzetben megnyilvánuló technikai fölény. Peruban Pizarro az általa alapított Limából irányította a dél-amerikai spanyol gyarmatokat. a hódítók többsége otthon ellehetetlenült. Az utak célja a gyarmatok létrehozásán túl elsődlegesen a keleti termékek szállítására új útvonalak felfedezése és a nemesfém. óceánparti hajózásban tapasztalt emberek által kifejlesztett karavella. Bár az egyház és a korona próbálta fékezni a konkvisztádorok mohóságát és kegyetlenségét (lásd Kasztíliai Izabella és Las Casas véleményéről írtakat). gyakran börtönviselt vagy birtokait vesztett. hogyan alakult át a helyi társadalom! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XV. a Föld lehet gömbölyű. a spanyolok könnyen legyőzték az indiánokat először lőfegyvereikkel. Ázsiában – és Kolumbusz felfedezésének köszönhetően (1492) – Amerikában. Végül a szabad földterületet a spanyol állam szétosztotta a konkvisztádorok között. A felfedező utak megvalósulását lehetővé tették a reneszánsz tudományos és technikai ismeretei (pl.) A gyarmatosítás során megszerzett legjelentősebb értékek Területek megszerzése A spanyolok alkirályságokba szervezték az új tartományokat. az őslakosok számára ismeretlen betegségek (himlő. helyettük kőeszközöket használtak). majd a behurcolt. milyen változást hozott az európai gyarmatosítók megjelenése a meghódított területeken. a más indiánok által leigázott népek szabadítóként fogadták pl. nem pedig új hódítóként (az indián birodalmak rabszolgatartó despotikus katonai-papi államok voltak). hogy az európaiak ezek a régóta várt istenek. az aranykort. hogy az indiánok mondái szerint fehér istenek érkeznek majd. Cortezt és katonáit. tbc. az európaiak helyzetét megkönnyítette az is. 35 . vérhas. s így nyugatra hajózva elérhető India). akik „hatlábúak” (ló+lovasa) és elhozzák a boldogságot. akik a meghódított területen remélték a meggazdagodást. de a hódítók ezeket is megkapták használatra.22. ill. Tenochtitlan helyén emeltette az amerikai spanyol gyarmatbirodalom fővárosát. a zsákmány megszerzése volt. (Lásd táblázat adatai. Mexikóvárost. (Az első hajózási iskolát Portugáliában alapította Tengerész Henrik herceg. A megművelt földnek az indiánok jogilag ugyan tulajdonosai maradtak. szinte egész Dél-Amerikát. amely lehetővé tette. kanyaró. tífusz stb.

(Lásd forrásoknál írtakat.) A keresztény európaiak számára a pogány kultúrák alsóbbrendűek voltak (lásd forrás). és az évente Sevillába küldött ezüstszállítmány. dohány. kávé. az eredeti indián kultúrák teljes elpusztítását. tétel: A nag földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai nagy FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a földrajzi felfedezések okait. s vele együtt a spanyol. VI. angol) etnikum. Drake). A keresztény hit új térségekben terjedt el. összegzés A gyarmatosítás következtében megváltozik a világ kulturális térképe. kakaó stb. új kultúrnövények stb. a híres ezüstflotta. Afrika és Amerika népei a népirtást élték át az európai gyarmatosítókkal találkozva. Lezárás. Expedíciók hozták Afrikából a néger munkaerőt az ültetvényekre és a bányákba az indiánok népességének csökkenése miatt. (1500-ban hódították meg Brazíliát.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az uralkodót illette minden termény és haszon egyötöde. A XVI.). A spanyol előretörés miatt Portugália szükségesnek látta felosztani az addig felfedezett és azután felfedezendő tengerentúli világot. hiszen élelmezési cikként a kapásnövények átalakítottak az európai konyhát. Az európai civilizáció kiterjedése jelentősen megnőtt. ezért többnyire kölcsönösen nem értették egymás értékrendjét.) A kultúrák találkozásának következményei Mivel egészen eltérő kultúrák találkoztak.) Növények: kukorica. bab. nyelv és kultúra. aranynál. megoldásnak a szolgaságba vetést. miszerint Amerika és a Fülöp-szigetek a spanyoloké. minden kalóz álma a kincs megszerzése (pl. Brazília. Hosszú távon Európa nagyobb hasznát látta a növényeknek az ezüstnél. mint az európaiak együttvéve. tök. paradicsom. de nagyon sok aranyat és „ezüstországot” igen. az indiánok isteni lényeknek hitték az európaiakat. szokásait. (Bányái többet termeltek. század közepétől kezdték kiaknázni a világ leggazdagabb lelőhelyét a bolíviai Potosiban. biztosabb megélhetést jelentettek a gabonánál. lefolyását! Térjen ki a gyarmati versengés kezdeteire is! 36 . mert a fő terményt. Sándor pápa döntőbíráskodása alatt 1494-ben létrehozták a tordesillasi szerződést. bár a gyarmatok hatására maga is sok tekintetben átalakult (lásd nemesfém beáramlása. gyapot. burgonya. a hittérítést tekintették. (Pl. a cukrot kizárólag nagybirtokon lehetett gazdaságosan termelni.) Nemesfémek Az áhított El Doradót nem találták meg a spanyolok. ill. Ez óriási tőkebefektetést igényelt és rengeteg munkaerőt. A mezőgazdaságban meghonosodott az ültetvényes rendszer. India és a Távol-Kelet pedig a portugáloké. illetve annak a partvidéki sávját. paprika. akik aztán ezt kihasználva kegyetlenül meggyilkolták őket épp vallási ünnepeik alkalmával – lásd forrás. eddig számára ismeretlen területeken jelent meg a fehér ember. portugál (francia. 23. Felgyorsult az emberfajták keveredése.

a szállítások csak a korona általi ellenőrzés után történhetnek. A XVI. a függőség következtében azok gazdasági erejét saját céljainak megfelelően felhasználta.FELELETVÁZLAT Bevezetés A felfedezéseknek nevezett folyamat során és következtében Európa igyekezett kiterjeszteni befolyását a többi kontinensre. ezzel bizonyítja annak gömb alakját. Mindezek hatására mérséklődtek a társadalmi konfliktusok. a XV. ahol leginkább itáliai tengerészek. 1521-től A spanyol Cortez meghódítja az Azték Birodalmat. megvetették lábukat Afrika északi partján. 1533-tól a spanyol Pizzaro meghódítja az Inka Birodalmat. s ezzel kezdetét veszi a spanyol gyarmatbirodalom kiépítése. A reneszánsz szellemi légköre és a könyvnyomtatás hatására Európa a középkorhoz képest jóval nyitottabbá vált a rajta kívüli világok iránt. Indiában és Malájföldön. 1513 A spanyol Balboa felfedezi a Csendes-óceánt. másrészt ők feltételezték azt. 1498 Vasco da Gama (portugál) Afrika megkerülésével eljut Indiába. Mexikót. A spanyol felfedezések első sikeres expedíciója. A tudás gyorsan terjedt. felfedezni vágyó embereknek (ismeretek áramlása. A portugálok élen jártak a tengerjáró hajók (karavella. a legfontosabb portugál gyarmaton óriási ültetvényeken cukornádat termesztettek és dolgoztak fel rabszolgamunkával. századra szinte beltengerükké tették az Indiai-óceánt. csillagászok és földrajztudósok tanítottak. az ott élő népekkel nem kereskedhet. növekedett a népesség. Az újonnan felfedezett földekre aranybányászat és földművelés céljára embereket költöztetnek. 1519-22 A portugál Magellán expedíciója körülhajózza a Földet. Kolumbusz útja nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (lásd forrás). A portugálok Kínában és Japánban is létesítettek kereskedelmi telepeket. nao) tökéletesítésében is. az engedélyük nélkül senki nem hajózhat az „Indiákra”. ők alapították az első hajósiskolát. ritkábbak lettek az éhínségek és a járványok. hogy egyrészt nekik sikerült ellesni az araboktól a part menti hajózás tudományát. 1500 Cabral (portugál) felfedezi Brazíliát. hogy Indiát Afrika megkerülésével is el lehet érni. ekkor jött létre az egyesített Spanyolország is!) A felfedezések okairól és feltételeiről lásd az ábrához írtakat. ő szintén külön kontinensnek tekinti az Újvilágot. (Pl. Perut és Chilét. (Tengerész Henrik) A felfedezések és hódítások 1415 A portugálok megkezdik az Afrika körüli hajóutak szervezését. ezzel monopolizálták az óriási hasznot hajtó fűszer-. A királyi pár azonban úgy döntött. ez kedvezett az újra törekvő. Királyságokat 37 . A század második felében megkezdték a gyarmatok kiaknázását. század első felében a spanyolok Haitiről és Kubából kiindulva meghódították Panamát.és rabszolga-kereskedelmet. Az Indiai-óceán feletti uralomért folytatott küzdelemben a portugál tengerészek többször összecsaptak az egyiptomi és a török flottával. nemesfém. 1502 Amerigo Vespucci Dél-Amerika partjainál tett utazásai nyomán új földrésznek tartja az Újvilágot (az Amerika elnevezés az ő nevéből származik). átvétele). Ennek az az oka. s az egyre nagyobb adóbevételekre építve megerősödött több országban is a központi királyi hatalom. A XVI. század közepén véget ért a százéves háború. A portugálok kereskedelmi telepeket létesítettek Afrikában. 1492 A genovai Kolumbusz első útja a spanyolok támogatásával az Újvilágba. 1487 Bartolomeu Diaz (portugál) eléri a Jóreménység fokát (Vihar-fok). Kifejtés Felfedező utak A portugálok a mórok kiűzése után a tengeren terjeszkedtek. Az Európában lezajlódó társadalmi és politikai változások is kedveztek a felfedezéseknek: az ipar és a kereskedelem fejlődése miatt gazdag városok jöttek létre. Brazíliában.

A kormányok a társaságok felett ellenőrzést gyakoroltak. azaz az üzleti szellem megerősödése. Kettejük hatalmi viszályát mutatja pl. amely kulcsszerepet játszott India gyarmatosításában. a kereskedőiket védő katonai támaszpont létesítésével. A távolsági kereskedelem legjellegzetesebb szervezeteivé a XVII.). összegzés A felfedezések hatására megjelent Európában sok újféle növény (pl. mint Portugália. majd az Afrikából hozott néger rabszolgákat dolgoztatták. és elvesztették verseny. éltek a kereskedelmi tilalmak. Portugália kezdeményezésére VI.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli hoztak létre. amelynek segítségével egy-egy állam hosszabb-rövidebb időre nagyhatalommá válhatott (pl. század elején sorra át kellett engedniük gyarmataikat nagyobb katonai erőt felmutató vetélytársaiknak. A portugálok általában beérték néhány. (1580 és 1640 között Spanyolország és Portugália között perszonálunió van. Ezzel viszont megjelent a versengés is ezen hatalmak között. ami radikális változásokat indított el (pl. Létrejött a világkereskedelem. az Újvilágban a rabszolgaság. Sándor pápa döntőbíráskodása alatt 1494-ben létrehozták a tordesillasi szerződést. amikor a hollandok versenyét próbálta kizárni az 1651-es angol hajózási törvény. kávé. Lezárás. Átmenetileg a hollandok szerezték meg a tengeri hegemóniát.és alkalmazkodóképességüket. amelyben a hagyományos egyenrangú Európa–Ázsia kereskedelem mellett Európa kizsákmányolta Afrikát és az Újvilágot. Kolumbusz felfedezése arra késztette a spanyolokat és a portugálokat. mert megszervezték a gyarmatosítást. paradicsom. században azonban új lendületet kapott. az ültetvényeken és a bányákban kezdetben az indiánokat. India. A spanyolok előnybe kerültek a portugálokkal szemben. a franciák. Eszerint Amerika és a Fülöp-szigetek a spanyoloké. Spanyolország jóval nagyobb lélekszámú és jelentősebb katonai erőt felvonultató ország volt. hiszen az Atlanti-óceán vált a kereskedelem fő útvonalává. ezért a kormányoktól széles körű felhatalmazást kértek és kaptak telepítésre. Az angolok már 1497-ben feltűntek Észak-Amerika partjainál. Az Ibériai-félsziget országai a későbbiekben a visszamaradottság „mintapéldáivá” váltak. háborúra és békére. A gyarmatok olyan gazdasági lehetőséget biztosítottak. tök. hogy a XVII. vámszabályozás és különféle monopóliumok eszközeivel. mint az angol. egybefüggő területeket szereztek meg. gyapot. valamint rengeteg nemesfém. hogy kié lesz a felfedezett terület. Hollandia és Anglia). hogy a spanyoloknak és a portugáloknak valóban nem lesz vetélytársa (Drake-nek és az angoloknak egyelőre be kellett érniük a kalózkodással). a Távol-Kelet a portugáloké (a nemzetközi szerződés a nemzetközi jog első dokumentuma). paprika. A terjeszkedés következtében kiépült portugál „gyarmatbirodalom” nem összefüggő területekből állt. valamint az angol-holland tengeri háborúk. bab. nemzetközi munkamegosztás. Nyugat-Európa lett a folyamat centruma és egyben haszonélvezője. Elkezdődött az emberfajták nagy létszámú keveredése. nem tudták megtartani nagyhatalmi státuszukat. s mindennek következtében megerősödött Kelet-Európában a feudalizmus. a területeket nem igázták le. Ezek az egyéni vállalkozók a terjeszkedést üzleti lehetőségnek tekintették. hódításra. de Anglia befolyása folyamatosan nőtt. 38 . de az angolok az ópiumkereskedelemnek köszönhetően növelték tőkeerejüket. Az államkincstár helyett magánkézbe vándorolt arany és ezüst végül a fennálló rendet konzerválta. a hollandok és az angolok is megkezdték saját gyarmatbirodalmaik kiépítését. Gazdaságukat elkényelmesítette a kevés befektetéssel szerzett nagy haszon. árforradalom. az 1651-as angol hajózási törvény. Majd 1602-ben létrejött a holland Kelet-indiai Társaság. század folyamán a kereskedelmi társaságok váltak. amely eredetileg jóval (nyolcszor) nagyobb alaptőkével indult. kakaó). Az angolok azonban ki akarták sajátítani a tengeri kereskedelem bizonyos területeit. nagyobb. burgonya. hanem kereskedelmi telepek láncolata alkotta.) A spanyolok és portugálok hatalmát jelentősen visszavetette az árforradalom. hogy egy szerződésben határozzák meg. A felfedezések másik fontos hatása a kapitalista. dohány. A terjeszkedés a XVII. kukorica. Ezzel magyarázható. s a helyzet nemzetközi jogi rendezését akarta elérni Hugo Grotius a tengerek szabadságának elvével. sokáig úgy tűnt. Brazília. 1600-ban angol (később brit) Kelet-indiai Társaság alakult meg. Európában Nyugat és Kelet munkamegosztása érvényesült. eredeti tőkefelhalmozás stb.

A barokk mű szerkezete – bármelyik művészeti ághoz tartozik is – lazának látszik. Jellegzetes ellentétei: fény–árnyék. Az egyház mereven elutasította a reneszánsz hatásra fejlődőben lévő természettudományt. a katolikus megújulást pedig a római egyház használta.) Az ellenreformáció célja tehát az volt. világosság–sötétség. a katolikus templomok a belső díszítéssel próbáltak meg a híveikre hatást gyakorolni (látványcentrikusság). a fény szükségszerűen győzedelmeskedik. ezzel is magyarázhatók a hatalmas méretek. azt a reformáció előzményének tekintette. templomi szobrokat. Az egyházi és/vagy a világi hatalom a nagyság. Kifejtés A XVI-XVIII. az alakábrázolás bálványimádáshoz vezet (lásd forráshoz írtakat). majd egész Európában és Amerikában. pl. a humanista irodalmat is elvetette. gyönyörködtetni akart. A protestánsok sok helyen elpusztították a freskókat. tétel: A barokk stílus jellemzői ba FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a barokk stílus kialakulásának körülményeit. (Az ellenreformáció elnevezést a reformátusok. az 1540-ben alapított jezsuita rend. Az ellenreformáció nemcsak a reformációra való katolikus reakció. jellemző eszköze a túlzás. az egysze- 39 . de mögöttük misztikus jelentést sejtetnek. mert úgy tartották. visszatértek az ókeresztény szimbolikához. ill. érzékiségében jelennek meg. a híveknek megmutatni. A barokk műalkotás ezért az alapvető dualitást jeleníti meg. hogy a barokk világképe szerint a földön a káosz. s egyben pompaszeretetével fölébe akart kerülni az előző kor alkotásainak. A reformáció a művészetek terén is változást hozott.24. burjánzó jellegű. funkcionális. erősítése volt. a vallás erejének kifejezése. hanem a római katolikus egyház megújulása. a látványosság. Formai elemeivel meghökkenteni. Mert a jó. legfőbb jellemzőit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformáció Németországban indult el (Luther Márton. az igaz. A reformáció a római egyházat rendkívül súlyosan érintette. 1517) és eredetileg nem egyházszakadást. a hatalma. nagy korszaka a barokk. A barokk művészet központi célja is a vallásos áhítat felkeltése. Kialakulásának oka és alapja részben a katolikus egyház pompájának. Ebben a törekvésében támogatták a tridenti zsinaton megfogalmazott reformelképzelések. mégpedig az ellentétek harcából kibontakozó végső harmóniaként. a puritánabb. század művelődéstörténetének egyetemes. erő és szépség jegyében fogalmazta/fogalmaztatta meg saját magát. hanem a katolikus egyház reformját szerette volna elérni. A Rómában született új irányzat hamar elterjedt Észak-Itáliában. hogy visszaszerezze elpártolt híveit (rekatolizáció) és elvesztett pozícióját. A különböző egyházellenes mozgalmak. Akkoriban ezt úgy nevezték: a szem és a fül vitája. lenyűgözni. nagyságának. Új szerzetesrendek jöttek létre. társadalmi megmozdulások végül vallásháborúhoz vezettek. A barokk műalkotásban a földi és az égi szint végső soron összekapcsolódik: a látványnak látomást kell megidéznie. Isten világában azonban a rend uralkodik. egyszerűbb belső terek híve volt. A protestáns istentiszteleteknek fontos része volt a közös éneklés. érzékiség– transzcendencia. mivel jelentősen csökkent a befolyása. az ábrázolt tárgyak a maguk nyerseségében. A barokk alkotások fő jellemzői a monumentalitás. a szép. Ez abból fakad. A művészet és a templomok az egyház és a hit erejét voltak hivatottak kifejezni.

az ellenreformáció kibontakozása kat FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az ellenreformáció kibontakozását és magyarországi megjelenését! 40 . mert a művészetek minden ágában megtaláljuk a jeles alkotókat. felfogása és ábrázolásmódja alapvetően eltér katolikus kortársaiétól. (Lásd forráshoz írtakat. A barokk építészek főbb tevékenységei a templomok. nagy alkotások születtek a kastélyépítészetben (pl. Lajos uralkodásának idejére esik. ilyen volt pl.) A barokk festészet tipikus alkotásaira is a díszes megoldások. drámaiság. (Lásd a forráshoz írtakat. sejtelmesség. hanem számában is. az őszinte. A zenében is kimutathatók a korstílusra jellemző különböző jegyek: ünnepélyes hangvétel. mozgalmasság. Mind az épületek belső terei. Művészetére a tárgyilagosság. kupolatér kiemelése a jellemző. paloták. Németalföld. ami nemcsak az alkotások méreteiben és arányaiban mutatható ki. és kedveli a díszítéseket. Anglia). (Lásd forráshoz írtakat. A templomoknál a hosszirányú alaprajz. óriási hatást gyakorolva a kor emberére. de különleges használata. míg a feudális és erősen katolikus többségben maradó államokban nagyobb teret kaphatott. az eposz. a hangsúlyos hullámvonalak jellemzők. Arcképfestőként vált híressé. csigavonalakat. A barokk festészetben a legfontosabb név a holland protestáns Rembrandté. mozgalmas. Új zenei műfaj jött létre. A figurák megalkotásakor azonban az ún. bár a barokk korához kapcsolható. az illuzionista külsőségektől való mentesség a jellemző. Festőiség.és enteriőrművészetben. ill. az operáé Monteverdi. sok alak. Egyetemes. kedvelték a dinamizmust kifejező hullámvonalakat. polgári lakóházak építése. valamint a fény adta lehetőségek teljes kiaknázása. szabálytalan mozgalmas formák.) A barokk építészet francia meghonosodása XIV. Az érett barokk egyik fő egyénisége Bernini. mozgalmasság. belülről fakadó érzéssel szemben a túlzó érzelmesség és színpadiasság vált jellemzővé. pátosz jellemezte alkotásait. a szentek vallásos extázisát ábrázoló misztikus jelenetek. a racionalitással szemben a túlzott.) A barokk irodalomban is a monumentális műfajoké a főszerep. királyi és fejedelmi kastélyok. mind külsejük pazarul díszített. szertelen pompa. hogy az egyéni helyett a sematikus ábrázolás. rengeteg mű született ekkor. a reformációt támogató államokban rövidebb ideig van jelen. Ennek megfelelően. s egyetemes. ami maga után vonta. monumentális méretek és arányok. Murillo. misztikum. dinamikus. mert minden művészeti ágban hasonló stílusjegyekkel hódított teret. hogy feszültséget teremt. módosítások. eszmetörténeti korszak. egyetemes. 25.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli rűséggel. Versailles). a kert. A barokk zene jelentős alakjai Bach és Händel. harsány színek. Kedveltek a mitológiai és vallási témák. A barokk zene jellegzetessége.) Lezárás/összegzés A barokk tehát egy egyetemes művészeti és korstílus. ellentétek és hirtelen fordulatok. tétel: A katolikus megújulás. a lebegésben ábrázolt testek ellentmondanak a fizikai törvényeknek. Legjelentősebb alkotói: Caravaggio. Mivel a barokk a feudalizmussal is összekapcsolódik. az opera. A barokk egyik kulcsjellemzője a monumentalitás. fontos a színek szerény. ezért a már polgárosultabb. de ószövetségi és újszövetségi témákat is feldolgozott alkotásaiban. mert (az ortodox területeket leszámítva) egész Európában és a gyarmatokon is hatást gyakorolt. és sok a kritikusa (pl. immaterialitás („anyagtalanság”) jellemző. A barokk szobrászatban is a külsőségek ragyogása került előtérbe. (Ebben a művészeti ágban nincs protestáns és katolikus különbség.

Legfőbb határozatait lásd a forrásnál. társadalmi megmozdulások végül vallásháborúhoz vezettek. polgárosultabb államokban nagyon jelentős befolyásuk volt (pl. Spanyolország. A magyarországi ellenreformáció sem volt sikeres a XVI. Erdélyben a jezsuiták 1579-ben jelentek meg először. (A jezsuita eredetileg csúfolódó elnevezés volt. A különböző egyházellenes mozgalmak. engedelmesség a pápának. (A francia vallásháborúk mögött is inkább a trónharc. a katolikus megújulás kifejezést pedig a római egyház használja. Károlyhoz kapcsolódó források kapcsán írtakat. magas színvonalú oktatás. ami szintén jelentős szerepet játszott az egyházi hatalom. A barokk egy egyetemes művészeti és korstílus. században. Adorjánhoz és V. Az ellenreformáció sikerében az inkvizíció jelentette fenyegetés mellett az egyház elsődleges támasza a jezsuita rend volt. eszmetörténeti korszak. Az Itáliában. 1517). s ettől a központi királyi/császári hatalom erejének növekedését is várták. Angliában). Az ellenreformáció elnevezést a protestánsok. az oszmán hódítás is a katolikus egyház meggyöngülését hozta. Károly egyértelmű támogató lépései és a megújulást szükségesnek látó pápák elindítottak egy reformfolyamatot az egyházon belül. Németalföldön. A barokk főbb jellemzői: monumentalitás. hanem a római katolikus egyház reformját szerette volna elérni. Egyetemes. tekintély megerősítésében. Spanyolországban. Lengyel Királyságban élők jobban megőrizték a katolicizmust. Bár protestáns egyházak sehol sem tudtak kizárólagos teret nyerni.) A III. Kifejtés A reformáció tanainak hatására a latin országok kivételével minden európai államban meggyengült a római egyház befolyása. mert (az ortodox területeket leszámítva) egész Európában és a gyarmatokon is hatást gyakorolt. szerteágazó és egyre növekvő politikai befolyás. látványcentrikusság uralja a művészeti ágakat. egyetemes. mert minden művészeti ágban hasonló stílusjegyekkel hódított teret. A katolikus megújulás művészi kifejezése a barokk. pompa. mert a művészetek minden ágában megtaláljuk a jeles alkotókat. de az erdélyi országgyűlés tíz év múlva kiutasította őket. s egyetemes.) Nem volt veszélytelen a hivatalos egyházi állásponttól eltérő tudományos vagy teológiai nézeteket hirdetni (lásd Giordano Bruno megégetése 1600-ban. (Lásd a karikatúrákhoz írtakat. Tudniillik nem csak egy ellenmozgalomról van szó. katonai fegyelem. s bár Báthory Zsigmond fejedelemsége alatt ismét visszatértek. Francia Királyságban. s nem a hit kérdése állt. misztikum. 41 . A reformáció a római egyházat rendkívül súlyosan érintette. eredetileg nem egyházszakadást. újra el kellett hagyniuk az országot. itt népmozgalmakra nem került sor. vallásosság. (Lásd VI. a reformációra való katolikus reakció. a hatalma. a fejlettebb.) Az ellenreformáció célja tehát az volt. hanem az egyház jelentős átalakulásáról. vagy Galileo Galilei pere – 1633). Pál által összehívott tridenti zsinat is a megújulás jegyében ült össze (1545-1563). hogy visszaszerezze elpártolt híveit (rekatolizáció) és elvesztett pozícióját. Franciaország. egyházi személyeket állami hivatalnokká tettek. misszió a gyarmatokon). mivel jelentősen csökkent a befolyása. Az ellenreformációt támogatták a kor jelentős katolikus uralkodói.FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformáció Németországban indult el (Luther Márton. V. Az abszolutizmus (pl. mozgalmasság. Habsburg Birodalom) eszközként használta a katolikus hierarchiát.) A jezsuita rend legfőbb jellemzői (lásd még a forráshoz írtakat): célja a katolicizmus védelme és terjesztése (lásd pl. A római egyház Luthert elítélte és kiközösítette. akik túl sokat emlegették Jézust. Az 1561-ben behívott jezsuiták nem tudták megakadályozni a reformáció gyors terjedését. azokra használták a pápai udvarban.

összegzés A rekatolizáció a XVII. Magyar nyelvű prédikációinak. hitvitázó iratainak kiadásával maga mutatott példát. századra sikereket ért el (40 százalékról 20-25 százalékra esett vissza a protestánsok aránya). Bourbon Henrik (1589-1610) uralkodásához köthető a francia abszolutizmus kiépítésének első szakasza. linzi) elérték. Pázmány protestáns családban született. de katolikusban fog meghalni. század végére az ország lakosságának többsége római katolikus hitű lett. de jelentős számban hódította tehát vissza a híveket a katolikus egyház. szintén jezsuita szerzetes a Biblia első teljes katolikus fordítását. majd 1635-ben székhelyén. A katolikus egyház Pázmány Péter esztergomi érsek és Esterházy Miklós nádor segítségével erősödött meg ismét a XVII. országonként eltérő. Lezárás. Új szerzetesrendek jöttek létre: karmeliták (elmélkedés. tétel: A francia abszolutizmus XIV. az abszolutizmus működését Franciaországban! FELELETVÁZLAT Bevezetés IV. a szakszerű bürokrácia kiépítésével. hogy a hívekhez minél több. Lajos uralkodását. A XVII. A gazdaság fejlesztése: 42 . majd Bethlen Gábor és Rákóczi György fejedelmek a Habsburgokkal kötött békékben (bécsi. Először a bécsi egyetemen papnevelő intézetet hozott létre. és belépett a jezsuita rendbe. Nagyszombaton egyetemet alapított. A törökök nem tűrték meg területükön a jezsuitákat. hogy a nemesség és a polgárság szabadon gyakorolhassa saját vallását.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Nem járt eredménnyel a Habsburg-udvar erőszakos térítése sem. század első felében. Pázmány állítólag azt mondta. 26. Lajos korában fra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be XIV. hitéleti tevékenység). (Lásd forráshoz írtakat.) Pázmány ösztönzésére készítette el Káldi György. században a katolikus vallás legfőbb támaszaivá váltak a főrangúak. Mint esztergomi érsek előbb a főurakat térítette vissza a katolikus vallásra.) Pázmány – a reformációtól eltanulva – nagy hangsúlyt fektetett arra is. Bocskai István. A török kiűzése után a XVIII. hogy ő még egy protestáns Magyarországon született. Pázmány jezsuita képzettségéből adódóan az oktatást és a nevelést is felhasználta céljaira. a hódoltságba ezért Boszniából jöttek ferences szerzetesek. hogy halálakor a nyugati országrészen már alig akadt protestáns főnemes. magyarul jól beszélő és teológiailag felkészült katolikus pap vagy szerzetes jusson el. a XVII. (Lásd forráshoz írtakat. század közepére a királyi Magyarországon már csak négy főúri család maradt meg a protestáns hiten. Igaza lett annyiban. orsolyiták és piaristák (népiskolák felállítása). nikolsburgi. Intézkedései: A rendiség háttérbe szorítása és a központi hatalom kiépítése kezdődött el a hivatalnokrendszer átalakításával. később áttért a katolikus hitre. hisz tudta. hogy a jobbágyok kénytelenek követni uruk vallását.

azaz a gallikán egyház létrehozása is.királyi manufaktúrák alapítása. A szakszerű és vásárolt bürokrácia kettőssége a francia forradalomig fennmaradt. Az egységes hadsereg létrehozása még nem sikerült. ami együtt járt a hugenották üldözésével. hiszen ők zömében kézműves és kereskedő polgárok voltak. utána XIV. Az óriási bürokrácia kiépülése miatt hivatalnokállamnak is nevezték. Kanada gyarmatosítása elkezdődött. Lajos (1610-1643) a következő uralkodó. célja a gallikán egyház megteremtése volt (lásd a forráshoz írtakat). Ennek érdekében 1614 után nem hívták össze az országos rendi gyűlést. Lajos irányít („az állam én vagyok”). az intendánsok. mert XIV. A 150-200000 fős haderő fenntartása óriási terheket rótt a lakosságra. XIV.) Colbert célja az államháztartás egyensúlyának létrehozása lett volna. Ezt azonban mindenkép meg akarták aka- 43 . Intézkedései: Elsődleges cél a központi hatalom erősítése. csipke). illatszerek. Lajos meg akarta szerezni a spanyol trónt és vele együtt hatalmas gyarmatait. Lajos háborúi kezdetben megtartva a francia külpolitika Habsburg-ellenes hagyományát. de ezen a téren csak részlegesen tudta elképzeléseit megvalósítani. Az adórendszer racionalizálása egyrészt a paraszti terhek kiszámíthatóbbá. A tartományok jogrendje azonban nem volt teljesen egységes. Megjelentek soraikban az ún. akiknek az elvesztése ezen ágazatokban érzékeny veszteséget jelentett. 1661-ig Mazarin az államminiszter. Lajos uralkodása idején sem történt lényeges változás. ám ebben a kérdésben csak részleges sikereket ért el. Lotaringiát sikerült neki megszerezni. Ők voltak a francia tartományok élén álló főhivatalnokok. ennek megteremtése XIV. amelyek keresett exportcikkeket gyártottak. csak az uralkodónak tartoztak felelősséggel. Folytatódott a királytól függő bürokrácia kiépítése. ők tartották ellenőrzésük alatt a tartományok rendjeit és kormányzóit. a helyi parlamentek azonban továbbra is működtek. külföld felé a hajózás támogatása. A hadseregreform Louvois hadügyminiszter nevéhez kapcsolódik (lásd a táblázathoz írtakat). a német területek ellen irányultak. A hivatali rendszerben a szakszerűség jegyében megjelentek az államtitkárságok és a király legfőbb támaszai. Lajos uralkodása (1643-1715) a francia abszolutizmus virágkora (lásd az ábrához és a forrásokhoz írtakat): Belpolitika Az államigazgatás a Richelieu által elindított úton haladt tovább. és sokat rontott az államigazgatás hatékonyságán. A gazdaságpolitikára a merkantilizmus jellemző (lásd a forrásokhoz írtakat. Egyházpolitikájában sem tért el Richelieu és Mazarin útmutatásaitól. Lajosra várt. s ebben XIV. egységes állam megteremtése volt. A kereskedelem fejlesztése érdekében jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek: belföldön utak. A szakszerű bürokrácia mellett azonban – főként a pénzben szűkösebb időszakban – megnőtt a vásárolható hivatalok aránya. csatornák építése. Elzászt. Kifejtés XIII. s ezzel Franciaország megjelent a nagyhatalmak gyarmati területekért folyó versenyében. Külpolitika XIV. taláros nemesek. A spanyol örökösödési háború (1701-1714) azért tört ki. ez azonban a király hódító háborúi miatt csak kezdetben sikerült. másrészt az állami bevételek tervezhetőbbé tételét szolgálták. A kultúra egységesítése – és állami ellenőrzés alá vonása – érdekében támogatta a francia akadémia megalapítását is. akik pénzen vették meg nemességüket és hivatalukat. aki helyett azonban javarészt Richelieu államminiszter irányította az országot. bár erős állami ellenőrzés alatt. A hugenották elüldözése azonban a gazdaságra is jelentős hatást gyakorolt. Richelieu célja volt a nemzeti. Célja a Rajna természetes határrá tétele volt. az állam el is adósodott (lásd a táblázatokhoz írtakat). így jelentős bevételt hoztak (pl.

hadseregének. összegzés XIV.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli dályozni a Habsburgok. a felvilágosodás azonban elvetette az isteni beavatkozás. és ugyanezt várta el udvarának tagjaitól is. a művészetek felvirágzását hozta el. a hatalom isteni eredetének elvét.) Az európai erőviszonyok is jelentősen átalakultak XIV. de nem egyesíthetik a két országot. politikai értelemben vett szabadság. Ráadásul az osztrák Habsburgoké lett a spanyol Németalföld. a józan ész. Kifejtés A szerződéselméletet egészíti ki a természetjog koncepciója. Alapeleme a társadalmat és az államot megelőzően létezett természeti állapot feltételezése. Angliából indult a XVII. a forradalom korában (pl. Rákóczi Ferenc. Kialakulásához hozzájárult a fizika XVII. Angliáé lett a hajózásban stratégiai szerepű Gibraltár és a rabszolga-kereskedelem kizárólagos joga. Szerepének megítélése mégsem egyértelműen pozitív. hódításainak és bürokráciájának finanszírozása miatt óriási államadósságokat halmozott fel. évi békék értelmében a spanyol trón a Bourbonoké. hiszen a pazar udvar fenntartására. de a törökök támogatására már nem számíthattak a Habsburgok ellen a franciák. a tolerancia és az etikai. ahol azonban a természeti erőknek és az egymásnak való kiszolgáltatottság arra indította az embereket. egy egyetemes erkölcsi rend létét tételezi fel. akik Anglia és Hollandia szövetségével megerősítve végül győzelmet arattak a franciák felett. (Lásd a forrásokhoz írtakat. hogy ebben az esetben az emberek nem egymással. Az 1713-14. Lajos uralkodása a kultúra. tétel: Az al Az alkotmányos monarchia működése FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze az angol alkotmányos monarchia rendszerét és működését! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás a XVII-XVIII. ő maga bőkezű mecénás volt. amely törvényhozástól. Milánó és a Nápolyi Királyság. amit ő nem akart/tudott elfogadni. több Észak-Amerikában fontos gyarmati terület. Locke munkássága). században Franciaországban és a német területeken teljesedett ki. Ebben a háborúban volt Franciaország szövetségese II. ezzel lemondva természetes jogaikról vagy azok egy részéről. A középkori teológusok egy isteni rend létét feltételezték ezen elv alapján. század második felében. elsősorban Newton munkássága. 44 . A felvilágosodásnak köszönhetően előtérbe kerül a gondolkodás. Lajos uralkodása idején. majd a XVIII-XIX. hogy egy társulási szerződéssel önként létrehozzák a szervezett társadalmat (az államot). hagyománytól s bármely emberi intézménytől független ideális törvény. század filozófiai. A társadalmi szerződésnek van azonban egy másik típusa (amelyet szokás alávetési szerződésnek is nevezni). A felvilágosodás egyik alapvető politikaelméleti kérdése a szerződéselmélet. Lezárás. megállapodástól. Ez abban különbözik az előző szerződéstől. századi fejlődése. eszmetörténeti mozgalma. 27. A harmincéves háborúból győztesként és megerősödve kikerült Franciaországnak tudomásul kellett vennie a spanyol örökösödési háborút lezáró békében megfogalmazott korlátokat. a haladás.

) Angliában a XVII. A kettős szerződés megfogalmazása az alapja Locke szerint a kormányzat megbízás jellegének. de az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tartható fenn (vagyoni cenzuson alapuló választójog). de ennek hatása érvényesül az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban is. nyugodt évtizedek (uralkodók váltják egymást) jöttek. a pénzügyek. a kormányzat pedig jó kormányzást és biztonságot. megszegi a szerződést. század fordulójától belpolitikailag egyre stabilabbá vált Anglia. hogy a létrehozott közhatalom jobban megóvja életüket.) Montesquieu – Locke nyomán – megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét: a három hatalmi ág (törvényhozás.hanem a kormányzattal kötnek szerződést. vagyis a képviseleti elven működő alkotmányos monarchiának. hogy megszilárduljon az alkotmányos rend. A király jogkörét azonban egyértelműen szabályozták. ún. sem a választások nem voltak mentesek a visszaélésektől. Az angol alkotmányos monarchia kialakulása az angol forradalom lezárulásának köszönhető. a nép elmozdíthatja. A Stuartresturáció bukása és II. a kormány ellenőrzésének joga a parlamentnek felelős kormány kezében van. ezért a szerződés érvényét veszíti. (Lásd forráshoz írtakat. századtól politikai „pártok” működtek. (Orániai) Vilmos trónra ültetése (dicsőséges forradalom – 1688) után a parlamenti erők nem köztársasági.és vallásszabadság). konfliktusoktól. ami lehetőséget adott arra. hanem monarchikus rendszert hoztak létre. de eközben/ezáltal a hatalom nem mehet messzebb annál. Emellett a legfőbb hatalom köteles szilárd. legfeljebb az addig természetes jogok államilag szabályozott polgári jogokká válnak.) Locke szerint az így létrejött alkotmányos monarchiától az emberek azt várják. gyülekezés-. megszervezze világbirodalmának alapjait (Nagy-Britannia). és az amerikai alkotmány megfogalmazásában is meghatározó szerepe volt. a szabadság garanciáját látta benne. Az Angliában létrejött. Montesquieu is pozitívan nyilatkozott az angol alkotmányosságról. Az angol alkotmányosság alapdokumentumának tekintett Jognyilatkozat megfogalmazza az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait (szólás-. illetve a külföldről jövő támadások elhárítása érdekében lehet nyúlni. hanem a részben képviseleti elven működő parlament lett.) Lezárás. megteremtve a modern polgári demokrácia alapját. Ez az elv megvalósul az angol alkotmányos monarchiában. (Lásd forráshoz írtakat. Amennyiben azonban a kormányzat ezt nem tartja be. végrehajtás és igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik. és csak feltételesen ruházzák át a jogokat. Az állam létrehozásával tehát az emberek nem mondanak le alapvető jogaikról. amivel az emberi szabadságjogoknak a kidolgozását segítette elő. A politikai hatalom működését szabályozó dokumentum az 1689-ben elfogadott Jognyilatkozat. egymás kölcsönös ellenőrzésére épül. összegzés A XVII-XVIII. ám az alkotmányos rend ezektől nem rendült meg. később liberálisnak minősített szabadságforma érvényesült és érvényesül a mai napig az angol alkotmányos monarchiában. sajtó. a hadsereg. és a külpolitika felé forduljon. Locke és Montesquieu szerint a társadalmi szerződések értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogokért cserébe a hatalom ellenőrzésére. és a legfőbb hatalom ekkortól nem az uralkodó. ahol a király hatalma a parlament által elfogadott alkotmányon alapszik. a toryk és a whigek. s egyben mintául szolgáló alkotmányos monarchia tehát olyan államforma.) A nép engedelmességet ígér. majd ezt a jogot kell alkalmazniuk a független és igazságos bíráknak a viták eldöntésekor. mint ami a közjó érdekében szükséges. erőszakhoz pedig csak a törvények végrehajtása. a nép által elfogadott törvényekkel kormányozni (képviseleti úton érvényesülhet ez a jog). szabadságukat és vagyonukat. sőt az idők folyamán egyre erősebb lett. (Lásd az ábrához és a forráshoz írtakat. vagyis a jogok forrása a polgárok csoportja. (Lásd forráshoz írtakat. Sem a parlament működése. A Locke által megfogalmazott. 45 . (Rousseau ugyanezt az elméletet a népszuverenitás és a közvetlen hatalomgyakorlás köztársasági formájának igazolására használta fel. egyértelmű.

a matematika hatása érvényesült abban. századi Franciaországban teljesedett ki. megállapodástól. majd a XVIII. (Lásd forráshoz írtakat. legfeljebb az addig természetes jogok államilag szabályozott polgári jogokká válnak. a francia Enciklopédia. az ember és társadalom nevelhető. hanem a kormányzattal kötnek egyezséget. Helvetius. a nép elmozdíthatja. a hatalom isteni eredetének elvét. Voltaire. Különösen egy kiadványsorozat (35 kötet). ahol azonban a természeti erőknek és az egymásnak való kiszolgáltatottság arra indította az embereket. Amennyiben azonban ezt nem tartja be. d’ Alembert. és csak feltételesen ruházzák át a jogokat. és helyette a józan ész jelszavát hirdették. hagyománytól s bármely emberi intézménytől független ideális törvény. megismerhetőnek tekintették. a szerződés érvényét veszíti. Turgot) a felvilágosodás rendszerét. kulturális reformokat megvalósító. hogy a világot leírhatónak. ezzel lemondva természetes jogaikról vagy azok egy részéről. hogy egy társulási szerződéssel önként létrehozzák a szervezett társadalmat (az államot). A tekintélyen. elsősorban Newton munkássága. Locke munkássága). Montesquieu. A szerződéselméletet egészíti ki a természetjog koncepciója. Ez abban különbözik az előzőtől. A felvilágosodásnak köszönhetően előtérbe kerül a gondolkodás. Kifejtés A felvilágosodás egyik alapvető politikaelméleti kérdése a szerződéselmélet. vagyis a képviseleti elven működő alkotmányos monarchiának. a zsarnokságon alapuló állam helyett a gazdasági. tétel: A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői fel FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a felvilágosodás eszmetörténeti jelentőségét. egy egyetemes erkölcsi rend létét tételezi fel. Alapeleme a társadalmat és az államot megelőzően létező természeti állapot feltételezése. amely törvényhozástól.) Fontos szerepet játszottak terjedésében a szalonok (lásd forráshoz írtakat). a forradalom korában (pl. Rousseau ugyanezt az elméletet a népszuverenitás és a közvetlen hatalomgyakorlás köztársasági formájának igazolására használta fel. Felléptek a fanatizmus. Quesnay. hogy a felvilágosítás által minden probléma kezelhető.) A nép engedelmességet ígér. század második felében. Kialakulásához hozzájárult a fizika XVII. szabadságon alapuló államban hittek. Az állam létrehozásával tehát az emberek nem mondanak le alapvető jogaikról. babonák ellen. század filozófiai. Holbach. A társadalmi szerződésnek van azonban egy másik típusa (szokás alávetési szerződésnek is nevezni). a megnövekedő könyvkiadás (lásd forráshoz írtakat). a vezetés pedig jó kormányzást és biztonságot. hogy ebben az esetben az emberek nem egymással. századi fejlődése. A középkori teológusok (Szent Ágoston: Az Isten városáról) az isteni rend létét feltételezték ezen elv alapján. Képviselői hittek abban.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 28. kiszámíthatónak. a ráció mindenhatóságába vetett hit (a fény százada). A kettős szerződés megfogalmazása az alapja Locke szerint a kormányzat megbízás jellegének. Rousseau. amelyben a kor jeles tudósai (Diderot. felemelhető. Locke szerint 46 . A vélekedés helyett a tapasztalat került előtérbe. a felvilágosodás azonban elvetette az isteni beavatkozás. Sapere aude! (Lásd forráshoz írtakat. a vallási dogmák. Condillac. Angliából indult a XVII. meghatározó gondolkodóit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás a XVII-XVIII. s egyben a tudományok legkorszerűbb összefoglalóját adták ki. eszmetörténeti mozgalma.

sem az államnak nincs beleszólása. a nép által elfogadott törvényekkel kormányozni (képviseleti úton érvényesülhet ez a jog).az így létrejött alkotmányos monarchiától az emberek azt várják. szabadság” kis módosulással a francia forradalom idején is nagy szerepet kap majd. (Lásd forráshoz írtakat. mert a szabad verseny eredményesebb a központi irányításnál. Az az üdvös. ezért szerintük ezt az ágazatot kell támogatni az ipar és a kereskedelem helyett. emiatt számos tévhit kapcsolódik a mozgalomhoz azóta is. ki kéne találni!” A vallást személyes ügynek tekintette. Rousseau óriási hatást gyakorolt a francia forradalomra. vagyis szerinte a közösség összes tagjának aktívan részt kell vennie a döntéshozatalban. egymás kölcsönös ellenőrzésére épül. de eközben/ezáltal a hatalom nem mehet messzebb annál. egyértelmű. a természetes fejlődés hívei voltak. 47 . szabadságukat és vagyonukat. az álszentség és a vakbuzgóság megtestesítőjének tartotta. mint ami a közjó érdekében szükséges. A szabad versenyes kapitalizmus hívei (A. erőszakhoz pedig csak a törvények végrehajtása. testvériség. De elfogadta a terrort a közjó megvédése érdekében. amelynek jelszava: „egyenlőség. végrehajtás és igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik. a tulajdonkorlátozásban látta a megoldást. de az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tartható fenn (vagyoni cenzuson alapuló választójog. híressé vált mondata is ezt fejezi ki: „Tiporjátok el a gyalázatost!” Ugyanakkor ő maga deista. Az egyházat a népbutítás eszközének. helyette a vadember boldogságát hirdette. Turgot) szerint az államnak csak a piac normális működését kell szabályoznia. s helyette a népszuverenitást vallotta. Montesquieu – Locke nyomán – megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét. de nézeteikbe misztikus elemek is kerültek. vagyis a jogok forrása a polgárok csoportja. Céljuk az egész emberiség erkölcsi és szellemi felemelése.” A felvilágosodás a közgazdaságtanban is újat hozott. Emellett a legfőbb hatalom köteles szilárd.) Rousseau tagadta a művelődés és civilizáció pozitív hatását a társadalomra. „ha mindenkinek van valamije. Smith) szerint az egyéni önérdek által mozgatott munka a gazdaság fő hajtóereje. amibe sem a társadalomnak. nem tagadta Isten létét: „ha Isten nem volna. társadalmilag szükséges munka mennyisége határozza meg. A felvilágosodás időszakában alakult ki a titkos testvéri szövetségen alapuló szabadkőműves mozgalom is. és senkinek sincs túl sokja. Szembefordultak az államilag ellenőrzött merkantilizmussal. (Lásd forráshoz írtakat. A három hatalmi ág (törvényhozás. de ennek hatása érvényesül az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban és alkotmányban is. elsősorban a jakobinusok nézeteire. az ironikus fejtegetések mestere volt. Az államnak szerintük a lehető legnagyobb mértékben ki kell vonulni a gazdaság irányításából (éjjeliőr-állam). illetve a külföldről jövő támadások elhárítása érdekében lehet nyúlni. később liberálisnak minősített szabadságforma érvényesült és érvényesül a mai napig az angol alkotmányos monarchiában. A fiziokraták (pl. a Locke és Montesquieu által elfogadott társadalmi szerződés elméletét elvetette. összegzés A Locke és Montesquieu által megfogalmazott. Ugyanakkor csak a mezőgazdaságot tekintették új érték teremtőjének. Lezárás. Quesnay. Locke és Montesquieu szerint a társadalmi szerződések értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogaiért cserébe a hatalom ellenőrzésére.) Rousseau hitt a közvetlen demokráciában. hogy a létrehozott közhatalom jobban megóvja életüket. ugyanakkor tisztában volt megszüntethetetlenségével. képviseleti rendszer). A magántulajdont lopásnak tekintette.) Voltaire a filozófiai elbeszélés. Rousseau a felvilágosodás általános személetétől sok szempontból eltérő rendszert dolgozott ki. majd ezt a jogot kell alkalmazniuk a független és igazságos bíráknak a viták eldöntésekor. az áru értékét pedig az előállításukra fordított. (Lásd forráshoz írtakat. ezért kompromisszumként elutasította a vagyoni különbségeket. a rászorulók támogatása. kérlelhetetlen ellenfele bármiféle fanatizmusnak és tekintélynek.

ráadásul a nemesség nagy része nem bízott a csecsemő királyban. ezért megkötötték még 1541-ben a gyalui egyezményt: a váradi béke alapján igyekeztek rendezni a vitás kérdéseket. hogy Magyarországon befolyással bírjon. Vagyis az ország két birodalom ütközőzónája lett. augusztus 29-én megszállták Budát a törökök. mivel Ferdinánd érvényesíteni akarta a jogait (lásd váradi béke). hogy ha 48 .Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 29. de a gyenge sereg nem ért el eredményt. Szulejmántól. mégpedig egy-egy „párt” támogatásával. de első alkalommal az elhúzódott ostrom. hogy kérjen segítséget I. hogy a váradi egyezséget figyelmen kívül hagyva a csecsemő János Zsigmondot választják királlyá. a nyugati területek Ferdinánd kezében voltak. a hódoltság a törököké lett. ugyanis Szapolyai lemondott utódai nevében is a trónról. ezért 1541. nem vállalja velük szemben a harcot. aki biztosította támogatásáról. Annyi haszna mégis volt a hadjáratnak. 1542-ben Ferdinánd Buda ellen vonult. a szultáni csapatok elvonultak. míg a középső rész. Szapolyai átértékelte a szerződést akkor. az ország végérvényesen három részre szakadt. két részre szakadás). második alkalommal V. (Lásd forráshoz írtakat. aki a csecsemő király helyett kormányzott. Török Bálint seregével együtt szétverték a Habsburg sereget. Ferdinánd cserébe ígéretet tett Buda visszafoglalására. A török 1529-ben és 1532-ben is Bécs ellen indult. ezért időhúzás céljából megállt Kőszeg váránál.) Fráter György. Ezzel az eseménnyel bebizonyosodott a törökbarát politika kudarca. a harcoknak az érintett térség lakosságára gyakorolt hatását! FELELETVÁZLAT Bevezetés A mohácsi csatavesztés (1526) után és II. amelyre bár kitűzték a török zászlót. Szulejmán úgy döntött. amikor fia született. Egyértelművé vált. Fráter György segítséget kért a törököktől. János Zsigmond helyzetét. tétel: Végvári küzdelmek Magyarországon Végv FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a várháborúk korát! Jellemezze a végvári életet. Lajos halála miatt kitört trónharcok és belső háborúk következtében az ország két részre szakadt (kettős királyság. Kifejtés Az 1538-ban megkötött váradi béke értelmében Szapolyai János halála után az egész országot Ferdinánd vagy utódai birtokolták volna. és megindult Magyarország ellen. Franciaország és Velence). annyi ereje azonban mindkét nagyhatalomnak van. hogy a törököt csak Habsburg segítséggel lehet kiűzni. Szapolyai özvegyének (Jagelló Izabella) és híveinek a Tiszántúlt és Erdélyt adta át a szultán. Szapolyai János hívei nehéz helyzetbe kerültek. úgy vélte. visszaadta a koronát Ferdinándnak. Szapolyai segítséget kér a Habsburgok ellenfeleitől (pl. A csecsemő királynak. Megeskette Fráter Györgyöt és Török Bálintot. akik arra biztatják. de Szulejmán sem látta biztosnak hűbérese. a király – kárpótlás fejében – lemondott az országról. hogy a két nagyhatalom nem bír egymással. hogy a Német-római Birodalom rendjei a kudarc hatására úgy döntöttek. A török be is vonult az országba. Károly jóvoltából Bécs környékén 100000 német zsoldos várta a törököket.

Esztergom. őrhely befogadóképessége: 20-50 katona. Eger azonban ekkor még ellenállt. A palánkvár nem olyan erős. hogy nem bír egymással. magas. aminek értelmében a magyar területek fejében évi 30 ezer Ft-t fizet a töröknek. A törökök várrendszert hoztak létre Buda körül is (hogy ne lehessen visszafoglalni). védelmet nyújtottak a környékbelieknek. horvátok. Bár 1547-ben Ferdinánd 5 évre békét kötött a törökkel. Ferdinánd zsoldosokat fogadhat. Szolnok. Mivel az ostrom alatt Szulejmán meghalt. középen hatalmas lakótorony épült. az évi adó mennyisége 500 ezer Ft. Szeged. szerbek voltak többségben (kb. Új bástyatípusokat kísérleteztek ki: az újolasz vagy fülesbástyák a várfalakat és a bástya tüzérségét sokkal hatékonyabban védték az ellenséges ágyútűzzel szemben. betörések. mégis rendszeresen folyósítják évente 6 hónapon át az ún. olyan erősek legyenek. és köréje külső vár(ak)at építtettek. amelyet könnyű volt a tüzérséggel megsemmisíteni. 1551 nyarán a gyalui egyezményre hivatkozva. Lippa.több katonát nem is küldenek Magyarországra. Tata. rablások továbbra is általánosak maradtak – ezek megviselték az ütköző zóna lakosságát. 1. Sümeg. A stratégiailag fontos helyeken épülő kővárak drágábbak. Sikeres ostrommal elfoglaltak számos várat (pl. ezért a status quo rögzítésével békére kényszerültek (Drinápoly. de olcsóbb és könnyebb javítani. Az egykori várat belső várrá alakították. hanem kiindulópontnak a nyugati terjeszkedéshez. aminek következtében sorra estek el a magyar várak (Siklós. megakadályozhatták a török továbbvonulását. Palota. azaz egyik sem tudja elfoglalni Magyarországot egészen. de ezt a magánbirtokosok nem tudták kivitelezni. hogy ne omoljanak le lövés közben). vagyis az uralkodó. 1000-1500 harcost tudott befogadni. főként németek. a tűzfegyvereknek ellenállni képtelen falakkal rendelkeztek. vagy utánpótlási vonalait tudták elvágni. Simontornya. Korábban az erősségek keskeny. Magyarország népessége kb. 2/3). Ezzel párhuzamosan újfajta vártípusok is meghonosodtak Magyarországon. A katonaság eredményt elérni nem tudott. A Habsburgok vereségével párhuzamosan a török hadjáratot indított (1541-1546).] Vártípusok nagyság szerint: néhány korszerű vár (Kanizsa. majd el akarták szigetelni a magyar országrészeket. Pécs. Veszprém. Temesvár. ezért a jelentősebb végvárakat a király a saját irányítása alá vonta. akik a korábbi lovagtornyokat lebontották. török segélyt. közepes várak (Nógrád. azaz minél kevésbé legyenek kitéve az ellenséges ágyútűznek. Eger) kb. a várfalakon ágyúkat tudjanak elhelyezni (pl. az állandó portyák. parasztokból. Ezért királyi megbízásból olasz hadmérnökök jöttek. Fráter Györgyöt azonban meggyilkolták (1551). ezért nem tudta önmaga védelmét ellátni. ám erősebbek. A végvárak állandó védői között a magyarok. A magyarok valamennyi rétegéből kerültek ki a végvári vitézek: főúri családokból éppúgy. hogy állhassák a török ostromot. Az utolsó jelentős hadjárat az 1566-os. Szigetvár.) Egy új várrendszer létrehozása volt a legfőbb feladat. Fülek. Felmentő seregek híján ezek a várak sem tudták magukat hosszan tartani a törökökkel szemben. Az elkövetkezendő időszakban csak a nagy hadmozdulatok szüneteltek.5 millió fő. szélesebb ágyúállások kialakítására alkalmas védműveket építtettek. a Német-római Császárság segítségére szorult. amikor Szigetvár és Gyula is a török kezére került. 1568). a többiek zsoldosok voltak. Az oszmánok újra meg akarták hódítani Erdélyt. Szerencs) 100-500 katonát fogadott be. A törökök ekkorra már Magyarországot és Budát nemcsak felvonulási területnek tekintették. de spanyol. Veszprém. 49 . Győr. mint nemesekből. [Eredetileg a magyar várak 85%-a magánföldesúri kézben volt. vallon zsoldosok is kezdetben. és minél nagyobb létszámú őrséget tudjanak befogadni. Az 1551-es események miatt indították a törökök az 1552-es nagy hadjáratot. és óriási költségen a kor színvonalának megfelelően kiépíttette. amelyet vizes árokkal vetettek körül. és alacsonyabb. megkezdte a keleti országrész elfoglalását. Fehérvár. Vác). (Lásd forrásokhoz írtakat. Ezeket a várakat kellett modernizálni ahhoz. Drégely). valamint a két nagyhatalom belátta. amelyből I.

