FALUBA ZOLTÁN

GYAKORLATI MÉHÉSZKÖNYV

MEZŐGAZDASÁGI KIADÓ BUDAPEST 1959

1

A kéziratot átnézte: KOLTAY PÁL

© Faluba Zoltán, 1959

Felelős kiadó Lányi Ottó Felelős szerkesztő Kattinger Gusztáv Műszaki szerkesztő Gellért Andor * Változatlan utánnyomás 11,501-18,500 példányban H 3/4 A/5 ív terjedelemben - 1172Készült az MSZ 5601-54 és 5602-50A szabványok szerint * Kossuth Nyomda, Budatest V. k, Alkotmány u. 3.- 5515 - Felelős vezető Lengyel Lajos igazgató

Digitalizálta: Ebke ebke@freemail.hu
2

BEVEZETÉS
Huszonöt esztendeje kerültem közvetlen kapcsolatba a méhészettel. Azóta igen sok alkalmam nyílt a méhészekkel való érintkezésre, munkájuk tanulmányozására és termelési eredményeik megismerésére. Azt tapasztaltam, hogy a termelés ritkán van arányban a méhészek lelkesedésével, a méhészetbe fektetett munkával és anyagi eszközökkel. Számszerűleg szépen fejlődő méhészetünk egy családra jutó hozama ma is alig több mint ezelőtt, néhány évtizeddel. Téli veszteségeink nagyok, méhállományunk jó része évről évre csak éppen él, de hasznot nem ad. Ennek legfőbb okát abban látom, hogy termelési módszereink mesterkéltekké, pepecselőkké váltak. A siker feltételeit olyan beavatkozásokban, jelentéktelen részletekben keressük és véljük megtalálni, amelyek mellett a lényeg: a családok életerejének, népességének egész évben való folyamatos fenntartása elsikkad. A termelők többsége a sok ajánlott, de gyakorlati eredményekkel kellően alá nem támasztott módszer között eligazodni képtelen, és kétségek között vergődik. Különösen szembetűnően érzékelhetők e hiányosságok állami és termelőszövetkezeti méhészeteinkben, amelyekben a méhészek munkáját rendszeresen ellenőrizzük, a termelési eredményeket és ráfordításokat pontosan megállapítjuk. A méhészekkel folytatott beszélgetéseim, valamint előadásaim során - tapasztalataimra támaszkodva - mindig igyekeztem a hibákra rámutatni és megismertetni a termelőkkel a méhészkedés egyszerű, de eredményes módját. Célom most is ez. Azok a méhésztársak, akik újat várnak tőlem, csalódni fognak. Célom nem eddig ismeretlen módszerek, csodálatos eredményekkel kecsegtető újítások terjesztése, hanem az, hogy mindenki számára könnyen érthető, bárki által megvalósítható, jó eredményeket adó termelési módszert ismertessek. A méhészeti gyakorlat nagymesterei ne róják fel könyvemnek, hogy számukra semmi újat nem mond, sőt nagyon sok olyan dologról sem esik szó benne, amit ők már réges-régen tudnak. Ne róják fel, mert a könyvet nem számukra írtam. Tanácsaim annak a sok ezer méhésznek szólnak, akik az alapismeretek megszerzésén túljutottak ugyan, de az ajánlott sok-sok módszer között gyakorlati tapasztalatok hiányában eligazodni nem tudnak, akik saját tájékozatlanságuk, vagy mások helytelen útmutatásai által félrevezetve, helytelen utakon járnak. Az ismertetett módszereket az egyszerű, kenyérkereső munkájukkal elfoglalt méhészek is alkalmazhatják. Nem mondom, hogy nincsenek hasonlóan eredményes más módszerek, azt azonban nyugodtan állítom, hogy az itt ismertetett méhészkedési mód a gyakorlatban jól bevált. Segítséget kívánok nyújtani azoknak a méhésztársaknak is, akik az üzemi méhészetek kiépítésén, mint állami vagy termelőszövetkezeti méhészek, munkálkodnak. Figyelmüket különösen hangsúlyozottan a munka megszervezéséről, a méhállomány elhelyezéséről és a rendszeres nyilvántartások vezetéséről mondottakra hívom fel. Tanácsaim betartása munkájukat nagyon megkönnyíti, termelési eredményeiket növelni fogja. Az ő segítségükre - úttörő munkájukra - szükség van ahhoz, hogy a méhészet állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben a megporzás fontos feladatát elvégezze és mezőgazdasági nagyüzemeinknek szerves részévé váljék. Munkám célját csak akkor érheti el, ha a benne leírtak mind a háztáji kis méhészetekben, mind a nagyüzemi méhészetekben élő valósággá válnak. A könyv tartalmának az életbe való átültetésében nagy segítséget nyújthatnak a méhészeti szakcsoportok azzal, hogy az ismertetett módszereket összejöveteleiken megvitatják, részletesen értékelik és terjesztik. Könyvemet a méhészet és méhészek iránti szeretet szülte. Ha a méhészek munkáját sikerül vele megkönnyíteni és csak kissé is eredményesebbé tenni, akkor célját elérte. Kérem a méhésztársakat, fogadják olyan szeretettel, amilyennel én adom, és észrevételeikkel, hozzászólásaikkal segítsenek hiányosságainak későbbi kijavításában. Budapest, 1958. június hó. A szerző

3

Legkedvezőbbek a Dunántúl kiegyenlítettebb időjárású. keltike . A tavaszi fejlődéshez annyira fontos virágport a mogyoró. erdőkkel. később a tölgy. Az eredményes méhészkedés alapja a jó méhlegelő. a csapadékhiány. Az ilyen esztendőkben a méhcsaládok népességben erősen megcsappanva. Legkedvezőtlenebbek alföldi területeink. máskor teljes hordástalanságot okoz. Ez az Alföldön nagyon gyakori. Nektárt legkorábban az erdők aljnövényzete . A forróság főként akkor okoz bajt. mint a csapadékban szűkölködő vidékeken. A nyár már kedvezőtlenebb. Májusban a csaknem minden évben beköszöntő hideg betörések ("fagyosszentek") szokták a méhek munkáját hátráltatni. A forró.valamint a juharok. Ez veszélyezteti a telelés sikerét és a jó tavaszi fejlődést. A száraz meleg leperzseli a növényeket. szil. gyertyán és egyéb fáink adják. sajnos.hóvirág. repce. A tavaszi fejlődést segítik még a következő tömegesen virító növények: mocsári gólyahír. Az ország egyes részei között azonban nagyok a különbségek. füzek. Mézelő növényvilágunk gazdag. Ma ezeken a vidékeken kasos méhészet alig található. Ennek nem mindig a gyenge nektártermelés az oka. Az említett tavaszi mézelők csak ritkán adnak olyan hordást. Szeptember és október alkalmat ad a méheknek virágporkészletük kiegészítésére. ha szárazsággal párosul. bíborhere. A virágporhordás néha még novemberre is átnyúlik. fejlődésére és munkájára legalkalmasabb a tavaszból a nyárba való átmenet két hónapjának. helyenként jobb. ezeknél gyengébb az északi rész. Egyik legnagyobb gondunk méheinknek átmentése a kedvezőtlen nyarakon. külterjes termelési forma. Ez rendszerint az akácvirágzás idejére esik. Különösen károsak a március-áprilisi nagy hőingadozások és a méheket gyakran több hetes fogságra kényszerítő kora tavaszi hideg. az egyenetlen eloszlású méhlegelő egyszer bőséget. fűzfélék. gyermekláncfű. azonban a szeszélyes tavasz sokszor megzavarja. Tolna. Észak-Dunántúlhoz hasonló. Az eltérő természeti viszonyok nem maradtak hatás nélkül a méhészkedés módjának alakulására sem. Ilyen nyarak után rendszerint nem tudják kihasználni a következő év akácvirágzását. A méhek életére. Ez utóbbiak már a gyümölcsvirágzás és akác közötti hordástalan időszak kitöltésében fontosak. juharok. zord területe. legkedvezőtlenebb pedig Veszprém megye sok helyütt kopár. kevés. tömegmézelőnk azonban. Ebben jelentős a bokrétafa (vadgesztenye) szerepe is. Baranya. A régi. a családok gyorsan néptelenednek. hogy már a méhek kirepülését is akadályozza. Vándorméhészkedésre is az Alföld méhészei kényszerültek elsőnek. Ekkor leggazdagabb mézelő növényvilágunk is. éger. baltacim. Zala és Vas megyékben találjuk. árvacsalán. főként Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A fejlődés rendszerint február elején megindul. A méhek elöregszenek. A hőség gyakran olyan nagy. Méhészkedési módszereink megválasztásában alkalmazkodnunk kell a méhlegelőhöz és az időjáráshoz. Hazánk időjárása a méhészkedésre nem kedvezőtlen. Itt a méhek sokkal hosszabb ideig találnak mézelő virágokat. Az enyhe és általában hosszú ősz kedvező. aszályos nyári időjárásban rohamosan csökken a fiasítás. hogy ilyenkor a 4 . gyümölcsfák és bokrok nyújtanak. és a vándorlás itt a legelterjedtebb. főként idős méhekkel telelnek be. a méheknek nincs miből gyűjteniük. májusnak és júniusnak az időjárása. hogy a méhek felesleget is gyűjthetnének. hazánk északkeleti része. rétekkel tarkított területei. Aránylag rövid és nem túl hideg teleinket a méhek jól elviselik szabadban is. A bíborhere és baltacim virágzása legtöbbször belenyúlik az akácvirágzásba is. ibolya. leghamarabb az Alföldön alakult át kaptáras méhészkedéssé. mert utánpótlás nincs. Ezek nélkül a gyümölcsvirágzás és akác közötti hézag áthidalása gondot okoz. a kasos. nyár. Itt a szélsőséges időjárás. Közrejátszik az is. A Dunántúl legalkalmasabb helyeit Somogy.ÁLTALANOS RÉSZ TERMÉSZETI VISZONYAINK ÉS A MÉHÉSZET Méhészkedésre többé-kevésbé hazánk egész területe alkalmas. boglárkafélék.

A Dunántúl déli részeiből a Bakony vagy Vasmegye későn virágzó akácosaiba vándorolnak a méhészek. hold akácerdő gyakorlati szempontból számításba vehető" méztermése 330 kg. Ezeken a helyeken. A Dunától keletre eső területek méhészei a Duna-Tisza közén bőven találnak korán virágzó akácerdőket. A 30 fok körüli meleget csak akkor viseli el. Ezért általános az a vélemény. somkóró. Ez tévedés. Ezek elvirágzása után a Heves és Nógrád megyei akácosokba húzódnak fel. Ezért nagyon meggondolandó. Az akácot a méhek a virágzás első napjaiban csak nehezen tudják kihasználni. Három akác kihasználása nagyon jó szervezést kíván. hogy ezeket a növényeket egyáltalán nem. Emellett ronthatja a méz minőségét is (éretlen méz pörgetése a sietés miatt). kisebb ligetekben. esős . virágokban. pohánka. Szovjet vizsgálatok szerint 1 kat. E rövid idő alatt azonban annyi nektárt termel. A száraz meleg "leégeti" virágait.hűvös. Igaz. A vállalkozóbb szelleműek néhány napra megállnak a Tápió völgyi vagy Gödöllő környéki akácosokban. sokszor a virágok teljes fonnyadásakor van. Legkedvezőtlenebbek rá a keleti. különösen a magányos fákon. hogy a szeszélyes időjárás a virágok teljes kiaknázását lehetetlenné teszi. ha az északi akácot elkésni nem akarjuk. hogy csak méhállományunk töredékének nyújtanak gyűjtési lehetőséget. hogy nem virít mindenhol egyszerre. hanem felesleget is adnak. A legkorábbi és legkésőbbi virágzás kezdete között 14 napos. A csapadék az első napokban nem árt a virágoknak. mint a rövid. laza homokon virít el a leggyorsabban. pannonbükköny. sőt ennél nagyobb eltérés is előfordul. Az akác legfontosabb tömegmézelőnk. Mindkét 5 . 30-70 kg-os súlygyarapodást mérhetünk. hogy nemcsak saját szükségletüket gyűjtik be róla a méhek. északkeleti száraz szelek. A virágzás második felében tehát a nagyobb csapadék már káros. A langyos.tölthetünk. hogy az akácosokba a legelő túlterhelésének veszélye nélkül kat. a méhek nehezen érik el bennük a nektárt. a dombos vidékeken 12-18 napig virít. érdemes-e vele kísérletezni. uborka. Az akác meleg. Az akácvirágzás alatt. Az akác rövid ideig. vörös here. Legfontosabbak a következők: szöszös bükköny. Sajnos. Mézelésére legalább 17 fok meleg kell. szegletes lednek. kobakosok (tök. azonban ezek a növények csak megfelelően nedves talajban és meleg időben mézelnek. hogy vándorlással két akácvirágzást használjunk ki. napraforgó. ha a levegő páratartalma nagy. de rendszerint nem ad olyan hordást. mivel meglehetősen kis kiterjedésűek.időjárásban a virágzás huzamosabb. nagy fáradsággal és sok kiadással jár. az időjárástól és a családok népességétől függően. Az akác legjobban szélcsendes időben mézel. A vöröshere és a lucerna virágai mélyek. könnyen túlzsúfolhatók. rendszerint csupán 3-4 napot . Az akác után virító mézelők zöme mezőgazdasági növény. Ez teszi lehetővé. Ez igazolja azt a tapasztalatot. vagy csak a virágpor kedvéért látogatják. Az akác méhészeti értékét nagymértékben növeli. mert a virág kemény. Kedvezőtlen . baltacim. Arról. Győr. a legnagyobb hozamokat 22-26 fokon adja. holdanként 5 méhcsaládot vihetünk. de területük annyira kicsi. szarvaskerep. Az erős szél sok kárt tesz a gyenge bimbókban. valamint az. Figyelembe kell venni azt is. fehérhere. nincs olyan mézelő növényünk. hidegebb talajon virágzása hosszasabb.ennél többet csak kivételes esztendőkben . hazai adataink nincsenek. koriander. sőt végzetes lehet. A tavaszi hordáson megnépesedett családok az akácból gyűjthetnek felesleget. A már kissé puhuló virágokon munkájuk könnyebb. azonban az erősebb eső már tönkreteszi a fonnyadásnak indult virágokat. A méhek mindkét fontos takarmánynövényünkről a virágporon kívül nektárt is gyűjtenek. Árumézünk túlnyomó részét ez adja. Az akác elvirágzása után a fejlődés tetőfokán álló méhcsaládok rendszerint munka nélkül maradnak. lucerna. amelyik méhállományunknak ebben az időszakban legalább a mindennapi szükségletét megadná. ezért a legjobb hordás sziromhullás kezdetén.méhcsaládok még néptelenek. vannak szép számmal akác után virágzó mézelő növények is. hogy ezek az akácosok. Komárom megyében szereztek. az Alföldön 10-14 napig. rugalmas. futó eső kedvező a nektártermelésre. A vöröshere mézeléséről legtöbb jó tapasztalatot Heves. hogy az akác területegységenként mennyi mézet termel. mert ezek (főként a gödöllőiek) virágzási ideje közepes. dinnye).

