P. 1
Bevezetés a közgazdaságtanba

Bevezetés a közgazdaságtanba

|Views: 1,432|Likes:
Published by Orsolya Mészáros

More info:

Published by: Orsolya Mészáros on Oct 21, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/16/2013

pdf

text

original

Sections

  • 1. BEVEZETÉS, ALAPFOGALMAK
  • 1.1. A közgazdaságtan tárgya és helye a tudományok rendszerében
  • 1.2. A közgazdaságtan rövid története
  • Gazdasági gondolkodás a klasszikusok elıtt
  • A klasszikus közgazdaságtan
  • A neoklasszikus közgazdaságtan
  • Új irányzatok a közgazdaságtanban
  • 1.3. Gazdaság, gazdálkodás, a piac mőködési mechanizmusa
  • 2. A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS
  • 2.1. A fogyasztói döntés és hasznosság
  • 2.2. A fogyasztó jövedelme és az optimális választás
  • 2.3. A jövedelem és az árak változásának hatása
  • 3. A VÁLLALAT ÉS A TERMELİI MAGATARTÁS
  • 3.1. A termelés tényezıi és a kibocsátás
  • 3.2. A közgazdasági idıtáv és a vállalati döntés
  • 3.3. A termelés hozadéka és a termelékenység
  • 3.4. A vállalati döntés hosszú távú vizsgálata
  • 3.5. A gazdaságilag hatékony termelési eljárás meghatározása
  • 3.6. A termelés költségei és költségfüggvényei
  • 3.7. A vállalat jövedelmei
  • 4. A PIACI VERSENY JELLEGE, A PIAC FORMÁI
  • 4.1. A kompetitív vállalat
  • 4.2. A tökéletlen verseny
  • 5. A TERMELÉSI TÉNYEZİK PIACA
  • 6. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN
  • 6.1. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén
  • 6.2. Az állam szerepe a közjavak biztosítása terén
  • 6.3. Az állam szerepe az externáliák terén
  • 7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLİK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK
  • 7.1. A gazdaság szereplıi közötti jövedelemáramlás
  • 7.2. SNA: System of National Accounts
  • 8. ÁLTALÁNOS EGYENSÚLY
  • 8.1. Az árupiac
  • 8.2. A pénzpiac
  • 8.3. Munkaerıpiac
  • 9. EGYENSÚLYI PROBLÉMÁK A MAKROGAZDASÁGBAN
  • 9.1. Munkanélküliség a gazdaságban
  • 9.2. Infláció
  • Az infláció okainak magyarázata
  • Az infláció csökkentésének lehetıségei
  • 9.3. Egyéb makrogazdasági egyensúlyi problémák
  • Deficites állami költségvetés
  • Passzív Fizetési Mérleg
  • Jövedelemingadozás
  • 10. AZ ÁLLAM MAKROGAZDASÁGI SZEREPE
  • 10.1. Az állam gazdaságpolitikai eszközei
  • A költségvetési politika mőködése és hatása
  • Monetáris politika

BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA JEGYZET

2008/2009. 2. FÉLÉV GTGKG600BS GTGKG600BP GTGKG600BL GTGKG600BPL

1

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS, ALAPFOGALMAK .................................................................................. 3 1.1. A közgazdaságtan tárgya és helye a tudományok rendszerében ................................. 3 1.2. A közgazdaságtan rövid története................................................................................ 3 Gazdasági gondolkodás a klasszikusok elıtt ..................................................................... 3 A klasszikus közgazdaságtan ............................................................................................. 4 A neoklasszikus közgazdaságtan ....................................................................................... 5 Új irányzatok a közgazdaságtanban ................................................................................... 6 1.3. Gazdaság, gazdálkodás, a piac mőködési mechanizmusa ........................................... 7 2. A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS ................................................................................ 10 2.1. A fogyasztói döntés és hasznosság ............................................................................ 10 2.2. A fogyasztó jövedelme és az optimális választás ...................................................... 11 2.3. A jövedelem és az árak változásának hatása ............................................................. 12 3. A VÁLLALAT ÉS A TERMELİI MAGATARTÁS ..................................................... 14 3.1. A termelés tényezıi és a kibocsátás .......................................................................... 15 3.2. A közgazdasági idıtáv és a vállalati döntés .............................................................. 15 3.3. A termelés hozadéka és a termelékenység ................................................................ 16 3.4. A vállalati döntés hosszú távú vizsgálata .................................................................. 18 3.5. A gazdaságilag hatékony termelési eljárás meghatározása ....................................... 19 3.6. A termelés költségei és költségfüggvényei ............................................................... 21 3.7. A vállalat jövedelmei ................................................................................................. 24 4. A PIACI VERSENY JELLEGE, A PIAC FORMÁI ....................................................... 26 4.1. A kompetitív vállalat ................................................................................................. 27 4.2. A tökéletlen verseny .................................................................................................. 28 5. A TERMELÉSI TÉNYEZİK PIACA ............................................................................. 29 6. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN ................................................... 34 6.1. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén............................................. 34 6.2. Az állam szerepe a közjavak biztosítása terén........................................................... 34 6.3. Az állam szerepe az externáliák terén ....................................................................... 35 7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLİK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK ........................... 37 7.1. A gazdaság szereplıi közötti jövedelemáramlás ....................................................... 38 7.2. SNA: System of National Accounts .......................................................................... 39 8. ÁLTALÁNOS EGYENSÚLY ......................................................................................... 42 8.1. Az árupiac .................................................................................................................. 42 8.2. A pénzpiac ................................................................................................................. 43 8.3. Munkaerıpiac ............................................................................................................ 45 9. EGYENSÚLYI PROBLÉMÁK A MAKROGAZDASÁGBAN..................................... 47 9.1. Munkanélküliség a gazdaságban ............................................................................... 47 9.2. Infláció ....................................................................................................................... 48 Az infláció okainak magyarázata ..................................................................................... 49 Az infláció csökkentésének lehetıségei ........................................................................... 51 9.3. Egyéb makrogazdasági egyensúlyi problémák.......................................................... 51 Deficites állami költségvetés ............................................................................................ 51 Passzív Fizetési Mérleg .................................................................................................... 52 Jövedelemingadozás ......................................................................................................... 52 10. AZ ÁLLAM MAKROGAZDASÁGI SZEREPE ......................................................... 54 10.1. Az állam gazdaságpolitikai eszközei ..................................................................... 55 A költségvetési politika mőködése és hatása ................................................................... 56 Monetáris politika ............................................................................................................ 58 2 1.

1. BEVEZETÉS, ALAPFOGALMAK 1.1. A közgazdaságtan tárgya és helye a tudományok rendszerében

A közgazdaságtan az embereknek a termelésben, az elosztásban, a cserében és a fogyasztásban felmerülı döntési alternatíváival és e döntések megvalósulásának társadalmi következményeivel foglalkozó társadalomtudomány. A közgazdaságtudományok az emberek gazdasági döntéseivel és azok következményeivel foglalkoznak. A döntés a jövıre vonatkozik, hatása a késıbbiekben jelentkezik, ezért kockázattal jár. A döntés valami melletti kiállást, a lehetıségek közüli választást jelenti. A döntési folyamatban, amikor valamit elıtérbe helyezünk, valamirıl lemondunk „feláldozunk”, a döntéssel feláldozott lehetıség a döntés alternatívája, annak költsége az alternatív költség. Minél jobb eredmény elérése érdekében ismerni kell a lehetıségeket. A közgazdaságtan a különbözı alternatívák közötti választást elemzi, ezért szokták a döntés tudományának nevezni. Másrészt tudnunk kell, hogy a lehetıségek végesek. A cél megvalósításának feltételei nem korlátlanok, az idıtáv, amiben élünk, gondolkodunk és döntünk ugyancsak véges. Miközben elképzeléseink, vágyaink szinte korlátlanok és folyton változnak. A gazdasági folyamatokban a változó és csaknem korlátlan igényt össze kell hangolni a korlátozottan, szőkösen rendelkezésre álló feltételekkel. Ezt az összehangolást a döntéssel teremtjük meg, vagy rossz döntéssel távolíthatjuk a célt és a lehetıséget egymástól. A szőkös feltételekkel való gazdálkodás miatt gyakran illetik a közgazdaságtant a „szőkösség tudománya” jelzıvel. A közgazdaságtudományok a gazdaság szereplıinek társadalmilag meghatározott magatartását vizsgálják, így a társadalomtudományokhoz sorolhatók. A tudományok több szempont szerint csoportosíthatók, így bizonyíthatóságuk alapján lehetnek logikai (apriorisztikus) és tapasztalati (empirikus) tudományok. A közgazdaságtan empirikus tudomány, mert a valóság vizsgálatából von le következtetéseket. A tudomány tárgya lehet a természet és a társadalom, ezért soroljuk a közgazdaságtant a társadalomtudományokhoz. Funkciója szerint beszélünk elméleti és alkalmazott tudományokról. A közgazdaságtudományokon belül a közgazdaságtan (mikro-, makro és internacionális ökonómia) elméleti tudomány, míg a többi közgazdaságtudományi ág az alkalmazott tudományokhoz sorolható (pl. pénzügytan, statisztika, vállalkozástan, marketing stb.). Az alkalmazott tudományok az elméleti tudományok által feltárt törvényszerőségek gyakorlati érvényességét vizsgálják.

1.2.

A közgazdaságtan rövid története

Gazdasági gondolkodás a klasszikusok elıtt
Elsı gazdasági írások Arisztotelész (i.e. 384-322) mőveiben találhatók. Vizsgálataiban a gazdaság nem kap kiemelt szerepet, egy elem, a gazdaságot erkölcsi, nem jövedelmi oldalról elemezte. Fı megállapításai: • Meghatározója a háztartás • Mezıgazdaság és kézmővesség jellemzı • Rabszolgamunkára épül, saját tevékenység gyümölcse a rabszolgamunka

3

Piacra vonatkozó írásai: a pénz három funkcióját felismeri (értékmérı, forgalmi eszköz és kincsgyőjtés), a csereformáknál az „igazságos ár „meghatározóját keresi, amit az egyén közösségben elfoglalt helye alapján határoz meg.

A közgazdasági vizsgálatok ismételten a merkantilistáknál merülnek fel. A merkantilizmus kereskedelmi szellemő gazdaságpolitika és arra épülı eszme, a gazdagság forrását a kereskedelemben, elsısorban a külkereskedelemben látják. • gyakorlati közgazdák elméleti megállapításai • nem alkottak elmélet tudományos rendszert • megrekedtek a forgalom vizsgálatánál • a gazdagságot a kincstár arannyal való feltöltésével azonosították, a protekcionizmus hívei • a piacgazdaság önszabályozó voltát nem ismerték fel. A XVII. században felerısödik a merkantilizmus kritikája. Gazdasági téren William Petty (1623-1687) végzett mélyreható elemzést. (A föld árát a földjáradékból vezeti le.) A merkantilizmussal szembeni áramlat a fiziokratizmus, jellemzıi • a felvilágosítók korszaka • a gazdasági élet szabadságát hirdatik • a gazdagság forrásának a termelést, elsısorban a mezıgazdaságot tekintik Képviselıje Francois Quesnay (1694-1774) Megállapításai: • értéktöbblet elmélete, forrása a mezıgazdasági munka, a bérmunkásnak fizetett bér kisebb, mint az általa termelt érték, ez a „tiszta hozadék” • az össztıke újratermelésérıl megalkotja a „TABLEAU ECONOMIQUE” –t (a termelési folyamat körforgásának elsı leírása).

A klasszikus közgazdaságtan
A klasszikus közgazdaságtan fı képviselıi: Adam Smith, David Ricardo (1772-1823), Karl Marx (1818-1883) a munkaérték-elmélet követıi. Az elmélet jellemzıi: • értékalkotónak az emberi munkát tartják • az árunak két tulajdonságát különböztetik meg; használati érték és /csere/érték • a csere alapja az áru közös tulajdonsága, a munka • a pénz értékét is a munkaértékelmélet alapján határozzák meg • az elosztás elméletében a profitot és a munkabért együtt határozzák meg, de a munka értékét a közönséges áruktól eltérıen definiálják. Az önálló tudományos közgazdasági elmélet kialakulása Adam Smith (1723-1790) nevéhez főzıdik. Smith liberális gondolkodó volt, a polgári viszonyokat természetesnek tartotta, véleménye szerint a magára hagyott gazdaságban mindig kialakul az egyensúly, mert az emberek cselekedeteit az önös érdek vezérli. A gazdaságról alkotott fı megállapításai: • a „láthatatlan kéz” elmélete: a gazdasági szereplık spontán cselekedeteire szabályosság jellemzı – a piacon kialakul az egyensúly 4

• • •

az állam beavatkozásai csak zavarokat okoznak a gazdaságban – „éjjeli ır” szerepet szán a gazdagság forrását az emberi munkából vezeti le, amit a munka és a tıke egyenlıtlen cseréjében jelöl meg az abszolút elıny elmélete, véleménye szerint a külkereskedelembıl az azonos fejlettségő országok eltérı munkatermelékenységük alapján juthatnak elınyhöz

Smith közgazdasági jelentısége: tudományos rendszert alkotott az elméletet kiterjesztette a nemzetközi kapcsolatokra kialakitott egy önálló elméleti irányzatot a munkaérték-elméletet. Ricardo szerint a munkabér a létfenntartás értéke, Marx szerint a munkaerı ára, amely a létfenntartási cikkeken felül tartalmazza a családfenntartás és képzés költségeit is. A földjáradék elmélet, Ricardo nevéhez főzıdik a különbözeti földjáradék, amit a földek minıségi különbsége alapján fizet a bérlı a tulajdonosnak. Marx megalkotja az abszolút földjáradék elméletét, amit a föld tulajdona alapján a még mővelés alatt lévı legrosszabb minıségő föld használatáért fizet a bérlı. Továbbfejleszti Smith külkereskedelemre vonatkozó elméletét, megalkotja a komparatív elıny elvét. Bebizonyítja, hogy kölcsönösen elınyös külkereskedelem létrejöhet különbözı fejlettségő országok között, a relativ termelékenységi különbségek alapján. Marx kidolgozza az újratermelés / körforgási / elméletet; amelyet négy mozzanatban határoz meg, termelés – elosztás – csere – fogyasztás. A mozzanatok kölcsönhatásban vannak, de meghatározónak a termelést és a fogyasztást tartja. Marx híres elmélete az értéktörvény; amelyben kimondja az , hogy az áru árát hosszú távon az értéke / benne lévı társadalmilag elismert munka / határozza meg, de rövid távon a kereslet – kínálat változásának hatására eltér attól. Másik, már inkább elhíresült elmélete az értéktöbblettörvény, amelyben azt bizonyítja, hogy a tıke nem más mint felhalmozott értéktöbblet, amit a tıkés jogtalanul sajátít el a munkástól, aki azt létrehozta. A tıkés tevékenységét nem tekinti értékalkotónak. A munkaérték-elmélet a közgazdaságtan fejlıdésében meghatározó, ezáltal létrejött az önálló tudományos közgazdasági elmélet. Képviselıi érdeme: • Új utat nyitnak aközgazdasági gondolkodásban • A kapitalizmus gazdaságának mélyraható elemzését végzik el • Módszere a tudományos kutatás számára elévülhetetlen; • konkrét tények elemzése, történetiségben való vizsgálat, kölcsönhatásban való elemzése.

a

folyamatok

A neoklasszikus közgazdaságtan
A klasszikus közgazdaságtan kritikájaként új elméleti irányzat alakul ki a közgazdaságtanban, a neoklasszikus elmélet. Fı képviselıi; Hermann Gossen (1810-1858), Leon Walras (1834-1910), Alfred Marshall (1842-1924), Wilfredo Pareto (1848-1923), John Richard Hicks (1904-1989).

5

a piacon többféle ár is kialakulhat. két termék. kialakultak olyan újabb irányzatok. a cserét abba kell hagyni. A jószágkészlet növelésével egy további jószágegység összhaszonhoz való hozzájárulása / általában / csökkenı. az megegyezik a pénz határhasznával. a monetáris elmélet /Friedman-i irányzat/. • Piaci egyensúly. Paréto-optimális állapot. a rendelkezésre álló készlet. ez a folyamat mindaddig tart. amíg ki nem alakul az egyensúly. • Az általános egyensúly. hogy a piacon megjelenı vevıket és eladókat egy árverezı informálja az aktuális árról. képviselıi Stigler. a határhaszonból vezetik le Feltételezései: • a fogyasztók szuverének • a gazdaság szereplıi racionálisak • tökéletes információval rendelkezik minden döntéshozó. fiskális politika kiemelt szerepe /Keynes-i irányzat/. amikor további átcsoportosítással az egyik termék termelésének növelése a másik rovására valósítható csak meg. a javaknak az az allokációja. amennyire a szükségletet képes kielégíteni. amikor az egyik fogyasztó hasznosságának a növelése már csak a másik hasznosságának a csökkenésével valósítható meg. Következtetés: minden áruszerkezethez tartozik olyan árarány. amely mellett a csere egyensúlya kialakul. ennek bizonyításához a puhatolózási-modellt használják. • Az elınyök kiegyenlítıdésének elve. az információ megszerzése költséges. Az új mikroökonomia elmélete a keresési modell. aminek következtében megváltozik a kereslet. Lényege. az elmélet szerint a piacon mindig kialakul az egyensúly. másrészt új nézetek is megjelentek. Feltételezésük szerint a piac nem tökéletes. A neoklasszikus közgazdaságtan kritikája és tudományos kutatásai alapján elıtérbe került a makrogazdaság vizsgálata. ha a kereslet és kínálat eltér az árverezı megváltoztatja az árarányokat. mint a nyert haszon. Új irányzatok a közgazdaságtanban A neoklasszikus elméletet nagyon sok kritika érte a feltételezései miatt. amelyek követıi a mikro. akkor optimális a fogyasztás és maximális az összhaszon. a hasznosságot szubjektíven értelmezik. A hasznosság és a mennyiség között összefüggés van. a szükséglet kielégítésére telítıdési folyamat jellemzı.Az elmélet jellemzıi: • a mikrogazdaság elemzésére összpontosítanak • a fogyasztó kerül az érdeklıdés középpontjába • az árak alakulását a fogyasztói hasznosságból. Phelps. a fogyasztás optimumának meghatározása. fıbb irányzatai:. Két fogyasztó esetén. érdemes ez alacsonyabb árat vagy a magasabb bért keresni. ha a jószágok áregységére jutó határhaszon minden terméknél azonos. Az egyensúlyi ár kialakulásáig nincs tényleges eladás és vétel.és makroelméletnek. amikor a kettı megegyezik az elınyök kiegyenlítıdnek. Holt stb. ill. • Az erıforrások. erıforrás összetételét mindaddig érdemes megváltoztatni. Fı megállapításaik: • Csökkenı határhaszon elve. két inputtényezı felhasználásával történı elıállítása esetén az erıforrások allokációjának az az állapota. 6 . a jószág annyira hasznos. amíg a csere révén a feláldozott haszon kisebb.

Ilyenek pl. a biológiai. A gazdaság fejlıdésével bıvül a rendelkezésre álló javak mennyisége és választéka. A javak racionális elosztása. Teljesen új irányzatok is kialakultak illetve folyamatosan alakulnak ki. hogy a tudomány. hogy még rövid távon sem ér el eredményt. amelyben erıforrások (emberi és anyagi) felhasználása. az institucionális közgazdaságtani irányzatok. mit termelnek. A szükséglet hiányérzetként definiálható. Gazdaság. Újabb új elméletek jelentek meg a munkavállalók és a munkaadók közötti szerzıdésekrıl.3. rövid távú döntések hosszú távra befolyásolják lehetıségeinket. Sarget. /Azariadis-Baily-Gordon/ A-B-G modell lényege a fix munkahelyre. gazdálkodás. Az elosztás részben a termelés és felhasználás eltérı helye. A szükségletek jellemzıje. Lucas. mint az igény. A termelés a javak. döntés A szükségletek kielégítésének folyamata a fogyasztás. hogy kinek fogják eladni a terméket. de alacsony jövedelemmel vagy magasabb bérrel. Az újratermelés magába foglalja a szők értelemben vett termelést. Az emberek következtetni tudnak a kormány politikájára.Mindaddig érdemes az árut vagy a munkahelyet keresni. A termelıknek a döntési folyamatban számításba kell venni. és a fogyasztást. hogyan kívánják a meglévı lehetıségeket felhasználni. mint a kereséssel kapcsolatos költség. amely reális célként megfogalmazható. a piac mőködési mechanizmusa A közgazdaságtan az újratermelési folyamat döntési alternatíváival foglalkozik. új szükségletek jelennek meg. a fizikai. Újratermelési folyamat Termelés Elosztás Csere Fogyasztás Rangsorolás. 1. a technika fejlıdésével körük szélesedik. másrészt az embereket nem lehet félrevezetni. de ez nem jelenti azt. átalakítása révén új termék jön létre. A szükséglet szőkebb kategória. de változó foglalkoztatással kötött szerzıdés. másrészt a felmerülı szükséglet és lehetıség eltérése miatt jelentıs mozzanata az újratermelési folyamatnak. hogy mit választanak. az elosztást. amíg a remélt haszon nagyobb. 7 . milyen igényeket helyeznek elıtérbe. az igénynek az a részre. A gazdaság szereplıinek folyamatosan dönteni kell. Az így elıállított javak további termelést vagy közvetlenül az emberi szükséglet kielégítését szolgálhatják. Az új makroökonomia /Friedman követıi / racionális várakozások elmélete. A szükségletek nem teljes kielégíthetısége a fejlıdés velejárója. A pillanatnyi. Az állam gazdasági beavatkozásairól úgy vélekednek. Egyrészt kiszorítja a magánkezdeményezést. a cserét. vannak közgazdasági ismereteik. a kockázatok elkerülése érdekében. Képviselıi: Barro. A még kielégítetlen szükségletek a gazdaság fejlıdésének mozgatói. felhasználása a gazdasági folyamatok összehangolását segíti. hogy rövidtávon a társadalomban mindenki számára kielégíthetı. ezek állandó körforgását. szolgáltatások elıállításának folyamata. A javakat a szükségletnek megfelelıen el kell osztani.

A fentiek alapján a piac mőködését egy koordináta segítségével modellezhetjük. a csere lebonyolódik. A piac tényezıi: a kínálat. Racionálisnak tekinthetünk minden olyan cselekedetet. vagy a rosszabb elkerülése. aminek hatására a kereslet nı. Az ár az a pénzösszeg. A függvény jellemzıje. A piac szereplıi az eladók és a vevık.A döntés középpontjában a racionalitás áll. A kereslet a különbözı árak.azaz adás-vétel – útján jutnak a számukra szükséges termékekhez. • „D” a keresleti függvény. A piac mőködési modellje (Marshall-kereszt) P D D’ S P0 P* P1 A E C F B D0 S1 Q* D1 S0 Q A koordináta X tengelyén az áru mennyiségét (Q). amelynek célja – adott feltételek mellett – a lehetı legjobb eredmény elérése. képesek az érdekeiket felismerni és kellı információval rendelkeznek annak érvényesítéséhez. hogy adott jövedelem esetén. a kereslet és az ár. Adott ár mellett a kereslet és kínálat nem feltétlenül egyezik meg. míg a vevık a potenciális vásárlói azoknak. Ábránkon P0 ár esetén S>D. ahol a vevı és eladó találkozik. a különbözı árakhoz tartozó eladási szándékot mutatja. Míg alacsony árhoz nagyobb kereslet tartozik. Eljuthatunk a P* árhoz. ha az ár magas. nagyobb eladási szándék tartozik. Y tengelyén az árat (P) tüntetjük fel. Vagyis ezzel azt szeretnénk szemléltetni. ami mellett az adott jószág cseréje megvalósulhat. Ha a kereslet kisebb a kínálatnál az árak csökkenni kezdenek. amely a különbözı árakhoz tartozó keresleti mennyiséget mutatja. a kínálat csökken (a függvényeken lefelé mozgunk). a vállalkozói racionalitásnak a profit maximalizálása. hogy a gazdaság szereplıi racionálisak. A piac az adásvételek összessége. Az eladók jelennek meg az általuk felkínált termékekkel. A csere színtere a piac. A közgazdaságtan feltételezi. az a hely. de adott jövedelem melletti vásárlási szándékot jelenti. A kínálat a különbözı árak mellett eladásra szánt áruk mennyisége. Piacgazdaságban a javak felhasználói csere . A fogyasztói racionalitás lényege a szükséglet minél jobb kielégítés. A függvény pozitív meredekségő. vagyis a magasabb árhoz. a kereslet mennyisége kicsi. a távolság BA szakasz. ahol a kereslet = 8 . (demand). hogy negatív lejtéső. • „S” a kínálati függvény (supply). azaz túlkínálat van.

a piac egyensúlyban van. ami magasabb ár kialakulását eredményezi. mozgásba hozza a piacot. 3. a kínálat nı. hogy a kereslet és kínálat változása nem feltétlenül egy idıpontban valósul meg. Ha az ár tovább csökken D > S-nél. „alacsony” árnál nı a kereslet (D). A kínálatot viszont behatárolják a termelési feltételek. Míg a kereslet emelkedésének hatására nınek az árak és a kínálat is. költségüket vetik össze. ill. orientálja a piac szereplıit. a kínálatra pozitívan hat. A piac mőködésére spontán törvényszerőségek jellemzıek. hogy az árak emelkedése a keresletre negatívan. de a kínálat emelkedése az árak csökkenését. A fentiekbıl is látható az áraknak kitüntetett szerepe van a piacgazdaságban: 1. de csökkenhet a kínálat. ösztönzi a szereplıket. majd P*-nál kialakul ismét az egyensúly. 9 . a piaci árat és a saját értékítéletüket. vagyis túlkereslet lesz. Ennek hatására az ár emelkedik. a vevıket a jövedelem optimális felhasználására. míg „magas” árnál fordított helyzet áll elı. az eladókat a költségeik csökkentésére ösztönzi. valamint a javak helyettesíthetısége. Tudni kell azonban. továbbá a keresletet a szükséglet is befolyásolja. Általában elmondható.kínálattal. Ezt a folyamatot piaci automatizmusként fogalmazza meg a közgazdaságtan. fordítva 2. a kereslet csökken. ha az ár nı. így a kereslet növekedését váltja ki.

de következményeit együtt viselik. 2. hogyan döntenek azok felhasználásáról. biztosítják a társadalom számár a munkaerıt. Kiszámítása: MU = ∆TU ∆Q 10 . pénzbeli megtakarításaik a gazdaság számára erıforrásként szolgálnak.1. azaz bizonyos jószág mennyiség elfogyasztása után az összes haszon nem nı. hierarhizálódást nem vizsgáljuk. A háztartás szoros kapcsolatban áll a családokkal. hogy a rendelkezésükre álló erıforrásokkal (javak. de nem feltétlenül azonos azzal. amelyet a fogyasztó valamely jószág elfogyasztása révén nyer. jövedelmek. Mi a vizsgálatok egyszerősítése érdekében a következıkben a reáljövedelmet. • A fogyasztás folyamatában telítıdés következik be. Mi a háztartáson belüli döntési mechanizmust. A teljes haszon maximuma a telítettségi pont. A hasznosság (Utility=U) az a kielégülés érzet. a javak végsı felhasználói. • Az egyes jószágegységek elfogyasztásával nyert hasznosság érzete nem állandó.2. 3. 2. általában csökkenı tendenciájú. sıt csökkenhet. Döntéseiket befolyásolják a saját szükségleteik. mivel elsısorban a piaci keresletét vizsgáljuk. A háztartások célja a szükségletek minél magasabb szintő kielégítése. Mi a következıkben azt vizsgáljuk. A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS A fogyasztó és a háztartás vizsgálatában a mikroökonómiai tanulmányainkban nem teszünk különbséget. Egy pótlólagos jószágegység elfogyasztásával az összhaszonban beállt változás a határhaszon (marginal utility=MU). A háztartásoknak a gazdaságban meghatározó a szerepük. A fogyasztói döntés és hasznosság A háztartás az együtt lakó emberek közössége. a hasznosság maximalizálása. azaz a jövedelem vásárlói erejét vesszük figyelembe. idı) hogyan gazdálkodnak. Jelentıségük a gazdaságban a következıkben összegezhetı: 1. Teljes haszon vagy összhaszon (total utility=TU) egy adott jószágmennyiség elfogyasztásából származó összes kielégülés érzet. mivel döntéseik a gazdaság többi szereplıire hatással vannak. úgy tekintjük. a jövedelmük alakulása és az árszínvonal változása. akik döntéseiket valamilyen belsı rend szerint hozzák. fogyasztói. A hasznosság jellemzıje: • Az elfogyasztott termékmennyiség növelésével nı az összes haszon (a hasznossági érzet). mintha teljes egységben hoznák meg döntéseiket.

törvénye) . mert azt követıen leromlik a teljes haszon. Amikor a két jószág hasznossága megegyezik a cserét. Továbbra is feltételezzük. mint a helyette választott jószág hasznossága. A fogyasztó jövedelme és az optimális választás Eddig a fogyasztó döntését jövedelem és árak nélkül vizsgáltuk. majd csökken . • Egyféle jószágot nem valószínő. hogy a fogyasztó két jószágot (X.TU a telítettségi pontig nı.2. Ezt nevezzük az elınyök kiegyenlítıdése elvének. azt mondhatjuk a fogyasztást maximum a telítettségi pontig érdemes növelni.amikor TU maximális. Meddig érdemes lemondani az egyik jószág fogyasztásáról a másik javára? Mindaddig. hogy fogyasztunk (minden termék összetett). 2. abba kell hagyni.Y) fogyaszt és jövedelmét teljes egészében e két jószágra költi. több termék esetén külön-külön kell megvizsgálnunk az egyes jószágféleségek hasznosságát és az alapján döntünk.MU csökkenı tendenciát mutat (Gossen I. X és Y jószág árának ismeretében a következı képlettel írható fel: I=PX •X+PY •Y 11 .A teljes haszon és a határhaszon összefüggése A hasznosság jellemzıi: . amíg a feláldozott jószággal elvesztett hasznosság kisebb. A rendelkezésre álló jövedelem (income=I). optimalizáltuk a fogyasztás szerkezetét. Most megvizsgáljuk a fogyasztó döntését jövedelmi viszonyai ismeretében. MU=0 Mikor optimális a fogyasztó fogyasztása? • Ha egy terméket feltételezünk.

Normál termék esetén a jövedelem növekedésekor nı a fogyasztás. 2. hogy a jövedelem egy százalékos változása esetén hány százalékkal változik a vizsgált termék kereslete. annak teljes elköltésével. de kisebb is lehet annál. utóbbi esetben rugalmatlan ( ε 〈 1 ) termékrıl beszélünk. árcsökkenésnél nı) Normál javak esetén az árrugalmasság negatív elıjelő: az ár növekedése a fogyasztás csökkenésével. Képletben: εI = ∆X % X 1 − X 0 I1 − I 0 = : ∆I % X0 I0 A jövedelem rugalmassága normál javak esetén pozitív. amelyeknek a fogyasztása a jövedelem növekedésekor csökken (csökkenésekor pedig nı) alárendelt vagy inferior javaknak hívjuk. 12 . Ilyenek például az alapvetı élelmiszerek (zsír.3. A jövedelem és az árak változásának hatása A jövedelemváltozás és a fogyasztásváltozás közötti kapcsolat a jövedelemrugalmasság segítségével vizsgálható.Ahol: Px= X jószág ára Py= Y jószág ára X és Y az adott jószágból vásárolható mennyiségek. Ahogyan a jövedelemváltozásnál. szalonna. amely a pénzjövedelembıl. olyan mértékben változtatja – a jövedelem változása esetén abból a termékbıl a fogyasztását. Az árrugalmasság azt mutatja meg. hogy valamely áru árának 1 %-os változásakor. hány százalékkal változik a kereslete. Attól függıen. liszt. az ár csökkenése pedig a fogyasztás növekedésével jár együtt. hogy valamely jószágot mennyire preferálja a fogyasztó. Léteznek azonban a normáltól eltérı esetek. Azokat a javakat. cukor stb. ugyanúgy az árváltozásnál is számolhatunk rugalmasságot. rögzített piaci árak mellett megvásárolható. a jövedelem változásának ütemét. A fogyasztó döntése akkor racionális. Az így felírt jövedelem képletét költségvetési korlátnak hívjuk. A költségvetési korlát. A keresletváltozás meghaladhatja.). Képletben: εxp = x ∆X% X1 − X 0 P1 − P0 = : ∆P% X0 P0 Árváltozás esetén megváltozik a fogyasztó reáljövedelme (árnövekedésnél csökken. Elıbbi esetben rugalmas ( ε > 1 ). inferior (alárendelt) javak esetén negatív értékő. ha adott költségvetésbıl (jövedelembıl) a lehetı legmagasabb hasznosság elérésére törekszik. A jövedelemrugalmasság azt mutatja meg. azon pontok helye a két termékes koordinátában. ezeket paradox árhatásnak hívjuk. vagy adott hasznosságot a legalacsonyabb költségvetésbıl ér el. csökkenésekor pedig csökken.

egyik árának emelkedésekor nı a másik jószág kereslete. így próbál jövedelmet felszabadítani a drágábbá vált áru vásárlásához. Egy termék árváltozása hatással lehet a másik termék keresletére is. hány %-kal változik a másik jószág (y) kereslete. akkor egyik árának emelkedésekor a másik kereslete nı. rugalmas és rugalmatlan keresletet megkülönböztetve. mert mások számára is elérhetı. Képletben: ε yp = x ∆Y% Y1 − Y0 Px1 − Px 0 = : ∆P% Y0 Px0 Helyettesítı termékek esetén a kereszt-árrugalmasság pozitív. zsemle). ha helyettesítıje egymásnak.Ilyenek: • Spekulációs hatás: árnövekedéskor – további növekedésre gondolva – nı a kereslet. Viszont. hogy egy jószág (x) árának 1 %-os változásakor. vagy ha együtt használ két dolgot (pl. ezért nı a kereslete.egyik termék árának változása hatással lesz a másik termék keresletére. ha két jószág helyettesítıje egymásnak (kifli. 13 . Ha két termék kapcsolatban van egymással – helyettesíti vagy kiegészíti egymást . Kiegészítı javak esetén az árváltozás a két jószágra egyforma hatással van. • Minıségi hatás: árcsökkenéskor – minıségi csökkenésre gondolva – csökken a kereslet • Sznob hatás: árcsökkenéskor a sznobok már nem vásárolják a terméket. Árváltozás esetén a fogyasztó keresletét nem csak a megváltozott áru jószágból változtathatja. paradicsom). mint a helyettesítı jószágé. A két jószág. Elıfordulhat. Árrugalmasság esetén a jövedelemrugalmassághoz hasonlóan értékeljük a kapcsolat erısségét is. paprika. hogy más jószágok keresletét is csökkenti. kiegészítı termékeknél pedig negatív elıjelő. akkor egyik csökkent mennyisége miatt a másikat is csökkenti. de kevésbé. • Giffen hatás: amikor egyik jószág ára nı. Paradox árhatás esetén az árrugalmasság pozitív. A fentiek alapján számolhatunk keresztár-rugalmasságot. A keresztár-rugalmasság azt mutatja meg.

amelyrıl feltételezzük. ha bevétele meghaladja a kiadásait. – gyakran a rövid távú profit érdekkel ellentétes. Jövedelemhez az elıállított javak eladása révén jut.t stb) OUTPUTPIAC Kibocsátás A piaci kapcsolatok mindig kétirányúak egyrészt mennyiség áramlik az eladótól. Erıforrásokat (input) alakít át kibocsátásokká (output).t) Erıforrások VÁLLALAT Bevételek (db. az önkormányzatok és a társadalmi szervezetek is hozzátartoznak. ezért a vállalat legfontosabb környezete a piac. az output értékesítése a piacon történik. akik más-más gazdasági egységekhez tartoznak. felhasználásával outputot hozzon létre. Modern piacgazdaságokban a piac mőködését és a piaci szereplık gazdasági tevékenységét az állam törvényekkel befolyásolja. hogy magántulajdonban van. 14 . de elsısorban is a profit szerzése. hogy inputok átalakításával. az erıforrás (input) piacon. Vagyis az árupiacon a termelés anyagi feltételeinek adás-vételét értjük. profitot akkor realizál. mint eladó jelenik meg. A vállalat feladata. Az outputpiacon értékesíti az általa elıállított termékeket. mintha a döntéseket együttesen hoznák a vállalathoz tartozók. A VÁLLALAT ÉS A TERMELİI MAGATARTÁS A vállalat fejlett üzleti vállalkozás. A piaci kapcsolatok mögött eladók és vevık vannak. db. energia stb. Az inputok beszerzése. azokhoz piaci tranzakciókkal kapcsolódik. másrészt ezekkel szemben áramlik a pénz. fejlesztés stb. anyagok. A vállalatot átlagos. Nem vizsgáljuk a vállalaton belüli hierarchizálódást. – áramlik a vállalatba.3. Profit realizálása a vállalat hosszú távú fennmaradásának feltétele. A vállalat piaci kapcsolatai Kiadások INPUTPIAC (fı. amiért cserében jövedelemhez jut. A vállalatok környezete a háztartások és a többi vállalat. Az egyik vállalat által elıállított termék. úgy tekintjük. amely a mennyiségek ára. ha azt más vállalat tovább feldolgozza a másik vállalat számára ez az inputpiacot jelenti. amely az erıforrások és a késztermékek értékesítését jelenti. az a vállalat kiadásai közé tartozik. gépek. tipikus szereplıként elemezzük. míg az eszközöket. piaci pozíció szerzése. amely tevékenysége révén más gazdasági egységekbıl elkülönülten gazdálkodik. a vevıkhöz. Mikroökonómiai tanulmányainkban a termelı vállalatokkal foglalkozunk. amikor árát kifizeti. A munkaerıt a háztartások biztosítják. a termékpiacon (output). Az erıforráspiacról különbözı árumennyiségek – munka. A hosszú távú érdek –bıvülés. mint vevı. A vállalatok alapvetı célja a jövedelem. az ı szempontjából a termékpiacra kerül. Tehát a vállalatok mőködési környezetéhez az állam. A profit nem egyetlen és kizárólagos cél. olyan gazdasági szervezeti alapegység. anyagokat más-más vállalatok állítják elı és értékesítik. ık az eladói. Egyszerre mindig két piaccal van kapcsolatban a vállalat.

ehhez jövedelemre van szükség. A vállalatok egy-egy döntésükkel a hosszú távú lehetıségeiket és a rövid távú profitjaikat is meghatározzák. A kibocsátást nem biztos. az anyagokat és a termelés fejlesztésének feltételeit. ha az adott kibocsátás eléréséhez minden erıforrást felhasználtak. Az egyes tényezıknek a különbözı vállalatok tevékenységében eltérı a jelentısége.. Mérése egységnyi erıforrásra jutó kibocsátás. amelyet a tevékenységük során hasznosítanak • A tıke (K). A termelést korlátozzák a technológiai lehetıségek. A közgazdasági idıtáv és a vállalati döntés Abból a feltételezésbıl indulunk ki. hogy a vállalat döntései racionálisak-e. A közgazdasági idıtáv jellemzıit a következı táblázatban foglaljuk össze: 15 . A feltételezés bizonyára erısnek és túlzott leegyszerősítésnek tőnik. A termelés hatékonyságát két irányból közelíthetjük: 1. 2. adott termékek elıállításához általában meghatározott anyagokat és eszközöket lehet felhasználni. 3. veszteséges a termelés. • Természeti tényezık (A). olyan képességekkel. Vizsgálni kell.. Gazdaságilag akkor mondjuk. amely magába foglalja a gépeket. a munka (L). éghajlat stb. a termelés anyagi erıforrásai. A gazdasági döntéseket befolyásolja a piaci idıtáv. aki képes az erıforrások átalakításával. hatékonyan használja-e fel az erıforrásokat. a természetben megtalálható erıforrások. ha egységnyi költségre a legnagyobb kibocsátás jut. A vállalat mőködésének modellezéséhez azonban egyszerősítenünk kell. A termelés tényezıi és a kibocsátás A vállalat legfontosabb erıforrásai. berendezéseket. Technikailag akkor tekinthetı hatékonynak a termelési eljárás.) • Vállalkozó (E).: föld. • A munka (L). hanem a vállalat piaci jelzésekre való reagálása. hogy a vállalat alapvetı célja a profit maximalizálása. amelyek nem gazdasági okból jöttek létre. vagy egységnyi kibocsátást a legkisebb költséggel állítottuk elı. a folyamat irányításával új dolgokat létrehozni.2.1. ha túl magas költséggel állítja elı a termékeket a vállalat és a kialakult piaci ár ezt nem fedezi. hogy hatékony az eljárás. tehát nem biztosítottak felesleges kapacitást. a tıke (K). A termelés feltételének a következıkben csak a munkát (L) és a tıkét (K) tartjuk. nem naptári idı. hogy mindig érdemes növelni. de a gazdaság hasznosítja (pl.3. Az állóeszközök vásárlása hosszú távra meghatározza a vállalat termelıi lehetıségeit. amely meghaladja a kiadásokat. kombinálásával. hogy milyen lehetısége van a vállalatoknak a piaci jelzések reagálására. A termelés további növelése még nagyobb veszteséget eredményezne. A jövedelem általában az eladott árumennyiséggel növelhetı. A közgazdasági idıtáv. az emberek szellemi és fizikai képességei. képzettséggel rendelkezı ember. a természeti tényezık (A) és a vállalkozó (E). Pl. bányakincsek.

más inputok.Idıtáv Nagyon rövid Rövid Hosszú Nagyon hosszú Output (Változatlan) Eladás raktárról Változik Változik Változik Input Változatlan Legalább 1 változik. megváltozott termék jellemzi a kibocsátást. A folyamatok és az összefüggések jobb megértése érdekében a következıkben rögzítjük az egyik tényezıt ( K ). 3. A termelés hozadéka és a termelékenység A vállalat kibocsátását – a korábbiakban megismert feltételek mellett – Q=f(K. Ebben az idıtávban a vállalatnak nincs más lehetısége. legalább 1 változatlan Összes változik Változik Technológia Változatlan Változatlan Változatlan Új technológia A nagyon rövid idıtávot szokás piaci idıtávnak tekinteni. a munka (L) változtatásának függvényében elemezzük a kibocsátás változását. v. mint a növekvı kereslethez gyorsan szállítani a készleten lévı.L) formában írhatjuk fel. A termelési függvény a termelési tényezık kombinációi és az általuk termelhetı termékmennyiség közötti összefüggés. amikor új technológiával. csak a másik tényezı. eladásra váró terméket. Nagyon hosszú táv a technológiai korszak. Q = f (L. Az egytényezıs termelési függvény rövid távú termelési függvény. Ez a vállalat hosszú távú termelési függvénye. K) K =állandó tıkeállomány 16 .3.

amelyet a változó inputtényezı egy egységgel való változtatása (növelése a példánkban) a kibocsátásban eredményez.) Kiszámítása: APL = Q L Az inputok bevonása a kibocsátást nem egyenletes arányban növeli. (Egy további felvett dolgozóra jutó pótlólagos kibocsátás. MPL= határtermék (Marginal Product). majd elérünk egy olyan pontot. 17 .) Kiszámítása: ∆Q MPL = ∆L Az egységnyi változó inputra jutó kibocsátást átlagterméknek (AP=Average Product) hívjuk. ha a tıke mennyisége is növelhetı lenne. Azt a változást. (Egy dolgozóra átlagosan jutó legyártott termékszám. ahol már további inputbevonással nem tudjuk a kibocsátást fokozni. a változó tényezı határ termékének nevezzük. Ez a helyzet csak akkor változna meg.Az egytényezıs termelési függvény TP= összes kibocsátás (Total Product). A tıke rögzített jellege miatt elıbb növekvı. majd csökkenı tendenciájú lesz az egyes inputok bevonásának a kibocsátásra gyakorolt hatása.

4. elértük a változó input hozadéki optimumát. A termelést (Q) két tényezıtıl. amelynél az egy inputra jutó kibocsátás a legnagyobb (itt maximális az egy dolgozóra jutó termelés).Példa a határ és átlagtermékek meghatározására: L (fı) 0 1 2 3 4 5 6 7 8 Termelés (Q) 0 10 30 57 92 125 156 161 162 MPL 0 10 20 27 35 33 31 5 1 APL 0 10 15 19 23 25 26 23 20. a tıkétıl (K) és a munkától (L) tesszük függıvé. az X tengelyen a felhasznált munka (L) mennyiségét. A következıkben adott kibocsátási szintekhez tartozó inputkombinációkkal fogjuk elemezni a hosszú távú vállalati döntést. 18 . 3. A függvény. K) koordinátában. K A termelési isoquantok Q3 Q2 Q1 L Az isoquant azon pontok helye a két tényezıs (L. amelyet koordinátában ábrázolunk.L). Feltételeink szerint mindkét tényezı változhat.25 Amikor az átlagtermék maximális. az Y tengelyen a tıke (K) mennyiségét tüntetjük fel. A vállalati döntés hosszú távú vizsgálata Közgazdaságilag hosszú távnak azt az idıtávot tekintjük. amelyek az azonos kibocsátási szinteket mutatják. mikor a vállalat az összes termelési tényezıjét képes megváltoztatni. Eljárásunk során különbözı szintvonalakkal ábrázoljuk a termelési függvényt (a természetföldrajzból ismert magassági szintekkel analóg módon ábrázolunk). azaz azt az inputmennyiséget. ennek hatását a kibocsátási szintvonalakon vezetjük végig. A tengelyek által határolt területen a kibocsátás különbözı szintjeit a termelési isoquant görbék mutatják. Q=f(K.

Ha a vállalat kibocsátásának nincs akadálya. Így a költségnek a meghatározása a termelési függvénybıl vezethetı le. ugyanúgy a munka mennyisége (L) és a munka árának (PL) szorzata a munka költségét adja. A termelés adott költségének a termelési tényezıkre fordítható összegeket értjük.5. Két tényezıs termelési függvény (Q=f(K. Az isocost egyenes meghatározása K I/PK k3 k2 k1 l1 l2 19 l3 I/PL L . 3. amit a vállalat a tıke felhasználásáért és a munkáért kifizet. tehát a termelés tényezıi nem tökéletesen helyettesítik egymást. Így pl. • Végtelen számúak.L)) esetén. A tıke költsége így a tıke mennyisége (K) és a tıke egységárának (PK) szorzata. • Az origótól távolodva egyre magasabb kibocsátási szintet képviselnek. tehát két görbe közé mindig húzható egy harmadik. I (isocost) a következı egyenlettel írható le: PL · L + P K · K = I Az isocost az adott költségvetési korlát és tényezıárak melletti tényezı kombinációkat tartalmazza a tıke (K) és munka (L) koordinátájában. A vállalat költségvetési korlátja .Az isoquant görbék jellemzıi: • A normál isoquantok az origóra konvexek. Vagyis az az összeg. A gazdaságilag hatékony termelési eljárás meghatározása Gazdaságilag akkor tekinthetı egy eljárás hatékonynak. hogy minél magasabb isoquantra kerüljön. a munkabér és járulékai együttesen jelentik a munka árát). ha adott költségek mellett a legmagasabb kibocsátást érhetjük el. a költség a tıke és a munka költsége. akkor a tényezık felhasználását úgy változtatja. (A tényezık egységének árába minden kiadást beleértünk. vagy adott kibocsátást a legkisebb költséggel tudunk megvalósítani. ami a tényezıvel kapcsolatban felmerül. • Nem metszhetik egymást.

melyik tekinthetı optimálisnak. Mivel a munka (L) és a tıke (K) szerepelnek a tengelyeken. mert „A” és „B” pontok alacsonyabb kibocsátást jelentı isoquanton vannak (holott ugyanannyit kell fizetni ezen erıforráskombinációk megszerzéséért). hogy adott költségvetési keret és tényezıárak mellett maximum mennyi termelési tényezıt vásárolhat az egyik (L) tényezıbıl. azonos a tényezık árarányával (PL/PK). 20 .18. ha a tényezık árára jutó határtermék minden tényezı esetében azonos. annál meredekebb az isocost egyenes. Ekkor egy pénzegység bármely erıforrásba fektetve ugyanolyan kibocsátás-növekményt eredményez. Kérdés. Vagyis a tényezık határtermékének aránya (MPK/MPL). Az elemzés elvégzéséhez a koordinátába berajzoljuk az isoquant görbéket. amikor a másik tényezı (K) mennyisége „0”. ábrán kitőnik.A tengelyek metszete megmutatja. hogy I0 költségvetési keret – és adott tényezıár-arány – mellett csak a „C” ponthoz tartozó eljárás lehet optimális. hogy gazdaságilag akkor tekinthetı hatékonynak az inputok felhasználása. a tényezık más kombinációja alacsonyabb kibocsátást eredményezne. Ebben a pontban a tényezık áraránya (isocost meredeksége) megegyezik az isoquant meredekségével. Az isocost bármeny pontja megfelel a tıke és a munka kombinációjának. hogy a végtelen kombinációs lehetıségbıl. ha az inputok határtermékének aránya megegyezik az árarányaikkal. hogy a költségvetési korlátot és a termelési szinteket jelzı függvényeket együtt ábrázoljuk. hogy a rendelkezésre álló költségvetési keretét akkor használja optimálisan a vállalat. Minél magasabb a munka ára. MPL P = L MPK PK Ebbıl következik. Ebbıl a pontból való elmozdulás. nincs akadálya. Az isocost egyenes meredeksége megmutatja a termelési tényezık árarányát. A Q2-es kibocsátási szinten lévı „C” pontban az isocost egyenes érinti az isoquant görbét. A fentiek alapján megállapítható. A gazdaságilag optimális eljárás kiválasztása K Kmax A C B Q2 Q1 Lmax L 3.

Állandó költségek azok a kiadások. Ebben a helyzetben a vállalat kibocsátása csökken. Számviteli szempontból megkülönböztetünk kifejezett (explicit) és nem kifejezett (implicit) költségeket. vagy az a kamat. amit akkor ki kell fizetni. több inputot alkalmazhat a vállalat és elérhet egy magasabb kibocsátási szintet. bérköltség. növekedése) egyenes arányban van a felhasználható tényezıkkel és a kibocsátással. 3. de folyamatosan megtérülı költségek.6. amit nem kaphat meg. A rövid távú termelés és így a költségek vizsgálatánál meg kell különböztetnünk fix (fixed cost=FC) és változó (variable cost= VC) költségeket. A termelés összes költsége a teljes költség (TC=total cost). hanem más lehetıség elvesztését az adott vállalkozás miatt. a vállalkozó szakmájában elérhetı bér. A termelés költségei és költségfüggvényei A vállalatok tevékenységével kapcsolatban felmerülı kiadások. a termeléstıl független kiadást fix költségnek hívjuk. Az explicit költségek számlával jelentkezı kiadások. ezért a költségeket függvény formájában is felírhatjuk. ilyen az amortizációs költség. Az implicit költségek az adott idıtávban nem jelentenek tényleges pénzbeli kiadást. amelyek a számviteli nyilvántartás bizonylatai. míg az állapot költségek adott idıpontban felmerülı. másrészt attól függetlenül léteznek. amely függvénye a kibocsátásnak. mert nem a bankba. A termelést hosszú távon és rövid távon vizsgálhatjuk. az erıforrások felhasználásának aránya megváltozik (a vállalat igyekszik a relatíve olcsóbb erıforrásból – amelyik nem drágult – nagyobb arányban felhasználni. A folyamatos költségek adott idıszakbóban felmerülı és megtérülı költségek (például bérköltség). Mivel rövid távon nem minden input változik. (Ilyen pl. Kiadások részben a termeléstıl függıen. az állandó (változatlan) inputtal kapcsolatos kiadást tartalmazza a fix költség. Ilyen költség például egy iroda bérleti díja. 2. amit azért nem kap meg a vállalkozó. ha ténylegesen nem valósul meg a termelés. a termelés költségei. A költségeket különbözı szempontok szerint csoportosítjuk: 1. mert nem azt a munkát végzi. hanem a vállalkozása beruházásában fektette a pénzét. A teljes költség rövid távon fix és változó költségbıl áll: TC=FC + VC 21 . Egy részük korábbi egyszeri kiadásnak a folyamatos elszámolása. ha mégsem mőködik az iroda.MPL MPK MPZ = = ⋅⋅⋅ PL PK PZ A költségvetési keret változása (csökkenése v. a munkaerı felhasználása. megváltozik az isocost meredeksége.) 3. A termelés függvényében felmerülı kiadásokat változó költségeknek. A kibocsátás és a költségek között kapcsolat van. Az implicit költségek másik része nem jelent tényleges kiadást. az anyagköltség. mivel a termeléssel együtt változik az anyag ill. A felmerülés ideje szerint beszélünk folyamatos (flow) és állapot (stock) típusú költségekrıl. Változó költség pl. amelyek a tevékenység érdekében meg kellett valósítani. Ha valamely inputtényezı ára változik. A változó input mennyisége és árának szorzata adja a változó költség összegét. de akkor is létezik a költség. Ha nı a felhasználható pénz mennyisége.

a teljes költség és a kibocsátás hányadosa: AC = TC Q Az átlagos változó költség (average variable cost=AVC) a változó költség és a termelés hányadosa: AVC = VC Q Az átlagos fix költség (average fixed cost=AFC) a fix költségnek a kibocsátással való elosztásából határozható meg: FC AFC = Q 22 .A változó költség a termelés függvénye. de nem egyenes ütemben. ha a termelés „0”. átlagos változó és átlagos fix költségeket és költségfüggvényeket határozhatunk meg. tehát a határköltséget a TC és VC változásaként is meghatározhatjuk. A vállalat rövid távú költségfüggvényei A határköltség (marginal cost=MC) megmutatja. ezért vízszintes egyenesként ábrázoljuk. Kiszámítása: MC = ∆TC ∆VC = ∆Q ∆Q Mivel a fix költség állandó. a költségeknek egy termékre való vetítésébıl átlagos teljes. a teljes költség változása a változó költség változásával megegyezik. ha a termelés nı a VC értéke is nıni fog. a VC értéke is „0”. A fix költség viszont független a kibocsátástól. Az átlagos teljes költség (average cost=AC). hogy a termelés egységnyi növelésével hogyan változik a termelés összes költsége. A költségfüggvényeknek.

majd nı.75 20 24 30 38 48 60 AC $ 0 660 340 230 176. Az egységnyi termelésre jutó fix költség (AFC) a termelés növekedésével csökken. AC=AFC+AVC.5 126 105 90 78. a változó költséggel összhangban változik. ahol a változó input átlagterméke (APL) maximális. de nem azonos ütemben.25 146 129 120 116. mindkettıt azok minimumpontjainál. értéke a fix költség összegével haladja azt meg. Az AVC minimuma annál a kibocsátási szintnél (ill. független a kibocsátástól. Ezt a pontot üzemtechnikai pontnak hívjuk. Ennek oka a határtermék változása. Kövessük ábránkon is a példánk alapján a határköltség. inputfelhasználásnál) van. A teljes költség (TC). 23 .Példa a vállalat költségeinek összefüggésére Bútor Q 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 • • FC $ 630 630 630 630 630 630 630 630 630 630 630 VC $ 0 30 50 60 75 100 144 210 304 432 600 TC $ 630 660 680 690 705 730 774 840 934 1062 1230 AFC $ 0 630 315 210 157.75 118 123 MC $ 0 30 20 10 15 25 44 66 94 128 168 • • A fix költség (FC) nem változik. A változó költség (VC) a termelés növekedésével együtt nı. A határköltség (MC) egy kibocsátási szintig (Q=3-ig) csökken. Az egy termékre jutó összes költség (AC) az átlagos változó és az átlagos fix költség összegével azonos. Az egy termékre jutó változó költség (AVC) egy kibocsátási szintig csökken – példánkban ez a Q=4 termelés – majd nı. így a termelés egységnyi növekedéséhez nem azonos mértékő költségváltozás tartozik. (Az átlagos költségfüggvények a minimum pontjuk elıtt magasabban.75 70 63 AVC $ 0 30 25 20 18. azt követıen alacsonyabban helyezkednek el. mint az MC függvény). Az MC metszi az AVC és AC függvényeket. az átlagos változó és az átlagos költség függvények kapcsolatát.

hogy a vállalat tökéletesen versenyzı. Továbbra is feltételezzük.7. amit teljes bevételnek nevezünk (total reveneu=TR). TR=Q·P A vállalat teljes bevétele (TR) és a teljes költsége (TC) közötti különbség a vállalat haszna (vesztesége). Ha a teljes bevétel nagyobb. AVC és AC függvények „U” alakúak. A teljes bevétel az eladott termékszám és az egységár szorzata. A vállalat jövedelme az általa elıállított javak eladásával nyert pénzösszeg. 3. A vállalat jövedelmei A kibocsátás és a költségek elemzése után tekintsük át a vállalat jövedelmeit. • AFC monoton csökkenı függvény. mint a teljes költség gazdasági profitot vállalat. Tehát: π =TR-TC (π) ér el a 24 .75 A függvények jellemzıi: • MC. az átlagos változó és az átlagköltség kapcsolata $ AFC MC 120 AC AVC 18. árelfogadó.A határköltség.

25 . a vállalat haszon hoz jut (számviteli profit). Gazdasági profitot pedig akkor realizál. az állóeszköz beszerzésének számláit a bizonylatok között ırizni kell. amelyek olyan kiadások.A következı táblázatban a vállalat jövedelme és költségei közötti összefüggést szemléltetjük: Teljes bevétel (TR=Q·P) Teljes költség (TC=Q·AC) gazdasági profit ( π ) Kifejezett (explicit) költségNem kifejezett (implicit) gazdasági költség profit ( π ) Explicit költség amortizáció Normál gazdasági profit profit ( π ) Számviteli költség Számviteli profit A normál profit az implicit költség része. Számviteli szempontból a vállalat tényleges költségei a számviteli költségek. tehát nem tényleges kiadás. amelynek számviteli bizonylata a vállalat belsı nyilvántartásában fellelhetı. mert az alapján történik az elszámolása. tulajdonképpen alternatív befektetés feláldozott haszna (elvesztett bérjövedelem. mert ezt a tiszta jövedelmet más befektetéssel is elérhette volna. A vállalkozó „költségnek” tekinti. mint a gazdasági profit. és az implicit költségnek az a része. számviteli eredmény. amelyek számlákkal alátámaszthatóak. ha a bevételek a vállalat teljes költségét meghaladják. Ide tartozik az explicit költség. A normál profit egy vállalat által átlagos befektetés mellett elérhetı tiszta jövedelem. Ilyen az amortizációs költség (az állóeszközök értékcsökkenésének elszámolása). elvesztett kamatjövedelem). Amennyiben a vállalat bevétele meghaladja a számviteli költségeit. A számviteli szempontból tehát a vállalat által elért összes profit nagyobb.

regionális (magyar. • A verseny szempontjából háromféle piacot különböztetünk meg: 1.4. ingatlan piacokat stb.) • • A csere tárgya szerint lehet: . közép-európai stb. burgonya.és kilépés szabadsága • a szereplık száma • az árak meghatározása. oligopolpiac. az adás-vételek színtere. ózdi stb. autó. monopolpiac. ahol a verseny enyhén korlátozott.) Terület szerint: . A piac az adás-vételek összessége. A verseny jellege alapján való megkülönböztetés fı szempontjai: • termék jellege • a be.árupiac.helyi (miskolci. A PIACI VERSENY JELLEGE. kínálat és az ár. ahol a vevı és eladó találkozik. a korlátozott verseny piaca 3. ruházat.munkapiac. Észak-Magyarországi. A következı táblázat a piacformák jellemzıit foglalja össze. tényezıi a kereslet. élelmiszer. a tıkepiactól gyakran megkülönböztetve használjuk a pénzpiac kifejezést. alma.) . európai.termékcsoportok piacát (pl. tojás stb.tıkepiac. A piac szereplıi tehát az eladók és vevık. a munkahely kereslete és kínálatának összessége . a hosszú távú befektetések lehetısége és azok keresletének összessége. A PIAC FORMÁI A piacot többféle módon definiálhatjuk. A fejlıdés során a piacnak különbözı típusai és formái alakultak ki: • A termék jellege szerint megkülönböztetjük: . piaca) . a hely.az egyes termékek piacát (pl. tökéletes verseny vagy kompetitív piac 2. amely a rövid távú pénzelhelyezési (betéti) lehetıségek és keresletek találkozási helyei. Piacformák Kompetitív piac Monopolpiac Kritériumok Termék jellege Homogén Homogén Be. a dologi javak adás-vétele . budapesti.és kilépés Szabad Korlátozott korlátozottsága Egy vevı vagy egy Szereplık száma Sok vevı és eladó eladó Szereplık Árak meghatározása Ármeghatározó árelfogadók Monopolisztikusan versenyzı Differenciált Enyhén korlátozott Néhány (nem sok) Árösszejátszási lehetıség 26 .

A tökéletesen versenyzı vállalat ismeri a piaci feltételeket. a piacra történı kis. 27 . Feltételek: • ha tökéletes verseny létezik – semmilyen külsı erı nem akadályozza a piaci törvényszerőségek mőködését • a gazdaság szereplıi racionálisak – céljuk a jobb eredmény elérése. mert így a veszteség minimalizálható (ha nem termel a vállalat. és egyúttal profitmaximalizáló. az egyensúlynak megfelelıen alakul. ill. a veszteség a fix költség. csak normál profitot. valamint a fix költségek egy részét is. • Ha P=AVC. ezt a költséget akkor is ki kellene fizetnie.1. A fix költségek a kibocsátástól függetlenül merülnek fel. a vállalat költségszerkezetének a függvénye (azaz. Egy szereplı az egész piachoz képest kicsi. hogy mennyiért tud legyártani egy terméket és az mennyiért adható el a piacon). árelfogadó. de a fix költségeket nem. árelfogadók. ha termel. a termékért kapott ár éppen fedezi a változó költségeket. vevık és eladók ehhez alkalmazkodnak. • Ha az ár AVC<P<AC. A vállalat által realizált gazdasági profit ekkor 0 (normál profitja viszont lehet a vállalatnak). akkor a termék ellenértéke megtéríti a vállalat valamennyi változó költségét. az egy termékért kapott bevétel éppen egyenlı a termék elıállítási költségével. hogy érdemes-e termelnie adott ár mellett. a rosszabb elkerülése adott feltételek mellett • a piac szereplıi jól informáltak – minden információval rendelkeznek a helyes döntéshez • a gazdaságban a fogyasztó érdeke a domináns – a termelés csak eszköz a szükséglet kielégítéséhez. törvényszerőségeket. Ezt a pontot fedezeti pontnak hívjuk. A kompetitív vállalat Tökéletes verseny mellett a piac mőködését nem korlátozza semmi. • a keresleti függvény negatív meredekségő – áremelkedésre a vásárlók a kereslet csökkenésével reagálnak. mert ekkor csak azok a költségek térülnek meg. akár nem a vállalat. Mivel a piaci ár adott. A kínálatát úgy alakítja. A termék homogén. elfogadja a piaci kereslet és kínálat által meghatározott árat.és belépés következtében a tökéletesen versenyzı vállalatok hosszú távon nem realizálnak gazdasági profitot.és belépés korlátai alacsonyak. a vesztesége ekkor a fix költség). Akkor képes tartósan fennmaradni a piacon. A piaci ár az összes kereslet és kínálat alapján. sem a keresletet befolyásolni. amelyek éppen a termelés miatt keletkeztek (akár termel. • Amennyiben P=AC. Ezt a pontot üzemszüneti pontnak nevezzük. ennél kevesebb). Ekkor azért racionális a termelés mellett dönteni hosszú távon. az. ezért egyetlen szereplı nem képes sem a kínálatot. ha hosszú távon nem veszteséges. Az ágazatba való szabad ki.4. így ha a vállalat nem termelne. hogy az elérhetı profit a lehetı legnagyobb legyen.

Monopólium esetén nincs olyan iparág. a fogyasztón nem szeretik váltogatni a szolgáltatókat (például kábeltévé). a gyártók igyekeznek terméküket minél inkább megkülönböztetni a versenytársak termékeitıl. ha a piac teljes kínálatát egy vállalat biztosítja. A termékek közötti eltérések sokszor nem valósak. termékdifferenciálás: A vállalatok maguk teremtik meg a belépési korlátokat reklámozás és a termékkör szélesítése folytán. A termékdifferenciálás következtében az ágazatba belépni szándékozó vállalatnak rögtön nagy modellválasztékkal kell megjelennie a piacon. (Kialakulhat keresleti oldalon is monopolhelyzet. 28 . ezért a piac nem képes eltartani sok céget. A tökéletlen verseny kialakulásának okai: • A tökéletlen verseny Költségek: Bizonyos ágazatokban méretgazdaságossági hatások léphetnek fel. amelyek megnehezítik új cégek belépését az iparágba. amely ugyanolyan vagy közel azonos módon tudná kielégíteni a szükségletet. ellenırzési költségek lépnek fel. hanem sokféle. amikor egyetlen vevıje van a terméknek. • Jogi/adminisztratív korlátok: például szabadalmi védettség. mert sok szereplıs a piac. A reklám ezért tudatos vásárlást eredményez. A nagyszámú szereplı közül csak néhány vállalat ismert széles körben. amely közeli helyettesítı termék termelésével foglalkozna. hogy nincs helyettesítıje a terméknek. nincs olyan termék.4. A piacon a sok szereplı nem azonos erejő. Ekkor a kibocsátás növekedése az átlagköltség (egy termékre jutó költség) csökkenésével jár együtt. a fogyasztó ragaszkodhat a jól ismert márkákhoz. • • A tökéletlen verseny formái Monopóliumról akkor beszélünk. • Gazdasági korátok: Amely ágazatokban magas tervezési. Ráadásul jelentıs összkereslet mellett is csekély lehet az egyes változatok iránti kereslet. Oligopólium esetén a piacon néhány eladó van jelen.2. különben alulmarad versenytáraival szemben. IT rendszerek esetén magasak lehetnek az átváltási költségek is – hardver és szoftver együtt jelent értéket. Belépési korlátok: olyan tényezık. amelyek elbátortalanítják a potenciális belépıket. viszont szemben azzal. ami azt jelenti. a termék nem homogén. Reklámozás. átváltás csak a teljes rendszer cseréjével lehetséges. A reklám kötıdést teremt. azaz a nagyobb cégeknek költségelınyük van. Hasonlít a tökéletes verseny esetében. Eszmei tıke: a már piacon lévı vállalatok ismertek. Monopolisztikus verseny esetén nagy számú eladó differenciált terméket állít elı.). Mindegyikük képes a piaci ár befolyásolására (például autóipar). akkor monopszóniáról beszélünk.

vállalkozók képzettsége. eszerint beszélünk: 1. A TERMELÉSI TÉNYEZİK PIACA A termelés megvalósításának anyagi és nem anyagi feltételei vannak. technológiai ismereteket. de a gazdasági folyamatban jól hasznosíthatóak. Az inputok iránti kereslet származékos: azért alkalmaz a vállalat további inputot. amelyek gazdasági érdekbıl keletkeztek. felhasználásokkal létrejön az új termék vagy szolgáltatás. 29 . amelyek általában dologi formában jelennek meg és átalakításokkal. Akkor lesz kereslet egy adott erıforrás iránt a piacon.5. amelyek nem gazdasági okból jöttek létre. ha az erıforrások felhasználásával elıállított termékek iránt is van kereslet. Ilyen tényezı az ember és a természet. Ide tartoznak a termelési folyamatokban létrehozott és további folyamatokban résztvevı anyagi javak. azokat az erıforrásokat soroljuk ide. azaz a tıkejavak. A nem anyagi erıforrások magukba foglalják az emberi munkát. mint erıforrásoknak csoportosítását létrejöttük szerint is megvalósíthatjuk. mert annak felhasználásával elıállított jószágból profitot remél. ide azok a feltételek tartoznak. eljárásokat és az információt. a pénz és a munkavégzık. 2. a technikai. Az inputpiac elemzésénél is ebbıl a feltételbıl indulunk ki. A következı táblázat a termelési erıforrások rendszerezését mutatja: A termelés tárgyi és személyi feltételei Tárgyi feltételek Személyi feltételek Természeti tényezık Tıkejavak Vállalkozó Emberi munka Nem újra termelhetı Újra termelhetı Képzettség Szubjektum Újratermelhetı tényezık Egyszeri tényezık A termelés feltételeinek. elıdleges termelési tényezıkrıl. Az anyagi feltételek közé azokat az erıforrásokat sorolhatjuk. Vizsgálataink során a termelés inputjait alapvetıen két csoportba – tıke és munka – soroltuk. másodlagos termelési tényezıkrıl.

további béremelés már nem ösztönöz olyan mértékben a munkaidı növelésére. amikor munkát vállal. a munkabér pedig a szabadidı ára. A haszonmaximalizáló fogyasztó – a jövedelemszerzés miatt – lemond a szabadideje egy részérıl. a munkaidı mértékével csökkenti a szabadidejét. ill. Az ábráról kitőnik. mint munka tulajdonosok eladóként jelennek meg a piacon. alacsonyabb órabér esetén. és kisebb mértékben csökken a szabadidı. A munka kereslete és kínálata a tényezıpiacon találkozik. A munkaidı és szabadidı csak egymás rovására változtatható. nı a munkakínálat és csökken a szabadidı. piaci bér nélküli tevékenységgel töltené. mintha nem vállalna munkát. Alacsony bérnél a szabadidı ára is alacsony. Egy magasabb jövedelemszintnél bekövetkezhet. Az egyén. ha egyáltalán nem jelenik meg a munkapiacon (inputpiacon). 30 . amelyekkel kielégíti a szükségletét. akkor a napi teljes ideje(24 óra) szabadidınek számít. Tehát a szabadidınek ára van. hogy az emberek vállalnak-e munkát. (A munka keresletét tisztáztuk). Ha a munka tulajdonosa munkát vállal. felértékelıdik a szabadidı. mégpedig a munkabérrel azonos az ára. mert az így szerzett jövedelem magasabb hasznossági szintet jelent számára. Ha nı a bér. míg magasabb bérnél felértékelıdik a szabadidı. A racionális fogyasztó azért vállal munkát. Magasabb órabér esetén. hogy a szabadidı növekszik a munkaidı rovására. A munka eladójának a célja jövedelem szerzése. hogy az órabér növekedésével egyre kisebb arányban nı a munkaidı. alternatív költsége. amibıl képes megvásárolni azokat a javakat. ahol a vállalatok a vevık. vagyis ha a teljes idejét az egyén „szabadon”.Munka Milyen feltételek mellett és mennyi munkát érdemes vállalnia a munka tulajdonosának? Mitıl függ. mi a céljuk a munkavállalással? Az emberek. A munkaidı feláldozott szabadidı.

amelynek talaja alkalmas termelésre és más tevékenységre. Ugyanis létezik egy olyan minimális bér – feltételezésünk szerint – amely mellett már érdemes a szabadidıt feláldozni. A munkapiacon hosszú távon kialakul az egyensúly. Természeti erıforrások A természeti erıforrások olyan inputtényezık. A megújuló és nem megújuló megkülönböztetés nagymértékben függ attól. hogy nem az origóból indul. de hasznosíthatók. hogy a vállalatok visszaélnek az adott térségben az erıfölényükkel a munkapiacon. • többirányú hasznosítása lehetséges. azaz a felhasznált részét a természeti javaknak a természet maga megújítja. a talaj termıképességét. de a mennyiség (ismereteink szerint) semmilyen távon nem növelhetı. Rövid távon a legtöbb természeti erıforrás adottságnak tekinthetı. hogy magasabb bérnél a bércsökkenés. Az erıforrások egy része megújuló. a napenergia stb. ilyenek a földben lévı kincsek. Nagyon hosszú távon – több millió év alatt – esetleg még a bányakincsek is pótlódnak. Rövid távon a különbözı ágazatokban és ágazatokon belül. hogyan változik az egyén munkavállalási szándéka. A természeti erıforrások jelentıs hányada nem megújuló és nem is pótolható. A függvény pozitív meredekségő. Jellemzıje továbbá. amely alapján a föld mélyében lévı kincsek kínálata – analóg módon – vizsgálható. alacsony bérnél a bérnövekedés vezet a munkavállalás növeléséhez. Ennek okait alapvetıen a munkaerı gyenge mobilitásában (lakóhely változtatás). az információ hiányában. A természeti erıforrások között sajátos a föld. Az alacsony bérekhez hozzájárul gyakran az is.A munkakínálat meghatározása a jövedelem függvényében PL LS 400 300 200 150 100 50 6ó 8ó 10ó t(munkaidı) Az egyéni munkakínálati görbe megmutatja a munkabér függvényében. 31 . A természeti javak egy másik része megújítható. Ilyen a szél. a vállaltoknál nagyon eltérı bérek alakulhatnak ki. a termelékenységi különbségekben lehet keresni. A természeti erıforrások kínálatának elemzését a termıföld kínálatával végezzük. Továbbá létezik egy olyan jövedelemszint (magas bér). de egy jövedelemszint felett visszakanyarodik. A modellünkbıl az következik. amely mellett a szabadidı értékesebbé válik. a munkakínálati függvény visszakanyarodik. ezért a munkakínálat növekvı bér mellett lecsökken. mint pl. vagyis az ember tudatos tevékenységgel képes pótolni. A termıföld kínálatának vizsgálatánál a következı feltételezéseket alkalmazzuk: • mennyisége hosszú távon adott. hogy milyen idıtávról beszélünk. • bérleti rendszerben elemezzük a föld piacát. amelyek nem gazdasági okból keletkeznek és emberi munkával nem szaporíthatók. hosszabb távon az elhasznált termıképessége visszaadható. a levegı. pótolja.

Tıke Tıkén a termelés anyagi feltételeit értjük. A pénz felhasználása azonban álló és forgóeszközök érdekében egyaránt megvalósulhat. Továbbá a földterület többféle termék termelésére és más alternatív hasznosításra is alkalmas. amit a forgóeszközök közé sorol a számviteli nyilvántartás. annál nagyobb a kereslete. amit költségként vesznek figyelembe a kibocsátásnál. az éghajlattól függıen eltérı. szolgáltatások elıállításában. A technika fejlıdésével elıállhat az a helyzet. Minél több hasznosítási lehetısége van a földnek. igazában a vállalkozó a munka vásárlásával is csak a munkavégzı képességét bérli.A földet – magát a területet – nem lehet megsemmisíteni. hogy a tulajdon eladása után ne kerüljön az eladó rosszabb helyzetbe. hogy a technika. és a termék eladásával egyszerre megtérül a forgótıke. Tehát a munkabér is inkább a munkaképesség használati díja. olyan összeget kell kapnia. Tudni kell. Minden befektetés pénzbefektetés. infrastrukturális ellátottsága stb. Az állótıke éves elhasználódása az amortizáció. Az állótıke vagy állóeszköz létesítése egyszeri kiadással valósul meg. A föld ára. üzemanyagok. ezt tartalékolási keresletnek hívjuk. tehát folyamatosan megtérül a tıkéje és a járadék tiszta jövedelmet biztosít. ha ezek elfogynak. Hasonlít a munka eladása is a földbérlethez. vagy éppen ott vezet majd az autópálya. amely különbözı eszközöket foglal magába. a társadalom fejlıdésével a hasznosítási lehetıségek változnak. Rövid távon mindig a jobb minıségő földeket (ebben benne van a termıképesség mellett a közgazdasági környezet is) lehet elıször bérbe adni. amelynek bankban való elhelyezésével legalább olyan kamatot kap. de befolyásolja a bérleti díj nagyságát is. az alternatív hasznosítás hatással van a keresletre. A föld alternatív hasznosítási lehetısége befolyásolja a föld kínálati görbéjének meredekségét. de elhasználódása folyamatos. A bérleti díjnak fedeznie kell a bérbeadás járulékos költségeit. A javak hasznosításának ez a legkisebb alternatív költsége. a bérleti díj alapvetıen a keresletnek megfelelıen alakul ki. azokat a termelési eszközöket jelenti. • A termelés sajátos inputtényezıje a pénz. városoktól való távolsága. a föld hasznosításának az ára. A forgóeszközöket folyamatosan be kell szerezni. A bérleti díj a föld használatáért fizetett pénzösszeg. amelyek egy-egy termelési folyamatban a termék elıállításával elhasználódnak. több év alatt megy végbe. valamint a földbe fektetett tıke használati díját. mint a földjáradék. akkor lehet a többi földet. hogy az inputok keresletét a határtermék alapján határozhatjuk meg. Ahhoz. Ide tartoznak az alapanyagok. A bérbeadással szemben mindig felmerül egy saját hasznosítási lehetısége. hogy korábban csaknem használhatatlannak vett terület felértékelıdik. mert pénzkiadásával valósul meg a különbözı eszközök vásárlása. tehát a tıkésített földjáradék. mint annak ára. • Az állótıke. amelyek egyszeri beruházással létesülnek. amelyek egy termelési folyamatban elhasználódnak. Elızı pontokban általánosságban megállapítottuk. A bérleti díj tartalmazza a terület használati díját ez a földjáradék. de alacsonyabb bérleti díj mellett. hogy a természeti javak nagyon eltérı tulajdonsággal rendelkeznek. • A forgótıke fogalma azokat az eszközöket foglalja magába. mert nem elidegeníthetı a személytıl. A mezıgazdasági hasznosítás mellett a föld keresletét – így a föld értékét – befolyásolja a terület fekvése. 32 . stb. A kereslet is változó. olyan kis értékő munkaeszközök. nem lehet elmozdítani. Igaz ez a földre is. amit nem tud teljesen elsajátítani. Ezt a jövedelmet a tulajdonos bérbeadásnál kockázatmentesen megkapja. segédeszközök. de hosszú távon vesznek részt a termékek. Ugyanolyan mérető földterület hozama a talaj minıségétıl. A válaszhoz látnunk kell. Új növényi kultúrák jelennek meg. amikor a tulajdonos visszatartja a tulajdonát (nem bérletként hasznosítja).

2. tehát idı különbség van a két jövedelem (pénz) megjelenésében. ezeket a lehetıségeket figyelembe kell venni. a hozamot csökkentik a költségek.A tıke különbözı formái – elhasználódásuk szerint – szorosan összefüggnek. a hozam viszont a jövıben jelenik meg. a tıkebefektetéssel kapcsolatban különbözı költségek merülhetnek fel. figyelembe kell venni a várható futamidıt. Mivel a termelésnek. amely kamatot biztosít. 4. együttesen tıkeként definiálja a gazdasági folyamatban létrehozott termelési feltételeket. folyamatosak a mőködéssel kapcsolatosak. Állótıkét nem lehet forgóeszközök nélkül mőködtetni. mind az álló-. mind a forgótıke feltétele. a befektetés jelen idıben történik. a befektetés általában nem végtelen ideig mőködik. A befektetés értékelésénél azt vizsgáljuk. 3. A befektetés kiadását növelik. ill. Itt azonban több problémával találjuk magunkat szembe: 1.) átalakítása késztermékké sem lehetséges állóeszközök nélkül. hogy mikor éri meg az adott összeget bizonyos tıkeformába befektetni. amelyek lehetnek egyszeriek (vételhez kapcsolódók). ezért a közgazdaságtan megkülönböztetés nélkül. A legkevésbé kockázatos alternatíva a banki betét. a befektetésnél mindig több alternatívával állunk szembe. 33 . de a forgóeszközök (anyagok stb.

nem egyénileg. monopóliumok alakulhatnak ki 2. Ezeket a javakat magánjavaknak nevezzük. amelyekért a fogyasztók versenyeznek.2. A közösségben fogyasztott javakat nem a piaci feltételeknek megfelelıen vagy nem teljesen a piacra bízva kell megteremteni. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén A monopólium jóléti veszteséget okoz a társadalomnak. szolgáltatást. ami létezik. a kommunális ellátás feltételei (út. de szükség van rájuk. Ilyen körülmény: • A nagy beruházási igény • A licenc birtoklása • A kicsi kereslet. hogy a piac és az állam egymást kizáró intézmények. A piacnak lehetnek nem szándékolt mellékhatásai. Friedman). tehát csak az tudja elfogyasztani. Ilyenek például a kulturális szolgáltatások. de a piac nem érzékeli 3. hogy a piac minél zavartalanabbul mőködjön. M. tröszt ellenes törvényekkel. valamint az import minél liberalizáltabbá tételével konkurenciát kell teremteni a monopol termeléssel szemben. víz. 6. E javaknak az egyéni hasznossága nehezen vagy egyáltalán nem állapítható meg. oktatási. Ez utóbbi javakat közjavaknak nevezzük. hanem közösségben fogyasztjuk. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN A fejezet tárgya: az állam feladatainak elemzése a mikrogazdaságban piaci viszonyok között. Ilyenek például a kulturális..1. aki megszerezte a jószágot. hogy mások is hasznosítsák az adott jószágot. ezért versenyezni kell másokkal a piacon ill. Fejlett piac esetén is maradnak ellátatlan területek 6. más általi fogyasztásukat. környezet védelme. hogy egyszerre. adott idıpontban többen is kielégíthetjük velük a szükségletünket. Neves közgazdászok között is találkozhatunk hasonló nézetet vallókkal (Pl. csatorna stb. A vásárlók érdekvédelmének biztosításával védenie kell a piac tisztaságát. egyik ember élvezete nem gátolja azt. mert felhasználójuk csak egy ember lehet. A fogyasztás jellege szerint a gazdasági javakat alapvetıen két csoportba sorolhatjuk. E javakról elmondhatjuk. ahol fellelhetı a termék. egészségügyi szolgáltatások. A javak másik csoportját közösségben. anélkül. A piac nem tökéletes. több ember egyszerre használja. Az államnak törekedni kell arra. ennek ellenére gyakran elkerülhetetlen a monopólium kialakulása. Így a megszerzésüket rivalizálás jellemzi. A közgazdászok más csoportjai szerint a fejlett piacgazdaságban is szükség van állami beavatkozásra (J. amikor nem célszerő a verseny megteremtése. Egyik csoportba azok a javak kerülnek. hálózat). a vállalati összejátszások megakadályozásával. Az állam szerepe a közjavak biztosítása terén A javak egy hányadát. Felmerül gyakran. Kornai János).Smith.6. hogy egyik ember fogyasztása kizárja. hogy bárkit gátolnánk a szükséglete kielégítésében. Az állami beavatkozás okai: 1. E javakra jellemzı.M. Keynes. A közjavaknak két csoportja 34 . amely kizárja a verseny lehetıségét (természetes monopólium léte) • A természeti kincsek. A.

keres egy másik hasonló célt szolgáló jószágot. így nem érdekeltek az együttfogyasztók. ahol ugyan kizárható lenne a fogyasztók egy része a fogyasztásból (például aki nem fizet érte). A piaci tranzakció – nem szándékolt – külsı gazdasági hatását. Mivel egyik ember általi felhasználás nem korlátozza a másik ember fogyasztását. hiszen a felhasználók azért veszik igénybe. hogy a hozzájárulást mindenki minimalizálni szeretné. Jellemzı. Az egyikbe a tiszta közjavakat soroljuk. Tehát a magánjavak ára tükrözi a jószág határhasznát. felhasználója. lehet egy harmadik személy. amit fedezni kell valamilyen forrásból. de jót tesz a térség gazdaságának. de nem lenne racionális. hogy minden felhasználó „leértékeli” a jelentıségét. Tiszta közjószágnak tekinthetı a honvédelem. Az externális hatás lehet pozitív. Az állam szerepe az externáliák terén A piaci tranzakciókban mindig két szereplı vesz részt. a másik mint vevıje. 6. ám a kizárás nem feltétlenül célszerő. aminek az ára elfogadható számára. a hozzájárulást a bekerülési költség alapján lehet megosztani. vagy az igénybevételért lehet térítést kérni. Tényleges árat közjavak esetén nem nagyon lehet az egyéni hasznosság alapján megállapítani. vagy a védıoltások. nem fogja az egyén megvásárolni. mert hasznosnak tartják.3. egyik mint elıállítója. kínálója a jószágnak. turizmusának stb. csakhogy kevesebbet fizessen. Ezt hívják „potyautas jelenségnek”. A közjavakra általában az elégtelen kínálat és a pazarlás jellemzı. Ide sorolható az oktatás. ellentételezés nélkül befolyásolja externális hatásnak hívjuk. hogy a tényleges értékítéletüket kinyilvánítsák. azaz 35 . míg a fogyasztást maximalizálni. van megoldható ugyan. A közjavak elıállítása költségekkel jár. Akinek privát jószágra van szüksége. A tranzakció kettıjük megegyezése alapján valósul meg. A közjavak másik csoportját a vegyes javak alkotják.. hogy csak a résztvevıket érinti. azért a piacon azt az árat hajlandó megfizetni. ám akkor kevesebben vennék azt igénybe. amennyire számára hasznos a jószág. például az útépítésnek köszönhetıen nem csupán A-ból B-be lehet eljutni. A közjavak optimális kínálata és racionális kereslete kialakításához az államnak segítséget kell nyújtani. Esetükben vagy nem oldható meg a fogyasztók egy részének kizárása a fogyasztásból. Ha az ár magas a saját értékítélete (hasznosság) szerint. mégis érzékeli. Ha a közjószág árát az egyéni határhaszon alapján próbálnánk meghatározni azt tapasztalnánk. aki a tranzakcióban nincs benne. ezért piaci tranzakciók révén biztosítható a szükségletnek megfelelı jószágmennyiség megszerzése.határolható el. A közjavakat nem lehet tiszta piaci tranzakció révén biztosítani. A piaci tranzakció nem biztos. A közjavak megteremtésének forrása lehet az állam által beszedett adó. A vegyes javak esetében már megfigyelhetı a magánjavakra jellemzı rivalizálás (gondoljunk csak a felsıoktatási helyekért folyó versenyre). amely egy másik személy helyzetét. A vegyes javak biztosítása az állam szerepvállalása nélkül is megszervezıdne. vagy negatív. A közjavaknak is van egyéni értékelése. (1) (2) (3) Közjavak esetén nem lehet a piaci árat meghatározni. a pazarlás elkerülése (csökkentése) a megfelelı térítési díjak megállapítását teszi szükségessé. az ellátásukban az államnak kiemelkedı szerepe van. Pozitív externális hatás esetén a külsı szereplık helyzete kedvezı irányba változik.

azaz összességében a társadalom nagyobb költségeket érzékel. a nagyobb szennyezıknek megdrágulna a termelés. kárt okozónak. így rövid távon a vásárlók fizethetik meg a védelmi lépéseket. A kevésbé szennyezık így jövedelemhez jutnának. ami a kibocsátás növelését ösztönözné. A különbözı elméleti és gazdaságpolitikai irányzatok eltérıen vélekednek az externális hatások kezelésérıl.összességében a társadalom által érzékelt hatás kedvezıbb. az adók. a társadalmi hatásokat is figyelembe vevı hatását – hasznát és költségét – elemezni tudjuk. értékesíthetnék. a környezetvédelmi beruházások elıírása vagy a társadalmi együttélés olyan szabályozása. a családban és a társadalomban. mint az egyéni hasznosság (MU. ami szerint a pozitív externáliát támogatni kellene. Egy közös jellemzıjük van. 36 . Negatív externália esetén a társadalmi határköltség (MSC) nagyobb. Az externális hatások. A negatív externália kezelésével kapcsolatban egy olyan felfogás terjedt el. hogy a vállalatokkal szerzıdést lehetne kötni a szennyezés mértékérıl. mint a tranzakcióban szereplık egyéni hasznossága. Ezzel olcsóbbá válna a termelés. mint a tranzakcióban részt vevık. Negatív externália esetén a nem szándékolt hatás kedvezıtlen. amely a másoknak kárt okozót hátrányos helyzetbe hozza. Ezzel egy keretet kapnának a kibocsátók. mint az egyéni költségek (MC). két új fogalmat kell bevezetni: • A társadalmi határhaszon (marginal social benefit-MSB) egy jószág pótlólagos elıállításával és elfogyasztásával járó összes hasznosságváltozás. egészségesebb körülmények között éljen és a környezetet kevésbé károsító javakat használjon. pótlólagos költségeket okoz a szennyezés elhárítása (víztisztítás stb. Pozitív externália esetén a társadalmi hasznosság MSB nagyobb. hogy tisztább. hogy a környezetvédelmi beruházások megdrágítják a termelést. Ilyen eszközök lehetnek. Hosszú távon megéri a társadalomnak. amit a szennyezıre vetnek ki. Például a szennyezı termelés esetén a környezetszennyezés rontja az ott lakók életminıségét. • A társadalmi határköltség (marginal social cost-MSC) egy jószág póltólagos egységének elıállítása miatt felmerülı összes költség. Annak érdekében. Mindezekhez szükséges. Figyelembe kell azonban venni. fıleg a negatív externália mérséklése olyan törvényeket és emberi magatartást igényel. hogy egy adott tevékenység valamennyi.). Pozitív és negatív externália együttes fennállása esetén az externális hatások nagysága a döntı. amit. A környezetkárosítókkal (negatív externáliát okozók) szemben hathatósan csak az állam tud fellépni. ami hátrányt okoz a szennyezést. ha nem használnak ki. a környezettudatos magatartásra nevelés az iskolában. például adókedvezménnyel vagy szubvencióval.

Az állami szektorba a nemzetgazdasági szintő feladatokat ellátó intézmények tartoznak. A körforgás akkor tölti be funkcióját. valamint a különbözı regionális vagy helyi állami irányító szervek ( önkormányzatok ). a kereslet meghatározásában. A jövedelmek áramlása meghatározó szerepet játszik a piaci mozgásokban. rendırség. amelyen a magánszereplık más országokkal. ) szed be a és transzfereket juttat a magánszektornak szociális és gazdálkodási célokra. amelyhez két szereplı a háztartások és vállalatok. az államhatalmi és államigazgatási szervezetek tartoznak. amelyhez az állami intézmények.). Ebbe a szektorba tartozik maga a kormány összes hivatalával. ezért a termelést szakadatlanul ismételni kell. gazdasági szektorokba soroljuk be. stb. A piacgazdaságban a termékek áramlását a pénz ellentétes irányú áramlása kíséri. ha a gazdaságban megtermelt termékek elkerülnek a felhasználókhoz. Az adó az állam által kényszer útján beszedett pénzösszeg. A háztartások a gazdaság végsı fogyasztói. A transzferek az állam ellenérték nélküli jövedelemjuttatásai a magánszektor számára. Az elemzés érdekében a gazdasági szereplıket funkciójuk szerint csoportokba. 37 . a fogyasztási javak és szolgáltatások fı vásárlói. A gazdaság folyamatosan ismétlıdı mozgását körforgásnak nevezzük. a termékek mozgásával ellentétes irányban jövedelmek áramlanak. Az állam adókat ( illetékeket. társadalmi szintő végrehajtó szervezeteivel együtt (minisztériumok. más országok vállalataival kapcsolatos tranzakciói értendık. a közszektor. ellenszolgáltatásként jövedelmeket fizetnek ki. A vállalati és a háztartási szektort együttesen (szőkebb értelemben) a nemzetgazdaság gazdasági szférájának nevezzük. A gazdasági szektorok közötti alapvetı kapcsolatok folyton ismétlıdı mozgást eredményeznek: a szükségletek újra és újra jelentkeznek. kórházak és múzeumok is. amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem jár. A termelés érdekében a vállalatok termelési tényezıket vásárolnak az árupiacon és a háztartásoktól.7. Ide tartoznak az iskolák. Végül a külföld az olyan nem belföldi gazdasági szereplıket jelenti. Ezen kívül a gazdaság szereplıje a külföld. A jövedelmek azonban önálló mozgást is végeznek ( például adófizetés ). A fogyasztáshoz szükséges jövedelemhez a termelési tényezık (munka és tıkeszolgáltatások) eladása révén jutnak. vámokat stb. Tananyagunk egy másik fejezetében részletesebben foglalkozunk a bankrendszerrel. amelyek gazdasági kapcsolatban állnak valamely belföldi gazdasági szereplıvel. amely a gazdasági szereplık pénzügyi tranzakcióinak lebonyolításával foglalkozik. amelyek alapvetıen nem a piacon keresztül elégítenek ki szükségleteket. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLİK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK A gazdaság szereplıi: háztartások. A makrogazdaság sajátos szférája a bankrendszer. az állam és a külföld. Fıbb szektorok: magánszektor. A vállalatok elsıdleges funkciója termékek és szolgáltatások elıállítása profitszerzés céljából. a vállalatok. hadsereg.

illetve kiáramló jövedelmeinek egyenlete: Y + TRV = W + TV + SV TRV =a vállalatoknak juttatott TV =a vállalatok által fizetett adó 38 . A gazdaság szereplıi közötti jövedelemáramlás A gazdaság szereplıi közötti jövedelemáramlást a következı ábra szemlélteti. feltételezzük.illetve kiáramló jövedelmeinek egyenlete: W + TRH = C + TH + SH W= a munkabér. a be. hogy a beáramló jövedelmet teljesen felhasználják. A vállalati szektor be. hogy az egyes gazdasági szereplık milyen jövedelmeket kapnak és azt milyen célra használják fel. SH =a háztartások megtakarítása TRH =a háztartásoknak juttatott transzfer. A háztartási szektor be. TH =a háztartások által fizetett adó C= a fogyasztás. Az egyes szereplık bevételei és kiadásai.és kiáramló jövedelmek összege szükségszerően megegyezik egymással. amelyet makrogazdasági körforgásként ismerhetünk meg.7.1. Makrogazdasági körforgás W TH Állam G TRV TRH Háztartás SH SÁ Tıkepiac TV I SV Vállalat SK Külföld X IM C Az ábrán azt láthatjuk.

hogy a gazdaság összes megtakarítása megegyezik a beruházásokkal. Ha valamely szereplı megtakarítása negatív (az állami költségvetés általában negatív megtakarító. Egyetlen 39 . A gazdasági szereplık pénzbeli megtakarításaikat (általában) a bankokban ırzik. Az összesítés során sokféle termék és szolgáltatás különbözı mennyiségeit kell összeadni. a magánszereplıknek nyújtott támogatások(TR) és az állam megtakarítása (SÁ). mint a magánszektor által megvalósított összes megtakarítás. amelynek egyenlete: I = SH + SV + SÁ + SK Megállapítható a fenti egyenletbıl. SK = IM – X.transzfer SV =a vállalatok megtakarítása Y= a jövedelem. Hazánkban és más országokban is egyre általánosabban az ENSZ nemzeti számlarendszerének. A jövedelem tehát: Y = C + I + G + X – IM I =a bruttó beruházás. az összes beruházás kevesebb lesz. amelyhez a vállalat az árupiacon értékesített javak és szolgáltatások árbevételeként jut. A megtakarítások tıkeszámlára kerülnek. 7. az SNA rendszernek ( System of National Accounts ) 1993-ra kidolgozott. vagyis az állam túlköltekezik). Az ott felhalmozott pénzt a banki szféra a gazdaság rendelkezésére bocsátja hitelek formájában. Az SNA számláin szereplı adatok kiindulópontja a megtermelt javak összegzése. ott kamatoztatják. A külföldnek akkor van belföldön megtakarítása.2. hogy a javak összegében minden létrehozott terméket és szolgáltatást számításba vegyen. X=az export. Az SNA törekvése. korszerősített változatát alkalmazzák a makrofolyamatok adatainak rendszerbe foglalt összesítéséhez. IM =az import Az állami szektor jövedelemáramlását a következı egyenlettel írhatjuk le: TH + TV = G + TRH + TRV + SÁ Bevételei = gazdasági szereplık által fizetett adók Kiadásai = az intézmények vásárlásai(G). G =a kormányzati vásárlás. Külföld szektorának jövedelemáramlási egyenlete: IM = X + SK SK= a külföld megtakarítása. vagyis egymástól nagyon távol álló javak halmazait kell összegezni. ebbıl fedezik a vállalatok a beruházásokhoz szükséges forrásokat. ha az import meghaladja az exportot. SNA: System of National Accounts A gazdasági statisztika az alapvetı makrogazdasági folyamatokat számszerően követi.

A GDP az SNA elsı számú alapmutatója. A keletkezett nettó jövedelmet úgy kapjuk meg. hanem az árszínvonal emelkedése is. ha az árszínvonal nem változott volna a kiinduló év óta. hogy mennyi jövedelmet hoztak létre az adott nemzetgazdaságban. A termelés során el kell használni korábban megtermelt javakat is. A különbség azon alapul. amelyeket nem azok termelésekor. A kibocsátott javak árai tartalmaznak olyan jövedelemrészeket is. korábban megtermelt jövedelmet is tartalmaznak. Az elhasználódásuknak egy évre jutó arányos része az évi értékcsökkenési leírás. ha a bruttó jövedelembıl levonjuk az évi amortizáció összegét. akkor a nominális mutatók gyakran félrevezetı képet adnak. Ha a megtermelt javakat összegezzük. A megtermelt javakat kibocsátásuk idején érvényes piaci árukon összesítik. Ezt a mutatószámot a termelés reálmutatójának nevezzük. és ennek alapján jövedelemhez jutnak az elsıdleges elosztás során. Az egy nemzetgazdaságban 1 év alatt megtermelt nettó jövedelmet nettó hazai terméknek nevezzük (NDP. A javak árai a folyó termelıfelhasználáson kívül még más. hogy mekkora lenne az összesítés eredménye évenként akkor. akkor nem a termelés során létrejött jövedelem nagyságát kapjuk meg. A termelésbe befektetett állótıke is korábban megtermelt jövedelmet képvisel. hogy a kibocsátás folyó áron számított összegét elosztjuk az árszínvonalnak a kiinduló évhez mért viszonyszámával. A folyó termelı felhasználás által képviselt jövedelmet ezeknek a javaknak a termelésekor már beszámították. a kiinduló évhez viszonyított árindexszel. Az állótıkét megtestesítı eszközök sok. Ezért az idıbeli összehasonlítás esetén kiszámítják azt is. hogy mennyi jövedelemhez jutottak a jövedelmek elsıdleges elosztása során az adott gazdasághoz tartozó gazdasági szereplık. rendszerint több év során használódnak el.módszert lehet erre találni: a piac által elfogadott árak segítségével összegezni a különbözı termékek mennyiségeit. és úgy számítjuk ki. A megtermelt jövedelem többszöri beszámítását halmozódásnak nevezzük. például a cipıgyártásban a bırt. stb. Ugyanis nemcsak a termelés fokozódása idézheti elı növekedésüket. Az összesítés eredményét a termelés folyó áron számított nagyságának. hanem ennél egy lényegesen nagyobb összeget. Egy nemzetgazdaságban az 1 év alatt kibocsátott javak árösszegébıl a folyó termelı felhasználás levonásával kapjuk meg az évben termelt bruttó jövedelmet. a termelés nominális mutatójának nevezzük. a GDP és NDP. Az elhasznált javakban megtestesült jövedelem összegét termelıfogyasztásnak vagy folyó termelı felhasználásnak nevezzük. amit évi amortizációnak nevezünk. akkor az egyszer létrehozott jövedelmet többször számítanák be.sok termelési ciklusban. Az elsıdleges elosztás során a termelési tényezıket rendelkezésre bocsátó gazdasági szereplık osztoznak a keletkezett jövedelmen. Az SNA eddig megismert két alapmutatója. Ez azonban nem azonos azzal. hanem korábban hoztak létre. 40 . Ha össze akarjuk hasonlítani egymással az egymást követı években a jövedelem nagyságát. Az egy nemzetgazdaságban 1 év alatt létrehozott bruttó jövedelmet bruttó hazai terméknek (GDP – Gross Domestic Product) nevezzük. mind a külföldi gazdasági szereplık a hazai termeléshez bocsátanak rendelkezésre termelési tényezıket. Ha ezt nem vonnák le a kibocsátott javak összegzett áraiból. hogy mind a hazai gazdasági szereplık a külföldön folyó termeléshez. GDP = GO – folyó termelıfelhasználás GO (Gross Output) = összes kibocsátás.Net Domestic Product). arra ad választ.

nettó jövedelmét pedig nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelemnek ( NNDI: Net National Disposable Income ) nevezzük. nettó jövedelmét pedig nettó nemzeti jövedelemnek (NNI – Net National Income) nevezzük. illetve az NNI nagysága az NDP-bıl kiindulva az alábbiak szerint határozható meg: GNI = GDP+ (hazai gazdasági szereplık külföldi munka. az NNDI értékét az NNI-bıl az alábbiak szerint számíthatjuk: GNDI = GNI + (az országba külföldrıl beáramló transzferek ─ az országból külföldre áramló transzferek) NNDI = NNI + ( az országba külföldrıl beáramló transzferek ─ az országból külföldre áramló transzferek) Ezeken kívül fennáll az NNDI + amortizáció = GNDI egyenlıség is. A GNI nagysága a GDP-bıl.és tıkejövedelme) Természetesen helyes az NNI = GNI ─ amortizáció egyenlıség is. van szó. akár külföldrıl megszerzett összes bruttó jövedelmét bruttó nemzeti jövedelemnek (GNI – Gross National Income). A GNDI értékét a GNI-bıl. amelyek egyoldalú jövedelemátengedést jelentenek külföldrıl az országbeliek javára. Itt segélyekrıl. Ez utóbbi nagyságát befolyásolja a jövedelmek újraelosztása során az országba beáramló és az országból kiáramló transzferek nagysága. illetve az országból a külföldiek javára. ajándékokról. tagdíjakról stb.és tıkejövedelme) NNI = NDP+( hazai gazdasági szereplık külföldi munka. A végsı felhasználásra rendelkezésre álló jövedelem különbözik a GNI és NNI nagyságától. 41 . Egy nemzetgazdaság szereplıinek egy adott évben végsı felhasználásra fordítható összes bruttó jövedelmét bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelemnek ( GNDI: Gross National Disposable Income ).és tıkejövedelme ─ külföldi gazdasági szereplık hazai munka.Egy nemzetgazdaság gazdasági szereplıinek 1 év alatt az elsıdleges elosztás során akár belföldrıl.és tıkejövedelme ─ külföldi gazdasági szereplık hazai munka.

hogyan változik a fogyasztás. vállalatok. Felhasználható munka (L). hogy a fogyasztók egy hányada nem rendelkezik jövedelemmel.1. L. szolgáltatás mennyiség. szolgáltatás mennyiség. állami intézmények • Eladók: (hazai és külföldi)vállalatok Az ismert összefüggések szerint a teljes kereslet: Y=C+I+[G+(EX-IM)] Eddig valamennyinek egy fix értéket adtunk. Fogyasztás vizsgálata A fogyasztási függvény a háztartások áruk és szolgáltatások iránti keresletét mutatja a jövedelem függvényében. K.8. A háztartások makrogazdasági fogyasztási függvénye tehát: C(Y)=C0+ĉY A megtakarítás vizsgálata A háztartások jövedelmüket fogyasztásra és megtakarításra használhatják. Munkapiac. ÁLTALÁNOS EGYENSÚLY A gazdaságban akkor van egyensúly. Az árupiac Az árupiac a dologi javak keresletének és kínálatának összessége. de fogyasztaniuk akkor is kell az élet fenntartásához. Pénzpiac 3. A makrogazdasági egyensúly vizsgálatát különbözı piacok modellezésével végezzük el. Az árupiac szereplıi: • Vevık: (hazai és külföldi) háztartások. ha változik a jövedelmük. amit a gazdaság szereplıi adott árak és kapacitások mellett eladási szándékkal termelnek S=f(P.τ) A kínálat meghatározói: Rendelkezésre álló tıke (K). A fogyasztási határhajlandóság megmutatja. amelyek a következık: 1.Y) A kereslet meghatározói: Jövedelem (Y). hogy hogyan változik a háztartások fogyasztási kereslete. A makrogazdasági kínálat: az a termék ill. Árszínvonal (P). Azt modellezi. a jövedelemnek az el nem fogyasztott hányada a megtakarítás: Y-C(Y)=S(Y). 8. A fogyasztásnak ezt a jövedelemtıl függı részét autonóm fogyasztásnak nevezzük: C0=C(Y=0). ha a kereslet megegyezik a kínálattal A makrogazdasági kereslet: az a termék ill. rendelkezésre álló jövedelmet befolyásoló tényezık (adók: T. Árupiac 2. Technológiai eljárások (τ). Növekvı jövedelemhez általában növekvı kereslet tartozik: C=f(Y). 42 . Makrogazdasági szinten lehetséges. támogatások: TR). amit a gazdaság szereplıi adott jövedelem és különbözı árak mellett meg kívánnak vásárolni: D =f(P. a valóságban azonban az érdekel bennünket. hogy mi befolyásolja az egyese elemek konkrét értékét. ha a jövedelem egy egységgel változik.

de két áru értékét össze lehet hasonlítani a pénz segítségével. mint a fogyasztás. ha nulla a kamatláb: autonóm beruházás (I0). ill. Akkor maximális a beruházás. a kamat biztos hozamnak tekinhetı. hogy ha a kamatláb nı. Felhalmozási és vagyontartási eszköz. védett fizetési eszköz. 43 .A megtakarítás. negatív a megtakarítás. A beruházás a kamatláb függvénye. ha a jövedelem éppen fedezi a fogyasztást. A pénz funkciói: 1. jele S0. A pénzpiac A pénz az áruforgalom lebonyolításának eszköze. de elıjelük ellentétes. hogyan változik a megtakarítás. A modellben a termeléshez felhasznált összes eszköz beszerzését beruházásnak tekintjük. az értékek nyilvántartásának eszköze: A modern pénz önmagában nem érték. Az összes megtakarítás nulla. egymást követıen több termelési folyamatban vesznek részt. az árut hitelben lehet eladni és venni. Az összes megtakarítás képletben a következık szerint írható fel: ˆ S(Y)= s Y-S0 A beruházás vizsgálata A beruházás állótıke létesítését jelenti: olyan eszközök létesítését. amelyek hosszabb távon. A bankrendszer a gazdaság számára szükséges pénz mennyiségét és a pénzáramlás feltételeit biztosítja. A pénz önálló törekvés tárgya lehet. ezt a megtakarítást nevezi a közgazdaságtan autonóm megtakarításnak. annál kevésbé érdemes vállalni a beruházással járó kockázatot. hogy a kamatláb 1% pontos változása hatására milyen mértékben változik a beruházás összege. csökken a beruházás. ha a jövedelem egy egységgel változik. a hitelt késıbb pénzzel kell kielégíteni. Minél magasabb a kamat. Ez azt jelenti. Az autonóm megtakarítás és az autonóm fogyasztás abszolút értéke megegyezik. a jövedelem függvénye. ha a jövedelem kisebb. a megtakarítás negatív. továbbá alkalmas a megtermelt áruk érték szerinti nyilvántartására. a forgalom lebonyolítására. akárcsak a fogyasztás. A forgalom zökkenımentes megvalósítása és más gazdasági okokból az áru és pénz mozgása szétválhat. míg a beruházás kockázatos. 3. Amikor a jövedelem nulla. I( i )= I0-a*i 8. A modern bankrendszer kétszintő. Fizetési eszköz funkció. törvény által elismert. 2. amelyet elfogadnak a szereplık és törvény védi. pénzbeli vagyont lehet győjteni. Értékmérı.2. A megtakarítási határhajlandóság megmutatja. 4. amely alkalmas az értékek nyilvántartására. A függvény meredeksége azt mutatja meg. Forgalmi eszköz: az áruforgalom lebonyolítására bármilyen eszköz alkalmas.

vagy központi bank. a jövedelemmel egyenes. elektronikus pénz). A pénzkereslet. csak a jegybank teremtheti • Számlapénz (bankbetét. változását • Nyilvántartja az állami költségvetést • Vezeti a kereskedelmi bankok számláit • İrködik a monetáris bázis felett • Készpénzt bocsát a forgalomba II. vállalatok. kiállításokat szerveznek • Beruházásokat valósítanak meg. deviza eladásával és vételével befolyásolja a forgalomban lévı pénz mennyiség változását. teremtésükrıl a kereskedelmi bankok gondoskodnak. Feladataik: • Vezetik a gazdasági szereplık (lakosság. Pénzkeresleten (MD) a gazdasági szereplık pénztartási szándékát értjük.I. hiteleket nyújtanak • Számlapénz teremtését biztosítják • Lebonyolítják a vállalatok. • Szabályozza a forgalomba kerülı pénz mennyiségét. A pénzkínálata (MS) szőkebb értelemben az M1 pénz mennyiségével azonos. A modern pénz formája • Készpénz ( bankjegy. 44 . korábbi hitelek kiegyenlítése céljából tartalékolnak készpénzt. A Fisher-féle forgalmi egyenlet alapján megállapítható. A pénzkereslet indítékai Tranzakciós pénzkereslet: A szereplık a piaci tranzakciók lebonyolítása. a JB értékpapírok. kereskedelmi banki pénz. hogy a reálpénz mennyisége a kibocsátás és a pénz forgási sebességének függvénye. intézmények) számláit • Betéteket győjtenek. Az óvatossági pénzkereslet a jövedelemnek és a kamatlábnak is függvénye. eszközei: a) Kötelezı tartalékráta (t). c) Nyílt piaci mőveletek. a kamatlábbal fordított arányosságban van. intézmények kötvényteremtését • Vásárokat. de jegybanki ellenırzés. amit a kereskedelmi bankok saját hitelezéseiknél figyelembe vesznek. szint: Jegybank. mivel a betéti kamat elvesztése – ezáltal – nagyobb összeget jelent. Pénzpiacon a bankrendszer által a gazdaság rendelkezésére bocsátott pénz mennyiségét. hogy milyen betéttel kell rendelkezni a kereskedelmi bankoknak a JB-nál. minél nagyobb a jövedelem annál többet lehet tartalékolni: Óvatossági pénzkereslet: a gazdasági szereplık elıre nem látható kiadások fedezésére tartalékolnak készpénzt. a hitelek nyújtásához b) Jegybanki kamatláb (i). A tranzakciós célra tartalékolt pénz a jövedelemtıl függ. hozzájárulás mellett. Magasabb kamatláb megdrágítja a készpénz tartását. ezáltal meghatározza a JB. amit a szereplık pénzükbıl készpénzben ill. azaz a pénz kínálatát és a gazdasági szereplık pénzkeresletét értjük. A szükséges pénz mennyiségének változását a jegybank szabályozza. szint: Kereskedelmi bankok. az a pénz mennyiség. látra-szóló betétben kívánnak tartani. ezzel meghatározza a JB az általa nyújtott hitelek árát. érme) vagy jegybankpénz. Feladata.

A spekulációs pénzkereslet csak a kamatláb függvénye és fordított arányosság van a kereslet és a kamatláb között.3. betegek) Aktívak (NA) Inaktívak (NI) Aktivitási ráta: NA/Nm (54%) Munkanélküliségi ráta: u=U/NA=U/(U+E) (7%) Foglalkoztatottak (E) Munkanélküliek (U) Foglalkoztatási arány: E/Nm (50%) 45 . A makrogazdasági munkakínálatra hatással van a nemzet-gazdaság demográfiai helyzete. A lakosság összetétele (N) Munkaképesek (Nm) Nem munkaképesek (kiskorúak.Spekulációs pénzkereslet: a gazdasági szereplık nyereség-szerzés céljából tartják készpénzben pénzvagyonukat. idısek. a munkaképes lakosság aránya az össznépességen belül. Munkaerıpiac A munkapiac a munkakereslet és munkakínálat kölcsönhatásaként értelmezhetı. Pénzpiaci egyensúly i MD MD’ MS P MS’ P i’ i Y Y’ Y 8.

A foglalkoztatás a munka kínálatának megfelelı. a felsıoktatás nappali tagozatainak hallgatói. a vállalatok munkakereslete nagyobb. amíg a munkapiacon kialakul az egyensúly. a munka kínálata csökken. de csökken a munka kereslete. de mindaddig nagyobb a munka kínálata a keresleténél. Ha az aktuális reálbér magasabb az egyensúlyinál (W/P1>W/P*). Alacsony reálbér esetén az aktív lakosok egy hányada nem kíván munkát vállalni. de valamilyen oknál fogva nem kívánnak munkát vállalni. az egyikbe az aktívak tartoznak. a munka kínálata nagyobb a munka keresleténél. A foglalkoztatás a munka keresletének megfelelıen alakul. akik ugyancsak munkaképesek. hiába keres. Ha a vállalatok több embert akarnak foglalkoztatni. a gyermekgondozási szabadságon lévı kismamák. Amennyiben az aktuális reálbér alacsonyabb az egyensúlyinál (W/P0< W/P*). mint amennyit a vállalatok alkalmazni kívánnak. akik munkavállalási szándékkal megjelennek a munkapiacon. az inaktívak csoportjához fog tartozni. aránya határozza meg. háztartásbeliek. stb. ha a munkakereslete és kínálata adott reálbér mellett megegyezik. mivel a vállalatok egy hányada nem tuja megfizetni a magasabb bért. 46 . A reálbér mindaddig emelkedik. A tényleges munkakínálatot az aktívak száma. kénytelenek lesznek a reálbért emelni. Ide sorolhatók pl. A munkavállalók egy hányada nem talál adott munkabér mellett munkát. amíg a reálbér az egyensúlyi reálbér szintjére nem süllyed.A munkaképes lakosság két csoportba sorolható. A másik csoportba tartoznak az inaktívak. A reálbér emelkedésével nı a munkakínálat – az inaktívak csoportjából többen visszatérnek a munkapiacra. mint a munka kínálata (az adott reálbér mellett). W/P NS ND W/P* W/P0 NS0 N* ND0 N A munkapiacon akkor van egyensúly. mint a munkavállalási szándékkal a munkapiacon megjelenık száma). A reálbér csökkenése esetén a munka kereslete nıni fog. több ember szeretne dolgozni.

ha adott reálbér mellett munkát kínálók nem találnak állást. akik adott reálbér mellett nem hajlandóak munkát vállalni. Munkanélküliség a gazdaságban A kormányzatok számára az a hivatalosan elismert személy a munkanélküli. Kényszerő munkanélküliségrıl (UK) akkor beszélünk. akinek az adott idıszakban nincsen munkahelye. A munkanélküliek nagyobb hányada azonban gyakorta nem önként választja ezt a helyzetet. Ha a reálbér már olyan magas. mert adott reálbér mellett nem kíván dolgozni. ez alapján az összes munkanélküli besorolható az önkéntes vagy kényszerő munkanélküliek táborába. Ilyenkor a munka kínálata megegyezik az aktív népesség számával.1. A munkanélküliként számon tartott lakosság egy része nem törekszik arra. Létszámuk az adott reálbér mellett munkát kínálók és az aktív népesség különbsége. ha a munkanélküliek képzettség és lakóhely szempontjából is alkalmasak az üres állások betöltésére. míg az üres állás és a munkavállaló találkozik egymással. A munkanélküliséget azonban a kiváltó okai szerint is lehet csoportosítani. Önkéntes munkanélküliség mindaddig létezik. Önkéntes munkanélkülieknek (UÖ) nevezzük azokat a gazdaságilag aktív személyeket. még akkor is. hogy feltárják a lehetıségeket. így megkülönböztethetünk a munkapiac mőködésére. Létrejöhet diszkriminatív korlátok létezése miatt is. hogy azonos idıben léteznek munkanélküli emberek és betöltetlen állások. hogy az önkéntes munkanélküliség megszőnik. s ez is nehezíti mértékének meghatározását. a munkaadók pedig csak bizonyos idı eltelte alatt tudják kiválasztani a számukra legmegfelelıbb jelentkezıt. A frikcionális munkanélküliség folyamatosan létezik. Lényege. A munkavállalóknak idıre van szükségük. Kényszerő munkanélküliség esetén a tényleges reálbér magasabb az egyensúlyinál. amíg a reálbér el nem éri azt a szintet. EGYENSÚLYI PROBLÉMÁK A MAKROGAZDASÁGBAN 9. ahol az aktív népesség teljes egésze kínálja munkáját. Számuk megegyezik az adott reálbér melletti munkakínálat és a foglalkoztatottak különbségével. 47 . Az önkéntes munkanélküliek létszámát természetesen csak becslésekkel lehet megállapítani.9. a néhány hetes vagy hónapos idıtartamú munkanélküliséget mindenképpen ilyennek tekintjük. A frikcionális munkanélküliség tehát a munkapiaci kereslet és kínálat találkozásának nehézségeibıl adódik: idıre van szükség. A munkapiac mőködésébıl adódó munkanélküliségi okok A munkanélküliséget eddig az érintettek szándéka szerint csoportosítottuk. ha a munkapiacon túlkínálat alakul ki: adott reálbér mellett a munka kínálata meghaladja a keresletet. Mérése nem egzakt. akkor a tényleges munkanélküliség csak kényszerő lehet. Kényszerő munkanélküliség akkor lép fel. de munkát keres. hogy állást találjon. hanem kényszerbıl csöppen bele. A munkanélküliség egy része frikcionális (vagy súrlódásos) jellegő. a makrokereslet és –kínálat viszonyára visszavezethetı okokat. mivel éppen a szándékosság nem ragadható meg a statisztikák alapján.

Kiszámítása: P − P0 Π= 1 P0 48 . hogy a vállalatok igényei és elvárásai a munkavállalókkal szemben folyamatosan változnak (a munkakereslet szerkezete gyorsabban változik. amely az árszínvonal tartós csökkenését jelenti. hogy a nemzetgazdaság összes ágazata egyszerre és azonos mértékben válságos helyzetbe kerül. A szakmai. amely meghatározásnál a fogyasztói kosárban lévı áruféleségeket veszik figyelembe. hogy a munkakereslet szerkezetileg változik. akkor csökken a kereslet az árupiacon. fogyasztási cikkek árszínvonalát stb. A konjunktúrális munkanélküliség általában strukturális munkanélküliség is. Ez természetesen azt jelenti. mint a munkakínálat.2. beruházási javak árszínvonalát. de léteznek munkaerıhiánnyal küszködı ágazatok is. Az inflációval ellentétes a defláció. strukturális munkanélküliség is rendszeresen észlelhetı. több más népgazdasági ágban jó konjunktúra érvényesül. Az árszínvonalat a forgalomban lévı áruféleségek különbözı csoportjaira számíthatjuk. vagy idıpontokra vonatkozó árszínvonalak ismeretében meghatározható az inflációs ráta. azaz munkakereslet más szakmában és földrajzi régióban jelentkezik. de ez fordítva nem mindig igaz.A munkakereslet a termelési szint függvénye. 9. hogy hány százalékkal változik az árszínvonal egy korábbi idıszakhoz (idıponthoz) viszonyítva. Tekintettel arra.) Az idıszakokra. hogy miközben valamelyik ágazat a mélybe zuhan. számíthatjuk. A strukturális munkanélküliség abból fakad. Konjunktúrális munkanélküliségen a nemzetgazdaság újratermelési menetébıl fakadó munkanélküliséget értjük. Sokkal inkább azt tapasztaljuk. Ha például valamely nemzetgazdaság dekonjunktúrális fázisban van. a nem vagy kor szerinti összetétel eltérései miatt a munkavállalók egyes csoportjai rendszeresen munka nélkül maradnak. Van olyan szektor. Ritka és gyakorlatilag majdnem kizárt. így a munkanélküliség növekedni fog. Az inflációs ráta (π) azt mutatja meg. A termelés csökkenése kevesebb munkaráfordítást igényel. a munkaerı pedig csak bizonyos költségek és áldozatok árán tud ehhez alkalmazkodni. A munkaerı ágazati vagy foglalkoztatási szerkezetének a változása is eredményezhet strukturális munkanélküliséget. Leggyakrabban a fogyasztói árszínvonalat számítják. hogy a munka keresletének és kínálatának összetétele szerkezetileg eltér egymástól. ( A kosár tartalmát általában a tapasztalatok alapján a Fogyasztásvédelmi Hivatal javaslatára a Statisztikai Hivatal állítja össze. így pl. a regionális. Infláció Az infláció az árszínvonal tartós emelkedéseként definiálható. termelıeszközök árszínvonalát. ahol munkatúlkínálat tapasztalható. Ennek mennyiségi és minıségi vonatkozásai vannak. mint a munkakínálaté).

a beruházások ill. ezért változatlan kamatláb mellett többet hajlandóak beruházni. az állami megrendelések emelkedése miatt növekedhet. általában 20% feletti infláció).Az inflációt mértéke szerint csoportosíthatjuk. másrészt a pénzpiacon keressük. amely gazdasági zavarokat okoz. általában ösztönzıleg hat a gazdaság fejlıdésére.az állam különbözı támogatásokkal (pl. amelyek a fogyasztás növelésére ösztönöznek (divat) Az autonóm beruházás növekedésének elıidézıi: . olyan nagy mértékő pénz elértéktelenedés. nı a negatív megtakarítás) – megjelenhetnek olyan külsı hatások. az árszínvonal néhány százalékkal emelkedik (kb. 1. hogy a vállalatok költségei megnövekednek. . 2. Az infláció okainak magyarázata Megállapítottuk. juttatások – a termeléshez felhasznált anyagi javak költségei. kúszó infláció: mértékletes árszínvonal emelkedést jelent. Bérinfláció: a bérek növekedése következtében kialakult árszínvonal emelkedés. A pénzmennyisége és az infláció Az infláció okát a közgazdászok egy csoportja a pénz mennyiségének nem megfelelı meghatározásával magyarázza. (ezáltal csökken a korábbi megtakarítás. nagyobb mértékő árszínvonal emelkedés (két számjegyő.a beruházók optimistábban látják a gazdaság jövıben várható helyzetét. adó visszatérítés) ösztönzi a magánberuházásokat. A pénz mennyiségét a tranzakciókban résztvevı árumennyiség értéke. hiper infláció. valamint a forgalomban lévı pénz mennyisége határozza meg. bérjárulék.3-5%). 3. ezért változatlan árak mellett kevesebb árut kínálnak eladásra. 49 . Így az infláció okait egyrészt az árupiacon. korszerőbb termékek megjelenése nagyobb fogyasztásra ösztönözhet. A pénz kínálatát a jegybank határozza meg. Keresleti infláció A makrogazdasági kereslet az autonóm fogyasztás. vágtató infláció. Kínálati infláció A kínálati vagy költséginfláció azt jelenti. szétzilálódik a gazdaság. hogy az áruk árát a piaci kereslet és kínálat. béren felüli munkával kapcsolatos jövedelmek. A kínálat mennyiségén a készpénzt és a látraszóló betéteket értjük. A vállalat költségei két csoportba sorolhatók: – munkával kapcsolatos kiadások (bér. ezért élénkül a kereskedelem és a megtakarítók inkább külföldi valutában vagy értéktárgyakba fektetik a pénzüket. a pénz gyors elértéktelenedését jelenti. Az autonom fogyasztás növekedésének okai: – korábban elhalasztott szükségletek kielégítése – új.

ha az infláció nı. Ha a munkavállalók a bérkövetelésekbe bekalkulálják az inflációs várakozásaikat. ami ugyancsak az árupiaci kereslet növekedésén keresztül indíthat el inflációt. A reálkamat a kamat vásárlóereje: r=i-πe. Az újabb áremelkedésekhez kapcsolódó bérkövetelések következménye újabb áremelkedés.azaz a makrojövedelem. • A munkavállalók nagyobb áremelkedéssel számolnak. ami inflációt indíthat el. Infláció külsı tényezıi Inflációt idézhetnek elı az áru és pénzpiacon kívüli tényezık. Ilyenek: • A vásárlók áremelkedéstıl tartanak és ezért növelik vásárlásaikat. 50 . ugyanannak a reálkibocsátásnak nagyobb lesz a nominális értéke. nı az árszínvonal. aminek következménye az árak és bérek egymást követı emelkedése. mint. amit árbér spirálnak. az árszínvonal meg fog emelkedni. megnı a vállalati szféra költsége. a gazdasági szereplık várakozásai. a folyamatot anticipált inflációnak nevezzük. Ha a pénz mennyisége nı. elıre hoznak bizonyos fogyasztást. 6%-os munkanélküliségnél az infláció zérus. elindul a kínálat csökkenésével az árak emelkedése. mint az infláció. csökken a munkanélküliségi ráta Kb. mint amit az árak emelkedése indokolttá tenne. Különbséget kell azonban tenni nominál (i) és reál (r) kamatláb között. Infláció és mukanélküliség A munkapiac és az inflációs ráta között is kapcsolat állapítható meg. Az összefüggés azonban csak rövid távon igaz (az 1930-as években angliai tapasztaltok alapján állapították meg). Ha a gazdaság számára rendelkezésre bocsátott pénz mennyisége nagyobb. A Phillips-görbe azt az összefüggést fejezi ki. • A vállalkozók jobb profitkilátással számolnak. Árszínvonal és kamatláb Az árszínvonal és a banki kamatláb között egyenes arányosság van. ezáltal nı a kereslet. de a pénz mennyisége nincs hatással a reál szférára. csökken a kibocsátás és az árak ténylegesen megemelkednek. amit a reálszféra által elıállított jövedelem indokol. A pénzbér kezdetben magasabb. a pénz forgási sebessége (v) és a várható árszínvonal alapján határozza meg a központi bank. hogy az infláció és a munkanélküliségi ráta között fordított arányosság van. növelik a beruházásokat. az inflációs várakozásoknak megfelelıen alakítják a bértárgyalásokon a nominálbér emelkedését. Tehát a pénz mennyisége meghatározza a kibocsátás pénzértékét. és a vállalati költségek jobban nınek.

• Végsı esetben (hiper infláció meglétekor) a nominálbérek befagyasztása. mert olyan nem várt társadalmi költségei vannak. vállalatok) szed be. hogy ne kerülhessen több pénz a forgalomba. ha a kiadások kisebbek. • A bérinfláció megelızésével. Az állam legfontosabb bevételei az adók. az inflációs várakozásokkal szembeni. hogy a reálbérek ilyen módon való csökkenése nem ösztönzi a munkakereslet növelését.Az infláció csökkentésének lehetıségei Az infláció elleni küzdelem a XX. indexálás válik szükségessé. az adóterhek megváltoznak • Nı a kamatláb • Relatív instabilitással jár • Átrendezi a vagyoni viszonyokat. és 3. Ha a bevételek meghaladják a kiadásokat szuficites. Az állami tevékenységek megvalósításához bevételekre van szükség. Az állami bevételek és kiadások pénzügyi nyilvántartása az állami költségvetési mérlegben történik. mint amit a reálszféra kibocsátása indokol. A mérleg egyenlege kiegyensúlyozott.3. Összességében az infláció a társadalom csaknem minden rétegét kedvezıtlenül érinti. fejezetekben. ha a bevételek fedezik a kiadásokat. 9. Az állami költségvetés általában deficites. ami a lakosság elszegényedését vonzza maga után. amelyet a magánszereplıktıl (háztartások. a beruházások csökkennek. az árak és a kamatláb tovább emelkedik és nı a munkanélküliség. elıfordul. a pénzinflációs bevétel. • A pénzmennyiségének szigorú szabályozásával. Az infláció egyedül az államkasszának okozhat plusz bevételt. a hitelezık veszítenek • A fix nyugdíjak veszítenek értékükbıl. Az infláció ellen csak az állam képes eredményesen küzdeni. mint a bevételek deficites a költségvetés. a kormányzati politika fı eszközei: • Az autonom kereslet növekedésének befolyásolásával – pl. bár az árak emelkedése a kínálat növelésére ösztönzi a termelıket. De tudni kell. Ilyenek: • Átrendezi az árakat és árarányokat • Csökken a reálbér • Inflációs adóhoz vezet. a magasabb árak alapján befolyó adókból. század közepétıl a kormányok politikájának kiemelt kérdése lett. amely Seigniorage (földesúr) néven vált ismertté a közgazdaságtanban. Egyéb makrogazdasági egyensúlyi problémák Deficites állami költségvetés Az 1. a termelés visszaesik. tartós bér befagyasztás dekonjunkturát indít el. de az inputok vásárlásánál elveszítik az output piacon nyert többletet. vagyis a munkaadók és munkavállalók képviselıivel való tárgyaláson a bérek árupiaci kínálatnak megfelelı emelésében való megállapodással– ezáltal elkerülhetı a bér-ár spirál. Sajátos inflációs adóbevétel. magas hozamot jelentı befektetési kínálat növelésével. oka: • Az állami bevételek késve teljesülnek. már megismertük az állam bekapcsolásának a hatását a makrogazdasági jövedelem alakulására. és a munkakínálat is lecsökken. hogy kisebbek a tervezettnél 51 .

a kultúra. kevesebb pénz jut a nem profitorientált területekre. amit a Jegybanknak ki kell egyensúlyoznia minden évvégén. szociális támogatást kell kifizetnie. nı a kereslet. A fellendülés idıszakában nı a beruházás. amint ezt a 2. ezáltal nı az állam adóbevétele. Jövedelemingadozás A gazdaság nem egyenletes pályán mőködik. A kiegyensúlyozással csökken a jegybank konvertibilis valutában. így magánberuházásokat szoríthatnak ki. miközben az adóbevételek csökkennek. 52 . fejezet) részében foglakozunk a nyitott gazdaság fı kérdéseivel. és más nem profitorientált tevékenységek kiemelt fejlesztését. Az államnak kevesebb munkanélküli. ezt a mozgást konjunkturális ingadozásként definiálja a közgazdaságtan. Az adók és egyéb bevételek meghatározása – elıfordul – nem elég pontos. vagy más arra váltható eszközben meglévı tartaléka ill. A növekedést általában visszaesés követi. Az állami költségvetés deficitessé válik. nınek a jövedelmek. ha tartóssá válik. fejezetben) . ott megismerkedünk a fizetési mérleg kiegyensúlyozásának lehetıségeivel. ami az ország eladósodását növeli. A gazdaság növekedése ingadozó. Passzív Fizetési Mérleg A makrogazdasági nemzetközi tranzakciók pénzügyi nyilvántartására szolgál a Nemzetközi Fizetési Mérleg. A költségvetési deficit kis mértéke – az EU irányelvek szerint kb 3-4% . amely további jövedelemnövekedést implikál. ami lehetıvé teszi a költségvetés szerkezetének átalakítását. Másrészt az állam által felvett hitelek csökkentik a magánszemélyeknek nyújtható hiteleket. fejezetben már megismertük. a kiáramló jövedelem összege nagyobb a beáramló jövedelemnél passzív a fizetési mérleg egyenlege. a makrogazdaság egyensúlyát veszélyezteti ( e kérdéssel részletesebben foglalkozunk az 5. Részletesebben a jegyzet utolsó (6. emelkedik a foglalkoztatás. nemzetközi hitelek felvételével is finanszírozható. A második részben a tıkemozgásokkal kapcsolatos nemzetközi tranzakciók vannak nyilvántartva. de nagyobb mértékő és tartós deficit hosszú távú problémákat okozhat. szolgáltatásokkal és egyéb tevékenységekhez kapcsolódó bevételek és kiadások kerülnek nyilvántartásra. A fizetési mérleg általában passzív. A konjunktúrát azonban követi a visszaesés. Az állami szerepvállalás túlzott – olyan feladatokat is az állam lát el. A hiányt az állam kölcsönökbıl finanszírozza. a termékek egy hányada eladatlan marad. amelyet kamatokkal együtt kell visszafizetni. A mérleg elsı részében a külkereskedelemmel. A hanyatlás idıszakában egyre több munkanélküli és szociális támogatást kell nyújtani. Ha beáramló jövedelmek meghaladják a kiáramló jövedelmeket aktív az egyenleg. amelyeket a magánszemélyek is képesek lennének megvalósítani. A fellendülés idıszakában a gazdaság teljesítménye nı. egészségügy. Csökkennek a beruházások.• • • A kiadásokat általában a tervezetnek megfelelıen teljesítik – olykor túl is teljesítik. adósságcsapdába kerülhet az állam. a makrojövedelem és így az állam bevételei. A költségvetési deficit.kezelhetı. az oktatás. a nagy profitkilátások miatt a kibocsátás növekedése meghaladja a kereslet növekedését. a foglalkoztatás. nı a vállalatok profitja.

de jól megalapozott hosszú távú gazdaságpolitikával mérsékelhetı. beruházás ösztönzést. A gazdaság hullámzó pályán való fejlıdése nem küszöbölhetı ki. a visszaesés mértéke és idıtartama. 53 .A gazdasági növekedés konjunkturális változása Y Konjunktura Fellendülés Hanyatlás Dekonjunktura t1 t2 t3 t4 t( idı) A gazdasági hullámzás csökkentése érdekében az államnak a konjunktúra idıszakában a jövedelem-tulajdonosoktól jövedelmet kell elvonni. foglalkoztatás növelı adókedvezményeket kell alkalmaznia. dekonjunktúra idején támogatásokat.

költségvetés és külgazdasági egyensúlya. A fogyasztók ezen termékekbıl és szolgáltatásokból (pl. hogy a társadalmilag szükséges mennyiséget fogyasztják. . 54 .10. A társadalmi különbségek mérséklése közjavak termelésével is csökkenthetık. transzferek kifizetése. hogy a magánszféra számára vonzó befektetést jelent. A kormány stabilizációs politikája az alábbi négy célkitőzés valamelyikét vagy mindegyikét hivatott biztosítani: . Redisztribúciós (újraelosztási) funkció A jövedelmek elosztásának alapja a piacgazdaságban a termeléshez való hozzájárulás: a termelési tényezık tulajdonosai annak arányában kapnak jövedelmet. így az államnak ösztönözni kell ıket az optimális fogyasztásra. Allokációs funkció 2. Az állam legfıbb eszköze a jövedelem-különbségek mérséklésére a jövedelmek. Átvállalja például az elıállítás.AZ ÁLLAM MAKROGAZDASÁGI SZEREPE Az állam makrogazdaságban betöltött feladatait az alábbi négy csoportba oszthatjuk: 1. Ha a társadalom számára ezek a javak is nélkülönözhetetlenek az állam a tıkebefektetések ösztönzésével (pl. a stabilizációs funkció az összgazdasági folyamatok szabályozását célozza meg. mégis a társadalom jelentıs rétegeinek elszegényedését okozza. 2. az úgynevezett funkcionális jövedelemelosztás. Az intézményi és jogi feltételek megteremtése 1. Olyan jövedelemkülönbségek keletkeznek. Redisztribúciós (újraelosztási) funkció 3. Stabilizációs funkció 4. hogy a tıke e területekre is áramoljon. Az állam stabilizációs szerepét nagymértékben meghatározza az ország gazdasági helyzete. a kormányzat ez esetben indirekt módon járul hozzá a jövedelmek újraelosztásához. az élelmiszerek termelésének. kórházak fenntartását támogatását. A javak elıállításának egy része nem biztos. . amelyek társadalmi feszültségekhez vezetnek és a gazdasági folyamatok zavartalanságát is veszélyeztetik. amilyen arányban hozzájárultak a termékek létrehozásához. Az elosztás piaci szempontból igazságos. adókedvezményekkel. Az állam az összkereslet vagy az összkínálat szabályozásának különféle eszközeivel befolyásolni tudja a foglalkoztatás alakulását. Stabilizációs funkció Míg az állam allokációs funkciójának célkitőzése az egyéni döntések.árstabilitás. A stabilizáció általános célkitőzése. Magába foglalja például az autópályák építését. vagyonok megadóztatás és a rászorulók részére támogatások. a fogyasztó ingyen. vagy mérsékelt térítés ellenében jut a termékhez. a közoktatás nyújtását. illetve egy-egy részpiac mőködésének befolyásolása volt. kötelezı védıoltások) nem biztos. amelyek a termékek és szolgáltatások termelésére.teljes foglalkoztatás.) támogatja a befektetıket. Ez. forgalmára és felhasználására hatnak. Allokációs funkció Az állam allokációs funkcióján értjük mindazon kormányzati tevékenységeket. kedvezményes hitelek felvételével stb. 3. lehet. forgalmazás költségeit. hogy a tıke megtérülése lassú. alacsony az elérhetı profit. hogy magas szinten tartsa a kibocsátást és ezzel a foglalkoztatást.

Állami gazdaságpolitika kereslet kínálat költségvetés bevétel kiadás monetáris politika költségvetési politika adókat állami vásárlásokat pénzmennyiséget az adókon keresztül a kínálatot (Dietmar 1990. A gazdaságpolitika költségvetési vagy monetáris politika eszközeivel hat. bankfelügyelet). A foglalkoztatás állami. Az eszközök alkalmazásának jellege szerint megkülönböztetünk automatikusan vagy esetileg (diszkrecionálisan) alkalmazott eszközöket. A diszkrecionális eszközök minden esetben egy adott. vagy államilag támogatott beruházásokkal növelhetı. Az automatikusan alkalmazott eszközök (szabályozáshoz kötött gazdaságpolitika) mindig a kormányzat hosszú távú stratégiájának részei. amelyek a gazdaság játékszabályait formálisan rögzítik. 4. az elızı fejezetben a munkanélküliség és infláció tárgyalásánál a fıbb összefüggéseket felvázoltuk. A minden állampolgárra érvényes szabályokat és törvényeket. A kormányok e dilemmája a közgazdasági irodalomba a bővös háromszög néven vonult be. 221. amelyek a gazdaság speciális területeit ellenırzik és biztosítják a közérdek érvényesülését (pl.) 55 . így a hadsereg és rendırség fenntartása is állami feladatvállalást igényel.E három célkitőzés megvalósítása a kormányokat elég nehéz feladat elé állítja. versenyfelügyelet. a pénzpiacra vagy a jövedelmekre hat. 10. A törvényhozás. Az ország külsı és belsı biztonsága is meghatározó tényezıje egy ország gazdaságának. A modern gazdaság egyre bonyolultabb rendszere olyan intézmények létét is megköveteli. Az állam gazdaságpolitikai eszközei Az állam különbözı gazdaságpolitikai eszközökkel az összkeresletet és az összkínálatot kívánja befolyásolni.o. amivel az árupiacra. a szabályok betartását szükség esetén a megfelelı eszközökkel kikényszerítik. ami kedvezıtlenül hat az egyensúlyra. növeli a makrokeresletet és ezáltal az inflációt. ezek betartását egyedül az állam képes ellenırizni.1. konkrét probléma megoldására irányulnak. végrehajtás és igazságszolgáltatás teljes intézményrendszere a gazdaság zavartalan mőködését hivatott biztosítani. Az intézményi és jogi feltételek megteremtése A piac és a gazdaság zökkenımentes mőködéséhez elengedhetetlen olyan szervezetek létrehozása. biztosítási felügyelet.

bevételek növelése. Amennyiben feltételezzük. Bevételi oldalon automatikus stabilizátorok a jövedelemtıl függı adók. gyerekes családok támogatása) a kereslet szélsıséges ingadozásait fékezik. nem igényelnek külön intézkedést. a bevételek viszont igen. Az állami költségvetési (fiskális) politika célja az árupiaci kereslet módosítása a költségvetés bevételi és kiadási tételeinek felhasználásával. s ez az összkereslet növekedésére fékezıen hat. Az adóhányad a multiplikátor nagyságának fékezésével korlátozza a keresleti oldalról kiinduló termelésingadozást. Inflációs résrıl akkor beszélünk. stabilizáló hatásúak. Expanzív költségvetési politika a kiadások növelése vagy bevételek csökkentése. minél kevésbé reagál a kamatláb a jelzett változásokra és a beruházások a kamat változására. azok autonóm jellege miatt nem. Visszaesés idején pedig az adózás utáni jövedelmek ugyan csökkennek. Aktív költségvetési politika az expanzív vagy restriktív költségvetési politika. azaz a globális kereslet csökkentése. kínálatorientált ill. mint a teljes foglalkoztatottság melletti termelési szinthez szükséges kereslet. Keynesi feltételek mellett (kapacitás-kihasználatlanság. hogy az állami kiadások autonóm vásárlások. Deflációs rés akkor keletkezik. ha G autonóm és T=To+zY. a kifizetések is. Ekkor a cél a globális kereslet növelése. Ismert azonban. ha a globális kereslet nagyobb. melyek automatikusan is anticiklikus. A fogyasztási határhajlandóság is automatikus stabilizáló. A kiadás oldalon automatikus stabilizátor például a munkanélküli segélyezés. monetáris politikáról. ha a globális kereslet által meghatározott termelési szint nem elégséges a teljes foglalkoztatáshoz. azaz jövedelemtıl függetlenek. Kiszorítási hatáson azt értjük. 56 . Az állami beavatkozás automatikusan anticiklikus. rugalmas kínálat) esetén a stabilizációt expanziós politika szolgája. Másképp fogalmazva: deflációs rés esetén expanzív. ha az említett feltételek nem teljesülnek a restriktív politika a gyümölcsözı (pl. akkor fellendülés idejében a jövedelmek és így az adóbevételek is nınek. hogy az állam adókkal finanszírozott saját beruházásaival kiszorítja a magánkezdeményezéseket. bár nem anticiklikusan. A kiszorítási hatás annál kisebb. így recesszió esetén az állam az összkereslet csökkenését fékezi. A jóléti kiadások egyéb típusai is (nyugdíjrendszer. beszélünk keresletorientált. bevételeinél többet költve. a költségvetési kiadások visszafogása). hogy az állami kiadások növekedése a magánkiadások valamilyen mértékő csökkenéséhez vezetnek. Az automatikus stabilizátorok olyan bevételi és kiadási tételek. Az állami gazdaságpolitika eszközei a stabilizátorok. recesszió idején ugyanis magasabb. Költségvetési politikán az állami költségvetés bevételeire és kiadásaira irányuló politikát értjük. mint fellendüléskor. inflációs rés esetén restriktív politika a szükséges. hiszen fellendülés esetén a munkanélküliek száma csökken. amelyek (mint fentebb szó volt róla) lehetnek automatikusak és diszkrecionálisak. de a vásárlások. Fellendülésben pedig jövedelmeinél kevesebbet költve az összkereslet növekedését visszafogja. fékezve a termelés növekedését. Restriktív politika a kiadások csökkentése. Ennek megfelelıen lehet aktív illetve passzív. E feltételek mellett a kiadások a jövedelmektıl nem függenek. Visszaesés idején a kereslet csökkenését fékezi.A költségvetési politika mőködése és hatása A költségvetés a kormányzat bevételeinek és kiadásainak egy adott idıszakra (általában 1 évre) vonatkozó összessége.

ha nem stabilizációs célúak). A bevételi oldal diszkrecionális eszközei az adók és társadalombiztosítási befizetések megváltoztatása. nem költekezett-e túl az állam. azaz a külföldre utalt illetıleg külföldrıl kapott adóktól és transzferektıl eltekintünk. karbantartás). útépítés. 57 . A kormányzat bevételeinek és kiadásainak egy bizonyos idıszakra vonatkozó összegét költségvetésnek (budget) nevezzük Az állami költségvetés mérlege Bevétel Adók (T= T0+zY)) Egyéb befizetések Egyenleg Σ Kiadás Transzferkifizetések (TR) Kormányzati vásárlások (G) Egyéb kifizetések Σ Az állam bevételeinek és kiadásainak különbsége a költségvetés egyenlege.a költségvetési tételek (adók valamint transzferkifizetések és kormányzati vásárlások) megváltoztatása. hogy a bevételek mennyivel tértek el a tervezettıl. egyedi jóléti programok (pl.) Képletben: TR + G = T. ha felmerülésük okának megszőnte után visszavonják ıket. hogy a költségvetés akkor van egyensúlyban. Modellünkben végig zárt gazdaságot feltételezünk.A jövedelem ingadozásai által keletkezı költségvetési hiány az automatikus deficit. közmunkák beindítása (pl. valamint az állami vásárlásokat. családi pótlék növelése). Az említettek stabilizáló szerepet csak akkor töltenek be. Kiadási oldalon figyelembe kell venni az állami támogatások mértékét és összetételét. Ha a költségvetési mérleg kiadási oldala haladja meg a bevételi oldalt. Meg kell vizsgálni. akkor a költségvetés szufficites. állami beruházási programok (akkor is. . Ha a költségvetési bevételek meghaladják a kiadásokat. a többlet az automatikus szufficit. ha a kormányzati vásárlásokra és transzferkifizetésekre fordított összeg megegyezik a magánszférától beszedett adóbevétellel. Diszkrecionális eszközök a kiadás oldalon pl. ábráról leolvasható. A költségvetési deficit kezelésének két alapvetı módja ismert: . (Az egyéb befizetésektıl és az egyéb kifizetésektıl az egyszerősítés miatt eltekintünk.a deficit finanszírozása hitellel. akkor deficites a költségvetés. Deficit esetén a kormánynak felül kell vizsgálnia saját bevételeit és kiadásait. A 33. A költségvetés diszkrecionális eszközei kormányzati döntést igénylı egyedi intézkedések.

A központi bank a kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelek jegybanki kamataival is igyekszik befolyásolni a forgalomba kerülı pénzmennyiséget. növeli a jegybankpénz tartalékot és így a forgalomban levı pénzmennyiséget. ha a központi bank értékpapírt vásárol. Például ha a kötelezı tartalékráta 20%. pl. Így aztán bizonytalan a jegybanki kamat változásának hatása is. A kötelezı tartalékráta elıírása azt jelenti. hogy minimális kamatlábként mőködik. Elképzelhetı azonban. A monetáris politika is lehet expanzív. A központi bank kamatpolitikája azonban mindenképp hatással van a piaci kamatlábra annyiban. ekkor az általuk kezelt betétszámlák összege ettıl kisebb. A központi bank közvetlenül és szándékainak megfelelıen tudja megváltoztatni a forgalomban lévı pénzmennyiséget a nyíltpiaci mőveletek alkalmazásával. A kötelezı tartalékráta módosításával kiváltott változás hatása a kereskedelmi bankok tartalékolási szándékaitól. hogy fölös tartalékaik vannak a kereskedelmi bankoknak. csökken a kamatláb. hogy a kereskedelmi bankoknak a teljes passzíva értékük (ügyfeleik összesített bankszámlaegyenlege) bizonyos hányadát tartalékolniuk kell. ha a pénzmennyiség növelését célozza és restriktív. az nem feltétlenül fog hatni a pénzkínálatra. ha változik a kereskedelmi banki pénz iránti igény is. Ha ilyenkor emelik a kötelezı tartalékrátát. ha továbbra is maradnak fölös tartalékok. közvetlenül megváltoztatva a pénzkeresletet. növekszik az árfolyam. ha a piaci kamatláb alapján tervezett saját tartalék nem nagyobb. A központi bank a pénzmennyiség változását a kötelezı tartalékráta változtatásával. az általuk kezelt betétszámlák összege maximum 200 mrd Ft lehet. E fölös tartalékot a kereskedelmi bankok akkor fogják pénzteremtésre használni. ezzel serkenti a kereskedelmi bankok jegybankpénz keresletét. ha a csökkenését. mint a kötelezı. Ez az eszköz a piaci kamatlábra is közvetlenül hat. Ez a gyakorlatban a központi jegybanknál lévı kereskedelmi banki betétek formájában valósul meg. 58 . A kereskedelmi bankok azonban csak akkor változtatják meg jegybankpénz keresletüket. így közvetlenül jegybankpénzt juttat vagy von ki a forgalomból. Fordított esetben. a jegybanki kamat változtatásával és nyílt piaci mőveletekkel tudja elérni. Ismétlésként felidézzük: szők értelemben vett pénzkínálat. Ha a központi bank csökkenti kamatait. Ebben az esetben a központi bank értékpapírokat vásárol vagy ad el a gazdaság szereplıinek. és a kereskedelmi bankoknak 40 mrd Ft betétjük van a központi banknál. végsı soron a piaci kamatlábtól is függ. a kötelezı tartalékráta csökkentésekor elsı lépésben fölös tartalék keletkezik. azaz a forgalomban lévı pénz mennyiségén készpénzt és látra szóló betétet értjük (M1).Monetáris politika Monetáris politika a forgalomban levı pénzmennyiség (pénzkínálat) szabályozása.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->