) Az ellátási problémák miatt egyrészt kénytelenek voltak a lakosságtól élelmet rabolni. századi erdélyi társadalom jellegzetességeit. Zsoldjukat utolsóként kapták meg. A végváriak zsoldosok voltak. (Lásd forrásokhoz írtakat. Kifejtés A mohácsi vereséget követő kettős királyválasztás után (1526-1527) Magyarország mindkét királya. az ország védelme. akkor gazdálkodtak. adott esetben portyák lebonyolítása volt. ill. a szász (patríciusok). Lezárás. állandó harcokban telt. A megyeszervezet is más volt népenként. A törökhöz hasonlóan gyakran jártak portyázni. a székelyek kollektív nemességgel rendelkeztek. de ha volt rá mód. a végvári rendszert pedig a XVIII. században a határőrvidék váltotta fel.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A végvári katonák sajátos részét jelentették a korabeli társadalomnak. Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd az egész ország urának tekintette magát. de az udvar nem mindig tudta kifizetni a járandóságukat (pénzben vagy természeti juttatásokban). sajátos etnikai és vallási vonásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A mohácsi csata előtt Erdély élén a királyt képviselő vajda állt. 30. jövedelmező tevékenységet folytatni. a székely (előkelők/lófők) nemcsak hierarchikusan. más. A hosszabb békeidőszakban a harci kedvet és az ügyességet is ezeken a párviadalokon tették próbára. közigazgatási egységeik a székek. a terület teljes mértékben az ország részét képezte. külön terület. A 3 rendi nemzet: a magyar (nemesség).) A végvári katonaságot a török felszabadító háborúk után elbocsátották. ill. Sajátos pénzszerzési mód volt a török foglyokért kért váltságdíj és a párviadalok során szerzett zsákmány. Tagjai között a földjüket vesztett nemesek éppúgy voltak. ezért egzisztenciájuk biztosítására egyéb „munkákat” is elvállaltak a békésebb időszakokban. azaz rabolni. vagy elszegődtek a tőzsérek mellé a marhacsordák fegyveres kíséreteként (lásd hajdúk). (Lásd forrásokhoz írtakat. ha egyáltalán kifizették nekik („se pénz. Szászföld önálló. tétel: Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete Erdé FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a XVI. 1541-ben Buda török 50 . mint a földjeikről a török elől vagy más okból megszökött jobbágyok. hanem területi alapon is elkülönült egymástól. amelynek feladata a katonai szolgálat – elsősorban a várakban –. A magyarok megőrizték a magyar megyerendszert. ahol a szász polgárok az 1224-es Andreanum óta a szebeni bíró vezetésével önállóan irányították területüket. se posztó”). összegzés A magyar végvári vitézek élete kemény és fáradságos volt. és külföldi zsoldosok is kerestek itt megélhetést. a gyakori élelmiszerhiány miatt pedig legyengültek. Az 1437-es kápolnai unió sajátos rendi szerkezetet hozott létre. Ebből a rétegből alakult ki a vitézlő rend.

Erdélyben a nemzethez tartoztak a birtokos nemesek mellett a katonáskodó székelyek. hogy amennyiben fiú utód nélkül hal meg. A csecsemő király helyett kormányzó Fráter György egyrészt kemény kézzel látott az államélet szervezéséhez. összegzés A reformáció gyorsan terjedt a XVI. 1437-ben az erdélyi parasztfelkelés idején jött létre az erdélyi három nemzet szövetsége (unio trium nationum). Az erdélyi társadalom tagolódásáról és arányairól lásd a forrásokhoz írtakat. cserében Miksa elismerte őt Erdély (önálló hercegség) fejedelmének. Eszerint Erdélyt stabilizálni kell. azaz megfogadta. Az új fejedelem elküldte az adót a töröknek. mint Moldváé és Havasalföldé. Az anyanyelvi istentisztelet. Ezekkel a döntésekkel ismerték el először a Habsburgok az ország három részre szakadását. Az 1551. évi egyesítési kísérlet azonban kudarcba fulladt. mivel Miksa is belátta. tehát a fejedelem személyét és a külpolitikáját egyeztetni kellett. a rendiség sajátos erdélyi formája (kápolnai unió). Először ismerte el Habsburg uralkodó Erdély függetlenségét.kézre kerülése az ország három részre szakadását is jelentette: a szultán „ajándékaként” kapta meg a keleti országrészt János Zsigmond. illetve Erdély vazallusi státuszával. amit török megtorlás. mint a katolikus egyháznak. század első felének Magyarországán. konkrétan meg is határozták Erdély határait. a speyeri egyezményt pedig magára nézve is kötelezőnek ismerte el. Báthori István politikai koncepciója évtizedekre meghatározta Erdély sorsát. hiszen nem a Habsburgokat. hanem Báthori István partiumi nagybirtokost emelték hatalomra (1571-1586). hogy szinte minden társadalmi réteg érdekeltté vált a reformációban. A földesurak számára csábító volt a szekularizáció nyújtotta birtokszerzési lehetőség. a protestantizmussal megjelenő olcsóbb. a termelési lehetőségek változatossága képessé tették az erdélyi társadalmat bizonyos önellátásra.) Természetes határai. ezzel elismerte a vazallusi státuszt. kívül maradt a nemzeten. eius religio elve. Erdély jogi helyzete így hasonló lett. (Később Bocskai István módosítja Báthori István koncepcióját. Ráadásul a reformációval átalakuló társadalmi hierarchiában a földesúri hatalmat a papság nem veszélyeztette. erre azért voltak ekkor hajlandók. valamint a cuius regio. A magyar és így az erdélyi rendi társadalomban a nemzet tagja csak birtokos ember lehetett: a birtoktalan jobbágy. aki azonban ekkor még a magyar királyi címet viselte. akár magyar. akkor a Habsburg főség alatt egyesíthetik Magyarországot. hasonlóképpen az ugyancsak közösségi jogon birtokos szászok. A városok polgárai körében is gyorsan tért hódított. mert csak Erdélyből kiindulva lehet egyesíteni az országot. Ennek legfőbb oka. ami lehetőséget biztosított arra. század derekán. és a Habsburgokkal rendezte a közjogi viszonyokat. másrészt viszont nem mondott le az országegyesítésről sem. büntető hadjárat követett. 51 . János Zsigmond halála (1571) után azonban az erdélyi rendek nem tartották be a speyeri egyezményt. a házasság engedélyezése a papság körében sokakat vonzott. a cölibátus megszüntetése. királyságból fejedelemség lett. A megállapodás következtében Erdély államformája is megváltozott. hiszen a terület nem esett a török támadások fő irányába. hogy a földesúr még jobban kiterjessze befolyását a jobbágyára. nem alakult ki olyan típusú politikai befolyása. a jobbágyok terheinek csökkenése (nem kellett fizetniük a tizedet). szász avagy román. Lezárás. mert így függetlenedni tudtak az egyháztól. a székelyek és szászok képviselői a tartományi gyűléseken tudták befolyásolni a vajdaság. Ennek eredményeképp a Tiszántúl és a Temesköz is török fennhatóság alá került. Szulejmán megelégedett János Zsigmond. adófizetéssel tartozott. A nemesek. ami elősegítette a terület politikai önállósulását is a XVI. az evangéliumi tisztaság eszményét hirdető egyház. majd a fejedelemség politikai döntéseit. akik birtokukat a közösség tagjaként kapták. a házasság felbontásának lehetősége (számos jobbágy élt ezzel a lehetőséggel). Fráter György 1551-es meggyilkolását követően beálló patthelyzet után az erdélyi rendek hívására János Zsigmond 1556-ban visszatért Erdélybe. János Zsigmond elismerte a Habsburgok magyar trónját. hogy nem képes Erdélyt és a Részeket a királyi Magyarországgal egyesíteni. másrészt a kálvini egyházszervezet sok szempontból hasonlít a városi önkormányzatokhoz. A speyeri egyezményben (1570) János Zsigmond lemondott a magyar királyi címről.

de a XIV. magas adók bevezetését. A szász polgárok után először a főnemesség fogadta el a tanokat.) Az új rendelkezésekkel párhuzamosan mindig kimondták a „régi” felekezet védelmét is. aki elfogadta ajánlatukat. az Udvari Kamara önkényuralmát. több törvény is kimondta a vallásfelekezetek szabadságát. külső segítségre van szükség. 31. négy bevett vallást: a katolikus. az ellenállás jogának eltörlését.) A XVI. A háborúk miatt bekövetkező adóemelés tovább fokozta az elégedetlenséget.2 millió holdat tettek ki. hogy az elégedetlenség nem elég. A reformáció hívei szerint a magyarságot ért megpróbáltatások kiváltója a katolikus egyház világias. az ország egyik legnagyobb birtokosát. (Lásd a forráshoz írtakat.) Rákóczi látta. Habsburg Mária udvartartása körében és a szász városokban terjedt el. Elfogadták tehát az ún. de a rendi sérelmek a nemességet is az udvar ellen hangolták. Rákóczi kapcsolatot keresett a franciákkal. aminek következtében a császári hadsereget szinte teljesen kivonták Magyarországról. Rákóczi Ferencet. 1697-ben Tokajhegyalján parasztlázadás tört ki. (Birtokai kb.) 1703 áprilisában a Felső-Tisza-vidéki lázadó nép követei (Esze Tamás. Lajossal folytatott levelezését leleplezték. Csak kedvező külpolitikai viszonyok mellett volt hajlandó felvállalni a felkelést. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia). Megszökött. hitéletet elhanyagoló magatartása volt. az evangélikus. és Lengyelországba menekült. Perényi Péter sárospataki. Lipót abszolutisztikus politikája és a török kiűzésének terhei. Az Erdélyi Fejedelemség vallási megoszlása igen változatos volt. A főurak (pl.) 1703 májusában még Brezánban kiadott kiáltványában fogalmazta meg az országot ért sérelmeket: a szabad királyválasztás eltörlését. Az 1570-es évekre Magyarország lakosságának több mint 75-80%-a valamely protestáns felekezetre tért át. Az ortodox vallás is csak a megtűrt vallás kategóriájába tartozhatott. A török elleni harcok idején a magyar 52 . (Lásd a forrásokhoz írtakat. századi vallásháborúk korában azonban Erdélyben békességben éltek a felekezetek. a rendek szabadságjogainak megsértését. (Lásd a térképhez írtakat. pusztítása miatt a magyar társadalom jelentős része szembekerült a Habsburgokkal.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az új hit először a királyi udvarban. hogy Magyarország önállóan nem képes felvenni a küzdelmet a Habsburgokkal szemben. amihez megnyerte II. hogyan próbálta meg Rákóczi a hadsereg létszámát és képzettségét növelni! FELELETVÁZLAT Bevezetés I. Bercsényi Miklós felvidéki főnemes szervezkedést indított. és a mozgalom élére állt. az erdélyi fejedelmek örökösét (I. a református és az unitárius irányzatot. Kifejtés 1701-ben kitört a franciák és a Habsburgok között a spanyol örökösödési háború. ugyanis tisztában volt vele. Kiss Albert és Szalontai György) felkeresték Rákóczit Brezán várában. (Lásd a forráshoz írtakat. Nádasdy Tamás sárvári) udvarai reformációs központokká alakultak át. Ezt a felkelést a császári haderő leverte. 1. őt magát bebörtönözték. az anabaptistákat azonban Erdélyben is üldözték. tétel: A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai Rá FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével jellemezze a Rákóczi-szabadságharc belső támogatottságának kérdését! Térjen ki arra.

Lipót megkezdte a várak szisztematikus megsemmisítését. hogy viszonylag kis haderő is elég volt a magyar front egyensúlyban tartásához. amely önkéntesekből állt. A nehézséget növelte. (Még ebben az évben a családtagokra vonatkozó rendelkezést érvényteleníti. évi ónodi országgyűlésen kimondták ugyan a közteherviselést. amelynek vezetője Károlyi Sándor. Szeged). Várad. Bár Rákóczi a gazdasági intézkedésekkel igyekezett biztosítani a hadsereg ellátását. református. konföderációt hoztak létre. 1704-ben a franciák (és bajorok) vereséget szenvedtek Höchstädtnél. holott az azokból származó jövedelmekre szükség lett volna. vezetője Bercsényi Miklós. (Ekkor még nem merték kimondani a trónfosztást. A Rákóczi-szabadságharc sorsa azonban alapvetően nem a magyarországi hadszíntéren dőlt el – ezzel II. Lajos csak mint erdélyi fejedelmet tekintette tárgyalópartnerének (ugyanis Magyarországot rebellis. évi ónodi országgyűlésen már komoly feszültségek jelentkeztek. Ez azért volt fontos. Ekkortól kezdődően már csak a rendi jogok biztosítása a magyarok célja. Országszerte raktárakat létesített. a nemesség egy része pedig szembefordult a fejedelemmel ősi szabadságjogaik sérelme miatt (az adómentesség. A hadsereg leginkább lovasságból állt. Lajos csak 10000 tallért folyósított havonta. és vezérlő fejedelmükké választották Rákóczit. amely biztosította a rendiség rendszerét. jobban tudott manőverezni. az udvari tanács önkényesen hozta meg döntéseit. a várak élére külföldieket állítottak. akik viszont így nem tudták megművelni a földjeiket. Rákóczi azonban tudta. evangélikus felekezetek szabad működése). ezért 1703 augusztusában a vetési pátensben a hadba lépőknek és legközelebbi családtagjaiknak mentességet ígért az állami és földesúri szolgáltatások alól. A fegyvereket részben importálniuk kellett.) Lezárás. ráadásul 1702-től I. A nemeseket kizárták minden tanácskozásból. a katonák zsoldja miatt is sok pénzre volt szükség. részben a francia segítség. fegyelmezettebb. A császári haderő rendezettebb. lázadó államnak tartotta). ám ez nem javította lényegesen az anyagi feltételeket. a harci fegyelem biztosítása érdekében rendelkezett a hadirendtartás kiadásáról és a vallási ellentétek tompításáról (katolikus. (XIV. az utánpótlási vonalak elvágására törekvő hadműveleteket hajtottak végre. A fontos várak Habsburg kézen maradtak (Buda. Az elhúzódó háború miatt azonban a parasztság elkedvetlenedett. hogy elejét 53 . A szabadságharc anyagi bázisát részben Rákóczi saját birtokai. Rákóczi Ferenc is tisztában volt. a rendi jogok védelme érdekében. illetve a vitézlő rend térnyerésének megakadályozása céljából). összegzés 1707-re a katonai helyzet lényegesen nem változott. másoknak pedig fegyverváltságot kellett fizetni érte. a szabadságharc befejezését követelték. mivel azonban ez rézből készült (rézlibertás). Az 1707. Az újszerzeményi jog bevezetése következtében a nemesek egy része nem kapta vissza régi birtokait. de kevés volt közöttük a főrendű. ill. 1705-ben a szécsényi országgyűlésen a rendek szövetséget kötöttek. ez toborzott.katonákat mellőzték. hogy a hadsereg is javarészt jobbágyokból állt. Bercsényi és hívei. a nemesség azonban parasztlázadást látott a mozgalomban (fegyvert is fog ellenük több helyen).) Később (1708) a végsőkig kitartóknak hajdúszabadságot ígértek. A számszerű adatok is igazolják. kiképzett hadsereg volt. 1704-ben az erdélyi rendek fejedelmükké választották Rákóczit. féltek Rákócziék a főúri ellenállástól. A hadsereg ellátására Rákóczi pénzt veretett. Lipótvár. mivel azonban alig volt megfelelően képzett tiszt. ezért többnyire portyázó lesvetéseket. ezért hamar értékét vesztette. és önkényuralmat gyakorol a szabadság leple alatt. A kuruc hadsereg két alapvető egységből állt: egyrészt a reguláris haderőből. Turóc vármegye követei azzal vádolták Rákóczit. Az 1707. ezért a nagyobb ütközeteket ők nyerték. valamint az irreguláris haderőből. de legnagyobb részben a jobbágyok adói biztosították. ez csak részben sikerült. s még ugyanebben az évben a felkelők is vereséget szenvedtek Nagyszombatnál. hogy az általa kivetett adók magasabbak a császáréinál is. kastélyok elleni paraszti fellépést.) A fegyverhiány megszüntetése érdekében állami manufaktúrákat hozott létre. mert XIV. döntésből. A gyulai pátensben viszont megtiltotta a nemesek. melyekből a hadsereg fegyvereket és ellátmányt vételezhetett. A kiáltvány ugyan a nemes és „nemtelen” országlakosokhoz szól. A rendelkezések következtében a nemesség egy része csatlakozott (Károlyi Sándor is) a felkeléshez. hogy a nemességet és a parasztságot egy táborban kell tartania.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
vegyék egy esetleges Rákóczi-ellenes rendi fellépésnek, lekaszabolták a Turóc vármegyei követeket, ezzel az ellenzéket megfélemlítették. Kimondták a közteherviselést, a Habsburg-ház (I. József) trónfosztását. II. Rákóczi Ferenc olyan uralkodót akart a magyar trónra, aki meg is tudja védeni az országot, ám a tárgyalások a trencsényi csatavesztés miatt (1708) kudarcba fulladtak. A vereség döntő fordulatot eredményezett a szabadságharc történetében, hiszen az új, ill. nagy harcértékű magyar csapatok megsemmisültek, a kurucok nagy része többé nem tért vissza harcolni, ill. ezredek álltak át a labancokhoz. Rohamosan fogyott a kuruc haderő, és ezzel együtt az általuk felügyelt terület is. 1709-ben a nemzetközi helyzet is még kedvezőtlenebb lett, a franciák veresége, a spanyol örökösödési háború is a vége felé közeledett, a békéket kezdték előkészíteni. XIV. Lajos beszüntette a magyar mozgalom támogatását. XIV. Lajos a trónfosztás kimondása ellenére is vonakodott formális szövetségre lépni a fejedelemmel, a francia érdekek ekkor már mást kívántak. Még 1707-ben Varsóban Rákóczi szerződést kötött I. Péter orosz cárral, de az oroszoknak más érdekeik fűződtek ehhez, nem kívántak a Habsburgokkal mélyebb konfliktusba keveredni, azaz Oroszország csak eszközként kívánta felhasználni a Rákóczi-szabadságharcot a svédek ellenében. A szabadságharcot lezáró béke megkötésére 1711-ben – Rákóczi távollétében – került sor Szatmáron. A majtényi síkon tették le a fegyvert a csapatok.

32. tétel: Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása a Dem XVIII XVIII. században
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be, hogyan változtak a demográfiai viszonyok, a népesség etnikai összetétele Magyarországon a XVIII. században! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Az elhúzódó háborúskodás, az éhínségek, a járványok a lakosság nagyarányú pusztulását eredményezte főként az Alföldön, a végvári vonal mentén és a Dél-Dunántúlon, a települések jelentős része a népességgel együtt eltűnt, elpusztult. Az érintett térségekben az egykori szántók helyét legelők, bokros parlagok, vadvizek váltották fel. A várak építése, a hadsereg tűzifaigénye megritkította az erdőket, a talaj elpusztult, sok helyen átadta helyét a futóhomoknak, ezért az egykori kultúrtáj elvadult vidékké változott. A pusztásodást elősegítette az éghajlati változás is. A településszerkezet is átalakult: az Alföldről sokan a védettebb városokba mentek megélhetést találni a háborúk idején, az Alföld aprófalvai nagy számban, de védtelenebb mezővárosai is jelentős mértékben elpusztultak. Kifejtés Mindezen változások következtében egész országrészek váltak lakatlanná, aránytalanságok jelentek meg a népsűrűségben. A háborúktól megkímélt nyugati, északnyugati országrészek népsűrűsége sokkal nagyobb volt: egy-egy megyében több mint százezer ember élt, míg a déli, délkeleti területeken megyénként alig 3-4000.

54

1711 volt a demográfiai mélypont, utána – a tartós békének köszönhetően – gyors gyarapodás, népességnövekedés kezdődött. Ebben egyaránt szerepet játszott az újjáépítés, a gazdasági helyzet javulása, a bevándorlás, a belső vándorlás (migráció) és a betelepítés is. Mivel a háborúk elsősorban az alföldi, dombsági és völgyi területeket pusztították, a hegyvidékek érintetlenek maradtak, ezért a hegyvidéken élő magyarok, románok, ruszinok, szlovákok a térség kedvezőtlen mezőgazdasági adottságai és a relatíve magas népsűrűség miatt megindultak a völgyek, sík vidékek felé (migráció). Döntően az Észak-Dunántúl és az Alföld peremvidékén élő magyarok népesítették be az ország ritkán lakott, belső vidékeit, ezzel a magyar etnikai határ a Kárpát-medence belseje felé tolódott. A földesurak egy része a hódoltságon fellépő munkaerőhiány miatt támogatta a vándorlást, sőt kedvezményeket (átmeneti adómentességet) adott a földjére betelepülő parasztoknak. Az ideáramló jobbágyok megkezdték a bozótosok és vadvizek visszahódítását, a hatalmas megműveletlen földek sokkal jobb életlehetőségeket kínáltak számukra a kezdeti nehézségek ellenére is. A földesurak másik része azonban rendeletileg és törvényekkel próbálta megakadályozni a munkaerő elvándorlását, hiszen az ő jobbágyaik száma jelentősen csökkent. Az öntevékeny betelepülés szervezetlen, de nem mindig spontán népmozgást jelentett. A szabad földterületek az ország határai mentén élők közül sokakat csábítottak Magyarországra. A gazdasági lehetőségek mellett szerepet játszott a török előli menekülés is (pl. szerbek, bolgárok). Az elvándorolt magyarok helyébe és a pusztaságokra áramlottak a hegyvidék különböző népei, elsősorban a szlovákok és a románok. Ekkor jöttek létre az Alföld és Temesköz szlovák szigetei, északról pedig csehek, lengyelek, ruszinok érkeztek a délre vándorló szlovák családok helyére. A románok is lehúzódtak a völgyekbe (ill. a határon túlról is érkeztek új csoportok) és az Alföld irányába. Ennek a népmozgásnak a következtében Erdélyben többségbe kerültek a románok. A népmozgás ösztönzői a magyar nemesek voltak, akik birtokaik megművelésére igyekeztek munkaerőt biztosítani, s ezért átmeneti engedményeket is adtak. A szervezett betelepülés részben a földbirtokosok, de döntően az állam irányításával folyt az 1720-as évektől. (Bár előzményei már voltak a Rákóczi-szabadságharc idején is.) Az udvar és a főnemesség ún. pátensekben toborzott a sűrűbben lakott német nyelvű területeken. III. Károlyt elsődlegesen az adóalap növekedése vezette, de felekezeti szempontok is szerepet kaptak, hiszen a svábok érkezésével a katolikusok arányát kívánták növelni. Az első kísérletek gyakran végződtek kudarccal, többen visszatértek eredeti hazájukba. A problémákból okulva a következő csoportokat már előkészítettebben fogadták, Mária Terézia 1766-ban fel is állított egy telepítő biztosságot. A megérkezők jelentős kedvezményeket kaptak az udvartól (pl. állami adó elengedése), a Bánátban előre felépített falvak, szerszámokkal felszerelt házak várták a lakókat. A svábok szétszórtan, több jelentős szigetet alkotva települtek le (pl. Tolna, Baranya vidéke, Buda környéke, Bakony, Kalocsa, Dél-Balaton térsége). A vándormozgalmak hosszú távú következményeiként csökkent a magyarság aránya az országon belül (Horvátországgal együtt nem érte el a 44%-ot, de Horvátország nélkül is csak 50% körül alakult); másrészt etnikailag kevertebbé vált az ország, bár létrejöttek nagy etnikai tömbök is. A lakosság arányairól lásd az adatsorokhoz írtakat. A XVIII. században a településszerkezet is jelentősen átalakult. A háborúk következtében eltűntek az Alföld aprófalvai, és helyettük megnőtt a városias településeken élők aránya. A XVIII. században a tartós békének köszönhetően kialakult az alföldi tanyarendszer. A ritkán lakott, termékeny területeken a települések határa jóval szélesebb lett, mint a korábbi időszakban. Sok gazda a tél beálltáig a tanyán lakott. (Kecskemét tanyáinak száma pl. 1000 körül volt.) A XVIII. század első felében Debrecen és Pozsony volt a két legnépesebb település, de az újjáépítésnek és a betelepülésnek köszönhetően megelőzte őket Pest és Buda. Mivel ez utóbbi városokat a török háborúk után újjá kellett építeni, így sokkal modernebbnek tűntek, mint a török által nem pusztított városok. (Lásd a forrásokhoz írtakat.)

55

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Lezárás, összegzés A betelepülésnek és a betelepítésnek köszönhetően tehát a XVIII. század végére a lakosság megkétszereződött, a II. József korában készült népszámlálás adatai szerint kb. 9,3 millió lett. A népességnövekedés mértéke – pontos kiinduló adatok hiányában – vitatott, de általában a megkétszereződést tartják reálisnak. (Természetes szaporodás a jobb életkörülmények között kb. 2 millió, és kb. ugyanennyi a betelepülő.) A század során elért változások már csak azért is igen figyelemre méltóak, mert a gazdaság fejlődése, az életszínvonal tagadhatatlan emelkedése mellett is mindennapos dolog volt a magas halálozás: éhínségek és járványok (tüdőbaj, pestis, vérhas, himlő, torokgyík) pusztítottak, két nagy pestisjárványt (1711-ben és 1738-41 között) pedig a hatóságok vesztegzárral, fertőtlenítéssel, a higiénia megteremtésével próbáltak megállítani. A II. József korában készült népszámlálás nem tért ki a nemzetiségek vizsgálatára – mert erre az információra az államnak akkoriban semmi szüksége nem volt –, ezért pontos számadatok nem állnak rendelkezésre, arányuk becsült. A betelepülésekkel Magyarország többnemzetiségű országgá vált, de egyben kevert népességű is, mivel több népcsoport élt egy helyen (pl. Temesköz). A horvátokat kivéve az összes magyarországi nemzetiség ún. csonka társadalmat alkotott, ez olyan társadalmi szerkezet, amelyből hiányzik valamelyik társadalmi réteg. A horvát és a magyar ún. teljes társadalom volt.

33. tétel: A ma magyarországi reformáció
FELADAT:

A források és ismeretei alapján mutassa be a reformáció magyarországi térhódítását és jelentőségét! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A reformáció előzményének tekinthető, hogy Mátyás király az udvarába hívott számos humanista gondolkodót, akiket azután magas egyházi tisztségekbe helyezett. Ők nem elsősorban egyházi értékrendet képviseltek, hanem a humanizmus szellemében ténykedtek. Az egyház vezető rétege kezdett elvilágiasodni, reneszánsz életvitelt képviselt (pl. Janus Pannonius, Vitéz János, Bakócz Tamás). A reformáció gyorsan terjedt a XVI. század első felének Magyarországán. A katolikus egyházban számos visszásság és visszaélés volt megfigyelhető a tárgyalt időszakban, vagyis az európai tendenciáknak megfelelően Magyarországon is elterjedt a nepotizmus, simonia, a reneszánsz életvitel, tisztségek halmozása, az alsópapság érdekeinek szem elől tévesztése stb. Ezeket a jelenségeket az egyházon belül is számos irányzat, csoport bírálta, pl. közéjük tartoztak az obszerváns ferencesek. A római egyház meggyengüléséhez mindenképp hozzájárult, hogy a mohácsi csatában 7 főpap hunyt el, azaz szinte „lefejeződött” a katolikus egyház, amely vezetők nélkül nem igazán tudott megbirkózni a reformáció okozta kihívással. Kifejtés Az új hit először a királyi udvarban, Habsburg Mária udvartartása körében jelent meg, bár II. Lajos udvarában még törvény tiltotta a reformáció terjesztését, ill. a lutheránus vallás gyakorlását. A szász polgárok után először a főnemesség fogadta el a tanokat.

56

(Lásd a forrásokhoz írtakat. Ebben Kassa. A reformáció nagyobb irányzatai közül Luther tanai idővel szélesebb körben is elterjedtek. A Részek (Partium) és a 7 vármegye területén többségében reformátusok éltek. eius religio elve. az evangéliumi tisztaság eszményét hirdető egyház. században. szabadulása után már az egész országban prédikált. a Felvidék németek lakta városaiban. a házasság felbontásának lehetősége (számos jobbágy élt ezzel a lehetőséggel). ill. a Habsburgok által ellenőrzött területen és a legkeletibb területeken. A reformáció hívei szerint a magyarságot ért megpróbáltatások kiváltója a katolikus egyház és a magyarság világias. A földesurak számára csábító volt a szekularizáció nyújtotta birtokszerzési lehetőség. nyomdák alapítását. 75-80%-a valamely protestáns felekezetre tért át. Az 1550-es években jelent meg a magyarok körében a kálvinizmus. s ez az irányzat a mezővárosi lakosság és a végvári vitézek körében terjedt gyorsan. az anabaptistákat azonban Erdélyben is üldözték. hogy itt nyomdákat és iskolákat alapított. összegzés A reformáció egyik legfőbb vonzereje az anyanyelvűség volt. másrészt a kálvini egyházszervezet sok szempontból hasonlított a városi önkormányzatokhoz. Kialakult az új egyházszervezet. Jelentős kálvinista prédikátor volt még Kálmáncsehi Sánta Márton és Szegedi Kis István is. A korszak egyik legjelentősebb hitvitázója volt. Perényi Péter sárospataki. Az evangélikus közösséghez kapcsolódott az első Újszövetség-fordítás is (Sylvester János).) A XVI. Nádasdy Tamás sárvári) udvarai reformációs központokká alakultak át: támogatták iskolák. leginkább a városi lakosság körében. a jobbágyok terheinek csökkenése (nem kellett fizetniük a tizedet). Az Erdélyi Fejedelemség vallási megoszlása igen változatos volt. Ráadásul a reformációval átalakuló társadalmi hierarchiában a földesúri hatalmat a papság nem veszélyeztette. Az evangélikus vallás terjedését igazolja az ún. és elterjesztette ezeket a tanokat Kassán. a magyar Luthernek is nevezték a kortársak. hitéletet elhanyagoló magatartása volt. a református és az unitárius irányzatot. A legelterjedtebb felekezetté vált a XVI. nem alakult ki olyan típusú politikai befolyása. de elterjedt az erdélyi szászok körében is. század eleji Magyarországon szinte minden társadalmi rétegből csatlakoztak a reformációhoz. Debrecent „kálvinista Rómává” tette azzal. hogy a földesúr még jobban kiterjessze befolyását a jobbágyára.) Az új rendelkezésekkel párhuzamosan mindig kimondták a „régi” felekezet védelmét is. vagyis minden baj forrásának tekintették az ellenreformáció időszakában. A Szászföldön evangélikusok. Az 1570-es évekre Magyarország lakosságának tehát kb. Dévai Bíró Mátyás (egykor ferences rendi szerzetes) a wittenbergi egyetemen tanult. (Néhány évtized múlva ugyanezzel a váddal illették a reformációt. Lezárás. a protestantizmussal megjelenő olcsóbb. Lőcse és Kisszeben polgársága megfogalmazta a lutheri tanoknak megfelelő hittételeit hasonlóan az augsburgi hitvalláshoz (1549). az anyanyelvi igehirdetés terjedését. A magyarországi református egyház legnagyobb alakja Méliusz Juhász Péter volt. amely főként a Felvidéken szilárdult meg. a Székelyföldön maradt csak. Elfogadták tehát az ún. Az anyanyelvi istentisztelet. A vallásháborúk korában azonban Erdélyben békességben éltek a felekezetek. a cölibátus megszüntetése. Bár I. a házasság engedélyezése a papság körében sokakat vonzott. A református egyház megszilárdulását a debreceni zsinat (1562) határozatainak köszönhette (Debrecen – Egervölgyi Hitvallás). Ferdinánd. I. valamint a cuius regio. kisebb részben reformátusok laktak. de megjelentek az unitáriusok elszórtan elhelyezkedő közösségei és a nagyobb görögkeleti vallású románok lakta régiók is. ami lehetőséget biztosított arra. az evangélikus. Ferdinánd is elfogadta ezt a hitvallást. Az ortodox vallás is csak a megtűrt vallás kategóriájába tartozhatott. Eperjes.A főurak (pl. a Székelyföldön zömében katolikusok. ötvárosi hitvallás megszületése. több törvény is kimondta a vallásfelekezetek szabadságát. jelentősebb katolikus tömb a nyugati országrészben. mert így függetlenedni tudtak az egyháztól. A városok polgárai körében is gyorsan tért hódítottak az új tanok. Bártfa. négy bevett vallást: a katolikus. A református és az unitáriusok elsősorban a magyar etnikumhoz tartozóak voltak. kapcsolatot tartottak a reformáció külföldi vezetőivel. mint a katolikus egyháznak. 57 . majd Szapolyai János is bebörtönözte.

Először az ülésezés rendjét kellett eldönteni. ezért külföldi egyetemeken tanulhattak csak tovább. 650-700 magyarországi diák járt. A parasztságot az 1780-as évek gazdasági válsága sújtotta: éhínség. melyben mind a három rend azonos számú (300) követtel képviselteti magát. Mivel Magyarországon nem volt egyetem. (A francia államcsődöt nem az udvar költekezése okozta. az államadósság a kezelhetetlenség határán állt. A polgárság gazdasági befolyása egyre nőtt.) 34.) Félve az újbóli államcsődtől. Lajos 1789. Egy-egy iskola kisebb országrészek oktatását felügyelte. tétel: A francia alkotmányos monarchia válsága és bukása fra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a királyi hatalom jellegének változását a forradalom kirobbanásától az alkotmányos monarchia bukásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés A forradalom okai: Társadalmi okok: A nemesség úgy érezte. másrészt pazarló életvitele miatt. a bürokráciában egyre jelentősebb szerepet kapott az ún. Kolozsváron. 58 . meg kellett szüntetni a kiváltságos rétegek adómentességét. de ábécéskönyveket és széphistóriákat is megjelentettek. Debrecenben. május 5-re összehívta a Rendi Gyűlést Versailles-ba.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Károli Gáspár Bibliája az irodalmi nyelv kialakulásában döntő szerepet játszott. Két lehetőség állt fenn: Az 1614-es forma. Nagyszebenben. akiknek erre lehetősége volt. (A XVI. A polgárság körében egyre jelentősebbé vált a felvilágosult értelmiség befolyása. Marie Antoinette igen népszerűtlenné tette a királyi családot egyrészt osztrák származása. az alkotmányos átalakulás pedig számukra garanciát jelent erre. hiszen 1614 óta a királyok nem hívták össze a rendi gyűlést. Apáczai Csere János is. emelkedő árak és az adóterhek növekedése. században kb. Gyulafehérvár. Az alsóbb évfolyamos diákok központokban tanulhattak tovább. egyházi énekeskönyvek) meghonosításának is. Óriási szerepe volt a reformáció terjedésében az anyanyelvi éneklés (zsoltárfordítások. Lajos felesége. Tolna. Személyes okok: XVI. Sárospatak. taláros nemesség. Mindenképp át kellett alakítani az adórendszert. Gazdasági okok: A korszerűtlen adózási rendszer és az elhúzódó háborúk miatt a francia állam csőd közelébe jutott. főként teológiai műveket. s ezek fejlesztését szorgalmazta pl. a politikában még nagyobb szerepet szeretne. Kolozsvár. de a helyzetet valóban súlyosbította. 1000 könyvet adtak ki. Debrecen. Iskolákat alapítottak: pl. hogy befolyása visszaszorult.) Az új felekezetek nagy súlyt fektettek az oktatásra. Várad. Állandó nyomdák működtek: Sárváron. XVI. (1526-1560 között a krakkói és wittenbergi egyetemre pl.

hogy az uralkodó a nemzetgyűlés mellett az alkotmányos monarchistákkal sem volt képes együttműködni. hiszen a hatalom forrása a nép. Maga a király is Párizsba ment. La Fayette ágyúkkal löve- 59 . a Bastille-t. augusztus 26-án fogadta el az alkotmányozó nemzetgyűlés az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. A politikai feszültséget az is növelte. hogy kimondta: nincsenek születési előjogok. ami azonban a forradalom kirobbanását követően nem enyhült. de a nemzetőrség vezetője. A király azonban kétkamarás rendszert és királyi vétót követelt. Itt megfogadták. és Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek kiáltotta ki magát. XVI. Július 17-én aláírásgyűjtésbe kezdtek a Mars-mezőn a köztársaság kikiáltásáért. július 14-én megostromolta a zsarnokság szimbólumát. Az emigránsok. mint a másik kettőnek együttesen. amelyben a harmadik rendnek ugyanannyi követe van. a tulajdon sérthetetlensége). Június 20-án az uralkodó munkák ürügyén bezáratta az üléstermet. Október 5-én javarészt asszonyokból álló tömeg vonult Versailles-ba. és nem fogadta el az augusztus 4-ei és 26-ai rendelkezéseket. alábecsülte a politikai erők belső küzdelmeit is. Marat: A nép barátja című újság cikkei). de meghagyta a külön ülésezést és a rendenkénti szavazást. A papság és a vidéki parasztság egy jelentős része szembefordult a forradalommal.). labdaházi eskü. A tömeg azonban ki akarta erőszakolni a király és családja Párizsba költözését is.) Miután XVI. amelyet október 6-án végre is hajtottak. a parasztság pedig alacsonyabb adókat és a földesúri szolgáltatások csökkentését várta. Július 12-án megkezdődött a nemzetőrség szervezése. Lajos katonákat állított Párizs köré. Rögzítette a közteherviselést. a polgárság jogegyenlőséget akart. kenyeret követelve. miközben a papság és a nemesség egy része a polgárság mellé állt. A vidék forradalmát („nagy félelem időszaka”) követően a nemzetgyűlésen a nemesség. La Fayette a nemzetőrség parancsnoka lett. ezzel a régi rendszer társadalmi értelemben megszűnt. Lajos ismét csapatokat hívott Versailles-ba. és elfogadta az augusztusi határozatokat. az alapvető polgári szabadságjogokat (vallásszabadság. a papság. ráadásul ellenséges gesztusokat tett (esküt nem tevő pap kezéből áldozott). azaz érvényesülnie kell a népfelség elvének. A dokumentum az alkotmányos átalakulás elveit határozta meg azzal. a polgári társulás célja az ember jogainak megőrzése. hogy addig nem oszlanak fel. A választási küzdelemben a politika az utcára vonult: röpiratok. Egyetlen lehetőségnek az egyházi és emigráns vagyon kisajátítása mutatkozott. sőt felerősödött. XVI. Az abszolutizmus bukásának fő oka a pénzügyi csőd volt. a törvény előtti egyenlőséget. június. ezzel tovább növelte a feszültséget. június 17-én a Rendi Gyűlés Nemzetgyűléssé alakult. Mirabeau márki és La Fayette márki. (Vezetők: Sieyes abbé. Ez a lépése a tömegek radikalizálódását segítette elő (pl. A rendek panaszfüzetekben foglalták össze követeléseiket. mire a Nemzetgyűlés a Labdaházba vonult. ehhez a királyi hatalomnak is alkalmazkodnia kellett (volna). A nemzetőrség azonban letartóztatta. A nemesség alkotmányos monarchiát. melyeket a radikális értelmiség fogalmazott). hogy külső segítséggel (osztrák. ám a nemzetgyűlés csak az utóbbit adta meg. A politikai élet radikalizálódását félreértette a király. és a városok lemondtak a kiváltságaikról. A király szökését követően felerősödött a köztársaságot kívánók tábora. Párizsban a régi hatalom összeomlott. Az uralkodó végül az utóbbi mellett döntött. szólás.Új szisztéma szerinti. porosz) vissza tudja majd állítani abszolút hatalmát. 20. és új városi tanácsot alakítottak. az egyháziak és a királyi hatalom visszaállításában érdekelt nemesek tanácsára hallgatva belement a szökésbe is (1791. 1789. Az uralkodó a tömeg nyomására engedett. és megalázó módon visszavitték Párizsba („A monarchia halottas menete”). és az utcára vitte a küzdelmeket. Ezeknek a lépéseknek köszönhetően népszerűsége folyamatosan csökkent. kiáltványok árasztották el a városokat (a nép követeléseit tartalmazták. míg meg nem születik az új alkotmány – ez az ún. Bízott abban. így próbálván az indulatokat lecsendesíteni. Kifejtés A harmadik rend együttes ülésezést követelt.és sajtószabadság. Amikor a tömeg fegyverkezésbe kezdett. Lajos a Tuilleriákba tette át székhelyét.

összegzés Az uralkodó sorsa politikai kérdéssé vált. tétel: A XIX. Ennek a lépésnek köszönhetően nemcsak a király. századi szocializmus eszmerendszerének létrejöttét. 35. az abszolút monarchiát alkotmányos monarchia. az igazságszolgáltató. A girondiak a királlyal együtt a háborút támogatták. a végrehajtó hatalom egy kézben való egyesítésével teljhatalomra tett szert. folytatta politikáját. 1793. január 21-én guillotine-nal kivégezték. leváltotta a girondi kormányt. később köztársasági államforma váltotta fel (1792. és Capet Lajost a Konventben halálra ítélték. A girondiak végül kénytelen voltak engedni. ez lett Franciaország első írott alkotmánya. Először június 20-án szállta meg a párizsi tömeg a Tuilleriákat. hogy az „Isten kegyelméből” uralkodó király a három hatalmi ág: a törvényhozó. a jakobinusok is melléjük álltak. amit alapvetően barátságtalan gesztusként értelmezett. április 20-án girondi kormányt nevezett ki. Koblenzben kiáltványt adtak ki. Megalkotóit két cél vezette: egyrészt az. és átadta helyét a törvényhozó nemzetgyűlésnek. ill. A francia forradalom tehát megszüntette az abszolutizmust. legfőbb irányzatait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Demográfiai változások: (lásd táblázat adatai) 60 . Miután vereségek követték egymást. másrészt pedig. a király szembeszállt a nemzetgyűléssel. és nem felelt tetteiért az alattvalóknak. Lezárás. továbbra sem adta fel eredeti terveit (külföldi segítséggel visszaszerzi hatalmát). Az alkotmányos monarchia a hatalmi ágak megosztására épült. XVI. melyben lerombolással fenyegették meg Párizst. század főbb eszmeáramlatai XIX FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a XIX. hanem az alkotmányos monarchisták is egyre inkább elszigetelődtek. augusztus 10-én megostromolta a Tuilleriákat. (Lásd a forráshoz írtakat. és hadat üzent a Habsburg Birodalomnak. Az 1791. melyben a tulajdonosok kezében van a hatalom. mint királyi jogainak korlátozása. A hírek hallatán az emigráció központjában. valamint megtagadta a védelmi rendelkezések teljesítését. Az alkotmányozó gyűlés 1791 októberében feloszlott. Az új állam az egyéni szabadságjogok és a politikai egyenlőség megvalósítása során a népfelség elvét juttatta érvényre. Lajos 1792. Az abszolutizmus lényege volt. Átalakultak a politikai erőviszonyok: az alkotmányos monarchisták mellett a girondiak erősödtek meg.) Az alkotmány XVI. Mivel a tömeg a király halálát kívánta. és megdöntötte a monarchiát. így növelte a király bizalmatlanságát. Erre a párizsi községtanács vezette tömeg 1792. hogy a girondiakkal szemben növeljék befolyásukat. hogy ésszerűen berendezkedett állam jöjjön létre. ha a királyt baj éri. A nemzetgyűlés 1791 szeptemberére alkotta meg az alkotmányos monarchia működéséhez szükséges törvényeket. míg az alkotmányos monarchisták és a jakobinusok ellenezték. Lajos szemében nem volt más. de a királyt nem sikerült megfélemlíteni. szeptember 20). hogy az országban ne lehessen visszaállítani az abszolutizmust. A királyt és családját a Temple börtönébe zárták. augusztusi pillnitzi osztrák-porosz nyilatkozatot követően fokozódott Franciaországban a külföldi beavatkozástól való félelem.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli tett a tömegbe.

korlátozták a gyermekek munkaidejét. Owen a gyakorlatban is kipróbálta. ezzel létrejött a chartizmus. ezért általános volt köztük a pauperizálódás (elszegényedés). de Franciaországban és Poroszországban is katonai erővel verték le a mozgalmakat. Ő úgy tartotta. Kiderült az is. hogy neveléssel lehet megváltoztatni a szemléletet. Szerinte a megoldás az iparosok és tudósok együttműködése volna (dolgozó osztály). Alapvetően a polgári értékrend jellemző rájuk. Kialakult a burzsoázia és a proletariátus (munkásosztály). teljes egészében nem. A chartizmus elnevezése a charter (alkotmányjavaslat) szóból származik. Angliában Ned Ludd volt a feltételezett vezetőjük (luddizmus). értelmiség. Az utópiák a fennálló társadalmi rend kritikáját jelentik. Ezek kezdetben szakmai jellegű. majd megalakulhattak az első szervezetek. ilyen dokumentumot terjesztettek a parlament elé. (Lásd forráshoz írtakat. de nem tudták betartatni. munkaidő kérdése) voltak. Hittek abban. A. prostitúció. dologtalan nemesség. Ausztráliába történő deportálás volt a büntetés. A munkásság ellehetetlenült életkörülményei (alkoholizmus. ill. Kifejtés A munkásság érdekeinek védelmére. Megjelent a középosztály. A XIX. A korabeli társadalmat új társadalomtudományok (közgazdaságtan. Az utópikus szocialisták (Morus Utópia című művéről kapták nevüket). A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. ill. ezért nevezték őket „ pedagógiai optimistáknak” is. de egyes elemeiben megvalósíthatók. hogy az egyházak (pl. vallásukat.). valamint a faluban való élet által nyújtott támogatásokat. s így reformokra ösztönöztek. A charter 6 pontját lásd a forrásban. A társadalom átrétegződése az ipari forradalom által érintett országokban: (lásd a forráshoz írtakat) Megváltozott a parasztság és a munkásság aránya. Kolping) és magánszemélyek által biztosított segélyezés nem oldja meg a problémákat. középvállalkozók. hogy a bajok forrása a káosz. Eredmény a gyáripari törvények elfogadása. elterjedt a női és gyermekmunka alkalmazása. s főleg a szakszervezeti színtéren zajlottak a viták a munkaadó és a munkavállaló között. bár nem szüntette meg. A géprombolás az embertelen körülmények között élők természetes és ösztönös reakciója volt. azaz a papság. század közepére tompultak az ellentétek. a szakszervezetek (trade unionok). A mezőgazdasági gépek megjelenése miatt a városi és falusi lakosság aránya megváltozott: a falvakból a városba költöztek (urbanizáció). A városba költözés során az emberek elvesztették hagyományos kultúrájukat. 61 . melynek okai a henyélők. a feudális járadékaiból élő. ide tartoztak az önállóan termelő kisparaszti elemek. önsegélyező szervezetek (bérkövetelés. A kormányok erőteljesen felléptek ellenük: Angliában halálbüntetés. munkaviszonyok. a társadalmi robbanás lehetősége sok embert elméleti vizsgálódásra ösztönzött. vízszennyezés stb.A lakosság számának gyors növekedése egyrészt a több és jobb élelmiszernek. a riválisnak tekintett gépeket próbálták elpusztítani.) Bár már 1802-ben és 1819-ben is születtek ilyen tárgyú törvények. A nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. szociológia) írták le. majd politikai szerepet is vállaltak. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. A parlamenti váltógazdálkodás miatt Angliában a parlamenti pártok közötti verseny biztosította a munkásság szervezkedésének törvényes hátterét (1824). nyomortelepek jöttek létre. A brit gazdaság dinamikus fejlődése is enyhítette a gondokat. Eszerint tilos a női és gyermekmunka a bányákban. Saint-Simon elméletén erősen érződik a felvilágosodás hatása. A proletariátus nagy és koncentrált tömegként jelent meg. Gyárvárosok. új iparvidékek alakultak ki. kábítószer-fogyasztás). hivatalnokok. Fourier és Saint-Simon csak teoretikusan próbálta megoldani a problémákat. életkörülményeinek javítására különböző mozgalmak alakultak ki. másrészt a higiéniás viszonyok javulásának köszönhető.

Képviselője Karl Marx és Friedrich Engels. Az I. A tulajdonnal nem rendelkezők vagy be sem kerültek a társadalom rendszerébe (pl. Internacionálé (Nemzetközi Munkásszövetség) 1864-ben jött létre. Bakunyin) az anarchizmus. a szegényeket vette védelmébe. hogy bár gyűlölték a kapitalizmust. vagyis a marxizmus. Sok eszméjében az anarchisták előfutárának tekinthető. iskola. a magántulajdont szerintük fel kell. Proudhon szerint a tulajdon lopás. összegzés A szocializmus a születésekor tehát egyfajta válasz volt a nyugat-európai iparosodási folyamatra. pl. állam által támogatott nemzeti műhelyek szervezését. akik a forradalomban látták a társadalom tömegeit érintő problémák megoldását. elutasította a piacot. Internacionáléban a marxizmus domináns szerephez jutott. betegségi. Nézeteik belső ellentmondását többek között az jelentette. az angol polgári gazdaságtan (Smith) és az utópikus szocializmus volt. Owen angol gyáros volt (New Lanark). amely kétségkívül nagy társadalmi problémákat szült (pl. az ő érdekeik képviseletében lépett fel. a versenyt a kooperáció és a polgári társadalmat a szocialista társadalom. amihez szükségesnek tartja a magántulajdon eltörlését és az uralomnélküliség (hatalom. klubok. ezért többen a kommunizmus előfutárának tekintették. Az utópistáknál erőteljesebb fellépést sürgettek a szocialisták. falansztereket akart létrehozni (lásd Madách: Az ember tragédiája). A marxizmus forrása a német filozófia (Kant. létrehozni a demokratikus szocializmust (ill. A szociális törekvéseket Krisztus szociális tanaival összhangban állónak tekintettek. munkanélküliek). (Lásd a forráshoz írtakat. század közepén megjelenő keresztényszocialista gondolatokat XIII. Lezárás. A marxisták szerint a történelem osztályharcok története. azaz a polgári társadalom ellenében jöttek létre. Louis Blanc szerint nemzeti műhelyeket kell létrehozni a munkások szociális kérdéseinek megoldására. század második felében formálódott nagyobb hatású szocialista mozgalommá (pl. amelynek célja a szociális igazságtalanságok kiküszöbölése. A szocializmusok egyértelműen a magántulajdon. akkor kénytelenek voltak munkaerejüket rendkívül alacsony áron eladni. ugyanakkor ők is tulajdonosok voltak. 1848-ban meg is kísérlik a munkások által üzemeltetett. de kudarcot vallott. (Lásd a forráshoz írtakat. A XIX. szociáldemokráciát).) 62 . a III. A munkásság első nemzetközi szervezete. hogy váltsa a társadalmi tulajdon. s lehetővé tette. leállás esetén minimális bér stb. Leo pápa Rerum Novarum című (1891) enciklikája összegezte. a szociális támogatás különböző módozatait alkalmazta (óvoda.) Eduard Bernstein revízió alá vette Marx nézeteit.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Fourier a jól szervezett társadalomban és az élvezettel végzett munkában látta a megoldást. állam nélküli rendre való törekvés) megvalósítását. amely elveti a forradalmat. Hegel). az individualizmust a kollektivizmus. Blanqui is egyenlősítő programot akart megvalósítani. helyette jogszerű és törvényes eszközökkel. megkérdőjelezte az állam szerepét. hogy a munkásmozgalom valamennyi áramlatának képviselői elfogadhassák a közös elveket. (A II. így jött létre a revizionizmus. parlamentáris úton akar érvényt szerezni céljainak.) A XIX. A szocializmusok közül a legnagyobb hatású a tudományos szocializmus/történelmi materializmus. gyermekmunka. öregségi biztosítás. Internacionálé 1889-ben. az I. vagy ha mégis.). a kiszolgáltatott embereknek választójogot kell adni. egyes társadalmi csoportok közötti különbségek hihetetlen mértékű növekedése stb. Az egyház a munkásokat. kísérlete kudarcba fulladt.). tömeges elszegényesedés. Internacionálé [Komintern] pedig 1919-ben jött létre.

A társadalom átrétegződése (Lásd még az ábrához írtakat!) Megváltozott a parasztság és a munkásság aránya. A városba költözés során az emberek elvesztették a hagyományos kultúrájukat. Alapvetően a polgári értékrend jellemző rájuk. A mezőgazdasági gépek megjelenése miatt a városi és falusi lakosság aránya megváltozott: a falvakból a városba költöztek (urbanizáció). hanem az új egzisztencia megteremtésének reményével elinduló kivándorlók. kézimunkára épülő termelő tevékenységet felváltja a gyárakban. másrészt az egészségügyi viszonyok javulásának és az orvostudomány új felismeréseinek köszönhető.36. életkörülmények. tétel: Az ipari forradalom teremtette ellentmondások Az ip FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be az ipari forradalom társadalmi és környezeti hatásait (demográfia. városiasodás. A mezőgazdaság fejlődése miatt növekedésnek indult a népesség. amikor az emberi erőre. ezért általános volt köztük a pauperizálódás (elszegényedés). A lakosság számának a növekedésének azonban nemcsak a nagyvárosokba költözés a következménye. ami növekvő keresletet. Az 1770-es években intenzíven fejlődött a mezőgazdaság. a földeket trágyázták. hiszen a gépek leállítása és újraindítása költséges és időigényes folyamat volt. a gyarmati országokban való letelepedők számának az emelkedése is. elterjedt a női és gyermekmunka alkalmazása. Kialakult a burzsoázia és a proletariátus (munkásosztály). Kifejtés Demográfiai változások (lásd még a táblázathoz írtakat) A lakosság számának gyors növekedése egyrészt a több és jobb élelmiszernek. A tömegtermelés miatt egyrészt a gyárak egyre több embert foglalkoztattak. A proletariátus nagy és koncentrált tömegként jelent meg. másrészt viszont fontos szemponttá vált a termelés folyamatosságának biztosítása. anyagbeszerzés. Az ipari forradalom alapvető feltétele tehát a mezőgazdasági termelés átalakulása. Megjelent a középosztály. a raktározás és értékesítés. gépekkel végzett tömegtermelés. nagyobb felvevőpiacot biztosított. vagy csökkenő terület mellett egyre több terméket tudtak előállítani. 63 . bérmunkások) eltartására volt képes. hivatalnokok. környezetszennyezés stb. középvállalkozók. Ennek a folyamatnak a feltételei Európában Angliában jelentkeztek leghamarabb. aminek következtében azonos. valamint a faluban való élet által nyújtott támogatásokat. egyre több munkaerő szabadult fel a fejlődésnek indult ipar számára. A kialakult munkaerő-felesleg először olcsóbb munkaerőhöz. aminek következtében kevesebb munkás egyre több városi lakos (pl. vallásukat. Ahogy fokozódott a termelékenység. ide tartoztak az önállóan termelő gazdálkodók. és az visszahatott a termelésre. majd munkanélküliséghez vezetett.)! FELELETVÁZLAT Bevezetés Ipari forradalomnak azt a folyamatot nevezzük. A gépek kiszolgálása érdekében tehát fontossá vált a tervezés. vetésforgót alkalmaztak. amelyek egy területen koncentrálták a gépeket. a gyártáselőkészítés. A gőzgépek megjelenésével gazdaságossá vált a nagyobb üzemek. így ezekre a munkafolyamatokra is hozzáértő munkaerőt kellett kiképezni. értelmiség. azaz a gyárak létrehozása.

fogyasztói szokásait. Lezárás. a különböző ipari eljárások (vegyipar. city stb. a XIX. század első felében elindult folyamatok folytatásai. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. A pénz. (Lásd a forrásokhoz írtakat!) A munkásság kiszolgáltatott helyzetben volt. nyomortelepek jöttek létre.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Ehhez a jelenséghez kapcsolódik a munkásság kettéválása: a kétkezi munkát végző kékgalléros és a szervező. az információ hajszolása csapdahelyzetet is teremtett: az ember vélt. mivel azonban ez egyet jelent a tömegkultúra megerősödésével. a fehérgalléros munkásoknak a megjelenése. ám eközben elveszítette az egyéniségét. Új iparnegyedek alakultak ki. Manchester). a sebesség. ami megfogja a talajt. hiszen a vegyipar kialakulásával és elterjedésével a műtrágyák. mert növekedtek a települések. az elit kifinomult kultúrája visszaszorult. A természeti kincsek kitermelése (felszíni bányászat) átformálta a környezetet. század második felében átalakultak. tavakba és ez tönkretette az ott élő növény. század első harmadában nem voltak törvények. században (lásd a forráshoz írtakat). ipari nagyvárosok létesültek (Liverpool. kertváros. 37. ahol óriási iparvidékek alakultak ki. tétel: Az ipari forradalom legjelentősebb területei és néhány találmánya Az ip FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a gépesítés jelentőségét az ipari forradalom első szakasza idején! 64 . egyediségét és beleolvadt az átlagosba. tervező munkát végző munkás elitnek. és a csapadék is könnyen le tudta mosni a termőréteget. azaz az egyes társadalmi rétegek lakóhelyük szerint elkülönültek (munkásnegyed. az ipari hulladékok a korábbiaknál is jobban károsították a természeti környezetet. Az ipari forradalomnak köszönhetően Anglia lett a „világ műhelye”. összegzés Az ipari forradalom kibontakozása és továbbfejlődése miatt a városok a XIX. a nagyvárosokban viszont magányosnak érezte magát az ember. fémipar) a korábbiaknál is nagyobb veszélyt. A nagy ipari és bányavárosok mellett kezdődött meg a természet károsítása is. a munka feltételei a munkaadótól függtek. A környezetszennyezés a korábbinál is nagyobb mértéket öltött. A nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. A fejlődés szétbomlasztotta a régi közösségeket. ezért pusztultak az erdők.).) A városi lét alapvetően alakította át az emberek értékrendjét. vízszennyezés stb. Drasztikusan csökkent a zöld terület. gyorsan fejlődött a vasúthálózat. akár mérgezést is jelenthettek. A talaj. a légkör és a vizek szennyezése miatt felborult az addigi biológiai egyensúly. a meggazdagodás utáni hajsza. A művelődés széles körben terjedt (az analfabetizmus minimálisra csökken az ipari társadalmakban). Az ipari forradalom második szakaszában zajló változások jelentős részben a XIX. A városszerkezet átalakulásával kiépültek a lakónegyedek. Az ipar számára rengeteg faanyagot kellett biztosítani. mert nem volt. A légkör szennyezése is tovább folyt. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. A szennyvíz belekerült a folyókba. a rovarirtó szerek. Ahol az erdőket kiirtották.és állatvilágot. a tőzsde központja is a XIX. valós szükségletei rabjává lett. De Anglia a világkereskedelem és a bankélet. majd a táplálékláncon keresztül kihatott más fajokra is. amelyek a munkások jogait védték volna. ill. és a gyárakat a bányák közelébe építették. ott lett legerősebb a talajerózió.

