FALUBA ZOLTÁN

GYAKORLATI MÉHÉSZKÖNYV

MEZŐGAZDASÁGI KIADÓ BUDAPEST 1959

1

A kéziratot átnézte: KOLTAY PÁL

© Faluba Zoltán, 1959

Felelős kiadó Lányi Ottó Felelős szerkesztő Kattinger Gusztáv Műszaki szerkesztő Gellért Andor * Változatlan utánnyomás 11,501-18,500 példányban H 3/4 A/5 ív terjedelemben - 1172Készült az MSZ 5601-54 és 5602-50A szabványok szerint * Kossuth Nyomda, Budatest V. k, Alkotmány u. 3.- 5515 - Felelős vezető Lengyel Lajos igazgató

Digitalizálta: Ebke ebke@freemail.hu
2

BEVEZETÉS
Huszonöt esztendeje kerültem közvetlen kapcsolatba a méhészettel. Azóta igen sok alkalmam nyílt a méhészekkel való érintkezésre, munkájuk tanulmányozására és termelési eredményeik megismerésére. Azt tapasztaltam, hogy a termelés ritkán van arányban a méhészek lelkesedésével, a méhészetbe fektetett munkával és anyagi eszközökkel. Számszerűleg szépen fejlődő méhészetünk egy családra jutó hozama ma is alig több mint ezelőtt, néhány évtizeddel. Téli veszteségeink nagyok, méhállományunk jó része évről évre csak éppen él, de hasznot nem ad. Ennek legfőbb okát abban látom, hogy termelési módszereink mesterkéltekké, pepecselőkké váltak. A siker feltételeit olyan beavatkozásokban, jelentéktelen részletekben keressük és véljük megtalálni, amelyek mellett a lényeg: a családok életerejének, népességének egész évben való folyamatos fenntartása elsikkad. A termelők többsége a sok ajánlott, de gyakorlati eredményekkel kellően alá nem támasztott módszer között eligazodni képtelen, és kétségek között vergődik. Különösen szembetűnően érzékelhetők e hiányosságok állami és termelőszövetkezeti méhészeteinkben, amelyekben a méhészek munkáját rendszeresen ellenőrizzük, a termelési eredményeket és ráfordításokat pontosan megállapítjuk. A méhészekkel folytatott beszélgetéseim, valamint előadásaim során - tapasztalataimra támaszkodva - mindig igyekeztem a hibákra rámutatni és megismertetni a termelőkkel a méhészkedés egyszerű, de eredményes módját. Célom most is ez. Azok a méhésztársak, akik újat várnak tőlem, csalódni fognak. Célom nem eddig ismeretlen módszerek, csodálatos eredményekkel kecsegtető újítások terjesztése, hanem az, hogy mindenki számára könnyen érthető, bárki által megvalósítható, jó eredményeket adó termelési módszert ismertessek. A méhészeti gyakorlat nagymesterei ne róják fel könyvemnek, hogy számukra semmi újat nem mond, sőt nagyon sok olyan dologról sem esik szó benne, amit ők már réges-régen tudnak. Ne róják fel, mert a könyvet nem számukra írtam. Tanácsaim annak a sok ezer méhésznek szólnak, akik az alapismeretek megszerzésén túljutottak ugyan, de az ajánlott sok-sok módszer között gyakorlati tapasztalatok hiányában eligazodni nem tudnak, akik saját tájékozatlanságuk, vagy mások helytelen útmutatásai által félrevezetve, helytelen utakon járnak. Az ismertetett módszereket az egyszerű, kenyérkereső munkájukkal elfoglalt méhészek is alkalmazhatják. Nem mondom, hogy nincsenek hasonlóan eredményes más módszerek, azt azonban nyugodtan állítom, hogy az itt ismertetett méhészkedési mód a gyakorlatban jól bevált. Segítséget kívánok nyújtani azoknak a méhésztársaknak is, akik az üzemi méhészetek kiépítésén, mint állami vagy termelőszövetkezeti méhészek, munkálkodnak. Figyelmüket különösen hangsúlyozottan a munka megszervezéséről, a méhállomány elhelyezéséről és a rendszeres nyilvántartások vezetéséről mondottakra hívom fel. Tanácsaim betartása munkájukat nagyon megkönnyíti, termelési eredményeiket növelni fogja. Az ő segítségükre - úttörő munkájukra - szükség van ahhoz, hogy a méhészet állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben a megporzás fontos feladatát elvégezze és mezőgazdasági nagyüzemeinknek szerves részévé váljék. Munkám célját csak akkor érheti el, ha a benne leírtak mind a háztáji kis méhészetekben, mind a nagyüzemi méhészetekben élő valósággá válnak. A könyv tartalmának az életbe való átültetésében nagy segítséget nyújthatnak a méhészeti szakcsoportok azzal, hogy az ismertetett módszereket összejöveteleiken megvitatják, részletesen értékelik és terjesztik. Könyvemet a méhészet és méhészek iránti szeretet szülte. Ha a méhészek munkáját sikerül vele megkönnyíteni és csak kissé is eredményesebbé tenni, akkor célját elérte. Kérem a méhésztársakat, fogadják olyan szeretettel, amilyennel én adom, és észrevételeikkel, hozzászólásaikkal segítsenek hiányosságainak későbbi kijavításában. Budapest, 1958. június hó. A szerző

3

mert utánpótlás nincs. A tavaszi fejlődést segítik még a következő tömegesen virító növények: mocsári gólyahír. éger. A forró. Hazánk időjárása a méhészkedésre nem kedvezőtlen. Egyik legnagyobb gondunk méheinknek átmentése a kedvezőtlen nyarakon. aszályos nyári időjárásban rohamosan csökken a fiasítás. Itt a szélsőséges időjárás. Ilyen nyarak után rendszerint nem tudják kihasználni a következő év akácvirágzását. Az ilyen esztendőkben a méhcsaládok népességben erősen megcsappanva. később a tölgy. fejlődésére és munkájára legalkalmasabb a tavaszból a nyárba való átmenet két hónapjának. tömegmézelőnk azonban. A fejlődés rendszerint február elején megindul. fűzfélék. Ez veszélyezteti a telelés sikerét és a jó tavaszi fejlődést. Tolna. Az eltérő természeti viszonyok nem maradtak hatás nélkül a méhészkedés módjának alakulására sem. Észak-Dunántúlhoz hasonló. ibolya. Nektárt legkorábban az erdők aljnövényzete . Vándorméhészkedésre is az Alföld méhészei kényszerültek elsőnek. főként idős méhekkel telelnek be. Itt a méhek sokkal hosszabb ideig találnak mézelő virágokat. Méhészkedési módszereink megválasztásában alkalmazkodnunk kell a méhlegelőhöz és az időjáráshoz. zord területe. Az eredményes méhészkedés alapja a jó méhlegelő. A virágporhordás néha még novemberre is átnyúlik. A nyár már kedvezőtlenebb. árvacsalán. mint a csapadékban szűkölködő vidékeken. legkedvezőtlenebb pedig Veszprém megye sok helyütt kopár. az egyenetlen eloszlású méhlegelő egyszer bőséget. hazánk északkeleti része. ha szárazsággal párosul. Zala és Vas megyékben találjuk. Ekkor leggazdagabb mézelő növényvilágunk is. erdőkkel. boglárkafélék. a kasos. A régi. A hőség gyakran olyan nagy. leghamarabb az Alföldön alakult át kaptáras méhészkedéssé. Legkedvezőtlenebbek alföldi területeink. Baranya. hogy ilyenkor a 4 . Szeptember és október alkalmat ad a méheknek virágporkészletük kiegészítésére. hogy már a méhek kirepülését is akadályozza. szil. gyertyán és egyéb fáink adják. főként Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A méhek életére. Ez rendszerint az akácvirágzás idejére esik. Ezek nélkül a gyümölcsvirágzás és akác közötti hézag áthidalása gondot okoz. máskor teljes hordástalanságot okoz. baltacim. Aránylag rövid és nem túl hideg teleinket a méhek jól elviselik szabadban is. füzek. azonban a szeszélyes tavasz sokszor megzavarja. A száraz meleg leperzseli a növényeket. Legkedvezőbbek a Dunántúl kiegyenlítettebb időjárású. gyermekláncfű. külterjes termelési forma. Mézelő növényvilágunk gazdag. keltike . repce. kevés. helyenként jobb. juharok. Ebben jelentős a bokrétafa (vadgesztenye) szerepe is. a csapadékhiány. A méhek elöregszenek. Különösen károsak a március-áprilisi nagy hőingadozások és a méheket gyakran több hetes fogságra kényszerítő kora tavaszi hideg. Ma ezeken a vidékeken kasos méhészet alig található.ÁLTALANOS RÉSZ TERMÉSZETI VISZONYAINK ÉS A MÉHÉSZET Méhészkedésre többé-kevésbé hazánk egész területe alkalmas. bíborhere. gyümölcsfák és bokrok nyújtanak. nyár. májusnak és júniusnak az időjárása. Májusban a csaknem minden évben beköszöntő hideg betörések ("fagyosszentek") szokták a méhek munkáját hátráltatni.valamint a juharok. Az enyhe és általában hosszú ősz kedvező. rétekkel tarkított területei. Ez az Alföldön nagyon gyakori. A bíborhere és baltacim virágzása legtöbbször belenyúlik az akácvirágzásba is. A Dunántúl legalkalmasabb helyeit Somogy. Ez utóbbiak már a gyümölcsvirágzás és akác közötti hordástalan időszak kitöltésében fontosak. A tavaszi fejlődéshez annyira fontos virágport a mogyoró. Az említett tavaszi mézelők csak ritkán adnak olyan hordást. Ennek nem mindig a gyenge nektártermelés az oka. és a vándorlás itt a legelterjedtebb. a családok gyorsan néptelenednek. A forróság főként akkor okoz bajt. Közrejátszik az is. ezeknél gyengébb az északi rész. a méheknek nincs miből gyűjteniük. sajnos. hogy a méhek felesleget is gyűjthetnének. Az ország egyes részei között azonban nagyok a különbségek.hóvirág.

Legfontosabbak a következők: szöszös bükköny. ezért a legjobb hordás sziromhullás kezdetén. de rendszerint nem ad olyan hordást.időjárásban a virágzás huzamosabb. rendszerint csupán 3-4 napot . Sajnos. pannonbükköny. Kedvezőtlen . hogy ezeket a növényeket egyáltalán nem. rugalmas. érdemes-e vele kísérletezni. hogy nemcsak saját szükségletüket gyűjtik be róla a méhek. A vöröshere és a lucerna virágai mélyek. sokszor a virágok teljes fonnyadásakor van. hogy a szeszélyes időjárás a virágok teljes kiaknázását lehetetlenné teszi. Mindkét 5 . hogy az akác területegységenként mennyi mézet termel. mivel meglehetősen kis kiterjedésűek. Ezért nagyon meggondolandó.méhcsaládok még néptelenek. Az akácot a méhek a virágzás első napjaiban csak nehezen tudják kihasználni. Figyelembe kell venni azt is. Arról. A vöröshere mézeléséről legtöbb jó tapasztalatot Heves. a méhek nehezen érik el bennük a nektárt. baltacim. Három akác kihasználása nagyon jó szervezést kíván. szarvaskerep. Az akác méhészeti értékét nagymértékben növeli. fehérhere. Ez tévedés. Az akác legjobban szélcsendes időben mézel. különösen a magányos fákon. mert a virág kemény. mint a rövid. sőt ennél nagyobb eltérés is előfordul. A virágzás második felében tehát a nagyobb csapadék már káros. A csapadék az első napokban nem árt a virágoknak. Az akác legfontosabb tömegmézelőnk.ennél többet csak kivételes esztendőkben . amelyik méhállományunknak ebben az időszakban legalább a mindennapi szükségletét megadná. Mézelésére legalább 17 fok meleg kell. hazai adataink nincsenek. északkeleti száraz szelek. hold akácerdő gyakorlati szempontból számításba vehető" méztermése 330 kg. dinnye). Komárom megyében szereztek. hidegebb talajon virágzása hosszasabb. Ezért általános az a vélemény. Legkedvezőtlenebbek rá a keleti. 30-70 kg-os súlygyarapodást mérhetünk. A már kissé puhuló virágokon munkájuk könnyebb. Szovjet vizsgálatok szerint 1 kat. E rövid idő alatt azonban annyi nektárt termel.tölthetünk. a legnagyobb hozamokat 22-26 fokon adja. Az akác rövid ideig. de területük annyira kicsi. vagy csak a virágpor kedvéért látogatják. Az akác meleg. A 30 fok körüli meleget csak akkor viseli el. hogy vándorlással két akácvirágzást használjunk ki. Az erős szél sok kárt tesz a gyenge bimbókban. Ez teszi lehetővé. Igaz. valamint az. hogy nem virít mindenhol egyszerre. vannak szép számmal akác után virágzó mézelő növények is. kobakosok (tök. A méhek mindkét fontos takarmánynövényünkről a virágporon kívül nektárt is gyűjtenek. mert ezek (főként a gödöllőiek) virágzási ideje közepes.hűvös. könnyen túlzsúfolhatók. kisebb ligetekben. azonban ezek a növények csak megfelelően nedves talajban és meleg időben mézelnek. az időjárástól és a családok népességétől függően. Győr. Az akác elvirágzása után a fejlődés tetőfokán álló méhcsaládok rendszerint munka nélkül maradnak. A Dunától keletre eső területek méhészei a Duna-Tisza közén bőven találnak korán virágzó akácerdőket. hogy ezek az akácosok. esős . A legkorábbi és legkésőbbi virágzás kezdete között 14 napos. somkóró. hogy csak méhállományunk töredékének nyújtanak gyűjtési lehetőséget. futó eső kedvező a nektártermelésre. pohánka. szegletes lednek. a dombos vidékeken 12-18 napig virít. A tavaszi hordáson megnépesedett családok az akácból gyűjthetnek felesleget. napraforgó. laza homokon virít el a leggyorsabban. Ezeken a helyeken. Emellett ronthatja a méz minőségét is (éretlen méz pörgetése a sietés miatt). A langyos. koriander. hanem felesleget is adnak. Ezek elvirágzása után a Heves és Nógrád megyei akácosokba húzódnak fel. Árumézünk túlnyomó részét ez adja. hogy az akácosokba a legelő túlterhelésének veszélye nélkül kat. holdanként 5 méhcsaládot vihetünk. A vállalkozóbb szelleműek néhány napra megállnak a Tápió völgyi vagy Gödöllő környéki akácosokban. A Dunántúl déli részeiből a Bakony vagy Vasmegye későn virágzó akácosaiba vándorolnak a méhészek. nincs olyan mézelő növényünk. A száraz meleg "leégeti" virágait. ha a levegő páratartalma nagy. Az akácvirágzás alatt. uborka. vörös here. azonban az erősebb eső már tönkreteszi a fonnyadásnak indult virágokat. ha az északi akácot elkésni nem akarjuk. az Alföldön 10-14 napig. Az akác után virító mézelők zöme mezőgazdasági növény. nagy fáradsággal és sok kiadással jár. Ez igazolja azt a tapasztalatot. sőt végzetes lehet. virágokban. lucerna.

azonban mézelésük biztosabb. mint a tiszántúliak. ha aratás alatt és után (júliusban) bőséges a csapadék. Solt. A többi években csak mindennapi szükségletüket és téli készletüket . kígyószisz. csak olyankor ad számottevő hordást. Közülük első helyen a hársat kell említeni. homokos területek kitűnő mézelője) selyemkóró (Asclepias syiriaca. zsálya. Legfontosabb tisztesfüves vidékeink az ország keleti felében vannak. a vadon tenyésző fehér here (bodorka. Szabolcs-Szatmár rétjein. valamint Somogy. vagy a ritka gabonákban jól kifejlődhet. Csorna háromszög). s a nyárvégi szükségleten felül rendszerint a téli készlet begyűjtését is lehetővé teszi. 4-6 hétig virágzik. sőt ennél nagyobb gyarapodást is ad. mint az akác. valamint a Tiszántúlnak búzatermő fekete talajain. Dunántúlon legjelentősebbek a Kisalföld tisztesfüves tarlói (Győr. Nevezetesebbek és az egész országban honosak: vadrepce. Csongrád. amikor a csapadékos időjárás miatt nem lehet időben kapálni. japánakác. Kalocsa. A szelídgesztenye jelentősége főként az. Kedvező időjárásban még szeptemberben is ad hordást. (Kiskunhalas környéki laza. Komárom megyékben a napi szükségletüket általában begyűjtik róla a méhek. Hajdú-Bihar megyék. Legismertebb gesztenyés területek: Iharosberény. az ilyen esztendők ritkák. A pohánka csupán Dunántúl legnyugatibb részén számottevő. Baranya. különböző mentafajok (a mocsaras. Kisebb területek találhatók Pest és Bács-Kiskun megyékben is (Cegléd. jó minőségű virágporával előmozdítja a méhcsaládok fejlődését. ha szoktatjuk őket. A napraforgó nem mindig és nem mindenhol mézel. Mézelésének igazi ideje július második fele és augusztus. Jelentőségük így is nagy. hogy hosszú ideig. aranyvessző. Nagyobb jelentőségük csak a Kaposvár környéki kiterjedt hársas erdőknek van.mézelő növényt jobban látogatják a méhek. gyalog akác. Zala megyében. Ezeknek a növényeknek a nyári hordástalanság áthidalásában nagyobb figyelmet kell szentelnünk. (Solidago. Zengővárkony. Szabolcsban csaknem minden esztendőben jó hordást ad. Az ezüstfa és gyalog akác a mezővédő erdősávok fontos növénye. E két fával mennyiségben nem versenyezhetnek. A dunántúli tarlóvirágos területek kisebbek. búzavirág. de mégis jelentősek a bálványfa. Ez a gyomnövény a Dunántúl tarlóin ugyanúgy megtalálható. bogáncsfélék. Nem ad olyan rohamos hordást. Az akáchoz hasonló fontosságú mézelő növényünk az egynyári tisztesfű vagy tarlóvirág. A tisztesfű rendszerint június közepe táján kezd virítani. Jó esztendőben 40-60 kg-os. Jó eredményt általában csak akkor remélhetünk belőle.gyűjtötték be róla a méhek. A tisztesfű a tarló növénye. A rétek növényei közül különösen a pillangósok és a fészkes virágzatúak értékesek. Tolna. Aratás előtt ritkán. Dunapataj. Nagy előnye viszont. Cák és Velem. rétek néhány növénye és egyes gyomnövények is nyújtanak hordást. repcsényretek. Pest megyében Nagymaros határában van kisebb gesztenyés. Az ország egyes. Baranya és Somogy megyékben már csak helyi jelentőségű. Újszász. Kiskunlacháza. Erre a területre vándorolnak is a méhészek. A felsorolt növények kisebb vagy nagyobb területen járulnak hozzá a méhészkedés sikeréhez. Kenderes környéke. valamint Szolnok megye szikmentes területei: Mezőtúr. A szoktatás a nektárgyűjtésre is kedvező. Szerencs környéke). lepényfa. csörgőfa (Koelreuteria). Fejér. Pörgethető felesleget ritkán ad. borágó. A hárs itt felesleget is szokott adni. tőzeges területeken és szikeseken). mint a Duna-Tisza közének. Sajnos. acat. sárga somkóró. legelőin). azonban az akácét meg sem közelíti.az utóbbi években még ezt sem. 6 . a napi 2-3 kg-os gyarapodás már jónak számít. Vas és Sopron megye néhány községében a szelídgesztenye adja meg a mindennapit néhány héten át a méheknek. Jelentőségük öntözéses termesztésük bevezetésével ugrásszerűen növekszik. A nyári hordástalan időszak áthidalásában helyenként néhány erdei és díszfának is szerep jut. Mosonmagyaróvár. Jelentősége itt is állandóan csökken. 1944 és 1945 óta csak 1953-ban volt igazán jó tisztesfű hordás. jellegzetes területein fontosak: kutyatej. hogy tömeges. ezüstfa (olajfűz). Ez a tisztesfüves terület átnyúlik Borsod-AbaújZemplén megyébe (Mezőkövesd. az ártéri erdőkben). mert nincsenek annyira kitéve az aszálynak. Békés. Az akác utáni időszakban ezeken kívül a legelők. Bácsalmás környéke). ezért méhészeti jelentőségük növekszik. semfű-semfa (lícium). A tisztesfű az akácnál sokkal szeszélyesebb. Elég nagy területen díszlik Heves megyében a Hatvan-Füzesabony vasútvonal mentén. de megtaláljuk ezt a jó mézelőnket Fejér és Tolna megye csaknem egész területén is. Baja környékén). ezért a korszerű talajművelés terjedésével csökken a jelentősége.

A tarlóvirág mézeléséről ellenőrzött hazai adataink nincsenek. Két legfontosabb tömegmézelőnk közül már ma is. vagy zöldtrágyának szánt növénnyel is. Nagyon jól megy például a homokos területeken csillagfürttel keverve. A többiek csak a méhcsaládok fejlesztésére. termelőszövetkezetek a méhészet eredményes üzemeltetését mesterséges méhlegelő létesítésével segíthetik elő. Ebben az időben nagy jelentőségűek a rövid tenyészidejű növények. Ahhoz tehát. hogy szakaszosan vetve a hordástalan időszakokon átsegítse a méheket. cserjék. Mezővédő erdősávok. Az elmondottakból láthatjuk.) A méhektől csak az ezen felüli mennyiség vehető el. Mindenhol a helyi viszonyok mutatják meg. Sok nektárt termel. legföljebb két méhcsaládnál többet ne számítsunk. a rendelkezésre álló munkaidő. hogy méhészetünk áruméz termelésében országosan csak két növény jelentős. Méhészkedésünk eredménye attól függ. Igen hasznos mézelő növény a Facélia. a népesség fenntartására jók. hogy egy méhcsaládtól 10 kg mézet pörgethessünk. utak fásításánál. 100 kg-ot kell termelnie. Vethető a Facélia egyéb zöldtakarmánnyal. Erre a méhészeknek kell a gazdaságok és a termelőszövetkezetek vezetőinek figyelmét felhívni. (Szocialista mezőgazdasági üzemekben első helyre a megporzandó növények területe léphet. amely gazdasági értékén felül a méheknek is jó legelőt ad. pohánka és mások. Katasztrális holdjára egy. ZabbaI. bokrok telepítésére. a repce. hogyan sikerül e két fő mézelő növény virágzásának kihasználása. A méhlegelő teherbírása. koriander. Holdanként 1-3 mázsás termésátlaga a vele való munkát jól megfizeti. Gyakorlatból tudjuk azonban. mint a pohánka és a mustár. Az eredményes méhészkedés alapja a méhlegelő. A méhlegelő javítása terén az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek fásítással is sokat tehetnek. hogy teherbírása meg sem közelíti az akácét. 2. mert egymagában gyenge minőségű silótakarmányt ad. Ezekből pörgetni csak helyenként és ritkán lehet. A MÉHÉSZET NAGYSÁGA ÉS MUNKASZÜKSÉGLETE A méhészet nagyságának meghatározásakor a következő tényezőket kell figyelembe venni: 1. Így a talajjavítás végett csillagfürttel bevetett nagy területeken teremthetünk jó méhlegelőt. élő sövények létesítésénél mindig alkalom nyílik olyan fák. 1. Méhészeti termelésünket ennek figyelembevételével kell megszervezni. A Facélia zöldtrágyának és silótakarmánynak is felhasználható. 7 . a megporzandó növények területe. Rövid tenyészideje nagyon alkalmassá teszi arra. irányítani. az akác és a tarlóvirág. vagy borsóval kell keverni. MESTERSÉGES MÉHLEGELŐ Állami gazdaságok. Vetés után 40-50 nap múlva hosszasan virít. a fehér és fekete mustár. erdők telepítésénél. amelyek javítják a méhlegelőt.) Egy méhcsalád egy évi mézszükségletét a kutatók 70-90 kg-ra becsülik. ligetek. A Facélia mag jól értékesíthető. Ilyenek a pillangós növények. hogy milyen időszakokban van a legnagyobb szükség a méhlegelő javítására. a közeljövőben pedig még inkább csupán az akácra számíthatunk. a méhlegelő teherbírása. ezért a méhészet szervezésénél. 3. (Számításainkban 90 kg-ot veszünk alapul. A vetésforgóba sok olyan növény beállítható. majorok. Legtöbb helyen a nyári időszak (július és augusztus) hordástalan. fejlesztésénél elsősorban ezt kell figyelembe venni.

rétek feltörése. hogy minél kevesebb méhcsalád van valamely méhészetben. A legelő méheltartó képességének megítéléséhez ismernünk kell az adott hely 2 km-es körzetének növényvilágát. amikor valamely vidék hordási lehetőségeire a helyi méhészetek eredményeiből akarunk következtetni. tudományos vizsgálatok alapján dönthető el. erdők kiirtása. Ha nem akarunk vándorolni. és arról. akkor 1400 kg árumézet pörgethetünk. Ezt feltétlenül figyelembe kell venni akkor. a már ott levő méhcsaládok számát. fejlesztésének tehát első feladata a legelő felbecsülése. Ennél több család már hasznot nem hoz. a gyűjtés eredményessége azonban a távolság növekedésével csökken. távolabbra is elrepülnek. Ha viszont az állományt 50 családról 40-re csökkentjük. fagy). mert a 40 család szükséglete 3600 kg. Ezeket a legjobb helyi lehetőségekhez méretezhetjük.35 kg-ot érhetünk el. Az egységnyi területről termelhető méz mennyisége hozzávetőlegesen is csak pontos.) Ezek a következők: 8 . A mézelő növények fajtáit és területüket a környék bejárásával. mint az év többi szakában. A Duna árterületének füzesei például sokkal több méhcsaládnak nyújtanak elegendő legelőt tavasszal. ahol a tavaszi fejlődés lehetőségei adva vannak ugyan. és a méhészet nagyságát. Ugyanezek a területek akácvirágzás idején a helyi állomány sokszorosának adnak bőséges gyűjtési lehetőséget. Egy vidék méhlegelőjének teherbírása egyik évről a másikra is megváltozhat. A 2 km sugarú kör területe 2183 kat. hogy ezek a mézelők egységnyi területen mennyi méz készítéséhez szükséges nektárt termelnek. ahol a 10-20 családos kis méhészet még nem egészen szakszerű kezeléssel is gyönyörűen boldogul. elhelyezését szükség szerint meg kell változtatni. Itt a jó tavaszi legelőn népesre fejlődött családok saját szükségletüket sem gyűjtenék be. 60 méhcsalád már saját szükségletét sem gyűjti be. Ha pl. hogy amennyiben vándorméhészkedésre rendezkedünk be. mikor kell méheinket más. Ilyen vizsgálatokat nálunk még nem végeztek. Ilyen változást okozhat a mezőgazdasági művelési ágakban bekövetkezett eltolódás (pl. változását mindenkor figyelemmel kell kísérni. Viszont kár 100 családot tartani ott. mocsaras területek lecsapolása). annyi méhcsaládot tarthatunk haszon reményével az adott helyen. Méhészet létesítésének. Még ugyanannak a vidéknek teherbírását sem lehet mindig egész esztendőre érvényes számmal kifejezni. vajon az állományt állandóan ott kívánjuk-e tartani. hanem mindenkor a helyi viszonyokhoz kell alkalmazkodni. A méhcsaládok számának meghatározásakor nagymértékben fontos az is. A méhlegelő becslése tehát sohasem lehet végleges. A méhek haszonnal körülbelül 3 km-es körzetből gyűjthetnek. akkor abban az esetben is csak annyit tarthatunk. ha az akác vagy tisztesfű annak többszörösét is elbírná. annál könnyebb nagy átlaghozamokat elérni. A 40 családdal tehát igen szép átlagot . hold. akkor a méhészetet a vidék legszűkösebb időszakához kell méreteznünk. sőt esetleg saját szükségletét sem képes begyűjteni. Tájékoztatásul szovjet források alapján közlöm néhány mézelő növény mézhozamát kat. valamint. Kedvezőtlen időjáráskor ez a kör nagyon összeszűkül. az adatok begyűjtésével állapítjuk meg. Ha például a méhészet 2 km-es körzetében 5000 kg méz alapanyagának megtermeléséhez szükséges mézelő növény van. a mézelő növények által elfoglalt területek nagyságát. Ha a közelben nem találnak elegendő nektárt.A méhek legszívesebben lakásuk közelében látogatják a virágokat. az 50 családos méhészet is jó eredményt ér el. holdanként kilogrammban. Az ezen a területen tenyésző mézelő növények alkotják a kör középpontjában elhelyezett méhészet termelésének alapját. de a főhordást adó legelő csak 60 családnak elegendő. Csak ezután dönthetünk a méhcsaládok számáról. A homokos alföldi akácos vidékek egyes részein tavasszal és nyáron még kis méhészetek is alig találják meg mindennapi szükségletüket. akkor itt . és a szűkös időszakban vándorolunk. a termesztett növényfajták változása (pl. vagy vándorméhészkedésre rendezkedünk be. (A forrásmunkákban talált adatokat hektárról kat. Ez a példa azt is bizonyítja. Nem bizonyos. a tavaszi legelő csak 50 méhcsalád jó fejlődéséhez elegendő. de valamilyen elemi csapás is (pl. például vándortanya keresésekor.egy család évi szükségletét 90 kg-ra téve . hogy ott. Ebből a példából látható. holdra számítottam át és a kapott számokat 5-re. a helyinél kiadósabb legelőre szállítanunk.50 családos méhészet átlag 10 kg-os pörgetést adhat. Ahányszor 100 kg mézet termelnek ezek a növények. illetve 10-re kikerekítettem. hogy a méhészétek nagyságát nem lehet és nem szabad országosan érvényes számokban megadni. jól mézelő pillangósok magtermesztése nagyobb területeken. Egészen más a vándorméhészetek helyzete. gyümölcsösök telepítése). Jobb. ha csak 2 km-el számolunk.

.... …………….. …………….. …………….. ……………. ……………. arra mégis jók. ……………. ……………. ……………... ……………. ……………. hogy mézelő növényeink értékét összehasonlíthassuk és a legelő becslése során hasznosítsuk. Vegyük a következő példát: valamely állami gazdaság központjának 2 km-es körzetében a következő mézelő növények vannak: 180 kat. Ezt számításaink során figyelembe kell venni. …………….. ……………... ……………. ……………. ……………. ……………. ……………. ……………. ……………... hold gyümölcsös (alma) 50 kat. ……………...... hold vöröshere 10 kat. 15 15 20 20 20 20 85 115 115 115 140 160 220 230 290 350 350 375 460 570 570 1000 Az ilyen irányú kísérletek és gyakorlatban szerzett tapasztalatok szerint. ……………. …………….. ……………. 5 5 10 10 10 15 25 25 25 30 30 30 35 35 40 45 55 55 55 60 60 70 70 Kutyatej Kökény Tök Szelídgesztenye Uborka Meggy Füzek Sárga Somkóró Korai Juhar Borágó Lepényfa Ligeti Zsálya Lucerna (öntözött) Kígyószisz Koriander Füzike Fehér Somkóró Ló zsálya Selyemkóró Facélia Kislevelű Hárs Fehérakác ……………. ……………. viszonyaink között. Ha fenti számokat nem is fogadhatjuk el feltétlenül érvényeseknek. …………….. ……………. ……………... hold maglucerna (öntözetlen) 30 kat. …………….. ……………. hold repce 100 kat... ……………. ……………... ……………... ……………. …………….. ……………. …………….. …………….. ……………... hold napraforgó 200 kat.. ……………. …………….. hold fehérakác 9 . hold rét (gyengébb minőségű) 50 kat. a méhek csak 1/3 részét képesek hasznosítani.Vöröshere Szilva Földiszeder Alma Szarvaskerep Lucerna (öntözetlen) Fehér mustár Napraforgó Köszméte Sziki Lelleg Repce Rét (gyengébb) Egynyári tisztesfű Pohánka Málna Rét (jó minőségű) Orvosi Atracél Fehér Árvacsalán Fehérhere Acat Katán kóró Svédhere Baltacim …………….. azonban az így megállapított mennyiségnek.. ……………. …………….. ……………......

A megporzó méhészetek nagyságának megállapításakor gyakran kerülhetünk szembe a méztermelés érdekeivel. 2.) Vannak 10 . A méheknek a mezőgazdaságban betöltött fontos szerepét egyre jobban megismerjük és értékeljük. A méhlegelő teherbírásának megfelelően méretezett méhészettel. hanem a kisegítők munkaidejét is beszámítottam. A kezelt állomány kb. Megjegyzem. a méhlegelő javításával hidalhatjuk át. annál több méhcsaládra van szüksége. ……………. vándorlás nélkül 6-8 munkaórát fordítottam. (1949-1951-ben. ……………. A méhészek túlnyomó többsége bérből és fizetésből élő dolgozó. Egy méhcsalád egy esztendei gondozásához helyben méhészkedve 6-10. a méhészet környékének rendben tartására szükséges időt. A mi legelőviszonyaink nagy méhállománynak állandó. a méhcsaládok számának növelése már nem növeli a termelést. Kis méhészetekben több az egy családra jutó munka. akkor több árumézet kapnak. Mézelő növényeink közül egyedül az akác nyújt több száz családos méhészetnek is elég nektárt. a legkisebb befektetéssel és munkával. Ebből a példából is látható. s ez a méhészet nagyságának növekedésével fokozatosan csökken. 3. egy helyben tartására kedvezőtlenek. a lehető legnagyobb mézhozamot érhetjük el. hogy bizonyos mértéken túl. ……………. Ha kevesebb méhcsaládot tartanak. amikor a méhészet főfoglalkozásom volt és 130-160 méhcsaládot kezeltem. illetve egyénileg gazdálkodó paraszt. ezért nincsenek nálunk nagy méhészetek. vagy termelőszövetkezeti tag. Minél jobb a méhlegelő. A családoktól tehát 16 kg-os átlag pörgethető. vándorméhészkedéssel 10-15 óra kell. fejezetben szólok. a három év átlagában egy méhcsaládra vándorlással átlag 10. annál nagyobb méhészetet lehet a hozam csökkenésének veszélye nélkül egy helyen tartani. gyorsan végeztem. Áruméz termelésre marad 1120 kg. A rendelkezésre álló munkaidő. feles arányban fekvő és rakodó képtárakban volt. A méhészet nagyságának meghatározásában ez is fontos tényező. 540 500 800 2000 250 30 3300 7420 kg kg kg kg kg kg kg kg Ezen a területen 70 családos méhészetet lehet tartani. mert a sikeres megporzáshoz több méhcsalád kell. A méhészetben felhasznált munkába nemcsak saját munkámat.a vándortanyák felkutatására. mint amennyit a vidék méhlegelőjén tartani gazdaságos. viaszolvasztásra. ……………. Figyelmen kívül hagytam viszont a közlekedésre az állomány ugyanis 3 telephelyen volt . hogy ekkor már 15 éves gyakorlatom volt és munkámat mindig előre elkészített terv szerint. A megporzandó növények területe. Mindenkinek saját helyzetéből kiindulva kell meghatároznia a méhcsaládok számát. A megporzó méhészet nagyságának megállapításáról részletesen "A méhek szerepe a növénytermesztésben" c. Nálunk a 30-40 és az ennél kevesebb családú méhészetek használják ki legjobban a méhlegelőt és érnek el nagy pörgetési átlagot. a kaptárak karbantartására.Ezek méztermelése a következő (a méhek által kihasználható 1/3 résszel számolva): 180 50 100 200 50 30 10 Kh Kh Kh Kh Kh Kh Kh Almás Repce Napraforgó Rét Maglucerna Vöröshere Fehérakác á á á á á á á 3 kg 10 kg 8 kg 10 kg 5 kg 1 kg 330 kg Összesen: ……………. hanem csökkenti. ……………. Minél több rovarmegporzásra szoruló növényt termeszt valamelyik gazdaság. keretkészítésre. A nehézségeket vándorlással. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a méhészet nagyságának meghatározásakor ezt a szempontot is figyelembe kell venni. Kizárólag méhészettel nálunk kevesen foglalkoznak. ……………. A 70 család önellátására kell 6300 kg méz.

hogy hány méhcsalád kezelésére jut idő munkacsúcsok idején. Különösen erős a munkatorlódás májusban. aki ilyen feladatokat nem lát el.8%) hónapokban. Napi 8 órai munkaidőt számítva. Könnyebb kezelni évek óta jól gondozott nagyobb állományt. Méhek összeszedése söpört rajhoz (2-2. amelyek elvégzéséhez kisegítő munkaerő is kell. Az anyaneveléssel foglalkozó vagy a méhcsaládokat mezőgazdasági növények megporzására rendszeresen hasznosító (szoktatás) méhész nem kezelhet annyi méhcsaládot. napi elfoglaltságától és más viszonyaitól függően. méhészkedő nyugdíjasok. annál korábban helyrehozhatjuk. vagy fekvő anyaráccsal elválasztott mézkamrájából a fészek ellenőrzése nélkül. az anya megkeresése nélkül Fészekbővítés (fiasításos lépek megszámlálása. Minden munkát idejében kell elvégezni. mézkészlet. Csaknem azonos volt április (9. állami gazdasági és termelőszövetkezeti méhészek) 70-100 méhcsaládot kezelhetnek. annál 11 . népesség ellenőrzésével) Kaptárak tavaszi tisztogatása a családok átrakásával Anyarács berakása rakodókba főhordás előtt. a méhészet elhelyezésétől (egy vagy több helyen). A méhészettel kapcsolatos részmunkák időtartamáról nagyon keveset tudunk.4%-a erre a hónapra jutott. Ezután június következett 17. Az időt a füstölő begyújtásától az utoljára vizsgált méhcsalád adatainak bejegyzéséig és a szerszámok elrakásáig mértem. zavartalanabb lesz.9%). erősen szeles időben sem dolgozhatunk. Az eloszlás még e 8 hónap alatt is nagyon egyenetlen. egyéb tényezők figyelmen kívül hagyásával állapítanánk meg.1 %). Folyamatos munkához legalább 16 fokos meleg kell. A munka legnagyobb részét márciustól októberig kell elvégezni. élelemhiány stb. a méhészettel szemben támasztott követelményektől és nem utolsó sorban a méhállomány minőségétől. Munkánk sokszor csak a legmelegebb déli 2-3 órára korlátozódik. a mellékfoglalkozásként méhészkedő dolgozó. Azok.a vándorlások és pörgetések számától függően több vagy kevesebb.1 %-kal.teendők. A 3 évben 26 és 41% között ingadozott. Mindezeket figyelembe véve. valamint a kaptárrendszertől függ. Ez pedig csak 10-20 méhcsalád átvizsgálására elegendő. Minél kevesebb időt veszítünk a pörgetéssel a korai akácon. Az idegen munka . lép behelyezése) Mézelszedés rakodókból. szeptember (8. Minél hamarabb végezzük például az első tavaszi átvizsgálást. a következő: Tavaszi átvizsgálás (a fiasítás. egy méhész 8 X 6 = 48 méhcsaládot nézhetne át. majd a kezelt méhcsaládok számával osztottam. A méhészet nagyságát aszerint kell megszabni. Azonban figyelembe kell venni azt is. jó akáchordás után. mint elhanyagolt kisebbet.5 kg) 8-10 20-25 3 8-10 15-20 30 perc perc perc perc perc perc Ezeket az adatokat sok családnál folyamatosan végzett ugyanazon munkaművelet átlagában kaptam. A termelés legfontosabb szakaszaiban munkacsúcsok jelentkeznek. Vegyük például a tavaszi átvizsgálást. Ez a munka egy méhcsaládnál átlag 8-10 percig tart. ha egy dolgozó teljesítményét csupán ezeknek az adatoknak alapján. Hiba lenne azonban. a fejlődést gátló hiányosságokat (anyátlanság.8%) és október (9. Esős. Közülük néhány. Azonban ez csak elméletben van így. tapasztalataim szerint. A tavaszi első vizsgálat időszakában ugyanis az időjárás még nem alkalmas arra. Igen sokszor akadályozza a munkát a kutatás is. 20-30 családos méhészet rendes kezelését láthatja el. a méhész lakása és a méhészet közötti távolságtól. hogy a méhekkel naponta 8 órát dolgozzunk. akiknek a méhészkedés főfoglalkozásuk (csak méhészkedésből élő magánméhészek. és az összes munka 40%-át is kiteheti.). fizetett alkalmi dolgozók . A méhcsaládok száma a méhész szaktudásától (főként gyakorlatától). Csak így érhetjük el az adott viszonyok között lehetséges legjobb eredményt. július (11. az új lép helyének meghatározása. A méhészkedéshez szükséges munkaidő nem oszlik el egyenletesen az év folyamán. hogy a méhészetben végzett munka teljesen az időjárás függvénye. Az említett három év átlagában a munka 33.családtagok. mint az. Így a fejlődés rohamosabb.

Pörgetéshez férfi. kapkodva dolgoznak. 3. sokszor nehéz fáradalmakat csak fizikai munkára teljesen alkalmas dolgozó bírja. rajládákat. hány családot készítünk böngészve. hanem egész évi tervünk elkészítésekor is. mennyi méhet veszünk el. hogy a 70-100 méhcsaládot csak a nyugalmi időszakban és akácvirágzáskor szabad együtt tartani. nehogy azok elkövetésével kockáztassuk a sikert. Ennek oka legtöbbször az. Pörgetés utáni állapotuk a törzslapokon fel van tüntetve. a termelésre káros természeti tényezők hatását elkerülni. Elhatározzuk hát. javítjuk. A törzslapokról (vagy egyéb feljegyzéseinkből) megállapítjuk. máskor 2-3 kisebb egységre osztva egymástól 3-4 km-re kell elhelyezni. beszerezzük a cukrot. Nagy vándorméhészetekben az ilyen dolgozók csak. A munka megszervezése során a következő lépéseket kell betartanunk: 1. Elhatározzuk. fertőtlenítjük. fiasításos lép. a szükséges anyagok és eszközök előkészítése. ellenőrizni. családok áthelyezése más kaptárba. Ezt a beosztást nemcsak a következő napi. akinek szaktudása. mennyi méz. Részletesen átgondoljuk a munka végrehajtásának módját. Döntésünk során figyelembe vesszük a családok helyzetét. vándorláshoz erős férfiakra van szükség. kaptárak lábra állítása. műlépes keret. Mézelszedéskor egy pörgetőhöz 3-4. A méhész személye. a végrehajtás részleteinek meghatározása. esetleg heti teendőknél kell követnünk. a munka megszervezésétől is. A méhcsaládok munkáját irányítani. mert a gondos és több munka eredménye: jobb méhcsaládok és nagyobb hozam. hány kaptár. 1. pörgetés. A napi munka előkészítésének menetét legjobban gyakorlati példa világítja meg. mint kisegítők állják meg helyüket. hogy minden munkát idejében. vándorláskor rakodáshoz legalább 4 munkaerő szükséges. 5. Általános tapasztalat. célkitűzés. 2.és nődolgozók egyaránt alkalmasak. A munka megszervezése. Amelyik kaptárban két családot akarunk elhelyezni. pontosan elvégezhessen. Akácvirágzás után vagyunk. A legelő kihasználása és a munka időbeni elvégzése szempontjából tehát egyaránt kedvezőbb a méhállomány kisebb egységekre való elosztása. helyes előkészítése és megszervezése a munkaidő jó kihasználása szempontjából döntő. hogy a 10 új családot a következő napokban elkészítjük. Éves tervünk szerint 10 családot kell szaporítanunk. Ezeknek a családoknak 12 . Vannak munkák. Előkészítjük az etetőket. A kaptárakat alaposan megvizsgáljuk. kellő előkészítés nélkül. és adott helyzetekben feltalálja magát. A méhészkedéssel járó. Ezek után előkészítjük a szükséges dolgokat. Különösen nagy figyelmet szentelünk a gyakori hibák tanulmányozásának. amelynek egy helyen való tartása már kedvezőtlen. 3. etető. vagy a lehető legkisebbre korlátozni csak az tudja. vándorlás. melyik családtól hány fiasításos lépet. hogy a méhészek nem tudják helyesen hasznosítani munkaidejüket. Családjaink népesek. Ilyen a kaptárak mozgatásával járó valamennyi művelet: pl. hogy tervszerűtlenül. A munkaidő függ a méhész személyétől.jobban kihasználhatjuk a későn virágzót. A szocialista méhészetekben a dolgozó munkaidejének jobb kihasználása és a termelési költségek csökkentése céljából elkerülhetetlen. mely családokból készítjük a szaporulatot. 4. Megállapítjuk a végrehajtás módját. Ennek káros hatását azzal kell mérsékelni. rajláda. A kisebb. cukor szükséges a kitűzött cél megvalósításához. nem vándorló méhészetet nehéz testi munkára alkalmatlan egyének is sikerrel kezelhetik. azt gondosan elválasztjuk. Kereteket huzalozunk és műlépezünk. 4. a családok kijelölése. Itt az ideje a szaporításnak. Megállapítjuk. A felesleges mézet már elszedtük. gyakorlata van. amelyekhez még az erejének teljében levő méhésznek is segítség kell. fiasításuk bőséges. A munka. Az egy dolgozóra bízott méhcsaládok számát úgy kell megszabni. hányat söpört méhekből. 2. a használtakat kitisztítjuk. hogy egy méhészre olyan nagy állományt bízzanak. ha kell. a munka végrehajtása. mézeltetés helycserével.

). vasútvonalhoz olyan közel kell elhelyezni. amikor a méhekkel dolgozni nem lehet. Ilyen előkészítés után nyúlunk csak a méhcsaládokhoz. M. 5.gyakran jelentéktelennek látszó . vagy a méhes kellő magasságú (2 m) kerítéssel van körülvéve. fákat. sportpálya. 2. így nem zavarják az út forgalmát. Sok . Nem kell valamennyi családot sorra felbontanunk. Legalább a nagyobb állatoktól (ló. rendelet. kevesebb szúrást kapunk stb. Nagyon fontos. F. gyors lesz. a talaj járművek által okozott rezgése még érezhető. Már a felnyitáskor tudjuk. hogy: 1. az aluljáró kövei között ütöttek tanyát és ott zavartalanul éltek. Igen hibás munkabeosztással dolgozik például az a méhész. hogy a méhek a vasúti sínek alatt. A méhészet számára élénk forgalomtól mentes helyet kell kiszemelni. Munkánk gyors. bokrokat. Télen a baromfi a családok háborgatásával kárt tehet. hiszen a méhek itt rendszerint hosszabb időt töltenek. sőt krétával azt is ráírhatjuk. istálló. terek közelében levő méhészetek emberekre is veszélyesek lehetnek. 13 . állatok ne háborgassák. A munkaigényes hónapokra csak olyan munkák maradjanak. Több család gondos és időben történő kezelését elláthatjuk. A méhészkedés ettől függetlenül mindenhol szabadon gyakorolható. növeli a teljesítményt. hogy mindig az időszaknak megfelelő munkát végezzük. forróságban stb. rezgést megszokják. mennyi méhet veszünk el. vagy méheket kell kivennünk. A munka helyes megszervezésének nagy előnye. Ezért a méhes kertet körül kell keríteni. ha a méhészet állandó telepén is betartjuk ezt a távolságot. Néhányra a méhészet elhelyezéséről és a méhcsaládok kezeléséről szóló részekben mutatok rá. este. 3. Igen fontos. sz. hogy a forgalom a méhek életében zavart okozott volna. iskolaudvar. hogy a méheket emberek." (21257/ 1922. M. hogy a méhészetet közúthoz. vagy gyakran ismétlődő zajt. hogy mit kívánunk belőlük kivenni. amelyeket máskor elvégezni nem lehet. Az új családok összeszedésének tervét feljegyezzük. szérűskert. ahol a forgalom zaja. A méhészkedő vasúti pályaőrök sohasem tapasztalták. legelő. Nagyobb háziállataink közül a ló igen érzékeny a méhszúrásra. pajta. Jól tesszük. XI. mint vándortanyán. csak azokat. kevésbé zavarjuk a családokat. eredményes lesz. Sokkal kevesebb ideig kell a méhekkel közvetlenül foglalkozni. Nyugalom. kifutó. aki akácvirágzáskor műlép beadás helyett kaptárt fest.a törzslapját külön tesszük. tehát munkánk határozott. ha a méhek kirepülése az előbb említett épületektől vagy utaktól ellenkező irányban történik. A munkát így gyorsan elvégezhetjük. A nagy forgalmú utak. Tudok olyan esetről. 3. Az út fölött húznak a legelőre méheink? Ültessünk útjukba élő sövényt. Megesik. Ezek magas repülésre kényszerítik őket. mert az előkészületeket ilyenkor végezhetjük (esős időben. sertés) védjük néhány szál huzalból készített kerítéssel. hány lépet. mert itt a méhek nemcsak kellemetlenséget. A MÉHÉSZET ELHELYEZÉSE A méhészet telephelyének kiválasztása során a következő szempontokat kell figyelembe venni. amelyektől fiasítást. baromfifarm közelében elhelyezni. Olyan helyeken. A baromfifarm közelében a méhészet a kis kacsákra veszélyes. szarvasmarha. tehát nagyobb a baleset valószínűsége is. vásártér.fogás könnyíti meg a munkát. A méhek az ilyen folyamatos. Azt az időt is ki tudjuk használni. rendelet szerint vándorméhészetet közutaktól legalább 10 méterre kell elhelyezni. a méhek röpülési irányának. közút közelében 4 méternél kisebb távolságra csak abban az esetben szabad méheket elhelyezni. hanem kárt is okozhatnak. ahol semmiképpen sem lehet az elővigyázatosság által megkívánt távolságokat betartani. csökken a rablási veszély. F. A felbontandó kaptárakat meg is jelölhetjük. Nem szabad a méhészetet út. sz.) újabban a 13/1952. szintjének megváltoztatásával igyekezzünk csökkenteni a veszélyt. "Azonban lakóház.

Kirepülés. A legkedvezőbb az olyan elhelyezés. Ott. fák segítik a méheket a tájékozódásban. párássá. azonban a növényzet között a méhek találjanak elég utat a tömeges kirepülésre még akkor is. annál hasznosabb a napsugár. a méhek zavartalanul kiröpülhessenek. Különösen fontos az uralkodó szelek káros hatásának kivédése. Ez nem jelenti azt. Ez azonban nem jelenti azt. Ez nem nagy. A méhészetet lehetőleg magasabb fekvésű területen helyezzük el. amikor legsűrűbb a lombozat. hólé ne álljon meg rajta. Különösen károsak a huzatos helyek. parkok. Különösen télen ártalmas a szél. ködössé teszi. és káros a családok hő gazdálkodására is. A kaptárak előtt ne legyenek gyomok. mint káros. A közvetlenül ható napsugarak építményeiket is megolvaszthatják. és lassítja a kora tavaszi fejlődést. Szintmagasság. Figyelemmel kell lenni arra is. Sík vidéken épület. Minél nagyobb a szélvédett terület a méhészet környékén.5 méternél. ha egyik-másik kaptár keskeny oldalán tartalékcsalád kijárója van. erdő. Jó. élő sövények. Inkább a hótól korábban megtisztuló részeket válasszuk. keleti oldalán. Ez káros lenne.és berepülését semmi se akadályozza. Ez különösen a kora tavaszi időszakban fontos. A méhek a mérsékelt meleget szeretik. Ez ugyanis a méhek nagymérvű eltájolását okozhatja. Ezért a kaptárakat nyáron úgy kell elhelyezni. Dombos vidékeken legjobb déli lejtőn megválasztani a méhek helyét. mezővédő erdősávok védelme alatti elhelyezés. A szél ellen jó védelmet nyújtanak a fásított területek. ha a telephelynek kis lejtése van. esetleg teljesen lehetetlenné is teszi munkájukat. hogy ott szabadon mozoghassunk. ligetek. a léphordó ládát. fasor déli.A területigény. hanem a méhek munkáját is akadályozza. A magasan álló talajvíz káros. A hőség lassítja. Égtájak. és az itatót elhelyezhessük. Alkalmatlanok azok a helyek is. hogy a kaptárakat minden oldalról megközelíthessük. délkeleti. vagy kelet felé fordítani. A napsütés hatására a méhek hamarabb indulnak munkába. ködnek és dérnek gyakran kitett mélyedésektől. Napfény. mert a környéket hűti. Kisebb patakok. Legjobb a gyümölcsösök. amikor a méhek csak igen nehezen tudják fenntartani a fészek kellő 14 . Óvakodjunk a fagyzugoktól. A kijárónyílásokat legjobb dél. télire azonban feltétlenül széltől védetten helyezzük el. később azonban mérsékelt árnyékba kerüljenek. ahol a helyi viszonyok a kaptárak ilyen elhelyezését nem engedik meg. Ilyenkor a teljes árnyékban való. hogy a talajt rendben tarthassuk. Vizek. A magános bokrok. Mögöttük legalább 1-1. A kijárónyílások előtt nagyobb szabad terület szükséges. folyók és tavak közelsége inkább kedvező. annál zavartalanabb a méhek fejlődése. A kaptárak között 20-30 cm-es hézag elegendő még akkor is. hogy más irány egyáltalán nem alkalmas. Különösen előnyös a vízközelség a nyári aszályos időszakokban. hogy a méhek fő repülési iránya ne essék egybe közeli méhészetével. de ne is keresztezze azt. mert nagymértékben növeli a fogyasztást. mert egyenletesebbé teszi a méhészet környékének éghajlatát. sűrűn ültetett bokrok vagy fák. Erős szél nemcsak a nektártermelést csökkenti. elhelyezés sem káros. épületek. ha a talajvíz a föld felszínéhez a nedvesebb időszakban sincs közelebb 1. a nedves talajú mélyedéseket. hogy az esővíz. keretbakot. eredményesebb a munkájuk. változékonyabb az időjárás. Minél hűvösebb. Ilyen fekvésben a méhészet korán kapja a nap sugarait. hogy a reggeli órákban napot kapjanak. délkelet. Ezért a méhészetet lehetőleg mindig. ahol a hó későn olvad. bármely égtáj felé fordíthatjuk a kijárókat. Kerüljük a vízjárta részeket. Ezért tavasszal és télen árnyékmentes helyre is tehetjük a kaptárakat. Jó. a cserére szánt kaptárt elhelyezhessük. A méhek szabad ki. Szél.5 m széles területnek feltétlenül kell lennie. hogy a kaptárak előtti területről minden növényt irtsunk ki.

Balaton) 1. A természetes vizek közelében a levegő páratartalma nagyobb. akkor kannákban. 1. Ha innen elérik a méhek a főhordást jelentő akácot is. hordóban. ha azok közvetlenül a szállítóeszközre rakhatók fel. 2. nemcsak a méhek itatására. hasznos 15 . cukor és egyéb anyagok elhelyezésére raktár szükséges. A raktár tartozéka a lépszekrény vagy állvány. A nagy vízfelület akkor a legveszélyesebb. kannák. Ha erre nincs mód. A méheket legelőre. Téves az a régi nézet. ha a méhes kert kövesút mellett van. zárt telelőhelyiséget építeni. A korszerű méhészkedés velejárója a vándorlás. ha a raktárban az üres kaptárak (újak és használtak egyaránt) is elférnek. Ha a legelő jó kihasználása vagy a megporzandó növények fekvése azt kívánja. Jó. A méhes kert területének meghatározása után kerül sor a kaptárak helyének kijelölésére. Megközelíthetőség szállító eszközzel. ha a méhek annak túlsó partján akadnak jó legelőre. a nap. hogy az minél több. Mezőgazdasági üzemekben a méhész a gazdaság műhelyében is dolgozhat. Helyiség. mert a méhésznek még télen is lehetőleg a méhek közelében kell tartózkodnia. Jó. A méhészetet a nagyobb vízfelülettől (Duna. jobb azonban. A méhészet szállítása annál könnyebb és gyorsabb. A méhlegelő közelsége. Ezért a méhes kertet úgy helyes berendezni. Legjobb. hanem emberi fogyasztásra. Kis méhészet külön helyiség nélkül is berendezhető. tisztálkodásra és az eszközök tisztántartására is. méhlegelőt nem ad. mivel teleink általában mérsékeltek. Legyen a közelben kút. Legkedvezőbb. A közlekedést az út fölé hajló fák ne akadályozzák. a növények nektártermelése is jobb. ha a méhész a vándorlásra jól felkészül. minél kisebb távolságra kell a kaptárakat és egyéb felszerelést kézben vinni. A méhészetben vízre is szükség van. ha erre a legszükségesebb szerszámokkal és gyalupaddal felszerelt műhelye van. keretek. pároztatók. Nagyobb méhészetben már külön helyiség nélkül nehéz boldogulni. A gyümölcsösben elhelyezett méhészet helyben jut a tavaszi fejlődéshez szükséges serkentőhordáshoz.5-2 km távolságra helyezzük el. különösen pedig ősztől tavaszig sokat kell fúrni-faragnia. minél közelebb van a méhlegelő. ezért fontos. hídjai megfelelő teherbírásúak és szélesek legyenek. ha saját kis műhelyt kap. A kaptárakat rakhatjuk egészen egymás mellé. hogy a használaton kívüli lépeket (főként ősztől tavaszig) sérülés nélkül meg lehessen óvni. A vízen átrepülő méhek közül . A méhek repülő körzetének víz által elfoglalt darabja holt terület. de legalább egy fontos mézelőhöz közel legyen. A szabadban a szél. hogy a méheket a víztől távol rakjuk le. oda csak a legszükségesebb felszerelést viszi magával. Ugyancsak fölösleges. műhelye és raktára egyaránt. akkor ez a hely nagyon előnyös. vagy lajtban tároljunk vizet. Ezért a méhes kert helyét úgy kell megválasztani. ha a méhész pincét is vehet igénybe (anyanevelés. egyenes sorban szokták lerakni a kaptárakat. forrás vagy patak. Leggyakrabban a méhes kert kerítése mentén. Ezért azonban külön pincét építeni fölösleges volna. anyagok a méhész lakásán is elférnek. hogy a tehergépkocsi szorosan a kaptárak mellé állhasson. az eső és hó rongálja azokat. A szükséges eszközök. Egyes műveleteknél hasznos. A vándortanyán a vándorbódé a méhész lakása. hogy a méhek az otthonukhoz nagyon közeli virágokról nem gyűjtenek. A méhésznek állandóan. A méhek munkája annál eredményesebb. A méhészethez vezető utak átereszei.különösen szeles időben sok elpusztul. Nagyobb vízfelület közelsége két okból káros. megporzó munkára szállítjuk. A méhes kert kiválasztásakor erre is gondolni kell.páratartalmát. A műlép. E nélkül szocialista méhészetekben a méhész a rábízott vagyonért nem felelhet. Kis terület kihasználása így a legmegfelelőbb. söpört rajok). A sokféle követelménynek csak akkor felelhet meg. Vízellátás. igyekezzünk ahhoz legalább minél közelebb berendezni. hogy a járművek könnyen megközelíthessék a méhes kertet. Ennek jól zárhatónak kell lennie. lépek.

keretek rögzítése csavarral.kitisztítani egy kis területet. A rakodó kaptárakat kissé alacsonyabban kell elhelyezni. szemetes földön nem tűnik szemünkbe a kaptár előtt vergődő méh. Ezért a kaptárak előtti 1. ha a családok számjelét a kaptáron kívül. hogy könnyen levehető legyen. Fekvő vándorkaptáraink lábakkal készülnek. az elhullott anya. Megfelelő magas lábakra fektetjük a síneket és a kaptárakat ezekre rakjuk. A kaptárra és annak alkatrészeire a kaptár számát fessük. A lemezt kis szeggel. gyomot vándortanyán is mindig kaszáljuk. ahol a méhek hosszabb ideig vannak. sarlózzuk le a kaptárak előtt és mögött. A keskeny kaptárak kijárónyílásai ugyanis nagyon közel kerülnek egymáshoz. A kaptárak helyének előkészítésekor figyelemmel kell lenni a lépek helyzetére. mert karóra helyezve könnyen felborulnak.főként álló képtáraknál . csavarral erősítsük a kaptárra. a kaptárak felborulnak. hogy szilárdan álljanak. jól láthatóan feltüntetjük. bokor körül helyezzük el. Nagyon alkalmasak kaptárállványnak a kiselejtezett gazdasági vasúti sínek. ha akarók beverésekor a talaj száraz volt. a kidobált fiasítás. A nagy füvet.5-2 méteres sávon tartsuk a talajt állandóan szemét és gyommentesen. hogy az összetartozó részeket bármikor felismerjük. Ezeket állványra. akkor a számot is áthelyezzük. Hátránya. A ferdén álló kaptárban a méhek a lépeket nem építik pontosan a keret középvonalába. munkánkat 16 . Így kevesebb az eltájolás. A méhcsaládot azonban fémlemezre festett számmal jelöljük. Alacsonyan levő kaptáraknál munka közben nagyon meg kell hajolni. Ezért alájuk cserepet vagy téglát teszünk. Ezeket feltétlenül rakjuk a kaptárak alá még rövid időre tervezett vándortanyán is. mert a család átrakásakor ez bonyodalmat okoz. esős időben is. magas kaptárak alá jobb az ilyen állvány. alsó kijárónál be ne folyjék. a deszkába szívódó nedvesség nagyon megrövidíti a kaptár élettartamát. Ezt az előbb mondottakon kívül a rend is megköveteli. ha kell. Ugyanez a veszély. A kaptárakat egy-egy fa alatt. mert a fagyos földbe vert karók a talaj felengedésekor besüllyednek. Ezért ott. a leölt here. akkor vízzel telt etetővel vízszintezzük a kaptárakat. hogy a kaptárak mellett és alattuk tisztán tartsuk a talajt. A karókat jó erősen be kell verni a földbe. ha csak rövid ideig tartózkodunk ott . Természetes. Keskeny. rakodók összekapcsolása. A hideg föld hűti a fészket. például az állandó telepen. Különösen jól alkalmazható ez a mód nagy. A lábak laza. A gyomos. hogy ne kelljen munka közben minduntalan az egész hosszú sort megkerülni.különösen. A szoros elhelyezés . a mézzel teli lépek kipúposodnak. A rakodó kaptárak gyakran lábnélküliek.azonban és munkánkat nagyon megkönnyíti. téglákra helyezzük. Még itt is jó azonban . Fagymentes időben karózzunk. nem fárasztó. A másik irányban azonban feltétlenül vízszintezzük a kaptárt. ötöt. a kaptárak alá 4-4 karóból magasabb állandó állványt készítünk. ha a hosszú sorokban 5-10 kaptáronként átjárót hagyunk. s ez rontja a lépek minőségét. A tisztán tartott területen látottak a kaptár belsejében történteket tükrözik. Az egy soros elhelyezésnél jobb a csoportos. Ha vízszintmérőnk nincs. nyugodtabban dolgozhatunk és csökken a rablási veszély is. A hidegépítményű kaptárak a kijáró felé kissé lejtsenek. hogy ezt vándortanyán . Ha a családot más kaptárba rakjuk át.hátfájást okoz. Ezek állandóan ott maradhatnak a méhes kertben. vagy legalább bőrlemezt tenni oda. Pl. hogy több ízben kell munkahelyet változtatni. a kiszórt megcukrosodott eleség. nedves talajon könnyen a földbe süllyednek. mert nem kell görnyedve dolgozni. ha a keskeny végükön is van kijárónyílás. csoportonként hármat.nem tehetjük meg. Nem helyes a család számát a kaptárra ráfesteni. Tájékozódásunkat megkönnyíti. Munkánkat nagyon megkönnyíti. parkosított területen.főként idősebbeknek . A kaptárakat sohase tegyük közvetlenül a földre.legalább közvetlenül a kijárók előtt . Távolabb kell rakni egymástól a kaptárakat akkor. Fontos. Vándorlásról visszatérve a kaptárakat újra reájuk állítjuk. Ez huzamosabb foglalkozás után . hogy mindenkor a legfrissebb értesülést szerezhessük a családok állapotáról. Kis gyakorlattal kielégítő munkát végezhetünk. ami lassítja a munkát. vagy ha szállításra előkészítéskor oldalt is dolgoznunk kell velük. hogy a kijárónyíláson az eső be ne verjen. hogy a mézkamrához is jól hozzáférjünk. Legjobb ezt a területet homokkal felszórni. naponként söpörjük végig.a méhek eltájolását okozhatja. Kellő magasra állított kaptárakkal munkánk kényelmes.

a felülről kezelhető korszerű kaptárig.legyenek azok lépre nyílók vagy lapozók . senkinek sem ajánlható. Ma már nem vitatkozunk arról. Más területen . megjelöljük (téglát.mutatkozó előnyeik a nehézkesebb kezelés hátrányai mellett eltörpülnek. Rakodó kaptárakból leginkább a Hunor.főként az elhelyezésben . vagy kaptár. Kas használatának csak ott van még létjogosultsága. Ez utóbbi nemcsak a vándorláskor fontos. és a nagy népességet vándorlással hasznosítjuk. A kaptárkérdésről még ma is sokkal többet vitatkozunk. csakis a felülről nyíló kaptárak használata tanácsolható. ha a családok számát a kaptár homlok. a méhcsalád belső szervezetének megismerését. a családok az akácvirágzás idejére megnépesednek. vagy arra akár csak az állomány egy részével is áttérni. mesterfogását. követ helyezünk rájuk). A gyengébb hordást adó tavaszon és kisebb. Pedig a kaptár rendszere a termelésben nem döntő. a másik csak a fekvőt tekinti hasznavehetőnek. és hátsó falán egyaránt feltüntetjük. A méhészek véleménye e téren nagyon eltérő. ha a kaptárakat a családok száma szerinti sorrendben rakjuk le. fekvőből a nagy Boczonádi terjedt el. amelyekben az etetést már befejeztük. hanem a családok minőségében kell keresni. itt is csak akkor. Kezelés szempontjából a hátulról nyitható kaptárak . Éppen ezért . a méheket sem zavarjuk fölöslegesen. Erre színes rajzszögek vagy nem fakuló műanyaglapocskák alkalmasak. Szokásos a kaptárakon az anya korának feltüntetése is. mint amennyit megérdemel. Az eleség beadásakor az így jelölt kaptárakhoz nem is nyúlunk. A NB főként az Alföldön hódított teret. 17 .főleg vándorlás nélkül .a Hunor kaptárak jobban megfelelnek. s akkor bizonyára nem lesz kifogásunk a kaptárrendszer ellen. Munkánk közben gyakran szükség van a családok egyéb szempontok szerinti megkülönböztetésére is. porozás) miatt történő lezárásakor is. hogy a rakodó kaptárnak nincs párja. A KAPTÁR ÉS A KERET A méhészkedés egyik legfontosabb és egyben legdrágább felszerelési tárgya a méhlakás. mert minden új rendszerre való áttérés nagy anyagi veszteséggel jár. Ugyancsak nagy könnyebbséget jelent. A kasos méhészkedés lehetetlenné teszi a méhekkel való behatóbb foglalkozást. de folyamatos hordású vidékeken . Bármilyen nagy előnye is olcsósága. Az NB kaptár olyan vidékekre való. munkánk meggyorsul. adjuk meg a méhcsaládnak mindazt. Ez nem mindig helyes. hogy kasos méhészetet berendezni. annyi a hátránya.főként nagyobb méhészetekben.gyorsítja. ahol jó a tavaszi fejlődés. A kas fölött eljárt az idő. illetve mint amennyi szerepe méhészeti termelésünk növelésében van. Ezeken a helyeken NB kaptárakra való kicserélésük nem helyeselhető. ami a jó fejlődéshez kell. s vélt igazát ezer bizonyítékkal igyekszik alátámasztani. Igyekezzünk elsajátítani az általunk használt kaptárakkal való méhészkedés minden csínját-bínját. ahol hosszú ideig tartó méhlegelő van. Rakodó vagy fekvő kaptár legyen? Mindkettőben egyaránt lehet eredménnyel méhészkedni.a felülről nyílókkal szemben feltétlenül alulmaradnak. hanem méheladásra rendezkedik be. hanem a méhek egyéb okok (pl. A hibát nem a kaptárban. Így sokkal könnyebben eligazodunk köztük. ha a méhész nem méztermelésre. Vegyük sorra a vitatott kérdéseket! Kaptárrendszer. A harmadik a hátsó kezelésű kaptáraknál jobbat nem ismer. Egyik tábor égre-földre esküszik. Az utóbbi időben erősen növekszik a NB kaptárak száma a Dunántúlon is. hogy kas legyen-e ez. A kezdő is korszerű kaptárral induljon és ne fokról fokra haladjon a kastól a nagykeretes. Azokat a kaptárakat például. Sokan kezdőknek ajánlják a kasos méhészkedést. A fekvő kaptárak mellett szól a könnyebb kezelés és a jobb szellőzés. Ez teljesen helytelen.

Az ilyen kis lakásba szorított családok gyorsan túlnépesedhetnek (a kaptárhoz viszonyítva!). hogy a lépek bizonyos mértéken túl való nagyobbítása már a kezelés megnehezítésével jár. szélesebb körben nem terjedtek el. hogy a családok fejlődését gátló tényezőket küszöböljük ki. Különösen gyakori a méztartalék nélküli fészek a 20 keretes Hunorban. Jó tavasz után. gyenge családtól pedig nem várhatunk jó eredményt. A Hunor kereteknek egy felróható hiányosságuk van: ritkán van bennük megfelelő mézkoszorú. mennyi mézet veszítenek egy-egy jó akácon. vagy a debreceni (50 X 36 cm). Legjobban a 42 cm-es külső szélességű keretek hódítottak teret: 42 X 27 cm (Hunor). ez a hibája azonban második mézkamrával megszüntethető. ha a kaptár kis űrtartalma miatt a gyűjtési lendület csökken. főként két akácra vándorló méhészetekben szűknek bizonyulhat. A keretek számában a vidékek mézelési viszonyai és a méhész munkaideje szerint lehet különbség. mint a 24 keretes Hunor kaptár lépfelülete. Ez annyi. ott már nem a kaptárban van a hiba. Ahol a 24 keretes NB kaptár benépesítéséhez 23. ami a méhészeknek előnyös. A családok 12 lépen nem 18 . hogy a méhcsaládok nagyobb lépfelületeken jobban fejlődnek. Ennek okát egyrészt abban látom. Másrészt a méhészek nincsenek tisztában azzal. A NB kaptárt Boczonádi Szabó Imre előző kaptáraival szerzett gyakorlati tapasztalatai alapján egy családra tervezte. 42 X 36 cm (nagy Boczonádi). de hosszabb hordású vidékeink nem vándorló méhészeteiben (Dunántúl. a nagy Boczonádi fekvőben. a két mézkamrás méhészkedés nálunk nem terjedt el. A Szovjetunióban és Csehszlovákiában a rakodó kaptárak mellett kezdenek terjedni a fekvők is. Vannak. vagy legalább 24 keretes kaptárt. Ezek között a keretek között ki-ki megtalálhatja a kedvére valót. sőt három családot tartanak benne.5 cm (Egységes). akinél 4 család telelt a 24 kereten. ahol ezt a hordási ''viszonyok szükségessé teszik. Terjedelmesebb. Keretméreteink az utóbbi évtizedekben meglehetősen egységessé lettek. Azt is tudjuk azonban. Sajnos. Ezen pedig nem azzal segítünk. Hiszen a 12 NB keret lépfelülete egyenlő 16 Hunor lépfelülettel. mint a 20 keretes Hunor és több hely van benne a mézkoszorúnak is. és a NB kaptár a jól betelelt és a jó tavaszi legelőn fejlődött méhcsaládnak kell is. A nagy Boczonádi keret is használható rakodóban. A 20 keretes Hunor kaptár közepes legelőn kielégítő. ahol a hordási viszonyok jók. 12 NB kereten a család nem fejlődhet ki rendesen és a jó hordást sem használhatja ki tökéletesen. azonban 18 keretnél kevesebb már sehol sem indokolt. A NB fekvő kaptárt 18-24 kerettel használjuk. hogy a kaptárt kisebbítjük. hanem a méhcsaládban. ami a hozam rovására megy. Sokszor milliméterekért folyt a harc. Akáchordásunkra ilyen kaptárak nem valók. ezért félünk a két mézkamrástól. A Hunor rakodóban. így ért el jó eredményeket.A fekvő és rakodó rendszer termelési értékében a külföldön végzett kísérletek sem mutattak különbséget. ha állományunk harmadához. készítsünk második mézkamrát. hogy még az egy mézkamrás kaptár összekapcsolása sincs jól megoldva. anélkül. Találkoztam már olyan méhésszel is. Pedig nem ez a lényeges. fellép náluk a rajzási ösztön. mert másképpen nem tudta benépesíteni. Különösen jól beválik gyengébb. Ezért középméretű vagy nagy kereteket használunk. hogy előnyei lennének. Kis kaptárban nem fejlődhet erős család. A 20 keretes Hunor kaptárakhoz tehát ott. mézkamrájába félkeretek valók. hanem azzal. Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ által forgalomba hozott kaptárak 24 keretesek. Északi hegyvidék). Ezt sokan túlságosan nagynak tartják. azonban csak a fészekben. akik két. amilyen például az Ignácz (50 X 32 cm). A kaptárak mérete is nagyon fontos. mind rakodó alakban jól bevált. Méhészkedésének alapja azonban a vándorlás volt. E keretméretek széleskörű elterjedése nagyon megkönnyítette a méhcsaládok adás-vételét. mint a kaptárrendszer. használjunk tehát két mézkamrát. A keretméret ugyanolyan sok vitára adott alkalmat. 42 X 32. Ezt a hibát küszöböli ki a magasabb egységes keret. feléhez van két mézkamra fiókunk. Akácra a tavaszi legelőn jól felfejlődött családokkal vándorolt. sőt 4 család kell. A 20 egységes kerettel felszerelt kaptár mind fekvő. Már az is sokat segít a hordás jó kihasználásában. az egységes mindkét rendszerben megfelel. A nagy Boczonádinál nagyobb keretméretek. Ott. Ma már tudjuk.

gyékényből. ezzel jelentősen növeljük a kaptárak élettartamát. A méhész. hogy a készítésükhöz szükséges nyersanyag hozzáférhető és olcsó. akik 6-8 NB kereten tartanak egy méhcsaládot. A kaptárakat olajfestékkel be kell festeni. a méhekkel túlzsúfolt kaptár nem alkalmas! Az eredmény szempontjából lényegtelen. Kisebb kaptárak legföljebb olyan vidéken felelhetnek meg. gyékény vagy nád. hogy a kaptárt a méhcsaládhoz kisebbítjük. nádból préselt kaptárak élettartama. ahol nincs magas napi hozamokat adó mézelő (akác). esetleg zsaluzottak. A ragasztott lemez kaptárkészítésre vagy kaptár bélelésére nem jó. mégis figyelembe kell vennünk a többanyás módszer néhány hátrányát. azzal kíséreljük megteremteni. hogy jó eredményeket nem csupán a felsorolt három keretmérettel és kaptárakkal érhetünk el. Nagy előnyük viszont. Hő tartásuk az egyes falú deszkakaptárokénál sokkal jobb. Tegyünk meg mindent. Minden kaptárban lehet jól termelni. szalma. szaktudásunknak ez felel meg jobban). Különösen káros lehet a szűkre méretezett kaptár akkor. Méhészkedjünk inkább kisebb kaptárral (ha vidékünknek. A többanyás módszer lehetetlenné teszi a családok teljesítmény szerinti értékelését. Ha a méhek tájékozódását a kaptárak különböző színével akarjuk elősegíteni. ha a méhész ismeri a legmegfelelőbb módszereket. Az akác jó kihasználásához. A kaptárak tetejét vaslemezzel vagy kátránypapírral (bőrlemezzeI) fedjük. A szalmából. megtelik nektárral és munkalendületük erősen csökken. amellyel átlagos mézhozamunkat fillérnyi többletkiadás nélkül számottevően növelhetjük. termelési módunk kívánalmainak megfelelően. ha csupán a kaptárak homlokfalát festjük különböző színűre. karbolineummal itassuk be. A kaptár anyaga lehet deszka. A vékony falból eredő hibákkal meg kell alkudnunk. Deszkakaptáraink általában egyes fallal készülnek. amelyek az egyanyás módszernél nem terhelik a méhészt. mert pár napi jó hordással. tartósabb és megkönnyíti a rakodást. nem ázik át. a kaptár fenekét fáradt olajjal. hogy a 12 NB keret egy családnak kevés. hogy a kaptárt egy vagy több anyával népesítettük-e be kellően. ha méheinek tétlenkedését nézni nem akarja. Ez viszont a méz minőségére káros. 19 . és van jó legelő. akkor a kék. Legalkalmasabb szín a kékesszürke. azonban nem szünteti meg teljesen. Ezenkívül a kettősfalú kaptárak nagyobb térfogatúak és súlyuk miatt szállításra kevésbé alkalmasak. majd megosztása és anyásítása mind olyan munkák. legtartósabb. legértékesebb. A többanyás módszer több munkával jár. Mikor az egy vagy többanyás módszer alkalmazásáról döntünk. Az ilyenek pedig nem tekinthetők családnak. rövidebb. Jó hordásban a családok munkalendületének pár napos megtorpanása is nagy kiesést okozhat a termelésben. NB keretekből 18-nál kevesebbet egy családra ne számítsunk. A vékony kaptárfal hátrányait a fészkek gondos szűkítésével és takarásával kell a lehető legkisebbre csökkenteni. Ezek közül csak a legfontosabbakra kívánok rámutatni. A festést 3-4 évenként újítsuk meg. viszont a legdrágább is a deszkakaptár. hogy a családjaink mindenkor az időszaknak megfelelően népesek legyenek. ha ugyanakkor a méz minőségére is vigyázni akarunk. így telelésre és a tavaszi fejlődésre alkalmasabbak. Akkor rájövünk. mert faanyagban szegények vagyunk. Természetes. sárga. A kaptár nagyságát határozzuk meg vidékünk. Pedig a jó tulajdonságú családok szaporításában olyan eszköz van kezünkben. A méhcsalád népessége és a kaptár közötti összhangot ne egyoldalúan. ugyanakkor felléphet a rajzás veszélye is. nemesítésének lehetőségét. ha a méhész nem tartózkodhat állandóan méheinél. Legjobb. de ne tegyük lehetetlenné a teljesítmény szerinti kiválogatást. szürke színeket használjuk. minden lépjük. pörgetni kénytelen. főként vándorméhészetben. A vándorkaptárak bőrlemez borítását a sérülésektől lécekkel óvhatjuk. mert a kaptárak könnyebben egymásra csúsztathatók. A 24 keretes kaptárban tartott két család egyesítése a hibát mérsékeli ugyan. azonban Hunor keretekből 20-nál. Az anyák elvétele. a családok egyesítése. Még szembetűnőbb az ellentmondás azoknál a méhészeknél. és ezzel eleve elvágja az állomány kiválogatással való javításának. Elég. Hiszen ennyi lépen kell betelelnünk! Hová fejlődhet akkor a méhcsalád az akácig? Fejlődési lehetősége csak akkor van. Kaptárfedésre jobb a horganyzott vaslemez.használhatják ki tökéletesen a gyűjtési lehetőséget. ha 3-4 léputcás népességgel teleltük be.

könnyű. gépkocsin való szállításkor) deformálódjék. állványon) vagy vízszintes alapon egymásra fektetjük. csavarodásra a nyár. A vállazásnak olyannak kell lennie. Csomómentes fenyő.A kaptárban a kereteket fém-sínre függesszük. Igen fontos. Keretnek legjobb a hársfa. Főhordásra. A keretek egymás közötti távolságának. ha zárt helyen teleltetünk. Az oldal és alsó léc 10 mm vastag legyen. mert egyébként a lécek meggörbülnek. Az oldalsó ütköző azért is jó. hogy a vállak egymás mellé ne csúszhassanak. a családok népességéhez és a hordási viszonyokhoz kell szabni. Hordástalan időben kisebb kijáróra van szükség. A 28 mm-es lécből készült keret a 2 ötmilliméteres vállal együttesen 38 mm. az ilyen méhészetekben használatukról le kell mondanunk. Különböző vastagságú fülek a bakhátas keretfedők használatánál bonyodalmat okoznak. ha léputcánként 12 négyzetcentiméternyi nyílást hagyunk. Fontos. Az ennél nagyobb gerinctávolság a fészekben nem vált be. 20 . ezért fontos. mind a felső kijárónak vannak előnyei és hátrányai. Egyébként az oldalsó ütközők sok bosszúságot okoznak. hogy a lépek gerinctávolsága 38 mm. nem vetemedik. azonban a kijárónyílás helye a termelésben nem döntő. fűz. A NB fekvőkaptár végében is helyezhetünk el tartalékcsaládot. A keretlécek ilyen szélessége a célszerű. megvetemednek. a kaptár homlokfalának teljes hosszában lehetővé tesszük a méheknek a ki és berepülést. Egy keretet 10-15 évig is használunk. A kijárónyílás helye is sokat vitatott kérdés. Különösen hajlamos a vetemedésre. mert megakadályozza. és könnyebb a betolakodó idegenek elleni védekezés is. A tartalékcsaládok számára anyatartalékoló kaptárak is szükségesek. Hiába nyitunk kijárót 18 lép szélességében. Szokás az oldalléc külső oldalára is ütközőt szerelni. A léceket minden sarkon 2-2 szeggel fogjuk össze. Az OMSZK keretei 28 mm-esek. vállak valók. A kereteket sablonban kell összeszegezni. hogy derékszögűek legyenek és a lécek egy síkban feküdjenek. és a kaptár falai nincsenek megvetemedve. Az oldalléceket a felső léchez még oldalról is hozzászegezzük. A felső léc 15-20 mm vastag legyen. mint a népesnek. ez nagyon megkönnyíti a kezelést. amennyit a méhek sűrűn takarnak és meg tudnak védeni. A keretléc szélessége eredetileg 25 mm volt. hogy a nagy nyomásnak kitett keret (vasúton. amelyben valamennyi kaptár belmérete pontosan egyezik. Ősztől tavaszig elegendő. hogy a keretek anyaga száraz legyen. Méhészkedés közben mindig keretekkel dolgozunk. A gyenge családnak kisebb kijáró kell. A vállazás magassága 5 mm. A keretek a lépek mozgatását teszik lehetővé. A felső léc játéka ne legyen egy-két mm-nél nagyobb. A keretek középvonalában elhelyezett műlépek egymástól 38 mm-re kerülnek. vagy 18 X 35-ös szeg jó. Ez különösen akkor hasznos. A két ütköző váll alkotja a 10 mm-es léputcát. nem reped. magas keretesekhez (NB) inkább felsőt használjunk. Hűvös. hogy a keretek még nagy nyomásra se csúszhassanak össze. A kijárónyílás mindig a középső fészekkeretek vonalában legyen. Keretszegezéshez 16 X 35-ös. Azt mondjuk. Alacsony keretes kaptárakhoz (H rakodó) inkább alsó kijárót. Nyári forróságban a nagyobb kijáró megkönnyíti a méheknek a kaptár túlmelegedésének meggátlását. mint állandó melegben. rázkódáskor. zökkenőknél el ne törjön. Ezért valamennyi kereten azonos magasságban kell lenniük. olyanra tágítjuk. hogy a méhek a legnagyobb munka idején is zavartalanul közlekedhessenek. Ezek mozgatható válaszfalakkal 3-4 keretes részekre osztott kaptárak. nyár is megfelel. A kijáró nagyságát az időjáráshoz. éger. A keret füle 10 mm-es. Ez rendszerint az oldalléc alsó részébe vert U szeg. hogy a keretek oldalléce és a kaptár fala köze kerülő méheket munka közben agyon ne nyomjuk. mert nagy forgalom nincs. Ömlesztve. Mind az alsó. ha a család csak 12 lépet takar. mert a keretek nem férnek be valamennyi kaptárba. hogy a lép súlya alatt meg ne hajoljon. Puha. Főhordás után a rablási veszély csökkentése végett csak annyi kijárót hagyunk nyitva. A lépek szebben. Ha mód van rá. Ma már szélesebbeket használunk. Az összeszegezett kereteket vagy függesztve tároljuk (kaptárban. Előnyei ellenére is csak olyan méhészetben használható. Alsó kijárós kaptárakon a jobb levegőcsere érdekében tanácsos felső szellőzést is adni a családoknak. a "léputcának" szabályozására az ütközők. Legbiztosabbak a keretléc saját anyagából készült vállak. A nyílást tavasztól a család népességének növekedéséhez és a hordási viszonyokhoz mérten szabályozzuk. vagy az alsó léc kiálló vége. rendszertelenül leszórva alakjuk megváltozik. hogy azok jók legyenek. változékony időben nem szabad olyan nagy kijárót nyitni. egyenletesebben épülnek.

A kereteket használatbavétel előtt huzalozni kell, hogy a műlépet bennük rögzíthessük. Ezért a léceket ki kell lyukasztani. A lyukasztás a keretek összeszegezése előtt könnyebb. A lyukak helyét a lécen sablon segítségével megjelöljük. Kevés lécet árral lyukaszthatunk. Ez nehéz munka, ezért nagyobb mennyiséghez keretlyukasztót, fúrót használunk. Ha fémlemez sablonnal dolgozunk, akkor a lyukakat jelölés nélkül a sablonon keresztül azonnal fúrhatjuk. A lyukasztást (fúrást) mindig a léc belső oldalán kezdjük, mert így biztos, hogy a lyuk a keret középsíkjába kerül. Huzalozásra 0,4-0,5 mm-es horganyzott lágy huzal való. Vékony műléphez ennél vékonyabbat kell használni. A huzalozás. Célja kettős: egyrészt az, hogy a műlép a keret középvonalában megmaradjon, építéskor le ne csússzék, ki ne bukjék, másrészt az, hogy a lépet erősítse. A huzalokat úgy kell beosztani, hogy ennek a két célnak minél jobban megfeleljenek. Sok jó huzalozási mód van. Egyet ismertetek. Ezt a módot sokan kipróbálták és jól bevált. Használatát merem ajánlani, mert azt tapasztaltam, hogy az így huzalozott lépek még rossz utakon való szállításkor is jól tartanak. A keretbe 4 függőleges és 3 vízszintes szálat húzunk az 1 ábra szerint. Ha vékony műlépet használunk (1 kg-ban 8 NB műlépnél több van), akkor tanácsos még minden függőleges szál közé egy szálat befűzni, hogy a műlép meg ne púposodjék. Ügyeljünk arra, hogy a vízszintes huzalok a függőlegeseknek ugyanazon oldalára kerüljenek, így a műlépet a huzalok közé csúsztathatjuk. A huzalvégeket szeghez erősítjük. 10 mm-es kék szegek vagy 8 X 10-es, 10 X 10-es szeg való erre. A függőleges huzal végét az alsó lécnél rögzítjük, mert a felső lécet gyakran tisztogatjuk, s ott a kaptárvas, kés, könnyen beleakadna a szegbe. A vízszintes huzalok erősítésére a szeget az oldallécek külső felületére ütjük be. Nem jó a szeget a vállba, vagy a váll fölé ütni, mert ott akadályozhatja a kereteknek egymás közé csúsztatását. A huzalozás menete: a huzalt megfelelő hosszúságú darabokra szabdaljuk, NB keretekhez 190 és 150 cm, Hunorhoz 155 és 150 cm-re; ezután fémtárgyon, pl. kilincsen meghúzogatva megnyújtjuk.

21

-------- huzal _____ műlép 1. ábra. A keret huzalozása és műlépezése (A huzalt úgy is megnyújthatjuk, hogy 20-50 m-es darabokban erősen megfeszítjük.) Az egyenlő hosszúságú huzalkötegeket néhány helyen átkötjük, hogy a szálak munka közben össze ne akadjanak. A keretben az alsó lécen a két szélső lyuk mellé, az oldalléceken pedig egyik oldalon az alsó, másikon a felső lyuk mellé szeget ütünk. A szeget csak félig ütjük be. Ezután behúzzuk a huzalokat és egyik végüket a szegre többszörösen rácsavarjuk, majd a szeget teljesen beütjük. Ez azért szükséges, hogy a huzal feszítésekor a szegről le ne csavarodjék. Így előkészítve tároljuk a kereteket műlépezésig. Műlépezés előtt a huzalokat megfeszítjük és másik végüket a másik szegre csavarjuk. A huzal feszítésekor a keretet pontosan beillő, műlépező deszkára kell fektetni, hogy el ne ferdítsük. Munkánkat úgy osszuk be, hogy egy-egy munkamozzanatot sok kereten folyamatosan végezzünk el, így nem töltünk időt szerszámok lerakásával, cserélésével. Rövid idő múlva teendőnket szinte gépiesen, gyorsan végezzük. A munkamozzanatok: 1. A szegek beverése félig. 2. A huzalok befűzése és egyik végük szegre csavarása. 3. A huzallal körülcsavart szegek beverése. 4. A huzal megfeszítése és szegen való rögzítése. 5. A másik szeg beverése és a huzal végének lecsípése. Munka közben a kereteket mindig vízszintesen rakjuk egymásra, hogy meg ne vetemedjenek. Műlépezés. Szép és jó lépeket csak helyesen műlépezett keretekbe építenek a méhek. Műlépezéskor sok hibát követhetünk el. Sokan felesleges munkát is végeznek. A következő módszer jól bevált a gyakorlatban. A műlépeket a keret belső világánál valamivel kisebbre szabjuk, hogy könnyűszerrel beilleszthessük a keretbe. A NB műlépet 396 X 310-320 mm-esre, a Hunort 396 X 220-230 mm-esre jó

22

szabdalni. Az ilyen műlép a 400 X 335, illetve 400 X 245 mm-es belméretű keretekbe könnyen beilleszthető anélkül, hogy bárhol is megszorulna. A műlépet a keretbe a következőképpen helyezzük be: a keretet felső lécére állítjuk; a napon kissé meglágyított műlépet az alsó léc felől a függőleges és vízszintes huzalok közé becsúsztatjuk. Ez után úgy igazítjuk el, hogy az alsó és oldallécek, valamint a műlép széle között 1-2 mm-es hézag maradjon. Ez azért szükséges, hogy a műlép megnyúláskor meg ne púposodjék. A huzalokat sarkantyúkerékkel vagy elektromos készülékkel olvaszthatjuk be. Nálunk a sarkantyúkerék az általánosan elterjedt. Két kereket használjunk. Ezeket vízben vagy vízfürdőben hevített viaszban melegítjük, így elkerüljük a túlhevítést. A viaszban való melegítés előnye, hogy a sarkantyúkeréken levő viasz biztosabbá teszi a huzal viaszréteggel való bevonását. A műlépezés menete: Két műlépező deszkát megnedvesítünk, két sarkantyúkereket megmelegítünk. Mindent úgy készítünk oda, hogy helyünkről való elmozdulás nélkül elérjük. A műlépes keretet deszkára fektetjük, és a műlépet eligazítjuk benne. Ezután a huzalokat előbb az egyik, majd a másik oldalon a műlépbe olvasztjuk. ügyeljünk nagyon, mert a huzal jó beolvasztásától függ a lépek minősége. A huzalt úgy kell beolvasztani a műlépbe, hogy lehetőleg annak közepébe kerüljön, és mindenhol vékony viaszréteg fedje. Ezt csak akkor érjük el, ha a sarkantyúkerék olyan meleg, hogy a viaszt megolvasztja. A keréknek ugyanis kettős feladata van: az egyik, hogy a huzalt a műlépbe nyomja, másik, hogy a viaszt megolvassza. Hideg sarkantyúkerékkel, bicska hegyével vagy más fémtárggyal jó munkát végezni nem lehet! Ha a huzalt nem nyomjuk kellően a műlépbe, vagy nem borítja viasz, akkor a méhek nem építik be a műlépet, hanem kirágják a huzal mellett. Különösen ügyelni kell a huzal beolvasztására a kereszteződéseknél, mert itt két egymás fölött futó szálat kell a műlépbe beágyazni. Minél vékonyabb a műlép, annál gondosabb munka kell a huzalok jó beágyazásához. A kihűlt sarkantyúkereket a meleggel, a megszáradt műlépragasztó deszkát a nedvessel munka közben szükség szerint cseréljük. Gyakori, hogy a műlép szállítás vagy raktározás alatt megsérül. Az apróra tört műlépet újra kell önteni, a nagyobb darabok azonban összeragaszthatók. A műlép darabokat a műlépező deszkán összeillesztjük. A repedésen keskeny műlép csíkot fektetünk végig. A sarkantyúkerék gömbjével a műlép csíkokat megolvasztjuk. A megszilárduló viasz a műlép darabokat összeragasztja. Ugyanígy járunk el, ha a szükségesnél kisebbre szabott műléppel kell dolgoznunk. Műlépezni közvetlenül a műlépes keretek beadása előtt a leghelyesebb. A hosszabb idővel előre elkészített vagy hidegen beragasztott műlép megnyúlik, púposodik, kitörik, huzalozása meglazul vagy kipattan a műlépből. Az előre elkészített műlépes keretek zöme felhasználásig olyan káros változásokat szenved, hogy belőlük jó lépet már nem remélhetünk. Minél hosszabb ideig áll a műlép a keretben, annál inkább igaz ez. Helyes, ha a kereteket már télen annyira előkészítjük, hogy csak a huzal megfeszítése és a műlép berakás a marad hátra. Ezt a két munkát csak közvetlenül a műlépek beadása előtt végezzük el. Műlépet a családokhoz beadni csak olyankor szabad, amikor megvan a valószínűsége, hogy a méhek mindjárt munkába veszik és kiépítik. Ezt pedig csak akkor várhatjuk, amikor hordás van. Hordástalan időben műlépet beadni, a családoknál bent tartani céltalan, sőt káros. Ilyenkor a műlép megbontja a fészek egységét, s ez káros lehet. A fészek melegében megnyúlik, púposodik, a méhek kirágják. Ezért a hordás megszűnése után a kiépítetlen műlépet ki kell venni. Az egész felületén munkába vett, részben kiépített műlép káros változást már nem szenved, azonban hordástalan időben a családoktól mégis helyes kivenni. A műlépes kereteket mindig függőlegesen tároljuk! Fektetve a műlép súlyánál fogva megpúposodik. Az ismertetett módon műlépezett, és alkalmas időben beadott keretekbe a méhek szép lépet építenek. A keretlécek mellett hézag nem marad. Attól ne féljünk, hogy a felső léc alatti üres részt a méhek nem építik be, vagy oda herelépet húznak; minden esetben beépítik és csak egészen kivételesen heresejttel. A műlép és a keret között - a felső léc kivételével - 1-2 mm-nél nagyobb hézagot nem szabad hagyni, mert a méhek nem építik be. A műlép oldalt és főleg fent legfeljebb 0,5-1. cm-rel haladja meg a huzalt, mert máskülönben a kaptárban megpuhulva kihajlik a keret középsíkjából. 23

és ugyanúgy használják. fejlődésüket a szükséges beavatkozással nem támogatnánk. 9. 2. Vannak a családok életében időszakok.helytelen. A méhcsalád életében ugyanis igen rövid idő alatt olyan változások történhetnek. Legjobb családjainknál üres vagy félig műlépezett keretekkel segítjük elő a herelép építését és ezzel fejlett herék nevelését. 6. A fejlődést gátló tényezőket idejében el kell hárítanunk. amikor a méhész beavatkozásának pár napos késése is végzetes lehet. munkáját irányítanunk kell.egészen eltérőek. Ezeket a vizsgálatokat úgy kell beosztani. de korántsem mindig. Hányszor. Általános vizsgálatot hónapokig nem tartanak. Ezt csak akkor tehetjük. hogy a családokat a főhordásra előkészítsük. hogy a műlép csak éllel lefelé néző sejtekkel használható. bizonyos szabályokat mindenkor be kell tartanunk. mert az életükbe való minden beavatkozás csak káros lehet. ha az egyes vizsgálatok közötti időszakokat nézzük. E szabályok ismertetése előtt tisztázandó: milyen gyakran kezeljük a méheket. elősegítik a fejlődést. Természetes. A legszélsőségesebbek szerint a méhész teendője nem lehet más. Vannak. amelyek a méhállomány leromlását. Gyakran tapasztalom. hogy a méhészek nem ismerik családjaik állapotát. hogy munkája eredményes legyen. 5. Ez összesen kilenc kaptárbontás egy esztendőben. mint azokat. gyümölcsvirágzás alatt a fejlődés ellenőrzésére. esetleg teljes pusztulását okozhatják. Sokan azt tartják. októberben utolsó vizsgálatkor. Nagy hibát követnénk el. hogy a méheket minél ritkábban kell zavarni.mint általában minden szélsőség . A családok állapotáról pontos képet pedig bármennyire is fontosak a külső megfigyelések . hogy a télire való előkészületet ellenőrizzük. amelyekről a méhésznek feltétlenül tudnia kell. Azonban a tapasztalatok szerint ez korántsem elegendő. akácvirágzás kezdetén. Mindkét vélemény . hogy a méhek szabadon rendszerint így építik a lépeket. kitelelés után (ez az első tavaszi átvizsgálás).mint a méhészeti gyakorlat egyéb területein is . milyen időközben kezeljük hát a családokat? Feltétlenül szükséges a következő időpontokban: 1. akik a családokat jóformán naponként nézegetik. eredményesen. A méhcsalád fejlődését. 3. Véleményem szerint a családokat évenként legalább 12-15-ször meg kell nézni. mert azt hiszik. Ezek az első néhány héten csak munkáslépeket építenek. ha a családokat ebben az időszakban nem ellenőriznénk. Még rosszabb a helyzet. Ez a felfogás téves. A méhek kiépítik. hogy a sejtek lapjukkal néznek lefelé. Az ilyen méhészetekben gyakran olyan hibák fordulnak elő. söpört vagy röpített rajnak adhatunk. hogy a mellékfoglalkozásként 24 . ha a család helyzetével mindenkor tisztában vagyunk. Ha tehát a műlépet úgy használhatjuk gazdaságosabban. pörgetéskor (évenként egy vagy több ízben). megfelelőek lesznek-e a családok a főhordásra. hogy megállapítsuk. akácvirágzás előtt. Ez ugyanis azt jelentené. A fő hordás utáni szemlétől augusztusig például 2 hónap is eltelhet. a méhek lehető legkisebb háborgatásával. 7. augusztusban. nyugodtan tegyük meg. amelyeken a sejtek élükkel néznek lefelé. hogy a termelési időszak alatt átlag 27 naponként nézzük meg a családokat. hogy két szemle között 3 hétnél hosszabb idő ne teljen el. ha gyorsan. hogy ezzel jót tesznek. Huszonhét nap a méhcsalád életében hosszú idő. Mások viszont azt tartják. főhordás után az időszerű munkák elvégzése végett. 4. E téren a nézetek . mint a raj befogása és a pörgetés. helyzetek. 8.Műlép csíkot vagy fél műlépet csak természetes. Igaz.csakis belső vizsgálat ad. szeptemberben a betelelés előkészítése végett. a legkevesebb szúrással és a rablás legkisebb veszélyével akarunk dolgozni. A MÉHCSALÁDOK KEZELÉSE Bármikor és bármi célból kezeljük a méhcsaládokat.

pusztulását előzhetjük meg. Kezeléskor mindenkor szükség lehet a következőkre: füstölő és füstölő anyag. akiknek ez az egyetlen munkájuk. napraforgószárat stb.méhészkedők nem kezelhetik annyiszor és olyan gondosan méheiket. Lehetőleg csak élénk röpködéskor dolgozzunk. fészkük egységének megbontása zavarja rendes élettevékenységüket. Munkánk akkor gyors és zavartalan. mert az könnyen tüzet fog. hogy elhozzunk valamit a raktárból. Ezért kövessünk el mindent. taplót. Feltétlenül fel kell bontani még télen is azt a kaptárt. de igyekeznünk kell minél rövidebb idő alatt elvégezni munkánkat és a kaptárt lecsukni. akkor tavaszig a családban nagy kárt okozna. Hordástalan időben. kaptárvas vagy fogó. a szükséges anyagok és eszközök előkészítése. szellemi előkészítéséről már szóltam. A munka átgondolásáról. annál értékesebb tenyésztési szempontból. mikor már határozottan tudjuk. esetleg teljesen tönkre is tenné azt. fakérget. milyen célból tesszük azt. 2. füzet. A méhek szeretik a nyugalmat. Kaptárt általában csak akkor bontunk. gyors munka lehetetlen. ha közben minduntalan eltávozunk a felnyitott kaptártól. Az ilyenkor feltétlenül szükséges beavatkozást estefelé végezzük el. Ilyenkor kevesebb szúrást kapunk. A jó füstölő nagyon megkönnyíti munkánkat. Az őszi nyugalom bekövetkezése után hűvös időben is kaptárt bontunk. Már a méhészkedéshez szükséges idő tárgyaláskor említettem. Legalább kettő szükséges. egyesítéssel megmentjük. Fontos a gyors munka a rablás elkerülése végett is. A begyújtás módja: könnyen gyulladó anyagot készítünk elő. A kijárók és a kaptárak előtti terület megfigyelésével sok mindent megállapíthatunk a kaptárak felbontás a nélkül. ellenőrizzük állapotukat rendszeresen. Minél kisebb támogatás kell valamely család boldogulásához. hogy valamelyik családunk meganyátlanodott. a kora reggeli és a késő délutáni órákat válasszuk. Nagyon lassítja a munkát. lazán összegyűrt papirost gyújtunk meg és 25 . hogy a munkát minél rövidebb idő alatt végezzük el. Ennek lényege. kukoricacsutkát. tükör (a fullánk kihúzásához az arcból). A kaptár felnyitása. ceruza. gyufa. Nem minden család szorul egyformán segítségünkre. nagy füstölők használatosak. amelyekre szükségünk lehet. amelyikben egér garázdálkodik. Mindezeket szerszámos ládában vagy tálcán állandóan készenlétben tartjuk. és minél kevésbé zavarjuk a család nyugalmát. ha alaposan hozzákészülünk. amikor beavatkozásunkkal a család leromlását. akkor mindig szükséges léphordó láda (keretbak) is. hogy mindig csak akkor nyúlunk a családokhoz. száraz ágat. Fontos. Ha tehát módunkban van. ha a hőmérséklet árnyékban legalább 16 fok. kéznél vannak. hogy minden bajt megelőzhessünk. ne sajnáljuk a munkát a méhektől. ha külső jelekből arra következtetünk. Nagyobb méhészetekben a fújtatóval működő. vagy nem pusztítanánk el. hogy a család megmentéséhez cukorlepényt kell beadni. sőt a családokat is veszélyezteti. esetleg napközben is sétáljunk végig a kaptárak előtt. A füstölőben korhadt fát. Begyújtásához feltétlenül tartsunk száraz. toll. ha úgy véljük. Szokjuk meg. Ha a kaptárból lépeket kell kiszednünk. Munkánk gyors és határozott csak akkor lehet. forróságban. ha mindazok az anyagok és eszközök. hogy a füstölő mindenkor jól működjék. Ha az egeret nem kergetnénk ki. Az előkészület a következő: 1. kis lapát a kaptár fenekének tisztogatásához. zsebkés. lakásunkból vagy a vándorbódéból. hogy reggel és este. hogy ha az egyik megrongálódik. cigaretta (az anyák tetvetlenítéséhez). korhadt fát. Nagy hordáskor a méhek munkáját lehetőleg ne zavarjuk. anyazárka. hogy a méhészet hozama egyéb tényezőkön kívül a ráfordított munkától is függ. a végzendő munka átgondolása. 3. a méhész felkészülése. Azonban rendkívüli esetekben sokkal hűvösebb időben is bonthatunk kaptárt. A méhcsaládok kezelésére mindig igyekezzünk a legalkalmasabb időt megválasztani. 1. Vagyis minden esetben kaptárt bontunk még alkalmatlan időben is olyankor. a másik kéznél legyen. 2. Ugyancsak felbontjuk a kaptárt például februárban még fagyos időben is. mint azok. Anyásítással. Rossz füstölővel nyugodt. égethetünk. másrészt azért. hogy egyszerre ketten is dolgozhassanak.

megfogni. a daganat nem olyan kellemetlen. Melegben izzadunk alatta. hogy a róla leeső méhek a kaptárba hulljanak. A szükséges üres hely elkészítése után munkánk a szerint alakul. Azok. Kesztyűben munkánk bizonytalanná válik. akár a harmadikat vehetjük. hogy helyünkről elmozdulnánk. Rövid várakozás után leszedjük a keretfedőket. és róluk a kaptárba rázzuk a méheket. mint a legszélső lépnél. és a tűz kialszik. amelyik alul lábunkhoz simul vagy kössük be a szárát. izzadtan. mert a szurok összeragasztja. ha a méhek a ruha alá másznak. A rostaszövetből készült. Ha a keretek deszkával. Bal kezünkkel erősen fogjuk a keretfedőt. A borzas hajba a méhek könnyen beleakadnak. akkor elsőnek nem a legszélsőt emeljük ki. használjanak arcvédőt. szellős és a látást sem zavarja. A kivett lépeket a léphordó ládába akasztjuk. Jó anyaggal megtöltött füstölő órákig erős füstöt ad. A lépet kissé elfordítjuk. és a méhekben sem teszünk olyan könnyen kárt. Szokjuk meg. lépenként akkor is 4 lépést kell megtennünk. Kihűlve ugyanis igen nehéz kinyitni. ha azt akarjuk tudni. hogy a kiszakadt méregzacskóból ne nyomjuk a sebbe a mérget. anélkül. Kézen a szúrás nem olyan fájdalmas. Nem ajánlom! A méhekkel való munka sikerének egyik feltétele a nyugalom. Aki megszokta a méhszúrást. Nagyon kellemetlen. Ezt könnyebb meglazítani. körömmel. Úgy helyezzük el. hogy munkája a legjobban menjen. az alá eresszük a füstöt. hanem a kaptár falától a másodikat. fogások. amennyi célunknak megfelel. a biztos. A méhész a munkához a méhekhez való viszonyától függően készül elő. Az ingünk alá került méhnek ingünk kigombolásával nyissunk utat a szabadulásra. Ha a léphordó láda csak egy lépésnyire is van tőlünk. torát roppantsuk össze. A kezek szúrástól való megvédésére szokás kesztyűt használni. Pl. vagy kellemetlen daganatot okoz nekik. Gyakori. hogy arcunkból is gyorsan eltávolíthassuk a fullánkot. szagokat. Ha a keretek teljesen kitöltik a kaptárt. A benzinnel. mert könnyen fennakad. A kapkodás. vagy födjük be. Legalkalmasabb a fekete tüllből készült. Ezért munkaruhában dolgozzunk. petézik-e az anya. hogy az oldallécek a kaptár falától távolabb kerüljenek. s annak tetejét lezárjuk. Ilyenkor az anyagon keresztül fogjuk meg. erre a méhek lehullnak. Jó a tükör a kéznél. hajunkat simítsuk le. 3. Ki-ki úgy védekezzék. ha a kaptárban legalább 2-3 lépnyi üres hely van. ha nagyobb darabókból áll. Akik különösen érzékenyek és a méhméreg káros a szervezetükre. istállószagúan ne dolgozzunk velük. kalapra húzható és arról köröskörül lelógó arcvédő. A fény felé igyekszik és kirepül a szabadba. jobbunkkal pedig a bal kezünkre ütünk. akkor ott nyitjuk szét a 26 . Ha biztonságérzetét az arcvédő adja meg. A kaptárt nyugodtan. késsel úgy húzzuk ki. Ha ruhánk ujja alá búvik be méh. petróleummal való begyújtás veszélyes! Munka közben a füstölőanyagot. dolgozzék arcvédő nélkül. hogy negyed fordulattal elérhessük. használjanak kesztyűt. A füstölőt munka után ne hagyjuk zárva. és a hullát rázzuk ki a nadrágból. s teljesen lehetetlenné teheti további munkánkat. Begyulladás után a füstölőt lassan égő anyaggal telerakjuk. vagy éppen az anya a földre hullnak. hogy milyen célból bontottunk kaptárt. parfümösen. mint az arcon. különösen. minél kevesebb zajjal nyissuk. Igen fontos. Munka közben ruhánk könnyen szennyeződik. akkor begyújtáshoz parazsat használhatunk. tartsuk kezünket felfelé úgy. Munka közben a lépet lehetőleg mindig a kaptár fölött tartsuk. hogy méhésszé nem azáltal válik valaki. időnként le kell nyomkodni. bőrlemezzel vannak takarva. Ezért italosan. hogy a méhszúrás ellen nem védekezik. Dolgozni akkor könnyű. hogy a méh a ruha és kezünk között kijuthasson. határozott mozdulatok. A kaptárból annyi lépet veszünk ki. Megjegyzem azonban. az idegeskedés felizgatja a méheket. a méheket könnyebben felingereljük. hogy a méhész mindenkor és minden körülmények között nyugodt legyen. A fullánkot minél előbb távolítsuk el. Olyan nadrágot használjunk. rárakjuk az előkészített anyagot és mérsékelt fújtatással élesztjük a tüzet. Ez több családnál sok időveszteség és nagy fáradság. A méhek nem szeretik az erős illatokat. vászonnal körülvarrott arcvédő nagyon meleg és a látást akadályozza. s így emeljük ki. Ezenkívül nagyobb az a veszély. A rostaszöveten keresztül bőségesen füstöljünk be. Másodiknak már akár a szélsőt. hogy a méhek.a füstölőbe tesszük. akkor feltétlenül használja. Ha a közelben tűz ég. Ez ingerli a méheket. akik a méhszúrást még nem szokták meg. mint a szélsőt. A kezelendő kaptár mögé oda készítjük a léphordó ládát. hogy nadrág alá mászik a méh.

ha a keretek szorosan kitöltik a kaptárt. pedig az egész keretsort szorítsuk a kaptárvassal szorosan egymáshoz. Az ilyen lépeknek máshová helyezése is nehézségekbe ütközik. Nyári takarásra néhány réteg újságpapír. és ebbe nyomjuk be a szeget. a többi összes lépet eltoljuk az üres rész felé. A méhek mindig viszonyaiknak legmegfelelőbben rendezkednek be. ahol az anyát sejtjük. a lépeket sorra kiszedjük. és nem is szúrnak. hanem 2 keret közé. ezért a kereteket takarni kell. (Mindig a fészek középső lépein. erős kerettel.) Ha a keretek síneken nyugszanak. Ahol a keretfedők tömör deszkából készültek. fúróval készítsünk lyukat. Különösen fontos a takarás télen és tavasszal. ahol legsűrűbben vannak a méhek. Ezért élénk röpködés idején. mert a fiasításnak a fészekben a helye. kétféleképpen dolgozhatunk. A méhek nem szeretik. s ez csökkenti teljesítményüket. a) Ha nem fontos. és a levegő szabadon járja. hanem nyomjuk be a fába. Pl. viaszosvászon vagy bőrlemez elegendő. Télen és tavasszal jobb takarás kell. ha lakásukba fény hatol. Végül a kivett néhány lép is régi helyére kerül utolsóként. a virágport. de különösen a fészekben ok nélkül ne változtassuk. a mézet szabályosan helyezik el. ez a méhszurkot (propoliszt) nagyon jól eltávolítja. A kaptár lezárása előtt. viaszosvásznat. hogy fiasításos lépet a fészektől távol tegyünk. 27 . akkor a szeget ne üssük. szalmapárnát. Mégis eltávolítjuk a fészekből a fiasításos lépet. A rostaszövetes keretfedőt azonban feltétlenül állandóan takarítani kell. Szokjuk meg. Általános vizsgálat során. a tetőt munka közben időnként csukjuk le. Ilyen esetekben az utolsó keret behelyezése nehezebb. Takarásra papírt. Ezt mindig tartsuk szem előtt. Nem találják a kijárót. Kézmosáshoz „Vim”-et használjunk. A léphordó ládába kitett kereteket a kaptár (a fészek) másik oldalára kerülnek be utolsóként. zsákdarabokat stb. esetleg még többet egyszerre tolunk el a síneken. Amilyen helytelen a fészek méhek által kialakított rendjének indokolatlan megbontása. bőrlemezből védőt teszünk a kijáró elé). hogy többé ne petézze be az anya. bőrlemezt. akkor 2-3 keretnyi hézag készítése után. b) Ha a keretek helyzetén változtatni nem akarunk. Ha az erő a vállazás fölött hat. ha azt akarjuk. (Ezért kell az oldalléceket végükhöz közel vállazni!) Munkánk végeztével a kereteket – ismét nem egyenként. de nyáron is szükséges. egymás mellé tegyük. A nyomást a kaptárvassal a keret vállánál gyakoroljuk. A keretek későbbi összetolásakor. A lépek helyzetét a kaptárban. A lépeket eredeti helyükre rakjuk vissza. hanem csoportosan. megzavarja munkájukat. a kereteket nem egyenként rakjuk odébb. Vándorláskor jó. hogy a lépek eredeti rendben kerüljenek vissza. ami sok méh életébe kerülhet. akkor 2-3 lép kivétele után. akkor a keretek felső lécét nyomjuk egymáshoz. Igen fontos.helyükre visszacsúsztatjuk. ugyanilyen helytelen lenne mindenáron s mereven betartani a fészek sérthetetlenségét. Az általuk kialakított rendszer megbontása. Fekvő kaptáraknál az előre bukó. Megkönnyítjük. A jól vállazott. A vizsgálatot a szélső léppel kezdjük. Munka közben kezünk beszennyeződik. emiatt tömegesen röpködnek a kaptár előtt.lépeket. Így nem zavarjuk a méhek nyugalmát. mint ékkel szoríthatjuk a már bent lévőket. A tágasan hagyott léputcába a méhek belehizlalják a lépet. méheket nyomunk össze. A fészek egységének fontosságáról vallott elveinkkel ellenkezik. hogy a kereteket visszarakáskor mindig szorosan. és nem a kaptár falához utolsóként csúsztatjuk. A méhek igen érzékenyek a zörgésre. hogy a keretek mindig ütközzenek. Árral. A fiasítást. Ha a benépesített kaptáron valamit szegezni kell (például számtáblát erősítünk rá. Erre nagyon ügyeljünk. ha a méheket lerázzuk róla. felnyitott kaptártető zavarja a méheket. ott nyáron egyéb takarásra nincs szükség. hogy a méhek berepülhessenek. megvizsgáljuk és a kaptár falánál (választódeszkánál) kezdve egymás mellé visszarakjuk. használjunk. hanem hármat-ötöt.

A háziállattá tett méhektől a méhész a jó esztendőben gyűjtött és általa feleslegesnek tekintett mézet elveszi. A nem finomított. Emberi fogyasztásra forgalomba nem hozható cukorkával télire ne etessünk. Ezt a célt legjobban akkor közelítjük meg. nehogy beteg családok mézével megfertőzzük állományunkat. A sűrű szirup átalakítása nem olyan tökéletes. és könnyen áldozatává válnak a Noszémának. Sajnos.A MÉHEK ETETÉSE ITATÁSA A méhek munkájának eredményessége. ha nem tartalmaz méhekre káros anyagokat. Bajt okozhat azonban. A mézzel való etetéssel legyünk nagyon óvatosak. Ha mézünk nincs. A cukoretetéssel kapcsolatos rossz tapasztalatok oka éppen az. A cukrot szirupban. ha 1 kg cukorhoz 6 dl vizet adunk. Ez téves. akkor nem szabad kifosztanunk. cukorlepényként. hogy a méhcsaládok le ne gyengüljenek. hogy ez a betegség azokban a méhészetekben pusztít. pl. a cukor etetés és a Noszéma között nincs ilyen összefüggés. legkevesebb veszteséggel képesek a szirup lehető legtökéletesebb feldolgozására. amikor már nincs módjukban annak kellő beérlelése és befedése. 1 kg cukor + 0. életerejük (amelyet a késői etetés egyébként is megviselt már) leromlik. Legelterjedtebb a cukorsziruppal való etetés.függetlenül attól. A tiszta répacukor (vagy nádcukor) . Ezért vásárláskor legyünk óvatosak. Sajnos. Sokszor alkalom kínálkozik hulladék cukor. Különösen vonatkozik ez a mézharmatos mézre. akkor ennél még hígabb szirupot (1 kg cukorhoz 2 l víz) is használhatunk. csak szennyeződött. függ az időjárástól. ha a méhcsaládokat olyankor etetjük cukorsziruppal. Kedvező esztendőben szükségletüknél sokkal több mézet gyűjthetnek. hanem más. amelynél a méhek aránylag legkisebb munkával. Ezért a családok nyugtalanul telelnek. amelyekben ősszel. mint a rossz minőségű méz. élelemhiányban szenvednek. hogy a legtöbb méhész elkésik az őszi etetéssel. A szennyezett cukorból készült szirupot használat előtt ülepítjük. A gyakorlatban azt a középutat kell betartanunk. hogy milyen alakban hozzák forgalomba . sokat fogyasztanak. porcukor és méz keverékében. Csak saját termésű mézzel etessünk és vigyázzunk. de kevesebb a veszteség. A cukrot sokan károsnak tartják. hordástalan időben pedig etetnünk kell azokat. Ez ugyanolyan cukor. minél több idegen anyagot tartalmaz. Ha a méhek vízszükségletének kielégítése céljából etetünk. szűk esztendőben esetleg saját fogyasztásukat sem képesek fedezni. ún. besűrítéssel járó veszteség. Az idejében feletetett cukor jobb téli eleség. A szennyezett cukor annál olcsóbb. éhen ne pusztuljanak. A szirupnál nehezebb szennyeződés az edény fenekén visszamarad. A nagyobb víztartalmú szirupot a méhek jobban átdolgozzák. cukorral etetünk. 1 kg cukor + 1 l víz = 16 dl. Az ember gyámkodását nem "élvező" méhcsalád a szűk esztendőket a bő években tartalékolt élelemmel vészeli át. akkor 1 kg cukorhoz 1 l vizet adunk. mint a közfogyasztási. 16. Egy kg cukor cseppfolyós állapotban csaknem pontosan 6 dl. valamint kocka vagy kristály formájában etethetjük.6 l víz = 12 dl. Etethetünk pörgetett mézzel is. Etetésre csak akkor alkalmas. Egy kg cukrot tehát 26.alkalmas a méhcsaládok élelempótlására. Ezért a méhcsaládok kedvezőtlen időszakokban. mert a méhek pusztulását okozhatja. a répacukrot tökéletesebben átalakítják. vagy a méheknek valamely növényre szoktatása. Ezután tetejéről leszedjük az idegen anyagokat. az anya munkájának serkentése. ilyen tartalék csak igen kevés méhészetben és ritkán van. sárgacukor méhek etetésére nem alkalmas. ún. de több az átdolgozással. cukorral etettek. A készlet kiegészítése tartalék mézes lépekkel a legegyszerűbb és leggyorsabb. Az élelmet legkönnyebben mézzel pótolhatjuk. A szirup sűrűsége változó lehet. Ha azt akarjuk. 28 . Ha az etetés célja nem az élelemkészlet kiegészítése. Serkentőetetéshez erősebben hígítjuk. Egy kg cukorból tehát különböző arányú keveréssel a következő mennyiségű szirup lesz: 1 kg cukor + 2 l víz = 26 dl. A mézhez szükségetetésnél kilogrammonként 2-3 deciliter vizet adunk. söpört cukor beszerzésére. A cukoretetést összefüggésbe hozzák a Noszéma betegséggel. Azt mondják. A cukor a méhekre egyáltalán nem káros. ez az élelemhiány méhállományunk nagy részénél csaknem állandóvá és termelésünk egyik kerékkötőjévé vált.

Cukor 0. Pl. azaz 6 l szirupban juttathatjuk a családnak.3-del. hogy az élelempótlásra szükséges 5 kg cukrot 60 dl.34-ot találunk.5-del vagy 83. Példa: 1:1 arányú szirupból egy családdal 7 litert (70 dl) etettünk fel.5 dkg-ot. Hány liter ilyen szirupot kell feletetnünk? A cukor mennyiségét jelző. Ebben a sorban az 1:1 keverési arány oszlopában 4.6 arányú szirupban 83. első oszlopban megkeressük az 5-ös számot. hogy egy kg cukorra. hogy bizonyos mennyiségű cukrot mennyi eleségben adhatunk be a méheknek.5 dkg.0 1.0 9.5 3.3 dkg-ot. Ez azt jelenti. Mennyi cukrot kapott ebben a család? Megkeressük az első oszlopban a 70-es számot.0 3.6 keverési arány oszlopában 60-as számot találunk. 65.0 Keverési arány (cukor kg: víz l) 1:1 1. táblázat.0 2. hány deciliter szirup lesz Az 1.illetve 12 dl szirupban kapnak a méhek. 1:1 arányú szirupban 62. 1: 0.. A gyakorlatban szükséges átszámításokat megkönnyíti az 1. a 12. 3. Egy l szirupban viszont a következő mennyiségű cukrot etetjük fel: 1:2 arányú szirupban 38. Ebben a sorban az 1:0. 5 kg-mal akarjuk pótolni. Egy l szirup cukortartalma 62. család 25 liter 1:1 arányú szirupot kapott.6 13 26 39 52 65 76 91 104 117 130 156 182 208 234 260 1:0. Adott mennyiségű cukorból. tehát a család 25 X 62.5 dkg-ot. táblázat azt mutatja. táblázatból azt olvashatjuk le.34 kg cukrot kapott. Ha tehát azt akarjuk tudni.5 2. vagyis a keverési aránynak megfelelően 38. Ez azt jelenti.0 10. 6 dl vizet adunk. A 2..0 8.5 5. hogy 7 l szirupban a család 4.0 7.2 6 12 18 24 30 36 42 48 54 60 72 84 96 108 120 1. hogy bizonyos mennyiségű szirupban hány kiló cukor van. 29 .5 4.5-del.5 1.0 4.6 1. akkor a család által feldolgozott szirup literjeinek számát megszorozzuk egy liter szirup cukortartalmával. Példa: egyik családunk készletét ősszel. vagyis 15.6 kg cukrot kapott. táblázat.6 8 16 24 32 40 48 56 64 72 80 96 112 128 144 160 1:2 2.0 6. hogy valamely családdal mennyi cukrot etettünk fel. A szirupot úgy készítjük.5 dkg.1 0. 2.

mert a cukor lassan oldódik fel.34 1. Hideg vízzel szirupot csak szükségből készítünk. A szirupot a méheknek melegen (hogy kezünk jól bírja) adjuk.0 90. Az ehhez szükséges cukor táblázatunk szerint 3. Ugyancsak fölösleges különböző anyagokat tenni a szirupba azért.5 2. így gyorsabban elhordják. vándortanyán) akkor a cukrot hideg vízben is oldhatjuk.6.0 45.06 0.0 100. hogy a méhek rátaláljanak.0 1:2 0.83 6. Családonként napi 2 dl 1:2 arányú szirupot akarunk adni.33 3. az edény alján kristályok nincsenek.0 35.94 3. A szirupot addig kevergetjük.85 kg.0 40. Ennél többet egyszerre ne adjunk. A szirupot főzni.04 0. A lényeges az.54 1. hogy mit mutat az 1:0. mert a feldolgozás nem lesz tökéletes. A szükséges szirupmennyiséget (literben) megkeressük az első oszlopban.08 2.0 80.34 5 5.0 15. egy-egy etetés cukorszükségletét kívánjuk előre megállapítani.25 1.33 2. Szükségből való etetéskor az adagokat 2-3 l-ig növelhetjük.72 7. 1:2 és 1:1arányú szirup készítése így sem nehéz.6 arány két oszlopa.0 60. és nagy lendülettel vetik rá magukat a beadott élelemre. Az első oszlopban megkeressük a 70-es számot. A készítés aránya 1:0.3 kg cukor és 35 l víz.69 3.49 2.76 0. amikor. 30 .46 3. az etető szélére is. Szükséges: 58. A kész szirup teljesen átlátszó.42 0. feldolgozása könnyebb.38 0.93 1.31 0.19 0. Ezért első etetéskor ne adjunk sokat.73 1.0 25.31 2.56 1.Szirup dl 1. Adott mennyiségű szirupban hány kg cukrot etettünk Hasznosíthatjuk ezt a táblázatot akkor is. A cukor feloldása annál könnyebb.81 3.99 5.92 2.0 70.6 0.16 4.75 4. hogy a méheknek a répacukor átalakítását megkönnyítsük. A méheket az eleség elhordásához szoktatni kell. míg a cukor teljesen fel nem oldódik. Példa: egy esti etetéshez 70 liter szirup kell. táblázat használata a következő. hogy a cukor teljesen feloldódjék. Ha melegítésre nincs módunk (pl.96 1. Ilyenkor a szirupot több ízben meg kell keverni. Ugyanabban a sorban a megfelelő arányú jelzésnél megnézzük.25 1.12 3. Egy napi szükséglet tehát 50 X 2 dl = 100 dl lesz.0 30.25 1:0.62 0. A 3.0 10. hogy a cukor könnyebben feloldódjék.83 1. minél hígabb szirupot készítünk.0 5. Csepegtessünk szirupot a keretekre. forralni és róla a habot leszedni nem kell.08 3.85 Keverési arány (cukor kg: víz l) 1:1 0. Ilyenkor az adagok növelhetők.18 2. a sűrűbbé már nehezebb. táblázat. Serkentő etetéskor egyszerre 2-3 dl-t adunk.62 6.15 1. hogy a szükséges szirupot hány kg cukorból és hány liter vízből készíthetjük el. A szirup készítése a következő: A forró vízbe a cukrot folytonos keverés közben beleöntjük.63 2. Ennek sorában megnézzük. Mikor a méhek már rászoktak az etetésre. akkor a beadás szokott idejében szinte várják.49 8.0 20.08 0.87 2. Példa: 50 családos méhészetben 30 napos nyári serkentést tervezünk.0 50.75 4.57 0.

