FALUBA ZOLTÁN

GYAKORLATI MÉHÉSZKÖNYV

MEZŐGAZDASÁGI KIADÓ BUDAPEST 1959

1

A kéziratot átnézte: KOLTAY PÁL

© Faluba Zoltán, 1959

Felelős kiadó Lányi Ottó Felelős szerkesztő Kattinger Gusztáv Műszaki szerkesztő Gellért Andor * Változatlan utánnyomás 11,501-18,500 példányban H 3/4 A/5 ív terjedelemben - 1172Készült az MSZ 5601-54 és 5602-50A szabványok szerint * Kossuth Nyomda, Budatest V. k, Alkotmány u. 3.- 5515 - Felelős vezető Lengyel Lajos igazgató

Digitalizálta: Ebke ebke@freemail.hu
2

BEVEZETÉS
Huszonöt esztendeje kerültem közvetlen kapcsolatba a méhészettel. Azóta igen sok alkalmam nyílt a méhészekkel való érintkezésre, munkájuk tanulmányozására és termelési eredményeik megismerésére. Azt tapasztaltam, hogy a termelés ritkán van arányban a méhészek lelkesedésével, a méhészetbe fektetett munkával és anyagi eszközökkel. Számszerűleg szépen fejlődő méhészetünk egy családra jutó hozama ma is alig több mint ezelőtt, néhány évtizeddel. Téli veszteségeink nagyok, méhállományunk jó része évről évre csak éppen él, de hasznot nem ad. Ennek legfőbb okát abban látom, hogy termelési módszereink mesterkéltekké, pepecselőkké váltak. A siker feltételeit olyan beavatkozásokban, jelentéktelen részletekben keressük és véljük megtalálni, amelyek mellett a lényeg: a családok életerejének, népességének egész évben való folyamatos fenntartása elsikkad. A termelők többsége a sok ajánlott, de gyakorlati eredményekkel kellően alá nem támasztott módszer között eligazodni képtelen, és kétségek között vergődik. Különösen szembetűnően érzékelhetők e hiányosságok állami és termelőszövetkezeti méhészeteinkben, amelyekben a méhészek munkáját rendszeresen ellenőrizzük, a termelési eredményeket és ráfordításokat pontosan megállapítjuk. A méhészekkel folytatott beszélgetéseim, valamint előadásaim során - tapasztalataimra támaszkodva - mindig igyekeztem a hibákra rámutatni és megismertetni a termelőkkel a méhészkedés egyszerű, de eredményes módját. Célom most is ez. Azok a méhésztársak, akik újat várnak tőlem, csalódni fognak. Célom nem eddig ismeretlen módszerek, csodálatos eredményekkel kecsegtető újítások terjesztése, hanem az, hogy mindenki számára könnyen érthető, bárki által megvalósítható, jó eredményeket adó termelési módszert ismertessek. A méhészeti gyakorlat nagymesterei ne róják fel könyvemnek, hogy számukra semmi újat nem mond, sőt nagyon sok olyan dologról sem esik szó benne, amit ők már réges-régen tudnak. Ne róják fel, mert a könyvet nem számukra írtam. Tanácsaim annak a sok ezer méhésznek szólnak, akik az alapismeretek megszerzésén túljutottak ugyan, de az ajánlott sok-sok módszer között gyakorlati tapasztalatok hiányában eligazodni nem tudnak, akik saját tájékozatlanságuk, vagy mások helytelen útmutatásai által félrevezetve, helytelen utakon járnak. Az ismertetett módszereket az egyszerű, kenyérkereső munkájukkal elfoglalt méhészek is alkalmazhatják. Nem mondom, hogy nincsenek hasonlóan eredményes más módszerek, azt azonban nyugodtan állítom, hogy az itt ismertetett méhészkedési mód a gyakorlatban jól bevált. Segítséget kívánok nyújtani azoknak a méhésztársaknak is, akik az üzemi méhészetek kiépítésén, mint állami vagy termelőszövetkezeti méhészek, munkálkodnak. Figyelmüket különösen hangsúlyozottan a munka megszervezéséről, a méhállomány elhelyezéséről és a rendszeres nyilvántartások vezetéséről mondottakra hívom fel. Tanácsaim betartása munkájukat nagyon megkönnyíti, termelési eredményeiket növelni fogja. Az ő segítségükre - úttörő munkájukra - szükség van ahhoz, hogy a méhészet állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben a megporzás fontos feladatát elvégezze és mezőgazdasági nagyüzemeinknek szerves részévé váljék. Munkám célját csak akkor érheti el, ha a benne leírtak mind a háztáji kis méhészetekben, mind a nagyüzemi méhészetekben élő valósággá válnak. A könyv tartalmának az életbe való átültetésében nagy segítséget nyújthatnak a méhészeti szakcsoportok azzal, hogy az ismertetett módszereket összejöveteleiken megvitatják, részletesen értékelik és terjesztik. Könyvemet a méhészet és méhészek iránti szeretet szülte. Ha a méhészek munkáját sikerül vele megkönnyíteni és csak kissé is eredményesebbé tenni, akkor célját elérte. Kérem a méhésztársakat, fogadják olyan szeretettel, amilyennel én adom, és észrevételeikkel, hozzászólásaikkal segítsenek hiányosságainak későbbi kijavításában. Budapest, 1958. június hó. A szerző

3

szil. Aránylag rövid és nem túl hideg teleinket a méhek jól elviselik szabadban is. Ez az Alföldön nagyon gyakori. mint a csapadékban szűkölködő vidékeken. Legkedvezőtlenebbek alföldi területeink. hazánk északkeleti része. A régi. Az ilyen esztendőkben a méhcsaládok népességben erősen megcsappanva. A méhek elöregszenek. Egyik legnagyobb gondunk méheinknek átmentése a kedvezőtlen nyarakon. füzek. boglárkafélék. Az említett tavaszi mézelők csak ritkán adnak olyan hordást.hóvirág. és a vándorlás itt a legelterjedtebb. árvacsalán. sajnos. Az eredményes méhészkedés alapja a jó méhlegelő. Méhészkedési módszereink megválasztásában alkalmazkodnunk kell a méhlegelőhöz és az időjáráshoz. A tavaszi fejlődést segítik még a következő tömegesen virító növények: mocsári gólyahír. A méhek életére. aszályos nyári időjárásban rohamosan csökken a fiasítás. Ez veszélyezteti a telelés sikerét és a jó tavaszi fejlődést.valamint a juharok. Tolna. tömegmézelőnk azonban. Zala és Vas megyékben találjuk. A tavaszi fejlődéshez annyira fontos virágport a mogyoró. hogy már a méhek kirepülését is akadályozza. baltacim. Ebben jelentős a bokrétafa (vadgesztenye) szerepe is. Az enyhe és általában hosszú ősz kedvező. éger. májusnak és júniusnak az időjárása. A száraz meleg leperzseli a növényeket. rétekkel tarkított területei. a csapadékhiány. Szeptember és október alkalmat ad a méheknek virágporkészletük kiegészítésére. Itt a méhek sokkal hosszabb ideig találnak mézelő virágokat. erdőkkel.ÁLTALANOS RÉSZ TERMÉSZETI VISZONYAINK ÉS A MÉHÉSZET Méhészkedésre többé-kevésbé hazánk egész területe alkalmas. fejlődésére és munkájára legalkalmasabb a tavaszból a nyárba való átmenet két hónapjának. ha szárazsággal párosul. A nyár már kedvezőtlenebb. helyenként jobb. a kasos. Mézelő növényvilágunk gazdag. Közrejátszik az is. legkedvezőtlenebb pedig Veszprém megye sok helyütt kopár. ibolya. kevés. Baranya. zord területe. azonban a szeszélyes tavasz sokszor megzavarja. Vándorméhészkedésre is az Alföld méhészei kényszerültek elsőnek. nyár. később a tölgy. a családok gyorsan néptelenednek. juharok. repce. Az eltérő természeti viszonyok nem maradtak hatás nélkül a méhészkedés módjának alakulására sem. A fejlődés rendszerint február elején megindul. Ez rendszerint az akácvirágzás idejére esik. bíborhere. Nektárt legkorábban az erdők aljnövényzete . fűzfélék. Az ország egyes részei között azonban nagyok a különbségek. Májusban a csaknem minden évben beköszöntő hideg betörések ("fagyosszentek") szokták a méhek munkáját hátráltatni. A bíborhere és baltacim virágzása legtöbbször belenyúlik az akácvirágzásba is. keltike . A forró. A forróság főként akkor okoz bajt. A hőség gyakran olyan nagy. Itt a szélsőséges időjárás. gyümölcsfák és bokrok nyújtanak. főként idős méhekkel telelnek be. máskor teljes hordástalanságot okoz. mert utánpótlás nincs. Ezek nélkül a gyümölcsvirágzás és akác közötti hézag áthidalása gondot okoz. Különösen károsak a március-áprilisi nagy hőingadozások és a méheket gyakran több hetes fogságra kényszerítő kora tavaszi hideg. leghamarabb az Alföldön alakult át kaptáras méhészkedéssé. Ennek nem mindig a gyenge nektártermelés az oka. hogy ilyenkor a 4 . A Dunántúl legalkalmasabb helyeit Somogy. Ma ezeken a vidékeken kasos méhészet alig található. Hazánk időjárása a méhészkedésre nem kedvezőtlen. A virágporhordás néha még novemberre is átnyúlik. gyertyán és egyéb fáink adják. Ilyen nyarak után rendszerint nem tudják kihasználni a következő év akácvirágzását. hogy a méhek felesleget is gyűjthetnének. ezeknél gyengébb az északi rész. Észak-Dunántúlhoz hasonló. az egyenetlen eloszlású méhlegelő egyszer bőséget. a méheknek nincs miből gyűjteniük. gyermekláncfű. Ekkor leggazdagabb mézelő növényvilágunk is. külterjes termelési forma. Ez utóbbiak már a gyümölcsvirágzás és akác közötti hordástalan időszak kitöltésében fontosak. Legkedvezőbbek a Dunántúl kiegyenlítettebb időjárású. főként Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megye.

A méhek mindkét fontos takarmánynövényünkről a virágporon kívül nektárt is gyűjtenek. a méhek nehezen érik el bennük a nektárt. Kedvezőtlen . az időjárástól és a családok népességétől függően. A száraz meleg "leégeti" virágait. Mézelésére legalább 17 fok meleg kell. ezért a legjobb hordás sziromhullás kezdetén. A tavaszi hordáson megnépesedett családok az akácból gyűjthetnek felesleget. Arról. szarvaskerep. hogy vándorlással két akácvirágzást használjunk ki. valamint az. hold akácerdő gyakorlati szempontból számításba vehető" méztermése 330 kg.tölthetünk. napraforgó. azonban az erősebb eső már tönkreteszi a fonnyadásnak indult virágokat. Három akác kihasználása nagyon jó szervezést kíván. holdanként 5 méhcsaládot vihetünk. mint a rövid. Árumézünk túlnyomó részét ez adja. azonban ezek a növények csak megfelelően nedves talajban és meleg időben mézelnek. kisebb ligetekben. Ez igazolja azt a tapasztalatot.hűvös. koriander. somkóró. sokszor a virágok teljes fonnyadásakor van. sőt ennél nagyobb eltérés is előfordul. Ezek elvirágzása után a Heves és Nógrád megyei akácosokba húzódnak fel. pohánka. könnyen túlzsúfolhatók. északkeleti száraz szelek. Legfontosabbak a következők: szöszös bükköny. Győr. Ezért általános az a vélemény. Figyelembe kell venni azt is. A 30 fok körüli meleget csak akkor viseli el. pannonbükköny. különösen a magányos fákon. E rövid idő alatt azonban annyi nektárt termel. 30-70 kg-os súlygyarapodást mérhetünk. Mindkét 5 . A csapadék az első napokban nem árt a virágoknak. ha a levegő páratartalma nagy. Az akácot a méhek a virágzás első napjaiban csak nehezen tudják kihasználni. Ez tévedés. sőt végzetes lehet. nagy fáradsággal és sok kiadással jár. nincs olyan mézelő növényünk. hogy csak méhállományunk töredékének nyújtanak gyűjtési lehetőséget. rendszerint csupán 3-4 napot . baltacim. esős . A legkorábbi és legkésőbbi virágzás kezdete között 14 napos. Az akác elvirágzása után a fejlődés tetőfokán álló méhcsaládok rendszerint munka nélkül maradnak. amelyik méhállományunknak ebben az időszakban legalább a mindennapi szükségletét megadná. laza homokon virít el a leggyorsabban. Az akác legjobban szélcsendes időben mézel. fehérhere. rugalmas. Ez teszi lehetővé. hogy az akácosokba a legelő túlterhelésének veszélye nélkül kat. de rendszerint nem ad olyan hordást. a dombos vidékeken 12-18 napig virít.ennél többet csak kivételes esztendőkben . Komárom megyében szereztek. Az akácvirágzás alatt. Az akác rövid ideig. de területük annyira kicsi.időjárásban a virágzás huzamosabb. hanem felesleget is adnak. hidegebb talajon virágzása hosszasabb. virágokban. kobakosok (tök. Az akác méhészeti értékét nagymértékben növeli. Az akác után virító mézelők zöme mezőgazdasági növény. hogy az akác területegységenként mennyi mézet termel. A langyos. futó eső kedvező a nektártermelésre. Az akác legfontosabb tömegmézelőnk. A Dunától keletre eső területek méhészei a Duna-Tisza közén bőven találnak korán virágzó akácerdőket. hogy nemcsak saját szükségletüket gyűjtik be róla a méhek. mert a virág kemény. Ezeken a helyeken. A vállalkozóbb szelleműek néhány napra megállnak a Tápió völgyi vagy Gödöllő környéki akácosokban. az Alföldön 10-14 napig. ha az északi akácot elkésni nem akarjuk. A vöröshere mézeléséről legtöbb jó tapasztalatot Heves. Igaz. dinnye). A vöröshere és a lucerna virágai mélyek. szegletes lednek. Emellett ronthatja a méz minőségét is (éretlen méz pörgetése a sietés miatt). A már kissé puhuló virágokon munkájuk könnyebb. Sajnos. A virágzás második felében tehát a nagyobb csapadék már káros. hazai adataink nincsenek. Szovjet vizsgálatok szerint 1 kat. mivel meglehetősen kis kiterjedésűek. vagy csak a virágpor kedvéért látogatják. uborka. hogy ezek az akácosok. Az erős szél sok kárt tesz a gyenge bimbókban. hogy nem virít mindenhol egyszerre. Legkedvezőtlenebbek rá a keleti. vörös here. A Dunántúl déli részeiből a Bakony vagy Vasmegye későn virágzó akácosaiba vándorolnak a méhészek. Ezért nagyon meggondolandó. érdemes-e vele kísérletezni.méhcsaládok még néptelenek. lucerna. hogy ezeket a növényeket egyáltalán nem. hogy a szeszélyes időjárás a virágok teljes kiaknázását lehetetlenné teszi. Az akác meleg. a legnagyobb hozamokat 22-26 fokon adja. mert ezek (főként a gödöllőiek) virágzási ideje közepes. vannak szép számmal akác után virágzó mézelő növények is.

Pörgethető felesleget ritkán ad. Solt. hogy hosszú ideig. s a nyárvégi szükségleten felül rendszerint a téli készlet begyűjtését is lehetővé teszi. A rétek növényei közül különösen a pillangósok és a fészkes virágzatúak értékesek. ha aratás alatt és után (júliusban) bőséges a csapadék. Legfontosabb tisztesfüves vidékeink az ország keleti felében vannak. kígyószisz. Zala megyében. ha szoktatjuk őket. A szelídgesztenye jelentősége főként az. 1944 és 1945 óta csak 1953-ban volt igazán jó tisztesfű hordás. sőt ennél nagyobb gyarapodást is ad. zsálya. Nem ad olyan rohamos hordást. Az akáchoz hasonló fontosságú mézelő növényünk az egynyári tisztesfű vagy tarlóvirág. A dunántúli tarlóvirágos területek kisebbek. Jó eredményt általában csak akkor remélhetünk belőle. az ártéri erdőkben). A tisztesfű rendszerint június közepe táján kezd virítani. ezért méhészeti jelentőségük növekszik. de megtaláljuk ezt a jó mézelőnket Fejér és Tolna megye csaknem egész területén is. Újszász. Csongrád. Jó esztendőben 40-60 kg-os. Jelentőségük így is nagy. Baranya és Somogy megyékben már csak helyi jelentőségű. A napraforgó nem mindig és nem mindenhol mézel. tőzeges területeken és szikeseken). Cák és Velem.gyűjtötték be róla a méhek. sárga somkóró. hogy tömeges. Mézelésének igazi ideje július második fele és augusztus. ezért a korszerű talajművelés terjedésével csökken a jelentősége. mint a Duna-Tisza közének. A nyári hordástalan időszak áthidalásában helyenként néhány erdei és díszfának is szerep jut. acat. Erre a területre vándorolnak is a méhészek. Ezeknek a növényeknek a nyári hordástalanság áthidalásában nagyobb figyelmet kell szentelnünk. A szoktatás a nektárgyűjtésre is kedvező. A tisztesfű az akácnál sokkal szeszélyesebb. (Kiskunhalas környéki laza. repcsényretek. A hárs itt felesleget is szokott adni. legelőin). csörgőfa (Koelreuteria). borágó. Bácsalmás környéke). Jelentőségük öntözéses termesztésük bevezetésével ugrásszerűen növekszik. Közülük első helyen a hársat kell említeni. Sajnos. E két fával mennyiségben nem versenyezhetnek. Kisebb területek találhatók Pest és Bács-Kiskun megyékben is (Cegléd. Fejér. Dunántúlon legjelentősebbek a Kisalföld tisztesfüves tarlói (Győr. Nagy előnye viszont. Vas és Sopron megye néhány községében a szelídgesztenye adja meg a mindennapit néhány héten át a méheknek. jellegzetes területein fontosak: kutyatej. Kenderes környéke. A felsorolt növények kisebb vagy nagyobb területen járulnak hozzá a méhészkedés sikeréhez. valamint Szolnok megye szikmentes területei: Mezőtúr. ezüstfa (olajfűz). semfű-semfa (lícium). mint az akác. gyalog akác. Nagyobb jelentőségük csak a Kaposvár környéki kiterjedt hársas erdőknek van. Baranya. jó minőségű virágporával előmozdítja a méhcsaládok fejlődését. búzavirág. Zengővárkony. valamint a Tiszántúlnak búzatermő fekete talajain. japánakác. Kiskunlacháza.az utóbbi években még ezt sem. Szabolcs-Szatmár rétjein. a vadon tenyésző fehér here (bodorka. lepényfa. (Solidago. Kalocsa. Tolna. vagy a ritka gabonákban jól kifejlődhet. Jelentősége itt is állandóan csökken. Hajdú-Bihar megyék. Az akác utáni időszakban ezeken kívül a legelők.mézelő növényt jobban látogatják a méhek. mint a tiszántúliak. Szerencs környéke). Az ezüstfa és gyalog akác a mezővédő erdősávok fontos növénye. amikor a csapadékos időjárás miatt nem lehet időben kapálni. az ilyen esztendők ritkák. A többi években csak mindennapi szükségletüket és téli készletüket . aranyvessző. azonban mézelésük biztosabb. Legismertebb gesztenyés területek: Iharosberény. bogáncsfélék. Nevezetesebbek és az egész országban honosak: vadrepce. Mosonmagyaróvár. Baja környékén). Az ország egyes. A pohánka csupán Dunántúl legnyugatibb részén számottevő. Komárom megyékben a napi szükségletüket általában begyűjtik róla a méhek. 4-6 hétig virágzik. de mégis jelentősek a bálványfa. Aratás előtt ritkán. csak olyankor ad számottevő hordást. Ez a tisztesfüves terület átnyúlik Borsod-AbaújZemplén megyébe (Mezőkövesd. homokos területek kitűnő mézelője) selyemkóró (Asclepias syiriaca. Csorna háromszög). Dunapataj. Szabolcsban csaknem minden esztendőben jó hordást ad. Kedvező időjárásban még szeptemberben is ad hordást. A tisztesfű a tarló növénye. különböző mentafajok (a mocsaras. Békés. Elég nagy területen díszlik Heves megyében a Hatvan-Füzesabony vasútvonal mentén. azonban az akácét meg sem közelíti. 6 . Ez a gyomnövény a Dunántúl tarlóin ugyanúgy megtalálható. rétek néhány növénye és egyes gyomnövények is nyújtanak hordást. Pest megyében Nagymaros határában van kisebb gesztenyés. a napi 2-3 kg-os gyarapodás már jónak számít. valamint Somogy. mert nincsenek annyira kitéve az aszálynak.

Két legfontosabb tömegmézelőnk közül már ma is. A méhlegelő teherbírása. fejlesztésénél elsősorban ezt kell figyelembe venni. Az elmondottakból láthatjuk.A tarlóvirág mézeléséről ellenőrzött hazai adataink nincsenek. 7 . (Szocialista mezőgazdasági üzemekben első helyre a megporzandó növények területe léphet. mint a pohánka és a mustár. ligetek. majorok. amelyek javítják a méhlegelőt. hogy méhészetünk áruméz termelésében országosan csak két növény jelentős. a rendelkezésre álló munkaidő. A méhlegelő javítása terén az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek fásítással is sokat tehetnek. bokrok telepítésére. Ebben az időben nagy jelentőségűek a rövid tenyészidejű növények. Legtöbb helyen a nyári időszak (július és augusztus) hordástalan. termelőszövetkezetek a méhészet eredményes üzemeltetését mesterséges méhlegelő létesítésével segíthetik elő. A Facélia zöldtrágyának és silótakarmánynak is felhasználható. az akác és a tarlóvirág. ZabbaI. hogyan sikerül e két fő mézelő növény virágzásának kihasználása. (Számításainkban 90 kg-ot veszünk alapul. hogy szakaszosan vetve a hordástalan időszakokon átsegítse a méheket. Az eredményes méhészkedés alapja a méhlegelő. a méhlegelő teherbírása. MESTERSÉGES MÉHLEGELŐ Állami gazdaságok.) A méhektől csak az ezen felüli mennyiség vehető el. 100 kg-ot kell termelnie. Igen hasznos mézelő növény a Facélia. amely gazdasági értékén felül a méheknek is jó legelőt ad. legföljebb két méhcsaládnál többet ne számítsunk. Nagyon jól megy például a homokos területeken csillagfürttel keverve. a repce. irányítani. hogy egy méhcsaládtól 10 kg mézet pörgethessünk. a fehér és fekete mustár. Mindenhol a helyi viszonyok mutatják meg. koriander. ezért a méhészet szervezésénél. erdők telepítésénél. Sok nektárt termel. 1. A vetésforgóba sok olyan növény beállítható. Méhészeti termelésünket ennek figyelembevételével kell megszervezni. utak fásításánál. pohánka és mások. Rövid tenyészideje nagyon alkalmassá teszi arra. Holdanként 1-3 mázsás termésátlaga a vele való munkát jól megfizeti. Ilyenek a pillangós növények. a népesség fenntartására jók. Vetés után 40-50 nap múlva hosszasan virít. cserjék. Erre a méhészeknek kell a gazdaságok és a termelőszövetkezetek vezetőinek figyelmét felhívni. élő sövények létesítésénél mindig alkalom nyílik olyan fák. vagy zöldtrágyának szánt növénnyel is. A többiek csak a méhcsaládok fejlesztésére. Mezővédő erdősávok. Ahhoz tehát.) Egy méhcsalád egy évi mézszükségletét a kutatók 70-90 kg-ra becsülik. a megporzandó növények területe. Így a talajjavítás végett csillagfürttel bevetett nagy területeken teremthetünk jó méhlegelőt. mert egymagában gyenge minőségű silótakarmányt ad. Ezekből pörgetni csak helyenként és ritkán lehet. Vethető a Facélia egyéb zöldtakarmánnyal. 3. a közeljövőben pedig még inkább csupán az akácra számíthatunk. 2. Gyakorlatból tudjuk azonban. hogy milyen időszakokban van a legnagyobb szükség a méhlegelő javítására. A MÉHÉSZET NAGYSÁGA ÉS MUNKASZÜKSÉGLETE A méhészet nagyságának meghatározásakor a következő tényezőket kell figyelembe venni: 1. A Facélia mag jól értékesíthető. Katasztrális holdjára egy. Méhészkedésünk eredménye attól függ. vagy borsóval kell keverni. hogy teherbírása meg sem közelíti az akácét.

A legelő méheltartó képességének megítéléséhez ismernünk kell az adott hely 2 km-es körzetének növényvilágát. Ha például a méhészet 2 km-es körzetében 5000 kg méz alapanyagának megtermeléséhez szükséges mézelő növény van. Ennél több család már hasznot nem hoz. Csak ezután dönthetünk a méhcsaládok számáról.A méhek legszívesebben lakásuk közelében látogatják a virágokat. Ezeket a legjobb helyi lehetőségekhez méretezhetjük. Jobb. mocsaras területek lecsapolása). jól mézelő pillangósok magtermesztése nagyobb területeken. Az egységnyi területről termelhető méz mennyisége hozzávetőlegesen is csak pontos. A méhek haszonnal körülbelül 3 km-es körzetből gyűjthetnek. (A forrásmunkákban talált adatokat hektárról kat. Viszont kár 100 családot tartani ott. a gyűjtés eredményessége azonban a távolság növekedésével csökken. távolabbra is elrepülnek. Ahányszor 100 kg mézet termelnek ezek a növények.35 kg-ot érhetünk el. akkor 1400 kg árumézet pörgethetünk. fagy).) Ezek a következők: 8 .50 családos méhészet átlag 10 kg-os pörgetést adhat. sőt esetleg saját szükségletét sem képes begyűjteni. akkor abban az esetben is csak annyit tarthatunk. gyümölcsösök telepítése). rétek feltörése. Nem bizonyos. Ha a közelben nem találnak elegendő nektárt. A homokos alföldi akácos vidékek egyes részein tavasszal és nyáron még kis méhészetek is alig találják meg mindennapi szükségletüket. mert a 40 család szükséglete 3600 kg. A mézelő növények fajtáit és területüket a környék bejárásával. Ilyen vizsgálatokat nálunk még nem végeztek. tudományos vizsgálatok alapján dönthető el. Ha viszont az állományt 50 családról 40-re csökkentjük. Még ugyanannak a vidéknek teherbírását sem lehet mindig egész esztendőre érvényes számmal kifejezni. amikor valamely vidék hordási lehetőségeire a helyi méhészetek eredményeiből akarunk következtetni. akkor a méhészetet a vidék legszűkösebb időszakához kell méreteznünk. annyi méhcsaládot tarthatunk haszon reményével az adott helyen. holdanként kilogrammban. ha az akác vagy tisztesfű annak többszörösét is elbírná. erdők kiirtása. de valamilyen elemi csapás is (pl. Egy vidék méhlegelőjének teherbírása egyik évről a másikra is megváltozhat. Itt a jó tavaszi legelőn népesre fejlődött családok saját szükségletüket sem gyűjtenék be. Ezt feltétlenül figyelembe kell venni akkor. Ebből a példából látható. A méhlegelő becslése tehát sohasem lehet végleges. az 50 családos méhészet is jó eredményt ér el. a tavaszi legelő csak 50 méhcsalád jó fejlődéséhez elegendő. Ugyanezek a területek akácvirágzás idején a helyi állomány sokszorosának adnak bőséges gyűjtési lehetőséget. a termesztett növényfajták változása (pl. Tájékoztatásul szovjet források alapján közlöm néhány mézelő növény mézhozamát kat. illetve 10-re kikerekítettem. elhelyezését szükség szerint meg kell változtatni. akkor itt . mint az év többi szakában. a helyinél kiadósabb legelőre szállítanunk. de a főhordást adó legelő csak 60 családnak elegendő. Kedvezőtlen időjáráskor ez a kör nagyon összeszűkül. vagy vándorméhészkedésre rendezkedünk be. hogy a méhészétek nagyságát nem lehet és nem szabad országosan érvényes számokban megadni. hold.egy család évi szükségletét 90 kg-ra téve . Méhészet létesítésének. hogy minél kevesebb méhcsalád van valamely méhészetben. Ilyen változást okozhat a mezőgazdasági művelési ágakban bekövetkezett eltolódás (pl. és a méhészet nagyságát. hogy ott. 60 méhcsalád már saját szükségletét sem gyűjti be. a már ott levő méhcsaládok számát. Ha pl. hanem mindenkor a helyi viszonyokhoz kell alkalmazkodni. valamint. A 2 km sugarú kör területe 2183 kat. annál könnyebb nagy átlaghozamokat elérni. A Duna árterületének füzesei például sokkal több méhcsaládnak nyújtanak elegendő legelőt tavasszal. A 40 családdal tehát igen szép átlagot . ahol a tavaszi fejlődés lehetőségei adva vannak ugyan. változását mindenkor figyelemmel kell kísérni. fejlesztésének tehát első feladata a legelő felbecsülése. A méhcsaládok számának meghatározásakor nagymértékben fontos az is. hogy amennyiben vándorméhészkedésre rendezkedünk be. ahol a 10-20 családos kis méhészet még nem egészen szakszerű kezeléssel is gyönyörűen boldogul. például vándortanya keresésekor. az adatok begyűjtésével állapítjuk meg. vajon az állományt állandóan ott kívánjuk-e tartani. és arról. Az ezen a területen tenyésző mézelő növények alkotják a kör középpontjában elhelyezett méhészet termelésének alapját. Ez a példa azt is bizonyítja. Ha nem akarunk vándorolni. Egészen más a vándorméhészetek helyzete. ha csak 2 km-el számolunk. hogy ezek a mézelők egységnyi területen mennyi méz készítéséhez szükséges nektárt termelnek. mikor kell méheinket más. holdra számítottam át és a kapott számokat 5-re. és a szűkös időszakban vándorolunk. a mézelő növények által elfoglalt területek nagyságát.

.. hold fehérakác 9 .. ……………. ……………. viszonyaink között. …………….. ……………. ……………. …………….Vöröshere Szilva Földiszeder Alma Szarvaskerep Lucerna (öntözetlen) Fehér mustár Napraforgó Köszméte Sziki Lelleg Repce Rét (gyengébb) Egynyári tisztesfű Pohánka Málna Rét (jó minőségű) Orvosi Atracél Fehér Árvacsalán Fehérhere Acat Katán kóró Svédhere Baltacim ……………. ……………..... ……………. …………….. ……………. hold maglucerna (öntözetlen) 30 kat.. …………….. 5 5 10 10 10 15 25 25 25 30 30 30 35 35 40 45 55 55 55 60 60 70 70 Kutyatej Kökény Tök Szelídgesztenye Uborka Meggy Füzek Sárga Somkóró Korai Juhar Borágó Lepényfa Ligeti Zsálya Lucerna (öntözött) Kígyószisz Koriander Füzike Fehér Somkóró Ló zsálya Selyemkóró Facélia Kislevelű Hárs Fehérakác ……………. …………….. hold gyümölcsös (alma) 50 kat. ……………. ……………. ……………. hogy mézelő növényeink értékét összehasonlíthassuk és a legelő becslése során hasznosítsuk. …………….... …………….. ……………. ……………. azonban az így megállapított mennyiségnek... ……………. ……………... ……………... ……………. ……………. ……………. ……………. …………….. ……………... hold vöröshere 10 kat. ……………. hold napraforgó 200 kat. ……………. arra mégis jók...... Ezt számításaink során figyelembe kell venni. 15 15 20 20 20 20 85 115 115 115 140 160 220 230 290 350 350 375 460 570 570 1000 Az ilyen irányú kísérletek és gyakorlatban szerzett tapasztalatok szerint.... …………….. ……………..... ……………. ……………. a méhek csak 1/3 részét képesek hasznosítani... ……………... hold repce 100 kat. ……………... ……………. ……………. ……………. hold rét (gyengébb minőségű) 50 kat. Vegyük a következő példát: valamely állami gazdaság központjának 2 km-es körzetében a következő mézelő növények vannak: 180 kat. Ha fenti számokat nem is fogadhatjuk el feltétlenül érvényeseknek.. ……………. ……………. ……………. …………….

540 500 800 2000 250 30 3300 7420 kg kg kg kg kg kg kg kg Ezen a területen 70 családos méhészetet lehet tartani. a három év átlagában egy méhcsaládra vándorlással átlag 10. a kaptárak karbantartására. ……………. A megporzó méhészetek nagyságának megállapításakor gyakran kerülhetünk szembe a méztermelés érdekeivel. hogy ekkor már 15 éves gyakorlatom volt és munkámat mindig előre elkészített terv szerint. A méhészetben felhasznált munkába nemcsak saját munkámat. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a méhészet nagyságának meghatározásakor ezt a szempontot is figyelembe kell venni. ……………. Nálunk a 30-40 és az ennél kevesebb családú méhészetek használják ki legjobban a méhlegelőt és érnek el nagy pörgetési átlagot.) Vannak 10 . A méhészek túlnyomó többsége bérből és fizetésből élő dolgozó. ezért nincsenek nálunk nagy méhészetek. gyorsan végeztem. Kis méhészetekben több az egy családra jutó munka. Figyelmen kívül hagytam viszont a közlekedésre az állomány ugyanis 3 telephelyen volt .a vándortanyák felkutatására. (1949-1951-ben. amikor a méhészet főfoglalkozásom volt és 130-160 méhcsaládot kezeltem. Minél több rovarmegporzásra szoruló növényt termeszt valamelyik gazdaság. A megporzó méhészet nagyságának megállapításáról részletesen "A méhek szerepe a növénytermesztésben" c. hanem csökkenti.Ezek méztermelése a következő (a méhek által kihasználható 1/3 résszel számolva): 180 50 100 200 50 30 10 Kh Kh Kh Kh Kh Kh Kh Almás Repce Napraforgó Rét Maglucerna Vöröshere Fehérakác á á á á á á á 3 kg 10 kg 8 kg 10 kg 5 kg 1 kg 330 kg Összesen: ……………. Ha kevesebb méhcsaládot tartanak. A megporzandó növények területe. A kezelt állomány kb. feles arányban fekvő és rakodó képtárakban volt. mint amennyit a vidék méhlegelőjén tartani gazdaságos. a legkisebb befektetéssel és munkával. vándorlás nélkül 6-8 munkaórát fordítottam. annál nagyobb méhészetet lehet a hozam csökkenésének veszélye nélkül egy helyen tartani. annál több méhcsaládra van szüksége. A méheknek a mezőgazdaságban betöltött fontos szerepét egyre jobban megismerjük és értékeljük. Áruméz termelésre marad 1120 kg. A rendelkezésre álló munkaidő. A 70 család önellátására kell 6300 kg méz. Ebből a példából is látható. Megjegyzem. A méhészet nagyságának meghatározásában ez is fontos tényező. s ez a méhészet nagyságának növekedésével fokozatosan csökken. a méhlegelő javításával hidalhatjuk át. Egy méhcsalád egy esztendei gondozásához helyben méhészkedve 6-10. a lehető legnagyobb mézhozamot érhetjük el. A méhlegelő teherbírásának megfelelően méretezett méhészettel. Minél jobb a méhlegelő. keretkészítésre. ……………. ……………. 3. A mi legelőviszonyaink nagy méhállománynak állandó. mert a sikeres megporzáshoz több méhcsalád kell. Mindenkinek saját helyzetéből kiindulva kell meghatároznia a méhcsaládok számát. fejezetben szólok. Mézelő növényeink közül egyedül az akác nyújt több száz családos méhészetnek is elég nektárt. hanem a kisegítők munkaidejét is beszámítottam. A nehézségeket vándorlással. a méhészet környékének rendben tartására szükséges időt. ……………. 2. akkor több árumézet kapnak. hogy bizonyos mértéken túl. vagy termelőszövetkezeti tag. viaszolvasztásra. illetve egyénileg gazdálkodó paraszt. a méhcsaládok számának növelése már nem növeli a termelést. ……………. egy helyben tartására kedvezőtlenek. Kizárólag méhészettel nálunk kevesen foglalkoznak. A családoktól tehát 16 kg-os átlag pörgethető. vándorméhészkedéssel 10-15 óra kell.

jó akáchordás után. hogy hány méhcsalád kezelésére jut idő munkacsúcsok idején. Könnyebb kezelni évek óta jól gondozott nagyobb állományt. A termelés legfontosabb szakaszaiban munkacsúcsok jelentkeznek. hogy a méhészetben végzett munka teljesen az időjárás függvénye. Ez a munka egy méhcsaládnál átlag 8-10 percig tart.9%).). Az anyaneveléssel foglalkozó vagy a méhcsaládokat mezőgazdasági növények megporzására rendszeresen hasznosító (szoktatás) méhész nem kezelhet annyi méhcsaládot. élelemhiány stb. fizetett alkalmi dolgozók . méhészkedő nyugdíjasok. Így a fejlődés rohamosabb. Igen sokszor akadályozza a munkát a kutatás is. Minél kevesebb időt veszítünk a pörgetéssel a korai akácon. lép behelyezése) Mézelszedés rakodókból. Ezután június következett 17. tapasztalataim szerint.8%) hónapokban. amelyek elvégzéséhez kisegítő munkaerő is kell.8%) és október (9. Az említett három év átlagában a munka 33. A méhészet nagyságát aszerint kell megszabni. Az idegen munka . Mindezeket figyelembe véve. mézkészlet. annál 11 .5 kg) 8-10 20-25 3 8-10 15-20 30 perc perc perc perc perc perc Ezeket az adatokat sok családnál folyamatosan végzett ugyanazon munkaművelet átlagában kaptam. állami gazdasági és termelőszövetkezeti méhészek) 70-100 méhcsaládot kezelhetnek. Csak így érhetjük el az adott viszonyok között lehetséges legjobb eredményt.1 %-kal. a méhész lakása és a méhészet közötti távolságtól.a vándorlások és pörgetések számától függően több vagy kevesebb.1 %). Méhek összeszedése söpört rajhoz (2-2. A méhészettel kapcsolatos részmunkák időtartamáról nagyon keveset tudunk.teendők. a mellékfoglalkozásként méhészkedő dolgozó. hogy a méhekkel naponta 8 órát dolgozzunk. Esős. Minél hamarabb végezzük például az első tavaszi átvizsgálást. 20-30 családos méhészet rendes kezelését láthatja el. Az eloszlás még e 8 hónap alatt is nagyon egyenetlen. Azok. egyéb tényezők figyelmen kívül hagyásával állapítanánk meg. A méhcsaládok száma a méhész szaktudásától (főként gyakorlatától). valamint a kaptárrendszertől függ. a méhészet elhelyezésétől (egy vagy több helyen). Folyamatos munkához legalább 16 fokos meleg kell. Különösen erős a munkatorlódás májusban. szeptember (8. Napi 8 órai munkaidőt számítva. Csaknem azonos volt április (9. A méhészkedéshez szükséges munkaidő nem oszlik el egyenletesen az év folyamán. a következő: Tavaszi átvizsgálás (a fiasítás. a méhészettel szemben támasztott követelményektől és nem utolsó sorban a méhállomány minőségétől. Azonban figyelembe kell venni azt is. és az összes munka 40%-át is kiteheti. zavartalanabb lesz. annál korábban helyrehozhatjuk. ha egy dolgozó teljesítményét csupán ezeknek az adatoknak alapján. akiknek a méhészkedés főfoglalkozásuk (csak méhészkedésből élő magánméhészek. az anya megkeresése nélkül Fészekbővítés (fiasításos lépek megszámlálása. Hiba lenne azonban. A 3 évben 26 és 41% között ingadozott. népesség ellenőrzésével) Kaptárak tavaszi tisztogatása a családok átrakásával Anyarács berakása rakodókba főhordás előtt. Munkánk sokszor csak a legmelegebb déli 2-3 órára korlátozódik. A tavaszi első vizsgálat időszakában ugyanis az időjárás még nem alkalmas arra. Vegyük például a tavaszi átvizsgálást. Minden munkát idejében kell elvégezni.családtagok. az új lép helyének meghatározása. majd a kezelt méhcsaládok számával osztottam. a fejlődést gátló hiányosságokat (anyátlanság. mint elhanyagolt kisebbet. A munka legnagyobb részét márciustól októberig kell elvégezni. Közülük néhány. Az időt a füstölő begyújtásától az utoljára vizsgált méhcsalád adatainak bejegyzéséig és a szerszámok elrakásáig mértem. Ez pedig csak 10-20 méhcsalád átvizsgálására elegendő. egy méhész 8 X 6 = 48 méhcsaládot nézhetne át. Azonban ez csak elméletben van így. aki ilyen feladatokat nem lát el. július (11. napi elfoglaltságától és más viszonyaitól függően.4%-a erre a hónapra jutott. erősen szeles időben sem dolgozhatunk. vagy fekvő anyaráccsal elválasztott mézkamrájából a fészek ellenőrzése nélkül. mint az.

hogy a 10 új családot a következő napokban elkészítjük. fiasításos lép. hogy egy méhészre olyan nagy állományt bízzanak. a használtakat kitisztítjuk. a családok kijelölése. 4. Különösen nagy figyelmet szentelünk a gyakori hibák tanulmányozásának. 3. Ennek oka legtöbbször az. Elhatározzuk hát. amelyekhez még az erejének teljében levő méhésznek is segítség kell. sokszor nehéz fáradalmakat csak fizikai munkára teljesen alkalmas dolgozó bírja. máskor 2-3 kisebb egységre osztva egymástól 3-4 km-re kell elhelyezni. Akácvirágzás után vagyunk. A legelő kihasználása és a munka időbeni elvégzése szempontjából tehát egyaránt kedvezőbb a méhállomány kisebb egységekre való elosztása. Itt az ideje a szaporításnak. családok áthelyezése más kaptárba. Ezek után előkészítjük a szükséges dolgokat. gyakorlata van. fertőtlenítjük. hány családot készítünk böngészve. helyes előkészítése és megszervezése a munkaidő jó kihasználása szempontjából döntő. A méhcsaládok munkáját irányítani.jobban kihasználhatjuk a későn virágzót. mint kisegítők állják meg helyüket. mennyi méhet veszünk el. A felesleges mézet már elszedtük. Részletesen átgondoljuk a munka végrehajtásának módját. Ezeknek a családoknak 12 . Ilyen a kaptárak mozgatásával járó valamennyi művelet: pl. hányat söpört méhekből. amelynek egy helyen való tartása már kedvezőtlen. fiasításuk bőséges. vándorláskor rakodáshoz legalább 4 munkaerő szükséges. A szocialista méhészetekben a dolgozó munkaidejének jobb kihasználása és a termelési költségek csökkentése céljából elkerülhetetlen. A törzslapokról (vagy egyéb feljegyzéseinkből) megállapítjuk. esetleg heti teendőknél kell követnünk. vándorláshoz erős férfiakra van szükség. 5. Mézelszedéskor egy pörgetőhöz 3-4. A méhész személye. nehogy azok elkövetésével kockáztassuk a sikert. A munka megszervezése során a következő lépéseket kell betartanunk: 1. 2. kapkodva dolgoznak. Vannak munkák. és adott helyzetekben feltalálja magát. Éves tervünk szerint 10 családot kell szaporítanunk. A munka. A napi munka előkészítésének menetét legjobban gyakorlati példa világítja meg. mely családokból készítjük a szaporulatot. mert a gondos és több munka eredménye: jobb méhcsaládok és nagyobb hozam. Pörgetéshez férfi. vándorlás. 4. pontosan elvégezhessen. Elhatározzuk. nem vándorló méhészetet nehéz testi munkára alkalmatlan egyének is sikerrel kezelhetik. beszerezzük a cukrot. mennyi méz. A kaptárakat alaposan megvizsgáljuk. Amelyik kaptárban két családot akarunk elhelyezni. pörgetés. cukor szükséges a kitűzött cél megvalósításához. A munka megszervezése. ha kell. javítjuk. Ezt a beosztást nemcsak a következő napi. a munka megszervezésétől is. célkitűzés. kellő előkészítés nélkül. A méhészkedéssel járó. Nagy vándorméhészetekben az ilyen dolgozók csak. Általános tapasztalat. mézeltetés helycserével. melyik családtól hány fiasításos lépet. Előkészítjük az etetőket. a végrehajtás részleteinek meghatározása. Az egy dolgozóra bízott méhcsaládok számát úgy kell megszabni. vagy a lehető legkisebbre korlátozni csak az tudja. hogy tervszerűtlenül. műlépes keret.és nődolgozók egyaránt alkalmasak. hogy minden munkát idejében. 1. hogy a méhészek nem tudják helyesen hasznosítani munkaidejüket. ellenőrizni. hogy a 70-100 méhcsaládot csak a nyugalmi időszakban és akácvirágzáskor szabad együtt tartani. Megállapítjuk a végrehajtás módját. kaptárak lábra állítása. Megállapítjuk. a munka végrehajtása. a szükséges anyagok és eszközök előkészítése. 3. hanem egész évi tervünk elkészítésekor is. Pörgetés utáni állapotuk a törzslapokon fel van tüntetve. A kisebb. akinek szaktudása. etető. rajláda. Döntésünk során figyelembe vesszük a családok helyzetét. hány kaptár. azt gondosan elválasztjuk. rajládákat. Ennek káros hatását azzal kell mérsékelni. 2. Kereteket huzalozunk és műlépezünk. A munkaidő függ a méhész személyétől. a termelésre káros természeti tényezők hatását elkerülni. Családjaink népesek.

A munkaigényes hónapokra csak olyan munkák maradjanak. 3. M. Nem kell valamennyi családot sorra felbontanunk. A munka helyes megszervezésének nagy előnye. A méhészet számára élénk forgalomtól mentes helyet kell kiszemelni. A felbontandó kaptárakat meg is jelölhetjük. sz. Több család gondos és időben történő kezelését elláthatjuk. Az út fölött húznak a legelőre méheink? Ültessünk útjukba élő sövényt. ha a méhészet állandó telepén is betartjuk ezt a távolságot. rendelet. Azt az időt is ki tudjuk használni. iskolaudvar. tehát munkánk határozott. a talaj járművek által okozott rezgése még érezhető. hogy a méheket emberek. mert itt a méhek nemcsak kellemetlenséget. vasútvonalhoz olyan közel kell elhelyezni. Nagyobb háziállataink közül a ló igen érzékeny a méhszúrásra.fogás könnyíti meg a munkát. az aluljáró kövei között ütöttek tanyát és ott zavartalanul éltek. tehát nagyobb a baleset valószínűsége is. Az új családok összeszedésének tervét feljegyezzük.a törzslapját külön tesszük.gyakran jelentéktelennek látszó . A méhészkedés ettől függetlenül mindenhol szabadon gyakorolható. F. hogy a méhek a vasúti sínek alatt. F. fákat. A munkát így gyorsan elvégezhetjük. Ilyen előkészítés után nyúlunk csak a méhcsaládokhoz. 3. 5. vagy a méhes kellő magasságú (2 m) kerítéssel van körülvéve. terek közelében levő méhészetek emberekre is veszélyesek lehetnek. hogy: 1. szérűskert. Nem szabad a méhészetet út. vagy méheket kell kivennünk. Már a felnyitáskor tudjuk. Nyugalom. XI. Legalább a nagyobb állatoktól (ló. sőt krétával azt is ráírhatjuk. gyors lesz. mint vándortanyán. kevesebb szúrást kapunk stb. 13 . vagy gyakran ismétlődő zajt. sertés) védjük néhány szál huzalból készített kerítéssel. A MÉHÉSZET ELHELYEZÉSE A méhészet telephelyének kiválasztása során a következő szempontokat kell figyelembe venni. vásártér. sz. A baromfifarm közelében a méhészet a kis kacsákra veszélyes. Tudok olyan esetről. ahol a forgalom zaja. Jól tesszük. a méhek röpülési irányának. hogy a méhészetet közúthoz. csökken a rablási veszély. istálló. így nem zavarják az út forgalmát. A méhek az ilyen folyamatos. Nagyon fontos. szintjének megváltoztatásával igyekezzünk csökkenteni a veszélyt. hiszen a méhek itt rendszerint hosszabb időt töltenek. hogy mindig az időszaknak megfelelő munkát végezzük. mennyi méhet veszünk el. hogy mit kívánunk belőlük kivenni. "Azonban lakóház. mert az előkészületeket ilyenkor végezhetjük (esős időben. Munkánk gyors. Sok . legelő. eredményes lesz. A méhészkedő vasúti pályaőrök sohasem tapasztalták. M.) újabban a 13/1952. Ezért a méhes kertet körül kell keríteni. 2. kifutó. este. Igen fontos. rendelet szerint vándorméhészetet közutaktól legalább 10 méterre kell elhelyezni. aki akácvirágzáskor műlép beadás helyett kaptárt fest. bokrokat. növeli a teljesítményt. ha a méhek kirepülése az előbb említett épületektől vagy utaktól ellenkező irányban történik. sportpálya. baromfifarm közelében elhelyezni. szarvasmarha. ahol semmiképpen sem lehet az elővigyázatosság által megkívánt távolságokat betartani. amikor a méhekkel dolgozni nem lehet. rezgést megszokják. forróságban stb. közút közelében 4 méternél kisebb távolságra csak abban az esetben szabad méheket elhelyezni. Télen a baromfi a családok háborgatásával kárt tehet. csak azokat. Igen hibás munkabeosztással dolgozik például az a méhész. Ezek magas repülésre kényszerítik őket. hanem kárt is okozhatnak. hogy a forgalom a méhek életében zavart okozott volna." (21257/ 1922. amelyeket máskor elvégezni nem lehet. állatok ne háborgassák. A nagy forgalmú utak. Sokkal kevesebb ideig kell a méhekkel közvetlenül foglalkozni. Megesik. kevésbé zavarjuk a családokat. Olyan helyeken. hány lépet.). Néhányra a méhészet elhelyezéséről és a méhcsaládok kezeléséről szóló részekben mutatok rá. amelyektől fiasítást. pajta.

A területigény. Égtájak. Különösen télen ártalmas a szél. később azonban mérsékelt árnyékba kerüljenek. A méhek a mérsékelt meleget szeretik. Ez azonban nem jelenti azt. de ne is keresztezze azt. A kaptárak előtt ne legyenek gyomok. ha egyik-másik kaptár keskeny oldalán tartalékcsalád kijárója van. és lassítja a kora tavaszi fejlődést. Ezért tavasszal és télen árnyékmentes helyre is tehetjük a kaptárakat. Inkább a hótól korábban megtisztuló részeket válasszuk. mert a környéket hűti. Kisebb patakok. Erős szél nemcsak a nektártermelést csökkenti. keleti oldalán. A kijárónyílások előtt nagyobb szabad terület szükséges. Jó. a cserére szánt kaptárt elhelyezhessük. A méhészetet lehetőleg magasabb fekvésű területen helyezzük el. fasor déli. Sík vidéken épület. Jó. A szél ellen jó védelmet nyújtanak a fásított területek. Különösen fontos az uralkodó szelek káros hatásának kivédése. elhelyezés sem káros. a léphordó ládát.5 m széles területnek feltétlenül kell lennie. folyók és tavak közelsége inkább kedvező. A hőség lassítja. Kerüljük a vízjárta részeket. Napfény. hogy a kaptárakat minden oldalról megközelíthessük. A magános bokrok. és káros a családok hő gazdálkodására is. délkeleti. Különösen károsak a huzatos helyek. hogy a kaptárak előtti területről minden növényt irtsunk ki. ahol a helyi viszonyok a kaptárak ilyen elhelyezését nem engedik meg. A napsütés hatására a méhek hamarabb indulnak munkába. hogy a talajt rendben tarthassuk. mezővédő erdősávok védelme alatti elhelyezés. Ott. amikor legsűrűbb a lombozat. Óvakodjunk a fagyzugoktól. esetleg teljesen lehetetlenné is teszi munkájukat. bármely égtáj felé fordíthatjuk a kijárókat. Ez különösen a kora tavaszi időszakban fontos. hogy a méhek fő repülési iránya ne essék egybe közeli méhészetével. hanem a méhek munkáját is akadályozza. eredményesebb a munkájuk. változékonyabb az időjárás. mert egyenletesebbé teszi a méhészet környékének éghajlatát. ha a talajvíz a föld felszínéhez a nedvesebb időszakban sincs közelebb 1. Ezért a méhészetet lehetőleg mindig. Kirepülés. fák segítik a méheket a tájékozódásban. Figyelemmel kell lenni arra is. hogy más irány egyáltalán nem alkalmas. párássá. annál hasznosabb a napsugár. erdő. keretbakot. Ezért a kaptárakat nyáron úgy kell elhelyezni. Szél. vagy kelet felé fordítani. a nedves talajú mélyedéseket.és berepülését semmi se akadályozza. Ilyen fekvésben a méhészet korán kapja a nap sugarait. Ez nem jelenti azt. Minél hűvösebb. A magasan álló talajvíz káros. Dombos vidékeken legjobb déli lejtőn megválasztani a méhek helyét. mert nagymértékben növeli a fogyasztást. azonban a növényzet között a méhek találjanak elég utat a tömeges kirepülésre még akkor is. Minél nagyobb a szélvédett terület a méhészet környékén. élő sövények. ködössé teszi. A közvetlenül ható napsugarak építményeiket is megolvaszthatják. hogy a reggeli órákban napot kapjanak.5 méternél. délkelet. parkok. hogy az esővíz. épületek. Szintmagasság. A kaptárak között 20-30 cm-es hézag elegendő még akkor is. Különösen előnyös a vízközelség a nyári aszályos időszakokban. A méhek szabad ki. Ilyenkor a teljes árnyékban való. sűrűn ültetett bokrok vagy fák. a méhek zavartalanul kiröpülhessenek. A legkedvezőbb az olyan elhelyezés. ligetek. A kijárónyílásokat legjobb dél. Vizek. Ez nem nagy. és az itatót elhelyezhessük. Legjobb a gyümölcsösök. télire azonban feltétlenül széltől védetten helyezzük el. ahol a hó későn olvad. hogy ott szabadon mozoghassunk. mint káros. Alkalmatlanok azok a helyek is. Ez ugyanis a méhek nagymérvű eltájolását okozhatja. Ez káros lenne. amikor a méhek csak igen nehezen tudják fenntartani a fészek kellő 14 . Mögöttük legalább 1-1. ha a telephelynek kis lejtése van. ködnek és dérnek gyakran kitett mélyedésektől. hólé ne álljon meg rajta. annál zavartalanabb a méhek fejlődése.

tisztálkodásra és az eszközök tisztántartására is. Nagyobb méhészetben már külön helyiség nélkül nehéz boldogulni. ha saját kis műhelyt kap. minél kisebb távolságra kell a kaptárakat és egyéb felszerelést kézben vinni. ha a méhek annak túlsó partján akadnak jó legelőre. Egyes műveleteknél hasznos. Nagyobb vízfelület közelsége két okból káros. A méhészethez vezető utak átereszei. A vízen átrepülő méhek közül . A méhészet szállítása annál könnyebb és gyorsabb. hogy a méheket a víztől távol rakjuk le. A méhes kert területének meghatározása után kerül sor a kaptárak helyének kijelölésére. ha a raktárban az üres kaptárak (újak és használtak egyaránt) is elférnek. A méheket legelőre. ha a méhész a vándorlásra jól felkészül. A méhészetet a nagyobb vízfelülettől (Duna. de legalább egy fontos mézelőhöz közel legyen. akkor ez a hely nagyon előnyös. műhelye és raktára egyaránt. forrás vagy patak. mivel teleink általában mérsékeltek. 2. hasznos 15 . jobb azonban. A nagy vízfelület akkor a legveszélyesebb. Ezért azonban külön pincét építeni fölösleges volna. Legjobb. Ezért a méhes kertet úgy helyes berendezni. keretek. zárt telelőhelyiséget építeni. A raktár tartozéka a lépszekrény vagy állvány. Megközelíthetőség szállító eszközzel. Téves az a régi nézet. Mezőgazdasági üzemekben a méhész a gazdaság műhelyében is dolgozhat. A természetes vizek közelében a levegő páratartalma nagyobb. Helyiség. az eső és hó rongálja azokat. egyenes sorban szokták lerakni a kaptárakat. 1. a növények nektártermelése is jobb. A vándortanyán a vándorbódé a méhész lakása. hogy a használaton kívüli lépeket (főként ősztől tavaszig) sérülés nélkül meg lehessen óvni. A sokféle követelménynek csak akkor felelhet meg. vagy lajtban tároljunk vizet. kannák. Kis méhészet külön helyiség nélkül is berendezhető. söpört rajok). A kaptárakat rakhatjuk egészen egymás mellé. ha a méhes kert kövesút mellett van. A méhek repülő körzetének víz által elfoglalt darabja holt terület. hogy a tehergépkocsi szorosan a kaptárak mellé állhasson. Vízellátás. lépek. ezért fontos. minél közelebb van a méhlegelő. Kis terület kihasználása így a legmegfelelőbb. anyagok a méhész lakásán is elférnek. A korszerű méhészkedés velejárója a vándorlás. a nap. Legyen a közelben kút. mert a méhésznek még télen is lehetőleg a méhek közelében kell tartózkodnia. Jó. A méhésznek állandóan. A gyümölcsösben elhelyezett méhészet helyben jut a tavaszi fejlődéshez szükséges serkentőhordáshoz. hogy a járművek könnyen megközelíthessék a méhes kertet. E nélkül szocialista méhészetekben a méhész a rábízott vagyonért nem felelhet. Ha innen elérik a méhek a főhordást jelentő akácot is. igyekezzünk ahhoz legalább minél közelebb berendezni. ha azok közvetlenül a szállítóeszközre rakhatók fel. Leggyakrabban a méhes kert kerítése mentén. A szükséges eszközök. Balaton) 1. hordóban. A méhészetben vízre is szükség van. nemcsak a méhek itatására. oda csak a legszükségesebb felszerelést viszi magával. ha a méhész pincét is vehet igénybe (anyanevelés. A műlép. hogy a méhek az otthonukhoz nagyon közeli virágokról nem gyűjtenek. A méhes kert kiválasztásakor erre is gondolni kell. Ugyancsak fölösleges. megporzó munkára szállítjuk. Ezért a méhes kert helyét úgy kell megválasztani. A szabadban a szél. hanem emberi fogyasztásra. pároztatók. Jó.páratartalmát. A méhek munkája annál eredményesebb. A közlekedést az út fölé hajló fák ne akadályozzák. Ha a legelő jó kihasználása vagy a megporzandó növények fekvése azt kívánja. különösen pedig ősztől tavaszig sokat kell fúrni-faragnia. hídjai megfelelő teherbírásúak és szélesek legyenek. Ennek jól zárhatónak kell lennie. méhlegelőt nem ad.különösen szeles időben sok elpusztul. Legkedvezőbb. akkor kannákban. A méhlegelő közelsége. Ha erre nincs mód. ha erre a legszükségesebb szerszámokkal és gyalupaddal felszerelt műhelye van. hogy az minél több.5-2 km távolságra helyezzük el. cukor és egyéb anyagok elhelyezésére raktár szükséges.

ahol a méhek hosszabb ideig vannak.hátfájást okoz. Ugyanez a veszély. téglákra helyezzük. ha a keskeny végükön is van kijárónyílás. A lemezt kis szeggel. Ezek állandóan ott maradhatnak a méhes kertben. Tájékozódásunkat megkönnyíti.legalább közvetlenül a kijárók előtt . A karókat jó erősen be kell verni a földbe. Különösen jól alkalmazható ez a mód nagy. Nagyon alkalmasak kaptárállványnak a kiselejtezett gazdasági vasúti sínek. Munkánkat nagyon megkönnyíti. hogy könnyen levehető legyen. Természetes. Fontos. hogy több ízben kell munkahelyet változtatni. A másik irányban azonban feltétlenül vízszintezzük a kaptárt. sarlózzuk le a kaptárak előtt és mögött. a kiszórt megcukrosodott eleség. Ezeket feltétlenül rakjuk a kaptárak alá még rövid időre tervezett vándortanyán is. mert nem kell görnyedve dolgozni. ha csak rövid ideig tartózkodunk ott . hogy ne kelljen munka közben minduntalan az egész hosszú sort megkerülni. Megfelelő magas lábakra fektetjük a síneket és a kaptárakat ezekre rakjuk. alsó kijárónál be ne folyjék.kitisztítani egy kis területet. A kaptárakat sohase tegyük közvetlenül a földre. ha akarók beverésekor a talaj száraz volt. Ezért alájuk cserepet vagy téglát teszünk. mert a fagyos földbe vert karók a talaj felengedésekor besüllyednek.5-2 méteres sávon tartsuk a talajt állandóan szemét és gyommentesen. jól láthatóan feltüntetjük. hogy a kaptárak mellett és alattuk tisztán tartsuk a talajt. Ezért ott. például az állandó telepen. Az egy soros elhelyezésnél jobb a csoportos. esős időben is. A kaptárra és annak alkatrészeire a kaptár számát fessük. hogy ezt vándortanyán . Ez huzamosabb foglalkozás után . Hátránya. A nagy füvet. hogy a mézkamrához is jól hozzáférjünk. ami lassítja a munkát. hogy szilárdan álljanak. ha kell. Fekvő vándorkaptáraink lábakkal készülnek. a leölt here. rakodók összekapcsolása. munkánkat 16 . A keskeny kaptárak kijárónyílásai ugyanis nagyon közel kerülnek egymáshoz. a kidobált fiasítás. csavarral erősítsük a kaptárra. A ferdén álló kaptárban a méhek a lépeket nem építik pontosan a keret középvonalába. Ezt az előbb mondottakon kívül a rend is megköveteli. vagy legalább bőrlemezt tenni oda. ha a hosszú sorokban 5-10 kaptáronként átjárót hagyunk. s ez rontja a lépek minőségét. hogy az összetartozó részeket bármikor felismerjük. a deszkába szívódó nedvesség nagyon megrövidíti a kaptár élettartamát.különösen. A kaptárak helyének előkészítésekor figyelemmel kell lenni a lépek helyzetére. ötöt. A hideg föld hűti a fészket. a kaptárak alá 4-4 karóból magasabb állandó állványt készítünk.azonban és munkánkat nagyon megkönnyíti. akkor vízzel telt etetővel vízszintezzük a kaptárakat. Még itt is jó azonban . A rakodó kaptárak gyakran lábnélküliek. vagy ha szállításra előkészítéskor oldalt is dolgoznunk kell velük. a kaptárak felborulnak. A rakodó kaptárakat kissé alacsonyabban kell elhelyezni. a mézzel teli lépek kipúposodnak. parkosított területen. nedves talajon könnyen a földbe süllyednek. A lábak laza. Kis gyakorlattal kielégítő munkát végezhetünk. gyomot vándortanyán is mindig kaszáljuk. Ezeket állványra. A szoros elhelyezés . Kellő magasra állított kaptárakkal munkánk kényelmes.nem tehetjük meg. bokor körül helyezzük el. magas kaptárak alá jobb az ilyen állvány. Nem helyes a család számát a kaptárra ráfesteni. hogy a kijárónyíláson az eső be ne verjen. Keskeny.a méhek eltájolását okozhatja. Ha vízszintmérőnk nincs. szemetes földön nem tűnik szemünkbe a kaptár előtt vergődő méh. ha a családok számjelét a kaptáron kívül. mert karóra helyezve könnyen felborulnak. csoportonként hármat. A tisztán tartott területen látottak a kaptár belsejében történteket tükrözik. Így kevesebb az eltájolás. Távolabb kell rakni egymástól a kaptárakat akkor. naponként söpörjük végig. nyugodtabban dolgozhatunk és csökken a rablási veszély is. Ha a családot más kaptárba rakjuk át. A gyomos. A kaptárakat egy-egy fa alatt. hogy mindenkor a legfrissebb értesülést szerezhessük a családok állapotáról. Pl. Vándorlásról visszatérve a kaptárakat újra reájuk állítjuk. mert a család átrakásakor ez bonyodalmat okoz.főként idősebbeknek . Legjobb ezt a területet homokkal felszórni. Fagymentes időben karózzunk. az elhullott anya. Ezért a kaptárak előtti 1. A hidegépítményű kaptárak a kijáró felé kissé lejtsenek. akkor a számot is áthelyezzük. Alacsonyan levő kaptáraknál munka közben nagyon meg kell hajolni. keretek rögzítése csavarral.főként álló képtáraknál . A méhcsaládot azonban fémlemezre festett számmal jelöljük. nem fárasztó.

Ezeken a helyeken NB kaptárakra való kicserélésük nem helyeselhető. Ugyancsak nagy könnyebbséget jelent.a felülről nyílókkal szemben feltétlenül alulmaradnak. A NB főként az Alföldön hódított teret. ha a méhész nem méztermelésre. Sokan kezdőknek ajánlják a kasos méhészkedést. csakis a felülről nyíló kaptárak használata tanácsolható. illetve mint amennyi szerepe méhészeti termelésünk növelésében van. A KAPTÁR ÉS A KERET A méhészkedés egyik legfontosabb és egyben legdrágább felszerelési tárgya a méhlakás. hanem méheladásra rendezkedik be. hanem a méhek egyéb okok (pl. vagy arra akár csak az állomány egy részével is áttérni. Kas használatának csak ott van még létjogosultsága. és a nagy népességet vándorlással hasznosítjuk. Pedig a kaptár rendszere a termelésben nem döntő. fekvőből a nagy Boczonádi terjedt el. 17 . megjelöljük (téglát. A gyengébb hordást adó tavaszon és kisebb. s vélt igazát ezer bizonyítékkal igyekszik alátámasztani. Ma már nem vitatkozunk arról. A kasos méhészkedés lehetetlenné teszi a méhekkel való behatóbb foglalkozást.főleg vándorlás nélkül . Ez nem mindig helyes. Kezelés szempontjából a hátulról nyitható kaptárak . Azokat a kaptárakat például. a másik csak a fekvőt tekinti hasznavehetőnek. Ez utóbbi nemcsak a vándorláskor fontos. a családok az akácvirágzás idejére megnépesednek. A méhészek véleménye e téren nagyon eltérő. ha a családok számát a kaptár homlok. munkánk meggyorsul. ami a jó fejlődéshez kell. a méhcsalád belső szervezetének megismerését. porozás) miatt történő lezárásakor is. Az eleség beadásakor az így jelölt kaptárakhoz nem is nyúlunk. Az NB kaptár olyan vidékekre való. Vegyük sorra a vitatott kérdéseket! Kaptárrendszer. Szokásos a kaptárakon az anya korának feltüntetése is. ahol jó a tavaszi fejlődés. Éppen ezért . mert minden új rendszerre való áttérés nagy anyagi veszteséggel jár. Bármilyen nagy előnye is olcsósága.főként nagyobb méhészetekben. A kezdő is korszerű kaptárral induljon és ne fokról fokra haladjon a kastól a nagykeretes. Ez teljesen helytelen. követ helyezünk rájuk).mutatkozó előnyeik a nehézkesebb kezelés hátrányai mellett eltörpülnek. hogy a rakodó kaptárnak nincs párja. A kaptárkérdésről még ma is sokkal többet vitatkozunk. A harmadik a hátsó kezelésű kaptáraknál jobbat nem ismer. ahol hosszú ideig tartó méhlegelő van. senkinek sem ajánlható. a méheket sem zavarjuk fölöslegesen. Rakodó kaptárakból leginkább a Hunor. de folyamatos hordású vidékeken . és hátsó falán egyaránt feltüntetjük. Igyekezzünk elsajátítani az általunk használt kaptárakkal való méhészkedés minden csínját-bínját. hogy kas legyen-e ez. annyi a hátránya. Így sokkal könnyebben eligazodunk köztük.gyorsítja. mesterfogását. hogy kasos méhészetet berendezni. Erre színes rajzszögek vagy nem fakuló műanyaglapocskák alkalmasak. adjuk meg a méhcsaládnak mindazt. amelyekben az etetést már befejeztük. Munkánk közben gyakran szükség van a családok egyéb szempontok szerinti megkülönböztetésére is. a felülről kezelhető korszerű kaptárig. s akkor bizonyára nem lesz kifogásunk a kaptárrendszer ellen. A kas fölött eljárt az idő. Az utóbbi időben erősen növekszik a NB kaptárak száma a Dunántúlon is. Más területen . hanem a családok minőségében kell keresni. A fekvő kaptárak mellett szól a könnyebb kezelés és a jobb szellőzés. Rakodó vagy fekvő kaptár legyen? Mindkettőben egyaránt lehet eredménnyel méhészkedni. Egyik tábor égre-földre esküszik. ha a kaptárakat a családok száma szerinti sorrendben rakjuk le. itt is csak akkor.legyenek azok lépre nyílók vagy lapozók . A hibát nem a kaptárban.főként az elhelyezésben .a Hunor kaptárak jobban megfelelnek. mint amennyit megérdemel. vagy kaptár.

Hiszen a 12 NB keret lépfelülete egyenlő 16 Hunor lépfelülettel. A nagy Boczonádi keret is használható rakodóban. A Szovjetunióban és Csehszlovákiában a rakodó kaptárak mellett kezdenek terjedni a fekvők is. a két mézkamrás méhészkedés nálunk nem terjedt el. Ma már tudjuk. hogy a méhcsaládok nagyobb lépfelületeken jobban fejlődnek. Azt is tudjuk azonban. sőt 4 család kell. mert másképpen nem tudta benépesíteni. A kaptárak mérete is nagyon fontos. Legjobban a 42 cm-es külső szélességű keretek hódítottak teret: 42 X 27 cm (Hunor). Sajnos. Ennek okát egyrészt abban látom. amilyen például az Ignácz (50 X 32 cm). Jó tavasz után. Ahol a 24 keretes NB kaptár benépesítéséhez 23. Ezt sokan túlságosan nagynak tartják. anélkül. ha állományunk harmadához. hogy előnyei lennének. de hosszabb hordású vidékeink nem vándorló méhészeteiben (Dunántúl. vagy a debreceni (50 X 36 cm). A NB fekvő kaptárt 18-24 kerettel használjuk. főként két akácra vándorló méhészetekben szűknek bizonyulhat. mint a 24 keretes Hunor kaptár lépfelülete.5 cm (Egységes). ha a kaptár kis űrtartalma miatt a gyűjtési lendület csökken. A keretméret ugyanolyan sok vitára adott alkalmat. Ott. Keretméreteink az utóbbi évtizedekben meglehetősen egységessé lettek. akinél 4 család telelt a 24 kereten. az egységes mindkét rendszerben megfelel. Már az is sokat segít a hordás jó kihasználásában. hanem azzal. hogy a lépek bizonyos mértéken túl való nagyobbítása már a kezelés megnehezítésével jár. 42 X 32. A 20 egységes kerettel felszerelt kaptár mind fekvő. a nagy Boczonádi fekvőben. így ért el jó eredményeket. A Hunor rakodóban. fellép náluk a rajzási ösztön. 42 X 36 cm (nagy Boczonádi). A Hunor kereteknek egy felróható hiányosságuk van: ritkán van bennük megfelelő mézkoszorú. ott már nem a kaptárban van a hiba. mint a kaptárrendszer. hogy még az egy mézkamrás kaptár összekapcsolása sincs jól megoldva. Vannak. Ezt a hibát küszöböli ki a magasabb egységes keret. Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ által forgalomba hozott kaptárak 24 keretesek. hogy a kaptárt kisebbítjük. feléhez van két mézkamra fiókunk. Ezen pedig nem azzal segítünk. mézkamrájába félkeretek valók. Az ilyen kis lakásba szorított családok gyorsan túlnépesedhetnek (a kaptárhoz viszonyítva!). Északi hegyvidék). Sokszor milliméterekért folyt a harc. 12 NB kereten a család nem fejlődhet ki rendesen és a jó hordást sem használhatja ki tökéletesen. Ezek között a keretek között ki-ki megtalálhatja a kedvére valót. mint a 20 keretes Hunor és több hely van benne a mézkoszorúnak is. hogy a családok fejlődését gátló tényezőket küszöböljük ki. szélesebb körben nem terjedtek el. és a NB kaptár a jól betelelt és a jó tavaszi legelőn fejlődött méhcsaládnak kell is. A keretek számában a vidékek mézelési viszonyai és a méhész munkaideje szerint lehet különbség. ahol ezt a hordási ''viszonyok szükségessé teszik. A családok 12 lépen nem 18 . Pedig nem ez a lényeges. azonban csak a fészekben. ezért félünk a két mézkamrástól. Találkoztam már olyan méhésszel is. Ez annyi. Kis kaptárban nem fejlődhet erős család. akik két. A 20 keretes Hunor kaptár közepes legelőn kielégítő. E keretméretek széleskörű elterjedése nagyon megkönnyítette a méhcsaládok adás-vételét. Ezért középméretű vagy nagy kereteket használunk. készítsünk második mézkamrát. A 20 keretes Hunor kaptárakhoz tehát ott. gyenge családtól pedig nem várhatunk jó eredményt. vagy legalább 24 keretes kaptárt. mennyi mézet veszítenek egy-egy jó akácon. ami a hozam rovására megy. mind rakodó alakban jól bevált. A NB kaptárt Boczonádi Szabó Imre előző kaptáraival szerzett gyakorlati tapasztalatai alapján egy családra tervezte. Különösen gyakori a méztartalék nélküli fészek a 20 keretes Hunorban. Méhészkedésének alapja azonban a vándorlás volt. hanem a méhcsaládban. ez a hibája azonban második mézkamrával megszüntethető. Akáchordásunkra ilyen kaptárak nem valók. Másrészt a méhészek nincsenek tisztában azzal. A nagy Boczonádinál nagyobb keretméretek. használjunk tehát két mézkamrát. Terjedelmesebb. azonban 18 keretnél kevesebb már sehol sem indokolt.A fekvő és rakodó rendszer termelési értékében a külföldön végzett kísérletek sem mutattak különbséget. ami a méhészeknek előnyös. sőt három családot tartanak benne. Különösen jól beválik gyengébb. Akácra a tavaszi legelőn jól felfejlődött családokkal vándorolt. ahol a hordási viszonyok jók.

hogy a 12 NB keret egy családnak kevés. Természetes. és ezzel eleve elvágja az állomány kiválogatással való javításának. Pedig a jó tulajdonságú családok szaporításában olyan eszköz van kezünkben. Az akác jó kihasználásához. Kaptárfedésre jobb a horganyzott vaslemez. minden lépjük. Az ilyenek pedig nem tekinthetők családnak. azonban Hunor keretekből 20-nál. gyékényből. NB keretekből 18-nál kevesebbet egy családra ne számítsunk. A ragasztott lemez kaptárkészítésre vagy kaptár bélelésére nem jó. Ezek közül csak a legfontosabbakra kívánok rámutatni. ugyanakkor felléphet a rajzás veszélye is. A kaptárak tetejét vaslemezzel vagy kátránypapírral (bőrlemezzeI) fedjük. viszont a legdrágább is a deszkakaptár. azonban nem szünteti meg teljesen. A kaptárakat olajfestékkel be kell festeni. A többanyás módszer lehetetlenné teszi a családok teljesítmény szerinti értékelését. Az anyák elvétele. hogy a készítésükhöz szükséges nyersanyag hozzáférhető és olcsó. Még szembetűnőbb az ellentmondás azoknál a méhészeknél. a méhekkel túlzsúfolt kaptár nem alkalmas! Az eredmény szempontjából lényegtelen. ha a méhész nem tartózkodhat állandóan méheinél. akkor a kék. Tegyünk meg mindent. A méhész. és van jó legelő. A 24 keretes kaptárban tartott két család egyesítése a hibát mérsékeli ugyan. A méhcsalád népessége és a kaptár közötti összhangot ne egyoldalúan. ha a méhész ismeri a legmegfelelőbb módszereket.használhatják ki tökéletesen a gyűjtési lehetőséget. de ne tegyük lehetetlenné a teljesítmény szerinti kiválogatást. Ezenkívül a kettősfalú kaptárak nagyobb térfogatúak és súlyuk miatt szállításra kevésbé alkalmasak. sárga. gyékény vagy nád. Elég. nem ázik át. amellyel átlagos mézhozamunkat fillérnyi többletkiadás nélkül számottevően növelhetjük. A vékony falból eredő hibákkal meg kell alkudnunk. mégis figyelembe kell vennünk a többanyás módszer néhány hátrányát. Ez viszont a méz minőségére káros. termelési módunk kívánalmainak megfelelően. azzal kíséreljük megteremteni. főként vándorméhészetben. A vándorkaptárak bőrlemez borítását a sérülésektől lécekkel óvhatjuk. nemesítésének lehetőségét. A kaptár nagyságát határozzuk meg vidékünk. Kisebb kaptárak legföljebb olyan vidéken felelhetnek meg. majd megosztása és anyásítása mind olyan munkák. a kaptár fenekét fáradt olajjal. karbolineummal itassuk be. legértékesebb. A festést 3-4 évenként újítsuk meg. amelyek az egyanyás módszernél nem terhelik a méhészt. ha ugyanakkor a méz minőségére is vigyázni akarunk. legtartósabb. mert a kaptárak könnyebben egymásra csúsztathatók. 19 . ha 3-4 léputcás népességgel teleltük be. Legjobb. szürke színeket használjuk. akik 6-8 NB kereten tartanak egy méhcsaládot. Ha a méhek tájékozódását a kaptárak különböző színével akarjuk elősegíteni. mert faanyagban szegények vagyunk. ezzel jelentősen növeljük a kaptárak élettartamát. ha méheinek tétlenkedését nézni nem akarja. hogy a kaptárt egy vagy több anyával népesítettük-e be kellően. tartósabb és megkönnyíti a rakodást. Akkor rájövünk. Mikor az egy vagy többanyás módszer alkalmazásáról döntünk. pörgetni kénytelen. Deszkakaptáraink általában egyes fallal készülnek. Hiszen ennyi lépen kell betelelnünk! Hová fejlődhet akkor a méhcsalád az akácig? Fejlődési lehetősége csak akkor van. A kaptár anyaga lehet deszka. Hő tartásuk az egyes falú deszkakaptárokénál sokkal jobb. hogy a családjaink mindenkor az időszaknak megfelelően népesek legyenek. A többanyás módszer több munkával jár. szalma. rövidebb. Jó hordásban a családok munkalendületének pár napos megtorpanása is nagy kiesést okozhat a termelésben. Különösen káros lehet a szűkre méretezett kaptár akkor. A vékony kaptárfal hátrányait a fészkek gondos szűkítésével és takarásával kell a lehető legkisebbre csökkenteni. nádból préselt kaptárak élettartama. A szalmából. ha csupán a kaptárak homlokfalát festjük különböző színűre. Minden kaptárban lehet jól termelni. Legalkalmasabb szín a kékesszürke. hogy a kaptárt a méhcsaládhoz kisebbítjük. hogy jó eredményeket nem csupán a felsorolt három keretmérettel és kaptárakkal érhetünk el. megtelik nektárral és munkalendületük erősen csökken. Nagy előnyük viszont. Méhészkedjünk inkább kisebb kaptárral (ha vidékünknek. ahol nincs magas napi hozamokat adó mézelő (akác). szaktudásunknak ez felel meg jobban). mert pár napi jó hordással. esetleg zsaluzottak. a családok egyesítése. így telelésre és a tavaszi fejlődésre alkalmasabbak.

azonban a kijárónyílás helye a termelésben nem döntő. hogy a nagy nyomásnak kitett keret (vasúton. A lépek szebben. hogy a vállak egymás mellé ne csúszhassanak. Fontos. mert megakadályozza. mind a felső kijárónak vannak előnyei és hátrányai. A keret füle 10 mm-es. Ha mód van rá. A keretlécek ilyen szélessége a célszerű. mint állandó melegben. amennyit a méhek sűrűn takarnak és meg tudnak védeni. rázkódáskor. Mind az alsó. rendszertelenül leszórva alakjuk megváltozik. Különböző vastagságú fülek a bakhátas keretfedők használatánál bonyodalmat okoznak. ha léputcánként 12 négyzetcentiméternyi nyílást hagyunk. Méhészkedés közben mindig keretekkel dolgozunk. A felső léc játéka ne legyen egy-két mm-nél nagyobb. olyanra tágítjuk. csavarodásra a nyár. A nyílást tavasztól a család népességének növekedéséhez és a hordási viszonyokhoz mérten szabályozzuk. A kijárónyílás mindig a középső fészekkeretek vonalában legyen. vagy 18 X 35-ös szeg jó. vagy az alsó léc kiálló vége. hogy a keretek oldalléce és a kaptár fala köze kerülő méheket munka közben agyon ne nyomjuk. Szokás az oldalléc külső oldalára is ütközőt szerelni. Az összeszegezett kereteket vagy függesztve tároljuk (kaptárban. Ősztől tavaszig elegendő. Keretszegezéshez 16 X 35-ös. ezért fontos. A 28 mm-es lécből készült keret a 2 ötmilliméteres vállal együttesen 38 mm. Az oldalsó ütköző azért is jó. A kijáró nagyságát az időjáráshoz. Az oldalléceket a felső léchez még oldalról is hozzászegezzük. hogy azok jók legyenek. A keretek a lépek mozgatását teszik lehetővé. Keretnek legjobb a hársfa. A keretléc szélessége eredetileg 25 mm volt. egyenletesebben épülnek. A kijárónyílás helye is sokat vitatott kérdés. A keretek egymás közötti távolságának. fűz. Hiába nyitunk kijárót 18 lép szélességében.A kaptárban a kereteket fém-sínre függesszük. az ilyen méhészetekben használatukról le kell mondanunk. Főhordás után a rablási veszély csökkentése végett csak annyi kijárót hagyunk nyitva. Alacsony keretes kaptárakhoz (H rakodó) inkább alsó kijárót. mint a népesnek. Alsó kijárós kaptárakon a jobb levegőcsere érdekében tanácsos felső szellőzést is adni a családoknak. amelyben valamennyi kaptár belmérete pontosan egyezik. Az ennél nagyobb gerinctávolság a fészekben nem vált be. Az OMSZK keretei 28 mm-esek. Előnyei ellenére is csak olyan méhészetben használható. A gyenge családnak kisebb kijáró kell. változékony időben nem szabad olyan nagy kijárót nyitni. A NB fekvőkaptár végében is helyezhetünk el tartalékcsaládot. A vállazás magassága 5 mm. hogy a méhek a legnagyobb munka idején is zavartalanul közlekedhessenek. könnyű. hogy a keretek még nagy nyomásra se csúszhassanak össze. éger. Hűvös. A keretek középvonalában elhelyezett műlépek egymástól 38 mm-re kerülnek. mert egyébként a lécek meggörbülnek. Nyári forróságban a nagyobb kijáró megkönnyíti a méheknek a kaptár túlmelegedésének meggátlását. megvetemednek. A kereteket sablonban kell összeszegezni. Különösen hajlamos a vetemedésre. A léceket minden sarkon 2-2 szeggel fogjuk össze. gépkocsin való szállításkor) deformálódjék. ha zárt helyen teleltetünk. A vállazásnak olyannak kell lennie. Ez rendszerint az oldalléc alsó részébe vert U szeg. a családok népességéhez és a hordási viszonyokhoz kell szabni. Ömlesztve. vállak valók. és könnyebb a betolakodó idegenek elleni védekezés is. állványon) vagy vízszintes alapon egymásra fektetjük. Ezek mozgatható válaszfalakkal 3-4 keretes részekre osztott kaptárak. Ezért valamennyi kereten azonos magasságban kell lenniük. mert a keretek nem férnek be valamennyi kaptárba. Csomómentes fenyő. hogy a keretek anyaga száraz legyen. Puha. zökkenőknél el ne törjön. Egyébként az oldalsó ütközők sok bosszúságot okoznak. hogy derékszögűek legyenek és a lécek egy síkban feküdjenek. Ma már szélesebbeket használunk. ha a család csak 12 lépet takar. a kaptár homlokfalának teljes hosszában lehetővé tesszük a méheknek a ki és berepülést. és a kaptár falai nincsenek megvetemedve. 20 . a "léputcának" szabályozására az ütközők. hogy a lép súlya alatt meg ne hajoljon. Hordástalan időben kisebb kijáróra van szükség. magas keretesekhez (NB) inkább felsőt használjunk. A tartalékcsaládok számára anyatartalékoló kaptárak is szükségesek. Igen fontos. A két ütköző váll alkotja a 10 mm-es léputcát. nem reped. hogy a lépek gerinctávolsága 38 mm. ez nagyon megkönnyíti a kezelést. nyár is megfelel. mert nagy forgalom nincs. Azt mondjuk. Főhordásra. nem vetemedik. Az oldal és alsó léc 10 mm vastag legyen. A felső léc 15-20 mm vastag legyen. Ez különösen akkor hasznos. Egy keretet 10-15 évig is használunk. Legbiztosabbak a keretléc saját anyagából készült vállak.

A kereteket használatbavétel előtt huzalozni kell, hogy a műlépet bennük rögzíthessük. Ezért a léceket ki kell lyukasztani. A lyukasztás a keretek összeszegezése előtt könnyebb. A lyukak helyét a lécen sablon segítségével megjelöljük. Kevés lécet árral lyukaszthatunk. Ez nehéz munka, ezért nagyobb mennyiséghez keretlyukasztót, fúrót használunk. Ha fémlemez sablonnal dolgozunk, akkor a lyukakat jelölés nélkül a sablonon keresztül azonnal fúrhatjuk. A lyukasztást (fúrást) mindig a léc belső oldalán kezdjük, mert így biztos, hogy a lyuk a keret középsíkjába kerül. Huzalozásra 0,4-0,5 mm-es horganyzott lágy huzal való. Vékony műléphez ennél vékonyabbat kell használni. A huzalozás. Célja kettős: egyrészt az, hogy a műlép a keret középvonalában megmaradjon, építéskor le ne csússzék, ki ne bukjék, másrészt az, hogy a lépet erősítse. A huzalokat úgy kell beosztani, hogy ennek a két célnak minél jobban megfeleljenek. Sok jó huzalozási mód van. Egyet ismertetek. Ezt a módot sokan kipróbálták és jól bevált. Használatát merem ajánlani, mert azt tapasztaltam, hogy az így huzalozott lépek még rossz utakon való szállításkor is jól tartanak. A keretbe 4 függőleges és 3 vízszintes szálat húzunk az 1 ábra szerint. Ha vékony műlépet használunk (1 kg-ban 8 NB műlépnél több van), akkor tanácsos még minden függőleges szál közé egy szálat befűzni, hogy a műlép meg ne púposodjék. Ügyeljünk arra, hogy a vízszintes huzalok a függőlegeseknek ugyanazon oldalára kerüljenek, így a műlépet a huzalok közé csúsztathatjuk. A huzalvégeket szeghez erősítjük. 10 mm-es kék szegek vagy 8 X 10-es, 10 X 10-es szeg való erre. A függőleges huzal végét az alsó lécnél rögzítjük, mert a felső lécet gyakran tisztogatjuk, s ott a kaptárvas, kés, könnyen beleakadna a szegbe. A vízszintes huzalok erősítésére a szeget az oldallécek külső felületére ütjük be. Nem jó a szeget a vállba, vagy a váll fölé ütni, mert ott akadályozhatja a kereteknek egymás közé csúsztatását. A huzalozás menete: a huzalt megfelelő hosszúságú darabokra szabdaljuk, NB keretekhez 190 és 150 cm, Hunorhoz 155 és 150 cm-re; ezután fémtárgyon, pl. kilincsen meghúzogatva megnyújtjuk.

21

-------- huzal _____ műlép 1. ábra. A keret huzalozása és műlépezése (A huzalt úgy is megnyújthatjuk, hogy 20-50 m-es darabokban erősen megfeszítjük.) Az egyenlő hosszúságú huzalkötegeket néhány helyen átkötjük, hogy a szálak munka közben össze ne akadjanak. A keretben az alsó lécen a két szélső lyuk mellé, az oldalléceken pedig egyik oldalon az alsó, másikon a felső lyuk mellé szeget ütünk. A szeget csak félig ütjük be. Ezután behúzzuk a huzalokat és egyik végüket a szegre többszörösen rácsavarjuk, majd a szeget teljesen beütjük. Ez azért szükséges, hogy a huzal feszítésekor a szegről le ne csavarodjék. Így előkészítve tároljuk a kereteket műlépezésig. Műlépezés előtt a huzalokat megfeszítjük és másik végüket a másik szegre csavarjuk. A huzal feszítésekor a keretet pontosan beillő, műlépező deszkára kell fektetni, hogy el ne ferdítsük. Munkánkat úgy osszuk be, hogy egy-egy munkamozzanatot sok kereten folyamatosan végezzünk el, így nem töltünk időt szerszámok lerakásával, cserélésével. Rövid idő múlva teendőnket szinte gépiesen, gyorsan végezzük. A munkamozzanatok: 1. A szegek beverése félig. 2. A huzalok befűzése és egyik végük szegre csavarása. 3. A huzallal körülcsavart szegek beverése. 4. A huzal megfeszítése és szegen való rögzítése. 5. A másik szeg beverése és a huzal végének lecsípése. Munka közben a kereteket mindig vízszintesen rakjuk egymásra, hogy meg ne vetemedjenek. Műlépezés. Szép és jó lépeket csak helyesen műlépezett keretekbe építenek a méhek. Műlépezéskor sok hibát követhetünk el. Sokan felesleges munkát is végeznek. A következő módszer jól bevált a gyakorlatban. A műlépeket a keret belső világánál valamivel kisebbre szabjuk, hogy könnyűszerrel beilleszthessük a keretbe. A NB műlépet 396 X 310-320 mm-esre, a Hunort 396 X 220-230 mm-esre jó

22

szabdalni. Az ilyen műlép a 400 X 335, illetve 400 X 245 mm-es belméretű keretekbe könnyen beilleszthető anélkül, hogy bárhol is megszorulna. A műlépet a keretbe a következőképpen helyezzük be: a keretet felső lécére állítjuk; a napon kissé meglágyított műlépet az alsó léc felől a függőleges és vízszintes huzalok közé becsúsztatjuk. Ez után úgy igazítjuk el, hogy az alsó és oldallécek, valamint a műlép széle között 1-2 mm-es hézag maradjon. Ez azért szükséges, hogy a műlép megnyúláskor meg ne púposodjék. A huzalokat sarkantyúkerékkel vagy elektromos készülékkel olvaszthatjuk be. Nálunk a sarkantyúkerék az általánosan elterjedt. Két kereket használjunk. Ezeket vízben vagy vízfürdőben hevített viaszban melegítjük, így elkerüljük a túlhevítést. A viaszban való melegítés előnye, hogy a sarkantyúkeréken levő viasz biztosabbá teszi a huzal viaszréteggel való bevonását. A műlépezés menete: Két műlépező deszkát megnedvesítünk, két sarkantyúkereket megmelegítünk. Mindent úgy készítünk oda, hogy helyünkről való elmozdulás nélkül elérjük. A műlépes keretet deszkára fektetjük, és a műlépet eligazítjuk benne. Ezután a huzalokat előbb az egyik, majd a másik oldalon a műlépbe olvasztjuk. ügyeljünk nagyon, mert a huzal jó beolvasztásától függ a lépek minősége. A huzalt úgy kell beolvasztani a műlépbe, hogy lehetőleg annak közepébe kerüljön, és mindenhol vékony viaszréteg fedje. Ezt csak akkor érjük el, ha a sarkantyúkerék olyan meleg, hogy a viaszt megolvasztja. A keréknek ugyanis kettős feladata van: az egyik, hogy a huzalt a műlépbe nyomja, másik, hogy a viaszt megolvassza. Hideg sarkantyúkerékkel, bicska hegyével vagy más fémtárggyal jó munkát végezni nem lehet! Ha a huzalt nem nyomjuk kellően a műlépbe, vagy nem borítja viasz, akkor a méhek nem építik be a műlépet, hanem kirágják a huzal mellett. Különösen ügyelni kell a huzal beolvasztására a kereszteződéseknél, mert itt két egymás fölött futó szálat kell a műlépbe beágyazni. Minél vékonyabb a műlép, annál gondosabb munka kell a huzalok jó beágyazásához. A kihűlt sarkantyúkereket a meleggel, a megszáradt műlépragasztó deszkát a nedvessel munka közben szükség szerint cseréljük. Gyakori, hogy a műlép szállítás vagy raktározás alatt megsérül. Az apróra tört műlépet újra kell önteni, a nagyobb darabok azonban összeragaszthatók. A műlép darabokat a műlépező deszkán összeillesztjük. A repedésen keskeny műlép csíkot fektetünk végig. A sarkantyúkerék gömbjével a műlép csíkokat megolvasztjuk. A megszilárduló viasz a műlép darabokat összeragasztja. Ugyanígy járunk el, ha a szükségesnél kisebbre szabott műléppel kell dolgoznunk. Műlépezni közvetlenül a műlépes keretek beadása előtt a leghelyesebb. A hosszabb idővel előre elkészített vagy hidegen beragasztott műlép megnyúlik, púposodik, kitörik, huzalozása meglazul vagy kipattan a műlépből. Az előre elkészített műlépes keretek zöme felhasználásig olyan káros változásokat szenved, hogy belőlük jó lépet már nem remélhetünk. Minél hosszabb ideig áll a műlép a keretben, annál inkább igaz ez. Helyes, ha a kereteket már télen annyira előkészítjük, hogy csak a huzal megfeszítése és a műlép berakás a marad hátra. Ezt a két munkát csak közvetlenül a műlépek beadása előtt végezzük el. Műlépet a családokhoz beadni csak olyankor szabad, amikor megvan a valószínűsége, hogy a méhek mindjárt munkába veszik és kiépítik. Ezt pedig csak akkor várhatjuk, amikor hordás van. Hordástalan időben műlépet beadni, a családoknál bent tartani céltalan, sőt káros. Ilyenkor a műlép megbontja a fészek egységét, s ez káros lehet. A fészek melegében megnyúlik, púposodik, a méhek kirágják. Ezért a hordás megszűnése után a kiépítetlen műlépet ki kell venni. Az egész felületén munkába vett, részben kiépített műlép káros változást már nem szenved, azonban hordástalan időben a családoktól mégis helyes kivenni. A műlépes kereteket mindig függőlegesen tároljuk! Fektetve a műlép súlyánál fogva megpúposodik. Az ismertetett módon műlépezett, és alkalmas időben beadott keretekbe a méhek szép lépet építenek. A keretlécek mellett hézag nem marad. Attól ne féljünk, hogy a felső léc alatti üres részt a méhek nem építik be, vagy oda herelépet húznak; minden esetben beépítik és csak egészen kivételesen heresejttel. A műlép és a keret között - a felső léc kivételével - 1-2 mm-nél nagyobb hézagot nem szabad hagyni, mert a méhek nem építik be. A műlép oldalt és főleg fent legfeljebb 0,5-1. cm-rel haladja meg a huzalt, mert máskülönben a kaptárban megpuhulva kihajlik a keret középsíkjából. 23

hogy a családokat a főhordásra előkészítsük. hogy a sejtek lapjukkal néznek lefelé. hogy a méhek szabadon rendszerint így építik a lépeket. hogy két szemle között 3 hétnél hosszabb idő ne teljen el. amelyekről a méhésznek feltétlenül tudnia kell. de korántsem mindig. ha gyorsan. Természetes. nyugodtan tegyük meg. a méhek lehető legkisebb háborgatásával. E téren a nézetek . Ezt csak akkor tehetjük. 5. hogy a műlép csak éllel lefelé néző sejtekkel használható. 7.csakis belső vizsgálat ad. mert az életükbe való minden beavatkozás csak káros lehet. mint a raj befogása és a pörgetés. 2. 8. Ezeket a vizsgálatokat úgy kell beosztani. A fő hordás utáni szemlétől augusztusig például 2 hónap is eltelhet. A MÉHCSALÁDOK KEZELÉSE Bármikor és bármi célból kezeljük a méhcsaládokat. hogy a mellékfoglalkozásként 24 . augusztusban. mint azokat. Vannak a családok életében időszakok. söpört vagy röpített rajnak adhatunk. A családok állapotáról pontos képet pedig bármennyire is fontosak a külső megfigyelések . Huszonhét nap a méhcsalád életében hosszú idő. munkáját irányítanunk kell. akácvirágzás előtt. októberben utolsó vizsgálatkor. hogy a télire való előkészületet ellenőrizzük. amelyek a méhállomány leromlását. 6. hogy ezzel jót tesznek.helytelen. a legkevesebb szúrással és a rablás legkisebb veszélyével akarunk dolgozni. A méhek kiépítik. Ha tehát a műlépet úgy használhatjuk gazdaságosabban. akik a családokat jóformán naponként nézegetik. 9. Mások viszont azt tartják. A fejlődést gátló tényezőket idejében el kell hárítanunk. Ez összesen kilenc kaptárbontás egy esztendőben. Igaz. kitelelés után (ez az első tavaszi átvizsgálás). Sokan azt tartják. E szabályok ismertetése előtt tisztázandó: milyen gyakran kezeljük a méheket. Az ilyen méhészetekben gyakran olyan hibák fordulnak elő. hogy a méhészek nem ismerik családjaik állapotát. megfelelőek lesznek-e a családok a főhordásra. pörgetéskor (évenként egy vagy több ízben). Ez a felfogás téves. ha a család helyzetével mindenkor tisztában vagyunk. Még rosszabb a helyzet.egészen eltérőek. Ez ugyanis azt jelentené. gyümölcsvirágzás alatt a fejlődés ellenőrzésére. Véleményem szerint a családokat évenként legalább 12-15-ször meg kell nézni. A méhcsalád életében ugyanis igen rövid idő alatt olyan változások történhetnek. bizonyos szabályokat mindenkor be kell tartanunk. ha a családokat ebben az időszakban nem ellenőriznénk. amikor a méhész beavatkozásának pár napos késése is végzetes lehet. Hányszor. A méhcsalád fejlődését.mint általában minden szélsőség . esetleg teljes pusztulását okozhatják. Mindkét vélemény . Gyakran tapasztalom. főhordás után az időszerű munkák elvégzése végett. hogy megállapítsuk. hogy a termelési időszak alatt átlag 27 naponként nézzük meg a családokat. 4. Nagy hibát követnénk el. akácvirágzás kezdetén. milyen időközben kezeljük hát a családokat? Feltétlenül szükséges a következő időpontokban: 1. elősegítik a fejlődést. és ugyanúgy használják. helyzetek. mert azt hiszik. Legjobb családjainknál üres vagy félig műlépezett keretekkel segítjük elő a herelép építését és ezzel fejlett herék nevelését. Azonban a tapasztalatok szerint ez korántsem elegendő. 3. eredményesen.mint a méhészeti gyakorlat egyéb területein is .Műlép csíkot vagy fél műlépet csak természetes. amelyeken a sejtek élükkel néznek lefelé. hogy a méheket minél ritkábban kell zavarni. A legszélsőségesebbek szerint a méhész teendője nem lehet más. szeptemberben a betelelés előkészítése végett. ha az egyes vizsgálatok közötti időszakokat nézzük. Vannak. Ezek az első néhány héten csak munkáslépeket építenek. fejlődésüket a szükséges beavatkozással nem támogatnánk. Általános vizsgálatot hónapokig nem tartanak. hogy munkája eredményes legyen.

Ha tehát módunkban van. Feltétlenül fel kell bontani még télen is azt a kaptárt. Begyújtásához feltétlenül tartsunk száraz. mert az könnyen tüzet fog. Fontos a gyors munka a rablás elkerülése végett is. hogy a család megmentéséhez cukorlepényt kell beadni. Fontos. Nagyobb méhészetekben a fújtatóval működő. ellenőrizzük állapotukat rendszeresen. 3. Mindezeket szerszámos ládában vagy tálcán állandóan készenlétben tartjuk. lakásunkból vagy a vándorbódéból. mint azok. Ha az egeret nem kergetnénk ki. a kora reggeli és a késő délutáni órákat válasszuk. A kijárók és a kaptárak előtti terület megfigyelésével sok mindent megállapíthatunk a kaptárak felbontás a nélkül.méhészkedők nem kezelhetik annyiszor és olyan gondosan méheiket. Az ilyenkor feltétlenül szükséges beavatkozást estefelé végezzük el. A méhek szeretik a nyugalmat. Kezeléskor mindenkor szükség lehet a következőkre: füstölő és füstölő anyag. anyazárka. ha alaposan hozzákészülünk. száraz ágat. a szükséges anyagok és eszközök előkészítése. 1. amikor beavatkozásunkkal a család leromlását. másrészt azért. A méhcsaládok kezelésére mindig igyekezzünk a legalkalmasabb időt megválasztani. Vagyis minden esetben kaptárt bontunk még alkalmatlan időben is olyankor. 2. sőt a családokat is veszélyezteti. Az előkészület a következő: 1. Ilyenkor kevesebb szúrást kapunk. ha külső jelekből arra következtetünk. kis lapát a kaptár fenekének tisztogatásához. A füstölőben korhadt fát. szellemi előkészítéséről már szóltam. a másik kéznél legyen. Nagyon lassítja a munkát. hogy egyszerre ketten is dolgozhassanak. A munka átgondolásáról. fészkük egységének megbontása zavarja rendes élettevékenységüket. Ezért kövessünk el mindent. ha mindazok az anyagok és eszközök. és minél kevésbé zavarjuk a család nyugalmát. Ennek lényege. A begyújtás módja: könnyen gyulladó anyagot készítünk elő. hogy mindig csak akkor nyúlunk a családokhoz. cigaretta (az anyák tetvetlenítéséhez). hogy ha az egyik megrongálódik. egyesítéssel megmentjük. Szokjuk meg. esetleg napközben is sétáljunk végig a kaptárak előtt. akiknek ez az egyetlen munkájuk. Hordástalan időben. milyen célból tesszük azt. ha közben minduntalan eltávozunk a felnyitott kaptártól. forróságban. amelyekre szükségünk lehet. Lehetőleg csak élénk röpködéskor dolgozzunk. kéznél vannak. 2. gyors munka lehetetlen. nagy füstölők használatosak. pusztulását előzhetjük meg. tükör (a fullánk kihúzásához az arcból). Anyásítással. napraforgószárat stb. égethetünk. Rossz füstölővel nyugodt. kaptárvas vagy fogó. amelyikben egér garázdálkodik. fakérget. lazán összegyűrt papirost gyújtunk meg és 25 . vagy nem pusztítanánk el. hogy a méhészet hozama egyéb tényezőkön kívül a ráfordított munkától is függ. mikor már határozottan tudjuk. hogy minden bajt megelőzhessünk. hogy elhozzunk valamit a raktárból. annál értékesebb tenyésztési szempontból. Már a méhészkedéshez szükséges idő tárgyaláskor említettem. Azonban rendkívüli esetekben sokkal hűvösebb időben is bonthatunk kaptárt. esetleg teljesen tönkre is tenné azt. hogy reggel és este. ha úgy véljük. kukoricacsutkát. akkor mindig szükséges léphordó láda (keretbak) is. akkor tavaszig a családban nagy kárt okozna. korhadt fát. gyufa. toll. ha a hőmérséklet árnyékban legalább 16 fok. hogy a munkát minél rövidebb idő alatt végezzük el. Minél kisebb támogatás kell valamely család boldogulásához. Az őszi nyugalom bekövetkezése után hűvös időben is kaptárt bontunk. hogy a füstölő mindenkor jól működjék. zsebkés. Legalább kettő szükséges. ceruza. Munkánk akkor gyors és zavartalan. Kaptárt általában csak akkor bontunk. a végzendő munka átgondolása. Nagy hordáskor a méhek munkáját lehetőleg ne zavarjuk. füzet. A jó füstölő nagyon megkönnyíti munkánkat. ne sajnáljuk a munkát a méhektől. Munkánk gyors és határozott csak akkor lehet. Ugyancsak felbontjuk a kaptárt például februárban még fagyos időben is. Nem minden család szorul egyformán segítségünkre. Ha a kaptárból lépeket kell kiszednünk. hogy valamelyik családunk meganyátlanodott. taplót. A kaptár felnyitása. de igyekeznünk kell minél rövidebb idő alatt elvégezni munkánkat és a kaptárt lecsukni. a méhész felkészülése.

vagy kellemetlen daganatot okoz nekik. mert a szurok összeragasztja. Ha a közelben tűz ég. A méhész a munkához a méhekhez való viszonyától függően készül elő. Ha a keretek deszkával. parfümösen. akkor feltétlenül használja. Ezenkívül nagyobb az a veszély. hogy a róla leeső méhek a kaptárba hulljanak. rárakjuk az előkészített anyagot és mérsékelt fújtatással élesztjük a tüzet. Nem ajánlom! A méhekkel való munka sikerének egyik feltétele a nyugalom. körömmel. A méhek nem szeretik az erős illatokat. a biztos. hogy az oldallécek a kaptár falától távolabb kerüljenek. A kezek szúrástól való megvédésére szokás kesztyűt használni. Aki megszokta a méhszúrást. Bal kezünkkel erősen fogjuk a keretfedőt. Ha a keretek teljesen kitöltik a kaptárt. Ilyenkor az anyagon keresztül fogjuk meg. hogy arcunkból is gyorsan eltávolíthassuk a fullánkot. mint a szélsőt. vászonnal körülvarrott arcvédő nagyon meleg és a látást akadályozza. kalapra húzható és arról köröskörül lelógó arcvédő. Kihűlve ugyanis igen nehéz kinyitni. A kezelendő kaptár mögé oda készítjük a léphordó ládát. szagokat. A szükséges üres hely elkészítése után munkánk a szerint alakul. dolgozzék arcvédő nélkül. A kivett lépeket a léphordó ládába akasztjuk. A borzas hajba a méhek könnyen beleakadnak. Igen fontos. használjanak kesztyűt. A rostaszövetből készült. késsel úgy húzzuk ki. mint az arcon. akkor begyújtáshoz parazsat használhatunk. A kaptárból annyi lépet veszünk ki. amennyi célunknak megfelel. A rostaszöveten keresztül bőségesen füstöljünk be. petróleummal való begyújtás veszélyes! Munka közben a füstölőanyagot. Jó anyaggal megtöltött füstölő órákig erős füstöt ad. ha a méhek a ruha alá másznak. mert könnyen fennakad. Pl. az idegeskedés felizgatja a méheket. Legalkalmasabb a fekete tüllből készült. Szokjuk meg. akár a harmadikat vehetjük. Gyakori. a daganat nem olyan kellemetlen. bőrlemezzel vannak takarva. ha a kaptárban legalább 2-3 lépnyi üres hely van. Melegben izzadunk alatta. Úgy helyezzük el. akik a méhszúrást még nem szokták meg. Ezért italosan. s annak tetejét lezárjuk. ha nagyobb darabókból áll. hogy a méhek. hogy a méh a ruha és kezünk között kijuthasson. Dolgozni akkor könnyű. tartsuk kezünket felfelé úgy. és a méhekben sem teszünk olyan könnyen kárt. hajunkat simítsuk le. Ha a léphordó láda csak egy lépésnyire is van tőlünk. szellős és a látást sem zavarja. hogy a kiszakadt méregzacskóból ne nyomjuk a sebbe a mérget. hogy nadrág alá mászik a méh. Az ingünk alá került méhnek ingünk kigombolásával nyissunk utat a szabadulásra. időnként le kell nyomkodni. A kaptárt nyugodtan. Nagyon kellemetlen. istállószagúan ne dolgozzunk velük. és róluk a kaptárba rázzuk a méheket. Ki-ki úgy védekezzék. Munka közben a lépet lehetőleg mindig a kaptár fölött tartsuk. fogások. a méheket könnyebben felingereljük. Ez több családnál sok időveszteség és nagy fáradság. s teljesen lehetetlenné teheti további munkánkat. és a hullát rázzuk ki a nadrágból. hanem a kaptár falától a másodikat. erre a méhek lehullnak. Ezért munkaruhában dolgozzunk. Akik különösen érzékenyek és a méhméreg káros a szervezetükre. lépenként akkor is 4 lépést kell megtennünk. hogy milyen célból bontottunk kaptárt. vagy éppen az anya a földre hullnak. ha azt akarjuk tudni. A lépet kissé elfordítjuk. Ez ingerli a méheket. akkor elsőnek nem a legszélsőt emeljük ki. Ezt könnyebb meglazítani. az alá eresszük a füstöt. határozott mozdulatok. anélkül. izzadtan. A benzinnel. hogy munkája a legjobban menjen. A kapkodás. Munka közben ruhánk könnyen szennyeződik. 3. mint a legszélső lépnél. és a tűz kialszik. hogy méhésszé nem azáltal válik valaki. vagy födjük be. Megjegyzem azonban.a füstölőbe tesszük. akkor ott nyitjuk szét a 26 . Ha ruhánk ujja alá búvik be méh. torát roppantsuk össze. Ha biztonságérzetét az arcvédő adja meg. Kézen a szúrás nem olyan fájdalmas. amelyik alul lábunkhoz simul vagy kössük be a szárát. A fullánkot minél előbb távolítsuk el. Másodiknak már akár a szélsőt. használjanak arcvédőt. Begyulladás után a füstölőt lassan égő anyaggal telerakjuk. hogy a méhész mindenkor és minden körülmények között nyugodt legyen. petézik-e az anya. különösen. megfogni. Jó a tükör a kéznél. minél kevesebb zajjal nyissuk. jobbunkkal pedig a bal kezünkre ütünk. Azok. hogy negyed fordulattal elérhessük. Olyan nadrágot használjunk. Kesztyűben munkánk bizonytalanná válik. Rövid várakozás után leszedjük a keretfedőket. hogy a méhszúrás ellen nem védekezik. A fény felé igyekszik és kirepül a szabadba. s így emeljük ki. A füstölőt munka után ne hagyjuk zárva. hogy helyünkről elmozdulnánk.

A kaptár lezárása előtt. (Ezért kell az oldalléceket végükhöz közel vállazni!) Munkánk végeztével a kereteket – ismét nem egyenként. hogy a lépek eredeti rendben kerüljenek vissza. A lépek helyzetét a kaptárban. hanem csoportosan. ahol az anyát sejtjük. erős kerettel. ami sok méh életébe kerülhet. Megkönnyítjük. hogy a keretek mindig ütközzenek. A fészek egységének fontosságáról vallott elveinkkel ellenkezik. hogy a méhek berepülhessenek. Ha a benépesített kaptáron valamit szegezni kell (például számtáblát erősítünk rá. viaszosvászon vagy bőrlemez elegendő. A tágasan hagyott léputcába a méhek belehizlalják a lépet. akkor 2-3 keretnyi hézag készítése után. Különösen fontos a takarás télen és tavasszal. bőrlemezt. ugyanilyen helytelen lenne mindenáron s mereven betartani a fészek sérthetetlenségét.lépeket. hogy a kereteket visszarakáskor mindig szorosan. Nem találják a kijárót.helyükre visszacsúsztatjuk. a lépeket sorra kiszedjük. viaszosvásznat. A fiasítást. megvizsgáljuk és a kaptár falánál (választódeszkánál) kezdve egymás mellé visszarakjuk. hogy többé ne petézze be az anya. A vizsgálatot a szélső léppel kezdjük. fúróval készítsünk lyukat. de különösen a fészekben ok nélkül ne változtassuk. Az ilyen lépeknek máshová helyezése is nehézségekbe ütközik. emiatt tömegesen röpködnek a kaptár előtt. pedig az egész keretsort szorítsuk a kaptárvassal szorosan egymáshoz. ha azt akarjuk. a mézet szabályosan helyezik el. zsákdarabokat stb. bőrlemezből védőt teszünk a kijáró elé). A rostaszövetes keretfedőt azonban feltétlenül állandóan takarítani kell. kétféleképpen dolgozhatunk. Az általuk kialakított rendszer megbontása. szalmapárnát. mert a fiasításnak a fészekben a helye. méheket nyomunk össze. egymás mellé tegyük. Ezt mindig tartsuk szem előtt. Ahol a keretfedők tömör deszkából készültek. hanem hármat-ötöt. Fekvő kaptáraknál az előre bukó. A méhek mindig viszonyaiknak legmegfelelőbben rendezkednek be. Vándorláskor jó. s ez csökkenti teljesítményüket. Így nem zavarjuk a méhek nyugalmát. a kereteket nem egyenként rakjuk odébb. A méhek igen érzékenyek a zörgésre. (Mindig a fészek középső lépein. Mégis eltávolítjuk a fészekből a fiasításos lépet. ezért a kereteket takarni kell. Munka közben kezünk beszennyeződik. hanem 2 keret közé. A keretek későbbi összetolásakor. Ha az erő a vállazás fölött hat. de nyáron is szükséges. ha lakásukba fény hatol. a tetőt munka közben időnként csukjuk le. és nem is szúrnak. megzavarja munkájukat. Nyári takarásra néhány réteg újságpapír. Amilyen helytelen a fészek méhek által kialakított rendjének indokolatlan megbontása. Kézmosáshoz „Vim”-et használjunk. és ebbe nyomjuk be a szeget. akkor 2-3 lép kivétele után. ha a méheket lerázzuk róla. Általános vizsgálat során. Pl. és a levegő szabadon járja. a virágport. b) Ha a keretek helyzetén változtatni nem akarunk. Ezért élénk röpködés idején. Végül a kivett néhány lép is régi helyére kerül utolsóként. akkor a keretek felső lécét nyomjuk egymáshoz. A léphordó ládába kitett kereteket a kaptár (a fészek) másik oldalára kerülnek be utolsóként. 27 .) Ha a keretek síneken nyugszanak. A jól vállazott. hogy fiasításos lépet a fészektől távol tegyünk. Erre nagyon ügyeljünk. A lépeket eredeti helyükre rakjuk vissza. a) Ha nem fontos. használjunk. Árral. ott nyáron egyéb takarásra nincs szükség. hanem nyomjuk be a fába. Ilyen esetekben az utolsó keret behelyezése nehezebb. felnyitott kaptártető zavarja a méheket. Igen fontos. Télen és tavasszal jobb takarás kell. A méhek nem szeretik. esetleg még többet egyszerre tolunk el a síneken. A nyomást a kaptárvassal a keret vállánál gyakoroljuk. mint ékkel szoríthatjuk a már bent lévőket. ahol legsűrűbben vannak a méhek. ha a keretek szorosan kitöltik a kaptárt. és nem a kaptár falához utolsóként csúsztatjuk. ez a méhszurkot (propoliszt) nagyon jól eltávolítja. akkor a szeget ne üssük. Takarásra papírt. a többi összes lépet eltoljuk az üres rész felé. Szokjuk meg.

cukorral etetünk. pl. 16. A cukoretetést összefüggésbe hozzák a Noszéma betegséggel. Ezért a méhcsaládok kedvezőtlen időszakokban. valamint kocka vagy kristály formájában etethetjük. A tiszta répacukor (vagy nádcukor) . A gyakorlatban azt a középutat kell betartanunk. Sokszor alkalom kínálkozik hulladék cukor. Az élelmet legkönnyebben mézzel pótolhatjuk. hanem más. Sajnos. A cukrot sokan károsnak tartják. csak szennyeződött. ha 1 kg cukorhoz 6 dl vizet adunk. de több az átdolgozással. A szennyezett cukorból készült szirupot használat előtt ülepítjük. vagy a méheknek valamely növényre szoktatása. mert a méhek pusztulását okozhatja. Ezért a családok nyugtalanul telelnek.alkalmas a méhcsaládok élelempótlására. A mézzel való etetéssel legyünk nagyon óvatosak. Ezután tetejéről leszedjük az idegen anyagokat. A cukrot szirupban. ha a méhcsaládokat olyankor etetjük cukorsziruppal. Azt mondják. ilyen tartalék csak igen kevés méhészetben és ritkán van. A nagyobb víztartalmú szirupot a méhek jobban átdolgozzák. hordástalan időben pedig etetnünk kell azokat. az anya munkájának serkentése. legkevesebb veszteséggel képesek a szirup lehető legtökéletesebb feldolgozására. a répacukrot tökéletesebben átalakítják. Etetésre csak akkor alkalmas. amikor már nincs módjukban annak kellő beérlelése és befedése. Ha mézünk nincs. Ezt a célt legjobban akkor közelítjük meg. söpört cukor beszerzésére. de kevesebb a veszteség. akkor nem szabad kifosztanunk. ez az élelemhiány méhállományunk nagy részénél csaknem állandóvá és termelésünk egyik kerékkötőjévé vált. életerejük (amelyet a késői etetés egyébként is megviselt már) leromlik. Ha az etetés célja nem az élelemkészlet kiegészítése. akkor 1 kg cukorhoz 1 l vizet adunk. függ az időjárástól. sárgacukor méhek etetésére nem alkalmas. A sűrű szirup átalakítása nem olyan tökéletes. sokat fogyasztanak. 1 kg cukor + 0. cukorlepényként. Ha azt akarjuk. éhen ne pusztuljanak. Etethetünk pörgetett mézzel is. hogy milyen alakban hozzák forgalomba . hogy a méhcsaládok le ne gyengüljenek. hogy ez a betegség azokban a méhészetekben pusztít.6 l víz = 12 dl. Csak saját termésű mézzel etessünk és vigyázzunk. a cukor etetés és a Noszéma között nincs ilyen összefüggés. besűrítéssel járó veszteség. amelynél a méhek aránylag legkisebb munkával. 1 kg cukor + 1 l víz = 16 dl. ún. hogy a legtöbb méhész elkésik az őszi etetéssel. A háziállattá tett méhektől a méhész a jó esztendőben gyűjtött és általa feleslegesnek tekintett mézet elveszi. ha nem tartalmaz méhekre káros anyagokat. Sajnos. porcukor és méz keverékében. cukorral etettek. nehogy beteg családok mézével megfertőzzük állományunkat. 28 . akkor ennél még hígabb szirupot (1 kg cukorhoz 2 l víz) is használhatunk.A MÉHEK ETETÉSE ITATÁSA A méhek munkájának eredményessége. és könnyen áldozatává válnak a Noszémának. szűk esztendőben esetleg saját fogyasztásukat sem képesek fedezni. A szirup sűrűsége változó lehet. Különösen vonatkozik ez a mézharmatos mézre. A szirupnál nehezebb szennyeződés az edény fenekén visszamarad. Emberi fogyasztásra forgalomba nem hozható cukorkával télire ne etessünk. Ezért vásárláskor legyünk óvatosak. A mézhez szükségetetésnél kilogrammonként 2-3 deciliter vizet adunk. Ha a méhek vízszükségletének kielégítése céljából etetünk. Legelterjedtebb a cukorsziruppal való etetés. mint a rossz minőségű méz.függetlenül attól. mint a közfogyasztási. Ez ugyanolyan cukor. minél több idegen anyagot tartalmaz. A cukoretetéssel kapcsolatos rossz tapasztalatok oka éppen az. Egy kg cukorból tehát különböző arányú keveréssel a következő mennyiségű szirup lesz: 1 kg cukor + 2 l víz = 26 dl. A nem finomított. amelyekben ősszel. Az idejében feletetett cukor jobb téli eleség. A készlet kiegészítése tartalék mézes lépekkel a legegyszerűbb és leggyorsabb. ún. Egy kg cukrot tehát 26. A szennyezett cukor annál olcsóbb. Ez téves. Egy kg cukor cseppfolyós állapotban csaknem pontosan 6 dl. A cukor a méhekre egyáltalán nem káros. élelemhiányban szenvednek. Az ember gyámkodását nem "élvező" méhcsalád a szűk esztendőket a bő években tartalékolt élelemmel vészeli át. Serkentőetetéshez erősebben hígítjuk. Kedvező esztendőben szükségletüknél sokkal több mézet gyűjthetnek. Bajt okozhat azonban.

0 10.5 dkg-ot.5 2.3 dkg-ot. Hány liter ilyen szirupot kell feletetnünk? A cukor mennyiségét jelző. Egy l szirup cukortartalma 62.1 0.6 keverési arány oszlopában 60-as számot találunk. A szirupot úgy készítjük.6 arányú szirupban 83. A 2.5 dkg-ot. Példa: egyik családunk készletét ősszel. hogy bizonyos mennyiségű szirupban hány kiló cukor van. hogy 7 l szirupban a család 4.illetve 12 dl szirupban kapnak a méhek. a 12. 1: 0.6 13 26 39 52 65 76 91 104 117 130 156 182 208 234 260 1:0. táblázat. táblázat. vagyis a keverési aránynak megfelelően 38. Pl.5 5.. 1:1 arányú szirupban 62.0 8.0 Keverési arány (cukor kg: víz l) 1:1 1. hogy valamely családdal mennyi cukrot etettünk fel. 29 . azaz 6 l szirupban juttathatjuk a családnak.5 dkg. hogy az élelempótlásra szükséges 5 kg cukrot 60 dl. 5 kg-mal akarjuk pótolni.34-ot találunk.5-del.0 7. Ez azt jelenti. A gyakorlatban szükséges átszámításokat megkönnyíti az 1.6 kg cukrot kapott.0 9. család 25 liter 1:1 arányú szirupot kapott. táblázatból azt olvashatjuk le. vagyis 15.5-del vagy 83. Ha tehát azt akarjuk tudni. Cukor 0.5 1. 2. 6 dl vizet adunk. 65.3-del.0 6. Adott mennyiségű cukorból.5 4.5 3. hogy egy kg cukorra.5 dkg. Példa: 1:1 arányú szirupból egy családdal 7 litert (70 dl) etettünk fel.2 6 12 18 24 30 36 42 48 54 60 72 84 96 108 120 1.0 4.0 3. táblázat azt mutatja. hogy bizonyos mennyiségű cukrot mennyi eleségben adhatunk be a méheknek. Mennyi cukrot kapott ebben a család? Megkeressük az első oszlopban a 70-es számot.0 1.6 1. hány deciliter szirup lesz Az 1.0 2. Ebben a sorban az 1:0. akkor a család által feldolgozott szirup literjeinek számát megszorozzuk egy liter szirup cukortartalmával. Ez azt jelenti. tehát a család 25 X 62. első oszlopban megkeressük az 5-ös számot. Ebben a sorban az 1:1 keverési arány oszlopában 4. 3..6 8 16 24 32 40 48 56 64 72 80 96 112 128 144 160 1:2 2.34 kg cukrot kapott. Egy l szirupban viszont a következő mennyiségű cukrot etetjük fel: 1:2 arányú szirupban 38.

0 60.34 1. vándortanyán) akkor a cukrot hideg vízben is oldhatjuk.42 0.08 2.0 100. táblázat.94 3. Csepegtessünk szirupot a keretekre.0 5.0 50.81 3. Ezért első etetéskor ne adjunk sokat.0 80.25 1.0 30. 30 . így gyorsabban elhordják. Szükséges: 58.0 90.38 0. Adott mennyiségű szirupban hány kg cukrot etettünk Hasznosíthatjuk ezt a táblázatot akkor is.72 7. az edény alján kristályok nincsenek.33 2.0 10.5 2.19 0.62 6.0 1:2 0. Serkentő etetéskor egyszerre 2-3 dl-t adunk. Mikor a méhek már rászoktak az etetésre. A szükséges szirupmennyiséget (literben) megkeressük az első oszlopban. Családonként napi 2 dl 1:2 arányú szirupot akarunk adni. egy-egy etetés cukorszükségletét kívánjuk előre megállapítani. A 3.85 Keverési arány (cukor kg: víz l) 1:1 0. forralni és róla a habot leszedni nem kell. A cukor feloldása annál könnyebb. A kész szirup teljesen átlátszó.93 1.0 15. akkor a beadás szokott idejében szinte várják.0 70. hogy mit mutat az 1:0.06 0.0 40.83 6. minél hígabb szirupot készítünk.57 0.87 2.25 1:0. A szirupot addig kevergetjük. A készítés aránya 1:0. Ugyancsak fölösleges különböző anyagokat tenni a szirupba azért. hogy a méheknek a répacukor átalakítását megkönnyítsük. a sűrűbbé már nehezebb. A lényeges az. hogy a szükséges szirupot hány kg cukorból és hány liter vízből készíthetjük el. táblázat használata a következő.76 0.34 5 5.31 0. Szükségből való etetéskor az adagokat 2-3 l-ig növelhetjük.0 20.15 1.33 3.75 4.08 0. Hideg vízzel szirupot csak szükségből készítünk.73 1. mert a feldolgozás nem lesz tökéletes.6 arány két oszlopa.56 1.0 45. hogy a cukor teljesen feloldódjék. A méheket az eleség elhordásához szoktatni kell. A szirup készítése a következő: A forró vízbe a cukrot folytonos keverés közben beleöntjük.62 0. míg a cukor teljesen fel nem oldódik. Ilyenkor a szirupot több ízben meg kell keverni. amikor.08 3. Példa: egy esti etetéshez 70 liter szirup kell. és nagy lendülettel vetik rá magukat a beadott élelemre.85 kg. A szirupot a méheknek melegen (hogy kezünk jól bírja) adjuk.Szirup dl 1.6 0.16 4. hogy a cukor könnyebben feloldódjék.99 5. Ugyanabban a sorban a megfelelő arányú jelzésnél megnézzük. Ilyenkor az adagok növelhetők. Ennek sorában megnézzük.31 2. Ennél többet egyszerre ne adjunk.75 4. Példa: 50 családos méhészetben 30 napos nyári serkentést tervezünk. Az ehhez szükséges cukor táblázatunk szerint 3.18 2.04 0.25 1.6. mert a cukor lassan oldódik fel. A szirupot főzni.12 3.63 2. 1:2 és 1:1arányú szirup készítése így sem nehéz.46 3.54 1.0 35.83 1. Egy napi szükséglet tehát 50 X 2 dl = 100 dl lesz. feldolgozása könnyebb. az etető szélére is. Az első oszlopban megkeressük a 70-es számot.92 2. Ha melegítésre nincs módunk (pl. hogy a méhek rátaláljanak.49 8.3 kg cukor és 35 l víz.69 3.96 1.0 25.49 2.

8 1. A méhészek sokszor panaszkodnak.6 18.9 13.5 4.8 27. 4.3 3.7 24.7 21. a család népességéhez mérten túl sok eleséget adtunk. Híg eleséget (cukorszirupot és pörgetett mézet) csak olyankor szabad a méheknek adni. feldolgozni a beadott eleséget.4 49.2 6.8 55.5 23.1 38.1 11. Az etetés megkezdése előtt a kijárókat le kell szűkíteni. annak kijáróját zárjuk le. a méhek elülése után. Minél közelebb tesszük az etetőt a fészekhez. ha annak tárolására megfelelő helye van.2 22. hogy az eleséget a kaptárak körül szét ne csepegtessük.6 30.6 0.8 62.0 46.2 37. mézet) mindenkor szívesen elhordja.0 83.4 12.6 49.5 20.4 7. azt ki kell venni.6 Cukor kg Víz l 0.8 53.0 38. annál biztosabb. 1.0 35. táblázat.7 15. Amelyik családnál valami gyanúsat észlelünk.8 24.0 50.7 3. hogy a rablást elkerüljük. 3. zárt kijáró mellett is.8 15.0 Arány 1:1 Cukor kg Víz l 0. Úgy gyúrjuk. hogy a fészket le ne hűtsük.5 5.6 17.3 7.5 29.5 15. Vigyázzunk. a család erejét meg nem haladó mennyiségű tiszta eleséget (cukorszirupot.0 20.0 62.8 2.4 43.5 19.8 15. esetleg beteg (Noszéma).6 21. hidegben etetünk. Szükség esetén nappal is etethetünk.7 30. A cukorlepény háromféle lehet.0 58. hideg időjárás.5 18. amikor még besűríthetik.2 77. hogy az eleség elhordására képtelen.1 6. hogy a méhcsaládok nem „akarják" elhordani.4 3. a család olyan gyenge. hogy a méhek könnyen védekezhessenek.8 11.8 0. Olyankor tesszük azt. hogy az eleséget elhordják a méhek. A téli nyugalom idején cukorlepényt vagy lépes mézet adjunk.5 12.3 34.5 0. Nagyon hátráltatja a fészektől távolabb helyezett eleség feldolgozását a hűvös. 2.3 12. Ekkor az arány a méz és porcukor között 31 .9 31. Amelyik etetőben reggelre szirup marad. A gyúrt cukorlepény készítési módja: gyári porcukrot (házilag őrölt vagy törött nem jó) langyos mézzel keverünk össze.5 25. jó helyre beadott.6 12.0 9.9 27.Szirup l 1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 60 70 80 90 100 Arány 1:3 Cukor kg Víz l 0. Természetesen ugyanekkor gondoskodjunk szellőzésről. hogy a „tésztából" formált gömb alakját megtartsa.4 69. ilyenkor a korán reggel kezdett etetést egész napon át folytathatjuk.5 37.3 40. és minél erősebb a család.6 19.3 22.0 16.9 7.2 43.9 26.0 66.6 55.4 15.6 45.9 50.0 41.2 5. az etetőt rossz helyre tettük.6 3.3 30.0 34. Nappal csak az etessen.1 3. amikor nincs módunk a hosszú ideig tartó esti etetésre.5 10. befödhetik és az etetés befejezése után alkalmuk van tisztulásra.2 9. Az ilyen panaszok okait rendszerint a következőkben kell keresni: 1. Az egészséges család a megfelelő időben. Az etető behelyezésekor és töltögetéskor mindig ügyeljünk arra. Kívánt mennyiségű sziruphoz mennyi víz és mennyi cukor kell Etetésre legalkalmasabb az este.0 Arány 1:0. Annyi porcukrot adunk hozzá.3 9. Őszi etetéskor a még szűkítetlen fészekben a családok a takaratlan rostaszövet alatt. Egy nap alatt 3-4 adagot is föletethetünk. mint a háziasszony a tésztát.0 74.0 17. aki állandóan méhei között tartózkodik és a kutatást idejében észreveszi.0 31.6 61. elegendő levegőt kapnak.4 26.0 37.0 25.0 8.0 33.

megközelítőleg 1:4 lesz. Az így készített cukorlepényt kissé szétlapítva a családok fölé, a keretekre fektetjük. Pároztatóba, anyaszállító zárkába, anyásító dugóba egyaránt alkalmas. A méhek szívesen fogyasztják. Mivel vizet nem tartalmaz, a teljes nyugalom időszakában sem káros. Lágyra ne készítsük, mert akkor a kaptár melegében annyira megpuhulhat, hogy a lépek közé folyik. 2. A kemény cukorlepény úgy készül, mint a szaloncukor. Egy kiló cukorra 2-3 dl vizet számítunk, és ebben főzzük. Mikor a cukor az edény oldalán már kezd megszilárdulni és hideg vízbe cseppentve kemény, de szájban könnyen omló anyagot ad, akkor levesszük a tűzről és előre elkészített, papírral bélelt tálcára, formába (üres keretbe) öntjük. A szirup kiöntésére alkalmas időpontot hőmérővel is megállapíthatjuk. A cukor akkor jó, ha hőmérséklete 117 C°. A formák hosszúságát, szélességét, valamint a cukorlepény vastagságát célunknak megfelelően szabjuk meg. Olyan alakú és magasságú darabokat öntünk, amilyenek az etetendő családok fölé a felső keretlécekre, a keretfedők vagy takarók alá elhelyezhetők. Kiöntés után a cukrot kevergetjük addig, míg meg nem fehéredik. A kihűlt cukorlepény deszkakeménységű. Használatkor a kiöntésekor alá terített és reá ragadt papírral felfelé fordítva a méhek fölé, közvetlenül a keretekre borítjuk. A kemény cukorlepény a méhek etetésére csak a nyugalmi időszakában alkalmas. Enyhe időben már nem hasznosítják teljesen, egy részét cukordarabkák alakjában kiszórják. Ezért a hideg időszak eltelte után a cukorlepény maradványait vegyük ki a méhektől. A cukorlepény a szűkösen ellátott családok kiteleltetésének biztosabbá tételére való. A családok átteleltetését csupán cukorlepényre alapozni nem szabad. 3. A cukor és méz keverékéből készült puha cukorlepény. Készítéséhez 120 fokig mérő hőmérő kell. A cukrot kilogrammonként 2-3 dl forró Vízben feloldjuk és folytonos keverés közben főzzük. Mikor 115 fokra hevült, negyedrésznyi langyos mézet öntünk hozzá (1 kg cukorra 25 dkg mézet). Ez a szirupot lehűti. Ismét 115 fokra melegítjük Ezután a tűzről levéve keverés nélkül állni hagyjuk. Állíthatjuk az edényt hideg vízbe, hogy gyorsabban hűljön. Mikor a cukor már 60 fokra hűlt, mindaddig keverjük, míg fehér színű lesz. Ekkor edénybe vagy a pároztatók etetőrészébe öntjük, vagy ugyanúgy lepényt öntünk belőle, mint a méz nélküli cukorból. A puha cukorlepény főzés nagy adagokban nehézkes és nem sikerül jól. Egyszerre legfeljebb 4 kg cukorból és 1 kg mézből készítsük. A hőmérőt pálcikára kötve úgy helyezzük a szirupba, hogy higanytartálya a szirup felszínének közelében legyen. Az edényt legfeljebb 3/4 részig töltsük meg, mert a szirup, főzés közben könnyen kifuthat. A puha cukorlepény etetésre, pároztatóba, szállító és anyásító zárkába alkalmas. A kockacukrot kemény cukorlepény helyett a téli időszakban használhatjuk. A kockákat a fészek léputcáira, vagy a rostaszövetes keretfedőre rakjuk szorosan egymás mellé. Ugyanúgy megnedvesedik, mint a kemény cukorlepény. Szintén csak a szűkös téli eleség kiegészítésére alkalmas. A méhcsaládok áttelelését csupán kockacukorra bízni ugyanúgy nem szabad, mint cukorlepényre. Újabban a kristálycukorral való etetéssel kísérleteznek. A családok nem egyformán viselkednek vele szemben. Egyik szépen hordja, a másik alig nyúl hozzá. Serkentő értéket meg nem ismerjük pontosan. Szükségből való etetésre - éppen a lassú feldolgozás miatt - nem látszik alkalmasnak. A kristálycukor etetéséhez feltétlenül nagy, lapos etetőt használjunk, hogy a méhek a cukorhoz minél nagyobb felületen hozzáférjenek. A cukrot beadáskor ajánlatos vízzel meglocsolni. A méhek etetésére néha különféle gyümölcsleveket (eper, dinnye) is használnak. Ezek csak nyári etetésre ajánlhatók. Használatuk azonban szélesebb körben nem terjedt el, mert előállításuk nagyon körülményes. Másik nagy hibájuk, hogy természetes állapotban - magas víztartalmuk miatt - nem raktározhatók. Besűrítésük házi eszközökkel nehézkes és tökéletlen. A méz pótlására teljesen megfelelő, nagy tömegben könnyen beszerezhető, a méznél jóval olcsóbb anyag a cukor. Nem mondhatjuk el ugyanezt a méhek másik fontos táplálékáról: a virágporról. A természetes, méhek által gyűjtött virágpor pótlására sokféle anyagot kipróbáltak. Ezek közül csak a mesterségesen gyűjtött virágpor, a szójaliszt és az élesztő adott kielégítő eredményt. Előnyük az is, hogy használatuk nem bonyolult, ami nem minden virágporpótlóról mondható el (pl. tojás, tej). Szerencsére, virágporban nem vagyunk olyan szegények, mint mézben. (Ebben persze szerepe van annak is, hogy a virágport még nem tekintjük emberi tápláléknak.) Virágporínség csak ritkán és kevés vidékünkön fordul elő. Pótlása nagyobb méhészetekben meglehetősen nehézkes. A jó virágporellátást inkább a virágport adó növények szaporításával, vándorlással, és a méhek által 32

gyűjtött természetes virágpor tervszerű elosztásával, gondos tárolásával kell megoldanunk, mint a pótanyagokkal. A méheknek a virágporon és mézen kívül vízre is szükségük van. A vízfogyasztás annál nagyobb, minél több a fiasítás. Egy család vízszükséglete napi 1/2 literre is fölmehet. A jó vízellátást itatókkal segítjük. Olyan itatókat használjunk, amelyekben a víz folyik. A tavaszi hűvös időszakban jó, ha meleg vizet adunk a családoknak. Az itatót a méhészet közelében - a kaptáraktól 15-30 m-re - állítsuk fel, napos, szélvédett helyen. Legyen gondunk rá, hogy a méhek mindig találjanak benne vizet. A méheknek ásványi anyagokra is szükségük van. Ezért keresik a szennyvizet, trágyalevet. Ásványi anyagokat úgy juttathatunk nekik, hogy itató vizükbe kevés, konyhasót teszünk. 1 l vízbe 3-5 g-ot. Az ásványi anyagokra különösen a fiasítás neveléséhez van szükségük. A tavaszi rendkívüli változó időjárásban helyes a családok belső itatása. Jók a kijáróra szerelhető itatók is.

A TERMÉSZETI VISZONYOK HATÁSA A MÉHCSALÁD ÉLETÉRE
A méhcsalád alkalmazkodott környezetéhez. Ennek köszönhető gyűjtő szenvedélye. Ha a bőség idején készletet nem halmozna fel, akkor a hordástalan időszakban éhen pusztulna. Az alkalmazkodás megnyilvánulása az is, hogy télire a heréket elpusztítja, a munkások számát pedig erősen csökkenti. Ugyancsak az alkalmazkodás kényszerítette arra, hogy az év hideg időszakára beszüntesse minden meleget kívánó élettevékenységét (ivadékgondozás, építés). A méhcsalád állapota - népessége, fiasítása, élelemkészlete - évszakról évszakra, hónapról hónapra változik. A változásokat a méhcsalád életének belső törvényei irányítják. Ezeket a törvényeket a környezethez (hordási viszonyok, időjárás) való alkalmazkodás alakította ki. A méhésznek ismernie kell a méhcsalád életében fontos törvényszerűségeket és azokat a folyamatokat, amelyeket ezek kiváltanak. Csak így avatkozhat be helyesen a méhek életének irányításába. A méhcsalád élete szempontjából az esztendőt a következő szakaszokra oszthatjuk: 1. A fejlődés, növekedés, 2. a teljes kifejlettség, 3. az összehúzódás, a télre való előkészület, 4. a teljes nyugalom időszaka. A fejlődés időszakában a család minden életmegnyilvánulása a népesedést, az egyedek szaporítását célozza. Ez nálunk kb. március-május hónapokra terjed. Május végére, június közepére a családok elérik fejlődésük felső határát. Ebben az időszakban a gyűjtés, az élelemtárolás, a Családok szaporodásának (rajzásnak) ösztöne nyilvánul meg. Ez annál tovább tart, minél hosszabb ideig nyújt bőséges hordást a méhlegelő. Kedvező viszonyok között júliusra is kiterjedhet. Sajnos, ez ritkán fordul elő. A fejlődés csúcspontjának elérése után az összehúzódás, a télre való előkészület időszaka következik. Ilyenkor a méhcsalád a fiasítás terjedelmének fokozatos csökkentésével, a fészek mézkoszorúinak vastagításával, a herék elpusztításával, a munkáslétszám csökkentésével, a fiatal „téli" méhek hizlalásával készül a teljes nyugalomra. Ez a készülődés a hordástól függően rohamos vagy lassú. A télire való előkészület időszaka nálunk augusztus-októberre tehető. Kedvezőtlen viszonyok között már július is ide sorolható. A teljes nyugalom időszaka november-január. A méhek csak annyi életműködést fejtenek ki, amennyi a család életben maradásához feltétlenül szükséges. Fürtbe tömörülve a lehető legkevesebb mozgást végzik, és csak a feltétlenül szükséges hőt állítják elő. Az élettevékenységek ilyen lecsökkentésének kettős célja van: a minél kevesebb fogyasztás és az életerő minél töretlenebb átmentése a fejlődés időszakára. A méhésznek a méhcsaládokat mindenkor e törvényszerűségek figyelembevételével kell megítélnie, munkáját ezek szerint kell beosztania. Méhészeti termelésünk igen nagy hibája, hogy sok méhész nem vesz tudomást e törvényszerűségekről, vagy nem hajlandó munkáját azokkal összehangolni. 33

Tekintsük át, hogyan kell alkalmazkodnunk ezekhez a törvényszerűségekhez. 1. A fejlődés időszakában a szükséges előfeltételek megteremtésével segítsük elő a méhcsaládnak a növekedése, népesedése érdekében kibontakozó tevékenységét. Ezek az előfeltételek: sok fiatal méh, jó anya, bőséges virágpor és mézkészlet, jó lépek. Minden olyan beavatkozásunk, amely ezeknek a feltételeknek javítását célozza, helyes. Viszont helytelen minden, ami a családok ilyenkor uralkodó ösztöneivel ellentétes, pl. a családok megosztása, anyanevelés. 2. A teljes kifejlettség időszaka a gyűjtésnek, a családok megoszlásának, a természetes anyaváltásnak ideje. Ekkor a méhész teendője csak az lehet, hogy elősegítse az ezekre a tevékenységekre irányuló ösztönök érvényesülését; kövessen el mindent, hogy a családok a lehető legjobban kihasználják a kínálkozó hordást, jól fejlett anyákat neveljenek, és életképes családokat szaporítsanak. Természetes, hogy ezekben a munkákban a méhésznek kell az irányító szerepet betöltenie. Hibát követ el az a méhész, aki a gyűjtési ösztöntől telített családnak nem ad lehetőséget a kínálkozó hordás kiaknázására azzal, hogy a népességéhez mérten szűk kaptárba kényszeríti. Hibát követ el az is, aki a családok teljes kifejlődését meggátolja, de az is, aki gyenge családokat szaporít, mondván, hogy őszig majd még megerősödnek. Tudnunk kell, hogy az elkövetkezendő időszak már a családok összehúzódásának ideje, tehát ezután már nem várhatjuk a gyenge családok megnépesedését. 3. Az összehúzódás, a télire való előkészület időszakában támogatni kell a méhcsaládot mindabban, ami a jó telelés előkészítéséhez fontos. Ilyen az augusztusi bőséges fiasítás, a méz és virágportárolás, a család egységének megőrzése, a fészek, telelésre alkalmassá tétele, a családok által az előző időszakban le nem váltott öreg anyák kicserélése. El kell viszont kerülni minden olyan beavatkozást, amely a telelési előkészületeket zavarja, hátráltatja. Ilyenek: új családok készítése, fiasításos lépek elvétele, anyanevelés, a télire tárolt készlet kipörgetése stb. Az augusztusban szétszedett, legyengített családok akkor sem népesednek őszig, ha bőséges fiasításuk van. 4. A teljes nyugalom időszakában a méhész feladata nem lehet más, mint ennek a nyugalomnak a legteljesebb megőrzése: a méhek széltől való védése, gondos takarása, védelme kártevők ellen. Helytelen minden olyan beavatkozás, amely ezt a nyugalmat zavarja. Például: etetés híg eleséggel, kaptárbontás, a fészek mesterséges fűtése stb. A méhészkedés akkor a legeredményesebb, ha a vázolt fejlődési fokozatok a hordási lehetőségekkel időben összehangolódnak. Sajnos, ezt viszonyaink között ritkán mondhatjuk el. A termelést legsúlyosabban érintő két eltérés a következő: a.) Főhordásunk - az akácvirágzás - ideje igen gyakran és igen sok méhészetben (egyes esztendőkben, mint például 1952- ben és 1958-ban egész méhállományunknál) nem esik egybe a családok teljes fejlettségének idejével, hanem jóval megelőzi azt. Különösen érvényes ez a korai akácvirágzásra (a helyi virágzás ilyen szempontból mindenkinek korai). Déli vidékeink akácosai rendszerint május második felében virágzanak, amikor a méhcsaládok legtöbbször még a fejlődés időszakában vannak, annak sem a végén. Természetes, hogy az ilyen családok a főhordás kihasználására még alkalmatlanok. Családjaink nagy része a teljes fejlettséget rendszerint csak akácvirágzás végére, vagyis a második akác virágzásának idejére éri el. Ezért eredményeink nem kielégítőek. b.) A télire való előkészület időszaka hazánk nagy részén annyira hordástalan és aszályos, hogy a méhcsaládok elnéptelenedése nem fokozatos és mérsékelt, hanem zuhanásszerű és túlzott. Ez okozza aztán, hogy legtöbb esztendőben még azok a méhészetek is gyengén telelnek be, amelyekben a kezelésben nem követnek el nagyobb hibát. El kell érnünk, hogy a méhcsaládok őszi összehúzódása ne legyen rohamos és túlzott. Ennek érdekében eddigi kezelési módszerünkben két ponton tartok szükségesnek változtatást. Az egyik az, hogy méhcsaládjaink a fejlődés tetőfokán valóban népesek legyenek, a másik: az őszi elnéptelenedést, hordási lehetőség megteremtésével vagy etetéssel késleltessük, tegyük egyenletessé és mérsékeltté. Nem lehet népes betelelést várni olyan családoktól, amelyek fejlődésük tetőfokán csak 10-12 léputcásak, pedig milyen sok méhészetben van ez így! Viszont a legnépesebb család is leromlik őszre, ha augusztusban, szeptember elején nincs elegendő fiasítása. Ha elérjük, 34

akinek akácvirágzás kezdetén a legjobb családjai 8-10 léputcásak. hogy a kellően meg nem népesedett családokat főhordásra összevonja. A méhcsalád népességét és egész belső állapotát (fiasítás mennyisége. A gyengéktől ezt már nem várhatjuk. népességének folytonos változása lehetetlenné teszi. 24 keretesben pedig 16-18 léputcásak. A mézkészlet ilyenkor 30-50 kg. A több család egyesítéséből készített népes családokat azonban az állomány létszámának fenntartása érdekében a hordás megszűnése után ismét megosztja. A mézkészletnek. S a méhészek egy része hogyan védekezik ellene? Megkisebbíti a kaptárt! Azonban ezzel a méhcsaládok nem lettek erősebbek! A megoldást tehát nem itt kell keresni. hogy a kitűzött cél. Ez az egy lépet vagy léputcát takaró népesség.különösen az idősebbeket szűkebb területre szorította.utcában mérjük. akkor a tavaszi fejlődés olyan ütemű lesz. Természetes. A fejlődés időszakának kezdetén. amelyek közép és nagykeretű képtárakban legalább 7-8 lépet sűrűn takarnak. A főhordásra legbiztosabban az erős családok fejlődnek fel. s akkor az eredmény nem marad el. Ezek fejlődésük tetőfokát sokkal az akác után érik majd el. és népességük főként fiatal dolgozókból áll. amikor már nem hasznosíthatják népességüket. Nekünk olyan mértékegység kell. A szükséges népesség. A közepesek legalább a lépek felét borítják. megvalósul. értékét egész évre érvényes mutatóval fejezzük ki. Az akácvirágzás végén az erős családok sűrűn fedik a kaptár valamennyi lépét. Ez a körforgás így megy évről évre. 7-9 kereten nagy kiterjedésű. a 6-7 léputcásak közepesek. tehát az első tavaszi szemle idején népesnek mondjuk azokat a családokat. Pedig a méhészek általában ezt teszik. hanem abban. az is kis terjedelmű. Ilyenkor erősnek azokat a családokat mondjuk. Ha nem következik teljes hordástalan idő. A méhészetek nagy része csak úgy képes valami mézet termelni. amelyek sűrűn takarják fészküket (10-12 lép). ilyenkor legalább 10-12 kgnak. amelyek a családok rendes fejlődését előmozdítják. mert a begyűlő nektár az anyákat . A gyenge betelelés maga után vonja a rossz tavaszi fejlődést. népesnek tartják akác előtt és júniusban is. illetve legyengülését megakadályozzák. jól ellátott családokat. A családok népességét tudományos kísérletekben súlyra mérik. Ennek eredményeként a családok júliusban-augusztusban 6-8 léputcásak. Kénytelen ezt tenni mindenki. Az 5-6 lépet takaró családokat közepeseknek. Természetes. amellyel a népességet gyakorlati munkánk igényeinek megfelelően. fiasítás. A méhcsalád állapotának. az ennél néptelenebbeket gyengéknek mondjuk. hogy adjuk meg méheinknek mindenkor mindazt. Mi az oka mégis. Az akácvirágzást 10-12 nappal megelőzően már más mértékkel mérünk. a családok akácvirágzásra való kellő megnépesedése. méz és virágporkészlet) mindig aszerint kell megítélni. A téli nyugalom küszöbén. hogy oly kevés méhészetben vannak meg? Általában az.5-3 kg-nak) kell lennie. A 10 léputcás családot egyaránt jónak. A jó családok tehát 20 keretes kaptárban 14-15. A fiasítás ekkor általában 2-4 lépre terjed ki. A családok erősségét tehát lép. akkor a fiasítás hamarosan újból kiterjed. Fiasítás már legfeljebb csak 1-2 lépen található. Fiasításuk általában kevesebb. beteleléskor erősek azok a családok. az ennél kisebbek gyengék. 35 . hogy életének melyik szakaszában és milyen feladatok előtt áll. hogy a jő fejlődéshez csupán a népesség nem elegendő. Pörgetés után a helyi hordási viszonyok szerint 10-20 kg-nak meg kell maradnia. bőségesnek. Mi ezt nem tehetjük. hozzávetőlegesen meg tudjuk becsülni. hogy a családok kezelésében kevés méhész tartja be azokat a szabályokat. amire szükségük van. Tartsunk egész évben az időszaknak megfelelő népes. De nagy hibák tapasztalhatók a családok népessége terén főhordáskor és utána is. Az ismertetett minőségi mutatók nem elérhetetlenek. hogy a 9-10 lépes családok még jobbak. Ezekből őszre jó telelőcsaládok nem lehetnek. amelyek legalább 8 lépet jól takarnak. mint a főhordás előtt volt. hogy minőségét. léputcánként legalább 2 kg-nak (de inkább 2. Akácvirágzás kezdetén erősek azok a családok. Meg kell lennie a megfelelő élelemkészletnek is.hogy családjaink beteleléskor jó erősek. élelemkészlet legtöbb méhészetben nincs meg a megfelelő időben. Ez helytelen. mézkészletük pedig legalább 5-6 kg. amelyek a lépek 2/3-3/4 részét jól takarják. Az állomány akácra ismét gyenge marad. 3-4 fiasításos léppel. főként födött fiasításuk van.

3 kg méz van. A gyakorlatban tehát a fiasításos lépek számának rendszeres nyilvántartása sokat segít. Becslés gyakorlására nagyon jó alkalom a pörgetés.5 kg eleséget számolunk. az könnyen csalódik és méheit is becsapja. Ilyenkor inkább szigorúbban. Méhekkel jól takartnak számít olyan lépeket is. Ezt dm2-ekben szokás mérni s abból pontos következtetések vonhatók le. ezért a családok kevesebb léputcát mutatnak. mert nincs is szükség arra. Két hét múlva már ismét sűrűn takarják a lépeket a méhek. Hideg időben a méhek tömörebben ülnek a lépeken. amikor a családok népességét azért becsüljük. ezért a népesség nagyon megcsappan. hogy ha márciusi szemléjén 3 fiasításos lépet jegyzett be. ezt külön megjegyezzük. A fészekben levő méz mérlegelése nehézkes.4 kg. A családot mégis legalább annyi léputcásnak becsüljük. Tavasszal a hűvös időben a léputcák szinte tele vannak tömve méhekkel. mint melegben. hogy a valóság és a becslésünk között nem lesz 5-10%-nál több eltérés. Természetes. A hőmérséklet emelkedésével ritkulnak a léputcában a méhek. Hűvös tavaszon csak azokat a léputcákat számítsuk. A fiasításos lépek 36 . amelyeket egész felületükön méhek borítanak. mint enyhén becsüljünk. júniusban már nem szabad ilyen szigorúnak lenni. mert ebben az időszakban az a természetes. pl. mert azt a fiasítás már elfogyasztotta. A népesség helyes becslése különösen fontos ősszel és tavasszal. Szükség van azonban olyan módszerre is. A népesség meghatározásakor a legtöbb méhész nagyon elnéző. mert már tömegesen kelnek a fiatalok. Mindig inkább a méhek javára tévedjünk. nyilvántartása. vagy április végén is tenyérnyi darabokban találjuk sok lépen szétszórva. Az enyhe becslés ugyanis hibás következtetésekre és ezzel helytelen beavatkozásokra vezethet. a család népességének várható alakulásáról a fiasítás terjedelme tájékoztat. hanem 3 lépen 1-3 tenyérnyi. Jobban megközelítjük az igazságot. amely gyors és bárki könnyen alkalmazhatja. Tudja. Pörgetés után a tényleges eredményt összehasonlítjuk becslésünkkel. hogy egy léputcában ilyen sok méh legyen. Viszont azt is tudja.mennyi méz fér. Igen fontos. Ez igaz. Ilyen nehéz lépeket csak a legritkább esetben találunk. Rendszerint ilyenkor hullnak el tömegesen a téli méhek. hogy 4 dm2 mindkét oldalán meghordott lépben van egy kg méz. Hunorban pedig 2. Ha a fiasítás nem az időszaknak megfelelő terjedelmű. hogy a becslésben nem szabad mindenkor azonos mértéket használnunk. amelyekben vastagon takarják a két lépfalat a méhek. Megfelelő utánpótlás még nincs. Azonban az is igaz. vagy a fészeklépekből kiszorította. munkánkat a szükséges irányban javítjuk. Mindenki tudja. egy H léputcában 20-23 dkg méhet számolhatunk. E módszer ellen az a kifogás. Néhány próbálkozás után könnyen elérhetjük. hogy akácvirágzás előtt a fiasításos lépekben csak kis mézkoszorú van. talán legalkalmasabb családjaink gyümölcsvirágzás végi állapota. Könyveink szerint 3 dm2 mindkét oldalán lefedett lépben kb. következtethetünk arra. különbséget kell tenni tömören és lazán takart léputca között. mint melegben. Ezek szerint egy teli NB lépben (lépfelülete 13. mert súlyukat kívánjuk meghatározni.5 kg. már márciusban léctől-lécig terjed. hogy milyen eredményt adnak a különböző népességű családok. Az anya minőségéről. Takartaknak csak azokat a lépeket vehetjük. hogy az egészséges. Erre alapítja becslését és kiegészíti a súly szerinti becslés gyakorlatban szerzett tapasztalataival. egy H lépben (lépfelülete 10 dm2) 3. A 7-8 fiasításos lépen dolgozó fiatal méhek márciusi mértékkel mérve talán 4 lépet sem takarnának teljesen. Ha az eltérés nagy. ahány lépen fiasítása van. hogy a méhek sűrűsége időszakonként változik. ha úgy számolunk. hogy az általa használt lépbe . Annak szemléltetésére. hogy a méhcsaládok élelemkészletéről is tájékozottak legyünk. mert csak a család erejének ismeretében ellenőrizhetjük a fejlődést. A kiszedett mézes lépek becsült tartalmát feljegyezzük.ha tele van . hogy egy lépen nagyon eltérő mennyiségű fiasítás lehet. rajzási veszélyt jelentene. A léputcák márciusi zsúfoltsága ilyenkor túlnépesedést. 1 kg méz van. Ez gyakorlati szempontból ki is elégíthet bennünket.6 dm2) 4. A népesség becslése fontos. hogy a lépeken kevés a méh. rendesen fejlődő méhcsaládban a fiasítás felülete azonos időszakokban általában egyforma. A gyakorlati ember itt is megelégedhet a becsléssel. Májusban. Olyankor. S a gyakorló méhész tudja ezt. az nem léctől-lécig terjedő fiasítás. Mit tegyen hát a méhész? Mit tekintsen egy léputca méhnek? Mindenkor az időszaknak megfelelő mértékkel kell mérni. amelyeken itt-ott van egy-két dolgozó. Ezek szerint egy teljesen megtöltött NB lépben 3. Ez a fiasítást tartalmazó lépek számának ellenőrzése. Egy NB léputcában 25-30 dkg. mert ezt kívánja a fiasítás melegen tartása.A léputcát kitöltő méhek mennyisége más hideg időben. Aki a gyakorlatban így számol.

Ezután ugrásszerűen népesednek. A méhcsalád belső helyzetéről (népesség. annál nagyobb szüksége van támogatásunkra. táblázat A család egészen V. fiasítás. Ugyanakkor megállapították azt is. Tavasszal több ízben megszámlálták a méheket. A gyümölcsvirágzás-végi gyengülés gyakran olyan szembetűnő. Ez a visszaesés természetes. Az ezután következő tíz nap alatt azonban ugrásszerűen népesedett és jóval meghaladta az április 10-i állapotot. miközben a fiatal méhek aránya növekedett. ha nagy kiterjedésű. aki ismeri a jó tavaszi fejlődés feltételeit. A népesség törvényszerű csökkenése nálunk hamarabb bekövetkezik.5 97.számának nyilvántartása fontos. 25 V. csak azután erősödhet. hogy a tapasztalatlan méhész Noszémára. élelemkészlet) néhány éven keresztül rendszeresen vezetett. Viszont minél rövidebb ez az időszak. Nálunk a méhcsaládok gyorsabb ütemű fejlődése március elején kezdődik. áttekinthető feljegyzések nagy segítséget nyújtanak a helyes kezelési módok kialakításában és ezzel a többtermelésben. Számlálás ideje Méhek száma Fiatalok arány %-ban IV. Tavasszal azonban először valamennyi téli méhet le kell váltania. Érdekesen szemlélteti a méhcsaládban tavasszal lefolyó változást a következő szovjet kísérlet: kis családban beteleléskor megjelölték a méheket. Ettől az időponttól az akácvirágzásig csak mintegy 60-80 nap van. hogy beavatkozásunk nélkül is jól fejlődik. népességének növelésére. csak azután növelheti egyedei számát. Ahhoz. A méhcsaládoknak a szükséges támogatást csak az tudja megadni. TERMELÉS A TAVASZI FEJLŐDÉS ELŐMOZDÍTÁSA A méhcsalád télire legyengül. főként érett fiasításunk van.4 49. mennyi közöttük a fiatal.5 24. 6 V. Az adatokat a 4. A kísérletet a miénknél zordabb éghajlat alatt végezték. annál biztosabb. mert eggyel több támpontunk van a méhcsaládok fejlődésének megítélésére. Minél hosszabb ideje van a méhcsaládnak önmaga megifjítására. 16 8642 7911 7600 9525 4. Ezek a következők: 37 11. hogy a főhordást kihasználhassa. 10 IV. és kisebb-nagyobb mértékben minden esztendőben bekövetkezik. Ez az idő csak három méhnemzedék kikelésére elegendő.2 . azonban csak akkor. táblázatban találjuk. meg kell népesednie. mérgezésre gyanakszik. A családok rendszerint gyümölcsvirágzás végén vannak a mélyponton. és minél jobbak a hordási viszonyok. tavaszi kelésű és mennyi az öreg. 6-ig néptelenedett.

főként dolgozó fiasítás. testileg hibátlan. fejlődése vontatottá válik.általában nem szenvedünk hiányt. hanem azt is. A jó anya fiasítása mindig az idénynek megfelelő. akkor készletéből ebben az egyetlen hónapban többet fogyaszthat. A hibás anyákat csak szükségből tűrjük meg. Az ilyen anyákat a méhek maguk is igyekeznek leváltani. hogy betegségtől mentes a család.) Az erős családoknak sem télen. esetleg részben vagy teljesen hiányzó szárny nem befolyásolja a teljesítményt. ha a méhek közel találnak vizet. különösen nagy áprilisban. A meleg vizet szívesebben hordják. ellenállóbbak. 38 . Ha az élelem egy részét a család a szabadból nem képes előteremteni. Az „egészséges" jelző nem csupán azt jelenti. sokat petéző. Az anya értékére legbiztosabban fiasításából következtethetünk. összefüggő. a fiasítás megindulásával mérsékelten. A fogyasztás a téli nyugalom időszakában kevés. Ez egyik fontos feltétele a jó tavaszi fejlődésnek. Fejlődése gyorsabb. de ősszel is módjuk van a családoknak virágpor tárolására. A potrohgyűrű kiálló része akadályozza az anyát a petézésben. mert több takaró és dajkaméhe van. Virágporban . egyenletesebb. ezzel azonban nem elégedhetünk meg. mint az egész téli nyugalom idején. Fiatalnak tekintjük az anyákat életük első 3 évében. az első kirepülés után rohamosan nő. mint a gyenge családoknál. A Noszémát és az enyhébb költésrothadást főként a gyenge. az álcák táplálására szükséges pempő termelése virágpor nélkül lehetetlen. Fiatalságuk nem lehet mentő körülmény. hogy élettanilag egészséges. életerejükben leromlott családok kapják meg. míg helyettük ép anyát nem adhatunk. Ezt a következők magyarázzák: a. A kopott. A Noszéma fertőzésen átesett családok anyját fertőzöttnek kell tekinteni és le kell cserélni. A kora tavaszi időjárás hirtelen változásai nem éreztetik annyira káros hatásukat. A 4. Az anyáknak gyakran van látható testi hibájuk. Ezért a népes családok munkásai hosszabb életűek. mint a gyengében. A fiasítás táplálásához a mézen és virágporon kívül víz is kell. Ezért fontos az élelemkészlet ellenőrzése és szükség esetén annak kiegészítése. A méhcsalád fejlődése csak akkor zavartalan. Legyen fiatal. egészséges. egészséges család. szakadozott. mint a fiatalokból. Korai virágport adó növényeink legtöbb helyen csaknem az első kirepüléstől bőséges ellátást adnak. mert a gyenge család képtelen számára elegendő nagy lépfelületet kitisztogatni.) Az erős családban az egyes méhek fejlettebbek. vagy egy-egy potrohgyűrű megsérülése. részleges vagy teljes hiánya. c. Idejében nagy felületre terjeszti. addig. Az anyák korát feljegyzéseinkből ismerjük. Megesik az is. A megmaradók nagy része sem képes akácvirágzás idejére népessé fejleszteni a családot. vagyis mindig az időszaknak megfelelő arányban vannak benne öreg és fiatal méhek.) Több fiasítást képes nevelni. Heréket csakis herelépben és mérsékelten szaporít. valamint fiasítás. melegen tartani. Az új nemzedékek testének felépítése. A népes. Egy sejtbe mindig egy petét tesz. Sajnos. Az öreg anyákból sokkal több hull el télen és kora tavasszal. Ez alól a petézni kezdő anya kivétel lehet. hogy az anya azért rak több petét egy sejtbe. Ha a tartalék szűkös. évbe lépő anya már öreg. Különösen gyakran merül ki a mézkészlet akác előtt. A fiatal anyák között is akadnak rosszul petézők. Száraz. vagy teljesen megáll. b. hordástalan nyáron sem hagyja könnyen abba. A petézést nem kezdi korán. melegítése. Csak a jelölt anyák koráról lehetünk biztosak. mint a gyengék. Fiasításában a fejlődés valamennyi fokozatát megtaláljuk. Az anya betegségeinek jellemző külső jelei nincsenek. akkor ezen segítenünk kell. ha bőséges készlete van. sem tavasszal nem jut annyi munka az egyedre. Jobb a fiasítás gondozása. Ha családjaink tavaszi fejlődésének megtorpanását el akarjuk kerülni. A bőséges élelem. Gyakori a potroh horpadtsága. és ősszel októberig folytatja. Igen fontos a virágpor is.) A népes családok nem betegszenek meg olyan könnyen. az ilyen anyákat feltétlenül selejtezni kell. Különösen káros egy vagy több láb bénasága. Ilyenkor ezt nem kell az anya hibájának tekinteni. méhállományunk nagy részének nincs meg tavasszal a jó fejlődéshez feltétlenül szükséges élelme. A lábhibák károsabbak.Az anya. Jó. d. a család a fiasítást csökkenti.néhány vidékünk kivételével . Fiasítása zárt.

Legjobban megközelíti a virágpor értékét a szójaliszt és az élesztő. oldalról és alulról is takart 5. Az eredményeket az 5. nem ismerünk. Erősen ingadozó külső hőmérsékleten a családoknak igen nagy erőfeszítésbe kerül ennek fenntartása. Sokan a kaptárak fűtésével kívánják a méhek hőszabályzó munkáját megkönnyíteni.17 4. Gyakorlati értéke még nem teljesen tisztázott. Olyat. szalma 15%. A fiasításnak 34-35 fokos állandó meleg kell. sem a hazai megfigyelések szerint nem csodaszer. milyen nagy jelentőségű a családok gondos szűkítése. Mi általában szalmatakarást használunk. Egyes falú kaptárainkban a méhek nagyon ki vannak téve a hidegnek. takarása.A fejlődést a friss virágpor és nektárhordás nagyon elősegíti. Ugyanez a helyzet a virágpor ellátással is. Mézfogyasztás 6. Nagy állomány etetése nehézkes. hogy a hő veszteség pótlására a családoknak egy hónap alatt mennyi mézet kell elfogyasztaniuk. A szalmapárna legalább 4-5 cm vastag és ne túl laza legyen. Ez a 3 téli hónapra elegendő.04 kg kg kg kg kg 39 . A megfelelő hely is nélkülözhetetlen a családok jó tavaszi fejlődéséhez. hogy a kaptárak fűtése megzavarja a családok törvényszerű élettevékenységét. felülről takart Fészek szűkítve és felülről takart Fészek szűkítve. serkentő etetés. A termelésre mindkettő káros. a fejlődést gyorsítani. de a növekedő népességnek is. Különösen nagy a hő veszteség a szélnek kitett kaptárakban. A serkentő etetés sem a külföldi kísérletek. felülről. Egy szovjet kísérletben a különböző anyagokkal takart fészekben a fiasítás a következő mértékben növekedett: gyaluforgács 10%. Igen jól szemlélteti ezt az egyik szovjet kutatóintézetben végzett következő kísérlet: azonos népességű családokat különböző módon takartak. oldalról és felülről is takart Fészek szűkítve. A hordást kívánja pótolni a családok mindennapos etetése kis adagokkal. táblázat mutatja. takarás nincs Fészek szűkítetlen. Hely kell a fiasítás terjedésére. Ez nálunk nagyon elterjedt. a szabadban a leghasznosabb. nem hozza meg a kívánt eredményt. Sok munkával jár. Ezt a hibát a fészek szűkítésével és gondos takarásával mérsékelhetjük. Ezért a méhészetet a szél ellen védeni kell.3 3. A családok takarásának módja Feszek szűkítetten. Hőmérséklet hatása. hézagos szalmatakaró nem elegendő. kóc 25%. az ún. látjuk. és ellenőrizték. Pótlására igen sokféle anyaggal kísérleteztek. A serkentő etetés és virágporpótlás összekapcsolása az élesztős cukorsziruppal való etetés. A kísérletek egyöntetűen azt bizonyítják. tehát nem érdemes alkalmazni. Etetésük poralakban. A szójaliszthez 5-10% finomra őrölt sörélesztő keverhető.4 2. táblázat A teljesen takaratlan és a gondosan takart családok fogyasztása között egy hónap alatt 4 kg különbség mutatkozott. amely tökéletesen pótolná a jó természetes virágport. vatta 35%. hogy a nagyobb fogyasztás a méhek életerejét is jobban igénybe vette és fejlődésük sem bontakozhatott teljesen ki.94 2. A takaróanyagok nem azonos értékűek. Sok méhész csupán ettől várja a családok jó fejlődését. A vékony. Szűkített és jól takart fészekben a családok jobban fejlődnek és kevesebbet fogyasztanak. A meleg nagymértékben befolyásolja a tavaszi fejlődést. A fiasításra alkalmas lépek hiánya csökkenti a petézés lendületét. Ha ehhez hozzászámítjuk. A szűk méhlakás a rajzási hajlamot ébresztheti fel.

Potrohúk kicsi. Az éhség miatt lehullott 40 . vagy annak egy részét át akarjuk helyezni. bontsuk fel. Ilyenek például a kevés élelemmel. a törmelék és a hullák kihordását akadályozó kijárószűkítőket leszedjük. rosszul teleltek. Az anyátlanság jeleit mutató családot bontsuk fel. annál nagyobb szükség lesz az itatóra. készüljünk fel a tisztuló kirepülésre. hogy a méhek szabadon mozoghassanak. a kijáróban való ürítkezés ugyancsak rossz telelés vagy betegség jele. hogy olyan család pusztul éhen. A tisztuló kirepülés nálunk rendszerint február második felében következik be. Ha a kaptár belső falai is szennyezettek. A szomszédokat figyelmeztetjük. amelyek legnagyobb valószínűséggel már most rászorulnak segítségünkre. egér kártételét vagy nyugtalanságot. A tisztuló kirepülés nemcsak a méheknek fordulópont a téli nyugalom és a nagy munka határán. aszott. Ha zúgása nyugodt. Ne legyen gondunk vele. A tisztuló kirepülés a családok nagyobb mérvű fejlődésének kezdetét jelenti. azonban márciusra is eltolódhat. és kaptárától messze szállítja a hullákat. Ez olyankor fordul elő. A kaptárak elején. egyenletes. hogy megállapíthassuk a hibát: anyátlan. Minél későbbre tolódott az első kirepülés. homokkal vagy egyéb erre alkalmas értéktelen anyaggal. Ha állományunkat. Az elmondottak szem előtt tartásával vegyük sorra a családok tavaszi fejlődésének segítésére irányuló tennivalókat. szórjuk be hamuval. Megesik azonban az is. Amelyik család élénken röpül. A tisztulási alkalom utolsó pillanatban. falombbal. hanem a méhésznek is. abból sok mindent megállapíthatunk. harkály. amelyekből életjelt nem hallunk. és ott bekéredzkednek (ez két családos kaptáraknái szokott előfordulni). akkor ne bolygassuk. a bepiszkított lépeket szedjük ki. A hullák potroha duzzadt. amelyekben ősszel a telelőfürtöt megalkották. Az éhező család langyos cukorsziruppal megpermetezve megmenthető. ürülékkel telt. hogy a tisztulás napján ruhát ne teregessenek ki. azt most. Ennek jellemző tünetei: a méhek azokban a léputcákban hullottak le. A méhek röpködésének megindulása előtt felállítjuk az itatót. amelynek a megszállt léputcákban még volt készlete. ha a család a többiek elülte után sem nyugszik meg. Ezért a kaptárak közeléből takarítsuk el a havat. pelyvával. akkor anyásítsuk. Vezessük le a kaptárak körüli víztócsákat. Ha hangja nagyon halk vagy síró. erősebb zúgást tapasztaltunk. Mézet a rablási veszély miatt ne használjunk. ha valóban anyátlan. egyesítsük. dolgoznunk méheinkkel.Teendők. Zavarás. akkor a családot helyezzük tiszta kaptárba. Az alsó kijárókból a hullákat kitakarítjuk. Ugyancsak a kiválasztottak közé kerülnek azok. Előkészítjük a kaptárakat is. rossz élelem és betegség egyaránt okozhatta. szorgalmasan takarít. Ezzel megmentjük a leszálló méheket a pusztulástól és siettetjük a hó olvadását. akkor az anyátlanság biztos. amikor a családnak már fiasítása volt. Közülük sok megdermed és nem tér vissza többé kaptárába. Az őszi utolsó bejegyzések alapján válogassuk ki azokat a családokat. Az ilyen családokat bontsuk fel. Ettől a naptól kezdve többet kell törődnünk. Ha pedig a közös homlokfalon egyik család méhei a másik kijárója felé vonulnak. Azokat a kaptárakat. Az életjelt nem mutató családot hallgassuk meg. amelyek a kijáróban vagy a kaptár homlokfalán izgatottan szaladgálnak. akkor nincs baj. Nézzük át feljegyzéseinket. a méhek elröpülni nem bírnak velük. jól telelt. A gyanút csak növeli. életereje töretlen. öreg vagy későn kelt anyával betelelt családok. A méhek szabad mozgását. Ha belső ürítkezés nyomait nem találjuk. Ha a Meteorológiai Intézet 10 fok körüli fölmelegedést jelez. Egy részük az üres sejtekbe bújva pusztult el. Kísérjük figyelemmel a méhek mozgását. vagy amelyeknél még késő ősszel is heréket láttunk. amelyek a kaptár elé szórják a hullákat. Ha már a kaptárban is ürítkeztek a méhek. a méztől elszakadt. beteg lehet vagy éhezik. A hóra leszálló vagy leeső méhek teste hamar áthűl. amelyeknél a telelés folyamán cinke. mert a méhek bepiszkítják. az első kirepülés előtt tegyük meg. Az elhullás oka leggyakrabban élelemhiány. Azok a családok. mert a kiterjedt fiasítás vízigénye nagy. anyátlanságra gyanúsak. Az életet jelentő mézkészlet sokszor csak 1-2 cm-re van az éhen pusztult családtól. A telelőfürt lépeiben az élelemkészlet teljesen hiányzik. hogy a méhek az új helyen tájoljanak be. s nagy hidegben arra húzódott össze. fűrészporral. de még jókor jött. Azok a családok. akkor nézzük meg.

ábra). Amelyik családnál nem találunk fiasítást. hogy az időjárás a korábbi vizsgálatot is megengedte volna. A futó vizsgálatot lehetőleg olyankor tartsuk. vagy másnap vegyük szemügyre aprólékosan a kaptárak előtti területet. élelem beadása. akkor hideg időben kemény cukorlepényt. Ne féljünk. ahol a fiasítást sejtjük (a legsűrűbben takart léputcáknál). A legrövidebb időköz 9. mert a méheknek a tavaszi időszakban van a legnagyobb szükségük a melegre. Lehet. Az ilyen családot vigyük meleg helyiségbe és langyos mézes vagy cukros vízzel permetezzük meg. a fészket szétnyitjuk ott. A betegségre gyanús családokból küldjünk mintát egészségügyi vizsgálatra. akkor a család vagy legalább annak egy része még megmenthető. a nap legmelegebb óráiban gyorsan bontsuk fel azokat a családokat. ún. leheljünk rá. A lépeket úgy helyezzük el. Ilyenkor a kijárót is néhány négyzetcentiméteresre szűkítjük. A tisztuló kiröpülés után az időjárás gyakran még hetekig. megrágott lépek kivétele stb. Ha rendes fiasítást és elég vastag mézkoszorút találunk. általános tavaszi vizsgálat megtartását. de nem értem rá. bőrlemezt. Ezt a munkát a következőképpen végezzük: a kaptárt felbontjuk. meg kell bizonyosodnunk arról. Az ott látottakból sok mindenre következtethetünk. Az esetleges hiányosságokat pótoljuk (anyásítás. a hullák potroha duzzadt. Ha nincs mézes lépünk. ha sok volt a hulla. vakkeretet használhatunk. hanem igen sok olyan méhésznek számolnia kell. akkor a fészek egységét gondosan helyreállítjuk. ősz óta erősen legyengült. takarjuk. esetleg egy hónapnál is hosszabb ideig nem engedi meg az első. ábra). Mintát kell küldeni azokból a családokból is. Gyanús a család. a méheket gyengén megfüstöljük. ha árnyékban 6-8 fokos meleg van. amelyeknek sorsa miatt valamilyen okból aggódtunk. belső ürítkezést találtunk. Nyugodtan megtarthatjuk. Ha a tisztuló kiröpülés idején nem tartózkodhatunk otthon. hogy a kaptár minél rövidebb ideig legyen nyitva. a kaptárak előtt vergődő méhek vannak. hogy a fészek valamennyi léputcájában legyen méz (3. Mindkét oldalról és felülről is gondosan. Rövid bepillantással győződjünk meg helyzetükről. majd a kaptárt lezárjuk. A külső szemle után. Mivel a tisztuló kiröpülés és az első általános vizsgálat közötti időszak a fejlődésre és ezzel a termelésre döntő lehet. Természetesen igyekeznünk kell. amikor a méhek röpködnek. telt. A gondosan szűkített fészket felülről közvetlen a keretekre fektetett szalmapárnával. szalmapárnát. A méhek még 1-2 napos alélt állapot után is életre kelnek. azt tüzetesen átnézzük. A lényeg az. mert az esetleg még beköszöntő hidegben a méz nélküli léputcákban a méhek éhen pusztulhatnak. A kifogyóban levő készletet mézes léppel kiegészítjük. A méhek körül szerzett tapasztalatainkat jegyezzük fel. Nálam a tisztuló kiröpülés és az első tavaszi átvizsgálás között 1952—1955-ben átlag 26 nap telt el. Ha anyátlan. A méhek által nem takart lépeket a fészekből kivesszük. hogy a méhcsaládoknak van-e anyjuk.). Kezünkben melengessük. Ezzel nemcsak nekem. Ennek a feltételnek betartása azonban nem feltétlenül fontos. Ezután a fészket gondosan szűkítjük. A futó szemle célja csak annak megállapítása. Rendszerint a csomó tetején találjuk. elegendő élelmük.családoknál keressük ki az anyát. és hogy fészkük kellően szűkítve van-e. 41 . Ezért a családokat meg kell nézni. hogy a méhcsaládokban a fejlődés legfontosabb feltételei adva vannak e. Ez a fejlődés valamelyik feltételét nélkülöző családokra végzetes lehet. Gödöllőre. aki a méhészkedést mellékfoglalkozásként űzi. jó vastagon betakargatjuk (2. enyhe időben pörgetett mézet vagy sűrű cukorszirupot adunk. viaszosvászonnal vagy bőrlemezzel fedjük. akkor munkából való hazatérés után. Szűkítésre választódeszkát. amelyeknél az őszi vizsgálat Noszéma fertőzést állapított meg. a leghosszabb 52 nap volt. Ha életjelt mutat. futó (gyors) vizsgálatot kell végezni. meganyásítjuk vagy egyesítjük. mert a hő gazdálkodást rontják. hogy a fészekben csak a méhek által sűrűn fedett lépek maradjanak. hogy kárt okozunk.

hogy nagyobb teljesítményre már nem képes. dobjuk ki. Mézkészlet elhelyezése a. b) szűkítés után a. ábra. A „rendben" vagy röviden „R" bejegyzés azt jelenti. Ha munkája nem változik. Az első általános tavaszi vizsgálat célja kettős: a fejlődés feltételeinek tüzetes vizsgálata és a kaptárak kitakarítása. Hét léputcás család a) szűkítés előtt. A méhek viselkedését gyakran figyeljük kívülről. Ha a fiasítás" kevés. A vizsgálat az esetek csaknem 80%-ában március 11 és 31 között volt. ami leggyakrabban március második felében következik be. here-fiasítással kevert. a sejtek takarítása folyamatban. hogy feljegyzünk minden olyan észrevételt. A fiasítás nagy része nyitott. Terjedelme lépenként 1-3 tenyérnyi. a bő készlet jelölésére „méz bőséges" bejegyzést használhatunk. b. Ehhez legalább 15-16 fokos meleg kell (árnyékban mérve). hogy a fiasítás megindult. belső ürítkezés. Természetes. március 11-20 között 5 ízben. már herefiasítás van. Az 1944-től 1957-ig eltelt 14 év alatt az első általános tavaszi vizsgálatot március 1-10 között 1 ízben. hogy megjavulhat. 42 . púpos fiasítás is van stb. akkor tartsuk meg és 3-5 naponként ellenőrizzük. vagy milyen hiányosságokat tapasztaltunk. A család készíti a helyet a fiasítás terjedésére.) 2. akkor az anyával baj van. csak pete. s ha mozgásából.) rendezés után A futó vizsgálatról elegendő annak feljegyzése. A futó vizsgálat után tovább folytatjuk a termelési időszakra való előkészületeket és gondoskodunk róla. s ha valami gyanúsat észlelünk. selejtezzük ki. sok a pete. Természetes. Az anya jelenlétére és minőségére a fiasítás terjedelméből és minőségéből következtetünk. Az első általános tavaszi vizsgálatot azonnal tartsuk meg. Ahol ilyen fiasítást találunk. hogy a család rendben van.) b. Ilyenkor fiasítás 2-4 lépen szokott lenni. szétszórt. Vizsgáljuk meg alaposan. egy kaptárbontással. ott az anya jó. ábra. hogy méheink a kiröpülésre alkalmas napokon mindig találjanak vizet az itatóban.) tömör választó anyarácsos választó lép műlép fiasítás mézes lép 3. Ha még abban reménykedünk. egy munkafolyamat alatt végezzük. Ennek nyilvántartása azért jó.) rendezés előtt. április 1-10 között 2 ízben tudtam megtartani.a. beavatkozunk. A gyengébben ellátott családoknál „méz kevés". A befiasított lépfelület körül. hogy ezt egyszerre. mihelyt az időjárás lehetővé teszi. mert később a bőven ellátott családoktól esetleg a legrosszabbul állókat megsegíthetjük. mézkészlet van és a család semmi gyanúsat nem mutat. testi hibájából arra következtetünk. aminek később hasznát vehetjük: pl. március 21-31 között 6 ízben.) b.

A vizsgálat alatt észlelteket pontosan feljegyezzük. illetve beadhatjuk. A méz felnyitásával egyúttal irányíthatjuk a fiasítás terjedését is. ha első általános tavaszi átvizsgáláskor a mézkészlet családonként legalább 10-12 kg. Anyásításra mindig a leggyengébb tartalékcsalád anyját használjuk fel Ha tartalékanyánk nincs és vásárolni sem tudunk. ha a kijáró felé fordítjuk a mézkoszorút. Csupa öreg dolgozóból álló. vagyis 20 keretes kaptárban (pl. amelyek fészküknek legalább 60%-át takarják. A megerősített családban a jó anya többletfiasítása kárpótol a kidobott anyáért. zavarása nélkül felbonthatjuk. vagy csak annyit jegyzünk fel. Ha a méhek a kaptár fészken kívüli részébe is kijárhatnak. Gyorsan célt érünk úgy is. Akácig még anyáink pusztulhatnak el. áthelyezik. és népüket más családok erősítésére használjuk. hogy a gyenge családok jobban fejlődnek. és a fiasítás zavartalanul terjedhet. akkor a felnyitott lépekből innen is szívesen behordják a mézet. Minél népesebbek a családok. Első vizsgálatkor a födött készlet egy részét. fejezetben mondottak szerint megbecsüljük. ezzel élettevékenységük fokozódik. 7-8 léputcás család nem fejlődhet olyan jól.24 keretesben (NB) legalább 7-8 lépet sűrűn fednek. A fiasítás terjedésével a fogyasztás rohamosan nő és hordástalan időben családonként napi fél kg-t is elérhet. Felhasználás előtt győződjünk meg arról. mint sok lépen. 2-4 dm2-t sejtnyitó villával felnyitjuk. hogy „bőséges". életereje is. Így népességüket még méhek nevelésére hasznosíthatjuk. annál valószínűbb. Ha a gyenge családok anyáit most elpusztítanánk. a kijáróból távolabb helyezik át. akkor bontsuk fel a mézkoszorú egy részét. Ha hordás nincs. Az anya jelenlétének és minőségének ellenőrzésével egyidejűleg megbecsüljük a család népességét is. és a fészek hátsó részébe. s csak azután serkentsünk. hogy serkentő etetést adunk. Mi legyen a gyenge családok sorsa? Most még ne egyesítsük azokat. Volt már olyan esetem. Akácvirágzás idejére csak azokból remélhetünk jó családokat. Hunor) legalább 6. kis felületeken szétszórt. Az élelemkészletet „A méhcsaládok kezelése" c.Az anyátlan családokat anyásítsuk meg. A méhek innen kihordják a mézet. akkor cukorsziruppal etetünk. lehetőleg tartalék mézes léppel. s majd az pótolja az élelmet. s a család éhen pusztulhat. mint fiatal méhekből álló 5-6 léputcás. hogy vele le ne hűtsük a fészket. A kiürült kaptárakat kitakarítjuk. anyásítunk vele.5 kg-ot fogyasztott. amikor a méhek már rendszeresen kiröpülhetnek. Úgy helyezzük el az etetőt. Ilyenkor a mézes lépet a család fészkének hűtése. 1:1 arányú sziruppal etethetünk. Ha állományunk nagyon gyenge. a mézes lépek fokozatos felnyitásával pótolhatjuk. Ez utóbbit „alig" bejegyzéssel szoktam jelölni. igen sokat számít a méhek belső értéke. hogy jól fejlődnek. akkor az anyátlan családot egyesítsük. A szemle után a családokat továbbra is gondosan takarjuk. A mindennapos etetés nagy munka. A szűkösen ellátott családok megsegítését ne odázgassuk el azzal. „kevés" vagy „nagyon kevés". akkor esetleg később látnánk kárát. Ez legjobban kaptárcserével oldható meg. Ez a változékony időjárásban még inkább szükséges. kerülhetnek lecserélésre. azonban helytelen és káros lenne ilyen esetekből arra következtetni. A serkentő etetést csak a virágporhordás megindulása után kezdjük meg. Amelyik „családban" csak párszáz méh van az anyával. Az új nemzedék keléséig még sikeres anyanevelés esetén is teljesen elnéptelenednének. Természetesen a jó fejlődéshez nem csupán népesség kell. szükség esetén 43 . Ezt néhányszor megismételjük. Az anyának tehát inkább a már fiasítást tartalmazó lépen adjunk helyet a petézésre. Általános elvként tartsuk be. Az anyátlan családokat tehát tavasszal feltétlenül anyásítani vagy egyesíteni kell. A családokat csak tiszta kaptárakba rakjuk át. Ez téves felfogás! Előbb egészítsük ki bőségesre a készletet. hogy inkább kevesebb lépen legyen nagy kiterjedésű fiasítás. nagyon vastag födött mézkoszorú gátolja a fiasítás terjedését. Ehhez 1:1 vagy 2:1 arányú szirupot használunk. Ha pl. vagy anyját eladjuk. A méhek így hamarabb elhordják a mézet. A koszorú helyét hamarosan fiasítás foglalja el. Ha ilyen nincs. Esténként 23 dl eleséget adunk. A családok ilyenkor még alkalmatlanok jó anya nevelésére. A méhek a felnyitott készlethez szívesebben hozzányúlnak. Tekintettel arra. hogy a gyengeséget nem betegség okozta-e. akkor a petézésben csak kissé is lemaradó anyákat kidobjuk. hogy egy család április 1-től május 5-ig 8. A szükséges mennyiséget nagy adagokban adjuk be. Az a megnyugtató. A szűkös készletet sürgősen ki kell egészíteni. azt gondolkodás nélkül fel kell oszlatni. Az első vizsgálat másik célja a kaptárak kitakarítása. akkor a szűkös készlet pár nap alatt kimerül. hogy a méheknek ilyenkor már sok vízre van szükségük.

akkor előző nap meleg helyiségbe kell vinni. vagy ássuk el. hogy a kis felületen. mintha újakra tér át (5. a kaptár másik részét is kitakarítjuk. A viaszt tegyük napviasz-olvasztóba. Ez nem jelenti a fészek bővítését. Igen jók a mézkoszorús lépek.a fészekből a kaptár másik részébe is kihúzódnak. s az anya hamarosan bepetézi. Az állandó meleg idő beállta után népes családok fészke veszély nélkül tűzdelhető (akácon. Ott. Egyébként sok méh eltájol. 2. A fiasítás terjedését heresejtes. ezután a családot visszarakjuk. a fészket egyszerre két léppel bővíthetjük. egérrágott.fertőtlenítjük. az összes lépeket léphordó ládába rakjuk. ábra). mert a népesedés most már rohamos. mert lehűlés esetén a megtűzdelt fészket képtelen melegen tartani. az üresen maradt részről a hulladékot elsöpörjük. Elősegíthetjük a fiasítás terjedését azzal is. Tűzdelni csak népes családoknál és meleg időjáráskor szabad. előnyösebb. kórokozót is elpusztítunk. Az így előkészített lépet a méhek szívesen munkába veszik. a fiasítás terjedését gátló vastag mézkoszorút felbontjuk. amelyeknek sok fiasításuk van. ahol a lépekben még csak kis terjedelmű fiasítás van. a családok népességének növekedésével és az enyhébb idő beköszöntésével kerül sor. Ezt tűzdelésnek mondjuk. akkor itt az ideje a fészek tényleges bővítésének. Jó a lépet langyos cukorsziruppal bepermetezni. rongy a nedvesség feltörléséhez. Egy ember csak kis kaptárakkal boldogul. tarlón). és annak kijárója az előbbivel azonos helyen legyen. A bővítésre szánt lépet a szélső fiasításos lép és a mézes-virágporos lép közé tesszük (4. Ezeket az anya útjából el kell távolítani. és sok kártevőt. vagy a lépet megfordítjuk úgy. a kaptárból a lépek egy részét kivesszük és a fészket helyükre toljuk. Ha nincs üres kaptárunk. penészes. A gyenge családnak árthatunk vele. Ehhez a munkához segítség kell. A fiasításos lépek mellől elvesszük a petézésre alkalmatlan lépeket és helyükre olyanokat teszünk. ábra). hogy a családok eredeti kaptárjukhoz hasonlóba kerüljenek. Az új méhek tömegesebb kelésével megindul a népesség gyarapodása is. az ürülék letisztogatásához. ha az anya a már megkezdett lépeken terjeszkedik. A hullákat égessük el. a szemetet kiszedjük és a kiszedett lépeket visszarakjuk. félig kiépített. Szokás a lépet a fiasítás közé is behelyezni. Ily módon megmentjük a moly pusztításától. kevés fiasítású családokhoz egy lép elegendő. mert a fiasításos lépek száma kedvező időben rohamosan növekszik. túl öreg lépek akadályozhatják. Az első általános tavaszi átvizsgálás után a méhcsaládok . amelyekbe szívesen petézik az anya. Mikor a méhek már a választófal (vagy takaróanyag) és a szélső lépek közötti részt is sűrűn takarják. Ha a cserére szánt lépeket nem a fészekből vesszük. A fészek tényleges bővítésére később. Vigyázzunk. amelyekben néhány nemzedék már kikelt. kis lapát a törmelék kiszedéséhez. Gyenge. vagy . Fészket bővíteni és tűzdelni csak olyan családokban szabad. hanem csak azok sorrendjének megváltoztatását vagy cseréjét. hogy a mézkoszorú a kijáró közelébe kerüljön.nem teljesen elválasztott kaptárakban . a lépeket a kitisztított részbe visszatoljuk. 44 . vagy vízben olvasszuk ki. Összehúzódik és a tűzdeléssel szétszórt fiasítás egy része meghűl. a kaptárt kitakarítjuk. A szűzlépekbe ilyenkor még nem szívesen petézik az anya.ha fejlődésük valamennyi feltétele megvan . mézzel telt. A kaptárak aljáról összegyűjtött törmeléket rostaszöveten szitáljuk át.ugrásszerűen növelik a fiasítást. a lépek számának növelését. elpusztul. hogy átmelegedjenek. Azok a munkáslépek a legmegfelelőbbek. akkor a következőképpen takarítsunk: 1. Erős családokban. A fészket legalább kéthetenként ellenőrizni kell. vagy csupán az egyik oldalon befiasított lépet 2 erősen fias közé tesszük. Beadás előtt a bennük levő mézet felnyitjuk. amelyekben a fiasítás nagy lépfelületekre terjed ki. A kaptár takarításához kell: tollseprő vagy kefe a szemét összetakarításához.

Erre nem volt mód. ábra. ha a különböző népességű családokat egy esztendőből hoztam volna. Ha az anyában találjuk a hibát. b) bővítés után b. ha elősegíteni akarjuk a herenevelést. akkor etessünk. hogy a fejlődés megtorpant. ábra. Ha a hordás megszűnik. Szándékosan nem válogattam úgy a szemléltető anyagot. A fészek mindkét oldalának műléppel való elzárása veszélyes. az anya a műlépek közötti lépekre szorul. A fészekbővítés céljából felbontott családok állapotát állandóan ellenőrizzük. Fészekbővítés a) korai.). mert egyébként megbontja a fészek egységét és akadályozza a fejlődést.) Ha hordás van (fűz. keressük az okot (mézhiány. Azt. A tavaszi építtetéstől ne idegenkedjünk. b) szükséges b. táblázatban láthatóan fejlődtek. Annak szemléltetésére.) 5. 45 . kevés hely. csak több család átlagával bizonyíthatjuk. közlök néhány adatot feljegyzéseimből (6. és a méhek az építési ösztön felébredésének bizonyítékaként zugépítményeket húznak. nem akadályozza a fejlődést. hogy a népesebb család akácvirágzásra népesebbé fejlődik. A műlépet szintén a szélső fias lép mellé tesszük. Az összehasonlítás jobb lenne.). A műlépet a méhek . vagy a műlépet vegyük ki. rossz anya stb. a kaptár fenekére viaszpikkelyeket hullatnak. A szűkített fészek a) bővítés előtt. Ha azt tapasztaltuk.ha jókor adtuk be . Az anya gyakran már félig kiépítve bepetézi. a családot egyesítsük. Méhészetemben a különböző népességgel induló családok 1956-ban az akác előtti rendezés idejére a 7. milyen gyakran kell a méhek életébe tavasszal beavatkozni és hogyan fejlődik a család. hogy a népesebb családok erősebbre fejlődnek. a fiasítást több lépre kiterjeszteni nem tudja. mert hiszen a fejlődés sok egyéb tényezőtől is függ. Kivételt csak jó tulajdonságú családoknál teszünk. ne sajnáljuk kidobni és másikkal helyettesíteni.) a. Az akadályt hárítsuk el. A felsorolt példák igen jól szemléltetik a családok tavaszi fejlődésének menetét. juhar stb. gyümölcs. Ha anyánk nincs. akkor kiépített lép helyett műlépet is adhatunk.rögtön munkába veszik.) 4. Ügyeljünk. mert ellenkező esetben a mézkoszorút hizlalják meg és a műlép felső része kiépítetlen marad. vagy az idősebb lépeket javítgatják. táblázat). mert ha a hordás megszűnik. Ez a törvényszerűség nem mutatkozik teljes egészében a példákban. Ilyenkor üresen hagyhatjuk a keret alsó felét vagy harmadát. hogy a műlép födött koszorús lépek közé kerüljön. Mindig egész műlépet használunk.a. Azonban a felsoroltakból is látszik. mert egyik évben sem volt mindenféle népességű családom.

akác előtti szemle 1956-ban 8 léputcás család fejlődése IV. fészekbővítés V. ** Közben 4. táblázat Népesség hány léputcás Kiteleléskor V. futó vizsgálat IV. fészekbővítés V. akác előtti szemle 1956-ban 9 léputcás család fejlődése IV. akác előtti szemle 1955-ben 7 léputcás család fejlődése III. I. táblázat Növekedés % 197 168 161 46 . II. első vizsgálat.5 4. 5. II. 1.5 4** 2 1 van 6. első vizsgálat IV. 28. 5. I.5 2 1 8 bő van van bő 9.5* 1. II. I. I. akác előtti szemle 1956-ban 10 léputcás család fejlődése III. 2. 17.8 8-9 14. II. 4. 22. első vizsgálat IV. fészekbővítés AB kezdet! V. II. 17. 22. 1.5 kg feletetve. I. futó vizsgálat IV. II. II. fészekbővítés V. 15. 24. fészekbővítés V. első vizsgálat IV. 1 2 3 5 2 5 7 8 3 3 4 5 6 8 3 5 7 8 3 6 11 12 3 5 8 9 4 4 5 9 10 Nép 4 4 5 6 5 7 9 11 6 5 5 7 10 10 7 7 9 15 8 10 15 16 9 10 14 15 10 10 10 13 18 Méz van 2. 4. 17. 1. fészekbővítés V. fészekbővítés V. 26. első vizsgálat IV. második szemle IV. fészekbővítés IV. 23. 30. 27. fészekbővítés 1955-ben 5 léputcás család fejlődése III. 24. akác előtti szemle * A család készletét V. 17. 12.3 10-11 16. I. I.5 6 4 kevés alig 11. fészekbővítés V. első vizsgálat IV. 5. 15. futó vizsgálat III. fészekbővítés V. fészekbővítés V. 28.5 4 1 6.5 7. 2. 5. fészekbővítés V. akác előtti szemle 1957-ben 6 léputcás család fejlődése III.Fias 54-ben 4 léputcás család fejlődése III. fészekbővítés V.20-án 6-7 12. 1.9 7. első vizsgálat IV. után kiegészítettem. 20. 15.5 van van kevés 10 6 1. virágpor bő IV. 24.

Ha a rajzási hangulat már jelentkezik. Az anya nagyobb összefüggő üres lépfelület hiányában . hogy a jó családok az akácot 8-10 nappal megelőző időre 15-16 léputcára fejlődnek. általában csak addig segít. mert a két szélső. takaró lépre nem szívesen fiasít az anya. nehéz megakadályozni annak további erősödését. jól betelelt családoknál (20 keretes Hunor. Látjuk tehát. A fészekbővítést egészen a gyümölcsvirágzás végéig folytatjuk. kétanyás NB). Ezért az ilyen családokat megcsapoljuk. hogy egyik esztendőben sem serkentettem.A 6-7 léputcás családok népesedése volt aránylag a legnagyobb. amikor már 7-8 lépen van fiasítás. hogy a családok telelési népességében is van egy optimum (legkedvezőbb népesség). akkor a mézkamrának csak egy részét nyitjuk meg. és még hűvös idők járnak. történhet ez meg. mert a gondozatlan lépekben április második felében a viaszmoly esetleg már kárt tehet. az építési lehetőség egyaránt ezt a célt szolgálja. Azonban mégsem érték el azt a népességet. mint az erősek.népességüknek csaknem kétszeresére fejlődtek. Ez a fiasítás és a dajkaméhek közötti helyes arány felbomlásához és a rajzási ösztön felébredéséhez vezethet. amelyiknél meg kell állanunk. Ilyenkor a tömeges hordás beköszöntése még megszüntetheti a bölcsőktől megfosztott család rajzási hajlamát. Ha a családok fészküket már gyümölcsvirágzás alatt sűrűn takarják és 78 lépen nagy kiterjedésű fiasításuk van. Az ezekben fejlődött munkások gyengébbek. Ha a család nem nagyon népes. A családok erősségét csak akkor korlátozzuk. Az adatokból kitűnik. Mégis helytelen lenne csupán ezért gyenge családokat tartani. A kaptáron kívül tárolt lépeket kéthetenként kénezzük. és a gyengébb családok erősítésére használjuk fel. Ez annál inkább fontos. A fiasításos lépek a mézkamrában egymás mellé kerüljenek. A fészket időben bővítsük. Megjegyzem. kihordják a megromlott virágport is. Jó gyümölcs. amit a jobban induló családok. A melegebb idő beálltával. elveszünk egy-két fiasításos lépet.könnyen csökkenti teljesítményét. fűz vagy repcevirágzáskor. A kaptárak fészken kívüli részében levő lépekhez engedjük hozzáférni a méheket. Ezzel egyidejűleg 2-3 födött fiasításos lépet is fel kell akasztani. A tavaszi fejlődés idején munkánk a méhcsaládok népességének minél gyorsabb növelésére irányul. így csökkentjük a rajzás veszélyét. hogy a penész miatt már teljesen törékeny léprészeket és nagyobb terjedelmű romlott virágporos részeket lépközfalig lekaparjuk. hogy fészket általában kétszer bővítettem. A bölcsők leszedése. Viszont figyelmeztet ez a törvényszerűség is arra. Az életerős családok megvédik a molykártól. A mézkamrába felhelyezett fiasításos lépek mellé feltétlenül tegyünk takaró lépet is! Az üresen maradó rész alatt a fészeklépeket letakarjuk. rendszerint már áprilisban. akkor beavatkozásunk nélkül túlnépesedhetnek. 47 . Később már csak a családok erős legyengítésével érhetünk célt. ami a rajzási ösztön feléledéséhez vezet. csupán néha mézet bontottam fel. Kitisztogatják a penészes lépeket. Ezért a családot fel kell engedni a mézkamrába. hogy bizonyos nagyságig a gyenge családok százalékosan jobban népesednek. A tavaszi fejlődés idején mindent kövessünk el a rajzás megakadályozására. vagy ha hordás van. kis kaptárakban. egész műlépeket teszünk. Ezt a munkájukat azzal könnyítjük meg. Ez különösen akkor fontos. A fészek megnagyobbításával és építési lehetőség nyújtásával foglalkoztatjuk a méheket. ha esetleg túlnépesedés fenyegetne. Az időben végzett fészekbővítés. megkezdi kártételét a viaszmoly is. a fészek egységének megbontása. Közben a jól fejlődő családoknak már az egész kaptárt megnyitjuk. Azt is bizonyítják a számok. teljesítményük rosszabb. Ezek kitelelési. míg a bölcsőkben nincsenek álcák. A felső takarást továbbra is fent hagyjuk. 20keretes rakodókban ilyenkor már nem bővíthetünk a fészekfiókban. Helyükre bepetézésre alkalmas lépeket.

Hozamuk átlag 12 kg volt. 3. Saját szükségletüket még azok a családok sem gyűjtötték be.20 55. táblázat A családok népessége akác előtt 10-12 13-15 16-18 léputcás léputcás léputcás Átlagos hozam kg 46. ezért jó kihasználása méhészetünk hozamára döntő. mert a többit leköti a népességhez viszonyítva még aránytalanul nagy fiasítás. A főhordás tökéletes kihasználásának követelményei a következők: 1. 1956-ban pörgetési átlagom a 2 akácon 52 kg volt. népes méhcsaládok. A népes családok előnyét sok kísérlet és gyakorlati tapasztalat igazolja. Különböző súlyú családok hozamát ellenőrizték. táblázat Igen érdekes a legmagasabb hozamú családok népességének vizsgálata. 1 NB léputcára 30 dkg méhet vettem. amelyek akácvirágzás idejére megközelítették fejlődésük csúcspontját. hogy elpusztuljanak. A 13 léputcával indulóktól már 27 kg-os átlagot pörgettek. táblázatban hasonlítom össze. Pörgethető fölösleget csak a 10 léputcás családok adtak. A családok népességének a hozamra gyakorolt hatását gyakorlati tapasztalattal is bizonyíthatom. rohamos. 1. a fölösleget kipörgették.46 52. PÖRGETÉS A tavaszi mézelők nem adnak tömeges gyűjtést. hozamuk azonban 125%-kal volt több. 60 kg-on felül 16 családtól (vagyis az állomány 28. Egyik szovjet méhészeti kutatóintézet végzett ilyen kísérleteket. hanem még támogatnunk. a népes családok jelentősége még nagyobb.96 A családok száma a csoportban 16 29 2 9. ha nem akarjuk. A gyenge családok csak kevés dolgozót küldhetnek külső munkára. Méheink fölösleget rendszerint csak akácból gyűjthetnek. a legelő jó megközelítése. Ezek a különböző népességű családok közül a következő arányban kerültek ki: 48 . A családok Súlya kg Népessége léputca 1 3 1. hiszen egy kg nektár begyűjtéséhez sok ezer méhforduló kell. hogy a gyenge családoktól nemcsak eredményt nem várhatunk. 2. A különböző népességű családok hozamát a 9. (A kísérlet leírása a családok népességét súlyban adja meg. Legtöbbször még a családok mindennapi szükségletét sem elégítik ki. Jó gyűjtést csak azoktól a családoktól válhatunk. megfelelő nagy kaptár. illetve ha ennél többet gyűjtöttek.MÉZELTETÉS. amelyek a főhordás indulásakor 7 lépet takartak. A családokat ősszel 22 kg-os átlaggal kívánták betelelni. etetnünk kell azokat. táblázat) kitűnik.6%-ából) pörgettem.5 5 2 7 3 10 4 13 Gyűjtés 7 14 20 34 49 Pörgetés Kg 0 0 0 12 27 Őszi etetés 15 8 2 0 0 8. A kísérletet hosszantartó hordáson végezték. Ez természetes. Népességük csak 30%-kal. A mi.) A kísérlet eredményéből (8. tehát készletüket erre egészítették ki. rövid ideig tartó akácunkon. A könnyebb megértés és tájékozódás kedvéért hozzávetőlegesen léputcára is átszámítottam.

de még nem érték el azt a fejlődési fokot.46 kg A pohánkatáblától 300 méterre ……………. Fontos tehát. Mivel ilyenkor az elhullás kevés (a téli méhek erre az időre már elpusztultak) a családok rohamosan népesednek. elhelyezésük kevesebb méhlakást. de inkább3/4 részét takarják (a 20 keretes kaptárakban 14-15. Ennek a feltételnek teljesítése legtöbbször módunkban van. amit a legelő közvetlen közelében elhelyezettek. A hátralevő időben a fiasítás nagy része (40-50%-a) kikel. A családok túlnépesítése káros lehet. A méhek először a legközelebbi virágokból gyűjtenek. hogy a virágzó növényeket a méhészet közelében több méh látogatja. Az 1200 méterre levő családok csak 54%-át adták annak.. Igen sok méhész olyan családokkal indul az akácnak. ami az akác indulásakor kívánatos lenne. a közelebbről többször fordulhatnak. míg a nagyobb számú gyenge saját szükségletének begyűjtésére is képtelen. A népességben is az optimumot kell keresni! Ezek a számok is fényesen bizonyítják. Az ilyen családoknak már bőségesen van gyűjtőméhük. hogy lakásukat nem töltik meg teljesen. a rövidebb úton kevesebb üzemanyagot (mézet) fogyasztanak. A méhcsaládokat az akácvirágzás kezdete előtt 8-12 nappal mézelésre készítjük elő. akinek 10-20 gyenge. mit látunk. 49 .. mert ezzel hozamukat növeljük. napján már be kellett avatkozni. ha nincs hordás..38 kg A pohánkatáblától 1200 méterre……………. mint a röviden. Íme. másrészt. hogy csak népes családoktól várhatunk eredményt. méhállományunk nagy része még akácvirágzás után sem üti meg azt a mértéket. mint az. vándoroltatásuk kevesebb szállítóeszközt kíván. A többlethozamban a következő tényezők játszanak közre: a méhek a közeli legelőt hamarabb megtalálják. Jó eredményt csak azoktól a családoktól várhatunk. mint távolról. mert leálltak. Sajnos. Ezekben a családokban a fejlődés akácig már akkor sem áll meg. sőt egy órára se csökkenjen. a rajzási ösztönük fölébred. Ekkor ellenőrizzük helyzetüket és megállapítjuk. egy példa. hogy kezelésük kevesebb munkát. hogy a hordást adó növényekhez közelebb elhelyezett méhcsaládok többet gyűjtenek. Az 5 népes család szép eredményt adhat. Összefoglalva: kevesebb beruházással és termelési költséggel nagyobb eredményt hoznak... sokszor azonban nem tulajdonítunk neki kellő jelentőséget. a hosszú úton több veszélynek vannak kitéve. főleg fedett fiasításuk és elegendő mézkészletük van. Az akácot csak azok a családok használják jól ki. amelyektől eleve nem várhat eredményt. 2. ilyenkor pedig döntő. 24 keretesben 9-10 lépen kiterjedt. Vannak. Ehhez járul az is. Pohánkatáblától különböző távolságra lerakott egyenlő népességű családok 40 napos hordás alatt a következő pörgetési átlagot adták: A pohánkatábla közvetlen közelében……. a 24 keretesekben 16-18 lépet). akik csak a kaptár valamennyi lépét sűrűn takaró családokat tekintik akáchordásra éretteknek. Megszorulnak.60 kg-on felül adott a a a a 12 13-14 15-16 17-20 léputcás családok léputcás családok léputcás családok léputcás családok 11 28 44 60 %-a %-a %-a %-a A legnépesebb családoknál a késői akác 4-5. S mégis. Pedig jobban jár az. hogy a méheket végig a gyűjtés láza uralja és munkalendületük egy napra. Számtalan adat bizonyítja.. akinek 5 népes családja van. alkalmasak lesznek-e az akácvirágzás jó kihasználására. mint nagy távolságokon. A rohamos akáchordást az ilyen családok nem képesek tökéletesen kihasználni. amikor a rajzási ösztön felébredésétől kell tartani.25 kg. A hordási lehetőség jó kihasználásának másik feltétele a legelő jó megközelítése. 20 keretes kaptárban 7-8. mint a távolit. A népes családok előnye még az is. hogy a méheket lehetőleg mindig a nektárt adó növények közvetlen közelében helyezzük el. amelyek a virágzás kezdetére a kaptár 2/3. amelyek fészküket (10-12 lép) sűrűn takarják.

mert elősegíti a rajzást. Akácvirágzáson a hordás 6-7. hogy NB kétanyás kaptár. Vannak szerencsés esztendők. Ez azért is káros. ha a méhész nem tartózkodhat állandóan méhei mellett és nem segíthet a családon. Az akáchordás kihasználásának harmadik fontos feltétele a nagy kaptár.3. Minden lép megtelt. A túlnépesedett család kaptárja ennél hamarabb annyira megtelik. Láttam olyan esetet. annál hamarabb telnek meg a lépek nektárral. Ha egy NB lépbe 3. A nagyobb víztartalmú mézért kevesebb pénzt kapunk. Az ilyen lehetőségek a méhekkel túlzsúfolt kaptárban nem használhatók ki. és hogy jó akácon az egy anyával fejlesztett családok is könnyen megszorulhatnak. Gyenge hordáskor a naponként begyűjtött nektár nem sok helyet foglal el. Ennek kettős oka van. Barátom. amikor több ilyen rendkívül jó nap is követi egymást. mert a méz még nem érett be. 12. amelyben a családokat akác előtt nem egyesítették. mint a méznek. 1950-ben a Pusztavacsi akácosban a hordás május 14-én indult. Ezen a napon a mérleges 7 kg-ot gyűjtött. Másik. A további emelkedés a következő volt: 22-én 23-án 24-én Ekkor az akácot a nagy forróság leégette. akinek családját mérlegeltük. Egyik. 21-én pörgetett. hanem magunknak is anyagi kárt okozunk.20 kg kg kg kg V. A mérlegelési eredmények a következők voltak: V.00 4. napon pedig a méhek nagy része tétlenül ült a kijárók előtt. Minél rohamosabb a hordás. mert ugyanakkor más mérlegesek még a hordás töretlenségét mutatták. Az öt nap súlyemelkedése 56 kg volt. A kaptárak felbontása megmutatta a hibát. sőt kivételesen napi 20 kg-os gyarapodásról is. hogy nagy felületen érintkezzék a levegővel és fölösleges víztartalma gyorsabban elpárologjon.50 5. mint a méznek. mert még éretlen. Mire sok összegyűlne belőle.30 2. napjáig nem szabad pörgetni. hogy a méhek leállnak. A nektárnak sokkal több hely (lép) kell. A 4. hogy a méhek nektárral nem töltik tele a sejteket. hogy a nektár nagy víztartalma miatt nagyobb helyet foglal el. a család nem szorul meg.5 9 3 kg kg kg 50 . 14-én 15-én 16-án 17-én 0. Igyekeznek minél jobban szétteríteni. addigra a méhek már beérlelik. 3 nap alatt 30 kg-mal lett nehezebb.5 kg méz fér. Korai pörgetéssel nemcsak mézünk hírnevét rontjuk. A családok leállnak. A bajon a méz elszedésével nem lehet segíteni. át sem veszik. Több ízben tapasztaltam. Taranov szerint a nektárnak háromszor annyi hely kell. Ilyenkor tehát a munka lendülete folyamatos. Különösen veszélyes a túlnépesedett családokkal való mézeltetés akkor. mert a családok pár napos hordás alatt megszorulnak. akkor 10 kg-os hordáskor a nektár elhelyezésére 9 lép szükséges. sőt ha víztartalma a 22%-ot meghaladja. mennyire fontos a méhcsaládok töretlen munkakedvének megőrzése. 18-án 19-én 20-án (rosszabb idő) 11 kg 9 kg 8 kg 19-én és 20-án már feltűnt a súlygyarapodás csökkenő irányzata. 1956-ban második akácon öt egymás utáni napon mértünk egy anyával fejlesztett családdal 10 kg-on felüli gyarapodást. pedig a 10 kg-os súlygyarapodás akácon nem ritka! Tudunk ennél nagyobb 15-17. a kaptár homlokfalán.

de lehet a NB kaptár végében leválasztható 3 keretes rekeszbe is. Egy-két nyitott fiasításos léppel és kevés méhvel tartalékba tesszük. melyik kaptárból hány fiasításos lépet adunk és mely családot erősítik majd a teljesen feloszlatott családok kijáró méhei. Húszkeretes Hunornál 25 kg körül állnak le a méhek. Ezt a munkát papíron készítjük elő. ábra.5 16 5 17 4. mert méheimnek nem volt elegendő helyük a begyűlő nektár elraktározására. A munka menete: a családokat végig vizsgáljuk. Az anyákat legjobb 3-4 keretes anyatartalékolókba rakni. Ez az eset fényesen bizonyítja. Ha ez nem elegendő. és melyeket kell felerősíteni. Bizonyítja végül. amelyeknek 7-10 lépen nagy kiterjedésű fiasításuk van. a mézkoszorúk nagysága a hordás kezdetekor. csak 33 kg-ot! Családonként 12 kg mézet veszítettem azért. hogy a családoknak ilyen rohamos hordáskor sokkal több hely kell. hogy a népétől és 51 . mint amennyi az érett méz raktározásához szükséges. Én pedig. amelyeknek anyja öreg vagy rossz. A pörgetés utáni napon a hordás ismét ugrásszerűen növekedett (6. aki tömeges főhordáskor (különösen érvényes ez az akácra) méhei munkáját nem kíséri kellő figyelemmel. Azután az új helyen hozzá kell söpörni egy másik. A jó. Azokat engedjük önállóan az akáchordásba. az első akácvirágzás idején nap kg 14 15 0. A szemle végén kijelöljük.3 2.5 9 24 3 A család akkor állt le. Ilyen tényezők: a lépek száma. a fiasítás terjedelme. A többieket ilyenre felerősítjük vagy egyesítjük. Ezt kinek-kinek saját viszonyai között kell kitapasztalnia. Teendőnk a következő: megállapítjuk. mely családok bocsáthatók erősítés nélkül a főhordásba. hogy helyéről elvisszük az anyát (pl.Mérleges kaptár súlyváltozása 1951ben. hogy a méhcsaládok milyen súlygyarapodás után szorulnak meg. ábra). hogy a 22-24 keretes NB kaptár egy család számára is kicsinek bizonyulhat. Az időben való beavatkozás szükségességét mutatja.2 18 19 11 9 6. mert így a mézkamrába helyezett fiasítás pörgetésig kikel. melyek a főhordás önálló kihasználására alkalmas családok. akkor el kell vinni egy nyitott fiasításos lépet a rajta ülő méhekkel és az anyával. 20 8 21 22 23 7 12. már lecserélésre ítélt. A családok előkészítése akáchordásra 8-12 nappal a virágzás kezdete előtt időszerű. Teljesen csak azokat a családokat szüntetjük meg. Feljegyezzük: melyik családnak. hogy sok mézet veszít. Az általunk használt mézeltetési módnál a 22-24 keretes NB kaptárban 40 kg-os súlygyarapodás körül már szükség van beavatkozásra. Bizonyítja. és sűrűn takarják fészküket (10-12 lépet). nyitott fiasításos lép dajkaméheit. Ha úgy egyesítünk. fias lépeik számát feljegyezzük. Először a tartalékcsaládok népét és fiasítását használjuk fel. akkor törzscsaládot is feloszlatunk. mert a méhcsaládok szűkös helyzetén két nappal később segíthettem. népességüket. amikor a mérleges kaptár megközelítette a 40 kg-os gyarapodást. az első akácvirágzás idején 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 Mérleges kaptár súlyváltozása 1951ben. illetve egyesíteni. Ha úgy egyesítünk. kétanyás kaptárban). Sok mindentől függ. hogy a mérleges kaptár tulajdonosa 45 kg-os átlagot pörgetett. fiatal anyákat nem öljük meg.

mert akkor nem használják ki tökéletesen a hordást. hogy a családok ne legyenek túl népesek. mint azoké. Az igaz. amikor a mézkoszorúk már megteltek és a családok lázasan gyűjtenek. hogy az anyátlanított családoktól többet lehet pörgetni. Az általa nevelt anya minősége bizonytalan. mert visszamaradnak a kijáró méhek. Mikor a méhek már érzik anyátlanságukat. Ha az anyanevelés nem sikerül. ezért könnyen megrajzik. akkor egyesítjük a két családot. A gyenge családok felerősítéséhez szükséges anyagot szedjük össze léphordó ládába. A két család egy kaptárba gyűjt. a másikat pedig úgy helyezzük el. amelyek saját erejükből érték el ugyanezt a fejlettséget. A többi fiasítást a rajtuk ülő dajkákkal együtt elvihetjük. csak vontatottan dolgozik. hogy a lépeket. a legnagyobb hordás idején az egyik kaptárt elvisszük helyéről. Ez utóbbival egyszersmind megkönnyítjük a méz elszedését. feletetett cukor) is figyelembe kell venni. mert nincsenek kijáró méheik. hanem ősszel a betelelés után. A különböző módon mézeltetett családok eredményét nem akácpörgetés után és csupán a kipörgetett méz mennyisége alapján kell összehasonlítani. és pörgetéskor kevesebb családdal lesz dolgunk. Azonban az anyátlanítás és a túlzott pörgetés később megbosszulja magát. A régi helyükről elvitt anyatartalékoló családocskákat pár napig etessük híg cukorszörppel. A petézés még siker esetén is legalább 3 hétig szünetel. az ilyen családok hozama nem rosszabb. Három gyenge családot: is összeröpíthetünk. és a kaptár megtelt. melegítése hiánytalan legyen. Az összeröpítésre szánt családokat az akácon közvetlenül egymás mellé helyezzük. lendülete akkor a legnagyobb. Ekkor a lépeket elosztjuk az erősítésre kijelölt családokhoz. Ha hordás van. akkor fiasításos lépen hagyjuk ott. A felerősített családok fészkében a fiasításos lépek egymás mellé kerüljenek. családok népessége. Az anya korlátozásának egyrészt a fiasítás terjedelmének csökkentése. a hordás kihasználására. ami később erős elnéptelenedést okoz. A méhcsalád munkakedve. akkor az anyával külön tett kis családnak adhatunk műlépet is. napján. nehogy kirabolják a felerősített családokat. Tapasztalatok bizonyítják. hogy a méhcsaládok ilyen „összekevergetése" nem káros a méhek munkájára. hogy mindkét család méhei belerepüljenek. Az anya túlságos korlátozása . egyesítés nélküli mézeltetése helytelen és káros! Összevonhatjuk a gyenge családok népességét összeröpítéssel is. hogy az öreg méhek hazarepüljenek. 52 . másrészt a kaptár bizonyos részében való elhatárolása a célja. az egyik az anya korlátozása. A 2 család. ha egész esztendőben népes családokat tartunk és minden elnéptelenedést okozó beavatkozástól tartózkodunk. téli mézkészlet. Az ilyen kis családok hordás alatt rohamosan fejlődnek. Ha két anyával méhészkedünk egy kaptárban. Az anyátlan család. A kis család lépkészletét kiegészítjük. Felületes munkával a méhbetegségeket terjeszthetjük. főként az anyátlanítás utáni első napokon. A helyes és legeredményesebb. a fiasításos lépeken csupán fiatal méhek maradnak. A családok népességének ellenőrzésével és szükséges mérvű összevonásával egyidejűleg előkészítjük a családokat a mézelésre is.helytelen. Munka közben bőven füstöljünk. Ha hordástalan időben sok kijáró méh tartózkodik odahaza. Ha jó a hordás. Az anyátlanítás káros az akác utáni hordásra és a szaporításra. mert pótbölcsőben nevelkedett. és akác után könnyűszerrel termelő családokká népesíthetők. akkor tartsuk a kiszedett fiasításos lépeket egy napig külön kaptárban (vagy léphordó ládában). A hordás 3-4. akkor kicseréljük.fiasításától megfosztott anya régi helyén marad. az egyik családot meganyátlanítjuk. Az elosztást a legelőször kivett léppel kezdjük. egyben legbiztonságosabb méhészkedési mód az. Arra nagyon vigyázzunk. hogy az így felerősített családok fölösleget adnak. hogy erősen megzavarjuk a méheket. ha anyja és fiasítása is van. méheket csak egészséges családok között cserélgessük. Az összeröpítés előnye. hogy a fiasítás további gondozása. Ügyeljünk arra. A pörgetett mézen kívül más tényezőket (szaporulat. teljesen leromolhat. Míg a láda megtelik lépekkel. mert a családok a nagy hordás idején elnéptelenednek. A népesség visszaállítása ekkor már nehéz. álanyássá válhat.a teljes anyátlanításról nem is beszélve . Ezzel kapcsolatban két kérdésről kell részletesen szólni. addig a kijáró méhek zöme visszarepül régi helyére. a másik a mézeltetés módja. A család több anyát nevel. nagyon szép lépeket épít.

2. hogy olyan rohamos hordáskor. A fiasításos lépeket közvetlenül az anyarács mellé tesszük. Helyes az akáchordást néhány lép kiépíttetésére is kihasználni. Ezért a fészekből 2-3 öreg lépet. Ezzel a kaptárt mézelésre be is állítottuk. A fiatal méhek az anyához húzódnak. a fiasításra alkalmas üres lépek és műlép kerüljön. de bármely fekvő kaptárban alkalmazható. főként akkor. Míg a műlép kiépül. Fekvő kaptárban több mézeltetési mód lehetséges. Ennek oka a családok gyengesége. akkor a mézkamrába több lépet akaszthatunk át. Itt vannak a fiasításos lépek. Az anyarácsok közé a nyitott fiasítás. Ha kevés a lépkészletünk. ez előnyös. Anyarács helyett műléppel is korlátozhatjuk az anyát. Felmerül a kérdés. a méhek beavatkozásunk nélkül is csökkentik a fiasítást. fekvőben pedig 6 lépre lezárásával. hogy méhcsaládjaik akácvirágzáskor nem hajlandók felmenni a mézkamrába. Tízkeretes fészkű kaptárban évenként legalább 3 lépet cserélünk. a fészek többi részét fiasításra alkalmas lépekkel. A fiasításos lépeket csak a rács választja két részre. Az ilyen családoktól bőven vehetünk el fiasításos lépeket. Ha akác után szaporítani akarunk. A fészek két oldalára 2-2 műlépet is adhatunk. közvetlenül az anyarács mellett helyezzük el. akkor az anyát 2-4 nyitott fiasítással a kaptár jobb vagy bal végén anyaráccsal lezárt 6-9 keretes részbe helyezzük át (7. Jó. Ehhez a módszerhez külön kaptárak is készülnek. de van annyi helye. A mézkamra a fészek két oldalán van. mikor a kaptárnak ebbe a részébe tartalékcsaládot helyezünk. Mikor a családokat akácra rendezzük. A műléppel való fiasítás korlátozás csak a 7-9 lépes fészekben válik be kielégítően. még akkor sem. ha fiasításos lépeket tesznek fel. A mézeltetés rakodó kaptárban egyszerű. kellően fejlett családok minden csalogatás nélkül elfoglalják a mézkamrát. Gyakori. hogy igen. Népes. Ezzel a fészek egy részét felújítottuk. A család. Így a fészek egysége tulajdonképpen megmaradt. nem szökik-e ki az anya a műlépek közül? Megesik. A későbbiekben. Ezért az anyát kevés lépre korlátozni csak anyaráccsal lehet. NB fekvőben a következőképpen járhatunk el: a. a műlépen túl pedig van. A műlépből épített új lépek is rendszerint mézzel telnek meg. ha nem a kaptár homlokfalán. gyűjtő méhei továbbra is a régi kijárón közlekednek tömegesen. A hordáskor beadott műlépet a méhek rohamosan kiépítik. A fészekmézkamrás mézeltetés lényege. és helyükre fiasításra alkalmas fiatal lépet vagy műlépet adunk. hogy az első pörgetéskor a fészekből oldalra tesszük az erősen mézes fiasításos lépeket. A többi fiasításos lépet a túlsó oldalon. A fészek lezárása a kaptár közepén két anyarács közé. lehetőleg födött fiasítással a mézkamrába akasztunk át és helyükre egész műlépes kereteket teszünk. akkor ez nem baj. hogy az első akác után az anya a kipörgetett lépőkre húzódik és ott új fészket alakít ki. amilyen az akác. A méhek ide szoknak. A fészek és mézkamra közé behelyezzük az anyarácsot. és ott anyát pároztatunk. hogy főhordásra a mézkamra a fészek helyére kerül. Az anya kihúzódásának veszélyét csökkenthetjük azzal. az anyának nem marad hely rajtuk petézésre. hanem a keskenyebb oldalán. vagy műléppel töltjük ki. Nem szabad elfelednünk. a méhek az azon túl levő lépeket teletöltik nektárral. Különösen gyakran szökik ki az anya a szűk fészekből. Sokan panaszolják.) A családot a tavaszi fejlődés idején a kaptár közepe táján levő kijárón át röpítjük. A fészekrészen kijárót nyitunk. Az anya a kaptár beosztásától függően 6-9 lépre korlátozható. vajon elegendő-e műléppel korlátozni az anyát. ha a fészekben nincs herelép. ábra). ennek megfelelően több műlépet adunk a fészekbe. Az anya a fészken kívüli lépeket nem petézheti be.Túlzott és helytelen az anya kalitkázása vagy 1-3 lépre zárása is. Rakodókban elégedjünk meg az anyának a fészekrészre való korlátozásával (legföljebb a 12 keretes fészekből válasszunk el 2-4 lépet függőleges anyaráccsal). Végső szükségben teljesen műléppel töltjük meg a fészket. amennyi a népesség mérsékelt utánpótlásához szükséges. A legelterjedtebbek és jól beváltak a következők: 1. 53 . így a szélső lépek a fészektől 7-9 lép távolságra kerülnek.

A fészek előbbi helyére kerülnek az üres lépek. a mézkamra kijárója pedig előre került. hamarabb legyengültek.) b. b. A hordásról mérlegeléssel tájékozódjunk. hol tartanak a méz tárolásával. a fias lépeket az üres lépek közé tűzdeljük (7.) tűzdelés után A kaptár másik részében (a mézkamrában) a fiasítás napról napra fogy. mert a mézkamra lépeiben nincs fiásítás. érlelésével. ábra. A méhek volt fészkük lépeibe raktározzák a mézet. A fészekmézkamrás mézeltetés előkészítése több munkával jár (kivétel a fordítható kaptáras megoldás). Ez nagy tévedés. A fészekmézkamrás módszerrel mézeltetett családokból nehezebb volt szaporítani. Sok méhész azt hiszi. Ha nincs mérlegünk. az új fészekben viszont rohamosan építenek. amikor a mézkamrában már csupán födött fiasítás van. és terjed a fiasítás. A méhek a nagyjából már meghordott lépeket a felső lécnél fehérítik. Ha a mérleg 20 keretes H kaptárnál 25 kg-os. ábra c). Ennek alapján megállapíthatjuk. Így a fészek régi helye mézkamrává vált. Ezt feltétlenül meg kell akadályoznunk. Itt nyitottunk kijárót is.) rendezés után. akkor a családokat feltétlenül ellenőrizzük. akkor estefelé bepillantunk a kaptárakba. akkor a család munkalendületének csökkenésével számolhatunk. NB-nél 40 kg-os gyarapodást mutat. hátsó falán pedig jobb felől azonos magasságban és nagyságban nyitunk kijárót. hogy a mézeltetés eredménye a módszertől függ. a pörgetés jobb eredményt adott. kevesebb fiasításuk volt. c. Az utóbbi években a fészekmézkamrás megoldásokat is kipróbáltam. Itt. Ha a fészek 6 keretesnél nagyobb. lehetőleg a kaptár rövidebb. Tapasztalatom a következő: A fészekmézkamrás módszerrel könnyebb a pörgetés. 180 fokkal elfordítjuk a kaptárt.) 7. A fészek helyváltoztatását megkönnyíti és meggyorsítja. Mikor a fészek mézkoszorúi már megteltek.) rendezés előtt. Fészekkamrás mézeltetés NB fekvőkaptárban a. A gyűjtő családok munkáját fölöslegesen ne zavarjuk. Én anyarács nélkül mézeltetek.a. Ezért az ilyen családok sokkal hamarabb etetésre szorultak. és a méhek a jó hordásba belelendültek. ha a kaptár homlokfalán bal felől. napján. vagy 2 + 2 műléppel a kaptár közepére zárom 8 lépre. nem kell válogatni. b) A fészket a kaptár jobb vagy bal oldalában tartottuk. A fészket 1 + 1. Ha a fészket 6 keretre szűkítettem. a kaptár másik végébe toljuk a fészket. A 2 rész közé anyarácsot teszünk. a fészekben azonban alig volt mézkoszorú. A mérlegre közepes népességű családot tegyünk. akkor a hibák mérséklődnek. Ennek következtében a fészek kijárója hátra. vagy hátsó oldalán kijárót nyitunk.) c. Ezzel a fogással megszabadulunk a keretek átrakosgatásától. A méhek ide szoktak. A hordás 3-5. A népes családok bármelyik mézeltetési módszerrel szép eredményt adnak. ugyanakkor a kaptár homlokfalán a család népességének megfelelő kijárót (kijárókat) nyitunk. 54 . amikor a fiasításos lépek mézkoszorúi megteltek. Ha már a szélső lépekhez közelednek. mind a 6 lépet fiasítás foglalta el. Az ellenőrzést mindig a legnépesebb családoknál kezdjük. A hordás első napjaiban.

amikor a méhek élénken járnak. A pörgetés helye legyen minél közelebb a méhészethez. és szorosan egymás mellé ezekre állítjuk a lépeket. akkor a mézet a hajnali. hogy ne legyen a méhek röpülésének irányában. A mézes lépek kiszedése és áthelyezése gyengébb családokhoz továbbérlelésre. néhány szál erős lúdtollat és vizet. Szükség szerint több helyen is tüzet rakunk. A helycserés mézeltetést igen jól felhasználhatjuk arra. Kis méhészetben. Nagyobb méhészetben csupán a lépek elszedése és visszaadása a méhész feladata. azoktól 15-20 méterre úgy választjuk meg. erős mozdulattal a kaptár üres részébe rázzuk. 3. A lépeket . gyűjtő lendületét növeli. A szükséges eszközökön kívül a bódéban helyet készítünk a mézes és üres lépeknek is. kirakjuk. napjáig ne pörgessünk. második mézkamra feltétele (rakodóban).lehetőleg a kiszedés sorrendjében . Ha a kutatás nagy. pörgetés .egymás után kézbe vesszük. akkor megkezdjük a méhek lesöprését.a szabadban is pörgethetünk. Pörgetni pedig csakis jól zárt helyiségben. A gyűjtő méhek a munkát továbbra is lendületesen folytatják. a kiszedett lépek helyére üreseket. Hordástalan időben mézet elszedni csak a reggeli és az esti órákban tanácsos. A méhektől megtisztított lépet másik ládába helyezzük. A méhek lesöprése után a kaptárt lezárjuk. A helycserét akkor végezzük. vagy amikor a pörgetés nem sürgős. Munkánkat a következő családnál folytatjuk. Lépritkítás. amelyek a kijáró előtt tétlenkednek akkor. megritkítjuk. A lesöpört lépekkel teli ládát két kisegítő a pörgető helyiségbe viszi. A családot bőségesen megfüstöljük. nappal pörgetni). A lépeknek kaptárban. amelyeket a méhek már pecsételni kezdtek és a méz a vízszintesre fordított lépből erősebb rázásra sem csepeg. A méheket hirtelen. A méhek közelében bárhol . mert a család. A fedelező állványt kaptárra helyezzük. Ha hordás van.a méhész végezhet. akkor pörgessünk. Kis szünet után a kaptárból kiszedjük a pörgetésre alkalmas mézes lépeket. füvet rakunk rá. Az üres lépeket másnap este adjuk vissza. 4. akkor a padlóra terített papírra két lécet (ágat) fektetünk.Ugyancsak be kell avatkozni azoknál a családoknál. A pörgetés helyét a kaptárak mögött. A pörgetésre gondosan elő kell készülni. A mézkamrából néhány lépet kiveszünk. Az erős család helyére tett tartalékcsalád a reá repülő méhekkel megerősödik. A pörgető csapja alatt a földbe olyan lyukat ásunk. Ez megkönnyíti. mert a méz még éretlen. A méhek elülése után pörgetünk. minden munkát . Ha nincs üres kaptárunk. 2. vagy műlépet adunk. Hordáskor a mézet reggeltől estig elszedhetjük. Amikor a kaptárak megteltek mézzel és a méz érett. A kicserélt kaptárak egyforma alakúak és azonos színűek legyenek. meggyorsítja a munkát. amivel ezeket letakarhatjuk. és léphordó ládába rakjuk. állványon vagy a földre fektetett ágakon készítünk helyet. A méz szagára a méhek könnyen a bódé köré gyülekeznek és megnehezítik munkánkat. A hordás közben alkalmazott pörgetést serkentő pörgetésnek mondjuk. A hordás 6-7. Jó. A rázás után visszamaradókat nedves lúdtollal lesöpörjük a lépről. fedelezés. ágyneműt és egyéb olyan berendezést. Ezt füstöléssel kerülhetjük el. A munkakedv fokozásának több módja van: 1. Ezt a megoldást szándékosan hagytam utolsónak. A fekvőhelyet. hogy a bódé környéke füstben legyen. hogy legtöbben csak ezt az egyetlen lehetőséget ismerik és alkalmazzák. Pörgetéskor csak azokat a lépeket vegyük el. Korai serkentő pörgetéssel rosszabb minőségű mézet kapunk. nagy víztartalmú.a mézes lépek elszedése. A méz elszedéséhez előkészítünk 10-12 keretes léphordó ládákat (2-4 darabot). épületben vagy vándorbódéban lehet (reggel elszedni. A méhek a lépeket kihizlalják és a megnyújtott sejtekbe több mézet tárolnak. helycsere az erős és gyenge családok között. amikor a többiek szorgalmasan dolgoznak. hogy az 50 kg-os kanna a csap alá férjen. A bent maradtakat széjjelebb húzzuk. akkor a lépek 55 . Pörgetés. behordása. 5. hogy a tartalékcsaládokat családdá fejlesszük. Hordástalan időben a vándorbódéban pörgetünk. Nedves ágakat. A többi munkát kisegítő személyzettel kell végeztetni. Éjjel semmi sem zavarja munkánkat. lombot. és a méhek nappal nem hagynak dolgozni. Mikor már valamennyi mézes lép kint van. annak ellenére. Több sort is rakhatunk egymásra. ha ponyvánk van. amelyre nincs szükség a pörgetésnél. korareggeli és esti órákban szedjük el.

Ezt legkönnyebben így csináljuk: a keretet két alsó sarkánál úgy fogjuk meg. aszerint. Megesik. akkor a mézkamrában is kell hagyni. A fészekben vastag mézkoszorús lépeket hagyunk. a családok kifosztásához vezet és kárt tesz a fiasításban is. mind saját érdekünkben óvakodjunk. nehogy az esetleg benne levő nehéz mézes lépek szállítás alatt leszakadjanak. mert a második akácból sem biztos a hordás. hogy a méhek akkor sem tékozolnak. A lépről minden kihizlalt részt messünk le. hogy a lép kipúposodott oldala nézzen fölfelé. Kevesebb mézet csak akkor hagyjunk. kaptár) hozzáütögetjük. A sejtek felnyitásánál dolgozzunk bátran. Ha a készlet kevés. Ha pörgetés közben a lépek kipúposodtak. hogy akác után bőséges mézkészlet legyen. nem szabad kirabolni! Minél nagyobb fészket hagytunk a családnak. annál jobban kiszorult belőle a méz. Különösen fontos bőséges készlet hagyása őszi pörgetéskor. Ezeket válogassuk össze és egyszerre pörgessük. vízszintes helyzetben tartva fölemeljük. A méhcsalád kifosztásától tehát mind méheink érdekében. amennyi feltétlenül szükséges. A mézes lépek kiszedésekor gondolni kell a méhcsaládra is. A fészekből vegyük ki a fölösleges mézet. Mézrendeletünk tiltja a fiasításos lépek pörgetését. A méz így csapódik ki legkönnyebben a sejtekből. Ilyenkor a mézkamra lépeinek teljes kipörgetése a család kifosztását jelenti. mert könnyen sérülnek. annál valószínűbb. Viszont minél kisebb a fészek. ha a lép kissé megvékonyodik. A jó virágporos lépeket válogassuk külön. A méhcsaládoknál legalább 10-15 kg. visszarakás előtt ki kell egyenesíteni azokat. Nem baj. majd a felső lécet valamihez (asztal. Pörgetéskor nézzük meg a fészket is. ha első akácról másodikra vándorlunk. Több lesz a fedelezésből a viasz. Hordástalan időben a lépeket csak estefelé rakjuk vissza. A lépeket visszarakás előtt megpermetezni nem kell. tisztábbak lesznek. mert a tisztesfű virágzásáig jelentős hordásra alig van remény. 56 . akkor a pörgetőből kikerülő keretekről tisztogassunk le minden zugépítményt. kereteink is szebbek.helyére azonnal üreseket rakhatunk. A lépet nyomkodni nem szabad. Az ütés hatására a lép a keret síkjába visszaegyenesedik. Ne feledjük. hogy a fiasításos lépekben elegendő méz marad vissza. ne centiméterenként tépdessük fel a sejtfödeleket. Ezzel viasztermelésünket is növeljük. gyorsan. Gyakori. Nem szabad tehát pörgetéskor „a mézkamra a méhészé" jelszó alapján eljárni. de előfordulhat 10-20 kg-os apadás is. Túl erős pörgetéssel ne rongáljuk a lépeket. Ilyenkor csak a fészken kívüli lépekből pörgetünk. hogy a családok főhordás alatt mézzel teljesen kiszorítják az anyát a fészeklépek egy részéből. A megkurtított sejteket a méhek szépen kiegészítik. ha készlétük bőséges. szennyeződést. tapasztalt hibára mutatok rá: Hordástalan időben a pörgetés megkezdése előtt szűkítsük a kijárókat. hogy pörgetés után milyen a hordási lehetőség. Jó. A fészekből kivett mézes lépek helyére fiasításra alkalmas lépet vagy műlépet teszünk. de inkább több mézet hagyjunk. Mindig csak annyit fogyasztanak. A sejtnyitó villát folyamatosan toljuk végig a lépen. mert a mézbe kerülő fiasítás rontja a méz értékét. Azonban a családokat teljesen kifosztani ekkor sem szabad. Szűkös készleten viszont azokat az élettevékenységeket is korlátozzák. A lépek ilyen behelyezése azonban nem elengedhetetlen föltétele a jó pörgetésnek. Igen fontos. Vándorlás előtt fontos a fészek megtekintése azért is. hogy a méhek gondozásba vegyék és őszig lehetőleg mézzel befödjék. csökkenti a fiasítást és leromlik. Ha időnk engedi. Az akácon népesre fejlődött család sokat fogyaszt. Tartaléklépek hiányában az első néhány kaptárba nem rakjuk vissza a lépeket. Ezekre a pörgetés végén kerül sor. és a fészek közelébe tegyük vissza. hogy az alsó léc nézzen a forgás irányába. Különösen legyünk óvatosak a szűz lépekkel. amelyeknek zavartalan folytatása termelési szempontból elsőrangú érdekünk lenne. hogy akác után 8-10 kg fogyasztást mutat a mérleg. Ez a fiasításra káros. ha az ilyen virágporos lépeket megjelöljük. mert összetörjük. A lépeket legjobb oldallécükre állítva úgy tenni a pörgetőbe. nappali visszarakásuk rablást okozhatna: A pörgetési munkák részletes leírása helyett néhány gyakorlati fogásra. Ha a fészekben kevés a méz.

s pörgetés után ugyanazokat a lépeket visszamérjük. ha csupán a nehéz lépeket szedjük ki. Csak egészséges állományban ajánlható. innen könnyen leszedhető. ezért csak kis méhészetekben alkalmazható. Szállításkor a kannák közé szalmát. és ismerjük a kipörgetett méz mennyiségét.akkor a kannákat gondosan záruk le. ha a kannákat csaknem színig (nyakhajláson felül) töltjük. 57 . Ha a szűrés lassítaná munkánkat. Így kevesebb lépet kell kiszednünk. ráérő időnkben is sor kerülhet. Néhány napi állás után megtisztul. hogy melyik családtól hány lépet vettünk el. A mézes pörgető rablást okozhat. Leghelyesebb egy családnak beadni. Kihűlés után a viaszt a méz felszínéről levesszük. mert azt másra nem bízhatja. Ezalatt minden idegen anyag a felszínre emelkedik. a méhektől megtisztítsuk és kipörgessük. Ezért az utolsó lépeket az erős családokhoz óvatosan. Az egyik nagylyukú. macskát) ne tűrjünk a pörgetés helyén. mert kellemes viasz zamatú. A kipörgetett mézmennyiséget a lépek számával osztva megtudjuk.40 = 26. Méhcsaládjaink értékének megállapítása érdekében fontos tudnunk. hogy a megfelelő számú lépet kiszedjük. lassan tegyük vissza. A födelezést kicsurgatás után vízben áztassuk ki. hogy a családokat a pörgetés előtti napon gyorsan átnézzük. Ilyen előkészítés után csak az lesz a dolgunk. Nagyon fontos. hány lépet pörgettünk összesen. minden perc számít. A méhek ugyanis a kaptár üres részében vastagon lepik a kaptár falait és fenekét. A lefölözést megkönnyíti. A mézes vizet etessük fel. Ez azonban veszélyes is lehet. Ezt följegyezzük a család törzslapjára. mennyi mézet kaptunk átlag egy lépből. papírt tegyünk. A kivehető lépek számát feljegyezzük. 11 lépet vettünk ki. 850 lépből 2040 kg mézet pörgettünk. hogy melyik családtól mennyit pörgettünk.40 kg mézet kaptunk. amikor egy nap alatt kell esetleg nagyobb állományt kipörgetni. A tetőt tiszta papír. akkor a födelezést sütőben felolvasztjuk. A családok teljesítményének kiszámítására később. A 14. Ezzel megszorozzuk a családtól kivett lépek számát s megkapjuk a teljesítményt.ha nem is egészen pontosan . mert nem tud lépést tartani a pörgető teljesítményével. A mézet jól szűrni csak kettős szűrővel lehet. sz. pörgetnünk és visszaraknunk. Sokat segít például a mézes lépek kiválogatása. Az utolsó lépek berakásakor olyan tömegben kerülhetnek a lépek alá. amivel munkánkat megrövidíthetjük. gyakran tejszerű. ha a mézes lépeket családonként megmérjük. Ez hosszadalmas. habos. Ha szállítanunk kell . 2040: 850 = 2. érett méz szűrése még így is sokszor gond. Feladata. az apró idegen anyagok kiszűrésére. és így tároljuk addig. A részben telteket bent hagyjuk. A lehetőségek szerint készüljünk elő. a másik finom szemű. A mézet azonban 1-2 napig tartsuk meleg helyen. Meggyorsítja munkánkat az is. és a mézes lépeket a kaptár egyik végében csoportosítjuk.40 kg mézet adott. A méz tésztákba igen alkalmas. A számítást nem kell a pörgetés napján elvégezni. vagy viaszfőzőbe nem kerülhet. Ez abban áll. akkor pörgessünk szűrés nélkül. vagy rongytömítéssel vegyük körül. A méz. A második akácon megtaláljuk azt érettebb állapotban. hogy a családoktól elvett lépek számát följegyezzük. szállításra előkészíteni és el is szállítani. mert a betegségeket terjesztheti. A munka befejeztével a pörgetőt. hogy a méheknek idejük legyen a lécek alól kihúzódni. szállítás alatt ne szennyeződjék.például vándortanyáról . Gyúrjuk gombócokká. Nagyobb méhészetekben a családok teljesítményét . hogy a méz. csak az a fontos. Ezt pontosan csak úgy lehet megállapítani. A kisegítő személyzettől követeljünk tisztaságot. Ez a család tehát 11 X 2. Pl. hogy a méhekkel dolgozzék. A mézet tiszta. hogy a lépek visszarakásakor méheket ne nyomjunk agyon. Egy lépből tehát átlag 2. A lépek válogatásával nem lesz gondunk. családtól. Így tudjuk azt is. szénát.de a gyakorlatnak elfogadhatóan a következőképpen mérhetjük le: följegyezzük. amíg napviasz-olvasztóba. pörgetéskor. hogy a méhész ne szaladgáljon a méhektől a pörgetőhöz.Vigyázzunk. Népes családokban ez könnyen megeshet. Ha otthon pörgetünk. a nagyobb szennyeződések felfogására. száraz helyen tároljuk. Ne akarjon mindent ő elvégezni. A kaptárban bent maradt méz nem vész el.40 kg. Az első akácról a másodikra való vándorláskor. Állatokat (kutyát. valamint a többi eszközt gondosan ki kell mosni. hogy sokat agyonnyomhatunk közülük. Ez a benne levő légbuborékoktól van. A jó.

hogy a méhcsaládoknak meglegyen a teljes lépkészletük. A kaptáras méhészkedés térhódításával párhuzamosan terjedt az a tan. hogy egy olyan méhcsalád. Mikor a családban a dajkaméhek a fiasításhoz viszonyítva túlsúlyba kerültek. Ez azt jelenti. hogy az a méhcsalád. ha a viasztermelés feltételei egész esztendőben meglettek volna. amelyben egy esztendő alatt 15 kg (150 000) dolgozó élte le életét. A raj viasztermelésre érett. a külföldi piacok elvesztése végzetes lenne. hogy a viasztermelés a méhcsaládnak nagyon sok mézbe kerül. Ezzel szemben keveset . Kutatók szerint a munkásméh saját testsúlya felének megfelelő viasz termelésére képes. Ezért a kaptáras méhészkedés sok viaszt fogyaszt. vagy pedig valamennyit visszavágta. A kasos méhész tavasszal a lépek egy részét elvette a családtól. Míg tehát a kasos méhészetben a méhcsalád egy év alatt lépkészletének többszörösét építheti ki saját termelésű viasszal. A viasztermeléssel szemben leggyakoribb ellenvetések a következők: 1.Mindent kövessünk el. A kasba telepített méhcsaládra rábízzuk. Hiányos viasztermelésünk okát sokan a kasos méhészkedés háttérbe szorulásában látják. hogy ez a 7. az új építmény olyan kedvezők a méhcsalád egészségére. ÉPÍTTETÉS Viasztermelésünk nagyon kevés. hanem az. 58 . esetleg több kast építettek tele minden emberi segítség nélkül. VIASZTERMELÉS. fejlődésére. Azonban ez sem jelenti azt. Természetes. Ez népgazdaságunkra. és annak megértése. A méhek viasztermelő képessége nagy. A kaptárban a lépek építéséhez szükséges viasz egy részét műlép alakban mi adjuk a méheknek. Az 1 kg viasz = 14 kg méz tétel hamis volta már régen beigazolódott.termel. Ha a hordás kedvező volt. amely a mézhozamot nem csökkenti. 3-4 kg mézzel kevesebbet ad. hogy az építő családból semmivel sem szállt ki kevesebb méh gyűjtőmunkára. mert vagy a veselépeket szedte ki. hogy mézünk jó minőségű és tiszta legyen. Méhészetünk jövőjére. Milyen messze van a mi 15-20 dkg-os családonkénti országos átlagunk a 7. 7. hogy a viasztermelés a fiatal dajkaméhek feladata. Ilyen eredményt a gyakorlatban nem remélhetünk. nem fedezi hazai szükségletünket sem. föl kell tárni a viasztermelésünk növelésében rendelkezésünkre álló lehetőségeket. de az egyéni méhészre is káros. a kasosé pedig semmi. hanem inkább növeli. Első feladatunk a viasztermelést akadályozó tévhit leküzdése. A legújabb kutatások szerint 1 kg viasz termeléséhez a méheknek 3-4 kg mézre van szükségük. E cél elérése után pedig ne építsenek. A méhek kiélhették építési ösztönüket. A viasztermelési ösztön kiélése. akkor rajt eresztett. mert az állomány egy részét az építés foglalja le. Ezért adjunk mindig jó. Így jutottunk el odáig. A hazai fogyasztást is csak jó áruval növelhetjük. Ennek az állításnak helytelenségéről már maga az a tény mindenkit meggyőzhet. a méhész akarata ellenére elégíthetik ki. mint azoké.nálunk nagyon is keveset . érett mézet. Azonban nem szabad megelégedni a jelenlegi gyenge eredménnyel sem. hogy az új méhlakásban bevezetett új méhészkedési mód akadályozza a viasztermelést.5 kg viaszt termelhetett volna. pedig a viaszellátásban mutatkozó nehézségekben a méhlakás korszerűsítése csak annyiban játszik szerepet.5 kg-tól. sőt tartalékuk is. „korszerű" méhészetben a méheknek sokszor évekig nincs lehetőségük az építésre. Ezért a méhészek leghőbb vágya az lett. amelyik 1 kg viaszt termel. addig a kaptáras. Megtörtént. a gyűjtőmunka pedig az idősebb korosztályé. mint abból. Az 1 kg viasz előállítására elfogyasztott mézet 14-30 kg-ra becsülték. akkor a rajból fejlődött család még abban az évben megrajzott. amelyek nem építhetnek. hogy a méhek építési ösztönüket igen sok méhészetünkben csak zugépítmény formájában. mert ez csökkenti a mézhozamot. hogy egy kas ivadékai saját visszavágott lépeik pótlásán kívül még másik 3-4. munkakedvére. Alacsony viasztermelésünk oka nem a korszerű méhlakás. hogy a kaptáras méhészkedés viaszigénye nagy. Kísérleti adatok is bizonyítják. A méhek építhettek. Évről évre nagy mennyiségű viaszt hozunk be. hogy a lakása berendezéséhez szükséges viaszt saját erejéből termelje meg.) Az építő családból kevesebb méh gyűjt. hogy a mérsékelten építő családok mézhozama mindig nagyobb. fiatal méhei nagy lendülettel fogtak munkához és új otthonukat pár hét alatt kiépítették.5 kg csak elméleti szám. hogy a viaszkiválasztás olyan életfolyamat.

mindenben egyenlő értékű méhcsalád csoportot állítottak össze.) Az építési lehetőséggel gátoljuk a család fejlődését. mint a népesben. hogy kényszerhelyzetben ezek is képesek még viasz termelésére. mert a méhek a keletkezett hézagot igyekeznek beépíteni. A fiasítás fejlődéséhez is.egyidejűleg zavartalanul végezhette úgy. hogy a két-három léputcás családok kedvező hordáskor milyen szívesen és szépen építenek. a viasztermeléshez is meleg kell. hogy az építés csökkenti a gyűjtésben résztvevő méhek számát és ezzel a mézhozamot. A 10. a csoportokat azonban úgy rendezték be. de fiasítást gondozott III.mondják sokan. A III. hogy a gyenge családban 1 kg méh több viaszt termel. csoport a két tevékenységet . Termelt viasz g Nevelt fiasítás db 355. a következő kísérleti adatok is bizonyítják: Három. amint az a méhcsaládok életében a természet törvényei szerint lenni szokott. hogy a viasztermelés nem káros a fiasítás gondozására. A fiasítás gondozása és a viasztermelés a méhek életében nem ellentétes. Bőséges hordásban a családok bámulatos teljesítményekre képesek. mert a méheket az építés köti le.az építést és a fiasítás. bőven táplálkozó dajkaméhekben kezdenek működni. A rendszeres építtetés kedvező hatását ma már sok hazai tapasztalat is bizonyítja. Méhészetemben kezdettől fogva módot adok a méheknek az építésre.8 15188 401 16402 I. Épített. Azt hiszik. Másik fontos feltétel a friss nektár és virágpor. csop. az idős méhek viaszmirigyei visszafejlődnek. amikor kényszerből túlzásba is vittem az építtetést. egyszerre végezhetik. a viasz termeléséhez és feldolgozásához meleg kell. mert gyenge az állományom. Eszerint válasszuk meg a viasztermelés idejét és helyét. hanem egymást kiegészítő feladat. táblázat 3. csop. ha a méhcsaládok e két munkát egyidejűleg. Azt. Az I. csop. Sohasem láttam kárát. Kísérletek bizonyítják. és a naponta begyűjtött mennyiség emelkedésével párhuzamosan nő. csoportban a családok több fiasítást neveltek. Volt olyan esztendőm. csoport építhetett. A viaszmirigyek a fiatal. ezek viaszmirigyei viasztermelésre a legalkalmasabbak. hogy a három csoportban kéthónapos időszak alatt a családok átlag mennyi viaszt termeltek és hány méhet neveltek. csoport nem építhetett. csak fiasítást gondozhatott. Épített és fiasítást is gondozott 10. mert lépeit állandóan kitördelték. Elsősorban szükség van fiatal méhekre. nemcsak a viasztermelésről mond le. nem jut idejük a fiasítás gondozására. Ne féljünk tehát attól. Tehát az a méhész. Mind a viasztermelés.amelynek nem adtak alkalmat építésre. A viasztermelés etetés hatására is megindul. hogy építeni csupán népes családokban hajlandók a méhek. Adjuk meg nekik erre a lehetőséget. "Nem építtetek. Hasonló eredményt ért el 59 . táblázatban közölt eredmények bizonyítják. de teljesítményük sohasem éri el a fiatalokét. Családonként ekkor több mint 1 kg viaszt termeltem. pedig ezek a családok építettek is. a viaszmirigyek működésére kedvező a fészek egységének megszakítása. hogy azok nem végezhettek azonos munkát. gyümölcs. A viasztermelési lehetőségeket tehát a gyenge családokkal is ki kell használni! A viasztermelés csak kedvező feltételek mellett eredményes. de fiasítást nem gondozhatott. de nem gondozott fiasítást II. A dajkaméhek a fészekben a fiasítás közelében tartózkodnak tömegesen. Ellenőrizték. A viaszmirigy működéséhez. A III. A II.gondozást . itt halad legjobban és leggyorsabban az építés is. hanem fékezi a családok fejlődését is. alkalmatlan erre" . Az építési ösztön már gyenge hordáskor (pl. hogy az építés nem megy a fiasítás rovására. Igaz. fűz) is jelentkezik. ha a kaptárban bőséges készletük van. tehát a család fejlődésére. A méhek hordástalan időben akkor sem építenek. 2. Eredményem mégis a legjobb lett a környéken. Minden méhész nagyon jól tudja. A viasztermelési ösztön felébredésére. Nem épített. mind a fejlődés akkor a legjobb. aki méheinek nem ad módot az építésre. Ez sem igaz. mint a II-ban.

A műlépre építtetést megkezdhetjük az első tavaszi hordáskor. a családok egy részének rajállapotba helyezése. esetleg annak elmúltával. A fészek lépeit legalább 3 évenként cserélni kell. mikor lépkészletünk már teljes. hogy ez a mézhozamot a legkisebb mértékben is csökkentené. ősz elején kell kivételt tennünk. így a fészeklépeknek nemcsak 1/3 részét. Műlépre ütjük a természetes rajokat és a söpört rajokat is. penészes). Kérdés. Ebből adódik.szétosztjuk a többi család között. mivel a fiatal méhek kiélik magukat. az ilyen lépekből jól fejlett. Sajnos. hogy élettanilag igen hasznos a családra. A hordástalan vagy csekély hordású időben raj állapotba helyezett családokat feltétlenül etetni kell. Egész műlépet adunk. mint amennyi ugyanolyan műlép készítéséhez szükséges.igen szépen építenek. Természetesen ez nem azt jelenti. mert a méhek a műléphez kiépítés közben viaszt adnak. Juhász István Jászdózsai méhész kasonként 1. kórokozókkal kevésbé fertőzöttek. A lépek cseréje tehát. heresejtes. bábingek nem szűkítik. hogy teljes életerőben levő méhek teleljenek be. Műlépre akkor is építtetünk. Az építtetést kényszerűségből ő is túlozta. a viasztermelésre is előnyös. Ezért a fészeklépek cseréjét rendszeresítsük. mert csak így kapunk szép lépeket. dajkaméhek termelik. A műlépre való építtetés is viasztermelés. amikor hordás van. tehát viaszalapunk is nő. amennyibe a begyűlő nektárt tárolhatnák. a fészekben azonban gyorsabban halad a munka. A fészekben való építés mellett szól még az is. sőt azok között építtetünk. ha a családoknak nincs annyi lépkészletük. gyümölcs) kezdve a tisztesfűig állandóan módot kell adni. A kiselejtezett mézkamrai lépek helyére a sötétebb fészeklépeket rakjuk.nyerünk. az építőmunkával ellátott családok ritkán rajzanak. 60 . mikor. ezzel is nő lépkészletünk. Ilyen pl. A rajállapotba helyezett családok . A rendszeres viasztermelésnek viaszellátásunk javításán kívül sok egyéb előnye is van: A családok munkakedve. A fölösleges lépeket szaporításhoz használjuk. akáchordás alatt. Erre a fejlődő méhészetben a lépkészlet növelése végett. Ezért évente családonként legalább 3-4 lépet ki kell építtetni. hogy a viasztermelés legigazibb helye a fészek: Ezért mindig a fészekben. ha a család az öreg méhek zömét lecserélte és népessége már növekvőben van. amellett. Gyümölcs. Raj állapotba helyezéskor a lépekről lesöpörjük a családokat. aki 1953-ban 50 családdal 722 NB lépet építtetett ki (műlépre).esetleg kétszer annyit is . A fiatal lépek használata különösen fontos a Noszéma megelőzésére. A műlépre való építtetés csak akkor káros. A műlépet gondosan kell beragasztani. A lépeitől megfosztott családnak népességéhez mért mennyiségű műlépet adunk.fiasításost és üreseket egyaránt . A viasztermelés növelésének módjai a következők: Új lépek építtetése műlépre. hogy az új lépekre itt lesz szükség. Mézhozama mégis jó lett. ezen felül 10 kg viaszt is termelt. a Nagy gombosi Tangazdaság méhésze is. hol és hogyan adjunk módot a családoknak viasztermelésre? Építésre mindig lehetőséget kell adni a méheknek. Csökken a rajzás veszélye. A viaszt a fiatal. A lépkészlet gyorsabb növelése érdekében más építési módot is alkalmazhatunk. lendülete nem csökken. mint az öregek. sejtjeik nagyok.13 kg viaszt termelt. A műlépet a fészekbe a fiasításos lépek közé vagy a szélső fiasításos lép mellé tesszük. egérrágott. vagy selejtezzük. Éppen ezért nem szabad ebből semmit sem elmulasztani. hanem felét is lecserélhetjük.ha népesek és sok fiatal méhük van . A lépeket . A viasztermelés lehetősége a kaptárban lakó méhcsaládban is benne van. viszonyaink között az építtetési lehetőség. Építésre a méhcsaládnak az első tavaszi hordástól (fűz. Ez alól csak nyár végén. hogy a mézkamrában nem építenek a méhek. és az a kívánatos. az általában nagyon rövid ideig tartó hordás következtében igen kis időszakra korlátozódik. a fiasításos lépek közelében. Ekkor ugyanis a család már telelőre készül. rossz keretű. életerős méhek kelnek ki. Gyümölcsön csak akkor szabad alkalmazni. fűzvirágzáson családonként 2. Mindig a legöregebb lépeket selejtezzük (rosszul épített. ezeket pedig pótoljuk műléppel. Jó teljesítményű olvasztóval egy lépből több viaszt .Avar Géza. egy-egy akácon 2-4 lépet nyugodtan kiépíttethetünk anélkül. később az évről évre kiselejtezésre kerülő öreg lépek pótlására van szükség. és folytathatjuk nyár derekáig. gyümölcsvirágzáskor. csak élni kell vele. Az új lépek tiszták. mert máskülönben herelépet építenek a méhek.

amelyek nem teszik szükségessé állandó vagy gyakori jelenlétüket.Viasztermelés építtető keretben. Jó hordásban azonban gyakran mézzel telnek meg a herelépek is. a hordásra. ebben az esetben több munkával érhetünk el. A méhesben felaggatott. rajzásra . eredményes módszerek bevezetésének. Tízkeretes mézkamrából 2 lépet kell kivennünk. A méhészek egy részének véleménye szerint a vele való munka nehézkes. lehetőleg az álcák kikelése előtt. Hány méhészet lépkészlete megy tönkre olyankor. a külföldi tapasztalatok pedig rakodókra vonatkoznak. Pörgetés után a lépet kitörjük. de legalább 3-4 naponként kitördeljük. A födelezésből nyerhető viasz mennyiségét növeli az is. hogy a család. Az építtető keret felső. hanem az is. A méhész a lépek kiolvasztását sajnálja. mikor az állományt valamilyen csapás (mérgezés. Az anya hamarosan bepetézi. A sok here nevelése pedig sok mézbe kerül. ez azt jelenti. A herelép építése a rajzási vagy anyaváltási hajlam első jele. Ugyancsak kötelességünk a kaptárak 61 . üres része megszakítja a fészek egységét. Természetesen rendszerint herelépet. A szabadon épített munkáslép annak a jele. lefulladás) miatt össze kell vonni.mintegy 1/3-át . elmulasztja a használaton kívül álló lépkészlet gondos kezelését. mert fél az építtetéstől. Abból ugyanis. Az ilyen méhészek számára alkalmas viasztermelési mód az. így csak a fészektől anyaráccsal elzárt mézkamrában lehet építtetni. Nálunk nem terjedt el a kívánatos mértékben. anyaváltásról lemondott.különösen. A léptörmelék gondos összeszedése. hogy hordás van. Ezt mindaddig folytatjuk. hogy pörgetéskor a fedelező kést vagy villát a lépben mélyebbre engedjük. Jó esztendőben az eljárás megismételhető. A fedelezésbe több viasz kerül. Ilyen esetekben sokkal helyesebb a fölös lépek kiolvasztása és a viasz tárolása. A visszakurtított sejteket hordás közben kiegészítik anélkül. mert a méhek belehizlalják a szomszédos lépek koszorúit. ha a mézkamrában.még távolabbi időben . Az anyabölcsőkezdetek megjelenése ezt a gyanút csak megerősíti. mert a lépet gyakran ki kell tördelni. Ezek az ellenvetések főként fekvő kaptáras méhészektől erednek. akkor a család a rajzásról. Ezzel a sejtek felső részét . a már csaknem teljesen meghordott lépeket egymástól 2 cm-re húzzuk. Tetemes viaszmennyiséget nyerünk. a méhcsalád helyzetére és szándékaira következtethetünk. ahol erre módot adtunk neki) épít. akkor az anya a herelépet befiasítja. kártevő nem bántja és a méhészet fejlődésével ismét lépekké alakítható. kiolvasztjuk. akkor rajzásra készül. Helytálló a másik ellenvetés. hogy ez gyűjtő munkájukra káros lenne.is leszedjük. A mézes lépek visszakurtítása abban áll. Van azonban a rendszeres építtetésnek még egy igen nagy előnye. hogyan fogadják a méhek az építési lehetőséget. Ha hordás idején az építést abbahagyja. A méhek a mézes sejteket szívesen kihizlalják. mind a méhcsaládok életerejének fenntartása és ezzel mézhozamunk növelése szempontjából is nagyon fontos. az építtető keret üres részébe lépet építenek. azt a viaszmoly megtámadja és a benne levő viasszal együtt elpusztítja. A méhek a fészek folytonosságát igyekeznek helyreállítani. Sok méhészetben hever a léptörmelék a földön. a munkatöbblet nem lehet akadálya új. Ha a család az építtető kereten (vagy máshol. A viasz nem romlik. megzavarja a fészek rendjét. Az építési kedv kihasználása mind viasztermelésünk. azonban többtermelést. hogy a viaszt nem becsüljük meg kellően. Építtető keretekkel külföldön (Szovjetunió. Alacsony viaszhozamunknak nemcsak a viasztermeléssel szemben elfoglalt helytelen álláspontunk az oka. hogy az ilyen módon való viasztermelés sok munkával jár. A lépet a hordás erősségétől függően ritkábban vagy gyakrabban. ha a mézkamrába akácvirágzáskor két huzalozás nélküli keretet teszünk. a tartaléklépek megóvása vagy kiolvasztása minden méhész elsőrendű kötelessége. Ha anyarács nincs (pl. Noszéma. A keretekbe a méhek bő hordás alatt lépet építenek. üres kaptárakban tárolt lépeket a molyok pusztítják. mint a teljesen épeket. Csehszlovákia) szép eredményeket érnek el. Ha az építtető keretbe húzott herelépbe mézet raknak . Az ilyen lépeket a családok ugyanolyan szívesen fogadják.sem készül. anyarács nélkül mézeltetett NB-ben). A lépet meghordják mézzel. viszont a mellékfoglalkozásként méhészkedők valóban csak olyan munkamódszereket alkalmazhatnak. míg hordás van és a méhek építésre hajlandók. Pörgetéskor a lépeket lécig visszavágjuk. ha a léphez az anya is hozzáférhet -. akik állandóan méheik mellett vannak. Azoknak. Ez a művelet alacsony keretes kaptárakban jobban sikerül. nagyobb eredményt csak nagyobb befektetéssel.

A méhész feladata.mind a napviaszolvasztóba kerülhet. A termelésben. mind a szépen szaporodó vidéki szövetkezeti vagy magán feldolgozó üzemek méltányos mennyiségű viaszt. Akinek ilyen nincs. A méhcsaládok teljesítményét csak betelelés után lehet értékelni. és megfelelő időben való beadása fontos. sőt ennél több műlépet kaphatunk. látni fogja. Az olyan nyersanyag. A salak még sok viaszt tartalmaz. csendes anyaváltás. egyforma kaptárban tartott méhcsaládok között. A viaszfőzési módszerek. Ilyenkor már nemcsak a pörgetett méz mennyiségét ismerjük. amelyekben már fiasítás volt. mint néhány évvel ezelőtt. nyugodt viselkedés a kezeléskor stb. amelyben nincs bábing . a viaszolvasztó készülékek. Ma már e téren sokkal jobban állunk. Azokat a családokat tekintjük a legjobbaknak. Egyik családban jobban megvannak az egyes gazdaságilag hasznos tulajdonságok. mint a másikban. az a kifőzésre szánt lépeket erre jól berendezett üzemben olvasztassa ki. milyen veszteség éri azáltal. minden viasztól mentesnek látszott. hogy állománya termelési készség szempontjából javuljon. Nemcsak a viaszt mentjük meg ezzel. hogy az általa kiolvasztott lépek maradványában pedig szikrányi viasz sincs. A jó mézelő családok között sok egyéb tulajdonságban lehet még különbség. a keretekre épített átjárók. és azon igyekezzék. valamint a műlépkészítés ismertetése nem lehet feladatom. vagyis átlag 34. jó telelés. napviasz-olvasztóba nem valók. kártevőket is. 20 kg tiszta viaszt vettek ki. amelyek több jó tulajdonsággal bírnak. Magam tapasztaltam. 62 . mennyi készlet maradt a családoknál telelőre. ha a méhész erősen állítja. Az év közben összeszedett apróbb hulladékot napviasz-olvasztóba tesszük. hidak. anyabölcsők összegyűjtése. Olyan lépek. Aki családjainak teljesítményét csak egy esztendőben is így összehasonlítja. megmentése is. milyen óriási különbségek lehetnek azonos módon kezelt. hogy a családokat értékelje. egy legelőn. legföljebb azért. és mennyi cukrot etettünk velük. rajzó hajlam hiánya. Aki mégis házilag olvasztja ki lépeit. ha a termelési adatokról egész esztendőben pontos feljegyzést vezetünk.3 kg-ot pörgettem. A N Y A N E V E LÉ S A méhcsaládok termelési értéke nem egyenlő. kapaszkodók. akinek ehhez megfelelő berendezése van. Megfelelő berendezésen jó teljesítményű olvasztót értek. Nálunk a méhcsalád értékének legfőbb mértéke a méztermelés. jó felkészülés a télre. mert a lépért vagy léptörmelékért mind az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ. 1945-ben a 9 méhcsaládomtól 309 kg mézet. például a színeződést. A kiselejtezett lépekért legalább ugyanannyi lép építéséhez szükséges. az építtető keretből vagy máshonnan kitördelt szűz építmény . Ilyen jó tulajdonságok: nagyobb viasztermelés. illetve kezelésben mutatkozó jó tulajdonságok mellett figyelembe vesszük a küllemi jeleket is. A családokat csak akkor hasonlíthatjuk össze. hogy a viaszmoly pusztításától megóvjuk. Közülük azokat választjuk továbbtenyésztésre. hogy a kipörgetett és telelőre bent hagyott készletet összeadjuk. amelyek legtöbb mézet termelnek. Főként a műlép helyes szabása. illetve műlépet adnak. mégis felhívom a figyelmet a következőkre: A sonkoly házi főzögetésével csak az foglalkozzék. N E M E S Í T É S . Ennek bizonyítására csak egy példát említek. hanem azt is.fenekén. A 9 család eredménye egyenként a következő volt (kilogrammban): 22. hogy méhcsaládjai között sok az alacsony hozamú. A sonkolysalak eladásával nagyban hozzájárulhatunk viaszellátásunk javításához.viaszmorzsa a kaptár fenekéről. Akkor is így van ez. Pedig a salak egészen száraznak. A viasztermelés növelése mellett ügyelnünk kell a felhasználásra is. hogy egyik vidéki viaszfőzéssel foglalkozó kisüzemünkben 100 kg olyan sonkoly salakból. A visszamaradt anyagot azonban később préses viaszolvasztóban még ki kell főzni. amely jó teljesítményű. hanem elpusztítjuk a hulladékban levő kórokozókat. A családok méztermelését úgy számítjuk ki. A feletetett cukrot a teljesítményből levonjuk. Ilyenkor döbben rá. télen összegyűlt viaszmorzsák. a tavasztól őszig húzott zugépítmények. préses olvasztóból származott. az a sonkolysalakot ne dobja és ne égesse el.

1 kg elvett méh = 2. Az elmondottakban a családok teljesítményét csak egy termék összehasonlításával mértem le. mint a szarvasmarha tenyésztésben. mert méhészetünk helyzete ma már nem annyira állományunk számszerű növelését. és a hordás is kedvező.25. vagy a baromfitenyésztésben. hanem sokkal inkább minőségének javítását. petézési teljesítményük. e. Ahhoz.a méz . Valóban. teljesen fejlett. hogy a méhcsaládok gazdaságilag hasznos tulajdonságainak megismerésére. ugyanannyi anyag és munka fölhasználásával nagyobb hozamot érünk el. a legjobb és legrosszabb eredmény egymáshoz közelebb kerüljön. 10 dm2 műlép nélkül épített lép = 0. Például rajzanak. 37. S miként az állattenyésztő továbbszaporításra a legjobb egyedeket választja. 10 dm2 födött fiasítás (a lép egyik oldalán) . 30. 28. pároztató telep hiánya miatt. teljesítményeik összehasonlítására az eddiginél sokkal több gondot fordítsunk. A kiválogatás annál eredményesebb. A család rajzási ösztöne rendszerint akkor ébred fel.5 m. Önkéntelenül felmerül a kérdés: miért nem hordhatott valamennyi család annyit.. az egy családra jutó termelés növelését kívánja meg.) az emberi beavatkozással nevelt anyák rosszak. időt rabló.5 m. Vagyis a 34 kg-os átlagot a 9 család közül csak 3 érte el.1m . amelyik a családok gazdasági értékét sokkal pontosabban mutatja. hogy állományából a túl gyenge teljesítményű méhcsaládok eltűnjenek. hogy az anya jó tulajdonságú családból származó herével párosodjék. Egy méhcsalád gazdasági értékét csak akkor mérhetjük le. hogy állományunk nagy hozamú családjainak hasznos tulajdonságát méhészetünk minél több családjára átvihessük. sok fiatal méhe.4 m. hogy a méhész irányításával nevelt anyák rosszabbak. A méheknek azonban mézen kívül egyéb hozamuk is van. 57. és az átlagok emelkedjenek. Semmi nehézségbe nem ütközik azonban az egyik örökítő szülőnek. Az anya fejlődése idején megfelelő a hőmérséklet. A különbséget csak a családok belső értékében fennálló eltérések okozhatták ugyanúgy.. amikor fejlődésének tetőfokára érkezett. Ennek több oka van. addig külföldön. Általános az a vélemény. valamennyi hozamot értékelik.szempontjából sem ismerjük. 51. A rajzó családok mézhozamban általában nem tartoznak a legjobbak közé. mint a természetesek? A méhcsalád három okból nevelhet anyát: 1. Ez annál is fontosabb. b) az anyanevelés pepecselő. ha egyéb teljesítményeiket is értékeljük. hogy: a. ha azt akarja. Így egy év eredményének leméréséhez olyan alapot teremtenek. a rajból kifogott anyák ellen testi fejlettségük.. de annak érdekében is sokat tehetünk. 10 dm2 műlépre épített lép = 0. viaszt termelnek. 2. A természetes rajzáskor nevelt anyák két okból mégsem megfelelők.2 m. jó szemű és nagyon ráérő méhész vállalkozhat. e. ahol a méhcsaládok teljesítményének rendszeres ellenőrzését (törzskönyvezést) már széles körben alkalmazzák. A méhészet átlagainak növelése azt jelenti. Viszonyaink között mindkét szülő biztos megválasztására. Azokat különböző meggondolásokból kiindulva közös nevezőre hozzák. Amíg mi családjaink értékét még a legfontosabb termék . az anyának megválasztása. Nem támaszkodhatunk ezekre az anyákra azért sem. tehát életerős. hanem sok mézet termelő családokat akarunk. mint ha csupán a mézhozamot nézzük. bőséges méz és virágporkészlete van. élettartamuk szempontjából nem lehet kifogás. rajzáskor. 1 kg viasz = 3. Az anyaneveléstől a méhészek idegenkednek. ugyanúgy azokat kell választania a méhésznek is. mert a 63 . minél több esztendő hozamát hasonlítjuk össze. az anyanevelést magunknak kell kézbe vennünk. a többi mind alatta maradt. egyik családot a másikkal csak akkor hasonlíthatjuk igazságosan össze. 29. mi pedig nem rajzó. A tulajdonságokat az anya és here örökíti. anyjának váratlan elhullásakor. ezért erre csak finomkezű. egyrészt. egészséges egyeddé válhat. Vizsgáljuk meg ezt a két ellenvetést közelebbről: a) igaz-e. hogy ugyanakkora állománnyal.. mint a legjobbak? Miért csak kettő ugrott ki olyan jó eredménnyel? Hiszen a család mindenben teljesen azonos viszonyok között élt. és táplálkozásban sem szenved hiányt. Az állomány minőségének javításában legegyszerűbb és mindenki által megvalósítható lehetőség az átlagon alul termelő családok felszámolása és a legjobb eredményt felmutató törzsek szaporítása. e. csendes váltáskor és 3. mert a rajzó hajlamú anyák utódai ezt a tulajdonságot rendszerint öröklik. A Csehszlovákiában használt rendszernél az egyes hozamok közös nevezőre hozására a következő átszámítási kulcsot alkalmazzák: 1 kg méz termelése = 1 mézegység. A lehető legjobb körülmények között nevelkedik. e . 30. e. Kívánatos. nincs mód.

akár rosszak. esténként etetjük. mert nevelésük ideje. Az anyamentés az anyaszükséglet kielégítésének legkezdetlegesebb módja. pontosan és gyorsan végezzük. Állományunk minőségi javításában tehát az ilyen anyákra nem számíthatunk. A csendes anyaváltás a nem rajzó családok tulajdonsága. mert az ilyen anyák rendszerint jók. a nevelés időszakától. Csak azokat az anyákat mentsük meg. erre alkalmas családokkal neveltetjük az anyákat. Lehet. de lehetnek rosszak is. meg szereti az anyanevelést. Ha az anyanevelésben helyes módszerrel dolgozunk. Ha a méhcsalád fejlődésének teljében van. hogy a beavatkozásunk nélkül nevelt anyák lehetnek jók. és munkánkba valahol olyan hiba csúszott. amely károsan befolyásolta az anyák minőségét. Nem azt bizonyítják. A méhcsaládok másik természetes anyanevelési módja a csendes anyaváltás. hanem tavasztól egészen őszig sor kerülhet rá. Aki ezt megszerzi.rajzás ideje. akkor az anyák megmentése helyes és kívánatos. Ez indokolt is. az anyanevelés valóban pepecselő. A zárkákat befödjük és keretbe rakva népes család. Az anyaneveléstől való idegenkedésünk inkább onnan ered. hogy az anyanevelés helyes módszereit még nem sajátítottuk el. A hibák abból erednek. Az elmondottakból láthatjuk. A kis családokat addig. a nevelt anyák száma teljesen bizonytalan és szabályozása nincs biztosan kezünkben. Vajon remélhető-e kifogástalan anya abból a családból. mint a mesterségesen nevelteket. hogy nincs benne gyakorlatunk. jó tulajdonságú családokat kár felaprózni. A méhészek általában szeretik a csendes váltásból származó anyákat. és a családok is jó tulajdonságúak. tervszerű méhészeti termelésünket nem építhetjük ilyen anyákra. hogy pontos. mennyisége. mert a csendesen váltó. hogy a méhek tökéletesnek tartott életébe beavatkoztunk. de a valószínűsége nagyon kicsi. A pótbölcsőben nevelt anyák között akadhat jó is. de nem válogatás nélkül. Ez utóbbi a helyesebb. azonban ezeket sem szabad válogatás nélkül elfogadni. Az is igaz.nevelt anyák a méhek által ösztönösen nevelteknél jobbak is lehetnek. az anyák minden bizonnyal jók lesznek. és az egy nappal előbb elkészített kis családokhoz behelyezzük. Ez az anyanevelési mód a méhcsaládnak csak biztosíték arra az esetre. A rajzó családokból az anyamentést nem javasolom. hogy éppen akkor nevelnek a családok sok anyát. Azonban akár jók. mert az kényes munka. hogy az anyaváltás sikeres legyen. hogy egyszerű méhész ne tudna anyát nevelni. hogy az anyanevelés munkatöbblettel jár. Nekünk pedig termelési tervünk szerinti mennyiségben és időpontban kellenek az anyák. b) Nézzük a másik ellenvetést. akkor egy anyabölcsőt bent hagyunk a családnál. hogy minden méhész megtalálhatja közöttük a neki megfelelőt. A szükséges méheket és fiasítást vagy a váltó családból vagy másokból vesszük. de sokkal több gyönyörűséget talál benne. ha anyja váratlanul elvész. amíg az anya petézni kezd. Az ilyen anyák minősége függ a család fejlettségétől. az anyanevelésre kiválasztott álca korától. akkor beavatkozásunkkal . számuk és minőségük egészen bizonytalan. fiasításos lépei közé tesszük. a fészekben való elhelyezkedésétől. jól választjuk a tenyészanyagot. amikor nem kellenek. Ha ezzel a jó tulajdonsággal nagy mézhozam párosul. A mentés két módja: Az érett anyabölcsőkkel kölyökcsaládokat készítünk. akkor valamennyi bölcsőt 64 . s ugyan úgy könnyűnek fogja találni. A kis lépdarabkával kivágott anyabölcsőket anyazárkába függesztjük úgy. időt rabló munka-e? Igaz. A méhész beavatkozásával nevelt anyák elleni kifogásoknak. Az anyanevelésnek annyi módja van. Még rosszabbak a kilátások a váltott bölcsőkben nevelt anyákkal. Az anyákat ugyanúgy pároztatjuk. Ha azt akarjuk. Az anyabölcsőket darabka léppel kivágjuk. hogy az ember munkájával a méhek minőségét csak ronthatja. mert ezzel a rajzó hajlamot terjesztjük. amelyik áprilisban vagy szeptemberben határozza el öreg anyja lecserélését? Ezek az időpontok anyanevelésre nem alkalmasak. legtöbbször megvan az alapjuk. A váltás azonban nem mindig történik ebben a legjobb időszakban. Az ilyenkor nevelt anyák nem lehetnek teljes értékűek. Ha viszont a családból minél több anyát szeretnénk kapni. mint a méhészet egyéb munkáit. lelkiismeretes és időben részletesen beosztott munkát kíván. a herék számától stb. hogy a zárka rostszövetén és a lépdarabkán szeget szúrunk át. A hibák azonban nem elkerülhetetlen velejárói annak. Szükség esetén viszont egyáltalán nem hajlandók anyanevelésre. Ez azonban nem zárja ki. Ezért a rajzó családokban nevelkedett anyák rendszeres hasznosításáról le kell mondanunk. amelyeket a családok anyanevelésre alkalmas időben és állapotban neveltek. a munkát gondosan.mondjuk így: irányításunkkal .

A fészek és mézkamra közé anyarácsot teszünk. mert az anyák a dajkától is vehetnek át tulajdonságokat. A meganyátlanított család nyitott fiasítására anyabölcsőket húz. A családnak csak 9 napos előkészítés után adhatunk tenyészanyagot. A másikkal az anyákat neveltetjük. annál valószínűbb a csendes váltás. akiknek a méhészet főfoglalkozásuk. Minden korszerűen dolgozó méhészetben. Anyanevelésre a méhcsaládok teljes fejlettségének időszaka a legalkalmasabb. A dajkacsalád ily módon való előkészítésének nagy hibája. Ezt a hibát úgy küszöbölhetjük ki. mert egyébként egész munkánk eredménytelen lesz. Minél idősebb az anya. másrészt a szállítás okozza. Ez a dajkacsalád. a méhésznek kellene foglalkoznia anyaneveléssel. de egy lépen anyarácsból készült „petéztető tokba" zárjuk. A csendes váltásból való anyamentés akkor lehet sikeres. de azok. Ezeket az anyátlanítás követő 9. Az anyanevelést a dajkacsalád előkészítésével kezdjük. A népes család kaptárját annyira szűkítjük. úgy keressük a bölcsőket. és mindig fennáll annak a kockázata. melyet a legjobb teljesítményű családok közül választunk.megfelelő korú és tulajdonságú .elszedjük. tehát az előkészület 9 napja alatt három ízben cserélni kell. ha anyátlan. Ha az anya elpusztul. amelyiknek nagy kiterjedésű fiasítása és sok fiatal méhe van. A vándorméhészetekben ez nehézségekbe ütközik. Viszonyaink között ez május-június. kicsiben és nagyban egyaránt. Ha az anyanevelés 65 . Akik nem vándorolnak. Akácvirágzás előtt azonban nem nevelhetünk anyát. de nem anyátlanítunk. hogy a méhek ne érezzenek anyátlanságot. Ügyelünk. Ha nincs bőségesen élelme. hogy az anyát a családnál bent hagyjuk ugyan. Az első akácon lehet előkészíteni a dajkacsaládot. dajkálásra kész. Itt az anyát a fészekből az anyarács túlsó oldalára tesszük. Rakodóban az anyát egy fiasításos léppel a mézkamrába akasztjuk át. hogy a családnál egyetlen egy bölcső se maradjon. pedig az anyanevelésben minden nap előnyt jelenthet. A második akácon már kevesebb a nehézség. Jó eredményt csak népes. akácvirágzás idején nevelhetnek anyát. tehát saját fiasításából nem tud anyát nevelni és szívesen fogadja az általunk kiválasztott . másodikon pedig a többi munka végezhető el. Az ilyen családot gyakran ellenőrizzük. hogy sok anyabölcsőt húz. mert ott az anyanevelés befejezése kivárható. Törzslapján feltüntetjük. Ezért az anyanevelés idejének elérkezésekor meganyátlanítjuk. Ez a tenyészcsalád. akkor a családot lehetőleg a tőle származó. vagyis olyan állapotban van. A család. A petéztető tokban a lépeket 3 naponként. A dajkacsalád akkor jó. A dajkacsalád ne legyen rajzó hajlamú. 9 nap múlva az anyarácsos választóba betesszük a betétet. hogy egy anyabölcsőt elnézünk. A fészket ilyenkor is ajánlatos ellenőrizni. mézzel és virágporral bőven ellátott olyan dajkacsaládtól várhatunk. Tehát ilyen szempontból főként az öreg anyás családokat tartsuk szemmel. A mellékfoglalkozásként méhészkedők nem mindig tehetik ezt meg.álcákat. A dajkacsaládnak szintén jó tulajdonságúnak kell lennie. hogy az anyának mindig legyen helye petézésre. a családot átvizsgáljuk és megkezdhetjük az anyanevelést. Ezért a fiasításos lépekről lesöpörjük a méheket. hogy a méhek megismételjék a váltást. hogy az anya csendes váltásból származik. hogy sűrűn takarja valamennyi lépét. hogy a fiasításos lépektől elválasztjuk ugyan az anyát. ha a családokat rövid időközönként ellenőrizzük. Ekkor a családnak már nincs nyílt fiasítása. Az anya a mézkamrában tovább folytatja a petézést. A család nem érez anyátlanságot. amelyekkel a fejlődésük tetőfokán levő családokból szaporíthatunk. etetjük. aminek elérése esetén a rajzó tulajdonságú családok már megrajzanának. ha rajzásra érett. Hibája e módszernek a hosszú várakozási idő is. A korszerű anyaneveléshez két család szükséges. azok elszedése sok munkával jár. 9 nap elteltével a mézkamrából a nyílt fiasítással eltávolítjuk az anyát (tartalékba tesszük). A dajkacsalád akkor hajlandó anyanevelésre. napon leromboljuk. akkorra már petéző anyával anyásítjuk. Az egyiktől vesszük a tenyészanyagot. a méhek nem húztak-e véletlenül anyabölcsőt. A nehézségeket egyrészt az időhiány. és előkészülünk a váltásra. Ezzel az időbeosztással a második akác után 1-2 héttel már termékeny anyáink lehetnek. Fekvőkaptárban is hasonló módon lehet előkészíteni a dajkacsaládot. mert az anyaneveléshez szükséges méhek elvételével rontanánk a mézelés eredményét. Megelőzhetjük anyabölcsők húzását úgy is. A fiasításos lépeket a rács mellé toljuk. tehát nem húz anyabölcsőket. nehogy anyjának elvesztése miatt legyöngüljön. igen. Helyes az anyanevelés munkáit a két akác között megosztani.

3. ha a tenyészcsalád fészkébe fiasításra alkalmas. két sarkantyúkerék vagy anyabölcső kezdet nyomó. Ha a bepetéztetés sikerült. majd az álcákat megritkítjuk.megindítása sürgős. 1-2 óra múlva a tenyészanyagot már beadhatjuk. ha az anyát üres léppel ugyanúgy petéztető tokba zárjuk.külön építik a bölcsőket. A Tenyészanyag előkészítésének és beadásának részletes menete a következő: 1. Ezek: két. 2. hogy jól ellátott. minél fiatalabb. akkor más módon készítünk dajkát. Azonban az ilyen tenyészanyag szerzés bizonytalan. Anyanevelésre ezek a legmegfelelőbbek. Tenyészanyag beadása visszametszett léppel. mielőtt a tenyészanyagra szükségünk lesz. majd sejtenként szétdaraboljuk. hogy az anya a lépet minél előbb bepetézze. Egy lécre 14 kocka vagy dugó fér. Egyúttal a tenyészkeretet a felragasztott dugókkal a fészek közepébe. de legfeljebb 2 napos. vajon találunk-e elég álcát. Megjelöljük. Jó. A metszés melletti sejteket megkurtítjuk. lehetőleg hajlított nyelű kés. dugókat a tenyészkeret léceire ragasztjuk és így adjuk be a dajkacsaládnak. mert soha nem lehetünk benne biztosak. és a 9 napot nem akarjuk kivárni. akkor 5 nap múlva a lépben kétnaposnál idősebb álcák nem lesznek. viasz vagy műlép hulladék. Tenyészanyag beadása osztott sejttel. ha a méhek külön. A kisebbik lyuk lefelé nézzen. újságpapír vagy rongy. Nagy. Más családoktól födött. Ehhez ragasztjuk majd a sejteket. petrofor vagy szeszlámpa (ezek híján jó a parázs a füstölőben). Az anyanevelésre alkalmas álcákat a tenyészcsalád bármely léjéből vehetjük. A lép szélén csak minden harmadik sejtben hagyjuk meg az álcát. csak a tetejét csukjuk le. Ez azért jó. A lépet a dajkacsalád fészkének közepébe. Ez azért szükséges. A pálcikát a dugón keresztül futó lyukba fűzzük bele. Közülük csak két egyszerű módszert ismertetek. lúdtoll. A dajkacsalád jó előkészítése mellett igen fontos a tenyéssz anyag helyes kiválasztása is. hogy a tenyészkeret felvegye a család illatát. dugók olyan méretűek legyenek.) Előkészítjük a szükséges felszerelést és anyagot. mint a dajkacsaládnál. csak a födött fiasításos lépeket hagyjuk nála. A kiszemelt családból elvesszük az anyát az összes nyitott fiasítással együtt. melyik léc való alulra.) A dajkacsaládot még egyszer átnézzük. Nemcsak az. A csíkot visszakurtítjuk. Igen jól használható erre a gödöllői anyásító dugó. melyik középre. Ezen kívül csalódhatunk az álcák korában is. A lapocskákat. lehetőleg kelő vagy a keléshez már közel álló fiasításos lépeket adunk neki a rajtuk ülő méhekkel. Hordástalan időben etetünk. fiasításos lépek közé tesszük. A tenyészanyagot többféle módon adhatjuk be a dajkának. A család hamarosan észreveszi anyátlanságát. egyenlő korú álcák legyenek. Jobb. dugóra ragasztjuk. hanem az is. Az anyát 4-5 nappal előbb zárjuk a petéztető tokba. hogy a tenyészanyagot minél gyorsabban beadhassuk. Ezt a célt szolgálja a tenyészanyagnak osztott sejttel való beadása. A visszametszett lépen húzott anyabölcsők kezelése nehézkes. A kaptárt nem takarjuk. két fiasításos lép közé helyezzük. A kockák (vagy dugók) közepére viaszt csöpögtetünk. ha a további munkáknál segítségünk van. hogy jó tulajdonságú családból vegyünk.) A dajkacsaládból kivesszük a tenyészkeret léceit. mint a használt anyazárkák nyílása. A család kijárójára anyarácsot szerelünk. hogy a méhek össze ne építsék az anyabölcsőket és azokat sérülés nélkül leszedhessük. A gödöllői anyásító dugókat pálcikára is fűzhetjük. összefüggő felületen azonos fejlettségű és ismert korú tenyészanyagot csak úgy kapunk. Ehhez a módszerhez tehát csak szükségből folyamodjunk. zsemleszínű lépet teszünk. Ha a család jó népes és még a teljes fejlettség időszakában vagyunk. illetve felülre. A kockák. A keret helyét kissé megtágítjuk.) A tenyészkeret léceire a fakockákat vagy dugókat viasszal felragasztjuk. és a tenyészanyag beadásakor ne idegenkedjenek tőle a méhek. villanyfőzőlap. Biztosabb azonban. 4. akkor ez gyorsan sikerül. 66 . A sejteket falapocskára. A tenyészanyagot tartalmazó lépből sejtcsíkot vágunk. Az előkészített tenyészanyagos lépet az anyanevelésre legalkalmasabb álcák mellett ív vagy cikcakk alakban visszavágjuk. nincs-e véletlenül anyabölcsője.

ha a sejtosztással előrehaladt. vagy a léputcába függesztjük. amennyire feltétlenül szükséges. Ilyenkor a méhek az előzőleg beadott álcákat már rendszerint el is lepték. (Az anya fejlődési ideje: 3 nap pete. mint pároztató kaptárakban. Az álcák számának növelése rontja az anyák minőségét. Ha az elfogadott álca nagyon kevés. a sejteket meleg késsel visszakurtítjuk (kb. Ha a kis családot csupán pároztatásra használjuk. Ezt csökkenthetjük. Este etetünk. mert egyébként a méhek beépítik az anyabölcsőket. újságpapírral megtörölgetjük. Közben a tenyész családból kivesszük a tenyészanyagot. Ebből a tenyészanyag beadásáig eltelt 3 nap peteállapot és 0-2 nap álcaállapot. A dajkacsaládban szorosan egymáshoz toljuk a lépeket. Mikor egy léc kész. vagy kis tartalékcsaládokban szokás helyet készíteni. vagy szennyeződött. nincs-e bölcsője vagy terméketlen anyja. akkor azt a tenyész keretbe behelyezzük. és a dajkacsaládnak beadjuk. Ha minden tényező kedvező. akkor 30-35 bölcsőt is kaphatunk egy sorozatból. A második és harmadik léc beadásakor a tenyészkeretet csak annyira húzzuk ki a lépek közül. Egyik mindig melegszik! 7. a sejtből kidobhatják. illetve fekvő kaptárban a termelőcsalád mellett elrekeszthető részbe teszünk. a ragasztást. visszatér. 7 nap báb. ha az anya. kormos lett. Elsőnek a legalsó lécet helyezzük be. B. a ragasztást végezheti. amelyből a szükséges mennyiségű álcát megkaphatjuk. hány álcát fogadtak el a méhek. A lépről lesöpörjük a méheket (nem rázzuk). összesen 16 nap. B. mesterséges rajokban. tovább csak a teljes hordástalanságkor. Előzőleg azonban igyekszünk megkeresni az eredménytelenség okát. Majd a csíkokat sejtekre daraboljuk. Az anyák minőségére ez sem előnyös. A kis családot etetjük. tartalékoló kaptáron a kijárókat egymástól minél 67 . Nem biztos. 16-ból leszámítva ezt. meleg késsel olyan darabot vágunk belőle. Mikor egy léc kész. Etetőt adunk be. tehát 3-5 nap. Ezzel egészen a bölcsők befedéséig számolhatunk. Ezután a lépet sejtcsíkokra vágjuk. több a párzási veszteség. A beadást követő napon nézzük meg a tenyészanyagot. akkor 1 nagy kiterjedésű fiasításhoz lép és egy lépről lesöpört méh is elegendő. Az álcáktól később is elpártolhatnak. akkor B. dugókra ragasztjuk. hogy a bal kezünkben tartott sarkantyúkerék gömbjével a kockán levő viaszt megolvasztjuk és a sejtet ép oldalával odaragasztjuk.) A késeket. Ezért a bölcsőket az álcázás utáni 9-10. 1/3-dal). Mikor B. A dajkát is újból átnézzük. Szokás a tenyészanyag beadását megismételni. Ilyenkor a kicsi vagy ferde bölcsőket selejtezzük.) a tenyészanyagot szabdalja. a tenyész keretbe teszi. Közben A. is segít neki. Ezek közül csupán a tartalékcsaládokban való elhelyezés helyeselhető. és a dajkacsaládhoz beadja. a második lécet is kiviszi és beadja. A tartalékcsaládokat a bölcsők szétosztása előtt 1-2 nappal készítjük elő: 2 kelő fiasításos lépet és 1 mézeset a rajtuk ülő méhekkel anyatartalékolóba. a dajkacsalád elfogad 20-25 álcát. akkor a család az első anya kikelése után megsemmisítené azokat vagy kirajzana.5. úgy. akkor új tenyészanyagot adunk. ahonnan az álcákat fel akarjuk használni. A 0-2 napos álcákból 11-13 nap alatt fejlődnek ki az anyák.. Ekkor már rendszerint látszik. A bölcsőknek családokban. sarkantyúkerekeket melegítjük. ha kell B. A munka megosztása 2 dolgozó között a következő: A. A kijáró méhek visszarepülése után a kis család az anyabölcsőt szívesen fogadja. marad 11-13 nap) Ha a bölcsőket idejében nem biztosítanánk. Vigyázzunk. A lépet visszatesszük a kaptárba. gondosan takarunk. Ha egy dajkacsaláddal több anyát akarunk neveltetni. A sejteket a tenyészkeret léceire erősített kockákra. akkor a bölcsőket befedésük után hamarosan szedjük ki és azonnal adjuk az új sorozatot. tehát a tenyészanyag beadását követő 4-5 napig etetjük (2-3 dl). Az anyák párzása tartalékcsaládoknál nem olyan sikeres. akkor a másikkal dolgozunk.) ragasztja. A. vagy zárkázzuk. napon vagy használjuk fel. Befejezi a sejtosztást. Egyik oldalán. akkor használat előtt ronggyal. nehogy a kés melege az álcákat megforrázza! Ha a kés túlmelegedett. A dajkacsaládot a bölcsők befedéséig. neki átadja ezt a munkát. Egy dajkacsaládnak 42 álcánál többet adni helytelen. Ettől a pillanattól kezdve a lehető leggyorsabban dolgozunk. Az anyabölcsőket a legjobban takart fiasításos lépben helyezzük el. Az ennél kedvezőbb eredmény már ritka. 6. hogy a méhek valamennyi gondozásba vett álcából anyát nevelnek. 1-2 nyitott fiasításos lépről méheket söprünk hozzá. A termelőcsaládokhoz és mesterséges rajokhoz mindig termékeny anyát adjunk. Ha munka közben az egyik kés vagy sarkantyúkerék kihűl. 6 nap álca. mert megkezdik a sejtek bölcsővé alakítását.) A lépdarabot a munkahelyre visszük. Ha munkánkba nagyobb hiba nem csúszott.

mert a terméketlen anya elfogadtatása nehezebb. a lécecskékre vagy keretekbe műlép csíkot ragasztunk (az előző építményből meghagyott lépcsík is jó). hanem a tenyészanyag beadását követő 9-10. A dajkacsalád ugyanis nem eteti valamennyi anyát. hogy az anyák kikeltek-e. akkor ezen a napon kívül még két napig pincézzük. Egy pároztatóba 15. kivesszük az üres bölcsőket. Sokkal helyesebb. megtöltjük az eleségkamrát gyúrt. Az elfogadtatás a legsikeresebb közvetlenül az anya kikelése után. él-e bennük az anya. A zárkákat vízszintes lécekkel 3 részre osztott keretbe egymás mellé állítjuk. (A gödöllői pároztatóban eleségből sodrott hurkákat a keretecskék felső lécei közé is szoríthatunk. rágja. az eleségkamrát viasszal kiöntjük. egészséges-e.20 dkg méh (egy lépes pároztatókba kevesebb. Leggyakoribb hibák: sodrott szárny. az előbbi használat óta esetleg benne maradt lépet kivágjuk. Az anyákat minél előbb pároztatóba kell helyezni. A kis családok 1-2 óra múlva már anyásíthatók. amelyekben öreg méhek is vannak. hűvös helyre (pincébe) visszük. vagy mártott viaszcsésze (mesterséges anyabölcső-kezdet) való. hogy az anya (a terméketlen anyák nagyon fürgék) el ne repüljön. mert sok veszteségünk lesz. mert a méhek nem húzódnak fürtbe. morzsolja és benne is pusztulhat. A méhcsomóba nyúló anyazárkából a méhek kiengedik az anyát. hogy nem látjuk. A pároztatókat a kelés idejére elő kell készíteni. Egy jól takart H lépről lesöpört méh elegendő. Minél több az idős méh a pároztatóban. s elfeledjék régi otthonukat. pedig a jó összeszokásnak ez egyik fontos alapfeltétele. Az ilyen anyák párzásra alkalmatlanok. ferde. és a dajkacsaládhoz beadjuk. hogy az anyák maguk is táplálkozhassanak. A pároztatót földhöz koppantjuk. Azt is megnézzük. Ez azért szükséges. A betelepített pároztatókat lezárjuk és sötét. a szellőzőt megnyitjuk. nincs-e valami testi hibája. akkor a bölcsőket bármely család fészkébe betehetjük. KB lépről nincs mindre szükség. vagy puha főzött cukorlepénnyel. Ha délután töltjük a pároztatókat. 68 . Azokból a zárkákból. hogy a bölcsők fiasításos lépek közé kerüljenek! Ha a dajkacsaládot már anyásítani akarjuk. szívesebben építenek. amelyekben már kikelt az anya. hátránya éppen az. több lépesekbe több) kell. Az anyák kelését gyakran ellenőrizzük. A pároztatókat főként fiatal méhekkel kell megtölteni. napos helyen) kocka vagy dugó alapjuknál fogva óvatosan leszedjük a lécről és a zárkába függesztjük. hogy az anya ép. összeszokjanak az anyával. Ezzel az eleséget a méhcsomó közelébe juttatjuk. mert most már csupán melegre van szükségük. Azonban kis családokhoz mégis leghelyesebb anyabölcsőt adni. A hibás anyákat kidobjuk és a kis családnak új bölcsőt adunk. A bölcsőket meleg helyen (lakásban. A többi pároztatóba az anyát két módon tehetjük be: 1. Vigyázzunk. A méheket óvatosan lesöpörjük róla. vagy egyesítjük. vándorbódéban vagy szélmentes. Az előkészítés a következőkből áll: a pároztatót kitakarítjuk. kis termet. ne kísérletezzünk velük! A bölcsők szétosztásának legnagyobb. annál fontosabb a gondos és hosszabb pincézés. Az anya gyakran visszahúzódik a bölcsőbe. hogy a méhcsomó a fenekére hulljon. Ezzel ne is kísérletezzünk. napon zárkázzuk. Termelő család mellett a kis családnak fekvő kaptárakban a kaptár keskeny oldalán nyitunk kijárót. E célra vagy a zárka aljába fúrt és viasszal kiöntött lyuk. A pároztató kaptárakat a kelés napján reggel kell betelepíteni. A lyukba vagy viaszcsészébe cseppnyi folyékony mézet adunk. hogy a kis családok érezzék anyátlanságukat.messzebb nyitjuk. a zárkát az anyásító nyíláson át a pároztatóba dugjuk. vagy bőr lemezből készült tölcsért használunk. A gödöllői pároztatóban így anyásítunk: az anyát tartalmazó gödöllői anyazárkát anyásító dugóval elzárjuk (az anyásító dugóba előzőleg 2-3 mm vastag mézcukor-pépet tömünk). Ehhez fém. Meleg helyiség nem jó. Különösen nehéz terméketlen anyát elfogadtatni olyan családokkal (legyenek azok kicsik vagy nagyok). A kelési idő eltelte után ellenőrizzük.) Az így előkészített pároztatókon a kijárót elzárjuk. Ezek könnyebben összeszoknak. Ekkor a tetejét felnyitjuk és az anyát a méhek közé dobjuk. A zárkák ilyen előkészítése után a dajkacsaládtól kivesszük a tenyészkeretet. Nagyon jól használható a levehető felső lécű építtető keret is. A zárkákba előzőleg eleséget teszünk. A fiatal méhekből álló családok hajlamosabbak a terméketlen anyák elfogadására. lapos potroh. A kis családokat másnap estig itt tartjuk. ennek módja: a gondosan előkészített pároztatókba előre kiszemelt népes családoktól méheket söprünk. ha a bölcsőket nem osztjuk szét. Vigyázni kell. ha él.

ha a családocskát előtte megetetjük. Beavatkozásunkkal eltájolásukat okozhatjuk. feloszlatjuk. kerítésre. A gödöllői pároztatóból a méheket a 3 kis léppel együtt is beadhatjuk erősítésre. A zárka nyílását a kijáróhoz illesztjük. nagyon kicsi a valószínűsége. Káros a kis családok háborgatása azért is. csak keskeny csíkot hagyunk meg. amelyeknek nincs anyjuk. mikor a méhek már nem röpülnek. fák árnyékában. így szívesebben fogadják őket. Azokat. A kaptárakat állványra.2. Tíz nap múlva legtöbbjük megkezdi a peterakást. jóllehet még nem tudjuk. amelyek anyátlanság jeleit mutatják (izgatottan röpködnek. a kijáró körül a kaptárka homlokfalán szaladgálnak). majd nászrepüléseiket. Ez gyorsítja munkánkat. Az anyát a petézés megkezdése után lehetőleg azonnal vegyük ki a pároztatóból. Amelyik két hét elteltével nem petézik. az eleség rossz. pincébe visszük. Vele a fogság ideje alatt összeszoknak. Az anya veszett el. Ezért az élelemkészletet szükség szerint pótoljuk. megjegyezzük. hiszen még nem láttuk födött fiasítását. akkor használtuk fel. hogy valami hibája van. Ha anyát nem találunk. gondozzák a fiasítást. méhek által nem járt helyen kirakjuk. A kis családokat napközben . Viszont minél később kezd az anya petézni. Jó. megnyomoríthatja. Nem szabad a pároztatókat a termelő családok közelében vagy azok röpülésének főirányában elhelyezni. mint teljes újratelepítéssel. Egyébként melengetik. Szokás a pároztatókat egy betelepítéssel több anya pároztatására is használni. A méhek csak akkor húzódnák át a családhoz. Kirakás után megnyitjuk a kijárókat. nem herepetéző-e. A méhek bekéredzkednek a családhoz. ne zavarjuk őket. az már gyanús és nagy a valószínűsége. bokrok. Azokat a családocskákat. A helyesen készített és élelemmel jól ellátott kis családok szépen összeszoknak és munkába kezdenek. A petézést a kirakás utáni 7-8 naptól kezdve ellenőrizhetjük. Az anya a pároztatóba besétál. A pároztató kijáróját kinyitjuk.főként a méhek legélénkebb röpülésének időszakában . de tehetjük kőre. Az anyanevelés befejezésével a pároztatókból a lépeket teljesen vágjuk ki. Ha a pároztatók benépesítését és pincézését jól végeztük. A pároztatókat. mert a zárka gátolja az építést. de pontosan az előbbi helyre. újra népesítjük és építtetjük. és estefelé felbontjuk. hogy a kelés utáni 10-14 napon belül munkába kezdő anya herepetéző. Ha anyja megvan. napon kezdenek petézni. akkor rendben vannak. akkor valami baj van. a szellőzőt elzárjuk. A pároztatókat kívülről napjában lehetőleg több ízben is gondosan ellenőrizzük. és használjuk fel. ha anyátlan. akkor a kis családok az anyát bármilyen módon is adtuk be . mert az izgatott család az anyát csomóba foghatja. a méhészettől távolabb. s 2 napos etetés után. vagy öreg méhekből készült a kis család. Ha csomóba húzódva szépen építenek. ha az anyákat. Mikor több pároztató összegyűlt. Ha a család nem húzódott fürtbe. A jelölt anyát könnyű a családban megtalálni. akkor a családocskát feloszlatjuk. mint söpört rajt betelepítjük. mert így 69 . s a kutatás elülése után helyezzük újra ki. anyát adunk hozzájuk. Amelyiket rabolják. feloszlatjuk. Az anyák ilyenkor végzik tájoló.szívesen fogadják. megnézzük. Az anya jelölése igen hasznos. téglára is. Az eleségkamrában a pároztatás végéig feltétlenül legyen élelem. esetleg meg is ölheti. Ezt másnap estefelé futólag ellenőrizzük. Ha ismételten szükség van rá. Ezekkel a módszerekkel a gödöllői pároztatóban is anyásíthatunk. de az eredmények rosszabbak. mert egyébként a kis család könnyen megszökik. de annak. akkor bizonyára anyátlan. másnap (a délután telepítetteket 2 nap múlva!) estefelé. A gödöllői pároztatóból reggel kihúzzuk az anyazárkát. Ha az építés nem indult meg. A pároztatókat az anyátlanítás után este pincébe visszük. A méhek mennyiségétől függően tartalékcsaládot vagy családot nevelhetünk belőlük.ne zavarjuk. Az anyák legkorábban a 6. A jel kétséget kizáró módon bizonyítja az anya korát. hogy nem lesz belőle tökéletes anya. A pároztatók népének felhasználására az anya kivétele (vagy elveszése) után több lehetőség van. A fiasítás megmentésének csak akkor van értelme. csak gondosan ügyeljünk a hangyaveszélyre. ha a kis lépekben nincs fiasítás. mert a következő évi használatig a viaszmoly elpusztítja. A kis népet 2 napi pincézés után az erősítendő család kijárója elé helyezett deszkára söpörjük. akkor belőlük rajládába söpörjük a méheket. A jelölés azért is fontos. Lépeiket csak a fiasítás kikelése után hagyják el. amikor már födött fiasítás is volt. annál gyakoribb. Ezzel elkésni nem szabad. A pároztatók népét fölhasználhatjuk családok erősítésére is. fákra helyezzük vagy függesztjük. A kiürült pároztatóban a lépeket visszavágjuk.

vagy puha főzött cukorlepény való. Akik nem bíznak kezükben és félnek attól.lazább. babát) acetonban oldunk. akkor a festék kész. Mivel az anyákat a 3. Erre a célra készült. mint 70 . zöld. hogy a „T" függőleges szára a zárka belsejébe. 1957. ha ezt a szabályt valamennyien betartjuk. ha nincs nyitott fiasítása. Anya jelölésre országosan a piros. akkor ugyanarra a lépre helyezzük. Anyajelölésre a dukkó lakk is alkalmas. és ne mozoghasson. Az anyát a pároztatóból való kivételkor célszerű jelölni. Az ismeretlen korú vagy más szempontból különös figyelmet érdemlő anyákat szokás más színnel pl. 1959. Ragasztásra acetonban vagy tiszta szeszben oldott sellakot használunk (denaturált szesz nem jó!) A festéket vagy a ragasztóanyagot tartsuk kis üvegben. Az anya torára születési évének megfelelő színű korongot ragasztunk. Ez a legbiztosabb és leggyorsabb. amelyikről levettük. vagy a sztaniollemezkét ráragasztjuk. ceruzavédőt. Úgy helyezzük a dugót a zárkába. A színek egymás utáni sorrendje évek szerint a következő: 1955. Sok szempontból helyes. A család az anya elvétele után 1-2 óra múlva már érzi anyátlanságát. etetik. Anyajelölésre hordástalan idő nem való. évbe is. 1956. Az anyajelölés támpontot adhat rajok tulajdonjoga körül keletkezett viták eldöntésében is. jól lezárva. 2. Sokféle eljárás ismeretes. Az anyát jobb kezünkkel szárnyainál fogva kiemeljük a méhek közül. hogy tora egy hálószembe kerüljön. Ekkor elvégezzük a jelölést. Az anya gödöllői anyásító zárkában is szállítható. 1958.mivel petézés már nincs . Ha a legkisebb ellenséges hangulatot is mutatják. Anyásításkor gondolnunk kell még a következő általánosan érvényes elvekre: a fiatal méhek szívesebben fogadják az anyát. Zárkába gyúrt cukorlepény. hogy jól megfogja. Ha szabadon adjuk vissza. Vigyázzunk. Ha az anyát jelölés végett kivesszük családjától. de készen is kapható üveg vagy műanyag csővel. a termelési időszak végére rendesen kezelt méhészetben csak 2 színű anyának szabad lennie. vagy a csőbe téve dugattyúval szorítjuk a hálóhoz. a vízszintes szár a faoldalak felé nézzen. az anyát tegyük zárkába és úgy adjuk vissza. máskülönben az anya hamarosan elpusztul. hogy a család anyátlan legyen. mikor új helyén a család kiengedi a zárkából. Az anyákat festékkel vagy sztaniol lemezzel jelöljük a következő módon: 1. mint a termelés időszakában. Azonban a síró hang nem jelent feltétlen anyátlanságot. kimerült anya) családok is mutatnak anyátlanságra jellemző tüneteket. A siker alapfeltétele. Az anyát vagy a lépen szorítjuk le a hálóval. Celluloid tárgyat (pl. Használat közben szükség szerint hígítjuk. Majd így tovább. Hálót készíthetünk gyufás vagy cipőpasztás dobozból. hogy tőle még utódokat neveljünk. Különösen veszélyes az őszi anyajelölés. elveszti idegen szagát. mindig kísérő méhekkel (15-20 méh) és eleséggel ellátva kell. Ekkor jobb kezünkkel megfestjük. és ezt érezze is. Igen sok előnye ellenére az anyákat mégis alig jelölik. Ilyenkor a kapcsolat az anya és családja között . hordáskor könnyebb anyásítani. fehér és zöld színt használjuk. Például 1958 végén csupán pirosnak és fehérnek. így akkorra. hogy az anyát megszorítják. pingpong labdát. porfesték belekeverésével megfelelően színezzük. síró) család rendszerint szívesen fogadja az anyát. jelöljék az anyát háló alatt. Pálcikába tűzött gombostű fejével visszük az anya torára. A jelölendő anyát legjobb kézbe fogni. ha nagy tenyész értékű anyát akarunk átvinni a 4. zöld. Az anyásító dugóban van az eleségkamra. Anyákat szállítani akár személyesen. fehér. és pár percig figyeljük a méhek viselkedését. sárgával jelölni. piros. akkor tanácsos kalitkában visszaadni. Bal kezünk hüvelyk és mutatóujjával torát óvatosan megfogjuk és az anyát középső ujjunkra ültetjük. A háló szemei 3 mm-esek legyenek. mint az öregek. évben cserélni kell. Ha körülveszik. Az anyát úgy kell leszorítani. Az anyásítás módjai. akár postai küldeményként. A festéket vagy ragasztóanyagot gondosan rá kell dörzsölni a kitinre. Biztonság kedvéért még az ilyen családokat is aprólékosan át kell nézni anyásítás előtt. ugyanilyen egymás utáni sorrendben. fésűt. Ha az oldott anyagnak megfelelő színe volt. A harmadik szín csak akkor indokolt. mert gyakran a rossz anyás (terméketlen. 1960. hogy a ragasztó vagy festék szét ne folyjék az anya torán. csápjaikkal tapogatják. akkor nyugodtan visszaadhatjuk a lépet.tudtunk nélkül anyacsere nem történhet. fonákján vékony papírréteggel bevont színes sztaniol lemezből 1. fehér. a család szívesebben fogadja az anyát. Ha színtelen. Az anyátlanság jeleit mutató (futkosó.5-2 mm átmérőjű lyukasztóval korongokat vágunk. piros.

Ilyenkor nem szabad kiengedni az anyát. hogyan viselkednek vele szemben. kikelése után elpusztítja a többit. Ha támadják. Azután a fészket összetoljuk. 13. az anyát a rostaszöveten át etetik. Ezt használjuk ki az építő fürtben való anyásításkor. néptelen. vagy műléppel zárja el. anyja vagy anyabölcsője van. az a kalitka nyílását gyúrt vagy puha főzött cukorlepénnyel. ezért a családok teljesítményét jóformán egy esztendőben sem ismerik. Anyanevelési terv készítése. és úgy adjuk be. Nincsenek pontos feljegyzéseik. Figyeljük. Beadás előtt az álcák sokáig vannak fészken kívül. 2. megnyomorítja. nincs-e nála anya. vagy öreg méheket söpörnek beléjük. ilyenkor az anyásítandó családot etetni kell! A családok szívesebben fogadják a petézésből kiemelt anyát. Ha a méhek ellenséges magatartása 3-4 nap múlva sem változik. Anyásítás után nem szabad zavarni a családot. simogatják. akkor a lépet visszatesszük. tehát kiengedhetjük. Néhány egyszerű. 14. Nem eléggé gondos a tenyészanyag megválasztása. A keretet a család fészkének közepébe helyezzük. 3. nem jól készítik elő a pároztatókat. mint azt. A tenyészanyagot nem fiasításos lépek közé teszik. és szívesen fogadják. akkor elfogadják az anyát. Nincs nevelő hangulata. 4. Néha a szoktatás csak öt-hat nap múlva eredményes. A pároztatókat rosszul helyezik el. 6. idős álcákat adnak. vagy másnap megnézzük. Rossz tulajdonságú. A méhek az anyát kiengedik. valamint az anyásításnál is minél kevesebb füstöt használjunk. hogy a dajkacsalád előkészítésében követnek el hibát. A családot etetjük. Kivétel a tartalékcsaládokkal való anyásítás. akkor az anyát el akarják pusztítani. Elkésnek a bölcsők kalitkázásával. ezen keresztül támadni akarnak és a zárkától nehezen szakíthatok el. öreg méhekből álló családokkal akarnak jó anyákat neveltetni. hanem tovább szoktatjuk őket. vagy fűszállal lesöpörhetők. kirabolják. meghűl. 10. mennyit cserélünk le. Az anyásítás kísérő méhek nélkül sikeresebb. mert izgalmában könnyen csomóba fogja. Az anyát a lépen a méhek közé engedjük.) Anyásítás tartalékcsaláddal. Elsősorban selejtezzünk minden olyan anyát. hogy a fiatal méhek az anyát szívesebben fogadják. 3. Az anya körül csoportosulnak. Nem választják jól a dajkacsaládot. Pár óra múlva. Nem pótolják eleségüket.) Anyásítás szoktatással. nemhogy több évre visszamenőleg tisztában lennének vele. A kalitkát az anyával a család fészkébe (2 lép közé) vagy a keretekre helyezzük úgy. vagy nem elég hűvös helyen pincézik. a kalitkáról könnyen lerázhatok. Nyílását eleséggel jó vastagon (3-4 mm) elzárjuk. hanem erősítjük is. A petéző anyákat nem használják fel idejében. Az álcákban kárt tesznek a túlmelegített késsel. 11. Ismert dolog. Gyakori. 8. Ezzel a módszerrel a családokat nemcsak anyásítjuk. amelyik már régebben nem petézik. meg kell vizsgálni a családot. Az anyák elhelyezését nem készítik elő gondosan és a kész anyák közül emiatt sok elpusztul. mint az öregek. Ha udvara alakul. 4. 12. hogy az anyás lép mellé mindkét oldalról az anya saját méhei kerüljenek. Csak 8-10 nap múlva ellenőrizzük. Az anyanevelés valamennyi műveleténél. ha előzőleg langyos vízben megfürdetjük az anyát. hogy beépítsék a hézagot. ezért megszöknek. Ha nagy tömegben veszik körül a zárkát.hordástalan időben. Ez az anyásítási mód sikeresebb. 5. Ha azonban a rostaszövetbe kapaszkodva. Jól kezelt méhészetben ez nem több az összlétszám 50%-ánál.) Anyásítás építő fürtben. A kalitkát üres keret vagy építtető keret felső léce alá erősítjük. a termelőcsaládok a kis családokat izgatják. rövid ideig. meghűlnek vagy koplalnak. A tenyész családot nem választják meg jól. 9. Már télen vegyük számba: a következő évben hány anyára lesz szükség. ez ugyancsak a kis családok megszökését okozhatja. de jól bevált anyásítási mód: 1. A fészek megszakítását jelentő üres keretre a fiatal méhek kihúzódnak. Nem készítik kellően elő etetéssel a dajkacsaládot. Akinek nincs módja az anyásítást másnap ellenőrizni és az anyát kiengedni. hogyan viselkednek a méhek. Csak rendkívüli 71 . etetgetik. 7. 2. kevés. akkor az anyát kalitkába tesszük. Ez teljes sikertelenséget jelent. vagy megöli az anyát. kiengedik.) Anyásítás szabadon. Elfogadását a legközelebbi alkalommal ellenőrizzük. Egy anya. hogy a méhek jól hozzáférjenek. Itt az anyásítandó család előkészítésekor ne takarékoskodjunk a füsttel. amelyik az idén harmadik éves vagy öregebb. Leggyakoribb hibák az anyanevelésben tapasztalatom szerint a következők: 1. Az anyák elhelyezésére nem készülnek eléggé gondosan. Az anyásítandó család fészkének közepére úgy rakjuk be a tartalékcsaládot.

A cukorszükséglet a következő: 4 dajkacsalád és 1 tenyészcsalád etetése átlag 20-20 napig egyenként 2. Tervünk tehát a következő lesz: Beadandó álca Sorozat Dajkacsalád Jó anyabölcső 168 4 4 100 Termékeny anya Pároztató Cukor Méz 80 80. hogy az anyacsere évek közötti elosztása arányos legyen. az állománynak megfelelően. 100 pároztató kaptár betelepítésére lesz szükség. Egy méhészet például 1958 őszén 96 anyát telelt be. Ha az egyes sorozatokat más-más időpontban akarjuk csinálni. évi anyák 15%-os pótlására 1959. legalább 10 tartalékanya is szükséges. 168 álcára. tartalékolásra és esetleg eladásra is. ezekhez azonban bölcsőt adunk. Ha aránytalanul sok a 2. Ezt az anyák 10-15%-ára tervezzük. akkor többre. Ezért össze kell vonni. tehát 4 sorozatból várhatunk 78 anyát. Ez 50 anya. Ehhez is kell nevelni 10 anyát. 50 pedig második éves.5 kg 10 kg 59. A fiatalabbakból 15%. Ezeken kívül. Ezen kívül szükségünk van anyákra a szaporulathoz. Ehhez kétszer annyi.0% 50 52.50 kg.50 kg. A harmadik éves anyákon kívül számolni kell a 2. Szaporítás terv szerint 10 méhcsalád. pároztathatunk kis családokban is. összesen 12. egyik esztendőben annyi anyát kell nevelnie. Pároztatókba 100 X 50 dkg = 50 kg eleség (40 kg cukor. és egyszerre 2 sorozatot indítani. akkor 25-30 pároztató kaptár szükséges.50% 72 . éves anyánk. Ha nincs annyi. azonban ily módon az anyanevelés elnyúlna 40-60 napra. évi anya cseréje 1958. Az anyaszükséglet tehát így alakul: 1957. 1959-ben a most második éveseket mind cserélni kell. hogy nem bírja. Ezek szerint 4 dajkacsaládra. évesek egy részének lecserélésével is. 10 kg méz). tehát 50-60 pároztató szükséges.esetekben ugorhat sokkal ez arány fölé. Ezek közül 46 első éves. mert ellenkező esetben. 20-25 termékeny anyára számíthatunk. évi szaporulathoz Tartalékolásra Összesen: 40 8 10 10 78 anya anya anya anya anya Vajon hány sorozatból kaphatunk ennyi termékeny anyát? Egy sorozatból 25-30 anyabölcsőre. A méhész érdeke. vagyis 8 cserélésére szintén számolhatunk.

táblázat * A dajkacsaládot szükség esetén már hosszabb ideje etetjük. hogy az anyaneveléssel az eddiginél sokkal többet törődjünk. anyák beadása Este kihelyezés Futó ellenőrzés. etetés befejezése Bölcsők elszedése. 73 . E nélkül állományunk javítása is elképzelhetetlen. Ezt a dajkacsalád gyors előkészítésével 9 nappal megrövidíthetjük. eredményes termelés. anya elválasztása. az gyengébb eredményekkel tervezzen és indítson több sorozatot. Az időbeosztást a 11. anya petéztető tokba tétele Pároztatóban 5 9 10 15 Tenyészanyag elvétele. v. Ezért fontos. anya petéztető tokba tétele Dajkacsaládban* Anyátlanítás v. petéző anyák felhasználása 19 20-21 22 23 30-35 11. Akinek még nincs megfelelő gyakorlata. hogy a munkákat idejében elvégezzük-e. vagy a tokba zárt anya elvétele Tenyészanyag beadása Etetés mérséklése. táblázat mutatja. Termékeny anyákat tehát a dajkacsalád anyátlanításától számítva 30-35 nap múlva kapunk. Az anyanevelés sikere nagyban függ attól.Nap 1 Tenyész családban Az etetés kezdete Petézésre alkalmas lép beadása. v. Rendszeres anyanevelés nélkül nincs zavartalan. etetés befejezése Anyák kelése és elvétele Termékeny anya visszaadása Előkészítés Töltés méhekkel. hogy nevelésre alkalmas legyen. esetleg teljes elhagyása Bölcsők zárkázása. gödöllőiből zárkák kiszedése Petézés ellenőrzése.

A rajzásra készülő méheken a rajzási ösztön uralkodik. vagy a méheknek nincs hol tárolni a nektárt és nincs szabad helyük az építésre. Ekkor a hordás már csökkent. a hajlamot kiváltó tényezők is. természetes módja a rajzás. hogy nem a legjobb tulajdonságú családok szaporodnak. sőt maguk fogyasztják el. befogása fárasztó. Elősegíti a rajzást. máskor pedig esztendőkön át alig rajzanak a méhek. Ezért petefészkük megduzzad. a nem rajzott családok is kevesebbet. heréket. Napi átlagos súlyváltozás rajzó nem rajzó családban + 2757 g + 2717 g . A rajzási előkészület a teljesítményt erősen rontotta. A rajzási hajlam azonban nem minden családban egyforma. A természetes rajzás azért sem illik korszerű üzembe. A természetes rajzásnak hátránya az is. Emellett vannak a rajzást siettető. leggyakrabban azonban akác vége felé szokott bekövetkezni. állag napi 36 dkg-ot gyűjtöttek. amelyek nem szoktak rajzani. mégsem kívánatos.) Az anyákat rendszeresen cseréljük. A rajzás tehát jó hordás idején káros. fészküket idejében bővítjük. Ilyenekből nevelünk anyákat. és a raj segítségünk nélkül nehezen boldogul. Nagy részük otthon tétlenkedik a kaptár hűs zugaiban. amikor hordás van. hogy a fiatal méhek el legyenek foglalva. 2. táblázat Viszonyaink között jó tavaszon a természetes rajzás kivételesen akácvirágzás előtt. mind mennyiségben bizonytalan. A természetes rajzást tehát lehetőleg meg kell akadályozni. sőt egy család több rajt is ad.S Z A PO R ÍT Á S A méhcsaládok szaporodásának ősi. mind időben.) Olyan családokat szaporítunk. mikor rajzik a család. ha nincs hordás. Gyakran meg is szökik. a méhcsaládok átlagos napi gyarapodása a két csoportban nagyjából egyezett 12. Az akác előtti rajzás megosztja az erőket. Elősegíti a rajzást az is. Ennek eszközei a következők: 1. meleg. hogy sohasem tudhatjuk előre.) A családokat nagy kaptárakban tartjuk. mert az öreg anyák rajzásra hajlamosabbak. 3. Ez akkor áll elő. Felébred bennük a rajzási ösztön. vagy a kijáró előtt „kotlik". gyűjtési kedvük csökken. A raj lesése időt rabló. Az akác után a hordásra már nem káros a rajzás. rohamos hordáson. Az akác végén rajzó család pedig éppen az akácvirágzás alatt készülődött a rajzásra. 4. Nagy hibája a rajzással való szaporításnak. Kedvező a rajzásra a szűk. pedig jó eredményt csak népes családoktól várhatunk. mert teljesen elvesztjük a hordási lehetőséget. hogy meg ne szoruljanak. Különösen sokat árt a rövid. táblázatban lefektetett eredményt mutatta. a lerajzottak azonban naponta 65 dekát fogytak. Azonos körülmények között.657 g + 359 g Időszak Rajzási láz felébredése előtt Rajzási előkészület alatt Rajzás után A rajzási láz felébredése előtt. amikor a családok többsége megrajzik. mert nem tervszerű.28 g + 1048 g . Mindkét eset káros. napfénynek erősen kitett méhlakás is. a rajzásra készülők már fogytak. Nyugtalanok lesznek. A két csoport közötti különbség a rajzás után is megmaradt. Míg a rajzásra nem készülő családok naponta átlag 1 kg-nál többet gyűjtöttek. 74 . azonos népességű rajzó és nem rajzó családok hozamának ellenőrzése a 12. Vannak esztendők. ha a méhek nincsenek kellően foglalkoztatva. A dajkaméheknek nincs hová elhelyezniük a pempőt. ezért a gyűjtésből nem vette ki kellően a részét.) Folytonosan építtetünk. mert ekkor már nincs gyűjtési lehetőség. ha a méhcsaládban felborul az egyensúly a dajkaméhek és a nyitott fiasítás között. egymást etetik vele.

Állományunk a második világháború előtti években országosan átlag 5%-kal szaporodott. Ekkorra a családok elérik fejlődésük tetőfokát. valamint a készítés idejét mi szabhatjuk meg. szánjunk rá egy esztendőt a családok rendbe hozására. Természetes. Sokan rossznak tartják és csak a természetes rajoztatást tekintik helyesnek. hogy a mesterséges rajok készítésénél hibákat követnek el. A mesterséges szaporítás tervszerű lehet. A mesterséges rajokról a méhészek véleménye eltérő. hogy az új családok számát és minőségét. Ugyanez érvényes a mesterséges rajok készítésére is. E rendszabályok betartásával a természetes rajzás csökkenthető. amelyekben a családok fejlődésük tetőfokán is csak 10-12 léputcásak. A 100%-os azonban ekkor is sok volt. A mesterséges szaporításnak igen nagy előnye a természetessel szemben. mert akác után rendszerint hordástalan időszak következik. hanem annál jobb. Ilyenkor a szaporulatot pörgetéskor kell elkészíteni. Ennek legfőbb oka a családok gyengesége. A jól készített mesterséges raj nemcsak egyenértékű a természetessel. A rajzásra készülő család rendszerint sok anyabölcsőt húz. amikor szaporítani szeretnénk. Ez csak akkor valósítható meg. Az ilyen családokból fiasításos lépeket szedünk el. A fiasítással a lemaradt családokat erősítjük. Az olyan állományokban. mert a lépépíttetés nem tud vele lépést tartani. A mesterséges szaporítás két főkérdése: mennyit és mikor szaporítsunk. A szaporítást július közepéig feltétlenül fejezzük be! A mesterséges rajkészítés sikerének 2 alapfeltétele: mindig népes családot készítsünk. amely ezt gátolja. ha túlnépesedés miatt rajzástól kell tartani. az egy családra jutó lépkészlet káros csökkentése nélkül 20-30%-ot szaporíthatunk. A háború utáni években erősen megcsappant méhállományunk pótlásának meggyorsítása végett helyes volt a nagyobb mértékű szaporítás. hogy a főhordás előtti és alatti természetes rajzás káros a mézelésre. A rajzás első jelei a herenevelés. Az ellenszenv oka ebben az esetben is az. A háború után az első állami méhészetek szaporítási tervfeladata 100% volt. A sok rajjal sok volt a bajom is. Méhészkedésem első idejében nekem is sok rajom volt. Gyenge állományból inkább egyáltalán ne szaporítsunk. Káros a túlságos szaporítás azért is. Már említettem. A kevés anyabölcső (1-5) a csendes anyaváltásra jellemző. Az akác előtti időszakot a családok népesedésének kell szentelni. felfejlesztésére. szaporítani nem helyes. ha túlságos szaporítással nem gyengítjük a családokat. Ezt a gyakorlat be is bizonyította. előbb röviden arról is szólok. árnyékoljuk és elősegítjük a jó szellőzést (nagy kijáró. Ennél nagyobb szaporítás csak rendkívül kedvező viszonyok között.) A kaptárakat nyáron nem tesszük ki a tűző napnak. veszélyezteti a termelést. Sokan ma is 100%-os. A nagy méhtömeg együtt tartásának tovább nincs nagy értelme. kerüljünk minden olyan beavatkozást. Ilyen nagymértékű szaporítás tehát helytelen. Erre rendszerint csak kicsire szabott kaptárban kerül sor. A szaporítás ideje nálunk az akácvirágzás vége. ezzel elejét vesszük kirajzásuknak. a mesterséges rajnak feltétlenül termékeny anyát adjunk. Mivel sok méhészetben még a természetes rajokkal szaporítanak. 75 . hogy éppen akkor nem lesz rajunk. szellőzők kinyitása). Az új méhcsaládokat korszerű méhészetekben mesterségesen készítik. Nem növekedett azonban kellően országos méztermelési átlagunk. vagy etetéssel javasolható. hanem azok minőségének javítása. A legfontosabb feladatunk már nem a méhcsaládok számbeli növelése. hogy ezt a tervszerűséget a méhésznek munkájában kell érvényesítenie. utoljára 1952-ben volt. Most már csak nagyon ritkán van rajom. sőt ennél jóval nagyobb szaporítási lehetőségről beszélnek. Jó állományból a családok népességének csorbítása.5. mert romlik az állomány minősége. majd anyabölcsők építése és azok bepetézése. Akáchordásig ne készítsünk új családokat. Vándorméhészetekben már a korai akác után indokolt lehet új családok készítése a túlnépesedett családok gyengítése céljából. A családok akác előtti gyengítése csak akkor indokolt. A családok nagy része a tél martaléka lett. Ma méhállományunk már meghaladta a háború előttit. Nem kell a rajok lesésével időt tölteni és aggódni.

Előzőleg a lerajzott családtól elszedjük a fölösleges anyabölcsőket. naptól etetjük. Az így összesöpört és meganyásított rajt hűvös. A rajt rövid ideig a befogás helyén hagyjuk. Nagyon meghálálják. főzött cukorlepénnyel elzárt anyazárkában adjuk be. akkor a ládát gyorsan felnyitjuk. Ha a méheket röpülési távolságon túlra szállítjuk. Erre két mód van: elszedjük fiasításának és népességének egy részét. hogy a méheket megzavarjuk. akkor a rajnak termékeny anyát adunk. Egy rajhoz 2. akkor már petét találunk. ha nagyon népesek. Ezután a már előre meghatározott számú lépről a méheket a rajládába söpörjük. Ha a raj fölösleges. mint a természetes rajokat szokás. Munka közben bőven használunk füstöt. mert a méhek esetleg nem engedik ki az anyát. ha a méheket a műlépes keretekkel ellátott kaptárrészbe tudjuk szorítani. 1. a léphordó ládába tesszük. Ha anyjuk öreg. mert a műlépek alsó része kiépítetlen marad. sötét helyre (pincébe) visszük és cukorsziruppal etetjük. A zárkát a láda fedeléhez vagy oldalához erősítjük úgy. Ilyenkor a bölcsők elszedését feltétlenül össze kell kapcsolni a család gyengítésével. 3. Vigyázunk. Azzal a léppel. Mikor a szükséges súlyt elértük. akkor az anyákat kifogjuk belőle. amíg a bölcsőkben nincsenek álcák. 2. hogy az építés rendes legyen. Mikor a méhek a láda fenekére zuhantak. Ügyeljünk. Az álcás anyabölcsők elszedése rendszerint csupán elodázza a rajzást. amelyiken megtaláltuk. a méheket jól megfüstöljük. Mesterséges rajokat sokféleképpen készíthetünk. de mindenesetre igyekezni kell. majd a számára elkészített kaptárhoz visszük. mézes záró lép közé tesszük. hogyan kezdtek munkába a méhek. A befogást követő napon ellenőrizzük. A beütés után a kereteket szorosan összetoljuk. abroszra öntjük a méhcsomót. szétválaszthatjuk. Hordástalan időben a rajokat a 2. és jól megszívják magukat mézzel. fészkes böngészett raj. A műlépet a szélső fiasításos lép és a virágporos. Egyszerű és jól bevált módszerek a következők: 1. A rajládát lemérjük. Fiasításos lép beadása a rajt új lakásához köti. A fiasításos lépekről lesöpörjük a méheket. A hibákat kiigazítjuk. nem fordult-e ki a keretből. A fészek korai széthúzása káros. Az anyát gyúrt vagy puha. mert eltájol és elveszti kijáró méheinek egy részét. hogy a rajba öreg és fiatal méhek egyaránt kerüljenek. A fiatal anyák 8-10 nap múlva kezdenek petézni. Söpört raj készítése. A kijelölt család anyját kikeressük. mert ellenkező esetben gyakran másutt kezdenek építésbe. Az összeszállt rajokat.A rajzás meggátlása az anyabölcsők elrombolásával csak addig sikeres. ami akadályozza a raj eggyé olvadását.6-3 kg méhet szedünk össze. Nem helyes estig a befogás helyén hagyni. söpört raj. Ezután a ládát lezárjuk. s az anyát a méhek közé dobjuk. A rajokat kiépített lépekre ütni nem helyes. nehogy a raj kereket oldjon. és abba beütjük. További műlépes kereteket a rajnak csak akkor adunk. Ugyanakkor műlépet adunk neki. Beadhatjuk az anyát szabadon is. hogy a méhek a 2 kasba egyenletesen húzódjanak be és mindkettőbe anya is jusson. napon átnézzük. A méheket több családból szedhetjük össze. eladáskor. A rajt kasba fogjuk be. A rajokat a 3-4. ha a bent levőket már teljesen kiépítette. hogy melyik családtól hány lépet takaró méhet veszünk el. A befogás módja rajonként változik. hogy a méhek visszatérjenek régi otthonukba. A ládát néhányszor a földhöz zökkentjük. vagy ha jó a hordás. mellé két kast állítunk. ponyvára. a többiekről lerázzuk. Kétnapi pincézés után ugyanúgy ütjük kaptárba. 76 . másik telepre való átszállításkor. A munkához rajládát és tölcsért készítünk elő. A meganyátlanodott rajokat azonnal anyásítjuk vagy egyesítjük. vagy vándor tanyáról hazaszállításkor. hogy a fürtbe húzódó méhek közé kerüljön. akkor nem kell pincézni. Jó. és a műlép nem csúszott-e le. A raj kilogrammjára. ezért nyitott fiasításos lépről is veszünk méheket. Feljegyzéseink alapján meghatározzuk. 2 ½ -3 műlépes keretet számítunk. A zárka dugójába ne tegyünk 3-4 mm-nél vastagabb pépréteget. családok kettéosztása (felezése). a helyét egy gyenge családdal felcseréljük. pl.

mástól ismét mézes lép elvételét irányozzuk elő. nap este híg cukorsziruppal etetni kezdjük. Ez akkor is kell. hogy melyik családból mit veszünk az új családokhoz. Az adatok alapján elhatározzuk. az anya nem petézik eleget. Ezután kivesszük a családtól azt. néptelenre készül. a méhek nem szoknak össze. mert az elhulló méhek pótlása nem kielégítő. Egy családtól . a család legyengül. A következő családnál ugyanúgy járunk el. amelyekből már kelnek a méhek. amelyiknek kevés fiasítása van. A söpört rajokat leghelyesebb közvetlenül az akáchordás után készíteni. Az első napokban csak kisebb adagokat adjunk. amelyek már betájoltak. a kivett lépeket pótoljuk műléppel vagy léppel. beütés után egy részük régi otthonába tér vissza. Nem pincézik elég ideig vagy elég hűs helyen. a méhek nem bántják egymást. az anya a nászúton elvész. A jól készített söpört raj azonos értékű a természetes rajjal. és új családot alkotnak. ezért nem fejlődik kellően. 2. Így pedig 3 hét alatt 9-10 lépet kiépítenek. onnan fiasításos lép. a népességet és a mézkészletet. A családokat. legfeljebb 3 fiasításos lépet veszünk el. a raj legyengül. vagy a belőlük fejlesztett családokat eladhatjuk. Mikor összeszedtünk egy családra való lépet. Hordástalan időben nem etetik. Először kikeressük az anyát. akkor a söpört rajokat. végignézzük állományunkat. az építés nem halad. E célra nyitott fiasításos lépet választunk. Több családból fiasítást. hogy minél kevesebb öreg méh kerüljön az új családokhoz. mert estig még hazatérhetnek az öreg méhek. amíg elegendő kijáró méhe nem lesz. A söpört raj készítésének leggyakoribb hibái: Csupa öreg méhből készül. Rajkészítéshez az olyan lépek valók. A jó mézes családoktól mézes virágporos lépeket is veszünk el. Terméketlen anyával készül. onnan méhek. Jól fejlett állományból legfeljebb 4 család kell egy 3 kg-os söpört raj készítéséhez.helyzetének figyelembevételével . amelyektől a méheket összesöpörjük. Ha állományunkat növelni már nem akarjuk. lépet és mézet szedünk össze. hogy nem csorbítja a törzscsaládok lép és élelemkészletét. A munkához két léphordó ládát készítünk elő. Ez az időpont azért is jó. Legjobbak azok. Mikor egy családdal végeztünk. Ügyeljünk arra. Szélsőnek fiasításos lépet nem hagyunk. ha 77 . A különböző családoktól való méhekkel takart lépeket nyugodtan rakhatjuk egymáshoz a ládában. amikor a méhek élénken röpködnek. és az egyik ládában biztonságba tesszük. ha a fiasításos lépekben bő mézkoszorú van. hogy az öreg méhek elrepülhessenek. mert azon vannak fiatal méhek. majd szélsőnek ismét egy mézes-virágporos záró lép. mert legtöbbször nincs hordási lehetőség. Kis adagokban . mert csupán méheket viszünk el. Hordástalan időben etetni kell! Napi 23 literes adagokkal etetve két hét alatt kiépít 9-10 NB lépet és vastag koszorúkat húz. régi otthonukba visszarepülnek. két-két fiasításos léphez még egy lépről méheket söprünk. 3 lépről hozzásöpört méhet és 2 mézes lépet adunk. emellé kerülnek a fiasításos lépek. Az új családot a 2. Régi családjánál életének hátralevő részét haszontalanul élné le. Az elvett méhek nagy része úgyis hamarosan elpusztulna.ha kutatás nincs . amelyek új otthonukban megmaradnak. déli órákban készítjük. Hordási viszonyaink között legalkalmasabb a söpört rajjal való szaporítás. Mivel azok a méhek. de nagyon népes. méheket. a raj szétzüllik.nyitva tartjuk. nagy mennyiségű utódot nevelnek. Az olyan családoktól. nem veszünk el fiasításos lépet. Fészkes böngészett raj. akkor műlépet is adunk.A söpört raj további kezelése a természetes rajéval azonos. ha népességükből veszünk el. amit tervünkben előirányoztunk. A fejlődésük csúcsára érkezett családok legkevésbé azt érzik meg. Amelyiknél bőven van fiasítás. Egy rajhoz legalább 6 kelő fiasításos lépet a rajtuk ülő méhekkel. és a rajtuk ülő méhekkel együtt a másik léphordó ládába tesszük. Előnye még az is. Feljegyezzük a fiasításos lépek számát. A műrajokat lehetőleg a délelőtti. akkor kaptárba telepítjük. Másnap meganyásítjuk. annak hibái nélkül. vagy a családot nagyobb adagokban etetjük. s lezárjuk a kaptárt. mert fiasításukban a jövő nemzedék érintetlen marad. hogy a családnak legalább 6 lépen kiterjedt fiasítása maradjon. amelyeknél ennyi nincs. A műlépet a fiasításos lép és a záró lép közé tesszük. Mielőtt a rajok elkészítéséhez fognánk.még hordáskor is mindaddig etetjük. akkor anyját visszaadjuk. A családok fészkét a következőképpen rendezzük be: a kaptár fala mellé mézes-virágporos lépet teszünk. fészkét rendezzük. mielőtt még az új nemzedék tömeges kelése megkezdődnék. Ha hordás van. Összeszedés közben a léphordó ládát . ezért nem épít szívesen és legyengül.1-2. amelyeken a fiasítás nagy terjedelmű és érett. csak átmenetileg gyengítjük meg.

Csak kis méhészetekben alkalmazzuk. A tartalékcsaládok legfontosabb célja anyák átteleltetése azért. petézni kezd és nagyobb mennyiségben kelni kezdenek a méhek. melyeknek anyjára nem volt szükség. fejletlen méh lesz belőle. A sok fiasítás pár nap alatt kikel. hogy régi helyéről kissé eltoljuk a kaptárt. A jó népessé fejlődött családot főhordás után két. ezért a fiasítás egy része éhen pusztul. Megfelezzük a fiasításos lépeket. A fiatal méhek szívesen építenek. Ezekhez 2-4 fiasításos lép és 1-2 nyílt fiasításos lépről lesöpört méh elegendő. mikor az új családok egészen elnéptelenednek. Az olyan családok. Jó. Azokat a tartalékcsaládokat. el is pusztulhat. Az új családok kijáróját mindaddig jól le kell szűkíteni. Természetesen előre gondoskodni kell termékeny anyákról. vagy meghűl. különösen. mert a család . hazarepülnek. A zavartalan termelés érdekében legalább az állomány 10%-át kitevő tartalékcsalád teleltetése kívánatos. a méhész úgy véli. Ezért jó. hordástalan időben rosszul fejlődnek. lehetőleg azonos erősségű részre osztjuk. és hozzáadjuk a tartalékcsaládot. ha nincs hordás. Ilyenkor a fészkes böngészett rajt gyengébbre készítjük. a fiasításos lépekhez nem söpörnek méheket. és mézzel sem szorították le a méhek. akkor a fészkes böngészett raj készítésével várni kell addig.tartalékcsaládjaink vannak.bármilyen módon végezzük is azt . Egyáltalán nem kél ki. ahol fontos a gyors szaporítás.nem mindig fogadja szívesen az anyát. Ebből bőven futja rajkészítésre. ezek a szaporítást megkönnyítik. A tartalékcsaládok készítése marad későbbre. Jó telelő család válik belőle. a kaptárakat szükség szerint jobbra vagy balra eltoljuk. Csak nagyon jó legelőn vagy etetéssel kerülhető el a családok gyengülése és az egy családra jutó lépkészlet erős csökkenése. akkor nem szabad az anya túlságos korlátozásával gyengíteni a családokat. annál népesebbre kell készíteni. a másikat meganyásítjuk. Az egyik kaptárban marad a régi anya. Ezekhez nem kell olyan sok fiasítás. A nyári hordásból.csak akkor nem megy a méhcsaládok népességének és lépkészletének rovására. Csak akkor döbben rá. addig a család leromlik. mert a méhész látván. Az új családoknak csak nyílt fiasítást vagy anyabölcsőt adnak. Az anyásítás sikerét 8-10 nap múlva ellenőrizzük. míg az anya kikél. megtermékenyül. ha az anyát nem korlátoztuk nagyon ráccsal. Ha szaporítani akarunk. Termékeny anyát adunk neki. amikorra már sikerült anyákat nevelni. A fészkes böngészett raj készítésének leggyakoribb hibái: Gyengére készül. A fészkes böngészett raj és a tartalékcsaládok készítési ideje az akác utáni időszak. mint kellene. amelyekben az anyát akác előtt 3-4 lépre szorítottuk. mellé állítjuk a másikat. tehát később is elkészíthetők. tavasszal elpusztuló anyákat legyen mivel pótolni. Az álcákat a sok dajkaméh bőségesen táplálja. és újabb zsákmányért visszatérnek. Anyásításkor legyünk óvatosak. 3. 8-10 lépen van fiasítás. a fejlődés elmarad. A szaporítás . Ezt rendszerint az okozza. A család rohamosan népesedik. hogy itt valami baj történt. az ilyen fiasításnak még gondozásra van szüksége. ha pedig az anya a nászúton elvész. ezekkel anyásítunk. hogy kijáró méhek kerülnek bele. és szaporítási tervünket egész évben szem előtt tartjuk. ha nyitott léphordó ládával dolgozunk. akác 78 . Ennek módja. Ilyenkor. Nagyon jók új családok készítéséhez is. a fejlődésben lemaradt termelőcsaládok felerősítésére használjuk.mivel öreg méhei is vannak . A családok kettéosztása. míg meg nem erősödnek és hordás nincs. Minél későbbiek. a fiatal méhek az anyát szívesen fogadják. Nyitott vagy még éretlen fiasítással csinálják. s ezt az új család nem képes úgy megadni. Hasonló módon célszerű készíteni a tartalékcsaládokat is. míg az ismét megfelelően kiterjed. minek népeset készíteni. hogy az öreg méhek már a fiasításos lépek összegyűjtésekor hazarepüljenek. Ha a fiasítás bármely okból visszaesett. hogy a kijáró méhek a két kaptár között lehetőleg arányosan oszoljanak meg. hogy még más lépekről is söpörjön méheket. Az anya azonnal megkezdi a petézést. A családokat nem etetik. hogy őszig még elég idő van a család megerősödésére. vagy sok korcs. hogy a kivett lépeket sűrűn takarják a méhek. ezek megszívják magukat mézzel. a mézkészletet és a kijáró méheket is. ha tartalékcsaládjaink vannak múlt évről. ha alaposan felkészülünk rá. hogy a télen. mint termelő család veszi ki részét. Nem tekinti szükségesnek. s ősszel az új családok telelőképtelenek. A fészkes böngészett raj gyakran rablás áldozata lesz.

A szállítással járó kiadások (fuvar. Kezdetben csak akácra és tisztesfűre vándoroltak. több kiadással és több kockázattal jár. ahol nincs tömegesen akác.) akác-főhordásra pörgethető mézfeleslegért. Ez a helyzet sok állami méhészetben is. 3. mert vagy az első helyen kell jó napokat elszalasztani. vagy a második akácnak érünk csak a végére. maradéktalanul ki kell. amikor a második akác nem sikerül. munkával. akkor pár nap kedvéért nem érdemes mozdulni. mint vándorméhészetekben. hogy vándoroljunk-e vagy sem. nem ilyen biztos azonban a hozam növekedése. akkor már nagyon megfontolandó. A két akácra való vándorlást sokan fölöslegesnek tartják. A két akácra való vándorlással az akáchordás idejét 10-14 napról 79 . Fontos a lépkészlet előkészítése is gyümölcs és akácvirágzás alatti építtetéssel. Ebben a helyi körülmények alapos mérlegelése alapján lehet határozni.végére legyengülnek. amikor 10 kg árát vitte el. Szabolcs megye almatermesztő vidékei. Feltétlenül vándorolni kell és érdemes akácra olyan helyekről. mint a helyben maradót. Ezzel szemben hozamunk növekedhet. Jobb. VÁNDORLÁS Hazánk kevés területén nyújt a növényvilág állandó gyűjtési lehetőséget. Ha akác utáni hordás is kínálkozik. pörgetést vártak. 4. Első feladat annak eldöntése. pedig a méhészetre ott is szükség van. A vándorlást nagyon gondosan készítsük elő.) nyári legelőre főként serkentés. A hordástalan időszakokban a családok csak etetéssel tarthatók népesen. Ahhoz. minél hosszabb ideig tart a hordás. ahol vándorlás nélkül egyáltalán nem lehetne haszonnal méhészkedni. hogy sok méhész olyan gyenge állománnyal vándorol. ahol jobb hordás mutatkozik. Ma már több célból vándorolunk tömegesen: 1. Ezt csak úgy érhetjük el. kedvező viszonyok között mézfelesleg gyűjtése céljából is. Egy kaptár évi mozgatása eddigi gyakorlatomban négy-nyolc kg méz árába került. A vándorlás sikertelenségének egyik oka. melytől nem várható eredmény. több év átlagában feltétlenül kifizetődő. a vándortanyára való utazgatás mind növelik a termelési költségeket. ha a két virágzás kezdete között legalább 7-8 nap különbség van. Valóban vannak esztendők. ha méheinket mindig oda vándoroltatjuk. Országos pörgetési átlagunk 8-10 kg. mert rossz tapasztalatokat szereztek vele. mint a természetes hordás.). pedig a hozam annál biztosabb. de jól szervezett vándorlással. de volt olyan esztendőm is. A megmozdított állományt könnyebben éri veszteség (baleset. A vándorméhészetek 20-30 kg-os. hogy méhészetünkből a lehető legnagyobb hozamot vegyük ki. tehát nagyobb az értékcsökkenés is. sőt ennél jobb eredményeket is elérnek. Megeshet ugyanis. rakodás). Ugyancsak gondolkodás nélkül menni kell későn virágzó akácra. A helyben való méhészkedésnél egy méhcsalád kezeléséhez sokkal kevesebb munka elegendő. A vándorlás költséges. A vándorlástól mézfelesleget. A siker egyik alapfeltétele a népes család. Ezenkívül vándorlással olyan nektárforrásokat használunk ki. amelyek méhek hiányában kárba vesznének. helybér. sem méheket nem szabad elvenni. Ezektől szaporításhoz sem fiasításos lépet. és helyben is elég jó hordás kínálkozik (pl. baltacímből). ha úgy szervezzük meg. A vándorlás hazánkban már régóta alkalmazott üzemeltetési forma. A vándorlás feltétlenül a termelési költségek növekedésével jár. Pl. aknázzunk minden nektárforrást. mégsem olyan eredményes. Az akácra való vándorlást csak abban az esetben kell fontolgatni. míg vándorlásnál feltétlenül segítségre van szüksége. betegség stb. azonban vannak helyzetek.) gazdasági növények megporoztatása végett (főként szocialista mezőgazdasági üzemek méhészetei). Ha a két virágzás közelebb esik egymáshoz. A vándorlás akkor sikeres.) tavaszi méhlegelőre a családok jó fejlődésének előmozdítása céljából. Vannak helyek. kiadás és kockázat minél kevesebb. ez azonban sok munkával jár és drága. ha az akácerdő messze van. A vándorméhészkedés több munkával. szállítás alatt sokkal gyorsabban rongálódnak. mert az akáchordást semmi más nem pótolja. drágább kaptárak szükségesek. az eredmény pedig minél biztosabb legyen. hogy a hozamban mutatkozó különbség nem ér fel a vándorlással járó többletkiadással. hogy a munka. amikor gondolkodás nélkül dönthetünk a vándorlás mellett. Budapest külső kerületei. 2. Minden munkát a méhész maga végezhet.

Így nagyobb a valószínűsége. Akik vállalták a kockázatot. augusztus elején aztán oda vándorolunk. míg megtanultam. mint a korai. Ezekből kitűnik. hogy legalább néhány nap. 1956-ban az Alföldön az akác több helyen nem sikerült jól. Egyik esztendőben azok a tangazdasági méhészetek. Tíz esztendei vándorlásom alatt csak egyetlen egy év volt olyan (1957). de nem helyes. gyümölcs. A siker fontos feltétele azonban. annál könnyebb a döntés. mit hoz a nyár. 80 . A késői akácra való vándorlás gazdaságilag előnyös voltát bizonyítják Farkas István kiskunfélegyházi méhésznek az 1958. A kis területeken termesztett mezőgazdasági növényeknél a legelő túlterhelése fenyeget. Sajnos. A késői akác tehát a 15 esztendő átlagában csak 2. — ------gyarapodás az I. Egy-két napos késés nagy kiesést. ahol hordás mutatkozik. ábra). mert az Alföld sokszor annyira aszályos. Itthon készítjük a szaporulatot. hogy 15 esztendő átlagában az I. Minél nagyobb az állományunk. amelyek egy akácon voltak. A szállítás és utazgatás költségeit megtakarítjuk. hogy ez céltalan. amikor második akácon nem pörgettem 10 kg-os átlagot.20-28 napra nyújthatjuk. ha ilyen kedvéért száz kilométerre szállítjuk méheinket. akácon gyarapodás a II. amikor mindkét akácon volt). összesen 30 kg súlygyarapodást értek el. Júliusban. ábra. amelyek két akácot használtak ki. de érthetetlen. évi méhészeti évkönyvben közölt érdekes adatai is. ha a Szombathely környéki méhészek felkeresik a Kőszeg környéki szelídgesztenyéseket. még így is gyakran csalódunk. Minél közelebb kínálkozik valami hordás. 60 kg-ot. mert nem sokat kockáztatunk. azok néhány egészen rendkívül kedvező napot használhattak ki. Mézelésük ugyanis sokkal bizonytalanabb. ha kell. akácon 30. hogy a mindennapit sem találják meg a méhek. A tisztesfű mézelése is bizonytalan. Ma már Budapesten várjuk meg. Évekig szállítottam Békésbe méheimet rögtön a késői akác után.9 kg-os súlygyarapodást ért el (15 olyan esztendő átlagát vettem. annál inkább igaz ez. akácon 8. Helyes. azok. vagy teljes sikertelenséget okozhat (8. ahol ilyen nincs. Helyes tehát. a másodikon 27. ha a tisztesfüves vidékre gondolkodás nélkül és nagy távolságból vándorolunk. De nem helyes. A többi mézelőre való vándorlást már nagyon meg kell fontolni. s hová lesz érdemes vándorolni. A sikertelenség miatt sokan nem vitték méheiket késői akácra. erdei virágok) mindenhonnan.5 kg-os. neveljük az anyákat és etetünk. ha 20-30 holdas szöszös bükköny táblára kis távolságról vándorolunk. ha arra Nógrád megyeiek vagy budapestiek vándorolnak.6 kg-mal adott kevesebbet. kedvező lesz s ez a családok szükségletén felül elegendő felesleg gyűjtésére is. Érthető és helyeselhető. A vándorlás idejének helyes megválasztása Ugyancsak gondolkodás nélkül vándorolni kell tavaszi serkentő legelőre (fűz. hogy idejében mozduljunk. mint az akácé. ha a Kaposvár környéki hársasokat a somogyi méhészek felkeresik. Külön kell szólni a tisztesfűre való vándorlásról. ha azokra például kecskeméti méhészek vándorolnak. és családonként 20-40 kg-ot pörgettek. alig akadt pörgetnivaló. ezért nem helyes.

Egyébként a hely kiválasztásánál ugyanazok a szempontok érvényesek. alkalmas. mind a szél káros hatása mérsékeltebb. aki olyan méhlegelőre vándorol. mint a bizonytalan távolival kísérleteznek. a hidak. ha azt a mézelőt valaki saját méhei részére vetette. mert így eredményünk jobb lesz. F. amelyet a közeli méhészetek már kellően kihasználnak. egymás érdekeinek kölcsönös szem előtt tartásával kell meghatározni. amikor néhány hold mézelő növényre százával szállítanak méhcsaládokat. mert máskülönben könnyen csalódás. A legelő kiválasztása után következik a telephely kikeresése. A legelőhöz közeli udvarokon. tanya melletti fasor stb. Ugyanakkor tájékozódjunk arról is. ahová méheinket vinni akarjuk. tanyákon kell lerakodásra alkalmas helyet keresniük. Ellenőrizni kell az utak járhatóságát. kertekben. Azok.főként felvilágosító szóval . 1953. bárhol letelepedhetnek. kövessünk el mindent. hogy a méhlegelőt a lehető legjobban megközelítsük. amelyek a méhészet állandó helyének meghatározásánál. mezővédő erdősáv. Ez elítélendő. hogy tudatlan. Ugyancsak erre kényszerülnek azok is. különösen akkor. mert saját 25-30 családos méhészetének hozamát féltette a 70 méhcsaládtól. hogy baj esetén honnan kaphatunk segítséget (gépállomás. A forgalmas és nehéz járművekkel rendszeresen járt úttól a kiszemelt telephelyre vezető utat végig kell járni és részletesen fel kell deríteni. hogy a kiszemelt telephelyet szállítóeszközzel megközelíthessük. ha a biztosabb közeli legelőket keresik fel. hogy a kiszemelt méhlegelő közelében mennyi a helyi. Ezekhez 200 méternél közelebb csak a méhész beleegyezésével telepedhetünk (13/1952. Nagyon fontos. lakott területhez vannak kötve. és esetleg már korábban odavándoroltatott méhcsalád. rendelet). év volt. akkor ki kell választani a helyet. Ez magától értetődő és természetes. A méhcsaládok számát az érintett méhészeknek. Állami erdőkben a letelepedési 81 . akik nem lehetnek állandóan méheik mellett. ami a közeli méhészetek állományának sokszorosát is elbírná. Akik állandóan méheiknél tartózkodnak és van miben meghúzódniuk. s nagyon alkalmas a vándorméhészek hírének rontására. Első szempont.Egy-egy jó tisztesfüves esztendő után. valamint termelőszövetkezet és állami gazdaság vándorméhészetétől legalább 200 m-re válasszunk telephelyet. semmiféle jogszabály nem írja elő. mert a szél nem akadályozza azt úgy. a somkórótábla tőszomszédságába. A magán vándorméhészetek egymástól való távolsága nincs szabályozva. Természetesen ez nem azt jelenti. amilyen 1944. helyi állandó méhészettől. Ha a telephelyet már kiválasztottuk. Zala) méhészek is. hogy valamely méhlegelőre hány méhcsaládot lehet telepíteni. állami gazdaság). vagy irigy méhészekre hallgassunk akkor. amely megközelítőleg sincs kihasználva. Ezt sem tanácsolom. letelepedésük megnehezítésére. Az erdőben mind a forró napsütés. jogszabály ellenes cselekedet. sz. Ezt a munkát. Helyesebb. Helytelen és elítélendő. Azt. esetleg károsodás érheti. önzés vagy tudatlanság ellen . Mert sajnos gyakori. amelyben legalább 10 méhcsalád van. átereszek teherbírását. feltétlen részletekre menően. Egy méhészetet több mint 300 holdas akácosban nem engedett letelepedni az erdész-méhész. A túlterhelt legelőről méheink nem gyűjthetnek. Ebből sem a vetés tulajdonosának. és a már ott levő méhészeteknek is ártunk. Méhészetnek csak olyan méhállomány számít.. Ebben több szempontot kell szem előtt tartani. hogy a helyi méhészek nem akarják a vándorméhészt olyan legelőre engedni. tömegesen szállítják az Alföldre méheiket a dunántúli (Baranya. összefüggő méhlegelő kell. Letelepedésre erdei tisztás. akik méheiket a terület tulajdonosának megkérdezése nélkül rakják le. Ha elhatároztuk a vándorlást. Igen fontos annak számításba vétele is. Ügyeljünk. hogy ott tömegvirágzás legyen. magának a méhésznek kell elvégezni. A vándortanya kiszemelése során tehát legyünk figyelemmel a legelő teherbírására is. Akár lakott terület mellé kényszerülünk. Könnyebb a méhek munkája is.szükség esetén a közigazgatási szervek segítségével is harcolni kell. mint nyílt terepen. akkor a letelepedésre engedélyt kell kérni a tulajdonostól. és vegyük tekintetbe a helyi és az előttünk odavándorolt méhészek érdekeit. sem az odavándorolt méhészeknek nem lesz hasznuk. akár attól távolabbra mehetünk. akiknek nincs sátruk vagy vándorbódéjuk. Nem elég néhány akácfa vagy 1-2 hold tisztesfüves tarló! Nagy kiterjedésű. M. ha a hely egyéb szempontból megfelel. Vigyük méheinket az akácerdő belsejébe. Az ilyen és hasonló szűklátókörűség. Mégis vannak méhészek. hogy közúttól legalább 10 m-re. ha olyan legelőről van szó. Helytelenül cselekszik. gyümölcsös.

engedélyt a területileg illetékes erdőgazdaságok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek területén az illetékes vezetők (igazgató, elnök, főagronómus, főkönyvelő), községi területen a helyi tanács, magánterületen a tulajdonos vagy haszonbérlő adja. Az állami erdőgazdaságok, állami, tan és kísérleti gazdaságok területén, valamint a községi erdőkben és legelőkön való letelepedést a 16/1958. (VI. 1.) F. M. sz. rendelet a következőképpen szabályozza: a.) Letelepedésre előzetesen kell engedélyt kérni szóban vagy írásban. A döntésről a méhészt 24 órán belül értesíteni kell. A telephelyet a tulajdonos lehetőleg a méhész kívánságának figyelembevételével jelöli ki. b.) A letelepedési engedély kiadásakor a méhész képtáranként 2,- Ft helybért köteles fizetni. A letelepedési engedély csak a kiállító gazdaság területére érvényes. c.) A méhész köteles a méhészet állandó felügyeletéről gondoskodni, eltávozáskor a telephelyén levő összes szemetet elásni és az esetleg okozott kárt megtéríteni. d.) Azokat a méhészeket, akik engedély nélkül telepedtek le, a gazdaság a terület elhagyására kötelezheti és igényelheti a helybér megfizetését és az okozott kár megtérítését. Magánterületen a letelepedési engedély megszerzésével egyidejűleg tisztázni kell a helybér összegét is. Ez a kialakult gyakorlat szerint kaptáranként 10-30 dkg méz vagy ennek ára. Ennél többet csak felkapott nógrádi vándortanyákon szoktak kérni és adni. Egyes helyeken 1 kg-ra is felverik. Ez túlzás. Nyári legelőn általában 10-20 dkg méz a bér. Jó, ha a megállapodásban arra is gondolunk, hogy esetleg pörgetés nem lesz. Ilyen esetre készpénzfizetést kötünk ki. Természetes, másként bíráljuk a bér nagyságát akkor, ha a bérbeadótól egyéb szolgáltatást is kapunk (pl. szállást, élelmezést, segítséget). Ilyenkor magasabb bért fizetünk. A megállapodást írásba szokták foglalni. Ez helyes is, mert elejét veszi minden későbbi nézeteltérésnek. Megállapodásnál részletesen beszéljük meg a tulajdonossal a lerakodás rendjét is. Tájékozódjunk, merre szoktak járni emberek, állatok, nehogy méheink bajt okozzanak. Különösen arra ügyeljünk, hogy a méhek ne kerüljenek lovak közelébe, vagy lovas kocsival járt út mellé. Lehetőleg tehergépkocsival szállítsunk Igaz, hogy drága, de a leggyorsabb, és nagy előnye, hogy telephelytől-telephelyig szállít. A gépkocsi nagyságát az állományhoz szabjuk. A kaptárakat két-három sorban egymásra rakhatjuk. Fekvőkből 4 sort is rakhatunk, azonban rakodókból három, fekvőkből négy sor szállítását csak jó utakon tanácsolom. A 3. illetve 4. sor rakásánál már ügyelni kell a gépkocsi túlterhelésére is. A gépkocsi rakterületét általában csak könnyű kaptárakkal használhatjuk ki teljesen.

82

Rakterület Raksúly tonna. Gyártmány hossz szélesség

Plató magassága a földtől cm 90 90 110 110 120 140 130 130 125 140 140

Oldal

Magasító

0,75 2,00 3,50 4,00 5,00

IFA régi IFA újabb IFA régi IFA újabb Csepel ZISZ Austro-Fiat Au-F vasplatós MÁVAG B/5 Csepel Tátra Pótkocsik

230 260 275 320 390 355 500 400 500 600 500 396

150 170 185 190 210 225 220 225 240 232 240 200

40 40 50 50 60 60 50 60 60 60 50

35 35 40 40 40 45 40 40 40 40

7,00

13/a. táblázat A 13/a. és b táblázatban közlöm a nálunk leginkább használatos tehergépkocsik azon adatait, amelyeket a rakodás tervezésénél ismernünk kell, hogy a kaptáraink méretei alapján ki tudjuk számítani, milyen kocsira van szükségünk. Raksúly tonna 0,75 2,00 3,50 4,00 5,00 7,00 Rakodó kaptárak 12 keretes 10 keretes fészekkel 12 - (18) (18) - (36) 24 - (45) (40) - (60) 36 - 54 48 - (72) 36 - 54 50 - (75) 36 - (72) 60 - (90) 80 - (120) 100 - (150) NB fekvő kaptárak 24 keretes (12) - (19) 18 - (27) 36 - (48) 36 - 48 38 - (80) 72 - (90) 18 keretes 12 - (24) 24 - (36) 45 - (60) 36 - 48 45 - (96) 84 - (112)

(A zárójelben levő mennyiség csupán könnyű kaptárakból rakható fel.)

13/b. táblázat A kocsi rendelésnél számolnunk kell azzal is, hogy nemcsak a méheket, hanem egyéb felszerelésünket is visszük. A holt árut (bódé, üres kaptárak, kannák, léphordó ládák, pörgető stb.) pótkocsin is szállíthatjuk. Méheket pótkocsira lehetőleg ne rakjunk, mert ott sokkal erősebb rázásnak, lengésnek vannak kitéve, mint a motoros kocsin, különösen veszélyes nagy távolságra és rossz utakon. Gépkocsit a szállítás előtt legalább 48 órával rendeljünk. A megrendelő lapra írjuk fel, hogy méheket kívánunk szállítani és sok kötelet (legalább 40 m) kérünk. Nagyobb méhészetekhez feltétlenül szükséges saját kötél beszerzése is, nehogy kötélhiány miatt a szállításnál fennakadás, 83

vagy baleset forduljon elő. A gépkocsi jelentkezési helyét pontosan adjuk meg, hogy biztosan megtaláljon. Különösen fontos ez akkor, ha erdőben vagy tanyavilágban vagyunk. Ilyenkor tanácsos a gépkocsit kövesút melletti lakott területen várni. A vasúti szállítás sokkal olcsóbb, azonban lassúbb és kockázatosabb; csak kora tavasszal és ősszel ajánlható. Ilyenkor a családok néptelenek, hűvös van, hosszabb szállítás sem árt. Nyáron azonban igen könnyen veszteség éri a családokat, sőt teljesen el is pusztulhatnak. A vasúti szállítás akkor kifizetődő, ha vasút mellől és vasút mellé vándorolunk. Ha a vonathoz, majd pedig onnan el kell szállítani a méheket, akkor az átrakásokkal járó többletmunka és költség kétessé teszi a szállítás olcsóbbságát. Különösen megfontolandó a vasúti szállítás késői akácra, amikor pár órás késés is sok mézveszteséget jelenthet. A nyári melegben a megtakarítás nem ér fel a kockázattal. Méhek szállítására egyébként a nagy rakterületű, szellős és jól rugózott vasúti kocsik valók. Ilyenek a Gz, Ghz, Ggh, Gga, Lh jelűek. Rendelésnél tehát ilyet kell kérni. Egy vasúti kocsiban 50-60 kaptárnál többet csak tavasszal és ősszel, tehát hűvös időben szállítsunk. Vagont a szállítás előtt legalább két nappal kell igényelni. Tanácsos a területileg illetékes MÁV igazgatóságtól a szállítás előtt néhány nappal irányítást kérni. így biztosabb, hogy a méheket minden csatlakozó állomáson a legkorábbi vonattal továbbítják. Ha a szállítás hosszabb ideig tart, akkor közben röpíttetnünk kell. Az irányítás kérésekor azt is meg kell jelölni, hogy hol kívánunk röpíttetni. A vontató lassú és nagyon ráz. Ezért 50-70 km-nél távolabb ne induljunk vele. Pótkocsijának rakterülete 200 X 396 cm. Egyszerre 36-48 kaptárt rakhatunk fel rá. Két pótkocsit egy vontatóval csak sík, jó utakon vontassunk, emelkedőkön, szerpentineken veszélyes! Lovas kocsit csak kis távolságra (10-20 km) és csak szükségből vegyünk igénybe. Lovakra a méhszúrás nagyon veszélyes. Méhszállításra a lapos, rugós kocsik jók. A szállítás megszervezésekor tájékozódjunk a kocsi rakterületéről és teherbírásáról. A szállítóeszköz megrendelése után gondoskodjunk a rakodáshoz szükséges munkaerőről is. Legalább 4 jó erőben levő férfire van szükség. Csoportos vándorlásnál a csoport tagjai közül ennyi rendszerint kikerül. Máskülönben segítséget kell fogadni. A munkabérre előre egyezzünk meg. Alkalmi és esti munkáról lévén szó, a bér rendszerint magasabb a szokásosnál. Vándorlás előtt állományunkat - ha érvényes egészségi bizonyítványunk nincs - a helyi méhegészségügyi felelőssel meg kell vizsgáltatni. Ezt a 13/1952. F. M. sz. rendelet. írja elő. A vizsgálatért a méhegészségügyi felelőst családonként 2 Ft díj illeti meg. Az egészségi bizonyítvány a kiállítás napjától egy évig érvényes, tehát nem naptári "évre szól. Készíttessünk vagy készítsünk táblát is méhészetünk megjelölésére. A táblának legalább 40 X 30 cm-nek kell lennie. A méhész nevét, és pontos címét kell rajta feltüntetni. A vándorméhészet táblával való megjelölése kötelező és a méhész érdekeit is szolgálja. Minden méhésznek külön táblát kell készíteni még akkor is, ha másokkal együtt vándorol. Csak az ismertetett alapos szervezés után következik a méhállomány előkészítése. Ennek során a következő munkákat kell "elvégezni. Pörgetés. A nehéz mézes lépeket vándorlás előtt kipörgetjük. Különösen fontos a szűzlépek pörgetése. Akácról való vándorláskor mindig pörgetni kell Kivétel az olyan esztendő, mikor az akáchordás nagyon rosszul sikerült. Pörgetéssel a kaptárak könnyebbek lesznek, és csökken a lépszakadás veszélye is. Őszi vándorláskor már a nehéz lépek szállítása sem veszélyes. Ha pörgetésre nincs mód, akkor legalább a nehéz lépeket szedjük el a méhektől, és rakjuk, üres kaptárakba. Keretek rögzítése. Fontos, hogy szállítás alatt a Keretek sem oldalt, sem felfelé ne mozdulhassanak el. A mozgó keretek izgatják a családokat és sok méhet összevernek. A megsérült méhek vagy azonnal elpusztulnak, vagy az új helyen a kaptárak előtt ugrálnak, felrepülni képtelenek, tehetetlenül, csomóba húzódva pusztulnak el. A méhcsaládok ilyen legyengülése nagy veszteséget okozhat, és veszélyeztetheti az egész vándorlás sikerét. A mozgó keretekben a lép is könnyebben leszakad. A jó rögzítés egyik alapfeltétele az erős, jól vállazott keret. 84

kaptárvas. fogó. mert kutatástól nem kell tartani. melyiket kell kinyitni. csavarokat erősen húzzuk meg. Jó rögzítéshez legalább 4 szeg kell. Rögzítésre kukoricacsutka. hogy este akár sötétben is zárni tudjunk. mert így a méhek nem ülnek ki annyira. Inkább gittet használjunk. Siettethetjük a méhek behúzódását vízzel való gyenge permetezéssel is. Rakodóknál a 2 fiók közé vagy a kaptár tetejére helyezett szellőzőfiók. és szükség szerint avatkozzék be. A rakodást a kocsi elején kezdjük. fogó. ott is maradnak. kaptárvas. zárhatók. és ha már sötét van. hogy a kaptárból kitörjön. Ez akadályozza a fészek levegőzését és a méhek pusztulását okozhatja. nagyon csúfítja a kaptárt. szeg. mert a zörgésre az állványon levő valamennyi méhcsalád felzúdul. műlépet stb. Az eddig elmondott előkészületeket jóval a szállítás előtt elvégezhetjük. Ha több kaptár van közös állványon. Káros az ilyen zárás azért is. rések. Ha a keretek csak részben töltik ki a kaptárt. ha már lezártuk a kijáróját. Mindaddig füstölünk. hogy az új helyen tudjuk. Vándorlás előtt alaposan meg kell vizsgálni a kaptárt. Nem vándorlásra készült kaptárakban néhány üres keret behelyezésével készítünk menekülőhelyet. míg a méhek mind be nem húzódnak. kalapács. vagy a szélső keret és a kaptár fala közötti ékeléssel rögzítjük. A fészekből kihúzódó méhek számára készítsünk menekülőhelyet. lezárjuk a fekvők tetejét. összecsomagolhatjuk az ágyneműt. akkor választódeszkával szorítsuk össze a kereteket. Erősen nem szabad. szög. Kettő a keret felső részénél. A kaptárakat úgy rakjuk. Tehergépkocsin a lépek bármilyen irányban állhatnak. mert a méhek az új helyen kieresztéskor vakon kitódulnak. A kijárókat a méhek elülése után zárhatjuk. Minden kaptár tetejére odahelyezzük a hozzá valót. kettő pedig fent rakja rendbe.A kereteket a kaptár falába épített csavarral. a szellőzők korábbi megnyitása nagy melegben azért is jó. Nehéz (kétanyás Ignácz. A vándorlás napján már reggel előkészíthetjük. lámpa. hogy szállítás alatt ki ne nyíljanak. Ilyenkor 2 ember adogatja a kaptárakat a kocsira. Konkoly. Természetesen kéznél hagyjuk a méhek kezeléséhez. akkor szögezni csak valamennyinek lezárása után szabad. Bakhátas menekülőtérnél a keretfedő és a kaptár fala közötti hézagokat papírcsíkokkal. hogy a rakterületet minél jobban kihasználjuk. Jó. 85 . Ha a keretek száma és a család népessége megengedi. és e terv szerint rakodunk. Közben azok a családok. amelyek már nem ülnek kint. Alaposan meg kell vizsgálni a kijárókat. kettő pedig alsó harmadában. Rostaszövetes zárásnál a méhek a kijárónyílásnál tömörülnek. lámpa. A zárás megkezdése előtt végigsétálunk a kaptársor előtt és a kint ülő méheket gyengén megfüstöljük. akkor már nappal kinyithatjuk a szellőzőket is. Az egy keretnél szélesebb üres helyre előzőleg keretet teszünk. ott a legtapasztaltabb) lehetőleg csak irányítson. mert akkor a méhek könnyen leesnek. hogy a rögzítés biztos legyen. kalapács. fehérneműt. nincsenek-e rajta repedések. ezen kívül a rakodást is zavarni fogják. az előkészületekhez szükséges eszközöket: füstölő. A gépkocsi lehetőleg álljon közvetlenül a kaptárak mellé. Szeget csak akkor üssünk a kaptárba. Több kijárós kaptárakon krétával megjelöljük a nyitott kijárókat. Népes családok nyári melegben kiülnek. fekvőknél a felemelt rostaszövetes keretfedő alatti tér szolgál erre. A száraz sárdarabok a kaptárba hullnak. 32-36 keretes NB) fölrakásához 4 ember szükséges. A sarazást nem ajánlom. Ugyancsak már nappal előkészítjük a kijárózárókat. A felizgatott család a legkisebb lehetőséget is megtalálja arra. tömítő anyag. mert egyik irányból sem érik a szállítmányt nagy lökések. A kijárókat mindig tömören zárjuk. hogy az egyáltalán nem javítja a szellőzést. Legyen keze ügyében mindig füstölő. A kijárózárókat jól rögzítjük. szerszámokat. főzőfelszerelést. sok elpusztul közülük. ha a lenti 2 dolgozónak egy harmadik segít a kaptárt a kocsira fölemelni. Rögzítjük a rakodók összekapcsoló szerkezetét. A családok lezárása után rakodhatunk. kötél. hogy biztosan tartsanak. Rakodókból vegyük ki az anyarácsot. mert a herék eltömhetik. Ha hordás van. akkor azokat a kaptár egyik falához szorítjuk és a szélső keret mellé szeget ütünk. A kaptárak elhelyezését előre elgondoljuk. nehogy családok zárva maradjanak. hogy sötétben is könnyen és biztosan zárhassuk. egymást tiporják. amelyeken a méhek kijöhetnek. emiatt eltájolnak és erősen támadnak. bőrlemezzel tömítjük. A fél fordítókat. papír. A takarók leszedése. Kár értük. faék egyaránt jó. A fekvő kaptárakat helyesebb hosszában rakni. A kis rostaszövetes felületet annyira eltömik. A méhész (ahol többen vannak.

de időnként álljunk meg szemlét tartani. Vigyázzunk. Ha a vezető elálmosodik. A hátul ülőkkel beszéljük meg. ide is rakhatjuk a bódé részeit. míg a kocsi végéhez nem érünk. és nem tud elég éber maradni. a kocsi alját azokkal rakjuk meg. ép köteleket használjunk. vagy egyéb ok miatt a szállítás a forró nappalba nyúlna. A rakomány egy egészként mozog. Erre felállva rakjuk meg az első oszlop harmadik sorát. Ezután új sort kezdünk a kocsi fenekén. Ha ez megvan. mert pár cm-rel hosszabbak. rakodómunkások részére. mert azok megakadnak az út menti fákban (pl. s könnyen kimerülnek. nincsenek kellően foglalkoztatva. mert azok mozdulnak meg legkönnyebben. Ehhez erős. aki az útvonalat ismeri.5 tonnásoknál és a 7 tonnás Tátránál 2.5 tonnás kocsikon is elfér 4 egy sorban. A szorosan egymáshoz rakott és jól lekötött kaptárak hosszú úton sem mozdulnak meg. miért is a rakodás lassúbb! A rakomány gondos lekötése után indulhatunk. mert a biztonságos vezetéshez teljes éberség szükséges. különösen dombos. Felrakodás után lámpával végig járjuk a telephelyet. a teljesen megrakott kocsi megbontása is lerakodáskor. és a vezetőt útközben megkínálni. Ha motorhiba. A vállalati NB fekvők néhány sorozatából nem lehet kettőt egymás mellé tenni. Ugyancsak nehéz. hogy a földtől számítva 4 m-nél magasabbra ne rakodjunk. A gépkocsivezetők ugyanis rendszerint egész napi munka után vállalják az éjszakai szállítást. akkor először hordjuk azokat a kocsihoz és csak azután rakodjunk. Azonban így csak a széles kocsik rakterületét használhatjuk jól ki. Ha a kísérők közül van. Rakodóból 3 sornál. Ezért az utolsó sorokat. fekvőből 4 sornál többet nem pakolhatunk. erős fütyülés. Az első sort szorosan a gépkocsi vezetőfülkéjéhez szorítjuk. A kocsi megrakása után következik a kötés. A vezetőfülkébe a 0. ha a kaptárakat keresztbe rakjuk. hogy a kocsi oldalát ki ne nyomjuk. Elhelyezhetjük azonban a rakodás megkezdése előtt. Rakodókból négyet egymás mellé szintén csak nagy kocsin tehetünk. majd megkezdjük a 3.5-4. Ügyeljünk. hogyan jelezzenek. Tanácsos termoszban forró feketét vinni. mert akkor a hátsó ajtót nem lehet fölkapcsolni. az is előre üljön. ha valami baj van (a kocsi oldalának verése bottal. Felül már a hosszabbak is elférnek. Kivétel a jól szerkesztett 10 keretes kaptár. a 3. Megnézzük. Ellenkező esetben a földön levő 2 ember nagyon sokat dolgozik. Ha útközben valami bajt észlelünk. Erre rögtön ráemeljük a második sort. azt hárítsuk el. a vezetőfülkét a kívül levőkkel összekötő zsinór rángatása). Egymás mellett 2 kaptár fér el. Ha a gépkocsi nem állhat be a kaptárak mellé. Ha a kaptárak és a kocsi oldala között hézag marad. Ezzel a kötéllel a keresztköteleket jól meghúzzuk. hegyes utakon. nem maradt-e el láb vagy más felszerelés.75 és 2 tonnás kocsiknál 1-1. A kaptárakat szorosan egymás mellé rakjuk. A vándorbódé rendszerint a rakomány tetejére kerül. hacsak nem feltétlenül szükséges. Mikor minden sort átkötöttünk. nem szoktuk teljesen kirakni. pihenjünk 1-2 órát. Először minden sor kaptárt egyszer jó erősen átkötünk. akik a kocsin vannak. nincs-e valami baj. így azonban a rakterületből 20-40 cm széles rész üresen marad. Az aluljárók alatt sem fér el. Személyeknek pótkocsin utazni tilos. a kaptárakat a földről felemelni pedig nehéz. nem lazultak-e meg a kötelek. a kötelek meglazulnak. Ilyenekből a 3. Mindig legyen gondunk rakodásnál. a kocsi elejében is. aki éjjel nem alszik el és a vezetőt szóval tartja. mert a kocsin ilyenkor már kevés a hely. A kaptárak után a többi holmit rakjuk fel. A kisebb kocsikat úgy használjuk jól ki. s csak ezután folytassuk utunkat. akkor a második oszlop második sorát rakjuk fel. oszlopot. akkor inkább a cél elérése előtt rakodjunk le. Kisebb kocsikra hosszában 3 kaptár fér el. hogy a kísérők biztonságban ülhessenek vagy fekhessenek. s a rakomány szétesik. az 5 tonnás B/5-ösnél és a 7 tonnás Csepelnél 6 ember ülhet be. pörgető lába. Ha vannak kisebb kaptárjaink. Különösen vigyázzunk az első és utolsó sor kötözésére. Szállítás alatt a kaptárak elmozdulnak. mert csak ezekre fér fel egymás mellé hosszában 4 kaptár. Vigyázzunk. akkor még körülkötjük a rakományt. 86 . Jó. hogy közöttük hézag ne maradjon. mert ez veszélyes és tilos. Legnehezebb az utolsó oszlopok felrakása. A rakodást így lépcsőzetesen folytatjuk addig. keretbak). míg azok.mert így biztosabban leköthetők. Ezután folytassuk utunkat. A laza rakodás veszélyes. Az első néhány kilométer megtétele után álljunk meg és vizsgáljuk meg. hogy a rakománynak ne legyenek kiálló részei. ha a gépkocsivezető mellé olyan ember kerül. Legtöbbször úgyis szükség van itt helyre a szállítmánnyal együtt utazó méhészek.

papírral zárjuk. 4. a méhek előző telephelye. Szügy. Szügy. sz. 1958. A bejelentésnek tartalmaznia kell a következőket: a méhész neve és lakóhelye. egyébként a következő napon) megszüntetjük a menekülő tereket és letakarjuk a fészket. Így kevésbé érzékenyek az elölről és hátulról jövő erős lökésekre. Kelte: 1958. jelentsük a 87 . hogy a méhek ne vágódjanak ki tájolás nélkül és ne támadjanak. 2. akkor az állomáson. hanem a kijáró felé igyekezzenek. Magas kaptárakat egymásra rakni nem tanácsos. alatti lakos a 13/1952. 48 órán belül a helyi tanácsnál szóban vagy írásban bejelentjük. sz. (VI. Amikor a méhek már repülnek. hogy a községbe érkeztünk. mert bemelegszik. 48 órán belül. A szállítmányt feltétlenül kísérjük. hogy a kocsi levegője mozogjon. vagy annak közelében rakjuk ki és engedjük ki a méheket. 17. Viselkedjünk úgy. vagy a tető alatt a rostaszöveten gyűlnek össze. Az ajtótól távoli részekbe az élettelen felszerelés. Ha a kárt csak a méhek elszállítása után vettük észre. A kaptárakat itt is szorosan egymáshoz rakjuk. Ne szemeteljünk. így a bajt hamarább észrevesszük és könnyebben segíthetünk. A méhek megnyugvása után (akácvirágzáson még aznap. vagy letakarni azokat. A szállítás alatt szenvedett károsodásról a célállomáson vetessünk fel „tényálladéki jegyzőkönyvet". Vesztegléskor mindkettőt nyissuk ki. fűvel. Állítsuk fel az itatót. Ha a késedelmes továbbszállítás veszélyes. ezért a személyesen tett bejelentésről. (a kaptárakat ütögetjük). Méheimet a vasútállomáson helyeztem el. Vándortanyánkat megjelöljük az előírt névtáblával. az írásbeli bejelentést pedig ajánlva adjuk postára. mint vendégnek illik idegen helyen. Jó ilyenkor a kaptárak körül és az itató környékén a füvet vízzel meglocsolni. A szellőzőréseket zárjuk be. Az ott-tartózkodásunk alatt keletkező szemetet ássuk el *L. hogy a rakományt körül tudjuk járni. berendezésére. hogy erről bizonyítékunk legyen. A méheket ne a vagon két végébe. hosszabb ideig szállítjuk (kerülő utakon) és kiengedéskor a kijárót szénával.) FM. Ilyenkor-a visszaröpülést azzal csökkenthetjük. ha kaptárjaik egymás mellett vannak. hanem betájoljanak. egészségi bizonyítványunk hátlapján igazolást kérünk. vagy valami résen méhek jönnek ki. A vándortanya elhagyása előtt fizessük meg a kialkudott helybért. a méhcsaládok száma és a méhészet helyének pontos megjelölése. hogy a felsők erősebb lökésnél le ne zuhanjanak. a sátor vagy vándorbódé felállítására. A kijáróba bocsássunk füstöt. 1. olyan vendégnek. Nagyon fontos.) a község területére szállítottam. és a méhek röpülhessenek. M. Ha szállítás alatt a kijárón. Petőfi u. A vándortanyán mindenkor tartsunk rendet. Ha a kaptárakat egymásra kell raknunk. Lakott helyen való lerakodáskor.Vasúti szállításnál a következőket tartsuk szem előtt. Fontos. 17. Alulírott Méhész István Vác. hosszabb szállítás után tanácsos a közeli udvarokban az itatóvályukból leengedni a vizet. akkor az állomásvezetőségtől méhészetünkben „házi jegyzőkönyv" felvételét kérjük Megtörténik. hogy a méheket alaposan megzavarjuk. kellemetlenséget okozzanak. ne tegyünk kárt az erdőben. hogy erdei vándortanyán tüzet ne okozzunk. hogy külön-külön ne mozoghassanak. hogy a méhek ne indulhassanak rögtön és zavartalanul munkába. Különösen fontos ez akkor. hogy méheink ezekre szokva. F. hogy a célállomáson már várjon a megfelelő segítség és szállítóeszköz. vagy másnap szállítsuk tovább őket. ha a rakomány hosszabb ideig egy helyben vesztegel. kelte és kiállításának helye. Ezzel megelőzzük. Elköltözés előtt vagy azután. az egészségi bizonyítvány száma. hogy a méheket olyan helyre szállítjuk. hogy a méhek ne törjék magukat a rostaszöveten. Népveszteség veszélye csak akkor fenyeget. A lépek éllel nézzenek a menetirányra. hogy a gépkocsit elbocsáthassuk. az ajtók közelébe rakjuk. A szellőzők lezárása után nyissuk ki a kaptárakat. hanem közepére. akkor a kaptárakat rakjuk rögtön lábra. hogy máskor is szívesen lássák. Ha időben érkeztünk. Példa: Községi Tanács VB. ahonnan még a régi telepre visszatérhetnek. Csoportosan vándorlók lehetőleg egyszerre röpítsenek. 16/1958. Vigyázzunk nagyon. Fontos. A méhek a hűvösben a kaptár falára csomóba húzódnak. Igyekezzünk azokat vízszintes helyzetbe hozni. Kiállításának helye: Vác. A vagont ne zsúfoljuk túl. rendelet+. rendelet alapján bejelentem. hogy 23 családos méhészetemet Hernád községből (Fő u. vigyázzunk. aki azt szeretné. ne féljünk a család elnéptelenedésétől. VI. IV. Méhész István. gondolhatunk saját kényelmünkre. Szállítás alatt az egyik ajtót hagyjuk nyitva. anyag kerüljön. különösen meleg nyáron. Este. Egészségi bizonyítványom száma: 17. Célhoz érve minél gyorsabban rakodjunk le. Ezért azokat gúlaszerűen rakjuk egymásra.