Szerencs környéke). de megtaláljuk ezt a jó mézelőnket Fejér és Tolna megye csaknem egész területén is. amikor a csapadékos időjárás miatt nem lehet időben kapálni. zsálya. acat. repcsényretek. Békés. A felsorolt növények kisebb vagy nagyobb területen járulnak hozzá a méhészkedés sikeréhez. s a nyárvégi szükségleten felül rendszerint a téli készlet begyűjtését is lehetővé teszi. bogáncsfélék. valamint a Tiszántúlnak búzatermő fekete talajain. 6 . E két fával mennyiségben nem versenyezhetnek. A dunántúli tarlóvirágos területek kisebbek.gyűjtötték be róla a méhek. Jelentőségük öntözéses termesztésük bevezetésével ugrásszerűen növekszik. Pest megyében Nagymaros határában van kisebb gesztenyés. Vas és Sopron megye néhány községében a szelídgesztenye adja meg a mindennapit néhány héten át a méheknek. hogy hosszú ideig. ezért a korszerű talajművelés terjedésével csökken a jelentősége. Bácsalmás környéke). A napraforgó nem mindig és nem mindenhol mézel. A szelídgesztenye jelentősége főként az. csörgőfa (Koelreuteria). legelőin). Pörgethető felesleget ritkán ad. csak olyankor ad számottevő hordást. Sajnos. Szabolcsban csaknem minden esztendőben jó hordást ad. Ezeknek a növényeknek a nyári hordástalanság áthidalásában nagyobb figyelmet kell szentelnünk. A többi években csak mindennapi szükségletüket és téli készletüket . ha aratás alatt és után (júliusban) bőséges a csapadék. Az akác utáni időszakban ezeken kívül a legelők. (Solidago.az utóbbi években még ezt sem. homokos területek kitűnő mézelője) selyemkóró (Asclepias syiriaca. Csongrád. Újszász. A nyári hordástalan időszak áthidalásában helyenként néhány erdei és díszfának is szerep jut. Ez a tisztesfüves terület átnyúlik Borsod-AbaújZemplén megyébe (Mezőkövesd. tőzeges területeken és szikeseken). 4-6 hétig virágzik. Zengővárkony. A hárs itt felesleget is szokott adni. ezért méhészeti jelentőségük növekszik. Hajdú-Bihar megyék. Baja környékén). Nagy előnye viszont. Baranya. Aratás előtt ritkán. az ártéri erdőkben). búzavirág. ezüstfa (olajfűz). A rétek növényei közül különösen a pillangósok és a fészkes virágzatúak értékesek. Tolna. Az ország egyes. Legfontosabb tisztesfüves vidékeink az ország keleti felében vannak. Kiskunlacháza. Cák és Velem. A tisztesfű az akácnál sokkal szeszélyesebb. Fejér. mint a Duna-Tisza közének. Elég nagy területen díszlik Heves megyében a Hatvan-Füzesabony vasútvonal mentén. Nagyobb jelentőségük csak a Kaposvár környéki kiterjedt hársas erdőknek van. mint az akác. japánakác. rétek néhány növénye és egyes gyomnövények is nyújtanak hordást. A pohánka csupán Dunántúl legnyugatibb részén számottevő. azonban az akácét meg sem közelíti. mint a tiszántúliak. Jelentőségük így is nagy. Mosonmagyaróvár. vagy a ritka gabonákban jól kifejlődhet. borágó. Jelentősége itt is állandóan csökken. különböző mentafajok (a mocsaras. kígyószisz. Kalocsa. gyalog akác. Baranya és Somogy megyékben már csak helyi jelentőségű. 1944 és 1945 óta csak 1953-ban volt igazán jó tisztesfű hordás. Legismertebb gesztenyés területek: Iharosberény. hogy tömeges. Az akáchoz hasonló fontosságú mézelő növényünk az egynyári tisztesfű vagy tarlóvirág. Solt. Kenderes környéke. Szabolcs-Szatmár rétjein. Dunapataj. a napi 2-3 kg-os gyarapodás már jónak számít. Kisebb területek találhatók Pest és Bács-Kiskun megyékben is (Cegléd. a vadon tenyésző fehér here (bodorka. valamint Szolnok megye szikmentes területei: Mezőtúr. Komárom megyékben a napi szükségletüket általában begyűjtik róla a méhek. aranyvessző. Nem ad olyan rohamos hordást. (Kiskunhalas környéki laza. Dunántúlon legjelentősebbek a Kisalföld tisztesfüves tarlói (Győr. Jó esztendőben 40-60 kg-os. Nevezetesebbek és az egész országban honosak: vadrepce. mert nincsenek annyira kitéve az aszálynak. jellegzetes területein fontosak: kutyatej. Az ezüstfa és gyalog akác a mezővédő erdősávok fontos növénye. valamint Somogy. semfű-semfa (lícium). sőt ennél nagyobb gyarapodást is ad. A tisztesfű a tarló növénye. lepényfa. de mégis jelentősek a bálványfa. A tisztesfű rendszerint június közepe táján kezd virítani. Kedvező időjárásban még szeptemberben is ad hordást. Jó eredményt általában csak akkor remélhetünk belőle. Zala megyében. az ilyen esztendők ritkák. ha szoktatjuk őket. Ez a gyomnövény a Dunántúl tarlóin ugyanúgy megtalálható.mézelő növényt jobban látogatják a méhek. Erre a területre vándorolnak is a méhészek. jó minőségű virágporával előmozdítja a méhcsaládok fejlődését. Mézelésének igazi ideje július második fele és augusztus. A szoktatás a nektárgyűjtésre is kedvező. Közülük első helyen a hársat kell említeni. Csorna háromszög). sárga somkóró. azonban mézelésük biztosabb.

Sok nektárt termel. mint a pohánka és a mustár. a rendelkezésre álló munkaidő. Igen hasznos mézelő növény a Facélia. hogy méhészetünk áruméz termelésében országosan csak két növény jelentős. majorok. ZabbaI. Az eredményes méhészkedés alapja a méhlegelő. 100 kg-ot kell termelnie. MESTERSÉGES MÉHLEGELŐ Állami gazdaságok. amelyek javítják a méhlegelőt. ezért a méhészet szervezésénél. A méhlegelő teherbírása. a méhlegelő teherbírása. bokrok telepítésére. vagy borsóval kell keverni. Mindenhol a helyi viszonyok mutatják meg. a repce. Ahhoz tehát. fejlesztésénél elsősorban ezt kell figyelembe venni. Két legfontosabb tömegmézelőnk közül már ma is. Vethető a Facélia egyéb zöldtakarmánnyal. (Szocialista mezőgazdasági üzemekben első helyre a megporzandó növények területe léphet. Mezővédő erdősávok. hogy teherbírása meg sem közelíti az akácét. Gyakorlatból tudjuk azonban. pohánka és mások. amely gazdasági értékén felül a méheknek is jó legelőt ad. termelőszövetkezetek a méhészet eredményes üzemeltetését mesterséges méhlegelő létesítésével segíthetik elő. legföljebb két méhcsaládnál többet ne számítsunk. az akác és a tarlóvirág.A tarlóvirág mézeléséről ellenőrzött hazai adataink nincsenek. utak fásításánál. Legtöbb helyen a nyári időszak (július és augusztus) hordástalan. 2. Így a talajjavítás végett csillagfürttel bevetett nagy területeken teremthetünk jó méhlegelőt. Vetés után 40-50 nap múlva hosszasan virít. A méhlegelő javítása terén az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek fásítással is sokat tehetnek. Ezekből pörgetni csak helyenként és ritkán lehet. a közeljövőben pedig még inkább csupán az akácra számíthatunk. mert egymagában gyenge minőségű silótakarmányt ad. (Számításainkban 90 kg-ot veszünk alapul. A Facélia zöldtrágyának és silótakarmánynak is felhasználható. vagy zöldtrágyának szánt növénnyel is. élő sövények létesítésénél mindig alkalom nyílik olyan fák. hogy szakaszosan vetve a hordástalan időszakokon átsegítse a méheket. A MÉHÉSZET NAGYSÁGA ÉS MUNKASZÜKSÉGLETE A méhészet nagyságának meghatározásakor a következő tényezőket kell figyelembe venni: 1. Méhészeti termelésünket ennek figyelembevételével kell megszervezni. Rövid tenyészideje nagyon alkalmassá teszi arra. Ebben az időben nagy jelentőségűek a rövid tenyészidejű növények. hogyan sikerül e két fő mézelő növény virágzásának kihasználása. 3. erdők telepítésénél. ligetek. hogy milyen időszakokban van a legnagyobb szükség a méhlegelő javítására. Nagyon jól megy például a homokos területeken csillagfürttel keverve. a népesség fenntartására jók. A vetésforgóba sok olyan növény beállítható. Az elmondottakból láthatjuk. Katasztrális holdjára egy. Ilyenek a pillangós növények. A többiek csak a méhcsaládok fejlesztésére. 7 .) Egy méhcsalád egy évi mézszükségletét a kutatók 70-90 kg-ra becsülik. Holdanként 1-3 mázsás termésátlaga a vele való munkát jól megfizeti. hogy egy méhcsaládtól 10 kg mézet pörgethessünk. a fehér és fekete mustár.) A méhektől csak az ezen felüli mennyiség vehető el. A Facélia mag jól értékesíthető. 1. koriander. a megporzandó növények területe. irányítani. Méhészkedésünk eredménye attól függ. cserjék. Erre a méhészeknek kell a gazdaságok és a termelőszövetkezetek vezetőinek figyelmét felhívni.

Ugyanezek a területek akácvirágzás idején a helyi állomány sokszorosának adnak bőséges gyűjtési lehetőséget. Viszont kár 100 családot tartani ott. hogy amennyiben vándorméhészkedésre rendezkedünk be. változását mindenkor figyelemmel kell kísérni. amikor valamely vidék hordási lehetőségeire a helyi méhészetek eredményeiből akarunk következtetni. az adatok begyűjtésével állapítjuk meg. valamint. mikor kell méheinket más. mint az év többi szakában. akkor 1400 kg árumézet pörgethetünk. a mézelő növények által elfoglalt területek nagyságát. Méhészet létesítésének. erdők kiirtása. Egészen más a vándorméhészetek helyzete. sőt esetleg saját szükségletét sem képes begyűjteni. A legelő méheltartó képességének megítéléséhez ismernünk kell az adott hely 2 km-es körzetének növényvilágát. holdra számítottam át és a kapott számokat 5-re. akkor a méhészetet a vidék legszűkösebb időszakához kell méreteznünk. Ez a példa azt is bizonyítja. Ebből a példából látható. de valamilyen elemi csapás is (pl. Ezt feltétlenül figyelembe kell venni akkor. például vándortanya keresésekor. a helyinél kiadósabb legelőre szállítanunk. a gyűjtés eredményessége azonban a távolság növekedésével csökken. hanem mindenkor a helyi viszonyokhoz kell alkalmazkodni. Ezeket a legjobb helyi lehetőségekhez méretezhetjük.A méhek legszívesebben lakásuk közelében látogatják a virágokat. Csak ezután dönthetünk a méhcsaládok számáról. Tájékoztatásul szovjet források alapján közlöm néhány mézelő növény mézhozamát kat. gyümölcsösök telepítése). elhelyezését szükség szerint meg kell változtatni. hold. mocsaras területek lecsapolása). Az egységnyi területről termelhető méz mennyisége hozzávetőlegesen is csak pontos. Ha viszont az állományt 50 családról 40-re csökkentjük. ha csak 2 km-el számolunk. de a főhordást adó legelő csak 60 családnak elegendő. illetve 10-re kikerekítettem. és a méhészet nagyságát. 60 méhcsalád már saját szükségletét sem gyűjti be. Jobb. A méhek haszonnal körülbelül 3 km-es körzetből gyűjthetnek. A méhlegelő becslése tehát sohasem lehet végleges. hogy ott. ha az akác vagy tisztesfű annak többszörösét is elbírná. fagy).egy család évi szükségletét 90 kg-ra téve . és a szűkös időszakban vándorolunk. és arról. A mézelő növények fajtáit és területüket a környék bejárásával. A méhcsaládok számának meghatározásakor nagymértékben fontos az is. vagy vándorméhészkedésre rendezkedünk be. Ahányszor 100 kg mézet termelnek ezek a növények. Ha nem akarunk vándorolni.50 családos méhészet átlag 10 kg-os pörgetést adhat. (A forrásmunkákban talált adatokat hektárról kat. A homokos alföldi akácos vidékek egyes részein tavasszal és nyáron még kis méhészetek is alig találják meg mindennapi szükségletüket. A 40 családdal tehát igen szép átlagot . Az ezen a területen tenyésző mézelő növények alkotják a kör középpontjában elhelyezett méhészet termelésének alapját. Ilyen vizsgálatokat nálunk még nem végeztek. Még ugyanannak a vidéknek teherbírását sem lehet mindig egész esztendőre érvényes számmal kifejezni. Ha például a méhészet 2 km-es körzetében 5000 kg méz alapanyagának megtermeléséhez szükséges mézelő növény van. tudományos vizsgálatok alapján dönthető el. ahol a tavaszi fejlődés lehetőségei adva vannak ugyan. annyi méhcsaládot tarthatunk haszon reményével az adott helyen. mert a 40 család szükséglete 3600 kg. A Duna árterületének füzesei például sokkal több méhcsaládnak nyújtanak elegendő legelőt tavasszal. Ennél több család már hasznot nem hoz. Ha a közelben nem találnak elegendő nektárt. holdanként kilogrammban.35 kg-ot érhetünk el. Kedvezőtlen időjáráskor ez a kör nagyon összeszűkül. Nem bizonyos. a már ott levő méhcsaládok számát. vajon az állományt állandóan ott kívánjuk-e tartani. hogy minél kevesebb méhcsalád van valamely méhészetben. a termesztett növényfajták változása (pl. jól mézelő pillangósok magtermesztése nagyobb területeken. a tavaszi legelő csak 50 méhcsalád jó fejlődéséhez elegendő. akkor abban az esetben is csak annyit tarthatunk. hogy ezek a mézelők egységnyi területen mennyi méz készítéséhez szükséges nektárt termelnek.) Ezek a következők: 8 . hogy a méhészétek nagyságát nem lehet és nem szabad országosan érvényes számokban megadni. Itt a jó tavaszi legelőn népesre fejlődött családok saját szükségletüket sem gyűjtenék be. távolabbra is elrepülnek. ahol a 10-20 családos kis méhészet még nem egészen szakszerű kezeléssel is gyönyörűen boldogul. akkor itt . annál könnyebb nagy átlaghozamokat elérni. Egy vidék méhlegelőjének teherbírása egyik évről a másikra is megváltozhat. Ilyen változást okozhat a mezőgazdasági művelési ágakban bekövetkezett eltolódás (pl. az 50 családos méhészet is jó eredményt ér el. rétek feltörése. A 2 km sugarú kör területe 2183 kat. fejlesztésének tehát első feladata a legelő felbecsülése. Ha pl.

Ezt számításaink során figyelembe kell venni.... ……………. …………….. ……………. ……………. ……………. …………….... Ha fenti számokat nem is fogadhatjuk el feltétlenül érvényeseknek.... …………….. ……………. hogy mézelő növényeink értékét összehasonlíthassuk és a legelő becslése során hasznosítsuk.. ……………... ……………. ……………...... hold napraforgó 200 kat... viszonyaink között..... 15 15 20 20 20 20 85 115 115 115 140 160 220 230 290 350 350 375 460 570 570 1000 Az ilyen irányú kísérletek és gyakorlatban szerzett tapasztalatok szerint. ……………. hold fehérakác 9 .. ……………. ……………. hold repce 100 kat.. hold vöröshere 10 kat. …………….Vöröshere Szilva Földiszeder Alma Szarvaskerep Lucerna (öntözetlen) Fehér mustár Napraforgó Köszméte Sziki Lelleg Repce Rét (gyengébb) Egynyári tisztesfű Pohánka Málna Rét (jó minőségű) Orvosi Atracél Fehér Árvacsalán Fehérhere Acat Katán kóró Svédhere Baltacim ……………. ……………. ……………. a méhek csak 1/3 részét képesek hasznosítani. ……………... ……………. hold rét (gyengébb minőségű) 50 kat. hold gyümölcsös (alma) 50 kat. ……………. ……………. azonban az így megállapított mennyiségnek. ……………..... ……………. ……………. ……………. ……………. …………….. ……………. ……………. hold maglucerna (öntözetlen) 30 kat. …………….... …………….... ……………. ……………. arra mégis jók. ……………. ……………. Vegyük a következő példát: valamely állami gazdaság központjának 2 km-es körzetében a következő mézelő növények vannak: 180 kat. …………….. ……………. ……………. …………….. …………….. …………….. ……………. …………….. 5 5 10 10 10 15 25 25 25 30 30 30 35 35 40 45 55 55 55 60 60 70 70 Kutyatej Kökény Tök Szelídgesztenye Uborka Meggy Füzek Sárga Somkóró Korai Juhar Borágó Lepényfa Ligeti Zsálya Lucerna (öntözött) Kígyószisz Koriander Füzike Fehér Somkóró Ló zsálya Selyemkóró Facélia Kislevelű Hárs Fehérakác …………….

Megjegyzem. ezért nincsenek nálunk nagy méhészetek. vagy termelőszövetkezeti tag. 2. s ez a méhészet nagyságának növekedésével fokozatosan csökken. ……………. Ebből a példából is látható. vándorméhészkedéssel 10-15 óra kell. A kezelt állomány kb.a vándortanyák felkutatására. (1949-1951-ben. Nálunk a 30-40 és az ennél kevesebb családú méhészetek használják ki legjobban a méhlegelőt és érnek el nagy pörgetési átlagot. a három év átlagában egy méhcsaládra vándorlással átlag 10. a méhlegelő javításával hidalhatjuk át. hogy ekkor már 15 éves gyakorlatom volt és munkámat mindig előre elkészített terv szerint. A megporzó méhészetek nagyságának megállapításakor gyakran kerülhetünk szembe a méztermelés érdekeivel. ……………. hogy bizonyos mértéken túl. a legkisebb befektetéssel és munkával. a kaptárak karbantartására.Ezek méztermelése a következő (a méhek által kihasználható 1/3 résszel számolva): 180 50 100 200 50 30 10 Kh Kh Kh Kh Kh Kh Kh Almás Repce Napraforgó Rét Maglucerna Vöröshere Fehérakác á á á á á á á 3 kg 10 kg 8 kg 10 kg 5 kg 1 kg 330 kg Összesen: ……………. A méhészek túlnyomó többsége bérből és fizetésből élő dolgozó. ……………. akkor több árumézet kapnak. gyorsan végeztem. vándorlás nélkül 6-8 munkaórát fordítottam. mert a sikeres megporzáshoz több méhcsalád kell. feles arányban fekvő és rakodó képtárakban volt. mint amennyit a vidék méhlegelőjén tartani gazdaságos. Mindenkinek saját helyzetéből kiindulva kell meghatároznia a méhcsaládok számát. illetve egyénileg gazdálkodó paraszt. ……………. hanem csökkenti. a méhészet környékének rendben tartására szükséges időt. A megporzandó növények területe. Kizárólag méhészettel nálunk kevesen foglalkoznak. egy helyben tartására kedvezőtlenek. 3. …………….) Vannak 10 . Áruméz termelésre marad 1120 kg. A méhlegelő teherbírásának megfelelően méretezett méhészettel. ……………. A mi legelőviszonyaink nagy méhállománynak állandó. A méhészet nagyságának meghatározásában ez is fontos tényező. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a méhészet nagyságának meghatározásakor ezt a szempontot is figyelembe kell venni. Mézelő növényeink közül egyedül az akác nyújt több száz családos méhészetnek is elég nektárt. A rendelkezésre álló munkaidő. A méheknek a mezőgazdaságban betöltött fontos szerepét egyre jobban megismerjük és értékeljük. a lehető legnagyobb mézhozamot érhetjük el. annál nagyobb méhészetet lehet a hozam csökkenésének veszélye nélkül egy helyen tartani. Figyelmen kívül hagytam viszont a közlekedésre az állomány ugyanis 3 telephelyen volt . A családoktól tehát 16 kg-os átlag pörgethető. A méhészetben felhasznált munkába nemcsak saját munkámat. A nehézségeket vándorlással. Kis méhészetekben több az egy családra jutó munka. keretkészítésre. A 70 család önellátására kell 6300 kg méz. a méhcsaládok számának növelése már nem növeli a termelést. A megporzó méhészet nagyságának megállapításáról részletesen "A méhek szerepe a növénytermesztésben" c. hanem a kisegítők munkaidejét is beszámítottam. fejezetben szólok. Minél jobb a méhlegelő. viaszolvasztásra. Minél több rovarmegporzásra szoruló növényt termeszt valamelyik gazdaság. Egy méhcsalád egy esztendei gondozásához helyben méhészkedve 6-10. amikor a méhészet főfoglalkozásom volt és 130-160 méhcsaládot kezeltem. annál több méhcsaládra van szüksége. Ha kevesebb méhcsaládot tartanak. 540 500 800 2000 250 30 3300 7420 kg kg kg kg kg kg kg kg Ezen a területen 70 családos méhészetet lehet tartani.

egyéb tényezők figyelmen kívül hagyásával állapítanánk meg. az új lép helyének meghatározása.a vándorlások és pörgetések számától függően több vagy kevesebb. állami gazdasági és termelőszövetkezeti méhészek) 70-100 méhcsaládot kezelhetnek. A termelés legfontosabb szakaszaiban munkacsúcsok jelentkeznek. a méhész lakása és a méhészet közötti távolságtól. A méhcsaládok száma a méhész szaktudásától (főként gyakorlatától). A méhészettel kapcsolatos részmunkák időtartamáról nagyon keveset tudunk. Minél hamarabb végezzük például az első tavaszi átvizsgálást. annál korábban helyrehozhatjuk. akiknek a méhészkedés főfoglalkozásuk (csak méhészkedésből élő magánméhészek. és az összes munka 40%-át is kiteheti. mint elhanyagolt kisebbet. hogy a méhekkel naponta 8 órát dolgozzunk. Hiba lenne azonban. Különösen erős a munkatorlódás májusban. majd a kezelt méhcsaládok számával osztottam. méhészkedő nyugdíjasok. jó akáchordás után.9%). fizetett alkalmi dolgozók .teendők.5 kg) 8-10 20-25 3 8-10 15-20 30 perc perc perc perc perc perc Ezeket az adatokat sok családnál folyamatosan végzett ugyanazon munkaművelet átlagában kaptam. az anya megkeresése nélkül Fészekbővítés (fiasításos lépek megszámlálása. a méhészet elhelyezésétől (egy vagy több helyen). Vegyük például a tavaszi átvizsgálást. mézkészlet. népesség ellenőrzésével) Kaptárak tavaszi tisztogatása a családok átrakásával Anyarács berakása rakodókba főhordás előtt.8%) hónapokban.4%-a erre a hónapra jutott. amelyek elvégzéséhez kisegítő munkaerő is kell. egy méhész 8 X 6 = 48 méhcsaládot nézhetne át. Csaknem azonos volt április (9. a fejlődést gátló hiányosságokat (anyátlanság. lép behelyezése) Mézelszedés rakodókból. Ezután június következett 17. aki ilyen feladatokat nem lát el. A méhészkedéshez szükséges munkaidő nem oszlik el egyenletesen az év folyamán. Folyamatos munkához legalább 16 fokos meleg kell. valamint a kaptárrendszertől függ. Közülük néhány. A munka legnagyobb részét márciustól októberig kell elvégezni. Mindezeket figyelembe véve. tapasztalataim szerint. Az idegen munka . napi elfoglaltságától és más viszonyaitól függően. annál 11 .családtagok. Könnyebb kezelni évek óta jól gondozott nagyobb állományt.1 %). A tavaszi első vizsgálat időszakában ugyanis az időjárás még nem alkalmas arra. zavartalanabb lesz. Munkánk sokszor csak a legmelegebb déli 2-3 órára korlátozódik. a mellékfoglalkozásként méhészkedő dolgozó. A méhészet nagyságát aszerint kell megszabni. Az eloszlás még e 8 hónap alatt is nagyon egyenetlen. Minél kevesebb időt veszítünk a pörgetéssel a korai akácon. hogy a méhészetben végzett munka teljesen az időjárás függvénye. Minden munkát idejében kell elvégezni. Azonban figyelembe kell venni azt is. Azonban ez csak elméletben van így. Az anyaneveléssel foglalkozó vagy a méhcsaládokat mezőgazdasági növények megporzására rendszeresen hasznosító (szoktatás) méhész nem kezelhet annyi méhcsaládot. Méhek összeszedése söpört rajhoz (2-2. a következő: Tavaszi átvizsgálás (a fiasítás. Az időt a füstölő begyújtásától az utoljára vizsgált méhcsalád adatainak bejegyzéséig és a szerszámok elrakásáig mértem. Ez a munka egy méhcsaládnál átlag 8-10 percig tart. szeptember (8. Így a fejlődés rohamosabb. 20-30 családos méhészet rendes kezelését láthatja el. Igen sokszor akadályozza a munkát a kutatás is.8%) és október (9. ha egy dolgozó teljesítményét csupán ezeknek az adatoknak alapján. Ez pedig csak 10-20 méhcsalád átvizsgálására elegendő. A 3 évben 26 és 41% között ingadozott. Napi 8 órai munkaidőt számítva. július (11. Az említett három év átlagában a munka 33. Azok. vagy fekvő anyaráccsal elválasztott mézkamrájából a fészek ellenőrzése nélkül.). erősen szeles időben sem dolgozhatunk. a méhészettel szemben támasztott követelményektől és nem utolsó sorban a méhállomány minőségétől. mint az. hogy hány méhcsalád kezelésére jut idő munkacsúcsok idején. élelemhiány stb. Esős.1 %-kal. Csak így érhetjük el az adott viszonyok között lehetséges legjobb eredményt.

mint kisegítők állják meg helyüket. és adott helyzetekben feltalálja magát. A munkaidő függ a méhész személyétől. hogy a 70-100 méhcsaládot csak a nyugalmi időszakban és akácvirágzáskor szabad együtt tartani. helyes előkészítése és megszervezése a munkaidő jó kihasználása szempontjából döntő. a munka végrehajtása. Ezek után előkészítjük a szükséges dolgokat. hányat söpört méhekből. Elhatározzuk hát. Mézelszedéskor egy pörgetőhöz 3-4. Általános tapasztalat. 3. hány kaptár. A kisebb. vándorláskor rakodáshoz legalább 4 munkaerő szükséges. akinek szaktudása. nehogy azok elkövetésével kockáztassuk a sikert. Ilyen a kaptárak mozgatásával járó valamennyi művelet: pl. ha kell. Amelyik kaptárban két családot akarunk elhelyezni. 4. hogy minden munkát idejében. Ezt a beosztást nemcsak a következő napi. fertőtlenítjük. kapkodva dolgoznak. mely családokból készítjük a szaporulatot. a végrehajtás részleteinek meghatározása. Előkészítjük az etetőket. cukor szükséges a kitűzött cél megvalósításához. Pörgetéshez férfi. Ennek oka legtöbbször az. Részletesen átgondoljuk a munka végrehajtásának módját. a munka megszervezésétől is. hogy a 10 új családot a következő napokban elkészítjük. mennyi méhet veszünk el. máskor 2-3 kisebb egységre osztva egymástól 3-4 km-re kell elhelyezni. Megállapítjuk a végrehajtás módját. célkitűzés. vándorlás. a termelésre káros természeti tényezők hatását elkerülni. Ezeknek a családoknak 12 . Ennek káros hatását azzal kell mérsékelni. Nagy vándorméhészetekben az ilyen dolgozók csak. pörgetés. vagy a lehető legkisebbre korlátozni csak az tudja. 2. fiasításos lép. A munka megszervezése során a következő lépéseket kell betartanunk: 1. pontosan elvégezhessen. hogy egy méhészre olyan nagy állományt bízzanak. családok áthelyezése más kaptárba. hogy a méhészek nem tudják helyesen hasznosítani munkaidejüket. Elhatározzuk. Pörgetés utáni állapotuk a törzslapokon fel van tüntetve. Akácvirágzás után vagyunk. beszerezzük a cukrot. Megállapítjuk. Vannak munkák. esetleg heti teendőknél kell követnünk.jobban kihasználhatjuk a későn virágzót. Döntésünk során figyelembe vesszük a családok helyzetét. kellő előkészítés nélkül. műlépes keret. a szükséges anyagok és eszközök előkészítése. sokszor nehéz fáradalmakat csak fizikai munkára teljesen alkalmas dolgozó bírja. hogy tervszerűtlenül. amelyekhez még az erejének teljében levő méhésznek is segítség kell. etető. hanem egész évi tervünk elkészítésekor is. kaptárak lábra állítása. A méhészkedéssel járó. A törzslapokról (vagy egyéb feljegyzéseinkből) megállapítjuk. 5. nem vándorló méhészetet nehéz testi munkára alkalmatlan egyének is sikerrel kezelhetik. Az egy dolgozóra bízott méhcsaládok számát úgy kell megszabni. A felesleges mézet már elszedtük. 1. mert a gondos és több munka eredménye: jobb méhcsaládok és nagyobb hozam. hány családot készítünk böngészve. Családjaink népesek. rajláda. A munka megszervezése. A méhész személye. A munka. A legelő kihasználása és a munka időbeni elvégzése szempontjából tehát egyaránt kedvezőbb a méhállomány kisebb egységekre való elosztása. Éves tervünk szerint 10 családot kell szaporítanunk. mézeltetés helycserével. A méhcsaládok munkáját irányítani. 4. gyakorlata van. azt gondosan elválasztjuk. fiasításuk bőséges. rajládákat. javítjuk. a családok kijelölése. amelynek egy helyen való tartása már kedvezőtlen. mennyi méz. A szocialista méhészetekben a dolgozó munkaidejének jobb kihasználása és a termelési költségek csökkentése céljából elkerülhetetlen. 3. vándorláshoz erős férfiakra van szükség. A napi munka előkészítésének menetét legjobban gyakorlati példa világítja meg. a használtakat kitisztítjuk. melyik családtól hány fiasításos lépet. Különösen nagy figyelmet szentelünk a gyakori hibák tanulmányozásának. ellenőrizni. Itt az ideje a szaporításnak. 2. Kereteket huzalozunk és műlépezünk. A kaptárakat alaposan megvizsgáljuk.és nődolgozók egyaránt alkalmasak.

" (21257/ 1922. Jól tesszük. F. hogy a méhek a vasúti sínek alatt. "Azonban lakóház. Több család gondos és időben történő kezelését elláthatjuk. 2. este. hogy a méhészetet közúthoz. fákat. a méhek röpülési irányának. amelyektől fiasítást. sz. A méhek az ilyen folyamatos. Az út fölött húznak a legelőre méheink? Ültessünk útjukba élő sövényt. így nem zavarják az út forgalmát. A méhészkedés ettől függetlenül mindenhol szabadon gyakorolható. istálló. Igen hibás munkabeosztással dolgozik például az a méhész. sportpálya. Ezért a méhes kertet körül kell keríteni. ahol a forgalom zaja. Nem szabad a méhészetet út. Néhányra a méhészet elhelyezéséről és a méhcsaládok kezeléséről szóló részekben mutatok rá. A felbontandó kaptárakat meg is jelölhetjük. hanem kárt is okozhatnak. hogy mit kívánunk belőlük kivenni. A baromfifarm közelében a méhészet a kis kacsákra veszélyes. XI. forróságban stb. tehát munkánk határozott.) újabban a 13/1952. eredményes lesz. Sok .gyakran jelentéktelennek látszó . mert itt a méhek nemcsak kellemetlenséget. iskolaudvar.a törzslapját külön tesszük. A munkaigényes hónapokra csak olyan munkák maradjanak. pajta. A munka helyes megszervezésének nagy előnye. csak azokat. a talaj járművek által okozott rezgése még érezhető. mennyi méhet veszünk el. mert az előkészületeket ilyenkor végezhetjük (esős időben. Télen a baromfi a családok háborgatásával kárt tehet. rendelet. Azt az időt is ki tudjuk használni. ha a méhek kirepülése az előbb említett épületektől vagy utaktól ellenkező irányban történik. F. ahol semmiképpen sem lehet az elővigyázatosság által megkívánt távolságokat betartani. A MÉHÉSZET ELHELYEZÉSE A méhészet telephelyének kiválasztása során a következő szempontokat kell figyelembe venni. az aluljáró kövei között ütöttek tanyát és ott zavartalanul éltek. amikor a méhekkel dolgozni nem lehet. Nagyon fontos. hogy: 1. vasútvonalhoz olyan közel kell elhelyezni. bokrokat. amelyeket máskor elvégezni nem lehet. rendelet szerint vándorméhészetet közutaktól legalább 10 méterre kell elhelyezni. szérűskert. gyors lesz. közút közelében 4 méternél kisebb távolságra csak abban az esetben szabad méheket elhelyezni. növeli a teljesítményt. Tudok olyan esetről. Munkánk gyors. hány lépet. 3. Nyugalom.fogás könnyíti meg a munkát. 13 . kevésbé zavarjuk a családokat. szintjének megváltoztatásával igyekezzünk csökkenteni a veszélyt. A méhészet számára élénk forgalomtól mentes helyet kell kiszemelni. Igen fontos. mint vándortanyán. terek közelében levő méhészetek emberekre is veszélyesek lehetnek. sőt krétával azt is ráírhatjuk. kevesebb szúrást kapunk stb. kifutó. A méhészkedő vasúti pályaőrök sohasem tapasztalták. Az új családok összeszedésének tervét feljegyezzük. rezgést megszokják. baromfifarm közelében elhelyezni. Sokkal kevesebb ideig kell a méhekkel közvetlenül foglalkozni. hiszen a méhek itt rendszerint hosszabb időt töltenek. csökken a rablási veszély. A nagy forgalmú utak. Olyan helyeken. M. legelő. sz. A munkát így gyorsan elvégezhetjük. Ilyen előkészítés után nyúlunk csak a méhcsaládokhoz. Legalább a nagyobb állatoktól (ló.). M. szarvasmarha. állatok ne háborgassák. vagy méheket kell kivennünk. hogy a forgalom a méhek életében zavart okozott volna. hogy a méheket emberek. aki akácvirágzáskor műlép beadás helyett kaptárt fest. ha a méhészet állandó telepén is betartjuk ezt a távolságot. Megesik. Nem kell valamennyi családot sorra felbontanunk. Ezek magas repülésre kényszerítik őket. 5. tehát nagyobb a baleset valószínűsége is. 3. Nagyobb háziállataink közül a ló igen érzékeny a méhszúrásra. sertés) védjük néhány szál huzalból készített kerítéssel. Már a felnyitáskor tudjuk. hogy mindig az időszaknak megfelelő munkát végezzük. vásártér. vagy a méhes kellő magasságú (2 m) kerítéssel van körülvéve. vagy gyakran ismétlődő zajt.

Figyelemmel kell lenni arra is. Minél hűvösebb. a cserére szánt kaptárt elhelyezhessük. A kaptárak között 20-30 cm-es hézag elegendő még akkor is. fák segítik a méheket a tájékozódásban. hogy az esővíz. A legkedvezőbb az olyan elhelyezés. és káros a családok hő gazdálkodására is.A területigény. a léphordó ládát. Inkább a hótól korábban megtisztuló részeket válasszuk. Kerüljük a vízjárta részeket.5 méternél. épületek. élő sövények. hanem a méhek munkáját is akadályozza. ködössé teszi.5 m széles területnek feltétlenül kell lennie. A szél ellen jó védelmet nyújtanak a fásított területek. délkeleti. A magános bokrok. Jó. Ilyenkor a teljes árnyékban való. ha a talajvíz a föld felszínéhez a nedvesebb időszakban sincs közelebb 1. folyók és tavak közelsége inkább kedvező. de ne is keresztezze azt. hogy a reggeli órákban napot kapjanak. Sík vidéken épület. változékonyabb az időjárás. A hőség lassítja. erdő. A méhek szabad ki. A magasan álló talajvíz káros. ha a telephelynek kis lejtése van.és berepülését semmi se akadályozza. azonban a növényzet között a méhek találjanak elég utat a tömeges kirepülésre még akkor is. Erős szél nemcsak a nektártermelést csökkenti. és lassítja a kora tavaszi fejlődést. hogy a méhek fő repülési iránya ne essék egybe közeli méhészetével. annál hasznosabb a napsugár. és az itatót elhelyezhessük. Ez különösen a kora tavaszi időszakban fontos. A méhek a mérsékelt meleget szeretik. sűrűn ültetett bokrok vagy fák. Legjobb a gyümölcsösök. Ezért a méhészetet lehetőleg mindig. Ott. hogy a kaptárakat minden oldalról megközelíthessük. Kirepülés. Alkalmatlanok azok a helyek is. Ez nem jelenti azt. párássá. Mögöttük legalább 1-1. annál zavartalanabb a méhek fejlődése. A méhészetet lehetőleg magasabb fekvésű területen helyezzük el. ligetek. Ez káros lenne. Ez azonban nem jelenti azt. amikor a méhek csak igen nehezen tudják fenntartani a fészek kellő 14 . Óvakodjunk a fagyzugoktól. mert a környéket hűti. Jó. ködnek és dérnek gyakran kitett mélyedésektől. délkelet. Dombos vidékeken legjobb déli lejtőn megválasztani a méhek helyét. Kisebb patakok. mert nagymértékben növeli a fogyasztást. vagy kelet felé fordítani. Ez ugyanis a méhek nagymérvű eltájolását okozhatja. Szintmagasság. keretbakot. A napsütés hatására a méhek hamarabb indulnak munkába. Különösen télen ártalmas a szél. később azonban mérsékelt árnyékba kerüljenek. mezővédő erdősávok védelme alatti elhelyezés. Ez nem nagy. Ezért tavasszal és télen árnyékmentes helyre is tehetjük a kaptárakat. elhelyezés sem káros. ahol a helyi viszonyok a kaptárak ilyen elhelyezését nem engedik meg. amikor legsűrűbb a lombozat. Különösen károsak a huzatos helyek. fasor déli. hogy a talajt rendben tarthassuk. hogy más irány egyáltalán nem alkalmas. Vizek. hogy a kaptárak előtti területről minden növényt irtsunk ki. esetleg teljesen lehetetlenné is teszi munkájukat. Szél. Minél nagyobb a szélvédett terület a méhészet környékén. a méhek zavartalanul kiröpülhessenek. eredményesebb a munkájuk. mert egyenletesebbé teszi a méhészet környékének éghajlatát. A kijárónyílások előtt nagyobb szabad terület szükséges. mint káros. keleti oldalán. télire azonban feltétlenül széltől védetten helyezzük el. hólé ne álljon meg rajta. ha egyik-másik kaptár keskeny oldalán tartalékcsalád kijárója van. parkok. a nedves talajú mélyedéseket. Napfény. Égtájak. Ezért a kaptárakat nyáron úgy kell elhelyezni. Ilyen fekvésben a méhészet korán kapja a nap sugarait. Különösen fontos az uralkodó szelek káros hatásának kivédése. Különösen előnyös a vízközelség a nyári aszályos időszakokban. bármely égtáj felé fordíthatjuk a kijárókat. A kaptárak előtt ne legyenek gyomok. A közvetlenül ható napsugarak építményeiket is megolvaszthatják. A kijárónyílásokat legjobb dél. ahol a hó későn olvad. hogy ott szabadon mozoghassunk.

minél kisebb távolságra kell a kaptárakat és egyéb felszerelést kézben vinni. ezért fontos.páratartalmát. Megközelíthetőség szállító eszközzel. vagy lajtban tároljunk vizet. zárt telelőhelyiséget építeni. A méheket legelőre. igyekezzünk ahhoz legalább minél közelebb berendezni. Ha innen elérik a méhek a főhordást jelentő akácot is. hogy az minél több. hanem emberi fogyasztásra. A kaptárakat rakhatjuk egészen egymás mellé. ha saját kis műhelyt kap. a növények nektártermelése is jobb. Ezért a méhes kert helyét úgy kell megválasztani. jobb azonban. ha a méhek annak túlsó partján akadnak jó legelőre. különösen pedig ősztől tavaszig sokat kell fúrni-faragnia. A méhek repülő körzetének víz által elfoglalt darabja holt terület. A természetes vizek közelében a levegő páratartalma nagyobb. ha erre a legszükségesebb szerszámokkal és gyalupaddal felszerelt műhelye van. keretek. hogy a méhek az otthonukhoz nagyon közeli virágokról nem gyűjtenek. anyagok a méhész lakásán is elférnek. Jó. A méhészet szállítása annál könnyebb és gyorsabb. méhlegelőt nem ad. Balaton) 1. A méhes kert területének meghatározása után kerül sor a kaptárak helyének kijelölésére. ha a méhes kert kövesút mellett van. söpört rajok). A szabadban a szél. Nagyobb vízfelület közelsége két okból káros. Kis terület kihasználása így a legmegfelelőbb. Leggyakrabban a méhes kert kerítése mentén. hogy a járművek könnyen megközelíthessék a méhes kertet. lépek. Ha a legelő jó kihasználása vagy a megporzandó növények fekvése azt kívánja. A méhészethez vezető utak átereszei. ha a raktárban az üres kaptárak (újak és használtak egyaránt) is elférnek. Mezőgazdasági üzemekben a méhész a gazdaság műhelyében is dolgozhat. akkor ez a hely nagyon előnyös. ha a méhész pincét is vehet igénybe (anyanevelés. cukor és egyéb anyagok elhelyezésére raktár szükséges. A raktár tartozéka a lépszekrény vagy állvány. hasznos 15 . Ugyancsak fölösleges. 2. A méhlegelő közelsége. A méhek munkája annál eredményesebb. Nagyobb méhészetben már külön helyiség nélkül nehéz boldogulni.5-2 km távolságra helyezzük el. A nagy vízfelület akkor a legveszélyesebb. Vízellátás. forrás vagy patak. A közlekedést az út fölé hajló fák ne akadályozzák. hídjai megfelelő teherbírásúak és szélesek legyenek. Legkedvezőbb. A méhészetben vízre is szükség van. Téves az a régi nézet. Kis méhészet külön helyiség nélkül is berendezhető. hogy a tehergépkocsi szorosan a kaptárak mellé állhasson. mivel teleink általában mérsékeltek. mert a méhésznek még télen is lehetőleg a méhek közelében kell tartózkodnia. műhelye és raktára egyaránt. a nap. hordóban. akkor kannákban. Ezért a méhes kertet úgy helyes berendezni. A vízen átrepülő méhek közül . Ezért azonban külön pincét építeni fölösleges volna. A méhésznek állandóan. megporzó munkára szállítjuk. A korszerű méhészkedés velejárója a vándorlás. A méhes kert kiválasztásakor erre is gondolni kell. pároztatók. Legjobb. ha a méhész a vándorlásra jól felkészül. 1. minél közelebb van a méhlegelő. kannák. egyenes sorban szokták lerakni a kaptárakat. A gyümölcsösben elhelyezett méhészet helyben jut a tavaszi fejlődéshez szükséges serkentőhordáshoz. hogy a méheket a víztől távol rakjuk le. A sokféle követelménynek csak akkor felelhet meg. A méhészetet a nagyobb vízfelülettől (Duna. oda csak a legszükségesebb felszerelést viszi magával. ha azok közvetlenül a szállítóeszközre rakhatók fel. E nélkül szocialista méhészetekben a méhész a rábízott vagyonért nem felelhet. Jó. Egyes műveleteknél hasznos. hogy a használaton kívüli lépeket (főként ősztől tavaszig) sérülés nélkül meg lehessen óvni. A műlép. Ennek jól zárhatónak kell lennie. de legalább egy fontos mézelőhöz közel legyen.különösen szeles időben sok elpusztul. tisztálkodásra és az eszközök tisztántartására is. az eső és hó rongálja azokat. Legyen a közelben kút. nemcsak a méhek itatására. Helyiség. A szükséges eszközök. A vándortanyán a vándorbódé a méhész lakása. Ha erre nincs mód.