4 26.6 3.6 18.5 25. Az etető behelyezésekor és töltögetéskor mindig ügyeljünk arra.2 6.8 2.4 43. A téli nyugalom idején cukorlepényt vagy lépes mézet adjunk.9 26.0 9.7 30.7 24. befödhetik és az etetés befejezése után alkalmuk van tisztulásra. hogy a méhcsaládok nem „akarják" elhordani.0 46. Kívánt mennyiségű sziruphoz mennyi víz és mennyi cukor kell Etetésre legalkalmasabb az este. hogy a rablást elkerüljük. hogy az eleség elhordására képtelen. Amelyik etetőben reggelre szirup marad.3 22.8 11. Amelyik családnál valami gyanúsat észlelünk. Az egészséges család a megfelelő időben.0 20. annak kijáróját zárjuk le.7 21. a család erejét meg nem haladó mennyiségű tiszta eleséget (cukorszirupot. aki állandóan méhei között tartózkodik és a kutatást idejében észreveszi.3 9.5 29.0 62. feldolgozni a beadott eleséget.3 30.8 24.6 61.0 37.5 18.0 33.5 19.6 45.0 38. hogy a „tésztából" formált gömb alakját megtartsa. annál biztosabb.5 12.0 16. hogy a méhek könnyen védekezhessenek.8 15. táblázat.0 66.7 3.9 27. hogy az eleséget elhordják a méhek. Őszi etetéskor a még szűkítetlen fészekben a családok a takaratlan rostaszövet alatt.2 37.5 15.0 35.6 49. Egy nap alatt 3-4 adagot is föletethetünk.5 0. Az ilyen panaszok okait rendszerint a következőkben kell keresni: 1.4 12.0 25.2 22.9 50.5 4.3 12. zárt kijáró mellett is.2 77. Annyi porcukrot adunk hozzá.6 55.1 6. elegendő levegőt kapnak.2 5. ha annak tárolására megfelelő helye van. Híg eleséget (cukorszirupot és pörgetett mézet) csak olyankor szabad a méheknek adni.2 9. Természetesen ugyanekkor gondoskodjunk szellőzésről. hogy az eleséget a kaptárak körül szét ne csepegtessük. Ekkor az arány a méz és porcukor között 31 . mint a háziasszony a tésztát. azt ki kell venni. 2. Vigyázzunk.4 7. Nappal csak az etessen. a méhek elülése után.6 21.5 20. ilyenkor a korán reggel kezdett etetést egész napon át folytathatjuk. hideg időjárás.0 83.1 11.4 3.6 17.7 15. hogy a fészket le ne hűtsük.4 69.0 Arány 1:0.0 Arány 1:1 Cukor kg Víz l 0. Az etetés megkezdése előtt a kijárókat le kell szűkíteni.3 3. A gyúrt cukorlepény készítési módja: gyári porcukrot (házilag őrölt vagy törött nem jó) langyos mézzel keverünk össze.8 1. Minél közelebb tesszük az etetőt a fészekhez.4 15.8 15.9 7.3 7. amikor nincs módunk a hosszú ideig tartó esti etetésre. jó helyre beadott. esetleg beteg (Noszéma).8 62.0 31.0 8. a család olyan gyenge.0 41.2 43.9 31.6 12.5 5. amikor még besűríthetik. 3. Nagyon hátráltatja a fészektől távolabb helyezett eleség feldolgozását a hűvös. Úgy gyúrjuk.1 3. A méhészek sokszor panaszkodnak.6 30.6 0. Szükség esetén nappal is etethetünk.3 40.1 38.5 37. 1.4 49.0 50.9 13.0 34. A cukorlepény háromféle lehet.5 10.8 53. 4. és minél erősebb a család.6 Cukor kg Víz l 0. Olyankor tesszük azt. a család népességéhez mérten túl sok eleséget adtunk.8 55.0 58. hidegben etetünk.0 17.6 19.8 27.0 74.8 0. mézet) mindenkor szívesen elhordja.3 34.Szirup l 1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 60 70 80 90 100 Arány 1:3 Cukor kg Víz l 0.5 23. az etetőt rossz helyre tettük.

megközelítőleg 1:4 lesz. Az így készített cukorlepényt kissé szétlapítva a családok fölé, a keretekre fektetjük. Pároztatóba, anyaszállító zárkába, anyásító dugóba egyaránt alkalmas. A méhek szívesen fogyasztják. Mivel vizet nem tartalmaz, a teljes nyugalom időszakában sem káros. Lágyra ne készítsük, mert akkor a kaptár melegében annyira megpuhulhat, hogy a lépek közé folyik. 2. A kemény cukorlepény úgy készül, mint a szaloncukor. Egy kiló cukorra 2-3 dl vizet számítunk, és ebben főzzük. Mikor a cukor az edény oldalán már kezd megszilárdulni és hideg vízbe cseppentve kemény, de szájban könnyen omló anyagot ad, akkor levesszük a tűzről és előre elkészített, papírral bélelt tálcára, formába (üres keretbe) öntjük. A szirup kiöntésére alkalmas időpontot hőmérővel is megállapíthatjuk. A cukor akkor jó, ha hőmérséklete 117 C°. A formák hosszúságát, szélességét, valamint a cukorlepény vastagságát célunknak megfelelően szabjuk meg. Olyan alakú és magasságú darabokat öntünk, amilyenek az etetendő családok fölé a felső keretlécekre, a keretfedők vagy takarók alá elhelyezhetők. Kiöntés után a cukrot kevergetjük addig, míg meg nem fehéredik. A kihűlt cukorlepény deszkakeménységű. Használatkor a kiöntésekor alá terített és reá ragadt papírral felfelé fordítva a méhek fölé, közvetlenül a keretekre borítjuk. A kemény cukorlepény a méhek etetésére csak a nyugalmi időszakában alkalmas. Enyhe időben már nem hasznosítják teljesen, egy részét cukordarabkák alakjában kiszórják. Ezért a hideg időszak eltelte után a cukorlepény maradványait vegyük ki a méhektől. A cukorlepény a szűkösen ellátott családok kiteleltetésének biztosabbá tételére való. A családok átteleltetését csupán cukorlepényre alapozni nem szabad. 3. A cukor és méz keverékéből készült puha cukorlepény. Készítéséhez 120 fokig mérő hőmérő kell. A cukrot kilogrammonként 2-3 dl forró Vízben feloldjuk és folytonos keverés közben főzzük. Mikor 115 fokra hevült, negyedrésznyi langyos mézet öntünk hozzá (1 kg cukorra 25 dkg mézet). Ez a szirupot lehűti. Ismét 115 fokra melegítjük Ezután a tűzről levéve keverés nélkül állni hagyjuk. Állíthatjuk az edényt hideg vízbe, hogy gyorsabban hűljön. Mikor a cukor már 60 fokra hűlt, mindaddig keverjük, míg fehér színű lesz. Ekkor edénybe vagy a pároztatók etetőrészébe öntjük, vagy ugyanúgy lepényt öntünk belőle, mint a méz nélküli cukorból. A puha cukorlepény főzés nagy adagokban nehézkes és nem sikerül jól. Egyszerre legfeljebb 4 kg cukorból és 1 kg mézből készítsük. A hőmérőt pálcikára kötve úgy helyezzük a szirupba, hogy higanytartálya a szirup felszínének közelében legyen. Az edényt legfeljebb 3/4 részig töltsük meg, mert a szirup, főzés közben könnyen kifuthat. A puha cukorlepény etetésre, pároztatóba, szállító és anyásító zárkába alkalmas. A kockacukrot kemény cukorlepény helyett a téli időszakban használhatjuk. A kockákat a fészek léputcáira, vagy a rostaszövetes keretfedőre rakjuk szorosan egymás mellé. Ugyanúgy megnedvesedik, mint a kemény cukorlepény. Szintén csak a szűkös téli eleség kiegészítésére alkalmas. A méhcsaládok áttelelését csupán kockacukorra bízni ugyanúgy nem szabad, mint cukorlepényre. Újabban a kristálycukorral való etetéssel kísérleteznek. A családok nem egyformán viselkednek vele szemben. Egyik szépen hordja, a másik alig nyúl hozzá. Serkentő értéket meg nem ismerjük pontosan. Szükségből való etetésre - éppen a lassú feldolgozás miatt - nem látszik alkalmasnak. A kristálycukor etetéséhez feltétlenül nagy, lapos etetőt használjunk, hogy a méhek a cukorhoz minél nagyobb felületen hozzáférjenek. A cukrot beadáskor ajánlatos vízzel meglocsolni. A méhek etetésére néha különféle gyümölcsleveket (eper, dinnye) is használnak. Ezek csak nyári etetésre ajánlhatók. Használatuk azonban szélesebb körben nem terjedt el, mert előállításuk nagyon körülményes. Másik nagy hibájuk, hogy természetes állapotban - magas víztartalmuk miatt - nem raktározhatók. Besűrítésük házi eszközökkel nehézkes és tökéletlen. A méz pótlására teljesen megfelelő, nagy tömegben könnyen beszerezhető, a méznél jóval olcsóbb anyag a cukor. Nem mondhatjuk el ugyanezt a méhek másik fontos táplálékáról: a virágporról. A természetes, méhek által gyűjtött virágpor pótlására sokféle anyagot kipróbáltak. Ezek közül csak a mesterségesen gyűjtött virágpor, a szójaliszt és az élesztő adott kielégítő eredményt. Előnyük az is, hogy használatuk nem bonyolult, ami nem minden virágporpótlóról mondható el (pl. tojás, tej). Szerencsére, virágporban nem vagyunk olyan szegények, mint mézben. (Ebben persze szerepe van annak is, hogy a virágport még nem tekintjük emberi tápláléknak.) Virágporínség csak ritkán és kevés vidékünkön fordul elő. Pótlása nagyobb méhészetekben meglehetősen nehézkes. A jó virágporellátást inkább a virágport adó növények szaporításával, vándorlással, és a méhek által 32

gyűjtött természetes virágpor tervszerű elosztásával, gondos tárolásával kell megoldanunk, mint a pótanyagokkal. A méheknek a virágporon és mézen kívül vízre is szükségük van. A vízfogyasztás annál nagyobb, minél több a fiasítás. Egy család vízszükséglete napi 1/2 literre is fölmehet. A jó vízellátást itatókkal segítjük. Olyan itatókat használjunk, amelyekben a víz folyik. A tavaszi hűvös időszakban jó, ha meleg vizet adunk a családoknak. Az itatót a méhészet közelében - a kaptáraktól 15-30 m-re - állítsuk fel, napos, szélvédett helyen. Legyen gondunk rá, hogy a méhek mindig találjanak benne vizet. A méheknek ásványi anyagokra is szükségük van. Ezért keresik a szennyvizet, trágyalevet. Ásványi anyagokat úgy juttathatunk nekik, hogy itató vizükbe kevés, konyhasót teszünk. 1 l vízbe 3-5 g-ot. Az ásványi anyagokra különösen a fiasítás neveléséhez van szükségük. A tavaszi rendkívüli változó időjárásban helyes a családok belső itatása. Jók a kijáróra szerelhető itatók is.

A TERMÉSZETI VISZONYOK HATÁSA A MÉHCSALÁD ÉLETÉRE
A méhcsalád alkalmazkodott környezetéhez. Ennek köszönhető gyűjtő szenvedélye. Ha a bőség idején készletet nem halmozna fel, akkor a hordástalan időszakban éhen pusztulna. Az alkalmazkodás megnyilvánulása az is, hogy télire a heréket elpusztítja, a munkások számát pedig erősen csökkenti. Ugyancsak az alkalmazkodás kényszerítette arra, hogy az év hideg időszakára beszüntesse minden meleget kívánó élettevékenységét (ivadékgondozás, építés). A méhcsalád állapota - népessége, fiasítása, élelemkészlete - évszakról évszakra, hónapról hónapra változik. A változásokat a méhcsalád életének belső törvényei irányítják. Ezeket a törvényeket a környezethez (hordási viszonyok, időjárás) való alkalmazkodás alakította ki. A méhésznek ismernie kell a méhcsalád életében fontos törvényszerűségeket és azokat a folyamatokat, amelyeket ezek kiváltanak. Csak így avatkozhat be helyesen a méhek életének irányításába. A méhcsalád élete szempontjából az esztendőt a következő szakaszokra oszthatjuk: 1. A fejlődés, növekedés, 2. a teljes kifejlettség, 3. az összehúzódás, a télre való előkészület, 4. a teljes nyugalom időszaka. A fejlődés időszakában a család minden életmegnyilvánulása a népesedést, az egyedek szaporítását célozza. Ez nálunk kb. március-május hónapokra terjed. Május végére, június közepére a családok elérik fejlődésük felső határát. Ebben az időszakban a gyűjtés, az élelemtárolás, a Családok szaporodásának (rajzásnak) ösztöne nyilvánul meg. Ez annál tovább tart, minél hosszabb ideig nyújt bőséges hordást a méhlegelő. Kedvező viszonyok között júliusra is kiterjedhet. Sajnos, ez ritkán fordul elő. A fejlődés csúcspontjának elérése után az összehúzódás, a télre való előkészület időszaka következik. Ilyenkor a méhcsalád a fiasítás terjedelmének fokozatos csökkentésével, a fészek mézkoszorúinak vastagításával, a herék elpusztításával, a munkáslétszám csökkentésével, a fiatal „téli" méhek hizlalásával készül a teljes nyugalomra. Ez a készülődés a hordástól függően rohamos vagy lassú. A télire való előkészület időszaka nálunk augusztus-októberre tehető. Kedvezőtlen viszonyok között már július is ide sorolható. A teljes nyugalom időszaka november-január. A méhek csak annyi életműködést fejtenek ki, amennyi a család életben maradásához feltétlenül szükséges. Fürtbe tömörülve a lehető legkevesebb mozgást végzik, és csak a feltétlenül szükséges hőt állítják elő. Az élettevékenységek ilyen lecsökkentésének kettős célja van: a minél kevesebb fogyasztás és az életerő minél töretlenebb átmentése a fejlődés időszakára. A méhésznek a méhcsaládokat mindenkor e törvényszerűségek figyelembevételével kell megítélnie, munkáját ezek szerint kell beosztania. Méhészeti termelésünk igen nagy hibája, hogy sok méhész nem vesz tudomást e törvényszerűségekről, vagy nem hajlandó munkáját azokkal összehangolni. 33

Tekintsük át, hogyan kell alkalmazkodnunk ezekhez a törvényszerűségekhez. 1. A fejlődés időszakában a szükséges előfeltételek megteremtésével segítsük elő a méhcsaládnak a növekedése, népesedése érdekében kibontakozó tevékenységét. Ezek az előfeltételek: sok fiatal méh, jó anya, bőséges virágpor és mézkészlet, jó lépek. Minden olyan beavatkozásunk, amely ezeknek a feltételeknek javítását célozza, helyes. Viszont helytelen minden, ami a családok ilyenkor uralkodó ösztöneivel ellentétes, pl. a családok megosztása, anyanevelés. 2. A teljes kifejlettség időszaka a gyűjtésnek, a családok megoszlásának, a természetes anyaváltásnak ideje. Ekkor a méhész teendője csak az lehet, hogy elősegítse az ezekre a tevékenységekre irányuló ösztönök érvényesülését; kövessen el mindent, hogy a családok a lehető legjobban kihasználják a kínálkozó hordást, jól fejlett anyákat neveljenek, és életképes családokat szaporítsanak. Természetes, hogy ezekben a munkákban a méhésznek kell az irányító szerepet betöltenie. Hibát követ el az a méhész, aki a gyűjtési ösztöntől telített családnak nem ad lehetőséget a kínálkozó hordás kiaknázására azzal, hogy a népességéhez mérten szűk kaptárba kényszeríti. Hibát követ el az is, aki a családok teljes kifejlődését meggátolja, de az is, aki gyenge családokat szaporít, mondván, hogy őszig majd még megerősödnek. Tudnunk kell, hogy az elkövetkezendő időszak már a családok összehúzódásának ideje, tehát ezután már nem várhatjuk a gyenge családok megnépesedését. 3. Az összehúzódás, a télire való előkészület időszakában támogatni kell a méhcsaládot mindabban, ami a jó telelés előkészítéséhez fontos. Ilyen az augusztusi bőséges fiasítás, a méz és virágportárolás, a család egységének megőrzése, a fészek, telelésre alkalmassá tétele, a családok által az előző időszakban le nem váltott öreg anyák kicserélése. El kell viszont kerülni minden olyan beavatkozást, amely a telelési előkészületeket zavarja, hátráltatja. Ilyenek: új családok készítése, fiasításos lépek elvétele, anyanevelés, a télire tárolt készlet kipörgetése stb. Az augusztusban szétszedett, legyengített családok akkor sem népesednek őszig, ha bőséges fiasításuk van. 4. A teljes nyugalom időszakában a méhész feladata nem lehet más, mint ennek a nyugalomnak a legteljesebb megőrzése: a méhek széltől való védése, gondos takarása, védelme kártevők ellen. Helytelen minden olyan beavatkozás, amely ezt a nyugalmat zavarja. Például: etetés híg eleséggel, kaptárbontás, a fészek mesterséges fűtése stb. A méhészkedés akkor a legeredményesebb, ha a vázolt fejlődési fokozatok a hordási lehetőségekkel időben összehangolódnak. Sajnos, ezt viszonyaink között ritkán mondhatjuk el. A termelést legsúlyosabban érintő két eltérés a következő: a.) Főhordásunk - az akácvirágzás - ideje igen gyakran és igen sok méhészetben (egyes esztendőkben, mint például 1952- ben és 1958-ban egész méhállományunknál) nem esik egybe a családok teljes fejlettségének idejével, hanem jóval megelőzi azt. Különösen érvényes ez a korai akácvirágzásra (a helyi virágzás ilyen szempontból mindenkinek korai). Déli vidékeink akácosai rendszerint május második felében virágzanak, amikor a méhcsaládok legtöbbször még a fejlődés időszakában vannak, annak sem a végén. Természetes, hogy az ilyen családok a főhordás kihasználására még alkalmatlanok. Családjaink nagy része a teljes fejlettséget rendszerint csak akácvirágzás végére, vagyis a második akác virágzásának idejére éri el. Ezért eredményeink nem kielégítőek. b.) A télire való előkészület időszaka hazánk nagy részén annyira hordástalan és aszályos, hogy a méhcsaládok elnéptelenedése nem fokozatos és mérsékelt, hanem zuhanásszerű és túlzott. Ez okozza aztán, hogy legtöbb esztendőben még azok a méhészetek is gyengén telelnek be, amelyekben a kezelésben nem követnek el nagyobb hibát. El kell érnünk, hogy a méhcsaládok őszi összehúzódása ne legyen rohamos és túlzott. Ennek érdekében eddigi kezelési módszerünkben két ponton tartok szükségesnek változtatást. Az egyik az, hogy méhcsaládjaink a fejlődés tetőfokán valóban népesek legyenek, a másik: az őszi elnéptelenedést, hordási lehetőség megteremtésével vagy etetéssel késleltessük, tegyük egyenletessé és mérsékeltté. Nem lehet népes betelelést várni olyan családoktól, amelyek fejlődésük tetőfokán csak 10-12 léputcásak, pedig milyen sok méhészetben van ez így! Viszont a legnépesebb család is leromlik őszre, ha augusztusban, szeptember elején nincs elegendő fiasítása. Ha elérjük, 34

Az állomány akácra ismét gyenge marad. főként födött fiasításuk van. A méhcsalád állapotának. a 6-7 léputcásak közepesek. A méhészetek nagy része csak úgy képes valami mézet termelni. az is kis terjedelmű. amelyek sűrűn takarják fészküket (10-12 lép). amelyek a családok rendes fejlődését előmozdítják. S a méhészek egy része hogyan védekezik ellene? Megkisebbíti a kaptárt! Azonban ezzel a méhcsaládok nem lettek erősebbek! A megoldást tehát nem itt kell keresni. Az 5-6 lépet takaró családokat közepeseknek. értékét egész évre érvényes mutatóval fejezzük ki.utcában mérjük. 24 keretesben pedig 16-18 léputcásak. és népességük főként fiatal dolgozókból áll. a családok akácvirágzásra való kellő megnépesedése. 35 . De nagy hibák tapasztalhatók a családok népessége terén főhordáskor és utána is. A fejlődés időszakának kezdetén. A téli nyugalom küszöbén. Fiasítás már legfeljebb csak 1-2 lépen található. A főhordásra legbiztosabban az erős családok fejlődnek fel. hogy a kellően meg nem népesedett családokat főhordásra összevonja. az ennél néptelenebbeket gyengéknek mondjuk. hogy a kitűzött cél. A mézkészletnek. beteleléskor erősek azok a családok. jól ellátott családokat. Az ismertetett minőségi mutatók nem elérhetetlenek.5-3 kg-nak) kell lennie. A mézkészlet ilyenkor 30-50 kg. méz és virágporkészlet) mindig aszerint kell megítélni. ilyenkor legalább 10-12 kgnak. A szükséges népesség. hogy oly kevés méhészetben vannak meg? Általában az. Ez a körforgás így megy évről évre. hozzávetőlegesen meg tudjuk becsülni. hogy a jő fejlődéshez csupán a népesség nem elegendő. Ezek fejlődésük tetőfokát sokkal az akác után érik majd el. az ennél kisebbek gyengék. A gyengéktől ezt már nem várhatjuk. Akácvirágzás kezdetén erősek azok a családok. fiasítás. Az akácvirágzást 10-12 nappal megelőzően már más mértékkel mérünk. mint a főhordás előtt volt. hogy életének melyik szakaszában és milyen feladatok előtt áll. Ilyenkor erősnek azokat a családokat mondjuk. hogy minőségét. Természetes. Mi ezt nem tehetjük. megvalósul. Ez az egy lépet vagy léputcát takaró népesség. 7-9 kereten nagy kiterjedésű. A több család egyesítéséből készített népes családokat azonban az állomány létszámának fenntartása érdekében a hordás megszűnése után ismét megosztja. léputcánként legalább 2 kg-nak (de inkább 2. Ezekből őszre jó telelőcsaládok nem lehetnek. Tartsunk egész évben az időszaknak megfelelő népes. akkor a fiasítás hamarosan újból kiterjed. népesnek tartják akác előtt és júniusban is. népességének folytonos változása lehetetlenné teszi. A jó családok tehát 20 keretes kaptárban 14-15. amikor már nem hasznosíthatják népességüket. Pörgetés után a helyi hordási viszonyok szerint 10-20 kg-nak meg kell maradnia. akinek akácvirágzás kezdetén a legjobb családjai 8-10 léputcásak. mert a begyűlő nektár az anyákat . Ha nem következik teljes hordástalan idő. s akkor az eredmény nem marad el. Nekünk olyan mértékegység kell. amelyek közép és nagykeretű képtárakban legalább 7-8 lépet sűrűn takarnak. A méhcsalád népességét és egész belső állapotát (fiasítás mennyisége. Ennek eredményeként a családok júliusban-augusztusban 6-8 léputcásak. Természetes. A 10 léputcás családot egyaránt jónak. hogy a 9-10 lépes családok még jobbak. A gyenge betelelés maga után vonja a rossz tavaszi fejlődést. Az akácvirágzás végén az erős családok sűrűn fedik a kaptár valamennyi lépét. Kénytelen ezt tenni mindenki. Ez helytelen. hanem abban. amellyel a népességet gyakorlati munkánk igényeinek megfelelően. élelemkészlet legtöbb méhészetben nincs meg a megfelelő időben. A fiasítás ekkor általában 2-4 lépre terjed ki. 3-4 fiasításos léppel. Fiasításuk általában kevesebb. A családok népességét tudományos kísérletekben súlyra mérik. Pedig a méhészek általában ezt teszik. bőségesnek. A közepesek legalább a lépek felét borítják.hogy családjaink beteleléskor jó erősek. Meg kell lennie a megfelelő élelemkészletnek is. mézkészletük pedig legalább 5-6 kg. amelyek a lépek 2/3-3/4 részét jól takarják. tehát az első tavaszi szemle idején népesnek mondjuk azokat a családokat. Mi az oka mégis.különösen az idősebbeket szűkebb területre szorította. amelyek legalább 8 lépet jól takarnak. hogy adjuk meg méheinknek mindenkor mindazt. akkor a tavaszi fejlődés olyan ütemű lesz. amire szükségük van. A családok erősségét tehát lép. hogy a családok kezelésében kevés méhész tartja be azokat a szabályokat. illetve legyengülését megakadályozzák.

A kiszedett mézes lépek becsült tartalmát feljegyezzük. Mit tegyen hát a méhész? Mit tekintsen egy léputca méhnek? Mindenkor az időszaknak megfelelő mértékkel kell mérni. Tavasszal a hűvös időben a léputcák szinte tele vannak tömve méhekkel. Jobban megközelítjük az igazságot. hogy milyen eredményt adnak a különböző népességű családok. A gyakorlatban tehát a fiasításos lépek számának rendszeres nyilvántartása sokat segít.6 dm2) 4.mennyi méz fér. Az enyhe becslés ugyanis hibás következtetésekre és ezzel helytelen beavatkozásokra vezethet. a család népességének várható alakulásáról a fiasítás terjedelme tájékoztat. hogy a valóság és a becslésünk között nem lesz 5-10%-nál több eltérés. Hűvös tavaszon csak azokat a léputcákat számítsuk. ha úgy számolunk. egy H lépben (lépfelülete 10 dm2) 3. Ha a fiasítás nem az időszaknak megfelelő terjedelmű. Rendszerint ilyenkor hullnak el tömegesen a téli méhek. A népesség becslése fontos.ha tele van . mint melegben. ezért a családok kevesebb léputcát mutatnak. Néhány próbálkozás után könnyen elérhetjük. munkánkat a szükséges irányban javítjuk. hogy ha márciusi szemléjén 3 fiasításos lépet jegyzett be. mert csak a család erejének ismeretében ellenőrizhetjük a fejlődést. A gyakorlati ember itt is megelégedhet a becsléssel. Ez igaz. mert azt a fiasítás már elfogyasztotta. Ez a fiasítást tartalmazó lépek számának ellenőrzése. amelyeken itt-ott van egy-két dolgozó. Hideg időben a méhek tömörebben ülnek a lépeken. az könnyen csalódik és méheit is becsapja. Viszont azt is tudja. Hunorban pedig 2. hogy az általa használt lépbe . A népesség helyes becslése különösen fontos ősszel és tavasszal. hogy a lépeken kevés a méh. A léputcák márciusi zsúfoltsága ilyenkor túlnépesedést. mert már tömegesen kelnek a fiatalok. Tudja. Azonban az is igaz. nyilvántartása. Könyveink szerint 3 dm2 mindkét oldalán lefedett lépben kb. Természetes. Ha az eltérés nagy.5 kg eleséget számolunk. A fiasításos lépek 36 . rajzási veszélyt jelentene. Igen fontos. Erre alapítja becslését és kiegészíti a súly szerinti becslés gyakorlatban szerzett tapasztalataival. már márciusban léctől-lécig terjed. pl. egy H léputcában 20-23 dkg méhet számolhatunk. különbséget kell tenni tömören és lazán takart léputca között.4 kg. mert nincs is szükség arra. rendesen fejlődő méhcsaládban a fiasítás felülete azonos időszakokban általában egyforma. következtethetünk arra. ezért a népesség nagyon megcsappan. mert ebben az időszakban az a természetes. Pörgetés után a tényleges eredményt összehasonlítjuk becslésünkkel. hogy akácvirágzás előtt a fiasításos lépekben csak kis mézkoszorú van. hogy egy léputcában ilyen sok méh legyen. Ezt dm2-ekben szokás mérni s abból pontos következtetések vonhatók le. Megfelelő utánpótlás még nincs. hogy a méhek sűrűsége időszakonként változik. Méhekkel jól takartnak számít olyan lépeket is. ezt külön megjegyezzük. A fészekben levő méz mérlegelése nehézkes. Takartaknak csak azokat a lépeket vehetjük. Mindig inkább a méhek javára tévedjünk. júniusban már nem szabad ilyen szigorúnak lenni. Ilyen nehéz lépeket csak a legritkább esetben találunk. Ez gyakorlati szempontból ki is elégíthet bennünket. hogy a becslésben nem szabad mindenkor azonos mértéket használnunk. vagy a fészeklépekből kiszorította. A 7-8 fiasításos lépen dolgozó fiatal méhek márciusi mértékkel mérve talán 4 lépet sem takarnának teljesen. Szükség van azonban olyan módszerre is. Ezek szerint egy teljesen megtöltött NB lépben 3. amelyekben vastagon takarják a két lépfalat a méhek. Olyankor. mert súlyukat kívánjuk meghatározni. S a gyakorló méhész tudja ezt. ahány lépen fiasítása van. Az anya minőségéről. Aki a gyakorlatban így számol. Ilyenkor inkább szigorúbban. A népesség meghatározásakor a legtöbb méhész nagyon elnéző. az nem léctől-lécig terjedő fiasítás. Ezek szerint egy teli NB lépben (lépfelülete 13. A családot mégis legalább annyi léputcásnak becsüljük. E módszer ellen az a kifogás. vagy április végén is tenyérnyi darabokban találjuk sok lépen szétszórva. mint enyhén becsüljünk. amikor a családok népességét azért becsüljük.5 kg. Becslés gyakorlására nagyon jó alkalom a pörgetés.3 kg méz van. mint melegben. 1 kg méz van. Mindenki tudja. amelyeket egész felületükön méhek borítanak. hanem 3 lépen 1-3 tenyérnyi.A léputcát kitöltő méhek mennyisége más hideg időben. hogy egy lépen nagyon eltérő mennyiségű fiasítás lehet. Egy NB léputcában 25-30 dkg. Két hét múlva már ismét sűrűn takarják a lépeket a méhek. amely gyors és bárki könnyen alkalmazhatja. mert ezt kívánja a fiasítás melegen tartása. A hőmérséklet emelkedésével ritkulnak a léputcában a méhek. Májusban. talán legalkalmasabb családjaink gyümölcsvirágzás végi állapota. Annak szemléltetésére. hogy a méhcsaládok élelemkészletéről is tájékozottak legyünk. hogy 4 dm2 mindkét oldalán meghordott lépben van egy kg méz. hogy az egészséges.

Viszont minél rövidebb ez az időszak. Az adatokat a 4. Ezek a következők: 37 11. annál nagyobb szüksége van támogatásunkra. mert eggyel több támpontunk van a méhcsaládok fejlődésének megítélésére. A családok rendszerint gyümölcsvirágzás végén vannak a mélyponton.5 97. 6 V. Az ezután következő tíz nap alatt azonban ugrásszerűen népesedett és jóval meghaladta az április 10-i állapotot.számának nyilvántartása fontos. meg kell népesednie. mennyi közöttük a fiatal. azonban csak akkor. élelemkészlet) néhány éven keresztül rendszeresen vezetett. táblázat A család egészen V. csak azután növelheti egyedei számát.2 .5 24. és minél jobbak a hordási viszonyok. Tavasszal több ízben megszámlálták a méheket. fiasítás. hogy beavatkozásunk nélkül is jól fejlődik. Számlálás ideje Méhek száma Fiatalok arány %-ban IV. 10 IV. hogy a főhordást kihasználhassa. Ahhoz.4 49. Ez az idő csak három méhnemzedék kikelésére elegendő. A gyümölcsvirágzás-végi gyengülés gyakran olyan szembetűnő. népességének növelésére. Tavasszal azonban először valamennyi téli méhet le kell váltania. Minél hosszabb ideje van a méhcsaládnak önmaga megifjítására. Ettől az időponttól az akácvirágzásig csak mintegy 60-80 nap van. annál biztosabb. mérgezésre gyanakszik. Érdekesen szemlélteti a méhcsaládban tavasszal lefolyó változást a következő szovjet kísérlet: kis családban beteleléskor megjelölték a méheket. A méhcsaládoknak a szükséges támogatást csak az tudja megadni. Ugyanakkor megállapították azt is. tavaszi kelésű és mennyi az öreg. miközben a fiatal méhek aránya növekedett. 25 V. A kísérletet a miénknél zordabb éghajlat alatt végezték. Ezután ugrásszerűen népesednek. áttekinthető feljegyzések nagy segítséget nyújtanak a helyes kezelési módok kialakításában és ezzel a többtermelésben. Nálunk a méhcsaládok gyorsabb ütemű fejlődése március elején kezdődik. 6-ig néptelenedett. TERMELÉS A TAVASZI FEJLŐDÉS ELŐMOZDÍTÁSA A méhcsalád télire legyengül. A méhcsalád belső helyzetéről (népesség. ha nagy kiterjedésű. és kisebb-nagyobb mértékben minden esztendőben bekövetkezik. Ez a visszaesés természetes. A népesség törvényszerű csökkenése nálunk hamarabb bekövetkezik. csak azután erősödhet. 16 8642 7911 7600 9525 4. aki ismeri a jó tavaszi fejlődés feltételeit. főként érett fiasításunk van. hogy a tapasztalatlan méhész Noszémára. táblázatban találjuk.

A megmaradók nagy része sem képes akácvirágzás idejére népessé fejleszteni a családot. főként dolgozó fiasítás. A kopott.néhány vidékünk kivételével . sem tavasszal nem jut annyi munka az egyedre. ellenállóbbak. Fejlődése gyorsabb. vagy egy-egy potrohgyűrű megsérülése. A fiatal anyák között is akadnak rosszul petézők. A Noszémát és az enyhébb költésrothadást főként a gyenge. A 4. az ilyen anyákat feltétlenül selejtezni kell. Az öreg anyákból sokkal több hull el télen és kora tavasszal. Fiasításában a fejlődés valamennyi fokozatát megtaláljuk. hordástalan nyáron sem hagyja könnyen abba. Ilyenkor ezt nem kell az anya hibájának tekinteni. Az anyáknak gyakran van látható testi hibájuk. Száraz. szakadozott. A meleg vizet szívesebben hordják. fejlődése vontatottá válik. Csak a jelölt anyák koráról lehetünk biztosak. akkor ezen segítenünk kell. A jó anya fiasítása mindig az idénynek megfelelő. Jobb a fiasítás gondozása. hogy betegségtől mentes a család. az első kirepülés után rohamosan nő. Jó. Fiatalnak tekintjük az anyákat életük első 3 évében. Megesik az is. Egy sejtbe mindig egy petét tesz. mint az egész téli nyugalom idején. ha bőséges készlete van. egészséges család. A bőséges élelem. melegen tartani. különösen nagy áprilisban. Igen fontos a virágpor is. életerejükben leromlott családok kapják meg. A Noszéma fertőzésen átesett családok anyját fertőzöttnek kell tekinteni és le kell cserélni. A potrohgyűrű kiálló része akadályozza az anyát a petézésben. A méhcsalád fejlődése csak akkor zavartalan. Az anyák korát feljegyzéseinkből ismerjük. addig. Ez alól a petézni kezdő anya kivétel lehet. Ha az élelem egy részét a család a szabadból nem képes előteremteni. b.általában nem szenvedünk hiányt. valamint fiasítás. akkor készletéből ebben az egyetlen hónapban többet fogyaszthat. Legyen fiatal. esetleg részben vagy teljesen hiányzó szárny nem befolyásolja a teljesítményt. mint a gyengék. Korai virágport adó növényeink legtöbb helyen csaknem az első kirepüléstől bőséges ellátást adnak. A népes. összefüggő. hogy élettanilag egészséges. méhállományunk nagy részének nincs meg tavasszal a jó fejlődéshez feltétlenül szükséges élelme. Ezért fontos az élelemkészlet ellenőrzése és szükség esetén annak kiegészítése. Gyakori a potroh horpadtsága. A fiasítás táplálásához a mézen és virágporon kívül víz is kell. Különösen káros egy vagy több láb bénasága. Az ilyen anyákat a méhek maguk is igyekeznek leváltani. Az anya értékére legbiztosabban fiasításából következtethetünk. c.) A népes családok nem betegszenek meg olyan könnyen. részleges vagy teljes hiánya.) Több fiasítást képes nevelni. egészséges. 38 . A petézést nem kezdi korán. mint a gyengében. Virágporban . de ősszel is módjuk van a családoknak virágpor tárolására. évbe lépő anya már öreg. Ha a tartalék szűkös. Idejében nagy felületre terjeszti. mint a gyenge családoknál. Az új nemzedékek testének felépítése. míg helyettük ép anyát nem adhatunk. A hibás anyákat csak szükségből tűrjük meg. Ez egyik fontos feltétele a jó tavaszi fejlődésnek. a család a fiasítást csökkenti. hogy az anya azért rak több petét egy sejtbe. sokat petéző. Fiatalságuk nem lehet mentő körülmény. vagy teljesen megáll. Ezért a népes családok munkásai hosszabb életűek. ha a méhek közel találnak vizet. ezzel azonban nem elégedhetünk meg.Az anya. A fogyasztás a téli nyugalom időszakában kevés. az álcák táplálására szükséges pempő termelése virágpor nélkül lehetetlen. melegítése.) Az erős családoknak sem télen. Az „egészséges" jelző nem csupán azt jelenti. és ősszel októberig folytatja. d. hanem azt is. mert több takaró és dajkaméhe van. Sajnos. Az anya betegségeinek jellemző külső jelei nincsenek. Heréket csakis herelépben és mérsékelten szaporít. Ha családjaink tavaszi fejlődésének megtorpanását el akarjuk kerülni. mert a gyenge család képtelen számára elegendő nagy lépfelületet kitisztogatni. testileg hibátlan. Különösen gyakran merül ki a mézkészlet akác előtt. A lábhibák károsabbak. Ezt a következők magyarázzák: a. Fiasítása zárt.) Az erős családban az egyes méhek fejlettebbek. A kora tavaszi időjárás hirtelen változásai nem éreztetik annyira káros hatásukat. vagyis mindig az időszaknak megfelelő arányban vannak benne öreg és fiatal méhek. egyenletesebb. a fiasítás megindulásával mérsékelten. mint a fiatalokból.

táblázat A teljesen takaratlan és a gondosan takart családok fogyasztása között egy hónap alatt 4 kg különbség mutatkozott.94 2. Erősen ingadozó külső hőmérsékleten a családoknak igen nagy erőfeszítésbe kerül ennek fenntartása. kóc 25%. Hely kell a fiasítás terjedésére. tehát nem érdemes alkalmazni. A vékony. szalma 15%. A serkentő etetés és virágporpótlás összekapcsolása az élesztős cukorsziruppal való etetés. A szalmapárna legalább 4-5 cm vastag és ne túl laza legyen. és ellenőrizték. Az eredményeket az 5. takarása. látjuk. az ún. Ha ehhez hozzászámítjuk. Különösen nagy a hő veszteség a szélnek kitett kaptárakban.3 3. nem hozza meg a kívánt eredményt. Sok méhész csupán ettől várja a családok jó fejlődését. Sokan a kaptárak fűtésével kívánják a méhek hőszabályzó munkáját megkönnyíteni.04 kg kg kg kg kg 39 . A szűk méhlakás a rajzási hajlamot ébresztheti fel. a szabadban a leghasznosabb. A megfelelő hely is nélkülözhetetlen a családok jó tavaszi fejlődéséhez. felülről. Mézfogyasztás 6. A meleg nagymértékben befolyásolja a tavaszi fejlődést. A serkentő etetés sem a külföldi kísérletek. hogy a kaptárak fűtése megzavarja a családok törvényszerű élettevékenységét. Nagy állomány etetése nehézkes. de a növekedő népességnek is. Mi általában szalmatakarást használunk. Egyes falú kaptárainkban a méhek nagyon ki vannak téve a hidegnek. Ez nálunk nagyon elterjedt. Egy szovjet kísérletben a különböző anyagokkal takart fészekben a fiasítás a következő mértékben növekedett: gyaluforgács 10%. Ez a 3 téli hónapra elegendő. A szójaliszthez 5-10% finomra őrölt sörélesztő keverhető. Sok munkával jár. A takaróanyagok nem azonos értékűek. A fiasításra alkalmas lépek hiánya csökkenti a petézés lendületét. Etetésük poralakban.17 4. serkentő etetés. A termelésre mindkettő káros.A fejlődést a friss virágpor és nektárhordás nagyon elősegíti. milyen nagy jelentőségű a családok gondos szűkítése. A fiasításnak 34-35 fokos állandó meleg kell. Szűkített és jól takart fészekben a családok jobban fejlődnek és kevesebbet fogyasztanak. a fejlődést gyorsítani. oldalról és alulról is takart 5. Ezt a hibát a fészek szűkítésével és gondos takarásával mérsékelhetjük.4 2. A családok takarásának módja Feszek szűkítetten. Igen jól szemlélteti ezt az egyik szovjet kutatóintézetben végzett következő kísérlet: azonos népességű családokat különböző módon takartak. takarás nincs Fészek szűkítetlen. Gyakorlati értéke még nem teljesen tisztázott. oldalról és felülről is takart Fészek szűkítve. Legjobban megközelíti a virágpor értékét a szójaliszt és az élesztő. Pótlására igen sokféle anyaggal kísérleteztek. A hordást kívánja pótolni a családok mindennapos etetése kis adagokkal. hogy a nagyobb fogyasztás a méhek életerejét is jobban igénybe vette és fejlődésük sem bontakozhatott teljesen ki. A kísérletek egyöntetűen azt bizonyítják. hogy a hő veszteség pótlására a családoknak egy hónap alatt mennyi mézet kell elfogyasztaniuk. sem a hazai megfigyelések szerint nem csodaszer. Ugyanez a helyzet a virágpor ellátással is. hézagos szalmatakaró nem elegendő. felülről takart Fészek szűkítve és felülről takart Fészek szűkítve. táblázat mutatja. Olyat. Hőmérséklet hatása. amely tökéletesen pótolná a jó természetes virágport. nem ismerünk. vatta 35%. Ezért a méhészetet a szél ellen védeni kell.

A hullák potroha duzzadt. anyátlanságra gyanúsak. Megesik azonban az is. akkor ne bolygassuk. az első kirepülés előtt tegyük meg. Az életjelt nem mutató családot hallgassuk meg. Az éhező család langyos cukorsziruppal megpermetezve megmenthető. A tisztuló kirepülés nálunk rendszerint február második felében következik be. a méztől elszakadt. Azokat a kaptárakat. Zavarás. Azok a családok. beteg lehet vagy éhezik. hogy a méhek szabadon mozoghassanak. ürülékkel telt. Azok a családok. Ez olyankor fordul elő. és ott bekéredzkednek (ez két családos kaptáraknái szokott előfordulni). egyenletes. erősebb zúgást tapasztaltunk. A hóra leszálló vagy leeső méhek teste hamar áthűl. amelyek a kaptár elé szórják a hullákat. Az anyátlanság jeleit mutató családot bontsuk fel. Ilyenek például a kevés élelemmel. amikor a családnak már fiasítása volt. a törmelék és a hullák kihordását akadályozó kijárószűkítőket leszedjük. Potrohúk kicsi.Teendők. akkor nincs baj. Az alsó kijárókból a hullákat kitakarítjuk. hogy megállapíthassuk a hibát: anyátlan. amelynek a megszállt léputcákban még volt készlete. Ezzel megmentjük a leszálló méheket a pusztulástól és siettetjük a hó olvadását. harkály. Ha hangja nagyon halk vagy síró. Ha állományunkat. vagy amelyeknél még késő ősszel is heréket láttunk. Ugyancsak a kiválasztottak közé kerülnek azok. A méhek röpködésének megindulása előtt felállítjuk az itatót. Közülük sok megdermed és nem tér vissza többé kaptárába. amelyek legnagyobb valószínűséggel már most rászorulnak segítségünkre. szórjuk be hamuval. mert a kiterjedt fiasítás vízigénye nagy. ha valóban anyátlan. Kísérjük figyelemmel a méhek mozgását. hanem a méhésznek is. Minél későbbre tolódott az első kirepülés. fűrészporral. és kaptárától messze szállítja a hullákat. Ha már a kaptárban is ürítkeztek a méhek. ha a család a többiek elülte után sem nyugszik meg. Mézet a rablási veszély miatt ne használjunk. amelyekben ősszel a telelőfürtöt megalkották. Vezessük le a kaptárak körüli víztócsákat. Az elmondottak szem előtt tartásával vegyük sorra a családok tavaszi fejlődésének segítésére irányuló tennivalókat. A méhek szabad mozgását. A telelőfürt lépeiben az élelemkészlet teljesen hiányzik. Előkészítjük a kaptárakat is. aszott. a kijáróban való ürítkezés ugyancsak rossz telelés vagy betegség jele. Ennek jellemző tünetei: a méhek azokban a léputcákban hullottak le. Ha zúgása nyugodt. homokkal vagy egyéb erre alkalmas értéktelen anyaggal. Egy részük az üres sejtekbe bújva pusztult el. jól telelt. A gyanút csak növeli. Az éhség miatt lehullott 40 . annál nagyobb szükség lesz az itatóra. amelyeknél a telelés folyamán cinke. szorgalmasan takarít. akkor a családot helyezzük tiszta kaptárba. Ettől a naptól kezdve többet kell törődnünk. mert a méhek bepiszkítják. A tisztulási alkalom utolsó pillanatban. hogy olyan család pusztul éhen. rossz élelem és betegség egyaránt okozhatta. a méhek elröpülni nem bírnak velük. A kaptárak elején. Ne legyen gondunk vele. s nagy hidegben arra húzódott össze. A tisztuló kirepülés nemcsak a méheknek fordulópont a téli nyugalom és a nagy munka határán. rosszul teleltek. Az életet jelentő mézkészlet sokszor csak 1-2 cm-re van az éhen pusztult családtól. vagy annak egy részét át akarjuk helyezni. egér kártételét vagy nyugtalanságot. A tisztuló kirepülés a családok nagyobb mérvű fejlődésének kezdetét jelenti. Az elhullás oka leggyakrabban élelemhiány. Az ilyen családokat bontsuk fel. falombbal. a bepiszkított lépeket szedjük ki. Amelyik család élénken röpül. Ha pedig a közös homlokfalon egyik család méhei a másik kijárója felé vonulnak. pelyvával. akkor az anyátlanság biztos. amelyekből életjelt nem hallunk. Ha belső ürítkezés nyomait nem találjuk. azonban márciusra is eltolódhat. készüljünk fel a tisztuló kirepülésre. akkor nézzük meg. akkor anyásítsuk. abból sok mindent megállapíthatunk. amelyek a kijáróban vagy a kaptár homlokfalán izgatottan szaladgálnak. de még jókor jött. A szomszédokat figyelmeztetjük. Ezért a kaptárak közeléből takarítsuk el a havat. Ha a Meteorológiai Intézet 10 fok körüli fölmelegedést jelez. Nézzük át feljegyzéseinket. azt most. dolgoznunk méheinkkel. hogy a tisztulás napján ruhát ne teregessenek ki. Ha a kaptár belső falai is szennyezettek. Az őszi utolsó bejegyzések alapján válogassuk ki azokat a családokat. egyesítsük. bontsuk fel. öreg vagy későn kelt anyával betelelt családok. életereje töretlen. hogy a méhek az új helyen tájoljanak be.

a méheket gyengén megfüstöljük. Ennek a feltételnek betartása azonban nem feltétlenül fontos. Az ott látottakból sok mindenre következtethetünk. Ne féljünk. 41 . elegendő élelmük. mert a méheknek a tavaszi időszakban van a legnagyobb szükségük a melegre. meg kell bizonyosodnunk arról. A legrövidebb időköz 9. leheljünk rá. akkor hideg időben kemény cukorlepényt. Ezért a családokat meg kell nézni. akkor a fészek egységét gondosan helyreállítjuk. aki a méhészkedést mellékfoglalkozásként űzi. A gondosan szűkített fészket felülről közvetlen a keretekre fektetett szalmapárnával. Gödöllőre. amelyeknél az őszi vizsgálat Noszéma fertőzést állapított meg. akkor a család vagy legalább annak egy része még megmenthető. majd a kaptárt lezárjuk. Ha nincs mézes lépünk. viaszosvászonnal vagy bőrlemezzel fedjük. Nyugodtan megtarthatjuk. hanem igen sok olyan méhésznek számolnia kell. ha sok volt a hulla. a nap legmelegebb óráiban gyorsan bontsuk fel azokat a családokat. Ha anyátlan. amikor a méhek röpködnek. A külső szemle után. belső ürítkezést találtunk. Mintát kell küldeni azokból a családokból is. a kaptárak előtt vergődő méhek vannak. A méhek körül szerzett tapasztalatainkat jegyezzük fel. a hullák potroha duzzadt. Szűkítésre választódeszkát. Rövid bepillantással győződjünk meg helyzetükről. ábra). hogy a méhcsaládokban a fejlődés legfontosabb feltételei adva vannak e. Rendszerint a csomó tetején találjuk. hogy a fészek valamennyi léputcájában legyen méz (3. hogy a méhcsaládoknak van-e anyjuk. Ha a tisztuló kiröpülés idején nem tartózkodhatunk otthon. Gyanús a család. a fészket szétnyitjuk ott. Ha rendes fiasítást és elég vastag mézkoszorút találunk. esetleg egy hónapnál is hosszabb ideig nem engedi meg az első. telt. Ezt a munkát a következőképpen végezzük: a kaptárt felbontjuk. szalmapárnát. Amelyik családnál nem találunk fiasítást. mert az esetleg még beköszöntő hidegben a méz nélküli léputcákban a méhek éhen pusztulhatnak. A futó vizsgálatot lehetőleg olyankor tartsuk. akkor munkából való hazatérés után. vakkeretet használhatunk. élelem beadása.családoknál keressük ki az anyát. Természetesen igyekeznünk kell. azt tüzetesen átnézzük. Ez a fejlődés valamelyik feltételét nélkülöző családokra végzetes lehet. de nem értem rá. meganyásítjuk vagy egyesítjük. hogy a fészekben csak a méhek által sűrűn fedett lépek maradjanak. általános tavaszi vizsgálat megtartását. futó (gyors) vizsgálatot kell végezni. és hogy fészkük kellően szűkítve van-e. Ezzel nemcsak nekem. Mindkét oldalról és felülről is gondosan. A lényeg az. ha árnyékban 6-8 fokos meleg van. A kifogyóban levő készletet mézes léppel kiegészítjük. ábra). Ha életjelt mutat. Ilyenkor a kijárót is néhány négyzetcentiméteresre szűkítjük. A méhek által nem takart lépeket a fészekből kivesszük. Az ilyen családot vigyük meleg helyiségbe és langyos mézes vagy cukros vízzel permetezzük meg. Mivel a tisztuló kiröpülés és az első általános vizsgálat közötti időszak a fejlődésre és ezzel a termelésre döntő lehet. vagy másnap vegyük szemügyre aprólékosan a kaptárak előtti területet. Kezünkben melengessük. A betegségre gyanús családokból küldjünk mintát egészségügyi vizsgálatra. Az esetleges hiányosságokat pótoljuk (anyásítás. A lépeket úgy helyezzük el. Nálam a tisztuló kiröpülés és az első tavaszi átvizsgálás között 1952—1955-ben átlag 26 nap telt el. jó vastagon betakargatjuk (2. Ezután a fészket gondosan szűkítjük. mert a hő gazdálkodást rontják. hogy az időjárás a korábbi vizsgálatot is megengedte volna. hogy kárt okozunk. A tisztuló kiröpülés után az időjárás gyakran még hetekig. hogy a kaptár minél rövidebb ideig legyen nyitva. megrágott lépek kivétele stb. a leghosszabb 52 nap volt. ún. amelyeknek sorsa miatt valamilyen okból aggódtunk. ősz óta erősen legyengült. A futó szemle célja csak annak megállapítása.). ahol a fiasítást sejtjük (a legsűrűbben takart léputcáknál). takarjuk. enyhe időben pörgetett mézet vagy sűrű cukorszirupot adunk. A méhek még 1-2 napos alélt állapot után is életre kelnek. bőrlemezt. Lehet.

b) szűkítés után a. here-fiasítással kevert. belső ürítkezés. március 21-31 között 6 ízben.) b. púpos fiasítás is van stb. hogy méheink a kiröpülésre alkalmas napokon mindig találjanak vizet az itatóban. vagy milyen hiányosságokat tapasztaltunk. Ehhez legalább 15-16 fokos meleg kell (árnyékban mérve).a. A befiasított lépfelület körül. hogy ezt egyszerre. 42 . beavatkozunk. akkor tartsuk meg és 3-5 naponként ellenőrizzük. március 11-20 között 5 ízben.) rendezés után A futó vizsgálatról elegendő annak feljegyzése.) b. Hét léputcás család a) szűkítés előtt. Ha még abban reménykedünk. s ha mozgásából. hogy feljegyzünk minden olyan észrevételt. Vizsgáljuk meg alaposan. A gyengébben ellátott családoknál „méz kevés". ábra. A család készíti a helyet a fiasítás terjedésére. A futó vizsgálat után tovább folytatjuk a termelési időszakra való előkészületeket és gondoskodunk róla. Az első általános tavaszi vizsgálat célja kettős: a fejlődés feltételeinek tüzetes vizsgálata és a kaptárak kitakarítása. Ilyenkor fiasítás 2-4 lépen szokott lenni. Ha a fiasítás" kevés. sok a pete. hogy a fiasítás megindult.) 2. A vizsgálat az esetek csaknem 80%-ában március 11 és 31 között volt. akkor az anyával baj van. testi hibájából arra következtetünk. hogy megjavulhat. A „rendben" vagy röviden „R" bejegyzés azt jelenti. a sejtek takarítása folyamatban. Ha munkája nem változik. ábra. s ha valami gyanúsat észlelünk. A fiasítás nagy része nyitott. ami leggyakrabban március második felében következik be. Természetes. Terjedelme lépenként 1-3 tenyérnyi. Természetes. dobjuk ki. a bő készlet jelölésére „méz bőséges" bejegyzést használhatunk. csak pete. aminek később hasznát vehetjük: pl. egy kaptárbontással. Az első általános tavaszi vizsgálatot azonnal tartsuk meg. Ennek nyilvántartása azért jó. április 1-10 között 2 ízben tudtam megtartani. mézkészlet van és a család semmi gyanúsat nem mutat. b. már herefiasítás van. Ahol ilyen fiasítást találunk. Az 1944-től 1957-ig eltelt 14 év alatt az első általános tavaszi vizsgálatot március 1-10 között 1 ízben. selejtezzük ki. Mézkészlet elhelyezése a. hogy nagyobb teljesítményre már nem képes.) tömör választó anyarácsos választó lép műlép fiasítás mézes lép 3. mihelyt az időjárás lehetővé teszi. A méhek viselkedését gyakran figyeljük kívülről. szétszórt. mert később a bőven ellátott családoktól esetleg a legrosszabbul állókat megsegíthetjük. Az anya jelenlétére és minőségére a fiasítás terjedelméből és minőségéből következtetünk. ott az anya jó. egy munkafolyamat alatt végezzük.) rendezés előtt. hogy a család rendben van.

A koszorú helyét hamarosan fiasítás foglalja el. A méhek a felnyitott készlethez szívesebben hozzányúlnak. Ez a változékony időjárásban még inkább szükséges. Úgy helyezzük el az etetőt. 2-4 dm2-t sejtnyitó villával felnyitjuk. Az anyátlan családokat tehát tavasszal feltétlenül anyásítani vagy egyesíteni kell. kis felületeken szétszórt. azt gondolkodás nélkül fel kell oszlatni. akkor a petézésben csak kissé is lemaradó anyákat kidobjuk. ezzel élettevékenységük fokozódik. A fiasítás terjedésével a fogyasztás rohamosan nő és hordástalan időben családonként napi fél kg-t is elérhet. akkor bontsuk fel a mézkoszorú egy részét. ha első általános tavaszi átvizsgáláskor a mézkészlet családonként legalább 10-12 kg. Az anya jelenlétének és minőségének ellenőrzésével egyidejűleg megbecsüljük a család népességét is. Az a megnyugtató. Általános elvként tartsuk be. nagyon vastag födött mézkoszorú gátolja a fiasítás terjedését. A vizsgálat alatt észlelteket pontosan feljegyezzük. A szükséges mennyiséget nagy adagokban adjuk be. A kiürült kaptárakat kitakarítjuk. Ha a méhek a kaptár fészken kívüli részébe is kijárhatnak. akkor cukorsziruppal etetünk. Ha a gyenge családok anyáit most elpusztítanánk. Ez legjobban kaptárcserével oldható meg. Gyorsan célt érünk úgy is. A méz felnyitásával egyúttal irányíthatjuk a fiasítás terjedését is. és a fészek hátsó részébe. anyásítunk vele. és a fiasítás zavartalanul terjedhet. hogy inkább kevesebb lépen legyen nagy kiterjedésű fiasítás. illetve beadhatjuk. 7-8 léputcás család nem fejlődhet olyan jól. Ehhez 1:1 vagy 2:1 arányú szirupot használunk. Anyásításra mindig a leggyengébb tartalékcsalád anyját használjuk fel Ha tartalékanyánk nincs és vásárolni sem tudunk. mint sok lépen. s a család éhen pusztulhat. Első vizsgálatkor a födött készlet egy részét. ha a kijáró felé fordítjuk a mézkoszorút. A serkentő etetést csak a virágporhordás megindulása után kezdjük meg. A méhek így hamarabb elhordják a mézet. Esténként 23 dl eleséget adunk. mint fiatal méhekből álló 5-6 léputcás. s csak azután serkentsünk. Az anyának tehát inkább a már fiasítást tartalmazó lépen adjunk helyet a petézésre. Ha hordás nincs. Csupa öreg dolgozóból álló. hogy vele le ne hűtsük a fészket. „kevés" vagy „nagyon kevés". Ha ilyen nincs. A szemle után a családokat továbbra is gondosan takarjuk. amelyek fészküknek legalább 60%-át takarják. fejezetben mondottak szerint megbecsüljük. Tekintettel arra. A mindennapos etetés nagy munka. kerülhetnek lecserélésre. 1:1 arányú sziruppal etethetünk. vagyis 20 keretes kaptárban (pl.Az anyátlan családokat anyásítsuk meg. Minél népesebbek a családok. a kijáróból távolabb helyezik át. szükség esetén 43 . s majd az pótolja az élelmet. vagy anyját eladjuk. akkor a felnyitott lépekből innen is szívesen behordják a mézet. hogy a gyenge családok jobban fejlődnek. Akácvirágzás idejére csak azokból remélhetünk jó családokat. akkor az anyátlan családot egyesítsük. Így népességüket még méhek nevelésére hasznosíthatjuk. akkor esetleg később látnánk kárát. vagy csak annyit jegyzünk fel. Ez utóbbit „alig" bejegyzéssel szoktam jelölni. Akácig még anyáink pusztulhatnak el. igen sokat számít a méhek belső értéke. Az első vizsgálat másik célja a kaptárak kitakarítása. Az új nemzedék keléséig még sikeres anyanevelés esetén is teljesen elnéptelenednének. A méhek innen kihordják a mézet. Ezt néhányszor megismételjük. A szűkösen ellátott családok megsegítését ne odázgassuk el azzal. azonban helytelen és káros lenne ilyen esetekből arra következtetni. Természetesen a jó fejlődéshez nem csupán népesség kell. lehetőleg tartalék mézes léppel. annál valószínűbb. zavarása nélkül felbonthatjuk. A szűkös készletet sürgősen ki kell egészíteni. Mi legyen a gyenge családok sorsa? Most még ne egyesítsük azokat. Hunor) legalább 6. Ha pl. hogy jól fejlődnek. hogy serkentő etetést adunk. amikor a méhek már rendszeresen kiröpülhetnek.24 keretesben (NB) legalább 7-8 lépet sűrűn fednek. Ilyenkor a mézes lépet a család fészkének hűtése. és népüket más családok erősítésére használjuk. A családok ilyenkor még alkalmatlanok jó anya nevelésére. áthelyezik. Felhasználás előtt győződjünk meg arról.5 kg-ot fogyasztott. Ha állományunk nagyon gyenge. a mézes lépek fokozatos felnyitásával pótolhatjuk. akkor a szűkös készlet pár nap alatt kimerül. életereje is. Amelyik „családban" csak párszáz méh van az anyával. hogy a méheknek ilyenkor már sok vízre van szükségük. A családokat csak tiszta kaptárakba rakjuk át. hogy a gyengeséget nem betegség okozta-e. Volt már olyan esetem. Ez téves felfogás! Előbb egészítsük ki bőségesre a készletet. A megerősített családban a jó anya többletfiasítása kárpótol a kidobott anyáért. hogy „bőséges". hogy egy család április 1-től május 5-ig 8. Az élelemkészletet „A méhcsaládok kezelése" c.

Az első általános tavaszi átvizsgálás után a méhcsaládok . Összehúzódik és a tűzdeléssel szétszórt fiasítás egy része meghűl. és annak kijárója az előbbivel azonos helyen legyen. a kaptárt kitakarítjuk. a lépeket a kitisztított részbe visszatoljuk. Jó a lépet langyos cukorsziruppal bepermetezni. Az új méhek tömegesebb kelésével megindul a népesség gyarapodása is.a fészekből a kaptár másik részébe is kihúzódnak. A bővítésre szánt lépet a szélső fiasításos lép és a mézes-virágporos lép közé tesszük (4. az összes lépeket léphordó ládába rakjuk. a szemetet kiszedjük és a kiszedett lépeket visszarakjuk. Fészket bővíteni és tűzdelni csak olyan családokban szabad. kevés fiasítású családokhoz egy lép elegendő. A fiasításos lépek mellől elvesszük a petézésre alkalmatlan lépeket és helyükre olyanokat teszünk. A szűzlépekbe ilyenkor még nem szívesen petézik az anya. amelyekben néhány nemzedék már kikelt. ahol a lépekben még csak kis terjedelmű fiasítás van. vagy ássuk el. Az állandó meleg idő beállta után népes családok fészke veszély nélkül tűzdelhető (akácon. A kaptár takarításához kell: tollseprő vagy kefe a szemét összetakarításához.ha fejlődésük valamennyi feltétele megvan . Ha a cserére szánt lépeket nem a fészekből vesszük. Gyenge. hanem csak azok sorrendjének megváltoztatását vagy cseréjét.nem teljesen elválasztott kaptárakban . a fészket egyszerre két léppel bővíthetjük. Beadás előtt a bennük levő mézet felnyitjuk.fertőtlenítjük. Erős családokban. a fiasítás terjedését gátló vastag mézkoszorút felbontjuk. Tűzdelni csak népes családoknál és meleg időjáráskor szabad. hogy átmelegedjenek. vagy csupán az egyik oldalon befiasított lépet 2 erősen fias közé tesszük. akkor itt az ideje a fészek tényleges bővítésének. Igen jók a mézkoszorús lépek. s az anya hamarosan bepetézi. vagy . ezután a családot visszarakjuk. előnyösebb. amelyekbe szívesen petézik az anya.ugrásszerűen növelik a fiasítást. mézzel telt. mert a népesedés most már rohamos. Egyébként sok méh eltájol. a lépek számának növelését. Ez nem jelenti a fészek bővítését. vagy a lépet megfordítjuk úgy. Ott. vagy vízben olvasszuk ki. ha az anya a már megkezdett lépeken terjeszkedik. Szokás a lépet a fiasítás közé is behelyezni. ábra). a családok népességének növekedésével és az enyhébb idő beköszöntésével kerül sor. a kaptárból a lépek egy részét kivesszük és a fészket helyükre toljuk. Azok a munkáslépek a legmegfelelőbbek. amelyeknek sok fiasításuk van. hogy a mézkoszorú a kijáró közelébe kerüljön. az üresen maradt részről a hulladékot elsöpörjük. A gyenge családnak árthatunk vele. kis lapát a törmelék kiszedéséhez. mintha újakra tér át (5. Az így előkészített lépet a méhek szívesen munkába veszik. Ily módon megmentjük a moly pusztításától. Ehhez a munkához segítség kell. Ezt tűzdelésnek mondjuk. amelyekben a fiasítás nagy lépfelületekre terjed ki. akkor a következőképpen takarítsunk: 1. A hullákat égessük el. a kaptár másik részét is kitakarítjuk. Ezeket az anya útjából el kell távolítani. 2. elpusztul. mert lehűlés esetén a megtűzdelt fészket képtelen melegen tartani. kórokozót is elpusztítunk. ábra). 44 . A fiasítás terjedését heresejtes. Vigyázzunk. A fészek tényleges bővítésére később. hogy a kis felületen. rongy a nedvesség feltörléséhez. Ha nincs üres kaptárunk. A fészket legalább kéthetenként ellenőrizni kell. tarlón). Mikor a méhek már a választófal (vagy takaróanyag) és a szélső lépek közötti részt is sűrűn takarják. és sok kártevőt. penészes. Egy ember csak kis kaptárakkal boldogul. túl öreg lépek akadályozhatják. A kaptárak aljáról összegyűjtött törmeléket rostaszöveten szitáljuk át. félig kiépített. egérrágott. Elősegíthetjük a fiasítás terjedését azzal is. az ürülék letisztogatásához. mert a fiasításos lépek száma kedvező időben rohamosan növekszik. hogy a családok eredeti kaptárjukhoz hasonlóba kerüljenek. akkor előző nap meleg helyiségbe kell vinni. A viaszt tegyük napviasz-olvasztóba.

a fiasítást több lépre kiterjeszteni nem tudja. mert ha a hordás megszűnik. a családot egyesítsük. Ha az anyában találjuk a hibát. és a méhek az építési ösztön felébredésének bizonyítékaként zugépítményeket húznak. gyümölcs. Ez a törvényszerűség nem mutatkozik teljes egészében a példákban. hogy a népesebb család akácvirágzásra népesebbé fejlődik. az anya a műlépek közötti lépekre szorul.) Ha hordás van (fűz. akkor kiépített lép helyett műlépet is adhatunk. táblázatban láthatóan fejlődtek. ha elősegíteni akarjuk a herenevelést.ha jókor adtuk be . rossz anya stb. Ha azt tapasztaltuk. Annak szemléltetésére. táblázat). akkor etessünk.rögtön munkába veszik. A műlépet a méhek . hogy a népesebb családok erősebbre fejlődnek. Méhészetemben a különböző népességgel induló családok 1956-ban az akác előtti rendezés idejére a 7. A szűkített fészek a) bővítés előtt. 45 . mert hiszen a fejlődés sok egyéb tényezőtől is függ. juhar stb. A tavaszi építtetéstől ne idegenkedjünk. Fészekbővítés a) korai. Azonban a felsoroltakból is látszik. Kivételt csak jó tulajdonságú családoknál teszünk.) a. mert egyébként megbontja a fészek egységét és akadályozza a fejlődést. A fészekbővítés céljából felbontott családok állapotát állandóan ellenőrizzük. Ha anyánk nincs. Az anya gyakran már félig kiépítve bepetézi. milyen gyakran kell a méhek életébe tavasszal beavatkozni és hogyan fejlődik a család. csak több család átlagával bizonyíthatjuk. vagy az idősebb lépeket javítgatják.). ábra.a. ne sajnáljuk kidobni és másikkal helyettesíteni. keressük az okot (mézhiány. mert ellenkező esetben a mézkoszorút hizlalják meg és a műlép felső része kiépítetlen marad. vagy a műlépet vegyük ki. Szándékosan nem válogattam úgy a szemléltető anyagot. A műlépet szintén a szélső fias lép mellé tesszük. Ilyenkor üresen hagyhatjuk a keret alsó felét vagy harmadát. Erre nem volt mód.) 4. hogy a fejlődés megtorpant. b) bővítés után b. hogy a műlép födött koszorús lépek közé kerüljön. A felsorolt példák igen jól szemléltetik a családok tavaszi fejlődésének menetét. Az összehasonlítás jobb lenne. ábra.). a kaptár fenekére viaszpikkelyeket hullatnak. A fészek mindkét oldalának műléppel való elzárása veszélyes. Ügyeljünk.) 5. ha a különböző népességű családokat egy esztendőből hoztam volna. Az akadályt hárítsuk el. közlök néhány adatot feljegyzéseimből (6. kevés hely. Azt. Mindig egész műlépet használunk. b) szükséges b. nem akadályozza a fejlődést. mert egyik évben sem volt mindenféle népességű családom. Ha a hordás megszűnik.

28.5 7.5 2 1 8 bő van van bő 9. 5. 27.5 4** 2 1 van 6. futó vizsgálat IV. II. 4. fészekbővítés AB kezdet! V. fészekbővítés V. első vizsgálat IV. fészekbővítés V.5 4 1 6. I. 26. akác előtti szemle 1956-ban 10 léputcás család fejlődése III. első vizsgálat IV. 5. 17. fészekbővítés V. 30.8 8-9 14. 1. virágpor bő IV. 12. fészekbővítés V. futó vizsgálat IV.9 7. 5. 17. I. akác előtti szemle * A család készletét V. 22. akác előtti szemle 1957-ben 6 léputcás család fejlődése III. fészekbővítés 1955-ben 5 léputcás család fejlődése III. fészekbővítés V. 28. második szemle IV.Fias 54-ben 4 léputcás család fejlődése III. első vizsgálat. II. akác előtti szemle 1956-ban 9 léputcás család fejlődése IV. 22. futó vizsgálat III. fészekbővítés V. I.5* 1. első vizsgálat IV. 5.5 kg feletetve. első vizsgálat IV. 4. fészekbővítés V. I. II. 1. I. fészekbővítés V. 2. 15. II. akác előtti szemle 1955-ben 7 léputcás család fejlődése III. fészekbővítés V. 23. II. fészekbővítés V. ** Közben 4. I. után kiegészítettem. 17.5 6 4 kevés alig 11. 24. 24. I. 1. 17. II.5 4. első vizsgálat IV. akác előtti szemle 1956-ban 8 léputcás család fejlődése IV. 15. első vizsgálat IV. 1. 24.20-án 6-7 12. fészekbővítés V. II. 2. 15. 20.5 van van kevés 10 6 1.3 10-11 16. táblázat Népesség hány léputcás Kiteleléskor V. 1 2 3 5 2 5 7 8 3 3 4 5 6 8 3 5 7 8 3 6 11 12 3 5 8 9 4 4 5 9 10 Nép 4 4 5 6 5 7 9 11 6 5 5 7 10 10 7 7 9 15 8 10 15 16 9 10 14 15 10 10 10 13 18 Méz van 2. fészekbővítés IV. táblázat Növekedés % 197 168 161 46 .

amit a jobban induló családok. így csökkentjük a rajzás veszélyét. Az adatokból kitűnik. és még hűvös idők járnak. Mégis helytelen lenne csupán ezért gyenge családokat tartani. hogy a családok telelési népességében is van egy optimum (legkedvezőbb népesség). elveszünk egy-két fiasításos lépet. 20keretes rakodókban ilyenkor már nem bővíthetünk a fészekfiókban. Ha a család nem nagyon népes. hogy a jó családok az akácot 8-10 nappal megelőző időre 15-16 léputcára fejlődnek. mint az erősek.népességüknek csaknem kétszeresére fejlődtek. akkor a mézkamrának csak egy részét nyitjuk meg. A kaptáron kívül tárolt lépeket kéthetenként kénezzük. A fészket időben bővítsük. ha esetleg túlnépesedés fenyegetne. Azt is bizonyítják a számok. Később már csak a családok erős legyengítésével érhetünk célt. Azonban mégsem érték el azt a népességet. kihordják a megromlott virágport is. Ezt a munkájukat azzal könnyítjük meg. fűz vagy repcevirágzáskor. A családok erősségét csak akkor korlátozzuk. Az életerős családok megvédik a molykártól. amelyiknél meg kell állanunk. Megjegyzem. megkezdi kártételét a viaszmoly is. A felső takarást továbbra is fent hagyjuk. Ez különösen akkor fontos. Kitisztogatják a penészes lépeket. Látjuk tehát. és a gyengébb családok erősítésére használjuk fel. vagy ha hordás van. egész műlépeket teszünk. Ha a rajzási hangulat már jelentkezik. hogy bizonyos nagyságig a gyenge családok százalékosan jobban népesednek. hogy fészket általában kétszer bővítettem. Jó gyümölcs. Ez annál inkább fontos. akkor beavatkozásunk nélkül túlnépesedhetnek. A fészekbővítést egészen a gyümölcsvirágzás végéig folytatjuk. A tavaszi fejlődés idején munkánk a méhcsaládok népességének minél gyorsabb növelésére irányul. általában csak addig segít. amikor már 7-8 lépen van fiasítás. Az időben végzett fészekbővítés. 47 . Helyükre bepetézésre alkalmas lépeket. A fészek megnagyobbításával és építési lehetőség nyújtásával foglalkoztatjuk a méheket. kis kaptárakban. Ezért az ilyen családokat megcsapoljuk. Ezek kitelelési. Közben a jól fejlődő családoknak már az egész kaptárt megnyitjuk.A 6-7 léputcás családok népesedése volt aránylag a legnagyobb. Viszont figyelmeztet ez a törvényszerűség is arra. mert a két szélső. kétanyás NB). jól betelelt családoknál (20 keretes Hunor. mert a gondozatlan lépekben április második felében a viaszmoly esetleg már kárt tehet. rendszerint már áprilisban. csupán néha mézet bontottam fel. A tavaszi fejlődés idején mindent kövessünk el a rajzás megakadályozására. A bölcsők leszedése. Ha a családok fészküket már gyümölcsvirágzás alatt sűrűn takarják és 78 lépen nagy kiterjedésű fiasításuk van.könnyen csökkenti teljesítményét. nehéz megakadályozni annak további erősödését. Az ezekben fejlődött munkások gyengébbek. ami a rajzási ösztön feléledéséhez vezet. hogy a penész miatt már teljesen törékeny léprészeket és nagyobb terjedelmű romlott virágporos részeket lépközfalig lekaparjuk. történhet ez meg. takaró lépre nem szívesen fiasít az anya. A kaptárak fészken kívüli részében levő lépekhez engedjük hozzáférni a méheket. Ezért a családot fel kell engedni a mézkamrába. Ilyenkor a tömeges hordás beköszöntése még megszüntetheti a bölcsőktől megfosztott család rajzási hajlamát. míg a bölcsőkben nincsenek álcák. teljesítményük rosszabb. az építési lehetőség egyaránt ezt a célt szolgálja. Ezzel egyidejűleg 2-3 födött fiasításos lépet is fel kell akasztani. hogy egyik esztendőben sem serkentettem. A mézkamrába felhelyezett fiasításos lépek mellé feltétlenül tegyünk takaró lépet is! Az üresen maradó rész alatt a fészeklépeket letakarjuk. Ez a fiasítás és a dajkaméhek közötti helyes arány felbomlásához és a rajzási ösztön felébredéséhez vezethet. a fészek egységének megbontása. A melegebb idő beálltával. Az anya nagyobb összefüggő üres lépfelület hiányában . A fiasításos lépek a mézkamrában egymás mellé kerüljenek.

táblázat Igen érdekes a legmagasabb hozamú családok népességének vizsgálata. Hozamuk átlag 12 kg volt. Különböző súlyú családok hozamát ellenőrizték. hiszen egy kg nektár begyűjtéséhez sok ezer méhforduló kell. 1956-ban pörgetési átlagom a 2 akácon 52 kg volt.46 52. tehát készletüket erre egészítették ki. rövid ideig tartó akácunkon. a fölösleget kipörgették. A 13 léputcával indulóktól már 27 kg-os átlagot pörgettek.20 55. (A kísérlet leírása a családok népességét súlyban adja meg. hogy elpusztuljanak. A főhordás tökéletes kihasználásának követelményei a következők: 1. táblázatban hasonlítom össze. etetnünk kell azokat. Ezek a különböző népességű családok közül a következő arányban kerültek ki: 48 . népes méhcsaládok.MÉZELTETÉS. A családok Súlya kg Népessége léputca 1 3 1. Népességük csak 30%-kal. hanem még támogatnunk. táblázat A családok népessége akác előtt 10-12 13-15 16-18 léputcás léputcás léputcás Átlagos hozam kg 46. 60 kg-on felül 16 családtól (vagyis az állomány 28. Legtöbbször még a családok mindennapi szükségletét sem elégítik ki. PÖRGETÉS A tavaszi mézelők nem adnak tömeges gyűjtést.) A kísérlet eredményéből (8. Ez természetes. ezért jó kihasználása méhészetünk hozamára döntő. táblázat) kitűnik. A családok népességének a hozamra gyakorolt hatását gyakorlati tapasztalattal is bizonyíthatom. megfelelő nagy kaptár. Egyik szovjet méhészeti kutatóintézet végzett ilyen kísérleteket. A különböző népességű családok hozamát a 9.5 5 2 7 3 10 4 13 Gyűjtés 7 14 20 34 49 Pörgetés Kg 0 0 0 12 27 Őszi etetés 15 8 2 0 0 8. A könnyebb megértés és tájékozódás kedvéért hozzávetőlegesen léputcára is átszámítottam. a népes családok jelentősége még nagyobb. A népes családok előnyét sok kísérlet és gyakorlati tapasztalat igazolja.96 A családok száma a csoportban 16 29 2 9. 3. rohamos. A kísérletet hosszantartó hordáson végezték. Saját szükségletüket még azok a családok sem gyűjtötték be. amelyek akácvirágzás idejére megközelítették fejlődésük csúcspontját. ha nem akarjuk. A mi. 1. A családokat ősszel 22 kg-os átlaggal kívánták betelelni. 1 NB léputcára 30 dkg méhet vettem. A gyenge családok csak kevés dolgozót küldhetnek külső munkára. mert a többit leköti a népességhez viszonyítva még aránytalanul nagy fiasítás. a legelő jó megközelítése. Jó gyűjtést csak azoktól a családoktól válhatunk.6%-ából) pörgettem. 2. amelyek a főhordás indulásakor 7 lépet takartak. hozamuk azonban 125%-kal volt több. hogy a gyenge családoktól nemcsak eredményt nem várhatunk. Pörgethető fölösleget csak a 10 léputcás családok adtak. Méheink fölösleget rendszerint csak akácból gyűjthetnek. illetve ha ennél többet gyűjtöttek.

Ennek a feltételnek teljesítése legtöbbször módunkban van. A családok túlnépesítése káros lehet.60 kg-on felül adott a a a a 12 13-14 15-16 17-20 léputcás családok léputcás családok léputcás családok léputcás családok 11 28 44 60 %-a %-a %-a %-a A legnépesebb családoknál a késői akác 4-5. Megszorulnak. Az 5 népes család szép eredményt adhat. hogy csak népes családoktól várhatunk eredményt. vándoroltatásuk kevesebb szállítóeszközt kíván. amikor a rajzási ösztön felébredésétől kell tartani. Mivel ilyenkor az elhullás kevés (a téli méhek erre az időre már elpusztultak) a családok rohamosan népesednek.. hogy lakásukat nem töltik meg teljesen. de még nem érték el azt a fejlődési fokot. de inkább3/4 részét takarják (a 20 keretes kaptárakban 14-15. ilyenkor pedig döntő. Pohánkatáblától különböző távolságra lerakott egyenlő népességű családok 40 napos hordás alatt a következő pörgetési átlagot adták: A pohánkatábla közvetlen közelében……. Pedig jobban jár az. a közelebbről többször fordulhatnak. Az akácot csak azok a családok használják jól ki.38 kg A pohánkatáblától 1200 méterre……………. Sajnos. ami az akác indulásakor kívánatos lenne. alkalmasak lesznek-e az akácvirágzás jó kihasználására. hogy a virágzó növényeket a méhészet közelében több méh látogatja. sokszor azonban nem tulajdonítunk neki kellő jelentőséget. sőt egy órára se csökkenjen. A hordási lehetőség jó kihasználásának másik feltétele a legelő jó megközelítése. a 24 keretesekben 16-18 lépet). akinek 5 népes családja van. mint távolról.. míg a nagyobb számú gyenge saját szükségletének begyűjtésére is képtelen. Ekkor ellenőrizzük helyzetüket és megállapítjuk. Igen sok méhész olyan családokkal indul az akácnak. hogy kezelésük kevesebb munkát. A népes családok előnye még az is. A méhcsaládokat az akácvirágzás kezdete előtt 8-12 nappal mézelésre készítjük elő. mint a röviden. a rövidebb úton kevesebb üzemanyagot (mézet) fogyasztanak. A rohamos akáchordást az ilyen családok nem képesek tökéletesen kihasználni. hogy a hordást adó növényekhez közelebb elhelyezett méhcsaládok többet gyűjtenek. mert leálltak. a hosszú úton több veszélynek vannak kitéve. A többlethozamban a következő tényezők játszanak közre: a méhek a közeli legelőt hamarabb megtalálják. 24 keretesben 9-10 lépen kiterjedt. akik csak a kaptár valamennyi lépét sűrűn takaró családokat tekintik akáchordásra éretteknek.. A méhek először a legközelebbi virágokból gyűjtenek. Íme. Ezekben a családokban a fejlődés akácig már akkor sem áll meg. Jó eredményt csak azoktól a családoktól várhatunk. napján már be kellett avatkozni.. 20 keretes kaptárban 7-8. amelyek a virágzás kezdetére a kaptár 2/3. elhelyezésük kevesebb méhlakást. Az 1200 méterre levő családok csak 54%-át adták annak. ha nincs hordás. 2..46 kg A pohánkatáblától 300 méterre ……………. amelyektől eleve nem várhat eredményt.25 kg.. Fontos tehát. mint a távolit. hogy a méheket végig a gyűjtés láza uralja és munkalendületük egy napra. főleg fedett fiasításuk és elegendő mézkészletük van. egy példa. méhállományunk nagy része még akácvirágzás után sem üti meg azt a mértéket. 49 . hogy a méheket lehetőleg mindig a nektárt adó növények közvetlen közelében helyezzük el. mit látunk. mint az. Számtalan adat bizonyítja. S mégis. másrészt. Vannak. amelyek fészküket (10-12 lép) sűrűn takarják. Az ilyen családoknak már bőségesen van gyűjtőméhük. Ehhez járul az is. mint nagy távolságokon. akinek 10-20 gyenge. A hátralevő időben a fiasítás nagy része (40-50%-a) kikel. Összefoglalva: kevesebb beruházással és termelési költséggel nagyobb eredményt hoznak. amit a legelő közvetlen közelében elhelyezettek. a rajzási ösztönük fölébred. mert ezzel hozamukat növeljük. A népességben is az optimumot kell keresni! Ezek a számok is fényesen bizonyítják.

Ha egy NB lépbe 3.00 4. Akácvirágzáson a hordás 6-7. mert ugyanakkor más mérlegesek még a hordás töretlenségét mutatták. Mire sok összegyűlne belőle. Igyekeznek minél jobban szétteríteni. 1956-ban második akácon öt egymás utáni napon mértünk egy anyával fejlesztett családdal 10 kg-on felüli gyarapodást. Láttam olyan esetet. napjáig nem szabad pörgetni. hogy NB kétanyás kaptár. Másik. A nektárnak sokkal több hely (lép) kell. Taranov szerint a nektárnak háromszor annyi hely kell. Ez azért is káros. Több ízben tapasztaltam.5 9 3 kg kg kg 50 . sőt kivételesen napi 20 kg-os gyarapodásról is. A mérlegelési eredmények a következők voltak: V.3. 1950-ben a Pusztavacsi akácosban a hordás május 14-én indult. és hogy jó akácon az egy anyával fejlesztett családok is könnyen megszorulhatnak. 14-én 15-én 16-án 17-én 0. amelyben a családokat akác előtt nem egyesítették. 3 nap alatt 30 kg-mal lett nehezebb. Minden lép megtelt. amikor több ilyen rendkívül jó nap is követi egymást. Az öt nap súlyemelkedése 56 kg volt. hogy nagy felületen érintkezzék a levegővel és fölösleges víztartalma gyorsabban elpárologjon. Ilyenkor tehát a munka lendülete folyamatos.5 kg méz fér. akkor 10 kg-os hordáskor a nektár elhelyezésére 9 lép szükséges. sőt ha víztartalma a 22%-ot meghaladja. Az akáchordás kihasználásának harmadik fontos feltétele a nagy kaptár. A túlnépesedett család kaptárja ennél hamarabb annyira megtelik. addigra a méhek már beérlelik. Barátom. Korai pörgetéssel nemcsak mézünk hírnevét rontjuk. hogy a méhek nektárral nem töltik tele a sejteket. mint a méznek. Ennek kettős oka van. Minél rohamosabb a hordás. A bajon a méz elszedésével nem lehet segíteni. A kaptárak felbontása megmutatta a hibát. A további emelkedés a következő volt: 22-én 23-án 24-én Ekkor az akácot a nagy forróság leégette.20 kg kg kg kg V. A 4. Ezen a napon a mérleges 7 kg-ot gyűjtött. hanem magunknak is anyagi kárt okozunk. 18-án 19-én 20-án (rosszabb idő) 11 kg 9 kg 8 kg 19-én és 20-án már feltűnt a súlygyarapodás csökkenő irányzata. Az ilyen lehetőségek a méhekkel túlzsúfolt kaptárban nem használhatók ki. 12.50 5. mert elősegíti a rajzást. mert még éretlen. A családok leállnak. át sem veszik. a kaptár homlokfalán. mint a méznek. A nagyobb víztartalmú mézért kevesebb pénzt kapunk. hogy a nektár nagy víztartalma miatt nagyobb helyet foglal el. Egyik. ha a méhész nem tartózkodhat állandóan méhei mellett és nem segíthet a családon. akinek családját mérlegeltük. 21-én pörgetett. a család nem szorul meg. Különösen veszélyes a túlnépesedett családokkal való mézeltetés akkor. mert a családok pár napos hordás alatt megszorulnak. pedig a 10 kg-os súlygyarapodás akácon nem ritka! Tudunk ennél nagyobb 15-17. hogy a méhek leállnak. mert a méz még nem érett be. Vannak szerencsés esztendők.30 2. napon pedig a méhek nagy része tétlenül ült a kijárók előtt. Gyenge hordáskor a naponként begyűjtött nektár nem sok helyet foglal el. annál hamarabb telnek meg a lépek nektárral. mennyire fontos a méhcsaládok töretlen munkakedvének megőrzése.

a fiasítás terjedelme. hogy a mérleges kaptár tulajdonosa 45 kg-os átlagot pörgetett.5 16 5 17 4. és sűrűn takarják fészküket (10-12 lépet). a mézkoszorúk nagysága a hordás kezdetekor. Feljegyezzük: melyik családnak. mely családok bocsáthatók erősítés nélkül a főhordásba. ábra. hogy a méhcsaládok milyen súlygyarapodás után szorulnak meg. népességüket. Bizonyítja. A pörgetés utáni napon a hordás ismét ugrásszerűen növekedett (6. Először a tartalékcsaládok népét és fiasítását használjuk fel. csak 33 kg-ot! Családonként 12 kg mézet veszítettem azért. Ez az eset fényesen bizonyítja. fias lépeik számát feljegyezzük. ábra). akkor törzscsaládot is feloszlatunk. Bizonyítja végül. A szemle végén kijelöljük. amelyeknek anyja öreg vagy rossz. Ha úgy egyesítünk.Mérleges kaptár súlyváltozása 1951ben. A munka menete: a családokat végig vizsgáljuk.3 2. de lehet a NB kaptár végében leválasztható 3 keretes rekeszbe is. melyek a főhordás önálló kihasználására alkalmas családok. Ha úgy egyesítünk. már lecserélésre ítélt. amikor a mérleges kaptár megközelítette a 40 kg-os gyarapodást. Teendőnk a következő: megállapítjuk. mert a méhcsaládok szűkös helyzetén két nappal később segíthettem. 20 8 21 22 23 7 12. mint amennyi az érett méz raktározásához szükséges. nyitott fiasításos lép dajkaméheit. Azokat engedjük önállóan az akáchordásba. mert így a mézkamrába helyezett fiasítás pörgetésig kikel. Én pedig. akkor el kell vinni egy nyitott fiasításos lépet a rajta ülő méhekkel és az anyával. hogy a 22-24 keretes NB kaptár egy család számára is kicsinek bizonyulhat. Azután az új helyen hozzá kell söpörni egy másik. hogy sok mézet veszít. Az általunk használt mézeltetési módnál a 22-24 keretes NB kaptárban 40 kg-os súlygyarapodás körül már szükség van beavatkozásra. Egy-két nyitott fiasításos léppel és kevés méhvel tartalékba tesszük. A családok előkészítése akáchordásra 8-12 nappal a virágzás kezdete előtt időszerű. az első akácvirágzás idején 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 Mérleges kaptár súlyváltozása 1951ben. A többieket ilyenre felerősítjük vagy egyesítjük. Sok mindentől függ. illetve egyesíteni. A jó. Ilyen tényezők: a lépek száma. kétanyás kaptárban). Ha ez nem elegendő.5 9 24 3 A család akkor állt le. hogy a családoknak ilyen rohamos hordáskor sokkal több hely kell. Az időben való beavatkozás szükségességét mutatja. Teljesen csak azokat a családokat szüntetjük meg. fiatal anyákat nem öljük meg. mert méheimnek nem volt elegendő helyük a begyűlő nektár elraktározására. Húszkeretes Hunornál 25 kg körül állnak le a méhek.2 18 19 11 9 6. az első akácvirágzás idején nap kg 14 15 0. Az anyákat legjobb 3-4 keretes anyatartalékolókba rakni. amelyeknek 7-10 lépen nagy kiterjedésű fiasításuk van. Ezt a munkát papíron készítjük elő. Ezt kinek-kinek saját viszonyai között kell kitapasztalnia. aki tömeges főhordáskor (különösen érvényes ez az akácra) méhei munkáját nem kíséri kellő figyelemmel. és melyeket kell felerősíteni. melyik kaptárból hány fiasításos lépet adunk és mely családot erősítik majd a teljesen feloszlatott családok kijáró méhei. hogy helyéről elvisszük az anyát (pl. hogy a népétől és 51 .

családok népessége. az egyik családot meganyátlanítjuk. nagyon szép lépeket épít. hanem ősszel a betelelés után. Mikor a méhek már érzik anyátlanságukat. amelyek saját erejükből érték el ugyanezt a fejlettséget. nehogy kirabolják a felerősített családokat. Ha jó a hordás. A gyenge családok felerősítéséhez szükséges anyagot szedjük össze léphordó ládába. Tapasztalatok bizonyítják. hogy az így felerősített családok fölösleget adnak. A kis család lépkészletét kiegészítjük. feletetett cukor) is figyelembe kell venni. teljesen leromolhat. mert a családok a nagy hordás idején elnéptelenednek. hogy a méhcsaládok ilyen „összekevergetése" nem káros a méhek munkájára. Ha hordás van. A régi helyükről elvitt anyatartalékoló családocskákat pár napig etessük híg cukorszörppel. A népesség visszaállítása ekkor már nehéz. méheket csak egészséges családok között cserélgessük. mert pótbölcsőben nevelkedett. Ha hordástalan időben sok kijáró méh tartózkodik odahaza. Az ilyen kis családok hordás alatt rohamosan fejlődnek. és a kaptár megtelt. A többi fiasítást a rajtuk ülő dajkákkal együtt elvihetjük. mert visszamaradnak a kijáró méhek. melegítése hiánytalan legyen. ha egész esztendőben népes családokat tartunk és minden elnéptelenedést okozó beavatkozástól tartózkodunk. az ilyen családok hozama nem rosszabb. A családok népességének ellenőrzésével és szükséges mérvű összevonásával egyidejűleg előkészítjük a családokat a mézelésre is. Arra nagyon vigyázzunk. 52 . A petézés még siker esetén is legalább 3 hétig szünetel. hogy mindkét család méhei belerepüljenek. addig a kijáró méhek zöme visszarepül régi helyére. hogy erősen megzavarjuk a méheket. csak vontatottan dolgozik.fiasításától megfosztott anya régi helyén marad. Míg a láda megtelik lépekkel. hogy az anyátlanított családoktól többet lehet pörgetni. A két család egy kaptárba gyűjt. Az elosztást a legelőször kivett léppel kezdjük. A 2 család. ezért könnyen megrajzik. a fiasításos lépeken csupán fiatal méhek maradnak. A hordás 3-4. akkor az anyával külön tett kis családnak adhatunk műlépet is. A különböző módon mézeltetett családok eredményét nem akácpörgetés után és csupán a kipörgetett méz mennyisége alapján kell összehasonlítani. A család több anyát nevel. a hordás kihasználására.a teljes anyátlanításról nem is beszélve . mint azoké. Három gyenge családot: is összeröpíthetünk. hogy az öreg méhek hazarepüljenek. amikor a mézkoszorúk már megteltek és a családok lázasan gyűjtenek. álanyássá válhat. akkor kicseréljük. Ha két anyával méhészkedünk egy kaptárban. egyesítés nélküli mézeltetése helytelen és káros! Összevonhatjuk a gyenge családok népességét összeröpítéssel is. és pörgetéskor kevesebb családdal lesz dolgunk. Az összeröpítésre szánt családokat az akácon közvetlenül egymás mellé helyezzük. ha anyja és fiasítása is van. A felerősített családok fészkében a fiasításos lépek egymás mellé kerüljenek. és akác után könnyűszerrel termelő családokká népesíthetők. Az általa nevelt anya minősége bizonytalan. Az anyátlan család.helytelen. Ezzel kapcsolatban két kérdésről kell részletesen szólni. napján. Az anya túlságos korlátozása . Ha az anyanevelés nem sikerül. ami később erős elnéptelenedést okoz. főként az anyátlanítás utáni első napokon. akkor egyesítjük a két családot. másrészt a kaptár bizonyos részében való elhatárolása a célja. Az anya korlátozásának egyrészt a fiasítás terjedelmének csökkentése. egyben legbiztonságosabb méhészkedési mód az. az egyik az anya korlátozása. a másik a mézeltetés módja. hogy a lépeket. Munka közben bőven füstöljünk. akkor fiasításos lépen hagyjuk ott. akkor tartsuk a kiszedett fiasításos lépeket egy napig külön kaptárban (vagy léphordó ládában). Az összeröpítés előnye. Felületes munkával a méhbetegségeket terjeszthetjük. hogy a fiasítás további gondozása. A pörgetett mézen kívül más tényezőket (szaporulat. hogy a családok ne legyenek túl népesek. téli mézkészlet. A helyes és legeredményesebb. lendülete akkor a legnagyobb. Az anyátlanítás káros az akác utáni hordásra és a szaporításra. a legnagyobb hordás idején az egyik kaptárt elvisszük helyéről. Ügyeljünk arra. a másikat pedig úgy helyezzük el. Ekkor a lépeket elosztjuk az erősítésre kijelölt családokhoz. mert akkor nem használják ki tökéletesen a hordást. Azonban az anyátlanítás és a túlzott pörgetés később megbosszulja magát. A méhcsalád munkakedve. Az igaz. mert nincsenek kijáró méheik. Ez utóbbival egyszersmind megkönnyítjük a méz elszedését.

főként akkor. Az anya a kaptár beosztásától függően 6-9 lépre korlátozható. a fiasításra alkalmas üres lépek és műlép kerüljön. Az anya a fészken kívüli lépeket nem petézheti be.) A családot a tavaszi fejlődés idején a kaptár közepe táján levő kijárón át röpítjük. ha nem a kaptár homlokfalán. Fekvő kaptárban több mézeltetési mód lehetséges. A legelterjedtebbek és jól beváltak a következők: 1. a méhek beavatkozásunk nélkül is csökkentik a fiasítást. 2. Mikor a családokat akácra rendezzük. közvetlenül az anyarács mellett helyezzük el. Az anya kihúzódásának veszélyét csökkenthetjük azzal. Különösen gyakran szökik ki az anya a szűk fészekből. és ott anyát pároztatunk. A későbbiekben. hogy igen. A fiasításos lépeket csak a rács választja két részre. Ezért a fészekből 2-3 öreg lépet. Helyes az akáchordást néhány lép kiépíttetésére is kihasználni. Ennek oka a családok gyengesége. vajon elegendő-e műléppel korlátozni az anyát. ez előnyös. A fiasításos lépeket közvetlenül az anyarács mellé tesszük. NB fekvőben a következőképpen járhatunk el: a. Ha kevés a lépkészletünk. ha a fészekben nincs herelép. A fészek két oldalára 2-2 műlépet is adhatunk. Az ilyen családoktól bőven vehetünk el fiasításos lépeket. A mézkamra a fészek két oldalán van. de van annyi helye. Gyakori. Nem szabad elfelednünk. A műléppel való fiasítás korlátozás csak a 7-9 lépes fészekben válik be kielégítően. de bármely fekvő kaptárban alkalmazható. Anyarács helyett műléppel is korlátozhatjuk az anyát. így a szélső lépek a fészektől 7-9 lép távolságra kerülnek. Ezzel a kaptárt mézelésre be is állítottuk. Végső szükségben teljesen műléppel töltjük meg a fészket. hogy az első pörgetéskor a fészekből oldalra tesszük az erősen mézes fiasításos lépeket. a műlépen túl pedig van. Tízkeretes fészkű kaptárban évenként legalább 3 lépet cserélünk. Ehhez a módszerhez külön kaptárak is készülnek. Ezért az anyát kevés lépre korlátozni csak anyaráccsal lehet. Jó. akkor a mézkamrába több lépet akaszthatunk át. akkor az anyát 2-4 nyitott fiasítással a kaptár jobb vagy bal végén anyaráccsal lezárt 6-9 keretes részbe helyezzük át (7. nem szökik-e ki az anya a műlépek közül? Megesik. lehetőleg födött fiasítással a mézkamrába akasztunk át és helyükre egész műlépes kereteket teszünk. ha fiasításos lépeket tesznek fel. mikor a kaptárnak ebbe a részébe tartalékcsaládot helyezünk. Rakodókban elégedjünk meg az anyának a fészekrészre való korlátozásával (legföljebb a 12 keretes fészekből válasszunk el 2-4 lépet függőleges anyaráccsal). A méhek ide szoknak. Az anyarácsok közé a nyitott fiasítás. az anyának nem marad hely rajtuk petézésre. Ha akác után szaporítani akarunk. ennek megfelelően több műlépet adunk a fészekbe. A fiatal méhek az anyához húzódnak. A fészekrészen kijárót nyitunk. Sokan panaszolják. vagy műléppel töltjük ki. még akkor sem. a fészek többi részét fiasításra alkalmas lépekkel. ábra). Népes. hogy főhordásra a mézkamra a fészek helyére kerül. hogy az első akác után az anya a kipörgetett lépőkre húzódik és ott új fészket alakít ki. amennyi a népesség mérsékelt utánpótlásához szükséges. A család. Míg a műlép kiépül. A fészek lezárása a kaptár közepén két anyarács közé. A fészek és mézkamra közé behelyezzük az anyarácsot. A többi fiasításos lépet a túlsó oldalon. és helyükre fiasításra alkalmas fiatal lépet vagy műlépet adunk. gyűjtő méhei továbbra is a régi kijárón közlekednek tömegesen. Így a fészek egysége tulajdonképpen megmaradt. fekvőben pedig 6 lépre lezárásával. amilyen az akác. 53 . A mézeltetés rakodó kaptárban egyszerű. akkor ez nem baj. Felmerül a kérdés. hogy méhcsaládjaik akácvirágzáskor nem hajlandók felmenni a mézkamrába. A hordáskor beadott műlépet a méhek rohamosan kiépítik. Ezzel a fészek egy részét felújítottuk. A fészekmézkamrás mézeltetés lényege. Itt vannak a fiasításos lépek.Túlzott és helytelen az anya kalitkázása vagy 1-3 lépre zárása is. A műlépből épített új lépek is rendszerint mézzel telnek meg. kellően fejlett családok minden csalogatás nélkül elfoglalják a mézkamrát. hanem a keskenyebb oldalán. hogy olyan rohamos hordáskor. a méhek az azon túl levő lépeket teletöltik nektárral.

Ezért az ilyen családok sokkal hamarabb etetésre szorultak. hol tartanak a méz tárolásával. A fészek helyváltoztatását megkönnyíti és meggyorsítja. és terjed a fiasítás. amikor a fiasításos lépek mézkoszorúi megteltek. Ennek következtében a fészek kijárója hátra. c. A népes családok bármelyik mézeltetési módszerrel szép eredményt adnak. A hordásról mérlegeléssel tájékozódjunk. A méhek volt fészkük lépeibe raktározzák a mézet. Tapasztalatom a következő: A fészekmézkamrás módszerrel könnyebb a pörgetés. Mikor a fészek mézkoszorúi már megteltek. Az ellenőrzést mindig a legnépesebb családoknál kezdjük. ábra c). A méhek ide szoktak. A hordás első napjaiban. Ezzel a fogással megszabadulunk a keretek átrakosgatásától. Az utóbbi években a fészekmézkamrás megoldásokat is kipróbáltam. Ha a fészket 6 keretre szűkítettem. Ez nagy tévedés. A méhek a nagyjából már meghordott lépeket a felső lécnél fehérítik. Ha már a szélső lépekhez közelednek.) 7. Itt nyitottunk kijárót is. Ha nincs mérlegünk.) b. A fészekmézkamrás mézeltetés előkészítése több munkával jár (kivétel a fordítható kaptáras megoldás).) rendezés előtt. kevesebb fiasításuk volt. napján. a kaptár másik végébe toljuk a fészket. mert a mézkamra lépeiben nincs fiásítás. amikor a mézkamrában már csupán födött fiasítás van. hogy a mézeltetés eredménye a módszertől függ. 180 fokkal elfordítjuk a kaptárt. A hordás 3-5. A fészekmézkamrás módszerrel mézeltetett családokból nehezebb volt szaporítani. b) A fészket a kaptár jobb vagy bal oldalában tartottuk. ugyanakkor a kaptár homlokfalán a család népességének megfelelő kijárót (kijárókat) nyitunk. akkor a család munkalendületének csökkenésével számolhatunk. nem kell válogatni. akkor a hibák mérséklődnek. b. A fészket 1 + 1. A mérlegre közepes népességű családot tegyünk.a. az új fészekben viszont rohamosan építenek. a pörgetés jobb eredményt adott. a fias lépeket az üres lépek közé tűzdeljük (7. Ennek alapján megállapíthatjuk. A fészek előbbi helyére kerülnek az üres lépek. hátsó falán pedig jobb felől azonos magasságban és nagyságban nyitunk kijárót. Sok méhész azt hiszi. hamarabb legyengültek. Ezt feltétlenül meg kell akadályoznunk. mind a 6 lépet fiasítás foglalta el. vagy hátsó oldalán kijárót nyitunk. vagy 2 + 2 műléppel a kaptár közepére zárom 8 lépre. Így a fészek régi helye mézkamrává vált. a mézkamra kijárója pedig előre került. Én anyarács nélkül mézeltetek. A gyűjtő családok munkáját fölöslegesen ne zavarjuk. érlelésével. Itt. NB-nél 40 kg-os gyarapodást mutat. Ha a fészek 6 keretesnél nagyobb. akkor estefelé bepillantunk a kaptárakba. lehetőleg a kaptár rövidebb.) tűzdelés után A kaptár másik részében (a mézkamrában) a fiasítás napról napra fogy.) c. ábra. akkor a családokat feltétlenül ellenőrizzük. és a méhek a jó hordásba belelendültek. Ha a mérleg 20 keretes H kaptárnál 25 kg-os. a fészekben azonban alig volt mézkoszorú.) rendezés után. 54 . A 2 rész közé anyarácsot teszünk. ha a kaptár homlokfalán bal felől. Fészekkamrás mézeltetés NB fekvőkaptárban a.

állványon vagy a földre fektetett ágakon készítünk helyet. Ezt a megoldást szándékosan hagytam utolsónak. A pörgetésre gondosan elő kell készülni. a kiszedett lépek helyére üreseket. füvet rakunk rá. napjáig ne pörgessünk. A méz elszedéséhez előkészítünk 10-12 keretes léphordó ládákat (2-4 darabot). 4. Nagyobb méhészetben csupán a lépek elszedése és visszaadása a méhész feladata. A méhek elülése után pörgetünk. Ha nincs üres kaptárunk. A fekvőhelyet. amelyek a kijáró előtt tétlenkednek akkor. Kis méhészetben. Szükség szerint több helyen is tüzet rakunk.a mézes lépek elszedése. A pörgetés helyét a kaptárak mögött. A bent maradtakat széjjelebb húzzuk. vagy amikor a pörgetés nem sürgős. mert a méz még éretlen. A méhek lesöprése után a kaptárt lezárjuk. behordása. A szükséges eszközökön kívül a bódéban helyet készítünk a mézes és üres lépeknek is. A többi munkát kisegítő személyzettel kell végeztetni. A lépeket . kirakjuk. A munkakedv fokozásának több módja van: 1. korareggeli és esti órákban szedjük el. amivel ezeket letakarhatjuk. gyűjtő lendületét növeli. A hordás 6-7. fedelezés. és a méhek nappal nem hagynak dolgozni. A rázás után visszamaradókat nedves lúdtollal lesöpörjük a lépről. amelyeket a méhek már pecsételni kezdtek és a méz a vízszintesre fordított lépből erősebb rázásra sem csepeg. erős mozdulattal a kaptár üres részébe rázzuk. Éjjel semmi sem zavarja munkánkat. mert a család. akkor megkezdjük a méhek lesöprését. A mézkamrából néhány lépet kiveszünk. Mikor már valamennyi mézes lép kint van. A pörgetés helye legyen minél közelebb a méhészethez. amikor a méhek élénken járnak. épületben vagy vándorbódéban lehet (reggel elszedni. nagy víztartalmú. ha ponyvánk van. Pörgetéskor csak azokat a lépeket vegyük el. Több sort is rakhatunk egymásra. A pörgető csapja alatt a földbe olyan lyukat ásunk.a szabadban is pörgethetünk.lehetőleg a kiszedés sorrendjében . ágyneműt és egyéb olyan berendezést. Nedves ágakat. helycsere az erős és gyenge családok között. akkor pörgessünk. Hordástalan időben mézet elszedni csak a reggeli és az esti órákban tanácsos. amikor a többiek szorgalmasan dolgoznak. 3. meggyorsítja a munkát. Korai serkentő pörgetéssel rosszabb minőségű mézet kapunk. Pörgetni pedig csakis jól zárt helyiségben. Hordástalan időben a vándorbódéban pörgetünk. hogy a bódé környéke füstben legyen. Lépritkítás. A fedelező állványt kaptárra helyezzük. A helycserés mézeltetést igen jól felhasználhatjuk arra. második mézkamra feltétele (rakodóban). minden munkát . azoktól 15-20 méterre úgy választjuk meg. akkor a lépek 55 . Hordáskor a mézet reggeltől estig elszedhetjük. 5. Amikor a kaptárak megteltek mézzel és a méz érett. A méz szagára a méhek könnyen a bódé köré gyülekeznek és megnehezítik munkánkat. A családot bőségesen megfüstöljük. lombot. hogy ne legyen a méhek röpülésének irányában. Ez megkönnyíti. vagy műlépet adunk. és léphordó ládába rakjuk. pörgetés . A lépeknek kaptárban. Az erős család helyére tett tartalékcsalád a reá repülő méhekkel megerősödik. hogy az 50 kg-os kanna a csap alá férjen. annak ellenére. A méhek közelében bárhol . A kicserélt kaptárak egyforma alakúak és azonos színűek legyenek. Ezt füstöléssel kerülhetjük el. hogy legtöbben csak ezt az egyetlen lehetőséget ismerik és alkalmazzák. Pörgetés. A lesöpört lépekkel teli ládát két kisegítő a pörgető helyiségbe viszi.a méhész végezhet. és szorosan egymás mellé ezekre állítjuk a lépeket. Az üres lépeket másnap este adjuk vissza. Ha hordás van. A méhek a lépeket kihizlalják és a megnyújtott sejtekbe több mézet tárolnak. akkor a mézet a hajnali. nappal pörgetni). A hordás közben alkalmazott pörgetést serkentő pörgetésnek mondjuk.Ugyancsak be kell avatkozni azoknál a családoknál. A mézes lépek kiszedése és áthelyezése gyengébb családokhoz továbbérlelésre. A méhektől megtisztított lépet másik ládába helyezzük. hogy a tartalékcsaládokat családdá fejlesszük. néhány szál erős lúdtollat és vizet. Kis szünet után a kaptárból kiszedjük a pörgetésre alkalmas mézes lépeket. amelyre nincs szükség a pörgetésnél. A méheket hirtelen. Jó. 2.egymás után kézbe vesszük. A helycserét akkor végezzük. Ha a kutatás nagy. A gyűjtő méhek a munkát továbbra is lendületesen folytatják. megritkítjuk. akkor a padlóra terített papírra két lécet (ágat) fektetünk. Munkánkat a következő családnál folytatjuk.

Kevesebb mézet csak akkor hagyjunk. akkor a mézkamrában is kell hagyni. hogy pörgetés után milyen a hordási lehetőség. tapasztalt hibára mutatok rá: Hordástalan időben a pörgetés megkezdése előtt szűkítsük a kijárókat. Tartaléklépek hiányában az első néhány kaptárba nem rakjuk vissza a lépeket. Megesik. és a fészek közelébe tegyük vissza. Ne feledjük. A megkurtított sejteket a méhek szépen kiegészítik. Ha a fészekben kevés a méz. amelyeknek zavartalan folytatása termelési szempontból elsőrangú érdekünk lenne. Gyakori. amennyi feltétlenül szükséges. majd a felső lécet valamihez (asztal. Ezt legkönnyebben így csináljuk: a keretet két alsó sarkánál úgy fogjuk meg. Igen fontos. A lépek ilyen behelyezése azonban nem elengedhetetlen föltétele a jó pörgetésnek.helyére azonnal üreseket rakhatunk. kereteink is szebbek. Vándorlás előtt fontos a fészek megtekintése azért is. mert a második akácból sem biztos a hordás. Több lesz a fedelezésből a viasz. Különösen fontos bőséges készlet hagyása őszi pörgetéskor. de inkább több mézet hagyjunk. A lépet nyomkodni nem szabad. Pörgetéskor nézzük meg a fészket is. Ilyenkor a mézkamra lépeinek teljes kipörgetése a család kifosztását jelenti. mind saját érdekünkben óvakodjunk. hogy a lép kipúposodott oldala nézzen fölfelé. ha első akácról másodikra vándorlunk. Ha a készlet kevés. vízszintes helyzetben tartva fölemeljük. csökkenti a fiasítást és leromlik. akkor a pörgetőből kikerülő keretekről tisztogassunk le minden zugépítményt. 56 . aszerint. mert könnyen sérülnek. A mézes lépek kiszedésekor gondolni kell a méhcsaládra is. Mindig csak annyit fogyasztanak. Ezzel viasztermelésünket is növeljük. A fészekből vegyük ki a fölösleges mézet. Nem szabad tehát pörgetéskor „a mézkamra a méhészé" jelszó alapján eljárni. ha a lép kissé megvékonyodik. A méhcsaládoknál legalább 10-15 kg. hogy a fiasításos lépekben elegendő méz marad vissza. A sejtnyitó villát folyamatosan toljuk végig a lépen. Az akácon népesre fejlődött család sokat fogyaszt. mert a mézbe kerülő fiasítás rontja a méz értékét. Ha pörgetés közben a lépek kipúposodtak. ne centiméterenként tépdessük fel a sejtfödeleket. A jó virágporos lépeket válogassuk külön. Azonban a családokat teljesen kifosztani ekkor sem szabad. a családok kifosztásához vezet és kárt tesz a fiasításban is. annál jobban kiszorult belőle a méz. Szűkös készleten viszont azokat az élettevékenységeket is korlátozzák. Ha időnk engedi. hogy a családok főhordás alatt mézzel teljesen kiszorítják az anyát a fészeklépek egy részéből. A fészekből kivett mézes lépek helyére fiasításra alkalmas lépet vagy műlépet teszünk. szennyeződést. ha az ilyen virágporos lépeket megjelöljük. Jó. A lépeket legjobb oldallécükre állítva úgy tenni a pörgetőbe. Mézrendeletünk tiltja a fiasításos lépek pörgetését. hogy a méhek akkor sem tékozolnak. nehogy az esetleg benne levő nehéz mézes lépek szállítás alatt leszakadjanak. hogy akác után 8-10 kg fogyasztást mutat a mérleg. hogy akác után bőséges mézkészlet legyen. Nem baj. gyorsan. de előfordulhat 10-20 kg-os apadás is. Ezeket válogassuk össze és egyszerre pörgessük. kaptár) hozzáütögetjük. A méz így csapódik ki legkönnyebben a sejtekből. A sejtek felnyitásánál dolgozzunk bátran. Túl erős pörgetéssel ne rongáljuk a lépeket. Különösen legyünk óvatosak a szűz lépekkel. tisztábbak lesznek. hogy az alsó léc nézzen a forgás irányába. annál valószínűbb. A méhcsalád kifosztásától tehát mind méheink érdekében. Viszont minél kisebb a fészek. mert összetörjük. Ez a fiasításra káros. Hordástalan időben a lépeket csak estefelé rakjuk vissza. nem szabad kirabolni! Minél nagyobb fészket hagytunk a családnak. hogy a méhek gondozásba vegyék és őszig lehetőleg mézzel befödjék. Ilyenkor csak a fészken kívüli lépekből pörgetünk. A fészekben vastag mézkoszorús lépeket hagyunk. A lépeket visszarakás előtt megpermetezni nem kell. Ezekre a pörgetés végén kerül sor. visszarakás előtt ki kell egyenesíteni azokat. mert a tisztesfű virágzásáig jelentős hordásra alig van remény. ha készlétük bőséges. Az ütés hatására a lép a keret síkjába visszaegyenesedik. nappali visszarakásuk rablást okozhatna: A pörgetési munkák részletes leírása helyett néhány gyakorlati fogásra. A lépről minden kihizlalt részt messünk le.

mert nem tud lépést tartani a pörgető teljesítményével. A födelezést kicsurgatás után vízben áztassuk ki. A méhek ugyanis a kaptár üres részében vastagon lepik a kaptár falait és fenekét. Az utolsó lépek berakásakor olyan tömegben kerülhetnek a lépek alá. Ez a benne levő légbuborékoktól van. lassan tegyük vissza.40 kg mézet adott. mert a betegségeket terjesztheti. akkor a födelezést sütőben felolvasztjuk. valamint a többi eszközt gondosan ki kell mosni. Szállításkor a kannák közé szalmát. Ha a szűrés lassítaná munkánkat. sz. mert kellemes viasz zamatú. A kisegítő személyzettől követeljünk tisztaságot. innen könnyen leszedhető.Vigyázzunk. pörgetéskor. vagy viaszfőzőbe nem kerülhet. Az egyik nagylyukú. A jó.akkor a kannákat gondosan záruk le. s pörgetés után ugyanazokat a lépeket visszamérjük. hogy a méhekkel dolgozzék. Ez azonban veszélyes is lehet. családtól. A számítást nem kell a pörgetés napján elvégezni. hogy a méheknek idejük legyen a lécek alól kihúzódni. és a mézes lépeket a kaptár egyik végében csoportosítjuk. hány lépet pörgettünk összesen. Ezzel megszorozzuk a családtól kivett lépek számát s megkapjuk a teljesítményt. A kaptárban bent maradt méz nem vész el. A méz. ha a kannákat csaknem színig (nyakhajláson felül) töltjük. Ilyen előkészítés után csak az lesz a dolgunk. Ezt pontosan csak úgy lehet megállapítani. Ez hosszadalmas. A munka befejeztével a pörgetőt. szállítás alatt ne szennyeződjék. hogy a családoktól elvett lépek számát följegyezzük. macskát) ne tűrjünk a pörgetés helyén. 57 . és ismerjük a kipörgetett méz mennyiségét. A mézet jól szűrni csak kettős szűrővel lehet.például vándortanyáról . pörgetnünk és visszaraknunk. hogy melyik családtól mennyit pörgettünk. hogy sokat agyonnyomhatunk közülük. hogy a méhész ne szaladgáljon a méhektől a pörgetőhöz. szállításra előkészíteni és el is szállítani. Így tudjuk azt is. ha csupán a nehéz lépeket szedjük ki. Méhcsaládjaink értékének megállapítása érdekében fontos tudnunk. Nagyobb méhészetekben a családok teljesítményét . Ez abban áll.40 kg. A mézes pörgető rablást okozhat. Ezért az utolsó lépeket az erős családokhoz óvatosan. a másik finom szemű.40 kg mézet kaptunk. Ezalatt minden idegen anyag a felszínre emelkedik. Sokat segít például a mézes lépek kiválogatása.de a gyakorlatnak elfogadhatóan a következőképpen mérhetjük le: följegyezzük. Egy lépből tehát átlag 2. Ez a család tehát 11 X 2. A mézes vizet etessük fel. amíg napviasz-olvasztóba. Állatokat (kutyát. Pl. mennyi mézet kaptunk átlag egy lépből. a nagyobb szennyeződések felfogására. hogy a lépek visszarakásakor méheket ne nyomjunk agyon. 11 lépet vettünk ki. 2040: 850 = 2. szénát. száraz helyen tároljuk. hogy a megfelelő számú lépet kiszedjük. ezért csak kis méhészetekben alkalmazható. A tetőt tiszta papír. papírt tegyünk. A méz tésztákba igen alkalmas. Nagyon fontos. Néhány napi állás után megtisztul. mert azt másra nem bízhatja. amikor egy nap alatt kell esetleg nagyobb állományt kipörgetni. hogy a családokat a pörgetés előtti napon gyorsan átnézzük. ráérő időnkben is sor kerülhet. Ha otthon pörgetünk. Leghelyesebb egy családnak beadni. a méhektől megtisztítsuk és kipörgessük. minden perc számít. Ezt följegyezzük a család törzslapjára. Így kevesebb lépet kell kiszednünk. Az első akácról a másodikra való vándorláskor. amivel munkánkat megrövidíthetjük. A mézet tiszta. vagy rongytömítéssel vegyük körül. Népes családokban ez könnyen megeshet. A részben telteket bent hagyjuk. A második akácon megtaláljuk azt érettebb állapotban. Feladata. A mézet azonban 1-2 napig tartsuk meleg helyen. hogy a méz. és így tároljuk addig. Gyúrjuk gombócokká. hogy melyik családtól hány lépet vettünk el. Csak egészséges állományban ajánlható. A kipörgetett mézmennyiséget a lépek számával osztva megtudjuk. csak az a fontos. Meggyorsítja munkánkat az is. Ne akarjon mindent ő elvégezni. ha a mézes lépeket családonként megmérjük. A lépek válogatásával nem lesz gondunk. A 14. A lefölözést megkönnyíti. 850 lépből 2040 kg mézet pörgettünk. az apró idegen anyagok kiszűrésére. habos. Ha szállítanunk kell . A kivehető lépek számát feljegyezzük.40 = 26. akkor pörgessünk szűrés nélkül. A lehetőségek szerint készüljünk elő. Kihűlés után a viaszt a méz felszínéről levesszük.ha nem is egészen pontosan . gyakran tejszerű. A családok teljesítményének kiszámítására később. érett méz szűrése még így is sokszor gond.

hanem az. mert ez csökkenti a mézhozamot. „korszerű" méhészetben a méheknek sokszor évekig nincs lehetőségük az építésre. hogy ez a 7. érett mézet. Kísérleti adatok is bizonyítják. Az 1 kg viasz előállítására elfogyasztott mézet 14-30 kg-ra becsülték. vagy pedig valamennyit visszavágta. Ezért a kaptáras méhészkedés sok viaszt fogyaszt. Méhészetünk jövőjére. A raj viasztermelésre érett. Ennek az állításnak helytelenségéről már maga az a tény mindenkit meggyőzhet. mert az állomány egy részét az építés foglalja le. Ez azt jelenti. fejlődésére. Alacsony viasztermelésünk oka nem a korszerű méhlakás. esetleg több kast építettek tele minden emberi segítség nélkül. hogy az építő családból semmivel sem szállt ki kevesebb méh gyűjtőmunkára. fiatal méhei nagy lendülettel fogtak munkához és új otthonukat pár hét alatt kiépítették. mint azoké. A viasztermeléssel szemben leggyakoribb ellenvetések a következők: 1.5 kg-tól. Milyen messze van a mi 15-20 dkg-os családonkénti országos átlagunk a 7. hogy az új méhlakásban bevezetett új méhészkedési mód akadályozza a viasztermelést. E cél elérése után pedig ne építsenek. amely a mézhozamot nem csökkenti. hogy a viasztermelés a méhcsaládnak nagyon sok mézbe kerül. hogy a viaszkiválasztás olyan életfolyamat. Mikor a családban a dajkaméhek a fiasításhoz viszonyítva túlsúlyba kerültek. 7. Azonban ez sem jelenti azt. Évről évre nagy mennyiségű viaszt hozunk be. A kaptáras méhészkedés térhódításával párhuzamosan terjedt az a tan.5 kg viaszt termelhetett volna. a külföldi piacok elvesztése végzetes lenne. hogy a kaptáras méhészkedés viaszigénye nagy. ÉPÍTTETÉS Viasztermelésünk nagyon kevés. A méhek építhettek. A hazai fogyasztást is csak jó áruval növelhetjük. Ilyen eredményt a gyakorlatban nem remélhetünk. a kasosé pedig semmi. hogy egy kas ivadékai saját visszavágott lépeik pótlásán kívül még másik 3-4. Azonban nem szabad megelégedni a jelenlegi gyenge eredménnyel sem. hogy a méhcsaládoknak meglegyen a teljes lépkészletük. amelyben egy esztendő alatt 15 kg (150 000) dolgozó élte le életét. Hiányos viasztermelésünk okát sokan a kasos méhészkedés háttérbe szorulásában látják. hogy a viasztermelés a fiatal dajkaméhek feladata.Mindent kövessünk el. hogy a méhek építési ösztönüket igen sok méhészetünkben csak zugépítmény formájában. 58 . VIASZTERMELÉS. de az egyéni méhészre is káros. Ezért a méhészek leghőbb vágya az lett. munkakedvére. mint abból.5 kg csak elméleti szám. az új építmény olyan kedvezők a méhcsalád egészségére. Ez népgazdaságunkra. hogy egy olyan méhcsalád. sőt tartalékuk is. A viasztermelési ösztön kiélése. A kasos méhész tavasszal a lépek egy részét elvette a családtól. hogy a lakása berendezéséhez szükséges viaszt saját erejéből termelje meg. addig a kaptáras. A legújabb kutatások szerint 1 kg viasz termeléséhez a méheknek 3-4 kg mézre van szükségük. A kaptárban a lépek építéséhez szükséges viasz egy részét műlép alakban mi adjuk a méheknek. hogy a mérsékelten építő családok mézhozama mindig nagyobb. Ha a hordás kedvező volt.nálunk nagyon is keveset . ha a viasztermelés feltételei egész esztendőben meglettek volna. A méhek kiélhették építési ösztönüket. Első feladatunk a viasztermelést akadályozó tévhit leküzdése. A kasba telepített méhcsaládra rábízzuk. hogy az a méhcsalád. hogy mézünk jó minőségű és tiszta legyen. Míg tehát a kasos méhészetben a méhcsalád egy év alatt lépkészletének többszörösét építheti ki saját termelésű viasszal. a gyűjtőmunka pedig az idősebb korosztályé. mert vagy a veselépeket szedte ki. Kutatók szerint a munkásméh saját testsúlya felének megfelelő viasz termelésére képes. akkor a rajból fejlődött család még abban az évben megrajzott. A méhek viasztermelő képessége nagy. akkor rajt eresztett. pedig a viaszellátásban mutatkozó nehézségekben a méhlakás korszerűsítése csak annyiban játszik szerepet. Ezzel szemben keveset . Az 1 kg viasz = 14 kg méz tétel hamis volta már régen beigazolódott. amelyik 1 kg viaszt termel. és annak megértése. föl kell tárni a viasztermelésünk növelésében rendelkezésünkre álló lehetőségeket.) Az építő családból kevesebb méh gyűjt.termel. nem fedezi hazai szükségletünket sem. Megtörtént. Így jutottunk el odáig. hanem inkább növeli. Természetes. a méhész akarata ellenére elégíthetik ki. 3-4 kg mézzel kevesebbet ad. Ezért adjunk mindig jó. amelyek nem építhetnek.

A III. csop. táblázat 3. Termelt viasz g Nevelt fiasítás db 355. a viasz termeléséhez és feldolgozásához meleg kell. csoport építhetett. a viasztermeléshez is meleg kell. táblázatban közölt eredmények bizonyítják. itt halad legjobban és leggyorsabban az építés is. egyszerre végezhetik.8 15188 401 16402 I. csoport a két tevékenységet . Másik fontos feltétel a friss nektár és virágpor. ha a kaptárban bőséges készletük van. hogy a viasztermelés nem káros a fiasítás gondozására.gondozást . Az I. A viaszmirigy működéséhez. Bőséges hordásban a családok bámulatos teljesítményekre képesek. Hasonló eredményt ért el 59 . mert gyenge az állományom. Családonként ekkor több mint 1 kg viaszt termeltem. A viasztermelési lehetőségeket tehát a gyenge családokkal is ki kell használni! A viasztermelés csak kedvező feltételek mellett eredményes.amelynek nem adtak alkalmat építésre. Ellenőrizték. csak fiasítást gondozhatott. alkalmatlan erre" . A III. Méhészetemben kezdettől fogva módot adok a méheknek az építésre. Ne féljünk tehát attól. hogy azok nem végezhettek azonos munkát. A viasztermelés etetés hatására is megindul. fűz) is jelentkezik. Minden méhész nagyon jól tudja. amikor kényszerből túlzásba is vittem az építtetést. Azt hiszik. csop. ha a méhcsaládok e két munkát egyidejűleg. Kísérletek bizonyítják. hogy az építés csökkenti a gyűjtésben résztvevő méhek számát és ezzel a mézhozamot. hogy a három csoportban kéthónapos időszak alatt a családok átlag mennyi viaszt termeltek és hány méhet neveltek.mondják sokan. de fiasítást gondozott III. Az építési ösztön már gyenge hordáskor (pl. A viasztermelési ösztön felébredésére. hogy építeni csupán népes családokban hajlandók a méhek. hanem egymást kiegészítő feladat. Ez sem igaz. Mind a viasztermelés. A méhek hordástalan időben akkor sem építenek. aki méheinek nem ad módot az építésre. és a naponta begyűjtött mennyiség emelkedésével párhuzamosan nő. Nem épített.az építést és a fiasítás. hogy a két-három léputcás családok kedvező hordáskor milyen szívesen és szépen építenek. csoportban a családok több fiasítást neveltek. mind a fejlődés akkor a legjobb. nemcsak a viasztermelésről mond le. Épített. mert a méheket az építés köti le. 2. Eszerint válasszuk meg a viasztermelés idejét és helyét. csoport nem építhetett. A fiasítás fejlődéséhez is. a csoportokat azonban úgy rendezték be. A II. "Nem építtetek. hogy a gyenge családban 1 kg méh több viaszt termel. Eredményem mégis a legjobb lett a környéken. de nem gondozott fiasítást II. A viaszmirigyek a fiatal. hogy az építés nem megy a fiasítás rovására. de fiasítást nem gondozhatott. Igaz. amint az a méhcsaládok életében a természet törvényei szerint lenni szokott. tehát a család fejlődésére. hanem fékezi a családok fejlődését is. ezek viaszmirigyei viasztermelésre a legalkalmasabbak. mint a népesben. mint a II-ban. az idős méhek viaszmirigyei visszafejlődnek. A fiasítás gondozása és a viasztermelés a méhek életében nem ellentétes.egyidejűleg zavartalanul végezhette úgy. mert lépeit állandóan kitördelték. pedig ezek a családok építettek is. Tehát az a méhész. Elsősorban szükség van fiatal méhekre. Volt olyan esztendőm. A dajkaméhek a fészekben a fiasítás közelében tartózkodnak tömegesen. mert a méhek a keletkezett hézagot igyekeznek beépíteni. gyümölcs. Sohasem láttam kárát. Adjuk meg nekik erre a lehetőséget. de teljesítményük sohasem éri el a fiatalokét. hogy kényszerhelyzetben ezek is képesek még viasz termelésére. a viaszmirigyek működésére kedvező a fészek egységének megszakítása. Épített és fiasítást is gondozott 10. Azt. a következő kísérleti adatok is bizonyítják: Három. A rendszeres építtetés kedvező hatását ma már sok hazai tapasztalat is bizonyítja. nem jut idejük a fiasítás gondozására. A 10. mindenben egyenlő értékű méhcsalád csoportot állítottak össze. csop.) Az építési lehetőséggel gátoljuk a család fejlődését. bőven táplálkozó dajkaméhekben kezdenek működni.

hogy ez a mézhozamot a legkisebb mértékben is csökkentené. így a fészeklépeknek nemcsak 1/3 részét. A műlépet gondosan kell beragasztani.esetleg kétszer annyit is . Mézhozama mégis jó lett. A rajállapotba helyezett családok . Építésre a méhcsaládnak az első tavaszi hordástól (fűz. amikor hordás van. A lépek cseréje tehát. Műlépre akkor is építtetünk. később az évről évre kiselejtezésre kerülő öreg lépek pótlására van szükség. hogy élettanilag igen hasznos a családra. a fiasításos lépek közelében. Juhász István Jászdózsai méhész kasonként 1. heresejtes. Csökken a rajzás veszélye. bábingek nem szűkítik. csak élni kell vele.nyerünk. a viasztermelésre is előnyös. ezeket pedig pótoljuk műléppel. Ez alól csak nyár végén. aki 1953-ban 50 családdal 722 NB lépet építtetett ki (műlépre). penészes). tehát viaszalapunk is nő. amennyibe a begyűlő nektárt tárolhatnák.ha népesek és sok fiatal méhük van . A viaszt a fiatal. hol és hogyan adjunk módot a családoknak viasztermelésre? Építésre mindig lehetőséget kell adni a méheknek. mivel a fiatal méhek kiélik magukat. sejtjeik nagyok. A fészek lépeit legalább 3 évenként cserélni kell. egy-egy akácon 2-4 lépet nyugodtan kiépíttethetünk anélkül. Műlépre ütjük a természetes rajokat és a söpört rajokat is. rossz keretű. az ilyen lépekből jól fejlett. kórokozókkal kevésbé fertőzöttek. Sajnos. hanem felét is lecserélhetjük. mikor lépkészletünk már teljes. Kérdés.szétosztjuk a többi család között. Természetesen ez nem azt jelenti. az általában nagyon rövid ideig tartó hordás következtében igen kis időszakra korlátozódik. fűzvirágzáson családonként 2. A rendszeres viasztermelésnek viaszellátásunk javításán kívül sok egyéb előnye is van: A családok munkakedve. A hordástalan vagy csekély hordású időben raj állapotba helyezett családokat feltétlenül etetni kell. Ilyen pl. ezen felül 10 kg viaszt is termelt. mikor. gyümölcsvirágzáskor. A lépeitől megfosztott családnak népességéhez mért mennyiségű műlépet adunk. sőt azok között építtetünk. mert csak így kapunk szép lépeket. Az új lépek tiszták. A műlépre való építtetés is viasztermelés. és folytathatjuk nyár derekáig. A fiatal lépek használata különösen fontos a Noszéma megelőzésére. A kiselejtezett mézkamrai lépek helyére a sötétebb fészeklépeket rakjuk. egérrágott.Avar Géza. ezzel is nő lépkészletünk. esetleg annak elmúltával. Ezért a fészeklépek cseréjét rendszeresítsük. életerős méhek kelnek ki. Jó teljesítményű olvasztóval egy lépből több viaszt . A lépeket . mert a méhek a műléphez kiépítés közben viaszt adnak.fiasításost és üreseket egyaránt . A viasztermelés lehetősége a kaptárban lakó méhcsaládban is benne van. 60 . Erre a fejlődő méhészetben a lépkészlet növelése végett. akáchordás alatt. Raj állapotba helyezéskor a lépekről lesöpörjük a családokat. Ezért évente családonként legalább 3-4 lépet ki kell építtetni. mint amennyi ugyanolyan műlép készítéséhez szükséges. Ekkor ugyanis a család már telelőre készül. és az a kívánatos. A fölösleges lépeket szaporításhoz használjuk. az építőmunkával ellátott családok ritkán rajzanak. hogy teljes életerőben levő méhek teleljenek be. Ebből adódik. a családok egy részének rajállapotba helyezése. A lépkészlet gyorsabb növelése érdekében más építési módot is alkalmazhatunk. a fészekben azonban gyorsabban halad a munka. mert máskülönben herelépet építenek a méhek. ha a család az öreg méhek zömét lecserélte és népessége már növekvőben van. viszonyaink között az építtetési lehetőség. hogy az új lépekre itt lesz szükség. gyümölcs) kezdve a tisztesfűig állandóan módot kell adni. ha a családoknak nincs annyi lépkészletük.13 kg viaszt termelt. a Nagy gombosi Tangazdaság méhésze is. Mindig a legöregebb lépeket selejtezzük (rosszul épített. hogy a viasztermelés legigazibb helye a fészek: Ezért mindig a fészekben.igen szépen építenek. mint az öregek. A műlépre való építtetés csak akkor káros. Egész műlépet adunk. Az építtetést kényszerűségből ő is túlozta. A fészekben való építés mellett szól még az is. vagy selejtezzük. A viasztermelés növelésének módjai a következők: Új lépek építtetése műlépre. Éppen ezért nem szabad ebből semmit sem elmulasztani. dajkaméhek termelik. Gyümölcsön csak akkor szabad alkalmazni. A műlépet a fészekbe a fiasításos lépek közé vagy a szélső fiasításos lép mellé tesszük. Gyümölcs. hogy a mézkamrában nem építenek a méhek. lendülete nem csökken. amellett. ősz elején kell kivételt tennünk. A műlépre építtetést megkezdhetjük az első tavaszi hordáskor.

viszont a mellékfoglalkozásként méhészkedők valóban csak olyan munkamódszereket alkalmazhatnak. a külföldi tapasztalatok pedig rakodókra vonatkoznak. ha a mézkamrában. Sok méhészetben hever a léptörmelék a földön. mind a méhcsaládok életerejének fenntartása és ezzel mézhozamunk növelése szempontjából is nagyon fontos. Ilyen esetekben sokkal helyesebb a fölös lépek kiolvasztása és a viasz tárolása. a már csaknem teljesen meghordott lépeket egymástól 2 cm-re húzzuk. A sok here nevelése pedig sok mézbe kerül. Jó hordásban azonban gyakran mézzel telnek meg a herelépek is. azonban többtermelést. a méhcsalád helyzetére és szándékaira következtethetünk. Természetesen rendszerint herelépet.különösen. Ezt mindaddig folytatjuk. Csehszlovákia) szép eredményeket érnek el. A méhek a mézes sejteket szívesen kihizlalják. Nálunk nem terjedt el a kívánatos mértékben. Pörgetés után a lépet kitörjük. de legalább 3-4 naponként kitördeljük. amelyek nem teszik szükségessé állandó vagy gyakori jelenlétüket. Jó esztendőben az eljárás megismételhető. A lépet a hordás erősségétől függően ritkábban vagy gyakrabban. így csak a fészektől anyaráccsal elzárt mézkamrában lehet építtetni. lefulladás) miatt össze kell vonni. Ha hordás idején az építést abbahagyja. hogy a viaszt nem becsüljük meg kellően. Az anya hamarosan bepetézi.mintegy 1/3-át . A méhesben felaggatott. mikor az állományt valamilyen csapás (mérgezés. megzavarja a fészek rendjét. hogy az ilyen módon való viasztermelés sok munkával jár. hogy pörgetéskor a fedelező kést vagy villát a lépben mélyebbre engedjük. Az építési kedv kihasználása mind viasztermelésünk. Hány méhészet lépkészlete megy tönkre olyankor. ahol erre módot adtunk neki) épít. Ha az építtető keretbe húzott herelépbe mézet raknak . Ugyancsak kötelességünk a kaptárak 61 . Ezzel a sejtek felső részét . A léptörmelék gondos összeszedése. A méhészek egy részének véleménye szerint a vele való munka nehézkes. üres kaptárakban tárolt lépeket a molyok pusztítják. az építtető keret üres részébe lépet építenek. a hordásra. Helytálló a másik ellenvetés. A méhek a fészek folytonosságát igyekeznek helyreállítani. Pörgetéskor a lépeket lécig visszavágjuk. mert fél az építtetéstől.Viasztermelés építtető keretben. a tartaléklépek megóvása vagy kiolvasztása minden méhész elsőrendű kötelessége. A keretekbe a méhek bő hordás alatt lépet építenek. elmulasztja a használaton kívül álló lépkészlet gondos kezelését. míg hordás van és a méhek építésre hajlandók. akkor az anya a herelépet befiasítja. A fedelezésbe több viasz kerül. hogyan fogadják a méhek az építési lehetőséget. A visszakurtított sejteket hordás közben kiegészítik anélkül. mert a lépet gyakran ki kell tördelni. Az ilyen méhészek számára alkalmas viasztermelési mód az. nagyobb eredményt csak nagyobb befektetéssel. A viasz nem romlik.sem készül. hogy a család. eredményes módszerek bevezetésének. Tízkeretes mézkamrából 2 lépet kell kivennünk. A födelezésből nyerhető viasz mennyiségét növeli az is. azt a viaszmoly megtámadja és a benne levő viasszal együtt elpusztítja. üres része megszakítja a fészek egységét. Tetemes viaszmennyiséget nyerünk. Abból ugyanis. akik állandóan méheik mellett vannak. Alacsony viaszhozamunknak nemcsak a viasztermeléssel szemben elfoglalt helytelen álláspontunk az oka. Ha anyarács nincs (pl. hogy hordás van. A szabadon épített munkáslép annak a jele. Noszéma. akkor rajzásra készül.is leszedjük. anyaváltásról lemondott. Az ilyen lépeket a családok ugyanolyan szívesen fogadják. ha a léphez az anya is hozzáférhet -. A herelép építése a rajzási vagy anyaváltási hajlam első jele. Az építtető keret felső. ha a mézkamrába akácvirágzáskor két huzalozás nélküli keretet teszünk. Van azonban a rendszeres építtetésnek még egy igen nagy előnye. anyarács nélkül mézeltetett NB-ben). Ha a család az építtető kereten (vagy máshol. A lépet meghordják mézzel. a munkatöbblet nem lehet akadálya új. ebben az esetben több munkával érhetünk el. Az anyabölcsőkezdetek megjelenése ezt a gyanút csak megerősíti. kiolvasztjuk. A méhész a lépek kiolvasztását sajnálja. A mézes lépek visszakurtítása abban áll. mint a teljesen épeket. Építtető keretekkel külföldön (Szovjetunió. lehetőleg az álcák kikelése előtt. mert a méhek belehizlalják a szomszédos lépek koszorúit. Ez a művelet alacsony keretes kaptárakban jobban sikerül. hogy ez gyűjtő munkájukra káros lenne. hanem az is. Ezek az ellenvetések főként fekvő kaptáras méhészektől erednek.még távolabbi időben . ez azt jelenti. Azoknak. rajzásra . kártevő nem bántja és a méhészet fejlődésével ismét lépekké alakítható. akkor a család a rajzásról.

egyforma kaptárban tartott méhcsaládok között. az a sonkolysalakot ne dobja és ne égesse el. A családok méztermelését úgy számítjuk ki. milyen veszteség éri azáltal. Ma már e téren sokkal jobban állunk. hogy egyik vidéki viaszfőzéssel foglalkozó kisüzemünkben 100 kg olyan sonkoly salakból. Ennek bizonyítására csak egy példát említek. megmentése is. amelyekben már fiasítás volt. valamint a műlépkészítés ismertetése nem lehet feladatom. a keretekre épített átjárók. hanem elpusztítjuk a hulladékban levő kórokozókat. egy legelőn. Megfelelő berendezésen jó teljesítményű olvasztót értek. mert a lépért vagy léptörmelékért mind az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ. Akinek ilyen nincs. anyabölcsők összegyűjtése. nyugodt viselkedés a kezeléskor stb. Azokat a családokat tekintjük a legjobbaknak. hogy méhcsaládjai között sok az alacsony hozamú. jó felkészülés a télre.fenekén. 20 kg tiszta viaszt vettek ki. Nálunk a méhcsalád értékének legfőbb mértéke a méztermelés. Közülük azokat választjuk továbbtenyésztésre. hogy a családokat értékelje. jó telelés. Magam tapasztaltam. A családokat csak akkor hasonlíthatjuk össze. minden viasztól mentesnek látszott. akinek ehhez megfelelő berendezése van. Olyan lépek. 1945-ben a 9 méhcsaládomtól 309 kg mézet. milyen óriási különbségek lehetnek azonos módon kezelt. mint néhány évvel ezelőtt. Ilyenkor már nemcsak a pörgetett méz mennyiségét ismerjük. mind a szépen szaporodó vidéki szövetkezeti vagy magán feldolgozó üzemek méltányos mennyiségű viaszt. A salak még sok viaszt tartalmaz. 62 . A sonkolysalak eladásával nagyban hozzájárulhatunk viaszellátásunk javításához. A N Y A N E V E LÉ S A méhcsaládok termelési értéke nem egyenlő. mint a másikban. Nemcsak a viaszt mentjük meg ezzel. hogy állománya termelési készség szempontjából javuljon. kártevőket is. Pedig a salak egészen száraznak. N E M E S Í T É S . A 9 család eredménye egyenként a következő volt (kilogrammban): 22. amelyek több jó tulajdonsággal bírnak. illetve műlépet adnak. hanem azt is. ha a termelési adatokról egész esztendőben pontos feljegyzést vezetünk. illetve kezelésben mutatkozó jó tulajdonságok mellett figyelembe vesszük a küllemi jeleket is. hogy a kipörgetett és telelőre bent hagyott készletet összeadjuk. látni fogja. csendes anyaváltás. az építtető keretből vagy máshonnan kitördelt szűz építmény . napviasz-olvasztóba nem valók. Aki családjainak teljesítményét csak egy esztendőben is így összehasonlítja. A jó mézelő családok között sok egyéb tulajdonságban lehet még különbség. Főként a műlép helyes szabása. Egyik családban jobban megvannak az egyes gazdaságilag hasznos tulajdonságok. sőt ennél több műlépet kaphatunk. Ilyen jó tulajdonságok: nagyobb viasztermelés. és mennyi cukrot etettünk velük. hidak. Ilyenkor döbben rá. és megfelelő időben való beadása fontos. hogy az általa kiolvasztott lépek maradványában pedig szikrányi viasz sincs.mind a napviaszolvasztóba kerülhet. vagyis átlag 34. A viaszfőzési módszerek. a tavasztól őszig húzott zugépítmények. és azon igyekezzék.viaszmorzsa a kaptár fenekéről. a viaszolvasztó készülékek. A méhcsaládok teljesítményét csak betelelés után lehet értékelni. télen összegyűlt viaszmorzsák. az a kifőzésre szánt lépeket erre jól berendezett üzemben olvasztassa ki. A viasztermelés növelése mellett ügyelnünk kell a felhasználásra is. kapaszkodók. Akkor is így van ez. A visszamaradt anyagot azonban később préses viaszolvasztóban még ki kell főzni. A méhész feladata. mennyi készlet maradt a családoknál telelőre. legföljebb azért. A termelésben. Az olyan nyersanyag. Az év közben összeszedett apróbb hulladékot napviasz-olvasztóba tesszük. például a színeződést. rajzó hajlam hiánya. préses olvasztóból származott. Aki mégis házilag olvasztja ki lépeit. A feletetett cukrot a teljesítményből levonjuk. amelyek legtöbb mézet termelnek. amelyben nincs bábing . amely jó teljesítményű. ha a méhész erősen állítja. A kiselejtezett lépekért legalább ugyanannyi lép építéséhez szükséges.3 kg-ot pörgettem. hogy a viaszmoly pusztításától megóvjuk. mégis felhívom a figyelmet a következőkre: A sonkoly házi főzögetésével csak az foglalkozzék.

. Semmi nehézségbe nem ütközik azonban az egyik örökítő szülőnek. és az átlagok emelkedjenek.a méz . az anyanevelést magunknak kell kézbe vennünk.4 m. egyik családot a másikkal csak akkor hasonlíthatjuk igazságosan össze. 10 dm2 műlépre épített lép = 0. Az anyaneveléstől a méhészek idegenkednek. addig külföldön. e. ha egyéb teljesítményeiket is értékeljük. Az elmondottakban a családok teljesítményét csak egy termék összehasonlításával mértem le. Azokat különböző meggondolásokból kiindulva közös nevezőre hozzák. hogy az anya jó tulajdonságú családból származó herével párosodjék. 10 dm2 műlép nélkül épített lép = 0. a legjobb és legrosszabb eredmény egymáshoz közelebb kerüljön. hanem sokkal inkább minőségének javítását. élettartamuk szempontjából nem lehet kifogás. Vagyis a 34 kg-os átlagot a 9 család közül csak 3 érte el.1m . Amíg mi családjaink értékét még a legfontosabb termék . a rajból kifogott anyák ellen testi fejlettségük. A rajzó családok mézhozamban általában nem tartoznak a legjobbak közé. vagy a baromfitenyésztésben. teljesítményeik összehasonlítására az eddiginél sokkal több gondot fordítsunk. 2. A Csehszlovákiában használt rendszernél az egyes hozamok közös nevezőre hozására a következő átszámítási kulcsot alkalmazzák: 1 kg méz termelése = 1 mézegység. a többi mind alatta maradt. Nem támaszkodhatunk ezekre az anyákra azért sem. e. sok fiatal méhe. és a hordás is kedvező. egyrészt. A lehető legjobb körülmények között nevelkedik.. az anyának megválasztása. e. hogy állományából a túl gyenge teljesítményű méhcsaládok eltűnjenek. amikor fejlődésének tetőfokára érkezett. és táplálkozásban sem szenved hiányt. petézési teljesítményük. amelyik a családok gazdasági értékét sokkal pontosabban mutatja. hanem sok mézet termelő családokat akarunk. 30. e . egészséges egyeddé válhat. de annak érdekében is sokat tehetünk. hogy állományunk nagy hozamú családjainak hasznos tulajdonságát méhészetünk minél több családjára átvihessük. Valóban. Ahhoz. időt rabló. Egy méhcsalád gazdasági értékét csak akkor mérhetjük le. Ennek több oka van. anyjának váratlan elhullásakor.25. Viszonyaink között mindkét szülő biztos megválasztására. Az anya fejlődése idején megfelelő a hőmérséklet. A család rajzási ösztöne rendszerint akkor ébred fel. S miként az állattenyésztő továbbszaporításra a legjobb egyedeket választja. e. az egy családra jutó termelés növelését kívánja meg. b) az anyanevelés pepecselő.) az emberi beavatkozással nevelt anyák rosszak. ha azt akarja.. 30.. A természetes rajzáskor nevelt anyák két okból mégsem megfelelők. A tulajdonságokat az anya és here örökíti.szempontjából sem ismerjük. A méhészet átlagainak növelése azt jelenti. hogy a méhész irányításával nevelt anyák rosszabbak. mi pedig nem rajzó. 1 kg elvett méh = 2. valamennyi hozamot értékelik. Kívánatos. ugyanúgy azokat kell választania a méhésznek is. hogy a méhcsaládok gazdaságilag hasznos tulajdonságainak megismerésére. Az állomány minőségének javításában legegyszerűbb és mindenki által megvalósítható lehetőség az átlagon alul termelő családok felszámolása és a legjobb eredményt felmutató törzsek szaporítása. A különbséget csak a családok belső értékében fennálló eltérések okozhatták ugyanúgy. mint a szarvasmarha tenyésztésben. hogy: a. 10 dm2 födött fiasítás (a lép egyik oldalán) . mint a természetesek? A méhcsalád három okból nevelhet anyát: 1. 28. rajzáskor. mert méhészetünk helyzete ma már nem annyira állományunk számszerű növelését. Vizsgáljuk meg ezt a két ellenvetést közelebbről: a) igaz-e.2 m. nincs mód. jó szemű és nagyon ráérő méhész vállalkozhat. 37. mint ha csupán a mézhozamot nézzük.5 m. ahol a méhcsaládok teljesítményének rendszeres ellenőrzését (törzskönyvezést) már széles körben alkalmazzák. Önkéntelenül felmerül a kérdés: miért nem hordhatott valamennyi család annyit. mint a legjobbak? Miért csak kettő ugrott ki olyan jó eredménnyel? Hiszen a család mindenben teljesen azonos viszonyok között élt. A kiválogatás annál eredményesebb. tehát életerős. 51. Például rajzanak. Általános az a vélemény.5 m. mert a 63 . ezért erre csak finomkezű. ugyanannyi anyag és munka fölhasználásával nagyobb hozamot érünk el. 1 kg viasz = 3. bőséges méz és virágporkészlete van. hogy ugyanakkora állománnyal. minél több esztendő hozamát hasonlítjuk össze. teljesen fejlett. Ez annál is fontosabb. mert a rajzó hajlamú anyák utódai ezt a tulajdonságot rendszerint öröklik. Így egy év eredményének leméréséhez olyan alapot teremtenek. 29. viaszt termelnek. A méheknek azonban mézen kívül egyéb hozamuk is van. 57. pároztató telep hiánya miatt. csendes váltáskor és 3.

számuk és minőségük egészen bizonytalan. hogy éppen akkor nevelnek a családok sok anyát. A kis családokat addig. Még rosszabbak a kilátások a váltott bölcsőkben nevelt anyákkal. de lehetnek rosszak is. mert a csendesen váltó. de nem válogatás nélkül. A méhcsaládok másik természetes anyanevelési módja a csendes anyaváltás. akkor egy anyabölcsőt bent hagyunk a családnál. Szükség esetén viszont egyáltalán nem hajlandók anyanevelésre. jó tulajdonságú családokat kár felaprózni. Aki ezt megszerzi. Ezért a rajzó családokban nevelkedett anyák rendszeres hasznosításáról le kell mondanunk. hanem tavasztól egészen őszig sor kerülhet rá. A zárkákat befödjük és keretbe rakva népes család. Csak azokat az anyákat mentsük meg. Lehet. b) Nézzük a másik ellenvetést. legtöbbször megvan az alapjuk. Vajon remélhető-e kifogástalan anya abból a családból. és a családok is jó tulajdonságúak. meg szereti az anyanevelést. mert az kényes munka. Ha azt akarjuk. mint a mesterségesen nevelteket. mint a méhészet egyéb munkáit. hogy a méhek tökéletesnek tartott életébe beavatkoztunk. akkor az anyák megmentése helyes és kívánatos. Nem azt bizonyítják.rajzás ideje. Ez indokolt is. hogy pontos. a nevelés időszakától. Ez utóbbi a helyesebb. hogy nincs benne gyakorlatunk. a fészekben való elhelyezkedésétől. amíg az anya petézni kezd. hogy minden méhész megtalálhatja közöttük a neki megfelelőt. A szükséges méheket és fiasítást vagy a váltó családból vagy másokból vesszük. pontosan és gyorsan végezzük. A kis lépdarabkával kivágott anyabölcsőket anyazárkába függesztjük úgy. amelyik áprilisban vagy szeptemberben határozza el öreg anyja lecserélését? Ezek az időpontok anyanevelésre nem alkalmasak. Ha ezzel a jó tulajdonsággal nagy mézhozam párosul. az anyanevelés valóban pepecselő. esténként etetjük. Ha az anyanevelésben helyes módszerrel dolgozunk. Az anyamentés az anyaszükséglet kielégítésének legkezdetlegesebb módja. tervszerű méhészeti termelésünket nem építhetjük ilyen anyákra. Az elmondottakból láthatjuk. mert ezzel a rajzó hajlamot terjesztjük. Az anyaneveléstől való idegenkedésünk inkább onnan ered. és munkánkba valahol olyan hiba csúszott. hogy az ember munkájával a méhek minőségét csak ronthatja. hogy az anyanevelés helyes módszereit még nem sajátítottuk el. akkor valamennyi bölcsőt 64 . A rajzó családokból az anyamentést nem javasolom. jól választjuk a tenyészanyagot. Nekünk pedig termelési tervünk szerinti mennyiségben és időpontban kellenek az anyák. amely károsan befolyásolta az anyák minőségét. Az is igaz. s ugyan úgy könnyűnek fogja találni. Ha viszont a családból minél több anyát szeretnénk kapni. lelkiismeretes és időben részletesen beosztott munkát kíván. de sokkal több gyönyörűséget talál benne. fiasításos lépei közé tesszük. A mentés két módja: Az érett anyabölcsőkkel kölyökcsaládokat készítünk. Állományunk minőségi javításában tehát az ilyen anyákra nem számíthatunk. hogy a beavatkozásunk nélkül nevelt anyák lehetnek jók. és az egy nappal előbb elkészített kis családokhoz behelyezzük. a herék számától stb. Az ilyen anyák minősége függ a család fejlettségétől. akkor beavatkozásunkkal . akár rosszak. A váltás azonban nem mindig történik ebben a legjobb időszakban. Az anyanevelésnek annyi módja van. A méhész beavatkozásával nevelt anyák elleni kifogásoknak. Ez azonban nem zárja ki. A hibák abból erednek. A méhészek általában szeretik a csendes váltásból származó anyákat. Ha a méhcsalád fejlődésének teljében van. amelyeket a családok anyanevelésre alkalmas időben és állapotban neveltek. hogy az anyaváltás sikeres legyen. az anyanevelésre kiválasztott álca korától. időt rabló munka-e? Igaz. hogy a zárka rostszövetén és a lépdarabkán szeget szúrunk át. hogy egyszerű méhész ne tudna anyát nevelni. Ez az anyanevelési mód a méhcsaládnak csak biztosíték arra az esetre. azonban ezeket sem szabad válogatás nélkül elfogadni. Az anyákat ugyanúgy pároztatjuk. Az ilyenkor nevelt anyák nem lehetnek teljes értékűek. a munkát gondosan. ha anyja váratlanul elvész. hogy az anyanevelés munkatöbblettel jár. A hibák azonban nem elkerülhetetlen velejárói annak. az anyák minden bizonnyal jók lesznek. A csendes anyaváltás a nem rajzó családok tulajdonsága. erre alkalmas családokkal neveltetjük az anyákat. a nevelt anyák száma teljesen bizonytalan és szabályozása nincs biztosan kezünkben. amikor nem kellenek. de a valószínűsége nagyon kicsi. Az anyabölcsőket darabka léppel kivágjuk. Azonban akár jók. mert az ilyen anyák rendszerint jók. A pótbölcsőben nevelt anyák között akadhat jó is.mondjuk így: irányításunkkal . mert nevelésük ideje. mennyisége.nevelt anyák a méhek által ösztönösen nevelteknél jobbak is lehetnek.

a méhek nem húztak-e véletlenül anyabölcsőt. nehogy anyjának elvesztése miatt legyöngüljön. amelyekkel a fejlődésük tetőfokán levő családokból szaporíthatunk.megfelelő korú és tulajdonságú . A fészket ilyenkor is ajánlatos ellenőrizni. akácvirágzás idején nevelhetnek anyát. Törzslapján feltüntetjük. Minél idősebb az anya. A második akácon már kevesebb a nehézség. igen. annál valószínűbb a csendes váltás. A vándorméhészetekben ez nehézségekbe ütközik. mert az anyák a dajkától is vehetnek át tulajdonságokat. azok elszedése sok munkával jár. melyet a legjobb teljesítményű családok közül választunk. tehát nem húz anyabölcsőket. 9 nap elteltével a mézkamrából a nyílt fiasítással eltávolítjuk az anyát (tartalékba tesszük). A fészek és mézkamra közé anyarácsot teszünk. hogy a méhek megismételjék a váltást. vagyis olyan állapotban van. hogy az anyának mindig legyen helye petézésre. A mellékfoglalkozásként méhészkedők nem mindig tehetik ezt meg. hogy sok anyabölcsőt húz. Az első akácon lehet előkészíteni a dajkacsaládot. de nem anyátlanítunk. Rakodóban az anyát egy fiasításos léppel a mézkamrába akasztjuk át. és mindig fennáll annak a kockázata. Minden korszerűen dolgozó méhészetben. Ez a dajkacsalád. napon leromboljuk. Ezért a fiasításos lépekről lesöpörjük a méheket. mert az anyaneveléshez szükséges méhek elvételével rontanánk a mézelés eredményét. A dajkacsaládnak szintén jó tulajdonságúnak kell lennie. A fiasításos lépeket a rács mellé toljuk. hogy a családnál egyetlen egy bölcső se maradjon. mézzel és virágporral bőven ellátott olyan dajkacsaládtól várhatunk. amelyiknek nagy kiterjedésű fiasítása és sok fiatal méhe van. hogy a méhek ne érezzenek anyátlanságot. A népes család kaptárját annyira szűkítjük. ha anyátlan. A meganyátlanított család nyitott fiasítására anyabölcsőket húz. 9 nap múlva az anyarácsos választóba betesszük a betétet. Ezért az anyanevelés idejének elérkezésekor meganyátlanítjuk. Hibája e módszernek a hosszú várakozási idő is. etetjük. Helyes az anyanevelés munkáit a két akác között megosztani. Ezzel az időbeosztással a második akác után 1-2 héttel már termékeny anyáink lehetnek. pedig az anyanevelésben minden nap előnyt jelenthet. és előkészülünk a váltásra. A dajkacsalád akkor hajlandó anyanevelésre. Itt az anyát a fészekből az anyarács túlsó oldalára tesszük. Ezeket az anyátlanítás követő 9. Ez a tenyészcsalád.álcákat. ha rajzásra érett. mert egyébként egész munkánk eredménytelen lesz. tehát saját fiasításából nem tud anyát nevelni és szívesen fogadja az általunk kiválasztott .elszedjük. akkorra már petéző anyával anyásítjuk. de egy lépen anyarácsból készült „petéztető tokba" zárjuk. Tehát ilyen szempontból főként az öreg anyás családokat tartsuk szemmel. másodikon pedig a többi munka végezhető el. de azok. Ha nincs bőségesen élelme. A csendes váltásból való anyamentés akkor lehet sikeres. Ezt a hibát úgy küszöbölhetjük ki. Megelőzhetjük anyabölcsők húzását úgy is. dajkálásra kész. hogy sűrűn takarja valamennyi lépét. A család nem érez anyátlanságot. aminek elérése esetén a rajzó tulajdonságú családok már megrajzanának. Az egyiktől vesszük a tenyészanyagot. A petéztető tokban a lépeket 3 naponként. hogy az anyát a családnál bent hagyjuk ugyan. Az anya a mézkamrában tovább folytatja a petézést. akiknek a méhészet főfoglalkozásuk. Az anyanevelést a dajkacsalád előkészítésével kezdjük. hogy egy anyabölcsőt elnézünk. A nehézségeket egyrészt az időhiány. Ha az anyanevelés 65 . A másikkal az anyákat neveltetjük. akkor a családot lehetőleg a tőle származó. hogy a fiasításos lépektől elválasztjuk ugyan az anyát. Viszonyaink között ez május-június. úgy keressük a bölcsőket. A család. Ha az anya elpusztul. Fekvőkaptárban is hasonló módon lehet előkészíteni a dajkacsaládot. A dajkacsalád ily módon való előkészítésének nagy hibája. kicsiben és nagyban egyaránt. másrészt a szállítás okozza. A dajkacsalád ne legyen rajzó hajlamú. hogy az anya csendes váltásból származik. Ekkor a családnak már nincs nyílt fiasítása. A családnak csak 9 napos előkészítés után adhatunk tenyészanyagot. A dajkacsalád akkor jó. Anyanevelésre a méhcsaládok teljes fejlettségének időszaka a legalkalmasabb. Akácvirágzás előtt azonban nem nevelhetünk anyát. ha a családokat rövid időközönként ellenőrizzük. Ügyelünk. a családot átvizsgáljuk és megkezdhetjük az anyanevelést. Jó eredményt csak népes. Akik nem vándorolnak. mert ott az anyanevelés befejezése kivárható. a méhésznek kellene foglalkoznia anyaneveléssel. tehát az előkészület 9 napja alatt három ízben cserélni kell. Az ilyen családot gyakran ellenőrizzük. A korszerű anyaneveléshez két család szükséges.

dugókat a tenyészkeret léceire ragasztjuk és így adjuk be a dajkacsaládnak. Ezen kívül csalódhatunk az álcák korában is. akkor ez gyorsan sikerül. Jó. hogy az anya a lépet minél előbb bepetézze. A Tenyészanyag előkészítésének és beadásának részletes menete a következő: 1. A kisebbik lyuk lefelé nézzen. A család kijárójára anyarácsot szerelünk. mint a dajkacsaládnál. zsemleszínű lépet teszünk. majd sejtenként szétdaraboljuk. A kockák (vagy dugók) közepére viaszt csöpögtetünk. csak a tetejét csukjuk le. vajon találunk-e elég álcát. egyenlő korú álcák legyenek. A család hamarosan észreveszi anyátlanságát. 66 . illetve felülre. újságpapír vagy rongy. lehetőleg hajlított nyelű kés. mert soha nem lehetünk benne biztosak. hanem az is. 4. A tenyészanyagot tartalmazó lépből sejtcsíkot vágunk. ha a méhek külön. de legfeljebb 2 napos. összefüggő felületen azonos fejlettségű és ismert korú tenyészanyagot csak úgy kapunk. A keret helyét kissé megtágítjuk. nincs-e véletlenül anyabölcsője. minél fiatalabb. Ez azért jó. Az anyanevelésre alkalmas álcákat a tenyészcsalád bármely léjéből vehetjük. Azonban az ilyen tenyészanyag szerzés bizonytalan. Biztosabb azonban. Ezek: két. hogy jó tulajdonságú családból vegyünk. lúdtoll. Jobb. A csíkot visszakurtítjuk. Nagy. Ehhez ragasztjuk majd a sejteket.) A dajkacsaládot még egyszer átnézzük. A dajkacsalád jó előkészítése mellett igen fontos a tenyéssz anyag helyes kiválasztása is. A lép szélén csak minden harmadik sejtben hagyjuk meg az álcát. Megjelöljük. mint a használt anyazárkák nyílása. lehetőleg kelő vagy a keléshez már közel álló fiasításos lépeket adunk neki a rajtuk ülő méhekkel.megindítása sürgős. hogy a méhek össze ne építsék az anyabölcsőket és azokat sérülés nélkül leszedhessük. Egyúttal a tenyészkeretet a felragasztott dugókkal a fészek közepébe. Hordástalan időben etetünk. ha a tenyészcsalád fészkébe fiasításra alkalmas. A lapocskákat.külön építik a bölcsőket. mielőtt a tenyészanyagra szükségünk lesz. Egy lécre 14 kocka vagy dugó fér. A gödöllői anyásító dugókat pálcikára is fűzhetjük.) A dajkacsaládból kivesszük a tenyészkeret léceit. petrofor vagy szeszlámpa (ezek híján jó a parázs a füstölőben). ha a további munkáknál segítségünk van. Az anyát 4-5 nappal előbb zárjuk a petéztető tokba. hogy a tenyészkeret felvegye a család illatát. két sarkantyúkerék vagy anyabölcső kezdet nyomó. melyik léc való alulra. és a 9 napot nem akarjuk kivárni. Tenyészanyag beadása visszametszett léppel. Anyanevelésre ezek a legmegfelelőbbek. csak a födött fiasításos lépeket hagyjuk nála. Ehhez a módszerhez tehát csak szükségből folyamodjunk. 1-2 óra múlva a tenyészanyagot már beadhatjuk. hogy a tenyészanyagot minél gyorsabban beadhassuk.) A tenyészkeret léceire a fakockákat vagy dugókat viasszal felragasztjuk. A visszametszett lépen húzott anyabölcsők kezelése nehézkes. Tenyészanyag beadása osztott sejttel. és a tenyészanyag beadásakor ne idegenkedjenek tőle a méhek.) Előkészítjük a szükséges felszerelést és anyagot. dugók olyan méretűek legyenek. Ez azért szükséges. két fiasításos lép közé helyezzük. villanyfőzőlap. Nemcsak az. Közülük csak két egyszerű módszert ismertetek. Ha a bepetéztetés sikerült. A tenyészanyagot többféle módon adhatjuk be a dajkának. akkor 5 nap múlva a lépben kétnaposnál idősebb álcák nem lesznek. ha az anyát üres léppel ugyanúgy petéztető tokba zárjuk. A lépet a dajkacsalád fészkének közepébe. 3. melyik középre. A metszés melletti sejteket megkurtítjuk. Ha a család jó népes és még a teljes fejlettség időszakában vagyunk. akkor más módon készítünk dajkát. hogy jól ellátott. A kaptárt nem takarjuk. 2. A sejteket falapocskára. Ezt a célt szolgálja a tenyészanyagnak osztott sejttel való beadása. A pálcikát a dugón keresztül futó lyukba fűzzük bele. Más családoktól födött. fiasításos lépek közé tesszük. A kockák. dugóra ragasztjuk. A kiszemelt családból elvesszük az anyát az összes nyitott fiasítással együtt. Igen jól használható erre a gödöllői anyásító dugó. Az előkészített tenyészanyagos lépet az anyanevelésre legalkalmasabb álcák mellett ív vagy cikcakk alakban visszavágjuk. viasz vagy műlép hulladék. majd az álcákat megritkítjuk.

5. vagy szennyeződött.) a tenyészanyagot szabdalja. vagy a léputcába függesztjük. tehát a tenyészanyag beadását követő 4-5 napig etetjük (2-3 dl). Az álcák számának növelése rontja az anyák minőségét. Ha minden tényező kedvező. hány álcát fogadtak el a méhek. több a párzási veszteség. akkor B. Egy dajkacsaládnak 42 álcánál többet adni helytelen. Az anyák minőségére ez sem előnyös. ha kell B. Ilyenkor a kicsi vagy ferde bölcsőket selejtezzük. A lépet visszatesszük a kaptárba. Ha a kis családot csupán pároztatásra használjuk. kormos lett. Ha munkánkba nagyobb hiba nem csúszott. és a dajkacsaládhoz beadja. A bölcsőknek családokban. Befejezi a sejtosztást. akkor a család az első anya kikelése után megsemmisítené azokat vagy kirajzana. összesen 16 nap. Ezt csökkenthetjük. Közben A. neki átadja ezt a munkát. nincs-e bölcsője vagy terméketlen anyja. Ha az elfogadott álca nagyon kevés. Nem biztos. a második lécet is kiviszi és beadja. B. Az álcáktól később is elpártolhatnak. 6 nap álca. vagy zárkázzuk. ahonnan az álcákat fel akarjuk használni. hogy a méhek valamennyi gondozásba vett álcából anyát nevelnek.) A késeket. tovább csak a teljes hordástalanságkor. Ha munka közben az egyik kés vagy sarkantyúkerék kihűl. Vigyázzunk. 16-ból leszámítva ezt. Szokás a tenyészanyag beadását megismételni. A tartalékcsaládokat a bölcsők szétosztása előtt 1-2 nappal készítjük elő: 2 kelő fiasításos lépet és 1 mézeset a rajtuk ülő méhekkel anyatartalékolóba. Este etetünk. Ilyenkor a méhek az előzőleg beadott álcákat már rendszerint el is lepték. 1-2 nyitott fiasításos lépről méheket söprünk hozzá. amennyire feltétlenül szükséges. A termelőcsaládokhoz és mesterséges rajokhoz mindig termékeny anyát adjunk. a dajkacsalád elfogad 20-25 álcát. A. 6. Mikor B. is segít neki. A beadást követő napon nézzük meg a tenyészanyagot. mert megkezdik a sejtek bölcsővé alakítását. akkor 30-35 bölcsőt is kaphatunk egy sorozatból. és a dajkacsaládnak beadjuk. A 0-2 napos álcákból 11-13 nap alatt fejlődnek ki az anyák. Ezzel egészen a bölcsők befedéséig számolhatunk. mint pároztató kaptárakban. Mikor egy léc kész. meleg késsel olyan darabot vágunk belőle. Etetőt adunk be. 1/3-dal). Ettől a pillanattól kezdve a lehető leggyorsabban dolgozunk.) A lépdarabot a munkahelyre visszük. Ezután a lépet sejtcsíkokra vágjuk. a ragasztást. B. A sejteket a tenyészkeret léceire erősített kockákra. marad 11-13 nap) Ha a bölcsőket idejében nem biztosítanánk. vagy kis tartalékcsaládokban szokás helyet készíteni. úgy. Az ennél kedvezőbb eredmény már ritka. A dajkát is újból átnézzük. A kis családot etetjük. Mikor egy léc kész.) ragasztja. akkor 1 nagy kiterjedésű fiasításhoz lép és egy lépről lesöpört méh is elegendő. napon vagy használjuk fel.. Előzőleg azonban igyekszünk megkeresni az eredménytelenség okát. akkor a bölcsőket befedésük után hamarosan szedjük ki és azonnal adjuk az új sorozatot. Ezek közül csupán a tartalékcsaládokban való elhelyezés helyeselhető. tehát 3-5 nap. nehogy a kés melege az álcákat megforrázza! Ha a kés túlmelegedett. A lépről lesöpörjük a méheket (nem rázzuk). A dajkacsaládot a bölcsők befedéséig. Egyik oldalán. mesterséges rajokban. hogy a bal kezünkben tartott sarkantyúkerék gömbjével a kockán levő viaszt megolvasztjuk és a sejtet ép oldalával odaragasztjuk. mert egyébként a méhek beépítik az anyabölcsőket. akkor új tenyészanyagot adunk. Majd a csíkokat sejtekre daraboljuk. Ha egy dajkacsaláddal több anyát akarunk neveltetni. A kijáró méhek visszarepülése után a kis család az anyabölcsőt szívesen fogadja. visszatér. a ragasztást végezheti. Elsőnek a legalsó lécet helyezzük be. akkor azt a tenyész keretbe behelyezzük. Az anyák párzása tartalékcsaládoknál nem olyan sikeres. illetve fekvő kaptárban a termelőcsalád mellett elrekeszthető részbe teszünk. 7 nap báb. ha az anya. a sejtből kidobhatják. tartalékoló kaptáron a kijárókat egymástól minél 67 . a sejteket meleg késsel visszakurtítjuk (kb. A második és harmadik léc beadásakor a tenyészkeretet csak annyira húzzuk ki a lépek közül. Ekkor már rendszerint látszik. dugókra ragasztjuk. gondosan takarunk. akkor a másikkal dolgozunk. Az anyabölcsőket a legjobban takart fiasításos lépben helyezzük el. A dajkacsaládban szorosan egymáshoz toljuk a lépeket. akkor használat előtt ronggyal. újságpapírral megtörölgetjük. Közben a tenyész családból kivesszük a tenyészanyagot. a tenyész keretbe teszi. sarkantyúkerekeket melegítjük. amelyből a szükséges mennyiségű álcát megkaphatjuk. (Az anya fejlődési ideje: 3 nap pete. A munka megosztása 2 dolgozó között a következő: A. Ebből a tenyészanyag beadásáig eltelt 3 nap peteállapot és 0-2 nap álcaállapot. Egyik mindig melegszik! 7. ha a sejtosztással előrehaladt. Ezért a bölcsőket az álcázás utáni 9-10.

A fiatal méhekből álló családok hajlamosabbak a terméketlen anyák elfogadására. Leggyakoribb hibák: sodrott szárny. vándorbódéban vagy szélmentes. 68 . hogy a kis családok érezzék anyátlanságukat. pedig a jó összeszokásnak ez egyik fontos alapfeltétele. A bölcsőket meleg helyen (lakásban. lapos potroh. Meleg helyiség nem jó. és a dajkacsaládhoz beadjuk. Egy pároztatóba 15. morzsolja és benne is pusztulhat. a szellőzőt megnyitjuk. A hibás anyákat kidobjuk és a kis családnak új bölcsőt adunk. A dajkacsalád ugyanis nem eteti valamennyi anyát. hogy a méhcsomó a fenekére hulljon. vagy egyesítjük. ennek módja: a gondosan előkészített pároztatókba előre kiszemelt népes családoktól méheket söprünk. (A gödöllői pároztatóban eleségből sodrott hurkákat a keretecskék felső lécei közé is szoríthatunk. Ez azért szükséges. hogy az anyák kikeltek-e. s elfeledjék régi otthonukat. hogy nem látjuk. Az ilyen anyák párzásra alkalmatlanok. A pároztatót földhöz koppantjuk. rágja. hogy az anya (a terméketlen anyák nagyon fürgék) el ne repüljön. Minél több az idős méh a pároztatóban. Az előkészítés a következőkből áll: a pároztatót kitakarítjuk. hogy az anyák maguk is táplálkozhassanak. amelyekben már kikelt az anya. Ezzel ne is kísérletezzünk. A betelepített pároztatókat lezárjuk és sötét. Egy jól takart H lépről lesöpört méh elegendő. KB lépről nincs mindre szükség.messzebb nyitjuk. több lépesekbe több) kell. él-e bennük az anya. Ezzel az eleséget a méhcsomó közelébe juttatjuk. Ehhez fém. Vigyázzunk. akkor a bölcsőket bármely család fészkébe betehetjük. A kis családokat másnap estig itt tartjuk. Sokkal helyesebb. A gödöllői pároztatóban így anyásítunk: az anyát tartalmazó gödöllői anyazárkát anyásító dugóval elzárjuk (az anyásító dugóba előzőleg 2-3 mm vastag mézcukor-pépet tömünk). a lécecskékre vagy keretekbe műlép csíkot ragasztunk (az előző építményből meghagyott lépcsík is jó). A kis családok 1-2 óra múlva már anyásíthatók. hátránya éppen az. az eleségkamrát viasszal kiöntjük. a zárkát az anyásító nyíláson át a pároztatóba dugjuk. Az elfogadtatás a legsikeresebb közvetlenül az anya kikelése után. ferde.) Az így előkészített pároztatókon a kijárót elzárjuk. napon zárkázzuk. vagy bőr lemezből készült tölcsért használunk. A zárkákat vízszintes lécekkel 3 részre osztott keretbe egymás mellé állítjuk. A zárkákba előzőleg eleséget teszünk. Termelő család mellett a kis családnak fekvő kaptárakban a kaptár keskeny oldalán nyitunk kijárót. Az anya gyakran visszahúzódik a bölcsőbe. A méhcsomóba nyúló anyazárkából a méhek kiengedik az anyát. vagy puha főzött cukorlepénnyel. szívesebben építenek. Azonban kis családokhoz mégis leghelyesebb anyabölcsőt adni. Azt is megnézzük. A zárkák ilyen előkészítése után a dajkacsaládtól kivesszük a tenyészkeretet. A többi pároztatóba az anyát két módon tehetjük be: 1. A lyukba vagy viaszcsészébe cseppnyi folyékony mézet adunk. ha él. Vigyázni kell. mert sok veszteségünk lesz. Az anyák kelését gyakran ellenőrizzük. Az anyákat minél előbb pároztatóba kell helyezni. Különösen nehéz terméketlen anyát elfogadtatni olyan családokkal (legyenek azok kicsik vagy nagyok). amelyekben öreg méhek is vannak. hogy a bölcsők fiasításos lépek közé kerüljenek! Ha a dajkacsaládot már anyásítani akarjuk. ha a bölcsőket nem osztjuk szét. A pároztató kaptárakat a kelés napján reggel kell betelepíteni. kis termet. Azokból a zárkákból. hanem a tenyészanyag beadását követő 9-10. egészséges-e. hogy az anya ép. E célra vagy a zárka aljába fúrt és viasszal kiöntött lyuk. A méheket óvatosan lesöpörjük róla. A kelési idő eltelte után ellenőrizzük. akkor ezen a napon kívül még két napig pincézzük. ne kísérletezzünk velük! A bölcsők szétosztásának legnagyobb. összeszokjanak az anyával. napos helyen) kocka vagy dugó alapjuknál fogva óvatosan leszedjük a lécről és a zárkába függesztjük. az előbbi használat óta esetleg benne maradt lépet kivágjuk. mert a méhek nem húzódnak fürtbe. Ekkor a tetejét felnyitjuk és az anyát a méhek közé dobjuk. A pároztatókat főként fiatal méhekkel kell megtölteni. kivesszük az üres bölcsőket. hűvös helyre (pincébe) visszük. mert most már csupán melegre van szükségük. Nagyon jól használható a levehető felső lécű építtető keret is.20 dkg méh (egy lépes pároztatókba kevesebb. A pároztatókat a kelés idejére elő kell készíteni. mert a terméketlen anya elfogadtatása nehezebb. annál fontosabb a gondos és hosszabb pincézés. vagy mártott viaszcsésze (mesterséges anyabölcső-kezdet) való. megtöltjük az eleségkamrát gyúrt. nincs-e valami testi hibája. Ha délután töltjük a pároztatókat. Ezek könnyebben összeszoknak.

amelyeknek nincs anyjuk. A pároztatókat az anyátlanítás után este pincébe visszük. gondozzák a fiasítást. Ezt másnap estefelé futólag ellenőrizzük. akkor valami baj van. Azokat a családocskákat. Ha a család nem húzódott fürtbe. újra népesítjük és építtetjük. Beavatkozásunkkal eltájolásukat okozhatjuk. ha a kis lépekben nincs fiasítás. akkor rendben vannak. Vele a fogság ideje alatt összeszoknak. fák árnyékában. Nem szabad a pároztatókat a termelő családok közelében vagy azok röpülésének főirányában elhelyezni. hiszen még nem láttuk födött fiasítását. mert egyébként a kis család könnyen megszökik. megnyomoríthatja. A petézést a kirakás utáni 7-8 naptól kezdve ellenőrizhetjük. másnap (a délután telepítetteket 2 nap múlva!) estefelé. Ezekkel a módszerekkel a gödöllői pároztatóban is anyásíthatunk. bokrok. annál gyakoribb. A kiürült pároztatóban a lépeket visszavágjuk. Ha anyát nem találunk. Ha ismételten szükség van rá. A pároztató kijáróját kinyitjuk. A gödöllői pároztatóból reggel kihúzzuk az anyazárkát. anyát adunk hozzájuk. hogy a kelés utáni 10-14 napon belül munkába kezdő anya herepetéző. pincébe visszük. fákra helyezzük vagy függesztjük. megjegyezzük. mint teljes újratelepítéssel. ha anyátlan. akkor belőlük rajládába söpörjük a méheket. akkor a családocskát feloszlatjuk. Szokás a pároztatókat egy betelepítéssel több anya pároztatására is használni. Ha anyja megvan. az eleség rossz. A jel kétséget kizáró módon bizonyítja az anya korát. A helyesen készített és élelemmel jól ellátott kis családok szépen összeszoknak és munkába kezdenek. napon kezdenek petézni. Ezzel elkésni nem szabad. és estefelé felbontjuk. esetleg meg is ölheti. Kirakás után megnyitjuk a kijárókat. hogy nem lesz belőle tökéletes anya. a kijáró körül a kaptárka homlokfalán szaladgálnak). Az anya jelölése igen hasznos. Jó. akkor bizonyára anyátlan. A méhek csak akkor húzódnák át a családhoz. mikor a méhek már nem röpülnek. A fiasítás megmentésének csak akkor van értelme. a szellőzőt elzárjuk. amelyek anyátlanság jeleit mutatják (izgatottan röpködnek. ne zavarjuk őket. A pároztatókat. nagyon kicsi a valószínűsége. Mikor több pároztató összegyűlt. mert a zárka gátolja az építést. A kis népet 2 napi pincézés után az erősítendő család kijárója elé helyezett deszkára söpörjük. csak keskeny csíkot hagyunk meg. de az eredmények rosszabbak. Az anya a pároztatóba besétál. Azokat.ne zavarjuk.főként a méhek legélénkebb röpülésének időszakában . hogy valami hibája van. A jelölés azért is fontos. téglára is. az már gyanús és nagy a valószínűsége. feloszlatjuk. A méhek mennyiségétől függően tartalékcsaládot vagy családot nevelhetünk belőlük.szívesen fogadják. így szívesebben fogadják őket. csak gondosan ügyeljünk a hangyaveszélyre. Amelyik két hét elteltével nem petézik. s 2 napos etetés után. mint söpört rajt betelepítjük. mert az izgatott család az anyát csomóba foghatja. mert a következő évi használatig a viaszmoly elpusztítja. A kis családokat napközben . Az eleségkamrában a pároztatás végéig feltétlenül legyen élelem. A gödöllői pároztatóból a méheket a 3 kis léppel együtt is beadhatjuk erősítésre. Az anya veszett el. Viszont minél később kezd az anya petézni. Az anyák ilyenkor végzik tájoló. és használjuk fel. jóllehet még nem tudjuk. Ez gyorsítja munkánkat. akkor a kis családok az anyát bármilyen módon is adtuk be . vagy öreg méhekből készült a kis család. Az anyanevelés befejezésével a pároztatókból a lépeket teljesen vágjuk ki. Lépeiket csak a fiasítás kikelése után hagyják el. de tehetjük kőre. Egyébként melengetik. feloszlatjuk. mert így 69 . amikor már födött fiasítás is volt. Ha csomóba húzódva szépen építenek. s a kutatás elülése után helyezzük újra ki. Az anyák legkorábban a 6. de pontosan az előbbi helyre. A kaptárakat állványra. Ha a pároztatók benépesítését és pincézését jól végeztük. nem herepetéző-e. A méhek bekéredzkednek a családhoz. Ha az építés nem indult meg. ha a családocskát előtte megetetjük.2. A jelölt anyát könnyű a családban megtalálni. Amelyiket rabolják. A pároztatókat kívülről napjában lehetőleg több ízben is gondosan ellenőrizzük. de annak. ha az anyákat. A zárka nyílását a kijáróhoz illesztjük. méhek által nem járt helyen kirakjuk. a méhészettől távolabb. Káros a kis családok háborgatása azért is. A pároztatók népét fölhasználhatjuk családok erősítésére is. kerítésre. majd nászrepüléseiket. megnézzük. A pároztatók népének felhasználására az anya kivétele (vagy elveszése) után több lehetőség van. Az anyát a petézés megkezdése után lehetőleg azonnal vegyük ki a pároztatóból. akkor használtuk fel. Tíz nap múlva legtöbbjük megkezdi a peterakást. Ezért az élelemkészletet szükség szerint pótoljuk.

Az anyásító dugóban van az eleségkamra. akkor ugyanarra a lépre helyezzük. és pár percig figyeljük a méhek viselkedését. vagy a sztaniollemezkét ráragasztjuk. ha nincs nyitott fiasítása. Ha a legkisebb ellenséges hangulatot is mutatják. mint 70 . A jelölendő anyát legjobb kézbe fogni. Az anyákat festékkel vagy sztaniol lemezzel jelöljük a következő módon: 1. máskülönben az anya hamarosan elpusztul. vagy a csőbe téve dugattyúval szorítjuk a hálóhoz. Zárkába gyúrt cukorlepény. A háló szemei 3 mm-esek legyenek. piros. Úgy helyezzük a dugót a zárkába. amelyikről levettük. sárgával jelölni. Ha körülveszik. Az anyát a pároztatóból való kivételkor célszerű jelölni. etetik. ceruzavédőt. csápjaikkal tapogatják. Az anyát úgy kell leszorítani. Mivel az anyákat a 3. 2. porfesték belekeverésével megfelelően színezzük. a család szívesebben fogadja az anyát. fonákján vékony papírréteggel bevont színes sztaniol lemezből 1. akkor nyugodtan visszaadhatjuk a lépet. Anyásításkor gondolnunk kell még a következő általánosan érvényes elvekre: a fiatal méhek szívesebben fogadják az anyát. hogy a „T" függőleges szára a zárka belsejébe. Az anyajelölés támpontot adhat rajok tulajdonjoga körül keletkezett viták eldöntésében is. 1958. jól lezárva. jelöljék az anyát háló alatt. A család az anya elvétele után 1-2 óra múlva már érzi anyátlanságát. Az anya torára születési évének megfelelő színű korongot ragasztunk. Az anyátlanság jeleit mutató (futkosó. mindig kísérő méhekkel (15-20 méh) és eleséggel ellátva kell. fehér. ugyanilyen egymás utáni sorrendben. évben cserélni kell. Celluloid tárgyat (pl. 1957. akkor a festék kész. Az anyát jobb kezünkkel szárnyainál fogva kiemeljük a méhek közül. Pálcikába tűzött gombostű fejével visszük az anya torára. 1956. Az anyát vagy a lépen szorítjuk le a hálóval. Az anya gödöllői anyásító zárkában is szállítható. és ne mozoghasson. de készen is kapható üveg vagy műanyag csővel. mikor új helyén a család kiengedi a zárkából. Igen sok előnye ellenére az anyákat mégis alig jelölik. Az anyásítás módjai. Sokféle eljárás ismeretes. elveszti idegen szagát. fehér.5-2 mm átmérőjű lyukasztóval korongokat vágunk. Bal kezünk hüvelyk és mutatóujjával torát óvatosan megfogjuk és az anyát középső ujjunkra ültetjük. Hálót készíthetünk gyufás vagy cipőpasztás dobozból.lazább. Anyajelölésre hordástalan idő nem való. 1959. Ha az oldott anyagnak megfelelő színe volt. Az ismeretlen korú vagy más szempontból különös figyelmet érdemlő anyákat szokás más színnel pl. fésűt. Anyákat szállítani akár személyesen. Ha színtelen. pingpong labdát. Erre a célra készült. Használat közben szükség szerint hígítjuk. a vízszintes szár a faoldalak felé nézzen.mivel petézés már nincs . Ilyenkor a kapcsolat az anya és családja között . Akik nem bíznak kezükben és félnek attól. mint a termelés időszakában. Különösen veszélyes az őszi anyajelölés. hogy a ragasztó vagy festék szét ne folyjék az anya torán. Majd így tovább. zöld. síró) család rendszerint szívesen fogadja az anyát. Anya jelölésre országosan a piros. Ragasztásra acetonban vagy tiszta szeszben oldott sellakot használunk (denaturált szesz nem jó!) A festéket vagy a ragasztóanyagot tartsuk kis üvegben. hogy a család anyátlan legyen. A harmadik szín csak akkor indokolt. mert gyakran a rossz anyás (terméketlen. így akkorra.tudtunk nélkül anyacsere nem történhet. fehér és zöld színt használjuk. évbe is. a termelési időszak végére rendesen kezelt méhészetben csak 2 színű anyának szabad lennie. Ha szabadon adjuk vissza. ha ezt a szabályt valamennyien betartjuk. Sok szempontból helyes. hordáskor könnyebb anyásítani. Például 1958 végén csupán pirosnak és fehérnek. 1960. zöld. Ekkor elvégezzük a jelölést. akkor tanácsos kalitkában visszaadni. mint az öregek. hogy jól megfogja. akár postai küldeményként. az anyát tegyük zárkába és úgy adjuk vissza. hogy tőle még utódokat neveljünk. babát) acetonban oldunk. Azonban a síró hang nem jelent feltétlen anyátlanságot. Ha az anyát jelölés végett kivesszük családjától. Biztonság kedvéért még az ilyen családokat is aprólékosan át kell nézni anyásítás előtt. kimerült anya) családok is mutatnak anyátlanságra jellemző tüneteket. piros. vagy puha főzött cukorlepény való. hogy tora egy hálószembe kerüljön. Ez a legbiztosabb és leggyorsabb. ha nagy tenyész értékű anyát akarunk átvinni a 4. hogy az anyát megszorítják. Vigyázzunk. és ezt érezze is. Ekkor jobb kezünkkel megfestjük. A siker alapfeltétele. Anyajelölésre a dukkó lakk is alkalmas. A színek egymás utáni sorrendje évek szerint a következő: 1955. A festéket vagy ragasztóanyagot gondosan rá kell dörzsölni a kitinre.

vagy fűszállal lesöpörhetők. kevés. vagy műléppel zárja el. kirabolják. vagy nem elég hűvös helyen pincézik. de jól bevált anyásítási mód: 1. Elfogadását a legközelebbi alkalommal ellenőrizzük. mert izgalmában könnyen csomóba fogja. 2. Itt az anyásítandó család előkészítésekor ne takarékoskodjunk a füsttel. valamint az anyásításnál is minél kevesebb füstöt használjunk. A tenyészanyagot nem fiasításos lépek közé teszik. kiengedik. Nyílását eleséggel jó vastagon (3-4 mm) elzárjuk. Az álcákban kárt tesznek a túlmelegített késsel. Ha a méhek ellenséges magatartása 3-4 nap múlva sem változik. 3. nem jól készítik elő a pároztatókat. 2. ezen keresztül támadni akarnak és a zárkától nehezen szakíthatok el. Ez az anyásítási mód sikeresebb.) Anyásítás szabadon. ez ugyancsak a kis családok megszökését okozhatja. Csak 8-10 nap múlva ellenőrizzük. Ha udvara alakul. Ismert dolog. A tenyész családot nem választják meg jól. Figyeljük. A pároztatókat rosszul helyezik el.) Anyásítás építő fürtben. Az anyásítandó család fészkének közepére úgy rakjuk be a tartalékcsaládot. 7. 14. hogy beépítsék a hézagot. mint azt. meghűl. Csak rendkívüli 71 . A petéző anyákat nem használják fel idejében. Akinek nincs módja az anyásítást másnap ellenőrizni és az anyát kiengedni. hogyan viselkednek a méhek. Azután a fészket összetoljuk.hordástalan időben. nincs-e nála anya. Ezzel a módszerrel a családokat nemcsak anyásítjuk. ha előzőleg langyos vízben megfürdetjük az anyát. ilyenkor az anyásítandó családot etetni kell! A családok szívesebben fogadják a petézésből kiemelt anyát. Ez teljes sikertelenséget jelent. Elsősorban selejtezzünk minden olyan anyát. Néha a szoktatás csak öt-hat nap múlva eredményes. hogy a dajkacsalád előkészítésében követnek el hibát. 4. Nem pótolják eleségüket.) Anyásítás szoktatással. Már télen vegyük számba: a következő évben hány anyára lesz szükség. a kalitkáról könnyen lerázhatok. Rossz tulajdonságú. simogatják. megnyomorítja. amelyik az idén harmadik éves vagy öregebb. akkor a lépet visszatesszük. 8.) Anyásítás tartalékcsaláddal. nemhogy több évre visszamenőleg tisztában lennének vele. 4. A fészek megszakítását jelentő üres keretre a fiatal méhek kihúzódnak. A méhek az anyát kiengedik. Ha támadják. hogy a méhek jól hozzáférjenek. akkor az anyát kalitkába tesszük. Beadás előtt az álcák sokáig vannak fészken kívül. Anyanevelési terv készítése. az a kalitka nyílását gyúrt vagy puha főzött cukorlepénnyel. Az anya körül csoportosulnak. Egy anya. A kalitkát üres keret vagy építtető keret felső léce alá erősítjük. a termelőcsaládok a kis családokat izgatják. Gyakori. Az anyát a lépen a méhek közé engedjük. öreg méhekből álló családokkal akarnak jó anyákat neveltetni. 3. Az anyák elhelyezésére nem készülnek eléggé gondosan. Az anyanevelés valamennyi műveleténél. meghűlnek vagy koplalnak. Ezt használjuk ki az építő fürtben való anyásításkor. Pár óra múlva. 13. 10. hogy a fiatal méhek az anyát szívesebben fogadják. meg kell vizsgálni a családot. amelyik már régebben nem petézik. ezért a családok teljesítményét jóformán egy esztendőben sem ismerik. Az anyák elhelyezését nem készítik elő gondosan és a kész anyák közül emiatt sok elpusztul. idős álcákat adnak. vagy másnap megnézzük. hanem tovább szoktatjuk őket. kikelése után elpusztítja a többit. Anyásítás után nem szabad zavarni a családot. és szívesen fogadják. és úgy adjuk be. mennyit cserélünk le. rövid ideig. 9. Néhány egyszerű. A kalitkát az anyával a család fészkébe (2 lép közé) vagy a keretekre helyezzük úgy. A családot etetjük. Leggyakoribb hibák az anyanevelésben tapasztalatom szerint a következők: 1. Elkésnek a bölcsők kalitkázásával. az anyát a rostaszöveten át etetik. 5. Nem választják jól a dajkacsaládot. Az anyásítás kísérő méhek nélkül sikeresebb. anyja vagy anyabölcsője van. mint az öregek. akkor az anyát el akarják pusztítani. Nem készítik kellően elő etetéssel a dajkacsaládot. Jól kezelt méhészetben ez nem több az összlétszám 50%-ánál. Ilyenkor nem szabad kiengedni az anyát. hanem erősítjük is. hogyan viselkednek vele szemben. ezért megszöknek. Nincs nevelő hangulata. néptelen. tehát kiengedhetjük. etetgetik. 12. akkor elfogadják az anyát. Nem eléggé gondos a tenyészanyag megválasztása. Kivétel a tartalékcsaládokkal való anyásítás. Ha nagy tömegben veszik körül a zárkát. 11. A keretet a család fészkének közepébe helyezzük. hogy az anyás lép mellé mindkét oldalról az anya saját méhei kerüljenek. Ha azonban a rostaszövetbe kapaszkodva. vagy öreg méheket söpörnek beléjük. Nincsenek pontos feljegyzéseik. 6. vagy megöli az anyát.

Szaporítás terv szerint 10 méhcsalád. évi anyák 15%-os pótlására 1959. Ezek közül 46 első éves. Pároztatókba 100 X 50 dkg = 50 kg eleség (40 kg cukor. tehát 50-60 pároztató szükséges. Egy méhészet például 1958 őszén 96 anyát telelt be. A méhész érdeke. A fiatalabbakból 15%. azonban ily módon az anyanevelés elnyúlna 40-60 napra. 1959-ben a most második éveseket mind cserélni kell. legalább 10 tartalékanya is szükséges. A cukorszükséglet a következő: 4 dajkacsalád és 1 tenyészcsalád etetése átlag 20-20 napig egyenként 2.50% 72 . Ezért össze kell vonni. pároztathatunk kis családokban is. egyik esztendőben annyi anyát kell nevelnie.50 kg. ezekhez azonban bölcsőt adunk.0% 50 52. 10 kg méz). Ha az egyes sorozatokat más-más időpontban akarjuk csinálni. 168 álcára. Ehhez is kell nevelni 10 anyát. éves anyánk. évesek egy részének lecserélésével is. összesen 12. Ezen kívül szükségünk van anyákra a szaporulathoz. Ezeken kívül. akkor többre. tehát 4 sorozatból várhatunk 78 anyát. évi anya cseréje 1958. hogy az anyacsere évek közötti elosztása arányos legyen.esetekben ugorhat sokkal ez arány fölé. 50 pedig második éves. az állománynak megfelelően. Ezek szerint 4 dajkacsaládra. évi szaporulathoz Tartalékolásra Összesen: 40 8 10 10 78 anya anya anya anya anya Vajon hány sorozatból kaphatunk ennyi termékeny anyát? Egy sorozatból 25-30 anyabölcsőre. Ha nincs annyi. Ehhez kétszer annyi. és egyszerre 2 sorozatot indítani. A harmadik éves anyákon kívül számolni kell a 2. Az anyaszükséglet tehát így alakul: 1957. hogy nem bírja.50 kg.5 kg 10 kg 59. Tervünk tehát a következő lesz: Beadandó álca Sorozat Dajkacsalád Jó anyabölcső 168 4 4 100 Termékeny anya Pároztató Cukor Méz 80 80. tartalékolásra és esetleg eladásra is. Ha aránytalanul sok a 2. 100 pároztató kaptár betelepítésére lesz szükség. Ezt az anyák 10-15%-ára tervezzük. Ez 50 anya. 20-25 termékeny anyára számíthatunk. mert ellenkező esetben. akkor 25-30 pároztató kaptár szükséges. vagyis 8 cserélésére szintén számolhatunk.

73 . v. anya petéztető tokba tétele Pároztatóban 5 9 10 15 Tenyészanyag elvétele. Az időbeosztást a 11. E nélkül állományunk javítása is elképzelhetetlen. vagy a tokba zárt anya elvétele Tenyészanyag beadása Etetés mérséklése. etetés befejezése Bölcsők elszedése. gödöllőiből zárkák kiszedése Petézés ellenőrzése. etetés befejezése Anyák kelése és elvétele Termékeny anya visszaadása Előkészítés Töltés méhekkel. Akinek még nincs megfelelő gyakorlata. anya elválasztása. Ezt a dajkacsalád gyors előkészítésével 9 nappal megrövidíthetjük. Az anyanevelés sikere nagyban függ attól.Nap 1 Tenyész családban Az etetés kezdete Petézésre alkalmas lép beadása. petéző anyák felhasználása 19 20-21 22 23 30-35 11. Ezért fontos. táblázat mutatja. v. eredményes termelés. hogy a munkákat idejében elvégezzük-e. Rendszeres anyanevelés nélkül nincs zavartalan. anyák beadása Este kihelyezés Futó ellenőrzés. Termékeny anyákat tehát a dajkacsalád anyátlanításától számítva 30-35 nap múlva kapunk. hogy nevelésre alkalmas legyen. hogy az anyaneveléssel az eddiginél sokkal többet törődjünk. az gyengébb eredményekkel tervezzen és indítson több sorozatot. táblázat * A dajkacsaládot szükség esetén már hosszabb ideje etetjük. esetleg teljes elhagyása Bölcsők zárkázása. anya petéztető tokba tétele Dajkacsaládban* Anyátlanítás v.

Az akác végén rajzó család pedig éppen az akácvirágzás alatt készülődött a rajzásra. mind mennyiségben bizonytalan. amelyek nem szoktak rajzani. gyűjtési kedvük csökken. A természetes rajzást tehát lehetőleg meg kell akadályozni. ha nincs hordás. Ilyenekből nevelünk anyákat. vagy a méheknek nincs hol tárolni a nektárt és nincs szabad helyük az építésre. természetes módja a rajzás. A természetes rajzásnak hátránya az is. ezért a gyűjtésből nem vette ki kellően a részét. amikor hordás van. Vannak esztendők.28 g + 1048 g . hogy sohasem tudhatjuk előre. mert nem tervszerű. vagy a kijáró előtt „kotlik". 4.) A családokat nagy kaptárakban tartjuk. a rajzásra készülők már fogytak. Az akác előtti rajzás megosztja az erőket. Elősegíti a rajzást. ha a méhek nincsenek kellően foglalkoztatva. Elősegíti a rajzást az is. Nagy részük otthon tétlenkedik a kaptár hűs zugaiban. Ez akkor áll elő. Különösen sokat árt a rövid. Mindkét eset káros. sőt egy család több rajt is ad. Gyakran meg is szökik. táblázat Viszonyaink között jó tavaszon a természetes rajzás kivételesen akácvirágzás előtt.657 g + 359 g Időszak Rajzási láz felébredése előtt Rajzási előkészület alatt Rajzás után A rajzási láz felébredése előtt. leggyakrabban azonban akác vége felé szokott bekövetkezni. Nagy hibája a rajzással való szaporításnak. állag napi 36 dkg-ot gyűjtöttek. heréket. Nyugtalanok lesznek. mert ekkor már nincs gyűjtési lehetőség. egymást etetik vele. A rajzás tehát jó hordás idején káros. mert az öreg anyák rajzásra hajlamosabbak. Ezért petefészkük megduzzad. ha a méhcsaládban felborul az egyensúly a dajkaméhek és a nyitott fiasítás között. sőt maguk fogyasztják el. mert teljesen elvesztjük a hordási lehetőséget.) Az anyákat rendszeresen cseréljük. a méhcsaládok átlagos napi gyarapodása a két csoportban nagyjából egyezett 12. rohamos hordáson. A raj lesése időt rabló. Ekkor a hordás már csökkent. befogása fárasztó. Azonos körülmények között. A rajzási hajlam azonban nem minden családban egyforma. pedig jó eredményt csak népes családoktól várhatunk. Ennek eszközei a következők: 1. A dajkaméheknek nincs hová elhelyezniük a pempőt. táblázatban lefektetett eredményt mutatta.) Olyan családokat szaporítunk. Felébred bennük a rajzási ösztön.) Folytonosan építtetünk. A két csoport közötti különbség a rajzás után is megmaradt. és a raj segítségünk nélkül nehezen boldogul. A természetes rajzás azért sem illik korszerű üzembe. Emellett vannak a rajzást siettető. a nem rajzott családok is kevesebbet. Az akác után a hordásra már nem káros a rajzás. fészküket idejében bővítjük. Míg a rajzásra nem készülő családok naponta átlag 1 kg-nál többet gyűjtöttek. A rajzási előkészület a teljesítményt erősen rontotta. mikor rajzik a család. mind időben. a hajlamot kiváltó tényezők is. 74 . Kedvező a rajzásra a szűk. amikor a családok többsége megrajzik. meleg. a lerajzottak azonban naponta 65 dekát fogytak.S Z A PO R ÍT Á S A méhcsaládok szaporodásának ősi. 3. napfénynek erősen kitett méhlakás is. Napi átlagos súlyváltozás rajzó nem rajzó családban + 2757 g + 2717 g . A rajzásra készülő méheken a rajzási ösztön uralkodik. hogy nem a legjobb tulajdonságú családok szaporodnak. hogy meg ne szoruljanak. azonos népességű rajzó és nem rajzó családok hozamának ellenőrzése a 12. mégsem kívánatos. máskor pedig esztendőkön át alig rajzanak a méhek. hogy a fiatal méhek el legyenek foglalva. 2.

Az ellenszenv oka ebben az esetben is az. E rendszabályok betartásával a természetes rajzás csökkenthető. Ennek legfőbb oka a családok gyengesége. A sok rajjal sok volt a bajom is. Mivel sok méhészetben még a természetes rajokkal szaporítanak. A mesterséges szaporítás két főkérdése: mennyit és mikor szaporítsunk. A mesterséges szaporítás tervszerű lehet. Nem kell a rajok lesésével időt tölteni és aggódni. szellőzők kinyitása). A háború utáni években erősen megcsappant méhállományunk pótlásának meggyorsítása végett helyes volt a nagyobb mértékű szaporítás. veszélyezteti a termelést. előbb röviden arról is szólok. Az akác előtti időszakot a családok népesedésének kell szentelni. Ilyen nagymértékű szaporítás tehát helytelen. Sokan ma is 100%-os. majd anyabölcsők építése és azok bepetézése. Most már csak nagyon ritkán van rajom. A háború után az első állami méhészetek szaporítási tervfeladata 100% volt. hogy az új családok számát és minőségét. Ilyenkor a szaporulatot pörgetéskor kell elkészíteni. Nem növekedett azonban kellően országos méztermelési átlagunk. Akáchordásig ne készítsünk új családokat. Jó állományból a családok népességének csorbítása. ha túlságos szaporítással nem gyengítjük a családokat. Az új méhcsaládokat korszerű méhészetekben mesterségesen készítik. szaporítani nem helyes. A szaporítást július közepéig feltétlenül fejezzük be! A mesterséges rajkészítés sikerének 2 alapfeltétele: mindig népes családot készítsünk. A szaporítás ideje nálunk az akácvirágzás vége. Az olyan állományokban. A 100%-os azonban ekkor is sok volt. Sokan rossznak tartják és csak a természetes rajoztatást tekintik helyesnek. A legfontosabb feladatunk már nem a méhcsaládok számbeli növelése.) A kaptárakat nyáron nem tesszük ki a tűző napnak. Méhészkedésem első idejében nekem is sok rajom volt. hogy a főhordás előtti és alatti természetes rajzás káros a mézelésre. A kevés anyabölcső (1-5) a csendes anyaváltásra jellemző. Ma méhállományunk már meghaladta a háború előttit. sőt ennél jóval nagyobb szaporítási lehetőségről beszélnek. hogy ezt a tervszerűséget a méhésznek munkájában kell érvényesítenie. hogy éppen akkor nem lesz rajunk. A mesterséges rajokról a méhészek véleménye eltérő. mert akác után rendszerint hordástalan időszak következik. amelyekben a családok fejlődésük tetőfokán is csak 10-12 léputcásak. A fiasítással a lemaradt családokat erősítjük. Természetes. A nagy méhtömeg együtt tartásának tovább nincs nagy értelme. vagy etetéssel javasolható. Erre rendszerint csak kicsire szabott kaptárban kerül sor. a mesterséges rajnak feltétlenül termékeny anyát adjunk. hanem azok minőségének javítása. Ekkorra a családok elérik fejlődésük tetőfokát. hanem annál jobb. Gyenge állományból inkább egyáltalán ne szaporítsunk. Káros a túlságos szaporítás azért is. utoljára 1952-ben volt. A jól készített mesterséges raj nemcsak egyenértékű a természetessel. szánjunk rá egy esztendőt a családok rendbe hozására. Ennél nagyobb szaporítás csak rendkívül kedvező viszonyok között. Ez csak akkor valósítható meg. mert a lépépíttetés nem tud vele lépést tartani. hogy a mesterséges rajok készítésénél hibákat követnek el. amikor szaporítani szeretnénk. kerüljünk minden olyan beavatkozást. A családok akác előtti gyengítése csak akkor indokolt. A családok nagy része a tél martaléka lett. valamint a készítés idejét mi szabhatjuk meg. Ugyanez érvényes a mesterséges rajok készítésére is. A mesterséges szaporításnak igen nagy előnye a természetessel szemben. ezzel elejét vesszük kirajzásuknak. Állományunk a második világháború előtti években országosan átlag 5%-kal szaporodott. amely ezt gátolja. mert romlik az állomány minősége. felfejlesztésére. Ezt a gyakorlat be is bizonyította. Az ilyen családokból fiasításos lépeket szedünk el.5. 75 . A rajzásra készülő család rendszerint sok anyabölcsőt húz. árnyékoljuk és elősegítjük a jó szellőzést (nagy kijáró. A rajzás első jelei a herenevelés. az egy családra jutó lépkészlet káros csökkentése nélkül 20-30%-ot szaporíthatunk. ha túlnépesedés miatt rajzástól kell tartani. Vándorméhészetekben már a korai akác után indokolt lehet új családok készítése a túlnépesedett családok gyengítése céljából. Már említettem.

Jó. amíg a bölcsőkben nincsenek álcák. ami akadályozza a raj eggyé olvadását. hogy a méhek a 2 kasba egyenletesen húzódjanak be és mindkettőbe anya is jusson. nehogy a raj kereket oldjon. mint a természetes rajokat szokás. Hordástalan időben a rajokat a 2. A rajokat a 3-4. Erre két mód van: elszedjük fiasításának és népességének egy részét. Kétnapi pincézés után ugyanúgy ütjük kaptárba. és abba beütjük. mert ellenkező esetben gyakran másutt kezdenek építésbe. Ha a méheket röpülési távolságon túlra szállítjuk. Az így összesöpört és meganyásított rajt hűvös. abroszra öntjük a méhcsomót. Munka közben bőven használunk füstöt. A fészek korai széthúzása káros. Ezután a már előre meghatározott számú lépről a méheket a rajládába söpörjük. A rajt rövid ideig a befogás helyén hagyjuk. a többiekről lerázzuk. pl. söpört raj. naptól etetjük. ha nagyon népesek. a léphordó ládába tesszük. Beadhatjuk az anyát szabadon is. ha a bent levőket már teljesen kiépítette. akkor az anyákat kifogjuk belőle. Nagyon meghálálják. Mikor a méhek a láda fenekére zuhantak. nem fordult-e ki a keretből. hogy a fürtbe húzódó méhek közé kerüljön. Egyszerű és jól bevált módszerek a következők: 1. akkor már petét találunk. A műlépet a szélső fiasításos lép és a virágporos. akkor a ládát gyorsan felnyitjuk. A munkához rajládát és tölcsért készítünk elő. 2. mézes záró lép közé tesszük.6-3 kg méhet szedünk össze. A kijelölt család anyját kikeressük. A méheket több családból szedhetjük össze. sötét helyre (pincébe) visszük és cukorsziruppal etetjük. 76 . és jól megszívják magukat mézzel. főzött cukorlepénnyel elzárt anyazárkában adjuk be. ponyvára. mert a méhek esetleg nem engedik ki az anyát. hogy melyik családtól hány lépet takaró méhet veszünk el. Előzőleg a lerajzott családtól elszedjük a fölösleges anyabölcsőket. hogy a méheket megzavarjuk. családok kettéosztása (felezése). vagy vándor tanyáról hazaszállításkor. Ezután a ládát lezárjuk. Azzal a léppel. Ugyanakkor műlépet adunk neki. Ilyenkor a bölcsők elszedését feltétlenül össze kell kapcsolni a család gyengítésével. Nem helyes estig a befogás helyén hagyni. További műlépes kereteket a rajnak csak akkor adunk. a méheket jól megfüstöljük. hogy az építés rendes legyen. napon átnézzük. ha a méheket a műlépes keretekkel ellátott kaptárrészbe tudjuk szorítani. Ha a raj fölösleges. Feljegyzéseink alapján meghatározzuk. A rajládát lemérjük. Ha anyjuk öreg. A fiatal anyák 8-10 nap múlva kezdenek petézni. fészkes böngészett raj. Az összeszállt rajokat. Az anyát gyúrt vagy puha. 1. A zárka dugójába ne tegyünk 3-4 mm-nél vastagabb pépréteget. a helyét egy gyenge családdal felcseréljük. A fiasításos lépekről lesöpörjük a méheket. ezért nyitott fiasításos lépről is veszünk méheket. A ládát néhányszor a földhöz zökkentjük. és a műlép nem csúszott-e le. eladáskor. Söpört raj készítése. hogy a rajba öreg és fiatal méhek egyaránt kerüljenek. A rajokat kiépített lépekre ütni nem helyes. 3. másik telepre való átszállításkor. amelyiken megtaláltuk. A beütés után a kereteket szorosan összetoljuk. A raj kilogrammjára. 2 ½ -3 műlépes keretet számítunk. A hibákat kiigazítjuk. mellé két kast állítunk. hogyan kezdtek munkába a méhek. vagy ha jó a hordás. Vigyázunk. Az álcás anyabölcsők elszedése rendszerint csupán elodázza a rajzást. akkor a rajnak termékeny anyát adunk. mert eltájol és elveszti kijáró méheinek egy részét. A befogás módja rajonként változik. akkor nem kell pincézni. A rajt kasba fogjuk be. Fiasításos lép beadása a rajt új lakásához köti.A rajzás meggátlása az anyabölcsők elrombolásával csak addig sikeres. Mikor a szükséges súlyt elértük. A zárkát a láda fedeléhez vagy oldalához erősítjük úgy. A befogást követő napon ellenőrizzük. Ügyeljünk. s az anyát a méhek közé dobjuk. szétválaszthatjuk. hogy a méhek visszatérjenek régi otthonukba. majd a számára elkészített kaptárhoz visszük. mert a műlépek alsó része kiépítetlen marad. A meganyátlanodott rajokat azonnal anyásítjuk vagy egyesítjük. Egy rajhoz 2. Mesterséges rajokat sokféleképpen készíthetünk. de mindenesetre igyekezni kell.

Rajkészítéshez az olyan lépek valók. E célra nyitott fiasításos lépet választunk. fészkét rendezzük. Ez az időpont azért is jó. amit tervünkben előirányoztunk. mástól ismét mézes lép elvételét irányozzuk elő. beütés után egy részük régi otthonába tér vissza. a méhek nem szoknak össze. Az elvett méhek nagy része úgyis hamarosan elpusztulna. amelyekből már kelnek a méhek. Ha hordás van. de nagyon népes. amelyektől a méheket összesöpörjük. annak hibái nélkül. Mikor egy családdal végeztünk. a népességet és a mézkészletet. Ha állományunkat növelni már nem akarjuk. a raj szétzüllik. Egy rajhoz legalább 6 kelő fiasításos lépet a rajtuk ülő méhekkel. Előnye még az is. A családok fészkét a következőképpen rendezzük be: a kaptár fala mellé mézes-virágporos lépet teszünk. mert csupán méheket viszünk el. Kis adagokban . Másnap meganyásítjuk. akkor műlépet is adunk. emellé kerülnek a fiasításos lépek. a méhek nem bántják egymást. néptelenre készül. hogy a családnak legalább 6 lépen kiterjedt fiasítása maradjon. Feljegyezzük a fiasításos lépek számát.ha kutatás nincs . hogy az öreg méhek elrepülhessenek. amikor a méhek élénken röpködnek. majd szélsőnek ismét egy mézes-virágporos záró lép. nap este híg cukorsziruppal etetni kezdjük. vagy a belőlük fejlesztett családokat eladhatjuk.még hordáskor is mindaddig etetjük. Egy családtól . Az új családot a 2. 2. Hordástalan időben nem etetik. amíg elegendő kijáró méhe nem lesz. amelyiknek kevés fiasítása van. amelyek új otthonukban megmaradnak. és új családot alkotnak. végignézzük állományunkat. az építés nem halad. két-két fiasításos léphez még egy lépről méheket söprünk. Régi családjánál életének hátralevő részét haszontalanul élné le. vagy a családot nagyobb adagokban etetjük. amelyeknél ennyi nincs. mert az elhulló méhek pótlása nem kielégítő. hogy melyik családból mit veszünk az új családokhoz. Nem pincézik elég ideig vagy elég hűs helyen. ha a fiasításos lépekben bő mézkoszorú van. Az olyan családoktól.nyitva tartjuk. A munkához két léphordó ládát készítünk elő. A műlépet a fiasításos lép és a záró lép közé tesszük. lépet és mézet szedünk össze. Hordási viszonyaink között legalkalmasabb a söpört rajjal való szaporítás. Mielőtt a rajok elkészítéséhez fognánk. ha népességükből veszünk el. A söpört rajokat leghelyesebb közvetlenül az akáchordás után készíteni. akkor anyját visszaadjuk.1-2.helyzetének figyelembevételével . A műrajokat lehetőleg a délelőtti. az anya nem petézik eleget. Hordástalan időben etetni kell! Napi 23 literes adagokkal etetve két hét alatt kiépít 9-10 NB lépet és vastag koszorúkat húz. Fészkes böngészett raj. csak átmenetileg gyengítjük meg. mert estig még hazatérhetnek az öreg méhek. Az első napokban csak kisebb adagokat adjunk. akkor kaptárba telepítjük. onnan méhek. Ügyeljünk arra. méheket. mert legtöbbször nincs hordási lehetőség. amelyek már betájoltak. mielőtt még az új nemzedék tömeges kelése megkezdődnék. Mivel azok a méhek. és a rajtuk ülő méhekkel együtt a másik léphordó ládába tesszük. hogy nem csorbítja a törzscsaládok lép és élelemkészletét. déli órákban készítjük. s lezárjuk a kaptárt. régi otthonukba visszarepülnek. A különböző családoktól való méhekkel takart lépeket nyugodtan rakhatjuk egymáshoz a ládában. Így pedig 3 hét alatt 9-10 lépet kiépítenek.A söpört raj további kezelése a természetes rajéval azonos. Szélsőnek fiasításos lépet nem hagyunk. A söpört raj készítésének leggyakoribb hibái: Csupa öreg méhből készül. A következő családnál ugyanúgy járunk el. és az egyik ládában biztonságba tesszük. Először kikeressük az anyát. Több családból fiasítást. A fejlődésük csúcsára érkezett családok legkevésbé azt érzik meg. Legjobbak azok. 3 lépről hozzásöpört méhet és 2 mézes lépet adunk. ezért nem fejlődik kellően. A családokat. Mikor összeszedtünk egy családra való lépet. Terméketlen anyával készül. nagy mennyiségű utódot nevelnek. onnan fiasításos lép. mert azon vannak fiatal méhek. Az adatok alapján elhatározzuk. A jól készített söpört raj azonos értékű a természetes rajjal. Összeszedés közben a léphordó ládát . nem veszünk el fiasításos lépet. akkor a söpört rajokat. az anya a nászúton elvész. a raj legyengül. ezért nem épít szívesen és legyengül. A jó mézes családoktól mézes virágporos lépeket is veszünk el. mert fiasításukban a jövő nemzedék érintetlen marad. ha 77 . legfeljebb 3 fiasításos lépet veszünk el. a család legyengül. Ez akkor is kell. Amelyiknél bőven van fiasítás. Ezután kivesszük a családtól azt. Jól fejlett állományból legfeljebb 4 család kell egy 3 kg-os söpört raj készítéséhez. hogy minél kevesebb öreg méh kerüljön az új családokhoz. a kivett lépeket pótoljuk műléppel vagy léppel. amelyeken a fiasítás nagy terjedelmű és érett.

Az egyik kaptárban marad a régi anya. akkor a fészkes böngészett raj készítésével várni kell addig. hogy a télen. ezek megszívják magukat mézzel. ha pedig az anya a nászúton elvész. amikorra már sikerült anyákat nevelni. A családokat nem etetik.csak akkor nem megy a méhcsaládok népességének és lépkészletének rovására. A fészkes böngészett raj gyakran rablás áldozata lesz. Az olyan családok. akác 78 . Ennek módja. hordástalan időben rosszul fejlődnek. A zavartalan termelés érdekében legalább az állomány 10%-át kitevő tartalékcsalád teleltetése kívánatos. mikor az új családok egészen elnéptelenednek. A jó népessé fejlődött családot főhordás után két. mellé állítjuk a másikat. ha tartalékcsaládjaink vannak múlt évről. A sok fiasítás pár nap alatt kikel. Ezekhez 2-4 fiasításos lép és 1-2 nyílt fiasításos lépről lesöpört méh elegendő. Egyáltalán nem kél ki. minek népeset készíteni. el is pusztulhat. Természetesen előre gondoskodni kell termékeny anyákról. a fiasításos lépekhez nem söpörnek méheket. 3. és szaporítási tervünket egész évben szem előtt tartjuk. vagy meghűl. addig a család leromlik. Az új családoknak csak nyílt fiasítást vagy anyabölcsőt adnak. Ha a fiasítás bármely okból visszaesett. ahol fontos a gyors szaporítás. lehetőleg azonos erősségű részre osztjuk. hogy a kijáró méhek a két kaptár között lehetőleg arányosan oszoljanak meg. Az anya azonnal megkezdi a petézést. A tartalékcsaládok készítése marad későbbre. s ősszel az új családok telelőképtelenek. Termékeny anyát adunk neki. Jó. míg meg nem erősödnek és hordás nincs. A családok kettéosztása. Hasonló módon célszerű készíteni a tartalékcsaládokat is. a fiatal méhek az anyát szívesen fogadják. a fejlődésben lemaradt termelőcsaládok felerősítésére használjuk. Nagyon jók új családok készítéséhez is. Ezekhez nem kell olyan sok fiasítás. hogy az öreg méhek már a fiasításos lépek összegyűjtésekor hazarepüljenek. Csak kis méhészetekben alkalmazzuk. Csak akkor döbben rá. a fejlődés elmarad. a méhész úgy véli. A tartalékcsaládok legfontosabb célja anyák átteleltetése azért. Nyitott vagy még éretlen fiasítással csinálják. Az új családok kijáróját mindaddig jól le kell szűkíteni. Ilyenkor a fészkes böngészett rajt gyengébbre készítjük. ha nyitott léphordó ládával dolgozunk. s ezt az új család nem képes úgy megadni. A fészkes böngészett raj és a tartalékcsaládok készítési ideje az akác utáni időszak.tartalékcsaládjaink vannak. fejletlen méh lesz belőle. ezekkel anyásítunk. tavasszal elpusztuló anyákat legyen mivel pótolni. Megfelezzük a fiasításos lépeket. ha nincs hordás. mert a család . amelyekben az anyát akác előtt 3-4 lépre szorítottuk. ha alaposan felkészülünk rá. különösen. petézni kezd és nagyobb mennyiségben kelni kezdenek a méhek. akkor nem szabad az anya túlságos korlátozásával gyengíteni a családokat. A család rohamosan népesedik. Ha szaporítani akarunk. Ilyenkor. vagy sok korcs. és mézzel sem szorították le a méhek. mert a méhész látván. hogy még más lépekről is söpörjön méheket. ezért a fiasítás egy része éhen pusztul. A fiatal méhek szívesen építenek. Azokat a tartalékcsaládokat. míg az anya kikél. míg az ismét megfelelően kiterjed. Nem tekinti szükségesnek.bármilyen módon végezzük is azt . Ezért jó. hogy itt valami baj történt. Anyásításkor legyünk óvatosak. a kaptárakat szükség szerint jobbra vagy balra eltoljuk. Ebből bőven futja rajkészítésre. A nyári hordásból.mivel öreg méhei is vannak . és hozzáadjuk a tartalékcsaládot. az ilyen fiasításnak még gondozásra van szüksége. Az anyásítás sikerét 8-10 nap múlva ellenőrizzük. hogy kijáró méhek kerülnek bele. megtermékenyül. mint kellene. a mézkészletet és a kijáró méheket is. A szaporítás . ha az anyát nem korlátoztuk nagyon ráccsal. Ezt rendszerint az okozza. annál népesebbre kell készíteni.nem mindig fogadja szívesen az anyát. ezek a szaporítást megkönnyítik. Az álcákat a sok dajkaméh bőségesen táplálja. a másikat meganyásítjuk. Jó telelő család válik belőle. hogy a kivett lépeket sűrűn takarják a méhek. Csak nagyon jó legelőn vagy etetéssel kerülhető el a családok gyengülése és az egy családra jutó lépkészlet erős csökkenése. hogy régi helyéről kissé eltoljuk a kaptárt. mint termelő család veszi ki részét. A fészkes böngészett raj készítésének leggyakoribb hibái: Gyengére készül. 8-10 lépen van fiasítás. melyeknek anyjára nem volt szükség. tehát később is elkészíthetők. és újabb zsákmányért visszatérnek. Minél későbbiek. hazarepülnek. hogy őszig még elég idő van a család megerősödésére.

Az akácra való vándorlást csak abban az esetben kell fontolgatni. Budapest külső kerületei. A szállítással járó kiadások (fuvar. ha az akácerdő messze van. Jobb. a vándortanyára való utazgatás mind növelik a termelési költségeket. A hordástalan időszakokban a családok csak etetéssel tarthatók népesen. A siker egyik alapfeltétele a népes család. amikor gondolkodás nélkül dönthetünk a vándorlás mellett. akkor már nagyon megfontolandó. Egy kaptár évi mozgatása eddigi gyakorlatomban négy-nyolc kg méz árába került. sőt ennél jobb eredményeket is elérnek. maradéktalanul ki kell. több kiadással és több kockázattal jár.) akác-főhordásra pörgethető mézfeleslegért. ha méheinket mindig oda vándoroltatjuk. és helyben is elég jó hordás kínálkozik (pl. helybér. Valóban vannak esztendők. míg vándorlásnál feltétlenül segítségre van szüksége. Megeshet ugyanis. Ezt csak úgy érhetjük el. melytől nem várható eredmény. mint a természetes hordás. 2. 3. Vannak helyek. A vándorlás költséges. Pl. sem méheket nem szabad elvenni. Ebben a helyi körülmények alapos mérlegelése alapján lehet határozni. az eredmény pedig minél biztosabb legyen. minél hosszabb ideig tart a hordás. A vándorméhészkedés több munkával. mert rossz tapasztalatokat szereztek vele. Ma már több célból vándorolunk tömegesen: 1. amelyek méhek hiányában kárba vesznének. aknázzunk minden nektárforrást. ahol jobb hordás mutatkozik. szállítás alatt sokkal gyorsabban rongálódnak. A vándorlás akkor sikeres. de volt olyan esztendőm is. tehát nagyobb az értékcsökkenés is. Ugyancsak gondolkodás nélkül menni kell későn virágzó akácra. pedig a méhészetre ott is szükség van. mint a helyben maradót. 4. A vándorlást nagyon gondosan készítsük elő. A vándorméhészetek 20-30 kg-os. Kezdetben csak akácra és tisztesfűre vándoroltak. Ha a két virágzás közelebb esik egymáshoz. több év átlagában feltétlenül kifizetődő. mint vándorméhészetekben. Ahhoz. ha a két virágzás kezdete között legalább 7-8 nap különbség van. ha úgy szervezzük meg. A vándorlás sikertelenségének egyik oka. hogy sok méhész olyan gyenge állománnyal vándorol. drágább kaptárak szükségesek. hogy a munka. kiadás és kockázat minél kevesebb. pedig a hozam annál biztosabb. Feltétlenül vándorolni kell és érdemes akácra olyan helyekről. kedvező viszonyok között mézfelesleg gyűjtése céljából is.). azonban vannak helyzetek. ahol vándorlás nélkül egyáltalán nem lehetne haszonnal méhészkedni. vagy a második akácnak érünk csak a végére. Szabolcs megye almatermesztő vidékei. pörgetést vártak. munkával. amikor 10 kg árát vitte el. de jól szervezett vándorlással. nem ilyen biztos azonban a hozam növekedése. A két akácra való vándorlást sokan fölöslegesnek tartják. baltacímből). mert vagy az első helyen kell jó napokat elszalasztani. A két akácra való vándorlással az akáchordás idejét 10-14 napról 79 . mert az akáchordást semmi más nem pótolja. Ezektől szaporításhoz sem fiasításos lépet.) gazdasági növények megporoztatása végett (főként szocialista mezőgazdasági üzemek méhészetei). hogy méhészetünkből a lehető legnagyobb hozamot vegyük ki. Ez a helyzet sok állami méhészetben is.végére legyengülnek. VÁNDORLÁS Hazánk kevés területén nyújt a növényvilág állandó gyűjtési lehetőséget. hogy a hozamban mutatkozó különbség nem ér fel a vándorlással járó többletkiadással. ahol nincs tömegesen akác. betegség stb. Ezenkívül vándorlással olyan nektárforrásokat használunk ki. Ha akác utáni hordás is kínálkozik. Országos pörgetési átlagunk 8-10 kg. A vándorlás hazánkban már régóta alkalmazott üzemeltetési forma. rakodás). mégsem olyan eredményes. A vándorlás feltétlenül a termelési költségek növekedésével jár. Minden munkát a méhész maga végezhet. A helyben való méhészkedésnél egy méhcsalád kezeléséhez sokkal kevesebb munka elegendő. akkor pár nap kedvéért nem érdemes mozdulni. ez azonban sok munkával jár és drága.) nyári legelőre főként serkentés.) tavaszi méhlegelőre a családok jó fejlődésének előmozdítása céljából. A megmozdított állományt könnyebben éri veszteség (baleset. amikor a második akác nem sikerül. hogy vándoroljunk-e vagy sem. Ezzel szemben hozamunk növekedhet. Első feladat annak eldöntése. Fontos a lépkészlet előkészítése is gyümölcs és akácvirágzás alatti építtetéssel. A vándorlástól mézfelesleget.

Így nagyobb a valószínűsége. Akik vállalták a kockázatot. Ezekből kitűnik. augusztus elején aztán oda vándorolunk. ábra). a másodikon 27. amelyek két akácot használtak ki. hogy ez céltalan. Helyes tehát. de érthetetlen. A kis területeken termesztett mezőgazdasági növényeknél a legelő túlterhelése fenyeget. hogy idejében mozduljunk. ha a tisztesfüves vidékre gondolkodás nélkül és nagy távolságból vándorolunk. 60 kg-ot.5 kg-os. Minél nagyobb az állományunk. Külön kell szólni a tisztesfűre való vándorlásról. hogy legalább néhány nap. — ------gyarapodás az I.9 kg-os súlygyarapodást ért el (15 olyan esztendő átlagát vettem. ha a Szombathely környéki méhészek felkeresik a Kőszeg környéki szelídgesztenyéseket. A többi mézelőre való vándorlást már nagyon meg kell fontolni. ezért nem helyes. Júliusban. ha ilyen kedvéért száz kilométerre szállítjuk méheinket. ha arra Nógrád megyeiek vagy budapestiek vándorolnak. s hová lesz érdemes vándorolni. azok néhány egészen rendkívül kedvező napot használhattak ki. mert az Alföld sokszor annyira aszályos. kedvező lesz s ez a családok szükségletén felül elegendő felesleg gyűjtésére is. évi méhészeti évkönyvben közölt érdekes adatai is. gyümölcs. míg megtanultam. Ma már Budapesten várjuk meg. Évekig szállítottam Békésbe méheimet rögtön a késői akác után. alig akadt pörgetnivaló. amikor második akácon nem pörgettem 10 kg-os átlagot. A siker fontos feltétele azonban. A tisztesfű mézelése is bizonytalan. mint az akácé. A vándorlás idejének helyes megválasztása Ugyancsak gondolkodás nélkül vándorolni kell tavaszi serkentő legelőre (fűz. A késői akácra való vándorlás gazdaságilag előnyös voltát bizonyítják Farkas István kiskunfélegyházi méhésznek az 1958. Egy-két napos késés nagy kiesést. akácon 30. vagy teljes sikertelenséget okozhat (8. amikor mindkét akácon volt). De nem helyes. Sajnos. annál inkább igaz ez. A késői akác tehát a 15 esztendő átlagában csak 2. amelyek egy akácon voltak. hogy a mindennapit sem találják meg a méhek. 80 . mint a korai. mit hoz a nyár. ha azokra például kecskeméti méhészek vándorolnak. de nem helyes. Mézelésük ugyanis sokkal bizonytalanabb. A szállítás és utazgatás költségeit megtakarítjuk. mert nem sokat kockáztatunk. A sikertelenség miatt sokan nem vitték méheiket késői akácra. Minél közelebb kínálkozik valami hordás. Tíz esztendei vándorlásom alatt csak egyetlen egy év volt olyan (1957). 1956-ban az Alföldön az akác több helyen nem sikerült jól. ha kell. erdei virágok) mindenhonnan. összesen 30 kg súlygyarapodást értek el. még így is gyakran csalódunk. Itthon készítjük a szaporulatot.20-28 napra nyújthatjuk. Érthető és helyeselhető. ahol hordás mutatkozik. hogy 15 esztendő átlagában az I. neveljük az anyákat és etetünk. és családonként 20-40 kg-ot pörgettek. ha a Kaposvár környéki hársasokat a somogyi méhészek felkeresik. Helyes. akácon gyarapodás a II. Egyik esztendőben azok a tangazdasági méhészetek. azok. annál könnyebb a döntés.6 kg-mal adott kevesebbet. ha 20-30 holdas szöszös bükköny táblára kis távolságról vándorolunk. ábra. akácon 8. ahol ilyen nincs.

s nagyon alkalmas a vándorméhészek hírének rontására. A forgalmas és nehéz járművekkel rendszeresen járt úttól a kiszemelt telephelyre vezető utat végig kell járni és részletesen fel kell deríteni. hogy a méhlegelőt a lehető legjobban megközelítsük. a somkórótábla tőszomszédságába. mint nyílt terepen. A legelő kiválasztása után következik a telephely kikeresése. A méhcsaládok számát az érintett méhészeknek. akkor a letelepedésre engedélyt kell kérni a tulajdonostól. semmiféle jogszabály nem írja elő. Egyébként a hely kiválasztásánál ugyanazok a szempontok érvényesek. mert máskülönben könnyen csalódás. Az erdőben mind a forró napsütés. Ügyeljünk. Mert sajnos gyakori. rendelet). mert a szél nem akadályozza azt úgy. mint a bizonytalan távolival kísérleteznek. A legelőhöz közeli udvarokon. ha a biztosabb közeli legelőket keresik fel. Helytelen és elítélendő. hogy közúttól legalább 10 m-re. és esetleg már korábban odavándoroltatott méhcsalád. akkor ki kell választani a helyet. akik nem lehetnek állandóan méheik mellett. 1953. Könnyebb a méhek munkája is. és a már ott levő méhészeteknek is ártunk. tömegesen szállítják az Alföldre méheiket a dunántúli (Baranya. Első szempont. Állami erdőkben a letelepedési 81 . amelyben legalább 10 méhcsalád van. F. letelepedésük megnehezítésére. helyi állandó méhészettől. A magán vándorméhészetek egymástól való távolsága nincs szabályozva. kertekben. hogy tudatlan. Ha a telephelyet már kiválasztottuk. bárhol letelepedhetnek. a hidak. Nagyon fontos. esetleg károsodás érheti. gyümölcsös. Ez elítélendő. Ebből sem a vetés tulajdonosának.Egy-egy jó tisztesfüves esztendő után. sz. Ebben több szempontot kell szem előtt tartani. Mégis vannak méhészek. hogy a kiszemelt telephelyet szállítóeszközzel megközelíthessük. amikor néhány hold mézelő növényre százával szállítanak méhcsaládokat. Ellenőrizni kell az utak járhatóságát. valamint termelőszövetkezet és állami gazdaság vándorméhészetétől legalább 200 m-re válasszunk telephelyet. lakott területhez vannak kötve. Vigyük méheinket az akácerdő belsejébe. állami gazdaság). kövessünk el mindent. Méhészetnek csak olyan méhállomány számít. akik méheiket a terület tulajdonosának megkérdezése nélkül rakják le. amely megközelítőleg sincs kihasználva. A vándortanya kiszemelése során tehát legyünk figyelemmel a legelő teherbírására is. Ugyancsak erre kényszerülnek azok is. magának a méhésznek kell elvégezni. ha a hely egyéb szempontból megfelel. különösen akkor. Igen fontos annak számításba vétele is. Nem elég néhány akácfa vagy 1-2 hold tisztesfüves tarló! Nagy kiterjedésű. Akár lakott terület mellé kényszerülünk. feltétlen részletekre menően. ha azt a mézelőt valaki saját méhei részére vetette. Ezekhez 200 méternél közelebb csak a méhész beleegyezésével telepedhetünk (13/1952. átereszek teherbírását. aki olyan méhlegelőre vándorol. Azok. Akik állandóan méheiknél tartózkodnak és van miben meghúzódniuk. Zala) méhészek is. ami a közeli méhészetek állományának sokszorosát is elbírná.főként felvilágosító szóval . Egy méhészetet több mint 300 holdas akácosban nem engedett letelepedni az erdész-méhész. Az ilyen és hasonló szűklátókörűség. sem az odavándorolt méhészeknek nem lesz hasznuk. hogy baj esetén honnan kaphatunk segítséget (gépállomás. hogy valamely méhlegelőre hány méhcsaládot lehet telepíteni. vagy irigy méhészekre hallgassunk akkor. egymás érdekeinek kölcsönös szem előtt tartásával kell meghatározni. önzés vagy tudatlanság ellen . alkalmas. Ez magától értetődő és természetes. amilyen 1944. M. ha olyan legelőről van szó. Ezt a munkát. mert így eredményünk jobb lesz. Ugyanakkor tájékozódjunk arról is. amelyet a közeli méhészetek már kellően kihasználnak. Ha elhatároztuk a vándorlást. év volt. ahová méheinket vinni akarjuk. és vegyük tekintetbe a helyi és az előttünk odavándorolt méhészek érdekeit. A túlterhelt legelőről méheink nem gyűjthetnek. Azt. Helyesebb. tanya melletti fasor stb.szükség esetén a közigazgatási szervek segítségével is harcolni kell. mind a szél káros hatása mérsékeltebb. tanyákon kell lerakodásra alkalmas helyet keresniük. mert saját 25-30 családos méhészetének hozamát féltette a 70 méhcsaládtól. összefüggő méhlegelő kell. hogy ott tömegvirágzás legyen. hogy a kiszemelt méhlegelő közelében mennyi a helyi. jogszabály ellenes cselekedet. hogy a helyi méhészek nem akarják a vándorméhészt olyan legelőre engedni. amelyek a méhészet állandó helyének meghatározásánál. akár attól távolabbra mehetünk. Ezt sem tanácsolom. Helytelenül cselekszik. mezővédő erdősáv. akiknek nincs sátruk vagy vándorbódéjuk. Letelepedésre erdei tisztás.. Természetesen ez nem azt jelenti.

engedélyt a területileg illetékes erdőgazdaságok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek területén az illetékes vezetők (igazgató, elnök, főagronómus, főkönyvelő), községi területen a helyi tanács, magánterületen a tulajdonos vagy haszonbérlő adja. Az állami erdőgazdaságok, állami, tan és kísérleti gazdaságok területén, valamint a községi erdőkben és legelőkön való letelepedést a 16/1958. (VI. 1.) F. M. sz. rendelet a következőképpen szabályozza: a.) Letelepedésre előzetesen kell engedélyt kérni szóban vagy írásban. A döntésről a méhészt 24 órán belül értesíteni kell. A telephelyet a tulajdonos lehetőleg a méhész kívánságának figyelembevételével jelöli ki. b.) A letelepedési engedély kiadásakor a méhész képtáranként 2,- Ft helybért köteles fizetni. A letelepedési engedély csak a kiállító gazdaság területére érvényes. c.) A méhész köteles a méhészet állandó felügyeletéről gondoskodni, eltávozáskor a telephelyén levő összes szemetet elásni és az esetleg okozott kárt megtéríteni. d.) Azokat a méhészeket, akik engedély nélkül telepedtek le, a gazdaság a terület elhagyására kötelezheti és igényelheti a helybér megfizetését és az okozott kár megtérítését. Magánterületen a letelepedési engedély megszerzésével egyidejűleg tisztázni kell a helybér összegét is. Ez a kialakult gyakorlat szerint kaptáranként 10-30 dkg méz vagy ennek ára. Ennél többet csak felkapott nógrádi vándortanyákon szoktak kérni és adni. Egyes helyeken 1 kg-ra is felverik. Ez túlzás. Nyári legelőn általában 10-20 dkg méz a bér. Jó, ha a megállapodásban arra is gondolunk, hogy esetleg pörgetés nem lesz. Ilyen esetre készpénzfizetést kötünk ki. Természetes, másként bíráljuk a bér nagyságát akkor, ha a bérbeadótól egyéb szolgáltatást is kapunk (pl. szállást, élelmezést, segítséget). Ilyenkor magasabb bért fizetünk. A megállapodást írásba szokták foglalni. Ez helyes is, mert elejét veszi minden későbbi nézeteltérésnek. Megállapodásnál részletesen beszéljük meg a tulajdonossal a lerakodás rendjét is. Tájékozódjunk, merre szoktak járni emberek, állatok, nehogy méheink bajt okozzanak. Különösen arra ügyeljünk, hogy a méhek ne kerüljenek lovak közelébe, vagy lovas kocsival járt út mellé. Lehetőleg tehergépkocsival szállítsunk Igaz, hogy drága, de a leggyorsabb, és nagy előnye, hogy telephelytől-telephelyig szállít. A gépkocsi nagyságát az állományhoz szabjuk. A kaptárakat két-három sorban egymásra rakhatjuk. Fekvőkből 4 sort is rakhatunk, azonban rakodókból három, fekvőkből négy sor szállítását csak jó utakon tanácsolom. A 3. illetve 4. sor rakásánál már ügyelni kell a gépkocsi túlterhelésére is. A gépkocsi rakterületét általában csak könnyű kaptárakkal használhatjuk ki teljesen.

82

Rakterület Raksúly tonna. Gyártmány hossz szélesség

Plató magassága a földtől cm 90 90 110 110 120 140 130 130 125 140 140

Oldal

Magasító

0,75 2,00 3,50 4,00 5,00

IFA régi IFA újabb IFA régi IFA újabb Csepel ZISZ Austro-Fiat Au-F vasplatós MÁVAG B/5 Csepel Tátra Pótkocsik

230 260 275 320 390 355 500 400 500 600 500 396

150 170 185 190 210 225 220 225 240 232 240 200

40 40 50 50 60 60 50 60 60 60 50

35 35 40 40 40 45 40 40 40 40

7,00

13/a. táblázat A 13/a. és b táblázatban közlöm a nálunk leginkább használatos tehergépkocsik azon adatait, amelyeket a rakodás tervezésénél ismernünk kell, hogy a kaptáraink méretei alapján ki tudjuk számítani, milyen kocsira van szükségünk. Raksúly tonna 0,75 2,00 3,50 4,00 5,00 7,00 Rakodó kaptárak 12 keretes 10 keretes fészekkel 12 - (18) (18) - (36) 24 - (45) (40) - (60) 36 - 54 48 - (72) 36 - 54 50 - (75) 36 - (72) 60 - (90) 80 - (120) 100 - (150) NB fekvő kaptárak 24 keretes (12) - (19) 18 - (27) 36 - (48) 36 - 48 38 - (80) 72 - (90) 18 keretes 12 - (24) 24 - (36) 45 - (60) 36 - 48 45 - (96) 84 - (112)

(A zárójelben levő mennyiség csupán könnyű kaptárakból rakható fel.)

13/b. táblázat A kocsi rendelésnél számolnunk kell azzal is, hogy nemcsak a méheket, hanem egyéb felszerelésünket is visszük. A holt árut (bódé, üres kaptárak, kannák, léphordó ládák, pörgető stb.) pótkocsin is szállíthatjuk. Méheket pótkocsira lehetőleg ne rakjunk, mert ott sokkal erősebb rázásnak, lengésnek vannak kitéve, mint a motoros kocsin, különösen veszélyes nagy távolságra és rossz utakon. Gépkocsit a szállítás előtt legalább 48 órával rendeljünk. A megrendelő lapra írjuk fel, hogy méheket kívánunk szállítani és sok kötelet (legalább 40 m) kérünk. Nagyobb méhészetekhez feltétlenül szükséges saját kötél beszerzése is, nehogy kötélhiány miatt a szállításnál fennakadás, 83

vagy baleset forduljon elő. A gépkocsi jelentkezési helyét pontosan adjuk meg, hogy biztosan megtaláljon. Különösen fontos ez akkor, ha erdőben vagy tanyavilágban vagyunk. Ilyenkor tanácsos a gépkocsit kövesút melletti lakott területen várni. A vasúti szállítás sokkal olcsóbb, azonban lassúbb és kockázatosabb; csak kora tavasszal és ősszel ajánlható. Ilyenkor a családok néptelenek, hűvös van, hosszabb szállítás sem árt. Nyáron azonban igen könnyen veszteség éri a családokat, sőt teljesen el is pusztulhatnak. A vasúti szállítás akkor kifizetődő, ha vasút mellől és vasút mellé vándorolunk. Ha a vonathoz, majd pedig onnan el kell szállítani a méheket, akkor az átrakásokkal járó többletmunka és költség kétessé teszi a szállítás olcsóbbságát. Különösen megfontolandó a vasúti szállítás késői akácra, amikor pár órás késés is sok mézveszteséget jelenthet. A nyári melegben a megtakarítás nem ér fel a kockázattal. Méhek szállítására egyébként a nagy rakterületű, szellős és jól rugózott vasúti kocsik valók. Ilyenek a Gz, Ghz, Ggh, Gga, Lh jelűek. Rendelésnél tehát ilyet kell kérni. Egy vasúti kocsiban 50-60 kaptárnál többet csak tavasszal és ősszel, tehát hűvös időben szállítsunk. Vagont a szállítás előtt legalább két nappal kell igényelni. Tanácsos a területileg illetékes MÁV igazgatóságtól a szállítás előtt néhány nappal irányítást kérni. így biztosabb, hogy a méheket minden csatlakozó állomáson a legkorábbi vonattal továbbítják. Ha a szállítás hosszabb ideig tart, akkor közben röpíttetnünk kell. Az irányítás kérésekor azt is meg kell jelölni, hogy hol kívánunk röpíttetni. A vontató lassú és nagyon ráz. Ezért 50-70 km-nél távolabb ne induljunk vele. Pótkocsijának rakterülete 200 X 396 cm. Egyszerre 36-48 kaptárt rakhatunk fel rá. Két pótkocsit egy vontatóval csak sík, jó utakon vontassunk, emelkedőkön, szerpentineken veszélyes! Lovas kocsit csak kis távolságra (10-20 km) és csak szükségből vegyünk igénybe. Lovakra a méhszúrás nagyon veszélyes. Méhszállításra a lapos, rugós kocsik jók. A szállítás megszervezésekor tájékozódjunk a kocsi rakterületéről és teherbírásáról. A szállítóeszköz megrendelése után gondoskodjunk a rakodáshoz szükséges munkaerőről is. Legalább 4 jó erőben levő férfire van szükség. Csoportos vándorlásnál a csoport tagjai közül ennyi rendszerint kikerül. Máskülönben segítséget kell fogadni. A munkabérre előre egyezzünk meg. Alkalmi és esti munkáról lévén szó, a bér rendszerint magasabb a szokásosnál. Vándorlás előtt állományunkat - ha érvényes egészségi bizonyítványunk nincs - a helyi méhegészségügyi felelőssel meg kell vizsgáltatni. Ezt a 13/1952. F. M. sz. rendelet. írja elő. A vizsgálatért a méhegészségügyi felelőst családonként 2 Ft díj illeti meg. Az egészségi bizonyítvány a kiállítás napjától egy évig érvényes, tehát nem naptári "évre szól. Készíttessünk vagy készítsünk táblát is méhészetünk megjelölésére. A táblának legalább 40 X 30 cm-nek kell lennie. A méhész nevét, és pontos címét kell rajta feltüntetni. A vándorméhészet táblával való megjelölése kötelező és a méhész érdekeit is szolgálja. Minden méhésznek külön táblát kell készíteni még akkor is, ha másokkal együtt vándorol. Csak az ismertetett alapos szervezés után következik a méhállomány előkészítése. Ennek során a következő munkákat kell "elvégezni. Pörgetés. A nehéz mézes lépeket vándorlás előtt kipörgetjük. Különösen fontos a szűzlépek pörgetése. Akácról való vándorláskor mindig pörgetni kell Kivétel az olyan esztendő, mikor az akáchordás nagyon rosszul sikerült. Pörgetéssel a kaptárak könnyebbek lesznek, és csökken a lépszakadás veszélye is. Őszi vándorláskor már a nehéz lépek szállítása sem veszélyes. Ha pörgetésre nincs mód, akkor legalább a nehéz lépeket szedjük el a méhektől, és rakjuk, üres kaptárakba. Keretek rögzítése. Fontos, hogy szállítás alatt a Keretek sem oldalt, sem felfelé ne mozdulhassanak el. A mozgó keretek izgatják a családokat és sok méhet összevernek. A megsérült méhek vagy azonnal elpusztulnak, vagy az új helyen a kaptárak előtt ugrálnak, felrepülni képtelenek, tehetetlenül, csomóba húzódva pusztulnak el. A méhcsaládok ilyen legyengülése nagy veszteséget okozhat, és veszélyeztetheti az egész vándorlás sikerét. A mozgó keretekben a lép is könnyebben leszakad. A jó rögzítés egyik alapfeltétele az erős, jól vállazott keret. 84

papír. A takarók leszedése. Tehergépkocsin a lépek bármilyen irányban állhatnak. kettő pedig fent rakja rendbe. A méhész (ahol többen vannak. mert egyik irányból sem érik a szállítmányt nagy lökések. és ha már sötét van. ha a lenti 2 dolgozónak egy harmadik segít a kaptárt a kocsira fölemelni. Rakodóknál a 2 fiók közé vagy a kaptár tetejére helyezett szellőzőfiók. az előkészületekhez szükséges eszközöket: füstölő. és e terv szerint rakodunk. faék egyaránt jó. hogy a rögzítés biztos legyen. amelyeken a méhek kijöhetnek. 32-36 keretes NB) fölrakásához 4 ember szükséges. Vándorlás előtt alaposan meg kell vizsgálni a kaptárt. rések. Ez akadályozza a fészek levegőzését és a méhek pusztulását okozhatja. főzőfelszerelést. Siettethetjük a méhek behúzódását vízzel való gyenge permetezéssel is. Ha hordás van. Szeget csak akkor üssünk a kaptárba. A fél fordítókat. fogó. míg a méhek mind be nem húzódnak. hogy az új helyen tudjuk. hogy szállítás alatt ki ne nyíljanak. szeg. vagy a szélső keret és a kaptár fala közötti ékeléssel rögzítjük. emiatt eltájolnak és erősen támadnak. Rögzítjük a rakodók összekapcsoló szerkezetét. hogy biztosan tartsanak. Az eddig elmondott előkészületeket jóval a szállítás előtt elvégezhetjük. fehérneműt. Népes családok nyári melegben kiülnek. tömítő anyag. Mindaddig füstölünk. A kaptárak elhelyezését előre elgondoljuk. szerszámokat. hogy sötétben is könnyen és biztosan zárhassuk. Ilyenkor 2 ember adogatja a kaptárakat a kocsira. mert kutatástól nem kell tartani. és szükség szerint avatkozzék be. Minden kaptár tetejére odahelyezzük a hozzá valót. mert így a méhek nem ülnek ki annyira. Erősen nem szabad. Ha a keretek száma és a család népessége megengedi. szög. hogy a kaptárból kitörjön. sok elpusztul közülük. hogy este akár sötétben is zárni tudjunk. nagyon csúfítja a kaptárt. A gépkocsi lehetőleg álljon közvetlenül a kaptárak mellé. A kijárókat a méhek elülése után zárhatjuk. A felizgatott család a legkisebb lehetőséget is megtalálja arra. összecsomagolhatjuk az ágyneműt. Ugyancsak már nappal előkészítjük a kijárózárókat. melyiket kell kinyitni. Nehéz (kétanyás Ignácz. fekvőknél a felemelt rostaszövetes keretfedő alatti tér szolgál erre. Ha a keretek csak részben töltik ki a kaptárt. Konkoly. A kis rostaszövetes felületet annyira eltömik. Nem vándorlásra készült kaptárakban néhány üres keret behelyezésével készítünk menekülőhelyet. csavarokat erősen húzzuk meg. hogy a rakterületet minél jobban kihasználjuk. akkor már nappal kinyithatjuk a szellőzőket is. Káros az ilyen zárás azért is. 85 . műlépet stb. A családok lezárása után rakodhatunk. Kettő a keret felső részénél. A fészekből kihúzódó méhek számára készítsünk menekülőhelyet. Inkább gittet használjunk. fogó. Több kijárós kaptárakon krétával megjelöljük a nyitott kijárókat. kalapács. Természetesen kéznél hagyjuk a méhek kezeléséhez. ha már lezártuk a kijáróját. kaptárvas. akkor azokat a kaptár egyik falához szorítjuk és a szélső keret mellé szeget ütünk. kalapács. lezárjuk a fekvők tetejét. kötél. bőrlemezzel tömítjük. nincsenek-e rajta repedések. A száraz sárdarabok a kaptárba hullnak. Az egy keretnél szélesebb üres helyre előzőleg keretet teszünk. a szellőzők korábbi megnyitása nagy melegben azért is jó. kaptárvas. hogy az egyáltalán nem javítja a szellőzést. mert a herék eltömhetik. ott a legtapasztaltabb) lehetőleg csak irányítson. zárhatók. Jó. Rögzítésre kukoricacsutka. kettő pedig alsó harmadában. Közben azok a családok. egymást tiporják. A kijárózárókat jól rögzítjük. A rakodást a kocsi elején kezdjük. Rakodókból vegyük ki az anyarácsot. ott is maradnak. A fekvő kaptárakat helyesebb hosszában rakni. A vándorlás napján már reggel előkészíthetjük.A kereteket a kaptár falába épített csavarral. mert akkor a méhek könnyen leesnek. mert a méhek az új helyen kieresztéskor vakon kitódulnak. ezen kívül a rakodást is zavarni fogják. akkor választódeszkával szorítsuk össze a kereteket. A sarazást nem ajánlom. mert a zörgésre az állványon levő valamennyi méhcsalád felzúdul. amelyek már nem ülnek kint. nehogy családok zárva maradjanak. Bakhátas menekülőtérnél a keretfedő és a kaptár fala közötti hézagokat papírcsíkokkal. Rostaszövetes zárásnál a méhek a kijárónyílásnál tömörülnek. lámpa. Jó rögzítéshez legalább 4 szeg kell. lámpa. A zárás megkezdése előtt végigsétálunk a kaptársor előtt és a kint ülő méheket gyengén megfüstöljük. Alaposan meg kell vizsgálni a kijárókat. Legyen keze ügyében mindig füstölő. akkor szögezni csak valamennyinek lezárása után szabad. A kijárókat mindig tömören zárjuk. Ha több kaptár van közös állványon. A kaptárakat úgy rakjuk. Kár értük.

Erre rögtön ráemeljük a második sort. mert csak ezekre fér fel egymás mellé hosszában 4 kaptár. A vállalati NB fekvők néhány sorozatából nem lehet kettőt egymás mellé tenni. mert a biztonságos vezetéshez teljes éberség szükséges. Szállítás alatt a kaptárak elmozdulnak. Ezért az utolsó sorokat. A vezetőfülkébe a 0. A rakomány egy egészként mozog. pörgető lába.mert így biztosabban leköthetők. miért is a rakodás lassúbb! A rakomány gondos lekötése után indulhatunk. Ha a vezető elálmosodik. Először minden sor kaptárt egyszer jó erősen átkötünk. ép köteleket használjunk. a 3.5 tonnás kocsikon is elfér 4 egy sorban. akkor először hordjuk azokat a kocsihoz és csak azután rakodjunk. különösen dombos. az is előre üljön. Személyeknek pótkocsin utazni tilos. 86 . akkor inkább a cél elérése előtt rakodjunk le. hogy a rakománynak ne legyenek kiálló részei. s a rakomány szétesik. nem maradt-e el láb vagy más felszerelés. keretbak). Felrakodás után lámpával végig járjuk a telephelyet. Kisebb kocsikra hosszában 3 kaptár fér el. A rakodást így lépcsőzetesen folytatjuk addig. Felül már a hosszabbak is elférnek. nincs-e valami baj. míg azok. Ezzel a kötéllel a keresztköteleket jól meghúzzuk. hacsak nem feltétlenül szükséges. nem lazultak-e meg a kötelek. a kötelek meglazulnak. A vándorbódé rendszerint a rakomány tetejére kerül. oszlopot. mert ez veszélyes és tilos. Rakodóból 3 sornál. akik a kocsin vannak. A hátul ülőkkel beszéljük meg. pihenjünk 1-2 órát. A kaptárak után a többi holmit rakjuk fel. Erre felállva rakjuk meg az első oszlop harmadik sorát.75 és 2 tonnás kocsiknál 1-1. ha a kaptárakat keresztbe rakjuk. mert a kocsin ilyenkor már kevés a hely. Különösen vigyázzunk az első és utolsó sor kötözésére. aki az útvonalat ismeri. de időnként álljunk meg szemlét tartani. Legtöbbször úgyis szükség van itt helyre a szállítmánnyal együtt utazó méhészek. Az első sort szorosan a gépkocsi vezetőfülkéjéhez szorítjuk. rakodómunkások részére. A kisebb kocsikat úgy használjuk jól ki. az 5 tonnás B/5-ösnél és a 7 tonnás Csepelnél 6 ember ülhet be. A gépkocsivezetők ugyanis rendszerint egész napi munka után vállalják az éjszakai szállítást. Ha útközben valami bajt észlelünk. Megnézzük. Ha vannak kisebb kaptárjaink. Jó. vagy egyéb ok miatt a szállítás a forró nappalba nyúlna. Egymás mellett 2 kaptár fér el. Vigyázzunk. és a vezetőt útközben megkínálni. Mindig legyen gondunk rakodásnál. hegyes utakon. Vigyázzunk. Ha a kísérők közül van. a kocsi elejében is. ide is rakhatjuk a bódé részeit. majd megkezdjük a 3. a vezetőfülkét a kívül levőkkel összekötő zsinór rángatása). mert akkor a hátsó ajtót nem lehet fölkapcsolni. A kocsi megrakása után következik a kötés. Ha a kaptárak és a kocsi oldala között hézag marad. Kivétel a jól szerkesztett 10 keretes kaptár. a teljesen megrakott kocsi megbontása is lerakodáskor. erős fütyülés. ha a gépkocsivezető mellé olyan ember kerül. A laza rakodás veszélyes. akkor a második oszlop második sorát rakjuk fel. fekvőből 4 sornál többet nem pakolhatunk. Mikor minden sort átkötöttünk.5-4. Elhelyezhetjük azonban a rakodás megkezdése előtt. Ellenkező esetben a földön levő 2 ember nagyon sokat dolgozik. hogyan jelezzenek. Azonban így csak a széles kocsik rakterületét használhatjuk jól ki. Rakodókból négyet egymás mellé szintén csak nagy kocsin tehetünk. nem szoktuk teljesen kirakni. akkor még körülkötjük a rakományt. mert pár cm-rel hosszabbak. mert azok mozdulnak meg legkönnyebben. mert azok megakadnak az út menti fákban (pl. aki éjjel nem alszik el és a vezetőt szóval tartja. Ezután új sort kezdünk a kocsi fenekén. hogy a kísérők biztonságban ülhessenek vagy fekhessenek. Ezután folytassuk utunkat. A szorosan egymáshoz rakott és jól lekötött kaptárak hosszú úton sem mozdulnak meg. a kaptárakat a földről felemelni pedig nehéz. hogy a földtől számítva 4 m-nél magasabbra ne rakodjunk. és nem tud elég éber maradni. Ugyancsak nehéz. hogy közöttük hézag ne maradjon. azt hárítsuk el. nincsenek kellően foglalkoztatva. Ha ez megvan. Tanácsos termoszban forró feketét vinni. Az aluljárók alatt sem fér el. Az első néhány kilométer megtétele után álljunk meg és vizsgáljuk meg. s könnyen kimerülnek. így azonban a rakterületből 20-40 cm széles rész üresen marad. Legnehezebb az utolsó oszlopok felrakása. hogy a kocsi oldalát ki ne nyomjuk. míg a kocsi végéhez nem érünk. ha valami baj van (a kocsi oldalának verése bottal. s csak ezután folytassuk utunkat. A kaptárakat szorosan egymás mellé rakjuk. a kocsi alját azokkal rakjuk meg. Ügyeljünk. Ha motorhiba. Ilyenekből a 3. Ha a gépkocsi nem állhat be a kaptárak mellé. Ehhez erős.5 tonnásoknál és a 7 tonnás Tátránál 2.

17. az egészségi bizonyítvány száma. a méhek előző telephelye. vagy letakarni azokat. vagy annak közelében rakjuk ki és engedjük ki a méheket. A méheket ne a vagon két végébe. Ezzel megelőzzük. IV. sz. hanem közepére. akkor a kaptárakat rakjuk rögtön lábra. egyébként a következő napon) megszüntetjük a menekülő tereket és letakarjuk a fészket. Ha a kárt csak a méhek elszállítása után vettük észre. kelte és kiállításának helye. Így kevésbé érzékenyek az elölről és hátulról jövő erős lökésekre. (VI. hogy máskor is szívesen lássák. Nagyon fontos. F. papírral zárjuk. Ha a kaptárakat egymásra kell raknunk. hogy a méheket olyan helyre szállítjuk. ezért a személyesen tett bejelentésről. hogy a méhek ne vágódjanak ki tájolás nélkül és ne támadjanak. Méhész István. Fontos. sz. A szállítás alatt szenvedett károsodásról a célállomáson vetessünk fel „tényálladéki jegyzőkönyvet". ha kaptárjaik egymás mellett vannak. Amikor a méhek már repülnek. Ha szállítás alatt a kijárón. hosszabb ideig szállítjuk (kerülő utakon) és kiengedéskor a kijárót szénával. rendelet+. Az ott-tartózkodásunk alatt keletkező szemetet ássuk el *L. A szellőzők lezárása után nyissuk ki a kaptárakat. Petőfi u. berendezésére. Ezért azokat gúlaszerűen rakjuk egymásra. a sátor vagy vándorbódé felállítására. rendelet alapján bejelentem. Példa: Községi Tanács VB.) FM. vigyázzunk. akkor az állomásvezetőségtől méhészetünkben „házi jegyzőkönyv" felvételét kérjük Megtörténik. Ha a késedelmes továbbszállítás veszélyes. az ajtók közelébe rakjuk. alatti lakos a 13/1952. Lakott helyen való lerakodáskor. Vándortanyánkat megjelöljük az előírt névtáblával. vagy a tető alatt a rostaszöveten gyűlnek össze. hogy erről bizonyítékunk legyen. Népveszteség veszélye csak akkor fenyeget. hogy a gépkocsit elbocsáthassuk. Jó ilyenkor a kaptárak körül és az itató környékén a füvet vízzel meglocsolni. (a kaptárakat ütögetjük). 2. akkor az állomáson. anyag kerüljön. 4. hogy a felsők erősebb lökésnél le ne zuhanjanak. A vándortanya elhagyása előtt fizessük meg a kialkudott helybért. hogy külön-külön ne mozoghassanak. 48 órán belül. így a bajt hamarább észrevesszük és könnyebben segíthetünk. 16/1958. 17. Elköltözés előtt vagy azután. fűvel. Vigyázzunk nagyon. Célhoz érve minél gyorsabban rakodjunk le. M. VI. A bejelentésnek tartalmaznia kell a következőket: a méhész neve és lakóhelye. a méhcsaládok száma és a méhészet helyének pontos megjelölése. 1958. Állítsuk fel az itatót. Este. hogy 23 családos méhészetemet Hernád községből (Fő u. A vagont ne zsúfoljuk túl. Az ajtótól távoli részekbe az élettelen felszerelés. 1. Szügy. Vesztegléskor mindkettőt nyissuk ki. hogy a méheket alaposan megzavarjuk. Csoportosan vándorlók lehetőleg egyszerre röpítsenek.) a község területére szállítottam. A lépek éllel nézzenek a menetirányra. Méheimet a vasútállomáson helyeztem el. Ilyenkor-a visszaröpülést azzal csökkenthetjük. olyan vendégnek. hogy a méhek ne törjék magukat a rostaszöveten. ne tegyünk kárt az erdőben. hanem betájoljanak. Szügy. hogy a kocsi levegője mozogjon. Fontos. Magas kaptárakat egymásra rakni nem tanácsos. hogy erdei vándortanyán tüzet ne okozzunk. ahonnan még a régi telepre visszatérhetnek. A kijáróba bocsássunk füstöt. Kiállításának helye: Vác. kellemetlenséget okozzanak. A méhek megnyugvása után (akácvirágzáson még aznap. gondolhatunk saját kényelmünkre. és a méhek röpülhessenek. A szellőzőréseket zárjuk be. A vándortanyán mindenkor tartsunk rendet. egészségi bizonyítványunk hátlapján igazolást kérünk. jelentsük a 87 . vagy valami résen méhek jönnek ki. Különösen fontos ez akkor. az írásbeli bejelentést pedig ajánlva adjuk postára. ne féljünk a család elnéptelenedésétől. A méhek a hűvösben a kaptár falára csomóba húzódnak. Ne szemeteljünk. aki azt szeretné. Szállítás alatt az egyik ajtót hagyjuk nyitva. hogy a rakományt körül tudjuk járni. vagy másnap szállítsuk tovább őket. A kaptárakat itt is szorosan egymáshoz rakjuk. hogy a célállomáson már várjon a megfelelő segítség és szállítóeszköz. hanem a kijáró felé igyekezzenek. A szállítmányt feltétlenül kísérjük.Vasúti szállításnál a következőket tartsuk szem előtt. mint vendégnek illik idegen helyen. Egészségi bizonyítványom száma: 17. ha a rakomány hosszabb ideig egy helyben vesztegel. Alulírott Méhész István Vác. Kelte: 1958. hogy a méhek ne indulhassanak rögtön és zavartalanul munkába. hogy méheink ezekre szokva. Ha időben érkeztünk. hosszabb szállítás után tanácsos a közeli udvarokban az itatóvályukból leengedni a vizet. mert bemelegszik. hogy a községbe érkeztünk. Viselkedjünk úgy. Igyekezzünk azokat vízszintes helyzetbe hozni. különösen meleg nyáron. 48 órán belül a helyi tanácsnál szóban vagy írásban bejelentjük.

4. A gyenge családok korábban (már 13 foknál). nem csoda. Szügy.községi tanácsnak méhészetünk elszállítását a következők szerint: Községi Tanács VB. aminek értéke több mint hét millió forint. ha egy részük télen elpusztul. ez 15 millió Ft veszteséget jelent népgazdaságunknak. rendelet alapján bejelentem. Kis méhészek néhány családjukkal egyedül nem vándorolhatnak. FM. hogy méheimet a mai napon a vasútállomásról Csabacsűd községbe. A méhek a mi teleinknél sokkal hidegebbet és hosszabbat is kibírnak. Ezeket téli méheknek mondjuk. Leghelyesebb. fehérjét halmoznak fel. Erős teleken (mint az 1928-29. Petőfi u.) szállítottam. illetve az emiatt elmaradt méztermelés korántsem fejezi ki teljes egészében a téli veszteséget. amikor a szabadból még nem gyűjthetnek virágport. Ennek helyét elsősorban az utolsó fiasítás. Egy méh egymagában már 10 fok alatt életképtelen. nagyobb állománnyal bíró méhészekhez csatlakoznak és mellettük sajátítják el a vándorlás gyakorlatát. Azzal vigasztalja magát. mint a tavasziak. A nyár végén. A hideg elleni közvetlen védekezést szolgálja. és szorosan egymáshoz bújva telelőcsomót. A méhcsalád télre előkészül. Megfelelő tapasztalatokkal több kis méhész alkothat vándorcsoportot. az erősek később (8-10 foknál) húzódnak telelőfürtbe. 15. szinte mozdulatlanokká dermedve. Ha a téli veszteség 10%. sőt teljesen elkerülhető. milyen kár származik a méhészet téli veszteségeiből az egyénre és közre egyaránt. alatti lakos a 13/1952. Az elpusztult állomány 8 kg átlaggal 40 vagon mézet termelne. sz. A mézet az ősz közeledtével mindjobban lakásának abban a részében összpontosítja. hogy középen üres sejtek legyenek. Ez védi a fürt belsejében fejlesztett meleget a 88 . telelőfürtöt alkotnak. A méhcsalád azonban a nagy hideg ellen is tud védekezni. amelyekben a téli veszteség ismeretlen. Gyakran még a kijárónyílást is megszűkíti. Fényesen bizonyítják ezt azok a méhészetek. A főhordásra nagyra növelt népességét télre lecsökkenti. Ez a felfogás helytelen és káros. Az élelemkészlet elhelyezése nem hat rá. T E LE L É S Téli veszteségeinket külföldi adatok és hazai tapasztalatok alapján 10-20%-ra tehetjük. hogy beszünteti a meleget kívánó élettevékenységét (fiasítás gondozás). és hosszabb életűek. S ennek többszörösére tehető a szaporulatban és a méhek megporzó munkájában kieső haszon. másodsorban a kijáró helye határozza meg. E L Ő K É SZ Ü LE T A T E LE LÉ SR E . szövetkezetek nagy segítséget nyújthatnak tagjaiknak. VI. A méhcsalád azzal is készül a télre. Nagy István tanyájára (347. Szügy. A téli veszteségeket a méhészek nagy része természetesnek veszi. nyáriak. sz. Ilyen előkészület után a hűvösebb idők beálltakor a méhek teljesen beszüntetik a kirepülést. Testükben zsírt. évi) ennél sokkal több méhcsalád pusztul el. Méhész István. A néptelenedéssel párhuzamosan azonban belső változás is végbemegy a családban. 1958. Már ez a néhány szám elég annak szemléltetésére. vagy legutóbb az 1955-56. Jóakaratú emberek egymáson sokat segíthetnek. A testükben felhalmozott zsírt és fehérjét pempőtermelésre használják fel akkor. ezért nem szabad a téli fészek helyének megválasztását teljesen a méhekre bízni. ősszel kelő méhek nem olyanok. mint a többiek. A telelőfürt külső részén a méhek szorosan egymáshoz simulva. Míg a tavasszal. tömör kérget alkotnak. A vándorcsoportok szervezésében a méhészeti szakcsoportok. hogy a méhek nem viselik el a hideget. A téli elhullás elkerülhető. ha kezdetben gyakorlottabb. Ennél sokkal nagyobb a télen legyengült családok hozamkiesésében mutatkozó kár. széle pedig mézes sejteken feküdjék. nyáron kelt dolgozók átlag 35-50 napig élnek. A méhek a telelőfürtöt úgy alakítják ki. ahol majd a telet tölti. pedig az elpusztult családok értéke. hogy lakása minden felesleges nyílását eltömi propolisszal. A méhek életműködéséhez meleg szükséges. kaptár marad). Az előkészület első lépése az élelemtárolás. A téli veszteség a telelés jó előkészítésével és a méhcsaládok nyugodt teleléséről való gondoskodással csökkenthető. Egy méhcsaládot 300 Ft-ra értékelve (a lépek. akkor az 500 000 családra becsült állományunkból 50 000 méhcsalád pusztul el. a téli méhek életkora 6-8 hónap is lehet. Pedig ezek a méhészetek is ugyanúgy érzik a hideg hatását. Alulírott Méhész István Vác. A méhésznek ebben támogatnia kell a méheket.

hogy a téli veszteség a július 20. mézet fogyasztanak és abból izommunkával hőt termelnek. előtt rakott petékből kelt méhekből 61% az augusztusban rakott petékből kelt méhekből 18% a szeptemberben rakott petékből kelt méhekből 12% volt. Ha ezt elhagyja. elpusztul. Ha a téli eleség jó és a család nyugodtan telel. A telelés előkészítését már nyáron kezdjük. a méhek bent ürítkeznek. úgy húzódik tovább a lépen a méhcsalád. amikor pótlása még nehéz vagy lehetetlen. Naponta 2-3 dl 1:1 arányú méz vagy cukorszörpöt adunk családonként. A telelőfürttől elszakadó méhek elpusztulnak. amennyi a szükséges hő előállításához kell. A serkentőetetés megkezdése előtt a szűkösen ellátott családok készletét kiegészítjük. ezért a telelőfürtnek a méz egy részét takarnia kell. Ugyancsak elhullnak a méhek azokban a léputcákban is. például enyhe az idő. A telelőfürtön kívül ennél is sokkal hidegebb van. Megállapították. A méhek a téli nyugalom időszakában nem ürítkeznek. mert léputcát csak enyhe időben képesek változtatni. Az is igen fontos.5 fok meleg. vagy rossz eleségen telelő méhcsalád a hosszú tél vége felé képtelen visszatartani az ürüléket. nagyobb a fogyasztás is. A teljes nyugalom időszakában a család csak annyi mézet fogyaszt. A nyári serkentés a tavaszinál eredményesebb. A gyenge család életerejét a hosszú. tenyésztési célokból értékes anya). 89 . szalmából préselt). gondos takarásával is. hanem csupán a telelőfürtben. amikor a külső hőmérséklet -24 fok volt. hogy családjaink jó népesen teleljenek be. akkor hosszú időt kibír ürítkezés nélkül. hogy augusztus végén átlag 6 lépen legyen nagy kiterjedésű fiasítás (összesen legalább 50-60 dm2). majd hátrafelé mozog. A kéreg hőmérséklete gyakran csak 9-10 fok. Júliusban. Ha nincs hordás. megdermedve lehull. mert más léputcákra létük veszélyeztetése nélkül képtelenek átvonulni. fiatal anya is. és alacsony lépen hátrafelé. Ezért nagyon fontos. tavasszal könnyen álanyássá válik. vagy már megindult a petézés. magas lépen előbb fölfelé. Ez nagyon káros. Ha a méhek élettevékenysége fokozottabb. a télre jól felkészült méhekből álljon. A jó telelésben a méhésznek kell segítenie a méheket. egyébként családjaink a betelelés idejére nagyon legyengülnek. annál kevesebb a fogyasztás. augusztus első felében a 3. A serkentés megkezdése előtt rendezzük a fészket. A méheknek a hő előállításához fűtőanyagra. A fészek hő vesztesége kisebb a jól szigetelő kaptárakban (kettős falú. A nyugalmában gyakran zavart. A fürt belsejében a méhek élénkebben mozognak. Az anyátlan család nyugtalanul telel.kisugárzástól. A kaptárban a méhektől távolabb fagypont alá is hűlhet a hőmérséklet. legfeljebb szeptember 10-ig serkentünk. Egy kísérletben. hogy mikor pusztulnak el. sokat fogyaszt. és nagymértékben csökkenthető a fészek szűkítésével. Az öreg anya igen gyakran télen vagy kora tavasszal dűl ki. ezért jobb ilyenekkel méhészkedni. hordástalan időben is tovább fiasítanak. Nagy lépben több méz fér el. Augusztus végéig. A telelőfürt rendszerint a lépek kijáró felé eső részén alakul meg. Hidegben a méhek csak azokból a léputcákból táplálkozhatnak. mert az idősebb munkásokból nagy a téli veszteség. a fürt belsejében 33 fok meleget mértek (már megkezdődött a petézés). mézre van szükségük. Az emészthetetlen anyag vastagbelükben halmozódik fel. sok méhet veszít. erős tél felőrli. A telelőfürt belsejében a hőmérséklet a teljes nyugalom időszakában 14-25 fok között váltakozik. mert a fiatal anyák nyár végén többet petéznek. Ahogyan fogy a méz. és nagymértékben elősegíti a Noszéma terjedését. Ezt bizonyítja a következő kísérlet: Különböző időszakokban kelt méheket megjelöltek és figyelték. hogy a család főként augusztus-szeptemberi kelésű. ugyanakkor a fürt szélétől néhány cm-re csak 2. amelyekben a telelőfürt kialakult. a kaptár választódeszkán túli részében pedig -8 fok hideg volt. éves anyákat lecseréljük (kivétel a legjobb teljesítményű. Fontos. A hideg ellen az erősebb család könnyebben védekezik. Minél kisebb a hő veszteség. akkor augusztus 10-15-e között megkezdjük az etetést. amelyekből az élelem elfogyott. A téli fészekbe lehetőleg csak fiasításra alkalmas lépek kerüljenek. A telelés sikerének fontos feltétele a jó. a nélkül. A méh tehát a kaptárban sem találja meg mindenhol a számára életet jelentő meleget (legalább 10 fokot). és vándorlással sem teremthetünk. hogy megbontaná a telelőfürt egységét.

akkor fészküket a közös választófal mellé toljuk. b) rendezés után 90 . Ha a népesség megengedi. b) rendezés után A választót lécecskékkel szögezzük körül. Rakodókban a családokat a mézkamra eltávolításával. és ellenőrizzük a telelés feltételeit. akkor a fészekfiók oldalát szalmapárnával szigeteljük (11. Ezért a családokat szeptember 15-e után részletesen átnézzük. ezért a fekvő kaptár jobb vagy bal oldalánál tömör választóval 3-6 keretes részt leválasztunk. mint tavasszal. ábra. Legértékesebb családjaink azok. ábra). és jó telelés után tavasszal is kielégítően fejlődhetnek. mert a fiasítás csökkentése már nem baj. a b 10. a méhek legtöbb vidékünkön és legtöbb esztendőben nem képesek segítség nélkül jól betelelni. Jók és telelésre kiválóan alkalmasak azok a családok. Gyenge családok fészkének elrendezése a) rendezés előtt. hogy a két család össze ne járhasson. Augusztus végétől már nem avatkozunk be a méhek fészkének alakulásába. Gyengébb minőségű bőrlemezből két réteget használjunk. és nem remélhetünk tőlük kielégítő tavaszi fejlődést. vagy egy kaptárba kettőt (esetleg többet) telelünk be. a közös választófal mellé tolva teleljük be. közepes családok önállóan is telelőképesek. A fészket fiasításra alkalmas lépekkel tűzdeljük. Az ennél néptelenebbek erős teleken sokat szenvednek. ábra. Első feladatunk a népesség meghatározása. Az anyarácsos választót bőrlemez betéttel takarhatjuk. A családokat népesség szempontjából ősszel ugyanazon elvek alapján értékeljük. amelyek beteleléskor legalább 8 lépet sűrűn takarnak. Lehetőleg úgy helyezzük el. sok téli veszteséget okoz! Ha augusztusban hordás van. illetve a mézkamra lépeinek kiszedésével szorítjuk kisebb térre.A serkentőetetés szeptember második felében vagy később káros lehet. A fészket a választó mellett rendezzük be (9. A téli fészek elhelyezése fekvőkaptárban a) rendezés elölt. hogy egymást melegítsék (10. a b 9. ábra). A fészeknek a kijáró közelében kell lennie. hogy a családok túl korán ki ne szorítsák mézzel az anyát. Ha a kaptárban két családot teleltetünk. Az 5 léputcásnál gyengébb családokat egyesítjük. A méhcsalád telelő fészkét rendezzük. ábra). amelyek fészküket beavatkozásunk nélkül is helyesen rendezik el és jól betelelnek. Ez nyugtalan telelést. a későn kelt méhek pedig esetleg tisztulás nélkül telelnek be. A 6-7 léputcás. és középen hagyni üres teret. Helytelen a kaptár két végében teleltetni. Ezt a jó tulajdonságukat jegyezzük meg. ügyelni kell. A gyenge családokat kettesével egy kaptárban. hogy ne kerüljön a külső levegővel közvetlenül érintkező oldalfal mellé. A fokozottabb munkával kivesszük a téli méhek erejét. Sajnos.

s helyükre jó mézeseket teszünk. Azért is jó a fészken kívül került mézkészlet feljegyzése.) gyenge család A fiasításos lépeket tegyük a fészek közepébe. Gyenge családokban itt is szükséges a méhek kevesebb lépre tömörítése. mert a rakodókban csak 10-12 lép van a fészekfiókban. A szeptemberi szemle alkalmával hozzákezdünk a téli fészek nagyságának szabályozásához is. hol találunk. A fészekbe már nem szükséges mézes lépeket a kaptár meghatározott részébe rakjuk. Ezekből megítélhetjük állományunk télire való felkészültségét és azt. mennyi méz van a családoknál a téli fészken kívül. amennyit a téli fészek kialakításához elegendőnek vélünk. A szemle alkalmával észlelteket jegyezzük fel.5-3 kg. ha ezekben bőséges virágpor van. ábra).) 11. Legfontosabb a mézkészlet és a népesség ismerete. hogy mennyi az. Ha a méz nem a fészekben van. de legalább 2 kg élelmet hagyjunk.) c. mert szemlénk végén látni fogjuk.) rendezés előtt. hogy a lépekben elszórt mézet kipörgetjük. ábra. 15-25 kg élelem kell. melléjük vastag mézkoszorús lépek kerüljenek. és ha nagyobb mennyiség. Ez azonban nem mindig eredményes és nagyon hosszadalmas. ha etetéssel pótoljuk a család élelmét. nem baj. a lépek között 4-5 cm hézagot képezünk (12. Feltétlenül fel kell jegyeznünk azt is. A téli fészek elválasztása a többi léptől a) rendezés előtt. a szűkös pedig fékezi azt. amikor a fiasítás terjedelme rohamosan nő.) 12. b.a. Különösen fontos ez fekvő kaptárakban. Így a méhek biztosabban a fészek lépeibe raktározzák az eleséget. azután a méhekkel feletetjük. akkor a lépeket megcseréljük. népességüktől függően. Az így ellátott családok sorsa miatt télen nem kell aggódnunk. Ez feltétlenül a méhek által elfoglalt lépeken legyen. A nagy fogyasztás márciusban indul meg. akkor kipörgetjük. A téli fészek szeptemberi rendezése rakodókaptárban a. Segíthetjük a méz összehordását úgy is. hogy a családok élelmét mennyivel kell pótolni. Gyorsabban célt érünk úgy. ábra. Jó.) b. Annyi keret után. mert csak tavasszal lesz rá szükség. Léputcánként 2. A szélső lépek a legmézesebbek legyenek. hogy a fészekén kívüli lépekben a födött mézet felnyitjuk. a lépek szoros kapcsolatát megszakítjuk.) rendezés után. de ha egy-két lépet tévedünk. A családoknak. A téli fészek pontos terjedelmét ilyenkor nehéz megállapítani. a fészekből az üreseket kivesszük. ha valamelyik családnál a fészek rendezéséhez mézes lép kell. tudjuk. b) rendezés után 91 . Így. a többi a fészken kívülre is kerülhet. A teljes nyugalom időszakában (november-január) egy család összes fogyasztása 5 kg-nál több nem "szokott lenni. a. Megbecsüljük a mézkészletet is. Ilyenkor a bőséges készlet a fejlődésnek lendületet ad. Különösen fontos ez akkor. c.) b.

A téli szükségletet úgy számítom ki. A családokról a 15. Így egy nap 92 . táblázatban bemutatott minta szerint készítem följegyzéseimet. 5. Család száma 1. Az őszi élelempótláskor rendszerint nappal is szoktam etetni. Tegyük fel. számúnak 5. akkor megnézem. 2. meglátom. nagyobb etetőt kapnak.. 4. oszlop adatait a szemlén készített feljegyzések adják. 3. Akinek a méhei lakásánál vannak.5 — — 90 96 66 — — 20 12 10 — — Etető Szükséges etetések száma 5 8 7 — — kg 3 2 4. ha állandóan méhei között lehet. Kiszámítom. De csak akkor.5 8 5. A hiányt a készlet és szükséglet közötti különbözet adja. Táblázat Mikor ezzel a munkával végeztem. Tehát egy kg élelmet 12 dl szirupban adunk be. családnak ezek szerint 7. a 2. hány liter sziruppal pótolható a családok hiányzó élelme.5 15 17. Népesség léputca 7 8 9 6 7 Mézkészlet a Szükséglet fészekben 10 12 17 15 20 kg 17. táblázatból kiolvasható.5 X 12 = 66 deciliter szirupot kell kapnia. Azok a családok.5 X 12 = 90. Eddig még soha nagyobb baj nem történt. Ezt az „etetés" oszlopba bejegyzem. Ilyenkor állandóan a méhek között vagyok. Ezután megkezdem az etetést. ugyanakkor a kaptárt is jól láthatóan megjelölöm.6 arányban készítjük. táblázat szerinti kimutatást készítem.5 Hiány Etetés dl 7. Rendszerint gyenge vagy anyátlan családdal történik meg. mely családok készletét kell kiegészítenem és mennyivel. 3. akkor az etetést befejezem.) Ezután a családokhoz behelyezem az etetőket. 4.5 20 22. hogy a szükséges mennyiséget megkapja. kísérelje meg a nappali etetést. hogy fölöslegesen ne nyitogassam. a 3. A családok sorába minden etetés után jelet teszek (függőleges vonalat húzok). sz. Ezt beírom. amelyekkel többet kell feletetni.A szemle során a 14. Ezután kiszámítom. 2. Táblázat A 2. Mézkészlet Család száma 1. Ezt a család sorában valamilyen jellel feltüntetem. 5.5 5 — fészken kívül hány lépen 4 3 5 3 — 15. számúnak 8 X 12 = 96. Az etető űrtartalmát bejegyzem a megfelelő oszlopba. Az 1. Ha a „hiány" oszlop adatait összeadom. hogy léputcánként 2. hogy mennyi cukrot kell az egész állománnyal feletetnem. maradjon az esti etetésnél. Ilyenkor a szirupot 1:0. hogy léputcánként 2. (A szükséges szirupmennyiség az 1. 3. a kijárókat gondosan szűkítem. Mikor az előírt számot elértem.. és 3.5 kg-ot veszek. aki távol van a méheitől.5 kg élelemmel akarok betelelni. legfeljebb itt-ott vitték el egy családtól mások a beadott készlet egy részét. Fiasítás Népesség hány lépen léputca 2 1 3 1 — 7 8 9 6 7 fészekben kg 10 12 17 15 20 14. 2. hány etetővel kell adni a családnak.

amíg a tavaszi enyhülés meg nem jön. augusztusban etessük a méheket. mint késő ősszel. Ez egyik jele annak. Némelyik jóformán etetésre sem szorul. és gyorsan végzünk az etetéssel. A népesség erre az időre véglegesen kialakult. Ha a mézharmatos mézből gyűjtött mézkoszorúk nem vastagok. hogy az élelemkészlet a fiasítást vissza ne szorítsa!) Ősszel csak a készlet kisebb pótlására lesz szükség. Ha például az egy kaptárban betelelt két család nem a választófal mellett alakította ki a fészkét. Tavasszal. másrészt hamarabb végzünk az etetéssel. Ha a család elhelyezkedése nem megfelelő. s a fogyasztás nagy lesz. pusztulást okoz. ha a jól ellátottak készletéből adunk emezeknek. azonban kedvezőtlen esztendőkben nehéz elkerülni az etetést. A szirupból esetleg a fészken kívüli lépekbe is raknak. Ezért nem helyes a fészket teljesen teli lépekből összeállítani. A bő készlet kedvező a fiasításra is. akkor inkább szűkösebb készlettel teleljünk. akkor cseréljük ki a lépeket. Szeptember második felében etessünk. másoknál 10-15 kg-ot kell pótolni. további jelentős néptelenedéssel már nem kell számolni. Ha az élelmet nem tartjuk elegendőnek. akkor azt odatoljuk. és azt a méhek jó helyre raktározták. hanem a családokkal etessünk fel legalább annyi cukrot. fészkét gondosan takarjuk. mert egy családdal sem kell túl sokat etetni. annál többet kell pótolni. hogy a családok őszi ellátottsága nagyon egyenetlen. Hordástalan nyáron már júliusban. Azokat a családokat. használhatunk. annál erősebben vesszük igénybe a téli méheket. semhogy kései etetéssel veszélyeztessük a telelést.alatt 3-4 adagot is elhordathatunk. Ilyenkor az a helyes. Ezért törekedjünk arra. Minél jobban kifogy a készlet. akkor a fészket oldalról is szűkítjük. hogy minél kevesebb etetésre legyen szükség. ábra). (Vigyázni kell. vagy a családokat túlságosan etetni. hogy közepében üres sejtek legyenek. A mézharmatos méz. Október első napjaiban . Gyakori. amennyi az első tavaszi röpülésekig elegendő. amelyek az előírt mennyiséget már megkapták. attól kivesszük az etetőt. hogy a készlet valóban elegendő. hogy könnyebben tartani tudják a szirup érleléséhez szükséges meleget. hogy jó vastag koszorút készítsenek. A fészket mindig annyi lépre szorítjuk. erre választódeszkát. Ha a méhek nem férnek el a téli fészeknek szánt lépeken. Ha valamilyen ok miatt az etetést nem végezhettük el időben s kielégítően. ha nem lehet. Ha a fészeklépekben sok a mézharmatos méz. szeptember végére. A méhek által nem takart lépeket kivesszük a választó mellől. a mézharmatméz nem káros.még egyszer végigvizsgáljuk a családokat. Ezzel a megoldással egyrészt kevésbé terheljük meg a családokat. szalmapárnát. Ha pedig véletlenül erős telet kapunk. Ilyenkor már elhatárolhatjuk a fészket a másik oldalról is (13. Ekkor a szirupot még azok a méhek dolgozzák fel. cukorlepénnyel segíthetünk a családokon. Megesik. betegséget. mert csak így lehetünk biztosak benne. A túl nagyra szabott fészket viszont a szükséges mértékben kisebbítjük. mert gyöngíti a téli méhek erejét. Kipörgetés után etessük a családokat jó mézzel vagy cukorral. minél később pótoljuk. A gyengén telelt családok készletét inkább kora tavasszal pótoljuk. vajon megvan-e minden feltétele a jó telelésnek. akkor megnagyobbítjuk a fészket. akkor pörgessük ki. bőrlemezt stb. A méhek ezen fognak telelni. pár nap múlva ellenőrizzük. Az etetés hatására a méhek jobban szétterülnek a kaptárban. Meglátjuk. Az őszi etetés a családokra nem kedvező. és valamennyi családot etetjük. akkor kiegészítjük. Most utoljára nézzük meg. Ha az időjárás már hűvösebb.enyhe őszön későbben . ami a családot nem terheli meg túlságosan. hogy a család számára nem hagytunk túl nagy fészket. A méhek a telelőfürtöt úgy szeretik kialakítani. tehát nem rontjuk a család életerejét. mikor már röpködhetnek. Besűrítés után a méhek a fészken kívüli lépekbe rakott szirupot fészkükbe hordják. hogy a fészeknek a többi léptől való elhatárolása céljából kivett lép helyén építeni kezdenek. de legkésőbb október első napjaiban föltétlenül fejezzük be. Amelyik családot már nem kell etetni. amelyek ősszel úgyis elhullnak. akkor ne pörgessünk. hogy a fészek nagyságát szeptemberben helyesen állapítottuk-e meg. 93 . Ez feltétlenül szükséges. akkor még segíthetünk rajta. amennyit a méhek sűrűn takarnak. A jól elhelyezett 10-12 kg élelem átlagos teleinken addig feltétlenül elegendő. telelésre nem jó.

) A gyengén takart lépekre a téli fészekben nincs szükség. ábra a). mert ilyen rosta szövetes keretfedők vannak. b) rakodókaptárban b. kaptárban például a családok 6. A méhészek a szűkítésnél sok hibát követnek el. A 7 léputcás családot például úgy szűkítjük.) teljesen.a. A fészek végleges leszűkítése a) szűkítés előtt. b. ábra b). A téli fészek elhatárolása a. hogy átjuthatnak (15. deszkát. hogy a méhek a kaptár többi részébe nem mehetnek át (15. A 10 keretes Hunorban 6 léputcás családot úgy szűkítünk. A kis nyíláson át nem találnak vissza a családhoz.) 14. A rostaszövetes keretfedőktől független szűkítést kell alkalmazni. ábra. b) szűkítés után b. ábra. ábra. nagyon ügyeljünk. 9 vagy 12 léputcások (illetve ilyeneknek vannak beírva).) A téli fészket vagy úgy szűkítjük.) a. A fészek szűkítése szalmapárnával a) fekvőkaptárban. a rostaszövetes keretfedő alatt kell mozgatni. hogy csak annyira élnek a szűkítés lehetőségével. A szűkítésre használt szalmapárnát. és a kaptárt ilyen részekre lehet osztani. Ha az első módot használjuk.) 15. mert akkor a kaptár üres részében elpusztulnak. ábra a). hogy a méhek az üres kaptárrészbe semmilyen kis résen ne juthassanak át. amennyire az általuk használt kaptár berendezése engedi. a. a másik oldalon kimaradó két lépnyi teret szalmapárnával pótoljuk (14.) átjáróval b. Ha a fészket úgy választjuk 94 . Általános. keretre szegezett bőrlemezt stb. ábra b). A NB. vagy úgy.) 13. hogy a fészket az egyik oldalon a választó mellé szorítjuk. Az ilyen eljárás helytelen. hogy a kaptár fala mellé egy-egy szalmapárnát helyezünk (14.

penészedés. ezért jó télire egy kis felső kijárót is nyitni. vagy a lépeket átfúrással rongálni. hogy a méhek a kaptár többi részébe is átmehessenek. amikor a fiasítás megkezdődik. Takarásra szalmapárnát. leglényegesebbek és leggyakoribbak a következők: 1. Kár lenne emiatt a zárt léputcán való telelésről lemondani. A felső bőrlemezt közvetlenül a keretek felső lécére fektetem. Ezen a méhek szabadon közlekedhetnek. 2. akkor felső kijárós kaptárakban nincs lucskosodás. Szerintük a takarás csak tavasszal szükséges. akkor legjobb a fenék és szűkítő között 1020 mm-es részt hagyni. Nagyon sokan teleltetik családjaikat szűkített fészekben. a méhek nem tudnak léputcát változtatni. a fészek belucskosodik. A kedvezőtlen eredmények okát a rossz előkészítésben kell keresni. népességéhez mérten szűkítjük. és a fészekben nem maradnak takaratlan lépek. mint az erősé! Sokan azt mondjak. február elején megindul. mint a teljes nyugalom időszakában. mint a nem takartak. A fészek hőmérsékletét a takart családok télen is kisebb fogyasztással képesek fenntartani. mert ez a jó telelés és tavaszi fejlődés egyik alapfeltétele. mohát. ábra). A téli fészket nemcsak szűkíteni kell. 95 . mert a téli nyugalom megszűnése után rágni kezdik. Oldaltakarásra (és egyúttal szűkítésre is) igen jók a felső és alsó keretléc közé préselt szalmapárnák. Alsó kijárós kaptárakban a levegőcsere rosszabb. Nem is az a lényeges. A tapasztalatok azt mutatják. A papírtakarást a rostaszövetes keretfedővel leszorítom. de nem igaz. de ha jól elláttuk őket élelemmel. papírt. hidegben visszamehetnek. a fontos az. Az oldaltakarás alatt a méhek átjárhatnak a kaptár fészken kívüli részébe. hogy a családokat gondosan takarjuk. vattapárnát. A zárt léputcás telelés ellen sok kifogást hoznak fel. mert a kaptárban bárhová mozgathatók. szénát. Ezenfelül jól tudjuk. hogy az ilyen aggodalmak fölöslegesek. Ha a családot valóban jól. mert valamennyi léputca foglalt. A széna és a moha nagyon szemetel. A takarást mindenki lehetőségei szerint oldja meg. A zárt léputca mind télen. Természetesen nem csupán bőrlemezzel szűkíthetünk. Több réteg papírt teszek a felső keretléceket takaró bőrlemezre is. Igaz. A tapasztalatok általában jók. hogy a téli takarás fölösleges. amikor még a családok betakargatására rendszerint nincs mód. A gyenge állomány gondos szűkítése és takarása sokkal fontosabb. Nincs lecsapódás a kaptár fészken kívüli részében sem. akkor erre nincs is szükség. hogy a fiasítás már január végén. mind a tavaszi fejlődés idején nagyon hasznos. Évek óta teleltetek szűkített fészekben. A jó takarás kíméli a család erejét. Mindenképpen jobb tehát már ősszel gondosan szűkíteni és takarni a családokat (16. enyhe időben gondozzák a lépeket. hanem takarni is. rongydarabokat szoktak használni. Szűkített fészekben a méhek léputcát egyébként sem változtathatnak. Nem szabad azzal az indokkal elvetni. sőt káros. A választón kívül került lépekből fészkükbe hordhatják a mézet. a lépek megpenészednek. Én a bőrlemez mellett oldalt több réteg papirost lógatok le és szorítok a szomszéd léppel a bőrlemezhez. hogy mivel szűkítünk. hanem maga a szűkítés. A papír közvetlenül a méhek takarására nem jó. hogy a méhcsaládnak a fiasítás megindulásától nagyobb melegre van szüksége. Lehetőleg mindkét oldalról és felülről is takarjuk. hogy csak tavasszal kell gondosan takarni. Meleg időben a fészekből kihúzódhatnak.el. hogy a méhek nem tudnak léputcát változtatni. majd a keretfedőt még felülről is letakarom. mind fölülről bőrlemezzel takarom. A fészket mind oldalról.

a kaptárak jobban védve vannak. A fészket ilyenkor még egyszer ellenőrizzük. A zárt helyen teleltetett méhészetek ezt nem hasznosíthatják. Ilyenek készítése pedig igen költséges.) rakodókaptárban Pusztulásra ítélt méhek 17. Az utolsó szemle után tanácsos a szabadban álló kaptárakat kátránypapírral. A zárt teleltetési mód akkor sikeres. nádból készített ideiglenes szélfogóval védjük. Van azonban hátránya is. cickány. A méhek nyugalmát télen az egér. Az uralkodó szelektől az egész méhészetet védeni kell. Az egerek és cickányok ellen a kijárókat már ősszel fogas szűkítővel szereljük fel. Ezeket az igen hasznos madarakat ne bántsuk. hogy a kaptárakba ne fújhasson be közvetlenül a szél. ábra. sem egyéb állatot.pusztulás fenyegeti őket (17. amikor a telelőfürt már kialakult.) 16.) kétcsaládos fekvőkaptárban. mert a szélső lépek külső oldalán . Cinkék ellen deszkából.) b. bőrlemezzel takarni. A tisztulásra alkalmas enyhe idő még decemberben és januárban is gyakori. bőrlemezből vagy más anyagból készült előtéttel védjük a kijárót. 96 . c. A harkály különösen erdős vidékeken tesz kárt. Ilyenkor csak a jól szigetelt telelőhelyiségben nem melegszik fel a levegő. harkály és cinke háborgatja. hogy a fészek méhekkel jól takart léputcáiba húzódjanak. azokat onnan lesöpörjük. Vannak azonban a zárthelyi telelésnek is hívei. de csupán annak megállapítására. hogy a zárt helyen való telelés néhány szempontból előnyös: kisebb a fogyasztás. november elején kerülhet sor. hanem idejében alkalmazott védekezéssel. A takaratlan vagy gyengén takart lépeket kivesszük. hogy a fészekben hagyott lépeket valóban jól takarják-e a méhek. b. Kétségtelen. A védőket még a hó leesése előtt rakjuk fel. ábra). Ha nem telepíthetjük szélmentes helyre. Télen se engedjünk a méhek közelébe sem baromfit. Téli teljes takarás a. hogy télen át ne rongálódjanak. Teleink nem egyenletesek. A méhek nálunk általában szabadban telelnek. A cinkék állandó zavarásukkal tetemes károkat okozhatnak. hideg időszakok enyhébbekkel váltakoznak. A téli kirepülések megkönnyítik a méhek sikeres átteleltetését.a családtól elszakadva . ha a telelőhelyiség minden szempontból megfelelő. ábra.) c. mert mindenféle háborgatás káros. akkor legalább kukoricaszárból. be ne ázzanak. Ezért a kijáró elé szélfogót kell tenni. valamint etetéssel tartsuk távol méheinktől. Ha a fészek szélső lépének külső oldalán kevés méh van. Erre rendszerint október végén. hogy a cinkék a méhekre rá ne kapjanak. nagyobb a nyugalom.) egycsaládos fekvőkaptárban. Nagyon fontos az is.a. A telelőcsomó kialakulása A családokat a hűvösebb idők beköszöntésekor takarjuk le véglegesen.

mint szállításra. A behordást úgy irányítsuk. akkor ritkábban szemlélünk. akkor a családokat nem szabad úgy szűkíteni. A méhek téli állapotáról zúgásuk meghallgatásával tájékozódhatunk. fémből. Az sem baj. hogy valamennyi kijárójához hozzáférjünk. papírból. akkor a szellőzőlécek megnyitása helyett helyesebb a tető megemelése annyira. Ha zárt helyen akarunk teleltetni. Igen fontos. hogy bármelyiket. Csak az veszélyes. Az első sort gerendákra. A kaptárakat legjobb állványokra rakni. a lépek megpenészednek. a családok erősen zúgnak. Ezt egyaránt készíthetjük gumicsőből. nem melegszik-e fel. hogy a munka gyors és zavartalan legyen. A kaptárakról és környékükről hideg időben nem kell eltakarítani a havat. ha a telelőhelyiség könnyen melegszik. bármikor a többi háborgatása nélkül kivihessük. hogy le ne csukódhasson. Jó. A bakhátas keretfedők nyugalmi helyzetben maradnak. hogy a méhek még azon a napon. A kihordást lehetőleg úgy osszuk be. Ha télen azt vesszük észre. Ez akkor fontos. viszont esetleg a biztos pusztulástól mentjük meg. A telelőhelyiség előkészítését már nyáron megkezdjük: kitakarítjuk. s azt a népes családok nehezebben viselik el. Ha a helyiségben egerek vannak. mert a havon keresztül is kapnak levegőt a méhek. A behordás után a telelőhelyiséget naponként ellenőrizzük. felülre a gyengébb családok kerüljenek. csendes zúgás jó telelés jele. A kijárót lezárjuk. A méhek zúgását legkönnyebben hallgatócsővel ellenőrizzük. A tető alá egy darabka fát helyezünk. hogy a hólé ne rongálja a kaptárakat. A berakás tervét előre el kell készíteni. Ha a telelőhelyiség hőmérséklete 6 fok fölé emelkedik. mert a sok méhcsalád könnyen bemelegíti. majd a harmadik sor. A fogyasztás növekedésén kívül egyéb bajt nem okoz. ha hőmérőt helyezünk el benne. mert fent melegebb a levegő. téglákra helyezzük. Vándorkaptárakban úgy készítjük elő a családokat. A kaptárakat úgy rakjuk be.A jó telelőhelyiség hőmérséklete a külsőtől független és csaknem állandó. a kártevőket csapdával. A telelési munkákat a kővetkező időrendben kell végezni: 97 . Ebbe tehát 150 család helyezhető el. akkor a méheket hordjuk ki. kimeszeljük. Ha valamelyik családért amiatt aggódunk. Nedves helyiségben a méhek nyugtalanul telelnek. mert kevés az élelme. Enyhe időben éjjeli szellőztetéssel ellensúlyozhatjuk a felmelegedést. bontsuk fel és helyezzünk fészkére kemény. de a kártevők a tető alá be ne férhessenek. ha a hó olvadás után megfagy. A hőmérséklet lefelé való kilengése nem veszélyes. akkor a kaptárt bontsuk fel. Ha hőmérséklete állandó. Állvány készítése azonban költséges. akkor naponként hallgassuk meg méheinket. és a helyiséget nem sikerül szellőztetéssel lehűteni. 8 foknál pedig rendszerint megbontják a telelőcsomót. méreggel kiirtjuk. Az 5 m széles. Később gyakrabban szükséges az ellenőrzés. Egyenletes hidegben elegendő a 10-14 naponkénti ellenőrzés. műanyagból. Ősszel a családokat csak könnyen takarjuk. az egeret űzzük ki. ha a kaptárak teljesen hó alá kerülnek. ezért a kaptárakat legtöbbször egymásra rakjuk. A kaptár rövid időre való felnyitásával a családban kárt nem teszünk. erre jöhet a második. hogy valamelyik kaptárban egér garázdálkodik. Az egyenletes. mint szabadban való teleléshez. hogy az élelemkészlet fogytán van. Behordás előtt leszedjük a takarókat. vagy a következőn kitisztulhassanak. 5 m hosszú és 3 m magas helyiség 75 m3. Az ilyen szükséges beavatkozásoktól ne féljünk. december elején kerül sor. A teljes nyugalom idején elegendő a családok kéthetenkénti meghallgatása. Legjobb a 0 + .4 fok közötti hőmérséklet. hogy alulra a népesebb. amikor már számolhatunk a hideg állandósulásával. 6 fok fölött a méhek már nyugtalankodnak. Gondoskodnunk kell a méhek teljes nyugalmáról is. hogy lássuk. mert a jég elzárhatja a családokat a levegőtől. Behordásukra rendszerint csak november végén. mikor olvadást várunk. főzött cukorlepényt. A havat akkor takarítjuk el. a szellőző réseket kinyitjuk. Legjobb a 75-80% páratartalom. Egy méhcsaládra fél m3 légteret számítunk. hogy elegendő szellőzés keletkezzék. hogy a telelőhelyiség sötét és megfelelően száraz legyen. Nem vándorkaptárokban a takaró egy részének felnyitásával adunk szellőzést. A föld fölötti helyiségek azonban ennyire nem használhatók ki. A kijárót leghelyesebb tömören zárni. Hirtelen időváltozáskor azonban föltétlenül meg kell győződnünk arról. hogyan érezteti hatását a telelőben. Ha attól tartunk.

a kaptáraknak. Nem szabad méheinket más méhészetből származó mézzel etetni. Minden gyanús esetben kérjük ki nagyobb gyakorlatú méhészek és a gödöllői Méhtenyésztési Osztály véleményét. Gyakran nem tapasztalunk tömeges hullást. Ehhez hozzátartozik a méhészet környékének. tisztuló kirepülés ellenőrzése (első tavaszi munkák). A Noszéma a gyenge. szükség esetén cukorlepény beadása. Igyekezzünk alaposan megismerni az egészséges fiasítást. nyugalom a méhesben. Nagyon kell óvakodni idegen. tisztaságnak. a tömlős rothadás. Az életerős családokban ritkán pusztít a Noszéma. A Noszémát nem kísérik mindig feltűnő külső jelek. hogy a családok népesen. 10. között: tőetetés. a családok időnkénti meghallgatása. A kifejlett méhek betegségei közül a termelésben a legnagyobb veszteséget a Noszéma (gyomorvész) okozza. ha állományunk egészséges voltáról bizonyosak vagyunk. felszereléseknek rendben és tisztán tartása. a fészek végső rendezése. Vizsgáljuk alaposan a fiasítást. nincs belső ürítkezés. a rendnek. Elharapódzását nagyon elősegíti a mézharmatos téli eleség. Megelőzésére legfontosabb a hordástalan nyár kedvezőtlen hatásának ellensúlyozása. amely ennek az alapelvnek ellentmond. a céljait szolgáló helyiségeknek. Pusztítása rendszerint aszályos. Méhészkedési módszerünknek olyannak kell lennie. A méhek kezelése közben legyünk állandó egészségügyi ellenőrök. a pontos följegyzések vezetése stb. E kis munkában nem lehet célom a méhbetegségek részletes ismertetése. 2-3 hétig serkenáltalános vizsgálat. Noszéma. MÉHBETEGSÉGEK ÉS MÉHELLENSÉGEK A méhbetegségek sok kárt tesznek a méhészeti termelésben. egyesítés. élelem elosztása és pótlása. bizonytalan eredetű és egészségű méheknek méhészetünkbe való behozatalától. a rendszeres lépcsere. Betegséget azonban mindaddig nem okoz. sőt sajáttal is csak akkor. sok fiatal méhvel teleljenek be. a családok mégsem 98 . hordástalan nyár utáni tavaszon nagymérvű. de méhészeti eszközök kölcsönzésétől is. és minden gyanús jelre figyeljünk fel. hogy a rendellenességet azonnal észrevegyük. életerejükben leromlott családok betegsége. a kaptárak betakarása kátbehordás telelőbe. Ebben igen fontos szerepe van a helyes méhészkedési módnak. Az erős családok sikerrel veszik fel a küzdelmet a viaszmolyokkal is.július-augusztus eleje: augusztus 10-szept. Csupán néhány gyakorlati dologra mutatok rá. hogy állományunk állandóan népes. hanem abban is. Kórokozója a kutatók szerint jóformán valamennyi méhcsaládban kimutatható. Kerüljünk minden olyan beavatkozást. mint egészségügyi szempontból nem megbízható mézzel. Az ellenük való küzdelemben legelső feladatunk a megelőzés. Első és legfontosabb feladatunk tehát az legyen. hogy a méhbetegségek egy részének és a kártevőknek is ellenállnak. életerős legyen. fele: október első napjai: október vége-november eleje: ránypapírral. fészekrendezés. az enyhébb költésrothadás. kihordás a telelőből. amíg a család életerős. november vége-december eleje: november-február: február—március: a nem megfelelő anyák váltása. Másik fontos teendőnk a minél tökéletesebb rend és tisztaság méhészetünkben.szűkítés. a telelésre alkalmatlan lépek kiszedése. hogy családjaink mindenkor az időszaknak megfelelően népesek és készlettel bőségesen ellátottak legyenek. végleges szűkítés és takarás. szeptember II. Inkább cukorral etessünk. Az ilyen családok nemcsak a teljesítményben tűnnek ki. Látszólag tehát minden a legnagyobb rendben van.

de ha felüti a fejét méhészetünkben. Egyidejűleg a fiasítás kivételével valamennyi lépét elvesszük. fertőtlenített kaptárba rakjuk át. A családot leszűkítjük. akkor se essünk kétségbe. teste megfeketedik. Hasmenés. A Noszémás családok kedvező életkörülmények közé kerülve (hordás. A kedvező életkörülmények megteremtésében a méhésznek is segítenie kell. Máskor viszont egyik napról a másikra annyira elhullnak a beteg család méhei. s bent ürítkeznek. és ha valamelyik családnál megtorpanást észlelünk. sűrű ürülék jön ki. nem okoz veszteséget. Kövessünk el mindent a Noszéma pusztításának megelőzésére. Kórokozója. Rendszerint minden beavatkozás nélkül megszűnik. Az ajánlott különböző házi szerek és vegyszerek hatástalanok. ha még nem gyengült le egészen. amelyikben az első tavaszi vizsgálatkor sok hullát találunk. szürke méhek duzzadt potrohhal vergődnek a kaptár előtt. és a hullák duzzadt potrohúak. Hazánkban még nem fordult elő. A fertőzött lépeket ki kell főzni vagy fertőtleníteni. A lépeket. hogy a család Noszémás. megkopaszodik. A hasmenéses család mindig Noszéma fertőzésre gyanús. Gondos kezeléssel a családok kigyógyíthatok. Az öreg lépeket a fiasítás kikelése után kivesszük és műléppel pótoljuk. 99 . Nem fertőző betegség. hogy a fertőző anyagot eltávolítsuk a kaptárból. A nagy kiterjedésű fiasításhoz nincs elég takaró méh. Betegségre gyanús az a család. hogy alig marad belőlük. A beteg családokat. jó. A méhek bénulása. hurkaszerű. amelyek már csak 2-3 lépet takarnak. a mézet és egymást piszkítják össze.népesednek kellően. Atkabetegség. Felröpülni képtelenek. kénezzük le. A termelésben jelentős veszteséget nem okoz. Rendszerint nyáron tapasztalható. megfeketedése. A beteg méh szárnya. meleg fészek. Ilyen kezeléssel a beteg család. későn etetett cukor). A gyenge családokat a kezelés előtt egyesítsük. langyos sziruppal etessük. kigyógyul. Nem valamennyi esetben jelenti azonban azt. de hatásuk még nem teljesen tisztázott. A fiatal. a nagyon gyengéket. Egészséges társai a kaptárból kiűzik. fertőzésmentes méz) önmaguktól is kigyógyulhatnak. lépeit cseréljük ki. szenvedhet egyszerű hasmenésben is. Ezért a beteg családot tiszta. Ha idejében tisztulásra alkalmas idő jön. híg. mint a Noszémánál. egyébként a családok pusztulására vezethet. Rendszerint április-májusban pusztít. takarjuk és műlépet adunk neki. A Noszéma egyik feltűnő jele a belső ürítkezés. A májusi vész. tömegesen pusztulnak. Potrohúkból nyomásra vékony. A rossz téli eleség (mézharmatos méz. A méhek nem tudják visszatartani az emészthetetlen anyagot. A beteg családokban rendszerint az anya is fertőzött. Mivel a Noszéma pusztításának fő időszaka a tavasz (március-május). Hordástalan időben etetünk. valamint gyógyítási módja ismeretlen. főként hosszú tél után tapasztalható. Tehát a betegség ilyen külső tünetek nélkül is pusztíthat. Külföldi vélemények szerint a Fumagillin és Nosemack használata eredményes. hogy a bajt minél előbb észrevegyük. a téli zavarás okozhatja. A beteg családoktól elvett méz emberi fogyasztásra alkalmas. A Noszéma gyógyítására biztos szerünk még nincs. tisztogassuk meg. Oka tisztázatlan. Ezért mintát föltétlenül küldjünk belőle Gödöllőre. lába megbénul. ha ilyenkor gondosan figyeljük a családok fejlődését. Fertőző betegség. A hasmenést a méhek gondos betelelésével és téli nyugalmuk biztosításával megelőzhetjük. kidobják. Nagyon fontos azonban. A betegség leküzdésének alapfeltétele. Atka vizsgálatra ugyanúgy kell mintát küldeni. azonnal megvizsgáltatjuk. ezért minél előbb ki kell cserélni. A Noszémát viszont nem kíséri mindig hasmenés. hogy a fiasítás és népesség közötti helyes arány felborul. Gyakori tünet az is. A beteg család összepiszkított kaptárját.

) A fertőzött méhesben az üres. Ha a Méhtenyésztési Osztály a betegséget megállapította. amikor a fiasítás nagy lépfelületekből kikelt. az ilyen lépet mézzel együtt kell a d ) pont szerint kezelni. A fertőzött méhesben a bejelentésre kötelezett tulajdonos. kereteken évtizedekig életképes marad. csak a méhek röpködésének megszűnése után. este szabad lépet égetni és a maradványt legalább 50 cm mélyen el kell hantolni. fertőzött mézzel. f. sz. a keretes kaptárakat forrasztólámpával fertőtleníteni kell. számú rendelet kimondja. mintha fertőzöttek volnának. akkor a zárlatot meghosszabbítják.) A fertőzött család deszkából. keretléc. vagy el kell égetni. E betegség elleni küzdelmet szolgálja a 13/1952. Gyógyítani nem tudjuk. deszkaköpűben. A szalmából. Az elpusztult álca barna színű péppé válik. A fiasítás betegségei közül a legveszélyesebb. szalmapárna. de méhetetésre felhasználni tilos. b. A nyúlós költésrothadás kórokozója spóra alakban a fertőzött család kaptárjának oldalain. a következőképpen kell eljárni: a. 100 . A fertőzött fiasításos sejtek fedele rendszerint behorpadt. és azokat az anya nem petézte be újra (pl. §. melyek a fertőzött családokkal. gyékényből és más. majd beszárad. amikor körülöttük a többiből már kikeltek a méhek. 7. esetleg lyukas. rendelet is azzal. rendelet igen részletesen a következők szerint intézkedik: 6. A fertőzésre gyanús méhészetet a helyi tanács zárlat alá helyezi. de használt méhlakásokat úgy kell tekinteni. a forrasztólámpa lángját nem bíró anyagból készült vagy selejtes keretes kaptárt el kell égetni. rostaszövet bőrlemeztakarója. lángot bíró anyaggal vannak bélelve. vagy ősszel.) A fiasítást nem tartalmazó lépekből a mézet ki szabad olvasztani. kaptárját pedig fertőtleníteni kell.) A keretes kaptár lépkészletét keretestől el kell égetni. a fiasítás megszűnésekor). §.) A nehezen fertőtleníthető és csekély értékű tárgyakat (pl. amikor a méhek hazatértek kénnel. hogy a vándorlást egészségügyi bizonyítványhoz köti. mézét) a méhek megölése után még aznap este el kell égetni. forrasztólámpával való fertőtlenítés után kaptárkészítésre újra felhasználható. s a maradványt legalább 50 cm mélyen el kell hantolni. A födött fiasítás pusztul el. viasszal.200/1942. gyékény vagy más. FM. forrasztólámpa lángját nem bíró kaptár faváza. Az elpusztult fiasítást tartalmazó sejtek akkor is födve maradnak. A betegség terjedésének meggátlását célzó 257. fatönkben) levő fertőzött család lakását és annak tartalmát mindenestől (lépét.) A fertőzött család méheit este. FM. méhseprő) meg kell semmisíteni.A nyúlós költésrothadás. vagy akit a tulajdonos a méhek kezelésével vagy felügyeletével megbízott. Azokkal a tárgyakkal. sz. Szabadban vagy ott. csurgatni vagy pörgetni. rajzás után. léppel érintkeztek. Az ilyen mézet eladni vagy elajándékozni fogyasztónak csak fél kg-nál nem nagyobb adagolásban és csak a zárlat megszűnése után szabad. tehát a közönséges kasokat el kell égetni. anyaváltáskor. A fiasítást is tartalmazó lépek mézét a sejtből kiüríteni nem szabad. azonnal tartozik a következő intézkedéseket foganatosítani: a. ha belülről deszkával vagy más. fiasítását. szénkéneggel vagy más alkalmas módon meg kell ölni és el kell égetni.200/ 1942. hogy az elpusztult álca anyaga a sejt alsó oldalán fekszik és nyúlik. vagy a forrasztólámpa lángját bíró anyagból készült keretes kaptárját forrasztólámpával barnára égetve méhtenyésztésre meg lehet hagyni. A betegségre jellemző. minden helységben méhészeti egészségügyi felelős megbízását rendeli el. A zárlat a fertőtlenítés végrehajtásától 30 napig tart. Ha időközben újabb fertőzést állapítanak meg. Különösen akkor ismerhető fel könnyen. e.) A keret nélküli méhlakásban (kasban. keret. akkor a családot el kell pusztítani. A szalma. Ezért igen könnyen terjed. FM. A nyúlós költésrothadással kapcsolatos teendőkről a 257. A deszkából készült kaptárakhoz hasonlóan azonban ezeket a lángot nem bíró kaptárakat is szabad fertőtleníteni forrasztólámpával. ahová a méhek bejuthatnak. a lépeken. mézben. d. c. hogy a nyúlós költésrothadás gyanúját a méhek tulajdonosa vagy kezelője köteles a helyi tanácsnál bejelenteni és a gyanús fiasításból mintát küldeni Gödöllőre a Méhtenyésztési Osztálynak.

Ez a betegség hazánkban ritka. vagy kemencében. hogy a befödés után elpusztult álca bőre egészben kiemelhető a sejtből. utána pedig óvatosan forrasztólámpával kiégetni. vagy elhanyagolt méhesben pusztuló üres kaptárakból terjedt el. fel kell súrolni. hogy a méhes fertőzött-e vagy sem és fertőzésre gyanús-e vagy sem: a. lépszekrényt. Segélyt csak annyi méhcsalád után utalnak ki. mezőgazdasági igazgatóságától kell kérni. Ez tilos és nagyon veszélyes. és ugyanúgy fertőtleníteni kell.) A méhes házat vízzel le kell súrolni és utána bemeszelni vagy befesteni. fertőzött lépekből. Igyekezzünk a betegség terjedését minden erőnkkel meggátolni. mégis kívánatos. és a rendeletben előírtakat pontosan betartottuk. tilos a lépeket kinyaltatásra. feszítő vasat) forrasztólámpa lángjával. hogy minél több méhész biztosítsa méheit. A beteg fiasítást ki kell venni a családtól és el kell égetni. lépekkel. Legyünk éberek. szalmából. értékesebb etetőket. ahányról a Méhtenyésztési Osztály megállapította a nyúlós költésrothadást.) Használt. A családot gondosan kell kezelni. hogy a baj padláson őrzött. A nyúlós költésrothadás elleni küzdelem sikerét kívánja előmozdítani a méhállomány biztosítása. mint a nyúlós költésrothadásnál.) A kényesebb. keretbakot. §. g. méh nélkül eladni vagy elajándékozni tilos. községbe hurcolták már be a nyúlós költésrothadást használt kaptárakkal. e. f.) A nagyobb deszkatárgyakat (pl. ahol pedig felütötte a fejét. amely a forrasztólámpa lángját nem bírja és deszkával. A tömlős rothadás.) Tilos méh nélküli használt méhlakást úgy tartani (pl. rendelet hatályát kiterjesztheti. kaparót. vagy lánggal nehezen megközelíthető és értékesebb tárgyakat (pl. nádból. vagy más olyan anyagból készült méhlakást. keretfogót. Tartsuk be a rendeletet és annak betartását másoktól is kívánjuk meg. d.b. azokat el kell égetni. Jellemzője. használtan. FM. vagy lángot bíró réteggel bélelve nincs. ahol fertőző tárgyak voltak. Az enyhébb költésrothadás (európai). Igen sok méhészetbe. A nyúlós költésrothadás gyógyításával ne kísérletezzünk. c. A segélyt a megyei tanács vb. Ebben az esetben a fertőzött családokat le kell kénezni. ahova méh be nem juthat. seprőgaratot) a kaptárak mintájára le kell égetni. Ezért a hivatalos vizsgálat eredményének megérkezéséig a családok lekénezésével várni kell. sütőben fertőtleníteni kell. elpusztult vagy egyesített család lépeit) csak tenyérnyi darabokra tördelve szabad eladni. A segély nagyságát a kárhoz mérik. Tekintet nélkül arra. 101 . hogy az elpusztított családok értékelése jegyzőkönyvbe legyen foglalva. c.200/1942. A sejtek fenekén különböző helyzetben fekszenek. Népes családoktól a beteg fiasítást ki kell venni és el kell égetni. minél hamarabb észrevenni és a beteg családokat elpusztítani.) A mézpörgetőt forró vízzel vagy forró lúggal 2-3 ízben ki kell súrolni.) Lépet (tartaléklépet. nyitott kijáróval).) Azt a helyiséget. takarni. vagy a méheknek hozzáférhető helyre rakni. Ha a nyúlós költésrothadás gyanúját a méhész jelentette és a rendeletben előírt intézkedéseket gondosan végrehajtotta.) Lépeket csak olyan helyiségben vagy szekrényben szabad raktározni.) A lángot vagy nagyobb meleget bíró tárgyakat (pl. d. vagy bármely más célra szabadba. akkor az állomány nem fertőzött része megmenthető. A nyílt fiasítást támadja meg. üres (méh nélküli) méhlakást csak forrasztólámpával való kiégetés után és csak üvegezés vagy anyarács nélkül szabad eladni vagy elajándékozni. Gyenge családokat nem érdemes kezelgetni. b. A biztosítás nem kötelező. gyékényből. asztalt. A tömlőszerű bőrben folyékony anyag van. Európai költésrothadással fertőzött méhészetre a Méhtenyésztési Osztály a 257. Nagyon fontos tehát. mint valami tömlő. Gyakori az is. anyarácsot) 10%-os szódaoldatban félóráig tartó főzéssel kell fertőtleníteni. A jó erőben lévő családok leküzdik. segélyt kaphat. A betegség rendszerint elmúlik. A rendelet 11. a kilincset forrasztólámpával le kell égetni. hogy abba méhek juthassanak. §-a valamennyi méhészetre kötelező: 11. Ha idejében észrevettük a betegséget. sz. Az elpusztult álcák megbarnulnak.

Anya küldése vizsgálatra: szállítózárkába. A minta elküldése: a mintát közönséges postai küldeményként a következő címre küldjük: Méhtenyésztési Osztály. Ismertetője. Éhség. A fiasítás meghűlése főként tavasszal gyakori. Kezdetben nem valamennyi álca éhezik. Túlságos meleg. a betegség megjelenése után pedig az előírt fertőtlenítés pontos betartása. mi keltett gyanút bennünk. A családok gondos kezelésével és népesen tartásával védekezünk ellenük.A fiasítás meszesedését és kövesedését penészgombák okozzák. hogy a kórokozóktól teljes bizonyossággal megszabaduljunk és nyugodtan termelhessünk. a kijárónyílás és a fészek szűkítésével védekezünk. Jellemző tünete. Nem bírja az ennél magasabb hőmérsékletet sem. 102 . vagy a fészek szélén levő fiasításos lépeken. A méhbetegségekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról a 16. ha a családban a fiasítás terjedelme és a népesség között a természetes egyensúly felbomlik. A dobozokra a családok számát és a méhész címét jól láthatóan felírjuk. Ha a család helyzetében változás nem következik be. akkor gödöllői anyásító zárkába eleséget teszünk. A 28 fokon fejlődött fiasításból kikelő méhek zöme korcs. táblázat ad tájékoztatást. A fiasítás zavartalan fejlődéséhez 34-35 fok meleg szükséges. belerakunk 10-15 munkásméhet és az anyát. fiasítás megbetegedésekor gyanús fiasítást kell küldeni. Az élő méheket úgy szedjük. hogy a mintában öregek és fiatalok egyaránt legyenek. A család gyors elnéptelenedése (mérgezés. Mintavétel kifejlett méhekből: a méhhullákból vagy élő méhekből 30-35 darabot gyufásdobozba teszünk.). A fiasítás száraz. Vizsgálatra kifejlett méhek hullásakor élő méheket vagy hullákat. 37 fokon már a fiasítás egy része. A vizsgálatot a Méhtenyésztési Osztály díjmentesen végzi és szaktanácsot is ad. Tapasztalatok megírása: a Méhtenyésztési Osztály munkáját megkönnyítjük. ha megírjuk. gyors méhveszteség káros hatását a fészek fokozott szűkítésével. hogy méz ne legyen benne. 26 fokon a fiasításnak már csak kis része kél ki. A zárkára ráírjuk a méhész pontos címét. 39-40 fokon pedig valamennyi elpusztul. Alacsonyabb hőmérsékleten a fejlődés meglassul. mézkészlete. Ez a családot még akkor is nagyon visszaveti. hogy az álcák körül alig van. A vizsgálatot megkönnyíti a helyes mintaküldés. Az álcák petyhüdtté válnak. Ezt legtöbbször mérgezés. A fiasítás meghűlése ellen a családok gondos takarásával. Dajkaméhekben akkor keletkezik hiány. Meghűlés. vagy egyáltalán nincs táplálék. A lépdarabot kemény dobozba csomagoljuk. hosszantartó szállítás alatt következik be. sodrott szárnyú. A méhbetegségek elleni küzdelemben a legfontosabb a megelőzés. A fiasítás nemcsak a számára legkedvezőbb hőmérséklet alatt pusztul el. hogy szállítás alatt össze ne nyomódjék. akkor a nyitott fiasítás teljesen elpusztul. Leggyakoribb a meghűlés miatti pusztulás a fészektől távoli. vagy a fiasítás egy részének más családokhoz való átadásával mérsékeljük. Az éhező fiasítás fejlődése megáll. A dobozokat egybe csomagoljuk. ezért a mintával egyidejűleg levelet is postára adunk. fiasítása. hanem kedvezőtlen életkörülmények vagy kártétel miatt is pusztulhat. főként a lépek szélein. az észlelt jelenségek stb. betegség. A fiasítás élelem vagy dajkaméhek hiánya miatt éhezhet. Gödöllő. ha pedig ilyen nincs. A családok rendes körülmények között a kaptár hőmérsékletét nem engedik ilyen magasra emelkedni. elpusztulnak és megfeketednek. Ilyenkor a fiasítás teljesen elpusztul. majd az álcák elpusztulnak. Váratlan. váratlan zivatarok miatt) vagy a méhész erőszakos beavatkozása (korai tűzdelés) okozza. Mintavétel fiúsításból: a gyanús fiasításos lépből 10 X 1 0 cm-es darabot vágunk úgy. E két betegség pusztítása jelentéktelen. Ez csak rendkívüli esetekben. A dobozra ráírjuk a méhész nevét és a méhcsalád számát. hogy összefüggő felületen minden korú fiasítás pusztul. Az elpusztult nyitott fiasítás megfeketedik. a méhész helytelen beavatkozása vagy betegség okozza. A méhbetegségeket megbízhatóan meghatározni csak mikroszkópos vizsgálattal lehet. A fiasítás nemcsak betegség. pl. egy részüket még etetik a méhek. ha a teljes pusztulás előtt segítséget kap. amelyben közöljük tapasztalatainkat (a gyanús család népessége. A csomagra ráírjuk a feladót és a „Minta érték nélkül" jelzést.

hogy a fiasítás egymás melletti sejtekben pusztul el. Életképtelen fiasítás. Néha csak egészen elenyésző. ez nem baj. Ilyenkor azonban az álcák rendszerint nem összefüggő felületen pusztulnak. 103 . A növényvédelemben használt és a gyűjtő méh által nektárral vagy virágporral a kaptárba vitt méreg gyakran a nyitott fiasítást is pusztítja. báb . a nagy viaszmolyé a fiasítás fedele alatt fúr járatokat. A munkás sejtekben fejlődő heréket a méhek púposán födik. Erre a molyhernyók a lépből kipotyognak és elpusztíthatok. álca. elpusztulnak. A kis viaszmoly hernyója a lépek közfalában. Ezért. A fiasítás rendellenes fejlődését az anya hibái is okozhatják. Azok a bábok. A fiasítás hézagos lesz. A viaszmoly kártételére jellemző. Ez a fejlődés bármelyik alakjában . Amelyik anyának fiasításában sok a púpos vagy csupán heréket szaporít. Ha az időszaknak megfelelő terjedelmű fiasításban kevés púpos is akad. Az anya kicserélésével megszüntethető. A sok elpusztult fiasítást tartalmazó lépeket azonban olvasszuk ki. Ilyen rendellenességek: Púpos fiasítás. Az éhség. A púpos fiasítás az anya hibájára mutat. ettől az anyát kicseréléséig használhatjuk. A moly által megtámadott lép keretét kaptárvassal ütögessük meg.bekövetkezhet. azt azonnal kicseréljük.pete. Ez a hiba a petézni kezdő anyáknál lehet átmeneti. Gyakran öröklődik. illetve fölött a hernyók végigszántottak. amelyek alatt. a lépeket népes családoknak adhatjuk kitisztogatásra. Az álanyás családoknak csupán púpos fiasításuk van. hanem elszórtan. A baj forrása rendszerint az anyában van. A fiasítás egy része elpusztul. hűlés. máskor tetemes kárt okoz.Mérgezés. Pusztulhat a fiasítás molykár miatt is. mert még képes a népesség fenntartására. ha a pusztulás kismérvű. idősebbeknél azonban nem. túlságos meleg vagy mérgezés miatt elpusztult fiasítás nem fertőz.

vergődő Rendszerint méhek és hullák a kaptárak előtt. etetés. Atkakór Kifejlett méhek Sok téli hulla. Májusi vész Kifejlett méhek (fiatalok) Duzzadt potroh. Tavasztól őszig. kellemetlen szag után VI-VII. szállódeszkán. Főként III-V. rendellenes szárnyalás.A betegség neve Milyen fejlődési fokon pusztul a méh? Jelei Kártételének ideje A méhész teendői Noszéma Kifejlett méhek Duzzadt potroh. szaladgáló méhek a kaptárak előtt. belső ürítkezés. jegyzőkönyvezés bizottsággal. gondos takarás. mielőbbi anyacsere. 104 . a leggyakoribb gyümölcsvirágzáskor. Egész évben. vergődő. fertőtlenítés. hó. de legfeltűnőbb tisztuló kirepüléskor és hosszabb ideig tartó fogság után. sok téli hulla. Kollektív gyógyítás. nagyon legyengült családok lekénezése. sőt esetleg a méhek tömeges repülésének irányában távolabb is. kisebb mértékben nyár végén A családok áttelepítése tiszta kaptárba. sok fiasítás a népességhez viszonyítva. etetés híg eleséggel. a kaptár előtt. nagyon legyengült családok lekénezése. Mérgezés Kifejlett méhek és álcák Vergődő méhek. kaptárak előtt szaladgáló méhek. hó Etetés langyos sziruppal (1:1 vagy 1:2 arányban) Bénulás Kifejlett méhek (öregek) Verekedés a kijáróban. virágporos ürülék IV-V. Gyógyítás módja ismeretlen. fekete gyümölcsvirágzás vagy akác méhek. hó. magától elmúlik. mintavétel. hullák a kaptárban. vergődő méhek a kaptárak előtt. lezárása. A méhek elszállítása. nyomásra hurkaszerű.

fertőtlenítés 257. a családot gondosan kezelni. a be nem száradt fiasítás nyúlik. Rendelet szerint. Mindig mikor fiasítás van. kaptár és lépcsere. a megszáradt maradványt könnyű kiszedni. erősen fertőzött családokat lekénezni. lekénezni. majd barna. lefojtás. a fiasítás fedele behorpadt. a beteg fiasítást tartalmazó lépeket kiszedni. A tisztulási lehetőség segít. Mintaküldés. legszembetűnőbb ősszel. az elpusztult álcák rendellenes helyzetben fekszenek a sejtek fenekén. a kaptárakat fertőtleníteni. mintaküldés. minta Gödöllőre. a sejt oldalán fekszik: sárgás.A betegség neve Milyen fejlődési fokon pusztul a méh? Jelei Kártételének ideje A méhész teendői Hasmenés Kifejlett méhek Duzzadt potroh. 16. a száraz maradvány erősen tapad a sejthez Mindig. Enyhébb költésrothadás Nyitott fiasítás. Mintaküldés. sötétbarna színű. Táblázat 105 . mikor fiasítás van. barna. mert beteg fiasítás visszamarad. elégetni. Jelentés tanácsnál. Tömlős rothadás Fedett fiasítás Az elhalt fiasítás egészben kiemelhető. az elpusztult fiasítás a sejt alsó oldalán s hosszában fekszik. erős fertőzés vagy ha a Méhtenyésztési Osztály így rendeli. a családot gondosan kezelni. hézagos fiasítás. kaptárokat fertőtleníteni. megszáradva könnyű kiszedni Mindig mikor fiasítás van. (kivételesen fedett is) Elpusztult álcák. a beteg fiasítást tartalmazó lépeket kiszedni. összepiszkított lépek és kaptár Telelés végén és tisztuláskor. ritkán alsó oldalán. elégetni. Nyúlós költésrothadás Födött fiasítás (kivételesen nyitott is) Elpusztult fiasítás elszórtan.200/1942 FM.

Az anyát óvatosan adjuk vissza. Pernit permetező. Nikéről D. Gesarol porozó. A gyümölcs és növénytermesztés a méhészetnek takarmányalapot . A tetvek elkábulnak és lehullnak. Darsin. A méhtetű csak akkor veszélyes. Hunor). Nikotinszulfát. Kresonit E permetező. DNRB porozó. hogy azok méheik megóvására felkészülhessenek. hogy a méhészetek a mezőgazdaságilag művelt területeken igen gyakran nagy veszteségeket szenvednek a növényi kártevők ellen használt permetező és porozó szerektől. Erre este kaptáranként evőkanálnyi naftalint szórunk. hogy ez az együttműködés a növénytermesztés belterjességének növelése érdekében minél jobban elmélyüljön. ha az anyát nagyon meglepi. A kijáró szűkítésével akadályozzuk meg kaptárba jutásukat. Közülük a viaszmoly okozza a legtöbb kárt. bokrokat. A családok ilyen kezelése csak olyan kaptárakban könnyű. Nyersnikotin. A madarak közül télen a harkály és a cinke háborgatják a méheket. bőr. Malathion. Így előzzük meg a mézet rabló halálfejes vagy boszorkánypille kártételét is. Ez kimondja. HCH permetező. A keretek alá a kaptár aljára papírt. A permetezés (porozás) idejét és helyét. Wofatox permetező. sz. s néhányszor füstöt fújunk rá. Hungária Matador porozó. Kresonit F permetező. nehogy a méhek megtámadják. és nagyobb méreteket öltsön.méhlegelőt . Gyomirtószerek: Flavyl permetező. A kisebb darazsak lényeges kárt nem okoznak. Duolit porozó. egyes vidékeken a gyurgyalag okoz jelentős veszteséget. Ennek oka az. kertgazdasági és szántóföldi növényeket a virágzás időtartama alatt . Industhion. erdei és díszfákat. a méhészet pedig a méhek megporzó munkájával a gyümölcs és magtermesztést segíti elő jelentősen. tisztasággal és a tartaléklépek kéthetenkénti kénezésével védekezünk ellene. A méhfarkas és a lódarázs ott tesz észrevehető károkat. amelyek használata tilos. rendelet hivatott megvédeni. A harkályt riasztgatással. Ezek jelenleg a következők: Rovarirtó szerek: Novenda. bőrlemezt dugunk. 106 . Népes családok tartásával. Az anyát markunkba fogjuk. Kívánatos. A méheket a növény védőszerek által okozott károktól a 16091/1950. Gesarol permetező. A cinkék kártételét a kijárók elé szerelt védőkkel előzzük meg. Holló 10 DDT emulzió. Az anyáról dohányfüsttel fújjuk le a tetveket. HCH porozó. FM.teremt. A méhek védelme mérgezések ellen A mezőgazdaság és a méhészet egymásra van utalva. A nagyon meglepett családot naftalinnal szabadítjuk meg a méhtetűtől.a virágbimbók festésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időben -. Hungária Matador permetező. ahol tömegesen elszaporodik. Fészkeik pusztításával védekezünk ellenük. Ilyenkor az illetékes járási tanács végrehajtó bizottsága. hanem inkább eltávolodás tapasztalható. vagy a Növény egészségügyi Szolgálat szakközegei a permetezést vagy porozást virágzásban levő mezőgazdasági növényekre is elrendelhetik. Az eljárást 2-3 egymás utáni éjjel megismételjük. Ellene a 7 mm-es fogas szűkítőt már augusztusban fel kell rakni. Téli kártevő az egér és a cickány is. A papírt reggel kivesszük." A rendelet melléklete felsorolja azokat a szereket. hogy „gyümölcsfákat.Méhellenségek. amikor a tömegesen fellépő kártevők elleni védekezés azonnali beavatkozást tesz szükségessé. Sajnos. a méhészet körül kifeszített huzalra kötött csillogó fémlemezekkel kíséreljük meg távol tartani. Kvasszia forgács. DNRB permetező. Ekatox 2J. amelyeknek kijárója a fenékdeszkánál van és a kaptár egész szélességére kiterjed (pl. Gombaölő szerek: Spritz-Cupral. Nátriumarzenát. A Földművelésügyi Minisztérium új szerek engedélyezésekor a méhészetre károsakkal a jegyzéket kiegészíti. vagy idegméreg tartalmú növény védőszerekkel permetezni és porozni tilos. Wofatox porozó. Nyáron. A rajta levő tetveket elégetjük. Vannak esetek. a méhészet és a növénytermesztés kapcsolatában az utóbbi időben nem közeledés. A tanács a permetezésről (porozásról) annak 5 km-es körzetében köteles a méhészeket értesíteni. E 605 F 3. valamint az alkalmazásra kerülő növény védőszer nevét az illetékes helyi tanácsoknál előre jelenteni kell. arzén.

a másik a felvilágosító munka. hogy a minta hitelességét a későbbiek folyamán kétségbe vonni ne lehessen. amikor már hullnak méheink. hogy ez a legfáradságosabb. legköltségesebb megoldás. A küldeményre a károsult méhész címét fel kell írni. f.) a hivatalos vizsgálat után . a kijárót lazán tömjük be nedves fűvel.. hogy hol permeteztek.) A minták vételénél és postára adásánál a méhészen kívül feltétlenül legyen hivatalos személy is. sz. de a legbiztosabb is. Ebben meg kell írni. Nagyon előnyös.Újabban . ha magából a méregből is tudunk mintát küldeni. ha tudomásunk van róla. A növénymintát szellősen csomagolva kell az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézethez (Bp. akkor: a. Az egyik a vétkesek feljelentése és szigorú felelősségre vonása... ha virágzó növényeket méhészetünk közelében méhekre veszélyes szerrel poroznak. hogy össze ne préselődjék.). a szigorú rendelkezések ellenére minden esztendőben nagy károk érik méhészetünket. Sajnos. és meg ne rothadjon. ha az eljárásnál a permetező vállalat vagy egyén megbízottja is jelen van. vagy idő. de szállításra nincs mód. vagy teljesen lehetetlen. A rothadó hullákban a mérgek kimutatása nehéz.) küldeni. b. akkor az illetékes járásbíróságnál kell a kártérítési igényt érvényesíteni. a méhészetben észlelt elhullás részletes leírását és a családok átnézésekor látottakat.) Ugyanezzel a hivatalos bizottsággal mintát kell venni a permetezett (vagy porozott) növényből is. Gödöllőre néhány család elől 30-40 hullát. a másik oldalra kerüljenek. itatás fontos).) Ha értesítést kapunk. Erre azért van szükség. ha nem virágzó növényeket poroznak méhekre ártalmas szerekkel.) Az egész eljárásról részletes jegyzőkönyvet kell felvenni. az eddig használtat zárjuk be. 16. vagy milyennek használatára gyanakszunk. A családokat átnézni és feljegyezni a fiasításos lépek számát. akkor: a.) A helyi tanács megbízottjának és esetleg a rendőrségnek. Tábornok u. vagy vergődő méhet küldünk a betegségeknél ismertetett módon csomagolva. Mi a teendő akkor. e. virágzó növényeket kezelnek bejelentés nélkül. itatás fontos). FM. 107 . hogy azon a használt méreg maradványai megtalálhatók legyenek. pl.) A méheket zárjuk le (szellőzés. és ezek a környék méhállományának részleges vagy teljes pusztulását okozzák. Az Országos Állategészségügyi Intézetnek a kaptárak előtt vagy a kaptárak alján összeszedett hullákból (nem élő méhekből) félliternyit küldünk. A mintákból küldeni kell a Méhtenyésztési Osztálynak (Gödöllő) és az Országos Állategészségügyi Intézetnek (Budatest XIV. Keleti Károly u. b. II.a sok károsodás és ebből eredő pereskedések miatt . a méhek mezőgazdasági szerepének minél szélesebb körben való ismertetése.) Ha időben értesítést kapunk. vagy a kaptárakat fordítsuk meg úgy. a népességet léputcákban és minden olyan észrevételt. ami később a kár felértékelésénél bizonyítékul szolgálhat. valamint a méhészeti szakcsoport 1-2 tagjának (egészségügyi felelős) jelenlétében mintát kell venni az elhullott méhekből. 2. A mintát lehetőleg rostaszövetes dobozba úgy kell becsomagolni. Ha erre nem hajlandó. 2.ha az a méhek mérgezés miatti elhullását bizonyítja -. hogy a kijárok. 24.091/1950. Igaz. Ha mindkét oldalon van kijáró. Lelkiismeretlen emberek nem tartják be a tiltó rendelkezéseket. Ez ellen két módon lehet és kell harcolni. vagy permeteznek? 1. A mintát úgy kell választani. Ha a porozásról (permetezésről) csak akkor szerzünk tudomást. rendelet ellen vétőt kártérítésre kell felszólítani. akkor méheinket szállítsuk el. Az elhullott méheket összesöpörve kell lemérni. s a másikat nyissuk ki.) Különböző beavatkozással zavarjuk meg a családok rendes munkáját. Ez tartalmazza a mintavétel körülményeit. d. c. hogy állományunk egészséges voltát bizonyíthassuk. g.a Földművelésügyi Minisztérium olyan utasítást adott ki. hogy milyen mérget használták. Jó.) Az esetet azonnal jelenteni kell a rendőrségnek. A mintával egyidejűleg levelet is kell küldeni.) Meg kell állapítani a méhészetben keletkezett kárt.) A kaptárakat vigyük pincébe (szellőzés. szénával. c. hogy a növényvédő állomások a nagyteljesítményű motoros növényvédő géppel végzendő porozást a községi tanácsnál még akkor is kötelesek bejelenteni.

méheknek hozzáférhető helyen ne hagyjunk lépet. elmarasztalja.) Életerős családok tartása. Ne tűrjünk gyenge. Egy méhész gondatlansága. FM. A kaptárból kivett lépeket mindig tegyük léphordó ládába és zárjuk el a méhektől. ha hordástalan időben több méhészet van egymás mellett. rendes életviszonyát valami megzavarta. hogy a méhek zavartalanul dolgozhassanak. A felderítő méhek ahelyett. Azokat a családokat. A kaptárak mellett vagy azok közelében. A pároztató kaptárakat sohase tartsuk a termelő családok közvetlen közelében. azonnal a kivett lépen teremnek. éppen annyira elítélendő. Ha már sehol sem hagynak nyugodtan a méhek. bebújnak a tető alá. Etetéskor vigyázzunk. Különösen gyakori az eleség túltöltése akkor. mert itt védik meg legjobban a méhek. Hordástalan időben a méhekkel csak a legszükségesebb esetekben. figyelmetlensége valamennyinek bajt okozhat.) a mérgezés miatt elnéptelenedett családokat szűkítsük le. gyorsan. Ezzel a rablásra ingerlő időt lerövidítjük. egyszóval semmi olyat. raboljanak. sz. hogy másik család készletét hordják el. Ha a méhes kert egyik sarkában. A rablási hajlam jele a kutatás. rendeletet nem tartotta be és ezzel a méhésznek (méhészeknek) kárt okozott. amilyen a méhcsaládoknak feltétlenül szükséges és amekkorát a család jól megszállva tart. vagy a kaptársor egyik végén már nem dolgozhatunk nyugodtan.) Óvatos kezelés. mert könnyen rablás áldozatául esnek. Sajnos. amelyek még nem tudnak védekezni (pl. hogy ne legyenek a méhek tömeges röpködésének útjában. hogy a nekünk és népgazdaságunknak is kárt okozó jogszabálysértőket nem jelentjük fel. nehogy mézet. 108 . híg eleséggel etessük. Ha a méhek már kutatni kezdenek. Sürgős vizsgálatok során azt is megtehetjük. Azonban a hordástalanság figyelmeztetés számunkra.h.) Zsúfoltság elkerülése. e. hogy a nektárt adó virágokat keresnék. fészkes böngészett rajok) lehetőleg úgy helyezzük el. mert a fiasítástól távol esik és nehezebben védik a méhek. akkor is a kora reggeli. c. Különösen veszélyes. Magas kereteknél ne használjunk alsó kijárót. Hordás idején a kijárókat nagyra nyitjuk. és kártérítés fizetésére kötelezi őt. cukorszirupot csepegtessünk szét a kaptárakon. a kijáró előtt „incselkednek" az őrökkel. A pereskedésben is maradjunk hűek az igazsághoz. Túlzott követeléseinket a jó szakértő úgyis mérsékelni fogja. sőt a felnyitott kaptárba is betolakodnak. szükség esetén az állományt vonjuk össze. akkor a kaptár másik oldalán nyissunk számukra kijárót. akkor másikra megyünk át. Megelőzésére kell törekednünk. hogy az alperes (a permetező vagy porozó) a 16. hagyjuk abba munkánkat. Ha az eljárás során a bíróság bebizonyítottnak látja. gondosan takarjuk. hogy az eleség ki ne folyjék az etetőből. Hordástalan időben viszont csak akkora nyílást hagyjunk. Ilyenek: a) A kijárok szűkítése. sőt hajnali órákban vagy estefelé dolgozzunk. akkor abbahagyjuk a munkát. A már kitört rablást elfojtani nagyon nehéz. A nagyon legyengült családoktól a nem takart fiasításos lépeket vegyük el. Ennek oka egyrészt a lyukas etető. fedelezést. cukorszirupot. Ügyeljünk arra is. A ki járót a fészeknél (fiasításos lépeknél) nyissuk.091/1950. mézet. hogy a rablás megelőzésére minden intézkedést tegyünk meg. ellenálló képességét valami lerontotta. Kerüljük el sok családnak kis területen való összezsúfolását. ha a kaptárak nem állnak vízszintesen. A tartalékcsaládokat a többi méhektől távolabb tegyük. Ha pedig dolgozunk a méhekkel. Minden nyílást körülszaglásznak. Amennyire helytelen. Rendellenességek Rablás. A méhek gyűjtési ösztönüktől hajtva arra is képesek. ami kutatásra ösztönözné a méheket. Rendszerint azok a családok esnek a rablás áldozatává. vagy azok közelében. ha a permetezést jogtalan előnyök szerzésére akarjuk felhasználni és kárunkat túlozzuk. Dolgozzunk mindig határozottan. b. anyátlan családokat. a kaptárak körül röpködnek. ezen nem tudunk segíteni. Ha törzscsaláddal egy kaptárban vannak. hogy változtatjuk munkahelyünket. amelyek életerejét. másrészt az etető túltöltése szokott lenni. A rablás legfőbb oka a hordástalanság. beteg.

109 . Csak alsó ki járónál tűnik fel. léptörmelék. vagy már befejezték az élénk röpködést. a kijáró elé karbolos rongyot akasztunk. hogy az illető méhész helytelen cselekedetével valóban hozzájárulhatott a rablás kitöréséhez. vagy a kijáróban verekedő méhek arra figyelmeztetnek. Kezdetben a kijáró szűkítése is segíthet. illetve csak csendes mozgás van. megöljék az anyát. legfeljebb a mézkészlet kis része menthető meg. A méhészetünkben kitört rablás előidézésével tehát csak akkor okoljunk másokat. annál nehezebb megfékezni. A méhek a szomszéd családokhoz húzódnak be. Mindez nem igaz. Ha a rablást sehogyan sem sikerül megakadályozni. A hosszabb idő óta anyátlan családban munkás méhek kezdenek petézni. A kaptár előtt a földön. Álanyásság. Legjobb lesöpörni őket. Ez is arra int. Vannak azonban törzsek. A rablott család kijárójában a rabló méheket liszttel behintjük és figyeljük. Ha méz buggyan ki szájukból. Az álanyás család a gondatlan. A rablók. Minél előrehaladottabb állapotban van a rablás. A nagy sürgés-forgás olyankor. ha meggyőződtünk róla. nyomjuk meg a potrohúkat. Ha a kaptárból kijövő méhek potroha duzzadt. hogy fosztogatnak. hogy a családot támadják. Ajánlatos ilyenkor a szomszéd családok kijáróit is alaposan leszűkíteni. Petéikből herék fejlődnek. A rabló méheket sokan külön fajtának tekintik. A befödött fiasítás púpos. hogy szellőzést kell adni a családoknak. miután a kaptárba bejutni nem tudnak. akkor valószínűleg rabolnak. Ezek rendszerint a természetes méhlegelő felderítésében. amikor a méhek még nem nagyon mozognak. a kijáróban vagy a szállódeszkán látható viaszmorzsa. Ha az álanyás család még népes (ez ritka). A rabló család felderítésére egyszerű módszer a lisztezés. akkor ez a család rabol. hogy a rablást idejében észrevegyük. a gyűjtésben is a legeredményesebbek. vagy röpülési körzeten kívülre szállítjuk. Az ilyen családokat figyeljük meg.A kár csökkentése szempontjából igen fontos. hogy mindent kövessünk el megelőzésére. biztos. akik azt hiszik. amelyekben ez a hajlam erősebb. amikor a méhészetben általában nyugalom. A rablás a fertőző méhbetegségeket is terjesztheti. Mézzel összemaszatolt kijáró a család teljes kirablását jelenti. akkor a rablott és rabló családot (ha ez is a mienkből való) pincébe visszük. lassan belenyugszanak. nehogy azoknál a családoknál. a változtathatatlanba és hazatérnek. Ezért méheinket lehetőleg gyakran ellenőrizzük. Megállítható a rablás karból használatával. hanyag kezelés bizonyítéka. Olyanok is akadnak. A karból szaga elűzi a rablókat. hogy a fehér méhek hova repülnek. A rablott család méhei kaptárjuk homlokfalán gyülekeznek s a támadás megszűnése után behúzódnak. szintén gyanús. Mások szerint a méhek azért rabolnak. Természetes. akkor a lesöprést szakaszosan (nem egyszerre) végezzük. Később a rabló és rablott család teljes lezárása használ. Ha a hazatérőknél tapasztaljuk ugyanazt. amelyekbe bekéredzkednek. Rablásra minden méhcsalád hajlamos. Sétáljunk végig a kaptárak előtt és figyeljük gondosan a kijárókat. Az álanyás családok kezelésével pepecselni nem érdemes. mert gazdájuk kifosztotta őket. Különösen feltűnő ez korán reggel és estefelé. hogy a méhész rabolni küldheti a méheit. Fogjunk meg néhányat. nehogy azokra törjenek rá a rablók. Előrehaladott rablásra mutat a kaptárak fenekén. Ilyenkor már későn érkeztünk.

tehát már kora tavasszal elegendő számban látogatja a virágokat. cseresznye. svédhere. A vad megporzók kieső munkáját is velük kell elvégeztetnünk. málna. amelynek közelében méhek voltak. azonban egyik sem olyan fontos. nagyobb gyümölcsök. A növényeket rengeteg rovarfaj látogatja. kat. Meg kell jegyezni. addig a méhek számának meghatározása hatalmunkban van. A méhekhez közeli 10 holdon 29. köszméte. A termésben mégis nagy volt a különbség. mert lakásukkal együtt bárhová áttelepíthetők. Ennek sok oka van. A másik tábla a méhektől 2 km-re volt. ahol éppen szükség van munkájukra. szarvaskerep. A magvaknak jobb a csírázóképessége és belőlük életerősebb utódok fejlődnek. A termesztett fontosabb növények közül a méhek munkája a következők termését növeli: Gyümölcsök: mandula. Ezek azt mutatják.8 q-t. szeder. nyúlszapuka. őszibarack.8 q. A méhek munkájának hasznát nem kívánom itt külföldi adatokkal bizonyítani. Nem lehet ezt elmondani a vad megporzókról. Sokszor azonban maguk a méhészek sincsenek tisztában vele. hogy a virágos növények legnagyobb részét rovarok porozzák meg. elősegítik.2-7. körte. A Bábolnai Állami Gazdaságban a vöröshere hozama a méhek közelében 168 kg. a méhektől távol csak 90 kg lett holdanként. amelynek jó megporzásához munkájukra szükségünk van. repce. mint a mézelő méh. Olajos-növények: napraforgó. hogy azok magot. baltacím. ribiszke. A méhek jelentőségének a mezőgazdasági szakemberekkel való megismertetésében legtöbbet az állami gazdasági és termelőszövetkezeti méhészek tehetnek. alma.A MÉHEK HASZNOSÍTÁSA A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSBEN A méhek szerepe a növénytermesztésben Ma már közismert. A méhek munkája tehát a közeli tábla termését holdanként 120 kg-mal növelte. gyümölcsöt teremjenek. Vannak is már közöttük szép számmal. szöszös bükköny. A mézelő méh. melyek azok a növények. mustár. Azzal. hogy a méheket a mezőgazdaságban hasznosítanunk kell. Szép számmal vannak hazai tapasztalataink a vörös herével is. Míg a vadon élő rovarok a növényvédő szerek használatának terjedésével rohamosan fogynak. a méhektől távol pedig csak 7. Megemlítek azonban néhány hazai tapasztalatot. somkóró. Takarmánynövények: pohánka. A kunszentmártoni Zalka Máté tsz-ben 1953-ban annak a napraforgótáblának hozama. hogy mindenkor ott állnak rendelkezésre. zamatosabb. amelyeknél a méhek munkája hasznos. Ezek az adatok is elegendők annak bizonyítására. meggy. a távolin ugyanakkor csupán 17. mint külföldön. A méhek megporzó munkája a termést nemcsak növeli. A vadon élő rovarok számának fogyatkozását csupán a mézelő méhekkel pótolhatjuk. fehérhere. szamóca. A békéscsabai „Előre" tsz-ben 1954-ben a méhek közelében 12. koriander. hold napraforgó. illetve növényről a másikra viszik át. bíborhere. szilva.7 q lett. holdanként 10. Az egyik közelében 125 méhcsalád volt. míg a méhektől távoli táblákon csak 7. A mézelő méhek igen nagy előnye még a vad megporzókkal szemben.65 q magot adott egy kat. családban telel. 110 . A Farádi „Felszabadulás" tsz-nek 1954-ben két 10 holdas táblán volt magheréje.8 q termett. hogy a virágport egyik virágról. vöröshere. akik gyakorlatilag bizonyították be a méhek fontos szerepét. A Hajdúszoboszlói Tangazdaságban a napraforgótábla közelében virágzás idején elhelyezett méhek a holdankénti hozamot 2-3 mázsával növelték. lucerna. hogy a méheknek nálunk is ugyanolyan fontos szerepük van a növénytermesztésben. hogy a méhállomány a lóheretáblákhoz viszonyítva kevés volt. A méhek munkáját irányítani tudjuk. Mindkét magfogó táblán jól fejlődött a lóhere. hanem minőségét is javítja. kajszi. hiszen munkájukkal a terméshozamokat és a termés minőségét külön költség nélkül nagyban növelhetjük. Azt a növényt látogatják tömegesen. magvak fejlődnek. A méhek által megporzott virágokból egészségesebb. Sőt a tudomány ma már ennél is tovább jutott.8 q.

annál biztosabb a megtermékenyülés. Mindezzel a növények a fajra. az időjárást és az ugyanakkor virító egyéb mézelő növényeket is. a virág bibéjére már az első látogatáskor virágpor tapadt a méh testéről. mint hűvös.Kobakosok: görögdinnye. Különösen fontos ez a kora tavaszi időszakban virító növényeknél. Kedvező időjárásban a méhek munkája jobb. A legtöbb virág még a más növényről való virágporban is válogat. MÉHCSALÁD-SZÜKSÉGLET Régebben azt hittük. A méhek nagy része a közelben nyíló egyéb mézelő virágokat fogja látogatni. Testéről a virágpor csali véletlenül jut a bibére. a megporzandó terület nagyságát. Sok növény nem hajlandó befogadni az ugyanarról a virágról származó virágport. amilyenek például a gyümölcsfélék közül a bogyós gyümölcsűek. tarlórépa. több méh látogatja a virágokat. összefüggő virágzó táblák sokkal több méhet kötnek le. hogy ez az első viráglátogatáskor megtörténik. Például: 100 kat. egészségesebb a termés. Tegyük fel. hold napraforgóra elég 50-100 méhcsalád. Mások még válogatósabbak és az a virágpor sem elégíti ki őket. annyira káros önmegtermékenyítést akarják elkerülni. A normát ilyenkor többszörösére növeljük. hosszabb ideig dolgoznak. Ezért kis táblára több családot kell számítani.többször meg kell látogatniuk. ott megporzásra több méhcsaládot számítunk. minél jobban mézel a versenytárs növény. Keresi a neki legjobban megfelelőt. a napraforgót ott. retek. ahol ugyanakkor jól mézelő tisztesfű is virít tömegesen. hogy a megporzás sikeres volt. mint az apró parcellácskák. Nem biztos. Sokkal kevesebb méh látogatja pl. gyümölcsfélék kobakos. a virágot a rovaroknak . ha a virágzó tábla közelében sok méh van. ha a virágot egy méh meglátogatja. hanem attól is. Ma már tudjuk. A szükséges látogatások száma 20-40 is lehet. hogy ez korántsem így van. Figyelembe kell venni a méhcsaládok erősségét. A csábítás annál eredményesebb.a mi esetünkben a méheknek . tök. Minél több virágpor között választhat. A megporzandó növény közelében tömegesen virító egyéb mézelő a méhek egy részét elcsábítja. Ahol vetélytárs növény van. mint nagyra. uborka. olajos és ipari növények pohánka pillangósok vöröshere és lucerna ……………… ……………… ……………… ……………… ……………… 1½ -2 ½-1 1¼ 1¼-2 3 méhcsalád méhcsalád méhcsalád méhcsalád méhcsalád E számok csupán irányadók. mert ennek az egy-két családnak nem köti le valamennyi kijáró méhét a kis napraforgótábla. A nagy. amelyik ugyanarról a növényről származik. 111 . Ezért ilyenkor kevesebb méhcsalád elegendő bizonyos feladat elvégzésére. borult időben. hogy egy virágot hány ízben kell a méheknek meglátogatni. Zöldség és főzelékfélék: káposzta. vöröshagyma. hogy gyenge családokból többet kell számítani. Természetes. hogy a megtermékenyítéshez elegendő. annál fejlettebb. hány virág van az adott növényből egységnyi területen. az őszibarack és a kajszi. Hogy a virág bibéjére sok és több növényről származó virágpor jusson és a termés kielégítő legyen. A megtermékenyülés még így sem biztos. A méh megporzó munkáját nem tudatosan végzi. A normák népes. sárgadinnye. A kis terjedelmű legelőről másra is elkalandoznak a méhek. takarmánykáposzta. jó életerőben lévő családokra vonatkoznak. ahol más tömegmézelő nincs. Ilyen nagy látogatottságot a rövid virágzás alatt csak akkor lehet elérni. A szükséges méhek száma nemcsak attól függ. Ilyenkor tehát a jó megporzás érdekében a virágzó növényekhez több családot kell vinni. de 2 holdra nem elég 1-2. a mandula. szeles. mint ott.

ha 200-250 m-ként rakunk le 10-15 családos csoportokat. ott kisebb. Ezért ilyen helyeken a méheket megosztjuk és a 2 keskeny oldalon vagy teljesen a tábla szélén. mert csak így növelhető annak valószínűsége. több) a középre helyezett méhészet méhei a tábla két végét már nem látogatják kellően.Gyümölcsösökben figyelembe kell venni azt is. annál messzebbre röpülnek a méhek. hogy a megporzó fák virágpora kellő mennyiségben kerül át a megporzandó fákra. Ahol sok a méh. azonban egy holdra nem a norma szerinti méhcsaládot. mint egyébként. négyzetes. A méhészettől 2000 m-re levő virágokat már nagyon kevés méh látogatja. Ezek alapján könnyen érthető. hogy a méhészetet közvetlenül a megporzandó növény mellé talán mondhatjuk úgy is. A lucerna a méhészettől 220 m-re 35%-kal kevesebb magot adott. és a legtávolabbi virágok sem kerülnek messze tőlük. vagy nem nagyon elnyúlt téglalap alakú táblákban a méhészetet legjobb középre helyezni. A telephely megválasztásakor az erre általános érvényes elvekre figyelemmel kell lenni. Ezzel a megporzást hűvös időjáráskor is kielégítően biztosítottuk. A méhészetet a megporzandó növénytől távolabb helyezzük el. ha a hőmérséklet 12-15 fokra emelkedik és az enyhe idő csak rövid ideig (pár óráig) tart. kora tavaszi napokon a méhészettől már 250300 m-re is alig lehet méheket látni. Ezt sok megfigyelés bizonyítja. A gépkocsival járhatatlan utak miatt a tábla méhekkel csupán 1000 m-re közelíthető meg. ha a méhek közvetlenül a megporzandó növény mellett vannak. Hosszúra nyúló táblán (1500 m v. A méhek legszívesebben és legnagyobb számmal a közeli virágokat látogatják. Jó. A megállapított méhcsaládszükséglet ugyanis arra az esetre vonatkozik. ha a méheket távolabb kell elhelyeznünk. Azért a kaptárakat a fák között. Így a méhek két oldalról járják a virágzó magfogó táblát. mert a méhek 100-150 m-re már akkor is látogatják a virágokat. de a legelső követelmény a jó megközelítés. Nagyobb. Számuk már 500 m-en túl is rohamosan csökken. Számuk a távolság növekedésével rohamosan csökken. A baltacím a méhészettől 500 m távolságra csak 59.5%-át adta annak. Ezek a számok akkor. hogy a növények közé kell telepíteni. A méheket tehát itt kell 112 . A méhcsaládok elhelyezése A megporzandó táblákon A méhek legsűrűbben a lakásuk közvetlen közelében levő virágokat látogatják. Minél kedvezőbb az időjárás. egymás közelében kisebb csoportokban kell elhelyezni. vagy kissé benne helyezzük el. viszont hűvös. ahol kevés. Így a méhek minden irányban találnak megporzandó virágot. ott nagyobb a termés. Ahol kevés a megporzó. ott a sikeres megporzáshoz sok méhcsalád kell. mint közvetlenül a méhészet mellett. hogy a méhek tevékenységében fennálló törvényszerűség hat a látogatott növények hozamára is. A megporzásról ilyenkor sem szabad lemondani. mert annak egyik része sem lesz messze. A termés csökkenése már 200-500 m-re is szembetűnő. amit 250 m-re. hanem szükség szerint többet számítunk. A két csoport munkája egymást kiegészíti. Megtörténik. Természetes. Vagyis a termés a méhészettől való távolság növekedésével csökken. Gyümölcsösökben a méhek a hűvös időjárás és a fák koronája miatt nem repülnek még olyan messzire sem. a következőképpen növelendők: 500 méterre ……………… 25 % -kal 1000 méterre ……………… 66 % -kal 2000 méterre ……………… 350 % -kal Nézzük ezt gyakorlati példán. hogy mennyi a megporzó fa. hogy valamilyen ok miatt a méhekkel nem lehet megközelíteni a megporzandó növényt (pl. Kisebb terület megporzására a méheket a tábla mellett bárhol lerakhatjuk. A gazdaságnak 50 kh fehérheréje van magfogásra. meredek lejtőn termelnek szarvaskerepet).

nehogy a rovarok a nektárt kihordják a virágokból.akácvirágzás után van szükség. hogy a szirup a kívánt illatot minél jobban átvegye.elhelyezni. Mindaddig etetni kell. hogy az akácosból hazatérve a méheket a megporzandó növényeken hogyan osztja el. vagyis minden literre 2. kereken 50 család. A méhésznek már előre tudnia kell. nehogy állandó telephelyére vigye a méhészetet. hogy a szirup minden idegen szagtól. A szoktatás a méheknek azon a tulajdonságán alapszik.5 méhcsaládot. Az etetőket mossuk tisztára. ha a méheket a tábla mellé telepíthetnénk. A keretetetőbe vagy lépekbe öntözött eleség nem váltja ki a mozgósító táncot. A megporzó munkára .5.a gyümölcsösök. Vegyünk 1. akkor annak a növénynek virágait áztatjuk bele. Az etető készülhet fából. Ha a méheknek a megporzandó virág illatával egyező illatú szirupot adunk és hajnalban etetünk. A heréstől 1000 m-re levő telepen tehát 75 + 50 = 125 méhcsaládot kell elhelyezni. bíborhere és repce kivételével . Azonban 1000 méterre lesznek. A felderítő méhek mozgósító táncát etetéssel is elő lehet idézni" A kaptárban etetett méhek ugyanúgy jelzik a gyűjtési lehetőséget a fészekben. Ezzel nemcsak a méhészet megbecsülését mozdítják elő. A virágokat tiszta kézzel szedjük. hogy semmiféle szaguk ne legyen. Így a szirup illatosabb lesz. műanyagból. amelyikre a méheket irányítani akarjuk. tanácsos tüllsátorral védeni. A virágokat úgy kell szedni. szoktatni lehet. Azt a területet. mert akkor a szirup idegen szagot kap. A méheket a következőképpen szoktatjuk: 1:1 arányban annyi cukorszirupot készítünk. ezért csak teljesen tiszta cukorból. s onnan legyen kénytelen újra megmozgatni. Állami gazdasági és termelőszövetkezeti méhészeink igyekezzenek a méhészettel beleilleszkedni a gazdaság termelésébe és bebizonyítani a méhészet termésnövelő szerepét. illattól mentes legyen. mert az új helyről a méhek visszarepülnek az állandó telephelyre. A MÉHEK SZOKTATÁSA Vannak növények. Ezekre a méheket irányítani.5 deciliternyit. A szükséges többlet 66%. anyaga nem hat a szoktatás sikerére. A szirupot korán reggel. tiszta vízzel készítsük. hogy a kaptártól milyen távolságra van a legelő. napjától növekszik ugrásszerűen. Ilyen két fontos takarmánynövényünk a vöröshere és a lucerna. hogy minden családnak jusson 1 dl. A cukrot forró vízben oldjuk. A szirupra ¼ résznyi virágot számítunk.2 méhcsalád kell. hanem segítenek megvalósítani a növénytermesztés elé kitűzött termelési terveket is. A méhcsaládok akác utáni kisebb csoportokban való elosztása nemcsak a méhek megporzó munkájának jobb hasznosítása. A szoktatás eredménye az első napokban gyakran egyáltalán nem észlelhető. fémből. A méhek száma a megporzandó növényen rendszerint az etetés 5-6. Mikor szobahőmérsékletre lehűlt (15-20 fokra). Igen fontos. A mozgósított méhek a legelőt a kaptár közelében keresik. hogy a hordási lehetőség szűkös-e vagy bőséges. Egyszóval ügyeljünk. Az etetőt a fészek kereteinek felső lécére kell tenni. vagyis 49. ahonnan virágszirmokat akarunk szedni.2 óráig a szirupban kell áztatni. közlik velük a nektár illatát és azt is. többletkiadással jár. akkor azok a szabadban a hasonló illatú virágokat keresik és tömegesen látogatják. hogy semmi zöld rész ne maradjon rajtuk. a méhek röpködése előtt kell a családoknak beadni. Szokás a szirupot este készíteni és a virágokat reggelig áztatni benne. amíg a megporzandó növény el nem virított. hova rakja le. hogy a megporzás kielégítő legyen? 1 kh fehérherére 1 és ¼ . hanem a méhlegelő jobb kihasználása végett is fontos. tudtukra adják. Az 50 holdra tehát 75 családra lenne szükség. Hány méhcsaládot vigyenek oda. mintha kívülről hozták volna az eledelt. tisztára mosott edényben főzzük. 113 . hogy a legelőt felderítő méhek társaikat a nektárgyűjtésre mozgósítják. Ez többletmunkával. és sokszor azért is kellemetlen. amelyeket a méhek nem szívesen látogatnak. A virágokat legalább 1 és ½ . A méhész a gazdaság főagronómusának vagy növénytermesztési agronómusának útmutatásai alapján már tavasszal előre tervezze meg a méhek szétosztását az egyes magfogó táblákra.

Ide csak a rendkívüli tapasztalatok kerülnek. az egyes munkák időpontjának a megállapításában. Ez igen nagy előny a termelésben. Nem növeli a méhek számát a virágokon a naponkénti többszöri etetés sem. Ugyancsak nincs értelme magasabb cukortartalmú szirup etetésének sem. vagy ennél jobb nyilvántartási rendszer is. 114 . Ez a méztermelés szempontjából igen káros. Ha minden rendben van. a termelési és kezelési módok megválasztásában. F hézagos. hanem a környék méhészeti viszonyainak. amikor a jó mézelő növényt a méhek egyéb. Az etetés hatására hamarabb áttérnek az akác látogatására. Saját méhészetemben is használom. vagy a baltacím az akáctól. A pontosan vezetett feljegyzések révén válik lehetővé állományunk javítása. Természetesen lehet ehhez hasonló jó. hanem a méztermelésben is hasznos lehet. hogy munkafüzetembe.és kísérleti gazdaságok nyilvántartási rendszerét. A bevezetett módszernek. de nem lehet gyors és eredményes sem. s minél jobban megismerkedem vele. Már HF is van. tekintettel kellett lennie arra is. Ezeket mindenki maga állapíthatja meg. amellett. A feljegyzések vezetését nagyon megkönnyítik a rövidítések. a méhcsaládok fejlődése és e viszonyok közötti összefüggéseknek megismerésében is. tervszerű és céltudatos. A szoktatás eredményességét ma már számtalan kísérlet és gyakorlati tapasztalat igazolja. hogy lehetővé tegye az állami és termelőszövetkezeti méhészetek ellenőrzését és a méhész igazának bizonyítását is. NYILVÁNTARTÁSOK A MÉHÉSZETBEN Feljegyzések nélkül a méhész munkája nem lehet rendszeres. Pl. gyengébb mézelő kedvéért elhanyagolják.A tapasztalatok szerint nem érdemes a napi adagot 1 dl fölé emelni. Vezetésük tehát az állami és termelőszövetkezeti méhészetekben ilyen szempontból is feltétlenül kívánatos és indokolt. A méhek termésnövelő munkáját vétek kihasználatlanul hagyni. annál több előnyét és hasznát fedezem fel. Hasonló helyzet a más mézelőkkel is előfordulhat. akkor a „megjegyzés" oszlopba semmit sem írok. Nem érünk el jobb eredményt. pontos és áttekinthető rögzítésére alkalmas. hogy a leglényegesebb adatok gyors. Én a következő rövidítéseket használom: F M N A a AB ab L k = = = = = = = = = fiasítás méz népesség petéző (termékeny) anya terméketlen anya fedett anyabölcső fedetlen anyabölcső lép keret ML E HF R cs S B N V = = = = = = = = = műlép etetés herefiasítás minden rendben csendes anyaváltás saját nevelés borult napos változó Munka közben a rövidítések sok írástól mentesítenek. vagy papírra fejként felírom a következőket: Család száma: F M N Megjegyzés Így csak az adatok beírása marad hátra. A feljegyzések nemcsak a méhcsaládok pillanatnyi kezelésében jelentenek segítséget. A méhek szoktatása nemcsak a növénytermesztésben. A következőkben ismertetem a tan. hogy a napraforgó vonja el a méheket a jobban mézelő tisztesfűtől. nemesítése is. Előfordul például. A tavaszi vizsgálatra például úgy készülök fel. hogy a méhek rászoknak a bíborherére és nem hajlandók áttérni a később induló akácra. Ilyenkor a legkorábban kivirított akácvirágokkal illatosított sziruppal etetjük a méheket. Gyakori például. A jobb középső lába béna. A családok állapotát emlékezetből pontosan ismerni még kis méhészetben sem lehet. Vannak ugyanis esetek.

Törzslap. mézkészlet. A törzslap nagy szolgálatot tesz akkor is. hanem a törzslapok adatai alapján folytatjuk. A 17. a pörgetés eredményét. a vele végzett munka. 115 . Néhány család szúrópróbaszerű átvizsgálásával meggyőződhetünk a törzslapon feltüntetett adatok helyességéről. Minden családnak külön törzslapja van. táblázatban bemutatott törzslap-minta egyúttal példa annak kitöltésére. Ez különösen akkor nagy jelentőségű. amikor rossz időjárás vagy hordástalanság miatt a méhcsaládokkal huzamosabb ideig nem foglalkozhatunk. keret van összesen az állománynál. hány lép. őszi és tavaszi kimutatás. méhészeti napló. A családra vonatkozó legfontosabb adatok. az elvett fiásítást. A törzslap utolsó bejegyzése alapján megállapíthatjuk. vezetésére. a vizsgálatkor tapasztaltak rögzítésére való. Ha azt találjuk. akkor az ellenőrzést vagy átvételt tovább nem a méhcsaládok közvetlen vizsgálatával. átadást nagyon megkönnyíti a rendesen vezetett törzslap. ha a méhészet általános helyzetéről valamennyi család tüzetes átvizsgálása nélkül akarunk tájékozódni. hogy a törzslap mindenben hű képet ad a kaptárak belsejéről. törzslap. 4. Az állami gazdaságoknál az ellenőrzést.A tangazdaságokban bevezetett és kötelező nyilvántartási rendszer a következőkből áll: 1. hogy mennyi a családonkénti átlagos népesség. műlép. kimutatás a felhasznált cukorról és műlépről. 3. 2. a kiépített műlépek számát stb. Ezen tüntetjük fel a család teljesítményét.

16. VIII. V. Fészek 2 ml közé Pörgetés I. 22 55. Takarás bőrlemezzel Első vizsgálat. 18. Pörgetés II. 24. VII.5 39. V.A vizsgálat Sorszáma időpontja 1 18 1. 15. X . etetés 15. 7 VII. 7. III. Virágpor bő Ellenőrzés Fészek bőv. 6. Rendben 14. Ellenőrzés 13. Takarás. IX. Tart. Egész kaptár megnyitása Ellenőrzés Előkészítés mézelésre.10. 1. Ellenőrzés Kaptárba helyezve méz üres lép méh fiasítás műlép (cukor) keret db léputca lép db kg db 4 5 6 7 8 9 lép db 10 Kaptárból kivéve méh fiasítás léputca lép 11 12 méz (cukor) kg 13 műlép db 14 üres keret db 15 1 1 1 2 1 12 15 Ellenőrzés. 15. Műraj készítés Ellenőrzés. 7. Etetve cukorral 16. 2. Rendben 12.8 . VIII. készítés 11. Ellenőrzés. 2 54. VI. VIII. 3. IX. X. 4. VI. 27. 4. célja (a végzett munka) 3 Utolsó vizsgálat. Család 10. Rendezés. 9. 24. V.25. 27 IV. illetve év végi helyzet 3 2 1 1 2 1 10 3 4 116 4 4 6 3 2. 8. 5. 24.5 . Ellenőrzés. 1. X. Sok here! 1955-ben összesen.

5 17. 5. 22 22 21 22 20 17 15 15 10 8 7 7 7 3 lép db 16 21 21 21 21 méh léputca 17 9 9 10 14 16 20 fiasítás lép 18 1 4 6 7 11 11 méz (cukor) kg 19 18 6. 13. Törzslap A méhcsalád száma: 21 Kaptárrendszer: NB fekvő 22 keretes Anya kikelésének ideje: 1953 év Az anya származása: T 20 22 20 9 18 22 8 16 23 27 17 20 17. 2.Kaptárban maradt Sorszáma 1 18 1.5 van van műlép db 20 1 1 1 1 üres keret db 21 A méhész aláírása 22 17. 3. 15. 7. 10. Táblázat. 12. 9. 14. 8.5 1 117 . 11. 4. 16. 6.

„17" azt jelenti. ha mind a törzslapok. nem kerül a törzslapra. Javára írható még. Munka közben. Az. hogy a törzslap adatait mindig valóban a megfelelő családra vonatkoztassuk. ha ezenfelül még azt is feljegyezzük. hiszen 1953-as. Pl. amelyikben az anya kelt. Az utolsó szemle „sok here" bejegyzése azonban figyelmeztető. (VI. „Cs" arra figyelmeztet.). hogy a család maga nevelte. hogy csendes anyaváltásból származik. vagy augusztusban. Ha megtelt. annál jobban meg tudjuk ítélni teljesítményét. Figyelni kell. Az anya kikelésének éve rovatba azt az esztendőt írjuk be. hiszen közben vándoroltam is. hogy a 17. hordás közben gyűjtő munkájának eredményét futó szemlével ellenőriztük stb. de lehetőleg még aznap jegyezzük fel a törzslapra. sz.50 57 4 53 kg-ot kg-ot kg-ot kg-ot kg-ot (20) (8) 1 4 5 6 3 db db db-ot léputca db Lép: a múlt évről bent maradt műlép ……………… 1955-ben beadott ……………… Összesen kiépített: elvéve összesen (11) elvett fias lépek száma összesen Méh: Fiasítás: ……………………………… (12) Vagyis a 20. vándoroltattuk. A leváltást csak azért kerülte el. A herék betelelésig való megtűrése azt jelenti. Ez csak akkor sikerül. Természetes. családhoz évközben többször is hozzányúltam. elviszi a szél. család értékelése a következő: Méz: Kivettem összesen telelőre maradt összesen: a családdal feletettem összesen termelt (13) (19) 39. Ez érthető is. hogy az anya májusban kezdett-e petézni. családból való. de akácvirágzás alatt már kimerült. A pontos feljegyzés pl. hogy a család nincs már megelégedve az anyával. mert kiválasztott tenyész családból való.50 17.. hogy a 20. család 1955-ben a következő teljesítményt érte el: 53 kg méz (ebből 35.A méhcsalád számának pontos. szállítás alatt érezhető veszteséget szenved.. Ezért helyesebb. Tavasszal fokozott figyelemmel kísértem. megázik.A méhészet elhelyezése" részben). Nagyon hasznos. Bepiszkolódik. Ha azonban a család. 6 léputca nép (1. Az anya származása: itt azt tüntetjük fel. ez: 1957. hogy az anya melyik családtól vagy milyen idegen méhészetből származik.50-1. hogy rajzási hajlama nem ébredt fel. tenyésztési értékét. ezt feltétlenül jegyezzük fel. félreértést. Tenyészanyagot is adott. mind a kaptárak számozásában rendet tartunk (lásd . A családot jól fölfejlesztette. visszafejlődése szabályos volt. bizonytalanságot kizáró módon való feltüntetése igen lényeges. sz. 118 . meg nem anyátlanodott. A 20. 15.5 kg pörgetett). sz. mint amennyit a törzslap mutat. A törzslapot több évig használjuk. fejlődése töretlen.80 kg). gyűrődik. 3 lép fiasítás és 5 műlép kiépítése. A leváltás idejének megállapításánál ugyanis nem mindegy. újat kapcsolunk hozzá. A törzslapon azonban csak a család belső életét befolyásoló műveleteket és a rendszeres időszaki ellenőrzések adatait kell bejegyezni. ha vizsgálatkor az adatokat munkanaplóba (füzetbe) írjuk és később. örökölte-e ezt a tulajdonságot. mert erősen befolyásolja termelését. Minél több évi anyagunk lesz együtt egy családról. „S" azt jelenti. hogy a vándorlásra előkészítettük. kint a méheknél a törzslapot sok baj érheti. mikor kezdett petézni.

megmutatja.50 kg a két beadott lép. Éjjel szállítás II. mézszállítás elmaradása miatti kötbéres eljárás) döntő bizonyítékul szolgálhat. vagy belehelyeztünk valamit. ezután 10 naponként. A mérleg megbízható adatokat csak akkor ad. A méhészet helyzetének elbírálásához a következő adatok ismerete szükséges: átlagosan hány léputcásak a családok és mennyi élelmük van. az időjárási adatoknak és a mézelő növények virágzási idejének feljegyzésére való. 1. Pl. hogy a kaptár súlya azért változott. A +. AT méhészeti napló mintáját a 18. Márciustól-október végéig naponként.5 kg volt. Ebből 1. Ezt a „megjegyzések" oszlopában feltüntetjük. Egy méhészet egész évi munkájának és eredményének megítéléséhez nem elegendő a családok adatainak külön-külön való ismerete. A kimutatásban minden család külön sort kap.. hogy a mérleget mindig vízszintesen állítsuk be és gondosan kezeljük (olajozzuk). A termelő és tartalékcsaládok adatait külön-külön összegezzük.85 kg-mal többet. Pl.50 = 35 dkg. A mérleges kaptár súlyváltozásának. A 2 lép súlya 1. hogy meg ne rozsdásodjék. A termelő családok után tüntetjük fel a tartalékcsaládokat. a téli készlet átlaga. Megesik. hogy melyik időszakban mit várhatunk a természettől. mikor kell etetnünk stb. 20. A „megjegyzések" oszlopba a rendkívüli eseményeket írjuk. és utolsó napján mérlegelünk. jégeső az akácban 30% kárt tett. hány tartalékcsalád van. Kiszámítjuk azt is. akácra. táblázatban láthatjuk. Ezt írjuk be a + oszlopba. illetve a — oszlopba ugyanis csak a hordási viszonyokból adódott változást jegyezzük be. növekedett-e mennyiségben. Ezután kiszámítjuk a népesség. Az őszi kimutatáshoz hasonlót készítünk tavasszal is. ha a családokról kimutatást készítünk. amit a jövőben el kell kerülnünk. milyen eredményt ért el a méhészet abban az esztendőben.85-1. mérlegelési eredményekre vonatkozó adatai bizonyító erejűek. hogy a kaptár súlyát a csapadék ne befolyásolja. A méhészeti napló vitás esetekben (tiltott permetezés miatti károk. mert kivettünk belőle. Nagyon fontos. VI. Az egész állomány helyzetét helyesen csak akkor láthatjuk.Méhészeti napló. A lépkészlethez hozzászámítjuk a kaptárokon kívül raktározott lépeket is. Ezek ismerete minden méhész számára fontos. A kimutatás mintáját a 19. 119 . táblázatban mutatom be. A termelési időszak lezárása után a feljegyzések alapján megállapíthatjuk. illetve a hó 10. ha tetőt készítünk föléje. A pontosan és rendszeresen vezetett méhészeti napló a törzslapokkal egybevetve fontos eszköz munkánk utólagos elbírálásában. hogyan oszlanak meg az anyák kor szerint. egy családra hány lép jut. Ezen minden családra vonatkozóan feltüntetjük ezeket az adatokat. az egy családra jutó lépkészlet és az anyák kora jellemzőek. javult-e minőségben? A minőségre a családok átlagos népessége. Néhány egymás után következő év adataiból pontosan tájékozódhatunk. nehogy a napló későbbi használatakor helytelen következtetést vonjunk le. élelem. Az őszi kimutatás . milyen korúak az anyák? Mindezekről csak akkor kapunk pontos képet. Ez szemlélteti a telelés eredményét és tükrözi a méhészet átlagos helyzetét. Zivatar miatt sok méh kint pusztult. 3-án 2 lépet adtunk be a mérlegeléshez. Este a mérleg 65 kg-ot mutatott.összehasonlítva az előző évivel . Az időjárásra. Kisebb eltérést még így is okoz a levegő nedvességtartalma. lépkészlet átlagát és megállapítjuk a tartalékcsaládok arányát. hol követtünk el hibát. mint előző este. ha az egész méhészetről összesítve ismerjük a legfontosabb termelési adatokat. a gyűjtésből eredő gyarapodás tehát 1. Őszi és tavaszi kimutatás a családok állapotáról.

25 98. 24. 30. év május hó 16-tól 31-ig A mérleg változása + 3 4 20 20 20 200 465 675 400 500 515 485 225 625 550 265 Milyen növény kezd virított virítani el 5 6 MÉHÉSZETI NAPLÓ Hőmérséklet max. 18.u. 31. 9 N B V V N N N N N N N N N B N N d.50 104 106.Sándor major Nap 1 16. 7 22 16 20 23 23 24 25 26 26 28 29 32 31 29 23 25 min.25 71 75 80 85. Táblázat 1958.65 akác Vándorlás Sándor majorban akác 120 . 27.65 106. 10 B V V N N N N N N N N N N B N N Csapadék 11 1 Szél 12 É Megjegyzés 13 Gazdaság: Tangazdaság Lengyel Vándortanya: Kurd .60 57. 29.e. 23.80 57.60 64.15 90 92. 26. állása 2 58 57. 22. 17. 28. 20. 19.60 59. 21. 25.18. 8 18 12 8 11 12 15 15 15 14 15 18 18 18 14 13 16 Napsütés d.

. évi 1957. 1958. . . 1957. 4. 1 3 36 — — 1330 36 113 1479 540 : 70 1204 : 70 1479 : 70 6 77 3 36 Összes lépek száma: Raktáron Törzscsaládok átlagos népessége: átlagos élelemkészlete: átlagos lépkészlete: Tartalékcsalád = 14% Anyák megoszlása kor szerint: 1958. 1-10. Összesen 1958. 3.2 kg 21. 1958. 1958. 17. 9. . évi 1956. 2. 1958. 70.1 db 40 db 35 db 5 db = = = 50 44 6 % % % 121 . 86. 3. 10.5 14 17 Lép db 22 22 18 24 12 20 Megjegyzés NB NB H NB Tenyész H NB Sorszám A család száma 1. Nép (I. 4 3 3 — — — 10 7. Táblázat KIMUTATÁS A MÉHCSALÁDOK 1958 ŐSZI ÁLLAPOTÁRÓL (Az ellenőrzés kelte: 1958. 5. 1958. 2. 2.5 8 4 3 3 1958. 1. 4.) Az anya kora 1957.5 25. . 3. 2. 6 540 — 12 1204 18 1330 NB TARTALÉKCSALÁDOK: 1. u) 8 7 8 9 6 8 Fiasítás lép 1 — 2 — 1 — Élelem (kg) 20. . Összesen 1958.19. évi = = = 7. .7 l. 6. 1. 1956. 5. . okt. 10. 10. u.5 16 18.

A felhasznált műlép elbírálásánál már figyelembe kell venni a lépkészletet. Természetes. a vándorlással kapcsolatos utazásokért a kezelő sem feles. Kialakultak azonban bizonyos szokásos feltételek. sőt pörök keletkeznek. a szaporulat. 3. Ilyenkor a cukor beszerzésével járó költségekhez a kezelő 1/3 résszel szokott hozzájárulni. 122 . Aki a méhek életét ismeri. de méheiktől teljesen megválni nem akarnak. Nem termelési költség a kaptárak javításáért. A család mégsem akar megválni tőlük. Mind a feles. Harmados kezelésnél a termelés egyharmad része a kezelőé. 2. Ugyanakkor azonban felesek a termeléssel kapcsolatos kiadások is. az új lépek tehát csupán a tulajdonos vagyonát fogjak gyarapítani. A méhek kezeléséért. hány lépet építtetett ki. hanem szenvedély is. Termeléssel kapcsolatosnak tekintünk minden olyan kiadást. Csak az ezután maradó méz részelhető. akkor a műlép beszerzése teljesen a tulajdonost terheli. etetésért. szívesen foglalkozik velük. kétharmada pedig a tulajdonosé. hogy a kezelő nem vallja be becsületesen. A kezelő köteles az állományt téli készlettel is ellátni. ha a méhész huzamosabb időre megbetegszik. a rakodómunkások bére. Ilyen a szállítási költség. hogy közös megállapodással a jobb eredmény érdekében a téli készlet cukorral is kiegészíthető. A valamilyen ok miatt átmenetileg vagy hosszabb időre szakértő gazda nélkül maradt méhészeteket részes kezelésre szokták kiadni. 2. amelyek alapján a megállapodásokat megkötik. súrlódásra adhat okot. a helybér. mind a harmados kezelés sok vitára. javítását vagy a méhészet fejlesztését célozza. hány kg viaszt termelt.) Feles kezelés. Olyan méhészetben. amelyek arra kényszeríthetik a méhészt. amelynek lépkészlete már teljes. ha valóban megbízhatónak látja. Nagyon gyakori. újak beszerzéséért kifizetett összeg. Feles kezelésnél minden hozam és kiadás feles. szaporított. A hozam egy részét elhallgatja s csak a többin osztozik a tulajdonossal. hanem építménnyel együtt osztják el. mert hiszen a kivett lépből nyert viasz feles lesz. a viasz. az etetésre felhasznált cukor ára. a vándortanyán töltött időért. az megszereti azokat. amely nem a méhészet fenntartását. az ő méhészetének termelési értékét növelik. amit a méhészet adhat. Ha a szaporulatot nem rajban vagy lesöpört méhekben. akkor a szaporulathoz adott műlép beszerzése feles arányban a tulajdonost és a kezelőt terheli. A méhek részes kezelésbe adásának három leggyakoribb változata a következő: 1. hogy méheit mással kezeltesse. 1.) Harmados kezelés. Akadnak azonban körülmények. A méhész halálával a méhek árván maradnak. tehát csupán a rendszeres lépcsere érdekében kell új lépeket építtetni. Feles tehát a méz. sem harmados megállapodásnál nem számíthat fel költségeket (hacsak a megállapodásban mást nem kötöttek ki).MÉHCSALÁDOK RÉSZES KEZELÉSE A méhészet nemcsak hasznos foglalkozás. Ha azonban a méhészet lépkészlete még nem teljes. a műlép is a termelési kiadásokhoz számítható. pl. A méhek részes kezelésének feltételeit semmiféle írott törvény vagy rendelet nem szabályozza. hanem a termelés folyamatosságának biztosítását. festéséért. S csak akkor kössön vele ilyen megállapodást. Gyanúsításra adhat okot a felhasznált cukor is. Minden kiadást a tulajdonos fedez. ismerje meg jól az emberét. hogy a családban csupán a méhész ért a méhekhez. és minden beadott műlép helyett egy öreg lépet kapunk a méhészetből. akik öreg koruk miatt kénytelenek abbahagyni a méhészkedést. Ugyanez a helyzet azoknál. Ezért az ilyen megállapodásokból gyakran viták.) Bérlet. mennyit pörgetett. Az igazi méhész méheinek kezelését nem szívesen bízza másra. Ilyen. Aki tehát ilyen feltételekkel kívánja méheit valaki másnak gondjaira bízni. a betegségek leküzdésére vagy megelőzésére vásárolt gyógyszer. A bérbeadó gyakran azzal a gyanúval él. a nevelt anyák és minden termék.

az anyák korszerinti megoszlását. a kaptárrendszertől. mert az a méheit neki használatra kiadta. nagyon csökkenti a viták lehetőségét.) A megállapodás megkötése előtt a méhcsaládokat érdektelen szakértő jelenlétében tüzetesen vizsgáljuk át. Ennek mennyisége sok mindentől függ. Az ismertetett feltételek termelőképes állapotban levő méhészetekre alkalmazhatók. mert egy évre igen könnyen ráfizethet. általában családonként 8-15 kg a szokásos. hogy a kezelő nem részesedésért. hogy a későbbi vitákat elkerülhessük és esetleges bírói eljárás során igazunkat bizonyítani tudjuk. a lépek számát és minőségét. elsősorban a családok minőségétől.3. Nem azt köti ki a megállapodásban. vannak dolgok. 3. hanem meghatározott bérösszegért vállalja a munkát. akkor 8-10 kg. teljes lépkészlettel. Semmi vitára. hogy mikor és milyen állapotban köteles a kezelő (bérlő) visszaadni a családokat. 10 kg fölé is emelkedhet. A megoldás az. 123 . minőségre vonatkozó adatokat foglaljuk jegyzőkönyvbe. és a mennyiségre. Ez az átmeneti idő a családok helyzetétől függően 1-2 év lehet. A bért mézben szokták meghatározni. (Ez a kezelő. a kaptárrendszer megjelölését. Ez a mód kiküszöböli a gyanúsítgatásokat. Mind a tulajdonosnak. Akármelyik ismertetett módot (vagy valami mást) választjuk is. hogy a családok rendbe hozásának idejére a méhészet állapotának megfelelő feltételekkel kell megállapodást kötni.) Gondoskodjunk az állomány egészségügyi ellenőriztetéséről és az erre vonatkozó megállapodást is foglaljuk írásba. hogy a tulajdonos leromlott állományt akar kezelésre kiadni. Ha az állomány nem a legjobb minőségű.) Rögzítsük írásban azt is. hogy mit köteles adni a tulajdonosnak azért. a családok népességét.) A megállapodást legalább 3 évre kössük.. bérbevevő érdeke. a legtisztább. a kezelő bizonyos számú család szaporítását is vállalja. Gyakran megesik azonban. ha a kezelő egyéb kötelezettséget nem vállal. mind a kezelőnek a harmadik mód a legegyszerűbb. Az előbbiektől abban különbözik. a kiépített lépek számától stb. A jegyzőkönyv tartalmazza a családok és kaptárak számát. de a 15 kg-ot a legritkább esetben éri el. a családok élelemmel való ellátottságát. Ezek közül a legfontosabbak a következők: 1. Ugyanezt tegyük a megállapodás lejártakor is. gyanúsítgatásra nem ad okot. amelyekre nagyon ügyelnünk kell. hanem azt. Jó állomány után. 2.) 4.) A megállapodást mindig foglaljuk írásba. 5. nincs meg a teljes lépkészlete. Ilyenkor a kezelő ezeket a feltételeket nem vállalhatja. hogy mit kap ő a méhek hozamából. A bérlet.

Telelés Méhbetegségek és méhellenségek A méhek védelme mérgezések ellen Rendellenességek A méhek hasznosítása a mezőgazdaságban A méhek szerepe a növénytermesztésben Méhcsalád-szükséglet A méhcsaládok elhelyezése a megporzandó táblában A méhek szoktatása Nyilvántartások a méhészetben Méhcsaládok részes kezelése 3 4 4 7 7 13 17 23 28 33 37 37 48 58 62 74 79 88 98 106 108 110 110 111 112 113 114 122 124 . építtetés Nemesítés. pörgetés Viasztermelés. itatása A természeti viszonyok hatása a méhcsalád életére Termelés A tavaszi fejlődés előmozdítása Mézeltetés. anyanevelés Szaporítás Vándorlás Előkészület a telelésre.TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Általános rész Természeti viszonyaink és a méhészet Mesterséges méhlegelő A méhészet nagysága és munkaszükséglete A méhészet elhelyezése A kaptár és a keret A méhcsaládok kezelése A méhek etetése.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful