P. 1
A sejt és az ember biológiája-1

A sejt és az ember biológiája-1

|Views: 746|Likes:
Published by timeakovacs

More info:

Published by: timeakovacs on Nov 01, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/09/2013

pdf

text

original

10

A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE

A SEJTEK FELÉPÍTÉSE
Mi is az élő rendszer? Erre az egyszerűnek látszó kérdésre mind a mai napig nem tudunk pontos választ adni. A korai próbálkozások csak egy-egy területet emeltek ki, részigazságokat állítottak, vagy túl bonyolultak lettek. Az élet fogalma az ismeretek bővülésével folyama­ tosan változott. Claude Bernard (1813-1878): az élet lényege az életjelenségekben van. Herbert Spencer (1820-1903): az élet lényege a folytonos alkalmazkodásban van. A. L. Lehninger (1917-1986): az élő rendszer önszabályozó, önreprodukáló, izoterm, szupramolekuláris (molekulák feletti) rendszer, amely kör­ nyezetével anyag- és energiakicserélődésben áll. Önmaga termelte szerves katalizátorokkal nagy­ számú egymással kapcsolatban lévő átalakulási folyamatot valósít meg. Az önreprodukciót lineáris molekuláris kód teszi lehetővé. Ami ma megállapítható: az élő rendszerben több van, mint a fizikai és kémiai törvények szerint felépülő anyagban és az azt felépítő molekulák viselkedésében. Az élet komplex jelenség, amely változatosságával, bonyolult kölcsönhatásaival az alapjelenségeket messze túlhaladja. Az élet az anyag speciális tulajdonsága, vagyis élet nincs, csak élő rendszer van. Az élő és élettelen közötti minőségi különbség a sejteket felépítő molekulák ezreinek, tízezreinek sajátságos kapcsolatrend­ szerén, belső rendjén alapul. A molekuláknak ez a belső rendezettsége csak megfelelő mennyiségű 10.1. Az emberi testben előforduló leggyakoribb elemek A BIOGÉN ELEMEK Az élő rendszert felépítő és az anyagcserében résztvevő elemek összességét biogén elemeknek nevezzük. A természetben előforduló elemek közül sok megtalálható az élő anyagban, néhányuk gya­ korisága azonban jóval nagyobb. (10.1.) A Földön szén alapú élet létezik, az élő rend­ szer óriásmolekuláinak vázát egymással össze­ kapcsolódó szénatomok sora adja. A szén képes arra, hogy atomjai korlátlan számban egymáshoz rögzítve láncokat, gyűrűket alkossanak. Négy kovalens kötése sok kapcsolódásra ad lehetőséget, így igen változatos molekulák sora jöhet létre. energia folyamatos felhasználásával tartható fenn, hiszen az anyag önként a rendezetlenség irányába változik (az entrópia növekszik). Entrópia (görög szó - ziláltság, összevissza­ ság): a rendezetlenség mértéke. Zárt rend­ szerben maguktól végbemennek azok a folya­ matok, amelyek során az entrópia nő. Az élő rendszernek állandó anyag- és energia­ kicserélődésben kell lennie a környezetével (nyílt rendszer). Ha megszüntetjük az anyag és/vagy az energia a cseréjét, az élőlény elpusztul. A kap­ csolat fenntartása mellett az élőlénynek el is kell határolódnia a környezetétől. A sejthártya át­ enged, sőt átemel anyagokat, ugyanakkor bizonyos anyagokkal szemben lezár. Ez az elhatárolódás a belső rend fenntartása érdekében elengedhetetlen. Vizsgáljuk meg. hogyan épül fel az élő rendszer, milyen ato­ mok, szervetlen és szerves molekulák alkotjak! Tekintsük át. mit tudunk az elő rendszer molekulainak átalakulási folyamatairól (felépítésük, lebomlásuk) Atom: a kémiai elemek azon legkisebb része, amely kémiai módszerekkel oszthatatlan (fizi­ kai eljárásokkal elemi részecskékre bontható). Molekula: több atom összekapcsolódásával kialakuló rendszer. Elem: azonos rendszámú atomok összessége. Vegyület: különböző elemek atomjainak össze­ kapcsolódásával kialakuló rendszer.

A SEJTEK FELÉPÍTÉSE

11

11.1. A legfontosabb biogén elemek helye a periódusos rendszerben Izomerek: azonos összegképletű, de külön­ böző szerkezetű molekulák összessége. Kovalens kötés: közös molekulapályán mozgó kötő elektronpárokkal kialakuló kötés. A szén rendszáma hat ( 6 C), vagyis a neutronok mellett hat proton és hat elektron van az atomban. A 6 elektron 1 s2 2s 2 2p 2 elrendeződésű, de tudjuk, 2 2 hogy a második héj pályái (2s 2p ) könnyen hibridizálódnak, vagyis a szénatomban 2sp3 vegy­ értékhéj alakul ki. A négy elektron igyekszik egy­ mástól a legtávolabb elhelyezkedni, így a négy kötés tetraéderesen rendeződik el (a kötésszög 109,5°-os). (11.2.) A szén elsősorban kovalens kötéseket hoz létre, hiszen az elektronegativitása a különböző atomokra jellemző értékek átlagának felel meg (EN C = 2,5). Ennek az a következménye, hogy más atommal összekapcsolódva a két atom elektronegativitásainak összege nagy, míg különbsége kicsi lesz, ami a kovalens kötés kialakulását eredményezi. A szénatom kötései erősek, mert a vegyértékhéj közel van az atommaghoz. (A szilícium is létrehoz­ hat tetraéderesen elhelyezkedő négy kovalens kötést, de a kötések gyengébbek. A pentaszilán [Si 5 Hi 2 ] robbanás közben bomlik, vagyis a szilíciumatom nem képes korlátlan számban összekapcsolódni.) A szén mellett minden élő rendszerben meg­ található az oxigén, a hidrogén, a nitrogén, a kén és a foszfor, melyek kovalens kötéssel vesznek részt a szervetlen és a szerves molekulák alkotásában. Főleg ionként fordul elő a nátrium, a kálium, a kal­ cium, a magnézium, a klór és a vas. Számos elem csak egyes fajokban fordul elő, ott kisebb-nagyobb mennyiségben. A szilícium például egyes kova­ moszatokban, zsurlókban, illetve szivacsokban található meg jelentős mennyiségben, míg a fluor az emberi fognak is fontos felépítője. 11.2. A szénatom

Ezután következhet a megfelelő reagenssel történő ki­ mutatásuk. mely ne lenne meg az élettelen ter­ mészetben is.1. hogy az élő rendszert a kisebb atomtömegű elemek alkotják. egyúttal stabilabb elemek voltak többségben. hogy a tengervíz és az élő rendszer ionösszetétele hasonló? 3.12 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE 12.) 21 ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. Miért volt előnyös a szénalapú élet kialakulása szempontjából. illetve mi a ma­ gyarázata a reakció során létrejövő csapadék keletkezésének? 4. (ll.1. a kisebb (H. (12. mérgezőek (lásd higany.) Az elemek evolúciója az egyszerűbb. vagy megfelelő formájúvá kell alakítani. A 12. Az élő rendszert felépítő elemeket kémiai reakciókkal kimutathatjuk. hogy a szén-dioxid vízben oldódik. melyek így a kialakuló molekulák felépítőivé váltak. Az élő rendszer kialakulása idején valószínűleg a kisebb atomtömegű. He) atomok kialakulásával indult. táblázat alapján magyarázd meg. Mi lehet az oka annak.l. míg a szilícium-dioxid nem? . Miért a hidrogénből és a héliumból van a legtöbb az Univerzumban? 2. mi a sav szerepe a vas kimutatásában. sőt mennyiségüket is meghatározhatjuk. A biogén elemek kimutatása Az élőlényekben nem található egyetlen olyan elem sem.1.és ólommérgezés). A periódusos rendszerben való elhelyezkedésükből megállapítható. legfeljebb az előfordulás arányában van különbség. A molekulákat alkotó eleme­ ket a kimutatási reakció előtt ki kell oldani. és a fejlődés során egyre nehezebb elemek alakultak ki. sőt a nehezebb elemek gyakran károsak.

hogy az oldószer is éppúgy diffundál: oldószermolekulák kerülnek oda. Részt vesz az anyagok szállításában. Cl) kapcsolódó hidrogénnek megfelelő távolságra lévő. N.2.) A sejtekben lévő víz döntő többsége hidrátbu­ rokként a molekulákhoz. Diffúzió: olyan (külső hatás nélkül bekövetkező) anyagáramlás.8 0 % . Dipólusossága miatt hidrátburkot képez. Jó diffúziós képessége miatt fontos szerepet tölt be az anya­ gok szállításában. Ez magyarázza a nagy fajhőt/hőkapacitást.) A szobahőmérsékletű vízben a molekulák 70%-a összekapcsolódik.1. nagy elektronegativitású. hogy az oldott anyagot a nagyobb koncent­ rációjú hely felől a kisebb koncentrációjú hely felé látjuk áramlani. míg a legnagyobb a medúzáknak van (95-99%). csak mindössze néhány százalék az ún. Ha egy rendszerben I a z anyag nem egyenletesen oszlik el (pl. (Figyeld meg.1. lökdösődő mozgása előbb-utóbb magától is egyenletes anyageloszlást fog létrehozni. hiszen poláros kötései a térszer­ kezettel együtt az oxigén felől negatív. a kocka­ cukor egy pohár vízben). Ez a víz reakcióközegként és reak­ ciópartnerként (hidrolízisben.A VÍZ BIOLÓGIAI SZEMPONTBÓL FONTOS TULAJDONSÁGAI 13 A VÍZ BIOLÓGIAI SZEMPONTBÓL FONTOS TULAJDONSÁGAI Az élő rendszer víztartalma átlagosan 6 0 . a magas forráspontot és a sajátságos hőtágulást (+4 °C-on a legnagyobb a sűrűsége). a nagy párolgáshőt. nemkötő elektronpárral rendelkező atommal létrehozott másodrendű kötése.) A víz kiváló oldószere a poláris anyagoknak. A diffúzió . 13. reakciópartnerként szerepelhet. akkor a részecskék rende­ zetlen. képes köté­ sekkel összekapcsolni molekulákat. indukciós és diszperziós köl­ csönhatások). Erősen dipólusos. 105° kötésszögű V-alakú molekula. Diszpergálás: az anyagnak kisebb méretű részekre történő darabolása. a hidrogé­ nek felől pozitív töltéstöbbletet hoznak létre. Az újszülött szervezete még 92-95%. A víz nagy mennyisége miatt a sejtekben összefüggő közeget ad. szabad víz. (14. A víz molekulája és különböző halmazállapotai Hó'kapacitás: megmutatja. ugyanakkor mozgékonysága miatt az apoláris anyagokat eloszlatja (diszpergálja). Oldatok esetén ez a jelenség abban nyilvánul meg. a felnőtt ember szervezete már csak 6 0 . Négy hidrogénkötés kialakítására képes.6 4 % vizet tartalmaz. ahol eddig nem voltak!) (13.1. H-kötés: nagy elektronegativitású atomhoz (O.2. oldószer­ ként. melynek következtében egy anyag­ halmazban a kezdetben meglévő koncentráció­ különbségek kiegyenlítődnek. így sajátságai nagy­ mértékben megszabják az élő anyag viselkedését. 13. amely szükséges a fo­ lyadék gázzá alakításához. Legkisebb víztartalma a száraz magvaknak (13-25%). mely létrejöhet poláris és apoláris molekulák kö­ zött is (orientációs. A víz poláros. kondenzációban) is fontos szerepet tölt be. ionokhoz kötött formá­ ban van jelen. (13. hogy mekkora hő­ mennyiség szükséges az adott mennyiségű anyag hőmérsékletének 1 °C-kal történő emeléséhez. van der Waals-kötés: gyenge másodrendű kötés. Párolgáshő: az az energia.

hogy a hártya a nagyobb molekulák diffúzióját akadályozza. Az idő előrehaladtával a szintemelkedés lassul. béldarab stb. Ekkor a féligáteresztő hártyán át a víz be. hogy a zsákba beáramlik a víz. Ozmométer vízmolekulák cukormolekulák . Ez azt eredményezi. így .: NH4CI + H 2 0 -* NH4OH + H+ + Cl~.2. ami jórészt annak köszönhető. A víz reakciói a sejtben Ha egy edénybe desztillált vizet teszünk. amelybe szacharózoldatot leszünk. Ha megáll a folyadékszint emelkedése. A je­ lenség minden olyan esetben bekövetkezik. A vízbeáramlás miatt a zsák folyadékszintje emelkedik. Pl. de a sejthártyák is) olyan résekkel rendelkeznek.2.) készült zsákot. 14. hogy a sejt citoplazmájában a víz hidrogénkötéseket alakít ki a téhérjemolekulák között. Ozmózis: az oldószer (általában a víz) diffú­ ziója féligáteresztő hártyán keresztül a kisebb koncentrációjú oldat felől a nagyobb felé. ozmózisnyomás).3. A szacharózmolekulák nem juthatnak át a féligáteresztő hártyán.14 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE 14. ame­ lyek csak bizonyos mérethatár alatti részecskéket engednek át (pl. a vízmolekulákat igen. akkor azt tapasztaljuk. „békanad­ rág" [a béka lehúzott bőre].illetve kilépési sebessége megegyezik. A víz oldószer A víz reakciói a sejtben (14. de a szacha­ rózmolekulákat már nem). Az élő rendszerben az ozmózis jelensége alapvető jelentőségű. egyúttal bizonyos belső szerkezetet ad. forráspont.a diffúzió a vízmo­ lekulákat hajtja a zsák belseje felé. de a kötések gyengesége miatt folytonosan változó térhálós szerkezet biz­ tosítja a rugalmasságot. beáll a dinamikus egyensúly.): Hidrolízis: nagyobb molekula bomlása víz belépé­ sével. ha az edény térfogategységeiben több vízmolekula van. Az így kiala­ kuló állandóan meglévő. hogy a sejtek általában ru­ galmasak. OZMÓZIS A szabad vízben oldott anyagok koncentrációja megváltoztatja az oldat viselkedését (fagyáspont.a koncentrációkülönb­ ség csökkentése érdekében . Kondenzáció: két vagy több molekula egyesülése melléktermék (itt víz) keletkezésével. (14. Megfigyelhetjük. mint a zsákban lévő szacharózoldat térfogategysé­ geiben. a kisebbekét viszont nem.1. majd bele­ merítünk egy féligáteresztő hártyából (pl. A féligáteresztő hártyák (ilyen a celofán. hiszen a fo­ lyadékoszlop növekvő nyomása és a bent lévő mind több molekula fokozza a víz kilépését is.3.) I 14.

az ozmózist) a tiszta oldószerrel szemben. lán át. környezet a környezet hipertóniás a letből a vesében. Ezzel az eljárással kifejteni a vízkilépés kellő mértékű megakadályo­ lehet pl. ciója). a hajszálerek artériás szakaszán (fehérjementes) hogy nagyobb a koncentrációja (még pontosabban: vérplazma préselődik ki. hogy dinamikus egyensúly jöjjön létre (vagyis megakadá­ lyozzuk az oldószer beáramlását. ha az ozmózisnyomásnál nagyobb külső nyo­ nagyobb a koncentrációkülönbség a hártya két mást alkalmazunk. fordított ozmózis) lép fel ak­ töményebb oldat ozmotikus nyomásának. rendszerhez viszonyítva. a csőben lévő légnyomás növelésével) már a kísérlet elején is 15. rendszer ^környezet a környezet izotóniás a rend­ a víz a növény gyökerén. akkor az azt is jelenti. 15.1. Az élő szervezetben ozmózissal szívódik fel C. tengervizet sótalanítani (ivóvíznyerés zásához. Ha egy oldat ozmotikus nyomása nagyobb. akkor az azt is jelenti. itt ugyanis a vérnyomás nagyobb benne az oldott részecskék koncentrá­ meghaladja a vérplazma ozmózisnyomását. Ha tehát egy oldat ozmotikus nyomása céljából).166 mol/dm 3 ) NaCl oldat. de ez a jelenség az oka annak is. Ez a külsőleg alkalmazott nyomás (p2) felel meg a Érdekes jelenség (ún. Plazmolízis: növényi sejteket hipertóniás oldatba helyezve a sejtből víz áramlik ki.2. 15 Az ozmózisnyomás tulajdonképpen az oldatot jel­ lemző mennyiség.) Fiziológiás oldat (izotóniás oldat): a sejt ozmotikus nyomásával megegyező oldat. Az embernél a 0. illetve az állatok bélfa­ szerhez viszonyítva. mint egy másiké. . Milyen anyag hatására alakult ki a plazmolízis? (amikor az oldat még töményebb) leállítható. Minél kor. Ilyenkor oldószer préselődik ki oldala között. hogy nagyobb. és a sejt­ hártya elválik a sejtfaltól. (15.. a környezet hipotóniás a rendszer ^környezet c.) 15.1.9%-os (0. Ahemolízis (1) és a plazmolízis (2).>c. annál nagyobb nyomást (p2) kell a hártyán a hígabb oldat felé. amelyet az oldatra kell kifejteni ahhoz. Az ozmózis külső behatással (pl. ami miatt a sejt citoplazmája zsugorodik.A VÍZ BIOLÓGIAI SZEMPONTBÓL FONTOS TULAJDONSÁGAI Ozmózisnyomás: az a nyomás.2. datba helyezve megfelelően híg oldat esetén a (C: az oldott anyag koncentrációja) sejtek megduzzadnak és szétpukkadnak. Milyen oldatban következnek be az egyes változások? H20 . Hemolízis: a vörösvérsejteket hipotóniás ol­ rendszerhez viszonyítva. mint egy másiké.1. (15. és ozmózissal szívódik vissza a víz a szűr-rendszer <c. és annak koncentrációjával (nem túl tömény oldatok esetén) egyenesen arányos. hogy nagyobb benne az oldott részecskék koncent­ rációja.

Emulzió: folyadékban folyadék (pl. Zsigmondy Richárd (1865-1929) magyar szár­ mazású osztrák Nobel-díjas kolloidkémikus. hogy a fo­ lyadékban eloszlatott részecskék eltérő mérete az anyag különböző viselkedését eredményezi. A diszperz rendszerek osztályozása a diszpergált részecskék mérete szerint KOLLOIDOK Egy folyadékba kevert anyagot a keverés mérté­ kétől függően kisebb-nagyobb részekre oszlat­ hatunk el. hogy közönséges fény­ mikroszkóppal megfigyelhetők legyenek. ha valamely diszpergált anyag részecskemérete 1-500 nm közé esik.diszpergált anyag és a diszpergáló közeg hal­ mazállapota szerint (16. Az élő rendszerekben mindhárom mérettartomány 16. A diszperz rendszerek osztályozása a diszpergáló közeg halmazállapota szerint előfordul. Ezt diszpergálással.1. Ez a folyamat a diszpergálás. Kolloidról tehát akkor beszélünk. A kolloidok részecskéi álta­ lában számos atomból vagy molekulából állnak. A diszperz rendszerek csoportosíthatók: . . Szuszpenzió: folyadékban szilárd anyag (pl.2. amelyben az egyik komponens (diszpergáló közeg) részecskékre oszlatott állapot­ ban tartja a másik komponenst (diszpergált anyag). a magyar or­ vosi és kémiai szaknyelv megteremtője. ülepítés és ozmózis révén azonban bizonyítható a jelenlétük. a magyar kolloidkémia jeles képviselője. táblázat adataiból is látható. Az életjelenségek végbemenetelében nél­ külözhetetlen fehérjék is kolloid méretűek. Adszorpció: a felületen való megkötés másod­ rendű vagy elsőrendű kémiai kötésekkel (pl. .). Nagy felületük miatt termodinamikailag instabilak. Diszperz rendszer: Olyan legalább kétkompo­ nensű rendszer. de kicsapással (kondenzálással) is elérhetjük. Bugát Pál (1793-1865) magyar orvos. A kolloidok fő jellegzetessége az. közönséges állapotú anyagé. így stabilizálva kolloid állapotukat.).1. vízben baktériumok) eloszlatása. mellyel bebizonyíthatta a kolloid részecskék meglétét. fényszórás. a fehérjemolekula vizet köt meg és hidrátburok alakul ki).a diszpergált részecskék mérete szerint (16. A 16. de túlságosan kicsik ahhoz. hiszen ezzel számos életjelenség alapját is meg­ érthetjük.2. mint az ugyanolyan tö­ megű.1. A leg­ több szűrőpapíron átmennek. Ezért fontos a kolloidok sajátosságait megismernünk. vízben olaj) eloszlatása. meg­ alkotta a Faraday-Tyndall-jelenségcn alapuló ultra­ mikroszkópot.16 A SEJTEK EELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE 16. hogy a ré­ szecskék fajlagos felülete (a tömegegységre eső felülete) jóval nagyobb. ezért külön­ böző anyagokat köthetnek meg a felületükön (adszorpció). a létrejött elegy a diszperz rendszer.

) hasz­ nálhatunk. az anyagi minőségtől függően szol vagy gél álla­ potban fordulnak elő. szilárdabb állapot.hidrofób (liofób) kolloidok: taszítják a vizet (az oldószert). A lecsö­ pögő szűrlet sokkal világosabb. A kialakuló gél állapot melegítéssel ismét megszüntethető. Miért veszélyes. ha egy ember gyomorrontás miatt sokat hány és megy a hasa? 3. Az aktív szén porózus. Mivel magyarázható. Irreverzibilis (visszafordíthatalan): pl. mivel a kolloid részecskék növekvő mozgási energiája elszakítja ezeket a kapcsolatokat. Tölcsérbe helyezett szűrőpapírra tegyünk aktív szenet. A diszpergáló közeg mennyiségének változtatá­ sával: vizes alapú szolokat gél állapotba vihetünk a kolloid részecske hidrátburkának elvonásával. Az élő szervezetben a fehérjék mellett a nuk­ leinsavak. Ezt a módszert hasz­ nálják különböző kolloidok kicsapására: pl. ezt adszorbeálják a felületükön. és ez a részecskék összekapcsolódását eredményezi. a kolloid ré­ szecskék önálló hidrátburkukkal egyenként elmozdulhatnak. Miért reped ki esős időben az érő cseresznye? 6. hogy a csecsemő testének víztartalma 92%. . Lehet: Reverzibilis (visszafordítható): pl. ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. sőt a poliszacharidok önálló molekulái is kolloid méretűek. vagy a kolloid mennyiségének növelésével.. hanem fehér csapadék keletkezik). A vizes alapú kolloidrendszerek fajtái a részecskék kölcsönhatásából kialakuló szerkezet szerint: . Milyen je­ lenség játszódott le? Ha a tölcsérbe az aktív szénre alkoholt (etanolt) öntünk. melyek hidrátburkának kialakulásával csökken a kolloid részecskék hidrátburkának vastagsága. . Az előbbihez jól hidratálódó anyagokat (elektro­ litokat .szol állapotú kolloidok. A kialakuló gél állapot hígítással ismét szol állapotba vihető. ^ t V f c t * W. Gél állapot: kocsonyás. . EMLÉKEZZ! Szol állapot: folyékony állapot. és a lassuló kolloid részecskéket körülvevő hidrátburok szélén lévő oldószer-molekulák a szomszéd kolloid részecske hidrátburkával létesít kapcsolatot. Mire következtethetünk: a festék szénhez való kötődésére. mely során a kol­ loid részecskék durva diszperz rendszerré kapcsolódnak össze.A VÍZ BIOLÓGIAI SZEMPONTBÓL FONTOS TULAJDONSÁGAI 17 Abszorpció: az anyagban való megkötés (pl. a klorofill megköti a fény energiáját). a le­ csöpögő szűrlet piros színű. n'l •>>. főleg iont adszorbeálnak. Melyik oldatnak nagyobb az ozmozisnyomasa: az 1 %-os.hidrofil (liofil) kolloidok: vonzzák a vizet (az oldószert). Miért iszunk az átlagosnál többet. 2. A szol-gél átalakulás bekövetkezhet: A hőmérséklet átalakulásával: a hűtés során csök­ ken a hőmozgás energiája. és öntsünk rá piros színű mikroszkópi festéket (fuxint) tartalmazó híg oldatot. Koaguláció: az a folyamat. Nagy felületükön vizet adszorbeálnak. a hidrofil kolloidok vízelvonással (dehidratálással) tör­ ténő kicsapása. alkohol stb.V. NaCl -. vagy alkoholban történő oldékonyságára? A kolloidok típusai az oldószerrel való viszonyuk szerint: . a hid­ rofób kolloidok szolvátburkának elvonásakor. esetleg színtelen. vagy a fehérjék könnyűfémionok hatására bekövetkező reverzibilis koagulációjakor. a szap­ panok ki sózásakor (tengervízben a szappan nem habzik. ha csak féligáteresztő hártya választja el a két oldatot? 4. ha sós ételt ettünk? 5. a felnőtt ember testéé pedig „csak" 62%? . és makromolekulás kolloidokként viselkednek. Milyen tulajdonsága miatt jó oldószer a víz? A hőmérséklettől. vagy a 3%-os NaCl-oldatnak? Merre történik az oldószer áramlása. nagy felületű anyag.sókat: pl. a kolloid részecskék összekapcsolódnak hid­ rátburkukkal.gél állapotú kolloidok. Jellegzetes térhálós szerkezet alakul ki. a kolloid koncentrációjától.

A szénhidrátok csoportosítása felépítésük alapján Szerkezetük általános jellemzői Aldóz: az oxocsoport láncvégi helyzetű (aldehid­ csoport).C . Az enantiomerek minden fizikai. melyek tulajdonságai csak a forgatóképesség irányában térnek el. . Elsősorban a sejt vagy a szer­ vezet energiaháztartásában és . Szénhidrátok: polihidroxi-oxovegyületek polihidroxi-aldehidek (nevük: áldozok) vagy polihidroxi-ketonok (nevük: ketózok). de a nagyobb méretűek gyűrűvé is záródhatnak. A szénhidrátokat felépítésük alapján csopor­ tosíthatjuk: megkülönböztetünk mono-. kémiai tulaj­ donságban megegyeznek. oldataikon áthaladva a polározott fény síkját elfor­ gatják. Ketóz: az oxocsoport láncközi helyzetű (ketocsoport). A természetben előforduló monoszacharidok molekuláiban mindig a második szénatom képezi. (18.felépítésében játszanak szerepet.) A királis molekulák optikai aktivitást mutatnak.és poliszacharidokat. 18.) A monoszacharidok egy egységből állnak. nem hidrolizálhatók.1. Nyíltláncúak. (19. amelynek tükörképe nem hozható önmagával fedésbe. csak a fény síkját ellenté­ tesen forgatják (optikai aktivitásuk van).szerkezeti egysé­ gekként . melyek hidrolízisével ilyen molekulák képződnek. di. optikai forgatóképesség és a molekula szerke­ zetének összefüggése Királis rendszer (molekula): olyan rendszer (molekula). oxigén 1 : 2 : 1 arányából hajdan elképzelt képletről [ C n ( H 2 0 ) m ] kapták. hid­ rogén. E molekulák egy vagy több kiralitáscentrummal (aszimmetriacentrum) rendelkeznek. aminosavak) van kiralitása.és hidroxilcsoport kapcsolódik [ ( H . szénhidrátok.O H ) J .18 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE A SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok a bioszféra szerves anyagainak fő tömegét alkotják. A valóságban a szénatomokhoz hidrogén. enantiomereknek nevezzük. vagy olyan vegyületek. Nevüket az alkotó szén. Az enantiomerpároknak ellentétes konfigurációja van! A biológiai rendszerekben a szerves molekulák egy részének (pl. Alapvázukat 3-7 szénatom alkotja. Az.1.1. és emellett oxocsoportot is találhatunk a molekulákban. Azokat az izomereket.

vagyis a hat szénatomos egyszerű cukrok központi jelentőségűek az élő rendszer 19.) A természetben előforduló monoszacharidok utolsó előtti (az oxocsoporttal ellentétes végétől számítva 2. valamint az a-glükóz és a /3-glükóz szerkezete A legkisebb monoszacharidok a három szén­ atomos triózok. a pentózok és a hexózok képviselői 5 ©H20H 5 0H?OH .) A hexózok. Királis rendszerek: egymás tükörképei.3. addíciós folyamat során képesek az oxocsoportot hordozó szénatom­ hoz kapcsolódni. a síkkal párhuzamos (ekvatoriális) helyzetű -OH-csoporttal rendelkező a /J-konfigurációjú molekula.) Az öt szénatomos pentózok molekulái szintén lehetnek köztestermékek. nukleinsavak) felépítésében. (19. ún. A folyamatot a lánc utolsó előtti szénatomjához kapcsolódó oxigén nemkötő elektron­ párjának az oxocsoport elektronhiányos szénatom­ jához történő bekötődése indítja el (nukleofil [„atom­ magot kedvelő"! addíció .C . amelyek reakciójakor ötvagy hattagú gyűrű alakulhat ki.kiralitáscentrumok). A gyűrűs molekula síkjára merő­ legesen elhelyezkedő (axiális helyzetű) hidroxilcsoportot tartalmazó az a-.gyűrűvé záródott formában . A triózok.és az L-konfigurációt. A glicerinaldehid az anyagcsere­ folyamatok egyik legfontosabb köztesterméke. de fedésbe nem hozhatók A szénatom királis.) szénatomja is kiralitáscentrum. A D-monoszacharid a D-glicerinaldehidre vezethető vissza. 19. vagyis a folyamatokban képződik. Az élő szerve­ zetben elsősorban ilyen szénhidrátok fordulnak elő.2.O H részlet szénatomjai .3. szénatomon az oxocsoportból a gyűrűvé záródás során kialakuló glikozidos hidroxilcsoport helyzete alapján alakul ki az a. Ennek meghatározott konfigurációja alapján elkülönítjük a D.A SZÉNHIDRÁTOK 19 19. glikozidos hidroxilcsoporttá alakul. A gyűrűs szerkezet kialakulása Azok a hidroxilcsoportok. (19.1.datív kötés jön létre). míg a lánc utolsó előtti szénatomja -OHcsoportjának oxigénje a gyűrű tagjává válik (éterkö­ tést létrehozva). Gyűrűs molekula kialakulása (fent). de . (19. A kialakuló gyűrűs molekulában az oxocsoport hidroxilcsoporttá.és a /^-konfiguráció (anoméria). vizes oldatukban pedig a nyílt és a gyűrűs formájuk is előfordul. Az 1. majd tovább­ alakul. Ezeknek a molekuláknak kikris­ tályosítva csak a gyűrűs formájuk. Mint a legtöbb monoszacharidnak.2.mivel a mo­ lekula két vége eltérő . ha négy különböző ligandum (egy molekulában a központi atomhoz kapcsolódó atom vagy atomcsoport) kapcsolódik hozzá (a lánc­ közi H . ennek is a foszfátszármazékai a jelentősek (glicerinaldehid-3-foszfát).3.nagyon fontosak az anyagcserében nélkülözhetetlen nukleotidok és származékaik (koenzimek.

Reakció Tapasztalat fémezüst válik ki fekete csapadék.0 zöld 2Cu+ + 20H/:-CH0 + CuO melegítés Cu20 COOH + Cu 2 0] vörösbarna gyűrű a két folyadék határán vöröses szín jelenik meg a ketózt tartal­ mazó oldatban Aldóz-ketóz elkülönítés erős szervetlen savak hatására vízelvonással heterociklusos vegyület jön létre -> színes fenol­ származék alakul ki a) Molich-próba: ketóz + c c H 2 S0 4 (alárétegezve) oxi-metil-furfurol képződik b) Szelivanov-reakció: ketóz + sósavas rezorcin . Az aldehidcsoportot tartalmazó H-©^0H sí szőlőcukor (glükóz) a legfontosabb szénhidrát. hogy 20.20 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE H-O-OH HO-0-H szempontjából. A heterotróf élőlények táplálkozásában betöltött jelentős szerepe mellett az anyagcsere-folyamatok köztestermékeként is gyakran találkozunk foszfátszármazékával. A monoszacharidok vízben jól oldódnak. mert H-0-OH H ©-OH a szénhidrátszállítás ebben a formában történik I sejten belül H a sejtek közötti térben is (20.lebontása általában ebből indul ki. vagy ezüsttükör formájában Ezüsttükör-próba redukáló hatás -CHO 2Ag+ + 20H.1.hH.: Na-K-tartarát (Seignette-só) + NaOH >-C00H + 2Cu+ + 20H. és egyúttal energiát is tárolnak. és a nagy rok A glükóz tömegben előforduló poliszacharidok is glükóz­ ból. afruktózMagyar neve (gyümölcscukor) utal arra. A monoszacharidok jellemző reakciói Vizsgált tulajdonság Anyagok AgN03 + NH40H (fehér csapadék. Az állatok táplálkozása szempontjából nagyon fontos a legédesebb ízű monoszacharid.2. Foszfátésztereik a szénhidrát­ anyagcsere köztestermékei.). Ezt jelentősen akadályozza. vagy annak származékaiból épülnek fel. így könnyen átjutnának a sejthártyán.: CuS04 Fehling II.[Ag(NH3)20H] •* -C00H + 2Ag + H20 CuS04 + 2Na0H -» Cu(OH)2 + Na2S04 fehér csapadék -> a feleslegben mélykék színnel oldódik (= CuO) -CHO + 2Cu 2 + + 40H> voros szinu csapadék (Cu20) képződik a réz(ll)oxid redukáló­ dásával Fehling-reakció redukáló hatás Fehling I. A cuk­ és 20.1. hogy foszforsavval kapcsolódnak össze (kondenzáció). a lúg feleslegében oldódik = Ag20) I 3I termésekben fordul elő.

molekula. A szacharóz kialakulásakor a glükóz 1. A vízben nem oldódó cellulóz a növények tipikus vázanyaga.1. A diszacharidok DISZACHARIDOK Két monoszacharidból állnak.általában kolloid méretű polimer .1. POLISZACHARIDOK A poliszacharidok több száz vagy több ezer monoszacharid összekapcsolódásával (konden­ zációjával) létrejövő makromolekulák. s ezek képesek redukálni. el nem ágazó egyenes láncot alkotnak. A laktóz (tejcukor) és a szacharóz (répacukor. A cellulóz molekulája több ezer /J-glükózból áll (21. vagyis a kapcsolódó egyik glükóz 1. melyeket éterkötés kapcsol össze.2. A maltózban.) A diszacharidok is jól oldódnak vízben. A láncon belül az egymás melletti egységek és az egymás mellett fekvő láncok között is ki­ alakulnak hidrogénkötések. a cellobiózban és a laktózban azon­ ban a második gyűrű glikozidos hidroxilcsoportja szabad. és édes ízérzetet keltenek.). Az egyes poliszacharidok közötti különb­ séget a monomerek típusa és száma. (21. nádcukor) a heterotróf élőlények tápanyagaként tölt be jelentős szerepet.2. amelynek mole­ kulatömege nagyobb. A poliszacharidok monomerje a glükóz. (21. így Földünk legelterjedtebb összetett szénhidrátja. Jellegzetes szerkezete miatt csak néhány baktérium. két hexóza a galaktóz és a glükóz.A SZÉNHIDRÁTOK 21 21. a cellobioz és a laktóz redukáló tulajdonságú. szénatomján található hidroxilcsoportok gliko­ zidos hidroxilcsoportok kondenzálódnak. mint 10000. Ennek következtében egyik gyűrű sem képes vizes közeg­ ben kinyílni. és a mellette lévő egység 4. és a fruktóz 2. amelyek az egységek elrendeződése miatt hosszú. szénatom­ ján lévő hidroxilcsoportok között kialakuló éter­ kötés. szénatomján lévő hidroxilesöpört reakciójával alakul ki az éterkötés. A maltóz és a cellobioz lebontási köz­ testermékként jelentős az élővilágban. amelyek jelentős mér­ tékben stabilizálják a molekulákat. A tejcukor az emlősök tej váladékának fontos alkotója. Min­ den molekula közös jellemzője a monomerek kö­ zötti 1-4 glikozidkötés. a glü­ kóz és fruktóz alkotja. A cellulóz lebontásakor képződő cellobioz két /3-glükózból áll.) A szacharóz a növényekben fordul elő. A cellulóz molekulaszerkezete (1). A maltóz. a sejtfal alkotója. vagyis ezért nem redukáló hatású a szacharóz. Makromolekula: olyan . így nincs szabad aldehidcsoport. illetve egyes alacso­ nyabbrendű eukarióta képes speciális enzimeivel lebontani. A kondenzációban legalább az egyik egyszerű cukor glikozidos hidroxilcsoportja részt vesz.1. és a másik hexóz 4. Mindkét esetben az egyik hexóz 1. Nem redukáló hatású diszacharid. A két a-glükózból álló maltózt általában a kemé­ nyítő vagy a glikogén lebontásakor találjuk meg az élőkben. 21. valamint összekapcsolódási módjuk adja. a cellulóz szá­ lak szerkezete (2) és a cellulóz a sejtfalban (3) .

Spirális el­ rendeződése biztosítja a keményítő kimutatásának alapját. A keményítő (amilum) két különböző összetevője az amilóz és az amilopektin (szemcsénkénti arányuk 20 : 80 százalék. Miért lehet vázanyag a cellulóz? 10. Miért nem redukáló hatású a szacharóz? 8. hanem spirál (hélix) alakú. A szénhidrátoknak is kialakulnak az élő rendsze­ rekben származékaik. Mi okozza a monoszacharidok jó vízoldékonyságát? 4. A gerincesekben apró szem­ csék formájában (22.2. a kél mo­ lekula kapcsolata miatt megváltozik az elektronok energiaszintje. A több ezer a-glükóz egység által kiala­ kított spirál azonban sokkal sűrűbben tartalmaz 1 -6-os elágazásokat. ami a jód elektronburkának fényel­ nyelését megváltoztatja. hogy sok száz a-glükóz kondenzációjával jön létre. Mindkettőre jellemző. újra megjelenik a Lugol-oldat barna színe. Mi miatt nem lehet gyűrűs molekulája a triózoknak és a tetrózoknak? 3. (P Q A glikogén a keményítő amilopektinjéhez ha­ sonlít. Kék szín jelenik meg. A szemcsék réteges felépítésűek. Az amilopektinbcn is jellegzetes a fenti mole­ kulaalak. Az amilóz több száz glükóza az 1 -4 glikozidos kötéssekkel el nem ágazó láncot hoz létre. 22. A barna színű Lugol-oldat (KI-os I2-oldat: a jodidion lehetővé teszi az apoláros jódmolekula 1 22.1. az állatokra. Miért nincs két szénatomos szénhidrát? 2.).2.IT —> I^ kelet­ kezik) jódja behatol a hélix belsejébe. de 20-25 egységenként 1-6-os glikozidkötésekkel elágazó. A keményítő „korróziója" vízben való oldódását.22 amilóz A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE amilopektin 22. Miben tér el a keményítő és a glikogén? . Milyen biológiai jelentősége van az élő rendszerben előforduló diszacharidoknak? 7. ágas-bogas szerkezet alakul ki. Miért lehetnek energiatárolók a szénhidrátok? 6. A keményítő a növényi sejtekben a fotoszin­ tézis eredményeként képződik. Miért nem oldódnak vízben a poliszacharidok? 9. A meneteket H-kötésck tartják össze. Ha felmelegítjük a rendszerünket. Az amilóz és az amilopektin molekulája A tartalékszénhidrátok közül a növényekre jel­ lemző a keményítő. Miért redukáló tulajdonságúak az élő szervezet monoszacharidjai? 5. valamint a gom­ bákra a glikogén. a kék szín eltűnik.). Az a-kötések kötésszögei miatt nem lineáris. hiszen a hőmozgás fokozódása miatt a jód „kirázódik" a spirálból. hiszen: I -l. Az állatok és a gombák ki­ tinje például fontos vázanyag. és bennük az amilóz és az amilopektin szénhidrát-molekulák mellett a szénhidrátot bontó amiláz enzimet is megtaláljuk.1. majd fajra jel­ lemző alakú szemcsék formájában raktározódik. 3 ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. a májban és a harántcsíkolt izmokban tárolódik.

. a kacsazsír sárgás. Zsírsavak: hosszú szénláncú ( C ) 2 24) telített vagy telítetlen szerves savak (az élő szervezetben páros szénatomszámúak). a sok szén-hidrogén kötésnek köszönhető. szobahőmérsék­ leten szilárd. A HIDROLIZÁLHATÓ LIPIDEK A neutrális zsírok (gliceridek) háromértékű al­ koholnak.H kötések oxidációjával (főleg a hidro­ gén vízzé oxidálásával) nagy mennyiségű energia szabadulhat fel. Bár az egyes molekulák nem faj specifikusak. sztearinsav: C 1 7 H 3 3 C O O H .A LIPIDEK 23 LIPIDEK Az életfontosságú szerves vegyületek nagyon heterogén csoportja.C H 2 . A C . mint az állati zsírok. melyek közé sokfajta.5 kJ energia nyerhető a sejtben. 7 H 3 1 C O O H . ezért folyékonyabbak. Közös tulajdon­ ságuk.) oldódnak. így különbség van az egyes fajokból kinyert zsírok. A lipidek különböző típusainak legfontosabb jellemzői tere.1. melynek szénláncai sok telítetlen kötést tartalmaz­ nak. a bekap­ csolódó egyéb molekularészletek módosíthatják. Az apoláris tulajdonság általában a bennük található számos [ . hogy apoláris. míg ugyan­ olyan tömegű szénhidrátból 17. a glicerinnek zsírsavakkal alkotott ész­ 23. A növények neutrális zsírját olajnak nevezzük. olajok között. benzol. ugyanazon a hő­ mérsékleten folyékonyabb a sertészsírnál. A sertészsír fehéres. így a lipidek egyik legfontosabb szerepe az energiatárolás (1 gramm lipidből 39. de az adott zsírmolekulák megfelelő arányú raktározása fajra jellemzően történik. válto­ zatos felépítésű anyag tartozik. Egyes típu­ saikban a jellegzetességet az oldal láncok. zsíroldószerekben (klo­ roform. éter stb. Minél több a molekulában a telítetlen zsírsav. olajsav: C 1 7 H 3 3 C O O H : linolsav: C . ún.2 kJ). A leggyakoribbak: palmitinsav: C | 5 H 3 | C O O H .] csoportnak. annál inkább folyékony a molekula halmaza.

melyet ban is oldódnak.bár főleg keményítő formá­ membránok alapját képezik. a dió. a mák stb. Ezt használják ki a kozmetikai cégek tárol olajból a repce. míg a poláros rész a vizes lehetőséget biztosítva a lipáz (a zsírokat hidroközeghez vonzódik. és a biológiai A növények . a napraforgó. és a sejt környezete is vizes fontos szerepet tölt be az állat hő-. neutrális zsír (2) és a lecitin (3) molekulájának szerkezete A neutrális zsírok legjelentősebb biológiai A folyadékban kolloid méretű micellákat szerepe az energiatárolás. az apoláris részek egymással szembe­ K-vitamin. Különösen sokat membránhoz. A liposzómák gyoró. Az epesavak a májban képződnek.és közül. Emiatt a sejthatáron a fosz­ miatt mechanikai védelmében is. majd ezt a lipoA felépítés tekintetében a gliceridekhez leg­ szóma .az olajat raktározó A liposzómák kettős foszfatidrétege hasonló a sejt­ alapszövetükben különítik el. Ebből következik. elsősorban a bőraljában kedve ún. részét képezi a foszfatid-molekulának. az poláros és .giai membránok alkotója. alapváza a sztefatidok alapvegyülete. jában tárolják az energiát .24 1 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE palmitinsav linolsav 24. Szerepet a felületeken. hiszen a két emészthetőségét segítik. mely a foszforsavval együtt poláros A vázhoz kapcsolódó oldalláncok. tehát poláris. funkciós cso­ portok változatos sajátságú típusokat alakítanak ki. a citoplazma.a zsírsavak miatt . A-. a fosz­ A szteroidok kiindulási vegyülete. A foszforsavat észteresíti ránváz. ami biztosítja tartós tárolásukat. fokozza a hártyák guk alapján választhatjuk el.és egy ötatomos kondenzált gyűrű alkot. melyet három még egy aminő.apoláris részük is. epe alkotójaként a tápanyagként bekerült Iipidek Ez a térszerkezetre is hatással van. Mivel a zsír rossz hővezető. liposzómakat kialakítani. A koleszterin a foszfatidokkal együtt a bioló­ A neutrális zsírokat a foszfatidoktól az oldékonysá.) rész a lehető legtávolabb igyekszik elhelyezkedni A zsírok felületi feszültségét csökkentik. A D-vitamin a normális csontosoéterben. hiszen van vitaminná. közegtől eltávolodni. . így azokat egymástól.és hidroxilcsoportot tartalmazó hat. Tartaléktápanyagként képeznek.1. üregébe építik be a hatóanyagot. E. közelebb a foszfatidok és a glikolipidek állnak. Mindkettő jól oldódik merevségét. enzim aktiválásában is.juttatja be a bőr sejtjeibe. fázishatárokon .pl. A zsírrétegben fatidok apoláris részei kiszorítják a vizet maguk oldódik az apoláros tulajdonságú D-. hogy lizáló) enzimnek a Iipidek emésztéséhez. A sejt belső halmozódik fel. Zsírsav (I). A szteránváz alapja a gonán. víz felületén játszanak e molekulák felszívásában és a lipidbontó egyrétegű (monomolekuláris) hártyákat képeznek. sőt képesek kettős rétegben elhelyez­ az állatok zsírszövetében. (25. a mo­ a liposzómás krémek készítésekor. így része. Az így kialakult molekula a foszfatidsav.1. Az apoláris rész igyekszik a vizes apró cseppekké alakítva megnövelik a felületüket.könnyen létesítve kapcsolatot a sejtmemb­ ránnal . molekula. fordulva kettős réteget alakítanak ki. míg a foszfatidok az éteres olda­ a szervezet előanyag (ergoszterin) formájában tukból ezen oldószerek hatására kicsapódnak. sőt vastagsága alapú. vesz fel. de a har­ A NEM HIDROLIZÁLHATÓ LIPIDEK madik -OH-csoporthoz foszforsav kapcsolódik. és a bőralja zsírszövetébe raktározódva A szerkezet következtében a foszfatidok ket­ a napfény UV-sugarainak hatására válik aktív tős tulajdonságúak (amfipatikusak). A foszfatidok molekulájában a glicerin két hidroxilcsoportját észteresíti egy-egy zsírsav. de a neutrális zsírok acetonban és alkohol­ dáshoz szükséges zsírban oldódó vitamin.

A LIPIDEK Sok hormon is a szteránvázas vegyületek közé tartozik. Ezek a mellékvesekéregben (pl. aldoszteron, kortizon) és az ivarmirigyekben (ösztrogének, progeszteron, tesztoszteron) termelődnek. Fontos szerepük van a belső környezet szabályo­ zásában és a két nem közötti eltérések kialakí­ tásában. Képzésük a koleszterinből indul ki. A nö­ vényekben termelődő szteroidokat gyógyszerként használhatjuk (digitonin). (25.1.) Az ötszénatomos izoprén (2-metil-l,3 butadién) különböző számú molekulájának összekapcsoló­ dásával alakulnak ki az illat- és színadó vegyületek, a terpének és a karotinoidok. A karotinoidok a növényekben és az állatok­ ban is megtalálhatók. A molekulákban a sok kon­ jugált kettőskötés ^-elektronjai delokalizálódnak, így a látható fény fotonjai képesek gerjeszteni. Az elnyelt, illetve kisugárzott energia miatt a mole­ kulák színesek, a szín a sárgától a vörösig változik. A likopin a paradicsom termésének piros szí­ néért felel, míg a karotin a sárgarépa karógyö­ kerének narancssárga színét adja. A növények fotoszintézisében is fontos szerepe van a karotinnak és oxidált származékának, a sárga xantofillnak. A levelek színtestjeiben a karotinoidok a fényener­ gia megkötésében, illetve a klorofillok védelmében játszanak szerepet. A szerv clszáradása során a zöld klorofill lebomlik, és egyéb színes vegyületek (antociánok) alakulnak ki. Az eközben kialakuló változatos színek között láthatóvá válnak a karo­ tinoidok is. Az idő előrehaladásával a karotin eloxidálódik, a levél lassan megsárgul. A karotinoidok közé tartozik az állati és az emberi szervezet számára fontos néhány zsírban ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. Miért apolárisak általában a lipidek? 2. Miért jó tartaléktápanyag a lipid? 3. Mi a hasonlóság és a különbség a neutrális zsírok és a foszfatidok között? 4. Miért képezhet határhártyákat foszfatidok tömege? 5. Milyen tulajdonságú festékkel mutathatjuk ki a neutrális zsírok jelenlétét? 6. Mi eredményezi a szteroidok nagy változatosságát? 7. Miért veszélyes, ha sok koleszterin kerül a biológiai membránba? 8. Milyen biológiai szerepet tölthet be egy szteroidmolekula? 9. Miért színesek a karotinoidok? 10. Miért nem hidrolizálhatók a karotinoidok?

25

25.1. Szteránvázas vegyületek oldódó vitamin is. Az A-vitamin bőrvédő hatású, és a szem látóbíborának, a rodopszinnak az alko­ tásában vesz részt. Karotinszármazék a véralvadási fehérjék (pl. protrombin) képzésében nélkülözhetetlen szerepet játszó K-vitamin, és az E-vitamin is. A lipidek kimutatása az oldékonysági saját­ ságuk alapján történik. Az apoláris tulajdonságú, ugyanakkor piros színű szerves festék, a Szudán III. a sejtben, vagy oldatban ott halmozódik fel, ahol apoláros a közeg. A piros szín megjelenése utal a lipidek elhelyezkedésére. Akarotinoidokat antimon-triklorid kloroformos oldatával mutathatjuk ki. Az Sb3+-ion bekapcsoló­ dik a karotinoidba és megváltoztatja a delokalizált elektronrendszer fényelnyelését, ami kék szín megjelenését eredményezi.

26

A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE

FEHÉRJÉK
A sejt fehérjéit aminosavak építik fel. Az amino­ savak aminő- és karboxilcsoportot tartalmazó szerves, kisméretű molekulák. (26.1.) Vizsgáld meg a 26.1. ábrán a fehérjéket felépítő 20-féle aminosavat. Mi a közös bennük? Aminosavak: aminő- és karboxilcsoportot tar­ talmazó molekulák. a-aminosav: a lánc a-szénatomjához kapcso­ lódik az aminocsoport. Az aminosavak bázikus aminő- és a savas jellegű karboxilcsoportja vizes oldatban, de kristályosítva, szilárd állapotban is ikerionos szerkezetűvé alakul: az aminocsoport pozitív, a karboxilcsoport negatív töltésű. Az aminosavak ezért szobahőmérsékleten ionos jellegű rácsot kialakítva szilárd halmaz­ 26.1. A 20-féle aminosav állapotúak. Amfoterek, protont képesek felvenni, illetve leadni. A glicint kivéve az a-aminosavak rendelkeznek legalább egy kiralitáscentrummal (az a-szénatom). A fehérjéket felépítő aminosavak L-konfigurációjúak, ellentétben az élő szervezet szénhidrátjaival. Az a-aminosavak mellett az élő szervezetben fontos szerepe van a /3-alaninnak (a koenzim-a mo­ lekulában), és a y-amino-vajsavnak (GABA), mint az idegrendszer ingerületátvivő molekulájának. A természetes eredetű fehérjék a-aminosavai amidkötéssel, peptidkötéssel kapcsolódnak össze. Az egyik aminosav karboxilcsoportja a másik ami­ nosav aminocsoportjával vízkilépéssel kapcsolódik. Korlátlan számú monomer kötődhet egymáshoz, így polimer molekulák, polipeptidek alakulnak ki. A fehérjék sajátságos térszerkezetű polipeptid óriásmolekulák. (27.1.)

A FEHÉRJÉK

27

egységekből kialakuló szerkezete leggyakrabban az a-hélix, illetve a /3-redő. Ezeket a szerkezeteket a peptidkötések atomjai között kialakuló másod­ rendű kötések (főleg hidrogénkötések) tartják fenn. Az a-hélixre a spirális szerkezet, a /3-redőre az egymás mellé hullámpapírszerűen rendeződött láncrészek jellemzőek. Bizonyos aminosavak (pl. Glu, Ala, Leu, His) előfordulása kedvez az a-hélix kialakulásának. Az aminosav-alapláncok (-NH-CH-CO-) sora felülről lefelé haladva - az óramutató járásának megfelelő irányban spirálisan rendeződik, vagyis jobbcsavarodású. Egy csavar 3,6 aminosavat tartal­ maz, ami miatt a peptidkötések kissé elcsúsztatva kerülnek egymás fölé. így az egyik peptidkötés oxi­ génje (karbonil) a föléje kerülő másik -NH (imino)részletével alakít ki hidrogénkötést, amivel rögzíti a spirált. Az oldalláncok sugár irányban a spirálból kifelé helyezkednek el. A /3-redő (főleg Met, Val, Ile, Cys többlet esetén) cikcakkos fonal formájában rendeződik el úgy, hogy polipeptidlánc-szakaszok rendeződnek egymás mellé. Ebben az esetben is a peptidkötések közötti H-kötések rögzítik a szerkezetet. A prolin aminosav lánctörő. Azzal, hogy az oldallánca az alaplánccal kötést létesít, egyik szerkezet kialakításában sem vehet részt. A fehérjék harmadlagos szerkezetét a teljes polipeptidlánc további térbeli elrendeződése adja. Ez gyakorlatilag a másodlagos szerkezeti elemek egymáshoz viszonyított elrendeződését jelenti. 27.2. A fehérjék szerkezete peptidkötés

27.1. A peptidkötés kialakulása és bomlása Polipeptid: sok aminosavat tartalmazó mo­ lekula (pl. inzulin, glukagon, hormonok). Fehérje: a jellegzetes térszerkezettel rendel­ kező, sajátságos működésű polimer makro­ molekula. Az építőegységek (aminosavak) összekapcsolódási sorrendje egyediséget kölcsönöz az adott fehérjének. Az aminosavsorrend a polipeptidlánc elsődleges szerkezete. Az átlagos méretű fehérje kb. 100-300 amino­ savból áll. Ha egy 300 egységből felépülő fehér­ jében mind a húszféle aminosav előfordulhat, akkor 20 3 0 0 db különböző aminosav-sorrend ala­ kulhat ki. Ez hatalmas változatosságot eredményez. A kémiának külön ága - a peptidkémia - foglalko­ zik a peptidek, a fehérjék kémiai tulajdonságaival. Az elsődleges szerkezet meghatároz egy tér­ szerkezetet (lánckonformációt), melyet a polipeptidlánc igyekszik felvenni. Az elvileg végtelen sok elrendeződési lehetőség közül a természetben egy adott fehérje csak egy vagy néhány konfor­ mációban fordul elő. Ennek oka az összekapcso­ lódott aminosavak oldalláncainak nagysága és töltése, valamint a környezet - kémhatás, hőmér­ séklet, az ionok koncentrációja - viszonylagos állandósága. A fehérjék lánckonformációja több szinten alakul ki. A másodlagos szerkezet a polipeptidlánc rövidebb-hosszabb részeinek térbeli elren­ deződését jelenti. Viszonylag monoton, ismétlődő

A fehérjéket hidrolizálva aminosavak keletkez­ nek. kazein stb. A porfirinváz konjugált kettőskötés-rendszerrel rendelkezik.2. kollagén. hanem egyéb. aktin. A hem alapját négy pirrolgyűrű összekapcsolódásával kialakuló porfi­ rinváz és vas(II)ion alkotja (28. A csak aminosavakból felépülő molekulák az egyszerű fehérjék (proteinek).1. lipoproteid (a nem fehérje rész lipid). a szemünk látásban fontos fehérjéje. A fehérjék több­ ségét bontva nemcsak aminosavak keletkeznek. A fe­ hérjelánchoz kapcsolódik egy nem fehérje termé­ szetű rész. A mioglobin az izmok oxigéntároló fehérjéje. Asp-Lys) jöhetnek létre. metalloproteidekről (fémion. kiszorítva maguk közül a vizet. mioglobin. a Ser-Tyr között). a ferredoxin). Ezek az összetett fehérjék (proteidek). A hem és a mioglobin . Az apoláris oldalláncú aminosavak van der Waals-kötésekkel kap­ csolódnak össze (pl.) A harmadlagos szerkezet jellegzetes megje­ lenési formája a globuláris szerkezet. (28. vagy a tej tartalékfehérjéje. fibrinogén stb. Ilyen esetben az összekap­ csolódó két vagy több alegység egymáshoz viszonyított helyzete is jellemzi a fehérjét. Összetett fehérjék (proteidek): szerves vagy szervetlen nem fehérje részt is tartalmazó fe­ hérjék (pl. a piros színű hem. A nem fehérje rész igen változatos meg­ jelenésű. a Leu és Ala oldallánca). a rodopszin). A név utal a nem fehérje részre: nuklcoproteid (a nem fehérje rész nukleotid típusú). A globuláris forma gömbszerű térkitöltésű.). De beszélünk kromoproteidekről (színes vegyületek.28 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE 28. amely a delokalizáció miatt könnyen gerjeszthető. Egyszerű fehérjék (proteinek): csak amino­ savakra hidrolizálható fehérjék (pl. Gyakran több fehérjelánc (alegység) alkot egy működő fehérjét. Ilyen a hem a hemoglobinban. nem fehérje molekularészletek is felszabadulnak. glükoproteid (a nem fehérje rész szénhidrát) stb. pl. 28. melyet az aminosav-oldalláncok közötti kötések stabilizálnak. ribonukleáz. A több polipeptidláncból felépülő fehérjék esetén a lán­ cok egymáshoz viszonyított helyzete adja a negyed­ leges szerkezetet.). a kazein. A lánckonformációt biztosító kötések (vázlat és képlet) A lánckonformációt másodrendű és elsőrendű kémiai kötések rögzítik. pl. amely fosz­ fátcsoportot tartalmaz. A savas és a bázikus aminosav-oldalláncok között a protonvándorlás miatt ionos kötések (pl. Egyes oldal­ láncok képesek hidrogénkötések kialakítására is (pl. A lánc teljes hosszában azonos másodlagos szerkezetű mole­ kulák szálas alakot is felvehetnek. mucin.). a fotoszintézis egyik enzimje.2.1. Az ilyen mo­ lekulákat fibrilláris fehérjéknek nevezünk. vagy a redoxi-reakciókat segítő citokróm-c molekulában. sőt két cisztein aminosav -SH-csoportja kovalens kötést (diszulfidhíd) képes kialakítani.

oldalláncok) a meghatáro­ zóak. amelyek képesek egymással kapcsolódni. 29. így képes a mioglobin oxigént tárolni az izomban.3. A molekula négy alegységből áll.1.és két /3-lánc) összesen 576 aminosav alkotja. s így a mű­ ködésére. a lánckonfor­ mációnak. Mi­ vel a molekulát csak egy fehérjelánc építi fel. Ezek könnyen összeakadnak. A betegben szabálytalan (legtöbbször sarló) alakú vörösvérsejtek alakul­ nak ki. az elsődleges szerkezet a meghatározója a térszerkezetnek. ami a beteg halálához vezet. Normális (1) és sarló (2) alakú vörösvérsejtek így az aminosavsorrend. amely az oxigén­ szállításban részt vesz. de a vasionon keresztül kötődik hem is a fehérje­ lánchoz. ha olyan oldalláncú aminosavak kerülnek egymáshoz közel. Jól szemlélteti ezt a sarlósejtes vérsze­ génység (29.2.1. Tehát egyetlen aminosav megváltozása is jelentős hatással lehet a fehérje térszerkezetére.3. mely a működését is befolyásolja.A FEHÉRJÉK 29 29.) kialakulása.) A négy egység kapcsolódása adja a molekula negyedleges szerkezetét. A kötések csak akkor jöhetnek létre. . A térszerkezet kialakításában tehát az amino­ savak (peptidkötések. összecsapód­ nak. beépülő amino­ sava glutaminsav helyett valin. s ezzel tulajdon­ ságának módosulását eredményezi. melyek egyenként hasonlítanak a mioglobinhoz. a mio­ globin nem rendelkezik negyedleges szerkezettel. A hemoglobin A Fe 2 + a porfirinváz nitrogénjeihez kapcsolódik. A sarlósejtes vérszegénységet okozó hiba mind­ össze egyetlen aminosav helytelen beépülése miatt következik be: az egyik /3-lánc 6. s elzárják a vékony ereket. A vörösvérsejtek fehérjéinek döntő többségét a negyedleges szerkezettel is rendelkező hemoglo­ bin adja. (29. Minden alegységhez van egy-egy hem. A felnőtt ember hemoglobinjának négy fehérjeláncát (két a. A koordinatív kötések lehetővé teszik. Az elsődleges szerkezet megváltozása tehát a fehérje térszerkezetének. A betegség kialakulása a vörösvérsejt hemoglobinjának hibája miatt következik be. A fehérjék csoportosítása szerkezet szerint 29. Gyakran az oxigént sem képesek szállítani. hogy az oxigénmolekula is a vashoz kötődjön.

sőt egyes anyagoknak (ionok­ nak. albuminok. szállítóanyagok. mind a koaguláció . tehát gyenge kötőerőt jelentenek. és a védekezésben is nélkü­ lözhetetlenek. védekező fehérje 8. Vannak közöttük az élőlények szerkezetét meg­ határozó fehérjék (elasztin. összhúzékony fehérje 7. hasznosul. 30. vagy visszafordíthatatlan (irreverzibilis). amiláz növekedési hormon miozin. melynek eredményeként megszűnik a biológiai aktivitás. hanem koagulálódik is. szabályozó fehérje kollagén hemoglobin. /3-redő és a-hélix egyaránt előfordulhat. hor­ monok. a fehérje nemcsak denaturálódik. Mind a denaturáció. szálas szerkezetű aminosavak mellett szerves vagy szervetlen nem fehérje részt is tartalmaznak 2. A fehérjék denaturációja A fehérjék alapvető molekulái az élő rend­ szernek. hormonfehérje ribonukleáz immunglobulinok. szállítófehérje 3. Na + -K + -pumpa ovalbumin (tojás) lipáz.a vál­ tozást okozó hatástól függően . molekuláik nagyjából gömb alakúak általában egyféle másodlagos szerkezeti elem építi fel.2 kJ/g). a folyamatokat befolyásoló biokatalizátorok (enzimek). Mindezek. selyem kollagén miozin citokróm-c (hem tartalmú) kazein (foszfortartalom) mucin (szénhidrát) 6. A hatások gyakran még a fehérje kolloid állapotát is megszüntetik.2. Határ­ talan változatosságuk. ép fehérje 30. tárolófehérje 4. vagyis a denaturációját. aktin immunglobulin represszor csak aminosavak építik fel . „mérgező" anyagoknak) a láncra gyakorolt hatása okozhatja a térszerkezet megváltozását. enzim 5. hogy a fehérjék nagyon érzékenyek a környezet változására. szerkezeti fehérje rendezetlen (amorf). de a hidráthurok meglétére is. A fehérjék csoportosítása különböző szempontok szerint Konformáció szerint Összetételük szerint Egyszerű (proteinek) Összetett (proteidek) Feladatuk szerint Globuláris Fibrilláris Feladat Példa 1. szaru). a mecha­ nikai hatásokra. A kémhatás változása az ionos kötéseket is tönk­ reteheti. hemoglobin amiláz keratin.lehet vissza­ fordítható (reverzibilis). ezzel a működés módosulását. specifikusságuk az élet számos kis részletében megjelenik.30 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE A térszerkezetet biztosító kötések többnyire másodrendűek.1. elsődleges szerepük mégsem az energiatárolás és -szolgáltatás. Nem véletlen. Bár energiatartalmuk megegyezik a szén­ hidrátokéval (17. Denaturáció: a fehérjék térszerkezetének olyan megváltozása. Az élőlény mozgását is fehérjék biztosítják. megszűnését. A másodrendű kö­ tések nagyon érzékenyek a hőváltozásra. a feladatuknak megfelelő módon és mértékben működni csak optimális körülmények között képesek. Koaguláció: a kolloid állapot durva diszperz rendszerré alakul (kicsapódás).

A fehérjék és az azokat felépítő elemek kimutatása .1.A FEHÉRJÉK 31 31.

Mi történik az aludttej kialakulásakor a tejben? Miért? 7. glicin 9. 32. 7. A hordozó.sav 6. Ismertesd a fehérjék specifikusságát! . gél és más is lehet. Mi jellemzi a peptidkötést? 3. aszparagin. Keress különbséget egy poliszacharid és egy polipeptid molekula között! 8. majd végigfuttatjuk a mozgó fázist. Papírkromatográfiás felvétel 1. Milyen szempontból csoportosíthatjuk a fehérjéket? 6. ábrán láthatod a kétdimenziós papírkromatográfia mód­ szerét. hogy a szét­ választandó vegyületkeverck anyagai különböző megoszlást mutatnak egy nagy felületű álló fázis és az azon átáramló mozgó fázis között.32 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE 32. cukor-foszfát 2. alanin 11. almasav 8. szerin 10. cukor-foszfát 3.1. így a szilárd fázis különböző helyein gyűlnek össze.1. glicerinsav-foszfát 4. trióz-foszfát Az álló fázisra csepegtetjük a szétválasztandó keverék kis mennyiségét.2. Mi eredményezi a fehérjék változatosságát? 2. míg a mozgó fázis legtöbbször folyadék. Miért érzékeny a legtöbb fehérje a környezet változásaira? 4. valamilyen oldószer. A papírkromatográfia Az egyik leggyakrabban használt módszer a fe­ hérjéket felépítő aminosavak szétválasztására a kromatográfia. A minta anyagai tulajdonságai alapján hosszabb-rövidebb utat tesznek meg. szacharóz glikolsav fenol : víz fenol : víz fenol : víz ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. A módszer alapja. Miért mérgezőek a higanyvegyületek? 5. A 32. álló fázis papír. Miért választhatók el jobban a felvitt keverék anyagai? 5.

vagyis a nukleotidhoz további foszfátcsoportok kapcsolódnak.A NUKLEOTID TÍPUSÚ VEGYÜLETEK 33 NUKLEOTID TIPUSU VEGYÜLETEK Az élő rendszereket alkotó molekulák egy másik csoportjának közös jellemzője. pentóz (ribóz vagy dezoxiribóz) és egy foszforsav alkotja. a felszabaduló energia jelentős része pedig felhasználódik a lezajló folyamatban. A kötés a biokémiai reakció energiájával alakul ki. 33. Sok nukleotid összekap­ csolódásával pedig makromolekulák. amely nél­ külözhetetlen minden élő sejt anyagcseréjében.2.megkülönböztetésül vesszőindexet használnak. másrészt az élő rendszer kémiai reakcióit katalizáló enzimek alkotórészei (kofaktor). nuklein­ savak jönnek létre. (33. A kisebb méretű vegyületek az alapvető biológiai folyamatok nélkülözhetetlen résztvevői: egyrészt a sejt anyagcsere-folyamataiban az energiatováb­ bítás és -tárolás központi vegyületei. A nukleotidok származékai nagyon fontos sze­ repet töltenek be az élő rendszer működésében. egy öt szén­ atomos monoszacharid.. Az energia­ igényes folyamatok során hidrolizálódik az ATP foszfátjai közötti kötés. A nukleotidok felépítése Felépítését a 33. A trifoszfátok a foszfát-csoportok közötti nagy energiájú (makroerg) kötéseivel a sejtek energiaközvetítő vegyületei. a foszforsav pedig az 5'.1. Nagy energiájú (makroerg) kötés: 25 kJ/molnál több energiát tartalmazó kémiai kötés.1. Közülük a legfonto­ sabb az ATP (adenozin-trifoszfát). ábra mutatja. A szerves bázis a pentóz 1'. hiszen egy szerves bázis (egy nitrogén­ tartalmú heterociklusos molekula). szénatomját észteresíti. Ez az egység maga is összetett vegyület. melyek a biológiai informá­ ciótárolás és -átadás feladatát látják el a sejtben. 33. Az ATP molekulája P kondenzáció 36 kJ/mól . hogy alapvegyü­ letük nukleotid.2.) A nukleotidban két molekula szénlánca található. A kémiában megállapodás szerint a pentóz szén­ atomjainak számozásakor . Egy energiafelszabadulással járó biokémiai reakció esetén ATP keletkezik az ADP (adenozin-difoszfát) és a foszforsav kondenzá­ ciójával. A KISEBB MÉRETŰ NUKLEOTIDSZÁRMAZÉKOK A nukleotidok gyakran trifoszfátok formájában találhatók meg a sejtben.

) A koenzim-A felépítése és működése a 34. A molekulában megfigyelhető a nuk­ leotid és a vitamincsoport. hiszen az anyagok átalakítását végző enzimek segítői. Csak a DNS nukleotidjaiban van dezoxiribóz. hogy a nukleotid mellett vitamin jellegű csoport is megtalálható bennük. kofaktorai. Ez a molekula mind a lebontó. amelyet más helyen képes leadni. A koenzim-A -SH cso­ portjához bármilyen acilcsoport bekapcsolódhat. 34. Közös jel­ lemzőjük. Leggyakrabban az acetilcsoport (acetil-CoA) szállítását végzi. Ezek a nukleotidok is trifoszfátokká alakul­ nak a DNS képződésekor. (34. A többi nukleotid típusú vegyületben. A nukleotidok származékai az energiaforga­ lom mellett fontos szerepet töltenek be az anyag­ forgalomban is.4.2.3. A NAD+ (nikotinamid-adenin-dinukleotid) két ribóztartalmú nukleotidbol épül fel.34 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE A trifoszfátok jelentős részében a pentózmolekula ribóz. áb­ rán látható.1.4. energia­ felszabadító folyamatokban. ún. vagyis a NAD(P) + redukálódik. hogy más fehérjékkel képes összekapcsolódni. melyekben egy adenin és egy piridinvázú nikotinamid a szer­ ves bázis. Mindkét molekula azonos módon működik: NAD(P)+ + 2H -> NAD(P)H + H +. A molekula nikotinamid részére kötődik 2 elektron és egy proton.2.1. A N A D + és a N A D P + 34.) Feladata a hidrogén szállítása a lebontó. A koenzim-A és működése nikotinamid-adenin-dinukleotid-foszfát (P j 34. Mindössze egy fosz­ fátcsoporttal tartalmaz többet a NADP + . így az RNS nukleotidjaiban is mindig ribózt találhatunk. míg a másik proton a molekulával együtt mozog a közegben. A koenzim szerepe a biokémiai folyamatokban A anyag B anyag . míg a fordított reakcióban a NAD(P)H oxidálódik. (34. mind pedig a felépítő folyamatok központi vegyülete. A NAD + hidrogénszállítása 34. amely a hidrogénszállítást a felépítő folyamatokban végzi. közvetlenül biztosítva az energiát a polinukleotid lánc kialakulásához. Az eltérés azt eredményezi.

Az adenin és a timin között kettős. A két láncot a cukor­ foszforsav-lánchoz kapcsolódó bázisok között kialakuló hidrogénkötések kapcsolják össze.. A nukleotid-monomerek egy­ mással 5'-3'-foszfodiészter kötéssel kapcsolód­ nak össze. valamint a pirimidin vázú citozin (C) mindkettőben megtalálható.. (Mivel az RNS-ben lévő uracil szer­ kezete közel áll a timinhez. a guaninhoz mindig citozin kapcso­ lódik és viszont. A két mak­ romolekula bázisaiban közös. Mindkettő 4-4-féle nukleotid polimerje. A purin alapváza kilencatomos.. 35. A bázi­ soknak ez a szabályos kapcsolódása azt eredmé­ nyezi. de a DNS-ben timin (T). (35. úgy a hidrogénkötések száma is a bázisok kémiai felépítéséből kö­ vetkezik. vagyis sok. így a két lánc párhuzamos lefutású. Megfigyelhető szabályszerűség. A DNS szerkezete NUKLEINSAVAK A nukleinsavak polinukleotidok.3' vagy 3 ' . A különbséget egyrészt a nukleinsav nevét adó pentóz minősége adja.pentóz-foszfát-pentóz-foszfát. akár több millió nukleotid kondenzációjával létrejövő makromolekulák.) Ahogy a kapcsolat.a dezoxiribo­ nukleinsav (DNS) és a ribonukleinsav (RNS) alakult ki az evolúció során. A nukleinsavak elsődleges szerkezetét a nukleotidok kapcsolódási sorrendje adja. (35.A NUKLEOTID TÍPUSÚ VEGYÜLETEK 35 A dezoxiribonukleinsav (DNS) sok ezer nuk­ leotid összekapcsolódásával létrejött kettős polinukleotid láncból áll. sor alkotja.2. az RNS-ben az egy metilcsoporttal kevesebbet tartalmazó uracil (U) található.2. i/liert mondhatjuk. két nitrogénnel. a guanin és a citozin között hármas hidrogénkötés alakul ki. melyhez oldalláncként tartoznak a bázisok. egy hatos (pirimi­ din-) és egy ötös (imidazol-) gyűrű kondenzálódása. Í . Az azonos alapvázú bázisok az oldalláncokban. mely négy nirogénatomot tartalmaz.) A pirimidin váz egy hatos gyűrű. a funkciós csoportokban t*«ek el egymástól.5'). hogy a bázisok sorrendje adja a poliíukleotidlánc elsődleges szerkezetét? A nukleinsavak elsődleges szerkezete: a nukleotidok (bázisok) sorrendje a polinukleotid láncban. míg az RNS-ben ribóz található. hogy a purin vázú adenin (A) és a guanin (G). Mivel egy kilencatomos purinvázú molekulával mindig egy hatatomos pirimidinvázú bázis kötődik. hiszen a DNS-ben dezoxiribóz.1. A negyedik bázis is pirimidin vázú. hogy a két polinukleotid-lánc nem egymás tükörképe. A kialakuló lánc gerincét az egymást követő . így az adenin-uracil kapcsolat is kettős H-kötéssel jön létre). hogy adeninhez mindig timin. hanem egymás kiegészítője (komple­ mentere).. A pentóz elhelyezkedése ad irányt a polinukleotidláncnak ( 5 ' . A nukleinsavaknak két típusa .

(36. mint a kettős (-5 kJ/mól). Kialakul a kettős a-hélix. 36. így a bázisok befelé fordulnak. anionként található meg a sejtben. összekapcsolt két polinukleotid lánc. A DNS térszerkezete A DNS KETTŐS LÁNC FELÉPÍTÉSE A DNS KETTŐS SPIRÁLJA 36. A DNS-ben a két lánc ellentétes lefutású (antiparalel elhelyezkedésű). A = U. hossza 3. Ezt nevez­ zük szuperhélix szerkezetnek. Minél több egy molekula­ részletben a G = C pár. ami befolyásolja a DNSszakasz stabilitását. A DNS hatalmas mérete miatt térben további rendezettséget vesz fel: felcsavarodik. vagyis az egymásra csavarodott.4 nm. A szálak irányát a pentóz helyzete szabja meg. A molekula erősen savas kémhatású. A hármas hidrogénkötés jóval erősebb (-21 kJ/mól).2. A DNS ebben az állapotban jóval kisebb helyen elfér.1. ráadásul védettebb is a különféle hatásoktól. Az eredeti viszonyok visszaállásával azonban a molekula visszanyeri az eredeti szerkezetét.2. Egy fordulat 10 bázispárból áll.) bázisok . Aprokarióta DNS szuperhélixének kialakulása A két lánc hőhatásra vagy a kémhatás vál­ tozására elválhat egymástól. Ez a szerkezet a térben rendeződik. annál erősebben kötődik a két lánc egymáshoz. (36. A = T. és mint a leg­ több makromolekula.1.) Mivel a bázisok hidrogénkötéseit apoláris hatások is befolyásolják. hiszen a H-kötések kialakulása alacsonyabb energiaszintet eredményez benne.36 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE A bázispárosodás szabálya: a nukleinsavak­ ban a bázisok kapcsolódása természetes vi­ szonyok között: G = C.

(37. Kísérletei során felfedezte. és azt tapasztalták. élő S-variánst oltott be az egérbe —> az egér megbetegedett és elpusztult. S-vátozatot. Külön kísérletben használva az izotó­ pokat. tokot létrehozni képtelen . A gennyben talált sejtekben egy foszforban gazdag. 3.A NUKLEOTID TÍPUSÚ VEGYÜLETEK Az eukarióták DNS-e fehérjékhez kötődik.) Hogyan tudták bejuttatni az izotópot a bakteriofágba? A jelölt vírusokkal megfertőztek izotópmentes baktériumokat.1. A hisztonfehérjék a prokariótákból hiányoznak. Egy DNSmolekulán nagyon sok ilyen nukleoszóma ala­ kul ki. Ezek a fehérjék bázikus jellegű. a 3 5 S izotóp a fág fehérjéjébe épült be. de ként nem tartalmazó anyagot talált. Megvizsgálták a baktériu­ mokat. hogy azok a baktériumok váltak radioaktívan sugárzóvá. Mit tudtak meg a vírusról a kísérlettel? 37. (Az egerekből élő S-változatokat tenyészthetett ki!) Mit bizonyít még ez a kísérlet az örökítő anyagról? 37 37. 4. 50 bázispámyi DNSszakaszok kötnek össze. Avery és munkatársai (1944) ezt a kísérletet továbbfejlesztve (a hővel elölt S-baktérium külön­ böző anyagait egyenként enzimekkel emésztette. élő R-variánst összekevert hővel elölt S-variánsokkal.1. Egy fehérjemolekula pedig kívülről rögzíti a DNSszakaszt. melyeket átlagosan kb. Hershey és M. egy kb. amelyre a DNS kétszeresen. élő R-variánst oltott be az egérbe —> az egér életben maradt. hanem a dezoxiribonukleinsav a felelős. Ismeretes volt. Az örökítő anyag létének bizonyítása élő S-valtozat élő R-változat f=ft .) A DNS-ről 1869-ben Friedrich Mischer német orvos írt először. hisztonfehérjék. hővel elölt S-variánst oltott be az egérbe —> az egér életben maradt. és így juttatta élő R-rel együtt az egérbe) bizonyították.2. hogy a baktériumba csak a vírus örökítő anyaga jut be. és a ritkább. amelyeket a foszfor­ izotópot tartalmazó vírusokkal fertőztek meg. A fertőzést követően centrifugálással elválasztották a megfertőzött baktériumokat a vírusok kívül maradt fehérjeburkától. A kísérlete során 1. a 3 2 P a nukleinsavba. 140 bázispárnyi hosszúságú szakaszával feltekeredik. így egy gyöngysorhoz hasonló struktúra keletkezik. Az örökítő anyag létéről bizonyítékot először F. A hisztonmolekulákból 8 db egy hisztonmagot alkot. hogy az R-változat S-változattá alakítható (transzformálható). így kialakul a nukleoszóma.R-változatot. (37. A nukleoszomak O.betegséget nem okozó . hogy az átörökítésért nem a sejtmag fehérjéi. ezt oltotta egerekbe —> az egerek többsége megbetegedett és elpusztult. ún.2. Griffíth (1928) angol bakteriológus szolgál­ tatott: a tüdőgyulladás kórokozójának két változatát fedezte fel: a betegséget okozó tokot termelő ún. a fehérjéje nem. 2. Chase radioaktív izotópot használt a bakteriofág DNS-ének és fehérjéjének jelölésére.

és az élőlény tulajdonságainak meghatározásáért. Felfedezésükért . sőt a ribozimek biokatalizátorként is működhetnek.) Az RNS-nek méretben és működésben is több típusa alakult ki. vagyis a bázissorrend alapvetően megszabja. . messenger RNS).). guanin.2. C. A térszerkezetüket az elsőd­ leges szerkezet.szállító RNS. DNS: az élő rendszer örökítő anyaga és a fe­ hérje képzésének közvetett irányítója (feladata az információtárolás és -továbbítás). 38.1. citozin vagy uracil kapcsolódhat. H. rövidebbek.Nobel-díjat kaptak. Crick és J.38 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE A bázisüsszetételt vizsgálva E.) RNS: a fehérjék képzését közvetlenül biztosító nukleinsavak (molekulái az örökítő anyag in­ formációját továbbítják a fehérje képzéséhez.1. A DNS röntgendif'frakciós képe 38. Wilkins és R. A szerkezet megismeréséhez jelentősen hozzá­ járultak M.amennyiben egymás kiegészítői (komplementerei) . H. A ribonuklcinsav szerkezete . Watson 1953-ban ismertették a DNS térszerkezeti-modelljét. melyhez adenin. (Egyes vírusoknál örö­ kítő anyagként is szerepelhet. Fel­ használva az összegyűlt ismereteket F. . és csak egy polinukleotid-lánc alkotja a molekuláikat. és részt vesznek a fehérjeszintézisben). Ma már tudjuk.riboszóma-RNS. Franklin DNS-ről készített röntgendif'frakciós felvételei is (38. Felépítésükre jellemző. mint a DNS-é. A ribonukleinsavak (RNS) biológiai feladata a DNS-ben tárolt információnak a fehérjeképzés helyére történő továbbítása és a fehérjeszintézis közvetlen megvalósítása.ribozim stb. hogy tömegük jóval kisebb. Pentózuk a ribóz. F. D. A DNS információjának a köz­ vetítője a hírvivő RNS (mRNS. hogy a dezoxiribonukleinsav felelős az élő rendszerek (és a vírusok) tulajdon­ ságainak utódokra történő átörökítéséért. hogy a DNS-molekulákban a purin/pirimidin arány egy.bázis­ párokat képezve hidrogénkötéssel kapcsolód­ hatnak össze. hiszen a polinukleotid-lánc visszaha­ jolhat.2. és az egyes láncrészletek . Típusai: .hírvivő RNS. (38.melyet azóta egyre több bizonyíték igazolt . . Chargaff írta le.

Kialakulhat-e a polinuklcotid-lánc hidrolízisekor adenozin-3'-foszfát (az adenin tartalmú nukleotidban a 3' szénatomon van a foszfát-csoport).A NUKLEOTID TÍPUSÚ VEGYÜLETEK rnRNS . Az RNS osztályozása a legkevesebb A legkisebb méretű az aminosavat a fehérjeszin­ tézis színhelyére juttató szállító RNS (tRNS. Vizsgáld meg. Ellentmondásban van-e az energiamegmaradás elvével az ATP-ből AMP. illetve az RNS-nek? 10.riboszóma-RNS a riboszóma felépítője (a fehérjeszintézis színhelye) több ezer nukleotid a legtöbb Mérete Mennyisége a sejtben ». illetve ATP-ből ADP képződés során felszabaduló energia különbsége (vagyis ugyanolyan szerkezetű kémiai kötés szakad fel. Elnevezésükkel vajon milyen tulajdon­ ságukra utalhattak? 39. milyen különbség van a DNS és az RNS között -a bázisokban? -apentózban? -a molekula felépítésében? -a térszerkezetben? Melyik RNS-molekula térszerkezete lehet a legbonyolultabb felépítésű? Miért? A tRNS-t oldható. A sejt citoplazmájában legnagyobb menynyiségben előforduló. a NAD+ és a koenzim-A molekula? 4. egyben a legnagyobb méretű ribonukleinsav a fehérjeszintézis színhelyét adó riboszómában található riboszóma-RNS (rRNS). Miért fontosak az anyagcserében a trifoszfátok? 2. az mRNS-t labilis RNS-nek nevezték felfe­ dezésük időszakában. Milyen kötések fordulnak elő az RNS-ben? 9. azonos szintű energiaváltozás)? .szállító RNS (transzfer-RNS) aktivált aminosav szállítása a riboszómára. Miben hasonlít az ATP. Szállító RNS-molekula vázlata | ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. Miért fontosak a vitaminok az anyagcserében? 3. Melyik molekulára igaz azA + G = C + X(T vagy U)? És az A + X (T vagy U) = C + G? 8. Milyen szerepe van a DNS-nek.1. a fehérjeszintézis helyére 73-93 nukleotid 39 rRNS . Vizsgáld meg. illetve adenozin-2'-foszfát? 7. transz­ fer RNS). összekapcsolódhat-e két nukleotid a megismert szabálytól eltérően! 6. Milyen szerepe van a koenzimeknek? 5.hírvivő RNS (messenger-RNS) Szerepe a fehérje aminosavsorrendjét meghatározó információ szállítása átlagosan 1000 nukleotid tRNS .2.

A prokariota és az eukariota sejtek összehasonlítása A PRO. EMLÉKEZZ! Sejt: az élővilág legkisebb önálló életre képes egysége.sejtes szerveződésű. hogy prokariota vagy eukariota az organizmus . a további differenciálódást. Ostor.mivel a bennük kialakult sokféle sejtalkotó számtalan reakcióteret alakít ki .függet­ lenül attól. Ezek mérete kisebb. Az eukariota sejtben .egy gyűrű alakú DNS-molekula .szabadon. csilló egyszerűbb (9 + 2)-es szerkezet (tubulin fehérjékből álló mikrotubulusok.hatékonyabb anyagcsere megy végbe.ES EUKARIOTA SEJTEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az élővilág sejtes szerveződésének ősibb típu­ saként a prokariota sejtek jelentek meg. melynél a sejt tartalmaz elkülönült sejtmagot. Az örökítő anyag .) van. diffúzán talál­ ható meg a sejt alapállományában. mitokondrium stb. Az evolúció során ez biztosította a nagyobb mé­ retet. ER. 40. hiányzik az önálló belső membránrendszer. dinéin) . melynél a sejt nem tartalmaz elkülönült sejtmagot. Eukariota: olyan sejt vagy élőlény. és fejlett önálló belső membránrendszere (maghártya. Prokariota: olyan sejt vagy élőlény.1. A sejtfalon és a sejthártyán belül csak egy közös reakcióterű citoplazma található. felépítése egyszerűbb.40 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE SEJT A Földön megtalálható minden élőlény .

a szükséges energia az ATPből származik. szerkezeti (2) és elektronmikroszkópos (3) képe. a raktározott szemcsék (keményítő. sejtfal. (41.) A sejt alapját a citoplazma alkotja.) A sejtváz egyes fehérjéinek működése .2. és a sejtek közötti kapcsolatok. A molekulák méretéhez képest a citoplazma hatal­ mas térfogatú.A SEJT 41 endoplazmatikus háló/at íejthártya Golgi-kés/ülék 41.1. fehérjeszálai és -csövei egymással és a vízzel összekapcsolódva egy állandóan meglévő. glikogén.) valódi oldatként fordulnak elő. A scjtalkotók. a növényekben a zárványok durva diszperz rendszerként találhatók meg a cito­ plazmában. Fontos szerepe van a citoplazma anyagainak mozgatá­ sában és a belső rendezettség biztosításában. A citoplazma gömb alakot igyekszik felvenni. esetleg a kromoszóma). A fehérjék mellett a citoplazmában kolloidként találjuk a ribonukleinsavakat is.2. aminosavak stb. Ez első­ sorban a fehérjéknek köszönhető. Mégsem folyékony. Z Változatosabb működési formák alakulhattak ki. sőt az.biztosítja a sejten belüli mozgásokat és az amöboid mozgást is. A citoplazma 41. az információ­ áramlás fejlődésével a többsejtű élőlény fenn­ maradása és elterjedése következhetett be. hogy a lassabban növekedő prokarióta sejteket bekebelezve létrejöjjön a mitokondrium és a színtest is. A fehérjeszálak egymáshoz képest történő elmozdu­ lása is energiaigényes. Fénymikroszkóppal vizsgálva csak néhány sejtalkotót láthatunk (sejt­ hártya. sejtvázat alakítanak ki. Az eukarióta sejt mérete fél mikrométertől több centiméterig terjed. Melyik képhez tartozik a 10 fim-es lépték? A méretnövekedés tette lehetővé az eukarióta sejt s/ámára. de az elektronmikroszkópos képen számos egyéb sejtalkotó is megfigyelhető. A sejt fénymikroszkópos (1). hiszen a nagy víztartalom hatására nagy a felületi feszültsége. A benne lezajló számos biokémiai reakciósor anyagai a sejtváz (citoszkeleton) segít­ ségével találkozhatnak.folytonosan változó hálózatot. ami a sejt környezeti hatásokhoz történő alkalmazkodását biztosítja. biztosítva a reakciók sorát. a lipidcseppek. A váz fehérjecsövei (lubulusok) az anyagoknak. A sejtváz vázlata sejthártya mitokondrium fehérjeszáluk . ugyan­ akkor . egyes sejtalkotóknak a sejtplazma megfelelő helyérc történő szállítá­ sában töltenek be központi szerepet.1.moz­ gatva a citoplazma nagyobb részleteit . (41. melynek 80%-a víz. míg a sejtváz fehérjcszál-hálózata (filamentumok) igyekszik az adott helyen rögzíteni azokat. Ugyanakkor rugalmassá teszi a sejtváz. a fehérjetartalmú aleuron). hiszen a benne található anyagok kocsonyássá teszik.a gyenge kötőerők miatt . sejtmag. A szervetlen ionok és kismolekulájú hidrofil szerves vegyületek (monoszacharidok. A sok sejt együttműködése pedig újabb lehetőségeket nyitott az élővilág fejlődéséhez.

vagy végter­ mékei. monoszacharidok. Mindkét rész nukleo­ szómákat tartalmaz. RNS-ek) tartalmaz. akkor a helyzet rövid idő alatt rendeződött. szorosabban összecsomagolt. az örökítő anyagot és az ennek működéséhez szükséges egyéb tényező­ ket elkülöníti a citoplazma anyagaitól. helyreállt az eredeti működés.a környe­ zetétől sokkal erősebben festődő . Ha viszont az eltávolított sejtmagú sejtbe hamarosan egy másik Acctabularia magját ültették. egy helyen helyezkednek el. amely a riboszomális RNS képzését irányítja. de az eukromatinhoz képest a heterokromatinban a DNS többszörösen felteke­ redett. A sejtmag szerepének bizonyítása: Az Acetabularia nevű nagyméretű egysejtű zöld­ moszatok megfosztva sejtmagjuktól hamarosan elpusztultak. nucleus). A lazább szer­ kezetű eukromatinban zajlik az RNS szintézise. DNS-molekulákból és fehérjékből áll. a sejtmaghártya. A membránnal nem határolt sejtmagvacska az a terület.sejtmagvacskát találunk.1. A prokarióta sejtekben egy gyűrű alakú DNS az örökítő anyag. Az Acctabularia és a kísérlet A SEJTMAG FUNKCIÓJA Az eukariota sejtek névadó sejtalkotója a sejtmag (karion. Milyen összefüggés van a citoplazma összetétele (felépítése) és működése között? . A kromatinállományban világosabb területet (eukromatin) és sötétebb területeket (heterokromatin) figyelhetünk meg. A mag azon részén alakulnak ki.1. Jellegze­ tesek a bázikus sajátsága (ún. ahol az örökítő anyagnak éppen azon szakasza található meg. A sejtmagvacska ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. a fej­ lődésük leállt.) 42.2. (42. Az evolúció során miért biztosít nagyobb differenciálódási lehetőséget az eukariota sejt? 2.42 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE sejtmag gyökérszerű nyúlványok 42. melyek a DNS-sel összekapcsolódva alkotják a nukleoszómákat. több molekulaként található meg. A sejtmag állományában két vagy több . A kromatin az elektronmikroszkópos képen világosabb és sötétebb területekként jelenik meg. melyek a sejt­ magban lezajló anyagcsere köztes. Az önálló belső hártyarendszer egy része. (42.) és makromoleku­ lákat (fehérjék.2. nukleotidok stb. ahol a riboszómák összeszerelődnek az ott képződő rRNS-ből és a citoplazmából odaszállított fehérjemolekulákból.) A sejtmaghártyán belül találjuk a maganyagot. ugyan­ akkor a sejtmag anyagcsere-folyamataihoz szük­ séges kiindulási vegyületek szorosan együtt. melyet magnedvre és kromatin(állomány)ra külö­ nítünk el. Ezzel ellentétben az eukariota sejtekben a DNS mindig több darabban. A magnedv a citoplazmához hasonlóan vízben oldott kis molekulákat (ionok. hiszton) fehérjék. hiszen anyagcseréjük megszűnt.

így képes összekap­ csolódni (van der Waals-kötésekkel) a lipidréteggel. 43. A hosszú szénhidrogén-láncok apoláris sajátsága jól meggátolja a környezetben és a sejtben is jelentős arányt kitevő apoláris anyagok szabad mozgását. (43. A kapcsolatot itt is elsősorban a van der Waals-kötések biztosítják. ugyanakkor a poláros részek képesek kapcsolatba lépni a poláris közeggel. Bár a kettősréteg molekuláris összetétele nem egyezik meg. és van der Waals-kötésekkel rögzülnek egymáshoz. Mindez csak úgy lehetséges. A poláris rész a kettős réteg felszínén helyezkedik el. A biológiai membránok képesek megfelelni ennek a feladat­ nak. melynek legfontosabb molekulái a kettős oldékonysági tulajdonsággal rendelkező foszfatidok. A foszfatidok között a legjelentősebb a lecitin.A SEJT MEMBRÁNJA 43 A SEJT MEMBRÁNJA A sejtek működéséhez egyszerre elengedhetetlen a környezettől való elhatárolódás és a környe­ zettel való kapcsolat kialakítása. Alapjukat a lipidekből álló kettős réteg adja. A membránfelület vizsgálata fagyasztva-töréssel . az anyagok megkötését.1. A lipid43. hogy a hidrofil aminosav­ oldalláncok a molekulák belsejébe. mely a foszfatidok apoláris részével érintkezik. mint például a membrán merevségét fokozó koleszterin. a fehérjék és a szénhidrátok teszik specifikussá a membránt. Molekuláik a poláris anyagok specifikus átjutását. A globuláris térszerkezetű fehérjék átérhetik a kettős lipidréteget. a lipidek szerkezete miatt csak a másik két felépítő molekulacsoport. Az idegsejtekben sok a kefalin is. A fehérjék a lipidretegben nem alkot­ nak folyamatos réteget. a hidrofób lánc­ részletek pedig kifelé fordulnak. úgy alakítja térszerkezetüket. A foszfatidok mellett egyéb lipidek is fontosak. vagy belesüllyednek egyik vagy másik oldalról (integráns fehérjék).) A membránba bemerült fehérjék azon része. A biológiai membrán felépítése réteg poláris felületéhez is kapcsolódhatnak globuláris vagy fibrilláris fehérjék (perifériás fehérjék). hogy a molekulák apoláris részei egymás felé fordulnak.2. a membrán mozgását biztosítják.1. hanem mozaikszerűen helyezkednek el.

1. A sejtmag körül. ezért ne­ vezik folyékony-mozaik membránmodellnek). fehérjék képződéséhez. a méregtelenítés.) A riboszómák lejöhetnek a RRR felületéről. hiszen a kapcsolatot kialakító kötések gyengék (a mozgás hasonlít a folyadékrészecskék egymáshoz viszonyított elmozdulására. emésztés az enzimekkel) egy­ mástól való elhatárolásában is.láncai a membrán külső felületén a fehérjékhez vagy a lipidekhez kapcsolódnak. sőt felületet biztosít egyes lipidek képzéséhez is. Egy sejtben annál több van. A molekulák egymáshoz képest a membrán síkjával párhuzamosan elmozdul­ hatnak. Ennek feladata az anyagok tárolása.). minél erőteljesebb annak váladéktennclése.néhány monoszacharidból álló . . A membránok biztosítanak felületet sok biokémiai folyamat számára. ahonnan az ott képződött fehérjék membránhólyagok közvetítésével kerülnek át a Golgi-készülékbe.) Az eukarióta sejten belül található memb­ ránrendszerek közül a legnagyobb felületű az endoplazmatikus hálózat. A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK MŰKÖDÉSE A prokarióta sejtekben a sejthártya számtalan betüremkedéssel (mezoszóma) növeli a membrán felületét. az információ felvételében és átadásában is nélkülözhetetlen szerepe van. így a membrán felületet ad a. mi­ közben jelenlétükkel védelmet is biztosítanak. Az eukarióta sejtekben viszont fejlett belső membránrendszer jött létre az evolúció során. RER) fehérjeszintetizáló szemcsék.jelei"-t is fehérjéhez kötött szénhidrátláncok adják). párhuzamos membránlemezekből és -csövekből áll. (44. hiszen a sejtben •dfehérjeláncok átalakítását és membránhólyagokba „cso­ magolva" a rendeltetési helyükre történő irányí­ tását.1. így alakul ki a sima endoplazmatikus retikulum (SER). A Golgi-készülék is minden eukarióta sejtben megtalálható (45.1. A legjellegzetesebb típusán (rögös endoplaz­ matikus retikulum. (44. 44. A biológiai membránok nem merev kép­ ződmények. a fehérjék leadásának előkészítését végzi. A íelületbiztosítás mellett a memb­ ránok jelentősek az anyagok (pl. Az ER körül található. an­ nak membránjával közvetlen kapcsolatban lévő. A membránalkotók kiszakítása viszont nehéz a sok kapcsolat miatt.44 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE A szénhidrátok rövid .2. Sejtkapcsolatok az érintkező sejtek sejthártyáján Minden élő sejt citoplazmáját sejthártya bo­ rítja. Az egyes membrán­ részletek különböző működésű sejtalkotókat alakítottak ki. Fontos szerepet töltenek be a sejtek felismerhe­ tőségében (például a vércsoportok . a termelt fehérjék segítségével a káros anyagok elbontása. illetve a folyamatok (pl. ionok). A védelem és a megfelelő anyagok cseréjén (felvétel-leadás) kívül a sejtek egymással történő kapcsolataiban. riboszómák találhatók. Ezzel aszimmetrikussá teszik a membránt..

például a bekebelezéskor. (45.a Golgi-készülékről lefűződött enzimtartalmú hólyagokkal együtt . ún.) Az eukarióta sejt sejtmaganyagát is membrán. hanem abban is. később).pórusok találhatók. Az eddigiekből is kiderült. lízis = hasítás. Brown (1773-1838) felfedezte a növényi sejt­ magot és sejtmagvacskát. C. Palade (1912-) az endoplazmatikus hálózat leírója. A kialakult harmadlagos lizoszóma a sejtből a sejthártyán keresztül kiüríti a tartalmát (exocitózis . A pusztulásra ítélt sejtösszetevőt az ER membránrészlete veszi körül. A felesleges. felhasználhatatlan anyagok maradnak csak a hólyagban. hidrolízisről kapta. C. szórna = test. Ha viszont egy enzimtartalmú és egy anyagot tároló membránhólyag egyesül. Az így kialakult lizoszómát .2. megindul a hidro­ lízis. hogy rajta .) azonban a benne jellegzetesen lezajló lebontásról.ld. A Golgi-készülék Az eukarióta sejteket felépítő sejtalkotókat •a vizsgálati módszerek fejlődésével párhuza­ mosan .elsődleges lizoszómának nevezzük. Golgi (1844-1926) 1898-ban fedezte fel a róla elnevezett membránsejtalkotót. az elektronmikroszkópos kutatások úttö­ rője. De Duve (1917-) a lizoszómák felfedezője (Nobel-díj: 1974). másodlagos lizoszóma. Különlegessége nemcsak abban áll. A nevét (hasító testecske. Ezek nem egyszerű lyukak. E. A. G.1. Lizoszómák képződhetnek nagyobb méretű (kolloid vagy durva diszperz) részecskék sejtbe kerülésével (endocitózis . mint ahogy ilyen membránhólyag képződik a sejt egyes elöregedett sejtalkotóinak lebontásakor. az általa leírt két idegsejt és az alkal­ mazott festési eljárás a nevét viseli (Nobel-díj: 1906). 45. hiszen fehérjékből álló nyitó-záró egység biztosítja a maganyag és a citoplazma aktuális kapcsolatát. átkerülnek a citoplazmába. Az elsődleges lizoszóma emésztést nem végez. A hidrolízis eredményeként létrejött kisebb méretű molekulák közül a hasznosíthatók felszí­ vódnak.akár a felület 10%-ában is . a lizoszómák nagyon fontosak az anya­ *9 ^Tiß \ \ \ u .számos kutató munkájának eredménye­ ként ismerhettük meg. később). vagy a bontandó anyag hiányzik belőle. Claude (1899-1983) differenciáló ultracentrifugálás alkalmazásával a sejtalkotókat különítette el (Nobel-díj: 1974). hiszen vagy az enzim. a két membránrétegű sejtmaghártya borítja. a sejt szerkezetének és működésének feltárá­ sáért Nobel-díjat kapott (1974).ld. A kialakult emésztő űröcske is egy lizoszóma. hogy a membránhólyagok. hogy kettős membrán. Tanulmányozta az idegrendszert. Ez a tipikus. egyúttal a citoplazma anyagaitól történő elkülönítésében.A SEJT MEMBRÁNJA lizoszóma 45 Arit gok sejten belüli mozgatásában. melyet enzimek végeznek. R.

miközben megváltozik a működésük.) A különböző sejtalkotók membránjának felépítése alapvetően megegyezik. A külső membrán összetétele a gazdasejt. RNS. fehérje) kell nagy mennyiségben áthaladniuk. A két sejtalkotó eredetét az endoszimbionta elmélet magyarázza (a mitokondrium bekebele­ zett baktériumnak. míg belül egy sokkal nagyobb felületű . A sejt növekedése során a növekvő felületet egy nagyobb sejthártyának kell fednie.2. Egymástól általában a fehérjetartalmukban térnek el.1. A sejthártya anyagai az. Az így növekvő ER membránrészlete átke­ rülhet a Golgi-készülék membránjába.belső membrán található. A maghártya keresztmetszetének rajza. hiszen a záró­ rendszer nyitásával a nyílásokon a kolloid méretű molekulák is könnyebben átkerülhetnek.2. endoplazmatikus membránon jönnek létre. A belső membrán által határolt teret a citoplazmához hasonló szerkezetű alapállomány (mátrix) tölti ki. növelve annak felületét. Nem meglepő.) 46. A sejtosztódáskor feldarabolódó maghártya endoplazmatikus hálózattá alakul. meretét. (46. A prokarióta sejt mezoszómái a belső membrán betüremkedéseihez hason­ líthatóak. Az átjutást a pórusok biztosítják. és endoplazma­ tikus membránból alakul ki a sejtosztódás befe­ jeztével. (46. A lizoszóma a benne lévő anyag kiürítése (exoeitózisa) során beépül a sejt­ hártyába. míg a belső membrán a prokarióta sejt­ hártyájához áll közel. majd abból lizoszóma alakulhat ki. Ennek bizonyítékát a sejtalkotók felépítésében jól megfigyelhetjük.1. hogy képesek egyikből a másikba átalakulni. Mindkettőt egy feszes külső membrán határol kívülről. míg a két membrán között a membránközi tér található. Az alapállományban mind a mitokondriumban. Nem meglepő.ebből adódóan jellegzetesen begyűrődött . Az eukarióta sejt belső membránjainak kapcsolata sejtmaghártya á A SZINTESTEK ES A MITOKONDRIUM Membránok alkotják ezt a két jellegzetes cukarióta sejtalkotót is. hogy a maghártya felületén is találunk riboszómákat. mind pedig a színtestben gyűrű alakú lizoszóma .46 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE belső membrán pórus 46. illetve felületi képe (a számok egy-egy fehérjét jelölnek) A maghártyán keresztül makromolekuláknak (pl. a színtest bekebelezett kék­ baktériumnak a gazdasejttel létrejött szimbiózisa során alakult ki).

hogy a mátrixban riboszómákat találunk. a virágtakaró levelekben gyak­ ran találunk színes színtestet (kromoplasztisz). (47. a zöld színtest (kloroplasztisz). tápértéke sem megfelelő. A színtestek belső membránjának felépítésé­ ben pénzérmeszerűen egymásra helyezett memb­ ránkorongokból álló egységeket.2. általában piros vagy sárgás színt biztosítva a szervnek. Az.1. enzimek). A biokémiai reakciók során az anyagok eloxidálásából felszabaduló energia felhasználásával ATP képződik. tehát felépítő fo­ lyamatok színhelye. A mitokondriumban lebontó anyagcsere­ folyamatok (a biológiai oxidáció közös útja: a citromsavciklus és a terminális oxidáció . kialakul a tipikus növényi sejtalkotó. ezért a sejt energetikai központjának 47. A színtest felépítése tekintjük. ilyen burgonya már nem tárolható tartósan. A színtesteknek három típusa alakult ki. . A mitokondrium betüremkedései ujjszerűen.. hogy a gumók azon része. A fénytől elzárt helyeken megmaradva. A méretük is a sejtmagnélküli sejteknek megfelelő. A mitokondrium telepítése DNS irányítja a sejtalkotó bizonyos működéseit. illetve lemezes mitokondrium).1. Megfigyel­ hető. Képesek osztódni.ld. míg az alapállományban a képződő energiával szén-dioxidot megkötő és redukáló szervesanyag-képző folyamatok enzimei vannak. A termésekben. melyet ért a fény. gránumokat. vagy többé-kevésbé párhuzamos lemezek formájában növelik a felületet (esöves. Ez azt is jelenti. 47. amelyek a prokarióta riboszómáknak felelnek meg. akkor a képződő gumókat fény érheti. A sejtben elő­ állított ATP legalább 80%-a a mitokondriumban keletkezik. A lebontáskor szén-dioxid képződik. Ha a burgonyanövényt nem töltik fel talajjal. és azokat összekötő lemezeket figyelhetünk meg.) A színtestek és a mitokondriumok szerkeze­ tének számos hasonlósága mellett fontos eltérések is megfigyelhetők. később) zajlanak le. A színtest a fotoszintézis.2. így a saját fehérjeképzést is. Agránumok membránjában találhatók meg a fényenergia megkötésének és átalakításának anyagai (fotoszintetikus pigmen­ tek. az anyagok raktározásában játszanak szerepet (lcukoplasztisz). bezöldül. Ezekben a klorofill helyett karotinoidok halmo­ zódnak fel. és a kialakuló új színtestek először szín­ telenek. A belső membrán elrende­ ződése jellegzetesen különbözik egymástól. csövek.A SEJT MEMBRÁNJA 47 47. Fény hatására bennük klorofillmolekulák képződnek. és a légzéssel felvett oxigén használódik fel.

(A mosócentrifuga 500-1500. majd a mitokondrium méretű részek ülepednek ki. A középen található két fehérje (centrális tubulus) pedig az információt továbbítja az összehúzódás ingerét kialakító alapi testből. Egy sejtközpont két egységből áll. Miben tér el a maghártya a sejthártyától? 4. melynek szerkezete szinte megegyezik az alapi testtel. a sejtből kinyúló fonalat kívülről sejthártya borítja. Mi a feladata az endoplazmatikus hálózatnak a sejtben? 6. Milyen célt szolgál a Golgi-készülék? 7. de középen nem található meg a két központi fehérjecső. A sejtek középső részében. A kör keresztmetszetű. Miért a sejtmaghártyán találhatunk pórusokat? 5. Képesek megkettőződni és a sejt­ osztódáskor kettéválni.) centrifugálunk. Miből képződhetnek a lizoszómák? 8. Belül kilenc kettős. A sejtalkotókat a sejt „aprítása" után centrifugálással különíthetjük el. Milyen szerepe van a membrán egyes molekulatípusainak a membrán működésében? 2.48 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE 48. Milyen szerepe van a membránok aszimmetriájának a sejt működése szempontjából? 3. így azokat könnyen el­ választhatjuk egymástól. Első lépésben nagy sűrűségű anyagot (pl. Melyik sejt helyezkedhet el a centrifugacső alján: a baktériumsejtek. A sűrűséggrádicns-centrifugálás EMLÉKEZZ! Egyes sejttípusokon sejtalkotó lehet az ostor és a csilló. Az egy sejten csak egy vagy néhány pél­ dányban előforduló hosszabb ostor. A sejtalkotókat tartalmazó szuszpenzió centrifugálásakor először a sejtmagok. aminek következtében az oldatban folyamatos sűrűségnövekedés alakul ki. vagy az ember fehérvérsejtjei? . a membrántöredékek.) ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. illetve a különbség a színtest és a mitokondrium között? 9. Fokozva az ultra­ centrifuga fordulatszámát. Ez utóbbi akár 500 000 g-t is létrehoz­ hat. majd a riboszómák különülnek el.) Minél nagyobb erő hat a részecskékre. a sejtmag körül található a sejtközpont (citocentrum). A centrifugálás az anyagok fizikai szétválasztása a gyors forgatással megnövelt erő felhasználásával. Jobb elkülönítést tesz lehetővé a sűrűséggrádiens-centrifugálás. A kilenc csőszerű fehérjeegység (mindegyik három fehérjecsőből épül fel) ebben is hengerpalástszerűén helyezkedik el. és a sok rö­ videbb csilló felépítése azonos (fonál és alapi test). Mi a hasonlóság.1. (48. CsCl. szacharóz stb. Ekkor az oldat felszínére cseppentve a sejtszuszpenziót.1. A sejtközpont a sejten belüli mozgások irányításáért felelős. Miért nevezik a mitokondriumot a sejt energetikai központjának? 10. majd centrifugálva az elegyet. Az aktuálisan kiülepedett részt eltávolítva szétválaszthatjuk az anyagokat. összehúzódásra alkalmas fehérjecső (perifériás tubulus) hengerpalástszerűen helyezkedik el. míg a tudományban használt ultra­ centrifuga 104— 105 percenkénti fordulatszámmal működik. az adott sűrűségű anyagok a velük azonos sűrűségű rétegben halmozódnak fel. annál gyorsabb a kiülepedésük.

nem redoxi-reakciók. illetve sejt anyagot vesz fel. A folyamatok szinte kivétel nélkül biokatalizátorok. A működéséhez szükséges energiát az anyag eloxidálásából. koenzimek. vagy a fényenergiából nyeri. Redukció oxigénleadás hidrogénfelvéte elektronfelvétel oxidációs szám növekedése oxidációs szám csökkenése Az összetett molekulák bomlása hidrolízissel. nyomás stb. A sejt és a több­ sejtű élőlény szintjén is megjelenik az anyag­ csere hármas egysége három alapfeladatával. mely az élő számára megfelelő anyagot. . információtováb­ bító anyagok. A szervezetben a sejt intermedier anyagcseréje a szervezet többi sejtjének működésével összhangban zajlik. 5. ami lehetővé teszi a szabályozott működést. lebonthatja). mono­ merjeinek létrehozása. A lezajló anyagcsere-folyamatok tartják fenn a szervezet. míg képződésük kondenzációval történhet. Egyik során sincs oxidációszám-változás. Az anyagcsere-végtermékek. Egyes anyagok egyszerű jelenléte is képes információt szolgáltatni az élő rendszernek. Anyagcsere: az élő rendszer és a környezete között lezajló anyagfelvétel. kiüríti. a kémiai reakciótípusok száma nem nagy. hogy legtöbbjük rendkívül gyors. dinamikus egyensúlya. EMLÉKEZZ! Oxidáció oxigénfelvétel hidrogénleadás elektronleadás Redoxi-reakciók: oxidáció. melyek fennmara­ dásához nélkülözhetetlen az állandó anyag. kém­ hatásának.) között megy végbe. 4.és energiacsere a környezetükkel. ozmotikus nyomásának. enzimek segítségével zajlanak le. míg a számára szükségteleneket. A biokémiai folyamatok közös jellemzője. Transzportfolyamatok: a membránokon ke­ resztül végbemenő anyagfelvétel és anyag­ leadás. A makromolekulák felépítő egységeinek. illetve lebontása. Az élő­ világ anyagi egységét támasztja alá az anyagcsere­ folyamatok e nagymértékű egyezése. hogy az anyagcsere-folya­ matoknak több mint tízezer biokémiai reakcióját ismerjük az élő rendszerekben. a kör­ nyezethez való folytonos alkalmazkodást. felszabadítása az anyagcsere során képződött molekulákból vagy a táplálékból. és a fő anyagésereutak lénye­ gében minden élő rendszerben azonosak.) képzése.A SEJTEK ANYAGCSERE-FOLYAMATAI 49 SEJTEK ANYAGCSERE-FOLYAMATAI Az élőlények nyílt rendszerek. károsakat leadja. 3. A szervezet. nagyobb molekulákba beépítheti. A sejtek membránon keresztül zajló anyagfel­ vételét és -leadását transzportfolyamatnak nevez­ zük. és a viszonylag egyszerű sejtekben is lezajlik ezekből több száz különböző folyamat. Intermedier anyagcsere: a sejtben az anyag­ felvétel és a leadás között lezajló biokémiai folyamatok összessége. raktározhatja. ion­ összetételének. A kémiai energia kinyerése. illetve a szervezet specifikus feladatait ellátó molekulák (hormonok. hasznosítja (átalakíthatja. illetve a mérgező anyagok leadásra alkalmas formába hozása (biotranszformáció). és nagyon szabályozott körülmények (állandó hőmérséklet. A kettő közötti anyagátalakítás biokémiai fo­ lyamatainak összessége az intermedier anyagcsere. EMLÉKEZZ! Homeosztázis: a szervezet belső környeze­ tének (a testfolyadékok mennyiségének. ener­ giát és információcserét biztosít. tartalék tápanyagok stb. 2. enzimek. az anyagok áta­ lakítása és az anyagleadás hármas egysége. A transzportfolyamatok. A sejtek. A sejtben folyó anyagcsere jellegzetes reakció­ útjai: 1. a sejt egyensúlyát (dinamikus állan­ dóságát) a változó hatások között. Annak ellenére. kémhatás. hőmérsékletének) szabályozott állandósága.

RIBOZIMEK) Az élő szervezetben. vagyis nagy mennyiségű aktiválási ener­ giára van szükség. melyek segítségével csökkenthető az aktiválási energia. Aktiválási energia: az az energiamennyiség.206 + 602 > 6C02 + 6H20 Q R = -2856 kJ A folyamat beindításához igen sok energiát kell adnunk.) A glükózt oxigéndús környezetben elégetve szén­ dioxid és víz képződik: C6H. Enzim (biokatalizátor): olyan fehérje. amely ahhoz kell. hogy a kémiai reakció elin­ duljon. . Ribozim: katalizátor hatású RNS az élő rend­ szerekben. ezzel elősegítik a folyamatok sejtekben történő lejátszódását. nyomás anyagkoncentráció stb. Az élő rendszerben ezek a fehérjék (enzimek) és ribonukleinsavak (ribozimek). A földi élet kezdetén (csupán a molekulák egy­ másra hatásával) hosszú DNS-molekulák nélkül nem jöhettek létre összetett fehérje-enzimek. Hosszú ideig biokatalizátorként csak a fehérje ter­ mészetű enzimeket ismerték a biológusok. A kémiai reakció energiaviszonyai A BIOKATAL1ZATOROK (ENZIMEK. nehéz reakcióba vinni a molekulákat. hőmérséklet. A kellően magas hőmérséklet azonban a hőérzé­ keny molekulákat. A találkozás . a megfelelő körülményekre (pl. szerkezetük miatt nagyon stabil vegyületek. sejtben lezajló biokémiai folyamatok ugyanolyan szabályok szerint men­ nek végbe.1. mert a 80-as években egyes RNSmolekulák enzimatikus szerepét mutatták ki. Egyre több sejtben fedeznek fel olyan RNS-eket.50 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE 50. EMLÉKEZZ! A kémiai reakciókhoz a reagáló anyagoknak talál­ kozniuk kell. Altman az 1989-es kémiai Nobel-díjat éppen azért kapták. mint az élettelen környezet kémiai reakeiói. A megfelelő irányú talál­ kozáshoz és a kötések átrendezéséhez szükséges energiát aktiválási energiának nevezzük.). T. az újakat pedig létrehozza. Ez az aktiválási energia szükséges a glükóznak az élő szervezetben lezajló oxidációja során is.azonban csak akkor vezethet reakcióhoz. A szénhidrátok szimmetriájuk. Katalizátorok: a kémiai reakciók végbeme­ netelét elősegítő anyagok. és van annyi energia. (50. Az RNS-enzimek (ribozimek) megismerésének óriási jelentősége van az élet eredetének vizsgálatában. Cech és S. Az evolúció során kialakul­ tak azonban olyan molekulák.1. Ezen enzimek híján pedig csak rövid DNS-molekulák képződhettek. Az RNS-molekulák viszont enzim és információhordozó szerepet is elláthattak.ütközés . amely segíti egy adott biokémiai reakció vagy reak­ ciótípus végbemenetelét. főleg a fehérjék zömét dena­ turálná. ha a kapcsolat megfelelő irányból következik be. melyek katalizátorként működnek. A reakció lezajlásához szükség van az akti­ válási energiára. ami a meglévő kötéseket fellazítja. sőt koagulálná.

A tejcukor-érzékenységért a laktáz nevű enzim hiánya. Az enzim segítségével a reakció lezajlásához szükséges aktiválási energia mennyisége jelentő­ sen csökken. Emiatt a reagáló anyagok csak a reakció szempontjából megfelelő irányból találkoznak.az aminosav-oldalláncok által kialakíott-sajátságos része. vagyis újabb átalakítást végezhet. vagy csak kis mennyiségben fogyasztható! Miért csökken a tünetek súlyossága. Vagy egy reakciótípust (pl. Aktív centrum: az enzimnek az a része. peptidkötés-hasítás). ekkor válik aktívvá. hogy a reakció lebonyolításában csak a moleula egy . hogy az enzimek specifikusak legyenek. Szubsztrát: a katalizált reakcióban szereplő kiindulási anyag. Jellegzetes térszerkezetük van. Érdekes azonan. émelygés. Gyakori. mely lehetővé teszi. az aktiválási energia. rossz közérzet alakulhat ki. A tejcukor lebontatlanul keru! tovább a vékonybélből. hogy a túlérzékenység milyen mér­ tékű. hogy az enzim-szubsztrát komplex kialakulásával az enzimfehérje térszerkezete is megváltozik.) Ahogy a fehérjék többsége nagyon érzékeny a környezet hatásaira. Az enzimek glouláris fehérjék. görcsös hasi fájdalom. 51 idő 51. Attól függően. (51. ha a tejet/tejtermékeaz étkezések végén fogyasztja a csökkent enzimtermelésű 1 A legtöbb biokémiai lépést azonban a fehérje ermészctű enzimek katalizálják.A SEJTEK ANYAGCSERE-FOLYAMATAI Sok emberben a tejfogyasztás emésztési zavarokat okozhat. Az aktív centrum térszerkezete általában olyan. az aktív centrum vesz részt. vagy csak egy bizoyos anyag átalakulását (pl. kialakítva az enzim-szubsztrát komplexet. Az aktiválási energia enzimmel és anélkül Az enzimhez kötődő szubsztrát vagy szubsztrátok a fehérje aktív centrumával létrejövő kapcsolat specifitása miatt csak megfelelő irányból képesek bekötődni. ahol a katalizált reakció végbemegy. ATP-képzés A D P é s összekapcsolásával) katalizálják. amelynek a szerkezete eltér az alkotó szubsztrátokétól. hasmenés. hidrogénIvonás. A kötések átrendeződésével alakul ki a termék. Az enzimet maradéktalanul visszakapjuk. illetve csökkent termelődése felel. így leválik az aktív centrumról. Egy egyszerű enzim működése A aktív rum egyik szubsztrát (A) szubsztrát (B) C WB! másik .1. Puffadás. vagy teljesen kerülni kell a tej/tejtermékek fogyasztását. Az enzimhez kerülés.2. úgy az enzimek is csak 51. hogy csak adott szerkezetű molekulák (szubsztrátok) képesek belekapcsolódni. A laktózt végül a vastagbei baktériumai bontják el rövid szénláncú zsírsavakká es gazokká.1. a megfelelő irányban történő bekötődés és egyéb hatások miatt csökken a reakció lezaj­ lásához szükséges energia.

amely ugyan nem képes az aktív centrumhoz kötődni. hogy egy . működő enzim.molekula bekapcso­ lódva a szubsztrát helyére erősebben rögzül az enzim aktív centrumához. vagy gyakori hányás miatt) is jelentős működési zavarokat okozhat az enzimeknél.2. amivel megakadályozza a szubsztrát bekötődését. ezért ezt kompetitív gátlásnak nevezzük. Milyen összefüggés lehet az egyes anyagok mérgező hatása és az enzimműködés között? KOMPETITÍV GÁTLÁS ALLOSZTÉRIKUS GÁTLÁS gátló anyag man I/. miért fontos a sejt. Ezeket nevezzük 52.1. és gátolja annak működését.UL'. Látható. Az enzimműködés gátlása azt jelenti.) A gátlások az enzimműködés szabályozásában is szerepet játszhatnak.II ai szubsztrát . az élőlény enzimjét befolyásolja a méreg. Az enzimek rendelkeznek hőmér­ séklet.és pH-optimummal. láz stb.és pH-függése megfelelő körülmények között képesek megfe­ lelően működni. és az enzim aktív centruma nem képes a szubsztrá­ tot befogadni. akkor elmarad a katalízis. a szervezet számára a homeosztázis. hogy a fehérje térszerkezete megváltozik. Lehet olyan anyag is az élőben. Jelentős részük a fehérjelánc mellett valamilyen nem fehérje természetű anyagot is tartalmaz. ami akár összeegyeztethetetlen is lehet az élettel.1. gyors légzés.). illetve különböző anyagok is serkenthetik vagy gátolhatják a műkö­ désüket.52 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE 52. hogy az aktív centrum nem képes a szubsztrátot átalakítani termékké. Ez az allosztérikus gátlás. Az enzimek gátlása. a szabályozott állandóság. Az enzimhatás hőmérséklet. Amennyiben a bekapcsolódás azzal jár. Mérgezés esetén legtöbbször a sejt. Már kis hőmérsékleti változás (pl. A szubsztrát és az anyag „versenyeznek" az aktív centrumhoz való kötődésért. hogy a mérgek mennyire veszélyesek az élőlényekre.I/.a szubsztrát felépítésével rész­ ben megegyező szerkezetű . (52. (52. Az enzimek kis része csak aminosavakból épül fel (egyszerű enzimek). vagy a kémhatás módosulása (pl. Hasonló módon aktiváló anya­ gok is kapcsolódhatnak az enzimekhez. tartós magas nyári hőmér­ séklet. de hozzákapcsolódik az enzim más részéhez.2. a két rész csak együtt lesz aktív. Ennek az lehet az oka.) Ismert.

közben a ko­ enzim is átalakul: felvesz. 3 ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. Koenzim-A stb.) Egyszerű enzim: csak aminosavakra hidrolizálhatók. amiláz. Egy összetett enzim működése összetett enzimeknek.ún. Milyen tényezők befolyásolhatják az enzimek működését? 5. Az enzimek először triviális nevet kaptak. kofaktorok . Általában mindkettő részt vesz az enzim aktív centrumának kialakításában. az utóbbiak a prosztetikus csoportok. Milyen jellegzetességei vannak az anyagcserének? 3. majd visszakapcsolódhat.1. Összetett enzim: fehérje (apoenzim) + nem fehérje rész (kofaktor). fémionok stb.1.. me­ lyekből ma is használatos néhány: pl. melyek leválasztása az összetett enzim végleges tönkretételét eredményezik. hidroláz. majd az enzimfehérje specifikussá­ gának megfelelő szubsztrátot köt meg.egy része szabadon leválhat a fehér­ jéről. N A D + . hogy az átalakuló anyag vagy a reakció nevét. A koenzimek szerepe: a koenzim a fehérjéhez kapcsolódik. A tudományos nevet úgy képezzük. A kofaktor lehet koenzim (leválasztható a fe­ hérjéről és visszakapcsolódhat) pl. Mik a biokatalizátorok? Mi a közös sajátságuk? 4. pepszin. Mit nevezünk anyagcserének és intermedier anyagcserének? 2.A SEJTEK ANYAGCSERE-FOLYAMATAI 53 53. (53. Miért módosítja az enzimhatás sebességét a szubsztrát és a termék koncentrációja a sej . vagy prosztetikus soport (az enzim tönkremegy a leválasztásá­ val) pl. az előzővel ellentétes reak­ cióban vehet részt. Egy másik enzim­ fehérjéhez kötődve. így közvetlenül befolyásolja a reakció végbemenetelét. Ezután a termék az átalakult koenzimhez hason­ lóan leválik az enzimfehérjéről. Az ismert módon lezajlik a katalizált reakció. frukto-foszfo-kináz. tripszin stb. Az előbbi kofaktorok a már megismert koenzimek. amino-transzferáz. esetleg mindkettőt -áz végződéssel kapcsoljuk: pl. hem. NADP+. lipáz. vagy lead anyagot. Vannak azonban olyanok is. A nem fehérje részek .

az információ áramlását is biztosítja. mely az anya­ gokat ellentétes oldalra juttatja (antiport). Mivel az idegrendszerben különösen nagy a membránok lipidtartalma.felépítése miatt képes elhatárolni a sejtet a környezetétől. mely fontos szerepet tölt be pl. oxigén stb.) szinte átoldódva . Az anyag a koncentrációkülönbségnek megfelelően a nagyobb koncentrációjú hely felől a kisebb felé mozog. ezért romboló hatásuk először itt jelentkezik. Ilyen módon veszik fel a Na+-ionnal együtt a glükózt az emberi sejtek.az aktív centrumukkal megkötik a szállított anyagot. A membránban találunk olyan csatornaképző fehérjéket is. Az egyszerre két anyagot szállító hordozó moleku­ lák között ismerünk olyat. A csatornák megnyílhatnak külső hatásokra. melyeknél a membránfehérje térszerkezet-változása segíti át az anyagot a másik oldalra.a sejt nyugalmi állapotában zártak. Mivel az energiaszint az eredetire áll vissza. Az ATP hidrolízise hatására. a Na+-K+-pumpa nevű hordozó.1. 54. Az energia felhasználásával a hor­ dozó molekula általában a kisebb koncentrációjú hely felől a nagyobb felé szállítja az anyagot.1. AKTÍV TRANSZPORT Az aktív transzport . oldékonyságuk miatt a memb­ rán apoláris rétegébe kerülve feloldják azt. Ezzel képessé válik az újabb anyag szállítására.). A mozgatást biztosító konformáció-változást a szubsztrát bekötődése eredményezi. Emiatt ezeket passzív transzportnak ne­ vezzük. az ATP-nek a felhasználásával történik.mint láttuk .általában . PASSZÍV TRANSZPORT A membrán kettős foszfatidrétege a belső részén apoláris tulajdonságú.).a membrán egyes fehérjéinek mű­ ködésével jön létre.akadálytalanul jutnak át ezen a membrán lipidrétegen. a széntetraklorid. A kisméretű poláris anyagok (víz) és az ionok egy része a membrán fehérjéi által kialakított csatornákon keresztül ha­ tolnak át. glicerin stb. (54. egyes gyógy­ szerek. vagyis a diffúzió jellemzi. Ezek a hordozó molekulák mint enzimek . kevéssé poláris molekulák (karbamid.) A fehérjék aktív centrumának specifitása miatt egy hordozó molekula csak egy vagy néhány (többnyire két) szubsztratot tud átjuttatni a membránon. Ezzel utat biztosítanak az adott ion számára. + + 2+ . Bekerülve a szervezetbe (az illékonyak akár a légzőszervrend­ szeren keresztül is). Ca csatorna). az anyagmozgást passzív diffúziónak nevezzük.) vagy az apoláris molekulák (szteroidok. A membránokon keresztüli anyagmozgás elsősorban a sejt saját energiájának. megnyílnak. melyek ATP felhasználása nélkül következnek be. amely az energetikai viszonyokat módosítja. mely a sejttől energiabefektetést (ATP) nem igé­ nyel. illetve a ketontestek és a kis szénatom­ számú zsírsavak membránon való átkerülésekor. Az aktív transzport folyamata (Na+-K+-pumpa) A hatás lehet feszültségváltozás (Na -. melyek .a segített diffúzióhoz hasonlóan . A kisméretű. amely a két anyagot azo­ nos irányba szállítja (synport). Vannak olyan szállító folyamatok. A hordozó fehérje mű­ ködése gyorsabbá teszi a transzportot. vagy olyan kémiai hatás (valamilyen mo­ lekulának a fehérjéhez kapcsolódása: hormon. de egyidejűleg a megfelelő anyagok átjutását. Az élő rendszer számára talán a legveszélyesebb vegyületek az apoláris oldószerek (benzol. Van olyan hordozó molekula is. és ez a sejt pusztulásához vezet. A folyamat a segített (facilitalt) diffúzió.A térszerkezet-változás során a szállított anyag a membrán másik oldalára kerül. az abból származó energia a fehérje (hordozó) molekula térszerkezetének időszakos megválto­ zását eredményezi. a fe­ hérje is az eredeti térszerkezetet veszi fel. Olyan transzportfolyamatokra is van azonban lehetőség. inge­ rületátvivő stb. Ilyen pl. Ezek különböző hatásokra megváltoztatják térszerkezetüket.54 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE A SEJTEK ANYAGFELVÉTELE ÉS LEADÁSA A membrán . a különböző éterek stb. K -.

hogy milyen fajtájú . milyen számban tartalmaznak. miközben a jóval kisebb méretű szervetlen ion erre képtelen? 3. Milyen szerepe van a membránfehérjéknek a transzportfolyamatokban? Enzimek segítségével a membrán felületi feszült­ sége csökken. Exo. az idegsejtek ingerület­ átvivő anyagai exocitózissal ürülnek a sejtekből. Az exocitózis során viszont a lizoszómában lévő anyag kerül a külvilágba úgy. de ellentétes anyagmozgást jelent: az exocitózis az anyag sejtből történő leadása.1.A SEJTEK ANYAGFELVÉTELE ÉS LEADÁSA 55 55. (55. hordozó molekulák kombinációja is hozzájárul a sejtek eltérő működéséhez. folyadékcseppeket. Ezek transzportját az exocitózis és az endocitózis biztosítja. (55. MEMBRÁNÁTHELYEZÉSSEL JÁRÓ TRANSZPORT Gyakran előfordul. A két folyamat azonos módon valósul meg.ellentétben az aktív transzporttal. Az aktív transzport típusai A sejtek szempontjából nélkülözhetetlen Na+-K+-pumpa egyszerre juttat a sejtből Na+ionokat kívülre. csakhogy . Egy ATP felhasználásával 3 Na+ot és 2 K+-ot szállít az ellentétes oldalra. Ezt követi az újrarendezés.fehérjéket. 55.1. Hogyan valósulhat meg az anyagok felvétele.az ATP itt a membrán átrendezéséhez szükséges. ami a membránszerkezet megválto­ zását eredményezi. Miért csak kisméretű anyagok kerülhetnek át a membránon aktív transzporttal? 4. illetve exocitózis között? 5.) Ezek a membránáthelyezéssel járó transzport­ folyamatok a sejttől ATP-t igényelnek. míg az endocitózis a felvétele.és endocitózis enzimek/ATP ENDOCITOS EXOCITÓZIS enzimek/ATP — • " " ^ ^ ^ • J * ^ . Mi a különbség az aktív transzport és az endo-. ahol az energia a hordozó molekula térszerkezetének a megváltoztatásához kell . és K+-ionokat a sejtközötti térből a citoplazmába. Az egysejtű eukarióták vagy az emberi fehérvérsejtek bekebelezése jellegzetes endocitózis. T3k ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. anyaghalmazokat kell a memb­ ránon átjuttatni.passzív és aktív transzportot biztosító .) A sejtekre jellemző. így az átrendeződés miatt az anyag egy lizoszómába zárva kerül a sejtbe.2. A különböző ioncsatornák. illetve leadása a szervezet szintjén? 2. Miért kerülhet át nagyméretű apolaris anyag a membránon. hogy a lizoszómamembrán az átrendeződés kö­ vetkeztében beépül a sejthártyába. hogy makromolekulákat. Az endocitózis eredményeként a sejten kívül található anyagot a sejthártya körbeveszi.2. A mirigysejtek által termelt váladékok.

. melynek végter­ méke a részleges oxidáció eredményeként létrejövő szerves anyag. Mindkét esetben az elsődleges energiát először kémiai energiává alakítják a sejtek. Részfolyamatai: . majd a sejt számára felhasználhatóvá alakítani (fotoszintetizálók).glükolízis és a hozzá kapcsolódó folyamatok. majd azt szervetlen molekulák (szén-dioxid. A három tényező egymástól elválaszthatatlan. A földi élet elsődleges energiaforrása a Nap sugárzó energiája. majd továbbalakul. zsírsavak stb.a szerves anyagokból bioló­ giai oxidáció során szén-dioxid és víz keletkezik.) redu­ kálására használva szénhidrátokat alakítanak ki (autotrófia).és energiaforrásait használják fel. a növényszerű alacsonyabbrendű eukarióták és a növények tudják megkötni.Kemoszintézis: az a folyamat. A prokarióták egyes képviselői.erjedéses lépés. mely a szerves anyagok szénatomjait szén-dioxiddá. Heterotróf anyagfelépítés: az a folyamat. akkor erjedés (fermen­ táció) zajlik le. Ha egy sejtben az oxigén hiányzik vagy kevés (an­ aerob körülmények között). Az élő és a környezete között ezért állandó anyag.Fotoszintézis: az a folyamat. víz stb. Ebben az esetben végtermékként . Típusai: alkoholos erjedés C 6 H 1 2 0 6 -^ 2C 2 H 3 OH + 2 C 0 2 + 2 ATP.kémiai energiát nyerik ki a sejtek a lebontó anyagcsere-folyamatokkal. mely során az élőlény a szervetlen anyagok eloxidálásából nyert kémiai energia felhasználásával szer­ vetlenből szerves anyagokat állít elő. . mely során az élőlény szerves anyagból képes elő­ állítani saját szerves anyagait. Összefoglalása (glükózból kiindulva): C 6 H 1 2 0 6 + 6 0 2 -> 6 C 0 2 + 6 H 2 0 + 38 ATP. mely során fényenergia (kémiai energiává alakítva) fel­ használásával építi fel az élőlény szervetlen anyagokból a saját szerves anyagait. Mennyiségi szempontból jóval kisebb jelen­ tőségű a szervetlen anyagok eloxidálásával nyert energia. I Köztestermék: az az anyag. Az autotrófokban képződött szerves anyagok szolgálnak táplálékként a heterotróf élőlények­ nek. A lebontás végterméke függ a sejtek oxigén­ tartalmától. Amennyi­ ben elegendő oxigén áll rendelkezésre . . Erjedés (fermentáció): anaerob körülmények között lezajló anyaglebontás. melyek a változó környezetben viszonylagos állandóságot mutat­ nak. valamint a folya­ matokhoz szükséges energiát. Végtermék: a folyamatsor végén keletkezett anyag. aminosavak.citromsavciklus. mindegyik az anyag­ hoz kötött. C-H) kötéseiben tárolt . mely a biokémiai folyamat során képződik.elsősorban a fényből származó . Lebontó folyamatok: Biológiai oxidáció: aerob (oxigéndús) kör­ nyezetben lezajló lebontó folyamat. . Az anyagcsere biztosítja az élőlény számára szükséges anyagokat. A szerves molekulák (főleg a C-C.és energiakicserélődés zajlik. . hidrogénjeit vízzé oxidálja.glükolízis.56 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE A z ANYAGCSERE-FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Az élőlények önálló rendszerek. mely során az élőlény (a sejt) szervetlen anyagból építi fel saját szerves anyagait (monoszacharidok. az életműködésekhez az információt és annak tárolását. tejsavas erjedés C 6 H 1 2 0 6 -> 2CH 3 -CHOH-COOH + 2 ATP.aerob körülmények között . esetleg az enzimkészlettől.terminális oxidáció.). Ennek során az oxidá­ cióval nyert energia jelentős része az ATP nagy energiájú kötéseibe kerül. Ehhez a környezet anyag. a kemoszintetizálók képesek ilyen módon energiát nyerni. Részfolyamatai: . Felépítő folyamatok: Autotróf anyagfelépítés: az a folyamat. vagyis az élőlények állandó anyagcserét folytatnak. A fényenergiát a prokarióták egy része.

Amennyiben a sejt energiafelhasználása ki­ sebb. Milyen különbségek vannak a lebontó és a felépítő folyamatok között? 3. Emiatt szükséges az élőlény fenntartásához az állandó energiabevitel. A leadott elektronok a NAD+-ra kerülnek. Az oxidációval nyert energia felhasz­ nálásával ATP szintetizálódik. tejsav). A lebontás során keletkező ATP mennyisége az oxidáció mértékétől függ. hiszen a részleges oxidáció miatt a kisebb szerves vegyületekben marad még kinyerhető energia.1. A folya­ tat a nagy energiatartalmú.energiahordozó. A keletkező ATP hidrolíziséből származó energiát használhatják fel a sejtek a saját anyagaik felépítéséhez (felépítő anyagcsere-folyamatok). A folyamatok során létrejött köztestermékek kiléphetnek a reakciósorból. majd egy másikban alakulhatnak tovább. A SEJTEK ENERGIAFORGALMA Az energiaáramlás a sejtekben egyirányú. Az elektront a NADPH szolgáltatja.AZ ANYAGCSERE-FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE 57 57. mert a kötések teljes eloxidálása nem következhet be. célja a sejten belüli rendezettség fenntartása. reduilva azt. hiszen annak segítségével állítják elő a fotoszintetizálók azt a szerves anyagot. A földi élet energiaszükségletét elsődlegesen a napfény energiája biztosítja. amelynek eloxidálásával más sejtek energiát nyerhetnek. akkor a sejt az energiát szerves vegyületek kötéseiben elrak­ tározza (tartaléktápanyagok). A felépítő folyamatok eredményeként az anyag redukálódik. Miért nélkülözhetetlen a földi élet számára a napfény? . Milyen körülmény befolyásolhatja a lebontó folyamatokat? 2. A folyamatok során elkerülhetetlen az ener­ giaveszteség. mint az aktuális energiaigény. A lebontó folyamatok során az anyag oxidálódik. mely az ATP —> ADP + P. Az ATP a központi . redukált szénatomokat tartalmazó vegyületek oxidálásának irányába hatnak. A sejtekben ATP képződhet a fényenergia vagy egyes anyagok eloxidálásából nyert energia felhasználásával. a transzportfolyamatokhoz. Ezt szükség esetén visszanyerheti. Az anyagcsere-folyamatok összefoglalása valamilyen szerves anyag keletkezik (etanol. a mozgáshoz stb. 3 ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. mely hőenergia (reakcióhő) felsza­ badulását jelenti. újra felhasználhatja.általánosan résztvevő . átalakulással adja át az ener­ giát valamilyen anyagcsere-folyamatnak.

) A növényekben a kékeszöld színű klorofill-a. miköz­ ben energiát adnak le.4.2. hogy a látható fény fotonjai gerjesztik a molekulák delokalizált elektronjait. A fotoszintetikus festékek felépítése A FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK A molekulák közös jellemzője a delokalizált elekt­ ronrendszer. a narancssárga karotin és a sárga xantofill elektronrendszere végzi a fényenergia megkötését. és a fényt nem igénylő sötét­ szakasz (enzimatikus szakasz). (58.1. a klorofillok és a karotinoidok képesek felvenni úgy. konjugált kettőskötések az elektronok delokalizálódnak a látható fény is képes gerjeszteni abszorbeálhatja a fény energiáját 58. A fotoszintetikus pigmentek gerjesztése 58.) 58.4. A földi élet­ hez szükséges energia a Nap sugaraival érkezik a bolygónkra. A fényszakaszban történik & fényenergia meg­ kötése és kémiai energiává alakítása. A folyamat állítja elő a heterotrofok fennmaradását biztosító szerves anyagot.megnő. A konjugált kettőskötések zr-elektronjainak gerjeszthetősége így .3. (58. képesek a látható fény­ sugarak fotonjainak energiáját átvenni. A fényelnyelő pigmentek fényelnyelése 58. valamint az aerob élőlények számára a légzési oxigént.gyengébb kötöttségük következtében . A fotoszintézis két fő része a csak fényben le­ zajló fényszakasz. A gerjesztett molekulák a gerjesztő hatás meg­ szűnésével visszakerülnek alapállapotukba. Az elektromágneses sugarak .58 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE FELÉPÍTŐ FOLYAMATOK A fotoszintézis a földi élet alapja. a zöld klorofill-b.2. Az energiát a fényelnyelő (foto­ szintetikus) pigmentek.

vagy a légkörbe kerülhet. . fotorendszert . a nagyobb hullámhosszúságú lénysugarakat is elnyeli (P100). A citokrómok hemje nem a vason keresztül. gerjesztve ezzel a szomszédot. A mole­ kulák aránya sem azonos. és a gerjesztő energiát továbbadják a szomszédoknak. A fotorendszer molekuláinak kapcsolata és elrendeződése a gránumban A FOTORENDSZEREK A íényelnyelő pigmentek csoportokban. Egy fotorendszer 300-1000 db fényelnyelő pig­ ment együttműködésével alakul ki. Együttes nagyságuk már elegendő ahhoz. fűtőrendszerhez tartozó enzimek a fényelnyelő pigmentek által megkötött ener­ giával a vizet protonra. klorofill-b és karotin alkotja.A FELÉPÍTŐ FOLYAMATOK 59 59.1.az ún. A megkötött energia néhány (8-10 db) .feladata. Az oxigén felhasználódhat a lebontó folyamatokban. így átadhatják egymásnak az általuk megkötött ener­ giát. melyek továb­ bítják azokat egy elektronszállító rendszerbe.fehérjéhez kötött központi helyzetű klorofill-a molekulára kerül. Az I. (59. hogy meg­ kössék a fény energiáját. hogy a két fotorendszer fénymegkötő képessége eltér egymástól. majd leadni). I A pigmentek egymás melletti elrendeződését a színtest gránumjai biztosítják. A fotoszintetizáló zöld élőlényekben két különböző molekula-összetételű fotorendszer alakult ki. A molekulák szorosan egymás mellett rögzítve helyezkednek el. míg a II. így nem meglepő.1. A gránum memb­ ránjában vannak rögzítve a molekulák. A rendszer jellegzetes molekulái ahemet tartalmazó citokróm vegyületek. hogy azokról elektront szakítson le. elektronra és molekuláris oxigénre bontják.) AZ ELEKTRONSZALLITO RENDSZEREK Az elektronokat a gránum membránjában talál­ ható fehérjemolekulák kötik meg.először ezt fedezték fel . mivel koordinatív köté­ seinek egy része szabadon marad. A légkör oxigéntartalma elsősorban a fotolízisből kelet­ kezett. Fotolízis: fény segítségével történő vízbon­ tás (II. fűtőrendszerhez kötött). míg a II. térben rendezetten helyezkednek el.klorofill-a. Ez a kapcsolódási mód teszi lehetővé a vasion redoxi reakcióját (Fc 2 + <> Fe 3+ ). Az I. A folyamat a fotolízis. (molekuláris összetétele miatt) tőként a rö­ videbb hullámhosszúságú sugarakat nyeli el (PÖSO)A fotorendszer molekulái többségének . fűtőrend­ szerekben működnek. antennamolekuláknak . és képesek redoxi reakciókat végrehajtani (az elektronokat felvenni. A FÉNYSZAKASZ MŰKÖDÉSE A gerjesztés hatására az elektronját elvesztett festékmolekula az elektront a víz molekulájából pótolja. így a II. hanem a porfirin vázzal kapcsolódik a fehérjéhez. Az elektronszállító rendszer tagjai enzimek. melyek meghatározott sorrendben. fotorendszerben a klorofill-a és a klorofill-b mellett xantofill található.

1. A fotoszintézis sötétszakaszának lényege .elektronjait. Kemiozmotikus elmélet: A színtestben és a mitokondriumban az elektronszállító rendszer memb­ ránfehérjéinek működése következtében képződik ATP. melyet a fény fotonjai biztosítanak. (60.egy határon belül -. I A FÉNYT NEM IGÉNYLŐ SÖTÉTSZAKASZ A fotoszintézis sötétszakaszának biokémiai folyamatai működésükhöz ATP-t és NADPH-t 60. A keletkező gázt kimutathatjuk pirogallol vagy szín­ telen indigó reakciótérbe juttatásával. A II. Alkalmas-e a buborékszám a gázmennyiség összehasonlítására? Milyen fiziko-kémiai oka van ennek? Az elektronok pótolják a II.töltéskülönbséget létre­ hozva a membrán két oldala között az elektronokat elválasztják a protonoktól.a gerjesztés miatt leszakadt .1. hogy buborékok keletkeznek. fűtőrendszer köz­ ponti klorofilljainak .60 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE 60. A fehérjék a megfelelő elrendeződésük következtében .egyúttal a gránum belsejében maradó H+ionoktól való elválasztásához . és pótolják az I. miközben az enzim ADP-ből és foszforsavból létrehozza az ATP-t.2.kialakítják a már odakerült elektronokkal együtt a NADPH-t -. aminek következtében csatornát alakít ki. fűtőrendszerből kikerülő elektronok végighaladnak az elektronszállító rendszeren. Ez az enzimsor az elektro­ nokat a NADP + -re juttatja. A fotonok ener­ giája az elektronokba kerül a központi helyzetű klorofill-a molekulák gerjesztésekor. E feszültség hatására a gránummembrán egy enzimjének tér­ szerkezete megváltozik.energia szükséges. barna szín jelenik meg. A pirogallol nyomokban reagál az oxigénnel. elektronnak a membrán túloldalára juttatásá­ hoz . A kialakuló feszültség hatására kinyílnak a membráncsatornák (ATP-áz enzimek). A fényenergia megkötése és átalakítása A fotoszintézis során felszabaduló oxigén kimutatható akvá­ riumi növény felhasználásával. fűtőrendszer köz­ pontjából egy másik elektronszállító rendszerbe került elektronokat.) A/. melyek járatain a protonok átáramlása során felszabaduló energiát a fehérjék ADP + Pj —> —> ATP átalakulásra fordítják. tapasztalhatjuk. redukálva azt. Ezen a csatornán keresztül a protonok a külső térbe áramolnak .a reakeiósorba kerülő elektronok energiáját felhasználva . A gránum membránjában elhelyezkedő fény­ szakasz működésének eredményeként jelentős töl­ téskülönbség alakul ki a gránum membránkorong­ jainak belseje és a külső tér között. annál több gázgömb sza­ badul fel. Ha megvilágítjuk a növényt. Minél nagyobb a fényerősség .

A fotoszintézis szén-dioxid igényét kimutató kísérlet 1 akváriumi növény fényben tartva 2 színtelen kék világoskék forralt víz csapvíz 0. nukleotid típusú vegyületekké alakulhat tovább. Az indigó szerves festék. A fotoszintézis C0 2 igénye a 61. Több alternatív lehetőség is adódik aszerint. hogy melyik lehetett az első jelölődő termék? A leggyakrabban jelölődő molekulák egyes szénatomjainak százalékos izotóptartalmát a következő táblázat tartalmazza. hogy mind a négy kémcsövet azonos fényviszonyok között tartsuk? Mit bizonyít a forralt vízben tartott növény gyér oxigéntermelése? A 2. vagyis ott a leginten­ zívebb a fotoszintézis. Fontos-e. aminosavak képzésére. ábra 1. Ugyanakkor lehetőség van arra. A folyamat több irányban mehet tovább. hiszen a glicerinaldehid-foszfát a körfolyamatban maradva pentóz-foszfáttá.5%-os NaHC0 3 1%-os NaHCQ3 SÖTÉTBEN csapvíz csapvíz FÉNYBEN TARTVA forralt víz . Amelyik kémcsőben a legnagyobb koncentrációban volt a hidrogén-karbonát ion. A szén-dioxid egy körfolyamatba lép be. me­ lyet a szén-dioxid redukciós ciklusának (Calvinciklus) nevezünk. Ehhez már nem szükséges közvetlenül fényenergia. 1944-ben Nobel-díjat kapott. Szénatomok száma Glicerinsav-foszfát Fruktóz Szedoheptulóz Ribulóz 1 82 3 2 2 6 3 2 3 6 43 28 4 42 24 5 3 5 3 2 27 11 10 69 5 3 Hogyan magyarázható a fruktóz. 61 Egyperces fotoszintézis után számos cukor-foszfát. A Calvin-ciklus lépéseit radioaktív izotópokkal vizsgálták. hogy a növénynek milyen monoszacharidra van szük­ sége. majd a hét szénatomos mo­ lekula jelölődése? Milyen folyamat okozhatja a ribulóz sajátos izotópeloszlását? Hevesy György (1885-1966) magyar származású kémikus elsőként használt radioaktív izotópot az orvosi kutatásban. Hogyan lehetett eldönteni.2. és számos más molekula jelölődött. melyek különböző koncentrációban tartalmaznak NaHC03-ot. hogy a glicerinaldehid-foszfát glükózzá alakulva kilépjen a körfolyamatból. Mi a szerepe az olajnak? Mind a négy kémcsövet megvilágítjuk. A legelőször jelölődő termék a glicerinsav-foszfát volt. Bevezető lépése a szén-dioxid megkötése. rész az oxigén kimutatásának egy módját mutatja be. közben számoljuk a fel­ szabaduló buborékokat. A növénynek l 4 C izotóppal jelzett szén­ dioxidot adtak. mely redukált állapotban színtelen. hogy a forralt vízben is termelődik a növényben oxigén? 61. A folyadékra étolajat rétegezünk.A FELÉPÍTŐ FOLYAMATOK igényelnek. glicerinsav-foszfát. Ezek a fényszakaszban a fény ener­ giájából és a vízből keletkeznek. és glicerinaldehid-foszfát ala­ kul ki. részén látható egy­ szerű kísérlettel bizonyítható. Elegendő oxigén felszabadulásakor meg­ próbálhatjuk a kimutatást izzó gyújtópálcával is. -difoszfát. A C 0 2 öt szénatomos pentóz-difoszfát molekulára kapcsolódik. mely felhasználódhat zsírsavak. Mi lehet az oka annak.1. ami azonnal két három szénatomos molekulára. és megvizsgálták a sejtek anyag­ összetételét: milyen molekulák tartalmaznak radio­ aktív izotópot. Előnyös akváriumi növényt hasz­ nálni. lipidekké. A képződő szerves anyag monoszacharidokká.1. és poliszacharidokká kapcsolódjon össze. aminosavakká. oxidálva kék színű. A molekulák redukálódnak a vízből szár­ mazó hidrogének és a fényből képződött kémiai energia hatására. majd ATP felhasználá­ sával pentóz-difoszfáttá alakul (vagyis energiával telítődik). Koenzimhez kapcsolódva két szénatomos csoport is kialakul. ott szabadul fe! a legtöbb oxigén (a legtöbb buborék). vízbe helyezünk. (60. A sejt a sötétszakaszban az ATP energiájával a szén-dioxidot megköti és a NADPH hidrogénjeivel szerves anyag­ gá redukálja. a glicerinsav-foszfátra bomlik. amely ismét képes újabb szén-dioxid megkötésére.) A trióz-foszfátokból nem csak glükóz alakulhat ki. Miért? Négy növényt négy kémcsőbe.

1. a szén-dioxid redukciós ciklusa az eukarióta sejtek színtesteinek alapállományában. A különböző folya­ matokban keletkező acetil-csoport. hogy .bár a sötétszakasz nem igényel fényt . Például a talajban megtalálható nitrifikáló baktériumok az alábbi folyamatból nyerik az anyagokat: NAnP+fTOTHTB N O •IJMiUlfflB AP 62. 1. ha a levegő szén-dioxid-tartalma megváltozna? A fotoszintézis sötét szakasza. míg a prokarioták esetén a citoplazmában zajlik le. de átkerülhetnek a sejtplaz­ mába is. de azzal ellentétes irányú folyamatnak. Mi lehet az oka annak. Kemoszintézis A kemoszintézis során az energiát (ATP-t) és a redukáláshoz szükséges hidrogéneket (NADPH-t) a szervetlen anyagok oxidálása biztosítja. Milyen tényezők befolyásolják a fotoszintézist? 9.) C2-es egységek redukálásával alakul ki a szteránváz és az izoprén váza is. Hogyan mutatható ki. Melyik fotorendszerre lehet igaz. kiindulópontja lehet a glükóz lebontásához hasonló. A képződő ATP és a NADPH a szén-dioxid meg­ kötését és szerves anyaggá redukálását biztosítja a sejtben végbemenő Calvin-ciklusban.62 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE A környezet szén-dioxid-tartalmának növekedése 0. Van-e kémhatáskülönbség a gránumon belül/kívül? 6. Miért kötött a membránhoz a fényszakasz. Mi történne. A C2-es egységek redukálásával külön képződnek a zsírsavak. hogy a klorofill-a/klorofill-b aránya 1:1. Miért fontos a pentóz-foszfát —> pentóz-difoszfát átalakulás a Calvin-ciklusban? 8.a növények sötétben mégsem vesznek fel szén-dioxidot? 10. A zsírsavak bioszintézise tejsav. piroszőlősav stb.1. (62. 3 ELLENŐRIZD TUDÁSOD! ADP+® fJJJ ADP+® £]JJ A lipidek bioszintézise Acetil-csoportokból kiindulva a sejtek egy része képes lipideket felépíteni ATP és NADPH segít­ ségével.03% fölött nem. hogy a fény serkenti a fotoszintézist? 4. A glükóz képződése szerves anyagból (glükoneogenezis) A glükóz ATP felhasználásával előállítható anyag­ csere köztestermékekből is. glicerinaldehid. vagy csak alig jár együtt a fotoszintézis intenzitásának emelkedésével. Mi a szerepe a gránum membránjának a fényszakaszban? 5. a glicerin pedig a köztestermékként képződött glicerinaldehid redukálá­ sával jön létre. A képződő anyagok itt raktározódhatnak. és miért nem a sötétszakasz? . Miért jó a konjugált kettős kötésrendszer a fényenergia megkötésére? 2. illetve melyikre a 2:1? Miért? 3. Mire használódik fel a fényszakaszban képződött ATP? 7.

biológiai oxidációval vagy erjedés­ sel történhet. . amely felhasználódik a sejt. Ezek a lebontó folya)k a szerves anyagból energiát szabadíta­ nak fel. (63.természe­ tesen egy enzim katalizáló hatására .testermékek ki is léphetnek a folyamatsorból. (63. hogy a kiindulási molekula felvett vagy saját anyag .2. miközben glükóz-foszfát jön létre.függet­ lenül attól.) A monoszacharidok gyűrűs molekulái igen stabil vegyületek. illetve húgysav formájában).aktiválása. A felszabaduló hidrogének a NAD+-ot redukálják. A molekula második foszfátcsoportja az oxidáció során keletkező energia segítségével a citoplazma szervetlen foszfátjai közül épül be. a fehérjék amino­ savakra.) BIOLÓGIAI OXIDÁCIÓ biológiai oxidáció első szakasza a legkülön­ bözőbb szerves vegyületek két szenatomos (C 2 ) molekulákká bontása.és pirimidinbázis) az enzimek leválasztják. A glükóz kötéseit az ATP-től a foszfátcsoporttal együtt átkerült energia lazítja.A LEBONTÓ FOLYAMATOK 63 LEBONTÓ FOLYAMATOK A szerves anyagok lebontása a sejtekben .1. és felépítő folyamatokba átkerülve más szerves molekulák képződhetnek belőlük. amely . Enzim segítségével a hexóz-difoszfát (fruktózdifoszfát) két három szénatomos (glicerinaldehid­ foszfát) molekulára bomlik. a szervezet más folyamataiban. Az összetett szénhidrátok monoszacharidokra. A biológiai oxidáció csak oxigéndús C)b). miközben fruktóz-difoszfát alakul ki. vagy kiürülnek a szervezetből (amnónia vagy karbamid. a nukleinsavak nukleotidokra hidrolizálódnak. nehezen vihetők reakcióba. a reakcióképességét növeli. az erjedés viszont oxigénhiányos (anaerob) yezet esetén játszódik le. A molekulák nitrogéntartalmú részeit (NH 2 -. A lebontás során keletkező kö/. Az újabb ATP energiájának hatására fokozódik a reakciókészség.oxidálódik ílicerinsav-difoszfát alakul ki). a lipidek glicerinre és zsírsavakra. purin. majd ezek felhasználódnak a felépítő' folyamatokban. A monoszacharidok bontása a glükolízis folyamatában zajlik. A sejtek citoplazmájában lezajló reakciósor bevezető szakasza a glükóz ATP energiájával történő .

és/vagy húgysavkent).64 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE Erjedés: az anyagok (elsősorban a szénhid­ rátok) lebontása oxigénhiányos (anaerob) közegben. két szénatomos mo­ lekulák. Hasonlóan acetil-csoportra bomlanak le (ún.2.C O O H + 2ATP (Pl. majd egy mole­ kulán belüli redoxireakció zajlik le. A glicerinsav-difoszfát .) C 6 H 1 2 0 6 ^ 2 C H .) Oxigéndús közegben a szénhidrátok mellett a többi szerves anyag is oxidálódhat. de azzal ellentétes irányban zajló lebontó . Típusai: Tejsavas erjedés (64. míg a nukleinsavak pentóz-foszfátjai egy . gyökércsúcs. az izomzatban oxigénhiányos közegben. Oxigénhiányos közegben viszont redukció zajlik le. A kötésekben felhal­ mozott energia fordítódik az ATP képződésére.C H 2 OH + 2 C 0 2 + 2 A T P (Pl. és acetil-csoportra bomlanak. mi­ közben a molekulák foszfátcsoportjai több lépés­ ben az ADP-re kerülnek. mikroorganizmusok. Az aminosavakból és a nukleotidokból szárma­ zó nitrogéntartalmú részletek vagy a felépítő folya­ matokban újra felhasználódnak. a sejtek mindegyi­ kére jellemző. vagy glicerinaldehid-foszfáttá alakulva belépnek a glükolízisbe.miután az egyik foszfát­ csoportját leadta . Ez a változás (glicerinsav-2-foszfát —> foszfoenol-piroszőlősav) teszi lehetővé a másik foszfátcsoport kinyerését. vagy etanolt és szén-dioxidot ered­ ményez. gombák. sörélesztő.átrendeződik. az élőlényből (ammónia-. A piroszőlosav tovabbalakulasa függ a körülményektől: oxigéndús környezetben az enzimek a piroszőlosav oxidációját katali­ zálják.C O COOH + + 2(NADH + H + ) + 2ATP A folyamat színhelye: a sejtek citoplazmája. Eddig a folyamatsort nem befolyásolta a sejt oxigéntartalma.körfolyamatba (pentóz-foszfát ciklusba) kerülve vagy szén­ dioxidra bomlanak. A glükolízis összefoglalása: glükóz piroszőlosav C 6 H 1 2 0 6 -> 2 C H 3 . míg a redukció hidrogénszükségletét az a NADH + H+ fedezi.C H O H . 64. Az alkoholos erjedés vázlata Glükolízis A glükolízis végén piroszőlosav keletkezik. A tejsavas erjedés vázlata . mind anaerob körül­ mények között végbemehet a glükolízis. C 2 (acetil-) csoport és szén-dioxid kép­ ződik.1. amely beléphet a glükolízisbe. A piroszőlosav oxidációjakor újabb NADH + H+ jön létre.) Alkoholos erjedés (64. A lipidek lebontásá­ ból származó glicerin oxidálódva alakul glicerin­ aldehid-foszfáttá.1.) C 6 H 1 2 0 6 -» 2 C H 3 . vagy az élőlényre jellemző módon kiürülnek a sejtből. mely a glükolízisben kelet­ kezett. A zsírsavak is oxidálódnak.a Calvin-Benson ciklushoz hasonló. amely a sejt enzimkészletétől függően vagy tejsavat. . /3-oxidációval) az aminosavak nitrogénmentes szénláncai is. Mind aerob. 64. A fo­ lyamat minden sejtben lezajlik. karbamid-.2. melyeket a koenzim-A molekula szállít el a különböző folya­ matokba. acetil-csoportok képződnek.

. a hat szénatomos trikarbonsav. hogy a sejtben hogyan kerülnek a lebontás közös útjára az életfontosságú szerves vegyületek! CITROMSAVCIKLUS (SZENT-GYÖRGYI-KREBS CIKLUS) Szent-Györgyi Albert (1893-1986) magyar bio­ kémikus 1935-ben kimutatta. így alakul ki a folyamat névadója.1. majd négy szénatomos molekulává alakul. a citromsav­ ciklus és a terminális oxidáció folyamatsorában.oxidálódik. és egy-egy szén-dioxid kilépésével öt.) A citromsavciklus (Szent-Györgyi-Krebs ciklus) jellemzői: .körfolyamat. a citromsav.hiszen a csoportban van még C . fumársav.közös úton mehet tovább. . Foglalkozott a B2és a C-vitamin állati szervezetbeni előfordulásával.a belépő két szénatom nem azonos a körből kilépő két szén-dioxid szénatomjával.hidrogé­ neket a koenzimeknek leadva . .oxidáló jellegű (négy helyen hidrogén lép ki).C 2 -» 2 C 0 2 + 4 x 2H (~ 4NADH). .a felszabaduló energia közvetetten haszno­ sítható. . A citromsav . a csecsemő­ mirigy működésével is. Krebs használta fel a ciklus teljes felderítéséhez.1. ábrán. . Kimutatta az oxálecetsavat és a citromsavat is. az izomösszehúzódás biokémiájával. így további energiát nyerhet belő­ lük a sejt .a mitokondrium alapállományában (prokariótákban a citoplazmában) zajlik le. 1953-ban ő is Nobel-díjat kapott. A citromsavciklusról leírt vizsgálati eredmé­ nyeit H. (66. További lebontásuk . borostyánkősav) izomba juttatása fokozza az izom oxigénfogyasz­ tását és a szén-dioxid termelését. hogy kis mennyiségű dikarbonsav (almasav. kialakítva a ki­ indulási dikarbonsavat (oxokarbonsavat). Figyeld meg a 65. Egy négy szénatomos oxodikarbonsav (oxálecetsav) molekulához kapcsolódik.C és C-H kötés. Az aerob lebontó folyamatok vázlata Aerob körülmények között az életfontosságú szerves vegyületek szinte mindegyike végső soron acetil-csoportokká oxidálódik. Az acetil-csoport a mitokondrium alapállo­ mányában lezajló citromsavciklusban oxidálódik tovább.1. A.A LEBONTÓ FOLYAMATOK 65 65.

vagyis az elektronok energiája a töltések elválasztására fordítódik. A hem vasionja az elektronokat felvéve redukálódik (Fe : . Mint ahogyan a foto­ szintézis fényszakaszában megismert elektron­ szállító molekulák.66 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE Az oxidációs lépések során felszabaduló ener­ gia nagy része nem közvetlenül az ATP makroerg kötéseibe kerül. A terminális oxidáció . a légzési oxigénre kerülnek. valamint a citromsavciklusban keletkezett NADH + H + molekulák elektronjainak energiáját a mitokondrium belső membránjában lévő elekt­ ronszállító rendszer alakítja az ATP energiájává. egy helyen egy másik koenzimre. Az elektronszállító rendszer legjellemzőbb molekulái a citokrómok.2. a terminális oxidációba. (66.és energiamérlegben . ^ 66. A citromsavciklus vázlata és folyamata A hidrogéneket a folyamat három oxidációs lépé­ sében a NAD + veszi fel. a FAD molekulájára kerül. hanem a hidrogénszállító koenzimek által felvett elektronok viszik a biológiai oxi­ dáció utolsó szakaszába.) A reakciósor eredményeként a NADH pro­ tonjai a mitokondrium külső és belső membránja közé. míg az elektronok az alapállományba.1.a keletkező egy molekula GTP miatt . + —» Fe 2 + ). 66.2. miközben oxidá­ lódik ( F e 2 + -> F e 3 + ) .lényeges változást nem eredményez. ezek is fehérjéből és hemből épülnek fel. TERMINÁLIS OXIDÁCIÓ Az aerob körülmények között lezajló glükolízisben és a hozzá kapcsolódó lebontó folyama­ tokban. majd tovább­ adja a következő molekulának. A különbség a végső anyag.

és átkerülhetnek más fo­ lyamatba. a köztes. A folyamatokban kialakuló molekulák kilép­ hetnek a reakciósorból.1. acetil-csoport. A sejtek által megtermelt energiamennyiség 80-90%-a a mitokondriumban keletkezik.1. ugyanakkor térben egymástól el­ határolva. ábra 1. mindössze 107 aminosav alkotja. A protonoknak a kinyílt fehérje­ csatornákon történő átáramlásakor felszabaduló energiát az enzim az ATP képzésére használja fel. azaz viszonylag egyszerűen kivonható. emésztés stb. Ezek összerendezését a folyamatok szabályozása biztosítja. Oxigént hasz­ nálnak fel. A citokróm-c aminosav­ sorrendje alapján következtethetünk az élőlények rokonságára. A glükóz és a borkősav az anyagcsere-folyamathoz szükségesek. 67. A citokrómok szerkezete és működése a foto­ szintézis fényszakaszában megismert elektronszál­ lító molekulákhoz nagyon hasonló. hiszen ez a molekula perifériás fehérjéje a mitokondrium belső memb­ ránjának. ott alakulva tovább (pl. Szinte minden aerob élőlény sejt­ jében megtalálható. Az aminosavsorrendjét illetően kisebb-nagyobb eltérések tapasztalhatók az egyes élőlényekben. a glicerinaldehid-foszfát). melyet enzimek által képezett csatornák megnyitásával a mitokondrium egyenlít ki.energiaigényes . Egy reakció végbemenetelét befolyá­ solja a szükséges enzimek és energia megléte vagy hiánya. gyakran egyidejűleg mennek végbe.A LEBONTÓ FOLYAMATOK A belső membrán két oldala között töltés­ különbség. A 67. feszültség alakul ki. A felépítő és a lebontó folyamatok szorosan összekapcsolódnak. A citokróm-c talán a legismertebb közöttük. ingerlékenység.folyamatokban haszná­ lódik fel. a kiindulási anyagok. elkülöníthető. mégis egymástól viszonylag függetlenül zajlanak le. része a kenyérélesztő erjedési folyamatát vizsgálja. Mi a szerepe az üvegcsőben lévő NaOH-oldatnak? Mit jelez a folyamat során a fenolftalein? Miért mozdul el befelé (a kémcső ürege felé) a fenolftaleines NaOH-csepp? Mi miatt változik meg a folyadékcsepp mozgása (olaj) a harmadik kémcső csövében? Mi az oka? 67 A 67. A NADH által átadott két elektron végighala­ dásával 3 ATP képződik.) . A biológiai oxidációt és az erjedést egyszerű kisérletekkel vizsgálhatjuk. A biológiai oxidációt (1) és az erjedést (2) bemutató kísérlet .és végtermékek jelenléte a reakciótérben.1. miközben szén-dioxid és víz keletkezik. része a biológiai oxidációt folytató állat és növény lebontó folyamatát vizsgálja. Mi lehet a szerepe az üvegedénynek és az azt borító alu­ fóliának? Hogyan változhat az Erlenmeyer-lombikban a hő­ mérséklet? Miért vattadugót használunk? Mit bizonyít az egyre erősödő habzás? Milyen vegyületet mutathatunk ki a lombik­ ban maradt folyadékból a reakció végén? A FELÉPÍTŐ ÉS LEBONTÓ FOLYAMATOK ÖSSZEFÜGGÉSE A különböző anyagcsere-folyamatok a sejtekben egymás mellett. ábra 2. Viszonylag kisméretű. A kapcsolatot elsősorban az ATP és néhány köztestermék biztosítja. A lebontó folyamatokban keletkező ATP a fel­ építő és egyéb (mozgás.

oxigén­ tartalmától. mitokondrium belső memb­ ránjában)? Miért nem szükséges ez a körfolyamatok (Calvin-ciklus.1.) L . ha erjedéssel bomlik le a sejtben. 7. lebontó folyamata az oxigéndús környezetben lezajló biológiai oxidáció. hogy az elektonszállító rendszerek (a fotoszintézis fényszakasza. de az egyes élőlénycsoportokban is eltérő anyagcsere-folyamatok mehetnek végbe.68 A SEJTEK EELÉPÍTÉSE ÉS ANYAGCSERÉJE 68. 3. Miért szükséges. 2 mol ATP-t. A növényi típusúak anyagfelépítésének alapja a fotoszintézis. 6. a terminális oxidáció) membránhoz kötötten működjenek (színtest gránumjában. 2. ha biológiai oxidációval. A lebontó folyamataik minősége függ a környezet .1. Hol mennek végbe a lebontó folyamatok egyes szakaszai a sejtben? 10. hogy a különböző anyagok lebontása közös úton történik? 1 mol glükóz 38 ATP-t szolgáltat. Mi a különbség oka? 8. A heterotróf élőlények a táplálékkal felvett szerves molekulák anyagcseréjével nyert köztestermékek és energia felhasználásával építik fel saját szerves anyagaikat. A felépítő és a lebontó folyamatok kapcsolata A többsejtű élőlényeken belül az egyes sejtcsoportokban. citromsavciklus) esetében? 1. (68. ELLENŐRIZD TUDÁSOD! Miért oszthatjuk három szakaszra a glükolízis folyamatát? Mi a szerepe a glükolízisben felhasznált ATP-nek? Milyen molekulákba kerül az anyagok oxidációjából felszabaduló energia? Miért fontos köztestermék a glicerinaldehid-foszfát molekula? Mely sejtek képesek a glükolízis folyamatára? Előnyös-e a sejtek számára. 4. Mi a szerepe a légzési oxigénnek a sejtekben? Milyen folyamatokban használódik fel közvetlenül? 9. 5.így a sejt .

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->