P. 1
L.S.Vigotsky

L.S.Vigotsky

|Views: 147|Likes:
Published by Tamas Edith

More info:

Published by: Tamas Edith on Nov 03, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/10/2013

pdf

text

original

L.S.

Vigotsky és a legközelebbi fejlődési zóna Vigotsky szocio-kulturális elmélete, a magasrendű kognitív folyamatok eredetét az egyén szociális és kulturális mátrixába helyezi. Az elméletnek megfelelően, a gyerek kognitív eszközei a szülő - gyerek interakció során fejlődnek ki, alakulnak, s a gyerek csak a későbbiekben integrálja, interiorizálja őket. A szerző szerint, bármilyen felsőbbrendű folyamat két szinten jelenik meg: szociális téren - mint a szülő és a gyermek közötti megosztott tevékenység, vagyis interperszonális kapcsolat - illetve pszichikus téren - mint belső jelenség, interiorizált funkció/cselekvés. Vigotsky elméletében tehát a gondolkodás, a nyelv, a képzelet képezik az intrapszichikus működés központi részeit. Ezek eredete, a kompetens szülővel való tanulás eredményeképpen megjelenő interpszichikus cselekvések interiorizálásában keresendő. A kognitív jellegű feladatok megoldásakor kezdetben a gyerek egy kompetens felnőttel, szülővel működik közre, s fokozatosan válik képessé a problémahelyzetek egyéni megoldására. L. S. Vigotsky „Gondolkodás és nyelv” című monográfiájában határozza meg és körvonalazza a legközelebbi fejlődési zóna fogalmát (1934), mely a későbbiekben valamennyi intelligencia és tanulási potenciált felmérő dinamikus módszer számára kiindulópontként szolgált. Érdekes, hogy az orosz pszichológus szerint, a kisgyereknél el vannak különítve a reprezentációs és kommunikációs funkciók. Ezek az ontogenézis során egyesülnek: a kommunikációs eszközből, nyelvből gondolkodási eszköz lesz. Vigotsky úgy határozza meg a legközelebbi fejlődési zónát, mint az a távolság, amely a jelenlegi fejlődési szint, a gyerek független feladatmegoldó képessége, illetve a potenciális intellektuális teljesítmény, vagyis a felnőtt segítségével végrehajtott cselekvések között van. Az iskolai képességek szintjének megállapítására és előrejelzésére irányuló pszichológiai kutatások többnyire korlátozottak a gyerek értelmi fejlettségi szintjének felbecslésére vonatkozólag. A fejlettségi szint megállapítását a gyerek által önállóan elvégzett feladatok alapján valósítják meg. Ez azt jelenti, hogy elsősorban azt veszik figyelembe, amit a gyerek egy adott időben ismer. Ezt a módszert használva az érett kognitív funkciók, valamint a gyerek intellektuális fejlettségének jelenlegi szintjei térképezhetőek fel. Az érett funkciók vizsgálatára való korlátozódás azonban nem elegendő, a

Vigotsky. S. melyek a gyerek számára hozzáférhetőek. az egyén fokozatosan olyan független szervezési és mediálási értelmi képességeket sajátít el. a gyermek pszichikus fejlődésének alapját a kognitív funkciók fokozatos „önállósodása” képezi. 206. az önállóan elvégzett teljesítmény szint mellett. 1986. az aktuális fejlettségi szint mellett. Egy gyerek valós fejlettségi szintjének felbecslésének érdekében. az amit a gyerek ma csak segítséggel képes elvégezni. figyelembe kell venni a felnőtt-gyermek interakció folyamán megjelenő megnyilvánulások jellemzőit is. 1986. 203 204 o. amikor a gyerek és egy kompetens felnőtt olyan feladatok megoldásában működik közre. Vigotsky. A második szint. Ennek a folyamatnak tulajdoníthatóan. 1934. csak olyan helyzetekben jelentkeznek. a fejlődésben levő kognitív funkciók. „A gyerek számára a sajátosan emberi együttműködés és képzés szolgálnak a fejlődés alapjául. Vigotsky a hangsúlyt a gyerek és felnőtt együttműködésének sajátosságaira teszi.). A legközelebbi fejlődési zóna azokat az átmeneti területeket írja körül. A kognitív fejlődési dinamika felbecslésében. Az értelmi funkciók érettsége és a legközelebbi fejlődési zóna hozzáférhetősége szociális mediáló mechanizmusok által. Vigotsky elméletének megfelelően. A képzésre alapozó fejlődés egy alapvető tényező. amelyek meghaladják a gyerek képességeit. egy következő pillanatban asszimilálódnak és a gyerek aktuális fejlettségi szintjét fogják meghatározni. amelyek nem nélkülözik a szociális interakciót. azt holnap már képes lesz önállóan is megtenni” (L. a legközelebbi fejlődési zóna felbecslését igényli.o. az érett kognitív funkciók jelentik. S. a legközelebbi fejlődési zónát is figyelembe kell venni (L. amelyeket a gyerek önálló intellektuális tevékenysége határoz meg. Vigotsky azt állítja. szociális . Más szóval. a legközelebbi fejlődési zóna figyelembe vétele átfogóbb képet mutat a gyerek kognitív stádiumának meghatározásában és az elkövetkezendő intellektuális fejlődési dinamika predikciójában. Vigotsky két eltérő értelmi szintet különböztet meg a gyereknél: az elsőt. 1934. Ezen értelmi funkciók működési szintjének meghatározása. a felsőbbrendű értelmi folyamatok a mediált együttműködési és szociális tevékenységben gyökereznek (ez a verbális interakció).pszichológusnak a fejlődésben levőket is figyelembe kell vennie. A legközelebbi fejlődési zónában levő ismertek. hogy a gyerek intellektuális fejlettségének megállapításakor. Vigotsky szerint.). Az értelmi potenciál felbecslésében.

Vigotsky felfogásának megfelelően a legtöbb pszichometrikus teszt alapú mérési folyamatnak szimptomatikus jellege van.). o. a pszichológus azt a diagnózist adja. Vigotsky rámutat. Vigotsky a betegségek belső folyamatait meghatározó fiziológiai ismereteket hiányoló orvostudományban használt diagnózissal hasonlítja össze. affektív tünetek alapját képező pszichológiai okok felkutatása és magyarázata. anélkül. mert elégtelen a gondolkodása a megértése. valamint fejlesztőmódszerek kidolgozása. mint a direkt megfigyelés. hogy ezek belső kauzalitását magyarázná. A legközelebbi fejlődési zóna elérésében használt mediálási (kommunikációs) pszichológiai eszközök sajátos jelentőséget kapnak az ismeretek interiorizációs ritmusa. Vigotsky a diagnosztikai és a szimptomatikus irányzatot különíti el. hogy a pszichológiai értékelésben használt tesztek hasonló helyzetben vannak: „ha egy gyereket pszichológiai kivizsgálásra hoznak. 265. Ebben az értelemben. meghatározva így az intellektuális kompetencia fokát. a diagnosztikai felmérés célja. vagy az emlékezete. a gyerek tevékenységének legközelebbi fejlődési zónában való elemzése lehetővé teszi a kognitív működések egyéni sajátosságainak kiemelését és ezáltal. kognitív. A diagnosztikai értékelés arra irányul. ez lehetőséget ad a fejlődő kognitív folyamatok belső dinamikájának vizsgálatára. a különböző viselkedési. Ebben az értelemben. Ami a legközelebbi fejlődési zóna diagnosztikai értékét illeti. hogy a reális mentális folyamatot meghatározó belső dinamika kauzalitását vizsgálja (Vigotsky. mint „a köhögés vagy a láz” valamivel több információt ígér. 1984). de nem teszi lehetővé a hatékony kezelési módszerek kidolgozását. Analógia által. hogy értelmi fogyatékos. Például az olyan szimptomatológiai diagnózis. és a külső pszichológiai megnyilvánulások jegyzékbe foglalására szorítkozik. hogy a gyerek a felsőbbrendű értelmi folyamatok interiorizálására egy sajátos információs kontextus által meghatározott pszichológiai eszköztárat használ fel (Wertsch. „A szimptomatikus értékelés hasonló kognitív fejlettségű gyerekek tipikus viselkedésének leírására irányul. A legközelebbi fejlődési zóna diagnosztikai értékét tekintve. 1984.interakció keretén belül alakul ki. a létező hiányosságok függvényében a specifikus intervenciós módszerek kiválasztását. Ezzel semmit . Ezt a típusú pszichológiai diagnózist. valamint a problémamegoldó stratégiák szempontjából. Vigotsky elméletében a szociális mediálás szemiotikai jelleget ölt és abban áll.

Általánosan tekintve. Galperin és Luria tűzték ki célul. 5. aki a köhögés diagnózist állítja fel” (Vigotsky. analitikus elemzésére nem tért ki. A legközelebbi fejlődési zónára alapozó pszichológiai diagnosztikai módszerek lehetővé teszik a kognitív működés belső kauzalitásának leírását és a mentális fejlődési folyamatot meghatározó pszichogenetikai feltételek kiemelését. fedi a gyerek kognitív rendszerének hatékonyságát. mint az az orvos. „Az újat kizárólag saját cselekvés által lehet elsajátítani. hogy a gyermeknél új intellektuális műveletet tudjunk kialakítani – például az összeadás műveletét . A formálási folyamat nem a tényleges cselekvéssel kezdődik. . A legközelebbi fejlődési zóna diagnózisa. 1960) munkásságában találhatjuk meg az interiorizálás folyamatának széleskörű elemzését. 3. A cselekvés összetételében elkülöníthető egy orientációs és egy végrehajtó rész.o). 1984. így ennek megvalósítását tanítványai és követői Leontiev. a cselekvés külső öncélú nyelvvé való alakítása. a cselekvés interiorizálása. melynek eredményeképpen az interpszichikus működés szociális elemei fokozatosan az intrapszichikus struktúra összetevőivé válnak.sem magyaráz. közvetlenül látni (30 o. 268.). Az ’50-es években megjelentetett elméletében. 2. a cselekvés tárgyi vagy tárgyiasított formájánban való megjelenése.ezt először külső cselekvésként kell megjelenítenünk. Egyetlen értelmi művelet sem észlelhető közvetlenül – nem lehet bemutatni. Leontiev (1959) szerint. Vigotsky. 1959. Galperin (1959. mely a jövőbeli cselekvés tájékozódási alapját biztosítja. bár utalt az interiorizáció fontosságára. az interiorizáció azt a folyamatot jelenti. úgy felnőttel való együttműködésben. vagyis egy külső cselekvés fokozatos belső. Vygotsky követői A felsőbbrendű kognitív folyamatok szociális eredetének elméletében. 4. és nem kínál egy hatékonyabb kezelést. a bizonyítás és magyarázat – bármilyen részletes is . 1960). a feladatról alkotott képzet. mint a saját önálló tevékenységében. az interiorizáció 5 szakaszát különíti el: 1. Ahhoz. a belső beszéd kialakulása (Galperin. a cselekvésnek hangos beszéd formájában történő megfogalmazása (konkrét eszközök hiányában). az interiorizáció fogalma is fontos szerepet kap. értelmi műveletté válása az ontogenezis szükséges velejárója. a legközelebbi fejlődési zóna fogalma mellett. hanem az erről való „képzettel” – hangsúlyozza Galperin (1960).csak a cselekvés sémáját biztosítja” (Galperin.

egy dinamikus sztereotípia által fixálódik – és ez már az automatizálódását jelenti. Ezt tényként könyvelhetjük el. mivel ez kizárja a próbaszerencse útján történő megoldásokat. Megfigyelhető. materializált formájának (hangos beszéd) köszönhetően. a művelet általánosítása. A végrehajtó funkció a tárggyal vagy a tárgyat helyettesítő képi ábrázolással történő cselekvést foglalja magába. és ez teszi lehetővé számára a cselekvés lerövidítését és belső nyelvi szinten történő megjelenítését. . és ez biztosítja a csatornát melyen keresztül a cselekvések a tudat belső szférájába szállíthatóak. A teljes körű sémát tekinti hatékonynak.hiányában. matematikai jelek stb. hogy az interiorizáció a formatív folyamat egyetlen dimenzióját jelenti. az előzetes séma bonyolultsága alapján többtípusú cselekvés orientációt különít el. Ez már az utolsó szakasz. Az új anyag pontos elsajátítását követően – pontosít Galperin – a szakaszok sorrendje már nem kötelező. modell. ebben a vonatkozásban Ignatiev és munkatársai kutatására alapozott. A cselekvés interperszonális dialógussá való alakítása elősegíti a konkrét tárgyakról történő elszakadást és a cselekvés tudatosítását. melyben a cselekvés ki nem mondott nyelvi jelentésekké alakul. a második jelrendszer – a nyelv . Ez a szigorú lépcsőzetesség kizárólag az elsajátítás folyamatában szükségszerű: kizárólag ezek a szakaszok és ebben a sorrendben biztosítják a mentális cselekvés kialakulásának folyamatát (71 o.1960. melyekben a tárgyakat helyettesítő képi megjelenítéseken (rajz. 70 o.). A szerző. A negyedik szakaszban. melynek megfelelően nem létezik egyetlen belső reprezentáció sem. az öncélú külső beszéd megjelenésekor – mely már csak minimális motricitást foglal magába – a kontrollt teljes mértékben az egyén veszi át. de reális nevelési követelményként is megjelenik: az új cselekvés kialakítása kizárólag konkrét tárgyra kell támaszkodjon.) – az egyetlen lehetőség arra. vagyis az iskolában nagyon gyakori „papír-ceruza” eszközhasználattal. Ezen a szinten a cselekvés végbemegy (a műveleteken) és teljes körű kontroll alatt van. A külső beszéd. 67 o). tárgynak tekinthető. Ennek a következő kiterjedései vannak: a konkrét tárgyról való leválás. „A nyelv – mutat rá Galperin (1960. A szerző elfogadja a cselekvés tárgyiasított formáit is.) történik a művelet. „a szavak csak maguktól a dolgoktól kapnak értelmet” (68 o. A szerző. hogy a cselekvést mentális szintre lehessen átvinni”.).

Ki nem fejlődött intellektuális képesség Kifejlődött intellektuális képesség Legközelebbi fejlődési zóna Egy felnőtt vagy egy más kompetens személy által Az egyén önálló tevékeny -sége Interiorizál ás. A jelenkori didaktikában. Tharp és Galimore (1991). az első szakaszban a gyermek a kompetens felnőttel kooperál és ennek irányítása alatt cselekszik. Vigotsky késői követői. Ezt követi a monitorizálás fokozódó csökkenése és a feladat kivitelező kompetencia részleges uralása a gyermek által.lerövidítése és automatizálódása. A legközelebbi fejlődési zónában történő interiorizálás szakaszos modellje A modellnek megfelelően. a szakasz végére a specifikus cselekvések kognitív sémáinak elsajátításában már aktív résztvevőként jelenik meg. 1. 1983). Ábra. A gyermek már önállóan meg tudja oldani a . Ebben a szakaszban a gyermek által felhasznált segítség mennyisége és minősége úgy az elsajátítandó ismeretek természetétől. valamint konkrét helyzetben történő önálló alkalmazásához szükségesek (Bruner. A második szakasz folyamán a kompetens felnőtt általi felülbírálást és monitorizálást az önkontroll veszi át. az értelmi folyamatok kialakulásának szakaszos elmélete számos iskolai kísérletet eredményezett. Míg az első szakasz elején a gyerek „néző”. amikor a gyerek teljes mértékben átveszi azokat a kognitív feladatokat melyek a megszerzett ismeretek átviteléhez. A szakaszt akkor tekinthetjük befejezettnek. mind pedig a gyerek aktuális intellektuális képesség szintjétől függ. az interiorizációt a behaviorista pedagógia fogalmai alapján magyarázzák. automatizálódás Az aktuális zónába való integrálás nyújtott segítség 1.

de még mindig meg van a lehetősége arra. átstrukturálódása következhet be.problémát. hogy sikertelenség esetén visszatérjen az előző szakaszra jellemző felnőtt általi monitorizáláshoz. az előzőekben kialakult ismeretek átalakulása. Ebben a szakaszban az ismerteket és intellektuális készségeket stabilitás és magas szintű funkcionalitás jellemzi. Ezek további monitorizálása által megvalósul a metakognitív stratégiáknak a probléma helyzetek specifikus kontextusához való folyamatos adaptálása. A harmadik fejlődési szakaszt a megszerzett ismeretek teljes interiorizációja és a specifikus feladatok megoldási sémáinak automatizálódása jellemzi. Az utolsó szakaszban. .

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->