tömör kérget alkotnak. széle pedig mézes sejteken feküdjék. Szügy. Megfelelő tapasztalatokkal több kis méhész alkothat vándorcsoportot. ezért nem szabad a téli fészek helyének megválasztását teljesen a méhekre bízni.) szállítottam. hogy méheimet a mai napon a vasútállomásról Csabacsűd községbe. A méhek életműködéséhez meleg szükséges. alatti lakos a 13/1952. A nyár végén. hogy beszünteti a meleget kívánó élettevékenységét (fiasítás gondozás). milyen kár származik a méhészet téli veszteségeiből az egyénre és közre egyaránt. Ha a téli veszteség 10%. Már ez a néhány szám elég annak szemléltetésére. Nagy István tanyájára (347. az erősek később (8-10 foknál) húzódnak telelőfürtbe. A méhcsalád azonban a nagy hideg ellen is tud védekezni. mint a tavasziak. telelőfürtöt alkotnak. A méhésznek ebben támogatnia kell a méheket. Kis méhészek néhány családjukkal egyedül nem vándorolhatnak. Az előkészület első lépése az élelemtárolás. Ennél sokkal nagyobb a télen legyengült családok hozamkiesésében mutatkozó kár. kaptár marad). VI. S ennek többszörösére tehető a szaporulatban és a méhek megporzó munkájában kieső haszon. E L Ő K É SZ Ü LE T A T E LE LÉ SR E . Egy méhcsaládot 300 Ft-ra értékelve (a lépek. fehérjét halmoznak fel. Az elpusztult állomány 8 kg átlaggal 40 vagon mézet termelne. vagy legutóbb az 1955-56. A téli veszteségeket a méhészek nagy része természetesnek veszi. aminek értéke több mint hét millió forint. Méhész István. A méhek a telelőfürtöt úgy alakítják ki. ahol majd a telet tölti. nem csoda. illetve az emiatt elmaradt méztermelés korántsem fejezi ki teljes egészében a téli veszteséget. T E LE L É S Téli veszteségeinket külföldi adatok és hazai tapasztalatok alapján 10-20%-ra tehetjük. A gyenge családok korábban (már 13 foknál). a téli méhek életkora 6-8 hónap is lehet. akkor az 500 000 családra becsült állományunkból 50 000 méhcsalád pusztul el. Ilyen előkészület után a hűvösebb idők beálltakor a méhek teljesen beszüntetik a kirepülést. Gyakran még a kijárónyílást is megszűkíti. szinte mozdulatlanokká dermedve. A vándorcsoportok szervezésében a méhészeti szakcsoportok. sz. Alulírott Méhész István Vác. ha egy részük télen elpusztul. A méhek a mi teleinknél sokkal hidegebbet és hosszabbat is kibírnak. Az élelemkészlet elhelyezése nem hat rá. FM. 1958. Testükben zsírt. ez 15 millió Ft veszteséget jelent népgazdaságunknak. amikor a szabadból még nem gyűjthetnek virágport. és szorosan egymáshoz bújva telelőcsomót.községi tanácsnak méhészetünk elszállítását a következők szerint: Községi Tanács VB. A téli elhullás elkerülhető. nyáron kelt dolgozók átlag 35-50 napig élnek. Jóakaratú emberek egymáson sokat segíthetnek. Leghelyesebb. hogy középen üres sejtek legyenek. nagyobb állománnyal bíró méhészekhez csatlakoznak és mellettük sajátítják el a vándorlás gyakorlatát. szövetkezetek nagy segítséget nyújthatnak tagjaiknak. pedig az elpusztult családok értéke. A mézet az ősz közeledtével mindjobban lakásának abban a részében összpontosítja. A testükben felhalmozott zsírt és fehérjét pempőtermelésre használják fel akkor. és hosszabb életűek. A méhcsalád azzal is készül a télre. ősszel kelő méhek nem olyanok. A telelőfürt külső részén a méhek szorosan egymáshoz simulva. évi) ennél sokkal több méhcsalád pusztul el. Erős teleken (mint az 1928-29. Szügy. mint a többiek. A méhcsalád télre előkészül. Ezeket téli méheknek mondjuk. Petőfi u. Egy méh egymagában már 10 fok alatt életképtelen. sz. ha kezdetben gyakorlottabb. hogy lakása minden felesleges nyílását eltömi propolisszal. Ez védi a fürt belsejében fejlesztett meleget a 88 . 4. A főhordásra nagyra növelt népességét télre lecsökkenti. Míg a tavasszal. Pedig ezek a méhészetek is ugyanúgy érzik a hideg hatását. A téli veszteség a telelés jó előkészítésével és a méhcsaládok nyugodt teleléséről való gondoskodással csökkenthető. amelyekben a téli veszteség ismeretlen. sőt teljesen elkerülhető. másodsorban a kijáró helye határozza meg. Ennek helyét elsősorban az utolsó fiasítás. Azzal vigasztalja magát. rendelet alapján bejelentem. A hideg elleni közvetlen védekezést szolgálja. nyáriak. 15. Ez a felfogás helytelen és káros. Fényesen bizonyítják ezt azok a méhészetek. A néptelenedéssel párhuzamosan azonban belső változás is végbemegy a családban. hogy a méhek nem viselik el a hideget.

akkor hosszú időt kibír ürítkezés nélkül. vagy rossz eleségen telelő méhcsalád a hosszú tél vége felé képtelen visszatartani az ürüléket. A fészek hő vesztesége kisebb a jól szigetelő kaptárakban (kettős falú. hogy augusztus végén átlag 6 lépen legyen nagy kiterjedésű fiasítás (összesen legalább 50-60 dm2). Az anyátlan család nyugtalanul telel. A kéreg hőmérséklete gyakran csak 9-10 fok. amikor pótlása még nehéz vagy lehetetlen. A telelőfürttől elszakadó méhek elpusztulnak. mert az idősebb munkásokból nagy a téli veszteség. A nyári serkentés a tavaszinál eredményesebb. erős tél felőrli. Ezt bizonyítja a következő kísérlet: Különböző időszakokban kelt méheket megjelöltek és figyelték. mézet fogyasztanak és abból izommunkával hőt termelnek. mert más léputcákra létük veszélyeztetése nélkül képtelenek átvonulni. Ha a méhek élettevékenysége fokozottabb. például enyhe az idő. hogy családjaink jó népesen teleljenek be. amennyi a szükséges hő előállításához kell. Az öreg anya igen gyakran télen vagy kora tavasszal dűl ki. éves anyákat lecseréljük (kivétel a legjobb teljesítményű. akkor augusztus 10-15-e között megkezdjük az etetést. A fürt belsejében a méhek élénkebben mozognak. sok méhet veszít. Ahogyan fogy a méz. Ezért nagyon fontos. ezért jobb ilyenekkel méhészkedni. vagy már megindult a petézés. A teljes nyugalom időszakában a család csak annyi mézet fogyaszt. tavasszal könnyen álanyássá válik. Hidegben a méhek csak azokból a léputcákból táplálkozhatnak. A telelőfürt rendszerint a lépek kijáró felé eső részén alakul meg. A serkentés megkezdése előtt rendezzük a fészket. hogy a téli veszteség a július 20. majd hátrafelé mozog. a fürt belsejében 33 fok meleget mértek (már megkezdődött a petézés). Minél kisebb a hő veszteség. hogy megbontaná a telelőfürt egységét. amelyekben a telelőfürt kialakult. 89 . ezért a telelőfürtnek a méz egy részét takarnia kell. előtt rakott petékből kelt méhekből 61% az augusztusban rakott petékből kelt méhekből 18% a szeptemberben rakott petékből kelt méhekből 12% volt. hogy a család főként augusztus-szeptemberi kelésű. hanem csupán a telelőfürtben. A méheknek a hő előállításához fűtőanyagra. hogy mikor pusztulnak el. A telelőfürtön kívül ennél is sokkal hidegebb van. amikor a külső hőmérséklet -24 fok volt. tenyésztési célokból értékes anya). Ha nincs hordás. A serkentőetetés megkezdése előtt a szűkösen ellátott családok készletét kiegészítjük. és nagymértékben csökkenthető a fészek szűkítésével. Nagy lépben több méz fér el. nagyobb a fogyasztás is. és alacsony lépen hátrafelé. fiatal anya is. elpusztul. Ugyancsak elhullnak a méhek azokban a léputcákban is. a méhek bent ürítkeznek. Ha ezt elhagyja.5 fok meleg. A téli fészekbe lehetőleg csak fiasításra alkalmas lépek kerüljenek. A telelőfürt belsejében a hőmérséklet a teljes nyugalom időszakában 14-25 fok között váltakozik. és vándorlással sem teremthetünk. megdermedve lehull. és nagymértékben elősegíti a Noszéma terjedését. A telelés sikerének fontos feltétele a jó. úgy húzódik tovább a lépen a méhcsalád. A kaptárban a méhektől távolabb fagypont alá is hűlhet a hőmérséklet. A nyugalmában gyakran zavart. Júliusban. szalmából préselt). Fontos. A hideg ellen az erősebb család könnyebben védekezik. mert léputcát csak enyhe időben képesek változtatni. Ez nagyon káros. A méh tehát a kaptárban sem találja meg mindenhol a számára életet jelentő meleget (legalább 10 fokot). hordástalan időben is tovább fiasítanak. amelyekből az élelem elfogyott. gondos takarásával is.kisugárzástól. Egy kísérletben. A gyenge család életerejét a hosszú. Az emészthetetlen anyag vastagbelükben halmozódik fel. Megállapították. sokat fogyaszt. legfeljebb szeptember 10-ig serkentünk. a télre jól felkészült méhekből álljon. egyébként családjaink a betelelés idejére nagyon legyengülnek. mézre van szükségük. annál kevesebb a fogyasztás. augusztus első felében a 3. magas lépen előbb fölfelé. Ha a téli eleség jó és a család nyugodtan telel. A méhek a téli nyugalom időszakában nem ürítkeznek. ugyanakkor a fürt szélétől néhány cm-re csak 2. a nélkül. A telelés előkészítését már nyáron kezdjük. Naponta 2-3 dl 1:1 arányú méz vagy cukorszörpöt adunk családonként. Az is igen fontos. Augusztus végéig. mert a fiatal anyák nyár végén többet petéznek. A jó telelésben a méhésznek kell segítenie a méheket. a kaptár választódeszkán túli részében pedig -8 fok hideg volt.

és középen hagyni üres teret. Az ennél néptelenebbek erős teleken sokat szenvednek. A fokozottabb munkával kivesszük a téli méhek erejét. és jó telelés után tavasszal is kielégítően fejlődhetnek. a méhek legtöbb vidékünkön és legtöbb esztendőben nem képesek segítség nélkül jól betelelni. hogy a két család össze ne járhasson. A fészket fiasításra alkalmas lépekkel tűzdeljük. sok téli veszteséget okoz! Ha augusztusban hordás van. hogy ne kerüljön a külső levegővel közvetlenül érintkező oldalfal mellé. Gyenge családok fészkének elrendezése a) rendezés előtt. Ezt a jó tulajdonságukat jegyezzük meg. amelyek fészküket beavatkozásunk nélkül is helyesen rendezik el és jól betelelnek. A méhcsalád telelő fészkét rendezzük. hogy a családok túl korán ki ne szorítsák mézzel az anyát. A gyenge családokat kettesével egy kaptárban. Sajnos. b) rendezés után 90 . közepes családok önállóan is telelőképesek. Ha a kaptárban két családot teleltetünk. hogy egymást melegítsék (10. Ez nyugtalan telelést. mint tavasszal. akkor a fészekfiók oldalát szalmapárnával szigeteljük (11. a b 9. A 6-7 léputcás. és ellenőrizzük a telelés feltételeit. illetve a mézkamra lépeinek kiszedésével szorítjuk kisebb térre. amelyek beteleléskor legalább 8 lépet sűrűn takarnak. Augusztus végétől már nem avatkozunk be a méhek fészkének alakulásába. vagy egy kaptárba kettőt (esetleg többet) telelünk be. ábra). akkor fészküket a közös választófal mellé toljuk. A téli fészek elhelyezése fekvőkaptárban a) rendezés elölt. ábra). ezért a fekvő kaptár jobb vagy bal oldalánál tömör választóval 3-6 keretes részt leválasztunk. Ha a népesség megengedi. Az 5 léputcásnál gyengébb családokat egyesítjük. ábra). ügyelni kell. A családokat népesség szempontjából ősszel ugyanazon elvek alapján értékeljük. Lehetőleg úgy helyezzük el. Helytelen a kaptár két végében teleltetni. Ezért a családokat szeptember 15-e után részletesen átnézzük. A fészeknek a kijáró közelében kell lennie. Gyengébb minőségű bőrlemezből két réteget használjunk.A serkentőetetés szeptember második felében vagy később káros lehet. a közös választófal mellé tolva teleljük be. Legértékesebb családjaink azok. b) rendezés után A választót lécecskékkel szögezzük körül. Jók és telelésre kiválóan alkalmasak azok a családok. ábra. A fészket a választó mellett rendezzük be (9. a b 10. a későn kelt méhek pedig esetleg tisztulás nélkül telelnek be. Rakodókban a családokat a mézkamra eltávolításával. Első feladatunk a népesség meghatározása. mert a fiasítás csökkentése már nem baj. és nem remélhetünk tőlük kielégítő tavaszi fejlődést. Az anyarácsos választót bőrlemez betéttel takarhatjuk. ábra.

Jó. akkor kipörgetjük.) b. ábra. mennyi méz van a családoknál a téli fészken kívül. b. b) rendezés után 91 . hogy a lépekben elszórt mézet kipörgetjük.) 12. c. mert csak tavasszal lesz rá szükség. a fészekből az üreseket kivesszük. A családoknak. ábra. A nagy fogyasztás márciusban indul meg. tudjuk. és ha nagyobb mennyiség. nem baj.) b. hogy a fészekén kívüli lépekben a födött mézet felnyitjuk. A szélső lépek a legmézesebbek legyenek. Feltétlenül fel kell jegyeznünk azt is. amennyit a téli fészek kialakításához elegendőnek vélünk. Gyorsabban célt érünk úgy. A teljes nyugalom időszakában (november-január) egy család összes fogyasztása 5 kg-nál több nem "szokott lenni. A téli fészek pontos terjedelmét ilyenkor nehéz megállapítani. a lépek szoros kapcsolatát megszakítjuk. ha etetéssel pótoljuk a család élelmét.) c. Ilyenkor a bőséges készlet a fejlődésnek lendületet ad. mert szemlénk végén látni fogjuk. A téli fészek elválasztása a többi léptől a) rendezés előtt. a többi a fészken kívülre is kerülhet. 15-25 kg élelem kell. ha valamelyik családnál a fészek rendezéséhez mézes lép kell. de ha egy-két lépet tévedünk. a szűkös pedig fékezi azt. Ez azonban nem mindig eredményes és nagyon hosszadalmas. Gyenge családokban itt is szükséges a méhek kevesebb lépre tömörítése. Így. de legalább 2 kg élelmet hagyjunk.a. Ez feltétlenül a méhek által elfoglalt lépeken legyen. Megbecsüljük a mézkészletet is. Annyi keret után. Azért is jó a fészken kívül került mézkészlet feljegyzése. Ezekből megítélhetjük állományunk télire való felkészültségét és azt. a. A szeptemberi szemle alkalmával hozzákezdünk a téli fészek nagyságának szabályozásához is. hol találunk. A szemle alkalmával észlelteket jegyezzük fel. Ha a méz nem a fészekben van. s helyükre jó mézeseket teszünk. Különösen fontos ez akkor. Segíthetjük a méz összehordását úgy is.5-3 kg. hogy mennyi az. azután a méhekkel feletetjük. melléjük vastag mézkoszorús lépek kerüljenek. mert a rakodókban csak 10-12 lép van a fészekfiókban. ábra). a lépek között 4-5 cm hézagot képezünk (12. amikor a fiasítás terjedelme rohamosan nő.) rendezés előtt. hogy a családok élelmét mennyivel kell pótolni. A fészekbe már nem szükséges mézes lépeket a kaptár meghatározott részébe rakjuk. Különösen fontos ez fekvő kaptárakban. Így a méhek biztosabban a fészek lépeibe raktározzák az eleséget.) rendezés után. Léputcánként 2. Legfontosabb a mézkészlet és a népesség ismerete. A téli fészek szeptemberi rendezése rakodókaptárban a. akkor a lépeket megcseréljük. népességüktől függően.) gyenge család A fiasításos lépeket tegyük a fészek közepébe. Az így ellátott családok sorsa miatt télen nem kell aggódnunk. ha ezekben bőséges virágpor van.) 11.

számúnak 5. (A szükséges szirupmennyiség az 1. A családok sorába minden etetés után jelet teszek (függőleges vonalat húzok). Mézkészlet Család száma 1. 5. nagyobb etetőt kapnak. Táblázat Mikor ezzel a munkával végeztem. Azok a családok. a 2. hány liter sziruppal pótolható a családok hiányzó élelme.5 — — 90 96 66 — — 20 12 10 — — Etető Szükséges etetések száma 5 8 7 — — kg 3 2 4. Ezután kiszámítom. Eddig még soha nagyobb baj nem történt. Akinek a méhei lakásánál vannak.5 15 17. a 3.) Ezután a családokhoz behelyezem az etetőket.5 5 — fészken kívül hány lépen 4 3 5 3 — 15. táblázatból kiolvasható. Ezt az „etetés" oszlopba bejegyzem. hogy a szükséges mennyiséget megkapja. a kijárókat gondosan szűkítem. aki távol van a méheitől. 3. és 3. hogy fölöslegesen ne nyitogassam. mely családok készletét kell kiegészítenem és mennyivel.6 arányban készítjük. legfeljebb itt-ott vitték el egy családtól mások a beadott készlet egy részét. Táblázat A 2. családnak ezek szerint 7. ugyanakkor a kaptárt is jól láthatóan megjelölöm. Ha a „hiány" oszlop adatait összeadom. meglátom. hogy mennyi cukrot kell az egész állománnyal feletetnem. táblázat szerinti kimutatást készítem. 3.5 kg-ot veszek. 2. Rendszerint gyenge vagy anyátlan családdal történik meg. 3. kísérelje meg a nappali etetést. oszlop adatait a szemlén készített feljegyzések adják. Az 1.A szemle során a 14. amelyekkel többet kell feletetni. Népesség léputca 7 8 9 6 7 Mézkészlet a Szükséglet fészekben 10 12 17 15 20 kg 17. Ezután megkezdem az etetést. Tegyük fel. Ezt a család sorában valamilyen jellel feltüntetem. Tehát egy kg élelmet 12 dl szirupban adunk be. ha állandóan méhei között lehet. Kiszámítom.5 20 22. A hiányt a készlet és szükséglet közötti különbözet adja. táblázatban bemutatott minta szerint készítem följegyzéseimet. Család száma 1. Mikor az előírt számot elértem. 2. De csak akkor. Ezt beírom. hogy léputcánként 2.5 Hiány Etetés dl 7. 4.5 X 12 = 90. Az őszi élelempótláskor rendszerint nappal is szoktam etetni. Ilyenkor a szirupot 1:0.5 kg élelemmel akarok betelelni. Fiasítás Népesség hány lépen léputca 2 1 3 1 — 7 8 9 6 7 fészekben kg 10 12 17 15 20 14. Így egy nap 92 . Ilyenkor állandóan a méhek között vagyok. hány etetővel kell adni a családnak. hogy léputcánként 2..5 8 5. akkor megnézem. sz. A téli szükségletet úgy számítom ki.5 X 12 = 66 deciliter szirupot kell kapnia. 4. Az etető űrtartalmát bejegyzem a megfelelő oszlopba. akkor az etetést befejezem. maradjon az esti etetésnél. A családokról a 15. 2. 5.. számúnak 8 X 12 = 96.

mert csak így lehetünk biztosak benne. Ha a mézharmatos mézből gyűjtött mézkoszorúk nem vastagok. de legkésőbb október első napjaiban föltétlenül fejezzük be.még egyszer végigvizsgáljuk a családokat. vajon megvan-e minden feltétele a jó telelésnek. Meglátjuk. Gyakori. ábra). használhatunk. A túl nagyra szabott fészket viszont a szükséges mértékben kisebbítjük. A méhek ezen fognak telelni. Ha valamilyen ok miatt az etetést nem végezhettük el időben s kielégítően. minél később pótoljuk. Ha az élelmet nem tartjuk elegendőnek. Minél jobban kifogy a készlet. Ez egyik jele annak. amíg a tavaszi enyhülés meg nem jön. A bő készlet kedvező a fiasításra is. Ilyenkor az a helyes. Ekkor a szirupot még azok a méhek dolgozzák fel. tehát nem rontjuk a család életerejét. amennyit a méhek sűrűn takarnak. A fészket mindig annyi lépre szorítjuk. A jól elhelyezett 10-12 kg élelem átlagos teleinken addig feltétlenül elegendő. Ezért nem helyes a fészket teljesen teli lépekből összeállítani. hogy a családok őszi ellátottsága nagyon egyenetlen. betegséget. Ezzel a megoldással egyrészt kevésbé terheljük meg a családokat. vagy a családokat túlságosan etetni. telelésre nem jó. attól kivesszük az etetőt.enyhe őszön későbben . erre választódeszkát. semhogy kései etetéssel veszélyeztessük a telelést. akkor a fészket oldalról is szűkítjük. Október első napjaiban . A méhek által nem takart lépeket kivesszük a választó mellől. Ezért törekedjünk arra. ha a jól ellátottak készletéből adunk emezeknek. azonban kedvezőtlen esztendőkben nehéz elkerülni az etetést. akkor pörgessük ki. hogy közepében üres sejtek legyenek. Ha a méhek nem férnek el a téli fészeknek szánt lépeken. Ha például az egy kaptárban betelelt két család nem a választófal mellett alakította ki a fészkét. Ha a család elhelyezkedése nem megfelelő. akkor inkább szűkösebb készlettel teleljünk. akkor cseréljük ki a lépeket. Az őszi etetés a családokra nem kedvező. cukorlepénnyel segíthetünk a családokon. A szirupból esetleg a fészken kívüli lépekbe is raknak. A mézharmatos méz. hanem a családokkal etessünk fel legalább annyi cukrot.alatt 3-4 adagot is elhordathatunk. Némelyik jóformán etetésre sem szorul. annál erősebben vesszük igénybe a téli méheket. szeptember végére. 93 . fészkét gondosan takarjuk. hogy jó vastag koszorút készítsenek. és valamennyi családot etetjük. mikor már röpködhetnek. Amelyik családot már nem kell etetni. amennyi az első tavaszi röpülésekig elegendő. s a fogyasztás nagy lesz. akkor még segíthetünk rajta. akkor kiegészítjük. amelyek az előírt mennyiséget már megkapták. pár nap múlva ellenőrizzük. Ha az időjárás már hűvösebb. ha nem lehet. hogy az élelemkészlet a fiasítást vissza ne szorítsa!) Ősszel csak a készlet kisebb pótlására lesz szükség. hogy a fészeknek a többi léptől való elhatárolása céljából kivett lép helyén építeni kezdenek. Besűrítés után a méhek a fészken kívüli lépekbe rakott szirupot fészkükbe hordják. Hordástalan nyáron már júliusban. bőrlemezt stb. Szeptember második felében etessünk. Azokat a családokat. hogy a készlet valóban elegendő. Tavasszal. akkor megnagyobbítjuk a fészket. Most utoljára nézzük meg. Ha a fészeklépekben sok a mézharmatos méz. mert gyöngíti a téli méhek erejét. mert egy családdal sem kell túl sokat etetni. és gyorsan végzünk az etetéssel. hogy minél kevesebb etetésre legyen szükség. (Vigyázni kell. pusztulást okoz. A méhek a telelőfürtöt úgy szeretik kialakítani. hogy könnyebben tartani tudják a szirup érleléséhez szükséges meleget. amelyek ősszel úgyis elhullnak. a mézharmatméz nem káros. akkor ne pörgessünk. mint késő ősszel. másrészt hamarabb végzünk az etetéssel. másoknál 10-15 kg-ot kell pótolni. A gyengén telelt családok készletét inkább kora tavasszal pótoljuk. és azt a méhek jó helyre raktározták. hogy a család számára nem hagytunk túl nagy fészket. Ilyenkor már elhatárolhatjuk a fészket a másik oldalról is (13. A népesség erre az időre véglegesen kialakult. ami a családot nem terheli meg túlságosan. további jelentős néptelenedéssel már nem kell számolni. akkor azt odatoljuk. Ha pedig véletlenül erős telet kapunk. annál többet kell pótolni. Az etetés hatására a méhek jobban szétterülnek a kaptárban. augusztusban etessük a méheket. szalmapárnát. Ez feltétlenül szükséges. Megesik. hogy a fészek nagyságát szeptemberben helyesen állapítottuk-e meg. Kipörgetés után etessük a családokat jó mézzel vagy cukorral.

9 vagy 12 léputcások (illetve ilyeneknek vannak beírva). és a kaptárt ilyen részekre lehet osztani. Ha a fészket úgy választjuk 94 . a rostaszövetes keretfedő alatt kell mozgatni. a. A fészek végleges leszűkítése a) szűkítés előtt. A rostaszövetes keretfedőktől független szűkítést kell alkalmazni. ábra b). mert akkor a kaptár üres részében elpusztulnak. ábra. Általános. ábra a). keretre szegezett bőrlemezt stb. b. amennyire az általuk használt kaptár berendezése engedi. A téli fészek elhatárolása a.) átjáróval b.) 15. deszkát.) 14. A NB. A 10 keretes Hunorban 6 léputcás családot úgy szűkítünk. b) rakodókaptárban b. A fészek szűkítése szalmapárnával a) fekvőkaptárban. hogy a kaptár fala mellé egy-egy szalmapárnát helyezünk (14.) a.a.) teljesen. Ha az első módot használjuk. ábra. hogy a fészket az egyik oldalon a választó mellé szorítjuk.) A téli fészket vagy úgy szűkítjük. A méhészek a szűkítésnél sok hibát követnek el. ábra b). hogy a méhek a kaptár többi részébe nem mehetnek át (15. A kis nyíláson át nem találnak vissza a családhoz. ábra a). A szűkítésre használt szalmapárnát. b) szűkítés után b. kaptárban például a családok 6. vagy úgy. nagyon ügyeljünk. hogy csak annyira élnek a szűkítés lehetőségével. hogy a méhek az üres kaptárrészbe semmilyen kis résen ne juthassanak át. Az ilyen eljárás helytelen. mert ilyen rosta szövetes keretfedők vannak. a másik oldalon kimaradó két lépnyi teret szalmapárnával pótoljuk (14.) 13. hogy átjuthatnak (15.) A gyengén takart lépekre a téli fészekben nincs szükség. A 7 léputcás családot például úgy szűkítjük. ábra.

Kár lenne emiatt a zárt léputcán való telelésről lemondani. Évek óta teleltetek szűkített fészekben. A téli fészket nemcsak szűkíteni kell. Meleg időben a fészekből kihúzódhatnak. hogy a méhcsaládnak a fiasítás megindulásától nagyobb melegre van szüksége. akkor erre nincs is szükség. Nagyon sokan teleltetik családjaikat szűkített fészekben. népességéhez mérten szűkítjük. mint az erősé! Sokan azt mondjak. mind a tavaszi fejlődés idején nagyon hasznos. akkor legjobb a fenék és szűkítő között 1020 mm-es részt hagyni. de nem igaz. mert valamennyi léputca foglalt. Nincs lecsapódás a kaptár fészken kívüli részében sem. hogy mivel szűkítünk. amikor a fiasítás megkezdődik. és a fészekben nem maradnak takaratlan lépek. Szűkített fészekben a méhek léputcát egyébként sem változtathatnak. Igaz. majd a keretfedőt még felülről is letakarom. a lépek megpenészednek. 95 . Természetesen nem csupán bőrlemezzel szűkíthetünk. A tapasztalatok azt mutatják. hanem takarni is. mind fölülről bőrlemezzel takarom. A papír közvetlenül a méhek takarására nem jó. ábra). Alsó kijárós kaptárakban a levegőcsere rosszabb. Oldaltakarásra (és egyúttal szűkítésre is) igen jók a felső és alsó keretléc közé préselt szalmapárnák. Ezenfelül jól tudjuk. hanem maga a szűkítés. de ha jól elláttuk őket élelemmel. február elején megindul. hogy a fiasítás már január végén. Mindenképpen jobb tehát már ősszel gondosan szűkíteni és takarni a családokat (16. mint a teljes nyugalom időszakában. A felső bőrlemezt közvetlenül a keretek felső lécére fektetem. penészedés. Ezen a méhek szabadon közlekedhetnek. A zárt léputcás telelés ellen sok kifogást hoznak fel. mert ez a jó telelés és tavaszi fejlődés egyik alapfeltétele. hogy a méhek a kaptár többi részébe is átmehessenek. Több réteg papírt teszek a felső keretléceket takaró bőrlemezre is. mert a téli nyugalom megszűnése után rágni kezdik. hidegben visszamehetnek. vattapárnát. enyhe időben gondozzák a lépeket. mint a nem takartak. Ha a családot valóban jól. vagy a lépeket átfúrással rongálni. A zárt léputca mind télen. A fészek hőmérsékletét a takart családok télen is kisebb fogyasztással képesek fenntartani. A kedvezőtlen eredmények okát a rossz előkészítésben kell keresni. a fontos az. hogy a téli takarás fölösleges. sőt káros. amikor még a családok betakargatására rendszerint nincs mód. a fészek belucskosodik. mert a kaptárban bárhová mozgathatók. mohát. A tapasztalatok általában jók. A választón kívül került lépekből fészkükbe hordhatják a mézet. hogy a méhek nem tudnak léputcát változtatni. Az oldaltakarás alatt a méhek átjárhatnak a kaptár fészken kívüli részébe. akkor felső kijárós kaptárakban nincs lucskosodás. hogy a családokat gondosan takarjuk. 2. A széna és a moha nagyon szemetel. ezért jó télire egy kis felső kijárót is nyitni. Szerintük a takarás csak tavasszal szükséges. Takarásra szalmapárnát. A fészket mind oldalról. papírt. Nem szabad azzal az indokkal elvetni. rongydarabokat szoktak használni. Nem is az a lényeges. szénát. hogy az ilyen aggodalmak fölöslegesek. A gyenge állomány gondos szűkítése és takarása sokkal fontosabb. A papírtakarást a rostaszövetes keretfedővel leszorítom. hogy csak tavasszal kell gondosan takarni. A takarást mindenki lehetőségei szerint oldja meg. leglényegesebbek és leggyakoribbak a következők: 1. Én a bőrlemez mellett oldalt több réteg papirost lógatok le és szorítok a szomszéd léppel a bőrlemezhez. Lehetőleg mindkét oldalról és felülről is takarjuk. A jó takarás kíméli a család erejét. a méhek nem tudnak léputcát változtatni.el.

A téli kirepülések megkönnyítik a méhek sikeres átteleltetését. ábra). A méhek nyugalmát télen az egér. akkor legalább kukoricaszárból. sem egyéb állatot.) c. ábra. Ezeket az igen hasznos madarakat ne bántsuk. Ha nem telepíthetjük szélmentes helyre. nagyobb a nyugalom.a családtól elszakadva . Az egerek és cickányok ellen a kijárókat már ősszel fogas szűkítővel szereljük fel. hideg időszakok enyhébbekkel váltakoznak. Teleink nem egyenletesek. valamint etetéssel tartsuk távol méheinktől. b. Téli teljes takarás a. Van azonban hátránya is. hogy a fészekben hagyott lépeket valóban jól takarják-e a méhek.a. A zárt teleltetési mód akkor sikeres.) egycsaládos fekvőkaptárban. hogy a kaptárakba ne fújhasson be közvetlenül a szél. Erre rendszerint október végén. 96 . Nagyon fontos az is. bőrlemezből vagy más anyagból készült előtéttel védjük a kijárót. A méhek nálunk általában szabadban telelnek. harkály és cinke háborgatja. Az utolsó szemle után tanácsos a szabadban álló kaptárakat kátránypapírral. hogy télen át ne rongálódjanak.) 16. amikor a telelőfürt már kialakult. ábra. Ezért a kijáró elé szélfogót kell tenni. mert a szélső lépek külső oldalán . november elején kerülhet sor. A harkály különösen erdős vidékeken tesz kárt. A takaratlan vagy gyengén takart lépeket kivesszük. hanem idejében alkalmazott védekezéssel. A cinkék állandó zavarásukkal tetemes károkat okozhatnak. Ilyenkor csak a jól szigetelt telelőhelyiségben nem melegszik fel a levegő.) kétcsaládos fekvőkaptárban. A zárt helyen teleltetett méhészetek ezt nem hasznosíthatják.) rakodókaptárban Pusztulásra ítélt méhek 17. de csupán annak megállapítására. hogy a zárt helyen való telelés néhány szempontból előnyös: kisebb a fogyasztás. a kaptárak jobban védve vannak. Vannak azonban a zárthelyi telelésnek is hívei.) b. bőrlemezzel takarni. Kétségtelen. A telelőcsomó kialakulása A családokat a hűvösebb idők beköszöntésekor takarjuk le véglegesen. Az uralkodó szelektől az egész méhészetet védeni kell. cickány. A védőket még a hó leesése előtt rakjuk fel. Télen se engedjünk a méhek közelébe sem baromfit.pusztulás fenyegeti őket (17. hogy a cinkék a méhekre rá ne kapjanak. c. be ne ázzanak. Ilyenek készítése pedig igen költséges. azokat onnan lesöpörjük. Cinkék ellen deszkából. ha a telelőhelyiség minden szempontból megfelelő. nádból készített ideiglenes szélfogóval védjük. mert mindenféle háborgatás káros. Ha a fészek szélső lépének külső oldalán kevés méh van. hogy a fészek méhekkel jól takart léputcáiba húzódjanak. A fészket ilyenkor még egyszer ellenőrizzük. A tisztulásra alkalmas enyhe idő még decemberben és januárban is gyakori.

hogy valamelyik kaptárban egér garázdálkodik. Az sem baj. 5 m hosszú és 3 m magas helyiség 75 m3. Ha valamelyik családért amiatt aggódunk. mert a havon keresztül is kapnak levegőt a méhek. akkor ritkábban szemlélünk. hogy a munka gyors és zavartalan legyen. Ha attól tartunk. akkor a családokat nem szabad úgy szűkíteni. akkor a méheket hordjuk ki. és a helyiséget nem sikerül szellőztetéssel lehűteni. Ősszel a családokat csak könnyen takarjuk. A kaptárakat úgy rakjuk be. Ha zárt helyen akarunk teleltetni. Később gyakrabban szükséges az ellenőrzés. A kaptárakról és környékükről hideg időben nem kell eltakarítani a havat. A méhek zúgását legkönnyebben hallgatócsővel ellenőrizzük.A jó telelőhelyiség hőmérséklete a külsőtől független és csaknem állandó. mert fent melegebb a levegő. az egeret űzzük ki. hogy alulra a népesebb. Nedves helyiségben a méhek nyugtalanul telelnek. A tető alá egy darabka fát helyezünk. Az ilyen szükséges beavatkozásoktól ne féljünk. csendes zúgás jó telelés jele. a lépek megpenészednek. hogyan érezteti hatását a telelőben. Csak az veszélyes. vagy a következőn kitisztulhassanak. papírból. hogy bármelyiket. Az első sort gerendákra. felülre a gyengébb családok kerüljenek. Ezt egyaránt készíthetjük gumicsőből. főzött cukorlepényt. hogy a méhek még azon a napon. kimeszeljük. ha hőmérőt helyezünk el benne. Hirtelen időváltozáskor azonban föltétlenül meg kell győződnünk arról. hogy le ne csukódhasson. 6 fok fölött a méhek már nyugtalankodnak. Ez akkor fontos.4 fok közötti hőmérséklet. bármikor a többi háborgatása nélkül kivihessük. Állvány készítése azonban költséges. akkor a szellőzőlécek megnyitása helyett helyesebb a tető megemelése annyira. mert a jég elzárhatja a családokat a levegőtől. A berakás tervét előre el kell készíteni. A kaptár rövid időre való felnyitásával a családban kárt nem teszünk. A kihordást lehetőleg úgy osszuk be. Ha a helyiségben egerek vannak. fémből. mert kevés az élelme. Ebbe tehát 150 család helyezhető el. majd a harmadik sor. ha a kaptárak teljesen hó alá kerülnek. hogy lássuk. Az egyenletes. hogy a hólé ne rongálja a kaptárakat. A méhek téli állapotáról zúgásuk meghallgatásával tájékozódhatunk. A havat akkor takarítjuk el. Enyhe időben éjjeli szellőztetéssel ellensúlyozhatjuk a felmelegedést. Igen fontos. A bakhátas keretfedők nyugalmi helyzetben maradnak. de a kártevők a tető alá be ne férhessenek. A föld fölötti helyiségek azonban ennyire nem használhatók ki. hogy valamennyi kijárójához hozzáférjünk. mert a sok méhcsalád könnyen bemelegíti. méreggel kiirtjuk. A kaptárakat legjobb állványokra rakni. mikor olvadást várunk. Nem vándorkaptárokban a takaró egy részének felnyitásával adunk szellőzést. Jó. Behordás előtt leszedjük a takarókat. Egy méhcsaládra fél m3 légteret számítunk. A behordás után a telelőhelyiséget naponként ellenőrizzük. akkor a kaptárt bontsuk fel. nem melegszik-e fel. a családok erősen zúgnak. A teljes nyugalom idején elegendő a családok kéthetenkénti meghallgatása. Behordásukra rendszerint csak november végén. Legjobb a 75-80% páratartalom. ha a telelőhelyiség könnyen melegszik. Ha hőmérséklete állandó. hogy elegendő szellőzés keletkezzék. A telelőhelyiség előkészítését már nyáron megkezdjük: kitakarítjuk. hogy a telelőhelyiség sötét és megfelelően száraz legyen. a szellőző réseket kinyitjuk. 8 foknál pedig rendszerint megbontják a telelőcsomót. A kijárót lezárjuk. Ha a telelőhelyiség hőmérséklete 6 fok fölé emelkedik. A kijárót leghelyesebb tömören zárni. s azt a népes családok nehezebben viselik el. műanyagból. téglákra helyezzük. viszont esetleg a biztos pusztulástól mentjük meg. ha a hó olvadás után megfagy. Az 5 m széles. Egyenletes hidegben elegendő a 10-14 naponkénti ellenőrzés. hogy az élelemkészlet fogytán van. a kártevőket csapdával. mint szállításra. Gondoskodnunk kell a méhek teljes nyugalmáról is. Ha télen azt vesszük észre. akkor naponként hallgassuk meg méheinket. Vándorkaptárakban úgy készítjük elő a családokat. erre jöhet a második. Legjobb a 0 + . A fogyasztás növekedésén kívül egyéb bajt nem okoz. A hőmérséklet lefelé való kilengése nem veszélyes. amikor már számolhatunk a hideg állandósulásával. A behordást úgy irányítsuk. A telelési munkákat a kővetkező időrendben kell végezni: 97 . mint szabadban való teleléshez. ezért a kaptárakat legtöbbször egymásra rakjuk. bontsuk fel és helyezzünk fészkére kemény. december elején kerül sor.

Első és legfontosabb feladatunk tehát az legyen. Kerüljünk minden olyan beavatkozást. sok fiatal méhvel teleljenek be. tisztuló kirepülés ellenőrzése (első tavaszi munkák). Betegséget azonban mindaddig nem okoz. fele: október első napjai: október vége-november eleje: ránypapírral.szűkítés. nincs belső ürítkezés. hogy a családok népesen. a rendnek. hogy a méhbetegségek egy részének és a kártevőknek is ellenállnak. a céljait szolgáló helyiségeknek. hanem abban is. amíg a család életerős. Gyakran nem tapasztalunk tömeges hullást. november vége-december eleje: november-február: február—március: a nem megfelelő anyák váltása. a rendszeres lépcsere. életerejükben leromlott családok betegsége. Kórokozója a kutatók szerint jóformán valamennyi méhcsaládban kimutatható. Az ellenük való küzdelemben legelső feladatunk a megelőzés. a családok mégsem 98 . kihordás a telelőből. Megelőzésére legfontosabb a hordástalan nyár kedvezőtlen hatásának ellensúlyozása. 10. de méhészeti eszközök kölcsönzésétől is. mint egészségügyi szempontból nem megbízható mézzel. és minden gyanús jelre figyeljünk fel. a pontos följegyzések vezetése stb. Látszólag tehát minden a legnagyobb rendben van. Minden gyanús esetben kérjük ki nagyobb gyakorlatú méhészek és a gödöllői Méhtenyésztési Osztály véleményét. a családok időnkénti meghallgatása. egyesítés. Másik fontos teendőnk a minél tökéletesebb rend és tisztaság méhészetünkben. Elharapódzását nagyon elősegíti a mézharmatos téli eleség. ha állományunk egészséges voltáról bizonyosak vagyunk. élelem elosztása és pótlása. a fészek végső rendezése. hordástalan nyár utáni tavaszon nagymérvű. hogy a rendellenességet azonnal észrevegyük. Ebben igen fontos szerepe van a helyes méhészkedési módnak. szükség esetén cukorlepény beadása. amely ennek az alapelvnek ellentmond. az enyhébb költésrothadás. között: tőetetés. sőt sajáttal is csak akkor. bizonytalan eredetű és egészségű méheknek méhészetünkbe való behozatalától. felszereléseknek rendben és tisztán tartása. Ehhez hozzátartozik a méhészet környékének. 2-3 hétig serkenáltalános vizsgálat. fészekrendezés. Csupán néhány gyakorlati dologra mutatok rá. életerős legyen. MÉHBETEGSÉGEK ÉS MÉHELLENSÉGEK A méhbetegségek sok kárt tesznek a méhészeti termelésben. nyugalom a méhesben. A kifejlett méhek betegségei közül a termelésben a legnagyobb veszteséget a Noszéma (gyomorvész) okozza. Az erős családok sikerrel veszik fel a küzdelmet a viaszmolyokkal is. Nem szabad méheinket más méhészetből származó mézzel etetni. Vizsgáljuk alaposan a fiasítást. Méhészkedési módszerünknek olyannak kell lennie. hogy állományunk állandóan népes. a tömlős rothadás. hogy családjaink mindenkor az időszaknak megfelelően népesek és készlettel bőségesen ellátottak legyenek. Noszéma. A Noszéma a gyenge. Az ilyen családok nemcsak a teljesítményben tűnnek ki. A méhek kezelése közben legyünk állandó egészségügyi ellenőrök. Nagyon kell óvakodni idegen. a telelésre alkalmatlan lépek kiszedése. Pusztítása rendszerint aszályos. Igyekezzünk alaposan megismerni az egészséges fiasítást. a kaptáraknak. végleges szűkítés és takarás. E kis munkában nem lehet célom a méhbetegségek részletes ismertetése. Az életerős családokban ritkán pusztít a Noszéma. tisztaságnak. A Noszémát nem kísérik mindig feltűnő külső jelek. Inkább cukorral etessünk. szeptember II. a kaptárak betakarása kátbehordás telelőbe.július-augusztus eleje: augusztus 10-szept.

lába megbénul. tisztogassuk meg. a téli zavarás okozhatja. Hasmenés. A beteg családokban rendszerint az anya is fertőzött. Oka tisztázatlan. a nagyon gyengéket. A fiatal. A méhek bénulása. Külföldi vélemények szerint a Fumagillin és Nosemack használata eredményes. de hatásuk még nem teljesen tisztázott. szürke méhek duzzadt potrohhal vergődnek a kaptár előtt. A Noszéma egyik feltűnő jele a belső ürítkezés. valamint gyógyítási módja ismeretlen. A kedvező életkörülmények megteremtésében a méhésznek is segítenie kell. Kórokozója. megfeketedése. megkopaszodik. kénezzük le. Atkabetegség. sűrű ürülék jön ki. Ha idejében tisztulásra alkalmas idő jön. Gondos kezeléssel a családok kigyógyíthatok. Potrohúkból nyomásra vékony. Nem valamennyi esetben jelenti azonban azt. Nagyon fontos azonban. Atka vizsgálatra ugyanúgy kell mintát küldeni. hurkaszerű. A hasmenéses család mindig Noszéma fertőzésre gyanús. ha még nem gyengült le egészen. Felröpülni képtelenek. Rendszerint április-májusban pusztít. A termelésben jelentős veszteséget nem okoz. A beteg családokat. A gyenge családokat a kezelés előtt egyesítsük. hogy a fiasítás és népesség közötti helyes arány felborul. Gyakori tünet az is. Mivel a Noszéma pusztításának fő időszaka a tavasz (március-május). hogy a bajt minél előbb észrevegyük. A fertőzött lépeket ki kell főzni vagy fertőtleníteni. amelyikben az első tavaszi vizsgálatkor sok hullát találunk. lépeit cseréljük ki. Betegségre gyanús az a család. takarjuk és műlépet adunk neki. fertőzésmentes méz) önmaguktól is kigyógyulhatnak. Az öreg lépeket a fiasítás kikelése után kivesszük és műléppel pótoljuk. A májusi vész. A Noszéma gyógyítására biztos szerünk még nincs. azonnal megvizsgáltatjuk. Máskor viszont egyik napról a másikra annyira elhullnak a beteg család méhei. hogy alig marad belőlük. Ezért a beteg családot tiszta. és ha valamelyik családnál megtorpanást észlelünk. Ilyen kezeléssel a beteg család. Nem fertőző betegség. mint a Noszémánál. A Noszémás családok kedvező életkörülmények közé kerülve (hordás. fertőtlenített kaptárba rakjuk át. A méhek nem tudják visszatartani az emészthetetlen anyagot. A beteg családoktól elvett méz emberi fogyasztásra alkalmas. Rendszerint minden beavatkozás nélkül megszűnik. 99 . A Noszémát viszont nem kíséri mindig hasmenés. A családot leszűkítjük. hogy a család Noszémás. de ha felüti a fejét méhészetünkben. langyos sziruppal etessük. A rossz téli eleség (mézharmatos méz. jó. tömegesen pusztulnak. A hasmenést a méhek gondos betelelésével és téli nyugalmuk biztosításával megelőzhetjük. A nagy kiterjedésű fiasításhoz nincs elég takaró méh. nem okoz veszteséget. hogy a fertőző anyagot eltávolítsuk a kaptárból. akkor se essünk kétségbe. Az ajánlott különböző házi szerek és vegyszerek hatástalanok. Fertőző betegség. Ezért mintát föltétlenül küldjünk belőle Gödöllőre. Rendszerint nyáron tapasztalható. A beteg méh szárnya. Hordástalan időben etetünk. Egyidejűleg a fiasítás kivételével valamennyi lépét elvesszük. ezért minél előbb ki kell cserélni. A beteg család összepiszkított kaptárját. egyébként a családok pusztulására vezethet. kigyógyul. Tehát a betegség ilyen külső tünetek nélkül is pusztíthat. kidobják. A betegség leküzdésének alapfeltétele. és a hullák duzzadt potrohúak. s bent ürítkeznek. teste megfeketedik. ha ilyenkor gondosan figyeljük a családok fejlődését. Egészséges társai a kaptárból kiűzik. főként hosszú tél után tapasztalható.népesednek kellően. amelyek már csak 2-3 lépet takarnak. híg. későn etetett cukor). Hazánkban még nem fordult elő. meleg fészek. a mézet és egymást piszkítják össze. szenvedhet egyszerű hasmenésben is. Kövessünk el mindent a Noszéma pusztításának megelőzésére. A lépeket.

) A fertőzött család deszkából. A fertőzött fiasításos sejtek fedele rendszerint behorpadt. az ilyen lépet mézzel együtt kell a d ) pont szerint kezelni. Különösen akkor ismerhető fel könnyen. vagy a forrasztólámpa lángját bíró anyagból készült keretes kaptárját forrasztólámpával barnára égetve méhtenyésztésre meg lehet hagyni. rendelet is azzal. esetleg lyukas. A nyúlós költésrothadás kórokozója spóra alakban a fertőzött család kaptárjának oldalain. akkor a zárlatot meghosszabbítják.) A fertőzött méhesben az üres. azonnal tartozik a következő intézkedéseket foganatosítani: a. mézben. Ezért igen könnyen terjed. FM. amikor a fiasítás nagy lépfelületekből kikelt. A fiasítást is tartalmazó lépek mézét a sejtből kiüríteni nem szabad. melyek a fertőzött családokkal. vagy ősszel. a következőképpen kell eljárni: a. Az ilyen mézet eladni vagy elajándékozni fogyasztónak csak fél kg-nál nem nagyobb adagolásban és csak a zárlat megszűnése után szabad. vagy el kell égetni. A zárlat a fertőtlenítés végrehajtásától 30 napig tart.A nyúlós költésrothadás. szalmapárna. Szabadban vagy ott. Ha időközben újabb fertőzést állapítanak meg. rajzás után. d. csak a méhek röpködésének megszűnése után. mintha fertőzöttek volnának. deszkaköpűben. FM. amikor a méhek hazatértek kénnel. Az elpusztult álca barna színű péppé válik. f. de méhetetésre felhasználni tilos. és azokat az anya nem petézte be újra (pl. E betegség elleni küzdelmet szolgálja a 13/1952. mézét) a méhek megölése után még aznap este el kell égetni. keretléc. FM. Ha a Méhtenyésztési Osztály a betegséget megállapította. A födött fiasítás pusztul el. a lépeken. de használt méhlakásokat úgy kell tekinteni. keret. forrasztólámpa lángját nem bíró kaptár faváza. Az elpusztult fiasítást tartalmazó sejtek akkor is födve maradnak. §. 7. este szabad lépet égetni és a maradványt legalább 50 cm mélyen el kell hantolni.) A fertőzött család méheit este. Gyógyítani nem tudjuk. a keretes kaptárakat forrasztólámpával fertőtleníteni kell. számú rendelet kimondja. amikor körülöttük a többiből már kikeltek a méhek. minden helységben méhészeti egészségügyi felelős megbízását rendeli el. A szalma. A fertőzött méhesben a bejelentésre kötelezett tulajdonos. viasszal. A fiasítás betegségei közül a legveszélyesebb. a forrasztólámpa lángját nem bíró anyagból készült vagy selejtes keretes kaptárt el kell égetni. gyékény vagy más. a fiasítás megszűnésekor).) A keretes kaptár lépkészletét keretestől el kell égetni. hogy az elpusztult álca anyaga a sejt alsó oldalán fekszik és nyúlik.) A fiasítást nem tartalmazó lépekből a mézet ki szabad olvasztani. majd beszárad. A deszkából készült kaptárakhoz hasonlóan azonban ezeket a lángot nem bíró kaptárakat is szabad fertőtleníteni forrasztólámpával. méhseprő) meg kell semmisíteni. lángot bíró anyaggal vannak bélelve. fatönkben) levő fertőzött család lakását és annak tartalmát mindenestől (lépét. hogy a vándorlást egészségügyi bizonyítványhoz köti. csurgatni vagy pörgetni. s a maradványt legalább 50 cm mélyen el kell hantolni.200/ 1942. vagy akit a tulajdonos a méhek kezelésével vagy felügyeletével megbízott. léppel érintkeztek. sz. ha belülről deszkával vagy más. anyaváltáskor. forrasztólámpával való fertőtlenítés után kaptárkészítésre újra felhasználható. fertőzött mézzel. b. 100 .) A keret nélküli méhlakásban (kasban. sz. ahová a méhek bejuthatnak. kereteken évtizedekig életképes marad. §. A fertőzésre gyanús méhészetet a helyi tanács zárlat alá helyezi. rostaszövet bőrlemeztakarója. A betegség terjedésének meggátlását célzó 257. c.) A nehezen fertőtleníthető és csekély értékű tárgyakat (pl. fiasítását. A szalmából. szénkéneggel vagy más alkalmas módon meg kell ölni és el kell égetni.200/1942. e. tehát a közönséges kasokat el kell égetni. A nyúlós költésrothadással kapcsolatos teendőkről a 257. Azokkal a tárgyakkal. akkor a családot el kell pusztítani. gyékényből és más. rendelet igen részletesen a következők szerint intézkedik: 6. kaptárját pedig fertőtleníteni kell. A betegségre jellemző. hogy a nyúlós költésrothadás gyanúját a méhek tulajdonosa vagy kezelője köteles a helyi tanácsnál bejelenteni és a gyanús fiasításból mintát küldeni Gödöllőre a Méhtenyésztési Osztálynak.

seprőgaratot) a kaptárak mintájára le kell égetni. FM. Segélyt csak annyi méhcsalád után utalnak ki. Tartsuk be a rendeletet és annak betartását másoktól is kívánjuk meg. A betegség rendszerint elmúlik. Gyakori az is. Tekintet nélkül arra. utána pedig óvatosan forrasztólámpával kiégetni. Az enyhébb költésrothadás (európai). A tömlőszerű bőrben folyékony anyag van. vagy lángot bíró réteggel bélelve nincs. szalmából. méh nélkül eladni vagy elajándékozni tilos. Ez tilos és nagyon veszélyes. kaparót. akkor az állomány nem fertőzött része megmenthető. és ugyanúgy fertőtleníteni kell. lépszekrényt. A nyúlós költésrothadás elleni küzdelem sikerét kívánja előmozdítani a méhállomány biztosítása. A rendelet 11. ahol pedig felütötte a fejét. segélyt kaphat. f. lépekkel. sz. és a rendeletben előírtakat pontosan betartottuk. c. községbe hurcolták már be a nyúlós költésrothadást használt kaptárakkal. fel kell súrolni. használtan. 101 .) A kényesebb. hogy abba méhek juthassanak. Jellemzője. tilos a lépeket kinyaltatásra. vagy bármely más célra szabadba. Ha a nyúlós költésrothadás gyanúját a méhész jelentette és a rendeletben előírt intézkedéseket gondosan végrehajtotta. §-a valamennyi méhészetre kötelező: 11. feszítő vasat) forrasztólámpa lángjával. fertőzött lépekből. mint a nyúlós költésrothadásnál. A nyúlós költésrothadás gyógyításával ne kísérletezzünk. g. a kilincset forrasztólámpával le kell égetni. Igen sok méhészetbe. nyitott kijáróval). vagy a méheknek hozzáférhető helyre rakni. elpusztult vagy egyesített család lépeit) csak tenyérnyi darabokra tördelve szabad eladni. A segély nagyságát a kárhoz mérik. Igyekezzünk a betegség terjedését minden erőnkkel meggátolni.) A lángot vagy nagyobb meleget bíró tárgyakat (pl. minél hamarabb észrevenni és a beteg családokat elpusztítani.) A mézpörgetőt forró vízzel vagy forró lúggal 2-3 ízben ki kell súrolni. Ezért a hivatalos vizsgálat eredményének megérkezéséig a családok lekénezésével várni kell. keretbakot. d. A sejtek fenekén különböző helyzetben fekszenek. vagy lánggal nehezen megközelíthető és értékesebb tárgyakat (pl. keretfogót.) Azt a helyiséget. nádból. A beteg fiasítást ki kell venni a családtól és el kell égetni. takarni. e. hogy az elpusztított családok értékelése jegyzőkönyvbe legyen foglalva. vagy más olyan anyagból készült méhlakást.) Használt. hogy a méhes fertőzött-e vagy sem és fertőzésre gyanús-e vagy sem: a.) Lépet (tartaléklépet. A segélyt a megyei tanács vb.) A nagyobb deszkatárgyakat (pl. Népes családoktól a beteg fiasítást ki kell venni és el kell égetni. gyékényből. hogy a baj padláson őrzött. Gyenge családokat nem érdemes kezelgetni. ahányról a Méhtenyésztési Osztály megállapította a nyúlós költésrothadást. b. A tömlős rothadás. értékesebb etetőket. A jó erőben lévő családok leküzdik. azokat el kell égetni. vagy elhanyagolt méhesben pusztuló üres kaptárakból terjedt el.) A méhes házat vízzel le kell súrolni és utána bemeszelni vagy befesteni. Ez a betegség hazánkban ritka. Ha idejében észrevettük a betegséget.) Tilos méh nélküli használt méhlakást úgy tartani (pl.b.) Lépeket csak olyan helyiségben vagy szekrényben szabad raktározni. amely a forrasztólámpa lángját nem bírja és deszkával. A nyílt fiasítást támadja meg. Legyünk éberek. Európai költésrothadással fertőzött méhészetre a Méhtenyésztési Osztály a 257. mégis kívánatos. mint valami tömlő. ahova méh be nem juthat. anyarácsot) 10%-os szódaoldatban félóráig tartó főzéssel kell fertőtleníteni. Az elpusztult álcák megbarnulnak. hogy minél több méhész biztosítsa méheit. vagy kemencében. Ebben az esetben a fertőzött családokat le kell kénezni. üres (méh nélküli) méhlakást csak forrasztólámpával való kiégetés után és csak üvegezés vagy anyarács nélkül szabad eladni vagy elajándékozni. Nagyon fontos tehát. ahol fertőző tárgyak voltak. hogy a befödés után elpusztult álca bőre egészben kiemelhető a sejtből. rendelet hatályát kiterjesztheti.200/1942. §. asztalt. A családot gondosan kell kezelni. A biztosítás nem kötelező. mezőgazdasági igazgatóságától kell kérni. d. c. sütőben fertőtleníteni kell.

A zárkára ráírjuk a méhész pontos címét. vagy a fiasítás egy részének más családokhoz való átadásával mérsékeljük. A családok rendes körülmények között a kaptár hőmérsékletét nem engedik ilyen magasra emelkedni. A fiasítás meghűlése ellen a családok gondos takarásával. A fiasítás élelem vagy dajkaméhek hiánya miatt éhezhet. A vizsgálatot megkönnyíti a helyes mintaküldés. 39-40 fokon pedig valamennyi elpusztul. ha a teljes pusztulás előtt segítséget kap. Váratlan. a kijárónyílás és a fészek szűkítésével védekezünk. Az élő méheket úgy szedjük. Ha a család helyzetében változás nem következik be. A méhbetegségeket megbízhatóan meghatározni csak mikroszkópos vizsgálattal lehet. hogy az álcák körül alig van. A lépdarabot kemény dobozba csomagoljuk. pl. váratlan zivatarok miatt) vagy a méhész erőszakos beavatkozása (korai tűzdelés) okozza. főként a lépek szélein. amelyben közöljük tapasztalatainkat (a gyanús család népessége. akkor a nyitott fiasítás teljesen elpusztul. A méhbetegségek elleni küzdelemben a legfontosabb a megelőzés. az észlelt jelenségek stb. E két betegség pusztítása jelentéktelen. Dajkaméhekben akkor keletkezik hiány. gyors méhveszteség káros hatását a fészek fokozott szűkítésével. Tapasztalatok megírása: a Méhtenyésztési Osztály munkáját megkönnyítjük. hogy a kórokozóktól teljes bizonyossággal megszabaduljunk és nyugodtan termelhessünk. ha pedig ilyen nincs. vagy egyáltalán nincs táplálék. Mintavétel kifejlett méhekből: a méhhullákból vagy élő méhekből 30-35 darabot gyufásdobozba teszünk. sodrott szárnyú. a méhész helytelen beavatkozása vagy betegség okozza. Az éhező fiasítás fejlődése megáll. Anya küldése vizsgálatra: szállítózárkába. A fiasítás száraz. Alacsonyabb hőmérsékleten a fejlődés meglassul. elpusztulnak és megfeketednek. hogy összefüggő felületen minden korú fiasítás pusztul. egy részüket még etetik a méhek. Leggyakoribb a meghűlés miatti pusztulás a fészektől távoli. mézkészlete. A minta elküldése: a mintát közönséges postai küldeményként a következő címre küldjük: Méhtenyésztési Osztály. Ismertetője. ha megírjuk. Az álcák petyhüdtté válnak. Vizsgálatra kifejlett méhek hullásakor élő méheket vagy hullákat. akkor gödöllői anyásító zárkába eleséget teszünk. hanem kedvezőtlen életkörülmények vagy kártétel miatt is pusztulhat. hogy méz ne legyen benne. A dobozokra a családok számát és a méhész címét jól láthatóan felírjuk. Ez a családot még akkor is nagyon visszaveti. Éhség. Ez csak rendkívüli esetekben.). hosszantartó szállítás alatt következik be. A 28 fokon fejlődött fiasításból kikelő méhek zöme korcs. betegség. A fiasítás meghűlése főként tavasszal gyakori. Ezt legtöbbször mérgezés. ezért a mintával egyidejűleg levelet is postára adunk. A méhbetegségekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról a 16. fiasítása.A fiasítás meszesedését és kövesedését penészgombák okozzák. mi keltett gyanút bennünk. A fiasítás nemcsak a számára legkedvezőbb hőmérséklet alatt pusztul el. Túlságos meleg. 37 fokon már a fiasítás egy része. belerakunk 10-15 munkásméhet és az anyát. A családok gondos kezelésével és népesen tartásával védekezünk ellenük. a betegség megjelenése után pedig az előírt fertőtlenítés pontos betartása. ha a családban a fiasítás terjedelme és a népesség között a természetes egyensúly felbomlik. A dobozra ráírjuk a méhész nevét és a méhcsalád számát. Nem bírja az ennél magasabb hőmérsékletet sem. hogy a mintában öregek és fiatalok egyaránt legyenek. Az elpusztult nyitott fiasítás megfeketedik. Meghűlés. Jellemző tünete. Ilyenkor a fiasítás teljesen elpusztul. A csomagra ráírjuk a feladót és a „Minta érték nélkül" jelzést. Mintavétel fiúsításból: a gyanús fiasításos lépből 10 X 1 0 cm-es darabot vágunk úgy. 26 fokon a fiasításnak már csak kis része kél ki. fiasítás megbetegedésekor gyanús fiasítást kell küldeni. Kezdetben nem valamennyi álca éhezik. 102 . Gödöllő. hogy szállítás alatt össze ne nyomódjék. majd az álcák elpusztulnak. vagy a fészek szélén levő fiasításos lépeken. A vizsgálatot a Méhtenyésztési Osztály díjmentesen végzi és szaktanácsot is ad. A fiasítás nemcsak betegség. A dobozokat egybe csomagoljuk. táblázat ad tájékoztatást. A fiasítás zavartalan fejlődéséhez 34-35 fok meleg szükséges. A család gyors elnéptelenedése (mérgezés.

Az anya kicserélésével megszüntethető. mert még képes a népesség fenntartására. Azok a bábok. ha a pusztulás kismérvű. Az éhség. Ilyenkor azonban az álcák rendszerint nem összefüggő felületen pusztulnak. idősebbeknél azonban nem. elpusztulnak.Mérgezés. A viaszmoly kártételére jellemző. A növényvédelemben használt és a gyűjtő méh által nektárral vagy virágporral a kaptárba vitt méreg gyakran a nyitott fiasítást is pusztítja. Erre a molyhernyók a lépből kipotyognak és elpusztíthatok. Amelyik anyának fiasításában sok a púpos vagy csupán heréket szaporít. Ilyen rendellenességek: Púpos fiasítás. a nagy viaszmolyé a fiasítás fedele alatt fúr járatokat. Gyakran öröklődik. máskor tetemes kárt okoz. túlságos meleg vagy mérgezés miatt elpusztult fiasítás nem fertőz. álca. a lépeket népes családoknak adhatjuk kitisztogatásra. A púpos fiasítás az anya hibájára mutat. A kis viaszmoly hernyója a lépek közfalában. amelyek alatt. báb . Az álanyás családoknak csupán púpos fiasításuk van. 103 . azt azonnal kicseréljük. Életképtelen fiasítás. hanem elszórtan. hogy a fiasítás egymás melletti sejtekben pusztul el. A munkás sejtekben fejlődő heréket a méhek púposán födik. A moly által megtámadott lép keretét kaptárvassal ütögessük meg. A fiasítás egy része elpusztul. Ha az időszaknak megfelelő terjedelmű fiasításban kevés púpos is akad.bekövetkezhet. A baj forrása rendszerint az anyában van. A fiasítás rendellenes fejlődését az anya hibái is okozhatják. Ez a hiba a petézni kezdő anyáknál lehet átmeneti. Pusztulhat a fiasítás molykár miatt is. ettől az anyát kicseréléséig használhatjuk. ez nem baj. hűlés. A sok elpusztult fiasítást tartalmazó lépeket azonban olvasszuk ki. Néha csak egészen elenyésző. A fiasítás hézagos lesz. Ezért.pete. illetve fölött a hernyók végigszántottak. Ez a fejlődés bármelyik alakjában .

vergődő Rendszerint méhek és hullák a kaptárak előtt. vergődő méhek a kaptárak előtt. vergődő. de legfeltűnőbb tisztuló kirepüléskor és hosszabb ideig tartó fogság után. mielőbbi anyacsere. kaptárak előtt szaladgáló méhek. fekete gyümölcsvirágzás vagy akác méhek. fertőtlenítés. Mérgezés Kifejlett méhek és álcák Vergődő méhek. Kollektív gyógyítás. Főként III-V. Egész évben. szaladgáló méhek a kaptárak előtt. sok fiasítás a népességhez viszonyítva. sok téli hulla. etetés. Tavasztól őszig. mintavétel. a leggyakoribb gyümölcsvirágzáskor. gondos takarás. Májusi vész Kifejlett méhek (fiatalok) Duzzadt potroh. magától elmúlik. belső ürítkezés. sőt esetleg a méhek tömeges repülésének irányában távolabb is. jegyzőkönyvezés bizottsággal. 104 . nyomásra hurkaszerű. nagyon legyengült családok lekénezése. rendellenes szárnyalás. Atkakór Kifejlett méhek Sok téli hulla. hullák a kaptárban. kellemetlen szag után VI-VII. Gyógyítás módja ismeretlen. hó. hó Etetés langyos sziruppal (1:1 vagy 1:2 arányban) Bénulás Kifejlett méhek (öregek) Verekedés a kijáróban. lezárása.A betegség neve Milyen fejlődési fokon pusztul a méh? Jelei Kártételének ideje A méhész teendői Noszéma Kifejlett méhek Duzzadt potroh. szállódeszkán. nagyon legyengült családok lekénezése. kisebb mértékben nyár végén A családok áttelepítése tiszta kaptárba. etetés híg eleséggel. virágporos ürülék IV-V. hó. A méhek elszállítása. a kaptár előtt.

Nyúlós költésrothadás Födött fiasítás (kivételesen nyitott is) Elpusztult fiasítás elszórtan. a száraz maradvány erősen tapad a sejthez Mindig. fertőtlenítés 257.A betegség neve Milyen fejlődési fokon pusztul a méh? Jelei Kártételének ideje A méhész teendői Hasmenés Kifejlett méhek Duzzadt potroh. Mintaküldés. Jelentés tanácsnál. Mintaküldés. az elpusztult fiasítás a sejt alsó oldalán s hosszában fekszik. lekénezni. elégetni. mikor fiasítás van. megszáradva könnyű kiszedni Mindig mikor fiasítás van. elégetni. a kaptárakat fertőtleníteni. Rendelet szerint. mintaküldés. 16. A tisztulási lehetőség segít. minta Gödöllőre. a fiasítás fedele behorpadt. összepiszkított lépek és kaptár Telelés végén és tisztuláskor. ritkán alsó oldalán. hézagos fiasítás. a be nem száradt fiasítás nyúlik.200/1942 FM. Táblázat 105 . a beteg fiasítást tartalmazó lépeket kiszedni. Tömlős rothadás Fedett fiasítás Az elhalt fiasítás egészben kiemelhető. erős fertőzés vagy ha a Méhtenyésztési Osztály így rendeli. a sejt oldalán fekszik: sárgás. a beteg fiasítást tartalmazó lépeket kiszedni. az elpusztult álcák rendellenes helyzetben fekszenek a sejtek fenekén. majd barna. a megszáradt maradványt könnyű kiszedni. (kivételesen fedett is) Elpusztult álcák. sötétbarna színű. barna. erősen fertőzött családokat lekénezni. legszembetűnőbb ősszel. kaptár és lépcsere. Mindig mikor fiasítás van. kaptárokat fertőtleníteni. Enyhébb költésrothadás Nyitott fiasítás. a családot gondosan kezelni. lefojtás. a családot gondosan kezelni. mert beteg fiasítás visszamarad.

Hunor). Nikéről D. Gyomirtószerek: Flavyl permetező. Az eljárást 2-3 egymás utáni éjjel megismételjük. valamint az alkalmazásra kerülő növény védőszer nevét az illetékes helyi tanácsoknál előre jelenteni kell. amelyeknek kijárója a fenékdeszkánál van és a kaptár egész szélességére kiterjed (pl. A tetvek elkábulnak és lehullnak. a méhészet körül kifeszített huzalra kötött csillogó fémlemezekkel kíséreljük meg távol tartani. egyes vidékeken a gyurgyalag okoz jelentős veszteséget. A keretek alá a kaptár aljára papírt. nehogy a méhek megtámadják. Duolit porozó. Hungária Matador porozó. A méhfarkas és a lódarázs ott tesz észrevehető károkat. Ilyenkor az illetékes járási tanács végrehajtó bizottsága. 106 . Industhion. vagy a Növény egészségügyi Szolgálat szakközegei a permetezést vagy porozást virágzásban levő mezőgazdasági növényekre is elrendelhetik. hogy „gyümölcsfákat.méhlegelőt . a méhészet pedig a méhek megporzó munkájával a gyümölcs és magtermesztést segíti elő jelentősen. Az anyáról dohányfüsttel fújjuk le a tetveket. A méheket a növény védőszerek által okozott károktól a 16091/1950. HCH porozó. A permetezés (porozás) idejét és helyét. Ezek jelenleg a következők: Rovarirtó szerek: Novenda. A papírt reggel kivesszük. Hungária Matador permetező. Gesarol permetező.teremt. Wofatox porozó. erdei és díszfákat. A kijáró szűkítésével akadályozzuk meg kaptárba jutásukat. arzén. Malathion. Népes családok tartásával. A rajta levő tetveket elégetjük. A méhtetű csak akkor veszélyes. bőr. A tanács a permetezésről (porozásról) annak 5 km-es körzetében köteles a méhészeket értesíteni. Kresonit E permetező. ha az anyát nagyon meglepi. A gyümölcs és növénytermesztés a méhészetnek takarmányalapot . Nyersnikotin. Ekatox 2J. amelyek használata tilos. Wofatox permetező. és nagyobb méreteket öltsön. A madarak közül télen a harkály és a cinke háborgatják a méheket. kertgazdasági és szántóföldi növényeket a virágzás időtartama alatt . Sajnos. Így előzzük meg a mézet rabló halálfejes vagy boszorkánypille kártételét is. Vannak esetek. Közülük a viaszmoly okozza a legtöbb kárt.a virágbimbók festésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időben -. Nikotinszulfát. Pernit permetező. Kívánatos. A Földművelésügyi Minisztérium új szerek engedélyezésekor a méhészetre károsakkal a jegyzéket kiegészíti. Az anyát óvatosan adjuk vissza. hogy a méhészetek a mezőgazdaságilag művelt területeken igen gyakran nagy veszteségeket szenvednek a növényi kártevők ellen használt permetező és porozó szerektől. DNRB permetező. Az anyát markunkba fogjuk. Holló 10 DDT emulzió. Kvasszia forgács. hanem inkább eltávolodás tapasztalható. Fészkeik pusztításával védekezünk ellenük. bokrokat. FM. rendelet hivatott megvédeni.Méhellenségek. A harkályt riasztgatással. a méhészet és a növénytermesztés kapcsolatában az utóbbi időben nem közeledés. ahol tömegesen elszaporodik. vagy idegméreg tartalmú növény védőszerekkel permetezni és porozni tilos. Gombaölő szerek: Spritz-Cupral. A nagyon meglepett családot naftalinnal szabadítjuk meg a méhtetűtől. A családok ilyen kezelése csak olyan kaptárakban könnyű. DNRB porozó. hogy ez az együttműködés a növénytermesztés belterjességének növelése érdekében minél jobban elmélyüljön. Téli kártevő az egér és a cickány is. amikor a tömegesen fellépő kártevők elleni védekezés azonnali beavatkozást tesz szükségessé. Nátriumarzenát. Gesarol porozó. sz. hogy azok méheik megóvására felkészülhessenek. A cinkék kártételét a kijárók elé szerelt védőkkel előzzük meg. Ez kimondja. Ellene a 7 mm-es fogas szűkítőt már augusztusban fel kell rakni. HCH permetező. Kresonit F permetező. tisztasággal és a tartaléklépek kéthetenkénti kénezésével védekezünk ellene. s néhányszor füstöt fújunk rá. Erre este kaptáranként evőkanálnyi naftalint szórunk. Ennek oka az. Nyáron." A rendelet melléklete felsorolja azokat a szereket. E 605 F 3. bőrlemezt dugunk. A méhek védelme mérgezések ellen A mezőgazdaság és a méhészet egymásra van utalva. Darsin. A kisebb darazsak lényeges kárt nem okoznak.

Erre azért van szükség.) a hivatalos vizsgálat után . A mintákból küldeni kell a Méhtenyésztési Osztálynak (Gödöllő) és az Országos Állategészségügyi Intézetnek (Budatest XIV. A rothadó hullákban a mérgek kimutatása nehéz. Ha mindkét oldalon van kijáró. Mi a teendő akkor. b. a méhészetben észlelt elhullás részletes leírását és a családok átnézésekor látottakat. Ez ellen két módon lehet és kell harcolni. 2. itatás fontos).) A kaptárakat vigyük pincébe (szellőzés. Keleti Károly u. legköltségesebb megoldás. Ez tartalmazza a mintavétel körülményeit. akkor az illetékes járásbíróságnál kell a kártérítési igényt érvényesíteni. Gödöllőre néhány család elől 30-40 hullát.. Jó. a szigorú rendelkezések ellenére minden esztendőben nagy károk érik méhészetünket. FM.).) küldeni.) Meg kell állapítani a méhészetben keletkezett kárt. vagy teljesen lehetetlen. 24. Az Országos Állategészségügyi Intézetnek a kaptárak előtt vagy a kaptárak alján összeszedett hullákból (nem élő méhekből) félliternyit küldünk. A növénymintát szellősen csomagolva kell az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézethez (Bp. ha magából a méregből is tudunk mintát küldeni. A családokat átnézni és feljegyezni a fiasításos lépek számát. hogy a kijárok.. a másik oldalra kerüljenek. s a másikat nyissuk ki. 107 . c. szénával. de a legbiztosabb is. pl. és ezek a környék méhállományának részleges vagy teljes pusztulását okozzák.Újabban . akkor méheinket szállítsuk el. f. akkor: a. Igaz. a népességet léputcákban és minden olyan észrevételt. hogy milyen mérget használták.) Ha időben értesítést kapunk. Tábornok u. Nagyon előnyös. A mintát lehetőleg rostaszövetes dobozba úgy kell becsomagolni. A küldeményre a károsult méhész címét fel kell írni. ha tudomásunk van róla. a méhek mezőgazdasági szerepének minél szélesebb körben való ismertetése. de szállításra nincs mód. Ha a porozásról (permetezésről) csak akkor szerzünk tudomást. sz. e. vagy idő. és meg ne rothadjon. hogy ez a legfáradságosabb.ha az a méhek mérgezés miatti elhullását bizonyítja -. rendelet ellen vétőt kártérítésre kell felszólítani.a sok károsodás és ebből eredő pereskedések miatt . hogy a minta hitelességét a későbbiek folyamán kétségbe vonni ne lehessen. Sajnos. vagy vergődő méhet küldünk a betegségeknél ismertetett módon csomagolva. vagy a kaptárakat fordítsuk meg úgy. d. valamint a méhészeti szakcsoport 1-2 tagjának (egészségügyi felelős) jelenlétében mintát kell venni az elhullott méhekből.) Különböző beavatkozással zavarjuk meg a családok rendes munkáját. hogy azon a használt méreg maradványai megtalálhatók legyenek.) Az egész eljárásról részletes jegyzőkönyvet kell felvenni. Ebben meg kell írni. ha nem virágzó növényeket poroznak méhekre ártalmas szerekkel. itatás fontos). II. a kijárót lazán tömjük be nedves fűvel.) Ha értesítést kapunk. Az elhullott méheket összesöpörve kell lemérni. hogy állományunk egészséges voltát bizonyíthassuk. vagy permeteznek? 1. virágzó növényeket kezelnek bejelentés nélkül.) Ugyanezzel a hivatalos bizottsággal mintát kell venni a permetezett (vagy porozott) növényből is.a Földművelésügyi Minisztérium olyan utasítást adott ki. Lelkiismeretlen emberek nem tartják be a tiltó rendelkezéseket.) A helyi tanács megbízottjának és esetleg a rendőrségnek. A mintával egyidejűleg levelet is kell küldeni. hogy a növényvédő állomások a nagyteljesítményű motoros növényvédő géppel végzendő porozást a községi tanácsnál még akkor is kötelesek bejelenteni.) Az esetet azonnal jelenteni kell a rendőrségnek. 2. b.091/1950. c. a másik a felvilágosító munka. Az egyik a vétkesek feljelentése és szigorú felelősségre vonása. hogy hol permeteztek.) A minták vételénél és postára adásánál a méhészen kívül feltétlenül legyen hivatalos személy is. Ha erre nem hajlandó. ha virágzó növényeket méhészetünk közelében méhekre veszélyes szerrel poroznak. vagy milyennek használatára gyanakszunk. az eddig használtat zárjuk be. ami később a kár felértékelésénél bizonyítékul szolgálhat. g. 16. ha az eljárásnál a permetező vállalat vagy egyén megbízottja is jelen van.. hogy össze ne préselődjék.) A méheket zárjuk le (szellőzés. akkor: a. amikor már hullnak méheink. A mintát úgy kell választani.

Ezzel a rablásra ingerlő időt lerövidítjük. sőt a felnyitott kaptárba is betolakodnak. hogy másik család készletét hordják el. a kijáró előtt „incselkednek" az őrökkel. Sajnos. híg eleséggel etessük. Ha a méhes kert egyik sarkában. Kerüljük el sok családnak kis területen való összezsúfolását. hogy az eleség ki ne folyjék az etetőből. Különösen gyakori az eleség túltöltése akkor. gondosan takarjuk. méheknek hozzáférhető helyen ne hagyjunk lépet.) Életerős családok tartása. mézet. A méhek gyűjtési ösztönüktől hajtva arra is képesek. anyátlan családokat. akkor abbahagyjuk a munkát. gyorsan. és kártérítés fizetésére kötelezi őt. cukorszirupot csepegtessünk szét a kaptárakon. hogy a méhek zavartalanul dolgozhassanak. Ha a méhek már kutatni kezdenek. hogy ne legyenek a méhek tömeges röpködésének útjában. Ha az eljárás során a bíróság bebizonyítottnak látja. Azokat a családokat. A rablási hajlam jele a kutatás. Ha már sehol sem hagynak nyugodtan a méhek. akkor is a kora reggeli. szükség esetén az állományt vonjuk össze. A már kitört rablást elfojtani nagyon nehéz. akkor a kaptár másik oldalán nyissunk számukra kijárót. figyelmetlensége valamennyinek bajt okozhat. amilyen a méhcsaládoknak feltétlenül szükséges és amekkorát a család jól megszállva tart.) Zsúfoltság elkerülése. ha a kaptárak nem állnak vízszintesen. Hordás idején a kijárókat nagyra nyitjuk. ellenálló képességét valami lerontotta. Magas kereteknél ne használjunk alsó kijárót. ami kutatásra ösztönözné a méheket. egyszóval semmi olyat. Hordástalan időben a méhekkel csak a legszükségesebb esetekben. Minden nyílást körülszaglásznak. fedelezést. rendes életviszonyát valami megzavarta. FM. éppen annyira elítélendő. Dolgozzunk mindig határozottan. Ilyenek: a) A kijárok szűkítése. másrészt az etető túltöltése szokott lenni. hogy a nektárt adó virágokat keresnék. sőt hajnali órákban vagy estefelé dolgozzunk.) Óvatos kezelés. Amennyire helytelen. A nagyon legyengült családoktól a nem takart fiasításos lépeket vegyük el. cukorszirupot. A kaptárból kivett lépeket mindig tegyük léphordó ládába és zárjuk el a méhektől. Különösen veszélyes. ezen nem tudunk segíteni. bebújnak a tető alá. Egy méhész gondatlansága. mert könnyen rablás áldozatául esnek. Ha pedig dolgozunk a méhekkel.091/1950. Sürgős vizsgálatok során azt is megtehetjük. azonnal a kivett lépen teremnek. A felderítő méhek ahelyett. c. A ki járót a fészeknél (fiasításos lépeknél) nyissuk.h. raboljanak. A pereskedésben is maradjunk hűek az igazsághoz. Ne tűrjünk gyenge. amelyek életerejét. elmarasztalja. Megelőzésére kell törekednünk. Ha törzscsaláddal egy kaptárban vannak. ha a permetezést jogtalan előnyök szerzésére akarjuk felhasználni és kárunkat túlozzuk. fészkes böngészett rajok) lehetőleg úgy helyezzük el. Ennek oka egyrészt a lyukas etető. akkor másikra megyünk át. hogy változtatjuk munkahelyünket. a kaptárak körül röpködnek. Ügyeljünk arra is. hagyjuk abba munkánkat.) a mérgezés miatt elnéptelenedett családokat szűkítsük le. beteg. Rendszerint azok a családok esnek a rablás áldozatává. e. A rablás legfőbb oka a hordástalanság. vagy a kaptársor egyik végén már nem dolgozhatunk nyugodtan. A pároztató kaptárakat sohase tartsuk a termelő családok közvetlen közelében. vagy azok közelében. mert a fiasítástól távol esik és nehezebben védik a méhek. A kaptárak mellett vagy azok közelében. b. nehogy mézet. ha hordástalan időben több méhészet van egymás mellett. hogy az alperes (a permetező vagy porozó) a 16. hogy a rablás megelőzésére minden intézkedést tegyünk meg. A tartalékcsaládokat a többi méhektől távolabb tegyük. sz. mert itt védik meg legjobban a méhek. amelyek még nem tudnak védekezni (pl. Hordástalan időben viszont csak akkora nyílást hagyjunk. Etetéskor vigyázzunk. Túlzott követeléseinket a jó szakértő úgyis mérsékelni fogja. rendeletet nem tartotta be és ezzel a méhésznek (méhészeknek) kárt okozott. 108 . Azonban a hordástalanság figyelmeztetés számunkra. hogy a nekünk és népgazdaságunknak is kárt okozó jogszabálysértőket nem jelentjük fel. Rendellenességek Rablás.

hanyag kezelés bizonyítéka. A rablók. A méhészetünkben kitört rablás előidézésével tehát csak akkor okoljunk másokat. nehogy azoknál a családoknál. Fogjunk meg néhányat. vagy röpülési körzeten kívülre szállítjuk. miután a kaptárba bejutni nem tudnak. Ha a kaptárból kijövő méhek potroha duzzadt. a kijáróban vagy a szállódeszkán látható viaszmorzsa. illetve csak csendes mozgás van. nyomjuk meg a potrohúkat. Az ilyen családokat figyeljük meg. vagy a kijáróban verekedő méhek arra figyelmeztetnek. Később a rabló és rablott család teljes lezárása használ. Olyanok is akadnak.A kár csökkentése szempontjából igen fontos. Ha méz buggyan ki szájukból. akkor ez a család rabol. amikor a méhek még nem nagyon mozognak. legfeljebb a mézkészlet kis része menthető meg. Ezért méheinket lehetőleg gyakran ellenőrizzük. Ha a hazatérőknél tapasztaljuk ugyanazt. amelyekben ez a hajlam erősebb. hogy fosztogatnak. hogy mindent kövessünk el megelőzésére. A befödött fiasítás púpos. Vannak azonban törzsek. Rablásra minden méhcsalád hajlamos. nehogy azokra törjenek rá a rablók. Csak alsó ki járónál tűnik fel. A rablott család méhei kaptárjuk homlokfalán gyülekeznek s a támadás megszűnése után behúzódnak. A rablás a fertőző méhbetegségeket is terjesztheti. Álanyásság. Ilyenkor már későn érkeztünk. Ezek rendszerint a természetes méhlegelő felderítésében. Előrehaladott rablásra mutat a kaptárak fenekén. Ajánlatos ilyenkor a szomszéd családok kijáróit is alaposan leszűkíteni. Kezdetben a kijáró szűkítése is segíthet. 109 . vagy már befejezték az élénk röpködést. a gyűjtésben is a legeredményesebbek. Mézzel összemaszatolt kijáró a család teljes kirablását jelenti. hogy az illető méhész helytelen cselekedetével valóban hozzájárulhatott a rablás kitöréséhez. hogy szellőzést kell adni a családoknak. léptörmelék. Az álanyás család a gondatlan. akkor valószínűleg rabolnak. A rablott család kijárójában a rabló méheket liszttel behintjük és figyeljük. szintén gyanús. mert gazdájuk kifosztotta őket. Petéikből herék fejlődnek. akik azt hiszik. Sétáljunk végig a kaptárak előtt és figyeljük gondosan a kijárókat. Mások szerint a méhek azért rabolnak. a változtathatatlanba és hazatérnek. ha meggyőződtünk róla. annál nehezebb megfékezni. amelyekbe bekéredzkednek. A méhek a szomszéd családokhoz húzódnak be. akkor a lesöprést szakaszosan (nem egyszerre) végezzük. biztos. A rabló család felderítésére egyszerű módszer a lisztezés. Különösen feltűnő ez korán reggel és estefelé. hogy a méhész rabolni küldheti a méheit. amikor a méhészetben általában nyugalom. A karból szaga elűzi a rablókat. Az álanyás családok kezelésével pepecselni nem érdemes. hogy a családot támadják. A rabló méheket sokan külön fajtának tekintik. Ha az álanyás család még népes (ez ritka). Megállítható a rablás karból használatával. Minél előrehaladottabb állapotban van a rablás. akkor a rablott és rabló családot (ha ez is a mienkből való) pincébe visszük. Ha a rablást sehogyan sem sikerül megakadályozni. hogy a rablást idejében észrevegyük. A nagy sürgés-forgás olyankor. Legjobb lesöpörni őket. Természetes. A hosszabb idő óta anyátlan családban munkás méhek kezdenek petézni. Ez is arra int. hogy a fehér méhek hova repülnek. a kijáró elé karbolos rongyot akasztunk. megöljék az anyát. Mindez nem igaz. A kaptár előtt a földön. lassan belenyugszanak.

hiszen munkájukkal a terméshozamokat és a termés minőségét külön költség nélkül nagyban növelhetjük. A békéscsabai „Előre" tsz-ben 1954-ben a méhek közelében 12. A méhek munkájának hasznát nem kívánom itt külföldi adatokkal bizonyítani.A MÉHEK HASZNOSÍTÁSA A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSBEN A méhek szerepe a növénytermesztésben Ma már közismert. holdanként 10. A méhekhez közeli 10 holdon 29. tehát már kora tavasszal elegendő számban látogatja a virágokat. Azt a növényt látogatják tömegesen. szamóca. amelynek közelében méhek voltak. hogy a virágport egyik virágról. A Bábolnai Állami Gazdaságban a vöröshere hozama a méhek közelében 168 kg. illetve növényről a másikra viszik át. amelyeknél a méhek munkája hasznos. hanem minőségét is javítja. svédhere. Megemlítek azonban néhány hazai tapasztalatot. őszibarack. mint külföldön.8 q-t. Takarmánynövények: pohánka. Olajos-növények: napraforgó. 110 . köszméte. koriander. körte. Azzal. családban telel. míg a méhektől távoli táblákon csak 7. Nem lehet ezt elmondani a vad megporzókról. A méhek megporzó munkája a termést nemcsak növeli. A vadon élő rovarok számának fogyatkozását csupán a mézelő méhekkel pótolhatjuk. A mézelő méhek igen nagy előnye még a vad megporzókkal szemben. bíborhere. A méhek által megporzott virágokból egészségesebb. Vannak is már közöttük szép számmal. A méhek jelentőségének a mezőgazdasági szakemberekkel való megismertetésében legtöbbet az állami gazdasági és termelőszövetkezeti méhészek tehetnek. hogy a méhállomány a lóheretáblákhoz viszonyítva kevés volt. azonban egyik sem olyan fontos. a méhektől távol csak 90 kg lett holdanként.8 q termett. szöszös bükköny. Sokszor azonban maguk a méhészek sincsenek tisztában vele.8 q.65 q magot adott egy kat. A mézelő méh. Meg kell jegyezni.2-7. ahol éppen szükség van munkájukra. amelynek jó megporzásához munkájukra szükségünk van. melyek azok a növények. mert lakásukkal együtt bárhová áttelepíthetők. Ennek sok oka van. akik gyakorlatilag bizonyították be a méhek fontos szerepét. A Hajdúszoboszlói Tangazdaságban a napraforgótábla közelében virágzás idején elhelyezett méhek a holdankénti hozamot 2-3 mázsával növelték. lucerna. szilva. hogy a méheket a mezőgazdaságban hasznosítanunk kell. A méhek munkáját irányítani tudjuk. Mindkét magfogó táblán jól fejlődött a lóhere. Sőt a tudomány ma már ennél is tovább jutott. Míg a vadon élő rovarok a növényvédő szerek használatának terjedésével rohamosan fogynak. A termesztett fontosabb növények közül a méhek munkája a következők termését növeli: Gyümölcsök: mandula. a távolin ugyanakkor csupán 17. Ezek az adatok is elegendők annak bizonyítására. elősegítik. cseresznye. mint a mézelő méh. hogy a virágos növények legnagyobb részét rovarok porozzák meg. Ezek azt mutatják. A másik tábla a méhektől 2 km-re volt. Szép számmal vannak hazai tapasztalataink a vörös herével is. ribiszke. hogy azok magot. Az egyik közelében 125 méhcsalád volt. szarvaskerep. meggy. A Farádi „Felszabadulás" tsz-nek 1954-ben két 10 holdas táblán volt magheréje. a méhektől távol pedig csak 7. vöröshere. hold napraforgó. kajszi. mustár. A vad megporzók kieső munkáját is velük kell elvégeztetnünk. fehérhere. A méhek munkája tehát a közeli tábla termését holdanként 120 kg-mal növelte. A növényeket rengeteg rovarfaj látogatja. magvak fejlődnek. A kunszentmártoni Zalka Máté tsz-ben 1953-ban annak a napraforgótáblának hozama. nagyobb gyümölcsök. somkóró. hogy a méheknek nálunk is ugyanolyan fontos szerepük van a növénytermesztésben. alma. kat. hogy mindenkor ott állnak rendelkezésre. nyúlszapuka.8 q. gyümölcsöt teremjenek. málna. A magvaknak jobb a csírázóképessége és belőlük életerősebb utódok fejlődnek.7 q lett. A termésben mégis nagy volt a különbség. szeder. repce. zamatosabb. baltacím. addig a méhek számának meghatározása hatalmunkban van.

Ilyen nagy látogatottságot a rövid virágzás alatt csak akkor lehet elérni. A nagy. a mandula. mint hűvös. hogy gyenge családokból többet kell számítani. Testéről a virágpor csali véletlenül jut a bibére. Ma már tudjuk. uborka. Tegyük fel. tök. A csábítás annál eredményesebb. hold napraforgóra elég 50-100 méhcsalád. Sok növény nem hajlandó befogadni az ugyanarról a virágról származó virágport. az őszibarack és a kajszi. retek. ahol ugyanakkor jól mézelő tisztesfű is virít tömegesen. mert ennek az egy-két családnak nem köti le valamennyi kijáró méhét a kis napraforgótábla. hány virág van az adott növényből egységnyi területen. ott megporzásra több méhcsaládot számítunk. a virágot a rovaroknak . takarmánykáposzta. 111 . A megtermékenyülés még így sem biztos. A kis terjedelmű legelőről másra is elkalandoznak a méhek. Ilyenkor tehát a jó megporzás érdekében a virágzó növényekhez több családot kell vinni. A normát ilyenkor többszörösére növeljük. Ezért ilyenkor kevesebb méhcsalád elegendő bizonyos feladat elvégzésére. A szükséges méhek száma nemcsak attól függ. a napraforgót ott. szeles. Mindezzel a növények a fajra. Figyelembe kell venni a méhcsaládok erősségét. A szükséges látogatások száma 20-40 is lehet. annál fejlettebb. A megporzandó növény közelében tömegesen virító egyéb mézelő a méhek egy részét elcsábítja.többször meg kell látogatniuk. hanem attól is. A legtöbb virág még a más növényről való virágporban is válogat. amilyenek például a gyümölcsfélék közül a bogyós gyümölcsűek. Nem biztos. A méh megporzó munkáját nem tudatosan végzi. ha a virágot egy méh meglátogatja. Keresi a neki legjobban megfelelőt. mint ott. amelyik ugyanarról a növényről származik. hogy ez korántsem így van. több méh látogatja a virágokat. Sokkal kevesebb méh látogatja pl. A normák népes. sárgadinnye. a virág bibéjére már az első látogatáskor virágpor tapadt a méh testéről. Természetes. A méhek nagy része a közelben nyíló egyéb mézelő virágokat fogja látogatni. Ahol vetélytárs növény van. mint nagyra. Mások még válogatósabbak és az a virágpor sem elégíti ki őket. minél jobban mézel a versenytárs növény. MÉHCSALÁD-SZÜKSÉGLET Régebben azt hittük. hogy egy virágot hány ízben kell a méheknek meglátogatni. hogy a megtermékenyítéshez elegendő. jó életerőben lévő családokra vonatkoznak. olajos és ipari növények pohánka pillangósok vöröshere és lucerna ……………… ……………… ……………… ……………… ……………… 1½ -2 ½-1 1¼ 1¼-2 3 méhcsalád méhcsalád méhcsalád méhcsalád méhcsalád E számok csupán irányadók. Ezért kis táblára több családot kell számítani. hogy ez az első viráglátogatáskor megtörténik. Minél több virágpor között választhat. Például: 100 kat. ha a virágzó tábla közelében sok méh van. borult időben. gyümölcsfélék kobakos.a mi esetünkben a méheknek . annál biztosabb a megtermékenyülés. de 2 holdra nem elég 1-2. ahol más tömegmézelő nincs. összefüggő virágzó táblák sokkal több méhet kötnek le.Kobakosok: görögdinnye. Zöldség és főzelékfélék: káposzta. mint az apró parcellácskák. vöröshagyma. az időjárást és az ugyanakkor virító egyéb mézelő növényeket is. annyira káros önmegtermékenyítést akarják elkerülni. egészségesebb a termés. Hogy a virág bibéjére sok és több növényről származó virágpor jusson és a termés kielégítő legyen. hosszabb ideig dolgoznak. Kedvező időjárásban a méhek munkája jobb. Különösen fontos ez a kora tavaszi időszakban virító növényeknél. a megporzandó terület nagyságát. hogy a megporzás sikeres volt. tarlórépa.

egymás közelében kisebb csoportokban kell elhelyezni. A méhek legszívesebben és legnagyobb számmal a közeli virágokat látogatják. Ahol sok a méh. hogy a növények közé kell telepíteni. A méhészettől 2000 m-re levő virágokat már nagyon kevés méh látogatja. Számuk a távolság növekedésével rohamosan csökken. ha a hőmérséklet 12-15 fokra emelkedik és az enyhe idő csak rövid ideig (pár óráig) tart. ha a méheket távolabb kell elhelyeznünk. Vagyis a termés a méhészettől való távolság növekedésével csökken. meredek lejtőn termelnek szarvaskerepet). viszont hűvös. ott kisebb. Ezt sok megfigyelés bizonyítja. A gazdaságnak 50 kh fehérheréje van magfogásra. Ahol kevés a megporzó. Minél kedvezőbb az időjárás. ott a sikeres megporzáshoz sok méhcsalád kell. ott nagyobb a termés. Nagyobb. Kisebb terület megporzására a méheket a tábla mellett bárhol lerakhatjuk. hogy mennyi a megporzó fa. több) a középre helyezett méhészet méhei a tábla két végét már nem látogatják kellően. Ezek a számok akkor. Hosszúra nyúló táblán (1500 m v. Ezért ilyen helyeken a méheket megosztjuk és a 2 keskeny oldalon vagy teljesen a tábla szélén. amit 250 m-re. Természetes. A megporzásról ilyenkor sem szabad lemondani. hanem szükség szerint többet számítunk. azonban egy holdra nem a norma szerinti méhcsaládot. Ezzel a megporzást hűvös időjáráskor is kielégítően biztosítottuk. A méhcsaládok elhelyezése A megporzandó táblákon A méhek legsűrűbben a lakásuk közvetlen közelében levő virágokat látogatják. Így a méhek minden irányban találnak megporzandó virágot. a következőképpen növelendők: 500 méterre ……………… 25 % -kal 1000 méterre ……………… 66 % -kal 2000 méterre ……………… 350 % -kal Nézzük ezt gyakorlati példán. A termés csökkenése már 200-500 m-re is szembetűnő. mint közvetlenül a méhészet mellett. A megállapított méhcsaládszükséglet ugyanis arra az esetre vonatkozik. hogy a méhek tevékenységében fennálló törvényszerűség hat a látogatott növények hozamára is. A méhészetet a megporzandó növénytől távolabb helyezzük el. ahol kevés. A lucerna a méhészettől 220 m-re 35%-kal kevesebb magot adott. A méheket tehát itt kell 112 . A két csoport munkája egymást kiegészíti. mert csak így növelhető annak valószínűsége.5%-át adta annak. ha a méhek közvetlenül a megporzandó növény mellett vannak. mert annak egyik része sem lesz messze. Gyümölcsösökben a méhek a hűvös időjárás és a fák koronája miatt nem repülnek még olyan messzire sem. hogy valamilyen ok miatt a méhekkel nem lehet megközelíteni a megporzandó növényt (pl. hogy a méhészetet közvetlenül a megporzandó növény mellé talán mondhatjuk úgy is. Jó. Megtörténik. vagy nem nagyon elnyúlt téglalap alakú táblákban a méhészetet legjobb középre helyezni. A baltacím a méhészettől 500 m távolságra csak 59. mert a méhek 100-150 m-re már akkor is látogatják a virágokat. mint egyébként. kora tavaszi napokon a méhészettől már 250300 m-re is alig lehet méheket látni. Ezek alapján könnyen érthető. A telephely megválasztásakor az erre általános érvényes elvekre figyelemmel kell lenni. vagy kissé benne helyezzük el. de a legelső követelmény a jó megközelítés. A gépkocsival járhatatlan utak miatt a tábla méhekkel csupán 1000 m-re közelíthető meg. annál messzebbre röpülnek a méhek. ha 200-250 m-ként rakunk le 10-15 családos csoportokat. Így a méhek két oldalról járják a virágzó magfogó táblát. Számuk már 500 m-en túl is rohamosan csökken. hogy a megporzó fák virágpora kellő mennyiségben kerül át a megporzandó fákra. négyzetes. Azért a kaptárakat a fák között. és a legtávolabbi virágok sem kerülnek messze tőlük.Gyümölcsösökben figyelembe kell venni azt is.

A virágokat legalább 1 és ½ . mintha kívülről hozták volna az eledelt.5 méhcsaládot. hogy a kaptártól milyen távolságra van a legelő. kereken 50 család. Az etetőket mossuk tisztára. Vegyünk 1. tanácsos tüllsátorral védeni. Hány méhcsaládot vigyenek oda. Az etetőt a fészek kereteinek felső lécére kell tenni. hogy semmi zöld rész ne maradjon rajtuk. tudtukra adják. tisztára mosott edényben főzzük. A méhésznek már előre tudnia kell. hogy az akácosból hazatérve a méheket a megporzandó növényeken hogyan osztja el. közlik velük a nektár illatát és azt is. mert akkor a szirup idegen szagot kap. szoktatni lehet. hanem segítenek megvalósítani a növénytermesztés elé kitűzött termelési terveket is. Ha a méheknek a megporzandó virág illatával egyező illatú szirupot adunk és hajnalban etetünk. A virágokat úgy kell szedni. Az 50 holdra tehát 75 családra lenne szükség. A felderítő méhek mozgósító táncát etetéssel is elő lehet idézni" A kaptárban etetett méhek ugyanúgy jelzik a gyűjtési lehetőséget a fészekben. Ezekre a méheket irányítani. Igen fontos. akkor annak a növénynek virágait áztatjuk bele. A szoktatás eredménye az első napokban gyakran egyáltalán nem észlelhető. A virágokat tiszta kézzel szedjük. A MÉHEK SZOKTATÁSA Vannak növények. tiszta vízzel készítsük.2 óráig a szirupban kell áztatni. Így a szirup illatosabb lesz. Ezzel nemcsak a méhészet megbecsülését mozdítják elő. A méhész a gazdaság főagronómusának vagy növénytermesztési agronómusának útmutatásai alapján már tavasszal előre tervezze meg a méhek szétosztását az egyes magfogó táblákra.elhelyezni.akácvirágzás után van szükség. A szükséges többlet 66%. amelyeket a méhek nem szívesen látogatnak. A méhcsaládok akác utáni kisebb csoportokban való elosztása nemcsak a méhek megporzó munkájának jobb hasznosítása. Állami gazdasági és termelőszövetkezeti méhészeink igyekezzenek a méhészettel beleilleszkedni a gazdaság termelésébe és bebizonyítani a méhészet termésnövelő szerepét. többletkiadással jár. hogy minden családnak jusson 1 dl. A heréstől 1000 m-re levő telepen tehát 75 + 50 = 125 méhcsaládot kell elhelyezni. A szoktatás a méheknek azon a tulajdonságán alapszik. nehogy állandó telephelyére vigye a méhészetet. és sokszor azért is kellemetlen. mert az új helyről a méhek visszarepülnek az állandó telephelyre. A méhek száma a megporzandó növényen rendszerint az etetés 5-6. vagyis minden literre 2. hova rakja le. hogy a legelőt felderítő méhek társaikat a nektárgyűjtésre mozgósítják. hogy a hordási lehetőség szűkös-e vagy bőséges. vagyis 49. a méhek röpködése előtt kell a családoknak beadni. s onnan legyen kénytelen újra megmozgatni. fémből.5. A megporzó munkára . műanyagból.2 méhcsalád kell. anyaga nem hat a szoktatás sikerére. napjától növekszik ugrásszerűen. nehogy a rovarok a nektárt kihordják a virágokból. akkor azok a szabadban a hasonló illatú virágokat keresik és tömegesen látogatják. Azt a területet. hogy a szirup a kívánt illatot minél jobban átvegye. Ez többletmunkával. hogy a megporzás kielégítő legyen? 1 kh fehérherére 1 és ¼ . A keretetetőbe vagy lépekbe öntözött eleség nem váltja ki a mozgósító táncot.a gyümölcsösök. Egyszóval ügyeljünk. 113 . A mozgósított méhek a legelőt a kaptár közelében keresik. amelyikre a méheket irányítani akarjuk. hanem a méhlegelő jobb kihasználása végett is fontos. Az etető készülhet fából. hogy a szirup minden idegen szagtól. Mikor szobahőmérsékletre lehűlt (15-20 fokra). Ilyen két fontos takarmánynövényünk a vöröshere és a lucerna. ezért csak teljesen tiszta cukorból. Azonban 1000 méterre lesznek. bíborhere és repce kivételével . hogy semmiféle szaguk ne legyen.5 deciliternyit. A szirupot korán reggel. ha a méheket a tábla mellé telepíthetnénk. ahonnan virágszirmokat akarunk szedni. illattól mentes legyen. Szokás a szirupot este készíteni és a virágokat reggelig áztatni benne. A méheket a következőképpen szoktatjuk: 1:1 arányban annyi cukorszirupot készítünk. Mindaddig etetni kell. A cukrot forró vízben oldjuk. amíg a megporzandó növény el nem virított. A szirupra ¼ résznyi virágot számítunk.

tervszerű és céltudatos. Előfordul például. hogy a méhek rászoknak a bíborherére és nem hajlandók áttérni a később induló akácra. gyengébb mézelő kedvéért elhanyagolják. A feljegyzések nemcsak a méhcsaládok pillanatnyi kezelésében jelentenek segítséget. s minél jobban megismerkedem vele. annál több előnyét és hasznát fedezem fel. pontos és áttekinthető rögzítésére alkalmas. hogy a napraforgó vonja el a méheket a jobban mézelő tisztesfűtől. Saját méhészetemben is használom. Vannak ugyanis esetek. vagy papírra fejként felírom a következőket: Család száma: F M N Megjegyzés Így csak az adatok beírása marad hátra. A következőkben ismertetem a tan. A családok állapotát emlékezetből pontosan ismerni még kis méhészetben sem lehet. hanem a környék méhészeti viszonyainak. A szoktatás eredményességét ma már számtalan kísérlet és gyakorlati tapasztalat igazolja. Nem növeli a méhek számát a virágokon a naponkénti többszöri etetés sem. az egyes munkák időpontjának a megállapításában. vagy ennél jobb nyilvántartási rendszer is. a termelési és kezelési módok megválasztásában. nemesítése is.A tapasztalatok szerint nem érdemes a napi adagot 1 dl fölé emelni. Ugyancsak nincs értelme magasabb cukortartalmú szirup etetésének sem. Ez a méztermelés szempontjából igen káros. hanem a méztermelésben is hasznos lehet. hogy lehetővé tegye az állami és termelőszövetkezeti méhészetek ellenőrzését és a méhész igazának bizonyítását is. Ilyenkor a legkorábban kivirított akácvirágokkal illatosított sziruppal etetjük a méheket. Ezeket mindenki maga állapíthatja meg. amellett. 114 . F hézagos. NYILVÁNTARTÁSOK A MÉHÉSZETBEN Feljegyzések nélkül a méhész munkája nem lehet rendszeres. A tavaszi vizsgálatra például úgy készülök fel. Ide csak a rendkívüli tapasztalatok kerülnek. hogy munkafüzetembe. A méhek szoktatása nemcsak a növénytermesztésben. hogy a leglényegesebb adatok gyors. A feljegyzések vezetését nagyon megkönnyítik a rövidítések. A pontosan vezetett feljegyzések révén válik lehetővé állományunk javítása. Már HF is van. akkor a „megjegyzés" oszlopba semmit sem írok. Pl. tekintettel kellett lennie arra is. Ha minden rendben van. Vezetésük tehát az állami és termelőszövetkezeti méhészetekben ilyen szempontból is feltétlenül kívánatos és indokolt. Nem érünk el jobb eredményt. A bevezetett módszernek. Az etetés hatására hamarabb áttérnek az akác látogatására. a méhcsaládok fejlődése és e viszonyok közötti összefüggéseknek megismerésében is. amikor a jó mézelő növényt a méhek egyéb. A méhek termésnövelő munkáját vétek kihasználatlanul hagyni. Természetesen lehet ehhez hasonló jó. A jobb középső lába béna. de nem lehet gyors és eredményes sem. Gyakori például. Ez igen nagy előny a termelésben. Hasonló helyzet a más mézelőkkel is előfordulhat.és kísérleti gazdaságok nyilvántartási rendszerét. Én a következő rövidítéseket használom: F M N A a AB ab L k = = = = = = = = = fiasítás méz népesség petéző (termékeny) anya terméketlen anya fedett anyabölcső fedetlen anyabölcső lép keret ML E HF R cs S B N V = = = = = = = = = műlép etetés herefiasítás minden rendben csendes anyaváltás saját nevelés borult napos változó Munka közben a rövidítések sok írástól mentesítenek. vagy a baltacím az akáctól.

A törzslap nagy szolgálatot tesz akkor is. hogy mennyi a családonkénti átlagos népesség. mézkészlet. keret van összesen az állománynál. kimutatás a felhasznált cukorról és műlépről. A családra vonatkozó legfontosabb adatok. a pörgetés eredményét. hanem a törzslapok adatai alapján folytatjuk. amikor rossz időjárás vagy hordástalanság miatt a méhcsaládokkal huzamosabb ideig nem foglalkozhatunk. méhészeti napló. Törzslap. az elvett fiásítást. vezetésére. Néhány család szúrópróbaszerű átvizsgálásával meggyőződhetünk a törzslapon feltüntetett adatok helyességéről. műlép. a vizsgálatkor tapasztaltak rögzítésére való. törzslap. hány lép. átadást nagyon megkönnyíti a rendesen vezetett törzslap. akkor az ellenőrzést vagy átvételt tovább nem a méhcsaládok közvetlen vizsgálatával. táblázatban bemutatott törzslap-minta egyúttal példa annak kitöltésére. Ha azt találjuk. hogy a törzslap mindenben hű képet ad a kaptárak belsejéről. A 17. a vele végzett munka. ha a méhészet általános helyzetéről valamennyi család tüzetes átvizsgálása nélkül akarunk tájékozódni. A törzslap utolsó bejegyzése alapján megállapíthatjuk. Az állami gazdaságoknál az ellenőrzést. 115 . Ezen tüntetjük fel a család teljesítményét. őszi és tavaszi kimutatás. 4. Ez különösen akkor nagy jelentőségű. 3.A tangazdaságokban bevezetett és kötelező nyilvántartási rendszer a következőkből áll: 1. Minden családnak külön törzslapja van. a kiépített műlépek számát stb. 2.

27 IV. 1. V. Egész kaptár megnyitása Ellenőrzés Előkészítés mézelésre. 6. 5. VIII. etetés 15. X. Ellenőrzés 13. 3. IX. X. X . 15. Rendezés. Pörgetés II. VII.25. készítés 11. 16. Fészek 2 ml közé Pörgetés I. 22 55. 1. Rendben 14. 7. V. Család 10.A vizsgálat Sorszáma időpontja 1 18 1. Takarás bőrlemezzel Első vizsgálat. VI. Rendben 12. 24. VIII. 2. 24. VIII. III. 15. IX.5 . VI.10. Ellenőrzés. 9. 4. Virágpor bő Ellenőrzés Fészek bőv. Ellenőrzés. 24. 7 VII. Tart. 8. 27. illetve év végi helyzet 3 2 1 1 2 1 10 3 4 116 4 4 6 3 2. V. 7. Takarás.5 39. célja (a végzett munka) 3 Utolsó vizsgálat. 2 54. 4. Ellenőrzés Kaptárba helyezve méz üres lép méh fiasítás műlép (cukor) keret db léputca lép db kg db 4 5 6 7 8 9 lép db 10 Kaptárból kivéve méh fiasítás léputca lép 11 12 méz (cukor) kg 13 műlép db 14 üres keret db 15 1 1 1 2 1 12 15 Ellenőrzés. Sok here! 1955-ben összesen. Műraj készítés Ellenőrzés.8 . 18. Etetve cukorral 16.

6. 14. 5.Kaptárban maradt Sorszáma 1 18 1. 10. 2. 8. 22 22 21 22 20 17 15 15 10 8 7 7 7 3 lép db 16 21 21 21 21 méh léputca 17 9 9 10 14 16 20 fiasítás lép 18 1 4 6 7 11 11 méz (cukor) kg 19 18 6. 15.5 van van műlép db 20 1 1 1 1 üres keret db 21 A méhész aláírása 22 17. 16. 4. Törzslap A méhcsalád száma: 21 Kaptárrendszer: NB fekvő 22 keretes Anya kikelésének ideje: 1953 év Az anya származása: T 20 22 20 9 18 22 8 16 23 27 17 20 17. 3. 9. 13.5 17. 11. 12. 7.5 1 117 . Táblázat.

mert kiválasztott tenyész családból való. Az anya kikelésének éve rovatba azt az esztendőt írjuk be. megázik.50-1. sz. A leváltás idejének megállapításánál ugyanis nem mindegy. ha mind a törzslapok. Ez csak akkor sikerül. Bepiszkolódik. hogy a 20. tenyésztési értékét. Tavasszal fokozott figyelemmel kísértem. Ezért helyesebb. „S" azt jelenti. Ha megtelt. Tenyészanyagot is adott. vándoroltattuk. hogy rajzási hajlama nem ébredt fel. fejlődése töretlen. Munka közben. Minél több évi anyagunk lesz együtt egy családról. Javára írható még. Az. családból való.A méhészet elhelyezése" részben). hogy a család maga nevelte.5 kg pörgetett). Ez érthető is. hogy csendes anyaváltásból származik. mint amennyit a törzslap mutat. szállítás alatt érezhető veszteséget szenved. A törzslapon azonban csak a család belső életét befolyásoló műveleteket és a rendszeres időszaki ellenőrzések adatait kell bejegyezni. ha vizsgálatkor az adatokat munkanaplóba (füzetbe) írjuk és később.50 57 4 53 kg-ot kg-ot kg-ot kg-ot kg-ot (20) (8) 1 4 5 6 3 db db db-ot léputca db Lép: a múlt évről bent maradt műlép ……………… 1955-ben beadott ……………… Összesen kiépített: elvéve összesen (11) elvett fias lépek száma összesen Méh: Fiasítás: ……………………………… (12) Vagyis a 20. mind a kaptárak számozásában rendet tartunk (lásd . de akácvirágzás alatt már kimerült. A 20. 118 . de lehetőleg még aznap jegyezzük fel a törzslapra. A leváltást csak azért kerülte el. ez: 1957. mert erősen befolyásolja termelését. A pontos feljegyzés pl. 15. vagy augusztusban.80 kg). sz. A családot jól fölfejlesztette.. újat kapcsolunk hozzá. „Cs" arra figyelmeztet. amelyikben az anya kelt. A törzslapot több évig használjuk. mikor kezdett petézni. elviszi a szél. hogy a vándorlásra előkészítettük. félreértést. annál jobban meg tudjuk ítélni teljesítményét.50 17. gyűrődik. hogy az anya májusban kezdett-e petézni. Nagyon hasznos. kint a méheknél a törzslapot sok baj érheti. (VI. 6 léputca nép (1. hogy a család nincs már megelégedve az anyával. örökölte-e ezt a tulajdonságot. hordás közben gyűjtő munkájának eredményét futó szemlével ellenőriztük stb. hogy a törzslap adatait mindig valóban a megfelelő családra vonatkoztassuk. ha ezenfelül még azt is feljegyezzük. Pl. Természetes. nem kerül a törzslapra. hiszen közben vándoroltam is. hogy az anya melyik családtól vagy milyen idegen méhészetből származik. Figyelni kell. „17" azt jelenti..A méhcsalád számának pontos. családhoz évközben többször is hozzányúltam. Az utolsó szemle „sok here" bejegyzése azonban figyelmeztető. Ha azonban a család. hiszen 1953-as. hogy a 17. Az anya származása: itt azt tüntetjük fel. család értékelése a következő: Méz: Kivettem összesen telelőre maradt összesen: a családdal feletettem összesen termelt (13) (19) 39. A herék betelelésig való megtűrése azt jelenti. ezt feltétlenül jegyezzük fel. visszafejlődése szabályos volt. meg nem anyátlanodott. 3 lép fiasítás és 5 műlép kiépítése.). bizonytalanságot kizáró módon való feltüntetése igen lényeges. sz. család 1955-ben a következő teljesítményt érte el: 53 kg méz (ebből 35.

összehasonlítva az előző évivel . A kimutatásban minden család külön sort kap. Az őszi kimutatás . lépkészlet átlagát és megállapítjuk a tartalékcsaládok arányát. Nagyon fontos. A „megjegyzések" oszlopba a rendkívüli eseményeket írjuk.50 kg a két beadott lép.50 = 35 dkg. élelem. A +. javult-e minőségben? A minőségre a családok átlagos népessége.. A termelési időszak lezárása után a feljegyzések alapján megállapíthatjuk. nehogy a napló későbbi használatakor helytelen következtetést vonjunk le. Kiszámítjuk azt is. ha tetőt készítünk föléje. Ebből 1. Megesik. Kisebb eltérést még így is okoz a levegő nedvességtartalma. milyen korúak az anyák? Mindezekről csak akkor kapunk pontos képet. ha az egész méhészetről összesítve ismerjük a legfontosabb termelési adatokat. Pl. 3-án 2 lépet adtunk be a mérlegeléshez. vagy belehelyeztünk valamit. 20. Az időjárásra. amit a jövőben el kell kerülnünk. Márciustól-október végéig naponként. Éjjel szállítás II. az egy családra jutó lépkészlet és az anyák kora jellemzőek. A pontosan és rendszeresen vezetett méhészeti napló a törzslapokkal egybevetve fontos eszköz munkánk utólagos elbírálásában. Az őszi kimutatáshoz hasonlót készítünk tavasszal is. A méhészet helyzetének elbírálásához a következő adatok ismerete szükséges: átlagosan hány léputcásak a családok és mennyi élelmük van. Ezt írjuk be a + oszlopba. AT méhészeti napló mintáját a 18. mikor kell etetnünk stb. milyen eredményt ért el a méhészet abban az esztendőben. a téli készlet átlaga. ha a családokról kimutatást készítünk. A mérleges kaptár súlyváltozásának. táblázatban láthatjuk.5 kg volt. Ezen minden családra vonatkozóan feltüntetjük ezeket az adatokat. A 2 lép súlya 1. Ezek ismerete minden méhész számára fontos. Pl. VI. A lépkészlethez hozzászámítjuk a kaptárokon kívül raktározott lépeket is. Ez szemlélteti a telelés eredményét és tükrözi a méhészet átlagos helyzetét. Ezután kiszámítjuk a népesség. mint előző este. illetve a hó 10.megmutatja. akácra. hogy a mérleget mindig vízszintesen állítsuk be és gondosan kezeljük (olajozzuk). egy családra hány lép jut. A termelő és tartalékcsaládok adatait külön-külön összegezzük. táblázatban mutatom be. mert kivettünk belőle. hogy a kaptár súlya azért változott. hogy meg ne rozsdásodjék. 1. A kimutatás mintáját a 19. hány tartalékcsalád van. növekedett-e mennyiségben. és utolsó napján mérlegelünk. 119 . a gyűjtésből eredő gyarapodás tehát 1. mézszállítás elmaradása miatti kötbéres eljárás) döntő bizonyítékul szolgálhat. Zivatar miatt sok méh kint pusztult. Este a mérleg 65 kg-ot mutatott. Őszi és tavaszi kimutatás a családok állapotáról. Ezt a „megjegyzések" oszlopában feltüntetjük. jégeső az akácban 30% kárt tett. hogyan oszlanak meg az anyák kor szerint. hogy melyik időszakban mit várhatunk a természettől. Egy méhészet egész évi munkájának és eredményének megítéléséhez nem elegendő a családok adatainak külön-külön való ismerete.85-1. ezután 10 naponként. mérlegelési eredményekre vonatkozó adatai bizonyító erejűek. az időjárási adatoknak és a mézelő növények virágzási idejének feljegyzésére való. hol követtünk el hibát. A mérleg megbízható adatokat csak akkor ad.85 kg-mal többet. A méhészeti napló vitás esetekben (tiltott permetezés miatti károk. Néhány egymás után következő év adataiból pontosan tájékozódhatunk. illetve a — oszlopba ugyanis csak a hordási viszonyokból adódott változást jegyezzük be.Méhészeti napló. A termelő családok után tüntetjük fel a tartalékcsaládokat. hogy a kaptár súlyát a csapadék ne befolyásolja. Az egész állomány helyzetét helyesen csak akkor láthatjuk.

80 57.e.60 59.15 90 92. 10 B V V N N N N N N N N N N B N N Csapadék 11 1 Szél 12 É Megjegyzés 13 Gazdaság: Tangazdaság Lengyel Vándortanya: Kurd . 24. év május hó 16-tól 31-ig A mérleg változása + 3 4 20 20 20 200 465 675 400 500 515 485 225 625 550 265 Milyen növény kezd virított virítani el 5 6 MÉHÉSZETI NAPLÓ Hőmérséklet max. 18. 7 22 16 20 23 23 24 25 26 26 28 29 32 31 29 23 25 min. Táblázat 1958. 19.u.50 104 106. 22.65 akác Vándorlás Sándor majorban akác 120 . 17. 30.Sándor major Nap 1 16. 23. 28.65 106. állása 2 58 57. 26. 8 18 12 8 11 12 15 15 15 14 15 18 18 18 14 13 16 Napsütés d. 31.60 64. 27.60 57.18.25 98. 21. 9 N B V V N N N N N N N N N B N N d. 25.25 71 75 80 85. 20. 29.

u) 8 7 8 9 6 8 Fiasítás lép 1 — 2 — 1 — Élelem (kg) 20. 1956. 1 3 36 — — 1330 36 113 1479 540 : 70 1204 : 70 1479 : 70 6 77 3 36 Összes lépek száma: Raktáron Törzscsaládok átlagos népessége: átlagos élelemkészlete: átlagos lépkészlete: Tartalékcsalád = 14% Anyák megoszlása kor szerint: 1958. 5. 86.19.5 25. Táblázat KIMUTATÁS A MÉHCSALÁDOK 1958 ŐSZI ÁLLAPOTÁRÓL (Az ellenőrzés kelte: 1958. 10. 1958. 6 540 — 12 1204 18 1330 NB TARTALÉKCSALÁDOK: 1. 9.5 16 18. . 1958. 2.5 14 17 Lép db 22 22 18 24 12 20 Megjegyzés NB NB H NB Tenyész H NB Sorszám A család száma 1. 5. Összesen 1958. okt. . 3.) Az anya kora 1957. 10. 1958. . 3. 1958. 17. Összesen 1958. 2. 70.5 8 4 3 3 1958. 4 3 3 — — — 10 7. . .2 kg 21. Nép (I. 1. 2.1 db 40 db 35 db 5 db = = = 50 44 6 % % % 121 . évi = = = 7. évi 1956. 1957. u. 6. 3. . . 1958. 2. 4. 10. 4. .7 l. 1. évi 1957. 1-10.

Ilyenkor a cukor beszerzésével járó költségekhez a kezelő 1/3 résszel szokott hozzájárulni. Ilyen a szállítási költség. újak beszerzéséért kifizetett összeg. A kezelő köteles az állományt téli készlettel is ellátni. hogy a kezelő nem vallja be becsületesen. A bérbeadó gyakran azzal a gyanúval él. Harmados kezelésnél a termelés egyharmad része a kezelőé. tehát csupán a rendszeres lépcsere érdekében kell új lépeket építtetni. hány lépet építtetett ki. Természetes. pl. Aki tehát ilyen feltételekkel kívánja méheit valaki másnak gondjaira bízni. 2. A valamilyen ok miatt átmenetileg vagy hosszabb időre szakértő gazda nélkül maradt méhészeteket részes kezelésre szokták kiadni. amit a méhészet adhat. Feles kezelésnél minden hozam és kiadás feles. akik öreg koruk miatt kénytelenek abbahagyni a méhészkedést. Minden kiadást a tulajdonos fedez. a szaporulat. javítását vagy a méhészet fejlesztését célozza. Ugyanakkor azonban felesek a termeléssel kapcsolatos kiadások is. az ő méhészetének termelési értékét növelik. a műlép is a termelési kiadásokhoz számítható. 3. hogy közös megállapodással a jobb eredmény érdekében a téli készlet cukorral is kiegészíthető. a betegségek leküzdésére vagy megelőzésére vásárolt gyógyszer. az etetésre felhasznált cukor ára.) Feles kezelés. mert hiszen a kivett lépből nyert viasz feles lesz. A hozam egy részét elhallgatja s csak a többin osztozik a tulajdonossal. A méhek kezeléséért. Olyan méhészetben. Mind a feles. etetésért. Gyanúsításra adhat okot a felhasznált cukor is. A méhek részes kezelésének feltételeit semmiféle írott törvény vagy rendelet nem szabályozza. a vándortanyán töltött időért. a nevelt anyák és minden termék. Ezért az ilyen megállapodásokból gyakran viták. amely nem a méhészet fenntartását. Nagyon gyakori. Kialakultak azonban bizonyos szokásos feltételek. amelynek lépkészlete már teljes. hogy méheit mással kezeltesse. A család mégsem akar megválni tőlük. Termeléssel kapcsolatosnak tekintünk minden olyan kiadást.) Bérlet. amelyek alapján a megállapodásokat megkötik. ha a méhész huzamosabb időre megbetegszik. ha valóban megbízhatónak látja. a vándorlással kapcsolatos utazásokért a kezelő sem feles. de méheiktől teljesen megválni nem akarnak. mennyit pörgetett. hány kg viaszt termelt. súrlódásra adhat okot. A méhész halálával a méhek árván maradnak. amelyek arra kényszeríthetik a méhészt.MÉHCSALÁDOK RÉSZES KEZELÉSE A méhészet nemcsak hasznos foglalkozás. Ha azonban a méhészet lépkészlete még nem teljes. sem harmados megállapodásnál nem számíthat fel költségeket (hacsak a megállapodásban mást nem kötöttek ki). akkor a műlép beszerzése teljesen a tulajdonost terheli. mind a harmados kezelés sok vitára. sőt pörök keletkeznek. és minden beadott műlép helyett egy öreg lépet kapunk a méhészetből. festéséért. Feles tehát a méz. Ilyen.) Harmados kezelés. 2. hanem a termelés folyamatosságának biztosítását. az megszereti azokat. S csak akkor kössön vele ilyen megállapodást. a viasz. szaporított. A méhek részes kezelésbe adásának három leggyakoribb változata a következő: 1. a rakodómunkások bére. Ugyanez a helyzet azoknál. Nem termelési költség a kaptárak javításáért. Akadnak azonban körülmények. Csak az ezután maradó méz részelhető. akkor a szaporulathoz adott műlép beszerzése feles arányban a tulajdonost és a kezelőt terheli. 1. Ha a szaporulatot nem rajban vagy lesöpört méhekben. a helybér. hogy a családban csupán a méhész ért a méhekhez. Aki a méhek életét ismeri. kétharmada pedig a tulajdonosé. A felhasznált műlép elbírálásánál már figyelembe kell venni a lépkészletet. ismerje meg jól az emberét. Az igazi méhész méheinek kezelését nem szívesen bízza másra. az új lépek tehát csupán a tulajdonos vagyonát fogjak gyarapítani. hanem szenvedély is. hanem építménnyel együtt osztják el. 122 . szívesen foglalkozik velük.

Ezek közül a legfontosabbak a következők: 1. amelyekre nagyon ügyelnünk kell.) A megállapodást mindig foglaljuk írásba. de a 15 kg-ot a legritkább esetben éri el. akkor 8-10 kg. ha a kezelő egyéb kötelezettséget nem vállal. 5. hogy a későbbi vitákat elkerülhessük és esetleges bírói eljárás során igazunkat bizonyítani tudjuk.) Rögzítsük írásban azt is. Akármelyik ismertetett módot (vagy valami mást) választjuk is. gyanúsítgatásra nem ad okot. (Ez a kezelő. Az előbbiektől abban különbözik. mert egy évre igen könnyen ráfizethet. 123 . A megoldás az. hogy mit köteles adni a tulajdonosnak azért. Jó állomány után. az anyák korszerinti megoszlását. nagyon csökkenti a viták lehetőségét. hanem meghatározott bérösszegért vállalja a munkát. 10 kg fölé is emelkedhet. 3. a kiépített lépek számától stb. hanem azt. hogy a tulajdonos leromlott állományt akar kezelésre kiadni.3.) A megállapodást legalább 3 évre kössük. Ez az átmeneti idő a családok helyzetétől függően 1-2 év lehet. hogy a családok rendbe hozásának idejére a méhészet állapotának megfelelő feltételekkel kell megállapodást kötni. 2. Az ismertetett feltételek termelőképes állapotban levő méhészetekre alkalmazhatók. mind a kezelőnek a harmadik mód a legegyszerűbb. teljes lépkészlettel. hogy a kezelő nem részesedésért. Semmi vitára. általában családonként 8-15 kg a szokásos. a kezelő bizonyos számú család szaporítását is vállalja. A bérlet. Gyakran megesik azonban. A bért mézben szokták meghatározni. Ez a mód kiküszöböli a gyanúsítgatásokat. hogy mikor és milyen állapotban köteles a kezelő (bérlő) visszaadni a családokat. a családok élelemmel való ellátottságát. vannak dolgok. és a mennyiségre. elsősorban a családok minőségétől. bérbevevő érdeke. a kaptárrendszer megjelölését. a családok népességét.) 4. minőségre vonatkozó adatokat foglaljuk jegyzőkönyvbe. Ugyanezt tegyük a megállapodás lejártakor is.) Gondoskodjunk az állomány egészségügyi ellenőriztetéséről és az erre vonatkozó megállapodást is foglaljuk írásba. Ilyenkor a kezelő ezeket a feltételeket nem vállalhatja. a kaptárrendszertől. mert az a méheit neki használatra kiadta. Ennek mennyisége sok mindentől függ. Ha az állomány nem a legjobb minőségű. A jegyzőkönyv tartalmazza a családok és kaptárak számát.) A megállapodás megkötése előtt a méhcsaládokat érdektelen szakértő jelenlétében tüzetesen vizsgáljuk át. hogy mit kap ő a méhek hozamából. a legtisztább. nincs meg a teljes lépkészlete. Mind a tulajdonosnak. a lépek számát és minőségét.. Nem azt köti ki a megállapodásban.

pörgetés Viasztermelés.TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Általános rész Természeti viszonyaink és a méhészet Mesterséges méhlegelő A méhészet nagysága és munkaszükséglete A méhészet elhelyezése A kaptár és a keret A méhcsaládok kezelése A méhek etetése. anyanevelés Szaporítás Vándorlás Előkészület a telelésre. Telelés Méhbetegségek és méhellenségek A méhek védelme mérgezések ellen Rendellenességek A méhek hasznosítása a mezőgazdaságban A méhek szerepe a növénytermesztésben Méhcsalád-szükséglet A méhcsaládok elhelyezése a megporzandó táblában A méhek szoktatása Nyilvántartások a méhészetben Méhcsaládok részes kezelése 3 4 4 7 7 13 17 23 28 33 37 37 48 58 62 74 79 88 98 106 108 110 110 111 112 113 114 122 124 . építtetés Nemesítés. itatása A természeti viszonyok hatása a méhcsalád életére Termelés A tavaszi fejlődés előmozdítása Mézeltetés.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful