P. 1
Pest Megye (2003)

Pest Megye (2003)

|Views: 787|Likes:
Published by upsasa

More info:

Published by: upsasa on Oct 11, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

10/11/2011

pdf

text

original

Sections

VendégVáró Látnivalók Pest megyében

A kötet megjelenését Pest Megye Önkormányzata támogatta

Ez a könyv megrendelhetô: Well-PRess Kiadó Kft., 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Tel.: 46/501-669, fax: 46/501-663 Hangposta: 46/501-672 E-mail: well.kerig@chello.hu, web-áruház: www.vendegvaro.hu

Well-PRess Kiadó, Miskolc 2003

Tartalomjegyzék
Ajánlás Könyvhasználat
GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE
Gödöllô Szada Veresegyház Erdôkertes Ôrbottyán, Mogyoród Aszód Kartal Verseg Iklad, Domony Galgamácsa Vácegres, Galgagyörk Püspökhatvan, Acsa Bag, Hévízgyörk Galgahévíz Tura Valkó, Zsámbok, Dány Isaszeg Pécel Nagytarcsa Kistarcsa, Kerepes Csömör

9 10 12
16 24 26 27 28 29 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 43 45 46 47

Pilis Nyáregyháza, Albertirsa Pusztavacs Ceglédbercel Cegléd Abony Kôröstetétlen Kocsér Nagykôrös Csemô Nyársapát, Örkény Tatárszentgyörgy, Dabas Újhartyán, Újlengyel Ócsa Bugyi, Alsónémedi

79 80 82 83 84 87 89 90 91 94 95 96 100 101 103

A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA A Ráckevei (Soroksári)-Duna és a Csepel-sziget
ÉS A

CSEPEL-SZIGET

104
108 109 110 111 112 114 115 116 117 118 119 120 124 125

A Tápió-vidék A TÁPIÓ-VIDÉK
Nagykáta Szentmártonkáta Tóalmás Tápiószecsô Sülysáp Kóka, Mende Úri, Gomba Bénye, Káva Tápióbicske Tápióság, Tápiószentmárton Tápiószôlôs, Tápiószele Tápiógyörgye Farmos

48
52 53 54 56 57 58 59 60 61 62 64 66 67

Dunaharaszti Taksony Dunavarsány, Majosháza Délegyháza Kiskunlacháza, Dömsöd Apaj Szigetszentmiklós Halásztelek Tököl Szigetcsép Szigetszentmárton, Szigetújfalu Ráckeve Szigetbecse, Makád Lórév
ÉS A

A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA A megye délnyugati kapuja és a Zsámbéki-medence ZSÁMBÉKI-MEDENCE
Budaörs Törökbálint Diósd Érd Százhalombatta Tárnok Sóskút Pusztazámor, Biatorbágy Budakeszi Páty Telki Budajenô Zsámbék Tök Perbál Tinnye, Nagykovácsi

126
130 131 133 134 137 138 139 141 143 145 146 147 148 150 151 152

DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK Dél-Pest megyei mezôvárosok
Gyál, Vecsés Ecser Maglód, Gyömrô Üllô Péteri Monor Csévharaszt

68
72 73 74 75 76 77 78

A Dunakanyar A DUNAKANYAR Üröm, Pilisborosjenô Solymár Pilisvörösvár Pilisszentiván Piliscsaba Pilisszántó, Pilisszentkereszt Csobánka Pomáz Budakalász Szentendre Pilisszentlászló, Leányfalu Tahitótfalu Dunabogdány Visegrád Kisoroszi, Szigetmonostor Vác és vidéke, valamint VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A Duna–Ipoly Nemzeti Park ARK a DUNA–IPOLY NEMZETI P Vác Rád Penc, Csôvár Vácduka, Vácrátót Szôdliget, Szôd Göd, Dunakeszi Fót

154
158 159 160 161 162 163 165 166 168 169 178 180 181 183 189

Kosd Verôce Kismaros Szokolya Nagymaros Zebegény Szob Márianosztra Kóspallag Ipolydamásd Letkés, Ipolytölgyes, Nagybörzsöny Perôcsény Kemence Bernecebaráti Duna–Ipoly Nemzeti Park

207 208 209 210 211 213 215 216 217 218 219 221 222 223 224

BUDAPEST
A Belváros A Sugárúton és a Ligetben A metró vonala fölött Tornyok és kirakatok A Duna gyöngye: Buda Hidak, szigetek A város peremén

230
233 235 238 239 241 246 247

190
194 200 201 202 203 204 205

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

250

Szerzôk: Filip Gabriella, Galántai László (praktikus információk), Ifju György, Kelemen László (települési információk) Fotók: Rigó Tibor, Pest Megye Önkormányzati Hivatalának archívuma, Duna–Ipoly Nemzeti Park archívuma Címlapfotó: a visegrád Királyi palota (Pest Megye Önkormányzati Hivatalának archívuma) Fôszerkesztô: Filip Gabriella Felelôs szerkesztô: Körtvélyesi Erzsébet Könyvterv: Well-PRess Kiadó Kft. – Miskolc, Szôke János Térképek: TOP-O-GRÁF Térképészeti Kft. – Budapest Sorozatszerkesztô: Benedek Piroska Nyomdai elôkészítés: Well-PRess Stúdió – Fésüs László, Kovács Judit Nyomdai munkálatok: Borsodi Nyomda Kft. Felelôs vezetô: Ducsai György ügyvezetô igazgató Kiadó: Well-PRess Kiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 15. Tel./fax: (+36) 46/501-660 www.vendegvaro.hu Felelôs kiadó: Körtvélyesi Erzsébet, Esterházy György A könyv anyagának lezárása: 2003. április 15. Minden jog fenntartva! © A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos e kiadványt részben vagy egészben sokszorosítani, vagy más módon rögzíteni és hasznosítani. ISBN 963 9490 15 6 ISSN 1219 – 431 X

Az ócsai református templom

A Duna Tahinál

LÁTNIVALÓK PEST MEGYÉBEN

Ajánlás

Bár hivatalos felmérésünk nincs errôl, de biztosak lehetünk abban, hogy hazánkban a legtöbb ember Pest megye útjain közlekedik. Ha ránézünk az ország térképére, láthatjuk: erre tartanak a jelentôsebb vasútvonalak, itt találkoznak a fôutak. Aki külföldrôl érkezik – földön, vízen, levegôben – az is leginkább Budapesttel, illetve Pest megyével kezdi Magyarország felfedezését. Az osztálykirándulások tervezésekor szintén elsô helyen szerepel Budapest és a Dunakanyar, s ha már itt vannak, megnézik a megye többi nevezetességeit is. Jobban megértjük történelmünket, ha látjuk a római ôrtornyok maradványait, a honfoglaló ôseink emlékeit, az Árpád-kori templomokat, a visegrádi Királyi palotát, a Fellegvárat, a váci kôkaput, a ceglédi Dózsa-emlékmûvet, a Kossuth-erkélyt, az isaszegi és a tápióbicskei csata mementóit, a szobrokat, kápolnákat, barokk kastélyokat... Aki szeretné megismerni a magyar falu emlékeit, a különbözô tájegységek építkezési, lakberendezési szokásait, a gazdálkodás hagyományait, az egyetlen helyen, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban megtalálja múltunk összegyûjthetô tárgyait. S ha szerencsénk van, a kézmûvesek mûhelyében megnézhetjük, milyen ügyesen dolgoztak a falusi kovácsok, a fafaragók, a tojásfestôk, vagy hogyan kell kenyeret dagasztani, kalácsot sütni.

A legjelentôsebb képzômûvészeti gyûjtemények is a megyében találhatók. A fôvárosi múzeumok, galériák mellett Szentendrén egymást érik a kiállítóhelyek, a mûvészek és a rajongóik is. De nem csak a múltidézés, az épített örökség miatt érdemes idelátogatni. Itt mutatja meg magát legszebben a Duna, itt vannak a nagy folyó legnagyobb szigetei. Rendkívül változatos ez a vidék, a szikes pusztától a magas hegyekig a legkülönfélébb térformák megtalálhatók ebben a megyében. A természeti értékek sokaságát ôrzik a parkok, a növény- és állatkertek, különösen gazdag a vácrátóti arborétum gyûjteménye. Az erdei túrák kedvelôit pedig várja a Visegrádi-hegység, a Duna túlsó partján a Börzsöny. A vízi sportok szerelmesei is szívesen jönnek ide; a napimádók, fürdôzôk, horgászok egyaránt megtalálják a számításukat. Ha valaki nem turistaként jár erre, nem kirándulni jön a megyébe, elôbb-utóbb rácsodálkozik az itteni nevezetességekre, és – bízzunk benne – adandó alkalommal felkeresi a domb tetején látott várat, templomot, kilátót, megmártózik a hûs habokban, benéz a múzeumokba, és elhatározza: felfedezi ezt a megyét. Ehhez ajánljuk ezt a kötetet. Jó utat mindenkinek!

Körtvélyesi Erzsébet felelôs szerkesztô

Filip Gabriella fôszerkesztô

9

LÁTNIVALÓK PEST MEGYÉBEN

Hogyan használjuk a könyvet?

Reményeink szerint könyvünk szerkezete könynyen áttekinthetô, a kötetet egyaránt jól tudja használni a konkrét információkat keresô utazó és a megye értékeire összességében kíváncsi olvasó. Mégis, ebben a rövid fejezetben megpróbáljuk sorra venni azokat a tudnivalókat, amelyek ismerete még inkább segítheti az eligazodást. Hét kisebb tájegységre osztottuk a megyét, amely kisrégiók részben természetföldrajzi sajátosságaik, részben a megközelíthetôség, az utazási-turisztikai szokásokhoz igazodva szervezôdtek. A kisrégiókat bemutató fejezetek elején általános áttekintést talál az olvasó a vidék történetérôl, turisztikai értékeirôl – nem utolsó sorban pedig azokról a különlegességekrôl, érdekességekrôl, amelyeket feltétlenül érdemes megnézni, megismerni, ha arra járunk.

Egy-egy kisrégión belül a települések sorrendje egyben ajánlott utazási útvonalnak is tekinthetô – helyenként persze kivételt kellett tennünk a földrajzi, közlekedési adottságok miatt.

A település nevét az irányítószám és az ott élôk száma követi, a szöveg pedig elôbb általában a helység történetét, majd nevezetességeit tekinti át, végül pedig szó esik a rendszeresen visszatérô, idegenforgalmi szempontból is fontos rendezvényekrôl, valamint a szabadidô eltöltésének különösen vonzó lehetôségeirôl.
A kiemelkedô nevezetességekrôl igyekeztünk részletesebb leírást adni – ezek a szövegrészek kisebb betûmérettel, keskenyebb hasábban jelennek meg, így azok könnyen megtalálhatók, vagy éppen átugorhatók. Ezen szövegrészek elején mindig ott látható egyegy ikon, amely a tartalomra utal: rögtön láthatjuk, hogy éppen

mûemlékrôl, Ennek a bevezetônek nélkülözhetetlen tartozéka a térkép, valamint a célszerû megközelítésrôl szóló információ és a kihagyhatatlan látnivalók listája. Ez utóbbi egyben a (☛ ) jellel utal arra az oldalra is, ahol részletesen olvashatunk az említett nevezetességrôl.
10

múzeumról, természeti értékrôl olvashatunk részletes tudnivalókat.

LÁTNIVALÓK PEST MEGYÉBEN Ugyancsak ikonnal jelöljük az elérhetôségre, nyitvatartási rendre vonatkozó információkat ( ) – ez általában a részletes leírások végén található, de olykor másutt is használjuk, ahol fontosnak tartjuk ezzel felhívni az olvasó figyelmét egy-egy hasznos információra. A hasznos, tényszerû információk mellett arra is törekedtünk, hogy az olvasó minél több színes érdekességet, különlegességet is megtudhasson egy-egy településrôl vagy tájegységrôl. Ezeket a szövegeket elkülönítve, sárga tónuson jelenítettük meg – részben a kiemelés okán, részben azért, hogy aki csak a szikár adatokra kíváncsi, kihagyhassa ezeket a részeket.
KOSSUTH-ERKÉLY A Kossuth-erkély az egykori, pozsonyi Zöldfa vendégfogadó (eredeti nevén: Hotel Zum grünen Baum) kôerkélye volt, amelyrôl Kossuth bejelentette, hogy a király szentesítette a márciusi törvényeket és bemutatta Batthyány Lajost, az ország elsô felelôs miniszterelnökét.

Több mint 200 fotó gazdagítja a könyvet

A kisrégiók fejezeteit követi egy különleges „tájegység”, Budapest. A fôváros ugyan közigazgatásilag nem tartozik a megyéhez, de lehet-e Pest megye nevezetességeirôl szólni úgy, hogy nem veszünk tudomást a Duna-parti metropolisról!? Arra persze nem vállalkoztunk, hogy a megyekönyvön belül teljes értékû kalauzt adjunk a fôvárosban járók kezébe, de azért a legfontosabb, kihagyhatatlan látnivalókat igyekeztünk sorra venni.

Mindegyik fejezetnek van egy saját színe – ez a könyv felsô élén is jól látható, gyorsan odalapozhatunk egy-egy kisrégió kezdetéhez. Ugyanezek a színek megjelennek a könyv elején található tartalomjegyzékben is – így aztán pillanatokon belül megtalálhatjuk, amit éppen keresünk.

A könyv végén találjuk a települések jegyzékét – a helységnevek mellett az oldalszámmal. Bár a tartalomjegyzék is jól eligazít, de biztosan lesznek olvasók, akik nem földrajzi egységek, célszerû útvonalak mentén szeretnének ismerkedni a megye értékeivel, hanem a lehetô leggyorsabban szeretnének tájékozódni az ôket érdeklô településrôl.
11

ÚTJELZÔ A fôváros szomszédságában lévô tájegység jelentôs része nagyon könnyen megközelíthetô. Budapest felôl az M3-as autópályán vagy a 30-as úton indulhatunk kelet felé. Már a XIX. század végén megépültek a Gödöllôt érintô vasútvonalak, így az itteni csomópontból ma is több irányba folytathatjuk utunkat vonattal. A gödöllôi HÉV villamosvasútját 1911. november 25-én adták át a forgalomnak, és ez azóta is jól szolgálja a fôváros s a tájegység közötti összeköttetést.

Gödöllô vidéke és a Galga mente

EZT

LÁTNI KELL!

➤ A gödöllôi királyi kastély (☛ 17. o.) ➤ Erzsébet királyné szobra a róla elnevezett parkban (☛ 19. o.) ➤ A gödöllôi arborétum (☛ 22. o.) ➤ A máriabesnyôi kegytemplom (☛ 23. o.) ➤ A veresegyházi medvemenhely (☛ 27. o.)

➤ Az ôrbottyáni harangöntô-mûhely (☛ 28. o.) ➤ Az aszódi múzeumban ôrzött Matricula, azaz osztálykönyv Alexander Petrovics (Petôfi Sándor költô) osztályzataival (☛ 31. o.) ➤ Katonaemlékek, hadifogságban készült fafaragások az isaszegi múzeumban (☛ 42. o.)

12

www.vendegvaro.hu

GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE

A Dunától a Galga mentéig húzódó vidék több földrajzi kistájat is érint, ennek köszönhetô természeti változatossága. A tájegység a vác–pesti Dunavölgynek nevezett területtel kezdôdik, s megy át fokozatosan a Gödöllôi-dombságba, melynek peremvidékei érintik a Cserhátalját és a Galga völgyét is. Tagolt táj, változatos vidék A Duna-völgy természeti arculatát a földtörténet fiatalkori képzôdményei jellemzik. Az állandóan mozgó Duna-meder hordalékából képzôdött kavics- és homokhátak, ártéri lapályok, a mai meder partvonalát kísérô szigetek. A Gödöllô–Veresegyház–Aszód közötti dombvidék harmadkorban feltöltött területét; a korszak végén megindult hegységképzôdés emelte magasba. A nyugati rész felszíne erôsen tagolt (szadai Vár-domb 278 m, Margita 344 m), a keleti rész lankásan lejt a Galga medre felé. A Fót és Mogyoród közötti dombvidék is változatos felszínû, tagolt táj annak következtéMagyarország a hálón

ben, hogy a harmadkori üledékek is felszínre emelkedtek, és ezek a rögök a külsô pusztító erôknek jobban ellenálltak A Tápió–Galga-völgy közötti dombvidék egységesebb, kelet felé lejtôsödik, és az Alföld síkja felé egyre alacsonyabb. A TáGONDOLTA
VOLNA, HOGY...

… a hazai kegyszobraink közül a legkisebbet, a mindössze 11 cm-es Mária-szobrocskát a máriabesnyôi templomban ôrzik? … a XIX. század végén a Magyar Államvasutak Igazgatósága Máriabesnyôt hivatalos vasutas-zarándokhellyé nyilvánította, és szeptember egyik vasárnapján az ország minden részérôl különvonatokkal érkeztek ide a vasutasok? … Erzsébet királyné, Sisi kétezer éjszakát töltött a gödöllôi kastélyban – többet, mint Schönbrunnban? … az I. világháború elôtt Aszódon mûködött a monarchia egyik legjelentôsebb repülôgépüzeme? … a magyar ruhás Mária Teréziáról mintázták a zsámboki templom fôoltárképén látható Árpád-házi Szent Erzsébet alakját?

13

GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE pió–Rákos-völgy közötti rész ismét erôsen tagolt, kiemelkedik belôle az isaszegi Kálvária-hegy (301 m) és a péceli Baj-hegy (301 m). Az Aszód–Szirák közötti vidék andezittakaróra telepedett üledékképzôdménye az Acsa melletti Papucs-hegy (269 m), a püspökhatvani Takács-hegy (250 m), a galgagyörki Hegyes-hegy (262 m) és a legmagasabb, a vulkánosság legdélibb pontja az Ecskend (321 m). Ezek kialakulását követte a Galga-árok süllyedése, amely a mai napig tart. A tájegység természeti értékeirôl, a legendás hírû királyi vadászterületrôl átfogó képet kaphatunk a Gödöllôi Városi Múzeum természetvédelmi és vadászattörténeti kiállításán. Történelmi öröksége e tájnak az a sok kis tó is, amelyet az Egres-patak völgyében, a Szôdrákosi-patak mentén Veresegyház térségében, Gödöllô közvetlen környékén, Galgahévíz mellett és még sok más helyen látunk. Ma egy részük mellett üdülôhelyek épültek. Királyi kastély, falusi forgatag A feltárt régészeti leletek tanúsága szerint az ember 4000-5000 évvel ezelôtt telepedett meg a vidéken. Éltek itt az újkôkortól kezdve a bronzkorban, vas-

A Gödöllôi Városi Múzeum LEGENDÁRIUM ➤ Aszódon írta elsô versét – még Petrovics Sándor néven – Petôfi Sándor. A költô szülei, Petrovics István és Hrúz Mária 1818. szeptember 15-én itt kötöttek házasságot Mikulás Dániel evangélikus lelkész elôtt. Petôfi 1835 szeptemberétôl 1838 júniusáig volt az itteni algimnázium tanulója, Koren István tanítványa. Ekkor írta elsô versét, a Búcsúzást, az iskola évzáró ünnepségére. Az egykori gimnáziumban kapott helyet a Petôfi Múzeum. ➤ Ezen a tájon és a megye több településén is számon tartják, hogy itt húzódott valamikor Csörsz árka. Sôt, két Csörsz árka is létezhetett. Az egyik, az északi a Tarna folyótól Dormándon át a Tiszáig követhetô, s Ördög- és Avar-ároknak is nevezik; a déli hosszabb, Gödöllôtôl kezdve Jászfényszarun át húzódik a Tiszáig. Csörsz mondájának legrégibb nyoma a XVI. századból maradt fenn, Székely István Világkrónikájában a 718. évnél megemlíti, hogy Seita, Pannónia királya megvítta a Csersz árokját, melyet – folytatja – nem azért hívtak Csersz árokjának, hogy azon Csersz király feleséget ho-

zott magának, hanem azért, mert az árkot ô készítette még az Attila elôtti idôkben. Ezzel azt a legendát cáfolja, amely szerint Csörsz király elhatározta, hogy feleségül veszi a szomszéd király lányát. A szomszéd uralkodó megtréfálta az ifjú királyt. Azt mondta neki, hogy csak akkor adja hozzá a lányát, ha a Dunától a Tiszáig hajón viszi át. Csörsz király erre gondolt egyet, mély árkot ásatott, mely összeköti a két folyót. Csörsz király személyisége sok fejtörést okozott a történetíróinknak. Voltak, kik Caesar nevének elferdített alakjára gondoltak; mások a honfoglalás kori Curzan vezérben, Kund fiában vélték felismerni a mondai Csörszöt. A monda eredetére a Csörsz, Csersz vagy Csörsz-árka név ad magyarázatot, tekintve, hogy több magyar vidéken ördögároknak, ördögborozdának nevezik a hasonló, honfoglalás elôtti erôdítményeket vagy határárkokat, és ez megfelel a szláv nyelvbôl ismert csertovszky-jarek (ördögárok) elnevezésnek. Tehát Csörsz király nem históriai személy volt, hanem egyszerûen az ördög (szláv: csert).

14

www.vendegvaro.hu

GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE korban. Késôbb a szkíták, szarmaták, avarok, longobárdok, szlávok. A nagy római-szarmata védelmi árok, a Csörsz-árka e vidéken húzódik át a Duna alsó folyásáig. Meg-megszakadó vonala még több helyen azonosítható. A régészek által feltárt ôstörténet igen gazdag tárgyi anyagával megismerkedhetünk az aszódi Petôfi Múzeum kiállításán. A honfoglaló magyarok a birtokba vett területen sok települést alapították. A mai falvak, városok ôse közül számos elpusztult és nem éledt újjá a tatárjárás, a török hódoltság, a tizenöt éves háború után. Többségük lakosai azonban visszatértek, a betelepített szlovákokkal, németekkel – akik közül sokan üldözött protestánsként menekültek ide. Árpád-kori települések emlékét ôrzik a helységnevek. Árpád-kori templom- és monostorfalakra épültek az újraéledô XVII–XVIII. századi települések barokk plébániatemplomai. A történelem nagy eseményei közvetlenül érintették e vidéket. Itt zajlott le 1074-ben a mogyoródi csata, ahol Géza és László hercegek gyôzelmet arattak Salamon felett, Rákóczi fejedelem is átvonult seregével ezen a tájon. Az 1849. évi tavaszi hadjárat isaszegi csatája pedig legkedvesebb emlékévé vált az itt élô embereknek. A táj fôurai, földbirtokos kisnemesei a XVIII. század végén, a XIX. század elején templomokat, kastélyokat, fényûzô parkokat, kúriákat építettek itt a fôváros közelében. Ezek a helyek fontos területévé váltak utóbb a reformkor politikai, kulturális életének. Kiemelkedett közülük a Grassalkovichok gödöllôi és Gödöllô környéki birtoka fényûzô barokk kastélyával, gyönyörû parkjával, egykor mintagazdaságával, vadaskertjével. Aszód, a Podmaniczkyak támogatásával, a Galga mente gazdasági központjává vált. Az általuk épített evangélikus gimnázium tanulója volt Petôfi Sándor is. A II. világháborút követôen az egykori királyi kastély csaknem teljesen elpusztult; a gödöllôi erdôk katonai területté váltak, a vallásos életet és intézményeit teljes visszavonulásra kényszerítette a politika. Az eredmények közé tartozik a gödöllôi agrároktatási és kutatási központ megteremtése, s a Galga menti népi kultúra hagyományainak ápoMagyarország a hálón

ISMERETLEN

ÉRDEKESSÉGEK

➤ Ottlik Géza Buda címû regényében Monostor néven szerepelteti Gödöllôt. Az író 1946-ban a kitelepítés elôl ideköltözött édesanyjához, és 1954-ig itt élt. ➤ A veresegyházi római katolikus templom mennyezeti freskóján hálaadásként epret – a település címerében is szereplô, itt termô gyümölcsöt – ajánlanak fel a lányok Szûz Máriának. ➤ A bauhaus stílust képviselô erdôkertesi római katolikus templom. ➤ A magyar botanikusról elnevezett Jávorka fényperje a csömöri réten.

lása, fenntartása. Ma már újra látogatható a gödöllôi Királyi kastély, új üdülôhelyek, sportpályák létesültek, s a Galga menti települések is ôrzik a „tiszta forrásból” táplálkozó szokásaikat, és minden falu, minden város arra törekszik, hogy ôrizze értékeit, gyarapítsa gazdagságát.
Mária szobra Máriabesnyôn

15

GÖDÖLLÔ

GÖDÖLLÔ
Irányítószám: 2100, a lakosok száma: 28 190

Ha azt mondjuk: Gödöllô, a következô szavunk a Grassalkovich-kastély. A hatalmas barokk épület, az elegáns termek, a pompás berendezések, a királyi vendégek, a legendás történetek kötik le elôször a figyelmünket. Már ezért megéri felkeresni a várost. De Gödöllô a Királyi kastélyon túl is tartogat még meglepetéseket. Sétáljunk egy kicsit a városközpontban, nézzük meg a szobrokat, a múlt emlékeit ôrzô mûemlékeket, a mûvésztelep alkotásait, keressük fel az arborétumot, az országban egyedülálló múzeumokat, az egyetemet, a besnyôi kegyhelyet, aztán hajtsunk fejet Teleki sírjánál! Itt érezhetjük igazán: nagy szellemek, jelentôs személyiségek jártak elôttünk! Közúton Budapest felôl az M3-as autópályán és a 30-as úton, vasúton a Budapest–Hatvan vonalon közelíthetjük meg. A HÉV-vel egy órán belül elérhetô. Gödöllô neve az Árpád-korban gyakori Göd, Güd, Gödô, Gede, Ged férfinevekbôl származhat. A XIV. században vált el a település alig lakott pusztaként a népesebb Besenyô községtôl. Abban az idôben a birtokos a Szadai család volt, melynek kihalása után Nagy Lajos király vitézének, Pohárnok Péternek adományozta ezt a területet. Ezt követôen Borbála királynéé, majd a Rozgonyiaké volt.
Erzsébet királyné emlékére készült a sziklahalom

Magyarország egyik legnagyobb fôura, Grassalkovich Antal a XVIII. században lett Gödöllô birtokosa, és itt alakította ki uradalmi központját. Lakhelyének építését 1741-ben kezdte meg, a kastély – Magyarország legnagyobb alapterületû barokk kastélya – ma is Gödöllô legfôbb nevezetessége. Grassalkovich nagy gondot fordított birtokainak jövedelmezôségére és rendezésére. Uradalmaiban összesen 33 templomot építtetett: ezek közé tartozott a gödöllôi kastélytemplom és a máriabesnyôi kegytemplom is. Barokk köztéri alkotások is készültek kezdeményezésére. Községrendezôi tevékenységének köszönhetôen Gödöllô 1763-ban mezôváros lett. Fia, II. Antal keveset törôdött az uradalommal, az unoka, III. Antal pedig adósságokkal terhelten vette át az örökséget. A csôdbe jutott család kénytelen volt megválni birtokaitól, 1851-ben gróf Viczay Károly, s még ugyanebben az esztendôben báró Sina György és fia, Simon tulajdonába került. A dúsgazdag görög származású bankár, földbirtokos, a magyar nemzeti kultúra nagy mecénása 1864-ig tartotta birtokában Gödöllôt, akkor eladta a belga banknak. Az 1868. évi V. törvény a gödöllôi uradalmat az elidegeníthetetlen magyar birtokok közé sorolta, amely Ferenc József magyar királlyá koronázásakor az uralkodói család birtokába került adományként. A királyi család fôként tavasszal és ôszszel tartózkodott Gödöllôn, s ez a város életére is kedvezô hatással volt. Ennek köszönhetôen érinti a Miskolc felé vezetô vasút is a várost, a királyi üdülôhelyet.
www.vendegvaro.hu

16

GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE A kastély már korábban is fogadott királyi fenséget falai között. Grassalkovich Antal gróf látta vendégül 1751-ben Mária Terézia királynôt, akit sóval felszórt úton, szánkóval vittek nyári idôben a kastélyba. Érdekességként említhetô meg, hogy a kastélyban szállt meg az 1848–49-es szabadságharc tavaszi hadjárata során Kossuth Lajos és tábornoki kara. A XIX. és XX. század fordulóján kezdett kialakulni a település agrár jellege. A koronauradalmi területeken ekkor alapított mezôgazdasági tanintézet és mintagazdaságok jogutódai ma is léteznek. Gödöllôn mûködött 1901-tôl 1920-ig a hazai szecesszió egyetlen szervezett mûvésztelepe. A kastély 1920-ban Horthy Miklós kormányzó pihenôhelye lett. Ez az idôszak is kedvezôen befolyásolta a község fejlôdését. Gödöllô az 1933-as jamboree (cserkész-világtalálkozó) színhelye, késôbb 1939ben leánycserkész-világtalálkozót szervez. A II. világháború után a település fejlôdésére nagy hatással volt az agráregyetem megszervezése. Gödöllô 1966-ban kapta meg a városi rangot. A város legfôbb ékessége és látványossága a gödöllôi Királyi vagy Grassalkovich-kastély.
Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélyának építése 1741-ben Mayerhoffer András tervei alapján kezdôdött el. A kettôs U alak, hét szárnyának építése több szakaszban történt. Az elsô periódusban (1741–1749) épült a kastély belsô öt szárnya, az északi oldalon a kápolnával, délen a lovardával. A fôhomlokzat sarkait ekkor még egy-egy torony zárta. A középsô rizalit a második építési szakaszban (1752–1759) nyerte el mai formáját. Az 1760-as évekre tehetô harmadik periódus alatt készült el a hatodik és hetedik szárny. A kápolnához csatlakozó szárny földszintjén vörös márványlapokkal burkolt, freskókkal díszített fürdôt hoztak létre, közvetlen átjárással a mellette lévô virágházba. Építészeti szempontból legjobban hangsúlyozott rész a kettôs kupolás fedésû középsô rizalit, amelynek törtvonalú, íves A Grassalkovich-kastély bejárata

Magyarország a hálón

17

GÖDÖLLÔ
formájú oromzata késôbb sok helyen követett példává vált. A földszinti kocsiáthajtóból két irányba induló lépcsôkön juthatunk az emeletre. A 170 négyzetméter alapterületû díszterem a középsô rész utcai frontján van. A falakat mûmárvány és aranyozott stukkó borítja. A díszteremtôl északra voltak a Grassalkovich család nôtagjainak, délre férfitagjainak szobái. I. Grassalkovich Antal saját szobáját engedte át Mária Teréziának, aki 1751-ben látogatott Gödöllôre. A királynô számára kialakított szoba a kastély legszebben díszített terme. A kastély parkját az épület osztotta alsó és felsô kertre. A belsô udvarhoz kapcsolódó felsôkert különleges növényeirôl, mitologikus szobrairól volt híres. Az alsókertben konyhakertészet, vadaspark és fácános kapott helyet. A kastélyt 1782 és 1785 között részben átalakították. Ekkor létesült a színházterem, kettôs páholysorral és kitûnô színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruálható barokk színháza. 1817-ben III. Grassalkovich Antal felesége, Esterházy Leopoldina kívánságára alakították át a francia stílusú parkot angol tájképi kertté. Ezzel egy idôben hozták létre az alsókertben a két hattyústavat. A kastélyt 1867-ben Ybl Miklós tervei alapján Erzsébet királyné szalonja újították fel, királyi pihenôrezidencia céljára. Megfordították a nôi és férfi szárny elhelyezését. A díszteremtôl északra alakították ki Ferenc József lakosztályát. Elsô szobája a dohányzó volt, melynek ajtaja biztonsági okból vastag páncéllemezt kapott. Erzsébet királyné szobái a díszteremtôl délre helyezkedtek el. Öltözô szobája után a hálószoba következett, melyet a Mária Terézia számára kialakított formában hagytak meg. A királyné lakosztálya után Ferenczy Ida udvarhölgy, majd a gyerekek (Mária Valéria, Gizella, Rudolf) szobái következtek. Az 1867-es átalakításnak áldozatul esett a színházterem, a virágház és a barokk fürdô. A királyi látogatások Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett tragikus halálával megritkultak, Ferenc József 1911-ben járt utoljára Gödöllôn. Az utolsó Habsburg uralkodó, IV. Károly elsô és utolsó látogatásának a monarchia összeomlása vetett véget. 1919 tavaszán a Tanácsköztársaság katonai fôparancsnoksága költözött ide. Stromfeld Aurél vezérkari fônök innen irányította a hadmûveleteket. Minden nap külön HÉV-szerelvény szállította a fôparancsnokságot és a melléjük rendelt civil személyzetet Budapest és Gödöllô között. Augusztusban a megszálló román csapatok kifosztották a kastélyt és az uradalom nagy részét. 1920-tól az uradalom hivatalos államfôi rezidencia lett. Horthy Miklós kormányzó gyakran jött Gödöllôre pihenni, vadászni. Külföldi vendégei – elsôsorban vadászvendégei – között olyan nevek szerepelnek, mint a walesi herceg, Ciano gróf, több indiai maharadzsa és Canaris tengernagy. Ebben az idôben a rendszeres karbantartáson túl nem végeztek átalakításokat az épületen 1944 ôszén a német csapatok szinte teljesen kifosztották a kastélyt, a bevonuló szovjet csapatok pedig hadikórházat alakítottak ki benne. 1950-tôl 1990-ig a kastély gazdasági épületeiben a szovjet hadsereg alakulatai állomásoztak, az északi szárnyak végén a Honvédelmi Minisztériumnak voltak raktárai. Az idôközben mûemlékké nyilvánított kastély épületében szociális otthon mûködött.

Az épület teljes kiürítése után 1994-ben elkezdôdött rekonstrukció részeként 1996. augusztus 17tôl újra fogadja a látogatókat a Gödöllôi Királyi Kastélymúzeum.
18
www.vendegvaro.hu

GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE
A felújított helyiségek, az itt kiállított tárgyak a kastély múltját, az itt járt híres embereket, a kastély egykori lakóit mutatják be. Az Erzsébet királyné és I. Ferenc József lakosztályait bemutató termeken kívül Erzsébet királyné-emlékkiállítás is látható itt. Nyitva: ápr. 1-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl 18 óráig, nov. 1-tôl márc. 31-ig K–V 10-tôl 17 óráig, tel.: 28/430-864, 28/420-131

A kastélytemplomként ismert, gazdagon díszített, barokk stílusú római katolikus templom (Szabadság u., tel.: 28/420-338) felszentelése 1749. május 16-án volt. A XVIII. századi fôoltárkép a templom védôszentjét, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. A fôoltár fölé fekete márványoszlopokon nyugvó baldachint emeltek. A diadalíven a Grassalkovichok címere látható. A fôhajó végében – a kastély emeletérôl is megközelíthetô – ívesen kihajló, zárt oratóriumot alakítottak ki. Feljárata felett az építtetô, I. Grassalkovich Antal velencei mozaikképe látható. A templom 1769-tôl volt önálló plébánia, eleinte a kapucinusok, majd 1811-tôl világi papok irányították az itteni hitéletet. A királyné kultuszát leginkább az Erzsébet park ôrzi, amelyet 1898-ban kezdtek telepíteni. A park 98-féle örökzöldjérôl is nevezetes. Ma természetvédelmi terület. A parkban álló Erzsébet-szobor Róna József alkotása. A király jelenlétében leplezték le 1901ben. A két és fél méter magas bronzszobor talapzata nyolcszögletû, zebegényi trachitból faragták, felül virágfüzérrel ékesítették. Az egyszerû, de méltóságteljes alak napernyôt és néhány szál virágot tart. A szobor mögött magasodó sziklahalom szintén a királyné emlékére készült, Zala György szobrász tervei alapján. Az Erzsébet parkban található Kálvária-szoborcsoport – feltehetôleg Mayerhoffer János tervei szerint – 1771-tôl 1755-ig épült barokk stílusban. Az egyházmûvészeti alkotás a Golgotát idézi, melyet általában dombon helyeznek el. Sík területen szokás volt belül üreges kôépület tetején kialakítani. Ilyen a gödöllôi is. Az építményt és a lépcsôt áttört mintázatú, rokokó kôkorlát övezi, fent Krisztus és a két lator. A megváltó keresztjének töMagyarország a hálón

Erzsébet királyné bronzszobra

vében Szûz Mária, Mária Magdolna és Szent János alakja látható. Az épület üreges belseje vörös márvánnyal burkolt víztározó. A Pazsaki-forrásból vezették ide a vizet, késôbb, a forrás eliszaposodása után pedig a Hattyús-tóból – gôzgép segítségével. Innen föld alatti csöveken keresztül a kastély felsôkertjébe továbbították, ahol öntözésre használták. Az 1827-es renoválás után 1931-ben újították fel legközelebb, majd 1961-ben, s legutóbb 1990-ben. Az 1901 és 1920 között Gödöllôn mûködött mûvésztelep alapítója az 1901-ben ideköltözött Kôrösfôi Kriesch Aladár volt. Itt élt és dolgozott még Sidló Ferenc, Toroczkai Wigand Ede, Remsey Jenô, Nagy Sándor. Ismert közös alkotásaik: a Marosvásárhelyi Kultúrpalota dekorációja, a budapesti lipótmezei kápolna, a temesvári papnevelde, a velencei magyar kiállítási pavilon díszítése. Az egykori mûvésztelep akkor Erdô utcai (ma Kôrösfôi utca) házai közül négy maradt fenn: a szövômûhely (Kôrösfôi u. 47.) Kôrösfôi Kriesch
19

GÖDÖLLÔ

Az Erzsébet parkban lévô kálvária

Aladár háza (Kôrösfôi u. 28.) az erôsen átalakított Belmonte-ház (Kôrösfôi u. 34.) és a Nagy Sándor-ház (Kôrösfôi u. 36.). Remsey Jenô 1929-ben épített házát (Kôrösfôi u. 9.) emléktábla jelöli.
A
MÛVÉSZTELEP

A gödöllôi mûvésztelep magját jelentô szövôiskola és mûhely 1904-ben kezdte meg mûködését. A németeleméri szövôgyárból átvett szövôszékeken sajátíthatták el a helybeli lányok az egyszerûbb szövési technikákat, valamint a fonalfestést, növényi eredetû festékekkel. 1905-ben költözött ide párizsi tanulmányai után a svéd származású Leo Belmonte, aki gobelinszövésre tanította a gödöllôieket. A szövôiskola 1907-ben az Iparmûvészeti Iskola tanmûhelye lett. Ekkor már itt dolgozott a diósdi Boér Lenke, valamint Frey Rózsa és Frey Vilma is. Idôközben a Körösfôi személye körül szervezôdô mûvészcsoport tagjai sorra házat vásároltak vagy béreltek az Erdô utca környékén. A mûvészettörténet a magyarországi szecesszió egyetlen szervezett társulásaként tartja számon a gödöllôi mûvésztelepet.

Az isaszegi csata emlékmûve (Dózsa György u. 35.) az 1848–49-es szabadságharc emlékét ôrzi. A Görgey Artúr vezette magyar sereg egyik legemlékezetesebb gyôzelmét aratta 1849. április 6-án Isaszegnél. A csatában elesett honvédek egy részét Gödöllôn temették el. Emlékükre állították fel a temetôben Szász Gyula szobrászmûvész alkotását 1899-ben. Az evangélikus templom (Petôfi tér, tel.: 28/410-484) 1929–1931 között épült Hetzel Frigyes tervei alapján. A XVIII. század végén még csak a település lakosainak két százaléka volt evangélikus, de számuk folyamatosan nôtt, és 1926ban felmerült a templomépítés gondolata. A község által adományozott telken 1929. szeptember 15-én helyezték el az épület alapkövét. A Petôfi-szobor (Petôfi tér) annak emlékére készült, hogy a költô többször járt Gödöllôn barátjánál, Erdélyi Ferenc református lelkésznél. A két és fél méter magas, bronzszobor Turáni Kovács István alkotása. A barokk stílusú református templom (Szabadság tér 9. tel.: 28/410-191) 1745-ben épült. A reformátusok korábbi temploma már 1657-ben
www.vendegvaro.hu

20

GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE fogadta a híveket, de azt I. Grassalkovich Antal, a kastély építése miatt 1744-ben lebonttatta, és a helyett épült a ma is látható templom. A hagymasisakos homlokzati középtornyát 1801-ben három méterrel megemelték. Karzata és mennyezete eredetileg festett volt, és faragással díszített fából készült. Az idôk során elkorhadt faszerkezetet az 1912-es felújításakor betonra cserélték. A barokk stílusú Hamvay-kúria (Szabadság tér 5.) 1662-ben épült, az akkori földesúr, Hamvay Ferenc számára. Az épület mai formáját a XVIII. század közepén nyerte el: miután Grassalkovich Antal új lakóhelyeként felépíttette a kastélyt, a kúriára pedig emeletet húzatott, és vendégfogadóvá alakíttatta. Az egykori kúria fogadóként mûködött akkor is, amikor megnyitották benne a település elsô gyógyszertárát, amelyet a kapucinusoktól telepítettek át ide 1814-ben, Besnyôrôl. Késôbb az épület Erzsébet királyné Szállodaként volt ismert. Az épületben volt a Kaszinó is, az emeleten színielôadások és bálok rendezésére alkalmas teremmel. Késôbb iskola lett, itt szervezték meg azt az emlékszobát, amelyet 1978ra helytörténeti gyûjteménnyé fejlesztettek. A gyûjtemény fejlôdése 1988-ban vált teljessé, amikor az iskola kiköltözött, és az épület teljes egészében immár a múzeumé lett. A Gödöllôi Városi Múzeum elsôsorban a település múltját mutatja be.
A város történetének több olyan különlegessége van, amely szélesebb érdeklôdésre is számot tarthat, így a mûvésztelep (1901–1920), az 1933-as cserkésztalálkozó vagy a máriabesenyôi búcsújáróhely. Két magángyûjtemény is gazdagítja a múzeum anyagát: Ignácz Ferenc óceániai néprajzi és természettudományi kollekciója, Csupor Zoltán mûvelôdéstörténeti gyûjteménye. Nyitva: K–V 10-tôl 18 óráig, tel.: 28/422-003, 419-068 PETÔFI
KOSARA

Petôfi Sándor 1843. augusztus végén három hetet töltött Gödöllôn. Ekkor fordította a Robin Hoodot a Külföldi Regénytár számára. Itt ismerkedett meg 1845 nyarán a Grassalkovich-uradalom jószág-kormányzójának leányával, Mednyánszky Bertával, akinek megkérte a kezét, de kosarat kapott. Mednyánszky Bertához írt verseit a Szerelem gyöngyei címû ciklus tartalmazza.

A tér mûalkotásai közül figyelemre méltó: az 1931-ben készült I. világháborús emlékmû, Siklódy Lôrinc alkotása. Itt áll a Mária-oszlop, az Immaculata vagy Szeplôtelen fogantatás néven ismert szoboregyüttest 1749-ben Martin Vögerl
Magyarország a hálón

osztrák mester készítette. Az áttört mintájú kôkorláttal övezett csigás talapzat jellegzetessége a négy dombormû, amelyek Mária és Erzsébet találkozását, az angyali üdvözletet, Mária bemutatását a templomban és Mária mennybemenetelét ábrázolják. A talapzat négy sarkán Szent Teréz, Szent Antal, Szent Flórián és Szent Rókus alakja látható. Szent Imre herceg kôszobra, Ludvig Krausz neobarokk alkotása 1931-ben készült. A katolikus hívek adakozásából felállított szobor hagyományos attribútumával, a tiszta életre utaló liliomokkal a kezében ábrázolja az ifjúság védôszentjeként tisztelt Imre herceget. Ezen a téren áll 1823 óta a klasszicista stílusú Szent Flórián-szobor is. A testôrlaktanya (Szabadság u. 2.) XVIII. századi, egyemeletes, barokk stílusú építmény. Eredetileg az uradalom jószágigazgatóinak lakása volt. A királyi idôszakban alakították át, ekkor készült a kastély felôli homlokzatán a faveranda. 1920 után a kormányzó testôrségének laktanyája volt. A Cserkész-szobor (Szabadság u.) az 1933-as cserkész-világtalálkozó emlékét örökíti meg. 1943. október 17-én leplezték le eredetijét, amely Siklódy Lôrinc mûve volt. A mai: Kisfaludi Stróbl Zsigmond Cserkészfiú szobrának felnagyított változata, Paál István munkája. A régi talapzaton álló új szobrot 1994. április 24-én avatták fel. A talapzaton látható új dombormûvek: Robert és Olave Lord Baden Powell, a nemzetközi cserkészmozgalom alapítói; Lindenmeyer Antónia a Pax Ting szervezôje; gróf Teleki Pál fôcserkész, a gödöllôi jamboree szervezôje. Török Ignác szobra (Török Ignác u.) – Csikász László alkotása – a Gödöllôn 1795-ben született, s Aradon kivégzett honvédtábornok emlékére készült 1949-ben.
21

GÖDÖLLÔ, MÁRIABESNYÔ Ambrus Zoltán emlékszobra (Lovarda u. 6.) Buza Barna alkotása. Az 1861–1932 között élt író, mûfordító, kritikus emlékét ôrzi – egykori nyaralójának kertjében. A város nevezetessége az 1902-ben 190 hektárnyi területen alapított Gödöllôi Arborétum (Isaszegi u.), amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy a homokos alföldi területek fásítására alkalmas fafajtákat honosítsanak meg.
A telepítés 1914-re fejezôdött be; az 1920– 1930-as években már Magyarország legjelentôsebb növénykertje volt. A faállomány a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett. Az Erdészeti Tudományos Intézet 1960-tól nagyszabású programba kezdett, melynek eredményeként ma 110 nyitvatermô és 650 lombos faj, alfaj vagy változat található itt. A 354 hektáros területen mûködô arborétum jelentôs része az erdészeti kutatást szolgálja, egytizednyi terület park jellegû. Nyitva: 8-tól 16 óráig, decemberben zárva, tel.: 28/430-690, 28/430-370

Az arborétum mellett található az országban egyedülálló Méhészeti Gyûjtemény (Isaszegi u, bejelentkezéssel látogatható, tel.: 28/420-366) Az Agrártörténeti Mûszaki Gyûjtemény a mezôgazdasági erôgépek, traktorok fejlôdéstörténetét mutatja be. (Tessedik Sámuel u. 4., bejelentkezéssel látogatható, tel.: 28/420-644.) Akik nem vonattal érkeznek a városba, azoknak is érdemes felkeresni a vasútállomást. Az eklektikus stílusú, jón oszlopokkal díszített Királyi váróterem (Állomás tér 1.) 1874-ben épült, Ybl Miklós tervei szerint. A középsô nagy terembôl
KÁLMÁN,
A KIRÁLY

jobbra nyílt Erzsébet királyné váróterme, balra I. Ferenc Józsefé. A háborús sérülések miatt az épület eredeti tetôfelépítményét elvesztette. Az agrártudományi egyetem épülete (Páter Károly u. 1.) a XX. század elején eredetileg a premontrei szerzetesrend részére készült, és oktatási célokat szolgált. A premontreiek a trianoni békeszerzôdés következtében elvesztették kassai, rozsnyói és nagyváradi gimnáziumukat. A Csehszlovákiához került jászóvári prépostság rendfônöke új intézet alapítására törekedett a megmaradt országrészen. 1923-ban állami támogatásként 88 hold területet kaptak e célra a koronauradalom Fácános nevû erdôrészébôl. A gimnáziumi szárny 1924 szeptemberére készült el, a rendház 1928ban, a templom azonban nem épült fel. A neobarokk stílusú épületegyüttest Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján építették, és neves mûvészek – Nagy Sándor, Sidló Ferenc, Kisfaludi Strobl Zsigmond – alkotásaival díszítették. Itt mûködött az 1933-as jamboree (cserkészvilágtalálkozó) parancsnoksága. A gimnáziumot és a nevelôintézetet 1944-ben hadikórházzá alakították. A háború végén több bombatalálat is érte az épületegyüttest, melybôl 1945 januárjában kiköltöztették a szerzeteseket, és fogolytáborrá alakították át. A gimnáziumot 1948-ban államosították, és 1949-tôl itt hozták létre a felsôfokú agrárszakember-képzés központját. 1950-tôl kezdve ide költöztek az egyes tanszékek, melyek számára a meglévô épületeket számos új létesítménnyel bôvítették. Ma a Szent István Egyetem mezôgazdasági tudományokkal foglalkozó karait és központját találjuk itt. Az épület egy – újabb – részét a rendszerváltozás után visszakapta

Kálmán herceget (1208–1241) apja, II. András hatéves korában tette meg Halics királyának. S bár a belsô felkelések miatt el kellett menekülnie, de királyi címét élete végéig viselte. Kárpótlásul a szepességi grófságot kapta apjától. Így került kapcsolatba a jászói monostorukat építô premontrei szerzetesekkel. Az építkezést adományokkal segítette. 1226-ban Kálmán herceget horvát bánná nevezték ki. A muhi csatába horvátországi csapa-

tai élén vonult a tatárok ellen. Az ott szerzett sérüléseibe halt bele 1241-ben. A gödöllôi intézet létrehozásának költségeit részben a Kálmán hercegtôl kapott birtokok jövedelmébôl fedezték a szerzetesek. Erre emlékezve állítottak neki szobrot, a szobor talapzatának két oldalán a muhi csatában elesett Ugrin kalocsai érsek és Montreáli Jakab templomos lovagrendi nagymester portréját is megörökítették.

22

www.vendegvaro.hu

GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE A ma már Gödöllôhöz tartozó Babat önálló, népes település volt a XIII. századig. Pusztulását valószínûleg a tatárjárás okozta. Itt épült fel 1750 körül I. Grassalkovich Antal megbízásából a barokk stílusú istállókastély (Babatpuszta, tel.: 28/410-441). Az U alakú épület középsô részét lakásnak, az oldalsó szárnyakat juhistállónak rendezték be. I. Grassalkovich ugyanis tüdôbeteg leányát gyógyíttatta ebben a kastélyban, a juhistálló jótékony hatású levegôjével. A grófkisasszony szélsô szobájának istállóval szomszédos falát felül nyitva hagyták. A kastélyt 1820 körül III. Grassalkovich Antal klasszicizáló stílusban átépíttette. Ekkor készültek a középsô rizalitot díszítô timpanonok, földmûvelési és állattenyésztési jeleneteket ábrázoló dombormûvekkel, melyek valószínûleg Huber József alkotásai. Jelenleg a Szent István Egyetem Babat-völgyi Területfejlesztési és Szaktanácsadási Tanüzem részeként mûködik. MÁRIABESNYÔ Máriabesnyô ma Gödöllô része. Már a honfoglaláskor lakott volt. Népes településsé a XII. század elején vált, amit a tatárok 1241-ben elpusztítottak. A XVIII. században Gödöllôhöz tartozott a lakatlan puszta, és így került Grassalkovich-tulajdonba. Máriabesnyô múltja szorosan összefügg a kegytemplom történetével. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt kapucinus templom (Kapucinusok tere 1., tel.: 28/420-720) Mayerhoffer János tervei alapján épült 1762–1769-ben épült barokk stílusban. Itt ôrzik az ország legkisebb kegyszobrát, amely Besnyôt a Galga mente legnagyobb búcsújáró helyévé tette.
Klobusiczky Terézia (I. Grassalkovich Antal harmadik felesége) lorettói kápolnát kívánt itt a dombon építeni, a hajdani premontrei templom helyén. Ásás közben az egyik kômûves 1759. április 19-én egy csontból faragott szobrocskát talált a földben. A XII–XIII. századi faragvány Szûz Máriát ábrázolta, karján a gyermek Jézussal. Megtalálásának körülményeit Migazzi Kristóf váci püspök hitelesítette. Grassalkovich Antal a szobrocskát 23 briliáns23

Az egyetem fôbejárata Kálmán herceg szobrával

a rend, akik itt újra megkezdhették a gimnáziumi oktatást. Az egyetem aulájában 1983 óta látható Amerigo Tot, magyar származású szobrászmûvész A mag apoteózisa címû monumentális bronz dombormûve. Az egyetem épülete elôtt áll Kálmán herceg lovas szobra, Róna József alkotása. A mûalkotás az 1208–1241 között élt herceg emlékére készült 1931-ben. A Mezôgazdasági Eszköz- és Gépfejlôdéstörténeti Szakmúzeum (Páter Károly u. 1.) 4000 négyzetméternyi területen mutatja az eszköz- és gépfejlôdés történetén kívül az élelemszerzés és termelés több millió éves múltját, valamint a magyar mezôgazdasági gépgyártás fejlôdését. Láthatók itt erôgépek: a gôzgépek, belsô égésû motorok, a magánjárók és traktorok. A több mint 2000 darabos gyûjtemény legtöbb darabja mûködôképes.
Nyitva: K–V 10-tôl 16 óráig, tel.: 28/410-200
Magyarország a hálón

MÁRIABESNYÔ, SZADA
aranyozott ezüstkoronával ékesítette. A csontszobrocskát csak ünnepek alkalmából hozták át Besnyôre, véglegesen 1763-ban került ide. Ekkor bízták a kapucinus szerzetesekre a kegyhely gondozását. A csodás körülmények között talált szobrocska híre vonzotta a zarándokokat, ezért a kápolnához alsótemplomot és a kápolnát is magában foglaló felsôtemplomot építettek. A felsô templom jelenlegi fôoltára 1917-ben készült. A cédrusból készült Mária-szobor az oltár mögött tekinthetô meg. A mellékoltárok képeit Baumgartner Norbert bécsi kapucinus szerzetes festette 1770 körül. A XVIII. századból valók az aranyozott, rokokó gyóntatófülkék. Az alsó templomból nyílik a Grassalkovichok családi kriptája.

A besnyôi kegytemplom sal díszített kristályüveges ezüstszekrénykébe rakatta, s a kastélykápolnában tartotta. A besnyôi kápolnát 1761-ben szentelték fel, és ott helyezték el a lorettói Mária-szobor cédrusfából faragott másolatát. Ez a szobor idôvel megfeketedett – Grassalkovich Antal TELEKI PÁL Teleki Pál (1890–1941) politikus, földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja. Az I. világháború elôtt a világ számos táján vett részt földrajzi expedíciókban. 1920-ban külügyminiszter, 1920–21-ben miniszterelnök, 1938–39-ben közoktatásügyi miniszter, 1939-tôl ismét miniszterelnök volt. Megpróbálta Magyarországot távol tartani a háborútól, és a szorosabb német szövetségtôl. Ellenezte Magyarország részvételét a Jugoszlávia elleni agresszióban, a belgrádi katonai hatalomátvétel után – végsô kétségbeesésében – 1941. április 3-án öngyilkosságot követett el. Õ volt az elsô magyar fôcserkész. Parancsnoksága alatt rendezték meg 1933-ban az emlékezetes gödöllôi világtalálkozót, ezért van a sírja a máriabesnyôi temetôben.

A máriabesnyôi templom melletti kapucinus rendház 1762 és 1769 között épült barokk stílusban. A rendházban ma is szerzetesek élnek. A kegyhely bejáratát jelzô székelykaputól a templomhoz a keresztút stációi vezetnek, itt látható a kapucinusok jellegzetes keresztje, Jézus keresztre feszítésének jelképeivel. A templommal szemközti dombon 1933-ban épült fel a salvator nôvérek zárdája. Az Isteni Üdvözítô (salvator) nôvérek (Sorores Divini Salvatoris, SDS) hivatása a tanítónevelô, szociális munka. A templom melletti gyalogút vezet a temetôhöz, ahol gróf Teleki Pál sírja található. Ebben a temetôben van Ivánka Imrének az 1848–49-es szabadságharc ezredesének sírja is.

SZADA
Irányítószám: 2111, a lakosok száma: 2220

A település a Gödöllôt Váccal összekötô közút mentén fekszik, Gödöllô és Veresegyház között. A település neve finnugor eredetû, jelentése: valamilyen tárgy, illetve természeti alakulat nyílása, bejárata, szája. Szada Gödöllô felôl valóban a völgy bejáratában fekszik. Legelôször 1325-ben említi oklevél. I. Lajos király 1349-ben Szadát és Gödöllôt Pohárus Péternek, egykori nevelôjének, Abaúj vármegye fôispánjának adományozta. A 15 éves háború után pusztává vált a falu, majd az 1620-as években települt újjá.
www.vendegvaro.hu

24

GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE Mivel a szántóföld nem tudta eltartani a falu lakóit, a XIX. században egyre inkább terjedt a szôlômûvelés. A fôvárosi piacok elérhetôbbé váltak a veresegyházi vasúti szárnyvonal megépülésével (melyet 1970-ben megszüntettek). A XIX. század végétôl sok nyaraló épült, a fôvárosiak szívesen vásároltak telkeket, szôlôt, sôt véglegesen kiköltöztek Szadára. Itt élt és alkotott 1900-tól 1910-ig Székely Bertalan festômûvész. A Schulek Frigyes által tervezett és épített mûteremben kapott helyet a Székely Bertalan Múzeum (Székely Bertalan u. 22). A kiállításon a mûvész alkotásainak másolatai, rajzai tekinthetôk meg. Minden év május második vasárnapján új tematikájú Székely-kiállítás nyílik. (Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 28/503-180.) A festômûvész végrendeletében úgy rendelkezett, hogy Szadán helyezzék örök nyugalomra. A református temetôben lévô Székely Bertalan-emlékmû Bory Jenô szobrászmûvész, a volt tanítvány alkotása, közadakozásból állíttatták 1943-ban. A Keresztelô Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templom (Dózsa Gy. u. 110., tel.: 28/483-033) középkori alapokra épült, késô barokk stílusban 1794-ben. Késôbb készültek a homlokzatot támasztó erôteljes pillérek. A Krisztus keresztelését ábrázoló oltárkép Than Mór alkotása. A református templom (Dózsa Gy. u., 79., tel.: 28/405-317) a XVIII. századi fatemplom helyén – a római katolikussal szemben – épült 1928ban Schulek János, Schulek Frigyes fia terve alapján. Az egykori Grassalkovich–Pojacsevichkúria (Dózsa György u. 63.) 1820 körül épült, utoljára a Bánó család tulajdonában volt. A földszintes, szabadon álló, klasszicizáló stílusú épületet mára átalakították. Mai formájában már csak a dór oszlopos portikusz idézi a múltat. Itt kapott helyet a Faluház (tel.: 28/503-180). A Grassalkovich-kúria kertjében áll az 1937-ben felállított hôsi emlékmû, amelyet eredetileg Siklódy Lôrinc szobrászmûvész készített. 1989-ben a II. világháborúban elesettek, eltûntek neveivel egészítették ki a hôsök és áldozatok névsorát Az 1996-ban megnyílt Tájház (Kossuth L. u. 6.) a palóc vidék és az Alföld határán található néprajzi anyagot mutatja be. Fôleg a Galga mente
Magyarország a hálón

SZÉKELY BERTALAN Székely Bertalan (1835–1910) a romantikát és az akadémizmust elegyítô magyar történelmi festészet képviselôje. Elsô jelentôs történelmi témájú mûve a II. Lajos király holttestének megtalálása. A VII. Károly császár menekülése címû falképével (München, Bayerisches Nationalmuseum) nyert ösztöndíjjal Hollandiába és Párizsba utazott. Híres mûvei: Mohácsi vész, Egri nôk, V. László, a Nô élete címû ciklus, Thököly búcsúja, Zrínyi kirohanása.

hagyományából ôrzi a legtöbb emléket: viseletet, háztartási és gazdálkodási eszközöket. (Nyitva: bejelentkezéssel, tel.: 28/405-186, 28/503-180). Környékbeli túracélpontunk lehet a Margita, a Páskom és a Szôlôhegy. Utóbbi legendás gesztenyefájáról ismert. A 344 m magas Margita (a helyiek szerint kilátó) a Gödöllôi-dombság legmagasabb pontja. Innen a környék igazi szépsége és panorámája tárul az érdeklôdôk elé. Határában ered a Rákos-patak.
Székely Bertalan szoborportréja a síremléken

25

VERESEGYHÁZ, ERDÔKERTES

VERESEGYHÁZ
Irányítószám: 2112, a lakosok száma: 6370

Autóval az M3-as autópálya gödöllôi leágazásától – Szadán át – kb. 20 perc alatt érhetô el a település. Vasúttal is megközelíthetô: a Budapest–Vácrátót–Vác vonalon. A település a Nyugat-Cserhát nyúlványának, a tulajdonképpeni gödöllôi dombvidéknek egyik völgyében a Szôd–Rákos-patak mentén található. Gazdag történelmi múltja, barokk mûemlékei, tavai, természeti adottságai révén keresett idegenforgalmi hely lett. Veresegyház Árpád-kori település, elsô okleveles említése 1375-bôl való. Úgy tartják, nevét templomának színérôl kapta. Tavát 1430-ban szintén oklevél említi Lábastó néven. 1457-tôl Guthy Országh Mihály volt a település legnagyobb birtokosa. A lakosság korábban mezôgazdasággal foglalkozott, kihasználva a fôvárosi piacok közelségét. Fôleg az epertermelésnek volt nagy hagyománya, a
Mitsui Sen alkotása a japánkertben

községi címer egyik motívuma is az eper. Fontosságát kifejezi a római katolikus templom mennyezeti freskója is, ahol hálaadásként a lányok epret ajánlanak fel Szûz Máriának. A vasút megindulása után dinamikus fejlôdésnek indult a település. A XX. század elején épültek az elsô nyaralók. Az 1999-ben várossá lett település számtalan látnivalóval, horgásztavakkal, és termálfürdôvel várja a vendégeket. A Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus templom (Fô út 95., tel.: 27/385-345) Migazzi váci püspök kezdeményezésére 1777-ben épült copfstílusban, egyhajós homlokzati tornyos formában. Fôoltárképe Szent Erzsébetet ábrázolja. Márványutánzatú oltárképe és értékes szószéke a XVIII. században készült. A templomkertben van a XVIII. századi eredetû, barokk stílusú Golgota-szoborcsoport. A templom mögötti téren áll 1996 óta a II. világháborús emlékmû, Kô Pál Munkácsy-díjas szobrászmûvész Anya címû szobra. A református templom (Kálvin tér 2., tel.: 28/385-352) II. József 1781-ben kiadott türelmi rendeletét követôen épült 1784-tôl 1798-ig. Tornyát 1812-ben építették hozzá.

26

www.vendegvaro.hu

GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE A Veresegyházi-tó mellett már a XX. század elején élénk üdülôélet alakult ki. A Wekerle strand a II. világháborúban tönkre ment, de 1960-tól újraindították. A tó egyik része a fürdôket, a másik a horgászokat szolgálja. Természeti értékei az úszólápok és a ritka vízililiom, amely – az eper mellett – a város címerének másik növényi szimbóluma. A településen termálfürdô is mûködik (Találkozók útja, tel.: 28/386-995). Sokan keresik fel az újabb fejlesztések során kialakult tavakat, a horgászok körében népszerû az Ivacs és a Haldorádó is. A település határában jött létre a Medvemenhely, ahol az állatvédelmi törvény elfogadása után 34 medvét helyeztek el, majd 2000 nyarán a szomszédos területen 18 farkas is otthonra talált. (A termálfürdô melletti úton érhetô el; kívül körbejárható a bekerített terület, tel.: 28/385-001.) Veresegyház gyorsan és dinamikusan fejlôdô város. Az újabb épületek egyesítik a modern megoldásokat és a hagyományos vidéki építkezés elemeit.

Medvék a menhelyen

Veresegyház legrégibb épülete a Kisvendéglô (Fô út 82.) a XVIII. században útszéli beszálló csárda volt. Mellette van a Hôsök parkja az I. világháborús emlékmûvel. A Fabriczius József Általános Iskolában (Fô út 77–79.) Würtz Ádám Mese és Mitológia címû nagyméretû kerámiája tekinthetô meg. Az iskola elôkertjét Szabó Mária szobrászmûvész Baglyok címû szoborpárosa díszíti. Az iskolával szemben Mitsui Sen Magyarországon élô japán szobrászmûvész alkotta japánkert található. A mûvész több szobra is látható a városban, a Fô téri Postahivatal elôtt, a Fenyves és az Ivacs-tó között romantikus környezetben kialakított Japán–Magyar Barátság Emlékpark területén.
REFORMKORI
VENDÉGJÁRÁS

ERDÔKERTES
Irányítószám: 2113, a lakosok száma: 3690

A reformkor jeles személyiségei közül szôlôt vásárolt itt Fáy András író, közéleti személyiség, a Pesti Hazai Elsô Takarékpénztár megalapítója és Karacs Ferenc rézmetszô, Karacs Teréz, a hazai nônevelés kezdeményezôjének édesapja. Õk látták vendégül 1814-ben cseresznyeérés idején Kölcsey Ferencet, aki Pécelrôl Szemere Pál társaságában látogatott ide. Emléküket egykori birtokuk helyén utcanevek ôrzik.

A községet a Gödöllôt Váccal összekötô közútról veresegyházi leágazással érhetjük el, de vonattal is megközelíthetô Budapestrôl vagy Vácról. Az eredetileg Urasági tagnak nevezett veresegyházi határrészt, mintegy 1000 holdat, Roheim Samu, a Magyar Kereskedelmi Bank vezérigazgatója az 1900-as évek elején vásárolta meg a Váci Püspökségtôl. Az erdôs-legelôs területen elôször téglagyár épült, amit 1909-1910-ben követett a parcellázás és a betelepítés. 1956-ban Erdôkertes néven lett önálló település, de kapcsolatát a mai napig megtartotta Veresegyházzal, mellyel szinte egybeépült. Környéke, dombos, erdôs vidékével kedvelt kirándulóhely. A Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus templom (Nemes u. 1., tel.: 27/385-341) 1928-ban épült. Az egyetlen templom, amely Pest környékén a két világháború közötti bauhaus stílust képviseli.
27

Magyarország a hálón

ÔRBOTTYÁN, MOGYORÓD, ASZÓD

ÔRBOTTYÁN
Irányítószám: 2162, a lakosok száma: 4050

Közúton Budapest felôl Fóton át érhetô el a település, vagy az M3-as autópályáról Gödöllônél Vác felé letérve; illetve vonaton, a Budapest–Vácrátót– Vác vonalon. A mai nagyközség eredetileg két település, Ôrszentmiklós és Vácbottyán egybeépülése révén alakult ki. A helység neve Szent Miklós patrónus, valamint Battyán, a birtokos nevének szóösszetételébôl származik. Ôriszentmiklós elsô okleveles említése 1344-bôl származik „villa sancti Nicali” alakban. A török hódítást követôen, a XVI. század második felétôl Pusztaszentmiklósként említik. Lakossága a tizenöt éves háború után végleg elmenekült vagy kipusztult. A török kiûzését követôen lassan újra betelepült, a magyarok mellé szláv telepesek is érkeztek. A XVIII. század elejétôl az 1800-as évek végéig Kisszentmiklósnak nevezték. A korabeli leírások termékeny szántóföldjét, jó bort termô szôlôhegyét és malmait említik. Birtokosai között találjuk a Grassalkovichokat és az Esterházy családot is. Ôrszentmiklós a templom védôszentjérôl kapta nevét. A középtornyos, késô barokk stílusú római katolikus templomot (Fô u., tel.: 27/360-132) 1781-ben építtette Grassalkovich Antal özvegye, Klobusiczky Terézia. A belsô eredetileg boltozott volt, jelenleg síkmennyezetes. A kupolás szentélyben festett copf oltárarchitektúra keretezi Szent Miklós püspök, ismeretlen mestertôl származó, XVIII. századi képét. A vácbottyáni településrészen lévô, Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt, barokk stílusú római katolikus templom (Rákóczi u., tel.: 27/ 360-132) 1763-ban, a korábbi fatemplom helyén épült. A belsôt fiókos dongaboltozat fedi, barokk oltárok díszítik. A fôoltár mögötti falkép újabb keletû. A templom közelében van az 1764-ben épült, barokk stílusú egykori pálos fogadó (Rákóczi u. 43., tel.: 28/360-389). A zárt tömegû épületben dongaboltozatos helyiségek vannak, és nagy pince tartozik hozzá. Itt kapott helyet a mûvelôdési ház és a könyvtár.
28

Horgásztó

Ôrbottyán vonzó adottsága az öthektáros, üdülôkkel körbeépült tó, s egyedülálló érdekessége az itt mûködô harangöntô mûhelye. A község határa az 1848– 49-es szabadságharcban ütközet színhelye volt.

MOGYORÓD
Irányítószám: 2146, a lakosok száma: 3300

A település jól megközelíthetô az M3-as autópályáról. Budapest–Gödöllô között közlekedô HÉV mogyoródi állomása a Hungaroring mellett újabbal gyarapodott. Történelmünk egyik emlékezetes helye, mert az akkor Monoroutnak nevezett alacsony „hegylánc” tövében gyôzte le Géza és László herceg 1074-ben a német császár által támogatott Salamon király seregét. A zsákmányból templomot és apátságot építtettek, de azok nyomtalanul elpusztultak. László király által alapított kolostort nevezik elsô alkalommal mogyoródi kolostornak, kéwww.vendegvaro.hu

GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE sôbb a név a kolostor köré épült falura is kiterjedt. Régészeti leletek sokasága került elô a településrôl és környékérôl. Mogyoródot ma elsôsorban az itt létesült és 1986 óta mûködô autópálya nemzetközi hírének köszönhetôen ismerik. A magaslaton álló Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus templom (Temetô u. 2., tel.: 28/441-105) 1749-ben épült, Althan Mihály váci püspök költségén. Építéséhez a középkori monostor köveit is felhasználták. A középtornyos templomot a XX. század elején szecessziós stílusú keresztkupolával bôvítették. A fôoltáron Guido Reni Szent Mihály képének másolatát helyezték el. A kereszthajó pillérjén Bebó Károly Szent Mihály-szobra látható. A templom melletti plébánia épületét eredetileg vadászkastélynak szánta Migazzi váci püspök. Az 1771-ben készült emeletes épületet az udvar felé köríves nyílású tornác díszíti. A templom mellett rokokó stílusú Nepomuki Szent János-szobor áll. Az 1996-ban alapított Falumúzeum (Templom u. 8.) egy XX. század elején épült parasztcsalád berendezett háza. Az épület beosztása, a kiállított tárgyak jól mutatják a mogyoródi emberek szokásait, hagyományait. (Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 28/440-729.) Az M3-as autópályáról is feltûnô megjelenésû kálvária a katolikus temetôben van. Ovális alaprajzú építményében kör alakú, boltozott kápolna található. A három keresztre Krisztus és a két lator ónból készült szobra került. A temetô bejárata mellett balra van a Hôsök ligete, ahol a II. világháborúban Mogyoródnál elesett magyar katonák nyugszanak. A 325 méter magas Somlyó-hegyen áll a Makovecz Imre tervei szerint 2001-ben épült Szent László-kilátó. Az épület kápolnájában helyezték el Sebestyén Zoltán helyi fafaragó Szent László-szobrát. A község külterületén található a Hungaroring autóverseny-pálya (tel.: 28/540-670), amelyet az M3-as autópályáról érhetünk el leggyorsabban. A versenypályát nemcsak a Forma 1-es küzdelmekhez használják, más autóversenyeket is tartanak itt, sôt kocsikat is tesztelnek. A legnagyobb esemény az augusztusi Forma 1-es nagydíj futama.
Magyarország a hálón

ASZÓD
Irányítószám: 2170, a lakosok száma: 5840

Aszód közúti és vasúti csomópont is egyben. Jól megközelíthetô a 30-as fôúton, vagy a mellette elhaladó M3-as autópályán, illetve vonattal, a Budapest–Hatvan–Miskolcon vonalon. A település neve az aszó, idôszakos vízfolyás jelentésû magyar szóból származik. Határában több mint 21 régészeti lelôhelyet tártak fel. A legrégebbi, a Tarackás-dûlôben lévô, több tízezer éves leletet rejtett. Jelentôsek az újkôkori település és temetô nyomai. A bronzkori leletek földvár létét igazolják. Az ún. Sínai-hegy mellett húzódik a Csörsz-árkaként ismert – szarmata-római – védelmi sánc egy szakasza. A település nevének elsô okleveles említése 1320-ból való. A török idôkben elpusztult, de a XVIII. század elejétôl már a Galga vidék természetes központjaként tartják számon. A birtokos Podmaniczky család révén a megyei evangélikusság legfôbb központja lett az 1761-tôl mezôvárosi rangú település. A „Galga mente fôvárosa” évente három országos vásárt tarthatott, és a kereskedelem mellett fontos szerepet kapott a céhes ipar. Az 1700-as években alapított evangélikus kisgimnázium kisugárzása messze túllépett a település határain. Sok híres ember tanult itt, közülük kiemelkedik Petôfi Sándor (1835–1838). Az algimnáziumot 1912-ben fôgimnáziummá fejlesztették. 1891-ben nyílt meg a településen a másik
EMBERLÁBON,
MADÁRSZÁRNYON

Az aszódi Petôfi Múzeum kiemelkedô kincsei az újkôkori népesség, az úgynevezett lengyeli kultúra népének tárgyai. A múzeum fölötti dombtetôn közel 350 éven keresztül létezô népcsoport legbecsesebb hagyatéka a madártestû emberlábú edény, mely egy kislány sírjából került elô. Ez az edény az élô ember földi létét egybekapcsolva ábrázolja a halál pillanatában elszálló lélek földöntúli létével, jelezve a kor emberének gondolkodását. Hasonlóan nagyra becsült kincs a hévízgyörki középkori templom helyreállításakor feltárt szarmata fejedelmi sírokból elôkerült iráni eredetû üvegkancsó.

29

ASZÓD, KARTAL

A Podmaniczky-kastély

evangélikus oktatási intézmény, a Polgári Leánynevelô Intézet, amely 1948-as államosításáig a magyar nônevelés egyik fellegvárának számított. 1884-ben nyílt meg itt Közép-Európában elsôként, a javító-nevelô fiúintézet. Az I. világháború elôtt Aszódon mûködött a monarchia egyik legjelentôsebb repülôgépüzeme, a Magyar Lloyd Repülôgép- és Motorgyár, amelyet aztán a trianoni békeszerzôdés értelmében meg kellett szüntetni. A város látnivalóinak többsége a Szabadság téren és környékén található. A millecentenáriumi ünnepségek alkalmából felújított teret kétoldalt zártsorú beépítés határolja. Az eklektikus stílusú polgármesteri hivatal épülete mellett látható az 1820 körül épült volt kaszinó. A klasszicista stílusú, többször átalakított épületben kapott otthont a Helyôrségi Klub (Szabadság tér 10.). A tér látványát a régi Podmaniczky-kastély U alakú barokk épülete zárja le (Szabadság tér 8.). A kastély tér felé nézô, földszintes középrésze a régebbi szárny. A beforduló emeletes részt Jung József tervezte (1767–1772). A középsô szárny elôtt gazdagon formált terasz található. A füles keretezésû ablakot íves és törtvonalú szemöldökpárkány díszíti,
30

a középsô nyílás felett családi címerek vannak. Az oldalhomlokzatok is gazdagon díszítettek. A lekerekített sarokpavilonok emeletét kettôzött jón fejezetû pillérek tagolják. A Sándor-szárny legnagyobb helyisége a sarokpavilon emeletén levô díszterem. Mennyezetét teljes egészében Kracker János nagy falképe borítja: Az erények diadala (1776). Az allegorikus alakok a különbözô erényeket (hit, szeretet...) személyesítik meg. Közöttük mitológiai alakok is vannak. Az oldalfalak nagy része grisaille festésû, többnyire Zach József munkái. A régi kastély kertjében látható az áthelyezett kapubejáró, ami a kastély melletti önálló füvészkert bejárata volt egykor. Az épületben 1880-tól az ötvenes évekig evangélikus leánynevelô intézet mûködött, majd kollégiumként és levéltárként hasznosították. A kastély Sándor-szárnyához csatlakozik az iskolai célokat szolgáló Podmaniczky–Széchenyikastély (Szabadság tér 7.). Kiépülése korábbi gazdasági épület felhasználásával kezdôdött a XVIII. század végén. Mai alakját klasszicista átalakítás során kapta. Jelenlegi kerti kapuja az Unikornis kapu, ahol a pilléreken egyszarvú-szobor tartja a címereket.
www.vendegvaro.hu

GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE A kastély feletti dombon látható a gótikus eredetû evangélikus templom (Szontagh lépcsô 3.), amely a XV. században, feltehetôleg a premontreiek számára épült, de a XVI. században részben tûzvész áldozata lett. A mai templomot a megmaradt középkori falakra Podmaniczky I. János építtette 1719–1722 között. Az értékes berendezés (szószék és keresztelômedence) közül kiemelkedik a XVIII. század elejére keltezett oltár. Az ismeretlen mestertôl származó kompozíció egyike a leggazdagabb magyarországi alkotásoknak. A Szentháromságot ábrázoló oltárképet csavart oszlopok keretezik, melyeknek oldalain a négy evangélista szobra áll. A Szontagh-lépcsô alján található az egykor evangélikus gimnázium (Szontagh-lépcsô 2.) emeletes épülete. Az 1769–1771 között már iskola céljára épült házra 1872-ben húztak emeletet, ekkor nyerte el klasszicista formáját. Itt tanult egykor a költô, Petôfi Sándor is. Ma a róla elnevezett Petôfi Múzeum található az épületben.
Néprajzi kiállítás a Petôfi Múzeumban Petôfi Sándor, a magyar irodalomtörténet egyik legnagyobb költôje 1835-tôl 1838-ig az evangélikus Schola Latina termeiben szívta magába a fénykorát élô iskola kiemelkedô tanára, Koren István segítségével a kor legfontosabb tudományos ismereteit, szellemiségét. Az intézmény alapfunkciójának tekinti a múzeum névadójával kapcsolatos mindennemû emlék megôrzését, gyûjtését. A jelenleg ôrzött legbecsesebb fönnmaradt érték a Petôfikorabeli Matricula, azaz osztálykönyv, amiben többek között Koren osztályzatait találjuk Alexander Petrovics (Petôfi) neve mellett. A múzeum ôrzi továbbá a korabeli könyvtár nagy részét, amelyet Petôfi diákként forgatott, olvasott. A múzeum gyûjti a régészeti emlékeket, a Galga mente tárgyi és szellemi néprajzának hagyatékát, többek között a Galgamácsán élt és alkotott Vankóné Dudás Juli festményeit. Nyitva: márc. 17-tôl okt. 30-ig K–V 10-tôl 16 óráig, nov. 1-tôl márc. 16-ig Szo, V 10-tôl 16 óráig, tel.: 28/400-014

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templom (Széchenyi u., tel.: 28/400-049) a település nyugati részében áll. Egyhajós, homlokzati tornyos, barokk templom 1748–1750 között épült. Oltárképét 1777-ben festette Kracker János Lukács. A zsidó temetô, az itteni Schossbergermauzóleum és a Mártírok Emlékmûve mûemléki együttese – az Élet Háza elnevezéssel – 1996 augusztusa óta látogatható.

KARTAL
Irányítószám: 2173, a lakosok száma: 5280

A település közúton, az M3-as autópályáról vagy a 30-as útról Aszódnál letérve, a Verseg felé vezetô úton érhetô el. Korábban egyutcás volt a falu, fésûs beépítéssel. Az elmúlt néhány évtizedben bôvült több párhuzamos és mellékutcával. Neve török eredetû nemzetségnévbôl (Cortul: sas) ered. Környékén – az Emse-patak, Magyalosvíz és a kartali lapos mellett – feltárt 16 régészeti lelôhelyen találtak leleteMagyarország a hálón

31

KARTAL, VERSEG, IKLAD, DOMONY

VERSEG
Irányítószám: 2174, a lakosok száma: 1410

Szentháromság-szobor

ket. A legrégebbi, az újkôkorból származó, zsugorított csontvázas sír. Tôle nem messze, a kállói határon át húzódik a Csörsz-árok egy szakasza. Az 1263-ból való elsô okleveles forrása Kurthol néven említi. A település birtokosa a Kartal nemzetség volt. A török hódoltság végén a lakosság elmenekült, a XVIII. században a Grassalkovich család katolikus magyarokkal újratelepítette. Az addigi agrártelepülésen az 1960-as évektôl megjelentek a kisebb ipari üzemek. Az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus templom (Fô tér, tel.: 28/437-318) 1865-ben épült, kora eklektikus stílusban. A templom melletti Szentháromság-szobor XIX. századi eredetû, késô barokk stílusú. A település kiskartali részén található Podmaniczkykastély 1868-ban épült. Kartal a Petôfi-kultusz vonatkozásában is becses hely, mert 1791-ben itt született Petôfi Sándor édesapja, Petrovics István.
32

Az Aszódot Kállóval összekötô közúton érhetjük el. A falu határa igen gazdag régészeti emlékekben, már több mint 40 lelôhelyet tártak fel. A legrégebbi a Tatár-dombon talált, több tízezer éves ôskori vadásztanya. A Makkos dûlôrészben bronzkori földvár romjai és újkôkori leletek kerültek elô. A Tatár-domb északi oldalán húzódik a Csörsz-árkának egyik szakasza. Elsô okleveles említése 1386-ból maradt fenn – Wersegd alakban. A XVII. században ez volt az egyik legnépesebb falu a Galga vidéken. Lakói katolikus magyarok, XVIII–XX. századi birtokosai a Podmaniczkyak, Majthényiak, Zoltán és Valkó családok. A faluban az elsô római katolikus templom román stílusban épült a XIII. században, majd a XV. században gótikus stílusban átépítették, és a XVIII. században barokk stílusban bôvítették (Fô u. 1., tel.: 28/437-318). Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt templom hajója alatt kripta található. Külön figyelmet érdemel az 1742-bôl való, mellvédjén rokokó motívumokkal és angyalfejekkel díszített szószéke, a barokk szobor és oltárok,
A többször átépített római katolikus templom

www.vendegvaro.hu

GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE de értékes a templom 1674-bôl származó harangja is. A templom 1988. évi felújítása során láthatóvá tették a gótikus déli falat és a gótikus hajó hosszát rögzítô támpilléreket. A szabadon álló, földszintes klasszicista Zoltán-kúria (József Attila u. 13.) jó része a háborús sérülések miatt elpusztult. A ma is álló, oszlopos portikusza mögött újabb épületet emeltek. A Falumúzeum (Fô u. 15.) 1974-ben nyílt meg a régi versegi építkezést idézô parasztházban.
A XX. század elejének megfelelôen rendezték be a tisztaszobát, a konyhát, a hátsó szobát és a kamrát. A ház helyiségeiben bábukon mutatják be a kor paraszti viseletét. Az udvaron ott látjuk a fészert a szekérrel és vetôgéppel és a nemrég még nélkülözhetetlen gémeskutat, valamint a köcsögtartó ágast is. Itt állították ki a múzeum alapítását kezdeményezô Marton Pálné Homok Erzsébet népi író emléktárgyait is. Nyitva: ápr. 1-tôl okt. 31-ig K–V 14-tôl 17 óráig, elôzetes bejelentkezés szükséges, tel.: 28/438-001

ban több birtokos után a Ráday családhoz került. A török idôk alatt elpusztult falut 1752–53 között telepítette be újra Ráday I. Gedeon, az otthonukból vallásuk miatt elmenekült német és osztrák evangélikusokkal. Lakossága ma is nagyobbrészt német ajkú. Iklad fôutcájának egyik régi, az itteni építészeti szokásokat tükrözô parasztházában kapott helyet a Falumúzeum (Szabadság u. 127.).
A kisbirtokos Braun Ecker házaspár 1903ban épített hossztengelyes háza, teljes bútorzattal és belsô berendezéssel került a múzeum tulajdonába. Külön figyelmet érdemel a falakon elhelyezett több száz dísztányér. Nyitva: ápr.1-tôl okt. 31-ig K–V naponta 15-tôl 17 óráig, tel: 28/488-260

A falu közelében van a – hatalmas ôspark övezte – Podmaniczky-kastély (Fenyôharasztpuszta, tel.: 37/342-337), amelyet a mûemléki helyreállítás után kastélyszállóként hasznosítottak. Az ismeretlen mester által tervezett késô klasszicista, földszintes fôépület L alakban, nyaktaggal kapcsolódik egy régebbi épületszárnyhoz. A belsôt korábban jelentôsen átalakították. A homlokzatok elôtti mély-udvarok kialakításával a pinceszinten uszoda, bár, szauna készült. A földszinten elôadóterem és vendégszobák vannak, míg a konyha és étterem a másik szárnyba került.

A kora klasszicista stílusú evangélikus templom (Temetô u. 1., tel.: 28/403-296) 1834-ben Haulits Antal aszódi építômester saját tervei szerint épült. Mai formáját 1902-ben kapta, amikor új szentélylyel bôvítették, az oltárkép Krisztus mennybemenetelét ábrázolja.

DOMONY
Irányítószám: 2182, a lakosok száma: 1770

IKLAD
Irányítószám: 2181, a lakosok száma: 2010

Aszóddal egybeépült település az M3-as autópálya vagy a 30-as út felôl az Aszódról Balassagyarmatra vezetô úton érhetô el. Vasútállomása is van az Aszód–Galgamácsa–Vácrátót, illetve az Aszód– Balassagyarmat–Ipolytarnóc vonalon. A falu elsô okleveles említése 1352-bôl való, elsô birtokosa az Iklad család volt. A XVI. századMagyarország a hálón

Közúton a 30-as fôútról érhetô el, az Aszód melletti leágazásról, vagy az M3-as autópályáról, aszódi kijárattal. Ikladdal közös vasútállomása van az Aszód–Galgamácsa–Vácrátót vonalon. Az Aszód és Iklad szomszédságában fekvô Domony az itt igen széles Galga-völgy nyugati oldalán fekszik. A falu határában – a Galga- és Egres-patak völgyében – eddigi ismereteink szerint 14 régészeti lelôhelyet tártak fel, melyek közül rézkori a legkorábbi. A kutatások szerint a Flóramajor területén Árpád-kori földvár állt. A XIV–XVI. század elsô feléig itt volt a Domonyi család birtoka. A tizenöt éves háború idején elpusztult a falu, majd 1695– 96-ban telepítettek ide evangélikus szlovákokat, és ekkor költöznek ide újra katolikus magyarok is. A falu fôutcáján áll a kereszt alaprajzú – homlokzati tornyos – evangélikus templom (Fô u. 117.).
33

DOMONY, GALGAMÁCSA, VÁCEGRES, GALGAGYÖRK Az 1777-ben felszentelt templomhoz csak 1810ben épült a torony, amelyet 1848-ban magasítottak. 1900-ban készült a szélfogó és a sekrestye belseje valószínûleg ekkor kapta a ma is látható romantikus díszítését. Az evangélikus templom közelében, nagy park közepén áll az 1820-ban, klasszicista stílusban épült, újabb szárnyakkal bôvített Domonyi-kúria (Fô u. 93.). A többször átépített kastély utcai homlokzatán, sarokrizalitok közötti, toszkán oszlopos tornác látható, melynek négyoszlopos középrésze elôreugrik. A timpanont családi címer díszíti. Az egykori kúriát késôbb szociális otthonná alakították. Az 1830 körül épült klasszicista stílusú Both– Baghy-kúria (Fô u. 98., tel.: 28/403-361) utcára nyíló, U alaprajzú, jelentôsen átalakított épület. Itt kapott helyet a polgármesteri hivatal is. Az Ónody-kúria (Dózsa Gy. u.52.) 1796-ban épült késô barokk stílusban. A volt kúriában önkormányzati lakásokat alakítottak ki. A községhez tartozik a Domony-völgy, amely az itteni természeti értékek, mesterséges tavak révén kiváló üdülôterület.

Vankóné Dudás Juli: Évszakok (Tavasz)

GALGAMÁCSA
Irányítószám: 2183, a lakosok száma: 1650

Az Aszód és Balassagyarmat közötti közút mellett fekszik, de Veresegyház felôl is megközelíthetô, vasúton az Aszód–Galgamácsa–Vácrátót, illetve az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc vonalon érhetô el. A községben lévô Szilvásdombon bronzkori telep nyomát találták meg a régészek. Az itteni földvárat Patay Pál említi elsôként egy 1959. évi terepbejárási jelentésében. Leírása szerint a lelôhely: „Árpád-kori körülsáncolt toronyszerû erôd” lehetett. A XIII–XIV. században a zsidó nemzetség birtokolta a falut, majd részben a Csáky családé lett az itteni terület. Zsigmond alatt a Rozgonyiak kapták zálogba egy részét, utána a Máriássy, majd az Esterházy családé lett. A XVIII. század közepétôl a Grassalkovich-uradalom része.
34

A falu a Galga völgyében ma is virágzó népi díszítômûvészet egyik központja. Nevezetes lakója volt Vankó Imréné, Dudás Juli (1919–1984), a népmûvészet mestere. Lakóháza a Vácegres felé vezetô út és a fôutca sarkán található emeletes épület. Külsô falfestésérôl könnyen felismerhetjük. A jómódú, 10-15 holdas Kurucz családé volt az a lakóház, amelyben 1977-ben megnyílt a Falumúzeum (Petôfi S. u. 10.). Az 1905-ben épült ház jól mutatja a korbeli paraszti építészeti szokásokat. A palóc vidék építészetét és telekhasznosítását is bemutató múzeumban – az egykor használt tárgyi emlékek mellett – Vankóné Dudás Juli festményeit, rajzait, tányérjait láthatjuk.
Nyitva: márc. 15-tôl okt. 15-ig K–P 14-tôl 16 óráig, Szo 14-tôl 18 óráig V 10-tôl 12 óráig, nov. 1-tôl márc.14-ig Szo–V. 10-tôl 12 óráig, 14-tôl 16 óráig, tel.: 28/489-002

A falu északi végén, magaslaton áll a középkori templom helyén 1912–13-ban épült, Szent Kereszt felmagasztalására szentelt római katolikus templom (Iskola u. 7., tel.: 28/489-033). A közelében található az egykori plébánia földszintes, kontyolt nyeregtetôs, nyújtott téglalap alaprajzú épülete. Belsô része megôrizte eredeti alaprajzát, s
www.vendegvaro.hu

GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE
VANKÓNÉ DUDÁS JULI Vankó Imréné, Dudás Juli (1919–1984), a népmûvészet mestere naiv festô az 1930-as évektôl fordult érdeklôdéssel a népi élet jeles eseményei, dalai, szokásai felé. Mindezt festményein megörökítette. Csodálatosan mesélô képein varázsolta elénk a palóc vidék színes népviseletét, az itt élôk mindennapi életét. Könyvében leírta, hagyományôrzô csoportjaival megtanította, elôadatta a régi dalokat, táncokat, játékokat, szokásokat.

GALGAGYÖRK
Irányítószám: 2681, a lakosok száma: 990

a teknôboltozatos szobák egyikében értékes falfestés is elôkerült; növényi ornamentikával, madarakkal. A település közelében lévô Csuziréten több, gyönyörû formájú öreg fa – vasfa és kocsánytalan tölgy – látható.

VÁCEGRES
Irányítószám: 2184, a lakosok száma: 770

Az Erdôkertes és Galgamácsa között fekvô település közúton érhetô el. Az Egres- és a Ligetmajori-völgyben 18 régészeti lelôhelyet tártak fel. Eredeti neve Zsidó volt. Elsô okleveles említése Sydo alakban 1284-bôl maradt fenn. Birtokosa volt a Rozgonyi család, és egyes források szerint Werbôczy István is. A török idôkben sem néptelenedett el, a kiûzésük után magyar és szlovák telepesek érkeztek ide. A XVIII. századtól Grassalkovich-birtok. Mai nevét 1943-ban kapta, Endre László Pest megyei alispán javaslatára. A falu felett, a temetôben középkori alapfalakon áll a Kisboldogasszony tiszteletére felszentelt, barokk stílusú római katolikus templom (Temetô, tel.: 28/489-033). Az egyszerû külsejû templom 1788-ban épült gúlasisakos toronnyal. Az evangélikus templom (tel.: 28/403-375) XIX. századi, kora romantikus építmény. A klaszszicista ízlésû, de még barokk elemeket is tartalmazó oltárt és oltárképet, amely a szamariai aszszonyt ábrázolja, az anyaegyházból, Domonyból hozták ide.
Magyarország a hálón

Az Aszódot Balassagyarmattal összekötô közúton, vagy vasúton – az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc vonalon – érhetô el a Galgamácsa és Püspökhatvan között fekvô település. A községet 1484-ben említi elôször oklevél, Gerge néven. A XVII. századtól szlovák lakóiról Tóthgyörknek nevezték, Galgagyörk néven 1900tól ismert. A török megszállás alatt lakói elmenekültek és csak a XVII. században tértek vissza. Az 1630-as évektôl az Egri család birtoka volt. A fennmaradt dokumentumok 1673-tól udvarházas helyként említik. A XIX–XX. században a megyére jellemzô kis- és középnemesi családok birtokolták, mint a Tahy, Gosztonyi, Doblhoff, KálnokiBedô család, akiknek kúriái a mai napig meghatározzák a település arculatát. A XVIII. századi eredetû, barokk stílusú evangélikus templom (Ady E. u. 11., tel.: 27/329-202) tervezôje, építôje ismeretlen. Egyik legnagyobb értéke egy XV. századi kehely. Legutóbb 1986ban újították fel. A volt Ibrányi, majd Kálnoky–Bedô-kúria (Mácsai u. 2.) 1828-ban épült klasszicista stílusban, 1921-ben átalakították, majd irodai célokra használták. A volt Tahy-kúria (Rákóczi u. 12., tel.: 27/340-119) jelenleg polgármesteri hivatal, ill. mûvelôdési ház. A földszintes, az udvar felé U alakú épület, részben barokk, részben klasszicista elemeket ötvöz. A volt jegyzôház (Rákóczi u. 14.) a XVIII. század második felében épült barokk stílusban. Földszintes, kontyolt, magastetôs épület. A belsôben a csehsüveg- és teknôboltozatos szobák megôrizték eredeti beosztásukat. Egy része alatt valószínûleg még XVII. századi pincerendszer van. A község további nevezetessége a Gosztonyikúria és a vasúton túli dombtetôn álló Ibrányikastély. Az Ibrányi-kastély (Vasút u. 15.) a XIX. század második felében épült klasszicista stílusban. Az épület belsejében figyelemre méltó a kályha, a falikút és a mázas padlóburkolat.
35

PÜSPÖKHATVAN, ACSA, BAG, HÉVÍZGYÖRK

PÜSPÖKHATVAN
Irányítószám: 2682, a lakosok száma: 1540

Az Aszódot Balassagyarmattal összekötô közút mellett fekszik. Vonattal is elérhetô az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc vonalon. A falut környezô dombokon több régészeti lelôhelyet tártak fel, köztük Árpád-kori emlékeket is. A községet 1462-ben említi elôször oklevél, Pyspekhatvan néven. A település kezdetben a püspökség tulajdona volt, magyarok lakták. A török uralom alatt elnéptelenedett, majd 1715-ben a váci püspökség katolikus szlovákokat telepített a faluba, késôbb 1756-ban katolikus svábokat. Az egyházi okmányok szerint elsô temploma az 1400-as évben épült, Szent Márton tiszteletére. A mai, Szent Lôrinc tiszteletére szentelt római katolikus templom (Szabadság u. 1., tel.: 27/340-358) 1752–1753-ban épült Schaden János építômester irányításával. Az egyhajós, homlokzati tornyos templom szentélye egyenes záródású, magassága megegyezik a hajóval. A boltozatos belsôben a szentély hátsó falát teljesen betöltô oltárépítmény van. Az oltár vörös márvány homlokfalán Migazzi püspök címere látható. A templom mellett – romantikus talapzaton – áll az 1885-ben készült, barokk stílusú Szentháromság-szobor. A környék számtalan kirándulási és kikapcsolódási lehetôséget kínál, mert a települést hegyvonulat kíséri, és a község határában horgásztó is található.

Az acsaújlaki Prónay-kastély

ACSA
Irányítószám: 2683, a lakosok száma: 1460

A település jól megközelíthetô közúton: Budapest felôl – Fóton, Veresegyházon, Galgamácsán keresztül, vagy az M3-as autópályáról Aszódnál észak felé letérve, illetve Vácon keresztül, vagy vasúton: az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc vonalon. A régészeti ásatások tanúsága szerint ezt a területet több ezer éve lakták. Avar és honfoglalás kori leletek is elôkerültek a föld néhány méteres
36

mélységébôl. Oklevél 1347-ben említi elôször, Acha néven. Az itteni birtok a XIV. században az Achai családé, majd a Chewy családé, 1422-tôl pedig Garai Miklós nádoré lett. A török hódoltság idején elnéptelenedett, majd a XVII. században egyre több, felsômagyarországi evangélikus parasztcsalád települt be. 1744-tôl kétszáz éven keresztül a Prónayak gyakorolták a hûbérúri jogokat Acsán. A Prónay család evangélikus gimnáziumot tartott fent és mûködtetett itt a XVIII. században. A II. világháború pusztításai nem tettek kivételt ezzel a hellyel sem: nagyértékû levéltáruk és könyvtáruk megsemmisült. A település fôutcája melletti magaslaton, többhektáros parkban áll a Prónay-kastély (Petôfi u.) és néhány melléképülete. A barokk stílusú kastélyt 1735–40 között építtette Prónay I. Gábor. A hajdani fôbejárat a park szélén magányosan álló kosáríves nyílású kertkapu, amelyet nagy kôcímer díszít. Az egyemeletes téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetôs fôépület sarkain erôteljes kiugrású, manzárdtetôs tornyok találhatók. Az emeleti
www.vendegvaro.hu

GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE nagyteremben stukkódíszítés látható. A kastély elôtti tereplépcsô falát díszkút gazdagítja. Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom (Petôfi S. u., tel.: 27/340-358) a kastély közelében lévô dombon áll. A homlokzati tornyos, kisméretû barokk templomot 1780ban emeltette Migazzi püspök – a korábbi, középkori templomból megmaradt alapfalakra. A templom hajóját és a keskenyebb négyzetes alaprajzú szentélyt csehsüveg-boltozat fedi. Az evangélikus templom (Petôfi u. 4., tel.: 27/340-004) épületét többször felújították, újjáépítették. A jelenlegi – ötödik – templomot a kastélypark mögött Prónay I. Gábor építtette 1752ben, torony nélküli, síkmennyezetes formában. A templom tornya csak 1822-ben készült el, 1861ben jelentôsen átépítették, hajóját beboltozták. A templom alatt van a Prónay család sírboltja, amely a bejárat melletti elôcsarnokból közelíthetô meg. A belsôben több sírfelirat látható, közülük Prónay I. Gáboré 1758-ból való. Az Acsáról Vácra vezetô közúton rövid kirándulással elérhetô Csôvár. Útközben a Prónay család egykori birtokán látható az acsaújlaki kastély (Újlaki u. 2.). Prónay Dezsô 1910-ben új kastélyt építtetett itt a lánya számára. Az emeletes, kiugró saroktornyos kastélyt romantikus homlokzati elemekkel díszítették. Itt nyílt meg az 1980-as években az egyik legelsô kastélyszálló Magyarországon. hoz tartozott, s így a Báthoryakkal rokon Esterházy Miklós tulajdona lett. Teljesen elpusztult a tizenöt éves háborúban. Az ellenreformáció idején Bag már a római katolikus egyház egyik Galga menti központja volt. Az itteni birtokot 1736-ban Grassalkovich Antal vásárolta meg. A Szent András tiszteletére szentelt római katolikus templom (Templom tér 2., tel.: 28/408-029) Grassalkovich Antal végrendelete szerint épült 1772–1774 között, barokk stílusban. A nagyméretû egyhajós templom homlokzati tornya 1945ben súlyosan megrongálódott, és ezért részben újjáépült. A tágas belsô tér csehsüveg-boltozatos. A belsô berendezés késô barokk, ill. kora klasszicista stílusú. A falu elôtt, az egykori Turbina malom közelében állt egykor a XVIII. századi, barokk stílusú Nepomuki Szent János-szobor, melyet késôbb a templomban helyeztek el. A régi 30-as útról közelíthetô meg a Kisbagi csárda, amely még jórészt ôrzi a XIX. század elejei formáját. A vendégfogadó egykoron az erre vezetô postajárat utasait is fogadta. A falu határában, a Csintovány dûlôben van a kikövezett Petôfi-forrás. A hagyomány szerint a költô Aszódról Gödöllôre gyalogolva itt oltotta szomját.

HÉVÍZGYÖRK
Irányítószám: 2192, a lakosok száma: 2800

BAG
Irányítószám: 2191, a lakosok száma: 3800

A Gödöllô közelében fekvô település megközelíthetô a 30-as úton, vagy az M3-as autópályán, illetve vasúton, a Budapest–Hatvan–Miskolc vonalon. Határában 24 régészeti lelôhelyet tártak fel – a legrégebbi újkôkori. A Peres dûlôben a rézkortól a bronzkoron át, a római korig kerültek elô leletek. A Diósberki dûlôben szarmata temetôrészletet és Árpád-kori sírt tártak fel. Bag elsô okleveles említése 1394-bôl származik. Tulajdonosai a középkorban: az Ákos nemzetség, Zsigmond király, majd a Rozgonyi család volt. A török hódoltság idején a falu lakói nem menekülnek el. A XVII. században BujákMagyarország a hálón

A Gödöllôtôl keletre található település megközelíthetô a 30-as úton, az M3-as autópályán, vagy vonattal, a Budapest–Hatvan vonalon. A község neve részben az itteni hôforrásokra utal, részben pedig a Györk személynévbôl ered. Az elsô fennmaradt feljegyzés 1438-bôl származik, ebben olvasható elôször a település és földbirtokosainak neve. Ekkor Hévízgyörköt a vidék egyik leggazdagabb falujaként tartották számon. A korai reformátusságról tanúskodik egy följegyzés, miszerint 1600-ban önálló egyházuk volt. A XVI. századi reformáció – ezen a tájon – ebben a községben eresztett legmélyebb gyökeret. Az ellenreformáció erejét bizonyítja, hogy a XVII. század elsô felében a Galga menti falvakban már alig talál37

HÉVÍZGYÖRK, GALGAHÉVÍZ, TURA

Az újjáépített Árpád-kori templom

tunk protestáns lakost, illetve gyülekezetet. A török uralom alatt sem néptelenedett el ez a terület. A török kiûzése után, a református és katolikus magyar lakosság mellé evangélikus vallású szlovák telepesek érkeztek. Báró Sina György földbirtokos támogatásával 1856-ban az evangélikus egyház iskolát épített. A birtok az 1860-as évek folyamán a Schossbergerek kezére került. Az egykori evangélikus tanítói lakban 1843-ban Petôfi Sándor költô is megfordult, amikor egykori aszódi diáktársát, Horváth Károlyt látogatta meg. Az evangélikus templom (Templom tér 4., tel.: 28/436-405) 1829-ben épült, klasszicista formában. Az egyhajós, középtornyos épület a többszöri tatarozás és átalakítás során elvesztette igényes részleteit. A kisméretû, egyhajós római katolikus templom, a masszív, homlokzat elôtti toronnyal jelzi román kori eredetét. Gótikus, majd barokk alakításokkal egészen 1945-ig fennmaradt, de a háborús sérülések következtében szinte rommá
38

vált. Széles társadalmi összefogással, az 1980-as évek végén épült újjá, és ismét Szent Márton tiszteletére szentelték. A Szent József tiszteletére szentelt plébániatemplom (Kossuth u. 129.) a XX. század elején épült. A református templom (Kossuth u. 25., tel.: 28/436-451) 1796-ban épült. A torony csak 1896-ban készült el. Ekkor neobarokk stílusban átalakították a templomot is.

GALGAHÉVÍZ
Irányítószám: 2193, a lakosok száma: 2480

A Hévízgyörkkel szomszédos település a 30-as úton, illetve az M3-as autópályán közelíthetô meg a bagi kijáratnál. Bag és Tura között fekszik. Nevét az itteni természeti értékekrôl: a Galgáról és az itt feltört termálvizekrôl kapta. Elsô középkori elsô okleveles említése – Váradi Regestrumban Heuiuz néven 1214-bôl származik. Az Ákos nemzetség ôsi birtoka volt. A régi település a mai közwww.vendegvaro.hu

GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE ségtôl délre terült el, a Szentandrás-hegynek nevezett részen. Itt állt – egyes források szerint – a bencések kolostora. A virágzó falucskát a tatárok 1241ben elpusztították. A megmaradt lakosok áttelepültek a falu mai helyére, az akkor még védelmet nyújtó mocsaras, nádas területre. A település királyi birtok, majd a Rozgonyiak, Báthoriak uradalma, a XVII. századtól pedig az Esterházyak tulajdona. A XIX. század második felétôl a báró Schossberger család tulajdonába került. A Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus templom (Fô u. 117., tel.: 28/461-209) 1722-ben épült, majd Esterházy Miklós 1796-ban megnagyobbíttatta, 1816-ban még a tornyot is megemelték. Óraíves párkánya felett gúlasisak koronázza a templomot. A belsô öt boltszakaszos szentélye elliptikus záródású. Berendezése nagyrészt új, említést érdemel viszont a copfstílusú szószéke. A templom elôtt késô barokk kereszt, és egy újabb oszlopra állított XIX. századra tehetô klasszicista stílusú Szentháromság-szobor látható. Galgahévíz határában népszerû kirándulóhely a Szentandrás-domb és környéke, valamint a Bika-tó néven ismert mesterséges víztározó, amely egyben kiváló horgászhely is. színhelye volt a történelem során: 1594-ben Forgách Simon egri várkapitány rajtaütött a török seregen, amely a szorongatott hatvani török ôrség segítségére sietett. A szabadságharc egyik vesztes csatája is itt zajlott 1894. július 20-án, amikor a Perczel Mór vezette magyar sereg meghátrált Tolsztoj tábornok orosz katonái elôl. Tura 2001-ben városi rangot kapott. A település közepét elfoglaló hatalmas ôsparkban áll egykori Schossberger-kastély (Kossuth u. 46.), amely 1883-ban épült Ybl Miklós tervei szerint. A neoreneszánsz kastély változatos tömegével, számtalan tetôfelépítményével a francia reneszánsz kastély-formákat idézi. Belül inkább az itáliai hatás érvényesül. Az elegáns díszlépcsô többszintes, galériás elôcsarnokba vezet, amit kürtôs felülvilágítók tesznek még magasabbá. A kastély bejárata mellett kétemeletes barokk magtár található. Feltehetôleg a szentandrásparti monostor maradványaiból épült. A Falumúzeum (Rákóczi u. 30.) egy 1905-ben épült és e célra megvásárolt, szakértelemmel felújított egykori parasztházban kapott helyet.
Az Alsó-Galga mente lakosságának mindennapi életének emlékeit láthatjuk a felújított portán. A fészerben a szántóföldi növénytermesztés, a réthasználat és a szôlômûvelés eszközeit, tárgyait állították ki. A lakószobában külön sarokban mutatják be a híres turai színes hímzéseket, melyek egyaránt megjelennek a viseleten és a mindennapi életben használt textíliákon. Nyitva: K, Cs, 9-tôl 13 óráig, Szo., V 9-tôl 12 óráig, tel.: 28/467-885 A
NÉP MÛVÉSZETE

TURA
Irányítószám: 2194, a lakosok száma: 7680

A 30-as úton, illetôleg az M3-as autópályán (a Bag–Tura–Aszód kijáratánál letérve), vagy vonattal érhetjük el a Budapest–Hatvan vonalon. A régészeti kutatások szerint Tura környékén már négyezer évvel ezelôtt is éltek emberek. Elsô okleveles említése 1220-ból való, Thwra néven írnak róla. Az évszázadok során mezôvárossá és az Alsó-Galga mente központjává vált. A XVI. század elején a Báthoryak kezére került, és a Bujáki váruradalomhoz tartozott. A török idôkben egy ideig „khász” birtok volt, ami bizonyos védettséget jelentett a lakók számára. A XVI. század második felében Tura volt a legnépesebb település a Galga mentén. A török uralom után Esterházy-birtok lett, majd Schossberger Henrik szerezte meg. Tura határa több ütközet
Magyarország a hálón

Bartók Béla több népdalt gyûjtött a turai öregektôl a XX. század elején. Az 1930-as években a község kántortanítója, az elsô Kossuth-díjas népmûvelô, Kovács László (1908–1962), a Gyöngyösbokréta keretei között újraélesztette a falu népmûvészeti kultúráját. Ez a népi mozgalom a II. világháború után tovább fejlôdött, és a helybéli népmûvészek ország-világ elôtt ismertté tették Tura gazdag népi kultúráját, színes népmûvészetét.

39

VALKÓ, ZSÁMBOK, DÁNY, ISASZEG

VALKÓ
Irányítószám: 2114, a lakosok száma: 2084

ZSÁMBOKI

LAKODALMAS

Az M3-as autópályáról Gödöllônél dél felé letérve, illetve Tura és Zsámbok felôl közelíthetô meg a település. Az eddigi kutatások szerint erre a tájra 3500 évvel ezelôtt települt elôször ember. Az ásatások során csiszolt kôkorszaki, bronzkori, szkíta, kelta, szarmata tárgyak kerültek felszínre. A Csörsz-árok egy szakasza is itt húzódik. A III. század második felében hunok uralták a területet, majd Attila halála után a longobárdok, utánuk pedig az avarok szállták meg. A mai település kialakulása a XII. századra tehetô. A birtok a XVIII. században Esterházy- és Stahremberg-tulajdon volt, majd 1867-ben a pénzügyminisztérium vásárolta meg a vácszentlászlói és galgahévízi birtokokkal együtt, s az egészet I. Ferenc Józsefnek adományozták koronázási ajándékul. Az itteni erdôkben királyok – Ferenc József, Rudolf trónörökös, Ferdinánd nagyherceg, Albert szász király, Lipót bajor herceg – hódoltak vadászszenvedélyüknek. A Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus templom (Rákóczi u. 13., tel.: 28/483-127) a középkori helyén épült 1816 és 1820 között klasszicista stílusban, tornyát 1834-ben emelték: a templomot 1903-ban felújították. Az 1789-ben készült Nepomuki Szent Jánosszobor a gödöllôi út mentén látható.

A Zsámboki Népi Együttes híres idegenforgalmi programja a Zsámboki lakodalmas. A násznép dallal, tánccal fogadja az érkezôket a lányos ház udvarán. Az örömszülôk pálinkával, kaláccsal kínálják vendégeiket, akik megtekintik a lányos házként szolgáló falumúzeumot. Közben az udvaron megtörténik a lánykérés. A vôfély a vôlegény nevében kikéri a menyasszonyt, aki elbúcsúzik szüleitôl, lánypajtásaitól. A lakodalmas menet ezután a vendéglôbe indul, lakodalmas vacsorára. A vôfély rigmusokkal ajánlja vendégeiknek az ételeket, a násznép zsámboki dalokat, táncokat ad elô.

tárképe a templom védôszentjét, Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja. Az alak modellje Mária Terézia – magyar ruhában. A szentély XVIII. századi freskóinak témája a Szentháromság, a négy evangélista, továbbá szentek (Adalbert, Gellért, István, Imre, fölöttük Mária). Az oltár feletti négyoszlopos baldachin ritkaság Pest megye területén. A falu központjában – a római katolikus templommal szemben – található a Falumúzeum (Bajza Lenke tér 1.). A hagyományos életforma emlékeit bemutató gyûjteményt egy módos gazda házában helyezték el 1982-ben. A helyiségeket az 1920-as éveknek megfelelôen rendezték be. (Nyitva: K, Cs, P, Szo, V 10-tôl 16 óráig, tel.: 28/462-006, 28/462-343.)

DÁNY
Irányítószám: 2118, a lakosok száma: 4010

ZSÁMBOK
Irányítószám: 2116, a lakosok száma: 2160

Az M3-as autópályáról Gödöllônél, Bagnál vagy Hatvannál dél felé letérve érhetjük el a falut. A területén lévô Tófölde dûlôben szarmata sírokat tártak fel. Nevét Tambok, Sambok formában 1380-ban, illetve 1452-ben említik elôször oklevelek. Az élô néphagyományok, szólások, dalok, a ma is virágzó szép népviselet jellemzi a községet. A barokk stílusú római katolikus templom (Szent Erzsébet tér) 1752–1754 között épült. Fôol40

A községet a Gödöllôt Jászfényszaruval összekötô közúton közelíthetjük meg. A több mint 700 éves település elsô okleveles említése 1374-bôl származik. Csák Máté birtoka volt, akitôl Róbert Károly vette el és adományozta Harsundorfi Ülvingnek. Középkori földesurai a Széchenyiek, majd a Perényiek voltak. A török hódoltság idején sem néptelenedett el a falu. A XVIII. század elején Stahremberg uradalma, tôle vásárolta meg Grassalkovich Antal. A mostani község területe, már harmadik helye a falunak. A Szent Jakab tiszteletére szentelt neogót római katolikus templom (Templom krt. 3., tel.:
www.vendegvaro.hu

GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE 28/464-007) 1909-ben épült a XVIII. századi elpusztult helyén. Egyedül az 1800 körül készült fôoltárkép ôrzi a korábbi templom emlékét. A templomban a Fadrusz-feszület másolata látható. (Fadrusz János szobrászmûvész Krisztus a keresztfán címû agyagból készült, díjnyertes alkotásáról a mûvész halála után több másolatot is készítettek.) A XVIII. századi Nepomuki Szent Jánosszobor a fôút mellett, a pataknál áll. Régi, zsellérek lakta, keskeny közben áll a Falumúzeum (Deák körút 10.).
A házat a XIX. század elsô felében építették; hossztengelyes, háromosztatú formában, alap nélküli, vert falu, szelemengerendás szerkezettel. A náddal fedett lakóház utcára nézô homlokzatát átépítették. Belsô elosztása a palóc vidékre jellemzô népi építészeti gyakorlatot követi (tisztaszoba, pitvar, konyha, kamra, istálló, takarmányos). A zsellérházi enteriôr kiállítás mellett figyelmet érdemel, a – házakat egykoron díszítô – kovácsoltvas oromkereszt gyûjtemény. Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 28/597-130

ISASZEG
Irányítószám: 2117, a lakosok száma: 8790

A Budapesttôl 30, Gödöllôtôl 7 kilométernyire fekvô település elérhetô a 30-as számú úton, az M3-as autópályáról Gödöllônél letérve, vagy vonattal, a Budapest–Hatvan vonalon. A település István király idején már létezett, mert a község belterületén Salamon és Könyves Kálmán dénárja került elô. A község nevének elsô okleveles említése 1274ben Ilsuazyg. Isaszeg elsô ismert birtokosa Sándor szebeni és dobokai ispán volt, majd az 1400-as évektôl a Domoszlói család birtokolta a falut. Zsigmond király 1430-ban, 1437–1439-ben pedig a Rozgonyi család elzálogosította a települést, késôbb – 1466-ban ismét a Rozgonyiak birtokolták. Egy 1467-bôl származó oklevél szerint Isaszeg és környéke Mátyás király kedvenc vadászterülete volt, ezért elrendelte, hogy az itteni jobbágyok felett sem a Rozgonyiak, sem az országbíró nem ítélkezhet. Ez a jog kizárólag a királyt illette meg. A község 1529-ben a Báthory család ecsedi ágának
A dányi horgásztó

A falu határában horgásztó van. A települést fél karéjban természetvédelmi terület és erdô övezi.

Magyarország a hálón

41

ISASZEG, PÉCEL birtoka volt. A mohácsi csata elvesztése után több ízben is török csapatok portyáztak itt. Az országos pestisjárvány 1536-ban megtizedeli a lakosságot. III. Károly 1690-ben németeket telepített le. 1699-ben 29 adózó családot írtak össze. A sanyargatott jobbágyság lelkesen állt Rákóczi Ferenc zászlaja alá. Az írott források négy, a szájhagyomány 20 itteni kuruc katonát tart számon. Grassalkovich Antal 1723-ban lett Isaszeg földesura, aki szlovákokat és lengyeleket telepített be. Újabb veszteséget jelentett a falu életében, hogy 1831-ben a kolerajárvány miatt a lakosság egyharmada elpusztult. A szájhagyomány szerint Petôfi Sándor az 1845–1948-as esztendôkben többször megfordult a községben. Ennek emlékét a református templom falán lévô tábla ôrzi. 1848 tavaszán az egész ország megmozdult a haza, a szabadság oltalmazására. 1848. május 18-án Isaszeg 220 nemzetôrt állított ki. Isaszeg nevét a tavaszi hadjárat idején írta a történelem könyvébe. Az 1849. április 6-i gyôztes isaszegi csata napját helyi ünneppé nyilvánította a képviselô-testület. A csata hôseinek tiszteletére készült Honvédemlékmû (Parkerdô), Radnay Béla szobrászmûvész alkotása a csata helyszínén, a község feletti Szabadság- vagy Szobor-hegyen áll.
A csata emlékhelye AZ

ISASZEGI CSATA

Isaszeg történetének legdicsôbb napja 1849. április 6. Ezen a nagypénteken történt az a nevezetes ütközet, amely a magyar szabadságharc legvéresebb, ám egyben a honvédseregnek a legfényesebb, gyôzelmes csatája volt. A magyar honvédség Klapka György és Damjanich János tábornok vezetésével az Isaszeg határában lévô Királyerdônél, illetve a falu házai közt vívott meg az ellenséggel. Az óriási küzdelemben 1000 osztrák és 800 magyar katona vesztette életét.

A Szentgyörgyi erdô nyugatabbra esô része az ún. Katonapallag az egykori csata és a honvédek sírhelye. A szentgyörgypusztai kôkeresztet 1922-ben állították a hôsök emlékére az ott lakók. A községháza falán elhelyezett emléktábla (Rákóczi u. 45.) a csatában részt vett lengyel légiósok emlékét ôrzi. Az isaszegi Falumúzeum (Madách u. 15.) elsô kiállítását 1967-ben nyitották meg.
A múzeumi gyûjtemény jelentôs része hadtörténeti anyag. A Dózsa-felkelés emlékét idézik a paraszti szerszámokból átalakított fegyverek. A XVI. századból való a rézberakásos török lándzsahegy, a Rákóczi-szabadságharc idejébôl származnak egyes pénzérmék és harci eszközök. A gyûjtemény gazdag régészeti, történelmi és néprajzi anyagot tartalmaz az 1849. április 6-ai csata idejébôl. Többek között lovassági szablya, bécsi légiós kard, tüzérségi csákó, jelvények, ágyúgolyók, korabeli újságok és olajnyomatok tekinthetôk meg. A látogatót az 1849-es csatában elesett honvéd fejfája fogadja, amelyet két zászló fog közre. A múzeumban találhatók még miocén kori kagylók és pleisztocén korból származó mamutfogak, állkapocs- és agyartöredék. Az ôskor, a kelta és a szarmata emlékek közül való a pattintott kôeszköz, csiszolt kôbalta, faragott karperec és vas lándzsahegy. Római pénzérmék, fibulák, Árpád-kori cserepek, Salamon és Könyves Kálmán dénárjai, középkori szerszámok és használati eszközök tekinthetôk meg. Kiállították az I. és a II. világháborús, valamint az 1919-es emlékeket: láthatunk hadifogságban készült fafaragásokat, fakéregbôl készített levelezôlawww.vendegvaro.hu

42

GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE

PÉCEL
Irányítószám: 2119, a lakosok száma: 10 750

Közúton Budapestrôl, valamint Isaszeg és a 31-es út felôl érhetô el, vagy vonattal, a Budapest– Hatvan vonalon. Rendkívül gazdag újkôkori, rézkori és bronzkori régészeti leletekben. Elsô okleveles említése 1338-ból maradt fenn. A XIV–XV. században a Péceliek és Hartyániak birtoka volt. A XVI. század végén házasság révén került a Ráday családhoz. A XIX. század végén a Kelecsényi családé lett. A település 1996-ban nyerte vissza a XIX. század közepén elvesztett városi rangját. A barokk stílusú Ráday-kastély (Kálvin tér 1.) építése Ráday Pál és Gedeon nevéhez fûzôdik.
Az egyemeletes, U alakú kupolás kastély, középrészének jellegzetes íves oromfalával a XVIII. századi ún. Grassalkovich stílus jeles képviselôje. A tervezôje – feltehetôleg – Mayerhoffer János volt. A kastély elôcsarnokából díszesen faragott, íves korlátú lépcsôk indulnak az emeletre. A belsô festés jelentôs részét Scherwitz Mátyás alkotta. A kastélyt a márványistállóval a háborúban elpusztult ún. képesház kapcsolta össze. A II. világháború utáni HÍRES
PÉCELIEK

Az öregtemplom pot, Kossuth-címeres ágyúhüvelybôl készült vázát és fegyvereket. A kiállítótér hátsó részét foglalja el az isaszegi parasztlakás: az 1700-as évekbôl származó ágy, kegyszobor, faragott tükör, XIX. századi biblia, korabeli konyhai eszközök, kerámiák, helyi hímzések, jellegzetes népviseletek. Nyitva: K, Sze. 13-tól 17 óráig, Cs, V 13-tól 16 óráig, tel.: 28/494-468

A XII. században épült, gótikus stílusban a Szent Márton tiszteletére szentelt öregtemplom (Templom tér, tel.: 28/494-884). Az épületet a XV. században gótikus, a XVIII. században pedig barokk stílusban átalakították. A mûemlék templom oldalától gyönyörû kilátás nyílik a környezô dombokra, és az 1937-ben épült új római katolikus templomra. A település határában – igen szép környezetben – bérvadászatra, horgászásra és lovaglásra is van lehetôség.
Magyarország a hálón

Az elsô „péceli” Ráday Pál II. Rákóczi Ferenc titkára és diplomatája volt. Ô szerkesztette az elsô magyar újságot, a Mercurius Veredicust. Fia, I. Gedeon elôször bárói majd grófi rangot kapott. Barátjának tudhatta Kazinczy Ferencet, és ô maga is írt (ún. Ráday-versformájú) verseket. Az ô fia, II. Gedeon, az elsô Nemzeti Színház intendánsa, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc aktív résztvevôje volt. A három generáció által összegyûjtött könyvek alkotják ma a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Könyvtárát Budapesten. Pécel szülötte Szemere Pál (1785–1861) költô, esztéta, Kazinczy irodalmi körének tagja. Kölcseyvel együtt ô írta a nyelvújítást támadó Mondolatra a Feleletet. Szemere Pált sok jeles író és költô kereste fel péceli otthonában. Többek között Kölcsey Ferenc, Döbrentei Gábor, Petôfi Sándor és Kazinczy Ferenc.

43

PÉCEL, NAGYTARCSA

A Ráday-kastély falát freskók díszítik felújítástól 1997-ig a MÁV-kórház kihelyezett részlege mûködött benne. A kastély ma a Kincstár tulajdona, és folyik az épület és a történeti kert helyreállítása.

A Ráday-kastély kertjébôl adományozott telken álló református templom (Kálvin tér 2., tel.: 28/452-335) késô barokk stílusban épült 1798 és 1800 között. Az építési költség nagy részét II. gróf Ráday Gedeon viselte. Alapanyagul a temetôben lévô régi templom köveit használták fel. 1825-ben leégett a templom teteje, az ajtók és az ablakok is súlyosan megsérültek. Az újjáépítés II. gróf Ráday Pál nevéhez fûzôdik, aki ekkor a Dunamelléki Református Egyházkerület fôgondnoka volt. A felújítás ideje alatt a Ráday-kastély földszinti termében tartották az istentiszteleteket. A templom 1894-ig torony nélkül állt. A harangláb az iskola udvarán volt. A torony, és a fôhomlokzat eklektikus átalakítása 1894-ben készült. A Fáy-kastély (Maglódi u. 57., tel.: 28/454-083) 1910 körül épült eklektikus stílusban, melyben a
44

neobarokk elemek kapnak nagyobb hangsúlyt. A II. világháború után mezôgazdasági szakiskola volt az épületben, majd itt kapott helyet a Fáy András Mezôgazdasági Szakközépiskola kollégiuma. Érdekesség, hogy kiterjedt pincerendszer köti össze a Ráday-kastéllyal. A hajdani kastélyparknak mára csak töredéke maradt. Több köztéri szobor és mûemlék is található a városban. A péceli polgárok adományaiból készült Szemere Pál szobra (Kossuth tér), Szabó Tamás alkotását 1989. március 15-én leplezték le. Szemere Pál itt született 1785. február 19-én, és élete végéig itt lakott (1861). Az I. világháborús emlékmû (Kálvin tér) Kallós Ede mûve. A II. világháborús emlékmû (Apáca-hegy) Berek Lajos alkotása. Pécel várossá válásának alkalmából, 1996. július 1-jén avatták fel a Paula-kút néven népszerû vált díszkutat, Pannonhalmi Zsuzsa péceli mûvész alkotását a Pekáry-kúria – ma mûvelôdési központ – elôtt. A vasúton túli villanegyed a XX. század elején épült. Számos korabeli villa ôrzi még a szecessziós formavilágot.
www.vendegvaro.hu

GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE

NAGYTARCSA
Irányítószám: 2146, a lakosok száma: 2560

A fôvároshoz közel fekvô település a legegyszerûbben közúton, a 30-as számú úton érhetô el, de viszonylag közel van vasúti és HÉV-megálló is. Már az újkôkorban is lakott volt ez a terület. Kiemelkedô leletei a két szkíta kori bronzcsörgô és a harang alakú csüngô, amely vallásos szertartáson használt zeneszerszám lehetett. Az egész Kárpátmedencében ehhez hasonló tárgy ebbôl a korból csak pár darab került elô. A helységet Csíktarcsa néven 1546-ban említik elôször az oklevelek. Ez a terület 1733-tól Grassalkovich Antal birtoka, sorsa ettôl kezdve a gödöllôi uradaloméval párhuzamosan alakult. Az ország elsô népfôiskoláját az 1930-as években itt alapította meg Sztehló Gábor evangélikus lelkész, ahol parasztfiatalok hat évfolyamos, bentlakásos tanítása folyt. Egy helyi tanító házaspár több évtizedes gyûjtô és szervezô munkájának köszönhetôen jött létre a Falumúzeum (Múzeumkert 21.) gazdag néprajzi és helytörténeti gyûjteménye.

Az 1960-ban alapított múzeum az egykori Tessedik Sámuel Népfôiskola épületében kapott helyet. Az alföldi parasztházak stílusában emelt épületben szépen megrendezett állandó kiállításon mutatják be a község történetének, az egykori lakáskultúrának, a paraszti munka mindennapjainak tárgyi emlékeit. Kiemelkedô értéket képviselnek a helyi népviseleti darabok és népi textíliák. Fontosak még a helyi iparosok, valamint az önkéntes tûzoltóegyesület dokumentumai is. Nyitva: márc. 16-tól okt. 31-ig, K–P 10-tôl 16 óráig, Szo. 10-tôl 17 óráig, V 13-tôl 18 óráig, K–V nov. 1-tôl márc. 15-ig 13-tól 18 óráig, tel.: 28/450-241

A jelenlegi evangélikus templom (Sztehló Gábor u. 1., tel.: 28/450-177) 1931-ben épült a korábbi, 1819-ben épült templom helyére. Legrégebbi tárgya az 1893-ból származó úrvacsorakehely. Oltárképe forgatható. Az evangélikus szlovákok számára az elsô templomot 1721-ben emeltette Prunner György földesúr, de ennek a templomnak nincs
Felvetett ágy a Falumúzeumban

Magyarország a hálón

45

NAGYTARCSA, KISTARCSA, KEREPES, CSÖMÖR nyoma a késôbbi írásokban. Valószínûbb, hogy az itteni evangélikusok a cinkotai prédikátorhoz jártak vallásuk gyakorlására. Turdelly Dániel, a falu nótáriusa az 1750–1760-as években családi házaknál végezhetett valamilyen egyházi szertartásokat, mert emiatt a váci püspökségtôl megrovásban részesült. Az evangélikus közösség mindig is igényelte a gyülekezeti helyet, így épült fel a mai templom. Az evangélikus templom elôtti kertben áll a Trianon-emlékmû egyenes oszlopon, a pallost babérágak veszik körül. Alatta az ezeréves Magyarország térképe, s idézet a Szózatból.

KISTARCSA
Irányítószám: 2143, a lakosok száma: 7790

A 3-as út mentén fekszik a Budapest határától mindössze egy kilométerre lévô település. Vasúton a Budapest–Hatvan vonalon, és HÉV-vel is eljuthatunk a faluba. Kistarcsa az Árpád-korban szokásos egyik névadási módon a Tar személynévbôl kapta nevét. A tar szó a tarkából származtatható, más vélemény szerint a torsa, tarsa szóból ered, mely marhát, tehát a gazdagságot jelenti. Elsô okleveles említése 1352bôl származik, a második 1403-ból. Mindkét esetben bizonytalanok a kutatók, hogy a Tarcha név a mai Kistarcsára vagy Nagytarcsára vonatkozik. A tizenöt éves háború idején elnéptelenedett, majd 1727-ben telepítette újra a váci püspökség ezt a birtokát Felsôtarcsa néven. A paraszti életmódot folytató ôslakosok a fôvárosi piacokra vitték eladásra szánt terményeiket, majd a XX. század elejétôl a foglakoztatás többszintûvé vált: több kisebb, elsôsorban textilipari üzem települt Kistarcsára. A II. világháborút követô években a politikai foglyok számára létesült internálótábor miatt különbözô félelmeket kiváltó magyar településnek számított. 1990 elôtt hosszabb ideig Kerepessel közös település volt. A Rózsafüzér királynéja tiszteletére szentelt, késô barokk stílusú római katolikus templom (Széchenyi u. 64., tel.: 28/506-910) 1776-ban épült a korábbi – 1721-ben még meglévô – templom helyén. A boltozatos belsôben külön figyelmet érdemel a keresztelômedence.
46

A késô barokk stílusú római katolikus templom

A kerepesi gyalogút mentén állt a Huszka család által állított kápolna, és a réti Máriaként ismert Mária-szobor. A kápolna az enyészeté lett, a szobrot 1885-ben áthelyezték a temetôbe.

KEREPES
Irányítószám: 2144, a lakosok száma: 7970

Közúton a 30-as számú fôúton érhetjük el, de érinti a Budapest és Gödöllô között közlekedô HÉV-vonal. Korábban két település, Kerepes és Kistarcsa, Kerepestarcsa néven közös közigazgatású volt. Napjainkra ismét önállóak lettek. Oklevélben elôször 1148-ban fordul elô a község neve: mint „kerepesi rév”. Neve a régi magyar kerep szóra (hajó, csónak) utal. Feltehetôen kis hajókat, csónakokat készítôk telepe volt. A vízijármûveket az akkor még bôvizû Szilas-patakon úsztatták a Dunára. Igen sok régészeti lelôhelyet tártak fel itt, leleteik az újkôkortól kezdôdnek. A
www.vendegvaro.hu

GÖDÖLLÔ VIDÉKE ÉS A GALGA MENTE Csörsz-árok egy szakasza a településtôl északra húzódik. A XV. században Vitéz János váradi püspök, késôbb esztergomi érsek birtokában volt a település. A török hadak elôrenyomulása miatt elnéptelenedett a falu, csak 1620-ban épült újra. A község középkori templomát, amely a kálváriadombon, az egykori földvár helyén állt, többszöri javítás után a XX. század elején lebontották. Szent Anna tiszteletére szentelt új római katolikus templom (Templom u. 17., tel.: 28/492-817) 1910-ben épült szecessziós stílusban. Tornya a felvidéki, pártázatos reneszánsz formákat idézi. A Grassalkovich-tiszttartói ház és magtár (Templom u.) a XVIII. században épült. Az épületegyüttes karakteres tömegével; csonka kontyolt magastetôvel, s barokk ablakrácsaival hívja fel magára a figyelmet. A mostani evangélikus templom (Fô u., tel.: 28/445-030) 1817-ben épült, azóta többször átalakították. A fennmaradt dokumentumok szerint már az 1700-as években is volt temploma az itteni evangélikusoknak. A Szilas-patak hídjánál állt egykor az 1771-ben készült, barokk stílusú Nepomuki Szent Jánosszobor. Ma a katolikus temetô kerítésénél látható. Grassalkovich Antal kezdeményezésére épült fel a falu központjában álló, a Szentháromság tiszteletére szentelt barokk stílusú római katolikus templom (Erzsébet u. 29., tel.: 28/445-491.) Különlegességnek számító szokás a minden évben, a liturgia keretében megtartott virágszônyeges úrnapi körmenet. A patak partján volutás talapzaton áll a finom vonalú Nepomuki Szent János-szobor. Az emlékezet szerint, a szobor tervének nézegetése közben halt meg Grassalkovich Antal 1771. december 1-jén. A református templom (Szabadság u., tel.: 28/470-644) 1871-ben épült késô romantikus stílusban. Védett természeti kincs a csömöri ôsláp, melyet az Ôs-Duna kavicsteraszaiba vájt patakvölgy alakított ki. A patak mentén hamvas vagy reketytyefûz-társulás tenyészik. A réten rostostövû sás, fekete sás, hússzínû ujjaskosbor, mocsári nôszôfû, széleslevelû gyapjúsás, sárga nôszirom. De itt található a magyar botanikusról elnevezett Jávorka fényperje, mocsári kosbor, fehér májvirág.
Nagyezerjófû

CSÖMÖR
Irányítószám: 2141, a lakosok száma: 5490

A községet közúton a 30-as fôútról leágazó bekötôúton vagy HÉV-vel közelíthetjük meg. Az elsô írásos emlék 1135-ben említi a települést, Chemer néven, a bozóki monostornak történt adományozás alkalmából. Késôbb a birtok a Zay család tulajdonába került. A török hódoltság korában ez a település is teljesen elnéptelenedett. A Neoaquistica Comissio a birtokot a Wattay család tulajdonába adta, akik 1720-ban evangélikus szlovákokat telepítettek be a faluba. Késôbb gróf Grassalkovich Antal tulajdonába került a birtok, aki az 1811-es kolerajárvány által megtizedelt lakosság pótlására 1826ban, a budai szôlôhegyekbôl német kapásokat telepített a faluba.
Magyarország a hálón

47

ÚTJELZÔ A Tápió menti térséget a Budapest–Újszász–Szolnok vasúti fôvonal köti össze a fôvárossal. Közúton az M3-as autópálya felôl, illetve a 4-es és a 31-es számú fôúton érhetô el ez a vidék. Vasútállomása csak nyolc településnek van, ezért a legtöbb faluba autóbusszal lehet eljutni. A belsô úthálózat viszonylag jó, így autóval, kerékpárral könynyen bejárható. A térség központjából, Nagykátáról négy irányba – Jászberény, Tápiószele, Tápióbicske, Szentmártonkáta felé – is indulhatunk.

A Tápió-vidék

EZT

LÁTNI KELL!

➤ A tápióbicskei csata emlékmûve (☛ 52. o.) ➤ A Nagykáta határában lévô tanyamúzeum (☛ 53. o.) ➤ Ember alakú fejfák a szentmártonkátai református temetôben (☛ 54. o.) ➤ A tóalmási régi víztorony (☛ 55. o.)

➤ A sülysápi kör alakú kálváriakápolna (☛ 57. o.) ➤ Az Ybl Miklós által tervezett tápiósági Keglevich-kúria (☛ 62. o.) ➤ A tápiószentmártoni Attila-domb (☛ 64. o.) ➤ Kincsem, a csodakanca emlékei a tápiószelei Blaskovich Múzeumban (☛ 65. o.)

48

www.vendegvaro.hu

A TÁPIÓ-VIDÉK

A Tápió-vidék változatos, sokarcú táj. Erdôk, ligetek, nádas-mocsaras árterek teszik különlegesen széppé ezt a területet. A változatosságnak köszönhetôen minden korban szívesen megtelepedtek itt a földmûvelô, állattenyésztô népcsoportok, hiszen találtak itt mezôgazdasági mûvelésre alkalmas földterületeket. Aranyszarvas, csodakanca A régészeti leletek tanúsága szerint már az ôskortól lakott volt ez a terület. Találtak itt kôkori, bronzkori, szarmata, kelta, szkíta, avar kori sírleleteket. Ezek közül is a legismertebb a Kr. e. V. századból való híres szkíta aranyszarvas, melyet a tápiószentmártoni lovasközpont közelében 1923ban találtak meg a Magyar Nemzeti Múzeum régészei a helytörténeti kutatással foglalkozó Blaskovich-fivérek útmutatása alapján. Már a honfoglaló magyarok elsô csoportjai is letelepedtek ezen a vidéken. Az elsô birtokos a Káta-nemzetség volt. A legtöbb község elsô írásos említése az Árpád-korból maradt fenn. A késôbbiMagyarország a hálón

ek során a települések fejlôdésében jelentôs szerepet játszottak az egykori tulajdonosok, így például a Keglevich és a Blaskovich család tagjai. A vidék jelentôségét mutatja, hogy erre haladt az Erdélyt Pesttel összekötô sóút, ennek emléke Tápióság határában az Alsó-Tápión átívelô ún. Törökhíd. A vidék legjelentôsebb történelmi eseménye az 1849. április 4-én tartott tápióbicskei csata. Abban az idôben járt itt Kossuth Lajos is. A Tápió vidékén élô emberek joggal büszkék az itt talált szkíta csodaszarvasra, és arra is, hogy innen indult világhódító útjára Kincsem, a verhetetlen csodakanca.
GONDOLTA
VOLNA, HOGY...

… a tóalmási Andrássy-kastély kétkarú falépcsôje a párizsi opera lépcsôjének mintájára készült? … Farmos szerepel az európai jelentôségû madárélôhelyek listáján? … Attila sírhelye után kutatva találták meg a szkíta aranyszarvast? … a tájegység egyetlen városa Nagykáta?

49

A TÁPIÓ-VIDÉK A kisimuló táj A viszonylag kis terület is változatos képet mutat: átnyúlik ide a Gödöllôi-dombság keleti része, és az alföldi síkvidékbe belesimul a Tápió-vidék. A mérsékelten meleg, száraz éghajlatú terület jelentôs vízhiánnyal küzd, ezt a területet is érinti a Dun–Tisza közére jellemzô talajvízszint-csökkenés. Mindez kihat a természeti értékek megôrzésére és a mezôgazdasági termelésre. A vízhiány, illetve a talajvízszintcsökkenés egyaránt kihat a térség táji, természeti értékeinek megôrzési, fejlesztési lehetôségeire, valamint a mezôgazdasági termelésre. A térség erdôsültsége 14 százalékos, ez az érték az Alföld más tájaihoz viszonyítva magas, de az országos átlag alatt marad. A táj legértékesebb részei országosan is védettek. Erre a területre esik a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet. Az Alsó-Tápió Sülysáp határában, Locsodpusztán, a Felsô-Tápió Isaszeg határában ered. A két ág Tápiószentmárton mellett egyesül, majd Újszásznál torkollik a Zagyva folyóba. Jelentôs táplálója a Jászság felôl érkezô Hajtapatak, amely Tápiószele határában találkozik a Tápióval. A Tápiók és a Hajta-patak által szabdalt kistáj alapvetôen síkság, jellegzetes alföldi terület, ameLEGENDÁRIUM ➤ Tápióbicskén a Tápió hídjánál 1849. április 4-én Görgey, Klapka, Damjanich csapatai és a lengyel önkéntesek megverték Jellasics tábornok Pest felé vonuló seregét. A csatára emlékeztet többek között a honvédek sírja fölött Horvay János szobrászmûvész rohamozó honvédet ábrázoló emlékmûve, a faluban Fejér István bíró kôkeresztje, Riedesel császári ôrnagy sírkeresztje. Riedesel és Sebôk honvéd alezredes párbaját megörökítette Jókai Mór A kôszívû ember fiai címû regényében. ➤ Blaskovich Ernô tápiószentmártoni ménesében 1874-ben született a világhírû csodakanca, Kincsem. Apja Cambuscan, anyja Waternymph angol telivér volt. Kincsem kétéves korától versenyzett, négy éven át 54 alkalommal állt rajthoz, és 54 gyôzelmet aratott. A versenyekre Gödön készítették fel, trénere Hesp Róbert volt. A verhetetlen kanca kék-fehér színekben versenyzett, állítólag azért választotta ezt a párosítást tenyésztôje, Blaskovich Ernô, mert a tápiószentmártoni istálló falai fehérek voltak, a kék pedig a végtelen égboltot idézte. Teljesítménye, veretlensége miatt úgy emlegették: Hungarian Wonder, a magyar csoda. Kincsem alakját olajképen örökítette meg 1876-ban Pállik Béla, a festményt a tápiószelei múzeumban ôrzik. ➤ A tápiószentmártoni Attila-domb gyógyító ereje sok vitát váltott ki. Tudósok, mérnökök, természetgyógyászok próbálták, próbálják megfejteni a domb gyógyító erejének titkát. A föld mágneses kisugárzásával hozzák összefüggésbe, hogy az itt tartott lovak kedvelik ezt a helyet. A domb hatására úgy derült fény, hogy egy beteg ló, melyet kivittek a dombra, néhány nap múlva egészségesen tért vissza. Azóta a domb híre elterjedt az egész országban, és gyógyulást keresôk sokasága keresi fel napról napra, és tölt el itt néhány órát. A hely erejét összefüggésbe hozzák Kincsem sikereivel. Itt volt a ló kifutója, itteni szénát evett, és a külföldi versenyekre is utána vitték az itt kaszált füvet.

A nagykátai Mária-szobor

lyen tavak, tározók, mocsarak, vizenyôs rétek találhatók. Farmosnál és Tápiógyörgyénél szikes puszták maradványai; Nagykáta és Egreskáta kör-

50

www.vendegvaro.hu

A TÁPIÓ-VIDÉK nyékén löszpusztafoltok; Tápiószecsôtôl Nagykátáig homokpusztagyepek teszik változatossá a vidéket. A tápiósági Nagyrét és a környék sztyeppesedô rétjein tenyészik a fátyolos nôszirom, megtalálható itt a fokozottan védett pókbangó és az ôszi kikerics. A madarak közül ezen a területen fészkel a fokozottan védett nagy póling és a haris. A löszgyepeket kedvelik az ürgék, azok pedig a ragadozó madarak kedvenc táplálékai. A Nagyréten tavaszszal kosborfélék, héricsek, boglárkák; nyár végén az ördögharaptafû, vérfû, buglyos szegfû; ôsszel pedig a kikerics és a szürke aszat virágzik. A Gombai-patak völgyében, a sásréteken költ a fokozottan védett hamvas rétihéja, látható itt kígyászölyv és kerecsensólyom is. A Szentmártonkáta melletti síkvidéki bükkös igazi kuriózumnak számít. A közeli Székesrekeszi-legelôn él a védett ugartyúk, de kedveli ezt a helyet a szalakóta és a bíbic is. A Hajta-patak völgyének közepe táján található Nyik-rét számtalan természeti értéket ôriz. A mocsárrét a madarak kedvelt fészkelô helye, taISMERETLEN
ÉRDEKESSÉGEK

➤ A Tápióbicske melletti Gombos-tanya kocsányostölgyese ➤ A kókai Bereg-kút, melynek csöve török ágyúcsô ➤ A nagykátai Nyik-rét védett természeti értékei

vasszal boglárkafélék, május–júniusban orchideák virágoznak itt. A Nyik-rét száraz, szikes részei már egészen másféle képet mutatnak a sóvirággal, a sziki kocsorddal, a réti ôszirózsával. A farmosi lápréten tenyészik a szibériai nôszirom, a buglyos szegfû, a mocsári, hússzínû ujjas- és poloskaszagú kosbor, valamint a kornistárnics. A Hajta-mocsár északi területén pettyes és tarajos gôte, valamint a mocsári teknôs is él. A középsô rész, az egreskátai sós tavak mára kiszáradtak, védett növénye a tartós szegfû és a vetôvirág. A legdélibb rész ismét mocsárrét, melyen többféle kosbor, fátyolos nôszirom virágzik.
Nagykáta – természetvédelmi terület

Magyarország a hálón

51

NAGYKÁTA, SZENTMÁRTONKÁTA

NAGYKÁTA
Irányítószám: 2760, a lakosok száma: 11 920

A Felsô-Tápió bal partján fekvô település megközelíthetô a 31. számú úton, vagy vasúton, a Budapest–Újszász–Szolnok vonalon. A Tápió és a Hajta vize által körülölelt táj nagyon régóta lakott terület. Ezt bizonyítják a régészeti leletek: a város határában, a Kenderhalmon Árpád-kori település maradványait tárták fel. A kutatások szerint itt telepedett le a Káta nemzetség egyik ága. A falu elsô írásos említése 1221-bôl maradt fenn. Nevét egykori birtokosairól, a Káta, illetve a Káthay családról kapta. A terület birtokosa a XVII. század közepétôl a Keglevich család lett. Úgy tartják, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején a fejedelem is járt itt. A szatmári béke után indult meg a település gazdasági fellendülése, ennek eredményeként 1743-ban Mária Teréziától mezôvárosi címet kapott. Történelmének kiemelkedô eseménye, hogy az 1848/49-es szabadságharc idején a település határában, Nagykáta és Tápióbicske között zajlott le a tápióbicskei csataként ismert ütközet. A település – az itteni intézményhálózatnak, iskoláknak, közhivataloknak, valamint a Budapest–Újszász–
A Keglevich-kápolna

A bicskei csata emlékmûve

Szolnok vasútvonal megépülésének köszönhetôen – a tájegység központja lett. A XIX. és XX. század fordulóján már a Tápió-vidék fôvárosaként emlegették. Egy ideig járási székhely volt. A városi rangot 1989-ben kapta meg. A város fôterén áll a Szent György tiszteletére szentelt római katolikus templom (Szent György park 1., tel.: 29/440-087). A középkori alapokon álló barokk templomot 1745 körül építették, de a XX. század elején új szentéllyel és mellékhajókkal bôvítették. A neobarokk átalakítás a fôhomlokzat sávos vakolatdíszítésén is megmutatkozik. A XIX. század elején készülhetett a barokk stílusú keresztelôkút és a szószék. A templomot övezô parkban három szobor is látható. Az 1779-ben készült barokk stílusú Mária-szobor. Ugyancsak a XVIII. századból maradt fenn a Nepomuki Szent János-szobor és a XIX. század elsô felében készült, klasszicista stílusú Szentháromság-szobor.
www.vendegvaro.hu

52

A TÁPIÓ-VIDÉK A Keglevich-kastélyt (Dózsa Gy. u. 2., tel.: 29/440-007) 1780 körül építették. Itt volt Görgey fôhadiszállása 1849. április 4-én, a tápióbicskei csata idején, itt látogatta meg Kossuth is. A XIX. század végén a Keglevich-kastélyt Giergl Kálmán neves budapesti mûépítész vette meg, aki felújította az épületet és a környékét parkosította. A két háború közötti idôszakban a kastély egyik fele a község tulajdonába került. Itt mûködött az Úri Kaszinó. A II. világháború után tanácsháza, a rendszerváltozás óta a polgármesteri hivatal otthona. A temetôben (Dózsa Gy. u.) központi helyet foglal el a XVIII. század elején épült, 1926-ban bôvített, barokk stílusú Keglevich-sírkápolna, a késôbbi Szent Kereszt-kápolna. A centrális alaprajzú épületet finom ívû kupola fedi, bejáratát ívelt háromszögû oromzat és rövid torony hangsúlyozza. Sugárirányban három melléktér csatlakozik a belsôhöz. A kápolnát ravatalozóként használják. Az itteni jellegzetes tanyaépületek közül az egyikben Tanyamúzeumot (Alsófeketeerdô u. 7.) alakította ki 1985-ben. Az egykori bútorokkal berendezett lakóház mellett gazdasági épületek – fészer, szekérszín, kukoricagóré és ólak – teszik teljessé az udvart. A múzeum a tápióbicskei úton közelíthetô meg, az 1849-es tápióbicskei csata emlékmûvétôl 600-700 m-re található. (Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel látogatható, tel.: 29/440-284.)
A nagykátai bazársoron MÁRIA,
A MAGYAROK KIRÁLYNÉJA

A templomkertben álló Mária-szobor fejére stilizált magyar koronát illesztettek, jobb karján tartja a gyermeket az országalmával. A szakemberek szerint elôképe a budavári Madonna lehetett.

A Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet egyik legérdekesebb része a Nagykáta határában található Nyik-rét. De a város környékének jelentôs része természetvédelem alatt áll. A terület állat-, madárés növényvilága igen gazdag. A madárvilág rendkívüli gazdagságát jelzi, hogy a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP) a vidéket 1992-ben felvette az európai jelentôségû madárélôhelyek listájára. A homokbuckás terület védett növényfajai közül említést érdemel a báránypirosító, a kései szegfû és a homoki nôszirom. A tájvédelmi körzet központi irodája: Egreskátai út 11/a; tel.: 29/441-262

A nagykátai strand 1998 májusában nyílt meg, igényes, szép környezetben, termálvizes, úszó- és gyermekmedencével várják a fürdeni-, pihenni vágyókat. (Hosszútó u., tel.: 29/442-971)

SZENTMÁRTONKÁTA
Irányítószám: 2254, a lakosok száma: 4020

A Felsô-Tápiótól északra esô, Nagykátával szomszédos község a településen áthaladó 31-es számú közúton, illetve vasúton, a Budapest–Újszász– Szolnok vonalon érhetô el. A kutatások szerint honfoglalás kori település. Elsô okleveles említése 1426-ból maradt fenn. A Káta nemzetség birtoka volt 1663-ig. A Tápióvidék más településeivel ellentétben a török uralom idején is fennmaradt. A falu mellett 1704-ben és 1710-ben kuruc sereg táborozott. Az itt keltezett levelek tanúsága szerint a faluban tartózkodott a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc is. A XVIII. századtól a Prónay, majd Battha család lett az itteni birtokos. A Battha család 1787-ben épületet adományozott a községnek, ahol iskolát rendeztek be.
Magyarország a hálón

53

SZENTMÁRTONKÁTA, TÓALMÁS Maulbertsch köréhez tartozó mûvész festette. A keresztelôkút román kori oszloptöredéken nyugszik. A sekrestyeszekrény barokk; a fôoltáron lévô tabernákulum, a szószék és a stallum copfstílusú. A szemközt található református templom (Rákóczi u. 1., tel.: 29/462-128) 1785-ben épült, tornyát viszont csak 40 évvel késôbb építették hozzá. Akkor készültek a karzatok, és valószínûleg a síkmennyezetes fedés is. Az útkeresztezôdésre nézô református lelkészlak klasszicista stílusban épült 1840-ben. Híres a falu református temetôje, ahol ember alakú fejfákat állítottak. Az ún. antropomorf fejfák látványosan sejtetik az ember formáját. A 31-es út mentén áll az eredetileg Prónay, késôbb Dessewffy, majd Polgár-kúria (Rákóczi u. 69.), mely 1810 körül épült klasszicista stílusban. Az 1980-as évek végén felújított és átalakított kastélyban irodák és lakások találhatók. A könyvtár (Rákóczi út 54/c, tel.: 29/463-159) emeleti részén helytörténeti kiállításon mutatják be a település történetét, fényképek, korabeli dokumentumok, történeti, tárgyi és néprajzi emlékek segítségével. A községben szép oromzatú, alföldi típusú népi lakóházak (Rákóczi u., Dózsa György u.) is láthatók. Az egykori Boldogkátán található a késô klaszszicista stílusú Katona-kúria, amelyet irodaként hasznosítottak. A vasúton túli részen fekvô dombos, erdôs rész, a Homokerdô szép kirándulóhely. A pihenni vágyók horgászási, lovaglási, sôt vadászati lehetôséget is találnak a községben.

Enber alakú kopjafák a református temetôben

Kossuth Lajos a tápióbicskei csata után a Batthakúriában szállt meg. Az 1882-ben megépült Budapest–Szolnok vasútvonal nagy fellendülést jelentett a község életében. Bôvültek a piaci kapcsolatok, új munkalehetôséghez jutottak az itteni emberek. A társadalmi fejlôdés bizonyítéka, hogy 1900-ban Polgári Olvasókör alakult, amely az 1948-as feloszlatásig folyamatosan mûködött. A XVIII. században még fennállt középkori templom köveibôl 1782–85-ben építtette Migazzi püspök a Szent Márton tiszteletére szentelt, barokk stílusú római katolikus templomot (Bajcsy-Zs. E. u. 1., tel.: 29/462-118). Fôoltárképét
SZENTLÔRINCKÁTA
TEMPLOMA

TÓALMÁS
Irányítószám: 2252, a lakosok száma: 2910

Szentmártonkátától néhány kilométerre, már a Jászság peremtelepülése a szomszédos Szentlôrinckáta. Szent Lôrinc vértanú tiszteletére szentelt római katolikus templomot a XVIII. század elsô felében építették, tornyát viszont csak 1936-ban történt átépítésekor kapta. Egyes belsô részletei még a XVIII. századi állapotra utalnak. A szószék és az oltárok is barokk alkotások.

A 31-es fôút felôl Szentmártonkátán vagy Tápiószecsôn keresztül közelíthetô meg a település. A falu elsô okleveles említése – Almas néven – 1406-ból maradt fenn, akkor a jánoshidai premontrei apátság birtokaihoz tartozott. Egy ideig a Kókai család volt a tulajdonos, majd a Nógrád megyei Szanda várhoz tartozó királyi birtok lett. Zsigmond király feleségének, Borbálának ajándékozta. Az egykori tulajdonosok között találjuk a
www.vendegvaro.hu

54

A TÁPIÓ-VIDÉK Rozgonyi, a Lábatlan, a Báthori és a Tárnok családot. A falu a török idôkben is lakott hely maradt. 1730-tól a Szônyi családé majd a Beretvás és Andrássy családok birtokolták. A község közepén, egy magaslaton áll a középkori eredetû római katolikus Szent Andrástemplom (Fô u., 29/426-639). Szentélye és a hajó falai jórészt gótikus eredetûek. A XVIII–XIX. században többször javították és bôvítették, ekkor kapta meg barokk alakját. Korábbi toronysisakját 1932-ben bontották le, helyére lapos toronysisak került, homlokzati tornya a falsíkból alig emelkedik ki, egyszerû párkányok tagolják. A falu másik dombján áll az egykori Beretváskúria maradványa, amely a magyar klasszicizmus kiváló alkotása volt. A háború alatt megsérült. A viszonylag épen maradt földszinti rész boltozatos helyiségeiben díszítôfestés nyomai látszanak. Ybl Miklós tervei szerint épült 1894–95-ben az 50 szobás, eklektikus stílusú Andrássy-kastély (Kókai u. 2., tel.: 29/426-003). Az épület elôcsarnokát íves, kétkarú falépcsô díszíti, mely a párizsi opera lépcsôjének mintájára készült. A kastélyhoz – egykor divatos fémszerkezetû – üvegház csatlakozik. A parkot József nádor fôkertészének irányításával építették. Növényállománya még ma is értékes, ritka fajok élnek itt, így például mocsári ciprus, kaukázusi jegenyefenyô és keleti gyertyán. A parkban álló neoreneszánsz stílusú víztorony igazi ipartörténeti érdekesség. A XX. század elsô felében, egészen a II. világháborúig az Andrássy grófok tulajdona volt a kastély, elsôsorban nyaralások és vadászatok alkalmával használták. A háború után államosították, berendezése eltûnt, az épületet megrongálták. Késôbb a SZOT kezelésébe került, gyermeküdülôként hasznosították. Parkját természetvédelmi területté nyilvánították. 1989-ben a SZOT bérbe adta az Élet Szava vallási alapítványnak és bibliaiskolának. Az alapítvány vállalta, hogy nyaranta továbbra is fogad táborozásra gyerekeket. A kastélypark természetvédelem alatt áll, és az alapítvány engedélyével látogatható. Vonzó létesítménye a településnek a nyári idényben mûködô termálstrand és kemping (Remény út 1., tel: 29/426-028).
Az Andrássy-kastély parkja

Magyarország a hálón

55

TÁPIÓSZECSÔ, SÜLYSÁP

TÁPIÓSZECSÔ
Irányítószám: 2251, a lakosok száma: 5870

A NOBEL-DÍJAS HEVESY A magdolnatelepi Hevesy-kastélyt építtetô család leszármazottja Hevesy György (1885–1966) kémikus, aki 1944-ben Nobel-díjat kapott „a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”. Németországban, Dániában és Hollandiában élt.

A Felsô-Tápió bal partján fekvô településen átvezet a 31-es számú fôút, de vasúton is elérhetô, a Budapest–Újszász–Szolnok vonalon. A helytörténeti kutatások szerint elsô okleveles említése – Zeczw, majd Zechew, Zecherd alakban – 1271-bôl maradt fenn. Akkor még a KurszánKartal nemzetség birtoka volt. Kartali Tamás 1295-ben felvette a Szecsôi elônevet, amit aztán valamennyi utódja viselt. A település a XV. században vásártartási jogot és mezôvárosi címet (oppidum) nyert. Ezen a tájon Tápiószecsôt kímélte meg leginkább a török. A hódoltság után a település EsterA római katolikus templom

házy- és Grassalkovich-birtok lett, majd a XIX. század második felében a Schossberger család tulajdonába került. Az itteni plébánián rendezte be fôhadiszállását 1849 áprilisában Jellasics horvát bán. A falut 1874-ben elérte a vasút, és ez sokat lendített a település fejlôdésén. Középkori temploma a XVIII. század végéig fennmaradt, de 1779-bôl már az új római katolikus templom építésérôl van adat, amelyet Esterházy Károly költségén emeltek és Szent Miklós tiszteletére szenteltek fel (Béke tér, tel.: 29/448-132). A finoman tagozott fôhomlokzatból a toronytest kissé elôrelép és lendületes formában emelkedik a magasba. A belsô egyetlen teret alkot; hajója azonos szélességû a szentéllyel. Hevederek osztják meg a boltozati mezôket. Fôoltárképe 1806-ban készült, s Myrai Szent Miklóst ábrázolja. Mellette két angyalszobor van, amelyek a korábbi oltárt díszítették. A templom és a vele szemben álló, részben átalakított barokk plébániaház harmonikus együttest alkot. A templom mögött XIX. század elejérôl származó, késô barokk stílusú Szent Vendel-szobor áll. A magdolnatelepi Hevesy-kastély (Kinizsi u. 19.) pontos építési ideje ismeretlen, homlokzati elemeiben és alaprajzában különbözô stíluselemek keverednek. Különlegessége az aszimmetrikusan elhelyezett, alul négy-, a tetején nyolcszögletû, körerkélyes, hegyes sisakban végzôdô torony. Az épület egykor egy hatalmas szôlôtábla közepén állt, földszinti része présházként és bortárolóként szolgált, majd raktárként hasznosították. A falu kiemelkedô kulturális értéke a Hagyományôrzô Népi Együttes és Asszonykórus. A külterületen 36 hektáros horgásztó található. Tápiószecsôn 1996-tól évente országos fogathajtó bajnokságot rendeznek.
www.vendegvaro.hu

56

A TÁPIÓ-VIDÉK

SÜLYSÁP
Irányítószám: 2241, a lakosok száma: 6510

A Felsô-Tápió jobb partján fekvô településen áthalad a 31-es számú fôút, de vasúton is elérhetô, a Budapest–Újszász–Szolnok vonalon. Ez a terület 1259-ben a Kartal nemzetség tulajdona volt, IV. Béla király más településekkel együtt a Nyulak-szigeti apácakolostornak adományozta. Tápiósáp 1279-es okiratokban szerepel elôször, és 1283-ban szintén az apácák tulajdonába került. A török hódoltság, a felszabadító háborúk a kuruc kor szabadságharcainak pusztítása Tápiósüly és Tápiósáp periodikus elnéptelenedését okozta. Az 1728. évi országos összeírás már újra lakottnak tekinti a két falut. A török hódoltság után a Sôtér család és a velük rokon családok birtokolták. Tápiósüly és Tápiósáp 1950. június 1-jén Sülysáp néven egyesült, majd a lakosok állandó vitái miatt 1954. október 31-én szétvált, majd 1970. július 1jén ismét egyesült. Azóta a község neve Sülysáp. A fôút mellett a sülyi településrészen, egy kisebb dombon áll a Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom (Kápolna u. 3., tel: 29/435-107). A feljegyzések szerint 1498-ban épült. A török hódoltság alatt erôsen megrongálódott, a lakosság 1670 körül állította helyre. Harangját 1789-ben szentelték fel. A nagyrészt gótikus eredetû hajót és szentélyt a XVII–XIX. század folyamán több ízben bôvítették. Tornyát 1819-ben újították fel. A síkmennyezetes belsejének korábbi berendezésébôl a fôoltár – melyet barokk szobrok díszítenek – és a tabernákulum látható. A volt plébánia (Kápolna u. 4.) a XVIII. században épült, ma már csak a füles keretezésû ablakok utalnak az építés idejére. Újabban kántorlakás, illetve hittanterem. A vasúton túli sápi településrész a Dózsa György út mentén alakult ki. Figyelmet érdemel az egyik kertben álló (Dózsa Gy. út 3/a), a példásan restaurált Nepomuki Szent János-szobor. Érdekessége a talapzaton a „fekvô Rozália”-szobor. A kanyargós Dózsa György úton található az 1840 körül eredetileg klasszicista stílusban épült – mára jelentôsen átalakított – Hevesy-kastély, meMagyarország a hálón

lyet iskolaként hasznosítottak. Majd – a sportpályával szemben, a domboldalon – a Sôtér-kastély késô barokk épülete vonja magára a figyelmet. A XVIII. század közepe táján a Sôtér család építtette. Oldalsó és hátsó homlokzatához – feltehetôen XIX. századi – földszintes toldalékszárnyak csatlakoznak. Bejárata elôtt díszesen faragott oszlopokon nyugvó terasz látható. Az egyemeletes kastély 1945 elôtt katolikus egyház tulajdona volt, majd a legutóbbi idôkig általános iskola mûködött benne. A kastély fölötti dombon a temetô mellett van a Szent István tiszteletére szentelt római katolikus templom (Templom u. 7., tel.: 29/436-494). A boltozatos belsôben igényes barokk oltárok és berendezés van. Az ismeretlen szerzôtôl származó XVIII. századi fôoltárkép azt a jelenetet örökíti meg, amikor Szent István felajánlja a koronát Szûz Máriának. A mellékoltárok festményei Szent Luciát, Szent Alajost és Szent József halálát ábrázolják. A templom mellett áll a barokk stílusú Szentháromság-szobor, melyet a XVIII. század második felében állíttatott Sôtér Éva. A Sôtér család adományából épült 1776-ban a kálváriakápolna is. A kör alaprajzú, barokk építményt füzérdíszek és címer ékesíti. Az utca végén, ôsfákkal övezett parkrész szélén áll a részben manzárdtetôs, egyemeletes, 1770 körül épült Grassalkovich-kastély. A késô barokk épület a Grassalkovich család vadászkastélya volt. A boltozatos szobákban a XIX. század elejére tehetô díszítôfestést tártak fel. Itt pihent meg néhány napra Petôfi Sándor költô a szabadságharc idején. A kastéllyal szemben áll a XVIII. század második felében, barokk stílusban készült Nepomuki Szent János-szobor. A település Sápi részén lévô Faluházban (Dózsa Gy. u. 105., tel.: 29/435-750) a település és környéke múltját, népmûvészeti értékeit bemutató helytörténeti kiállítást rendeztek. A tápiósülyi településrészen 1996-ban olasz hôsi emlékmûvet avattak internáló táborban elhunyt olasz állampolgárok tiszteletére. A község határában horgásztó található, környéke kedvelt kirándulóhely. A Nagyoszlár-tanyán, a XIX. századi többszintes magtár mellett lovasközpont létesült.
57

KÓKA, MENDE, ÚRI, GOMBA

KÓKA
Irányítószám: 2243, a lakosok száma: 3990

Sülysápról a Zsámbok felé vezetô úton érhetô el a település. Elsô okleveles említése 1254-bôl maradt fenn. A XV. század elején a falu Kókai János birtoka volt, akinek halála után – örökös hiánya miatt – a birtok Zsigmond királyra szállt. A király 1424ben Kókát is Borbála királynénak adományozta. 1439-ben Albert király feleségének, Erzsébet királynénak adta. A török hódoltság alatt rövid idôre elnéptelenedett, de a XVIII. században már népes faluként tartották nyilván. A Szent Máté evangélista tiszteletére szentelt római katolikus templomot (Kossuth u. 63., tel.: 29/428-146) a többször átalakított középkori helyére építették 1822-ben Haag Ádám mester irányításával. A klasszicista stílusú, szabadon álló, nagyméretû templom tornya a homlokzat síkját folytatja. A falfelületeket párkányok és lizénák osztják, a bejáratot timpanon hangsúlyozza. Szószéke és fôoltára XIX. századi klasszicista alkotás. A templom mögött álló plébániaházat (Kossuth u. 63.) Ybl Miklós tervezte 1845-ben. A falu szélén a domboldalra felfutó temetô magaslatán látható a Szent Margit-kápolna. A XVIII. században épült egyszerû épületet kisméretû torony díszíti. A síkmennyezetes belsôben barokk oltárépítmény van, oltárképe skóciai Szent Margitot ábrázolja. A falu fôterén millecentenárium évében állították fel Szabolcs Péter szobrászmûvész Szent István-szobrát. A Kossuth Falumúzeumot (Kossuth L. u. 55.) a pesti forradalom 150. éves évfordulóján, 1998. március 15-én avatták fel. A Kossuthdombormûvet, Pál Mihály szobrászmûvész alkotását az épület folyosóján helyezték el.
KOSSUTH KÓKÁN Kossuth Lajos a gyôztes hatvani csatát 1849. április 2-án, a kókai dombtetôrôl figyelte, amely eseményt a Szent Margit-kápolna falán emléktábla örökít meg.

A helyi lakosok a múzeum tárgyai közül az ún. Kossuth-korsóra a legbüszkébbek. A korsó 1986-ban került a helyi általános iskolába. A Kóka helytörténete címû monográfia szerint Kossuth, Görgey és mások 1849. április 6-án tartózkodtak Kókán, erre az eseményre egy emléktábla utal a Szent Margit-kápolna oldalán. Kossuth Lajos ekkor ivott a Berek-kút vizébôl Varró Jánosné korsójából. Érdekes adat: 1894. április 1-jén Kossuth Lajos temetésén az egyenruhás kókai tûzoltók (is) díszsorfalat álltak. A múzeumban mutatják be a paraszti gazdálkodás eszközeit, szerszámait, a helyi civilszervezetek (pl. iparosok, tûzoltók stb.) életére utaló dokumentumokat, fényképeket. A múzeum pincéjében ôrzik a helyi borok évenkénti mintáit. Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel látogatható, tel.: 29/428-101

A falu nevezetes határrészei a Füszögi-völgy, itt található a Bereg-kút, melynek csöve török ágyúcsô; a Vecski dûlôben középkori templom romjai láthatók, a Peres dûlô a törökökkel vívott csata színhelye volt.

MENDE
Irányítószám: 2235, a lakosok száma: 3720

Kókáról visszatérve, Sülysápon át érhetô el a 31-es számú fôút mellett fekvô település, de megáll itt a Budapest–Újszász–Szolnok vonalon közlekedô vonat is. A település gazdag múltját bizonyítja, hogy a Vár-hegyen a Vatya-kultúrához tartozó közép- és késô bronzkori urnatemetôt tártak fel 1966-ban. Az épségben talált urnát a Nemzeti Múzeumban ôrzik. Néhány éve még jól felismerhetôek voltak a bronzkori erôdítmény sáncai. A hegy fiatalabb régészeti lelete Árpád-kori földvár maradványa. Mellette egykori település nyomait is megtalálták. Három kilométerrel távolabb egy másik hajdani falu nyomaira is rábukkantak. Ennek közelében III. Béla király uralkodása idején (1172–1196) épült ciszterci apátság romjait rejti a föld. Mende a török hódoltság korában elnéptelenedett, majd 1724 és 44 között újwww.vendegvaro.hu

58

A TÁPIÓ-VIDÉK ratelepítették. Az új lakók zöme a felvidékrôl érkezett, ezért „tót” községnek is nevezték a települést. Az itteni földek bérlôje 1740 körül a Keglevich család lett, ôk építtették az 1740-es években az evangélikus templomot (Andrássy u. 7., tel.: 29/438-690), majd a római katolikust. A Loyolai Szent Ignác tiszteletére szentelt római katolikus templomot (Fô u. 7., tel.: 29/438-901) a többször javított középkori eredetû helyére építette Keglevich István. Az építkezés a XVIII. század végén kezdôdött, de véglegesen csak 1832-ben készült el. Homlokzatát egyszerû tagozatok díszítik, boltozatos belsejéhez nyomott félkörívû szentély kapcsolódik. A település határában, Billepusztán lévô, 1835-ben épült klasszicista stílusú magtárt 1994ben panzióvá alakították. A falut környezô erdôs domboldalak kellemes kirándulóhelyek. Az itteni lovasudvarról lovastúrák tehetôk a környéken.

GOMBA
Irányítószám: 2217, a lakosok száma: 2430

ÚRI
Irányítószám: 2244, a lakosok száma: 2470

Úri felôl a Monort Nagykátával összekötô út felé haladva érhetô el a település. A kutatások szerint a község közelében bronzkori földvár állt. Az itt végzett ásatások leletei alapján a település már az i. e. 1700–1600-as években is lakott volt. A XIV. századból több birtokosa ismert. Egy 1337. augusztus 1-jei okirat arról tanúskodik, hogy a község birtokosa abban az idôben Gombai László volt, aki egyben a település névadója is. A falu a török hódoltság alatt sem néptelenedett el. A XVII. század végétôl a Fáy család birtokolta. Rajtuk kívül a XVIII–XIX. században a Patay, a Puky, a Dapsy, a Wartensleben, a Tahy, a Máriásy és a Perczel családnak voltak itt birtokaik. A község közepén álló református templom (Kossuth tér 1., tel.: 29/433-278) 1776-ban épült Jung József tervei alapján. Homlokzat elôtti tornyát 1904-ben készült igényes hagymasisak fedi. Szószéke és a padok a XVIII. században készültek.
A református templom

A Sülysáppal határos település a Gomba felé vezetô úton érhetô el. A birtoklást jelentô úr fônévbôl ered Úri neve. A település elsô okleveles említése 1252-bôl származik Wri néven, mint a pankotai apát tulajdona. Érdekes módon csak a kuruc háborúk idején néptelenedett el egy kevés idôre, a török hódoltságban lakott hely maradt. Szent Imre tiszteletére szentelt római katolikus templom (Fô u. 70., tel.: 29/456-639) több lépcsôben nyerte el mai formáját. A középkori templomhoz 1740-ben magas tornyot építettek. Szûknek bizonyuló hajóját 1816-ban építették újjá. Tornya a homlokzat síkjából emelkedik ki, párkány feletti része nyolcszögletû. A síkmennyezetes hajóból diadalíven keresztül jutunk a boltozatos szentélybe. A belsôben – a sok átalakítás ellenére is – több mûvészettörténeti szempontból értékes alkotás található. Külön figyelmet érdemel a kánontábla, amely díszes fafaragásával ritkaság. A falu környéke, amely a Gödöllôi-dombság része, szép kirándulóhely; halastavak is találhatók itt.
Magyarország a hálón

59

GOMBA, BÉNYE, KÁVA, TÁPIÓBICSKE A templom közelében több kúria található. Az L alakú Bárczay-kastélyt (Bajcsy-Zs. u. 2.) a XVIII. század végén építtette barokk stílusban a Fáy család. Az új tulajdonos, Bárczay András 1773-ban emeletet húzatott rá, és így alakult ki az épület mai formája. A hagyomány szerint, amikor a kastély a Szemere család birtoka volt, Szemere Bertalan és kísérete itt ôrizte a koronát, az 1848–49-es szabadságharc idején, amikor a kormány Debrecenbe menekült. Az államosítás után az épületben a téesz irodái kaptak helyet. A kúria parkja elvadult. A községháza a volt Scitovszky-kúria (BajcsyZs. u. 2., tel.: 29/433-927) épületében kapott helyet. A XVIII. század végi épületet késôbb átalakították. Közvetlenül mellette áll a volt Fáy-kúria. A XVIII. századi épületet, jelentôsen átalakították, iskolai célra hasznosították. Említést érdemel a klasszicista Perczel-kúria (Bajcsy-Zs. u. 5.). A földszintes, eredetileg U alakú épületet a XIX. század elején emeltette Puky Márton. A hagyomány szerint Katona József a család vendégeként itt írta a Bánk bán egyik fejezetét. Késôbb a bonyhádi Perczel család birtoka volt, és róluk kapta mai elnevezését is. A II. világháború után a helyi tanács központi konyhája és étkezdéje kapott benne helyet. Érdemes megnézni a mûvelôdési házzá átalakított, s korábban saroktornyokkal bôvített, XVIII. századi Patay-kúria épületét (Jókai M. u. 27., tel.: 29/433-429). A barokk stílusú kastélyt 1790 körül emelték a Bárczayak. A XIX. század elejétôl a Patay család tulajdona. Itt élt egy ideig Patay József, a vármegye reformkori ellenzékének egyik vezetôje. A kastély több átalakítás és bôvítés után a Fáy András Mûvelôdési Ház és Könyvtárnak ad helyet. A község határában a patakokon tavat is duzzasztottak (Gombai-, Farkasdi-tó). Mindkettô kitûnô horgászhely.
A
HAZA MINDENESE

BÉNYE
Irányítószám: 2216, a lakosok száma: 1100

Gomba felôl a Monort Nagykátával összekötô úton érhetô el a település. A falu elsô okleveles említése 1368-ból származik. A XIV–XV. században a Bényei család birtokolta, a XVI. században elnéptelenedett, majd a török hódoltság után a Fáy család telepítette be szlovákokkal. A falu kisméretû evangélikus temploma (Fô u. 87., tel.: 29/410-108) 1784 és 94 között épült – egyenes záródású szentéllyel és zömök, homlokzat elôtti toronnyal –, a klasszicizáló késô barokk stílusú templomot 1879-ben részben megújították. A torony három harangját 1876-ban öntötték a budapesti Walzer mûhelyben.

KÁVA
Irányítószám: 2215, a lakosok száma: 610

Fáy András, a nagy mesemondó, a „haza mindenese” 1773–1800 között gombai rokonainál töltötte a nyarakat, majd 1818 és 20 között itt is élt. A birtokon a XIX. század elején pezsgô szellemi élet folyt. Számos korabeli író és politikus vendégeskedett náluk.

Bénye felôl a Monort Nagykátával összekötô úton érhetô el a település. A település neve a középkori oklevelekben Kalwa, Kalna formában bukkan fel. Az etimológusok szerint a név elsô tagja a szláv „kal” (sár) szót tartalmazza. A török kor után elnéptelenedett pusztára a Fáy család telepített be lakosokat, elsôsorban szlovákokat. A falu egyik nevezetes mûemléke a Puky-kúria (Bényei u. 8.). Egy XVIII. században itt állt épület helyén 1830-ban építtette Puky Simon és Márton az idôközben többször átalakított klasszicista kúriát. A II. világháború után egy ideig italbolt volt benne, majd itt kapott helyet az általános iskola. Káva környezete az érintetlen természet példája. Szép akác- és fenyôerdôk övezik. A tájkép változatos, dombok, völgyek, rétek tarkítják a látványt. Félórás sétaúttal lehet eljutni a Zsigerpusztára, a Gombai-patak fölött átívelô kétnyílású Törökhídhoz, amely az egykori országutat, a Brassó– Buda sóutat vezette át a patakon. A híd jelenlegi formáját 1815-ben kapta. A közelében három horgásztó, a Gombai-, az Úri- és a Farkasdi-tó várja e csendes sport kedvelôit.
www.vendegvaro.hu

60

A TÁPIÓ-VIDÉK
PÁND:
REFORMÁTUS TEMPLOM

Tápióbicske és Káva között fekszik Pánd. Érdemes megnézni a falu református templomát, amely Jung József pesti építômester terve alapján épült 1779 és 81 között.

TÁPIÓBICSKE
Irányítószám: 2764, a lakosok száma: 2930

A Monort Nagykátával összekötô út mentén, az Alsó-Tápió mellett fekszik a település. A régészeti leletek tanúsága szerint a bronzkortól lakott ez a terület. A honfoglalás után lett az Árpád-kori Bicske (Bikchely) nemzetség fészke. Az elsô írásos adat 1250-bôl ismert. A török idôk alatt elnéptelenedett falut a XVIII. században a Bichkey, Beleznay és Bárdy családok birtokolták. Az 1848–49-es szabadságharc egyik gyôztes csatáját vívta itt a magyar honvédsereg 1849. április 4én. A csatában az Aradon kivégzett 13 tábornok közül 11 vett részt. A magyar veszteség nyolcszáz halott volt. Fehér István, a falu akkori bírája a tápióbicskei csatában elesettek egy részének földi maradványait 1882-ben közös sírba temettette, és a sírhelyet kereszttel jelölte meg. A Nagykáta felé vezetô út jobb oldalán álló Fehér-kereszt ma egyike a település történelmi emlékhelyeinek. Itt zajlott le a Riedesel ôrnagy és a Színi Sebô Alajos magyar alezredes közötti párviadal. Az elhunyt osztrák gróf sírját kovácsoltvas kereszt jelöli. A község honvédemlékmûvei közül legnagyobb a budavári honvédszobor másolata, Jankovich Gyula alkotása, melyet 1910-ben közadakozásból emeltek. Az emlékmû a Külsô-Tápió Nagykáta felé esô partján áll, alatta hatszáz honvéd sírja van. A község középkori temploma a falu melletti dombtetôn állt, s még a XVIII. század elsô felében is használták. Az új római katolikus templom (Rákóczi u. 92., tel.: 29/421-317) építését 1737ben kezdték a falu közepén, de tornya csak 1786ban készült el. Az egyhajós barokk stílusú katolikus templom homlokzatát falsávok és tükrös kialakítás tagolja. Boltozott szentélyében XVIII. száMagyarország a hálón

Bugás sás

zadi díszítôfestés van, a lapos kupolán – álperspektivikus keretben – Szentháromság-ábrázolás. A fôoltár mögött pedig festett oltárépítmény látható. Az oltárok XVIII. századi, megújított alkotások, a padjai állítólag a régi budai egyetemé voltak. A templommal szemben, az udvar felé tornácos plébániaház még ôrzi XVIII. század eleji formáját. A falu 1832-ben szinte teljesen leégett, ezt követôen épült a népies, késô klasszicista stílusú Zsille-kúria (Nagykátai u. 7.) jelenleg egészségház, és a Bicskey-kúria (Rákóczi u. 1.), ahol korábban a téesz központja kapott helyett. A Bicskey család kúriája az egyik legrégibb nemesi kúria a megyében, 1690 körül már állt. A XIX. század elA
CSATA EMLÉKEI

➤ Riedesel ôrnagy és a Színi Sebô Alajos alezredes párbaja szolgált alapul Jókai Mór A kôszívû ember fiai címû regényében Baradlay Richárd és Palwitz Ottó párbajának leírásához. Az író ezt az eseményt Isaszegre helyezte. ➤ A zsemleosztás 1882 óta élô szokás a faluban. Fejér István bíró hagyatékos rendelkezése szerint: „Amíg Tápióbicskén magyar gyermek él, minden évben, április 4-én kapjon egy zsömlét, hogy emlékezzen a hôsökre, kiknek vére azt a földet öntözte, ahol a mi kenyerünk terem.”

61

TÁPIÓBICSKE, TÁPIÓSÁG, TÁPIÓSZENTMÁRTON sô felében klasszicista stílusban átépítették, eredeti stílusjegyei elvesztek. Érdekessége, hogy máig megtalálható mellette a hajdani cselédház. Tápióbicske nemcsak gazdag történelmi múltja, hanem természeti értékei miatt is jelentôs település. A temetô melletti Agyigácsó-gödör meredek löszfalában nagyon gazdag gyurgyalag-telep található. Az Erdôs-völgy és a Gombos-tanya kocsányostölgyese természetvédelmi terület. Környéke apróvadas vadászatra alkalmas. Horgásztó is várja a sport rajongóit. A község külterületén minden év májusában motokrosszversenyt rendeznek. Miklós tervei szerint épült, a II. világháború pusztításai miatt 1964-ben jórészt lebontották. A megmaradt toronyrészt víztárolóvá alakították. Az egykori kastély parkjában van ma az általános iskola. Építészeti emlékei a Kossuth Lajos utcai és Templom utcai népi lakóházak, amelyek még ôrzik a régi szerkezeti formákat (ágasfa, szelemengerenda, nádazott tetô). A falu közelében, Zsigerpusztán látható az egykor fontos kereskedelmi út, a sóút forgalmát bonyolító Törökhíd.

TÁPIÓSZENTMÁRTON
Irányítószám: 2711, a lakosok száma: 5250

TÁPIÓSÁG
Irányítószám: 2253, a lakosok száma: 2310

Tápióbicske felôl a Tápiószecsô felé vezetô úton érhetô el az Alsó-Tápió két partján fekvô település. Ez a terület régóta lakott hely, erre utalnak a zsigerpusztai újkôkori és a Várhegy bronzkori leletei. Elsô okleveles említése 1271-bôl maradt fenn. Az ôsi Kartal nemzetség birtoka volt a XIII. században. A török kincstári adólajstromban 1633–34-ben még szerepelt, de a XVII. század végén elpusztult. Az 1720-as összeírás szerint két éve települt újra cseh jövevényekkel. Az egyik falurész ma is viseli a „Csehország” nevet. Ekkor kapta meg adományként Koháry István gróf, akitôl házasság útján az Esterházyakra, majd a Keglevich családra szállt. A Keglevich-birtokot 1870-ben gróf Szirmay Sándor szerezte meg. A középkori templom helyére épült 1825– 1827-ben a Szent Mihály tiszteletére felszentelt római katolikus templom (Templom tér, tel.: 26/465-583), amelyet 1880-ban kibôvítettek. Az egyhajós, klasszicista templomot zömök torony és nagy, félköríves ablakok jellemzik. A templom melletti szobor Szent Pált ábrázolja, a XVIII. századi barokk alkotást egy helybéli mészáros felesége állíttatta férje tragikus halálának emlékére. A XVIII. század közepérôl való Nepomuki Szent János-szobor egykor a templom elôtt állt, onnan helyezték át a Tápió partjára. A falu egykori birtokosa, a Keglevich család kúriáját, amely Ybl
62

Közúton a Tápióbicskét Tápiószelével összekötô úton, illetve vonattal a Budapest–Újszász–Szolnok vonalon érhetô el a falu. Már az ôskor óta lakott hely, melyet a falu határában 1923-ban feltárt – fejedelmi sírból szárÁrpád fejedelem szobra

www.vendegvaro.hu

A TÁPIÓ-VIDÉK

Lovasnap

mazó – pajzsdísz, a szkíta aranyszarvas is tanúsít (eredetije Budapesten a Nemzeti Múzeumban, másolata a tápiószelei Blaskovich Múzeumban látható). Elsô okleveles említése 1459-bôl származik. A XV. században a Pányi–Gáldi család, illetve Werbôczy István birtokolta. A törökök kivonulásakor elnéptelenedett. Késôbb a Beniczky–Földváry és Grassalkovich család lett az itteni tulajdonos. A legnagyobb hírnevet a Blaskovich família szerezte a településnek. A XIX. század elsô évtizedeiben a család köztiszteletben álló tagjai közül is kitûnt Blaskovich Bertalan, aki részt vett a Kisfaludy Károly író által szerkesztett Auróra címû folyóirat megindításában (1822), és jelentôsen támogatta a hazai lóversenyzést. Ernô fia alapította azt a híres ménest, amelyben a Kincsem nevû versenykancát is nevelték. Az egykori Blaskovich-kastély a háború következményeként elpusztult, de a család sírkertjében ma is áll a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt barokk kápolna. A Grassalkovichokkal rokon
Magyarország a hálón

Blaskovich József özvegye, Dacskó Anna építtette 1764-ben, és a neves váci püspök, Migazzi Kristóf szentelte fel. Az 1980-as évek végén felújított kápolnában barokk falfestés maradványa látható, berendezése – szószék, tabernákulum – szintén barokk. Nyáron képzômûvészeti és zenei események színhelye. Kertjében Szent Vendel-szobor áll, a mûalkotás kora klasszicista stílusban készült a XIX. század elsô felében. A község központjában található a jelentôs méretû, klasszicista stílusú evangélikus templom (Fô u. 1., tel.: 29/423-029). Mai formáját a XIX. század közepén kapta. A boltozatos belsôben Kiss Bálint Krisztus az olajfák hegyén címû festménye díszíti a fôoltárt. A keresztelômedence a XIX. századból való. A polgármesteri hivatal épülete (Kossuth u. 3.) elôtt álló Hôsi szobor alkotója Siklódy Lôrinc erdélyi származású szobrászmûvész. Az 1930-as évek végén felavatott szobor oldalára 1989-ben felkerült a II. világháborúban elesettek névsora is. A
63

TÁPIÓSZENTMÁRTON, TÁPIÓSZÔLÔS, TÁPIÓSZELE

TÁPIÓSZÔLÔS
Irányítószám: 2769, a lakosok száma: 2650

Kiállítás a Kincsem Lovasparkban

Hôsi szobor mellett helyezték el a málenkij robot emléktábláját is. Ez arra emlékeztet, hogy 1945. február 8-án a faluból elhurcoltak 30 fôt a szovjet hatóságok utasítására. A Donyec-medencébe vitték, és keményen dolgoztatták ôket. Az elhurcoltak közül többen meghaltak, mások évek múlva – jórészt betegen – térhettek haza. A helyi önkormányzat kezdeményezésére 1998ban avatták fel a település központjában kialakított szoborpark elsô alkotását, Árpád mellszobrát. Még ugyanabban az évben elkészült Szent István és Mátyás király szobra is, 1999-ben Kossuth Lajos, 2000-ben pedig II. Rákóczi Ferenc szobrát avatták fel. Valamennyi mûalkotás készítôje Sebestyén Benedek, nagykátai református lelkész. A Kincsem Lovasparkban 1999-ben nyitották meg a névadó csodakanca Kincsem emlékmúzeumát (tel.: 29/423-056). A kiállítás a világhírû kanca életútja, sikereinek bemutatása mellett kitekint a magyar lovassport történetére, de képet kaphatunk a település múltjáról, népi életmódjának tárgyi emlékeirôl, az itt élô emberek szokásairól. A lovasparkban található a sok vitát Attiladomb, a hely gyógyhatását a föld mágneses kisugárzásával hozzák összefüggésbe. Tápiószentmárton határában melegvizû strandfürdô van, amely kellemes kikapcsolódást nyújt a nyári idényben az idelátogatók és az itt élôk számára.
64

Tápiószele felé haladva a jobb oldali bekötôúton érhetô el Tápiószôlôs. A település elôször a tatárjáráskor, másodszor a török uralom idején pusztult el. Területén tanyák jöttek létre, jelentôs szôlômûveléssel. Tápiószôlôs 1947-ben alakult – Tápiószele haleszi részén. Ekkor indult meg az addig szétszórt tanyás település fejlôdése. Különleges látnivaló a temetô bejárati kapuja és a községháza díszkapuja. Mindkettôt két helyi mester, Rátkai Mihály és fia, ifj. Rátkai Mihály készítette. A falu környékén a madárvilág kedvelôi gyakran megfigyelhetik a mezôk felett lebegô, vagy éppen zsákmányukra lecsapó egerészölyveket. Tápiószôlôs külterületén, a 311-es út közelében az 1920 körül épült hollandi ház (Törökmajor), az épület íves formáival, zsúpfedésével a népies szecessziós építkezés érdekes színfoltja.

TÁPIÓSZELE
Irányítószám: 2766, a lakosok száma: 5380

Közúton a Tápiószentmártont Tápiógyörgyével összekötô úton, illetve vasúton, a Budapest–Újszász–Szolnok vonalon közlekedô vonattal érhetô el a falu. Az itteni egyházközség nevét elôször egy 1347bôl származó oklevél említi. A török hódoltság idején elnéptelenedett, majd a XVIII. században ismét benépesült. A községben több köznemesi család lakott. A Viczián, Preyer, Káldy, Homonnay, Benediczky, Blaskovich családok tagjai állami hivatalnokok és magas rangú katonák voltak. A településen az 1920-as évektôl mintagazdaság mûködött a Szelényi-féle birtokon. Ennek alapján hozták létre 1945 után az Agrobotanikai Kutatóintézetet, amely fajtakísérletekkel foglalkozott. Magyarország egyetlen szántóföldi és kertészeti növényi génbankja itt található. A település híres szülöttei: Rákóczy János (Kossuth titkára), Danielis János (48-as fôhadbiztos), Flór Ferenc (a szabadságharc tábori orvosa, késôbb a Rókus Kórház
www.vendegvaro.hu

A TÁPIÓ-VIDÉK
nyilvánosság elôtt a magángyûjtemény néhány értékes darabját. Majd unokái, György (1878–1960) és János (1883–1967) Tápiószelére költözésük után tovább gyarapították az öröklött anyagot. Az elsô szál tehát a Blaskovich Gyula mûgyûjtéséhez kapcsolódik. A második azonban az unokák régészeti tevékenységhez köthetô, melynek legjelesebb eredménye a Tápiószentmártonban 1923-ban elôkerült szkíta fejedelmi pajzsdísz – az aranyszarvas –, illetve a tápiószelei szkíta temetô feltárása (1938–1953). Ezekbôl az anyagokból a Blaskovich-fivérek – György és János – 1952-ben állami múzeumot szerveztek. Az empire és biedermeier stílusú bútorok, üveg-, porcelán-, dísz- és használati tárgyak, a XVI–XX. századi külföldi és magyar mesterek festményei, az ötvösmûvészet remekei és – nem utolsó sorban – a Blaskovich család ménesében tenyésztett, mindmáig leghíresebb versenyló, Kincsem emlékanyagának megtekintése páratlan élményt nyújt. Nyitva: ápr. 1-tôl okt. 31-ig 9–17 óráig, nov. 1tôl márc. 31-ig P–V 10–17 óráig. Elôzetes bejelentkezéssel más idôpontokban is, tel.: 53/380-061 A Blaskovich-kúria ma múzeum

igazgatója), Simonffy Kálmán (dalszerzô, Petôfi, Arany, Vörösmarty verseinek megzenésítôje). Gondozott park közepén áll az 1906-ban épült – eklektikus, klasszicizáló stílusú – kisnemesi Blaskovich-kúria (Múzeum u. 13.), amelynek elsô tulajdonosa Viczián Kálmán volt, és késôbb itt kapott helyet a Blaskovich Múzeum. Az épület sarkain a homlokzat vonalából rézsútosan kiálló tornyok láthatók, a középrészen klasszicizáló stílusú négyoszlopos, timpanonban végzôdô elôcsarnok áll.
A kúria teljes berendezése – a benne lévô gyûjteménnyel együtt – egyedülálló módon, sértetlenül vészelte át a II. világháborút. A kúriát a két Blaskovich-testvér, György és János 1912-ben vásárolta meg. A nemesi család tagjai lelkes mûgyûjtôk voltak, s ezt a tevékenységet a nagyapa, Blaskovich Gyula (1806–1850) kezdte: 1848 tavaszán festményeket és metszeteket vásárolt Pyrker János László egri érsek hagyatékából. Fia, Blaskovich Gyula (1843–1911) szerepeltette elôször
Magyarország a hálón

A múzeumhoz tartozik a Nagy János Képgyûjtemény és a Néprajzi Ház. Az eklektikus, klasszicizáló stílusú Vicziánvillát (Vörösmarty u. 19., tel.: 53/380-061) 1917–1927 között építtette – saját tervei alapján – Viczián István, Pest–Pilis–Solt–Kiskun vármegye fôispánja. A II. világháború után rövid ideig a Képzômûvészeti Fôiskola mûvésztelepe mûködött benne Nagy János mûvésztanár vezetésével. Azóta több átalakuláson ment keresztül, majd 1998-ban a Blaskovich Múzeum Baráti Köre segítségével itt nyílt meg a Nagy János Képgyûjtemény. A Néprajzi Ház épületét (Ceglédi út 5.), a Tápió-patak mellett álló, százéves, nádfedeles zsellérházat 1994-ben vásárolta meg a helyi önkormányzat.
Itt látható a Paraszti életmód és mesterségek tárgyi emlékei Tápiószelén a XX. század elsô felében címû állandó kiállítás. A fôépület három helyiségében a konyha, kamra berendezési és használati tárgyai láthatók. A szoba sarkában a vidékre jellemzô búbos kemence áll, bútorzata a falu katolikus 65

TÁPIÓSZELE, TÁPIÓGYÖRGYE, FARMOS példaszerûen felújították, illetve a Makovecz Imre építész és a Makona Kft. szakemberei által tervezett épületekkel bôvítették. A községben sportolási, horgászási lehetôség is van a közeli horgásztavon.

TÁPIÓGYÖRGYE
Irányítószám: 2767, a lakosok száma: 5380

Egykor zsellérek laktak a házban, ma múzeum zsellérségének életkörülményeit, szokásait tükrözi. Láthatók a paraszti viselet ruhadarabjai, a mindennapi élet textilnemûi is. A melléképületben Szántha József helyi kovács mûhelyének teljes felszerelése mellett kötélgyártó, cipész, bognár, szûcs és kalapos szerszámok tekinthetôk meg. Nyitva: ápr. 1-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl 16 óráig, elôzetes bejelentkezéssel más idôpontban is, tel.: 53/380-061

A középkori templom maradványának felhasználásával, több lépcsôben épült a Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom (Szent István tér 1., tel.: 53/380-092). Jelentôsebb átépítést 1746-ban, 1895-ben, és 1935-ben ért meg, majd oldalhajókkal bôvítették. A háromhajós belsôben copf, illetve késô barokk berendezés látható. Az evangélikus templom (Széchenyi u. 34., tel.: 29/423-029) 1825-ben épült klasszicista stílusban, de 1925-ben jelentôsen megújították; mai tornya is ekkor épült. A padok copfstílusúak. A református templom 1900-ból való. Viczián Elek kúriája (Farmosi u. 10.) 1887ben késô klasszicista stílusban épült. A nemesi lakot többször átalakították, bôvítették. Késôbb itt kapott helyet az általános iskola. 1992–93-ban
66

A tápiószelei elágazástól a Jászalsószentgyörgy felé vezetô úton, vagy vasúton, a Budapest–Újszász– Szolnok vonalon közlekedô vonattal érhetô el a település. Elsô okleveles említése 1220-ból, a Váradi Regestrumban maradt fenn. A török hódoltságot megelôzôen a Podmaniczky és Dubraviczky családok birtokolták, majd Werbôczi István lett a tulajdonos. Az újratelepítés idején a Huszár és Bencsik családok, késôbb a Prónay és Györgyei családok voltak a falu urai. A településen 1780-ban már iskola mûködött. A Györgyey-fivérek, Illés, László és Miklós 1890–1892 között építtették, az elsôsorban francia barokk elemekkel gazdagon díszített homlokzatú Györgyey-kastélyt. A II. világháború után pszichiátriai betegek számára vették igénybe. A kastélyt 20 hektáros, szabadon látogatható park övezi, gazdag növényzettel. A község strandfürdôje és kempingezô helye is az egykori park területén van. Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus templom (Martinovics tér, tel.: 53/383-407) 1860-ban épült romantikus stílusban a XVIII. századi templom helyére. A templomkertben volutás talapzaton 1797-ben állított, barokk stílusú kereszt, illetve 1763-ban készült Nepomuki Szent János-szobor áll. A község központjában 1983-ban nyílt meg a Falumúzeum (Béke u. 2.), az 1883-ban épült katolikus tanítólakban. Alaprajzi érdekessége a két háromosztatú lakrész összeépítése. A bejáratok ellentétes oldalra kerültek. A belsôk az 1920-as évek paraszti kultúráját tükrözik. Figyelemre méltó a népi bútorzat. (Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel látogatható, tel.: 53/ 383-001.)
www.vendegvaro.hu

A TÁPIÓ-VIDÉK

A múzeumkertben található a Szent Orbán-szobor, amelyet 1897-ben állítottak. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy 1936-ban azért csonkították meg a falu lakói, mert nagyon elkeseredtek a termést elpusztító fagy miatt. A falu környékén apróvadas vadászterület, s a közeli halastavakban horgászási lehetôség is várja az idelátogatókat.

A Györgyey-kastély parkjában

FARMOS
Irányítószám: 2765, a lakosok száma: 3270

az itteni birtokos. A falu lakói mezôgazdasággal, szôlô-, gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. A Hajta és az Öreg-Hajta felduzzasztásával keletkezett a farmosi nádas-tó. Rendkívül gazdag a vidék állat- és növényvilága. Farmos határában más, alföldre jellemzô természeti értékek is megtekinthetôk: homokbuckákra telepített erdôk, szép szikesek.
SZIK
ÉS BUCKA

Tápiószelérôl a Nagykáta felé vezetô úton, vagy vasúton, a Budapest–Újszász–Szolnok vonalon közlekedô vonattal érhetô el a település. Elsô írásos említése 1390-bôl maradt fenn Farnus alakban. Régészeti emlékei között szerepelnek szarmata, kelta, avar, Árpád-kori leletek. A XV. században a Péceli, Farmosi és Dobozy család volt
Magyarország a hálón

Az itteni növénytani értékekrôl így írt a terület kutatója, Boros Ádám biológus: „... a vasúti megállónál szép szikesek vannak, pár száz lépéssel odább a ‘Nagynádas’-ban pedig értékes vízinövényeket láthatunk. Közel esik végül a ‘Homokerdô’ is, ahol típusos Duna–Tisza közi buckaflóra díszlik.”

67

ÚTJELZÔ A tájegység települései az 51-es, a 4-es és az 5-ös számú úton, illetve az M5-ös autópályáról érhetôk el. Vonattal a Budapest– Kunszentmiklós–Tass–Kelebia, és Budapest–Cegléd–Szolnok vonalon közelíthetôk meg. A Budapesthez közeli települések a városi buszokkal is elérhetôk.

Dél-Pest megyei mezôvárosok

EZT ➤ ➤ ➤ ➤ ➤

LÁTNI KELL!

Az ecseri lakodalmas (☛ 73. o.) Az üllôi Dóra-major (☛ 76. o.) A csévharaszti tölgyes (☛ 78. o.) A pilisi Beleznay-kastély (☛ 79. o.) Az ország közepe Pusztavacsnál (☛ 82. o.)

➤ A ceglédi Kossuth Múzeum (☛ 86. o.) ➤ A nagykôrösi Arany János Múzeum, elôtte a híres tanári kar szoborcsoportjával (☛ 92. o.) ➤ Az Alföld legnagyobb román kori mûemléke, az ócsai premontrei templom (☛ 101. o.)

68

www.vendegvaro.hu

DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK

A megyének ez a délkeleti vidéke alapvetôen alföldi jellegû, mégis változatos a táj. Abony, Cegléd, Nagykôrös térsége igazi róna, a maga sajátos szépségével, majd a Duna–Tisza köze homokhátságán barangolhatunk. Darázskövek, szikes tavak A földtörténet 10-12 millió évvel ezelôtt lezajlott eseményei, a Pannon-tenger üledékei a hévízkutató fúrások nyomán jól nyomon követhetôk, mivel a kéregmozgások során a felszín közelébe kerültek. Az alföldi táj is szolgál geológiai érdekességgel. Cegléd, Nyársapát, Kocsér lapos fekvésû, vizenyôs területén képzôdött a gyepszint alatt a sajátos szemcsés szerkezetû réti mészkô (oolit) vagy darázskô, amelyet a nagy mezôvárosokban építkezésre használtak. Az alföldi erdôk viszonylag nagy összefüggô foltjai természetvédelmi oltalom alatt állnak. Legjelentôsebbek az M5-ös autópálya és a 4-es számú fô közlekedési út között húzódó csévharaszti gyöngyvirágos tölgyesek, gyertyánosok, borókások, a pusztavacsi és a Nagykôrös határában lévô erdôk.
Magyarország a hálón

Az ország közepe

A lefolyástalan területeken szikes tavak, lápos területek alakultak ki sajátos növény- és állatvilágukkal. A Duna–Tisza köze legészakibb lápmaradványa Cegléd és Csemô határában a Gerjepatak mentén található. Ritka élôvilága miatt védett. Ugyancsak védettek a kocséri szikes legelôk. Az egyhangúnak nem mondható alföldi tájban a természetnek ôsidôkbôl megmaradt emlékei mellett a gazdálkodó ember tevékenysége is nyomon követhetô a homoki szôlôültetvények, gyümölcsösök dombokra felkúszó, tanyákat átölelô látványában.
GONDOLTA
VOLNA, HOGY...

… a ceglédi református templom kertjében 1989. október 23-án felavatott Szabadság fája volt az országban az elsô 1956-os emlékmû? … a Metelka medvelepke Metelka Ferenc dabasi gyógyszerészrôl kapta nevét? … Közép-Európa legnagyobb gyurgyalagkolóniája Albertirsa határában van?

69

DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK

Nagykôrösi akadémikusok

Tudós tanárok, hôs hazafiak A városi múzeumok, helytörténeti gyûjtemények tárlóiban megismerkedhetünk e vidék gazdag ôstörténetével. Valamennyi mai település helye szinte az újkôkortól lakott, kivéve azokat, melyek a XVIII. századtól megindult fejlôdés következtében lakatlan pusztákból népesültek be lakott falvakká, mezôvárosokká. A honfoglaló magyarok az egész területet birtokba vették. A kereszténység felvétele az új életformát kifejezô szakrális építészetben is megmutatkozott. A
LEGENDÁRIUM ➤ Pusztavacs országos hírnévre akkor tett szert, amikor – egy 1968. évi kezdeményezést követôen – a térképészek ezen a területen azonosították Magyarország földrajzi középpontját. Pontosan az északi szélesség 47 fok 11’ és a keleti hosszúság 19 fok 30’ koordináták által meghatározott helyen. ➤ A Vecsés környéki területek igen kiválóak zöldség- és fô-

középkori templomok sajátos emlékei a feltárásra és bemutatásra váró pusztatemplomok. A tatárjárás során feldúlt falvak újratelepültek. A török hódoltság alatt elnéptelenedettekbe pedig a veszély elmúltával visszatértek lakói. Többnyire csak a meggyérült lélekszámot növelte a falvak földbirtokosa a Felvidékrôl, Budáról vagy Németországból betelepítésekkel. Néhány település, köztük Nagykôrös városa ügyes diplomáciájával alkalmazkodott a török uralom nehéz körülményeihez, s maradhattak a magyar református közösségek védôbástyái. A magyar történelmi és mûvelôdéstörténeti emlékek kincsestára a két közeli város Cegléd és

leg káposztatermelésre. E földön nemesített nagylevelû, tömött, nagyfejû káposzták teremnek. A feldolgozáshoz külön e célra kifejlesztett szeletelôgépeket használnak. A vecsési savanyított káposzta világos színû, hosszú, vékony szálú kellemesen savanyú ízû, friss illatú termék, bôséges – fôleg C – vitamintartalommal. Ez különbözteti meg a máshol, más savanyítási eljárással készült savanyított káposztától.

70

www.vendegvaro.hu

DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK Nagykôrös. A ceglédi Kossuth Múzeumban a Dózsa György vezette parasztháború emlékei ugyanúgy felidézhetôk, mint a Rákóczi-szabadságharc, de fôképpen a XIX. század nagy sorsfordulója, az 1848-as forradalom és szabadságharc. Kossuth Lajos kultusza sehol sem érezhetô ilyen mértékben, mint Cegléd hûséges városában. Nagykôrös négy évszázadnál régebbi gimnáziuma a XIX. században hét akadémikust is adott tanári karából (nyolcadik volt a jeles történeti statisztikus, Galgóczy Károly, aki a tanítóképzô tanára volt 1853-ig). A „nagy tanári kar”, köztük a kilenc évet itt töltött Arany János valamennyi relikviája fellelhetô a nevét viselô múzeumban. A XVIII. és XIX. század emlékei nemcsak a díszes barokk plébániatemplomok, a puritán evangélikus gyülekezeti házak, a páratlan szépségû ceglédi református templom klasszicista épületcsodájában követhetôk nyomon. A fôváros közelében nagyúri kastélyok, távolabb kisnemesi kúriák sokasága épült. Ezek a kastélyok a magyar politikai
A ceglédi Kossuth-erkély – itt még a régi helyén Sápadt kosbor

élet központjai voltak, a földbirtokos kisnemesség pedig köztudottan a reformeszmék legaktívabb hirdetôje a XIX. században. A XIX. század vége e vidék kapitalista fejlôdését indította el, elsôsorban mezôgazdasági adottságaira alapozottan. A budapest–szolnoki vasútvonal 1847-ben, a Cegléd–Kecskemét közötti szárnyvonal 1853-ban történt megépítését követôen Cegléd és Nagykôrös gazdasági helyzete erôsödött. Különösen fellendült a nagykôrösi gyümölcs- és zöldségexport, valamint a ceglédiek sertéskereskedelme.
ISMERETLEN
ÉRDEKESSÉGEK

➤ Az alsódabasi református templomon lévô porcelánkoszorú, melyet 1880-ban Kossuth Lajos küldött Torinóból ➤ Kunkereszt az üllôi római katolikus templomban ➤ Jegyestéglák az abonyi múzeumban

Magyarország a hálón

71

GYÁL, VECSÉS, ECSER

GYÁL
Irányítószám: 2360, a lakosok száma: 17 640

Budapest XVIII. kerületével határos a település a nagykôrösi úton érhetô el. Vasúton a Budapest– Gyál–Lajosmizse–Kecskemét vonalon is megközelíthetô. Autóval az M5-ös autópályáról lehajtva juthatunk legkényelmesebben a településre. A település elsô okleveles megemlítése 1323ból való. A török korban elnéptelenedett falu hosszú ideig pusztaként szerepelt az összeírásokban. A XVIII. században a Koháryak még pusztaként birtokolták. Fejlôdése a XIX. század második felében indult meg igazán, amikor a Pest környékén hatalmas birtokokkal rendelkezô Károlyi család tulajdonába került. Az ekkor alig pár száz fôs lakosú település lélekszáma mára megsokszorozódott. A XIX. század végén a pusztára települt Jálics család meghonosította a homoki szôlômûvelést és a bortermelést. Gyál ma Budapest egyik kertvárosi jellegû elôvárosa, 1997-ben várossá nyilvánították. Új látványosság a városban a Jakab Zoltán építész tervei alapján, erdélyi templok stílusát idézô református templom (Zrínyi u. 33., tel.: 29/340-531), melyet 1994-ben szenteltek fel. A Szent István tiszteletére szentelt római katolikus templom (Szent István király tér 36., tel.: 29/340-513) Perczel Dénes építész tervei alapján épült 1983-ban. Kedvezô fekvése miatt számos hazai és külföldi befektetô választja telephelyéül Gyált.

A Szent István-szobor

VECSÉS
Irányítószám: 2220, a lakosok száma: 18 110

A Budapest XVIII. kerületével szomszédos Vecsést a területén áthaladó 4-es számú úton érhetjük el. Vonattal is megközelíthetô, a Budapest– Cegléd–Szolnok vonalon. A település elsô okleveles említése 1323-ból származik. A török háborúk alatt elpusztult falut a XVIII. század második felében a Grassalkovich Antal által idetelepített német lakosok építették fel újra. A XIX. század elején vette bérbe a birto72

kot Mayerffy Károly, akinek Ferenc nevû fiáról nevezték el a Ferihegyet. A XIX. század végén az egyik legnagyobb itteni birtokos a Vigyázó család volt. A nagy kiterjedésû, jelentôs lélekszámú településrôl a XX. században több településrészt Budapesthez csatoltak. A II. világháborút követôen a német származású lakosság egy részét, mintegy 1500 fôt kitelepítettek. Vecsés 1969-ben nagyközség, majd 2001-ben város rangot kapott. Az itteni termôföld kiválóan alkalmas zöldségtermesztésre, ennek a hagyománynak a kialakulását a fôváros, a piac közelsége is elôsegítette. Országos viszonylatban is jelentôs a paradicsom, de különösen a káposzta termesztése. Ma már a „vecsési káposzta” fogalom. Minden év októberében káposztafesztivált rendeznek.
ISKOLAPÉLDA A XIX. század végén itt mûködött Róder Imre tanító. Ô érte el, hogy az iskolában bevezették a magyar oktatási nyelvet 1880-ban.

www.vendegvaro.hu

DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK

ECSER
Irányítószám: 2233, a lakosok száma: 3040

ECSERI

LAKODALMAS

Könnyen elérhetô a település, hiszen a 4-es és a 31-es fôút is érinti, de vonattal is jól megközelíthetô a Budapest–Újszász–Szolnok vonalon. A monda szerint Árpád vezér nevezte el ezt a helyet arról a cserfaerdôrôl, ahol felütötte sátrát – a jelenlegi római katolikus templom helyén. A falu elsô okleveles említése – Echer alakban – 1344bôl maradt fenn. A XIV–XV. században az Ecseri család volt az itteni birtokos, de 1513-ban már pusztaként említik a helyet. A fennmaradt dokumentumok szerint 1710-ben a földesura Svajdler Antal, aki magyar és szlovák lakossággal telepítette be a falut. A késôbbi birtokos a Grassalkovich, majd a Szontagh-család lett. A település hírnevét a szlovák–magyar viseletek keveredésébôl kialakult népviseletének, valamint az Állami Népi Együtes világszerte ismet Ecseri lakodalmas címû elôadásának köszönheti.

Az itteni hagyományok szerint a háromnapos mulatságra már hónapokkal korábban elkezdôdött a felkészülés. Az ünnepi ebéd után a vôfély elbúcsúztatja a menyasszonyt szüleitôl, rokonaitól, majd elindul a menet a templomba. Az ecseriek ma is végigtáncolják a templomig vezetô utat. Az ünnepi táncrendben vôfélytánc, verbunkok, lassú gyertyástánc, csárdás és marsok ötvözôdnek egységes kompozícióba.

Az 1730-ból származó, Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus templom (Grassalkovich tér 1., tel.: 29/335-495) építtetôje Grassalkovich Antal volt. A mai formájában egyszerû külsejû, homlokzati tornyos templomot 1911-ben jelentôsen megújították. Oltárképe – ismeretlen mestertôl származó igényes mû – Páduai Szent Antalt ábrázolja Jézussal. A szószék és keresztelômedence XVIII. századi alkotás.
Lakodalmi készülôdés

Magyarország a hálón

73

MAGLÓD, GYÖMRÔ, ÜLLÔ

MAGLÓD
Irányítószám: 2234, a lakosok száma: 7870

Gyömrôvel csaknem összeépült Maglód jól megközelíthetô a 31-es és a 4-es számú útról, valamint a Keleti pályaudvarról vasúttal, a Budapest–Újszász–Szolnok vonalon. Elsô okleveles említése 1352-bôl származik. A XIV. század óta több birtokosa volt. A Rákócziszabadságharc alatt elpusztult település késôbb a Péczely, Fáy és Ráday családok urasága alatt népesül be ismét. A hagyomány szerint itt, az egykori falusi mészárszékben ismerkedtek meg Petôfi Sándor, a költô szülei. Petrovics István, a költô apja a hentesüzletben volt henteslegény, Hrúz Mária, a költô édesanyja pedig a tanítónál dolgozott cselédként. A hajdani hentesüzlet falán lévô Petôfi-emléktábla (Petôfi tér 1.) idôvel elkallódott, de 1991ben pótolták. Az 1848-as forradalom centenáriumán, 1948-ban állították fel Maglód központjában a Petôfi-mellszobrot (Petôfi tér). A község szélén, a temetôben álló evangélikus templom (Sugár u. 66., tel.: 29/325-555) 1776ban kapta mai, torony nélküli, kereszt alaprajzú formáját. Építômestere Jung József és Haber József
A gyömrôi Teleki-kastély

volt. A boltozatos belsôben gazdagon faragott és kiváló szobrokkal díszített oltárépítmény van; képei újabb adományok. Az eredetiek a parókián láthatók. A templom restaurálása során, 1999-ben, a karzat mellvédjén száz évnél idôsebb, ószövetségi jeleneteket ábrázoló freskók kerültek elô. Ugyanekkor a kripta alatt egy ismeretlen eredetû alagútra bukkantak. Közel egy évszázadig folyt a viszály a katolikusok, evangélikusok között a templom hovatartozásáról, amibe még Amurát pasa, a török birtokos is beleszólt – a protestánsok mellett. A klasszicizáló Wodianer-kastély (Kastély köz 2.) építtetôje Wodianer Béla volt, 1867-ben Maglódi elônévvel kapott nemességet. Az 1870ben épült kastély érdekessége a kert felé nézô öntöttvas oszlopos terasz.

GYÖMRÔ
Irányítószám: 2230, a lakosok száma: 11 490

A fôvárosközeli település a 31-es és a 4-es számú útról, valamint a Keleti pályaudvarról vasúttal, a Budapest–Újszász–Szolnok vonalon is gyorsan elérhetô. Az települést 1274-ben említi elôször írásos dokumentum. A XV. században királynéi birtok volt, majd az udvarhoz hû nemesek kegyajándéka lett. A XVII. század végén Kajaly András, késôbb

74

www.vendegvaro.hu

DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK a Starhemberg, Ráday és Fáy családok birtokolták, a XVIII. század végén pedig a gróf Teleki családé lett. II. Rákóczi Ferenc 1705. július 3-án a falu határában mondta el híres beszédét, az ún. gyömrôi pátenst – az Üllô felé vezetô úton ezt emlékhely örökíti meg. A település fejlôdését sokáig a Teleki uradalom határozta meg. A régi településmag is a birtok mellett alakult ki. A XIX. század második felében helyezôdött át a község központja a falu másik felére, ahol több, a századfordulón emelt épület jelzi a fejlôdést (községháza, rendôrség, iskola – volt járási hivatal). Gyömrô 2001-ben városi rangra emelkedett. A város egyik legszebb mûemléke, a Telekikastély (Üllôi u. 3., tel.: 29/330-071) Hild József tervei szerint épült 1834–40 között. A magyar klasszicista építészet egyik legnagyszerûbb alkotása. A zárt tömegû, emeletes épület bejáratát hatalmas jón oszlopok által tartott, elôreugró timpanon hangsúlyozza. II. világháború következményeként majdnem elpusztult, az 1960-as évek elején építették újjá megyei gyermekotthon céljára. A Teleki-kastély egykori bevezetô útja a római katolikus kistemplom mellôl (Ófalu, tel.: 29/300-228) indul. A Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt kisméretû templomot Ürményi Bernát építtette 1777-ben. A copfstílusú épületet finom tagozatok díszítik. Nyolcszögletes alaprajzú hajóját függôkupola boltozza. A templomok melletti domboldalon láthatók az I. és II. világháborús emlékmûvek. A közlekedési utak túloldalán hatalmas nyolcszögû gúlasisakjával az 1818–1824 között épült református templom (Gróf Teleki u. 1., tel.: 29/330-886) hívja fel magára a figyelmet. Boltozatos belsejében látható Antonio Canova – 1829ben carrarai márványból készült – búsuló géniuszt ábrázoló reliefje, melyet Vay Dánielné rendelt szülei emlékére. A Jézus szíve tiszteletére szentelt, XX. századi római katolikus templom (Frangepán u. 32., tel.: 29/330-228) neoromán stílusban épült 1938-ban. Belsejében Kontuly Béla, Aba Novák Vilmos, Jeges Ernô korabeli freskói csodálhatók meg. A templom elôtt különleges formájú harangtorony áll.
Magyarország a hálón

A Tájház (Gróf Teleki u. 162.) egy 1840-es években épült, népies stílusú oszlopos-tornácos lakóházban kapott helyet.
A szobát, konyhát, kamrát hagyományos módon rendezték be. A tárgyak mellett gyûjtik a helytörténeti dokumentumokat is. A fészerben az egykor használatos mezôgazdasági eszközöket és gépeket állították ki. Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 29/331-821

Kirándulásra csábít a település környéke, a Mánya-rét és a Nagy-rét is. Mindkét területen a vizenyôs rétekre és nádasokra jellemzô élôvilág figyelhetô meg. Tavasszal a hazai orchideafélék (kosborok) borítják, ôsszel az ôszi vérfû és a festô zsoltina virít rajtuk. Számos védett madárfajjal is találkozhatunk itt.

ÜLLÔ
Irányítószám: 2225, a lakosok száma: 9750

A településen átvezet a 4-es számú fôút, de vonattal is megközelíthetô a Budapest–Cegléd–Szolnok vonalon. Üllô területe régóta lakott: a rézkorból csôtalpas edény, a bronzkorból nôi sírleletek, gázlómadár csontjából készült furulya, a vaskorból kelta cserépanyag került elô az itt végzett ásatások során. Legjelentôsebb régészeti lelete a 400 sírt magában foglaló két avar temetô. Ma már tényként kezelik, hogy a település neve Árpád fejedelem harmadik fiától származik: Jeleh – Hülek – Illew – Üllô a névváltozás fontosabb állomásai. Elsô okleveles említése 1252-bôl való – ekkor elhagyott puszta volt. Egy 1289-es oklevél szerint már az üllôi nemesek földje. Üllô fénykora Mátyás király uralkodásának idejére esett. 1489-tôl egészen a török idôkig Pest megye alföldi részének volt törvénykezési helye. A Buda visszafoglalása körüli idôkben elnéptelenedett, de 1693-tól ismét lakott. Lakosai közül sokan vettek részt a szabadságharcokban, háborúkban. Petôfi Sándor 1847-ben járt itt, Jellasics 1849 januárjában szállt meg a településen. Egy idôben
75

ÜLLÔ, PÉTERI, MONOR Blaha Lujza is élt Üllôn. Karádi Katalin emigrálása elôtt itt adta utolsó mûsoros estjét. A község központjában a fôút mellett áll a Keresztelô Szent János tiszteletére szentelt, barokk stílusú római katolikus templom (Templom tér 4., tel.: 29/320-038). Homlokzat elôtti toronnyal épült egyhajós formában a XVIII. század közepén. A csehsüveg-boltozatos belsôben a Krisztus megkeresztelését ábrázoló fôoltárkép 1843-ban készült. A mellékoltárok és a szószék igényes barokk alkotások. A templom érdekessége az ún. kunkereszt, amelyet körmeneteken hordoztak a török hódoltság idején. Gyömrô felé továbbhaladva látható az 1844ben épült református templom (Kossuth u. 7., tel.: 29/320-432). Az egyhajós, a homlokzat elé épített tornyú templom klasszicizáló stílusú. Ma már ritkaságnak számít az egykori szôlôkultúra emlékét ôrzô XVIII. századi uradalmi présház (Homok u. 9.). Üllô nevezetessége az Állatorvostudományi Egyetem kutatótelepe a Dóra-majorban, ahol a kutatótelepen magyar háziállatfajok és fajták génbankja, juhsajtfeldolgozó üzem, lovastelep mûködik. A Dóra-major lovasbemutatóiról, versenyeirôl is híres.
A Dóra-majorban

A péteri evangélikus templom

PÉTERI
Irányítószám: 2209, a lakosok száma: 1630

A Gyömrô és Monor között található település elérhetô közvetlenül a 4-es fôút felôl, vagy vasúton: a Budapest–Cegléd–Szolnok vonalon lévô állomásától (Péteri–Hosszúberek) körülbelül 3 kilométerre fekszik. A település elsô írásos említése 1258-ból maradt fenn. A korabeli dokumentumok szerint 1742 elôtt puszta volt. Ebben az évben telepített ide hét szlovák családot Zólyomból, illetve Illésfalváról az akkori földesúr, Bohus Dániel. Az Alapítók emlékmûve (Bohus Dániel tér) a falu központjában, a templom elôtt áll. Az evangélikus templom (Bohus Dániel tér, tel.: 29/314-016), a klasszicista építészet kiemelkedô alkotása Zitterbarth Mátyás építész tervei alapján épült 1822–1830 között. A kapuzat felett látható az építtetô Földváry és Kubinyi család színes, kettôs címere. A kváderezett fôhomlokzatot oszlo76
www.vendegvaro.hu

DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK pokkal alátámasztott párkányzaton ülô félkörablak díszíti. Háromszögû oromdísze felett négyzetes torony van kör alakú kupolás záróépítménynyel. A boltozatos belsôben egységes klasszicista stílusú berendezés látható. A templommal szemben található a többször átépített Földváry-Boér-kúria (Földváry-Boér park 1.). A XVIII. század végén épült és a XIX. század elején átalakított, hajdan U alakú épület egyik szárnyát eklektikus torony is hangsúlyozza. A kúriában kapott helyet a Falumúzeum. Az 1988-ban megnyitott helytörténeti gyûjtemény a helyi nép életet, lakáskultúráját, viseletét, valamint az itteni evangélikus közösség múltjának tárgyait mutatja be. (Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 29/314-023.) A temetôben található a Földváry család szép családi sírboltja, mellette áll az I. világháborúban elesett katonák emlékmûve. Monor felé a község határában horgásztó található. A város fôutcája az elmúlt évtizedekben jelentôsen átépült ugyan, de ma is ôrzi az elmúlt évszázadok építészeti emlékeit. A református templom (Kossuth L. u. 90., tel.: 29/412-638) a korábbi templom alapjainak felhasználásával épült barokk stílusban 1702-ben, majd 1773-ban megnagyobbították. Mai formáját, eklektikus stílusát 1882ben kapta. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom (Kossuth u. 35., tel.: 29/412-223) klasszicizáló késô barokk stílusban épült 1800–1806 között. Az egyhajós, középtornyos, jó arányú templom boltozatos belsejében klasszicista szószék és a XVIII. század végén készült oszlopos fôoltár látható. Korábban egyházi intézmények vették körül (plébánia, iskola, legényotthon, kántorház), de ezek jelentôs részét a városrendezés során lebontották, illetve átalakították. A 1842-ben emelt, klasszicista stílusú, festett Nepomuki Szent János-szobor és védôháza újabb helyre, a templom bal oldalára került.
A II. világháború áldozatainak emlékmûve (Kampfl József alkotása)

MONOR
Irányítószám: 2200, a lakosok száma: 18 480

A Budapest közeli város megközelíthetô a 4-es számú fôúton, vagy vonattal a Budapest–Cegléd– Szolnok vonalon. Elsô okleveles említése III. Béla király uralkodása idejébôl, az 1170-es évek végérôl maradt fenn. Korábbi településnek nincs nyoma, csak népvándorlás korabeli szórvány leletek kerültek elô. A király a királynéval, Antiochiai Annával érkezett francia lovagok közül Aynard lovagnak adományozta Monort, Perbált és Zsámbékot. Majd 1909-ig az egri káptalan volt Monor földesura, a Monori erdônek pedig 1933-ig. A lakosság sokszor menekült a háborúk hadai elôl a dombok közé. A vidék legmagasabb dombja a Strázsa-hegy nevet kapta, mert a monoriakból szervezett ôrség innen tartotta szemmel a környéket. Az itteni lakosok kivették részüket a Rákóczi-szabadságharc csatáiból és az 1848–49-es szabadságharcból is. Újabbkori fejlôdése a pest–szolnoki vasútvonal megnyitásával kezdôdött. A nagyközséget 1989ben várossá nyilvánították.
Magyarország a hálón

77

MONOR, CSÉVHARASZT, PILIS A város történetét, a környék régészeti és néprajzi anyagát bemutató Helytörténeti Kiállítás (Kossuth Lajos út 84.) 2000 novemberében nyílt meg. (Nyitva: Sze 9-tôl 13 óráig, P 13-tól 16 óráig, Szo 11-tôl 16 óráig, tel.: 29/413-212.) A városi bíróság eklektikus épülete elôtt áll 1907 óta Kossuth Lajos mellszobra. Monor legöregebb iskolájának elôdjét 1567ben alapította a református egyház. Az iskola 1909-ben költözhetett be a ma is használt épületébe (Kossuth Lajos u. 96.). A tanulók és a nevelôk által összegyûjtött tárgyi és írásos emlékekbôl 1984-ben iskolatörténeti kiállítás, Iskolamúzeum nyílt. (Nyitva: tanítási idôben, tel.: 29/410-717.) A fôutcát az 1930-as években épült, nyerstégla burkolatú evangélikus templom (Kossuth u., tel.: 29/410-108) zárja le. A város egyik kincse a Strázsa-hegyi pincesor, ahol egy felmérés szerint 98, építészetileg értékes, eredeti, XIX. századi állapotában megmaradt, és 132, részben átalakított, de így is jelentôs borospince tekinthetô meg. Jellemzôje a pincéknek az ún. gádorok (földdel borított pinceboltozatok) sora. A környék kedvelt kirándulóhelye – a Strázsahegyen kívül – a Forrás-völgy, amely mikroklímája és ritka növényzete miatt védett terület.

Tartós szegfû

CSÉVHARASZT
Irányítószám: 2212, a lakosok száma: 1450

A települést Monor felôl közelíthetjük meg a 4-es fôútról leágazó bekötôúton. Csévharasztot korábban Pusztacsévnek nevezték. A „Csév” elôtag személynévbôl keletkezett, a „haraszt” pedig tölgyes, bozótos területre enged következtetni. Elsô okleveles említése 1280-ból maradt fenn. A török idôkben elpusztult falu helyét pusztaként használták, és csak a XIX. század végén szervezôdött ismét községgé. Az évszázadok során többször elnéptelenedett a környezô pusztákból kialakult település. Számos birtokosa volt. Önálló községgé 1950-ben alakították Csévharasztot, hozzácsatolva a szomszédos Pótharasztot is.
78

Az itteni település korai létezésére utal a XV. századi templomrom. Az egykori templomot a hagyomány szerint a husziták építették, valószínûleg a török idôkben pusztulhatott el. Romjai a Nagykôrösi országút mellett láthatók, körülötte késôbbi sírokat találunk. A Csévharaszthoz tartozó Wekerle-majorban a XIX. század végén, népies klasszicista stílusban épült a Wekerle-kúria. A földszintes épület homlokzatának dísze a kilencoszlopos, boltíves tornác. Az egykori kúriában 1945 után lakások voltak, majd a téesz kezelésébe került az épület. A település elsôsorban természeti értékeirôl ismert. Az egykori Duna–Tisza közi tölgyesek néhány állomány kivételével megsemmisültek.
A megmaradtak egyike az 1939-ben védetté nyilvánított csévharaszti tölgyes. A csévharaszti gyertyános pedig a legrégebbi védett területek közé tartozik. Ez a jellegzetes szürke kérgû, bordás törzsû gyertyán általában a hûvösebb éghajlatú domb- és hegyvidéki erdôkben található. A gyerwww.vendegvaro.hu

DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK
tyán mai alföldi elôfordulása vegetációtörténeti szempontból érdekes, meglehetôsen ritka. A csévharaszti ôsborókás országos jelentôségû védett terület. Az itteni meszes homokbuckákon tenyészô tipikusan alföldi nyáras-borókást 1940-ben nyilvánították védetté. Ez a terület mindig klasszikus helye volt a botanikai kutatásoknak. Kitaibel Pál itt fedezte fel, és ennek alapján írta le a lilapiros virágú tartósszegfût. A terület 1967 óta a Nemzetközi Biológiai Program egyik hazai mintaterülete. PILISI
HÍRESSÉGEK

A településen született Gubányi Károly 1867-ben, aki mint vasútépítô mérnök részt vett a szibériai, mandzsu és az ausztráliai vasút építésében. Innen származik az íróként ismert Pilisi (Schumajer) Róza, akinek baráti köréhez tartozott Krúdy Gyula is.

A nagykôrösi születésû Balla Károly – az MTA tagja – volt az, aki a XIX. században a futóhomokot erdôtelepítéssel megkötötte. A mai erdô léte elsôsorban az ô munkásságának érdeme. Az elismert szakember itt hunyt el 1873-ban. Emlékét kegyelettel ôrzik a községben. Balla Károly szobrát, melyet Polyák Ferenc fafaragó tölgyfából készített, 2002-ben állították fel.

PILIS
Irányítószám: 2721, a lakosok száma: 9060

A 4-es számú fôút áthalad a településen, és vasútállomása is van a Budapest–Cegléd–Szolnok vonalon. Ez a környék régóta lakott hely. Ezt bizonyítja az itteni régészeti lelôhelyek sokasága. Bronz- és vaskori leleteket, a II. századból szarmata halomsírt tártak fel a régészek. A VII–VIII. századból avar és honfoglalás kori sírokat is találtak. Oklevél elôször 1326-ban említi a települést, ebbôl kiderül, hogy már ekkor is volt itt templom.
BELEZNAY
TÁBORNOK

Beleznay János (1673–1754) a kurucok oldalán harcolt a Rákóczi-szabadságharcban, majd a császári seregben szolgált tovább. Fôleg Mária Terézia trónjának védelmében tüntette ki magát mint vezénylô tábornok. Õ volt 1735-ben a Szegedinác Jovánovics Péró-lázadás egyik leverôje. Az általa toborzott és vezetett huszárezreddel 1742-ben nagy sikereket ért el a poroszokkal szemben. A család pilisi kastélyában 2500 kötetes könyvtár volt.

Ennek a helyén alakították ki 1996-ban a millecentenáriumi parkot és pihenôhelyet. A falu a török idôkben elpusztult, az 1700-as évek elején települtek ide Beleznay János földesúr hívására szlovák nemzetiségû evangélikusok. A pilisi Beleznay-kastélyt (Kossuth u. 31., tel.: 28/498-111), az U alakú barokk stílusú épületet itáliai mesterrel terveztette 1710 körül az itteni földesúr Beleznay János tábornok, Grassalkovich Antal sógora. A XIX. század második felétôl 1945-ig a Nyáry család tulajdona volt a kastély. A szakemberek szerint az épület a Mária Terézia-kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedô példája. A még jelentôs méretû park közepén álló emeletes fôépületet kétoldalt tornyok fogják közre, melyekhez földszintes oldalszárnyak csatlakoznak és alkotnak hangulatos belsô udvart. Az egyik toronyszobában már az 1970-es évek során, illetve legutóbb a lépcsôházban tártak fel XVIII. századi díszítôfestést. Számos író vendégeskedett a kastélyban, köztük Kármán József, aki 1790-ben itt írta a Fanny hagyományai címû mûvét, az elsô magyar lélektani regényt. A II. világháború után elôször leányotthon, majd nevelôintézet került az épületbe, ma Általános Iskola és Diákotthon. A másik Beleznay-kastély megmaradt épületrészei is a Luther téren láthatók. Az egykor patkó alakú, részben emeletes, saroktornyos épület 1748-ban épült, feltehetôleg Mayerhoffer tervei alapján. A pilisi községháza (Kossuth u. 47., tel.: 29/498-142) népies klasszicista stílusban épült a XIX. század elsô felében. Mára már beüvegezett lámpacilinder formájú oszlopok láthatók itt. Az evangélikus templom (Kossuth u. 26., tel.: 29/498-134) több lépcsôben épült a XVIII. század végén, jórészt a Beleznay család költségén. Homlokzat elôtti tornyát vasrácsos mellvéd díszíti. Bol79

Magyarország a hálón

PILIS, NYÁREGYHÁZA, ALBERTIRSA tozatos belsejében íves nyíláson nyugvó karzatok vannak. Szószékkel egybeépített oltára 1903-ban készült klasszicista elemek felhasználásával. Mellette a falon a Beleznay család díszes emléktáblája látható, kriptájuk a templom elôtt van. A környék kiemelkedô természeti értéke a Gerje-patak forrásvidéke, mely az igen ritka síkvidéki források egyike. Lápi tôzeges területéhez közvetlenül kapcsolódik a millecentenáriumi emlékpark. 1844-ben. Halála után a kereskedôként és hadiszállítóként meggazdagodott, görög származású Mannó család vette meg. Õk emeltették 1910ben a második szintet, és alakíttatták át az épületet eklektikus stílusban. Az egykori Wekerle-kúria (Dózsa Gy. u. 5., tel.: 29/490-010) klasszicista stílusban épült 1830ban. Wekerle Sándor miniszterelnök a XIX–XX. század fordulóján vette meg a kúriát Fabiny Teofiltól, a Tisza-kormány egykori igazságügyminiszterétôl. A II. világháború után, templom hiányában, a katolikusok kapták meg az épületet, és ma is római katolikus plébánia és misézôhely. A közösen használt református és evangélikus templom (Nyáry Pál u. 28. tel.: 29/490-021) késô barokk stílusban épült a XIX. század végén. A temetô melletti platánfasor végén található Nyáry Pál sírja, mellette nyugszik élettársa, az 1854-ben elhunyt nemzetközi hírû koloratúrszoprán énekesnô, Schodelné Klein Rozália. A Nyáry Pál Általános Iskola elôtt áll Schodelné Kiss Rozália-szobra (Nyáry Pál u. 28.). Az operaénekesnô és Nyáry Pál viharos szerelme hosszú ideig foglalkoztatta a reformkori nemesi közvéleményt. Nyáregyházi „számûzetésben” töltötte életének utolsó évtizedét az 1955-ben elhunyt primadonna, Fedák Sári.

NYÁREGYHÁZA
Irányítószám: 2723, a lakosok száma: 3200

Pilis felôl közelíthetô meg a Pilist Újhartyánnal összekötô úton. A községrôl az elsô adatok a XV. század elejérôl ismertek. A falu a XVI. században elpusztult. A XVIII. században a Nyáry család birtoka lett, ekkor népesült be újra. A XIX–XX. században a Nyáry család mellett többek között Mannó Istvánnak volt itt birtoka. A Nyáry-kastély (Dózsa Gy. u. 30.), a család elsô, máig is ismert kúriája a XVIII. század végén épült klasszicista stílusban. Az impozáns méretû, az udvari oldalán 10 oszlopos tornáccal övezett épületet az új kastély (Manno-kastély) megépülte után egy darabig még a család használta, majd eladták. A II. világháború után jelentôsen átalakították. A szomszédos Mannó-kastély (Mátyás király u. 1., tel.: 29/490-015) emeletes épülete jelenleg óvoda. A kastélyt Nyáry Pál kezdte építtetni
NYÁREGYHÁZI NYÁRY PÁL Nyáry Pál (1806–1871) liberális nemesi politikus, 1835-tôl Pest megye fôjegyzôje, majd alispánja. Kossuth híve, a szabadságharcban való részvétele miatt 10 évi várfogságra ítélték, 7 évig raboskodott Josephstadtban. 1856-ban kiszabadult és birtokán gazdálkodott. 1861-ben ismét elsô alispán, 1865–68ban a Tisza–Ghyczy-párthoz csatlakozott, de egyre inkább háttérbe szorult. Öngyilkossággal vetett véget életének.

ALBERTIRSA
Irányítószám: 2730, a lakosok száma: 10 590

A régi 4-es számú fôút áthalad a településen, de a fôút mai nyomvonala már elkerüli, arról bekötôút vezet a nagyközségbe. Vonattal is kényelmesen megközelíthetjük a Budapest–Cegléd–Szolnok vonalon. A mai település két, korábban különálló falu, Alberti és Irsa egyesítésébôl jött létre 1950-ben. Irsát már 1368-ban említette oklevél. Ez a falu 1597-ben elpusztult. A török hódoltság után, 1700-ban kezdôdött meg az újratelepítése, akkor érkeztek ide az evangélikus szlovák családok. A XVIII. században a Szeleczky család, késôbb az Almássy, majd a Szapáry család a legnagyobb birtokosa Albertinek, Irsát sokáig az Irsayak birwww.vendegvaro.hu

80

DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK tokolják. 1908-ban a két település iparosai már egységes ipartestületet alkottak. Az 1970-es évek végén épült meg a nagyközség határában a Vinyicáról érkezô magasfeszültségû villamosáram fogadóállomása, amely Magyarországon a legnagyobb teljesítményû – ilyen típusú – berendezés volt. Albertiben az egykor hatalmas parkban álló Szapáry-kastélyból ma már csak a díszes kovácsoltvas kapuzat és kerítés látható (BajcsyZsilinszky u.). A XIX. századi klasszicista kastély többször átépített maradványát a 80-as évek végén bontották le. A közeli katolikus temetôben található a ma már ravatalozóként használt Szapáry-kápolna. A Szapáry család Ybl Miklóssal építtette 1860-ban – romantikus stílusban – Almásy Rozália emlékére a kápolnát. Rozália, Almásy Jánosnak, Alberti XIX. századi földesurának volt a lánya, aki férjhez ment gróf Szapáry Ferenchez. A kápolna téglából épült, a fontosabb elemeit terméskôbôl faragták. Rendkívül értékes a homlokzat bélletes kôportálja. A kapuzat fölött kettôs címer van, az Almásyaké és a Szapáryaké, összefogja ôket a kilencágú grófi korona. A szentélybôl félköríves ajtók nyílnak a sekrestyébe és az altemplomba, ahol a szarkofágokat két oldalon falazták be. Az alberti településrészen a fôút látványát az 1778-ban épült, barokk stílusú evangélikus templom (Pesti u. 110., tel.: 53/370-179) uralja. Fôhomlokzata és tornya gazdagon tagozott kialakítású. Boltozatos belsejében klasszicista szószékoltár látható. A szomszédos paplakban született Tessedik Sámuel, a híres botanikus, amelyet emléktábla örökít meg. Az irsai településrészen álló barokk stílusú római katolikus templom (Köztársaság tér 2., tel.: 53/370-368) a XV. századi templom maradványait felhasználva az 1700-as évek közepén készült el. Az eredeti templomot Irsay Margit Szent Margit tiszteletére építtette, a fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint valamikor 1447 elôtt. A török kiûzése után, az idôközben romossá vált templomot Zlinszky József 1744-46-ban a meglévô falak részbeni felhasználásával újjáépíttette. Az
Magyarország a hálón

Tessedik Sámuel szülôháza

új templomot Urunk színeváltozása tiszteletére szentelték fel. A kertjében álló Nepomuki Szent János-szobor a XVIII. században készült barokk stílusban. A fekete-fehér, kopott festésû szobor köré egy nyerstéglás, csúcsíves köpönyeget emeltek. A XIX. században, klasszicizáló késô barokk stílusban épült az irsai zsinagóga (Hunyadi u. 7.). Az épület az utóbbi idôben raktárként mûködött. A Faluház (Tó u. 9.) a település múltját, fôként a XVIII. században ide telepedett szlovákok mindennapjait, szokásait mutatja be, valamint itt láthatók a település nevezetes szülöttjének, Tessedik Sámuelnek (1742–1820) az emlékei is. (Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 53/370-713.) Az Irsay családot 1407-ben már mint Alberti és Irsa birtokosát említi egy oklevél. Az Irsaykúria (Irsay K. u. 2., tel.: 53/370-175) 1820– 1830 között készült el, az építtetô Irsay Károly volt. Itt mûködött 1945-tôl a tanács, majd a polgármesteri hivatal. Irsay András udvarháza (Luther u. 2., tel.: 53/370-501) 1871-ben épült, ebben kapott helyet a zeneiskola. Az L alakú földszintes Nagy-kúria (Pesti u. 2.) a XVIII. század végén épült. A hagyomány szerint Horthy István lovassági tábornok hadnagy korában az albertirsai huszárszázadban szolgált, és ebben az udvarházban lakott. 1945 után olajütô81

ALBERTIRSA, PUSZTAVACS, CEGLÉDBERCEL A valamikori „agyagosban”, a löszfalba vájt üregekben évente, május elejétôl ôszig mintegy 50–60 pár gyurgyalag él. Ez Közép-Európa legnagyobb gyurgyalagkolóniája. Az albertirsai strandfürdô (Dolina u. 2., tel.: 53/370-483) kiváló pihenési lehetôséget kínál, és magas nátrium-klorid, hidrogén-karbonát tartalmú, jódos gyógyvizével a mozgásszervi és nôgyógyászi panaszokkal küzdô betegeknek nyújt enyhülést.

PUSZTAVACS
Irányítószám: 2378, a lakosok száma: 1490

Gyurgyalagok

malom mûködött itt, majd lakatlanná vált az épület. Kedvelt kirándulóhely a község határában a Dolina-, a Hársas-, s a közöttük meghúzódó Kisasszony-völgy, valamint a halastó. A Duna–Tisza közére benyúló Gödöllôidombság peremén található a védett Hársas-völgy, amely egyedülálló erdôtársulás maradványait ôrzi. Így például hársas-tölgyest, melyhez hasonló az orosz középsô erdôsztyepp-övezetben található. A Gödöllôi-dombvidék és az Alföld találkozásánál több helyen láthatók az egykori erdôssztyepp-növényzet foltjai. A védett Dolina-völgy nevezetes, tipikus erdôsztyeppei növénye a hatalmas virágszônyeget alkotó és sokszor a hó alól nyíló tarka sáfrány.
BISMARCK
TÖLGYE

A Dánszentmiklós és Örkény között fekvô település a 4-es számú fôútról Albertirsán át érhetô el, az M5-ös autópálya felôl az örkényi kijárónál. A település elsô okleveles említése 1274-bôl származik. Az egykor virágzó mezôváros a török korban elpusztult, újbóli benépesítését a XIX. században a Koháry-Coburg hercegi család szervezte meg.
Emlékjelek az ország közepén

Irsán, a római katolikus templom melletti iskola, az egykori zárda udvarán áll egy hatalmas tölgyfamatuzsálem. A néphagyomány szerint 1852-ben e fa alatt pihent meg magyarországi utazásai során Otto von Bismarck, német birodalmi kancellár.

82

www.vendegvaro.hu

DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK

Pusztavacs akkor lett igazán ismert település, amikor – egy 1968 évi kezdeményezést követôen – a térképészek kiszámították, itt van Magyarország földrajzi középpontja. Pontosan az északi szélesség 47 fok 11’ és a keleti hosszúság 19 fok 30’ koordináták által meghatározott helyen. Ez a természetvédelmi terület a falutól északi irányban mintegy fél kilométerre található. A természetbarátok kezdetben nemzeti színnel díszített oszlopa helyén 1978-ban – Kerényi József építész tervei alapján – 11 m magas nyolcszögû gúla épült. Sok turista érkezik ide, és a torony környéke közkedvelt rendezvényhelyszín. A szép, erdôs vidék önmagában is vonzó. A falu közepén áll az 1440 körül épült gótikus templom tornyának maradványa (Hunyadi tér). A 12 m magas falazatok anyaga kô és tégla. Elôtte a 13 aradi vértanú emlékére készült kopjafás szoborcsoport áll.

A pusztavacsi templomrom és az aradi vértanúk kopjafái

CEGLÉDBERCEL
Irányítószám: 2737, a lakosok száma: 4610

Az Albertirsa és Cegléd között található Ceglédbercel megközelíthetô a 4-es számú fôúton, vagy a vonattal a Budapest–Cegléd–Szolnok vonalon. Etimológiailag a Barszil török törzsnévbôl ereMagyarország a hálón

deztethetô helység elsô okleveles említése 1281bôl maradt fenn. A török uralom idején elpusztult falu – Cegléd pusztájaként – az óbudai apácák birtokába került. Csak késôbb, 1785-ben telepítették be német lakosokkal. A kapitalizálódás korától a lakosok – kihasználva a vasút lehetôségeit – a fôvárosi munkahelyeken kerestek megélhetést. Feltûnôen sokan dolgoztak a vasútnál, így Bercel valóságos „vasutas falu” lett. A fôútra merôlegesen álló, Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templom (Petôfi u. 3., tel.: 53/378-034) 1801–1804 között épült késô barokk stílusban. Mai tornya 1854-ben készült. Az 1996-ban megnyílt falumúzeum (Pesti u.) segítségével megismerhetjük az egykori ceglédberceli emberek életét, szokásait, az otthonok berendezését, a sváb lakosság hagyományait, népmûvészetét. (Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 53/578-565). A horgászat kedvelôi a Gerje-patak árterén tôzegbányászás során keletkezett horgásztavaknál hódolhatnak szenvedélyüknek. Ruttner Farm (Szél u. 1–5., tel.: 53/378-510) istállójában több versenyló áll. Ezek rendszeres résztvevôi a hazai és nemzetközi díjugratóversenyeknek.
83

CEGLÉD

CEGLÉD
Irányítószám: 2700, a lakosok száma: 37 170

A fák és a virágok városának mondják Ceglédet, de hozzátehetnénk: a hôsi múlt városa is. Dózsa György ceglédi beszéde mára tananyag lett, és ma is büszkék arra az itt élô emberek, hogy ôseik – a parasztvezér hívószavára – csatlakoztak a sereghez. Ugyanilyen tisztelettel ápolja a város a Kossuth-kultuszt is, és mindenki, aki idejön: elzarándokol a Kossuth-szoborhoz, és megnézi a róla elnevezett múzeum kiállításait. De a múltidézés mellett pihenésre, szórakozásra is számtalan lehetôséget kínál ez a város. A 4-es számú út mellett fekvô település jól megközelíthetô közúton, és vasúton is, a Budapest–Cegléd–Szolnok vonalon. Neve feltehetôen a cigle, cegle (fûzfajta) szóból ered. Elsô okleveles említése 1290-bôl maradt fenn. A régészeti kutatások szerint határában mintegy tíz, a tatárjárás során elpusztult Árpádkori falu emlékeit rejti a föld. A falu 1364-ben mezôvárosi rangot kapott, 1368-ban lett a klariszsza apácák birtoka. Az 1500-as évek elején az apácák tiszttartója és a ceglédiek között viszály keletkezett a túlzott adóztatás miatt. Így azután Mészáros Lôrinc pap vezetésével – a korabeli feljegyzések szerint – közel kétezer ceglédi csatlakozott Dózsa parasztseregéhez. 1514-ben a város piacán, a mai Kossuth téren mondta el Dózsa György híres beszédét (bár a történettudomány vitatja ennek a hagyománynak a hitelességét). A felkelés céljait Dózsa György Ceglédi kiáltványa fogalmazta meg. A törökuralom 1526-tól 1685-ig tartott, majd a XVI. század vége felé a törökkel szövetséges tatárok elpusztították a települést. A néhány év múlva visszatérô lakosok újjáépítették a várost és virágzó mezôgazdaságot teremtettek. A török uralom utolsó éveikben, Buda visszafoglalása idején azonban ismét menekülniük kellett, öt évig Nagykôrösön húzták meg magukat. A Rákóczi-szabadságharc alatt a település többször gazdát cserélt. A gazdasági fejlôdés elsô jelentôs eseménye 1847-ben a Pest és Szolnok közötti vasútvonal megépítése és megnyitása volt. Az 1848–49-es szabadságharc alatt sok ezer ceglédi mondott igent Kossuth hívószavára, aki 1848. szeptember 24-én mondta el híres ceglédi toborzó
84

beszédét. A város azóta is nagy tisztelettel ápolja Kossuth hagyományait. A ceglédiek 1877-ben száztagú tisztelgô küldöttséget küldtek Turinba (Torino), hogy átadják Kossuthnak országgyûlési képviselôi megbízólevelét, és hazatérésére bírják,
A Dózsa-emlékmû

www.vendegvaro.hu

DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK de hasztalan. Kossuth halála után fiát, Ferencet választotta képviselôjévé a város. A város központjában áll a Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus templom (Kossuth tér, tel.: 53/378-034), amely 1822–1825 között épült klasszicista stílusban Homályossy (Tunkel) Ferenc tervei alapján. A tornyán tûzjelzô erkély fut körbe. Érdemes megnézni a belsô berendezést: fôoltára és az angyalszobrok Dunaiszky Lôrinc alkotásai, a seccók festôje Chiovini Ferenc. A templom szomszédságában található a római katolikus parókia XVIII. századi mûemlék épülete. A katolikus templom mögött álló Dózsa-emlékmû (Kossuth tér) Somogyi József Kossuth-díjas szobrászmûvész alkotása. Nemcsak Dózsa Györgynek, az 1514-es parasztháború vezérének, hanem az itteni támogatóinak is emléket állít az 1972. június 25-én, országos ünnepség keretében leleplezett kétalakos szobor. Ezen a téren áll a XVIII. század végén készült, 1896-ben renovált Szentháromság-szobor, Kiss György alkotása. A hatszögletû oszlopot szobrokkal díszített voluták támasztják. A Kossuth teret Márkus Ágoston és Illés Gyula tervei szerint 1893-ban épült városháza eklektikus épülete zárja le. Az új városháza építésérôl a közgyûlés 1889. november 23-án döntött. A testület a helyét is kijelölte: a Jászberényi út – Kossuth tér – Vasút utca által határolt területet választották. Pontosan meghatározták: „az új épület egyemeletes lesz, melytôl eltérni csak annyiban lehet, amennyiben a közgyûlési terem magassága az eltérést kívánatossá teszi”. Eldöntötték, „az emeleten hivatali helyiségek kapnak helyet, a földszinten pedig üzletek lesznek”. A 15 pályamû közül a bírálóbizottság Márkus Ágoston és Illés Gyula budapesti építészek munkáját tartotta a legjobbnak. Végül is 1893-ban készült az egyemeletes középrizalitos – felette kétsíkú tetôvel – legömbölyített, kis kupolával fedett, kiemelt sarkokkal kiképzett impozáns építmény. A fôbejáraton keresztül jutunk az oszlopcsarnokba (aulába), ahonnan díszlépcsô vezet az emeleti galériás díszteremhez. A városházát 1993-ban a centenárium alkalmából felújították, 1995-ben pedig esti díszkivilágítást kapott.
Magyarország a hálón

A református nagytemplom

A város másik jelentôs tere a közeli, négyzetes formájú Szabadság tér, ahol a református és evangélikus templom uralja a környezetet. A karcsú tornyú, 1896-ban épült neogótikus stílusú evangélikus templom (Szabadság tér, tel.: 53/317-886) tervezôje Sztehlo Ottó volt. A kéttornyos, görögkereszt alaprajzú, késô klasszikus stílusú református templom (Szabadság tér, tel.: 53/311-340) 1835 és 1870 között Hild József tervei szerint épült fel, a mainál egyszerûbb formában. A millennium idôszakában jelentôs mértékben átépítették Balázs Ervin 1894-ben készített tervei alapján. Az impozáns templomot az 1936. évi tûzvész után építették mai, jellegzetes kupolás formájára A templom kupolájának külsô magassága 60 m, a belsô tér hossza 40 m, szélessége 33 m. A református templom kertjében avatták fel 1989. október 23-án az 1956-os forradalom emlékét idézô, a Szabadság fája címû szoborkompozíciót, Varga Gábor keramikusmûvész alkotá85

CEGLÉD, ABONY A Kossuth Múzeum (Múzeum u. 5.) a lokálpatrióták kezdeményezésének köszönhetôen 1917ben jött létre.
Gyûjteménye 1936-ban került a mai helyére, az 1906-ban, a Szegfû u. 5. sz. alatt épült iparbank szép szecessziós palotájába. A múzeum legfontosabb része a Kossuth-relikviákat bemutató gyûjtemény: bútorok, személyes használati tárgyak, írásos, fényképes dokumentumok. A Kossuth Múzeum egyben a környék tájmúzeuma is, ennek megfelelôen igen gazdag a történeti, régészeti, néprajzi anyag. Nyitva: márc. 1-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl 16 óráig, nov. 1-tôl febr. 28-ig K–V 9-tôl 15 óráig, tel.: 53/310-637

Kossuth Lajos szobra

sát. Az országban ez volt ez elsô 1956-os emlékmû. A magyar millennium évében, 2000. október 23-án harangláb került föléje, amelyet Király István asztalosmester készített. Az evangélikus templom elôtt áll az 1902-ben, Kossuth születésének 100. évfordulóján felavatott Kossuth-szobor, Horvay János alkotása. Errôl mintázták késôbb a New York-i Kossuth-szobrot. Közismert Kossuth Lajos és a város szoros kapcsolata, ennek köszönhetô, hogy itt van az ország legnagyobb Kossuth-ereklyegyûjteménye is.
KOSSUTH-ERKÉLY A Kossuth-erkély az egykori, pozsonyi Zöldfa vendégfogadó (eredeti nevén: Hotel Zum grünen Baum) kôerkélye volt, amelyrôl Kossuth bejelentette, hogy a király szentesítette a márciusi törvényeket és bemutatta Batthyány Lajost, az ország elsô felelôs miniszterelnökét.

A református nagytemplom kertjében látható a Kossuth-erkély, melyet mai, új helyére, felújítva, a millecentenárium évében, 1996. szeptember 21-én helyezték el. Eredetileg a pozsonyi Zöldfa fogadóból került Ceglédre a kôerkély. Errôl jelentette be Kossuth a Ferenc József által szentesített márciusi törvényeket, és mutatta be az ország elsô miniszterelnökét, Batthyány Lajost. A zsinagóga (Damjanich u. 3.), a szecessziós építészet jelentôs alkotása Baumhorn Lipót mûépítész tervei alapján épült 1905-ben. A városközpont virágos tereivel, gondozott parkjaival egységes és harmonikus képet ôrzött meg a város múltjából, bár peremterületét az 1970–80-as évek tömeges lakásépítése jelentôsen megváltoztatta. A város üde színfoltja a – vasútállomást a történelmi maggal összekötô – Rákóczi út mentén található park, az egykori polgármesterrôl elnevezett Gubody-kert. A parkban szökôkút áll, a régi szobrokat felújították és újakat is állítottak. A millecentenárium tiszteletére, 1996ban készült el – a szentegyházai mesterembereknek köszönhetôen – a szépen faragott székelykapu, rajta a tiszteletet ébresztô felirat: „Csak tiszta szándék vezesse utad”, valamint az öt székelyföldi testvérváros és Cegléd kopjafája. A fôút mentén magasodik a Kossuth Lajos Gimnázium (Rákóczi u. 46., tel.: 53/311-293) 1903ban átadott, Pártos Gyula által tervezett szecessziós
www.vendegvaro.hu

86

DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK épülete. A gimnázium elôkertjében az elhunyt diákok és tanárok emlékét Orisek Ferenc fafaragó kopjafája ôrzi. A második emeleten áll Kossuth Lajos mellszobra, Damkó József alkotásának másolata. A ceglédi református iskola 450. évfordulóján, 1995-ben nyílt meg az Iskolatörténeti és Egyházmûvészeti Múzeum (Szív. u.1.), amely a református iskola és egyház történetének dokumentumait gyûjti és mutatja be. (Nyitva: tanítási idôben H–Cs 8-tól 16 óráig, P 8-tól 14 óráig, tel.: 53/311-963.) Az ország múzeumai között is különlegességnek számít a ceglédi Dobmúzeum (Szabadság tér 5.), ahol számtalan különleges és értékes hangszert láthatunk. (Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 53/321-068.) A hivatalosan Ceglédi Természetrajzi, Vadászati Múzeum és Oktatási Stúdió (Bede szél 5.) alapítója Ujházi György ceglédi vállalkozó, vaPókbangó

dász. Az egykori fogadó helyén létesült múzeum a Szent Hubertus Park szomszédságában található. A fôként fából kialakított belsô tér különleges élményt nyújt a különbözô vadászati eszközökkel, kôzetekkel, trófeákkal, preparált állatokkal és madarakkal, illetve ezek természethûen felépített élettereivel. A termálfürdô (Rákóczi út 33., tel.: 53/505000) jódos hévize kúrákra, a strand szórakozásra és sportra kiválóan alkalmas.
Cegléd határában a 4-es úttól északra lévô részen a Duna–Tisza közre jellemzô szikes tavak, mocsarak, idôszakos vízborítású szikes legelôk maradtak meg. A terület növényi ritkaságokat ôriz. Ilyen például a legelôk ôszi színeit meghatározó sziki ôszirózsa, a magyar sóvirág vagy a pókbangó. A vidék a parti madárfajok kedvelt költô- és vonulóhelye. Gyakori a bíbic, a nagy goda, a piroslábú cankó, és rendszeresen megjelenik a gulipán és a gólyatöcs is.

ABONY
Irányítószám: 2740, a lakosok száma: 14 860

A Pest megye határán, Cegléd közelében lévô város megközelíthetô a 4-es számú fôúton, vagy vasúton, a Budapest–Szolnok–Cegléd vonalon. A kéttornyú várost Kodály Zoltán Háry János címû zenemûvébôl is ismerhetjük. A kutatások szerint területe a honfoglalás óta lakott. Elsô írásos említése 1238-ból maradt fenn. A XV. század közepétôl a Vezsenyi család birtoka volt, késôbb Magyar Balázsé, majd az ô halála után Magyar Benigna és férje, Kinizsi Pál lett a tulajdonos. Mária Terézia 1748-ban mezôvárosi rangra emelte. Több kúriája maradt fenn a XIX. századból. Ezek a nemesi kúriák ma is városképi jelentôségûek. A XIX. század közepén a város fejlôdését felgyorsította a Pest és Szolnok közötti vasútvonal megépítése. A község hét évtizeden át (1950-ig) az abonyi járás székhelye volt. A városi rangot 1993ban kapta meg ismét. Itt alakult az ország elsô falusi zeneiskolája.
Magyarország a hálón

87

ABONY, KÔRÖSTETÉTLEN A Márton család tagja volt Márton Ferenc, írói álnevén Abonyi Lajos, a település híres szülötte. A szinte párhuzamos Jókai utcában található a – gyermekotthonként hasznosított – Lavatkakúria, amely 1800 körül épült, de 1850 körül átépítették. A közeli Vasút utcában a XVIII. századi magtár (Vasút u. 16.) szépen ívelô oromfala hívja fel magára a figyelmet. Az épületben és udvarán kapott helyet az Abonyi Lajos Falumúzeum. Létesítésének terve a szabadságharc centenáriuma alkalmából született. Alapítása 1959-ben, megnyitása pedig 1967-ben történt. A kétszintes granárium a község iparosainak jóvoltából teljesen megújult.
A gyûjtemény bemutatja az abonyi tanyavilág parasztságának életét, munkaeszközeit, megtekinthetjük a kismesterségek, a kötélgyártó, a szíjgyártó és a takács mûhelyének felszereléseit is. Gazdasági udvarában cséplôgép, kocsik, szánok, ekék, hengerek, járgányok láthatók. Állandó kiállítások: Az abonyi tanyák üzenete – a tanya körüli jószágtartás, a szôlômûvelés, a szemnyerés és a magtisztítás eszközei; Barangolás régi emlékek között – a hagyományos szoba-konyhakamra berendezése, tésztakészítés, kenyérsütés, tejfeldolgozás és disznóvágás; Filó Mihály kovácsmester mûhelye. A Téglagyár telepén (Kécskei út 23.) „jegyestéglákból” és a téglagyártás eszközeibôl állandó kiállítást, Téglatárat hoztak létre. Szobabelsô a város falumúzeumában

Városkapu

A Szent István tiszteletére szentelt római katolikus templom (Kossuth tér 14., tel.: 53/360-045) 1773–1785 között épült barokk stílusban. A csehsüveg-boltozatos belsôben a fôoltárt Sperer Mihály készítette 1800-ban. Szent Istvánt ábrázoló oltárképe a XIX. század közepérôl való. A templom melletti Nepomuki Szent János-szobrot tönkrement állapota miatt másolattal pótolták. A Kossuth tér ápolt parkjában állították fel az I. és II. világháború abonyi áldozatainak emlékmûvét. A tér túloldalát az 1905-ben épült polgármesteri hivatal zárja le. A tér közelében van az 1785-ben épült, késô barokk stílusú református templom (Kálvin u. 2., tel.: 53/360-025), amely – a katolikus templomtorony párjaként – Abony szimbólumává is vált. A belsôben a karzatok alját a régebbi templomból átmentett festett famennyezet díszíti. Ezen az utcán épült 1824-ben a klasszicista stílusú Sivó-kúria (Kálvin u. 10.), amelynek fôhomlokzatát erôsen kiugró oszlopos portikusz tagolja. A hátsó homlokzatot kétoszlopos tornác gazdagítja. A kúria ma az egykori parkban kialakított strandfürdô (tel.: 53/360-158) központi épülete – a város egészségmegôrzô központja –, ahol számtalan kezelési lehetôség várja a pihenni és gyógyulni vágyókat. Folytatva utunkat az 1830 körül épült, klasszicista stílusú Márton-kúriához érkezünk (Kálvin u. 11.), amelyet iskolai étteremként hasznosítottak.
88

www.vendegvaro.hu

DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK
A gyûjteményt a névadó fiának, dr. Márton Lajos régésznek, valamint az Abonnyal kapcsolatban állt személyiségeknek a hagyatéka egészíti ki. Nyitva: K–V 9-tôl 16 óráig, tel.: 53/360-096 HÍRES
ABONYIAK

Az utca túloldalán van Kostyán Andor kúriája (Vasút u. 15.), amelyet klasszicista stílusban épített 1841–1842-ben Szvacsina (Svaczina) József. Az épület jellegzetessége, hogy utcai homlokzatát félköríves záródású vaktükörrel díszített ablakok tagolják, amelyeket pilaszterek fognak közre. Széles tornác fut végig az udvari oldalon. Az egykori kúriában késôbb lakást és fogorvosi rendelôt alakítottak ki. Az udvar felé nagy, elôreugró portikusszal épült a Györe-kúria (Kécskei u. 2.), amely viszonylag magas talapzata miatt szinte kétszintesnek hat. A volt Fábián-Bergkúria (Nagykôrösi út 10.) 1786-ban épült copfstílusban, utcai homlokzatának sarkain a homlokzatból kiugró nyolcszögletû manzárdtetôs szobákkal. Az épületben szociális otthon mûködik. A város délkeleti kivezetô útja mellett épült fel a Tudományos Akadémia fô mecénása, a Vigyázó család kastélya és kúriája. A klasszicista Vigyázókastély (Tószegi u. 54.) épületét jón oszlopos portikusz hangsúlyozza. Az utca túloldalán a terepszintbôl kissé kiemelkedve áll a barokk stílusú Vigyázó-kúria (Tószegi u. 51.). Az épület alatti hatalmas dongaboltozatos pincében galériát rendeztek be, amelyet a múzeum mûködtet. Az egykori parkból csak kis töredék maradt. A központtól keleti irányban az 1843-ban, klasszicista stílusban épült Ungár-kúria (Szolnoki utca 3.), és a vele szomszédos telken álló, valószínûleg Landherr András tervei szerint 1825-ben épült klasszicista zsinagóga (Deák F. u. 4.) érdemel figyelmet. A református temetôben régi síremlékek között található a XIX. század elejérôl származó klasszicista stílusú Tallián-sírkápolna. A Tallián-kúriát (Jókai u. 6.) Tallián Ádám építette 1800 körül, kora klasszicista stílusban. 1850 körül Szvacsina (Svaczina) József tervei alapján átépítették. 1970-ben az épületet egy új szárnynyal bôvítették. A II. világháború után nevelôotthon került az épületbe.
Magyarország a hálón

A város szülötte Abonyi Lajos (eredeti nevén Márton Ferenc 1833-1898) népdalgyûjtô, színmûíró, a település elsô monográfusa. Szintén itt született Gyulai Gál Miklós 1848-as honvédtábornok, Háy Gyula (1900–1975) író, mûfordító. Abonyban élt Horváth Mihály történész, aki itt volt káplán. Koszta József festômûvész a XX. század elején töltötte itt alkotóidejét.

A városban gyógyhatású termálvizes strandfürdô (Kálvin J. u. 10., tel.: 53/360-158) mûködik, ahol a lakókocsis és sátoros utazók is megpihenhetnek. A 4-es számú fôút mellett jelentôs kiterjedésû, szépen berendezett parkerdô van, lovaglási lehetôséggel. Horgászati és vadászati lehetôség is van a város határában. Az itteni 192 hektáros természetvédelmi terület jellemzô madara a kékvércse.

KÔRÖSTETÉTLEN
Irányítószám: 2745, a lakosok száma: 920

Abony felôl közúton érhetô el a település. Ezen a területen hamar megtelepedtek ôseink. A NagyPengyom dûlôben bronzkori urnák kerültek elô, valamint középkori település és temetô nyomaira leltek a régészek. A hagyományok szerint itt „verette sátrát hazánk szerzôje, diadalmas Árpád”. A terület a XVII. században a Lorántffy-család birtoka volt, Lorántffy Zsuzsannának, I. Rákóczi Györggyel történt házassága révén került a Rákóczi-család tulajdonába. A török hódoltság után egészen 1950-ig – önálló községgé szervezéséig – Nagykôrös pusztája volt. Itt létesítettek lakható
ARANY JÁNOS
NYOMÁBAN

Arany János költô nagykôrösi évei alatt (1851–1860) többször kilátogatott a tetétleni pusztára, tanártársának, Nagykôrös császári kegyelemmel szabadult 48-as képviselôjének, Tanárky Gedeonnak a tanyájára. Egyik látogatása ihlette a Tetétleni halmon címû költeménye megírására. Egy másik tetétleni tanyán ismerkedett meg Csonka Márton öreg gulyással, akit nemcsak versei, de nagykôrösi szobra is halhatatlanná tett.

89

KÔRÖSTETÉTLEN, KOCSÉR, NAGYKÔRÖS tanyákat, tanyaközpontokat a nagykôrösi kisnemesi gazdák. A falu elsô állandó lakosai is az ide telepített cselédségbôl kerültek ki. Az itteni szikes föld javítása a XX. század elsô felében történt. A Milleneumi emlékmûvet Nagykôrös város képviselô-testülete állíttatta 1896-ban a „Tetétleni halmon” (Nagy-Pengyom) –, ott, ahol a történelmi hagyományok szerint sátrat vert hazánk szerzôje, „a diadalmas Árpád”. A község határában lévô szikes puszta, a Sárigyep egyedülálló növény- és állatvilágával védett terület. A 85 hektáros halastónál színpompás madárvonulások figyelhetôk meg.
KUTYAKAPARÓ Egy XVIII-XIX. századi csárdákat bemutató térkép is jelez Kocsértól Szolnok felé Kaparási csárdát. Más forrásokban szintén elôfordul a Kaparás, Kaparós csárda, Jókai Mór Kutyakaparói csárdának hívja egyik írásában. Nagykôrös és Tetétlen között hat út keresztezôdésében álló csárdát 1847-ben Petôfi is megénekelte: „Kivül-belül szomoru csárda ez / A Kutyakaparó, / éhen szomjan szokott itt maradni / A jámbor útazó.”

KOCSÉR
Irányítószám: 2755, a lakosok száma: 2180

Kôröstetétlen felôl 10 kilométernyi út megtétele után érhetô el a település, de megközelíthetô Nagykôrös, Tiszakécske és Szolnok irányából is. Kocsér a tatárjárás után keletkezett kun települések egyike. Területe a történelmileg kialakult Kiskunsághoz tartozott. Elsô okleveles említése 1488ból maradt fenn a budai káptalan egyik birtokperes iratában. A XV. században már templomos hely volt, a török idôben – valószínûleg 1596-ban – elpusztult. I. Lipót császár 1702-ben a területet eladta a német lovagrendnek, ez erôsen jogsértô cselekedet volt, hiszen a szabad jászok és kunok földesúri hatalom alá kerültek. A jászkun lakosok 1745ben visszavásárolták földjeiket. Úgy tartják, 276 jászapáti család adta össze a 30 000 forintot, amelybe a saját birtok és a két kun puszta, Kocsér és Kömpöc visszavásárlása került. Ettôl kezdve 1877ig a terület Jászapátihoz tartozott. A szórvány tanyavilágból álló község 1877-ben vált önállóvá. A községháza elôtti parkban álló emlékmûegyüttes a két világháború és 1956 hôsi halottainak mementója. A Dósa-kúria (Kossuth u. 8.) XX. században épült eklektikus stílusú épületében kapott helyet az óvoda. A Kutyakaparó csárda (Tizenhat dûlô 3., tel.: 53/358-871) a Kocsér, Kara, Tetétlen pusztáin élô pásztorokat szolgálta már a XVIII. században. A csárda ma is mûködik, látogatott Petôfi90

emlékhely, ahol minden év március 15-én koszorúznak a kocsériak. A Helytörténeti Gyûjtemény (Szabadság út 14.) a falu múltját, a hagyományos paraszti gazdálkodás és háztartás eszközeit mutatja be. (Nyitva: bejelentkezéssel, tel.: 53/359-296.) A katolikus temetôben található a XIV. századból fennmaradt, a XVII. században még állt gótikus templom maradványa. A község határában lévô – 930 hektáros – szikes, alföldi legelô természetvédelmi terület; madárvilága és növényvilága ritkaság számba megy.
Út menti kereszt

www.vendegvaro.hu

DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK

NAGYKÔRÖS
Irányítószám: 2750, a lakosok száma: 26 960

Ezt a vidéket mindig kedvelték az emberek, szívesen telepedtek le ezen a területen. Számtalan régészeti lelet, fennmaradt dokumentum, apáról fiúra szálló történet, és könyvtárnyi irodalom bizonyítja a város múltjának gazdagságát. De az igazán legendás évek azok voltak, amikor itt tanított Arany János – és a fél Akadémia. Jókai Mór így írt errôl: „Az volt ám a tanári kar! A fiastyúkban nincs annyi csillag, mint akkor Nagykôrösön volt...” Arany János 1860ban hagyta el a város, ahol soha nem érezte igazán otthon magát.

A település megközelíthetô közúton: az 5-ös autópályáról Kecskemétnél észak felé fordulva, illetve a 4-es számú fôútról Ceglédnél délre letérve a 441es úton; vagy vasúton, a Budapest–Cegléd– Szeged vonalon. Ez a környéke már több évezreddel ezelôtt lakott hely volt. Az újkôkor végi, a réz-, majd a bronzkori települések (köztük a bronzkori földvár) nyomait számos lelet ôrzi. Az elsô évezred közepétôl szarmata és avar telephelyek létérôl tanúskodnak a régészeti emlékek. Ezek közül a legszebb darab a Szurdok-dûlôben elôkerült avar fejedelmi aranykard. A honfoglalás után a vidék a Bor–Kalán nemzetséghez tartozott. A települést elôször 1266-ban említi oklevél, még csak faluként. A mezôvárosi fejlôdés kezdete a XIV. századra tehetô. Elôször Nagy Lajos király 1368-as oklevele – Cegléddel és Kecskeméttel együtt – nevezi mezôvárosnak. A gazdasági fejlôdés mellett a kulturális élet virágzása is hamar elkezdôdött. A város 1520-ban Kôrösi Pétert Krakkóba, 1531-ben Kôrösi Csuda Demetert Wittembergbe küldte tanulni. A török hódoltság idején Kôrös is pusztulásnak indult, de a környezô kisebb településekkel ellentétben mindvégig lakott hely maradt, sôt, sokan menekültek ide a környezô településekrôl. A mezôvárosi fejlôdést jelzik a XVI. és XVII. században sorra megalakult céhek (szappanosok, gyertyakészítôk, szabók, ötvösök, csizmadiák, vargák). A kuruc háborúk újabb megpróbáltatásokat jelentettek a városnak. A Rákóczi-párti mezôvárost a császári, de a kuruc hadak is többször megszállták,
Magyarország a hálón

azokat élelemmel, ruhával, pénzzel kellett ellátni. A mezôváros autonómiájának kibontakozását – a polgári fejlôdés csíráit is magában hordozó – a rohamosan terjedô reformáció is nagyban segítette. Már az 1550-es években megszervezték a református középfokú iskolát, amely azóta is folyamatosan mûködik. A református tanítóképzôt 1839-ben
A szobor mögött a református templom

91

NAGYKÔRÖS

A Nagy tanári kar a múzeum elôtt

alapították. A XVIII. században Nagykôrös földesurai megkísérelték jobbágysorba süllyeszteni a szabad mezôvárosi paraszti közösséget. A város azonban ügyes politikával és nem kevés pénzzel megváltotta vagy megvette a földesúri birtokokat, és sikeresen megôrizte önrendelkezését. Az 1817ben készített – és Pest vármegye által is jóváhagyott – statútum gyûjteménye szentesítette a jobbágy jogú mezôváros „szabadalmas” állapotát. A város népe nagy lelkesedéssel fogadta az 1848-as forradalmat. Polgárai közül 1500 fô honvédként és nemzetôrként részt vett a szabadságharc legtöbb csatájában. Kossuth Lajos – Ceglédtôl Szegedig végigjárt – toborzóútja alkalmával 1848. szeptember 25-én érkezett Nagykôrösre, és mondott nagy hatású beszédet. A városban szervezték meg a Károlyi és Hunyadi huszárezredeket. A forradalom és a szabadságharc után a város gimnáziumát 12 tanerôs fôgimnáziummá fejlesztették. Falai közt tanított Arany János (1851–1860) és még hat akadémikus társa: Szász Károly, Szabó Károly, Szilágyi Sándor, Salamon Ferenc, Szigeti Warga János,
92

Tomori Anasztáz. A XIX. század második felében kibontakozó kapitalista fejlôdés a város gazdaságában a környék zöldség- és gyümölcstermelésére épült. A Benedek és Nau nagykereskedô cég 1870-ben alakult meg, és óriási exportot szervezett. 1896-ban kezdte meg mûködését a Gschwindt-féle szeszgyár, mely késôbb konzervipari termékeivel lett világhírû. A település történetét is bemutató Arany János Múzeum (Ceglédi út 19.) az egykori huszárkaszárnya klasszicista stílusú épületében található 1949 óta. Az épület háborúban elpusztult szárnyát 1996-ban a millecentenáriumra építették újjá.
Az 1928-ban alapított múzeum legfontosabb része az irodalomtörténeti és a – több ezer tételbôl álló – néprajzi, régészeti emlékeket bemutató gyûjtemény. De látható itt a nagykôrösi céhek emlékanyaga is. A nagy magyar írók, költôk kéziratait (Arany János, Petôfi Sándor, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán), dokumentációs anyagait ôrzô 20 ezer kötetes könyvtára is becses érték. A „Hej, Nagykôrös híres város...!” címû állandó kiállítás a mezôváros fejlôdését mutatja be a honfoglalástól
www.vendegvaro.hu

DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK
napjainkig. Becses látványossága az avar fejedelmi aranyveretes kard, a XIII. századi ludasi körmeneti aranyozott bronz, vésett díszítésû, „tollkoronás”, korpuszos kereszt, reneszánsz kályhaszemek a nyársapáti udvarházból, céhemlékek, az 1848/49. évi szabadságharc relikviái (pl. a nemzetôrök által Ozoránál zsákmányolt bosnyák patrontartó), a hagyományos gazdálkodás és háztartás tárgyai. Külön rész foglalkozik a mezôváros szellemi virágkorával, Arany János nagykôrösi idôszakával. A másik állandó kiállítás – a Fejfák a Duna–Tisza közén – a protestáns temetôk népmûvészeti kincseit mutatja be. Nyitva: márc. 1-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl 18 óráig, nov. 1-tôl febr. 28-ig 9-tôl 16 óráig, tel.: 53/350-770, 53/350-810

Az épület elôtt áll a millecentenárium – 1996. augusztus 20. – óta a Bor-Kalán-szobor (Nagykôrös a Bor-Kalán honfoglaló nemzetség szállásterülete volt), és a Nagy tanári kar címû szoborcsoport, Varga Imre alkotásai. Az egykori református népiskola épületében 1990-ben nyílt meg az Iskolatörténeti Múzeum (Helmeczi u. 1.). A kiállítás Pest megye iskolatörténetét mutatja be. A régi nagykôrösi tanárképzô és Pest megye alsófokú iskoláinak szemléltetô anyagai, tankönyvei, iskolai füzetei, évkönyvek tekinthetôk meg, és korabeli bútorokkal berendeztek egy osztálytermet is.
Nyitva: márc. 1-tôl okt. 31-ig 10-tôl 18 óráig, nov. 1-tôl febr. 28-ig 9-tôl 16 óráig, tel.: 53/350-770, 53/350-810

temetôbôl helyeztek át. Ferenczy István alkotása a Halál géniuszát ábrázolja. A templom kertjében látható Arany János mellszobra. A városháza (Szabadság tér 5., tel.: 53/351859) XVIII. századi földszintes épületét Fischer Ágoston tervezte. Több lépcsôben bôvítették, középtornyos, emeletes – klasszicizáló késô barokk stílusú – fôhomlokzati része 1811-ben készült el. Az 1950-es években építették egybe a takarékpénztár eklektikus stílusú épületével, s így veszítette el jellegzetes – az Alföldön egyedülálló – szimmetrikus tömegét. A tér túloldalát a Szent László tiszteletére szentelt római katolikus templom (Szabadság tér 3., tel.: 53/350-051) uralja, amely 1782–88 között épült, magasba szökô, gazdagon díszített, copfstílusú toronnyal. Fôhomlokzatát hatalmas timpanon és földig futó tagozott lizénák hangsúlyozzák. Belsô berendezése is copfstílusban készült. A volt tímárház (Ceglédi út 8.) klasszicista stílusban épült 1820 körül. Ez a megye egyetlen, még álló, bôrszárító padlású tímárháza.
Az Arany János Gimnázium szecessziós homlokzata

A gótikus eredetû református templom (Szabadság tér, tel.: 53/351-535) a XV. században épült, a XVI.-ban bôvítették, majd 1844–1848ban ismét felújították. Tornya jórészt középkori, mai formáját, faszerkezetû erkéllyel díszített rézsisakját 1907-ben kapta. A még ma is álló sokszögû, gótikus szentélyhez eredetileg egyhajós templom tartozott, amelyet a XVI. században kéthajóssá, majd a XIX. század közepén háromhajóssá bôvítették, belseje síkmennyezetes. A gazdagon díszített barokk szószék 1750-ben, a karzatok 1854ben készültek. Az elôcsarnokban látható Dabasi Halász József síremléke, amelyet a református
Magyarország a hálón

93

NAGYKÔRÖS, CSEMÔ, NYÁRSAPÁT, ÖRKÉNY Az egykori mezôváros régi rangját a számos, még ma is meglévô kúria bizonyítja. A halmazformájú településrész szinte egész területén szétszóródva láthatunk különbözô formájú klasszicista épületeket, amelyek többsége ma is lakóház. A Szalay-kúria (Dalmady Gy. u. 5.) 1820ban épült, valamikor azonban romantikus stílusban átépítették. Utcai homlokzatát ma is a négyoszlopos háromszögû oromzatban végzôdô klaszszicista portikusz díszíti. A XIX. század elsô felében a kaszinó mûködött benne, majd lakás lett, késôbb itt kapott helyet az ifjúsági ház. Monumentálisabb a magasföldszintes Beretvás-kúria (Arany János u. 28.), fedett teraszát oszlopokkal alátámasztott, gazdagon tagozott timpanon hangsúlyozza. A Dabasi-Halász-kúria (Kecskeméti u. 17.) jó arányú, emeletes épület, 1810 körül építtette a híres Dabasi-Halász család egyik tagja, Ferenc. Több felújítás és átalakítás után a földhivatal kapott benne helyet. Az íves nyílásokkal díszített tornácú, L alakú földszintes kúriák közül említésre méltó a Pataykúria (Kalocsa B. u. 4.), a klasszicista Beretváskúria (Sziget u. 4.). Oszlopokkal díszített tornácos épület a Beretvás-ház (Tanárky B. u. 7.), valamint a Rákóczi u. 29. sz. alatti népi lakóház. Jórészt megôrizte eredeti, klasszicizáló formáját a Petôfi utca 5. sz. alatti népi lakóház. Jellegzetes homlokzatú épület a Vajkó-kúria (Örkényi u. 7.) és a Molnár-kúria (Koszorú u. 2.). Szabadon áll az 1790 körül copfstílusban épült, majd 1850 körül romantikus stílusban átalakított Kalocsa-kúria (Kalocsa B. u. 1.), melyet óvodaként hasznosítottak. A Dabasi–Halász–Tanárky-kúria (Kecskeméti u. 27./b) 1802 körül épült késô barokk stílusban, majd klasszicista stílusban átalakították. Az épületben késôbb irodákat rendeztek be, majd az Arany János Múzeum raktáraként hasznosították. A város bôvelkedik a XIX. és XX. század fordulóján épült, igényesen kiképzett, szecessziós homlokzatú épületekben is. A lakóházak mellett ilyen például a zsinagóga vagy az Arany János Református Gimnázium. A nagykôrösi strandfürdô (Ceglédi u. 14., tel.: 53/351-970) medencéit mélyfúrású kutak
94

táplálják 45-46°C-os hômérsékletû jódos, konyhasós termálvízzel. A város északi részén kedvelt szórakozási központ az évszázados fákkal benôtt Cifrakert, határában pedig a Pálfája és a Nagyerdôben lévô Strázsa-domb népszerû kirándulóhely. Védett természeti értékek a Nagyerdô tölgyfamatuzsálemei. A Strázsa-dombot homokpusztai gyeptársulás borítja, amelynek érdekes és jellemzô növényfajai a magyar csenkesz, az árvalányhaj, a báránypirosító és a heverô szárú félcserje, a naprózsa. Homoki orchideás is található a Kinizsi Sporttelep melletti mélyedésben.

CSEMÔ
Irányítószám: 2713, a lakosok száma: 3370

Nagykôrös felôl Cegléd irányába haladva a bal oldali bekötô úton érhetô el a település. A korábban Nagykôröshöz és Ceglédhez tartozó területen 1952-ben vált önálló településsé Csemô. A Ceglédbôl kivált rész elsôsorban szôlôkultúrájáról volt nevezetes. A telepítés az Ungvári család nevéhez fûzôdik. A családnak Cegléden és Gödöllôn volt jelentôs birtoka, európai hírû faiskolája. Külterülete erdôvel borított, jó kirándulóhely. A lakosság 70 százaléka 1990-ben még a település tanyás részén lakott. A környékbeli tanyák a falusi turizmus kedvelôinek nyújtanak szálláslehetôséget. A falu 1998-ban a „Legvirágosabb európai falu” címért kiírt versenyben bronzérmet kapott. Ladányi Mihály költô (1934–1986) sokat tartózkodott a Zöldhalom-dûlôben lévô tanyáján. Cegléd és Csemô határában a Gerje-patak mentén található a Duna–Tisza közi lápvidék egyik legészakibb maradványa, egy tôzegláp. Jelenlegi képét a bányászat és a vízelvezetés formálta, a kialakult kis tavak változatos élôvilág feltételeit teremtették meg. Sok ritka, veszélyeztetett növényfaj talált itt otthonra. Kedveli ezt a helyet például a hússzínû ujjaskosbor, a mocsári nôszôfû, a buglyos szegfû és a kornis tárnics. A legnagyobb botanikai értéket a terület több pontján megjelenô tôzegmoha öszszefüggô foltjai jelentik. Ezek a mohaszônyegek a hajdani lápállapot legfôbb bizonyítékai.
www.vendegvaro.hu

DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK

NYÁRSAPÁT
Irányítószám: 2712, a lakosok száma: 1720

Nagykôrös felôl a 441-es úton Cegléd irányába haladva a jobb oldali bekötô úton érhetô el a település. Vasútállomása is van, a Budapest–Cegléd– Szeged vonalon. Árpád-kori település. Nevét a nyárfától kapta, az azonban nem bizonyítható, hogy apátság is létezett volna itt. Elsô okleveles említése 1376-ból ismeretes. Nagy Lajos király Mikebuda és környékének határbejárását rendelte el, amelyen megjelent Nyarsapthy Sebestyén fia, Miklós is. A településen már akkor templom és udvarház is lehetett. A XIV. századi lelôhelyen Bálint Alajos végzett ásatást az 1940-es évek második felében. A gazdag vaseszközlelet és az udvarházból elôkerült gótikus, reneszánsz kályhaszemek a nagykôrösi Arany János Múzeum állandó kiállításán tekinthetôk meg. A XVII. században Nyársapát végleg pusztává vált. Lakói Ceglédre és Nagykôrösre húzódtak. A falu birtokosa a Forgách és Rákóczi-família volt, tôlük vette zálogba a pusztát Nagykôrös városa. A Rákóczi-szabadságharc bukása után az elkobzásra ítélt részbirtokokat Nagykôrös megváltotta a Forgách család részére, s ennek fejében birtokolhatta továbbra is, míg 1818-ban végleg tulajdonába nem került. Nyársapát sokáig Nagykôrös határához tartozott, ahol a besnyôi részen tanyaföldeket mértek ki a kôrösi cíviseknek a XVIII. század végén, a XIX. század elején. A homokvidék kiváló lehetôséget biztosított a szôlô- és gyümölcstermesztésre. Itt létesült a Soós-féle pincészet. Nyársapát 1954-ben lett önálló község. Iskolája is épült, amely Erdei Ferenc nevét vette fel.
TÁBORFALVA Az Örkény határából 1947-ben kivált település nevét és létrejöttét a Pálóczy Horváth-féle gazdaságfejlesztô programnak köszönheti. A név ahhoz a tüzérségi és gyalogsági lôtérhez kapcsolódik, melyet 1875/95-ben Grassalkovich-uradalom új tulajdonosától, Pálóczi Horváth anyósától vásárolt meg a katonai kincstár. A Lôtértáborként ismert hely késôbb lakott település lett.

Az iskola mellett nyílt meg 2001-ben a Helytörténeti Gyûjtemény. A hagyományos lakásberendezési tárgyak és háztartási eszközök, a falu életére vonatkozó dokumentumok tekinthetôk meg. (Nyitva: bejelentkezéssel, tel.: 53/389-111.)

ÖRKÉNY
Irányítószám: 2377, a lakosok száma: 4590

Az 5-ös út átmegy a településen, de az M5-ös autópálya lehajtója is a közelben van. Vonaton a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét vonalon érhetô el. A régészeti feltárások során gazdag szarmataleletek kerültek elô. Volt királynôi birtok, majd a Haraszty család tulajdonába került. A török idôkben hol Nagykôrös, hol Kecskemét városa bérelte a budai basától. Örkény életében sorsfordulót jelentett, amikor 1888-tól Pálóczy-Horváth István vette kezelésbe a birtokot. Nehéz számba venni alkotásait, de a kastély megépítése, a Pálóczy-Horváth-telep (ma Táborfalva) kialakítása, a Váradi-telep (ma Hernád része) mind-mind az alkotó gazda tevékenységét jelzi. Építtetett tégla- és cserépgyárat, tanyasi és belterületi iskolákat, majd a gazdaképzôt. A református templomot 1923-26-ban szintén az ô segítségével építették. Az 1893-ban épült, barokk eredetû, eklektikus Pálóczy-Horváth-kastély (Fô u. 20., tel.: 29/310-961) ma mûvelôdési ház. A földszintes L alakú épület manzárdtetôs, közép- és oldalrizalitjait oszlopok és pilaszterek hangsúlyozzák. A Szent Lipót tiszteletére szentelt római katolikus templom (Fô u., tel.: 29/310-045) 1844– 47-ben épült klasszicista stílusban, Zborovszky Antal tervei alapján, aki a Grassalkovich-uradalom építésze volt. A csehsüveg-boltozatos belsô festett kazettás díszítésû. A templom elôtt 1842-tôl Szent Vendel szobra áll. A község történetét, szokásait bemutató Falumúzeum (Arany J. u. 46.) egy 1845-ben épült házban kapott helyet. (Nyitva: bejelentkezéssel, tel.: 29/310-961.) Örkény határában az ôsborókás és árvalányhajas homokdombok védett terület, itt található ritka állatfaj a homoki vipera. E terepszakaszok azonban a lôtérhez tartoznak, így nem látogathatók.
95

Magyarország a hálón

TATÁRSZENTGYÖRGY, DABAS

TATÁRSZENTGYÖRGY
Irányítószám: 2375, a lakosok száma: 1650

Az M5-ös autópálya örkényi lejáratától, illetve az 5-ös útról, valamint Kunszentmiklós felôl egyránt megközelíthetô a település. Az itt letelepedô kun-kipcsak telepeseket a környezô falvak népe tévesen tatároknak tartotta, ez jelenik meg a település nevében. 1507-ben említi elôször írott forrás, de a területén lévô korábbi települések már a XIV. században megjelentek oklevelekben. A hódoltság korában elnéptelenedett. A kuruc seregek huzamosan állomásoztak itt 1704-ben és 1710ben. A XVIII. század végén szervezôdött község területét elôtte a birtokosok pusztaként használták. Tatárszentgyörgy határában magyar és nemzetközi lôtér van. Gyakorlatozás idején a falu közepén piros gömb hívja fel a figyelmet a veszélyes terület elkerülésére. A templom elôtti emléktábla tanúsága szerint más hadak is jártak már e tájon. A kakucsi Liebner József sarlósári pusztagazda jóvoltából emlékezhetünk arra, hogy Rákóczi 1710 nyarán itt táborozott kuruc seregével. A település közepén áll a – Szent Vendel tiszteletére szentelt – hagymakupolás római katolikus templom (Szabadság tér 2., tel.: 29/319-216). A XIX. század közepén épült, majd a XX. század során jelentôsen átalakították. Tatárszentgyörgyrôl érdemes kilátogatni a Sarlós-pusztáig, ahol hamisítatlan kiskunsági hangulat: csárda, lovarda, úszómedence, több vendégszoba és tágas étterem fogadja a látogatókat.

DABAS
Irányítószám: 2370, a lakosok száma: 14 800

A település az 50-es út mentén fekszik, de könnyen elérhetô az M5-ös autópályáról is. Az 1989-ben városi rangra emelt Dabas négy korábbi falu (Alsó- és Felsôdabas, Sári, Gyón) 1950-es és 1966-os összevonásával keletkezett. Dabast a királyi dobosok lakhelyeként 1264-ben említette elôször oklevél.
96

Dabas város községei a környezô falvakhoz hasonlóan a török korban kipusztultak, vagy lakói a Felvidékre, a végváraktól védett országrészekbe menekültek. Visszatelepítésük szakaszosan, vagy egy ütemben az új földbirtokosok szervezésével történt. Gyónra például elôbb Halász Péter telepített az 1720-as években református magyar jobbágyokat, majd Zlinszky János földbirtokos evangélikus szlovákokat. Sáriba – viszont 1696-tól Vorster Kristóf tábornok katolikus szlovák úrbéreseket hozott. A XVIII. század végének fellendülô gazdasági élete mûvelôdésben és külsôségekben is igényessé tette a dabasi és gyóni nemesi családokat. Gyermekeiket itthon és külföldön is taníttatták, akik mindinkább a fôvároshoz kötôdtek. Ragaszkodtak azonban dabasi birtokaikhoz, szép kúriáikhoz is, így megosztották életüket és munkájukat Dabas és Pest között. Mindezek meghatározták Dabas XIX. századi fejlôdését. A reformkorban egyre élénkebbé vált a társadalmi élet, messze túlnôve a megyei kereteken. A település fogékonynak mutatkozott a reformeszmék befogadására. 1836-ban már állt és mûködött a helyi földbirtokosság adományaiból épült Kaszinó. A Halász család tagjai közül Dabasi Halász Bálint (1775–1858) néhány évig a megye alispánja volt. Nála joggyakornokoskodott 1815-tôl az ifjú Katona József, aki ekkor már nagy történelmi drámáján, a Bánk bánon dolgozott. Dabasi Halász Boldizsár (1806–1888) az elsô népképviseleti országgyûlés tagja, 1848 decemberében követte a kormányt Debrecenbe. Szerepet vállalt a Függetlenségi Nyilatkozat kidolgozásában is. A világosi fegyverletétel után halálra ítélték, de az ítéletet késôbb várfogságra enyhítették. Késôbb újra bekapcsolódhatott a politikai életbe, mint az 1848-as szellemiség ôrzôje, országgyûlési képviselôként tevékenykedett. Dabasi Halász Géza (1817–1848) mint akadémikus és Pest város fôorvosa, országos szinten ismerte és elemezte a korszak egészségügyi viszonyait. Munkássága elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt kiemelkedô. Gyónon született és nevelkedett gróf Vay Sándor (Sarolta) (1859–1918) író, újságíró, irodalwww.vendegvaro.hu

DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK munk egyik különleges személyisége. Külföldi egyetemeket látogatott, majd Budapesten fejezte be felsôfokú tanulmányait. Versei, tárcái, melyeket gyakran D’Artagnan álnév alatt is jegyzett, ismert lapokban jelentek meg. Írásainak tíz kötete ma is szórakoztató olvasmány a régi társas életrôl. Gyón nevezetes szülötte Gyóni (Áchim) Géza (1884–1917) költô, újságíró, akinek édesapja a helyi evangélikus lelkész volt. Gyóni Géza teológusként kezdte tanulmányait Sopronban, de késôbb inkább a közgazdasági pálya felé vonzódott. 1914-ben vonult be katonának, az I. világháborúban harcolt Przemyslnél. Itt esett orosz fogságba, majd mint hadifogoly halt meg 1917 júniusában Krasznojarszkban. Verseskötetei ôrzik életmûvét, – közöttük leghíresebb költeményét, az ártatlanokat harcba küldôk lelkiismeretét megtépázó: Csak egy éjszakára címû verset. Dinnyés Lajos (1901–1961) kisgazdapárti politikus, miniszterelnök, szintén Dabas szülötte. A II. világháború után a Független Kisgazdapárt politikusaként futott be jelentôs politikai karriert: 1947. május 31-tôl 1948. december 10-ig volt miniszterelnök. Dabas sajátos építészeti jellege a XVIII. század végétôl fôként a XIX. század elsô felében alakult ki. Már az 1830-as években községi építési bizottság mûködött, jól átgondolt községrendezési koncepcióval. Egymás után épültek a klasszicizáló stílusú kisnemesi udvarházak és kúriák – a gondosan megválasztott környezetben. Ezeknek egyes stíluselemei máig fennmaradtak a paraszti építkezésben is. A Szent István út és Bajcsy-Zs. út környékén tucatnyi épület hívja fel magára a figyelmet. Az általában földszintes, zárttömegû épületek fô jellemzôje a homlokzat elé kiugró oszlopos timpanonos portikusz, illetve a homlokzat síkjában maradó oszlopos tornác. Az egykori Nemesi Kaszinó (Szent István út 58., tel.: 29/360-237) épületében kapott helyet a dabasi Kossuth Mûvelôdési Központ. A Széchenyi István által elindított országos kaszinómozgalom egyik elsô létesítménye, 1836-ban nyitották meg nagytermét. A klasszicista építkezés szép példája a kifelé zárt, U alakú épület, széles fatörzspadlózatú kocsibejárójával, homlokzatát tagoló, klasszicista
Magyarország a hálón

falpilléreivel. Az udvari rész három oldalán tömör, dór oszlopokon nyugvó tornác fut végig. Az alsódabasi református templom (BajcsyZs. u. 8., tel.: 29/362-280) 1793-ban copfstílusban épült. Eklektikus homlokzat elôtti tornyát csak 1880-ban emelték. A bejárat fölött ovális ablak, vele szemben az a porcelánkoszorú látható, amelyet 1880-ban Kossuth Lajos küldött Torinóból édesapja sírjára. Az 1830 körül klasszicista stílusban épült Dinnyés Pál-kúria (Bajcsy-Zs. u. 4.) ma társasház. A földszintes, klasszicista épület oszlopokon nyugvó oromzatos portikusza a kert felé néz. A másik Dinynyés-kúria (Bajcsy-Zs. u. 14.) a XVIII. század végén épült. Az L alakú épület udvari homlokzatának középrészét homlokzatba simuló, félköríves nyílású tornác gazdagítja, ma gyermekkönyvtárnak ad otthont. Az egykori Rákóczi-kúria (Bajcsy-Zs. u. 5.) 1850-ben épült, téglalap formájú épület utcai homlokzatát mélyen elôreugró, két-két oszlopon nyugvó oromzat tagolja. A tsz-irodává alakított kúriát toldalékokkal bôvítették.
A dabasi református templom

97

DABAS második felében késô klasszicista stílusban épült kúria. A zárt tömegû épület homlokzati síkjába simuló kettôzött oszlopok mögött tornác húzódik, a teret egy faverandával is bôvítették. A Róth- vagy Szalay-kúria (Lakos dr. u. 27.) – mára megcsonkított elôkert mélyén – az utcával párhuzamosan áll. A Kossuth-ház (Kossuth L. u. 19.) a XIX. század elején épült, késô barokk stílusban, de a századfordulón átalakították. A reformeszmék szellemében politizáló helyi társadalom fogadta be két esztendôre a bebörtönzött Kossuth Lajos családját. A támasz nélkül maradt idôs Kossuth-házaspár leányaival költözött Pestrôl Alsódabasra 1838 októberében. Az idôs Kossuth László itt halt meg 1839 júniusában. Az alsódabasi református temetôben található Kossuth László síremléke, amely a nemzeti emlékezés kegyeleti helye. Az L alakú, udvari tornácos épület utcai frontján keretezett ablakok között emléktábla látható: „E házban élt és halt meg 1839. június 13-án Kossuth László, Kossuth Lajos édesatyja. Kegyeletteljes megemlékezésül az 1948-as centenáris esztendôben állíttatta a Történelmi Emlék Bizottság”. A Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt alsódabasi római katolikus templom (Szent István u. 38., tel.: 29/360-550) 1884-ben épült. Az egykori kaszinóval szemben, az utcára merôlegesen áll a Halász Bálint-kúria (Szent István u. 65.). Az 1820-ban klasszicista stílusban épült, de átalakított épület hangsúlyát a széles, hatoszlopos portikusz adja. Gyón felé menet, bal oldalt, a fôúttól távolabb látható a XIX. század elején klasszicista stílusban épült Halász-kúria (Táncsics M. u. 1.). Az egytraktusos elnyújtott lakóház homlokzatához hoszszú, oszlopos tornác simul. Az egykor szomszédos Dömötör-kúria (Ady E. köz 6.) 1830 körül klasszicista stílusban épült. Az 1821-ben, klasszicista stílusban épült Halász Kázmér-kúria (Szent István u. 88.) ma vendéglôként üzemel. Homlokzata elôtt tornác fut végig, középtájon négyoszlopos rizalittal, amely kis manzárdtetôt hord. A belsôben eklektikus kályhák vannak.
www.vendegvaro.hu

A Kossuth-ház

Vele szemben épült a Halász Jenô-kúria (BajcsyZs. 11., tel.: 360-529), amely ma városi könyvtár. Utcai homlokzatát dór oszlopos portikusz gazdagítja. A párkány alatt és a sarkokon romantikus vakolatdísz jelzi a késôbbi átalakítást. (Dabas címerében ez a kúria szerepel.) A XIX. századi községháza (Bajcsy-Zs. u. 19.) hosszan elnyúló, földszintes épületében kapott helyet a zeneiskola. Mögötte található az 1830 körül épült egykori Halász Ede-kúria klasszicista épülete. A közelben található Mészöly-kúria (Viola u. 2.) 1840 körül klasszicista stílusban épült. Az elnyújtott téglalap formájú épületet egykor nyitott, szegmentíves nyílású tornác díszítette. A hosszan elnyúló, utcára merôleges építésû a Halász Olivér vagy Ziegner-kúria, (Ravasz L. u. 2.) ma óvoda. Vele szomszédos az úgynevezett Pethô-ház (Ravasz L. u. 4.) 1830 körül épült klasszicista stílusban, egyik oldalán szintén oszlopos tornác fut végig. Az 1830 körül épült klasszicista Radimeczkykúria (Lakos dr. u. 21.) zárt tömegû épület, homlokzati síkjába simuló kettôzött oszlopok mögött tornác húzódik. Az egykori kúriát vendéglôvé alakították. Egykor bankfiók (Ravasz L. u 9.) volt, késôbb református parókia célját is szolgálta a XIX. század
98

DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK A gyóni településrész elején áll a kisnemesi kúriák közül a legmonumentálisabb, az 1821-ben épült Halász Móricz-kúria (Kossuth L. u. 7.). A zárt tömegû épület oszlopos portikusza két oldalról íves felhajtókon közelíthetô meg. Az oszlopokat kovácsoltvasból készült rácsszalag-díszítés köti össze. Az alsó szinten vendéglátásra alkalmas terek, az emelt szinten közösségi helyiségek, a tetôtérben vendégszobák vannak. A kúria szomszédságában álló református templom (Kossuth u. 9., tel.: 29/367-683) 1823ban épült a Dabasi Halász család támogatásával. A fôhomlokzat enyhe középrizalitja az erôteljes párkány felett kétszintes toronyban folytatódik. Belseje síkmennyezetes, a karzat öntöttvas oszlopokon nyugszik. Az apszis tengelyében található szószék kora klasszicista alkotás, kehelyfejezetû oszlopokkal. A barokk Zlinszky-kúria (Kossuth L. u. 87., tel.: 29/367-391) 1780 körül épült, a legrégebbi udvarházak egyike Dabason. Az U alakú, barokk vakolatplasztikás épületben ma a település szülötA katolikus templom bejárata

te, Gyóni Gáza nevét viselô általános iskola alsó tagozata mûködik. Udvari szárnyait kôfonatos korlát köti össze, díszes, ódon kapubejáratán az 1767-es évszám olvasható. A gyóni evangélikus templom (Luther u. 14., tel.: 29/368-174) 1786-ban épült, de tornya mai formája csak 1838-ban készült el. Itt volt evangélikus lelkész Gyóni Géza édesapja, és a paplak falai között született Gyóni (Áchim) Géza. Visszafordulva Sári felé, távolabb a felsôdabasi, Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templom látszik, amely 1716-ban épült, de 1886-ban jelentôsen átalakítva toronnyal is bôvült. Sárihoz közel Felsôdabason figyelmet érdemel a Baghy-kúria (Fô u. 54.), amely 1830 körül épülhetett. Mára jórészt átalakított formában látható. A Sáriban lévô, Szûz Mária mennybevitele tiszteletére szentelt római katolikus templom (Szent János u. 143., tel.: 29/364-247) jelentôs része a korábbi, kisebb templom helyén épült 1753-ban, bár a belsôvel csak 1786-ra készültek el. A homlokzatból elôreugró torony felsô szintjeit kváderezés és tükrös lizénák keretezik. Félkörös záródású kôkeretes kapuja feletti szemöldökmezôt kronosztikon díszíti. Az íves szentély-záródású belsôt csehsüvegboltozat fedi. A szószék rendkívül mozgalmas, késô barokk alkotás, állítólag Vácról került ide 1786ban. A plasztikus formálású mellvéden az evangélisták szimbólumai láthatók. A templom elôtti parkban Szent János-szobor áll. Dabas határában több különleges természeti érték található.
Így például a Mántelektôl délre húzódó ôsborókás, és az északkeleti rész vizes-lápos területei. A dabasi turjános az Alföld ôsi láperdeinek maradványa. Lombkorona szintjét az éger és a kôris alkotja, de ma már sok telepített nyárfást is találunk. A gyepszintben a kosbor- és bangóféléket több faj is képviseli, így az agárkosbor, a sömörös bíborkosbor, a vitézkosbor és a mocsári kosbor. A bangófélékbôl a pókbangó és a szarvasbangó (1989-tôl Dabas címernövénye) található meg itt. Az egykori lápnak sajátos állatvilága volt, amelybôl néhány ritka faj napjainkban is megtalálható. Például a Metelka Ferenc dabasi gyógyszerész által 1859-ben felfedezett,

Magyarország a hálón

99

DABAS, ÚJHARTYÁN, ÚJLENGYEL, ÓCSA doltság idején elpusztult, de 1764-ben Grassalkovich Antal gróf megkezdte a község újratelepítését. A kezdetben német, szlovák, magyar lakosságú falu – egy erôteljes bevándorlás következtében – katolikus vallású, német nemzetiségû községgé vált. Újhartyánt elkerülte a háború utáni kitelepítési hullám, de mintegy 300 lakosát elhurcolták Ukrajnába, jóvátételi munkára. A falu mai napig ôrzi sváb hagyományait. Környékén szépen ápolt mezôgazdasági földek vannak és a pótharaszti erdôk határolják. Árpád-kori emléke a még fel nem tárt Pusztatemplom romja. Újhartyán rendezettsége, tisztasága, párhuzamosan futó utcái, szép házai nyugalmat árasztanak. Ezek közé illeszkedik a Szent Borbála tiszteletére szentelt, barokk stílusú római katolikus templom (Fô u. 2., tel.: 29/372-151), melyet 1776-ban építtette Grassalkovich Antal. A falu határában lévô Szûz Mária-kápolnát az újhartyáni gazdák építették a XIX. század második felében. Az 1944 ôszén átvonuló frontnak áldozatul esett épületet 1947-ben felújították.

Nagykócsag és róla elnevezett, Metelka medvelepke. A 148 hektáros – fokozottan védett – terület csak engedéllyel látogatható. Célszerû kísérôt kérni. Ócsai Tájvédelmi Körzet, tel.: 29/378-043.

ÚJHARTYÁN
Irányítószám: 2367, a lakosok száma: 2630

ÚJLENGYEL
Irányítószám: 2724, a lakosok száma: 1610

Az Inárccsal, illetve Kakuccsal szomszédos község az M5-ös autópálya csomópontjánál fekszik, több irányból megközelíthetô közúton. A település a honfoglalás után – nevének középkori Harquian, Harkyan alakjának Hark tövébôl következtetve – a fejedelmi törzs horkájának (törzsi bírójának) nemzetségi szállásterülete lehetett. A XIII. századra kisnemesi, úgynevezett kuriális faluvá fejlôdött. A falu nevét legelôször V. Ince pápa 1276. V. 20-án kelt bullája örökítette meg „villa Harquian” alakban. Újhartyán a török hóPÓTHARASZT Pótharaszt a kôrösi marhahajtó út Pest elôtti nagy állomása volt. Itt mustrálták és pihentették az állatokat, mielôtt továbbhajtották volna. Az egykori mezôvárosnak vásártartási joga is volt – ma csak az Árpád-kori pusztatemplom romjai emlékeztetnek az egykori virágzó településre.

Az M5-ös autópálya és a 4-es számú fôút között fekvô település mindkét forgalmas útról jól megközelíthetô. Újlengyel valóban új településként jött létre az egykori Vatya pusztáján, nevében tovább éltetve a parcellázását irányító takarékpénztári igazgatót. A Tisza-vidéki Hitelintézet Rt. igazgatója, Lengyel Zoltán szervezte a telekosztásokat. Saját adományaként ingyen telket juttatott a községháza, az iskola és a templom részére; ezért a település hálából felvette az adományozó nevét. Vatya régészeti leleteirôl a középsô bronzkor (i. e. 1800) névadójává vált vatyai kultúra néven. A középsô bronzkor békés évszázadai alatt a Kárpát-medence népei gazdagságban, fejlettségben túlszárnyalták Közép- és Nyugat-Európa egykori lakosságának életszínvonalát. A település romantikus múltjához tartozik a betyárvilág egy-egy emléke.
www.vendegvaro.hu

100

DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK

ÓCSA
Irányítószám: 2364, a lakosok száma: 7900

Az 50-es útról és az M5-ös autópálya felôl is könynyen elérhetô a település. Vonattal a Budapest– Kecskemét vonalon utazhatunk ide. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet bejárásához legjobb közlekedési eszköz a kerékpár. Ócsa neve egy ótörök „szeress” igére utaló személynévbôl ered. Írásos anyagban elôször 1243ban szerepel. Jelentôs monostor mûködött a középkori királyi birtokon. A XVI. században a település lakói egyöntetûen református hitre tértek. A XIX. századra a környék legnagyobb településének számított. Itt végezték ki, és temették el Halászy Károly honvédszázadost (Alsónémedi tanítóját) 1849. július 25-én a császáriak ítélete nyomán. A falu mai vonzerejének meghatározója a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Ócsai Tájvédelmi Körzet, és az Alföld legnagyobb román kori mûemléke, a hajdani premontrei prépostsági templom. Az 1986–1995 között helyreállított premontrei, ma református templom (Bercsényi u. 2., tel.:
A református templom

29/378-142) a magyar késô román, valamint a kora gótikus építészet egyik legfontosabb alkotása. A bazilikális elrendezésû háromhajós, keresztházas templom építésének idejérôl nincs pontos adat, de a XIII. század elejére tehetô. A mûemlék épületet 1777-ben javították, 1896-ban restaurálták, legutóbb a közelmúltban, 1986–1995 között állították helyre.
Bejárat nélküli nyugati homlokzatán toronypár látható, melyet az 1920-as években magasítottak. Kelet felôl a hajóval azonos magasságú keresztház és szentély-négyezet tömbjéhez önálló fôszentély és alacsonyabb mellékszentélyek csatlakoznak. A keresztházak oromfalas végfalát és a szentélynégyezetet többlépcsôs támpillérek támasztják meg. A keresztházhoz a hajó felôli oldalakon egy-egy sekrestye kapcsolódik. A hajó és a torony falait alacsonyabb támpillérek, a fôhomlokzatot két késôbbi ferde támpillér támasztja. A rusztikus kôburkolatú homlokzatok plasztikai díszítését a bejáratok faragványai, illetve a különbözô párkányok ívsoros díszítése adja. A félköríves záródású oszlopokkal gazdagított, lépcsôzetes déli kapu homlokfala, kiforduló oszlopfejezetei különösen figyelemreméltók. A részben megújított északi kapu hasonló, de részleteiben egyszerûbb kiképzéssel készült. A fôhajó déli oldalán, illetve a kereszthajó északi szárnyán maradt meg az ívsoros párkány hosszabb része, ahol finoman faragott állat- és emberfejekben végzôdnek az ívek. A tornyoknál meglévô fûrészfogas minta alapján volt lehetôség a hajó középkori fôpárkányának késôbbi részleges bemutatására. A belsô – a korábbi járószint visszaállításával – viszszanyerte eredeti térarányait. A hajókat fa síkmenynyezet fedi, melybe rejtett világítás került. A sekrestyék keresztboltozata román kori. A fôszentélyben látható összefüggô falképegyüttest 1900-ban tárták fel. A keleti falon Mária megkoronázása látható, amelyet két oldalról a 12 apostol alakja vesz körbe. A szentély négyezetét az apszistól elválasztó hevederíven Szent Miklós és Szent György alakja van. A szentélynégyezet északi falán a Szent László- és Szent Margit-legenda töredékes alakjai, illetve a délin az Utolsó ítélet részlete egészíti ki a falképciklust. A templombelsô plasztikai díszítésében jelentôs sze101

Magyarország a hálón

ÓCSA, BUGYI, ALSÓNÉMEDI
repet játszanak a pillérkötegek és a faloszlopok díszes bimbós és levélornamentikás, valamint állatalakos fejezetei. Egykori vörös színû vonalas festésük néhol ma is látható. A török hódoltság idején a kolostorélet megszûnt, a templom jórészt fedetlenül volt. A boltozott tereket tudták csak használni a reformátusok. A katolikusok sikertelen visszavételi kísérletekor 1774-ben kérték a templom kijavításához az engedélyt. Ekkor készült a barokk karzat és szószék is. A hajó tönkrement vakolatát megújították, és így a falképek elpusztultak. Az eredeti járószint feltöltése is ekkorra tehetô. A templom körüli ásatások során a nyugati oldalon elôkerültek a premontrei kolostor alapfalai is.

A templom mellett, egy népi mûemlék épületben van az Ócsai Tájvédelmi Körzet Fogadóháza (Bercsényi M. u. 4.), amely múzeumi kiállítóhelyként mûködik.
A nádfedeles, oszlopágasos, szelemengerendás parasztházakban a védett terület növényés állatritkaságait, valamint a falu néprajzi értékeit mutatják be. A tájvédelmi körzet bejárása elôtti felkészülést jól szolgálja a kiállítás megtekintése. Itt lehet megtudni, mely területek kereshetôk fel kerékpárral vagy gyalogosan, s melyek a nem látogathatók, mert fokozottan védett élôhelyek. Nyitva: elôzetes bejelentéssel, tel.: 30/948-9180, 29/378-043

A település múltját is ôrzi a tájvédelmi körzet fogadóháza

A protestánsok által elfoglalt középkori templom helyett az elsô kápolnát 1754-ben építették a katolikus hívek, a mai – Szentháromság tiszteletére szentelt – római katolikus templom (Bajcsy-Zs. E. u. 28., tel.: 24/378-048) húsz évvel késôbb, 1774-ben Mária Terézia és Migazzi püspök segítségével épült. Az egyhajós, homlokzati tornyos templom terveit Mayerhoffer János készítette. A gazdag fôpárkány felett íves oromfalak csatlakoznak a toronyhoz. A csehsüveg-boltozatos hajót és szentélyt erôsen kiülô, gazdagon tagolt falpillérek osztják meg. Érdemes felkeresni a falu határában a régi református temetôt, amelynek védett részén találhatóak meg a jellegzetes faragású, gombfa-sírjelek. A népi építkezés sajátos emlékeit ôrzi az Öreg-he102

gyen a pincesor. A nyeregtetôs, ollóágas pincék egyszerûek. A földbe vájt nagy lejtésû gádoron – vagy hordógurítón – és a központi elôtéren, az ún. sipin keresztül lehet a pincetérbe jutni. Vannak egyágú pincék, de általában az anyapincéhez fiókpincék is csatlakoznak. Ócsához tartozik az 50-es számú fôút melletti gazdasági központ, Felsôbabád puszta. A központi kastélyépület esti kivilágításban különösen szép látványt nyújt.
A gazdasági központból az égerlápon át jutunk az erdészházig, ahonnan a turjánosba kirándulhatunk. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet – a turjános – a Duna–Tisza köze hajdan kiterjedt lápterületeinek egyik utolsó, még érintetlen maradványa. Megkapó a terület tájképi szépsége; a vízzel borított égerlápok, az ôsi vízfolyások, és a füzesekkel tarkított legelôk, kaszálók. Májusban virágzik a szibériai nôszirom, ôsszel pedig a kékperjés rétek fogadják a látogatót. Féltett kincsek a vadorchideafajok és a csak itt élô lepkék, hüllôk és kétéltû állatok.
www.vendegvaro.hu

DÉL-PEST MEGYEI MEZÔVÁROSOK

BUGYI
Irányítószám: 2347, a lakosok száma: 4890

Bugyit csak közúton lehet megközelíteni: az 50-es számú út ócsai elágazásától, vagy Taksony felôl. A település neve a Budimir, Budislav, Budivoj szláv nevek rövödített változatából ered. A XIV–XV. században Bwd majd Bud néven fordult elô az oklevelekben – mint a Bugyi A falu központja kisvárosias jellegû. A háromszögletû téren található a Szent Adalbert tiszteletére szentelt, barokk stílusú római katolikus templom (Kossuth u. 1., tel.: 29/347-236), amelyet 1761-ben gróf Eszterházy I. Károly váci püspök építtetett. A település központjában áll az 1820 körül klasszicista stílusban épült Beleznay-kúria (Kossuth u. 15., tel.: 29/347-030), ahol a XVIII–XIX. század fordulóján megfordult Bessenyei György és Kazinczy Ferenc is, ezt tanúsítja az épület falán elhelyezett emléktábla is. A református templom (Templom u. 4., tel.: 29/348-738) 1801–1803 között épült, késô barokk stílusban. A templom melletti egykori szégyenkô régebben avar síremlék is lehetett.

A falu közepén áll a Szent Kereszt felmagasztalására szentelt nagyméretû római katolikus templom (Templom u. 1., tel.: 24/337-190). A szabadon álló homlokzati tornyos, barokk stílusú templomot 1751-ben építtette Eszterházy I. Károly váci püspök. A zömök hagymasisakkal díszített magas torony enyhe rizalittal lép a fôhomlokzat elé. A középrészt a párkány és a tüköríves törése tovább hangsúlyozza. A tükrös keretezésû oldalmezôkben ívesen záródó fülkék vannak, bennük Szent István és Szent László szobrával. Az egyenes záródású szentélyt baluszteres áldoztatórács választja el a hajótól. A református templom (Templom u. 9., tel.: 29/337-182) 1783–87-ben épült. Belsejét hevederekkel osztott lapos dongaboltozat fedi. A három oldalt elfoglaló karzat öntöttvas oszlopokon áll. A Faluházban (Iskola utca 1.) Helytörténeti Kiállítás tekinthetô meg, amely a falu múltját, szokásait mutatja be. (Nyitva: V 14-tôl 16 óráig, csoportos látogatás esetén bejelentkezéssel, tel.: 29/337-738).
Szent István a templom homlokzatán

ALSÓNÉMEDI
Irányítószám: 2351, a lakosok száma: 4800

Ócsa felôl Budapest irányába haladva, közúton érhetô el Alsónémedi. A község a Budapest környéki kertgazdálkodási övezet egyik meghatározó települése. Az ôsidôktôl lakott helyet az ie. 2200 körüli évekbôl származó 40 rézkori sírlelete tette világszerte ismertté. Az ún. némedi kultúra jellemzôje a két szarvasmarha tetemével való együttes temetkezés, és az elôkerült agyag kocsimodellek. Az Ócsával határos községben csodálatos természeti értékeket találunk, a Duna–Tisza közi turjánterületek legjelentôsebbjeit. Két turjánfolt a Duna–Tisza-csatornával szinte párhuzamosan helyezkedik el, egy pedig Alsónémeditôl északkeletre található.
Magyarország a hálón

103

ÚTJELZÔ A tájegység Budapest felôl közúton az 51. számú fôúton, a szigeti gerincúton érhetô el a legkönnyebben, de megközelíthetô a ráckevei végállomásig közlekedô HÉV-vel, vagy vasúton: a Budapest–Kunszentmiklós–Tass vonalon.

A Ráckevei (Soroksári)-Duna és a Csepel-sziget

EZT

LÁTNI KELL!

➤ A dunaharaszti gyertyaúsztatás minden év május 16-án (☛ 108. o.) ➤ A délegyházi tavak (☛ 111. o.) ➤ A dömsödi Petôfi-emlékház (☛ 113. o.) ➤ Az Apaj környéki puszták (☛ 114. o.) ➤ Feszty Masa Mária születését ábrázoló oltárképe a tököli római katolikus templomban (☛ 117. o.) ➤ A Csete György tervei alapján épült halásztelki római katolikus templom (☛ 117. o.) ➤ A ráckevei Savoyai-kastély (☛ 121. o.) ➤ A ráckevei csónakos piac (☛ 123. o.) ➤ A szigetbecsei André Kertész Emlékház (☛ 124. o.)

104

www.vendegvaro.hu

A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET

Történelmünk legendás hírû vidéke a „nagy sziget”, a Magna Insula. A táj arculatát elsôsorban a hegyek közül a síkságra kilépô Duna formálta. A változó medrû ôs-Duna hordalékkúpjai, homokkal borított kavicsmezôi enyhén hullámzó, alföldi tájat hoztak létre. A hatalmas vízfolyás felszín alatti „vízmezôi” a mai medertôl kilométerekre eltávolodva is nyomon követhetôk. A környezô kavicsbányák kristálytiszta vize is a nagy folyó természeti ajándéka. A Duna szabályozása A Duna vízjárása, ismétlôdô áradásai a partja közelében megtelepült népeknek gyakran okozott gondot. A történelem során számos település változtatta meg helyét egy-egy pusztító árvíz után, költözött fel a „magas”, 100–150 m-es domboldalakra. Ugyanakkor a Duna áradása Taksony és Dömsöd között, a Csepel-sziget Ráckeve alatt fekvô területein termékeny iszapot terített, amelyen dúsfüvû legelôk alakulhattak ki.
Magyarország a hálón

Az Ócsa–dabasi-hátság helyenként jégkorszakból hátramaradt lösztakarói és a termékeny part menti területek között kezdôdik a fôvároshoz legközelebb fekvô magyar puszta, a Felsô-Kiskunsági Szikes Puszta, amely már a Kiskunsági Nemzeti Park része. Ez a nagy síkság sem független a folyótól. Kötött, szikes talajának finom agyagszemcséit is a folyó szállította. A Duna szabályozása a XX. század elején kezdôdött. Az árvízvédelmi töltések építésével egyGONDOLTA
VOLNA, HOGY...

… Dunavarsány határában, a Varsányi-halmon található az ország egyik legnagyobb árvalányhajas területe? … a ráckevei Nagyboldogasszony-templom Magyarország egyetlen gótikus stílusú szerb temploma? … a kiskunlacházi református templom mellett XVIII. századból származó szégyenkô áll? … a Délegyházi-tavak a parttól távolabb 10–12 méter mélyek is lehetnek?

105

A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET

Az ôshonos szürkemarhák Apajpusztán

idôben, 1928-ban Kvassay Jenô vízépítômérnök tervei alapján a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágon zsilipek épültek Csepelen és a Duna-ág torkolatvidékén, Tasson. Így ezen a sûrûn lakott területen megszûnt az árvízveszély, állandósult a vízmagasság. A 47 km hosszú, 3 és 10 km között változó szélességû Csepel-sziget üdülôparadicsommá változott. A hatalmas, halban gazdag vízfelület vonzza a turistákat. Vízminôsége változó, a nagy vízmélységû Ráckeve alatti szakaszon a legkedvezôbb.
ISMERETLEN
ÉRDEKESSÉGEK

A legújabb létesítmény a – Duna-ágból Dunaharasztinál kiágazó és Dabas alatt a Duna-völgyifôcsatornába torkolló – Duna–Tisza-csatorna. A nagyszabásúra tervezett vízi útnak csak rövid szakasza készült el. Viszont az utóbbi évtizedek aszályos idôszaka miatt a Duna–Tisza közi vízpótlás igen fontos kérdéssé vált, s ezért ismét napirendre kerülhet a fôcsatorna megvalósítása. Kulturális keveredés A régészeti kutatásoknak köszönhetôen számtalan Kárpát-medencében élt nép emlékét találták meg ezen a vidéken. Évezredes kultúrák dokumentumait ôrzik a múzeumok, és a helyi legendák. Nagyon sok Árpád-kori emlék is elôkerült a szigeten, és a közeli alföldi területeken. Árpád kultuszának leghûségesebb ápolói a ráckeveiek (Árpád híd, Árpád-szobor, Árpád Múzeum). A sziget etnikai képe igen változatos, a kultúrák keveredésének számos emlékével találkozhatunk itt. A sziget elsô szerb telepesei II. Béla király
www.vendegvaro.hu

➤ Molnár Imre szigetszentmiklósi citeragyûjteménye ➤ A majosházi „hosszúházak” ➤ Sziki mézpázsit Apajpusztán ➤A paraszt- és molnárcéh emlékei a ráckevei Árpád Múzeumban

106

A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET idején (1131–1141) érkeztek a szerb Ilona hercegnôvel, II. Béla feleségével. Ezt követôen 1440-ben I. Ulászlótól kapott kiváltságok alapján települtek be. Késôbb 1690-ben, a törökök elôl menekülô hullám gyûrûzött Szentendréig, Budáig, Komáromig. A többi lakoshoz viszonyítva ma is sok szerb él a Duna fôága mellett, Lóréven. A német lakosság több szigeti településen (Szigetújfalu, Szigetszentmárton, Szigetbecse) ôrzi hagyományait, az alföldi oldalon pedig Dunaharaszti és Taksony térségében élnek legnagyobb számban az egykori betelepülôk leszármazottai. Pest megye történelmének leghôsibb korszaka a XIX. század; az 1848–49-es szabadságharc idôszaka. Az 1848-as szabadságharc emlékeivel találkozhatunk Ráckevén, Szigetújfalun, Petôfi-emlékekkel Dömsödön, Kossuth kultuszával Áporkán. A XX. században a terület északi övezete a fôvárost ellátó kertgazdasággá vált; hasznosítva a XVIII. században betelepült németek, s a késôbb Csepel-szigetre érkezett bolgárkertészek tapasztalatát. Napjainkban egyre többen költöznek ide a fôvárosból, és naponta sokan ingáznak a budapesti munkahely és a lakóhely között.
LEGENDÁRIUM ➤ A helyi hagyomány szerint Petôfi Sándor János vitéz alakját egy ráckevei jobbágyfiúból lett huszárkapitányról mintázta. Ennek tiszteletére minden évben kétnapos összmûvészeti fesztivált rendeznek a településen. A Szent István téren 1999. október 14-én avatták fel a János vitéz-díszkutat. Alkotója Markolt György nyolc dombormûvel meséli el János vitéz történetét, aki 1774-ben Ráckevén született, majd huszárnak állt és harcolt Napóleon háborúiban is. Vitézségéért VII. Pius pápától megkapta a Krisztus-rend Gyémántcsillag rendjelét. 1874-ben halt meg, sírja a ráckevei katolikus temetôben található. ➤ A futballrajongók tisztelettel emlékeznek a kisvarsányi csapatra, hiszen az ô edzôjük volt Csárli bácsi, Lôwenrosen Károly, aki 1896-ban Angliából elhozta Magyarországra az elsô futball-labdát. ➤ Talán a világon sincs máshol, csak Dunavarsányban köztéri szobra XXIII. János pápának. XXIII. János – Angelo Giuseppe Roncalli – 1958 és 1963 között uralta a pápai trónt. Ô hívta össze 1962-ben a II. vatikáni zsinatot, amelynek intézkedései modernizálták a római katolikus egyházat. ➤ Kiskunlacháza és a környezô települések keletkezésérôl, elnevezésérôl számtalan monda maradt fenn. Könyves Tóth Kálmán egykori lacházi református lelkész úgy mesélte, hogy Kun László királyunk – akinek anyai ágon kun vér folyt az ereiben – nagyon szerette népét, és gyakran járt a Duna mellékére vadászni, mulatozni. Az egyik ilyen alkalommal a király átkarolta Apor Katót, hogy megcsókolja. De a lány lova hirtelen megbokrosodott, így veszélybe került. Ekkor a „berekbôl elôugrott” egy Lack nevû kun legény és megfékezte Kató lovát. A király bátorságért birtokot adományozott Lacknak, s látva, hogy a két fiatal szereti egymást, feleségül adta Apor Katót Lackhoz. Az ajándékba kapott birtok lett Lackháza, melyet a nép csak Kató csókjának emlegetett. Ezt ôrzik a falu határának dûlônevei: Csóka és Kátó, és ma is áll Virágberek vagyis Pereg, ahol az esküvôi lakoma volt. Létezik Apor Kató lakhelye: Áporka, és Lack jutalma: Lacháza.

A vízi sportok kedvelôinek paradicsoma

Magyarország a hálón

107

DUNAHARASZTI, TAKSONY

DUNAHARASZTI
Irányítószám: 2330, a lakosok száma: 15 250

A Budapesttel határos települést könnyen elérhetjük HÉV-vel, vagy vasúton: a Budapest–Kunszentmiklós–Tass vonalon, illetve autóval az 51-es úton, vagy az M0-ásról lekanyarodva. Az ôsi település legrégebbi említése 1305-bôl maradt fenn. Hajdan – egy jelentôs nagyságú –, Duna-ágak által határolt és védett szigeten feküdt. Az emberek szívesen telepedtek meg területén. Határában a régészek kô-, réz-, bronzkorszaki sírokat egyaránt feltártak. A község központjában egy háromezer éves urnatemetôre találtak. A római korban is fontos szerepe volt a településnek. A Duna–Tisza közén délrôl érkezô út itt is átvezetett a Dunán. A középkori utazók sorra megemlékeztek az itteni átkelôhelyet védô római erôd maradványairól. Gazdag szarmata és aranyleletes avar kori vezéri sír tanúskodik arról, hogy a honfoglaló magyarok megjelenése elôtt is lakott volt ez a terület. Egy a X–XI. századból fennmaradt köznépi temetô leletei bizonyítják, hogy hamar megtelepedtek itt a magyarok is. A helytörténeti kutatások szerint a község elsô fénykorát Mátyás király uralkodása idején élte. Lakóinak jelentôs része ekkor már iparosként dolgozott. A XVI–XVII. századi török megszállás azonban tönkretette a fejlôdô települést. Újjátelepítése Budavár visszafoglalása után rövidesen megkezdôdött. Az elsô új – immár német ajkú – telepesek 1695-ben Schwaebisch Hall (Württenberg) és Blindheim (Bajorország) környékérôl érkeztek Dunaharasztiba. Mintegy 200 évig Haraszti – folyamatosan fejlôdô – német ajkú kisközség volt. A két háború között sokan telepedtek ide az elszakított országrészekbôl. Ekkor lakosságának
GYERTYAÚSZTATÁS A dunaharasztiak szokások közül kiemelkedik a május 16-i dunai gyertyaúsztatás. Ez a hagyomány a német ajkú ôsök „honfoglalására” emlékeztet, hiszen tutajon, illetve hajókon érkeztek ide.

Nepomuki Szent János szobra

több mint a fele gyári munkás és köztisztviselô volt. A XIX–XX. század fordulójától a pesti polgárok kedvelt üdülôhelye lett. Ma is sok hétvégi ház van a Ráckevei (Soroksári)-Duna mentén, a bányató mellett kötélpályás vízisíelésre is lehetôség nyílik. A Dunaharasztinál húzódó Holt-Duna természetvédelmi terület, és növényritkaságai miatt védett a Kálvária-domb is. A Holt-Duna fogja közre a Haraszti-szigetet, ahol sportkikötô és kempingezôhely várja a vendégeket. Az öreg nyárfákkal, nádasokkal, úszólápokkal szegélyezett terület kedvelt pihenôhely, bár a fôváros közelsége miatt a Duna vízminôsége itt még kifogásolható. A Duna-ágból Dunaharasztinál ágazik ki – a Dabas alatt a Dunavölgyi-fôcsatornába torkolló – Duna–Tisza-csatorna. A nagyszabásúra tervezett hajóútnak csak rövid szakasza készült el. A település központi helyén, a Duna felôli oldalon – a korábban többször átépített templom helyére – 1903-ban épült fel neogót stílusban, festett
www.vendegvaro.hu

108

A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET
BAKTAY ERVIN A dunaharaszti születésû Baktay Ervin (1890–1963) ifjú korában festômûvésznek készült, Münchenben Hollósi Simonnál tanult. Az I. világháború alatt orientalista tanulmányokat folytatott. 1926-ban Indiába ment. 1928-ban sikerült Kôrösi Csoma Sándor nyomára találnia. Hazatérésre után tette közé elsô tanulmányát Indiáról, majd megjelent a Boldog völgy országa címû könyve Kasmírról. Ezt követôen még több regénye, tanulmánya látott napvilágot Indiáról, illetve Kôrösi Csoma Sándorról. Munkássága elismeréseként 1955-ben az indiai kormány meghívta a Buddha születésének 2000. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre is.

üvegablakokkal a Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templom (Fô u. 71., tel.: 24/370-467). Elôtte címerrel és felirattal díszített, ívesen hajló talapzaton áll az 1716-ban készült, barokk stílusú Nepomuki Szent János-szobor.
Innen távolinak tûnik a közeli fôváros

Földváry-kúria (Fô u. 152.; tel.: 24/462-848) földszintes, klasszicista épületében kapott helyet a polgármesteri hivatal. Az utcai homlokzatot háromszögû oromdísz hangsúlyozza, míg az udvari oldalon oszlopos – pilléres alátámasztású timpanonos középfelhajtó van. A belsôben boltozatos helyiségek vannak. Innen néhány száz méterre található az 1716ban épült és többször átalakított Laffert-kúria (Fô utca 168.). Leromlott állapota ellenére értékei még felismerhetôk. Teknôboltozatos dísztermében barokk falfestés nyomait láthatjuk. Itt rendezte be mûtermét Artner Ottó szobrász. A Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola (Baktay tér 1.) épületében kapott helyet a Baktay Kortárs Képzômûvészeti Galéria. (Nyitva: tanítási napokon 8-tól 16 óráig, tel.: 24/531-540.)

TAKSONY
Irányítószám: 2335, a lakosok száma: 5160

Az 51-es út áthalad a településen, de könnyen megközelíthetô vonattal is: a Budapest–Kunszentmiklós–Tass vonalon. A közeli Duna-híd a Csepel-szigettel köti össze Taksonyt. A település nevét Taksony vezérrôl, Árpád unokájáról kapta. Okleveles források a települést Terra Toxunként említik 1281-ben. A helyi német ajkú lakosok – akiknek ôsei 1711-ben Württenberg tartományból költöztek ide – ma is Taxnak nevezik a falut. Az 1950-es évek végén szentelték fel – Szent Anna tiszteletére – az új római katolikus templom épületét (Szent Anna u. 1/a, tel.: 24/477-071). Terveit Árkay Bertalan készítette. A belsôben modern fôoltár és a régi templomból átkerült barokk szobrok láthatók. (A korábbi templom a II. világháború során megrongálódott, és az állapotát tovább rontotta az 1956-os földrengés.) A lakosok jelentôs része ingázik a fôváros és Taksony között. Dunaharaszti és Taksony között a két község üdülôterületet létesített. Szívesen töltik itt az idejüket a horgászok és a vízi sportok kedvelôi.
Magyarország a hálón

109

DUNAVARSÁNY, MAJOSHÁZA, DÉLEGYHÁZA

DUNAVARSÁNY
Irányítószám: 2386, a lakosok száma: 4960

A Soroksári-Duna mentén fekvô település autóval az 51-es útról érhetô el, de érintik a Budapest– Kunszentmiklós–Tass vonal vonatai is. Két földrajzilag elkülönülô településbôl áll: a történelmi falurész Dunavarsányból és a mindössze 100 esztendôsnek mondható Dunakisvarsányból. Bár a község címerében a varsa, a halászeszköz szerepel, a település nevét – a kutatások szerint – a hasonló nevû alán eredetû néptörzs-töredéktôl kapta, akik a magyar honfoglalókkal együtt érkeztek erre a tájra. Elsô írásos említése 1269-bôl való. A korábbi Árpád-kori falu a tatárjárás idején elnéptelenedett. A falut és környékét V. István 1270-ben a Nyulak-szigeti apácáknak adományozta. A középkorban gyéren lakott terület Hunyadi János kormányzósága idején Fejér megyébôl átkerült Pest- Pilis- Solt vármegyéhez. A török hódoltság után I. Lipót császár thüringiai svábokat telepített a környékre. Varsány falu a XIX. század közepétôl lett a taksonyiak birtoka. Önállóságát 1946-ban nyerte vissza. A katolikus templom (Halász Lajosné u. 13.) kertje elôtt áll Gyôrfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászmûvész alkotása, az 1992-ben felavatott XXIII. János pápa-szobor, ami talán az egész világon egyedülálló. Dunavarsány természeti környezete igen gazdag és változatos. A Domariba-sziget menti úszóláptól alig néhány száz méterre már homokdombokat találunk. A Duna-ág melletti sziget hagyományos horgászhely, szép nyaralóházakkal, stégekkel. Északi csúcsához csatlakozik a védett 10 hektáros úszóláp, amely nemcsak ritka növények
VERSEK
A

élôhelye, de látható itt fiókáit nevelô búbosvöcsök, többféle gém, nádirigó és nádi tücsökmadár is. A Duna-ágra épült a Dunavarsányi Edzôtábor és Szálloda. Számos olimpiai bajnokunk készült itt a versenyekre. A Dunától keletre esô, s a települést övezô kavicsbánya-tavak – a délegyházi-tavakkal – tórendszert alkotnak. A tavanként változó minôségû vizek egyaránt vonzzák a fürdôzôket és a vízisportok kedvelôit. A Varsányi-halom védett területén májusban, júniusban gyönyörködhetünk a homoki növények tarkaságában és az árvalányhajas mezôk hullámzásában.

MAJOSHÁZA
Irányítószám: 2339, a lakosok száma: 1050

VÉSZI-KASTÉLYBÓL

A háború után elpusztult egykori Vészi-kastély arról volt híres, hogy a magyar szellemi élet számtalan kiválóságát látták vendégül. Ady Endre több verse is itt született: például A fekete zongora és a Margita élni akar.

Az 51-es számú útról Dunavarsány után kell letérni a Majosháza felé vezetô bekötôútra. A falu északról Dunavarsánnyal, keletrôl Délegyházával, délrôl Áporkával határos, nyugatról pedig a Ráckevei (Soroksári)-Duna a természetes határa. A népi etimológia szerint a település neve a Mózes, Moyzes név egyik változatából ered. A terület régóta lakott: 1998-ban a majosházi víztorony mellett bronzkori sírokra bukkantak, Majosházát elôször – mint pusztát – 1337-ben említik oklevelek. A török idôkben elnéptelenedett helységet a XVIII. században – a közeli Dabashoz és Örkényhez hasonlóan – kisnemesi családok telepítették be. A község birtokosa 1860-ig a Jeszenszky család volt. A református templom (Kossuth u. 22., tel: 24/476-029) 1891-ben épült a fôutcára merôlegesen, homlokzat elôtti toronnyal. Homlokzatát erôteljes vakolatarchitektúra díszíti. A református temetôben szépen faragott gombosfák láthatók, amelyek kontyos, tulipános csúcsdíszeikkel megkülönböztetik a nôket és a férfiakat. A településen még sok „hosszúháznak” is nevezett parasztporta ôrzi a hagyományos építési formát. A falu mai életét a fôváros közelsége és a helyi mezôgazdaság határozza meg. A fôváros közelsége miatt viszonylag jók a piaci lehetôségek.
www.vendegvaro.hu

110

A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET

DÉLEGYHÁZA
Irányítószám: 2337, a lakosok száma: 1820

A település autóval az 51-es útról érhetô el, vonattal a Budapest–Kunszentmiklós–Tass vonalon közelíthetô meg. A helyre utaló elsô feljegyzés 1277-bôl származik. Nevében az eredetileg rokonsági viszonyt jelölô ded szó utolsó betûje változott az idôk során. A település régmúltjáról csupán feltételezések vannak. A honfoglalás idején fejedelmi szállásterület, az Árpád-korban templomos hely lehetett. A törökök XVI. századi adóösszeírásai Bial falu közelében található Jánosház nevezetû pusztaként emlegették. A község a közeli múltig Bugyi illetve Kiskunlacháza határában lévô tanyavilághoz tartozott, és csak 1950-ben szervezték önálló községgé. Az újabb változást az 1977-es év hozta, amikor egyesítették Dunavarsánnyal és Majosházával, majd 1990-tôl ismét önálló faluként szervezi életét. A község határában lévô 400 évesnek tartott vadkörtefa motívuma díszíti Délegyháza község cí-

merét. A község önszervezôdését, életerejét mutatja új református és katolikus temploma. A település kialakulásának alapja a sóderbányászat volt. A környéken itt nyílt a legkedvezôbb lehetôség erre az ôs-Duna hatalmas hordalékteraszán. A sóderbányászatra 1949-ben állami vállalatot hoztak létre, és a sorra nyitott bányák termelése 1968-ban már 1 millió köbméterre volt tehetô. A kitermelés után maradt bányatavakat jól lehet hasznosítani horgászati és üdülési célokra. A naturisták elsô telepe is itt, az V. számú tó mellett jött létre. Jelenleg hat tó, 200 hektárnyi vízfelülete szolgálja a turistákat. Nem minden tó alkalmas a strandolásra, ezért a balesetek megelôzésére különösen figyelni kell. A nagy kiterjedésû tórendszer mellett sokféle igény elégíthetô ki. Van „nomád kemping” és igen jól felszerelt panzió, és megkezdôdött egy ökofalu kialakítása is. A horgászaton kívül lovagolni is lehet. Igénybejelentéssel vadászati programok szervezhetôk az apróvadakban gazdag területen.
Tórendszer alakult ki a kavicsbányákból

Magyarország a hálón

111

KISKUNLACHÁZA, DÖMSÖD

KISKUNLACHÁZA
Irányítószám: 2340, a lakosok száma: 8450

A településen áthalad az 51-es út, és megközelíthetô vonattal a Budapest–Kiskunlacháza–Tass vonalon. A Kiskunsághoz tartozó, eredetileg református többségû Laczháza, és a római katolikus vallású, szlovák telepesek által lakott Pereg összeépülésébôl alakult ki a mai falu, amely ma már a környék legnagyobb településének számít. A kiskun lakosairól és a birtokos Lack családról elnevezett falut 1285ben említette elôször oklevél. Peregrôl 1347-ben keletkezett elôször írott anyag. A korábban két különálló falu között alakult ki az új faluközpont. Határa a Ráckevei (Soroksári)Dunától Bugyiig terjed. Az állandóan lakott település részei ma a Dunától távolabb, a dombháton találhatók; a nyaralótelep a Duna közelében épült ki. A mai Kiskunlacháza turisztikai értékeirôl is ismert. A Duna-ág mellett nagy kiterjedésû, jól felszerelt üdülôterület alakult ki. Kiskunlacházán a barokk stílusú református templom (Kossuth L. u. 38., tel.: 24/430-165) 1771–1772-ben nyerte el mai formáját, építômestere Peithmüller József volt. Csehsüveg-boltozatos belsejében copfstílusú padok vannak, és rozettás párkányú, falazott szószék található. A templom mellett a XVIII. századból származó szégyenkô áll. Ide kötötték ki a kihirdetés után a megbüntetettet, és hagyták ott, míg a kiszabott büntetés le nem járt. Az oszlopos, tornácos református lelkészlak (Kossuth L. u. 40., tel.: 24/430-165) népies klasszicista stílusban épült 1890 körül. A községháza (Kossuth tér 1., tel.: 53/430-133) egy 1830 körül, klasszicista stílusban épült, de 1860 táján romantikus stílusban átalakított kúriában kapott helyet. A földszintes épület udvari homlokzatának jellegzetessége a végigfutó, széles, kosáríves tornác. A községháza elôtti parkban áll a Horvay János által készített Kossuth-szobor. A mûalkotás 1902-ben közadakozásból készült. Peregen 1772–74-ben épült a késô barokk stílusú – Szent Mihály tiszteletére szentelt – római katolikus templom (Szent Imre u. 27., tel.:
112

24/430-061). Ez a templom az 1771. évi árvíz után épült, felváltva a ráckevei híd közelében lévô egykori, Szent Imrérôl elnevezett templomot. Az eredeti épület eltér a megszokott falusi templomoktól. A hajót kettôs golyvázott falpillérek tagolják. A diadalívnél és a szentélyben ismétlôdik a falpillér. A XX. századi átépítés miatt a térhatás erôteljesen megbomlott. A templom belsejében egykor elhelyezett szobrok közül figyelmet érdemel Imre herceg és Szent Vendel XVII. századi, fából készült barokk szobra. A Nepomuki Szent Jánost ábrázoló népies alkotás feltehetôleg a régi templomból került ide. A templommal szemben látható egy érdekes, naivan romantikus, – gótikus elemeket utánzó – kis épület, az Angyalos ház. Ebben az épületben kapott helyet – az itteni nyugdíjasklub, és a lakosság összefogásának köszönhetôen – létrejött helytörténeti gyûjtemény. (Nyitva: bejelentkezéssel, tel.: 24/430-133.) Bankházán, a községtôl távolabb van a – ma lovaspanzióként üzemelô – a XIX. század második felében, klasszicizáló stílusban épült Hajós-kúria. Bejárati elôcsarnokát oszlopok díszítik. Az épület mellett XX. század eleji gazdasági épületek, istállók vannak, de felépült egy fedett lovarda is. Ezen a lovasközponton kívül Lacházán is van lovaglási lehetôség. A Duna-ágon kívül a Bugyi felé vezetô út mellett horgásztó van. A település ismert az itt rendezett motocrossversenyekrôl, a hagyományos peregi búcsúról és az augusztusi Kiskun Kulturális Napok rendezvénysorozatáról is.

DÖMSÖD
Irányítószám: 2344, a lakosok száma: 5260

A település megközelíthetô közúton, az 51-es számú úton, vagy vasúton: a Budapest–Kunszentmiklós–Tass vonalon. A helység neve a latin Dimus szóból eredeztethetô, illetve a szláv eredetû Dömötör (Dimitri) névvel azonosítható. A honfoglalás óta lakott falu írásos említése elôször 1280-ban fordul elô. A helység (ritkaságszámba menôen) létezett a török
www.vendegvaro.hu

A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET
ÉVSZÁZADOS
KINCSEK

Pest megye legértékesebb Árpád-kori kincsleletét a Duna mentén, Kiskunlacháza határában találták meg 1958-ban. A birtokos Lackfy família egyik tagja rejtette el a XIII. század elején a sok császári, érseki dénárt, aranypénzeket ezüst- és aranydarabokat.

A Petôfi-emlékhely

idôk alatt is. A kálvini hitre áttért magyar lakosság a környék egyik legerôsebb református helyévé tette Dömsödöt. A XX. században a községet érintette néhány közigazgatási átszervezés: 1939-ben egyesítették a vele egybenôtt Dabbal. Apajpuszta viszont 1984-ben kivált, és önálló község lett. Petôfit Sándor költô emlékét idézi a XIX. századi kisnemesi ház (Petôfi S. u. 15.) falán lévô emléktábla is: itt éltek szülei 1845–46-ban. Gazdagabb emlékanyagot mutat be a Petôfi Emlékmúzeum (Bajcsy-Zsilinszky E. u. 6., tel.: 24/435-655), a
PETÔFI
FÁJA

Itt írta Petôfi Sándor a Piroslik már a fákon a levél... kezdetû versét. A hatalmas tölgyet, a Petôfi-fát emléktábla jelöli. A Duna-parti fák alatt –, a korábban nevezetes piactéren – áll a költô mellszobra is. „Piroslik már a fákon a levél, Süvölt köztük, süvölt az ôszi szél, Homályos a nap, a mezô deres; Pásztor, betyár meleg tanyát keres.”

nádfedeles parasztházban arra a nyárra (1846) emlékezhetünk, melyet itt töltött a költô. (Nyitva: K–V 10-tôl 18 óráig, tel.: 24/435-102.) A település múltját, hagyományait bemutató helytörténeti kiállítás a mûvelôdési központban (Béke tér 2.) látható. (Nyitva: 8-tól 18 óráig, tel.: 24/435-151.) A református templom (Petôfi tér 7., tel.: 24/435-238) 1774–76-ban épült barokk stílusban, építômestere Jung József volt. Az egyhajós, homlokzati tornyos épület bútorzatára – szószék, papiszék, padok – a késô barokk stílus jellemzô. Épülete a XVIII. század elsô feléig a középkori alapokon nyugvó, egykor római katolikus templom volt. A dabi településrészen lévô református templom (Szabadság u. 70., tel.: 24/435-178) 1803-ban épült, a tornya 1824-re készült el, berendezése klasszicista. Az egyhajós, dísztelen épületet a korábbi vályogépület és fa harangláb helyett emelték. A község építészeti értékei közé tartozik még számos, hagyományos építésû tornácos lakóház, valamint a Hajós-kripta (Elôre u. 30.), amely Ybl Miklós tervei szerint épült. Dömsöd és Dab református temetôi a mûvészi faragású gombosfákról nevezetesek. A falu katolikus egyházközségét 1924-ben szervezték meg, majd 1928-ban felépült – a Szent Márton tiszteletére felszentelt – neogótikus stílusú római katolikus templom (Szabadság u. 83., tel.: 24/435-109). Szívesen jönnek ide a turisták, hiszen élvezhetik a Duna közelségét, a vízi paradicsom elônyeit, de bejárhatják a Felsô-Kiskunság pusztáit is. Az itteni dunai strandon a viszonylag sekély víznek köszönhetôen nyugodtan lubickolhatnak a gyerekek is. Dömsödön minden év május elsejét követôen tartják meg a falunapokat, ahol színes népmûvészeti programok, kézmûves és iparmûvészeti bemutatók, vásárok várják a látogatót.
113

Magyarország a hálón

APAJ, SZIGETSZENTMIKLÓS

A pusztán ma is használják a gémeskutakat

Szikes terület

APAJ
Irányítószám: 2345, a lakosok száma: 1140

Az 51-es útról Dömsödnél lekanyarodva érjük el Apajt. Vasúton a Budapest–Kunszentmiklós– Kelebia vonal menti Dömsöd állomásra érkezhetünk, amely Apaj belterületével határos. A települést 1249-ben említi az elsô oklevél. A helység határa ôrzi az Árpád-kori Apaj és Szunyog települések maradványait. A középkorban Opoy néven szereplô falu a török korban elpusztult. Apaj pusztaként létezett, Dömsöd területéhez tartozott, csak 1985-ben szervezôdött önálló községgé. A II. világháborúig a Coburg hercegi birtok központja volt, majd 1945 után a ló- és szarvasmarha-tenyésztés révén vált ismertté nagy állami gazdasága. Az Apaj környéki puszták – a fôváros közelsége miatt – ma is sok turistát vonzanak. Akinek mesz114
www.vendegvaro.hu

A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET sze van Hortobágy, az alig egyórás út után Apajon csodálhatja a pusztát, ahol ma is jellemzô a félrideg állattartás, a juh- és a szürkemarha-tenyésztés. A végtelennek tûnô síkságon még láthatók a tájba simuló nádfedeles házacskák, tanyák. A mai Apajpuszta a Kiskunsági Nemzeti Park része, Felsô-Kiskunsági Szikes Puszta néven ismert.
Ez az ország második legnagyobb kiterjedésû szikes pusztája. Talaja meszes-szódás szik. Csapadék hatására szappanszerûen ragadós és csúszós, szárazon kôkemény. Nyáron ujjnyi repedések keletkeznek a fehéren izzó talajon, melynek felületén kivirágzik a sziksó. A terület legbecsesebb természeti értéke a puszták nagy testû madara, a fokozottan védett túzok. Ez a jellegzetesen pusztai madár háborítatlan nyugalmat igényel, ezért ügyelni kell élôhelyének zavartalanságára. A puszta növényzete alkalmazkodik a talajviszonyokhoz. Itt virít a takarmányszénát is adó sziki mézpázsit és a szárazvirág-kötészet kedvenc anyaga, A fokozottan védett túzok az augusztusban virágzó lila színû sóvirág. Az ôsgyep fenntartásában fontos szerepe van az ôsi magyar állatfajták külterjes tartásának: a szürkemarhának, a racka és cigája juhnak, amelyek a nemzeti park nagyállási telepén tekinthetôk meg. A Kiskunsági Nemzeti Park védett területe csak engedéllyel és vezetôvel látogatható. Tel: 76/482-611

Minden év július utolsó hétvégéjén sok érdeklôdôt vonz Apajpusztára a Kiskunsági Pásztor- és Lovasnapok programja.

SZIGETSZENTMIKLÓS
Irányítószám: 2310, a lakosok száma: 19 370

A Csepel-sziget északi részén lévô település megközelíthetô HÉV-vel, Csepel felôl autóbusszal, és az M0-ás körgyûrûtôl is gyorsan elérhetô. A honfoglaló magyarok hamar megtelepedtek ezen az ôskor óta lakott helyen. Elsô okleveles említése egy 1264-ben kelt oklevélben maradt fenn. A középkorban a terület sokszor volt királyi birtok. Igaz lehet tehát, amit a hagyomány tart: „királyi nemes lovászok” települése. A falu átvészelte a török hódoltság éveit, majd a XVIII. században a Savoyai herceg kezére került a többi szigeti településsel együtt. A település lakossága a XX. századtól a fôvárosi, késôbb a helyben létesült ipari üzemekben vállalhatott munkát. Itt épült fel a Dunai Repülôgépgyár 1941–1944 között, majd annak lebombázott romjain jött létre a Csepeli Autógyár 1944tôl. Az 1944. április 3-i bombázás pusztítása nyomán (amely a repülôgépgyárat is tönkretette) 1083 ember halt meg, és 526 volt a sebesültek száma. Ez volt abban az idôben a legpusztítóbb erejû bombázás. A hirtelen várossá nôtt település utcáin még látható egy-egy régi, szép oromzatú, oszlopos-tornácos parasztház. A településközpont a felújított középületekkel megszépült, a XIX. századvégi szecessziós díszítôkedv az új építkezéseknek is ihletôje. A városban mûködik a Nemzetközi Baptista Teológiai Akadémia.
115

Magyarország a hálón

SZIGETSZENTMIKLÓS, HALÁSZTELEK, TÖKÖL A település története Városi Helytörténeti Gyûjtemény (Árpád u. 34.) kiállításán ismerhetô meg.
A XIX. századi parasztházban elhelyezett gyûjtemény az ôsállati maradványok, a gazdag régészeti leletek, a középkor és az újkor számos tárgyi és írásbeli emléke segítségével mutatja be a város és környéke több ezer éves múltját. A téglatár 140 különféle téglát mutat be, a lapidárium szív alakú sírköveket ôriz. Szép népviselet-gyûjtemény is látható. Az állandó kiállítás címe: Kôbaltától a faekéig. Nyitva: ápr. 1–szept. 31-ig V 14-tôl 17 óráig, tel.: 24/467-100

Két új temploma is épült az utóbbi években, a református és a baptista. A városban mûködik a Nemzetközi Baptista Teológiai Akadémia. A városközpont közelében van az Ádám Jenô Emlékház (Árpád u. 29.). Itt láthatók a szigetszentmiklósi születésû zeneszerzô és zenepedagóA lakihegyi adótorony

gus életének és munkáságának dokumentumai. Az 1982-ben elhunyt zeneszerzô XX. századi mûveinek a magyar népzene volt az ihletôje. (Nyitva: ápr. 1-tôl szept. 31-ig V 14-tôl 17 óráig, tel.: 24/467-100.) A település különleges kiállítása a több mint 100 darabból álló, Molnár Imre alkotó tulajdonában lévô citeragyûjtemény (Tököli u. 19.; Nyitva: H–P 8-tól 18 óráig, Szo 9-tôl 13 óráig, tel.: 24/467-100). Az 1995-ben átadott Városi Galéria (Tököli u. 19.) folyamatosan helyi és országos hírû mûvészek kiállításainak ad otthont (Nyitva: H–P 8-tól 18 óráig, Szo 9-tôl 13 óráig, tel.: 24/467-100). Vitéz Somogyvári Gyula (1895–1953), Gyula diák, író, költô, a magyar rádió egykori igazgatója nyaralójának (Jácint u. 16.) homlokzatán, a nevét viselô cserkészcsapat emléktáblája látható.
Szigetszentmiklós egyik legnagyobb turisztikai vonzereje a Ráckevei (Soroksári)-Duna. Ez a nádasokkal benôtt parti nyaralóhely kedvelt a horgászok, s a vízi sportolók körében. Ezen a területen a vízityúkok, a tôkésrécék, a búbosvöcskök a nyaralók közelében úszkálnak. A természetvédôk harcos kiállása eredményeképpen a közeli úszólápokon még ritka orchideafajok élnek.

A település határában található a 314 méter magas Lakihegyi antennatorony ma már jelentôs ipari emlék. Amikor a XX. század elsô felében elkészült, még bravúros technikai újdonság volt.

HALÁSZTELEK
Irányítószám: 2314, a lakosok száma: 6210

A település gyorsan elérhetô Csepel felôl, de igen jól megközelíthetjük az M0-ás autópálya szigetszentmiklósi kijáratától, vagy az 51-es útról Szigethalom felé lekanyarodva. A bolgárkertészekrôl, kertészeti mintagazdaságáról ismert szigeti település elnevezését úgy magyarázzák, hogy a Duna menti halászok telepe lehetett valaha, talán már a bronzkorban is, melynek emlékeirôl több lelet tanúskodik. Késôbb a fa116
www.vendegvaro.hu

A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET lut az árvizek elmosták, és Hermina-telep néven éledt újjá, a XIX. század végén, az egykori birtokos nôvérének neve után emlegetve. 1950 óta önálló község Halásztelek. A fôút mellett található a Malonyay-kastély és melléképülete (Rákóczi u. 58.). A mozgalmas tömegû, részben emeletes, a XIX. században épült eklektikus épületet manzárdtetô fedi. Az épületegyüttest nem az ismert grófi család építette, de az itt lakó, még ma is élô idôs emberek a kastély kapcsán az ô nevüket ôrizték meg. Felépítésében a klasszikus kastélyok alaprajzát követi: a fôépületben található egy bálterem és más funkciójú kistermek, az alagsorban pedig boltíves megoldással elválasztott szobák. A Szent László-herma bronzból készített köztéri szobormásolata a Szent László tér ékessége. Az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus templom (Kisgyár u. 44.) a magyar organikus építészet egyik jelentôs alkotása, az 1980-as években készült el Csete György tervei alapján. A Duna fôágát kísérô gáton hosszabb-rövidebb szigeti kerékpártúrára indulhatunk.

A gótikus eredetû római katolikus templom

TÖKÖL
Irányítószám: 2316, a lakosok száma: 6310

A ráckevei HÉV-vel vagy közúton, az M0-ás autópályáról és a szigeti gerincúton egyaránt eljuthatunk a Duna fôága mellett fekvô településre. Határa ugyanakkor a Ráckevei-Dunáig terjed, ahol a – már említett, két községet is érintô – Tököli-erdô található. Tököl a Csepel-sziget ôsi települése. A régészeti kutatások bizonyítják, hogy már a bronzkorban is lakott hely volt ezen a területen. A kedvezô természeti adottságoknak köszönhetôen a honfoglaló magyarok is hamar megtelepedtek itt. Elsô írásos említése 1271-bôl maradt fenn. Királyi uradalom volt, majd IV. László a margitszigeti apácáknak adományozta. A XVI. században királyi mezôvárosi rangot kapott. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett. A XVII. században részben német ajkú lakosok, de fôként bunyevácok, sokácok, illetve katolikus horvátok népesítették be. A falu
Magyarország a hálón

több dûlôjének is horvát neve van, pl. Vinograd, és jellegzetes a Ráckevei-Dunában található Domariba-sziget neve is. A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt, mûemlék római katolikus templom (Hôsök tere 1., tel.: 24/379-134) gótikus, XV. századi eredetû.
1813-ban késô barokk stílusban átépítették, de a középkori templom jelentôs részét megtartották. Az egyhajós templom szentélye szegmentívvel zárul. A II. világháború során megsérült a középkori eredetû torony, valamint a déli és a nyugati fal is, ezért ezek ma újjáépült formában láthatók. Az épület homlokzatán néhány gótikus részlet figyelhetô meg. A csehsüveg-boltozatos belsôben vörös márványból készült oltár van, rajta kupolás formájú tabernákulum. Feszty Masa új oltárképe Mária születését ábrázolja. A fôoltár hátlapjában helyezték el a Csehi Mihály 1519-bôl származó, reneszánsz stílusú márvány sírkövét. A templom melletti plébánia XVIII. századi eredetû, belsejében boltozatos szobák vannak, udvari homlokzata egykor árkádos volt. 117

TÖKÖL, SZIGETCSÉP, SZIGETSZENTMÁRTON, SZIGETÚJFALU Helytörténeti nevezetesség Csepelszigeti Mária parasztháza (Mester u. 35.), ahol a tisztaszoba mennyezetén Kossuth, Petôfi, Bem és Damjanich portréja látható. A képeknek köszönhetôen a ház nemzeti kegyeleti emlékhellyé vált. Repülôterérôl is ismert a település. Mint katonai célpont a II. világháborúban sokat szenvedett a bombázásoktól. A volt szovjet – ma repülôtéri – laktanya bejáratánál található az 1956. november 3-án itt letartóztatott honvédelmi miniszter, Maléter Pál kopjafája, melyet még a szovjet csapatok kivonulása elôtt állítottak. A falu határában áll az 1944-ben rommá vált, de az 1980-as évek elején helyreállított Szent Anna-kápolna. A gótikus eredetû kápolnát a XVIII. század végén késô barokk stílusban alakították át. Téglalap alaprajzú hajójához csúcsban végzôdô szentély kapcsolódik. A falu határában 1958 óta mûködik a fiatalkorúak börtöne. Tököltôl nagyon szép kerékpáros túrát lehet tenni a Nagy-Duna gátján le egészen Makádig, majd a Ráckevei-Duna gátján vissza Tökölig. sô rác község helyén ma a sporthorgászok tanyáit találjuk. Az Avilai Szent Teréz tiszteletére szentelt, barokk stílusú római katolikus templom (Fô u. 67., tel.: 24/418-055) 1755-ben épült, eredetileg fa harangtoronnyal. A jelenlegi tornyot 1857-ben építették, s akkor a hajót is meghosszabbították a torony két oldalán. A síkmennyezetes hajóhoz kapcsolódó csehsüveg-boltozatos szentélyben vörös márványból készült oltár található, rajta gazdagon faragott, kupolazáródású szentségházzal. A templom mellett kialakított Zarándokkert kápolnái a hazai és külföldi zarándokhelyeket idézik. A Fatimai Szûzanya szobra köré sziklakertet építettek, kálváriadombot emeltek, elkészült a Szent István-kápolna, és a medjugorjei Szûzanya kegyhelyének másolata is. A falu északi végén található az 1768-ban épült görögkeleti, szerb templom (Fô u.). A homlokzat síkjában lévô tornyot csak 1829-ben emelték. A copfstílusú épület szentélye félköríves. Fôhomlokzatán egyszerû, finom arányú, díszes, kôkeretes ajtó; déli homlokzatán kôkeretes ablakok és oldalbejárat látható. A belsô érdekessége a vakolt faszerkezetû teknôboltozat. Ikonosztázát a XIX. század elején megújították. A legújabb templom a 2000-ben felszentelt református templom (Fô tér, tel.: 24/476-029). A modern épületet Erdélybôl szállított fazsindelyes tetô fedi. Figyelemre méltó a szószék fakazettás burkolata. A hatszögletû Úrasztala a csillagot jelképezi. A katolikus, református és a pravoszláv egyház összefogását, összetartozását kifejezô Ökumenikus emlékmû református templom elôtti téren áll. Kampfl József alkotásán a rusztikus felületû szikla a vallás az egyház stabilitását jelképezi, a ráállított, finoman megmunkált oszlop, a hozzá kapcsolódó kultúrát szimbolizálja. Az oszlopon elhelyezett párnán a három egyházat szimbolizáló püspöki korona látható. A falu határában jól láthatók a kacskaringózó, fûzfákkal, nádasokkal szegett holtágak. A Duna jeges áradása hagyott ilyen cikcakkos nyomot maga után. Ezeket nevezik hókonynak. Ma kitûnô horgászvizek, szép nyaralóházak épültek a partra.
www.vendegvaro.hu

SZIGETCSÉP
Irányítószám: 2317, a lakosok száma: 2180

A település a szigeti gerincúton érhetô el a legkönnyebben, de megközelíthetjük a ráckevei HÉV-vel is. A régészeti kutatások tanúsága szerint Szigetcsép határa már a rézkorban is lakott volt. A rézkori leletek mellett jelentôs a község északi határában feltárt kora vaskori temetô. A község elsô okleveles említése – Cséptelek alakban – 1283-ból maradt fenn. A Duna áradásai miatt a település négyszer változtatta meg a helyét. A török idôkben elnéptelenedett középkori faluba 1706 táján rác lakosok, a század közepén németek érkeztek Nürnberg és Württemberg környékérôl. A rác telepesek templomukat is a Duna partjára építették. Az állandó árvizek miatt azonban késôbb – templomukat, házaikat elhagyva – a falu biztonságosabb, német telepesek által lakott északi részére költöztek. A középkori falu és az el118

A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET

SZIGETSZENTMÁRTON
Irányítószám: 2318, a lakosok száma: 1580

SZIGETÚJFALU
Irányítószám: 2319, a lakosok száma: 2010

A település megközelíthetô HÉV-vel, vagy a szigeti gerincút felôl is. Ma már egyetlen üdülôfalura emlékeztet a Ráckevei (Soroksári)-Dunához közel fekvô, szépen fásított utcájú, nyaralótelepével öszszeépült község. A régészeti ásatások régi kultúrák emlékeit tárták fel. Világhírû lelete a községnek az 1973-ban megtalált 4000 éves ôskocsi-modell. A település elsô írásos említése egy 1285-ös oklevélben fordult elô. Az 1633-as török adóösszeírás adatai szerint lakói rácok voltak, de ôk Ráckevére költöztek. Mária Terézia bajorokat telepített a községbe. Utódaik – a kitelepítések ellenére – még ma is a falu meghatározó népességét jelentik. A Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus templom (Templom u. 1.) 1788-ban épült barokk stílusban, homlokzati síkban tartott toronnyal és egyenes záródású szentéllyel. A templom felépítését Krisztina fôhercegnô, a ráckevei koronauradalom birtokosa, Mária Terézia leánya is támogatta. Az épület legutóbbi felújításakor a vakolatot eltávolították, a feltárt nyers kôfalnak igen szép a textúrája. A síkmennyezetes hajójához csehsüveg-boltozatú szentély kapcsolódik. Finoman faragott, vörös márványból készült fôoltára felett 1800 táján készült Szent Márton-oltárkép látható. Különösen szép korai barokk munka Szent Antal és Nepomuki Szent János faszobra.
A község Ráckeve felé esô határában található a Tókert, az erdôs-ligetes természetvédelmi terület, amelynek természetes terepmélyedését valamikor a Duna áradásai táplálták. Víz utánpótlása mára a folyószabályozás és az árvízvédelem miatt megszûnt. Legértékesebb növénytani értékei a kiszáradó és nedves láprétekkel, nádasokkal váltakozó bokorfüzes társulások. A láprétek a kora tavaszi talaj menti fagyok miatt késôbb ébrednek, de május derekán virágba borul a terület. Legértékesebb lágyszárú növényfajai: a mocsári-, a vitézkosbor és a hússzínû ujjaskosbor. Kedveli ezt a helyet a tarajos gôte és az erdei fülesbagoly is.
Magyarország a hálón

A település megközelíthetô a ráckevei HÉV-vel, vagy a szigeti gerincúton Szigetszentmárton, esetleg Tököl irányából. A Duna fôága mentén fekvô, védett erdôktôl övezett település környéken talált rézkori leletek a terület korai lakottságára utalnak. A honfoglalást követôen a falu fejedelmi birtok volt. Elsô okleveles említése 1303-ból maradt fenn. Révátkelôje közelében a XII. században kolostor állt, melynek nyomait sokáig lehetett látni a Duna medrének szélén. Faragott köveinek egy részét a községi templom építésénél használták fel, de néhányat a székesfehérvári Szent István Múzeumba szállítottak. A helyi legenda szerint itt búcsúzott el feleségétôl és szállt hajóra II. Lajos király, mielôtt a végzetes mohácsi csatába indult. A török uralom idején fokozatosan elnéptelenedett falu elsô új lakói rácok voltak. A német telepesek a XVII. század végén érkeztek ide, ôk honosították meg a szôlômûvelést. Szigetújfalu 1899 óta önálló, elôtte közigazgatásilag Szigetszentmártonhoz tartozott. Lakossága – a kitelepítések ellenére – még ma is felerészben német nemzetiségûnek vallja magát. Szent Lénárt hitvalló tiszteletére szentelt római katolikus templom (Templom u. 1., tel.: 24/418-055) 1770–73-ban épült; homlokzati síkba helyezett toronnyal, egyszerû barokk formában. A jó belsô térarányú hajó csehsüveg-boltozatát kettôs hevederek választják el. A félköríves záródású szentély szintén csehsüveg-boltozatos. Szószéke mozgalmas kialakítású barokk munka. Mellvédjét és hangvetôjét aranyozott dombormûvek és szobrok díszítik. Az 1996-os Lénárt-napi búcsú alkalmával avatták fel – a régi Nepomuki Szent János-szobor helyén – a templom védôszentjét ábrázoló Szent Lénárt-szobrot, Nemes Ferenc népi fafaragó iparmûvész alkotását. A település legnagyobb turisztikai vonzereje a Duna, de a jelentôs értéket képvisel az újfalusi erdô 88 hektárnyi természetvédelmi területe is.
119

RÁCKEVE

RÁCKEVE
Irányítószám: 2300, a lakosok száma: 8100

Közúton Csepel irányából, vagy az 51-es számú út felôl is megközelíthetô a település. A Nagy-Duna felôli kapcsolatait három révátkelôhely is biztosítja (Lórév–Adony; Szigetújfalu–Ercsi; Tököl–Százhalombatta). Ráckeve már a bronzkor óta lakott település. A honfoglaláskor az egész szigetet Árpád törzse foglalta el. A hagyomány szerint ez volt az Árpád-házi uralkodók kedvenc vadászterülete. A mai város helyén lehetett Ábrahámtelke nevû település, valamint egy XII. századi kolostortemplom. Ezt 1212-ben említette elôször okirat. A település elsô virágkora a szerb lakosság betelepülésével kezdôdött az 1440-es évek táján. A szerbek az Al-Duna menti Keve városából menekültek ide a törökök támadása elôl. A várost ekkor kezdték Kis-Kevének nevezni, majd késôbb Rác-Keve nevet kapta. A gazdag szerbek – vagy
A Savoyai-kastély

másképpen rácok – 1487-ben építették meg a Boldogasszony-templomot, amely ma is Ráckeve egyik építészeti különlegessége. Királyi kiváltságai révén a XV. században már központi szerepe volt a településnek. De a következô században a török hódítás a virágzó Ráckevét sem kerülte el, bár mint szultáni birtok – a XVI. század második felében – újra fellendült. A reformáció idején, amelyet ezen a területen Szegedi Kis István prédikátor kezdeményezett, a város püspöki székhely lett. Utódja, Skaricza Máté Ráckevét a humanista reformáció kulturális centrumává tette. A török kiûzésekor, 1684-ben a várost kifosztották, lakossága elmenekült. Az egész Csepel-sziget, így Ráckeve is 1698-ban a gyôztes törökverô Savoyai Jenô birtokává lett. Az új földesúr Ráckevén építtette meg kastélyát. A XVIII. században német telepesek növelték a város lakosságát. Ezzel Ráckeve háromnemzetiségûvé vált: magyarok, szerbek és németek lakták. Az 1848–49-es szabadságharcot a lakosság nagy része támogatta, 1848 májusában hatszázan esküdtek fel a nemzetôr zászlóra. A ráckevei Ács Károly szervezte meg 1849 nyarán a Duna vidé-

120

www.vendegvaro.hu

A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET kén az ellenállást. Ezért elôször halálra ítélték, de az ítéletet késôbb hatévi börtönre enyhítették. Ráckeve a XIX. század második felében járási székhellyé lett. A település újabb fellendülését a millennium idôszaka hozta el. Ekkor építették fel a régi fahíd helyett vasból az új, állandó hidat. Az ezredéves évforduló évében határozták el az új városháza építését. Az I. világháború 133 hôsi áldozatot követelt Ráckevétôl. Az 1919-es rövid román megszállás alatt csaknem teljesen kifosztották a községet. A II. világháború újabb megpróbáltatásokat hozott. Csak az 1970-es években kezdôdött el igazán a vízparti üdülôterületek kialakítása. Melegvizû strandfürdô létesült, s ekkoriban határozták el a Savoyai-kastély helyreállítását is. Városi rangját 1989-ben nyerte vissza Ráckeve. A sziget belsô útja felôl érkezve elôször a Szigetszentmártonnal közös határú Tókerti parkerdô mellett, majd a szintén Duna-ág felé esô melegvizû strand mellett vezet utunk – a HÉV ráckevei végállomását is érintve. A városba vezetô fôúton, a Kossuth L. utcán a hajdani gazdag kereskedôváros késô gótikus, reneszánsz, barokk elemeket ôrzô házai sorakoznak. A fôút jobb oldalán tûnik fel Ráckeve legimpozánsabb épülete, a helyreállított gyönyörû, barokk Savoyai-kastély (Kossuth u. 95., tel.: 24/485-253).
Az 1702-ben elkezdett építkezés csaknem két évtizeden át tartott. Johann Lucas Hildebrandt mûve a világi barokk építészet elsô magyarországi emléke. Savoyai Jenô herceg maga is szerette az építészetet, errôl az építkezés menetérôl szóló levelei is tanúskodnak. A Dunára nyíló oldalszárnyakat a korábbi építésvezetô, Mayerhoffer András istállókkal zárta le 1750-ben. A herceg halála után (1736) a birtok a koronára szállt. A kastély már a XIX. században elvesztette igazi funkcióját; volt raktár, magtár. Az épület déli szárnyában nyílt meg 1963-ban az Árpád Múzeum, itt mûködött 1975-ig, amikor megkezdôdött a mûemlékileg védett kastély teljes felújítása. A helyreállítás – korabeli tervrajzok híján – analógiákra és a megmaradt elemekre támaszkodott. Az épület homlokzati részletei olasz hatást tükröznek. A
Magyarország a hálón

hangulatos belsô udvar fái védettek, hátsó díszparkját újratelepítették. A kupolát a korábbi zsindely helyett rézlemezzel fedték, az elôtte lévô terasz korlátján mitológiai alakok szobrait láthatjuk. A középsô állítólag magát Savoyai Jenô herceget ábrázolja. A mellvéd fölött a hercegi címer látható. A beüvegezett kocsifelhajtó a dísztermek elôteréül szolgál. Az oldalszárnyakban vendégszobák vannak, a konyha és étterem a pincébe került. Ma szálloda mûködik az eredeti pompájában felújított kastélyban.

A kastély melletti kis téren áll Szász Gyula alkotása, az elsô vidéki Árpád-szobor (Árpád tér), amelyet a millenniumi ünnepségek során, 1897-ben avattak fel. Tartóoszlopán Árpád fejedelmi címere, és a sziget népének ünnepét ábrázoló jelenet látható: Árpád fiának, Zsoltnak születését ünnepli a nép. Továbbhaladva a Kossuth utcán, több értékes történelmi emléket, illetve mûvészettörténeti szempontból értékes épületet láthatunk. A neobarokk Münich-házban kapott helyet az Árpád Múzeum (Kossuth L. u. 34.).
A múzeumot 1992-ben tájmúzeum rangjára emelték. Jelentôs régészeti, néprajzi és történeti tárgyi gyûjteményét kiegészíti a dokumentációs tár. A Diocletianus kori, keletrôl származó, faragott elefántcsont római köpenycsat, a XII. századi Lantos Dávidot ábrázoló dombormû, a XVI. századi festett fa Madonna-szobor mellett gyûjteményének igen értékes része a ráckevei – kuriózumnak számító – parasztcéh és a molnárcéh irat- és tárgyanyaga. Az utóbbi a Dunán mûködtetett hajómalmok miatt fontos. A múzeum állandó kiállításai: Fejezetek a Duna menti múltból; A molnárok és vízimalmok. Nyitva: márc. 1-tôl okt. 31-ig, K–V 10-tôl 18 óráig, tel.: 24/385-364

A Városi Képtár (Kossuth u. 26., tel.: 24/424-053) kiállításán szemelvények láthatók a XX. századi magyar természetelvû festészetbôl; és megtekinthetô a Patay László (1932–2002) Munkácsy-díjas festômûvész életmûvébôl válogatott tárlat is. Ráckeve látképe elképzelhetetlen az 1896-ban épült íves, vasszerkezetû Árpád-híd nélkül. A híd városfelôli lehajtójánál áll a kis neobarokk Vám121

RÁCKEVE ház. A millennium alkalmából 1902-re épült fel a magyaros, szecessziós elemeket mutató, tûztornyos, alföldi típusú Városháza (Hôsök tere 1., tel.: 24/523-333) . A Városház utcán érhetô el a háromszög alakú névtelen templomtér. A város egyik legjelentôsebb mûemlék épületegyüttese a görögkeleti, szerb templom (Viola u. 1.) és környéke.
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom befejezését 1487-ben írásos adat rögzíti. Egységes gótikus stílusban épült, de a fôhajó mellé épített két oldalkápolna már a XVI. század elejérôl származik. Középkori részleteket is mutató különálló harangtornyát 1758-ra fejezték be, keresztje 1795-ben került a helyére. A templombelsôt gótikus hálóboltozat fedi. A falakat mindenütt freskók borítják. A ma látható réteg az 1700-as évek végén készült. A hajó déli falán Jézus születése, az északin Krisztus szenvedése látható. A szentélyt a feltámadó és mennybeszálló Krisztus díszíti. Nyugati falán a világ feletti ítélkezés jeleneteit ábrázolja. A Szent Kozma- és Damján-kápolna freskói Mária megkoronázását és a gyermek Krisztust ábrázolják. A Keresztelô Szent János-kápolna falát Krisztus életének jelenetei és szentek alakja díszítik. A rokokó faragású ikonosztáz a XVIII. században készült.

A szerb templom

A templom melletti paplak a XVIII. században épült boltozatos helyiségekkel. A templomból kosáríves barokk kapun át jutunk a Viola utcába, majd ennek folytatásaként a Gábor Áron utcába. A Kajlik-ház (Gábor Áron u. 24.) jól mutatja az itteni földmûvesek építkezési szokásait. A Kajlik família anyai ágon kisnemesi rangú földmûves család volt; épületük merôben elüt a Kossuth utca polgáriasabb házaitól. Lakóházuk a XIX. század második felében épült: szoba, pitvar-konyha, szoba, kamra alaprajzi elrendezésû. Korábban náddal, késôbb cseréppel fedett nyeregtetôvel. Falazata sárból rakott, amelynek maradandóságát a falba beépített függôleges cölöpök biztosítják. Eredetileg szabadkéményes volt, amelyet a XX. század elsô felében lebontottak és helyébe tûzbiztosabb kéményt építettek. A szobákat a konyhából fûtött búbos kemencék melegítették.
122

A XVIII. századi, barokk stílusú Nepomuki Szent János-szobor (Szent János tér) ívesen hajló talapzatát gazdag ornamentika díszíti. Közelében áll az eklektikus stílusban átalakított Horváth-kúria (Szent János tér 13.). Hatalmas kertjében ôsfák árnyékolják az íves nyílású, tornácos épületet. A temetôben lévô Szent Domonkos-kápolna a XIX. század elején épült egyszerû barokk stílusban. Szintén a temetôben áll 1819 óta a klasszicista stílusú, kör alakú kálvária – fent három kereszttel és a Fájdalmas anya szobrával, lent modern belsejû kápolnával. A híd felé a Kossuth L. úton visszaindulva érhetô el Ráckeve központja, a Szent István tér. Itt áll a két legnépesebb felekezet, a katolikusok és a reformátusok temploma. A közeli mûemlék házban mûködik a Fekete Holló vendéglô (Kossuth u. 1.). Az eredeti épület a XV–XVI. századból maradt fenn. Az 1960-as évek végén le akarták bontani, mert akkori állapotában sokszorosan átwww.vendegvaro.hu

A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET
SÚLYOS
HITVITA

Szegedi Kis István (1505?–1572) református teológus, lelkész utolsó állomáshelye – a bécsi, krakkói, wittenbergi egyetemeken folytatott tanulmányok és többéves hazai szolgálat után – Ráckeve volt. Itteni tevékenységére tisztelettel emlékeznek ma is a város lakói. Állítólag 1565-ben Panthanus Seraphinne olasz baráttal folytatott hitvitát. A ráckevei olaszok vállukon vitték a templomba a hitvitához szükséges könyveket. Amikor már látszott, Szegedi gyôz a vitában, az olasz hívek egyenként ellopakodtak, s a barát saját vállán vihette el súlyos érveit a hitvita helyérôl.

épített, jellegtelenné vált barokk sorháznak látszott. Az alaposabb vizsgálat során kerültek elô mûemléki értékei, például a különösen szép boltozata, a reneszánsz ablakkeret töredéke. A fôbejárat felett található fekete hollós cégér, amely Ráckeve címerét tartja karmaival. A Fekete Holló ott áll, ahol 1440 után az ideköltözött szerb kereskedôk és hajósok kialakították városközpontjukat. A Keresztelô Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templom (Szent István tér 22., tel.: 24/485-553) a XVIII. század utolsó évtizedében épült copfstílusban. Azóta többször átalakították. A

Szent Antal-oltár 1800 körül; a Nepomuki Szent János-oltár a XIX. század elején készült. A templombelsô falainak 1994-es festése Patay László Munkácsy-díjas festômûvész nevéhez fûzôdik. A teljes felületet mitologikus jelenetek borítják. A szintén copf berendezés emiatt kevésbé érvényesül. Padjait a festéssel egy idôben kicserélték. A református templom (Kossuth u. 8., tel.: 24/385-636) a régi – kisebb méretû – barokk templom helyén épült 1913-ban. Észak-európai hatásokat idézô, neogót stílusú téglaborítású épület ez. A templom melletti régi paplakon Szegedi Kis István emléktáblája. A híd túlsó oldalának látványosságai: a Peregi parkerdô, az üdülôkkel, üdülôszállókkal övezett partisétányok, a horgászhelyek és a csónakkikötôk. A part és a szigeteket övezô vízivilág hangulata különösen vonzó. Ritka látványosság a Szent István tér alatti Dunasoron mûködô „csónakos” piac. A város visszatérô rendezvényei augusztusban: a Kisdunai Népzenei és Néptánc Találkozó, a szerb Nagyboldogasszony-templom búcsúja, és a Szent István-napi lampionos csónakfelvonulás.
A vízi sportok hódolói kedvelik ezt a helyet

Magyarország a hálón

123

SZIGETBECSE, MAKÁD, LÓRÉV

SZIGETBECSE
Irányítószám: 2321, a lakosok száma: 1270

Ráckeve felôl közúton érhetô el a település. A ráckevei HÉV végállomásától autóbuszjárat visz a községbe. Becse nevét már a XII. században említik a Becse-Gergely nemzetség, majd 1497-ben Beatrix királynô birtokaként. Lakói elôbb magyarok voltak, akik Makádra költöztek át, késôbb szerbek, akik Lórévre települtek innen, majd német ajkú lakosok jöttek erre a tájra. A XVIII. század elején a falu földesura, Savoyai Jenô segítette a telepeseket. Az ô halála után a szigeti uradalomban Mária Terézia lánya, majd késôbb annak férje a birtokos. A község nevezetessége az André Kertész Emlékház (Makádi u. 40.), amely egyben fotómúzeum is.
A magyar származású, majd Franciaországban és az Amerikai Egyesült Államokban híressé vált André Kertész (1894–1985) fotómûvész, gyermekkorának nyarait nagybátyjánál, Szigetbecsén töltötte. A kedves emlékû helyet 1984-ben tett magyarországi útja alkalmával kereste fel, és a településnek adományozta számos nagy értékû fotóját. Az 1985-ben megnyílt múzeumban a mûvész 120 szignált képét ôrzik, halála után idekerült New York-i lakásából néhány bútor és személyes tárgy is. Nyitva: ápr. 1-tôl szept. 30-ig Szo, V 10-tôl 17 óráig, elôzetes bejelentkezéssel más idôpontban is, tel.: 24/513-510

1800–1803-ban épült – Albert fôherceg támogatásával – copfstílusban, a homlokzat síkjában tartott tornya azonban csak a század második felében készült el. A templombelsô ékessége Szent Sebestyén és Szent Rókus faszobra, valamint angyalokkal díszített oltár. A nyaralók és a kirándulók igényeinek jobb kielégítése érdekében a Királyréti major területén lovasbemutatókat szerveznek. Szigetbecsén két lovasiskola is mûködik. A környékbeli erdôk és nádas foltok vonzzák a természetkedvelô turistákat.

MAKÁD
Irányítószám: 2322, a lakosok száma: 1210

A Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus templom (Makádi u. 32., tel.: 24/417-350)
BECSÉTÔL NEW YORK-IG André Kertész egy idôskori interjújában a következôket mondta: „Becse sem a rokonok miatt lett meghatározó, hanem mert olyan közel kerülhettem a természethez és azokhoz, akik közt ez történt velem... Késôbb akár Franciaországban vagy New Yorkban fényképeztem tájat vagy embert, a becsei táj és a becsei emberek születtek újjá minden képen.”

A ráckevei HÉV-végállomásától autóbusszal, vagy Szigetbecsén át közúton közelíthetjük meg. A Csepel-sziget déli csücskében, a Duna fôága és a Ráckevei (Soroksári)-Duna ölelésében terül el ez a markáns arculatú magyar falu. Viszonylag kevés régészeti leletre bukkantak ezen a területen, de valószínûsíthetô, hogy az ie. II. évezredben már éltek itt emberek. Az Árpád-korban Makófalvának hívták. Elsô okleveles említése 1430-ból maradt fenn, akkor két község volt itt: Gyála és Simonfa – ezek a nevek határrészként máig fennmaradtak. A falu földrajzi helyzete viszonylagos védettséget jelentett a történelmi viharok, a tatár és a török támadások ellen. Gazdasága fôként a szántóföldi növénytermesztésre alapozott, hiszen az árvizek mindig feljavították kiöntéskor a földeket. Az árterek dús legelôi pedig az állattenyésztést segítik. A falu fôutcáján álló református templom (Kossuth u. 49., tel.: 24/481-052) Az 1800-as évek elején – a középkori templom építôköveinek felhasználásával – épült késô barokk stílusban. A karcsú háromemeletes tornyot törtvonalú sisak fedi. A félköríves záródású hajót pillérek támasztják. A síkmennyezetes belsôben falazott, vakolt szószék – a kosáríves nyílások felett karzat látható. A templom elôtt 1995 óta áll a Kossuth-szobor. Az öregtemetôben ma is láthatók a mívesen faragott gombosfák. A falu szülötte Thury József orientalista, turkológus (1861–1906), a Magyar Tudományos Akawww.vendegvaro.hu

124

A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA ÉS A CSEPEL-SZIGET démia tagja. A nevét viselô általános iskolában (Szabadság u. 25.) látható a Thury József-kiállítás. (Nyitva: tanítási idôben, tel.: 24/512-210.) A gáton kívül, már a Nagy-Duna árterében található a halastavakkal tarkított kengyelesi védett terület. Kedvelik ezt a helyet a szürke gémek, a kócsagok és a bakcsók is. A Ráckevei (Soroksári)-Duna kotrásával kialakult Ezüstpart nagyon népszerû a horgászok és a vadkempingezôk körében. Görgey Arthur tábornok 1848-ban felakaszttatta az árulónak tartott grófot. A romantikus, neogót stílusú, egyhajós, homlokzati huszártornyos épületet téglaburkolat borítja. A kereszt-boltozatos hajóból csúcsíves diadalív vezet a boltozatos szentélybe.
A község határában lévô közel 200 hektáros ártéri erdô legnagyobb botanikai értéke a fekete galagonya. Az egyre inkább visszaszoruló növénytársulások közül gyakori itt a csillagvirág vagy a nyári tôzike. A növénytani értékek mellett fajgazdag és változatos állatvilág jellemzi a területet. Sok a védett kétéltû- és hüllôfaj, gyakran megfigyelhetô itt a nagykócsag, a szürke gém és a fehér gólya. Az ártéri erdôben több mint 30 védett madárfaj talál fészkelésre alkalmas helyet (például a búbos banka, a kerti rozsdafarkú). A terület jellegzetes ragadozó madara az egerészölyv és a vörös vércse. Finom kôfaragványok díszítik a Zichy-kápolnát

LÓRÉV
Irányítószám: 2309, a lakosok száma: 310

Ráckeve felôl közúton érhetô el a település, a HÉV végállomásától autóbuszjárat visz a községbe, innen pedig kompjárat közlekedik a Duna túlsó partján lévô Adonyba. Lórév Pest megye egyik legkisebb, ugyanakkor legrégebben lakott települése. A régészeti feltárások során a mai temetô helyén vaskori cserépedényeket találtak. A dunai zátonyoknál folyamkotrás közben az i. sz. I–III. század közötti római hajó roncsára bukkantak. A falu határában feltárt falmaradvány egy római ôrtorony része lehetett. A honfoglaló magyarok is hamar megtelepedtek ezen a vidéken. Úgy tartják, hogy a falu neve is ebben az idôben keletkezhetett, mert a fejedelmi szálláshelyrôl itt szállították át az állatokat a Dunán. A lórévi szerbek Csarnojevity (Csarnojevics, Csernojevity) pátriárka vezetésével 1690-ben érkeztek erre a tájra (és még több más magyar településre is), de ez az egyetlen falu, ahol ma is a többséget alkotják. A helybeliek leginkább a mezôgazdaságban, a faiparban és a kereskedelemben tevékenykednek. A ráckevei heti piacon mindig keresett a lórévi kertészek áruja. A copfstílusú görögkeleti, szerb templom (Csarnojevics u. 39.) a XVIII. század végén épült. 1895-ben újították fel az épületet. Ikonosztáza a XIX. század második felébôl való. A falun kívül, a Duna árterében áll a Zichyemlékkápolna. A grófi család azon a helyen emeltette Zichy Ödön emlékére 1859-ben, ahol
Magyarország a hálón

125

ÚTJELZÔ A tájegység valamennyi települése jól elérhetô közúton, az M1-es és az M7-es autópálya is igénybe vehetô, de sok esetben hamarabb célhoz érünk, ha valamelyik alsóbb rendû utat választjuk. Vonattal a Budapest– Székesfehérvár, Budapest–Gyôr, Budapest–Pusztaszabolcs vonalakon érhetôk el az itteni települések. A fôváros közelsége miatt több faluba budapesti autóbusszal is el lehet jutni.

A megye délnyugati kapuja és a Zsámbéki-medence

EZT

LÁTNI KELL!

➤ A diósdi postamúzeum (☛ 133. o.) ➤ Az érdi minaret (☛ 135. o.) ➤ A Magyar Földrajzi Múzeum (☛ 136. o.) ➤ A százhalombattai Matrica Múzeum régészeti leletei (☛ 138. o.) ➤ Az egyiptomi templomokat idézô tárnoki kôbányák (☛ 139. o.) ➤ A sóskúti elhagyott kôbányák (☛ 141. o.) ➤ A biatorbágyi viadukt (☛ 142. o.) ➤ A budakeszi vadaspark (☛ 144. o.) ➤ A zsámbéki várkastély és templom (☛ 148. o.)

126

www.vendegvaro.hu

A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE

Változatos vidéken járunk, ha a fôváros délnyugati kapuja felé vesszük az irányt. Történelmi emlékekben is gazdag ez a táj. Minden kor embere gyarapította az itteni falvakat, városokat. Hegyek, völgyek A Budai-hegység legmagasabbra emelkedô része a Nagy-Szénás (551 m) – Kutya-hegy (558 m) – Nagy-Kopasz (557 m) hegycsoport. Ezek a magaslatok határolják a tágas Zsámbéki-medencét és a hegyekkel körbezárt Nagykovácsi-medencét. Északra a Vörösvári-völgy már a Pilis-hegységtôl választja el. Az M1-es autópályától északra húzódó Biai-hegy és a Csiki-hegyek a 300-350 m-t alig haladják meg. Az autópályától délre a Tétényi- és Érdi-fennsík húzódik. Az öreg mészkôrétegekre települt fiatal, miocén fedô-hegységi kôzet alapozta meg e vidék évszázados kôbányászatát (Sóskút, Diósd, Pusztazámor). Ennek a területnek a legmagasabb pontja – egyben talán legszebb kiránduMagyarország a hálón

ló helye – a Biatorbágy melletti Iharos (334 m). Ezt a térséget még nagy, összefüggô erdôségek borítják. Nagy részük a Budai Tájvédelmi Körzet védett területéhez tartozik. Tölgyerdôi a legnagyobb kiterjedésûek, gazdag aljnövényzettel. Az északi lejtôk, völgyek hûvösebb környezetében bükkösökkel is találkozhatunk – gyertyánok, hársak társaságában. Legszínesebb a növényzete a mediterrán jellegû karszt-bokorerdôknek, a dolomit és mészkô sziklagyepeknek. Ezeken a területeken gyönyörû a tavasz, s csodálatosan szép az ôszi lombszínezôdés. Színesítik a tájat a telepített fekete fenyôerdôk is.
GONDOLTA
VOLNA, HOGY...

… Várady József, az 1848–49-es szabadságharc fegyverszállítója 350 darab 1848-as puskacsôbôl kovácsoltatta pátyi kastélya kerítését? … az 1700-as években használt világítóeszközöket is ôriznek a zsámbéki Lámpamúzeumban?

127

A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE Római utakon A rómaiak több évszázados birodalmuk keleti határát a Dunánál vonták meg. A Duna túlsó oldalára legfeljebb néhány ôrtoronnyal, hídfôállással merészkedtek. A Duna–Tisza közi rivális szarmatákkal ugyan közösen tervezett védôvonalat hoztak létre (az Alföldön a Dunától induló Csörsz-árkot), de településeiket kizárólag a Dunántúlon építették. Rómától Aquincumig a hadiút Százhalombattán (Matrica katonai táborán) át vezetett. Településeik nyomai: – Mithras istenüknek szentelt templomaik maradványai – szinte valamennyi helység határában megtalálhatók (Százhalombatta, Érd, Telki, Páty, Tök, Budaörs, Törökbálint). De ennek a vidéknek sem a rómaiak voltak elsô lakói. Több ezer éves régészeti emlékek sokasága tanúsítja ezt. A százhalombattai Matrica Múzeum régészeti anyaga világhírû, a régészeti park pedig igazi turisztikai látványosság. Az érdi Fundoklia-völgy ôsleletei is messze földön híresek. A történelem azt igazolta, hogy a fôváros közelsége nem minden esetben elônyös. A török hódoltság pusztává változtatott számos Árpád-kori települést. Nem hagyható figyelmen kívül a magyar lakosság pusztulása sem. A II. világháborút, a kitelepítéseket is ez a vidék szenvedte meg legjobban.

A zsámbéki templom LEGENDÁRIUM ➤ Egy tölgyfára erôsített képrôl kapta nevét a Budakeszi határában lévô makkosmáriai kegyhely. A Zichy család 1731-ben telepítette ide a Szentháromságról nevezett rab- és fogolykiváltó szerzeteseket, a trinitáriusokat. Az itteni atyák 1986-tól új programot hirdettek meg: a Fogolykiváltó Boldogasszony közbenjárása révén a szenvedélyek rabságából megmenekülni kívánó emberekért könyörögnek. A búcsúk sora a templomszentelés emléknapján, május elsô vasárnapján kezdôdik, a nyári búcsút Sarlós Boldogasszony ünnepén (július 2.), az ôszit Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepén (szeptember 24.) tartják. ➤ A hagyomány szerint Lang Péter solymári kômûves a XVIII. század elején vásárolt egy Mária-képet, és Solymár mellett egy képoszlopra helyezte. Akik erre jártak, imádkoztak a kép elôtt. Maurer Jenô budaújlaki polgár is imádkozott itt, amikor 1739-ben nagy pestisjárvány

pusztított Buda környékén. Imája meghallgatásra talált, hiszen minden szomszédját elragadta a járvány, ô és családja viszont megmenekült. Hálából Muerer József kápolnát épített itt, és abban helyezték el a Segítô Máriaképet. Mivel egyre több búcsújáró zarándokolt ide, a XVIII. század végén felépült a ma is látható solymári kegytemplom. ➤ A János-hegy csúcsát valamikor Márta-bércnek is hívták. A hagyomány szerint egy görög pap Márta nevû lánya itt mentette meg Hunyadi János fôvezér életét. A vadászaitól elszakadt Hunyadit három orgyilkos támadta meg. Már-már engedni kellett a túlerônek, mikor támadóit nyíllövések terítették le. A nyíllövô, Márta volt. Mikor Mátyás királlyá lett, azon a helyen, ahol Márta édesapja életét megmentette, kis kápolnát építtetett Szent János tiszteletére.

128

www.vendegvaro.hu

A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE A jáki, a lébényi templomok után talán legszebb középkori bazilikális templomunk a zsámbéki romtemplom, a premontreiek és a pálosok építették. Az uralkodók ezt a területet szívesen ajándékozták különbözô szerzetesrendeknek. A telki apátságot a XVIII. század elején a bécsi skót bencések kapták meg, a budai jezsuiták birtoka Törökbálint lett. Értékes emlék az 1759-ben épült pusztazámori ferences remeteség. A kastély- és kúriaépítés a XVIII–XIX. századra jellemzô. Legszebb példái: a korábbi eredetû zsámbéki várkastély, a biai kastélyok, a törökbálinti Majláth-kastély, az érdi Wimpffen-kúria, Tinnye kisnemesi kúriái és a késôbbi eredetû nagykovácsi Teleki–Tisza-kastély. Lakói a magyar történelem neves személyiségei voltak. Ez a terület nemcsak a fôváros irányába volt kapu, hanem Bécs felé is. Budaörsön át vezetett az ún. mészárosok útja a XVIII–XIX. században, melyen a lábon hajtott jószágot, az osztrák piacokA százhalombattai római katolikus templom

Leánykökörcsin

ra terelték. A tájegység fejlôdésének nagy lendületet adott, hogy a XX. század elején, 1931– 1932 között villamosították a Budapest–Hegyeshalom közötti vasutat. Korábban épült a biatorbágyi vasúti viadukt, egyik legszebb ipartörténeti emlékünk. Ez a terület jelentôs közlekedési csomópont. Az autópályák találkozásának napjainkban lehetünk tanúi. A korábbi óriási gyümölcs- és szôlôültetvények visszaszorulóban vannak. Egyre több bevásárlóközpont, ipari raktárbázis épül ezen a területen.
ISMERETLEN
ÉRDEKESSÉGEK

➤ A diósdi kaptárkövek ➤ Andreetti-házak Sóskúton ➤ Csepegtetô kövek az érdi Szent Mihály-templom kertjében ➤ Keserûvízforrások a Dobogóhegy alatt

Magyarország a hálón

129

BUDAÖRS, TÖRÖKBÁLINT

BUDAÖRS
Irányítószám: 2254, a lakosok száma: 4020

Budaörs a fôváros nyugati kapuja: érinti az M1-es és M7-es autópálya, s közelében van az M0-ás autópálya csomópontja is. Vasúton is elérhetô a Budapest–Hegyeshalom–Rajka vonal vonataival. A festôi környezetû kisváros Budapest közvetlen szomszédságában, a Tétényi-fennsík és a budai hegyek közötti völgykatlan északi szélén fekszik, 148 m tengerszint feletti magasságban. A helységtôl keletre, a Dobogó-hegy alatt, híres keserûvízforrások fakadnak. Ez a táj évezredek óta lakott terület. Ezt bizonyítja, hogy itt, a fôváros határa közelében, 2100 éves kelta települést tártak fel a régészek. A Hoszszúréti-patak mentén nyolc római kori, I. században készült központi fûtéses ház alapfalait találták meg. Különlegességnek számít, hogy 2334 darabból álló ezüstérem-lelet került napvilágra egy elásott edényben, amelyet valószínûleg a 252. évi gót betörés alkalmával rejtettek el. A település írásos emlékei a XIII. század elejére nyúlnak vissza. Ewrs néven már 1236-ban okSzent Angyalok temploma

levél említi. A török uralom alatt, a szomszédos községekhez hasonlóan, elpusztult, lakatlanná vált. A községbe 1718-ban gróf Zichy Péter német telepeseket hozott. Ôk adták új lakhelyüknek a Wudersch nevet. A pestisjárvány miatt azonban 1740–1744 között újabb betelepítésre volt szükség. A budaörsi koronauradalomnak Mária Terézia idejében már komoly gazdasági jelentôsége volt, a községen haladt át a Budáról Bécs felé tartó Mészárosok útja. A falu német ajkú, de magyar érzelmû lakossága támogatta az 1848-as forradalmat és szabadságharcot, a megtorlás során többen is szenvedtek a volt budaörsi honvédek közül. A XX. század elejére vált ismertté Budaörs: borairól, ôszibarackjáról, keserûvíz-palackozásáról, piktortégla-gyártásáról. Híressé tették a népi passiójátékok s a nagy úrnapi körmenetek is. A település határában vívták a nevezetes budaörsi csatát, amikor 1921-ben a trónkövetelô IV. Károly csapatai megfutamodásra kényszerültek. A II. világháború végéig tipikus német község volt, bár 1910-ben a lakosság több mint egyharmada magyarnak vallotta magát. A II. világháború után a német ajkú lakók jelentôs részét kitelepítették. Kedvezô földrajzi helyzete és jó közlekedési adottságai miatt az 1986-ban várossá nyilvánított település arculata gyorsan változik. Budapest elô-

130

www.vendegvaro.hu

A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE városa – magasházas lakótelepeivel. Az Ófaluban azonban még harmonikus egységben megtalálhatók a régiek építkezésének kôíves kapuzatú, utcára nézô polgárházai, s a telkekre hosszan benyúló földszintes – többcsaládos – lakóházak. A város német lakosságának múltjáról hiteles képet kaphatunk a néprajzkutatóról elnevezett Riedl Ferenc Helytörténeti Gyûjtemény (Budapesti út 47.) kiállításán.
A múzeum a hajdani Mészárosok útján álló – a XIX. században épült, majd a XX. század elején bôvített – Weber-házban nyitotta meg kapuit 1987-ben. Az egykori lakóházban egy 1900 körüli német szobát és konyhát rendeztek be. A falu történetének dokumentumai az 1720 körüli betelepítéstôl az elsô kitelepítô vonat 1946. január 19-i indulásáig adnak átfogó képet. A kiállítás fô látványosságai: az eredeti viseletek, a német feliratos textilek, a gyönggyel kivarrt háziáldás és egyéb kézimunkák. Nyitva: márc. 1-tôl okt. 31-ig, K–V 14-tôl 18 óráig, tel.: 23/440-217 KERESZT
A

KÔ-HEGYEN

A Budaörs középpontjában emelkedô Kô-hegy tetején a XIX. század végén kápolna és egy nagyméretû kereszt állt, de a II. világháború során mindkettô elpusztult. Budaörs lakossága – a német testvérváros segítségével – 1995-ben új keresztet emelt a régi helyén.

A helytörténeti gyûjteménytôl kb. 500 m-re emelkedik a – Budaörs Ófalujának látványát ma is meghatározó – római katolikus templom (Béke tér, tel.: 23/440-414). A Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt szép fekvésû templom 1744–50 között épült, feltehetôen Mayerhoffer Ádám és Medhammer György tervei alapján. 1802-ben Losch János és Bonnier Mátyás közremûködésével jelentôsen kibôvítették és átépítették. A homlokzat síkjából ívesen elôrelépô tornyát barokk sisak fedi. Homlokzatát copf vázák díszítik, a falfülkékben Páduai Szent Antal és a római szent katona, a tornyon Nepomuki Szent János kôszobrát helyezték el. Az ötboltszakaszos hajóban gazdag klasszicista fôoltár látható. A templom mellett áll az 1800 körül kôbôl faragott, barokk stílusú Szent Vendel-szobor. A templom mögötti emeletes régi iskola 1788-ban épült barokk stílusban. Belsô terében boltozatos helyiségek vannak. Innen nyugatra a Kisfaludy utcán indulhatunk rövidebb gyalogtúrára a kopár Kô-hegy és a Kálvária-domb közötti völgyben. A rövid Mátra utcában
Magyarország a hálón

és a Kôhíd utca 6. sz. alatt régi borospincék láthatók, amelyek a hajdani szôlôkultúrát idézik. Néhányban muzeális értékû szôlészeti és borászati eszközök teszik teljessé a „heuriger” hangulatot. A Farkasréti úton álló Starentanz-kápolna hullámos oromfalával hívja fel magára a figyelmet, 1808-ban építtette Hely József késô barokk stílusban. A kápolna bal oldalán nagy üveg mögött található egy félkörben végzôdô, méternyi magasságú, 1912-ben készült festmény, mely az Emmauszi tanítványokat ábrázolja. A festmény felirata: „Herr bleibe bei uns, denn es wird Abend!” (Uram, maradj velünk, esteledik!). Sok régi sírkô van a kegyeleti parkká alakított régi temetôben. A kopár Kálvária-hegyen álló barokk Golgota-szoborcsoport a XVIII. század elején készült. A stációk a XIX. századból valók. Az M7-es autópálya a településtôl délre fekvô repülôtér mellett vezet. Az ország legrégibb kisgépes nemzetközi repülôtere. Régi, központi épülete 1937-ben épült, ipari mûemlék. Ma már igen nagy hobbi-, sportrepülôgép forgalmat bonyolít le (tel.: 1/249-9832).

TÖRÖKBÁLINT
Irányítószám: 2045, a lakosok száma: 9460

Az M7-es, az M1-es autópályáról és így az M0-ás körgyûrûrôl is könnyen elérhetô a település. Budapestrôl több fôvárosi buszjárattal is eljuthatunk ide, vasúton pedig a Budapest–Gyôr vonal vonatait vehetjük igénybe. A Tétényi-fennsík erdôs völgyében épült település nevét Enyingi Török Bálintról, Izabella királynô szomorú sorsú vezérérôl kapta, aki a honfoglalás kori Kond vezérnek és fiának késôi örököseként birtokolta ezt a területet. A törökök által
131

TÖRÖKBÁLINT, DIÓSD jából díszterem lett. A Munkácsy utcában több XIX. században állított szobrot is láthatunk. A temetôvel szemben álló Mária-kápolna (Budaörsi út) a XVIII. század elején épült barokk stílusban, késôbb klasszicista stílusban bôvítették. A közelben lévô kôburkolatú lakótornyot, a Walla-kilátót Walla József gyáros építtette 1902ben, Alpár Ignác tervei alapján. A felújított Walla-kastély tornyának alsó szintjén kapott helyet a kastélykályha-múzeum (Kastély u. 30.), melyben legalább 80, a monarchia korából származó öntöttvas kályhát tekinthetnek meg az idelátogatók. (Nyitva: H–P 12-tôl 18 óráig, Szo–V 10-tôl 18 óráig.) A gazdag burkolólap-gyáros, Walla József családjának nyugvóhelyét, a klasszicizáló sírboltot 1915-ben építették, tervezôje Dümmerling Ödön volt, a kápolna belsejét Róth Miksa színes üvegablakai díszítik. A Szûz Mária bemutatása tiszteletére szentelt római katolikus templom (Pelsôczy F. u., tel.: 23/336-005) a középkori templom gótikus szentélyének falait felhasználva 1763-ban épült barokk stílusban. A XIX. század közepén újraboltozták a templomot, illetve újabb kórusszakasz és torony épült klasszicista stílusban. A belsôben XVIII. századi padok, sekrestyeszekrény és szószék, illetve Róth Miksa üvegablakai láthatók 1909-bôl. A templom közelében álló barokk kápolna (Pelsôczi F. u.) a pestisjárvány emlékére épült 1711-ben, és a betegség egyik védôszentjének, Xavéri Szent Ferencnek ajánlották. A kápolnát 1995-ben állították helyre. Figyelemre méltó az új református templom (József A. u. 31., tel.: 23/336-001), amely adakozásból, a helyi önkormányzat és Süssen testvérváros segítségével 1995-ben épült. A település történetét bemutató Falumúzeum (Baross u. 17.) 1996-ban nyitotta meg kapuit. A szobát és konyhát itt összegyûjtött bútorokkal, használati tárgyakkal rendezték be, a fotókiállítás a falu múltját, szokásait mutatja be. (Nyitva: P, Szo, V 14-tôl 18 óráig, tel.: 23/337-839.) Törökbálint – fekvése, kedvezô közlekedési adottságai miatt – várhatóan a Budapest környéki gazdasági övezet egyik központja lesz. Számos léwww.vendegvaro.hu

A Walla-kastély tornyáról kapta a kilátó nevet

szétdúlt vára, s az ôsi település a mai plébániatemplom környékén, az Anna-hegy tájékán lehetett. Ezt a feltételezést több régészeti lelet is alátámasztja. A török kiûzése után az elnéptelenedett vidékre katolizált szerbek (rácok) telepedtek le. A falu 1693-ban a jezsuiták tulajdonába került. Ebben az idôben német nyelvû telepesek érkeztek a Fekete-erdô környékérôl. A lakosság nagyobb része 1946-ig német nemzetiségû volt. Az általuk használt községnév – Gross-turwall – ma is olvasható a település bejáratánál lévô helységnévtáblán. A jezsuita rend feloszlatása után Mária Terézia Majláth Józsefnek adományozta a falut. Az egykori jezsuita birtok emlékét az 1701-ben épült kolostor ôrzi, amely a XIX. század végéig Majláth-kastély (Munkácsy M. u. 68–70.) lett. A fôúri kastélyt újabb tulajdonosai a XX. század elején jelentôsen átépítették. A földszinten még vannak igényes termek. A parkban copfstílusú díszkút áll. Az egykori – mozgalmas vonalú – kerti díszlépcsôt nagyrészt elbontották. Az épületet egészségügyi intézményként hasznosították. Megújult a volt nôi kolostor és a leányiskola is, amelyben általános iskola kapott helyet, kápolná132

A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE tesítménye az utóbbi években épült. Az új létesítmények mellett az Ófalu történelmi arculata, hangulata is vonzó; sok mûvészt csalogatott ide. A várost övezô erdôt védetté nyilvánították; a környezô dombokon séta- és turistautakat építettek. tölgyerdô, így megváltozott a település klímája is. Az esôben, csapadékban gazdagabb Diósd mikroklímája sokkal szárazabb lett. A mai falu a régitôl északkeletre, mintegy 1,5 km-re épült fel. A mûemlékek közül figyelmet érdemel a Szent Gellért-kápolna (Szent István tér 3.), amely annak emlékét ôrzi, hogy a helyi hagyomány szerint vértanúsága elôtt itt misézett utoljára a püspök. A kápolnát Illésházy József megbízásából 1771-ben építették. A római katolikus templom 1896-os felépüléséig itt tartották a miséket. Eredetileg a Szeplôtelen Fogantatás kápolnája volt. A XIX. század közepén készült Szent Gellért-oltárkép késôbb került ide a székesfehérvári Püspöki Palota kápolnájából. A római katolikus templom elôtt álló Nepomuki Szent János-szobor késô barokk stílusban készült a XIX. század második felében. A közelben lévô barokk Szent Flórián-szobor az 1852. május 4-i tûzvész áldozatainak emlékére készült. A neobarokk római katolikus templom (Szent István tér 7., tel.: 23/381-024) 1896-ban épült – közadakozásból, Say Ferenc építész tervei alapján. Berendezését Német Aurélia szobrászmûvész faragta süttôi márványból, a mozaikképeket pedig Nemcsics Antal készítette el. A Postamúzeum Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelye (Kôbányai út) a magyar rádiózás és televíziózás kezdetének 70. évfordulójára, 1995-ben nyitotta meg kapuit.
A rádiózás és a televíziózás emlékei

DIÓSD
Irányítószám: 2049, a lakosok száma: 3720

A 70-es út mellett fekvô település az M1-es autópályáról is könnyen elérhetô. Vonattal a Nagytétény–Diósd állomást kell keresnünk a Budapest–Székesfehérvár vagy a Budapest–Pusztaszabolcs vonalon. A 13-as jelzésû budapesti busszal is utazhatunk. A Tétényi-fennsík mészköves koszorúja és homokdombok ölelik körül a falut. Kisebb erdôk, kopár legelôk, szôlôk, gyümölcsösök tarkítják a tájat. Diósd (Gyog, Gyogy, Gyod, a XV. századtól Dyod) neve a dió fehér származéka elnevezésére vezethetô vissza. A XVIII. században a rácok Oras (dió)-nak nevezték. Területérôl gazdag régészeti – újkôkori, réz-, bronz- és római kori leletanyag – került elô. A hagyomány szerint Árpád Kendének, Kurszán apjának, adományozta. A fennmaradt dokumentumok szerint 1046-ban már templomos hely volt. Elsô okleveles említése 1278-ból való. A XV. században a Diódi család, 1519-ben Ákosházy Sárkány Ferenc birtoka. Diósd a török idôkben elpusztult. Benépesítésére szerbek és németek érkeztek. A szerbek késôbb beolvadtak a nagyobb számú német közösségbe. A XVIII. században a helyi földbirtokos az Illésházy család volt. Késôbb Diósd területeinek nagy része gróf Károlyi Imre és Lajos birtokához tartozott. A szôlôültetvényeket a filoxérajárvány elpusztította, így helyükbe amerikai szôlôfajtákat és gyümölcsösöket telepítettek. A helyi gazdák régen a szôlôszobákban – gondos kezelés mellett – késô tavaszig is eltartották a szôlôt, hogy jó áron eladhassák a budapesti piacokon. Keresett volt a diósdi bor is Rácváros kocsmáiban. A kertészeti kultúrát újrateremtô sváb családok többségét a háború után kitelepítették, s helyükre Erdélybôl magyarok érkeztek. A II. világháború idején kezdett pusztulni a Diósd határában lévô fenyô- és
Magyarország a hálón

133

DIÓSD, ÉRD
Az 1943–48 között épült diósdi rövidhullámú rádióállomás kiállításán látható többek között a csepeli szikratávíró-állomás vevôje, a 2 kWos rádióadó megmaradt részei, a CSF gyártmányú televízióadó. A technikatörténeti tárlat érdekes része az 1961-ben Nobel-díjat kapott Békésy György (1899–1972) emlékszobája. Békésy 1924-tôl 1946ig a Postakísérleti Állomás akusztikai laboratóriumának fômérnöke volt. Nyitva: K–V 10-tôl 16 óráig, tel.: 23/382-372

A hely különleges természeti értékei védelem alatt álló kaptárkövek (Árvalányhaj u.). A sziklába vájt, kaptáralakú fülkéket a XIX. század végén fedezték fel a közeli Csiki-hegyek tövében. Ezekbôl a prehisztorikus korúnak (bronzkor, vaskor eleje) feltételezett fülkékbôl azóta már többet találtak az ország más helyein is. Kedvelt diósdi kirándulóhely a Római-árok és a Kôbánya.

ÉRD
Irányítószám: 2030, a lakosok száma: 43 330

A 6-os és a 70-es út is áthalad a településen, de az M1-es és az M7-es autópályáról is vezet ide kijárat. Vasúton a Budapest–Székesfehérvár és a Budapest–Pusztaszabolcs vonal vonataival is elérhetôk vasútállomásai. Természeti értékekben igen gazdag ez a terület. A 15-16 millió esztendôs lajtamészkô foltjai több helyen elôbukkannak az érdligeti Szidónia-hegyen. Sóskúttal határos területe 12-13 millió éves szarmata mészkô. Az Érd-tétényi-fennsík kôzetanyaga ôsmaradványok gazdag lelôhelye. A Fundoklia-völgyét a paleolitikumi telep ôsKUTYAVÁR A közigazgatás szerint Érdhez tartozó Kutyavárat történelme Diósdhoz köti. A szakemberek véleménye szerint a XV. századi diósdi kastéllyal azonosítható, de a hagyomány úgy tartja, hogy Mátyás király emelte pecérei és vadászebei számára. A gótikus vadászkastélyból ma már csak egy kis faltöredék látható.

lénytani és ôsrégészeti feltárása tette európai hírûvé. Az 1960-as években a régészek 50 000 állatcsontmaradványt és több mint 900 kôszerszámot találtak. A mintegy 35-50 000 éves érdi (neandervölgyi) ôsember középsô paleolit vadásztelepe a mousteri kultúrához tartozott. A völgyben 25 védett növényfaj fordul elô. Legfeltûnôbb virágdísze a ragyogóan sárga színû tavaszi hérics. A csekély termôképességû vízszegény területen az eredeti természetes növényzet a karszt-bokorerdô, a pusztafüves, lejtôs sztyepprét és a sziklagyep. A Fundoklia-völgy függôleges löszfalában védett gyurgyalagok fészkelnek. A 177 méteres Kakukk-hegy és a 163 méteres Sánc-hegy az Érdi magasparttal együtt pannóniai agyagból áll. Az 5-6 millió évvel ezelôtti a Pannon-tó sekélyvízi üledékébôl keletkezett. Az Ófalu fölött emelkedô festôi szépségû magaspartot ma a Duna eróziója formálja. Növényritkaságai, faunája és régészeti értékei miatt – természetvédelmi oltalom alatt áll. Az 1930-as évek parcellázásai következtében a – mezei juharból és cseres tölgyerdôbôl álló – Hamzsabég-erdôt kiirtották. Az ôsi növényzet emlékét ôrzi a Radnai utcában található Czabai-kert kocsányos és kocsánytalan tölgyeivel. A Beliczay-sziget az Érdi-magaspart alatt dunai hullámtér. Gazdag élôvilágát az idôszakos áradásoknak köszönheti. Ez a terület az ôskortól lakott hely. Az újkôkori ember a Benta- és Zámor-völgyében a Téglagyár, a Kutyavár, a Kopaszhegy környezetében, Nagytétény közelében telepedett meg. Az újkôkorból és a rézkorból (i. e. 5000–2000-ig) számos kultúra nyomait találhatjuk meg. Így a vonaldíszes kerámia töredékeit, szerszámait, a bodrogkeresztúri kultúra temetôit. A bronzkorból a nagyrévi kultúra sírjait, a Vatya-kultúra tárgyait, az urnamezôs kultúra telepeit és temetôit tárták fel a régészek. Bronzkori földvára és vaskori halomsírmezôje Százhalombatta és Érd közös régészeti leletegyüttese. A rómaiak a Benta-völgyében telepedtek meg. A település az I–II. században egybeolvadt a szomszédos villagazdasággal. A népvándorlás korából germán és avar edények kerültek elô. Árpádkori település volt egészen a török idôkig Székely
www.vendegvaro.hu

134

A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE (Zekul, Zekel) falu a Benta-patak völgyében. Árpád-kortól lakott a mai Óváros is. A honfoglalás idején fejedelmi birtok volt. Középkori története is gazdag: fontos országutak találkoztak itt, vásározó hely volt. Az Árpád-korban a fegyverhordozó Becki család, majd az ócsai premontrei apátság birtoka lett. Károly Róbert 1323-ban a Széchenyi család ôseinek, Tamás erdélyi vajdának adományozta, majd 1519-ben az Ákosházy Sárkány család birtoka lett. A török idôkben a középkori templom lôporraktár volt, és felrobbant. A hódítók palánkvárat és dzsámit emeltek itt, közigazgatási központként mûködött a település. A török uralom alól 1684-ben a Budát ostromló Lotaringiai Károly csapatai szabadították fel, verték szét Musztafa pasa seregét. A török pusztítás után görögkeleti szerbek, katolikus rácok (horvátok), a XVIII. századtól németek és szlovákok települtek ide. A XX. század elejétôl Érden is komoly telekparcellázások kezdôdtek, a többi fôváros-közeli helyhez hasonlóan. A lakosság száma ugrásszerûen gyarapodott. A II. világháborút követôen bukovinai székely családok érkeztek. Pest megye legnépesebb települését, „Európa legnagyobb faluját” 1979. január 1-jén nyilvánították várossá. Az Ófaluban található az egykori dzsámiból magmaradt, a XVI. század második felében épült minaret (Mecset u.).
A torony müezzinerkélye és sisakja villámcsapás következtében megsérült, a dzsámi elpusztult, építôköveit széthordták. Varsányi János 1847ben már a magányosan álló csonka tornyot örökítette meg mûvészi rajzán. Az 1962–1965 közötti régészeti ásatás eredményeit alapul véve készítette el Ferenczy Károly építész a helyreállítási terveket. A részleges rekonstrukció során, a kiegészítések olyan anyag használatával és formában történtek, amelyek a mai látogató számára egyértelmûen megkülönböztethetôek az eredeti építési anyagtól és lehetséges megjelenéstôl. Az érdi minaret zömökségével tûnik ki, mindössze 23 méter magas. A torony külsô kôkonzerválási munkái 1999-ben készültek el.
Magyarország a hálón

Az érdi minaret

A pestis ellen védô szentek, Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Rozália tiszteletére szentelt kápolna (Külsô római u. 1/a) 1734-ben épült barokk stílusban. Fôhomlokzatát az oromfalba illesztett, kosáríves falfülkébe helyezett sérült Szentháromság-szobor díszíti. Feltételezhetô, hogy ez a mûalkotás korábban a kápolna elôtti Szentháromság-szobor legfôbb eleme lehetett. A kápolna faszerkezetû harangtornyát kecses sisak díszíti. Legutóbbi helyreállítása 1984-ben történt. A volt sóház bôvítésével alakították ki 1990ben a – termálvizet is hasznosító – Liget Termál Szállót (Római út 9., tel.: 23/366-010). Továbbhaladva a Római úton, a domboldalon látható a – római eredetû oroszlán felhasználásával készült – II. Lajos-emlékmû, melyet a mohácsi csata 400. évfordulójára, 1926-ban állították. Az emlékmû felirata azt a néhány napot idézi, amikor II. Lajos király Érden tartózkodott Mohács felé vezetô útja során. A millenniumi év tiszteletére az emlékmûvet a város felújíttatta, a környezetét is rendezte, és süttôi kôbôl lépcsôt építettek hozzá.
135

ÉRD, SZÁZHALOMBATTA Itt épült az egykori Sina-kastély (Római út), melyben 1940-tôl KALOT-népfôiskola mûködött. Az 1869-ben épített neoreneszánsz kastélyt 1971-ben lebontották, ám mai állapotában is izgalmas látvány. A dombtetôn épült 1752-ben a Szenvedô Krisztus-kálváriakápolna (Kakukk-hegy). Az épületet többször is villám sújtotta, de mindig újjáépítették. Az Ófalu központjában található a Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus templom (Szent Mihály tér, tel.: 23/365265). A középkori falak felhasználásával épült 1702–1723 között a mai barokk templom. A templom órapárkányos tornya 1774-ben készült el, az évszámot a fôkapu feletti zárókô ôrzi. A templomkertben ma is látható a két, mészkôbôl készült csepegtetôkô, amit a vezetékes vízellátást megelôzôen használtak a víz tisztítására. A templom északi homlokzatának befalazott kôkeretes kapuja elôtt látható a ma is sokak által tisztelt vizitációs nôvér, Bogner Mária Margit bronzszobra. A templomkertben áll a XVIII. században készült, barokk stílusú Nepomuki Szent János-szobor is, valamint a II. világháború áldozatainak emlékfala.
A termálvizet is hasznosítják Az intézmény 1983-ban nyitotta meg kapuit – az Érden élô világjáró földrajztudós – Balázs Dénes (1924–1994) kezdeményezésének köszönhetôen. A muzeális gyûjtemény alapját adományok vetették meg, amelyek közül legértékesebb Cholnoky Jenô földrajzprofesszor (1870–1950) több mint tízezer tételbôl álló hagyatéka. A kiállításon láthatók a magyar geográfusok, geológusok kutatásainak történeti dokumentumai; egzotikus utazásaik tárgyi emlékei. Többek között Juliánusz barát, Benyovszky Móric, Kôrösi Csoma Sándor, Stein Aurél, Germánus Gyula, Prinz Gyula, Teleki Pál munkásságával ismerkedhetünk meg. A múzeum állandó kiállításai: Magyar utazók és felfedezôk, A Kárpát-medence tudományos feltárói. A múzeumkertben alakították ki a magyar világjáró földrajztudósok panteonját. Nyitva: K–P 14-tôl 18 óráig, Szo, V 10-tôl 18 óráig, tel.: 23/363-036 136
www.vendegvaro.hu

A teret uraló templom közelében áll a két lépcsôben épült barokk stílusú plébánia (Molnár u. 6., tel.: 23/365-265). A földszinti része 1686 és 1695 között készült. A török kiûzése után a boszniai Kapisztrán ferencesek alapították. Az épületet gróf Illésházy János 1774-ben, Tomicich János plébános mûködése idején emelet ráépítésével bôvítette. A plébánia udvarán láthatjuk a fogadalmi kápolna kerítését korábban díszítô szobrokat. Sajnos, némelyikük már csak töredékes formában látható. Kiemelkedôen szép a viszonylag épségben maradt Piéta (Fájdalmas Szûzanya) szobor. Érdligeten Csuka Zoltán házában kapott helyet a Napház Galéria (Sárd u. 35.). Itt található a költô gyûjteménye által megalapozott könyvtár, és képzômûvészeti tárlatokat is rendeznek az épületben. (Nyitva: K, Cs, P 13-tól 17 óráig, tel.: 23/375-933.) Az új városközpontban a 70-es útra néz a – település utolsó birtokosa után elnevezett – Wimpffen-kúria (Budai u. 4.), amely feltehetôen Hild József tervei alapján épült 1840 körül klasszicista stílusban. A boltozatos melléképületek, az istállók mára jelentôsen átalakultak. A fôépületben ma a Magyar Földrajzi Múzeum mûködik.

A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE

SZÁZHALOMBATTA
Irányítószám: 2440, a lakosok száma: 16 570

A 6-os út vezet a településhez, de Érden át a 70esrôl, illetve az M1-es, M7-es autópályákról is könnyen megközelíthetô. Vonattal a Budapest– Pusztaszabolcs vonalon érhetô el. A kedvezô földrajzi környezetben szívesen megtelepedett az ember; már a korai bronzkortól lakott volt ez a táj. Bronzkori-vaskori földvára a téglagyár fölötti fennsíkon épült. Tell-telepét a kora bronzkorban a Nagyrév-kultúra népei (i. e. 1800), a középsô bronzkorban a Vatya-kultúra népei (i. e. 1500) lakták. A régészek által feltárt rétegekben lakóházak, kerámia- és bronzöntô mûhelyek, gazdag tárgyi leletanyag, növényi és állati maradványok kerültek elô. A bronzkori Tell-telep élete a halomsíros kultúra (i. e. 1300) hódítása után szûnt meg, ôket az urnamezôs kultúra népei (i. e. 1100) követték. Az új népesség állattenyésztô, pásztorkodó életet élt; települései rövidebb életûek, nyíltszíni telepek voltak. Az i. e. VII–VI. században új korszakot nyitó – vaseszközöket használó, új eszméket és a mykénei civilizáció jegyeit tükrözô – Hallstatt-kultúra jelent meg. A földvárat kiszélesítették, s (ma is ép) földsánccal vették körül. A gazdag halotti kultúra emlékét, a tôle nyugatra fekvô, halomsírmezô örökítette meg. Az európai hírû leletegyüttes régészeti értékei, növény- és állatvilága védelem alatt áll. A rómaiak a település déli részén, a Duna partján húzódó limes mellett építettek palánk- majd kôtábort. (Területén Napóleon korabeli földsáncok is vannak.) A közelében létesített csatorna mellett római kori fürdô nyomai kerültek elô. A feltárt falak felett védôtetô van. Matricának nevezett városuk az I. század közepétôl a Római Birodalom bukásáig lakott volt. Már Anonymus is megemlíti a Gesta Hungarorumban Százhalmot, Kézai Simon ide helyezi a Tárnok-völgyi csatát. Az Árpád-kori lakott település, Báté a középkorban kettévált (Alsó- és Felsô-Báté). A középkortól lakott a harmadik település, a mai Óváros helyén fekvô Százhalomfalu. Középkori temploma mindegyik településnek
Magyarország a hálón

A Makovecz Imre által tervezett templom

volt. A török kor pusztításai után szerb, magyar és német népesség érkezett ide. A katolikus rácok a németekkel együtt beolvadtak a magyarságba. Az ortodox szerbek viszont ma is ôrzik nyelvüket, hagyományaikat. A település paraszti-polgári hagyományait, a XX. század 60-as éveiben az iparosítás következtében felváltotta a városi élet. Átalakult a település arculata; jellemzôvé vált a lakótelep; hangsúlyt kaptak az ipari üzemek. A lakosság számának gyarapodásával fejlôdtek a közintézmények is. A városi rangot 1970-ben nyerte el a település. Százhalombatta leghangulatosabb része az Óváros, és nagyon népszerû a Duna-part is. A város egyik jelképe lett a Makovecz Imre által tervezett, Szent István tiszteletére felszentelt új római katolikus templom (Május 1. tér 1.,
ÁRPÁD
NYOMÁBAN

Anonymus írta: „Árpád vezér pedig huszonnegyed napra tanácsot tartván, felkerekedett Ecilburgból, hogy meghódítsa Pannónia földjét egészen a Duna folyóig. Elsô nap a Duna mellett százhalom mellett ütött tárbort.”

137

SZÁZHALOMBATTA, TÁRNOK, SÓSKÚT A múzeumhoz tartozó Régészeti Park (Szent István körút 4.) kiállításán százhalombattai híres halomsírok feltárási területén – bemutatják a bronzés vaskori életet, a házakat, kemencéket és a régi használati tárgyakat. Megtekinthetô az egyik vaskori, 2000 évnél is régebbi halomsír faszerkezetû sírépítménye is.
Nyitva: ápr. 1-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl 18 óráig, a csoportokat két héttel korábban kell bejelenteni a Matrica Múzeumban. Tel.: 23/540-069

Tapasztott kemence

tel.: 23/354-900), amely az organikus építészeti irányzat elvei szerint épült 1996-ban. Az 1990-es évek végén épült református templom (Szent István tér 7., tel.: 23/350-252) terveit Finta József építész készítette. A lelkészlak, valamint az ifjúsági és gyülekezeti terem fölé került templom kis mérete ellenére is bástyaszerû, zömök arányú, erôt sugárzó épület lett. Az 1750-ben épült, barokk stílusú szerb ortodox templom (Alkotmány u. 94.) az Óváros fôutcájában található. Az ikonfal a festményeivel együtt 1770 táján készült, melyeket az 1800-as évek végén restauráltak. A település történelmérôl legátfogóbb és szemléletesebb képet a Matrica Múzeum (Gesztenyés út 1–3.) állandó kiállításai adnak. Matrica a város római elôdjének neve.
A múzeum 1986-ban jött létre. Gyûjteménye elsôsorban régészeti jellegû. Az 1968 elôtt föltárt leleteket számos múzeumból kellett öszszeszedniük. Az 1989 óta folyó bronzkori földvárásatás jelentôsen gyarapította az ôskori gyûjteményt. Itt ôrzik a Matrica-feliratos római oltárkövet, a nôi szimbólumokkal díszített bronzkori urnát, egy vaskorból származó zablát, egy kelta fejet stb. Nyitva: K–V 10-tôl 18 óráig, nov. 1-tôl márc. 31-ig K–P 10-tôl 17 óráig, Szo, V 13-tól 17 óráig, tel.: 23/540-069 138

A város legismertebb rendezvényei: a Summerfest Nemzetközi Néptánc Fesztivál augusztusban; a Battai Napok szeptember végén. A Városi Szabadidô Központban (Vasút u. 41., tel.: 23/354-800) sportolási lehetôség, több labdapálya, hárommedencés strand várja a vendégeket. Horgásztó is van a közelben.

TÁRNOK
Irányítószám: 2461, a lakosok száma: 5700

A 100-as és a 70-es útról, illetve Budapest felôl Érden át érhetjük el a települést. Vasúton a Budapest–Székesfehérvár vonal vonataival közelíthetjük meg. Az ôskori településnyomokat a Kis-berki dûlôben találták meg. A rézkori, bádeni kultúra a Szôlôhegyen és Tárnok-ligeten került elô. A Nagyberki dûlôben késô bronzkori urnasíros telepet tártak fel. A község külterületi részén I–IV. századig lakott római település nyomai találhatók. Ez az érdi Tusculánumtól Sóskútig húzódott. A rómaiak kezdték meg kitermelni az itteni, építkezésJÚDÁS-ÉGETÉS Húsvétvasárnap a gyerekek házról házra viszik a Júdás-bábut, és mindenütt eléneklik a Júdás-árulását, amiért kisebb ajándékokat kapnak. A kántálás végén megosztoznak az adományokon, és elégetik a bábut. Húsvéthétfôn a locsolkodás „sibálás”-sal egészül ki. Fûzfavesszôvel veregetik meg a lányokat, hogy frissek, egészségesek legyenek.

www.vendegvaro.hu

A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE re kiválóan alkalmas követ is. A népvándorlás korából kvádok és avar törzsek emlékei, VIII. századi település maradványai kerültek elô a Jobbágyfelsô dûlôben. A település elsô okleveles említése 1241-bôl való. A Szôlôhegyen épült Árpád-kori deszkafalu a törökök idején lakatlanná vált. Tárnok a középkorban a királyi udvarnak beszolgáltatott termékek kezelôinek lakóhelye volt. Bizonyára a régi kôbányát használták raktározási célra. A falu középkori temploma a török hódoltság idején részben elpusztult. Az elnéptelenedett Tárnokot a XVII. században lengyel, szlovák és magyar családok népesítették be újra. Mária, a Rózsafüzér királynéja tiszteletére szentelt római katolikus templom (Fô u. 59., tel.: 23/387-131) a középkori falmaradványok felhasználásával épült 1731-ben, barokk stílusban, majd 1948-ban átalakították. A templom copfstílusú berendezése a XVIII. század végén készült. A templom elôtt áll az 1760-ból fennmaradt, barokk stílusú Nepomuki Szent János-szobor. Az 1739-es pestisjárvány emlékére épült a falu temetôjében a barokk stílusú Szent Rókus-kápolna. Az Öreg-hegy illetve a Nagy-legelô fennsíkja ôshonos növényeivel, virágaival kedvelt kirándulóhely. Füves, sztyepp jellegû, mészkô kibúvásokkal tarkított tája védelem alatt áll. Kora tavasszal a pusztafüves lejtô sárgállik a nagy virágú tavaszi héricstôl, májustól árvalányhaj hullámzik a szélben. Egy-két helyen díszlik a törpe mandula és a fekete kökörcsin is. Védettek az Öreg- és Új-hegy mészkôbe vájt borospincéi, a Benta- vagy (ahogyan a helyiek nevezik) Tárnok-patak-völgye, legelôivel ritkás fûzfacsoportjaival és a Halastó. A település határában lévô monumentális kôbánya az egyiptomi templomokat idézi. Udvara szabadtéri rendezvények színtere. A település szlovák népessége ôrzi nyelvét, hagyományait, szokásait. Az Orbán-napi borünnepet, borversennyel, folklórmûsorral, zenével, tánccal teszik emlékezetessé. Hagyomány a karácsonyi betlehemezés, húsvétkor a pászkaszentelés, a Júdás-égetés, az úrnapi virágszônyeg-készítés.
Magyarország a hálón

SÓSKÚT
Irányítószám: 2038, a lakosok száma: 2410

A fôvárostól mindössze 30 km-re, a 100-as és a 70-es út között fekvô települést errôl a két útról érdemes megközelíteni. A Benta-völgye gyöngyszemének tartott Sóskút neve sós forrásra utal. A sós kutak vizét tartósításra, elpárologtatva sónyerésre használták. A patak a Kálvária-dombhoz simulva szeli át a tájat. Bia felé haladva jobbján mészkôhegyek emelkednek. Ez a vidék az ôskortól lakott hely, az újkôkor, rézkor, bronzkor is itt hagyta nyomait. Csodálatos szépségû Kálvária-dombján a bronzkorban földvár épült. A rómaiak villákat emeltek a régi kôbánya szomszédságában. Az Árpád-korban is lakott település elsô írásos említése 1231-bôl való. Anonymus szerint Árpád itt vert tábort. Sóskút Árpád-kori része a SzedliszkóSzent Flórián

139

SÓSKÚT, PUSZTAZÁMOR, BIATORBÁGY
SÓSKÚTI
KÖVEK

Az itt bányászott kôbôl épült a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, a Vigadó, az Operaház, a Szent István-bazilika, az Országház, a Budavári Palota, a Citadella, a Lánchíd, a krasznahorkai Andrássy-síremlék, a temesvári és a bécsi színházak épülete.

dûlôben volt. Az itteni birtokosok egy ideig a komáromi jezsuiták voltak, majd 1777-ben Mária Terézia a székesfehérvári püspökségnek és a káptalannak adományozta. 1747-ben szlovákokat, németeket telepítettek ide. A kôfaragás lehetôsége már a XIX. században dinasztiákat nevelt ki. A kôbánya bérlôje akkor az olasz Andreetti család volt. Ebbôl a családból származik Andreetti Károly, aki a képzômûvészeti fôiskola tanára, majd rektora, a váli kerület országgyûlési képviselôje, késôbb a felsôház tagja volt. A XX. század elejének kiemelkedô politikusa volt a sóskúti dr. Griger Miklós katolikus apátplébános, országgyûlési képviselô, Habsburg Ottó nevelôje. A II. világháború után szlovák családokat telepítettek ki innen a Felvidékre, és felvidéki magyarokat hoztak Sóskútra. Az elsô magyarországi II.
Az elhagyott kôbánya

világháborús emlékmûvet itt emelték 1988-ban. A sóskúti határ kiválóan alkalmas szôlômûvelésre. Errôl a régi idôk pincéi tanúskodnak, amelyeknek hangulata ma is megérinti a látogatókat. A szôlôés gyümölcstermelés mellett a fennsíkon bányászott kô tette híressé Sóskutat. A helyben bányászott kôbôl épült házak sajátos arculatot adnak a településnek. A Sóskút központjában lévô Andreetti-házakat olasz mesterek építették. A paraszti munka mellett a bánya volt a legfontosabb megélhetési forrás. Kiemelkedô ünnep ma is a bányásznap, amelyet szeptember elsô vasárnapján tartanak meg. A Kisboldogasszony (Mária születése) tiszteletére szentelt római katolikus templomot (Fô u. 21., tel.: 23/348-018) 1773-ban birtokba vették a hívek, de építése 1780-ig húzódott. Az egyszerû barokk templom síkmennyezetes belsôvel épült. Oltárképét Jakobey Károly festette a XIX. század második felében. Értékes a Paolo Veronese után készült keresztre feszített Jézust ábrázoló festménye is. Orgonája a XX. század elején készült. A fôutca egyik kanyarulatában XIX. század eleji Nepomuki Szent János-szobor látható dongaboltozatos védôépítményben. A másikban jelentôsen megújított Szentháromság-szobor-

140

www.vendegvaro.hu

A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE csoport áll. A szôlôhegyen állították fel Szent Orbán szobrát. Hatalmas térformáik miatt lenyûgözôk az elhagyott kôbányák. A bábakövek sokasága és a ritka ôskori maradványok miatt érdemes megnézni a homokbányát. A természetvédelem alatt álló Kálvária-domb felhagyott kôfejtôiben tanulmányozhatók a kôzetbe zárt tengeri ôsmaradványok és a geológiai rétegsorok. A dombot tarkavirágú sziklagyepek borítják ritka növényfajokkal.

PUSZTAZÁMOR
Irányítószám: 2039, a lakosok száma: 720

Sóskúton, a település központjába érve, a községháza mellett kanyarodik el az út Pusztazámor felé. A Zámori-patak völgye fölött épült falucskát 1458-ban említi elôször oklevél. Legkorábbi régészeti leletei bronzkoriak. Az Árpád-korban királyi birtok volt. A XIII. században a névadó Zumur családé. Birtokolták a Csákok, a Barcza és a Metud család. A XVI. században Fábiánkovics Ferenc, Korláth Mihály. A XX. század elején legnagyobb birtokosa Barcza Károly lett. A család jeles tagja, Barcza György vatikáni titkos tanácsos volt, kiemelkedô szerep jutott számára a II. világháborúban. Kállay Miklós tudtával Svájcban a magyarok háborúból való kilépését szorgalmazta. A Barcza-kastélyt (Kossuth u. 22., tel.: 23/347-744) Barcza Károly építtette 1890-ben, késô klasszicista stílusban. A közelben lévô Mentler–Barcza-kúria, a hajdani intézôlak és a kastély között gyönyörû vadgesztenyesor húzódik. A kastély 3 hektáros ôsparkja védett terület. A község legmagasabb pontján, a temetôben van a román kori eredetû remeteség épülete. Mai, barokk formájában 1758-ban építette Mentler Mihály nagyszombati fôbíró: Lenkey István ferences szerzetes, Jeromos atya számára, a Szent Péter-bazilika kicsinyített másaként. Késôbb Philippus Ágoston rendi szerzetes lakott itt, majd a pálos Laci páter. A XX. század elejétôl plébániatemplom volt. A II. világháborúban súlyosan megsérült. Zámor kiváló kirándulóhely, a vadászok is kedvelik ezt a vidéket.
Magyarország a hálón

Román kori remeteség

BIATORBÁGY
Irányítószám: 2051, a lakosok száma: 7180

A Tétényi-fennsík erdôi és az Etyeki-dombság lábánál hosszan elnyúló – halastó által határolt – kettôs nevû település korábban két önálló falu volt. Anonymus XIII. századi krónikája szerint a (Dunántúlról visszatérô) ôse és ôsbô honfoglaló vezérek Árpád fejedelmet a Torbágyerdôben – in silva Turobag – „vadak után járva-kelve” találták. A Torbágyerdô alatti „Biua” elnevezés egy 1192. évi birtokösszeírásban szerepel elôször. A két település évszázadokkal késôbb, 1950-ben egyesült, majd 1958-ban különváltak, és 1966-ban ismét egyesültek. A török hódoltság alatt Torbágy hosszú idôre elnéptelenedett, ezért késôbb ide is német telepesek kerültek. Bia viszont magyar faluként élt tovább. A német lakosság jelentôs részét a II. világháború után kitelepítették, és a Kárpát-medence
141

BIATORBÁGY, BUDAKESZI különbözô részeirôl jöttek új lakók a faluba. Ám a megmaradtak még ôrzik a település német nevét: Wia-Kleinturwall. Biatorbágy legrégibb építészeti emléke a Sóskút felé esô biai falurész református temetôjében van. Ez a XI. század végérôl származó, sokszor átépített, Szent Kereszt-templom romja. A Szent Anna tiszteletére szentelt biai római katolikus templom (Szentháromság tér 3., tel.: 23/310-162) feltehetôen Hild József tervei alapján épült 1800–1823 között, klasszicista stílusban, a templomot 1891–1892-ben restaurálták, majd 1909–1910-ben bôvítették. A templom közelében álló Szentháromság-oszlop talapzata 1873ból való, a szoborcsoport azonban régebbi, 1760ban készült barokk stílusban. Valószínûleg a XVIII. században épült barokk stílusban az 1870-ben átalakított biai református templom (Nagy u. 28., tel.: 23/310-310). A templom közelében áll a barokk Szily–Fáykastély XVIII. századi, U alakú, részben tornácos, földszintes épülete, melyet iskolai célokra alakítottak át, de még belül is találni barokk ajtókat.
A viadukt ipartörténeti emlék is

A másik, egykor gazdasági központ jellegû uradalmi épület, a Sándor–Metternich-kastély (Kálvin tér 1., tel.: 23/310-183) Hild József tervei alapján épült 1823-ban, klasszicista stílusban – oldalszárnyakkal bôvített U alakú formában. A díszudvar szélén ívesnyílású kocsiáthajtók kapcsolták a melléképületeket a gazdagon tagozott központi épületrészhez, ami elôtt négyoszlopos oromzat áll. Egyik részében iskola, a másikban mezôgazdasági üzem mûködik. A torbágyi részen található a Mária neve tiszteletére szentelt római katolikus templom (Dózsa Gy. u. 8., tel.: 23/311-411) a XV. századi gótikus részletek felhasználásával épült a XVIII. században, barokk stílusban, majd 100 év múltán eklektikussá alakították. A templom elôtt álló Szentháromságoszlop barokk stílusban készült 1739-ben. Azóta kétszer is felújították: 1845 körül és 1955-ben. Klasszicista stílusban, 1810 körül épült az Iharos-hegy oldalában a Szily-kápolna, a Szily család síremléke. Itt található Szily Antal sírlapja 1833ból. Ma Szent Vendel-kápolnaként is emlegetik. Az itteni vasúti híd, a mûemlék viadukt egyaránt emlékeztet Matuska Szilveszter 1931. évi hírhedt merényletére, és a magyar vasút- és hídépítés századforduló elôtti nagy korszakára.

142

www.vendegvaro.hu

A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE A település természeti környezete sok kirándulót vonz. Fôképpen a Tétény–Sóskúti-fennsík (a középkori Torbágy-erdô) nyugati peremének sziklavonulata, a Nyakaskô látványos alakzatával, az Iharos-erdô és a horgásztó.

BUDAKESZI
Irányítószám: 2092, a lakosok száma: 11 800

A 10-es útról és az M1-es autópályáról is elérhetjük a települést. Budapestrôl a Budakeszi út vezet ide, ezen közlekedik a fôvárosból ide tartó helyi, 22-es számú buszjárat is. A település nevében Keszi az egyik honfoglaló magyar törzs nevét ôrzi, Buda pedig a régióhoz való tartozást mutatja. Az elsô okleveles említés 1327-bôl való. A honfoglalás korában már két település létezett itt. Az egyik, Alkeszi a mai katolikus templom környékén terült el, a másik, Felkeszi az új lakótelep helyén volt, és valószínûleg a törökdúlás idején pusztult el. Buda visszavétele után a felszabadító seregekbôl olasz, francia, svéd és horvát telepesek kerültek Alkeszire. Az elsô német telepeseket Zichy Péter gróf hívta be. Ôk különbözô kedvezményeket kaptak. A telepítés nem egyszerre, hanem fokozatosan történt. Az itteni lakosokat nagyon megviselte az 1739-es pestisjárvány, az áldozatok száma közel hatszázra tehetô. A Zichy család ellen indított 1765-ös per következményeként a budakeszi uradalom a Koronához került. Évszázadokon keresztül fontos forgalmi csomópont volt a község, mivel a Buda, Zsámbék, Székesfehérvár, Tinnye, Esztergom útvonalainak keresztezôdésében fekszik. Esztergom irányába is ezen az úton közlekedtek, hogy a Visegrád felé vezetô úton fizetendô vámokat kikerüljék. A közeli fôvárosba a „millimárik” tejet, túrót és egyéb tejterméket hordtak. A XIX. század végén megindult az iparosodási folyamat, ennek során több üzem is létesült itt. A II. világháború végéig jellegzetes német községbôl 1946-ban kitelepítették a sváb lakosok nagyobb részét. Helyükre zömmel felvidéki magyarokat hoztak, de más helyrôl származó magyarok is kerültek ide. A település német,
Magyarország a hálón

A határon túli magyarok emléktemploma

Wudigess neve máig megmaradt. Az 1950-es években létesült itt a Kertészeti Egyetem szôlô- és gyümölcstermesztésre szakosodott tangazdasága. Budakeszi ma kertváros, szép fekvésû pihenô-, kiránduló- és üdülôhely, Budapest egyik „alvóvárosa”. A XIX. század végén Budakeszi területe a Normafa, Zugliget és a János Kórház határáig nyúlt. A Szilágyi Erzsébet fasor végében ágazik el egymástól a Budakeszi és a Hûvösvölgyi út. A gesztenyefákkal szegélyezett Budakeszi út máig ôrzi a Budai-hegyvidék hangulatát. A XIX. század közepén ez a környék a tehetôs emberek lakó- és pihenôhelye lett. Itt található az 1845 körül épült Gondûzô villa (Budakeszi út 20/b), majd az 1875 körül épült Ybl Miklós-féle ház (Budakeszi út 36.), Hild József építész háza (Budakeszi út 38–40.), valamint a Kalmárffy-villa (Budakeszi út 51/a). Fölötte áll a romantikus, neogótikus Szent László-kápolna, mely a nevét I. Ferenc királytól kapta. A Budakeszi út 51. környékén volt hajdan Ulászló király nyara143

BUDAKESZI, PÁTY lója. Följebb a Dénes utca a pálos rend – az elsô és egyetlen magyar alapítású rend – Dénes nevû szerzetesének, szobrászmûvészének a nevét viseli. A Kochmeister-villa (Budakeszi u. 71.) 1852ben épült, romantikus stílusban. Az osztrák–porosz háború idején – 1866-ban – hosszabb ideig ebben az épületben lakott Erzsébet királyné gyermekeivel. A hagyományok szerint az 1867-es kiegyezés elôtt több elôkészítô tárgyalást tartottak itt gróf Andrássy Gyula gróf és Deák Ferenc részvételével. A szomszédos klasszicista homlokzatú „Csendilla”-villa (Budakeszi u. 73.) Pollack Mihály alkotása. Továbbhaladva a János-hegy meredek északi lejtôjét érjük el. Ennek a Nagy-Hárs-hegyhez csatlakozó nyergében már a – középkorban virágzó – pálos rend kolostorának vidékén járunk. Itt található a keskenynyomtávú gyermekvasút egyik szép állomása is. A hagyomány szerint az itteni erdôrész a Hunyadiaknak, elsôsorban Mátyás király kedvenc vadászterülete volt. A János-hegyen lévô egykori szerzetesi település neve az 1300-as évektôl Budaszentlôrinc volt. Az itteni templom méretét és megjelenését
A Vadaspark bejárata BUDAKESZI
HÍRESSÉGEK

Nyaranként itt lakott nemzeti Himnuszunk zeneszerzôje, Erkel Ferenc. Nyaralóján (Erkel u.) emléktábla látható. A Fô téri parkban áll Erkel Ferenc mellszobra, Bíró János szobrászmûvész alkotása. A mûvészre emlékezve rendezik meg a városban 1985 óta kétévente az Erkel Zenei Napokat. A szép fekvésû, erdôs környezetû településre számos mûvész, tudós költözött ki a fôvárosból. Budakeszin töltötte életének utolsó éveit Mezei Mária színmûvésznô is. A település jelentôs kulturális eseménye az októberben rendezett Mezei Mária Mûvészeti Napok.

tekintve vetekedett Buda Mátyás-kori templomával. Kolostora nagyobb volt, mint a pannonhalmi apátság épülete. Budaszentlôrincet az 1500-as évek elején a törökök semmisítették meg, de ez a környék ma is népszerû kirándulóhely. A közelben lévô Petneházi rét Petneházi Dávidról kapta nevét. Az ezredes Budavár 1686-os visszavételekor elsôként hatolt be a várba és tûzte ki a magyar zászlót. A terület 1846-ig közigazgatás szerint Budakeszihez tartozott. Korányi Frigyes kezdeményezésére 1900-ban itt kezdôdött el az elsô magyar tüdôszanatórium építése. A közadakozásból emelt gyógyintézet a maga idejében az orvostudomány legkorszerûbb elvárasainak is megfelelt. A Milánói Világkiállításon 1906-ban elnyerte a Gran-Premio-díjat. A fôváros kedvelt kirándulóhelyeinek egyike az egykori pihenôerdô 390 ha-os területén 1979-ben alapított Budakeszi Vadaspark. A vadon élô állatok természetes élôhelyeiken figyelhetôk meg. Szakszerûen kijelölt sétautakról, magaslesekrôl láthatók a szarvasok, ôzek, vaddisznók és a kisebbnagyobb ragadozók is. A bemutató karámokban közelrôl is megcsodálhatók az állatok.
Nyitva: dec. 24., 25. kivételével egész évben, téli idôszámítás idején 9-tôl 16 óráig, nyári idôszámítás idején 9-tôl 17 óráig, tel.: 23/451-783

A következô lámpás keresztezôdésnél található az Erkel Ferenc Mûvelôdési Központ (Fô u. 108., tel.: 23/451-161), amely házigazdája ezeknek a rendezvényeknek. Néhány száz méterrel lejjebb, az új református templom, a határon túli
144
www.vendegvaro.hu

A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE magyarok emlék-temploma (Fô u. 159., tel.: 23/451-814) mögött található az I. világháborús emlékmû. Itt már tábla jelzi az utat Perbál, Telki, Budajenô, Tök, Zsámbék, illetve Tinnye irányába. Innen rövid sétával érhetô el a Havas boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom (Fô u. 192., tel.: 23/451-831). A barokk épület 1761– 1766 között elkészült, de csak 1781-ben szentelték fel. A homlokzat síkjában maradó torony két oldalán Nepomuki Szent János és Szent Vendel szobra látható. A háromboltszakaszos hajót keskenyebb, boltozott szentély zárja, melynek zárófalán a Makkosmáriára visszaszállított kegykép másolata látható. A templomot Falconeri-freskók díszítik. A diadalív oldalait Bebó Károly Szent Kereszt-oltára, valamint szószéke ékesíti. Mindkettô 1760 körül készült, barokk stílusban. A templom mögött áll egy 1775-bôl származó, rokokó stílusú kereszt, a bádogkorpusz azonban újabb alkotás. Az egykori emeletes iskola, az ún. Bagolyvár (Fô u. 208.) és a plébánia is a XVIII. század végén épült, de késôbb átalakították, az iskolából közösségi ház lett. A Fô utca további nevezetessége a XVIII. századi, barokk stílusú Segítô Szentek-kápolna (Fô u. 239., tel.: 23/451-831). A Fô utcával párhuzamos utcákat járva számos, igényesen felújított hegyvidéki fatornácos, oromdíszes parasztházat láthatunk. Érdemes elsétálni a Virágvölgy és a Jókai utcába, ahol a XIX. században borpincék, és szép polgárházak épültek. A Jókai útról közelíthetô meg – a kanyargós útra felfûzött stációsor érintésével – az 1739-ben, barokk stílusban épült kálváriakápolna. A mellette álló Szentháromság-oszlop 1884-ben készült. Budakeszi határában erdôs tisztáson áll a romjaiból újjáépített – az Angyalok királynéja tiszteletére felszentelt makkosmáriai római katolikus kegytemplom (Makkosi u. 163., tel.: 23/451-882.) Az egykor itt állt kolostor valamikor a kiscelli trinitárius kolostorhoz tartozott. A templom és zarándokház a domonkosrend kezelésében van. Minden évben nagyon sok zarándok keresi fel ezt a helyet. A kellemes környezet a kirándulók körében is kedvelt, gyakran érkeznek ide vagy indulnak innen a túrázók.
Magyarország a hálón

Öreg tölgy

A település határában, a Farkas-hegyen sport- és sétarepülésre várják az érdeklôdôket (Bôvebb információ kérhetô, tel.: 1/368-4722). A Budajenô, Perbál irányába vezetô úton érhetô el a Budakeszi Arborétum. Az erdészeti kutatás céljából létesített élôfagyûjteményben számos szép egzóta, köztük mamutfenyô is látható. (Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel csoportok látogathatják, tel.: 23/451-133.)

PÁTY
Irányítószám: 2071, a lakosok száma: 4010

A Budakeszi út folytatásán fekvô település elérhetô a 10-es és a 100-as útról, illetve az M1-es autópályáról lekanyarodva is, bár közvetlenül mellette nincs kijárat. Mai nevét egy 1286. évi oklevél említi elôször Paagh alakban. 1311 elôtt a király nyeregkészítôi éltek itt. Azon kevés Buda környéki község közé tartozik, amely csak átmenetileg néptelenedett el a török idôkben.
145

PÁTY, TELKI, BUDAJENÔ A XIX. században születtek a helység építészeti gyöngyszemei, a Splényi, késôbb a Várady család birtokossága idején. A községtôl délre fekvô területen található a XIX. századi, sajátos hangulatú pincesor. Páty mostanában alapvetôen alvó- és pihenôtelepülés. Itt tevékenykedik a Máltai Szeretetszolgálat, a család- és idôskorúakat segítô házában. A Szent István tiszteletére szentelt, copfstílusú római katolikus templom (Rákóczi u. 46.) a temetôben épült fel 1778–80 között. Négyzetes alaprajzú belsejében a hevederek kupolaboltozatot tartanak. A református templom (Templom tér 1., tel: 23/343-386) építése 1782-ben fejezôdött be. Csehsüveg-boltozatos belsejében igényesen faragott és festett rokokó szószék látható. A Splényi–Várady-kastély (Rákóczi u. 62.) 1825-ben épült klasszicista stílusban. A kerítést Várady József, az 1848–49-es szabadságharc fegyverszállítója kerítése 350 darab 1848-as puskacsôPincesoron

bôl kovácsoltatta. Az évek során az épület jelentôsen megrongálódott. Az egykori tiszttartói lak (Rákóczi u. 13., tel.: 23/343-502) 1820 körül épült klasszicista stílusban. Eredeti tulajdonosai a Budajenôn székelô skót bencések voltak, akiknek a pátyi birtokaik felügyelete miatt építették ezt a házat. Homlokzatát két zömök oszlop által tartott visszalépô tornác díszíti, íves tetejét bádog fedi. Itt kapott helyet a falu közösségi háza, de itt található a helytörténeti gyûjtemény és a veterán autók múzeuma is. A községtôl délre fekvô Pince-hegy és Mélyárok XIX. századi pincesora a település környékének legsajátosabb hangulatú része. Itt rendezik meg minden év májusában a hagyományos pincenapokat. A községben vendéglôk, kiadó szobák, valamint lovaglási lehetôség – két lovarda – várja a turistákat. A falu természeti adottságai, a Pincehegy varázsa, a fôváros közelsége, az egészséges tiszta levegô, a nagy kiterjedésû pihenôerdô, remek lehetôséget kínál a kirándulók számára.

TELKI
Irányítószám: 2093, a lakosok száma: 630

A Pátyon áthaladó fôútról az észak felé elágazó mellékút vezet a szomszédos falu, Telki felé. Az erdôs dombokkal övezett község történelme és emlékei szorosan összekapcsolják a szomszédos Budajenôvel. Mindkét község a tatárjárás elôtti idôk legrégibb települései közé tartozik: elsô írásos említésük 1198-ból való. Telki egykori híres bencés apátsága Szent István tiszteletére létesült, Hédervári Miksa bán bôkezû adományából. A törökök 1543-ban feldúlták Telkit és Budajenôt is. 150 évvel késôbb – 1690-ben a törökök elleni utódvédharcban – az ismét elpusztult két település pusztává vált. Buda visszafoglalása után I. Lipót Telki pusztát a bécsi skót bencéseknek adományozta. Emléküket ôrzi a Fô utca 12. sz. alatti lakóház, amely a bencések uradalmi épülete volt. Elôtte az úttest alatti falmaradványok feltehetôen a középkori apátság részei. A török hódoltság alatt jószerivel kihalt faluba szász és frank lakosok jöttek – ôk a
146
www.vendegvaro.hu

A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE
HIPPOLIT,
AZ APÁT

A Telki apátság kegyura volt – a hatesztendôs korában esztergomi érsekké kinevezett – olasz származású Estei Hippolit (1479–1520). Ô arról is nevezetes, hogy Tiziano magyar díszruhában festette meg. Mikszáth Kálmán pedig róla írta a Kis prímás címû regényét.

Töllek nevet adták a falunak –, akiknek utódait 1946-ban kitelepítették, és magyarokat hoztak a helyükre. Az 1970-es évektôl üdülôk épültek jelentôs számban. A Szent István tiszteletére szentelt római katolikus templom (Petôfi u., tel.: 26/371-051) copfstílusú kapuja felett a bécsi skót bencések kronosztikonja olvasható: 1803. A kétboltszakaszos hajóból álló templomban copfstílusú oltár és szószék van. A szentély oldalfalain négy – kisméretû, aranyozott konzolon álló – rokokó faszobor látható. A régi magtár épülete mellett áll az 1740 körül készült kôkereszt. A Fô utca térszerûen kiszélesedô részén található a Kodolányi-ház, amelyen emléktábla hirdeti itt született Kodolányi János író 1899-ben. Telki határában az 1970-es évek elején nyaralótelkeket parcelláztak. Ma már lakóparkok létesülnek ezen a területen. A Telki-Újtelepi lakórészen található az európai hírû festômûvész, Csergezán Pál lakóháza. Az erdôk festôjeként ismert mûvész 1996-ban hunyt el. Csergezán Pál emlékoszlopa – hamvai fölött – a telki erdôben, az Anna-lak közelében található.

Ha csendesen járjuk az erdôt, ôzeket is láthatunk

BUDAJENÔ
Irányítószám: 2093, a lakosok száma: 790

A Telkitôl „utcahossznyi” távolságra lévô községet a XV. században a telki apátság pusztájaként említették. Határában ennél régebbi települések nyomait tárták fel. Állatalakokkal díszített szkíta tegez, római kolóniát jelzô kövek kerültek elô az ásatások során. Budajenô néveredete a közel fekvô Buda és a Jenô törzsnév szóösszetétele. A török hódoltság alatt elnéptelenedett faluba svábok érkeztek. Utódaikat 1946-ban kitelepítették, a heMagyarország a hálón

lyükre magyar lakosság került, de a település német Jeine neve megôrzôdött. A falu ma látható legrégibb épülete a római katolikus temetôkápolna. A sekrestyeajtó feletti, donátort ábrázoló (két férfi egy templomot tart) kôfaragvány a XIII. században készült. A helyreállított kápolna gótikus, csúcsíves, támpilléres épület; a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel. A skót bencések által épített római katolikus templom (Kossuth u. 8., tel.: 26/371-051) 1756– 1759 között épült barokk stílusban Oracsek Ignác tervei alapján. Az épület homlokzatának különös hangsúlyt ad a torony elôtti nagy, félkörös oromdísz. Copfstílusú fôoltárát a templom névadói, Szent Péter és Pál szobra díszítik. Klasszicista szószékét késôbb építették. A szentélytôl jobbra lévô mellékoltáron – XVII. századi olasz mestertôl származó – Szent Sebestyén-kép látható. Itt ôrzik a rokokó stílusú máriacelli kegyszobor másolatát is. Ugyancsak a skót bencések emlékét idézi az 1800 körül épült egyemeletes, középrizalitos, kora klasszicista rendház (Fô u. 3., tel.: 26/371-063). Az épület homlokzatán, két váza között, a szerzetesrend címere látható. Az udvaron XVII. századi faragott kôkútkávát ôriznek. Az egykori rendházban késôbb az általános iskola kapott helyet.
147

ZSÁMBÉK

ZSÁMBÉK
Irányítószám: 2072, a lakosok száma: 3880

A 10-es és 100-as út között fekvô település ezekrôl, illetve a Budakeszi útról is megközelíthetô. Az M1-es autópályának a herceghalmi kijárata esik közel hozzá. Az ásatások során elôkerült leletek azt bizonyítják, hogy 10-12 000 évvel ezelôtt megtelepedett itt az ember. A pattintott kôkorszakban már lakott hely volt. Az indogermán népcsaládhoz tartozó kelták az i. e. 350-ben jelentek meg itt elôször. Zsámbékon egy pinceomlásnál találták meg a Nemzeti Múzeumban látható – bronzveretekkel díszített – kétkerekû, háromfogatú postakocsit. A rómaiak hadiútja érintette a községet. Az avarok 570 körül kerültek erre a vidékre, majd késôbb beolvadtak a honfoglaló magyarságba. A település elsô okleveles említése 1258-ból való. Ekkor a Zsámbéki család birtoka volt. A Zsámbékiak ôse III. Béla idején érkezett ide Franciaországból. A várat az 1100-as évek végén kezdték építeni, a török hódoltság idején, 1541–1686 között Pilis vármegye legfontosabb végvára volt. Hunyadi János és több országnagy itt tanácskozott 1445. december 17-én. Itt hangzott el elôA várkastélyban kapott helyet a fôiskola

ször, hogy V. László kiskirályságának idejére kormányzót kell választani. Mátyás király a településnek 1467-ben mezôvárosi rangot adott, majd 1490-ben Corvin János fôhercegé lett Zsámbék. A budai pestisjárvány elôl 1496 nyarán ide menekült II. Ulászló király. A végvár a XVIII. században lett a Zichy családé, akikrôl a kincstárra szállt. A betelepült német kisebbség a Schambek nevet adta a településnek. A község képének meghatározó eleme a templomrom.
A premontrei rend építette a XIII. század elsô felében a román stílusú templomot, ami 1475tôl a pálosoké lett. A török idôkben elpusztult, majd újjáépült, de az 1763-as földrengés súlyosan megrongálta, azóta romként áll. A templom alapfalainak hosszúsága 38, szélessége 24 méter. A szinte teljesen ép nyugati homlokzata és két tornya román, belseje már gótikus stílusú. A masszív két torony között hatalmas rózsaablak töredéke látszik. A maradványokból ma is visszaidézhetô a háromhajós, bazilika formájú templom. Fôszentélye a nyolcszög három oldalával zárul, a mellékszentélyek félkörívesek. A hajóban és a déli mellékhajó szentélyén megmaradt román és gótikus kôfaragványok a magyar mûvészettörténet becses emlékanyagát jelentik. Möller István 1889-ben konzerválta a romokat. Az 1930-as években a fala-

148

www.vendegvaro.hu

A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE

kat újból megerôsítették, s ezt a munkát az 1980-as évek óta is folytatják. A templom mellett vannak a kolostor romjai. Az ép pincetérben kôtár és a templom kialakításának történetét bemutató kiállítás látható. Nyitva: ápr. 1-tôl okt. 31-ig K–P 9-tôl 17 óráig; nov. 1-tôl márc. 31-ig Szo–V 9-tôl 16 óráig; tel.: 23/341-712

A romjaiban is monumentális templom

A zsámbéki várat az 1100-as évek végén kezdték építeni, a ma látható barokk várkastély (Zichy M. tér 3., tel.: 23/565-565) a XVIII. században készült el. 1902-ben átalakították, ma itt mûködik az Apor Vilmos Katolikus Fôiskola. Az épület eredetileg egyemeletes volt, a XIX. század végén egészült ki újabb emelettel. A már két emelet magas korai barokk építményt saroktornyok zárják le. Tetôgerincének középén négy oldalra nyitott vörösréz harangtornyocska ül. Egykori kápolnája méretei miatt is ritkaságnak számít.
Magyarország a hálón

Az 1738-as pestisjárvány után a Zichy család emeltette a kastéllyal szemben lévô téren a barokk stílusú Immaculata-szobrot. Az Angyal-árok partján 1740-ben felépített, Paulai Szent Ferenc tiszteletére felszentelt, barokk stílusú pestiskápolna szintén erre a csapásra emlékeztet. A Keresztelô Szent János tiszteletére szentelt, barokk stílusú római katolikus templom (Magyar u. 13., tel.: 23/342-316) 1749–1753 között épült. A homlokzat elôtti torony, amit harangformájú zsindelyezés fed, alacsonyabb, íves lépcsôket rejtô építménnyel csatlakozik hozzá. A boltozatos belsôben látható copfstílusú fôoltár 1818-ban készült, a monumentális térhatású oltárképeket Jakobey Károly és Vaszary János festette. Az 1754-bôl származó szószék és a mellékoltárok Bebó Károly mûvei. A templom rokokó orgonája a XVIII. század közepén készült.
149

ZSÁMBÉK, TÖK, PERBÁL A templom közelében lévô régi iskola (Magyar u. 2.) 1791-ben épült barokk stílusban. Ma könyvtár és nyugdíjasotthon mûködik az emeletes épületben. Egykor itt diákoskodott Sungl József zeneszerzô és Seress Árpád Kossuth-díjas vegyész, egyetemi tanár. A Csillagerdôhöz tartozó Kálvária-dombon a XIX. század elsô felében építették meg a kálvária különleges, a barokk útszéli képszobrokra emlékeztetô stációit és a dombtetôn a kereszteket. A helyi hagyomány szerint a törökök az 1500as évek második felében építették az ún. törökkutat (Táncsics M. u.). A szokatlanul nagy (12,50x10,25 méteres), kétszintes nyitott csorgókút kváderkövekbôl épült. Sok turistát vonz Zsámbékon a Lámpamúzeum (Magyar u. 18.).
Borus Ferenc 1979-ben megnyitott magángyûjteményében az 1750-es évektôl láthatunk páratlanul érdekes világítóeszközöket; a mécsesektôl a világhírû porcelángyárak régi petróleumlámpáig. A vitrinekben és a polcokon közel 1000 lámpa sorakozik. A mécsesek, gyertyatartók, ipari, háztartási, olaj- és petróleumlámpák között található régi kínai vázából készült lámpa, valamint Zsolnay-majolika, meisseni porcelán talpú petróleumlámpa, 1800 körül készült olajpumpás világítóeszköz stb. Nyitva: 8-tól 18 óráig, tel.: 23/342-212 egyik jelképe. A berendezés legjelentôsebb darabja az 1874-es évszámot viselô szekrény, melynek festése sok jellemzôjében a Fekete-erdô vidékérôl Zsámbékra települt németek hagyományait ôrzi. Nyitva: márc. 15-tôl okt. 31-ig, K–V 9-tôl 17 óráig, nov. 1-tôl márc. 14-ig Sze, V 9-tôl 17 óráig, tel.: 23/342-210

A Mûvelôdési Házban rendszeresen nyílnak szobor-, festmény-, fotó-, kézimunka- kerámia- és más kiállítások. 1983 nyarán kezdôdtek a Zsámbéki Szombatok, melyek júniustól augusztus végéig tartanak.

TÖK
Irányítószám: 2073, a lakosok száma: 1160

Zsámbéktól északi irányban két kilométer távolságra sincs a Buda környéki kistelepülés. A falu neve vélhetôen a tök fônévbôl származik. Elsô okleveles említése hitelt érdemlôen 1467-bôl maradt fenn. A török idôket túlélte, a
Tök nevezetessége a református templom

A Mûvelôdési Ház közelében található az 1740 körül épített Szent Vendel-ház (Bicskei út 12.), jelenleg sváb tájház.
Az állattenyésztô Keller család építtette, a ház homlokzatán a pásztorok védôszentje, Szent Vendel dombormûve látható. Benn, a szobákban az egykori bútorok a sváb népmûvészetet idézik. A konyhában látható a legrégebbi zsámbéki bútordarab, egy igen régi technikával – túró és mész keverékébôl készült úgynevezett kazeinnel – festett konyhaszekrény, melynek elejét négy, a tulipán, a rózsa és szegfû motívumaiból álló életfa díszíti. A szobába vezetô ajtó kovácsoltvas sarokpántján gránátalma díszítés található, mely a termékenység 150
www.vendegvaro.hu

A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE lakosság teljes egészében megmaradt református magyarnak. Népessége stagnál, az utóbbi kétszáz évben nem gyarapodott. Sokszög alakú kôfallal kerített dombon áll az 1784-ben épült, barokk stílusú református templom (Táncsics M. u., tel.: 23/341-055). A középkori alapfalú templomot 1863-ban romantikus stílusban bôvítették. Tornya 1802-ben készült el. Az úrasztalát 1852-ben vörösmárványból faragták. Hiányzik azonban a templom legfôbb ékessége, az 1740-ben készített díszes famennyezet. Ez a nemes ízlésû mestermunka Budapesten, az Iparmûvészeti Múzeumban tekinthetô meg. A községtôl keletre a XII. századból megmaradt román stílusú templomrom található. Az 5-6 m-re magasodó falak feltételezhetôen a hajdani domonkos templom maradványai. Jó bor- és búzatermô vidék. Ma már védett értékei közé tartozik a Szôlô-hegy pincesora is. A Szôlô-hegyen a pirostetôs pince-présházban tulajdonosa bormúzeumot rendezett be. Tök nevezetes rendezvénye a minden év szeptemberében tartott szüreti felvonulás és mulatság, farsangkor pedig hagyományos a párosbál.

PERBÁL
Irányítószám: 2074, a lakosok száma: 1920

A perbáli park

A Zsámbékról Tökön át 6 kilométeres út vezet a településre. A falu határában feltárásra váró római település jelzi, hogy a terület már régóta lakott. 1258ban Perbar, 1332-ben Prebor néven említették az oklevelek. Bél Mátyás Notitia Hungariae címû munkája szerint 1737-ben mint puszta a telki apátsághoz tartozott. Feltehetôen a török idôkben néptelenedett el, akárcsak a környék településeinek többsége. Az 1744-es összeírás viszont már lakott településként tartotta számon. A XVIII. század második felére nem csak új temploma épült fel a középkori egyház törökök által hátrahagyott romjain, de 1794-ben már iskolát is építettek az immár nagyrészt német és tót ajkú lakosok. Leszármazottaik ma Perwall, illetve Perbaj néven ismerik a települést.
Magyarország a hálón

A falu lakossága számára a megélhetést a közeli hegyek fája, faszene, köve, égetett mesze adta. A lezúduló hegyi patakok energiáját kihasználó vízimalmok még a XIX. század végén is ôröltek. A faluközpontban álló – Szent Anna tiszteletére szentelt – római katolikus templom (Hôsök tere 1., tel.: 26/370-058) gótikus épületmaradványok felhasználásával épült a XVIII. század közepén. Oldalhomlokzatain gótikus támpillérek látszanak, erôteljes tornyát lizénák keretezik. A templombelsôben barokk fôoltár és két rokokó mellékoltár látható. A kórus mellvédje ívesen elôrehajlik, gazdagon faragott mellvédrács és orgonaház díszíti. A földszintes római katolikus plébániaház 1750 táján épült késô barokk stílusban. A falu központjában, ezen a téren áll a XIX. század elején, klasszicista stílusban épült a községi elemi iskola is (Hôsök tere 2., tel.: 26/370-036), melyet mára megújítottak.
151

TINNYE, NAGYKOVÁCSI

TINNYE
Irányítószám: 2086, a lakosok száma: 1120

NAGYKOVÁCSI
Irányítószám: 2094, a lakosok száma: 3320

Perbál felôl alig 5 kilométernyire található a település, de megközelíthetô a 10. számú út felôl Piliscsabán keresztül is. Tinnye földrajzi fekvése és természeti adottságai miatt ôsidôk óta lakott település. A közelben húzódó, rómaiak által épített kövezett út Esztergom–Buda–Székesfehérvár városokat kötötte öszsze. Nevének eredete a szláv tinja (mocsár) szóval van összefüggésben. Elsô okleveles említése 1274bôl maradt fenn. A hódoltság alatt elnéptelenedett faluba a XVIII. század elején magyar lakosok jöttek, leginkább köznemesi családok. A község 1715-ben nemesi rangot kapott. A XIX. század elsô felében köznemesi kúriák sora épült fel. Haladó szellemû politikusok találkozóhelye a reformkorban. Itt élt Kossuth Lajos 1842-tôl 1846-ig. A felújított Kossuth-ház (Kossuth L. u. 5.) ma is áll, elôtte emlékoszlopot emeltek. A több mint 700 éves település jelentôs emléke a késô barokk stílusú – Szent Anna tiszteletére szentelt – római katolikus templom (Bajcsy-Zsilinszky u., tel.: 26/370-058). A homlokzati tornyos templom végleges formáját a XVIII. század végén nyerte el. Tornyát ívelt sisak fedi. Karzata faoszlopokon nyugszik; fôoltárán Szent Annát és a gyermek Jézust ábrázoló oltárkép látható. A templom mellett áll az 1828-ban, klasszicista stílusban készült Nepomuki Szent János-szobor. A középkori eredetû református templom (Bocskai u. 33., tel.: 26/373-978) eredetileg a katolikusok tulajdonában volt, majd többszöri átépítés során nyerte el mai formáját. A 2000-ben történt felújítás során feltárták és láthatóvá tették a román kori épület megmaradt ajtó- és ablakkereteit. A községben még felismerhetô néhány szép arányú udvarház, volt nemesi kúria. A Setéth családnak már csak a sírboltja maradt fenn a református temetôben, az 1834-ben klasszicista stílusban épült Setéth-sírbolt ma ravatalozó. A község kedvelt turisztikai célpontja a – Piliscsaba határában fekvô – Garancsi-tó, amely a térség egyetlen természetes tava.
152

A 342 m magasan fekvô települést és kirándulóhelyet csak közúton Hûvösvölgy felôl érhetjük el gépkocsival vagy a 63-as budapesti autóbusszal. A római kor nyomai ezen a területen is megtalálhatók: 1842-ben – a paplakba befalazott – Jupiternek szentelt oltárkövet, sírköveket és sírtáblákat találtak, 1926-ban pedig egy római harcos égetett agyagtáblákból készült koporsója került elô. A magyar település a XI–XII. században keletkezhetett. A középkori oklevelekben a falu neve Koachi és Kowachy alakban szerepel. Neve arra utal, hogy itt királyi kovácsok, vasmûvesek éltek. A XIII. században egyházi birtokká vált, a török uralom alatt elpusztult. A község harmadszor a XVII. században kelt életre; a hagyomány szerint a Fekete-erdô környékérôl – a Duna forrásvidékérôl – érkeztek ide német telepesek. Nagykovácsi az utolsó fél ezredévben a Ráskay, Soós, Wattay, Róth, Teleki, majd a Tisza család birtoka volt. A német nyelvû lakosság II. világháborút követô kitelepítése után az Alföldrôl, a Felvidékrôl és Budapestrôl jöttek új lakosok a faluba. A község mûemlékei közül figyelmet érdemel az 1746 decemberében – Nagyboldogasszony tiszteletére – felszentelt barokk stílusú római katolikus templom (Kossuth L. u. 113., tel.: 26/389-817). Az épületet többször javították és bôvítették. A szentély melletti emeletes sekrestyék még 1753-ban készültek. Három barokk oltára Éberhardt Antal budai szobrász és Erchardt (Éberhardt) József asztalosmester mûve 1754-bôl.
A
TUDÓS TEOLÓGUS

Nagykovácsi plébánosa volt Fejér György (1766– 1851) késôbbi egyetemi tanár, a pesti Egyetemi Könyvtár igazgatója, kiváló történész; a Tudományos Gyûjtemény alapítója és elsô szerkesztôje, a Codex Diplomaticus Hungariae (43 kötetes középkori oklevélgyûjtemény) szerkesztôje. Itt írta 1806-ban Anthropologiáját.

www.vendegvaro.hu

A MEGYE DÉLNYUGATI KAPUJA ÉS A ZSÁMBÉKI-MEDENCE

A szomszédos római katolikus plébániaház klaszszicista stílusú, földszintes, L alakú épülete 1841ben készült el, falába négy, a római korból származó követ is beépítettek. A templom elôtti téren a hôsi emlékmû 1925-tôl ôrzi a nagykovácsi kastély ura, Magyarország egykori miniszterelnöke, Tisza István és az I. világháború hôseinek emlékét. A barokk Mária-szobor (Kossuth u. 49.) egyidôs a templommal, 1746-ban készült, 1989-ben felújították. A Szent Sebestyén-kápolna az 1737-es kolerajárvány emlékét ôrzi a község keleti bejáratánál, 1900-ban átépítették, 1994-ben közösségi összefogással felújították. A korábban Wattay, ma Teleki–Tisza-kastély (Kossuth u. 2–4., tel.: 26/389-399) egyemeletes klasszicista épülete 1830 körül épült; többször átalakították. Többek között arról is nevezetes, hogy 1849 májusában itt rendezték be Görgey fôhadiszállását. Utolsó birtokosa 1946-ban gróf Tisza Lajos Kálmán, Tisza István egykori miniszterelnök unokája volt. Király Béla nemzetôrsége 1956-ban itt talált szállást. A szép parkban fekvô kastélyban ma Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezôgazdasági Szakképzô Intézete és Nevelôotthona mûködik.
Magyarország a hálón

A Tisza-kastély

Nagykovácsi új értékei közé tartozik a millecentenáriumi évben, 1996-ban állított honfoglalási emlékmû, az Isten kardja (Rákóczi út), valamint a sváb lakosok engesztelésére készült Kitelepítési emlékmû, a derékba tört hársfa (Kolozsvár u.), ezzel szemben áll a Felvidéki emlékmû. A nagykovácsi templom búcsúját augusztus 15-én tartják. A völgykatlanban a Budai Tájvédelmi Körzet jelzett turistaútvonalai futnak össze. Gyönyörû Pest közeli kirándulóhely, változatos természeti szépségekkel. A Remete-hegy, a Remete-szurdok, a Zsíroshegy, a Nagy-Szénás, a Kutya-hegy a Nagy-Kopasz-hegy és nyúlványai ölelik körbe a települést.

RÁSKAY BALÁZS A Nagykovácsit egy idôben birtokló Ráskay család egyik ismert tagja volt az a Ráskay Balázs, aki Mátyás király életében és halálakor Budavár kapitánya volt, kitartott Corvin János mellett, a csontmezei csatában ô vezette hadait. A csata után békét közvetített II. Ulászló és Corvin János között. Késôbb a füleki vár ura, fôkamarás, tárnokmester és krakkói követ lett.

153

ÚTJELZÔ Budapest felôl közúton a 10-es és a 11-es számú közúton érhetjük el a tájegység településeit. Szentendréig HÉV-vel is utazhatunk. A pilisi falvak egy része pedig elérhetô a Budapest–Szob vonalon közlekedô vonatokkal. Közvetlenül a Duna-parton fekvô falvak, városok esetében választható a víziút is.

A Dunakanyar

EZT

LÁTNI KELL!

➤ A piliscsabai egyetemi központ (☛ 162. o.) ➤ A dobogókôi menedékház (☛ 164. o.) ➤ A dobogókôi turistamúzeum és a környék kirándulóhelyei (☛ 164. o.) ➤ Pomáz szerb emlékei (☛ 166. o.) ➤ A szentendrei óváros a Duna-parti sétánnyal (☛ 170. o.)

➤ A szentendrei Kovács Margit Múzeum (☛ 171. o.) ➤ A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (☛ 176–177. o.) ➤ A visegrádi palota és a Fellegvár (☛ 183–184. o.) ➤ A hegyoldalban épült lepencei strand termálvizével, teraszos medencéivel (☛ 188. o.)

154

www.vendegvaro.hu

A DUNAKANYAR

Hegy, folyó és síkvidék találkozik ezen a tájon. De a természet szépségei mellett a történelem gazdagsága miatt is érdemes felkeresni ezt a vidéket. Királyi táj Ez a fenséges és számtalan királyi fenség által látott táj évmilliók alatt formálódott, alakult a most látható együttessé. A két hegységet – a Visegrádihegységet és a Börzsönyt felépítô kôzetek errôl tanúskodnak – a Duna megjelenése elôtt egyetlen hegyvonulat volt. A folyam azonban – a tektonikai mozgásoktól is segítve – átvágta, két részre osztotta a hegységet, amely az Ôs-Duna megjelenésekor alacsony dombvidék volt. Az egymás feletti nyolc lépcsôben elhelyezkedô kavicsrétegek beszédes bizonyítékai a térségformáló folyamatnak. Ennek legmagasabban található nyomai a Nagymaros feletti Hegyestetôn és a Szent Mihály-hegyen láthatók 360–370 méterre a folyam mai 0-pontja felett. Ennyit emelkedett a Visegrádi-hegység és a Börzsöny hegység együttese másfél–kétmillió év alatt. A Duna-könyök belsô, jobb oldali részét a Dunazug hegycsoport tölti ki. Ennek legattraktívabb
Magyarország a hálón

hegysége a Pilis és a Visegrádi-hegység. A két hegycsoport geológiai felépítésében, s ebbôl következôen morfológiájában, vízgazdálkodásában, növényzetében merôben különbözik egymástól. A Pomáz – Kétbükkfa-nyereg – Esztergom közötti geológiai törésvonaltól északkeletre az andezitbôl álló Visegrádi-hegység, délnyugatra pedig a Pilis mészkô-tömege található. A harmadkori vulkáni tevékenység nyomán keletkezett andezittetôket 600 m felett gyertyános-tölgyesek, bükkösök boGONDOLTA
VOLNA, HOGY...

… Pilisvörösvár és Piliscsaba között van az ország leghosszabb, 779,5 méteres alagútja. A MÁV rendszeresen indít erre – a Budapest–Esztergom vonalon – nosztalgiavonatokat. … a Pilisben több mint 230 barlangot tartanak számon a kutatók? … Szentendrén nyílt meg 1968-ban az ország elsô szabadtéri néprajzi múzeuma? … az eddigi ismeretek szerint a világon egyedül Pilisszentiván határában él az aranysárga virágú dolomitlakó len (Linum dolomiticum)?

155

A DUNAKANYAR redek, sziklás lejtôket ún. zárt- és nyílt sziklagyepek borítják; a kedvezôbb adottságú meleg lejtôket cserszömörcés-, sajmeggyes karszt bokorerdôk; a nagyobb összefüggô erdôket pedig cseres- és gyertyános tölgyesek. E területek lágyszárú aljnövényzete igen gazdag és színes. A Pilis szurdokai, sziklarepedései elnyelik a vizet, a patakok a hegység peremvidékén bukkannak elô. A visegrádi hegyek között a patakvölgyek – sajátos mikroklímájuk miatt – a legforróbb nyári napokon is üdék. A halastavak gondosan ápolt környezete ideális pihenôhely. Kincses sziget A Duna két ága közé zárt Szentendrei-sziget 31 km hosszú, 3,5 km széles, területe 58 km2 Déli, alsó csúcsa az ismert Luppa-sziget alatt van, Csillaghegy magasságában. Legfelsô, északi csúcsa Visegrádtól mintegy 3 km-re az ún. Szúnyog-szigettel kezdôdik. Partjai dús növényzettel borítottak, belsô része azonban jórészt fátlan; mezôgazdasági hasznosítású, homokdombokkal tarkított vidék. E dunai hordaléksziget – vízföldtani adottságai, geológiai és talajszerkezete miatt – igen értékes terület. Rétegszerkezete következtében természetes vízszûrô szerepet tölt be, s kitûnô víztisztító képességgel bír. Ezt felismerve építette ki a fôváros – már jóval a háborút megelôzô években – vízellátó vezetékhálózatát. Az itt nyert ivóvíz elsôsorban Buda és a szigeti települések vízellátását szolgálja. A szigeti területek elsôsorban mezôgazdasági hasznosításúak; a fôváros zöldség- és gyümölcsellátásában jelentôs szerepet töltenek be. Hatalmas területeket telepítettek be földieperrel, ami a szigetiek jellemzô kertészeti kultúrája. A sziget négy

Duna-parti csend

rítják. A megyében a legszebb bükkösök itt és a Börzsöny túloldalán láthatók. Tavaszi és elszínezôdött lombú ôszi látványuk páratlanul szép. Az alacsonyabb régiókban tölgyes társulások terjedtek el. A mészkôhegyekhez szokott szemnek meglepô a mészkerülô, (savanyú talajt kedvelô) lágyszárú növények sokasága. Ilyen virág a többi között a visegrádi fellegvár felé tekergô út mentén a májusban kéklô csillagfürt. A Pilisben, a Budaihegységhez hasonlóan, a mészkerülô növénytársulások elmaradnak. A termôtalajt gazdagabb növénytakaró borítja. A turistautak menti fátlan, meLEGENDÁRIUM ➤ A visegrádi Salamon-toronyhoz kötôdik az ismert mondás: „Fénylik, mint Salamon töke”. A hagyomány szerint amikor Salamont bebörtönözték, a torony összes ajtaját befalazták, az ablakokat ökörhólyaggal takarták, az ôrség éjjel-nappal ôrizte, a tornyon kívül körbefutó folyosón sétálva. Az ôrök feladata volt, hogy sötétedés után minden ablakba tegyenek egy-egy töklámpást, hogy éjsza-

ka is lássák a rabot. Ezek fénye messzirôl látszottak, s aki feltekintett a toronyba, láthatta: fénylik Salamon töke... ➤ A pilisszentkereszti apátság, amelynek mára csak a romjai maradtak fenn, arról is nevezetes, hogy a hagyomány szerint itt következett be 1213-ban Gertrúd királyné tragédiája, melyet Katona József Bánk bán címû drámája tett ismertté.

156

www.vendegvaro.hu

A DUNAKANYAR
ISMERETLEN
ÉRDEKESSÉGEK

➤ A visegrádi Salamon-toronyban raboskodott Drakula, ismertebb nevén Vlad Tepes havasalföldi vajda 1462 és 1474 között. ➤ Az avakumika, a fúvós és billentyûs hangszer feltalálója, Avakumovics Avakum szerb fuvolamûvész Szentendrén született 1774-ben. Ezt bizonyítja az emléktábla is a Belgrád-templom melleti ház falán.

lésben fellelhetôk. A II. világháború rossz emlékei is kísértik ezt a tájat, a háború borzalmai és a kitelepítések egyaránt. A Pilisvörösvári-völgy és a Budakalásztól Szentendréig tartó ipari övezet kivételével a sziget és a hegyvidék a megye szegény területei közé tartozott. Megélhetési forrása az erdô- és a szerény jövedelmet nyújtó mezôgazdaság. Jövôjét várhatóan a turizmus kiteljesedésében, illetve adottságait kihasználó gazdálkodásában találhatja meg.
Szentendrei utcakép Az ország elsô skanzenje

faluja, viszonylagos elzártsága miatt, a mai napig ôrzi évszázados gazdálkodási hagyományait. Ennek a hegyek és folyók közé szorult alföldi jellegû tájnak számos – védelem alatt álló – természeti érdekessége is van. Ilyenek a homokpusztai gyeptársulások, a Duna-ágakat kísérô szigetek hullámtéri vegetációja s madárvilága. Kôbe zárt történelem A táj ôstörténetéhez tartozik, hogy Budakalászon találtak rá a régészek Európa egyedülálló kocsimodelljére. (A másik hasonló Szigetszentmártonban, ugyancsak a megyében került elô.) A középkori keresztény kultúra legszebb emléke a pilisszentkereszti ciszterci kolostorrom. Az Anjouk és Hunyadiak idejében virágkorát élô visegrádi palotát a történelem viharai romba döntötték, ám a leletmentés, restaurálás eredményei biztatóak. A török hódoltságot követôen, a Dunakanyar etnikuma is színessé vált a betelepülôkkel. Az idehozott kultúra hordozói szinte valamennyi telepüMagyarország a hálón

157

ÜRÖM, PILISBOROSJENÔ, SOLYMÁR

ÜRÖM
Irányítószám: 2096, a lakosok száma: 9040

A Budapest közelében lévô település megközelíthetô a 10-es és a 11-es számú út felôl is. Már a római idôkben is lakott volt ez a hely, itt telepedtek le az ôrtornyok katonái. A krónikák szerint a XII. században a margitszigeti apácakolostor birtokához tartozott. A XIII. században a királyi vincellérek faluja volt. A település alatt meghúzódó pincerendszer az ürömi borkultúra évezredes hagyományait ôrzi. A XIX. században már József nádor uradalma volt. A nádor fiatalon elhunyt elsô felesége, Alexandra Pavlovna – I. Pál orosz cár lánya – itt talált nyughelyet. A görögkeleti, orosz ortodox Alexandra Pavlovna-sírkápolna (Pavlovna köz) 1802-ben épült klasszicista stílusban, Heppe Szaniszló tervei alapján. A sírt többször kifosztották, így József nádor feleségének földi maradványait az 1980-as évek elején átszállították a Budai vár nádori kriptájába. Üröm fôterén áll a Szent György tiszteletére szentelt, barokk stílusú római katolikus templom (Fô u. 56., tel.: 26/350-050), amelyet a középkori templom anyagának felhasználásával építettek a XVIII. század elején. A templomot többször renoválták és 1936-ban új szentélyt építettek hozzá Fábián Gáspár tervei alapján. Jelentôs kultúrtörténeti érték a XIX. században készült kálvária – a stációkkal, a Krisztuskereszttel és a két latorral (Kálváriadomb). A település fejlôdését jelentôsen befolyásolja, a fôváros közelsége. Arculata hasonló a Budapest környéki kertvárosokéhoz.

A középkori alapokra épült pilisborosjenôi templom

PILISBOROSJENÔ
Irányítószám: 2097, a lakosok száma: 2380

A Budapest közelében fekvô település legkönynyebben a 10-es számú fôúton érhetô el. A település elsô írásos emléke 1284-bôl maradt fenn, Burusjenew névvel szerepel az oklevélben. A földmûveléssel és szôlômûveléssel foglalkozó la158

kossága a török hódoltság idején elmenekült, így elpusztult az épített környezet. A fennmaradt dokumentumok szerint 1692-tôl folyamatosan német nyelvterületekrôl, többek között a Duna eredetének vidékérôl, németek települtek ide. A település – a szôlômûvelésre utalva – Weindorf nevet kapta. A II. világháború után, 1946-ban a német lakosság jelentôs részét kitelepítették. Ezt követôen költöztek ide a Felvidékrôl, Erdélybôl elûzött magyar családok, de többen jöttek pl. Mezôkövesdrôl is. A faluhoz tartozó külterületeken összefüggô nyaralótelepeket létesítettek. Pilisborosjenô a Nagy-Kevély, a Kis-Kevély és az Ezüst-hegy lábánál, a Kövesbérccel határolt völgyben fekszik. A Kevélyek fôleg fenyves, bükkös, helyenként kopár, sziklás tája, a környezô gyönyörû természeti alakulatokkal megkapó látványt nyújt. A természetjárók elsôsorban gyönyörû természeti környezete miatt ismerik. A falutól északnyugatra elterülô több száz hektáros völgyben, sziklákkal körbefogott helyen építették meg az Egri vár makettjét az Egri csillagok
www.vendegvaro.hu

A DUNAKANYAR címû film forgatásához. Ez a völgy a fiatalok kedvelt kirándulóhelye. A Szent Vid és a 14 segítôszent tiszteletére felszentelt római katolikus templom (Templom tér, tel.: 26/336-277) középkori alapokon 1756ban épült fel barokk stílusban, szentélyét és hajóját késô klasszicista stílusban alakították át 1861ben. Figyelmet érdemel az 1841-ben készült barokk oltár, az 1801-ben épített szószék, a keresztelôkút helyi kôbôl faragott szép egysége is. A római katolikus plébániaház (Templom tér 1.) barokk stílusban épült a XVIII. században, majd 1804-ben, késô barokk stílusban kibôvítették. A borosjenôi árkon átívelô kôhidak a XVIII. század mûvészetét és szakmai értékét ôrzik. Pest vármegye egykori fôjegyzôje, Valkó Arisztid vezette az 1929–1940 közötti ásatásokat, amelyek során a dombtetôn egy 16 x 9 m nagyságú, több terembôl álló, épülettömb – feltehetôen a palota maradványa – került elô. Keleti oldalán gótikus bejárat nyílik, nyugati oldalát egy égnek meredô, csonka boltív zárja le. Az épületet egy derékszögben megtörô fal köti össze a négyszögletes saroktoronnyal. A feltárás során eredeti vaseszközök, kerámiatöredékek, fegyverek, nyílcsúcsok, pénzek és csatdarabok kerültek elô. 1974-ben újabb feltárások kezdôdtek, amelyek nyomán a rommezô kibôvült; egy külsô erôdfal nyomvonala bontakozott ki a kutatóárokban. Sikerült feltárni a vár kútját és a palotának egy további, nyugati falrészletét. Egy XIX. század végén, eklektikus stílusban épült lakóházban kapott helyet a Pilisvölgye Helytörténeti Gyûjtemény (Templom tér 2.).
Az 1972-ben megnyílt múzeum a nemzetiségek emlékanyaga mellett a település helytörténeti dokumentumait, és a környéken elôkerült régészeti leleteket is tartalmazza. A néprajzi emlékek között láthatók itt például sváb viseleti darabok, guzsalyok, rokkák, mángorlók, a Katalin-napi legénybíróság tablói, búcsús emléktárgyak, a színben pedig mezôgazdasági eszközök. Külön figyelmet érdemel az enteriôrszerûen berendezett egykori Vermes Lôrinc-féle szatócsbolt, valamint a régi solymári patika officinája. Nyitva: márc. 1-tôl nov. 31-ig, Szo, V, ünnepnap 10-tól 12 óráig és 14-tôl 18 óráig, tel.: 26/360-100

SOLYMÁR
Irányítószám: 2083, a lakosok száma: 6040

Autóval a 10-es útról, vagy a budapesti Hûvösvölgy felôl érhetô el a település. A fôvárosi 64-es autóbusz is erre közlekedik. A királyi solymászok, vagy éppen a só jelentésû latin „sal”-ból eredeztethetô az oklevélben elôször 1266-ban említett település neve. (Népi szófejtés szerint Mátyás király felesége, Beatrix így biztatta szólásra az itt vadászó, és éppen rosszkedvû férjét: „Sólj már, Mátyás!”.) Az oklevelek 1370–1531 között említik a solymári várat – Castrum Salmar –, amelyet hol fôurak birtokoltak, hol maga a király. Erôdítményeit valószínûleg a török perzselhette fel, mert a füstös, kormos romok között 1561. évi veretû pénzeket találtak. Bél Mátyás idejében (1737) omladozó, kormos falak, fedetlen, de itt-ott kôfaragásokkal díszített termek regéltek még a múltról. A török idôk alatt nemcsak a vár indult pusztulásnak, a falu is elnéptelenedett. A XVIII. században a lakosság pótlására németeket, szerbeket, szlovákokat telepítettek Solymárra. A német lakosság jelentôs részét a II. világháború után kitelepítették. Solymár keleti szélén, a Jegenye-völgy patakjának kanyarulatában emelkedô Várhegyen állott a – Szarkavárnak is nevezett – Kerekegyházi Laczkfy István által építtetett solymári vár.
Magyarország a hálón

A Boldogságos Szûz Mária tiszteletére szentelt, klasszicizáló késô barokk stílusú római katolikus templom (Templom tér 8., tel.: 26/360-341) 1782-88 között épült Majtényi Károly földesúr
MÁTYÁS
ÉS A SOLYMÁSZOK

Az eredetileg gótikus solymári várat Mátyás király idejében reneszánsz stílusban átépítették. A néphagyomány szerint ez volt Mátyás király egyik vadászkastélya és kedves mulatóhelye, ahol solymászai az idomítást gyakorolták. Innen ered a település elnevezése is.

159

SOLYMÁR, PILISVÖRÖSVÁR, PILISSZENTIVÁN adományából. Tornyát jó százhúsz évvel késôbb Marczibányi István építtette. A fákkal övezett fôtéren szabadon álló templom mindenhonnan jól érvényesül. Homlokzati síkjában tartott tornya a fôhomlokzat gazdag tagolását követi. Belsô oltárlapján áll a Mária-kegykép. Valószínûleg Bebó Károly készítette a körülötte levô faragott puttókat, angyalokat. A mögötte lévô hatalmas fôoltárkép Falconer Ferenctôl származik. A gazdag faragású szószék szintén Bebó Károly alkotása. A Solymárra kirándulók két legkedveltebb célpontja a község két ellenkezô oldalán található. A fôváros felôl érkezve, az Anna-kápolnától jobbra hosszan nyúlik el a Jegenye-völgy. A kanyargó patakvölgyben érhetô el a 4-5 méter magasból lezuhogó vízesés, a Rózsika-forrás. A Rózsika-forrás után a völgy kiszélesedik és körülfogja a Várhegyet. A községtôl nyugatra, a Nagy-Szénás elôreugró 424 méteres hegyorma a Zsíros-hegy. Az oldalában nyíló Ördöglyuk-barlang, a fôváros határán túl, a legnagyobb kiterjedésû barlangrendszer. Mellékfolyosóival együtt közel 3 km hosszú. Számos nagyméretû terme közül legnevezetesebbek: az Óriásterem, a Vörösterem, a Denevérterem, a Nagytemplom. Szikla alakzatai: a Cirkusz, a Lófej, az Útvesztô és a 23 méter magas Óriáskémény. A barlangból számos érdekes ôslénytani lelet került napvilágra (többek között barlangi medve, barlangi farkas, s egy jávorszarvas teljes csontváza).

Pilisi len

PILISVÖRÖSVÁR
Irányítószám: 2085, a lakosok száma: 11 070

A település megközelíthetô a 10-es számú fôúton, vagy vasúton, a Budapest–Esztergom vonalon. Feltárt római emlékei, sírkövei, mérföldkövei arra utalnak, hogy egykor a Pannónia tartomány jelentôs útvonala haladt erre. Elsô írásos említése 1259-bôl maradt fenn. A területén több középkori kis falu (Kende, Garancs, Kürt) létezett, melyek a török korban elpusztultak. Csak a Királyszántó vagy Kisszántó nevû falu maradt meg, amely egyértelmûen Pilisvörösvár ôsének tekinthetô. A királyi birtokhoz tartozó faluban a török hódoltság idején fel160

épült az a cölöpök közé vert, vörös agyagból készült földvár, melyrôl a település neve is származtatható. A többszöri várháború miatt elmenekült lakosság helyére a XVII. század végén sváb és bajor családok kerültek, akik szôlômûvelésbôl éltek. Az 1895-ben átadott vasút elsôsorban a fôvárossal biztosított intenzívebb kapcsolatot Pilisvörösvár számára, ekkortól kezdték a budapesti piacokra szállítani a mezôgazdasági termékeket A település életében egyik legnagyobb változást a XIX. század végén megkezdett barnaszénbányászat jelentette. Nagy visszhangot keltett az országban az 1928-as bányász-éhségfelvonulás,
LEN
A DOLOMITON

A Budai Tájvédelmi Körzet fokozottan védett részén, a Kis-Szénás dolomittörmelékes lejtôjén él a világon csak e helyrôl ismert növényritkaság: az aranysárga virágú dolomitlakó len (Linum dolomiticum). Alig néhány száz négyzetméteres élôhelye a nyílt és zárt sziklagyep. Legközelebbi rokonai a Balkán-félsziget magas hegységeiben élnek.

www.vendegvaro.hu

A DUNAKANYAR melynek során a csendôrség a fegyverét használta, és a bányászok közül többen életüket vesztették. A szénbánya már 1940-ben, a készletek kimerülésével megszûnt. Itt található az ország legnagyobb dolomitbányája. Pilisvörösvár a II. világháború végéig jellegzetes német község volt, amely részben az 1946-ban történt kitelepítés után is megmaradt. Német neve: Werischwar. Pilisvörösvár 1997-ben elnyerte a városi rangot. A XVII. század közepén épült a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom (Templom tér 1., tel.: 26/330-025), amelyet a XIX. század során többször megújítottak, és 1932-ben jelentôsen átépítettek. Több kisebb kápolna is épült a XVIII–XIX. században a hívek áldozatkészségébôl: az erdei kápolna a Kálvária úton és Segítô Szûz-kápolna a Piac téren. A német nemzetiségi hagyományokról és a település múltjáról ad áttekintést a Falumúzeum (Kápolna u. 10.). A jellegzetes sváb házban a lakáskultúra tárgyai láthatók, a portán mezôgazdasági eszközök és egy tûzoltókocsi. (Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 26/330-162.) Az egykori népes zsidó közösség XIX. századi emlékeként számos értékes sírkô található a zsidó temetôben. A város határában lévô Örömvölgy-tanya lovasközpontként mûködik. A közelben több horgásztó is van. ben abbahagyták a bányászatot. Fekvése szerint már a Budai-hegységhez tartozik. Az elpusztult középkori templom helyén épült a XVIII. században a Szûz Mária, az isteni gondviselés anyja tiszteletére szentelt római katolikus templom (Szabadság u. 89., tel.: 26/367-102). Barokk szobrai rendkívül értékesek. A templom ôrzi a megye egyik legrégebbi harangját. Egy jellegzetes népi lakóházban rendezték be a település múltját, az itteni sváb lakosság szokásait bemutató Falumúzeum kiállításait. (Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 26/367-146.) A község határában, a hegyoldalból kiemelkedô 31 m magas Ördögtorony a Budai-hegység legjellegzetesebb dolomittornya. A Szénás-hegycsoportot az Európa Tanács 1995-ben Európa Diplomával tüntette ki. Ebbôl következik, hogy itt ma már nem szabad sziklát mászni. Az egykor kopár környezetet feketefenyôvel ültették be.
A település központja

PILISSZENTIVÁN
Irányítószám: 2084, a lakosok száma: 3430

A 10-es fôútról érhetô el ez a Pilisvörösvárral és Solymárral szinte már összeépült település. De vonattal is megközelíthetô: a Budapest–Esztergom vasútvonalon. A hagyomány szerint a középkori falu a jelenlegi településtôl északnyugatra volt. Az elsô hitelt érdemlô okleveles említése csak 1468-ból való. A XVIII. században Bajorországból érkeztek telepesek. A település lakossága sokáig agrártermelésbôl élt. A XIX. század közepén kôszénbányát nyitottak, de a szén gyenge minôségû volt, ezért 1970Magyarország a hálón

161

PILISCSABA, PILISSZÁNTÓ, PILISSZENTKERESZT

PILISCSABA
Irányítószám: 2081, a lakosok száma: 4520

A 10-es számú fôúton, vagy vonattal a Budapest–Esztergom vonalon érhetô el a település. Pilisvörösvár és Piliscsaba között van az ország leghosszabb, 779,5 méteres alagútja. A MÁV rendszeresen indít erre a Budapest–Esztergom vonalon nosztalgiavonatokat, azokat a szerelvényeket gôzmozdony húzza. Ezt a szép fekvésû, erdôs vidéket már a rómaiak is lakták és Boldog Ligetnek nevezték. A mai, Árpád-kori eredetû település a XIII. század végén a margitszigeti apácáké volt, de a török idôkben elpusztult. A XVIII. században német és szlovák telepesek népesítették be. A XIX. század elején Piliscsaba volt József fôherceg uradalmának központja. Piliscsabán van az ország egyetlen „nagyközségi” egyetemi központja. Az 1990-es évek elején itt nyitotta meg kapuit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi kara. A Szent Szûz születése tiszteletére szentelt római katolikus templom (Templom tér, tel.: 26/374-030) 1778–1781 között épült; egyhajós homlokzati tornyos formában. Egységes barokk stílusát máig megôrizte. A hatalmas méretû belsô berendezése – a rend feloszlatása után – a budai klarisszák templomból került ide. A templom elôtt az 1800 körül készült, copfstílusú Nepomuki Szent János-szobor. Az egykori Klarissza-szállás (Templom tér 8–10.) a XVIII. században épült, késôbb átalakították, majd vendéglôként, fogadóként hasznosították. Az erdészeti hivatal (Templom tér 13.) egykori épülete a XVIII. században, barokk stílusban épült, késôbb átépítették, iskolaként, lakásként, illetve raktárként hasznosították. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara (Klotildliget, Egyetem u. 1., tel.: 26/375-375) a volt – Makovecz Imre és munkatársai tervei alapján átalakított – magyarszovjet laktanyában, mintegy 21 hektárnyi területen található. A magyar építésû – volt Perczel Mór – laktanya mindazon épületét felhasználták, melyeket gazdaságosan felújíthattak. Mivel termé162

A laktanyából egyetem lett

szetvédelmi terület, a tervezôk tekintettel voltak az értékes fákra is. A Dísztéren három szobrot helyeztek el: a középpontban Szent István szobra (Péterffy László, Bedei Gábor és Kiss Ferenc mûve) áll, a keletet Arisztotelész (Takács Máté alkotása) képviseli, a nyugati oldalon Aquinói Szent Tamás (Raffay Dávid szobra) látható, hiszen ô dolgozta át a filozófus gondolatait, és öntötte ôket keresztény formába. Az egykori laktanya gyengélkedôjébôl készült Quaestura épületében kapott helyet a Hadtörténeti Múzeum anyagából berendezett katonai emlékszoba.
A kiállítás segítségével megismerhetô a terület katonai múltja. A jelenlegi 22 hektáros területen 1868-tól a Magyar Királyi Hadsereg laktanyája volt, majd 1957 és 1991 között a szovjet csapatok alakulata állomásozott itt. 1991-ben, amikor a szovjet katonák kivonultak az országból, a terület megüresedett, ezt követôen került ide az egyetemi kar. Nyitva: elôzetes bejelentéssel, tel.: 26/577-000
www.vendegvaro.hu

A DUNAKANYAR A Klotildliget a II. világháborúig önálló település volt, elôsorban üdülôk épültek ezen a területen. A házak 300 m-re felkapaszkodnak a Nagy-Kopaszhegy oldalába. A túrakedvelôk innen jól megközelíthetik a Csabai-torony dolomitszikláit, és a tôle kb. 5 km-re lévô, 550 m magas Nagy-Szénás kedvelt kirándulóhelyét.

PILISSZENTKERESZT
Irányítószám: 2098, a lakosok száma: 2050

PILISSZÁNTÓ
Irányítószám: 2095, a lakosok száma: 1970

A Pilisszántóval szomszédos település a Pomázt Esztergommal összekötô út mentén fekszik. Nyugatról a 756 méteres Pilistetô, északról a 700 méter magas Dobogókô határolja a Pilisszentkereszti medencét. A XIII. században III. Béla Franciaországból behívott szerzetesekkel alapította meg a pilisi ciszterci apátságot.
Ezen a helyen épült az elsô hazai ciszterci kolostor. Külön nevezetessége, hogy itt következett be 1213-ban Gertrúd királyné tragédiája, melyet Katona József Bánk bán címû drámája tett ismertté. A régészeti feltárások során került elô a 60 m hosszú templomhajó és a királynô sírjának számos kôtöredéke. A templom és a hozzá kapcsolódó kolostor a törökdúlás idején megsemmisült, környezete elnéptelenedett. Az 1700-as évek elsô felében született újjá a község, szlovák és német telepesek révén. Ma az itt lakók nagyobb arányban szlovák anyanyelvûek. Tarka kosbor

Megközelíthetô Pilisszentkeresztrôl, vagy a 10-es számú fôút felôl Pilisvörösváron át. A településhez közeli ún. pilisszántói kôfülkében és más szomszédos barlangokban a jégkorszak állatvilágának (barlangi medve, rénszarvas) csontmaradványait, pattintott kôszerszámokat, tûzhelymaradványokat, csonteszközöket tártak fel a régészek. Az itteni gazdag régészeti leletanyag alapján önálló pilisszántói kultúráról beszélnek a szakemberek. A település történelmi emlékei a római korig vezetnek vissza. A község temploma elôtt található római mérföldkövet a felirat tanúsága szerint 230-ban helyezték el. Jórészt szlovák anyanyelvûek által lakott település szlovák neve: Santov. A Páduai Szent Antal tiszteletére felszentelt barokk stílusú római katolikus templom 1760-ban épült (Kossuth u., tel.: 26/349-109). Oltárképét Feszty Masa, Feszty Árpád lánya festette 1953-ban, az 1865-ben dúló tûzvészben megsemmisült eredeti pótlására. Belsô berendezést Bebó Károly szobrász készítette a templom építésével egy idôben. Az egykori Baross-kúria (Kossuth u. 84.) 1826-ban épült, jelenleg óvoda. Eredeti építtetôi a Gyurkovics (Jurkovics) fivérek voltak. Kisebb magaslaton álló, melléképülete alatt nemrégiben XVI. századi pince került elô. A klasszicista kúria hátsó homlokzatához pilléreken nyugvó timpanonos elôcsarnok kapcsolódik. Az Orosdy-kastély 1895-ben épült. Építtetôje, Orosdy Fülöp, Kossuth egykori titkárának fia volt, tervezôje pedig a kor ismert építésze: Meinig Artúr. Az épületet átalakították, és bentlakásos iskolaként hasznosították.
Magyarország a hálón

163

PILISSZENTKERESZT, DOBOGÓKÔ, CSOBÁNKA

Páratlan panoráma

DOBOGÓKÔ A Pilis legkedveltebb kirándulóhelye közigazgatásilag Pilisszentkereszthez tartozik. Autóbusszal, gépjármûvekkel kitûnô úton közelíthetô meg; Pilisszentkereszt és Esztergom felôl egyaránt. Szállodák, panziók, turistaszállók várják a látogatókat, pihenni vágyókat. A térség legmagasabb pontján, a gyönyörû panorámát biztosító teraszon áll Téry Ödön emlékmûve, ô volt a magyar turistamozgalom egyik megalapítója. Tiszta idôben a szlovákiai hegyek, s a Tátra csúcsai is láthatók innen. A kilátóhely mellett található a múzeumként mûködô, a XIX. század második felében, eklektikus stílusban fából és kôbôl – Pfinn József építészmérnök tervei szerint – épült menedékház. Az Eötvös Loránd (1848–1919) fizikus, kultúrpolitikus, illetve Téry Ödön és Thirrring Gusztáv kezdeményezésére alapított menedékházban a mûemléki helyreállítás után 1985-ben nyílt meg a Turistamúzeum, amely bemutatja a magyar természetjárás történetét és egyes szakágait. (Nyitva: Cs, Szo, V, 10tôl 17 óráig.)
www.vendegvaro.hu

A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus templom (Fô u., tel.: 26/347-619) 1766ban épült barokk stílusban. A tornya 1803-ban készült el. Oltárai az 1770-es évekbôl valók, és feltehetôen a – templomot is építô – pálos szerzetesek mûhelyébôl származnak. A szentély festményét P. Kákonyi Asztrik ferences szerzetes készítette az 1970-es években. A boltozatra a barokkos hatású „látszatkupolát” 1995-ben festették. Két búcsút tartanak a községben: tavasszal – május 3án – a Szent Kereszt megtalálása ünnepén, ôsszel, szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére. A szlovák tájház kiállításán számtalan népmûvészeti alkotás, feliratos szôttes, abrosz, szálhúzásos betétû ágytakaró, festett bútor, viseleti darab (pruszlik, fôkötô, szoknya, ujjas, hímzett vállkendô) látható. A szoba asztalán van a húsvéti vesszôzésre használt eszköz, a sibiribi.
Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel látogatható, kulcs a polgármesteri hivatalban, tel.: 26/347-562. 164

A DUNAKANYAR Thirring Gusztáv tanár nevét ôrzi a Thirring-szikla, amely a turistaháztól kb. 15 perc alatt közelíthetô meg. Dobogókô télen kiváló és sokak által látogatott síterep. A sípályát tányéros sílift szolgálja ki, megfelelô hóviszonyok esetén minden nap sötétedésig mûködik. A parkolókban a gépkocsik biztonsággal elhelyezhetôk. Számos jól felszerelt szálloda és üdülô fogadja a pihenni vágyókat és a konferenciák vendégeit.
MARGIT-LIGET
ÉS A MISSZIÓ

A Dera-patak völgyének legszebb szakaszán Martin Sándor orvos 1897-98-ban építette a szanatóriumot, s a környéket elhunyt feleségérôl nevezte el Margit-ligetnek. A szanatóriumot 1909-ben Wettenstein József, a tüdôvész elleni szérum feltalálója vette meg, és tüdôszanatóriummá alakította. 1917-tôl hadiárvaházként mûködött, melyben a szolgálatot a katolikus egyház missziós nôvérei látták el. 1950 óta a legutóbbi idôkig a Gyógypedagógiai Intézet otthonaként szolgált. Az ingatlan jelenleg a Missziós Nôvérek tulajdona.

CSOBÁNKA
Irányítószám: 2014, a lakosok száma: 2040

A település megközelíthetô a Budapestrôl induló 11-es útról Pomázon vagy a 10-es számú útról Pilisvörösváron át. Nyaraló jellegû község a Nagy- és a Kis-Kevély aljában, az Oszoly-hegy sziklafalának nyugati lábánál fekszik. Az ôskortól lakott település, kelták, rómaiak, avarok is éltek itt, ezt igazolják a régészeti leletek. A hajdani Borony nevû falut elôször 1299-ben említik, amely azonban a török harcokban elpusztult. Késôbb, 1690-tôl svábok, szerbek, szlovákok és magyarok költöztek az egykori település helyére, és 1698-ban már Csobánka néven szerepel az írásos dokumentumokban. A szerbek zöme az I. és II. világháború után, a németek a II. világháború utáni kitelepítésekkor hagyták el a helyet, ahol születtek. Helyükre Szlovákiából és a Jászságból magyar lakosok jöttek. A barokk stílusú, egyhajós szerb ortodox templom (Hôsök tere) 1746-ban épült. A XVIII. századi ikonosztázion eredetileg copfstílusú volt, de az utóbbi idôben átfestették. A széksor, a Mária- és a püspöki trónus szintén XVIII. századi. A Szent Imre tiszteletére szentelt római katolikus templom (Vörösvári u. 7., tel.: 26/321-051) a XIX. században épült késô klasszicista stílusban. A fôoltár és a Szent Annát ábrázoló oltárkép – valószínûleg a korábbi templomból átkerült, igényes barokk alkotás. Csobánkán született 1843-ban Pivár Ignác, a süketnémák váci, késôbb a Vakok Budapesti OrMagyarország a hálón

szágos Intézetének alapítója és elsô igazgatója: emlékét a katolikus templom falán emléktábla ôrzi. Csobánka közelében, a Hosszú-hegy oldalában lévô Szentkút nevû forrás mellett található az 1844-ben, azóta megújított erdei kegytemplom. Üdülôtelepén a háború alatt megsérült Szent Hubertus-kápolnát helyreállították. Csobánka bejárati részén található a Margit-ligeti Szanatórium. A község környéke számos kiváló túralehetôséget kínál. Az Oszoly meredek sziklafalain alpinisták gyakorolhatják a sziklamászást.
A Margit-ligeti kastély missziós célokat szolgál

165

POMÁZ

POMÁZ
Irányítószám: 2013, a lakosok száma: 12 470

VUJICSICS TIHAMÉR (Pomáz, 1929. febr. 23. – Damaszkusz, 1975. aug. 19–20.): zeneszerzô, népzenekutató. Tervszerûen kutatta a magyar, a délszláv és a balkáni népzenét. Az Állami Népi Együttes mutatta be a Palóc fantázia, a Kalotaszegi concerto, a Drágszéli táncok címû mûveit. Híres népi táncballadái: a Makar Csudra (1955), a Kádár Kata (1958), a Csodafurulyás juhász (1958). Hangjátékokhoz, filmekhez kísérôzenéket is írt. Ô komponálta az Életbe táncoltatott lány (1964) és a Sziget a szárazföldön (1969) címû film zenéjét. A televízió több filmsorozatának zeneszerzôje volt: Bors (1968), A Tenkes kapitánya (1969), Szép magyar komédia (1970). Repülôgép-szerencsétlenség áldozata lett. Életérôl a televízió dokumentumfilmet készített Töredékek egy muzsikusról címmel (1975).

A település megközelíthetô Budapest felôl Üröm és Budakalász községeken át, vagy a 11-es számú útról, illetve HÉV-vel. A Budakalásszal összeépült város kelet-nyugati irányban 4 km hosszan terül el a Dera-patak völgyében. Északi részén a Messelia (Mesélô-hegy), távolabb a Kô-hegy szegélyezi. Ez a terület már a rómaiak elôtti évezredekben is lakott volt. A római kor emlékei közül pénzek, feliratos kövek és egy kôszarkofág került elô. Az Árpád-kori falu és környezete a XII. század végén a dömösi apátsághoz tartozott. Birtokosai késôbb többször változtak. A török hódoltság idején erôsen megfogyatkozott a lakosság. A XVII. század végén szerb telepesek, majd több hullámban németek és szlovákok érkeztek. Ezt követôen
A Magyar Néprajzi Gyûjtemény székelykapuja

jelentôs mértékben nôtt az idetelepülô magyarság száma. A II. világháború után innen is sok német anyanyelvû polgárt kitelepítettek. A községháza parkjában látható – a felirat nélküli, III. századi eredetû – római kori szarkofág. Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templom (Templom tér 1., tel.: 26/312-545) 1768-ban épült barokk stílusban. Késôbb többször bôvítették; legutóbb a XX. század elején, amikor az oldalhajók épültek. A belsôt Jeges Ernô 1952-ben készült falképei díszítik. A térre néz a részben átépített, de a barokk jegyeket még mindig ôrzô plébánia. Innen közelíthetô meg a Wattay-Teleki-kastély (Templom tér 5.), amely 1773-ban épült barokk stílusban, majd a XIX. század második felében eklektikus stílusban átalakították. Földszintes, árkádos, manzárdtetôs épület oromzatán a rokokó kôfaragvány a kastély építôjének címerét mutatja. Az épület méreteire jellemzô, hogy kétszintes pincéje lovaskocsival is járható. Teleki József, a reformkori tudós itt írta történelmi munkáit. Az épületet a grófi család az I. világháború után hadiárvaház céljára felajánlotta. Így lett elôbb árvaház, majd gyermekvédelmi intézmény A református templom (Hôsök tere) 1814 és 1828 között épült klasszicista stílusban. Belsô tere eredetileg kosárív alakú, faszerkezetû dongával volt fedve, késôbb síkmennyezetet kapott.
www.vendegvaro.hu

166

A DUNAKANYAR Az ortodox, görögkeleti templom (Szerb u.) XIV. századi, gótikus eredetû, mai formáját az 1719 és 1722 között történt, barokk stílusú átépítés során kapta. Az ikonosztáz és a püspöki trónus igen jelentôs barokk alkotás. A templom körül régi sírkövek láthatók. A piactéren áll a szerb hívek által 1792-ben készített ortodox emlékkereszt (Szabadság tér). Az itteni mûemlékek közül figyelemre méltó a XVIII. század második felében, barokk stílusban épült Luppa-ház (Luppa Vidor u. 1.), amelynek kosáríves barokk árkádja elpusztult, de a belsejében ma is láthatók a barokk elemek. Az egykori Luppa-házban megfordult Nikola Tesla, a jelentôs szerb feltaláló is. Ennek emlékét ma szerb és magyar nyelvû tábla ôrzi az épület falában. A Luppa-Mandics mauzóleum (Klisszadomb) kupolás épülete a város egyik jelképe. A közeli Duna-sziget neve is innen származik. Szomszédságában áll a kelet felé nézô Honalapítási emlékmû (Klissza-domb), Csete György 1996-ban készült alkotása, ahol a helyi szokás szerint negyedévenként, a napforduló estéjén a honalapító ôsökre emlékeznek. A XIV. századi gótikus templomrom és a – részben feltárt – udvarház alapfala is a Klissza-dombon látható. Az egész környék egy összefüggô rommezô, amely bizonyítja, hogy már az Árpádok idején is kitüntetett szerepe lehetett ennek a helynek. A Községtörténeti Gyûjtemény (Kossuth L. u. 48.) kiállításán a soknemzetiségû település emlékei kaptak helyet. Szerb, sváb, szlovák emlékek egyaránt láthatók itt. Állandó kiállításán a tájház elsô szobájában pomázi német enteriôr, a második traktusban szerb lakásbelsô látható. Külön helyiségben állították ki a neolitikumtól lakott hely tárgyi emlékeit, és áttekintést ad a múzeum a pomázi táj állat- és növényvilágáról is.
Nyitva: márc. 1-tôl nov. 31-ig Szo., V, ünnepnap 10-tôl 12 óráig és 14-tôl 18 óráig, tel.: 26/325-163

Változatos formájú sziklaalakzatok

Vujicsics Tihamér, a neves, magyar zeneszerzô, a szerb népdal és népzene tudósa Pomáz szülötte. Vujicsics Tihamér szülôháza a szerb plébánia (Plébánia u. 2.). Az épület elôtti – öt utca találkozása alkotta – kis teret Vujicsics térnek nevezték el. Pomáz számos kirándulási lehetôséget kínál a Kô-hegyre, Lajos-forráshoz, a festôi Holdvilágárokhoz, a Kevély-nyeregre, a Messelia- hegyre, a Rám-szakadékhoz és a néhány kilométerrel távolabbi Dobogókôre.
NIKOLA TESLA Amikor Pomázon járt Nikola Tesla, a szerb származású feltaláló, még Budapesten dolgozott. Innen indult világhódító útjára. Az elsô találmánya, a távbeszélô-erôsítô Magyarországon készült, de ezt követôen több mint hétszáz találmányát jegyezték be New York-ban. Az ô nevéhez fûzôdik a az elektronikus eszközökben (rádióban, televízióban) használatos Teslatekercs felfedezése is.

Az 1996-ban megnyitott Magyar Néprajzi Gyûjtemény (József A. u. 28/b.) kiállításán, Hamar János magángyûjteményének egy-egy szobájában a legszebb erdélyi (Szék, Kalotaszeg) és palóc (Rimóc, Kazár) viseletek láthatók. (Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 26/328-264.)
Magyarország a hálón

167

BUDAKALÁSZ, SZENTENDRE

Budakalászi látkép

BUDAKALÁSZ
Irányítószám: 2011, a lakosok száma: 7930

A fôvárostól északra a Duna jobb partján épült nagyközség megközelíthetô a 11-es számú úton, vagy HÉV-vel. A község történelme az ásatások szerint a bronzkorig vezethetô vissza. Egy ivóedénynek használt kocsiformájú tárgyat találtak a homokbányában, amely az egyik legrégibb kocsiábrázolás Európában. A késôbbi ásatások gazdag avar kori temetôt tártak fel. A Duna-parton római ôrtornyok nyomai is láthatóak. A település nevének eredete a káliz (kaluz) izmaelita népnévvel hozható összefüggésbe, vagyis nincs kapcsolata a kézenfekvôbbnek tûnô kalásszal. A török korban elnéptelenedett faluba elôbb a török elôl menekülô szerbek, majd német lakosok érkeztek. A szerbek fôleg szôlô- és gyümölcstermesztéssel, a németek szántóföldmûveléssel és állattartással foglalkoztak. A XIX. század végétôl folyamatos, nagyszámú beköltözésekkel a nagyköz168

ség a mai idôkre „alvóváros”, hiszen nagyon sokan a közeli fôvárosba járnak be dolgozni. A szerb lakosság kezdeményezésére 1780-ban épült fel a falu fôterén a barokk stílusú, görög keleti, ortodox templom (Petôfi tér 7.). Az eredeti ikonok a XVIII–XIX. században készültek, a támaszkodószékek 1800 körül. Figyelemre méltó a kôbôl faragott keresztelôkút. Az ikonosztázion a régi részletek felhasználásával 1905-ben megújult. A templom búcsúja Szent Anna-napkor van. Az ortodox templom elôtt áll az 1841-ben készült klasszicista vaskereszt. A katolikus németek adakozásából épült fel 1907-ben – a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére – a római katolikus templom (Ady E. u. 1., tel.: 26/340-327). A Szentistvántelepen lévô római katolikus templom védôszentje Szent István király (Széchenyi u. 29., tel.: 26/340-477). Budakalász igen változatos tájon fekszik. Nyugatról erdôvel borított hegyek övezik, melyek dombokká szelídülnek a Duna árterülete felé. A hegyek a kirándulókat (országos zöld jelzés), a kavicsbányából lett tavak és a Duna a fürdôzôket, sportolókat és a horgászokat vonzzák. A környék kedvelt kirándulóhelyei: a kôbánya, a Nagy-Kevély, a Kevélynyereg és a Mackóbarlang.
www.vendegvaro.hu

A DUNAKANYAR

SZENTENDRE
Irányítószám: 2000, a lakosok száma: 19 350

Szentendre a templomok városa, és évtizedek óta a magyar képzômûvészet egyik legnépszerûbb központja. A XX. század elején Jankó János, Ferenczy Károly után, Réti István növendékei hozták létre 1929-ben a Szentendrei Mûvésztelepet, 1935 táján Vajda Lajos és Korniss Dezsô már a „szentendrei festészet” külön programját fogalmazták meg. A II. világháború után sokan telepedtek le a városban, és ma is mûködik az alkotótelep. A számtalan mûemlék mellett képzô- és iparmûvészeti kiállítások sokasága várja az idelátogatókat.

Autóval a 11-es fôúton közelíthetjük meg Szentendrét, de napközben gyakran indulnak Budapestrôl a HÉV-járatok is, a Vigadó térrôl pedig a kirándulóhajók. Ez a terület több tízezer év óta lakott terület. Az illírek és a kelták után a II. század elején a rómaiak itt alakították ki a környék védelmi rendszerét. Megerôsített katonai tábort építettek, amelynek az Ulcisa Castra nevet adták. A rómaiak után – a magyarok bejöveteléig – hunok, longobárdok és avarok lakták. Az államalapítás idején az itteni települést Szent István a veszprémi püspökségnek adományozta. Szentendre elsô, helynév nélküli írásos említése, a veszprémi püspökség 1009. évi alapító oklevelében található. Késôbb a várost – a középkori plébániatemplom védôszentjérôl – Szent András apostolról nevezték el. A történeti kutatások szerint bizonyos, hogy a XII–XIII. században már számottevô település volt ez a középkori mezôváros. Felvirágzása azonban csak – a tatárok pusztító hadjáratát követôen – a XIV. században következett be. Ekkor királyi birtokként kiváltságokat kapott. Esztergom, Visegrád, Buda közelsége elôsegítette fejlôdését. Késôbb a kedvezô földrajzi helyzettel járó kiváltság visszájára fordult. A török hódoltság idôszakában, majd a Buda visszafoglalását megelôzô harcokban szinte teljesen elpusztították. A törökök kiûzése után, 1690-ben elôször mintegy 6000 szerb telepedett itt le, akik a szultán hadai elôl menekültek, miután a török csapatok ismét elfoglalták Nándorfehérvárt. Késôbb, Csernojevics Arzén ipeki pátriárka vezetésével
Magyarország a hálón

további 40 000 család érkezett Magyarországra. Egyik fô letelepedési központjukká vált Szentendre. Szerbia különbözô részeirôl származó családok új lakóhelyükön is megôrizték összetartozásukat. Óhazájuk egy-egy vidékének lakói külön mehalát, városrészt alakítottak és minden mehala különkülön épített magának templomot. Feltételezték, hogy hamarosan visszatérhetnek elhagyott otthonaikba, így Szentendrét nem tekintették végleges lakóhelyüknek. Elôször templomaikat és a legtöbb lakóházat is fából építették meg. A ma is álló, késôbb téglából épített, hét, eredetileg görögkeleti templom nevében ôrzi az egyes szerb vidékek emlékét. A szerb telepesek zöme iparos és kereskedô, kisebbik részük földmûves, elsôsorban szôlôtermelô volt. Pezsgô életû, egyre inkább polgáriasodó kereskedôvároska alakult ki a XVIII. századra; kilenc szerb parókiát igazgató püspökséggel. A szerbek mellett a város lakossága magyar, szlovák, német, horvát, sôt görög betelepülôkkel is bôvült. Belsô életük azonban nem volt konfliktusmentes. A város életét nemcsak nemzetiségi viszályok zavarták, de feszültség volt a lakosság és a térség földbirtokosai, a Zichyek között is. A városi magisztrátus egyre súlyosabb visszaélései miatt II. József Ráby Mátyást bízta meg a panaszok kivizsgálásával. Ráby a visszaélések leleplezésén fáradozott, majd akaratlanul a sértettek harcainak vezéralakja lett. A visszaélések kivizsgálójának és végül meghurcoltjának történetét írta meg Jókai Mór a Rab Ráby címû regényében, forrásul használva Ráby Mátyás Strasbourgban kiadott emlékiratait.
169

SZENTENDRE szerelmes diákok egykori városában ma már külföldi és hazai turisták népesítik be a Duna-korzót, és a zegzugos utcácskákat. A városépítésben elért eredményeiért és a hagyományok megôrzéséért 1980-ban Hild-emlékérmet kapott Szentendre. Fô tér barokk együttesébôl kiemelkedik a barokk stílus nagymestere, Mayerhoffer András által 1752ben épített szerb ortodox templom, a Blagovesztenszka. A Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt templom kapuja felett az építés idejébôl származó, tehát XVIII. századi freskó fogadja a látogatót. A fôkapu és a harangtorony ablakainak erkélyei rokokó stílusúak. Szintén rokokó díszítésûek a kapu tölgyfaszárnyai. A boltozatos belsô térben megmaradt a XVIII. századi berendezés és a rokokó stílusú ikonosztáz. A kapu feletti lábazatban látható Tolojanni Demeter görög kereskedô 1759-bôl származó sírköve. Errôl a görög feliratról görögnek is nevezik a templomot. (Nyitva: K–V 10-tôl 17 óráig.) A tér közepén kôlábazatú vaskereszt állít emléket az 1763. évi pestisjárványnak. Érdekessége, hogy a szenteket vaslemezre festették. Az úgynevezett ikonos vagy kalmárkeresztet 1990-ben felújították. A kalmárkereszt név onnan ered, hogy felállításában jelentôs szerepet játszott a Kereskedô Társaság. A hagyomány szerint az oszlop alatt fejjel lefelé egy, a járványban elhunyt embert temettek el. A templom elôtti téren rendezik nyaranta a Szentendrei Teátrum szabadtéri elôadásait. A klasszikus vígjátékoktól a vaskos humorú népi színmûveken át az operettekig terjed a repertoár. Közvetlenül a templom mellett, ahhoz kapcsolódva szép, copfstílusú épület, a Ferenczy Károly Múzeum (Fô tér 6.) áll. Oesner Antal József tervei szerint épült 1794-ben, eredetileg szerb iskola, illetve tanítóképzô volt. Modern szárnya 1972-ben, Cifka Anna tervei alapján készült.
A múzeumban a névadó Ferenczy Károlytól egészen a napjainkig tartó idôszak képzômûvészeti alkotásai láthatók. Elsôsorban szentendrei mûvészek jeles mûvei. Megtekinthetôk még a család többi tagjának, így feleségének, Fialka Olgának és gyermekeiknek (Béninek, Noéminek és Valérnak)
www.vendegvaro.hu

Az ódon házak többsége mûemlék

Szentendre mai jellegzetes városképe a XVIII. században épült ki. A következô évszázad azonban hanyatlást hozott: tûzvészek, árvizek, járványok pusztítottak. Az 1880-ban kezdôdött nagy filoxérajárvány, néhány év alatt kipusztította a Szentendre határában virágzó szôlôkultúrát. Az egykori szôlôtôkék helyére gyümölcsfákat telepítettek. A XIX. század végén már több tízezer gyümölcsfa díszlett a várost övezô domboldalakon. Az újabb kori változások jelentôs szereplôivé váltak az – egyre nagyobb számban – idetelepülô németek és szlovákok. Az iparosodás a XIX. század második felében kezdôdött. A két világháború között már több korszerû üzem mûködött a városban. A II. világháború után ezek részben átalakultak, de új gyárak is települtek a Duna partjára. Az utóbbi évtizedek jelentôs változását hozta a hihetetlenül gyorsan növekvô idegenforgalom. A mûvészek, költôk,
170

A DUNAKANYAR
az alkotásai is. (Ferenczy Béni a magyar szobrászat kiemelkedô egyénisége, Ferenczy Noémi gobelint, kárpitokat készített, Ferenczy Valér, a legidôsebb testvér festô és grafikus volt). A múzeumnak a városban 11 filiáléja van, amelyek egy-egy jelentôs mûvész életmûvét és a különbözô múzeológiai szakágak kiállításait mutatják be. A Pest Megyei Múzeumigazgatóság 1972-ben kiköltözött Budapestrôl, azóta itt van a megye múzeumainak központja is. Nyitva: márc. 17-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl 16 óráig, nov. 1-tôl márc. 16. P–V 10-tôl 16 óráig, tel.: 26/310-244 Ferenczy Károly: Kavicsot dobáló fiúk (reprodukció)

A szomszédos Vastagh-ház (Vastagh György u. 1.) ma a Kovács Margit Múzeum. Az 1759-ben emelt barokk stílusú épület elôbb sóház, késôbb plébánia, majd Dimsitz Vazul kereskedôháza, végül a Vastagh család lakóháza volt, mielôtt múzeumot alakítottak ki falai között.
Kovács Margit (1902–1977) korunk egyik legjelentôsebb keramikusmûvésze 1972-ben a múzeumnak adományozta életmûve jelentôs részét. A sajátos hangú alkotásoknak, a szépen kialakított múzeumi környezetnek köszönhetôen éveken keresztül az országnak ebben a múzeumában fordult meg a legtöbb látogató. A többszintû kiállítótérben egy páratlanul érdekes alkotómûvész mûveit ismerheti meg a látogató. Különösen figuratív alkotásai ragadják meg a szemlélôt, amelyek között éppúgy megtaláljuk nyúlánk, népi ihletésû, realisztikus szobrait (Jó pásztor, Fonó), mint ahogyan a Szentendre ihlette, a hitélet világát felidézô mûvét (Hommage a Szentendre). Mindezek mellett számos szebbnél szebb dísztárgy, korsó, gyertyatartó vagy éppen a különleges Lakodalmas kályha látható. Nyitva: márc. 16-tól okt. 31-ig K–V 10-tôl 18 óráig, nov. 1-tôl márc. 15-ig 10-tôl 16 óráig, tel.: 26/310-244

tükrözik. Az itt található szerb kereskedôházban kapott helyet a Szentendrei Képtár (Fô tér 2–5.), jelenleg ez a város legnagyobb legnagyobb kiállítóterme. A Ferenczy Múzeum területéhez tartozó mûvészcsoportok alkotásai láthatók itt.
Nyitva: márc. 17-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl 18 óráig, nov. 1-tôl márc. 16-ig P–V 10-tôl 16 óráig, tel.: 26/ 310-244 Kovács Margit: Mária gyermekkel (részlet)

A Fô téren a XVIII. században a város gazdag kereskedôi rangjukhoz méltó épületeket emeltek. A barokk és rokokó stílusú, többnyire emeletes házak a régi építô- és díszítômesterség szép példáit
Magyarország a hálón

171

SZENTENDRE A Fô térrôl rövid sétával – szûk és romantikus sikátoron át – a Templom-dombra érünk. Itt áll Szentendre legrégibb épülete: a város elsô kôtemploma. A Keresztelô Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templom (Templom tér, tel.: 26/312-545) számos részletében még a XIII. századi építés, illetve XIV–XV. századi újjáépítés gótikus nyomait ôrzi. A XVIII. században barokk stílusban átalakították. Oldalhomlokzatain középkori falfestménytöredékek láthatók, berendezése viszont teljesen barokk. Belsejének érdekessége, hogy a szentély festett képein a bibliai jelenetek háttere Szentendre városképe. A régi mûvésztelep alkotóinak képei 1938-ban készültek. Szentendre belvárosának legmagasabb pontja a Templom tér. Tömör mellvéddel körülvett sétányáról nagyszerû kilátás nyílik a városra és a Dunára. Itt található a Czóbel Béla Múzeum (Templom tér 1.). A múzeumépület a XIX. században épült iskola céljára.
Czóbel Béla (1885–1976) festômûvész az 1940-es évektôl kezdve felváltva élt Párizsban és Szentendrén. Feleségével, Modok Máriával (1896–1971) a posztimpresszionista irányzatot követô mûvészek csoportjába tartozott. A gyûjtemény a szentendrei alkotóévek emlékét ôrzi. Adományok és vásárlások révén ma már több mint 400 festményt, közel 1200 grafikát tartalmaz, valamint Modok Mária 347 mûvét. Az állandó kiállítás Czóbel teljes életútját áttekinti, a korai, akadémikus kezdetektôl és a nagybányai évektôl egészen a hetvenes évek alkotásáig. Nyitva: márc. 17-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl 18 óráig, tel.: 26/310-244 A
SZERB

A térrôl mediterrán hangulatot idézô lépcsôsoron ereszkedhetünk le a Rákóczi útra. Szembetûnik itt a XVIII. században, barokk stílusban épült, azóta többször átépített városháza (Városháza tér 3., tel.: 26/311-208). Udvarán nyaranta szabadtéri színi- és operaelôadásokat, koncerteket rendeznek. A szomszédos református templom (Rákóczi u. 14.) régi neve Opovacska, hiszen a XIX. század végéig szerb templomként mûködött. A barokk épület 1746-ban, tornya 1777-ben épült. A városházával szemben, a város egyik legrégibb épülete lett a Népmûvészetek Háza (Rákóczi u. 1.). Az 1779-ben iskolai célra épült ház részben talpgerendás, tapasztott paticsfalú, kontyolt oromzatú volt, részben megújították, de ma is mutatja eredeti szépségét. Az itteni kiállítás átfogó képet ad Pest megye néprajzáról, népmûvészetérôl. (Nyitva: márc. 17-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl 18 óráig, tel.: 26/ 310-244.) Visszatérve a Fô térre a következô látnivaló az eredeti szépségében helyreállított XVIII. századi épületben megnyílt Kmetty Múzeum (Fô tér 21.).
A nyaranta Szentendrén dolgozó Kmetty János (1889–1975) festômûvész halála után özvegye a 275 tételbôl álló hagyatékot a Ferenczy Múzeumnak adományozta. A korai impresszionisztikus hangvételû munkáktól, a kubizmus hatását mutató, majd a magyar aktivizmus körébe sorolható alkotásoktól egészen a hatvanas években készült kékes színnel átfogott kompozíciókig nyomon követhetô a mûvész pályafutása. Nyitva: márc. 17-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl 16 óráig, nov. 1-tôl márc. 16-ig P–V 10-tôl 16 óráig, tel.: 26/310-244

JÓKAI

Az 1848-as szabadságharc idején Jakov Ignatovity azon kevesekhez tartozott, akik, szemben a szerb vezetôkkel, a magyar forradalom támogatásával remélték kivívni nemzeti függetlenségüket. Huszártisztként harcolta végig a szabadságharcot, a fegyverletétel után Szentendrén húzódott meg. Késôbb szerb anyanyelvén írt regényeiben hû és hangulatos képet festett a város polgárainak életérôl.

Rövid sétával a fôtérbe betorkolló Dumtsa Jenô utcába érkezünk. Érdemes megállni az Ignatovity-háznál (Dumtsa J. utca 5/a), a késô barokk lakóház 1800 körül épült. Itt született 1822-ben a „szerb Jókai”, Jakov Ignatovity. A gazdag életmûvû író a magyar szabadságharc honvédjeként került börtönbe. Egy XVIII. századi barokk polgárházban kapott helyet a Barcsay Jenô Gyûjtemény (Dumtsa J. u. 10.) A szentendrei festészet konstruktivista vonulawww.vendegvaro.hu

172

A DUNAKANYAR

tának meghatározó mestere, Barcsay Jenô (1900– 1988) 1928-tól dolgozott a régi mûvésztelepen.
Az emlékmúzeumban a murális alkotások közül az Asszonyok címû márványmozaik (1963) részletei, a Bartók emléke üvegmozaik és az 1982–85-bôl való gobelinek láthatók. Emellett a mûvész korai idôszakának kiemelkedô alkotásai és az 1980-as évek végtelenségig leegyszerûsített festményei képviselik a pálya elejét és végét. Nyitva: márc. 17-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl 16 óráig, nov. 1-tôl márc. 16-ig P–V 10-tôl 16 óráig, tel.: 26/ 310-244

A Hild-érmes város Fô tere

Kulturális Központ (Bogdányi u. 32.). Az intézmény gyûjti, feldolgozza és óriási befogadó-képességû kiállítótermeiben bemutatja a szentendrei mûvészet egészét. A közeli Dobos Édesség – Gasztro- és Italmúzeum, vagy ahogy sokan emlegetik: a csokimúzeum (Bogdányi u. 2.) a híres cukrászról, Dobos C. Józsefrôl kapta nevét. Megismerhetjük itt a névadó mester munkásságát, a csokoládék világát, kávé- és tearelikviákat és a látványcukrászati alkotásokat. (Nyitva: Szo–V 10-tôl 18 óráig, más idôpontban elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 26/311-660.)
DOBOS-TORTA A Dobos-torta feltalálóját, Dobos József cukrászmestert a torta készítésénél az a cél vezérelte, hogy a sütemény a régi hûtési technikák mellett is legalább tíz napig élvezhetô legyen. Az, hogy a közönség egyik kedvence lett, ôt is meglepte. Elôször 1885-ben készítette el a különleges tortát, és 1895-ben hozta nyilvánosságra receptjét. A szentendrei múzem kávéház is, ahol a Dobos-torta a cukrász eredeti receptkönyvében leírtak szerint készül.

A nagy festô múzeumához közel – sok kisvendéglô és falatozó között – nyílt meg a Marcipán Múzeum (Dumtsa J. u. 14., tel.: 26/311-931). Úgy tartják, ez a világ egyetlen marcipánokat bemutató múzeuma. Megismerkedhet a látogató a cukrászat és marcipánkészítés remekmûveivel. Láthatók itt ismert személyiségek alakjai, mûvészien díszített esküvôi torták, rajzfilmfigurák és más édes hírességek. Rövid sétával érhetô el a régi malomban megnyílt Mûvészet – Malom Képzômûvészeti és
Magyarország a hálón

173

SZENTENDRE Szentendre nevezetessége a hét, eredetét tekintve görögkeleti szerb templom. A Bükkös-patak hídján átsétálva feltûnik az 1759–1763 között, barokk stílusban épült Pozsarevacska-templom (Kossuth u. 1.). A kapuja felett és mennyezetén az épülettel egyidôs, XVIII. századi freskó látható. Ikonfalát, a hagyományok szerint, a szerbek régi lakhelyükrôl hozták magukkal. Valójában ikonfestôk érkeztek ide Temesvárról az akkori budai szerb püspök meghívására. A templomban ma is látható ikonosztáz 1742-ben készült, havasalföldi hatást mutató, posztbizánci, tehát archaikusabb stílusban. A templom udvarában XVIII–XIX. századi görögkeleti szerb sírköveket helyeztek el. A templom falán a régi nagy szentendrei árvizek víznívóit jelölô emléktáblák láthatók. Néhány méternyi sétával elérhetô az 1708-ban Szent Miklós tiszteletére épített barokk stílusú egykori Csiprovacska-templom, amely 1851-tôl már Péter-Pál tiszteletére szentelt római katolikus templom (Kucsera F. u., 26/312-545). Dunakanyar körúton folytatva a sétát feltûnik a Római Kôtár (Dunakanyar körút 1.). A szabadtéri bemutatón az I–IV. századból származó római kôleletek tekinthetôk meg. Az ittlévô raktárak rejtik a megye számos ôsrégészeti leletét is (a százhalombattai, biatorbágyi, szigetmonostori feltárt ôsi sírok anyagát). (Nyitva: márc. 17–okt. 31., K–V 10-tôl 16 óráig, máskor bejelentéssel, tel.: 26/311-190.) Dunakanyar körút nyugati oldala felôl érhetô el a katolikus és a szerb kálvária. A XVIII. század második felében, barokk stílusban épült katolikus kálvária különlegessége, hogy a stációkat a kör alakú kerítés falában helyezték el, a golgotát pedig a kápolna felsô teraszán, ahová külsô lépcsô vezet. A kálváriától a Bükkös-patak mentén gyalogosan, vagy jármûvel juthatunk el Izbégre. Az egykor külön életet élô települést szintén a szerb menekülôk alapították. Szentendre csodái aligha tekinthetôk meg egy nap alatt. Nevezetes hely a Templom-dombtól északra fekvô – díszes, kovácsoltvas kapus kôfallal határolt – templomkert. Innen, az Alkotmány utca felôl közelíthetô meg a görögkeleti püspöki székesegyház, a Beográda, vagy Belgrád-templom, az ortodox egyházi élet központja (Pátriárka u.).
174

A Belgrád-templom A barokk templom 1756–1764 között készült, és belül is értékes barokk és rokokó alkotások láthatók. A körülzárt kertbe – amelyben a templom és mellette a püspöki palota áll – finom mívû kovácsoltvas díszkapun át juthatunk be. Az 1772-ben készült rokokó stílusú, alkotás Ginesser Márton szentendrei lakatosmester munkája. Az egytornyú, magyar barokk stílusú pravoszláv székesegyház mûvészettörténetileg is igen értékes nagyméretû ikonfalát Ösztovics Vazul szerémségi festômûvész készítette 1777–81-ben. Figyelemre méltó az aranyozott, hársfából faragott szószék, valamint a baldachinos püspöki trón. A templomkertben nyugszik a tragikusan elhunyt zeneszerzô Vujisics Tihamér.

A Szerb Ortodox Egyházmûvészeti Múzeum (Pátriárka u. 5.) a püspöki rezidencia területén található.
www.vendegvaro.hu

A DUNAKANYAR
A Budai Szerb Ortodox Püspökség kincstárából és a hazai szerb templomokban fellelhetô kegytárgyakból jött létre a múzeum 1964-ben. Az állandó kiállításon bemutatott ikonok, ötvösmunkák és más iparmûvészeti tárgyak jól reprezentálják azt az utat, amelyet a késô bizánci hatástól a nyugat-európai irányzatok, a barokk és a klasszicizmus követéséig megtett a szerb egyházi mûvészet. A levéltári anyagból látható a grábóci és a ráckevei szerb kolostorok XVI. századi török kiváltságlevele, a könyvtárból számos ószláv ôsnyomtatvány. Nyitva: máj. 1-tôl szept. 30-ig K–V 10-tôl 18 óráig, okt. 1-tôl dec. 31-ig és márc. 1-tôl ápr. 30-ig P–V 10-tôl 16 óráig, jan. 1-tôl febr. 28-ig P–V 10-tôl 16 óráig, tel.: 26/312-399

A Hunyadi utca „szentendrei hangulatú” épületében található a Vajda Lajos Emlékmúzeum (Hunyadi u. 1.).
A XIX. és XX. század fordulóján épített kisvárosi polgárházból kialakított múzeumban Vajda Lajos (1908–1941), a szentendrei iskolához kötôdô festômûvész alkotásai kaptak helyet, de itt látható az Európai Iskola szentendrei mestereit bemutató kiállítás is. Az épület piceszintjén látható válogatás Anna Margit, Bálint Endre, Barcsay Jenô, Czóbel Béla, Hegyi György, Korniss Dezsô, Szántó Piroska, Vajda Júlia mûveibôl. Nyitva: márc. 17-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl 16 óráig, nov. 1-tôl márc. 16-ig P–V 10-tôl 16 óráig, tel: 26/310-244

nek munkájával és költségén. Az 1800-as évek elejérôl származó copfstílusú kovácsoltvas kapu Olhauer József munkája. A szentély fölött félgömb alakú kupolát képeztek ki. Belsejében nagyrészt megmaradt a XVIII. század felében és a XIX. század elején készült berendezés. A Preobrazsenszka-templom fölött, a város legszebb kilátást nyújtó helyén áll a tobakosok keresztje. A tobakosok a szentendrei tímárok voltak. Itt, egykori lakhelyükön, a Szamár-hegyen állították fel a XVIII. század második felében barokk stílusú, kôlábazatra helyezett kovácsoltvas keresztjüket. A város északi részén található a Kerényi Jenô Múzeum (Ady E. utca 5.). Az 1908–1975 között élt kiváló szobrászmûvész alkotásai láthatók itt. Az üvegfalú kiállítócsarnokot szoborpark veszi körül. (Nyitva: márc. 17-tôl okt. 31-ig Sze–V 12-tôl 18 óráig, tel.: 26/310-244.)
Turisták a Bogdányi úton

A zegzugos utcákon közelíthetô meg a Rab Ráby tér. Itt található a Jókai regényhôseként is ismert Ráby Mátyás háza, az 1768-ból származó barokk épület egyike az épen maradt régi szentendrei gazdaházaknak. A város északi részén található az egytornyú, barokk stílusú Preobrazsenszka-templom (Bogdányi út 42.), melyet a Boszniából érkezett szerbek építették 1741–1746 között. Az ortodox (görögkeleti) egyházi mûemlékek között kiemelkedô helyet foglal el. A fôbejárat ószláv nyelvû táblája szerint a templomot az Úr színeváltozásának szentelve építették Szentendre pravoszláv keresztényeiMagyarország a hálón

175

SZENTENDRE Visszafelé jövet, a Régi Szentendrei Mûvésztelep elôtt (Bogdányi út 51.) sétálunk el. Az 1928ban épült telepen sok neves mûvész élt, dolgozott és alkot napjainkban is. Az ô alkotásaik láthatók a Mûvésztelepi Galériában. (Nyitva: márc. 15-tôl okt. 31-ig Sze–V 11-tôl 17 óráig, tel.: 26/311-463.) Erre található az Orbán-kereszt is. Szent Orbánt a szôlészek védôszentként tisztelik. A céhbe tömörült szôlôsgazdák emelték a keresztet – kora barokk stílusban, még a XVII. század végén. A Duna-parton, a Duna-korzó és a Bogdányi utca találkozásánál áll Lázár cár emlékkeresztje, amelyet a Szentendrére menekült szerbek állítottak 1778-ban – nemzeti hôsük tiszteletére. A Dunakorzón kisvendéglôk, mozi, számos kézmûves kirakodóvására fogadja a vendégeket. Itt található a Boromisza-emlékszoba is (Dunakorzó 4.).
Duna-parti sétány A Nagybányán, majd Rómában, Párizsban tanult és Szentendrén élt Boromisza Tibor (1880–1960) friss szemléletû életképeibôl ad válogatást a kis vendégszobában berendezett kiállítás. Boromisza Tibor katonai pályáját feladva 1903-ban Ferenczynél kezdett festészeti tanulmányokat, majd Rómában, Párizsban és Münchenben folytatta. 1908-ban részt vett a balatoni festôtelep alapításában. Az 1920-as évek elsô felében buddhista szerzetesként élt a Margitszigeten. 1927–28-ban a Hortobágyon a pásztorok életét tanulmányozta és festette. Nyitva: máj. 1-tôl okt. 31-ig Szo, V 11-tôl 17 óráig

dési Múzeum (Dózsa Gy. u. 3.). Az 1914-ben épült régi kocsiszínt alakították át erre a célra. A szakgyûjtemény egyik legértékesebb darabja a Haraszti nevû, 1887-ben készített gôzmozdony és személyszállító pótkocsija. (Nyitva: márc. 15-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl 18 óráig, tel.: 26/314-280.) Autóbusszal, gépkocsival a 11-es számú útból leágazó és Pilisszentlászló–Visegrád felé vezetô útról érhetô el a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Sztaravodai út). A magyar és külföldi turisták által igen kedvelt, festôi környezetbe telepített népi épületegyüttes Magyarország legnagyobb skanzenje.
Az 1967-ben alapított múzeum Magyarország legjellegzetesebb tájainak XVIII–XX. századi népi építészetét, a vidék lakáskultúráját, életmódját mutatja be eredeti épületekkel és tárgyakkal. A múzeum számára a Sztaravoda-patak mentén jelöltek ki egy 60 hektáros hegyes-völgyes területet. Az akkor már több éve folyó tudományos elôkészítô munka eredményeként 1968-ban megkezdôdött az építkezés. A múzeum tudományos tervében 340 áttelepítésre kiválasztott, eredeti épület szerepel. Az épületeket táji különbségek szerint tíz egységbe csoportosítják. Eddig négy tájegység készült el.
www.vendegvaro.hu

A Bogdányi út üzletei, vendéglôi, bormúzeuma, panzióvá épülô régi házai között található az Ámos Imre – Anna Margit Múzeum (Bogdányi u. 12). A volt Pavlovics-házban rendezték be állandó kiállítását e két sajátos hangvételû, modern mûvésznek. Ámos Imre (1907–1944) a háborút, élete tragédiáját elôre megérzô érzékeny grafikáit láthatjuk, és Anna Margit (1913–1991) 1930-as években készült temperamunkáit. (Nyitva: márc. 17-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl 16 óráig, nov. 1-tôl márc. 16-ig P–V 10-tôl 16 óráig, tel.: 26/ 310-244.) A város túlsó végén talált méltó helyet – a HÉV végállomásánál – a Szentendrei Közleke176

A DUNAKANYAR
A Felsô-Tisza-vidéket három erdôháti paraszti és egy kisnemesi porta, egy késô középkori talpasvázas szerkezetû, 1790-ben készült festett berendezésû református templom (Mándról), egy Nemesborzováról áttelepített harangláb és egy szárazmalom képviseli. A tájegység mellett helyezkedik el a tiszántúli református temetô. Bemutatják a mándoki, 1670ben épült görög katolikus templomot XVIII. századi ikonosztázionnal, temetôkertjében faragott sírkeresztekkel. A református temetôben 25 faragott, festett sírkô látható, amelyek a Budai-hegység és a Zsámbéki-medence falvaiból származnak. A Kisalföldet nyolc parasztporta reprezentálja gazdasági épületekkel. Köztük a legkorábbi lakóház 1736-ban épült Rábcakapiban, a legújabb 1907ben Ásványrárón. A nemzetiségek életét két német és egy horvát porta mutatja be. Az utcasort az 1842ben épült, Mosonszentjánosról származó fogadalmi kápolna, egy 1823-as bogyoszlói kovácsmûhely, egy 1805-ben készült tiprómalom egy présszín és egy 1699-ben faragott prés egészíti ki. A Nyugat-Dunántúl tájegység, az Ôrség, a Göcsej és a Hetés életmódját bemutató múzeumrész legrégibb épülete a Szalafôrôl származó, kerített „füstösház”. A többiek Szentgyörgyvölgyrôl, Bagladról, Kondorfáról kerültek ide. A rédicsi házban egy temetés elôkészületei láthatók. A tájegység közepén áll a felsôszenterzsébeti harangláb, a szôlôhegyen présházpincék idézik a táj sajátos hangulatát A Bakony–Balaton-felvidék középpontjában az óbudavári római katolikus templom másolata áll. A hegyre felkapaszkodó út mentén a táj kôépítészetét négy porta mutatja be. A lakóépületek származási helye: Szentgál, Mindszentkálla, Kádárta és Nyírád. Nyírádról egy vízimalmot is áthoztak Szentendrére. A tájegységet egy kálvária és stációsora teszi teljessé. Az Alföldi mezôváros tájegységben elkészült a Bajáról áttelepített tímármûhely és a Nagykôrösrôl származó kékfestômûhely. Látható két gazdaház, Sükösdrôl és Hajdúbagosról; valamint az állattartásra berendezkedett nagykun tanya épületeinek egy része a hagyományos magyar háziállatokkal – van itt racka juh, mangalica, szürkemarha – és a jászárokszállási fogadó másolata. Elkészült a Dusnokról származó szélmalom is.
Magyarország a hálón

Az állandó bemutató mellett rendszeresen tartanak idôszaki kiállításokat, és különbözô, a hagyományos paraszti élet, a munka, a népszokások, a háziipar és a kézmûvesség körébe tartozó bemutatókat. A múzeum területén szatócsbolt és vendéglô, pékmûhely mûködik, a gyerekeket hangulatos játszótér várja. Nyitva: ápr. 1-tôl okt. 31-ig K–V 9-tôl 17 óráig, tel.: 26/502-500

Szentendre gazdag látnivalóihoz tartozik csodálatosan szép természeti környezete is. A közeli Kôhegy Badacsonyra emlékeztet. A Bükkös-patak mentén, vagy a Szentlászlói úton elindulva a Pilisben túrázhatunk. Szentendre Duna-partja – a fôváros felôl érkezve – a Postás strandnál kezdôdik. Ma is népszerû evezôs kikötôhely; közelében kaszinó, sportpályák épültek utóbb. A Duna-korzót, hajóállomást követôen üdülôk, klubházak épültek. Az út Leányfalu irányában a Pap-sziget mellett vezet el. Kellemes pihenôket, üdülôket, vendéglôket, termálfürdôt és jól felszerelt kempinget találhatunk itt.
Aratás után a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

177

PILISSZENTLÁSZLÓ, LEÁNYFALU

PILISSZENTLÁSZLÓ
Irányítószám: 2009, a lakosok száma: 840

A település csak közúton közelíthetô meg Szentendrérôl vagy Visegrád felôl. A mai katolikus templom helyén, a falu fölé magasodó dombtetôn állt a Kékes nevû királyi vadászkastély, amit III. András kolostorrá alakíttatott, és átadta a pálos szerzeteseknek. Körülötte alakult ki az elsô település. A hagyomány szerint ebben a kolostorban tárgyalt 1308-ban Csák Máté, Trencsén és fél Magyarország ura, Gentilis pápai követtel. A török korban elpusztult a falu nagy része és a kolostor is. A falu a XVIII. században a Felvidékrôl települt be újra. Lakossága többségében ma is szlovák anyanyelvû. Az egykori pálos kolostor helyén építették fel a visszatérô pálosok 1770 körül – nem sokkal feloszlatásuk elôtt – a mai templomot. A Szent László tiszteletére szentelt római katolikus templom (Petôfi u., tel.: 26/338-385) barokk stílusú, tornya 1805-ben készült el. A templomba beépítve és
A római kori erôd romjai

mellette megtalálhatók a középkori pálos kolostor kövei. A Pilisszentlászlói-medencét a Szent Lászlóhegy, az Urak-asztala, az Öreg-Pap-hegy és a Tüskés-hegy veszi körbe. Számos nyaraló található a településen.

LEÁNYFALU
Irányítószám: 2026, a lakosok száma: 1600

Szentendrét elhagyva a 11-es számú úton rövid autózás után érünk a településre. A nyaralókkal végigépült út mentén a településhatárok összemosódnak. A fôvárosi polgárság a XIX. század második felében fedezte fel a Szentendrei-szigeten lévô Pócsmegyerhez tartozó Leányfalupusztát. Elôször színészek, énekesek, írók vásároltak itt telkeket, de Budapest tehetôsebb ügyvédei, orvosai, kereskedôi is szívesen jöttek ide nyaralni. Az elsô idetelepültek között volt Szendrey Ignác, Petôfi Sándor és Gyulai Pál apósa, Gyulai Pál író (1826–1909), aki apósa villájában sok idôt töltött. Itt írta meg számos mûvét. Késôbb leányfalui üdülôtulajdo-

178

www.vendegvaro.hu

A DUNAKANYAR nossá vált – a XX. század elejének magyar társadalmát olyan kitûnôen ismerô elbeszélônk – Móricz Zsigmond is. Leányfalu a két világháború közötti években élte virágkorát. Színi elôadások, bálok, hangversenyek, szüreti mulatságok gazdagították az itteni programot. Leányfalut 1936-ban üdülôhellyé nyilvánították, és a háború után, 1949-ben vált önálló községgé. A falu legrégibb múltjának emléke, a szépen parkosított benzinkút mellett, római ôrtorony, amelyet Valentianus császár idejében, a IV. században építették. A Móricz-villa, vagy Sicc-villa (Móricz Zs. u. 155.) telkét 1911-ben vette meg az író. Az itt emelt épület tervezgetésében Kós Károly és Wigand Ede is közremûködött. Korábban emlékmúzeum volt a villában. Az almáskert mellett kialakított parkban található Móricz Zsigmond mellszobra. A Szendrey-Gyulai-villa (Gyulai Pál u. 11.) épületét Szendrey Ignác az 1870-es években építtette Ybl Miklós tervei alapján. A Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus templom (Szent Imre u. 14., tel: 26/383091), az 1980-as években épült Szent Gellért Lelkigyakorlatos Ház (Móricz Zs. u. 143. tel.: 26/323-212), valamint a református egyházi szeretetotthon kápolnája fogadja a lélekben megújulni kívánókat. A katolikus templom bejáratánál található Lengyel-emlékmû annak állít emléket, hogy Lengyelország II. világháborús lerohanása után itt, Leányfalun talált menedéket a menekültek egy csoportja. Az 1960-as évek végén 40°C-os hévizet találtak a településen, s nem sokkal ezután itt épült meg a pilisi térségben a legnagyobb medencés
GYULAI PÁL
OBELISZKJE

A Sicc-villa, Móricz egykori nyaralója

strandfürdô. (Nyitva: máj. 1-tôl szept. 30-ig 6-tól este 6-ig, tel.: 26/383-370.). A dunakanyari kerékpárút egyik legszebb szakasza fut végig a leányfalui Duna-parton.
Termálvíz táplálja a strandot

A Leányfalu fölötti dombon található obeliszken olvasható a „Gyulai Pál pihenôje” felirat és egy részlet nemzeti irodalmunk meghatározó személyiségének Leányfalván címû költeményébôl. „A Duna halk hullámmoraja Kifáradt lelkem hívja, csalja: Odább, odább egy zöld sziget, Egy kis falu, dombos liget.”

Magyarország a hálón

179

TAHITÓTFALU, DUNABOGDÁNY

TAHITÓTFALU
Irányítószám: 2021, a lakosok száma: 3410

Leányfaluról továbbhaladva érjük el Tahitótfalut. Tahitótfalunál vezet át a Szentendrei-szigetre az egyetlen Duna-híd, amelyrôl a sziget négy települése közvetlenül megközelíthetô. A híd folytatásában Tótfalun átvezetô úton pedig a váci kompátkelôhely, a váci rév érhetô el. A túloldalra való közlekedést nagy teljesítményû komp szolgálja. A kompkikötô egyben a Szentendrérôl menetrendszerûen induló buszok végállomása is. A Váci-Duna ezen része már a IV. században is fontos átkelôhely volt. Ma is láthatók a római ôrtorony és hídfôállás maradványai. A rév melletti Pokolcsárda az elpusztult régi falvak egyikének, Vácrévének utolsó megmaradt épülete. Tahitótfalu hét középkori település helyén fekszik. Tótfalu elsô okleveles említése a XV. századból ismert. Tahi már akkor pusztaként szerepelt.
Kedvelik ezt a helyet a horgászok is

A török idôket egyedül Tótfalu vészelte át, Pest megye egyik legnépesebb településeként. A helységnevek általános rendezésekor 1900-ban toldották meg Tótfalu nevét „pusztája” nevével, és így lett Tahitótfalu. A hegy felôl nyaralókkal és lakóházakkal összeépült a két település, a Duna felôl mezôgazdasági terület, ligetesen beerdôsített sáv védi a regionális vízmû kútjait. A Szentendrei-szigeten és a Duna jobb partján elterülô falu évezredek óta lakott hely; több római ôrtorony maradványa került elô. A falu lakóinak fô megélhetési forrása a mezôgazdaság. Évszázadokig nagyhírû szôlôültetvények díszlettek Tahi domboldalain, majd a filoxéra pusztítása után áttértek a földieper-termesztésre. A gyáripar hiánya, a sík, homokbuckás sziget, a két Duna, a parthoz közelnyúló 500-600 m magas hegyek festôi látványt nyújtanak. Minden feltétel adott a kellemes kikapcsolódáshoz. Ezért épített itt nyaralót például Pollack Mihály építész, Gombaszögi Frida színmûvész. Tótfaluban díszes, XIX. századi kôkapu-kereteket, oszlopos tornácokkal ékesített parasztportá-

180

www.vendegvaro.hu

A DUNAKANYAR kat, halmazszerûen telepített, a lakótelkektôl teljesen különálló szérûkben, szénapajtákat láthatunk. Tahiban egy foghíjas pincesor és XV. századi részeket is ôrzô, volt dézsmapince ôrzi a szôlômûvelés emlékét. Itt található Pollack Mihály nyaralója (Pincesor 474.). Az emeletes, loggiás nyaralót a XIX. század végén építette Pollack Mihály, klaszszicista építészetünk legnagyobb alakja. A ház nyugati szárnyában pincegádor – boltozott elôtér – található. Pollack Mihály szüreti háza (Patak u. 50.) a XIX. század elsô felében épült klasszicista stílusban. A nyeregtetôs épület elôtt veranda található, melynek oromzatát négy kôoszlop tartja, hátsó falát két dombormû ékesíti. A présházat a XIX. század második felében bôvítették, ekkortól figyelhetôk meg rajta az eklektikus stílus jegyei. A Pollack család kriptája a katolikus temetôben található. A romantikus stílusú, 1857-ben készült síremléket Ybl Miklós tervezte. Két oszlopköteg fogja össze az öntöttvas keresztet. A Tahiban lévô mûemlékek közül figyelemre méltó a Kernstok-villa (Feszty Á. u. 10.), az alpesi jellegû épület faszerkezetes tornáccal készült a XIX. és a XX. század fordulóján. A tótfalui részén lévô református templom (József A. u. 4., tel.: 26/387-082) klasszicista stílusban épült 1801–1805 között. A tûzvészek miatt ezt a templomot is többször felújították, de megôrizte eredeti formáját. A belsô berendezés is figyelemre méltó, különösen az 1800 körül készült, copfstílusjegyeket mutató papiszék. A Szent István tiszteletére szentelt római katolikus templom (Templom tér, tel.: 26/385807) 1813-ban épült. Tûzvészek következtében két alkalommal is újjá kellett építeni. A torony felsô része 1900-ban készült. Belsô terében figyelmet érdemel a süttôi márványból faragott, empire stílusú oltár, mely a feltételezések szerint Pollack Mihály mûve. A Dunakanyar harmadik legnagyobb felekezete, a baptisták imaháza a falu közepén, a fôút mellett érhetô el. Az elsô magyar nyelvû gyülekezet az 1890-es években alakult. Tahiban katolikus lelkiségi központ, református és baptista tábor, üdülô mûködik.
Magyarország a hálón

Kis apollólepke

DUNABOGDÁNY
Irányítószám: 2023, a lakosok száma: 2720

A Duna-kanyarban lévô település megközelíthetô a 11-es úton. A község Visegrád felé esô végében van a szentgyörgypusztai révátkelôhely. Valaha a római erôdrendszer része volt az itt épült castrum. Az ásatások során elôkerültek Aesculapius, a gyógyítás és Silvanus, az erdôk istene szentélyének maradványai is. Elôször a XIII. században említik a krónikák a települést. A török idôkben lakossága megfogyatkozott, pótlására az 1700-as évek elején németeket telepítettek ide, akik fôképpen szôlô- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Az évszázadok óta itt élô lakosokat az 1946. évi kitelepítés súlyosan érintette.
TÁJKÉP
VERSBEN

„S ha hûs párákat fú a Duna-táj, szigorúbban néz át a vén Naszály, a hûlô gyep kikericstôl lila, felettük leng október fátyola, de fényben állnak fenn a sárga fák és fényben húznak fenn a vadlibák: Várlak, Jenô. Járnánk a réteken, s a finom színt magyaráznád nekem, a Börzsönyét, mely ködlik messzirôl” (Áprily L.: Hívogató vers)

181

DUNABOGDÁNY, VISEGRÁD Az elmúlt évtizedekben, a 11-es utat követô domboldalakon nagy földdarabokat nyilvánítottak üdülôterületté. A Duna menti községek közül Dunabogdány ôrizte meg leginkább hagyományos építészeti arculatát. Az utcára merôlegesen álló, a telekhatár mentén mélyen benyúló, földszintes házak elôtt, faragott kôkapukeretet lehet még látni. A dombon álló, Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templom (Plébánia u. 17., tel.: 26/390-557) 1939-ben – Fábián Gáspár tervei alapján – épült a lebontott régi helyén. A templomkerítés falába befalazott nyolc pillérfejezet a régi templomból maradt meg. A templomban több, mûvészettörténeti szempontból is különlegességnek számító kegytárgyat ôriznek. A református templom (Hunyadi u. 1., tel.: 26/391-034) a XIX. század elejérôl való, késô barokk stílusú.
A neoromán templom ÁPRILY LAJOS
ÉS A MÛVÉSZEK

A révvel szemközt az Áprily Lajosról elnevezett völgyben, az elmúlt évtizedben, mûvésztelep alakult ki. Itt élt és dolgozott az erdélyi származású költô, itt volt a háza is szép székelykapujával. Ma szobrászmûvészek, költôk, építészek, színészek egyaránt otthonra leltek itt.

A Krisztus szenvedésére emlékeztetô kálvária festôi látvány. A Szent Donát-kápolnához vezetô keresztút stációit 1875-ben építették. A község déli részén található Szent FábiánSebestyén-kápolna (Kossuth u.) klasszicista stílusban épült a XIX. század elején. Zárkövében az 1844-es évszám látható. Fábián és Sebestyén kultuszát a német bevándorlók hozták magukkal Németországból. A pestisjárvány elkerülésének reményében állították fel Szent Fábián és Sebestyén tiszteletére azt a kápolnát, amely 1838-ban az árvíz idején összedôlt. Ennek az árvíznek az emlékére több tábla jelzi az akkori vízszintet. A kápolnát 1844-ben építették újjá. Az itteni kápolnák közül a Szent Rókus-kápolna a legöregebb, 1800-ban már renoválták. A falu északi végén, az országút mellett áll az egyszerû, késô barokk épület. A Szent Rozália-kápolna (Kossuth u.) késô barokk stílusban épült 1800 körül. A falu felsô végén, a mûút mellett – pilléres talapzaton áll – a Nepomuki Szent János-szobor, 1770 körül készülhetett, rokokó stílusban. A talapzaton álló, festett kôfigura kissé meghajol, karingjét fújja a szél, pálmaágra fektetett feszületre tekint. A Helytörténeti Gyûjtemény a település múltját, az itt élô emberek szokásait mutatja be. Itt láthatók Vándor (Vogel) József mézeskalácsos mester mûhelyének tárgyai, csákvári, tatai kerámiák, csuhéból, vesszôbôl fonott tárgyak. (Nyitva: bejelentkezéssel, tel.: 26/391-045.) A község déli végében kôbánya mûködik. A kitermelt andezit nagyobb részét vízi úton szállítják el, és elsôsorban vízvédelmi, partépítési célokra használják fel. A fôváros, helyenként száz évnél öregebb, utcakövezete is Bogdányból származik. A község Visegrád felé esô végében van a szentgyörgypusztai révátkelôhely. Három perc alatt juthatunk át kishajóval Kisorosziba.
www.vendegvaro.hu

182

A DUNAKANYAR

VISEGRÁD
Irányítószám: 2025, a lakosok száma: 1780

A Fellegvár felújítása folyamatos

Dunabogdányból a 11-es számú út közvetlenül a Duna partján halad Visegrádig. Ôsidôk óta lakott hely, ezt számos régészeti lelet bizonyítja. A legtöbb emlék a rómaiak idejébôl maradt fenn. A IV. században, Nagy Constantin császár uralkodása alatt a mai Sibrik-dombon – Pons Novatus – néven castrumot (erôdöt) építettek. Feltárt romjai ma is láthatók. Az Esztergomba vezetô hadiút mentén az ôrtornyok egész láncolatát hozták létre. A római kor hanyatlása, majd a népvándorlás viharai után a honfoglaló Árpád fejedelem fivérének, Kurszánnak lett a szállásbirtoka. Ekkor már Visegrádnak nevezték. A vár szerepét a kiegészített római castrum töltötte be. Ebben a várban ôrizték – nem pedig a nevét viselô középkori toronyban – Szent László király parancsára 1081 és 1083 között Salamon királyt. A mindent elpusztító tatárjárás után IV. Béla és felesége, Mária királyné a Visegrád fölé meredeken emelkedô 328 m magas hegyre biztonsággal védMagyarország a hálón

hetô fellegvárat építtetett. A Várhegy alatti dombon, a dunai oldalon felépült az Alsóvár, a parton a Vízibástya. Visegrád az Anjouk idején, a XIV. században vált országos, majd nemzetközi jelentôségûvé. Károly Róbert 1320 körül kezdte el a Duna-parton a királyi palota építését, amely néhány év múlva már az udvartartás székhelyévé vált. Ebben a palotában kísérelt meg merényletet 1330-ban a királyi család ellen Zách Felicián. (Az eseményt Arany János Zách Klára címû balladájában örökítette meg.) Visegrádon tartották 1335-ben a híres királytalálkozót. Károly Róbert vendégeként itt tanácskozott János cseh; Kázmér lengyel király; valamint Károly morva ôrgróf; Wittelsbach Henrik bajor és Rudolf szász hercegek. Ennek eredményeként jött létre az a gazdasági szerzôdés, amelyet a három uralkodó Bécstôl és a nyugati kereskedôktôl való függetlenség érdekében kötött. Ezt követôen Visegrád gyors ütemben fejlôdött. Itt keresték fel, s hívták meg Lengyelország trónjára 1370-ben Nagy Lajos királyt. Koronázása után a lengyel koronát is a visegrádi palotában ôrizték.
183

VISEGRÁD A város második fénykora Mátyás király uralkodása idején jött el. Nagyszabású építkezések, felújítások jellemezték ezt a kort. Kialakult a késô gótikus részletekkel gazdagított palotaegyüttes, amelynek maradványai ma is láthatók. Az udvar elôkelôségei a királyi rezidencia közelében építettek szebbnél szebb házakat, palotákat. A hanyatlás a török uralom idején kezdôdött, de késôbb a császári hadvezetôség sem kegyelmezett az épületeknek, folytatódott a fosztogatás, a pusztítás. A még megmaradt Fellegvárat – számos magyar várhoz hasonlóan – 1702-ben Lipót császár parancsára felrobbantották. A település újabb fellendülése a XIX. század elején kezdôdött. A dunai gôzhajózás megindítása után kedvelt kirándulóhellyé vált, egyre több turista kereste fel. Az elsô nyaralók, az építészeti szempontból is értékes villák a XX. század elején épültek. Napjainkra megújult a Duna-parti sétány. A Visegrád látnivalóit felfedezô sétautat érdemes a hajóállomásnál kezdeni. Ide érkeznek a kirándulóhajók, és az itteni parkolóban leállíthatók a jármûvek is. Innen néhány lépésnyire a XIII. századi régi Vízibástya maradványai láthatók, amelyet valamikor nagyméretû falak kapcsoltak az Alsóvárhoz. A kapu, amelyen keresztül haladva a vendég Visegrád területére lép, 1938-ban épült. A Vízibástya feljárójánál található IV. Béla király szobra; vaskorlátain az Anjou-ház, Zsigmond- és a Hunyadi-család címerei láthatók. A tatárjárás után IV. Béla és felesége, Mária királyné építtette a fellegvárat, ennek állít emléket a szobor. A címerek a vár késôbbi gazdáira utalnak. A Fô utcáról nyílik az a park, ahol Mátyás király mellszobra látható. A portré Fadrusz János kolozsvári Mátyás-szobra alapján készült.
CUPIDO
BORA

Díszkút a palotában

Folytatva sétánkat a Görgey-ház elôtt (Fô u. 5.) Görgey Artúrra, az 1848/49-es szabadságharc hadvezére emlékezhetünk, aki 1875-tôl a halála elôtti napokig itt élt. A háztól nem messze kezdôdik a királyi palota hosszan elnyúló ásatási területe – a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma állandó kiállításával (Fô utca 29.).
Ez a palota már a XIV. században a hazai gótikus világi építészet kiemelkedô alkotása volt. A feltárt romok gótikus és reneszánsz stílusjegyeket is mutatnak. A palota elôzménye Károly Róbert városi háza volt, komoly palotává I. Lajos fejlesztette. A romjaiban ma is létezô épületeket még szintén I. Lajos kezdte meg építeni élete végén, de már csak utódai: Mária és Zsigmond fejezték be a XIV. század végén. A XV. század elsô évtizedéig, míg Zsigmond az udvarát Budára nem költöztette, a visegrádi királyi palota maradt a magyar uralkodók hivatalos székhewww.vendegvaro.hu

A díszkutat így mutatta be leírásában Oláh Miklós: „Középen forrás tör elô a csodálatos mûvészettel kifaragott vörös márvány kútból, amelyet a múzsák dombormûves alakjai díszítenek. Tetején Cupido alakja ül, s egy márványtömbbôl szórja ki a jó ízû hideg vizet. Ez a forrás Hollós Mátyás királynak parancsára gyôzelmi ünnepek alkalmával bort folyatott, éspedig hol fehéret, hol vöröset...”

184

A DUNAKANYAR
lye. A háttérbe szorult, elhanyagolt épületegyüttest Mátyás állíttatta helyre a XV. század végén. Ettôl kezdve, az 1544-es török hódításig a magyar királyok vidéki rezidenciája volt. A török idôkben rommá vált épületet a XVIII. század közepén lebontották. 1934 óta folyó feltárása és helyreállítása során maradványait múzeummá alakították. A lépcsôzetesen megépített palotaegyüttes három nagy egységbôl áll: az északi Mátyás-palotából, a kápolnából és a déli Beatrix-palotából. A hatalmas épületkomplexumban mintegy 350 terem, szoba volt. Mindezt Antonio Bonfini – Mátyás király közvetlen környezetéhez tartozó humanista – könyvébôl tudjuk. Ô írt a palota függôkertjérôl, az oszlopcsarnokokról, a márvány szökôkutakról. Ezek közül kettô ma is látható. A vörös márványból készült baldachinos oroszlános kút a negyedik szint udvarán áll. A másik, a hazai reneszánsz szobrászat legszebbjének tartott vörös márvány szökôkút a felsô díszudvar közepén található. Az évtizedek óta folyó ásatások felszínre hozták a középkori palota legszebb épületeinek maradványait. Az ásatási területhez közvetlenül kapcsolódik a múzeum épülete és a kôtár.

A Mátyás Király Múzeum a királyi palota feltárása során elôkerült leletanyag elhelyezésére, majd bemutatására jött létre 1953-ban. A gyûjtôköre Visegrádtól Nagymarosig, idôben az ôskortól a török idôkig terjed. A kôtárban bemutató látható a palota történetérôl, valamint a római kortól a XIX. századig terjedô idôszak emlékeibôl és sírköveibôl. (Nyitva: K–V 9-tôl 16,30ig, tel.: 26/398-026, 26/398-252.) A királyi palota területén júliusban tartják a Visegrádi Palotajátékokat. Újabban a – közelmúltban feltárt és rekonstruált – középkori tornapályán. A rendezvényen korabeli ruhákban, harci eszközökkel és az egykori szokásoknak megfelelôen kelnek egymással versenyre íjászok, bajvívók, dalnokok, táncosok, mutatványosok… A múzeum épületével szemben, a Duna partján kis dombon áll a XVIII. századi barokk stílusú Mária-kápolna (Fô u. 1.). A kápolna felirata is tanúsítja, hogya XVIII. század elsô felében épült annak emlékére, hogy a töröktôl visszafoglalták VisegráPalotajátékok

Magyarország a hálón

185

VISEGRÁD dot. Az épületet 1788-ban és a XIX. század második felében is jelentôs mértékben megújították. A Mária-kápolnát felirata szerint a XVIII. század elsô felében építették: Visegrádnak a törököktôl történt visszafoglalása emlékére. A következô látnivaló a Keresztelô Szent János tiszteletére szentelt, 1750-ben épült barokk stílusú római katolikus templom (Fô u. 91., tel.: 26/398-006). Az épület tervezôje Schade Lénárt volt. Az egyhajós, egytornyú, boltozatos belsôterû templom fôoltárát a budavári Zsigmond-kápolnából származó oltárkép, Vinzenz Fischer XVIII. századi festô alkotása díszíti. A templomtól a Dunához vezetô Rév utca végén található a nagymarosi kompátkelôhely. A Salamon-torony utca a középkori országút vonalát követi. Két oldalát üdülôk, villák szegélyezik. Felfelé haladva érjük el a déli várkaput, az alsó várrendszer egyik bástyáját, amely – az egykori várkapura emlékeztetve, azt visszaidézve – az 1930-as években épült. Belépve az alsóvár területére, rögtön szembetûnik a XIII. századi eredetû Salamon-torony.
Az alsóvár egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni lakóhely és katonai feladatokat ellátó erôdített épület. A Fellegvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna-parti ôrtoronyig húzódott. A lakótorony, az ún. Salamon-torony a korszak magyarországi építészetében szinte egyedülálló épület. Fôbejárata az elsô emeletrôl nyílt, az emeleti termeket oszlopos kandallók fûtötték, és gazdagon tagozott ikerablakok világították meg. A hatodik szinten helyezkedett el a gyilokjárós, pártázatos SALAMON
MEGELÔZTE A TORNYOT

falakkal övezett tetôterasz, ahonnan a külsô erkélyfolyosóra lehetett kilépni. Az alsóvár mindjárt a török háborúk elején jelentôsen megrongálódott, a lakótorony déli sarka leomlott. A törökök végleges kivonulása, 1685 után évszázadokig lakatlan rom volt. A vár köveit építôanyagként hordták el a szôlôteraszokhoz és a környezô építkezésekhez. A Salamon-torony helyreállítása az 1870-es években kezdôdött. A szakemberek ügyeltek arra, hogy elkülönüljenek az eredeti részek és a kiegészítések. A Salamon-torony ma Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb és legépebben fennmaradt román kori lakótornya gótikus átalakításokkal. Nyitva: máj. 1-tôl okt. 31-ig K-V 9-tôl 16.30-ig, tel.: 26/389-233

A torony tetôteraszáról nagyszerû kilátás nyílik. Az alsóvárban nyaranként színielôadásokat, szabadtéri hangversenyeket rendeznek. Az alsóvárhoz tartozik a várfalba illeszkedô északi kaputorony. Ennek alsó része eredeti, felsô két emeletnyi része a XIX. század második felében készült rekonstrukció. Az erôdrendszert a kaputornyon keresztül hagyhatjuk el, a közeli Sibrik-domb felé. Itt találhatók a római idôkbôl származó nagyméretû épületegyüttes, a castrum falmaradványai. A 325–330-as években épült római tábor a térség legjelentôsebb katonai létesítménye volt. Az 1951es feltárás során – a castrum erôs falai és bástyái között – találták meg a régészek az 1002-ben alapított visegrádi várispánság épületének alapjait. A Sibrik-dombot megkerülve közelíthetô meg a Pilisi Parkerdô Rt. által kezelt Visegrádi Kiránduló Központ (Mogyoróhegy, tel.: 26/398-025),

A Salamon-torony Magyarország Salamon nevû királyáról, I. Endre 1052-ben született fiáról kapta a nevét. Hol a hatalomra törô hercegek: Béla, Géza és László ellen, hol pedig mellettük harcolt. Egyszer védte a hazát a rátörô besenyôk ellen, máskor meg hûbérül kínálta a német császárnak. Mikor a késôbb szentté avatott I. László került a trónra, meghagyta Salamont is királynak, udvartartást rendelt számára, de az uralkodásban nem engedett befo-

lyást neki. Egy idô után azonban megsokallta Salamon fondorkodásait – így szól a monda –, és a visegrádi várba záratta. A hagyomány szerint éppen a Salamon-toronyba. De ez nem igaz. A mai Salamon-torony csak a XIII. században épült, Salamon pedig a XI. században élt. Salamon fogságának helye a Salamon-torony melletti Sibrikdombon állott egykori római tábor lehetett, amelyet a XI. században ispánsági várnak használtak.

186

www.vendegvaro.hu

A DUNAKANYAR

ahol a Makovecz Imre által tervezett erdei mûvelôdés háza, vadaskert és játszótér található. A mûvelôdés házában természetvédelmi programokon vehetnek részt a gyerekek, de bejelentkezhetnek egyegy hetes táborozásra is a hegyen mûködô természetvédelmi táborba. A 378 m magasan lévô Nagy-Villám kilátója felé haladva kellemes kikapcsolódást nyújthat a 750 m hosszú nyári bobpálya kanyargó vályújában lecsúszni. (Látogatható: munkaszüneti napokon ápr.–szept. 10-tôl 17 óráig, okt.–márc. 11-tôl 16 óráig, tel.: 26/397-397.) Télen igen látogatott a Nagy-Villámon lévô sípálya. Elsôsorban kezdôknek és gyerekeknek javasolható. Elegendô látogató és kedvezô hóviszonyoknál folyamatosan mûködik a sífelvonó. A Nagy-Villámtól már nincs messze a végcél, a Fellegvár.
Az oklevelek tanúsága szerint a visegrádi kettôs várrendszert 1250-1260 körül építtette IV. Béla és felesége, Lascaris Mária királyné Bizáncból magával hozott ékszereinek árából. A várat az évszázadok alatt az Anjou-királyoktól Hunyadi Mátyásig számos maMagyarország a hálón

Kilátás a Dunakanyarra gyar uralkodó bôvítette, korszerûsítette. Az 1251-re elkészült, menedékvárként is szolgáló vár a hegycsúcsot övezô erôdítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. Az öregtorony a támadásnak legjobban kitett északkeleti oldalra épült. Az ötszög alaprajzú, kelet felé ék alakú, tömör épületnek fontos szerepe volt a vár védelmében. Masszív falairól lepattantak az ellenséges hajítógépek lövedékei, és a falak védelmében az íjászok ellencsapást mérhettek a támadókra. A kutatások szerint a torony második emeletén lehetett az Árpád-házi Szent Erzsébetnek szentelt várkápolna. A Fellegvár a Nyulak-szigeti domonkos apácáknak, köztük Margit királyleánynak készült menedékvárként, ezért a tornyokon kívül egy lakópalotát is építettek, ennek a falmaradványait is feltárták a régészek. Károly Róbert 1323-as Visegrádra költözésétôl vált királyi székhellyé a vár, és ide került a korábban Székesfehérváron ôrzött Szent Korona is. Károly Róbert a Fellegvár átépítése során a kaputoronyhoz kapcsolódóan két palotaszárnyat emeltetett. A krónikák tanúsága szerint itt, a várban halt meg Károly Róbert király 1342-ben. 187

VISEGRÁD, KISOROSZI, SZIGETMONOSTOR
Nagy Lajos uralkodása alatt a Fellegvár tovább épült. A király elsô, 1348-as nápolyi hadjárata során foglyul ejtett hercegeket ôrizték a várban. Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt épült meg az a harmadik falgyûrû, melyhez kapcsolódóan egy reprezentatív kaputornyot emeltek. Egy új palota beépülésével megszüntették az északnyugati palota keleti bejáratát. Ezt az épületet Kottaner Jánosné korabeli visszaemlékezései alapján az asszonyházzal, illetve a királynôi szállással azonosítják a szakemberek. A palota az 1440-es koronarablásban fontos szerepet játszott, a rablók ugyanis valószínûleg ebbôl az épületbôl hatoltak be az öregtoronyban lévô kincseskamrába. A Fellegvár utolsó nagy átépítése Mátyás király uralkodása idején történt. 1526-tól kezdôdôen a Fellegvár több ostromot élt át. Sokáig a törökök uralták a várat, akik a hadászati szempontból jelentéktelenné vált erôsséget kiürítették, és az épületeket felperzselve, a védmûveket aknával megrongálva elvonultak. A rombadôlt falak között évszázadokra megszûnt az élet. A várromot hosszú ideig senki sem látogatta, de az 1690-es évektôl újra benépesülô Visegrád lakói a vár kövei közül bizonyára sokat beépíthettek házaikba. Viszont 1868-tól Viktorin József plébános kezdeményezésére valóságos mozgalom indult a romok megmentése érdekében. Az új, szilárd burkolatú út elkészültével lehetôvé vált a nagyobb arányú munkálatok tervezése és kivitelezése. Nyitva: okt. 15-tôl márc. 15-ig – jó idôben – 10tôl 16 óráig, márc. 15-tôl okt. 15-ig naponta 10-tôl 17 óráig, elôzetes bejelentkezéssel más idôpontban is, tel. 26/398-101, 26/ 398-214, 26/398-025

Duna-parti kápolna

Visegrád központjához közel, a Panoráma út alsó részén ágazik el az Apátkúti-völgy. Itt található Bertényi Miklós erdômérnökrôl elnevezett füvészkert (Tel.: 26/ 398-025). A Fellegvárból visszatérve a révtôl mintegy 3 km-re, Esztergom irányába haladva érhetô el a lepencei strand. Az erdôs hegyoldalban épült a 2400 személy befogadására alkalmas fürdôben versenyek lebonyolítására is alkalmas feszített víztükrû, úszó-, gyermek-, és teraszos kiképzésû termál medencék várják a látogatókat. A termál medencéket folyamatosan, a fürdô területén feltörô, saját forrásból származó 39 fokos hévízzel
188

töltik fel. A közismerten összehúzó és gyulladáscsökkentô hatású víz, kalcium mellett magnéziumot és hidrogénkarbonátot, valamint viszonylag kis sókoncentrációjú alkaloidokat is tartalmaz. (Nyitva: máj. 1-tôl szept. 30-ig 6-tól 18 óráig, tel. 26/398-208.) A vízkutató vállalat lepencei alkotóházában 1968-ban nyílt meg a Zsigmondy Múzeum, a Zsigmondy Vilmos és Zsigmondy Béla a magyar kútfúrás úttörôi címû kiállítás. Zsigmondy Vilmos (1821–1888) fúrta az elsô hévíz- és ásványvíz kutakat a Margitszigeten és a Városligetben. Ez utóbbi makettje, a Zsigmondy Vilmos által tervezett fúróhajó modellje, számos dokumentum és személyes tárgy szerepel a bemutatón. (Nyitva: bejelentkezéssel, tel.: 26/398-148.) A strandtól Dömös felé haladva az út mellett jelentôs római emlékek kerültek elô. A gizellamajori volt lovardában feltárt négyzet alaprajzú, négy legyezô alakú saroktornyos római erôd a 330-as években épült. A 100-200 fônyi katonaság mindennapi tárgyai: szerszámok, kerámia- és üvegedények töredékei, konyhai hulladékok, érmek kerültek elô, és megtalálták az egykori római fürdô maradványait is.
www.vendegvaro.hu

A DUNAKANYAR

KISOROSZI
Irányítószám: 2024, a lakosok száma: 600

A község megközelíthetô közútról Tahi felôl a hídon át, révátkeléssel Visegrád–Szentgyörgypusztáról és a váci ágban Kismarosról. Hajóállomásán kikötnek a Budapest és Esztergom között közlekedô sétahajók. Elnevezését egyesek szerint a Könyves Kálmán idején Ukrajnából érkezô telepesekrôl kapta. Az bizonyos, hogy az Árpád-házi királyok kapcsolatban álltak a kijevi fejedelemséggel. A Szentolvasó királynéja tiszteletére felszentelt római katolikus templom (Széchenyi u. 33., tel.: 26/398-006) 1755-ben épült, barokk stílusban, Stahremberg gróf adományából. A torony 1781re készült el. A templom berendezése – a fôoltár és a szószék is – barokk stílusú. Jó arányú boltozatos belsejében régi oltárkép látható, amely a Lepantói tengeri csatát ábrázolja. Kagylódíszes, hegedû formájú kerete szintén XVIII. századi alkotás. A református templom eredetileg barokk stílusban épült, jelenlegi formáját, klasszicista jellegét az 1803-as átépítéskor nyerte el. A falu fôterén XVIII. századi festett Nepomuki Szent János-szobor áll. A Szentendrei-Duna homokos partja – alacsony vízállásnál – népszerû strandolóhely; a Dunakanyar egyik legszebb táborhelye. A Duna által körülölelt szigetek (Szúnyog-, Kôhídi-sziget) az evezôsök kedvelt táborhelyei, a legdélibb fekvésû a Martuska-sziget 1970 óta természetvédelmi terület. A Duna bal partján található egy kavicsbánya-tó is. Tiszta vize miatt kedvelt kiránduló-, illetve strandterület. Ettôl délre esik a golfpálya (tel.: 26/392-465), amely elsôként épült a II. világháború után.
SURÁNY:
A NYARALÓHELY

Hajó a Dunán

SZIGETMONOSTOR
Irányítószám: 2015, a lakosok száma: 1280

Komppal a Duna mindkét ága felôl megközelíthetô a falu. Kompátkelôhelye van a szentendrei Határ csárdánál és Alsógödnél. Horány hajóállomásáról, illetve Dunakeszirôl komppal érhetô el leggyorsabban. Közúton egyedül a Tahi felôli hídon juthatunk ide. A falu eredetileg a Nagy-Duna mellett terült el, a Szent Szalvator monostor körül, amelyet Tiburc ispán alapított 1217-ben. A település a rég volt kolostorról kapta a nevét. A Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templom (Fô u. 37., tel.: 26/385-807) az 1700-as évek második felében épült barokk stílusban. Az évek során többször felújították, részben átalakították, de megmaradt az eredeti, XVIII. századi szószék és a keresztelôkút is.
HORÁNY:
AZ ÜDÜLÔFALU

Surány a Váci-Duna-ág mentén létesült, ma már – a szigeti út mentén hosszan elnyúló – nagy kiterjedésû nyaralóhely. A falu szigeti út felôli bejáratánál kavicsbánya-tó található. Májustól szeptemberig a község strandként használja.

Közigazgatásilag Szigetmonostorhoz tartozik Horány is, a budapestiek kedvelt üdülôterülete. Kiterjedt üdülôövezet, nagyon sok hétvégi ház található itt. A Horány és Surány közötti több kilométer hosszú Duna-part hagyományos kikötô- és sátorozóhely.

Magyarország a hálón

189

ÚTJELZÔ A tájegység központja, Vác gyorsan elérhetô Budapest felôl a 2. számú fôúton, valamint vasúton: a Budapest–Szob– Stúrovo vonalon, de érkeznek ide vonatok Gödöllô és Balassagyarmat felôl is. A legtöbb Duna-parti település vízi úton is megközelíthetô.

Vác és vidéke, valamint a Duna–Ipoly Nemzeti Park

EZT

LÁTNI KELL!

➤ Memento mori – kriptaleletek kiállítása (☛ 196. o.) ➤ A váci székesegyház (☛ 198. o.) ➤ Vácrátóti arborétum (☛ 202. o.) ➤ A fóti római katolikus templom (☛ 205. o.) ➤ A királyréti kisvonat (☛ 210. o.) ➤ A zebegényi Szônyi-múzeum (☛ 213. o.) ➤ A márianosztrai rendház és templom (☛ 216. o.) ➤ Nagybörzsönyi Bányásztemplom (☛ 220. o.) ➤ A Duna–Ipoly Nemzeti Park bemutatóhelyei (☛ 229. o.)

190

www.vendegvaro.hu

VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK

A Duna körülbelül egymillió év alatt alakította ki mai medrét ezen a vidéken. Szakemberek szerint hét teraszágya figyelhetô meg. A folyónak Zebegénynél a Szent Mihály-hegy andezittömbjét kellett megkerülnie, ezért itt a legkeskenyebb. A Dunától a Börzsönyig A Nagymaros és Visegrád közötti Duna-szakasz, vagy a Börzsöny gyönyörû látvány bármelyik magaslatról nézve. A Börzsöny vulkáni eredetû hegység. Ebben a térségben a legerôsebb vulkáni tevékenység 15–20 millió évvel ezelôtt lehetett, a táj mai felszíne 1,5 millió éve alakult ki. A hegység alapkôzete az andezit. A vulkáni tevékenység megszûnte után hol tenger öntötte el, hol ismét szárazfölddé vált. Az elöntés idôszakát üledékképzôdés, a száraz idôszakot a lepusztulás jellemezte. A tengeri üledék maradványai leginkább a Honti-szakadék tájékán mutatkoznak meg. A hegységben található ércek utóvulkáni tevékenység eredményei. A korábbi vulkáni jelenségek nyomai a felszínen több helyen is láthatók; lávarétegek és a belôlük kiinduló kôfoMagyarország a hálón

lyások formájában. A kôzet-felaprózódás a jégkorszak maradványa. Ezek a képzôdmények évezredek alatt érték el mai formájukat. Közülük a fotósok kedvenc témája az Oltár-kô, a Hollókô, a Szabó-kövek. A Börzsöny magját a Csóványos (938 m), a Nagy-Hideg-hegy (864 m) és a Nagy-Inóc (812 m) közötti S alakú vonulat gerince képezi. A Dunakanyar fölé emelkedik meredeken a Szent Mihályhegy (484 m) és a Hegyestetô (482 m). A Börzsöny tipikus kúphegyei: az Ipolyra nézô Nagy-Galla, a Nagy-Irtáspusztát ôrzô Nagy-Sas-hegy és a Sóshegy, valamint a Szobról is látható Kopasz-hegy.
GONDOLTA
VOLNA, HOGY...

… a váci börtön eredetileg a nemesifjak konviktusának épült? ... Kemence Hont vármegye székhelye volt? … a gödi majorban készült a versenyekre Kincsem, a leghíresebb magyar versenyló? … a penci evangélikus templom fôoltárát Raffaello Krisztus a Tábor-hegyen címû képének 1868-ban készült másolata díszíti?

191

VÁC ÉS VIDÉKE A Vác határában emelkedô Naszály (652 m) már nem a Börzsöny része, eredetében, geológiai felépítésében teljesen eltérô attól. A Börzsönynek bármely csúcsáról nézünk körbe, felfedezhetjük azt a sajátosságát, hogy a hegységnek nincs fennsíkja. A csúcsokról kiinduló mellékgerincek és a szûk völgyek sokasága kápráztatja el a szemet. Vízfolyásokban gazdag hegység. Több mint 300 forrása közül ötven 600 m magasság fölött ered, de a Csóványos közelében 800 m magasságban is felszínre bukkannak. A Börzsöny ereinek, patakjainak többsége a központi Börzsönyben ered, vizüket a Kemence-patak, a Börzsöny-patak, a Malomvölgyi-patak és a Morgó-patak gyûjti össze. A Kemence- és a Börzsöny-patak vize az Ipolyba, a Malomvölgyi- és Morgó-patak vize közvetlenül a Dunába ömlik. Természetes állandó tava nincs a vidéknek. Természetes növényzetét meghatározza a vidék tengerszint feletti magassága. Jellemzô erdôi: a bükkösök, gyertyános-tölgyesek, cseres-tölgyesek, helyenként karszttölgyesek, hasonlóan a Visegrádi-hegység növénytakarójához. A déli lejtôkön melegkedvelô tölgyesek, karszttölgyesek tenyésznek. Botanikai ritkasága a Börzsönynek a – csak négy hazai elôfordulási helyérôl ismert – magyar gurgolya és a szép, sárgavirágú sugárkankalin.
LEGENDÁRIUM ➤ Vác és a Hétkápolna-kegyhely története egy tôrôl fakad. A Salamon királlyal háborúzó Géza és László herceg a mogyoródi csata elôtt (1074) ezen a helyen tartózkodott. A legenda szerint Lászlónak, a késôbbi szent királynak látomása volt: egy angyal szállt le az égbôl, s a királyi koronát Géza fejére tette – ezzel jelezte, hogy ôt illeti az uralkodás joga. Ekkor Géza fogadalmat tett: ha megnyeri a csatát, templomot építtet a Boldogságos Szûz tiszteletére. Amikor a gyôztes csata után a felépítendô templom helyét keresték, egy szarvas jelent meg nekik, agancsán égô gyertyákkal. Ezt a történetet Kálti Márk Képes krónikája is megemlíti, és innen ered a kegyhely középkori neve: Maria de Cervo, Szarvasról nevezett Boldogasszony. Az akkor felépült templom és kápolna a törökdúlás idején elpusztult. A kegyhely újraéledése egy váci asztalosmesternek köszönhetô, aki – miután családjával együtt megszabadult a súlyos betegségbôl – fogadalmát beváltva a Pozsonyhoz közeli Máriavölgy kegyszobrának képmását állíttatta fel a forrás közelében, majd amikor egyre több zarándok érkezett ide, megépült a templom is. Itt játszódik Németh László Alsóvárosi búcsú címû regénye, amely hitelesen mutatja be a hétkápolnai búcsú hangulatát, az offerálás és a fogadalmi tárgyak felajánlásának szokását. ➤ A márianosztrai kolostorban 1858-ban Wágner Paula fônöknô vezetése és Szent Vince rendbeli apácák felügyelete alatt kezdte meg mûködését a börtön. Elôbb csak nôket tartottak itt fogva, majd 1950-tôl férfi elítéltek kerültek ide. Politikai foglyok is raboskodtak Márianosztrán: 1956 után ide került többek között Göncz Árpád, Bibó István, Déry Tibor és Eörsi István is.

Várak, városok Az ember jelenlétének legrégibb nyomai az újkôkori telepek. A szkíták nyomai sok helyen fellelhetôk, de erôdített lakótelepük a térségben nem volt. A kelták sok emléke igazolja jelenlétüket a folyók mentén, de azoktól távolabb nem igen terjeszkedtek. Az I–IV. század között kvádok telepedtek le a római birodalom szomszédságában, utánuk longobárd telepesek jelenléte is kimutatható. A késôi népvándorlás és az Árpád-kor emlékei már biztosabb képet adnak. A nagymorva hatalom összeomlása után a X. században a magyarság azonnal betelepült erre a vidékre, ahol helyenként szláv lakosokkal találkozott, annak ellenére, hogy e terület már nem tartozott a morva birodalomhoz. Szobon öt, Zebegényben, Letkésen, Vámosmikolán, Tésán egy-egy X–XI. századi temetôt ismerünk. Az Árpád-kori sûrû településhálózaton belül várak is szép számmal épültek. Ennek emlékeit ôrzi Vác, Damásd, BernecebarátiTemplomhegy, Biber-vár, Királyrét-Várhegy, Salgó vára… A tatárjárást és a török hódoltságot követôen ezeknek már csak romjai maradtak. A vallás megerôsödésének bizonyítéka számtalan monumentális templom, egyházi intézmény. Ilyen szempontból is sok kincset rejt Vác, Nagymaros, Nagybörzsöny, Márianosztra vagy Kóspal-

192

www.vendegvaro.hu

VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK lag, ahol fennmaradtak a pálos rend kolostormaradványai. Zsigmond király idején, a XV. században nagy jelentôsége van a börzsönyi nemesfém- és vasércbányászatnak. Ma már leginkább csak turizmusáról ismert, de a XVIII. században, közel fél évszázadon át Hont vármegye székhelye volt Kemence. A trianoni határok megvonása után minden szempontból romlottak az itteni életkörülmények. A Ipoly-völgye ma már Pest megye peremvidéke, gazdasági szempontból hátrányos helyzetû terület. Ma elsôsorban a turisták keresik az itteni falvakat. A tájegység mûemlékekben leggazdagabb városa Vác. Köszönhetô ez elsôsorban a XVIII. század nagy hatalmú püspökeinek, akik egyedülállóan szép barokk várossá építették a Duna-parti települést. Vác vonzásában épült fel a XVIII. század végén Migazzi püspök verôcei kastélya is. A kisebb kastélyok, a XIX. századi nemesi kúriák inkább Vác környékén találhatók. Az 1848–49-es szabadságharc során is kiemelt helyzetbe került Vác. A magyar sereg a tavaszi hadjárat fényes gyôzelmét aratta itt a Gombás-patak hídjánál. A börzsönyi barangolások során érdemes átlépni Pest megye határát, hogy fejet hajthassunk egy korábbi hôsi emlékhelynél is, a drégelyi romoknál! A XIX. század közepén az ország elsô vasúti sínpályájának megépítése – Pest és Vác között – közel hozta a Börzsönyt is fôvároshoz. Ekkoriban épült a vácrátóti Vigyázó-kastély és parkja, a késôbbi botanikus kert. Fót kastélyegyüttesének építése a XVIII. században kezdôdött, s a XIX. század közepén fejezôdött be Magyarország legszebb romantikus, bazilikális elrendezésû temploma felépítésével egy idôben. A XIX. század végén, a XX. század elején – mintegy folytatva a reformkor vidéki kisnemesi életformáját – üdülôvillák épültek a Duna mentén. A II. világháború ezen a területen is nagy viszszaesést okozott. A közigazgatási átrendezés tovább gyengítette a tájegység gazdaságát. Utána a megyei igazgatási átrendezések nem sokat segítettek a régió gazdasági helyzetén. A szocialista iparosítás nagy lendülete sem tett igazán jót a környeMagyarország a hálón

Erdei hangulat

zetnek. A KISZ-védnökséggel épült Dunai Cement és Mészmû nagyon sok turistát elriasztott innen óriási mennyiségû porával. Az ipari átalakulás, a környezeti károk orvoslása mellett nagy megpróbáltatást jelentett Nagymaros környékén a vízlépcsôépítést ellenzôk és támogatók szakmai és politikai csatározása. Az itt élô emberek a fellendülést elsôsorban az önkormányzatiság erôsödésétôl, a természeti környezet, a turisztikai értékek hasznosításától, a határok átjárhatóságától várják.
ISMERETLEN
ÉRDEKESSÉGEK

➤ Velenceitükör-oltár a váci piarista templomban (☛ 197. o.) ➤ Lepényfa és kaukázusi szárnyasdió a fóti Károlyikastély parkjában (☛ 206. o.) ➤ A palóc építészeti szokásokat ôrzô házak Szokolyán (☛ 211. o.)

193

VÁC

VÁC
Irányítószám: 2600, a lakosok száma: 34 020

Magyarország egyik legszebb táján, a festôi szépségû Dunakanyarban, a folyó bal partján, Budapesttôl alig 35 km-re épült fel az ezeréves város. Az itteni mecénásoknak, a kultúrát, mûvészetet kedvelô püspököknek, és az értékeket megbecsülô egykori és mai polgároknak köszönhetô, hogy mûemlékek sokaságában gyönyörködhetünk. A szépen helyreállított házak, templomok, az egyházi és világi múzeumok különlegességei nehezen engedik el az érdeklôdôt, pedig itt a turistát hûs hullámival csábítja a Duna, gyönyörû panorámát ígérô magasságával a Naszály, titkos legendáival a Násznép-barlang…

A Duna-parti várost a 2-es fôúton, valamint vasúton: a Budapest–Szob–Stúrovo, és a Gödöllô– Vác, illetve Balassagyarmat–Vác vonalakon közelíthetjük meg. A Dunán a Szentendrei-sziget felôl komppal, Budapestrôl pedig menetrend szerinti hajójáratokkal is elérhetjük. A barokk város a Duna bal partján, a síkság és a hegyvidék találkozásánál terül el. Nyugatról a Duna határolja, észak felôl pedig a 652 m magas Naszály-hegy emelkedik a város fölé. Elônyös földrajzi helyzete, kedvezô természeti adottságai miatt szívesen telepedtek itt le az emberek. A város északi határában bronzkori földvárra leltek a régészek, a délre fekvô kavicsbányában pedig kelta és avar sírokra találtak. A honfoglaló magyarok is megkedvelték ezt a helyet. A váci püspökséget elsô királyunk alapította. Az elsô püspöki templomot
NASZÁLY

Váctól északra, mintegy 5-6 km távolságra emelkedik a festôi sziklabérc, a népszerû kirándulóhely, a Naszály. A hegy neve háromféle alakban fordul elô az írásos dokumentumokban: Nagy-szál, Naszál, Naszály. Valamikor az Alföld felôl érkezô vásározók, utazók elôször ezt a hosszan elnyúló bércet pillantották meg, innen az elnevezés: Nagy-szál-hegy. Ma már a rövidült, egyszerû Naszály név a használatos. A hegy és a vele egyezô nevû település elsô írásos említése 1075-bôl maradt fenn: I. Géza fejedelem Garamszentbenedeki apátságalapító oklevelében. Az itteni település a tatárjárás idején elpusztult.

fogadalmához híven I. Géza király fejezte be az 1074-ben lezajlott gyôztes mogyoródi csata után. A templom a mai Géza király téren állott a püspöki palotával, a kanonoki házakkal és a katonák szálláshelyével együtt. Ez volt a város magja, melyet erôdítéssel, sáncokkal vettek körül; tehát az akkori fogalmak szerint várat építettek. A városról az elsô írásos említés 1075-bôl származik: I. Géza király a garamszentbenedeki bencés apátság alapító levelében Vácot már városnak (civitas) nevezte. Uralkodásának rövid ideje alatt a város gyors fejlôdésnek indult. A király Vác iránti szeretetét bizonyítja, hogy azt kívánta: itt temessék el. A székesegyház belsô díszítését Szent László király fejezte be. Imre király pedig 1193-ban nemzeti zsinatot tartott ezen a helyen. A város fejlôdését jótékonyan befolyásolták az Árpádházi uralkodók és a püspökök jelenléte. A tatárok Vácot és környékét sem kímélték, 1241 márciusában, feketevasárnapon rohanták le a települést. Viszonylag hamar felépült romjaiból a város, és ezzel párhuzamosan megnövekedett alapterülete is. A vár alatti részen magyarok, a mai Március 15. tér környékén németek telepedtek le. A három várossejtet – a várat, a „magyar várost”, és a „német várost” –, melyeket egymástól és a külvilágtól külön falak, illetve sáncok választottak el, négy kapu – a Pesti, a Hatvani, a Bécsi és a Rév-kapu határolt. A város múltjában jelentôs esemény, hogy IV. Béla király három vármegye számára hirdetett itt gyûlést, és Zsigmond király is többször látogatott ide. A város virágkorát a reneszánsz idején, Báthori Miklós püspöksége alatt élte. A mûvészet- és tuwww.vendegvaro.hu

194

VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK dománykedvelô fôpap, aki rokoni kapcsolatban állt Mátyás királlyal, a királyi udvar építômestereivel újíttatta fel a székesegyházat, a püspöki palotát, és velük építtette meg a püspöki könyvtárat. A török hódoltság idején Vác súlyos harcok színtere volt. Sokszor cserélt gazdát, de jelentôsége nem csökkent, hiszen átkelési és kereskedelmi központ maradt. A törökök a templomokat mecsetekké és fürdôkké alakították át, a Dunán hidat vertek, és vízvezetéket építettek. A mai Vác történelmi belvárosa a XVIII. század elején, a német és a magyar város összeépítésével, a középkori városszerkezet megtartásával jött létre. A magyar és a német lakosság mellett görög kereskedôk, rácok és zsidók is letelepültek. A püspökök támogatásával több rend – ferences, piarista, irgalmas – érkezett a városba, és ezek is nagyszabású építkezésekbe kezdtek. Kollonics püspök a városból kitelepített reformátusok számára külön területet jelölt ki, s ezzel megvetette Kisvác alapjait. A Habsburg-uralkodók igyekeztek más vidékrôl származó püspököket kinevezni, hogy azok javadalmaik által lekötelezettjeik legyenek. De Althan Mihály Frigyes, Althan Mihály Károly, Eszterházy Károly és Migazzi Kristóf személyében olyan püspökök kerültek a város élére, akik patronálták a várost, jövedelmüket Vác egyházi és kulturális céljaira fordították. A két Althan népjóléti, közmûvelôdési és egyházi intézményeket létesített, díszes barokk épületeket és kápolnákat emelt, megépíttette az ország egyetlen, ma is látható barokk hídját a Gombás-patakon, és számos köztéri szobrot állított. Eszterházy Károly püspök városrendezési elképzeléseit, valamint az új székesegyház és püspöki palota építését Migazzi Kristóf püspök – egyben bécsi érsek – fejezte be. Szinte az egész város területére kiterjedô városrendezést hajtott végre; kutakat fúratott, utcákat köveztetett, parkosított. Ô építtette meg Vác és Kisvác határán az ország egyedülálló diadalkapuját, a Kôkaput, Mária Terézia 1764-es váci látogatásának tiszteletére. Chazár András kezdeményezésére 1802-ben a régi püspöki palota épületében megnyílt az ország elsô Siketnéma Intézete. Hosszú viták után 1846-ra megépült Pest és Vác között az elsô magyar vasútvonal. Az 1848–49-es szabadságharcból a város derekasan kivette részét, a tavaszi hadjárat döntô ütköHajókikötô

Magyarország a hálón

195

VÁC zete 1849. április 10-én a Gombás-patak hídjánál gyôzelemmel zárult. Az I. világháború idejére Vác már Pest megye legiparosodottabb városa volt. A város fejlôdése a két világháború között sem állt meg. A II. világháború után Vácott számos ipari üzem létesült. Az itteni intézményeknek, a püspöki központnak, a középiskoláknak köszönhetôen napjainkban Vác a Dunakanyar bal partjának szellemi és kereskedelmi központja, és egyik leglátogatottabb kirándulóhelye. A Március 15. tér épületegyüttese határolja a város fôterét, amely az észak-déli és a kelet-nyugati egykori fôközlekedési útvonalak keresztezésénél jött létre. Közel háromszögletû alakját 1761-ben kapta, amikor a Fehérek temploma helyén állt, nagyon rossz állapotú középkori Szent Mihálytemplomot lebontották. A XVIII. század folyamán itt épültek fel a legszebb barokk középületek és polgárházak. Az Irgalmas rendi kórház és kápolna (Március 15. tér 7–9.) két barokk épület összeépítésével jött létre. Az alacsonyabb, szemináriumnak, a magasabb kórháznak épült. A kórház része egy kápolna is, melyet a huszártorony jelöl. A Városháza (Március 15. tér 11.) épületének helyén, – egy 1680-ból származó térkép szerint –
A Fehérek temploma

török fürdô állt, de az 1718. évi telekkönyv már városházát jelöl ezen a telken. A mai épületet Althan Mihály Frigyes püspök kezdte építtetni 1735-ben, de csak Mária Terézia 1764-es látogatására készült el teljesen. A barokk épület homlokzatán Justiciának, az igazság istenasszonyának szobra látható, tôle jobbra és balra, egy-egy fekvô nôalak a magyar- és a Migazzi-címert tartja. A barokk stílusú Görög templom (Március 15. tér 19.) homlokzata sudár tornyával a Dunára néz. A templomot a városban letelepedett rác, szerb, zsidó kereskedôcsaládok építették 1793 és 1795 között. A templom ma kiállítóterem. (Nyitva: márc. 1-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl 18 óráig, tel.: 27/315-064.) A fehér ruhát viselô domonkos rendi szerzetesekrôl kapta nevét a Fehérek temploma, és itt található a volt domonkos rendház is (Március 15. tér 22., tel.: 27/311-275). A szerzetesek 1699-ben kezdték építeni templomukat, de a Rákóczi-szabadságharc miatt csak 1755-ben kezdhettek hozzá a belsô díszítéséhez. Az egyhajós barokk templom szerény külsejével harmonikusan illeszkedik a tér hangulatához, belsejének rokokó díszei azonban jóval gazdagabb képet mutatnak. A templom kriptájában találták meg a régészek az egyedülálló barokk kori temetkezési leletegyüttest. A középkori pincében berendezett Memento mori címû kiállítás (Március 15. tér 19.) a kriptaleleteket, a kriptatemetkezés kellékeit, szokásait mutatja be a restaurált viseletek, ékszerek, használati tárgyak segítségével. (Nyitva: K–V 10-tôl 18 óráig, tel.: 27/315-064.) A Kúria (Március 15. tér 20.) épülete az itt mûködô Kúria Szállóról kapta a nevét, amelyet már 1770-ben említenek. A középkori káptalanház helyén emelt épület barokk homlokzatát a XIX. század végén eklektikus stílusban átépítették. Két kis középkori házban kapott helyet egykor a Siketnémák Országos Intézete (Március 15. tér 6.). A tér látványát alapvetôen meghatározó hatalmas barokk épületet 1741-ben püspöki palota céljára építették. Késôbb az angolkisasszonyok zárdája lett, majd katonai objektumként használták. 1802-ben Chazár András itt alapította meg az ország elsô siketnémaintézetét.
www.vendegvaro.hu

196

VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK A Nagypréposti palota (Március 15. tér 4.) már az 1700-as évek elején kanonoki ház volt, majd a XVIII. században többször átalakították. Ebben a házban lakott a mindenkori nagyprépost, a püspök helyettese. A kôkeretes kapu felett kovácsoltvas erkély látható, a háromszögû oromzatot szobrok és vázák díszítik. A Nagypréposti palota földszintjén nyílt meg 1996-ban a Váci Egyházmegyei Gyûjtemény kiállítása. Itt mutatják be az egyházmegye területérôl származó egyházmûvészeti és iparmûvészeti remekmûveket. Köztük nevezetes portrék, a miseruha-gyûjtemény legszebbjei láthatók. (Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 27/315-124.) A váci múzeumi gyûjtemények jelentôs része a Tragor Ignác Múzeum (Múzeum utca 4., tel.: 27/315-064) kiállításain látható.
Az intézmény tíz saját épületben és hat bérelt helyiségben mûködik. A Váci Múzeum Egyesület több korábbi kezdeményezése után 1895ben alakult meg a múzeum, amelynek névadója az egyesület titkára, majd elnöke, dr. Tragor Ignác lett. A gyûjtemény eleinte fôleg adományok útján gyarapodott, elsôsorban régészeti tárgyakkal és a céhes anyaggal. 1919-ben jutott megfelelô épülethez, ahol 1931-ben megnyithatta új kiállítását. A II. világháborúban a gyûjteményt feldúlták, tárgyainak egy része eltûnt vagy megsemmisült. A helyreállított múzeum 1952 és 1990 között Vak Bottyán nevét viselte. A Tragor Ignác Múzeum kiállítóhelye a korábban már említett Görög templomon kívül a Középkori pince és a Hincz-gyûjtemény is.

A Szentháromság tér

A Középkori pince (Széchenyi u. 3.) a XV. századi dongaboltozatos pincében régészeti leletek, valamint a szôlészeti és borászati kultúra emlékei láthatók. (Nyitva: márc. 1-tôl okt. 1-ig K–V 10-tôl 18 óráig, tel.: 27/315-064.) A Hincz-gyûjtemény (Káptalan u. 16., tel.: 27/313-463) Hincz Gyula festômûvész (1904– 1986) mûveinek állandó tárlata, ahol a mûvész könyvillusztrációból jól ismert mûveit, s kevésbé ismert rajzait is láthatjuk. Ugyanitt a XIX. századi, Reiter-féle kocsigyárnak épült házban nyílt meg 1993-ban a Vác évszázadai címû állandó
Magyarország a hálón

kiállítás. (Nyitva: márc. 1-tôl október 31-ig K–V 10-tôl 18 óráig; nov. 1-tôl márc. 1-ig P–V 9-tôl 17 óráig, tel.: 27/315-064.) A Március 15. tértôl északi irányban Vác két jellegzetes építménye hívja fel magára a figyelmet: a börtön és a diadalív. A Kôkapu néven ismert késô barokk-klasszicizáló diadalívet (Köztársaság u. 69.) Migazzi püspök építtette – Canevale Franciaországban tanult bécsi udvari építész tervei szerint – Mária Terézia fogadására, az akkori „Püspök-Vác” határában. A börtön (Köztársaság u. 64–66.) épületét Migazzi püspök nemesifjak konviktusának építtette, és a királynô, Mária Terézia tiszteletére Theresianumnak nevezte. Itt mûködött 1808-tól a Ludovika Akadémia, majd 1855 óta börtön. Udvarán található a neogótikus stílusú kápolna. A börtön magas, fallal határolt, komor épülettömbjének ellentéte a tôle délkeletre, a Duna-part fölött emelkedô Tabán. A városrész meredek, zeg197

VÁC zugos utcácskái a Dunára nyílnak, a város felé pedig hangulatos terekbe torkollnak. A Duna-parti házak elôtt épült ki a Dunakanyar egyik legszebb sétánya. A kompkikötôtôl a város dél felé elnyúló ártéri, ligetes, Duna-parti területéig gondozott park létesült, játszóterekkel, szobrokkal, zenepavilonnal. A legforgalmasabb rész észak felôl a Liszt Ferenc sétány. Itt látható a középkori városfal legészakibb saroktornya, a lakóépületbe foglalt, hengeres testû, kúpos tetôvel fedett Hegyes-torony (Liszt Ferenc sétány 12.). Az Ady Endre sétány szépen ápolt park. A sétányról induló Fürdô utca a Szentháromság térbe torkollik. Itt található a strandfürdô (Szentháromság tér 1–3., tel.: 27/315-552). A barokk városképet gazdagítja a piarista templom és rendház (Szentháromság tér, tel.: 27/313-596) épületegyüttese. A Szent Anna tiszteletére szentelt templom alapjait 1725-ben rakták le és 1745-re készült el. Eredetileg hagymasisakos tornyot 1886-ban német reneszánsz ízlés szerint átalakították. A homlokzati erkély feletti falfülkében helyezték el a rendalapító, Kalazanci Szent József szobrát. A templom különlegessége a velenceitükör-oltár. A templom mellett épült rendház ma a piarista noviciátusnak és gimnáziumnak ad otthont. Eredetileg Berkes András nagyprépost házának felhasználásával épült. Ennek a háznak díszes kapuját az átépítéskor megtartották. A Szentháromság tér – az egykori halpiac – közepén áll az 1750–55-ben homokkôbôl készült, barokk stílusú Szentháromság-szobor. Innen rövid sétával érhetô el a város legmonumentálisabb épülete, a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt stílusú székesegyház (Konstantin tér, tel.: 27/317-010).
A váci püspökség megalapítása óta ez az ötödik püspöki templom. A katedrális tervezésére Eszterházy Károly püspök Pilgram osztrák építésznek adott megbízást. Az elkészült alapokra az ôt követô Migazzi püspök – a Canevale által megálmodott – francia klasszicizáló, késô barokk székesegyházat építtetett. A homlokzat szobrai Bechert József váci mester alkotásai. A fôoltárkép Szûz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatását, a kupolafreskó pedig a Szentháromság diadalát ábrázolja – mindkettô 198

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt székesegyház Maulbertsch-alkotás. A reneszánsz bábos szentélykorlátba az egykori székesegyház korlátjának darabjait is beépítették. A templom alatti altemplom temetkezési hely.

A római katolikus papi Szeminárium (Konstantin tér 1–3., tel.: 27/305-781) barokk épületét Migazzi püspök 1777–83 között Meissl József bécsi építész tervei szerint építtette. 1925–26 között Váczy Hübschl Kálmán tervei alapján oldalszárnyakkal és emelettel bôvítették. Az államosítástól 1995-ig a város gimnáziumának adott otthont. A Papsarok épületei (Konstantin tér 11., 13. és 15.) copfstílusban épültek, egyházi célokat szolgálnak. A Kispréposti palota (Konstantin tér 10.) 1782–84-ben épült copfstílusban. A barokk stílusú Püspöki palota (Migazzi tér 1. tel.: 27/315-124) 1768 és 75 között épült. A palota
www.vendegvaro.hu

VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK kertje védett, számos különleges növény otthona. A palotának a kert felôli oldalszárnya a Konstantin térre néz, fôbejárata a Migazzi térrôl nyílik. Belsô kialakítása jórészt megôrizte eredeti, barokk formáját. Az eklektikus stílus jegyeit mutatja a Püspöki Könyvtár épülete (Migazzi tér 2., tel.: 27/315-800). A gyûjteményt Peitler Antal püspök alapította a székeskáptalan, a papnevelô intézet és saját könyvtára egyesítésével 1878-ban. A középkori vár területére esik a Géza király tér. Itt állt az elsô székesegyház, melyet – fogadalmához híven – I. Géza király fejezett be, miután Salamont legyôzte. A vár és a városfal maradványainak feltárásán, illetve feldolgozásán folyamatosan dolgoznak a régészek. Az egykori vár tízszögû bástyájának maradványa a középiskola udvarán, a helyreállított ágyúterasz a templom mögött, a Duna-parti részen látható. Vác ma is fennálló legrégibb temploma a ferences barátoké volt. A barokk stílusú Ferences templom és rendház (Géza király tér 10.) 1721 és 1761 között épült a várfal köveinek felhasználásával. A Szent Kereszt tiszteletére szentelt templom fô ékessége a fából faragott, gazdag díszítésû, kora rokokó stílusú háromszintes fôoltár. A rendház egyik részében mûködik a Pest Megyei Levéltár. Vác belvárosát elhagyva következô célpont: a Hétkápolna, a Honvéd-emlékmû és a híres barokk kôhíd. A Budapest felôl érkezôt ezek a látványosságok fogadják a város kapujában. A Hétkápolna épületegyüttese 1815 óta búcsújáróhely (Derecske dûlô 2., tel.: 27/314-793), minden évben ezrek gyûlnek össze Szûz Mária tiszteletére. A kápolnát Althan Mihály Frigyes püspök építtette. A fôoltáron elhelyezett kegykép a máriavölgyi kegyszobor másolata. A Szûz Mária hét fájdalmát jelképezô hét kis kápolna a XX. században készült el. A szentély boltozatán – a korábban átfestett rétegek alól – a teljes felületet kitöltô barokk falfestés került elô 1996 nyarán. A kép a szentháromságot és az evangélisták attribútumait ábrázolja. A kápolna közelében található forrásnak gyógyító erôt tulajdonítanak. A romantikus stílusú Honvéd-emlékmû (Derecske-dûlô) volt hazánkban az elsô köztéri mûalkotás, mely az 1848–49-es forradalom és szabadA Kálvária-domb

Magyarország a hálón

199

VÁC, RÁD, PENC, CSÔVÁR ságharc tiszteletére készült 1868-ban. A mesterséges dombon álló vasgúla tetejét ágyúgolyó díszíti. A Gombás-patak hídja (Diadal tér) a váciak szerint az egyetlen ma is látható barokk híd hazánkban. Althan Mihály Károly püspök építtette 1753 és 1757 között; a szobrok Bechert József alkotásai. A közelben épült Földvári téri lakótelep neve emlékeztet arra a hôs honvédezredesre, aki 1849. április 10-én elfoglalta ezt a stratégiailag fontos helyet. A város nevezetességei közül figyelmet érdemel még az 1731-ben, barokk stílusban épült Vörösház (Dr. Csányi krt. 52), amely több mint két évszázadon át a püspökség mezôgazdasági épülete volt. Vác kertvárosi részében található a Kálvária (Argenti Döme tér) várszerû épülete. A remetelakból, a gyülekezôkápolnából és a kálváriából álló zarándokhely 1726 és 1738 között épült. A hazai kálváriaépítészet egyik elsô szép példája volt. A város bôvelkedik látnivalókban, sok a megtekintésre érdemes épület, építmény. Ilyen például: az evangélikus templom, a Dercsényi-ház, a Zenepavilon, a Duna-parti öntöttvas Feszl-rács. Vác híres a sportéletérôl is. Kitûnô programokat és kiváló lehetôséget találnak itt a vízi sportok kedvelôi. A stadion a város déli részén, a városi sportcsarnok, az északi területen a Szérûskert Oktatási Központban található. A vízisport-klubok a Duna-parton fogadják az evezôsöket.
NÁSZNÉP
A BARLANGBAN

RÁD
Irányítószám: 2613, a lakosok száma: 1490

Több monda maradt fenn, amely a Násznép-barlang elnevezését magyarázza. Az egyik szerint egy lakodalmas menet ide menekült, és itt tartották a lagzit, amikor megtudták: közeledik a török sereg. A másik történet azt állítja, hogy egy gazdag földesúr és szegény jobbágyleány esküvôjének színhelye volt a nagyméretû sziklaüreg. A névmagyarázat abból a ténybôl táplálkozik, hogy a korábbi régészeti kutatások alkalmával számos edényt, edénytöredéket találtak a barlangban. A rendkívül sok edénytöredékbôl arra következtetett a nép, hogy itt valami nagy lakomának kellett lennie. A Násznép-barlang a Naszály kedvelt túracélpontja, de a víznyelô barlang csak engedéllyel látogatható (DunaIpoly Nemzeti Park Igazgatósága, tel.: 1/391-4610)

A Vácot Acsával összekötô közúton érhetjük el a Cserhát délnyugati lábánál fekvô települést. A falu határában lévô Magas-hegyen avar kori sírokat találtak, a Kishegyen pedig X–XI. századi temetôt tártak fel. Az itteni ásatások leletanyaga a penci tájmúzeumban látható. Egykori földesura, Corvin János a birtokot – Mátyás király természetes fiaként – adományként kapta. Corvin Jánost Ráskay Balázs követte, majd a Csuda család vált ki az itteni földesurak sorából azzal, hogy 1595-ben áttért a református hitre. Ez a változás új arculatot adott a településnek, mivel a jobbágyok kötelesek voltak földesuruk hitét követni. A falu a XVIII. század elsô felében a Vay család birtoka lett. Vay Ádám kuruc generális visszatért a katolikus hitre, ezzel ismét változott a falu élete. A XVIII. század második felében már a Muslayak a földbirtokosok, és az általuk emelt egyházi és világi épületek határozzák meg még ma is a faluképet. Vác felôl érkezve a falu elején, kis magaslaton áll a Kisboldogasszony (Mária születése) tiszteletére szentelt római katolikus templom (Rákóczi u. 4., tel.: 27/364-027). Az egyhajós, homlokzati tornyos templomot 1767–1777-ben barokk stílusban építtette Muslay Gábor. A szószék XVIII. századi, copfstílusú. Az alapító emlékét dombormû és sírfelirat – Dunaiszky Lôrinc alkotása 1827-bôl – ôrzi a hajó bal oldalán. A templommal szemben áll a három épületbôl U alakot formáló Muslay-kastély (Rákóczi u. 1.) A XVIII. század második felében épült barokk kastélyban ma lakásokat, irodákat találunk. A templom szomszédságában van az 1820 körül, klasszicista stílusban épült Muslay-Toperczer-kúria (Rákóczi u. 2.). A téglalap alaprajzú épület földszintjén kapott helyet az óvoda. A Kishegy nyúlványán 1911-ben épült az evangélikus templom (Kishegy, tel.: 27/311-452). A falu Penc felôli végén XIX. század közepérôl való magtár, s vele szemben a Muslay-tisztilak (Rákóczi u. 33.) látható. Az 1820 körül épült klasszicista stílusú tornácos épületben lakásokat alakítottak ki.
www.vendegvaro.hu

200

VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK

PENC
Irányítószám: 2614, a lakosok száma: 1310

Vác felôl az Acsára vezetô közúton érhetô el a település. Környékén végzett ásatások ôskori, avar és honfoglalás kori leleteket tártak fel. Egykor Nógrád vármegyéhez tartozott, 1946-ban csatolták – Ráddal és Kosddal együtt Pest megyéhez. A falu fôutcáján több érdekességet is találunk. A volt Kálmánházy-kúria (Rákóczi u. 8.) L alakú, földszintes, klasszicista épületét 1810 körül emelték. Udvarán toszkán oszlopos tornácot láthatunk. A barokk stílusú Pencz-kúria (Rákóczi u. 25.) valószínûleg középkori alapokra épült a XVIII. század elsô felében. Ez a falu legrégibb épülete. Ma itt mûködik a Cserhát Táj- és Falumúzeum. A gyûjtemény gazdag régészeti lelettel, értékes kôtárral és sokoldalú néprajzi tárgyi anyaggal rendelkezik.
Az itteni híres szôlészetet, borászatot a hordók, prések képviselik, a legrégebbi prés 1824-ben készült. A szövés-fonás teljes eszközanyaga és mintegy 150 csôvári hímzés is megtalálható a gyûjteményben. Állandó kiállítása – A Cserehát történeti emlékei – Penc, Rád, Kosd, Csôvár régészeti, néprajzi, történelmi dokumentumait tárja a látogató elé. Kôtárában csôvári gótikus és reneszánsz faragványok és penci barokk emlékek láthatók. Nyitva: márc. 16-tól okt. 31-ig K–V 10-tôl 16 óráig, nov. 1-tôl márc. 15-ig P, Szo., V 10-tôl 12 óráig, ill. 15-tôl 17 óráig; tel.: 27/364-050

Az Urunk színeváltozása tiszteletére felszentelt római katolikus templom (Evva Lajos u., tel.: 27/364-027) 1769-ben épült a falu szélén álló dombtetôre, 1870-ben új tornyot építettek hozzá, s ekkor átalakították a belsô elrendezést is. Az evangélikus templom (Petôfi u., tel.: 27/340-055) klasszicista, késôbarokk stílusban épült 1830-ban. Az egyhajós, középtornyos, síkmennyezetes templomban Raffaello Krisztus a Tábor-hegyen címû képének 1868-ban készült másolata díszíti a fôoltárt.

CSÔVÁR
Irányítószám: 2615, a lakosok száma: 700

Figyelemre méltó a XIX. században épült romantikus stílusú volt Evva-kastély (Rákóczi u. 29., tel.: 27/364-086). A lépcsôzetes oromfalú épületben kapott helyet az általános iskola.
PETÔFI PENCEN A faluban kialakult Petôfi-kultusz a költô többszöri látogatásán alapul. A kutatások szerint 1835-ben, 38-ban és 43-ban is ellátogatott Pencre anyai nagynénjéhez Hrúz Évához, és aszódi iskolatársához, Csörföly Lajoshoz, a Podmaniczky család penci tiszttartójának fiához.

A Penc és Acsa között fekvô, hegyektôl koszorúzott település megközelíthetô közúton. Az itteni várat egy 1319-bôl származó oklevél említi elôször Castrum Nostrum Cheewar néven. A XV. századból ismert várúr és a falu birtokosa Csövi Miklós volt, aki rablólovagként garázdálkodott a környéken. A török idôben rommá vált a kis erôdítmény, és elnéptelenedett a falu is. A XVIII. században szlovák telepesekkel indult újra itt az élet, az ô leszármazottaik a Cuvar nevet adták a településnek. A ma önálló községnek hosszú ideig közös közigazgatása volt a szomszédos Acsával. Az itteni nevezetességek közül érdemes felkeresni az egykori vár romjait. A meredek hegy tetején állt a nyújtott négyzet alakú, szabálytalan alaprajzú, belsôtornyos épület. A XIV. századi, gótikus stílusú várból még azonosítható a ciszterna, illetve két saroktorony falmaradványa. Az eddig elôkerült faragott részletek a penci múzeumban találhatók. A várhegyrôl nagyszerû kilátás nyílik a környékre. A falu temetôjében, dombtetôn, a középkori templom helyén áll az 1826-ban klasszicista stílusban épült evangélikus templom (Madách u. 1/A, tel.: 27/340-055). Évente ismétlôdô esemény, az október elsô vasárnapján tartott búcsú. A helyi rendezvények közül kiemelkednek a szlovák nyelvû népdalkör estjei. A hegyek kiváló kirándulási lehetôséget biztosítanak, de horgászni is lehet a közelben, a Csôvár és Acsa közötti Sinkár-tónál.
201

Magyarország a hálón

VÁCDUKA, VÁCRÁTÓT, SZÔDLIGET, SZÔD

VÁCDUKA
Irányítószám: 2167, a lakosok száma: 850

Vác felôl Gödöllô irányába indulva a legközelebbi település ez a falu. A honfoglalás elôtti idôkben a mai Nógrád és Pest megye területén kialakult bolgárszláv hercegség nevét idézi Vácduka is. Egy 1295-ben kelt oklevélben a Rátót nemzetség birtokaként szerepel. A késôbbiekben osztozott a környékbeli falvak sorsában: törökdúlás, elnéptelenedés, újratelepítés. A fôutca éles törésénél található a XVIII. században épült, majd késôbb átalakított LatinovitsBottlik-kúria (Rákóczi u. 28.). A barokk és klaszszicista elemeket tartalmazó földszintes, U alakú épületet késôbb bôvítették. Egy ideig gyermekotthonként mûködött, majd magántulajdonba került. A Vác felôli faluszélen épült 1738-ban, középtornyos formában, barokk stílusban a római katolikus templom (Rákóczi u. tel.: 27/364-027). A csehsüveg-boltozatú belsôben Szent Annát ábA vácrátóti arborétumban

rázoló XVIII. századi fôoltárkép látható. A templomkertben 1803-ból származó kereszt áll, festett kôkorpusszal. A falu központjában lévô Serényi-kúria (Tanács tér 3., tel.: 27/566-610) klasszicista stílusban épült a XIX. század elsô felében.

VÁCRÁTÓT
Irányítószám: 2163, a lakosok száma: 1560

Vácról a Gödöllô felé vezetô közúton, vagy vasúton, a Budapest–Vácrátót–Vác vonalon érhetô el a település. A helytörténeti kutatások szerint a Rátoth nevû falut a itáliai Olivér és Ratold lovagok alapították Kálmán király alatt. Neve 1219-ben már oklevelekben szerepel. A falu legnagyobb birtokosa a gróf Vigyázó család lett. A család egyik tagja, Vigyázó Sándor telepítette az országszerte híres arborétumot, eredetileg az 1852-ben épített kastély angolkertjét). A kastély és a park 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia tulajdona lett. Itt lelt otthonra az MTA Botanikai Kutató Intézete.

202

www.vendegvaro.hu

VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK A Vigyázó-kastély (Alkotmány u. 2–4.) 1830ban épült romantikus stílusban, majd 1930-ban jelentôsen átalakították. A kastély parkja, a romantikus stílusú, 28 hektáros arborétum természetvédelmi terület. A vácrátóti homokpuszta eredeti miliôjétôl, klímájától idegenek az itt meghonosított növények.
A botanikus kert az ország legnagyobb élônövény-gyûjteménye, 15 000-nél is több fajt, fajtát, változatot ôriznek itt. Kialakításában meghatározó szerepe volt a természetért és szép kertekért rajongó Vigyázó Sándornak, aki Jámbor Vilmossal terveztette meg a park felújítását. A munka 1782-ben kezdôdött és 30–35 évig tartott. Az 1930-as években 300 fajta dáliát szaporítottak és neveltek itt. A telepített fenyves helyén alma- és körtefákból álló gyümölcsöst létesítettek. A Magyar Tudományos Akadémia által megörökölt arborétum újabb átalakítása 1950-ben kezdôdött, melyet a közönség számára 1961-ben nyitottak meg. Az eligazító táblák és a helyszínen vásárolható ismertetôk jó tájékozódást nyújtanak. Érdemes megtekinteni a tiszafákat, a juharfélék, s a ritka fenyôfélék gyûjteményét. Az Észak-Amerikában honos mocsári ciprus itt látható példányának légzôgyökerei fejlôdtek ki legszebben Európában. A Kelet-Ázsiában szent faként ültetett kétlaki páfrányfenyôt is megtalálhatjuk a kertben. Az üvegházakban láthatunk termô kávécserjét, kakaófát, virágzó trópusi orchideákat. Az arborétumban sziklakertet is építettek. Nyitva: naponta 8-tól 16 óráig, az üvegház ápr. 1-tôl okt. 31-ig K–V 8-tól 16 óráig, tel.: 28/369-398

SZÔDLIGET
Irányítószám: 2133, a lakosok száma: 3080

Vác felôl a 2-es fôúton, vagy vasúton, a Budapest–Szob–Stúrovo vasútvonalon is gyorsan megközelíthetô. A korábban Szôdhöz tartozó Csörögdûlô, Csörögpuszta, Szôdrákospuszta néven ismert terület 1950-ben alakult Szôdliget néven önálló településsé. A XX. század elejétôl kezdtek parcellázni a határában. Házakat és nyaralókat építettek. A munkavállalókat pedig, akik itt telepedtek le, vonzotta a XIX. század vége óta itt mûködô téglagyár. Az újabb keletû, szabályos úthálózatú település lakó- és üdülô funkciókat lát el. A település turistaközpontja – a Rákos-patak torkolata tájékán – a Duna-parton épült. A fehértörzsû, öreg nyárfákkal tarkított erdôs, ligetes területen sokféle szolgáltatást nyújtó szabadidôközpont, jachtkikötô épült.

SZÔD
Irányítószám: 2134, a lakosok száma: 3450

A kastélypark mellett található – a Szentháromság tiszteletére szentelt – római katolikus templom (Petôfi tér 1., tel.: 27/360-132). Az 1743–45-ben épült egyhajós, nyújtott szentélyû, barokk templom fôhomlokzati fülkéiben késôbb készült szobrok láthatók: a homlokzat elé ugró tornyon Pièta, az oldalakon Szent Rókus és Szent Flórián. A szobrokat a templom melletti Szentháromság-szoborral együtt Herbestreit József pesti szobrász készítette 1780-ban. A templom szentélyét 1936– 1938 között keresztházzal bôvítették.
Magyarország a hálón

Szôdliget felôl a 2-es fôúton közelíthetô meg. A Budapest–Szob–Stúrovo vasútvonalon Szôdligettel közös vasútállomása van. Egy 1255-bôl származó oklevélen bukkan fel elôször a Sceuden név, mint a Gyula-Zsombor nemzetség faluja. Ez azonban nehezen azonosítható a mai Szôddel. Hitelesebb az 1317-es keltezésû Zeud településnév. A tatárjárás idején a Pest felôl kitörni akaró Ugrin érsek a szôdi mocsárba veszett. A falu a késôbbi korokban a környék többi településének sorsában osztozott: a törökdúlás után Grassalkovich-, majd Sina-birtok. 1849 áprilisában a Váci csata elôtt Szôdön állítja csatarendbe katonáit Damjanich tábornok. A falu központjában van – a Mária Magdolna tiszteletére szentelt – római katolikus templom (Dózsa György u. 189., tel.: 27/388-134). Grassalkovich Antal emeltette 1744-ben. Az egyhajós, barokk templom tornya a homlokzat elé épült. A háromszakaszos hajót csehsüveg-boltozat, a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyét fiókos boltozat
203

SZÔD, GÖD, DUNAKESZI, FÓT fedi. Az oszlopos fôoltár, a szószék és a festett faszobrok a XVIII. században készültek. A templommal szemben van az emeletes, copfstílusú plébánia, amely 1771–1781 között épült. A részben boltozatos belsôben XVIII. századi festmények (Migazzi bíboros, Mária Terézia, II. József) láthatók.

GÖD
Irányítószám: 2131, a lakosok száma: 15 400

Szôdliget felôl a 2-es fôúton, vagy vonattal a Budapest–Szob–Stúrovo vonalon közelíthetô meg. A Vác és Dunakeszi közötti táj 1255 óta ôrzi a Göd nevet. A település területén 3000–4000 éves leletek kerültek elô, a Várdombon avar- és honfoglalás kori emlékeket találtak. A szakemberek a kiterjedt Árpád-kori lakóhely nyomát is feltárták. Az egykori földvárat ma országzászló és kopjafa jelöli. A falu a török hódoltság végén pusztult el. Az új település a Budapestet Váccal összekötô út és az akkor Csomád felé vezetô út keresztezôdése környékén épült. Itt volt a Grassalkovich-, majd a Nemeskéri–Kiss-birtok központja is. A Nemeskéri–Kiss-kúria (Nemeskéri–Kiss Miklós u. 33.) 1820 körül épült klasszicista stílusban. Az épületben késôbb lakásokat, irodákat, irattárat, illetve konyhát és éttermet rendeztek be. A XIX. század végén és a XX. század elején fôleg nyaralókat építettek a területén. Arany János, Bernáth Aurél és Latabár Kálmán is szívesen pihent itt. A XIX. és XX. század fordulóján egy ideig Szôdhöz tartozott a település. A városi rangot 1991-ben kapta meg. A gödi major istállójának lakója volt 1876–1880 között Kincsem, a leghíresebb magyar versenyló. A két világháború között a gödi Duna-parton, az ún. Fészekben alakult meg a Munkás Testedzô Egyesület. Ez a hely lett az illegális kommunista szervezkedés egyik központja is. Természetvédelmi terület a gödi láprét, a Gödfelsôi kékperjés láprét, és a Gödi-sziget. Vonzerejét elsôsorban az egész évben nyitva tartó termálfürdô (tel.: 27/532-045), és a nyáron mûködô három dunai strand jelenti.
204

A gödi horgásztó

DUNAKESZI
Irányítószám: 2120, a lakosok száma: 26 110

A település a 2-es számú fôúton, vagy vonattal a Budapest–Szob–Stúrovo vonalon érhetô el. Dunakeszihez tartozik – a vele egybeépült, valamikor önálló falu – Alag. A két településrész közül Alag a régebbi, ezt bizonyítja a XIII. századi román stílusú körtemplom maradványa is. Dunakeszi életében, gazdasági fellendülésében jelentôs változást hozott az elsô magyarországi vasút megépítése. Kezdetben itt volt az egyetlen köztes megállója a Pest és Vác közti vonalon, ahol fûtôanyaghoz és vízhez jutottak a mozdonyok. Alag nevezetessége az itteni versenyló-tréningtelep. A magyar lovasegylet elsô elnöke, gróf Széchenyi István gondolatát megvalósító utódok 1890-ben angol mintára, a kor színvonalát megelôzô technikákkal, a kontinens legmodernebb edzôközpontját építették ki. Az alapítás a mártír miniszterelnök fia, gróf Batthyány Elemér nevéhez fûzôdik.
www.vendegvaro.hu

VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK A Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt lovásztelepi kis római katolikus templom (Alag) 1906ban épült. Három grófi család, a Cziráky, az Almássy és a Pejacsevich 200 000 koronás alapítvánnyal teremtették meg a templomépítés anyagi fedezetét. Az alagi Szent Imre-templom (Kápolna utca 6., tel.: 27/540-395) az 1930-as években épült. Fábián Gáspár mûépítész a XII. század stílusában, neoromán külsôvel ókeresztény bazilikabelsôt tervezett. A gyártelepi Jézus Szíve-templom Pázmándi István építész és Csetényi Antal iparmûvész tervei szerint 1944-ben épült. A fôoltárkép Károly Gyula festômûvész alkotása. Az 1938–39-ben épült evangélikus templom (Verseny u. 2., tel.: 27/341-159) tervezôje Szabó János volt. A város képének meghatározó eleme a Szent Mihály tiszteletére szentelt, kéttornyú római katolikus templom (Szent István u. 35., tel.: 27/342-794), amely 1944-ben épült Oszvaldik Gyula tervei alapján. Az egyhajós templom bal oldalán található az 1756-ban, Grassalkovich Antal által építtetett barokk kápolna. Ovális alakú hajóját kupolaboltozat fedi, falát toszkán pilaszterek tagolják, a karzat mellvédje ívesen elôre ugrik.
A Szent Mihály-templom

A Duna-parton a horányi révátkelônél látható a Traianus császár korabeli római híd és a Valentinianus császár idejébôl származó római ôrtorony maradványa. A város északi szélén bekötôút vezet a komphoz, mely a Váci-Duna-ágon át a Szentendrei-szigetre, Horányba közlekedik. Dunakeszin kemping, több panzió mûködik, a Duna-parton evezôs kikötôhelyek vannak. Sok horgász keresi fel a közeli bányatavakat is.

FÓT
Irányítószám: 2151, a lakosok száma: 13 320

A Dunakeszi közelében fekvô nagyközség jól megközelíthetô közúton, vagy vonattal, a Budapest– Vácrátót–Vác vonalon. A település nevét elôször egy 1353-ban keletkezett oklevélben olvashatjuk, melyben Domokos mester amiatt tiltakozik, hogy az ôsei által birtokolt Fótot a király, Nagy Lajos másnak adományozza. A török hódoltságot követô idôszakban néhány évig lakatlan volt a falu, majd folyamatosan visszavándoroltak az emberek. A lakosok számának növelését a földesúri Bohus család a XVIII. században fôleg evangélikus szlovákok telepítésével szorgalmazta. A Károlyi család tulajdonába több birtokoscsere után került a vidék. A XIX. század elejétôl egészen 1945-ig a birtokukban maradt. A település egykori birtokosa, Károlyi István Ybl Miklóst bízta meg Fót központjának átalakításával. Ekkor készült el az ország egyik legszebb romantikus épületegyüttese, és ennek részeként 1855-ben a római katolikus plébánia, a zárdaépület, illetve az iskola. Fót legnevezetesebb épülete az Ybl Miklós által tervezett, 1825–55 között épült romantikus stílusú római katolikus templom (Vörösmarty M. u. 2., tel.: 27/358-083).
A megbízó, Károlyi István a korábbi templom átépítésével családja temetkezési helyét kívánta létrehozni. A Szeplôtelen fogantatás tiszteletére szentelt bazilikális templom a hatalmas altemplommal teljesen újonnan épült, mivel a régebbi

Magyarország a hálón

205

FÓT, KOSD
hitért és a mûvészetekért egyaránt nagy áldozatokat hozó grófot. Az altemplomban a nyomott tér merevségét a finom pillérfôk és a növényi ornamentika oldja. Az oltár márvány berakása Bianchini alkotása; az oltár felett a feltámadó Krisztus carrarai márványból készült szobra Pietro Tenerani mûve, ô készítette a kriptateret leválasztó díszrács elôtti szobrokat is (Feltámadás angyala, Károlyi Erzsébet grófnô életnagyságú szobra). A díszes vasrács mögötti kriptatér nyitott oldalfülkéiben nyugszanak a Károlyiak, István gróf és családtagjai.

Az Ybl Miklós által tervezett templom templom részleges megtartása nem bizonyult volna eléggé nagyvonalúnak. Külsô és belsô terén román, arab, mór elemekbôl ötvözôdô motívumkincs figyelhetô meg. A fôoltáron Carl Blaas oltárképét, a Szeplôtelen fogantatást láthatjuk. A szobrok Hans Gasser alkotásai. A fôoltárral szinte egybeolvadnak a Jézus életét ábrázoló freskók az apszis íves falán. A mellékoltárokon Szent Franciska és Szent György képei szintén Carl Blaas mûvei. Gazdag szobrászati díszítésével kiemelkedô munka az 1850-ben Rómából hozatott szószék. A jobb oldali torony alatt lévô kápolnában van Szent Lucentius vértanú ereklyéje. A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak; személyesen ismerték egymást Károlyi István gróffal, s a pápa ezzel a ereklyével jutalmazta a 206

A hatalmas park elején álló, barokk eredetû, klaszszicista, majd Ybl Miklós által romantikus stílusban átalakított Károlyi-kastély (Vörösmarty M. tér 2., tel.: 27/358-022) a XIX. század elején még a gróf Galánthai Fekete család tulajdona volt. Az épületet eredetileg – valószínûleg – Pollach Mihály tervezte. A XVIII. századi, földszintes épület fokozatos bôvítésével kapta mai nagyvonalú, romantikus elemekkel ötvözött klasszicista homlokzatát. Az 1840-es években Ybl Miklós tervei alapján épült ki emeletes formára. A belsôben leginkább csak az ebédlô és a könyvtárterem ôrizte meg eredeti szépségét. Az íves kôlépcsô és kôburkolat valószínûleg egy XIX. század végi igényes felújítás eredménye. Itt mûködik 1957 óta a Károlyi István Gyermekközpont, ismertebb nevén a Fóti Gyermekváros. A kastélypark számtalan növényritkaság élôhelye. Kialakítása a gyûjteményes kertek elterjedése elôtti állapotot tükrözi. Még a XIX. század elején telepíthették a kastély két oldalán álló hatalmas lepényfát és a kaukázusi szárnyasdiót, a fehérnyárakat, vadgesztenyéket és a platánokat. A református templom (Károlyi I. u. 1., tel: 27/358-121) középkori alapok felhasználásával épült, jelenlegi alakját 1850 körül kapta. A fóti mûemlékek sorában érdemes megnézni a temetôben a szabadon álló kör alakú kálváriát. Feltehetôleg a XVIII. században épült barokk stílusban, majd 1860 körül romantikus stílusban átépítették. A kápolnát ravatalozónak használják. A község fölött, a Somlyó-hegy oldalában van a Fáy-présház. A konyhaszárnnyal bôvített, egywww.vendegvaro.hu

VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK adottságai révén értékes növénytakaró, változatos fauna alakult itt ki. A sziklagyepek, löszpusztai növénytársulások mellett különösen értékes lepkefaunája. Minden évben visszatérô programsorozat a Fóti ôsz, kiemelkedô rendezvénye szeptember közepén a Fáy-présháznál megtartott Fóti Szüret.

KOSD
Irányítószám: 2612, a lakosok száma: 2120

A Károlyi-kastély

kor zsúptetejû épület ma hangulatos vendéglô. Sok jeles mûvészt fogadott itt Fáy András író, vagy ahogyan a reformkorban Szemere Pál nevezte: „a haza mindenese”. Itt írta és szavalta el Vörösmarty Mihály a Fóti dal címû költeményét 1842-ben a szellemi élet kiválóságaiból álló baráti társaságának. Innen nem messze van a már többször átalakított – barátság házaként ismert – Vörösmartykunyhó, amelyet 1837-ben épített a költô. A Somlyó-hegy jelentôs része természetvédelmi terület. Különleges klímája, változó geológiai
FÓT
FOLTJA

A Bécsi Képes Krónikában is megörökített 1074. március 14-én történt csatához kapcsolódik a község nevének magyarázata. Salamon király ellen Vácról Cinkota felé erre vonultak csapataikkal Géza és László hercegek, amikor állítólag útközben – valahol a mai Fót vidékén – László foltot tetetett elszakadt nadrágjára. Ha a legenda nem is támasztható alá történeti forrásokkal, azért a község nevének ma is elfogadott magyarázata szerint a folt szó részt, darabot, embercsapatot jelent, melybôl a Fót név származtatható.

Váctól 5 km-re északkeletre érhetô el a Naszály déli nyúlványánál, egy kis zárt völgyben fekvô település. Területe az ôskortól lakott hely. Ezt bizonyítják az itt folytatott ásatások. Az ôskori leleteken kívül kelta, római, szarmata és Árpád-kori emlékek is elôkerültek ezen a területen. A XII. század végétôl királyi birtok volt a falu, a XV. század elejétôl püspöki birtokként tartották számon. A falu megsínylette a tatárdúlást és a török hódoltság korában is sokat szenvedett. A XV. századi, gótikus eredetû római katolikus templom (Béke tér, tel.: 27/314-626) épületét 1765-ben építették át barokk stílusban, ezt követôen szentelte fel Migazzi püspök Szent Erzsébet tiszteletére. Fôhomlokzata a XIX. században, klasszicista stílusban készült. Berendezése – a tabernákulum, a szószék, a Szentháromság-szobor és a sekrestyeszekrény – a XVIII. század második felébôl származik. Az 1980-ban befejezett régészeti kutatás és helyreállítás óta számos középkori részlet is látható. A feltárt régi alapokon épült újjá a sekrestye, modern formában. A templomkertben 1796 óta gazdag díszítésû, copfstílusú kálvária-szoborcsoport áll. A református templom (Ady E. u. 1., tel.: 27/324-564) 1784–86-ban épült copfstílusban, homlokzat elôtti tornyát viszont csak 1810-ben emelték. Szószéke a XIX. század elsô felébôl származik. Érdemes felkeresni a református temetôt, ahol szépen faragott gombosfák találhatók, amelyek az elhunyt nemére, korára is utalnak.
207

Magyarország a hálón

VERÔCE, KISMAROS

VERÔCE
Irányítószám: 2621, a lakosok száma: 2780

Vácról a Szob felé vezetô 12-es úton, vagy vasúton, a Budapest–Szob–Stúrovo vonalon közlekedô vonatokkal, illetve – mint minden Duna-parti település – vízijármûvekkel is megközelíthetô Verôce. Már a rómaiak is laktak ezen a helyen, ezt bizonyítják a feltárt leletek is. Elsô okleveles említése 1324-bôl való. A települést németek alapították. Jelentôségére utal XVI. századi mezôvárosi rangja. Fontos ütközetek zajlottak ezen a helyen: Pálffy Miklós és Miksa fôherceg 1597-ben kétszer gyôzte le a török hadakat. Az itteni gazdasága a XV. században élte virágkorát. A XIX. század végén bekövetkezett szôlôpusztulás azonban jelentôs változást hozott. Ebben az idôben, majd a XX. század elején egyre több nyaralóvendég jött ide. A településen megindult a kulturális pezsgés, mivel sok mûvész választotta pihenôhelyéül. Közülük a nevezetesebbek: Ady Endre, Móricz Zsigmond, Kodály Zoltán, Kosztolányi Dezsô, Karinthy Frigyes. Fellendült a zöldség-, gyümölcstermesztés, a baromfitenyésztés. Jelentôs helyi piac jött létre és új munkaalkalmak teremtôdtek. Az 1925-ben épült cserépüzemben dolgozott néhány évig Gorka Géza, a híressé vált keramikusmûvész. A falu 1965-ig a Nógrádverôce nevet viselte, jelezve, hogy korábban Nógrád megyéhez tartozott, késôbb egyesítették Kismarossal, s együtt szerepeltek Verôcemaros néven. A település elôtt, másfél kilométernyire a Dunamezô-dûlôben láthatók a római ôrtorony (burgus) feltárt és konzervált alapfalai. Valentinianus császár a IV. században emeltette, de a IV. század fordulóján el is pusztult. A védelmi rendszer egy nagyobb és két kisebb ôrtoronyból állt, amelyet fallal kötöttek össze. Az ôrtorony feltehetôleg a Szentendrei-szigetre vezetô pontonhidat védte. A településen ma is láthatunk még néhány kedves, népi lakóházat, és több eklektikus villa, valamint a XIX. és XX. század fordulóján készült fatornác gazdagítja az utcaképet. Érdemes megnézni a Sturm Ferenc megrendelésére, Ybl Miklós tervei szerint 1889-ben, eklektikus stílusban épült Strum-nyaraló épületét. (Árpád u. 58.).
208

Harangok a település bejáratánál

A Szent András tiszteletére szentelt római katolikus templom (Lugosi u. 4., tel.: 27/350-897) 1736–1743 között épült, barokk stílusban. Az egyhajós, homlokzati tornyos templom építésekor felhasználták a középkori templom köveit is. Az építtetô Althan Károly váci püspök volt. A templombelsô hajóját kétboltszakaszos csehsüveg-boltozat, az emelt szentélyt keskenyebb kupolaboltozat fedi. A gazdag faragású fôoltárt és mellékoltárokat barokk szobrok díszítik a XVIII. század második felébôl (Szent András, Szent Rafael, Szent Vendel, Szent Anna, Szent Joachim). A Mária-oltár képe a czestochowai kegykép másolata, állítólag a XVIII. századból való. A keresztelôkút és az orgona a XIX. század elején készült. A református templom (Rákóczi u. 43., tel.: 27/350-482) 1785-ben épült copfstílusban. A gazdagon tagozott, szintén copfstílusú homlokzat elôtti torony 1802-ben épült. A síkmennyezetes belsôben két karzatot emeltek: fa mellvéddel, arany rozettás díszítéssel. A település központjában kiágazó Magyarkúti út közelében található a Gorka Géza Emlékmúzeum (Szamos utca 22.).
www.vendegvaro.hu

VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK
Gorka Géza (1894–1971) a XX. század egyik legjelesebb keramikusa, feleségével együtt 1923-ban telepedett le Verôcén és haláláig itt élt. Egykori otthona és mûhelye a mai múzeum. A kiállításon a névadó munkái mellett leányának, Líviának és unokájának, Focht Gézának mûveit is megtekinthetjük. Gorka Géza mûvészete a kerámiakészítés tradicionális örökségét és a népmûvészeti hagyományokat túllépve, az archaikus formaképzéshez is visszanyúlik. Gorka neve az általa kifejlesztett repesztett (kraklé) zománccal forrott össze, amellyel nagyszerû kerámiáit vonta be. A múzeumban emellett habán kerámiák és Gorka szülôhelye, Losonc környékérôl származó kis népmûvészeti gyûjtemény is megtekinthetô. Az emeleten a mester akaratának megfelelôen minden évben más keramikusmûvész bemutatóját rendezik meg. Nyitva: márc. 15-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl 16 óráig, nov. 1-tôl márc. 14-ig P, Szo, V 10-tôl 16 óráig, tel.: 27/ 350-017

KISMAROS
Irányítószám: 2623, a lakosok száma: 1520

A temetô különlegességei a reformátusok gazdag faragású gombosfái, és itt nyugszik Gorka Géza keramikusmûvész is, akinek impozáns síremléket állítottak. Kismaros felé, az országúttól északra nyíló völgyben található a Migazzi-kastély (Migazzi u. 1., tel.: 27/350-116). Migazzi Kristóf váci püspök a váci székesegyházat is tervezô Isodore Canevale tervei alapján építtette 1766–1774 között a barokk kastélyt. Késôbbi tulajdonosa, Nádasdy Ferenc némileg átalakíttatta. A kastélyhoz egykor vadaspark is tartozott. Az épületben kapott helyet a Római Katolikus Egyház Szeretetotthona. A faluból Magyarkút felé elágazó út mellett román stílusú, a XIII. században épült templom romjai láthatók. A Magyarkútra vezetô úton továbbhaladva érhetjük el Katalinpusztát, az itteni réten tartják majálisukat a verôceiek május elején. Ôsszel – október elsô hétvégéjén – rendezik meg a Verôcei Szüret rendezvényeit. Verôce jó kiindulópont Nógrád várához, Szokolya felé, és a Naszály 652 m-es csúcsához, melynek meredek oldalú, karszt fennsíkján található a Násznép-barlang és a Sárkány-kút.
Magyarország a hálón

Verôcérôl a Szob felé vezetô 12-es úton, vagy vasúton, a Budapest–Szob–Stúrovo vonalon közlekedô vonatokkal, illetve vízijármûvekkel is megközelíthetô a település. Kismarost Verôcétôl a mindössze néhány száz méteres, beépítetlen Duna-part választja el. A Gimpli-patak torkolatánál mûködô révátkelô felôl – alig több mint ötperces hajóúttal – Kisorosziba, a Szentendrei-szigetre juthatunk. A XVIII. század óta ismert település. Területe korábban a visegrádi koronauradalom része volt. A történeti Hont vármegye déli területéhez tartozott. Lakóit Württembergbôl telepítették ide. Fô foglalkozásuk az erdôgazdálkodás volt. Az itt lakó svábok híresek voltak kiváló boraikról. A szôlôtermesztésnek Kismaroson is az 1880-as évek filoxérajárványa vetett véget. A XIX. század végétôl a lakosság a környéken megnyitott kôbányákban talált munkalehetôséget. A község fôutcáján több, a XIX. századból való jellegzetes ház látható még. Érdekes a domboldalra felfutó pincesor (Dózsa Gy. u.), a mára átalakított présházakkal. Itt található az 1827-ben,
Innen indul a kisvonat Királyrét felé

209

KISMAROS, SZOKOLYA, NAGYMAROS

Börzsönyi látkép

klasszicista stílusban épült, Szûz Mária bemutatása tiszteletére felszentelt római katolikus templom (Dózsa Gy. u. 5., tel.: 27/350-165). Az egyszerû tömeghez egyenes záródású szentély és homlokzati torony kapcsolódik. A belsô síkmennyezetes, az orgonakarzatot íves nyílások választják le a hajótól. Az egykor iskolának készült épületben mûködik a Falumúzeum (Kossuth Lajos u. 23.). Különösen érdekes a helyi sváb lakosság életét bemutató gazdag fénykép- és dokumentációs anyag. A múzeumban kétszer 60 perces hangfelvételen régi sváb egyházi és világi énekek, szokások hallgathatók meg. (Nyitva: Szo 9-tôl 16 óráig, V 9-tôl 15 óráig; vagy elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 27/350-096.) A Morgó-patak völgyében, a nyaralóházakkal beépült Börzsönyligettôl nem messze áll a sajátos külsejû, 1790 táján épült nagymorgói Erdészház. Szép kirándulásra indulhatunk kisvasúttal a Börzsönybe, Királyrétig. Onnan – a turistajelzéseket követve – barangolhatjuk be a Börzsöny gyönyörû hegyvidékét.
210

SZOKOLYA
Irányítószám: 2624, a lakosok száma: 1720

Kismarosról a Börzsöny felé fordulva érhetô el Szokolya. A Börzsönyligeten átvezetô közút a Kismarosról Királyrétre tartó erdei vasúttal együtt halad a Morgó-patak völgyében. A terület ôsidôk óta lakott. Ennek bizonysága a község határában lévô két földvár, a Pap-hegy
SZOKOLYA
SZÜLÖTTEI

Mányoki Ádám (1673–1757) apja Mányoki János, szokolyai református lelkipásztor volt. Mányoki Ádám bejárta Európát, annak számos királyi udvarát. II. Rákóczi Ferenc fejedelmet is szolgálta udvari festôként. A XVIII. század egyik legjelentôsebb magyar arcképfestôje. Viski János (1891–1987) is Szokolyáról származott. Elsôsorban állatképeirôl híres festô. Sikereit hazáján kívül, Dél-Amerikában, Spanyolországban és Párizsban aratta. Viski János hagyatékát özvegye a falunak adományozta.

www.vendegvaro.hu

VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK gerince, illetve a Királyrét feletti Várhegy. A község Árpád-kori alapítású, lakosait Hont vezér telepítette ide. A török hódoltság peremvidékén lévô falu évszázadokon át a lévai várhoz tartozott. Határába, Királyrétre Zsigmond és Albert királyaink bányamûvelô szászokat telepítettek. A vasércbányászat és -feldolgozás évszázadokon át folyt, fénykorát 1778–1792 között élte. A falu lakossága mezôgazdaságból, érc- és, kôbányászatból, erdôgazdálkodásból élt. A településre érkezve messzirôl feltûnik az egyhajós református templom (Mányoki Ádám út 7., tel.: 27/375-042) erôteljes tömegû tornya. A templom tornya részben gótikus, XV. századi eredetû. Teteje klasszicista, az 1858-as átalakításakor kapta vörösesbarna hagymasisakját, és ekkor épült hajója is az addig többször javított gótikus helyén. Igényes helyreállítása 1991–1993 között történt. A feltárások nyomán a templom körül az egykori csontház (ossarium) alapfala és a középkori körítôfal nyomvonala látható A község nevezetes szülöttének, Mányoki Ádám festômûvésznek a község szobrot is állított. A Mányoki–Viski Emlékszoba (Fô u. 56.) kiállításán pedig a híres portréfestô és az ugyancsak szokolyai illetôségû – elsôsorban állatképeket festô – Viski János munkásságát mutatják be. (Nyitva: elôzetes bejelentkezéssel, tel.: 27/375-015.) A falu határában két sípálya is van. Nevezetes verseny az évente szervezett Gyepsí Világkupa minden év július második hétvégéjén. eredetét. Elsô írásos emléke, egy 1257-ben kelt oklevél Morus néven említi. Róbert Károly 1324ben Budával azonos jogokkal, és az egész országra kiterjedô vámmentességgel ruházta fel. A történeti Hont vármegyéhez tartozott, amelynek helységnévtárában már 1526 elôtt városként szerepelt. A török hódoltság idején ez a település is elsorvadt, lakosaira az 1709-es pestisjárvány is súlyos csapást mért, ekkor szinte elnéptelenedett. Máig tartó gyarapodását, fejlôdését az 1715 és 1735 között betelepített német telepesek indították el. Gazdálkodásának érdekes színfoltja volt a Róbert Károly idejében parkszerûen telepített szelídgesztenyés, amelynek nyomai a zártkerti terület sétaútjai mentén még fellelhetôk. Az 1324-ben kapott városi szabadalmakat és kiváltságokat késôbb több király is megerôsítette: Nagy Lajos 1345-ben, Zsigmond 1388-ban, Mátyás 1464-ben, II. Ulászló 1492-ben majd a
A nagymarosi római katolikus templom

NAGYMAROS
Irányítószám: 2626, a lakosok száma: 4390

Nagymaros Kismaros után a következô település a 12-es út mentén Szob felé haladva, a Duna túloldalával, pontosabban Visegráddal komp köti öszsze. Vasúton a Budapest–Szob–Stúrovo vonal vonataival juthatunk el ide. A meredek Szent Mihály-hegy és a sziklás Ördög-hegy keleti lejtôjén fekvô település a Dunakanyar egyik legvonzóbb pontja. A falu fôtere alatt talált római kori leletek (lakóház alapja, tûzhely) igazolják a település korai
Magyarország a hálón

211

NAGYMAROS, ZEBEGÉNY mohácsi vész után 1528-ban I. Ferdinánd, 1571ben Miksa, 1609-ben II. Mátyás, 1686-ban I. Lipót. Ehhez a folyamathoz illeszkedik, hogy 1996ban újra városi címet kapott Nagymaros. A Magyar és a Rákóczi utcában, valamint a Kossuth téren több klasszicista és eklektikus lakóház áll. Közvetlenül a vasút mellett magasodik Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus templom (Szent Imre tér 2., tel.: 27/354-221).
Az eredetileg 1509-ben emelt gótikus épület tornya és egyéb díszítô részletei csak a XVI. század elsô évtizedében készültek. A török pusztítás után sokáig romos maradt, s csak 1771–72-ben boltozták újra a hajót, és akkor épült meg a toronysisak. A XX. század elején történt felújítása során az összes középkori tagozatot újrafaragták. A támpillérekkel erôsített középkori tornyot a második emeKompátkelés lettôl nyolcszögû, gótikus ablakok díszítik és rézsisakkal fedték be. A hajóhoz alacsonyabb – a nyolcszög három oldalával záródó – támpilléres sekrestye csatlakozik. A hajó jobb oldalán gótikus sekrestye, bal oldalán befalazott – 1504-bôl származó – gótikus, gyámköves kapukeret van. A torony bejárati szintjét csillagboltozat fedi. A kétszakaszos, csehsüveg-boltozatos hajóhoz félköríves diadalívvel kapcsolódik a szentély, amely félköríves apszissal záródik. A XVIII. századi berendezések többsége (fôoltár, padok) a makkosmáriai templomból került ide.

A Szent Imre térrôl rövid sétával közelíthetô meg az 1779-ben épült huszártornyos, barokk stílusú kálváriakápolna. A feljáró mentén lévô stációkon a passiójeleneteket ábrázoló réz dombormûvek 1994-ben készültek. A Vác felé vezetô út mentén áll az 1770 körül épült, barokk stílusú Szent Rókus-kápolna íves oromzatú, fa huszártornyos épülete.

212

www.vendegvaro.hu

VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK Kittenberger Kálmán, a híres Afrika-kutató lakóháza a róla elnevezett utca 20. száma alatt tekinthetô meg. A nagymarosi remetebarlangokat a XI. században vájták, a csatlakozó kôépületek is középkoriak, a XIV–XV. századból valók. A barlangokat a török korban hagyták el lakói. Számos turistaút indul Nagymarosról közeli és távolabbi túracélpontok felé. A Hegyestetô 482 m magas csúcsáról, a Julianus-kilátóból nyílik a legszebb kilátás a Dunakanyarra. Északról a Magas-Börzsöny zárja le a látóhatárt, dél felé a Pilis vonulatai adják a kép keretét, melyhez nyugatról a Garamkövesd környéki hegyláncok csatlakoznak. Keleti irányban a Naszályig, sôt szép idôben a Mátráig is el lehet látni. A település Vác felôli végén, a Sólyom-szigeten gyönyörû fekvésû kemping és jachtkikötô található. Minden évben, június hónap második hétvégéjén rendezik meg Nagymaroson a SAN-TEAM Kupa Dunai Kajaktúrát.

A Szônyi Múzeum

ZEBEGÉNY
Irányítószám: 2627, a lakosok száma: 1210

Szônyi István festômûvész (1894–1960) egykori lakóházában található az 1967-ben megnyílt Szônyi István Emlékmúzeum (Bartóky u. 7.).
A XX. század magyar impresszionista-posztimpresszionista festészet kiemelkedô alakja házassága révén került Zebegénybe, ahol élete végéig alkotott. Mûvészete itt teljesedett ki, festészetét a varázslatos szépségû táj, a faluban élô emberek és családjának tagjai ihlették. Olyan remekmûveket, mint a Reggel, Kerti pad, A fázó kislány, Vízparton, A falu ôsszel és a Behavazott falu. A rendszeres idôszaki kiállításokon a 4483 darab raktáron ôrzött alkotásból grafikai válogatások láthatók. Az épülethez tartozó, meredeken emelkedô telek felsô részén mûködik a Képzômûvészeti Szabadiskola. Nyitva: márc. 17-tôl okt. 31-ig K–V 9-tôl 17 óráig; nov. 1-tôl márc. 16-ig Sze., Cs 10-tôl 16 óráig, tel.: 27/370-104

A 12-es út áthalad a településen, és elérhetô vonattal is, a Budapest–Szob–Stúrovo vonalon. A Duna túlpartjával a közeli, szobi komp köti össze. A község fölötti Kálvária-dombon rézkori veremlakások, tûzhelymaradványok és cserépedénymaradványok kerültek elô. A település – Zebeguen – elsô okleveles említés 1295-bôl maradt fenn. A helytörténeti kutatások szerint a település jóval késôbb alakult ki. A falu elsô lakói szláv erdômunkások voltak, majd 1735 körül németeket telepítettek be Mainz vidékérôl. A németeknek köszönhetô az itt kialakult híres szôlôkultúra, amely a XIX. század végi filoxérajárvány pusztításáig meghatározó volt a falu életében. Zebegény a XIX. század végétôl a fôvárosiak kedvelt kiránduló- és üdülôhelyévé vált, amelyet a felépült villák, üdülôk látványosan bizonyítanak. A község híres lakója volt Szônyi István festômûvész, aki az 1920-as évek végétôl itt élt és alkotott haláláig.
Magyarország a hálón

A emlékmúzeum kertjében álló Szônyi-portrészobor Hédervári Lilla szobrászmûvész alkotása. A település fôterén 2001-ben avatták fel Szônyi István festômûvész mellszobrát, Nagy Attila szobrászmûvész remekét.
213

ZEBEGÉNY, SZOB A falu nevezetes mûemléke a XX. századi templomépítészet egyedülálló alkotása a római katolikus templom (Petôfi tér, tel.: 27/373-124).
A Havas Boldogasszony tiszteletére felszentelt, a szecessziós stílusú templom Györgyi Dénes, Jánszky Béla és Kós Károly tervei alapján épült 1910-ben. A XX. század elejének fiatal építészei által képviselt magyaros formavilág nemcsak az épület kialakításában, de belsô festésében és dekorációjában is megmutatkozik. Freskói Nagy Konstantin látomását ábrázolják a Szent Kereszt diadaláról és felmagasztalásáról. Freskóit Körösfôi Krisch Aladár (1863–1920) festômûvész, az Iparmûvészeti Fôiskola tanárának tervei alapján tanítványai készítették, Leszkovszky György festômûvész, tanársegéd segítségével. A templom hosszfala melletti Árpád-házi Szent Erzsébet-szobor Maróti Géza alkotása, egy pályázatra készült. Valamikor a Maróti-villa kertjét díszítette, de az államosításkor kidobták, és a zebegényiek mentették át ide.

Hajózástörténeti Gyûjtemény

Szép kilátás nyílik a Dunakanyarra a falu feletti kálváriadombról. Itt áll az 1853-ban Fischer Józsefné által építtetett barokk oromzatos, homlokzati tornyos, klasszicista stílusú kálváriakápolna. Az oltárképet Bélaváry Alice festette. A kápolna tornyában lévô „Nemzeti Emlékezés” harangját 2001. június 4-én szentelték fel. A harang minden nap fél ötkor megkondul, emlékeztetve a trianoni békediktátumra. A kápolnához a temetôtôl kilencstációs, kôbôl épített keresztút vezet, a többi stációkat a kápolna külsô falán helyezték el. A Kálváriadomb tetején áll a Maróti Géza szobrász-építész által tervezett Országzászló és Hôsök emléke címû emlékmûegyüttes. Felirata Maróti verse: „Imádj Istent Élj hazádért – Viseld amit a Sors rádmért”. Az emlékmû 1935–38 között épült hazafias közadakozásból, de építése a háború közeledtével félbemaradt. Az Országzászló köré 1964-ben kilátó épült, jelképrendszerében csorbult az emlékmû, ám csodálatos kilátás nyílik innen a Dunára, és a környezô hegyekre. A Kálváriadomb lábánál található Sziklaszentély eredetileg remetebarlang volt. A díszes, címeres homlokzatot a kovácsoltvas kapuval Hendrich Antal terve alapján 1938-ban építették a barlang
214

elé. A hagyomány szerint egy remete lakott a barlangban, ô faragta a Szûz Mária megkoronázását ábrázoló dombormûvet a barlang falára. Halála után a remetét a barlang közelébe temették, majd egy nagyobb helyiséget építettek a barlanghoz, így alakították ki a templomot. Erre az épületre egy kis fatornyot emeltek, az 1770-es évek végén már álló templom szentélye volt ez a rész. Ebbôl az úgynevezett Öregtemplomból mára csak a harangja maradt meg, mely a plébániatemplomba került. A Hajózástörténeti Gyûjtemény (Szônyi I. u. 9.) az alapító, Farkas Vince lakóházában látható. Az egykori hajóskapitány gazdag életútjának emlékei, távoli népek népmûvészeti és használati tárgyai, hajózási mérômûszerek, makettek, preparált állatok láthatók a múzeumban.
Nyitva: ápr. 1-tôl okt. 31-ig 9-tôl 18 óráig, tel.: 27/373-305

A település déli végén található az 1846–50 között épült, klasszicista stílusú hétnyílású, 74,7 m hoszszú vasúti viadukt. A 11,7x7,5 méteres dongaboltozatok falait terméskôbôl, íveit téglából építették. A völgyhíd országút felôli része az eredeti, az új, hozzáépített rész pedig az elôzôvel azonos méretû és kialakítású boltíves vasbeton híd.
www.vendegvaro.hu

VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK A település Duna felé nézô oldalán több, színesre festett, faszerkezetes népi lakóház áll. Ezek az ún. napraforgó-házak (Táncsics u.) a felvidéki szlovák és sváb paraszti építkezés hagyományait ôrzik. Az 1930-as években ideköltözött gróf Károlyi Lászlóné vásárolta meg és újíttatta fel az elöregedett házsort. Itt mûködött az általa alapított Zebegényi Virágegylet, amelyen keresztül segítette a szegény sorsú zebegényi gyermekeket. A falu nevezetes épülete a Maróti-villa (Táncsics u. 18.). A nyaralót és a mellette lévô mûtermet 1913-ban építette Maróti Géza szobrászmûvész.

SZOB
Irányítószám: 2628, a lakosok száma: 2750

A város a 12-es út mentén fekszik, a Budapest– Szob–Stúrovo vonal vonatai itt kelnek át a határon. A Duna és Ipoly szögletében, az Ipoly torkolatánál fekvô település ôsidôk óta lakott. Az ásatások során az ôskor minden szakaszából kerültek elô leletek. Az elsô írásos feljegyzés 1280-ból maradt fenn, a korabeli oklevél Terra Sob néven említi. Valószínû, hogy a régi település a maitól kissé távolabb feküdt. A Zebegény és Márianosztra közötti mai közút építésénél román stílusú templom alapját, körülötte sírokat és földkunyhók nyomait tárták fel. Valószínûleg a törökdúlás során pusztult el az ôsi falu, és a megmaradt lakosság áttelepült a Duna partjára, a település mai helyére. Szob a történeti Hont vármegyéhez tartozott. A település nevezetes mûemléke a Luczenbacher-kastély (Árpád u. 11., tel.: 27/370-121) egyes részei még a XVIII. századból valók (a konyhaszárny és a tantermek). A fôépület Alpár Ignác tervei alapján készült a XX. század elsô évtizedében, neobarokk stílusban. Az épületet az I. világháború után szerzetesek kapták meg, majd az 1950-es évektôl gyermekotthon volt, az 1990-es évek elején pedig visszakerült a lazarista szerzetesrendhez. Ma itt mûködik a rend Szent László Gimnáziuma. Az Árpád utcán továbbhaladva érkezünk a Szent László utca sarkán álló Nepomuki Szent János-szoborhoz, a barokk alkotás a XVIII. században készült. Innen már jól látszik a Szent László
Magyarország a hálón

Ipoly-part

tiszteletére szentelt római katolikus templom (Szent László u. 1., tel.: 27/370-076), amely 1775–1778 között épült barokk stílusban. A fôoltár klasszicista faépítményének szobrait és a tabernákulumot Dunaiszky Lôrinc készítette. A szószék a templom építésének idejébôl való rokokó alkotás. A katolikus temetôben található neogót stílusú Luczenbacher-kápolna és kripta, amelyet feltehetôleg Feszl Frigyes tervezett. Jelenleg ravatalozónak használják.
JELES
ELÔDÖK

Szob nevezetes szülötte Szobi Mihály, aki Werbôczy Istvánt örökbe fogadta és hozzásegítette ahhoz, hogy a hatvani országgyûlésen 1505-ben nádorrá válasszák. Szobon született 1796-ban Luczenbacher János, aki 1840-tôl a Magyar Tudományos Akadémia éremgyûjteményének, majd 1846-tól a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának ôre volt. Jeles régészeti munkája III. Béla király és felesége sírjának feltárása Székesfehérvárott. Itt élt 1883–85 között Kodály Zoltán is, akinek édesapja, Kodály Frigyes a vasútállomás fônöke volt. A zeneszerzô, népzenekutató innen indult Galántára, népzenei mûveinek ihletô forrásához.

215

SZOB, MÁRIANOSZTRA, KÓSPALLAG A Római Birodalom emlékét ôrzik az egykori római ôrtorony maradványai, amiket az Ipoly torkolatánál a töltésbe építettek be. Az 1930-as évektôl kezdve végzett rendszeres régészeti kutatás és gyûjtômunka eredményeként 1960-ban nyílt meg a Börzsöny Múzeum (Szent László u. 14.)
A Börzsöny-hegység múltját ôrzô gyûjteményben több mint 24 ezer tárgyat ôriznek. Leginkább számottevô a régészeti, a néprajzi és a természettudományi anyag. A régészeti részében az újkôkortól a török idôkig követhetô nyomon Szob és a környezô falvak története. A néprajzi rész áttekintést nyújt az utóbbi két évszázad paraszti kultúrájáról, az Ipoly menti falvak népviseletérôl. Az alagsorban elhelyezett természettudományi kiállítás a Börzsöny gazdag növény- és állatvilágát mutatja be. Nyitva: márc. 15-tôl okt. 31-ig K–V 10-tôl 18 óráig, nov. 1-tôl márc. 14-ig P–V 10-tôl 16 óráig, tel.: 27/372-037

MÁRIANOSZTRA
Irányítószám: 2629, a lakosok száma: 870 A kegykép a chestochowai Madonna másolata ródó szentély falait gótikus támpillérek tartják. A rendház rusztikus vakolatú, kétemeletes tömbje keretezi az elôudvart. A templombelsô érdekessége, hogy – középkori pálos elôírás szerint – a hajó azonos hosszúságú a szentéllyel. A mellékkápolnák felett található a szerzetesek számára épült karzat. A gótikus szentélyt betölti az 1724–26 között készült impozáns fôoltár. A hármas tagolású, kétszintes építményt golyvázott párkányok, oszlopok és szobrok díszítik. Mindezt a márványozás, az aranyozás és a homorú kialakítás teszi plasztikussá. A fôoltár ékessége: a chestochowai Madonna-kép 1711-ben készült másolata. Az oltár mögött Remete Szent Pál ereklyéje tekinthetô meg. A fôoltárt az 1980-as évek elején, a mellékoltárokat tíz évvel késôbb restaurálták. Bal oldalon Remete Szent Pál, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, jobb oldalon Jézus öt sebe, Boldog Özséb (újabb alkotás, korábban Szent
www.vendegvaro.hu

A 12-es útról leágazó, Szobot Kóspallaggal összekötô úton érhetô a település. Elsô okleveles említése 1262-bôl származik, Nostre névvel – mai szlovák neve, a Nostra is erre utal vissza. A magyar alapítású pálos rend történetének egyik kiemelkedô eseménye volt az itteni rendházépítés. Itt nevelkedett I. Lajos király lánya, Hedvig. Környékén sokáig királyi vadaskert volt. A falu a történeti Hont vármegyéhez tartozott. A domboldalon álló egykori pálos rendház és templom (Nagy Lajos tér 1., 27/370-315) barokk épületegyüttese uralja a faluképet.
Az egykori rendházból és a templomból csak a gótikus szentély maradt fenn. A török uralom után a templomot 1717 és 38 között építették újjá, a rendház felújítása az 1780-as években fejezôdött be. A kéttornyú templom a magyar érett barokk egyik legszebb példája. A nyolcszög öt oldalával zá216

VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK
András), Nepomuki Szent János oltára található. Igen gazdag faragású a szószék és a mozgalmas orgonaszekrény. A rendház elôtti emeletes plébánia szintén a XVIII. században épült késô barokk stílusban. Az eredeti pálos kolostor XV. századi, gótikus falain az 1780-as évekre épült fel a barokk rendház (Nagy Lajos király tér 1., tel.: 27/370-344). A pálos rendet II. József 1785-ben feloszlatta. A kolostor épülete a vallásalap tulajdonába került; katonai raktár, majd kórház lett. A Napóleon ellen harcoló nemesi felkelés idejében, 1809-ben tábori kórházként mûködött. A kolostor történetében az 1858-as év jelentôs fordulatot hozott – azóta fegyintézet. Kezdetben nôi börtön volt, 1948-ban átalakították szigorított dologházzá, majd 1950-ben érkezett az elsô férfi fogolycsoport, s a nôi börtön megszûnt.

KÓSPALLAG
Irányítószám: 2625, a lakosok száma: 780

A település életét meghatározó pálos kolostort Nagy Lajos király építtette. Tiszteletére készült 2001-ben a Nagy Lajos-szobor (Pálosok tere). A község keleti oldalán, enyhe magaslaton épült 1772–1777-ben a barokk kálvária. Ma már csak kilenc stáció van meg. A több szoborból álló kálváriacsoport alatt sírkápolna, feljebb a dombtetôn zömök tornyú, nyolcszög alakú kápolna van. A barokk keretezésû ajtó felett gazdag kiképzésû dombormû, az oltáron Pièta-szobor látható. Márianosztra szülötte Szilvásy Miklós birkózó olimpiai bajnok. Tiszteletére emléktáblát helyeztek el az általános iskola (Rákóczi u. 13.) falán, készítôje Szabó Imre szobrászmûvész. A falu határában érdemes megtekinteni a ma már nem mûködô kôbányát, mely bemutatja a Börzsöny kôzeteit és a kôbányászat módszereit. A márianosztrai búcsúkra ezrével érkeznek a zarándokok. Ez a Duna bal parti térségének a legismertebb búcsújáró helye.
NOSZTRAI
DIÁKOK

Márianosztráról 6 kilométer hosszú, kanyargós, hegyi úton érhetô el a Börzsöny nyúlványai közt megbúvó település. Története a XVIII. században kezdôdik, addig puszta volt. 1756-ban szlovákok települtek meg, szôlôt, dohányt termeltek. A férfiak többsége erdei munkás volt. A falu közepén szabadon áll a Szûz Mária neve tiszteletére szentelt, 1805-ben, késô barokk stílusban épült római katolikus templom. A templom boltozott belsejében barokk formavilág uralkodik. Fôoltárképe Mária mennybemenetelét ábrázolja. XIX. század eleji, földszintes épület a plébánia is. A falu déli részén álló kôkereszt 1807–1809bôl származik, itt volt a napóleoni háború sebesültjeit ápoló márianosztrai kolostor hadikórházának temetôje. A Vác felé vezetô út mentén található az egykori Biber-vár romja. Az erôdített lakótorony a XIII. század közepén épült, a XIV. század elején elpusztult. A helyben faragott kövekbôl álló romokat 1984-ben tárták fel. Vele szemben vannak
A kisinóci turistaház

A rendház egy ideig a pálos rend fôiskolájaként is mûködött. Nevezetessé vált tanulói: Verseghy Ferenc költô, irodalmár, esztéta, zeneszerzô, (1757–1822), Ányos Pál költô (1756–1784), Virág Benedek költô (1754– 1830), Táncz Menyhért iskola-drámaíró (1743– 1800), Billisch Márton hitszónok (1736– 1807).

Magyarország a hálón

217

KÓSPALLAG, IPOLYDAMÁSD, LETKÉS, IPOLYTÖLGYES, NAGYBÖRZSÖNY

Horgászok és kirándulók paradicsoma

a középkori pálos kolostor romjai, ez volt a márianosztrai anyakolostor gazdasági fíliája. A falu határában lévô Törökmezô széles fennsíkja a törökök egykori táborhelyérôl kapta nevét. Kedvelt kirándulóhely, érdemes itt megállnunk. A közeli Fehér-hegy kilátójából gyönyörködhetünk a csodálatos dunakanyari tájban. Kirándulási célpont lehet még a környéken lévô kóspallagi horgásztó, vagy a Nagyírtáspuszta. Jelzett túraútvonal vezet fel innen a Nagy-Hideg-hegyre, és csóványosi kilátóhoz.

IPOLYDAMÁSD
Irányítószám: 2631, a lakosok száma: 390

Az Ipoly völgyében a Parassapusztáig vezetô közúton Szob után az elsô falu Ipolydamásd. A falu nevét elôször 1138-ban Damas alakban említette meg oklevél. Az akkori, középkori tele218

pülés nem a mai helyén, hanem mintegy másfél kilométerrel távolabb feküdt, az Öregdamásdipatak mentén. A Zuvár-hegy déli lejtôje alatt késôbb épült várát, a Damas várat az oklevelek 1361-ben említik elôször. A falu a XVIII. század végén és a XIX. század elején települt át mai helyére, az Ipoly partjára. A történeti Hont vármegyéhez tartozott. Az 1800-as években már itt épült fel a Garay-, és a Malomvölgyi-kúria. A római katolikus templomot 1861-ben szentelték fel Rózsafüzér királynéja tiszteletére. A mellette álló, 1785-ben készült kôkereszt Ódamásdról került ide. A XIII. századi damásdi vár maradványa 1696-ban a török támadások során pusztult el. Az öregtorony falmaradványa, a pincelejáró és a dongaboltozat nyoma a kápolna alatt még látható. A falu határában az elhagyott kôbányáknál megfigyelhetô a környék kôzetére jellemzô rétegvulkáni szerkezet. Kedvelt kiránduló- és horgászhely az Ipoly partja. A környezô erdôket szívesen keresik fel a vadászok is.
www.vendegvaro.hu

VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK

LETKÉS
Irányítószám: 2632, a lakosok száma: 1110

IPOLYTÖLGYES
Irányítószám: 2633, a lakosok száma: 410

Ipolydamásdról a Parassapuszta felé vezetô úton érjük el a Börzsöny lábánál fekvô falut. Az Ipolyon átívelô híd 1994-tôl közúti kishatárforgalmi határátkelôhely, a szlovákiai Szalkát köti össze Letkéssel. A település bôvelkedik régészeti lelôhelyekben. A falu közepén Árpád-kori temetôt tártak fel, több ôskori, rézkori, bronzkori és kelta cserépmaradványt is találtak Letkés közelében. A községgel kapcsolatos legrégibb írásos emlék 1261-bôl maradt fenn, a falu nevét Lethkes alakban jegyezték le. Lakosai ekkor zömmel hajósok és fuvarosok voltak. A település közepén álló – Krisztus mennybemenetele tiszteletére szentelt – klasszicista stílusú római katolikus templom (Rákóczi u. 37., tel.: 27/376-027) 1811-ben épült. Az oltár melletti barokk Madonna-szobor 1700 körül készült. A templom kertjében található barokk stílusú Immaculata-szobor 1707-bôl való. A település határában, Gallapusztán érdekes, a XIX. század második felébôl származó kútház látható – vízemelô kossal.
Tavaszi hérics

Letkés felôl az Ipoly völgyében, a Parassapusztáig vezetô közúton érhetô el a község. Az Ipolytölgyesen végzett ásatások tanúsága szerint a település története a VIII–IX. századig vezethetô vissza. A lelôhelyek az Ipoly partján, az ártérbôl kiemelkedô dombokon találhatók. A település nevét elsô alkalommal 1225-ben említették az oklevelek. A török hódoltság alatt is végig lakott falu mai nevét 1908 óta viseli. Az 1990-es évektôl itt mûködik az Isteni Szeretet Lányai Kongregáció által vezetett Szent Erzsébet Egészségügyi Gyermekotthon. Ahogy a szomszédos falvak, Ipolytölgyes is a történeti Hont vármegyéhez tartozott. A Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus templom (Kossuth u. 38/a., tel.: 27/376-073) 1794-ben épült barokk stílusban. Eredeti szentélye részben a középkori torony fölé esik. Az egyszerû belsôt csehsüveg-boltozat fedi. A copfstílusú fôoltár a XVIII. században készült. A templomkertben áll a XVIII. századi, barokk stílusú Nepomuki Szent János-szobor, és az 1801-ben készült késô barokk kôkereszt. Az egyik ház elôtt álló késô barokk stílusú Szent Vendel-szobor (Petôfi u. 47.) 1814ben készült, talapzata késôbbi, 1874-bôl való. A falu határának Ipoly-parti része kedvelt kirándulóhely.

NAGYBÖRZSÖNY
Irányítószám: 2634, a lakosok száma: 910

Az Ipolytölgyes utáni bekötôúton érhetô el a dombok között megbúvó falu. A település elsô írásos nyoma egy 1138-ban keltezett oklevélben maradt fenn. Mai nevét 1908 óta használja. A település határában nemesfém bányászat folyt, melynek emlékei Nagyirtáspusztán, Bánya-pusztán, a Kovács- és a Kuruc-patak mentén láthatók. Az itteni ércbányászatot elôször az 1312-ben kelt oklevél említi. A XV. században telepített ide Zsigmond király német szakembereket, akik a bányákból az aranyon kívül rezet, ként
Magyarország a hálón

219

NAGYBÖRZSÖNY, PERÔCSÉNY A régi formájukat még ôrzô pincék és présházak között kanyargó Petôfi utcán jutunk a Tájházhoz (József A. u. 40.).
Az egykori bányagazda-ház a XVII. században épült, a népi építkezés szép példája a lakóház és hozzá tartozó gazdasági épület. A kiállításon látható a bányagazda irodája, a helybeli bútorokkal és tárgyakkal berendezett szabadkéményes konyha és a helyi, illetve rudabányai bútorokkal hátsó szoba. Az ipari és helytörténeti emlékek mellett érdekesek a hímzett párnák és a piros díszítésû halotti lepel. A régi porta beépítettsége megváltozott, a szalagtelken keresztben állt csûrt elbontották. Nyitva: Sze–V 10-tôl 16 óráig, tel.: 27/378-025

A középkori eredetû templom

és vasércet is felszínre hoztak. A XVIII. században kimerültek a lelôhelyek. A község képe ma is a középkori bányavárosra emlékeztet. A „város” szó használatát az is indokolja, hogy a település 1526 elôtt Hont vármegye települési névjegyzékében városként szerepelt. Nagybörzsönyben négy temploma is van. A község bejáratánál áll a XIII. század elején, román stílusban épült – Szent István tiszteletére felszentelt – kisméretû, egyhajós római katolikus templom (tel.: 27/579-550).
A toronnyal bôvített templomot a XV. században átépítették. A középkorban ez volt a falu plébániatemploma. A hajó déli oldalán van a bejárat, és figyelemre méltóak az íves, román kori ablakok. A homlokzat elôtti tornyon széles ikerablakok láthatók. A belsôben a hajórészt famennyezet, a szentélyt negyedgömb-boltozat fedi, az oldalfalakon eredeti freskómaradványok láthatók. A templom körüli fal a XVII. századból való. 220

A Tájházzal szemben lévô domboldalon van az 1754-ben, barokk stílusban épült római katolikus plébánia (József Attila u. 1.) támpilléres, tornácos épülete. A dombtetôn áll a XIII. században épült, de már a XV. században bôvített – a Fájdalmas Szûz tiszteletére fölszentelt – Bányásztemplom (József A. u. 1. tel.: 27/579-550). A XVII. században, amikor evangélikusok birtokolták, nagyobb ablakokat nyitottak, és karzatot alakítottak ki. Az 1965-ös felújítás során jórészt középkori állapotát
A vízimalom ma is mûködôképes

www.vendegvaro.hu

VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK nyerte vissza. A templom berendezésének különlegessége a XV. századi csavartoszlopú szentségház. Rokokó tabernákuluma a XVIII. századból való, keresztelôkútja és orgonaháza 1800 körül készült. A falu jelenlegi plébániatemploma – a Szent Miklós tiszteletére szentelt – késô barokk stílusú római katolikus templom (Templom tér 1., tel.: 27/579-550) 1779–1788 között épült. Az egyhajós, homlokzati tornyos templom boltozatos belsejét újabb festés díszíti. A XVIII. század végén készült oltárkép Szent Miklós apoteózisát ábrázolja. A falu központjában van az egyszerû külsejû, de monumentális, csarnokszerû belsô teret rejtô evangélikus templom (Széchenyi tér 11., tel.: 27/378-113) A homlokzati tornyos, klasszicista stílusú épületet Belcsák Károly tervezte, 1847–1852 között épült. A Börzsöny-patak partján álló vízimalom (Széchenyi tér 10.) ma is mûködôképes. A hosszú, nyeregtetôs épület eredetileg magába foglalta a lakást és az istállót is. Ma az 1930-as években beépített malomszerkezet mellett a lakószobában megtekinthetô a malomipari kiállítás is. (Nyitva: Sze–V 10-tôl 16 óráig.) Tízévnyi szünet után 2002 szeptemberében indult újra a Nagybörzsöny–Nagyirtás közötti kisvasút nyolc kilométeres, felújított szakaszon. (Ápr. 3-tól okt. 25-ig hétvégeken naponta négyszer jár, de csoportos igény esetén különjáratokat indítanak. Tel.: 27/378-025.) Horgászatra a Farkasvölgyben nyílik lehetôség. Gyalogosan a Magas-Börzsöny felé hat, a délnyugati Börzsöny tájaira két túraúton indulhatnak a kirándulók. Néhány kedvelt úti cél a sok közül: Várbükk, Heverdelelô, Nagy-Pogány-hegy, Kurucbérc, Magyar-hegy, Zálogbérc, Nagy-Hideg-hegy.

Ôszi erdô

említi a falu nevét. A XV. században zálogként Cseh Péteré lett, majd a lévai vár birtokaihoz tartozott. Földesura a XVII. században Esterházy herceg volt, aki birtokát 1875-ben eladta a vámosmikolai hitbizományt alapító Huszár István apjának. Külterülete határos Nagybörzsöny külterületével, az egykori nemesfém bányászat Perôcsényt is érintette. A falu a történeti Hont vármegyéhez tartozott.
SALGÓ
VÁRA

PERÔCSÉNY
Irányítószám: 2637, a lakosok száma: 460

Vámosmikolától Parassapuszta felé haladva az elsô jobb oldali bekötôúton érhetô el a falu. A hagyományok szerint a település elsô ura a Hont nembéli Salgó volt. Ô építtette a falu melletti hegyen Salgó várát. Oklevél elôször 1324-ben
Magyarország a hálón

Elsôsorban szép környezete és a kilátás miatt érdemes megnézni a XV. században lerombolt Salgó vára romjait. Nevében rokona csak a Nógrád megyei Karancshegynél fekvô Salgó-várnak. E vár pontos elnevezése Salgó vára, nevét elsô uráról, a Hont nemzetségbeli Salgóról kapta. A vár romja melletti, Hollókônek nevezett sziklát az esô, a szél érdekesen koptatta, ezért messzirôl az egykori vártorony romjának hihetnénk.

221

PERÔCSÉNY, KEMENCE, BERNECEBARÁTI A falu közepén, dombtetôn áll a középkori eredetû református templom (Kossuth u., tel.: 27/365-187). Hajóját a XIX. század közepén megújították, a torony felsô része is XIX. századi. A tornyon gótikus ablakok, a hajón barokk és neogót ablakok vannak. nya. A kétszintes, barokk stílusú épületet Eszterházy prímás 1751-ben építtette. A boltozott földszint egyes helyiségeiben szép stukkódíszítés látható. Itt kapott helyet az általános iskola. A római katolikus plébániaház (Fô u. 270., tel.: 27/587-620) XVIII. századi barokk épülete a templomhoz és a középkori templomromhoz egyaránt közel van. Felette a domboldalon van a középkori templom részben feltárt, megmaradt körítôfala, néhány gótikus részlettel. A plébánia mellett emelkedik a Kisboldogasszony (Mária születése) tiszteletére szentelt, 1769-ben épült, barokk stílusú római katolikus templom. Homlokzatát 1810–1812 között klasszicista stílusban átépítették. A templombelsôben érdemes megnézni a XVIII. század végérôl származó copfstílusú szószéket és a XVIII. századi szobrokat is. A templom közelében álló, copfstílusú Nepomuki Szent János-szobor 1778-ban készült. A paraszti népéletet bemutató Tájház (Fô u. 244.) az egykori Hidvégi-portán található.
A néhai jómódú gazda házát 1984-ben vásárolták meg múzeumi céljára. Két évvel késôbb, a falu fennállásának 800 éves évfordulóján nyílt meg a gyûjtemény, amely bemutatja az itteni szokásokat, a hagyományos parasztház berendezését. Láthatunk itt felvetett szövôszéket, itt vannak a gyermekek bútorai: a bölcsô, az állóka, a járóka, az ülôke stb. Nyitva: ápr. 1-tôl okt. 31-ig K, Sze, Cs 9-tôl 15 óráig, Szo 9-tôl 13 óráig, nov. 1-tôl márc. 31-ig H–P, 9-tôl 15 óráig, tel.: 27/365-158

KEMENCE
Irányítószám: 2638, a lakosok száma: 1210

A Parassapuszta felé vezetô úton érhetô el a Vámosmikola és Bernecebaráti között fekvô település. Az Ipoly-völgy legrégibb falvainak egyike. Valójában ôsi palóc falu. Az egykori Hunt nemzetség egyik tagjának, Godónak a birtoka volt. Erre utal a falu mellett, a Fekete-patak völgye feletti magaslaton lévô Godó-vár romja. A falu nevét elôször egy 1159 táján keletkezett oklevél említi. Az Árpádkort megelôzô idôszakok leletei tanúskodnak arról, hogy már az avar idôkben is folyamatosan lakták. A kvádok után szarmaták és avarok éltek itt. Ezt bizonyítja a település környékén számos, erôdítésként használt földgyûrû. A falu határában bronzkori földvárak maradványai is találhatók. A község határának dûlônevei egykori királyi vadászterületekre és várakra emlékeztetnek: Királyháza, Királykert, Királyné-pallag, Godó-vár, Magasfa, Tamás-vár. A lakosság megélhetését az erdôgazdálkodás és a mezôgazdaság biztosította. Igen fontos volt a szôlôtermesztés, melynek a XIX. századi filoxérajárvány vetett véget. Kemence 1751-tôl 42 éven át Hont vármegye székhelye volt. A kis településen ma is impozáns látványt nyújt az egykori megyeháza (Fô u. 165., tel.: 27/587-605) megmaradt fôhomlokzati szárA
FALU OLIMPIKONJA

A Kisvasutak Baráti Körének köszönhetôen az erdei vasút egykori telephelyén nyílt meg az erdészeti és kisvasúti múzeum (Csarnavölgyi út 45., tel.: 20/388-5743).
A gyûjtemény alapját a kemencei kisvasút egykori jármûvei alkotják. De ezeken kívül több, már megszüntetett hazai kisvasút jármûvei is megtalálhatók a múzeumban, és láthatók itt fényképek, tárgyi emlékek, valamint modellek. Az erdészeti kiállításon régi eszközök és fényképek segítségével ismerkedhet meg a látogató a helyi erdészet és erdôwww.vendegvaro.hu

Bernecebaráti nevezetes lakója volt Szokoly (Szokolyi) Alajos (Kisgaram, 1871 – Bernece, 1932), a magyar atlétika egyik úttörôje. Az elsô újkori olimpián a magyar csapat tagja volt. Magyar Athlétikai Club színeiben versenyzett az atlétika szinte minden ágában, és 13 országos rekordot állított fel. 1897-ben kezdeményezésére alakult meg a Magyar Athlétikai Szövetség.

222

VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK

mûvelés történetével. A múzeum mellôl indul útjára a kemencei erdei vasút – május 1-jétôl október 1ig szabad- és munkaszüneti napokon. Az útvonal: Múzeum–Csarnapuszta–Kôrózsa–Strand-Godóvár. A menetidô 15 perc.

Börzsönyi táj

A Kemence-völgyben nyaralóházak, üdülôk épültek. A községbôl kifelé haladva, a Kemence-patak völgyében található a felvonóval is felszerelt sípálya, valamint a strandfürdô

BERNECEBARÁTI
Irányítószám: 2639, a lakosok száma: 1030

A Parassapuszta felé vezetô úton érhetô el a szlovák határ közelében lévô település. Régóta lakott hely, ezt bizonyítja az avar kori emlék: a község fölötti dombon található várgyûrû nyoma. A falu magaslatán Árpád-kori földvár maradványai láthatók. Az oklevelek 1245-ben említik elôször a két faluból kialakult település egyik tagjának, Bernecének nevét. A szláv eredetû szó jelentése: sáros. Mindkét település a XV. században az esztergomi fôkáptalan birtoka volt. A falu a történeti Hont vármegyéhez tartozott. A
Magyarország a hálón

két, összeépült település 1928 óta szerepel Bernecebaráti néven. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, XIV. századi, gótikus eredetû római katolikus templom (Templom u., tel.: 27/365-125) 1770 körül kapta barokk jellegét. Az egyhajós templom homlokzat elôtti tornya és hajójának falai részben gótikusak maradtak. A homlokzaton középkori részletek láthatók. Szentélye és csehsüveg-boltozata az 1700-as évekbôl való. A XVIII. századi, barokk fôoltáron dicsfény övezte Assunta-szobor látható. Az egykori Huszár-kastély (Széchenyi u. 23.) emeletes, XVIII. századi barokk épület. Udvarában román kori kôfaragványok láthatók. A Huszár család ezt a kastélyt már 1782 elôtt megépítette. A birtok késôbb az Okolicsányi családé lett, akik egészen a II. világháborúig használták a kastélyt, amely 1945 után volt iskola, majd gyermekotthon. A kastély bejáratával szemben Nepomuki Szent János-szobor áll. A faluban számos fehérre meszelt, homlokzatán kétablakszemes, alsó harmadánál megtört nyeregtetôs ház ôrzi a palóc népi építészet stílusjegyeit.
223

DUNA-IPOLY NEMZETI PARK

DUNA–IPOLY NEMZETI PARK
A Duna–Ipoly Nemzeti Park a fôvárostól északi irányban, a Pilis és a Börzsöny hegység nagyobb részén, a Duna és az Ipoly folyók között helyezkedik el. Területe magában foglalja Pest, Komárom–Esztergom és Nógrád megye egy részét. Miután a természet nem ismer közigazgatási határokat, a nemzeti park egészét bemutatjuk Pest megyérôl szóló könyvünkben – az olvasóra bízva, hogy kirándulásai során átlépi-e a megyehatárokat vagy sem: megelégszik-e a budai barlangok és a királyréti oktatóközpont meglátogatásával, vagy kedvet kap egy sétához az Esztergom környéki tanösvényen.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park egyediségét a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. A Duna és a hegyek kapcsolatának legszebb példája a Dunakanyar, mely a folyó Börzsöny és Visegrádi-hegység közötti, több ezer éve lezajlott áttörésének helyszíne. Tájképileg egyedülálló a partot szegélyezô galériaerdôkkel. A folyón kialakult kisebb-nagyobb szigetek Esztergom és Budapest között szintén részei a nemzeti parknak. A Visegrádi-hegység magmás
Szúnyoglábú bibircsvirág

eredetû kôzete, V alakú völgyei, szurdokai a múltban lejátszódott vulkanikus tevékenységet jelzik. Lenyûgözô szépségûek a hegység andezit-agglomerátum „piramisai és tornyai”, melyeket a szél, a fagy és a víz közösen formált (Vadálló-kövek, Thirring-szikla). Az üledékes eredetû Pilis a Dunazug-hegység legkiemelkedôbb röge, magassága meghaladja a 700 métert. Kôzete mészkô és dolomit, amely a vulkanikus eredetû kôzetekkel ellentétben kiválóan alkalmas barlangképzôdésre. Nem meglepô tehát, hogy a nemzeti park közel 200 barlangjának döntô hányada is a Pilis hegységben nyílik. A hegység barlangjai ôslénytani és régészeti leletekben is igen gazdagok. Tudományos és kultúrtörténeti jelentôsége miatt kilenc barlangot nyilvánítottak fokozottan védetté. A hegység felszínén vakítóan fehér sziklafalak, szirtvonulatok, kopáros lejtôk teszik változatossá a tájat. A Börzsöny a Visegrádi-hegységhez hasonlóan vulkanikus eredetû, különös földtani értéke a szabaddá vált andezit lávaréteg, s az ebbôl kiinduló számos kôfolyás. A hegység önálló hegycsúcsok rendszere, amelynek nincs fennsíkja. A fôcsúcsok magassága 900 m körüli, a csúcsokból induló mellékgerincek, völgyek erôsen tagolt felszínt eredményeznek, mely sok helyütt magashegységi hangulatot áraszt. Az Ipoly-völgy arculatát a folyó hozta létre, amely valaha még háborítatlanul kanyargott medrében. A meg-megújuló áradások és apadások alakították ki a folyót kísérô mocsarakat, morotvatavakat. A folyó közel 20 éve tartó szabályozása során rendezett part, duzzasztók létesültek. Azonban
www.vendegvaro.hu

224

VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK egy 12 km hosszú folyószakaszon nem történt beavatkozás, ott a szeszélyes áradások a viszonylagos háborítatlanságot, a természeti kincsek fennmaradását biztosítják. A térség vízrajzát alapvetôen a Duna határozza meg, de fontos tényezô a hegységek alapkôzete is. A Pilis – kôzeteinek felépítése miatt – karsztvízben gazdag, forrásai bôvizûek. A Visegrádi-hegységben és a Börzsönyben ugyan több a forrás, de azok kisebb vízhozamúak. A Börzsöny forrásokban rendkívül gazdag terület, közel 350 forrásából több mint negyven a tengerszint fölött 600 méterrel fakad – ez országosan egyedülálló. A víztani értékek körébe tartoznak az Ipoly-völgy szelíd szépségû holtágai, morotvatavai és mocsarai. A fôváros, valamint a Dunakanyar településeinek legfontosabb vízbázisa a nemzeti park területén található. A Dunakanyar flórája tekinthetô összekötô kapocsnak a Dunántúli-középhegységé és az Északiközéphegységé között. A Duna két partján jellegzetes ártéri társulásokat figyelhetünk meg, míg az Ipoly mentén különlegesen szép égerláp-erdôkben gyönyörködhetünk. A hegyeket többnyire zárt erNÉVJEGY Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Budapest II., Hûvösvölgyi út 52. Levélcím: 1525 Budapest, Pf. 86. Tel.: 1/200-40-33; 1/200-40-66; 1/200-41-05; 1/200-41-01, Fax: 1/200-11-68 dinpig@hotmail.com Alapítás éve: 1997 Összterület: 60 314,3 ha Bioszféra rezervátum: Pilisi Bioszféra Rezervátum

dôtakaró borítja. Legjellemzôbb növénytársulásai a gyertyános-tölgyesek és a bükkösök. Ott, ahol a zárt erdô felnyílik, karsztbokor-erdôket és sztyeppréteket találhatunk. A természetvédelmi oltalom alatt álló növényfajokból jelenleg 170 védett és 10 fokozottan védett faj állománya ismert a szakemberek elôtt a nemzeti park területérôl. Sok növényfaj, illetve társulás itt éri el elterjedési határát. Ilyen például a pirosló hunyor, amely a Dunántúl területén már
Középhegységi égerliget

Magyarország a hálón

225

DUNA-IPOLY NEMZETI PARK A terület érdekes növénye a szelídgesztenye. A történetíró Bél Mátyás szerint a XIV. században, Róbert Károly uralkodása alatt telepítették az elsô gesztenyefákat a térségbe. Kisebb gesztenyés erdô ma a börzsönyi és a pilisi oldalon is van, köztük jó néhány nagyméretû és idôskorú famatuzsálem. A Szentendrei-sziget ártéri kaszálórétjein helyenként tömeges az ôszi kikerics. A szigetet eredetileg széles sávban határoló fûz-nyár ligeterdô ma már csak néhány helyen maradt meg. A mélyebb fekvésû helyeken láprétek, mocsárrétek alakultak ki, a sziget déli részén szibériai nôsziromállománnyal. Jelentôs kiterjedésûek az Ipoly-völgy ártéri rétjei is. Ez utóbbiak értékes növénye a réti iszalag. A legszebb társulásoknak tekinthetôk az égerláp-erdôk két kiemelten fontos fajjal, a szálkás pajzsikával és a fekete ribizlivel. Az élôhelyek sokféleségének köszönhetôen a nemzeti park állatvilága is változatos, fajokban gazdag. A faunában nagy a ritka, veszélyeztetett fajok aránya. A területen elôforduló védett és fokozottan védett állatfajok száma meghaladja az ötRéti iszalag Légybangó

nem található. A magyar gurgolyát viszont az Északi-középhegység többi részén keresnénk hiába. A növényzet botanikai értékei között több olyan faj található, amelyek csak a Kárpát-medencében honosak, máshol nem fordulnak elô (endemikus fajok), sôt, kifejezetten csak a nemzeti park területén élô faj is akad. Ebbôl a szempontból a nemzeti park unikális botanikai értéke a magyarföldi husáng, amelynek legéletképesebb állománya a Pilis hegységben tenyészik. A sztyepplejtôk a megkapó szépségû leánykökörcsin és fekete kökörcsin termôhelyei. A tölgyerdôk szegélyében gyakori a nagytermetû bíboros kosbor, a gyertyános-tölgyesek kétszintû lombsátra alatt elôfordul a májvirág, a bükkös övben megjelenik a havasalji rózsa és a moldvai sisakvirág is. A hegyvidéki kaszálórétek – a legszebbek Királyréten, a Foltánkereszt körül és az Ispán-réten találhatók – ôsszel nyíló, védett növénye a kornis tárnics vagy más néven encián.
226
www.vendegvaro.hu

VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK

százat. A nemzeti park kialakításához kapcsolódó kutatások során sok sebezhetô, sérülékeny faj elôfordulását erôsítették meg, ugyanakkor új fajokat is kimutattak. Különleges értéket képvisel a Duna-meder, mivel néhány oxigénigényes és a szenynyezôdésekre rendkívül érzékeny vízicsiga-faj csak a Duna egyes szakaszain fordul elô, a világ más folyóvölgyeiben nem élnek. Ilyen a bödöncsiga és a rajzos csiga. Magyarország egyik leghosszabb rovarfaja, a fûrészeslábú szöcske egyaránt elôfordul a Pilisben, a Visegrádi-hegységben és a Börzsönyben is, de mindenütt kis egyedszámban. A Pilisben és a Szentendrei-szigeten található egy másik védett sáskafajunk, a sisakos sáska. A terület nagylepke-faunája is rendkívül fajgazdag. A havasi tûzlepkét az állapotfelmérés során találták meg a kutatók a térségben elôször. A Börzsöny legmagasabb részeinek kuriózuma a kis apollólepke. Legnagyobb populációja a nagy-hideg-hegyi tisztáson tenyészik. A Szentendrei-sziget legjelentôsebb állattani értéke a fóti boglárkalepke, jégkorszak utáni maradványfajunk. A bogarak rendjébôl a több mint harminc védett faj jelenléte emMagyarország a hálón

Vidra

líthetô. Különösen értékes képviselôjük a nagy hôscincér, a havasi cincér és a gyászcincér. A folyók, patakok és mocsarak vízterében Európa-szerte veszélyeztetett édesvízi halfajok is megtalálhatók, melyek közül a petényi márna mint „vöröskönyves” fajunk emelhetô ki. A kétéltûek a vizes élôhelyek fogyatkozásával, a környezetszennyezés növekedésével visszaszorulóban vannak. Ezért nagy jelentôségû, hogy a nemzeti park területén az összes hazai faj még fellelhetô. A gyepi békák pilisi és börzsönyi állománya számottevô. Az Ipoly völgyének mocsarai pedig mint kiemelkedô jelentôségû kétéltû szaporodóhelyek ismeretesek. A hüllôk közül megemlíthetô a pannon gyík, melynek több populációja él a területen. A foltos szalamandra csak a Börzsönyben fordul elô, Drinó-völgyi állománya a legerôsebb. A nemzeti park területén – a kiterjedt erdôk következtében – sok az erdei énekes- és ragadozó madár. A sólyomfélék és a nagytestû sasfajok között itt fészkelôk – parlagi sas, kerecsensólyom, vándorsólyom – és a térséget csak táplálkozás cél227

DUNA-IPOLY NEMZETI PARK

Zöld gyík

jából felkeresô fajok – pl. réti sas – is akadnak. A hegységek harkályfaunája európai értelemben is fajgazdagnak tekinthetô. A Központi-Börzsöny idôs bükköseiben a fokozottan védett fehérhátú fakopáncs erôs populációja él. Legnagyobb testû bagolyfélénk, az uhu is fészkel a térségben. Zárt erdôkben költ a fekete gólya. A dunai szigeteket, zátonyokat, valamint az Ipoly völgyének hullámMagyar tarsza

téri rétjeit a vonuló vízi- és parti madarak fontos költô- és pihenôhelyeként tartják számon. Feltétlenül említést érdemel az ipolyszögi égerláp fáin fészkelô gémfélék vegyes kolóniája is. Az emlôsfaunában kiemelt értéket képviselnek a denevérek. A Pilis – háborítatlan barlangjainak köszönhetôen – jó denevér-élôhelynek mondható, de a Börzsönyben is sok helyen megtalálhatók népes kolóniák fôleg elhagyott bányajáratokban, faodvakban. A négy fokozottan védett fajból három elôfordul a térségben. A védett kisemlôsök több faja, így a nagy pele, hermelin, menyét, nyuszt mellett megemlíthetô a nagyobb testû, fokozottan védett fajok, mint a vidra és a hiúz alkalmi jelenléte. A nemzeti park területén vadászható nagyvadjaink állományai is megfigyelhetôk. A nemzeti park kiváló lehetôséget teremt a természetvédelmi ismeretek megszerzésére, bôvítésére, az ökológiai szemlélet formálására is. Az ismeretterjesztéshez szervesen kapcsolódik a Göncöl Alapítvány ártéri tanösvénye Vác közelében (Vác 2600 Ilona u. 3., tel.: 26/304-484), és a Mogyoróhegyi Oktatóközpont (tel./fax: 26/398-227) a Pilisben.
www.vendegvaro.hu

228

VÁC ÉS VIDÉKE, VALAMINT A DUNA–IPOLY NEMZETI PARK
TOVÁBBI
BEMUTATÓHELYEK

Királyréti Oktatóközpont Évtizedek óta népszerû kirándulóhely a Börzsöny kapujában található Királyrét, ahová a nosztalgiát kedvelôk még ma is kisvasúttal járnak. A festôi fekvésû kis településen található az igazgatóság oktatóközpontja, ahol iskolás csoportoknak és más érdeklôdôknek is a pár órásaktól az egy hétig terjedôkig programokat biztosítanak. 2624 Szokolya, Királyrét Tel.: 27/385-432, fax: 27/375-114 Esztergomi Oktatóközpont A Pilis területén, Esztergom mellett alakították ki az új oktatóközpontot, ahol tanösvény, kiállítás és változatos programok várják az érdeklôdôket. Esztergom-Kertváros Tel./fax: 33/435-015 Pál-völgyi barlang A budai Rózsadomb alatt található, hévizes kialakulású barlangot 1904-ben fedezték fel, s 1919-tôl már látogatható volt. Leginkább cseppköveirôl nevezetes. Jellemzôek még a barlangra a keskeny, magas, hasadékszerû fo-

lyosók, a nagy szintkülönbségek, és a hévizek által kioldott gömbszerû oldásformák. 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-9506 Ny.: K–V 10-tôl 16 óráig Szemlô-hegyi barlang A hévizes eredetû barlang legfôbb jellegzetessége a falait vastagon borító, karfiolra és szôlôfürtre emlékeztetô, hévizes ásványbevonat, az úgynevezett borsókô, mely egyedülálló látvány. A különlegesen tiszta, pormentes levegô lehetôvé teszi barlangterápia alkalmazását, számtalan asztmás és egyéb légúti betegségben szenvedô talál bajaira enyhülést és gyógyulást a barlangban. 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35. Tel.: 1/325-6001 Ny.: Sze–H 10-tôl 16 óráig Alcsúti Arborétum A hatalmas kiterjedésû, tájképi angolkertbôl kialakított arborétumban ma több mint 540 fa és cserjeféle található meg, a világ minden tájáról. Jó állapotban megmaradtak a korabeli parki létesítmények (medveház, babaház). 8087 Alcsútdoboz, tel.: 22/353-219

Leánykökörcsin

Magyarország a hálón

229

230

BUDAPEST, AZ ORSZÁG FÔVÁROSA

BUDAPEST
„Pest nem egy uralkodó kegyének köszönhette létrejöttét, mint Potsdam vagy Karlsruhe, hanem népe energiájának és saját, természetes adottságainak. Európa egyik leggazdagabb országának közepén áll ez a város, olyan folyó partján, amely fél Európát átszeli, ... a város éghajlata elsôrangú, és minden irányban korlátlanul terjeszkedhet. Mindebbôl elôre látni Pest-Buda ragyogó jövôjét.” (Lord John Paget, 1835.) A lord nemcsak nagyszerû írónak, de kiváló jósnak is bizonyult, hiszen a város a korábbi évszázadokhoz viszonyítva „rakétasebességgel”, mintegy ötven év alatt Európa egyik világvárosává vált. Amíg azonban mindez megvalósulhatott, sok víz folyt le a Dunán.

Nehéz a város születésnapját meghatározni. Vajon a mai Gellért- vagy Vár-hegyen több ezer évvel ezelôtt, fából, földbôl és kôbôl felépített, kelta várat (oppidum) tekintsük-e kezdetnek? Talán azok a kelta–eraviszk telepesek a város alapítói, akik felfedezték a mai Római-fürdô meleg vizét és a forrás mellett felépülô telepüknek már nevet is adtak? A pesti oldalon is a rómaiak hagyták az elsô településnyomokat, a barbár támadások ellen épített Contra Aquincum formájában (Március 15. tér). A rómaiak – átvéve az Ak-Ink (Bô víz) nevet –, megépítették a tartományi székvárossá terebélyesedô Aquincumot a mai város III. kerületében. Ez már valóban város volt, utcákkal, terekkel, üzletekkel és fürdôkkel. Lehet, hogy 1259-et kellene születési dátumnak tekinteni, amikor egy oklevél elôször említi egymás mellé helyezve a mai világváros magját képezô három települést: „Budát (Vetus Buda), Új-Budát (Nova Buda) és Pestet (Castrum Pest)? Ha a tragédiák utáni újjászületést is „születésnapként” jelölnénk, akkor Budapest szinte állandóan ünnepelhetne – megemlékezve Buda visszafoglaEZT
LÁTNI KELL!

lásáról (1686), a nagy pesti árvízrôl (1838), a város lövetésérôl, bombázásáról (1849 és 1944–1945) vagy az 1880-as évek filoxérapusztításáról. Ez utóbbi egycsapásra megszüntette a budai szôlômûvelést, terjeszkedési lehetôséget biztosítva a gyorsan növekvô városnak. A nagyvárossá válás fontos állomása 1950. január 1., amikor 7 várost és 16 községet csatoltak a fôvároshoz, és ezzel kerületeinek száma 10-rôl 22-re duzzadt. A mai világváros 525 km2 területet foglal el, amibôl egyharmad-kétharmad arányban részesedik a hegyes-völgyes Buda és a „lapos” Pest. A ma 23 kerületre osztott fôvárosban mintegy 1,77 millió ember él (2001), de a napi bejárókkal és a turistákkal együtt ez a szám jóval meghaladja a 2 milliót. Ide összpontosul az ipar fele, a külkereskedelem nagyobb része. Budapest a székhelye az összes országos fôhivatalnak, innen indul minden vasúti fôvonal és a nyolc országos fôútból hét. A margitszigeti vízesés és a tó környéke oázis a nagyváros szívében: elmaradhatatlan úticélja minden fôvárosi kirándulásnak.

1 A Parlament és környéke – Kossuth és Rákóczi szobrával és a forradalmi áldozatok öröklángjával (☛ 233. o.) 2 Szent István-bazilika – a magyar kereszténység legértékesebb ereklyéjével, a Szent Jobbal (☛ 234. o.) 3 Az Andrássy út – a Világörökség része – egységes építészeti megjelenésével, nem utolsósorban az Ybl Miklós által tervezett Magyar Állami Operaházzal (☛ 234. o.) 4 A Hôsök tere – a Millenniumi Emlékmûvel, a Szépmûvészeti Múzeummal és a Mûcsarnokkal (☛ 236. o.)

5 A Nemzeti Múzeum – a magyarság ezeréves történetét bemutató kiállításokkal (☛ 238. o.) 6 A Váci utca, a Vörösmarty tér és a Duna-korzó – ahonnan megcsodálhatjuk a budai vár elénk táruló panorámáját (☛ 240. o.) 7 A budai vár – a Világörökség része – a Nemzeti Galériával és a Mátyás-templommal (☛ 242. o.) 8 A Margitsziget – hatalmas park a fôváros szívében, a szabadidô eltöltésének megannyi lehetôségével (☛ 246. o.) 231

A BELVÁROS ban korszerû város felépítését – legalábbis a pesti oldalon – a Duna is „segítette”. Az 1838. március 15-i árvíz romba döntött és megrongált mintegy ötezer épületet, melyek helyén új, modern város születhetett meg. 1849-ben átadták a Lánchidat, a Regensburg alatti Duna-szakasz elsô állandó hídját, és ezzel, ha de jure nem is, legalább de facto összekapcsolták Pestet és Budát. 1866-ban indult meg a Belvárosból Újpestre a lóvasút, majd 1874-ben megépült a fogaskerekû, a világ harmadik ilyen rendszerû hegyi vasútja. A Nyugati pályaudvartól a Király utcáig 1888-ban már villamos járt, és a kontinens elsô földalatti vasútja 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre készült el. Az elsô világháborút lezáró trianoni békediktátum (1920) következtében az ország összezsugorodott, Budapest azonban növekedett. Pezsgô kulturális, mûvészeti élete, valamint egyre híresebb gyógyfürdôi révén méltó társává vált a többi európai fôvárosnak. Budapestet kiismerni aligha lehet! Ismerkedni vele, tanulmányozni, kóstolgatni, kincseibôl szemelgetni, beszívni valóságos és szimbolikus „levegôjét” – mindez megvalósítható, csak idô kell hozzá, nem is kevés. Valójában nincsen használható tanácsunk, ami segítené a városnézésre készülôdôt... Azaz mintegy 1,8 millió tanács van, hiszen minden pestinek van legalább egy kedvenc házsarka, vendéglôje, gyepdarabkája vagy Duna-parti lépcsôje. A leghasználhatóbb jó tanács a látogató számára még mindig az, hogy „ugorjon fejest” ebbe a városba, fedezze fel önmagának! Van természetesen számos látnivaló, mely az „ezt nem lehet kihagyni” kategóriába tartozik. Hát ne is hagyják ki, de a „nagyok” mellett lássák meg a „kicsit is”.
BÚCSÚ
A MEGSZÁLLÓKTÓL

Séta a hídon – háttérben az alagút bejárata és a budavári sikló

A város története évszázadról évszázadra az ország története is. A honfoglalás után, 900 körül telepedett le a magyar fejedelmi törzs a mai Óbuda és Csepel-sziget területén. Az Árpád-házi királyok idején az uralkodó székhelye azonban Esztergom és Székesfehérvár volt. A tatárjárás (1241) után kezdett IV. Béla király várépítkezésbe a mai Vár-hegyen (1255). Ezután emelték a Nagyboldogaszszonytemplomot, és épült fel a középkori polgárváros. Zsigmond német-római császár és magyar király (1387–1437) Budát Európa jelentôs városává tette. Hunyadi Mátyás (1458–1490), a tudomány- és mûvészetkedvelô uralkodó tovább gazdagította a várost. Halála után folyamatosan halványult a királyi udvar és vele együtt a város fénye, Buda török kézre kerülése (1541) pedig a 150 éves hódoltság kezdetét jelentette. Több sikertelen visszafoglalási kísérlet után végül 1686-ban felszabadult Buda és az ország. A XVII–XVIII. sz. fordulóján jelentôs építkezések indultak Pesten és Budán, ez a kor hagyta ránk a barokk palotákat, templomokat, lakóházakat. A XIX. sz. elején fellendült a gazdasági élet is. József nádor kezdeményezésére megalakult a Szépítô Bizottmány, amely a maga korában modern városrendezési elveket juttatott érvényre. A való232

A város legújabb „születésnapjához” a közelmúlt egyik eseménye szolgáltatott okot. Az „ideiglenes tartózkodása” után búcsút intô utolsó szovjet katona (1990) emlékét június utolsó hétvégéjén a Budapesti Búcsú rendezvénysorozattal ünnepli a város. A hivatalos születésnap mégis inkább 1873. november 17., amikor is a három város közös tanácsülése megerôsítette Budapest létrejöttét.

BUDAPEST, AZ ORSZÁG FÔVÁROSA

Nézzenek be egy-egy udvarba, sétáljanak be egyegy mellékutcába és egyenek egy adag sült oldalast kovászos uborkával valamelyik külvárosi piacon. Ha csak tehetik (és nem féltik a cipôjüket, meg a bokájukat), akkor ne a lábuk elé, hanem mindig felfelé nézzenek! Hihetetlen a kincsestár az ember szemmagassága felett az épületek homlokzatán, oromzatán és tetején. Budapest nemcsak vendégszeretô, de vendégbarát város is. Mindössze három menetjegyet kell váltani és felülni a 19-es budai, a 2-es, majd a 6-os pesti villamosjáratokra (lehetôleg valamelyik végállomáson, hogy ülôhely is legyen!). Mire valaki végigutazza ezeket a vonalakat, majdnem mindent látott, ami fontos Budapesten. Az a „kevés” pedig, ami kimaradt, már belefér – a hátralévô 364 napba. A BELVÁROS „Kell az országnak egy szív” – írta Széchenyi István, amikor elôször fogalmazódott meg benne az egyesített Budapest gondolata. A fôvárosnak is kell egy szív, folytathatnánk a legnagyobb magyar gondolatsorát, és mi más lehetne ez, mint a Kossuth Lajos tér. Helyén a XIX. sz. elsô felében még szemétlerakó volt. Mai elnevezését 1927-ben, az „el-

A Parlament

sô” Kossuth-szobor felállításakor kapta (Horvay János mûve ma Dombóváron látható), a jelenlegi szobor fôalakja Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása (1952). Parkjának egy-egy része történelmi korok mementója: ilyen az országzászló és a forradalmi áldozatok öröklángjának környéke, a halála 200. évfordulójára készült II. Rákóczi Ferencszobor (Pásztor János, 1935), és az 1956-os sortûz áldozatainak jelképes sírja. Nemzeti ünnepeken a tér megtelik közönséggel. A Parlament az ország egyik legnagyobb épülete, egyben Budapest egyik jelképe (Steindl Imre, 1885–1904). Lenyûgözôek a méretei: hossza 268, szélessége 118, magassága 96 m, alapterülete 17 745 m2. Az Országgyûlés elôször 1896. június 8án, a honfoglalás millenniumi évében ülésezett itt. Az Országház eklektikus palotáján a neogótika, a barokk és a reneszánsz stílusjegyei is érvényesülnek. A díszlépcsôházban Lotz Károly freskói alatt jut a látogató a 27 m magas kupolacsarnokba, ahol nagy uralkodóink szobrai vigyázzák a 2000. január 1. óta itt ôrzött Szent Koronát és a koronázási ékszereket. A vezetéssel látogatható épületben az üléstermek mellett a köztársasági el233

A BELVÁROS, A SUGÁRÚTON ÉS A LIGETBEN nök dolgozószobája és a – nyilvános – Országgyûlési Könyvtár is helyet kapott. A Kossuth Lajos teret keletrôl a Néprajzi Múzeum (12.) – korábban Magyar Királyi Kúria (Hauszmann Alajos, 1893–1896) – és a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (11.) eklektikus épülete, a Parlament építészeti tervpályázatán harmadik díjat kapott alkotás (Bukovics Gyula 1895–1897) zárja le. Térre nézô árkádjai alatt a magyar mezôgazdaság nagyjaira panteonjuk, Alkotmány utcai sarkán az 1956. október 25-i sortûz áldozataira emléktábla és a közepén kiégetett magyar zászló emlékeztet. Nagy Imre emlékmûvét (Vértanúk tere) a mártírhalált halt miniszterelnök 100. születésnapján avatták fel (Varga Tamás, 1996). A Báthory utcában egy másik vértanú miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos emlékét idézi a mûvészi kialakítású örökmécses. A Szabadság téren áll – ma már a közelmúlt történelmi kuriózumaként – az egyetlen megmaradt budapesti szovjet hôsi emlékmû. A tér belváros felé
Ereklyetartó, benne a Szent Jobb

esô oldalán a fák között a „Virulj” emlékmû (Telcs Ede, 1930) mesél a hajdani parkültetésekrôl. A párhuzamos Hold utcában áll a magyaros szecesszió egyik legszebb budapesti alkotása, a hajdani Postatakarékpénztár épülete (Lechner Ödön, 1900). Az utca másik oldalán a nagy gonddal helyreállított Csarnokba érdemes benézni. Egyike az 1897 februárjában megnyitott öt vásárcsarnoknak. A neoreneszánsz stílusú, klasszicista homlokzatú Szent István bazilika (Hild József, Ybl Miklós, Kauser József, 1851–1905) érdekessége, hogy nem az egyház, hanem a fôváros tulajdona (Szent István tér). Érdemes felmenni a bazilika bal oldali tornyába – lifttel – a rendkívüli kilátás reményében. A jobb oldali toronyban kondítják meg az ország legnagyobb, 9 tonnás harangját. Védôszentjének, István királynak két szobrát az elôcsarnokból nyíló kapu felett és a fôoltáron (Stróbl Alajos) helyezték el. A szentély mögötti Szent Jobb-kápolnában ôrzik a magyar kereszténység legértékesebb ereklyéjét, Szent István mumifikálódott jobb kézfejét. Az ereklyét minden augusztus 20-án díszes körmenetben viszik körbe a templom környékén. Az Erzsébet tér és a tôle elválaszthatatlan Deák tér egykor Pest városfalakon kívüli vásártere volt. Közepén a város egyik legszebb kútja csordogál: a Danubius-kút fôalakja a Dunát, mellékszobrai a Tiszát, a Drávát és a Szávát szimbolizálják (Ybl Miklós, Fessler Leó, 1880–1883). A terek belváros felôli oldalát két luxusszálló zárja le, míg a Kiskörút felôli oldalon többszintû közlekedési csomópont alakult ki. Itt találkozik a két metróvonal a millenniumi földalattival (utóbbinak itt kis múzeumát rendezték be) A volt autóbusz-pályaudvar mûemlék épülete és az elôtte lévô park alatti építmény kereskedelmi, kiállítási és konferenciahelyszín lett, s mélygarázsnak ad helyet. A Deák tér látványosságai közé tartozik a klasszicista stílusú evangélikus templom és mellette az Országos Evangélikus Múzeum, valamint a monumentális Anker-ház. A 2,3 km-es Andrássy út (1872–1885) is hozzájárult Budapest világvárosi hangulatához (Lechner Lajos). Ybl Miklós jegyzi építészként a Magyar Állami Operaházat (22.), egyik legszebb neoreneszánsz középületünket (1875–1884) is.

234

BUDAPEST, AZ ORSZÁG FÔVÁROSA szecessziós palotája, egyben a koncertélet központja emlékeztet – nappal! Éjszaka ugyanis a „fejük tetejére állnak” a terek. Este 10 után megtelnek a kávéházak, éttermek, pincék, pizzériák és a környezô utcák zenés szórakozóhelyei. Ha a Nagymezô utca a Broadway, akkor a Liszt Ferenc tér a Times Square Budapesten. A SUGÁRÚTON
ÉS A

LIGETBEN

Az Ybl Miklós által tervezett Operaház

Az Opera homlokzati fülkéit Erkel Ferenc és Liszt Ferenc alakja, (Stróbl Alajos), fôpárkányát híres operaszerzôk szobrai díszítik – Monteverditôl Smetanáig. A belsô terek freskóit (Székely Bertalan, Lotz Károly) azok is láthatják, akik délutánonként vezetéssel járják végig a házat. Az igazi élmény természetesen egy elôadás megtekintése, nemcsak az ôszi–téli idényben. A budapesti Opera ugyanis Európában egyedüliként a BudaFest idején (augusztus elsô heteiben) is várja elôadásokkal az opera és balett szerelmeseit. A sétálóknak átadott Nagymezô utcát a Pesti Broadway-ként emlegetik. A színházak és szórakozóhelyek utcájában van a Radnóti Miklós, a Thália, a Fôvárosi Operett Színház, a Mikroszkóp Színpad, az Új Színház. A felsorolás különbözô mûfajokat is jelöl – a tradicionális magyar kabarétól az operetten át az avantgarde-ig. Aki pedig párizsias hangulatú mulatóba vágyik, töltsön egy estét az eredeti formájában helyreállított Moulin Rouge-ban. Kár lenne kihagyni a fôváros egyik különleges élményt adó múzeumát, a Mai Manó császári és királyi fotográfus hajdani mûtermébôl kialakított Magyar Fotográfiai Múzeumot. A Jókai teret névadó regényírónk szobra (Stróbl Alajos), a Liszt Ferenc teret Adyé ékesíti (Csorba Géza, 1960). Lisztre, a zeneköltôre, a Zeneakadémia alapító elnökére a téren álló szobra (Marton László, 1986) és a Zenemûvészeti Fôiskola

Az Andrássy út a Nagykörutat az Oktogonnál keresztezi: a tér e nevet nyolcszögû alakjáról kapta. Hajdanában a híres Abbázia Kávéház csábított itt megállásra, ma gyorsétterem-láncok kínálják szolgáltatásaikat. (Köztük a mindenki által hozzáférhetô toilette-et, ami ugyancsak ritka a fôvárosban.) A Sugárút – ahogyan az Andrássy utat nevezik – majd’ minden palotája történelmi emlékhely: a Liszt Ferenc Emlékmúzeum (67.) volt a régi Zeneakadémia – az alapító-igazgató-zeneszerzô lakott is itt. A régi Mûcsarnokba (69.) a Budapest Bábszínház költözött. Az Andrássy út 60. sz. alatti palotában, a hajdani nyilas- és ÁVH-központban rendezték be a terror és erôszak emlékmúzeumát. A Kodály körönd íves házsora keretében Zrínyi Miklós, Balassi Bálint, Vak Bottyán és Szondi György szobrára néz Kodály Zoltán egykori lakóháza (1.), mely ma múzeum. A Lukács-cukrászda bejáratát egy bank elôcsarnoka rejti, barokkos hangulatú terme még a régi. Az Andrássy útról a fôváros legelegánsabb, legünnepélyesebb tere, a Hôsök tere vezet át a Ligetbe.
LIGET-TÖRTÉNELEM Elsô írásos említésére a tatárjáráskor Batu kánnak csellel itt aratott gyôzelme adott alkalmat. A középkorban Rákos mezeje néven a nemesi országgyûléseknek sátorozásra, táborozásra alkalmas színhelye volt. Itt gyûjtötte öszsze a becsvágyó Bakócz Tamás, a jobbágyfiúból lett bíboros-érsek a keresztes hadjáratra toborzott százezer parasztot, Dózsa György és Mészáros Lôrinc fegyvereseit. Késôbb I. Lipót Pest városának adományozta a területet. A XIX. sz. elején építették itt az elsô villákat, a környék a XIX–XX. sz. fordulóján indult rohamos fejlôdésnek.

235

A SUGÁRÚTON ÉS A LIGETBEN kettôs keresztet tartó, csaknem 5 m magas – 1900-ban a Párizsi Világkiállításon Grand Prixdíjat kapott – Gábriel arkangyal is felkerült. Az oszlop talapzatán Árpád fejedelem és a hét vezér lovasszobrát helyezték el. A tér nagyszerû látványát az oldalait lezáró épületek is fokozzák. A klasszicizáló homlokzatú Szépmûvészeti Múzeum timpanonjában az olimpiai Zeusz-templom szoborcsoportjának mása látható (1900–1906), bent az ország legjelentôsebb képzômûvészeti gyûjteménye. A madridi Prado után a Szépmûvészeti Múzeumban található a legtöbb El Greco-kép. Alig akad olyan mestere az európai mûvészet évszázadainak, akinek ne lenne itt legalább egy alkotása. Antik mûveknek is ez az otthona. A túloldali, eklektikus–neoklasszicista Mûcsarnok (1895) az ország legnagyobb képzômûvészeti kiállítóhelye. Mindkét épületet Schickedanz Albert és Herczog Fülöp jegyzi építészként. A Mûcsarnok háta mögötti részt „csizma” térnek hívták, mert itt állt az 1956-ban felrobbantott Sztálin-szobor, melynek csak a bronzcsizmás talapzata maradt meg. Helyére került Pátzay Pál Leninje. De úgy látszik, nálunk nemcsak a könyveknek van meg a maguk sorsa, hanem a szobroknak is: Lenint már nem kellett robbantani, békésen leemelte egy daru, és elvitte a Budafok határában lévô Szoborpark Múzeumba, a többi „elvtárs” közé (XXII. kerület, Balatoni út–Szabadkai út sarok). A Hôsök tere – méreteinél fogva – nagyszabású események színhelye is. Itt tartotta budapesti szentmiséjét II. János Pál pápa, itt ravatalozták fel újratemetése elôtt Nagy Imrét. A többszázezres közönségnek még e tér is kicsi lenne, ha nem csatlakozna hozzá a kiszélesedô Dózsa György út, a hajdani május elsejei felvonulások és április negyedikei parádék színhelye. A ligeti csónakázótó keleti részében télen mûjégpálya mûködik. Felette hídon jutunk Vajdahunyad vára történelmi épületcsoportjához, amely a román stílustól a barokkig csaknem minden építészeti korszakot megidéz a történelmi Magyarország néhány híres mûemlékének hû másolatával. A Vajdahunyad vára eredetileg ideiglenes kiállítási helyiségnek épült az 1896-os millenniumra – fából. A

A Szépmûvészeti Múzeum ad otthont az ország legjelentôsebb képzômûvészeti gyûjteményének

„Kimentem a ligetbe újra // Hosszacska távollét után, // Hogy lássam: füve, berke, útja // Minô hatással lesz reám...” – írta Arany János az Ének a pesti ligetrôl címû versében, és talán a költô nyomán is, generációk jártak ki a Lizsébe pihenni, szórakozni, vagy párosan megbújni egy platánok árnyékolta padon. A Liget nem csupán a fôváros legnagyobb (1 km2) parkja, hanem sokféle szórakozásra, pihenésre csábító, népszerû „kirándulóközpont” is. A Liget elôterében a Millenniumi Emlékmûvet a honfoglalás ezeréves évfordulóján, 1896ban kezdték építeni (Zala György szobrász és Schickedanz Albert építész). A Hôsök tere közepén a Nemzeti Hôsök Emlékköve (az Ismeretlen Katona sírja) külföldi állam- és kormányfôk koszorúzási helye. Mögötte a 85×25 méteres oszlopcsarnok (1896–1929) széleire a Háború és a Béke szobrai, a két oszlopsor párkányának külsô peremére a Munka és a Jólét, valamint a Tudás és a Dicsôség eszméit kifejezô mûvek kerültek. Az oszlopok közeit magyar királyok és a Habsburgok elleni függetlenségi harcok hadvezérei és politikusai foglalják el – bronzba öntve. A Millenniumi Emlékmû középpontjában 36 m-es korinthoszi oszlop áll. Tetejére 1901-ben a jobbjában a Szent Koronát, baljában az apostoli
236

BUDAPEST, AZ ORSZÁG FÔVÁROSA pestiek azonban annyira megszerették, hogy Alpár Ignáccal kôbôl is megépíttették. Itt kapott helyet a Mezôgazdasági Múzeum (a világ egyik legértékesebb trófeagyûjteményével). A reneszánsz hangulatú „várudvaron” nyaranta szabadtéri koncertek várják a zeneszeretôket, télen, az adventi idôszakban fôleg a gyerekek kedvence az „élô” betlehemi jászol, szamárral, tehénnel és „valódi Jézuskával”. Az Állatkert (Állatkerti körút 6–10.) létesítésének (1866) ötletadója Rómer Flóris volt. Megnyitásakor elsô igazgatója, a regényes életû Xantus János egy zsiráfot vehetett át Erzsébet királynétól. Az Állatkert kerítése, kapuja és némely épülete a magyaros szecesszió Koós Károly által jegyzett irányzatának nagyszerû emléke. Vajon hol élhetnek a világon még elefántok Zsolnay majolikadíszek között? A Városligetnek ezen a részén egymás mellett épült meg a Vidám Park, a Fôvárosi Nagycirkusz és Európa legnagyobb gyógyfürdôje, a Széchenyi Gyógy- és Strandfürdô is. Annak, aki szereti a különlegességet és a nosztalgikus hangulatot, ajánljuk a Kis-Vidámpark Europa Nostra-díjjal kitüntetett százéves „ringlispíljét”, azaz körhintáját. Rejt a Liget még más látnivalót is: a „komoly” Közlekedési Múzeumot és Repüléstörténeti

Állatkerti hangulat

Gyûjteményét, és a „komolytalan” PeCsát azaz Petôfi Csarnokot, a fôváros fiatalságának kedvenc szórakozóhelyét. A csarnok melletti, hétvégi Pecsabolha (profán hangzásával ellentétben) a legjobb budapesti kirakodó- és zsibvásár.
A Vajdahunyad várában találjuk a Mezôgazdasági Múzeumot, a világhíres trófeagyûjteménnyel

237

A METRÓ VONALA FÖLÖTT, TORNYOK ÉS KIRAKATOK A mai Rákóczi úton vonult végig az a gyászmenet, amely II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társainak Rodostóból hazahozott hamvait kísérte a Keleti pályaudvartól a Nemzeti Múzeumig – innen az út elnevezése (1906). Ahol a Blaha Lujza térnél keresztezzük a Nagykörutat, ott állt az 1965-ben lebontott Nemzeti Színház. A széles utat összeszûkítô, egyszerû, dísztelen homlokzatú épület, a Semmelweis (volt Rókus) Kórház (Gyulai Pál u. 2.) mellett a Szent Rókus- és Rozália-kápolna (1740) emlékeztet a pestisjárványokra, melyek különösen a XVIII. században tizedelték a lakosságot. A templom homlokfalán a tábla az 1838-as árvízszintet mutatja. A Múzeum körúton, az Eötvös Loránd Tudományegyetem mellett nevezetes történelmi emlékhelyünkhöz, a klasszicista Magyar Nemzeti Múzeumhoz, az ország elsô és egyben legnagyobb közgyûjteményéhez jutunk (Pollack Mihály). A Lánchídhoz hasonlóan a Nemzeti Múzeum jelkép is, az ébredô magyar szellemiségé és a „Talpra magyar” soraival a szabadságért megindult polgárságé. Történelmünket az ôskortól feldolgozó állandó kiállítása mellett helyet kapnak idôszaki bemutatók is. A múzeum mögötti utcákban az egymás után restaurált épületekbôl alakult ki az utóbbi néhány évben a VIII. kerületi „palotanegyed”.
FÔPÁLYAUDVAROK A magyar vasúthálózat kiépítésében maradandó érdemeket szerzett Baross Gábor (1848–1892). Szobra a Keleti pályaudvar Thököly út felôli oldalára került. (Szécsi Antal, 1898). Budapestnek másik két nagy pályaudvara – a budai Déli és a nagykörúti Nyugati – közül az utóbbit nemcsak a vele szomszédos bevásárlóközpont, áruház, esetleg „Európa legszebb gyorsétterme” miatt érdemes meglátogatni. A Nyugati csarnokát ugyanis a párizsi Eiffel-stúdió tervezte, nagyszerû példájaként az akkori „modern”, vasszerkezetet alkalmazó építészetnek. A pályaudvar elôtti villamosmegálló járdaszigetén több mint 100 éves megállótábla emlékeztet: 1888-ban innen indult az elsô budapesti villamos. A Nyugatiból nosztalgiavonattal (vagy a Baross térrôl a 30-as autóbusszal) lehet eljutni a „Füsti”-be, a Vasúttörténeti Parkba (XIV. kerület, Tatai út 95.).

Nemzeti Múzeum – 1848. március 15-én

A

METRÓ VONALA FÖLÖTT

„Egy régi mániám, végighajtani a Stefánián...” – énekli a pesti polgár még ma is. Persze már nem konflisok hajtanak végig a fôváros hajdan legelegánsabb villasorán... A metró kiegészítéseként érdemes az „apostolok lovát” is használni: a Hermina úton tanácsos elindulni, és meg-megállni egy szecessziós villánál, épületnél. Az ország legnagyobb sportbázisa a Puskás Ferenc-stadion (Dávid Károly, 1948–1953) összterülete 192 ezer 916 m2, nézôterén 78 ezren szurkolhatnak (Népstadion út). Közelébe telepítették az Olimpiai Csarnokot, a Körcsarnokot, s a Millenáris Sporttelepet az ország egyetlen kerékpáros versenypályájával. Itt épült fel az 1999-ben leégett helyén az új Budapest Sportcsarnok. A Baross téri Keleti pályaudvar (Rochlitz Gyula, Feketeházy János, 1884) építésekor Európa egyik legkorszerûbb pályaudvara volt. Ma, a tatarozásának befejeztével – szép is. Fôhomlokzati fülkéibôl James Watt és George Stephenson szobra szemléli a lesüllyesztett aluljáró és a teret áthidaló közúti felüljáró forgalmát.
238

BUDAPEST, AZ ORSZÁG FÔVÁROSA A szomszédos udvar különleges látnivalója, a Zsidó mártírok emlékmûve szomorúfûzre emlékeztetô fémkompozíció, minden levele egy-egy világháborús áldozatra emlékeztet (Varga Imre, 1991) Itt juthatunk be a méltán világhírû Zsidó Múzeumba is. A koncerteknek is helyet adó zsinagóga elôtt, a kis téren rendezik az augusztus végi Zsidó Nyári Fesztivált. TORNYOK
ÉS KIRAKATOK

A Dohány utcai a világ egyik legnagyobb és legszebb zsinagógája

A Múzeum körúton ne csak a Központi Antikváriumba nézzünk be – óvatosan, mert a könyvet szeretô könnyen órákra is ott ragadhat –, hanem a páratlan oldalon álló házak udvaraiba is, ahol a régi pesti városfal 6–8 méter magasságú részeivel találkozhatunk. Az Astoria a pesti köznyelvben nem csupán a szállodát jelenti, hanem elôtte az egyik legforgalmasabb belvárosi útkeresztezôdést és alatta a metró állomását is. Az Astoriánál, a Rákóczi út 2. sz. ház falán míves kandeláber emlékeztet arra, hogy 1909-ben itt világított elôször a fôvárosban elektromos utcalámpa. A hajdani elsô Nemzeti Színház telkén ma modern irodaház áll. A külsô homlokzati „üvegcsôben” fel-lemozgó liftekkel a látvány és az élmény kedvéért érdemes felmenni a felsô emeletig és viszsza. A Károly körút 3. sz. ház egy a számtalan pesti átjáróház közül. Hátsó kijárata a Dohány utcára nyílik, szemben a zsinagógával. A hajdani zsidónegyed, majd gettó sarkán álló romantikus– mór stílusú imaház a világ egyik legnagyobb és legszebb zsinagógája (Förster Lajos, 1859).

A Ferenciek terének névadója a XIII. sz.-i alapokon épített ferences templom (1717–1743), oldalfalán a dombormû az 1838. évi árvíz hôsének, Wesselényi Miklósnak állít emléket (Holló Barnabás), elôtte a Nereidák kútja (1835) az elsô, szoborral díszített, pesti közkút. A Március 15. téren – mely az 1848-as szabadságharc centenáriumán kapta mai nevét – a Belvárosi plébániatemplom nem csupán Pest legrégibb épülete: felér egy mûvészettörténeti példatárral. Eredetileg a mellette álló Contra Aquincum falaira, annak köveibôl épült a XI. században. Ide temették el a vértanúhalált halt Gellért püspököt 1046-ban, és itt helyezték el ereklyéjét (2002). A XIV. században gótikus stílusban építették át, ebbôl az idôbôl maradt ránk a szentély és a háromkaréjos ülôfülkék sora. A reneszánsz stílust két pasztoforium jelzi. A török korban mecsetté alakították, és a keleti oldalon mihrabot (imafülkét) építettek – ma is látható. A mai, barokk templom (1725–1739) körül, a kecskeméti, hatvani és váci országutak keresztezôdésénél, és a pesti rév hídfôjénél alakult ki a réEBÉD
UTÁN EGY KÁVÉRA...

A ferences templom melletti Kárpátia étterem – a közeli Apostolok étteremmel együtt – a hagyományos pesti polgári vendéglátóhelyek „utolsó mohikánja”. Nem csupán faragott falburkolatával és színes falfestéseivel, de étlapjával is ôrzi az évszázados tradíciókat. Ebéd utáni kávéra azonban már érdemes átülni a nemrég „régi-újjá” varázsolt Centrál Kávéházba, ahol a márvány asztalokat és tonettszékeket Karinthy, Babits és még sokak szelleme lengi körül.

239

TORNYOK ÉS KIRAKATOK, A DUNA GYÖNGYE: BUDA gi Pest központja. A klasszicizmust idézi a Canova-tanítvány Ferenczy István által készített egyik síremlék. A modern kort az ún. római iskola neves tagjaként számon tartott Molnár C. Pál fôoltárképe és az elôcsarnokban az ország egyik legszebb Páduai Szent Antal-szobra (Kiss László) képviseli. A templom keleti oldalán, az egykori piarista rendház és gimnázium neobarokk épülete ad otthont a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fôiskolának; a hajdani kápolna – korábban Egyetemi Színpad – most ismét a hívôket szolgálja. Egy sarokkal arrébb ma is fogadja vendégeit a Százévesnek nevezett, de lassan kétszáz éves vendéglô, Pest egyetlen, napjainkig megmaradt barokk kori profán épülete. A fôváros legelegánsabb negyedében az Erzsébet hídra felvezetô út osztja hangulatában is két különbözô részre a híres sétálóutcát. A Váci utca
Váci utcai hangulat

északi részén a Vörösmarty térig elegáns szálloda, nagynevû üzletláncok, divatszalonok, galériák rendezkedtek be. Látnivalót kínálnak a párhuzamos utcák is: a Petôfi Sándor utcában a Párisi udvar méltó a figyelmünkre, hisz az eklektikus–neogót épület udvara passzázsként köt össze három utcát. Az Újvárosházán (Váci utca 62–64.) a Fôvárosi Közgyûlés gazdagon díszített ülésterme minden hónap utolsó csütörtökjén – a nyilvános ülésnapon – meg is tekinthetô. (A hivatalokat is magában foglaló Régi Városháza a hajdani Invalidus palota barokk épülete a Városház utcában.) A pesti Belváros igazi központja a Vörösmarty tér, a legendás Gerbeaud (Zserbó) cukrászdával, utcai rajzolókkal és számtalan rendezvénnyel – a Könyvhét gomba mód felépülô könyves sátraitól a Karácsonyi Vásár gyertyafényes és fahéjillatú faházaiig. Innen indul el a Budapesti Tavaszi Fesztivált megnyitó felvonulás is, mindig március közepén. A Váci utca déli részén is – gyalogos övezetté varázsolása után – megjelentek a kisvendéglôk (nem is akármilyenek!), kávéházak, elegáns üzletek: folyosó nyílt a látványnak sem utolsó Nagyvásárcsarnokhoz. A Kiskörút és a Duna határolta Belvárosban csak gyalogosan érdemes közlekedni – egyébként se nagyon találni parkolóhelyet. Így csodálatos részleteket fedezhet fel, aki rászán egy kis idôt a zegzugos utcák bebarangolására. Láthatja az Egyetemi templomot a Papnövelde utcában (Mayerhoffer András, 1742), pihenhet egy padon a Károlyikertben (a Károlyi-palota, a Petôfi Irodalmi Múzeum mögött), vagy „meglátogathatja” Ady Endrét – a költô utolsó pesti lakásában berendezett múzeumban (Veres Pálné u. 4–6.). A Duna-parton, az Apáczai Csere János utcán elegáns szállodákat, gyönyörû palotákat, hangulatos sétatereket érintünk. Nevezetes a Pesti Vigadó néven ismert palota – galériával, koncert- és bálteremmel, sörözôvel és játékkaszinóval. Ne mulaszszuk el megsimogatni a Vigadó elôtti villamosmegálló korlátján ülô Kis királylány szobrát (Marton László, 1990), és egy padra ülve, vagy valamelyik szálloda teraszáról élvezzük hosszabb ideig a fôváros méltán világhírû dunai panorámáját!

240

BUDAPEST, AZ ORSZÁG FÔVÁROSA

A DUNA

GYÖNGYE :

BUDA

Gellért püspök szobra

Az Erzsébet híd – mely a Duna magyarországi szakaszának legkeskenyebb részén (290 m) íveli át a folyót – Budára, a Gellért-hegy lábához vezet. Az 1945-ben felrobbantott hidat 1964-ben építették újjá (Sávoly Pál). A folyó vízszintje fölé 130 méterre emelkedô Gellért-hegy tövében meleg vizû gyógyforrások fakadnak, ezek táplálják a Rác-, a Rudas- és a Gellért-fürdôt. A Gellért-hegy nevét – a legenda szerint – az 1046-ban a pogány magyarok keze által innen letaszított Gellért püspökrôl kapta. (A hírhedt gellérthegyi boszorkányok azonban fittyet hánytak a szent nevére, és még a XVII. században is itt tartották gyûléseiket – ha igaz...) Tetején a Citadella az 1848-as szabadságharc leverése után épült a rebellis város megzabolázására. Késôbb katonai jellegét elveszítette; ma turistaszálló, étterem, játékkaszinó és diszkó. A hegy délre nézô ormát ôrzi a 14 m magas Szabadság-szobor pálmaágat tartó nôalakja (Kisfaludi Strobl Zsigmond, 1947). A Citadella elôtt, a hegy oldalába épített kilátóteraszról tárul elénk a város talán legszebb panorámája. A Bu-

dai-hegyek karéját, a várhegyet, a Dunát a Lánchíddal és a pesti Duna-part nagyszerû épületeivel mind látni lehet. Ide kell elzarándokolni akkor is, ha leszáll az este, és kigyúlnak a város fényei. Aki egyszer is látta innen Budapest éjszakai panorámáját, többé biztosan nem felejti el. Hegyi sétánkon a Csillagvizsgáló, a Szent Gellért-emlékmû és a híres Gellért Szállóval szemben, a Szent Iván-barlangban kialakított Sziklatemplom kínál változatosságot. Igazán „üdítô” a Gellért-hegyi víztározó megtekintése, s szép fotótéma a víztározó mellvédjén Buda kisasszony és Pest úrfi találkozása is – szoborként.
VERSENGÔ
FÜRDÔK

A „Rudas” egyike a kevés fennmaradt, eredeti török emléknek. Szokoli Musztafa pasa építtette a XVI. század derekán. (A fôváros „reumás” lakossága gyógyfürdô-ügyben kettészakad: vagy Rudas-, vagy Lukácspárti. A két tábor vehemensen védi és dicséri saját fürdôhelyét, és nem is keveredik a „másikkal”.)

241

A DUNA GYÖNGYE: BUDA

Lovasfelvonulás a várban

Legtöbbször a Gellért-hegyrôl és a lábánál elterülô rakpartról lövik fel a rakétákat az ország legnagyobb szabású tûzijátékán, augusztus 20-án. (Errôl és a többi ünneprôl bôvebben is szólunk a Magyarország Kincsestárában.) „Európának három város a gyöngye, Velence a vizeken, a síkon Firenze és Buda a hegyen” – így tartották a középkori utazók. Valóban ritka, hogy egy nagyváros egyszerre nyújtsa a tágasság érzését – mint amilyen a Dunapart –, a meghittséget, amit a Belváros sugall és a történelmi hangulatot, amit a várnegyed teremt meg. A Duna vonalával hegyesszöget alkotó budai Vár-hegy márgából és az azt takaró, mintegy 10 m vastag, édesvízi-mészkôpaplanból épül fel. Mintegy 10 km hosszú barlang- és pincerendszere a régészeti leletek alapján már a paleolitikumban is lakott volt. A tatárjárás után IV. Béla által kiépített vár és a falakon belül gyorsan fejlôdô királyi
242

település igazi fellendülése Hunyadi Mátyás uralkodása alatt tetôzött. A kora-középkori palota gazdagságáról ma már csak a leírásokból és a híres Anjou-kori szobrokból alkothatunk képet. A vár és a város a XVI–XVII. században, aztán a félhold árnyékában élt és pusztult. Bár a Habsburgok inkább Béccsel törôdtek, a XVIII–XIX. században már épült-szépült is mind a palota-, mind a polgári negyed. A második világháború iszonyatos pusztítást végzett a várban, hiszen itt volt a németek központja és utolsó bástyája. Itt minden házért meg kellett küzdeni. A sebeket, melyeket akkor kapott, a mai napig nem sikerült teljesen kihevernie. (Az utolsó háborús rom – a volt Honvéd Fôparancsnokság épülete – is várbeli.) A Dísz tér nevét persze nem errôl, hanem az ôrségváltásokról, katonai parádékról kapta (XVIII. század). Itt, a királyi palotanegyed és a polgárváros határán alakult ki a középkori város

BUDAPEST, AZ ORSZÁG FÔVÁROSA fôtere, központi vásártere, és ahogy az akkoriban magától értetôdô volt, a kivégzôhelye is. Itt fejeztette le Hunyadi Lászlót is – a késôbbi Mátyás király testvérét – 1457-ben V. László. A hajdani Szent György-templom helyén álló Honvéd-emlékmû fôalakja Zala György, talapzata Schickedanz Albert mûve (1893). A tér sarkán van a legkisebb magyar színház, a Korona Pódium a hasonló nevû cukrászdában. Különleges hangulatú, gyakran idegen nyelven elôadott mûsorai egyaránt vonzzák a „vájtfülûeket” és az egyszerûen csak „arrajárókat”. A Szentháromság tér helyén a középkorban a Szent Miklós utca húzódott, az 1686-os ostromban azonban az itt álló házak elpusztultak. A 14,4 m magas Szentháromság-szobrot (1713 Ungleich Fülöp–Hörger Antal,) az 1709. évi pestisjárvány emlékére állították fel, többször újrafaragták, utoljára az 1960-as években. A Nagyboldogasszony-templom építése IV. Béla király idején kezdôdött kora gótikus stílusban (1255–1269). Ebbôl a korból származik az északi torony. I. (Nagy) Lajos építtette a déli, ún. Mária-kaput, majd Zsigmond és a mindkét esküvôjét itt tartó Mátyás király bôvíttette tovább a templomot a hollós címerével díszített déli toronnyal. (Innen származik a gyakrabban használatos Mátyás-templom elnevezés.) A török idôkben az épületet dzsámiként használták. Mai formáját a
KABALASZOBOR A Szentháromság utcában máig ôrzi Ruszwurm Vilmos cukrászmester nevét a hangulatos, empire berendezésû cukrászda. Ahol ez a kis utca beleütközik a Café Miróba, melynek helyén a XVI. században az elsô budai kávéház állott, hangulatos tér képzôdött, közepén gróf Hadik András huszárgenerális lovas szobrával. Tompa fényû, zöldes patina színezi a „leghuszárabb huszár” bronz szobrát, kivéve egy részletét. A szobornak, azaz pontosabban a lónak (!) ez a része olyan fényes, hogy még nappal is világít. A mûegyetem diákjai között ugyanis az a hiedelem járja, hogy vizsgaidôszak elôtt ajánlatos megsimogatni a bronzfigura heréit, mert szerencsét hoz. Az eredményrôl nincs adat, de egy idô óta a turisták is „simogatnak”, hogy miért, azt talán ôk sem tudják.

A Mátyás-templom

Schulek Frigyes irányításával végzett restauráláskor kapta (1874–1896). (Csak vezetéssel látogatható.) A Mátyás-templom freskói Székely Bertalan és Lotz Károly mûvei. A Loretói kápolnában áll a legendáktól övezett XVI. sz.-i márvány Madonnakegyszobor. A Szentháromság-kápolnában III. Béla és felesége, Chatillon Anna 1848-ban Székesfehérváron megtalált csontjait helyezték el díszes szarkofágban (1862). Az altemplomban és a kápolnák feletti karzaton egyházmûvészeti múzeumi relikviák csodálhatók meg, köztük a Szent Korona pontos mása is. A kitûnô akusztikájú templomban a nagyszerû orgona gyakori szereplôje hangversenyeknek. A Mátyás-templom melletti kis teret egy másik lovasszobor, Szent Istváné díszíti. Talapzatának két oldalán a király uralkodásának nevezetes eseményeit dombormûveken örökítették meg (Stróbl Alajos, Schulek Frigyes 1906).
243

A DUNA GYÖNGYE: BUDA Szálló e kolostor köré épült, a régmúlt és a mai kor építészeti harmóniáját teremtve meg. „Ajánlott” fotós téma a szálló üveghomlokzatán visszatükrözôdô Halászbástya. És nagyon javallott megnézni valamelyik nyári szabadtéri elôadást a Hilton dominikánus udvarán. A Várnegyed hangulatos utcácskáin, vagy a Palotanegyedben sétálva szinte minden épületen találhatunk látnivalót: középkori falrészletet, régi címert, barokk kacskaringót, intim hangulatú belsô udvart, vagy legalább egy különleges ajtót, ablakot. A Vár nemcsak a Szentháromság térbôl áll. Érdemes végigsétálni a Tárnok, Fortuna vagy Úri utcán a Kapisztrán térig, majd vissza a Palotanegyedhez, melybe díszes kapun át juthatunk. A Magyar Borok Házának pincéjében az ország összes borvidékérôl tárolnak bort, és többségük a belépô ellenében meg is kóstolható. (Igaz, hogy a pincelátogatás után elég nehéz lesz folytatni a várnézést!) Különleges múzeumi élményt nyújt a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (Fortuna u. 4.) kiállításain kívül is: az udvarán egy több mint 150 éves szôlôtôke átvészelt filoxérát és háborúkat, s még most is terem. Nem mindennapi látvány a Telefónia Múzeum sem (Úri utca 49.). A Kapisztrán téren érdemes felkapaszkodni a középkori Magdolna- vagy Helyôrségi templom tornyába, nemcsak azért, hogy közvetlen közelbôl hallgassuk a rendszeresen felcsendülô harangjátékot, hanem a nagyszerû kilátásért is. A Hadtörténeti Múzeum hatalmas épülettömbje zárja a vár-negyed északnyugati oldalát. Udvarán nyaranta elôadásokat rendeznek gyerekeknek és fel-

Szent István lovasszobra

A templomnak festôi keretet biztosító Halászbástya (Schulek Frigyes, 1902) sohasem szolgált valós védelmi célokat, bár nevét a vár e szakaszának védelmérôl gondoskodó halászcéhrôl kapta. Hét tornya a honfoglaló hét vezért szimbolizálja. A Hess András téren volt az elsô magyarországi könyvnyomda (1472). A török elleni harcokat anyagiakkal is támogató XI. Ince pápa szobra Buda felszabadításának 250. évfordulójára készült (Damkó József, 1936). Itt állott a XIII. században épített domonkos kolostor. Tornya homlokfalán Mátyás király Bautzenben (Németország) lévô dombormûvének másolatát helyezték el. A Hilton
A
BUDAVÁRI PALOTA

Friss Palota az elôször 1439-ben említett épületcsoport neve. Ekkor épült a király halála miatt félbemaradt Csonka-torony is. A palotát Mátyás már csak díszítéseiben és berendezésében tudta gazdagítani. 1541-ben a törökök foglalták el, de tûzvész, földrengés és járványok is sújtották. 1686-ban, a vár visszafoglalásakor elpusztult a királyi palotából az a kevés is, amit a törökök meghagytak. Mária Terézia újjáépíttette és kibôvíttette (Franz Anton

Hillebrandt, 1770) – részben a még megmaradt középkori maradványok elbontása révén. XIX. sz.-i újbóli bôvítéséhez Ybl Miklós tervei alapján kezdtek hozzá. Az építész halála után Hauszmann Alajos (1895) a Dunára nézô szárnyat kétszeresére, 304 méteresre hosszabbította, s a homlokzat középrészének hangsúlyozását kupolával oldotta meg. Díszítésén a kor leghíresebb képzômûvészei dolgoztak, de mûveiket magával sodorta a második világháború.

244

BUDAPEST, AZ ORSZÁG FÔVÁROSA nôtteknek. Gyakran fellép itt a Fiatalok Operastúdiója is a jövô énekes-reménységeivel. A Palotanegyed területén az elsô erôdítményt IV. Béla építtette a tatárjárás után, 1247 körül. A török hódoltságig itt volt a magyar királyok székhelye. Mivel az Árpád-ház kihalása után Károly Róbert a budai patríciusok ellenséges magatartása miatt Visegrádról kormányozta az országot, csak a XV. században, Zsigmond uralkodása alatt növekedett európai hírû várrá a budai. Ma a Palotanegyed a fôváros egyik legjelentôsebb kulturális központja. Itt kapott helyet a magyarországi képzômûvészet átfogó gyûjteménye, a Magyar Nemzeti Galéria, a Legújabbkori Történeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, s a legfiatalabb magyar közgyûjtemény, a Ludwig Múzeum kortárs mûvészeti anyaga is. A Budapesti Történeti Múzeum ôrzi a régi királyi palota feltárt maradványainak építészeti emlékei között a már emlegetett Anjou-kori szobortöredékeket. A palotanegyedhez kúszik fel a Clark Ádám térrôl induló Sikló. Az 1870-ben megnyitott és 1986-ban felújított Budavári Sikló 95 m hosszú, 48 százalékos emelkedésû sínpályáján két, lépcsôs szerkezetû kocsi viszi a város panorámájának páratlan látványáért felszálló – és a Vár-hegy meghódításának könnyebbik módját választó – utasokat. A panorámában gyönyörködhetünk a palota elôtti térrôl, a Savoyai Jenô lovasszobrát körbeölelô kôpárkánytól, és a Halászbástyáról. A hatalmas épületek által körülzárt udvarokon és a parkosított Szent György téren rendezik meg nyaranta, augusztus 20-a környékén a Kézmûvesek Vásárát és a Nemzetközi Borfesztivált. A Vár-hegy alatti 350 m-es alagút építésekor a hegy átfúrása hét és fél hónapig tartott. (Clark Ádám, 1857). A rossznyelvek szerint csak azért építették, hogy borús idôben bele lehessen tolni a Lánchidat! A kivitelezôrôl elnevezett téren, a Sikló végállomásánál a „0” kilométerkô (Borsos Miklós) a kiindulópontja – a 8-as számú kivételével – az ország fôútvonalainak. A Világörökségnek – a Vár-hegy mellett – 1987 óta része a Duna-part is, épületeivel és panorámájával. A vár alatti városrész – a Víziváros – egyik

Különleges élmény siklóval felmenni a várba

vonzereje éppen a felsô rakpart sétánya, csodálatos rálátással a pesti partra. A sétány egyik fele forgalmas kerékpárút is, része annak a már több száz kilométer hosszú úthálózatnak, ami a „drótszamárral” közlekedôket segíti.
Kézmûvesek kínálják portrékájukat a turistáknak

245

HIDAK, SZIGETEK, A VÁROS PEREMÉN HIDAK,
SZIGETEK

SZIGETI

LEGENDÁK

A dunai panorámától elválaszthatatlan a fôváros kilenc hídja. Közülük is az elsô – mind építési idejét, mind „rangját” tekintve – a Lánchíd. Az elsô magyarországi, és a folyó teljes hosszában, a Fekete-erdôtôl a Fekete-tengerig a második állandó Duna-híd építését gróf Széchenyi István kezdeményezte a XIX. sz. derekán. Ez a híd a budapestiek és a legtöbb magyar számára jóval több, mint csupán mûszaki létesítmény, vagy mûemlék. A Lánchíd nemzeti jelkép: a haladásnak, a nemzeti ébredésnek, Kelet és Nyugat összekapcsolódásának jelképe, amit a pestiek nemcsak tisztelnek, de szeretnek is. Ennek a „szeretetnek” a megnyilvánulása az immár hagyományossá váló „születésnapi” ünnepség, amit elôször 1999-ben, valóban a híd avatásának 150 éves évfordulóján rendeztek meg. A híd tervezôje az angol Thierney William Clark, kivitelezôje névrokona, az „alagutas” skót Adam Clark (1839–1849). A két hídfô oroszlánszobrai (Marschalkó János, 1852) túlélték a második világháború rombolását. A pesti hídfôt, a Roosevelt teret ma a Magyar Tudományos Akadémia neoreneszánsz székháza teszi nevezetesA Lánchíd pesti hídfôje a néma oroszlánokkal

Arany János Ôszikéinek és a Toldi szerelmének is a sziget a születési helye – Toldi Miklós egyébként ugyanitt vívta nevezetes párviadalát a cseh vitézzel. Néhány emberöltô múltán mágnások párbajhelyszínévé lett a legendás sziget, mely ma a nyugalom és csönd „szigete” is a nagyváros hajszolt és zajos világában. Nem véletlenül építették az Árpád hídhoz csatlakozó északi csúcsára már a XIX. században a Grand Hotelt, mely ma a szomszédos Thermál Szállóval együtt fogadja a gyógyulni és pihenni vágyókat.

sé. (Friedrich August Stüler, 1864). A híddal pontosan szemben lévô, szecessziós Gresham-palotát (Quittner Zsigmond, Vágó fivérek, 1907) Budapest legújabb luxusszállodájává alakítják át. A Világörökség területének északi határát az „Y” alakú Margit híd alkotja (Emile Gouin, 1876). Az „Y” szára IV. Béla lányának, a hajdani domonkos apácakolostor lakójának a nevét ôrzô Margitszigetre vezet. Több kisebb zátonyból alakult ki a 1,5 km2-es Margitsziget, mely kétezer éves története során számos nevezetes esemény színhelye volt. A középkorban nôk menedékhelyéül szolgált: a „beginák” serény munkában és betegápolásban keresték életük értelmét az erkölcsi vagy társadalmi számki-

246

BUDAPEST, AZ ORSZÁG FÔVÁROSA A
VÁROS PEREMÉN

Margitsziget – hatalmas park a város közepén

vetettségben. IV. Béla monostorrá építtette át a nôk házait, amikor a veszprémi apácáknál nevelkedô lányát, Margitot a szigetre hozatta. Az egykor sorompóval elzárt, majd belépôdíjért látogatható sziget ma mindenkié. Éppúgy befogadja a sportolni vágyókat (Ifjúsági Sportközpont, Sportuszoda, kocogópálya), mint a strandolókat (Palatinus), a sétálókat-nézelôdôket, vagy a hatalmas parkban sakkozókat, ultizókat. A sziget közepérôl ujjként az égbe mutató hajdani víztorony alatt épült fel a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, zenés elôadások (operák, musicalek) nyári színtere. A hídról levezetô út tengelyében a Centenáriumi emlékmû Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulójára készült (Kiss István, 1972). A szigetet autók nem járhatják, az egyetlen városi buszjárat (a 26-os jelzésû), valamint a taxik mellett csak gyalogosan, vagy a környezetbarát bringóhintókkal lehet közlekedni. A Duna budapesti szakaszán több sziget is megtöri a meder folytonosságát. A Hajógyári-szigeten állt valamikor a római helytartók palotája, egyes feltételezések szerint itt írta Marcus Aurelius császár Elmélkedéseit. A jó császár ugyancsak meglepôdne, ha most augusztus elején keveredne ki hajdani szigetére. Itt rendezik ugyanis Európa legnagyobb könnyûzenei eseményét, a több százezer hazai és külföldi fiatalt vonzó Pepsi Sziget-fesztivált.

A közepében van a java mondás a fôvárosra is igaz, jutott azonban megtekintésre érdemes érték a külvárosokba is. Igaz, ezekre a helyekre már valóban csak a finom részletek szerelmesei, vagy az egy-egy mûemléket, látnivalót tudatosan keresô turista jut el. Óbudán, a modern lakótelep betonkolosszusai közé zárt, intim hangulatú Fô tér százados épületei, izgalmas múzeumai (Kassák Lajos, Varga Imre) vagy „Krúdys” hangulatú kisvendéglôi „érnek meg egy misét”. Arra járva feltétlenül be kell állni, legalább egy fotó erejéig Varga Imre bronzból készült, esernyôs lányai közé. A Fô tértôl mindössze három HÉV-megállóra (Békásmegyer, Szentendre felé) kétezer évnyi utat tehetünk – az idôben visszafelé. Itt fogadja ugyanis látogatóit a hajdani római város feltárt maradványait és kincseit bemutató Aquincumi Múzeum. Az egyik budai városközpont, a Moszkva tér közelében, a hajdani Ganz-gyár régi csarnokainak felhasználásával alakították ki a különleges élményt kínáló Millenáris Kiállítási- és Kultúrközpontot.
Az aquincumi romkert

247

A VÁROS PEREMÉN kentyûvel”. A Lágymányosi híd (1995) pesti hídfôjénél ma még magányosan áll az új Nemzeti Színház (Siklósi Mária, 2002), köréje új városnegyed építését tervezik. A pesti oldalon, Kôbányán, a Budapesti Nemzetközi Vásár területén egész évben rangos kiállításokat (tavaszi és ôszi BNV stb.) tartanak. A kerület legrangosabb mûemléke a Lechner Ödön tervezte, kívül-belül szó szerint Zsolnay majolikába „öltöztetett” Szent László-plébániatemplom (Szent László tér 25.), melyet Róth Miksa üvegablakai, Tandor Ottó padjai díszítenek. Gyakorta rendeznek itt orgonahangversenyeket. Amíg Budafok a bor, Kôbánya a sör „városa”: a ma már részben ipari mûemléknek tekintett – és csoportosan meg is látogatható – Dreher sörgyárnak köszönhetôen. Kispestre kirepít a metró is, a 3-as, a kék. A Határ úti metróállomástól néhány perc sétával már az egyik legszebb lakótelepen járunk, a „Wekerlén”. Az 1908-ban jórészt Kós Károly tervei alapján ötezer ember számára épült telep az egyik elsô ilyen kezdeményezése volt a fôvárosnak. Miután körbesétáltuk a hangulatos fôteret, és megcsodáltuk az erdélyi népi építészetet és díszítômûvészetet idézô házakat, üljünk be egy halászlére a híres Halászcsárdába. Megérdemeljük! Paloták, házak, emlékmûvek, szobrok felkeresése után, vagy ha már elegünk van a kô- és emberrengetegbôl, meneküljünk ki a Budai-hegyekbe! Sétáljunk a Normafánál, kapaszkodjunk fel a János-hegyi Erzsébet-kilátóba és csodáljuk meg felülrôl a várost, ahonnan éppen elvágyódtunk. A magasságok után meghódíthatjuk a „mélységeket” is. Az egyetlen Monacót kivéve, más fôváros nem dicsekedhet olyan kivételes látványosságokkal, mint amilyenek a budai barlangok. A Pálvölgyi-barlang a cseppkövek csodavilágába kalauzol, a Szemlô-hegyi barlang pedig az aragonit (borsókô) különleges formáit tárja elénk. Természeti értékeket látni persze lehet anélkül is, hogy az ember a nyakába venné a fél várost: metróval érkezhetünk a Klinikák állomásáig, és onnan sétálva a Fûvészkertbe, ahol a Victoria Regia tutajnyi levelein és egyéb egzotikumokon kívül a genius loci – a hely szelleme – is igazi él-

A 2002 tavaszán felavatott Nemzeti Színház

A legdélibb budai külváros, Budafok – régi nevén Promontor – a bor és pezsgô városa. Pincelabirintusának nagyságára jellemzô, hogy mintegy 1 millió hektoliter bor tárolható benne. Látogatható a Törley Pezsgôgyár is, ahol egy kis házi múzeum ôrzi a pezsgôgyártás hazai emlékeit (Kossuth L. u. 82–94.). Budafok határában, a régi balatoni országút mellett kapott helyet az egyik legkülönösebb budapesti múzeum, a Szoborpark. Itt állították fel azokat az 1950–1990 között készült mûalkotásokat, melyek immár aktualitásukat veszítették. A múzeum bejáratánál különleges „szuvenírok” vásárolhatók: kiváló dolgozói kitüntetés, kazetta május elsejei indulókkal és „a kommunizmus utolsó lehelete” – konzervdobozba forrasztva. A fôváros déli határán, Nagytétényben ismét fogadja látogatóit a Rudnyánszky-kastélyban berendezett antik bútorgyûjtemény (Csókási Pál u. 9.). Az itteni Campona bevásárlóközpont különleges látnivalója Közép-Európa egyetlen Tropicariuma, cápákkal és mindenféle „tengeri her248

BUDAPEST, AZ ORSZÁG FÔVÁROSA ményt nyújt. Itt ugyanis nemecsek ernôvel (csupa kisbetûvel) „találkozhatunk” Molnár Ferenc világhírû Pál utcai fiúk címû regényébôl. A Fûvészkertet az egykori Festetics-kert helyén 1847-ben alakították ki. És ez még mindig messze nem minden! Hisz nem láttuk még a legjelentôsebb építészeti irányzatok közel ezer mûemlékét, nem jártunk be 223 múzeumot és galériát, és nem láttuk-hallottuk negyven színház, hét hangversenyterem és a két operaház programjait! Nem voltunk a farsangi felvonuláson és az Ôszi Fesztiválon. Nem szurkoltunk végig egy focimeccset és nem teniszeztünk a Római Teniszakadémián. Az olvasóra kell bíznunk azt is, hogy válasszon az ezernél is több étterem, kávéház, szórakozóhely közül. S hogy el ne felejtsük: próbálja ki a 11 féle közlekedési eszköz valamelyikét, hisz képzeletben ugye nem szállhattunk hajóra – pedig a Dunán menetrend szerinti és sétahajók is járnak. Nem voltunk a Ferihegyi repülôtéren, ahonnan a légi járatok összekötik Budapestet és az országot az egész világgal. De nem metróztunk és földalattiztunk, villamosoztunk, troliztunk és buszoztunk – eleget! Utazni kell a Fogaskerekûn, a Libegôn és a Széche-

A ferihegyi repülôtér

nyi-hegyi gyermekvasúton is! Egyszóval fedezze fel magának minden látogató tetszôleges tempóban és sorrendben mindazt, amit a világ számunkra legszebb fôvárosa, Budapest kínál. Nem lesz könnyû dolga, és sohasem mondhatja: mindent láttam már.
Sétahajóval a Dunán

249

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

250

www.vendegvaro.hu

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

www.vendegvaro.hu
Olvasóink egy-egy fejezet lapozása közben tapasztalhatták, hogy igyekeztünk minél több praktikus tudnivalót is közölni helyszínekrôl, látogathatóságról, elérhetôségrôl és így tovább. Ugyanakkor egy könyv terjedelmi korlátai végesek, ráadásul az idegenforgalmi szolgáltatások oly gyorsan fejlôdnek, hogy egy ma készülô lista jóval hamarébb elveszti aktualitását, mintsem megjelenhetne az újabb, frissített kiadás. Ezért ajánljuk olvasóink figyelmébe a kiadónk által mûködtetett internetes turisztikai portált, a www.vendegvaro.hu-t – különös tekintettel arra, hogy egyre többen rendelkeznek saját számítógéppel és internet-hozzáféréssel; de ma már az is számos lehetôséget találhat az internetezésre, akinek éppen nincs az íróasztalán ez az eszköz. Ne feledjék: www.vendegvaro.hu – és máris bejutnak egy folyamatosan frissített, aktualizált, tömérdek információt tartalmazó elektronikus turisztikai adatbázisba, ahol kedvükre válogathatnak az éppen Önöket érdeklô információk között. Közlekedési tudnivalók, szálláshelyek, étkezési lehetôségek, aktív pihenés, gyógyturizmus, konferenciaturizmus, hogy csak néhány témakört említsünk a gyakran keresettek közül – de természetesen megtalálhatók azoknak az utazási és információs irodáknak az elérhetôségei is, akik a legkülönlegesebb kérések teljesítésében tudnak segíteni. Jó utazást, kellemes pihenést mindenkinek – a VendégVáró útikönyvekkel és az interneten elérhetô www.vendegvaro.hu turisztikai portál hasznos információival.

Turisztikai információk
Tourinform Fôiroda, Budapest 1051 Vörösmarty tér (Vigadó u. 6.) Tel.: 1/438-8080, Fax: 1/488-8661 hungary@tourinform.hu Tourinform Közönségszolgálati Iroda, Budapest 1052 Deák tér (Sütô u. 2.) Tel.: 1/438-8080, fax: 1/488-8661 hungary@tourinform.hu Tourinform Pont, Budapest 1062 Westend City Center Tel.: 1/438-8080, fax: 1/488-8661 Tourinform Budapest 1061 Liszt Ferenc tér 11. Tel.: 1/322-4098, fax: 1/342-9390 liszt@budapestinfo.hu Tourinform Budapest 1062 Nyugati pályaudvar Tel./fax: 1/302-8580
Magyarország a hálón

Tourinform Budapest 1014 Szentháromság tér (Budai Vár) Tel.: 1/488-0453, 1/488-0475, fax: 1/488-0474 Tourinform Budapest Budaörs 2040 M1-M7 AGIP-komplexum Tel./fax: 23/417-518 Tourinform Pest megye 1054 Steindl Imre u. 12. Tel.: 1/353-2956, 1/428-0377 Fax: 1/428-0375 pest-m@tourinform.hu Tourinform Cegléd 2700 Kossuth tér 1. Tel.: 53/500-285, fax: 53/500-286 cegled@tourinform.hu Tourinform Gödöllôi Régió Gödöllô 2100 Királyi kastély Tel./fax: 28/415-402 Tel.: 28/415-403 godollo@tourinform.hu

Tourinform Ráckeve 2300 Kossuth L. u. 51. Tel./fax: 24/429-747 rackeve@tourinform.hu Tourinform Szentendre 2000 Dumtsa Jenô u. 22. Tel./fax: 26/317-965, 26/317-966 szentendre@tourinform.hu Tourinform Vác 2600 Március 15. tér 16–18. Tel.: 27/316-160 Fax: 27/316-464 vac@tourinform.hu Tourinform Veresegyház 2112 Fô út 9. Tel./fax: 28/588-500 veresegyhaz@tourinform.hu Tourinform Zsámbék 2072 Etyeki út 2. Tel./fax: 23/342-318 zsambek@tourinform.hu 251

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

Vendégváró
CSÖMÖRI HÍVOGATÓ

BAG
A község néprajzi hagyományait fokozottan ôrzi a többszörösen kitüntetett hazai nívó- és nemzetközi díjjal rendelkezô Muharay Elemér Népi Együttes. Minden év szeptemberében az ország hagyományôrzô együttesei részére fesztivált szervez az önkormányzat. Az 1994-ben átadott sportcsarnok és uszoda kitûnô sportolási lehetôséget biztosít a környék lakóinak is. Polgármesteri Hivatal 2191 Bag, Szent Imre út 52. Tel.: 28/408-021, fax: 28/408-063

A fôváros közvetlen szomszédságában lévô 900 éves múltra visszatekintô szlovák, sváb és magyarlakta település méltán lehet büszke a hagyományaira és közösségi életére. A településen 6 ha horgásztó, több lovasiskola várja a pihenni, kikapcsolódni vágyókat. Ha valaki megéhezik, a Zöldfa Vendéglôben jó ízû házias ételekbôl válogathat. Visszatérô rendezvényeink: Január–február: farsangi bálok, hájastészta-sütô verseny Március: nôk–szépség–egészség rendezvény Április: kórustalálkozó Június: Pünkösdi Fesztivál – Csömöri Falunapok és lakodalmas találkozó, Úrnapi körmenet Augusztus: Szent István-napi eseménysorozat Szeptember: Csömöri Ôszi Napok – Szüreti mulatságok Október: Egészségnap December: Nagyszabású eseménysorozat adventtôl karácsonyig

TURA A népi kultúra és hagyományôrzés egyik központja. A Falumúzeum ôrzi a ma is élô különlegesen gazdag népi díszítômûvészet, népviselet és a hagyományos paraszti életmód számos relikviáját. További látnivalók: a Schossbergerkastély, a díszkerámia ivókút, a Millenniumi Testvérpark és Emlékmû, az I. és a II. világháború hôseinek állított köztéri alkotások. Polgármesteri Hivatal Tel.: 28/581-020

SÜLYSÁP

VISEGRÁDI NEMZETKÖZI PALOTAJÁTÉKOK
Évente, július második hétvégéjén péntek, szombat, vasárnap.

Sülysáp nagyközség csodálatos földrajzi fekvésû környezetben van. A szelíd dombok, a halastavak és az Alsó-Tápió partja kedvelt kirándulóhely. Természeti szépségeinken túl mûemlékeink és kültéri szobraink láthatók: – 1489-ben épült Kisboldogasszony római katolikus templom, – 1750-ben épült Sôtér-kastély, – Grassalkovich-vadászlak, a szabadságharc idején Petôfi Sándor megszállt a vadászlakban, – Szentháromság-szobor, Nepomuki Szent János-szobor, Millenniumi emlékpark, Szent István-szobor, Pávát tartó lány szobra. Reméljük, hogy a fentiek felkeltik érdeklôdését és személyesen is köszönthetjük Sülysápon.

Történelmi háttér: A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok rendezvénysorozat évente feleleveníti Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodásának idejét. A Palotajátékok programjain minden vendég találhat kedvéhez illô látnivalókat: a királyi palota körüli utcákon, tereken, parkban sétálva részt vehet a középkori környezetet felidézô színes vásárban, megnézheti a középkori mûhelyek eszközeit, megismerheti és kóstolhatja a konyhák fôztjeit, kipróbálhat harci eszközöket vagy bemutatókat nézhet.

Petôfi S. Mûvelôdési Ház Tel./fax: 28/543-790

Polgármesteri Hivatal Tel.: 29/435-001

Polgármesteri Hivatal Tel.: 26/398-255 www.visegrad.hu www.vendegvaro.hu

252

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK
BUDAKALÁSZ VALKÓ
Valkó a Gödöllôi dombság keleti oldalán, erdôk, dombok ölelésében helyezkedik el, és fôként a pihenni vágyók kedvelt kirándulóhelye. A Pilisi Parkerdô szervezésében a vadászok, míg a mesterségesen kialakított tó partján a horgászok hódolnak szenvedélyeiknek. A település látványossága a Szent Mihály tiszteletére szentelt, egyhajós barokk templom és a Szabadság út mentén 1789-ben felállított Nepomuki Szent Jánosszobor. Évek óta visszatérô rendezvények: a Szabadidô Parkban megtartott majális (május 1.) megünneplése és a már hagyománnyá vált Nemzetközi Nyugdíjas-találkozó. Polgármesteri Hivatal Tel.: 28/483-443

TAHITÓTFALU

Budapesttel határos nagyközség, a Dunakanyar déli kapuja. A falu hagyományôrzô és hagyományteremtô kultúrájának központja az 1996-ban újjáépült Faluház. Itt rendezik meg évrôl évre nagy sikerrel a Kalászi Vigasságokat június második hétvégéjén sok külföldi és hazai tánccsoport részvételével. A Budakalászi Baráti Kör évenként szervez az Omszk-tó partján a juniálist, október elsô szombatján pedig a szüreti felvonulást és az azt követô jó hangulatú bált. Szintén októberben kerül megrendezésre a Kalászi Kortárs Táncfesztivál. A sportolni vágyók örömére 2003. október 23-án adják át a 2600 m2-es sportcsarnokot. Polgármesteri Hivatal Tel.: 26/340-266 Faluház tel.: 26/340-468

A község a Dunakanyarban a Szentendrei-szigeten található. Megközelíthetô hajóval, révvel, vagy közúton a 11-es fôúton. Látnivalók: Pollack Mihály szüreti háza, Református templom, Katolikus templom, Pollack-síremlék, Szérûskertek, Római kori maradványok, I–II. világháborús emlékmû. Évenként júniusban Eperfesztivált, augusztus 20-án hagyományos búcsút rendeznek. Szép kirándulások tehetôk a nevezetes kilátóhelyhez (Vöröskô, 526 m) és a természetvédelmi területhez (Duna–Ipoly Nemzeti Park). Polgármesteri Hivatal Tel.: 26/378-123

ZSÁMBÉK

TÖK

GALGAHÉVÍZ

Zsámbék idegenforgalmi gyöngyszem Pest megye nyugati határán. Látogasson el Ön is hozzánk, tekintse meg látnivalóinkat: a középkori templomromot, élvezze a természetvédelmi terület háborítatlan nyugalmát, keresse fel a Lámpamúzeumot, a Német Tájházat, vagy a Mûvelôdési Ház valamelyik kiállítását! A séta után térjen be számos, remek konyhájáról ismert vendéglônk egyikébe! További információk községünk honlapján találhatók: www.zsambek.hu, vagy hívja a Polgármesteri Hivatalt a 23/342-210-es telefonon. Magyarország a hálón

Budapesttôl 30 km-re nyugatra egy igazi kis falu, szép, régi házakkal, ahol a látogató még felfedezheti a jellegzetes magyar paraszti hagyományokat. Itt még több száz éves pincékben, fahordókban készítik a minôségi fehér bort, de érdemes kijönni lovagolni vagy kirándulni is. Itt van a Patkó Csárda, egy szép református templom és egy Árpádkori templomrom. A Nyakas-hegy pedig ideális kirándulóhely. A faluban még elevenen élnek a kulturális hagyományok: a tavaszi páros bál, a szüreti felvonulás és a Márton-napi mulatság. Tök Község Önkormányzata Tel./fax: 06 23/341-166.

Galgahévíz az Alsó-Galga mente jellegzetes kis települése. A Szentandrásdomb és a Bika-tó kellemes kirándulóhelyek, s itt található a 2000-ben felavatott Millenniumi emlékmû. Érdemes még megtekinteni a Kegyeleti parkot, a helytörténeti gyûjteményt. Jó programot kínál a júliusi háromnapos Faluünnep, a szeptemberi szüreti felvonulás és mulatság, valamint a decemberi Falukarácsony. Kodály Zoltán Mûvelôdési Ház Galgahévíz, Fô út 106. E-mail: emokey@yahoo.com Tel.: 30/494-9599, fax: 28/461-587

253

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK
MONOR DÖMSÖD
Dömsöd a Soroksári-Dunaág mellett színvonalas strandfürdôvel várja vendégeit, ami fürdésre és mindenfajta vízi sportra alkalmas. Szálláslehetôség a falusi vendéglátás keretében, illetve közvetlen a Dunaparton lévô „Csónakházban” található. Kitûnô helyi gasztronómiai jellegzetességgel várja az idelátogatókat a „Fogadó a hat testvérhez” és még néhány vendéglátóegység. A Petôfi Múzeummal egy udvarban található Vecsési Sándor és Bazsonyi Arany festômûvészek állandó kiállítása. Itt rendezik meg évek óta a „Zenés nyári esték”-et. Több ezer érdeklôdôt vonz május elsô napjaiban a Dömsödi Napok rendezvénysorozat. Polgármesteri Hivatal 2344 Dömsöd, Petôfi tér 6. Tel./fax: 24/435-102, 24/435-363

ZSÁMBOK

Monor természetvédelmi területe a Forrás és környéke. Idegenforgalmi nevezetessége a Strázsa-hegy, mintegy 1000 borospincével és présházzal. Gazdag programokkal rendezik meg a Monori Májusi Napokat. Az Orbán-napi ünnepségek jó alkalmat adnak a pincefalu megtekintésére, az újonnan megépült kilátóból tiszta idôben jó kilátás nyílik a környék településeire. Ôsszel a Gazdakör rendezésében impozáns látnivaló a „Szüreti felvonulás”. A távolról érkezôket kényelmes panziók várják a városban. Polgármesteri Hivatal 2200 Monor, Kossuth u. 78–80. Tel.: 29/412-215

A település ma is híven ôrzi hagyományait élô népviseletében, dalaiban, táncaiban. A falu központjában található a Falumúzeum, melyben egy régi paraszti gazda bútorai, ruhái, gazdasági eszközei láthatók. Ebben a környezetben mutatja be a Zsámboki Népi Együttes „Lakodalmas” címû mûsorát. A vendégek részesei a bemutatott lakodalmasnak, együtt mulatnak a násznéppel. A mûsor idôtartama kb. 3 óra. József Attila Mûvelôdési Ház és Könyvtár 2116 Zsámbok, József A. u. 4. Tel.: 28/592-135, 28/592-040

IKLAD
A Galga völgyében lévô kis település látnivalóival várja az idelátogatókat: Falumúzeum (Dorfmuseum) Az 1903-ban épült kisgazda parasztcsalád berendezett házát és portáját tekinthetik meg a látogatók. 2181 Iklad, Szabadság út 127. Nyitva tartás: H–P 14–16 óráig, Sz–V 10–12 és 14–16 óra között. Ráday sírkert, Evangélikus templom, Gróf Ráday I. Gedeon szobra Dr. Brandtner Pál-emlékszoba (Szabadság út 61.)

KÓSPALLAG
Községünk turisztikai szempontból igen jelentôs szerepet tölt be. Innen lehet megközelíteni a Börzsöny hegység minden turisztikai útvonalát és minden látnivalóját: • Kisinóci Turistaház télen-nyáron szállást és étkezést biztosít, • Nagyhideghegyi Turistaház, Nagyírtáspusztai Szent Orbán Fogadó biztosít szállás- és étkezési lehetôséget, • „Rablótanya” kulcsosház szállást, szabadidôs foglalkozásokat, túralehetôséget kínál, • A horgásztó mellett e sport kedvelôi hódolhatnak szenvedélyüknek, • Községünk területén három vadásztársaság mûködik a vadászok nagy örömére.

LETKÉS
Letkésen 1994 óta kishatár menti határátkelôhely mûködik. A Mûvelôdési Ház szervezésében minden év októberében megrendezik a szüreti felvonulást és táncos mulatságot. A „hátizsákos, bakancsos turisták”-nak ajánljuk a kijelölt túraútvonalakat a települést övezô hegyekben. A zarándokturizmus kedvelôi az ôsi erdei zarándok útvonalon gyalogosan érhetik el a kegyhelyként közismert Márianosztrát.

Polgármesteri Hivatal Tel.: 28/403-381

Polgármesteri Hivatal Tel.: 27/585-660

Polgármesteri Hivatal Tel.: 27/576-500 www.vendegvaro.hu

254

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

SOLYMÁR
A Budai-hegység és a Pilis közti medencében elterülô, 9100 lakosú Solymár természeti adottságai, lakóinak közvetlensége, többnyelvûsége biztosítja az idelátogató bel- és külföldi vendégek számára, hogy otthon érezzék magukat. A Jegenye-völgy, a környezô hegyvidéken egyedülálló öt méter magas vízesés, a Rózsika-forrás, a Zsíroshegy, az Ördöglyukbarlang, a középkori vár romja hívogatja a csendre és nyugalomra vágyókat. A községben zajló rendezvények sokszínûsége, jó hangulata élvezetes szórakozást nyújt az idelátogatóknak. A zenei, énekkari koncerteken, a táncbemutatókon, bálokon keresztül megismerkedhetnek a sváb hagyományokkal, népviselettel, népszokásokkal. Településünk büszke felújított falumúzeumára és barokk római katolikus plébánia templomára, ahol vendégeink betekintést kaphatnak Solymár történelmi múltjába. A megfáradt látogatók megpihenhetnek színvonalas panzióinkban, és kiváló éttermeinkben hódolhatnak gasztronómiai szenvedélyüknek. Évente ismétlôdô jelentôsebb kulturális, szórakoztató rendezvények: Április • Hagyományôrzô locsolóbál • Országos Középiskolai Angol Nyelvû Drámafesztivál • Községi májusfaállítás Május • Jegenye-völgyi majális • Keffee, Kuchen und Kultur • Országos Német Nemzetiségi Gyermektáncfesztivál • Hôsök napja Június • Pünkösdi Sördélután • Jazz Weekend Júliusban és augusztusban minden második vasárnap térzenés sördélután Augusztus • Ökumenikus Gospel Hangverseny Szeptember • Solymári Búcsú (kulturális fesztivál) Október • Szüreti felvonulás és bál November • Katalin-bál December • Adventi faluünnep

Magyarország a hálón

255

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

Múzeumok, kiállítóhelyek
Arany Sas Patikamúzeum 1014 Budapest, Tárnok u. 18. Tel.: 1/375-9772 Ny.: márc. 1–okt. 31. K–V 10.30–18 óra, nov. 1–febr. 28. K–V 10.30–16 óra DOBOS Édesség- és Gasztro Múzeum – Nosztalgia Kávéház 2000 Szentendre, Bogdányi u. 2. Tel.: 26/311-660, 30/9210-928 Fax: 1/486-0336 Dobos C. József-gyûjtemény – csokoládé, cukorka, mézeskalács, italok, kávék története, szatócsboltberendezés. Konyakosmeggy, bonbon, süteménykészítési bemutató, kóstoló. Csoportos vezetés, bemutatók szervezése. Ny.: K–V 10–18 óra Gödöllôi Városi Múzeum Gödöllô, Szabadság tér 5. Tel./fax: 28/422-003 E-mail: godolloimuzeum@ mail.digitel2002.hu Ny.: K–V 10–18 óra Kismarosi Falumúzeum 2623 Kismaros, Kossuth u. 21. Tel.: 27/383-121 Állandó helytörténeti kiállítás: Arcok, tárgyak Kismaros múltjából Ny.: V 9–12 óráig, máskor bejelentkezéssel Országos Széchényi Könyvtár Budapest, I. ker. Budavári palota F épület, tel.: 1/224-3700 Ny.: H 13–21 óra, K–Szo 9-21 óra Semmelweis Orvostörténeti Múzeum 1013 Budapest, Apród u. 1–3. Tel.: 1/2011-577, fax: 1/3753-936 Ny.: márc. 1–okt. 31. K–V 10.30–18 óra, nov. 1–febr. 28. K–V 10.30–16 óra 256

Szent István Egyetem Mezôgazdasági Eszköz- és Gépfejlôdéstörténeti Szakmúzeum Gödöllô, Páter Károly u. 1. Ny.: K–P 9–16, Szo 9–14 óra Tel./fax: 28/410-210, 522-000 Szépmûvészeti Múzeum 1146 Budapest, Dózsa Gy. út 41. Tel.: 1/469-7100

Állandó kiállítások: Egyiptomi kiállítás; Antik kiállítás; Gótikus szobrok; Régi képtár; Olasz barokk kiállítás; XIX–XX. századi kiállítások; Grafikai kiállítás (változó anyaggal) Ny.: K–V 10–17.30 óra Tárlatvezetés több nyelven, elôzetes bejelentésre. Tel.: 1/469-7180

RÁD

ISASZEG

A község megkapó, szép környezetével várja a vendégeket. Környéke igen alkalmas kirándulóhely, akár gyalog, akár kerékpárral indulnak útnak a túrázók. Rád környezete erdôkben gazdag, nagy vadas területe vendégvadászok fogadására alkalmas. Évente ismétlôdô rendezvények: Február: Falu-farsang Augusztus: Szent István-nap Szeptember: Kisasszony napi búcsú Polgármesteri Hivatal Rád, Petôfi u. 11. Tel.: 27/528-580

Festôi környezet, lankás dombok, vadban gazdag, sûrû erdôk, horgásztavak, a Rákos-patak, legendás múlt, gazdag néphagyomány, színes népviselet, pezsgô kulturális élet, aktív pihenés, ízes, vendégmarasztaló ételek. Mindezt kínáljuk az Isaszegre érkezô vendégeknek. Látnivalók: Öregtemplom, Szoborhegy, Falumúzeum, 1849-es csata honvédsírjai az erdôben. Állandó programok: az április 6-i csata emlékére rendezett Történelmi Napok, lovastalálkozó, az augusztus 20-i hét végén Isaszegi Mûvészeti Napok.

Polgármesteri Hivatal Tel.: 28/493-168 www.vendegvaro.hu

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK Közlekedési Múzeum
1146 Városligeti körút 11. Tel.: 1/363-2658 Állandó bemutatók: A magyar autóközlekedés története; A magyar vasút története; Hajózástörténeti kiállítás; A közúti közlekedés története; A városi közlekedés története; Nyitva: okt. 1–ápr. 30. K–P 10–16 óra Szo–V 10–17 óra, máj 1–szept. 30. K–P 10–17 óra, Szo–V 10–18 óra

Magyar Természettudományi Múzeum
1083 Budapest, Ludovika tér 6. Nyitva: 10–18 óráig, szünnap: kedd 100 éve született Neumann János – mérföldkövek a számítástechnikában 2003. március 27–szeptember 30.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyûjtemény
Vác, Március 15. tér 4. Információ: tel.: 27/315-124

Kistérségi Információs és Marketing Iroda
Tíz éve nyújt felvilágosítást és prospektusokat ad több nyelven Magyarországról, a Dunakanyarról, a szentendrei és a környékbeli települések szálláshelyeirôl, múzeumairól, rendezvényeirôl, kirándulási és üdülési lehetôségekrôl.

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarország legnagyobb szabadtéri gyûjteménye. Az ország jellegzetes tájainak népi építészetét, a falusi és mezôvárosi társadalom lakáskultúráját, életmódját mutatja be állandó kiállításain és programjain keresztül. Évente több idôszaki kiállítás és számos rendezvény várja a múzeumot ismerô látogatókat is. www.skanzen.hu honlapunkon minden aktuális információ megtalálható. Nyitva tartás: március végétôl november elejéig, hétfô kivételével naponta 9–17 óráig, július és augusztus hónapokban 9–19 óráig. 2000 Szentendre, Sztaravodai út Tel.: 26/502-500 www.skanzen.hu Nagyrendezvényeink: Húsvét, Pünkösdi sokadalom, Szüreti sokadalom (szeptember elején)

VÁRJUK ÖNT!
www.szentendre.hu
E-mail: szentendre@tourinform.hu Tel./fax: 26/317-965, 26/317-966 2000 Szentendre Dumtsa Jenô u. 22.

A Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyûjtemény kiállításai a Nagypréposti palotában találhatók. A gyûjtemény állománya a váci püspökség és az egyházmegye épületeinek, intézményeinek tulajdonában vagy használatában lévô mûtárgyakat foglalja magában. Láthatók különösen szép és értékes képek, ötvös tárgyak, textíliák, régi mûkincsek.

Magyarország a hálón

257

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK
POMÁZ
Magyar Népviseleti Gyûjtemény 2013 Pomáz, József Attila u. 28/b Tel.: 26/325-163 A gyûjteményben a Kárpát-medence magyar kultúrájának tárgyi emlékei, fôként népviseletek, bútorok láthatók.

Szerb Egyházi Múzeum
Magyarország mûvészeti emlékeinek egyedülálló színfoltja a XVI–XIX. századi szerb egyházmûvészeti emlékeket, ikonokat ötvösmunkákat és más iparmûvészeti alkotásokat, bemutató állandó kiállítás. 2000 Szentendre, Pátriárka u. 5. Tel.: 26/312-399 Nyitva: máj. 1–szept. 30-ig, 10–18 óráig, okt.1–ápr. 30-ig, 10–16 óráig. Szünnap: hétfô (jan.1–feb. 28-ig, szünnapok: hétfôtôl csütörtökig.)

Hadtörténeti Intézet és Múzeum
1014 Bp. Kapisztrán tér 2–4. Tel.: 1/356-9522, tel./fax: 1/356-9586 Internet: www.hm-him.hu E-mail: info@mail.militaria.hu Nyitva tartás: ápr. 1–szept. 30-ig: 10–18 óra okt. 1–márc. 31-ig: 10–16 óra Hétfôn zárva! Állandó kiállítások: „Fényesebb a láncnál a kard…”– „Hegyivadász vagyok a Kárpátokban fent…” Katonák, várak, fegyverek – Hazatért gyûjtemények – Kard és koszorú – Ezer év katonai jelképei Tábori csendôr, katonai rendész…

Helytörténeti Gyûjtemény 2013 Pomáz, Kossuth L. u. 48. Tel.: 26/325-163 A gyûjteményben megtalálható kiállítások: régészeti leletek a római korból és a középkorból, 30 millió éves levélmaradványok; szerb lakószoba és konyha; német lakószoba és konyha.

Csodák Palotája

Galeria Centralis
A Közép-Európai Egyetem Nyílt Társadalom Archívumának galériája a belváros szívében mûködô Galeria Centralis. Sajátos hangulatú kiállításai a közép-európai régió hidegháborús történelmét mutatják be a ma embere számára. 1051 Budapest V., Nádor u. 11. Nyitva tartás: kedd–péntek: 14–18 óráig szombat–vasárnap: 10–18 óráig A belépés díjtalan.

Magyar Mezôgazdasági Múzeum
• A HÁZIÁLLATOK KIALAKULÁSA • A HONFOGLALÓ MAGYAROK HÁZIÁLLATAI • SERTÉSTENYÉSZTÉS • HAGYOMÁNYOS SZARVASMARHATARTÁS • KISÁLLATTENYÉSZTÉS • ÉLET EGY KÖZÉPKORI FALUBAN • A NÖVÉNYEK ORSZÁGÁBÓL • ERDÉSZET • TERMÉSZETI ÉRTÉKEINK • VADGAZDÁLKODÁS ÉS VADÁSZAT • SZÔLÉSZET – BORÁSZAT • HALÁSZAT Cím: Budapest, XIV. Városliget, Vajdahunyadvár Tel.: 1/363-5099/128 Tel./fax: 1/363-2711 E-mail: mmm@axelero.hu

Kézzel fogható tudomány, tartalmas szórakozás kicsiknek és nagyoknak

Nálunk a tudományról van

show
Címünk: Bp., XIII., Váci út 19. Telefon: 1/350-6131 E-mail: info@csodapalota.hu www.csodapalota.hu Nyitva tartás: H–P: 9–17 óra Sz–V: 10–18 óra

Tel.: 1/327-3250

Nyitva tartás: K–P 10–17, Szo 10–18, V 10–17 Hétfôi napokon a múzeum zárva! www.vendegvaro.hu

258

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

PEST MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA
2001 Szentendre Pf. 49 Telefon: 26/310-244, tel./fax: 26/310-790 e-mail: pmmikozmuvelodes@freemail.hu www.pmmi.hu
FERENCZY MÚZEUM PMMI székhelye. Szentendre, Fô tér 6. Tel.: 26/310-244 Fax: 26/310-790 Anna–Ámos Gyûjtemény Szentendre, Bogdányi u. 10. Barcsay Gyûjtemény Szentendre, Dumtsa Jenô u. 10. Czóbel Múzeum Szentendre, Templom tér 1. Tel.: 26/312-721 Kmetty Múzeum Szentendre, Fô tér 21. Kovács Margit Gyûjtemény Szentendre, Vastagh Gy. u. 1. Népmûvészetek Háza Babakiállítás, Rákóczi u. 1. Római Kôtár Szentendre, Dunakanyar krt. 1. Tel.: 26/311-190 Szentendrei Képtár Szentendre, Fô tér 2–5. Vajda Lajos Emlékmúzeum Szentendre, Hunyadi u. 1. Abonyi Lajos Múzeum Abony, Vasút út 16. Tel.: 53/360-096
Magyarország a hálón

ARANY JÁNOS MÚZEUM Nagykôrös, Ceglédi u. 19. Tel.: 53/350- 810 ÁRPÁD MÚZEUM Ráckeve, Kossuth L. u. 34. Tel.: 24/519-035 Blaskovich Múzeum Tápiószele, Múzeum út 13. Tel.: 53/380-061 Börzsöny Múzeum Szob, Szent László u. 14. Tel.: 27/370-076 Falumúzeum Isaszeg, Madách Imre u. 15. Tel.: 28/582-280 Falumúzeum Nagytarcsa, Múzeumkert 21. Tel.: 28/450-241 Falumúzeum Penc, Rákóczi u. 25 Gorka Múzeum Verôce, Szamos u. 22. KOSSUTH MÚZEUM Cegléd, Múzeum u. 5. Tel.: 53/310-637 PETÔFI MÚZEUM Aszód, Szontágh lépcsô 2. Tel.: 28/500-650 Szônyi István Emlékmúzeum Zebegény, Bartóky u. 7. Tel.: 27/370-104

TRAGOR IGNÁC MÚZEUM Tel.: 27/500-750 kiállítóhelyei: Hincz Gyula életmûve Vác évszázadai Vác, Káptalan u. 16. Tel.: 27/313-463 Középkori pince Vác, Széchenyi u. 3–5. Tel.: 27 315-064 Memento Mori Kriptaleletek a váci Fehérek templomából Vác, Március 15. tér 19. Tel.: 27/315-064

Kovács Margit: Hárfázó angyal

259

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK Nagytétényi Kastélymúzeum Nagytétényi Kastélymúzeum
1225 Budapest, Kastélypark u. 9–11. tel: 1/207-0005; fax: 1/207-4680 www.nagytetenyi.hu Nyitva: 10–18 óráig. Hétfôn zárva. A magyar barokk építészet egyik nagyszerû alkotása a Száraz– Rudnyánszky-kastély, vagy ahogy ismertté vált: a Nagytétényi Kastélymúzeum. A múzeum állandó kiállítása Bútormûvészet a gótikától a bieder meierig címmel a kastély 28 termében mutatja be az európai bútormûvességet a XIV. századtól a XIX. századig: több mint 300 bútor és bútoregyüttes mellett kályhák, csillárok, szônyegek, falikárpitok, kerámia-, üveg- és ötvöstárgyak érzékeltetik a korabeli lakókörnyezetet. Csoportos tárlatvezetés igényelhetô. Vasárnaponként 11 órakor tárlatvezetés egyéni látogatóink részére. Szombatonként 11 órakor kosztümös tárlatvezetés (bejelentkezéssel). Az idôszaki kiállításokról, rendezvényeinkrôl, a kastély bérelhetô helyiségeirôl honlapunkról (www.nagytetenyi.hu) értesülhet.

Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány
Budapest, Pf.: 441, tel.: 1/268-1997, fax: 1/268-1958, e-mail: muzeum1@axelero.hu

Postamúzeum 1061 Budapest, Andrássy út 3., tel.: 1/269-6838

Rádió- és Televíziómúzeum 2149 Diósd, Kôbánya út (Rádióállomás), tel.: 23/382-372

Telefónia Múzeum 1014 Budapest, Úri u. 49. Tel.: 1/201-8188

Bélyegmúzeum 1074 Budapest, Hársfa u. 47. Tel.: 1/341-5526 www.vendegvaro.hu

260

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

Rendezvény, kultúra
Június–július Dunakanyar Mûvészeti Hetek Dunakanyar Kulturális Alapítvány Tel./fax: 27/572-545, 30/201-6142 www.dunakanyar.com Kincsemtúra Egész évben folyamatosan 1 napos kulturális és gasztronómiai programmal Tápiószentmártonban dr. Dusek László Tel.: 29/423-689

NAGYMAROS

VECSÉS
Vecsés város lakossága révén híven ôrzi a német nemzetiségi hagyományokat, valamint a káposztatermesztés és -feldolgozás sokgenerációs örökségét.

Hagyományos, visszatérô rendezvények: Május vége: Nemzetközi Dunakanyar Nyugdíjas Találkozó Június eleje: Kittenberger Kálmán Napok – vadászati, természetvédelmi programok; Afrika-fesztivál Július: Dunakanyar Mûvészeti Hetek régiós kulturális program, Misztrál Ének és Népzenei Fesztivál A fenti programokon kívül kiállításokkal, a Börzsöny gyönyörû természeti szépségeivel várjuk a hozzánk látogatókat. Polgármesteri Hivatal 2626 Nagymaros, Fô tér 5. Tel.: 27/594-255 www.nagymaros.hu www.dunakanyar.hu

KISNÉMEDI
A Váchartyánnal szomszédos falu a Rátót nemzetség ôsi birtokának egyike, a XV. században királyi birtok volt. A XVIII. századtól a Gosztonyi család birtoka. A nagy kosáríves, tornácos homlokzatú Gosztonyi-kúria 1790 körül épült. Az átalakított belsôben kapott helyet az Izotóp Információs Társulás Lakossági Tájékoztató központja, ami az atomenergia békés felhasználását mutatja be az idelátogatók számára. Kisnémedi külterületén található az ország egyetlen, korszerû kis és közepes aktivitású sugárzó anyagot elhelyezô Radioaktív Hulladékokat Kezelô Telepe. Minden évben nagy sikere van a hagyományosan május utolsó szombatján megrendezett falunapnak, amikor a környékbeliek a kúria ôsfái alatt szórakozhatnak, pihenhetnek.

BERNECEBARÁTI

Ôszi rendezvénysorozat: • Szeptember második hetében vasárnap és hétfôn van a kétnapos Vecsési Búcsú a vén eperfák árnyékában. • Szeptember utolsó szombatján a hagyományos Szüreti Bál, elôtte a csikósok és népviseletbe öltözött lányok, fiúk utcai felvonulása. • Október elsô szombatján Vecsési Káposztafesztivál. A híres vecsési savanyított káposztából és egyéb savanyúságokból országos termékversenyt hirdetünk – bemutatóval és kóstolóval. Fôzôverseny hagyományos és különleges káposztás ételekbôl. Nemzetiségi kultúrmûsor, fúvószene és tánc szórakoztatja az idelátogató vendégeket.

Látnivalók: • gótikus eredetû barokk templom • az Árpád-kori földvár maradványai • a Szokolyi-kastély • a Huszár-kastély • a falu palóc építészeti hagyományait bemutató tájház • Szokolyi Alajos sírja • Sisa Pista sírja Kirándulóknak ajánljuk:

Polgármesteri Hivatal Tel.: 29/352-001

Védett természeti értékek
Vadaspark Jávorszarvasok egyedül Magyarországon 2092 Budakeszi, Szanatórium u. Tel/fax.: 23/451-783 Ny: márc.1–okt. 31. 9–17 óráig, hétvégén 9–18 óráig, nov.1–febr. 28. 9–15.30 óráig, hétvégén 9–16 óráig 261

• a Nagyvölgyet – sátorozásra alkalmas rétekkel, esôházakkal • a Kemence és Bernecebaráti határán lévô víztározót • a 2003 második felétôl mûködô kulcsosházat az önellátó turisták számára. Magyarország a hálón

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

Gyógyturizmus, aktív turizmus
ALBERTIRSA

BUDAPEST, A DUNA GYÖNGYE VÁROSNÉZÔ HAJÓK
Program 30 nyelven

Albertirsai gyógyfürdô A jelenleg 4 + 1 medencével üzemelô nyári fürdô 39–41 oC-os minôsített gyógyvize kiválóan alkalmas nôgyógyászati és reumatikus panaszok enyhítésére. Büfék, hétvégi rendezvények várják az idelátogató vendégeket. Albertirsa, Dolina u. 2. Tel.: 53/370-483 Fax: 53/370-175 Duna Bella Délutáni városnézô sétahajóút a fôvárost kettészelô Dunán. Egy-egy kellemes és tartalmas óra a fedélzeten és a Margitszigeten. Kétszeri italkínálás: koktélkülönlegesség és sör, bor vagy üdítô, kívánság szerint. Búcsúzóul tombolajáték értékes ajándékokkal. Dunai Legenda Hang-, fény- és látványparádé a Dunán. Egyórás esti városnézô sétahajóút. Minôségi italok fogyasztása mellett tanúja lehet, amint Budapest legendái életre kelnek. Kétszeri italkínálás: üdvözlô pezsgô és sör, bor vagy üdítô kívánság szerint.
márc. 15 –ápr. 30.*

APAJ
Aki a természet adta nyugalmat és csendet választja, az megtalálja ezt Apajon. A Kiskunsági Nemzeti Park kapujában elterülô kisközség hamisítatlan pusztai környezetben várja látogatóit. – Ridegtartásos ôshonos szürkemarha-gulya – Csodálatos madárvilág – Minden év július utolsó hetében megrendezendô Kiskunsági Pásztor- és Lovasnapok nyújt élményt a csikós és lovas hagyomány szerelmeseinek – Tájjellegû ételek – Vadászati lehetôség Apaj Község Polgármesteri Hivatala 2345 Apaj, Fô tér 2. Tel./fax: 24/408-173 E-mail: onkormapaj@mail.uti.hu

1100 1100 1100 1100 1100
*** *** ***

1430 1430 1330 1330 1430 1430 1430 1430 1430 *** 1530 1530 1530 1530 1630 1630 1630 1630 1730 1730

2015 2015 2015 2015 2015 2015 2015 2100 2100 2100 2100 2200 2200 2200 2200

máj.-jún. júl. aug.**** szept. okt.

nov.–dec. 13. péntek, szombat *, **

*fûtött hajókon, **kivéve november 2. szombatja, ***Margitszigeti séta nélküli program ****augusztus 20-án nincsenek esti menetrend szerinti hajók

Helyfoglalás – Jegyiroda: 1/266-4190, 30/9445-216 Legenda Pénztár: Vigadó tér 6. és 7. kikötô Marriott Hotel elôtt e-mail: legenda@legenda.hu / inernet: www.legenda.hu

262

www.vendegvaro.hu

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK
LÁTOGASSON NAGYKÁTÁRA!
Az ország egyik legszebb környezetében található gyógy- és strandfürdôbe várjuk Nagykátán. Vízforgatós úszómedence, gyógyvizû ülômedence, gyermekmedence és babapancsoló várja a vendégeket. Strandröplabdapálya, kispályás focipálya, játszótér, több vendéglátóegység is szolgálja a sportolni, kikapcsolódni vágyókat. Május 1-jétôl szeptember 30-ig szünnap nélkül tart nyitva 9-tôl 19 óráig. A gyógyvíz kiemelten hatásos és javasolt az alábbi betegségek gyógyítására, utókezelésére: • idült ízületi gyulladás • degeneratív ízületi elváltozások • gerinc különbözô idült gyulladásos, degeneratív megbetegedései • idült idegfájdalmak, ideggyulladások • Heine-Medin kór utáni, valamint agyvérzés, agymûtét, vagy más okból kialakult bénulások utókezelésére • idült izomfájdalmak • sérülések, sportsérülések utókezelése • elhúzódó, nehezen gyógyuló csonttöréseknél a callusképzôdés elôsegítése Egyéb természeti és kulturális látnivalók a városban: • Nagykátától pár km-re Göbölyjáráson lévô Nôszirom tanösvény, amelyrôl a Tápió-Hajta Tájvédelmi Körzet gazdag növény- és állatvilága csodálható meg. Tápió Közalapítvány Tel./fax: 06-29/640-060, www.tapiovidek.hu • Városünnep: (április 4-e), hagyományôrzô katonai alakulatok felvonulása az 1849-es tápióbicskei csata évfordulóján. • Nemzetközi néptánctalálkozó (augusztus), a helyi Tápiómente Táncegyüttes mellett 3-4 külföldi csoport is fellép.

Magyarország a hálón

263

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

Közlekedés
Víziturizmus Legenda Kft. 1115 Budapest, Fraknó út 4. Helyfoglalás – jegyiroda: 1/266-4190, 30/9445-216 Legenda pénztár: Vigadó tér 6. és 7. kikötô Marriott Hotel elôtt e-mail: legenda@legenda.hu www.legenda.hu

Hotel Benczúr

Érdi Gyümölcsés Dísznövénytermesztési Kutató–Fejlesztô Kht.

Szállás, vendéglátás
Kikelet Panzió 2120 Dunakeszi, Kikelet u. 1. Tel.: 27/342-554 www.hotels.hu/kikelet_panzio e-mail: kikelet_panzio@mail.datanet.hu

Zöldfa Vendéglô
2141 Csömör, Szabadság út 13. Tel.: 28/445-742, 20/468-8325 Fax: 28/445-017 Vendégszeretettel, magyaros ételekkel, ételspecialitásokkal, házias ízekkel, kövön sült húskülönlegességekkel várjuk vendégeinket. Hangulatos különtermünkben vállaljuk 150 fôs rendezvények, családi események, esküvôk lebonyolítását. Partiszerviz-szolgálatunk kitelepülést vállal. Heti ebéd, menü rendelhetô!

Szállodánk Budapest szívében, a diplomatanegyedben fekszik. A 154 igényesen kialakított szoba kellemes kikapcsolódást nyújt, a kényelmet mûholdas tv, telefon, minibár szolgálja. Éttermünk széles körben elismert konyhájának köszönheti népszerûségét. Több privát és vállalati rendezvénynek adunk otthont évek óta. A különtermek mindegyike légkondicionált, korszerû technikával felszerelt. A szálloda könnyû megközelíthetôsége, csendes, kertes környezete és a jól felkészült személyzet mind hozzájárul ahhoz, hogy a Hotel Benczúr a vendégek kedvence legyen. Számos törzsvendéggel büszkélkedhetünk.

Az Érdi Gyümölcsés Dísznövénytermesztési Kutató–Fejlesztô Kht. kísérleti telepe több mint ötven éve áll a szakemberek és érdeklôdôk rendelkezésére. A 7-es fôút 25–26 km-szelvényénél található szálló épülete parkosított környezetben várja a pihenésre, rekreációra vágyó vendégeit. A 20 négyágyas szobával, közös helyiségekkel és társalgóval rendelkezô épület kedvezô áron kínálja szolgáltatásait. A közelben strand és lovarda mûködik.

Több mint szálloda…
Hotel Benczúr Benczúr u. 35. Budapest H - 1068 Tel.: (361) 479-5650 Fax: (361) 342-1558 www.hotelbenczur.hu hotel@hotelbenczur.hu

2030 Érd, Elvira major Tel./fax: 23/389-478 389-578

264

www.vendegvaro.hu

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK
Szállodánk a Pilis hegységben, az Esztergom–Visegrád–Szentendre háromszögben, 700 m magasan, csendes, ápolt parkban várja a pihenni és sportolni vágyókat

Valamennyi szoba fürdôszobás, tv-vel, hûtôszekrénnyel felszerelt

Hotel PILIS
H-2099 Dobogókô Téry Ödön u. 2. Tel.: 26/347-504, 347-522 Fax: 26/347-548 E-mail: pilisdko@axelero.hu

Az étterem és a különtermek rendezvények, továbbképzések, szakmai tréningek, különféle konferenciák lebonyolítására is alkalmasak

A szállodában uszoda, szauna, szolárium, bowling áll a vendégek rendelkezésére

Régi Sipos Halászkert és Étterem

Ezen a helyen már a XX. század elején is étterem állt, amit Sipos Károly épített. Az emberek igen hamar megkedvelték. Az idô vasfoga az éttermet sem kímélte, de 1995-ben családunk újjáépítette, a kor követelményeit szem elôtt tartva, és a hagyományokat tisztelve. A különbözô nagyságú termeink alkalmasak akár családi, akár munkahelyi rendezvények lebonyolítására. A rendezvényekre igénynek megfelelôen tudunk díszítést, zenét és technikai felszerelést biztosítani.

Sok szeretettel várjuk kedves vendégeinket!
1036 Budapest, Lajos út 46., tel./fax: 1/368-6480, 1/250-8082

Magyarország a hálón

265

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

266

www.vendegvaro.hu

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

Települések mutatója
Acsa 36 Abony 87 Albertirsa 80 Alsónémedi 103 Apaj 114 Aszód 29 Bag 37 Bénye 60 Bernecebaráti 223 Biatorbágy 141 Budajenô 147 Budakalász 168 Budakeszi 143 Budaörs 130 Budapest 231 Bugyi 103 Cegléd 84 Ceglédbercel 83 Csemô 94 Csévharaszt 78 Csobánka 165 Csömör 47 Csôvár 201 Dabas 96 Dány 40 Délegyháza 111 Diósd 133 Domony 33 Dömsöd 112 Dunabogdány 181 Dunaharaszti 108 Dunakeszi 204 Dunavarsány 110 Ecser 73 Erdôkertes 27 Érd 134 Farmos 67 Fót 205 Galgagyörk 35 Galgahévíz 38 Galgamácsa 34 Gomba 59 Göd 204 Gödöllô 16 Gyál 72 Gyömrô 74 Halásztelek 116 Hévízgyörk 37 Horány 189 Iklad 33 Ipolydamásd 218 Ipolytölgyes 219 Isaszeg 41 Kartal 31 Káva 60 Kemence 222 Kerepes 46 Kiskunlacháza 112 Kismaros 209 Kisoroszi 189 Kistarcsa 46 Kocsér 90 Kóka 58 Kosd 207 Kóspallag 217 Kôröstetétlen 89 Leányfalu 178 Letkés 219 Lórév 125 Maglód 74 Majosháza 110 Makád 124 Máriabesnyô 23 Márianosztra 216 Mende 58 Mogyoród 28 Monor 77 Nagybörzsöny 219 Nagykáta 52 Nagykovácsi 152 Nagykôrös 91 Nagymaros 211 Nagytarcsa 45 Nyáregyháza 80 Nyársapát 95 Ócsa 101 Örkény 95 Ôrbottyán 28 Pánd 61 Páty 145 Pécel 43 Penc 201 Perbál 151 Perôcsény 221 Péteri 76 Pilis 79 Pilisborosjenô 158 Piliscsaba 162 Pilisszántó 163 Pilisszentiván 161 Pilisszentkereszt 163 Pilisszentlászló 178 Pilisvörösvár 160 Pomáz 166 Pusztavacs 82 Pusztazámor 141 Püspökhatvan 36 Ráckeve 120 Rád 200 Solymár 159 Sóskút 139 Surány 189 Sülysáp 57 Százhalombatta 137 Szada 24 Szentendre 169 Szentlôrinckáta 54 Szentmártonkáta 53 Szigetbecse 124 Szigetcsép 118 Szigetmonostor 189 Szigetszentmárton 119 Szigetszentmiklós 115 Szigetújfalu 119 Szokolya 210 Szob 215 Szôd 203 Szôdliget 203 Tahitótfalu 180 Taksony 109 Tárnok 138 Telki 146 Tököl 117 Tápióbicske 61 Tápiógyörgye 66 Tápióság 62 Tápiószecsô 56 Tápiószele 64 Tápiószentmárton 62 Tápiószôlôs 64 Tatárszentgyörgy 96 Tóalmás 54 Tök 150 Törökbálint 131 Tura 39 Újhartyán 100 Újlengyel 100 Úri 59 Üllô 75 Üröm 158 Vecsés 72 Vác 194 Vácduka 202 Vácegres 35 Vácrátót 202 Valkó 40 Veresegyház 26 Verôce 208 Verseg 32 Visegrád 183 Zebegény 213 Zsámbék 148 Zsámbok 40

Irodalomjegyzék
Cseke László: Visegrád. Panoráma, Bp., 1975. Dobogókô, báró Eötvös Loránd menedékház. TKM kiskönyvtár, Bp., 2000. Garami László, Garami Lászlóné: Zöld utakon – védett természeti értékeink útikalauza. Mezôgazdasági Könyvkiadó, Bp., 1997. Magyarország múzeumai (fôszerk.: Balassa M. Iván). Vince Kiadó, Bp., 2001. Országos katolikus névtár. Szent Gellért Kiadó és Nyomda, Bp., 2000. Pest megye a millennium évében, TIT, Bp., 2001. A Pilis és a Visegrádi-hegység, turistaatlasz és útikönyv. Cartografia Kft., Bp., 2000. Soós Péter: Barangolások hazai tájakon. BVK. Kft. 1994. Szombathy Viktor: Budapest–Börzsöny–Cserhát, Panoráma, Bp., 1964. Tari Edit: Pest megye középkori templomai. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2000. Timkó Imre: Keleti kereszténység, keleti egyházak. Szent István Társulat, Bp., 1971.
Magyarország a hálón

267

KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI, Budapest, Zoltán u. 16. Tel.: 1/331-1500) 1996. január 1-je óta, mint a Magyar Állam tulajdonosi képviselôje foglalkozik a közvagyon (kincstári vagyon) hasznosításával, vagyonkezelésbe adásával, közvetlen vagyonkezelésével, a tulajdonosi ellenôrzési feladatok ellátásával, valamint a közvagyonra vonatkozó információszolgáltatással. Így a KVI központi apparátusának és 19 megyei kirendeltségének kötelezettsége az állami vagyon állagmegôrzése, hasznosítása, fejlesztése és a rábízott, de a közfeladat ellátásához már nem szükséges vagyon (ingó, ingatlan, portfolió) értékesítése. Kiemelt tevékenysége a közcélokat szolgáló, állami tulajdonban maradó vagyontárgyak hatékony kezelése, ezen belül pedig a nemzeti kincsünk fontos részét alkotó mintegy 300 mûemlékegyüttes állagromlásának megakadályozása, fokozatos helyreállítása és vagyonkezelésbe adása. Az 1980-as években még a hazai mûemlékállomány fele, kb. 5000 mûemlék volt állami tulajdonban. Az 1990-es változásokat követôen megindult a túltengô állami tulajdon leépítése, így a korábban „társadalmi” tulajdonba vett mûemlékek nagy részét önkormányzatok, kisebb részét társadalmi szervezetek, egyházak stb. ingyenesen tulajdonba kaphatták. A napjainkra állami tulajdonban maradt mûemlékek – melyek többségét immár, 1997 óta törvény rendeli kincstári tulajdonba – a hazai mûemlékállomány legjavát (az egyházi mûemlékek kivételével), illetve legveszélyeztetettebb részét foglalja magában. Ezen nemzeti értékek történelmünk pótolhatatlan tanúi, így fokozott figyelmet, gondoskodást, állagvédelmet követelnek, hogy az utókor számára is megmaradjanak, és bemutathatókká váljanak. A KVI megyei kirendeltségei sokat tettek eddig is e célok elérése érdekében, saját anyagi erôforrásokat felhasználva és más vagyonkezelôk segítségét is igénybe véve. A mûemlékek között vannak használatban lévôk és olyanok, amelyek felújításához, hasznosításához a KVI szívesen vesz ötleteket, javaslatokat, anyagi támogatásokat és felajánlásokat. Emellett olyan befektetôk jelentkezését várjuk, akik hosszú távú mûemlék-hasznosításban, vagyonkezelésben érdekeltek. Budapesten összesen 68 kiemelt mûemlék, illetve mûemlékegyüttes van. Ezek közül is jelentôsebbek: a budai Várpalota, a Sándor-palota, a Várkert Bazár, a gellérthegyi Citadella, a belvárosi Károlyi-palota, a Pesti Vigadó, de ide tartoznak a legjelentôsebb középületek: az Országház, az Operaház, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szépmûvészeti Múzeum, a Mûcsarnok, a Vajdahunyadvár, a Millenniumi Emlékmû a Hôsök terén stb. Ezek külön-külön is alkalmasak arra, hogy reprezentálják az országot, a várost, ahol állnak. Nem egy közülük sziluettjében, rajzában jelképpé vált. Kevésbé közismert, hogy kiemelt állami tulajdonú mûemlék pl. a Király és a Rudas fürdô, a Keleti és Nyugati pályaudvar fogadóépülete, a Gül Baba türbe, Aquincum romjai, Hadrianus helytartói palotájának föld alatti romjai a Hajógyári szigeten, vagy az óbudai Zichy- és a nagytétényi Rudnyánszki-kastély. Pest megyében összesen 22 kiemelt mûemlék, illetve mûemlékegyüttes van. Sok köztük a kastély: az acsai Prónay, az aszódi Podmaniczky, a fóti Károlyi, a gödöllôi Grassalkovich, a gyömrôi Teleki, a péceli Ráday, a pomázi Teleki, a ráckevei Savoyai, a váchartyáni Rudnay, s a kúriák: az abonyi Vigyázó, a nagykôrösi Halász–Tanárky. Jelenleg helyreállítás alatt van a visegrádi vár, a Salamon-torony, Mátyás király palotájának rekonstrukció alatt álló romjai, Pilisszentkereszt és Zsámbék kolostorromjai. A KVI kezelésében több befektetésre alkalmas mûemlék, illetve nem mûemlék ingatlan található. Ezek közül megemlítjük a Nagykôrös, Halász–Tanárky-kúriát (tetôszerkezete felújítva), Szentendre, Ady út 5. szám (Duna Korzó) alatti volt kormányüdülôt, Kismaros (Börzsönyliget), Szokolyai út 84. szám alatti volt Ganz-Mávag üdülôt és a Visegrádi Szentgyörgypuszta, Áprily-völgy 1630/b szám alatti üdülô ingatlant. (A fentiekkel kapcsolatban érdeklôdni lehet a KVI Budapest-Pest megyei Kirendeltségén: 1138 Budapest, Szekszárdi u. 19–25., tel.: 1/412-3500, fax: 1/412-3570)
268
www.vendegvaro.hu

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

A budapesti Várnegyed szinte minden épülete mûemlék, és mindegyikben találunk valamilyen kiállítást, megtekintésre érdemes gyûjteményt A gyömrôi Teleki-kastély Hild József építész tervei szerint épült klasszicista stílusban – az 1835-ben leégett elôdje helyén

Magyarország a hálón

269

KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

A gellérthegyi Citadelláról gyönyörû kilátás nyílik a fôvárosra. A Budapestre érkezôk elôször az itt magasodó Szabadság-szobrot látják meg A gödöllôi Grassalkovich-kastély felújított termeiben az épület múltját, az egykori lakókat bemutató kiállítások láthatók

270

www.vendegvaro.hu

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

A Dunakanyar egyik legszebb mûemléke a Visegrád fölé magasodó Fellegvár. A történelmi falak között ôrizték egykor a koronát is Az ország elsô tíz mûemléke között szereplô fóti Károlyi-kastély emeleti márványtermében az eredeti berendezés látható

Magyarország a hálón

271

TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

272

www.vendegvaro.hu

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->