így a növekvő piacon viszonylag kis tőkebefektetéssel. tengeri szállítási lehetőséget biztosító hosszú tengerpart. új eszközök (jobb ekék. hiszen a gyarmatokkal folytatott kereskedelem legfőbb iparcikke a textília. Az ipari fejlődés először a textiliparban jelentkezett. Kifejtés A fejlődés alapja tehát a fejlett angol mezőgazdaság. „fonaléhség”-et vont maga után. A széntermelés viszont ötszörösére emelkedett. Az első gépeket emberi és állati erővel. Innentől a két ágazat egymást húzva fejlődött. ami az új üzemformák és szervezési eljárások elterjedését. India) behozott gyapotból készült pamut. amelyek a munkát gyorsították (a minőséget azonban kezdetben nem javították). A textilipari találmányok egyszerű mechanikus szerkezetek voltak. gőzhajózás). istállózó állattartás. századtól nőtt a termelékenység. kohászat. a vegyipar. század közepéig nem mentek végbe. orosz) szorultak. a jó kikötők. fajnemesítés. segítette az átalakulást az előnyös földrajzi fekvés. olcsó nyersanyaggal hatalmas hasznot lehetett produkálni. a mezőgazdaság egyre belterjesebbé vált. ahol a XVI. majd ezt felváltotta a gőzgép. A gőzgép elterjedését segítette az. óriási piacon. hogy az angol mezőgazdaságban felhalmozódott tőke lehetővé tette az iparvállalkozások megkezdését. Ezt az első szakaszt a gőzgépek. de a kitermelt szén jó részét ezek el is emésztették. elterjedt a trágyázás. John Kay-féle repülő vetélővel gyorsabban és egyszerűbben lehetett szőni. Mindez hosszú és tartós fejlődéshez vezetett. A változások következtében az angol gyapjúfonal előállításának ára a felére. Ez az ipari forradalom kezdete. amely már tengely hajtására is alkalmas volt. az acélgyártás. pl. hogy a felszín közeli bányák kimerültek. ami fellendítette a juhtenyésztést. Az iparral együtt fejlődött az infrastruktúra is. Ezt felismerve fejlesztette ki Hargreaves fonógépét („fonó Jenny”). de erre az állati vagy vízenergia által hajtott gépek nem voltak képesek. vízi és szélenergiával működtették (lehetővé tették a vízi energia által keltett forgómozgás felhasználását). olcsó és nagy tömegű áru szállítására alkalmas közlekedési hálózat kialakítása volt (csatornázás. a munkások számának növelését vonta maga után. Elengedhetetlen volt a sok energiaforrás és a gyarmatok jelentette biztos piac. Alapvető technikaitechnológiai változások azonban a XVIII. A textiliparban egészen kevés hitellel hatalmas jövedelemre lehetett szert tenni. A gazdasági fejlődés egyik alapvető feltétele a gyors. fúrók. esztergák meghajtása). emiatt a vidéki népesség a városokba áramlott. folyamszabályozás. majd a gyapjú mellett egyre inkább tért hódított a gyarmati ültetvényekről (Észak-Amerika. Új lendületet adott a bekerítéseknek. az elektromosság megjelenése. A Thomas Savery által tervezett első gőzgépek alkalmasak voltak a szivattyúk hajtására. s emiatt jelentős vasbehozatalra (svéd. aratógép). majd még tovább csökkent. az iparág a paraszti kiegészítő háziiparból a tőke révén bérmunkásokat foglalkoztató gyáriparrá fejlődött. textilipar gépesítése. ám ez ún. így szélesebb körben fel lehetett használni (fonó-és szövőgépek. Mindez a gazdasági fejlődés Angliából indult a XVIII. században: a manufaktúraipart felváltotta a gépeket alkalmazó gyár.FELELETVÁZLAT Bevezetés Az árforradalom következtében kibontakozott a tőkés ipar és mezőgazdaság. A találmányok átalakították az energiafelhasználást is. Az 1780-as években ugrásszerű átalakulás következett be. A beruházások megkövetelték a közös földek tagosítását. az 1860 és 1918 közötti második szakaszt pedig a nehézipar. vetésforgó. az olcsó. vasút. James Watt termelékenyebb gőzgépet épített. Mindez hatékonyabb működést tett lehetővé. csatornázás. 65 . melynek az első/klasszikus szakasza az 1780-1860-as évekre tehető. a mélyben lévőkből pedig folyamatosan szivattyúzni kellett a vizet. a szénből gőzenergia előállítása jellemzi. textilipar. A gépesítés következtében az angol vasfelhasználás a XIX. talajjavítás. Másrészt viszont nagy volt a nyersanyagszükséglet (gyapjú). A gépesítés miatt egyrészt egyre kevesebb parasztra volt szükség. megerősödése. század közepéig megháromszorozódott (gőzgép és a vasút).

) Az ipari forradalom következtében tehát megindult az európai gazdaság önfenntartó növekedése. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. a mozdonyok. az elektromosságról nyert egyre alaposabb ismeretek azonban lehetővé tették. pl. (Lásd a Goethe. századi balkáni konfliktusok okait és hatásukat a nagyhatalmi politikára! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XIX. A megváltozott városi életmódhoz hozzátartozott a gázvilágítás. összegzés Az ipari forradalom következtében kialakuló nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A gyors ütemű vasútépítés tehát nagyon megnövelte a szén és vas iránti igényt. Maudslay esztergája.és vízhálózat. tétel: A balkáni konfliktusok okai ba FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a XIX. sínek nagyipari előállítása. századi gazdasági fellendülés általános modernizációs folyamatot indított el. Mindez jelentős hatással volt a tudományok és művészetek fejlődésére is. az azonos fesztávok pedig a vonatközlekedés gyorsaságát és hatékonyságát stb. megváltozott a társadalomszerkezet. Nagy-Britannia viszont meg kívánta őrizni a török államot. amit két ország kívánt betölteni: az Osztrák–Magyar Monarchia (OMM) és Oroszország. biztosították az alkatrészek könnyebb cseréjét. a járda és a kövezett út. hogy önálló balkáni nemzetállamokat kívántak létrehozni az itt élő népek. A másik problémát az jelentette. így biztosítva saját befolyását a térségben. a gépgyártás viszont a szerszámipart is forradalmasította. Új iparvidékek alakultak ki. vízszennyezés stb. Az egymástól látótávolságra kiépített állomások kezdetben fényjelekkel kommunikáltak. a városok forradalma. 38. az egységes csavarok pl. Lezárás. nyomortelepek jöttek létre. Kezdett kiépülni a csatorna. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. (Lásd a forrásokhoz írtakat!) A munkásság kiszolgáltatott helyzetben volt. értékrendjét és fogyasztói szokásait. Kibontakozott az ipar. lehetővé vált az anyagi javak és szolgáltatások gyors megsokszorozása. A Török Birodalom hanyatlása hatalmi vákuumot hozott létre. a munka feltételei a munkaadótól függtek. amelyek a munkások jogait védték volna. A gazdaság élénkülése lehetővé tette és meg is kívánta az optikai távírórendszer kiépítését. Megjelentek a szerszámgépek. a távíró gyorsan terjedt. században a keleti kérdés lényege nem változott. hogy a fényjeleket elektromos jelzésekkel helyettesítsék. 66 . kiépült az USA és Anglia közötti összeköttetés is. Morse találmánya. Az iparosodás következtében bekövetkező urbanizáció alapvetően átalakította a társadalom szerkezetét. Az ipari forradalom még ma is tart.és Heine-idézethez írtakat. A XVIII. A fejlődés kikényszerítette a szabványosítást. század első harmadában nem voltak törvények. a XIX. a mezőgazdaság. az infrastruktúra. megsokszorozódott a népesség.). bár ezekre a folyamatokra csak korlátozottan tudtak befolyást gyakorolni. mellyel a vasat is meg lehetett művelni. Egységes nemzeti piac jött létre. Ezt a nagyhatalmak valamelyest támogatták.

S bár támogatta a német egység létrejöttét. de teljes vereséget szenvedett a kölcsönös kegyetlenséggel folyó háborúban. ha a tengerszorosok orosz ellenőrzés alá kerülnének. ugyanakkor a Monarchia megszállhatja (okkupálhatja) Bosznia-Hercegovinát. majd a porosz együttműködés felé nyitott. a Habsburg Birodalomból pedig dualista berendezkedésű Osztrák–Magyar Monarchia lett. A török szultán (II. ahol az osztrákok nem érezték biztonságban magukat az orosz terjeszkedés miatt. A korábban török uralom alatt élők szinte csak parasztok voltak. Mivel azonban visszautasította Bosznia és Bulgária autonómiáját. Az újonnan létrejövő államok a gazdasági és társadalmi problémák miatt válságba kerültek.) Kifejtés Az Oszmán Birodalom meggyengülésével keletkező hatalmi űrbe az Orosz Birodalom akart a legerőteljesebben behatolni. Abdulhamid) megpróbálta megakadályozni a válság kiszélesedését. Oroszországnak és a Habsburg Birodalomnak. emiatt minden nép igényt tartott a félsziget jelentős részére. se gyarmati ellentét. Szerbia először 1817-ben választott saját fejedelmet (Obrenović-dinasztia). ezzel Szerbia teljesen önálló lett. majd Bulgária lázadt fel (1876). ezzel ürügyet szolgáltatott az orosz beavatkozásra. de ezek köre részben bővült. Szerbia hadba lépett a török ellen. jelentős számú törökkel. A balkáni népek szerepe jelentősen megváltozott a XIX. Oroszország. az európai egyensúlyt fenn kívánta tartani. Bismarck ezzel a lépéssel megakadályozta a német egység ellenfeleinek (Franciaországnak. részben némileg átalakult a XIX. 67 . 1873-ban létrejött Németország. A balkáni államok elsősorban egymás rovására próbáltak terjeszkedni. Az 1870-es években a Balkánon kiéleződött a helyzet. legfőképp Nagy-Britannia azonban ezt megakadályozta. ill. a törökök 1820-tól elismerték autonóm fejedelemségként. A szövetség gyenge pontja azonban a Balkán. míg a földesurak csak törökök lehettek (ez utóbbi alól kivétel Románia. mert: a gyarmati és kereskedelmi pozícióit féltette. azaz az expanzív külpolitikával kívánták feledtetni a belső gondokat. ami egyrészt a lassú. ill. Az oroszok a hadüzenet előtt. A kívülről. ezért először a francia. Habsburg Birodalom). (Bár a németek és az oroszok közt nem volt se európai. ezért Konstantinápolyban nemzetközi konferenciát hívott össze. Oroszország a krími háború (1853-1856) után diplomáciailag elszigetelődött. A tengeri hatalmak. Franciaország. három császár szövetsége. OMM-nek) egy táborba kerülését. 1859-ben került sor Havasalföld és Moldva függetlenedésére. század második felében: létrejött az egységes Németország. ahol a birtokosok is románok. de folyamatos gazdasági fejlődésnek. erejük megnőtt. Oroszország és az OMM között az ún. Először Boszniában tört ki felkelés a magas adók miatt (1875). hogy milyen számban lakott az egyes területeken. és elszigetelte a franciákat. hiszen ez az állam is fenyegetve érezte magát az oroszoktól. hiszen számára igen kedvezőtlen fordulat lenne. A balkáni államok befolyása a század folyamán nő. század folyamán. ha Oroszország csak Besszarábia déli részét kapja meg. A török csapatokat 1862-ben kivonták a helyőrségekből. az OMM-re) támaszkodott. függetlenül attól.A térséget korábban is a meghatározó nagyhatalmak uralták (Nagy-Britannia. elsősorban Oroszország által egyre inkább támogatott keresztény lakosság gyakran összetűzésbe került a török hatóságokkal. Nagy-Britannia elsősorban Ausztriára (ill. részben a nacionalizmus térhódításának és a független államok létrejöttének köszönhető. valamint a nagyhatalmi befolyás is hátráltatta a gyorsabb modernizációt. Az etnikumok keverten helyezkedtek el. A konfliktusok és a politikai fordulatok ellenére a Balkán társadalmi-etnikai összetétele nem változott. s ez az oka részben a három császár szövetsége (1873) felbomlásának. 1877-ben titkos szerződést kötöttek az OMM-val (budapesti egyezmény): a Monarchia semleges marad. 1862-ben jött létre a Cuza fejedelem vezette egységes Románia. bojároknak nevezték őket). de Németország inkább az OMM-t támogatta ebben a kérdésben. a francia kapcsolatokat sem számolta fel. Az 1821 és 1829 között zajló háború eredményeképp a törököktől függetlenné vált Görögország. a Balkánon élő.

hogy az oroszok elfoglalják és esetleg lerombolják a török fővárost. hogy a rendezésről nemzetközi kongresszus döntsön. Oroszország. az orosz túlerő miatt mégis rövidesen összeroppantak. több mint 300 kisebb-nagyobb fejedelemség laza szövetségéből állt. A San Stefanó-i békében a szultán lemondott minden európai területről (a főváros kivételével). A szultán San Stefanónál békét kötött az oroszokkal. 39. A széttagoltság tehát csökkent. s nem etnikai elvek alapján határozták meg. NagyBulgária. (Boszniát szerbek. hanem megakadályozták. s ezt az 1814-15-ös bécsi kongresszus sem állította vissza. a Monarchia pedig okkupálta Bosznia-Hercegovinát. a Sipka-szorosban). bosnyákok lakták. Napóleon 1806-ban megszüntette a Császárságot. mert ez a Monarchia területét veszélyeztető szerb irredentizmust erősítette volna. hogy Bosznia szerb kézbe kerüljön. Mivel az orosz győzelem a nagyhatalmi egyensúly felborulásával fenyegetett. amely 35 állam és 4 szabad város laza szövetsége volt. s nemzetközi konfliktus csak a nagyhatalmak szembenállásakor törhetett ki a folyamatos balkáni etnikai villongásokból. ami előrevetítette a rövid időn belül kialakuló. ezért nagyhatalmi nyomásra (pl.: a brit flotta befutott a Boszporuszba) Oroszország elfogadta. 1815-ben létrejött Ausztria és Poroszország vezetésével a Német Szövetség (Bund).) Lezárás. A berlini kongresszuson (1878) a következő döntések születtek: Németország. orvosolhatatlannak látszó etnikai problémákat. egy Szerbiával vívott háború után egyesülhetett Kelet-Ruméliával. de nem szűnt meg. Nyilvánvalóvá vált. Ez a lépés azonban súlyosan sértette a többi nagyhatalom (elsősorban Nagy-Britannia és az OMM) érdekeit. A balkáni államok határait nagyhatalmi stratégiai szempontok szerint. Az OMM és Oroszország viszonya viszont elhidegült. összegzés A berlini kongresszus után Oroszország eltávolodott Németországtól és az OMM-tól.) A törökök jelentős balkáni területek urai maradtak. így az orosz seregek Isztambulhoz közeledtek. tétel: Németország nagyhatalommá válása Ném FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be Németország nagyhatalommá válásának folyamatát! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1648-as vesztfáliai béke után a Német-római Császárság széttagolódott. de nem jött létre Nagy-Bulgária. amelyek sorsa a szomszédos államoktól függött. valamint beleegyezett abba. így próbálván megakadályozni. Anglia és az OMM képviselői elismerték diplomáciai szinten Szerbia. A Monarchiát nem újabb délszláv tartományok megszerzése vezette Bosznia elfoglalásakor. hogy a megszerzett területeken létrejöjjön egy orosz befolyás alatt álló ország. horvátok. (Majd csak 1886-ban. Románia és Montenegró függetlenségét. hogy a balkáni „lőporos hordó” „kanócát” a nagyhatalmak tartják kezükben (1912-13).Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A török seregek nem várt ellenállást fejtettek ki (pl. A tagállamokat 68 . de orosz kézre került Besszarábia.

(Lásd táblázatokhoz írtakat. s ennek érdekében a parlament megkerülésével bevezette a hadseregreformot (modern fegyverek. amely folytatódott az 1850-es években. amikor I. Holstein osztrák igazgatás alá kerül. Az 1840-es években megerősödtek a liberális mozgalmak. a meghatározó. 1848 után azonban egyre inkább Poroszország lett az erősebb. Poroszország katonai ereje a többszörösére nőtt. Másrészt fejlődött ugyan a gazdasága. nem volt közös pénzrendszer. elszigetelődött gazdaságilag. de ezt akadályozta egyrészt. A német egység megteremtésére két út kínálkozott. A Habsburgok helyzetét nehezítette az is. ami egységes piacot biztosított a német ipar számára. A Ruhr-vidék és Szilézia kőszéntelepei biztosították a modern nehézipar nyersanyagszükségletét. hogy Ausztria önmagában nem az. de a két tartomány így folyamatos konfliktusforrást jelent.vámhatárok választották el egymástól. és ez később Poroszország számára előnyt jelentett. a nagy és a kis német egység. 1848 tavaszán sorra törtek ki a forradalmak a német területeken. Ausztria megpróbálta ugyan ismét megszilárdítani egykori helyzetét. de 1848-ban és 1859-ben bebizonyosodott. a Hohenzollern igen. és csökkent a nagy német (Ausztriával együttes) egység támogatottsága. Ausztria azonban kimaradt a szövetségből. A Vámszövetség (Zollverein). Másrészt pedig Ausztria és Oroszország szövetsége felbomlott a krími háború során. 1848 forradalmai ugyan elbuktak a német területeken. század óta két hatalom vetélkedett a Németország feletti uralom megszerzéséért: Ausztria és Poroszország. Porosz részről akkor következik be fordulat.) A gazdasági fejlődést elősegítő tényezők: Világszínvonalú iparvállalatok. általános hadkötelezettség). Schleswig végül porosz. ám sokkal kevésbé. Bismarck viszont az 1863-as lengyel felkelés során tanúsított oroszbarát politikájával a cár támogatására tett szert. és a német területek számára csak laza föderációt jelentett volna. A „vaskancellár” célja a porosz vezetésű kis német egység létrehozása. és a magyar kérdés a későbbiekben is korlátozta külpolitikáját. a polgárság egyre ellenzékibbé vált. protestáns nemzetállamként. a Siemens-gyár. ami háborúhoz vezetett Poroszország és Ausztria közt. hogy 1848-ban a forradalmak hatására majdnem szétesett. Egyrészt az angolok az európai egyensúly érdekében fontosnak tartottak egy erős német államot. így állandó és biztos piacot jelentett a termékeknek. 1834-ben porosz vezetéssel létrejött a Német Vámszövetség. A Bismarck vezette Poroszország jóval kedvezőbb helyzetben vágott neki a háborúnak. A gazdasági növekedés hatására bővült és egységesült a német területek piaca. 1864-ben tört ki a Schleswig-Holstein körüli háború. A szövetség élén az osztrák császár állt. A kis német egységet a poroszok akarták megvalósítani a Habsburg tartományok mellőzésével. részvénytársaságok jöttek létre (pl. A Német Szövetség minden tagállamában nőtt a forradalmi elégedetlenség. hogy soknemzetiségű birodalmuk élén nem képesek nemzeti dinasztiaként fellépni. de a helyi kormányok sorra kiiktatták a fejlődést akadályozó feudális korlátozásokat. 1848 előtt inkább Ausztria. központi kormányzat. A XVIII. amely 1866-ban megépíti az Európa és Amerika közötti első távközlési kábelt). amely magában foglalta volna a Habsburgok nem német országait is. Kifejtés Az 1830-as évek közepétől Poroszországban és az észak-német területeken megkezdődött az ipari forradalom. de a további fejlődés megkövetelte a politikai egység létrehozását. 69 . mint a német területeké. melynek több német állam is tagja. amelyben Poroszország és Ausztria szövetséget kötöttek Dánia ellen. míg a porosz királyi család. s 1848 májusában összeült a német nemzetgyűlés Majna-Frankfurtban. A nagy német egységet Ausztria hozta volna létre. Ausztria itáliai veresége után (1859) növekedett a kis német (Ausztria nélküli) egység híveinek száma. Vilmos porosz király Otto von Bismarckot nevezi ki kancellárrá 1862 szeptemberében. amelynek legfontosabb feladata az egységes Németország megteremtése volt.

hogy Németország ellen a francia diplomácia megszervez egy francia-orosz-osztrák szövetséget. A szövetségekre épülő ún. szeptember 2-án Sedannál a porosz seregek megverték a franciákat. így konfliktusokhoz vezetett. és a német államok nagy része is Bismarck politikája ellen fordult. amelynek értelmében Velence csatlakozhatott Olaszországhoz. A berlini kongresszuson megvalósuló német-osztrák-magyar együttműködést Bismarck és Andrássy Gyula szorosabbra vonta. Bismarck azonban teljes Németországot akart.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Bismarck III. ami később. január 18-án a versailles-i kastély tükörtermében kikiáltották a Német Császárságot. hiszen orosz támadás esetén német támogatást biztosított. ezért 1879-ben megkötötték a kettős szövetséget.) A német gazdasági és politikai érdekek megvalósulását szolgálta volna a világ újrafelosztása és/vagy a németek totális európai hegemóniája. és cserében Rajna menti területeket ígért Franciaországnak. a porosz-francia háború során alapvető fontossággal bír majd. 1871 után Bismarck. Németország az 1890-es évektől új külpolitikába kezdett. Lezárás. sem a Monarchia nem tűrhette. A háborút a prágai béke zárta le (1866). ezért a nagyhatalmak Oroszországot tárgyalóasztalhoz ültették (berlini kongresszus. jogrend akadályozta az egységes kormányzást. 1866-ban megkötötték a porosz-olasz szövetséget. a császár pedig a mindenkori porosz király lett. 1871. a „vaskancellár” célja a status quo megerősítése. 70 . Napóleon is fogságba esett. 1878). s ezzel megkezdődött az agresszív német külpolitika időszaka. hanem az uralkodónak felelős. ahol a parlamentbe általános szavazati jog alapján kerülnek be a képviselők. Németország a világ második (az USA után). ezért 1873-ban létrejött a német-orosz-osztrák császár szövetsége. A szövetség azonban ingatag lábakon állt. A Német Császárság szövetségi állam volt. A kancellár ezenkívül kihasználta az 1849-es magyar emigrációt és az olasz egységtörekvéseket Ausztria ellen. majd Königgrätznél egy nap alatt megsemmisítették az osztrák főerőket. Az orosz előretörést sem Anglia. A szövetség elsősorban a Monarchia számára volt kedvező. ám ezek a törekvések kivívták Anglia ellenkezését. hanem Elzász-Lotaringia elszakítása és egy csillagászati összegű hadisarc megszerzése (ötmilliárd frank). Tartott attól. az olasz szövetségesek azonban gyors vereséget szenvedtek. Poroszország pedig létrehozta az Északnémet Szövetséget. Az enyhe feltételek nem késztették visszavágásra Ausztriát. (Elzász-Lotaringia nagy vasérctelepei és az óriási hadisarc felgyorsította a folyamatot. összegzés Az 1888-ban trónra lépő II. Napóleont is megpróbálta szövetségesnek megnyerni. mert a délnémet államokat csak így tudja megszerezni. Bismarck célja most már nem csak az egység. Ezért a poroszoknak először le kellett győzniük a Habsburgok német szövetségeseit. az eltérő szokások. A kormány azonban nem a törvényhozásnak. Azt ígérte. A tartományi önállóság problémája azonban továbbra is fennállt. III. Európában vezető ipari nagyhatalma lett az ipari forradalom második szakaszában. 1870. „Európa politikát” a gyarmati terjeszkedés váltotta fel. hogy csak az északnémet területek egységéről van szó. sőt a császár parlamenti kontroll nélkül is dönthetett – s így a hadseregre építve erős. Franciaország elszigetelése volt. ezért kiprovokálta a porosz-francia háborút. Bismarck külpolitikai törekvéseit a szövetségkötés szándéka határozta meg. központosításra is lehetőséget adó hatalmat építhetett ki. 2 nap múlva pedig az új francia kormány elfogadta a német fegyverszüneti ajánlatot. Vilmos császár menesztette Bismarckot. mert a Monarchia és Oroszország között a balkáni kérdésekben komoly érdekellentét alakult ki.

A puritánok magukkal hozták az önigazgatás gyakorlatát. A franciák a Kínába vezető észak-nyugati átjárót keresték. ahol indigót. Mayflower. Mivel farmokat alapítottak a szabaddá váló területeken. A király a gyarmati tanács segítségével kormányozta a gyarmatokat. akikkel részben kereskedtek (pl. és a gyarmati önigazgatást vissza akarták szorítani. A déli gyarmatokon rabszolgatartó ültetvények voltak. cukor. majd a Sziklás-hegységet. s az angol közigazgatás hiányában maguk alakították kormányzati rendszerüket. A telepesek szükségszerűen kapcsolatba kerültek a területen élő indián törzsekkel. egymástól függetlenül. így jöttek létre a hugenotta telepek a part mentén. az első telepek azonban csak a XVII.40. a gazdasági együttműködés mindkét fél számára előnyösen működött. A középső gyarmatokon elsősorban a farmergazdálkodás és az ehhez kapcsolódó kézműipar erősödött meg. rum). Ennek a térségnek a központja Boston. Anglia azonban nagyon eladósodott a nagy költségek miatt. Ezeket az árukat elsősorban Európába szállították. kereskedelem (pl. században. Kifejtés A települések a XVII. hogy konkurenciát jelenthetnek számára. halászat. Az északi árukkal szembeni angol védővámok be- 71 . A behurcolt betegségek és a harcok következtében az indiánok jelentős része meghalt. A gyarmatok a kedvező természeti feltételek miatt gyorsan fejlődtek a XVII-XVIII. de az újabb telepesek érkezésével a területekért harc tört ki. s ennek fejében 4-7 évre átmenetileg rabszolgaként éltek és dolgoztak. Önálló törvényhozó testületeket alakítottak (az adózók. Így az angol gyarmati kormányzat célja a lakosság megtartása lett. Az angolok a Hudson-öböl és az atlanti partok felől érkeztek. A puritán csoportok érkezése jelentős változást hozott (pl. a szabad földfoglalás és a vallásszabadság terén. szerszámok). Ebben az együttműködésben a hétéves háború hoz változást. de mindet külön-külön. indián prémekért cserében fehér fegyverek. Tovább növelte az angol terheket a térség védelmének és igazgatásának megszervezése. A háború végére Franciaország gyakorlatilag kiszorult a kontinensről. ezért elégedetlenség esetén nyugatabbra vándoroltak. s ezeket a költségeket a gyarmatokkal kívánták megfizettetni (adóemelés). század végén gyarmatokká egyesültek. amiért hajlandók voltak engedményeket tenni a politikai jogok. húzóágazat lett a hajóépítés. majd minden férfi szavazhatott). A gyarmatok gazdasági megerősödése miatt Anglia azt gondolta. tétel: Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása Az U FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be az észak-amerikai gyarmatok függetlenné válásának folyamatát! FELELETVÁZLAT Bevezetés Észak-Amerika gyarmatosítása a XVI. gyapotot termesztettek. Őket már tőkés vállalkozók szállították pénzért. 1620). cukornádat. dohányt. A hétéves háborúig a gyarmatok jó viszonyt alakítottak ki az anyaországgal. így ezek a területek szorosabban kötődtek az angol gazdasághoz is. hogy a spanyolok dél felől érkezve elfoglalták Floridát. században kezdődött avval. ami nem volt érdeke a kormányzatnak az adózók elvesztése miatt. században jöttek létre Virginiában (1607). de a Szent Lőrinc-folyót fedezték fel. Az északi gyarmatok iparral is foglalkoztak: kiépültek a malmok. Ennek a térségnek a központja New York. így megpróbálta akadályozni a fejlődésüket.

bostoni teadélutánon a tengerbe borították a hajók rakományát. Anglia meggyengítésének lehetőségét ugyanis nem akarták elszalasztani. ha azt saját törvényhozóik vetik ki rájuk. Franciaország) szövetséget kötöttek a gyarmatokkal. Számos európai uralkodó – főleg a francia (XVI. de képviseleti jogot továbbra sem adtak. újra emelték az adókat és a vámokat. bojkottáltak. 1781-ben Yorktownnál az amerikaiak döntő győzelmet arattak.) A kezdeti brit győzelmek után az amerikaiak kerülték a frontális ütközeteket. hogy az új. ma is érvényes alaptörvény. helyette az indián szétszórt alakzatot alkalmazták a brit erők felmorzsolására. György király a gyarmatok teljes behódolását akarta. azaz az egyes tagállamok belső önkormányzattal rendelkeztek. és kinyilvánították a kényszerítő intézkedések törvénytelenségét. Az 1777-es saratogai amerikai győzelem után Anglia ellenfelei (Spanyolország. George Washington lett. Az amerikaiak meghirdették a tea bojkottját. szigorították a nyugatra költözés tilalmát. ám közben nem vették tekintetbe. július 4-én a Kongresszus elfogadta a Thomas Jeffersonék által megfogalmazott Függetlenségi Nyilatkozatot. (Lásd a forráshoz írtakat. amire a gyarmatok nem voltak hajlandók. Mivel III. Kimondták. összegzés Az új állam szövetségi köztársaság lett. Az 1783-ban Versailles-ban megkötött békében az angolok elismerték a gyarmatok függetlenségét. nehogy a déli államok elszakadjanak (északon tőkés. A britek erre blokád alá vették Bostont. az angol katonákat („bostoni mészárlás”). A független ország első államfője a hadsereg vezetője. A teavám kivételével végül minden korlátozó intézkedést eltöröltek. Az USA alkotmánya a legrégibb. ezért a háború véglegessé vált. Az engedmények azonban átmenetiek voltak. ezért brit üzleti körök követelésére enyhítette az angol kormányzat a megszorításokat. tétel: Budapest világvárossá fejlődése Buda FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be Pest és Buda fejlődését a reformkorban! 72 . A rabszolgatartást azonban az 1787-es alkotmányban sem törölték el. A gyarmatok elleni újabb szankciók (lásd táblázatos kronológia) polgári engedetlenségi mozgalmakhoz vezettek: pl.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vezetése és az amerikai kereskedők kitiltása a Brit Birodalom piacairól komoly sérelmet jelentett a gyarmatokon. de a spanyol és a holland is – fegyveresen támogatta a királyukat zsarnoknak nyilvánító. ami majd a polgárháborúhoz vezet. délen rabszolgatartó társadalom jött létre). a teára azonban a Kelet-indiai Társaság monopóliumot kapott. és korlátozták a helyi igazgatás jogkörét. hogy csak akkor fizetnek adót. Az angol megtorlások miatt a gyarmatok 1774-ben összehívták az első Kontinentális Kongresszust. Ez a fő ellentét észak és dél között. Az angol áruk bojkottja miatt az angol gazdasági bevételek visszaestek. Az első fegyveres akcióra Lexingtonnál került sor (1775). Lajos). és 1773-ban az ún. az amerikaiak megtámadták a vámtiszteket. csempésztek. azaz képviseleti jogot követeltek. 41. Lezárás. Hollandia. fellázadt gyarmatokat. 1776. adót nem fizettek. a szabadságjogokra épülő elvek az ő koronájukra is veszélyeket jelenthetnek.

század végétől a lakosság növekedése is felgyorsult. hogy itt letelepedjenek. művelés alá vonják a budai dombokat és a pesti síkságot. a közbiztonság még sok kívánnivalót hagyott maga után. s jelentős kedvezményekben részesítették őket azért. Az egyértelmű különbség elsősorban az 1838-as nagy árvíznek „köszönhető”. A terménykereskedők kezén felhalmozott tőkét az infrastruktúrába fektették. a túlélők fogságba kerültek. A két város között 1769 óta álló hajóhídon közlekedtek a polgárok.FELELETVÁZLAT Bevezetés 1686-ban a budai vár felszabadult a 145 éves török uralom alól. a korábbi barokk városképet a klasszicista stílus uralma váltotta fel. sok kis térrel és sikátorral. A lakosság csaknem teljesen meghalt az ostrom alatt. A XVIII. akik a városi tanáccsal közösen irányították a települések ügyeit. világítása. A városba és a szomszédos Óbudára a német fejedelemségek területéről toboroztak családokat. Buda újjáépítése elsősorban katonai jelentősége okán a XVIII. városi házzal rendelkeztek. a tisztaság. valamint a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát költöztette a városba. A pesti és a budai vásárokra emiatt az egész országból feljártak az árusok. A valóságos városi jegyek pedig még sokáig hiányoztak mind a két városból: az utcák kövezése. A reformkorban alapozódott meg Pest klasszicista stílusa. a polgármestert. Mindkét város csak két évtizedes küzdelem árán jutott szabad királyi városi jogaihoz. Buda a XVIII. és Buda is kapja vissza kiváltságlevelét. Sikerült azonban néhány év alatt kiheverni a csapást. században bekövetkező gazdasági változások. hiszen sem kormányzati. hogy a Rákóczi-szabadságharc idején nem állt a felkelők oldalára. Megalapították az első pesti manufaktúrákat és bankokat. Az udvar eltűri ezeket a változásokat. míg Budán túlsúlyban voltak a barokk épületek. a főkapitányt) külön-külön választotta. A dinamikusan fejlődő Pest a XIX. sok földszintes vagy egyemeletes házzal. az ún. század második felében az ország igazgatási központja lett Mária Terézia és II.) Az 1830-as évektől újra növekvő gazdasági fejlődés eredményeként Buda és Pest gazdasági központ szerepe megerősödött. II. század végéig. de hatalmas áron: a vár és a város teljesen elpusztult. A gazdasági élet meghatározó részét jelentette az átmenő forgalom. míg Pesten inkább kereskedelemből és iparból éltek a polgárok. mert a magyar ipar nem vetélytársa. s ez a hajóhíd kötötte össze az ország két részét is. közigazgatási vezető szerepét nem kapta vissza Bécstől. Pozsonytól. József pedig mérnökképző intézetet alapított. egyetlen lakható ház sem maradt a bevett várhegy területén. ill. (Lásd az adatokhoz írtakat. s valamilyen kézműves mesterséget folytattak vagy kereskedtek. a fellendülés következtében a városfalakon kívüli települések. század folyamán is. az utazók. Pest és Buda polgárjoggal rendelkező lakosai ingatlannal. sem gazdasági erejét nem nyerte még vissza a XVIII. A városba települő új hivatalnokrétegnek és a természetes népszaporulatnak köszönhetően a XVIII. pl. elkezdődtek a vasúti fejlesztések. hogy Pest is. nem kis mértékben jutalmul azért. és nagyrészt az 1860-as évekig tartó újjáépítés során nyerte el a város mai szerkezetét.vagy betelepülő polgárság szorgalmazta. ugyanis az ország két fele között a pesti rév volt az egyik legforgalmasabb dunai átkelőhely. Az újjáépítéssel együtt a vissza. században is politikai megfontolások tárgya lett. Kifejtés A két város a vezetőket (a bírót. hidat építettek. A két település vidéki barokk kisváros jelleget mutatott a XVIII. Buda elveszítette még Mohács előtti főváros szerepét is. Az egy-két eme- 73 . kereskedők és marhahajcsárok kiszolgálása. század közepére az ország elvitathatatlan központja lett. A királynő az újjáépíttetett királyi várba helyezte el a nagyszombati egyetemet. A szabad királyi város Buda polgársága és a mezővárosias Óbuda lakossága szőlőműveléssel és bortermeléssel foglalkozott elsősorban a XVIII. Az országgyűlések színhelye azonban egyelőre Pozsony maradt. külvárosok is fejlődésnek indultak. a városokat újjáépítsék. század közepéig. József intézkedései nyomán.

intézmény létrejötte köszönhető Széchenyi Istvánnak. József nádor támogatásával gróf Széchenyi István alkotta meg azt az átfogó programot.) A Lánchídon kívül még számos budapesti épület. század elején a Duna partján még két kisváros terült el. (Az egyéb építkezésekről és fejlesztésekről lásd a kronologikus táblázathoz írtakat.) 1849-ben. tétel: A ref reformkor fő kérdései Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a jobbágyfelszabadítás kérdéskörét! FELELETVÁZLAT Bevezetés A jobbágyság terhei a XVIII. és végső célja – a két város összetartozásának és egymásrautaltságának felismerése után – Pestnek és Budának Budapest néven történő egyesülése. (Lásd a forrásokhoz írtakat. s ezekkel a lépésekkel nemcsak a városi lakosság polgárosodását. a vasútépítés vagy a lóversenyek elindulása szintén jórészt Széchenyi elképzelései szerint valósult meg. óriási szerepe volt a Nemzeti Színház megalakulásában. Buda várának ostromakor a palotasor megsemmisült. Ezeket a (tömeg)közlekedési. amely a modernizálás összes területére kiterjedt. A paloták mellett szállodák épültek. Kiépült a városközpont. a Váci utca elnyerte mai szerepét.) Első nagy tette a Lánchíd építésének kezdeményezése volt. csekély népességgel. provinciális jelleggel. a gőzhajózás. században az ország földrajzi központjának számító Pest és Buda Magyarország kereskedelmének. (Az első állandó Dunahidat végül csak 1849 novemberében adhatták át a forgalomnak. (A Budapest elnevezést is Széchenyi javasolta elsőként.) Megalakította a Budapesti Hídegyletet.) Lezárás. 42. hanem a gazdaság további fellendülését is szolgálta. a forspont (katonák szállítása). és felpezsdült a kulturális élet. század második felében fogják orvosolni. csatornázási problémákat majd a XIX.) A látványos fejlődés és a gazdasági lehetőségek miatt Pest-Buda vonzani kezdte az új betelepülőket. 74 . és megnyerte tervének József nádort is. A folyamszabályozás. A kor leghíresebb építésze Hild József volt. a porció (katonák beszállásolása és ellátása) és a katonáskodás. a városépítészet nem tudott lépést tartani a megnövekvő lakosság igényeivel. század első felében a következőképpen oszlottak meg: állami terhek a hadiadó. Ő alapította a Magyar Tudományos Akadémiát. Mindkét város fejlődésére jótékonyan hatott a nádori udvar jelenléte. közigazgatásának. összegzés Míg tehát a XVIII. az egyházi adó a tized volt. században és a XIX. polgárokat. A gyors és igen intenzív változásoknak azonban árnyoldala is volt. támogatta a Lánchíd budai hídfőjénél az alagút megépülését. kormányzatának és kulturális életének központjává vált. Ugyanebben az évben adták át a Lánchidat. iparosokat Magyarországról és külföldről egyaránt. (Szükségességéről lásd a forráshoz írtakat.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli letes apróbb házak helyén igazi városhoz méltó két-három emeletes paloták sokasága épült: a nemesség tehetősebb tagjai egymás után építtették fel pesti és budai palotáikat. (Lásd a forráshoz írtakat. addig a XIX. József nádor támogató tevékenysége.

a jobbágyrendszer fenntartásában voltak érdekeltek. (Számukról lásd az adatokhoz írtakat. a banalitások (a földesúr kizárólagos joga malom. A cselédség függő helyzetéből adódóan az egyik legkiszolgáltatottabb rétege a jobbágyságnak. A jobbágyfelszabadításnak két lehetséges formáját fogalmazták meg a reformkorban: a kárpótlással vagy anélkül történőt. A kárpótlást fizethette a jobbágy saját vagyonából (önkéntes örökváltság) vagy az állam támogatásával.) II. akiket csak kiváltságai különböztettek meg a jobbágyoktól (pl. a csoportok jogi helyzetét a rendi „alkotmány” határozta meg. Ezenkívül a nagyszámú. amelyben megszüntette az örökös jobbágyi állapotot. A XVIII. melynek legfontosabb eredménye a jobbágyság terheinek törvényes rögzítése volt. A bérmunkások béreit a megyei döntések jelentősen befolyásolhatták. a földjéről az elvi lehetőség ellenére költözni nem tudó jobbágy miatt nem jött létre a szabad munkaerő. nem biztosították munkaerejük kihasználását. A reformkori politikai viták egyik fő témája a jobbágykérdés. házatlan zsellér jó esetben házhellyel és legeltetési joggal. akik 1/8-nál kisebb töredéktelekkel és házhellyel rendelkeztek. Egyedül a gazdagparaszti réteg volt képes piacra termelni. A jobbágyok vitás ügyeiket általában a földesúr úriszéke előtt intézték. üzemeltetése. József az 1784-es Horia és Kloska vezette parasztfelkelés után adta ki jobbágyrendeletét. az ország benépesítésének idején a földesúri terhek helyi eltérései. A reformkori társadalom tagolódása feudális viszonyokat tükrözött. melyet a jobbágyok a földesúr által meghatározott díj ellenében használhattak). ezt az őket felfogadó földesúr biztosította számukra. Nem voltak bankok. a különböző országrészek eltérő gazdasági fejlettsége következtében jelentős eltérések alakultak ki a jobbágyok terheiben. A majorsági cselédek házzal sem rendelkeztek. mint a bérmunkás vagy a szabad paraszt. részes aratóként. stb. Ezt a helyzetet azonban a parasztok egyáltalán nem tekintették megoldásnak.Földesúri terhek: a kilenced. Ezért adta ki Mária Terézia az Urbáriumot (1767). ill. külpiacokon is eladható termékeket produkáló gazdálkodást alapozni lehetetlen. hogy a hegyvidéki területekről sokan jártak le az Alföldre ún. A nemesség számára nyilvánvalóvá vált. a robot (egész telek után heti 1-2 nap). az ajándékok. (Lásd a forráshoz írtakat. a szegényparasztság kénytelen volt telkének jövedelmét többletmunkával kiegészíteni. míg a többi. hogy a jobbágy robotmunkája gazdaságtalan. A hatékony termeléshez szabad munkaerő és pénz kell. kocsma. században. hiszen a jobbágy nem volt annyira érdekelt a termelésben. Az ország egyes területeinek eltérő természeti adottságaiból következett. amit kisebb mértékben egészített ki pénzbeni fizetés. bocskoros nemesség). Kifejtés A jobbágyság léte a XIX.) A reformkorban a parasztság is differenciálódott. Az uradalmi központokban dolgozó uradalmi cselédek alapvetően természetbeni fizetést kaptak. A vállalkozó szellemű nemesek a jobbágyi terhek megszüntetésétől várták a birtokkorszerűsítéshez elengedhetetlen pénzt és szabad munkaerőt.) 75 . Ám a rossz piaci adottságú területek nemessége és azok. A nagygazdák igaerejük révén több telket is birtokolhattak. század derekára a társadalmi és gazdasági haladás akadályává lett. Azok a viszonyok azonban. amelyek hozzájárultak termelőeszközeik elveszítéséhez. ezért arra korszerű. A zsellérek számottevő munkaerő-tartalékot képeztek. hogy megélhetése biztosítására bérmunkát vállaljon. ún. de nem rendezte a jobbágyok földhöz jutásának kérdését. s ehhez telekre lett volna szükségük. és ehhez kapcsolódva az örökváltság problémája. (Ez utóbbi kettő a kötelező örökváltság. A nemesi vármegye költségeit is a jobbágyok viselték a háziadó formájában. A középparaszti réteg önmagát és családját tartotta el. pusztákat bérelhettek. s fölhasználták a nincstelenek munkaerejét. ők az önálló egzisztencia megteremtésére törekedtek. nem létezett szabad tőkeáramlás. házas zsellérek. Ez utóbbi réteg rendszeresen arra kényszerült. és megtiltotta a jobbágy név használatát. mely az iparosításnak is alapfeltétele volt.) A zselléreknek jogilag két jelentősebb csoportja volt: az ún. de ezek egyike sem volt meg. közvetlenül az állam is. (Lásd a forráshoz írtakat.

melyet állami kárpótlással kívántak végrehajtani. hogy Magyarország mezőgazdasága azért elmaradott. A jobbágyfelszabadítás végül az 1848-as áprilisi törvényekkel valósult meg kötelező örökváltság formájában. Ez a jobbágyság és a földbirtokos nemesség érdekeinek összhangba hozását jelenti a polgári átalakulás érdekében. az önkéntes örökváltság hívének számított. ezért ezt Kossuth és a reformtábor ellenezte. amely az 1843-44-es országgyűlésen valósult meg.) A nemesség megosztott ebben a kérdésben.) 1847-től a reformellenzék már egységesen állami kártalanítást és közteherviselést követelt. (Lásd a térképhez írtakat. Ezt a lehetőséget azonban 1848-ig a jobbágyság mindössze 1%-a tudta kihasználni. A reformpárti nemesség az 1832-36-os országgyűlésen el akarta fogadtatni az önkéntes örökváltságot. Az érdekegyesítés Kossuth és az általa vezetett reformellenzék programjában kapott hangsúlyos szerepet. ami polgári tulajdonná vált. a nemesség számára meglehetősen kedvezőtlen formában. szimbolikus értelemben azonban a jogegyenlőségért vívott harcnak fontos állomása ez a törvény.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A reformkor egyik nagy programalkotója. Viszont a terményfelesleg kevés arra. mert a jobbágyokat semmi nem ösztönzi a munkára. ám ez nem sikerült. Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos a jobbágykérdést kötelező örökváltsággal akarta megoldani. hisz ők voltak a legfőbb adóalanyok. vagyis tényleges megoldást nem hozott. tehát a jobbágyok a földesurukkal szabadon egyezkedve pénzzel örökre megválthatják szabadságukat és telküket. (Lásd a forráshoz írtakat. összegzés A reformkorban tehát a jobbágyfelszabadítással összhangban került előtérbe az érdekegyesítés gondolata. Wesselényi szerint a megváltást a parasztságnak kellett volna kifizetnie állami támogatással a nemesség adóztatása mellett. E jobbágyfelszabadítás kérdésében azonban az udvar a konzervatív főnemesség mellett állt. (Lásd a forrásokhoz írtakat. és a kortársak véleményének felhasználásával értékelje Kossuth modernizációs programját! 76 . S bár Széchenyi nem dolgozta ki részletesen a jobbágyfelszabadítás kérdését. Széchenyi István ellenezte a robotot. Az érdekegyesítés fontos eleme a birtokbírhatás kiterjesztése. Táncsics Mihály és a radikálisok egy része a kármentesítés nélküli jobbágyfelszabadítást támogatta volna. Úgy tartotta. Az 1839-40-es országgyűlésen végül törvénybe iktatták az önkéntes örökváltságot.) Az udvar is fontosnak tartotta a parasztok védelmét. a szabadságharc veresége után került sor. tétel: Kossuth Lajos reformprogramja Koss FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. tehát nem támogatták azt. 43. hogy jó életet teremtsenek maguknak. Lezárás. Ez a radikális elképzelés veszélyeztette az érdekegyesítést. A kárpótlásra azonban csak 1853-tól. és ők voltak a katonák is. mivel a munkájukért bért nem kapnak.

birtoktalan (evangélikus) nemesi családban. érvekkel alátámasztva közölte beszédeiket. részben szervező funkciójú produktumról. amelyre nem vonatkozott a cenzúra. a közvetlen munkába nem kapcsolódhatott be. valamint a két tábla közötti iratváltásokat ismertették. itt adta ki a Törvényhatósági Tudósításokat. az amnesztiarendelet értelmében szabadult.) 1840-ben. 1844-ben már 5000 példányban). ezért Kossuthot 1837 májusában letartóztatták. sajátos szónoklati formáit. a vesztegzár biztosítása. A lap célja a megyegyűléseken történtekről begyűjteni az információkat (minden megyében igyekezett Kossuth „tudósítót” megnyerni a reformpártiak közül). A Tudósítást többségében kéziratosan (néhányat kőnyomatosan. Az 1832-36. Tudósítások – már nem Kossuth szerkesztésében – készültek az 1839-40-es és az 1843-44-es országgyűlésekről is. a reformtábor vezetőivel. hogy kézben tudja tartani a kormányzat. 1831-ben a kolerajárvány idején feladatai közé tartozott a járvány elszigetelése. magas ára ellenére gyorsan népszerű lett. előfizetés fejében érkező „levél” voltaképpen hírlap. országgyűlési ifjak közül is sokan részt vettek az Országgyűlési Tudósítások készítésében. Tartalma tehát az országgyűlésen elhangzottakra épül. Karrierjét Sátoraljaújhelyen kezdte. de a követküldők is ezek által értesülhettek először követeik szerepléséről. (Ebből a szempontból nem egyszerűen az Országgyűlési Tudósítások folytatásáról van szó. amelyben az üléseken zajló vitákról tudósított. 1841 januárjában Landerer Lajos felajánlotta neki a Pesti Hírlap szerkesztői állását. Az Országgyűlési Tudósítások hatására az – erős cenzúra felügyelete alatt álló – hírlapok is egyre több információt közöltek az országgyűlésen történtekről. 50 példányban jelent meg. de a hírközlésen kívül értékelést is tartalmazott. s az információk továbbításával megpróbálni a megyék között a kapcsolatot kiépíteni. többnyire nemesi származású értelmiségi fiatalok. amely ébren tartja a reformgondolatokat. igen korlátozott lehetőségei voltak csak. ám mint megfigyelőnek. Megtartotta a felszólalók egyéni. az üléseken lezajló vitákról nem tudósíthattak. Másrészt tapasztalva a kormányzat megfélemlítésen és megvesztegetésen alapuló taktikáját. Az 1830-as években ugyanis a hírlapok csak az országgyűlés üléseinek tárgyát. Az elkészült kéziratot a szerkesztési munkák után a szükséges példányszámban iratmásolókkal leíratta. Kossuth az országgyűlés feloszlatása után Pestre költözött. Itt ismerkedett meg a formálódó reformeszmékkel. évi országgyűlésen a távollévő Zemplén megyei főrendi képviselőt helyettesítette. Újságírói tevékenységét azonban nem adta fel. A reformkori országgyűlés közönségét alkotó. a reformok ügyét ezzel is elősegíteni. Landerer (a többi lapkiadóhoz hasonlóan) a titkosrendőrséggel állt kapcsolatban. de rendszerint szabatosabban. A Tudósítás az ellenzék szócsöve lett. és tanulmányozta a közgazdaságtant. hogy mivel az országgyűlés végével az ellenzéki nemesség hazatért a megyékbe. és 4 évi börtönbüntetésre ítélték. bírált és véleményt nyilvánított – a formálódó ellenzék szemszögéből. illetve az uralkodó és az országgyűlés. jogi végzettséget szerzett. az ún. azért bízta meg Kossuthot. hogy megalapítja az Országgyűlési Tudósításokat.FELELETVÁZLAT Bevezetés A Zemplén megyei Monokon született. de a hatóság lefoglalta a gépeket) és levél formájában terjesztették (így nem vonatkoztak rá a hírlapokra érvényes korlátozások és a cenzúra). Úgy gondolta. hogy szükség van egy olyan fórumra. az elszántságot. ezekben népszerűsítette az el- 77 .) A forma maradt a kéziratos magánlevél. Kifejtés Ezen az országgyűlésen született meg az ötlet. Kossuth közkedveltté tette a Pesti Hírlapot (induláskor kb. Ám a hatóságok úgy gondolták. úgy vélte. hanem egy más. A kiadványt a sajtószabadság hiánya hozta létre. (A börtönben angolul tanult. Az üléseken legtöbbször Kossuth Lajos készített jegyzeteket. majd lakásán jegyzőkönyvet diktált. hogy a hirdetéseket is tartalmazó. még nagyobb szükség van valami központi orgánumra. heti rendszerességgel. Ekkor honosodott meg Magyarországon a vezércikk. s ekkor szembesült a jobbágyság életét megkötő problémákkal.

hogy a fejlődés záloga a védővám. Ehhez be kell vezetni a közteherviselést is. A lap nemcsak magyarországi híreket tartalmazott. ha régi jogai csorbulnak – azaz a nem nemesekre is kiterjesztik azokat. Széchenyi megkísérelt a mérsékeltebb liberálisok (Batthyány Lajos. A lapban képviselt program a Kölcsey Ferenc által elkezdett. ezért 1844-ben leváltották a Pesti Hírlap éléről. tehát amíg a magyar társadalom és jogrend több évszázados. hogy a földet polgári tulajdonná kell nyilvánítani. Deák Ferenc) bevonásával egy középpártot létrehozni. ha érdekei védelméről van szó. de a XIX.) Bár Kossuthtól elvették legfőbb fórumát. azaz meg kell szűnnie az adómentesség rendi jellegű kiváltságának. Mivel sem megnyerni (lefizetni). ez vagy a kormányzat ellenállását. A gazdaság terén kezdetben a vámhatárok lebontását. de a közgazdasági tanulmányaiból szerzett ismeretek és a magyar gazdaság helyzete alapján felülvizsgálta korábbi nézeteit. hanem igyekezett a nagyvilág bemutatásával is érzékeltetni a reformok szükségességét. A liberális közvélemény azonban az intenzívebb átalakítást pártfogolta. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy a bécsi udvar erőszakos eszközöktől sem riad vissza. Fő pontjai: Érdekegyesítés. században már teljesen korszerűtlenné vált gyakorlata alapján a nemesség és a jobbágyság között olyan ellentétek állnak fenn. majd Wesselényi Miklós által folytatott úton haladt. sem megfélemlíteni nem sikerült. Úgy gondolta. (Lásd a forráshoz írtakat. amely a korban szokásos vagyoni cenzusok megtartásával. ami igazából a rendi alkotmány helyett egy polgári alkotmány bevezetését jelentette volna. hanem a sorok között elbújtatva hozta nyilvánosságra gondolatait. alapították meg az Iparegyesületet. de társadalmi rang alapján nem tett különbséget a választásra jogosultak között. A nemességnek pedig el kell fogadnia. amelyek bármikor jobbágyfelkelésekhez vezetnek. vagy forradalmat generál. azaz Kossuthot támogatta. Meg kell találni azokat a célokat. ráadásul Kossuth szinte minden kérdésben támadta az egyre mérsékeltebb (óvatosabb) grófot. hogy az érdekegyesítés csak úgy valósítható meg. A rendi alkotmány liberális kiterjesztése. Nemzetiségi kérdésben az egy politikai nemzet koncepciót vallották. 1844-re a liberális ellenzék egyik meghatározó alakjává lett. A cenzúra miatt általában nem nyíltan. hiszen a rendi jogok megszüntetésén és a jogegyenlőségen alapult. Széchenyi szerint célok tekintetében nincs különbség kettejük között. A kötelező örökváltságot kell bevezetni. de kudarcot vallott. (Lásd a képhez és a forrásokhoz írtakat. majd 1844-ben a Védegyletet. valamint radikálisabb (Kossuth) vezette szárnya is. amit állami kárpótlással lehet megvalósítani. 1847-ben megfogalmazták a programjukat összefoglaló Ellenzéki Nyilatkozatot. megszületett a vitázó. Ez a tapasztalat az ellenzéket is gyorsabb előrehaladásra ösztönözte. addig az ország nem lesz képes lemaradását behozni.) 78 .) A lap nem szűnt meg. (Lásd a forráshoz írtakat. Az 1846-os galíciai felkelés véres leverése azonban arra hívta fel a figyelmet. amelyet elfogadott a liberális ellenzék mérsékeltebb (Batthyány és Deák). Az örökváltság egyben azt is jelenti. radikális hangvétele sértette Széchenyi érzékenységét. (Lásd a forráshoz írtakat. amelyek érdekében az összefogás megvalósulhat.) A lap sikere és egyre egyértelműbb politikai szervező szerepe miatt a hatóság megpróbálta Kossuthot meghátrálásra kényszeríteni. Deákék nem kívánták megbontani a liberálisok egységét.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli lenzék eszméit. már csak korábbi konzervatív ellenfelei támogathatták volna. összegzés A Pesti Hírlap érzelmekre ható. a változások elengedhetetlenségét. elemző publicisztika („sorok közötti olvasás”). Széchenyi elszigetelődött. Szerinte azonban Kossuth veszélyezteti a békés reformokat a radikális politikával. Lezárás. a centralisták orgánumává lett. Ennek jegyében szervezték meg az első Iparkiállítást. a szabad versenyt támogatta. csak az eszközök különbözők. ezekkel lehet a nemzetgazdaságot megvédeni. Ekkor fordult Széchenyi nyíltan Kossuth ellen (1841 nyara – Kelet Népe). ezt viszont ő is elutasította.) A rendi alapon szerveződő helyett népképviseleti országgyűlést akartak.

Az 1820-as évek végére azonban már egyértelművé vált. részt vett a Napóleon elleni harcokban (a győri ütközetben és a lipcsei csatában). hogy vezető szerepet kell játszania Magyarország civilizálásában. 79 . a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapítója. Huszártiszti pályára lépett. A gőzhajózás lehetőségeinek megteremtésével (óbudai hajógyár. hogy az arisztokrácia tagjai követni fogják őt. (Ennek sokakat meghökkentő példája volt. amellyel az volt a célja. jólét. A rendi kiváltságait őrző. dunai és balatoni gőzhajózás). amikor a személyes higiéné fontosságát bizonyítandó fürdődézsában fogadta a vendégeit. hogy az angol klubok mintájára megteremtse az igényes társasági élet intézményeit. a sérelmi politika jegyében telt. Az 1830-31-es országgyűlés már nem az uralkodó és a rendek közötti hagyományos kompromisszum jegyében telt. vagy az 1832-36-os országgyűlést tekintik. Európai körútjai során elsősorban Anglia nyerte el tetszését (alkotmányos monarchia.) Történeti szempontból azonban ez az országgyűlés nem hozott újat. a küldetéstudat. udvarhű arisztokrata család sarjaként.) Ezért a reformkor történelmi kezdetének vagy ezt. hiszen a hagyományos rendi ellenzékiség. de a katonatiszti pályán lassan haladt előre. A nemesség hangoztatta rendi kiváltságait (adómentesség). (1827: A lovakrúl című munkája) Nemzeti Kaszinót alapít Pozsonyban (1827). széles középosztály. Kifejtés Széchenyi Bécsben született. hogy a korszakos lemaradást csak korszakváltással lehet felszámolni. ezért az arisztokratákra (mágnásokra) támaszkodik. a kolerajárvány miatt a nyílt politikai összeütközés elmaradt. újfajta életmód). másrészt pedig gazdasági hasznot látott a (fajállat) lótenyésztésben.) A lóverseny meghonosítása egyrészt az angliai tapasztalatokból kiindulva a szórakozás új formáját akarta meghonosítani. tétel: Széchenyi István reformprogramja Széc FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be gróf Széchenyi István életútját és reformprogramjának főbb elemeit a forradalom előtt! FELELETVÁZLAT Bevezetés A kultúrtörténet (és az irodalomtörténet is) 1825-től eredezteti a reformkort. Az 1825-27-es országgyűlésen szólalt fel Széchenyi. Utazásai során kezdetben Wesselényi Miklós volt a kísérője. ahol a viták és beszélgetések (ahogy akkor mondták: az elmesúrlódás) számára kellemes környezetet biztosítottak. Célja a személyes példamutatáson alapuló átnevelés. az uralkodó pedig ezért cserébe az adók és az újoncok megszavazását követelte. (Igaz. s ajánlotta fel egy évi jövedelmét a később Tudományos Akadémiának nevezett intézmény felállítására. (Lásd a forráshoz írtakat. Az Angliában látottak alapján született meg benne a tenni akarás vágya. a dunai és tiszai folyószabályozások terveinek elkészítésével a személyszállítás mellett elsősorban a kereskedelem fellendítését kívánta elérni. Édesapja Széchényi Ferenc. s a Vaskapu szabályozásával. általa műveletlennek és maradinak gondolt nemesség szerinte alkalmatlan erre a feladatra. s ezen alkalmakkal döbben rá Magyarország elmaradottságára.) Gyakorlati tevékenysége (Lásd még a képekhez írtakat. édesanyja Festetich Júlianna (a Georgikont alapító Festetich György nővére). bízott benne.44. Elsősorban az arisztokráciát várta el a kaszinóba is. téli kikötők. azaz a reformokra feltétlenül szükség van.

Széchenyi nem látta be. El kell törölni a kilencedet. vádaskodással igyekezett eredményeket elérni: szembe akarta állítani a liberális tábor két szárnyát. Ha más eszköze már nem maradt. A gazdaság fellendítését szolgálta a selyemhernyó-tenyésztés meghonosítása. a kor kívánalmait felismerve gyorsítani akarták. mert a rendi állapot reformja helyett az angol minta alapján a régi rendet kívánta megszüntetni. hogy az arisztokraták inkább a konzervatívokhoz csatlakoztak. Dessewffy József: A Hitel c. A mű nagy siker (három kiadása készül el rövid idő alatt). S ez utóbbi csak akkor javítható. végül azonban közadakozásból épült fel.) Széchenyi a Világ című műben (1831) reagált. s ezért feltűnően kerülte a közjogi kérdéseket.) Lezárás. (A jobbágykérdésben. Jelentős szerepe volt az 1838-as árvíz után a városrendezés új terveinek elkészítésében. A bank azonban visszautasította a kérést az ősiség törvényére hivatkozva (1351). s a liberálisokat forradalmároknak tartotta. de támadásokat és kritikát is kapott. akkor az ellentábor megosztásával. ugyanis nem árverezhetők el nemesi birtokok. a malomipar fellendítése (gőzhengermalmok). A Stádium (1833) programszerűen. fel kell számolni a rendi kiváltságokat. hiteléről. s próbálta a Hitelben leírt gondolatait közérthetőbben megmagyarázni (a mű címe a világosságra utal). hiszen az utazások és a fényűző életmód miatt eladósodott. Elméleti tevékenysége Hitel című műve (1830) egyéni problémájából született. sokan irigyelték. s ezzel a jóval nagyobb létszámú és a reformkorban egyre jelentősebb politikai szerepet játszó köznemességet. A hitel azonban önmagában nem elég. 12 pontban összegezve fejti ki elképzeléseit. a szükségszerű változtatás szakaszaira (stádiumaira) utal. az ország gazdasága és kulturális fejlesztése érdekében végzett hatalmas munkájáért nevezte a legnagyobb magyarnak. vasúttársaságok alapítását. amikor az megfélemlítéssel vagy zsarolással a reformok útját állta (pl. és így a nemes számára sem hatékony robot helyett be kell vezetni a bérmunkát. hiszen birtokai nem képezhetnek fedezetet a bank számára. a jobbágy számára egyáltalán nem motiváló.és kisnemesi származású értelmiséget maga ellen hangolta. valamint a köz. Ez a reformkor első programja. A modernizációhoz azonban a nemességnek feltétlenül hitelekre van szüksége (a devalvációk és a gazdasági állapot miatt hiányzik a fejlesztéshez szükséges tőke).Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Szintén az angliai minta alapján kezdeményezte a vasútépítést. de irigyei is elismerték eredményeit. Az ő elképzelései szerint az arisztokrácia támogatásával valósult volna meg a Színház. hogy a köznemesség és a jobbágyok türelmetlensége veszélybe sodorhatja az országot. mű taglalatja (Taglalat) a konzervatív rendi ellenzék véleményét tartalmazza. változtatni kell a hagyományos nemesi szemléleten is. (Lásd a forráshoz írtakat. viszont birtokait modernizálni kívánta. ez szemben áll a modern tőkés gazdasági és társadalmi elvárásokkal. amikor ők a változásokat. Tervei között szerepelt Pest és Buda egységének megteremtése is. 80 . mert nemcsak a számára szükséges banki hitelről van szó. A reformokat lassan. A kultúrát szolgálta a Nemzeti Színház megalapításának támogatása is. s elkészítette Pest árvízbiztosításának tervét is. és az ehhez elengedhetetlenül szükséges állandó híd megépítése. kidolgozta a leendő közlekedési hálózat tervét. s ezért el kell törölni az ősiség törvényét. fokozatosan kívánta bevezetni. A mű címe kettős értelmű. Akkor is bízott az udvarban. Támadja Széchenyit azért. a vámpolitika átalakításában egyetértettek. és ezért hitelért folyamodott az egyik bécsi bankhoz. a bortermelés támogatása. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Az udvarra kíván támaszkodni a reformok végrehajtásakor. összegzés Széchenyi politikájának főbb jellemzője tehát. Széchenyi úgy tartotta. hogy az arisztokráciát tartotta a változások letéteményesének. Kossuth is ezekért a gyakorlati reformokért. sokan tisztelték. ha elkezdődik az ország modernizálása.) Az 1830-as évek váltak Széchenyi évtizedévé. hanem átvitt értelemben Magyarország elfogadottságáról. az 1832-36-os országgyűlés után).

történelmi múlt.és Kelet-Európában az egyes népek nemzeti függetlenségének hiánya. így Magyarországon is. az irodalmi nyelv kimunkálása. Vörösmarty Mihály. viselet. festészet. hogy 1823-ban Kölcsey Ferenc megírta a Himnuszt. hogy minél szélesebb csoportok lehessenek részesei a kulturális felemelkedésnek. A XIX. A tömegek megszólításához. Magyarországon a nemzeti öntudat erősödését bizonyítja. A közvélemény elvárta tőlük. a rendi országgyűlések váltak a magyar államnyelvért folyó küzdelem színtereivé. Kölcsey Ferenc. s ezt Széchenyi nem tudta vagy nem akarta elismerni. a nagy nemzeti célokat is megfogalmazó. A magyar nemesi nemzet tagjai az azonos jogok és kiváltságok révén alkottak egységet eredetileg. hogy az együvé tartozás egyetlen ismérve a közös nyelv maradt. nyelvmegújító mozgalmak (Dugonics András) nyelvi. Vörösmarty Mihály a Zalán futását. a történelmi múltat bemutató műveket alkossanak. Kifejtés A liberalizmussal párhuzamosan megerősödő nacionalizmus (mely egy új polgári nemzeteszményt fogalmazott meg) követői a jogi és vagyoni korlátokat áthidaló nemzeti közösség elvét vallják. a széttagoltság. 1836-ban pedig a Szózatot. nemzeti erények. Ennek hatására indult el a nyelvújítás. etnikai tartalommal bővítették a rendi ellenállást. József nyelvrendeletére reagáló nyelvművelő. század első felében megfogalmazódott magyar polgári nemzetfelfogás sok szempontból azonos a nemesi nemzetfelfogással (pl.). kiváló szónoki és újságírói kvalitásokkal rendelkező Kossuth időszaka érkezett el. ami korábban nem volt jellemző. Az idegen elnyomás ellen és a nemzeti nyelvért folyó harc a romantika korában olyan társadalmi-politikai szerepet erőszakolt az írókra. és innen terjedt át más művészeti ágakra (zene. Megjelenik a magyar nemzeti hős az irodalomban János vitéz (1844) és Toldi Miklós (1847) személyében. az idegen uralmon belül is más. A II. Ebben az időben született meg Katona Józseftől a Bánk bán. ekkor kezdte pályáját Petőfi Sándor és Arany János). problémáik megfogalmazásához sokkal jobban értő. nagy nemzetek közé való ékelődés oda vezetett. A romantika az irodalomban fejlődött ki. ez az évtized már egy új stílusú politizálást kívánt. támogató vagy a nemzeti sorsot. Így a XIX. A reformáció és a felvilágosodás azért szorgalmazta a magyar nyelv használatát.) 81 . hogy kizárólag magas erkölcsi mintákat felmutató. A romantika az irodalomtörténet egyik leghatásosabb mozgalma. század elején hódított a romantika stílusirányzata egész Európában. kultúra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a reformkori magyar művelődés és kultúra helyzetében bekövetkező változásokat! FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformkorban (1825/1830-1848) Magyarországon felpezsdült a kulturális élet. zene stb. Közép. szobrászat). (Lásd a táblázathoz írtakat. 45. II. A magyar liberálisok azonban a magyar rendi nemzettudatból eredeztették nemzetfelfogásukat. Ebben az időszakban tevékenykedtek legnagyszerűbb költőink közül többen is (Berzsenyi Dániel.Az 1840-es években azonban Széchenyi – jórészt saját politikájának köszönhetően – elszigetelődött. magasztos. tétel: A ref reformkori művelődés. József nyelvrendelete azonban politikai tartalommal töltötte fel ezt a problémát.

század fordulóján. jogi képződmény. Sokan kutatni kezdték népünk. Az 1800-as évek elején még több vagy kb. A magyar színjátszás nem tudott lábra állni anyagiak hiányában. a Világ és az Életképek megindulása után (1840-es évek) az előfizetők számának megugrása inkább a magyar lapok fokozódó népszerűségére utal. magyar táncokat táncolni. A Pesti Hírlap. a nacionalizmus ébredése szükségszerűen feszültségekhez vezetett az ugyanezen az úton némi késéssel elinduló nemzetiségek és a magyarok között. Tehát nem csupán a hazai német polgárság érdekeit képviselték. Az 1820-as. Pest-Budán még nem volt állandó magyar színház. hogy ez volt az egyetlen kérdés. század közepétől Magyarország lakosságának több mint fele nem magyar anyanyelvű volt. de számos kutatást végzett. magyar zenét hallgatni. (Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című művével nyílt meg 1837-ben. Az államnemzet megteremtésének lett eszköze a jogkiterjesztés. míg más kérdésekben merev magatartást tanúsított. a meglévő német nyelven játszott. Hosszú évekig tartózkodott Tibetben és Indiában. az értelmiség. a magyar nyelv államnyelvvé tétele is. negyedszázad múlva már megnőtt a különbség a magyar javára. és megalkotta az angol-tibeti szótárt is. ugyanannyi német és magyar nyelvű lap jelent meg. magyar nemzeti opera. Ezekből alakult ki az érzelmekre erősen ható. A magyar kultúra fejlődése. hiszen történelmi okok miatt a nemesség. A XVIII. Divattá vált magyar ruhákban járni. Regélő. 1843-ban csendült föl először a megzenésített Szózat. a hazai és külföldi szellemi áramlatok kölcsönös közvetítésének szándékával indították meg lapjaikat a XVIII-XIX. és 1821-ben. hiszen a lakosság nagyobb része ekkor még németnek vallotta magát. amikor a nyelvújítás és a hozzá kapcsolódó rendszeres nyelvtanok elkészültek. amely a francia Enciklopédia államnemzet fogalmából indul ki.) Ebből jött létre a Nemzeti Színház (egy 1840-es törvény „országos pártfogás” alá vette). több tudományágra kiterjedő Akadémiát képzeltek el. Széchenyi eredeti elképzelései szerint az intézet akkor is megmaradt volna a nyelvi. a társadalmi és kulturális életre vonatkozó írásokat közöltek (pl. (Lásd a forráshoz írtakat. A tudományos élet képviselői ennél szélesebb hatáskörű. ezeket a közvélemény jobban kedvelte. Az első divatlap a század elején Franciaországban jelent meg. egyház nyelvének magyarosí- 82 . Ezt az ellentmondást a liberálisok az (egy) politikai nemzet koncepcióval kívánták feloldani. A magyar államnyelv ügyének sikeréhez az vezetett. 30-as években állandó színházak létesültek. mely 1830-ban meg is kezdte működését. Expedíciója során nem sikerült a magyarok eredetére fényt derítenie. és végül – Széchenyi akaratával szemben és neheztelése mellett – az ő álláspontjuk érvényesült. Kolozsvárott id. Megalakult a Kisfaludy Társaság is. az öltözködéssel foglalkozó cikkek és a csatolt divatképek mellett elsősorban elbeszéléseket.) A nemzeti ébredés korában fontos kifejezési formává vált a színjátszás. amelyben a reformkorban formálódó politikai platformok mind egyetértettek. A prózai darabok mellett zenés előadásokat is rendeztek. Az állam nem etnikai. Erkel Ferenc Hunyadi László című művének (1844) óriási sikerét elősegíthette a nemzeti érzelmek hű kifejezőjének tekintett – a korban rendkívül divatos – verbunkos elemeket felhasználó hangzásvilág. amely szintén a nyelv művelését és az irodalmi élet pártolását tűzte ki célul. A kormányzat pedig szelepként használta a nyelvkérdést: itt engedett. verseket. A két tényező pedig összekapcsolódott a megyékben az iskolák. ezért a nemzet elismerését az állami léthez kötötték. de emellett több vándortársulat is járta az országot. báró Wesselényi Miklós támogatásával megnyílt az ország első magyar nyelven játszó kőszínháza. a polgárság nagy része németül is beszélt. óvodák. filológiai tudományok központjaként. A liberálisok tehát a jogkiterjesztés kapcsán a nemzetiségeket is a politikai nemzet részének tekintették. nyelvünk történetét. A legnépszerűbbé a divatlapok váltak. hanem műveltségközvetítő programjukkal a magyar kultúra ügyét is szolgálták. nyelvi képződmény. Az igazi újságírás megalapítói a magyarországi német nyelvű polgárok közül kerültek ki.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Széchenyi István az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Pest-Budán állandó színházi épület nélkül működött egy magyar színtársulat. Kőrösi Csoma Sándor a feltételezett őshaza felé indult. hanem történelmi. Pesti Divatlap). Olvasóik táborába tartozott ugyanis a magyar anyanyelvű közönség is. Pest vármegye építtette meg a Pesti Magyar Színházat.

Az élelmezési és az azt kiegészítő ipari válság kettős szorításában a városi szegénység kilátástalan helyzetbe került. hosszú távú gazdasági.tásával (olykor túlkapásokkal). szocializmus. 83 . ezért a kormány engedni kényszerült. ami ellátási problémákat eredményezett. hogy a francia események elsősorban a jobbágykérdés megoldatlansága miatt felkeléseket okoznak. utóbbi hatására indult el a forradalmi hullám Európában. ám céljaik eltérőek voltak. az alsótábla többsége mellé állt. Lezárás. A forradalmak hátterében közvetlen. 46. de a középosztályokat is sújtották a problémák. Az első megmozdulások 1848 januárjában Palermóban és februárban Párizsban voltak. A rendek attól tartottak. Március 13-án Bécsben kitört a forradalom. (Lásd a forráshoz írtakat. összegzés A magyarországi nemzetiségek körében is megkezdődött a nemzeti eszme térhódítása. társadalmi és eszmei okok állnak. a nemzeti keretek kiterjesztése. Az 1840-es évek közepétől rossz termésű évek követték egymást. nacionalizmus. A magyar egy politikai nemzet koncepció miatt a kormányzat (udvar) felé sodródtak.) A felsőtábla és a kormányzat azonban húzta az időt. tétel: Az áprilisi törvények Az áp FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. Bécstől várták problémáikra a megoldást. ez alól kivételt az Oszmán Birodalom és a cári Oroszország jelentett. ill. hogy Kossuth felirati javaslatát pontokba szedve terjesztik. Közép-Európában azonban a kezdetleges polgári átalakulás. törvényes forradalom! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1848 tavaszán Európa országaiban futótűzként terjedt a forradalom. s a holtponton a párizsi forradalom híre lendítette túl a képviselőket. a feudalizmus eltörlése és az önálló nemzeti államok megteremtésének igénye. ez lett a 12 pont. a nyelv fejlesztése. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A forradalmi mozgalmak tömegeit hasonló eszmék mozgatták: liberalizmus. Kossuth a március 3-ai felirati javaslatában a katasztrófa megelőzése érdekében a reformok végrehajtását javasolta. Kossuth megegyezett Irányi Dániellel. Kifejtés Az 1847-1848. de elfogadni sem állt szándékában. Nyugat-Európában tehát az ipari forradalom következtében fellépő szociális feszültségek radikalizálták a szegényeket. hogy a kormányra nyomást gyakoroljanak. a városok német és zsidó lakosságának körében volt jelentős. A pozsonyi ellenzéki vezetők elfogadták a pesti radikálisok tervezett fellépését. ill. a felsőtábla is támogatta a javaslatot. amelynek fontos része volt a történelmi múlt nemzeti szempontú feltárása. nem merte nyíltan elutasítani a javaslatot. Tényleges asszimiláció a nemzetiségek köréből kikerülő nemességnek. évi (s egyben utolsó rendi) országgyűlésen a magyar konzervatívok és reformerők közt patthelyzet alakult ki. hogyan zajlott le 1848-ban Magyarországon az ún.) A nemzetiségi vezetők elképzelései nem voltak egységesek: az önálló tartománytól a nemzeti kulturális intézmények követeléséig terjedtek.

Batthyány Lajos koalíciós kormányt hozott létre. de csak 16-án fogadták őket azután. A tárgyalásokat nagyban megkönnyítette. Feszültség alakul ki a földet nem kapók körében (parasztfelkelés. a minisztériumban minden jelentős politikai párt. A magyarországi jobbágyfelszabadítás következtében ment végbe a morvaországi és ausztriai jobbágyfelszabadítás is. de a magyar liberálisok ezt megakadályozták. évenként Pesten országgyűlést tartsanak népképviseleti alapon. 84 . A nádor Batthyány Lajost kinevezte miniszterelnökké. Eközben Pozsonyban rémhírek terjedtek a Petőfi vezetésével szerveződő parasztsereg alakulásáról. mert nem vették el földjeik egy részét (mint Poroszországban). de csak a telki állomány alapján. A közteherviselést bevezették. amit először az Államtanács szorult helyzetében sem fogadott el. a többséget azonban a liberálisok alkották. az idegenekből (főként olaszokból) álló helyőrséget nem merték bevetni. A magyar jobbágyfelszabadítás kedvező volt a jobbágyság számára. Törvénybe iktatták a népképviseletet. Ferdinánd szentesítette a törvényeket. és nem volt hosszú ideig fizetendő adósság (mint Oroszországban). mert az ifjak együttműködtek a megyei és városi vezetőkkel. s ezzel megszületett a polgári és alkotmányos Magyarország. Külügyek és hadügyek terén továbbra is a királyé maradt a rendelkezési jog. Ebben a kérdésben a nádor és Esterházy Pál is Batthyány mellett állt (lásd a forráshoz írtakat). Április 11-én V. csoport képviselve volt. Perszonáluniót határoz tehát meg. a költségvetést az országgyűlés hagyja jóvá. A dinasztia helyzetét további törvényekkel pontosítják majd. Az azonnali jobbágyfelszabadítás állami támogatással (kötelező örökváltság) történt meg. S bár a kamarilla végül nem egyezett bele Batthyány kinevezésébe. Az ősiséget eltörölték. (Neveket és tárcákat lásd a táblázatban. (A Határőrvidék katonai közigazgatásának megszűnése azonban tisztázandó kérdés még. A Magyar Királyság egyesül Erdéllyel. Széchenyi javaslatára ekkor az udvar taktikát váltott: megkezdődtek a tárgyalások egy felelős magyar kormány felállításának lehetőségéről. március 17-én a nádor személyesen a királyt (egyben az unokatestvérét) vette rá. A cenzúrát eltörölték. A törvények három nagy csoportba oszthatók: (Lásd a forráshoz írtakat. nemzetőrséget állítsanak fel.) Az ország önrendelkezéséről szóló törvények: független magyar felelős kormányt állítsanak fel. hogy éjszaka megérkezett a pesti forradalom híre. hogy nevezze ki Batthyány Lajost miniszterelnökké. ahol a király jogkörét távollétében a nádor látja el (miniszteri ellenjegyzés).Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Március 15-én megérkezett a pozsonyi delegáció a felirati javaslattal a Burgba. István nádor közbelépésére az uralkodó jóváhagyta a feliratot.) Az áprilisi törvényekben elért eredmények: Az érdekegyesítés jegyében a jobbágyság 80%-a földhöz jutott ugyan (még a házas zsellérek is a közös legelőkből).) Az Államtanács próbálta visszavonni az engedményeket.) Az önkényuralom időszakában születnek meg majd a vonatkozó törvények (1853). (Az volt a terv. hogy a kincstári birtokok áruba bocsátásából fedezik majd. A feudalizmus lebontását és a polgári átalakulást célzó törvények: Felszámolták a rendi kiváltságokat. A sajtószabadságot bevezették. A földesurak kárpótlását későbbre halasztották. nemzetiségi lázadás). hogy a pesti forradalom vér nélkül zajlott le. Az országnak a birodalmon belüli önállóságát deklaráló törvények: Magyarország alkotmányos monarchiává vált: Ausztriával elméletileg csak a közös uralkodó kötötte össze. ill.

amelyet a kor követelményeihez kellett volna igazítani. A kérését nem teljesítették. Ezt azonban a magyar vezetés nem fogadta el. a Határőrvidéket (Magyarországon állomásozó katonaságot) is Magyarország alá rendelték. összegzés Magyarországon a polgári átalakulás tehát vérontás nélkül lezajlott. és a király is szentesíti. Létrejött a felelő kormány. Az országgyűlés végül július 11-én megszavazta a pénzt a 200 ezer újonc kiképzésére és felszerelésére.és valutakérdés megoldatlansága. X.Létrejött a népképviseleten alapuló alkotmányos állam. tétel: A sza szabadságharc FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be.és pénzügyminisztérium jogkörét. Még mindig a Pragmatica Sanctio határozza meg a közjogi viszonyt. ha az országgyűlés elfogadja. 47. de a közjogi viszonyt nem tisztázhatta ez sem. A Kossuth felirati javaslatában megfogalmazott pontok közül a népképviselet. Lezárás. Ez utóbbi intézkedés azonban csak akkor léphetett volna érvénybe. így próbálván meg növelni a magyar haderő létszámát. A Birodalom tartományainak alkotmányosságát és az Ausztriához fűződő viszonyt azonban nem tudták egyértelműen rendezni. Az 1791. az uralkodó jogköre pedig korlátozott. tc. népfelkelést hirdet- 85 . Batthyány Lajos a magyar sorozású ezredek hazaküldését kérte (pl. de ez egy alkotmányos rendszerben sem tűnt működőképesnek 1848-ban. A bécsi kormány javaslatára augusztus 31-én az uralkodó visszavonta az önálló magyar had. A liberálisok eredendően nem kívántak elszakadni a Birodalomtól. az örökváltság és a közteherviselés megvalósult. meghatározó feszültség összetevői: A magyar kormány célja az alkotmányosság biztosítása. Itáliából). és a júniusi választások után összeült a népképviseleti országgyűlés. milyen külső és belső tényezők vezettek a magyar szabadságharc bukásához! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar és az osztrák kormányzat között kialakult. Helyreállt Magyarország egysége. és májusban kiadta az utasítást az első 10 honvédzászlóalj toborzására is. ezért elkezdődött a nemzetőrség fejlesztése. uniója Erdéllyel (és Partiummal). Súlyosan terhelte az udvar és a magyar kormány kapcsolatát az önálló magyar hadsereg és külképviseletek hiánya. Az április 11-én a rendi országgyűlésen elfogadott törvények értelmében a diéta feloszlott. céljuk a tartományi érdekek összhangja alapján biztosítani az önállóságot. által szabályozott független rendi berendezkedés most polgári parlamentáris berendezkedéssé alakult. ahol – a kor szokásainak megfelelően – a választójogot cenzus korlátozta. a polgári állam viszonyai között akarták megvalósítani a (rendi dualizmus idején még működő) birodalmi egységet és a birodalmon belüli magyar függetlenséget. Az Államtanács és az osztrák kormány azonban az áprilisi törvényekben is nyitottan hagyott kérdésben a magyar hadügy. a vám. Konfliktus forrása volt a magyar haderő kérdése.és pénzügyminisztérium ügyében a Pragmatica Sanctióra hivatkozva egyértelműen a beolvasztást szorgalmazta 1848 nyarán.

hogy kit kell szolgálni. Tápióbicske. Ferdinándot lemondatták. a hadiipart Nagyváradra költöztették. hiszen nem írta alá azokat. és komolyabb ellenállás hiányában elfoglalták Pestet (január 4. Kossuthot kormányzó-elnökké választották. és a parasztság meggyőzése érdekében eltörölték a szőlődézsmát (szeptember 15. A centralizáció a nemzetiségeket is érinti. december 2-án V. elrendelték az újoncozást.) Mivel az olmützi alkotmány Magyarországot beolvasztja a centralizált birodalomba. Ferdinánd azonban már nem volt király. ezért fokozatos közeledés indul meg a tárgyalókészségét folytonosan jelző magyar kormányzat felé. a diadal így is óriási. A kormányt és a törvényhozást Debrecenbe. márciusi ajánlatánál nemzetiségi szempontból kedvezőbb. a magyarok vereségével végződött csata után WindischGrätz a felkelés teljes megsemmisülését jelenti az udvarnak. V. a kormány lassan feloszlott. A volt császári és királyi tisztek nem tudták.) Kossuth a függetlenség kimondásától az ország elismerését és külső támogatást remélt. ám lemondását a magyar országgyűlés nem fogadta el. A magyar országgyűlés azonban a harc folytatása mellett döntött. A főerők Windish-Grätz herceg vezetésével a Duna mentén haladtak. a Függetlenségi Nyilatkozatot. és az eddig udvarhű nemzetiségeknek is. A nagyhatalmak a Habsburg Birodalmat az európai egyensúly alapkövének tekintették. Az események hatására Esterházy és Batthyány is lemondott. gondoskodott a törvények kihirdetéséről. hogy hűek maradjanak katonai esküjükhöz. (Az új kormány elnöke Szemere Bertalan lett. február 26-27-én Kápolnánál vívott.) A trónfosztás nem jelentette a királyság megszűntét.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli tek. Az 1849. A katonai fordulat és az olmützi alkotmány hatására Kossuth felvetette a függetlenség kimondását először az OHB.). március 4-én a Schwarzenberg-kormány kiadta az olmützi alkotmányt. Kossuth elnökletével létrehozták az Országos Honvédelmi Bizottmányt. fegyvert. de nem koronázták meg magyar királynak. Az alkotmány csalódást jelent a magyarságnak. majd az országgyűlés zárt ülésén. így mivel vereség esetén biztos halál várt rájuk. sokan visszavonultak. sőt egy 100 tagú országgyűlési küldöttséget sem fogadott a király. amely a későbbiekben is meghatározta a szabadságharc eseményeit (váci nyilatkozat). 86 . eközben a magyarok ellen lázította a nemzetiségeket. 1849 áprilisában a tavaszi hadjárat során a magyar seregek jelentős győzelmeket aratnak (pl. az államformáról ekkor nem rendelkeztek. Először egyik testületet sem sikerül meggyőznie. ill. létre sem jött.). április 14-én a debreceni Nagytemplomban elfogadják Kossuth javaslatát. ám épp ellenkezőleg történt. (A nyugat-európai forradalmak kudarcának egyik alapvető oka. Végül 1849. Isaszeg). valamint fiatal kora és tapasztalatlansága miatt befolyásolhatónak tartották. ill. 1848 decemberében támadás indult Magyarország ellen. Batthyány – a sikertelen béketárgyalásokat követően – házi őrizetbe került. államfőként kinevezhette a minisztereket. de rendelkezései csak miniszteri ellenjegyzéssel voltak érvényesek. s ezzel semmibe veszi a magyar törekvéseket nemzeti és alkotmányos szempontból. Mivel eredményt nem tudtak elérni. Kifejtés Az udvar nem kívánt tárgyalni a magyar kormánnyal. akit – a bécsi udvar felfogása szerint – nem kötöttek az áprilisi törvények. békekötéshez pedig a nemzetgyűlés hozzájárulása lett volna szükséges. a magyar oldalon a megegyezés ellenzői megerősödnek. 1848. ahol ennek hatására 1849.) A jogilag vitás helyzetben októbertől a volt császári és királyi tisztek és az OHB közti ellentétek fokozódtak. vállalták a fegyveres küzdelmet is. Kossuth-bankót adtak ki. A királyváltás bonyolult jogi helyzetet eredményezett. muníciót. hogy ott ez a társadalmi egység megbomlott. és helyette a 18 éves Ferenc József (Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegnő fia) lett a király. Papírpénzt. bár nyíltan nem léptek fel ellene. tehát le kell mondaniuk autonómiaterveikről. bár a magyar kormány 1848. Az OHB emberfeletti munkával teremtette elő a katonát. (Lásd a forráshoz írtakat. Kossuth és Görgey között a módszerek és a további lépések kérdésében olyan ellentét alakult ki. hadüzenethez. bár eredeti céljukat (az osztrák csapatok bekerítése) nem tudták elérni. mely októbertől a végrehajtó hatalom szerepét töltötte be. a bécsi kormány továbbra sem akart tárgyalni. hiszen Ferenc József császár volt ugyan. (Lásd a forráshoz írtakat.

aki az erők egyesítését Szegedtől délre tervezte. ám az erre irányuló intézkedéseket a magyar politikai elit elutasította.) Haynau hada (kb. (Ez azonban hibás elképzelés volt. Apponyi György javasolta a 87 . Ezen a tényen az sem változatott. Pulszky Ferenc Londonban. Miklós orosz cár támogatását kérte a Szent Szövetségben foglaltakra és a magyar szabadságharcban részt vevő lengyel katonák nagy számára hivatkozva. szabadította fel a fővárosát (1849. Schmerling-provizórium (1861-1865) ideje alatt pénzügyi csőd következett be. 170 ezer fő) nagyon gyorsan követi a fősereget. februári pátens). (Lásd a forráshoz írtakat.). Lezárás. ez azonban nem adatott meg. és törte meg a területi elszakadásra törő nemzetiségek lázadásait. I. Görgey hada az egyetlen. Görgey már augusztus 6-tól folyamatosan egyeztetett az oroszokkal. összegzés Június 18-án indultak meg az orosz hadak. a nemzetiségi törvény pedig – a szabadságharc további sikerei szempontjából – későn született meg. (Lásd a forrásokhoz írtakat. ami Aradra megérkezik. aminek következtében az európai közvélemény figyelme Magyarországra irányult. a honvédség reménytelen helyzetbe került. mellyel egyedül is képes legyőzni a magyar hadsereget. akkor a haditanács a fegyverletétel (augusztus 13. tétel: A kiegyezés tartalma és értékelése kie FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a dualizmus kori politikai berendezkedés működési elveit. ám közel volt a menekülést jelentő török határ. hogy Teleki László Párizsban. Görgey a megoldást az erők koncentrálásában látta: az orosz felvonulás előtt vereséget akart mérni az osztrákokra (2. a szőregi csatában megveri és tovább üldözi. így amikor augusztus 11-én Kossuth Görgeynek adta át a teljhatalmat.) 1849. a cári erők felvonulását pedig tárgyalásokkal igyekezett lassítani.) A magyar hadsereg egyszerre verte ki az országból a birodalmi haderőt. bízva a büntetlenség ígéretében. május 21. amelynek oka a vesztes olasz háborúk után a Németország egységesítéséért folytatott küzdelem volt. A magyar katonai győzelmek hatására Ferenc József I. Miklós csak azzal a feltétellel volt hajlandó segítséget nyújtani. Az ún. Világos) mellett döntött. miközben egyre jobban éleződött az osztrák-német ellentét. újra passzív ellenállásba vonult (októberi diploma. Az udvar ezért felkérte a magyar konzervatívokat. Kossuth nemzetiségekkel való tárgyalása nem hozta meg a remélt sikert. 48. A végső vereséget augusztus 9-én szenvedték el a magyar csapatok Temesvárnál. Bem kiszorul Erdélyből. korlátait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1850-es évek abszolutizmusának (Bach-rendszer) kudarca után az osztrák politika a magyarokkal való megbékélést látta sikeres megoldásnak. Andrássy Gyula Isztambulban sikeresen képviselte a magyar ügyet. Kossuth először elfogadta az előterjesztést.az országot hivatalosan nem ismerték el. rokonszenveztek az ország szabadságküzdelmével. A további sikerekhez a nagyhatalmak semlegességére lett volna szükség. majd Dembiński javaslata mellé állt. május 9-én a cár bejelentette az orosz hadak megindítását (kb. ha akkora sereggel érkezhet. 200 ezer fő). dolgozzanak ki megoldási javaslatot az osztrák-magyar viszony elrendezésére. komáromi csata).

A dualizmus nem volt perszonálunió (még ha Deákék annak is tartották). közlekedési és hírközlési rendszert. pénzügy) közös kezelését. A gazdasági megállapodásokat 10 évre kötötték. Cassandra-levélben elítélte a kiegyezést. az uralkodó személye. A megegyezést siettette. Ennek belpolitikai oka a passzív ellenállás kifáradása és a nemzetiségekkel folytatott tárgyalások kudarca volt. A közös ügyek fedezésére kvótát állapítottak meg. (A magyarok ügyét segítette. Bécsben is egyre többen a megegyezés hívei lettek. valamint a Pragmatica Sanctio szorosabb közjogi kötődést eredményezett a perszonáluniónál. hogy Magyarország törvényes keretek között engedni hajlandó a közös külpolitika.) Kossuth az ún. s az ezek fedezését szolgáló pénzügyek tekintetében (az alkotmányosság visszaállítása esetén). Magyarország államformája alkotmányos monarchia lett. Ennek a magatartásnak köszönhetően Ferenc József magyarokba vetett bizalma megerősödött. július 3-ai königgrätzi csatában az osztrákok vereséget szenvedtek a poroszoktól. dualista államszervezet volt. szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását. Ha nem sikerült megegyezni. de a külpolitikai körülmények változása (Oroszország megerősödése és Poroszország előtörése) is a megegyezésre sarkallt. a közös ügyek. 1867. hogy Erzsébet királyné támogatta Deák és Andrássy lépéseit. és ezek ellenőrzését a független törvényhozások által kiküldött delegációkra bízta volna. A magyar vezetőréteg elvárásait kevesebb áldozattal nem lehetett biztosítani (területi egység. Liszt Ferenc koronázási miséje közben Andrássy Gyula és az esztergomi érsek tették a király fejére a koronát. A dualista állam két államalkotó nemzete közötti viszonyt (közjogi kérdés) a Pragmatica Sanctio figyelembevételével határozták meg. A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek. sőt az új miniszterelnök. magyar vezetés. hogy az 1866. ezért az 1865-ös Húsvéti cikkben kilátásba helyezte. 83 tartózkodás mellett] elfogadta a közös ügyekről szóló törvényjavaslatot.) A kiegyezés nem biztosított teljes függetlenséget. hogy az alkotmányos egység nem valósítható meg a ’48-as törvények tiszta perszonálunióként való értelmezésével.) Az 1867-ben megalakult Osztrák–Magyar Monarchia kétközpontú. amelyet a közös ügyek egy másik alkotmányos rendszerhez fűztek. a gyakorlatban inkább reáluniónak tarthatjuk. akkor uralkodói hatáskörbe került a kvóta mértékének megállapítása. május 29-én a képviselőház [209:89 arányban. majd Ferenc József megesküdött a magyar alkotmányra. 1867. Az országgyűlés egy bizottságot választott a közös ügyek megtárgyalására. védelem. A kvótát a két törvényhozó szerv által kiküldött ún. A politikai kiegyezés mellett megszületettek a gazdasági együttműködést szabályozó jogszabályok is (gazdasági kiegyezés). mérték-. Deák visszatartotta az országgyűlést attól. ezért kapta a „szép akasztott” nevet). (Lásd a forráshoz írtakat. Kifejtés Deák belátta. Magyarország 30%-kal részesedett (ez a két állam fejlettségét tekintve méltányosnak mondható). Ferenc József 1865-ben összehívta az országgyűlést. hogy Ausztria nagyhatalmi helyzetének fenntartásához magyar támogatásra van szükség. hogy kihasználja a birodalom szorult helyzetét.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vitás ügyek (kül-. meghagyták a közös valutát.) 1867 februárjában Ferenc József kinevezte Andrássy Gyulát magyar miniszterelnökké (akit egyébként 1849-es szerepvállalásáért távollétében már halálra ítéltek. összehangolták az adó-. A századfordulóra a magyar kvóta elérte a 36%-ot. Beust meggyőzte Ferenc Józsefet arról is. ugyanakkor reális kompromisszum volt. Erzsébetet királynévá koronázták a budai Mátyástemplomban. amelyből Ausztria 70. június 8-án Ferenc Józsefet magyar királlyá. (Lásd a forráshoz írtakat. had-. ui. amelyet az osztrák és magyar törvényhozásnak egyaránt el kell fogadnia. kvótabizottságok javaslatai alapján állapították meg 10 évre. A gazdasági 88 . (Deák nem vett részt a szertartáson. A magyar politikai elit jelentős részét is a megegyezési szándék vezette már ekkor. védelem az orosz és német törekvésekkel szemben). Az idő lejárta után meg lehetett hosszabbítani vagy újratárgyalni. amelynek vezetője Andrássy Gyula lett.

polgári jellegű társadalom kiépülésére irányuló szándék gyengesége. mennyiben hajtja végre a magyar állam. a cseh németek és a magyar vezetés hatására azonban végül Ferenc József visszalépett ettől a tervtől. akit a király nevezett ki a magyar miniszterelnök beleegyezésével. akikre egyre nagyobb hatással volt a kialakuló Románia. az igazságszolgáltatás és az oktatásügy függetlenségével rendelkezett. A báni kormány a közigazgatás.) Horvátország a magyarokhoz fűződő viszonyt perszonálunióra akarta redukálni.) Lezárás. Palacky fel is emelte szavát. ám a későbbi fejlődést a politikusok változatlan elvárásai (a 67-es alaphoz képest) akadályozták meg.) 89 . valamint az uralkodói (alkotmányossággal nem teljesen egyező) kiváltságok jelentős szerepet játszottak a dualizmus válságában. az igazságszolgáltatás alsó és középső szintjén. (Lásd a forrásokhoz írtakat. (Lásd forráshoz írtakat. Működhetett a szabor (horvát országgyűlés). a pártok közötti erős megosztottság. A nemzetiségi viszonyok rendezése érdekében alkották meg 1868-ban a nemzetiségi törvényt is Eötvös József minisztersége idején. illetve Szerbia. mert abban az ausztroszláv törekvések bukását látták. hogy a dualizmust trializmussá alakítsák át. a század második felében megjelenő orosz. A magyar kormányban külön horvát miniszteri tárcát hoztak létre. hogy a rendszer továbbfejleszthető. összegzés A kiegyezéssel létrejött birodalom a területe alapján (600. Deákék még hittek abban. Az osztrák-német nagypolgárság. a demokratikusabb (pl. de megnyugvást egyrészt azért nem hozott. A törvény a területi egység és az egy politikai nemzet elvét fel nem adva széles körű nyelvhasználatot biztosított az oktatásban (állami feladat).) A csehek fogadták a kiegyezést a legnagyobb ellenszenvvel. mert a horvátok a magyarokkal és az osztrákokkal egyenrangú helyzetre törekedtek. Ez utóbbi nem következett be. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A törvény hatása attól is függött. A horvátokat elismerték politikai nemzetnek. Horvátország élén a bán áll. Fiume és Muraköz átadását. ill. a politikai. azaz Közép-Európában nagyhatalomnak számított. (A századfordulón az akkori trónörökös. általános választójog). A korabeli Európa legjelentősebb nemzetiségi törvénye volt. a közigazgatásban. beligazgatási autonómiát kaptak. Ez. A vegyes vidékeken a 20%-ot elérő nemzetiségeknek is biztosítottak anyanyelvi jogokat. (Balkáni terjeszkedési törekvésekről lásd a forráshoz írtakat. társadalmi megújulásra. Lehetővé tették egyesületek és pénzalapok létrehozását. hogy mennyire teljesül a kiegyezéshez fűződő remény. s a horvát lett a hivatalos nyelv. Az európai erőegyensúly fontos szereplője. A horvát autonómia megteremtése a korabeli Európában a nemzetiségi kérdés kezelésének kis számú pozitív példája volt. hogy a gazdaság fejlődése nem lesz várt ütemű. másrészt pedig más nemzetiségek is követelték ugyanezeket a jogokat. Az ennél többre vágyó nemzetiségeket azonban ez nem elégítette ki.kiegyezés biztosította a térség és az ország gyors gazdasági fejlődését. és fegyverkezni kezdett. Horvát-magyar kiegyezés (1868) elfogadására végül csak a horvát tartománygyűlés többszöri feloszlatása. hogy az uralkodó visszalép majd ettől a kompromisszumtól. A magyarok azonban csak tartományi különállásukat ismerték el. amely a magyarokkal közös országgyűlésbe 42 képviselőt delegálhatott. német és brit nagyhatalmi vetélkedés idején azonban egyre inkább Németország felé sodródott. Sokan tartottak attól. ezért követelték függetlenségük elismerését. Ferenc Ferdinánd újra felveti majd a trializmus kérdését. s az uralkodó is hajlott arra. bár a gazdasági kiegyezés újratárgyalása jelentős feszültségeket eredményezett. a lakosságszám (35 millió) alapján harmadik legnagyobb állama lett. A dualizmus válságának fontos összetevője még a parlamenti politizálás korabeli eredménytelensége (lásd obstrukció) is. újabb választások és jelentős előnyök biztosítása után kerülhetett sor.000 km2) Európa második. és egyáltalán képes-e az ország megtartani a nemzetiségeket.) A kortársak számára kérdéses volt. Fiume magyar irányítás alatt maradt. a védvámrendszer pedig lehetőséget adott a magyar agrártermékek és a Lajtántúl iparának védelmére.

(A munkálatok során 6300 km gát épült meg. addig a Monarchia védett. kecskeméti kajszibarack. 90 . Növénynemesítő intézetet állítottak fel. csányi dinnye. a Monarchia piaci védettségének. a védvámrendszer pedig lehetőséget adott a magyar agrártermékek és a Lajtántúl iparának védelmére. a tőkével rendelkező bérlők növelték a mezőgazdasági befektetéseket.) a termelékenység növekedést vonja maga után.és gyümölcstermesztés. összehangolták az adó-. Kifejtés Míg az európai államok mezőgazdasága értékesítési gondokkal küszködött. Az ország egyes területein kialakul a térségre jellemző sajátos termelési struktúra: pl. A hegyvidéki és síkvidéki kisparcellákon a gazdálkodás azonban nem sokat változott (lásd a forráshoz írtakat). köszönhetően az ipari forradalom jótékony hatásának.) A fejlődést segítette a bérleti rendszer terjedése is. amelyet az osztrák és magyar törvényhozásnak egyaránt el kell fogadnia. ezeken a területeken nem lehetett mezőgazdasági termelést folytatni. valamint 1892-től az arany alapú korona lett a közös pénz). bár a gépesítésre és a modernebb eljárások bevezetésére csak a jelentősebb anyagi háttérrel rendelkező nagyobb birtokok tulajdonosai voltak képesek.3 millió katasztrális hold vált szántóterületté. s 6. műtrágya. fejlődő mezőgazdaság. Az alföldi mezővárosok virágzása jellemzi a korszakot. Tisza Kálmánhoz hasonlóan az időszak több miniszterelnöke kísérletet tett a gazdasági kiegyezés megújítása után az ipar fejlődésének támogatására. hogy a folyószabályozások lezárultával jelentős területek kerültek művelés alá. A gazdaság fejlesztésének törvényi kereteit a gazdasági kiegyezés jelentette. másrészt pedig a nagybirtokokon elterjedő korszerű eljárások. bővülő piaca Magyarország rendelkezésére állt. ill. Mivel az alföldi folyók árvizei mocsarakat. A kisbirtokok nagy száma mellett az olcsó bérmunka (idénymunkások. Ez azonban nem jelentette a fejlesztések elmaradását. napszámosok) is akadályozta azonban a gépesítés még szélesebb körű elterjedését. közlekedési és hírközlési rendszert. közlekedés a dualizmus Kibo korá korában FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a dualizmus kori iparban és a mezőgazdaságban megfigyelhető alapvető változásokat! Vázolja fel. tétel: Kibontakozó ipar.) A fejlődés tehát egyrészt annak köszönhető. kalocsai vagy szegedi paprika. milyen nemzetközi gazdasági tendenciák állnak a változások hátterében! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar gazdaság ebben az időszakban fejlődött a legtöbbet. aratógép stb. mérték-. makói hagyma.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 49. A birodalmi mellett kialakuló országos piac is biztos értékesítési lehetőséget jelentett a specializálódó termelés számára is. de ehhez a vámtörvények átalakítására lett volna szükség. tejgazdaságok jöttek létre. ártereket hoztak létre. meghagyták a közös valutát (1878-től közös jegybank működött. A gazdasági kiegyezés biztosította a térség és az ország gyors gazdasági fejlődését. A modernizálást a gátrendszerek kiépítésével a mezőgazdaságban kellett kezdeni. Az idő lejárta után meg lehetett hosszabbítani vagy újratárgyalni. homoki szőlőkultúra a Duna-Tisza közén stb. A gazdasági megállapodásokat 10 évre kötötték. vetőgép. ami a bécsi kormányzat ellenállása miatt nem sikerült. A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek. szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A városok – főleg Budapest – környékén a városi piacokra termelő zöldség. gépek (alagcsövezés.

A magyar gazdaság és ezen belül az ipar fejlődését a Monarchia egységes piaca. s ez lehetővé tette a Monarchia. a szitálás gépesítése). Lezárás. Korszerű. Rákoson repülőgépgyártás. gépipar és az ezekre épülő gépgyártás: autó. Száván és a Maroson is.és acéltermelés felfutásának köszönhetően magas színvonalú gépgyártás alakult ki. Az 1880-as évek közepétől az ipari forradalom hatására Magyarországon az ipar fejlődése újabb lendületet vett. Temesvár–Bécs. s ezután gyorsan nőtt a hitelintézetek száma is. ami magas termelékenységhez vezetett. Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt.). hanem az európait is. Egyes területeken világszínvonalú fejlesztések valósultak meg (pl. Ezekben az iparágakban a termelés súlypontja a Monarchián belül már Magyarországra tevődött. A magyar ipar kicsit megkésett fejlődése a többi nyugati állam iparához képest előnyöket is rejtett magában. Tiszán. A kiegyezés évében alapították a Magyar Általános Hitelbankot. azon belül is Magyarország gazdaságának felzárkózását. Kassa–Diósgyőr. az állami iparpártolás. A magyar ipar fejlődését a magyar kormányok adókedvezményekkel segítették. A századfordulóra megerősödött a jelentős részben terménykereskedelemből származó magyar tőke szerepe. monopolkapitalizmus 91 . Dráván.és vasúthálózat. Déva–Temesvár) erősödtek meg. Aradon autógyártás. helyette az istállózó állattartás terjedt el. Az ipar egyes szektorainak (pl. A konjunktúra nem lett volna lehetséges a külföldi tőke beáramlása nélkül.vagy repülőgépgyártás (Pesten. s ennek segítségével a magyar mezőgazdasági termékek gyorsan eljutottak a világpiacra (pl. és a tőkés gazdaságra jellemző ciklikusság (túltermelés és pangás váltakozása). közepesen fejlett agráripari országgá vált. összegzés A dualizmus korában lejátszódó gazdasági változások jelentős fellendülést eredményeztek. A bejövő tőke jelentős része német eredetű volt. A változások hatására az ipari forradalom vált meghatározóvá. A fő kereskedelmi útvonalat azonban a vasút jelentette. Mechwart András rovátkolt hengerszéke. Míg Oroszországot. Spanyolországot. A fejlődés fokozottan érvényesült az újonnan megalakult iparágakban: pl. fejlett bank. A folyószabályozás lehetővé tette a gőzhajózást a Dunán. ún. A már hagyományosnak tekinthető iparágak tovább erősödnek (pl. Portugáliát és a Balkánt megelőzte a korabeli magyar gazdaság. ferdevállú magyar nagyipar. Budapest mellett új iparvidékek (pl. A reformkori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1842) és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár mellett létrejött a Magyar Földhitelintézet (1863). élelmiszeripar. az európai élbolyt elérni nem volt képes.A tradicionális juhtenyésztés és rideg állattartás visszaszorulóban volt. A korszakban fejlődött az ország gazdasági központjává és világvárossá Budapest. a makkoltatva tartott bakonyi sertést pedig a mangalica és az angol hússertés. Nagyvárad–Fiume vasútvonal). a monopóliumok (pl. a magyar gőzmozdonyok sorra nyerték el az ipari kiállítások díjait. ill. sőt Magyarország több iparágban és fejlesztésben a világ élvonalába került. a politikai stabilitás. A magyar közlekedési rendszerben óriási változás történt. de kiegyensúlyozatlan. s nem csak Ausztria ipari fejlettségét közelítette meg. vegyipar. a vas. hogy rendelkezésre állt a Monarchia egész piaca is. A fejlődés ellenére/hatására aránytalanságok figyelhetők meg a magyar gazdaságon belül. a világ harmadik legnagyobb izzólámpagyártója). jól tejelő „színes” svájci és holland szarvasmarha. ami az európai élvonalba emelte a magyar ipart. amit a bankok hitelekkel finanszírozták. Győr–Pozsony. mivel az újonnan létesült vállalatok az ipari forradalom legújabb vívmányait is alkalmazhatták már. Mindez új fajták megjelenését is jelentette: a magyar szürkét felváltotta a hízékonyabb. Győrött a Rába). ami a gazdasági kiegyezés megújításakor minden esetben komoly vitákhoz vezetett. megjelentek pl. Rimamurány–Salgótarján. A tőkebehozatal részben bányák és gyárak alapításához járult hozzá. a mezőgazdasági ország olcsó megélhetési viszonyai – melyek alacsonyabb munkabért tettek lehetővé – alapozták meg a látványos változást. élelmiszeripar). az izzólámpagyártás (az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. gépgyártás) fellendülését nagymértékben segítette.

Kanada. Felvidék) hamarabb ment végbe.és bevándorlás is a magyarság arányát növelte. szlovákokkal és ruszinokkal együtt. vagy alkalmazkodásképp az asszimilálódó népesség tagjának is vallhatta magát. 50. tbc) ellenére is. a németekkel. még a járványok (pestis. A ki. A demográfiai robbanás nagyarányú elvándorlást okozott. kolera. A reformkor érdekegyesítési gondolata elvileg kiterjedt a nemzetiségi érdekek egyeztetésére is. Az egyéni szabadságjogokat a nemzetállami léttel egybekapcsoló klasszikus liberalizmus saját ideológiájából 92 . világháborúig) vette kezdetét. Dél-Amerika felé). s bár két nagy kolerajárvány visszavetette a fejlődést. A XIX. USA. család.) A korabeli adatok hitelét azonban csökkenti. gyors ütemű folyamat (I. Kifejtés A XIX. A kivándorlás során a legnagyobb veszteség a szlovákokat érte. tétel: Nemzetiségek a dualizmus időszakában Nem FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével ismertesse a magyarok és a nemzetiségek viszonyát a dualizmus kori Magyarországon! FELELETVÁZLAT Bevezetés Magyarország lakossága másfél évszázad alatt 2. másrészt a vidékről városba költözött. vallásuk pedig 1895-ben lett bevett vallás. Az elvándorlás a Felvidéket és a Kárpátalját érintette leginkább. mint a többi nemzetiség. az 1880-as évektől egyenletes. Dunántúl. törpebirtokosok milliói. megélhetési gondokkal küzdő társadalmi rétegek. tehát a kivándorlók között az össztársadalmi arányoknál jóval magasabb volt a nemzetiségiek aránya. Az ország népessége 30 év alatt 33%-kal nőtt a jelentős mértékű kivándorlás ellenére is.5%-ra nőtt. a demográfiai robbanás azonban nem azonnal és nem egyszerre érintette az országot: a fejlettebb területeken (városok. a lakóhelyén megélni nem tudó mezőgazdasági népesség megindult a munkaalkalmat kínáló városokba és részben a tengerentúlra (pl. a másik oldalon azonban kis-. Az asszimiláció (beolvadás) egyrészt felgyorsult a városi német és zsidó lakosság körében. hiszen minden 100 kivándorlóból csak 33 volt magyar. század második felében tehát jelentős arányeltolódások mentek végbe a nemzetiségi összetételben: a magyarság aránya (Horvátország nélkül) 41%-ról 54.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli jött létre. század második felében indult meg az ipari forradalommal összefüggő népességugrás (demográfiai forradalom). hamarabb vált a demográfiai robbanás részévé a magyarság. hiszen a megkérdezett lehet kettős gyökerű. az elmaradott térségekben (Erdély) később jelentkezett.5-szeresére nőtt. egyház – elszakadó emberek a városok domináns etnikumába olvadtak be. hogy a népszámláláskor sem derült ki egyértelműen az etnikai hovatartozás. (A zsidóság egyenjogúsítására 1867-ben került sor. A változás alapvetően három dolognak köszönhető: Az életkörülmények javulása miatt megnőtt a természetes szaporulat. A városlakók asszimilációja azonban jelentős volt. az érdekegyesítő nemzetiségi politika realizálása azonban – mint 1848 bizonyítja – nem sikerült. a gyökereiktől – szülőföld.

Ferenc Ferdinánd köre a dualizmus 93 . az alsó fokú bíráskodásban. Ők társnemzeti státust igényeltek. valamint az. Az anyanyelvű oktatás támogatása helyett inkább a magyar nyelvű oktatás kiterjesztésére. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Erre jó példa a román Memorandum-per (1894). világháború alatt a nemzetiségi politikusok már nem az OMM-án belül képzelték el népük további sorsát. században több osztrákellenes nemzeti mozgalom képviselőjében felmerült. sokan megkérdőjelezték. Az uralkodó azonban felbontatlanul továbbította a dokumentumot a magyar kormányhoz. aminek következtében pert indítottak ellenük a magyar hatóságok. mind a nemzetiségi vezetőréteg elutasította. Az 1868-as horvát-magyar kiegyezéssel Horvátország széleskörű önkormányzatot kapott: saját közigazgatást. másrészt az intézkedés Nyugat-Európában megrökönyödést váltott ki. Lezárás. Az 1868-as törvény. s ezt Bécsbe vitték Ferenc Józsefhez. azaz – az autonómiával felruházott horvátokat kivéve – tagadta a nem magyar nyelvi-kulturális közösségek nemzet jellegét. a magyarországi nemzetiségi kérdés pedig magyar belüggyé vált. nem mutatkozott. ezért tiltakozásuk jeléül jó ideig passzív ellenállást folytattak. Az 1890-es évektől kezdve azonban fokozottabban síkra szálltak jogaik bővítése érdekében. a magyarok közül Kossuth Lajos dolgozta ki a Duna-menti konföderáció tervét. a nemzetiségi szervezetek és egyesületek megalakításának jogát. a magyar vezetőréteg nem vette komolyan a feszültség nagyságát. Erdély) szövetséget hoznak létre a Habsburg Birodalom helyett. föderatív átszervezést vártak. A nemzetiségi elit számára azonban ez a felfogás elfogadhatatlan volt. s ezen keresztül nyelvi-kulturális magyarosításra törekedtek. Ez a tényező. egyesíthette a történelmi magyar államrészeket (Erdély. A magyar politikai elit 1867-ben a kiegyezéssel történelmi kompromisszumot kötött Béccsel.) A törvényhatóságok és a községek önkormányzatának szűkítése. A nemzetiségek a nemzetiségi törvénynél többet akartak. az oktatásban és az egyházi életben biztosította a nem magyar népek számára az anyanyelv használatát. és képviselőket küldhetett a magyar országgyűlésbe. ahol a községek és megyék nemzeti alapú önkormányzatával kívánta a nemzetek érdekképviseletét megoldani. A per (1-5 éves börtönbüntetést kaptak a vezetők) hatására egyrészt megerősödött a romániai magyarellenes szervezetek propagandája. Románia. mint a cári Oroszországban vagy 1915-ben az örményekkel szemben az ifjú török mozgalom részéről. Határőrvidék). a korabeli Európa legjelentősebb nemzetiségi törvénye számos liberális elemet tartalmazott. A századfordulón a Monarchia mérvadó politikacsináló köreiben napirenden van a dualizmus revíziójának és a birodalom valamiféle föderalizálásának a gondolata. kormányt. hogy társadalmi szerkezetüknél fogva és a magyar választási rendszer szabályaiból fakadóan kevesebb képviselőjük jutott mandátumhoz. A törvény azonban nem tért el az egy politikai nemzet elvétől. Kossuth tervezete (1862) szerint a térség kisebb államai (Magyarország. A román vezetők összeállították nemzetiségi sérelmeik listáját. A tervezetet mind a magyar. század elején és az I. a megnyíló politikai szabadságjogok viszont a nemzetiségi törekvéseknek nyitottak szabadabb teret.) A Duna völgyi népek összefogásnak terve a XIX. Községi szinten. azaz nem vettek részt a magyar országgyűlés munkájában. Az 1867 utáni magyar asszimilációs politika „eredményeképp” a nemzetiségi iskolahálózat az 1880-as évektől nem fejlődött. autonómiát követeltek. hogy a nemzetállamok korában reális alternatíva-e egy ilyen államszövetség. de olyasféle terror. összegzés Magyarországon elnyomták a nemzetiségeket abban az értelemben.fakadóan nem talált megoldást a nemzetiségi kérdésre. a korábbi. Az önrendelkezés hiányának elmaradása miatt a XX. 1848-as rokonszenven alapuló pozitív viszonyulás az ellenkezőjére változott. hogy önrendelkezési joggal bíró kollektivitásként nem jelenhettek meg a politikában. valamint a választójog szűk korlátok között tartása és a választások nyílt jellege ugyancsak összefüggött a magyar állam magyar jellegének erősítésére való törekvéssel. Az 1868-as rendezés nem magyar nyelvek és kultúrák iránti toleranciáját a dualizmus kor kormányai egyre kevésbé érvényesítették. a központi hatalom erősítése. ennek következtében a feszültség egyre nőtt. aminek értelmében lemondott a teljes önállóságról. Szerbia. országgyűlést alakíthatott ki. Horvátország. (Lásd a forrásokhoz írtakat.

Ebben a mozgástérben jelentkeztek a magyar nemzeti törekvések ellen fellépő nemzetiségi törekvések is. minőségi javulásával és az orvostudomány fejlődésével (Semmelweis Ignác. tétel: Az életmód változásai a századforduló Magyarországán Az él FELADAT: A források és ismeretei segítségével értékelje a polgárosodás folyamatát a dualizmus kori Magyarországon! FELELETVÁZLAT Bevezetés A világ a XIX. a lakóhelyén megélni nem tudó mezőgazdasági népesség megindult a munkaalkalmat kínáló városokba és részben a tengerentúlra (pl.6 millióról 18. A demográfiai robbanás azonban nem azonnal és nem egyszerre érintette az országot: a fejlettebb területeken (városok. ezzel azonban csak ideig-óráig odázta el a problémát.) A demográfiai robbanás nagyarányú elvándorlást okozott. és a század végéig csak alig-alig részesültek a fejlődés áldásaiból. az ipari forradalommal összefüggő társadalmi változása a városiasodás. orvosi felfedezések. A XIX.és kisgyermekkori halálozás számarányának csökkenése részben a táplálkozási szokások megváltozásával (emelkedett az élelmiszertermelés. javult a megtermelt élelmiszerek elosztása).3 millióra nőtt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli trializmussá alakításában gondolkodott. Korányi Frigyes) magyarázható. vissza tudta szorítani a demokratikus és a szociális törekvéseket.) 94 . Felvidék) hamarabb ment végbe. Kifejtés A gyermekhalandósági mutató 1865-től Európa-szerte csökkent. A kormányzat ugyan ügyesen kihasználva a gazdasági konjunktúrát. az elmaradott térségekben (Erdély) később jelentkezett. Kanada. A határok mentén megvalósuló nemzetállamok biztatására azonban a Monarchia nemzetiségei a nemzeti önmegvalósítás kérdése felé fordultak. (A nemzetiségek helyzetéről lásd a foglalkoztatási táblázathoz írtakat. gyors ütemű volt a folyamat (az I. A XIX. s bár két nagy kolerajárvány és a jelentős mértékű kivándorlás visszavetette a fejlődést. a munkások lakta külvárosok többségében borzalmas körülmények között éltek az emberek. az 1880-as évektől viszont egyenletes. noha még ekkor is túlsúlyban volt a vidéki. agrárjellegű településeken élő népesség aránya. század második fele a nemzetállamok megalakulásának kora Európában. megszűnt a közép-európai egységes piac. más körök másféle föderalizálási lehetőségben. A városfejlődés jelentősebb szakasza Magyarországon a XIX. Dél-Amerika felé). 51. USA. Dunántúl. az életkörülmények átalakulása. A gazdasági fejlődés nyomán bekövetkezett változások. században korábban soha nem látott demográfiai fejlődést élt meg: 1800 és 1914 között megduplázódott az emberiség lélekszáma. a tudományok nagyarányú fejlődése együttesen vezettek ehhez a nagyarányú népességnövekedéshez. század elején bontakozott ki. A városi lakosság növekedése a dualizmus idején háromszorosan felülmúlta az országos átlagot. A korszak másik. változások kedvezően hatottak az életben maradás tekintetében. Bár a technikai. A kiegyezést követő négy évtizedben Magyarország lakossága 13. század második felében indult meg tehát az ipari forradalommal összefüggő népességugrás (demográfiai forradalom). így az ipari forradalom vívmányaiból részesedő Magyarországon is. világháborúig). A csecsemő. az OMM azonban nem tudott alternatívája lenni a nemzetállamnak. (Lásd az adatokhoz írtakat.

) a századforduló táján alakult ki.) A politikai lapok – a piac megtartása érdekében – kerülték a nyílt pártpolitizálást. (Az alap-. század a polgári államok kiépülése.és felsőfokú oktatásról lásd a forrásokhoz írtakat. mint ma. s ezzel Európa-szerte a tankötelezettség törvénybe iktatásának ideje.) Budapest a századfordulón már Európa 10 legnagyobb városa közé tartozott. összegzés A századfordulón lett valódi nagyhatalommá a sajtó Magyarországon. kialakult a modern tömegközlekedés. A városokban terjedtek a civilizáció vívmányai (csatornázás. közvilágítás. A fizetőképes kereslet először Budapesten jelentkezett. A népszerű lapokban jelentős volt a hirdetések aránya. A járványok visszaszorultak. cirkusz. Az egyre virágzóbb főváros azonban elszakadt a lassabban korszerűsödő vidéktől.A közművesítés óriási változásokat eredményezett a lakosság életszínvonalában. gyors ütemben. közép. villamosság. kórházak. hogy mindenki jól is lakott. sok városunk mai arculata (bankok. botrányokat. járda. posták. turizmus. hivatalok. városházák. minden társadalmi réteget megpróbált kiszolgálni. Az oktatást kiemelt feladatként. A nők számára is – különösen a század második felétől kezdve és főleg a városokban – jelentősen javultak a tanulási és munkavállalási esélyek. tervszerűen épült. ami egyrészt a munkásság munkaidejének csökkenéséből.) A magyar városok (belvárosok) városias külsőt öltöttek. egész oldalas sportrovatot megjelentető Est-lapok. bérházak. kövezett út). míg a gyárnegyedek ipari centrummá tették a fővárost. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Az éhínségek megszűntek.és rendszeres szórakozóhelyeként. másrészt az alkalmazotti réteg növekedése jóvoltából következett be. ez azonban nem jelentette azt. Míg a reformkorban Kossuth vezércikkei hozták a Pesti Hírlap számára a sikert. (Pl. A sikeresebb lapkiadók egész „sajtóbirodalmat” hoztak létre. a pályaudvarok és a megépülő hidak közlekedési csomóponttá. ám az iparosodás következményeként megkezdődött az ivóvízkészletek és a természetes vizek szennyezése. (Lásd a forráshoz írtakat. tornaklub. Temesvár. hiszen a képzettebb munkaerőtől nagyobb teljesítményt várhattak el mind az államigazgatásban. így az új szórakozási formák és lehetőségek is itt alakultak ki. a dualizmus idején a gyorsan „fogyasztható”. mélyebb előismereteket és komolyabb elemzést nélkülöző. szállodák. vízvezeték. Debrecen) közötti átmenet. Közkedveltek lettek a kávéházak. kirándulás stb. stratégiai ágazatként kezelték a kormányzatok. hogy még a módos rétegek körében is sokkal kevesebb volt a kövér ember. Kassa.) 95 . (Lásd a forrásokhoz írtakat. egyébként is a korban a hír fontosabbnak számított a véleménynél. A korabeli festmények és fotók tanulmányozásával szembeötlő. A dualizmus kori társadalom új jelensége a megnövekedett szabadidő.) Lezárás. A lapokat a rikkancsok segítségével az utcán is árusították. pl. (Lásd a forrásokhoz írtakat. szenzációkat) is közlő. a művészek és középosztálybeliek találka. Jól elkülönültek egymástól a különböző negyedek: a belváros lett a politikai irányítás mellett a kereskedelem és bankvilág központja. rövidebb cikkek voltak népszerűek. ráadásul hiányzott a világvárossá váló Budapest és a vidéki nagyvárosok (Pozsony. nagyobb tömegek számára is érthető. posta. a szakoktatás és az egyetemi képzés kiépítésének korszaka. ilyenek voltak a bulvárhíreket (bűnügyeket. sportolás. mind a gazdaságban. utat törtek az új találmányok. iskolák stb. A XIX. vurstli. mozi.) A szórakoztatóipar üzletté vált.

de a vesztesek nem vehettek részt a tárgyalásokon (Lásd a forráshoz írtakat. határmódosító tervezetek készítését a Tanács felügyeletével. így enyhébb békefeltételeket tudott kialakítani. s egyben – a német gyarmatok egy részének megszerzésével – konszolidálni tudja a Brit Birodalmat. Kifejtés A békekonferenciát 1919. (1701. valamint igyekeztek lezárni a vitákat az etnikailag kevert területek és hatalmi konfliktusok kérdésében. mint a háborús pusztítást közvetlenül is elviselő európai országok. A békekonferencia céljai közé tartozott a háború alatt tett területi ígéretek valóra váltása. a kereskedelem szabadságát. Schleswig-Holstein északi része pedig Dániához került. amit elsősorban a nagyhatalmi érdekek befolyásoltak. Elsősorban saját gazdasági előretörését (nyitott kapuk. tisztességes béke (Wilson 14 pontja). 1919 márciusától azonban az Ötök Tanácsa helyett Négyek Tanácsa működött. mert a japán kormányfő nem vett részt az európai ügyek rendezésében. 58 bizottság végezte a részletes munkákat: az előkészítések. Az időpont kiválasztása nem volt véletlen. a Tükörteremben. hogy sikerül visszaállítani a háború alatt megingott hatalmi egyensúlyt. a nemzeti elv érvényesítésének. hogy a győztesek területi igényei hogyan teljesíthetők. kisebb területek (5 város) Belgiumhoz. valamint a gazdaság. A franciák Németország visszaszorítására. Mivel az Egyesült Államoknak Németország legyőzése volt a célja. (Szovjet-)Oroszországot meg sem hívták a békekonferenciára.) A konferencián 27 állam képviselte magát. Németországgal 1919. tengerhajózás szabadsága) és nagyhatalmi státuszát igyekezett biztosítani. Wilson a béke garantálására javasolta a Népszövetség felállítását. Jelentős területi veszteségeket szenvedett el az ország: Elzász-Lotaringia Franciaországé lett. független Lengyelországot.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 52. hanem megvizsgálták. században is. jelentések. hiszen az európai hatalmi villongások nem érintették. Béketervek közül kettő kapott nagyobb propagandát: az egyik a Lenin által képviselt azonnali és igazságos (annexió nélküli) béke. AusztriaMagyarország népeinek önálló fejlődési lehetőséget. Pá etnik etnikai és gazdasági vonatkozásai FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a versailles-i és a washingtoni békerendszer létrehozásakor érvényesülő nagyhatalmi érdekeket! Térjen ki a Németországgal kötött békemegállapodás részleteire is! FELELETVÁZLAT Bevezetés Már 1917-ben megfogalmazódott a világháborút lezáró béke jellege és tartalma. Nagy-Britannia bízott abban. de szélesebb nyilvánosságot kapott a Wilson amerikai elnök által képviselt. azaz a bizottságok nem a békefeltételek megállapítását végezték először. ami a világ elsőszámú hatalmává tette még a XIX. június 28-án kötöttek békét igen súlyos feltételek mellett. tétel: A Párizs környéki békék területi. A wilsoni pontok többek között deklarálták a fegyverkezés csökkentésének. majd 1871. január 18-án nyitották meg ünnepélyes keretek között Versailles-ban. Pomeránia 96 . január 18-án jött létre a Porosz Királyság. A konferencia általános célja a nagyhatalmi törekvések egyeztetése volt. a francia hegemónia biztosítására törekedtek Közép-Európában. Az USA érdekei alapvetően mások voltak. majd ezután tértek rá a békefeltételek megvitatására. 1918 januárjában kidolgozott ún.) A konferencia munkáját irányító testület a Tízek Tanácsa (amely kormányfőkből és külügyminiszterekből állt) és a kormányfőkből álló Ötök Tanácsa volt. a titkos diplomácia megszüntetésének szükségességét. január 18-án Versailles-ban a Német Császárság.

Az eredeti francia szándékokhoz képest mérsékeltebbé váltak a területi követelések. (Lásd majd a hitleri Németország terjeszkedő politikája. A Rajna-vidék (a folyó jobb partját 50-60 km mélységben) 15 évre nemzetközi megszállás alá vonták és egyben demilitarizálták. Működésképtelenné vált amiatt. Megtiltották harckocsik. A Saar-vidéket 15 évre nemzetközi felügyelet alá helyezték. Poznan és térsége Lengyelországé lett. tengeralattjárók. kivonulva a béketárgyalásokról. így a Kelet-Közép-Európában fellángoló nacionalizmust a győztesek nem fékezték kellőképpen. A hadsereg maximális létszámát 100 ezer főben határozták meg (ebből 4000 tiszt). A Népszövetség azonban nem tudta betölteni a rá osztott szerepet. addig most ennek megteremtése már nem volt közös érdek. június 7-én aláírt Young-tervben 113. hogy döntéseit egyhangúlag kellett meghoznia és nem rendelkezett katonai békefenntartó erővel. A béke Németországgal szemben megalázó feltételeket határozott meg. a német nép (és szövetségesei) kizárólagos felelősségének kimondása. Az aláíró országok kötelezték magukat arra. lakosságának 10%-át (6. de a végső és teljes összeget később állapították meg. s mivel nem lépett be az eredetileg Wilson által megálmodott Népszövetségbe sem. Az etnikai elvet – bár a wilsoni pontok között szerepelt – a határok meghúzásánál végül nem vették figyelembe. de a lengyelek használhatták. a Távol-Keleten Japán). a túlzott jóvátétel. ezeket azonban nemigen tartották be. A washingtoni békében (1921-22) rögzítették a nagyhatalmak flottáiknak arányát és a tengeri kereskedelemben a nyitott kapuk elvét. ám ezért „kárpótlásul” Franciaország hatalmas hadisarc és jóvátétel kifizetését eszközöl(het)te ki.) Németország területének 15%-át (70 ezer km2). A jóvátétel összegéről 1921 májusában született egy előzetes megállapodás. A békerendszer „eredménye” a belső ellentmondások és a nagyhatalmi érdekek ütközése miatt hosszú távon egy újabb háború kirobbanása volt. és Lengyelország az ún. tartózkodott az új nemzetközi rendszer garantálásától is. kisebbségvédelmi törvények is születtek. világháború) Míg a 18-19. s feloszlatták a vezérkart. Felső-Szilézia azonban népszavazás után Németországnál maradt. a revíziós törekvések alapvetően meghatározták az európai hatalmi viszonyokat a két világháború közötti időszakban.5 millió fő) vesztette el. Lezárás. támogatta a nemzetközi konfliktusok békés úton történő rendezését. eszerint 20 milliárd márkát kellett fizessen Németország azonnal. az Anschluss tilalma. s ez idő alatt az itteni szénbányákat Franciaország aknázhatta ki. a flottát pedig elsüllyesztették.) 97 . A békekonferencián ún. felügyelte a kisebbségvédelmi szerződések betartatását és gyámkodott a német gyarmatokból és török területekből kialakított mandátumterületek felett. világháborúhoz. léghajók és repülők hadrendbe állítását. Gdansk (Danzig) „szabad terület” státuszban nemzetközi (Népszövetség) felügyelet alá tartozott. (II. a haderő és fegyverzet túl radikális leszerelése. Nyugat-Poroszország jelentős része. Végül az angol-francia vetélkedés színtere lett. A békeszerződés tartalmazta az Anschluss tilalmát is. A francia hegemón törekvések miatt a győztesek között is viták bontakoztak ki. A genfi székhelyű Népszövetség (Nemzetek Szövetsége) eredeti szerepe szerint szavatolta a békeszerződések végrehajtását. Az USA megpróbálta érvényesíteni érdekeit a Csendes-óceán térségében. A békerendszer alapot szolgáltatott a II. megtagadta a békeszerződések ratifikációját. hogy a lakosságnak biztosítják a teljes jogi egyenlőséget. korridor (Kelet-Poroszország és Németország közötti rész) révén kijutott a tengerre. pl. összegzés Az USA. ami miatt a nemzetközi konfliktusok idején nem tudott megfelelő tekintéllyel élni. A német gyarmatokat a győztesek kapták meg (pl. (Az 1929. főként a britek nem nézték jó szemmel Franciaország túlzottnak tűnő megerősödését.keleti része.9 milliárd márka „végleges” jóvátételt határoztak meg. században a konfliktusok lezárultát követően az európai nagyhatalmak a hatalmi egyensúly megteremtésére törekedtek.

Németország. lemaradhatott a nagyhatalmi versenyben. az USA és Japán. Japán) gyorsabb növekedési ütemet produkáltak. hogy elszigetelje Franciaországot. Franciaország. Oroszország) határozta meg a világpolitikát. Jelentős szerepet játszott az újabb gyarmatosításban a nagyhatalmak közötti verseny. a korábbi gyarmatosítók kezén lévő területek „újraosztására”. század végére öt európai nagyhatalom (Nagy-Britannia. hiszen aki nem szerzett gyarmatokat. második felében jelentős ipari fellendülés zajlott le Európában és Észak-Amerikában. Ezért került sor az eddig még el nem foglalt területek megszerzésére. ami elsősorban a Monarchia számára volt kedvező. A régi gyarmatosító hatalmakkal (Nagy-Britannia. mind az OMM vissza akarta szorítani. Kifejtés A XIX. Vilmos trónra lépésével (1888) megváltozott: Németország bekapcsolódott a gyarmatokért folyó küzdelembe. hiszen a gyarmatok nyersanyagforrások és piacok is voltak egyben (gyarmatbirodalmak). így beérték az addigi centrum országokat. Minden terület stratégiai jelentőséget nyert. a német diplomácia – kihasználva az észak-afrikai olasz-francia ellentéteket – Olaszországot is bevonta a kettős szövetségbe. században Európa vezető hatalma. Franciaország és Ausztria/OMM a német egységért vívott háborúban elszenvedett veresége és az ipari fejlesztések lassabb üteme miatt sokat veszített korábbi befolyásából. 98 . A XIX. és az öt európai hatalomból maga mellett tudjon kettőt (OMM és Oroszország). Ennek eszköze pedig a hadsereg volt. A XIX. Perzsia. s 1879-ben megkötötték a kettős szövetséget. tétel: Az el világháborúhoz vezető konfliktusok Az első FELADAT: A források és ismeretei segítségével ismertesse a hatalmi viszonyok és érdekek változásait. pl. (Lásd a vastermelési adatokhoz írtakat. Mandzsúria) mind Nagy-Britannia.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 53. bár elmaradott gazdaságú országa mégis jelentős katonai potenciált képviselt. a Balkán. A változások intenzitása alapján a centrum országok két csoportra oszthatók: az ipari forradalom első szakaszában is részt vevő országok. Németország. akik csak az ipari forradalom második szakaszába tudtak bekapcsolódni. „későn jövők”. de Európa legnépesebb.) Az intenzív fejlődés maga után vonta a hódítások. ami ezáltal hármas szövetséggé alakult 1882-ben.) Az orosz-török háborút lezáró berlini kongresszuson (1878) megvalósuló német–osztrák–magyar együttműködést Bismarck és Andrássy Gyula szorosabbra vonta. világhatalommá akarta tenni országát. porosz vezetésű német egységállam külpolitikája kezdetben arra irányult. Az 1871-ben megvalósult. a legnagyobb gyarmatbirodalommal rendelkező Nagy-Britannia. szövetségi politika azonban II. az OMM. az újabb gyarmati területek megszerzésének kényszerét. Az alacsonyabb szintről indulók (USA. S bár mind a két ország igyekezett javítani kapcsolatait Oroszországgal. Franciaország) párhuzamosan új államok is bekapcsolódtak a terjeszkedésbe. (A következő évben Románia is csatlakozott ehhez a szövetséghez. Nagy-Britannia. sz.) A Bismarck nevéhez kapcsolható kontinentális. óriási nyersanyagtartalékokkal rendelkező. ill. a gazdasági élet központja. század folyamán befolyását folyamatosan növelő Oroszország hatalmi ambícióit (Földközitenger. (Lásd a forrásokhoz írtakat. mint Németország. Franciaország és az ún. amelyek az első világháború kirobbanásához vezettek! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XIX.

) A gyarmati terjeszkedés miatt Nagy-Britannia mind Franciaországgal (Afrika). II. mind Oroszország szövetségben állt. A növekvő katonai erejének tudatában egyre magabiztosabbá váló német külpolitika azonban visszautasította a közeledést. Vilmos látogatása Isztambulban. Vilmos hatalomra kerülésekor tehát mind Franciaország. (Lásd a forráshoz írtakat.II. szoros szövetséggé válása éppen a német expanzív külpolitikának volt köszönhető. így vélelmezhető volt. összegzés A világpolitika új erővonalát a XX. Mivel Franciaországgal mind Nagy-Britannia. Lezárás. mind Oroszországgal (Közép-Ázsia) szembekerült a századfordulón.) A japánoktól vereséget szenvedő. a cár hajlott a franciákkal kötendő szövetségre (1893). II. A rendkívül intenzíven fejlődő német gazdaságnak piacra és olcsó nyersanyagforrásokra volt szüksége. Az antant megerősödése.) A balkáni államok saját érdekeik szerint kerestek és találtak nagyhatalmi szövetségeseket maguknak. hanem – ahogy a többi országnál is – egyfajta gazdasági kényszer következménye.) Mivel a berlini kongresszus egyáltalán nem oldotta meg a balkáni konfliktusforrásokat. század elejére az angol-német szembenállás jelentette. ill. Az antant első problémája s egyben szakítópróbája az első marokkói válság volt (1905). az afrikai terjeszkedés pedig Franciaországét. A német haderő fejlesztése és a német flottaépítési program (lásd a forráshoz írtakat) arra késztette a franciákat és a briteket. bagdadi vasút) sértették Nagy-Britannia érdekeit. a németek pedig a korábbi pozíciójukba nem nyugodtak bele. ekkortól Hármas Antantnak nevezték az együttműködést. mert az angolok nem akarták vezető pozíciójukat elveszteni. és ezzel jelentősen meggyengülő Oroszországgal szövetséget kötött Nagy-Britannia (1907). Kialakult tehát a két szövetségi rendszer. amelyek egy minden korábbinál nagyobb háború kitörését tették valószínűvé. (Katonai erőviszonyokról lásd a táblázathoz írtakat. Vilmos és a militáns körök által irányított agresszív külpolitika nemcsak hatalmi kérdés. jeruzsálemi zarándoklat. az ellentétek miatt a helyzet bizonytalan maradt a félszigeten. a Német Császárságot azonban ezzel a lépéssel körbe tudták fogni. 99 . hogy megkössék a hivatalosan csak a kétoldalú gyarmati konfliktusok megoldásáról szóló entente cordiale-t (1904). (Balkán = lőporos hordó. gyakorlatilag csak vészhelyzetekben léptek fel szövetségesként. Az antant államok önálló külpolitikát folytattak. hogy egy újabb balkáni konfliktus európai/világméretű háborúvá szélesedik ki. (Lásd a forráshoz írtakat. amelyek tagjai között olyan jellegű konfliktusok halmozódtak. A szerződés azonban egyértelműen jelezte a korábban ellenséges viszonyban álló két nagyhatalom együttműködési szándékát. mind Oroszország veszélyesnek ítélte a helyzetet. Az egyre egyértelműbb német gyarmatosítási szándékok (pl. s mivel nem voltak egymással ellentéteik. hiszen a marokkói válság idején Nagy-Britannia Franciaország mellé állt. Így elindult a francia-angol közeledés a fashodai válság (1898) után. hiszen a brit gyarmati érdekeket már nem veszélyeztette Perzsiában. ezért feladva a „fényes elszigeteltség” politikáját Németországhoz próbált közeledni.

az asszonyok menete Versailles-ba) beadványokat szerkesztettek a Nemzetgyűléshez. és olykor arra is képes. Kifejtés A francia forradalom idején a nők jelentős politikai szerepet vállaltak. században megjelent az a felismerés is. hanem tudományos képzésben is részesültek. ingó és ingatlan vagyont örökölhettek. a Konventhez. mint a férfiaknak. A gazdasági és társadalmi változásoknak. Ebbe a folyamatba illeszkedik a lányok számára alapított iskolák számának növekedése. hogy érvényre juttassa őket. században Európa nyugati és középső részében egyre több helyen iktatták törvénybe a tankötelezettséget. illetve Madame Roland-nal is. szeretőiket vagy rokonaikat (Madame Roland. (pl. iskoláztatásának fontosságáról és ennek közéleti következményeiről. munkakörülmények) és nagyobb önállóságot vívtak ki maguknak. amely elszántan hangot ad érdekeinek. (Lásd a forráshoz írtakat. a tudományok. az életkörülmények átalakulásának.) A csecsemő. (A jakobinus terror idején guillotine végez Olympe de Gouges-zsal. ahol már nemcsak a hagyományos női feladatokra való felkészítés folyt. vidéken élő nőket érintették talán legkevésbé a változások. században a fejlett világ korábban soha nem látott demográfiai fejlődést élt meg. és felgyorsult az egyetemi képzés kiépítése. tehát politikai vezetőkként léptek fel. Manon de Condorcet). akik nyíltan igyekeztek befolyásolni. amelynek nincs neme). A tömeggyűlések szónokaiként léptek fel. tüntetéseket szerveztek. az ipar szükségleteinek megfelelően bővült a szakoktatás rendszere. 100 .és kisgyermekkori halálozás számarányának csökkenése és a halálozási ráta stagnálása idézte elő a népesség növekedését a társadalom különböző rétegeiben. (1800 és 1914 között megduplázódott az emberiség lélekszáma. hogy a nőknek (családanyáknak) legalább akkora szerepe volt a társadalmi és gazdasági változások megalapozásában. kezdeményeztek (pl. A mezőgazdasággal foglalkozó. vitairatokat vagy újságcikkeket tettek közzé.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 54. munkaidő. de a királynak átnyújtott petíciók sem voltak ismeretlenek. A XVIII. a forradalmi átalakítás felé terelni nagyhatalmú férfi ismerőseiket.) A francia forradalom után polgárosodó társadalmakban a nők dolga lett például a gyermeknevelés. de közéleti szerepüket lassan szerezték viszsza. A munkások soraiban dolgozó nők is egyre több jogot (pl. az egészségügy nagyarányú fejlődésének köszönhetően a XIX. hogy a nőknek lehetővé kell tenni a politizálást (bár ez még nem feltétlen jelentette a választójog megadását). tétel: A nő szerepének változása nők FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a nők szerepében bekövetkezett változásokat a XIX-XX.) A XIX. hanem olyan jelenségként kell felfogni. Fontos szerepet játszottak azok is. Descartes filozófiájára támaszkodva (amely szerint az ész nem tekinthető férfi avagy női princípiumnak. Ennek a gondolatmenetnek folytatásaként vallották többen is. a háztartás vezetése. Olympe de Gouges megfogalmazta A nők jogainak nyilatkozatát) A nők tehát több alkalommal is olyan csoportként jelentek meg.) 1793-ban azonban betiltották a női politikai klubokat. hiszen ezt bérerejük lehetővé tette. majd a nőknek megtiltottak mindennemű politikai tevékenységet. (Lásd a forráshoz írtakat. század fordulóján! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás hatására egyre jelentősebb vita bontakozott ki a nők művelődésének. egyre többen fogalmazták meg a nők iskoláztatásának fontosságát.

Európában először a zürichi egyetem engedélyezte nőhallgatók beiratkozását. A leánygimnáziumok létesítése azonban nehézkesen haladt. és az így szerzett sérüléseibe belehalt. Magyarországon az első hölgy 1896-1900 között végezte el az orvosegyetemet. (Lásd a forráshoz írtakat. latint is csak az ötödik osztálytól kezdve tanítottak. A tudományos életben is megjelentek a nők. A nyugati társadalmakban – az életszín- 101 . 1895-től tanulhattak Magyarországon a nők bölcsészeti. a hagyományos polgári. Angliában erőszakos eseményekre is sor került: a magukat szüfrazsetteknek nevező úri hölgyek tüntetéseken csaptak össze a kivezényelt rendőrökkel. század fordulóján világszerte sorra alakultak a feminista. a rajz és a kézimunka oktatása is. A nyilvános helyen cigarettázó hölgyeknek sem kellett már hangos rendreutasítástól tartaniuk. A nők fizetése. A feminista mozgalmaknak azonban létezett egy jóval békésebb.) A nők jogaiban bekövetkezett változások Európa. orvosi és gyógyszerészeti karokon. század végéig komolyan fel sem merült (a francia forradalom idején akadt kivétel). Az Országos Nőképző Egyesület törekvéseinek eredményeképpen. (Lásd a forráshoz írtakat. század végi könyvek és sajtótermékek között szembetűnően megnőtt azoknak az írásoknak a száma. a lengyel származású francia Marie Sklodowska-Curie asszony 1903-ban fizikai.) Lezárás. szociális. század második felétől kezdve és főleg a városokban – jelentősen javultak a tanulási és munkavállalási esélyek. rövidebbek lettek a ruhák. összegzés A nők számára is – különösen a XIX.) A XIX. egyházakhoz kapcsolódó női szervezetek működése lehetőséget biztosított arra. A nők választójoga a XIX. A századfordulós női divat is tükrözte a változásokat: elterjedtek a könnyebb anyagok.A dualizmus kori Magyarországon a nők képzésében is új korszak kezdődött. hogy a polgári réteghez tartozó férjezett nők dolgozzanak. sőt a gyújtogatástól sem. de a közvélemény meghatározó része még elutasította. eltérő gondolkodásmódot és képességeiket korlátozó természetet tulajdonítottak. A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány a lányokat is feljogosította a felsőfokú tanulmányok folytatására. átgondolásra késztette többek között a hagyományos nemi szerepekről vallott nézeteket. Az életmód megváltozása Nyugat-Európában csakúgy. a nadrág hétköznapi viseletként sem számított már kivételesnek. Még 1912-ben is csak három ilyen intézmény működött az országban. Tanterve főbb vonásaiban megegyezett a fiúgimnáziumok tantervével. a politizálásra. a felelős döntésekre alkalmatlannak tartották őket. A világháborúk következtében megváltozott a munkaerőpiaci helyzet. Az asszonyoknak valami sajátos. mint a dualizmus-kori Magyarországon is jellemzően a városi nők különböző rétegeire volt jellemző. és a nők tömeges munkába állása átalakította a társadalom képét. a szoknyák és a frizurák. A fiúk számára is kötelező tárgyak mellett a tantervben szerepelt az ének. illetve nagyvárosaira korlátozódtak. hogy beleszóljanak saját társadalmi–politikai helyzetük alakításába. ezért válhatott a feminista mozgalmak egyik legfontosabb céljává a választójog megszerzése. A nők fogyasztóként is jelentősen befolyásolni tudták már a média átalakulását. női témákat feldolgozva) íródtak. 1896-ban megnyílt az első leánygimnázium. A feminista aktivisták még ennél erőszakosabb cselekedetektől sem riadtak vissza: egy 1913-as lóversenyen Emily Davison a király lova elé vetette magát. amelyek a nőkről és nőknek (ún. (Lásd a forráshoz írtakat. a családon belüli munkamegosztási elveket. Észak-Amerika és Ausztrália felvilágosultabb országaira. hasznosnak vélt tevékenységeket végezzenek a nők. a vezető pozíciót betöltő nő még ritkaságszámba ment. Ezzel elvitatták tőlük a jogot. de itt görög nyelvet nem. Őt tekintették a nőmozgalom első mártírjának. A szüfrazsetteket még a kilátásba helyezett börtönbüntetés sem riasztotta vissza a kirakatok betörésétől. De még itt sem volt szó egyenlőségről. még kevésbé egyenlő feltételekről. s bár elismerésük nem volt általános. munkahelyi előmenetele és közéleti szerepe jóval elmaradt a férfiakétól. hogy a társadalom (vagy inkább a férfiak) megítélése szerint látványos. az egyesület budapesti felsőbb leányiskolájában. a nők jogaiért fellépő egyesületek. A XIX-XX. Erkölcstelennek minősült a nemi felvilágosítás vagy a házasság előtti nemi élet is. női szerepekkel jobban összeegyeztethető vonulata is: a jótékonysági. 1911-ben pedig kémiai Nobel-díjat kapott. A szexuális normák ugyan már kevésbé voltak szigorúak.

amely csak fokozatosan és kis lépésekben kapcsolódott be ismét a nemzetközi gazdaság rendszerébe. folyamatát illetve a megoldására született törekvéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. Az USA rövid lejáratú hiteleket folyósított a háború után a vesztes országoknak. Ezek magas kamatúak voltak. a tartós fogyasztási cikkek. 55. (Lásd a forráshoz írtakat) A szocialista mozgalmak is felkarolták a nők egyenjogúságának ügyét. amely előnyöket nyújtott a brit birodalom. Az USA pozíciója a háborúnak köszönhetően tovább erősödött. így a gépkocsik eladása is. A gazdasági kapcsolatokat akadályozta a világháború alatt és után bevezetett protekcionista behozatali vámok továbbélése Nagy-Britanniában. felbomlott a birodalom gazdasági egysége. az ő javaslatára alapította az 1910-ben Koppenhágában tartott Szocialista Internacionálé a nemzetközi nőnapot. világháború megrázkódtatását ki nem heverő és a Dawes-terv megvalósításának módja miatt ingatag világgazdaság volt. viszont az érintett országok viszonylag rövid idő alatt újjáépítették a gazdaságukat. világháború véget vetett a XIX. Kifejtés A válság egyik fő oka az I. ill. Az amerikai gazdasági helyzet változásai világméretű következményekkel jártak. Clara Zetkin. hiszen az ország gazdaságának meghatározó szerepe volt. Miután a 102 . A konjunktúrát. Másrészt jelentős változást okozott a hatalmas orosz térség kiesése az áruforgalomból. annak látszatát a világháborúban résztvevő országok számára folyósított sokmilliárdos kölcsön. s ezért mindenki szabadulni akart az értékpapírjaitól. a Német Szocialista Párt tagjaként egyik irányítója volt a szocialista nőmozgalomnak. OMM) szétverése is negatív gazdasági következményekkel járt.és kelet-európai birodalmak (pl. Az ár mögött nem volt valós érték. Ő szervezte 1907-ben az első nemzetközi szocialista nőkonferenciát. különösen a pénzügy és a kereskedelem terén. században megalapozott világgazdasági rendszernek. a későbbi Brit Nemzetközösség országainak.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vonal fenntartása érdekében – egyre elterjedtebbé válik a kétkeresős családmodell. s a birodalmi méretekre tervezett iparágakat megfosztották felvevőpiacuktól. az újabb határok nehezítették az áru szabad áramlását.) A folyamat azonban teljes egészében az Egyesült Államok gazdasági prosperitásától függött. Az értékesítési problémák miatt a részvények árfolyama megingott. (Lásd a forráshoz írtakat. mielőtt még teljesen elértéktelenedtek volna. gazd gazdasági és társadalmi következményei FELADAT: A források és ismeretei alapján ismertesse a nagy gazdasági világválság okait. a hatalmas fogyasztó piac és az értékpapírok árfolyamának megkétszereződése tartotta fenn. tétel: A vilá világválság jelenségei. Az amerikai gazdaságban igen magas szintet ért el a részvényspekuláció. A közép. ezért az egyes cégek részvényeinek árfolyama sokszorosan meghaladta az adott cég tényleges jövedelmét. amely az áruk viszonylag zavartalan cseréjén és az egyre jobban kiépülő világkereskedelmen alapult. A New York-i tőzsdén a kereslet egyre nőtt. 1929 második felében azonban az USA-ban csökkent az építkezések száma. 1929 első felében még általános derűlátás uralkodott az Egyesült Államokban.

célja az egyensúly fenntartása. így teremtette meg egy önellátó össztársadalmi nemzetgazdaság létrejöttének a kereteit. s az inflációs gazdaságpolitikának és az állami ellenőrzésnek (minimális és maximális árak meghatározása) köszönhetően stabilizálódott a dollár. és műszaki szakemberek koordinálásával produktív közmunkát végeztek (pl. sőt az amerikai bankok felmondták az európai hitelintézeteknek nyújtott hiteleket. 1929. Sor került a Tennesse folyó völgyének helyreállítása. világháború után az 1929–33-as gazdasági világválság közvetett és közvetlen hatására a szabadversenyes piacgazdaságot felváltja a szociális piacgazdaság. hiszen az Egyesült Államokból megszűnt a tőkeexport. ezért meg kellett nyerni a közvéleményt: az USA-ban a rádió segítségével a reformokról közvetített rendszeres. brit közgazdász szerint nem igaz. hogy a dollár aranyalaphoz kötöttsége megszűnt. megszabta az adott szakágban a (belföldre) termelés mennyiségét. Lezárás. az USA-ban. Szerinte szükség esetén az államnak igenis bele kell avatkoznia a gazdasági keretekbe a válság megfékezése érdekében. (A II. parkosítás stb. autópálya-építés. „fekete kedd”). meghatározatlan időre megtiltotta az arany kivitelét. (Lásd a forráshoz írtakat.) Az első megoldási kísérletek kudarca után kiderült. és a problémákat megoldja maga a piac „vitalitása” a kereslet-kínálat révén. szállást kaptak. A Hadtest tagjai egyrészt fogyasztóként jelentek meg (elsősorban élelmiszereket). Összességében azonban nem született világméretű válasz a válság kezelésére. hatással volt a politikai berendezkedésre és az emberek szemléletmódjára is. október 24. csökkentek az árak. repülőterek. más területeken (főként a harmadik gazdasági szektorban) viszont új beruházásokat ösztönzött (út-. s a banktörvény kimondta: új bankot csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet nyitni. aki a totális háborúra készülő fegyverkezési program és az infrastruktúra kiépítésének segítségével gyakorlatilag megoldotta a munkanélküliséget.és hídépítés. A tőzsde összeomlása és a túltermelési válság egymás hatását erősítették. Meghatározta a munkabérek alsó és felső határát. ill. akik ingyen étkeztetést. Válságmegoldó programja a New Deal. amihez a munkavállalóknak fizetőképes keresőként kellett megjelennie a piacon. A nemzeti ipar és mezőgazdaság helyreállítása érdekében állami beavatkozással visszafogta a kínálatot. 103 . Kiterjedt minden gazdasági szektorra. vízerőművek építésére is. Az eladási láz hisztérikussá lett (1929.kínálat felülmúlta a keresletet. Első intézkedései egyikeként lehetetlenné tette a bankbetétek tömeges kivételét. helyette természetessé vált az állami beavatkozás: pl. hogy nincs többé visszaút a hagyományos liberális gazdaságpolitikához (az önszabályozó piachoz és a szabad tőkeforgalomhoz). Németországban a válság mélypontján jutott hatalomra Adolf Hitler (1933. (Lásd a forrásokhoz írtakat.). Franklin Delano Roosevelt lett. út. leszorította az inflációt. másrészt csökkentette a munkanélküliséget. pontos beszámolók a meggyőző hazaszeretet és demokráciába vetett hit jelszavaival egészültek ki. (Lásd a forráshoz írtakat. A Birodalmi Munkaszolgálat létrehozásával elsősorban a német lakosság élelmiszerellátást próbálta biztosítani. A válság megoldására új gazdaságpolitikai elmélet született: John Keynes. Németországban pedig diktatórikus eszközökkel érte el Hitler a céljait. hogy a nagyarányú munkanélküliség egy természetes állapot. 1932 novemberében az USA elnöke a demokrata párti politikus. szakmai szakoktatás stb). míg Németországban a nemzetiszocialista eszmék és az erős német állam felépítésének ígéretével. csak lokális. még ha borul is az éves költségvetés a túlköltekezés és az állami megrendelések miatt.). Megállapította a tisztességes verseny szabályait. október 29. összegzés Az 1929-es válság: komplex válság volt.) A válság rövid időn belül láncreakcióhoz hasonlóan átterjedt Európára. Nagy-Britanniában államosítottak. javítóműhelyek. január 30. „fekete csütörtök”. ami miatt a német és osztrák bankok fizetésképtelenek lettek.és betétfelügyeleti intézményeket. fenn kell tartania a keresletet.) A válság megoldása igen sok lemondással járt. Létrehozták a mai napig fennálló tőzsde. A kapitalizmus új korszaka következett be. erdőültetés. Megalapította a Polgári Tartalék Hadtestet: munkanélküli fiatalok jelentkezését várta.) Kimondták. ezáltal enyhül a túlzsúfolt piac. helyi megoldások léteztek. az állammonopol-kapitalizmus.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli

56. tétel: A nác ideológia és propaganda náci
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a náci ideológia legfőbb elemeit és a terjesztésére használt propaganda eszközeit! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A német szélsőséges csoportok a weimari köztársaság alatt nem jutottak komoly politikai szerephez. Az elégedetlenek főleg a válság által sújtott parasztok, kisvárosi polgárok és a munkanélküliek közül kerültek ki, ezért a mérsékelt középpártok támogatottsága csökkent, és mellettük megerősödött a munkásmozgalom, illetve a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP), azaz a náci párt. Az NSDAP (Nazionalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) 1919-ben alakult meg. A párt célja, hogy gyűjtőhelye legyen a háborús vereség után létrejött rendszerben csalódott embereknek, a társadalom perifériájára került kommunista és kapitalizmus ellenes rétegeknek. A pártnak Hitler is tagja, 1921-től pedig elnöke volt. A párt kezdetben erőszakos úton kísérelte meg a hatalomátvételt. Első nagy akciójuk 1923 novemberében az ún. müncheni sörpuccs volt, amikor foglyul ejtették a bajor tartományi miniszterelnököt. A kísérlet azonban kudarcba fulladt, Hitler és társai börtönbe kerültek (Hitler ekkor kezdte írni a Mein Kampfot). A kudarcból Hitler azt a következtetést vonta le, hogy a hatalmat törvényes, legális úton kell megszereznie, parlamenti mandátumokért kell küzdenie, ezért amikor kiszabadult a börtönből (1925), újjászervezte a pártját és pártja propagandáját. Kifejtés Hitler az egész társadalom támogatását maga mögött szeretné tudni, ezért az 1921-ben kiadott 25 pontból álló program a szociális demagógia eszközeit vonultatta fel. A nagytőkéseknek megígérik az expanziót, azaz a régi gyarmatok visszaszerzésével újra piacokhoz jut Németország, valamint a kommunista mozgalom teljes felszámolását. A középrétegeknek állami támogatást, biztosabb egzisztenciát, a nagytőke korlátozását, valamint a középtulajdonosok védelmét ígérték. Az alsóbb rétegek felé szintén megfogalmazták a nagytőke korlátozását, emellett szociális biztonságot jelentő intézkedéseket ígértek: rögzített árakat és béreket, a munkanélküliség felszámolását, az adósságok kamatainak csökkentését, jobb hitelfelvételi és a parasztságnak új birtokszerzési lehetőségeket. Elutasították a német érdekeket súlyosan sértő versailles-i békeszerződést, és ilyen nagymennyiségű, főleg amerikai tőkének az országba engedését (Dawes-terv 1924-29), ami Németországot az Egyesült Államoktól való gazdasági függésbe sodorta. A német nemzeti múlt elemeit, a germán mítoszokat is felhasználták propagandájukban. Az NSDAP programjában megjelent a fajelmélet (Herrenvolk) és a szociáldarwinizmus is. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) A fajelmélet szerint az uralkodó, árja nép a német, másodrendű a többi germán nép. Szolganépek a szlávok és más kelet-európai népek, a legnagyobb ellenség azonban a kezdetben Németországból kitiltandó, ill. életminőségében korlátozandó, majd kiirtandó zsidóság és a cigányok. Fő céljuk egy fajilag tiszta, homogén Nagynémet Birodalom létrehozása volt. Az élettérelmélet (Lebensraum) azon alapul, hogy Németország túlnépesedik majd a gazdasági fellendülés és a nemzeti jelszavak hatására megnövekvő gyerekvállalás miatt, ezért új területek kellenek majd

104

az ellátás biztosítására. (Jellemzően Kelet-Európa meghódításáról, a térség feletti német jogról szól a program.) A program céljai közé tartozott Európa német nyelvű lakóinak egyesítése, majd következő lépésként egy egész Európára kiterjedő nagynémet birodalom, s végül egy német világbirodalom létrehozása. A pontok egymásnak ellentmondanak, ami abból fakad, hogy minden réteget meg akartak nyerni, ráadásul kezdettől fogva nem is titkolták, hogy bizonyos pontokat (pl. a nem zsidó nagytőke korlátozását) nem akarják végrehajtani. Az NSDAP erősen hierarchikus szervezet lett, ahol a vezér akarata a meghatározó (Führer-elv vagy vezér-elv). (Lásd a forrásokhoz írtakat.) Az 1920-as évek második felében és különösen a nagy gazdasági világválság (1929-1933) kitörésekor a párt tömegagitációba kezdett, Hitler újra a szociáldemagógia eszközével próbálta meggyőzni a tömegeket arról, hogy kizárólagosan ő képviseli a társadalmi igazságosságot és a német nemzeti érdekeket. A kibontakozó világválság a külkapcsolatoknak kiszolgáltatott német gazdaságot érintette a legérzékenyebben. A termelés rohamosan csökkent, ezrével mentek tönkre a kis-és középüzemek, a parasztbirtokok tízezreit árverezték el. A válság mélypontján (1932) a munkanélküliség elérte az 50%-ot. A gazdasági helyzet egyre reménytelenebbé válása nemcsak a politikai egyensúlyt borította fel, hanem a törvényes rendet is. A náci és kommunista pártok fegyveres alakulatai az utcákon csaptak össze vagy igyekeztek tönkretenni az ellenfelek politikai rendezvényeit. (A náci párt fegyveres szervezete az SA volt, ami az 1930-as évek elejére jól szervezett, az egész országot behálózó párthadsereggé vált. Katonai külsőségek hangsúlyozása jellemző rájuk, majd megalakult az SS és a Gestapo.) A világgazdasági válság alatt egyaránt nő a kommunista, a szociáldemokrata valamint a náci párt tömegbázisa, népszerűsége. 1932-ben, a gazdasági világválság mélypontján háromszor is tartottak választásokat, ahol bár a baloldali pártok is egyre nagyobb támogatottsággal szerepeltek, az NSDAP-é volt a legnagyobb részarány. Hitlert 1933. január 30-án nevezte ki Hindenburg Németország kancellárjává. Az NSDAP a válság megoldására tett sikertelen próbálkozásokat követő csalódottságra alapozva ki tudta használni a demokráciába vetett bizalom megingását, és egyre több embert győzött meg arról, hogy a kivezető út az új rend, az erőre és a hatalom tiszteletére épülő társadalom. A sztrájkok megszüntetését, a munkanélküliség felszámolását, a közrend biztosítását ígérték. Hitler meggyőződése volt, hogy a tömeg alkalmatlan arra, hogy magát irányítsa, ezért szerinte szükségszerű a demokrácia bukása. A tömeget ostoba, manipulálható, irányításra szoruló „csordának” tekintette, a náci propaganda is ezekre épült. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) Leggyakrabban használt jelképük a náci zászló, a horogkereszt és a karlendítés “Heil Hitler!” kiáltással. A jelképek tudatos és hatásvadász felhasználásával azt akarták elérni, hogy az emberek azt érezzék, az élet minden területén jelen van a párt és annak vezetője. A propaganda eszközeiről lásd még a képekhez írtakat. Lezárás, összegzés A nácik hatalomra jutásának veszélyét felmérő német körök megdöbbenésüknek adtak hangot Hitler kancellári kinevezése után, mások azonban úgy vélekedtek, hogy ez nem biztos, hogy rossz, mert most nyílt színen kell a náciknak a tarthatatlan politikájukat folytatni, amivel legkésőbb nyolc hónap múlva megbuknak (pl. Thomas Mann). A felhatalmazási törvény jelentette legitimációval és az erőszakszervezetek támogatásával nem egészen egy év alatt kiépült a totális fasiszta diktatúra. A Reichstag felgyújtásának ürügyén (1933. február 27.) Hitler törvényen kívül helyezte a kommunista pártot, június-július folyamán felszámolta a szociáldemokrata pártot, majd a szakszervezeteket, ezt követően az összes ellenzéki pártot betiltotta, és a polgári szabadságjogokat korlátozták.

105

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli

57. tétel: A szt sztálini diktatúra legfőbb jellemzői
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be, hogyan épült ki a bolsevik diktatúra a Szovjetunióban! FELELETVÁZLAT
Bevezetés 1922-ben létrejött a Szovjetunió, a kommunista pártállam. A legfőbb végrehajtó hatalom a Népbiztosok Tanácsa volt, az országgyűlés helyett pedig szovjetkongresszus hozott törvényeket. Népbíróságokat állítottak fel. Lenin 1922-ben súlyosan megbetegedett (agyvérzést kapott), s emiatt időszerűvé váltak az utódlási viták. Sztálin óriási hatalmat kapott azzal, hogy a párt titkára lett, s ezt Lenin nem tartotta helyesnek. Lenin 1924-es halála után a hatalmi harcban végül Sztálin győzedelmeskedett a nagy rivális, Trockij felett. (Lásd a forráshoz írtakat.) Sztálin minden jelentős posztra saját embereit állította, amivel egyrészt saját befolyását biztosította, másrészt igyekezett a hatalomból kiszorítani azokat, akik valamilyen értelemben korlátot jelentettek számára. (Pl. összefogott Zinovjevvel és Kamenyevvel Trockij ellen, majd Buharinnal Zinovjev és Kamenyev ellen, s végül Buharint is kiszorította a döntéshozatalból.) Trockij előbb belső, majd külső emigrációba vonult (Mexikó), végül 1940-ben meggyilkolták. A polgárháború végére (Szovjet)Oroszország gazdasága teljesen szétzilálódott. A gazdaság helyreállításának érdekében a polgárháború idején bevezetett hadikommunizmusról áttértek az új gazdaságpolitikára, a NEP-re. Kifejtés A NEP keretében a fontosabb gazdasági ágazatok állami tulajdonban maradtak (közlekedés, nehézipar, hadipar, bányászat), a parasztok beszolgáltatási kötelezettségeit azonban adó váltotta fel, és ismét engedélyezték – bár korlátok között – a magánkereskedelmet. A magánkereskedelem hatására a társadalom differenciálódni kezdett: a kereskedők és kulákok (tehetős parasztok) közül többen is jelentősebb vagyont szereztek. Ez a differenciálódás, az infláció és az ellátási problémák megosztották a bolsevik párt vezetőségét. (Az alacsony felvásárlási ár miatt a parasztok rejtegették az árujukat, illetve feketén próbálták eladni.) Az 1927-es XV. Pártkongresszuson a problémák felszámolására három egymástól eltérő alternatíva fogalmazódott meg. Buharin szerint a NEP-et minden hibája ellenére folytatni kell, de úgy, hogy magasabb felvásárlási árat meghatározva növeljék a parasztok érdekeltségét, és ellenezte a kollektivizálást is. Buharin úgy érvelt, hogy ha a paraszt többet termel, mert jobb áron tudja eladni, akkor egyrészt így ő is jobban él, másrészt a városok élelmiszerellátása is megoldódna. Ráadásul, ha a paraszt megjelenik vevőként a piacon, akkor keresletet jelentene az ipar számára, ami fellendüléshez vezetne ebben a gazdasági szektorban is. (Az állam pedig progresszív adórendszert vezethetne be.) Trockij szerint viszont Preobrazsenszkij "eredeti szocialista tőkefelhalmozás" elméletét kell megvalósítani. Trockij abból indult ki, hogy a szocializmus nem lehet tartós egyetlenegy országban, ahhoz azonban, hogy győzzön más országokban is (világforradalom) gyors iparosításra lenne szükség. Ehhez azonban a pénzt csak a mezőgazdaságból lehet elvonni, tehát a parasztokat kötelezni kell az alacsony felvásárlási árak megtartásával terményük eladására, továbbá növelni kell az adókat is.

106

) Ennek a lépésnek katasztrofális következményei lettek a második világháború első éveiben. Sztálin úgy gondolta. ami fennállását az igen erős centralizációnak és az NKVD tevékenységének köszönhette. Ezzel az eseménnyel kezdetét vette a terror egy új szakasza. hogy egy országban akkor is tartós lehet a szocializmus. a tisztikar létszáma a felére csökkent. Mindennek eredményeként Sztálinnak sikerül felszámolnia ellenzékét. (Az öt marsallból hármat. fiatal vezérkar. a forradalom legendás vezetőit vádolták meg árulással. ehhez tőkét és munkaerőt a mezőgazdaságból kell elvonni. illetve a főtitkár és a Központi Bizottság határozta meg. azaz hamis vádakon alapuló. és megindult a kollektivizálás mellett az első ötéves terv is. Kirovot pedig meggyilkoltatta. a kultúrpolitika. hogy hatalma tartós legyen.) Bár a kultusz kialakulásához vezető tisztelet sokakban őszintén is kialakulhatott. Továbbá fel kell mérni és ki kell aknázni az eddig kihasználatlan természeti erőforrásokat. (Lásd a forráshoz írtakat. 1937-ben új réteget szemel ki magának Sztálin: a Vörös Hadsereg tisztikarát. majd a kulákok ellen lépnek fel. letartóztatások). az oktatási rendszer gerjesztette. a tizenhat tábornokból tizennégyet. ezzel az ország önellátóvá válik a lehető legtöbb ágazatban. A nagy terror után. A kommunista párt az állam fölött állt. Kezdetben a szabotázzsal vádoltak. A Kirov gyilkosság azonban alapot adott Sztálinnak arra. általában az ország tömegtájékoztatási eszközei. hiszen a feljelentéssel „bizonyította” az illető saját elkötelezettségét a rendszer iránt. összegzés Sztálin tehát létrehozott egy a gyakorlatban hosszútávon is működőképes kommunista pártállami diktatúrát.) 1929-től (Sztálin 50 éves lett) jelentek meg a személyi kultusz első elemei. A GULAG táboraiban nem lehet tudni. mint a paraszti kisgazdaságok. hogy ki kell irtani mindenkit. vagy szembefordulhat vele. Zinovjev.) 1934-ben. Meg kell tehát valósítani a szocialista iparosítást. akik javarészt még régi bolsevikok voltak. de több millió ártatlan ember életét is kioltotta a kivégzések során vagy a börtönökben. A mesterségesen gerjesztett hisztérikus légkörben tág tere volt az egyéni bosszúnak és ellenszenvnek is. amelyek gyakran a valóságtól elrugaszkodó elképzelések voltak. kongresszusán Kirovot. hogy végül pontosan hány millió embert tartottak fogva és hányan haltak meg. A külső és a belső „ellenségek” felkutatására és megsemmisítéséhez kérték és várták a lakosság együttműködését (megfélemlítés. (Magát a személyi kultusz kifejezést először Hruscsov használta 1956-ban a XX. azaz a központi apparátus hozta a rendeleteket. A szavazást végül Sztálin parancsára meghamisították. a világgazdasági válság után az SZKP XVII. amely 1936–39-ben tetőzött. hogy elinduljon a „nagy tisztogatás”. ha minden téren megvalósul a központosítás. ám létrejött egy új. Kamenyev. Sztálinhoz feltétlen hű. hiszen ők ellenezték a kollektivizálást. kikényszerítve a népből az áhítatot a vezető iránt. (Pl. amikor a párt és állam legfőbb vezetőit. de voltak kivégzések is. a leningrádi párttitkárt akarta Sztálin helyére megválasztani a többség. de abból indult ki. Lezárás. „Az ellenség köztünk van”. Korábban a terror általában gazdasági célokhoz kapcsolódott. A gazdaságirányítás tervutasításokkal történt. ezért kollektivizálni (államosítani) kell. besúgó rendszer. Sztálin korlátlan hatalomra tett szert. minden apró területét az állami irányításnak a párt titkárai. 1938–39-ben az értelmiség ellen lép fel. 107 . sok zsidó tudóst végeznek ki. Gyakran az önvédelem eszköze volt mások feljelentése. aki nincs velünk. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Sztálinnak sikerült a programját 1928-ra elfogadtatni. Mivel az állam számára a nagyüzemek jobban ellenőrizhetőek. aki szembefordult. Lenin idején léptek be a pártba. pártkongresszuson Sztálin kapcsán. Az ekkor elítéltek többsége a GULAG valamelyik táborába került munkaszolgálatra Szibériába. vagy „az.Sztálin részben átvette Trockij programját. az ellenünk van” jelszavak a szüntelen éberségre hívták fel a figyelmet. s koncepciós. politikai célokat szolgáló bírósági tárgyalásokon halálra ítélték. Buharin) Több vezető öngyilkosság segítségével „menekült el” a bírósági tárgyalás elöl. valamint az összes tengernagyot kivégezték.

A Szovjetunió 1939-re ipari nagyhatalommá vált. Locarnóban (1925) elfogadták Németország nyugati határait. hivatalnokok. mérnökök. ezért a nemzetközi kapcsolatokat évekig a volt ellenfelek közötti szembenállás határozta meg. világháború kitöréséhez! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. megtagadta a jóvátétel fizetését. s még ebben az évben – a korabeli diplomáciában teljesen szokatlan módon – kilépett a Népszövetségből. 58. felszámolták a munkanélküliséget. majd Belgiummal közösen 1923-ban a Ruhr-vidéket is. Németország a válság miatt felmondta a jóvátétel fizetését. Ezért Franciaország 1920-ban elfoglalta Frankfurtot és Darmstadtot. az általános közoktatásnak köszönhetően megnőtt a társadalmi mobilitás. a szociális demagógiával párosuló nacionalizmus Németországban is felerősítette a revans követelését. Németországot pedig a nem-teljesítés politika uralta ekkor. majd 1926-ban Németországot felvették a Nemzetek Szövetségébe. Németország. halasztotta. s megszüntették az ország katonai ellenőrzését is. ami képes volt a II. a gazdasági és társadalmi feszültségek okán a vesztes országok újra aktivizálódtak. az expanzív politika újjáéledt. 108 . ami egyrészt erősítette a sztálini vezetés társadalmi bázisát. világháborút lezáró versailles-i béke a németek számára elfogadhatatlan volt. hogy Németország a versailles-i béke revíziójára készül. Ezt a folyamatot látva 1932-ben összehívták a Népszövetség leszerelési konferenciáját. (Franciaországot a grandeur-politika.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A sztálini modernizációnak azonban pozitív társadalmi hatásai is voltak. revíziót akartak. másrészt bár a szocialista iparfejlesztés ára iszonyatos volt. január 30-án lett Németország kancellárja. s így ki tudta fizetni a háborús jóvátételt Franciaországnak és NagyBritanniának. másrészt. amelyek az agresszívvá váló német külpolitikával szemben megfogalmazódtak. hogy Hitler nem tekinti magára nézve kötelezőnek azokat a nemzetközi szankciókat. ahogy tudta. kato katonai és politikai fordulópontjai FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. Ez a döntés az egyre erősebb és kancellári pozícióra törő Hitlernek igen kedvező volt. világháború idején a német támadások megállítására. Kifejtés A válságban egzisztenciájukat vesztett vagy azt veszélyben látó tömegek radikalizálódtak.) A megoldást végül az 1924-es Dawes-terv hozta el. hiszen az NSDAP már kezdetektől követelte a német jóvátétel eltörlését. Ezzel egyértelműen jelezte. ezért az 1932-es Lausanne-ban rendezett konferencián az egyszeri 3 milliárdos fizetésen felüli összegeket eltörölték. tétel: A II. ám eredményt nem tudtak elérni. v világháború előzményei. s így – bár még nem Hitler volt a kancellár a döntés megszületésekor – a közvélemény mégis őhozzá kötötte ezt az eseményt. Hitler 1933. aminek jegyében az amerikai kölcsönből helyreállították Németország gazdaságát. munkások és parasztok milliói lettek tanárok. A gazdasági világválság azonban felborította a számításokat. ill. milyen konfliktusok vezettek a II. ez az ipar már képessé vált egy erős tömeghadsereg ellátására és olyan nehéz.és hadiipart teremtett.

(Lásd a forráshoz írtakat. de Hitler még a szavazás előtt. 1936-ban a locarnói szerződést megszegve a német csapatok bevonultak a Rajna-vidéken lévő demilitarizált övezetbe. hogy az ún. 3 millió német élt.Az NSDAP már az 1920-as években egyértelműen megfogalmazta külpolitikai céljait: versailles-i békeszerződés érvénytelenítése. hiszen Hitler 1939. és intenzív fegyverkezési programba kezdtek. (Lásd a forráshoz írtakat. Ezután a francia külpolitika megváltozott. Ezt az elképzelést támogatta Nagy-Britannia is. keleti-Locarnó szerződésben. így ez a terület német fennhatóság alá került. Lezárás. együttműködést írt elő mindkét országnak támadó háború esetére is.) 1935-ben a Saar-vidéki népszavazáson a helyi lakosság többsége Németország mellett döntött. Barthou külügyminiszter úgy gondolta.) Szeptember 29-én aláírták a müncheni egyezményt. elutasította az Anschlusst is. Hitler el tudta hitetni a nyugatiakkal. Valójában a politikai érdekszférákat osztották fel e paktumban. de konkrét együttműködésről nem döntöttek. hogy kelet felé terjeszkedjenek. (Lásd a forráshoz írtakat. ukrán és orosz földön az „élettér” (Lebensraum) megszerzése. hiszen közvetlenül is veszélyeztetve érezte magát. s a lépést nemzetközileg is elfogadták.) 1936-ban Németország és Japán is szövetséget kötött. 1938-ban Hitler fokozta a nyomást Ausztriára az Anschluss érdekében. összegzés 1939 tavaszán megkezdődtek a nagyhatalmak és a németek. Ezután Hitler bejelentette az általános hadkötelezettség bevezetését. valamint létrehozzák a német légierőt és a haditengerészetet is felfejlesztik. ez volt a szovjetellenes Antikomintern paktum. valamint lengyel. s rá akarták bírni őket. s tárgyalásokat kellett kezdenie lengyel és magyar szomszédjaival azok területi igényeiről (lásd első bécsi döntés). másrészt viszont azt is. Nagy-Britannia és Franciaország diplomáciai tiltakozáson kívül nem lépett fel komolyabban a német külpolitika ellen. Áprilisban német-brit és németfrancia tárgyalások kezdődtek. és 1935-től az engedékenységi politikát folytatták a németekkel szemben. Barthou halála (1934. hogy a vidék megszerzéséért háborúra is képes.) Mussolini kezdetben gyanakodva figyelte Hitler politikáját. marseille-i merénylet) után azonban ezek a célok nem valósultak meg. A Szudéta-vidéken kb. 109 . és rögzíteni akarta Németország keleti határait egy ún. ám a szerződések nem születtek meg. amihez 1937-ben Olaszország is csatlakozott. Németország felfegyverzése. illetve a nagyhatalmak egymás közötti titkos tárgyalásai. A német fenyegetésre először Franciaország reagált. A rendezés után létrejött „maradék” Csehszlovákiának az aláíró nagyhatalmak garanciát ígértek. amelyek a kölcsönös bizalmatlanság jegyében folytak. hogy a versailles-i béke megszegésével 600 ezerre emelik a német hadsereg létszámát. amelyek ezen államok háborútól való távoltartását szolgálták volna. ám ez végül semmit sem ért. 1938 szeptemberében ült össze Münchenben a Chamberlain brit miniszterelnök által kezdeményezett konferencia. Franciaország és Olaszország összehívta a stresai konferenciát (1935). (Lásd a forráshoz írtakat. hogy nincsenek további követelései.) Amikor 1934-ben Hitler nyilvánosan bejelentette. ezért fel akarta újítani az 1893-as francia-orosz(szovjet) együttműködést. hogy nem engedhető meg a német expanziós politika. Schuschnigg osztrák kancellár népszavazást írt ki a kérdésről. akkor Nagy-Britannia. Távolabbi célként megfogalmazták. Az 1939 májusában Németország és Olaszország között létrejött ún. március 12-13-án megszállta az országot. Acélpaktum már katonai szövetséget jelentett. Ellenállásba nem ütközött. aminek értelmében Csehszlovákiának át kellett adnia német többségű területeit. (Lásd a forráshoz írtakat. a Birodalmon kívüli németek egy államban való egyesítése (Herrenvolk). Az abesszin háború következtében azonban egyre inkább Németországhoz közeledett. március 15-én következmények nélkül megszállhatta Prágát és létrehozta a Cseh-Morva Protektorátust. „Harmadik Birodalom” Európa egészét uralma alá akarja vonni.

Az NSDAP programjában kezdettől fogva megjelent az antiszemitizmussal összekapcsolódó fajelmélet (Herrenvolk) és a szociáldarwinizmus is. valamint megjelölte a németség legfőbb ellenségeit.) A Lengyelország elleni totális támadás végül is 1939. sem a tömeges kivégzések nem érték el a céljukat. 1921-től pedig elnöke volt. homoszexuálisok. a járványok és az őrök brutalitása révén).jén 04:45-kor indul meg. Ezzel megkezdődik a második világháború. és a Szovjetunió is jobban szeretné nagyobb konfliktus nélkül elérni céljait. mert Németország nem akar kétfrontos háborúba keveredni. amelyek a náci Németországban a holokauszthoz vezettek! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az NSDAP (Nazionalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) 1919-ben alakult meg.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Ezután az oroszok tárgyaltak a britekkel és a franciákkal. A párt célja. (Lásd a forráshoz írtakat. a kiirtandó népeket (zsidók. A pártnak Hitler is tagja. hogy kizárólagosan ő képviseli a társadalmi igazságosságot és a német nemzeti érdekeket. amit az árja faj. A németek hivatalos célja Danzig megszerzése és a Kelet. szeptember 1. a társadalom perifériájára került kommunista és kapitalizmus ellenes rétegeknek. tétel: A holokauszt ho FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be azokat az ideológiai. Az 1920-as évek második felében és különösen a nagy gazdasági világválság (1929-1933) kitörésekor a párt tömegagitációba kezdett. a kb.) A megvalósítás eszköze a koncentrációs tábor lett.) Kifejtés Hitler egész Európára kiterjedő uralmat tervezett. szlávok). Az NSDAP a válság megoldására tett sikertelen próbálkozásokat követő csalódottságra alapozva ki tudta használni a demokráciába vetett bizalom megingását. Ezek után a lengyelek a britekkel és a franciák kötöttek egy kölcsönös segítségnyújtási egyezményt.Poroszországgal való egyesülés. ám ezt a nyugati hatalmak elutasították. 1933. hogy egy német-szovjet konfliktus esetén a szovjetek átvonulhassanak Lengyelországon. társadalmi és gazdasági jelenségeket. antiszociális elemek. Jehova tanúi vallás tagjai stb. 250 milliós német nép irányít. hogy gyűjtőhelye legyen a háborús vereség után létrejött rendszerben csalódott embereknek. augusztus 23-án létrejön a tíz évre szóló német-szovjet megnemtámadási szerződés. és egyre több embert győzött meg arról. Elképzelései szerint a Birodalmat segédállamok veszik majd körül. A megnemtámadási szerződés mindkét félnek igen fontos. Hitler újra a szociáldemagógia eszközével próbálta meggyőzni a tömegeket arról. A német-szovjet tárgyalások végül eredményre vezettek. 110 . cigányok) és társadalmi csoportokat (értelmi fogyatékosok. 1939. hogy a kivezető út az új rend. (Lásd a forráshoz írtakat. meghatározta a szolganépek körét is (pl. 59. január 30-án Hitler lett Németország kancellárja. mert sem a gettók (az éhínség. Sztálin szerette volna a feleket megnyerni azon elképzelésének. az erőre és a hatalom tiszteletére épülő társadalom.

melyeket dízelmotorokkal termelt szénmonoxiddal árasztottak el. (Ez idő alatt 70 ezer. Himmlert a keleti fronton tett látogatása során (1941) megrázta és elgondolkodtatta a kivégzés kegyetlensége és a német katonákra gyakorolt hatása. 1942-ben nyíltak meg a speciális táborok először Lengyelországban. majd a holttesteket elégették. Reinhard Heydrich vezetésével ezen a konferencián hangolták össze a zsidókérdés „végleges megoldásának” feladatait. másrészt a hivatalosan is antiszemita állami propaganda miatt senkit sem büntettek esetleges egyéni „túlkapásért”. Mengele kísérletei). s az SA önkényeskedő brutalitása helyett szisztematikus terrort alkalmaztak.) 1938-tól s különösen a háború idején az SS már kifejezetten gazdasági célzattal aknázta ki a koncentrációs táborok lakóinak munkaerejét. azaz genocídiummá. Mauthausenben és Buchenwaldban). Majdanek. hogy a nem harcoló búr lakosság így elzárva ne nyújthasson támogatást az angolok ellen harcoló búroknak. és főként az egyházak nyomására Hitler leállította azt. egyelőre átfogó terv nélkül. a munkára valamiért alkalmatlannak ítélteket azonnal. (Az első tömeges elgázosításra Nyugat-Lengyelországban Chelmnóban került sor.) Egyes koncentrációs táborokat a háború alatt megsemmisítő táborként működtettek. Hitler kancellári kinevezése után gyakorlatilag azonnal létrehozták az első koncentrációs táborokat. A kivégzésnek ez a módja teljesen személytelen. a többieket a kegyetlen munka és az éhezés. s mint eszközt az angol-búr háború (1899-1902) idején alkalmazták. kipufogógázt vezettek vissza a zárt teherautókba. a Szovjetunióban a GULAG. Itt és így gázosították el a Magyarországról deportált zsidókat is. 1941-1942-ben a lengyel területeken kezdték meg az európai zsidóság szisztematikus megsemmisítését. kialakításáról. évi nürnbergi törvények adtak jogi alapot. ezért „humánusabb” kivégzési módszer kidolgozására adott utasítást. döntöttek a zsidó nép teljes kiirtásáról. elégtelen táplálkozás és szállás stb.A táborok eredetileg internálótáborok voltak. 1944-ben naponta 200 ezer fő halt meg így. Az állam által is támogatott erőszak egyik példája 1938. ekkor még a politikai ellenfelek. Először ún. Belzec. A Szovjetunió megtámadása után vált az Endlösüng igazi népirtássá. Treblinka. üzemekben dolgoztatták a foglyokat (pl. 1942 januárjában.) A koncentrációs tábor (Konzentrationslager) elnevezés kegyetlenebb és még inkább büntető jellegű tábort takar. vagyonuk elvétele.) A szisztematikus rendszert végül a wannsee-i konferencián dolgozták ki. 111 . mint a társadalom számára „felesleges” embert. vád nélkül zárták ide az állambiztonsági szempontból veszélyesnek ítélt politikai ellenzéket vagy kisebbségi csoportokat. (Fizikai bántalmazás. betegség következményeképp vittek a gázkamrákba. (1962-ben végezték ki népirtás vádjával). (Internálótáborok több helyen is működtek. Zuhanyozóhelyiségnek álcázott gázkamrákat építettek. A németek a britektől vették át az elnevezést. emigrációba kényszerítése. s ezek a kivégzőosztagok közel másfél millió embert öltek meg. az USA-ban a bevándorlók ellen. 1934-től már az SS felügyelte a táborokat. az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítéséről. de „csak” 1941-ig folytatódott a begyűjtésük és kivégzésük. polgári bűncselekmény miatt kerülnek a foglyok. Einsatzgruppe-k tevékenykedtek. a kommunisták és a szociáldemokraták számára. a környezetükben működő vagy odatelepített gyárakban. Németországban 1933 tavaszán.) 1939 októberétől az elmebetegeken ún. más adatok szerint 93 ezer szellemi fogyatékost öltek meg. Az Endlösung fő vezetője Adolf Eichman lett. Kulmhof volt. november 9-én az ún. Ehhez egyrészt az 1935. A Ciklon-B gázt először Auschwitzban próbálták ki orosz hadifoglyokon (1941 ősze). hanem rendelet vagy katonai parancs alapján. ahová nem jogi úton. 1933-tól kezdődött Németországban a zsidók bántalmazása. kristályéjszaka volt. A leghírhedtebb: Auschwitz-Birkenau. Sobibor. „eutanáziaprogramot” hajtottak végre. majd 1942-től alkalmazták tömeges megsemmisítésre. amelyeknek a feladata a gyors és tömeges kivégzés volt. kimerítő munkavégzés. mert kitudódott. pl. Buchenwaldban és Dachauban pedig orvosi kísérleteket is folytattak a foglyokon (pl. (Lásd a forrásokhoz írtakat.

amerikai indiánok. 60. volt csoportos kedvezmény. 60%). hogy a németek számára megkönnyítse. A népirtás nem csak a zsidókat érintette. a szervezet angol nevéből. Roosevelt amerikai elnöktől származik. Az aranyfogakat kitépték a halottakból. táborokba szállítás (transzport). és ehhez modern tömegpusztító eljárásokat. így a csecseneket. De a tömeges kivégzésekben és a koncentrációs táborokban meghalt kb. művégtagjait. Holokauszt (görögül „égő áldozat”) vagy Soá (héberül „katasztrófa. lámpaernyő készült. vonatokon történt. összegzés 1944 áprilisában két szlovák fogoly megszökött Auschwitzból. A holokauszt egyedi voltát azonban az jelenti. a kényszermunkára hurcolt foglyoknak pedig a 90%-a halt meg. hanem megsemmisítendő állatnak tekintsék. Auschwitz-jegyzőkönyv. majd 1942. 1915-ben az örmények elleni török atrocitások). csomagjait. hadifogoly is. az éheztetésnek az volt a funkciója. ruhafogas.8 millió embert gyilkoltak meg (kb. hiszen a vonatok közlekedéséhez.6-5. hogy egy egész népet akartak kiirtani (kortól. 4 év alatt ingyenes volt az út. Az Egyesült Nemzetek kifejezés F. ráadásul a népirtás végrehajtásában nemcsak az SS vett részt. 1 millió szerb és kb. cigányság kiirtása is cél volt. Az adott korszak vezetői nem igazán akarták tudomásul venni. pl. D. ill. tétel: Az ENSZ létrejötte és működése Az EN FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be az ENSZ kialakulásának előzményeit. az emberi maradványokból pl.) Az elhunytak ruháit. világháború után. és kb. szappan. A holttesteket meggyalázták. Az USA-ban 117 ezer japánt zártak koncentrációs táborba a háború idején. az ő vallomásukat tartalmazza az ún. 200 ezer romát öltek meg a zsidókhoz hasonló módon. Lezárás. A történelemben a népirtás nem volt egyedi jelenség (pl. szerencsétlenség”).Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A deportálás. hogy a különböző országok között a korábbinál összehangoltabb nemzetközi együttműködésre lesz szükség egy újabb háború megelőzése érdekében. A második világháború alatt nyilvánvalóvá vált. január 1-jén az Egye- 112 . A holokauszt által érintett országok 9. A japán hadifogolytáborokban a foglyok mintegy negyede. ingusokat.7 milliós zsidó lakosságából 5. áldozataikat ne embernek. Magyar rövidítése ENSZ. hogy a vonatjegyeket az áldozatokkal kifizettették. 1941 augusztusában az Atlanti Charta (Churchill és Roosevelt nyilatkozata). A zsidóság kiirtására tett kísérlet elnevezésére két szó használatos. szemüvegeit újrahasznosították. a szervezet működését! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1919 és 1945 között működő Népszövetség utódszervezeteként jött létre a II. a nők haját párnába tették bélésnek. a sztálini rendszer is alkalmazta. A megaláztatásoknak. 4 millió szovjet polgári személy. krími tatárokat a németekkel való kollaborálás megtörténte vagy lehetősége ürügyén. a gyárak működtetéséhez civilekre is szükség volt. a mocsoknak. egész népeket deportáltak. kb. ezt Porrajmosnak nevezik. 3 millió lengyel polgári személy. modern szervezési elveket és ipari technikát alkalmaztak. nemtől függetlenül) csupán származása miatt. a United Nations-ból ered az UN rövidítés. a korábban állatok szállítására használt vagonokba sokszor 100 embert is zsúfoltak embertelen körülmények között. (A cinizmust mutatja.

Ezenkívül létrehozták a Biztonsági Tanácsot. (Lásd a forráshoz írtakat. Az USA és Nagy-Britannia kezdeményezésére a Szovjetunióval együtt a három szövetséges nagyhatalom a moszkvai külügyminiszteri értekezleten (1943.) Az alapokmányban felsorolt egyetemes érvényű alapelvek a nemzetközi együttműködés alaptételeivé váltak. gazdasági blokád). A nagyhatalmi együttműködést azonban ekkor már beárnyékolták a háború utáni rendezés egyéb kérdései: a szövetségesek jelenléte és a befolyási övezetek kialakítása. amelyeknek vétójoguk van. november) esett szó államvezetői szinten. E főként szovjet kívánságra elfogadott rendelkezés hosszú időre megbénította az ENSZ munkáját a hidegháború idején. Cipruson kialakuló konfliktusok rendezése idején. Nagy-Britannia. Az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Olaszország. Kína. (A kéksisakosok szerepet vállaltak az 1948-as arab-izraeli háború után. Egy szupranacionális (nemzetek fölötti) szervezet megalakításáról és annak fő feladatairól tehát először a teheráni konferencián (1943. A Közgyűlés (General Assembly) a legfőbb tanácskozó testület. de a szervezeten belül a központi szerep a Biztonsági Tanácsé. akkor már fegyveres erő felhasználásával járó műveleteket is elrendelhet. (Lásd a százalékos megosztásról és a nagyhatalmak érdekérvényesítéséről a forrásokhoz írtakat. október) – egyeztetett egy nemzetközi szervezet létrehozásában. a Biztonsági Tanács szavazati rendjében. Kenyában. azaz a Biztonsági Tanács csak az 5 nagyhatalom igenlő szavazatával hozhat határozatot. amelyek hadüzenetet intéztek a második világháború során Németország. Az ENSZ Alapokmányának fő célkitűzése a béke és a biztonság fenntartása. Megállapodtak abban. az önrendelkezési jog és a szabadságjogok tiszteletben tartása. február 4-én ismét találkozott Churchill.) 113 . Szudánban. rendszabályokat vezethet be (pl. (Lásd a forráshoz írtakat. a Szovjetunió valamint Kína képviselői kidolgozták az ENSZ alapokmányát. akkor fegyveres erő felhasználásával nem járó szankciókat. A „három nagy” megegyezett a létrehozandó Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) működési alapelveiben. valamint a Közgyűlés által megalkotott ajánlásokhoz. Az alapító tagok közé tartoztak (51 győztes állam) azok az államok. a nemzetek közötti egyenjogúság. Roosevelt és Sztálin a Krím-félszigeten levő Jaltában. a Biztonsági Tanács (BT). a baráti kapcsolatok fejlesztése. és nemzetközi konferenciát hívott össze San Franciscóba az ENSZ alapokmányának elfogadására (1945.) A végül San Franciscóban aláírt ENSZ-alapokmány 1945.) A béke veszélyeztetése esetén a BT háromféle megoldás közül választhat: először felhívhatja az érdekelt feleket. A Biztonsági Tanács (Security Council) az Alapokmány értelmében elsődlegesen felelős a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. pl. amely ismételten és lényegre törően foglalta össze az államok közötti kapcsolatokat szabályozó legfontosabb tíz alapelvet. és a Titkárság. Jugoszláviában. Ha ez is hatástalan. illetve létrehozta az egyezményokmány betartását vizsgáló Emberi Jogok Bizottságát is. amelynek során az Egyesült Államok. Az ENSZ működését alapvetően három intézmény biztosítja: a Közgyűlés. hogy alkalmazkodjanak az ideiglenes rendszabályokhoz. ellenőrzése elsősorban Nagy-Britannia és a Szovjetunió érdekütközését hozták. ha ez nem eredményes. Szovjetunió). Nagy-Britannia.) A háború alatti nagyhatalmi konferenciák folytatásaként 1945. április-június). Kasmírban. (Minden nagyhatalom vétózott már az alapítás óta eltelt időszakban. Ezeket egészítette ki a helsinki záróokmány (1975). hogy az ENSZ legfelsőbb fóruma a tagállamok közgyűlése. Franciaország. október 24-én lépett hatályba (ez az ENSZ napja). ahol állandó tagként vesz részt a munkában az öt nagyhatalom (USA. Kifejtés 1944 augusztusában Washington közelében (Dumbarton Oaks) ült össze az Egyesült Nemzetek Szervezetét előkészítő tanácskozás.sült Nemzetek Nyilatkozata (vagy más néven a Washingtoni Nyilatkozat) is deklarálta ennek szükségességét. de konkrét szervezeti elképzelések még nem merültek fel. illetve az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya egyrészt deklarálta az emberi jogokat. illetve Japán ellen.

a bűnmegelőzés és büntetőjog területén illetékes. Kuba) okait. de a főtitkári funkció mindenekelőtt diplomáciai. Bécsben és Nairobiban. A főtitkárnak nagyon jelentős feladata van. 61. hogy a 20. Magyarország belépése – 15 másik országgal együtt – 1955. Potsdam). század végén szerepe megkérdőjeleződött. Az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséggel bír ez az ENSZ-szervezet (lásd pl. összetevőit és hatásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A világ vezető hatalmai: az Egyesült Államok. amely nélkülözhetetlen garanciája a világ békéjének. délszláv háborúk). Ennek egyik legfőbb oka az. A Bíróság előtt csak államok lehetnek a peres felek.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A Titkárság (Secretariat) a főtitkárból és tisztviselői karból áll. Az ENSZ a New Yorkban található központján kívül jelentős hivatalokat tart fenn Genfben. tétel: Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején Nem FELADAT: A források és saját ismeretei alapján vázolja fel a hidegháború időszakában kibontakozó Európán kívüli nemzetközi konfliktusok (Korea. Vietnám. a tagállamok pedig féltve őrzik nemzetközi jogi értelemben is szinte érinthetetlen szuverenitásukat. A 2001. Moszkva. hogy a meghozott döntések végrehajtását nehéz és nem mindig célravezető kikényszeríteni. 114 . A hidegháború első tíz évében a tagfelvétel körül minden egyes esetben komoly politikai harc bontakozott ki. valamint a háborús konfliktusok békés. a harmadik világbeli IMF politikát is erős kritika érte. Az ENSZ Nairobi Hivatala elsődlegesen a környezeti kérdésekkel foglalkozik. Jalta. A Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice – ICJ) az államok között kialakult jogviták. 1960-ban 16 afrikai tagállam és Ciprus felvételével. megbomlott a korábban tapasztalható összhang a felek között. sokan nem tartották elég hatékonynak. (FAO. WHO) Úgy tűnt. politikai jellegű feladat. Franciaország és a Szovjetunió a második világháború alatt különféle konferenciákon vesznek részt (Teherán. a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatban nem mindig váltotta/váltja be a hozzá fűzött reményeket. koordinálása. szociális és humanitárius feladatok megoldása. Szuez. összegzés A szervezet elsődleges céljával. december 14-én történt meg. bírósági tárgyaláson történő rendezésére hívatott. amelyeken az aktuális katonai és politikai teendőket egyeztetik. és az ez irányú együttműködés előmozdítása. Nagy-Britannia. A potsdami konferencián azonban a Jaltán is érezhető bizalmatlanság felerősödött. ő a szervezet legfőbb igazgatási tisztségviselője. szeptember 11-ei merénylet után azonban a fejlődő országok területén zajló konfliktusokban az ENSZ közvetítő és ellenőrző szerepe megkerülhetetlenné vált. illetve 1973-ban a két német állam (az NDK és NSZK) egyidejű belépésével jelentősen megnőtt a szervezet taglétszáma. így mára valóban az egész világot átfogó szervezetté vált. E téren teljesítménye vitathatatlanul pozitív. Az ENSZ további feladatai közé tartozik a nemzetközi gazdasági. Az ENSZ Genfi Hivatala a leszerelés és az emberi jogok fóruma. Lezárás. Az ENSZ Bécsi Hivatala többek között a nemzetközi kábítószer-ellenőrzés.

Mindkét doktrína a saját életformáját tartotta magasabb rendűnek. szociológia betiltása. ami arról szól. de gazdaságilag messze elmarad tőle.ráadásul a konferencia második napján az Egyesült Államok sikeres kísérleti atomrobbantást hajtott végre. március 5-én Churchill fultoni beszédében felhívta a közvélemény figyelmét arra. NagyBritanniát nem érték ekkora veszteségek. genetika. Truman ezért meghirdette a feltartóztatás politikáját: elfogadták. Kifejtés 1946. október): a világ valóban két táborra oszlik: az imperialistákra (kizsákmányoló. amelyet „győzelemre ítélt a történelem”. másik szereplője mögé a másik szuperhatalom állt. politikai és gazdasági háborút folytatnak a befolyási övezetek biztosítására. Németország gazdasága megsemmisült. De Gaulle is egyetértett a mondandójával. politikai. Dulleshoz kapcsolódóan. 1955-ben (Varsói Szerződés) a katonai tömbök is kialakultak. 1949-ben (NATO). Az USA mellé katonai és politikai szempontból fölzárkózott a Szovjetunió is. 1961-ben szovjet ember jutott fel elsőként a világűrbe (Jurij Gagarin). majd 1957-ben először a Szovjetunió lőtt fel mesterséges tárgyat (Szputnyik nevű műholdat) Föld körüli pályára. A Truman-doktrínát az 1950-es években a „felszabadítási” és a „fellazítási” politika váltotta föl Nixon elnök külügyminiszteréhez. (Tito kiközösítése és a titoista perek sorozata. ráadásul négy megszállási övezetre volt osztva. hogy a Szovjetunió az általa megszállt országokban a szovjet típusú politikai rendszer létrehozását támogatja.) 1948-ra a Kominform segítségével a keleti blokkban megtörtént a kommunista hatalomátvétel. hogy a világot a szabad. ill. valamint ideológiai. Hruscsov már elkerülhetőnek tartotta a harmadik világháborút. A hidegháború időszakában a két szuperhatalom között fegyverkezési verseny folyt. 1949-től a Szovjetunió is atomhatalommá vált. 1969-ben azonban az amerikai Armstrong lépett elsőként a Holdra. 1947-re egyértelművé vált az elkülönülés és a konfrontálódás. de gyarmatbirodalma szintén felbomlóban volt. mivel a „feltartóztatási politika” csak részben valósult meg. szuperhatalommá. A második világháború után egy nagyhatalmi átrendeződés figyelhető meg. Az akkor épp semmilyen kormányzati pozíciót sem birtokló Churchill előzetesen egyeztette beszédét Trumannal is. ill. de utódja. a többiek jóval elmaradtak tőlük. és hogy a kontinenst (Stettintől Triesztig húzódó) „vasfüggöny” (katonai. emellett pedig tisztogatással. 1948-ra a két világrend gazdasági elszigetelődése is végbement (Marshall-terv. szükséges a Közel-Keleten és Vietnámban a katonai „fölszabadítás”. Szembe kell szállni a burzsoá ideológiai befolyással (pl. Ezután következett a hidrogénbomba. ekkorra lett kész a szovjet atombomba. gazdasági és katonai támogatást nyújtottak. és ezért mindent meg kell tenni a terjesztéséért. A Szovjetunióban Sztálin halála nem okozott túl nagy változást. a diplomáciai viszony a legkritikusabb helyzetekben sem szakadt meg. illetve más országokban a politikai eszközökkel történő „föllazítás”. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió vált tehát a két legnagyobb hatalommá. kiterjesztésére. és még túl kellett tennie magát gyarmatbirodalma jelentős részének elvesztésén is. ami a konkrét katonai célon túl (Japán kapitulációra késztetése) erődemonstrációként hatott. 1947). atomkorszakról. 115 . hogy a szovjetek zsarnoki uralmat építenek ki Európa keleti felében. A két szuperhatalom több évtizedes szembenállása nem vezetett közvetlen katonai összecsapáshoz. A szovjet választ Zsdanov fogalmazta meg (1947. gyarmatosító. de megálljt kívántak parancsolni a további terjeszkedésnek. demokratikus táborra. pszichológia. hidegháború: befagyasztják a nemzetközi kapcsolatokat. a béketáborra. 1947 márciusában Truman nyilvánosságra hozta doktrínáját. kibernetika. művészetek terén a „szocialista realizmus” meghirdetése). Az USA kezdeti előnye 1949-ig tartott. agresszor) és az imperialistaellenes. A hidegháborús időszak háborúiban a konfliktusok egyik résztvevője mögé az egyik. Ez az ún. műszaki és ideológiai zár) osztja ketté nyugati (demokratikus) és keleti (kommunista) tömbre. ezért beszélünk a világháború után a kétpólusú világ kialakulásáról. politikai terrorral igyekeztek befolyásukat biztosítani. Franciaország szintén meggyengült a háború idején. Eszerint. Sztálin azonban háborús uszításnak minősítette Churchill mondatait. demokratikus nemzetek és a totalitáriánus rendszerek ellentéte osztja meg.

Nyugat-Európa és Latin-Amerika. A franciák Dien Bien Phunál döntő vereséget szenvedtek (1954). amelyen a négy nagyhatalom a béketárgyalások után először ült tárgyalóasztalhoz. hogy a két szuperhatalom birtokában lévő több ezer nukleáris robbanófej új stratégiát követel: egyrészt azért. míg a déliek az USA támogatásával egy Nyugat-barát rendszer kiépítésébe kezdtek. ahogy a szomszédos Kambodzsában és Laoszban is. kelet-közép-európai és balkáni területekben érdekelt. majd az ún. Az Egyesült Államok érdekterületei: a csendes-óceáni térség. Franciaország és Kína is nukleáris hatalom lett. mert az 1960-as években Nagy-Britannia. nem engedhetik meg. amire azért is szükség volt. A szuezi válságról lásd a forráshoz írtakat. Kiderült. A háború az északiak győzelmével zárul. (1963-1975). 1963-ban szintén a kubai válság hatására aláírták az atomcsend egyezményt. 116 . (Lásd a forrásokhoz írtakat. s a két országrész egyesülésével 1975-ben kommunisták kerülnek hatalomra. A vietnami háború 1946-ban a gyarmati státusz megszüntetése miatt tört ki. másrészt pedig atomháborúban mindegy hogy ki győz. A hidegháború legsúlyosabb konfliktusa a karibi válság lett. ami kommunista vezetésű államként veszélyt jelentett az amerikai törekvésekre. a felek szembenállása csökkent. eredmény nélkül. amelynek értelmében betiltották a kísérleti bombázásokat mind a légkörben. Vietnámot azonban egy ideiglenes demarkációs vonal osztotta ketté. (Lásd a forráshoz írtakat.) Az egyezményt továbbfejlesztették 1968-ban (ún. hogy 1963-ban a két szuperhatalom főhadiszállásai között állandó összeköttetést ún. a kettéosztottság a mai napig fennáll. az északiak kommunista. igaz. „kis hidegháború” (1979-1985) idején újra elmélyültek a konfliktusok. „forró drót”-ot létesítettek a „véletlen” atomháború kockázatának csökkentésére. (Föld alatti robbantások továbbra is lehetségesek. Az enyhülés egyik fontos jele volt 1955-ben a genfi csúcs. s ezután kivonulva a térségből elismerték az itteni népek önrendelkezési jogát. Az 1960-as évekre világossá vált. atomsorompó szerződés). s ez az egész emberiség pusztulását vonja maga után. A koreai háború kitöréséről lásd a forráshoz írtakat. A világ számára mindeközben egyfajta biztosítékot jelentett.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az USA-ban „Szputnyik sokk”-ról beszéltek. tárgyalási készségük nőtt. mert fönnáll annak is a veszélye. a fegyverkezési verseny azonban tovább folytatódott. mert a radioaktív égéstermék és por miatt beállhat a „nukleáris tél”. hogy bármilyen kevéssé jelentős országban a kommunisták kerüljenek hatalomra. 1965-től azonban már fegyveres erők térségbe küldésével is. A két országnak természetesen érdeke minél nagyobb területet a befolyása alá hajtani. hogy az USA-t már nem védi az óceánpajzs. 1949 októberében kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. összegzés A hidegháború „klasszikus”. mert olyan váratlan volt. A Szovjetunió pedig elsősorban távol-keleti. hogy egy kommunista ország műszaki területen képes előnyt szerezni a fejlettebbnek tartott Nyugattal szemben. mind a víz alatt. ugyanis ezzel az egymást ledöntő dominókhoz hasonló hatalomátvételre kerül sor a környező országokban is (lásd a forráshoz írtakat).) Lezárás. Az USA vezetése úgy vélte. Izrael ellenfeleit (Irak. A két Vietnám között kirobbanó háborúba avatkozott bele az USA a déliek oldalán kezdetben tanácsadók küldésével. Az egymás közötti tárgyalások azonban innentől kezdve rendszeresebbé váltak. 1953 júliusában kötött fegyverszünetet a két Korea Panmindzsonban. Szíria) támogatta. rövidebb enyhülési szakaszokkal tördelt korszakát (1947-1962) az átmeneti és nem kiegyensúlyozott enyhülés korszaka követette.) Az ázsiai térség mellett a Közel-Keleten is megnőtt a szovjet befolyás. hogy egy esetleges téves riasztás miatt atomháború tör ki.

A glasznoszty korlátai is hamar egyértelművé váltak: a csernobili atomreaktor robbanását először igyekeztek eltitkolni. de változtatásra késztették a szovjet vezetőket. Bulgária) szovjetbarát kormányok alakultak (1946-1949). Románia. Kifejtés Míg az 1960-as években a szocialista országok látványos gazdasági növekedést produkáltak. gazdasági és politikai számvetést.) Gorbacsovval „csúcsról jövő forradalom” valósult meg. hogy a KGST-n belüli együttműködés sem hozta meg a várt eredményeket: pazarló. Ehhez hozzájárult. elítélve a Brezsnyev alatti pangást. A kommunista rendszer alapvonásai nem változtak. Az első jelentősebb felkelés 1953-ban Kelet-Berlinből indult. Csehszlovákia. A létező szocializmus. a kommunista párt irányításával hajtják azt végre. Lengyelország. a sztálini rendszer ellen azonban több esetben is felkelés tört ki a tábor különböző államaiban. (Lásd a forráshoz írtakat. ám ugyanakkor hiánygazdaság jött létre. a valóságban azonban a tagállamok egymással versengő nehézipart építettek ki. a proletárdiktatúrák megvalósítása. új cselekvési programot jelentett be. valamint ezek hatását Kelet-Közép-Európában! FELELETVÁZLAT Bevezetés A II. kis hidegháború véget ért. ha békésen. majd októberben Magyarországon csaptak össze a felkelők és a szovjet alakulatok. A szovjet gazdaság nem bírta el a terheket. (Lásd a forráshoz írtakat. azaz a korlátozott szuverenitás elvéről.) A Szovjetunió alulmaradt a fegyverkezési versenyben. Magyarország. Ezekben az államokban megtörtént a sztálinizmus „adaptálása”. A nyugati sajtó az 1968-as prágai forradalom leverése kapcsán kezdett írni az ún. világháború végén szovjet befolyás alá került országokban (későbbi NDK. a leszerelési tárgyalások és az afganisztáni kivonulás (1989) a szuperhatalmi státusz végét jelezte. Beszédében Gorbacsov radikális gazdasági reformokat. A lengyel és magyar események elbuktak. akkor kisebbíteni jelentőségét és veszélyét.62. Mihail Gorbacsov 1985 márciusában lett az SZKP Központi Bizottságának a főtitkára. azaz a nyíltság. ezért az ún. ami a korlátozások feloldását jelentette az általános üzleti és politikai tevékenység terén. A peresztrojka. Eszerint a szocialista tömb országai akkor sem választhatják meg saját útjukat. Gorbacsov megpróbálta fokozatosan és lassan érvényesíteni a piaci normákat az országban. A kelet-német felkelésnek szerepe volt a későbbi szovjetellenes megmozdulásokban is. hanem önvédelemnek minősül. Az 1980-as évekre már súlyos gazdasági válság bontakozott ki a szocialista tömbön belül: az olajválságból következő eladósodás. a hatalmi érdekrendszer átalakítását ígérte. (Lásd a forráshoz írtakat. 1956 júniusában Poznanban. Brezsnyev-doktrínáról. a felszínen „testvéri együttműködésről” volt szó. az 1970-es években ez a növekedés már elmaradt a nyugati társadalmakétól. a népi demokráciák.) 117 . a szovjet beavatkozás pedig nem agressziónak. azaz átalakítás néven közismert gorbacsovi reformprogram összetevője volt a „glasznoszty”. 54 évesen Sztálin óta ő a legfiatalabb e poszton. a nyugaton eladhatatlan áruk előállítása és a gabonahiány azt jelezték. hogy alapvető gazdasági szerkezetváltásra is szükség van. de az emberek a korábbiakhoz képest önállóbban irányíthatták életüket. tétel: Rendszerváltás Kelet-Közép-Európában Rend FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a Gorbacsov nevéhez kapcsolt változások okait és céljait. majd amikor ez lehetetlenné vált.

A rendszerváltás politikailag azt jelentette. de saját népe ellene fordult. a szólás. mivel a palackból kiszabadított szellem megfékezésére nem volt. a gazdaság decentralizálását és a népek önrendelkezési jogát elismerő gorbacsovi irányvonal mély egyetértésre talált az NSZK-ban. Gorbacsov tudta: a régi gazdasági rendszer nem tartható. A Szovjetunió 1991. augusztusi elvetélt moszkvai puccskísérlet felgyorsította a feltartóztathatatlan bomlást. Az ellenzéki politizálás Lengyelországban addig sosem látott mérteket öltött az 1980-as években.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Nem tisztázódott. ám egy új rendnek még körvonalai sem mutatkoztak. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. A peresztrojkából megindítójának szándéka ellenére rendszerváltás lett. engedélyezték például a nyugati tőkéjű vegyes vállalatokat. hogy a szocialista gazdaságot lehet-e. A jogi és politikai változásokat nem követte az 1990-es években az életviszonyok javulása.) 1985 márciusa után a demokratizálást. amelynek helyébe októberben az ún. mely nemsokára tárgyalásokat kezdett az állampárttal. A szocialista-kommunista rendszerek összeomlása más-más úton játszódott le a különböző szocialista országokban. de az újról – a jelszavakon túl – nem volt igazán elképzelése. gazdaságilag pedig azt. (Lásd a forráshoz írtakat. A kezdeti reményt kiábrándultság váltotta fel. 1981 decemberében a szükségállapot bevezetése vetett véget. A szegénységgel összefüggésben nőtt a bűnözés. a lakosság többsége nem érzékelt sem több és jobb árut. A Gdanskban megalakult sztrájkbizottság. s az abból kiteljesedő Szolidaritás Szakszervezet követelései azonban nemcsak a gazdaságot. a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének helyébe szuverén szövetségi és nemzetállamok léptek. amelyek (a baltiak kivételével) laza. 1988 után újra legalizálták a Szolidaritást. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. ellentmondásait. Az 1991. hogy a népek és az államok szabadon határozzák meg sorsukat. s az ellenzékiség fenntartásában jelentős szerepet játszott a szamizdatirodalom és a katolikus egyház is. 1989-90-ben elkezdődött a szovjet csapatok kivonása is.és sajtószabadság növekedése. a jogállami elemek megjelenése) felszínre hozta a rendszer gyengéit. ám ez csak azért következhetett be. konföderatív jellegű szövetségbe tömörültek. 118 . más szóval a „nyitást”. A közel másfél évig tartó hatalmi harcnak. Ennek eredményeként 1989 augusztusában felállt a szovjet tömb első nem kommunista vezetésű kormánya. az egyén felszabadítását. A magánosítást nem nevezték nevén. december 21-én gyakorlatilag megszűnt. a hatalmas sztrájkhullám alapjaiban rázta meg az egyébként is válság felé sodródó országot. miként a világrendszerhez kapcsolni. 1989 elejére az állami tulajdon társadalmasításának elvont programjától eljutottak a Világbank és az IMF által ajánlott privatizációig. az állami kontroll gyengülése miatt pedig a korrupció. Lengyelországban a szocialista pártvezetés a szükségállapot alatt reformokat vezetett be. a nyitást. A politikai és jogi lépések is új vonalat mutattak: a kommunista országok közül elsőként Lengyelországnak lett alkotmánybírósága és emberjogi ombudsmanja. 25-én Gorbacsov lemondott szovjet elnöki posztjáról. Gorbacsov ezzel nyíltan visszavonta a Brezsnyev-doktrínát. majd demokratikus tulajdonreformként emlegették. Gorbacsov nem avatkozott be a keleti blokk országaiban 1989-ben bekövetkező megmozdulásokba. A demokratizálás (a nagyobb nyilvánosság. először szocialista államtalanításként. hanem a politikai szervezeti rendszert is érintették. Sinatra-doktrína lépett (a népszerű My Way dalból levezetett „saját út” lehetősége). sejtette közeli széthullását. 1989 júniusában Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és Helmut Kohl német kancellár nyilatkozatban rögzítette. mert az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. az NDK vezetése azonban megosztott volt az új szovjet irányvonal kapcsán. és ha igen. Lech Wałesát pedig 1990-ben köztársasági elnökké választották. a kapitalizmus. Gorbacsov népszerűsége ugyan Nyugaton töretlen maradt. 1987 februárjára a szovjetNDK viszony alaposan megromlott. nehézkességét. Amikor Gorbacsov meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. de nem is lehetett képes. sem hatékonyabb gazdaságot. s kapcsolataikat szuverén módon alakítják. ami akkor az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását. Lengyelország gazdasági válsága az 1980-81-es nagy sztrájkok idején is egyértelmű volt. 1989-re a szovjet rendszer reformjának gorbacsovi modellje is válságba jutott. a Szolidaritás vezérét.

A változásoknak azonban az NDK vezetése sem tudta útját állni. Csehszlovákia és Jugoszlávia). Szlovákia. A rendszerváltás és gazdasági átalakulás mindenütt gazdasági visszaeséssel. A rendszerváltást segítette az európai integráció és a felgyorsuló globalizáció is. Gorbacsov figyelmeztette. Amikor a keletnémet külügyminiszter Moszkvában a Varsói Szerződés tagállamainak összehívásával igyekezett elérni Magyarország „megregulázását”. a környezeti problémák és az áremelések miatt nőtt a belső elégedetlenség. a növekvő gazdasági gondok. de csak a Szovjetunió hozzájárulásával. Mivel a szocialista tábor több országában elkezdődött a politikai átalakulás. A piacgazdaság kialakítása értelmében nagyszabású privatizációs folyamatok indultak meg. Mind a Szovjetunió köré szervezett és egybefüggő nemzetközi diktatúra rendszereként összetartott nemzetközi szocializmus. A nagyobb városokban kitörő utcai megmozdulások eredményeképp szimbolikus esemény volt. Lengyelország. Ekkortól merült fel nyíltan a német újraegyesítés lehetősége. Egyidejűleg határozottan kimondta. Az egyesítés menetéről lásd a forráshoz írtakat. a szolgáltatás folyamatos romlása. ennek feltételéül azonban egy legitim. A politikai válság új méreteket öltött az 1989. Nőtt a szegénység és a társadalmi különbségek. Kohl nyugatnémet kancellár segítséget ígért az NDK gazdasági nehézségeinek megoldására. társadalmi és etnikai hatásai Trian FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a trianoni béke jellemző vonásait! Térjen ki a béke magyarországi fogadtatásának kérdésére is! 119 . Észtország. 63. az NDK vezetése elszigetelődött. a belpolitikai feszültséget enyhítendő engedélyezte a rendszer bírálóinak NSZK-ba való távozását. Lettország és Litvánia – 2004-ben tagországgá váltak. május 7-i helyhatósági választásokon. tétel: Trianon gazdasági. Korábban tabuként kezelt problémák kerültek felszínre. Az 1989. november 9-én megnyitották a berlini fal határátkelőit. Csehszlovákián és Lengyelországon keresztül az NSZK-ba irányuló menekülthullám volt (határnyitás). köztük a nemzetiségi kérdés (pl. Európában nem mindenhol fogadták kitörő lelkesedéssel az újraegyesítés ötletét: London és Párizs a német újraegyesítéstől az európai rendszert látta veszélyeztetve. Lezárás. demokratikus kormány megalakulását szabta. mind a Szovjetunión belüli szocialista birodalom darabjaira esett. A politikai átalakulást nehezítette a demokratikus hagyományok hiánya. amikor 1989. tömeges munkanélküliséggel járt együtt. összegzés A 80-as években válságba kerülő szocializmust a gorbacsovi reformok sem tudták megmenteni. hogy az NSZK végcélja az egyesítés.A közelgő válságra azonban az NDK-ban is számos jel utalt. A vezetés kezdetben – a korábbi reflexek alapján – elnyomta az ellenzéket. de ezzel megágyaztak a korrupciónak is. hogy ilyen eszközökkel már nem él. A függetlenedő államok többsége azonnal közelíteni kezdett az Európai Unióhoz és nyolcan közülük – Szlovénia. nyári-őszi hónapok legfontosabb eseménye a Magyarországon. Magyarország. ahol csalásokkal próbálta meg az állampárt megtartani a hatalmat. Csehország.

valamint igyekeztek lezárni a vitákat az etnikailag kevert területek és hatalmi konfliktusok kérdésében. hogy sikerül visszaállítani a háború alatt megingott hatalmi egyensúlyt. jelentések. azaz a bizottságok nem a békefeltételek megállapítását végezték először. Ausztria-Magyarország népei részére önálló fejlődési lehetőséget. január 18-án nyitották meg ünnepélyes keretek között Versailles-ban. A konferencián 27 állam képviselte magát. határmódosító tervezetek készítését. A belgrádi konvencióban a demarkációs vonal kijelölte a magyar állam déli határát. s 1919. a demarkációs vonalig megszállták a területet. A wilsoni pontok többek között deklarálták a fegyverkezés csökkentésének. Béketervek közül kettő kapott nagyobb nyilvánosságot: az egyik a Lenin által képviselt azonnali és igazságos (annexió nélküli) béke. a Tükörteremben. Nagy-Britannia bízott abban. geográfiai. április végéig a Tiszáig jutottak. november végén támadásba lendült Magyarország ellen.) 120 . Mivel az Antant már a háború alatt jelentős területeket ígért Olaszországnak. A konferencia általános célja a nagyhatalmi törekvések egyeztetése volt. a csehszlovák csapatok a Felvidéket vonták ellenőrzésük alá. hanem a Dunántúl egy részére is ezzel is nyomatékosítva területi igényüket. az úgynevezett „egészségügyi” övezet. A békekonferencia céljai közé tartozott a háború alatti területi ígéretek valóra váltása. A szerbek a Délvidéken lecserélték a közigazgatást. Bethlen István) már 1920 januárjában kiutazott Párizsba. mint alkalomadtán a megerősödő Németország egyeduralmi törekvéseinek is ellent tud állni – a nagyhatalmak reményei szerint. hogy a győztesek területi igényei hogyan teljesíthetők. de szélesebb nyilvánosságot kapott a Wilson amerikai elnök által képviselt. tisztességes béke (Wilson 14 pontja). a francia hegemónia biztosítására törekedtek Közép-Európában. a nemzeti elv érvényesítésének. 1918 januárjában kidolgozott ún. azaz akkor aktuálisan Szovjet-Oroszország elszigetelését. Magyarországgal kapcsolatban pedig mindenképp meg akarták akadályozni a Habsburg restaurációt. független Lengyelországot. Wilson a béke garantálására javasolta a Népszövetség felállítását. elsősorban saját gazdasági előretörését (nyitott kapuk. hogy etnikai. majd ezután tértek rá a békefeltételek megvitatására. században is. augusztus 1-jei bukása után az antant határozott tiltakozása ellenére nemcsak Budapestre vonultak be. történeti. Teleki Pál. Mivel Nagy-Britannia mindenképp biztosítani akarta a kontinens hatalmi erőegyensúlyát. tengerhajózás szabadsága) és nagyhatalmi státuszát igyekezett biztosítani. Az USA érdekei alapvetően mások voltak. ezért Franciaország érdekei mentén az új. a titkos diplomácia megszüntetésének szükségességét. ezért a szomszédos országok a háború befejeztével el is kezdték a területeket magukhoz csatolni. amely a szovjet-orosz bolsevik veszélynek éppúgy. közlekedési és gazdasági érvekkel bebizonyítsák a történelmi Magyarország és a Kárpát-medence feloszthatatlanságát. valamint a gazdaság. A magyar békedelegáció (Apponyi Albert. hiszen szétdarabolásáról más a háború alatt döntés született a nemzetiségeknek tett területi ígéretekben. Mivel erre az OMM nem lehetett alkalmas. baráti „ütközőállamok” szövetségét hozzák létre. hanem megvizsgálták.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés Már 1917-ben felmerült a világháborút lezáró béke jellege és tartalma. A konferencia munkáját irányító testület a Tízek Tanácsa mellett 58 bizottság végezte a részletes munkákat: az előkészítések. Majd a Magyar Tanácsköztársaság 1919. az ország védelem nélkül maradt. A „cordon sanitaire”. hiszen az európai hatalmi villongások nem érintették. a kereskedelem szabadságát. Szerbiának és Romániának a támogatásért cserébe. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Kifejtés A békekonferenciát 1919. s mivel Károlyi Mihály elrendelte a magyar hadsereg feloszlatását. ami a világ elsőszámú hatalmává tette még a 19. ezért támogatta Közép-Európában egy olyan középhatalom fenntartását. de a vesztesek nem vehettek részt a tárgyalásokon. Románia 1918. amely kiindulópontja lehet a Monarchia „újraélesztésének”. ami erre képes. amit elsősorban a nagyhatalmi érdekek befolyásoltak. s egyben – a német gyarmatok egy részének megszerzésével – konszolidálni tudja a Brit Birodalmat. A franciák Németország visszaszorítására.

Burgenland) külföldre került. Megszűnt az egységes piac. mert bár összes környező település az elszakadás mellett szavazott. Egyrészt azért. hogy ne legyen alapja a revanspolitikának. ami miatt nem hozhatott megoldást a nagyhatalmak közötti feszültségekre. így a város Magyarország része maradt. így a Kelet-Közép-Európában fellángoló nacionalizmusokat a győztesek nem fékezték kellőképpen. A nemzetgyűlés 1920. összegzés Az amerikai küldöttség még a békekonferencia alatt elhagyta Párizst. a vasúthálózat. nyersanyagforrások (szén. A békekonferencián ún. 121 . ami – főként a vasút esetén – a megmaradt területek összeköttetését is megnehezítette. a királypuccsok idején. november 15-én fogadta el. Az aláíró országok kötelezték magukat arra. a munkaerő-. másik oldalon viszont nem gyengítette le annyira. Lezárás. A békediktátum határozatai ellenében megfogalmazott revíziós törekvésekben pedig Németország támaszkodhatott az I. a békeszerződést a magyar társadalom súlyos igazságtalanságként fogta fel. ahol a szén magyar területeken.). hogy újra megerősödve ne jelentsen megint háborús veszélyt. amit a vesztes világháború után a franciák oly mértékig le akartak gyengíteni. az alföldek jelentős része (pl. az áru. Kárpátalja. század fordulóján a világ egyik legerősebb hatalmává vált. propaganda versek születtek. Az etnikai elvet – bár a wilsoni pontok között szerepelt – a határok meghúzásánál végül nem vették figyelembe. (Az „imperialista rablóbékét”. vasérc) maradtak a határokon kívül. a reggeleket – nem csak az iskolákban – Magyarország „feltámadásáért” könyörgő imákkal kezdték. így a feldolgozásra szakosodott magyar városok maradtak nyersanyag nélkül. Bánság. Pécs-Szeged). (Lásd a forráshoz írtakat. kisebbségvédelmi törvények is születtek. Magyarország végül 1921-ben kötött különbékét az Egyesült Államokkal. Kettészakítottak olyan ipari egységeket. hogy a lakosságnak biztosítják a teljes jogi egyenlőséget. A revíziót hirdető szervezetek nagy támogatást élveztek. világháború többi vesztes országára. és 1921. hogy Magyarország hadi potenciálját olyan szintre süllyesszék. A katonai intézkedések fő célja volt. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. 1920-21-ben létrejött a kisantant. mert olyan belső ellentmondást hordozott. szakadt meg. Németország a XIX-XX. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. ezeket azonban nemigen tartották be. hogy Németországot ne alázzák meg túlságosan.1920.) A környező országok erős fegyverkezése miatt külön-külön is erősebbé váltak. Az új béke évszázados gazdasági határokat szakított szét. december). hiszen az egész Kárpátok vonulata (Felvidék. köztük Magyarországra is. Németországhoz hasonlóan Magyarországon is igen nagy lélektani hatása volt Trianonnak. és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja annak revíziója volt.) Egyes vitás területeknél népszavazás kiírását írták elő. fa. és a tőke szabad áramlása. hogy az alkalmatlan legyen bármilyen katonai visszavágásra. Erdély) a bányákkal együtt. az annexiómentes békekötést valló a Szovjetunió sem volt hajlandó aláírni. akkor Sopron túlnyomó többségének döntése határozta meg a szavazás végső kimenetelét. Wilson elnök a népek önrendelkezési jogára hivatkozva nem írta alá a Magyarországgal a békét. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. hogy komolyabb veszélyt már többé ne jelentsen. Pl. Végül az ellentétes érdekek miatt kompromisszumos béke született. A béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. amely katonai fenyegetéssel is élt pl. megszüntette (pl. Bácska. Sopron azért nyerte el a „civitas fidelissima” címet (1921. a vízi kereskedelem jelentős útvonalai kerültek a szomszédos országokhoz. mint Magyarország. tc.) A versailles-i békerendszert már születése pillanatában rengeteg kritika érte. másrészt viszont Nagy-Britannia meg akarta előzni Franciaország túlzott megerősödését is. ami egyik oldalon jelentős sérelmeket okozott Németországban. Kisalföld északi része. mint Borsod. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a vasérc pedig csehszlovák területeken rekedt. ill. Az amerikai és a brit vezetők azonban arra törekedtek.

a Teleki-kormány pénzügyminisztere próbálta megállítani. Vajdaság. ami miatt zálogjogként a legfontosabb jövedelmeket lefoglalta a Jóvátételi Bizottság. Az új béke évszázados gazdasági határokat szakított szét. s nem egyszer olyan területeken. 3. ami – főként a vasút esetén – a megmaradt területek összeköttetését is megnehezítette. A Hegedűs-féle reform sikertelen volt. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. só) maradtak a határokon kívül. Szeged. Bácska. kb. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. Kis túlzással szinte az egész ország Budapest vonzáskörzetévé vált a trianoni béke után.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 64. Partium). ezért leállíttatta a bankóprést. mint Borsod. a román megszállás és a tartós blokád a területvesztéssel (trianoni béke) együtt rendkívüli visszaesést eredményezett a magyar gazdaságban. Burgenland) külföldre került. Erdély) a bányákkal együtt. Kárpátalja. ahol a szén magyar területeken. így viszont az állam nem tudott miből fizetni. A trianoni békeszerződés szerint Magyarország Horvátország nélkül számított területe 283 ezer négyzetkilométerről (Horvátországgal együtt 325 ezer) 93 ezer négyzetkilométerre. Kisalföld északi része. tétel: Trianon gazdasági. ami az iparcikkekre is vonatkozott. a vasúthálózat. malomipar). A gondokat növelte. (Lásd a forráshoz írtakat.). és 1921.6 millióra. tehát a gazdaság messze állt attól. jelentéktelen határvárossá. Debrecen. nyersanyagforrások (szén. tc. a munkaerő-. Kifejtés A béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. vagyonadót vezetett be. fejlődőképes városok váltak vonzáskörzet nélküli.2 millió fő volt magyar. az alföldek jelentős része (pl. mind a feldolgozó iparát. Bánság.2 százaléka. az áru. Pécs-Szeged). az inflációból hiperinfláció lett. vasérc. az azt követő forradalmak. Nagyvárad. így a feldolgozásra szakosodott magyar városok maradtak nyersanyag nélkül. a vasérc pedig csehszlovák területeken rekedt. A háború. Célja az államháztartás egyensúlyának megteremtése volt. A nemzetgyűlés 1920. hogy megvalósítsa a profilváltást. mind közlekedését. az egész Kárpátok vonulata (Felvidék. fa. a vízi kereskedelem jelentős útvonalai kerültek a szomszédos országokhoz. (Lásd a forráshoz írtakat. mind a közigazgatását. hiszen sokszor a Monarchiára méretezett kapacitások kihasználatlanul maradtak (pl. Kettészakítottak olyan ipari egységeket. ahol a határ mentén homogén magyar településtömbben éltek (Csehszlovákia. hiszen Budapest potenciálja 20 millió emberre volt méretezve.) 122 . és a tőke szabad áramlása.2 millió főről 7. Lakossága 18. Ekkor vált Magyarország korabeli szóhasználattal „vízfejű csecsemővé”. A gyakorlatban azonban nem vált be. társadalmi és etnikai hatásai Trian FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a magyar gazdaság ipari és mezőgazdasági szektorában megfigyelhető alapvető változásokat a Bethlen-korszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1920. Az elcsatolt területek lakosságának 30. pl. november 15-én fogadta el. Pécs. hogy Magyarországot vesztes államként jóvátétel fizetésére kötelezték. a korábbi 33%-ára csökkent. megszüntette (pl. mert az adóalanyok nem siettek fizetni. Az elszabaduló inflációt 1920-1921 között először Hegedűs Lóránt. mind nagyságát tekintve. Az új határok meghúzása után korábban regionális gazdasági centrum szerepét betöltő. pl. a korábbi 43 %-ára csökkent.) Megszűnt az egységes piac.

Az inflációt sikerült megállítani. igaz. hogy igen drágán kapta meg az ország. törpebirtokos és kisparaszt volt. megmaradt a falusi munkanélküliség. a hiperinfláció miatt a lakosság elégedetlensége nőtt. átlagosan 1. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában. ami gazdasági dezorganizációhoz vezet. valamint a só és dohányjövedék. Népszövetségi főbiztos érkezett Magyarországra. Az ipari konszolidáció eredményeiről lásd a forrásokhoz írtakat. Ebből 171. ami azonban – megfogalmazója eredetei szándékaival szemben – nem változatta meg a birtokstruktúrát: Nagyatádi Szabó István (kisgazda földművelésügyi miniszter) sorozatos kompromisszumokra kényszerült. részben vámok bevezetése. de jelentős szerepet kaptak a hazai nagytőkések is. úthálózat. 123 . A stabilizációs kísérlet azonban önerőből nem lehet sikeres. Ezek egy része ún. Az 1921 és 1931 között miniszterelnöki feladatot ellátó Bethlen István 1921 és 1924 között tudatosan alkalmazta a gazdaság újraindítása érdekében az inflációt. 1927. Az igénybe vett terület legnagyobb részét (kb. Lezárás.) Magyarországon is megindult tehát a külföldi kölcsönök felvétele. a pengő bevezetéséről. ill. iskola. a győztes és semleges országok egyaránt hiteleztek. 5 ezer katasztrális holdat pedig vagyonváltság és megváltás (kártalanítás. Leáll a tőkeképződés és a hitelnyújtás és a súlyos infláció miatt az ország gazdasága kiszolgáltatottá válik a külföldi valutáknak. ezért pénzügyi stabilizációt kellett végrehajtani. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár. ami belpolitikai feszültséget okozott. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A népszövetségi kölcsön tehát a várakozásokat felülmúlóan sikeresnek tűnt. ezért a nagybirtokrendszer. hogy a fogyasztás drasztikusan visszaesik. ( Ráadásul a részvénypiacon a külföldi tőke komoly pozíciókat szerezhet. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott.) A népszövetségi kölcsön fedezete részben a cukoradó.7 katasztrális holdnyi. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. Végül az ország 16. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe.16 millió katasztrális holdnyi területéből a földreform végrehajtásához 1 millió 120 ezer katasztrális holdat vettek igénybe. A pénzügyi stabilitás biztosítására létrejön a Magyar Királyi Állami Jegyintézet.) A földreform eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. független pénzintézet. január 1-től törvényes fizetési eszköz. mert a nagybirtokos érdekek egyre erősebben érvényesültek a kormányban. Ez tette lehetővé egyrészt a gazdasági konszolidációt megalapozó kölcsönt. hogy csökkent a reálbér és az adó is. 1925-ben született törvény az új pénz. Jelentős összegeket fordítottak a turizmus fejlesztésére is. akit rendkívül széles jogkörrel láttak el (a bizalmatlanság megnyilvánulása Magyarországgal szemben): gazdasági és pénzpolitikai kérdésekben az országgyűlési végzést is felülbírálhatta. 948. külföldről próbáltak meg kölcsönt kérni. majd 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint önálló. aranyfedezete volt. Az inflációs politikai azonban nem tartható sokáig. azonban bizalmat ébresztett a magántőkében is. A földhözjuttatottak többsége (kb. mérsékelt gazdasági fellendülés indulhatott meg. Kölcsönből történt meg a Bálhidai-erőmű építése Budapesten és Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása is. termelésbővítő kölcsön.) A legnagyobb tőkés beruházó és megrendelő az állam lett. (Lásd a forráshoz írtakat. hasznos célra fordított kölcsön: pl. felvásárlás) útján szerzett meg az állam. (Lásd a forráshoz írtakat. de a gazdaság tartósabb egyensúlyának biztosítására új pénz bevezetésére volna szükség. Az inflációs gazdaságpolitikának tagadhatatlanul volt előnye pl.5. 700 ezer katasztrális holdat) több mint 400 ezer igényjogosult között osztottak ki. 1924-ben megállt a korona romlása. kórház fejlesztése és bővítése.) Hátránya viszont. másrészt pedig az ország kitört a vesztesekre rótt elszigeteltségből. más része ún. valamint a korábbi hitelek törlesztése is könnyebb (ha nem valorizálták). hogy a reálbércsökkentés olyan mértékű.5 ezer katasztrális holdat vásárlás útján. %-át használták fel. összegzés A magyar külpolitika egyik jelentős sikerének bizonyult.A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is.

Mivel a továbbtanulók arányát a „népfajok és nemzetiségek” országos arányszáma és a „nemzethűség és erkölcsi megbízhatóság” alapján szabták meg. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. világháború végén szétesett Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója. se elhelyezésük. Károly volt magyar király 1921 folyamán kétszer próbálta meg visszaszerezni hatalmát Magyarországon. az áru. miként valósult meg a bethleni konszolidáció politikai. november 15-én fogadta el.) A háború. mint a kommunisták ellen.) A trianoni béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. Károly egyébként azért is a magyar trón visszafoglalását. még az OMM örökségeként. A nemzetgyűlés 1920. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. Jelentős társadalmi feszültséget hordozott az utódállamokból érkező menekültek problémája. ellenkező esetben támadást helyeztek kilátásba. július-1921. gazdasági. A revíziós propaganda valamint a szomszédos államokban is erős nacionalizmus a külkereskedelmet lehetetlenné tette. és 1921. a munkaerő-. a vasúthálózat. tétel: Az el Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be.). Az új politikai elit a világháború és az azt követő baloldali forradalmak után a keresztény-nemzeti értékrendet követ. és a tőke szabad áramlása.) A két puccsot a kormányzóhoz hű erők leverték. társadalmi és kulturális tekintetben! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1920. Károly száműzetésben halt meg. kísérelte meg. Teleki elfogadtatta a numerust clausust (1920). A volt Osztrák-Magyar Monarchia önállóvá lett államai – Magyarország szomszédai – azonban a magyar legitimista erők további mozgolódásai miatt követelték a trónfosztást. (IV. mert Ausztriában akkorra már nemcsak a Habsburg-házat detronizálták. A legfontosabb partnerek Ausztria és Csehszlovákia voltak. a magyar mezőgazdasági termékeknek pedig piacot kellett keresni. sem ellátásuk nem volt megoldott. 124 . IV. (Lásd a forráshoz írtakat. majd csak a világválság bekövetkeztével válnak sokak számára egyértelművé. az azt követő forradalmak. a román megszállás és a tartós blokád a területvesztéssel (trianoni béke) együtt rendkívüli visszaesést eredményezett a magyar gazdaságban. április) kezdetét vette az ellenforradalmi rendszer konszolidációja. megszűnt az egységes piac.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A külkapcsolatok átalakulása már csak azért is elengedhetetlen volt az ország számára. ezért az intézkedés a forradalmak után felerősödő antiszemita hangulat kielégítését is szolgálta. Kifejtés Gróf Teleki Pál kormányalakításával (1920. 65. Ez a tény és ennek káros következményei. Az 1920-as években tekintélyes kölcsönfelvétel jellemezte az országot. Az I. mert jelentős importra szorult. amivel igyekezett az egyetemeken csökkenteni az értelmiségi túlképzést és álláshoz juttatni az elcsatolt területekről Magyarországra menekülő értelmiséget. hiszen a Monarchiára méretezett kapacitások kihasználatlanul maradtak. Fellépett a forradalmak végén és után megerősödő jobboldali radikalizmus és tiszti különítményesek ellen éppúgy. ami miatt az évtized végére a legeladósodottabb ország lett Európában. hanem a köztársasági államformát is törvénybe iktatták. (Lásd a forráshoz írtakat. tc. IV.

más része ún. mérsékelt gazdasági fellendülés indulhatott meg. (Lásd a forráshoz írtakat. Az új miniszterelnök igyekezett megegyezni a legerősebb ellenzéki párttal. A konszolidáció gróf Bethlen István idején is folytatódott. A pénzügyi stabilitás biztosítására létrejön a Magyar Királyi Állami Jegyintézet. hogy 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe. akit rendkívül széles jogkörrel láttak el (a bizalmatlanság megnyilvánulása Magyarországgal szemben): gazdasági és pénzpolitikai kérdésekben az országgyűlési végzést is felülbírálhatta. Magyarországon többpártrendszer volt. termelésbővítő kölcsön. A szélsőbaloldallal és a szélsőjobboldallal szemben azonban fellépett. s a szélsőjobboldal képviselőit is igyekezett a kormánypártból kiszorítani (pl.és külpolitikában nyugalmat és kiszámíthatóságot kellett teremteni. azonban bizalmat ébresztett a magántőkében is. jelentős összegeket fordítottak a turizmus fejlesztésére is. független pénzintézet. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában. Az elszabaduló inflációt 1920-1921 között először Hegedűs Lóránt. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár. a békeszerződést a magyar társadalom 125 . Ezek egy része ún. A gondokat növelte. A Bethlen-Peyer paktumot 1921. mind a belpolitikát.7 katasztrális holdnyi. Az 1921 és 1931 között miniszterelnöki feladatot ellátó Bethlen István 1921 és 1924 között tudatosan alkalmazta a gazdaság újraindítása érdekében az inflációt. a Szociáldemokrata Párt képviselője. Az állam lett a legnagyobb tőkés beruházó és megrendelő az országban.) Magyarországon is megindult tehát a külföldi kölcsönök felvétele. kórház fejlesztése és bővítése. majd 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint önálló. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. Az inflációs politika azonban nem tartható sokáig. Népszövetségi főbiztos érkezett Magyarországra. aranyfedezete volt. igaz. december 22-én írta alá Bethlen István miniszterelnök és Peyer Károly. A magyar külpolitika egyik jelentős sikerének bizonyult. hogy Magyarországot vesztes államként jóvátétel fizetésére kötelezték. A népszövetségi kölcsön tehát a várakozásokat felülmúlóan sikeresnek tűnt. a kommunista párt továbbra is illegálisan működhetett csak.5%-át használták fel. Gömbös Gyula). a győztes és semleges országok egyaránt hiteleztek. Németországhoz hasonlóan Magyarországon is igen nagy lélektani hatása volt Trianonnak. amiknek eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. Az egymást követő politikai fordulatok után mind a gazdaságban. A tárgyalásokat a kormány kezdeményezte azzal a céllal. hiszen a korlátozott választójog és a – törvényhatósági jogú városok kivételével – nyílt szavazás biztosította a kormányzati akarat teljesülését. átlagosan 1. Kölcsönből történt meg a Bálhidai-erőmű építése Budapesten és Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása is. A reformok kulcsa a stabil parlamenti többség volt.A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. törpebirtokos és kisparaszt volt. ezért pénzügyi stabilizációt kellett végrehajtani. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. 700 ezer katasztrális holdat) több mint 400 ezer igényjogosult között osztották ki. (Lásd a forrásokhoz írtakat. ill. mind a bel. amit kormánypárttá formált Egységes Párt néven. ezért a nagybirtokrendszer. január 1-től a pengő lett a törvényes fizetési eszköz. A kormánypárt parlamenti többségét az 1922-es választójogi rendelettel biztosította. külföldről próbáltak meg kölcsönt kérni. úthálózat. hogy a szociáldemokrata mozgalmat a rendszer megszilárdításának szolgálatába állítsa. a Teleki-kormány pénzügyminisztere próbálta megállítani. ami belpolitikai feszültséget okozott. A stabilizációs kísérlet azonban önerőből nem lehet sikeres.) Az inflációt sikerült megállítani. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. de a gazdaság tartósabb egyensúlyának biztosítására új pénz bevezetésére volna szükség. 1927. 1924-ben megállt a korona romlása. a hiperinfláció miatt a lakosság elégedetlensége nőtt. másrészt pedig az ország kitört a vesztesekre rótt elszigeteltségből. hasznos célra fordított kölcsön: pl. sőt ekkor nyert erőteljes lendületet. Először híveivel együtt belépett a kisgazdapártba. iskola. Ez tette lehetővé egyrészt a gazdasági konszolidációt megalapozó kölcsönt. hogy igen drágán kapta meg az ország. ami miatt zálogjogként a legfontosabb jövedelmeket lefoglalta a Jóvátételi Bizottság. A földhözjuttatottak többsége (kb. A revíziós törekvések azonban áthatották mind a kül-. Az igénybe vett terület legnagyobb részét (kb.

A kormánypolitika tisztában volt azonban azzal. a világválság hatására újra megerősödtek a szélsőségek is. posztjától 1944. kormányzóvá választása után visszavonult a mindennapi politikai életből. október 15-én a világháborúból való sikertelen kiugrási kísérlet után mondott le. és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja annak revíziója volt. s ez jelentős mértékben a német piacok megnyitásának volt köszönhető. összegzés A Bethlen-kormány által bevezetett gazdasági reformok prosperitást hoztak. Politikai súlyuk azonban ekkor még jelentéktelen volt. Magyarország pl.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli súlyos igazságtalanságként fogta fel. Ráadásul a kölcsönökből megvalósított befektetések jelentős része nem termelt olyan jövedelmet. Bethlen Konszolidációja létrehozta az új gazdasági és politikai kereteket. ami miatt a népesség jelentős hányada nem kapott politikai képviseletet.) Lezárás. nem érvényesültek teljesen a szabadságjogok. 66. Ez a tény és ennek káros következményei. ami politikai-ideológiai téren is éreztette hatását. hiszen az alkotmányos pártok működését is korlátozták. Ennek a változásnak az ára a korlátozott parlamentarizmus volt. A vesztes világháború és a Tanácsköztársaság utáni válsághelyzetben a politikai konszolidáció kezdete Teleki Pál (1920-1921). ám a magyar törekvések alátámasztására minden lehető eszközt kihasználtak. 126 . hogy a revízió a közeljövőben nem valósítható meg. erősen szűkítették a választójogot is. az ország kiszolgáltatottá vált a külgazdasági folyamatoknak. s a megoldásukra hozott intézkedéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Horthy-korszak 1920 márciusától. A 20-as évek közepétől jellemző gazdasági stabilitás a politikai konszolidációt is elősegítette. ám mivel jelentős részben külföldi tőkén nyugodtak. hogy alá lehessen támasztani a kultúrfölény koncepciót. (Lásd a forrásokhoz írtakat. ami a törlesztést lehetővé tette volna. hiszen a szélsőségeket kiszorították a politikai életből. Magyarország így – részben a korszakban mindvégig élő revíziós törekvések mellett – gazdasági értelemben is egyre szorosabb kapcsolatot alakított ki a náci Németországgal. megkötötte az örök barátsági szerződést a versailles-i béke revíziójában szintén érdekelt Olaszországgal (1927). tétel: Társadalmi rétegződés a húszas-harmincas években Társa FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a Horthy-korszak társadalmi problémáit. Horthy Miklós kormányzóvá választásától veszi kezdetét. A külföldi kölcsönök jelentős részét pedig az oktatás fejlesztésére használták fel. ami miatt az évtized végére a legeladósodottabb ország lett Európában. A Gömbös Gyula (1932-1936) vezette kormányzat idején a gazdaság talpra állítása sikeres volt. Az 1920-as években tehát tekintélyes kölcsönfelvétel (a régebbi kölcsönöket és a jóvátételt újabb kölcsönökkel finanszírozták) jellemezte az országot. majd csak a világválság bekövetkeztével válnak sokak számára egyértelművé. Az 1929-33-as világválság hatására azonban a magyar gazdaság összeomlott. a gazdasági és a politikai konszolidáció végrehajtása Bethlen István (1921-1931) miniszterelnökségéhez kapcsolható. Maga Horthy.

addig a kormánypárti politikusok másik része a magyar többségi térségeken túl. elsősorban tanyasi és falusi térségekben tantermeket. s a korábbinál jelentősebb összegeket fordítottak az alsóbb társadalmi osztályok támogatására. A szociális problémákat (munkanélküliség. 3000 könyvtár létesítése szerepelt a programban. ösztöndíjakra. törpebirtokos és kisparaszt volt. jelentős költségvetési összegeket fordíthattak az oktatás fejlesztésére. (Lásd a forráshoz írtakat. Tihanyi Biológiai Intézet. A korszak kultuszminiszterei (gróf Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint) a politika elvárásainak megfelelően. berlini Collegium Hungaricum és a római Magyar Akadémia). Sváb-hegyi csillagvizsgáló. A földosztás azonban átlagosan 1. (Lásd a forráshoz írtakat.) A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. (Az iskoláknak csaknem felében egyetlen tanító dolgozott. Ebből fakadt az ideológia antikommunizmusa is. 3 egyetem. mereven elhatárolódó. A sikeres egészségügyi kampányoknak köszönhetően csökkent a halandóság csökken. Szeged. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár.) a falukutató mozgalom írta le. de központi elemei a következők voltak: A revízió szükségessége. ezen kívül jelentős összegeket fordítottak tudományos kutatásra. (Lásd a forrásokhoz írtakat. az árutermelésből kimaradt falvakban (a népesség közel 2/3-a falvakban élt). azaz egyetértettek abban. elsősorban a nagyvárosokban javultak a higiénés viszonyok. viszont elősegítette a zsidóság befolyá- 127 . analfabetizmus. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. A jelentős vagyoni különbségek mellett a torlódott társadalom jellegéből fakadó feszültségek is terhelték az egyes csoportok viszonyát. és megint más a tanyavilágban. hogy Magyarországon csődöt mondott a dualizmus korában megnyilvánuló liberális politikai gondolkodás. ám amíg a mérsékelt politikusok az etnikai revíziót (csak magyar többségű területek visszaszerzését) sürgették. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A kor vívmányai közé tartozott. s egy tanítóra átlag 50 gyerek jutott. a kilencmilliós Magyarország a „hárommillió koldus országa” maradt. más az alföldi mezővárosokban. tagolt. 500 óvoda. 5000 népiskolai egység. A legjelentősebb regionális különbség Budapest és a vidék között bontakozott ki.) A Horthy-korszak uralkodó ideológiáját „szegedi gondolatnak”. A hivatalos propagandát. egykézés stb. a népbetegségnek számító tbc-t azonban nem sikerül felszámolni.) A Klebelsberg-féle népiskolai törvénynek megfelelően a népiskolákat fejlesztették: az elmaradott. A földhözjuttatottak többsége (kb. már utolérte az európai átlagot. (Lásd a forrásokhoz írtakat. más területeket is igényelt. Nem foglalták egységes rendszerbe. Liberalizmus-ellenesség.) A népiskolai programnak köszönhetően az analfabéták aránya csökkent. hogy javult az orvosi ellátás. 1928-ban megalakult az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet). 3 főiskola. Debrecen lettek az új egyetemi városok).) Bevezetik a kötelező betegbiztosítást. tanítói lakásokat építettek. egyetlen tanteremben. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt.Kifejtés A Horthy-korszak társadalma alapvetően a dualizmus örökségét vitte tovább. Teljes egyetértés alakult ki a magyar politikusok körében a trianoni békeszerződés elítélésében. ezért a nagybirtokrendszer. ill. %-át használták fel. (Lásd a forráshoz írtakat. Ellenforradalmiság. Igen jelentős regionális különbségek figyelhetők meg. Hóman Bálint minisztersége alatt újabb oktatási reformot vezettek be. hiszen a trianoni békeszerződés után meg kellett oldani az egyetemi képzést (Budapest mellett. azaz a történelmi Magyarország visszaállítása. bécsi. a kultúrfölény és a szellemi honvédelem koncepciójának megfelelően az oktatási tárcát stratégiai ágazatként tudták kezelni. mint politikai eszközt és különösen károsnak tekintették a magyarság szempontjából az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején történteket. Az agrárnépesség nagy szegénységben élt. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott.7 katasztrális holdnyi.5. külföldi magyar intézetek felállítására (pl. Pécs. azaz elvetették a forradalmakat. „Mindent vissza!” jelszava határozta meg (irredentizmus). hierarchizált társadalmi rétegekre oszlott. Eltérő életforma alakult ki a polgárosultabb nyugati megyékben. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában történt meg. amiknek eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése.) Az oktatásfejlesztés céljai közé tartozott a felsőoktatás reformja is.) Az oktatási rendszer jelentős mértékben átalakult a két világháború között. vagy „keresztény-nemzeti eszmének” nevezték.

a forradalmak és az ellenforradalom után a helyzet stabilizálása. a keresztény hitre áttérteket is zsidónak tartották.) Lezárás. a történelmi Magyarország széthullása. ám a revízió tartalmára és eszközeire vonatkozó kérdésekben azonban korántsem volt teljes a konszenzus: amíg a mérsékelt politikusok etnikai revíziót (csak magyar többségű területek visszaszerzését) sürgették. más területeket is igényelt. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a folyton mozgásban lévő nemzetközi viszonyok és a mindenkori belső helyzet függvényében időről időre változott. A parlament – az 1944-es német megszállásig – folyamatosan. minden alkotmányos válságot nélkülözően működött. 67. kulturális életben. ezért a zsidó-kérdés sem vallási. A pártok és az uralkodó elit ebben tökéletesen egyetértettek. A hivatalos propagandát a „Mindent vissza!” jelszava határozta meg (irredentizmus). majd megállíthatatlanná vált jobbratolódása pedig újabb világháborúba vezette az országot. irányított demokrácia bevezetése (lásd a forráshoz írtakat). majd a viszonyok konszolidálása a Bethlen István vezette politikai csoport elképzelései szerint alakult és Bethlen alkotása időtállónak bizonyult. március 19-ig – ha nem is minden politikai kockázat nélkül – szabadon nyilvánulhattak meg a parlamentben. hogy a kozmopolitának tartott zsidóságot azonosították a liberalizmussal és a baloldalisággal. addig a kormánypárti politikusok többsége a magyar többségi térségeken túl. összegzés A háborús vereség. hogy a két világháború közötti magyar külpolitika legfőbb céljává az új határok revíziója váljon. ám nem volt minden részletében azonos. a forradalmakhoz. hanem politikai kérdés volt. A revízió célja azonban állandó maradt. Mivel a korszakban alapvetően csökkent a vallási különbség szerepe. A polgári demokrácia elvetése. A rendszer tekintélyelvűsége. szociáldemokraták és liberálisok) 1944. E stabilitás azonban egyben rugalmatlanságot is jelentett. 128 . helyette a korlátozott parlamentarizmuson alapuló ún. A két világháború közötti magyar kormánypolitikát a „nagyokra figyelés” koncepciója jellemezte. Mivel a zsidóság a lakosságon belüli arányához képest magasabb arányban volt jelen a gazdasági. a harmincas évek végére mind kritikusabbá váló a földkérdés és a szociális problémák kezelésére. ami egyrészt abból fakadt. lassú. revizionista politikája. Antiszemitizmus. hogyan alakult Magyarország külpolitikája a két világháború közötti időszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés A trianoni békediktátum elkerülhetetlenné tette. az uralmon levő politikai elit nem hajtott végre számottevő reformokat. az ellenzéki pártok képviselői (kisgazdák. a gazdasági válságok időszakában ez is növelte az ellenszenvet irányukban. tétel: Magyarország külpolitikai céljai és kapcsolatai a két világháború Magy Ma közö között FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. ill. módosult. ez a szemlélet jellemezte az utódállamokat is.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli sának megnövekedését és a keresztény nemzeti gondolat szerint elsősorban ez vezetett a világháborús vereséghez. illetve őket hibáztatták az 1918-19-es katasztrófákért.

amellyel a magyar külpolitika az 1920-as évek legelején számolt.) A kiépülő német– magyar kapcsolatok ellenére Magyarország első számú külpolitikai szövetségese az 1930-as évek utolsó harmadáig változatlanul Olaszország volt. A kölcsönfelvétel után tehát Magyarország nemcsak a nagyhatalmak katonai. Pilsudski marsall. azaz a német piacok megnyitása volt a kelet. amelynek egyik feltételeként a magyar kormánynak még egyszer el kellett ismernie a trianoni békeszerződésben megállapított határok érvényességét. Egyrészt a nemzetközi közvélemény „lelkiismeretének” felébresztése teljes mértékben beleillett terveibe. A nemzetközi viszonyok stabilizálódásával. Egyéb okok – például IV. majd 1927 márciusában a helyszíni katonai ellenőrzés is megszűnt.és délkelet-európai francia befolyást akarta ellensúlyozni. A regionális együttműködés legfőbb patrónusává Franciaország vált. Lord Rothermere cikke (lásd a forráshoz írtakat) és az általa kavart nemzetközi sajtóháború a magyar kormányt ellentmondásos helyzetbe hozta. kezdetben mind Románia. (Lásd a forráshoz írtakat. a mezőgazdasági termékeknek piacot talált. (Lásd a forráshoz írtakat. másrészt viszont a lord által támogatott etnikai revíziót kevésnek érezték. hogy bár a békeszerződés döntéseinek megváltoztatására pillanatnyilag nem lát lehetőséget. a szovjet 129 . (Lásd a forráshoz írtakat. és egyben azt is garantálnia kellett. aminek egyik legfontosabb eszköze a kereskedelempolitika.) Olaszország és Németország mellett a magyar külpolitikai aktivitás harmadik célpontja a Szovjetunió volt. Az ideológiai szempontok szerint ellentétesnek tűnő viszonyt is a revízió magyarázta. s egyúttal a kelet-közép. Románia és Jugoszlávia 1920– 21 folyamán szövetségi szerződéseket kötött. az ország teljes elszigetelődésének veszélyével és a magyar gazdaság kölcsönszükségleteivel számot vetve 1922– 23 folyamán a Bethlen-kormány szakított ezzel a kettősséggel. A kezdeményezés Mussolinitól indult ki. ennek egyik első jele Magyarország felvétele volt a Nemzetek Szövetségébe (1922). Hitler hatalomra jutása előtt a német külpolitika iránya is megváltozott: egyre nyíltabban és határozottabban fordult szembe a versailles-i renddel. mert a gazdaság sikeres szanálásának köszönhetően 1926 nyarán a Népszövetség enyhítette Magyarország pénzügyi ellenőrzését. (Lásd a forráshoz írtakat. A szerződésre korábban azért sem kerülhetett sor. Az 1930-as évek első felében Németország nemcsak Magyarországgal.) Gömbös Gyula azonban mindent megtett azért. Mindemellett egyre intenzívebbé vált keletre irányuló német külpolitikai is. de ez – elsősorban a németek elutasító magatartása miatt – szintén nem lehetett reális elképzelés.és délkelet-európai agrártermékek és nyersanyagok előtt. hogy Csehszlovákia. hanem a térség többi államával is kétoldalú barterszerződéseket kötött.) A másik lehetőség. lengyel államfő kijelentette ugyan. A trianoni békeszerződés revíziójának kérdése az 1920-as évek utolsó harmadában a világsajtóban is jelentős nyilvánosságot kapott. A kisantant célja Magyarország katonai fenyegetése és egymás kölcsönös megsegítése volt a status quo fenntartásában. A magyar külpolitika számára fontos lépés volt – a kisantant országokhoz hasonlóan Franciaország szövetségi rendszeréhez tartozó – a Lengyelországgal kötött megállapodás (1928). a revízió szükségességének napirenden tartását és a békeszerződés későbbi módosítását támogatja. A németek a megbékélés és a beilleszkedés elvét vallották ekkor. Az egyetértést 1928 végén egy lengyel– magyar döntőbírósági szerződés pecsételte meg. a vesztes államok német vezetés alatti összefogása volt. hanem a Népszövetség pénzügyi ellenőrzése alatt is állt. A külpolitikai elszigeteltségből való kitörés első jelentős lépésének az Olaszországgal kötött barátsági szerződés tekinthető (1927). mind Csehszlovákia felé közeledett a határok megváltoztatása igényével. A magyar szándékokat elképzeléseket erősítette a győztes Olaszország nyíltan revíziós politikája (lásd a forráshoz írtakat). hogy a Németországgal való kapcsolatot még szorosabbra fonja. Ezt követte a nemzetközi kölcsönért folyamodás 1923 elején. Károly visszatérési kísérletei – mellett ez a magyar magatartás is hozzájárult ahhoz.Kifejtés A békeszerződés aláírása körüli hónapokban a magyar külpolitika nem rendelkezett határozott érdekérvényesítéssel. Az 1920-as és az 1930-as évek fordulójától. nem provokált magyar támadás esetére. aki a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal (későbbi Jugoszlávia) szemben keresett szövetségest. hogy a Habsburg-dinasztia egyik tagja sem tér vissza a magyar trónra.

A magyar remények szerint pedig ezzel a lépéssel a külkereskedelemi kapcsolatok mellett Románia elleni szövetségest is talált az ország. Az 1935-ös szovjet– francia szerződés aláírásával. és egy fegyveres konfliktus kirobbantásával teremtse meg az ürügyet a német katonai beavatkozásra. zsidótörvények születnek. Az ily módon visszakerült terület nagysága ismét 12 ezer km2-t. hiszen nem az egész Felvidék. Berlin jóváhagyása azonban végül megérkezett. aminek következtében csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. A parafált egyezmény értelmében a kisantant elismerte Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát (győri program). és az egyezményhez csatolt záradék javasolta. a lengyel–magyar közös határ megteremtése érdekében – különösen Kárpátalja visszaszerzését tartotta fontosnak. A bécsi döntés körülményei nyilvánvalóvá tették. A magyar vezetés azonban nem vállalkozott erre a szerepre.). a Volksbundnak a megalakítását. ha ez három hónapon belül nem sikerülne. ezzel Csehszlovákia megszűnt létezni. ekkorra már Hitler elképzeléseinek támogatójává vált.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vezetés nyíltan a versailles-i rend destabilizálására törekedett. hogy Kárpátalját katonai akció keretében akár német beleegyezés nélkül is visszafoglalja.) Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt. hogy a további revízióhoz Németország támogatása elengedhetetlen. mintegy 70–75%-a nem magyar. valamint a Berlin–Róma. a négy hatalom újabb közös tanácskozást és döntést helyezett kilátásba. Az 1930-as évek közepén új szakasz kezdődött az európai diplomáciában. Magyarország pedig cserébe lemondott az erőszak alkalmazásáról. Miután Anglia és Franciaország érdektelenséget nyilvánított az ügyben. azaz a tengelyhatalmakhoz. hogy Budapest vállalja az agresszor szerepét. Nemcsak a hivatalos Magyarország ünnepelt. hogy a magyar és a csehszlovák kormány egyezzen meg a magyar kisebbséggel kapcsolatos vitás kérdésekben. 1936-ban a német csapatok bevonultak a rajnai demilitarizált övezetbe. 1939 szeptemberében Lengyelország elleni német támadáshoz nem adott felvonulási területet Magyarország. hanem ruszin (ukrán) nemzetiségűnek vallotta magát. sőt Magyarország és a kisantant között 1937 eleje óta zajló tárgyalások eredményeként feltételes megállapodást írtak alá. Arra az esetre. Az 1938. német– olasz döntőbíráskodásra került sor. 1938-39 fordulóján több lépéssel igyekezett demonstrálni németbarátságát. befogadták a lengyel menekülteket. szeptember 29-ei müncheni egyezmény a németek lakta cseh területeket (Szudéta-vidék) csatolja a Német Birodalomhoz.) 1938. hanem annak magyar többségű része került „csak” vissza. Szlovákia kikiáltotta függetlenségét (március 14. augusztus 30. A kormány. bécsi döntés) értelmében 11 927 km2nyi terület került vissza Magyarországhoz 1 millió 60 ezer főnyi lakossal. összegzés Teleki Pál külpolitikai vonalvezetését a háború kitörését követően két alapvető cél vezérelte. s ezért cserébe a Csehszlovákiával szembeni magyar területi követeléseket jogosnak ismerik el. a fegyveres semlegesség és a revízió. illetve a világ kezdett ismét két egymással szemben álló nagy blokká alakulni. lakóinak száma pedig csaknem 700 ezer főt tett ki. 130 . Mussolini. A minisztertanács 1939. Eltérően azonban az 1938-as területgyarapodástól. bécsi döntésben (1940. az itt élők túlnyomó többsége. március 10-én – az új miniszterelnök. A kormány – stratégiai okokból. Lényegében azt szerette volna. Teleki Pál javaslatára – olyan határozatot hozott. majd januárban bejelentette Magyarország kilépési szándékát a Népszövetségből és csatlakozási óhaját az antikomintern paktumhoz. Csehszlovákia feldarabolásával kapcsolatos tervében Hitler fontos szerepet szánt Magyarországnak. Lezárás.és a Berlin–Tokió-tengely (antikomintern paktum) 1936-os létrejöttével Európa. november 2-án Bécsben meghozott döntés (1.) A volt Felvidék déli szegélyének visszatérését a magyar közvélemény kitörő lelkesedéssel fogadta. s Hitler még ugyanabban az évben kiválasztotta a következő célpontokat: Ausztriát és Csehszlovákiát. s mivel március 15-én német csapatok vonultak be Prágába. az Anschluss korábbi ellenzője. (Az egyezmény véglegesítése végül elmaradt. A II. November végén engedélyezte a német kisebbség náci jellegű szervezetének. (Az 1941-es magyar népszámlálás szerint a lakosság 84%-a volt magyar. hanem annak ellenzéke is. amelyet ekkor Imrédy Béla vezetett. de akadtak elégedetlen hangok is.

az ország belépett a II. Észak-Afrika elvesztése a nácikkal szövetséges országok politikai vezetését rádöbbentette. A németek a megbízható hírszerzés révén pontos értesülésekkel rendelkeztek a kiugrási tárgyalásokat illetően. A döntéssel járó politikai és morális felelősség súlya alatt Teleki valószínűleg lelkileg összeroppant. tétel: Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel Magy FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be Magyarország német megszállásának körülményeit és következményeit a nyilasok hatalomra jutásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1943 fordulatot hozott a második világháborúban. világháborúba. és arról nem szólt. Az alternatíva: engedni Hitler követelésének. viszont megőrizni a szövetségesek rokonszenvét. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy Magyarország katonai és gazdasági erejét maximálisan állítsa a német célok szolgálatába. pedig az csak az angolszász erők balkáni partraszállása esetén léphetett életbe. 131 . A Margarethe-terv első változata 1943 szeptemberében készült el. és várni a balkáni partraszállást.) A magyar kormány számára az egyetlen lehetséges megoldásnak a kivárás politikája tűnt. és elégedetlenek voltak a magyar segítség mértékével. hogy a német vezérkar dolgozza ki Magyarország és Románia megszállásának a tervét. A sztálingrádi és a kurszki német vereség. április 3-ára virradó éjjelen főbe lőtte magát. (Lásd a forráshoz írtakat.) Hitler viszont a hazai szélsőjobboldal támogatásával éppen 1943-tól igényelte. Hitler elrendelte. Az érdekek különbözőségéből fakadóan a két ország között állandóak lettek a súrlódások. és az 1941. mivel azonban az ősz folyamán a Vörös Hadsereg folytatta sikeres támadását. A Szovjetunióval viszont semmilyen formában nem számoltak. A miniszterelnök elégedett volt addigi politikája eredményeiből és újból a kivárás álláspontjára helyezkedett. s ezáltal kiteljesíteni a revíziót. A németeknek katonai vonalon sem sikerült engedékenységre bírniuk a kormányt. 68. A szövetségesek júliusi szicíliai partraszállása. Az 1943. A kormányzó viszont határozottan szembehelyezkedett Hitlerrel. Kifejtés Miután értesült a Kállay-kormány különbéke-tapogatózásairól. ha a szovjetek érkeznek meg előbb a Duna-medencébe. kormányon maradni. majd Mussolini bukása nagyot lendített a magyar béketapogatózásokon.A két irányvonal tehát összeegyeztethetetlennek bizonyult 1941 áprilisára. s ezáltal kitenni az országot a német megszállás veszélyének. viszont elveszíteni az angolszászok jóindulatának maradékát. hogy a háború megnyerésére a német hadseregnek egyre kevesebb az esélye. a németek többször átdolgozták a tervet. Teljesíteni a német igényeket. avagy ellenállni. kapcsolatot sem kerestek vele 1944 szeptemberéig. Az előzetes fegyverszüneti megállapodást a Kállay-kormány nagy sikernek értékelte. legalábbis azok minimumát. mi a teendő. S mivel a közel félmillió főnyi magyarság által lakott Délvidék visszacsatolására vonatkozó német ajánlatot Horthy és az új kormány nem utasította/ utasíthatta vissza. és lassan megközelítette a Kárpátoknál húzódó magyar határt. áprilisi tárgyalásokon Hitler bírálta Kállay „kétszínű” politikáját és a magyar hadsereg addigi teljesítményét.

(Pl. Ugrásszerűen megnőtt a Németországba szállított olaj. kénytelen volt kiadni a parancsot a megszállásra. valamint élelmiszer mennyisége. a magyarországi vagy németországi Gestapo-börtönökbe. túlnyomó többségük Auschwitzba került. A megszállás után megindult az ország kifosztása. és Horthyt gyakorlatilag túszként akarják addig Klessheimben tartani. hogy mivel Kállay áruló. mert a román kiugrás és a németeknek szóló hadüzenet miatt újra elhalasztották a deportálást.) A gyárakat hadiüzemként a birodalmi termelés részévé tették. A németek néhány óra alatt megszállták a stratégiai jelentőségű településeket. akik az elmúlt években sokat tettek a németektől való függés gyengítésére. A nagyobb létszámú. a vezérkari főnököt. a kormánytagok zöme nácibarát. amelynek legfontosabb feladata a háborúból való kilépés megszervezése volt. elkötelezett szélsőjobboldali volt. május 15-én kezdődtek a tömeges deportálások. és most megszervezhették volna az esetleges ellenállást. a német bevonulással azonban megkezdődtek a légitámadások a nagyobb városok – elsősorban Budapest – az ipari és közlekedési csomópontok ellen. és körülvették a laktanyákat. hogy a megszállás csak átmeneti lesz. a megyei főispánok kétharmadát. Bíztak benne. Ezzel a mintegy 200 ezres budapesti zsidóság egyelőre megmenekült. 1944. Horthy kihasználta a németek meggyengülését. de szétszórt és gyengén felszerelt magyar csapatok a vezérkari főnök parancsának megfelelően nem tanúsítottak ellenállást. hogy a kormányzó a Hitlerrel folytatott tárgyalások során engedmények révén el tudja hárítani a veszélyt. a helyén marad. Betiltották a nem németbarát pártokat és egyesületeket. újságokat és folyóiratokat. hogy a főváros védelmére átcsoportosítják haderejüket. Március 19-én hajnalban a Wehrmacht és az SS-alakulatok több irányból átlépték a határt. amelyet hivatalosan munkavégzés – a valóságban megsemmisítés – céljával vittek el. Végül szóbeli kompromisszum született: Horthy nem ad parancsot az ellenállásra.) A kollaboráns Sztójay-kormány formailag törvényes keretek között került hatalomra: az előző kabinet lemondott. lecserélték a városi polgármesterek. (Lásd a forráshoz írtakat. Amikor Hitler Horthyt március 18-ára a klessheimi kastélyba hívta tárgyalásokra. számos tábornokot és rendőri vezetőt. bevonultak Budapestre. A megszálló csapatok élén Budapestre érkezett egy. beleegyezik Kállay menesztésébe.) A nemzetközi tiltakozások. a szövetségesek sikeres normandiai inváziója és az Auschwitzból szökött rabok vallomását tartalmazó jegyzőkönyv hatására a kormányzó július elején leállíttatta a deportálásokat. a feltétlen németbarát Sztóyay Dömét. és a németek elvárásainak megfelelő kormányt nevez ki. és leváltva a Sztójay-kormányt egy új kabinetet állított fel Lakatos Géza vezérezredes vezetésével. és Horthy megbízta az új miniszterelnököt. gabona és egyéb nyersanyagok. Cserében Hitler megígérte. hidakat. akkor a kormányzat tisztában volt azzal. 1944 tavaszáig Magyarországot nem bombázták a szövetségesek. A német hadvezetés igényeit kiszolgálandó újabb magyar katonák indultak a keleti frontra. repülőtereket. 1944. A magyar kormány értesült a határ menti hadmozdulatokról. hanem közölte. 132 . hogy fennáll a megszállás veszélye. így július 9-ig 437 ezer zsidót szállítottak ki az országból. a magyarországi német kisebbségből a 18-62 év közöttieket a Waffen SS-ben katonai szolgálatra kényszerítették. köztük a német titkosrendőrség (Gestapo) emberei. Hitler azonban nem tárgyalni akart. Azok nagy része. szén. Magyarország élére teljhatalmú német megbízottat nevezett ki Hitler. május 2-án pedig elindult az első transzport. április 16-án kezdődött meg a zsidók gettókba költöztetése. a német rendőrség különböző szerveinek 5-600 munkatársából álló speciális alakulat.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Február végén Bécs környékén megkezdődött a megszálló katonai alakulatok összevonása. A kollaboráns Sztójay-kormány gyorsan felszámolta az addig létező politikai ellenzéket és annak sajtóját. majd koncentrációs táborokba kerültek. A Gestapo a vele együttműködő magyar ügynökök révén előre elkészített névlisták alapján dolgozott. A parlamentet feloszlatták. az új megalakulását az alkotmányos előírásoknak megfelelően Horthy hagyta jóvá. Horthyék nem akarták azzal provokálni a németeket. de a budapesti német követség hadgyakorlattal magyarázta azokat. miközben a nácik semmiért sem fizettek. Megindult az államigazgatás és a közélet vezetőinek szélsőjobboldali politikusokra cserélése. akik azonnal hozzáláttak a politikai szempontból veszélyes személyek letartóztatásához. (Lásd a forráshoz írtakat.

hogy sikerül az angolszász szövetségesekkel fegyverszünetet kötnie. ifj. amikor a kormányzó részben a nyugati figyelmeztetés. utolsó tartalékként mozgósították Szálasit és a nyilasokat. Horthy Miklós elrablása és a kormányzó végig jellemző hezitálása miatt a kiugrás (október 15. 1945. amikor december elején Hitler fogadta Berlinben. és nem vette figyelembe az ország keleti határai felé feltartóztathatatlanul közeledő Vörös Hadsereg jelenlétének realitását. augusztus 1. A Magyar Kommunista Párt (MKP) szovjet támogatással fokozatosan megszerezte a politikai-gazdasági 133 . Az új pénz. Mivel a nácik igen pontos információkkal rendelkeztek a kiugrási előkészületekről. az infláció megállítása. A szovjetek ellenőrzése alá került térség államai – köztük Magyarország – az amerikai Marshall-terv európai újjáépítési programjából a Szovjetunió tiltása és katonai jelenléte miatt nem részesedhettek.) kudarcba fulladt. tétel: Az 50-es évek jellemzői. hogy Magyarországot az utolsó pillanatig Németország oldalán tartják. a kényszer-kitelepítések és az emigráció tovább nehezítették az ország talpra állását. Szálasi a végsőkig elkötelezte magát és az országot a német szövetség és a háború folytatása mellett. Megkezdődött az ország szisztematikus kifosztása. a földreform végrehajtása. Az Ideiglenes Kormány. (Ő a csendőrség felügyelőjeként a nyári deportálások egyik felelőse volt). részben a katonapolitikai realitás miatt elhatározta magát.A kormányzó és köre sokáig reménykedett abban. A háborús pusztítás. Lezárás.) sikerült stabilizálni a gazdaságot. majd a Tildy. hogy fegyverszüneti delegációt küldjön Moszkvába. (Lásd a forrásokhoz írtakat. és véglegesen megoldják a magyar „zsidókérdést”. A nácik. a hadifogság. járművet Németországba szállítottak. A szovjet katonai jelenlét azonban nem tette lehetővé a nyugati típusú piacgazdaság fenntartását. összegzés A nyilasoktól azt várták. s igyekezett elkerülni a tárgyalásokat a szovjetekkel. A küldöttséget az oroszul jól beszélő Faragho Gábor altábornagy vezette. Október közepére a Vörös Hadsereg már elfoglalta az ország felét és feltartóztathatatlanul nyomult nyugat felé. A nyilasok az ország minden élő és gazdasági erejét mozgósítani akarták. bár nem tartották kormányzóképesnek. Faragho október 11-én aláírta az előzetes fegyverszüneti megállapodást.) 69. A gyenge konspiráció. a rendszer működése a Rákosi-korszakban Az 50 FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze a szocialista tervgazdálkodást magyarországi megvalósítása alapján! FELELETVÁZLAT Bevezetés Magyarországot a világháború következtében súlyos veszteségek érték. az állam erőteljes beavatkozásával és kontrolljával megkezdték a kitűzött célok megvalósítását (földreform. nyersanyagot. igyekeztek lehetetlenné tenni azt. és a dezorganizálódott gazdaság helyreállítása volt. amelynek során mintegy 600 ezer tonnányi gépet. A szovjet hadsereg már a trianoni ország keleti részén volt. március). a forint bevezetésével (1946. A háborús áldozatok. Erőteljes beavatkozással. és ezt a totális terror bevezetésével látták megvalósíthatónak.és Nagy Ferenc vezette kormányok legfontosabb gazdasági célja az újjáépítés. a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettségek következtében Magyarország gazdasága katasztrofális helyzetbe került. a kiürítés.

A B-listázással lecserélték a régi tisztviselőket és gazdasági vezetőket. (Lásd a forráshoz írtakat. gépgyártás. A keleti tömb országainak gazdasági együttműködését – s egyben szovjet ellenőrzés alá vonását –valósította meg az 1949-ben létrehozott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). Gazdasági Főtanács). (Ahogy Rákosi mondta: „határ a csillagos ég”. A szovjet befolyási övezetbe tartozó országokban (Bulgária. ezért a földosztás a magyarországi kommunisták támogatottságát növelte. a feszült kelet-nyugati viszony felgyorsította a magyar gazdaság szovjet mintájú átszervezését. az újjáépítést meghirdető hároméves terv (1947 augusztusától) készítette elő a gazdasági rendszerváltást. konzervgyártás a szocialista blokk számára is termelő) szerepet kapott. A tervgazdálkodás fontos – jelentős részben propagandaként használt eleme – a munkaverseny-mozgalom vagy sztahanovizmus. külföldi érdekeltségek) részleges és teljes államosítása. bankok. (Ha a szocialista állam nem ellenőrizheti a termelést. stratégiai szempontok kerültek előtérbe. Csehszlovákia. a központi tervezés jegyében a tervutasítás eszközeivel működtetett. nyersanyag. hús. Az 1947-ben bevezetett hároméves terv jelentős fejlesztéseket irányzott elő mind az iparban. 1946-47 folyamán megkezdődött a kulcsfontosságú ágazatok (bányák. Megszűnt a munkanélküliség és büntették a munkakerülést. hogy Magyarországot a vas és acél országává kell 134 . Kifejtés Az 1945 tavaszán végrehajtott földreform felszámolta a nagybirtokrendszert.) Miután a termelés nem a valós igények és gazdasági tények alapján szerveződött. Az erőforrás-felhasználás extenzív jellegének következtében mindent ezeknek a céloknak rendeltek alá a fogyasztástól. Megszüntették a tőzsdét. A gazdasági folyamatokban a racionalitást a politikai akaratok háttérbe szorították.és uránbányászat játszott nagyobb szerepet. Az újjáépítés gyorsan haladt. alma. Az új pénz bevezetésével történő pénzügyi stabilizáció is a MKP népszerűségét növelte. erőművek. a jövedelemelosztáson át a foglalkoztatáspolitika gyakorlatáig. bor kivitel. A szocialista gazdasági rendszer alapja a megtermelt javak központosítása és újraelosztása. mind a mezőgazdaságban. bauxit. A végrehajtás során azonban a kommunista befolyás növekedése következtében arányeltolódás következett be a mezőgazdaság fejlesztésének rovására. a sztálini típusú gazdasági fordulatot. A Kominform utasítására 1948-49-ben államosították a 100. míg a könnyűipari ágazatok háttérbe szorultak.) A szigorúan központosított tervutasításos gazdasági rendszernek fontos jellegzetessége a gazdasági szervezet végletesen centralizált felépítése. A terv végrehajtása mindezzel együtt sikeres volt. Románia) 1949-re végbement a kommunista hatalomátvétel. nehézipari fejlesztések közül az elektromos ipar. A hidegháborús nemzetközi légkör. Az államosítás és a Dinnyés-kormány idején elfogadott. A hidegháborús feszültségek növekedése miatt visszafogták a fogyasztást. a költségvetés jelentős részét fegyverkezésre fordították. az önszabályozó gazdasági mechanizmusok működését lehetetlenné tették. ami biztosította az állami ellenőrzést. A gazdaság szerkezetében mélyreható átalakulás indult meg: az iparon belül a nehézipari termelés jelentősen növekedett. a folyamatos áru-. Magyarország. felszámolták a piacgazdaság utolsó elemeit is. akkor természetesen a javak elosztásának „egyenlőségét” sem képes biztosítani. Az ipari termelés 1949-ben 40%-kal múlta felül az 1938-as szintet. és hasonló módszerekkel valósult meg. s mivel Nagy Imre volt a miniszter. igen gyakran a tervanarchiába (végrehajthatatlan tervszámok) torkolló gazdasági intézményrendszer. a gazdaságpolitikáért felelős Gerő Ernő kijelentette. Lengyelország. 1951-ben bevezették a jegyrendszert és az ország gabonabehozatalra szorult.és munkaerőhiány a szocialista gazdaság működésének természetes velejárójává vált. A kommunista előretörés Európa keleti térségében több lépcsőben. és az államilag ellenőrzött gazdálkodást a tőkés termelés visszaszorításával kötötte össze. s a gazdasági stabilizáció együtt járt az állami irányítás fenntartásával.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli hatalmat (Belügyminisztérium. élelmiszeripar. Magyarország a KGST keretében elsősorban mezőgazdasági (gabona. majd 10 főnél több embert foglalkoztató üzemeket is.) A szovjet típusú tervutasítási rendszerben elsősorban katonai.

a mezőgazdaság kevés fejlesztési forráshoz jutott: zavarok keletkeztek a közellátásban. a nagy. Jelentősen megnövekedett az önkéntes vagy kényszerű társadalmi mobilitás. tétel: A Kádár-rendszer jellemzése Kád FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az 1960-70-es évekbeli szocialista gazdaság és gazdaságpolitika változását. függetlenül attól. internálások. Az ipar dinamikus fejlődésnek indult és felszívta a munkaerő-felesleget. A mintagazdaságok és gépállomások létrehozása is az állam monopolhelyzetét erősítette. a Nagy Imre miniszterelnök (1953-55) vezette „új szakasz politikájának” megvalósítását.) utáni szovjet politika változásai tették lehetővé a Rákosi-diktatúra felszámolását. a beszolgáltatási rendszer és a padlássöprés (1952) miatt a mezőgazdasági termelés szintje nem érte el a háború előttit.) A termények és jószágok kötelező beszolgáltatása.) A lakosság ellátása másodlagos lett. a kitelepítések.) A Sztálin halála (1953. hogy Magyarország nyersanyagbázisa ehhez nem volt elegendő. nehézipari központokba. Az 50-es éveket a teljes foglalkoztatottság jellemezte. Ennek következtében 1953-ra az ipari termelés az 1938-as háromszorosára növekedett. holott a hivatalos propaganda szerint emelkedett az életszínvonal. (Lásd a forrásokhoz írtakat. általánossá vált a női munkások alkalmazása is. a tagosítás (tudatosan rossz földcserére kényszerítették a földbirtokosokat). s a mezőgazdasági ismeretnél. 1953-ban a megművelt földterület kétharmada még mindig magángazdák kezében volt. (ÁVH) (Lásd a forrásokhoz írtakat. A létrejövő téeszek önállósága formális volt. a kulákok üldözése.és középbirtokos paraszti réteg („kulák”) ellehetetlenítése. összegzés Az új gazdasági rendszer miatt jelentős társadalmi változások is bekövetkeztek. az ország adottságainak jobban megfelelő élelmiszer. részben épp annak feltételeit megteremtendő (élelmiszer. A parasztság ellenállása miatt azonban a téeszek szervezése lassan haladt. vezetőiket az állam politikai úton nevezte ki. mert a mezőgazdaság erőszakos átalakítása miatt több százezren végleg felhagytak a gazdálkodással. a kollektivizálás. 70. (Lásd a forráshoz írtakat. a koncepciós perek és a gazdasági aránytalanságok rendkívül feszült politikai helyzetet eredményeztek. a vasércet importálni kellett. az eredményeket és a problémákat! 135 . Az erőszakos átalakítás.) Az iparosítással egyidejűleg. (Lásd a forráshoz írtakat. A vásárlóerő csökkenését eredményezték a terv-és békekölcsön kampányok (a lakosság vásároljon állami kötvényt) hozzájárultak a reáljövedelem és a fogyasztás (jegyrendszer) drasztikus visszaeséséhez. Magyarország – agrár adottságai ellenére – a Rákosi-korszakban kenyérgabona és bor importjára kényszerült. ami miatt szükség volt az állami/párt akaratát mindenek felett képviselő erőszakszervezetre is. az életszínvonal azonban nem érte el a háború előtti szintet sem. Az elhanyagolt infrastruktúra mégis hátráltatta a növekedést. (Lásd a forrásokhoz írtakat.változtatni. a falvakból az ipari központokba csábította a fiatalokat. ami még tovább rontotta a teljesítményt. tapasztalatnál gyakran fontosabb volt a politikai megbízhatóság.és textilipar fejlesztését elhanyagolták.) Lezárás. A falvakból sokan költöztek be az iparosodó városokba. felszabaduló munkaerő) megkezdődött a mezőgazdaság szovjet mintájú átszervezése is. zavarok alakultak ki az élelmiszerellátásban. egyúttal a politikai célok megvalósítását szolgálta. március 5.

mint a forradalom előtt. Gondoskodó. Puha diktatúra jellemezte ezután a korszakot. gazdálkodási önállósága. annak irányításával működött. szerepét a gazdasági szabályozók vették át. ezért a rendszer a patriarchális család viszonyai. 1962-ben. A lelassult gazdasági növekedés gyorsítása érdekében egyik oldalon erősítették a központi irányítást egyúttal viszont a vállalati önállóságot is (árszabályozás és bértömeg képzés mellett nyereségre ösztönzés). a parlamentnek csak jelképes szerepe volt. A forradalmat követően a forradalom idején megalakult kommunista állampárt. a hétköznapok átpolitizáltsága csökkent. A tömeges kollektivizálással az agrárgazdaságban is a közvetlen tervutasításos módszer vált uralkodóvá. nem kellett lelkesedni.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1956-os forradalom leverésével. az ellenünk” helyett „Aki nincs ellenünk. Kifejtés A kádári paternalizmus javított az életkörülményeken. A mezőgazdasági termelés szervezetének átalakítása mellett. Nem történt radikális gazdasági irányváltás sem. (Lásd a forráshoz írtakat. A politikai rendszer és ideológia alapelemei nem változtak: megkérdőjelezhetetlen maradt az egypártrendszer.) Az életszínvonal emeléséhez hozzá tartozott.”) Nem alakult ki Kádár körül személyi kultusz és a szellemi élet is valamelyest szabadabbá vált. hogy „lerakták a szocializmus alapjait”. és szervezetileg is lehetővé tették az önálló szövetkezeti gépállomány kiépítését (az addigi állami gépállomási rendszer fokozatos felszámolásával). s csak a nyolcvanas évek elejétől váltak láthatóvá az alkalmazott eszközök. Bár az élet minden területén érvényesült az állami ellenőrzés. Kádár tanult a Rákosi-korszak hibáiból. 136 . nemzetközi kapcsolatok újraszervezése) kezdte meg hatalmának kiépítését. az velünk van. a korábbi fő gazdasági célok lényegében nem változtak. Az ezzel kezdődött változások a hatvanas évek második felétől az agrárgazdaságot több mint egy évtizedre a magyar gazdaság sikerágazatává tették. („Aki nincs velünk. A parasztok a kezükben hagyott kis földterületen háztáji gazdálkodást folytathattak. amit azonban 1964 februárjában az MSZMP Központi Bizottsága megváltoztatott a terméscsökkenés és az ebből fakadó ellátási problémák miatt. megszűnt az addigi tervutasításos rendszer. hogy a külföldi megfigyelők egyenesen „gulyáskommunizmusról” beszéltek. erőszakszervezetek. Mindez azonban az állami újraelosztó rendszerének köszönhető. a Szovjetunióval való szoros kapcsolat. amely a mindennapokban is jól érzékelhető pozitív változásokat hozott. „kemény diktatúrával” (megtorlás. A rendszer mégis másképp működött. de a cenzúra (3T) nem szűnt meg. Kádár is a kollektivizálás híve volt. Az élelmezés olyan nagy mértékben javult. a korlátlan hatalmú „családfő” mintájára. 1962-64-ben átformálták az iparvállalatok szervezeti kereteit. biztonságát lehetőség szerint növelő politikát folytatott. a közhangulatot pedig a legvidámabb barakk kifejezés. (Lásd a forráshoz írtakat. megmaradt a tervutasításos újraelosztó rendszer. szovjet katonai és politikai támogatással hatalomra jutott Kádár János több mint három évtizedes rendszere (1956-89) nem alkotott egységes időszakot: különböző szakaszait erősen befolyásolták a hazai és a nemzetközi politikai változások. nem tértek vissza az ötvenes évek elejének durva módszereihez. de az ellenszenvet nem volt veszélytelen kimutatni. hogy a teljes foglalkoztatottság fenntartásával együtt folyamatosan nőttek a jövedelmek. Az ellátás javulását fejezi ki a frizsiderszocializmus.) Ekkortól fokozatosan szélesedett a mezőgazdasági szövetkezetek szervezeti. s bár a szövetkezeteket kényszerrel hozták létre. a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) az ún. a téeszesítés befejezése és az amnesztia rendelet kiadása után kijelentették. Mindezzel együtt jelentősen megemelték a mezőgazdaságban felhasználható fejlesztési források összegét. szervezeti formák korlátai. a társadalom jólétét. azzal szinte párhuzamosan és részben hasonló megfontolások alapján.

A gazdasági visszaesés. Meghatározóvá vált az a tévhit. gyakorlatilag tehát az elvonásokat kellett úgy elosztani. A rendszer 137 . az erősödő infláció.) 1960 és 1980 között a nyolcszorosára nőttek. hogy az ne vezessen társadalmi robbanáshoz. A tervgazdaságot az az illúzió szülte. a súlyos eladósodás. tervlebontások rendszere.) Az 1985-86-ra azonban világosan látszott. ami a politikai intézményrendszerre vonatkozott (az állami vállalatok össznépi tulajdonban vannak. hogy a Szovjetunió gazdasági erejét felemésztette az Egyesült Államokkal folytatott katonai versengés. illetve ezek részeként eszköz. a rugalmasabb. igaz. egyáltalán gazdaságilag magához kötni. a költségek növekedése folytatódott a nyolcvanas években is. (Lásd a forrásokhoz írtakat. ennek következtében a termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb lesz. a költségvetési hiány vált meghatározóvá. hogy a vezetés – a maga normái szerint. a tervgazdaság miatt nem lehetett sikeres. a népgazdaság irányítása központilag történik).és anyagelosztás. azt jelentős részben csak imitáló eszközökkel működtették a gazdaságot 1974-ig. összegzés A Kádár-korszakban több kísérlet is történt a gazdaság átalakítására. ami messze meghaladta a gazdaság egészének növekedését. kézi vezérléssel – megteremthető a gazdasági egyensúly. Egyértelművé vált az is. az egyre nyilvánvalóbban elkerülhetetlen nyílt munkanélküliség. A modern tömegtermelés minden fázisát azonban képtelenség volt központilag szabályozni. A tervezett reform a gazdaság jobb működését elősegítő változás volt.) 1977-re azonban olyan drámaivá vált az ország külkereskedelmi mérlegének hiánya és az eladósodás. A társadalombiztosítási kiadások (teljes körű nyugdíj. amikor a gazdaság növekedése megtorpant. A hetvenes évek utolsó harmadára nyilvánvalóvá vált. folyamatos eseti beavatkozásokat indukálva. a ciklikusságot. évtizedekre maradandó előnyöket is hozó gazdasági változtatásokat. sőt. hogy gondos tervezéssel ki lehet küszöbölni a piac irracionalitását. amelyek tovább növelték a káoszt. a világ és a magyar gazdaság helyzetének változásait automatikusan érzékelő berendezkedés kialakítása. Ezzel Magyarországon bevallottan piaci jellegű. GYES stb. megúszható a gazdaság érdemi szerkezeti átalakulása. különösen nem tartalmazhatott olyan elemet. ezért már nem képes a kisebb szocialista országokat olcsó nyersanyaggal ellátni. Az 1979-80-ban már egyértelművé váló gazdaságpolitikai fordulat miatt az egész világon újra erősödött az állami beavatkozás. a túltermelési válságokat. a tervutasítások. a növekedés pedig gyorsabb. Feladták az életszínvonal folyamatos emelésének politikai követelményét. (Lásd a forrásokhoz írtakat. de nem jelentette a szocialista rendszer alternatív gazdasági mechanizmusát. Egy ideig úgy látszott. ingyenes egészségügy. évi gazdasági reform során az általában igen óvatos kádári vezetés hajtotta végre a szocialista országok közül – Jugoszláviát nem számítva – a legradikálisabb. de nem a kívánalmakhoz viszonyítva – drasztikus változtatásokra kényszerült. alapvető változásokra van szükség. hogy a magyar gazdaságpolitika az évtized nagyobb részében alapvetően elhibázott irányt követett. Bármely hiba. GYED.) Az 1968-as reformmal végül is megszűnt a részletes központi előírások. az életszínvonal csökkenése. hogy a gondok nem átmenetiek. (Lásd a forráshoz írtakat. Másrészt az erőtartalékok kimerülésével évről évre csökkenő összegű elosztható jövedelem állt rendelkezésre. hanem a szocialista rendszer sajátos korlátai. nem kalkulált esemény vagy tényező dominószerűen döntötte romba egész ágazatok működését. amikor a reformot a Szovjetunió leállíttatta. hogy a piacgazdaságokat átrendező nemzetközi cserearány-változás az olajárak 1973 utáni ugrásszerű emelkedésével hozzánk nem gyűrűzik be. hogy az adminisztratív intézkedésekkel – ahogy egykoron nevezték. Lezárás. A 1960-1970-es években bevezetett nagyvonalú szociális intézkedések bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú következményekkel. ám ez nemcsak a külgazdasági környezet Magyarország számára hátrányos változása.Az 1968. de ez Magyarországon a régi reflexek felerősödését jelentette és többnyire az alig létező piaci jellegű intézmények háttérbe szorításával járt.

hiszen a munkaadó az állam. Magyarország. Románia. Az alapító dokumentum rögzítette a tagállamok szuverén egyenlőségét. A szovjet típusú rendszer kiépítésének állomásai a SZEB-ben lévő szovjet befolyás és a Vörös Hadsereg jelenlétét kihasználva a kommunisták kulcsszerephez juttatása volt az egyes országok kormányában. azaz ideológiailag alátámasztható okokból (pl. Mindezek a változások biztosították a gazdaság totális ellenőrzését. bármely ország csatlakozhatott hozzá. A szocialista gazdasági rendszert egyszerre jellemezte a hiány és a pazarlás. A szovjet ellenőrzés alatt álló országokban a Marshall-segély felvételét megtiltották. majd erőltetett iparosítási programokat indítottak. hanem a politikai beágyazottság szerint osztották el. hanem a hatalom saját önképéhez igazodó elvárásait kellett kielégítenie. a mesterséges árrendszer nem tükrözte a valódi költségeket és ráfordításokat. január 25-én jött létre. Bulgária) 1945-1948 között szovjetbarát kormányok alakultak. Magyarországon is a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági szálak erősítését szorgalmazták. annak ellensúlyozására javasolta maga Sztálin a szocialista tömb gazdasági integrációját. a jóvátétel teljesítése a nemzetgazdaság legfőbb feladata lett. mint gazdasági integrációs szervezeti forma hivatalosan 1949. gazdasági – együttműködés igénye. ill. A rendelkezésre álló forrásokat – amint később az eladósodás révén bevont külföldi hitelek jelentékeny hányadát is – nem a piacképesség. amely osztotta legfőbb céljait. a pártállam kiépülésével párhuzamosan történt a gazdaság szovjetizálása is: az államosítások során megszűnt a magántulajdon. 71. a nemzeti érdekek tiszteletben tartását. Kifejtés A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. világháború végén szovjet befolyás alá került országokban (későbbi NDK. Már 1945–46-ban napvilágot láttak olyan közgazdasági elemzések Magyarországon. A szövetségi rendszeren belüli önellátás eszméje is egyre inkább meghatározóvá vált a külgazdasági stratégia szempontjából. amely a termelést és az elosztást szervezi a tervutasítással. a kölcsönös előnyök 138 . a nyereségesség. ill. Célja a „testvéri” tagországok népgazdaságának a gazdasági összefogás és a nemzetközi szocialista munkamegosztás útján való fejlesztése és termelőerőik színvonalának emelése volt. melyek azt tárgyalták. hogy a szomszédos országokkal miképp lehetne szorosabbra fűzni a gazdasági kapcsolatokat. az innovációra való képesség. Az 1948-as év elejéig határozottan jelentkezett az ezekkel az országokkal való – politikai. tétel: A szo szovjet blokk kialakulása és jellemzői FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze a KGST-be illeszkedő magyar gazdaságot és a rendszerváltás gazdasági következményeit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A II. teljes foglalkoztatás) támogatták a veszteséges vállalatokat. Lengyelország. KGST nem volt zárt szervezet. és bevezették a tervutasításos rendszert. A vesztes országok üzemei a szovjet hadsereget látták el. azaz a szocializmus és a kommunizmus építését szándékozott végrehajtani. kollektivizálták a mezőgazdaságot. Létrejöttében kiemelt a szerepe az USA által felkínált újjáépítési segély (Marshall-segély) visszautasításának. Az egypártrendszer. Csehszlovákia. A szovjet pártvezetés felsőbb köreiben azonban ekkor a kisebb országok közötti együttműködés helyett a szocialista tábor más országaihoz hasonlóan. Nem a valódi fogyasztói igényeket.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli ráadásul öncélúan működött.

a nyereségesség. a cink zöme. és nem alkalmazhatott szankciót velük szemben. Nem a valódi fogyasztói igényeket. A rendelkezésre álló forrásokat – amint később az eladósodás révén bevont külföldi hitelek jelentékeny hányadát is – nem a piacképesség. A rendszer ráadásul öncélúan működött. a mesterséges árrendszer nem tükrözte a valódi költségeket és ráfordításokat. A Szovjetunió egyre kevésbé tudta kielégíteni az olcsó nyersanyagok és energia iránti igényt. mert az olajárrobbanás megváltoztatta a tagállamok közötti együttműködést. 139 . A szervezetben egyértelmű volt a szovjet dominancia. alma. Afganisztánnak. a felhalmozásra. A szocialista gazdasági rendszert egyszerre jellemezte a hiány és a pazarlás. a munkamegosztást. majd napirendre került a népgazdasági tervek összehangolása. gazdasági együttműködést érintő döntései mindössze ajánlások voltak. A KGST-ből származott az importált vasérc. a kőolaj. tapasztalatcserére. A KGST tevékenysége a kezdeti szakaszban főként az áruforgalom szélesítésére. amelyeket csak a tagországok illetékes szerveinek beleegyezése után lehetett végrehajtani. 1973-ban Kuba. a faáru és réz jelentős hányada. bor.és villamosenergia-hálózat teljes függést jelentett a Szovjetuniótól. Ikarus. amelyek tovább növelték a káoszt. hogy gondos tervezéssel ki lehet küszöbölni a piac irracionalitását. Videoton. A kőolaj-. Az erre való törekvés fölfogható egy központosítottabb. nem kalkulált esemény vagy tényező dominószerűen döntötte romba egész ágazatok működését. Nicaraguának. A tagországok együttműködését jócskán elősegítették a gazdaságilag erősebb tagországok nyújtotta kamatmentes vagy nagyon alacsony kamatozású hitelek. a szakemberképzés területére korlátozódott. hanem a politikai beágyazottság szerint osztották el. a villamos energia csaknem 100 százaléka. 1962-ben Mongólia. teljes foglalkoztatás) támogatták a veszteséges vállalatokat. Észak-Koreának. földgáz. Orion) és mezőgazdaság termékei (pl. a nyersanyagok és az energiahordozók egyre bővülő felhasználásával és a kelet-európai társadalmakban rejlő munkaerő-tartalékok mozgósításával tudta elérni. konzerv) jó részének viszont a KGST-tagállamokkal kötött hosszúlejáratú szerződések nyújtottak biztos elhelyezési lehetőséget. folyamatos eseti beavatkozásokat indukálva. hatékonyabban működő szervezet kialakításának az igényeként. 1950-ben a Német Demokratikus Köztársaság. (Az erőviszonyokat és a szankcionálási lehetőségeket jelentősen befolyásolták a hidegháborús események és a szovjet hatalmi törekvések. Bármely hiba. A tervgazdaságot az az illúzió szülte. ám ezek nem valósultak meg. az ólom. a túltermelési válságokat. Még 1949-ben csatlakozott a szervezethez Albánia (1961 után már nem vett részt a KGST munkájában). az innovációra való képesség. A hiányzó legfontosabb fűtő. A magyar ipar (pl. ennek következtében a termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb lesz. kohókoksz. a ciklikusságot. Jugoszláviának. A „proletárdiktatúra” hatalmi szerkezetét és ideológiai előfeltevéseit megjelenítő központi tervutasításos rendszer a legapróbb részletekig igyekezett szabályozni a javak termelésének és elosztásának láncolatát. A sztálinista és poszt-sztálinista tervgazdaság a növekedést a belső erőforrások. hanem a hatalom saját önképéhez igazodó elvárásait kellett kielégítenie.) Határozatokat csak eljárási és szervezeti kérdésekben hozhatott. A KGST legfelsőbb végrehajtó szerve (Tanács). 1978-ban a Vietnami Szocialista Köztársaság.és nyersanyagok zömét évtizedeken keresztül a KGST-partnerek egymástól szerezték be. Különböző időszakokban megfigyelői státusa volt a KGST-ben pl. A modern tömegtermelés minden fázisát képtelenség volt központilag szabályozni.és a kölcsönös segítés elvét. Később a tagállamok egyeztették a gazdaságfejlesztés főbb irányait. a külkereskedelemre vonatkozó mutatókat. a Kínai Népköztársaságnak. a termelésre. a fogyasztásra. műszaki segítségnyújtásra. a szakosítás is. azaz ideológiailag alátámasztható okokból (pl. azaz nem rendelkezett nemzetek feletti intézményi rendszerrel. közvetlenül nem utasíthatta a tagállamok szervezeteit és vállalatait. A rendszer kimerítette az extenzív növekedés tartalékait. a növekedés pedig gyorsabb. A KGST végső ellehetetlenülésében jelentős szerepet játszott az 1970-es évek olajválsága. Laosznak. A másik alapvető probléma a tervgazdaság természetéből fakadt. A KGST nem volt szupranacionális szervezet. amelybe minden tagország egy miniszterelnökhelyettest delegált.

A válság elburjánzását leginkább az eladósodás növekedése mutatta. A reáljövedelmek radikális csökkenésével már a rendszerváltás utáni kormányoknak kellett szembesülniük. A keletnémet (NDK). román. A politikai váltás a külgazdasági kérdésekben is éreztette hatását. Az elmaradott technológiára és gazdasági alapra épülő KGST versenyképtelennek bizonyult a világpiacon. egészen 1996-ig. tétel: A ren rendszerváltozás Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az 1980-as évek második felének Magyarországát. a gazdaságpolitikai konzultációt. hogy az állami újraelosztásban a hitelek egy részét a jóléti rendszer fönntartására fordították. majd meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. 1991 elején. 72. Ez a csökkenés azonban nem a gazdaság szerkezetváltásának volt betudható. A reálbérek az 1980-as években folyamatosan csökkentek. szabályozták a két. A ’80-as évek közepétől a KGST-tagállamok gazdaság. hanem egyrészt annak. a második gazdaságban szerzett jövedelmek valamint az. A Magyarországon 1981-ben kis híján bekövetkezett államcsőd után 1984-ig valamelyest csökkent az adósságállomány. a rendszerváltás körülményeit! 140 . csehszlovák rendszerváltás felgyorsította szocialista tábor felbomlását és az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában.és külpolitikáját egyre erőteljesebben határozta meg a peresztrojka hatása. gazdaságilag pedig azt. az életszínvonalat azonban ideig-óráig szinten tartották. szeptember 26-án a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa hivatalosan is beszüntette működését. (Lásd a forrás adatait. hogy az MNB vezérkara ekkor még szerencsésen spekulált az árfolyamokkal. a tagállamok közötti kereskedelem lényegében összeomlott – 1991. a külső tőkebevonást pedig gazdasági és politikai gátak egyaránt akadályozták. a kapitalizmus. Amikor Gorbacsov 1985-ben az SZKP főtitkára lett. hogy a túlmunkában.) Lezárás. összegzés A rendszerváltás politikailag azt jelentette. A gazdaság modernizálásához nem volt elég belső tőke. másrészt. amiképpen a foglakoztatási szint brutális visszaesésével és az infláció elszabadulásával is. Engedélyezték a vállalkozást. hogy a gazdaságot kézi vezérlésre állították át. más szóval a „nyitást”. 1984-ben a KGST moszkvai csúcstalálkozóján döntenek a párbeszéd megkezdéséről az Európai Közösségekkel.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 1979-ben némi decentralizáció figyelhető meg a KGST döntéshozatali rendszerében. akkor az az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását.és többoldalú együttműködés szervezetét. amikor a Szovjetunió tilalmat vezetett be a barter-ügyletekre. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. ezért Mihail Gorbacsov a párbeszéd felújítását indítványozta az EK-nak 1986-ban megkezdődött a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági megállapodások megkötése és a diplomáciai kapcsolatok felvétele.

Demszky Gábor) nevezett csoport (ún. emiatt gyakran zaklatták őket a hivatalos szervek. ám ez csak azért következhetett be. így ebből kevés bevétel származott. Csengey Dénes. mivel a magyar termékekért alacsony árat fizettek a világpiacon (cserearányromlás). nem törődött kellően a népességcsökkenés jelenségével és nem állt ki az országhatáron kívül élő magyar kisebbségekért. hogy ez nem sikerült. társadalom és politika is válságba jutott. A rendszerváltás politikailag azt jelentette. A demokratikus ellenzéknek (pl. Gorbacsov radikális gazdasági reformokat. párton belüli reformkommunisták csoportja. 1985-ben a monori találkozón az ellenzék két csoportja kísérletet tett az összefogásra. Charta’77 vagy a Bibó-kör). mert nem igyekezett megőrizni a hagyományos népi kultúrát. voltak közöttük érintkezési pontok. Az alapvető. de a felfogásbeli különbségek olyan nagyok voltak. Az 1980-as évek közepén megjelent az ellenzéki ifjúság új generációja. A reformerek között akadtak párttagok is. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Magyarországon a politikai ellenzék nyíltan az 1970-es évek második felétől lépett fel. Kőszeg Ferenc. Átfogó reformokkal lehetett volna csak a helyzeten javítani. hiszen a dráguló olajt csak hitelekből lehetett megvásárolni. Egy idő után már a hitelek törlesztésének érdekében kellett újabb hiteleket felvenni (adósságspirál). mert az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában.) A pénzügyi összeomlást ekkor még el lehetett kerülni azzal. Az ellenzéki. ők elsősorban a szakkollégiumokon belül szerveződtek (Bibó István Szakkollégium. Ennek egyik forrása az ország eladósodása az olajválság következtében. Lezsák Sándor). Kifejtés Az 1980-as évek második felében a többi szocialista országhoz hasonlósan a magyar gazdaság. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. aminek egyik oka a még a két világháború közötti időszakra visszamenő. Ez az ún. mert vagy negatívan érintették volna a rendszer legfontosabb vívmányait (pl. gazdaságilag pedig azt. képviselőik hatottak egymásra (pl. ezeket azonban elodázták. akik korlátozott politikai 141 . ám ők egy bizonyos ponton nem mehettek túl pozícióik veszélyeztetése nélkül.FELELETVÁZLAT Bevezetés Mihail Gorbacsov 1985 márciusában lett az SZKP Központi Bizottságának a főtitkára. gazdasági és politikai számvetést. Kis János. harmadik utas elképzeléseit vallotta a másik ellenzéki csoportosulás (Csoóri Sándor. A szocialista-kommunista rendszerek összeomlása más-más úton játszódott le a különböző szocialista országokban. 54 évesen ő e poszton a legfiatalabb Sztálin óta. Állandó szervezői és résztvevői voltak a rendőrség által nem engedélyezett március 15-i és október 23-i megmozdulásoknak. új cselekvési programot jelentett be. demokratikus ellenzék és népi írók közötti népi-urbánus vita volt. általános foglalkoztatás) vagy ideológiailag bizonyultak vállalhatatlannak (magánszektor további növelése. Amikor Gorbacsov meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. a kapitalizmus. A gyakran kéziratban vagy stencilgépen sokszorosított írásokban álltak ki a parlamentáris demokrácia kialakítása és a szabadságjogok mellett. A két világháború közötti népi írók ún. Solt Ottilia. más szóval a „nyitást”. Bírálta a rendszert. elítélve a Brezsnyev alatti pangást. fél-ellenzéki és reformer gondolatok és csoportok még nem különültek el élesen. A Szovjetunió nem szólt bele a keleti blokk országaiban lezajlódó folyamatokba (1989). de ez csak átmeneti javulást hoz. a hatalmi érdekrendszer átalakítását ígérte. az ún. Magyarország egyre több hitelt vett fel. az államcsőd veszélye jelentette. Összefogás azonban nem jött létre a csoportok között. akkor az az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását. a lakosságot elsősorban foglalkoztató gondokat a gazdaság összeomláshoz közeli helyzete. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. hogy Magyarország belép a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba. Csurka István. privatizáció). Rajk László Szakkollégium). Beszélő kör) a legfontosabb szamizdat kiadványáról kapta a nevét.

Ennek jegyében a korábbiaknál sokkal békésebben telt 1989. Az 1988. június 16-án százezrek jelenlétében újratemették Nagy Imrét és társait (Lásd a forráshoz írtakat. 142 . március 15-e. március 15-i tüntetésen már közösen jelentek meg az ellenzék tagjai. célját nem érte el. S bár 1988 novemberében Grósz Károly a sportcsarnoki beszédében felfordulással és fehérterrorral riogatott. szeptember 18-án az EKA és az MSZMP aláírta a megállapodást. 1988 májusában létrejött a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ). Megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB). Ugyanebben az évben Lakitelken az ellenzék másik ága összejövetelt tartott. A reformkommunisták MSZMP-reformköröket szerveztek országszerte. politikai és szociális reformterveket összefoglaló tervezet is. hogy a parlament elé terjeszti az alkotmánymódosítást. Nagy Imre halálának 30. (Lásd a forráshoz írtakat. 1989 márciusában összeült az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). a Szabad Kezdeményezések Hálózatából az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). hogy 1956-ban nem ellenforradalom. A rendszerváltás jogi kereteit kidolgozó Nemzeti Kerekasztal tagjai lettek a volt Ellenzéki Kerekasztal (EKA) szervezetei és pártjai. Fő képviselőjük Grósz Károly. (Lásd a forráshoz írtakat. a régiek újjáalakulását. ahol megjelent Pozsgay Imre is. akkor ezzel az MSZMP hatalmának legitimitását kérdőjelezte meg. októberben az országgyűlés el is fogadta az ún. A tüntetés részvevőit letartóztatta. a Független Kisgazdapárt (FKgP). 1987-ben jelent meg a Fordulat és reform című. 1988-ban jelentős tömeg vett részt a bős-nagymarosi gát megépítése és a romániai falurombolás ellen szervezett tüntetéseken a Parlament előtt. Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP).) 1989. amelyen a párt megszüntette önmagát. melyet a Független Jogász Fórum kezdeményezett. amit az államapparátusban dolgozó. s a reformerek létrehozták az MSZP-t (Magyar Szocialista Pártot). amivel megszűnt a pártállami szakszervezetek kizárólagossága. akik hatalmi érdekből (generációs alapon) le kívánják váltani Kádárt. június 16-ra.) Szimbolikus esemény. már nyilvánosan megkérdőjelezték az egypártrendszert. a Hősök terén. hogy nyilvánosságra kerüljenek Nagy Imre és társai újratemetésének követelőinek nyilatkozatai. valamint igyekezett az MSZMP-n belül akadályozni a változásokat. egy gazdasági. a hatalom azonban még ellenállt. (Lásd a forráshoz írtakat. a Hazafias Népfront elnöke volt. majd szabadon engedte. A párton belül sokan bírálták Pozsgayt. (kivéve a Fidesz és az SZDSZ. az MSZMP és ún. hanem népfelkelés volt. de nem akadályozták meg ezután azt sem. Társadalmi szervezetként megalakult a Magyar Demokrata Fórum. 1989 októberében tartotta utolsó kongresszusát az MSZMP.) 1989. Amikor 1989 januárjában (Grósz külföldi útját kihasználva) Pozsgay Imre kijelentette. bár nem is ellenezte). DEMISZ stb. ami ellen hatalmi erőszakot is kilátásba helyezett. Az 1988.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli reformok bevezetését is támogatták az égetően szükséges gazdasági reformok mellett. SZOT. (Lásd a forráshoz írtakat. Legmagasabb pozíciót betöltő képviselőjük Pozsgay Imre.) 1988-89-ben jöttek létre vagy alakultak újjá a következő politikai szervezetek. sarkalatos törvényeket. Az MSZMP nem akadályozta meg 1988 folyamán az új pártok megalakulását. a Magyar Demokrata Fórum (MDF). Hazafias Népfront. az idős pártfőtitkárt. és céljuk a forradalom résztvevőinek rehabilitálása volt. ill. amiben kimondják a helyzet tarthatatlanságát: „Kádárnak mennie kell!”. harmadik oldalként hivatalos társadalmi szervezetek (pl. s bizonyos kérdésekben az ellenzékkel is együttműködtek. ezután gyakorlatilag a többpártrendszer létrejöttét nem lehetett kétségbe vonni. hogy Kádár János 3 héttel később halt meg azon a napon. Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). Az MSZMP elfogadta. reformoknak elkötelezett társadalomtudósok adtak ki.) 1987-ben a demokratikus ellenzék kiadja a Társadalmi szerződés című írást. általában párttag. évfordulójára tervezett (ellenzéki) megemlékezést viszont a hatalom megakadályozta. 1988-ban több fórumon.) Az EKA tárgyalásokra szólította fel az MSZMP-t és békés átmenetet követelt az állampárttól. amelyet az 1956-os forradalom túlélői hoztak létre. ill. Az 1980-as évek közepén az MSZMP-ben olyan politikusok jutnak főszerephez. pártok: Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz). amikor hivatalosan is rehabilitálták Nagy Imrét.

s ezzel az MSZMP átmenti hatalmát az új rendszerbe. A rendszerváltás jogi kereteit kidolgozó Nemzeti Kerekasztal tagjai lettek a volt Ellenzéki Kerekasztal (EKA) szervezetei és pártjai. akkor a választást a volt MSZMP-s Pozsgay Imre nyeri (az ellenzéknek nem volt ugyanis országosan ismert és elismert „arca” ellenjelöltként). 1989 márciusában összeült az Ellenzéki Kerekasztal (EKA).) 1990. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. tétel: A ren rendszerváltás Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a rendszerváltáskor született magyar választási rendszert. Történelmi Igazságtétel Bizottság. harmadik oldalként hivatalos társadalmi szervezetek (pl.1989. négyigenes népszavazás kapcsán. amelyek a rendszerváltás követően a politikai életet meghatározták: (Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz). 73. melyet a Független Jogász Fórum kezdeményezett. gazdaságilag pedig azt. 1990 márciusában lehetősége nyílt az országnak tárgyalni a Szovjetunióval. ezzel jogi értelemben a rendszerváltás békésen. ill. Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP). hogy minél előbb vonják ki az összes szovjet katonát az ország területéről. a FIDESZ. a Szabad Kezdeményezések Hálózatából az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). Az SZDSZ. a Független Kisgazdapárt (FKgP). összegzés Mivel a keletnémet (NDK). helyette kikiáltották a harmadik Magyar Köztársaságot. a kapitalizmus. Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). az MSZMP és ún. Az EKA tárgyalásokra szólította fel az MSZMP-t és békés átmenetet követelt az állampárttól. civil és szakszervezetek) és pártok. csehszlovák rendszerváltás felgyorsította szocialista tábor felbomlását. a régiek újjáalakulását. A gazdasági rendszerváltás az 1990-es években kezdődött meg. március 25-én tartották az első szabad választást Magyarországon. a Magyar Demokrata Fórum (MDF). SZOT. az FKGP attól tartott. ezután gyakorlatilag a többpártrendszer létrejöttét nem lehetett kétségbe vonni.) A rendszerváltás politikailag azt jelentette. tárgyalásos úton megtörtént. DEMISZ stb. vér nélkül. Hazafias Népfront. 1989 őszén a rendszerváltó pártok között kialakult az első komoly ellentét.) Az MSZMP nem akadályozta meg 1988 folyamán az új pártok megalakulását. az első választásokat! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1988-ban jöttek létre vagy alakultak újjá a Magyarországon azok politikai szervezetek (pl. Lezárás. 143 . Végül a harmadik köztársaság első elnökét a parlament választotta meg Göncz Árpád személyében az SZDSZ és az MDF megállapodása alapján. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. (Lásd a forráshoz írtakat. A szavazás igazi tétje a köztársasági elnök választása volt. október 23-án megszűnt a Magyar Népköztársaság. az SZDSZ és az MDF szembekerült az ún. román. hogy ha a köztársasági elnök választása közvetlen és a parlamenti választás előtt lesz.

A 10. októberben az országgyűlés el is fogadta az ún. az országgyűlési választások tavasszal. töredékszavazat-visszaszámláló rendszer. A helyi önkormányzat választott vezetője a polgármester. aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. s mivel nem szerezte meg a szavazatok több mint felét.4%). A képviselők azok lesznek. hanem a meglévőt módosították jelentős mértékben. az aktív és apaszív választójogról lásd a forráshoz írtakat. háromezer rendelkezik önálló települési önkormányzattal. A magyar választójogi rendszerről. A képviselők kb. amely saját ügyeiben a központi hatalomtól független döntéseket hozhat. míg a helyi önkormányzati választások ősszel. A képviselők másik része pedig a pártok.6% és a FIDESZ 5. A német modellen alapuló vegyes magyar választási rendszer – amelyet az 1989. sarkalatos törvényeket. hogy gyűjtőpártként működött és megrázkódtatástól mentes (nem radikális) átmenetet ígért a választóknak. Az új alkotmány szerint az országgyűlés kétharmados többséggel dönthet az alkotmány módosításáról. Polgármester az lesz. ha a képviselők kiválasztásában minden választójoggal rendelkező állampolgár azonos értékű szavazattal vehet részt. (Budapest esetében az egyes kerületek önálló települési egységnek számítanak. A magyar alkotmány értelmében a választójog általános és egyenlő. A demokrácia egyik legfontosabb alapelve az. Az országgyűlési választásokról. 60%-át egyéni választókerületben választják meg. az egész társadalom. annak közvetlen érdekeit kifejező. évi XXXIV. Mindez csak akkor valósulhat meg. Az országgyűlési és az önkormányzati képviselők választása egy évben történik. illetve polgármester (főpolgármester) jelöltségéhez szükséges arányokat. bár nem is ellenezték). akik a legtöbb szavazatot kapják. A parlamentbe bejutott még a két liberális párt (SZDSZ 23. hogy az államhatalom működésének legfőbb forrása a nép. Az önkormányzati képviselőket és a polgármestereket a magyar alkotmány szerint szintén négyévenként választják a választópolgárok. szeptember 18-án az EKA és az MSZMP aláírta a megállapodást.000 lakosú vagy annál kisebb településeken a képviselő jelöltek abc sorrendben szerepelnek a szavazólapon. amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. az eredmény megállapításáról lásd a forrásokhoz írtakat. A választás az önkormányzatok esetében egyfordulós. MSZMP elfogadta. az országgyűlési képviselői választásokkal szemben nincs „érvényességi küszöb”. hogy a kampányban a „nyugodt erőként” jelent meg.7%) az MDF lett.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Kifejtés 1989. Az aktív és a passzív választójog feltételei nem különböznek az országos választásokétól.6%). kétszavazatos. valamint a vártnál jóval rosszabb szerepléssel az MSZP (8. hogy a parlament elé terjeszti az alkotmánymódosítást. Magyarország több mint négyezer települése közül kb. A törvény meghatározza az önkormányzati képviselő. (kivéve a Fideszt és az SZDSZ-t. A rendszerváltáskor nem hoztak létre új alkotmányt. a szavazás közvetlen és titkos. A 10. A demokratikus államokban ezért a választójog általános és egyenlő. független szervezet. tehát az érvényességhez és eredményességhez nincs megállapítva részvételi arány. Fontos szempont lehetett. a szavazás pedig közvetlen és titkos. A polgármester választása közvetlenül történik. A győztes párt (42. aki a legtöbb szavazatot kapja. március 25-én tartották a rendszerváltás utáni első szabad választást Magyarországon. Az egyéni választókerület képviselője az lesz.) Az önkormányzat a helyi közösség életét irányító. törvény szabályoz – kétfordulós. 144 . Az alkotmányban megjelennek az alapvető emberi szabadságjogok és megvalósul a hatalmi ágak szétválasztása. illetve társadalmi szervezetek (jelölő szervezetek) által állított kompenzációs listáról juthat mandátumhoz. 1990. ezért koalícióra lépett az FKGP-vel és a KDNP-vel. A megválasztható képviselők száma a szavazólapon fel van tüntetve. Kompenzációs listák a település egyéni választókerületeiből összesített töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot. Az MDF győzelmének oka az lehetett. A miniszterelnök Antall József lett.000-nél nagyobb lakosú településeken és a fővárosi kerületekben vegyes választási rendszert alkalmaznak.

A megállapodás másik pontja értelmében a magyar köztársasági elnököt nem közvetlenül a választópolgárok. ahol rögtön a háború után már tényleges lépések is történtek az integráció felé. majd a II. 1990 őszén lezajlottak az első önkormányzati választások is. Norvégia és Svédország – pedig lazább politikai és jogi együttműködés felé vettek irányt. vagyis a mindenkori kormányfő ellen csak akkor lehet bizalmatlanságot szavazni a parlamentben. A skandináv országok – Dánia. de megalkotói azzal indokolták ezt. valóban bonyolult. hogy a relatív többséget szerzett párt így stabil parlamenti többséget tud szerezni. az európai integráció útján lehetne és kellene elkerülni. szociális. amelynek az Egyesült Államok mellett a Marshall-tervben részt vevő országok lettek az alapító tagjai. majd 1961-től OECD). A harmadik Magyar Köztársaság első elnöke Göncz Árpád lett. Lezárás. Belgium.) Volt Európának két olyan régiója. ha ezzel egyidejűleg egy másik jelöltnek többsége alakul ki. Az európai egységtörekvések alakulása szempontjából jelentős szerepet játszott az Egyesült Államok gazdaságpolitikája is. a képviselők és önkormányzatok számát pedig az ország nagyságához képest túlzónak tartják. tétel: Az Európai Unió legfontosabb intézményei Az Eu FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az európai egységgondolat megszületésének körülményeit. Fontos szerepet játszott a világkereskedelem liberalizálása érdekében az 1948-ban létrehozott Általános Vámtarifa. A NATO létrejöttével a Brüsszeli Szerződés elvesztette jelentőségét. kulturális együttműködés. 145 . hanem a parlament választja 5 évre. ezért 1948 márciusában a Benelux-országok. Európa világelsőségének elvesztése láttán kezdték felismerni Európa politikusai. világháború nyomán. Hollandia és Luxemburg vámuniót hozott létre a gazdasági integráció érdekében. A választórendszer valóban elég bonyolult a kompenzációs számítások miatt. az 1947-ben meghirdetett Marshall-segély elosztására ugyanis az érintett 16 európai kormány létrehozta az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetet (OEEC. működését a Maastrichti Szerződés elfogadásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. Izland. Nagy-Britannia és Franciaország megkötötték a Brüsszeli Szerződést. Ennek alapján bevezették a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét. valamint az önvédelem területeire is. hogy az ellenségeskedéseket a politikai és gazdasági egyesülés. Felmerült Európában egy közös védelmi rendszer létrehozása az esetleges szovjet agresszióval szemben. A szerződés kiterjedt a gazdasági. A magyar választási rendszert sokan igen bonyolultnak. (Lásd a forráshoz írtakat. 74. lépéseit és az európai integráció alapelveit.és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) is. az SZDSZ-szel. összegzés A pártok plakátjairól írtakat lásd a forrásoknál.A stabil kormányzás érdekében Antall József paktumot kötött a legerősebb párttal.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Kifejtés A II. világháború után a nyugat-európai országokban sorra alakultak a különböző politikai színezetű és eszmeiségű Európa-mozgalmak. E mozgalmak nagy része képviseltette magát az 1948 májusában Hágában tartott Európa-kongresszuson, ahol megfogalmazták az Egyesült Európa, Emberi jogok chartája, Bizottság és Parlament létrehozását is. A hágai kongresszus nyomán 1949-ben Londonban, tíz állam részvételével megszületett az Európa Tanács. A szervezet kormányközi együttműködésre épül és csakis a részt vevő kormányok teljes egyetértése esetén hozhat döntéseket. Az Európa Tanács, amelyhez idővel csatlakozott valamennyi demokratikus nyugat-európai ország, elsődlegesen arra törekedett, hogy többoldalú egyezményekkel erősítse a demokratikus jogállam működését és az emberi jogok érvényesülését. Az integráció másik útját jelentette a Schuman, francia külügyminiszter és Jean Monnet, a francia kormány tervezési részlegének vezetője által jegyzett ún. Schuman-terv (1950), amely lerakta az európai integráció, a későbbi Európai Unió alapkövét. Az integrációt a gazdasági együttműködés felöl közelítette meg, és a francia-német együttműködés biztonsági garanciáit akarta megteremteni. Az alapötlet egy nemzetek fölötti (szupranacionális) főhatóság létesítése volt, amely ellenőrzi a francia és német szén- és acéltermelést, valamint természetesen azon országokéit is, amelyek csatlakoznak a szervezethez. A németek és az olaszok is támogatták a javaslatot, hiszen a szén- és acélközösség terve az iparfejlesztés biztos alapokra helyezését ígérte. A Benelux-államok szintén rögtön felsorakoztak a terv mellé. A britek számára csak a kormányközi együttműködés volt elfogadható. 1951 májusában hat ország – Franciaország, Németország, Olaszország és a három Benelux-ország – külügyminiszterei aláírták az ún. Párizsi Szerződést az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK vagy Montánunió) létrehozásáról, 1952-ben lépett hatályba a ratifikációk után. Az együttműködés meggyőző eredményeket hozott, a közösség acélipara látványosan növekedett, ezért a Benelux országok azzal a merész javaslattal álltak elő, hogy hozzák létre a vámoktól és mennyiségi korlátozásoktól mentes európai közös piacot. 1956 nyarára két szerződéstervezet készült: az egyik teljes vámuniót irányzott elő a közösség országai között (belső vámok eltörlése, külső vámhatár pedig közös piaccá a közösség területét), a másik a békés célú atomenergia-ipar közös irányítását és fejlesztését. A Montánunióban is részt vevő hat állam külügyminiszterei 1957-ben aláírták az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) és az Euratom alapító szerződését. (Római Szerződés) A közös piac kiépítését egy 12 éves, három periódusból álló időszak alatt akarták megvalósítani, de a vámunió létrehozása gyorsabban ment a vártnál. Gazdasági tekintetben azt remélték, hogy a vámunió dinamizáló hatással lesz az egész gazdaságfejlődésre az egészséges versenyhelyzet megteremtésével és a nagyszériás termelés lehetővé tételével. Politikai oldalról a föderalisták azt remélték, hogy döntéseik meghozatala fokozatosan az európai intézmények kezébe kerül. 1967-1968 folyamán jelentős változtatásokra került sor, összevonták a három meglévő integrációs intézmény, az EGK, az Euratom és a Montánunió addig párhuzamosan működő szerveit, s ekkortól használatos az Európai Közösségek elnevezés. A hetvenes évek elején egyértelművé vált, hogy az európai integrációnak a bővülés adhatja meg a további lendületet. Nagy-Britannia először 1961-ben kérte felvételét a Közösségbe, de Gaulle francia elnök azonban megvétózta. Így végül csak de Gaulle távozása után, 1970 nyarán kezdődtek meg a tárgyalások Nagy-Britannia, Dánia, Írország és Norvégia csatlakozásáról. A belépő új tagoknak el kellett fogadniuk az EK teljes joganyagát, de kaptak 5 év haladékot a hozzájuk való alkalmazkodásra. 1971 májusára sikerült megoldást találni a britekkel a nemzetközösségi kereskedelemmel és a finanszírozással kapcsolatos nézeteltérésekre is. A Norvégiában tartott népszavazáson azonban a lakosság nemet mondott a csatlakozásra. A brit, a dán és az ír csatlakozást követően a kibővült Közösség már magáénak mondhatta a világkereskedelem egyötödét, s ez megváltoztatta Európa gazdaságpolitikai súlyát a világban. Az USA korábbi elfogadó magatartása is változott, ekkortól fenntartásokkal fogadta az EK erejének növekedését, tartva az európai protekcionizmustól.

146

Görögország, Spanyolország és Portugália csatlakozásuk időszakában az EK tag-államokhoz képest szegények, gazdaságilag fejletlenebbek, iparilag gyengébbek, politikai struktúrájuk tekintetében pedig instabilak voltak. Vissza nem térítendő támogatást kaptak gazdaságfejlesztésre. Görögország 1981-ben, Spanyolország és Portugália pedig 1986-ban vált taggá. A déli kibővülés sikeresnek mondható a szélesebb piacok megteremtése és az új demokráciák politikai stabilizálása szempontjából. Az immár 12 tagot számláló Közösség közel 350 milliós piacot jelentett, amely egyre bonyolultabb belső szabályaival, bővülő joganyagával, egyre átláthatatlanabb brüsszeli bürokráciájával is meghatározó szerepet töltött be Európa és a világ sorsának alakításában. 1995-ben Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozásával jött létre a tizenötök integrációja. Ezeknek az országoknak az oktatási, kulturális és szociális rendszere a belépés időpontjában fejlettebb volt az uniós átlagnál, és gazdaságilag is különösebb nehézségek nélkül integrálódtak. Az 1986 elején aláírt Egységes Európai Okmány az alapszerződések addigi legjelentősebb módosítását jelentette, amely új távlatokat nyitott a Közösség számára. A szerződés tételesen felsorolta, milyen jellegű akadályok maradtak továbbra is a cél (egységes piac megteremtése) megvalósításának útjában, a vámok teljes felszámolása után is (eltérő szabványok, adótörvények, hatósági és egyéb előírások, pénzügyi korlátozások stb.). 1992 végében jelölték meg az egységes piac teljes megvalósításának határidejét. Az egységes belső piac megteremtése lényegében lépésről lépésre, a kitűzött időre megvalósult. Teljesen megszűnt a határellenőrzés, a vámeljárás már nem a határokon, hanem az induló- vagy célállomásokon történt. Összehangolták az áruforgalomra, kereskedelemre érvényes számtalan szavatossági, egészségügyi és biztonsági előírást, az eltérő műszaki szabványokat, a fogyasztó- és környezetvédelmi előírásokat. A munkavállalók akadálytalan mozgása érdekében teljessé tették a diplomák, iskolai végzettségek kölcsönös elismerését, a munkavállalási feltételeket. A nem aktív munkavállalók (nyugdíjasok, diákok, járadékot élvezők) letelepedése más tagországokban azonban továbbra sem vált korlátlanná. Közelítették egymáshoz az adórendszereket, elsősorban a hozzáadottérték-adó kulcsot és a jövedéki adó alá eső cikkek körét. Felszabadították a tőkemozgásokat is a még meglévő korlátozások alól. A határok átjárhatóbbá tétele a bevándorlási politikák összehangolását kívánta volna meg, de ebben a kérdésben komoly viták alakultak ki, mert a tagországok egyike sem akart lemondani szuverenitásáról a tekintetben, hogy kit enged be határain. Végül a Schengeni Egyezmény (1985, 1990) tartalmazta a megegyezést az Unión belüli határellenőrzések megszüntetéséről, a vízumpolitika közös elveiről. Az Uniós tagországok közül egyedül Nagy-Britannia és Írország maradt ki a schengeni övezetből, szigetország helyzete miatt. Az Európai Uniós Szerződést, az ún. Maastrichti Szerződést 1992. február 7-én a hollandiai Maastricht városában írták alá. (Lásd a forráshoz írtakat.) A Maastrichti Szerződés révén sajátos, ún. három pilléres szerkezet jött létre. Első pillérként határozták meg az addig működő három Közösséget, az Európai Közösségeket, beleértve a pénzügyi unió célkitűzéseiből adódó feladatokat is. A második és a harmadik pillér az új, kormányközi alapon szerveződő kül- és biztonságpolitikai, valamint a bel- és igazságügyi együttműködések lettek, amelyeknél a közösségi intézmények illetékessége erőteljesen korlátozott maradt. A három pillér együtt alkotja az Európai Uniót. Lezárás, összegzés A Maastrichti Szerződés elkészítésekor a döntéshozatal hatékonyabbá és demokratikusabbá tételét is alapvető célként határozták meg. Ennek következtében a Szerződés jelentős mértékben növelte az Európai Parlament hatásköreit és szélesítette a Tanácsban a többségi szavazási eljárás alkalmazási körét is. Nem tett azonban jót az integrációnak a kilencvenes évek elején beköszöntött gazdasági recesszió, amely erősen megviselte a monetáris rendszert, s amelynek következtében igen nehéznek tűnt a pénzügyi unió feltételeinek teljesítése és a közös pénz határidőre történő bevezetése. A közösség 1995-re új dilemmával találta szembe magát. Az egységes piac megfelelő működése érdekében szerette volna mind több területre kiterjeszteni és elmélyíteni a tagországok együttműködését,

147

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
ugyanakkor szembesült a szocialista tábor felbomlásával lehetőséggé váló keleti bővítés egyre sürgetőbb kérdésével, és az intézményi reform szükségszerűségével.

75. tétel: A fejlődő országok főbb problémái fej
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével jellemezze a „harmadik világ”, a „fejlődő” világ társadalmi, népesedési problémáit! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A II. világháború után a világ országait három nagy csoportba lehetett besorolni: az ún. első világ a fejlett tőkés országokat, a második világ a szocialista országokat, míg a harmadik világ a legszegényebb fejlődő országokat foglalta magában. (Maga a fogalom Hruscsovhoz kötődik, ő ugyanis nem fogadta el a két tábor elméletet, s ezért az el nem kötelezetteket a harmadik világ országainak kezdte nevezni.) A Nyugat és Kelet megosztottság mellett az iparosodott Észak és a gyarmati sorból kitörő Dél ellentéte is jellemzi az 1945 utáni kort. A világ akkori politikai helyzetét az USA és a Szovjetunió szembenállása jellemezte, ami tulajdonképpen a tőkés és szocialista világrendszer, vagyis Nyugat és Kelet ellentétét jelentette. A dekolonizáció, vagyis a gyarmatok függetlenedése a Közel-Keleten és Kelet-, illetve Dél-Ázsiában kezdődött. 1955-ben Bandungban találkoztak a függetlenné vált államok vezetői, s létrehozták a fejlődő országok mozgalmát, ami azt jelentette, hogy egyenlő távolságtartásra kell törekedniük a Nyugattól és a Szovjetuniótól. (Ez azonban nem igazán valósulhatott meg.) Az el nem kötelezett országok 1961-ben Belgrádban megfogalmazták a békés egymás mellett élés szükségességét, s ennek jegyében helyzetüket a katonai tömbökön kívül határoztak meg. A hidegháború árnyékában kevesebb figyelem irányult arra a problémára, hogy a világ országainak egy igen jelentős része lényegesen szegényebb és elmaradottabb a nyugati társadalmaknál. Az 1960-as években ugyan az ENSZ keretein belül történtek kezdeményezések arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne ezt a fejlettségbeli különbséget csökkenteni, a nagyhatalmak érdektelensége miatt azonban ezek csekély eredménnyel jártak. Kifejtés A Szovjetunió összeomlásával a Kelet-Nyugat szembenállás megszűnt, az Észak-Dél ellentét azonban továbbra is fennmaradt, és a világ globális problémáinak súlyosbodásával újra reflektorfénybe került. Az Észak-Dél ellentét nagyjából a fejlett-fejletlen, gazdag-szegény, centrum-periféria megjelöléseknek felel meg. A polaritást érzékelteti, hogy míg a fejlett országok rendelkeznek a világ jövedelmének (GDP) 4/5-ével, addig a világ népességének csak 1/5-e él ezekben az országokban. A fejlődő országokban viszont a világnépesség 4/5-e él, de a világtermelésből csak 20 %-kal részesednek. (Lásd a GDP, GNI és a népesedési adatok összefüggéséről a forrásokhoz írtakat.) A fejlődő országok hátrányának okai elsősorban a gyarmati múlt örökségében kereshetők. A gyarmatosítás idején ugyanis ezek az országok a gyarmattartók fő nyersanyag-ellátói és iparcikk-felvevői voltak, így gazdaságuk meglehetősen egyoldalúvá vált. A gyarmatosítás sok esetben szétzúzta a hagyományos társadalmi-gazdasági formákat is.

148

A fenntartható fejlődésnek része az emberi jogok biztosítása is. A gyarapodás a világ legfejletlenebb. tehát az egyetemességet is ezen alapelvek és értékek fényében kell értelmezni. az állami beavatkozástól való tartózkodás követelményein túl ide tartoznak az állam részéről valamilyen tevőleges magatartást igénylő jogok is (többségükben – de nem kizárólagosan – gazdasági. hogy ha lényegesen csökkenne is a születések száma a szociális fejlődésnek. a családtervezési programoknak. Jelenleg mintegy 6 milliárd ember él Földünkön. A túlnépesedés jelenti az egyik legjelentősebb demográfiai problémát. de konkrét megfogalmazásuk és megvalósulásuk kultúránként eltérő lehet. tartalmilag pedig a szabadságjogokon. A fenntartható fejlődés három alappillérének a társadalomnak. modellváltásra van szükség. az ismeretterjesztésnek és az egészségügyi helyzet javításának köszönhetően. A fejlődő országok több fórumon igyekeztek a világgazdaságban elfoglalt pozíciójukat javítani. ami további súlyos problémákat vet fel. Azonban azt is figyelembe kell venni. Ha a népességnövekedés üteme változatlan marad. század elején Kína. Az emberi jogok csak az egyéni és a közösségi jólét minimális feltételeit határozzák meg. a gazdaságnak és az ökológiának azonos súlyú és jelentőségű tényezőknek kell lenniük. amelyek végső soron a legtöbb civilizációban érvényes közös értékek. a tőke. sőt az állam és a polgár kapcsolatán túlmenően ma már az emberi jogok biztosításának igénye kiterjed az egyének egymás közötti kapcsolataira is. Az egyetemesség toleráns minden kultúrával szemben mindaddig. 2001 után – többek között – a végtelenül fejleszthető világkereskedelem is megkérdőjeleződött. hogy vannak bizonyos alapvető értékek. az USA és Japán alkotják a világgazdaság három nagy tömbjét. Az ENSZ 1992-ben. ami veszélyezteti a Föld és az emberiség életét. E szerint a fenntartható fejlődés olyan feltételrendszer. Ma már a minden embert megillető jogokat értjük az emberi jogok fogalma alatt. hogy nem teszi lehetetlenné a jövő nemzedékek számára sem a saját szükségleteik kielégítését. a szociális jólét biztosítása a jelen és a jövő nemzedékei számára. mert előbb vagy utóbb a természeti erőforrások kimerüléséhez. A centrum fejlett országai három pólus köré tömörültek. növekedési pólusát. hogy a növekedés lelassuljon. számítások azt igazolják. mert az egyetemesség nem egyformaságot jelent. legszegényebb országaiban legintenzívebb. Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés konferenciája fogadta el a fenntartható fejlődés koncepcióját. a szolgáltatások. A fenntartható fejlődés egyik célja a szegénység leküzdése.A függetlenség kivívása után a torz gazdasági struktúra megnehezítette a világgazdaságba való integrálódást. amíg az nem semmisíti meg az alapvető emberi (jogi) értékeket. vagyis mások jogainak tiszteletben tartása. a fontosabb nemzetközi intézményekben azonban a fejlett ipari országok dominanciája (neokolonializmus) érvényesül. korlátozások nélküli áramlása) sem adnak alkalmat. a szegényebb országok teljes lemaradásához és globális ökológiai válsághoz vezethet. Az Európai Unió. Az egyetemesség azt jelenti. akkor is még legalább egy generáció szükséges ahhoz. a gazdasági növekedés minden áron való hajszolása ökológiai válsághoz vezetett. Az emberi jogi eszmekör két fontos alapelve a diszkrimináció tilalma és a tolerancia. hogy a fejlődő országok lemaradása tovább nő. amelyek az ember (biológiai és társadalmi) természetéből adódóan minden ember számára fontosak és elidegeníthetetlenek. amely a jelen szükségleteit úgy elégíti ki. kereskedelmének és pénzügyi rendszerének meghatározójává vált a XXI. szociális és kulturális jogok). és ez a szám évente 90 millióval gyarapodik. Egyre több szakértő vélekedik úgy. és a nagyfokú specializálódás erős egyoldalú függő helyzetet teremtett számukra a világpiacon. Az Észak-Dél ellentét felszámolására a világgazdaság jelenlegi tendenciái (a világ gazdasági globalizálódása. A világ ipari termelésének. 100 év múlva már 14 milliárdan élnek majd a Globuson. a technológia és az emberek minél szabadabb. tehát fenntartható gazdasági fejlődés a szociális jogok biztosítása nélkül elképzelhetetlen. melynek célja az áruk. Ezeknek az értékeknek a képviseletében (és negligálásában) kiemelt szerepe van a mai világban a médiának. 149 . a fejlődő országok társadalma pedig fiatalodik. hogy a jelenlegi gazdasági növekedés koncepciója alapjaiban hibás. ezért a jelenlegi modell tarthatatlan. Az iparosodott társadalmak népessége öregszik. A zöldek álláspontja szerint a jelenlegi világgazdasági modell. Az emberi jogok egyetemessége összeegyeztethető a társadalmak és kultúrák sokféleségével.

A termés mennyiségét és így a népesség ellátását befolyásolják az egyre gyakoribbá váló savas esők. A levegőbe jutó ún. sőt még a jelenleginél nagyobb népesség eltartása is lehetséges volna. hulladék-kibocsátással jár. károsítják az erdőket. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy a népesség növekedésével a városlakók száma is emelkedik. míg a mérsékelt övezet a sarki övezet felé tolódhat el. hanem a túllegeltetés és a szikesedéshez vezető rossz technológiával alkalmazott túlöntözés is okozhatja. A globális felmelegedés hatására hosszú távon az éghajlati övezetek eltolódása következhet be. de gyakoribbá lett az aszály.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A Föld eltartóképessége a jelenlegi technológiai feltételek mellett is véges. mint eddig az emberiség történetében. Az üvegházhatás fokozódásának következménye a világtenger szintjének 20-40 cm-es emelkedése. ahol az ember kiirtotta az eredeti növénytakarót és ezáltal utat enged a víz és a szél pusztító hatásainak. A csapadék kémhatása ennek következtében savasabbá válik. Felgyorsult a fajok kihalása is. a növényzetet. de fizetőképes kereslettel csak a fejlett országok állnak elő. 2009-ben a globális pénzügyi és termelési válság a fenntartható fejlődés szerinti gazdasági rendszernek kialakítására ösztönöz. Az élelmezési válság okai tehát a termelés és elosztás egyenlőtlenségében keresendők. A talajerózió azokon a területeken pusztít elsősorban. a szubtrópusi öv a mérsékelt övezet felé. Az emberi tevékenység következtében évente mintegy 25 milliárd tonna termőtalajjal lesz kevesebb a Földön. A nagyvárosi népességkoncentráció nagyobb fogyasztással és szennyezőanyag-. savasabbá teszik a talajt. városokat. összegzés A demográfiai viszonyokat meghatározzák még egyéb globalizációs problémák is. A talajok pusztulásában az ember közvetlenül is részt vesz. a viharok. gyárakat épít. akkor senki nem éhezne. 150 . de a kutatók szerint ha a megtermelt élelmiszerek elosztása egyenletes volna a Földön. aminek következtében a levegő hőmérséklete emelkedik (globális felmelegedés).) Lezárás. Az ásványi tüzelőanyagok elégetése során a levegőbe kerülő kén-dioxid és nitrogén-oxidok a csapadékkal savakat (kénsav és salétromsav) képeznek és visszahullanak a földre. A talaj erózióját főként a csapadék és a szél okozza. üvegházgázok (pl. A globalizáció egyre növekvő fogyasztásra épített elvárásai illúzióvá lettek. A savas esők savanyítják a tavak vizét. metán. ózon. A sivatagosodást nem csak a gyakoribb aszály. s ez tovább növeli az afrikai térségekben az élelmezési problémákat. ami a sarki jégsapkák olvadásából adódik. szén-dioxid. amikor utakat. Jelenleg több ember él a Földön. Az élelmiszerek világpiacán bőséges a kínálat. a szegényebbek nem tudják megvenni a szükséges élelmiszereket. ami a tavi élővilág pusztulásához vezet. szén-monoxid) koncentrációja az emberi tevékenység következtében folyamatosan emelkedik. jelenleg a Föld lakóinak 45%-a városokban él. és pusztítóbbá váltak az árvizek. Az urbanizációs válság abból fakad.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful