P. 1
történelem 1

történelem 1

|Views: 984|Likes:
Published by Patrik Benedek

More info:

Published by: Patrik Benedek on Nov 06, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

06/07/2015

pdf

text

original

Sections

  • 1. tétel:
  • 2. tétel:
  • 3. tétel:
  • 4. tétel:
  • 5. tétel:
  • 6. tétel:
  • 7. tétel:
  • 8. tétel:
  • 9. tétel:
  • 10. tétel:
  • 11. tétel:
  • 12. tétel:
  • 13. tétel:
  • 14. tétel:
  • 15. tétel:
  • 16. tétel:
  • 17. tétel:
  • 18. tétel:
  • 19. tétel:
  • 20. tétel:
  • 21. tétel:
  • 22. tétel:
  • 23. tétel:
  • 24. tétel:
  • 25. tétel:
  • 26. tétel:
  • 27. tétel:
  • 28. tétel:
  • 29. tétel:
  • 30. tétel:
  • 31. tétel:
  • 32. tétel:
  • 33. tétel:
  • 34. tétel:
  • 35. tétel:
  • 36. tétel:
  • 37. tétel:
  • 38. tétel:
  • 39. tétel:
  • 40. tétel:
  • 41. tétel:
  • 42. tétel:
  • 43. tétel:
  • 44. tétel:
  • 45. tétel:
  • 46. tétel:
  • 47. tétel:
  • 48. tétel:
  • 49. tétel:
  • 50. tétel:
  • 51. tétel:
  • 52. tétel:
  • 53. tétel:
  • 54. tétel:
  • 55. tétel:
  • 56. tétel:
  • 57. tétel:
  • 58. tétel:
  • 59. tétel:
  • 60. tétel:
  • 61. tétel:
  • 62. tétel:
  • 63. tétel:
  • 64. tétel:
  • 65. tétel:
  • 66. tétel:
  • 67. tétel:
  • 68. tétel:
  • 69. tétel:
  • 70. tétel:
  • 71. tétel:
  • 72. tétel:
  • 73. tétel:
  • 74. tétel:
  • 75. tétel:

1.

tétel: Az egy ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzõinek Az egyes azono azonosítása
FELADAT:

A források és ismeretei segítségével mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Az Indus völgyében a Kr. e. 3. évezredben kibontakozó dravida kultúrát a Kr. e. 2. évezred közepén árja törzsek hódították meg. A dravidák jelentős része a szubkontinens délebbi részeire költözött. Az ún. védikus korban (Kr. e. 3. évezred közepe és III. század között) alakult ki az árják új civilizációja, amiben jelentős szerepet játszott a brahmanizmus. Indiában kisebb-nagyobb államalakulatok jöttek létre, amelyek egymás elleni harcai ritkán eredményezték nagyobb területek egyesülését, a széttagoltság megszüntetését. Kifejtés A brahmanizmus és a hozzá kapcsolódó társadalmi szerkezet: A brahmanizmus sokistenhitű vallás, ahol a világ rendjét három fő istenség határozza meg. A hódító árják által létrehozott új társadalmi tagolódás a bőrszín szerinti különbségen alapult (varnavagy kasztrendszer). A brahmanizmus megőrizte a védikus vallás bizonyos elemeit: a világ örök és megváltoztathatatlan, az újjászületés, a lélekvándorlás, a dharma (a minden felett álló világtörvény által előírt kötelességek) megtartása, az isteneknek bemutatott áldozatok jelentősége. E rendszer négy kasztot és a kaszton kívüliek csoportját különböztette meg. A kasztba csak beleszületni lehetett. A kasztok közötti átjárás attól függött, hogy az illető mennyire tartotta be a számára előírt vallási parancsokat, azaz kasztja törvényeinek megfelelően élt-e. Ha igen, akkor volt reménye a reinkarnáció (újjászületés) következtében egy magasabb kasztba születni. A brahmanizmus (áldozatbemutatásban játszott kiemelt szerepük életmódjuk tisztelete) tette lehetővé, hogy a papok kasztja megszerezze a politikai vezető szerepet is a ksatrijákkal vívott küzdelmek során (az eposzok megőrizték a harcok mitikus elemekkel átszőtt történetét). A buddhizmus és a hozzá kapcsolódó társadalmi elképzelések: A brahmanizmussal szemben a Kr. e. VI. században kialakult vallás, alapítója a ksatrija Gautama Sziddharta (Buddha). Nem fogadta el a kasztrendszert, de nem is hirdetett harcot ellene. Tanítása szerint van lehetőség az egyénnek az örökös újjászületés kényszeréből való kiszakadásra (nirvána). Tanításának lényege: a boldog megsemmisülés (nirvána) a vágyakról való lemondással érhető el. A szerzetesi élet központjában az elmélkedés és önmegtartóztatás állt, de a híveknek is erre kell törekedniük ahhoz, hogy megszabaduljanak az újjászületés kényszerétől. A buddhizmus a negyedik legnépesebb világvallás. Meghatározó a jelenléte Nepálban, Tibetben, Kínában, Japánban és Indokina területén. A két vallás egymáshoz való viszonya és az indiai állam(ok) életében játszott szerepe: A buddhizmus lényegi tanításaival ellenkezett a világi értelemben vett vallási harc a brahmanizmus ellen.

1

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
A Maurja-dinasztia legjelentősebb tagja, Asóka (Kr. e. III. század) felismerte azonban, hogy amíg a varnák (kasztok ) együttes fellépését lehetetlenné teszik a vallási törvények, addig egységes állam sem jöhet létre Indiában. Asóka ezért buddhista lett, és támogatta a vallás elterjedését, a társadalom átalakulását, de halála után a reform leállt. Asóka kísérlete kudarcba fulladt, de hatására a brahmanizmus megújulása elkezdődött (hinduizmus). Lezárás, összegzés A hinduizmus a többi vallással szemben toleránsabb, mint a brahmanizmus volt. A hinduizmus megőrizte a kasztrendszert, de több kisebb csoportra osztotta a társadalmat (alkasztok), amelyekbe – a korábbiakhoz hasonlóan – csak beleszületni lehetett, és meghatározott foglalkozást űzhettek tagjai. A hinduizmus nem térítő vallás ugyan, de az indiai kereskedők hatására megjelent Délkelet-Ázsiában, Indokinában is. A harmadik legnépesebb világvallás.

2. tétel: A hódító háborúk hatása és a római köztársaság válsága hód
FELADAT:

A források és ismeretei segítségével mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi hatásait! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Róma a Kr. e. III–II. század folyamán a punok ellen vívott három háborúban szerezte meg a Földközitenger nyugati medencéje feletti uralmat. Provinciákat szerveztek. A sikerrel záruló háborúk után a Földközi-tenger keleti medencéjét hódították meg. A Kr. e. II. században a meggyengült hellenisztikus államok területe is provinciává vált. A Birodalom központja Itália. Az államot Rómából irányítják. Kr. e. II–I. század között jelennek meg a válság jelei. Átrendeződtek a Birodalom területén a gazdasági, társadalmi és ezek következtében a politikai viszonyok. A hódítások eredményeképp a gazdaság terén óriási felvirágzás lehetősége teremtődött meg, ám a válság társadalmi és politikai elemei egyelőre nem tették lehetővé ennek kibontakozását. Kifejtés A földbirtokviszonyok átrendeződése Az ager publicusból a patríciusok részesedtek elsősorban, ami a rabszolgatartó nagybirtokok (latifundium) kialakulásához és a kisparaszti birtokosság súlyának csökkenéséhez vezetett. A parasztság helyzetének megváltozása a hódító háborúk idején A katonai kötelezettség a szolgálatra kötelezett kisbirtokos parasztok elszegényedéséhez vezetett. A háborúk során ez a réteg óriási emberveszteségeket szenvedett el. A latifundiumok előnybe kerültek a paraszti birtokokkal szemben, egyrészt mert a parasztok nem vagy nehezen jutottak bérelhető földekhez, másrészt a latifundium olcsóbban termelt, mint a paraszti kisbirtok.

2

A földjüket vesztett parasztok jelentős számban Rómába költöztek, ott reméltek megélhetést (antik proletariátus problémája). Katonai válság Az eladósodó parasztok elvesztették fegyvereiket is. A nehézgyalogság felállítása veszélybe került. A hódításokban egyre nagyobb haderőre lett volna szükség, ám a parasztságból ezt nem lehetett biztosítani, ezért sor kerül a hadsereg átalakítására is (paraszti hadsereg helyett zsoldos hadsereg, Marius reformjai után állandó hadsereg). A hadvezérek a polgárháborúban saját politikai törekvéseikre tudják felhasználni a tőlük földet kapó zsoldos katonákat és veteránokat (pl. Sulla, Pompeius, Caesar, Antonius, Octavianus). A rabszolgák helyzete, gazdasági szerepe A háborúk következtében rengeteg rabszolga került a Birodalomba, ezért az áruk lecsökkent, s nem törekedtek velük szemben az emberséges bánásmódra, a megfelelő ellátásra. Általánosságban elmondható, hogy a városokban élő és dolgozó rabszolgáknak jobb volt a helyzete, mint a vidéken vagy a nem ház körül élőké. Csak az ellátásukról gondoskodva a szabadoknál olcsóbb munkaerőt jelentettek. Munkájuk megbecsüléseként felszabadíthatták őket, így külön réteggé váltak a libertinusok. A rabszolgák számának növekedése a rabszolgafelkelések állandó veszélyét is jelenti (pl. szicíliai felkelések, Spartacus lázadása). A hódítások társadalmi következményei a gazdasági/politikai elitben A hódítások következtében a hagyományos római erkölcsi értékek válságba kerültek. A görög műveltség átvétele kulturális válságot is okozott. A hódítások során jelentős szerepet játszó itáliai szövetséges népek a támogatás és a hadsereg biztosítása érdekében római polgárjogot nyernek. A lovagrend egyenrangúságot vívott ki a patríciusokkal szemben. Lezárás, összegzés A római köztársaság válságához hozzájáruló tényezők: Az eladósodásból következően bekövetkezett a parasztok válsága, ami a rabszolgatartó nagybirtok megerősödését és ezzel együtt a paraszti árutermelés csökkenését eredményezi. A rabszolgák számának növekedése egyrészt a termelés jelentős felfutását, másrészt azonban a rabszolgafelkelések veszélyét is magában hordozta. Az óriási emberveszteség és a további hódításokra törekvés katonai válságot eredményezett. (Marius reformja új hadszervezetet hozott, amely földhöz jutást is ígért. A hadvezérek diktátorként politizálnak.) Városállamból birodalom lett. Közigazgatási válságot okozott a provinciák megszerzése és a magistratusok hagyományos, a római köztársaság szokásának megfelelő munkarendjének lehetetlensége. A politikai erők közötti küzdelem végül polgárháborúkhoz vezetett a Kr. e. I. században, melynek fő színhelye Róma, ill. Itália. A társadalmi és a politikai konszolidáció (pl. a principátus idején az I–II. században) megteremti majd a virágzás lehetőségét, hiszen a lakosság nyugalomban élhetett, a gazdaság fejlődött (pl. provinciák közötti munkamegosztás, belső kereskedelem, a birodalmon kívüli területekkel való kereskedelem).

3

melynek középpontjában az agora található. a szkéné a tulajdonképpeni színpad. sztoa) is. hidakat. védett helyek. ezért utakat. A vallás szabta meg a görög középületek főbb művészi feladatait. erődítményeket kellett építeni. Etruria mocsaras vidéken feküdt. az Erekhtheion. A klasszikus korban jelentek meg a szórakozásnak. valamint a ló. a sportversenyek az istenek tiszteletére rendezett vallási rendezvények voltak eredetileg. V. a versenyjátékok építményei és a színházak is. 4 . A perzsa háborúk után a várost újjáépítették. A város az alapító hérosz és a helyi kultusz legfőbb istenének védelme alatt áll. hanem az agórát övező középületeknél (pl. Propülaia stb. a tornacsarnokok (gümnaszionok). Az etruszk művészetre vonatkozó ismereteink legnagyobb része azonban a sírokból előkerült leleteken alapul.). amikor az árutermelés viszonylag általános jólétet biztosított. az előadás alatt a kórus helye. A színház jellegzetes szerkezet (az orkhesztra egy kerek vagy félkör alakú térség. kecsesebb törzsű. hegyek oldalán jöttek létre. A klasszikus kor legjelentősebb épületegyüttese a Periklész vezette Athén Akropoliszra emelt épületei (Athéné temploma a Parthenón. az oszlopfőn csigavonal látható). a ión (a női test arányai szerint készült. hogy saját maguk alakítsák életüket. félkör alakú. a díszes korinthoszi (akantuszlevelek futnak a tetején körbe).és kocsiversenyek építményei (hüppodromok). A színházi versenyek. század az athéni demokrácia fénykora.) Kifejtés A görög köztéri építkezések. a kollión a domboldalból kivájt. A klasszikus korszakban jelent meg a várostervezés is: szabályozták a városépítészetet. kiemelkedõ alkotásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Kr. A szabad embereknek a poliszban tág terük volt arra is. Az agyagtéglákból épített település két központja az agóra (piactér) és az akropolisz (fellegvár). Az oszloprendeket nem csak a templomépületeknél alkalmazták. a lakóházak jellegzetességei: A görög városok gyakran kikötők. A római építészetre az etruszkok és a görögök jelentős hatást gyakoroltak. lépcsőzetes üléssor). megmutatja. (A sírok alaprajza pl. Az első sorokban a város és a papság vezetői foglaltak helyet. a kultusz szolgálatában álltak a templomok. robusztus hatást kelt). milyen lehetett a római lakóháznak is mintául szolgáló jellegzetes etruszk otthon. A görög építészet legjellegzetesebb elemei a különböző oszlopfajták: a dór (ami férfias. Athénban kötelező volt a közösség ügyeinek intézésében. a városokat pedig védfallal vették körül. a versenypályák (sztadionok). képességeiket sokirányúan fejlesszék. ill. Az oszlopot emberi alakot ábrázoló szobor is helyettesíthette: a férfi az atlaszfigura. Helyenként csatornáztak (de ennek elterjedése nem jelentős). klas A róm építészet jelentõs alkotásainak azonosítása római FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a klasszikus kori görög és a római építészet sajátosságait. a női a kariatida. a közösségi ünnepségeken részt venni. derékszögű úthálózatokat építettek. csatornákat. tétel: A klasszikus kor kiemelkedõ kulturális emlékei. e.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 3. a vallási ünnepekhez kötődő versenyeknek helyet adó középületek: pl. ha mód volt rá.

a díszterek. sokáig tűz a nap). mind a rómaiaknál a város. a csatornázottság. a Birodalom nagyságát. összegzés A politika és az építkezések kapcsolata Mind a görögöknél. télen füstösek.és tárolótartályokig. másrészt azonban a görög nő társadalmi helyzetét is a külvilágtól való elzártság jellemezte. A lakószobák egy kisebb udvar (átrium) körül szabályos rendben. a látványos rendezvényeknek helyet adó amfiteátrum és a circus is.és kereskedelmi épületek). árkádos vízvezetékek. pl. Ahol az éghajlat megkívánta. csöveken keresztül jutott el a városi elosztó. és hosszú vízvezetékeken juttatták a városba. másrészt a nyilvánosságtól elzárt lakóházakban zajlott. szimmetrikusan helyezkedtek el. a vízvezetékrendszerek kiépítése. a szobákat – a fürdőkhöz hasonlóan – padlófűtéssel látták el (a padló kőlapjait tartó oszlopok közé és a falak üreges tégláiba gőzt vezettek). Ekkor alakultak ki a városi középületek típusai. onnan pedig a város megfelelő pontjaira. utak. és gömbboltozattal hidaltak át. a lakóházak jellegzetességei: A római város jellegzetességei: az úthálózat. alacsonyak voltak a lakások. Az alkotások egyre díszesebbé. A provinciák városai a katonai táborokból alakultak ki. A környékbeli források vizét összegyűjtötték. A római lakóházak (különösen a villák) felülmúlták a görögöt mind a változatos alaprajz. aminek részben éghajlati oka van (minél kevesebb ajtó és ablak. nagyobbat azonban már donga-. a városfal. Kisebb fesztávolságot síkfödémmel. a fürdő és – nagyobb városok esetén – a többemeletes bérházak. a bazilika (eredetileg háromhajós törvény. cirkuszok. A római művészet a császárkorban azonban fokozatosan veszített eleganciájából. ill. Lezárás. csatornák. ezért kevés emlék maradt fenn. a diadalívek stb. A római városok nagyon fontos eleme volt a társasági élet központjának számító közfürdő. 4. A városi köznép akár többemeletes bérházakban (ún. A lakóház külvilágtól elzárt. Ritkán volt folyóvíz. A városrendezés mestereinek tekinthetők a rómaiak. egy-egy uralkodó – olykor irreális. nagyzoló – vágyait tükrözték. tétel: A Nyugatrómai Birodalom bukása és a népvándorlás Nyu FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a Nyugatrómai Birodalom bukásának okait! 5 . A család életének központja egy belső udvar volt. erejét fejezte ki a köztéri építkezés pompája. A víz egy árkádsor tetején. Róma élen járt a monumentális épülettípusok (pl. városfalak) kialakításában is. színházak. A római köztéri építkezések. gazdagsága. vásárcsarnokok. a fürdők.A görög emberek élete tehát egyrészt a nyilvánosságnak teret adó köztereken. csatorna. diadalívek. A jellegzetes római középületek itt is megtalálhatók voltak. A faszerkezet miatt komoly veszélyt jelentett a tűzvész (szenes serpenyőkkel fűtöttek). célszerű alaprajzuk gyors közlekedést tett lehetővé. kereszt-. mert nagy a meleg. insulákban) lakott. túlzsúfolttá lettek. A köztársaság első századaiban a templomépítés a meghatározó építészeti feladat. mind pedig a kényelem szempontjából. A lakóházak javarészt vályogból készültek.

a kereskedelem központjának keletre tolódása az ipar és a városok hanyatlásához vezetett a Birodalom nyugati részén. a birodalom területére betelepedő barbárok destabilizáló szerepe. a császári adminisztráció meggyengülése. Attila halála után (453) a hunok birodalma felbomlott. és megnövelte a germánok katonai erejét is. és katonai szolgálatért cserében bebocsátást kértek a Római Birodalomba. de a császári diplomácia elérte. Ez a lépés csak átmenetileg hozott megnyugvást. evvel párhuzamosan Itália gazdasági szerepe egyre csökkent. s ez a területről befolyó adó csökkenését eredményezte. A keleti területek uralkodója azonban nem teljesítette az ígéretét (zsold. ezért a gótok fellázadtak. (A gazdasági erőnek köszönhetően eredményesebben védekezhettek majd a barbár támadásokkal szemben is.) A II–III. A nyugati gótok vezetésével a hunok elöl menekülő germánok kifosztották az önmagát megvédeni képtelen Rómát (410). ill. de nem elhanyagolható tényező a „harci” vágy és a Római Birodalom vonzása. században engedélyezte először Róma nagyobb germán csoportok betelepedését. a patrocínium rendszere. A nagybirtokosoktól függő helyzetbe kerültek a kisbirtokosok (patrocínium). szászok Britanniát foglalták el. amit a császárok (Diocletianus. a munkaerőhiány. A hódító háborúk lezárultak. akik bérleti díj fejében művelték meg a számukra kiosztott parcellát. csökkent a rabszolgák száma. a burgundok is Galliában telepedtek le. ezért a germánokkal kötött szövetséget (451 Catalaunum). A piac beszűkülése. ill. A válság fontosabb összetevői: a gazdaság hanyatlása. gazdasági és politikai helyzete. a munkaerő röghöz kötésével próbáltak meg ellensúlyozni. a piacra kerülő áru mennyisége kisebb lett (a colonus többet fogyasztott a rabszolgánál). a távolsági kereskedelemnek köszönhetően. a Birodalom két részének eltérő fejlődése. A colonusok megjelenése csökkentette a munkaerőhiányt. így a városok jelentősége is megmaradt. A hunok Attila vezetésével először a Keletrómai Birodalomra támadtak. akik határvédő funkciókat láttak el. A keleti/osztrogótokat a hunok uralmuk alá vonták. ám ezeket akkor még Róma hárítani tudta. A Birodalom nyugati részének lakossága az ellátási problémák miatt (hanyatló városok) vidékre menekült. ill. Pannóniát a hunok szállták meg. A vandálok Africa provinciát foglalták el. a nyugati/vizigótok azonban menekülni próbáltak. század folyamán a túlnépesedő germán törzsek már be-betörtek a Római Birodalom határ menti területeire. A Nyugatrómai Birodalom azonban önmagában nem lett volna képes a hunoknak ellenállni. hogy nyugat felé támadjanak inkább. században a gazdasági virágzás miatt a provinciák megerősödtek. A népvándorlás okai: éghajlatváltozás és a népességnövekedés miatt bekövetkező földhiány. Az angolok. A népvándorlás nem alkalomszerű támadást jelent. a támadó.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A IV–V. A letelepedés további népességnövekedést okozott. A Birodalom keleti részén viszont fennmaradtak a piacok a pénzgazdálkodásnak. században a Római Birodalom válságba jutott. A gótok jelentette veszély csökkentése érdekében Theodosius császár letelepítette őket: önálló államot alkothattak a Birodalomban. és legyőzték a császári haderőt (378 Hadrianopolis). A III. és II. Constantinus) adóemeléssel. földművelésből tartotta fenn magát (naturális/önellátó gazdálkodás). élelem). elindította viszont a Birodalom részekre szakadását. majd Galliába vonultak. Kifejtés Az I. A népvándorlási hullám a hunok hatására indult el Európában (375). hanem egy olyan hatalmas népmozgást szerte Európában. melynek hatására alapvetően megváltozott a korabeli Európa társadalmi. ezért a rabszolgatartó nagybirtokon (latifundium) elterjedt a colonusok alkalmazása. 6 . decentralizáció a Birodalom nyugati részén.

az elmaradott technika. elismerve a császári hatalom feljebbvalóságát. amelyek hatására a termelékenység nőtt. Kifejtés A IX–X. hogy a germánoknak nem érdeke megőrizni a Nyugatrómai Birodalom egységének a látszatát sem. A piac és a pénzforgalom visszaszorult. az éghajlat kedvezően változott (felmelegedés).A vandálok Róma ellen indított támadása (455) után. a mindennapi élethez szükséges holmikat (szerszámok. 5. technológia (égetéses földművelés. mocsarak lecsapolása. a demográfiai változásokkal való összefüggését! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Nyugatrómai Birodalom gazdasági válsága a naturális gazdálkodás kialakulásához vezetett: a kereskedelem. a nagyobb termőterület (új földek feltörése. FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a mezőgazdasági technika és technológia változásának okait és következményeit. a megtermelt terményeket a földesúr és a birtokot művelő parasztok fogyasztották el. összegzés A vandál támadás után újabb germán betörések és a törzsek egymás elleni harcai egyértelművé tették. aminek egyszerre feltétele és következménye a megtermelt élelmiszer mennyiségének növekedése. a lakosság jelentős része vidékre költözött. ill. Amikor Klodvig frankjai legyőzték a helytartót (486). Az alacsony terméshozamok. a Nyugatrómai Birodalom központja a Pó mocsarai miatt jobban védhető Ravenna lett. a császári jelvényeket Constantinapolisba küldette. a nagyobb mennyiségű élelem előállításának feltétele és következménye a termőterület növelése különböző eljárásoknak köszönhetően. (476-ban Romulus Augustulust lemondatta Odoaker. talajváltó majd kétnyomásos gazdálkodás) és a korszak háborúi a népesség csökkenéséhez vezettek (gyakori éhezések. a földek eltartóképessége javult: csökkent a háborúk jelentette pusztulás. Gallia provincia megszűnt. az ipar és a városok hanyatlásával a megélhetés forrása a földművelés lett. s végül ez okozta a Nyugatrómai Bordalom bukását. A hatalom a hadsereg – nem is feltétlenül római származású – vezetőinek kezébe került. Lezárás. századtól olyan változások következtek be a mezőgazdasági művelésben és a külső körülményekben.) Odoaker önmagát Itália királyának neveztette. tétel: A mez mezõgazdasági technika fejlõdésének néhány jellemzõ mozzanata a X-XI században X-XI. A longobárdok Pária központtal királyságot alapítottak (568). erdők irtása. Nagy Theodorik legyőzte Odoakert és a keleti gótok Itáliába telepedtek le. tengertől föld elhódítása) a megújuló technikával és technológiával művelhető meg hatékonyan: 7 . ruházat) is helyben állították elő (naturális gazdaság). kiszámíthatóbb életkörülmények miatt a népesség növekedésnek indult. éhínségek).

század). A földbirtokosok gyakran felparcellázták a majorság területét. Rájuk nem vonatkozott minden földesúri jog. mentességüket és kötelességeiket. (A jobbágy így sokkal inkább érdekelt a termelésben. újra különválik az ipari és a mezőgazdasági termelés. nehézeke.) A megnövekedett lakosság számára azonban szűk lett az addig művelt terület. aminek következtében egyrészt próbáltak újabb szántókat kialakítani. hiszen a földesuraknak érdeke volt a munkaerő letelepítése. a megtermelt terményeket a földesúr és a birtokot művelő parasztok fogyasztották el. másrészt vándormozgalmak alakultak ki. A terményfelesleg következtében kialakuló piaci központok a helyi kereskedelem színtereivé váltak. előre rögzített bérrel tartoztak a földesúrnak.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli háromnyomásos gazdálkodás. borona alkalmazása. A modernebb eljárások következtében tovább nő a területek eltartóképessége. összegzés A terményfölösleg kialakulása következtében és a hospesek jogainak mintájára lazult a földesúrtól való függés: a jobbágy terhei lerovása után szabadon költözhetett. A hospesek szerződésekben rögzítették jogaikat. bíróválasztás). feudum) adományoztak katonai vagy hivatali szolgálat jutalmaként. A hospesek jelentős számban telepedtek le az Elbától keletre eső területeken. másrészt a felesleget a piacon értékesíteni lehet. kiváltságaikat pedig az ún. hogy a kora középkorban kialakuló államokban az uralkodók földbirtokokat (beneficium. ruházat) helyben állították elő. a táplálkozás változatosabb lett. A hospesek kezdetben szervezetlenül. ami a nyomáskényszerrel kapcsolódik össze (egy uradalomhoz tartozó földterületek összehangolt művelése). Lezárás. Az előzőekben leírt gazdasági változásokból következik. majd szervezett formában érkeztek az addig műveletlen területekre. 6. mint robot esetén. a mindennapi élethez szükséges holmikat (szerszámok. A telepítések szervezői soltészi rangot (falubíró) és kiváltságokat kaptak. tétel: A középkori uradalom jellemzõ vonásai közé FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a középkori uradalmak működését. a terményjáradékot egyre több helyen felváltotta a pénzjáradék. gyakran önkormányzati jellegű jogokat is kaptak (pl. újra/megalakulnak a városok (XI. 8 . és robot alkalmazása helyett bérbe adták a jobbágyoknak. a gazdálkodás szervezeti kereteit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Nyugatrómai Birodalom gazdasági válsága a naturális gazdálkodás kialakulásához vezetett: a piac és a pénzforgalom visszaszorult. telkét szabadon örökíthette. a korai középkorban csak a szűk elit számára elérhető távolsági kereskedelem árui is szélesebb körben elterjedhettek (városok és az új kereskedelmi útvonalak kialakulása). német jog határozta meg. ahol egyenlő nagyságú birtokokat kaptak. elé lovat fognak (patkóval és szügyhámmal). Mindezen változás egyrészt népességnövekedést eredményez. csökken a természetnek való kiszolgáltatottság mértéke.

így az uradalmakban folyó gazdálkodás is egyre magasabb színvonalú lett. A földesúr birtokhasználati jogot ad. életüket az uradalom szabályozta (pl. Az uradalmak az adományozás jellegéből fakadóan immunitást élveznek.) Az uradalom földjei három típusra oszthatók: majorság. mint robot esetén. jobbágytelkek és a közös használatú területek. hanem általában több tagból álltak. majd egyre inkább a függő helyzetű volt colonusokból és germán szabadokból kialakuló jobbágyság jelentette. Lezárás. egyrészt a naturális gazdálkodás. A terményfelesleg kialakulásával felbomlott a naturális gazdálkodás rendszere. századtól egyre több helyen a nagyobb terméshozamot biztosító háromnyomásos gazdálkodás terjedt el. Gyakran él a földbirtokos katonai kényszerrel. azaz mentesek az állami adók alól. nem összefüggőek. Valamint katonai védelmet. A vad talajváltó földművelést felváltotta a kétnyomásos. és robot alkalmazása helyett bérbe adták a jobbágyoknak. Az uradalom központjában a földesúri udvarház (védelem és lakóhely. korlátozta a költözésben). intenzívebbé vált a termékcsere. Gallia) a colonusok függő helyzete nem változott. másrészt a nyomásos gazdálkodás miatt. (A jobbágy így sokkal inkább érdekelt a termelésben. 7. ahogy a katonai kíséret tagjai lovas katonákká váltak. támogatja az egyházat.A földbirtokokon azonban biztosítani kellett a megfelelő munkaerőt. aminek következtében a romanizált területeken (pl. a terményjáradékot egyre több helyen felváltotta a pénzjáradék. telkét szabadon örökíthette. majd a IX. összegzés A mezőgazdasági újítások hatására a földbirtokosok gyakran felparcellázták a majorság területét. Kifejtés A korábban szabad falvak lakói a földesurak joghatósága alá kerültek. Emellett kialakul az úriszéki bíráskodás intézménye: a colonusok és korábban is függő helyzetű szolgák mellett a földesúr bíráskodik (személyi függés) jobbágytelket bíró korábbi szabad felett is. a kereskedelem. A faluközösség családi gazdálkodásra épül. amelyek hatására a termelékenység nőtt. meghatározza a terheket. a földek eltartóképessége javult. Mindkét esetben nyomáskényszerrel művelték (az uradalomhoz tartozó földterületek összehangolt hasznosítása). Mindez az uradalmakon belüli munkamegosztás átalakulását eredményezte.) A terményfölösleg kialakulása következtében és a hospesek jogainak mintájára lazult a földesúrtól való függés is: a jobbágy terhei lerovása után szabadon költözhetett. Az uradalom és a hozzá tartozó jobbágytelkek szórtan elhelyezkedők. ezért gazdaságosabb neki földhasználati jogot adni járadékok fejében. (A szolga nem érdekelt a termelésben. ínség idején gondoskodást nyújt. de a germán társadalmak korábbi szabad rétegei is egyre nagyobb részben kerültek függő helyzetbe. raktár) állt. hogyan válik meghatározó politikai tényezővé a kora középkori keresztény egyház Nyugat-Európában! 9 . beszállásolásra nem kötelezhetők. amelyet a későbbiekben gyakran építettek át lakóvárrá. A IX-X. századtól olyan változások következtek be a mezőgazdasági művelésben és a külső körülményekben. tétel: Az egy Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. Az uradalom munkaerejét kezdetben a (rab)szolgák.

(Az igaz viszont. Róma püspökét Szent Péter utódának tekintették. a pápa pedig magát tekintette a hatalom birtokosának. I. a szent iratok értelmezésének problémáit. hogy az egyháztól elvett földbirtokokat osztotta ki a lovagjai között. Pl. század folyamán kialakuló helyi/városi keresztény közösségek irányítását a püspökök végezték. Szent Bonifác pedig a germánok apostola. engedelmességen alapuló egyházi hierarchiára. ill.) Chlodvig megkoronázása a korabeli felfogás szerint Isten kegyelméből történt. világi feladatokat a koronázással a császárra bízta. Constantinus-féle adománylevelet. Gelasius levele a császárnak). így létrejött 756-ban a Pápai Állam. így jutott hatalomra a Karoling dinasztia (754). A püspökök zsinatokon vitatták meg a hit kérdéseit. Ezt a hatalommegosztást erősítette az is. mint Péter utódai különleges tekintélyt szereztek. A kereszténység erejét mutatja az. és ebben a minőségében a katonai. A hívek létszámának növekedésével kialakult az egyházi hierarchia (pápa – érsekségek – püspökségek – plébániák – hívek). Britannia őslakosai felveszik a kereszténységet. de nem volt azonnal sikeres. kialakul a csalhatatlanság dogmája. Vagyis a császár úgy értelmezte. Kis Pippin Itália északi részét elfoglalta és a pápának adományozta. I. hogy a császár Isten akaratából uralkodik. ha valós hatalommal egyre kevésbé rendelkeztek a frank állam szétesése miatt. A pápai hatalom jelentősen megerősödött akkor. vagyis az egyház felett a császárok hatalma érvényesült. A püspököket eleinte a hívek választották.) A római püspök (pápa) hatalmát az egyházi hierarchia élén kezdetben nem minden egyházi vezető ismerte el. Ahogy Bizánc itáliai befolyása jelképessé vált. nyugaton azonban kialakult egyrészt a világi hatalomtól függetlenebb egyház. de megőrizte a frank királyok hagyományos jogait is. aki kinyilatkoztatja. hogy Péter és Pál apostol halálának a helyszíne. 10 .) A frankok túlzott megerősítésének és a keleti császárok ambícióinak „letörésére” fogalmazták meg az ún. Nagy Gergely megreformálta a liturgiát. Krisztus földi helytartója a pápa. az egyházat pedig a tizeddel kárpótolta. Szent Kolumbán a skótok. hogy hatalma Istentől származik. aki a császári hatalom átruházója. A frankok megkeresztelése Chlodvig uralkodása idején kezdődött el (V-VI. ő nevezi ki az egyházi vezetőket. István pápa szembefordult a Keletrómai Birodalommal. a pápák világi hatalmak felett álló voltát igyekeztek elfogadtatni (lásd I.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A Római Birodalomban a II. hogy Nagy Károlyt a pápa koronázta császárrá: a Birodalom világi feje a császár. s ez a hatalom öröklődött a Meroving dinasztiában még akkor is. Kis Pippin vállalta a langobárdok kiűzését. a püspököket egyenrangúnak tekintették. A királlyá koronázás szakrális volta mellett Chlodvig az állam kiépítésében (írásbeliség) is számított a szervezett. másrészt a római püspökök. amikor II. amely Róma önállóságát és a római püspök világi hatalmát fogalmazta meg.) Az ő pápaságához kapcsolódik a pápai hivatali apparátus kiépítésének kezdete is. hogy Martell Károly mint a kereszténység védelmezője nyert támogatókat az arabok ellen vívott csatában (Poitiers 732). Róma tekintélye azon alapult. Kifejtés A nyugati egyház fokozatosan függetlenítette magát a Keletrómai Birodalom császárától is. Chlodvig az egyházra támaszkodva igyekezett hatalmát megerősíteni. Nagy Gergely pápa (VI-VII. Szent Patrik az írek. A pápa Krisztus helytartója címet viseli (világi hatalmat fejez ki). század fordulója). Ez a Birodalom kettészakadása után a keleti részen így is maradt. így próbálva Rómához kötni őket. A kereszténység 391 után államvallássá lett a Római Birodalomban. stb. és a germánok megtérítését (misszió) tekintette elsődleges feladatának. cserében viszont a pápa elismerte jogát a frank királyi címre (Isten kegyelméből uralkodik). akinek meg kell védenie államát és az egyházát is. Kis Pippinnel. és szövetséget kötött a frankokkal. (A kor egyházi zenei stílusa a róla elnevezett gregorián. (A Ravenna és Róma közti terület az Egyházi Állam része marad 1870-ig. (Ő a legfőbb bíró egyházi ügyekben. század fordulója) elfordult a keleti hatásoktól.

Mohamed tevehajcsárként majd kereskedőként beutazta Arábiát. mivel ellenezte az uzsorát. melyben Mohamed – Allah által kinyilatkoztatott – tanításai olvashatók. elismeri a zsidó és a keresztény hagyományok több elemét. Kifejtés Az Arab-félszigeten élő népek (arabok) egy része kereskedelemmel foglalkozott. őket nevezték beduinoknak is. Az iszlám szó jelentése: belenyugvás Allah akaratába. irányzattól függetlenül hisz az alábbi hat alaptételben: hit Istenben. A Korán mellett a szunna (a szokások hagyománya) és a hívők egyetértése (idzsma) jelenti a vallás alapját. szent könyvének tekinti az Ószövetséget is. A Mekkából való kivonulás éve vált a mohamedán időszámítás kezdetévé. hit a Végítéletben. ezért tilos megváltoztatni. támogatta az elesettek gyámolítását és a törzsi ellentétek beszüntetését. A beduinok között gyakoriak voltak a sivatagos környezetben a legelőkért és a vízért folyó háborúk. összegzés A frank császárság megszűntét (843) követően a pápai hatalom is válságba jutott (itáliai nemesi családokban öröklődött a cím). A karavánutak mentén városok alakultak. hogy csak ő méltó imádatra. Szent könyve a Korán (Allah szava). melynek urát (császár) a pápák koronázták meg. tétel: Az iszlám vallás kialakulása és fõbb tanításai Az isz FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az iszlám vallás kialakulásának körülményeit és a legfontosabb tanításait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az iszlám vallás a föld nagy világvallásainak egyike. hit az Isten által leküldött könyvekben. ezek egyike volt Mekka. közben megismerkedett a zsidó. hívei a muszlimok. Közép-Ázsia. 610 körül új tanokkal lépett fel: úgy vélte. amelyből átmenetileg I. Az egyház és a pápai hatalom megújulását a XI. Mohamed Kr. azaz Gabriel arkangyal útján kinyilatkoztatta számára igazságait és parancsait. hogy 962-ben létrehozta a Németrómai Birodalmat. és fordításait is csak magyarázatnak minősítik. hogy Allah Dzsibril. Az arabok másik része nomád/félnomád állattenyésztő volt. valamint Malajzia és Indonézia. 11 . amelyek keresztény világbirodalom létrehozását tűzték ki célként. században a cluny reformok hozták el. annak egyedüliségében. Ottó emelte ki azáltal. u. hit az angyalokban. 8. Ezen tanítások miatt összeütközésbe került a gazdag kereskedőkkel. melynek Róma a központja. hit az elrendeltetésben. kinyilatkoztatásokban. a Közel-Kelet. a keresztény és a pogány arab vallással. Minden muszlim. ők bonyolították le a Jemen és Palesztina közötti forgalmat. ezért híveivel együtt 622-ben Medinába (jelentése: „a próféta városa”) vonult (hidzsra).Lezárás. Követői elsősorban a szegények voltak. Monoteista vallás. hit a Prófétákban és a Küldöttekben. Fő elterjedési területe ma Észak-Afrika. és abban. melyekből sokat merített.

amit a vallás toleránsan kezel. keleten a kínaiak vetettek véget. mert kötelező érvényűnek tekintik a hagyományoknak azt a részét is. illetve a többnejűség korlátozása (csak annyi felesége lehet. despotikus uralkodókká váltak. vásároshelyek jöttek létre. tétel: A középkori kereskedelem sajátosságai közé FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a távolsági és a helyi kereskedelem alakulását a XI-XIII. A hódítások következtében kialakult a katonai szolgálati birtokok rendszere. Palesztinát. A hódításoknak Poitiers-nél Martell Károly (732). (Az adományozott birtokot is bármikor elvehette. hanem továbbfejleszthető volt. Kis-Ázsiában a bizánciak (740). A városok és a kereskedelem jelentősége a hódítások után is megmaradt. s ez először a helyi. adót fizettek a kalifának. összegzés Mohamed halála után a kalifák vették át az irányítást. Lezárás. Mivel az arab birodalmakban igen sokféle származású és nyelvű nép élt. de elvben minden föld tulajdonosa a kalifa maradt. bíró és a Korán első értelmezője egy személyben. 12 . kevésbé jelentős követelmények is megfogalmazódnak a Koránban: például a sertéshús és a szeszes italok fogyasztásának tilalma. majd a távolsági kereskedelem fellendülését vonta maga után. a Mahdi) való hit. amiben egyetértenek. A kalifa (a próféta utóda) hadvezér. ipar és mezőgazdaság különválása) alapult. imám eljövetelében (ő lenne az utolsó próféta. Kharidzsiták vagy háridzsiták (1-3%): csak az első két kalifát ismerik el prófétának.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az iszlám öt alappillére (lásd a forrásokban az iszlám hitűek legfőbb kötelességeit összefoglaló öt pontot) a legfontosabb hitelveket tartalmazza. Az arab kultúra tehát az iszlám tanítások mellett a korábbi pogány kultúrát és a helyi szokásokat is magába foglalta. Megnőtt a felesleg. amennyit el tud tartani) és a nők jogainak szabályozása. jelentős eltérések alakulhattak ki. a vallásnak és a kötelező Koránolvasásnak központosítást segítő szerepe volt. ha a hatalom létjogosultságát nem kérdőjelezi meg. javult az életszínvonal. század folyamán elinduló nyugat-európai gazdasági változásokon (mezőgazdaságban új technikák és technológiák elterjedése. nem vettek részt a síiták és szunniták harcában. Szunniták (85-87%): Mohamed halála után nem a leszármazottait. amit a hívők közmegegyezéssel elfogadnak. 9. század közötti időszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés A kereskedelem a IX-X. és elfoglalták Hispánia nagy részét. Keleten elérték az Indus völgyét. tehát a szunna nem zárult le Mohamed halálával. Mezopotámiát és Egyiptomot. A kalifák vezetésével az arabok megszerezték Szíriát. A síita szekták közötti különbség elsősorban az egyes imámok el nem ismeréséből származik. az a 12.) A meghódított népeket nem kényszerítették az iszlám felvételére. Az iszlám irányzatai: Síiták (10-14%): csak Mohamedet és leszármazottait (imámokat) ismerik el prófétaként. illetve nyugaton átkeltek a Gibraltári-szoroson (711). Az öt fő előírás mellett további. hanem az uralkodó kalifákat imádták.

viaszt. A XII-XIII. de Velence térségbeli hatalmát (Egyiptom támogatja) már nem tudta felszámolni. majd a keresztes háborúk idejétől az itáliai kereskedőállamok (Velence. században a legnagyobb vásárok a franciaországi Champagne grófságban voltak. Velencében saját kereskedelmi telepük volt. Flandriába. azaz specializálódott kereskedők (lombardok) váltották át az országonként vagy országrészenként eltérő nemesfémtartalmú érméket. forint) használtak. A legnagyobb jelentőségű a Földközi-tenger keleti medencéjének kereskedelme. porcelán. amelyeknek megalkották sajátos alapszabályaikat (pl. guildéket (gilde). gyapot. ékszerek. A kereskedők a helyi hatalmasságoktól (világi és egyházi méltóságok) kértek engedélyt arra. Az arabokat a genovaiak és a pisaiak szorították háttérbe az Ibériai-félszigeten folyó reconquista támogatásával. Flandria lett a jó minőségű posztógyártás központja (angol gyapjút használtak fel). századtól az északnémet városok monopóliuma lett. épületfát. század közepén fellendült.) A piac kiszélesedése miatt Európa egyes részein az ipar magas színvonalat ért el. A Hanza Novgorodtól Flandrián át akár Londonig szállította Európa északi felének áruit: a heringet. Bizáncot Velence a 4. 13 . Firenzében) a posztógyártás és a selyemszövés volt jelentős. rabszolgát.és balti-tengeri kereskedelem a XII. ill.A nemzetközi kereskedelem a XI. Genova. tehát elsősorban luxuscikkeket szállítottak. mert első útvonalai a folyamok voltak. Kifejtés A távolsági kereskedelem az egyes területek eltérő termelési adottságain alapult már az ókorban is. gabonát. A kapcsolat hatására a délnémet és a rajnai városok is bekapcsolódtak a távolsági kereskedelembe. A távolsági kereskedelem fellendülése következtében ismét aranypénzt (pl. A kereskedők gyakran hoztak létre szakmai érdekvédelmi egyesületeket. később a bizánciak. Nürnbergben. aminek következtében az európai arany jelentős része az ázsiai kereskedők kezébe került. ahol zavartalanul megköthették üzleteiket. Lübeck és Hamburg szövetségéhez (1161) több kereskedőváros csatlakozott. hogy megerősített kereskedőállomásokat létesíthessenek. és nagyon veszélyes volt.. században alakult meg végül az a nagy északi kereskedelmi városszövetség. hiszen a távolsági kereskedelem nagy befektetést igényelt. bort. sót. prémet. A közlekedési viszonyok fejletlensége következtében általában vízi úton szállítottak luxuscikkeket. összegzés A kereskedelem fejlődése következtében egyre nagyobb mennyiségű pénz került forgalomba. (A szárazföldi kereskedelem elnevezés félrevezető. Mindezekért cserébe nemesfémet. keresztes hadjárat során (1202-1204) zsoldosokkal elpusztíttatta. Augsburgban). Lezárás. északon a hanzák). a levantei kereskedelem volt. normann és magyar támadások megszűntével nyílott lehetőség. Az északi. Ezek a kereskedőállomások lettek a középkori városok előfutárai. A levantei kereskedelem urai kezdetben az arabok voltak. az akkor ismert útvonalak egy része „éledt” újjá a középkorban. nyersanyagokat (pl. az itáliai városok és a bizánciak között. A Földközi-tenger medencéjének uralmáért folyt a harc az arabok. A levantei áruk a távolsági kereskedelem legjelentősebb szárazföldi útján. fűszerek. A XIV. s csak a biztonságosabb úthálózat kiépítésével vált valóban szárazföldivé a kereskedelemnek ez az ága. az Alpok hágóin át jutottak el Champagne-ba. gyapjút. Észak-Itália városaiban (pl. S bár Genova szövetséget kötött az 1261-ben újra önállóvá váló Bizánccal. Az északi és déli kereskedelem közötti szárazföldi összeköttetés kialakulására az arab. fegyverek. Dél-Németországban a bányászat és a helyi nyersanyagra építő fémfeldolgozás emelkedett ki (pl. fát). amelyet Hanzának nevezünk. később iparcikkeket vittek Ázsiába. déligyümölcs stb. posztót és – a szárazföldi árucserének köszönhetően – a levantei luxuscikkeket. Pénzváltók. Pisa) kezébe került a tengeri szállítás. Jellegzetes áruik a selyem (textíliák). s ennek lebonyolítására jöttek létre a bankok. illatszerek. Az indiai és távol-keleti kapcsolatokkal rendelkező Közel-Keletet kötötte össze Európával. elefántcsont. és gyarmati telepet hozott létre a szomszédságában. mézet.

Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A bankok pénzváltáson kívül kölcsönügyletekkel is foglalkoztak. szügyhám). (A jobbágyok városokba költözésére külön törvények vonatkoztak. Ezért első lépésként megszerezték a jogot arra. ill. ahol zavartalanul megköthették üzleteiket. és arra törekedtek.) A központi hatalom általában támogatta a városok önállósági törekvését. tétel: A középkori város jellemzőinek bemutatása köz FELADAT: A források és saját ismeretei alapján ismertesse a nyugat-eutópai városok gazdasági szerepét. hogy egy összegben adózzanak. 14 . Később kapcsolataikat kihasználva egész Európában és a Szentföldön is kiépült bankhálózatot építettek ki. A Földközi-tenger elvesztette az ókortól tartó kereskedelmi jelentőségét. régi római városok helyén. hogy lazuljon vagy megszűnjön felettük a földesúri fennhatóság. században új termelési technikák és technológiák jelentek meg (háromnyomásos földművelés. Az elcserélhető vagy eladható terményfelesleg miatt újraéledt a kereskedelem. A legjelentősebb városok közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak (szabad vagy királyi városok). a XII-XIII. 10. Személyükben szabadok voltak. században a vásáros helyen lakók a kereskedők vezetésével szövetségbe tömörültek. században kialakuló önkormányzatok működését. bányavidék (speciális ipari tevékenység). A Török Birodalom terjeszkedése miatt a nagy földrajzi felfedezésekkel az Atlantikum lett a kereskedelem fő területe. piachelyek alakultak ki. jogi helyzetét! FELELETVÁZLAT Bevezetés Nyugat-Európában a X-XI. hogy megerősített kereskedőállomásokat létesíthessenek. Kifejtés A XI. de a nemességre érvényes hűbéri függés elemei sem. Ezen változások következtében a népesség létszáma jelentősen megnőtt. hegység és alföld (eltérő gazdasági tevékenységet folytató tájegységek) találkozása. és szabadon értékesíthették tulajdonukat. s ez jelentős gazdasági fellendülést eredményezett. végrendelkeztek. A városi lakosság különleges jogállást szerzett: nem vonatkoztak rájuk a parasztság feudális kötöttségei. egyházi vagy királyi központ természetes erősség. borona. Városalapító tényezők: folyók találkozása vagy folyami átkelők. s ezzel beindult a városiasodás folyamata. és saját bíráik ítéljenek felettük (kommuna).) Széles körű banktevékenységet folytatott a templomos lovagrend. hiszen eredetileg ők kezelték a Szentföldnek szánt pénzadományokat. értékesíthető terményfelesleg maradt a jobbágyok és a földesurak birtokában. a levantei kereskedelmet. nehézeke. távolsági kereskedelmi útvonalak mentén. A kereskedőknek a helyi hatalmasságoktól kellett engedélyt kérniük. mert jelentős adóbevételt remélt tőlük. később a nemességgel szemben politikai támaszt is jelentettek az uralkodónak. A keresztes háborúk fellendítették a földközi-tengeri. (Általában kis összegeket adtak kölcsön zálog ellenében kamatra és meghatározott időre.

Lezárás.” A városok gazdasági életre vonatkozó jogai: elnyerték a vásártartási jogot. önálló igazságszolgáltatást gyakorolhattak. sikátorok voltak csak (ezek nem a mai értelemben vett utcák vagy terek voltak). vásárregálék. A városok lakossága ebben az időszakban általában 2-5000 fő. ami azonban egyáltalán nem jelentett egységes réteget: jelentős vagyoni és jogi különbség volt közöttük. A városokban a jogok gyakorlását ingatlantulajdonhoz kötötték. orvosok és ügyvédek különféle érdekvédelmi testületei. akinek nem volt ingatlanja. ami jelentős részben hozzájárult a higiéniás viszonyok romlásához. valamint a Rajna és Duna menti délnémet terület volt. valamint gyakran átadtak számukra királyi felségjogokat (pl. árumegállító jogot is kaphattak (az áthaladó kereskedőket áruik eladására kötelezhették). nem vehetett részt a város irányításában (plebejusok). Nem volt csatornarendszer. a plébánost. A kereskedőkből. ami jelentős mértékben befolyásolta belső szerkezetüket. és rengeteg volt a szemét. közigazgatási. az inasok tanítását stb. a terek és (köz)épületek tervezését. 11. a céhek. hiszen védelmi funkciót is elláttak. A házak között gyakran szűk utcák. de százezernél több lakója volt Velencének. században jelentek meg a kézművesek. ill. polgáraik szabadon kereskedhettek. összegzés Az érett középkor Nyugat-Európájában a legvárosiasabb vidék Észak. A céhszabályok az élet minden területén szabályozták a céhtagok életét. „A városi levegő szabaddá tesz. ezért gyakran járványok törtek ki. védelmi és közigazgatási jogokat gyakoroltak). egyházi.A városok az alapítótól fontos privilégiumokat nyertek el: maguk választották meg a városi tanács élén álló bírót. századtól több városban a városi tanács tagjai közé jelentősebb céhmesterek is bekerülhettek. Észak-Itáliában azonban ezeknél is nagyobb városok alakultak ki: a legnépesebb az Alpok „kapujaként” fontos kereskedelmi központtá növő Milánó. vámregálék). (A XIII. kézművesekből és más városlakókból új társadalmi réteg született. katonai központok voltak. Ők látták el a városfal védelmét és a rendfenntartást is. A városok ebben az időben nem kulturális. A városokat fallal vették körül. s azok társadalmi hatását! 15 . polgármestert.és Közép-Itália. a termelés módját. Genovának és Firenzének is. A két társadalmi réteg között helyezkednek el a céhekbe tömörülő kézművesek. a polgárság. eszközeit. A kereskedők érdekvédelmi egyesületét guildének (gildének) nevezték. hanem gazdasági. de a nagyvárosoké elérhette a 10-15000 főt is. funkcióját. A város vezetői a legvagyonosabb és legelőkelőbb kereskedők és a legnagyobb telektulajdonosok voltak (patríciusok). Flandria. rendőri feladatokat láttak el (azaz törvényszéki.) A XIII. tétel: Az eg Az egyház szerepe a középkori mindennapokban FELADAT: A források és ismeretei segítségével ismertesse az egyház világi hatalmának változása következtében megjelenő egyházellenes és egyházi mozgalmakat.

ill. „elpuhult” bencéseket. ahol a pogányság vagy az arianizmus még élt. amikor a XI. században azonban addig soha nem látott mértékben erősödtek meg az eretnek tanítások (katharok. akik a bencés templomokat túlzottan fényűzőnek. ill. bogumilok) Európa számos pontján. A cisztereknek jelentős szerepe volt a korszerű mezőgazdasági módszerek. Az egyházon belüli reformmozgalom mellett kialakultak az eretnekmozgalmak is. elképzeléseik az adott társadalom körülményei között utópisztikusak. A kolostorokon belüli világi életforma felszámolását célzó reformhoz seregestül csatlakoztak az európai kolostorok. másrészt viszont felléptek vele az egyházi méltóságok megvásárlása ellen is. húsz további ágazat fejlődött ki. albigensek. létrejött a szerzetesség. sorban alakultak meg/újultak meg a szerzetesrendek. és egyfajta panteizmusra. században megalapította a csaknem állandó hallgatást fogadó karthauzi szerzetesek közösségét. és fellépett az egyház és a szerzetesség elvilágiasodása ellen. Ez magyarázza. Ezek a mozgalmak nem voltak képesek önálló politikai. 529-ben alapította meg Nursiai Szent Benedek Monte Cassinón a kolostort. (Az ezredforduló gazdasági virágzása következtében a bencés kolostorok jelentősen meggazdagodtak. gyakran azonban egybeolvadó irányzatra oszlik: a jelentősebb hatású (manicheista) dualizmusra. a pápaság intézményét is elutasították. szigorúbb bencés regulához akartak visszatérni úgy. században. ezekből kb. így jött létre az albigens mozgalom). Kifejtés A magát egyetemesnek valló római katolikus egyház véleményétől eltérő állásfoglalások a történelem során mindig jelentkeztek.) Az egyház megújulásának egyik alapvető célja volt azonban. az evangéliumi szegénységgel való szembefordulásnak tartották. az őskeresztény közösségi értékekhez kívánták visszavezetni. eredeti. hogy a társadalom minden uralkodó rétege ellenük fordult (kivéve Albi grófját. A középkori Nyugat-Európában a XIII. ill. század) célja egyrészt az elvilágiasodott bencésség megreformálása. „ezeréves birodalomhoz”. A szigorúbb életvitelt. valdensek. az ipari találmányok elterjesztésében. A remeteközösségek kialakulására Egyiptomban került sor (Remete Szent Antal) a IV. Elvetették a szentségeket (vagy ezek közül többet is) és az egyházi dogmák jelentős részét. a királyok kezéből. voltak. Az eretnekmozgalmak egy átmeneti korszak eredményei. század) és nyugaton (bencések – VI. melynek regulája az elkövetkező évszázadokban szinte kötelező érvényű szerzetesei szabályzattá vált. melynek követői általában aszkétikus életformát követtek. Az eretnekség két. A kereszténységet alapjában véve a páli reformot megelőző időszakhoz. hogy a pápaság ügyeibe ne szólhasson bele a császár. Ezután a szimóniát változtatták meg: ez egyrészt az egyházi szentségek pénzért való szolgáltatásának betiltását jelentette. Benedek követői a hivatásukat szerzetesi harcnak tekintették: „Ora et labora!” (Imádkozzál és dolgozzál!) Ez a felfogás sem volt azonban mindenki számára eléggé aszketikus.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés A clunyi bencés apátságból kiinduló reformmozgalom (X-XI. század végére hat (mások szerint nyolc) jelentősebb típusa alakult ki a szerzetesrendeknek. a XII. idegenek voltak. ahol – a feudalizmus átalakulásának első jeleként – megjelent egy polgárosodó kézműves-kereskedő réteg. Magát az egyházi hierarchiát. Majdnem mindegyik eretnekmozgalom az apostoli szegénység híve volt. az egyszerűség és szegénység elvét hirdette Kölni Szent Brúnó reimsi kanonok. A pápa az invesztitúra jogát ki akarta venni a császár. amelyek szintén az egyház és/vagy a hit megújulását várták. ennek szükségességét hirdették. Keleten (baziliták – IV. társadalmi perspektívát nyújtani. E közösség igazi felvirágzása Szent 16 . másrészt az egyház tekintélyének visszaállítása volt. A ciszterciták az ősi. Az eretnekmozgalmak azokon a területeken jelentkeztek elsöprő erővel. század) regulákban határozták meg a közösségi élet rendjét. hogy közben folyamatosan bírálták az ettől már elhajló. a kereszténység határterületein. s egyre világiasabb értékek felé kezdtek vonzódni a kolostorok lakói.

) A másik koldulórend – bár vannak. tapasztalatuk. század stílusirányzata. felkelések). s a keresztény Európában mindenhol megfigyelhető a hatása. akik prédikáló testvéreknek hívják őket inkább – a domonkosoké. század fordulója). létjogosultságát az eretnekekkel való vitákban bizonyították. akinek vezetésével a közösség új kolostorokat alapított. A ferencesek jelentős szerepet kaptak az oktatási intézmények. században. Kialakulásuk inkább az eretnekmozgalmakkal való szembeszállásnak tudható be. tétel: A rom romanika és a gótika fõbb stílusjegyei FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a román és a gótikus építészeti stílus jellemzőit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A középkor két nagy stílusirányzata a román stílus és a gótika. és innen terjedt el. és vált a XIII. két szín alatti áldozás stb. a huszitizmus. 17 . egy kasztíliai pap alapította a XIII. de évszázadokra hatalmi válságot hozó invesztitúraharcok és a Szentföld elvesztésével záruló keresztes hadjáratok (lovagrendek alapítása). A kolduló rendek már nem távol a világ zajától. a fennálló rendszerhez leginkább alkalmazkodók a minoriták. az eretnekmozgalmak radikalizmusa felé sodródás. maga Bernát Clairvauxnak lett az apátja. század folyamán. (A Mária-kultusz megfogalmazásában meghatározó szerepe volt.Bernát korára tehető. mind az egyházi vezetésnek (pl. Aquinói Szent Tamás). A különböző csoportok eltérő módon értelmezték a szegénység fogalmát. A ferencesek közösségét Assisi Szent Ferenc alapította a XIII. híveinek száma pedig rohamosan nőtt. században alakuló egyetemeken a vezető tanárok javarésze közülük került ki (pl. betagozódtak a világi egyházi hierarchiába. összegzés Az új szerzetesrendek kialakulásával párhuzamosan zajlottak a pápaság megerősödését eredményező. munkájában is. az egyház világi hatalmának bírálata) komoly nehézséget jelentett. A pápák avignoni fogsága után a nyugati egyházszakadást a konstanzi zsinat megszüntette. amelyek megoldása mind a világi hatóságoknak (pl.) A városi szegénység elterjedése olyan új szociális problémákat vetett fel. Ezeknek a rétegeknek a megszólítása lett a kolduló rendek feladata. majd harmadik csoportként létrejött a szintén Szent Ferenchez való visszatérést valló kapucinusok közössége is. A romanika a XI-XIII. a bizánci kultúra hatása alatt álló országok kivételével. század derekán Franciaországban fejlődött ki. ekkor vált Szent Péter utódából Krisztus földi helytartójává. A tudás fontosságát. A közösséget Guzman Domonkos. az egyetemek irányításában. 12. Ince kora jelenti a pápaság fénykorát (XII-XIII. III. hanem a településeken belül építették kolostoraikat. Szentírás. század végére egész Európában uralkodóvá. A gótika a XII. rátermettségük elismeréseként az inkvizíció megalakulása után ők látták el ennek az intézménynek az irányítását is. Lezárás. Újabb egyházi reformok igényeként (anyanyelvű liturgia. Az eretnekek elleni harc újabb állomásaként.) megjelent egy új eretnekség. (A szegénységet Szent Ferenc értelmezése szerint vallók lettek az obszervánsok. A XIII.

ezért ezeket a falsíkra merőleges támpillérekkel támasztották meg. A templomhomlokzatok jellemző elemei a gazdagon díszített kapuzatok. A román kor kőből készült dongaboltozatot használt. A támpillérek felületei kezdetben egyszerűek. később azonban kőrácsokkal gazdagon díszített szoborfülkékkel. A tér lezárására előszeretettel alkalmaztak csúcsíves megoldásokat. Két dongaboltozat derékszögű találkozásából született meg a keresztboltozat. keskeny bordák tartják az egész épületet. az ablakokban. A templomokat díszítő szobrok testtartása. a vár. magasba törő. harmonikus hatást kelt. ábrázolásuk nem törekszik az egyediségre vagy az érzelmek kifejezésére. kiskirály- 18 . a korszak ellentmondásosságát jól mutatják az egyik oldalon az égbe nyúló szentélyek. melyek fölfelé irányították a földi létében kiszolgáltatott halandó figyelmét. a gótika korában azonban megnő a polgárság szerepe (katedrálisok. arckifejezése merev. A XII. Jelentős szerepet játszott a nyugat-európai építészet fejlődésében. a kolostor. A nagyobb megrendelők azonban a gótikában is a királyok. de a gótika a csúcsív és a bordás keresztboltozat felhasználásával és továbbfejlesztésével alapvetően új. A boltozati nyomás levezetésére a templombelsőben oszlopok és pillérek váltják egymást. amely formát továbbfejlesztették. vagy akár a szakrális értelmű gonosz ellenében is. „lába” van. hogy a hívők biztonságban érezhetik magukat a külső támadások. A gótikában viszont eltűnnek a hatalmas és vastag falfelületek: karcsú pillérek. a templom kereszt formájú alaprajza az ő feszületét mintázza. Jellegzetes épületfajta a templom. században meginduló társadalmi és gazdasági fejlődés teremtette meg. A rendkívül törékeny földi létet – mely ki van téve rablóbandáknak. A gótika legfőbb törekvése a román stílusban kiérlelődött alaprajzi elrendezés és felépítés továbbfejlesztése: a térrészek egyesítése áttekinthető. De a megújulást segítette az egyházon belül meginduló megújulási mozgalom és az új szerzetesrendek megalakulása is. majd az épület több pontján is díszítő elemként pazar faragású kőcsipke jelenik meg.és ajtónyílásokat közrefogó keskeny faltestek nem voltak elegendők a boltozatok oldalnyomásának felvételére. lőrésszerű ablakokat is. belül is masszív erőt árasztanak. „nyaka”. A térarányai általában igen karcsúak: a főhajók magassága a francia székesegyházakban a szélesség két-háromszorosa is lehet. szobrászok és festők. A romanika építészete szerint a templomnak „feje”. egységes szerkezeti rendszert hozott létre: a magasba törő terek áttekinthetőek. hogy megismerkedtek Bizánc és az iszlám világ kultúrájával. de a homlokzat és a mellékhajók falai így is kevéssé stabilak. s azt az érzést sugallták. tagolatlanok. Kifejtés A román stílusú templomok erődökre emlékeztetnek. az egyház és a főnemesi udvarok voltak. A problémát a falak megvastagításával és vaskos támfalak alkalmazásával igyekeztek megoldani. fénnyel elárasztottak. A rendkívül karcsú s egyre nagyobb ablak. ami egységes. a fülkékbe épített szoborgalériák és a hatalmas méretű rózsaablakok. ill. A teret félköríves boltozatok hidalják át. A terek lefedése túlnyomó részben a gótikában is boltozatos. erősen bevilágított térré. Ezért olyan vaskosak a falak. a félkörív zárja le a keskeny. „karja”. a kegytárgyak készítése önmagában is a kézművesség fellendülését támogatta. A templom alaprajza meghatározott formát követ.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A romanika korában a kőépítkezés az egyház és a társadalom legfelső vagyonos rétegeinek a privilégiuma volt. A gótikus építészet létrejöttének előfeltételeit részben a XI-XII. Céhekbe tömörültek az építőmesterek. de a nagy építkezések. Krisztust szimbolizálja. „hasa”. de az emberi test itt egy konkrét személyt. században a keresztes hadjáratok és a lovagság eszméje egyesítették az európai országok közötti kapcsolatokat és hatásokat. az ötvösök. városházák). az élénk színekben ragyogó üvegablakok is gyakran csúcsívben végződnek. a másik oldalon pedig egy sajátos realizmus. Jellemző típus a háromhajós bazilika. kis tornyocskákkal oldották fel. s a súlyos falakat megtámasztó zömök pillérek kívül is. azaz az építőműhelyek társulásként működtek. A gótika kettősségét.

A merev román szobrokkal szemben a gótikus szobrok légiesek. Leonardo da Vinci). Hatásköre földrajzilag jóval korlátozottabb. technikusai törekedtek újabb. a földbirtokos nemesség anyagi lehetőségeit és befolyását tekintve gyengébb volt a levantei kereskedelemből és az ehhez kapcsolódó ipari fejlődésből meggazdagodó városi nagypolgárságnál. nevét az iskolai tanítási módszerről nyerte. báróknak.) Kifejtés A skolasztika kifejezés a latin schola (iskola) szóból származik. hiszen csak ott terjedt el. érzelmek jelennek meg az arcokon. égbe törő gótikus katedrálisok a mennyek dicsőségét. A reneszánsz Észak-Itáliában (Firenze. szinte súlytalannak tetsző. azaz új ismeretek megszerzésének támogatására kényszeríttette. amit a felfelé törekvő tornyok. Megjelenik pl. A XIV. a csúfság. összegzés A román zömökségével szemben a könnyed. Ahol a gótikus építészet meghonosodott. A tanárok és a tanítványok az előadásokon és vitákon formálták ki. A gazdaságilag megerősödött polgárság igyekezett a maga világszemléletét érvényesíteni. a helyi sajátosságok komoly hatást gyakoroltak rá. valósággal élnek. mozogni látszanak. új eljárások kidolgozására (pl. az iszonyat. Jellegzetes épületfajta a katedrális. az épületek szinte lebegni látszanak. mint Európa többi része. királyoknak. tétel: A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői hu FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be a reneszánsz kor emberképének újdonságait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Észak-Itália más gazdasági és társadalmi fejlődési utat járt be. amit elsősorban az antik kultúra újjászületéseként szokás értelmezni. Az ő megrendeléseik nyomán. a szépség. A ruhák redőzete még eltakarja. az öröm. a boldogság ábrázolása. és gyakran magán a gótikán is túlmutatnak. eleven testet. a fény. (A XV. ahol a gazdasági és társadalmi fejlődés (polgárosodás) megteremtette az alapot befogadására. a gótikáé. mint pl. Róma) a XIV. századra sokkal kevésbé volt feudális. A humanisták létszáma mindössze néhány ezer fő Európában. országról országra vitték tovább az új ötleteket. a félelem. s egyre tökéletesebb eszközök. szörnyek és angyalok. 19 . teológiai. járványoknak. de már sejteti az élő. de a kíváncsiságtól (is) hajtva a kor tudósai. században erősödött meg. században bontakozott ki. 13. században született a középkor megnevezés. a harag. A késői gótikában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a misztikus lények. A reneszánsz maga újjászületést jelent.oknak. a díszítés fejez ki. a „diadalmas egyház” hatalmát hirdetik. Milánó. Vándor kőművesek és kézművesek városról városra. szerkezetek alkotására. egyedi jellemvonásokat is ábrázolnak. Az iparból. de vonatkozhat az európai kulturális élet általánosságban vett megújulást hozó újjászületésére is. Európa más részein azonban inkább a XVI. nyomornak és szenvedésnek – mélyen átitatja a túlvilági remény. Lezárás. kereskedelemből élő és gazdagodó polgárságot a piac szélesedéséből remélt haszon is a technika fejlesztésére. Velence. filozófiai irányzat. ezért az egyes stílusjegyek az adott területre jellemzőek.

R. A humanisták szerint az élet örömei. Az élet célja. irodalom szerzői. bár a humanisták többsége is mélyen vallásos. fájdalom. de egyre több tudós és gondolkodó használta a saját anyanyelvét (is) alkotásaiban. Az emberközpontúság az e világi valóság. egyéni hangja.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli illetve fejlesztették tovább a keresztény filozófiát. az egyházatyák. képei. műfajai. önmagában való értéket képvisel. a művészetek szeretetében. keresték a (római) ősöket. s minél tökéletesebben kifejezhesse önmagát. A skolasztikát sokáig egyértelműen tekintélyelvűség jellemezte. világias önkifejezés jellemzi. s az ismereteket szélesebb tömegekhez is eljuttatta a kor egyik legnagyobb találmánya. élvezete is hozzátartozik a teljességhez és a személyiséghez. század végéig még Platón tanai is elevenen hatottak). az evilági dicsőség (és gazdagság).) már a gótikában megjelent. Olykor azonban ez a hit világias. a zsinati határozatok. történetírói. A középkorban az ember a kultúrát vallási élményként élte át. a bibliai témák is több esetben világias szellemben jelentek meg. A humanista műveltség antik hagyományokra (klasszikus latin nyelv. összegzés A reneszánsznak köszönhetően a nagy technikai és tudományos felfedezések nyomán a geocentrikus világkép széthullt. esendőség stb. vagyis a realizmus nem teljes. verselése. az nem a régi felújítása vagy utánzása. amely tiszteli a személyt. azaz a Szentírás. a könyvnyomtatás. megtalálja az ő egyedi szerepét. hanem új kultúrájukat az antik műveltség felfedezésének és újjászületésének tekintették. A reneszánsz templomok is a főpapok. az egyház hatalmának és gazdagságának büszke hirdetői egyben. Az ember és a természet iránti érdeklődés megfért a némiképp átértelmezett. A skolasztika második korszakában alkotó Aquinói Szent Tamás – részben Arisztotelész hatására – a természetfeletti világot elkülönítette az érzékekkel felfoghatótól. Bacon). 20 . a reneszánszban a műveltség különvált a vallástól. a természetet. s a konkrét létezőkkel kezdte a vizsgálatot. A középkorhoz képest mindenképp nagy változás. hogy ez az individuum a maga teljességében élje életét. ebből a szempontból nem mentes az alkotás az idealizált megoldásoktól. A kulturális haladásnak hatalmas lendületet adott. az élet szépségét állítja előtérbe. A reneszánsz és humanista világnézet eltávolodott sok tekintetben a skolasztikus felfogástól. miáltal többek számára lett hozzáférhetővé a könyv és a tudás. valamint Arisztotelész tisztelete (bár a XV. öröm. A humanista kultúra nyelve még a latin. de egyéni kapcsolatot keres istennel. a megismerés iránti vágyban. de a reneszánsz emberek nemcsak a folytonosságot érzékelték. az élet örömeit. bánat. Lezárás. a tapasztalaton alapuló megismerés egyre több híve fogalmazta meg tanításait (pl. Szerinte az ész feladata a dolgokban rejlő formák (lásd Arisztotelész) nyilvánvalóvá tétele. hogy formálója lehet a maga világának. A reneszánsz ideológiáját jelentő humanizmus gyökerei is visszanyúlnak a középkorba. alárendelt helyzete azonban abból a szempontból tovább élt. Egyéni. új megközelítésben vizsgált (lásd kései skolasztika) hittel. az ember evilági feladatait és céljait. A reneszánsz ember egyik legnagyobb élménye. új kultúra volt. annak viszonyait kifejező. funkcióját. Az alkotó névtelensége megszűnt. Amit így létrehoztak. hanem a saját koruknak megfelelő. mecénásoktól) független alkotókká. képzőművészeti. A valóságigény azonban összekapcsolódott a harmónia igényével is. ugyanakkor a halhatatlanság utáni vágy. s a figyelem középpontjába az ember került (az ember a teremtés csúcsa). hogy kevesen válhattak a megrendelőktől (ill. hogy a reneszánsz művészekben erős volt a hírnév. Ez az aktivitás jelentkezik a művészetekben. világias érzelmei. szívesen ábrázolva az emberi testet. csúfság. A vallásosság a középkoritól eltérő. A skolasztika kései korszakában a veritas duplex (kettős igazság: a hit és az értelem igazságának megkülönböztetése) elvének elterjedésével a természetfilozófia kezdett önállósulni. mitológiai. de nem lépett fel a vallás ellen. a magánembert. lehetőségeit kutató. filozófiai ismeret) épített. A reneszánsz alkotók legfőbb célja az emberi test és a természet hű megjelenítése. Szívesen utaltak a családra. szépségeit élvező. Az emberi ábrázolása (szépség. Az ember magánemberként. ha nem tekintette tudós munkának írását. önkifejezése áll a középpontban.

először a környező török népeket győzte le. A szpáhik lovas katonák. (Az Oszmán Birodalom évi jövedelme több mint háromszor akkora. despotikus jellegű hatalom jött létre (lásd ábra). Az új oszmán-török állam a hódításra rendezkedett be. 21 . A jogot és az állami törvényeket az iszlám határozta meg. de ő volt a kalifa. A földek elenyésző hányada volt örökletes magánbirtok vagy egyházi tulajdon. nomád állattartó ún. Kiemelt szerepük volt a defterdároknak (adószedők). Így ők a karrierjüket a szultánnak köszönhetik. ebből használatra adományoz (lásd ábra). akik 10 évente felmérték. a meghódított keresztény lakosság azonban megtarthatta saját bírói rendszerét. Az állam székhelye Bursa lett. Hivatalszervezet A Birodalmat közigazgatási egységekre osztották: a nagyobb egység a vilajet. Bármikor elvehető szolgálati birtokot kaptak. a kisebb egység a szandzsák. A török államot Oszmán emír/vezér hozta létre a XIII-XIV. hogyan épült fel az Oszmán Birodalom állam. másrészt sokkal könnyebb őket félreállítani. mint a leggazdagabb három európai uralkodó bevétele összesen. hogy független muszlim hitű uralkodónak tekintette ekkortól magát. akiket nehézfegyverzetűnek neveztek (de az európai fogalmak szerint. A díván elnöke és a török hadsereg főparancsnoka a nagyvezír volt. élén a béggel. A szultán hatalma a tőle függő hivatalnokokra és a hadseregre épült. és ekkortól a Balkán megszerzése volt a céljuk. ami azt jelentette. utóda vette fel a szultán címet. Kifejtés Az oszmán-török államszervezet részben a szeldzsuk. azaz a Birodalom vallási vezetője is. de döntési jogkörrel nem rendelkeztek. sőt sok közülük eredetileg rabszolgaként dolgozott. megkülönböztetve a könnyűlovas akindzsiktól. A szultán tanácsadó testülete. ezért az eredményes hódítás érdekében átszervezték a haderőt. A terjeszkedést elősegítette. szeldzsuk törzsek Kis-Ázsiába. században érkeztek az iszlám vallású. azaz lovagi mércével mérve nem tekinthetők nehézlovasnak). s a korban szokatlan módon centralizált. a díván főtisztviselőkből állt. törvényeit. melynek élén a pasa/ basa állt. század fordulóján. ám ők nehezen fegyelmezhető alakulatok voltak. hogy ez az államszervezet hogyan szolgálta a katonai törekvéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XI. egyrészt ezáltal feltétlenül hűek.) Az igazságszolgáltatás a muszlimok számára a Korán alapján történt (muftik és kádik végezték). (Mivel „gyökértelenek”. hogy Bizánc meggyengült. Az alakulatok nagyobb részét a reguláris haderőt jelentő szpáhik és a janicsárok alkották. összeírták a beszedhető jövedelmeket. nem volt képes komoly ellenállásra.és katonai szervezete! Térjen ki arra. Európában 1354-ben vetették meg először a lábukat. bosszújától. majd Bizánc ellen fordult. nem kell félni a rokonság esetleges lázadásától. tétel: Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai Az Os FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. A meghódított területek nagy része a szultán tulajdona. részben a bizánci mintákat követte.) Hadsereg Kezdetben gázikból (hitharcosokból) állt a török hadsereg jelentős része. A hivatalnokok jelentős része eredetileg nem is török származású volt.14.

nyelvészet. Az Oszmán Birodalom külpolitikáját az erős hadsereg fenntartásának kényszere határozta meg: addig működött jól. A nyelvészet eredményei a mai nyelvállapotból és a nyelvemlékekből próbál visszakövetkeztetni a nyelv történeti fejlődésére. I. század második felétől Magyarország déli határaira hárult a török elleni védekezés. akár ellent is mondhatnak. A flotta a Földközi. Az előbbiek a várostromoknál tettek jó szolgálatot. A pusztai népek mondakincse is sok közös vonást mutat (pl. gyakorlatilag kolostori elzártságban. A meghódított területek adóztatása a hivatalszervezetet is eltartotta. 22 . akindzsik. a régészet. (Minél nagyobb területeket szereztek. Zsoldosok. A XV. az egymással való érintkezés következtében egy új kultúra alakult ki. tatárok. összegzés A Balkánon nem volt olyan állam. annál több lehetett a szpáhi. Először a szerbeket (1389. hangtani) változások törvényszerűségei alapján nyelvcsaládokba osztják a nyelveket. hiszen a népek vándorlásaik során keveredtek egymással. Lezárás. Ágyúkkal felszerelt tüzérség (topcsik) és nagy létszámú segédcsapatok (pl. egymással kereskedhettek is. bár a Földközi-tengeren a nyugati hódítást 1571-ben Lepantónál megállították a keresztény hadak. tétel: A ma magyar nép vándorlása FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a magyar nép vándorlását a honfoglalást megelőzően! Térjen ki arra. az utóbbiak jórészt a portyázásokon szerzett zsákmányból tartották el magukat. azaz annál erősebb volt a hadsereg. amely a törökök számára komoly ellenfél lehetett volna. II. Nem mindig lehet egyértelműen azonosítani egy-egy régészeti lelet pontos származását.) A hódításokat alátámasztották az iszlám tanok is (dzsihád). A nyelvtani szerkezet. Bizánc elfoglalásával (1453. és ez hogyan hatott az életmódjukra! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyarok – és a legtöbb nép – eredete. 15. és a portyázóknak jutott zsákmány. tudományok eredményei pedig nem mindig egyeztethetők egymással. majd a bolgárokat győzték le (I.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A janicsárokat részben devsirmében szedték össze. mert igen kevés forrással rendelkezünk. Mohamed szultán) vált az uralmuk teljessé ebben a térségben. vagyis a tárgyaik keveredtek.és Fekete-tengeren biztosította a török uralmat. de ezek eredményei gyakran egymásnak ellentmondani látszanak. csodaszarvas vagy turulmadár). szigorú fegyelemben nevelt gyalogos katonák voltak. A magyar őstörténet kapcsán a régészet és a nyelvészet kínál kapaszkodókat. Írott források a kezdetekről nincsenek. a szókincs hasonlósága és az ún. Murad szultán). tárgyi kultúrájuk átalakult. 1366-ban Drinápoly lett az európai főváros. őshazája kérdésében sok a bizonytalanság többek között azért. A tudomány ismeretei szerint a magyar nyelv finnugor eredetű. martalócok) egészítették ki a hadsereget. Bajazid). antropológia stb. ennek következtében pl. amíg a folyamatos hódítások újabb és újabb kiosztható birtokot adtak. hogy a vándorlás során milyen népekkel kerültek kapcsolatba. alapszókincsben bekövetkező nyelvi (pl.

íj. Megjelent a fémeszközök (réz. évezred közepe között) Az ugorok szétválása a Kr. 1. u. a nyelvátvétel vagy nyelvcsere miatt – a sztyepp vidékén ez nem egyedi jelenség) nem lehet biztos következtetéseket levonni a nép történetére vonatkozóan. lemez. e. évezred) A későbbi szamojédok különválásának az oka valószínűleg a relatív túlnépesedés. kecske. 1. népzenei hagyomány). században a Kazár Birodalom fennhatósága alá kerültek. 2. Irtis és Iszim vidékére. Magyar őshaza. A kiszáradás és a sztyeppövezet északabbra húzódása miatt vagy életmódot kellett váltani (a későbbi magyarok áttérése a nomád állattartásra). hogy legalább részben letelepedett életet éltek.és bőrpáncél használata. A Baskíriában való letelepedés után török népekkel kerültek kapcsolatba (kb. lándzsa. Levédia 600 körül délkeletre vándoroltak. Julianus. és Kr. e. gyümölcstermesztés is.A nehézséget az jelenti. vagy északabbra kellett költözni a korábbi életmód megőrzése érdekében (obi-ugorok). 1. Pattintott kőeszközök használata. évezred) A későbbi finn-permi népek nyugatabbra vándoroltak. e. században a Magna Hungaria nevet adta a Volga e területének. ló). agyagedények. Életmódjukban a földművelésre helyeződött a hangsúly. pajzs. bronz) használata. Baskíria (Kr. valószínűleg a későbbi ugorok pedig az Ob. A hun-magyar rokonságot a tudományos ismeretek nem támasztják alá. e. Megismerték a földvár és boronaház építését. ami arra utal. keleties jellegű tárgyi. Az arab írásos források és a középkori történeti hagyomány miatt felmerült a hun-magyar és a törökmagyar rokonság kérdése. ami a földművelés kezdeteire vall. vagyis a népek keveredése miatt a nyelv átalakulásából (pl. Nemzetségi társadalomban éltek az államalapításig. feltételezhető a faeke használata. Sámánizmus. e. Baskíria a Volga és az Urál közötti terület. zsákmányszerző (halász – vadász – gyűjtögető) életmód. rövid kard. A magyar vándorlás (a magyar nép őstörténete) Uráli őshaza (Kr. hogy a magyar kultúra többgyökerű. A vándorlás során egyrészt iráni népekkel kerültek kapcsolatba. zsákmányszerző életmód a jellemző. évezred) Az Ob és az Urál hegység közötti területen éltek az uráli nyelvcsalád tagjai. szarmata szomszédság jellemző. nyíl. 3. szókincs. Életmódjukra a legeltető állattartás lett a jellemző (juh. a vashasználat elterjedése. amikor itt kereste a magyarok rokonait. s a vita a mai napig nem zárult le. évezred első felében történhetett és az újabb felmelegedés hatására. akiknek a kultúráját jelentős mértékben átvették (a régészeti leletek gyakorlatilag elkülöníthetetlenek). a katonai szervezet kialakulása. Ugor őshaza (Kr. amely megváltoztatta a környezetükben a növénytakarót. 23 . Finnugor őshaza (Kr. A vándorlás oka valószínűleg egy felmelegedő periódus lehetett. hogy a nyelv története önálló fejlődési utat jelent. Jellemző változások: a kereskedelem kialakulása. mint még sok egyéb nép. A török kulturális kapcsolat valóban erős (pl. szarvasmarha. Megjelentek a csiszolt kőeszközök. Volga – Don – Donyec és az Azovi-tenger által határolt terület lehet. másrészt szkíta. megjelent a kertgazdálkodás. csonteszközök. majd a VIII. domonkos szerzetes a XIII. A baromfitartás elterjedése arra utal. 4. 300 korai török eredetű szót vettek át ekkor). Kifejtés A régészeti leletek alapján a magyarok ősei antropológiailag többségükben europid jellegű népesség voltak.

Keszi. Írott források és mondák (Emese álma. közösen folytattak zsákmányszerző hadjáratokat az oroszok. Etelköz (IX. 24 . közösen folytattak zsákmányszerző hadjáratokat a bolgárok. Kazár hatásra Levédiában alakult ki a kettős fejedelemség. hiszen bár sátrakban/jurtákban éltek (lásd kép). Keszi.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Kazár hatásra alakult ki a kettős fejedelemség és szilárdultak meg a törzsi keretek (hét törzs). zene. amelyek kulturális rokonságot (nomadizálás. Kürtgyarmat) és kettőnek finnugor (Nyék és Megyer). Lótenyésztő népként gyakorlott lovasok voltak. tétel: A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja ho FELADAT: Mutassa be a honfoglaló magyarság életmódját a korabeli források és saját ismeretei alapján! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyarok életmódja félnomád a honfoglalást megelőző időszakban. Lezárás. század) Helyszínét (Dnyeper–Duna köze) a források alapján nem lehet egyértelműen beazonosítani. földvárak építésének módját is.) mutatnak. mesék és mítoszok. Tarján. gyümölcstermesztés is. Jenő. Jenő. bizánciak és a Kárpát-medencében élő szlávok ellen. A baromfitartás elterjedése arra utal. vallási hiedelmek stb. A hét törzs közül ötnek a neve türk (Kér. A törzsek szövetsége itt erősebbé vált (vérszerződés. bár ennek konkrét tartalma nem egyértelmű a források alapján). művelték a földeket is. bár ennek konkrét tartalma nem egyértelmű a források alapján). bolgárok. A törzsek szövetsége Etelközben erősebbé vált (vérszerződés. öltözködés. lovas íjászat. bizánciak. Ismerték a boronaházak. A Kazár Birodalomban csatlakozott a magyarokhoz a kabarok három törzse. 16. A Kazár Birodalomban csatlakozott a magyarokhoz a kabarok három törzse. nyilazást. és szilárdultak meg a törzsi keretek (hét törzs). amely lehetővé tette a megtámasztást. Kürtgyarmat) és kettőnek finnugor (Nyék és Megyer). összegzés Harcmodoruk: a török népektől eltanult lovas íjász harcmodor volt. hogy legalább részben letelepedett életet éltek. 862-től több esetben is jártak a kalandozók a Kárpát-medencében a korabeli források szerint. Életmódjukban már a levédiai időszakban a földművelésre is helyeződött hangsúly. A hét törzs közül ötnek a neve türk (Kér. gazdálkodás. s együtt vonultak az állatokkal. A kazárokkal kialakult feszült viszony állhatott valószínűleg a továbbvándorlás hátterében. oroszok és a Kárpát-medencében élő szlávok ellen. nyergükön kengyel található. felemelkedést. Tarján. megjelent a kertgazdálkodás. A korabeli források szerint 862-től több esetben is jártak a Kárpát-medencében. A vándorlások során főleg a török nyelvcsalád népeitől sok olyan elemet vettek át. Csodaszarvas) köthetők e korszakhoz. télen a folyók mellé húzódtak.

az adóból származó bevételt nem helyben. ez megnövelte a fejedelmi hatalom súlyát. Géza azonban a nyugati kapcsolatok erősítése és a terjeszkedő Bizánc jelentette fenyegetés csökkentése érdekében a nyugati kapcsolatok kiépítését tartotta megoldásnak. és körbevette védelmi funkcióval a többi. hogy felkészítse a bizánci hadvezéreket arra. Nem szemtől szembe támadtak. A hadjáratok tervezett akciók voltak. A hadjáratok zöme a frank területek és Itália ellen irányult. az erős íjak messziről is átütötték a páncélt. életfa. táltosok. A kettős fejedelemség 904-ig. bérhadjáratban is. s negatívan jellemzi az ő erkölcseiket. A kalandozó hadjáratok elsősorban zsákmányszerző. mi módon lehet velük szemben sikerrel harcolni. vagy társadalmi szerepük miatt a támadások fő célpontjai voltak. Árpád 907-ben halt meg. amikor az ellenség üldözőbe vette őket. hadirendjüket. A magyarság tehát az erősödő bizánci és német-római császárság között élve vette fel a kereszténységet és a feudális jogrendet. a gyulák megtérése. A hadjáratokban valószínűleg a katonáskodó középrétegek. a sikeres magyar harcmodor miatt gyakran jártak ún. tehát a korabeli források szedett-vedett pogány hordákról szóló írásai erős elfogultságot tükröznek. megfordultak és nyílzáport zúdítottak rá. majd a Taktikában részletesen leírja fegyverzetüket. azaz a honfoglalás Árpád és Kurszán vezetésével. így megváltva a területet az évenkénti támadásoktól (pl. A közelharcot igyekeztek elkerülni. A magyarok tudniillik gyakran támadtak gazdag zsákmányt ígérő kolostorokat és templomokat. Mindkét taktika igen fegyelmezett magatartást feltételez. A letelepedés törzsi keretekben és nemzetségi rendben történt. Géza fejedelemsége alatt kezdődött el nagyobb mértékben a térítés – erről lásd a forráshoz írtakat. a fejedelmi törzs az ország közepén. összegzés A magyarok ősvallása a sámánhit volt (sámánizmus. de jártak Bizáncban. a Bizánc elleniek 970-ben értek véget Arkadiopolisznál. akik vagy saját személyükben. A határ menti magyar törzsek vettek részt elsősorban a kalandozásoknak is nevezett zsákmányszerző hadjáratokban (pl. a lengyel területeken és a Pireneusi-félszigeten is. Lezárás. adóztató és felderítő szerepűek voltak. hanem vagy látszólag menekültek. A korabeli magyarokat a bizánci császár türköknek nevezi. ill. ha mégis kialakult. Taktikájuk alapja az ellenfél nehézlovascsapatainak fellazítása volt. a segédnépként szolgáló szabadok vehettek részt. Lehel). Mivel a zsákmányt. a gyors mozgású csapatok váltott lovakat használtak. harcmodorukat azért. Taksony fejedelem és fia. A magyar kalandozásokról meglehetősen sok – és igen negatív ítéletű – forrás maradt fenn. A nyugati hadjáratok a 933-as merseburgi és 955-ös augsburgi vereségeknek köszönhetően. A zsákmányszerzés helyébe egy idő után az adószedés lépett.Kifejtés 895-907 között történt meg a Kárpát-medence megszállása. 25 . Társadalmi és életmódbeli hatásokról lásd a táblázathoz írtakat. akkor az összecsapás legvégén került rá sor. a többiek pedig váratlanul bekerítették őket. A nyugati területek belső harcaiban a szembenálló felek hívták őket egy-egy váratlan támadás és félelemkeltés céljából. totemizmus) – lásd a forráshoz írtakat. vagy cselt vetve maga után csalogatta az ellenséget egy előőrs. hanem hazaérkezés után osztották szét. német területeken). Bulcsú. Bulcsú követjárása). Kurszán haláláig állt fenn. ill. A kereszténység bizánci hatásra jelent meg először a magyarok között (pl. szerepét. hiszen a krónikák többségét olyan egyházi személyek írták.

Kezdetben a legfontosabb támasza Asztrik lett. a belső politikai helyzet megszilárdítása és a keresztény vallás államvallássá tétele. Aba Sámuel felesége. Az örökletessé tett birtokoknak köszönhetően pedig kialakul a királyhoz hű. Ottó és II. családi kapcsolatokat tart fenn. Vajk 997-től fejedelem. Konrád. Az esztergomi érsekség. Az államalapítás idején a Német-római Birodalommal (III. a lengyel herceg. István frank mintára megszervezte a területi elvű közigazgatást. tétel: I. Miután német lovagjaira támaszkodva ellenfele seregeit leverte. Szilvesztertől. ezáltal az ország több mint kétharmada került közvetlenül a király ellenőrzése alá. majd 1031-ben békét köt vele. december 25-én vagy 1001. Így lett Géza fia. Ennek érdekében szövetséget köt a bizánci császárral. és a holttest darabjait közszemlére tettette Győr. II. 26 . gyerekeit (és István a testvéreit) a környező államok uralkodócsaládjaiba házasítja be. aki esztergomi érsekként is sokat tett István hatalmának a megszilárdításáért (lásd a forrásoknál írtakat). bevezette a feudális jogrendre jellemző primogenitúrát (az egyenes ági örökösödést). Szent István államszervező tevékenysége I. az egyházszervezésről és a bűnösök büntetéséről fogalmazza meg részben nyugati mintára. Mivel elsődlegesnek tekinti az államszervezet kiépítését. István apostoli királyként a keresztény egyházszervezet kialakítója Magyarországon. Dinasztikus házasságpolitikája (leánytestvérei) révén a szomszédos népekkel jó kapcsolatot alakít ki. a közigazgatás kiépítése. 1030-ban II. részben önálló jogalkotásként a királyi tanáccsal egyetértésben a törvényeit. Sze FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be I. pénzverés. István célja a külföldi támadások visszaverése. A legyőzött törzsfők birtokait királyi birtoknak minősítik. Vajk (István) a bajor Gizella férje (996). s hadműveleteinek sikerességét az apjától rámaradt hadseregnek köszönheti. a magyar egyház elkerülte a függést a Német-római Császárságtól. a negyedik darabot Erdélybe küldte. a királyi vármegyerendszert és az udvarszervezetet Magyarországon (lásd ábrához írtakat). neki szolgálatokkal tartozó réteg. Imrének is bizánci menyasszonyt kér (bolgárok elleni hadjárat Bizánc szövetségében – 1018). a német-római császár támad ellene. 1000. három leánya pedig a velencei dózse. de a támadást visszaveri. István harcot folyatott az uralmát vagy az új keresztény államot el nem ismerő törzsfőkkel (Gyula. amelyek 1018-ban és 1030-ban jelentek meg. A magántulajdon védelméről.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 17. Ajtony). Szent István törvényeit és az uralkodása idején kialakult államszervezetet! FELELETVÁZLAT Bevezetés Géza fejedelem (972-997) célja egy szervezett állam létrehozása. Hatalmának megtartása érdekében le kellett számolnia Koppánnyal. Kifejtés István 1000-ben koronát kér a pápától. január 1-jén Esztergomban királlyá koronázzák. Az önálló királyság elismertetésének feltétele a koronázáson kívül az önálló egyháztartomány. ezért kerüli a külső háborúkat. ill. Veszprém és Fehérvár várkapuján. Koppányt felnégyeltette. fiának. István a törvényeit két törvénykönyvben foglalta össze. elemeiben még tovább él a nomád joggyakorlat (lásd a forrásoknál írtakat). Géza szakított a szeniorátus elvű örökítéssel. törvények alkotása. Henrik) erős. ezzel megszületett a keresztény magyar királyság.

Gyermekei sorra meghalnak csecsemő. az ón. összegzés István legnagyobb problémája az utódlás biztosítása volt. 1083-ban szentté avatták. amivel be akarta bizonyítani. hogy egy olyan erős keresztény állam jött létre. Az ország északi és keleti területein a jelentős ásványkincs lehetővé tette a bányák nyitását. majd – főként külföldön – keresett árucikk lett a nemesfém is. Szűz Mária oltalma alá ajánlotta az országot. a fa. Vazult. Ennek egyrészt az árutermelés fejlődése. hogy a regálék közül a legnagyobb jövedelem a kamara hasznából.vagy kisgyermekkorukban. tanácsokkal látta el a fiát. István Intelmek című könyvében összegyűjti a bölcs kormányzás módszereit. század folyamán jelentek meg az árutermelés és pénzgazdálkodás elemei. az ólom. illetve állati termékek. A gazdaság fejlődését segítették elő a magasabb szintű technikai és technológiai ismereteik miatt szívesen fogadott. Az országon belül főleg a mezőgazdasági termékek cseréltek gazdát: gabona. benne látta államszervező tevékenységének folytatóját. A termékek cseréje vásároshelyeken. Mindennek következtében Magyarország a XII. 18. az állatbőr. A kereskedelem jelentőségét mutatja. tétel: Társadalmi és gazdasági változások az Árpádok és a vegyesházi Társa király királyok korában FELADAT: Tekintse át. másrészt pedig a királyi birtokok nagyságának csökkenése az oka. a gabona. azaz a letelepült életmód. Városok jöttek létre. A XI. 1031-ben Imre vadászat közben meghalt. hívott hospesek az Árpád-korban. Ezekért Magyarország elsősorban katonai felszereléseket. Amikor 1038-ban István meghalt. század végén bizonyosodott be. a nemesfém. a viasz és a hal. A legfőbb kiviteli cikkek között a magyar szürkemarha mellett megtalálható a só. hogy a magyar keresztény királyság megteremtése. azaz a pénzváltási illetékből származott. Az uralkodók kezdetben elsősorban a só kereskedelméből szereztek nagyobb jövedelmet. bor. a réz. amely tudja garantálni a zarándokok biztonságát. A jobb életszínvonal következtében a népesség is nőtt. bár a birtokokból származó terménybeszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszott. hogyan változtak a jövedelemtípusok Magyarországon III. a bor. az államszervezés sikerült. a méz. piacokon zajlott. Béla (1172-1196) korában bizánci mintára a regálé jövedelmek jelentősen megnőttek. Istvánt László uralkodása idején. apai unokatestvérét uralkodásképtelenné tettette. Döntővé vált a földművelés. kézműipari termékeket és luxuscikkeket: ékszereket. csak Imre élte meg a felnőttkort. a velencei származású Orseolo Pétert nevezte ki utódjává. 27 . Béla uralkodásától az önálló magyar állam bukásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar gazdaságban a XII. Kifejtés III. állatok. fűszereket kapott.István 1018-ban megnyitotta a nyugatról Magyarországon keresztül Jeruzsálembe vezető zarándokutat. István unokaöccsét. Lezárás. századtól kezdődően egyre intenzívebben kapcsolódott be a külkereskedelembe.

robot és ajándékok a földesúrnak. illetve a királyi várakat is. Bécset kikerülő kereskedelmi útvonal kialakításával. a hadsereg fenntartása miatt pedig több adóbevételre volt szüksége. A XIII. Ezzel a jobbágyokat a köznemesek birtokairól saját birtokaikra csalogatták. adót a földbirtokosnak fizettek (általában évente. ezért logikusnak tűnt ezekre építeni a királyi jövedelemrendszert. Béla (1235-1270) politikájának következtében egyre több város jött létre. Ezzel a lépéssel kialakult a jobbágyadók rendszere (kilenced. Mátyás uralkodása idején a királyi bevételek túlnyomó részét a jobbágyoktól származó állami adók és a regálék jelentették. A szabad királyi városok a főbb kereskedelmi útvonalak mellett jöttek létre. a réveket. s ezek az ipari. mint a köznemesek. Az 1351-es törvények értelmében egy és ugyanazon jogú nemesi és ugyanazon terhű jobbágyi réteg jött létre. gazdag államot hagyott fiára. vándormozgalom indult a jobbágyság között. ezért gyakran a pénzrontásból és az egy éven belüli többszöri pénzverésből (kamarahaszna) próbálta pótolni a hiányzó jövedelmeket. Sopron. A kereskedelemben Bécs árumegállító joga jelentett hátrányt. (Pl. 1222 után azonban a katonai szolgálattal tartozó nemesség (közéjük tartoznak majd a szerviensek is) adómentessé lett. hiszen ő maga több ország uralkodója volt egyszerre.) A királyi kincstár adóját a kamarahaszna helyett szedték be. árumegállító jogot kaptak. Károly Róbert halálakor erős. fellendítették a külkereskedelmet. harmadik renddé váltak a királyi városi polgárok). Zsigmond idején azonban fellendült a külkereskedelem. állattenyésztéssel foglalkoztak. ha a szükség úgy hozta. német hospesek lettek. egy összegben). fallal kerítették körül a településeket. hogy a rendi ellenőrzés alól kivonja az adózást. mert a birtokadományozások és a honor rendszere miatt ekkortól a királyi hatalom anyagi alapját már nem az uradalmak. Kassa. a király vagy udvartartásának beszállásolására is kötelezhették õket. A háborúk miatt a kincstár és a földesurak növelték a jobbágyterheket. A mezővárosok birtokosok falvaiból alakultak ki. Bevételei növelése érdekében bérbe adta a pénzverést. A korábbi időszakban a szabadok dénárja nevű adót minden szabad fizette.) Speciális királyi várostípus a bányaváros volt. Buda. a pénzgazdálkodást. Nagy Lajosra (1342-1382). (Lásd még az ábrához írtakat. század első felének királyi pénzügypolitikáját az határozta meg. IV. amelyet 1335-ben a visegrádi királytalálkozón sikerült megoldani egy új. ám a növekvő tervek nem voltak egységesek. században a gazdaság fejlődése a korábbi úton haladt: megerősödött az árutermelés és pénzgazdálkodás.) Károly Róbert a városok fejlődését segítette. A XV. a királyi birtokok eladományozásával pedig forrásainak egy része is elveszett. s bár támogatta a városok fejlődését (a városokat tanácskozásra hívta. Az Aranybullában (1222) egyrészt ígéretet tett a pénz értékének visszaállítására. elzálogosította (pl. Hunyadi Mátyás (1458-1490) egyik célja az volt. András (1205-1235) új gazdaságpolitikát vezetett be. a bérleti rendszer megszüntetésére. ill. Károly Róbert reformjai serkentették az árutermelést. másrészt deklarálta a szerviensek adómentességét.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli II. Eperjes. mert a királyi városok a kincstárnak fizettek adót. Ezekkel az intézkedésekkel jelentős érdeksérelmeket okozott. a sókereskedelmet. Pozsony. a szabad királyi város és a mezőváros. s a korábban adómentességet élvező privilegi- 28 . a vámokat. támogatta a külkapcsolatok fejlődését. I. a királyi földbirtokok szerepe nagyon visszaszorult. Károly Róbert (1308-1342) gazdasági reformjaira azért volt szükség. tized az egyháznak. (Lásd az ábrához írtakat. A királyi birtokok eladományozása miatt a befolyt jövedelmek pótlására a regálé (lényegében a pénzbeli) jövedelmeket tovább növeli. Emiatt gyakran nyúlt a pénzrontás eszközéhez. kereskedőit vámmentesség illette. A reformfolyamat kidolgozója Nekcsei Demeter tárnokmester volt. a helyi és a külkereskedelem központjaiként is működtek. mert a bevezetett kilencedet a leggazdagabb bárók nem szedték be olyan rendszerességgel. A városoknak két meghatározó típusa volt az Anjouk idején. földműveléssel. kapuadó és rendkívüli hadiadó az államnak). a külpolitikai céljai. a Szepességet a lengyel királynak). A vándormozgalomhoz hozzájárult a pestisjárvány magyarországi pusztítása is. hogy Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) állandó pénzhiánnyal küszködött. Különböző jogokat élveztek. Mivel a magyar gazdaság színvonala ezt nem tette még ekkor lehetővé. saját önkormányzattal rendelkeztek. A városok lakói gyakran latin. A jobbágyterhek rögzítésére az 1351-es törvényekben került sor (lásd az ábrához írtakat). Az ország területe nagyon gazdag volt nemesfémekben. hanem a regálék jelentették.

zált csoportoknak is be kellett fizetnie (pl. kunok, jászok, erdélyi nemesség, a jobbágytelken élő nemesség). Mátyás több adót is átneveztetett vagy újjal cserélt le, aminek az volt az oka, hogy a belpolitikai küzdelmek során sokan szereztek mentességet jobbágyaik számára az adott adó fizetése alól, s aztán azt a nemesek a maguk javára szedték be. A kapuadó helyett bevezette a füstpénzt, a regálék közül a harmincadvám helyett vezette be a koronavámot. A legtöbb pénz Mátyás idején folyt be a kincstárba. Mátyás évi jövedelme az 1470-es évek derekán mintegy 600 ezer forint volt. Bevételei azonban nem állandó összeget jelentettek, uralma alatt növekedett a mértékük és egy-két évben még a 900 ezer forintot is elérhette. A legtöbbet azonban nem a kereskedők, bányászok fizették a kincstárnak, hanem a magyarországi jobbágyság. Lezárás, összegzés A magyar gazdaság a XV-XVI. század fordulóján is mezőgazdasági dominanciájú volt az ország természeti adottságainak megfelelően. A kincstár bevételeinek 60%-a az agrártermelésből származott, s mivel jelentős technikai vagy technológiai újítás nem történt, a termésátlagok sem javultak. A hazai piaci viszonyok szűkösek voltak, a gazdaság krónikus tőkehiánytól szenvedett. (Jelentős volt a külföldi tőke aránya.) Mátyás uralkodása és az azt követő időszak nagyon magas állami és földesúri adóterheit az adózó lakosság egyre nehezebben tudta kifizetni. A nemesség ráadásul akadályozta a mezővárosok gazdasági megerősödését (pl. a szabad költözés korlátozása, az egyösszegű adó eltörlése), s az így kialakult konfliktus vezetett többek között a Dózsa-féle parasztháborúhoz. A parasztháború elsősorban a mezővárosi parasztpolgárság megmozdulása volt, így őket érintette volna a legsúlyosabban a felkelés bukása utáni szankciók sora, ha azokat a török veszély árnyékában valóban érvényesítették volna. A jobbágyterheket a Werbőczy István-féle Hármaskönyv rögzítette (1514, 1517).

19. tétel: Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején Az Ar
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a XIII. században bekövetkező társadalmi folyamatokat, mozgalmakat! Részletesen térjen ki a szerviensek helyzetében bekövetkező változásokra! FELELETVÁZLAT
Bevezetés III. Béla (1172-1196), II. András (1205-1235) és IV. Béla (1235-1270) birtokadományozási politikája következtében jelentősen átalakult a társadalom szerkezete. (Lásd ábrához írtakat.) A király megmaradt a legnagyobb földbirtokosnak, de a bárók a kisebb nemeseket familiáris függésbe kényszerítették a XIII. század végére. Kifejtés II. András uralkodásának középpontjában egy új birtokpolitika állt, a király elkezdte a birtokokat osztogatni a főtisztviselők között, hogy minél több hívet szerezzen magának. Az így eladományozott birtokok örökölhető birtokok lettek.

29

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Ennek következtében a királyi birtok aránya jelentős mértékben csökkent, s ez számos gazdasági, katonai, jogi és társadalmi problémát váltott ki. A hanyatló udvarszervezet miatt a király jelentős jövedelemtől esett el, amelyet a regálé jövedelemmel akart kiváltani. A regálék közül a vámszedés és a sókereskedelem jogát zsidó és izmaelita bérlőknek adta a király bérbe. Az is erős idegengyűlöletet váltott ki az országban, hogy az uralkodótól Gertrudis német kíséretének tagjai állami hivatalokat és jól jövedelmező birtokokat kaptak (királynégyilkosság). Az uralkodó folyamatos és sikertelen háborút folytatott (Halicsért). A birtokadományozás nyomán nőtt a világi birtokok befolyása, a feudális alávetés felgyorsult, a szerviensek egy része és a várjobbágyok függő helyzetbe kerültek. A szerviensek nem fogadták el a bárók főségét (familiaritás), csak a királyét, a várjobbágyok pedig vissza akarták állítani a várszervezetet. Az eddig ismertetett feszültségek az Aranybulla-mozgalom kibontakozásához vezettek. 1220-ban András ígéretet tett az eladományozott birtokok visszavételére, de ez nem történt meg. Igazi sikert a mozgalom akkor ért el, amikor 1222-ben rákényszerítették a királyt az Aranybulla kiadására, tehát megjelent az a nézet, hogy a királyi hatalom nem korlátlan. Az uralkodó megígérte, hogy: (a forrásban írtakon kívül) királyi birtokot örök tulajdonul nem adományoz; idegenek birtokhoz nem juthatnak; a kamarából az idegeneket ki kell zárni; tisztségeket csak a királyi tanács jóváhagyásával lehet odaítélni (idegen ezt sem kaphat); előírták, hogy a várjobbágyokat a jogaikba vissza kell helyezni. Az Aranybullát 1231-ben II. András megújította egyrészt azért, mert nem tartotta be az 1222-est, másrészt pedig jelentős adósságokat halmozott fel. Az egyház ekkor visszakapta azt a jogát, hogy a tizedet pénzben szedhesse be, a sókereskedelem monopóliumában részesült, és módosult az ellenállási záradék. (Lásd még forráshoz írtakat.) Bár a szerviensek jogokat szereztek az Aranybullával, ezek érvényesülését ki kellett kényszeríteni. Így került sor 1232-ben a kehidai oklevél kiadására (lásd a forrást a szolgabírák választásáról). IV. Béla a tatárjárás előtt megpróbálta visszavenni az eladományozott birtokok egy részét, illetve a további adományozást megszüntetni. Emiatt a nagybirtokosokkal ellentétbe került, így kénytelen volt a középrétegre támaszkodni, a hivatalokban szervienseket alkalmazott. (A nagybirtokosokkal való ellentétet ez csak tovább növelte.) Az uralkodó kunokat telepített az Alföld középső részére azért, hogy a nemességtől független hadserege legyen. Nomádok voltak, vándoroltak az Alföldön, amivel jelentős károkat okoztak a magyaroknak. A kunokat ugyan védte a törvény, de amikor a vezetőjüket megölték, akkor kivonultak az országból. A tatárjárás jelentős pusztulást okozott a népességben, az ország egy része elnéptelenedett, s mivel számítani kellett újabb támadásokra is, ezért IV. Béla gyökeresen változtatott a politikáján, és igyekezett megnyerni a nemeseket magának. Lemondott a birtokok visszavételéről, sőt adományozott is azzal a feltétellel, hogy a birtokon jól védhető kővárat építenek, és páncélos magánhadsereget kell szervezniük, amelyet a király is igénybe vehet, ha az országot támadás éri. (Lásd forráshoz írtakat.) Az Alföld elnéptelenedett területeire visszahívta a kunokat (fiával a kun fejedelem lányát házasította össze), Erdélybe román, a Felvidékre cseh és morva, a Dunántúlra pedig német hospeseket telepített. A kunok IV. Kun László uralkodása alatt nyertek területi autonómiát (kun és jász székek). A városok közül többet szabad királyi várossá emelt, ezeket azonban kőfallal kellett körülvenni. Más városoknak is adott kiváltságokat (pl. szabad bíróválasztás, vámmentesség), ill. városokat alapított (pl. Buda, Szeged). Az 1267-es országgyűlésen megerősítette a szerviensek jogait. (Lásd forráshoz írtakat.) Ugyanez a dokumentum nevezi a birtokadományok és várak építése miatt nagyon megerősödött előkelőket báróknak, így különbözteti meg őket a nemesség többi részétől. (Mindez a familiaritás, ill. később a tartományúri rendszer kialakulását vonta maga után.)

30

Lezárás, összegzés A tatárjárás jelentősen lecsökkentette a parasztság létszámát (pontos adatok nem állnak rendelkezésre, ezért a történeti szakirodalomban a becslések lényegesen eltérőek), ezért külföldieket hívtak be. A betelepülő hospesek kedvezményeket kaptak, ami miatt a jobbágyok terhei is csökkeni kezdtek. A XIII. század folyamán jelentős azoknak a népcsoportoknak az aránya, akik ún. kollektív szabadsággal bírtak (szászok, székelyek, kunok, jászok). Kiváltságaik fejében a királynak fegyveres szolgálattal vagy egyéb szolgálattal tartoztak, a királynak fizettek egy összegben adót, azaz függetlenek voltak a vármegyéktől és a földesúri joghatóságtól. A kunok a tatárjárást követően telepedtek le, katonai szolgálatuk a nemességtől független haderőt jelentett, konfliktust eredményezett azonban, hogy a IV. Kun László uralkodásáig pogányok maradtak. (Az uralkodók sem szorgalmazták a keresztény hitre térítést, hiszen akkor hamarabb betagozódtak volna a társadalomba.)

20. tétel: A ma magyar városfejlõdés a középkorban
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a középkori magyar városok kialakulását, értékelje a városok gazdasági és társadalmi jelentőségét! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Magyarországon is létezett a jogi értelemben vett városok megjelenése előtt olyan település-, illetve településcsoport-típus, amely a későbbi városok szerepét töltötte be, azaz egy körzet gazdasági központja volt (lásd vásárok tartása), ahol jobban működött a társadalmi munkamegosztás, nemcsak mezőgazdasággal, hanem iparral és kereskedelemmel is foglalkoztak. Magyarországon az első városias jellegű települések a királyi és egyházi központok voltak (pl. Esztergom, Székesfehérvár), de nyugati értelemben vett önkormányzattal bíró településekké a XII. században lettek. Ehhez a változáshoz jelentős mértékben hozzájárult az, hogy a XII. században latin, délnémet és főként szász hospesek érkeztek az országba. A szászok nem csak ezekben a régebben létező központokban, hanem Erdélyben és a Szepességben is letelepedtek, és létrehozták városaikat (pl. Szeben, Selmecbánya, Körmöcbánya, Besztercebánya, Bártfa, Eperjes, Kassa). A városok megjelenését és relatív megerősödését az árutermelés és pénzgazdálkodás kibontakozása, a letelepedés általánossá válása, a népességnövekedés tette lehetővé: megerősödött a külfölddel folytatott árucsere is, s ennek központjai a kereskedők által lakott, vásártartási joggal rendelkező városok lettek. A XII. század végén, III. Béla uralkodása idején a királyi regálék kb. egynegyede már a vásárokból, révekből származott. Az ország elsősorban élőállatot, mezőgazdasági terményeket és fémeket exportált, és iparcikkeket importált. Kifejtés A városiasodás folyamata a tatárjárás után gyorsult fel, bár az európai színvonalat még ekkor sem érte el. IV. Béla és fia, V. István a városok védelmének és a gazdaság fejlesztésének érdekében több városnak is kiváltságot adott (pl. Buda és Szeged), ha azok városfallal veszik körbe magukat. (Lásd forráshoz írtakat.)

31

földesúri fennhatóság alatt. amelyhez egy másik kiváltság társult: a plébánia kikerült a főesperesi joghatóság alól is. akkor a magyarországi városhálózat eléggé szabályos képet mutat. évi egyösszegű adózás. Prága. Ausztria felől Sopron és Pozsony. Pozsony. századi Magyarországon szabad királyi város (civitas vagy Stadt) kereskedelmi útvonalak mentén (pl.és Morvaország felől Nagyszombat. védőfal építése mezőváros (oppidum vagy Markt) átmenet a város és a falu között. A városoknak – nyugati mintára – két típusa alakult ki: a fallal körülvett. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) hatalomra kerülése és a hatalom megerősítése érdekében jelentős területeket. Sopron) függés csak a királytól. 32 . Kassa. akik jelentős bevételi forrást láttak a városok egy összegben befizetett adójában. Eperjes. vásártartás joga. Lőcse és Késmárk.) Mátyás (1458-1490) uralkodása alatt Buda a reneszánsz városépítés közép-európai mintájává vált (pl. legyenek azok világi vagy egyházi törvényszék alá tartozók. köztük városokat is eladományozott uralkodása kezdetén. kiváltságokkal rendelkező város és a mezőváros. A XIV. A fallal körülvett település a XV. A településeket kiemelték az ispáni fennhatóság alól. század folyamán – elsősorban Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás intézkedéseinek köszönhetően – ezek a kereskedelmi utak Budán futottak össze. a mezővárosokban pedig 15-20 százalékát. amelyek a távolsági kereskedelem útvonalain feküdtek: délnyugat. 1405-ben összehívta a királyi városok és a mezővárosok követeit.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A magyarországi városok szabadságai közül a legfontosabb a bíró. Nagybánya) adómentesség. századtól szabad királyi város jogait is bírhatta. Besztercebánya. A város polgárainak valamenynyi ügyében. Győrnek és Kolozsvárnak. az Anjouk idejétől legfőbb bírájuk a tárnokmester volt. a Fekete-tenger felől pedig Brassó és Nagyszeben. Ezeknek a kiváltságait igyekezett megerősíteni. és kiváltságokkal felruházva királyi vagy királynéi tulajdonnak nyilvánították. ahol megfogalmazták a városok kiváltságait.és plébánosválasztás.és a tanácsválasztás joga volt. bányaművelési jog (királyi fennhatóság) A magyarországi városok lakosságának többsége – a nyugatiakhoz hasonlóan – mezőgazdaságból élt. mezőgazdasági termelés évi egyösszegű adózás. de a legfontosabbakat megtartotta magának. ezért következetesen növelték ezen települések számát. A kézművesek és kereskedők aránya a nagyobb városokban a lakosság 25-35 százalékát tette ki. (Lásd forráshoz írtakat. valamint Fehérvár és Esztergom mint közigazgatási centrumok. Pest gazdasági szerepe miatt. hiszen Dél-Németország és Észak-Itália ekkor rá volt utalva a magyar állatkivitelre. Mezőtúr és főképp Debrecen. vásártartás joga. hogy az Alföldön és a Dél-Dunántúl egyes részein alig akadt fallal körülvett település. Hasonlóan fontos volt a plébános választásának a joga. Az alföldi mezővárosok már ekkor rátértek az állattenyésztésre. Az alföldi városok közül egyedül Szeged lett (fal nélküli) szabad királyi város (1498). vámmentesség. Cseh. Ha azonban figyelembe vesszük a nagyobb mezővárosokat is. másrészt a gabona piaci megszerzését követelte meg (lásd a forráshoz írtakat). A fellendülés az Anjouk idején folytatódott. A magyar városhálózat egyenetlen eloszlású abból a szempontból. Gyula. Különösen fontos volt a szőlőművelés. Selmecbánya. önálló bíróválasztás szabad királyi bányaváros: német telepesek behívása (pl. mint Pápa. ill. Elsősorban azok a települések lettek királyi várossá. mert a középkorban számos ügyben az egyházközség lelki vezetője. a polgárok által választott személyek ítélkeztek első fokon. A városok fajtái a XIV-XV. így innentől kezdve a királyi vagy királynéi kincstárnak fizetett adót. Krakkó belvárosának átépítéséhez). Lengyelország felől Bártfa. A központ Buda. amely egyrészt lehetőséget nyújtott a borkereskedelemre. szabad bíró. Buda. hogy politikai támaszul szolgálhassanak számára. így a határszél és Buda közötti útvonalon megnőtt a jelentősége a regionális központtá váló Kassának. Körmöcbánya. az egyházi bíróságok voltak illetékesek. azaz Itália felől Zágráb. ami azért lehetett lényeges.

mind a német területekkel. aki majd kiirtja az eretnekek és a mohamedánok maradékát. a pénzromlás megakadályozását. Az eltérő nyelv. Szilágyit lemondatta és elfogatta. majd V. nem is vettek tudomást arról. Vitéz János megegyezett Podjebrád György cseh királlyal Mátyás szabadon engedéséről és arról. Már gyermekként gyakran tűnt fel tolmácsként apja mellett a fontos politikai tárgyalásokon. ha engedelmes és akaratgyenge lesz. Podjebrád Katalint. Vitéz János váradi püspök támogatását maga mögött tudva erélyesen fogott hozzá az erős királyi hatalom megszervezéséhez. az ellenségeskedő főurakat pedig legyőzte. hiszen jó kapcsolatokat tartottak fenn mind az itáliai. csehül és törökül is. a köznemesek a király támogatását várták a nagyurakkal szemben. 1458 januárjában a korábban apját támogató köznemesi rétegek segítségével Mátyást királlyá választották. hogy feleségül veszi a lányát. a pápa pedig „Isten emberét” kívánta látni benne. Kifejtés Tíz évvel idősebb bátyjának kivégzését rabként élte át. Werbőczy István) csak a szabad királyi városok polgárait ismerte el polgároknak. László váratlanul meghalt. Mivel 1457 őszén V. László király Bécsbe. 33 . és centralizált királyi hatalom kiépítésére törekedett. de kiskorúsága miatt nagybátyja. tétel: Hunyadi Mátyás uralkodói portréja Huny FELADAT: A források és ismeretei alapján vázolja fel Hunyadi Mátyás uralkodói portréját intézkedései segítségével! FELELETVÁZLAT Bevezetés Mátyás Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fiaként született Kolozsvárott 1443-ban. 21. A nádort leváltotta. így nem tudtak jelentős erővé válni politikai értelemben. méltán tartották az ország egyik legműveltebb emberének. A főurak azt szerették volna. apja gondosan válogatta ki fia nevelőit. összegzés A XIV-XV. A források szerint már gyermekként alaposan kiigazodott a társadalmi és a politikai élet területén. Szilágyi Mihály személyében öt évre kormányzót állítottak mellé. így korán komoly tapasztalatokat gyűjtött.) A késő középkori magyar jog (pl. A külföldi verseny a hazai iparfejlődésre negatív hatást gyakorolt (lásd a posztógyártás háttérbe szorulása). és iparcikkeket importált. hogy mezővárosok is léteztek. a városok a külső garázdálkodók megfékezését.Lezárás. igen magas szintű oktatást kapott. A fiatal királynak nehéz elvárásoknak kellett megfelelnie. A városoknak a lakossága zömében idegen (latin és német) volt. idegen származás és kultúra azonban elkülönítette őket a magyar társadalom egyéb rétegeitől. Mátyás azonban nem volt hajlandó elismerni ezeket a korlátokat. azután pedig Prágába vitette börtönbe. (A rendi országgyűlésekre sem mindig hívták meg őket. században kialakult külkereskedelmi struktúra jelentősen hátráltatta a későbbi városiasodást: Magyarország mezőgazdasági és nyersterményeket exportált. ami a távolsági kereskedelem szempontjából előnyt jelentett. polgári szabadságjogokkal rendelkezőknek. mint a falusiak. Minden más város polgárai ugyanolyan jobbágynak számítottak. A latin mellett jól beszélt magyarul.

vagy olyan pozícióval megbízni. így személyes hűségükben jobban bízhatott. Frigyes német-római császártól pénzen megváltotta a koronát. hogy megőrizze nagyhatalmi pozícióját. A rendeknek csak azon döntéseit tartotta magára nézve kötelezőnek. ezért a legitimitását meg kellett erősítenie a korona visszaszerzésével. az igazságos királyról). Zrínyi Miklós életműve). A bárókat igyekezett az országos hivatalokból eltávolítani. Antonio Bonfini) hívott udvarába. nem ő. Jeles tudósokat és reneszánsz alkotókat (pl. újjászervezte az adórendszert. ám a rendeket igyekezett kiszorítani a hatalomból. A túladóztatott ország gazdasága kimerült. Frigyes lemondott a királyi címre eddig fenntartott jogáról. sokszor idegen embereinek tartotta fenn. mindenről tudni akart. A nemzetközi összefogás (közép-európai) – a császári és pápai ígéretek ellenére – nem tűnt reálisnak.) Pedig Mátyásnak szüksége volt a fényes udvarra. Bár uralkodása alatt többször összehívta a rendi gyűlést. A magyar állam. hogy elfogadtassa magát. Újlaki Miklós bosnyák királyi kinevezése jelentős terheket rótt az Újlaki család magánvagyonára. III. Stájerország és Karintia ellen is hadba indult. kulturálisan azonban hatalmas kincset hagyott hátra Mátyás. Nem kedvelte azokat a hivatalnokokat.) A jelentős jövedelemmel járó kincstartói és egyéb gazdasági tisztségeket alacsony származású. mégsem vette komolyan. hanem III. Bécs. akik önálló elképzelésekkel bírtak. a törökellenes harcok háttérbe szorulása állt az 1471-es Vitéz János és Janus Pannonius vezette összeesküvés hátterében. de őket könnyen félre tudta állítani. Többek között ez a politikája. de sikerei csak átmenetiek voltak. Miksa lett a császári trón várományosa. Kevéssé előkelő származását – többek között – így próbálta meg elfeledtetni. ezt igazolja a könyvtár alapítása is. Becsvágya is a császári trón megszerzésére ösztönözte.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Mivel azonban nem koronázott. de a legjelesebbek nem jöttek el. még erősebb lett a központosítás. ha adott esetben tervei és érdekei így kívánták. Bécsújhely. ezért igyekezett – többek között – megszerezni a német-római császári trónt. amelyek egybeestek az ő elképzeléseivel. ezért először megszerezte a cseh királyi címet (választófejedelemség). a reneszánsz mecénás uralkodó „imázsára” ahhoz. Corvin János számára biztosítani a trónt. (Lásd forrásokhoz írtakat. Ez az. Frigyes fia. koronázásakor le is tette az esküt. Sziléziát. A török elleni küzdelmet „családi örökségnek” tekintette. hogy egyedül Magyarországnak nincs lehetősége a török elleni tartós sikerekre. sem Beatrix itáliai kapcsolatai nem voltak elégségesek. ha Mátyás törvényes fiúutód nélkül halna meg. a nápolyi király leányát.és tudományszeretetéről. ezt is bevonták a déli végvárak fenntartásába. az ügyeket igyekezett saját kezében tartani. egy új európai királyi dinasztia megalapítása vezette akkor is. Lezárás. összegzés Ezért élete utolsó éveiben megpróbálta házasságon kívül született fia. hiányzott az egyetem (a pozsonyi kérészéletűnek bizonyult). de felmérte azt. 34 . Magyarországon nem volt elég vonzó szellemi műhely. a maga számára biztosította a vámszedés jogát. (Lásd a Thuróczy forrás idealizált képe!) Híres volt művészet. Ez a cél. ahhoz sem Mátyás. amely jelentősen meggyengítette anyagi bázisukat. A szerződés titkos záradéka szerint a Habsburgok trónigénye megmaradt a magyar trónra. Galeotto Marzio. Társadalmi reformjaival a köznemesség politikai befolyását növelte. s így Mátyás 1464-ben megkoronáztatta magát a nagy nehezen visszaszerzett Szent Koronával. Az összeesküvők lelepleződése után még kevésbé vette figyelembe a rendek akaratát. Jagello Ulászló lett. Uralkodása alatt saját céljainak megfelelően új központi hivatalokat állított fel. meghódította Morvaországot. hanem csak választott király volt. Az új uralkodó II. a döntéseket nem szívesen engedte át. de célját nem érte el. amiben megígérte a rendi jogok védelmét. gyermekük azonban nem született. Pénzügyi reformot hajtott végre. Az ő uralkodása volt a magyar állam utolsó kísérlete arra. a nagyhatalom képe összefonódott Mátyás személyével. ami biztosítja a függetlenséget és önállóságot (pl. s az így megnövekedett jövedelmekből jól szervezett zsoldos sereget állított fel. ami miatt a Mohács utáni időszakban valóságos Mátyás-kultusz bontakozott ki az országban (megszülettek a mondák Mátyásról. (Pl. amikor 1476-ban feleségül vette Beatrixot. Erre 1463-ban került sor.

) A gyarmatosítás során megszerzett legjelentősebb értékek Területek megszerzése A spanyolok alkirályságokba szervezték az új tartományokat. a zsákmány megszerzése volt. így Afrika megkerülhető. A megművelt földnek az indiánok jogilag ugyan tulajdonosai maradtak. az aranykort. a hódítók többsége otthon ellehetetlenült. szinte egész Dél-Amerikát. azt gondolták az indiánok. A felfedező utak megvalósulását lehetővé tették a reneszánsz tudományos és technikai ismeretei (pl. Cortezt és katonáit. helyettük kőeszközöket használtak). óceánparti hajózásban tapasztalt emberek által kifejlesztett karavella. Mexikóvárost. hogy az európaiak ezek a régóta várt istenek. akik a meghódított területen remélték a meggazdagodást. s így nyugatra hajózva elérhető India). majd a behurcolt. a rajtuk lévő megtérítendő „lelkekkel” együtt. (Az első hajózási iskolát Portugáliában alapította Tengerész Henrik herceg. akik „hatlábúak” (ló+lovasa) és elhozzák a boldogságot. (Lásd táblázat adatai. Cortez 1519-1521 között a lerombolt azték főváros. 35 . hogy óriási túlerővel szemben is győzni tudjanak (nem ismerték a fémszerszámokat. ami az érdemi ellenállást később sem tették lehetővé. tbc. hogyan alakult át a helyi társadalom! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XV. de a hódítók ezeket is megkapták használatra. században a portugál és spanyol felfedezéseknek köszönhetően Európa elkezdte a gyarmatosítást Afrikában. amely lehetővé tette. hogy az indiánok mondái szerint fehér istenek érkeznek majd. valamint a már tengeri. de nem sok sikerrel. Ázsiában – és Kolumbusz felfedezésének köszönhetően (1492) – Amerikában. térképészet – tengerek veszik körül a szárazföldeket. tétel: Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás Az Eu FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. Tenochtitlan helyén emeltette az amerikai spanyol gyarmatbirodalom fővárosát. elszántság. Bár az egyház és a korona próbálta fékezni a konkvisztádorok mohóságát és kegyetlenségét (lásd Kasztíliai Izabella és Las Casas véleményéről írtakat). az európaiak helyzetét megkönnyítette az is. Peruban Pizarro az általa alapított Limából irányította a dél-amerikai spanyol gyarmatokat. nem pedig új hódítóként (az indián birodalmak rabszolgatartó despotikus katonai-papi államok voltak). az indián államok belső megosztottsága és egymás elleni harca is könnyítette a hódítók helyzetét. Végül a szabad földterületet a spanyol állam szétosztotta a konkvisztádorok között. a tájékozódást segítő iránytű és egyéb műszerek. kanyaró. vérhas.) tizedelték meg a lakosságot. Az utak célja a gyarmatok létrehozásán túl elsődlegesen a keleti termékek szállítására új útvonalak felfedezése és a nemesfém. ill. gyakran börtönviselt vagy birtokait vesztett.) Kifejtés A konkvisztádorok győzelmének okai az amerikai kontinensen a fegyverzetben megnyilvánuló technikai fölény. a Föld lehet gömbölyű.22. a más indiánok által leigázott népek szabadítóként fogadták pl. túlnépesedett területekről jött kalandor (hidalgo) volt. a spanyolok könnyen legyőzték az indiánokat először lőfegyvereikkel. tífusz stb. az őslakosok számára ismeretlen betegségek (himlő. milyen változást hozott az európai gyarmatosítók megjelenése a meghódított területeken.

(Lásd forrásoknál írtakat. lefolyását! Térjen ki a gyarmati versengés kezdeteire is! 36 . paradicsom.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az uralkodót illette minden termény és haszon egyötöde. bár a gyarmatok hatására maga is sok tekintetben átalakult (lásd nemesfém beáramlása. Sándor pápa döntőbíráskodása alatt 1494-ben létrehozták a tordesillasi szerződést. A XVI. megoldásnak a szolgaságba vetést. s vele együtt a spanyol. A keresztény hit új térségekben terjedt el. A spanyol előretörés miatt Portugália szükségesnek látta felosztani az addig felfedezett és azután felfedezendő tengerentúli világot. Lezárás. Hosszú távon Európa nagyobb hasznát látta a növényeknek az ezüstnél. új kultúrnövények stb. portugál (francia. illetve annak a partvidéki sávját. század közepétől kezdték kiaknázni a világ leggazdagabb lelőhelyét a bolíviai Potosiban. kávé. mert a fő terményt. de nagyon sok aranyat és „ezüstországot” igen. a hittérítést tekintették. tök. akik aztán ezt kihasználva kegyetlenül meggyilkolták őket épp vallási ünnepeik alkalmával – lásd forrás. a híres ezüstflotta. ill. aranynál. gyapot. eddig számára ismeretlen területeken jelent meg a fehér ember. mint az európaiak együttvéve. Drake). Az európai civilizáció kiterjedése jelentősen megnőtt.) Nemesfémek Az áhított El Doradót nem találták meg a spanyolok. paprika. szokásait. bab. Expedíciók hozták Afrikából a néger munkaerőt az ültetvényekre és a bányákba az indiánok népességének csökkenése miatt. az indiánok isteni lényeknek hitték az európaiakat. biztosabb megélhetést jelentettek a gabonánál.) A kultúrák találkozásának következményei Mivel egészen eltérő kultúrák találkoztak. burgonya.). a cukrot kizárólag nagybirtokon lehetett gazdaságosan termelni. nyelv és kultúra. az eredeti indián kultúrák teljes elpusztítását. és az évente Sevillába küldött ezüstszállítmány. hiszen élelmezési cikként a kapásnövények átalakítottak az európai konyhát. tétel: A nag földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai nagy FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a földrajzi felfedezések okait. Ez óriási tőkebefektetést igényelt és rengeteg munkaerőt. Afrika és Amerika népei a népirtást élték át az európai gyarmatosítókkal találkozva. 23. (1500-ban hódították meg Brazíliát. India és a Távol-Kelet pedig a portugáloké.) Növények: kukorica. összegzés A gyarmatosítás következtében megváltozik a világ kulturális térképe. A mezőgazdaságban meghonosodott az ültetvényes rendszer. angol) etnikum. miszerint Amerika és a Fülöp-szigetek a spanyoloké. kakaó stb. (Pl.) A keresztény európaiak számára a pogány kultúrák alsóbbrendűek voltak (lásd forrás). (Bányái többet termeltek. dohány. ezért többnyire kölcsönösen nem értették egymás értékrendjét. minden kalóz álma a kincs megszerzése (pl. VI. Brazília. Felgyorsult az emberfajták keveredése.

hogy Indiát Afrika megkerülésével is el lehet érni. csillagászok és földrajztudósok tanítottak. Az Indiai-óceán feletti uralomért folytatott küzdelemben a portugál tengerészek többször összecsaptak az egyiptomi és a török flottával. másrészt ők feltételezték azt. A portugálok élen jártak a tengerjáró hajók (karavella. ahol leginkább itáliai tengerészek. Indiában és Malájföldön. A tudás gyorsan terjedt. megvetették lábukat Afrika északi partján. ezzel monopolizálták az óriási hasznot hajtó fűszer-. Mexikót. ők alapították az első hajósiskolát. Az újonnan felfedezett földekre aranybányászat és földművelés céljára embereket költöztetnek. század közepén véget ért a százéves háború. s ezzel kezdetét veszi a spanyol gyarmatbirodalom kiépítése. 1533-tól a spanyol Pizzaro meghódítja az Inka Birodalmat. 1498 Vasco da Gama (portugál) Afrika megkerülésével eljut Indiába. 1513 A spanyol Balboa felfedezi a Csendes-óceánt. a legfontosabb portugál gyarmaton óriási ültetvényeken cukornádat termesztettek és dolgoztak fel rabszolgamunkával. növekedett a népesség. ezzel bizonyítja annak gömb alakját. Kolumbusz útja nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (lásd forrás).FELELETVÁZLAT Bevezetés A felfedezéseknek nevezett folyamat során és következtében Európa igyekezett kiterjeszteni befolyását a többi kontinensre. (Pl. ő szintén külön kontinensnek tekinti az Újvilágot. hogy egyrészt nekik sikerült ellesni az araboktól a part menti hajózás tudományát. A XVI. Brazíliában. Kifejtés Felfedező utak A portugálok a mórok kiűzése után a tengeren terjeszkedtek. A spanyol felfedezések első sikeres expedíciója. ritkábbak lettek az éhínségek és a járványok. az engedélyük nélkül senki nem hajózhat az „Indiákra”. Az Európában lezajlódó társadalmi és politikai változások is kedveztek a felfedezéseknek: az ipar és a kereskedelem fejlődése miatt gazdag városok jöttek létre. ekkor jött létre az egyesített Spanyolország is!) A felfedezések okairól és feltételeiről lásd az ábrához írtakat. a szállítások csak a korona általi ellenőrzés után történhetnek. nao) tökéletesítésében is. A portugálok Kínában és Japánban is létesítettek kereskedelmi telepeket. század első felében a spanyolok Haitiről és Kubából kiindulva meghódították Panamát. Perut és Chilét. A reneszánsz szellemi légköre és a könyvnyomtatás hatására Európa a középkorhoz képest jóval nyitottabbá vált a rajta kívüli világok iránt. Mindezek hatására mérséklődtek a társadalmi konfliktusok. Ennek az az oka. (Tengerész Henrik) A felfedezések és hódítások 1415 A portugálok megkezdik az Afrika körüli hajóutak szervezését. s az egyre nagyobb adóbevételekre építve megerősödött több országban is a központi királyi hatalom. ez kedvezett az újra törekvő. felfedezni vágyó embereknek (ismeretek áramlása. 1492 A genovai Kolumbusz első útja a spanyolok támogatásával az Újvilágba. A század második felében megkezdték a gyarmatok kiaknázását. A portugálok kereskedelmi telepeket létesítettek Afrikában. az ott élő népekkel nem kereskedhet. a függőség következtében azok gazdasági erejét saját céljainak megfelelően felhasználta. századra szinte beltengerükké tették az Indiai-óceánt.és rabszolga-kereskedelmet. 1487 Bartolomeu Diaz (portugál) eléri a Jóreménység fokát (Vihar-fok). A királyi pár azonban úgy döntött. 1521-től A spanyol Cortez meghódítja az Azték Birodalmat. Királyságokat 37 . 1500 Cabral (portugál) felfedezi Brazíliát. átvétele). A XVI. nemesfém. 1519-22 A portugál Magellán expedíciója körülhajózza a Földet. 1502 Amerigo Vespucci Dél-Amerika partjainál tett utazásai nyomán új földrésznek tartja az Újvilágot (az Amerika elnevezés az ő nevéből származik). a XV.

Eszerint Amerika és a Fülöp-szigetek a spanyoloké. A felfedezések másik fontos hatása a kapitalista. mint az angol. Lezárás. A kormányok a társaságok felett ellenőrzést gyakoroltak. mert megszervezték a gyarmatosítást.) A spanyolok és portugálok hatalmát jelentősen visszavetette az árforradalom. kukorica. Sándor pápa döntőbíráskodása alatt 1494-ben létrehozták a tordesillasi szerződést. amely kulcsszerepet játszott India gyarmatosításában. Az angolok már 1497-ben feltűntek Észak-Amerika partjainál. bab. Ezek az egyéni vállalkozók a terjeszkedést üzleti lehetőségnek tekintették. nagyobb. Brazília. azaz az üzleti szellem megerősödése. A gyarmatok olyan gazdasági lehetőséget biztosítottak. s a helyzet nemzetközi jogi rendezését akarta elérni Hugo Grotius a tengerek szabadságának elvével. amikor a hollandok versenyét próbálta kizárni az 1651-es angol hajózási törvény. a kereskedőiket védő katonai támaszpont létesítésével. de Anglia befolyása folyamatosan nőtt. század folyamán a kereskedelmi társaságok váltak. Az Ibériai-félsziget országai a későbbiekben a visszamaradottság „mintapéldáivá” váltak. Spanyolország jóval nagyobb lélekszámú és jelentősebb katonai erőt felvonultató ország volt. tök. az ültetvényeken és a bányákban kezdetben az indiánokat. összegzés A felfedezések hatására megjelent Európában sok újféle növény (pl. A spanyolok előnybe kerültek a portugálokkal szemben. eredeti tőkefelhalmozás stb. dohány. a Távol-Kelet a portugáloké (a nemzetközi szerződés a nemzetközi jog első dokumentuma).). A távolsági kereskedelem legjellegzetesebb szervezeteivé a XVII. hogy a spanyoloknak és a portugáloknak valóban nem lesz vetélytársa (Drake-nek és az angoloknak egyelőre be kellett érniük a kalózkodással). Létrejött a világkereskedelem. hogy a XVII. valamint rengeteg nemesfém. nemzetközi munkamegosztás. valamint az angol-holland tengeri háborúk. kakaó). ezért a kormányoktól széles körű felhatalmazást kértek és kaptak telepítésre. a területeket nem igázták le. hódításra. amelyben a hagyományos egyenrangú Európa–Ázsia kereskedelem mellett Európa kizsákmányolta Afrikát és az Újvilágot. egybefüggő területeket szereztek meg. Az államkincstár helyett magánkézbe vándorolt arany és ezüst végül a fennálló rendet konzerválta. Kettejük hatalmi viszályát mutatja pl. mint Portugália. Ezzel viszont megjelent a versengés is ezen hatalmak között. Elkezdődött az emberfajták nagy létszámú keveredése. s mindennek következtében megerősödött Kelet-Európában a feudalizmus. a franciák. nem tudták megtartani nagyhatalmi státuszukat.és alkalmazkodóképességüket. hanem kereskedelmi telepek láncolata alkotta. az Újvilágban a rabszolgaság. az 1651-as angol hajózási törvény. Ezzel magyarázható. század elején sorra át kellett engedniük gyarmataikat nagyobb katonai erőt felmutató vetélytársaiknak. amelynek segítségével egy-egy állam hosszabb-rövidebb időre nagyhatalommá válhatott (pl. hogy egy szerződésben határozzák meg. Hollandia és Anglia). majd az Afrikából hozott néger rabszolgákat dolgoztatták. és elvesztették verseny. sokáig úgy tűnt. (1580 és 1640 között Spanyolország és Portugália között perszonálunió van. században azonban új lendületet kapott. Portugália kezdeményezésére VI. 1600-ban angol (később brit) Kelet-indiai Társaság alakult meg. ami radikális változásokat indított el (pl. amely eredetileg jóval (nyolcszor) nagyobb alaptőkével indult. A terjeszkedés következtében kiépült portugál „gyarmatbirodalom” nem összefüggő területekből állt. Majd 1602-ben létrejött a holland Kelet-indiai Társaság. Európában Nyugat és Kelet munkamegosztása érvényesült. hogy kié lesz a felfedezett terület. Gazdaságukat elkényelmesítette a kevés befektetéssel szerzett nagy haszon. kávé. vámszabályozás és különféle monopóliumok eszközeivel. éltek a kereskedelmi tilalmak. A terjeszkedés a XVII. A portugálok általában beérték néhány.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli hoztak létre. paprika. Kolumbusz felfedezése arra késztette a spanyolokat és a portugálokat. Nyugat-Európa lett a folyamat centruma és egyben haszonélvezője. hiszen az Atlanti-óceán vált a kereskedelem fő útvonalává. háborúra és békére. paradicsom. 38 . India. burgonya. Az angolok azonban ki akarták sajátítani a tengeri kereskedelem bizonyos területeit. a hollandok és az angolok is megkezdték saját gyarmatbirodalmaik kiépítését. de az angolok az ópiumkereskedelemnek köszönhetően növelték tőkeerejüket. árforradalom. gyapot. Átmenetileg a hollandok szerezték meg a tengeri hegemóniát.

a humanista irodalmat is elvetette. az alakábrázolás bálványimádáshoz vezet (lásd forráshoz írtakat). Akkoriban ezt úgy nevezték: a szem és a fül vitája. A barokk műalkotás ezért az alapvető dualitást jeleníti meg. (Az ellenreformáció elnevezést a reformátusok. de mögöttük misztikus jelentést sejtetnek. a hatalma. A protestánsok sok helyen elpusztították a freskókat. Kialakulásának oka és alapja részben a katolikus egyház pompájának. hogy visszaszerezze elpártolt híveit (rekatolizáció) és elvesztett pozícióját. mégpedig az ellentétek harcából kibontakozó végső harmóniaként. Kifejtés A XVI-XVIII. az 1540-ben alapított jezsuita rend. az ábrázolt tárgyak a maguk nyerseségében. a látványosság. mert úgy tartották. Az egyházi és/vagy a világi hatalom a nagyság. század művelődéstörténetének egyetemes. jellemző eszköze a túlzás. A barokk alkotások fő jellemzői a monumentalitás. ezzel is magyarázhatók a hatalmas méretek. hanem a katolikus egyház reformját szerette volna elérni. az igaz. érzékiségében jelennek meg. a fény szükségszerűen győzedelmeskedik. Ez abból fakad. mivel jelentősen csökkent a befolyása. tétel: A barokk stílus jellemzői ba FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a barokk stílus kialakulásának körülményeit. Az egyház mereven elutasította a reneszánsz hatásra fejlődőben lévő természettudományt. hanem a római katolikus egyház megújulása. a katolikus templomok a belső díszítéssel próbáltak meg a híveikre hatást gyakorolni (látványcentrikusság). burjánzó jellegű. a katolikus megújulást pedig a római egyház használta. A barokk műalkotásban a földi és az égi szint végső soron összekapcsolódik: a látványnak látomást kell megidéznie. nagyságának. Az ellenreformáció nemcsak a reformációra való katolikus reakció. világosság–sötétség. A Rómában született új irányzat hamar elterjedt Észak-Itáliában. templomi szobrokat. A művészet és a templomok az egyház és a hit erejét voltak hivatottak kifejezni. erő és szépség jegyében fogalmazta/fogalmaztatta meg saját magát. a puritánabb. erősítése volt. Mert a jó. érzékiség– transzcendencia. nagy korszaka a barokk. a szép. azt a reformáció előzményének tekintette. A reformáció a művészetek terén is változást hozott. hogy a barokk világképe szerint a földön a káosz. visszatértek az ókeresztény szimbolikához.) Az ellenreformáció célja tehát az volt. A barokk művészet központi célja is a vallásos áhítat felkeltése. társadalmi megmozdulások végül vallásháborúhoz vezettek. majd egész Európában és Amerikában. funkcionális. Formai elemeivel meghökkenteni. Ebben a törekvésében támogatták a tridenti zsinaton megfogalmazott reformelképzelések. a vallás erejének kifejezése. lenyűgözni. pl. A protestáns istentiszteleteknek fontos része volt a közös éneklés. 1517) és eredetileg nem egyházszakadást. Jellegzetes ellentétei: fény–árnyék. A reformáció a római egyházat rendkívül súlyosan érintette. legfőbb jellemzőit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformáció Németországban indult el (Luther Márton. az egysze- 39 . gyönyörködtetni akart. A különböző egyházellenes mozgalmak. a híveknek megmutatni. Isten világában azonban a rend uralkodik. Új szerzetesrendek jöttek létre. s egyben pompaszeretetével fölébe akart kerülni az előző kor alkotásainak. A barokk mű szerkezete – bármelyik művészeti ághoz tartozik is – lazának látszik.24. ill. egyszerűbb belső terek híve volt.

Versailles). A templomoknál a hosszirányú alaprajz. csigavonalakat. (Ebben a művészeti ágban nincs protestáns és katolikus különbség. a reformációt támogató államokban rövidebb ideig van jelen. ellentétek és hirtelen fordulatok. de ószövetségi és újszövetségi témákat is feldolgozott alkotásaiban. míg a feudális és erősen katolikus többségben maradó államokban nagyobb teret kaphatott. monumentális méretek és arányok. az opera. kedvelték a dinamizmust kifejező hullámvonalakat. az ellenreformáció kibontakozása kat FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az ellenreformáció kibontakozását és magyarországi megjelenését! 40 . misztikum. A barokk zene jelentős alakjai Bach és Händel. belülről fakadó érzéssel szemben a túlzó érzelmesség és színpadiasság vált jellemzővé. mozgalmasság. mind külsejük pazarul díszített. egyetemes.) Lezárás/összegzés A barokk tehát egy egyetemes művészeti és korstílus. (Lásd a forráshoz írtakat. Az érett barokk egyik fő egyénisége Bernini. 25. polgári lakóházak építése.és enteriőrművészetben. az operáé Monteverdi. Mind az épületek belső terei. Ennek megfelelően.) A barokk festészet tipikus alkotásaira is a díszes megoldások. mert minden művészeti ágban hasonló stílusjegyekkel hódított teret. A figurák megalkotásakor azonban az ún. Festőiség. harsány színek. A barokk szobrászatban is a külsőségek ragyogása került előtérbe. a lebegésben ábrázolt testek ellentmondanak a fizikai törvényeknek. a szentek vallásos extázisát ábrázoló misztikus jelenetek. mozgalmas. rengeteg mű született ekkor. pátosz jellemezte alkotásait. szertelen pompa. immaterialitás („anyagtalanság”) jellemző. a kert. Lajos uralkodásának idejére esik. ami nemcsak az alkotások méreteiben és arányaiban mutatható ki. bár a barokk korához kapcsolható. Új zenei műfaj jött létre. a hangsúlyos hullámvonalak jellemzők. hogy az egyéni helyett a sematikus ábrázolás. dinamikus. módosítások. Legjelentősebb alkotói: Caravaggio. Művészetére a tárgyilagosság. A barokk építészek főbb tevékenységei a templomok. óriási hatást gyakorolva a kor emberére. tétel: A katolikus megújulás. kupolatér kiemelése a jellemző. Kedveltek a mitológiai és vallási témák.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli rűséggel. sok alak. drámaiság. mert (az ortodox területeket leszámítva) egész Európában és a gyarmatokon is hatást gyakorolt. Németalföld. ill. szabálytalan mozgalmas formák. s egyetemes. és kedveli a díszítéseket. nagy alkotások születtek a kastélyépítészetben (pl. de különleges használata. A barokk egyik kulcsjellemzője a monumentalitás. eszmetörténeti korszak. az őszinte. ami maga után vonta.) A barokk irodalomban is a monumentális műfajoké a főszerep. Arcképfestőként vált híressé. A barokk festészetben a legfontosabb név a holland protestáns Rembrandté. ilyen volt pl. mert a művészetek minden ágában megtaláljuk a jeles alkotókat. ezért a már polgárosultabb. Mivel a barokk a feudalizmussal is összekapcsolódik. Anglia). hanem számában is. a racionalitással szemben a túlzott. az illuzionista külsőségektől való mentesség a jellemző. Egyetemes. A zenében is kimutathatók a korstílusra jellemző különböző jegyek: ünnepélyes hangvétel. mozgalmasság. valamint a fény adta lehetőségek teljes kiaknázása. hogy feszültséget teremt. felfogása és ábrázolásmódja alapvetően eltér katolikus kortársaiétól.) A barokk építészet francia meghonosodása XIV. A barokk zene jellegzetessége. (Lásd forráshoz írtakat. az eposz. paloták. és sok a kritikusa (pl. királyi és fejedelmi kastélyok. sejtelmesség. fontos a színek szerény. Murillo. (Lásd forráshoz írtakat.

FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformáció Németországban indult el (Luther Márton. a fejlettebb. s egyetemes. Az ellenreformációt támogatták a kor jelentős katolikus uralkodói. akik túl sokat emlegették Jézust. Az Itáliában. ami szintén jelentős szerepet játszott az egyházi hatalom. s nem a hit kérdése állt. misszió a gyarmatokon). szerteágazó és egyre növekvő politikai befolyás. Francia Királyságban. újra el kellett hagyniuk az országot. a katolikus megújulás kifejezést pedig a római egyház használja. A barokk egy egyetemes művészeti és korstílus. A római egyház Luthert elítélte és kiközösítette. az oszmán hódítás is a katolikus egyház meggyöngülését hozta. s bár Báthory Zsigmond fejedelemsége alatt ismét visszatértek. mivel jelentősen csökkent a befolyása. Habsburg Birodalom) eszközként használta a katolikus hierarchiát. egyetemes. Franciaország. társadalmi megmozdulások végül vallásháborúhoz vezettek. Kifejtés A reformáció tanainak hatására a latin országok kivételével minden európai államban meggyengült a római egyház befolyása. egyházi személyeket állami hivatalnokká tettek. Lengyel Királyságban élők jobban megőrizték a katolicizmust.) Az ellenreformáció célja tehát az volt. Németalföldön. polgárosultabb államokban nagyon jelentős befolyásuk volt (pl. mozgalmasság. A különböző egyházellenes mozgalmak. a reformációra való katolikus reakció. tekintély megerősítésében. hanem az egyház jelentős átalakulásáról. hogy visszaszerezze elpártolt híveit (rekatolizáció) és elvesztett pozícióját. Tudniillik nem csak egy ellenmozgalomról van szó. de az erdélyi országgyűlés tíz év múlva kiutasította őket. magas színvonalú oktatás. itt népmozgalmakra nem került sor. a hatalma. mert minden művészeti ágban hasonló stílusjegyekkel hódított teret. (Lásd a karikatúrákhoz írtakat. (A francia vallásháborúk mögött is inkább a trónharc. Pál által összehívott tridenti zsinat is a megújulás jegyében ült össze (1545-1563). eredetileg nem egyházszakadást.) Nem volt veszélytelen a hivatalos egyházi állásponttól eltérő tudományos vagy teológiai nézeteket hirdetni (lásd Giordano Bruno megégetése 1600-ban. (A jezsuita eredetileg csúfolódó elnevezés volt. V. A reformáció a római egyházat rendkívül súlyosan érintette. vallásosság. Erdélyben a jezsuiták 1579-ben jelentek meg először. Az ellenreformáció elnevezést a protestánsok. Egyetemes. vagy Galileo Galilei pere – 1633). Az ellenreformáció sikerében az inkvizíció jelentette fenyegetés mellett az egyház elsődleges támasza a jezsuita rend volt. Károlyhoz kapcsolódó források kapcsán írtakat. században. A katolikus megújulás művészi kifejezése a barokk. Az abszolutizmus (pl. Károly egyértelmű támogató lépései és a megújulást szükségesnek látó pápák elindítottak egy reformfolyamatot az egyházon belül. misztikum. mert a művészetek minden ágában megtaláljuk a jeles alkotókat. s ettől a központi királyi/császári hatalom erejének növekedését is várták.) A III. engedelmesség a pápának. Bár protestáns egyházak sehol sem tudtak kizárólagos teret nyerni. Adorjánhoz és V. (Lásd VI. Angliában). A magyarországi ellenreformáció sem volt sikeres a XVI. hanem a római katolikus egyház reformját szerette volna elérni. pompa.) A jezsuita rend legfőbb jellemzői (lásd még a forráshoz írtakat): célja a katolicizmus védelme és terjesztése (lásd pl. mert (az ortodox területeket leszámítva) egész Európában és a gyarmatokon is hatást gyakorolt. eszmetörténeti korszak. Spanyolország. Legfőbb határozatait lásd a forrásnál. Spanyolországban. katonai fegyelem. Az 1561-ben behívott jezsuiták nem tudták megakadályozni a reformáció gyors terjedését. 41 . látványcentrikusság uralja a művészeti ágakat. 1517). azokra használták a pápai udvarban. A barokk főbb jellemzői: monumentalitás.

Lezárás. A gazdaság fejlesztése: 42 . Mint esztergomi érsek előbb a főurakat térítette vissza a katolikus vallásra. Magyar nyelvű prédikációinak. és belépett a jezsuita rendbe. a XVII.) Pázmány ösztönzésére készítette el Káldi György. hogy ő még egy protestáns Magyarországon született. hitéleti tevékenység). Pázmány jezsuita képzettségéből adódóan az oktatást és a nevelést is felhasználta céljaira. nikolsburgi.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Nem járt eredménnyel a Habsburg-udvar erőszakos térítése sem. a szakszerű bürokrácia kiépítésével. Intézkedései: A rendiség háttérbe szorítása és a központi hatalom kiépítése kezdődött el a hivatalnokrendszer átalakításával. Lajos korában fra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be XIV. hitvitázó iratainak kiadásával maga mutatott példát. Először a bécsi egyetemen papnevelő intézetet hozott létre. tétel: A francia abszolutizmus XIV. hisz tudta. az abszolutizmus működését Franciaországban! FELELETVÁZLAT Bevezetés IV. századra sikereket ért el (40 százalékról 20-25 százalékra esett vissza a protestánsok aránya). de katolikusban fog meghalni. század végére az ország lakosságának többsége római katolikus hitű lett. linzi) elérték. század közepére a királyi Magyarországon már csak négy főúri család maradt meg a protestáns hiten. A XVII. orsolyiták és piaristák (népiskolák felállítása). magyarul jól beszélő és teológiailag felkészült katolikus pap vagy szerzetes jusson el.) Pázmány – a reformációtól eltanulva – nagy hangsúlyt fektetett arra is. Lajos uralkodását. A török kiűzése után a XVIII. hogy a jobbágyok kénytelenek követni uruk vallását. összegzés A rekatolizáció a XVII. hogy a nemesség és a polgárság szabadon gyakorolhassa saját vallását. hogy halálakor a nyugati országrészen már alig akadt protestáns főnemes. majd 1635-ben székhelyén. században a katolikus vallás legfőbb támaszaivá váltak a főrangúak. Pázmány állítólag azt mondta. Bourbon Henrik (1589-1610) uralkodásához köthető a francia abszolutizmus kiépítésének első szakasza. szintén jezsuita szerzetes a Biblia első teljes katolikus fordítását. század első felében. de jelentős számban hódította tehát vissza a híveket a katolikus egyház. 26. A katolikus egyház Pázmány Péter esztergomi érsek és Esterházy Miklós nádor segítségével erősödött meg ismét a XVII. A törökök nem tűrték meg területükön a jezsuitákat. (Lásd forráshoz írtakat. (Lásd forráshoz írtakat. majd Bethlen Gábor és Rákóczi György fejedelmek a Habsburgokkal kötött békékben (bécsi. a hódoltságba ezért Boszniából jöttek ferences szerzetesek. országonként eltérő. Bocskai István. később áttért a katolikus hitre. Pázmány protestáns családban született. Nagyszombaton egyetemet alapított. Igaza lett annyiban. hogy a hívekhez minél több. Új szerzetesrendek jöttek létre: karmeliták (elmélkedés.

A gazdaságpolitikára a merkantilizmus jellemző (lásd a forrásokhoz írtakat. célja a gallikán egyház megteremtése volt (lásd a forráshoz írtakat). Lajos uralkodása idején sem történt lényeges változás. Kifejtés XIII. akik pénzen vették meg nemességüket és hivatalukat. Az egységes hadsereg létrehozása még nem sikerült. Megjelentek soraikban az ún. csatornák építése. egységes állam megteremtése volt. de ezen a téren csak részlegesen tudta elképzeléseit megvalósítani. s ezzel Franciaország megjelent a nagyhatalmak gyarmati területekért folyó versenyében. A tartományok jogrendje azonban nem volt teljesen egységes. ők tartották ellenőrzésük alatt a tartományok rendjeit és kormányzóit. ám ebben a kérdésben csak részleges sikereket ért el. hiszen ők zömében kézműves és kereskedő polgárok voltak. Folytatódott a királytól függő bürokrácia kiépítése. utána XIV. ennek megteremtése XIV. XIV.) Colbert célja az államháztartás egyensúlyának létrehozása lett volna. Intézkedései: Elsődleges cél a központi hatalom erősítése. Az adórendszer racionalizálása egyrészt a paraszti terhek kiszámíthatóbbá. Külpolitika XIV. Richelieu célja volt a nemzeti. aki helyett azonban javarészt Richelieu államminiszter irányította az országot. bár erős állami ellenőrzés alatt. A spanyol örökösödési háború (1701-1714) azért tört ki. így jelentős bevételt hoztak (pl. Lajos meg akarta szerezni a spanyol trónt és vele együtt hatalmas gyarmatait. mert XIV. A hivatali rendszerben a szakszerűség jegyében megjelentek az államtitkárságok és a király legfőbb támaszai. ez azonban a király hódító háborúi miatt csak kezdetben sikerült. A szakszerű és vásárolt bürokrácia kettőssége a francia forradalomig fennmaradt. Ezt azonban mindenkép meg akarták aka- 43 . A 150-200000 fős haderő fenntartása óriási terheket rótt a lakosságra.királyi manufaktúrák alapítása. A hugenották elüldözése azonban a gazdaságra is jelentős hatást gyakorolt. A kultúra egységesítése – és állami ellenőrzés alá vonása – érdekében támogatta a francia akadémia megalapítását is. Lajos uralkodása (1643-1715) a francia abszolutizmus virágkora (lásd az ábrához és a forrásokhoz írtakat): Belpolitika Az államigazgatás a Richelieu által elindított úton haladt tovább. azaz a gallikán egyház létrehozása is. A hadseregreform Louvois hadügyminiszter nevéhez kapcsolódik (lásd a táblázathoz írtakat). csak az uralkodónak tartoztak felelősséggel. A kereskedelem fejlesztése érdekében jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek: belföldön utak. a német területek ellen irányultak. Az óriási bürokrácia kiépülése miatt hivatalnokállamnak is nevezték. Elzászt. Lajosra várt. Egyházpolitikájában sem tért el Richelieu és Mazarin útmutatásaitól. Kanada gyarmatosítása elkezdődött. Lajos háborúi kezdetben megtartva a francia külpolitika Habsburg-ellenes hagyományát. A szakszerű bürokrácia mellett azonban – főként a pénzben szűkösebb időszakban – megnőtt a vásárolható hivatalok aránya. Lotaringiát sikerült neki megszerezni. ami együtt járt a hugenották üldözésével. illatszerek. amelyek keresett exportcikkeket gyártottak. az intendánsok. az állam el is adósodott (lásd a táblázatokhoz írtakat). s ebben XIV. a helyi parlamentek azonban továbbra is működtek. és sokat rontott az államigazgatás hatékonyságán. Lajos irányít („az állam én vagyok”). Célja a Rajna természetes határrá tétele volt. taláros nemesek. csipke). Lajos (1610-1643) a következő uralkodó. Ők voltak a francia tartományok élén álló főhivatalnokok. akiknek az elvesztése ezen ágazatokban érzékeny veszteséget jelentett. másrészt az állami bevételek tervezhetőbbé tételét szolgálták. Ennek érdekében 1614 után nem hívták össze az országos rendi gyűlést. külföld felé a hajózás támogatása. 1661-ig Mazarin az államminiszter.

egy egyetemes erkölcsi rend létét tételezi fel.) Az európai erőviszonyok is jelentősen átalakultak XIV. hogy ebben az esetben az emberek nem egymással. amit ő nem akart/tudott elfogadni. a józan ész. összegzés XIV. század filozófiai. Lajos uralkodása a kultúra. Lezárás. hagyománytól s bármely emberi intézménytől független ideális törvény. de nem egyesíthetik a két országot. Angliából indult a XVII. Angliáé lett a hajózásban stratégiai szerepű Gibraltár és a rabszolga-kereskedelem kizárólagos joga. és ugyanezt várta el udvarának tagjaitól is. ezzel lemondva természetes jogaikról vagy azok egy részéről. századi fejlődése. A társadalmi szerződésnek van azonban egy másik típusa (amelyet szokás alávetési szerződésnek is nevezni). Locke munkássága). század második felében. a művészetek felvirágzását hozta el. Ráadásul az osztrák Habsburgoké lett a spanyol Németalföld. Lajos uralkodása idején. politikai értelemben vett szabadság. hogy egy társulási szerződéssel önként létrehozzák a szervezett társadalmat (az államot). 44 . Ez abban különbözik az előző szerződéstől. a hatalom isteni eredetének elvét. A felvilágosodásnak köszönhetően előtérbe kerül a gondolkodás. hadseregének. ő maga bőkezű mecénás volt. de a törökök támogatására már nem számíthattak a Habsburgok ellen a franciák.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli dályozni a Habsburgok. A középkori teológusok egy isteni rend létét feltételezték ezen elv alapján. (Lásd a forrásokhoz írtakat. században Franciaországban és a német területeken teljesedett ki. megállapodástól. Szerepének megítélése mégsem egyértelműen pozitív. A felvilágosodás egyik alapvető politikaelméleti kérdése a szerződéselmélet. hódításainak és bürokráciájának finanszírozása miatt óriási államadósságokat halmozott fel. Kialakulásához hozzájárult a fizika XVII. majd a XVIII-XIX. Kifejtés A szerződéselméletet egészíti ki a természetjog koncepciója. Az 1713-14. tétel: Az al Az alkotmányos monarchia működése FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze az angol alkotmányos monarchia rendszerét és működését! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás a XVII-XVIII. eszmetörténeti mozgalma. évi békék értelmében a spanyol trón a Bourbonoké. 27. hiszen a pazar udvar fenntartására. amely törvényhozástól. ahol azonban a természeti erőknek és az egymásnak való kiszolgáltatottság arra indította az embereket. a haladás. akik Anglia és Hollandia szövetségével megerősítve végül győzelmet arattak a franciák felett. Alapeleme a társadalmat és az államot megelőzően létezett természeti állapot feltételezése. Milánó és a Nápolyi Királyság. több Észak-Amerikában fontos gyarmati terület. a tolerancia és az etikai. elsősorban Newton munkássága. a forradalom korában (pl. A harmincéves háborúból győztesként és megerősödve kikerült Franciaországnak tudomásul kellett vennie a spanyol örökösödési háborút lezáró békében megfogalmazott korlátokat. Rákóczi Ferenc. a felvilágosodás azonban elvetette az isteni beavatkozás. Ebben a háborúban volt Franciaország szövetségese II.

Locke és Montesquieu szerint a társadalmi szerződések értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogokért cserébe a hatalom ellenőrzésére. ún. majd ezt a jogot kell alkalmazniuk a független és igazságos bíráknak a viták eldöntésekor. megszegi a szerződést. ezért a szerződés érvényét veszíti. A Locke által megfogalmazott. a nép elmozdíthatja. legfeljebb az addig természetes jogok államilag szabályozott polgári jogokká válnak. végrehajtás és igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik. (Lásd az ábrához és a forráshoz írtakat. és a legfőbb hatalom ekkortól nem az uralkodó. A politikai hatalom működését szabályozó dokumentum az 1689-ben elfogadott Jognyilatkozat. Amennyiben azonban a kormányzat ezt nem tartja be.) Locke szerint az így létrejött alkotmányos monarchiától az emberek azt várják. Sem a parlament működése. s egyben mintául szolgáló alkotmányos monarchia tehát olyan államforma.és vallásszabadság). Emellett a legfőbb hatalom köteles szilárd. összegzés A XVII-XVIII. a toryk és a whigek. a szabadság garanciáját látta benne. hogy megszilárduljon az alkotmányos rend. megszervezze világbirodalmának alapjait (Nagy-Britannia). hanem a részben képviseleti elven működő parlament lett. A Stuartresturáció bukása és II. ami lehetőséget adott arra. de az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tartható fenn (vagyoni cenzuson alapuló választójog).) A nép engedelmességet ígér. szabadságukat és vagyonukat. és az amerikai alkotmány megfogalmazásában is meghatározó szerepe volt. (Lásd forráshoz írtakat. Az angol alkotmányosság alapdokumentumának tekintett Jognyilatkozat megfogalmazza az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait (szólás-. Ez az elv megvalósul az angol alkotmányos monarchiában. amivel az emberi szabadságjogoknak a kidolgozását segítette elő. egymás kölcsönös ellenőrzésére épül.hanem a kormányzattal kötnek szerződést. illetve a külföldről jövő támadások elhárítása érdekében lehet nyúlni. gyülekezés-. sem a választások nem voltak mentesek a visszaélésektől. megteremtve a modern polgári demokrácia alapját. később liberálisnak minősített szabadságforma érvényesült és érvényesül a mai napig az angol alkotmányos monarchiában. egyértelmű. hanem monarchikus rendszert hoztak létre. 45 . a hadsereg. A király jogkörét azonban egyértelműen szabályozták.) Montesquieu – Locke nyomán – megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét: a három hatalmi ág (törvényhozás. a kormányzat pedig jó kormányzást és biztonságot.) Angliában a XVII. a kormány ellenőrzésének joga a parlamentnek felelős kormány kezében van. ahol a király hatalma a parlament által elfogadott alkotmányon alapszik. Montesquieu is pozitívan nyilatkozott az angol alkotmányosságról. (Orániai) Vilmos trónra ültetése (dicsőséges forradalom – 1688) után a parlamenti erők nem köztársasági. vagyis a képviseleti elven működő alkotmányos monarchiának. nyugodt évtizedek (uralkodók váltják egymást) jöttek. és a külpolitika felé forduljon. de eközben/ezáltal a hatalom nem mehet messzebb annál. (Rousseau ugyanezt az elméletet a népszuverenitás és a közvetlen hatalomgyakorlás köztársasági formájának igazolására használta fel. Az angol alkotmányos monarchia kialakulása az angol forradalom lezárulásának köszönhető. mint ami a közjó érdekében szükséges. századtól politikai „pártok” működtek. de ennek hatása érvényesül az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban is. század fordulójától belpolitikailag egyre stabilabbá vált Anglia. (Lásd forráshoz írtakat. vagyis a jogok forrása a polgárok csoportja. erőszakhoz pedig csak a törvények végrehajtása. a pénzügyek. ám az alkotmányos rend ezektől nem rendült meg. A kettős szerződés megfogalmazása az alapja Locke szerint a kormányzat megbízás jellegének. (Lásd forráshoz írtakat. és csak feltételesen ruházzák át a jogokat.) Lezárás. Az Angliában létrejött. sőt az idők folyamán egyre erősebb lett. a nép által elfogadott törvényekkel kormányozni (képviseleti úton érvényesülhet ez a jog). Az állam létrehozásával tehát az emberek nem mondanak le alapvető jogaikról. sajtó. konfliktusoktól. hogy a létrehozott közhatalom jobban megóvja életüket.

hogy egy társulási szerződéssel önként létrehozzák a szervezett társadalmat (az államot). A kettős szerződés megfogalmazása az alapja Locke szerint a kormányzat megbízás jellegének. hagyománytól s bármely emberi intézménytől független ideális törvény. vagyis a képviseleti elven működő alkotmányos monarchiának. a megnövekedő könyvkiadás (lásd forráshoz írtakat). század filozófiai. kiszámíthatónak. Amennyiben azonban ezt nem tartja be. Ez abban különbözik az előzőtől. Locke munkássága). A társadalmi szerződésnek van azonban egy másik típusa (szokás alávetési szerződésnek is nevezni). századi fejlődése. és helyette a józan ész jelszavát hirdették. század második felében. megállapodástól. és csak feltételesen ruházzák át a jogokat. századi Franciaországban teljesedett ki. Kifejtés A felvilágosodás egyik alapvető politikaelméleti kérdése a szerződéselmélet. ahol azonban a természeti erőknek és az egymásnak való kiszolgáltatottság arra indította az embereket. A felvilágosodásnak köszönhetően előtérbe kerül a gondolkodás. A szerződéselméletet egészíti ki a természetjog koncepciója. Képviselői hittek abban. Condillac. s egyben a tudományok legkorszerűbb összefoglalóját adták ki. a francia Enciklopédia. a forradalom korában (pl. Alapeleme a társadalmat és az államot megelőzően létező természeti állapot feltételezése. Az állam létrehozásával tehát az emberek nem mondanak le alapvető jogaikról. Turgot) a felvilágosodás rendszerét. tétel: A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői fel FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a felvilágosodás eszmetörténeti jelentőségét. legfeljebb az addig természetes jogok államilag szabályozott polgári jogokká válnak. a matematika hatása érvényesült abban. Holbach. Kialakulásához hozzájárult a fizika XVII. a vezetés pedig jó kormányzást és biztonságot. Helvetius. meghatározó gondolkodóit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás a XVII-XVIII. elsősorban Newton munkássága. szabadságon alapuló államban hittek. a zsarnokságon alapuló állam helyett a gazdasági.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 28. hogy a világot leírhatónak. hanem a kormányzattal kötnek egyezséget. Felléptek a fanatizmus. felemelhető. a felvilágosodás azonban elvetette az isteni beavatkozás. megismerhetőnek tekintették. egy egyetemes erkölcsi rend létét tételezi fel.) A nép engedelmességet ígér. babonák ellen. Voltaire. az ember és társadalom nevelhető. d’ Alembert. Sapere aude! (Lásd forráshoz írtakat. a nép elmozdíthatja. amelyben a kor jeles tudósai (Diderot. hogy a felvilágosítás által minden probléma kezelhető. hogy ebben az esetben az emberek nem egymással.) Fontos szerepet játszottak terjedésében a szalonok (lásd forráshoz írtakat). Angliából indult a XVII. Különösen egy kiadványsorozat (35 kötet). Rousseau. amely törvényhozástól. ezzel lemondva természetes jogaikról vagy azok egy részéről. (Lásd forráshoz írtakat. a szerződés érvényét veszíti. majd a XVIII. a ráció mindenhatóságába vetett hit (a fény százada). Locke szerint 46 . Rousseau ugyanezt az elméletet a népszuverenitás és a közvetlen hatalomgyakorlás köztársasági formájának igazolására használta fel. kulturális reformokat megvalósító. Montesquieu. A tekintélyen. a vallási dogmák. Quesnay. eszmetörténeti mozgalma. A vélekedés helyett a tapasztalat került előtérbe. a hatalom isteni eredetének elvét. A középkori teológusok (Szent Ágoston: Az Isten városáról) az isteni rend létét feltételezték ezen elv alapján.

az így létrejött alkotmányos monarchiától az emberek azt várják. összegzés A Locke és Montesquieu által megfogalmazott. az álszentség és a vakbuzgóság megtestesítőjének tartotta. testvériség. helyette a vadember boldogságát hirdette. Rousseau óriási hatást gyakorolt a francia forradalomra.) Voltaire a filozófiai elbeszélés. a rászorulók támogatása. A felvilágosodás időszakában alakult ki a titkos testvéri szövetségen alapuló szabadkőműves mozgalom is. elsősorban a jakobinusok nézeteire. a természetes fejlődés hívei voltak. de nézeteikbe misztikus elemek is kerültek. Az egyházat a népbutítás eszközének. de ennek hatása érvényesül az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban és alkotmányban is. Céljuk az egész emberiség erkölcsi és szellemi felemelése. ezért kompromisszumként elutasította a vagyoni különbségeket. A szabad versenyes kapitalizmus hívei (A. hogy a létrehozott közhatalom jobban megóvja életüket. egyértelmű. egymás kölcsönös ellenőrzésére épül. amelynek jelszava: „egyenlőség. Locke és Montesquieu szerint a társadalmi szerződések értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogaiért cserébe a hatalom ellenőrzésére. de az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tartható fenn (vagyoni cenzuson alapuló választójog. (Lásd forráshoz írtakat. később liberálisnak minősített szabadságforma érvényesült és érvényesül a mai napig az angol alkotmányos monarchiában. a Locke és Montesquieu által elfogadott társadalmi szerződés elméletét elvetette. sem az államnak nincs beleszólása. „ha mindenkinek van valamije. Quesnay. kérlelhetetlen ellenfele bármiféle fanatizmusnak és tekintélynek. Az államnak szerintük a lehető legnagyobb mértékben ki kell vonulni a gazdaság irányításából (éjjeliőr-állam). szabadság” kis módosulással a francia forradalom idején is nagy szerepet kap majd. Rousseau a felvilágosodás általános személetétől sok szempontból eltérő rendszert dolgozott ki. A fiziokraták (pl. vagyis a jogok forrása a polgárok csoportja. végrehajtás és igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik. De elfogadta a terrort a közjó megvédése érdekében. majd ezt a jogot kell alkalmazniuk a független és igazságos bíráknak a viták eldöntésekor. híressé vált mondata is ezt fejezi ki: „Tiporjátok el a gyalázatost!” Ugyanakkor ő maga deista. vagyis szerinte a közösség összes tagjának aktívan részt kell vennie a döntéshozatalban. mert a szabad verseny eredményesebb a központi irányításnál. ezért szerintük ezt az ágazatot kell támogatni az ipar és a kereskedelem helyett. emiatt számos tévhit kapcsolódik a mozgalomhoz azóta is. A magántulajdont lopásnak tekintette. (Lásd forráshoz írtakat. de eközben/ezáltal a hatalom nem mehet messzebb annál. (Lásd forráshoz írtakat.) Rousseau tagadta a művelődés és civilizáció pozitív hatását a társadalomra.” A felvilágosodás a közgazdaságtanban is újat hozott. A három hatalmi ág (törvényhozás.) Rousseau hitt a közvetlen demokráciában. 47 . ki kéne találni!” A vallást személyes ügynek tekintette. Lezárás. Turgot) szerint az államnak csak a piac normális működését kell szabályoznia. Az az üdvös. az áru értékét pedig az előállításukra fordított. Emellett a legfőbb hatalom köteles szilárd. szabadságukat és vagyonukat. és senkinek sincs túl sokja. társadalmilag szükséges munka mennyisége határozza meg. a tulajdonkorlátozásban látta a megoldást. nem tagadta Isten létét: „ha Isten nem volna. illetve a külföldről jövő támadások elhárítása érdekében lehet nyúlni. Smith) szerint az egyéni önérdek által mozgatott munka a gazdaság fő hajtóereje. Szembefordultak az államilag ellenőrzött merkantilizmussal. s helyette a népszuverenitást vallotta. mint ami a közjó érdekében szükséges. amibe sem a társadalomnak. Ugyanakkor csak a mezőgazdaságot tekintették új érték teremtőjének. Montesquieu – Locke nyomán – megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét. erőszakhoz pedig csak a törvények végrehajtása. ugyanakkor tisztában volt megszüntethetetlenségével. a nép által elfogadott törvényekkel kormányozni (képviseleti úton érvényesülhet ez a jog). képviseleti rendszer). az ironikus fejtegetések mestere volt.

akik arra biztatják. hogy a két nagyhatalom nem bír egymással. aki biztosította támogatásáról. amelyre bár kitűzték a török zászlót. annyi ereje azonban mindkét nagyhatalomnak van. mivel Ferdinánd érvényesíteni akarta a jogait (lásd váradi béke). Szulejmántól. ezért 1541. hogy kérjen segítséget I. míg a középső rész. 1542-ben Ferdinánd Buda ellen vonult. Szapolyai özvegyének (Jagelló Izabella) és híveinek a Tiszántúlt és Erdélyt adta át a szultán. mégpedig egy-egy „párt” támogatásával. második alkalommal V. visszaadta a koronát Ferdinándnak. Kifejtés Az 1538-ban megkötött váradi béke értelmében Szapolyai János halála után az egész országot Ferdinánd vagy utódai birtokolták volna. úgy vélte. és megindult Magyarország ellen. A török be is vonult az országba. a harcoknak az érintett térség lakosságára gyakorolt hatását! FELELETVÁZLAT Bevezetés A mohácsi csatavesztés (1526) után és II. Lajos halála miatt kitört trónharcok és belső háborúk következtében az ország két részre szakadt (kettős királyság. Szulejmán úgy döntött. nem vállalja velük szemben a harcot. A török 1529-ben és 1532-ben is Bécs ellen indult. az ország végérvényesen három részre szakadt. A csecsemő királynak. ezért megkötötték még 1541-ben a gyalui egyezményt: a váradi béke alapján igyekeztek rendezni a vitás kérdéseket. ráadásul a nemesség nagy része nem bízott a csecsemő királyban. Megeskette Fráter Györgyöt és Török Bálintot. aki a csecsemő király helyett kormányzott. Ezzel az eseménnyel bebizonyosodott a törökbarát politika kudarca. Szapolyai segítséget kér a Habsburgok ellenfeleitől (pl. hogy a Német-római Birodalom rendjei a kudarc hatására úgy döntöttek. a nyugati területek Ferdinánd kezében voltak. Annyi haszna mégis volt a hadjáratnak. (Lásd forráshoz írtakat.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 29. ugyanis Szapolyai lemondott utódai nevében is a trónról. Franciaország és Velence). tétel: Végvári küzdelmek Magyarországon Végv FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a várháborúk korát! Jellemezze a végvári életet. Egyértelművé vált. Fráter György segítséget kért a törököktől.) Fráter György. két részre szakadás). de Szulejmán sem látta biztosnak hűbérese. Károly jóvoltából Bécs környékén 100000 német zsoldos várta a törököket. amikor fia született. Török Bálint seregével együtt szétverték a Habsburg sereget. de első alkalommal az elhúzódott ostrom. ezért időhúzás céljából megállt Kőszeg váránál. de a gyenge sereg nem ért el eredményt. a király – kárpótlás fejében – lemondott az országról. hogy a váradi egyezséget figyelmen kívül hagyva a csecsemő János Zsigmondot választják királlyá. augusztus 29-én megszállták Budát a törökök. hogy ha 48 . Szapolyai János hívei nehéz helyzetbe kerültek. Ferdinánd cserébe ígéretet tett Buda visszafoglalására. Vagyis az ország két birodalom ütközőzónája lett. a szultáni csapatok elvonultak. János Zsigmond helyzetét. a hódoltság a törököké lett. hogy Magyarországon befolyással bírjon. Szapolyai átértékelte a szerződést akkor. hogy a törököt csak Habsburg segítséggel lehet kiűzni.

mégis rendszeresen folyósítják évente 6 hónapon át az ún. Sikeres ostrommal elfoglaltak számos várat (pl. 49 . amelyet könnyű volt a tüzérséggel megsemmisíteni. Eger azonban ekkor még ellenállt. mint nemesekből. de ezt a magánbirtokosok nem tudták kivitelezni. 1551 nyarán a gyalui egyezményre hivatkozva. amelyet vizes árokkal vetettek körül. a többiek zsoldosok voltak. Az 1551-es események miatt indították a törökök az 1552-es nagy hadjáratot. Vác). megakadályozhatták a török továbbvonulását. A katonaság eredményt elérni nem tudott. majd el akarták szigetelni a magyar országrészeket. 1568). hogy ne omoljanak le lövés közben). megkezdte a keleti országrész elfoglalását. A törökök ekkorra már Magyarországot és Budát nemcsak felvonulási területnek tekintették. Bár 1547-ben Ferdinánd 5 évre békét kötött a törökkel. A végvárak állandó védői között a magyarok. Szerencs) 100-500 katonát fogadott be. Fülek. Pécs. A Habsburgok vereségével párhuzamosan a török hadjáratot indított (1541-1546). [Eredetileg a magyar várak 85%-a magánföldesúri kézben volt. Temesvár. Veszprém. Szolnok. amelyből I. hogy nem bír egymással.5 millió fő. Esztergom. magas. Drégely). hogy állhassák a török ostromot. vagy utánpótlási vonalait tudták elvágni. az évi adó mennyisége 500 ezer Ft. Korábban az erősségek keskeny. Veszprém. az állandó portyák. vagyis az uralkodó. Új bástyatípusokat kísérleteztek ki: az újolasz vagy fülesbástyák a várfalakat és a bástya tüzérségét sokkal hatékonyabban védték az ellenséges ágyútűzzel szemben. ám erősebbek. 1000-1500 harcost tudott befogadni.több katonát nem is küldenek Magyarországra. Ezeket a várakat kellett modernizálni ahhoz.] Vártípusok nagyság szerint: néhány korszerű vár (Kanizsa. szélesebb ágyúállások kialakítására alkalmas védműveket építtettek. Az oszmánok újra meg akarták hódítani Erdélyt. középen hatalmas lakótorony épült. akik a korábbi lovagtornyokat lebontották. A stratégiailag fontos helyeken épülő kővárak drágábbak. A törökök várrendszert hoztak létre Buda körül is (hogy ne lehessen visszafoglalni). hanem kiindulópontnak a nyugati terjeszkedéshez. főként németek. aminek értelmében a magyar területek fejében évi 30 ezer Ft-t fizet a töröknek. és minél nagyobb létszámú őrséget tudjanak befogadni. Sümeg. Fráter Györgyöt azonban meggyilkolták (1551). szerbek voltak többségben (kb. vallon zsoldosok is kezdetben. Az utolsó jelentős hadjárat az 1566-os. 2/3). Simontornya. rablások továbbra is általánosak maradtak – ezek megviselték az ütköző zóna lakosságát. horvátok.) Egy új várrendszer létrehozása volt a legfőbb feladat. parasztokból. Magyarország népessége kb. Palota. A magyarok valamennyi rétegéből kerültek ki a végvári vitézek: főúri családokból éppúgy. Mivel az ostrom alatt Szulejmán meghalt. török segélyt. azaz egyik sem tudja elfoglalni Magyarországot egészen. amikor Szigetvár és Gyula is a török kezére került. de spanyol. (Lásd forrásokhoz írtakat. Ezért királyi megbízásból olasz hadmérnökök jöttek. ezért nem tudta önmaga védelmét ellátni. Az egykori várat belső várrá alakították. Felmentő seregek híján ezek a várak sem tudták magukat hosszan tartani a törökökkel szemben. Ezzel párhuzamosan újfajta vártípusok is meghonosodtak Magyarországon. Lippa. ezért a jelentősebb végvárakat a király a saját irányítása alá vonta. és óriási költségen a kor színvonalának megfelelően kiépíttette. azaz minél kevésbé legyenek kitéve az ellenséges ágyútűznek. 1. Fehérvár. Tata. aminek következtében sorra estek el a magyar várak (Siklós. Győr. valamint a két nagyhatalom belátta. olyan erősek legyenek. és alacsonyabb. Ferdinánd zsoldosokat fogadhat. betörések. védelmet nyújtottak a környékbelieknek. de olcsóbb és könnyebb javítani. közepes várak (Nógrád. a várfalakon ágyúkat tudjanak elhelyezni (pl. Szeged. a tűzfegyvereknek ellenállni képtelen falakkal rendelkeztek. A palánkvár nem olyan erős. a Német-római Császárság segítségére szorult. őrhely befogadóképessége: 20-50 katona. Az elkövetkezendő időszakban csak a nagy hadmozdulatok szüneteltek. ezért a status quo rögzítésével békére kényszerültek (Drinápoly. Eger) kb. Szigetvár. és köréje külső vár(ak)at építtettek.

a szász (patríciusok). századi erdélyi társadalom jellegzetességeit. ahol a szász polgárok az 1224-es Andreanum óta a szebeni bíró vezetésével önállóan irányították területüket. vagy elszegődtek a tőzsérek mellé a marhacsordák fegyveres kíséreteként (lásd hajdúk). Tagjai között a földjüket vesztett nemesek éppúgy voltak. tétel: Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete Erdé FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a XVI. Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd az egész ország urának tekintette magát. de ha volt rá mód. se posztó”). állandó harcokban telt. azaz rabolni. hanem területi alapon is elkülönült egymástól. amelynek feladata a katonai szolgálat – elsősorban a várakban –. az ország védelme. A törökhöz hasonlóan gyakran jártak portyázni. adott esetben portyák lebonyolítása volt. más. akkor gazdálkodtak. Lezárás. 1541-ben Buda török 50 . ill. A végváriak zsoldosok voltak.) A végvári katonaságot a török felszabadító háborúk után elbocsátották. A hosszabb békeidőszakban a harci kedvet és az ügyességet is ezeken a párviadalokon tették próbára.) Az ellátási problémák miatt egyrészt kénytelenek voltak a lakosságtól élelmet rabolni. A megyeszervezet is más volt népenként. a terület teljes mértékben az ország részét képezte. külön terület. de az udvar nem mindig tudta kifizetni a járandóságukat (pénzben vagy természeti juttatásokban). Kifejtés A mohácsi vereséget követő kettős királyválasztás után (1526-1527) Magyarország mindkét királya. közigazgatási egységeik a székek. a székely (előkelők/lófők) nemcsak hierarchikusan. A magyarok megőrizték a magyar megyerendszert. (Lásd forrásokhoz írtakat. jövedelmező tevékenységet folytatni. ill. Az 1437-es kápolnai unió sajátos rendi szerkezetet hozott létre. összegzés A magyar végvári vitézek élete kemény és fáradságos volt. ezért egzisztenciájuk biztosítására egyéb „munkákat” is elvállaltak a békésebb időszakokban. A 3 rendi nemzet: a magyar (nemesség). a székelyek kollektív nemességgel rendelkeztek. ha egyáltalán kifizették nekik („se pénz. században a határőrvidék váltotta fel. Zsoldjukat utolsóként kapták meg. és külföldi zsoldosok is kerestek itt megélhetést. mint a földjeikről a török elől vagy más okból megszökött jobbágyok.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A végvári katonák sajátos részét jelentették a korabeli társadalomnak. a végvári rendszert pedig a XVIII. a gyakori élelmiszerhiány miatt pedig legyengültek. sajátos etnikai és vallási vonásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A mohácsi csata előtt Erdély élén a királyt képviselő vajda állt. 30. Ebből a rétegből alakult ki a vitézlő rend. (Lásd forrásokhoz írtakat. Szászföld önálló. Sajátos pénzszerzési mód volt a török foglyokért kért váltságdíj és a párviadalok során szerzett zsákmány.

1437-ben az erdélyi parasztfelkelés idején jött létre az erdélyi három nemzet szövetsége (unio trium nationum). akik birtokukat a közösség tagjaként kapták. mivel Miksa is belátta. az evangéliumi tisztaság eszményét hirdető egyház. királyságból fejedelemség lett. Lezárás. tehát a fejedelem személyét és a külpolitikáját egyeztetni kellett.) Természetes határai. A földesurak számára csábító volt a szekularizáció nyújtotta birtokszerzési lehetőség. illetve Erdély vazallusi státuszával. Ezekkel a döntésekkel ismerték el először a Habsburgok az ország három részre szakadását. cserében Miksa elismerte őt Erdély (önálló hercegség) fejedelmének. a cölibátus megszüntetése. hogy szinte minden társadalmi réteg érdekeltté vált a reformációban. Erdély jogi helyzete így hasonló lett. János Zsigmond halála (1571) után azonban az erdélyi rendek nem tartották be a speyeri egyezményt. a házasság engedélyezése a papság körében sokakat vonzott. a protestantizmussal megjelenő olcsóbb. Fráter György 1551-es meggyilkolását követően beálló patthelyzet után az erdélyi rendek hívására János Zsigmond 1556-ban visszatért Erdélybe. a házasság felbontásának lehetősége (számos jobbágy élt ezzel a lehetőséggel). hogy amennyiben fiú utód nélkül hal meg. akkor a Habsburg főség alatt egyesíthetik Magyarországot. amit török megtorlás.kézre kerülése az ország három részre szakadását is jelentette: a szultán „ajándékaként” kapta meg a keleti országrészt János Zsigmond. Az erdélyi társadalom tagolódásáról és arányairól lásd a forrásokhoz írtakat. Először ismerte el Habsburg uralkodó Erdély függetlenségét. mint a katolikus egyháznak. hogy a földesúr még jobban kiterjessze befolyását a jobbágyára. hanem Báthori István partiumi nagybirtokost emelték hatalomra (1571-1586). 51 . A nemesek. mert így függetlenedni tudtak az egyháztól. ezzel elismerte a vazallusi státuszt. a rendiség sajátos erdélyi formája (kápolnai unió). a jobbágyok terheinek csökkenése (nem kellett fizetniük a tizedet). nem alakult ki olyan típusú politikai befolyása. büntető hadjárat követett. hogy nem képes Erdélyt és a Részeket a királyi Magyarországgal egyesíteni. század derekán. Eszerint Erdélyt stabilizálni kell. akár magyar. A megállapodás következtében Erdély államformája is megváltozott. János Zsigmond elismerte a Habsburgok magyar trónját. szász avagy román. Az anyanyelvi istentisztelet. ami elősegítette a terület politikai önállósulását is a XVI. másrészt viszont nem mondott le az országegyesítésről sem. és a Habsburgokkal rendezte a közjogi viszonyokat. század első felének Magyarországán. Az új fejedelem elküldte az adót a töröknek. eius religio elve. kívül maradt a nemzeten. Az 1551. aki azonban ekkor még a magyar királyi címet viselte. mert csak Erdélyből kiindulva lehet egyesíteni az országot. adófizetéssel tartozott. azaz megfogadta. összegzés A reformáció gyorsan terjedt a XVI. hasonlóképpen az ugyancsak közösségi jogon birtokos szászok. (Később Bocskai István módosítja Báthori István koncepcióját. A speyeri egyezményben (1570) János Zsigmond lemondott a magyar királyi címről. a termelési lehetőségek változatossága képessé tették az erdélyi társadalmat bizonyos önellátásra. valamint a cuius regio. Ennek legfőbb oka. másrészt a kálvini egyházszervezet sok szempontból hasonlít a városi önkormányzatokhoz. a székelyek és szászok képviselői a tartományi gyűléseken tudták befolyásolni a vajdaság. erre azért voltak ekkor hajlandók. hiszen a terület nem esett a török támadások fő irányába. A magyar és így az erdélyi rendi társadalomban a nemzet tagja csak birtokos ember lehetett: a birtoktalan jobbágy. Erdélyben a nemzethez tartoztak a birtokos nemesek mellett a katonáskodó székelyek. ami lehetőséget biztosított arra. a speyeri egyezményt pedig magára nézve is kötelezőnek ismerte el. évi egyesítési kísérlet azonban kudarcba fulladt. mint Moldváé és Havasalföldé. hiszen nem a Habsburgokat. Szulejmán megelégedett János Zsigmond. majd a fejedelemség politikai döntéseit. konkrétan meg is határozták Erdély határait. Ennek eredményeképp a Tiszántúl és a Temesköz is török fennhatóság alá került. A városok polgárai körében is gyorsan tért hódított. Ráadásul a reformációval átalakuló társadalmi hierarchiában a földesúri hatalmat a papság nem veszélyeztette. A csecsemő király helyett kormányzó Fráter György egyrészt kemény kézzel látott az államélet szervezéséhez. Báthori István politikai koncepciója évtizedekre meghatározta Erdély sorsát.

hogyan próbálta meg Rákóczi a hadsereg létszámát és képzettségét növelni! FELELETVÁZLAT Bevezetés I. A reformáció hívei szerint a magyarságot ért megpróbáltatások kiváltója a katolikus egyház világias. Az 1570-es évekre Magyarország lakosságának több mint 75-80%-a valamely protestáns felekezetre tért át. de a XIV. az Udvari Kamara önkényuralmát. hogy az elégedetlenség nem elég. aminek következtében a császári hadsereget szinte teljesen kivonták Magyarországról. Az ortodox vallás is csak a megtűrt vallás kategóriájába tartozhatott. az evangélikus. több törvény is kimondta a vallásfelekezetek szabadságát. külső segítségre van szükség.) 1703 májusában még Brezánban kiadott kiáltványában fogalmazta meg az országot ért sérelmeket: a szabad királyválasztás eltörlését. A főurak (pl. (Birtokai kb. és a mozgalom élére állt. Rákóczi kapcsolatot keresett a franciákkal. (Lásd a térképhez írtakat. Megszökött. az erdélyi fejedelmek örökösét (I. A háborúk miatt bekövetkező adóemelés tovább fokozta az elégedetlenséget. és Lengyelországba menekült. Perényi Péter sárospataki. Ezt a felkelést a császári haderő leverte. Kifejtés 1701-ben kitört a franciák és a Habsburgok között a spanyol örökösödési háború. Kiss Albert és Szalontai György) felkeresték Rákóczit Brezán várában. pusztítása miatt a magyar társadalom jelentős része szembekerült a Habsburgokkal. Elfogadták tehát az ún.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az új hit először a királyi udvarban. Bercsényi Miklós felvidéki főnemes szervezkedést indított. Az Erdélyi Fejedelemség vallási megoszlása igen változatos volt. 31. hogy Magyarország önállóan nem képes felvenni a küzdelmet a Habsburgokkal szemben. ugyanis tisztában volt vele.2 millió holdat tettek ki. tétel: A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai Rá FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével jellemezze a Rákóczi-szabadságharc belső támogatottságának kérdését! Térjen ki arra. Csak kedvező külpolitikai viszonyok mellett volt hajlandó felvállalni a felkelést. őt magát bebörtönözték. a református és az unitárius irányzatot. aki elfogadta ajánlatukat. 1697-ben Tokajhegyalján parasztlázadás tört ki. magas adók bevezetését. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) 1703 áprilisában a Felső-Tisza-vidéki lázadó nép követei (Esze Tamás. de a rendi sérelmek a nemességet is az udvar ellen hangolták. Lipót abszolutisztikus politikája és a török kiűzésének terhei. A szász polgárok után először a főnemesség fogadta el a tanokat. (Lásd a forráshoz írtakat. amihez megnyerte II.) Rákóczi látta. századi vallásháborúk korában azonban Erdélyben békességben éltek a felekezetek. az ország egyik legnagyobb birtokosát. a rendek szabadságjogainak megsértését. (Lásd a forráshoz írtakat. Rákóczi Ferencet. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia).) A XVI.) Az új rendelkezésekkel párhuzamosan mindig kimondták a „régi” felekezet védelmét is. hitéletet elhanyagoló magatartása volt. Nádasdy Tamás sárvári) udvarai reformációs központokká alakultak át. Habsburg Mária udvartartása körében és a szász városokban terjedt el. az anabaptistákat azonban Erdélyben is üldözték. négy bevett vallást: a katolikus. az ellenállás jogának eltörlését. A török elleni harcok idején a magyar 52 . Lajossal folytatott levelezését leleplezték. 1.

akik viszont így nem tudták megművelni a földjeiket. hogy a hadsereg is javarészt jobbágyokból állt. hogy az általa kivetett adók magasabbak a császáréinál is. 1704-ben az erdélyi rendek fejedelmükké választották Rákóczit. a katonák zsoldja miatt is sok pénzre volt szükség. református. illetve a vitézlő rend térnyerésének megakadályozása céljából). holott az azokból származó jövedelmekre szükség lett volna. Az 1707. döntésből.) A fegyverhiány megszüntetése érdekében állami manufaktúrákat hozott létre. összegzés 1707-re a katonai helyzet lényegesen nem változott. de kevés volt közöttük a főrendű. másoknak pedig fegyverváltságot kellett fizetni érte. A szabadságharc anyagi bázisát részben Rákóczi saját birtokai. de legnagyobb részben a jobbágyok adói biztosították. Lajos csak mint erdélyi fejedelmet tekintette tárgyalópartnerének (ugyanis Magyarországot rebellis. mivel azonban alig volt megfelelően képzett tiszt. kiképzett hadsereg volt. Az elhúzódó háború miatt azonban a parasztság elkedvetlenedett. A nehézséget növelte. és önkényuralmat gyakorol a szabadság leple alatt. melyekből a hadsereg fegyvereket és ellátmányt vételezhetett. Az újszerzeményi jog bevezetése következtében a nemesek egy része nem kapta vissza régi birtokait. ezért 1703 augusztusában a vetési pátensben a hadba lépőknek és legközelebbi családtagjaiknak mentességet ígért az állami és földesúri szolgáltatások alól. mert XIV. amely önkéntesekből állt. mivel azonban ez rézből készült (rézlibertás). és vezérlő fejedelmükké választották Rákóczit. fegyelmezettebb. évi ónodi országgyűlésen kimondták ugyan a közteherviselést. Lipótvár. ill. hogy viszonylag kis haderő is elég volt a magyar front egyensúlyban tartásához. A fegyvereket részben importálniuk kellett. Várad.) Később (1708) a végsőkig kitartóknak hajdúszabadságot ígértek. A rendelkezések következtében a nemesség egy része csatlakozott (Károlyi Sándor is) a felkeléshez. féltek Rákócziék a főúri ellenállástól. hogy a nemességet és a parasztságot egy táborban kell tartania. A kuruc hadsereg két alapvető egységből állt: egyrészt a reguláris haderőből. évi ónodi országgyűlésen már komoly feszültségek jelentkeztek. Lajos csak 10000 tallért folyósított havonta. a nemesség azonban parasztlázadást látott a mozgalomban (fegyvert is fog ellenük több helyen). ezért hamar értékét vesztette. Az 1707. Bercsényi és hívei. Ez azért volt fontos. kastélyok elleni paraszti fellépést. A számszerű adatok is igazolják. a szabadságharc befejezését követelték. Szeged). Rákóczi Ferenc is tisztában volt. ráadásul 1702-től I. ez toborzott. A hadsereg ellátására Rákóczi pénzt veretett. A fontos várak Habsburg kézen maradtak (Buda. az utánpótlási vonalak elvágására törekvő hadműveleteket hajtottak végre. (Ekkor még nem merték kimondani a trónfosztást.) Lezárás. A császári haderő rendezettebb. Rákóczi azonban tudta. evangélikus felekezetek szabad működése). jobban tudott manőverezni. s még ugyanebben az évben a felkelők is vereséget szenvedtek Nagyszombatnál. ez csak részben sikerült. ezért többnyire portyázó lesvetéseket. Turóc vármegye követei azzal vádolták Rákóczit. a nemesség egy része pedig szembefordult a fejedelemmel ősi szabadságjogaik sérelme miatt (az adómentesség.katonákat mellőzték. ezért a nagyobb ütközeteket ők nyerték. amely biztosította a rendiség rendszerét. A hadsereg leginkább lovasságból állt. A kiáltvány ugyan a nemes és „nemtelen” országlakosokhoz szól. konföderációt hoztak létre. lázadó államnak tartotta). valamint az irreguláris haderőből. a rendi jogok védelme érdekében. az udvari tanács önkényesen hozta meg döntéseit. (Még ebben az évben a családtagokra vonatkozó rendelkezést érvényteleníti. 1704-ben a franciák (és bajorok) vereséget szenvedtek Höchstädtnél. a harci fegyelem biztosítása érdekében rendelkezett a hadirendtartás kiadásáról és a vallási ellentétek tompításáról (katolikus. hogy elejét 53 . amelynek vezetője Károlyi Sándor. vezetője Bercsényi Miklós. (XIV. Lipót megkezdte a várak szisztematikus megsemmisítését. A nemeseket kizárták minden tanácskozásból. részben a francia segítség. A gyulai pátensben viszont megtiltotta a nemesek. ám ez nem javította lényegesen az anyagi feltételeket. Bár Rákóczi a gazdasági intézkedésekkel igyekezett biztosítani a hadsereg ellátását. 1705-ben a szécsényi országgyűlésen a rendek szövetséget kötöttek. Országszerte raktárakat létesített. a várak élére külföldieket állítottak. Ekkortól kezdődően már csak a rendi jogok biztosítása a magyarok célja. A Rákóczi-szabadságharc sorsa azonban alapvetően nem a magyarországi hadszíntéren dőlt el – ezzel II.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
vegyék egy esetleges Rákóczi-ellenes rendi fellépésnek, lekaszabolták a Turóc vármegyei követeket, ezzel az ellenzéket megfélemlítették. Kimondták a közteherviselést, a Habsburg-ház (I. József) trónfosztását. II. Rákóczi Ferenc olyan uralkodót akart a magyar trónra, aki meg is tudja védeni az országot, ám a tárgyalások a trencsényi csatavesztés miatt (1708) kudarcba fulladtak. A vereség döntő fordulatot eredményezett a szabadságharc történetében, hiszen az új, ill. nagy harcértékű magyar csapatok megsemmisültek, a kurucok nagy része többé nem tért vissza harcolni, ill. ezredek álltak át a labancokhoz. Rohamosan fogyott a kuruc haderő, és ezzel együtt az általuk felügyelt terület is. 1709-ben a nemzetközi helyzet is még kedvezőtlenebb lett, a franciák veresége, a spanyol örökösödési háború is a vége felé közeledett, a békéket kezdték előkészíteni. XIV. Lajos beszüntette a magyar mozgalom támogatását. XIV. Lajos a trónfosztás kimondása ellenére is vonakodott formális szövetségre lépni a fejedelemmel, a francia érdekek ekkor már mást kívántak. Még 1707-ben Varsóban Rákóczi szerződést kötött I. Péter orosz cárral, de az oroszoknak más érdekeik fűződtek ehhez, nem kívántak a Habsburgokkal mélyebb konfliktusba keveredni, azaz Oroszország csak eszközként kívánta felhasználni a Rákóczi-szabadságharcot a svédek ellenében. A szabadságharcot lezáró béke megkötésére 1711-ben – Rákóczi távollétében – került sor Szatmáron. A majtényi síkon tették le a fegyvert a csapatok.

32. tétel: Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása a Dem XVIII XVIII. században
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be, hogyan változtak a demográfiai viszonyok, a népesség etnikai összetétele Magyarországon a XVIII. században! FELELETVÁZLAT
Bevezetés Az elhúzódó háborúskodás, az éhínségek, a járványok a lakosság nagyarányú pusztulását eredményezte főként az Alföldön, a végvári vonal mentén és a Dél-Dunántúlon, a települések jelentős része a népességgel együtt eltűnt, elpusztult. Az érintett térségekben az egykori szántók helyét legelők, bokros parlagok, vadvizek váltották fel. A várak építése, a hadsereg tűzifaigénye megritkította az erdőket, a talaj elpusztult, sok helyen átadta helyét a futóhomoknak, ezért az egykori kultúrtáj elvadult vidékké változott. A pusztásodást elősegítette az éghajlati változás is. A településszerkezet is átalakult: az Alföldről sokan a védettebb városokba mentek megélhetést találni a háborúk idején, az Alföld aprófalvai nagy számban, de védtelenebb mezővárosai is jelentős mértékben elpusztultak. Kifejtés Mindezen változások következtében egész országrészek váltak lakatlanná, aránytalanságok jelentek meg a népsűrűségben. A háborúktól megkímélt nyugati, északnyugati országrészek népsűrűsége sokkal nagyobb volt: egy-egy megyében több mint százezer ember élt, míg a déli, délkeleti területeken megyénként alig 3-4000.

54

1711 volt a demográfiai mélypont, utána – a tartós békének köszönhetően – gyors gyarapodás, népességnövekedés kezdődött. Ebben egyaránt szerepet játszott az újjáépítés, a gazdasági helyzet javulása, a bevándorlás, a belső vándorlás (migráció) és a betelepítés is. Mivel a háborúk elsősorban az alföldi, dombsági és völgyi területeket pusztították, a hegyvidékek érintetlenek maradtak, ezért a hegyvidéken élő magyarok, románok, ruszinok, szlovákok a térség kedvezőtlen mezőgazdasági adottságai és a relatíve magas népsűrűség miatt megindultak a völgyek, sík vidékek felé (migráció). Döntően az Észak-Dunántúl és az Alföld peremvidékén élő magyarok népesítették be az ország ritkán lakott, belső vidékeit, ezzel a magyar etnikai határ a Kárpát-medence belseje felé tolódott. A földesurak egy része a hódoltságon fellépő munkaerőhiány miatt támogatta a vándorlást, sőt kedvezményeket (átmeneti adómentességet) adott a földjére betelepülő parasztoknak. Az ideáramló jobbágyok megkezdték a bozótosok és vadvizek visszahódítását, a hatalmas megműveletlen földek sokkal jobb életlehetőségeket kínáltak számukra a kezdeti nehézségek ellenére is. A földesurak másik része azonban rendeletileg és törvényekkel próbálta megakadályozni a munkaerő elvándorlását, hiszen az ő jobbágyaik száma jelentősen csökkent. Az öntevékeny betelepülés szervezetlen, de nem mindig spontán népmozgást jelentett. A szabad földterületek az ország határai mentén élők közül sokakat csábítottak Magyarországra. A gazdasági lehetőségek mellett szerepet játszott a török előli menekülés is (pl. szerbek, bolgárok). Az elvándorolt magyarok helyébe és a pusztaságokra áramlottak a hegyvidék különböző népei, elsősorban a szlovákok és a románok. Ekkor jöttek létre az Alföld és Temesköz szlovák szigetei, északról pedig csehek, lengyelek, ruszinok érkeztek a délre vándorló szlovák családok helyére. A románok is lehúzódtak a völgyekbe (ill. a határon túlról is érkeztek új csoportok) és az Alföld irányába. Ennek a népmozgásnak a következtében Erdélyben többségbe kerültek a románok. A népmozgás ösztönzői a magyar nemesek voltak, akik birtokaik megművelésére igyekeztek munkaerőt biztosítani, s ezért átmeneti engedményeket is adtak. A szervezett betelepülés részben a földbirtokosok, de döntően az állam irányításával folyt az 1720-as évektől. (Bár előzményei már voltak a Rákóczi-szabadságharc idején is.) Az udvar és a főnemesség ún. pátensekben toborzott a sűrűbben lakott német nyelvű területeken. III. Károlyt elsődlegesen az adóalap növekedése vezette, de felekezeti szempontok is szerepet kaptak, hiszen a svábok érkezésével a katolikusok arányát kívánták növelni. Az első kísérletek gyakran végződtek kudarccal, többen visszatértek eredeti hazájukba. A problémákból okulva a következő csoportokat már előkészítettebben fogadták, Mária Terézia 1766-ban fel is állított egy telepítő biztosságot. A megérkezők jelentős kedvezményeket kaptak az udvartól (pl. állami adó elengedése), a Bánátban előre felépített falvak, szerszámokkal felszerelt házak várták a lakókat. A svábok szétszórtan, több jelentős szigetet alkotva települtek le (pl. Tolna, Baranya vidéke, Buda környéke, Bakony, Kalocsa, Dél-Balaton térsége). A vándormozgalmak hosszú távú következményeiként csökkent a magyarság aránya az országon belül (Horvátországgal együtt nem érte el a 44%-ot, de Horvátország nélkül is csak 50% körül alakult); másrészt etnikailag kevertebbé vált az ország, bár létrejöttek nagy etnikai tömbök is. A lakosság arányairól lásd az adatsorokhoz írtakat. A XVIII. században a településszerkezet is jelentősen átalakult. A háborúk következtében eltűntek az Alföld aprófalvai, és helyettük megnőtt a városias településeken élők aránya. A XVIII. században a tartós békének köszönhetően kialakult az alföldi tanyarendszer. A ritkán lakott, termékeny területeken a települések határa jóval szélesebb lett, mint a korábbi időszakban. Sok gazda a tél beálltáig a tanyán lakott. (Kecskemét tanyáinak száma pl. 1000 körül volt.) A XVIII. század első felében Debrecen és Pozsony volt a két legnépesebb település, de az újjáépítésnek és a betelepülésnek köszönhetően megelőzte őket Pest és Buda. Mivel ez utóbbi városokat a török háborúk után újjá kellett építeni, így sokkal modernebbnek tűntek, mint a török által nem pusztított városok. (Lásd a forrásokhoz írtakat.)

55

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Lezárás, összegzés A betelepülésnek és a betelepítésnek köszönhetően tehát a XVIII. század végére a lakosság megkétszereződött, a II. József korában készült népszámlálás adatai szerint kb. 9,3 millió lett. A népességnövekedés mértéke – pontos kiinduló adatok hiányában – vitatott, de általában a megkétszereződést tartják reálisnak. (Természetes szaporodás a jobb életkörülmények között kb. 2 millió, és kb. ugyanennyi a betelepülő.) A század során elért változások már csak azért is igen figyelemre méltóak, mert a gazdaság fejlődése, az életszínvonal tagadhatatlan emelkedése mellett is mindennapos dolog volt a magas halálozás: éhínségek és járványok (tüdőbaj, pestis, vérhas, himlő, torokgyík) pusztítottak, két nagy pestisjárványt (1711-ben és 1738-41 között) pedig a hatóságok vesztegzárral, fertőtlenítéssel, a higiénia megteremtésével próbáltak megállítani. A II. József korában készült népszámlálás nem tért ki a nemzetiségek vizsgálatára – mert erre az információra az államnak akkoriban semmi szüksége nem volt –, ezért pontos számadatok nem állnak rendelkezésre, arányuk becsült. A betelepülésekkel Magyarország többnemzetiségű országgá vált, de egyben kevert népességű is, mivel több népcsoport élt egy helyen (pl. Temesköz). A horvátokat kivéve az összes magyarországi nemzetiség ún. csonka társadalmat alkotott, ez olyan társadalmi szerkezet, amelyből hiányzik valamelyik társadalmi réteg. A horvát és a magyar ún. teljes társadalom volt.

33. tétel: A ma magyarországi reformáció
FELADAT:

A források és ismeretei alapján mutassa be a reformáció magyarországi térhódítását és jelentőségét! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A reformáció előzményének tekinthető, hogy Mátyás király az udvarába hívott számos humanista gondolkodót, akiket azután magas egyházi tisztségekbe helyezett. Ők nem elsősorban egyházi értékrendet képviseltek, hanem a humanizmus szellemében ténykedtek. Az egyház vezető rétege kezdett elvilágiasodni, reneszánsz életvitelt képviselt (pl. Janus Pannonius, Vitéz János, Bakócz Tamás). A reformáció gyorsan terjedt a XVI. század első felének Magyarországán. A katolikus egyházban számos visszásság és visszaélés volt megfigyelhető a tárgyalt időszakban, vagyis az európai tendenciáknak megfelelően Magyarországon is elterjedt a nepotizmus, simonia, a reneszánsz életvitel, tisztségek halmozása, az alsópapság érdekeinek szem elől tévesztése stb. Ezeket a jelenségeket az egyházon belül is számos irányzat, csoport bírálta, pl. közéjük tartoztak az obszerváns ferencesek. A római egyház meggyengüléséhez mindenképp hozzájárult, hogy a mohácsi csatában 7 főpap hunyt el, azaz szinte „lefejeződött” a katolikus egyház, amely vezetők nélkül nem igazán tudott megbirkózni a reformáció okozta kihívással. Kifejtés Az új hit először a királyi udvarban, Habsburg Mária udvartartása körében jelent meg, bár II. Lajos udvarában még törvény tiltotta a reformáció terjesztését, ill. a lutheránus vallás gyakorlását. A szász polgárok után először a főnemesség fogadta el a tanokat.

56

ill. hogy itt nyomdákat és iskolákat alapított. de megjelentek az unitáriusok elszórtan elhelyezkedő közösségei és a nagyobb görögkeleti vallású románok lakta régiók is. majd Szapolyai János is bebörtönözte. kapcsolatot tartottak a reformáció külföldi vezetőivel. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a cölibátus megszüntetése. Bár I. Az 1550-es években jelent meg a magyarok körében a kálvinizmus.) Az új rendelkezésekkel párhuzamosan mindig kimondták a „régi” felekezet védelmét is. jelentősebb katolikus tömb a nyugati országrészben. s ez az irányzat a mezővárosi lakosság és a végvári vitézek körében terjedt gyorsan. Ferdinánd. Az 1570-es évekre Magyarország lakosságának tehát kb. A reformáció nagyobb irányzatai közül Luther tanai idővel szélesebb körben is elterjedtek. amely főként a Felvidéken szilárdult meg. Debrecent „kálvinista Rómává” tette azzal. valamint a cuius regio. Elfogadták tehát az ún. Jelentős kálvinista prédikátor volt még Kálmáncsehi Sánta Márton és Szegedi Kis István is. Dévai Bíró Mátyás (egykor ferences rendi szerzetes) a wittenbergi egyetemen tanult. az evangélikus. a Székelyföldön zömében katolikusok. Perényi Péter sárospataki. nem alakult ki olyan típusú politikai befolyása. Ferdinánd is elfogadta ezt a hitvallást. Az Erdélyi Fejedelemség vallási megoszlása igen változatos volt. A Szászföldön evangélikusok. a jobbágyok terheinek csökkenése (nem kellett fizetniük a tizedet). hitéletet elhanyagoló magatartása volt. az evangéliumi tisztaság eszményét hirdető egyház. a református és az unitárius irányzatot. vagyis minden baj forrásának tekintették az ellenreformáció időszakában. Bártfa. ami lehetőséget biztosított arra. Az evangélikus közösséghez kapcsolódott az első Újszövetség-fordítás is (Sylvester János). (Néhány évtized múlva ugyanezzel a váddal illették a reformációt. A városok polgárai körében is gyorsan tért hódítottak az új tanok. a magyar Luthernek is nevezték a kortársak. másrészt a kálvini egyházszervezet sok szempontból hasonlított a városi önkormányzatokhoz. Az evangélikus vallás terjedését igazolja az ún. A korszak egyik legjelentősebb hitvitázója volt. Az anyanyelvi istentisztelet.A főurak (pl. a Habsburgok által ellenőrzött területen és a legkeletibb területeken.) A XVI. a házasság felbontásának lehetősége (számos jobbágy élt ezzel a lehetőséggel). a protestantizmussal megjelenő olcsóbb. négy bevett vallást: a katolikus. század eleji Magyarországon szinte minden társadalmi rétegből csatlakoztak a reformációhoz. az anyanyelvi igehirdetés terjedését. a Felvidék németek lakta városaiban. mert így függetlenedni tudtak az egyháztól. A reformáció hívei szerint a magyarságot ért megpróbáltatások kiváltója a katolikus egyház és a magyarság világias. Az ortodox vallás is csak a megtűrt vallás kategóriájába tartozhatott. A legelterjedtebb felekezetté vált a XVI. és elterjesztette ezeket a tanokat Kassán. de elterjedt az erdélyi szászok körében is. Kialakult az új egyházszervezet. Lőcse és Kisszeben polgársága megfogalmazta a lutheri tanoknak megfelelő hittételeit hasonlóan az augsburgi hitvalláshoz (1549). eius religio elve. a házasság engedélyezése a papság körében sokakat vonzott. szabadulása után már az egész országban prédikált. 75-80%-a valamely protestáns felekezetre tért át. Ráadásul a reformációval átalakuló társadalmi hierarchiában a földesúri hatalmat a papság nem veszélyeztette. Ebben Kassa. mint a katolikus egyháznak. leginkább a városi lakosság körében. A vallásháborúk korában azonban Erdélyben békességben éltek a felekezetek. században. a Székelyföldön maradt csak. A Részek (Partium) és a 7 vármegye területén többségében reformátusok éltek. A református egyház megszilárdulását a debreceni zsinat (1562) határozatainak köszönhette (Debrecen – Egervölgyi Hitvallás). A magyarországi református egyház legnagyobb alakja Méliusz Juhász Péter volt. I. hogy a földesúr még jobban kiterjessze befolyását a jobbágyára. A református és az unitáriusok elsősorban a magyar etnikumhoz tartozóak voltak. Eperjes. összegzés A reformáció egyik legfőbb vonzereje az anyanyelvűség volt. 57 . Lezárás. Nádasdy Tamás sárvári) udvarai reformációs központokká alakultak át: támogatták iskolák. nyomdák alapítását. kisebb részben reformátusok laktak. az anabaptistákat azonban Erdélyben is üldözték. A földesurak számára csábító volt a szekularizáció nyújtotta birtokszerzési lehetőség. ötvárosi hitvallás megszületése. több törvény is kimondta a vallásfelekezetek szabadságát.

Az alsóbb évfolyamos diákok központokban tanulhattak tovább. Apáczai Csere János is.) 34. Tolna. Először az ülésezés rendjét kellett eldönteni. Gyulafehérvár. Sárospatak. Állandó nyomdák működtek: Sárváron. Kolozsvár. században kb. 1000 könyvet adtak ki.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Károli Gáspár Bibliája az irodalmi nyelv kialakulásában döntő szerepet játszott. főként teológiai műveket. 650-700 magyarországi diák járt. hiszen 1614 óta a királyok nem hívták össze a rendi gyűlést. Egy-egy iskola kisebb országrészek oktatását felügyelte. Nagyszebenben. taláros nemesség. Két lehetőség állt fenn: Az 1614-es forma. Kolozsváron.) Félve az újbóli államcsődtől. Marie Antoinette igen népszerűtlenné tette a királyi családot egyrészt osztrák származása. A parasztságot az 1780-as évek gazdasági válsága sújtotta: éhínség. ezért külföldi egyetemeken tanulhattak csak tovább. (1526-1560 között a krakkói és wittenbergi egyetemre pl. (A XVI. Debrecen. s ezek fejlesztését szorgalmazta pl. Mivel Magyarországon nem volt egyetem. a bürokráciában egyre jelentősebb szerepet kapott az ún. emelkedő árak és az adóterhek növekedése. az alkotmányos átalakulás pedig számukra garanciát jelent erre. 58 . melyben mind a három rend azonos számú (300) követtel képviselteti magát. Lajos felesége. május 5-re összehívta a Rendi Gyűlést Versailles-ba. Óriási szerepe volt a reformáció terjedésében az anyanyelvi éneklés (zsoltárfordítások. az államadósság a kezelhetetlenség határán állt. tétel: A francia alkotmányos monarchia válsága és bukása fra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a királyi hatalom jellegének változását a forradalom kirobbanásától az alkotmányos monarchia bukásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés A forradalom okai: Társadalmi okok: A nemesség úgy érezte. meg kellett szüntetni a kiváltságos rétegek adómentességét. de a helyzetet valóban súlyosbította. (A francia államcsődöt nem az udvar költekezése okozta.) Az új felekezetek nagy súlyt fektettek az oktatásra. hogy befolyása visszaszorult. Várad. Mindenképp át kellett alakítani az adórendszert. Személyes okok: XVI. A polgárság gazdasági befolyása egyre nőtt. Iskolákat alapítottak: pl. de ábécéskönyveket és széphistóriákat is megjelentettek. XVI. Lajos 1789. Debrecenben. a politikában még nagyobb szerepet szeretne. A polgárság körében egyre jelentősebbé vált a felvilágosult értelmiség befolyása. akiknek erre lehetősége volt. másrészt pazarló életvitele miatt. egyházi énekeskönyvek) meghonosításának is. Gazdasági okok: A korszerűtlen adózási rendszer és az elhúzódó háborúk miatt a francia állam csőd közelébe jutott.

XVI. és Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek kiáltotta ki magát. A vidék forradalmát („nagy félelem időszaka”) követően a nemzetgyűlésen a nemesség. Kifejtés A harmadik rend együttes ülésezést követelt.Új szisztéma szerinti. Itt megfogadták. Július 17-én aláírásgyűjtésbe kezdtek a Mars-mezőn a köztársaság kikiáltásáért. A nemzetőrség azonban letartóztatta. Az abszolutizmus bukásának fő oka a pénzügyi csőd volt. hiszen a hatalom forrása a nép. (Vezetők: Sieyes abbé.és sajtószabadság. a parasztság pedig alacsonyabb adókat és a földesúri szolgáltatások csökkentését várta. és új városi tanácsot alakítottak. ráadásul ellenséges gesztusokat tett (esküt nem tevő pap kezéből áldozott). XVI. és nem fogadta el az augusztus 4-ei és 26-ai rendelkezéseket. július 14-én megostromolta a zsarnokság szimbólumát. a polgári társulás célja az ember jogainak megőrzése. melyeket a radikális értelmiség fogalmazott). de a nemzetőrség vezetője. az egyháziak és a királyi hatalom visszaállításában érdekelt nemesek tanácsára hallgatva belement a szökésbe is (1791. La Fayette ágyúkkal löve- 59 . A papság és a vidéki parasztság egy jelentős része szembefordult a forradalommal. Június 20-án az uralkodó munkák ürügyén bezáratta az üléstermet. Az uralkodó végül az utóbbi mellett döntött.). kiáltványok árasztották el a városokat (a nép követeléseit tartalmazták. amelyben a harmadik rendnek ugyanannyi követe van. június. sőt felerősödött. Július 12-án megkezdődött a nemzetőrség szervezése. és az utcára vitte a küzdelmeket. Amikor a tömeg fegyverkezésbe kezdett. ám a nemzetgyűlés csak az utóbbit adta meg. alábecsülte a politikai erők belső küzdelmeit is. Lajos katonákat állított Párizs köré. Rögzítette a közteherviselést. míg meg nem születik az új alkotmány – ez az ún. Mirabeau márki és La Fayette márki. A rendek panaszfüzetekben foglalták össze követeléseiket. A király azonban kétkamarás rendszert és királyi vétót követelt. Maga a király is Párizsba ment. Lajos a Tuilleriákba tette át székhelyét. hogy kimondta: nincsenek születési előjogok. A király szökését követően felerősödött a köztársaságot kívánók tábora. ezzel a régi rendszer társadalmi értelemben megszűnt. ami azonban a forradalom kirobbanását követően nem enyhült. Párizsban a régi hatalom összeomlott. Az emigránsok. Október 5-én javarészt asszonyokból álló tömeg vonult Versailles-ba. és megalázó módon visszavitték Párizsba („A monarchia halottas menete”). kenyeret követelve. labdaházi eskü. és elfogadta az augusztusi határozatokat. mire a Nemzetgyűlés a Labdaházba vonult. június 17-én a Rendi Gyűlés Nemzetgyűléssé alakult. ehhez a királyi hatalomnak is alkalmazkodnia kellett (volna). Bízott abban. hogy külső segítséggel (osztrák. A tömeg azonban ki akarta erőszakolni a király és családja Párizsba költözését is. és a városok lemondtak a kiváltságaikról. hogy addig nem oszlanak fel. a Bastille-t. az alapvető polgári szabadságjogokat (vallásszabadság. hogy az uralkodó a nemzetgyűlés mellett az alkotmányos monarchistákkal sem volt képes együttműködni. La Fayette a nemzetőrség parancsnoka lett. így próbálván az indulatokat lecsendesíteni. augusztus 26-án fogadta el az alkotmányozó nemzetgyűlés az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. miközben a papság és a nemesség egy része a polgárság mellé állt. a törvény előtti egyenlőséget. A politikai élet radikalizálódását félreértette a király. Ezeknek a lépéseknek köszönhetően népszerűsége folyamatosan csökkent. szólás. A nemesség alkotmányos monarchiát. amelyet október 6-án végre is hajtottak. A politikai feszültséget az is növelte. azaz érvényesülnie kell a népfelség elvének. a polgárság jogegyenlőséget akart. 1789. a tulajdon sérthetetlensége). mint a másik kettőnek együttesen. a papság. de meghagyta a külön ülésezést és a rendenkénti szavazást. A választási küzdelemben a politika az utcára vonult: röpiratok. Az uralkodó a tömeg nyomására engedett. Egyetlen lehetőségnek az egyházi és emigráns vagyon kisajátítása mutatkozott. Marat: A nép barátja című újság cikkei). 20.) Miután XVI. ezzel tovább növelte a feszültséget. Lajos ismét csapatokat hívott Versailles-ba. porosz) vissza tudja majd állítani abszolút hatalmát. A dokumentum az alkotmányos átalakulás elveit határozta meg azzal. Ez a lépése a tömegek radikalizálódását segítette elő (pl.

valamint megtagadta a védelmi rendelkezések teljesítését. ez lett Franciaország első írott alkotmánya. a jakobinusok is melléjük álltak. (Lásd a forráshoz írtakat. melyben a tulajdonosok kezében van a hatalom. század főbb eszmeáramlatai XIX FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a XIX. 35. összegzés Az uralkodó sorsa politikai kérdéssé vált. Mivel a tömeg a király halálát kívánta. A girondiak a királlyal együtt a háborút támogatták. és megdöntötte a monarchiát. a király szembeszállt a nemzetgyűléssel. április 20-án girondi kormányt nevezett ki. Lajos szemében nem volt más. január 21-én guillotine-nal kivégezték. A girondiak végül kénytelen voltak engedni. és Capet Lajost a Konventben halálra ítélték. Az új állam az egyéni szabadságjogok és a politikai egyenlőség megvalósítása során a népfelség elvét juttatta érvényre. az igazságszolgáltató. Miután vereségek követték egymást.) Az alkotmány XVI. augusztus 10-én megostromolta a Tuilleriákat. Először június 20-án szállta meg a párizsi tömeg a Tuilleriákat. Koblenzben kiáltványt adtak ki. ha a királyt baj éri. hogy a girondiakkal szemben növeljék befolyásukat. az abszolút monarchiát alkotmányos monarchia. mint királyi jogainak korlátozása. hanem az alkotmányos monarchisták is egyre inkább elszigetelődtek.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli tett a tömegbe. hogy az országban ne lehessen visszaállítani az abszolutizmust. XVI. századi szocializmus eszmerendszerének létrejöttét. Lajos 1792. hogy ésszerűen berendezkedett állam jöjjön létre. A hírek hallatán az emigráció központjában. A nemzetgyűlés 1791 szeptemberére alkotta meg az alkotmányos monarchia működéséhez szükséges törvényeket. így növelte a király bizalmatlanságát. míg az alkotmányos monarchisták és a jakobinusok ellenezték. Az abszolutizmus lényege volt. Az alkotmányozó gyűlés 1791 októberében feloszlott. A királyt és családját a Temple börtönébe zárták. és nem felelt tetteiért az alattvalóknak. ill. Megalkotóit két cél vezette: egyrészt az. legfőbb irányzatait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Demográfiai változások: (lásd táblázat adatai) 60 . amit alapvetően barátságtalan gesztusként értelmezett. szeptember 20). melyben lerombolással fenyegették meg Párizst. tétel: A XIX. és átadta helyét a törvényhozó nemzetgyűlésnek. másrészt pedig. később köztársasági államforma váltotta fel (1792. Az alkotmányos monarchia a hatalmi ágak megosztására épült. de a királyt nem sikerült megfélemlíteni. A francia forradalom tehát megszüntette az abszolutizmust. Átalakultak a politikai erőviszonyok: az alkotmányos monarchisták mellett a girondiak erősödtek meg. Lezárás. a végrehajtó hatalom egy kézben való egyesítésével teljhatalomra tett szert. Ennek a lépésnek köszönhetően nemcsak a király. folytatta politikáját. 1793. hogy az „Isten kegyelméből” uralkodó király a három hatalmi ág: a törvényhozó. leváltotta a girondi kormányt. Az 1791. Erre a párizsi községtanács vezette tömeg 1792. és hadat üzent a Habsburg Birodalomnak. továbbra sem adta fel eredeti terveit (külföldi segítséggel visszaszerzi hatalmát). augusztusi pillnitzi osztrák-porosz nyilatkozatot követően fokozódott Franciaországban a külföldi beavatkozástól való félelem.

A. ill. Hittek abban. Angliában Ned Ludd volt a feltételezett vezetőjük (luddizmus). bár nem szüntette meg. s főleg a szakszervezeti színtéren zajlottak a viták a munkaadó és a munkavállaló között. A proletariátus nagy és koncentrált tömegként jelent meg. 61 . de egyes elemeiben megvalósíthatók. ill. Ő úgy tartotta. A XIX. Kiderült az is. A nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. teljes egészében nem. de nem tudták betartatni.). Saint-Simon elméletén erősen érződik a felvilágosodás hatása. ezért nevezték őket „ pedagógiai optimistáknak” is. valamint a faluban való élet által nyújtott támogatásokat. másrészt a higiéniás viszonyok javulásának köszönhető. munkaidő kérdése) voltak. a szakszervezetek (trade unionok). értelmiség. nyomortelepek jöttek létre. ide tartoztak az önállóan termelő kisparaszti elemek. Kolping) és magánszemélyek által biztosított segélyezés nem oldja meg a problémákat. ezzel létrejött a chartizmus.A lakosság számának gyors növekedése egyrészt a több és jobb élelmiszernek. vízszennyezés stb. kábítószer-fogyasztás). melynek okai a henyélők. korlátozták a gyermekek munkaidejét. majd megalakulhattak az első szervezetek. Eredmény a gyáripari törvények elfogadása.) Bár már 1802-ben és 1819-ben is születtek ilyen tárgyú törvények. ilyen dokumentumot terjesztettek a parlament elé. A kormányok erőteljesen felléptek ellenük: Angliában halálbüntetés. A mezőgazdasági gépek megjelenése miatt a városi és falusi lakosság aránya megváltozott: a falvakból a városba költöztek (urbanizáció). A charter 6 pontját lásd a forrásban. Megjelent a középosztály. hivatalnokok. ezért általános volt köztük a pauperizálódás (elszegényedés). A géprombolás az embertelen körülmények között élők természetes és ösztönös reakciója volt. szociológia) írták le. önsegélyező szervezetek (bérkövetelés. Ausztráliába történő deportálás volt a büntetés. a feudális járadékaiból élő. (Lásd forráshoz írtakat. életkörülményeinek javítására különböző mozgalmak alakultak ki. Owen a gyakorlatban is kipróbálta. új iparvidékek alakultak ki. Kialakult a burzsoázia és a proletariátus (munkásosztály). vallásukat. hogy a bajok forrása a káosz. Alapvetően a polgári értékrend jellemző rájuk. de Franciaországban és Poroszországban is katonai erővel verték le a mozgalmakat. a riválisnak tekintett gépeket próbálták elpusztítani. Eszerint tilos a női és gyermekmunka a bányákban. dologtalan nemesség. Az utópikus szocialisták (Morus Utópia című művéről kapták nevüket). hogy az egyházak (pl. középvállalkozók. A munkásság ellehetetlenült életkörülményei (alkoholizmus. s így reformokra ösztönöztek. század közepére tompultak az ellentétek. elterjedt a női és gyermekmunka alkalmazása. Ezek kezdetben szakmai jellegű. a társadalmi robbanás lehetősége sok embert elméleti vizsgálódásra ösztönzött. Kifejtés A munkásság érdekeinek védelmére. A társadalom átrétegződése az ipari forradalom által érintett országokban: (lásd a forráshoz írtakat) Megváltozott a parasztság és a munkásság aránya. Gyárvárosok. prostitúció. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. munkaviszonyok. azaz a papság. A brit gazdaság dinamikus fejlődése is enyhítette a gondokat. A korabeli társadalmat új társadalomtudományok (közgazdaságtan. Fourier és Saint-Simon csak teoretikusan próbálta megoldani a problémákat. A parlamenti váltógazdálkodás miatt Angliában a parlamenti pártok közötti verseny biztosította a munkásság szervezkedésének törvényes hátterét (1824). Szerinte a megoldás az iparosok és tudósok együttműködése volna (dolgozó osztály). A városba költözés során az emberek elvesztették hagyományos kultúrájukat. majd politikai szerepet is vállaltak. Az utópiák a fennálló társadalmi rend kritikáját jelentik. hogy neveléssel lehet megváltoztatni a szemléletet. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. A chartizmus elnevezése a charter (alkotmányjavaslat) szóból származik.

Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Fourier a jól szervezett társadalomban és az élvezettel végzett munkában látta a megoldást. de kudarcot vallott. amihez szükségesnek tartja a magántulajdon eltörlését és az uralomnélküliség (hatalom. azaz a polgári társadalom ellenében jöttek létre. gyermekmunka. Louis Blanc szerint nemzeti műhelyeket kell létrehozni a munkások szociális kérdéseinek megoldására. Nézeteik belső ellentmondását többek között az jelentette. leállás esetén minimális bér stb. hogy a munkásmozgalom valamennyi áramlatának képviselői elfogadhassák a közös elveket. A szociális törekvéseket Krisztus szociális tanaival összhangban állónak tekintettek. munkanélküliek). Hegel). kísérlete kudarcba fulladt. vagy ha mégis. falansztereket akart létrehozni (lásd Madách: Az ember tragédiája). A tulajdonnal nem rendelkezők vagy be sem kerültek a társadalom rendszerébe (pl. Az utópistáknál erőteljesebb fellépést sürgettek a szocialisták. Internacionálé 1889-ben. hogy bár gyűlölték a kapitalizmust. század második felében formálódott nagyobb hatású szocialista mozgalommá (pl. egyes társadalmi csoportok közötti különbségek hihetetlen mértékű növekedése stb. a III. akik a forradalomban látták a társadalom tömegeit érintő problémák megoldását. iskola. ugyanakkor ők is tulajdonosok voltak. helyette jogszerű és törvényes eszközökkel. a szegényeket vette védelmébe. Az egyház a munkásokat. Az I. A marxizmus forrása a német filozófia (Kant. 1848-ban meg is kísérlik a munkások által üzemeltetett. (Lásd a forráshoz írtakat. A marxisták szerint a történelem osztályharcok története. Lezárás. a magántulajdont szerintük fel kell. amely kétségkívül nagy társadalmi problémákat szült (pl. elutasította a piacot. Internacionálé (Nemzetközi Munkásszövetség) 1864-ben jött létre. a kiszolgáltatott embereknek választójogot kell adni. létrehozni a demokratikus szocializmust (ill. Képviselője Karl Marx és Friedrich Engels. szociáldemokráciát). tömeges elszegényesedés. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy váltsa a társadalmi tulajdon. öregségi biztosítás. betegségi. A munkásság első nemzetközi szervezete. az ő érdekeik képviseletében lépett fel. Internacionálé [Komintern] pedig 1919-ben jött létre.). megkérdőjelezte az állam szerepét. amelynek célja a szociális igazságtalanságok kiküszöbölése. a szociális támogatás különböző módozatait alkalmazta (óvoda. (A II. Bakunyin) az anarchizmus. állam nélküli rendre való törekvés) megvalósítását. Internacionáléban a marxizmus domináns szerephez jutott. parlamentáris úton akar érvényt szerezni céljainak. A szocializmusok közül a legnagyobb hatású a tudományos szocializmus/történelmi materializmus.) Eduard Bernstein revízió alá vette Marx nézeteit. vagyis a marxizmus. A szocializmusok egyértelműen a magántulajdon. Sok eszméjében az anarchisták előfutárának tekinthető. ezért többen a kommunizmus előfutárának tekintették.) 62 . s lehetővé tette. század közepén megjelenő keresztényszocialista gondolatokat XIII. így jött létre a revizionizmus. Proudhon szerint a tulajdon lopás. Blanqui is egyenlősítő programot akart megvalósítani. klubok. az I. Leo pápa Rerum Novarum című (1891) enciklikája összegezte. akkor kénytelenek voltak munkaerejüket rendkívül alacsony áron eladni.) A XIX. A XIX. amely elveti a forradalmat. az angol polgári gazdaságtan (Smith) és az utópikus szocializmus volt. az individualizmust a kollektivizmus. állam által támogatott nemzeti műhelyek szervezését.). pl. a versenyt a kooperáció és a polgári társadalmat a szocialista társadalom. Owen angol gyáros volt (New Lanark). összegzés A szocializmus a születésekor tehát egyfajta válasz volt a nyugat-európai iparosodási folyamatra.

A gőzgépek megjelenésével gazdaságossá vált a nagyobb üzemek. 63 . a gyártáselőkészítés. a gyarmati országokban való letelepedők számának az emelkedése is. tétel: Az ipari forradalom teremtette ellentmondások Az ip FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be az ipari forradalom társadalmi és környezeti hatásait (demográfia.36. vetésforgót alkalmaztak. A gépek kiszolgálása érdekében tehát fontossá vált a tervezés. aminek következtében azonos. A proletariátus nagy és koncentrált tömegként jelent meg. vagy csökkenő terület mellett egyre több terméket tudtak előállítani. Kialakult a burzsoázia és a proletariátus (munkásosztály). egyre több munkaerő szabadult fel a fejlődésnek indult ipar számára. Ennek a folyamatnak a feltételei Európában Angliában jelentkeztek leghamarabb. A tömegtermelés miatt egyrészt a gyárak egyre több embert foglalkoztattak.)! FELELETVÁZLAT Bevezetés Ipari forradalomnak azt a folyamatot nevezzük. A mezőgazdaság fejlődése miatt növekedésnek indult a népesség. Az 1770-es években intenzíven fejlődött a mezőgazdaság. kézimunkára épülő termelő tevékenységet felváltja a gyárakban. középvállalkozók. Kifejtés Demográfiai változások (lásd még a táblázathoz írtakat) A lakosság számának gyors növekedése egyrészt a több és jobb élelmiszernek. ide tartoztak az önállóan termelő gazdálkodók. Megjelent a középosztály. és az visszahatott a termelésre. azaz a gyárak létrehozása. A mezőgazdasági gépek megjelenése miatt a városi és falusi lakosság aránya megváltozott: a falvakból a városba költöztek (urbanizáció). A kialakult munkaerő-felesleg először olcsóbb munkaerőhöz. így ezekre a munkafolyamatokra is hozzáértő munkaerőt kellett kiképezni. amelyek egy területen koncentrálták a gépeket. hivatalnokok. ami növekvő keresletet. majd munkanélküliséghez vezetett. A lakosság számának a növekedésének azonban nemcsak a nagyvárosokba költözés a következménye. életkörülmények. másrészt viszont fontos szemponttá vált a termelés folyamatosságának biztosítása. a földeket trágyázták. elterjedt a női és gyermekmunka alkalmazása. hiszen a gépek leállítása és újraindítása költséges és időigényes folyamat volt. Az ipari forradalom alapvető feltétele tehát a mezőgazdasági termelés átalakulása. A társadalom átrétegződése (Lásd még az ábrához írtakat!) Megváltozott a parasztság és a munkásság aránya. vallásukat. A városba költözés során az emberek elvesztették a hagyományos kultúrájukat. aminek következtében kevesebb munkás egyre több városi lakos (pl. Ahogy fokozódott a termelékenység. anyagbeszerzés. környezetszennyezés stb. gépekkel végzett tömegtermelés. hanem az új egzisztencia megteremtésének reményével elinduló kivándorlók. városiasodás. valamint a faluban való élet által nyújtott támogatásokat. ezért általános volt köztük a pauperizálódás (elszegényedés). a raktározás és értékesítés. nagyobb felvevőpiacot biztosított. bérmunkások) eltartására volt képes. Alapvetően a polgári értékrend jellemző rájuk. másrészt az egészségügyi viszonyok javulásának és az orvostudomány új felismeréseinek köszönhető. értelmiség. amikor az emberi erőre.

A nagy ipari és bányavárosok mellett kezdődött meg a természet károsítása is. akár mérgezést is jelenthettek. ám eközben elveszítette az egyéniségét. A városszerkezet átalakulásával kiépültek a lakónegyedek. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. fémipar) a korábbiaknál is nagyobb veszélyt. század második felében átalakultak. city stb. ezért pusztultak az erdők. 37. A fejlődés szétbomlasztotta a régi közösségeket.). az elit kifinomult kultúrája visszaszorult. a sebesség. valós szükségletei rabjává lett. mert növekedtek a települések. összegzés Az ipari forradalom kibontakozása és továbbfejlődése miatt a városok a XIX. Az ipari forradalomnak köszönhetően Anglia lett a „világ műhelye”. században (lásd a forráshoz írtakat). De Anglia a világkereskedelem és a bankélet. tervező munkát végző munkás elitnek. A nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. mivel azonban ez egyet jelent a tömegkultúra megerősödésével. A pénz.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Ehhez a jelenséghez kapcsolódik a munkásság kettéválása: a kétkezi munkát végző kékgalléros és a szervező. Lezárás. egyediségét és beleolvadt az átlagosba. a meggazdagodás utáni hajsza. a fehérgalléros munkásoknak a megjelenése. A környezetszennyezés a korábbinál is nagyobb mértéket öltött. majd a táplálékláncon keresztül kihatott más fajokra is. a rovarirtó szerek. az ipari hulladékok a korábbiaknál is jobban károsították a természeti környezetet. azaz az egyes társadalmi rétegek lakóhelyük szerint elkülönültek (munkásnegyed. a XIX. század első felében elindult folyamatok folytatásai. A természeti kincsek kitermelése (felszíni bányászat) átformálta a környezetet. kertváros. A légkör szennyezése is tovább folyt. vízszennyezés stb. Ahol az erdőket kiirtották. Az ipar számára rengeteg faanyagot kellett biztosítani. Új iparnegyedek alakultak ki. A szennyvíz belekerült a folyókba.és állatvilágot. A talaj. Az ipari forradalom második szakaszában zajló változások jelentős részben a XIX. a tőzsde központja is a XIX. nyomortelepek jöttek létre. tétel: Az ipari forradalom legjelentősebb területei és néhány találmánya Az ip FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a gépesítés jelentőségét az ipari forradalom első szakasza idején! 64 . ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. a különböző ipari eljárások (vegyipar. ahol óriási iparvidékek alakultak ki. ill. a légkör és a vizek szennyezése miatt felborult az addigi biológiai egyensúly. század első harmadában nem voltak törvények. (Lásd a forrásokhoz írtakat!) A munkásság kiszolgáltatott helyzetben volt. a munka feltételei a munkaadótól függtek. tavakba és ez tönkretette az ott élő növény. A művelődés széles körben terjedt (az analfabetizmus minimálisra csökken az ipari társadalmakban). ipari nagyvárosok létesültek (Liverpool. és a csapadék is könnyen le tudta mosni a termőréteget. mert nem volt. és a gyárakat a bányák közelébe építették. a nagyvárosokban viszont magányosnak érezte magát az ember. hiszen a vegyipar kialakulásával és elterjedésével a műtrágyák. gyorsan fejlődött a vasúthálózat. az információ hajszolása csapdahelyzetet is teremtett: az ember vélt. ami megfogja a talajt. Drasztikusan csökkent a zöld terület. amelyek a munkások jogait védték volna.) A városi lét alapvetően alakította át az emberek értékrendjét. ott lett legerősebb a talajerózió. fogyasztói szokásait. Manchester).

az olcsó. folyamszabályozás. amely már tengely hajtására is alkalmas volt. Másrészt viszont nagy volt a nyersanyagszükséglet (gyapjú). Az első gépeket emberi és állati erővel.FELELETVÁZLAT Bevezetés Az árforradalom következtében kibontakozott a tőkés ipar és mezőgazdaság. de a kitermelt szén jó részét ezek el is emésztették. A változások következtében az angol gyapjúfonal előállításának ára a felére. vízi és szélenergiával működtették (lehetővé tették a vízi energia által keltett forgómozgás felhasználását). emiatt a vidéki népesség a városokba áramlott. kohászat. A textilipari találmányok egyszerű mechanikus szerkezetek voltak. „fonaléhség”-et vont maga után. Mindez a gazdasági fejlődés Angliából indult a XVIII. így a növekvő piacon viszonylag kis tőkebefektetéssel. ahol a XVI. de erre az állati vagy vízenergia által hajtott gépek nem voltak képesek. Ez az ipari forradalom kezdete. Innentől a két ágazat egymást húzva fejlődött. pl. melynek az első/klasszikus szakasza az 1780-1860-as évekre tehető. textilipar. ami az új üzemformák és szervezési eljárások elterjedését. majd ezt felváltotta a gőzgép. segítette az átalakulást az előnyös földrajzi fekvés. amelyek a munkát gyorsították (a minőséget azonban kezdetben nem javították). A gépesítés miatt egyrészt egyre kevesebb parasztra volt szükség. a mezőgazdaság egyre belterjesebbé vált. A gépesítés következtében az angol vasfelhasználás a XIX. s emiatt jelentős vasbehozatalra (svéd. A beruházások megkövetelték a közös földek tagosítását. aratógép). olcsó és nagy tömegű áru szállítására alkalmas közlekedési hálózat kialakítása volt (csatornázás. új eszközök (jobb ekék. fajnemesítés. ám ez ún. A textiliparban egészen kevés hitellel hatalmas jövedelemre lehetett szert tenni. textilipar gépesítése. csatornázás. az iparág a paraszti kiegészítő háziiparból a tőke révén bérmunkásokat foglalkoztató gyáriparrá fejlődött. hogy a felszín közeli bányák kimerültek. hogy az angol mezőgazdaságban felhalmozódott tőke lehetővé tette az iparvállalkozások megkezdését. 65 . olcsó nyersanyaggal hatalmas hasznot lehetett produkálni. a vegyipar. elterjedt a trágyázás. hiszen a gyarmatokkal folytatott kereskedelem legfőbb iparcikke a textília. A találmányok átalakították az energiafelhasználást is. A gőzgép elterjedését segítette az. Alapvető technikaitechnológiai változások azonban a XVIII. gőzhajózás). Mindez hatékonyabb működést tett lehetővé. talajjavítás. orosz) szorultak. század közepéig megháromszorozódott (gőzgép és a vasút). a munkások számának növelését vonta maga után. Kifejtés A fejlődés alapja tehát a fejlett angol mezőgazdaság. az elektromosság megjelenése. megerősödése. században: a manufaktúraipart felváltotta a gépeket alkalmazó gyár. ami fellendítette a juhtenyésztést. a jó kikötők. Új lendületet adott a bekerítéseknek. a szénből gőzenergia előállítása jellemzi. Elengedhetetlen volt a sok energiaforrás és a gyarmatok jelentette biztos piac. James Watt termelékenyebb gőzgépet épített. A széntermelés viszont ötszörösére emelkedett. így szélesebb körben fel lehetett használni (fonó-és szövőgépek. vasút. Az ipari fejlődés először a textiliparban jelentkezett. A Thomas Savery által tervezett első gőzgépek alkalmasak voltak a szivattyúk hajtására. Ezt felismerve fejlesztette ki Hargreaves fonógépét („fonó Jenny”). Az 1780-as években ugrásszerű átalakulás következett be. esztergák meghajtása). A gazdasági fejlődés egyik alapvető feltétele a gyors. majd a gyapjú mellett egyre inkább tért hódított a gyarmati ültetvényekről (Észak-Amerika. Az iparral együtt fejlődött az infrastruktúra is. tengeri szállítási lehetőséget biztosító hosszú tengerpart. az acélgyártás. század közepéig nem mentek végbe. századtól nőtt a termelékenység. John Kay-féle repülő vetélővel gyorsabban és egyszerűbben lehetett szőni. a mélyben lévőkből pedig folyamatosan szivattyúzni kellett a vizet. óriási piacon. Ezt az első szakaszt a gőzgépek. istállózó állattartás. az 1860 és 1918 közötti második szakaszt pedig a nehézipar. vetésforgó. fúrók. Mindez hosszú és tartós fejlődéshez vezetett. India) behozott gyapotból készült pamut. majd még tovább csökkent.

Kezdett kiépülni a csatorna. (Lásd a forrásokhoz írtakat!) A munkásság kiszolgáltatott helyzetben volt. mellyel a vasat is meg lehetett művelni. A megváltozott városi életmódhoz hozzátartozott a gázvilágítás. biztosították az alkatrészek könnyebb cseréjét. az infrastruktúra. századi balkáni konfliktusok okait és hatásukat a nagyhatalmi politikára! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XIX. megváltozott a társadalomszerkezet. a mozdonyok. a járda és a kövezett út.és vízhálózat. századi gazdasági fellendülés általános modernizációs folyamatot indított el. 38.). Új iparvidékek alakultak ki. így biztosítva saját befolyását a térségben. amelyek a munkások jogait védték volna.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A gyors ütemű vasútépítés tehát nagyon megnövelte a szén és vas iránti igényt. Kibontakozott az ipar. A fejlődés kikényszerítette a szabványosítást. ahol a környezetszennyezés miatt nagyon egészségtelen volt az élet (légszennyezés. vízszennyezés stb. Az iparosodás következtében bekövetkező urbanizáció alapvetően átalakította a társadalom szerkezetét. összegzés Az ipari forradalom következtében kialakuló nagyvárosokban az életkörülmények kezdetben nagyon rosszak voltak. a városok forradalma.és Heine-idézethez írtakat.) Az ipari forradalom következtében tehát megindult az európai gazdaság önfenntartó növekedése. megsokszorozódott a népesség. amit két ország kívánt betölteni: az Osztrák–Magyar Monarchia (OMM) és Oroszország. 66 . tétel: A balkáni konfliktusok okai ba FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a XIX. Morse találmánya. az azonos fesztávok pedig a vonatközlekedés gyorsaságát és hatékonyságát stb. az elektromosságról nyert egyre alaposabb ismeretek azonban lehetővé tették. Maudslay esztergája. a távíró gyorsan terjedt. A XVIII. lehetővé vált az anyagi javak és szolgáltatások gyors megsokszorozása. század első harmadában nem voltak törvények. Nagy-Britannia viszont meg kívánta őrizni a török államot. bár ezekre a folyamatokra csak korlátozottan tudtak befolyást gyakorolni. hogy a fényjeleket elektromos jelzésekkel helyettesítsék. a gépgyártás viszont a szerszámipart is forradalmasította. Az egymástól látótávolságra kiépített állomások kezdetben fényjelekkel kommunikáltak. az egységes csavarok pl. Lezárás. Mindez jelentős hatással volt a tudományok és művészetek fejlődésére is. a munka feltételei a munkaadótól függtek. A gazdaság élénkülése lehetővé tette és meg is kívánta az optikai távírórendszer kiépítését. kiépült az USA és Anglia közötti összeköttetés is. pl. a mezőgazdaság. értékrendjét és fogyasztói szokásait. hogy önálló balkáni nemzetállamokat kívántak létrehozni az itt élő népek. Egységes nemzeti piac jött létre. Ezt a nagyhatalmak valamelyest támogatták. Az ipari forradalom még ma is tart. sínek nagyipari előállítása. (Lásd a Goethe. században a keleti kérdés lényege nem változott. A hirtelen lakosságnövekedés miatt nem volt elegendő lakóhely. a XIX. nyomortelepek jöttek létre. Megjelentek a szerszámgépek. A Török Birodalom hanyatlása hatalmi vákuumot hozott létre. A másik problémát az jelentette.

ezért Konstantinápolyban nemzetközi konferenciát hívott össze. a Habsburg Birodalomból pedig dualista berendezkedésű Osztrák–Magyar Monarchia lett. 67 . Az újonnan létrejövő államok a gazdasági és társadalmi problémák miatt válságba kerültek. OMM-nek) egy táborba kerülését. Az etnikumok keverten helyezkedtek el. azaz az expanzív külpolitikával kívánták feledtetni a belső gondokat. A tengeri hatalmak. S bár támogatta a német egység létrejöttét. Habsburg Birodalom). mert: a gyarmati és kereskedelmi pozícióit féltette. Bismarck ezzel a lépéssel megakadályozta a német egység ellenfeleinek (Franciaországnak. ezzel Szerbia teljesen önálló lett. ill. míg a földesurak csak törökök lehettek (ez utóbbi alól kivétel Románia. emiatt minden nép igényt tartott a félsziget jelentős részére. elsősorban Oroszország által egyre inkább támogatott keresztény lakosság gyakran összetűzésbe került a török hatóságokkal. ha Oroszország csak Besszarábia déli részét kapja meg. 1859-ben került sor Havasalföld és Moldva függetlenedésére. (Bár a németek és az oroszok közt nem volt se európai. de teljes vereséget szenvedett a kölcsönös kegyetlenséggel folyó háborúban. a Balkánon élő. Szerbia először 1817-ben választott saját fejedelmet (Obrenović-dinasztia). A balkáni államok elsősorban egymás rovására próbáltak terjeszkedni. Oroszország. három császár szövetsége. részben a nacionalizmus térhódításának és a független államok létrejöttének köszönhető. 1873-ban létrejött Németország. s ez az oka részben a három császár szövetsége (1873) felbomlásának. és elszigetelte a franciákat. Oroszországnak és a Habsburg Birodalomnak. Nagy-Britannia elsősorban Ausztriára (ill. bojároknak nevezték őket). ha a tengerszorosok orosz ellenőrzés alá kerülnének. Szerbia hadba lépett a török ellen. majd a porosz együttműködés felé nyitott. A korábban török uralom alatt élők szinte csak parasztok voltak. A török szultán (II. 1862-ben jött létre a Cuza fejedelem vezette egységes Románia. Oroszország a krími háború (1853-1856) után diplomáciailag elszigetelődött. függetlenül attól. Oroszország és az OMM között az ún.A térséget korábban is a meghatározó nagyhatalmak uralták (Nagy-Britannia. legfőképp Nagy-Britannia azonban ezt megakadályozta. jelentős számú törökkel. Franciaország. de folyamatos gazdasági fejlődésnek. ami egyrészt a lassú. A kívülről. se gyarmati ellentét.) Kifejtés Az Oszmán Birodalom meggyengülésével keletkező hatalmi űrbe az Orosz Birodalom akart a legerőteljesebben behatolni. század második felében: létrejött az egységes Németország. A konfliktusok és a politikai fordulatok ellenére a Balkán társadalmi-etnikai összetétele nem változott. hiszen ez az állam is fenyegetve érezte magát az oroszoktól. ezzel ürügyet szolgáltatott az orosz beavatkozásra. ugyanakkor a Monarchia megszállhatja (okkupálhatja) Bosznia-Hercegovinát. ezért először a francia. de Németország inkább az OMM-t támogatta ebben a kérdésben. az OMM-re) támaszkodott. erejük megnőtt. az európai egyensúlyt fenn kívánta tartani. majd Bulgária lázadt fel (1876). század folyamán. részben némileg átalakult a XIX. A török csapatokat 1862-ben kivonták a helyőrségekből. Az 1821 és 1829 között zajló háború eredményeképp a törököktől függetlenné vált Görögország. Az 1870-es években a Balkánon kiéleződött a helyzet. de ezek köre részben bővült. Abdulhamid) megpróbálta megakadályozni a válság kiszélesedését. A balkáni államok befolyása a század folyamán nő. ill. a francia kapcsolatokat sem számolta fel. ahol az osztrákok nem érezték biztonságban magukat az orosz terjeszkedés miatt. A szövetség gyenge pontja azonban a Balkán. hiszen számára igen kedvezőtlen fordulat lenne. hogy milyen számban lakott az egyes területeken. valamint a nagyhatalmi befolyás is hátráltatta a gyorsabb modernizációt. ahol a birtokosok is románok. A balkáni népek szerepe jelentősen megváltozott a XIX. Mivel azonban visszautasította Bosznia és Bulgária autonómiáját. Az oroszok a hadüzenet előtt. Először Boszniában tört ki felkelés a magas adók miatt (1875). 1877-ben titkos szerződést kötöttek az OMM-val (budapesti egyezmény): a Monarchia semleges marad. a törökök 1820-tól elismerték autonóm fejedelemségként.

tétel: Németország nagyhatalommá válása Ném FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be Németország nagyhatalommá válásának folyamatát! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1648-as vesztfáliai béke után a Német-római Császárság széttagolódott. horvátok. hogy a megszerzett területeken létrejöjjön egy orosz befolyás alatt álló ország. hogy a rendezésről nemzetközi kongresszus döntsön.) A törökök jelentős balkáni területek urai maradtak. Nyilvánvalóvá vált. hogy az oroszok elfoglalják és esetleg lerombolják a török fővárost. hanem megakadályozták. Napóleon 1806-ban megszüntette a Császárságot. egy Szerbiával vívott háború után egyesülhetett Kelet-Ruméliával. Ez a lépés azonban súlyosan sértette a többi nagyhatalom (elsősorban Nagy-Britannia és az OMM) érdekeit. így próbálván megakadályozni. Anglia és az OMM képviselői elismerték diplomáciai szinten Szerbia. hogy Bosznia szerb kézbe kerüljön. több mint 300 kisebb-nagyobb fejedelemség laza szövetségéből állt. A szultán San Stefanónál békét kötött az oroszokkal. amely 35 állam és 4 szabad város laza szövetsége volt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A török seregek nem várt ellenállást fejtettek ki (pl. összegzés A berlini kongresszus után Oroszország eltávolodott Németországtól és az OMM-tól. A széttagoltság tehát csökkent. ami előrevetítette a rövid időn belül kialakuló. amelyek sorsa a szomszédos államoktól függött. valamint beleegyezett abba. Az OMM és Oroszország viszonya viszont elhidegült. NagyBulgária. bosnyákok lakták. s nemzetközi konfliktus csak a nagyhatalmak szembenállásakor törhetett ki a folyamatos balkáni etnikai villongásokból. mert ez a Monarchia területét veszélyeztető szerb irredentizmust erősítette volna. Mivel az orosz győzelem a nagyhatalmi egyensúly felborulásával fenyegetett. s nem etnikai elvek alapján határozták meg. A berlini kongresszuson (1878) a következő döntések születtek: Németország. az orosz túlerő miatt mégis rövidesen összeroppantak. 39. de orosz kézre került Besszarábia. de nem jött létre Nagy-Bulgária. ezért nagyhatalmi nyomásra (pl.: a brit flotta befutott a Boszporuszba) Oroszország elfogadta. (Boszniát szerbek.) Lezárás. A tagállamokat 68 . Oroszország. a Sipka-szorosban). A San Stefanó-i békében a szultán lemondott minden európai területről (a főváros kivételével). hogy a balkáni „lőporos hordó” „kanócát” a nagyhatalmak tartják kezükben (1912-13). (Majd csak 1886-ban. A balkáni államok határait nagyhatalmi stratégiai szempontok szerint. orvosolhatatlannak látszó etnikai problémákat. Románia és Montenegró függetlenségét. de nem szűnt meg. 1815-ben létrejött Ausztria és Poroszország vezetésével a Német Szövetség (Bund). így az orosz seregek Isztambulhoz közeledtek. s ezt az 1814-15-ös bécsi kongresszus sem állította vissza. A Monarchiát nem újabb délszláv tartományok megszerzése vezette Bosznia elfoglalásakor. a Monarchia pedig okkupálta Bosznia-Hercegovinát.

hogy Ausztria önmagában nem az. ám sokkal kevésbé. Porosz részről akkor következik be fordulat. A Bismarck vezette Poroszország jóval kedvezőbb helyzetben vágott neki a háborúnak. A Ruhr-vidék és Szilézia kőszéntelepei biztosították a modern nehézipar nyersanyagszükségletét. de 1848-ban és 1859-ben bebizonyosodott. Ausztria itáliai veresége után (1859) növekedett a kis német (Ausztria nélküli) egység híveinek száma. de a helyi kormányok sorra kiiktatták a fejlődést akadályozó feudális korlátozásokat. Schleswig végül porosz. amikor I. A nagy német egységet Ausztria hozta volna létre. amelynek legfontosabb feladata az egységes Németország megteremtése volt. hogy 1848-ban a forradalmak hatására majdnem szétesett. 69 . amely 1866-ban megépíti az Európa és Amerika közötti első távközlési kábelt). protestáns nemzetállamként. Holstein osztrák igazgatás alá kerül. s ennek érdekében a parlament megkerülésével bevezette a hadseregreformot (modern fegyverek. a Hohenzollern igen. Bismarck viszont az 1863-as lengyel felkelés során tanúsított oroszbarát politikájával a cár támogatására tett szert. 1848 előtt inkább Ausztria. míg a porosz királyi család. A Habsburgok helyzetét nehezítette az is. mint a német területeké. Poroszország katonai ereje a többszörösére nőtt. 1848 tavaszán sorra törtek ki a forradalmak a német területeken. hogy soknemzetiségű birodalmuk élén nem képesek nemzeti dinasztiaként fellépni. A gazdasági növekedés hatására bővült és egységesült a német területek piaca. részvénytársaságok jöttek létre (pl. elszigetelődött gazdaságilag. Másrészt pedig Ausztria és Oroszország szövetsége felbomlott a krími háború során.) A gazdasági fejlődést elősegítő tényezők: Világszínvonalú iparvállalatok. Ausztria megpróbálta ugyan ismét megszilárdítani egykori helyzetét. amelyben Poroszország és Ausztria szövetséget kötöttek Dánia ellen. amely folytatódott az 1850-es években. Egyrészt az angolok az európai egyensúly érdekében fontosnak tartottak egy erős német államot. és csökkent a nagy német (Ausztriával együttes) egység támogatottsága. de a két tartomány így folyamatos konfliktusforrást jelent. nem volt közös pénzrendszer. A szövetség élén az osztrák császár állt. és a német területek számára csak laza föderációt jelentett volna. 1864-ben tört ki a Schleswig-Holstein körüli háború. a polgárság egyre ellenzékibbé vált. központi kormányzat. A XVIII. 1834-ben porosz vezetéssel létrejött a Német Vámszövetség. század óta két hatalom vetélkedett a Németország feletti uralom megszerzéséért: Ausztria és Poroszország. A „vaskancellár” célja a porosz vezetésű kis német egység létrehozása. Vilmos porosz király Otto von Bismarckot nevezi ki kancellárrá 1862 szeptemberében. 1848 után azonban egyre inkább Poroszország lett az erősebb. Ausztria azonban kimaradt a szövetségből. a meghatározó. és a magyar kérdés a későbbiekben is korlátozta külpolitikáját. de ezt akadályozta egyrészt. általános hadkötelezettség). de a további fejlődés megkövetelte a politikai egység létrehozását. Az 1840-es években megerősödtek a liberális mozgalmak. A kis német egységet a poroszok akarták megvalósítani a Habsburg tartományok mellőzésével. ami egységes piacot biztosított a német ipar számára. melynek több német állam is tagja. s 1848 májusában összeült a német nemzetgyűlés Majna-Frankfurtban.vámhatárok választották el egymástól. A Vámszövetség (Zollverein). A német egység megteremtésére két út kínálkozott. Kifejtés Az 1830-as évek közepétől Poroszországban és az észak-német területeken megkezdődött az ipari forradalom. amely magában foglalta volna a Habsburgok nem német országait is. Másrészt fejlődött ugyan a gazdasága. a Siemens-gyár. így állandó és biztos piacot jelentett a termékeknek. A Német Szövetség minden tagállamában nőtt a forradalmi elégedetlenség. 1848 forradalmai ugyan elbuktak a német területeken. ami háborúhoz vezetett Poroszország és Ausztria közt. (Lásd táblázatokhoz írtakat. a nagy és a kis német egység. és ez később Poroszország számára előnyt jelentett.

1866-ban megkötötték a porosz-olasz szövetséget. ám ezek a törekvések kivívták Anglia ellenkezését. és cserében Rajna menti területeket ígért Franciaországnak. A szövetség elsősorban a Monarchia számára volt kedvező. sem a Monarchia nem tűrhette. A kancellár ezenkívül kihasználta az 1849-es magyar emigrációt és az olasz egységtörekvéseket Ausztria ellen. összegzés Az 1888-ban trónra lépő II. és a német államok nagy része is Bismarck politikája ellen fordult. A háborút a prágai béke zárta le (1866). (Elzász-Lotaringia nagy vasérctelepei és az óriási hadisarc felgyorsította a folyamatot. Bismarck célja most már nem csak az egység. mert a Monarchia és Oroszország között a balkáni kérdésekben komoly érdekellentét alakult ki. ezért a nagyhatalmak Oroszországot tárgyalóasztalhoz ültették (berlini kongresszus. Poroszország pedig létrehozta az Északnémet Szövetséget. hogy Németország ellen a francia diplomácia megszervez egy francia-orosz-osztrák szövetséget. a „vaskancellár” célja a status quo megerősítése. „Európa politikát” a gyarmati terjeszkedés váltotta fel. A Német Császárság szövetségi állam volt. a császár pedig a mindenkori porosz király lett. ezért 1873-ban létrejött a német-orosz-osztrák császár szövetsége. szeptember 2-án Sedannál a porosz seregek megverték a franciákat. a porosz-francia háború során alapvető fontossággal bír majd. sőt a császár parlamenti kontroll nélkül is dönthetett – s így a hadseregre építve erős. Németország az 1890-es évektől új külpolitikába kezdett. jogrend akadályozta az egységes kormányzást. mert a délnémet államokat csak így tudja megszerezni. Bismarck külpolitikai törekvéseit a szövetségkötés szándéka határozta meg. s ezzel megkezdődött az agresszív német külpolitika időszaka. Franciaország elszigetelése volt. ezért 1879-ben megkötötték a kettős szövetséget. Európában vezető ipari nagyhatalma lett az ipari forradalom második szakaszában. amelynek értelmében Velence csatlakozhatott Olaszországhoz. 1878). Bismarck azonban teljes Németországot akart.) A német gazdasági és politikai érdekek megvalósulását szolgálta volna a világ újrafelosztása és/vagy a németek totális európai hegemóniája. hogy csak az északnémet területek egységéről van szó. központosításra is lehetőséget adó hatalmat építhetett ki. A tartományi önállóság problémája azonban továbbra is fennállt. az eltérő szokások. így konfliktusokhoz vezetett. az olasz szövetségesek azonban gyors vereséget szenvedtek. Azt ígérte. A kormány azonban nem a törvényhozásnak. A berlini kongresszuson megvalósuló német-osztrák-magyar együttműködést Bismarck és Andrássy Gyula szorosabbra vonta. majd Königgrätznél egy nap alatt megsemmisítették az osztrák főerőket. Napóleon is fogságba esett. január 18-án a versailles-i kastély tükörtermében kikiáltották a Német Császárságot. hiszen orosz támadás esetén német támogatást biztosított. 1870. 1871. Tartott attól.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Bismarck III. hanem Elzász-Lotaringia elszakítása és egy csillagászati összegű hadisarc megszerzése (ötmilliárd frank). A szövetség azonban ingatag lábakon állt. Németország a világ második (az USA után). A szövetségekre épülő ún. Az enyhe feltételek nem késztették visszavágásra Ausztriát. Az orosz előretörést sem Anglia. ami később. Ezért a poroszoknak először le kellett győzniük a Habsburgok német szövetségeseit. 70 . hanem az uralkodónak felelős. 1871 után Bismarck. 2 nap múlva pedig az új francia kormány elfogadta a német fegyverszüneti ajánlatot. Napóleont is megpróbálta szövetségesnek megnyerni. Lezárás. ahol a parlamentbe általános szavazati jog alapján kerülnek be a képviselők. Vilmos császár menesztette Bismarckot. III. ezért kiprovokálta a porosz-francia háborút.

így jöttek létre a hugenotta telepek a part mentén. Így az angol gyarmati kormányzat célja a lakosság megtartása lett. Mayflower. Önálló törvényhozó testületeket alakítottak (az adózók. A gyarmatok gazdasági megerősödése miatt Anglia azt gondolta. ami nem volt érdeke a kormányzatnak az adózók elvesztése miatt. században. A hétéves háborúig a gyarmatok jó viszonyt alakítottak ki az anyaországgal. Az északi gyarmatok iparral is foglalkoztak: kiépültek a malmok. hogy konkurenciát jelenthetnek számára. A telepesek szükségszerűen kapcsolatba kerültek a területen élő indián törzsekkel. Ezeket az árukat elsősorban Európába szállították. a szabad földfoglalás és a vallásszabadság terén. A behurcolt betegségek és a harcok következtében az indiánok jelentős része meghalt. hogy a spanyolok dél felől érkezve elfoglalták Floridát. de a Szent Lőrinc-folyót fedezték fel. A háború végére Franciaország gyakorlatilag kiszorult a kontinensről. húzóágazat lett a hajóépítés. A franciák a Kínába vezető észak-nyugati átjárót keresték. Mivel farmokat alapítottak a szabaddá váló területeken. Az északi árukkal szembeni angol védővámok be- 71 . akikkel részben kereskedtek (pl. A puritánok magukkal hozták az önigazgatás gyakorlatát. Tovább növelte az angol terheket a térség védelmének és igazgatásának megszervezése. egymástól függetlenül. században kezdődött avval. Ebben az együttműködésben a hétéves háború hoz változást. Őket már tőkés vállalkozók szállították pénzért. az első telepek azonban csak a XVII. s ennek fejében 4-7 évre átmenetileg rabszolgaként éltek és dolgoztak. halászat. ahol indigót. A középső gyarmatokon elsősorban a farmergazdálkodás és az ehhez kapcsolódó kézműipar erősödött meg. a gazdasági együttműködés mindkét fél számára előnyösen működött. gyapotot termesztettek. század végén gyarmatokká egyesültek. cukor. kereskedelem (pl. majd minden férfi szavazhatott). Ennek a térségnek a központja New York. 1620). Az angolok a Hudson-öböl és az atlanti partok felől érkeztek.40. A gyarmatok a kedvező természeti feltételek miatt gyorsan fejlődtek a XVII-XVIII. Anglia azonban nagyon eladósodott a nagy költségek miatt. majd a Sziklás-hegységet. s ezeket a költségeket a gyarmatokkal kívánták megfizettetni (adóemelés). A déli gyarmatokon rabszolgatartó ültetvények voltak. A király a gyarmati tanács segítségével kormányozta a gyarmatokat. szerszámok). A puritán csoportok érkezése jelentős változást hozott (pl. tétel: Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása Az U FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be az észak-amerikai gyarmatok függetlenné válásának folyamatát! FELELETVÁZLAT Bevezetés Észak-Amerika gyarmatosítása a XVI. cukornádat. dohányt. amiért hajlandók voltak engedményeket tenni a politikai jogok. Ennek a térségnek a központja Boston. indián prémekért cserében fehér fegyverek. így megpróbálta akadályozni a fejlődésüket. így ezek a területek szorosabban kötődtek az angol gazdasághoz is. rum). Kifejtés A települések a XVII. és a gyarmati önigazgatást vissza akarták szorítani. ezért elégedetlenség esetén nyugatabbra vándoroltak. de az újabb telepesek érkezésével a területekért harc tört ki. s az angol közigazgatás hiányában maguk alakították kormányzati rendszerüket. de mindet külön-külön. században jöttek létre Virginiában (1607).

Mivel III. és kinyilvánították a kényszerítő intézkedések törvénytelenségét. A teavám kivételével végül minden korlátozó intézkedést eltöröltek. A rabszolgatartást azonban az 1787-es alkotmányban sem törölték el. bojkottáltak. A független ország első államfője a hadsereg vezetője. hogy az új. de képviseleti jogot továbbra sem adtak. ma is érvényes alaptörvény. helyette az indián szétszórt alakzatot alkalmazták a brit erők felmorzsolására. Az USA alkotmánya a legrégibb. a szabadságjogokra épülő elvek az ő koronájukra is veszélyeket jelenthetnek. 41.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vezetése és az amerikai kereskedők kitiltása a Brit Birodalom piacairól komoly sérelmet jelentett a gyarmatokon. Az 1783-ban Versailles-ban megkötött békében az angolok elismerték a gyarmatok függetlenségét. Számos európai uralkodó – főleg a francia (XVI. Lezárás. csempésztek.) A kezdeti brit győzelmek után az amerikaiak kerülték a frontális ütközeteket. Az amerikaiak meghirdették a tea bojkottját. Franciaország) szövetséget kötöttek a gyarmatokkal. fellázadt gyarmatokat. George Washington lett. adót nem fizettek. nehogy a déli államok elszakadjanak (északon tőkés. bostoni teadélutánon a tengerbe borították a hajók rakományát. az amerikaiak megtámadták a vámtiszteket. az angol katonákat („bostoni mészárlás”). Anglia meggyengítésének lehetőségét ugyanis nem akarták elszalasztani. újra emelték az adókat és a vámokat. és 1773-ban az ún. Az angol megtorlások miatt a gyarmatok 1774-ben összehívták az első Kontinentális Kongresszust. szigorították a nyugatra költözés tilalmát. azaz az egyes tagállamok belső önkormányzattal rendelkeztek. ezért brit üzleti körök követelésére enyhítette az angol kormányzat a megszorításokat. délen rabszolgatartó társadalom jött létre). hogy csak akkor fizetnek adót. tétel: Budapest világvárossá fejlődése Buda FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be Pest és Buda fejlődését a reformkorban! 72 . amire a gyarmatok nem voltak hajlandók. ha azt saját törvényhozóik vetik ki rájuk. azaz képviseleti jogot követeltek. (Lásd a forráshoz írtakat. Hollandia. Az engedmények azonban átmenetiek voltak. Kimondták. ezért a háború véglegessé vált. A britek erre blokád alá vették Bostont. ám közben nem vették tekintetbe. július 4-én a Kongresszus elfogadta a Thomas Jeffersonék által megfogalmazott Függetlenségi Nyilatkozatot. de a spanyol és a holland is – fegyveresen támogatta a királyukat zsarnoknak nyilvánító. György király a gyarmatok teljes behódolását akarta. a teára azonban a Kelet-indiai Társaság monopóliumot kapott. Ez a fő ellentét észak és dél között. Az 1777-es saratogai amerikai győzelem után Anglia ellenfelei (Spanyolország. és korlátozták a helyi igazgatás jogkörét. Az első fegyveres akcióra Lexingtonnál került sor (1775). Lajos). 1776. összegzés Az új állam szövetségi köztársaság lett. Az angol áruk bojkottja miatt az angol gazdasági bevételek visszaestek. ami majd a polgárháborúhoz vezet. 1781-ben Yorktownnál az amerikaiak döntő győzelmet arattak. A gyarmatok elleni újabb szankciók (lásd táblázatos kronológia) polgári engedetlenségi mozgalmakhoz vezettek: pl.

az ún. század végéig. A terménykereskedők kezén felhalmozott tőkét az infrastruktúrába fektették. valamint a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát költöztette a városba. Kifejtés A két város a vezetőket (a bírót. művelés alá vonják a budai dombokat és a pesti síkságot.FELELETVÁZLAT Bevezetés 1686-ban a budai vár felszabadult a 145 éves török uralom alól. József pedig mérnökképző intézetet alapított. század végétől a lakosság növekedése is felgyorsult. A lakosság csaknem teljesen meghalt az ostrom alatt.) Az 1830-as évektől újra növekvő gazdasági fejlődés eredményeként Buda és Pest gazdasági központ szerepe megerősödött. a főkapitányt) külön-külön választotta. A dinamikusan fejlődő Pest a XIX. Megalapították az első pesti manufaktúrákat és bankokat. A pesti és a budai vásárokra emiatt az egész országból feljártak az árusok. ill. a túlélők fogságba kerültek. század közepére az ország elvitathatatlan központja lett. s jelentős kedvezményekben részesítették őket azért. század második felében az ország igazgatási központja lett Mária Terézia és II. egyetlen lakható ház sem maradt a bevett várhegy területén. sok kis térrel és sikátorral. míg Pesten inkább kereskedelemből és iparból éltek a polgárok. közigazgatási vezető szerepét nem kapta vissza Bécstől. nem kis mértékben jutalmul azért. a közbiztonság még sok kívánnivalót hagyott maga után. a polgármestert. A szabad királyi város Buda polgársága és a mezővárosias Óbuda lakossága szőlőműveléssel és bortermeléssel foglalkozott elsősorban a XVIII. A reformkorban alapozódott meg Pest klasszicista stílusa. a városokat újjáépítsék. Az országgyűlések színhelye azonban egyelőre Pozsony maradt. hogy itt letelepedjenek. sem gazdasági erejét nem nyerte még vissza a XVIII.vagy betelepülő polgárság szorgalmazta. század folyamán is. (Lásd az adatokhoz írtakat. Buda újjáépítése elsősorban katonai jelentősége okán a XVIII. Az újjáépítéssel együtt a vissza. akik a városi tanáccsal közösen irányították a települések ügyeit. mert a magyar ipar nem vetélytársa. A gazdasági élet meghatározó részét jelentette az átmenő forgalom. Az egyértelmű különbség elsősorban az 1838-as nagy árvíznek „köszönhető”. Buda elveszítette még Mohács előtti főváros szerepét is. A két város között 1769 óta álló hajóhídon közlekedtek a polgárok. kereskedők és marhahajcsárok kiszolgálása. Pozsonytól. a tisztaság. Mindkét város csak két évtizedes küzdelem árán jutott szabad királyi városi jogaihoz. hiszen sem kormányzati. A városba és a szomszédos Óbudára a német fejedelemségek területéről toboroztak családokat. hogy Pest is. században bekövetkező gazdasági változások. világítása. József intézkedései nyomán. városi házzal rendelkeztek. pl. hidat építettek. A két település vidéki barokk kisváros jelleget mutatott a XVIII. sok földszintes vagy egyemeletes házzal. Pest és Buda polgárjoggal rendelkező lakosai ingatlannal. Az udvar eltűri ezeket a változásokat. és Buda is kapja vissza kiváltságlevelét. míg Budán túlsúlyban voltak a barokk épületek. külvárosok is fejlődésnek indultak. és nagyrészt az 1860-as évekig tartó újjáépítés során nyerte el a város mai szerkezetét. Az egy-két eme- 73 . II. A királynő az újjáépíttetett királyi várba helyezte el a nagyszombati egyetemet. az utazók. a fellendülés következtében a városfalakon kívüli települések. század közepéig. ugyanis az ország két fele között a pesti rév volt az egyik legforgalmasabb dunai átkelőhely. s ez a hajóhíd kötötte össze az ország két részét is. Sikerült azonban néhány év alatt kiheverni a csapást. A valóságos városi jegyek pedig még sokáig hiányoztak mind a két városból: az utcák kövezése. elkezdődtek a vasúti fejlesztések. A városba települő új hivatalnokrétegnek és a természetes népszaporulatnak köszönhetően a XVIII. században is politikai megfontolások tárgya lett. A XVIII. Buda a XVIII. de hatalmas áron: a vár és a város teljesen elpusztult. a korábbi barokk városképet a klasszicista stílus uralma váltotta fel. s valamilyen kézműves mesterséget folytattak vagy kereskedtek. hogy a Rákóczi-szabadságharc idején nem állt a felkelők oldalára.

Ezeket a (tömeg)közlekedési. (Lásd a forráshoz írtakat. Kiépült a városközpont. tétel: A ref reformkor fő kérdései Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a jobbágyfelszabadítás kérdéskörét! FELELETVÁZLAT Bevezetés A jobbágyság terhei a XVIII. század elején a Duna partján még két kisváros terült el. hanem a gazdaság további fellendülését is szolgálta. kormányzatának és kulturális életének központjává vált. A paloták mellett szállodák épültek. A kor leghíresebb építésze Hild József volt. iparosokat Magyarországról és külföldről egyaránt. a gőzhajózás. polgárokat. és megnyerte tervének József nádort is. óriási szerepe volt a Nemzeti Színház megalakulásában.) A Lánchídon kívül még számos budapesti épület. amely a modernizálás összes területére kiterjedt. A gyors és igen intenzív változásoknak azonban árnyoldala is volt.) A látványos fejlődés és a gazdasági lehetőségek miatt Pest-Buda vonzani kezdte az új betelepülőket. (Az első állandó Dunahidat végül csak 1849 novemberében adhatták át a forgalomnak. összegzés Míg tehát a XVIII.) Lezárás. században és a XIX.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli letes apróbb házak helyén igazi városhoz méltó két-három emeletes paloták sokasága épült: a nemesség tehetősebb tagjai egymás után építtették fel pesti és budai palotáikat. és felpezsdült a kulturális élet. A folyamszabályozás. az egyházi adó a tized volt. Buda várának ostromakor a palotasor megsemmisült. intézmény létrejötte köszönhető Széchenyi Istvánnak. támogatta a Lánchíd budai hídfőjénél az alagút megépülését. addig a XIX.) Első nagy tette a Lánchíd építésének kezdeményezése volt. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a forspont (katonák szállítása). (Szükségességéről lásd a forráshoz írtakat. József nádor támogatásával gróf Széchenyi István alkotta meg azt az átfogó programot. a Váci utca elnyerte mai szerepét. század első felében a következőképpen oszlottak meg: állami terhek a hadiadó. provinciális jelleggel. század második felében fogják orvosolni. a porció (katonák beszállásolása és ellátása) és a katonáskodás. (A Budapest elnevezést is Széchenyi javasolta elsőként. közigazgatásának. a vasútépítés vagy a lóversenyek elindulása szintén jórészt Széchenyi elképzelései szerint valósult meg. (Az egyéb építkezésekről és fejlesztésekről lásd a kronologikus táblázathoz írtakat. Ő alapította a Magyar Tudományos Akadémiát. s ezekkel a lépésekkel nemcsak a városi lakosság polgárosodását. a városépítészet nem tudott lépést tartani a megnövekvő lakosság igényeivel. Mindkét város fejlődésére jótékonyan hatott a nádori udvar jelenléte. József nádor támogató tevékenysége. Ugyanebben az évben adták át a Lánchidat. 42. században az ország földrajzi központjának számító Pest és Buda Magyarország kereskedelmének. 74 .) 1849-ben. csekély népességgel. és végső célja – a két város összetartozásának és egymásrautaltságának felismerése után – Pestnek és Budának Budapest néven történő egyesülése. csatornázási problémákat majd a XIX.) Megalakította a Budapesti Hídegyletet.

külpiacokon is eladható termékeket produkáló gazdálkodást alapozni lehetetlen. Ezenkívül a nagyszámú. amelyek hozzájárultak termelőeszközeik elveszítéséhez. míg a többi. Ám a rossz piaci adottságú területek nemessége és azok. század derekára a társadalmi és gazdasági haladás akadályává lett. A reformkori politikai viták egyik fő témája a jobbágykérdés. hogy a hegyvidéki területekről sokan jártak le az Alföldre ún. ezt az őket felfogadó földesúr biztosította számukra. ezért arra korszerű. (Lásd a forráshoz írtakat. Kifejtés A jobbágyság léte a XIX. században. üzemeltetése. kocsma. A cselédség függő helyzetéből adódóan az egyik legkiszolgáltatottabb rétege a jobbágyságnak. amelyben megszüntette az örökös jobbágyi állapotot. A jobbágyfelszabadításnak két lehetséges formáját fogalmazták meg a reformkorban: a kárpótlással vagy anélkül történőt. (Lásd a forráshoz írtakat. házas zsellérek. a földjéről az elvi lehetőség ellenére költözni nem tudó jobbágy miatt nem jött létre a szabad munkaerő. a szegényparasztság kénytelen volt telkének jövedelmét többletmunkával kiegészíteni. a különböző országrészek eltérő gazdasági fejlettsége következtében jelentős eltérések alakultak ki a jobbágyok terheiben. és ehhez kapcsolódva az örökváltság problémája. akik 1/8-nál kisebb töredéktelekkel és házhellyel rendelkeztek. A nemesi vármegye költségeit is a jobbágyok viselték a háziadó formájában. a csoportok jogi helyzetét a rendi „alkotmány” határozta meg. A reformkori társadalom tagolódása feudális viszonyokat tükrözött. hogy megélhetése biztosítására bérmunkát vállaljon. stb. az ország benépesítésének idején a földesúri terhek helyi eltérései. de nem rendezte a jobbágyok földhöz jutásának kérdését. A jobbágyok vitás ügyeiket általában a földesúr úriszéke előtt intézték. Az ország egyes területeinek eltérő természeti adottságaiból következett. s ehhez telekre lett volna szükségük. A nagygazdák igaerejük révén több telket is birtokolhattak. József az 1784-es Horia és Kloska vezette parasztfelkelés után adta ki jobbágyrendeletét. ők az önálló egzisztencia megteremtésére törekedtek. A vállalkozó szellemű nemesek a jobbágyi terhek megszüntetésétől várták a birtokkorszerűsítéshez elengedhetetlen pénzt és szabad munkaerőt. A középparaszti réteg önmagát és családját tartotta el.) A reformkorban a parasztság is differenciálódott. és megtiltotta a jobbágy név használatát. ill.) A zselléreknek jogilag két jelentősebb csoportja volt: az ún. pusztákat bérelhettek. hiszen a jobbágy nem volt annyira érdekelt a termelésben. akiket csak kiváltságai különböztettek meg a jobbágyoktól (pl. nem létezett szabad tőkeáramlás. melyet a jobbágyok a földesúr által meghatározott díj ellenében használhattak). az ajándékok. bocskoros nemesség). Nem voltak bankok. de ezek egyike sem volt meg. (Ez utóbbi kettő a kötelező örökváltság. Ezért adta ki Mária Terézia az Urbáriumot (1767). A kárpótlást fizethette a jobbágy saját vagyonából (önkéntes örökváltság) vagy az állam támogatásával. Egyedül a gazdagparaszti réteg volt képes piacra termelni. mely az iparosításnak is alapfeltétele volt. A hatékony termeléshez szabad munkaerő és pénz kell. A zsellérek számottevő munkaerő-tartalékot képeztek. amit kisebb mértékben egészített ki pénzbeni fizetés. a banalitások (a földesúr kizárólagos joga malom. ún. s fölhasználták a nincstelenek munkaerejét. A XVIII. A nemesség számára nyilvánvalóvá vált. közvetlenül az állam is. Ezt a helyzetet azonban a parasztok egyáltalán nem tekintették megoldásnak. Azok a viszonyok azonban. nem biztosították munkaerejük kihasználását. mint a bérmunkás vagy a szabad paraszt. házatlan zsellér jó esetben házhellyel és legeltetési joggal. melynek legfontosabb eredménye a jobbágyság terheinek törvényes rögzítése volt. hogy a jobbágy robotmunkája gazdaságtalan. a robot (egész telek után heti 1-2 nap). a jobbágyrendszer fenntartásában voltak érdekeltek. Az uradalmi központokban dolgozó uradalmi cselédek alapvetően természetbeni fizetést kaptak. Ez utóbbi réteg rendszeresen arra kényszerült. (Számukról lásd az adatokhoz írtakat.Földesúri terhek: a kilenced. részes aratóként.) 75 . A bérmunkások béreit a megyei döntések jelentősen befolyásolhatták. A majorsági cselédek házzal sem rendelkeztek.) II.

Ezt a lehetőséget azonban 1848-ig a jobbágyság mindössze 1%-a tudta kihasználni. mivel a munkájukért bért nem kapnak. E jobbágyfelszabadítás kérdésében azonban az udvar a konzervatív főnemesség mellett állt. Széchenyi István ellenezte a robotot. Az érdekegyesítés Kossuth és az általa vezetett reformellenzék programjában kapott hangsúlyos szerepet. és ők voltak a katonák is. Az 1839-40-es országgyűlésen végül törvénybe iktatták az önkéntes örökváltságot. vagyis tényleges megoldást nem hozott.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A reformkor egyik nagy programalkotója. Ez a radikális elképzelés veszélyeztette az érdekegyesítést. hisz ők voltak a legfőbb adóalanyok. (Lásd a forráshoz írtakat. Wesselényi szerint a megváltást a parasztságnak kellett volna kifizetnie állami támogatással a nemesség adóztatása mellett. melyet állami kárpótlással kívántak végrehajtani. A kárpótlásra azonban csak 1853-tól. tehát a jobbágyok a földesurukkal szabadon egyezkedve pénzzel örökre megválthatják szabadságukat és telküket. szimbolikus értelemben azonban a jogegyenlőségért vívott harcnak fontos állomása ez a törvény.) Az udvar is fontosnak tartotta a parasztok védelmét. hogy Magyarország mezőgazdasága azért elmaradott. hogy jó életet teremtsenek maguknak. Lezárás. Táncsics Mihály és a radikálisok egy része a kármentesítés nélküli jobbágyfelszabadítást támogatta volna. A reformpárti nemesség az 1832-36-os országgyűlésen el akarta fogadtatni az önkéntes örökváltságot. tétel: Kossuth Lajos reformprogramja Koss FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. A jobbágyfelszabadítás végül az 1848-as áprilisi törvényekkel valósult meg kötelező örökváltság formájában. a nemesség számára meglehetősen kedvezőtlen formában. S bár Széchenyi nem dolgozta ki részletesen a jobbágyfelszabadítás kérdését.) A nemesség megosztott ebben a kérdésben. mert a jobbágyokat semmi nem ösztönzi a munkára.) 1847-től a reformellenzék már egységesen állami kártalanítást és közteherviselést követelt. tehát nem támogatták azt. a szabadságharc veresége után került sor. ezért ezt Kossuth és a reformtábor ellenezte. Viszont a terményfelesleg kevés arra. Az érdekegyesítés fontos eleme a birtokbírhatás kiterjesztése. (Lásd a térképhez írtakat. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Úgy tartotta. amely az 1843-44-es országgyűlésen valósult meg. 43. összegzés A reformkorban tehát a jobbágyfelszabadítással összhangban került előtérbe az érdekegyesítés gondolata. Ez a jobbágyság és a földbirtokos nemesség érdekeinek összhangba hozását jelenti a polgári átalakulás érdekében. és a kortársak véleményének felhasználásával értékelje Kossuth modernizációs programját! 76 . Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos a jobbágykérdést kötelező örökváltsággal akarta megoldani. ám ez nem sikerült. az önkéntes örökváltság hívének számított. ami polgári tulajdonná vált.

azért bízta meg Kossuthot. jogi végzettséget szerzett. az ún. birtoktalan (evangélikus) nemesi családban. Úgy gondolta. hogy megalapítja az Országgyűlési Tudósításokat. Ám a hatóságok úgy gondolták. amelyben az üléseken zajló vitákról tudósított. érvekkel alátámasztva közölte beszédeiket. az üléseken lezajló vitákról nem tudósíthattak. hogy a hirdetéseket is tartalmazó. Másrészt tapasztalva a kormányzat megfélemlítésen és megvesztegetésen alapuló taktikáját. magas ára ellenére gyorsan népszerű lett. amelyre nem vonatkozott a cenzúra. bírált és véleményt nyilvánított – a formálódó ellenzék szemszögéből. A lap célja a megyegyűléseken történtekről begyűjteni az információkat (minden megyében igyekezett Kossuth „tudósítót” megnyerni a reformpártiak közül). Kossuth közkedveltté tette a Pesti Hírlapot (induláskor kb. valamint a két tábla közötti iratváltásokat ismertették. A Tudósítás az ellenzék szócsöve lett. országgyűlési ifjak közül is sokan részt vettek az Országgyűlési Tudósítások készítésében. Az 1832-36. Tartalma tehát az országgyűlésen elhangzottakra épül. Az 1830-as években ugyanis a hírlapok csak az országgyűlés üléseinek tárgyát. az elszántságot. 1831-ben a kolerajárvány idején feladatai közé tartozott a járvány elszigetelése. de a hírközlésen kívül értékelést is tartalmazott. 50 példányban jelent meg. de a követküldők is ezek által értesülhettek először követeik szerepléséről.) A forma maradt a kéziratos magánlevél. igen korlátozott lehetőségei voltak csak. majd lakásán jegyzőkönyvet diktált. hanem egy más. amely ébren tartja a reformgondolatokat. Tudósítások – már nem Kossuth szerkesztésében – készültek az 1839-40-es és az 1843-44-es országgyűlésekről is. részben szervező funkciójú produktumról. a közvetlen munkába nem kapcsolódhatott be. Az elkészült kéziratot a szerkesztési munkák után a szükséges példányszámban iratmásolókkal leíratta. 1841 januárjában Landerer Lajos felajánlotta neki a Pesti Hírlap szerkesztői állását. Landerer (a többi lapkiadóhoz hasonlóan) a titkosrendőrséggel állt kapcsolatban. (Ebből a szempontból nem egyszerűen az Országgyűlési Tudósítások folytatásáról van szó. (A börtönben angolul tanult. Kifejtés Ezen az országgyűlésen született meg az ötlet. s ekkor szembesült a jobbágyság életét megkötő problémákkal. A reformkori országgyűlés közönségét alkotó.FELELETVÁZLAT Bevezetés A Zemplén megyei Monokon született. de rendszerint szabatosabban. Az üléseken legtöbbször Kossuth Lajos készített jegyzeteket. előfizetés fejében érkező „levél” voltaképpen hírlap. Megtartotta a felszólalók egyéni. ám mint megfigyelőnek. s az információk továbbításával megpróbálni a megyék között a kapcsolatot kiépíteni. a vesztegzár biztosítása. heti rendszerességgel. és tanulmányozta a közgazdaságtant. hogy mivel az országgyűlés végével az ellenzéki nemesség hazatért a megyékbe. ezekben népszerűsítette az el- 77 . Újságírói tevékenységét azonban nem adta fel. úgy vélte. még nagyobb szükség van valami központi orgánumra. ezért Kossuthot 1837 májusában letartóztatták. Ekkor honosodott meg Magyarországon a vezércikk. hogy kézben tudja tartani a kormányzat. de a hatóság lefoglalta a gépeket) és levél formájában terjesztették (így nem vonatkoztak rá a hírlapokra érvényes korlátozások és a cenzúra). az amnesztiarendelet értelmében szabadult. illetve az uralkodó és az országgyűlés. a reformok ügyét ezzel is elősegíteni. és 4 évi börtönbüntetésre ítélték. hogy szükség van egy olyan fórumra. A kiadványt a sajtószabadság hiánya hozta létre. A Tudósítást többségében kéziratosan (néhányat kőnyomatosan. Az Országgyűlési Tudósítások hatására az – erős cenzúra felügyelete alatt álló – hírlapok is egyre több információt közöltek az országgyűlésen történtekről. a reformtábor vezetőivel. sajátos szónoklati formáit. évi országgyűlésen a távollévő Zemplén megyei főrendi képviselőt helyettesítette. itt adta ki a Törvényhatósági Tudósításokat. Itt ismerkedett meg a formálódó reformeszmékkel. 1844-ben már 5000 példányban). többnyire nemesi származású értelmiségi fiatalok. Karrierjét Sátoraljaújhelyen kezdte. Kossuth az országgyűlés feloszlatása után Pestre költözött.) 1840-ben.

(Lásd a forráshoz írtakat. (Lásd a forráshoz írtakat. Szerinte azonban Kossuth veszélyezteti a békés reformokat a radikális politikával. ha régi jogai csorbulnak – azaz a nem nemesekre is kiterjesztik azokat. ráadásul Kossuth szinte minden kérdésben támadta az egyre mérsékeltebb (óvatosabb) grófot. Az 1846-os galíciai felkelés véres leverése azonban arra hívta fel a figyelmet. elemző publicisztika („sorok közötti olvasás”). majd 1844-ben a Védegyletet. a változások elengedhetetlenségét. hanem a sorok között elbújtatva hozta nyilvánosságra gondolatait. már csak korábbi konzervatív ellenfelei támogathatták volna. vagy forradalmat generál. ezekkel lehet a nemzetgazdaságot megvédeni. valamint radikálisabb (Kossuth) vezette szárnya is. tehát amíg a magyar társadalom és jogrend több évszázados. 1847-ben megfogalmazták a programjukat összefoglaló Ellenzéki Nyilatkozatot. addig az ország nem lesz képes lemaradását behozni. hogy a földet polgári tulajdonná kell nyilvánítani. A cenzúra miatt általában nem nyíltan. Ehhez be kell vezetni a közteherviselést is. a centralisták orgánumává lett. Az örökváltság egyben azt is jelenti. Széchenyi megkísérelt a mérsékeltebb liberálisok (Batthyány Lajos. (Lásd a forráshoz írtakat. ezért 1844-ben leváltották a Pesti Hírlap éléről. A kötelező örökváltságot kell bevezetni. Lezárás. azaz Kossuthot támogatta. Ekkor fordult Széchenyi nyíltan Kossuth ellen (1841 nyara – Kelet Népe). de kudarcot vallott. amely a korban szokásos vagyoni cenzusok megtartásával. Úgy gondolta. A lapban képviselt program a Kölcsey Ferenc által elkezdett. A rendi alkotmány liberális kiterjesztése. amit állami kárpótlással lehet megvalósítani. sem megfélemlíteni nem sikerült. amelyek bármikor jobbágyfelkelésekhez vezetnek. hogy a bécsi udvar erőszakos eszközöktől sem riad vissza. 1844-re a liberális ellenzék egyik meghatározó alakjává lett. ha érdekei védelméről van szó. de társadalmi rang alapján nem tett különbséget a választásra jogosultak között. csak az eszközök különbözők.) A lap sikere és egyre egyértelműbb politikai szervező szerepe miatt a hatóság megpróbálta Kossuthot meghátrálásra kényszeríteni. (Lásd a forráshoz írtakat. radikális hangvétele sértette Széchenyi érzékenységét. ezt viszont ő is elutasította. alapították meg az Iparegyesületet. azaz meg kell szűnnie az adómentesség rendi jellegű kiváltságának. Nemzetiségi kérdésben az egy politikai nemzet koncepciót vallották. A nemességnek pedig el kell fogadnia. hiszen a rendi jogok megszüntetésén és a jogegyenlőségen alapult. a szabad versenyt támogatta. Deák Ferenc) bevonásával egy középpártot létrehozni. Ez a tapasztalat az ellenzéket is gyorsabb előrehaladásra ösztönözte. A lap nemcsak magyarországi híreket tartalmazott. Fő pontjai: Érdekegyesítés. (Lásd a képhez és a forrásokhoz írtakat. amelyek érdekében az összefogás megvalósulhat. A liberális közvélemény azonban az intenzívebb átalakítást pártfogolta. Meg kell találni azokat a célokat. ami igazából a rendi alkotmány helyett egy polgári alkotmány bevezetését jelentette volna. Széchenyi elszigetelődött.) A lap nem szűnt meg. de a XIX.) 78 .) Bár Kossuthtól elvették legfőbb fórumát. de a közgazdasági tanulmányaiból szerzett ismeretek és a magyar gazdaság helyzete alapján felülvizsgálta korábbi nézeteit. hanem igyekezett a nagyvilág bemutatásával is érzékeltetni a reformok szükségességét. majd Wesselényi Miklós által folytatott úton haladt. amelyet elfogadott a liberális ellenzék mérsékeltebb (Batthyány és Deák). összegzés A Pesti Hírlap érzelmekre ható. hogy az érdekegyesítés csak úgy valósítható meg. században már teljesen korszerűtlenné vált gyakorlata alapján a nemesség és a jobbágyság között olyan ellentétek állnak fenn. Széchenyi szerint célok tekintetében nincs különbség kettejük között. Ennek jegyében szervezték meg az első Iparkiállítást. Deákék nem kívánták megbontani a liberálisok egységét. megszületett a vitázó. Mivel sem megnyerni (lefizetni). hogy a fejlődés záloga a védővám.) A rendi alapon szerveződő helyett népképviseleti országgyűlést akartak. A gazdaság terén kezdetben a vámhatárok lebontását. ez vagy a kormányzat ellenállását.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli lenzék eszméit.

másrészt pedig gazdasági hasznot látott a (fajállat) lótenyésztésben. ahol a viták és beszélgetések (ahogy akkor mondták: az elmesúrlódás) számára kellemes környezetet biztosítottak.) Történeti szempontból azonban ez az országgyűlés nem hozott újat. hiszen a hagyományos rendi ellenzékiség. s ajánlotta fel egy évi jövedelmét a később Tudományos Akadémiának nevezett intézmény felállítására. jólét. udvarhű arisztokrata család sarjaként. téli kikötők. hogy az arisztokrácia tagjai követni fogják őt. édesanyja Festetich Júlianna (a Georgikont alapító Festetich György nővére). A nemesség hangoztatta rendi kiváltságait (adómentesség).) Gyakorlati tevékenysége (Lásd még a képekhez írtakat. széles középosztály. általa műveletlennek és maradinak gondolt nemesség szerinte alkalmatlan erre a feladatra. újfajta életmód). (Lásd a forráshoz írtakat. hogy az angol klubok mintájára megteremtse az igényes társasági élet intézményeit. Célja a személyes példamutatáson alapuló átnevelés. azaz a reformokra feltétlenül szükség van. amellyel az volt a célja. a sérelmi politika jegyében telt. A rendi kiváltságait őrző. de a katonatiszti pályán lassan haladt előre. 79 . (1827: A lovakrúl című munkája) Nemzeti Kaszinót alapít Pozsonyban (1827). tétel: Széchenyi István reformprogramja Széc FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be gróf Széchenyi István életútját és reformprogramjának főbb elemeit a forradalom előtt! FELELETVÁZLAT Bevezetés A kultúrtörténet (és az irodalomtörténet is) 1825-től eredezteti a reformkort. Az Angliában látottak alapján született meg benne a tenni akarás vágya. Az 1820-as évek végére azonban már egyértelművé vált. Az 1830-31-es országgyűlés már nem az uralkodó és a rendek közötti hagyományos kompromisszum jegyében telt. Kifejtés Széchenyi Bécsben született. amikor a személyes higiéné fontosságát bizonyítandó fürdődézsában fogadta a vendégeit. a dunai és tiszai folyószabályozások terveinek elkészítésével a személyszállítás mellett elsősorban a kereskedelem fellendítését kívánta elérni. hogy a korszakos lemaradást csak korszakváltással lehet felszámolni. Az 1825-27-es országgyűlésen szólalt fel Széchenyi.) A lóverseny meghonosítása egyrészt az angliai tapasztalatokból kiindulva a szórakozás új formáját akarta meghonosítani. Huszártiszti pályára lépett. s a Vaskapu szabályozásával. vagy az 1832-36-os országgyűlést tekintik. ezért az arisztokratákra (mágnásokra) támaszkodik. A gőzhajózás lehetőségeinek megteremtésével (óbudai hajógyár. Európai körútjai során elsősorban Anglia nyerte el tetszését (alkotmányos monarchia. az uralkodó pedig ezért cserébe az adók és az újoncok megszavazását követelte. részt vett a Napóleon elleni harcokban (a győri ütközetben és a lipcsei csatában).) Ezért a reformkor történelmi kezdetének vagy ezt. hogy vezető szerepet kell játszania Magyarország civilizálásában. (Ennek sokakat meghökkentő példája volt. bízott benne. a kolerajárvány miatt a nyílt politikai összeütközés elmaradt.44. dunai és balatoni gőzhajózás). Édesapja Széchényi Ferenc. (Igaz. s ezen alkalmakkal döbben rá Magyarország elmaradottságára. a küldetéstudat. Utazásai során kezdetben Wesselényi Miklós volt a kísérője. a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapítója. Elsősorban az arisztokráciát várta el a kaszinóba is.

Támadja Széchenyit azért. akkor az ellentábor megosztásával. sokan irigyelték. A mű nagy siker (három kiadása készül el rövid idő alatt). valamint a köz. vádaskodással igyekezett eredményeket elérni: szembe akarta állítani a liberális tábor két szárnyát. s a liberálisokat forradalmároknak tartotta.) Széchenyi a Világ című műben (1831) reagált. Elméleti tevékenysége Hitel című műve (1830) egyéni problémájából született. s ezért el kell törölni az ősiség törvényét. Az ő elképzelései szerint az arisztokrácia támogatásával valósult volna meg a Színház.) Lezárás. Tervei között szerepelt Pest és Buda egységének megteremtése is. a bortermelés támogatása. a malomipar fellendítése (gőzhengermalmok). amikor az megfélemlítéssel vagy zsarolással a reformok útját állta (pl. de irigyei is elismerték eredményeit.) Az 1830-as évek váltak Széchenyi évtizedévé. a szükségszerű változtatás szakaszaira (stádiumaira) utal. sokan tisztelték. Ha más eszköze már nem maradt. A Stádium (1833) programszerűen. amikor ők a változásokat. (A jobbágykérdésben. hanem átvitt értelemben Magyarország elfogadottságáról. (Lásd a forráshoz írtakat.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Szintén az angliai minta alapján kezdeményezte a vasútépítést. és így a nemes számára sem hatékony robot helyett be kell vezetni a bérmunkát. Az udvarra kíván támaszkodni a reformok végrehajtásakor. hiszen birtokai nem képezhetnek fedezetet a bank számára. A gazdaság fellendítését szolgálta a selyemhernyó-tenyésztés meghonosítása. Széchenyi úgy tartotta. fel kell számolni a rendi kiváltságokat. Kossuth is ezekért a gyakorlati reformokért. kidolgozta a leendő közlekedési hálózat tervét. A hitel azonban önmagában nem elég. az ország gazdasága és kulturális fejlesztése érdekében végzett hatalmas munkájáért nevezte a legnagyobb magyarnak. az 1832-36-os országgyűlés után). A mű címe kettős értelmű. hogy az arisztokraták inkább a konzervatívokhoz csatlakoztak. s próbálta a Hitelben leírt gondolatait közérthetőbben megmagyarázni (a mű címe a világosságra utal). mű taglalatja (Taglalat) a konzervatív rendi ellenzék véleményét tartalmazza. 80 . összegzés Széchenyi politikájának főbb jellemzője tehát. A bank azonban visszautasította a kérést az ősiség törvényére hivatkozva (1351). A modernizációhoz azonban a nemességnek feltétlenül hitelekre van szüksége (a devalvációk és a gazdasági állapot miatt hiányzik a fejlesztéshez szükséges tőke). s ezzel a jóval nagyobb létszámú és a reformkorban egyre jelentősebb politikai szerepet játszó köznemességet. ugyanis nem árverezhetők el nemesi birtokok. fokozatosan kívánta bevezetni. a kor kívánalmait felismerve gyorsítani akarták. (Lásd a forrásokhoz írtakat. mert a rendi állapot reformja helyett az angol minta alapján a régi rendet kívánta megszüntetni. s ezért feltűnően kerülte a közjogi kérdéseket. hogy az arisztokráciát tartotta a változások letéteményesének. A reformokat lassan. változtatni kell a hagyományos nemesi szemléleten is. Akkor is bízott az udvarban. de támadásokat és kritikát is kapott. és az ehhez elengedhetetlenül szükséges állandó híd megépítése.és kisnemesi származású értelmiséget maga ellen hangolta. végül azonban közadakozásból épült fel. ha elkezdődik az ország modernizálása. Jelentős szerepe volt az 1838-as árvíz után a városrendezés új terveinek elkészítésében. a jobbágy számára egyáltalán nem motiváló. vasúttársaságok alapítását. ez szemben áll a modern tőkés gazdasági és társadalmi elvárásokkal. Széchenyi nem látta be. Dessewffy József: A Hitel c. viszont birtokait modernizálni kívánta. 12 pontban összegezve fejti ki elképzeléseit. s elkészítette Pest árvízbiztosításának tervét is. és ezért hitelért folyamodott az egyik bécsi bankhoz. El kell törölni a kilencedet. hiteléről. mert nemcsak a számára szükséges banki hitelről van szó. a vámpolitika átalakításában egyetértettek. hogy a köznemesség és a jobbágyok türelmetlensége veszélybe sodorhatja az országot. Ez a reformkor első programja. hiszen az utazások és a fényűző életmód miatt eladósodott. A kultúrát szolgálta a Nemzeti Színház megalapításának támogatása is. S ez utóbbi csak akkor javítható.

támogató vagy a nemzeti sorsot. és innen terjedt át más művészeti ágakra (zene. 45. Kölcsey Ferenc. II. s ezt Széchenyi nem tudta vagy nem akarta elismerni. hogy minél szélesebb csoportok lehessenek részesei a kulturális felemelkedésnek. nyelvmegújító mozgalmak (Dugonics András) nyelvi. Ebben az időszakban tevékenykedtek legnagyszerűbb költőink közül többen is (Berzsenyi Dániel. kiváló szónoki és újságírói kvalitásokkal rendelkező Kossuth időszaka érkezett el. viselet. ekkor kezdte pályáját Petőfi Sándor és Arany János). Kifejtés A liberalizmussal párhuzamosan megerősödő nacionalizmus (mely egy új polgári nemzeteszményt fogalmazott meg) követői a jogi és vagyoni korlátokat áthidaló nemzeti közösség elvét vallják. század elején hódított a romantika stílusirányzata egész Európában. A II.Az 1840-es években azonban Széchenyi – jórészt saját politikájának köszönhetően – elszigetelődött. A magyar nemesi nemzet tagjai az azonos jogok és kiváltságok révén alkottak egységet eredetileg. A közvélemény elvárta tőlük. a rendi országgyűlések váltak a magyar államnyelvért folyó küzdelem színtereivé. nemzeti erények. festészet. zene stb. század első felében megfogalmazódott magyar polgári nemzetfelfogás sok szempontból azonos a nemesi nemzetfelfogással (pl. az irodalmi nyelv kimunkálása. A magyar liberálisok azonban a magyar rendi nemzettudatból eredeztették nemzetfelfogásukat. Az idegen elnyomás ellen és a nemzeti nyelvért folyó harc a romantika korában olyan társadalmi-politikai szerepet erőszakolt az írókra. A tömegek megszólításához. A romantika az irodalomban fejlődött ki. A romantika az irodalomtörténet egyik leghatásosabb mozgalma. a nagy nemzeti célokat is megfogalmazó. A XIX. a széttagoltság. az idegen uralmon belül is más. 1836-ban pedig a Szózatot. ez az évtized már egy új stílusú politizálást kívánt. etnikai tartalommal bővítették a rendi ellenállást. kultúra FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a reformkori magyar művelődés és kultúra helyzetében bekövetkező változásokat! FELELETVÁZLAT Bevezetés A reformkorban (1825/1830-1848) Magyarországon felpezsdült a kulturális élet. problémáik megfogalmazásához sokkal jobban értő.) 81 . Ennek hatására indult el a nyelvújítás. hogy 1823-ban Kölcsey Ferenc megírta a Himnuszt. Magyarországon a nemzeti öntudat erősödését bizonyítja. Ebben az időben született meg Katona Józseftől a Bánk bán. Közép.). hogy az együvé tartozás egyetlen ismérve a közös nyelv maradt. ami korábban nem volt jellemző. hogy kizárólag magas erkölcsi mintákat felmutató. Vörösmarty Mihály. így Magyarországon is. (Lásd a táblázathoz írtakat. történelmi múlt. a történelmi múltat bemutató műveket alkossanak. József nyelvrendeletére reagáló nyelvművelő. nagy nemzetek közé való ékelődés oda vezetett. Vörösmarty Mihály a Zalán futását. Így a XIX. József nyelvrendelete azonban politikai tartalommal töltötte fel ezt a problémát.és Kelet-Európában az egyes népek nemzeti függetlenségének hiánya. tétel: A ref reformkori művelődés. Megjelenik a magyar nemzeti hős az irodalomban János vitéz (1844) és Toldi Miklós (1847) személyében. A reformáció és a felvilágosodás azért szorgalmazta a magyar nyelv használatát. szobrászat). magasztos.

óvodák. negyedszázad múlva már megnőtt a különbség a magyar javára. míg más kérdésekben merev magatartást tanúsított. A liberálisok tehát a jogkiterjesztés kapcsán a nemzetiségeket is a politikai nemzet részének tekintették. hiszen a lakosság nagyobb része ekkor még németnek vallotta magát. Expedíciója során nem sikerült a magyarok eredetére fényt derítenie. hogy ez volt az egyetlen kérdés. Pest-Budán állandó színházi épület nélkül működött egy magyar színtársulat. a Világ és az Életképek megindulása után (1840-es évek) az előfizetők számának megugrása inkább a magyar lapok fokozódó népszerűségére utal. verseket.) A nemzeti ébredés korában fontos kifejezési formává vált a színjátszás.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Széchenyi István az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Olvasóik táborába tartozott ugyanis a magyar anyanyelvű közönség is. több tudományágra kiterjedő Akadémiát képzeltek el. Pest vármegye építtette meg a Pesti Magyar Színházat. egyház nyelvének magyarosí- 82 . hanem műveltségközvetítő programjukkal a magyar kultúra ügyét is szolgálták. nyelvünk történetét. Az első divatlap a század elején Franciaországban jelent meg. hiszen történelmi okok miatt a nemesség. az értelmiség. amely szintén a nyelv művelését és az irodalmi élet pártolását tűzte ki célul. 1843-ban csendült föl először a megzenésített Szózat. Kőrösi Csoma Sándor a feltételezett őshaza felé indult. magyar táncokat táncolni. Sokan kutatni kezdték népünk. A magyar kultúra fejlődése. amelyben a reformkorban formálódó politikai platformok mind egyetértettek. a meglévő német nyelven játszott. A kormányzat pedig szelepként használta a nyelvkérdést: itt engedett. Hosszú évekig tartózkodott Tibetben és Indiában. (Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című művével nyílt meg 1837-ben. magyar zenét hallgatni. hanem történelmi. a hazai és külföldi szellemi áramlatok kölcsönös közvetítésének szándékával indították meg lapjaikat a XVIII-XIX. a társadalmi és kulturális életre vonatkozó írásokat közöltek (pl. jogi képződmény. Regélő. Divattá vált magyar ruhákban járni. ezeket a közvélemény jobban kedvelte. Ezt az ellentmondást a liberálisok az (egy) politikai nemzet koncepcióval kívánták feloldani. Az 1800-as évek elején még több vagy kb. Ezekből alakult ki az érzelmekre erősen ható. A tudományos élet képviselői ennél szélesebb hatáskörű. Megalakult a Kisfaludy Társaság is. 30-as években állandó színházak létesültek. ezért a nemzet elismerését az állami léthez kötötték. Pest-Budán még nem volt állandó magyar színház. Az 1820-as. Tehát nem csupán a hazai német polgárság érdekeit képviselték. de emellett több vándortársulat is járta az országot. A két tényező pedig összekapcsolódott a megyékben az iskolák. a polgárság nagy része németül is beszélt. század fordulóján. a magyar nyelv államnyelvvé tétele is. A XVIII. Erkel Ferenc Hunyadi László című művének (1844) óriási sikerét elősegíthette a nemzeti érzelmek hű kifejezőjének tekintett – a korban rendkívül divatos – verbunkos elemeket felhasználó hangzásvilág. mely 1830-ban meg is kezdte működését. de számos kutatást végzett. A prózai darabok mellett zenés előadásokat is rendeztek. Kolozsvárott id. század közepétől Magyarország lakosságának több mint fele nem magyar anyanyelvű volt.) Ebből jött létre a Nemzeti Színház (egy 1840-es törvény „országos pártfogás” alá vette). A magyar színjátszás nem tudott lábra állni anyagiak hiányában. A magyar államnyelv ügyének sikeréhez az vezetett. magyar nemzeti opera. A Pesti Hírlap. Széchenyi eredeti elképzelései szerint az intézet akkor is megmaradt volna a nyelvi. báró Wesselényi Miklós támogatásával megnyílt az ország első magyar nyelven játszó kőszínháza. Pesti Divatlap). az öltözködéssel foglalkozó cikkek és a csatolt divatképek mellett elsősorban elbeszéléseket. Az állam nem etnikai. A legnépszerűbbé a divatlapok váltak. és végül – Széchenyi akaratával szemben és neheztelése mellett – az ő álláspontjuk érvényesült. Az államnemzet megteremtésének lett eszköze a jogkiterjesztés. és 1821-ben. a nacionalizmus ébredése szükségszerűen feszültségekhez vezetett az ugyanezen az úton némi késéssel elinduló nemzetiségek és a magyarok között. (Lásd a forráshoz írtakat. Az igazi újságírás megalapítói a magyarországi német nyelvű polgárok közül kerültek ki. amely a francia Enciklopédia államnemzet fogalmából indul ki. ugyanannyi német és magyar nyelvű lap jelent meg. amikor a nyelvújítás és a hozzá kapcsolódó rendszeres nyelvtanok elkészültek. filológiai tudományok központjaként. nyelvi képződmény. és megalkotta az angol-tibeti szótárt is.

az alsótábla többsége mellé állt. A forradalmi mozgalmak tömegeit hasonló eszmék mozgatták: liberalizmus. 83 . hogy a francia események elsősorban a jobbágykérdés megoldatlansága miatt felkeléseket okoznak. de a középosztályokat is sújtották a problémák. A magyar egy politikai nemzet koncepció miatt a kormányzat (udvar) felé sodródtak. összegzés A magyarországi nemzetiségek körében is megkezdődött a nemzeti eszme térhódítása. a feudalizmus eltörlése és az önálló nemzeti államok megteremtésének igénye. hogyan zajlott le 1848-ban Magyarországon az ún. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Közép-Európában azonban a kezdetleges polgári átalakulás. Bécstől várták problémáikra a megoldást. A pozsonyi ellenzéki vezetők elfogadták a pesti radikálisok tervezett fellépését. hosszú távú gazdasági.tásával (olykor túlkapásokkal). ill. A rendek attól tartottak. Az 1840-es évek közepétől rossz termésű évek követték egymást. társadalmi és eszmei okok állnak. tétel: Az áprilisi törvények Az áp FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. törvényes forradalom! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1848 tavaszán Európa országaiban futótűzként terjedt a forradalom. a nemzeti keretek kiterjesztése. ami ellátási problémákat eredményezett. amelynek fontos része volt a történelmi múlt nemzeti szempontú feltárása. utóbbi hatására indult el a forradalmi hullám Európában. nacionalizmus. de elfogadni sem állt szándékában.) A nemzetiségi vezetők elképzelései nem voltak egységesek: az önálló tartománytól a nemzeti kulturális intézmények követeléséig terjedtek. a felsőtábla is támogatta a javaslatot. Az első megmozdulások 1848 januárjában Palermóban és februárban Párizsban voltak.) A felsőtábla és a kormányzat azonban húzta az időt. Az élelmezési és az azt kiegészítő ipari válság kettős szorításában a városi szegénység kilátástalan helyzetbe került. (Lásd a forráshoz írtakat. a nyelv fejlesztése. évi (s egyben utolsó rendi) országgyűlésen a magyar konzervatívok és reformerők közt patthelyzet alakult ki. Lezárás. hogy Kossuth felirati javaslatát pontokba szedve terjesztik. ill. szocializmus. nem merte nyíltan elutasítani a javaslatot. Kifejtés Az 1847-1848. 46. hogy a kormányra nyomást gyakoroljanak. ez alól kivételt az Oszmán Birodalom és a cári Oroszország jelentett. ám céljaik eltérőek voltak. s a holtponton a párizsi forradalom híre lendítette túl a képviselőket. ez lett a 12 pont. Kossuth megegyezett Irányi Dániellel. Nyugat-Európában tehát az ipari forradalom következtében fellépő szociális feszültségek radikalizálták a szegényeket. ezért a kormány engedni kényszerült. Kossuth a március 3-ai felirati javaslatában a katasztrófa megelőzése érdekében a reformok végrehajtását javasolta. a városok német és zsidó lakosságának körében volt jelentős. A forradalmak hátterében közvetlen. Tényleges asszimiláció a nemzetiségek köréből kikerülő nemességnek. Március 13-án Bécsben kitört a forradalom.

március 17-én a nádor személyesen a királyt (egyben az unokatestvérét) vette rá. évenként Pesten országgyűlést tartsanak népképviseleti alapon. A sajtószabadságot bevezették. de csak a telki állomány alapján. a költségvetést az országgyűlés hagyja jóvá. nemzetiségi lázadás). Törvénybe iktatták a népképviseletet. A magyarországi jobbágyfelszabadítás következtében ment végbe a morvaországi és ausztriai jobbágyfelszabadítás is. Április 11-én V. mert nem vették el földjeik egy részét (mint Poroszországban). A Magyar Királyság egyesül Erdéllyel. nemzetőrséget állítsanak fel. S bár a kamarilla végül nem egyezett bele Batthyány kinevezésébe. hogy a pesti forradalom vér nélkül zajlott le. 84 .) Az Államtanács próbálta visszavonni az engedményeket. az idegenekből (főként olaszokból) álló helyőrséget nem merték bevetni. s ezzel megszületett a polgári és alkotmányos Magyarország. Eközben Pozsonyban rémhírek terjedtek a Petőfi vezetésével szerveződő parasztsereg alakulásáról. Külügyek és hadügyek terén továbbra is a királyé maradt a rendelkezési jog. a többséget azonban a liberálisok alkották. Az ősiséget eltörölték. A tárgyalásokat nagyban megkönnyítette. hogy nevezze ki Batthyány Lajost miniszterelnökké. A cenzúrát eltörölték.) Az önkényuralom időszakában születnek meg majd a vonatkozó törvények (1853). Ferdinánd szentesítette a törvényeket. csoport képviselve volt.) Az áprilisi törvényekben elért eredmények: Az érdekegyesítés jegyében a jobbágyság 80%-a földhöz jutott ugyan (még a házas zsellérek is a közös legelőkből). Az azonnali jobbágyfelszabadítás állami támogatással (kötelező örökváltság) történt meg. A nádor Batthyány Lajost kinevezte miniszterelnökké. hogy a kincstári birtokok áruba bocsátásából fedezik majd. (Az volt a terv. hogy éjszaka megérkezett a pesti forradalom híre. Széchenyi javaslatára ekkor az udvar taktikát váltott: megkezdődtek a tárgyalások egy felelős magyar kormány felállításának lehetőségéről. Batthyány Lajos koalíciós kormányt hozott létre. István nádor közbelépésére az uralkodó jóváhagyta a feliratot. (Neveket és tárcákat lásd a táblázatban. de a magyar liberálisok ezt megakadályozták. ill. Feszültség alakul ki a földet nem kapók körében (parasztfelkelés. A magyar jobbágyfelszabadítás kedvező volt a jobbágyság számára. ahol a király jogkörét távollétében a nádor látja el (miniszteri ellenjegyzés). A földesurak kárpótlását későbbre halasztották. A törvények három nagy csoportba oszthatók: (Lásd a forráshoz írtakat. (A Határőrvidék katonai közigazgatásának megszűnése azonban tisztázandó kérdés még. Az országnak a birodalmon belüli önállóságát deklaráló törvények: Magyarország alkotmányos monarchiává vált: Ausztriával elméletileg csak a közös uralkodó kötötte össze. A közteherviselést bevezették. és nem volt hosszú ideig fizetendő adósság (mint Oroszországban). amit először az Államtanács szorult helyzetében sem fogadott el. a minisztériumban minden jelentős politikai párt.) Az ország önrendelkezéséről szóló törvények: független magyar felelős kormányt állítsanak fel. mert az ifjak együttműködtek a megyei és városi vezetőkkel. A dinasztia helyzetét további törvényekkel pontosítják majd. Perszonáluniót határoz tehát meg. de csak 16-án fogadták őket azután.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Március 15-én megérkezett a pozsonyi delegáció a felirati javaslattal a Burgba. A feudalizmus lebontását és a polgári átalakulást célzó törvények: Felszámolták a rendi kiváltságokat. Ebben a kérdésben a nádor és Esterházy Pál is Batthyány mellett állt (lásd a forráshoz írtakat).

tétel: A sza szabadságharc FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be. az örökváltság és a közteherviselés megvalósult. a polgári állam viszonyai között akarták megvalósítani a (rendi dualizmus idején még működő) birodalmi egységet és a birodalmon belüli magyar függetlenséget. a Határőrvidéket (Magyarországon állomásozó katonaságot) is Magyarország alá rendelték. A kérését nem teljesítették. X. így próbálván meg növelni a magyar haderő létszámát. és a király is szentesíti. és a júniusi választások után összeült a népképviseleti országgyűlés. milyen külső és belső tényezők vezettek a magyar szabadságharc bukásához! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar és az osztrák kormányzat között kialakult. A Kossuth felirati javaslatában megfogalmazott pontok közül a népképviselet. A Birodalom tartományainak alkotmányosságát és az Ausztriához fűződő viszonyt azonban nem tudták egyértelműen rendezni. A bécsi kormány javaslatára augusztus 31-én az uralkodó visszavonta az önálló magyar had. Létrejött a felelő kormány. összegzés Magyarországon a polgári átalakulás tehát vérontás nélkül lezajlott. de ez egy alkotmányos rendszerben sem tűnt működőképesnek 1848-ban. A liberálisok eredendően nem kívántak elszakadni a Birodalomtól. ahol – a kor szokásainak megfelelően – a választójogot cenzus korlátozta. Helyreállt Magyarország egysége. Az Államtanács és az osztrák kormány azonban az áprilisi törvényekben is nyitottan hagyott kérdésben a magyar hadügy. Batthyány Lajos a magyar sorozású ezredek hazaküldését kérte (pl. Az országgyűlés végül július 11-én megszavazta a pénzt a 200 ezer újonc kiképzésére és felszerelésére. ha az országgyűlés elfogadja.és valutakérdés megoldatlansága. Ezt azonban a magyar vezetés nem fogadta el. céljuk a tartományi érdekek összhangja alapján biztosítani az önállóságot. ezért elkezdődött a nemzetőrség fejlesztése. Még mindig a Pragmatica Sanctio határozza meg a közjogi viszonyt. 47. tc. és májusban kiadta az utasítást az első 10 honvédzászlóalj toborzására is. által szabályozott független rendi berendezkedés most polgári parlamentáris berendezkedéssé alakult. uniója Erdéllyel (és Partiummal). Konfliktus forrása volt a magyar haderő kérdése. amelyet a kor követelményeihez kellett volna igazítani. Lezárás. Súlyosan terhelte az udvar és a magyar kormány kapcsolatát az önálló magyar hadsereg és külképviseletek hiánya. Itáliából). Az 1791.és pénzügyminisztérium jogkörét.és pénzügyminisztérium ügyében a Pragmatica Sanctióra hivatkozva egyértelműen a beolvasztást szorgalmazta 1848 nyarán. meghatározó feszültség összetevői: A magyar kormány célja az alkotmányosság biztosítása. Ez utóbbi intézkedés azonban csak akkor léphetett volna érvénybe. Az április 11-én a rendi országgyűlésen elfogadott törvények értelmében a diéta feloszlott.Létrejött a népképviseleten alapuló alkotmányos állam. de a közjogi viszonyt nem tisztázhatta ez sem. az uralkodó jogköre pedig korlátozott. a vám. népfelkelést hirdet- 85 .

A kormányt és a törvényhozást Debrecenbe. Az események hatására Esterházy és Batthyány is lemondott.) Kossuth a függetlenség kimondásától az ország elismerését és külső támogatást remélt. a diadal így is óriási. a magyarok vereségével végződött csata után WindischGrätz a felkelés teljes megsemmisülését jelenti az udvarnak. s ezzel semmibe veszi a magyar törekvéseket nemzeti és alkotmányos szempontból. az államformáról ekkor nem rendelkeztek. hadüzenethez. tehát le kell mondaniuk autonómiaterveikről. vállalták a fegyveres küzdelmet is. és komolyabb ellenállás hiányában elfoglalták Pestet (január 4. hogy hűek maradjanak katonai esküjükhöz. Az OHB emberfeletti munkával teremtette elő a katonát. és az eddig udvarhű nemzetiségeknek is. muníciót. bár nyíltan nem léptek fel ellene. (Lásd a forráshoz írtakat. A királyváltás bonyolult jogi helyzetet eredményezett. (Az új kormány elnöke Szemere Bertalan lett. Az alkotmány csalódást jelent a magyarságnak. létre sem jött. március 4-én a Schwarzenberg-kormány kiadta az olmützi alkotmányt. A nagyhatalmak a Habsburg Birodalmat az európai egyensúly alapkövének tekintették. hiszen Ferenc József császár volt ugyan. bár a magyar kormány 1848. Kossuth-bankót adtak ki. sokan visszavonultak. és helyette a 18 éves Ferenc József (Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegnő fia) lett a király. így mivel vereség esetén biztos halál várt rájuk. Először egyik testületet sem sikerül meggyőznie. békekötéshez pedig a nemzetgyűlés hozzájárulása lett volna szükséges. Végül 1849. Kossuth és Görgey között a módszerek és a további lépések kérdésében olyan ellentét alakult ki. gondoskodott a törvények kihirdetéséről. hiszen nem írta alá azokat.) Mivel az olmützi alkotmány Magyarországot beolvasztja a centralizált birodalomba. Batthyány – a sikertelen béketárgyalásokat követően – házi őrizetbe került. márciusi ajánlatánál nemzetiségi szempontból kedvezőbb. de nem koronázták meg magyar királynak. Kifejtés Az udvar nem kívánt tárgyalni a magyar kormánnyal. április 14-én a debreceni Nagytemplomban elfogadják Kossuth javaslatát. 1849 áprilisában a tavaszi hadjárat során a magyar seregek jelentős győzelmeket aratnak (pl. Isaszeg). 1848.) A trónfosztás nem jelentette a királyság megszűntét. Mivel eredményt nem tudtak elérni. ám épp ellenkezőleg történt. a kormány lassan feloszlott. a hadiipart Nagyváradra költöztették. ezért fokozatos közeledés indul meg a tárgyalókészségét folytonosan jelző magyar kormányzat felé.). Ferdinánd azonban már nem volt király. ahol ennek hatására 1849. hogy kit kell szolgálni.). mely októbertől a végrehajtó hatalom szerepét töltötte be. A volt császári és királyi tisztek nem tudták. (Lásd a forráshoz írtakat. valamint fiatal kora és tapasztalatlansága miatt befolyásolhatónak tartották. Papírpénzt. február 26-27-én Kápolnánál vívott. és a parasztság meggyőzése érdekében eltörölték a szőlődézsmát (szeptember 15. majd az országgyűlés zárt ülésén. Tápióbicske. államfőként kinevezhette a minisztereket. sőt egy 100 tagú országgyűlési küldöttséget sem fogadott a király. A katonai fordulat és az olmützi alkotmány hatására Kossuth felvetette a függetlenség kimondását először az OHB. Az 1849. december 2-án V. A főerők Windish-Grätz herceg vezetésével a Duna mentén haladtak.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli tek. 1848 decemberében támadás indult Magyarország ellen. Ferdinándot lemondatták. a Függetlenségi Nyilatkozatot. amely a későbbiekben is meghatározta a szabadságharc eseményeit (váci nyilatkozat). A centralizáció a nemzetiségeket is érinti. fegyvert. (A nyugat-európai forradalmak kudarcának egyik alapvető oka. akit – a bécsi udvar felfogása szerint – nem kötöttek az áprilisi törvények. de rendelkezései csak miniszteri ellenjegyzéssel voltak érvényesek. hogy ott ez a társadalmi egység megbomlott. 86 . ill. a bécsi kormány továbbra sem akart tárgyalni. ill. V. A magyar országgyűlés azonban a harc folytatása mellett döntött.) A jogilag vitás helyzetben októbertől a volt császári és királyi tisztek és az OHB közti ellentétek fokozódtak. Kossuthot kormányzó-elnökké választották. Kossuth elnökletével létrehozták az Országos Honvédelmi Bizottmányt. ám lemondását a magyar országgyűlés nem fogadta el. eközben a magyarok ellen lázította a nemzetiségeket. a magyar oldalon a megegyezés ellenzői megerősödnek. elrendelték az újoncozást. bár eredeti céljukat (az osztrák csapatok bekerítése) nem tudták elérni.

az országot hivatalosan nem ismerték el. Pulszky Ferenc Londonban. aki az erők egyesítését Szegedtől délre tervezte. így amikor augusztus 11-én Kossuth Görgeynek adta át a teljhatalmat. szabadította fel a fővárosát (1849. 200 ezer fő).). (Lásd a forráshoz írtakat. (Lásd a forrásokhoz írtakat. hogy Teleki László Párizsban. februári pátens). Kossuth nemzetiségekkel való tárgyalása nem hozta meg a remélt sikert. Bem kiszorul Erdélyből. rokonszenveztek az ország szabadságküzdelmével. komáromi csata). a nemzetiségi törvény pedig – a szabadságharc további sikerei szempontjából – későn született meg. akkor a haditanács a fegyverletétel (augusztus 13. összegzés Június 18-án indultak meg az orosz hadak. 170 ezer fő) nagyon gyorsan követi a fősereget. ami Aradra megérkezik. Kossuth először elfogadta az előterjesztést.) 1849. miközben egyre jobban éleződött az osztrák-német ellentét. Görgey hada az egyetlen. amelynek oka a vesztes olasz háborúk után a Németország egységesítéséért folytatott küzdelem volt. ez azonban nem adatott meg. A magyar katonai győzelmek hatására Ferenc József I. korlátait! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1850-es évek abszolutizmusának (Bach-rendszer) kudarca után az osztrák politika a magyarokkal való megbékélést látta sikeres megoldásnak. Görgey a megoldást az erők koncentrálásában látta: az orosz felvonulás előtt vereséget akart mérni az osztrákokra (2. A végső vereséget augusztus 9-én szenvedték el a magyar csapatok Temesvárnál. ám az erre irányuló intézkedéseket a magyar politikai elit elutasította.) A magyar hadsereg egyszerre verte ki az országból a birodalmi haderőt. ha akkora sereggel érkezhet. ám közel volt a menekülést jelentő török határ. mellyel egyedül is képes legyőzni a magyar hadsereget. Andrássy Gyula Isztambulban sikeresen képviselte a magyar ügyet. Az udvar ezért felkérte a magyar konzervatívokat. Miklós orosz cár támogatását kérte a Szent Szövetségben foglaltakra és a magyar szabadságharcban részt vevő lengyel katonák nagy számára hivatkozva. Apponyi György javasolta a 87 . bízva a büntetlenség ígéretében. és törte meg a területi elszakadásra törő nemzetiségek lázadásait. aminek következtében az európai közvélemény figyelme Magyarországra irányult. Ezen a tényen az sem változatott. I. a cári erők felvonulását pedig tárgyalásokkal igyekezett lassítani. május 21. május 9-én a cár bejelentette az orosz hadak megindítását (kb. A további sikerekhez a nagyhatalmak semlegességére lett volna szükség. újra passzív ellenállásba vonult (októberi diploma. 48. Lezárás. a szőregi csatában megveri és tovább üldözi. tétel: A kiegyezés tartalma és értékelése kie FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a dualizmus kori politikai berendezkedés működési elveit. a honvédség reménytelen helyzetbe került.) Haynau hada (kb. (Ez azonban hibás elképzelés volt. majd Dembiński javaslata mellé állt. Világos) mellett döntött. Miklós csak azzal a feltétellel volt hajlandó segítséget nyújtani. dolgozzanak ki megoldási javaslatot az osztrák-magyar viszony elrendezésére. Az ún. Görgey már augusztus 6-tól folyamatosan egyeztetett az oroszokkal. Schmerling-provizórium (1861-1865) ideje alatt pénzügyi csőd következett be.

amelyből Ausztria 70.) 1867 februárjában Ferenc József kinevezte Andrássy Gyulát magyar miniszterelnökké (akit egyébként 1849-es szerepvállalásáért távollétében már halálra ítéltek. védelem az orosz és német törekvésekkel szemben). majd Ferenc József megesküdött a magyar alkotmányra. Magyarország 30%-kal részesedett (ez a két állam fejlettségét tekintve méltányosnak mondható). A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek. A politikai kiegyezés mellett megszületettek a gazdasági együttműködést szabályozó jogszabályok is (gazdasági kiegyezés). Ferenc József 1865-ben összehívta az országgyűlést. A közös ügyek fedezésére kvótát állapítottak meg. a gyakorlatban inkább reáluniónak tarthatjuk. A dualizmus nem volt perszonálunió (még ha Deákék annak is tartották). 1867. magyar vezetés. 83 tartózkodás mellett] elfogadta a közös ügyekről szóló törvényjavaslatot. a közös ügyek. szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását. Az idő lejárta után meg lehetett hosszabbítani vagy újratárgyalni. amelyet az osztrák és magyar törvényhozásnak egyaránt el kell fogadnia. Ennek belpolitikai oka a passzív ellenállás kifáradása és a nemzetiségekkel folytatott tárgyalások kudarca volt. Liszt Ferenc koronázási miséje közben Andrássy Gyula és az esztergomi érsek tették a király fejére a koronát. (Lásd a forráshoz írtakat. valamint a Pragmatica Sanctio szorosabb közjogi kötődést eredményezett a perszonáluniónál. Kifejtés Deák belátta. amelynek vezetője Andrássy Gyula lett. Beust meggyőzte Ferenc Józsefet arról is. Cassandra-levélben elítélte a kiegyezést. közlekedési és hírközlési rendszert.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vitás ügyek (kül-. Az országgyűlés egy bizottságot választott a közös ügyek megtárgyalására. A megegyezést siettette. hogy az alkotmányos egység nem valósítható meg a ’48-as törvények tiszta perszonálunióként való értelmezésével. Ennek a magatartásnak köszönhetően Ferenc József magyarokba vetett bizalma megerősödött. ezért kapta a „szép akasztott” nevet). hogy az 1866. akkor uralkodói hatáskörbe került a kvóta mértékének megállapítása.) Kossuth az ún. 1867. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy Magyarország törvényes keretek között engedni hajlandó a közös külpolitika. Magyarország államformája alkotmányos monarchia lett. május 29-én a képviselőház [209:89 arányban. A dualista állam két államalkotó nemzete közötti viszonyt (közjogi kérdés) a Pragmatica Sanctio figyelembevételével határozták meg. az uralkodó személye. Erzsébetet királynévá koronázták a budai Mátyástemplomban. összehangolták az adó-. had-. ui. amelyet a közös ügyek egy másik alkotmányos rendszerhez fűztek. védelem. dualista államszervezet volt. pénzügy) közös kezelését. Bécsben is egyre többen a megegyezés hívei lettek. hogy kihasználja a birodalom szorult helyzetét. kvótabizottságok javaslatai alapján állapították meg 10 évre. mérték-. és ezek ellenőrzését a független törvényhozások által kiküldött delegációkra bízta volna. A magyar politikai elit jelentős részét is a megegyezési szándék vezette már ekkor. ezért az 1865-ös Húsvéti cikkben kilátásba helyezte. ugyanakkor reális kompromisszum volt.) Az 1867-ben megalakult Osztrák–Magyar Monarchia kétközpontú. meghagyták a közös valutát. Ha nem sikerült megegyezni. A magyar vezetőréteg elvárásait kevesebb áldozattal nem lehetett biztosítani (területi egység. hogy Ausztria nagyhatalmi helyzetének fenntartásához magyar támogatásra van szükség.) A kiegyezés nem biztosított teljes függetlenséget. (A magyarok ügyét segítette. A századfordulóra a magyar kvóta elérte a 36%-ot. június 8-án Ferenc Józsefet magyar királlyá. sőt az új miniszterelnök. (Deák nem vett részt a szertartáson. hogy Erzsébet királyné támogatta Deák és Andrássy lépéseit. A gazdasági megállapodásokat 10 évre kötötték. július 3-ai königgrätzi csatában az osztrákok vereséget szenvedtek a poroszoktól. Deák visszatartotta az országgyűlést attól. A gazdasági 88 . A kvótát a két törvényhozó szerv által kiküldött ún. de a külpolitikai körülmények változása (Oroszország megerősödése és Poroszország előtörése) is a megegyezésre sarkallt. s az ezek fedezését szolgáló pénzügyek tekintetében (az alkotmányosság visszaállítása esetén).

A dualizmus válságának fontos összetevője még a parlamenti politizálás korabeli eredménytelensége (lásd obstrukció) is. Fiume és Muraköz átadását. akikre egyre nagyobb hatással volt a kialakuló Románia.) Horvátország a magyarokhoz fűződő viszonyt perszonálunióra akarta redukálni. A magyar kormányban külön horvát miniszteri tárcát hoztak létre. Az európai erőegyensúly fontos szereplője. újabb választások és jelentős előnyök biztosítása után kerülhetett sor. az igazságszolgáltatás alsó és középső szintjén. bár a gazdasági kiegyezés újratárgyalása jelentős feszültségeket eredményezett. hogy az uralkodó visszalép majd ettől a kompromisszumtól. másrészt pedig más nemzetiségek is követelték ugyanezeket a jogokat. de megnyugvást egyrészt azért nem hozott. Horvát-magyar kiegyezés (1868) elfogadására végül csak a horvát tartománygyűlés többszöri feloszlatása. és egyáltalán képes-e az ország megtartani a nemzetiségeket. mennyiben hajtja végre a magyar állam. beligazgatási autonómiát kaptak. hogy mennyire teljesül a kiegyezéshez fűződő remény. azaz Közép-Európában nagyhatalomnak számított. ill. a politikai. polgári jellegű társadalom kiépülésére irányuló szándék gyengesége. társadalmi megújulásra. A báni kormány a közigazgatás. a lakosságszám (35 millió) alapján harmadik legnagyobb állama lett. A horvát autonómia megteremtése a korabeli Európában a nemzetiségi kérdés kezelésének kis számú pozitív példája volt. (A századfordulón az akkori trónörökös. és fegyverkezni kezdett. Ez. (Lásd a forrásokhoz írtakat. a közigazgatásban. valamint az uralkodói (alkotmányossággal nem teljesen egyező) kiváltságok jelentős szerepet játszottak a dualizmus válságában. mert a horvátok a magyarokkal és az osztrákokkal egyenrangú helyzetre törekedtek. illetve Szerbia. (Lásd a forrásokhoz írtakat. ezért követelték függetlenségük elismerését. a védvámrendszer pedig lehetőséget adott a magyar agrártermékek és a Lajtántúl iparának védelmére. A törvény a területi egység és az egy politikai nemzet elvét fel nem adva széles körű nyelvhasználatot biztosított az oktatásban (állami feladat). Palacky fel is emelte szavát. Ferenc Ferdinánd újra felveti majd a trializmus kérdését. A vegyes vidékeken a 20%-ot elérő nemzetiségeknek is biztosítottak anyanyelvi jogokat. amely a magyarokkal közös országgyűlésbe 42 képviselőt delegálhatott. Az ennél többre vágyó nemzetiségeket azonban ez nem elégítette ki. általános választójog). (Balkáni terjeszkedési törekvésekről lásd a forráshoz írtakat.) A csehek fogadták a kiegyezést a legnagyobb ellenszenvvel. Ez utóbbi nem következett be. német és brit nagyhatalmi vetélkedés idején azonban egyre inkább Németország felé sodródott. a cseh németek és a magyar vezetés hatására azonban végül Ferenc József visszalépett ettől a tervtől. A nemzetiségi viszonyok rendezése érdekében alkották meg 1868-ban a nemzetiségi törvényt is Eötvös József minisztersége idején. hogy a dualizmust trializmussá alakítsák át.) 89 . Lehetővé tették egyesületek és pénzalapok létrehozását. az igazságszolgáltatás és az oktatásügy függetlenségével rendelkezett. Működhetett a szabor (horvát országgyűlés). A horvátokat elismerték politikai nemzetnek. hogy a rendszer továbbfejleszthető. a század második felében megjelenő orosz. hogy a gazdaság fejlődése nem lesz várt ütemű. Horvátország élén a bán áll. Deákék még hittek abban. s az uralkodó is hajlott arra.000 km2) Európa második. a demokratikusabb (pl. s a horvát lett a hivatalos nyelv. Az osztrák-német nagypolgárság. a pártok közötti erős megosztottság. A törvény hatása attól is függött.kiegyezés biztosította a térség és az ország gyors gazdasági fejlődését. Fiume magyar irányítás alatt maradt. Sokan tartottak attól. (Lásd forráshoz írtakat. mert abban az ausztroszláv törekvések bukását látták. ám a későbbi fejlődést a politikusok változatlan elvárásai (a 67-es alaphoz képest) akadályozták meg.) A kortársak számára kérdéses volt. akit a király nevezett ki a magyar miniszterelnök beleegyezésével.) Lezárás. összegzés A kiegyezéssel létrejött birodalom a területe alapján (600. A magyarok azonban csak tartományi különállásukat ismerték el. A korabeli Európa legjelentősebb nemzetiségi törvénye volt.

Az alföldi mezővárosok virágzása jellemzi a korszakot. csányi dinnye. kalocsai vagy szegedi paprika. ill. meghagyták a közös valutát (1878-től közös jegybank működött.3 millió katasztrális hold vált szántóterületté.) A fejlődés tehát egyrészt annak köszönhető. A városok – főleg Budapest – környékén a városi piacokra termelő zöldség. másrészt pedig a nagybirtokokon elterjedő korszerű eljárások. Kifejtés Míg az európai államok mezőgazdasága értékesítési gondokkal küszködött. A modernizálást a gátrendszerek kiépítésével a mezőgazdaságban kellett kezdeni. ami a bécsi kormányzat ellenállása miatt nem sikerült. homoki szőlőkultúra a Duna-Tisza közén stb. közlekedés a dualizmus Kibo korá korában FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a dualizmus kori iparban és a mezőgazdaságban megfigyelhető alapvető változásokat! Vázolja fel. (A munkálatok során 6300 km gát épült meg. szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását.) A fejlődést segítette a bérleti rendszer terjedése is. műtrágya. A kisbirtokok nagy száma mellett az olcsó bérmunka (idénymunkások. A birodalmi mellett kialakuló országos piac is biztos értékesítési lehetőséget jelentett a specializálódó termelés számára is. összehangolták az adó-. közlekedési és hírközlési rendszert. Tisza Kálmánhoz hasonlóan az időszak több miniszterelnöke kísérletet tett a gazdasági kiegyezés megújítása után az ipar fejlődésének támogatására. gépek (alagcsövezés. ártereket hoztak létre. vetőgép. milyen nemzetközi gazdasági tendenciák állnak a változások hátterében! FELELETVÁZLAT Bevezetés A magyar gazdaság ebben az időszakban fejlődött a legtöbbet. tejgazdaságok jöttek létre. A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 49. napszámosok) is akadályozta azonban a gépesítés még szélesebb körű elterjedését. Az idő lejárta után meg lehetett hosszabbítani vagy újratárgyalni. Az ország egyes területein kialakul a térségre jellemző sajátos termelési struktúra: pl. addig a Monarchia védett. a Monarchia piaci védettségének. de ehhez a vámtörvények átalakítására lett volna szükség. ezeken a területeken nem lehetett mezőgazdasági termelést folytatni. Mivel az alföldi folyók árvizei mocsarakat. fejlődő mezőgazdaság.) a termelékenység növekedést vonja maga után. 90 . A hegyvidéki és síkvidéki kisparcellákon a gazdálkodás azonban nem sokat változott (lásd a forráshoz írtakat). köszönhetően az ipari forradalom jótékony hatásának. Ez azonban nem jelentette a fejlesztések elmaradását. A gazdasági kiegyezés biztosította a térség és az ország gyors gazdasági fejlődését. hogy a folyószabályozások lezárultával jelentős területek kerültek művelés alá. A gazdaság fejlesztésének törvényi kereteit a gazdasági kiegyezés jelentette. a tőkével rendelkező bérlők növelték a mezőgazdasági befektetéseket. mérték-. s 6. (Lásd a forrásokhoz írtakat. bár a gépesítésre és a modernebb eljárások bevezetésére csak a jelentősebb anyagi háttérrel rendelkező nagyobb birtokok tulajdonosai voltak képesek. Növénynemesítő intézetet állítottak fel.és gyümölcstermesztés. a védvámrendszer pedig lehetőséget adott a magyar agrártermékek és a Lajtántúl iparának védelmére. valamint 1892-től az arany alapú korona lett a közös pénz). amelyet az osztrák és magyar törvényhozásnak egyaránt el kell fogadnia. tétel: Kibontakozó ipar. bővülő piaca Magyarország rendelkezésére állt. makói hagyma. kecskeméti kajszibarack. A gazdasági megállapodásokat 10 évre kötötték. aratógép stb.

s ennek segítségével a magyar mezőgazdasági termékek gyorsan eljutottak a világpiacra (pl. a magyar gőzmozdonyok sorra nyerték el az ipari kiállítások díjait. megjelentek pl. Az ipar egyes szektorainak (pl. A már hagyományosnak tekinthető iparágak tovább erősödnek (pl. A reformkori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1842) és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár mellett létrejött a Magyar Földhitelintézet (1863). gépipar és az ezekre épülő gépgyártás: autó. Egyes területeken világszínvonalú fejlesztések valósultak meg (pl. ferdevállú magyar nagyipar. a szitálás gépesítése). mivel az újonnan létesült vállalatok az ipari forradalom legújabb vívmányait is alkalmazhatták már. monopolkapitalizmus 91 . a vas. fejlett bank. a világ harmadik legnagyobb izzólámpagyártója). s nem csak Ausztria ipari fejlettségét közelítette meg. az állami iparpártolás. A kiegyezés évében alapították a Magyar Általános Hitelbankot. A konjunktúra nem lett volna lehetséges a külföldi tőke beáramlása nélkül.és acéltermelés felfutásának köszönhetően magas színvonalú gépgyártás alakult ki. Temesvár–Bécs. sőt Magyarország több iparágban és fejlesztésben a világ élvonalába került. a politikai stabilitás. A korszakban fejlődött az ország gazdasági központjává és világvárossá Budapest. a monopóliumok (pl. ún. A magyar ipar fejlődését a magyar kormányok adókedvezményekkel segítették. Tiszán. Míg Oroszországot. az izzólámpagyártás (az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. ami a gazdasági kiegyezés megújításakor minden esetben komoly vitákhoz vezetett. Mechwart András rovátkolt hengerszéke. A magyar gazdaság és ezen belül az ipar fejlődését a Monarchia egységes piaca. A bejövő tőke jelentős része német eredetű volt. Rákoson repülőgépgyártás. amit a bankok hitelekkel finanszírozták. Dráván. és a tőkés gazdaságra jellemző ciklikusság (túltermelés és pangás váltakozása). a makkoltatva tartott bakonyi sertést pedig a mangalica és az angol hússertés. gépgyártás) fellendülését nagymértékben segítette. a mezőgazdasági ország olcsó megélhetési viszonyai – melyek alacsonyabb munkabért tettek lehetővé – alapozták meg a látványos változást. ill. de kiegyensúlyozatlan. élelmiszeripar). az európai élbolyt elérni nem volt képes. helyette az istállózó állattartás terjedt el. Lezárás. Győrött a Rába). jól tejelő „színes” svájci és holland szarvasmarha. Száván és a Maroson is. A változások hatására az ipari forradalom vált meghatározóvá. Győr–Pozsony. Kassa–Diósgyőr. A magyar ipar kicsit megkésett fejlődése a többi nyugati állam iparához képest előnyöket is rejtett magában. Korszerű. vegyipar. Portugáliát és a Balkánt megelőzte a korabeli magyar gazdaság. A fejlődés fokozottan érvényesült az újonnan megalakult iparágakban: pl. Spanyolországot.és vasúthálózat. Nagyvárad–Fiume vasútvonal). A folyószabályozás lehetővé tette a gőzhajózást a Dunán. Déva–Temesvár) erősödtek meg. A magyar közlekedési rendszerben óriási változás történt. Az 1880-as évek közepétől az ipari forradalom hatására Magyarországon az ipar fejlődése újabb lendületet vett. ami az európai élvonalba emelte a magyar ipart.A tradicionális juhtenyésztés és rideg állattartás visszaszorulóban volt.). s ez lehetővé tette a Monarchia. A fő kereskedelmi útvonalat azonban a vasút jelentette. Ezekben az iparágakban a termelés súlypontja a Monarchián belül már Magyarországra tevődött. ami magas termelékenységhez vezetett. Aradon autógyártás.vagy repülőgépgyártás (Pesten. Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Budapest mellett új iparvidékek (pl. s ezután gyorsan nőtt a hitelintézetek száma is. A fejlődés ellenére/hatására aránytalanságok figyelhetők meg a magyar gazdaságon belül. összegzés A dualizmus korában lejátszódó gazdasági változások jelentős fellendülést eredményeztek. azon belül is Magyarország gazdaságának felzárkózását. közepesen fejlett agráripari országgá vált. élelmiszeripar. Mindez új fajták megjelenését is jelentette: a magyar szürkét felváltotta a hízékonyabb. hanem az európait is. A tőkebehozatal részben bányák és gyárak alapításához járult hozzá. Rimamurány–Salgótarján. A századfordulóra megerősödött a jelentős részben terménykereskedelemből származó magyar tőke szerepe. hogy rendelkezésre állt a Monarchia egész piaca is.

hamarabb vált a demográfiai robbanás részévé a magyarság. Az asszimiláció (beolvadás) egyrészt felgyorsult a városi német és zsidó lakosság körében. szlovákokkal és ruszinokkal együtt. A ki. a lakóhelyén megélni nem tudó mezőgazdasági népesség megindult a munkaalkalmat kínáló városokba és részben a tengerentúlra (pl. Felvidék) hamarabb ment végbe. Az egyéni szabadságjogokat a nemzetállami léttel egybekapcsoló klasszikus liberalizmus saját ideológiájából 92 . Kifejtés A XIX. hiszen minden 100 kivándorlóból csak 33 volt magyar.és bevándorlás is a magyarság arányát növelte. A reformkor érdekegyesítési gondolata elvileg kiterjedt a nemzetiségi érdekek egyeztetésére is. század második felében tehát jelentős arányeltolódások mentek végbe a nemzetiségi összetételben: a magyarság aránya (Horvátország nélkül) 41%-ról 54. gyors ütemű folyamat (I. család. még a járványok (pestis. hiszen a megkérdezett lehet kettős gyökerű. kolera.5-szeresére nőtt. A változás alapvetően három dolognak köszönhető: Az életkörülmények javulása miatt megnőtt a természetes szaporulat. Az elvándorlás a Felvidéket és a Kárpátalját érintette leginkább. az elmaradott térségekben (Erdély) később jelentkezett. A városlakók asszimilációja azonban jelentős volt. tétel: Nemzetiségek a dualizmus időszakában Nem FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével ismertesse a magyarok és a nemzetiségek viszonyát a dualizmus kori Magyarországon! FELELETVÁZLAT Bevezetés Magyarország lakossága másfél évszázad alatt 2. Kanada. (A zsidóság egyenjogúsítására 1867-ben került sor.5%-ra nőtt. a gyökereiktől – szülőföld. század második felében indult meg az ipari forradalommal összefüggő népességugrás (demográfiai forradalom). az 1880-as évektől egyenletes. Dél-Amerika felé). vagy alkalmazkodásképp az asszimilálódó népesség tagjának is vallhatta magát. vallásuk pedig 1895-ben lett bevett vallás.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli jött létre. a demográfiai robbanás azonban nem azonnal és nem egyszerre érintette az országot: a fejlettebb területeken (városok. s bár két nagy kolerajárvány visszavetette a fejlődést. egyház – elszakadó emberek a városok domináns etnikumába olvadtak be. 50. Dunántúl. az érdekegyesítő nemzetiségi politika realizálása azonban – mint 1848 bizonyítja – nem sikerült. világháborúig) vette kezdetét. tbc) ellenére is. megélhetési gondokkal küzdő társadalmi rétegek. A XIX.) A korabeli adatok hitelét azonban csökkenti. a németekkel. A demográfiai robbanás nagyarányú elvándorlást okozott. tehát a kivándorlók között az össztársadalmi arányoknál jóval magasabb volt a nemzetiségiek aránya. USA. törpebirtokosok milliói. mint a többi nemzetiség. A kivándorlás során a legnagyobb veszteség a szlovákokat érte. másrészt a vidékről városba költözött. hogy a népszámláláskor sem derült ki egyértelműen az etnikai hovatartozás. a másik oldalon azonban kis-. Az ország népessége 30 év alatt 33%-kal nőtt a jelentős mértékű kivándorlás ellenére is.

az oktatásban és az egyházi életben biztosította a nem magyar népek számára az anyanyelv használatát. a megnyíló politikai szabadságjogok viszont a nemzetiségi törekvéseknek nyitottak szabadabb teret. a magyar vezetőréteg nem vette komolyan a feszültség nagyságát. világháború alatt a nemzetiségi politikusok már nem az OMM-án belül képzelték el népük további sorsát.) A törvényhatóságok és a községek önkormányzatának szűkítése. a nemzetiségi szervezetek és egyesületek megalakításának jogát. a központi hatalom erősítése. század elején és az I. azaz – az autonómiával felruházott horvátokat kivéve – tagadta a nem magyar nyelvi-kulturális közösségek nemzet jellegét. Az anyanyelvű oktatás támogatása helyett inkább a magyar nyelvű oktatás kiterjesztésére. de olyasféle terror. A nemzetiségi elit számára azonban ez a felfogás elfogadhatatlan volt. hogy önrendelkezési joggal bíró kollektivitásként nem jelenhettek meg a politikában. másrészt az intézkedés Nyugat-Európában megrökönyödést váltott ki. a magyarok közül Kossuth Lajos dolgozta ki a Duna-menti konföderáció tervét. Szerbia. Horvátország. és képviselőket küldhetett a magyar országgyűlésbe. Az 1868-as horvát-magyar kiegyezéssel Horvátország széleskörű önkormányzatot kapott: saját közigazgatást. a korabeli Európa legjelentősebb nemzetiségi törvénye számos liberális elemet tartalmazott. egyesíthette a történelmi magyar államrészeket (Erdély. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A román vezetők összeállították nemzetiségi sérelmeik listáját. Az 1868-as rendezés nem magyar nyelvek és kultúrák iránti toleranciáját a dualizmus kor kormányai egyre kevésbé érvényesítették. Ez a tényező. kormányt. s ezen keresztül nyelvi-kulturális magyarosításra törekedtek. valamint az. a magyarországi nemzetiségi kérdés pedig magyar belüggyé vált. Határőrvidék). s ezt Bécsbe vitték Ferenc Józsefhez. ennek következtében a feszültség egyre nőtt. Ferenc Ferdinánd köre a dualizmus 93 . A századfordulón a Monarchia mérvadó politikacsináló köreiben napirenden van a dualizmus revíziójának és a birodalom valamiféle föderalizálásának a gondolata. összegzés Magyarországon elnyomták a nemzetiségeket abban az értelemben. Az 1890-es évektől kezdve azonban fokozottabban síkra szálltak jogaik bővítése érdekében. Községi szinten. azaz nem vettek részt a magyar országgyűlés munkájában. aminek értelmében lemondott a teljes önállóságról. hogy a nemzetállamok korában reális alternatíva-e egy ilyen államszövetség. Az uralkodó azonban felbontatlanul továbbította a dokumentumot a magyar kormányhoz. Erre jó példa a román Memorandum-per (1894). Az önrendelkezés hiányának elmaradása miatt a XX. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Erdély) szövetséget hoznak létre a Habsburg Birodalom helyett. ahol a községek és megyék nemzeti alapú önkormányzatával kívánta a nemzetek érdekképviseletét megoldani. Románia. sokan megkérdőjelezték. mint a cári Oroszországban vagy 1915-ben az örményekkel szemben az ifjú török mozgalom részéről. Ők társnemzeti státust igényeltek. a korábbi. országgyűlést alakíthatott ki. aminek következtében pert indítottak ellenük a magyar hatóságok. Az 1867 utáni magyar asszimilációs politika „eredményeképp” a nemzetiségi iskolahálózat az 1880-as évektől nem fejlődött. 1848-as rokonszenven alapuló pozitív viszonyulás az ellenkezőjére változott. Az 1868-as törvény. hogy társadalmi szerkezetüknél fogva és a magyar választási rendszer szabályaiból fakadóan kevesebb képviselőjük jutott mandátumhoz. A tervezetet mind a magyar. autonómiát követeltek.) A Duna völgyi népek összefogásnak terve a XIX. században több osztrákellenes nemzeti mozgalom képviselőjében felmerült. mind a nemzetiségi vezetőréteg elutasította. föderatív átszervezést vártak. ezért tiltakozásuk jeléül jó ideig passzív ellenállást folytattak. az alsó fokú bíráskodásban. A per (1-5 éves börtönbüntetést kaptak a vezetők) hatására egyrészt megerősödött a romániai magyarellenes szervezetek propagandája. valamint a választójog szűk korlátok között tartása és a választások nyílt jellege ugyancsak összefüggött a magyar állam magyar jellegének erősítésére való törekvéssel. A törvény azonban nem tért el az egy politikai nemzet elvétől.fakadóan nem talált megoldást a nemzetiségi kérdésre. Lezárás. A magyar politikai elit 1867-ben a kiegyezéssel történelmi kompromisszumot kötött Béccsel. A nemzetiségek a nemzetiségi törvénynél többet akartak. nem mutatkozott. Kossuth tervezete (1862) szerint a térség kisebb államai (Magyarország.

Felvidék) hamarabb ment végbe. Kifejtés A gyermekhalandósági mutató 1865-től Európa-szerte csökkent.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli trializmussá alakításában gondolkodott. A demográfiai robbanás azonban nem azonnal és nem egyszerre érintette az országot: a fejlettebb területeken (városok. orvosi felfedezések. USA. A csecsemő. A korszak másik. A XIX. így az ipari forradalom vívmányaiból részesedő Magyarországon is. noha még ekkor is túlsúlyban volt a vidéki. az 1880-as évektől viszont egyenletes. a munkások lakta külvárosok többségében borzalmas körülmények között éltek az emberek. A városi lakosság növekedése a dualizmus idején háromszorosan felülmúlta az országos átlagot. az életkörülmények átalakulása. gyors ütemű volt a folyamat (az I. (Lásd az adatokhoz írtakat.6 millióról 18.) 94 . században korábban soha nem látott demográfiai fejlődést élt meg: 1800 és 1914 között megduplázódott az emberiség lélekszáma. A gazdasági fejlődés nyomán bekövetkezett változások. minőségi javulásával és az orvostudomány fejlődésével (Semmelweis Ignác. megszűnt a közép-európai egységes piac. század második felében indult meg tehát az ipari forradalommal összefüggő népességugrás (demográfiai forradalom). Korányi Frigyes) magyarázható. Bár a technikai. más körök másféle föderalizálási lehetőségben. a lakóhelyén megélni nem tudó mezőgazdasági népesség megindult a munkaalkalmat kínáló városokba és részben a tengerentúlra (pl. agrárjellegű településeken élő népesség aránya. Kanada. tétel: Az életmód változásai a századforduló Magyarországán Az él FELADAT: A források és ismeretei segítségével értékelje a polgárosodás folyamatát a dualizmus kori Magyarországon! FELELETVÁZLAT Bevezetés A világ a XIX. Dunántúl. javult a megtermelt élelmiszerek elosztása). század második fele a nemzetállamok megalakulásának kora Európában. világháborúig).3 millióra nőtt. Ebben a mozgástérben jelentkeztek a magyar nemzeti törekvések ellen fellépő nemzetiségi törekvések is. s bár két nagy kolerajárvány és a jelentős mértékű kivándorlás visszavetette a fejlődést. 51.és kisgyermekkori halálozás számarányának csökkenése részben a táplálkozási szokások megváltozásával (emelkedett az élelmiszertermelés.) A demográfiai robbanás nagyarányú elvándorlást okozott. A kiegyezést követő négy évtizedben Magyarország lakossága 13. ezzel azonban csak ideig-óráig odázta el a problémát. változások kedvezően hatottak az életben maradás tekintetében. az ipari forradalommal összefüggő társadalmi változása a városiasodás. A XIX. század elején bontakozott ki. és a század végéig csak alig-alig részesültek a fejlődés áldásaiból. vissza tudta szorítani a demokratikus és a szociális törekvéseket. A határok mentén megvalósuló nemzetállamok biztatására azonban a Monarchia nemzetiségei a nemzeti önmegvalósítás kérdése felé fordultak. az OMM azonban nem tudott alternatívája lenni a nemzetállamnak. Dél-Amerika felé). (A nemzetiségek helyzetéről lásd a foglalkoztatási táblázathoz írtakat. A kormányzat ugyan ügyesen kihasználva a gazdasági konjunktúrát. a tudományok nagyarányú fejlődése együttesen vezettek ehhez a nagyarányú népességnövekedéshez. A városfejlődés jelentősebb szakasza Magyarországon a XIX. az elmaradott térségekben (Erdély) később jelentkezett.

) Budapest a századfordulón már Európa 10 legnagyobb városa közé tartozott. A korabeli festmények és fotók tanulmányozásával szembeötlő. stratégiai ágazatként kezelték a kormányzatok. a pályaudvarok és a megépülő hidak közlekedési csomóponttá. Az éhínségek megszűntek. egész oldalas sportrovatot megjelentető Est-lapok. posták. egyébként is a korban a hír fontosabbnak számított a véleménynél. vízvezeték. (Lásd a forráshoz írtakat. A dualizmus kori társadalom új jelensége a megnövekedett szabadidő. utat törtek az új találmányok. a művészek és középosztálybeliek találka. (Lásd a forrásokhoz írtakat. ám az iparosodás következményeként megkezdődött az ivóvízkészletek és a természetes vizek szennyezése. Míg a reformkorban Kossuth vezércikkei hozták a Pesti Hírlap számára a sikert. mint ma. A fizetőképes kereslet először Budapesten jelentkezett. ráadásul hiányzott a világvárossá váló Budapest és a vidéki nagyvárosok (Pozsony. A népszerű lapokban jelentős volt a hirdetések aránya. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) 95 . cirkusz. kialakult a modern tömegközlekedés. gyors ütemben.A közművesítés óriási változásokat eredményezett a lakosság életszínvonalában. ilyenek voltak a bulvárhíreket (bűnügyeket. másrészt az alkalmazotti réteg növekedése jóvoltából következett be. vurstli.) a századforduló táján alakult ki. minden társadalmi réteget megpróbált kiszolgálni. hivatalok. A városokban terjedtek a civilizáció vívmányai (csatornázás.és felsőfokú oktatásról lásd a forrásokhoz írtakat. század a polgári államok kiépülése.) A magyar városok (belvárosok) városias külsőt öltöttek. ez azonban nem jelentette azt. sportolás. közép. Az oktatást kiemelt feladatként. Az egyre virágzóbb főváros azonban elszakadt a lassabban korszerűsödő vidéktől. szenzációkat) is közlő. posta. Temesvár. botrányokat. rövidebb cikkek voltak népszerűek. közvilágítás. Közkedveltek lettek a kávéházak. Jól elkülönültek egymástól a különböző negyedek: a belváros lett a politikai irányítás mellett a kereskedelem és bankvilág központja. kórházak. s ezzel Európa-szerte a tankötelezettség törvénybe iktatásának ideje. így az új szórakozási formák és lehetőségek is itt alakultak ki. turizmus. tervszerűen épült. a dualizmus idején a gyorsan „fogyasztható”. kirándulás stb.) Lezárás. mind a gazdaságban. hogy mindenki jól is lakott. (Lásd a forrásokhoz írtakat. (Az alap-. összegzés A századfordulón lett valódi nagyhatalommá a sajtó Magyarországon. járda. nagyobb tömegek számára is érthető. Kassa. mozi. a szakoktatás és az egyetemi képzés kiépítésének korszaka. hiszen a képzettebb munkaerőtől nagyobb teljesítményt várhattak el mind az államigazgatásban. iskolák stb. pl. mélyebb előismereteket és komolyabb elemzést nélkülöző. Debrecen) közötti átmenet. kövezett út). A lapokat a rikkancsok segítségével az utcán is árusították. bérházak. ami egyrészt a munkásság munkaidejének csökkenéséből. tornaklub. (Pl. A sikeresebb lapkiadók egész „sajtóbirodalmat” hoztak létre. sok városunk mai arculata (bankok. villamosság.) A szórakoztatóipar üzletté vált. A XIX. míg a gyárnegyedek ipari centrummá tették a fővárost.és rendszeres szórakozóhelyeként. városházák.) A politikai lapok – a piac megtartása érdekében – kerülték a nyílt pártpolitizálást. hogy még a módos rétegek körében is sokkal kevesebb volt a kövér ember. szállodák. A járványok visszaszorultak. A nők számára is – különösen a század második felétől kezdve és főleg a városokban – jelentősen javultak a tanulási és munkavállalási esélyek.

tisztességes béke (Wilson 14 pontja). A konferencia általános célja a nagyhatalmi törekvések egyeztetése volt. a francia hegemónia biztosítására törekedtek Közép-Európában. hiszen az európai hatalmi villongások nem érintették. Mivel az Egyesült Államoknak Németország legyőzése volt a célja. Kifejtés A békekonferenciát 1919. január 18-án jött létre a Porosz Királyság. században is. Wilson a béke garantálására javasolta a Népszövetség felállítását. s egyben – a német gyarmatok egy részének megszerzésével – konszolidálni tudja a Brit Birodalmat.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 52. független Lengyelországot. de a vesztesek nem vehettek részt a tárgyalásokon (Lásd a forráshoz írtakat. amit elsősorban a nagyhatalmi érdekek befolyásoltak. mert a japán kormányfő nem vett részt az európai ügyek rendezésében. majd ezután tértek rá a békefeltételek megvitatására. (1701. tétel: A Párizs környéki békék területi. Nagy-Britannia bízott abban.) A konferencián 27 állam képviselte magát. valamint a gazdaság. mint a háborús pusztítást közvetlenül is elviselő európai országok. június 28-án kötöttek békét igen súlyos feltételek mellett. január 18-án Versailles-ban a Német Császárság. hogy sikerül visszaállítani a háború alatt megingott hatalmi egyensúlyt. A wilsoni pontok többek között deklarálták a fegyverkezés csökkentésének. Az időpont kiválasztása nem volt véletlen. hogy a győztesek területi igényei hogyan teljesíthetők. de szélesebb nyilvánosságot kapott a Wilson amerikai elnök által képviselt. január 18-án nyitották meg ünnepélyes keretek között Versailles-ban. A békekonferencia céljai közé tartozott a háború alatt tett területi ígéretek valóra váltása. a nemzeti elv érvényesítésének. Jelentős területi veszteségeket szenvedett el az ország: Elzász-Lotaringia Franciaországé lett. majd 1871. A franciák Németország visszaszorítására. a Tükörteremben. 1919 márciusától azonban az Ötök Tanácsa helyett Négyek Tanácsa működött. Pomeránia 96 . 1918 januárjában kidolgozott ún. a titkos diplomácia megszüntetésének szükségességét. jelentések. Pá etnik etnikai és gazdasági vonatkozásai FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a versailles-i és a washingtoni békerendszer létrehozásakor érvényesülő nagyhatalmi érdekeket! Térjen ki a Németországgal kötött békemegállapodás részleteire is! FELELETVÁZLAT Bevezetés Már 1917-ben megfogalmazódott a világháborút lezáró béke jellege és tartalma. ami a világ elsőszámú hatalmává tette még a XIX. Elsősorban saját gazdasági előretörését (nyitott kapuk. AusztriaMagyarország népeinek önálló fejlődési lehetőséget. tengerhajózás szabadsága) és nagyhatalmi státuszát igyekezett biztosítani.) A konferencia munkáját irányító testület a Tízek Tanácsa (amely kormányfőkből és külügyminiszterekből állt) és a kormányfőkből álló Ötök Tanácsa volt. kisebb területek (5 város) Belgiumhoz. Schleswig-Holstein északi része pedig Dániához került. azaz a bizottságok nem a békefeltételek megállapítását végezték először. Németországgal 1919. Béketervek közül kettő kapott nagyobb propagandát: az egyik a Lenin által képviselt azonnali és igazságos (annexió nélküli) béke. így enyhébb békefeltételeket tudott kialakítani. (Szovjet-)Oroszországot meg sem hívták a békekonferenciára. 58 bizottság végezte a részletes munkákat: az előkészítések. Az USA érdekei alapvetően mások voltak. a kereskedelem szabadságát. valamint igyekeztek lezárni a vitákat az etnikailag kevert területek és hatalmi konfliktusok kérdésében. határmódosító tervezetek készítését a Tanács felügyeletével. hanem megvizsgálták.

Az aláíró országok kötelezték magukat arra. A békerendszer alapot szolgáltatott a II. de a végső és teljes összeget később állapították meg. ám ezért „kárpótlásul” Franciaország hatalmas hadisarc és jóvátétel kifizetését eszközöl(het)te ki. s ez idő alatt az itteni szénbányákat Franciaország aknázhatta ki. A Saar-vidéket 15 évre nemzetközi felügyelet alá helyezték. a flottát pedig elsüllyesztették. kisebbségvédelmi törvények is születtek. a revíziós törekvések alapvetően meghatározták az európai hatalmi viszonyokat a két világháború közötti időszakban. Poznan és térsége Lengyelországé lett.) 97 . a haderő és fegyverzet túl radikális leszerelése.9 milliárd márka „végleges” jóvátételt határoztak meg. Lezárás. (Az 1929. Az etnikai elvet – bár a wilsoni pontok között szerepelt – a határok meghúzásánál végül nem vették figyelembe. Az eredeti francia szándékokhoz képest mérsékeltebbé váltak a területi követelések. kivonulva a béketárgyalásokról. (II. Végül az angol-francia vetélkedés színtere lett. A hadsereg maximális létszámát 100 ezer főben határozták meg (ebből 4000 tiszt). támogatta a nemzetközi konfliktusok békés úton történő rendezését. léghajók és repülők hadrendbe állítását. a túlzott jóvátétel. A jóvátétel összegéről 1921 májusában született egy előzetes megállapodás. június 7-én aláírt Young-tervben 113. és Lengyelország az ún. Megtiltották harckocsik. A békeszerződés tartalmazta az Anschluss tilalmát is. A washingtoni békében (1921-22) rögzítették a nagyhatalmak flottáiknak arányát és a tengeri kereskedelemben a nyitott kapuk elvét. így a Kelet-Közép-Európában fellángoló nacionalizmust a győztesek nem fékezték kellőképpen. hogy döntéseit egyhangúlag kellett meghoznia és nem rendelkezett katonai békefenntartó erővel.5 millió fő) vesztette el. az Anschluss tilalma. világháborúhoz. A német gyarmatokat a győztesek kapták meg (pl. Az USA megpróbálta érvényesíteni érdekeit a Csendes-óceán térségében. megtagadta a békeszerződések ratifikációját. Gdansk (Danzig) „szabad terület” státuszban nemzetközi (Népszövetség) felügyelet alá tartozott. felügyelte a kisebbségvédelmi szerződések betartatását és gyámkodott a német gyarmatokból és török területekből kialakított mandátumterületek felett. a Távol-Keleten Japán). tartózkodott az új nemzetközi rendszer garantálásától is. A békerendszer „eredménye” a belső ellentmondások és a nagyhatalmi érdekek ütközése miatt hosszú távon egy újabb háború kirobbanása volt.keleti része. A genfi székhelyű Népszövetség (Nemzetek Szövetsége) eredeti szerepe szerint szavatolta a békeszerződések végrehajtását. s feloszlatták a vezérkart. Felső-Szilézia azonban népszavazás után Németországnál maradt. A békekonferencián ún. ezeket azonban nemigen tartották be. világháború) Míg a 18-19. addig most ennek megteremtése már nem volt közös érdek. korridor (Kelet-Poroszország és Németország közötti rész) révén kijutott a tengerre. A béke Németországgal szemben megalázó feltételeket határozott meg. összegzés Az USA. de a lengyelek használhatták. főként a britek nem nézték jó szemmel Franciaország túlzottnak tűnő megerősödését. lakosságának 10%-át (6. (Lásd majd a hitleri Németország terjeszkedő politikája. ami miatt a nemzetközi konfliktusok idején nem tudott megfelelő tekintéllyel élni. eszerint 20 milliárd márkát kellett fizessen Németország azonnal. tengeralattjárók.) Németország területének 15%-át (70 ezer km2). a német nép (és szövetségesei) kizárólagos felelősségének kimondása. pl. Nyugat-Poroszország jelentős része. s mivel nem lépett be az eredetileg Wilson által megálmodott Népszövetségbe sem. A Rajna-vidék (a folyó jobb partját 50-60 km mélységben) 15 évre nemzetközi megszállás alá vonták és egyben demilitarizálták. Működésképtelenné vált amiatt. hogy a lakosságnak biztosítják a teljes jogi egyenlőséget. században a konfliktusok lezárultát követően az európai nagyhatalmak a hatalmi egyensúly megteremtésére törekedtek. A francia hegemón törekvések miatt a győztesek között is viták bontakoztak ki. A Népszövetség azonban nem tudta betölteni a rá osztott szerepet.

(Lásd a vastermelési adatokhoz írtakat. akik csak az ipari forradalom második szakaszába tudtak bekapcsolódni. Vilmos trónra lépésével (1888) megváltozott: Németország bekapcsolódott a gyarmatokért folyó küzdelembe. Az 1871-ben megvalósult. (A következő évben Románia is csatlakozott ehhez a szövetséghez. ami ezáltal hármas szövetséggé alakult 1882-ben. az OMM. Oroszország) határozta meg a világpolitikát. a Balkán. Mandzsúria) mind Nagy-Britannia. ami elsősorban a Monarchia számára volt kedvező. mind az OMM vissza akarta szorítani. bár elmaradott gazdaságú országa mégis jelentős katonai potenciált képviselt. A változások intenzitása alapján a centrum országok két csoportra oszthatók: az ipari forradalom első szakaszában is részt vevő országok. és az öt európai hatalomból maga mellett tudjon kettőt (OMM és Oroszország). porosz vezetésű német egységállam külpolitikája kezdetben arra irányult. mint Németország. s 1879-ben megkötötték a kettős szövetséget. Németország. a gazdasági élet központja. Jelentős szerepet játszott az újabb gyarmatosításban a nagyhatalmak közötti verseny.) A Bismarck nevéhez kapcsolható kontinentális. de Európa legnépesebb. Nagy-Britannia. A régi gyarmatosító hatalmakkal (Nagy-Britannia. A XIX. lemaradhatott a nagyhatalmi versenyben. „későn jövők”. világhatalommá akarta tenni országát. század végére öt európai nagyhatalom (Nagy-Britannia. amelyek az első világháború kirobbanásához vezettek! FELELETVÁZLAT Bevezetés A XIX. Az alacsonyabb szintről indulók (USA. az USA és Japán. Franciaország és az ún. hiszen aki nem szerzett gyarmatokat. tétel: Az el világháborúhoz vezető konfliktusok Az első FELADAT: A források és ismeretei segítségével ismertesse a hatalmi viszonyok és érdekek változásait. így beérték az addigi centrum országokat. második felében jelentős ipari fellendülés zajlott le Európában és Észak-Amerikában. Minden terület stratégiai jelentőséget nyert. Franciaország. pl. Franciaország) párhuzamosan új államok is bekapcsolódtak a terjeszkedésbe. Ezért került sor az eddig még el nem foglalt területek megszerzésére. hiszen a gyarmatok nyersanyagforrások és piacok is voltak egyben (gyarmatbirodalmak). óriási nyersanyagtartalékokkal rendelkező. a korábbi gyarmatosítók kezén lévő területek „újraosztására”. a német diplomácia – kihasználva az észak-afrikai olasz-francia ellentéteket – Olaszországot is bevonta a kettős szövetségbe. 98 .) Az orosz-török háborút lezáró berlini kongresszuson (1878) megvalósuló német–osztrák–magyar együttműködést Bismarck és Andrássy Gyula szorosabbra vonta. A XIX. (Lásd a forrásokhoz írtakat. század folyamán befolyását folyamatosan növelő Oroszország hatalmi ambícióit (Földközitenger.) Az intenzív fejlődés maga után vonta a hódítások. században Európa vezető hatalma. Kifejtés A XIX. szövetségi politika azonban II. Ennek eszköze pedig a hadsereg volt. Franciaország és Ausztria/OMM a német egységért vívott háborúban elszenvedett veresége és az ipari fejlesztések lassabb üteme miatt sokat veszített korábbi befolyásából. S bár mind a két ország igyekezett javítani kapcsolatait Oroszországgal.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 53. sz. a legnagyobb gyarmatbirodalommal rendelkező Nagy-Britannia. hogy elszigetelje Franciaországot. az újabb gyarmati területek megszerzésének kényszerét. Perzsia. ill. Japán) gyorsabb növekedési ütemet produkáltak. Németország.

hogy megkössék a hivatalosan csak a kétoldalú gyarmati konfliktusok megoldásáról szóló entente cordiale-t (1904). 99 . Vilmos és a militáns körök által irányított agresszív külpolitika nemcsak hatalmi kérdés. és ezzel jelentősen meggyengülő Oroszországgal szövetséget kötött Nagy-Britannia (1907). s mivel nem voltak egymással ellentéteik.) A gyarmati terjeszkedés miatt Nagy-Britannia mind Franciaországgal (Afrika). század elejére az angol-német szembenállás jelentette.II. így vélelmezhető volt. Vilmos hatalomra kerülésekor tehát mind Franciaország. A német haderő fejlesztése és a német flottaépítési program (lásd a forráshoz írtakat) arra késztette a franciákat és a briteket. a Német Császárságot azonban ezzel a lépéssel körbe tudták fogni. Az antant első problémája s egyben szakítópróbája az első marokkói válság volt (1905). mind Oroszországgal (Közép-Ázsia) szembekerült a századfordulón. Lezárás. Így elindult a francia-angol közeledés a fashodai válság (1898) után. jeruzsálemi zarándoklat. hogy egy újabb balkáni konfliktus európai/világméretű háborúvá szélesedik ki. hiszen a marokkói válság idején Nagy-Britannia Franciaország mellé állt. II. A növekvő katonai erejének tudatában egyre magabiztosabbá váló német külpolitika azonban visszautasította a közeledést. a cár hajlott a franciákkal kötendő szövetségre (1893). az afrikai terjeszkedés pedig Franciaországét. hiszen a brit gyarmati érdekeket már nem veszélyeztette Perzsiában. A rendkívül intenzíven fejlődő német gazdaságnak piacra és olcsó nyersanyagforrásokra volt szüksége. (Balkán = lőporos hordó. (Lásd a forráshoz írtakat.) A balkáni államok saját érdekeik szerint kerestek és találtak nagyhatalmi szövetségeseket maguknak. amelyek tagjai között olyan jellegű konfliktusok halmozódtak. szoros szövetséggé válása éppen a német expanzív külpolitikának volt köszönhető. Kialakult tehát a két szövetségi rendszer. Az antant megerősödése. mind Oroszország veszélyesnek ítélte a helyzetet. Az egyre egyértelműbb német gyarmatosítási szándékok (pl. a németek pedig a korábbi pozíciójukba nem nyugodtak bele. az ellentétek miatt a helyzet bizonytalan maradt a félszigeten. mert az angolok nem akarták vezető pozíciójukat elveszteni. ezért feladva a „fényes elszigeteltség” politikáját Németországhoz próbált közeledni. hanem – ahogy a többi országnál is – egyfajta gazdasági kényszer következménye. mind Oroszország szövetségben állt. II.) A japánoktól vereséget szenvedő. Az antant államok önálló külpolitikát folytattak. ekkortól Hármas Antantnak nevezték az együttműködést. bagdadi vasút) sértették Nagy-Britannia érdekeit. Vilmos látogatása Isztambulban. Mivel Franciaországgal mind Nagy-Britannia.) Mivel a berlini kongresszus egyáltalán nem oldotta meg a balkáni konfliktusforrásokat. összegzés A világpolitika új erővonalát a XX. gyakorlatilag csak vészhelyzetekben léptek fel szövetségesként. (Katonai erőviszonyokról lásd a táblázathoz írtakat. (Lásd a forráshoz írtakat. amelyek egy minden korábbinál nagyobb háború kitörését tették valószínűvé. A szerződés azonban egyértelműen jelezte a korábban ellenséges viszonyban álló két nagyhatalom együttműködési szándékát. ill.

vidéken élő nőket érintették talán legkevésbé a változások. A tömeggyűlések szónokaiként léptek fel. ahol már nemcsak a hagyományos női feladatokra való felkészítés folyt. tehát politikai vezetőkként léptek fel. (Lásd a forráshoz írtakat. (1800 és 1914 között megduplázódott az emberiség lélekszáma. amely elszántan hangot ad érdekeinek. de a királynak átnyújtott petíciók sem voltak ismeretlenek.és kisgyermekkori halálozás számarányának csökkenése és a halálozási ráta stagnálása idézte elő a népesség növekedését a társadalom különböző rétegeiben. a Konventhez. az életkörülmények átalakulásának. a forradalmi átalakítás felé terelni nagyhatalmú férfi ismerőseiket. tüntetéseket szerveztek. az ipar szükségleteinek megfelelően bővült a szakoktatás rendszere.) 1793-ban azonban betiltották a női politikai klubokat. akik nyíltan igyekeztek befolyásolni. majd a nőknek megtiltottak mindennemű politikai tevékenységet. ingó és ingatlan vagyont örökölhettek. az egészségügy nagyarányú fejlődésének köszönhetően a XIX. munkaidő. hogy a nőknek (családanyáknak) legalább akkora szerepe volt a társadalmi és gazdasági változások megalapozásában. Descartes filozófiájára támaszkodva (amely szerint az ész nem tekinthető férfi avagy női princípiumnak. A gazdasági és társadalmi változásoknak. Manon de Condorcet). iskoláztatásának fontosságáról és ennek közéleti következményeiről. mint a férfiaknak. Olympe de Gouges megfogalmazta A nők jogainak nyilatkozatát) A nők tehát több alkalommal is olyan csoportként jelentek meg. hogy a nőknek lehetővé kell tenni a politizálást (bár ez még nem feltétlen jelentette a választójog megadását). az asszonyok menete Versailles-ba) beadványokat szerkesztettek a Nemzetgyűléshez. hogy érvényre juttassa őket. században a fejlett világ korábban soha nem látott demográfiai fejlődést élt meg. század fordulóján! FELELETVÁZLAT Bevezetés A felvilágosodás hatására egyre jelentősebb vita bontakozott ki a nők művelődésének. munkakörülmények) és nagyobb önállóságot vívtak ki maguknak.) A francia forradalom után polgárosodó társadalmakban a nők dolga lett például a gyermeknevelés.) A csecsemő. Ebbe a folyamatba illeszkedik a lányok számára alapított iskolák számának növekedése. de közéleti szerepüket lassan szerezték viszsza. században Európa nyugati és középső részében egyre több helyen iktatták törvénybe a tankötelezettséget. (A jakobinus terror idején guillotine végez Olympe de Gouges-zsal. A mezőgazdasággal foglalkozó. Kifejtés A francia forradalom idején a nők jelentős politikai szerepet vállaltak. (Lásd a forráshoz írtakat. Fontos szerepet játszottak azok is. A XVIII. amelynek nincs neme). hanem tudományos képzésben is részesültek. kezdeményeztek (pl. 100 . illetve Madame Roland-nal is.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 54. (pl. A munkások soraiban dolgozó nők is egyre több jogot (pl. században megjelent az a felismerés is. és felgyorsult az egyetemi képzés kiépítése. és olykor arra is képes. szeretőiket vagy rokonaikat (Madame Roland. vitairatokat vagy újságcikkeket tettek közzé. a tudományok. Ennek a gondolatmenetnek folytatásaként vallották többen is.) A XIX. egyre többen fogalmazták meg a nők iskoláztatásának fontosságát. tétel: A nő szerepének változása nők FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a nők szerepében bekövetkezett változásokat a XIX-XX. hiszen ezt bérerejük lehetővé tette. a háztartás vezetése. hanem olyan jelenségként kell felfogni.

hogy a társadalom (vagy inkább a férfiak) megítélése szerint látványos. A feminista aktivisták még ennél erőszakosabb cselekedetektől sem riadtak vissza: egy 1913-as lóversenyen Emily Davison a király lova elé vetette magát. illetve nagyvárosaira korlátozódtak. hasznosnak vélt tevékenységeket végezzenek a nők. a szoknyák és a frizurák. a nők jogaiért fellépő egyesületek. hogy a polgári réteghez tartozó férjezett nők dolgozzanak. 1895-től tanulhattak Magyarországon a nők bölcsészeti. A fiúk számára is kötelező tárgyak mellett a tantervben szerepelt az ének. mint a dualizmus-kori Magyarországon is jellemzően a városi nők különböző rétegeire volt jellemző.) Lezárás. de itt görög nyelvet nem. a vezető pozíciót betöltő nő még ritkaságszámba ment. század végéig komolyan fel sem merült (a francia forradalom idején akadt kivétel). Európában először a zürichi egyetem engedélyezte nőhallgatók beiratkozását. A nők választójoga a XIX.) A nők jogaiban bekövetkezett változások Európa. de a közvélemény meghatározó része még elutasította. a lengyel származású francia Marie Sklodowska-Curie asszony 1903-ban fizikai. a felelős döntésekre alkalmatlannak tartották őket. a nadrág hétköznapi viseletként sem számított már kivételesnek. A világháborúk következtében megváltozott a munkaerőpiaci helyzet. század fordulóján világszerte sorra alakultak a feminista. Az asszonyoknak valami sajátos. átgondolásra késztette többek között a hagyományos nemi szerepekről vallott nézeteket.A dualizmus kori Magyarországon a nők képzésében is új korszak kezdődött. A leánygimnáziumok létesítése azonban nehézkesen haladt. az egyesület budapesti felsőbb leányiskolájában. De még itt sem volt szó egyenlőségről. eltérő gondolkodásmódot és képességeiket korlátozó természetet tulajdonítottak. ezért válhatott a feminista mozgalmak egyik legfontosabb céljává a választójog megszerzése. és a nők tömeges munkába állása átalakította a társadalom képét. női témákat feldolgozva) íródtak. Ezzel elvitatták tőlük a jogot. A századfordulós női divat is tükrözte a változásokat: elterjedtek a könnyebb anyagok. Az Országos Nőképző Egyesület törekvéseinek eredményeképpen. szociális. A szüfrazsetteket még a kilátásba helyezett börtönbüntetés sem riasztotta vissza a kirakatok betörésétől. Az életmód megváltozása Nyugat-Európában csakúgy. Észak-Amerika és Ausztrália felvilágosultabb országaira. A nők fizetése. Őt tekintették a nőmozgalom első mártírjának. A XIX-XX. század második felétől kezdve és főleg a városokban – jelentősen javultak a tanulási és munkavállalási esélyek. a politizálásra. egyházakhoz kapcsolódó női szervezetek működése lehetőséget biztosított arra. Magyarországon az első hölgy 1896-1900 között végezte el az orvosegyetemet. A feminista mozgalmaknak azonban létezett egy jóval békésebb. sőt a gyújtogatástól sem. amelyek a nőkről és nőknek (ún. A nyugati társadalmakban – az életszín- 101 . hogy beleszóljanak saját társadalmi–politikai helyzetük alakításába. orvosi és gyógyszerészeti karokon. munkahelyi előmenetele és közéleti szerepe jóval elmaradt a férfiakétól. a családon belüli munkamegosztási elveket. (Lásd a forráshoz írtakat. század végi könyvek és sajtótermékek között szembetűnően megnőtt azoknak az írásoknak a száma. A nyilvános helyen cigarettázó hölgyeknek sem kellett már hangos rendreutasítástól tartaniuk. latint is csak az ötödik osztálytól kezdve tanítottak.) A XIX. Tanterve főbb vonásaiban megegyezett a fiúgimnáziumok tantervével. női szerepekkel jobban összeegyeztethető vonulata is: a jótékonysági. összegzés A nők számára is – különösen a XIX. Erkölcstelennek minősült a nemi felvilágosítás vagy a házasság előtti nemi élet is. Még 1912-ben is csak három ilyen intézmény működött az országban. Angliában erőszakos eseményekre is sor került: a magukat szüfrazsetteknek nevező úri hölgyek tüntetéseken csaptak össze a kivezényelt rendőrökkel. A szexuális normák ugyan már kevésbé voltak szigorúak. 1896-ban megnyílt az első leánygimnázium. 1911-ben pedig kémiai Nobel-díjat kapott. rövidebbek lettek a ruhák. A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány a lányokat is feljogosította a felsőfokú tanulmányok folytatására. (Lásd a forráshoz írtakat. A nők fogyasztóként is jelentősen befolyásolni tudták már a média átalakulását. a rajz és a kézimunka oktatása is. (Lásd a forráshoz írtakat. s bár elismerésük nem volt általános. még kevésbé egyenlő feltételekről. a hagyományos polgári. és az így szerzett sérüléseibe belehalt. A tudományos életben is megjelentek a nők.

az ő javaslatára alapította az 1910-ben Koppenhágában tartott Szocialista Internacionálé a nemzetközi nőnapot. a későbbi Brit Nemzetközösség országainak. folyamatát illetve a megoldására született törekvéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. a Német Szocialista Párt tagjaként egyik irányítója volt a szocialista nőmozgalomnak. Az ár mögött nem volt valós érték. s a birodalmi méretekre tervezett iparágakat megfosztották felvevőpiacuktól. A New York-i tőzsdén a kereslet egyre nőtt. annak látszatát a világháborúban résztvevő országok számára folyósított sokmilliárdos kölcsön. felbomlott a birodalom gazdasági egysége. különösen a pénzügy és a kereskedelem terén. Az értékesítési problémák miatt a részvények árfolyama megingott. így a gépkocsik eladása is. amely csak fokozatosan és kis lépésekben kapcsolódott be ismét a nemzetközi gazdaság rendszerébe. 1929 első felében még általános derűlátás uralkodott az Egyesült Államokban. mielőtt még teljesen elértéktelenedtek volna. világháború megrázkódtatását ki nem heverő és a Dawes-terv megvalósításának módja miatt ingatag világgazdaság volt. gazd gazdasági és társadalmi következményei FELADAT: A források és ismeretei alapján ismertesse a nagy gazdasági világválság okait. (Lásd a forráshoz írtakat. s ezért mindenki szabadulni akart az értékpapírjaitól.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vonal fenntartása érdekében – egyre elterjedtebbé válik a kétkeresős családmodell. Kifejtés A válság egyik fő oka az I. Az USA rövid lejáratú hiteleket folyósított a háború után a vesztes országoknak. amely az áruk viszonylag zavartalan cseréjén és az egyre jobban kiépülő világkereskedelmen alapult. században megalapozott világgazdasági rendszernek. az újabb határok nehezítették az áru szabad áramlását. 55. Az amerikai gazdasági helyzet változásai világméretű következményekkel jártak. A gazdasági kapcsolatokat akadályozta a világháború alatt és után bevezetett protekcionista behozatali vámok továbbélése Nagy-Britanniában. Ezek magas kamatúak voltak. viszont az érintett országok viszonylag rövid idő alatt újjáépítették a gazdaságukat. Másrészt jelentős változást okozott a hatalmas orosz térség kiesése az áruforgalomból. amely előnyöket nyújtott a brit birodalom.) A folyamat azonban teljes egészében az Egyesült Államok gazdasági prosperitásától függött. ill. Az USA pozíciója a háborúnak köszönhetően tovább erősödött. ezért az egyes cégek részvényeinek árfolyama sokszorosan meghaladta az adott cég tényleges jövedelmét. Ő szervezte 1907-ben az első nemzetközi szocialista nőkonferenciát. hiszen az ország gazdaságának meghatározó szerepe volt. A konjunktúrát. tétel: A vilá világválság jelenségei. világháború véget vetett a XIX.és kelet-európai birodalmak (pl. 1929 második felében azonban az USA-ban csökkent az építkezések száma. a hatalmas fogyasztó piac és az értékpapírok árfolyamának megkétszereződése tartotta fenn. Az amerikai gazdaságban igen magas szintet ért el a részvényspekuláció. a tartós fogyasztási cikkek. Miután a 102 . A közép. OMM) szétverése is negatív gazdasági következményekkel járt. (Lásd a forráshoz írtakat) A szocialista mozgalmak is felkarolták a nők egyenjogúságának ügyét. Clara Zetkin.

Válságmegoldó programja a New Deal. A Hadtest tagjai egyrészt fogyasztóként jelentek meg (elsősorban élelmiszereket). leszorította az inflációt. hiszen az Egyesült Államokból megszűnt a tőkeexport. (A II. erdőültetés. Létrehozták a mai napig fennálló tőzsde. 103 . Lezárás. szakmai szakoktatás stb). Megalapította a Polgári Tartalék Hadtestet: munkanélküli fiatalok jelentkezését várta. más területeken (főként a harmadik gazdasági szektorban) viszont új beruházásokat ösztönzött (út-. s az inflációs gazdaságpolitikának és az állami ellenőrzésnek (minimális és maximális árak meghatározása) köszönhetően stabilizálódott a dollár. autópálya-építés. 1929. 1932 novemberében az USA elnöke a demokrata párti politikus. célja az egyensúly fenntartása. és műszaki szakemberek koordinálásával produktív közmunkát végeztek (pl. Németországban a válság mélypontján jutott hatalomra Adolf Hitler (1933. pontos beszámolók a meggyőző hazaszeretet és demokráciába vetett hit jelszavaival egészültek ki. sőt az amerikai bankok felmondták az európai hitelintézeteknek nyújtott hiteleket. még ha borul is az éves költségvetés a túlköltekezés és az állami megrendelések miatt. A tőzsde összeomlása és a túltermelési válság egymás hatását erősítették. út. (Lásd a forráshoz írtakat. Meghatározta a munkabérek alsó és felső határát. megszabta az adott szakágban a (belföldre) termelés mennyiségét.) A válság rövid időn belül láncreakcióhoz hasonlóan átterjedt Európára. és a problémákat megoldja maga a piac „vitalitása” a kereslet-kínálat révén. ezért meg kellett nyerni a közvéleményt: az USA-ban a rádió segítségével a reformokról közvetített rendszeres. Sor került a Tennesse folyó völgyének helyreállítása. ami miatt a német és osztrák bankok fizetésképtelenek lettek. január 30.) A válság megoldása igen sok lemondással járt. az USA-ban. A nemzeti ipar és mezőgazdaság helyreállítása érdekében állami beavatkozással visszafogta a kínálatot. Franklin Delano Roosevelt lett. „fekete csütörtök”. amihez a munkavállalóknak fizetőképes keresőként kellett megjelennie a piacon. brit közgazdász szerint nem igaz.) Kimondták. világháború után az 1929–33-as gazdasági világválság közvetett és közvetlen hatására a szabadversenyes piacgazdaságot felváltja a szociális piacgazdaság. így teremtette meg egy önellátó össztársadalmi nemzetgazdaság létrejöttének a kereteit.). csak lokális. repülőterek. s a banktörvény kimondta: új bankot csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet nyitni. aki a totális háborúra készülő fegyverkezési program és az infrastruktúra kiépítésének segítségével gyakorlatilag megoldotta a munkanélküliséget. Megállapította a tisztességes verseny szabályait. akik ingyen étkeztetést. csökkentek az árak. hogy nincs többé visszaút a hagyományos liberális gazdaságpolitikához (az önszabályozó piachoz és a szabad tőkeforgalomhoz).és hídépítés. A válság megoldására új gazdaságpolitikai elmélet született: John Keynes. (Lásd a forráshoz írtakat. parkosítás stb. Nagy-Britanniában államosítottak. október 29. A Birodalmi Munkaszolgálat létrehozásával elsősorban a német lakosság élelmiszerellátást próbálta biztosítani. Szerinte szükség esetén az államnak igenis bele kell avatkoznia a gazdasági keretekbe a válság megfékezése érdekében. javítóműhelyek. A kapitalizmus új korszaka következett be. Az eladási láz hisztérikussá lett (1929.kínálat felülmúlta a keresletet.és betétfelügyeleti intézményeket. „fekete kedd”). míg Németországban a nemzetiszocialista eszmék és az erős német állam felépítésének ígéretével. ill. ezáltal enyhül a túlzsúfolt piac. Kiterjedt minden gazdasági szektorra.).) Az első megoldási kísérletek kudarca után kiderült. október 24. összegzés Az 1929-es válság: komplex válság volt. Németországban pedig diktatórikus eszközökkel érte el Hitler a céljait. fenn kell tartania a keresletet. helyi megoldások léteztek. meghatározatlan időre megtiltotta az arany kivitelét. az állammonopol-kapitalizmus. Összességében azonban nem született világméretű válasz a válság kezelésére. (Lásd a forrásokhoz írtakat. szállást kaptak. másrészt csökkentette a munkanélküliséget. hogy a nagyarányú munkanélküliség egy természetes állapot. vízerőművek építésére is. Első intézkedései egyikeként lehetetlenné tette a bankbetétek tömeges kivételét. hogy a dollár aranyalaphoz kötöttsége megszűnt. helyette természetessé vált az állami beavatkozás: pl. hatással volt a politikai berendezkedésre és az emberek szemléletmódjára is.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli

56. tétel: A nác ideológia és propaganda náci
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be a náci ideológia legfőbb elemeit és a terjesztésére használt propaganda eszközeit! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A német szélsőséges csoportok a weimari köztársaság alatt nem jutottak komoly politikai szerephez. Az elégedetlenek főleg a válság által sújtott parasztok, kisvárosi polgárok és a munkanélküliek közül kerültek ki, ezért a mérsékelt középpártok támogatottsága csökkent, és mellettük megerősödött a munkásmozgalom, illetve a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP), azaz a náci párt. Az NSDAP (Nazionalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) 1919-ben alakult meg. A párt célja, hogy gyűjtőhelye legyen a háborús vereség után létrejött rendszerben csalódott embereknek, a társadalom perifériájára került kommunista és kapitalizmus ellenes rétegeknek. A pártnak Hitler is tagja, 1921-től pedig elnöke volt. A párt kezdetben erőszakos úton kísérelte meg a hatalomátvételt. Első nagy akciójuk 1923 novemberében az ún. müncheni sörpuccs volt, amikor foglyul ejtették a bajor tartományi miniszterelnököt. A kísérlet azonban kudarcba fulladt, Hitler és társai börtönbe kerültek (Hitler ekkor kezdte írni a Mein Kampfot). A kudarcból Hitler azt a következtetést vonta le, hogy a hatalmat törvényes, legális úton kell megszereznie, parlamenti mandátumokért kell küzdenie, ezért amikor kiszabadult a börtönből (1925), újjászervezte a pártját és pártja propagandáját. Kifejtés Hitler az egész társadalom támogatását maga mögött szeretné tudni, ezért az 1921-ben kiadott 25 pontból álló program a szociális demagógia eszközeit vonultatta fel. A nagytőkéseknek megígérik az expanziót, azaz a régi gyarmatok visszaszerzésével újra piacokhoz jut Németország, valamint a kommunista mozgalom teljes felszámolását. A középrétegeknek állami támogatást, biztosabb egzisztenciát, a nagytőke korlátozását, valamint a középtulajdonosok védelmét ígérték. Az alsóbb rétegek felé szintén megfogalmazták a nagytőke korlátozását, emellett szociális biztonságot jelentő intézkedéseket ígértek: rögzített árakat és béreket, a munkanélküliség felszámolását, az adósságok kamatainak csökkentését, jobb hitelfelvételi és a parasztságnak új birtokszerzési lehetőségeket. Elutasították a német érdekeket súlyosan sértő versailles-i békeszerződést, és ilyen nagymennyiségű, főleg amerikai tőkének az országba engedését (Dawes-terv 1924-29), ami Németországot az Egyesült Államoktól való gazdasági függésbe sodorta. A német nemzeti múlt elemeit, a germán mítoszokat is felhasználták propagandájukban. Az NSDAP programjában megjelent a fajelmélet (Herrenvolk) és a szociáldarwinizmus is. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) A fajelmélet szerint az uralkodó, árja nép a német, másodrendű a többi germán nép. Szolganépek a szlávok és más kelet-európai népek, a legnagyobb ellenség azonban a kezdetben Németországból kitiltandó, ill. életminőségében korlátozandó, majd kiirtandó zsidóság és a cigányok. Fő céljuk egy fajilag tiszta, homogén Nagynémet Birodalom létrehozása volt. Az élettérelmélet (Lebensraum) azon alapul, hogy Németország túlnépesedik majd a gazdasági fellendülés és a nemzeti jelszavak hatására megnövekvő gyerekvállalás miatt, ezért új területek kellenek majd

104

az ellátás biztosítására. (Jellemzően Kelet-Európa meghódításáról, a térség feletti német jogról szól a program.) A program céljai közé tartozott Európa német nyelvű lakóinak egyesítése, majd következő lépésként egy egész Európára kiterjedő nagynémet birodalom, s végül egy német világbirodalom létrehozása. A pontok egymásnak ellentmondanak, ami abból fakad, hogy minden réteget meg akartak nyerni, ráadásul kezdettől fogva nem is titkolták, hogy bizonyos pontokat (pl. a nem zsidó nagytőke korlátozását) nem akarják végrehajtani. Az NSDAP erősen hierarchikus szervezet lett, ahol a vezér akarata a meghatározó (Führer-elv vagy vezér-elv). (Lásd a forrásokhoz írtakat.) Az 1920-as évek második felében és különösen a nagy gazdasági világválság (1929-1933) kitörésekor a párt tömegagitációba kezdett, Hitler újra a szociáldemagógia eszközével próbálta meggyőzni a tömegeket arról, hogy kizárólagosan ő képviseli a társadalmi igazságosságot és a német nemzeti érdekeket. A kibontakozó világválság a külkapcsolatoknak kiszolgáltatott német gazdaságot érintette a legérzékenyebben. A termelés rohamosan csökkent, ezrével mentek tönkre a kis-és középüzemek, a parasztbirtokok tízezreit árverezték el. A válság mélypontján (1932) a munkanélküliség elérte az 50%-ot. A gazdasági helyzet egyre reménytelenebbé válása nemcsak a politikai egyensúlyt borította fel, hanem a törvényes rendet is. A náci és kommunista pártok fegyveres alakulatai az utcákon csaptak össze vagy igyekeztek tönkretenni az ellenfelek politikai rendezvényeit. (A náci párt fegyveres szervezete az SA volt, ami az 1930-as évek elejére jól szervezett, az egész országot behálózó párthadsereggé vált. Katonai külsőségek hangsúlyozása jellemző rájuk, majd megalakult az SS és a Gestapo.) A világgazdasági válság alatt egyaránt nő a kommunista, a szociáldemokrata valamint a náci párt tömegbázisa, népszerűsége. 1932-ben, a gazdasági világválság mélypontján háromszor is tartottak választásokat, ahol bár a baloldali pártok is egyre nagyobb támogatottsággal szerepeltek, az NSDAP-é volt a legnagyobb részarány. Hitlert 1933. január 30-án nevezte ki Hindenburg Németország kancellárjává. Az NSDAP a válság megoldására tett sikertelen próbálkozásokat követő csalódottságra alapozva ki tudta használni a demokráciába vetett bizalom megingását, és egyre több embert győzött meg arról, hogy a kivezető út az új rend, az erőre és a hatalom tiszteletére épülő társadalom. A sztrájkok megszüntetését, a munkanélküliség felszámolását, a közrend biztosítását ígérték. Hitler meggyőződése volt, hogy a tömeg alkalmatlan arra, hogy magát irányítsa, ezért szerinte szükségszerű a demokrácia bukása. A tömeget ostoba, manipulálható, irányításra szoruló „csordának” tekintette, a náci propaganda is ezekre épült. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) Leggyakrabban használt jelképük a náci zászló, a horogkereszt és a karlendítés “Heil Hitler!” kiáltással. A jelképek tudatos és hatásvadász felhasználásával azt akarták elérni, hogy az emberek azt érezzék, az élet minden területén jelen van a párt és annak vezetője. A propaganda eszközeiről lásd még a képekhez írtakat. Lezárás, összegzés A nácik hatalomra jutásának veszélyét felmérő német körök megdöbbenésüknek adtak hangot Hitler kancellári kinevezése után, mások azonban úgy vélekedtek, hogy ez nem biztos, hogy rossz, mert most nyílt színen kell a náciknak a tarthatatlan politikájukat folytatni, amivel legkésőbb nyolc hónap múlva megbuknak (pl. Thomas Mann). A felhatalmazási törvény jelentette legitimációval és az erőszakszervezetek támogatásával nem egészen egy év alatt kiépült a totális fasiszta diktatúra. A Reichstag felgyújtásának ürügyén (1933. február 27.) Hitler törvényen kívül helyezte a kommunista pártot, június-július folyamán felszámolta a szociáldemokrata pártot, majd a szakszervezeteket, ezt követően az összes ellenzéki pártot betiltotta, és a polgári szabadságjogokat korlátozták.

105

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli

57. tétel: A szt sztálini diktatúra legfőbb jellemzői
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével mutassa be, hogyan épült ki a bolsevik diktatúra a Szovjetunióban! FELELETVÁZLAT
Bevezetés 1922-ben létrejött a Szovjetunió, a kommunista pártállam. A legfőbb végrehajtó hatalom a Népbiztosok Tanácsa volt, az országgyűlés helyett pedig szovjetkongresszus hozott törvényeket. Népbíróságokat állítottak fel. Lenin 1922-ben súlyosan megbetegedett (agyvérzést kapott), s emiatt időszerűvé váltak az utódlási viták. Sztálin óriási hatalmat kapott azzal, hogy a párt titkára lett, s ezt Lenin nem tartotta helyesnek. Lenin 1924-es halála után a hatalmi harcban végül Sztálin győzedelmeskedett a nagy rivális, Trockij felett. (Lásd a forráshoz írtakat.) Sztálin minden jelentős posztra saját embereit állította, amivel egyrészt saját befolyását biztosította, másrészt igyekezett a hatalomból kiszorítani azokat, akik valamilyen értelemben korlátot jelentettek számára. (Pl. összefogott Zinovjevvel és Kamenyevvel Trockij ellen, majd Buharinnal Zinovjev és Kamenyev ellen, s végül Buharint is kiszorította a döntéshozatalból.) Trockij előbb belső, majd külső emigrációba vonult (Mexikó), végül 1940-ben meggyilkolták. A polgárháború végére (Szovjet)Oroszország gazdasága teljesen szétzilálódott. A gazdaság helyreállításának érdekében a polgárháború idején bevezetett hadikommunizmusról áttértek az új gazdaságpolitikára, a NEP-re. Kifejtés A NEP keretében a fontosabb gazdasági ágazatok állami tulajdonban maradtak (közlekedés, nehézipar, hadipar, bányászat), a parasztok beszolgáltatási kötelezettségeit azonban adó váltotta fel, és ismét engedélyezték – bár korlátok között – a magánkereskedelmet. A magánkereskedelem hatására a társadalom differenciálódni kezdett: a kereskedők és kulákok (tehetős parasztok) közül többen is jelentősebb vagyont szereztek. Ez a differenciálódás, az infláció és az ellátási problémák megosztották a bolsevik párt vezetőségét. (Az alacsony felvásárlási ár miatt a parasztok rejtegették az árujukat, illetve feketén próbálták eladni.) Az 1927-es XV. Pártkongresszuson a problémák felszámolására három egymástól eltérő alternatíva fogalmazódott meg. Buharin szerint a NEP-et minden hibája ellenére folytatni kell, de úgy, hogy magasabb felvásárlási árat meghatározva növeljék a parasztok érdekeltségét, és ellenezte a kollektivizálást is. Buharin úgy érvelt, hogy ha a paraszt többet termel, mert jobb áron tudja eladni, akkor egyrészt így ő is jobban él, másrészt a városok élelmiszerellátása is megoldódna. Ráadásul, ha a paraszt megjelenik vevőként a piacon, akkor keresletet jelentene az ipar számára, ami fellendüléshez vezetne ebben a gazdasági szektorban is. (Az állam pedig progresszív adórendszert vezethetne be.) Trockij szerint viszont Preobrazsenszkij "eredeti szocialista tőkefelhalmozás" elméletét kell megvalósítani. Trockij abból indult ki, hogy a szocializmus nem lehet tartós egyetlenegy országban, ahhoz azonban, hogy győzzön más országokban is (világforradalom) gyors iparosításra lenne szükség. Ehhez azonban a pénzt csak a mezőgazdaságból lehet elvonni, tehát a parasztokat kötelezni kell az alacsony felvásárlási árak megtartásával terményük eladására, továbbá növelni kell az adókat is.

106

ehhez tőkét és munkaerőt a mezőgazdaságból kell elvonni. hogy hatalma tartós legyen. mint a paraszti kisgazdaságok. általában az ország tömegtájékoztatási eszközei. A Kirov gyilkosság azonban alapot adott Sztálinnak arra. a kultúrpolitika. vagy „az. azaz hamis vádakon alapuló. 107 . ám létrejött egy új. hogy ki kell irtani mindenkit. összegzés Sztálin tehát létrehozott egy a gyakorlatban hosszútávon is működőképes kommunista pártállami diktatúrát. Lezárás. Meg kell tehát valósítani a szocialista iparosítást. de több millió ártatlan ember életét is kioltotta a kivégzések során vagy a börtönökben.Sztálin részben átvette Trockij programját.) 1934-ben. (Pl. Kirovot pedig meggyilkoltatta. kikényszerítve a népből az áhítatot a vezető iránt. a leningrádi párttitkárt akarta Sztálin helyére megválasztani a többség. (Lásd a forrásokhoz írtakat. ezzel az ország önellátóvá válik a lehető legtöbb ágazatban. Továbbá fel kell mérni és ki kell aknázni az eddig kihasználatlan természeti erőforrásokat. (Az öt marsallból hármat. de voltak kivégzések is. majd a kulákok ellen lépnek fel. hiszen a feljelentéssel „bizonyította” az illető saját elkötelezettségét a rendszer iránt. Sztálinnak sikerült a programját 1928-ra elfogadtatni. ha minden téren megvalósul a központosítás. besúgó rendszer. a tizenhat tábornokból tizennégyet. Ezzel az eseménnyel kezdetét vette a terror egy új szakasza. amelyek gyakran a valóságtól elrugaszkodó elképzelések voltak. politikai célokat szolgáló bírósági tárgyalásokon halálra ítélték. ezért kollektivizálni (államosítani) kell. letartóztatások). (Lásd a forráshoz írtakat. 1938–39-ben az értelmiség ellen lép fel. Mindennek eredményeként Sztálinnak sikerül felszámolnia ellenzékét. „Az ellenség köztünk van”. aki nincs velünk. az ellenünk van” jelszavak a szüntelen éberségre hívták fel a figyelmet. hiszen ők ellenezték a kollektivizálást. a világgazdasági válság után az SZKP XVII. 1937-ben új réteget szemel ki magának Sztálin: a Vörös Hadsereg tisztikarát. pártkongresszuson Sztálin kapcsán. Lenin idején léptek be a pártba. s koncepciós. azaz a központi apparátus hozta a rendeleteket. A gazdaságirányítás tervutasításokkal történt. és megindult a kollektivizálás mellett az első ötéves terv is. Korábban a terror általában gazdasági célokhoz kapcsolódott. (Magát a személyi kultusz kifejezést először Hruscsov használta 1956-ban a XX. a tisztikar létszáma a felére csökkent. Zinovjev.) 1929-től (Sztálin 50 éves lett) jelentek meg a személyi kultusz első elemei. Mivel az állam számára a nagyüzemek jobban ellenőrizhetőek. hogy egy országban akkor is tartós lehet a szocializmus. Az ekkor elítéltek többsége a GULAG valamelyik táborába került munkaszolgálatra Szibériába. Sztálin korlátlan hatalomra tett szert. Kezdetben a szabotázzsal vádoltak. A kommunista párt az állam fölött állt. valamint az összes tengernagyot kivégezték. kongresszusán Kirovot. amely 1936–39-ben tetőzött. hogy végül pontosan hány millió embert tartottak fogva és hányan haltak meg. Kamenyev. minden apró területét az állami irányításnak a párt titkárai.) Ennek a lépésnek katasztrofális következményei lettek a második világháború első éveiben. A nagy terror után. illetve a főtitkár és a Központi Bizottság határozta meg. Buharin) Több vezető öngyilkosság segítségével „menekült el” a bírósági tárgyalás elöl. sok zsidó tudóst végeznek ki. hogy elinduljon a „nagy tisztogatás”. aki szembefordult. Gyakran az önvédelem eszköze volt mások feljelentése. a forradalom legendás vezetőit vádolták meg árulással. Sztálinhoz feltétlen hű. amikor a párt és állam legfőbb vezetőit. az oktatási rendszer gerjesztette. A GULAG táboraiban nem lehet tudni. A külső és a belső „ellenségek” felkutatására és megsemmisítéséhez kérték és várták a lakosság együttműködését (megfélemlítés. vagy szembefordulhat vele. fiatal vezérkar. A szavazást végül Sztálin parancsára meghamisították.) Bár a kultusz kialakulásához vezető tisztelet sokakban őszintén is kialakulhatott. akik javarészt még régi bolsevikok voltak. A mesterségesen gerjesztett hisztérikus légkörben tág tere volt az egyéni bosszúnak és ellenszenvnek is. Sztálin úgy gondolta. de abból indult ki. ami fennállását az igen erős centralizációnak és az NKVD tevékenységének köszönhette.

Kifejtés A válságban egzisztenciájukat vesztett vagy azt veszélyben látó tömegek radikalizálódtak. Németországot pedig a nem-teljesítés politika uralta ekkor. ám eredményt nem tudtak elérni. Ezt a folyamatot látva 1932-ben összehívták a Népszövetség leszerelési konferenciáját. hivatalnokok. s így – bár még nem Hitler volt a kancellár a döntés megszületésekor – a közvélemény mégis őhozzá kötötte ezt az eseményt. 58. ami képes volt a II. január 30-án lett Németország kancellárja. majd 1926-ban Németországot felvették a Nemzetek Szövetségébe. hiszen az NSDAP már kezdetektől követelte a német jóvátétel eltörlését. világháború idején a német támadások megállítására. A Szovjetunió 1939-re ipari nagyhatalommá vált. halasztotta.és hadiipart teremtett. A gazdasági világválság azonban felborította a számításokat. másrészt bár a szocialista iparfejlesztés ára iszonyatos volt. amelyek az agresszívvá váló német külpolitikával szemben megfogalmazódtak. Németország a válság miatt felmondta a jóvátétel fizetését. s így ki tudta fizetni a háborús jóvátételt Franciaországnak és NagyBritanniának. világháborút lezáró versailles-i béke a németek számára elfogadhatatlan volt. Ezzel egyértelműen jelezte.) A megoldást végül az 1924-es Dawes-terv hozta el. a szociális demagógiával párosuló nacionalizmus Németországban is felerősítette a revans követelését. másrészt. Ezért Franciaország 1920-ban elfoglalta Frankfurtot és Darmstadtot. s megszüntették az ország katonai ellenőrzését is. Ez a döntés az egyre erősebb és kancellári pozícióra törő Hitlernek igen kedvező volt. 108 . ami egyrészt erősítette a sztálini vezetés társadalmi bázisát. tétel: A II.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A sztálini modernizációnak azonban pozitív társadalmi hatásai is voltak. Locarnóban (1925) elfogadták Németország nyugati határait. világháború kitöréséhez! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. az expanzív politika újjáéledt. ezért az 1932-es Lausanne-ban rendezett konferencián az egyszeri 3 milliárdos fizetésen felüli összegeket eltörölték. Németország. milyen konfliktusok vezettek a II. az általános közoktatásnak köszönhetően megnőtt a társadalmi mobilitás. aminek jegyében az amerikai kölcsönből helyreállították Németország gazdaságát. (Franciaországot a grandeur-politika. a gazdasági és társadalmi feszültségek okán a vesztes országok újra aktivizálódtak. s még ebben az évben – a korabeli diplomáciában teljesen szokatlan módon – kilépett a Népszövetségből. Hitler 1933. ahogy tudta. hogy Németország a versailles-i béke revíziójára készül. revíziót akartak. ezért a nemzetközi kapcsolatokat évekig a volt ellenfelek közötti szembenállás határozta meg. ill. munkások és parasztok milliói lettek tanárok. v világháború előzményei. mérnökök. megtagadta a jóvátétel fizetését. ez az ipar már képessé vált egy erős tömeghadsereg ellátására és olyan nehéz. felszámolták a munkanélküliséget. majd Belgiummal közösen 1923-ban a Ruhr-vidéket is. hogy Hitler nem tekinti magára nézve kötelezőnek azokat a nemzetközi szankciókat. kato katonai és politikai fordulópontjai FELADAT: A források és saját ismeretei segítségével mutassa be.

aminek értelmében Csehszlovákiának át kellett adnia német többségű területeit. hogy nincsenek további követelései. Ellenállásba nem ütközött.Az NSDAP már az 1920-as években egyértelműen megfogalmazta külpolitikai céljait: versailles-i békeszerződés érvénytelenítése. Barthou külügyminiszter úgy gondolta. amelyek ezen államok háborútól való távoltartását szolgálták volna. s tárgyalásokat kellett kezdenie lengyel és magyar szomszédjaival azok területi igényeiről (lásd első bécsi döntés). hogy az ún. Távolabbi célként megfogalmazták. keleti-Locarnó szerződésben. és intenzív fegyverkezési programba kezdtek. Schuschnigg osztrák kancellár népszavazást írt ki a kérdésről. Ezt az elképzelést támogatta Nagy-Britannia is. ezért fel akarta újítani az 1893-as francia-orosz(szovjet) együttműködést. (Lásd a forráshoz írtakat. másrészt viszont azt is. akkor Nagy-Britannia. és rögzíteni akarta Németország keleti határait egy ún. ám ez végül semmit sem ért. hogy kelet felé terjeszkedjenek. Áprilisban német-brit és németfrancia tárgyalások kezdődtek. hogy a versailles-i béke megszegésével 600 ezerre emelik a német hadsereg létszámát. amelyek a kölcsönös bizalmatlanság jegyében folytak. hiszen közvetlenül is veszélyeztetve érezte magát. A Szudéta-vidéken kb. március 12-13-án megszállta az országot. „Harmadik Birodalom” Európa egészét uralma alá akarja vonni. összegzés 1939 tavaszán megkezdődtek a nagyhatalmak és a németek. elutasította az Anschlusst is. Az abesszin háború következtében azonban egyre inkább Németországhoz közeledett. ez volt a szovjetellenes Antikomintern paktum. A német fenyegetésre először Franciaország reagált. (Lásd a forráshoz írtakat. 1936-ban a locarnói szerződést megszegve a német csapatok bevonultak a Rajna-vidéken lévő demilitarizált övezetbe. 3 millió német élt. valamint lengyel. hogy nem engedhető meg a német expanziós politika. Barthou halála (1934. de konkrét együttműködésről nem döntöttek. Lezárás. Valójában a politikai érdekszférákat osztották fel e paktumban. s rá akarták bírni őket. Franciaország és Olaszország összehívta a stresai konferenciát (1935). együttműködést írt elő mindkét országnak támadó háború esetére is.) Szeptember 29-én aláírták a müncheni egyezményt. 1938-ban Hitler fokozta a nyomást Ausztriára az Anschluss érdekében. valamint létrehozzák a német légierőt és a haditengerészetet is felfejlesztik. Ezután Hitler bejelentette az általános hadkötelezettség bevezetését. hogy a vidék megszerzéséért háborúra is képes.) Amikor 1934-ben Hitler nyilvánosan bejelentette. ám a szerződések nem születtek meg. A rendezés után létrejött „maradék” Csehszlovákiának az aláíró nagyhatalmak garanciát ígértek. Acélpaktum már katonai szövetséget jelentett. március 15-én következmények nélkül megszállhatta Prágát és létrehozta a Cseh-Morva Protektorátust.) 1935-ben a Saar-vidéki népszavazáson a helyi lakosság többsége Németország mellett döntött. marseille-i merénylet) után azonban ezek a célok nem valósultak meg. s a lépést nemzetközileg is elfogadták. (Lásd a forráshoz írtakat. illetve a nagyhatalmak egymás közötti titkos tárgyalásai. hiszen Hitler 1939. Az 1939 májusában Németország és Olaszország között létrejött ún. (Lásd a forráshoz írtakat. Németország felfegyverzése. Hitler el tudta hitetni a nyugatiakkal. (Lásd a forráshoz írtakat. 109 . Nagy-Britannia és Franciaország diplomáciai tiltakozáson kívül nem lépett fel komolyabban a német külpolitika ellen. amihez 1937-ben Olaszország is csatlakozott. 1938 szeptemberében ült össze Münchenben a Chamberlain brit miniszterelnök által kezdeményezett konferencia. ukrán és orosz földön az „élettér” (Lebensraum) megszerzése. és 1935-től az engedékenységi politikát folytatták a németekkel szemben. a Birodalmon kívüli németek egy államban való egyesítése (Herrenvolk). Ezután a francia külpolitika megváltozott.) 1936-ban Németország és Japán is szövetséget kötött. de Hitler még a szavazás előtt. így ez a terület német fennhatóság alá került.) Mussolini kezdetben gyanakodva figyelte Hitler politikáját.

Az NSDAP programjában kezdettől fogva megjelent az antiszemitizmussal összekapcsolódó fajelmélet (Herrenvolk) és a szociáldarwinizmus is. A megnemtámadási szerződés mindkét félnek igen fontos.) A megvalósítás eszköze a koncentrációs tábor lett. ám ezt a nyugati hatalmak elutasították. Az 1920-as évek második felében és különösen a nagy gazdasági világválság (1929-1933) kitörésekor a párt tömegagitációba kezdett. A párt célja. A német-szovjet tárgyalások végül eredményre vezettek. amelyek a náci Németországban a holokauszthoz vezettek! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az NSDAP (Nazionalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) 1919-ben alakult meg. az erőre és a hatalom tiszteletére épülő társadalom. Ezek után a lengyelek a britekkel és a franciák kötöttek egy kölcsönös segítségnyújtási egyezményt. 250 milliós német nép irányít. amit az árja faj. hogy a kivezető út az új rend. a kb. (Lásd a forráshoz írtakat. és a Szovjetunió is jobban szeretné nagyobb konfliktus nélkül elérni céljait.jén 04:45-kor indul meg. valamint megjelölte a németség legfőbb ellenségeit. szlávok).) A Lengyelország elleni totális támadás végül is 1939. (Lásd a forráshoz írtakat. január 30-án Hitler lett Németország kancellárja. társadalmi és gazdasági jelenségeket. 59. tétel: A holokauszt ho FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be azokat az ideológiai. meghatározta a szolganépek körét is (pl. szeptember 1.) Kifejtés Hitler egész Európára kiterjedő uralmat tervezett. hogy gyűjtőhelye legyen a háborús vereség után létrejött rendszerben csalódott embereknek. sem a tömeges kivégzések nem érték el a céljukat. 110 . mert Németország nem akar kétfrontos háborúba keveredni. Elképzelései szerint a Birodalmat segédállamok veszik majd körül. mert sem a gettók (az éhínség. Ezzel megkezdődik a második világháború. Jehova tanúi vallás tagjai stb. antiszociális elemek. Sztálin szerette volna a feleket megnyerni azon elképzelésének. A pártnak Hitler is tagja. 1933.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Ezután az oroszok tárgyaltak a britekkel és a franciákkal. 1939. Hitler újra a szociáldemagógia eszközével próbálta meggyőzni a tömegeket arról. hogy egy német-szovjet konfliktus esetén a szovjetek átvonulhassanak Lengyelországon. A németek hivatalos célja Danzig megszerzése és a Kelet. a kiirtandó népeket (zsidók. a társadalom perifériájára került kommunista és kapitalizmus ellenes rétegeknek.Poroszországgal való egyesülés. homoszexuálisok. cigányok) és társadalmi csoportokat (értelmi fogyatékosok. a járványok és az őrök brutalitása révén). augusztus 23-án létrejön a tíz évre szóló német-szovjet megnemtámadási szerződés. hogy kizárólagosan ő képviseli a társadalmi igazságosságot és a német nemzeti érdekeket. 1921-től pedig elnöke volt. Az NSDAP a válság megoldására tett sikertelen próbálkozásokat követő csalódottságra alapozva ki tudta használni a demokráciába vetett bizalom megingását. és egyre több embert győzött meg arról.

Németországban 1933 tavaszán.) 1939 októberétől az elmebetegeken ún. vagyonuk elvétele. (Internálótáborok több helyen is működtek. 1942 januárjában. kristályéjszaka volt. majd a holttesteket elégették. betegség következményeképp vittek a gázkamrákba.) A koncentrációs tábor (Konzentrationslager) elnevezés kegyetlenebb és még inkább büntető jellegű tábort takar.) Egyes koncentrációs táborokat a háború alatt megsemmisítő táborként működtettek. kipufogógázt vezettek vissza a zárt teherautókba. másrészt a hivatalosan is antiszemita állami propaganda miatt senkit sem büntettek esetleges egyéni „túlkapásért”. melyeket dízelmotorokkal termelt szénmonoxiddal árasztottak el. (Ez idő alatt 70 ezer. a munkára valamiért alkalmatlannak ítélteket azonnal. más adatok szerint 93 ezer szellemi fogyatékost öltek meg. egyelőre átfogó terv nélkül. A leghírhedtebb: Auschwitz-Birkenau. Kulmhof volt. A Szovjetunió megtámadása után vált az Endlösüng igazi népirtássá. 1942-ben nyíltak meg a speciális táborok először Lengyelországban. A Ciklon-B gázt először Auschwitzban próbálták ki orosz hadifoglyokon (1941 ősze). 1934-től már az SS felügyelte a táborokat.) A szisztematikus rendszert végül a wannsee-i konferencián dolgozták ki. Itt és így gázosították el a Magyarországról deportált zsidókat is. (Lásd a forrásokhoz írtakat. ezért „humánusabb” kivégzési módszer kidolgozására adott utasítást. (Fizikai bántalmazás. „eutanáziaprogramot” hajtottak végre. 1941-1942-ben a lengyel területeken kezdték meg az európai zsidóság szisztematikus megsemmisítését. Majdanek. az USA-ban a bevándorlók ellen. 1933-tól kezdődött Németországban a zsidók bántalmazása. Reinhard Heydrich vezetésével ezen a konferencián hangolták össze a zsidókérdés „végleges megoldásának” feladatait. Himmlert a keleti fronton tett látogatása során (1941) megrázta és elgondolkodtatta a kivégzés kegyetlensége és a német katonákra gyakorolt hatása. 111 . évi nürnbergi törvények adtak jogi alapot. mint a társadalom számára „felesleges” embert. azaz genocídiummá. Belzec. a többieket a kegyetlen munka és az éhezés. Einsatzgruppe-k tevékenykedtek. Az Endlösung fő vezetője Adolf Eichman lett. pl. és főként az egyházak nyomására Hitler leállította azt. amelyeknek a feladata a gyors és tömeges kivégzés volt. Sobibor. Mauthausenben és Buchenwaldban). a környezetükben működő vagy odatelepített gyárakban. a kommunisták és a szociáldemokraták számára. hogy a nem harcoló búr lakosság így elzárva ne nyújthasson támogatást az angolok ellen harcoló búroknak. döntöttek a zsidó nép teljes kiirtásáról. Hitler kancellári kinevezése után gyakorlatilag azonnal létrehozták az első koncentrációs táborokat. Ehhez egyrészt az 1935. mert kitudódott. ekkor még a politikai ellenfelek. A kivégzésnek ez a módja teljesen személytelen. s mint eszközt az angol-búr háború (1899-1902) idején alkalmazták. kimerítő munkavégzés. Mengele kísérletei). s az SA önkényeskedő brutalitása helyett szisztematikus terrort alkalmaztak. üzemekben dolgoztatták a foglyokat (pl. ahová nem jogi úton. az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítéséről. A németek a britektől vették át az elnevezést. elégtelen táplálkozás és szállás stb. de „csak” 1941-ig folytatódott a begyűjtésük és kivégzésük. hanem rendelet vagy katonai parancs alapján. polgári bűncselekmény miatt kerülnek a foglyok. (1962-ben végezték ki népirtás vádjával). vád nélkül zárták ide az állambiztonsági szempontból veszélyesnek ítélt politikai ellenzéket vagy kisebbségi csoportokat. Treblinka. Az állam által is támogatott erőszak egyik példája 1938. kialakításáról. 1944-ben naponta 200 ezer fő halt meg így. (Az első tömeges elgázosításra Nyugat-Lengyelországban Chelmnóban került sor. majd 1942-től alkalmazták tömeges megsemmisítésre. Zuhanyozóhelyiségnek álcázott gázkamrákat építettek. Buchenwaldban és Dachauban pedig orvosi kísérleteket is folytattak a foglyokon (pl.) 1938-tól s különösen a háború idején az SS már kifejezetten gazdasági célzattal aknázta ki a koncentrációs táborok lakóinak munkaerejét. s ezek a kivégzőosztagok közel másfél millió embert öltek meg. Először ún. november 9-én az ún.A táborok eredetileg internálótáborok voltak. a Szovjetunióban a GULAG. emigrációba kényszerítése.

7 milliós zsidó lakosságából 5. A második világháború alatt nyilvánvalóvá vált. lámpaernyő készült. áldozataikat ne embernek. krími tatárokat a németekkel való kollaborálás megtörténte vagy lehetősége ürügyén. hogy egy egész népet akartak kiirtani (kortól. Az Egyesült Nemzetek kifejezés F.) Az elhunytak ruháit. a United Nations-ból ered az UN rövidítés. összegzés 1944 áprilisában két szlovák fogoly megszökött Auschwitzból. január 1-jén az Egye- 112 . 4 millió szovjet polgári személy. nemtől függetlenül) csupán származása miatt. 60. tétel: Az ENSZ létrejötte és működése Az EN FELADAT: A források és saját ismeretei alapján mutassa be az ENSZ kialakulásának előzményeit. az éheztetésnek az volt a funkciója. majd 1942. A zsidóság kiirtására tett kísérlet elnevezésére két szó használatos. ingusokat. szappan.8 millió embert gyilkoltak meg (kb. az emberi maradványokból pl. A népirtás nem csak a zsidókat érintette. Holokauszt (görögül „égő áldozat”) vagy Soá (héberül „katasztrófa. a sztálini rendszer is alkalmazta. 60%). 1941 augusztusában az Atlanti Charta (Churchill és Roosevelt nyilatkozata). A japán hadifogolytáborokban a foglyok mintegy negyede. Roosevelt amerikai elnöktől származik. D. hadifogoly is. a nők haját párnába tették bélésnek. a szervezet működését! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1919 és 1945 között működő Népszövetség utódszervezeteként jött létre a II. De a tömeges kivégzésekben és a koncentrációs táborokban meghalt kb. ráadásul a népirtás végrehajtásában nemcsak az SS vett részt. hanem megsemmisítendő állatnak tekintsék. A holokauszt által érintett országok 9. csomagjait. a mocsoknak. 1 millió szerb és kb. volt csoportos kedvezmény. cigányság kiirtása is cél volt. (A cinizmust mutatja. hogy a németek számára megkönnyítse. Az adott korszak vezetői nem igazán akarták tudomásul venni.6-5. művégtagjait. vonatokon történt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A deportálás. szerencsétlenség”). A holttesteket meggyalázták. ruhafogas. A történelemben a népirtás nem volt egyedi jelenség (pl. Az aranyfogakat kitépték a halottakból. és ehhez modern tömegpusztító eljárásokat. Magyar rövidítése ENSZ. a gyárak működtetéséhez civilekre is szükség volt. egész népeket deportáltak. 3 millió lengyel polgári személy. ill. hiszen a vonatok közlekedéséhez. így a csecseneket. a szervezet angol nevéből. modern szervezési elveket és ipari technikát alkalmaztak. Auschwitz-jegyzőkönyv. táborokba szállítás (transzport). hogy a különböző országok között a korábbinál összehangoltabb nemzetközi együttműködésre lesz szükség egy újabb háború megelőzése érdekében. A holokauszt egyedi voltát azonban az jelenti. Lezárás. szemüvegeit újrahasznosították. és kb. 1915-ben az örmények elleni török atrocitások). 200 ezer romát öltek meg a zsidókhoz hasonló módon. világháború után. ezt Porrajmosnak nevezik. a korábban állatok szállítására használt vagonokba sokszor 100 embert is zsúfoltak embertelen körülmények között. Az USA-ban 117 ezer japánt zártak koncentrációs táborba a háború idején. kb. a kényszermunkára hurcolt foglyoknak pedig a 90%-a halt meg. 4 év alatt ingyenes volt az út. A megaláztatásoknak. amerikai indiánok. pl. az ő vallomásukat tartalmazza az ún. hogy a vonatjegyeket az áldozatokkal kifizettették.

de a szervezeten belül a központi szerep a Biztonsági Tanácsé. A Biztonsági Tanács (Security Council) az Alapokmány értelmében elsődlegesen felelős a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. Nagy-Britannia. Roosevelt és Sztálin a Krím-félszigeten levő Jaltában. a Biztonsági Tanács (BT). Jugoszláviában. gazdasági blokád). Az USA és Nagy-Britannia kezdeményezésére a Szovjetunióval együtt a három szövetséges nagyhatalom a moszkvai külügyminiszteri értekezleten (1943. (A kéksisakosok szerepet vállaltak az 1948-as arab-izraeli háború után. Olaszország. és nemzetközi konferenciát hívott össze San Franciscóba az ENSZ alapokmányának elfogadására (1945. A „három nagy” megegyezett a létrehozandó Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) működési alapelveiben. február 4-én ismét találkozott Churchill. október 24-én lépett hatályba (ez az ENSZ napja). Megállapodtak abban. ellenőrzése elsősorban Nagy-Britannia és a Szovjetunió érdekütközését hozták. ahol állandó tagként vesz részt a munkában az öt nagyhatalom (USA. de konkrét szervezeti elképzelések még nem merültek fel. azaz a Biztonsági Tanács csak az 5 nagyhatalom igenlő szavazatával hozhat határozatot. a nemzetek közötti egyenjogúság. Kenyában. Kína. illetve Japán ellen. E főként szovjet kívánságra elfogadott rendelkezés hosszú időre megbénította az ENSZ munkáját a hidegháború idején. rendszabályokat vezethet be (pl. amelyek hadüzenetet intéztek a második világháború során Németország. hogy alkalmazkodjanak az ideiglenes rendszabályokhoz. akkor már fegyveres erő felhasználásával járó műveleteket is elrendelhet. ha ez nem eredményes. és a Titkárság. Egy szupranacionális (nemzetek fölötti) szervezet megalakításáról és annak fő feladatairól tehát először a teheráni konferencián (1943. A nagyhatalmi együttműködést azonban ekkor már beárnyékolták a háború utáni rendezés egyéb kérdései: a szövetségesek jelenléte és a befolyási övezetek kialakítása. amelyeknek vétójoguk van. az önrendelkezési jog és a szabadságjogok tiszteletben tartása. a Szovjetunió valamint Kína képviselői kidolgozták az ENSZ alapokmányát.) A béke veszélyeztetése esetén a BT háromféle megoldás közül választhat: először felhívhatja az érdekelt feleket. amely ismételten és lényegre törően foglalta össze az államok közötti kapcsolatokat szabályozó legfontosabb tíz alapelvet. Ezeket egészítette ki a helsinki záróokmány (1975). hogy az ENSZ legfelsőbb fóruma a tagállamok közgyűlése. amelynek során az Egyesült Államok. Az ENSZ működését alapvetően három intézmény biztosítja: a Közgyűlés. a Biztonsági Tanács szavazati rendjében. Az alapító tagok közé tartoztak (51 győztes állam) azok az államok. november) esett szó államvezetői szinten. Franciaország. Nagy-Britannia. (Lásd a forráshoz írtakat. Ha ez is hatástalan. illetve az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya egyrészt deklarálta az emberi jogokat.sült Nemzetek Nyilatkozata (vagy más néven a Washingtoni Nyilatkozat) is deklarálta ennek szükségességét. (Lásd a forráshoz írtakat. Cipruson kialakuló konfliktusok rendezése idején. Kasmírban. Az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Ezenkívül létrehozták a Biztonsági Tanácsot. április-június). (Minden nagyhatalom vétózott már az alapítás óta eltelt időszakban.) A végül San Franciscóban aláírt ENSZ-alapokmány 1945. illetve létrehozta az egyezményokmány betartását vizsgáló Emberi Jogok Bizottságát is.) A háború alatti nagyhatalmi konferenciák folytatásaként 1945. A Közgyűlés (General Assembly) a legfőbb tanácskozó testület.) Az alapokmányban felsorolt egyetemes érvényű alapelvek a nemzetközi együttműködés alaptételeivé váltak. a baráti kapcsolatok fejlesztése. (Lásd a százalékos megosztásról és a nagyhatalmak érdekérvényesítéséről a forrásokhoz írtakat. Szudánban. akkor fegyveres erő felhasználásával nem járó szankciókat. Kifejtés 1944 augusztusában Washington közelében (Dumbarton Oaks) ült össze az Egyesült Nemzetek Szervezetét előkészítő tanácskozás. Az ENSZ Alapokmányának fő célkitűzése a béke és a biztonság fenntartása. pl.) 113 . október) – egyeztetett egy nemzetközi szervezet létrehozásában. valamint a Közgyűlés által megalkotott ajánlásokhoz. Szovjetunió).

megbomlott a korábban tapasztalható összhang a felek között. A Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice – ICJ) az államok között kialakult jogviták. Az ENSZ Genfi Hivatala a leszerelés és az emberi jogok fóruma. A hidegháború első tíz évében a tagfelvétel körül minden egyes esetben komoly politikai harc bontakozott ki. Vietnám. illetve 1973-ban a két német állam (az NDK és NSZK) egyidejű belépésével jelentősen megnőtt a szervezet taglétszáma. Jalta. A 2001. bírósági tárgyaláson történő rendezésére hívatott. Szuez. a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatban nem mindig váltotta/váltja be a hozzá fűzött reményeket. politikai jellegű feladat. 61. Bécsben és Nairobiban. így mára valóban az egész világot átfogó szervezetté vált. 114 . a tagállamok pedig féltve őrzik nemzetközi jogi értelemben is szinte érinthetetlen szuverenitásukat. Az ENSZ Nairobi Hivatala elsődlegesen a környezeti kérdésekkel foglalkozik. Lezárás. század végén szerepe megkérdőjeleződött. A potsdami konferencián azonban a Jaltán is érezhető bizalmatlanság felerősödött. tétel: Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején Nem FELADAT: A források és saját ismeretei alapján vázolja fel a hidegháború időszakában kibontakozó Európán kívüli nemzetközi konfliktusok (Korea. összetevőit és hatásait! FELELETVÁZLAT Bevezetés A világ vezető hatalmai: az Egyesült Államok. amelyeken az aktuális katonai és politikai teendőket egyeztetik. december 14-én történt meg. Az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséggel bír ez az ENSZ-szervezet (lásd pl. hogy a meghozott döntések végrehajtását nehéz és nem mindig célravezető kikényszeríteni. E téren teljesítménye vitathatatlanul pozitív. a bűnmegelőzés és büntetőjog területén illetékes. Az ENSZ a New Yorkban található központján kívül jelentős hivatalokat tart fenn Genfben. Ennek egyik legfőbb oka az. Kuba) okait. ő a szervezet legfőbb igazgatási tisztségviselője. koordinálása. összegzés A szervezet elsődleges céljával. amely nélkülözhetetlen garanciája a világ békéjének. Nagy-Britannia. szeptember 11-ei merénylet után azonban a fejlődő országok területén zajló konfliktusokban az ENSZ közvetítő és ellenőrző szerepe megkerülhetetlenné vált. a harmadik világbeli IMF politikát is erős kritika érte. Franciaország és a Szovjetunió a második világháború alatt különféle konferenciákon vesznek részt (Teherán.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A Titkárság (Secretariat) a főtitkárból és tisztviselői karból áll. valamint a háborús konfliktusok békés. 1960-ban 16 afrikai tagállam és Ciprus felvételével. sokan nem tartották elég hatékonynak. szociális és humanitárius feladatok megoldása. Moszkva. (FAO. Potsdam). Magyarország belépése – 15 másik országgal együtt – 1955. A Bíróság előtt csak államok lehetnek a peres felek. délszláv háborúk). WHO) Úgy tűnt. hogy a 20. de a főtitkári funkció mindenekelőtt diplomáciai. Az ENSZ Bécsi Hivatala többek között a nemzetközi kábítószer-ellenőrzés. A főtitkárnak nagyon jelentős feladata van. Az ENSZ további feladatai közé tartozik a nemzetközi gazdasági. és az ez irányú együttműködés előmozdítása.

Dulleshoz kapcsolódóan. ill. hogy a Szovjetunió az általa megszállt országokban a szovjet típusú politikai rendszer létrehozását támogatja. hidegháború: befagyasztják a nemzetközi kapcsolatokat. gyarmatosító. 115 . A két szuperhatalom több évtizedes szembenállása nem vezetett közvetlen katonai összecsapáshoz. A Truman-doktrínát az 1950-es években a „felszabadítási” és a „fellazítási” politika váltotta föl Nixon elnök külügyminiszteréhez. valamint ideológiai. A második világháború után egy nagyhatalmi átrendeződés figyelhető meg. ráadásul négy megszállási övezetre volt osztva. 1961-ben szovjet ember jutott fel elsőként a világűrbe (Jurij Gagarin). kiterjesztésére. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió vált tehát a két legnagyobb hatalommá. Sztálin azonban háborús uszításnak minősítette Churchill mondatait. ill. szükséges a Közel-Keleten és Vietnámban a katonai „fölszabadítás”. március 5-én Churchill fultoni beszédében felhívta a közvélemény figyelmét arra. NagyBritanniát nem érték ekkora veszteségek. de utódja. atomkorszakról. Hruscsov már elkerülhetőnek tartotta a harmadik világháborút. Az akkor épp semmilyen kormányzati pozíciót sem birtokló Churchill előzetesen egyeztette beszédét Trumannal is. Ez az ún. politikai terrorral igyekeztek befolyásukat biztosítani. A szovjet választ Zsdanov fogalmazta meg (1947. kibernetika. a béketáborra. Az USA mellé katonai és politikai szempontból fölzárkózott a Szovjetunió is. politikai. 1949-ben (NATO). ezért beszélünk a világháború után a kétpólusú világ kialakulásáról. és ezért mindent meg kell tenni a terjesztéséért. 1969-ben azonban az amerikai Armstrong lépett elsőként a Holdra. hogy a világot a szabad.ráadásul a konferencia második napján az Egyesült Államok sikeres kísérleti atomrobbantást hajtott végre. ami arról szól. 1947).) 1948-ra a Kominform segítségével a keleti blokkban megtörtént a kommunista hatalomátvétel. október): a világ valóban két táborra oszlik: az imperialistákra (kizsákmányoló. 1948-ra a két világrend gazdasági elszigetelődése is végbement (Marshall-terv. 1947 márciusában Truman nyilvánosságra hozta doktrínáját. De Gaulle is egyetértett a mondandójával. pszichológia. Eszerint. de megálljt kívántak parancsolni a további terjeszkedésnek. műszaki és ideológiai zár) osztja ketté nyugati (demokratikus) és keleti (kommunista) tömbre. és még túl kellett tennie magát gyarmatbirodalma jelentős részének elvesztésén is. gazdasági és katonai támogatást nyújtottak. amelyet „győzelemre ítélt a történelem”. demokratikus nemzetek és a totalitáriánus rendszerek ellentéte osztja meg. Franciaország szintén meggyengült a háború idején. A hidegháború időszakában a két szuperhatalom között fegyverkezési verseny folyt. emellett pedig tisztogatással. de gazdaságilag messze elmarad tőle. 1947-re egyértelművé vált az elkülönülés és a konfrontálódás. Truman ezért meghirdette a feltartóztatás politikáját: elfogadták. a diplomáciai viszony a legkritikusabb helyzetekben sem szakadt meg. demokratikus táborra. Ezután következett a hidrogénbomba. politikai és gazdasági háborút folytatnak a befolyási övezetek biztosítására. ekkorra lett kész a szovjet atombomba. Szembe kell szállni a burzsoá ideológiai befolyással (pl. másik szereplője mögé a másik szuperhatalom állt. A Szovjetunióban Sztálin halála nem okozott túl nagy változást. szociológia betiltása. szuperhatalommá. Németország gazdasága megsemmisült. majd 1957-ben először a Szovjetunió lőtt fel mesterséges tárgyat (Szputnyik nevű műholdat) Föld körüli pályára. agresszor) és az imperialistaellenes. 1955-ben (Varsói Szerződés) a katonai tömbök is kialakultak. (Tito kiközösítése és a titoista perek sorozata. Az USA kezdeti előnye 1949-ig tartott. mivel a „feltartóztatási politika” csak részben valósult meg. hogy a szovjetek zsarnoki uralmat építenek ki Európa keleti felében. de gyarmatbirodalma szintén felbomlóban volt. ami a konkrét katonai célon túl (Japán kapitulációra késztetése) erődemonstrációként hatott. illetve más országokban a politikai eszközökkel történő „föllazítás”. művészetek terén a „szocialista realizmus” meghirdetése). A hidegháborús időszak háborúiban a konfliktusok egyik résztvevője mögé az egyik. Kifejtés 1946. genetika. és hogy a kontinenst (Stettintől Triesztig húzódó) „vasfüggöny” (katonai. Mindkét doktrína a saját életformáját tartotta magasabb rendűnek. 1949-től a Szovjetunió is atomhatalommá vált. a többiek jóval elmaradtak tőlük.

tárgyalási készségük nőtt. a felek szembenállása csökkent. a kettéosztottság a mai napig fennáll. hogy egy kommunista ország műszaki területen képes előnyt szerezni a fejlettebbnek tartott Nyugattal szemben. a fegyverkezési verseny azonban tovább folytatódott. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Kiderült. Szíria) támogatta. Az USA vezetése úgy vélte. „forró drót”-ot létesítettek a „véletlen” atomháború kockázatának csökkentésére. rövidebb enyhülési szakaszokkal tördelt korszakát (1947-1962) az átmeneti és nem kiegyensúlyozott enyhülés korszaka követette. A szuezi válságról lásd a forráshoz írtakat. A hidegháború legsúlyosabb konfliktusa a karibi válság lett. A háború az északiak győzelmével zárul. s a két országrész egyesülésével 1975-ben kommunisták kerülnek hatalomra. kelet-közép-európai és balkáni területekben érdekelt. majd az ún. mind a víz alatt. A vietnami háború 1946-ban a gyarmati státusz megszüntetése miatt tört ki. hogy a két szuperhatalom birtokában lévő több ezer nukleáris robbanófej új stratégiát követel: egyrészt azért. ami kommunista vezetésű államként veszélyt jelentett az amerikai törekvésekre. Nyugat-Európa és Latin-Amerika. Izrael ellenfeleit (Irak. összegzés A hidegháború „klasszikus”. A két országnak természetesen érdeke minél nagyobb területet a befolyása alá hajtani.) Az egyezményt továbbfejlesztették 1968-ban (ún. 1949 októberében kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. ahogy a szomszédos Kambodzsában és Laoszban is. 1965-től azonban már fegyveres erők térségbe küldésével is. másrészt pedig atomháborúban mindegy hogy ki győz. hogy az USA-t már nem védi az óceánpajzs. Az Egyesült Államok érdekterületei: a csendes-óceáni térség. eredmény nélkül. s ezután kivonulva a térségből elismerték az itteni népek önrendelkezési jogát. ugyanis ezzel az egymást ledöntő dominókhoz hasonló hatalomátvételre kerül sor a környező országokban is (lásd a forráshoz írtakat). (Lásd a forráshoz írtakat. igaz. (1963-1975). Vietnámot azonban egy ideiglenes demarkációs vonal osztotta ketté. Az egymás közötti tárgyalások azonban innentől kezdve rendszeresebbé váltak. míg a déliek az USA támogatásával egy Nyugat-barát rendszer kiépítésébe kezdtek. amelyen a négy nagyhatalom a béketárgyalások után először ült tárgyalóasztalhoz.) Az ázsiai térség mellett a Közel-Keleten is megnőtt a szovjet befolyás. A franciák Dien Bien Phunál döntő vereséget szenvedtek (1954). amelynek értelmében betiltották a kísérleti bombázásokat mind a légkörben. nem engedhetik meg. amire azért is szükség volt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Az USA-ban „Szputnyik sokk”-ról beszéltek. atomsorompó szerződés). hogy 1963-ban a két szuperhatalom főhadiszállásai között állandó összeköttetést ún. mert az 1960-as években Nagy-Britannia. 1963-ban szintén a kubai válság hatására aláírták az atomcsend egyezményt. 116 . mert a radioaktív égéstermék és por miatt beállhat a „nukleáris tél”. A két Vietnám között kirobbanó háborúba avatkozott bele az USA a déliek oldalán kezdetben tanácsadók küldésével. Az 1960-as évekre világossá vált. 1953 júliusában kötött fegyverszünetet a két Korea Panmindzsonban. Az enyhülés egyik fontos jele volt 1955-ben a genfi csúcs. A Szovjetunió pedig elsősorban távol-keleti. hogy egy esetleges téves riasztás miatt atomháború tör ki. az északiak kommunista. (Föld alatti robbantások továbbra is lehetségesek. „kis hidegháború” (1979-1985) idején újra elmélyültek a konfliktusok. Franciaország és Kína is nukleáris hatalom lett. mert olyan váratlan volt. A koreai háború kitöréséről lásd a forráshoz írtakat. mert fönnáll annak is a veszélye.) Lezárás. A világ számára mindeközben egyfajta biztosítékot jelentett. s ez az egész emberiség pusztulását vonja maga után. hogy bármilyen kevéssé jelentős országban a kommunisták kerüljenek hatalomra.

azaz átalakítás néven közismert gorbacsovi reformprogram összetevője volt a „glasznoszty”. új cselekvési programot jelentett be. ám ugyanakkor hiánygazdaság jött létre. hogy a KGST-n belüli együttműködés sem hozta meg a várt eredményeket: pazarló. Magyarország. A szovjet gazdaság nem bírta el a terheket. a sztálini rendszer ellen azonban több esetben is felkelés tört ki a tábor különböző államaiban. hogy alapvető gazdasági szerkezetváltásra is szükség van. Mihail Gorbacsov 1985 márciusában lett az SZKP Központi Bizottságának a főtitkára. majd októberben Magyarországon csaptak össze a felkelők és a szovjet alakulatok. Brezsnyev-doktrínáról. Az első jelentősebb felkelés 1953-ban Kelet-Berlinből indult. A nyugati sajtó az 1968-as prágai forradalom leverése kapcsán kezdett írni az ún. hanem önvédelemnek minősül. ami a korlátozások feloldását jelentette az általános üzleti és politikai tevékenység terén. ezért az ún. de az emberek a korábbiakhoz képest önállóbban irányíthatták életüket. Csehszlovákia. Gorbacsov megpróbálta fokozatosan és lassan érvényesíteni a piaci normákat az országban. de változtatásra késztették a szovjet vezetőket. a proletárdiktatúrák megvalósítása. akkor kisebbíteni jelentőségét és veszélyét.) Gorbacsovval „csúcsról jövő forradalom” valósult meg. ha békésen. gazdasági és politikai számvetést. A kelet-német felkelésnek szerepe volt a későbbi szovjetellenes megmozdulásokban is. Bulgária) szovjetbarát kormányok alakultak (1946-1949). a nyugaton eladhatatlan áruk előállítása és a gabonahiány azt jelezték. Beszédében Gorbacsov radikális gazdasági reformokat. (Lásd a forráshoz írtakat.) A Szovjetunió alulmaradt a fegyverkezési versenyben. (Lásd a forráshoz írtakat. az 1970-es években ez a növekedés már elmaradt a nyugati társadalmakétól. a hatalmi érdekrendszer átalakítását ígérte. majd amikor ez lehetetlenné vált. 1956 júniusában Poznanban. valamint ezek hatását Kelet-Közép-Európában! FELELETVÁZLAT Bevezetés A II. a szovjet beavatkozás pedig nem agressziónak. Ehhez hozzájárult. A létező szocializmus. a valóságban azonban a tagállamok egymással versengő nehézipart építettek ki. a népi demokráciák. Lengyelország. A lengyel és magyar események elbuktak. 54 évesen Sztálin óta ő a legfiatalabb e poszton.62. elítélve a Brezsnyev alatti pangást. a felszínen „testvéri együttműködésről” volt szó. Az 1980-as évekre már súlyos gazdasági válság bontakozott ki a szocialista tömbön belül: az olajválságból következő eladósodás. a leszerelési tárgyalások és az afganisztáni kivonulás (1989) a szuperhatalmi státusz végét jelezte. a kommunista párt irányításával hajtják azt végre. Eszerint a szocialista tömb országai akkor sem választhatják meg saját útjukat. Románia. világháború végén szovjet befolyás alá került országokban (későbbi NDK. tétel: Rendszerváltás Kelet-Közép-Európában Rend FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a Gorbacsov nevéhez kapcsolt változások okait és céljait. Ezekben az államokban megtörtént a sztálinizmus „adaptálása”. kis hidegháború véget ért.) 117 . azaz a nyíltság. Kifejtés Míg az 1960-as években a szocialista országok látványos gazdasági növekedést produkáltak. A kommunista rendszer alapvonásai nem változtak. azaz a korlátozott szuverenitás elvéről. A peresztrojka. (Lásd a forráshoz írtakat. A glasznoszty korlátai is hamar egyértelművé váltak: a csernobili atomreaktor robbanását először igyekeztek eltitkolni.

Gorbacsov nem avatkozott be a keleti blokk országaiban 1989-ben bekövetkező megmozdulásokba. konföderatív jellegű szövetségbe tömörültek. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. Amikor Gorbacsov meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. a gazdaság decentralizálását és a népek önrendelkezési jogát elismerő gorbacsovi irányvonal mély egyetértésre talált az NSZK-ban. engedélyezték például a nyugati tőkéjű vegyes vállalatokat. de nem is lehetett képes. de saját népe ellene fordult. A rendszerváltás politikailag azt jelentette. miként a világrendszerhez kapcsolni. először szocialista államtalanításként. gazdaságilag pedig azt. s az abból kiteljesedő Szolidaritás Szakszervezet követelései azonban nemcsak a gazdaságot. A politikai és jogi lépések is új vonalat mutattak: a kommunista országok közül elsőként Lengyelországnak lett alkotmánybírósága és emberjogi ombudsmanja. Az ellenzéki politizálás Lengyelországban addig sosem látott mérteket öltött az 1980-as években. 1989 elejére az állami tulajdon társadalmasításának elvont programjától eljutottak a Világbank és az IMF által ajánlott privatizációig. 1981 decemberében a szükségállapot bevezetése vetett véget. ami akkor az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását. a lakosság többsége nem érzékelt sem több és jobb árut. A szegénységgel összefüggésben nőtt a bűnözés. A Szovjetunió 1991. Lengyelország gazdasági válsága az 1980-81-es nagy sztrájkok idején is egyértelmű volt. más szóval a „nyitást”. s kapcsolataikat szuverén módon alakítják. a nyitást. 1988 után újra legalizálták a Szolidaritást. nehézkességét. majd demokratikus tulajdonreformként emlegették. az egyén felszabadítását. 1989 júniusában Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és Helmut Kohl német kancellár nyilatkozatban rögzítette.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Nem tisztázódott. Gorbacsov tudta: a régi gazdasági rendszer nem tartható.) 1985 márciusa után a demokratizálást.és sajtószabadság növekedése. Sinatra-doktrína lépett (a népszerű My Way dalból levezetett „saját út” lehetősége). az állami kontroll gyengülése miatt pedig a korrupció. ám egy új rendnek még körvonalai sem mutatkoztak. Lengyelországban a szocialista pártvezetés a szükségállapot alatt reformokat vezetett be. s az ellenzékiség fenntartásában jelentős szerepet játszott a szamizdatirodalom és a katolikus egyház is. mely nemsokára tárgyalásokat kezdett az állampárttal. Ennek eredményeként 1989 augusztusában felállt a szovjet tömb első nem kommunista vezetésű kormánya. amelynek helyébe októberben az ún. 25-én Gorbacsov lemondott szovjet elnöki posztjáról. mivel a palackból kiszabadított szellem megfékezésére nem volt. A kezdeti reményt kiábrándultság váltotta fel. A Gdanskban megalakult sztrájkbizottság. (Lásd a forráshoz írtakat. sejtette közeli széthullását. A peresztrojkából megindítójának szándéka ellenére rendszerváltás lett. a Szolidaritás vezérét. hogy a szocialista gazdaságot lehet-e. a hatalmas sztrájkhullám alapjaiban rázta meg az egyébként is válság felé sodródó országot. mert az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. 118 . a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének helyébe szuverén szövetségi és nemzetállamok léptek. hanem a politikai szervezeti rendszert is érintették. hogy a népek és az államok szabadon határozzák meg sorsukat. az NDK vezetése azonban megosztott volt az új szovjet irányvonal kapcsán. Az 1991. amelyek (a baltiak kivételével) laza. Gorbacsov ezzel nyíltan visszavonta a Brezsnyev-doktrínát. és ha igen. a jogállami elemek megjelenése) felszínre hozta a rendszer gyengéit. 1987 februárjára a szovjetNDK viszony alaposan megromlott. A szocialista-kommunista rendszerek összeomlása más-más úton játszódott le a különböző szocialista országokban. december 21-én gyakorlatilag megszűnt. a szólás. Gorbacsov népszerűsége ugyan Nyugaton töretlen maradt. Lech Wałesát pedig 1990-ben köztársasági elnökké választották. A demokratizálás (a nagyobb nyilvánosság. ellentmondásait. A közel másfél évig tartó hatalmi harcnak. 1989-re a szovjet rendszer reformjának gorbacsovi modellje is válságba jutott. augusztusi elvetélt moszkvai puccskísérlet felgyorsította a feltartóztathatatlan bomlást. a kapitalizmus. ám ez csak azért következhetett be. A jogi és politikai változásokat nem követte az 1990-es években az életviszonyok javulása. 1989-90-ben elkezdődött a szovjet csapatok kivonása is. sem hatékonyabb gazdaságot. de az újról – a jelszavakon túl – nem volt igazán elképzelése. A magánosítást nem nevezték nevén.

Lengyelország. ennek feltételéül azonban egy legitim. demokratikus kormány megalakulását szabta. a növekvő gazdasági gondok. A piacgazdaság kialakítása értelmében nagyszabású privatizációs folyamatok indultak meg. Csehszlovákia és Jugoszlávia). Magyarország. hogy az NSZK végcélja az egyesítés. Szlovákia. A változásoknak azonban az NDK vezetése sem tudta útját állni. tétel: Trianon gazdasági. A függetlenedő államok többsége azonnal közelíteni kezdett az Európai Unióhoz és nyolcan közülük – Szlovénia. Az egyesítés menetéről lásd a forráshoz írtakat. Nőtt a szegénység és a társadalmi különbségek. Csehország. A politikai átalakulást nehezítette a demokratikus hagyományok hiánya. Lettország és Litvánia – 2004-ben tagországgá váltak. Korábban tabuként kezelt problémák kerültek felszínre. A rendszerváltás és gazdasági átalakulás mindenütt gazdasági visszaeséssel. mind a Szovjetunión belüli szocialista birodalom darabjaira esett. társadalmi és etnikai hatásai Trian FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a trianoni béke jellemző vonásait! Térjen ki a béke magyarországi fogadtatásának kérdésére is! 119 . a belpolitikai feszültséget enyhítendő engedélyezte a rendszer bírálóinak NSZK-ba való távozását. összegzés A 80-as években válságba kerülő szocializmust a gorbacsovi reformok sem tudták megmenteni. Kohl nyugatnémet kancellár segítséget ígért az NDK gazdasági nehézségeinek megoldására. Az 1989. november 9-én megnyitották a berlini fal határátkelőit. Csehszlovákián és Lengyelországon keresztül az NSZK-ba irányuló menekülthullám volt (határnyitás). A vezetés kezdetben – a korábbi reflexek alapján – elnyomta az ellenzéket. A politikai válság új méreteket öltött az 1989. Lezárás. Ekkortól merült fel nyíltan a német újraegyesítés lehetősége. Amikor a keletnémet külügyminiszter Moszkvában a Varsói Szerződés tagállamainak összehívásával igyekezett elérni Magyarország „megregulázását”. ahol csalásokkal próbálta meg az állampárt megtartani a hatalmat. hogy ilyen eszközökkel már nem él. A rendszerváltást segítette az európai integráció és a felgyorsuló globalizáció is. amikor 1989. a szolgáltatás folyamatos romlása. az NDK vezetése elszigetelődött. Európában nem mindenhol fogadták kitörő lelkesedéssel az újraegyesítés ötletét: London és Párizs a német újraegyesítéstől az európai rendszert látta veszélyeztetve.A közelgő válságra azonban az NDK-ban is számos jel utalt. 63. Mivel a szocialista tábor több országában elkezdődött a politikai átalakulás. Észtország. de csak a Szovjetunió hozzájárulásával. de ezzel megágyaztak a korrupciónak is. Mind a Szovjetunió köré szervezett és egybefüggő nemzetközi diktatúra rendszereként összetartott nemzetközi szocializmus. nyári-őszi hónapok legfontosabb eseménye a Magyarországon. a környezeti problémák és az áremelések miatt nőtt a belső elégedetlenség. Gorbacsov figyelmeztette. tömeges munkanélküliséggel járt együtt. május 7-i helyhatósági választásokon. Egyidejűleg határozottan kimondta. köztük a nemzetiségi kérdés (pl. A nagyobb városokban kitörő utcai megmozdulások eredményeképp szimbolikus esemény volt.

amely a szovjet-orosz bolsevik veszélynek éppúgy. hogy etnikai. november végén támadásba lendült Magyarország ellen. A konferencia munkáját irányító testület a Tízek Tanácsa mellett 58 bizottság végezte a részletes munkákat: az előkészítések. az úgynevezett „egészségügyi” övezet. A konferencia általános célja a nagyhatalmi törekvések egyeztetése volt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés Már 1917-ben felmerült a világháborút lezáró béke jellege és tartalma. ezért Franciaország érdekei mentén az új. tisztességes béke (Wilson 14 pontja). hanem megvizsgálták. azaz a bizottságok nem a békefeltételek megállapítását végezték először. a kereskedelem szabadságát. jelentések. ezért a szomszédos országok a háború befejeztével el is kezdték a területeket magukhoz csatolni. Szerbiának és Romániának a támogatásért cserébe. században is. valamint igyekeztek lezárni a vitákat az etnikailag kevert területek és hatalmi konfliktusok kérdésében. Nagy-Britannia bízott abban. a Tükörteremben. ezért támogatta Közép-Európában egy olyan középhatalom fenntartását. azaz akkor aktuálisan Szovjet-Oroszország elszigetelését. mint alkalomadtán a megerősödő Németország egyeduralmi törekvéseinek is ellent tud állni – a nagyhatalmak reményei szerint. A békekonferencia céljai közé tartozott a háború alatti területi ígéretek valóra váltása. s 1919. A magyar békedelegáció (Apponyi Albert. ami erre képes. (Lásd a forrásokhoz írtakat. hiszen az európai hatalmi villongások nem érintették. majd ezután tértek rá a békefeltételek megvitatására. s mivel Károlyi Mihály elrendelte a magyar hadsereg feloszlatását. Ausztria-Magyarország népei részére önálló fejlődési lehetőséget. a csehszlovák csapatok a Felvidéket vonták ellenőrzésük alá. elsősorban saját gazdasági előretörését (nyitott kapuk.) 120 . Mivel Nagy-Britannia mindenképp biztosítani akarta a kontinens hatalmi erőegyensúlyát. Majd a Magyar Tanácsköztársaság 1919. Bethlen István) már 1920 januárjában kiutazott Párizsba. Mivel az Antant már a háború alatt jelentős területeket ígért Olaszországnak. Béketervek közül kettő kapott nagyobb nyilvánosságot: az egyik a Lenin által képviselt azonnali és igazságos (annexió nélküli) béke. baráti „ütközőállamok” szövetségét hozzák létre. a demarkációs vonalig megszállták a területet. történeti. az ország védelem nélkül maradt. A konferencián 27 állam képviselte magát. A „cordon sanitaire”. hogy a győztesek területi igényei hogyan teljesíthetők. amit elsősorban a nagyhatalmi érdekek befolyásoltak. A franciák Németország visszaszorítására. Románia 1918. augusztus 1-jei bukása után az antant határozott tiltakozása ellenére nemcsak Budapestre vonultak be. amely kiindulópontja lehet a Monarchia „újraélesztésének”. Az USA érdekei alapvetően mások voltak. Mivel erre az OMM nem lehetett alkalmas. közlekedési és gazdasági érvekkel bebizonyítsák a történelmi Magyarország és a Kárpát-medence feloszthatatlanságát. április végéig a Tiszáig jutottak. valamint a gazdaság. de a vesztesek nem vehettek részt a tárgyalásokon. a nemzeti elv érvényesítésének. de szélesebb nyilvánosságot kapott a Wilson amerikai elnök által képviselt. A wilsoni pontok többek között deklarálták a fegyverkezés csökkentésének. a francia hegemónia biztosítására törekedtek Közép-Európában. Teleki Pál. tengerhajózás szabadsága) és nagyhatalmi státuszát igyekezett biztosítani. s egyben – a német gyarmatok egy részének megszerzésével – konszolidálni tudja a Brit Birodalmat. Wilson a béke garantálására javasolta a Népszövetség felállítását. a titkos diplomácia megszüntetésének szükségességét. 1918 januárjában kidolgozott ún. Magyarországgal kapcsolatban pedig mindenképp meg akarták akadályozni a Habsburg restaurációt. hanem a Dunántúl egy részére is ezzel is nyomatékosítva területi igényüket. hogy sikerül visszaállítani a háború alatt megingott hatalmi egyensúlyt. Kifejtés A békekonferenciát 1919. A szerbek a Délvidéken lecserélték a közigazgatást. geográfiai. független Lengyelországot. január 18-án nyitották meg ünnepélyes keretek között Versailles-ban. A belgrádi konvencióban a demarkációs vonal kijelölte a magyar állam déli határát. ami a világ elsőszámú hatalmává tette még a 19. határmódosító tervezetek készítését. hiszen szétdarabolásáról más a háború alatt döntés született a nemzetiségeknek tett területi ígéretekben.

). Az etnikai elvet – bár a wilsoni pontok között szerepelt – a határok meghúzásánál végül nem vették figyelembe. kisebbségvédelmi törvények is születtek. 121 . (Lásd a forrásokhoz írtakat. és 1921. december). A revíziót hirdető szervezetek nagy támogatást élveztek. nyersanyagforrások (szén. ami egyik oldalon jelentős sérelmeket okozott Németországban. mint Magyarország. Németország a XIX-XX. amit a vesztes világháború után a franciák oly mértékig le akartak gyengíteni. másrészt viszont Nagy-Britannia meg akarta előzni Franciaország túlzott megerősödését is. A katonai intézkedések fő célja volt. propaganda versek születtek. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. Kárpátalja. mert olyan belső ellentmondást hordozott. Pl. Bánság.) A versailles-i békerendszert már születése pillanatában rengeteg kritika érte. az alföldek jelentős része (pl. mint Borsod. így a város Magyarország része maradt.) Egyes vitás területeknél népszavazás kiírását írták elő. fa. tc. vasérc) maradtak a határokon kívül. ami – főként a vasút esetén – a megmaradt területek összeköttetését is megnehezítette. az annexiómentes békekötést valló a Szovjetunió sem volt hajlandó aláírni. a reggeleket – nem csak az iskolákban – Magyarország „feltámadásáért” könyörgő imákkal kezdték. ami miatt nem hozhatott megoldást a nagyhatalmak közötti feszültségekre. hogy Magyarország hadi potenciálját olyan szintre süllyesszék. és a tőke szabad áramlása. Az aláíró országok kötelezték magukat arra. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. ezeket azonban nemigen tartották be. 1920-21-ben létrejött a kisantant. a vasérc pedig csehszlovák területeken rekedt. Megszűnt az egységes piac. a vasúthálózat. így a feldolgozásra szakosodott magyar városok maradtak nyersanyag nélkül. a vízi kereskedelem jelentős útvonalai kerültek a szomszédos országokhoz. Kisalföld északi része. az áru. köztük Magyarországra is. hiszen az egész Kárpátok vonulata (Felvidék. hogy ne legyen alapja a revanspolitikának. hogy a lakosságnak biztosítják a teljes jogi egyenlőséget. Az amerikai és a brit vezetők azonban arra törekedtek. Kettészakítottak olyan ipari egységeket. a békeszerződést a magyar társadalom súlyos igazságtalanságként fogta fel. szakadt meg. Egyrészt azért. világháború többi vesztes országára. A béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. Wilson elnök a népek önrendelkezési jogára hivatkozva nem írta alá a Magyarországgal a békét. hogy újra megerősödve ne jelentsen megint háborús veszélyt. (Az „imperialista rablóbékét”. Erdély) a bányákkal együtt. A nemzetgyűlés 1920. ahol a szén magyar területeken. a munkaerő-.1920. század fordulóján a világ egyik legerősebb hatalmává vált. másik oldalon viszont nem gyengítette le annyira. hogy komolyabb veszélyt már többé ne jelentsen. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. Végül az ellentétes érdekek miatt kompromisszumos béke született. amely katonai fenyegetéssel is élt pl. hogy Németországot ne alázzák meg túlságosan. Magyarország végül 1921-ben kötött különbékét az Egyesült Államokkal.) A környező országok erős fegyverkezése miatt külön-külön is erősebbé váltak. Lezárás. akkor Sopron túlnyomó többségének döntése határozta meg a szavazás végső kimenetelét. így a Kelet-Közép-Európában fellángoló nacionalizmusokat a győztesek nem fékezték kellőképpen. a királypuccsok idején. ill. november 15-én fogadta el. hogy az alkalmatlan legyen bármilyen katonai visszavágásra. Az új béke évszázados gazdasági határokat szakított szét. megszüntette (pl. Bácska. Burgenland) külföldre került. összegzés Az amerikai küldöttség még a békekonferencia alatt elhagyta Párizst. Pécs-Szeged). Sopron azért nyerte el a „civitas fidelissima” címet (1921. (Lásd a forráshoz írtakat. mert bár összes környező település az elszakadás mellett szavazott. és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja annak revíziója volt. Németországhoz hasonlóan Magyarországon is igen nagy lélektani hatása volt Trianonnak. A békekonferencián ún. A békediktátum határozatai ellenében megfogalmazott revíziós törekvésekben pedig Németország támaszkodhatott az I.

így viszont az állam nem tudott miből fizetni. Bánság. A nemzetgyűlés 1920. fa. hiszen sokszor a Monarchiára méretezett kapacitások kihasználatlanul maradtak (pl. pl. tc. Bácska. nyersanyagforrások (szén. Burgenland) külföldre került. a korábbi 43 %-ára csökkent. (Lásd a forráshoz írtakat. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. ami – főként a vasút esetén – a megmaradt területek összeköttetését is megnehezítette. Kifejtés A béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. és a tőke szabad áramlása. A gondokat növelte. Pécs. Nagyvárad.2 százaléka. a vasérc pedig csehszlovák területeken rekedt.2 millió főről 7. mind közlekedését. Partium). Szeged. Ekkor vált Magyarország korabeli szóhasználattal „vízfejű csecsemővé”. Kis túlzással szinte az egész ország Budapest vonzáskörzetévé vált a trianoni béke után.2 millió fő volt magyar. A háború. malomipar).) Megszűnt az egységes piac. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. mind a közigazgatását. Kettészakítottak olyan ipari egységeket.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 64. A Hegedűs-féle reform sikertelen volt. Az új béke évszázados gazdasági határokat szakított szét. ami az iparcikkekre is vonatkozott. hogy megvalósítsa a profilváltást. A gyakorlatban azonban nem vált be. Debrecen. és 1921. hiszen Budapest potenciálja 20 millió emberre volt méretezve. ahol a szén magyar területeken. 3. az áru. vagyonadót vezetett be. fejlődőképes városok váltak vonzáskörzet nélküli. vasérc. az azt követő forradalmak. mert az adóalanyok nem siettek fizetni. s nem egyszer olyan területeken. pl. a Teleki-kormány pénzügyminisztere próbálta megállítani.) 122 . (Lásd a forráshoz írtakat. az alföldek jelentős része (pl.). Lakossága 18. ami miatt zálogjogként a legfontosabb jövedelmeket lefoglalta a Jóvátételi Bizottság. mind nagyságát tekintve. Kisalföld északi része. megszüntette (pl. tehát a gazdaság messze állt attól. ahol a határ mentén homogén magyar településtömbben éltek (Csehszlovákia. Célja az államháztartás egyensúlyának megteremtése volt. mint Borsod. Vajdaság. Az elszabaduló inflációt 1920-1921 között először Hegedűs Lóránt. a vasúthálózat. Az új határok meghúzása után korábban regionális gazdasági centrum szerepét betöltő. Kárpátalja. a korábbi 33%-ára csökkent. jelentéktelen határvárossá. Erdély) a bányákkal együtt. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. társadalmi és etnikai hatásai Trian FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be a magyar gazdaság ipari és mezőgazdasági szektorában megfigyelhető alapvető változásokat a Bethlen-korszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1920. az egész Kárpátok vonulata (Felvidék. só) maradtak a határokon kívül. mind a feldolgozó iparát. hogy Magyarországot vesztes államként jóvátétel fizetésére kötelezték. a munkaerő-. A trianoni békeszerződés szerint Magyarország Horvátország nélkül számított területe 283 ezer négyzetkilométerről (Horvátországgal együtt 325 ezer) 93 ezer négyzetkilométerre. a román megszállás és a tartós blokád a területvesztéssel (trianoni béke) együtt rendkívüli visszaesést eredményezett a magyar gazdaságban. így a feldolgozásra szakosodott magyar városok maradtak nyersanyag nélkül. a vízi kereskedelem jelentős útvonalai kerültek a szomszédos országokhoz. Az elcsatolt területek lakosságának 30. november 15-én fogadta el. ezért leállíttatta a bankóprést. kb.6 millióra. tétel: Trianon gazdasági. az inflációból hiperinfláció lett. Pécs-Szeged).

ill.) A földreform eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. független pénzintézet. de a gazdaság tartósabb egyensúlyának biztosítására új pénz bevezetésére volna szükség. ezért pénzügyi stabilizációt kellett végrehajtani. akit rendkívül széles jogkörrel láttak el (a bizalmatlanság megnyilvánulása Magyarországgal szemben): gazdasági és pénzpolitikai kérdésekben az országgyűlési végzést is felülbírálhatta. január 1-től törvényes fizetési eszköz. A stabilizációs kísérlet azonban önerőből nem lehet sikeres.) A népszövetségi kölcsön fedezete részben a cukoradó. aranyfedezete volt. törpebirtokos és kisparaszt volt. A pénzügyi stabilitás biztosítására létrejön a Magyar Királyi Állami Jegyintézet. a pengő bevezetéséről. Az igénybe vett terület legnagyobb részét (kb. Ezek egy része ún. Az 1921 és 1931 között miniszterelnöki feladatot ellátó Bethlen István 1921 és 1924 között tudatosan alkalmazta a gazdaság újraindítása érdekében az inflációt. (Lásd a forráshoz írtakat. mert a nagybirtokos érdekek egyre erősebben érvényesültek a kormányban. (Lásd a forráshoz írtakat. %-át használták fel. ( Ráadásul a részvénypiacon a külföldi tőke komoly pozíciókat szerezhet. Népszövetségi főbiztos érkezett Magyarországra. (Lásd a forrásokhoz írtakat. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. Ez tette lehetővé egyrészt a gazdasági konszolidációt megalapozó kölcsönt. más része ún. majd 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint önálló.A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. hogy csökkent a reálbér és az adó is. hogy a fogyasztás drasztikusan visszaesik. hogy a reálbércsökkentés olyan mértékű.) Magyarországon is megindult tehát a külföldi kölcsönök felvétele.5 ezer katasztrális holdat vásárlás útján. (Lásd a forráshoz írtakat. a hiperinfláció miatt a lakosság elégedetlensége nőtt. termelésbővítő kölcsön. úthálózat. Kölcsönből történt meg a Bálhidai-erőmű építése Budapesten és Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása is. 1927. 948. Ebből 171. megmaradt a falusi munkanélküliség. külföldről próbáltak meg kölcsönt kérni. 5 ezer katasztrális holdat pedig vagyonváltság és megváltás (kártalanítás. átlagosan 1. kórház fejlesztése és bővítése. de jelentős szerepet kaptak a hazai nagytőkések is. részben vámok bevezetése.) Hátránya viszont. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. A földhözjuttatottak többsége (kb. iskola. Az ipari konszolidáció eredményeiről lásd a forrásokhoz írtakat.) A legnagyobb tőkés beruházó és megrendelő az állam lett. Az inflációs gazdaságpolitikának tagadhatatlanul volt előnye pl. valamint a só és dohányjövedék. ami azonban – megfogalmazója eredetei szándékaival szemben – nem változatta meg a birtokstruktúrát: Nagyatádi Szabó István (kisgazda földművelésügyi miniszter) sorozatos kompromisszumokra kényszerült. 1925-ben született törvény az új pénz. hasznos célra fordított kölcsön: pl. hogy 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe. igaz. Lezárás. azonban bizalmat ébresztett a magántőkében is. felvásárlás) útján szerzett meg az állam. valamint a korábbi hitelek törlesztése is könnyebb (ha nem valorizálták). gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában.7 katasztrális holdnyi. mérsékelt gazdasági fellendülés indulhatott meg. ezért a nagybirtokrendszer. összegzés A magyar külpolitika egyik jelentős sikerének bizonyult. 1924-ben megállt a korona romlása. Végül az ország 16. Leáll a tőkeképződés és a hitelnyújtás és a súlyos infláció miatt az ország gazdasága kiszolgáltatottá válik a külföldi valutáknak. Az inflációs politikai azonban nem tartható sokáig. ami belpolitikai feszültséget okozott. Az inflációt sikerült megállítani. 123 . a győztes és semleges országok egyaránt hiteleztek. A népszövetségi kölcsön tehát a várakozásokat felülmúlóan sikeresnek tűnt. 700 ezer katasztrális holdat) több mint 400 ezer igényjogosult között osztottak ki. Jelentős összegeket fordítottak a turizmus fejlesztésére is. másrészt pedig az ország kitört a vesztesekre rótt elszigeteltségből. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár.5. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. ami gazdasági dezorganizációhoz vezet. hogy igen drágán kapta meg az ország.16 millió katasztrális holdnyi területéből a földreform végrehajtásához 1 millió 120 ezer katasztrális holdat vettek igénybe.

miként valósult meg a bethleni konszolidáció politikai. november 15-én fogadta el. az áru. amivel igyekezett az egyetemeken csökkenteni az értelmiségi túlképzést és álláshoz juttatni az elcsatolt területekről Magyarországra menekülő értelmiséget. mint a kommunisták ellen. kísérelte meg.). A nemzetgyűlés 1920. majd csak a világválság bekövetkeztével válnak sokak számára egyértelművé. június 4-én írták alá a békediktátumot a versailles-i Nagy-Trianon palotában. Teleki elfogadtatta a numerust clausust (1920). Az 1920-as években tekintélyes kölcsönfelvétel jellemezte az országot. megszűnt az egységes piac. Károly egyébként azért is a magyar trón visszafoglalását. és 1921.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A külkapcsolatok átalakulása már csak azért is elengedhetetlen volt az ország számára. Jelentős társadalmi feszültséget hordozott az utódállamokból érkező menekültek problémája. tétel: Az el Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be. a román megszállás és a tartós blokád a területvesztéssel (trianoni béke) együtt rendkívüli visszaesést eredményezett a magyar gazdaságban. július-1921. mert Ausztriában akkorra már nemcsak a Habsburg-házat detronizálták. Az I. A revíziós propaganda valamint a szomszédos államokban is erős nacionalizmus a külkereskedelmet lehetetlenné tette. a magyar mezőgazdasági termékeknek pedig piacot kellett keresni. társadalmi és kulturális tekintetben! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1920. Kifejtés Gróf Teleki Pál kormányalakításával (1920. se elhelyezésük. ezért az intézkedés a forradalmak után felerősödő antiszemita hangulat kielégítését is szolgálta. és a tőke szabad áramlása. IV. A területben és lakosságszámban bekövetkezett változásokról lásd a forráshoz írtakat. (Lásd a forráshoz írtakat. Károly volt magyar király 1921 folyamán kétszer próbálta meg visszaszerezni hatalmát Magyarországon. július 31-én emelkedett törvényerőre (XXXIII. Károly száműzetésben halt meg. még az OMM örökségeként. világháború végén szétesett Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója. gazdasági. az azt követő forradalmak.) A trianoni béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét. Ez a tény és ennek káros következményei. tc. 124 . sem ellátásuk nem volt megoldott.) A háború. Az új politikai elit a világháború és az azt követő baloldali forradalmak után a keresztény-nemzeti értékrendet követ. (Lásd a forráshoz írtakat. mert jelentős importra szorult. hanem a köztársasági államformát is törvénybe iktatták. 65. A volt Osztrák-Magyar Monarchia önállóvá lett államai – Magyarország szomszédai – azonban a magyar legitimista erők további mozgolódásai miatt követelték a trónfosztást. Mivel a továbbtanulók arányát a „népfajok és nemzetiségek” országos arányszáma és a „nemzethűség és erkölcsi megbízhatóság” alapján szabták meg. a munkaerő-. A legfontosabb partnerek Ausztria és Csehszlovákia voltak. a vasúthálózat.) A két puccsot a kormányzóhoz hű erők leverték. április) kezdetét vette az ellenforradalmi rendszer konszolidációja. (IV. hiszen a Monarchiára méretezett kapacitások kihasználatlanul maradtak. ellenkező esetben támadást helyeztek kilátásba. Fellépett a forradalmak végén és után megerősödő jobboldali radikalizmus és tiszti különítményesek ellen éppúgy. IV. ami miatt az évtized végére a legeladósodottabb ország lett Európában.

amit kormánypárttá formált Egységes Párt néven. A konszolidáció gróf Bethlen István idején is folytatódott. A népszövetségi kölcsön tehát a várakozásokat felülmúlóan sikeresnek tűnt. kórház fejlesztése és bővítése. A stabilizációs kísérlet azonban önerőből nem lehet sikeres. ill. ezért pénzügyi stabilizációt kellett végrehajtani. jelentős összegeket fordítottak a turizmus fejlesztésére is. A reformok kulcsa a stabil parlamenti többség volt. A földhözjuttatottak többsége (kb. Az egymást követő politikai fordulatok után mind a gazdaságban. Az inflációs politika azonban nem tartható sokáig. december 22-én írta alá Bethlen István miniszterelnök és Peyer Károly. Az elszabaduló inflációt 1920-1921 között először Hegedűs Lóránt. A pénzügyi stabilitás biztosítására létrejön a Magyar Királyi Állami Jegyintézet. hiszen a korlátozott választójog és a – törvényhatósági jogú városok kivételével – nyílt szavazás biztosította a kormányzati akarat teljesülését. ami belpolitikai feszültséget okozott. amiknek eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. (Lásd a forrásokhoz írtakat. január 1-től a pengő lett a törvényes fizetési eszköz.7 katasztrális holdnyi. aranyfedezete volt. ezért a nagybirtokrendszer. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár. a Szociáldemokrata Párt képviselője. Az új miniszterelnök igyekezett megegyezni a legerősebb ellenzéki párttal. mind a bel. Gömbös Gyula). más része ún. ami miatt zálogjogként a legfontosabb jövedelmeket lefoglalta a Jóvátételi Bizottság. hogy Magyarországot vesztes államként jóvátétel fizetésére kötelezték. s a szélsőjobboldal képviselőit is igyekezett a kormánypártból kiszorítani (pl. mind a belpolitikát. Először híveivel együtt belépett a kisgazdapártba. Az igénybe vett terület legnagyobb részét (kb. független pénzintézet. Magyarországon többpártrendszer volt. a győztes és semleges országok egyaránt hiteleztek. iskola. Kölcsönből történt meg a Bálhidai-erőmű építése Budapesten és Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása is. 700 ezer katasztrális holdat) több mint 400 ezer igényjogosult között osztották ki.) Magyarországon is megindult tehát a külföldi kölcsönök felvétele. A szélsőbaloldallal és a szélsőjobboldallal szemben azonban fellépett. mérsékelt gazdasági fellendülés indulhatott meg.5%-át használták fel. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. Népszövetségi főbiztos érkezett Magyarországra. hogy 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe. a hiperinfláció miatt a lakosság elégedetlensége nőtt. Az állam lett a legnagyobb tőkés beruházó és megrendelő az országban. átlagosan 1. hogy a szociáldemokrata mozgalmat a rendszer megszilárdításának szolgálatába állítsa. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában. hasznos célra fordított kölcsön: pl. Ezek egy része ún.A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. a békeszerződést a magyar társadalom 125 . termelésbővítő kölcsön. A gondokat növelte. úthálózat. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. Az 1921 és 1931 között miniszterelnöki feladatot ellátó Bethlen István 1921 és 1924 között tudatosan alkalmazta a gazdaság újraindítása érdekében az inflációt. 1924-ben megállt a korona romlása. Ez tette lehetővé egyrészt a gazdasági konszolidációt megalapozó kölcsönt. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. Németországhoz hasonlóan Magyarországon is igen nagy lélektani hatása volt Trianonnak. A magyar külpolitika egyik jelentős sikerének bizonyult. A revíziós törekvések azonban áthatották mind a kül-. A kormánypárt parlamenti többségét az 1922-es választójogi rendelettel biztosította.) Az inflációt sikerült megállítani. 1927. a kommunista párt továbbra is illegálisan működhetett csak. (Lásd a forráshoz írtakat. igaz. de a gazdaság tartósabb egyensúlyának biztosítására új pénz bevezetésére volna szükség. azonban bizalmat ébresztett a magántőkében is. másrészt pedig az ország kitört a vesztesekre rótt elszigeteltségből. akit rendkívül széles jogkörrel láttak el (a bizalmatlanság megnyilvánulása Magyarországgal szemben): gazdasági és pénzpolitikai kérdésekben az országgyűlési végzést is felülbírálhatta. külföldről próbáltak meg kölcsönt kérni. A tárgyalásokat a kormány kezdeményezte azzal a céllal. sőt ekkor nyert erőteljes lendületet. a Teleki-kormány pénzügyminisztere próbálta megállítani. hogy igen drágán kapta meg az ország. majd 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint önálló.és külpolitikában nyugalmat és kiszámíthatóságot kellett teremteni. törpebirtokos és kisparaszt volt. A Bethlen-Peyer paktumot 1921.

posztjától 1944. s ez jelentős mértékben a német piacok megnyitásának volt köszönhető. hogy alá lehessen támasztani a kultúrfölény koncepciót. és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja annak revíziója volt. Ráadásul a kölcsönökből megvalósított befektetések jelentős része nem termelt olyan jövedelmet. ami miatt a népesség jelentős hányada nem kapott politikai képviseletet. ám a magyar törekvések alátámasztására minden lehető eszközt kihasználtak. Ez a tény és ennek káros következményei. összegzés A Bethlen-kormány által bevezetett gazdasági reformok prosperitást hoztak. A Gömbös Gyula (1932-1936) vezette kormányzat idején a gazdaság talpra állítása sikeres volt. hiszen a szélsőségeket kiszorították a politikai életből. Bethlen Konszolidációja létrehozta az új gazdasági és politikai kereteket. 66. A kormánypolitika tisztában volt azonban azzal. majd csak a világválság bekövetkeztével válnak sokak számára egyértelművé. Az 1929-33-as világválság hatására azonban a magyar gazdaság összeomlott. Magyarország pl. Maga Horthy. erősen szűkítették a választójogot is. A külföldi kölcsönök jelentős részét pedig az oktatás fejlesztésére használták fel. hogy a revízió a közeljövőben nem valósítható meg. Ennek a változásnak az ára a korlátozott parlamentarizmus volt. s a megoldásukra hozott intézkedéseket! FELELETVÁZLAT Bevezetés A Horthy-korszak 1920 márciusától. megkötötte az örök barátsági szerződést a versailles-i béke revíziójában szintén érdekelt Olaszországgal (1927). hiszen az alkotmányos pártok működését is korlátozták. október 15-én a világháborúból való sikertelen kiugrási kísérlet után mondott le. ami politikai-ideológiai téren is éreztette hatását. tétel: Társadalmi rétegződés a húszas-harmincas években Társa FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a Horthy-korszak társadalmi problémáit. ami a törlesztést lehetővé tette volna. a gazdasági és a politikai konszolidáció végrehajtása Bethlen István (1921-1931) miniszterelnökségéhez kapcsolható. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) Lezárás. 126 . A vesztes világháború és a Tanácsköztársaság utáni válsághelyzetben a politikai konszolidáció kezdete Teleki Pál (1920-1921). az ország kiszolgáltatottá vált a külgazdasági folyamatoknak. A 20-as évek közepétől jellemző gazdasági stabilitás a politikai konszolidációt is elősegítette. Az 1920-as években tehát tekintélyes kölcsönfelvétel (a régebbi kölcsönöket és a jóvátételt újabb kölcsönökkel finanszírozták) jellemezte az országot. Horthy Miklós kormányzóvá választásától veszi kezdetét. ám mivel jelentős részben külföldi tőkén nyugodtak. a világválság hatására újra megerősödtek a szélsőségek is.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli súlyos igazságtalanságként fogta fel. ami miatt az évtized végére a legeladósodottabb ország lett Európában. nem érvényesültek teljesen a szabadságjogok. Magyarország így – részben a korszakban mindvégig élő revíziós törekvések mellett – gazdasági értelemben is egyre szorosabb kapcsolatot alakított ki a náci Németországgal. Politikai súlyuk azonban ekkor még jelentéktelen volt. kormányzóvá választása után visszavonult a mindennapi politikai életből.

analfabetizmus. Mivel a földreform során az ország termőterületének 8. más az alföldi mezővárosokban. (Lásd a forrásokhoz írtakat. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Hóman Bálint minisztersége alatt újabb oktatási reformot vezettek be. a kultúrfölény és a szellemi honvédelem koncepciójának megfelelően az oktatási tárcát stratégiai ágazatként tudták kezelni. A sikeres egészségügyi kampányoknak köszönhetően csökkent a halandóság csökken.) A Teleki-kormány idején született meg egy földreform is. Az agrárnépesség nagy szegénységben élt.) Az oktatási rendszer jelentős mértékben átalakult a két világháború között. A jelentős vagyoni különbségek mellett a torlódott társadalom jellegéből fakadó feszültségek is terhelték az egyes csoportok viszonyát. Igen jelentős regionális különbségek figyelhetők meg. elsősorban tanyasi és falusi térségekben tantermeket.) A Klebelsberg-féle népiskolai törvénynek megfelelően a népiskolákat fejlesztették: az elmaradott. Ellenforradalmiság.Kifejtés A Horthy-korszak társadalma alapvetően a dualizmus örökségét vitte tovább. egyetlen tanteremben. külföldi magyar intézetek felállítására (pl. ám amíg a mérsékelt politikusok az etnikai revíziót (csak magyar többségű területek visszaszerzését) sürgették. megszüntetése és a birtokos parasztság megnyerése volt. ösztöndíjakra.5. vagy „keresztény-nemzeti eszmének” nevezték. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy Magyarországon csődöt mondott a dualizmus korában megnyilvánuló liberális politikai gondolkodás. Pécs. és megint más a tanyavilágban.7 katasztrális holdnyi. Tihanyi Biológiai Intézet. egykézés stb. tanítói lakásokat építettek. 1928-ban megalakult az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet). hiszen a trianoni békeszerződés után meg kellett oldani az egyetemi képzést (Budapest mellett. amiknek eredeti célja az agrárproletárok elégedetlenségének csökkentése. azaz a történelmi Magyarország visszaállítása. a népbetegségnek számító tbc-t azonban nem sikerül felszámolni. 300 ezer fő) föld nélküli agrárproletár. 3 főiskola. Sváb-hegyi csillagvizsgáló. mint politikai eszközt és különösen károsnak tekintették a magyarság szempontjából az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején történteket. Debrecen lettek az új egyetemi városok). elsősorban a nagyvárosokban javultak a higiénés viszonyok. tagolt. 5000 népiskolai egység. berlini Collegium Hungaricum és a római Magyar Akadémia). s a korábbinál jelentősebb összegeket fordítottak az alsóbb társadalmi osztályok támogatására. már utolérte az európai átlagot.) a falukutató mozgalom írta le. Szeged. hogy javult az orvosi ellátás. addig a kormánypárti politikusok másik része a magyar többségi térségeken túl. (Az iskoláknak csaknem felében egyetlen tanító dolgozott. A hivatalos propagandát. azaz egyetértettek abban. A korszak kultuszminiszterei (gróf Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint) a politika elvárásainak megfelelően. Nem foglalták egységes rendszerbe. de központi elemei a következők voltak: A revízió szükségessége. jelentős költségvetési összegeket fordíthattak az oktatás fejlesztésére. ezen kívül jelentős összegeket fordítottak tudományos kutatásra. (Lásd a forráshoz írtakat. más területeket is igényelt. viszont elősegítette a zsidóság befolyá- 127 . s egy tanítóra átlag 50 gyerek jutott. (Lásd a forrásokhoz írtakat.) Bevezetik a kötelező betegbiztosítást. Teljes egyetértés alakult ki a magyar politikusok körében a trianoni békeszerződés elítélésében. Liberalizmus-ellenesség. Ebből fakadt az ideológia antikommunizmusa is. az árutermelésből kimaradt falvakban (a népesség közel 2/3-a falvakban élt). (Lásd a forráshoz írtakat. A földosztás azonban átlagosan 1.) A népiskolai programnak köszönhetően az analfabéták aránya csökkent. mereven elhatárolódó. 500 óvoda. gyakorlatilag életképtelen kisbirtokok formájában történt meg. a magyar mezőgazdasági termelés struktúrája nem változott. A legjelentősebb regionális különbség Budapest és a vidék között bontakozott ki. A szociális problémákat (munkanélküliség. %-át használták fel. 3000 könyvtár létesítése szerepelt a programban.) Az oktatásfejlesztés céljai közé tartozott a felsőoktatás reformja is. azaz elvetették a forradalmakat. a kilencmilliós Magyarország a „hárommillió koldus országa” maradt. ill. hierarchizált társadalmi rétegekre oszlott. A kor vívmányai közé tartozott. bécsi. 3 egyetem. törpebirtokos és kisparaszt volt. ezért a nagybirtokrendszer. „Mindent vissza!” jelszava határozta meg (irredentizmus). Eltérő életforma alakult ki a polgárosultabb nyugati megyékben.) A Horthy-korszak uralkodó ideológiáját „szegedi gondolatnak”. A földhözjuttatottak többsége (kb.

a forradalmakhoz.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli sának megnövekedését és a keresztény nemzeti gondolat szerint elsősorban ez vezetett a világháborús vereséghez. E stabilitás azonban egyben rugalmatlanságot is jelentett. az ellenzéki pártok képviselői (kisgazdák. illetve őket hibáztatták az 1918-19-es katasztrófákért. tétel: Magyarország külpolitikai céljai és kapcsolatai a két világháború Magy Ma közö között FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be. minden alkotmányos válságot nélkülözően működött. A revízió célja azonban állandó maradt. a történelmi Magyarország széthullása. hogyan alakult Magyarország külpolitikája a két világháború közötti időszakban! FELELETVÁZLAT Bevezetés A trianoni békediktátum elkerülhetetlenné tette. ami egyrészt abból fakadt. majd a viszonyok konszolidálása a Bethlen István vezette politikai csoport elképzelései szerint alakult és Bethlen alkotása időtállónak bizonyult. Mivel a zsidóság a lakosságon belüli arányához képest magasabb arányban volt jelen a gazdasági. irányított demokrácia bevezetése (lásd a forráshoz írtakat). A két világháború közötti magyar kormánypolitikát a „nagyokra figyelés” koncepciója jellemezte. (Lásd a forrásokhoz írtakat. hogy a kozmopolitának tartott zsidóságot azonosították a liberalizmussal és a baloldalisággal. hogy a két világháború közötti magyar külpolitika legfőbb céljává az új határok revíziója váljon. revizionista politikája. ám nem volt minden részletében azonos. 128 . a folyton mozgásban lévő nemzetközi viszonyok és a mindenkori belső helyzet függvényében időről időre változott.) Lezárás. az uralmon levő politikai elit nem hajtott végre számottevő reformokat. a keresztény hitre áttérteket is zsidónak tartották. A rendszer tekintélyelvűsége. addig a kormánypárti politikusok többsége a magyar többségi térségeken túl. ill. A parlament – az 1944-es német megszállásig – folyamatosan. a forradalmak és az ellenforradalom után a helyzet stabilizálása. A pártok és az uralkodó elit ebben tökéletesen egyetértettek. hanem politikai kérdés volt. lassú. más területeket is igényelt. A hivatalos propagandát a „Mindent vissza!” jelszava határozta meg (irredentizmus). a harmincas évek végére mind kritikusabbá váló a földkérdés és a szociális problémák kezelésére. ám a revízió tartalmára és eszközeire vonatkozó kérdésekben azonban korántsem volt teljes a konszenzus: amíg a mérsékelt politikusok etnikai revíziót (csak magyar többségű területek visszaszerzését) sürgették. ez a szemlélet jellemezte az utódállamokat is. Antiszemitizmus. Mivel a korszakban alapvetően csökkent a vallási különbség szerepe. helyette a korlátozott parlamentarizmuson alapuló ún. március 19-ig – ha nem is minden politikai kockázat nélkül – szabadon nyilvánulhattak meg a parlamentben. majd megállíthatatlanná vált jobbratolódása pedig újabb világháborúba vezette az országot. 67. módosult. összegzés A háborús vereség. szociáldemokraták és liberálisok) 1944. ezért a zsidó-kérdés sem vallási. a gazdasági válságok időszakában ez is növelte az ellenszenvet irányukban. kulturális életben. A polgári demokrácia elvetése.

ennek egyik első jele Magyarország felvétele volt a Nemzetek Szövetségébe (1922). A németek a megbékélés és a beilleszkedés elvét vallották ekkor. Lord Rothermere cikke (lásd a forráshoz írtakat) és az általa kavart nemzetközi sajtóháború a magyar kormányt ellentmondásos helyzetbe hozta. hogy Csehszlovákia. Egyéb okok – például IV. Egyrészt a nemzetközi közvélemény „lelkiismeretének” felébresztése teljes mértékben beleillett terveibe. A trianoni békeszerződés revíziójának kérdése az 1920-as évek utolsó harmadában a világsajtóban is jelentős nyilvánosságot kapott. Az ideológiai szempontok szerint ellentétesnek tűnő viszonyt is a revízió magyarázta. (Lásd a forráshoz írtakat. kezdetben mind Románia. és egyben azt is garantálnia kellett. Mindemellett egyre intenzívebbé vált keletre irányuló német külpolitikai is. hogy a Németországgal való kapcsolatot még szorosabbra fonja. Az 1930-as évek első felében Németország nemcsak Magyarországgal. a vesztes államok német vezetés alatti összefogása volt. hogy a Habsburg-dinasztia egyik tagja sem tér vissza a magyar trónra. lengyel államfő kijelentette ugyan. Hitler hatalomra jutása előtt a német külpolitika iránya is megváltozott: egyre nyíltabban és határozottabban fordult szembe a versailles-i renddel. A kölcsönfelvétel után tehát Magyarország nemcsak a nagyhatalmak katonai. A külpolitikai elszigeteltségből való kitörés első jelentős lépésének az Olaszországgal kötött barátsági szerződés tekinthető (1927). (Lásd a forráshoz írtakat. Románia és Jugoszlávia 1920– 21 folyamán szövetségi szerződéseket kötött. a mezőgazdasági termékeknek piacot talált.és délkelet-európai francia befolyást akarta ellensúlyozni.és délkelet-európai agrártermékek és nyersanyagok előtt. mind Csehszlovákia felé közeledett a határok megváltoztatása igényével. (Lásd a forráshoz írtakat. hanem a Népszövetség pénzügyi ellenőrzése alatt is állt. A nemzetközi viszonyok stabilizálódásával. (Lásd a forráshoz írtakat. A magyar szándékokat elképzeléseket erősítette a győztes Olaszország nyíltan revíziós politikája (lásd a forráshoz írtakat). aminek egyik legfontosabb eszköze a kereskedelempolitika. A magyar külpolitika számára fontos lépés volt – a kisantant országokhoz hasonlóan Franciaország szövetségi rendszeréhez tartozó – a Lengyelországgal kötött megállapodás (1928). Az 1920-as és az 1930-as évek fordulójától. s egyúttal a kelet-közép. Károly visszatérési kísérletei – mellett ez a magyar magatartás is hozzájárult ahhoz. amelynek egyik feltételeként a magyar kormánynak még egyszer el kellett ismernie a trianoni békeszerződésben megállapított határok érvényességét. A szerződésre korábban azért sem kerülhetett sor. a revízió szükségességének napirenden tartását és a békeszerződés későbbi módosítását támogatja. Ezt követte a nemzetközi kölcsönért folyamodás 1923 elején. azaz a német piacok megnyitása volt a kelet. másrészt viszont a lord által támogatott etnikai revíziót kevésnek érezték.) Gömbös Gyula azonban mindent megtett azért. a szovjet 129 .) Olaszország és Németország mellett a magyar külpolitikai aktivitás harmadik célpontja a Szovjetunió volt.) A kiépülő német– magyar kapcsolatok ellenére Magyarország első számú külpolitikai szövetségese az 1930-as évek utolsó harmadáig változatlanul Olaszország volt. nem provokált magyar támadás esetére. A regionális együttműködés legfőbb patrónusává Franciaország vált.) A másik lehetőség. amellyel a magyar külpolitika az 1920-as évek legelején számolt. mert a gazdaság sikeres szanálásának köszönhetően 1926 nyarán a Népszövetség enyhítette Magyarország pénzügyi ellenőrzését. majd 1927 márciusában a helyszíni katonai ellenőrzés is megszűnt. aki a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal (későbbi Jugoszlávia) szemben keresett szövetségest. hogy bár a békeszerződés döntéseinek megváltoztatására pillanatnyilag nem lát lehetőséget. hanem a térség többi államával is kétoldalú barterszerződéseket kötött. Pilsudski marsall. A kisantant célja Magyarország katonai fenyegetése és egymás kölcsönös megsegítése volt a status quo fenntartásában. Az egyetértést 1928 végén egy lengyel– magyar döntőbírósági szerződés pecsételte meg. de ez – elsősorban a németek elutasító magatartása miatt – szintén nem lehetett reális elképzelés. az ország teljes elszigetelődésének veszélyével és a magyar gazdaság kölcsönszükségleteivel számot vetve 1922– 23 folyamán a Bethlen-kormány szakított ezzel a kettősséggel.Kifejtés A békeszerződés aláírása körüli hónapokban a magyar külpolitika nem rendelkezett határozott érdekérvényesítéssel. A kezdeményezés Mussolinitól indult ki.

befogadták a lengyel menekülteket. Az 1938. hogy a további revízióhoz Németország támogatása elengedhetetlen. illetve a világ kezdett ismét két egymással szemben álló nagy blokká alakulni. A parafált egyezmény értelmében a kisantant elismerte Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát (győri program). sőt Magyarország és a kisantant között 1937 eleje óta zajló tárgyalások eredményeként feltételes megállapodást írtak alá.). Miután Anglia és Franciaország érdektelenséget nyilvánított az ügyben. s mivel március 15-én német csapatok vonultak be Prágába. 1936-ban a német csapatok bevonultak a rajnai demilitarizált övezetbe. A minisztertanács 1939. hanem annak ellenzéke is. hanem ruszin (ukrán) nemzetiségűnek vallotta magát. Lényegében azt szerette volna. aminek következtében csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. lakóinak száma pedig csaknem 700 ezer főt tett ki. az itt élők túlnyomó többsége. s Hitler még ugyanabban az évben kiválasztotta a következő célpontokat: Ausztriát és Csehszlovákiát. amelyet ekkor Imrédy Béla vezetett. hiszen nem az egész Felvidék. 1939 szeptemberében Lengyelország elleni német támadáshoz nem adott felvonulási területet Magyarország. hanem annak magyar többségű része került „csak” vissza. Az 1935-ös szovjet– francia szerződés aláírásával. Csehszlovákia feldarabolásával kapcsolatos tervében Hitler fontos szerepet szánt Magyarországnak. azaz a tengelyhatalmakhoz. a Volksbundnak a megalakítását. majd januárban bejelentette Magyarország kilépési szándékát a Népszövetségből és csatlakozási óhaját az antikomintern paktumhoz. Mussolini. a lengyel–magyar közös határ megteremtése érdekében – különösen Kárpátalja visszaszerzését tartotta fontosnak. 130 .és a Berlin–Tokió-tengely (antikomintern paktum) 1936-os létrejöttével Európa. bécsi döntésben (1940. mintegy 70–75%-a nem magyar. de akadtak elégedetlen hangok is. a fegyveres semlegesség és a revízió. Magyarország pedig cserébe lemondott az erőszak alkalmazásáról. összegzés Teleki Pál külpolitikai vonalvezetését a háború kitörését követően két alapvető cél vezérelte. Az 1930-as évek közepén új szakasz kezdődött az európai diplomáciában. A II. a négy hatalom újabb közös tanácskozást és döntést helyezett kilátásba.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli vezetés nyíltan a versailles-i rend destabilizálására törekedett. és az egyezményhez csatolt záradék javasolta. és egy fegyveres konfliktus kirobbantásával teremtse meg az ürügyet a német katonai beavatkozásra. Berlin jóváhagyása azonban végül megérkezett. hogy Kárpátalját katonai akció keretében akár német beleegyezés nélkül is visszafoglalja. A magyar remények szerint pedig ezzel a lépéssel a külkereskedelemi kapcsolatok mellett Románia elleni szövetségest is talált az ország. Teleki Pál javaslatára – olyan határozatot hozott. ezzel Csehszlovákia megszűnt létezni. (Az 1941-es magyar népszámlálás szerint a lakosság 84%-a volt magyar.) A volt Felvidék déli szegélyének visszatérését a magyar közvélemény kitörő lelkesedéssel fogadta. augusztus 30. Az ily módon visszakerült terület nagysága ismét 12 ezer km2-t.) Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt. hogy Budapest vállalja az agresszor szerepét. A magyar vezetés azonban nem vállalkozott erre a szerepre. Szlovákia kikiáltotta függetlenségét (március 14. A kormány – stratégiai okokból. Eltérően azonban az 1938-as területgyarapodástól. (Az egyezmény véglegesítése végül elmaradt. ekkorra már Hitler elképzeléseinek támogatójává vált. A bécsi döntés körülményei nyilvánvalóvá tették. Nemcsak a hivatalos Magyarország ünnepelt. hogy a magyar és a csehszlovák kormány egyezzen meg a magyar kisebbséggel kapcsolatos vitás kérdésekben. ha ez három hónapon belül nem sikerülne. német– olasz döntőbíráskodásra került sor. szeptember 29-ei müncheni egyezmény a németek lakta cseh területeket (Szudéta-vidék) csatolja a Német Birodalomhoz. zsidótörvények születnek. az Anschluss korábbi ellenzője. 1938-39 fordulóján több lépéssel igyekezett demonstrálni németbarátságát. Arra az esetre. valamint a Berlin–Róma. november 2-án Bécsben meghozott döntés (1. március 10-én – az új miniszterelnök. November végén engedélyezte a német kisebbség náci jellegű szervezetének.) 1938. s ezért cserébe a Csehszlovákiával szembeni magyar területi követeléseket jogosnak ismerik el. Lezárás. bécsi döntés) értelmében 11 927 km2nyi terület került vissza Magyarországhoz 1 millió 60 ezer főnyi lakossal. A kormány.

s ezáltal kitenni az országot a német megszállás veszélyének. áprilisi tárgyalásokon Hitler bírálta Kállay „kétszínű” politikáját és a magyar hadsereg addigi teljesítményét. tétel: Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel Magy FELADAT: A források és ismeretei alapján mutassa be Magyarország német megszállásának körülményeit és következményeit a nyilasok hatalomra jutásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1943 fordulatot hozott a második világháborúban. 68. A sztálingrádi és a kurszki német vereség. A németek a megbízható hírszerzés révén pontos értesülésekkel rendelkeztek a kiugrási tárgyalásokat illetően. kapcsolatot sem kerestek vele 1944 szeptemberéig. Az érdekek különbözőségéből fakadóan a két ország között állandóak lettek a súrlódások. A miniszterelnök elégedett volt addigi politikája eredményeiből és újból a kivárás álláspontjára helyezkedett. és elégedetlenek voltak a magyar segítség mértékével.A két irányvonal tehát összeegyeztethetetlennek bizonyult 1941 áprilisára. a németek többször átdolgozták a tervet. viszont megőrizni a szövetségesek rokonszenvét. ha a szovjetek érkeznek meg előbb a Duna-medencébe. hogy a német vezérkar dolgozza ki Magyarország és Románia megszállásának a tervét. Kifejtés Miután értesült a Kállay-kormány különbéke-tapogatózásairól. A Szovjetunióval viszont semmilyen formában nem számoltak. és arról nem szólt. az ország belépett a II. legalábbis azok minimumát. hogy a háború megnyerésére a német hadseregnek egyre kevesebb az esélye. hogy Magyarország katonai és gazdasági erejét maximálisan állítsa a német célok szolgálatába. majd Mussolini bukása nagyot lendített a magyar béketapogatózásokon. Az előzetes fegyverszüneti megállapodást a Kállay-kormány nagy sikernek értékelte. mivel azonban az ősz folyamán a Vörös Hadsereg folytatta sikeres támadását. és lassan megközelítette a Kárpátoknál húzódó magyar határt. (Lásd a forráshoz írtakat. április 3-ára virradó éjjelen főbe lőtte magát. (Lásd a forráshoz írtakat. pedig az csak az angolszász erők balkáni partraszállása esetén léphetett életbe. 131 .) Hitler viszont a hazai szélsőjobboldal támogatásával éppen 1943-tól igényelte. Az alternatíva: engedni Hitler követelésének. Az 1943. világháborúba. A németeknek katonai vonalon sem sikerült engedékenységre bírniuk a kormányt. A szövetségesek júliusi szicíliai partraszállása. s ezáltal kiteljesíteni a revíziót. A Margarethe-terv első változata 1943 szeptemberében készült el. A döntéssel járó politikai és morális felelősség súlya alatt Teleki valószínűleg lelkileg összeroppant. Teljesíteni a német igényeket. és várni a balkáni partraszállást. Hitler elrendelte. és az 1941. kormányon maradni.) A magyar kormány számára az egyetlen lehetséges megoldásnak a kivárás politikája tűnt. avagy ellenállni. mi a teendő. Észak-Afrika elvesztése a nácikkal szövetséges országok politikai vezetését rádöbbentette. A kormányzó viszont határozottan szembehelyezkedett Hitlerrel. viszont elveszíteni az angolszászok jóindulatának maradékát. S mivel a közel félmillió főnyi magyarság által lakott Délvidék visszacsatolására vonatkozó német ajánlatot Horthy és az új kormány nem utasította/ utasíthatta vissza.

A kollaboráns Sztójay-kormány gyorsan felszámolta az addig létező politikai ellenzéket és annak sajtóját. beleegyezik Kállay menesztésébe. de a budapesti német követség hadgyakorlattal magyarázta azokat. 1944. A németek néhány óra alatt megszállták a stratégiai jelentőségű településeket. A Gestapo a vele együttműködő magyar ügynökök révén előre elkészített névlisták alapján dolgozott. hidakat. Ugrásszerűen megnőtt a Németországba szállított olaj. számos tábornokot és rendőri vezetőt.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Február végén Bécs környékén megkezdődött a megszálló katonai alakulatok összevonása. hogy fennáll a megszállás veszélye.) A nemzetközi tiltakozások. Március 19-én hajnalban a Wehrmacht és az SS-alakulatok több irányból átlépték a határt. és körülvették a laktanyákat. hogy mivel Kállay áruló. 1944 tavaszáig Magyarországot nem bombázták a szövetségesek. hogy a kormányzó a Hitlerrel folytatott tárgyalások során engedmények révén el tudja hárítani a veszélyt. Azok nagy része. Horthy kihasználta a németek meggyengülését. Ezzel a mintegy 200 ezres budapesti zsidóság egyelőre megmenekült. A megszállás után megindult az ország kifosztása. hogy a megszállás csak átmeneti lesz. és Horthyt gyakorlatilag túszként akarják addig Klessheimben tartani. Végül szóbeli kompromisszum született: Horthy nem ad parancsot az ellenállásra. május 15-én kezdődtek a tömeges deportálások. a feltétlen németbarát Sztóyay Dömét.) A kollaboráns Sztójay-kormány formailag törvényes keretek között került hatalomra: az előző kabinet lemondott. köztük a német titkosrendőrség (Gestapo) emberei. repülőtereket. április 16-án kezdődött meg a zsidók gettókba költöztetése. a megyei főispánok kétharmadát. az új megalakulását az alkotmányos előírásoknak megfelelően Horthy hagyta jóvá. Megindult az államigazgatás és a közélet vezetőinek szélsőjobboldali politikusokra cserélése.) A gyárakat hadiüzemként a birodalmi termelés részévé tették. hogy a főváros védelmére átcsoportosítják haderejüket. akik az elmúlt években sokat tettek a németektől való függés gyengítésére. kénytelen volt kiadni a parancsot a megszállásra. 132 . Horthyék nem akarták azzal provokálni a németeket. A német hadvezetés igényeit kiszolgálandó újabb magyar katonák indultak a keleti frontra. a magyarországi vagy németországi Gestapo-börtönökbe. (Pl. és most megszervezhették volna az esetleges ellenállást. a vezérkari főnököt. A megszálló csapatok élén Budapestre érkezett egy. A magyar kormány értesült a határ menti hadmozdulatokról. amelynek legfontosabb feladata a háborúból való kilépés megszervezése volt. miközben a nácik semmiért sem fizettek. a német rendőrség különböző szerveinek 5-600 munkatársából álló speciális alakulat. túlnyomó többségük Auschwitzba került. A nagyobb létszámú. a kormánytagok zöme nácibarát. bevonultak Budapestre. és a németek elvárásainak megfelelő kormányt nevez ki. a helyén marad. (Lásd a forráshoz írtakat. 1944. amelyet hivatalosan munkavégzés – a valóságban megsemmisítés – céljával vittek el. Magyarország élére teljhatalmú német megbízottat nevezett ki Hitler. lecserélték a városi polgármesterek. a szövetségesek sikeres normandiai inváziója és az Auschwitzból szökött rabok vallomását tartalmazó jegyzőkönyv hatására a kormányzó július elején leállíttatta a deportálásokat. mert a román kiugrás és a németeknek szóló hadüzenet miatt újra elhalasztották a deportálást. majd koncentrációs táborokba kerültek. a német bevonulással azonban megkezdődtek a légitámadások a nagyobb városok – elsősorban Budapest – az ipari és közlekedési csomópontok ellen. akkor a kormányzat tisztában volt azzal. és leváltva a Sztójay-kormányt egy új kabinetet állított fel Lakatos Géza vezérezredes vezetésével. Bíztak benne. így július 9-ig 437 ezer zsidót szállítottak ki az országból. hanem közölte. május 2-án pedig elindult az első transzport. valamint élelmiszer mennyisége. Cserében Hitler megígérte. de szétszórt és gyengén felszerelt magyar csapatok a vezérkari főnök parancsának megfelelően nem tanúsítottak ellenállást. Hitler azonban nem tárgyalni akart. (Lásd a forráshoz írtakat. gabona és egyéb nyersanyagok. szén. és Horthy megbízta az új miniszterelnököt. elkötelezett szélsőjobboldali volt. Amikor Hitler Horthyt március 18-ára a klessheimi kastélyba hívta tárgyalásokra. a magyarországi német kisebbségből a 18-62 év közöttieket a Waffen SS-ben katonai szolgálatra kényszerítették. Betiltották a nem németbarát pártokat és egyesületeket. újságokat és folyóiratokat. akik azonnal hozzáláttak a politikai szempontból veszélyes személyek letartóztatásához. A parlamentet feloszlatták.

A szovjet katonai jelenlét azonban nem tette lehetővé a nyugati típusú piacgazdaság fenntartását. A háborús áldozatok. a forint bevezetésével (1946. az állam erőteljes beavatkozásával és kontrolljával megkezdték a kitűzött célok megvalósítását (földreform. a kiürítés. igyekeztek lehetetlenné tenni azt. nyersanyagot. s igyekezett elkerülni a tárgyalásokat a szovjetekkel. Az Ideiglenes Kormány. a hadifogság. Faragho október 11-én aláírta az előzetes fegyverszüneti megállapodást. tétel: Az 50-es évek jellemzői. 1945. március). hogy fegyverszüneti delegációt küldjön Moszkvába. Szálasi a végsőkig elkötelezte magát és az országot a német szövetség és a háború folytatása mellett. járművet Németországba szállítottak. bár nem tartották kormányzóképesnek.) 69. Erőteljes beavatkozással. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Október közepére a Vörös Hadsereg már elfoglalta az ország felét és feltartóztathatatlanul nyomult nyugat felé. A szovjetek ellenőrzése alá került térség államai – köztük Magyarország – az amerikai Marshall-terv európai újjáépítési programjából a Szovjetunió tiltása és katonai jelenléte miatt nem részesedhettek. amikor a kormányzó részben a nyugati figyelmeztetés. (Ő a csendőrség felügyelőjeként a nyári deportálások egyik felelőse volt). és ezt a totális terror bevezetésével látták megvalósíthatónak. A gyenge konspiráció. Lezárás. amelynek során mintegy 600 ezer tonnányi gépet. és a dezorganizálódott gazdaság helyreállítása volt. a földreform végrehajtása. a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettségek következtében Magyarország gazdasága katasztrofális helyzetbe került.) sikerült stabilizálni a gazdaságot. ifj. és véglegesen megoldják a magyar „zsidókérdést”. és nem vette figyelembe az ország keleti határai felé feltartóztathatatlanul közeledő Vörös Hadsereg jelenlétének realitását. a rendszer működése a Rákosi-korszakban Az 50 FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze a szocialista tervgazdálkodást magyarországi megvalósítása alapján! FELELETVÁZLAT Bevezetés Magyarországot a világháború következtében súlyos veszteségek érték. hogy sikerül az angolszász szövetségesekkel fegyverszünetet kötnie. amikor december elején Hitler fogadta Berlinben.) kudarcba fulladt. A háborús pusztítás. A szovjet hadsereg már a trianoni ország keleti részén volt. részben a katonapolitikai realitás miatt elhatározta magát.A kormányzó és köre sokáig reménykedett abban. hogy Magyarországot az utolsó pillanatig Németország oldalán tartják. a kényszer-kitelepítések és az emigráció tovább nehezítették az ország talpra állását. Az új pénz.és Nagy Ferenc vezette kormányok legfontosabb gazdasági célja az újjáépítés. Horthy Miklós elrablása és a kormányzó végig jellemző hezitálása miatt a kiugrás (október 15. utolsó tartalékként mozgósították Szálasit és a nyilasokat. Mivel a nácik igen pontos információkkal rendelkeztek a kiugrási előkészületekről. augusztus 1. összegzés A nyilasoktól azt várták. A nyilasok az ország minden élő és gazdasági erejét mozgósítani akarták. A Magyar Kommunista Párt (MKP) szovjet támogatással fokozatosan megszerezte a politikai-gazdasági 133 . Megkezdődött az ország szisztematikus kifosztása. A küldöttséget az oroszul jól beszélő Faragho Gábor altábornagy vezette. A nácik. majd a Tildy. az infláció megállítása.

Kifejtés Az 1945 tavaszán végrehajtott földreform felszámolta a nagybirtokrendszert. A kommunista előretörés Európa keleti térségében több lépcsőben. mind a mezőgazdaságban. Az 1947-ben bevezetett hároméves terv jelentős fejlesztéseket irányzott elő mind az iparban. s mivel Nagy Imre volt a miniszter. a folyamatos áru-. bor kivitel. A hidegháborús feszültségek növekedése miatt visszafogták a fogyasztást. (Ha a szocialista állam nem ellenőrizheti a termelést.és munkaerőhiány a szocialista gazdaság működésének természetes velejárójává vált. Az újjáépítés gyorsan haladt. 1951-ben bevezették a jegyrendszert és az ország gabonabehozatalra szorult. Az erőforrás-felhasználás extenzív jellegének következtében mindent ezeknek a céloknak rendeltek alá a fogyasztástól. A Kominform utasítására 1948-49-ben államosították a 100. hogy Magyarországot a vas és acél országává kell 134 . a költségvetés jelentős részét fegyverkezésre fordították. 1946-47 folyamán megkezdődött a kulcsfontosságú ágazatok (bányák. A tervgazdálkodás fontos – jelentős részben propagandaként használt eleme – a munkaverseny-mozgalom vagy sztahanovizmus.) A szovjet típusú tervutasítási rendszerben elsősorban katonai. az önszabályozó gazdasági mechanizmusok működését lehetetlenné tették. Az államosítás és a Dinnyés-kormány idején elfogadott. a gazdaságpolitikáért felelős Gerő Ernő kijelentette. Lengyelország. külföldi érdekeltségek) részleges és teljes államosítása. gépgyártás. Az új pénz bevezetésével történő pénzügyi stabilizáció is a MKP népszerűségét növelte. hús. a feszült kelet-nyugati viszony felgyorsította a magyar gazdaság szovjet mintájú átszervezését. ezért a földosztás a magyarországi kommunisták támogatottságát növelte. konzervgyártás a szocialista blokk számára is termelő) szerepet kapott. stratégiai szempontok kerültek előtérbe. A szovjet befolyási övezetbe tartozó országokban (Bulgária. akkor természetesen a javak elosztásának „egyenlőségét” sem képes biztosítani. bankok. (Ahogy Rákosi mondta: „határ a csillagos ég”.és uránbányászat játszott nagyobb szerepet. majd 10 főnél több embert foglalkoztató üzemeket is. Az ipari termelés 1949-ben 40%-kal múlta felül az 1938-as szintet. Megszűnt a munkanélküliség és büntették a munkakerülést. Megszüntették a tőzsdét. A hidegháborús nemzetközi légkör. felszámolták a piacgazdaság utolsó elemeit is. nehézipari fejlesztések közül az elektromos ipar.) A szigorúan központosított tervutasításos gazdasági rendszernek fontos jellegzetessége a gazdasági szervezet végletesen centralizált felépítése. míg a könnyűipari ágazatok háttérbe szorultak. A keleti tömb országainak gazdasági együttműködését – s egyben szovjet ellenőrzés alá vonását –valósította meg az 1949-ben létrehozott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). a sztálini típusú gazdasági fordulatot. bauxit.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli hatalmat (Belügyminisztérium.) Miután a termelés nem a valós igények és gazdasági tények alapján szerveződött. (Lásd a forráshoz írtakat. Magyarország a KGST keretében elsősorban mezőgazdasági (gabona. A gazdasági folyamatokban a racionalitást a politikai akaratok háttérbe szorították. élelmiszeripar. s a gazdasági stabilizáció együtt járt az állami irányítás fenntartásával. alma. A B-listázással lecserélték a régi tisztviselőket és gazdasági vezetőket. A gazdaság szerkezetében mélyreható átalakulás indult meg: az iparon belül a nehézipari termelés jelentősen növekedett. és hasonló módszerekkel valósult meg. a jövedelemelosztáson át a foglalkoztatáspolitika gyakorlatáig. ami biztosította az állami ellenőrzést. nyersanyag. Csehszlovákia. erőművek. A terv végrehajtása mindezzel együtt sikeres volt. Gazdasági Főtanács). A végrehajtás során azonban a kommunista befolyás növekedése következtében arányeltolódás következett be a mezőgazdaság fejlesztésének rovására. igen gyakran a tervanarchiába (végrehajthatatlan tervszámok) torkolló gazdasági intézményrendszer. Magyarország. Románia) 1949-re végbement a kommunista hatalomátvétel. az újjáépítést meghirdető hároméves terv (1947 augusztusától) készítette elő a gazdasági rendszerváltást. és az államilag ellenőrzött gazdálkodást a tőkés termelés visszaszorításával kötötte össze. A szocialista gazdasági rendszer alapja a megtermelt javak központosítása és újraelosztása. a központi tervezés jegyében a tervutasítás eszközeivel működtetett.

változtatni. Magyarország – agrár adottságai ellenére – a Rákosi-korszakban kenyérgabona és bor importjára kényszerült. (ÁVH) (Lásd a forrásokhoz írtakat. a falvakból az ipari központokba csábította a fiatalokat. ami miatt szükség volt az állami/párt akaratát mindenek felett képviselő erőszakszervezetre is. a koncepciós perek és a gazdasági aránytalanságok rendkívül feszült politikai helyzetet eredményeztek. a Nagy Imre miniszterelnök (1953-55) vezette „új szakasz politikájának” megvalósítását. az életszínvonal azonban nem érte el a háború előtti szintet sem. a kitelepítések. tapasztalatnál gyakran fontosabb volt a politikai megbízhatóság. összegzés Az új gazdasági rendszer miatt jelentős társadalmi változások is bekövetkeztek. (Lásd a forráshoz írtakat. a kollektivizálás. mert a mezőgazdaság erőszakos átalakítása miatt több százezren végleg felhagytak a gazdálkodással. a vasércet importálni kellett. Az elhanyagolt infrastruktúra mégis hátráltatta a növekedést. Az erőszakos átalakítás. zavarok alakultak ki az élelmiszerellátásban. (Lásd a forráshoz írtakat. részben épp annak feltételeit megteremtendő (élelmiszer.) Az iparosítással egyidejűleg. az eredményeket és a problémákat! 135 . 70. holott a hivatalos propaganda szerint emelkedett az életszínvonal. március 5.) A termények és jószágok kötelező beszolgáltatása. a tagosítás (tudatosan rossz földcserére kényszerítették a földbirtokosokat).és textilipar fejlesztését elhanyagolták.) A Sztálin halála (1953. nehézipari központokba. egyúttal a politikai célok megvalósítását szolgálta. Az ipar dinamikus fejlődésnek indult és felszívta a munkaerő-felesleget. a mezőgazdaság kevés fejlesztési forráshoz jutott: zavarok keletkeztek a közellátásban. ami még tovább rontotta a teljesítményt. általánossá vált a női munkások alkalmazása is.) utáni szovjet politika változásai tették lehetővé a Rákosi-diktatúra felszámolását. A falvakból sokan költöztek be az iparosodó városokba. a beszolgáltatási rendszer és a padlássöprés (1952) miatt a mezőgazdasági termelés szintje nem érte el a háború előttit. tétel: A Kádár-rendszer jellemzése Kád FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az 1960-70-es évekbeli szocialista gazdaság és gazdaságpolitika változását. a kulákok üldözése. internálások. Az 50-es éveket a teljes foglalkoztatottság jellemezte. A mintagazdaságok és gépállomások létrehozása is az állam monopolhelyzetét erősítette.és középbirtokos paraszti réteg („kulák”) ellehetetlenítése. a nagy. vezetőiket az állam politikai úton nevezte ki. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Jelentősen megnövekedett az önkéntes vagy kényszerű társadalmi mobilitás. 1953-ban a megművelt földterület kétharmada még mindig magángazdák kezében volt. az ország adottságainak jobban megfelelő élelmiszer. A parasztság ellenállása miatt azonban a téeszek szervezése lassan haladt. A létrejövő téeszek önállósága formális volt.) A lakosság ellátása másodlagos lett. felszabaduló munkaerő) megkezdődött a mezőgazdaság szovjet mintájú átszervezése is. függetlenül attól. hogy Magyarország nyersanyagbázisa ehhez nem volt elegendő. s a mezőgazdasági ismeretnél.) Lezárás. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Ennek következtében 1953-ra az ipari termelés az 1938-as háromszorosára növekedett. A vásárlóerő csökkenését eredményezték a terv-és békekölcsön kampányok (a lakosság vásároljon állami kötvényt) hozzájárultak a reáljövedelem és a fogyasztás (jegyrendszer) drasztikus visszaeséséhez.

Nem történt radikális gazdasági irányváltás sem. az ellenünk” helyett „Aki nincs ellenünk. megmaradt a tervutasításos újraelosztó rendszer. hogy „lerakták a szocializmus alapjait”. a korlátlan hatalmú „családfő” mintájára. de az ellenszenvet nem volt veszélytelen kimutatni.) Ekkortól fokozatosan szélesedett a mezőgazdasági szövetkezetek szervezeti. 1962-ben. Az ezzel kezdődött változások a hatvanas évek második felétől az agrárgazdaságot több mint egy évtizedre a magyar gazdaság sikerágazatává tették. nemzetközi kapcsolatok újraszervezése) kezdte meg hatalmának kiépítését.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli FELELETVÁZLAT Bevezetés Az 1956-os forradalom leverésével. A lelassult gazdasági növekedés gyorsítása érdekében egyik oldalon erősítették a központi irányítást egyúttal viszont a vállalati önállóságot is (árszabályozás és bértömeg képzés mellett nyereségre ösztönzés). az velünk van. s bár a szövetkezeteket kényszerrel hozták létre. a korábbi fő gazdasági célok lényegében nem változtak. (Lásd a forráshoz írtakat. gazdálkodási önállósága. azzal szinte párhuzamosan és részben hasonló megfontolások alapján. amit azonban 1964 februárjában az MSZMP Központi Bizottsága megváltoztatott a terméscsökkenés és az ebből fakadó ellátási problémák miatt. A forradalmat követően a forradalom idején megalakult kommunista állampárt. hogy a külföldi megfigyelők egyenesen „gulyáskommunizmusról” beszéltek. megszűnt az addigi tervutasításos rendszer. Az ellátás javulását fejezi ki a frizsiderszocializmus. A politikai rendszer és ideológia alapelemei nem változtak: megkérdőjelezhetetlen maradt az egypártrendszer. A tömeges kollektivizálással az agrárgazdaságban is a közvetlen tervutasításos módszer vált uralkodóvá. Kifejtés A kádári paternalizmus javított az életkörülményeken. nem tértek vissza az ötvenes évek elejének durva módszereihez. Kádár tanult a Rákosi-korszak hibáiból. a hétköznapok átpolitizáltsága csökkent. szervezeti formák korlátai. szovjet katonai és politikai támogatással hatalomra jutott Kádár János több mint három évtizedes rendszere (1956-89) nem alkotott egységes időszakot: különböző szakaszait erősen befolyásolták a hazai és a nemzetközi politikai változások. a társadalom jólétét. Bár az élet minden területén érvényesült az állami ellenőrzés. A mezőgazdasági termelés szervezetének átalakítása mellett. hogy a teljes foglalkoztatottság fenntartásával együtt folyamatosan nőttek a jövedelmek. A rendszer mégis másképp működött. biztonságát lehetőség szerint növelő politikát folytatott. ezért a rendszer a patriarchális család viszonyai. Mindez azonban az állami újraelosztó rendszerének köszönhető. erőszakszervezetek. 1962-64-ben átformálták az iparvállalatok szervezeti kereteit. A parasztok a kezükben hagyott kis földterületen háztáji gazdálkodást folytathattak. (Lásd a forráshoz írtakat. 136 . de a cenzúra (3T) nem szűnt meg. a téeszesítés befejezése és az amnesztia rendelet kiadása után kijelentették. mint a forradalom előtt. („Aki nincs velünk. és szervezetileg is lehetővé tették az önálló szövetkezeti gépállomány kiépítését (az addigi állami gépállomási rendszer fokozatos felszámolásával). nem kellett lelkesedni. a közhangulatot pedig a legvidámabb barakk kifejezés.) Az életszínvonal emeléséhez hozzá tartozott. a parlamentnek csak jelképes szerepe volt. a Szovjetunióval való szoros kapcsolat. a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) az ún.”) Nem alakult ki Kádár körül személyi kultusz és a szellemi élet is valamelyest szabadabbá vált. Kádár is a kollektivizálás híve volt. „kemény diktatúrával” (megtorlás. annak irányításával működött. s csak a nyolcvanas évek elejétől váltak láthatóvá az alkalmazott eszközök. Gondoskodó. Az élelmezés olyan nagy mértékben javult. Mindezzel együtt jelentősen megemelték a mezőgazdaságban felhasználható fejlesztési források összegét. szerepét a gazdasági szabályozók vették át. Puha diktatúra jellemezte ezután a korszakot. amely a mindennapokban is jól érzékelhető pozitív változásokat hozott.

A 1960-1970-es években bevezetett nagyvonalú szociális intézkedések bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú következményekkel. igaz. illetve ezek részeként eszköz. összegzés A Kádár-korszakban több kísérlet is történt a gazdaság átalakítására. tervlebontások rendszere. GYED. hogy az adminisztratív intézkedésekkel – ahogy egykoron nevezték. GYES stb. (Lásd a forráshoz írtakat. A modern tömegtermelés minden fázisát azonban képtelenség volt központilag szabályozni. Meghatározóvá vált az a tévhit.Az 1968. alapvető változásokra van szükség. ingyenes egészségügy. azt jelentős részben csak imitáló eszközökkel működtették a gazdaságot 1974-ig. a világ és a magyar gazdaság helyzetének változásait automatikusan érzékelő berendezkedés kialakítása. egyáltalán gazdaságilag magához kötni. hogy a piacgazdaságokat átrendező nemzetközi cserearány-változás az olajárak 1973 utáni ugrásszerű emelkedésével hozzánk nem gyűrűzik be.és anyagelosztás. Bármely hiba. a rugalmasabb. de ez Magyarországon a régi reflexek felerősödését jelentette és többnyire az alig létező piaci jellegű intézmények háttérbe szorításával járt.) Az 1985-86-ra azonban világosan látszott. hogy a vezetés – a maga normái szerint. évtizedekre maradandó előnyöket is hozó gazdasági változtatásokat.) 1977-re azonban olyan drámaivá vált az ország külkereskedelmi mérlegének hiánya és az eladósodás. ami a politikai intézményrendszerre vonatkozott (az állami vállalatok össznépi tulajdonban vannak. Egyértelművé vált az is. a ciklikusságot. ezért már nem képes a kisebb szocialista országokat olcsó nyersanyaggal ellátni. a népgazdaság irányítása központilag történik). hogy a Szovjetunió gazdasági erejét felemésztette az Egyesült Államokkal folytatott katonai versengés. hogy a magyar gazdaságpolitika az évtized nagyobb részében alapvetően elhibázott irányt követett. gyakorlatilag tehát az elvonásokat kellett úgy elosztani. folyamatos eseti beavatkozásokat indukálva. a költségvetési hiány vált meghatározóvá. Ezzel Magyarországon bevallottan piaci jellegű. a növekedés pedig gyorsabb. (Lásd a forrásokhoz írtakat. A társadalombiztosítási kiadások (teljes körű nyugdíj. az erősödő infláció. A gazdasági visszaesés. A rendszer 137 . hogy gondos tervezéssel ki lehet küszöbölni a piac irracionalitását. évi gazdasági reform során az általában igen óvatos kádári vezetés hajtotta végre a szocialista országok közül – Jugoszláviát nem számítva – a legradikálisabb. az életszínvonal csökkenése. a tervutasítások. A tervezett reform a gazdaság jobb működését elősegítő változás volt. A hetvenes évek utolsó harmadára nyilvánvalóvá vált. amelyek tovább növelték a káoszt. hanem a szocialista rendszer sajátos korlátai. A tervgazdaságot az az illúzió szülte. Lezárás. ám ez nemcsak a külgazdasági környezet Magyarország számára hátrányos változása. a tervgazdaság miatt nem lehetett sikeres. Feladták az életszínvonal folyamatos emelésének politikai követelményét.) Az 1968-as reformmal végül is megszűnt a részletes központi előírások. (Lásd a forrásokhoz írtakat. Az 1979-80-ban már egyértelművé váló gazdaságpolitikai fordulat miatt az egész világon újra erősödött az állami beavatkozás. az egyre nyilvánvalóbban elkerülhetetlen nyílt munkanélküliség. megúszható a gazdaság érdemi szerkezeti átalakulása. a túltermelési válságokat. hogy a gondok nem átmenetiek. ami messze meghaladta a gazdaság egészének növekedését. de nem jelentette a szocialista rendszer alternatív gazdasági mechanizmusát. sőt. hogy az ne vezessen társadalmi robbanáshoz. amikor a reformot a Szovjetunió leállíttatta. ennek következtében a termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb lesz. a költségek növekedése folytatódott a nyolcvanas években is. kézi vezérléssel – megteremthető a gazdasági egyensúly. a súlyos eladósodás. Másrészt az erőtartalékok kimerülésével évről évre csökkenő összegű elosztható jövedelem állt rendelkezésre. Egy ideig úgy látszott. de nem a kívánalmakhoz viszonyítva – drasztikus változtatásokra kényszerült.) 1960 és 1980 között a nyolcszorosára nőttek. nem kalkulált esemény vagy tényező dominószerűen döntötte romba egész ágazatok működését. különösen nem tartalmazhatott olyan elemet. amikor a gazdaság növekedése megtorpant.

Csehszlovákia. 71. A vesztes országok üzemei a szovjet hadsereget látták el. ill. KGST nem volt zárt szervezet. hanem a politikai beágyazottság szerint osztották el. gazdasági – együttműködés igénye. A szovjet ellenőrzés alatt álló országokban a Marshall-segély felvételét megtiltották. A szovjet típusú rendszer kiépítésének állomásai a SZEB-ben lévő szovjet befolyás és a Vörös Hadsereg jelenlétét kihasználva a kommunisták kulcsszerephez juttatása volt az egyes országok kormányában. mint gazdasági integrációs szervezeti forma hivatalosan 1949. amely a termelést és az elosztást szervezi a tervutasítással. Magyarországon is a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági szálak erősítését szorgalmazták. A szocialista gazdasági rendszert egyszerre jellemezte a hiány és a pazarlás. amely osztotta legfőbb céljait. Létrejöttében kiemelt a szerepe az USA által felkínált újjáépítési segély (Marshall-segély) visszautasításának. hiszen a munkaadó az állam. Az egypártrendszer. Bulgária) 1945-1948 között szovjetbarát kormányok alakultak. Románia. A rendelkezésre álló forrásokat – amint később az eladósodás révén bevont külföldi hitelek jelentékeny hányadát is – nem a piacképesség. melyek azt tárgyalták. Magyarország. tétel: A szo szovjet blokk kialakulása és jellemzői FELADAT: A források és ismeretei segítségével jellemezze a KGST-be illeszkedő magyar gazdaságot és a rendszerváltás gazdasági következményeit! FELELETVÁZLAT Bevezetés A II. azaz ideológiailag alátámasztható okokból (pl. Mindezek a változások biztosították a gazdaság totális ellenőrzését. és bevezették a tervutasításos rendszert. Az alapító dokumentum rögzítette a tagállamok szuverén egyenlőségét. Nem a valódi fogyasztói igényeket. majd erőltetett iparosítási programokat indítottak. ill. a pártállam kiépülésével párhuzamosan történt a gazdaság szovjetizálása is: az államosítások során megszűnt a magántulajdon. világháború végén szovjet befolyás alá került országokban (későbbi NDK. a nyereségesség. Az 1948-as év elejéig határozottan jelentkezett az ezekkel az országokkal való – politikai. annak ellensúlyozására javasolta maga Sztálin a szocialista tömb gazdasági integrációját. kollektivizálták a mezőgazdaságot. bármely ország csatlakozhatott hozzá. Már 1945–46-ban napvilágot láttak olyan közgazdasági elemzések Magyarországon. A szovjet pártvezetés felsőbb köreiben azonban ekkor a kisebb országok közötti együttműködés helyett a szocialista tábor más országaihoz hasonlóan. a jóvátétel teljesítése a nemzetgazdaság legfőbb feladata lett.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli ráadásul öncélúan működött. a nemzeti érdekek tiszteletben tartását. a kölcsönös előnyök 138 . az innovációra való képesség. január 25-én jött létre. Lengyelország. Kifejtés A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. hogy a szomszédos országokkal miképp lehetne szorosabbra fűzni a gazdasági kapcsolatokat. Célja a „testvéri” tagországok népgazdaságának a gazdasági összefogás és a nemzetközi szocialista munkamegosztás útján való fejlesztése és termelőerőik színvonalának emelése volt. hanem a hatalom saját önképéhez igazodó elvárásait kellett kielégítenie. teljes foglalkoztatás) támogatták a veszteséges vállalatokat. azaz a szocializmus és a kommunizmus építését szándékozott végrehajtani. A szövetségi rendszeren belüli önellátás eszméje is egyre inkább meghatározóvá vált a külgazdasági stratégia szempontjából. a mesterséges árrendszer nem tükrözte a valódi költségeket és ráfordításokat.

A Szovjetunió egyre kevésbé tudta kielégíteni az olcsó nyersanyagok és energia iránti igényt. az innovációra való képesség. A rendelkezésre álló forrásokat – amint később az eladósodás révén bevont külföldi hitelek jelentékeny hányadát is – nem a piacképesség. a termelésre. konzerv) jó részének viszont a KGST-tagállamokkal kötött hosszúlejáratú szerződések nyújtottak biztos elhelyezési lehetőséget. A szocialista gazdasági rendszert egyszerre jellemezte a hiány és a pazarlás. A magyar ipar (pl. Ikarus. Észak-Koreának. A KGST tevékenysége a kezdeti szakaszban főként az áruforgalom szélesítésére. Laosznak. hatékonyabban működő szervezet kialakításának az igényeként. a növekedés pedig gyorsabb. teljes foglalkoztatás) támogatták a veszteséges vállalatokat.és nyersanyagok zömét évtizedeken keresztül a KGST-partnerek egymástól szerezték be. A rendszer ráadásul öncélúan működött. amelyeket csak a tagországok illetékes szerveinek beleegyezése után lehetett végrehajtani. mert az olajárrobbanás megváltoztatta a tagállamok közötti együttműködést. a felhalmozásra. Még 1949-ben csatlakozott a szervezethez Albánia (1961 után már nem vett részt a KGST munkájában). ennek következtében a termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb lesz. 1962-ben Mongólia. a ciklikusságot. a nyersanyagok és az energiahordozók egyre bővülő felhasználásával és a kelet-európai társadalmakban rejlő munkaerő-tartalékok mozgósításával tudta elérni. a faáru és réz jelentős hányada. majd napirendre került a népgazdasági tervek összehangolása. a cink zöme. A „proletárdiktatúra” hatalmi szerkezetét és ideológiai előfeltevéseit megjelenítő központi tervutasításos rendszer a legapróbb részletekig igyekezett szabályozni a javak termelésének és elosztásának láncolatát. a nyereségesség. tapasztalatcserére.és a kölcsönös segítés elvét.és villamosenergia-hálózat teljes függést jelentett a Szovjetuniótól. A hiányzó legfontosabb fűtő. bor. amelybe minden tagország egy miniszterelnökhelyettest delegált.) Határozatokat csak eljárási és szervezeti kérdésekben hozhatott. folyamatos eseti beavatkozásokat indukálva. hanem a hatalom saját önképéhez igazodó elvárásait kellett kielégítenie. földgáz. A szervezetben egyértelmű volt a szovjet dominancia. Orion) és mezőgazdaság termékei (pl. A sztálinista és poszt-sztálinista tervgazdaság a növekedést a belső erőforrások. a munkamegosztást. Nem a valódi fogyasztói igényeket. és nem alkalmazhatott szankciót velük szemben. műszaki segítségnyújtásra. az ólom. gazdasági együttműködést érintő döntései mindössze ajánlások voltak. A rendszer kimerítette az extenzív növekedés tartalékait. Az erre való törekvés fölfogható egy központosítottabb. A KGST-ből származott az importált vasérc. a fogyasztásra. A KGST nem volt szupranacionális szervezet. a külkereskedelemre vonatkozó mutatókat. Később a tagállamok egyeztették a gazdaságfejlesztés főbb irányait. azaz nem rendelkezett nemzetek feletti intézményi rendszerrel. A tagországok együttműködését jócskán elősegítették a gazdaságilag erősebb tagországok nyújtotta kamatmentes vagy nagyon alacsony kamatozású hitelek. a Kínai Népköztársaságnak. Videoton. hanem a politikai beágyazottság szerint osztották el. A kőolaj-. amelyek tovább növelték a káoszt. nem kalkulált esemény vagy tényező dominószerűen döntötte romba egész ágazatok működését. Nicaraguának. a szakemberképzés területére korlátozódott. A tervgazdaságot az az illúzió szülte. közvetlenül nem utasíthatta a tagállamok szervezeteit és vállalatait. A másik alapvető probléma a tervgazdaság természetéből fakadt. (Az erőviszonyokat és a szankcionálási lehetőségeket jelentősen befolyásolták a hidegháborús események és a szovjet hatalmi törekvések. a mesterséges árrendszer nem tükrözte a valódi költségeket és ráfordításokat. 1978-ban a Vietnami Szocialista Köztársaság. a túltermelési válságokat. kohókoksz. 1950-ben a Német Demokratikus Köztársaság. A modern tömegtermelés minden fázisát képtelenség volt központilag szabályozni. 1973-ban Kuba. ám ezek nem valósultak meg. hogy gondos tervezéssel ki lehet küszöbölni a piac irracionalitását. A KGST legfelsőbb végrehajtó szerve (Tanács). 139 . Bármely hiba. a szakosítás is. Különböző időszakokban megfigyelői státusa volt a KGST-ben pl. a villamos energia csaknem 100 százaléka. alma. a kőolaj. A KGST végső ellehetetlenülésében jelentős szerepet játszott az 1970-es évek olajválsága. Jugoszláviának. azaz ideológiailag alátámasztható okokból (pl. Afganisztánnak.

A ’80-as évek közepétől a KGST-tagállamok gazdaság. szeptember 26-án a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa hivatalosan is beszüntette működését. az életszínvonalat azonban ideig-óráig szinten tartották. (Lásd a forrás adatait. 1984-ben a KGST moszkvai csúcstalálkozóján döntenek a párbeszéd megkezdéséről az Európai Közösségekkel.) Lezárás. más szóval a „nyitást”. A reálbérek az 1980-as években folyamatosan csökkentek. A Magyarországon 1981-ben kis híján bekövetkezett államcsőd után 1984-ig valamelyest csökkent az adósságállomány. Az elmaradott technológiára és gazdasági alapra épülő KGST versenyképtelennek bizonyult a világpiacon. a második gazdaságban szerzett jövedelmek valamint az. a tagállamok közötti kereskedelem lényegében összeomlott – 1991. összegzés A rendszerváltás politikailag azt jelentette. A politikai váltás a külgazdasági kérdésekben is éreztette hatását. csehszlovák rendszerváltás felgyorsította szocialista tábor felbomlását és az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. A keletnémet (NDK). román. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. hogy a gazdaságot kézi vezérlésre állították át.és külpolitikáját egyre erőteljesebben határozta meg a peresztrojka hatása. a külső tőkebevonást pedig gazdasági és politikai gátak egyaránt akadályozták. tétel: A ren rendszerváltozás Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az 1980-as évek második felének Magyarországát. 72. hogy az állami újraelosztásban a hitelek egy részét a jóléti rendszer fönntartására fordították. a kapitalizmus. A reáljövedelmek radikális csökkenésével már a rendszerváltás utáni kormányoknak kellett szembesülniük. A gazdaság modernizálásához nem volt elég belső tőke. akkor az az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását.és többoldalú együttműködés szervezetét. másrészt. 1991 elején. Engedélyezték a vállalkozást. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. a rendszerváltás körülményeit! 140 . a gazdaságpolitikai konzultációt. Ez a csökkenés azonban nem a gazdaság szerkezetváltásának volt betudható. ezért Mihail Gorbacsov a párbeszéd felújítását indítványozta az EK-nak 1986-ban megkezdődött a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági megállapodások megkötése és a diplomáciai kapcsolatok felvétele. hanem egyrészt annak. amikor a Szovjetunió tilalmat vezetett be a barter-ügyletekre. gazdaságilag pedig azt. A válság elburjánzását leginkább az eladósodás növekedése mutatta.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli 1979-ben némi decentralizáció figyelhető meg a KGST döntéshozatali rendszerében. szabályozták a két. Amikor Gorbacsov 1985-ben az SZKP főtitkára lett. egészen 1996-ig. amiképpen a foglakoztatási szint brutális visszaesésével és az infláció elszabadulásával is. majd meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. hogy a túlmunkában. hogy az MNB vezérkara ekkor még szerencsésen spekulált az árfolyamokkal.

fél-ellenzéki és reformer gondolatok és csoportok még nem különültek el élesen. nem törődött kellően a népességcsökkenés jelenségével és nem állt ki az országhatáron kívül élő magyar kisebbségekért. gazdasági és politikai számvetést. Kis János. Átfogó reformokkal lehetett volna csak a helyzeten javítani. A demokratikus ellenzéknek (pl. Charta’77 vagy a Bibó-kör). emiatt gyakran zaklatták őket a hivatalos szervek. (Lásd a forrásokhoz írtakat. általános foglalkoztatás) vagy ideológiailag bizonyultak vállalhatatlannak (magánszektor további növelése. Kifejtés Az 1980-as évek második felében a többi szocialista országhoz hasonlósan a magyar gazdaság. hogy Magyarország belép a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba. A Szovjetunió nem szólt bele a keleti blokk országaiban lezajlódó folyamatokba (1989). a hatalmi érdekrendszer átalakítását ígérte. ám ez csak azért következhetett be. így ebből kevés bevétel származott. harmadik utas elképzeléseit vallotta a másik ellenzéki csoportosulás (Csoóri Sándor. mert vagy negatívan érintették volna a rendszer legfontosabb vívmányait (pl. az államcsőd veszélye jelentette. Amikor Gorbacsov meghirdette a gazdasági (peresztrojka) és a társadalmi (glasznoszty) változásokat. A szocialista-kommunista rendszerek összeomlása más-más úton játszódott le a különböző szocialista országokban. Lezsák Sándor). de a felfogásbeli különbségek olyan nagyok voltak. A két világháború közötti népi írók ún. Az ellenzéki. társadalom és politika is válságba jutott. a lakosságot elsősorban foglalkoztató gondokat a gazdaság összeomláshoz közeli helyzete. 1985-ben a monori találkozón az ellenzék két csoportja kísérletet tett az összefogásra. ám ők egy bizonyos ponton nem mehettek túl pozícióik veszélyeztetése nélkül. Összefogás azonban nem jött létre a csoportok között. hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. más szóval a „nyitást”. Állandó szervezői és résztvevői voltak a rendőrség által nem engedélyezett március 15-i és október 23-i megmozdulásoknak. elítélve a Brezsnyev alatti pangást. aminek egyik oka a még a két világháború közötti időszakra visszamenő. de ez csak átmeneti javulást hoz. Kőszeg Ferenc. Magyarország egyre több hitelt vett fel. mert az egyes szocialista társadalmak összeomlásával egy időben példa nélküli gyorsasággal omlott össze a „szocialista világbirodalom” Európában. Magyarországon a politikai ellenzék nyíltan az 1970-es évek második felétől lépett fel. Bírálta a rendszert. Ez az ún. Rajk László Szakkollégium). 54 évesen ő e poszton a legfiatalabb Sztálin óta. hiszen a dráguló olajt csak hitelekből lehetett megvásárolni. Gorbacsov radikális gazdasági reformokat. mivel a magyar termékekért alacsony árat fizettek a világpiacon (cserearányromlás). Egy idő után már a hitelek törlesztésének érdekében kellett újabb hiteleket felvenni (adósságspirál).FELELETVÁZLAT Bevezetés Mihail Gorbacsov 1985 márciusában lett az SZKP Központi Bizottságának a főtitkára. Ennek egyik forrása az ország eladósodása az olajválság következtében. Beszélő kör) a legfontosabb szamizdat kiadványáról kapta a nevét. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. privatizáció). Solt Ottilia. a kapitalizmus. A reformerek között akadtak párttagok is. Demszky Gábor) nevezett csoport (ún. mert nem igyekezett megőrizni a hagyományos népi kultúrát. demokratikus ellenzék és népi írók közötti népi-urbánus vita volt. akkor az az összes szovjet befolyás alatt élő országban éreztette hatását. Csengey Dénes. A gyakran kéziratban vagy stencilgépen sokszorosított írásokban álltak ki a parlamentáris demokrácia kialakítása és a szabadságjogok mellett. ők elsősorban a szakkollégiumokon belül szerveződtek (Bibó István Szakkollégium. gazdaságilag pedig azt. párton belüli reformkommunisták csoportja. Csurka István. az ún. hogy ez nem sikerült. Az alapvető. új cselekvési programot jelentett be. voltak közöttük érintkezési pontok. ezeket azonban elodázták.) A pénzügyi összeomlást ekkor még el lehetett kerülni azzal. Az 1980-as évek közepén megjelent az ellenzéki ifjúság új generációja. akik korlátozott politikai 141 . képviselőik hatottak egymásra (pl. A rendszerváltás politikailag azt jelentette.

politikai és szociális reformterveket összefoglaló tervezet is. a hatalom azonban még ellenállt. Az 1988. Amikor 1989 januárjában (Grósz külföldi útját kihasználva) Pozsgay Imre kijelentette. melyet a Független Jogász Fórum kezdeményezett. Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). 1988 májusában létrejött a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ). Ennek jegyében a korábbiaknál sokkal békésebben telt 1989. de nem akadályozták meg ezután azt sem. reformoknak elkötelezett társadalomtudósok adtak ki. DEMISZ stb. 1989 októberében tartotta utolsó kongresszusát az MSZMP.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli reformok bevezetését is támogatták az égetően szükséges gazdasági reformok mellett. ezután gyakorlatilag a többpártrendszer létrejöttét nem lehetett kétségbe vonni. akkor ezzel az MSZMP hatalmának legitimitását kérdőjelezte meg. Az MSZMP nem akadályozta meg 1988 folyamán az új pártok megalakulását. SZOT. amiben kimondják a helyzet tarthatatlanságát: „Kádárnak mennie kell!”. amelyet az 1956-os forradalom túlélői hoztak létre. június 16-ra. hanem népfelkelés volt. 1987-ben jelent meg a Fordulat és reform című.) 1988-89-ben jöttek létre vagy alakultak újjá a következő politikai szervezetek. hogy 1956-ban nem ellenforradalom. ill. Nagy Imre halálának 30.) 1989. 142 . Hazafias Népfront. amikor hivatalosan is rehabilitálták Nagy Imrét. (Lásd a forráshoz írtakat. pártok: Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz). 1989 márciusában összeült az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). szeptember 18-án az EKA és az MSZMP aláírta a megállapodást. Fő képviselőjük Grósz Károly. (Lásd a forráshoz írtakat. hogy Kádár János 3 héttel később halt meg azon a napon. június 16-án százezrek jelenlétében újratemették Nagy Imrét és társait (Lásd a forráshoz írtakat. március 15-e. s bizonyos kérdésekben az ellenzékkel is együttműködtek. ami ellen hatalmi erőszakot is kilátásba helyezett. A rendszerváltás jogi kereteit kidolgozó Nemzeti Kerekasztal tagjai lettek a volt Ellenzéki Kerekasztal (EKA) szervezetei és pártjai. a Független Kisgazdapárt (FKgP). sarkalatos törvényeket. amit az államapparátusban dolgozó. harmadik oldalként hivatalos társadalmi szervezetek (pl. egy gazdasági. Az 1988.) Szimbolikus esemény. a Magyar Demokrata Fórum (MDF). március 15-i tüntetésen már közösen jelentek meg az ellenzék tagjai. majd szabadon engedte. hogy a parlament elé terjeszti az alkotmánymódosítást. 1988-ban jelentős tömeg vett részt a bős-nagymarosi gát megépítése és a romániai falurombolás ellen szervezett tüntetéseken a Parlament előtt. általában párttag. (kivéve a Fidesz és az SZDSZ. és céljuk a forradalom résztvevőinek rehabilitálása volt. A párton belül sokan bírálták Pozsgayt. (Lásd a forráshoz írtakat. a régiek újjáalakulását. Az 1980-as évek közepén az MSZMP-ben olyan politikusok jutnak főszerephez. hogy nyilvánosságra kerüljenek Nagy Imre és társai újratemetésének követelőinek nyilatkozatai. akik hatalmi érdekből (generációs alapon) le kívánják váltani Kádárt. Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP).) 1987-ben a demokratikus ellenzék kiadja a Társadalmi szerződés című írást. ahol megjelent Pozsgay Imre is.) Az EKA tárgyalásokra szólította fel az MSZMP-t és békés átmenetet követelt az állampárttól. amivel megszűnt a pártállami szakszervezetek kizárólagossága. már nyilvánosan megkérdőjelezték az egypártrendszert. a Hősök terén. Az MSZMP elfogadta. októberben az országgyűlés el is fogadta az ún. ill. a Hazafias Népfront elnöke volt. Társadalmi szervezetként megalakult a Magyar Demokrata Fórum. a Szabad Kezdeményezések Hálózatából az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). célját nem érte el. valamint igyekezett az MSZMP-n belül akadályozni a változásokat. Ugyanebben az évben Lakitelken az ellenzék másik ága összejövetelt tartott. A reformkommunisták MSZMP-reformköröket szerveztek országszerte. az idős pártfőtitkárt. S bár 1988 novemberében Grósz Károly a sportcsarnoki beszédében felfordulással és fehérterrorral riogatott. évfordulójára tervezett (ellenzéki) megemlékezést viszont a hatalom megakadályozta. amelyen a párt megszüntette önmagát. Legmagasabb pozíciót betöltő képviselőjük Pozsgay Imre. 1988-ban több fórumon. az MSZMP és ún. s a reformerek létrehozták az MSZP-t (Magyar Szocialista Pártot). A tüntetés részvevőit letartóztatta. (Lásd a forráshoz írtakat. bár nem is ellenezte). Megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB).) 1989.

március 25-én tartották az első szabad választást Magyarországon. összegzés Mivel a keletnémet (NDK). a Szabad Kezdeményezések Hálózatából az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). Az EKA tárgyalásokra szólította fel az MSZMP-t és békés átmenetet követelt az állampárttól. ill. tárgyalásos úton megtörtént. vér nélkül. akkor a választást a volt MSZMP-s Pozsgay Imre nyeri (az ellenzéknek nem volt ugyanis országosan ismert és elismert „arca” ellenjelöltként). A rendszerváltás jogi kereteit kidolgozó Nemzeti Kerekasztal tagjai lettek a volt Ellenzéki Kerekasztal (EKA) szervezetei és pártjai. Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP). A szavazás igazi tétje a köztársasági elnök választása volt. gazdaságilag pedig azt.) Az MSZMP nem akadályozta meg 1988 folyamán az új pártok megalakulását. Hazafias Népfront. október 23-án megszűnt a Magyar Népköztársaság. Az SZDSZ. Végül a harmadik köztársaság első elnökét a parlament választotta meg Göncz Árpád személyében az SZDSZ és az MDF megállapodása alapján. hogy az egypártrendszerű diktatórikus rendszer helyébe a többpártrendszerű demokrácia lép. Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). hogy az állami tulajdon dominanciájára épülő államszocialista rendszert felváltja a magántulajdonra épülő piacgazdaság. A gazdasági rendszerváltás az 1990-es években kezdődött meg. melyet a Független Jogász Fórum kezdeményezett. SZOT.) A rendszerváltás politikailag azt jelentette. ezzel jogi értelemben a rendszerváltás békésen.1989. Lezárás. az SZDSZ és az MDF szembekerült az ún. a Magyar Demokrata Fórum (MDF). román. a FIDESZ. amelyek a rendszerváltás követően a politikai életet meghatározták: (Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz). Történelmi Igazságtétel Bizottság. 143 . 1989 márciusában összeült az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). az FKGP attól tartott. helyette kikiáltották a harmadik Magyar Köztársaságot. négyigenes népszavazás kapcsán. az első választásokat! FELELETVÁZLAT Bevezetés 1988-ban jöttek létre vagy alakultak újjá a Magyarországon azok politikai szervezetek (pl. 1990 márciusában lehetősége nyílt az országnak tárgyalni a Szovjetunióval. az MSZMP és ún. csehszlovák rendszerváltás felgyorsította szocialista tábor felbomlását. harmadik oldalként hivatalos társadalmi szervezetek (pl. 73. hogy minél előbb vonják ki az összes szovjet katonát az ország területéről. DEMISZ stb. 1989 őszén a rendszerváltó pártok között kialakult az első komoly ellentét. a régiek újjáalakulását. a kapitalizmus. ezután gyakorlatilag a többpártrendszer létrejöttét nem lehetett kétségbe vonni. a Független Kisgazdapárt (FKgP). s ezzel az MSZMP átmenti hatalmát az új rendszerbe. tétel: A ren rendszerváltás Magyarországon FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be a rendszerváltáskor született magyar választási rendszert. hogy ha a köztársasági elnök választása közvetlen és a parlamenti választás előtt lesz. civil és szakszervezetek) és pártok. (Lásd a forráshoz írtakat.) 1990.

A törvény meghatározza az önkormányzati képviselő. a szavazás pedig közvetlen és titkos. Az önkormányzati képviselőket és a polgármestereket a magyar alkotmány szerint szintén négyévenként választják a választópolgárok. háromezer rendelkezik önálló települési önkormányzattal. március 25-én tartották a rendszerváltás utáni első szabad választást Magyarországon. A győztes párt (42. az egész társadalom. Mindez csak akkor valósulhat meg. hogy a kampányban a „nyugodt erőként” jelent meg. kétszavazatos. (kivéve a Fideszt és az SZDSZ-t. valamint a vártnál jóval rosszabb szerepléssel az MSZP (8. A miniszterelnök Antall József lett. s mivel nem szerezte meg a szavazatok több mint felét. A választás az önkormányzatok esetében egyfordulós. illetve polgármester (főpolgármester) jelöltségéhez szükséges arányokat. 1990. 144 . akik a legtöbb szavazatot kapják.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli Kifejtés 1989.4%). illetve társadalmi szervezetek (jelölő szervezetek) által állított kompenzációs listáról juthat mandátumhoz. Az országgyűlési választásokról. Kompenzációs listák a település egyéni választókerületeiből összesített töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot. sarkalatos törvényeket. Az MDF győzelmének oka az lehetett. ezért koalícióra lépett az FKGP-vel és a KDNP-vel. hanem a meglévőt módosították jelentős mértékben. A magyar választójogi rendszerről.000 lakosú vagy annál kisebb településeken a képviselő jelöltek abc sorrendben szerepelnek a szavazólapon. A helyi önkormányzat választott vezetője a polgármester.000-nél nagyobb lakosú településeken és a fővárosi kerületekben vegyes választási rendszert alkalmaznak. az eredmény megállapításáról lásd a forrásokhoz írtakat. független szervezet. Fontos szempont lehetett. Polgármester az lesz. az aktív és apaszív választójogról lásd a forráshoz írtakat. októberben az országgyűlés el is fogadta az ún. A 10. míg a helyi önkormányzati választások ősszel. A rendszerváltáskor nem hoztak létre új alkotmányt. annak közvetlen érdekeit kifejező. amely saját ügyeiben a központi hatalomtól független döntéseket hozhat. A német modellen alapuló vegyes magyar választási rendszer – amelyet az 1989. Az országgyűlési és az önkormányzati képviselők választása egy évben történik. ha a képviselők kiválasztásában minden választójoggal rendelkező állampolgár azonos értékű szavazattal vehet részt. a szavazás közvetlen és titkos. A 10. hogy az államhatalom működésének legfőbb forrása a nép. aki a legtöbb szavazatot kapja. hogy a parlament elé terjeszti az alkotmánymódosítást. A demokrácia egyik legfontosabb alapelve az. Az alkotmányban megjelennek az alapvető emberi szabadságjogok és megvalósul a hatalmi ágak szétválasztása. A parlamentbe bejutott még a két liberális párt (SZDSZ 23. A polgármester választása közvetlenül történik. az országgyűlési választások tavasszal. Az új alkotmány szerint az országgyűlés kétharmados többséggel dönthet az alkotmány módosításáról. hogy gyűjtőpártként működött és megrázkódtatástól mentes (nem radikális) átmenetet ígért a választóknak.6%). amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A magyar alkotmány értelmében a választójog általános és egyenlő. Magyarország több mint négyezer települése közül kb. (Budapest esetében az egyes kerületek önálló települési egységnek számítanak. törvény szabályoz – kétfordulós. MSZMP elfogadta.7%) az MDF lett. 60%-át egyéni választókerületben választják meg.6% és a FIDESZ 5. töredékszavazat-visszaszámláló rendszer. A képviselők másik része pedig a pártok. A demokratikus államokban ezért a választójog általános és egyenlő. tehát az érvényességhez és eredményességhez nincs megállapítva részvételi arány. évi XXXIV. A képviselők kb. Az aktív és a passzív választójog feltételei nem különböznek az országos választásokétól.) Az önkormányzat a helyi közösség életét irányító. aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Az egyéni választókerület képviselője az lesz. szeptember 18-án az EKA és az MSZMP aláírta a megállapodást. A megválasztható képviselők száma a szavazólapon fel van tüntetve. az országgyűlési képviselői választásokkal szemben nincs „érvényességi küszöb”. A képviselők azok lesznek. bár nem is ellenezték).

(Lásd a forráshoz írtakat. az SZDSZ-szel.és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) is. A NATO létrejöttével a Brüsszeli Szerződés elvesztette jelentőségét. amelynek az Egyesült Államok mellett a Marshall-tervben részt vevő országok lettek az alapító tagjai. hanem a parlament választja 5 évre. valamint az önvédelem területeire is. szociális. vagyis a mindenkori kormányfő ellen csak akkor lehet bizalmatlanságot szavazni a parlamentben. működését a Maastrichti Szerződés elfogadásáig! FELELETVÁZLAT Bevezetés Az I. Ennek alapján bevezették a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét. Norvégia és Svédország – pedig lazább politikai és jogi együttműködés felé vettek irányt. hogy a relatív többséget szerzett párt így stabil parlamenti többséget tud szerezni. az 1947-ben meghirdetett Marshall-segély elosztására ugyanis az érintett 16 európai kormány létrehozta az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetet (OEEC. Hollandia és Luxemburg vámuniót hozott létre a gazdasági integráció érdekében. Felmerült Európában egy közös védelmi rendszer létrehozása az esetleges szovjet agresszióval szemben. de megalkotói azzal indokolták ezt. 145 . Nagy-Britannia és Franciaország megkötötték a Brüsszeli Szerződést. A harmadik Magyar Köztársaság első elnöke Göncz Árpád lett. kulturális együttműködés. Izland. 1990 őszén lezajlottak az első önkormányzati választások is. Európa világelsőségének elvesztése láttán kezdték felismerni Európa politikusai. ezért 1948 márciusában a Benelux-országok. A szerződés kiterjedt a gazdasági. Az európai egységtörekvések alakulása szempontjából jelentős szerepet játszott az Egyesült Államok gazdaságpolitikája is. 74. világháború nyomán.) Volt Európának két olyan régiója. lépéseit és az európai integráció alapelveit. Belgium. A skandináv országok – Dánia. Fontos szerepet játszott a világkereskedelem liberalizálása érdekében az 1948-ban létrehozott Általános Vámtarifa. A megállapodás másik pontja értelmében a magyar köztársasági elnököt nem közvetlenül a választópolgárok. az európai integráció útján lehetne és kellene elkerülni. a képviselők és önkormányzatok számát pedig az ország nagyságához képest túlzónak tartják. majd 1961-től OECD). majd a II. ha ezzel egyidejűleg egy másik jelöltnek többsége alakul ki. A választórendszer valóban elég bonyolult a kompenzációs számítások miatt. tétel: Az Európai Unió legfontosabb intézményei Az Eu FELADAT: A források és ismeretei segítségével mutassa be az európai egységgondolat megszületésének körülményeit. valóban bonyolult. összegzés A pártok plakátjairól írtakat lásd a forrásoknál. ahol rögtön a háború után már tényleges lépések is történtek az integráció felé. A magyar választási rendszert sokan igen bonyolultnak. Lezárás. hogy az ellenségeskedéseket a politikai és gazdasági egyesülés.A stabil kormányzás érdekében Antall József paktumot kötött a legerősebb párttal.

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
Kifejtés A II. világháború után a nyugat-európai országokban sorra alakultak a különböző politikai színezetű és eszmeiségű Európa-mozgalmak. E mozgalmak nagy része képviseltette magát az 1948 májusában Hágában tartott Európa-kongresszuson, ahol megfogalmazták az Egyesült Európa, Emberi jogok chartája, Bizottság és Parlament létrehozását is. A hágai kongresszus nyomán 1949-ben Londonban, tíz állam részvételével megszületett az Európa Tanács. A szervezet kormányközi együttműködésre épül és csakis a részt vevő kormányok teljes egyetértése esetén hozhat döntéseket. Az Európa Tanács, amelyhez idővel csatlakozott valamennyi demokratikus nyugat-európai ország, elsődlegesen arra törekedett, hogy többoldalú egyezményekkel erősítse a demokratikus jogállam működését és az emberi jogok érvényesülését. Az integráció másik útját jelentette a Schuman, francia külügyminiszter és Jean Monnet, a francia kormány tervezési részlegének vezetője által jegyzett ún. Schuman-terv (1950), amely lerakta az európai integráció, a későbbi Európai Unió alapkövét. Az integrációt a gazdasági együttműködés felöl közelítette meg, és a francia-német együttműködés biztonsági garanciáit akarta megteremteni. Az alapötlet egy nemzetek fölötti (szupranacionális) főhatóság létesítése volt, amely ellenőrzi a francia és német szén- és acéltermelést, valamint természetesen azon országokéit is, amelyek csatlakoznak a szervezethez. A németek és az olaszok is támogatták a javaslatot, hiszen a szén- és acélközösség terve az iparfejlesztés biztos alapokra helyezését ígérte. A Benelux-államok szintén rögtön felsorakoztak a terv mellé. A britek számára csak a kormányközi együttműködés volt elfogadható. 1951 májusában hat ország – Franciaország, Németország, Olaszország és a három Benelux-ország – külügyminiszterei aláírták az ún. Párizsi Szerződést az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK vagy Montánunió) létrehozásáról, 1952-ben lépett hatályba a ratifikációk után. Az együttműködés meggyőző eredményeket hozott, a közösség acélipara látványosan növekedett, ezért a Benelux országok azzal a merész javaslattal álltak elő, hogy hozzák létre a vámoktól és mennyiségi korlátozásoktól mentes európai közös piacot. 1956 nyarára két szerződéstervezet készült: az egyik teljes vámuniót irányzott elő a közösség országai között (belső vámok eltörlése, külső vámhatár pedig közös piaccá a közösség területét), a másik a békés célú atomenergia-ipar közös irányítását és fejlesztését. A Montánunióban is részt vevő hat állam külügyminiszterei 1957-ben aláírták az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) és az Euratom alapító szerződését. (Római Szerződés) A közös piac kiépítését egy 12 éves, három periódusból álló időszak alatt akarták megvalósítani, de a vámunió létrehozása gyorsabban ment a vártnál. Gazdasági tekintetben azt remélték, hogy a vámunió dinamizáló hatással lesz az egész gazdaságfejlődésre az egészséges versenyhelyzet megteremtésével és a nagyszériás termelés lehetővé tételével. Politikai oldalról a föderalisták azt remélték, hogy döntéseik meghozatala fokozatosan az európai intézmények kezébe kerül. 1967-1968 folyamán jelentős változtatásokra került sor, összevonták a három meglévő integrációs intézmény, az EGK, az Euratom és a Montánunió addig párhuzamosan működő szerveit, s ekkortól használatos az Európai Közösségek elnevezés. A hetvenes évek elején egyértelművé vált, hogy az európai integrációnak a bővülés adhatja meg a további lendületet. Nagy-Britannia először 1961-ben kérte felvételét a Közösségbe, de Gaulle francia elnök azonban megvétózta. Így végül csak de Gaulle távozása után, 1970 nyarán kezdődtek meg a tárgyalások Nagy-Britannia, Dánia, Írország és Norvégia csatlakozásáról. A belépő új tagoknak el kellett fogadniuk az EK teljes joganyagát, de kaptak 5 év haladékot a hozzájuk való alkalmazkodásra. 1971 májusára sikerült megoldást találni a britekkel a nemzetközösségi kereskedelemmel és a finanszírozással kapcsolatos nézeteltérésekre is. A Norvégiában tartott népszavazáson azonban a lakosság nemet mondott a csatlakozásra. A brit, a dán és az ír csatlakozást követően a kibővült Közösség már magáénak mondhatta a világkereskedelem egyötödét, s ez megváltoztatta Európa gazdaságpolitikai súlyát a világban. Az USA korábbi elfogadó magatartása is változott, ekkortól fenntartásokkal fogadta az EK erejének növekedését, tartva az európai protekcionizmustól.

146

Görögország, Spanyolország és Portugália csatlakozásuk időszakában az EK tag-államokhoz képest szegények, gazdaságilag fejletlenebbek, iparilag gyengébbek, politikai struktúrájuk tekintetében pedig instabilak voltak. Vissza nem térítendő támogatást kaptak gazdaságfejlesztésre. Görögország 1981-ben, Spanyolország és Portugália pedig 1986-ban vált taggá. A déli kibővülés sikeresnek mondható a szélesebb piacok megteremtése és az új demokráciák politikai stabilizálása szempontjából. Az immár 12 tagot számláló Közösség közel 350 milliós piacot jelentett, amely egyre bonyolultabb belső szabályaival, bővülő joganyagával, egyre átláthatatlanabb brüsszeli bürokráciájával is meghatározó szerepet töltött be Európa és a világ sorsának alakításában. 1995-ben Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozásával jött létre a tizenötök integrációja. Ezeknek az országoknak az oktatási, kulturális és szociális rendszere a belépés időpontjában fejlettebb volt az uniós átlagnál, és gazdaságilag is különösebb nehézségek nélkül integrálódtak. Az 1986 elején aláírt Egységes Európai Okmány az alapszerződések addigi legjelentősebb módosítását jelentette, amely új távlatokat nyitott a Közösség számára. A szerződés tételesen felsorolta, milyen jellegű akadályok maradtak továbbra is a cél (egységes piac megteremtése) megvalósításának útjában, a vámok teljes felszámolása után is (eltérő szabványok, adótörvények, hatósági és egyéb előírások, pénzügyi korlátozások stb.). 1992 végében jelölték meg az egységes piac teljes megvalósításának határidejét. Az egységes belső piac megteremtése lényegében lépésről lépésre, a kitűzött időre megvalósult. Teljesen megszűnt a határellenőrzés, a vámeljárás már nem a határokon, hanem az induló- vagy célállomásokon történt. Összehangolták az áruforgalomra, kereskedelemre érvényes számtalan szavatossági, egészségügyi és biztonsági előírást, az eltérő műszaki szabványokat, a fogyasztó- és környezetvédelmi előírásokat. A munkavállalók akadálytalan mozgása érdekében teljessé tették a diplomák, iskolai végzettségek kölcsönös elismerését, a munkavállalási feltételeket. A nem aktív munkavállalók (nyugdíjasok, diákok, járadékot élvezők) letelepedése más tagországokban azonban továbbra sem vált korlátlanná. Közelítették egymáshoz az adórendszereket, elsősorban a hozzáadottérték-adó kulcsot és a jövedéki adó alá eső cikkek körét. Felszabadították a tőkemozgásokat is a még meglévő korlátozások alól. A határok átjárhatóbbá tétele a bevándorlási politikák összehangolását kívánta volna meg, de ebben a kérdésben komoly viták alakultak ki, mert a tagországok egyike sem akart lemondani szuverenitásáról a tekintetben, hogy kit enged be határain. Végül a Schengeni Egyezmény (1985, 1990) tartalmazta a megegyezést az Unión belüli határellenőrzések megszüntetéséről, a vízumpolitika közös elveiről. Az Uniós tagországok közül egyedül Nagy-Britannia és Írország maradt ki a schengeni övezetből, szigetország helyzete miatt. Az Európai Uniós Szerződést, az ún. Maastrichti Szerződést 1992. február 7-én a hollandiai Maastricht városában írták alá. (Lásd a forráshoz írtakat.) A Maastrichti Szerződés révén sajátos, ún. három pilléres szerkezet jött létre. Első pillérként határozták meg az addig működő három Közösséget, az Európai Közösségeket, beleértve a pénzügyi unió célkitűzéseiből adódó feladatokat is. A második és a harmadik pillér az új, kormányközi alapon szerveződő kül- és biztonságpolitikai, valamint a bel- és igazságügyi együttműködések lettek, amelyeknél a közösségi intézmények illetékessége erőteljesen korlátozott maradt. A három pillér együtt alkotja az Európai Uniót. Lezárás, összegzés A Maastrichti Szerződés elkészítésekor a döntéshozatal hatékonyabbá és demokratikusabbá tételét is alapvető célként határozták meg. Ennek következtében a Szerződés jelentős mértékben növelte az Európai Parlament hatásköreit és szélesítette a Tanácsban a többségi szavazási eljárás alkalmazási körét is. Nem tett azonban jót az integrációnak a kilencvenes évek elején beköszöntött gazdasági recesszió, amely erősen megviselte a monetáris rendszert, s amelynek következtében igen nehéznek tűnt a pénzügyi unió feltételeinek teljesítése és a közös pénz határidőre történő bevezetése. A közösség 1995-re új dilemmával találta szembe magát. Az egységes piac megfelelő működése érdekében szerette volna mind több területre kiterjeszteni és elmélyíteni a tagországok együttműködését,

147

Színes érettségi tételek történelemből
középszint – szóbeli
ugyanakkor szembesült a szocialista tábor felbomlásával lehetőséggé váló keleti bővítés egyre sürgetőbb kérdésével, és az intézményi reform szükségszerűségével.

75. tétel: A fejlődő országok főbb problémái fej
FELADAT:

A források és saját ismeretei segítségével jellemezze a „harmadik világ”, a „fejlődő” világ társadalmi, népesedési problémáit! FELELETVÁZLAT
Bevezetés A II. világháború után a világ országait három nagy csoportba lehetett besorolni: az ún. első világ a fejlett tőkés országokat, a második világ a szocialista országokat, míg a harmadik világ a legszegényebb fejlődő országokat foglalta magában. (Maga a fogalom Hruscsovhoz kötődik, ő ugyanis nem fogadta el a két tábor elméletet, s ezért az el nem kötelezetteket a harmadik világ országainak kezdte nevezni.) A Nyugat és Kelet megosztottság mellett az iparosodott Észak és a gyarmati sorból kitörő Dél ellentéte is jellemzi az 1945 utáni kort. A világ akkori politikai helyzetét az USA és a Szovjetunió szembenállása jellemezte, ami tulajdonképpen a tőkés és szocialista világrendszer, vagyis Nyugat és Kelet ellentétét jelentette. A dekolonizáció, vagyis a gyarmatok függetlenedése a Közel-Keleten és Kelet-, illetve Dél-Ázsiában kezdődött. 1955-ben Bandungban találkoztak a függetlenné vált államok vezetői, s létrehozták a fejlődő országok mozgalmát, ami azt jelentette, hogy egyenlő távolságtartásra kell törekedniük a Nyugattól és a Szovjetuniótól. (Ez azonban nem igazán valósulhatott meg.) Az el nem kötelezett országok 1961-ben Belgrádban megfogalmazták a békés egymás mellett élés szükségességét, s ennek jegyében helyzetüket a katonai tömbökön kívül határoztak meg. A hidegháború árnyékában kevesebb figyelem irányult arra a problémára, hogy a világ országainak egy igen jelentős része lényegesen szegényebb és elmaradottabb a nyugati társadalmaknál. Az 1960-as években ugyan az ENSZ keretein belül történtek kezdeményezések arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne ezt a fejlettségbeli különbséget csökkenteni, a nagyhatalmak érdektelensége miatt azonban ezek csekély eredménnyel jártak. Kifejtés A Szovjetunió összeomlásával a Kelet-Nyugat szembenállás megszűnt, az Észak-Dél ellentét azonban továbbra is fennmaradt, és a világ globális problémáinak súlyosbodásával újra reflektorfénybe került. Az Észak-Dél ellentét nagyjából a fejlett-fejletlen, gazdag-szegény, centrum-periféria megjelöléseknek felel meg. A polaritást érzékelteti, hogy míg a fejlett országok rendelkeznek a világ jövedelmének (GDP) 4/5-ével, addig a világ népességének csak 1/5-e él ezekben az országokban. A fejlődő országokban viszont a világnépesség 4/5-e él, de a világtermelésből csak 20 %-kal részesednek. (Lásd a GDP, GNI és a népesedési adatok összefüggéséről a forrásokhoz írtakat.) A fejlődő országok hátrányának okai elsősorban a gyarmati múlt örökségében kereshetők. A gyarmatosítás idején ugyanis ezek az országok a gyarmattartók fő nyersanyag-ellátói és iparcikk-felvevői voltak, így gazdaságuk meglehetősen egyoldalúvá vált. A gyarmatosítás sok esetben szétzúzta a hagyományos társadalmi-gazdasági formákat is.

148

de konkrét megfogalmazásuk és megvalósulásuk kultúránként eltérő lehet. Az iparosodott társadalmak népessége öregszik. sőt az állam és a polgár kapcsolatán túlmenően ma már az emberi jogok biztosításának igénye kiterjed az egyének egymás közötti kapcsolataira is. A fenntartható fejlődésnek része az emberi jogok biztosítása is. Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés konferenciája fogadta el a fenntartható fejlődés koncepcióját. a gazdaságnak és az ökológiának azonos súlyú és jelentőségű tényezőknek kell lenniük. korlátozások nélküli áramlása) sem adnak alkalmat. Az Európai Unió. Ma már a minden embert megillető jogokat értjük az emberi jogok fogalma alatt. az ismeretterjesztésnek és az egészségügyi helyzet javításának köszönhetően. 2001 után – többek között – a végtelenül fejleszthető világkereskedelem is megkérdőjeleződött. hogy a növekedés lelassuljon. E szerint a fenntartható fejlődés olyan feltételrendszer. a szegényebb országok teljes lemaradásához és globális ökológiai válsághoz vezethet. Az egyetemesség azt jelenti. modellváltásra van szükség. kereskedelmének és pénzügyi rendszerének meghatározójává vált a XXI. a szolgáltatások. 149 . század elején Kína. hogy nem teszi lehetetlenné a jövő nemzedékek számára sem a saját szükségleteik kielégítését. A fenntartható fejlődés három alappillérének a társadalomnak. melynek célja az áruk. A zöldek álláspontja szerint a jelenlegi világgazdasági modell. az USA és Japán alkotják a világgazdaság három nagy tömbjét. a technológia és az emberek minél szabadabb. hogy ha lényegesen csökkenne is a születések száma a szociális fejlődésnek. Az emberi jogok csak az egyéni és a közösségi jólét minimális feltételeit határozzák meg. a fontosabb nemzetközi intézményekben azonban a fejlett ipari országok dominanciája (neokolonializmus) érvényesül. amelyek az ember (biológiai és társadalmi) természetéből adódóan minden ember számára fontosak és elidegeníthetetlenek. és ez a szám évente 90 millióval gyarapodik. hogy a fejlődő országok lemaradása tovább nő. A túlnépesedés jelenti az egyik legjelentősebb demográfiai problémát. a fejlődő országok társadalma pedig fiatalodik. növekedési pólusát. és a nagyfokú specializálódás erős egyoldalú függő helyzetet teremtett számukra a világpiacon. ami további súlyos problémákat vet fel. a gazdasági növekedés minden áron való hajszolása ökológiai válsághoz vezetett. Az emberi jogok egyetemessége összeegyeztethető a társadalmak és kultúrák sokféleségével. Ezeknek az értékeknek a képviseletében (és negligálásában) kiemelt szerepe van a mai világban a médiának. mert az egyetemesség nem egyformaságot jelent. A világ ipari termelésének. Az egyetemesség toleráns minden kultúrával szemben mindaddig. ami veszélyezteti a Föld és az emberiség életét. a tőke. 100 év múlva már 14 milliárdan élnek majd a Globuson. szociális és kulturális jogok). A centrum fejlett országai három pólus köré tömörültek. amelyek végső soron a legtöbb civilizációban érvényes közös értékek. Az emberi jogi eszmekör két fontos alapelve a diszkrimináció tilalma és a tolerancia. az állami beavatkozástól való tartózkodás követelményein túl ide tartoznak az állam részéről valamilyen tevőleges magatartást igénylő jogok is (többségükben – de nem kizárólagosan – gazdasági. A gyarapodás a világ legfejletlenebb.A függetlenség kivívása után a torz gazdasági struktúra megnehezítette a világgazdaságba való integrálódást. mert előbb vagy utóbb a természeti erőforrások kimerüléséhez. hogy vannak bizonyos alapvető értékek. hogy a jelenlegi gazdasági növekedés koncepciója alapjaiban hibás. Jelenleg mintegy 6 milliárd ember él Földünkön. a családtervezési programoknak. legszegényebb országaiban legintenzívebb. akkor is még legalább egy generáció szükséges ahhoz. tartalmilag pedig a szabadságjogokon. Egyre több szakértő vélekedik úgy. a szociális jólét biztosítása a jelen és a jövő nemzedékei számára. vagyis mások jogainak tiszteletben tartása. amely a jelen szükségleteit úgy elégíti ki. amíg az nem semmisíti meg az alapvető emberi (jogi) értékeket. Az ENSZ 1992-ben. Azonban azt is figyelembe kell venni. ezért a jelenlegi modell tarthatatlan. Az Észak-Dél ellentét felszámolására a világgazdaság jelenlegi tendenciái (a világ gazdasági globalizálódása. tehát az egyetemességet is ezen alapelvek és értékek fényében kell értelmezni. A fenntartható fejlődés egyik célja a szegénység leküzdése. A fejlődő országok több fórumon igyekeztek a világgazdaságban elfoglalt pozíciójukat javítani. tehát fenntartható gazdasági fejlődés a szociális jogok biztosítása nélkül elképzelhetetlen. számítások azt igazolják. Ha a népességnövekedés üteme változatlan marad.

a szubtrópusi öv a mérsékelt övezet felé. 2009-ben a globális pénzügyi és termelési válság a fenntartható fejlődés szerinti gazdasági rendszernek kialakítására ösztönöz. a szegényebbek nem tudják megvenni a szükséges élelmiszereket. s ez tovább növeli az afrikai térségekben az élelmezési problémákat. savasabbá teszik a talajt. amikor utakat. A globalizáció egyre növekvő fogyasztásra épített elvárásai illúzióvá lettek. jelenleg a Föld lakóinak 45%-a városokban él.) Lezárás. összegzés A demográfiai viszonyokat meghatározzák még egyéb globalizációs problémák is. Az ásványi tüzelőanyagok elégetése során a levegőbe kerülő kén-dioxid és nitrogén-oxidok a csapadékkal savakat (kénsav és salétromsav) képeznek és visszahullanak a földre. de a kutatók szerint ha a megtermelt élelmiszerek elosztása egyenletes volna a Földön. Az élelmezési válság okai tehát a termelés és elosztás egyenlőtlenségében keresendők. hulladék-kibocsátással jár. szén-dioxid. A talaj erózióját főként a csapadék és a szél okozza. A levegőbe jutó ún. szén-monoxid) koncentrációja az emberi tevékenység következtében folyamatosan emelkedik. gyárakat épít. hogy a népesség növekedésével a városlakók száma is emelkedik. A globális felmelegedés hatására hosszú távon az éghajlati övezetek eltolódása következhet be. mint eddig az emberiség történetében. sőt még a jelenleginél nagyobb népesség eltartása is lehetséges volna. Az élelmiszerek világpiacán bőséges a kínálat. ami a sarki jégsapkák olvadásából adódik. ami a tavi élővilág pusztulásához vezet. (Lásd a forráshoz írtakat. Az emberi tevékenység következtében évente mintegy 25 milliárd tonna termőtalajjal lesz kevesebb a Földön. A csapadék kémhatása ennek következtében savasabbá válik. ózon. aminek következtében a levegő hőmérséklete emelkedik (globális felmelegedés). a növényzetet. míg a mérsékelt övezet a sarki övezet felé tolódhat el. és pusztítóbbá váltak az árvizek. Felgyorsult a fajok kihalása is. hanem a túllegeltetés és a szikesedéshez vezető rossz technológiával alkalmazott túlöntözés is okozhatja. 150 . a viharok.Színes érettségi tételek történelemből középszint – szóbeli A Föld eltartóképessége a jelenlegi technológiai feltételek mellett is véges. üvegházgázok (pl. de gyakoribbá lett az aszály. Az urbanizációs válság abból fakad. Jelenleg több ember él a Földön. Az üvegházhatás fokozódásának következménye a világtenger szintjének 20-40 cm-es emelkedése. városokat. de fizetőképes kereslettel csak a fejlett országok állnak elő. A nagyvárosi népességkoncentráció nagyobb fogyasztással és szennyezőanyag-. károsítják az erdőket. metán. ahol az ember kiirtotta az eredeti növénytakarót és ezáltal utat enged a víz és a szél pusztító hatásainak. A talajok pusztulásában az ember közvetlenül is részt vesz. A savas esők savanyítják a tavak vizét. A sivatagosodást nem csak a gyakoribb aszály. akkor senki nem éhezne. A termés mennyiségét és így a népesség ellátását befolyásolják az egyre gyakoribbá váló savas esők. A talajerózió azokon a területeken pusztít elsősorban.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->