hogy mindenkor a legfrissebb értesülést szerezhessük a családok állapotáról. A hideg föld hűti a fészket. Ezt az előbb mondottakon kívül a rend is megköveteli. Ezek állandóan ott maradhatnak a méhes kertben. gyomot vándortanyán is mindig kaszáljuk. akkor a számot is áthelyezzük. a kidobált fiasítás. a kaptárak felborulnak. ha csak rövid ideig tartózkodunk ott . munkánkat 16 . A szoros elhelyezés . Ezeket állványra. A karókat jó erősen be kell verni a földbe. magas kaptárak alá jobb az ilyen állvány. szemetes földön nem tűnik szemünkbe a kaptár előtt vergődő méh. ami lassítja a munkát. hogy könnyen levehető legyen. mert a család átrakásakor ez bonyodalmat okoz. Vándorlásról visszatérve a kaptárakat újra reájuk állítjuk. A lemezt kis szeggel. hogy a kijárónyíláson az eső be ne verjen. naponként söpörjük végig. Hátránya.azonban és munkánkat nagyon megkönnyíti. ha a keskeny végükön is van kijárónyílás. a leölt here. nem fárasztó. Kis gyakorlattal kielégítő munkát végezhetünk. nedves talajon könnyen a földbe süllyednek. például az állandó telepen. Fekvő vándorkaptáraink lábakkal készülnek. Kellő magasra állított kaptárakkal munkánk kényelmes.kitisztítani egy kis területet.hátfájást okoz.a méhek eltájolását okozhatja. akkor vízzel telt etetővel vízszintezzük a kaptárakat. sarlózzuk le a kaptárak előtt és mögött. A kaptárakat egy-egy fa alatt. Természetes. Pl. a kiszórt megcukrosodott eleség. Ezért alájuk cserepet vagy téglát teszünk. csavarral erősítsük a kaptárra. A ferdén álló kaptárban a méhek a lépeket nem építik pontosan a keret középvonalába. A rakodó kaptárakat kissé alacsonyabban kell elhelyezni. Megfelelő magas lábakra fektetjük a síneket és a kaptárakat ezekre rakjuk. Nagyon alkalmasak kaptárállványnak a kiselejtezett gazdasági vasúti sínek.nem tehetjük meg. A lábak laza. mert a fagyos földbe vert karók a talaj felengedésekor besüllyednek. jól láthatóan feltüntetjük. csoportonként hármat. Keskeny. bokor körül helyezzük el. hogy a mézkamrához is jól hozzáférjünk. hogy ezt vándortanyán . rakodók összekapcsolása. hogy több ízben kell munkahelyet változtatni. Fontos. Fagymentes időben karózzunk. A keskeny kaptárak kijárónyílásai ugyanis nagyon közel kerülnek egymáshoz. A rakodó kaptárak gyakran lábnélküliek.5-2 méteres sávon tartsuk a talajt állandóan szemét és gyommentesen. a mézzel teli lépek kipúposodnak. hogy az összetartozó részeket bármikor felismerjük. A hidegépítményű kaptárak a kijáró felé kissé lejtsenek. mert karóra helyezve könnyen felborulnak. A méhcsaládot azonban fémlemezre festett számmal jelöljük. ahol a méhek hosszabb ideig vannak. Ezért ott. Ez huzamosabb foglalkozás után . Ugyanez a veszély. parkosított területen. Így kevesebb az eltájolás. ötöt. A másik irányban azonban feltétlenül vízszintezzük a kaptárt. ha kell. Alacsonyan levő kaptáraknál munka közben nagyon meg kell hajolni. A kaptárakat sohase tegyük közvetlenül a földre. A kaptárak helyének előkészítésekor figyelemmel kell lenni a lépek helyzetére. keretek rögzítése csavarral. Még itt is jó azonban . ha a hosszú sorokban 5-10 kaptáronként átjárót hagyunk. Nem helyes a család számát a kaptárra ráfesteni. Legjobb ezt a területet homokkal felszórni. Ezeket feltétlenül rakjuk a kaptárak alá még rövid időre tervezett vándortanyán is. A nagy füvet. Munkánkat nagyon megkönnyíti. Ha vízszintmérőnk nincs. az elhullott anya. Az egy soros elhelyezésnél jobb a csoportos. hogy ne kelljen munka közben minduntalan az egész hosszú sort megkerülni.főként idősebbeknek . s ez rontja a lépek minőségét. esős időben is. mert nem kell görnyedve dolgozni. A kaptárra és annak alkatrészeire a kaptár számát fessük. Ezért a kaptárak előtti 1.főként álló képtáraknál . vagy legalább bőrlemezt tenni oda. a deszkába szívódó nedvesség nagyon megrövidíti a kaptár élettartamát. hogy a kaptárak mellett és alattuk tisztán tartsuk a talajt. nyugodtabban dolgozhatunk és csökken a rablási veszély is. a kaptárak alá 4-4 karóból magasabb állandó állványt készítünk. Távolabb kell rakni egymástól a kaptárakat akkor. Különösen jól alkalmazható ez a mód nagy. alsó kijárónál be ne folyjék. hogy szilárdan álljanak. A gyomos. vagy ha szállításra előkészítéskor oldalt is dolgoznunk kell velük. A tisztán tartott területen látottak a kaptár belsejében történteket tükrözik. Tájékozódásunkat megkönnyíti.különösen. téglákra helyezzük. ha akarók beverésekor a talaj száraz volt. ha a családok számjelét a kaptáron kívül.legalább közvetlenül a kijárók előtt . Ha a családot más kaptárba rakjuk át.

a másik csak a fekvőt tekinti hasznavehetőnek. s vélt igazát ezer bizonyítékkal igyekszik alátámasztani. A KAPTÁR ÉS A KERET A méhészkedés egyik legfontosabb és egyben legdrágább felszerelési tárgya a méhlakás. hogy kasos méhészetet berendezni. Ez nem mindig helyes. Egyik tábor égre-földre esküszik. fekvőből a nagy Boczonádi terjedt el. hanem a méhek egyéb okok (pl. hanem méheladásra rendezkedik be. Ezeken a helyeken NB kaptárakra való kicserélésük nem helyeselhető. Ez teljesen helytelen. Így sokkal könnyebben eligazodunk köztük. ahol hosszú ideig tartó méhlegelő van. hogy a rakodó kaptárnak nincs párja. vagy kaptár. Vegyük sorra a vitatott kérdéseket! Kaptárrendszer. ha a méhész nem méztermelésre. hanem a családok minőségében kell keresni. munkánk meggyorsul. A kas fölött eljárt az idő. Más területen . de folyamatos hordású vidékeken . Éppen ezért . Az NB kaptár olyan vidékekre való. A méhészek véleménye e téren nagyon eltérő. megjelöljük (téglát. Az eleség beadásakor az így jelölt kaptárakhoz nem is nyúlunk.főként nagyobb méhészetekben. Erre színes rajzszögek vagy nem fakuló műanyaglapocskák alkalmasak. Rakodó kaptárakból leginkább a Hunor. 17 . adjuk meg a méhcsaládnak mindazt. a méhcsalád belső szervezetének megismerését. annyi a hátránya. Kezelés szempontjából a hátulról nyitható kaptárak . és hátsó falán egyaránt feltüntetjük. A kasos méhészkedés lehetetlenné teszi a méhekkel való behatóbb foglalkozást. A kaptárkérdésről még ma is sokkal többet vitatkozunk. mesterfogását.a Hunor kaptárak jobban megfelelnek. a családok az akácvirágzás idejére megnépesednek. amelyekben az etetést már befejeztük. Ugyancsak nagy könnyebbséget jelent.a felülről nyílókkal szemben feltétlenül alulmaradnak. Azokat a kaptárakat például. követ helyezünk rájuk). A harmadik a hátsó kezelésű kaptáraknál jobbat nem ismer. s akkor bizonyára nem lesz kifogásunk a kaptárrendszer ellen. a felülről kezelhető korszerű kaptárig. Kas használatának csak ott van még létjogosultsága. ha a családok számát a kaptár homlok. ami a jó fejlődéshez kell. A hibát nem a kaptárban. ahol jó a tavaszi fejlődés. Sokan kezdőknek ajánlják a kasos méhészkedést. Az utóbbi időben erősen növekszik a NB kaptárak száma a Dunántúlon is. A NB főként az Alföldön hódított teret. hogy kas legyen-e ez. Szokásos a kaptárakon az anya korának feltüntetése is. senkinek sem ajánlható. itt is csak akkor. a méheket sem zavarjuk fölöslegesen. Bármilyen nagy előnye is olcsósága. Pedig a kaptár rendszere a termelésben nem döntő. mert minden új rendszerre való áttérés nagy anyagi veszteséggel jár. csakis a felülről nyíló kaptárak használata tanácsolható. Ma már nem vitatkozunk arról. ha a kaptárakat a családok száma szerinti sorrendben rakjuk le. Ez utóbbi nemcsak a vándorláskor fontos. A kezdő is korszerű kaptárral induljon és ne fokról fokra haladjon a kastól a nagykeretes. Munkánk közben gyakran szükség van a családok egyéb szempontok szerinti megkülönböztetésére is. Rakodó vagy fekvő kaptár legyen? Mindkettőben egyaránt lehet eredménnyel méhészkedni. porozás) miatt történő lezárásakor is. vagy arra akár csak az állomány egy részével is áttérni. A fekvő kaptárak mellett szól a könnyebb kezelés és a jobb szellőzés. mint amennyit megérdemel. Igyekezzünk elsajátítani az általunk használt kaptárakkal való méhészkedés minden csínját-bínját.gyorsítja.főként az elhelyezésben . A gyengébb hordást adó tavaszon és kisebb. illetve mint amennyi szerepe méhészeti termelésünk növelésében van.főleg vándorlás nélkül .mutatkozó előnyeik a nehézkesebb kezelés hátrányai mellett eltörpülnek. és a nagy népességet vándorlással hasznosítjuk.legyenek azok lépre nyílók vagy lapozók .

5 cm (Egységes). de hosszabb hordású vidékeink nem vándorló méhészeteiben (Dunántúl. ami a méhészeknek előnyös. hogy a családok fejlődését gátló tényezőket küszöböljük ki. mint a kaptárrendszer. mint a 20 keretes Hunor és több hely van benne a mézkoszorúnak is. hogy a kaptárt kisebbítjük. anélkül. Hiszen a 12 NB keret lépfelülete egyenlő 16 Hunor lépfelülettel. használjunk tehát két mézkamrát. Az ilyen kis lakásba szorított családok gyorsan túlnépesedhetnek (a kaptárhoz viszonyítva!). feléhez van két mézkamra fiókunk. Ott. ezért félünk a két mézkamrástól. ami a hozam rovására megy. ahol ezt a hordási ''viszonyok szükségessé teszik. Legjobban a 42 cm-es külső szélességű keretek hódítottak teret: 42 X 27 cm (Hunor). Akácra a tavaszi legelőn jól felfejlődött családokkal vándorolt. A 20 egységes kerettel felszerelt kaptár mind fekvő. Akáchordásunkra ilyen kaptárak nem valók. sőt három családot tartanak benne. Találkoztam már olyan méhésszel is. ahol a hordási viszonyok jók. Azt is tudjuk azonban. amilyen például az Ignácz (50 X 32 cm). A nagy Boczonádi keret is használható rakodóban. A Hunor rakodóban. Különösen jól beválik gyengébb. hogy előnyei lennének. az egységes mindkét rendszerben megfelel. A nagy Boczonádinál nagyobb keretméretek. A 20 keretes Hunor kaptár közepes legelőn kielégítő. mert másképpen nem tudta benépesíteni. Pedig nem ez a lényeges. mennyi mézet veszítenek egy-egy jó akácon. a két mézkamrás méhészkedés nálunk nem terjedt el. A NB kaptárt Boczonádi Szabó Imre előző kaptáraival szerzett gyakorlati tapasztalatai alapján egy családra tervezte. Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ által forgalomba hozott kaptárak 24 keretesek. Északi hegyvidék). azonban 18 keretnél kevesebb már sehol sem indokolt. Ma már tudjuk. Ahol a 24 keretes NB kaptár benépesítéséhez 23. sőt 4 család kell. Ez annyi. A Hunor kereteknek egy felróható hiányosságuk van: ritkán van bennük megfelelő mézkoszorú. Már az is sokat segít a hordás jó kihasználásában. a nagy Boczonádi fekvőben. Terjedelmesebb. 12 NB kereten a család nem fejlődhet ki rendesen és a jó hordást sem használhatja ki tökéletesen. így ért el jó eredményeket. akik két. Keretméreteink az utóbbi évtizedekben meglehetősen egységessé lettek. Ezen pedig nem azzal segítünk. vagy legalább 24 keretes kaptárt. A keretek számában a vidékek mézelési viszonyai és a méhész munkaideje szerint lehet különbség. Sokszor milliméterekért folyt a harc. A Szovjetunióban és Csehszlovákiában a rakodó kaptárak mellett kezdenek terjedni a fekvők is. Ezért középméretű vagy nagy kereteket használunk. ha állományunk harmadához. ha a kaptár kis űrtartalma miatt a gyűjtési lendület csökken. készítsünk második mézkamrát. A keretméret ugyanolyan sok vitára adott alkalmat. szélesebb körben nem terjedtek el. mint a 24 keretes Hunor kaptár lépfelülete. ott már nem a kaptárban van a hiba. akinél 4 család telelt a 24 kereten.A fekvő és rakodó rendszer termelési értékében a külföldön végzett kísérletek sem mutattak különbséget. azonban csak a fészekben. Különösen gyakori a méztartalék nélküli fészek a 20 keretes Hunorban. A kaptárak mérete is nagyon fontos. ez a hibája azonban második mézkamrával megszüntethető. Másrészt a méhészek nincsenek tisztában azzal. Ezt sokan túlságosan nagynak tartják. fellép náluk a rajzási ösztön. A 20 keretes Hunor kaptárakhoz tehát ott. és a NB kaptár a jól betelelt és a jó tavaszi legelőn fejlődött méhcsaládnak kell is. Ezek között a keretek között ki-ki megtalálhatja a kedvére valót. Kis kaptárban nem fejlődhet erős család. mind rakodó alakban jól bevált. 42 X 36 cm (nagy Boczonádi). A családok 12 lépen nem 18 . Jó tavasz után. hanem a méhcsaládban. gyenge családtól pedig nem várhatunk jó eredményt. Ennek okát egyrészt abban látom. Sajnos. A NB fekvő kaptárt 18-24 kerettel használjuk. főként két akácra vándorló méhészetekben szűknek bizonyulhat. hogy a méhcsaládok nagyobb lépfelületeken jobban fejlődnek. mézkamrájába félkeretek valók. Méhészkedésének alapja azonban a vándorlás volt. E keretméretek széleskörű elterjedése nagyon megkönnyítette a méhcsaládok adás-vételét. Vannak. hanem azzal. hogy a lépek bizonyos mértéken túl való nagyobbítása már a kezelés megnehezítésével jár. hogy még az egy mézkamrás kaptár összekapcsolása sincs jól megoldva. vagy a debreceni (50 X 36 cm). 42 X 32. Ezt a hibát küszöböli ki a magasabb egységes keret.

Hiszen ennyi lépen kell betelelnünk! Hová fejlődhet akkor a méhcsalád az akácig? Fejlődési lehetősége csak akkor van. A vékony falból eredő hibákkal meg kell alkudnunk. Pedig a jó tulajdonságú családok szaporításában olyan eszköz van kezünkben. ha ugyanakkor a méz minőségére is vigyázni akarunk. Kaptárfedésre jobb a horganyzott vaslemez. A többanyás módszer több munkával jár. Legalkalmasabb szín a kékesszürke. ahol nincs magas napi hozamokat adó mézelő (akác). Az anyák elvétele. mert pár napi jó hordással. szalma. A méhész. A vékony kaptárfal hátrányait a fészkek gondos szűkítésével és takarásával kell a lehető legkisebbre csökkenteni. A kaptárakat olajfestékkel be kell festeni. hogy a készítésükhöz szükséges nyersanyag hozzáférhető és olcsó. Tegyünk meg mindent. nemesítésének lehetőségét. Minden kaptárban lehet jól termelni. Deszkakaptáraink általában egyes fallal készülnek. a családok egyesítése. A vándorkaptárak bőrlemez borítását a sérülésektől lécekkel óvhatjuk. és ezzel eleve elvágja az állomány kiválogatással való javításának. főként vándorméhészetben. szürke színeket használjuk. A ragasztott lemez kaptárkészítésre vagy kaptár bélelésére nem jó. akkor a kék. legtartósabb. Elég. hogy a kaptárt a méhcsaládhoz kisebbítjük. Ezek közül csak a legfontosabbakra kívánok rámutatni. hogy jó eredményeket nem csupán a felsorolt három keretmérettel és kaptárakkal érhetünk el. Még szembetűnőbb az ellentmondás azoknál a méhészeknél. gyékényből. gyékény vagy nád. mégis figyelembe kell vennünk a többanyás módszer néhány hátrányát. Legjobb. Hő tartásuk az egyes falú deszkakaptárokénál sokkal jobb. pörgetni kénytelen. A szalmából. Természetes. ha méheinek tétlenkedését nézni nem akarja. viszont a legdrágább is a deszkakaptár. hogy a kaptárt egy vagy több anyával népesítettük-e be kellően. mert faanyagban szegények vagyunk. minden lépjük. mert a kaptárak könnyebben egymásra csúsztathatók. Kisebb kaptárak legföljebb olyan vidéken felelhetnek meg. megtelik nektárral és munkalendületük erősen csökken. Nagy előnyük viszont. termelési módunk kívánalmainak megfelelően. akik 6-8 NB kereten tartanak egy méhcsaládot. hogy a 12 NB keret egy családnak kevés. A 24 keretes kaptárban tartott két család egyesítése a hibát mérsékeli ugyan. hogy a családjaink mindenkor az időszaknak megfelelően népesek legyenek. így telelésre és a tavaszi fejlődésre alkalmasabbak. Az ilyenek pedig nem tekinthetők családnak. azzal kíséreljük megteremteni. ha csupán a kaptárak homlokfalát festjük különböző színűre. ezzel jelentősen növeljük a kaptárak élettartamát. 19 . Mikor az egy vagy többanyás módszer alkalmazásáról döntünk. ha a méhész ismeri a legmegfelelőbb módszereket. amelyek az egyanyás módszernél nem terhelik a méhészt. szaktudásunknak ez felel meg jobban). ha 3-4 léputcás népességgel teleltük be. azonban Hunor keretekből 20-nál. ugyanakkor felléphet a rajzás veszélye is. Akkor rájövünk. a méhekkel túlzsúfolt kaptár nem alkalmas! Az eredmény szempontjából lényegtelen. Különösen káros lehet a szűkre méretezett kaptár akkor. amellyel átlagos mézhozamunkat fillérnyi többletkiadás nélkül számottevően növelhetjük. NB keretekből 18-nál kevesebbet egy családra ne számítsunk. sárga. Az akác jó kihasználásához. Ezenkívül a kettősfalú kaptárak nagyobb térfogatúak és súlyuk miatt szállításra kevésbé alkalmasak. nádból préselt kaptárak élettartama. Ez viszont a méz minőségére káros. és van jó legelő. A festést 3-4 évenként újítsuk meg. A többanyás módszer lehetetlenné teszi a családok teljesítmény szerinti értékelését. majd megosztása és anyásítása mind olyan munkák. Ha a méhek tájékozódását a kaptárak különböző színével akarjuk elősegíteni. A kaptár nagyságát határozzuk meg vidékünk. rövidebb. a kaptár fenekét fáradt olajjal. de ne tegyük lehetetlenné a teljesítmény szerinti kiválogatást. esetleg zsaluzottak. A kaptárak tetejét vaslemezzel vagy kátránypapírral (bőrlemezzeI) fedjük. ha a méhész nem tartózkodhat állandóan méheinél. A kaptár anyaga lehet deszka. tartósabb és megkönnyíti a rakodást. Méhészkedjünk inkább kisebb kaptárral (ha vidékünknek. A méhcsalád népessége és a kaptár közötti összhangot ne egyoldalúan. azonban nem szünteti meg teljesen. nem ázik át. Jó hordásban a családok munkalendületének pár napos megtorpanása is nagy kiesést okozhat a termelésben. legértékesebb. karbolineummal itassuk be.használhatják ki tökéletesen a gyűjtési lehetőséget.

Előnyei ellenére is csak olyan méhészetben használható. éger. Ezek mozgatható válaszfalakkal 3-4 keretes részekre osztott kaptárak. és a kaptár falai nincsenek megvetemedve. Hűvös. amennyit a méhek sűrűn takarnak és meg tudnak védeni. A nyílást tavasztól a család népességének növekedéséhez és a hordási viszonyokhoz mérten szabályozzuk. a kaptár homlokfalának teljes hosszában lehetővé tesszük a méheknek a ki és berepülést. állványon) vagy vízszintes alapon egymásra fektetjük. rázkódáskor. A felső léc játéka ne legyen egy-két mm-nél nagyobb. Ezért valamennyi kereten azonos magasságban kell lenniük. Ez különösen akkor hasznos. megvetemednek. mint a népesnek. hogy a keretek még nagy nyomásra se csúszhassanak össze. A 28 mm-es lécből készült keret a 2 ötmilliméteres vállal együttesen 38 mm. A kijáró nagyságát az időjáráshoz. vagy az alsó léc kiálló vége. Főhordásra. Szokás az oldalléc külső oldalára is ütközőt szerelni. Ma már szélesebbeket használunk. hogy derékszögűek legyenek és a lécek egy síkban feküdjenek. Ha mód van rá. Az oldalléceket a felső léchez még oldalról is hozzászegezzük. Alacsony keretes kaptárakhoz (H rakodó) inkább alsó kijárót. mind a felső kijárónak vannak előnyei és hátrányai. A kijárónyílás helye is sokat vitatott kérdés. rendszertelenül leszórva alakjuk megváltozik. Egyébként az oldalsó ütközők sok bosszúságot okoznak. Fontos. Keretnek legjobb a hársfa. Az összeszegezett kereteket vagy függesztve tároljuk (kaptárban. A NB fekvőkaptár végében is helyezhetünk el tartalékcsaládot. Keretszegezéshez 16 X 35-ös. Nyári forróságban a nagyobb kijáró megkönnyíti a méheknek a kaptár túlmelegedésének meggátlását. hogy a lép súlya alatt meg ne hajoljon. mert nagy forgalom nincs. A keret füle 10 mm-es. A léceket minden sarkon 2-2 szeggel fogjuk össze. Ömlesztve. azonban a kijárónyílás helye a termelésben nem döntő. amelyben valamennyi kaptár belmérete pontosan egyezik. Az ennél nagyobb gerinctávolság a fészekben nem vált be. zökkenőknél el ne törjön. ezért fontos. Ősztől tavaszig elegendő. ez nagyon megkönnyíti a kezelést. egyenletesebben épülnek. könnyű.A kaptárban a kereteket fém-sínre függesszük. az ilyen méhészetekben használatukról le kell mondanunk. Mind az alsó. Az oldal és alsó léc 10 mm vastag legyen. Ez rendszerint az oldalléc alsó részébe vert U szeg. gépkocsin való szállításkor) deformálódjék. A kijárónyílás mindig a középső fészekkeretek vonalában legyen. Méhészkedés közben mindig keretekkel dolgozunk. nem reped. Csomómentes fenyő. Különösen hajlamos a vetemedésre. nyár is megfelel. ha léputcánként 12 négyzetcentiméternyi nyílást hagyunk. Főhordás után a rablási veszély csökkentése végett csak annyi kijárót hagyunk nyitva. és könnyebb a betolakodó idegenek elleni védekezés is. A keretléc szélessége eredetileg 25 mm volt. nem vetemedik. ha zárt helyen teleltetünk. hogy a vállak egymás mellé ne csúszhassanak. Különböző vastagságú fülek a bakhátas keretfedők használatánál bonyodalmat okoznak. hogy a nagy nyomásnak kitett keret (vasúton. A keretek egymás közötti távolságának. a családok népességéhez és a hordási viszonyokhoz kell szabni. A gyenge családnak kisebb kijáró kell. olyanra tágítjuk. magas keretesekhez (NB) inkább felsőt használjunk. hogy azok jók legyenek. mert megakadályozza. hogy a méhek a legnagyobb munka idején is zavartalanul közlekedhessenek. A felső léc 15-20 mm vastag legyen. Hordástalan időben kisebb kijáróra van szükség. mert a keretek nem férnek be valamennyi kaptárba. hogy a keretek anyaga száraz legyen. 20 . A vállazásnak olyannak kell lennie. Alsó kijárós kaptárakon a jobb levegőcsere érdekében tanácsos felső szellőzést is adni a családoknak. Hiába nyitunk kijárót 18 lép szélességében. a "léputcának" szabályozására az ütközők. A kereteket sablonban kell összeszegezni. Az OMSZK keretei 28 mm-esek. mint állandó melegben. Egy keretet 10-15 évig is használunk. Az oldalsó ütköző azért is jó. változékony időben nem szabad olyan nagy kijárót nyitni. hogy a lépek gerinctávolsága 38 mm. A keretlécek ilyen szélessége a célszerű. Puha. A lépek szebben. ha a család csak 12 lépet takar. A keretek középvonalában elhelyezett műlépek egymástól 38 mm-re kerülnek. vagy 18 X 35-ös szeg jó. mert egyébként a lécek meggörbülnek. Azt mondjuk. csavarodásra a nyár. hogy a keretek oldalléce és a kaptár fala köze kerülő méheket munka közben agyon ne nyomjuk. A két ütköző váll alkotja a 10 mm-es léputcát. A keretek a lépek mozgatását teszik lehetővé. fűz. vállak valók. Legbiztosabbak a keretléc saját anyagából készült vállak. A vállazás magassága 5 mm. A tartalékcsaládok számára anyatartalékoló kaptárak is szükségesek. Igen fontos.

A kereteket használatbavétel előtt huzalozni kell, hogy a műlépet bennük rögzíthessük. Ezért a léceket ki kell lyukasztani. A lyukasztás a keretek összeszegezése előtt könnyebb. A lyukak helyét a lécen sablon segítségével megjelöljük. Kevés lécet árral lyukaszthatunk. Ez nehéz munka, ezért nagyobb mennyiséghez keretlyukasztót, fúrót használunk. Ha fémlemez sablonnal dolgozunk, akkor a lyukakat jelölés nélkül a sablonon keresztül azonnal fúrhatjuk. A lyukasztást (fúrást) mindig a léc belső oldalán kezdjük, mert így biztos, hogy a lyuk a keret középsíkjába kerül. Huzalozásra 0,4-0,5 mm-es horganyzott lágy huzal való. Vékony műléphez ennél vékonyabbat kell használni. A huzalozás. Célja kettős: egyrészt az, hogy a műlép a keret középvonalában megmaradjon, építéskor le ne csússzék, ki ne bukjék, másrészt az, hogy a lépet erősítse. A huzalokat úgy kell beosztani, hogy ennek a két célnak minél jobban megfeleljenek. Sok jó huzalozási mód van. Egyet ismertetek. Ezt a módot sokan kipróbálták és jól bevált. Használatát merem ajánlani, mert azt tapasztaltam, hogy az így huzalozott lépek még rossz utakon való szállításkor is jól tartanak. A keretbe 4 függőleges és 3 vízszintes szálat húzunk az 1 ábra szerint. Ha vékony műlépet használunk (1 kg-ban 8 NB műlépnél több van), akkor tanácsos még minden függőleges szál közé egy szálat befűzni, hogy a műlép meg ne púposodjék. Ügyeljünk arra, hogy a vízszintes huzalok a függőlegeseknek ugyanazon oldalára kerüljenek, így a műlépet a huzalok közé csúsztathatjuk. A huzalvégeket szeghez erősítjük. 10 mm-es kék szegek vagy 8 X 10-es, 10 X 10-es szeg való erre. A függőleges huzal végét az alsó lécnél rögzítjük, mert a felső lécet gyakran tisztogatjuk, s ott a kaptárvas, kés, könnyen beleakadna a szegbe. A vízszintes huzalok erősítésére a szeget az oldallécek külső felületére ütjük be. Nem jó a szeget a vállba, vagy a váll fölé ütni, mert ott akadályozhatja a kereteknek egymás közé csúsztatását. A huzalozás menete: a huzalt megfelelő hosszúságú darabokra szabdaljuk, NB keretekhez 190 és 150 cm, Hunorhoz 155 és 150 cm-re; ezután fémtárgyon, pl. kilincsen meghúzogatva megnyújtjuk.

21

-------- huzal _____ műlép 1. ábra. A keret huzalozása és műlépezése (A huzalt úgy is megnyújthatjuk, hogy 20-50 m-es darabokban erősen megfeszítjük.) Az egyenlő hosszúságú huzalkötegeket néhány helyen átkötjük, hogy a szálak munka közben össze ne akadjanak. A keretben az alsó lécen a két szélső lyuk mellé, az oldalléceken pedig egyik oldalon az alsó, másikon a felső lyuk mellé szeget ütünk. A szeget csak félig ütjük be. Ezután behúzzuk a huzalokat és egyik végüket a szegre többszörösen rácsavarjuk, majd a szeget teljesen beütjük. Ez azért szükséges, hogy a huzal feszítésekor a szegről le ne csavarodjék. Így előkészítve tároljuk a kereteket műlépezésig. Műlépezés előtt a huzalokat megfeszítjük és másik végüket a másik szegre csavarjuk. A huzal feszítésekor a keretet pontosan beillő, műlépező deszkára kell fektetni, hogy el ne ferdítsük. Munkánkat úgy osszuk be, hogy egy-egy munkamozzanatot sok kereten folyamatosan végezzünk el, így nem töltünk időt szerszámok lerakásával, cserélésével. Rövid idő múlva teendőnket szinte gépiesen, gyorsan végezzük. A munkamozzanatok: 1. A szegek beverése félig. 2. A huzalok befűzése és egyik végük szegre csavarása. 3. A huzallal körülcsavart szegek beverése. 4. A huzal megfeszítése és szegen való rögzítése. 5. A másik szeg beverése és a huzal végének lecsípése. Munka közben a kereteket mindig vízszintesen rakjuk egymásra, hogy meg ne vetemedjenek. Műlépezés. Szép és jó lépeket csak helyesen műlépezett keretekbe építenek a méhek. Műlépezéskor sok hibát követhetünk el. Sokan felesleges munkát is végeznek. A következő módszer jól bevált a gyakorlatban. A műlépeket a keret belső világánál valamivel kisebbre szabjuk, hogy könnyűszerrel beilleszthessük a keretbe. A NB műlépet 396 X 310-320 mm-esre, a Hunort 396 X 220-230 mm-esre jó

22

szabdalni. Az ilyen műlép a 400 X 335, illetve 400 X 245 mm-es belméretű keretekbe könnyen beilleszthető anélkül, hogy bárhol is megszorulna. A műlépet a keretbe a következőképpen helyezzük be: a keretet felső lécére állítjuk; a napon kissé meglágyított műlépet az alsó léc felől a függőleges és vízszintes huzalok közé becsúsztatjuk. Ez után úgy igazítjuk el, hogy az alsó és oldallécek, valamint a műlép széle között 1-2 mm-es hézag maradjon. Ez azért szükséges, hogy a műlép megnyúláskor meg ne púposodjék. A huzalokat sarkantyúkerékkel vagy elektromos készülékkel olvaszthatjuk be. Nálunk a sarkantyúkerék az általánosan elterjedt. Két kereket használjunk. Ezeket vízben vagy vízfürdőben hevített viaszban melegítjük, így elkerüljük a túlhevítést. A viaszban való melegítés előnye, hogy a sarkantyúkeréken levő viasz biztosabbá teszi a huzal viaszréteggel való bevonását. A műlépezés menete: Két műlépező deszkát megnedvesítünk, két sarkantyúkereket megmelegítünk. Mindent úgy készítünk oda, hogy helyünkről való elmozdulás nélkül elérjük. A műlépes keretet deszkára fektetjük, és a műlépet eligazítjuk benne. Ezután a huzalokat előbb az egyik, majd a másik oldalon a műlépbe olvasztjuk. ügyeljünk nagyon, mert a huzal jó beolvasztásától függ a lépek minősége. A huzalt úgy kell beolvasztani a műlépbe, hogy lehetőleg annak közepébe kerüljön, és mindenhol vékony viaszréteg fedje. Ezt csak akkor érjük el, ha a sarkantyúkerék olyan meleg, hogy a viaszt megolvasztja. A keréknek ugyanis kettős feladata van: az egyik, hogy a huzalt a műlépbe nyomja, másik, hogy a viaszt megolvassza. Hideg sarkantyúkerékkel, bicska hegyével vagy más fémtárggyal jó munkát végezni nem lehet! Ha a huzalt nem nyomjuk kellően a műlépbe, vagy nem borítja viasz, akkor a méhek nem építik be a műlépet, hanem kirágják a huzal mellett. Különösen ügyelni kell a huzal beolvasztására a kereszteződéseknél, mert itt két egymás fölött futó szálat kell a műlépbe beágyazni. Minél vékonyabb a műlép, annál gondosabb munka kell a huzalok jó beágyazásához. A kihűlt sarkantyúkereket a meleggel, a megszáradt műlépragasztó deszkát a nedvessel munka közben szükség szerint cseréljük. Gyakori, hogy a műlép szállítás vagy raktározás alatt megsérül. Az apróra tört műlépet újra kell önteni, a nagyobb darabok azonban összeragaszthatók. A műlép darabokat a műlépező deszkán összeillesztjük. A repedésen keskeny műlép csíkot fektetünk végig. A sarkantyúkerék gömbjével a műlép csíkokat megolvasztjuk. A megszilárduló viasz a műlép darabokat összeragasztja. Ugyanígy járunk el, ha a szükségesnél kisebbre szabott műléppel kell dolgoznunk. Műlépezni közvetlenül a műlépes keretek beadása előtt a leghelyesebb. A hosszabb idővel előre elkészített vagy hidegen beragasztott műlép megnyúlik, púposodik, kitörik, huzalozása meglazul vagy kipattan a műlépből. Az előre elkészített műlépes keretek zöme felhasználásig olyan káros változásokat szenved, hogy belőlük jó lépet már nem remélhetünk. Minél hosszabb ideig áll a műlép a keretben, annál inkább igaz ez. Helyes, ha a kereteket már télen annyira előkészítjük, hogy csak a huzal megfeszítése és a műlép berakás a marad hátra. Ezt a két munkát csak közvetlenül a műlépek beadása előtt végezzük el. Műlépet a családokhoz beadni csak olyankor szabad, amikor megvan a valószínűsége, hogy a méhek mindjárt munkába veszik és kiépítik. Ezt pedig csak akkor várhatjuk, amikor hordás van. Hordástalan időben műlépet beadni, a családoknál bent tartani céltalan, sőt káros. Ilyenkor a műlép megbontja a fészek egységét, s ez káros lehet. A fészek melegében megnyúlik, púposodik, a méhek kirágják. Ezért a hordás megszűnése után a kiépítetlen műlépet ki kell venni. Az egész felületén munkába vett, részben kiépített műlép káros változást már nem szenved, azonban hordástalan időben a családoktól mégis helyes kivenni. A műlépes kereteket mindig függőlegesen tároljuk! Fektetve a műlép súlyánál fogva megpúposodik. Az ismertetett módon műlépezett, és alkalmas időben beadott keretekbe a méhek szép lépet építenek. A keretlécek mellett hézag nem marad. Attól ne féljünk, hogy a felső léc alatti üres részt a méhek nem építik be, vagy oda herelépet húznak; minden esetben beépítik és csak egészen kivételesen heresejttel. A műlép és a keret között - a felső léc kivételével - 1-2 mm-nél nagyobb hézagot nem szabad hagyni, mert a méhek nem építik be. A műlép oldalt és főleg fent legfeljebb 0,5-1. cm-rel haladja meg a huzalt, mert máskülönben a kaptárban megpuhulva kihajlik a keret középsíkjából. 23

csakis belső vizsgálat ad. Mindkét vélemény . Vannak. gyümölcsvirágzás alatt a fejlődés ellenőrzésére. 7.mint általában minden szélsőség . amelyekről a méhésznek feltétlenül tudnia kell. elősegítik a fejlődést. hogy a télire való előkészületet ellenőrizzük. főhordás után az időszerű munkák elvégzése végett. Igaz. 3. mert azt hiszik. akácvirágzás kezdetén. hogy a mellékfoglalkozásként 24 . és ugyanúgy használják. akácvirágzás előtt. megfelelőek lesznek-e a családok a főhordásra. E téren a nézetek . eredményesen. amelyek a méhállomány leromlását. a legkevesebb szúrással és a rablás legkisebb veszélyével akarunk dolgozni. Legjobb családjainknál üres vagy félig műlépezett keretekkel segítjük elő a herelép építését és ezzel fejlett herék nevelését. Ezt csak akkor tehetjük. Ez összesen kilenc kaptárbontás egy esztendőben.helytelen. hogy a méheket minél ritkábban kell zavarni. hogy megállapítsuk. hogy a családokat a főhordásra előkészítsük. Nagy hibát követnénk el. mint a raj befogása és a pörgetés. akik a családokat jóformán naponként nézegetik. fejlődésüket a szükséges beavatkozással nem támogatnánk. hogy a méhek szabadon rendszerint így építik a lépeket. Sokan azt tartják. 8. esetleg teljes pusztulását okozhatják. nyugodtan tegyük meg. hogy a méhészek nem ismerik családjaik állapotát. 4.Műlép csíkot vagy fél műlépet csak természetes. hogy a sejtek lapjukkal néznek lefelé. Általános vizsgálatot hónapokig nem tartanak. Mások viszont azt tartják. mint azokat. Ezek az első néhány héten csak munkáslépeket építenek. A méhcsalád fejlődését. a méhek lehető legkisebb háborgatásával. hogy munkája eredményes legyen. Még rosszabb a helyzet. Ez a felfogás téves. Az ilyen méhészetekben gyakran olyan hibák fordulnak elő. hogy a termelési időszak alatt átlag 27 naponként nézzük meg a családokat. Ezeket a vizsgálatokat úgy kell beosztani. hogy ezzel jót tesznek. Természetes. pörgetéskor (évenként egy vagy több ízben). ha a családokat ebben az időszakban nem ellenőriznénk. ha a család helyzetével mindenkor tisztában vagyunk. amikor a méhész beavatkozásának pár napos késése is végzetes lehet.egészen eltérőek. bizonyos szabályokat mindenkor be kell tartanunk. Azonban a tapasztalatok szerint ez korántsem elegendő. Véleményem szerint a családokat évenként legalább 12-15-ször meg kell nézni. 2. A fejlődést gátló tényezőket idejében el kell hárítanunk. októberben utolsó vizsgálatkor. de korántsem mindig.mint a méhészeti gyakorlat egyéb területein is . Vannak a családok életében időszakok. szeptemberben a betelelés előkészítése végett. ha az egyes vizsgálatok közötti időszakokat nézzük. 6. A fő hordás utáni szemlétől augusztusig például 2 hónap is eltelhet. augusztusban. A méhek kiépítik. hogy a műlép csak éllel lefelé néző sejtekkel használható. A családok állapotáról pontos képet pedig bármennyire is fontosak a külső megfigyelések . mert az életükbe való minden beavatkozás csak káros lehet. 9. Hányszor. ha gyorsan. Gyakran tapasztalom. söpört vagy röpített rajnak adhatunk. Ez ugyanis azt jelentené. A MÉHCSALÁDOK KEZELÉSE Bármikor és bármi célból kezeljük a méhcsaládokat. amelyeken a sejtek élükkel néznek lefelé. milyen időközben kezeljük hát a családokat? Feltétlenül szükséges a következő időpontokban: 1. E szabályok ismertetése előtt tisztázandó: milyen gyakran kezeljük a méheket. A legszélsőségesebbek szerint a méhész teendője nem lehet más. Huszonhét nap a méhcsalád életében hosszú idő. kitelelés után (ez az első tavaszi átvizsgálás). A méhcsalád életében ugyanis igen rövid idő alatt olyan változások történhetnek. helyzetek. Ha tehát a műlépet úgy használhatjuk gazdaságosabban. 5. hogy két szemle között 3 hétnél hosszabb idő ne teljen el. munkáját irányítanunk kell.

Hordástalan időben. Már a méhészkedéshez szükséges idő tárgyaláskor említettem. de igyekeznünk kell minél rövidebb idő alatt elvégezni munkánkat és a kaptárt lecsukni. Ugyancsak felbontjuk a kaptárt például februárban még fagyos időben is. Ha a kaptárból lépeket kell kiszednünk. ha külső jelekből arra következtetünk. akiknek ez az egyetlen munkájuk. pusztulását előzhetjük meg. hogy a család megmentéséhez cukorlepényt kell beadni. a kora reggeli és a késő délutáni órákat válasszuk. amelyekre szükségünk lehet. Kezeléskor mindenkor szükség lehet a következőkre: füstölő és füstölő anyag. ha úgy véljük. Az ilyenkor feltétlenül szükséges beavatkozást estefelé végezzük el. mert az könnyen tüzet fog. hogy a füstölő mindenkor jól működjék. Nagyon lassítja a munkát. hogy minden bajt megelőzhessünk. fakérget. mikor már határozottan tudjuk. szellemi előkészítéséről már szóltam. a szükséges anyagok és eszközök előkészítése. lazán összegyűrt papirost gyújtunk meg és 25 . Szokjuk meg. füzet. Munkánk akkor gyors és zavartalan. és minél kevésbé zavarjuk a család nyugalmát. ha a hőmérséklet árnyékban legalább 16 fok. hogy egyszerre ketten is dolgozhassanak. amikor beavatkozásunkkal a család leromlását. ha mindazok az anyagok és eszközök. 1. A méhcsaládok kezelésére mindig igyekezzünk a legalkalmasabb időt megválasztani. fészkük egységének megbontása zavarja rendes élettevékenységüket. milyen célból tesszük azt. Anyásítással. ha közben minduntalan eltávozunk a felnyitott kaptártól. kéznél vannak. Fontos a gyors munka a rablás elkerülése végett is. esetleg teljesen tönkre is tenné azt. Ha az egeret nem kergetnénk ki. hogy mindig csak akkor nyúlunk a családokhoz. Kaptárt általában csak akkor bontunk. égethetünk. A jó füstölő nagyon megkönnyíti munkánkat. ne sajnáljuk a munkát a méhektől. Mindezeket szerszámos ládában vagy tálcán állandóan készenlétben tartjuk. forróságban. Rossz füstölővel nyugodt. A kijárók és a kaptárak előtti terület megfigyelésével sok mindent megállapíthatunk a kaptárak felbontás a nélkül. cigaretta (az anyák tetvetlenítéséhez). akkor mindig szükséges léphordó láda (keretbak) is. Begyújtásához feltétlenül tartsunk száraz. A füstölőben korhadt fát. 2. a végzendő munka átgondolása. nagy füstölők használatosak. ha alaposan hozzákészülünk. korhadt fát. sőt a családokat is veszélyezteti. taplót. A begyújtás módja: könnyen gyulladó anyagot készítünk elő. kukoricacsutkát. hogy elhozzunk valamit a raktárból. gyufa. hogy ha az egyik megrongálódik. hogy valamelyik családunk meganyátlanodott. hogy reggel és este. toll. Munkánk gyors és határozott csak akkor lehet. A méhek szeretik a nyugalmat. Fontos. kaptárvas vagy fogó. hogy a munkát minél rövidebb idő alatt végezzük el. Nagyobb méhészetekben a fújtatóval működő. Ennek lényege. Minél kisebb támogatás kell valamely család boldogulásához. Nem minden család szorul egyformán segítségünkre. A kaptár felnyitása. Az előkészület a következő: 1. a másik kéznél legyen. 2. Legalább kettő szükséges. Vagyis minden esetben kaptárt bontunk még alkalmatlan időben is olyankor. Az őszi nyugalom bekövetkezése után hűvös időben is kaptárt bontunk. Ha tehát módunkban van. Feltétlenül fel kell bontani még télen is azt a kaptárt. amelyikben egér garázdálkodik. tükör (a fullánk kihúzásához az arcból). gyors munka lehetetlen. ellenőrizzük állapotukat rendszeresen. Ezért kövessünk el mindent. Azonban rendkívüli esetekben sokkal hűvösebb időben is bonthatunk kaptárt. A munka átgondolásáról. esetleg napközben is sétáljunk végig a kaptárak előtt. száraz ágat. zsebkés.méhészkedők nem kezelhetik annyiszor és olyan gondosan méheiket. akkor tavaszig a családban nagy kárt okozna. a méhész felkészülése. hogy a méhészet hozama egyéb tényezőkön kívül a ráfordított munkától is függ. annál értékesebb tenyésztési szempontból. egyesítéssel megmentjük. mint azok. Ilyenkor kevesebb szúrást kapunk. kis lapát a kaptár fenekének tisztogatásához. vagy nem pusztítanánk el. anyazárka. ceruza. másrészt azért. 3. napraforgószárat stb. Lehetőleg csak élénk röpködéskor dolgozzunk. lakásunkból vagy a vándorbódéból. Nagy hordáskor a méhek munkáját lehetőleg ne zavarjuk.

vászonnal körülvarrott arcvédő nagyon meleg és a látást akadályozza. istállószagúan ne dolgozzunk velük. Dolgozni akkor könnyű. a daganat nem olyan kellemetlen. A rostaszövetből készült. akkor ott nyitjuk szét a 26 . Megjegyzem azonban. Munka közben ruhánk könnyen szennyeződik. s annak tetejét lezárjuk. izzadtan. körömmel. Begyulladás után a füstölőt lassan égő anyaggal telerakjuk. Akik különösen érzékenyek és a méhméreg káros a szervezetükre. Nem ajánlom! A méhekkel való munka sikerének egyik feltétele a nyugalom. vagy födjük be. Ha a keretek teljesen kitöltik a kaptárt. az alá eresszük a füstöt. hogy a méhész mindenkor és minden körülmények között nyugodt legyen. mint a szélsőt. A kezelendő kaptár mögé oda készítjük a léphordó ládát. akik a méhszúrást még nem szokták meg. parfümösen. fogások. Gyakori. A méhek nem szeretik az erős illatokat. hogy munkája a legjobban menjen. hogy negyed fordulattal elérhessük. anélkül. hogy helyünkről elmozdulnánk. hogy méhésszé nem azáltal válik valaki. rárakjuk az előkészített anyagot és mérsékelt fújtatással élesztjük a tüzet. Nagyon kellemetlen. akár a harmadikat vehetjük. hogy a méhszúrás ellen nem védekezik. mint az arcon. mert a szurok összeragasztja. hogy arcunkból is gyorsan eltávolíthassuk a fullánkot.a füstölőbe tesszük. bőrlemezzel vannak takarva. tartsuk kezünket felfelé úgy. Kézen a szúrás nem olyan fájdalmas. Kesztyűben munkánk bizonytalanná válik. használjanak kesztyűt. Ha ruhánk ujja alá búvik be méh. Ez ingerli a méheket. minél kevesebb zajjal nyissuk. Ilyenkor az anyagon keresztül fogjuk meg. vagy éppen az anya a földre hullnak. Ezért munkaruhában dolgozzunk. petézik-e az anya. 3. s teljesen lehetetlenné teheti további munkánkat. jobbunkkal pedig a bal kezünkre ütünk. hogy az oldallécek a kaptár falától távolabb kerüljenek. Ha a keretek deszkával. A borzas hajba a méhek könnyen beleakadnak. Azok. Bal kezünkkel erősen fogjuk a keretfedőt. Kihűlve ugyanis igen nehéz kinyitni. késsel úgy húzzuk ki. hogy a méhek. megfogni. amennyi célunknak megfelel. vagy kellemetlen daganatot okoz nekik. Ezenkívül nagyobb az a veszély. különösen. hogy a kiszakadt méregzacskóból ne nyomjuk a sebbe a mérget. szagokat. használjanak arcvédőt. és róluk a kaptárba rázzuk a méheket. és a méhekben sem teszünk olyan könnyen kárt. A kezek szúrástól való megvédésére szokás kesztyűt használni. hanem a kaptár falától a másodikat. Pl. mint a legszélső lépnél. Ez több családnál sok időveszteség és nagy fáradság. Ha a léphordó láda csak egy lépésnyire is van tőlünk. A kapkodás. Az ingünk alá került méhnek ingünk kigombolásával nyissunk utat a szabadulásra. Aki megszokta a méhszúrást. hogy a róla leeső méhek a kaptárba hulljanak. A füstölőt munka után ne hagyjuk zárva. A kaptárt nyugodtan. határozott mozdulatok. torát roppantsuk össze. ha a kaptárban legalább 2-3 lépnyi üres hely van. hogy nadrág alá mászik a méh. ha nagyobb darabókból áll. Ki-ki úgy védekezzék. időnként le kell nyomkodni. A fény felé igyekszik és kirepül a szabadba. Másodiknak már akár a szélsőt. petróleummal való begyújtás veszélyes! Munka közben a füstölőanyagot. Ezért italosan. Ha a közelben tűz ég. mert könnyen fennakad. A szükséges üres hely elkészítése után munkánk a szerint alakul. hogy a méh a ruha és kezünk között kijuthasson. hogy milyen célból bontottunk kaptárt. amelyik alul lábunkhoz simul vagy kössük be a szárát. A benzinnel. A rostaszöveten keresztül bőségesen füstöljünk be. az idegeskedés felizgatja a méheket. Rövid várakozás után leszedjük a keretfedőket. Olyan nadrágot használjunk. Ha biztonságérzetét az arcvédő adja meg. erre a méhek lehullnak. A kaptárból annyi lépet veszünk ki. a méheket könnyebben felingereljük. s így emeljük ki. és a hullát rázzuk ki a nadrágból. ha a méhek a ruha alá másznak. ha azt akarjuk tudni. szellős és a látást sem zavarja. kalapra húzható és arról köröskörül lelógó arcvédő. Jó a tükör a kéznél. Ezt könnyebb meglazítani. A lépet kissé elfordítjuk. A fullánkot minél előbb távolítsuk el. és a tűz kialszik. Melegben izzadunk alatta. Munka közben a lépet lehetőleg mindig a kaptár fölött tartsuk. Legalkalmasabb a fekete tüllből készült. hajunkat simítsuk le. Igen fontos. A méhész a munkához a méhekhez való viszonyától függően készül elő. akkor feltétlenül használja. a biztos. akkor elsőnek nem a legszélsőt emeljük ki. Jó anyaggal megtöltött füstölő órákig erős füstöt ad. A kivett lépeket a léphordó ládába akasztjuk. dolgozzék arcvédő nélkül. lépenként akkor is 4 lépést kell megtennünk. akkor begyújtáshoz parazsat használhatunk. Úgy helyezzük el. Szokjuk meg.

Így nem zavarjuk a méhek nyugalmát. ahol legsűrűbben vannak a méhek. mint ékkel szoríthatjuk a már bent lévőket. hogy a kereteket visszarakáskor mindig szorosan. Kézmosáshoz „Vim”-et használjunk. méheket nyomunk össze. A lépeket eredeti helyükre rakjuk vissza. a lépeket sorra kiszedjük. felnyitott kaptártető zavarja a méheket. Vándorláskor jó. akkor 2-3 keretnyi hézag készítése után. Végül a kivett néhány lép is régi helyére kerül utolsóként. megvizsgáljuk és a kaptár falánál (választódeszkánál) kezdve egymás mellé visszarakjuk. ahol az anyát sejtjük. de különösen a fészekben ok nélkül ne változtassuk. 27 . viaszosvászon vagy bőrlemez elegendő. fúróval készítsünk lyukat. Amilyen helytelen a fészek méhek által kialakított rendjének indokolatlan megbontása. viaszosvásznat. Erre nagyon ügyeljünk. Pl. a többi összes lépet eltoljuk az üres rész felé. hogy a lépek eredeti rendben kerüljenek vissza. akkor a keretek felső lécét nyomjuk egymáshoz. Ahol a keretfedők tömör deszkából készültek. A keretek későbbi összetolásakor. pedig az egész keretsort szorítsuk a kaptárvassal szorosan egymáshoz. akkor a szeget ne üssük.lépeket. A kaptár lezárása előtt. hanem hármat-ötöt. Ezért élénk röpködés idején. A méhek igen érzékenyek a zörgésre. ugyanilyen helytelen lenne mindenáron s mereven betartani a fészek sérthetetlenségét. Az ilyen lépeknek máshová helyezése is nehézségekbe ütközik. a) Ha nem fontos. (Ezért kell az oldalléceket végükhöz közel vállazni!) Munkánk végeztével a kereteket – ismét nem egyenként. Télen és tavasszal jobb takarás kell. szalmapárnát. megzavarja munkájukat. A tágasan hagyott léputcába a méhek belehizlalják a lépet. és nem is szúrnak. Árral. Ha az erő a vállazás fölött hat. hanem nyomjuk be a fába. és nem a kaptár falához utolsóként csúsztatjuk. ami sok méh életébe kerülhet. hogy a keretek mindig ütközzenek. (Mindig a fészek középső lépein. és ebbe nyomjuk be a szeget. A jól vállazott. mert a fiasításnak a fészekben a helye. ez a méhszurkot (propoliszt) nagyon jól eltávolítja. ezért a kereteket takarni kell. használjunk. ott nyáron egyéb takarásra nincs szükség. kétféleképpen dolgozhatunk. a virágport. Szokjuk meg. emiatt tömegesen röpködnek a kaptár előtt. A méhek nem szeretik. a tetőt munka közben időnként csukjuk le. A méhek mindig viszonyaiknak legmegfelelőbben rendezkednek be. A léphordó ládába kitett kereteket a kaptár (a fészek) másik oldalára kerülnek be utolsóként. Az általuk kialakított rendszer megbontása.) Ha a keretek síneken nyugszanak. ha a méheket lerázzuk róla. s ez csökkenti teljesítményüket. Nyári takarásra néhány réteg újságpapír. Mégis eltávolítjuk a fészekből a fiasításos lépet. de nyáron is szükséges. Fekvő kaptáraknál az előre bukó. A fészek egységének fontosságáról vallott elveinkkel ellenkezik. egymás mellé tegyük. erős kerettel. Takarásra papírt. a mézet szabályosan helyezik el. Igen fontos. Különösen fontos a takarás télen és tavasszal. A lépek helyzetét a kaptárban. Ezt mindig tartsuk szem előtt. hogy a méhek berepülhessenek. Ilyen esetekben az utolsó keret behelyezése nehezebb.helyükre visszacsúsztatjuk. Általános vizsgálat során. bőrlemezt. A rostaszövetes keretfedőt azonban feltétlenül állandóan takarítani kell. akkor 2-3 lép kivétele után. ha a keretek szorosan kitöltik a kaptárt. Megkönnyítjük. b) Ha a keretek helyzetén változtatni nem akarunk. A nyomást a kaptárvassal a keret vállánál gyakoroljuk. hanem 2 keret közé. ha lakásukba fény hatol. hogy többé ne petézze be az anya. Nem találják a kijárót. Ha a benépesített kaptáron valamit szegezni kell (például számtáblát erősítünk rá. hogy fiasításos lépet a fészektől távol tegyünk. hanem csoportosan. ha azt akarjuk. zsákdarabokat stb. a kereteket nem egyenként rakjuk odébb. A fiasítást. esetleg még többet egyszerre tolunk el a síneken. bőrlemezből védőt teszünk a kijáró elé). és a levegő szabadon járja. Munka közben kezünk beszennyeződik. A vizsgálatot a szélső léppel kezdjük.

pl. de kevesebb a veszteség. Ha az etetés célja nem az élelemkészlet kiegészítése. éhen ne pusztuljanak. nehogy beteg családok mézével megfertőzzük állományunkat. A gyakorlatban azt a középutat kell betartanunk. Ezért a családok nyugtalanul telelnek. Ezért vásárláskor legyünk óvatosak. életerejük (amelyet a késői etetés egyébként is megviselt már) leromlik. A készlet kiegészítése tartalék mézes lépekkel a legegyszerűbb és leggyorsabb. ha a méhcsaládokat olyankor etetjük cukorsziruppal. Etethetünk pörgetett mézzel is. Etetésre csak akkor alkalmas. Az idejében feletetett cukor jobb téli eleség. hogy milyen alakban hozzák forgalomba . Az élelmet legkönnyebben mézzel pótolhatjuk. Ha a méhek vízszükségletének kielégítése céljából etetünk. hogy a legtöbb méhész elkésik az őszi etetéssel. hogy a méhcsaládok le ne gyengüljenek. Serkentőetetéshez erősebben hígítjuk. az anya munkájának serkentése. sokat fogyasztanak. de több az átdolgozással. Ezután tetejéről leszedjük az idegen anyagokat. a répacukrot tökéletesebben átalakítják. hogy ez a betegség azokban a méhészetekben pusztít. vagy a méheknek valamely növényre szoktatása. Sokszor alkalom kínálkozik hulladék cukor. Ezért a méhcsaládok kedvezőtlen időszakokban. Bajt okozhat azonban. ez az élelemhiány méhállományunk nagy részénél csaknem állandóvá és termelésünk egyik kerékkötőjévé vált. Kedvező esztendőben szükségletüknél sokkal több mézet gyűjthetnek.A MÉHEK ETETÉSE ITATÁSA A méhek munkájának eredményessége. A sűrű szirup átalakítása nem olyan tökéletes. ún. Sajnos. Csak saját termésű mézzel etessünk és vigyázzunk. ha nem tartalmaz méhekre káros anyagokat. Különösen vonatkozik ez a mézharmatos mézre. ilyen tartalék csak igen kevés méhészetben és ritkán van. amelyekben ősszel. akkor 1 kg cukorhoz 1 l vizet adunk. Ha mézünk nincs. amikor már nincs módjukban annak kellő beérlelése és befedése. függ az időjárástól. szűk esztendőben esetleg saját fogyasztásukat sem képesek fedezni. 16. és könnyen áldozatává válnak a Noszémának. Ezt a célt legjobban akkor közelítjük meg. A háziállattá tett méhektől a méhész a jó esztendőben gyűjtött és általa feleslegesnek tekintett mézet elveszi. A mézhez szükségetetésnél kilogrammonként 2-3 deciliter vizet adunk. Azt mondják.függetlenül attól. A cukrot szirupban. ha 1 kg cukorhoz 6 dl vizet adunk. csak szennyeződött. amelynél a méhek aránylag legkisebb munkával. söpört cukor beszerzésére. Ez téves. ún. A szennyezett cukor annál olcsóbb. Az ember gyámkodását nem "élvező" méhcsalád a szűk esztendőket a bő években tartalékolt élelemmel vészeli át. Egy kg cukor cseppfolyós állapotban csaknem pontosan 6 dl. A szennyezett cukorból készült szirupot használat előtt ülepítjük. mert a méhek pusztulását okozhatja. A tiszta répacukor (vagy nádcukor) . Emberi fogyasztásra forgalomba nem hozható cukorkával télire ne etessünk. Ez ugyanolyan cukor. Egy kg cukrot tehát 26. A cukrot sokan károsnak tartják. élelemhiányban szenvednek. A cukoretetéssel kapcsolatos rossz tapasztalatok oka éppen az. legkevesebb veszteséggel képesek a szirup lehető legtökéletesebb feldolgozására. 28 .6 l víz = 12 dl. cukorlepényként. 1 kg cukor + 0. 1 kg cukor + 1 l víz = 16 dl. A szirupnál nehezebb szennyeződés az edény fenekén visszamarad. Egy kg cukorból tehát különböző arányú keveréssel a következő mennyiségű szirup lesz: 1 kg cukor + 2 l víz = 26 dl. mint a közfogyasztási. mint a rossz minőségű méz. A nem finomított. A cukor a méhekre egyáltalán nem káros. besűrítéssel járó veszteség. A cukoretetést összefüggésbe hozzák a Noszéma betegséggel. cukorral etettek. A mézzel való etetéssel legyünk nagyon óvatosak. porcukor és méz keverékében. valamint kocka vagy kristály formájában etethetjük. akkor nem szabad kifosztanunk. Legelterjedtebb a cukorsziruppal való etetés. hanem más. cukorral etetünk. A szirup sűrűsége változó lehet. minél több idegen anyagot tartalmaz. A nagyobb víztartalmú szirupot a méhek jobban átdolgozzák.alkalmas a méhcsaládok élelempótlására. a cukor etetés és a Noszéma között nincs ilyen összefüggés. hordástalan időben pedig etetnünk kell azokat. akkor ennél még hígabb szirupot (1 kg cukorhoz 2 l víz) is használhatunk. Ha azt akarjuk. Sajnos. sárgacukor méhek etetésére nem alkalmas.

Hány liter ilyen szirupot kell feletetnünk? A cukor mennyiségét jelző.6 8 16 24 32 40 48 56 64 72 80 96 112 128 144 160 1:2 2.. Egy l szirupban viszont a következő mennyiségű cukrot etetjük fel: 1:2 arányú szirupban 38.0 6. vagyis 15.0 9. táblázat azt mutatja.0 7. 1: 0.5 dkg-ot.6 arányú szirupban 83.0 10. család 25 liter 1:1 arányú szirupot kapott. Adott mennyiségű cukorból.0 4.34-ot találunk. akkor a család által feldolgozott szirup literjeinek számát megszorozzuk egy liter szirup cukortartalmával. hogy valamely családdal mennyi cukrot etettünk fel. Cukor 0. Ebben a sorban az 1:0.6 13 26 39 52 65 76 91 104 117 130 156 182 208 234 260 1:0. azaz 6 l szirupban juttathatjuk a családnak. 1:1 arányú szirupban 62. táblázatból azt olvashatjuk le. A gyakorlatban szükséges átszámításokat megkönnyíti az 1.5 2.6 keverési arány oszlopában 60-as számot találunk. táblázat. 5 kg-mal akarjuk pótolni. táblázat. Egy l szirup cukortartalma 62.5 dkg-ot.5 dkg. 6 dl vizet adunk.6 1. Példa: egyik családunk készletét ősszel. tehát a család 25 X 62. 29 . A 2.1 0. hogy bizonyos mennyiségű cukrot mennyi eleségben adhatunk be a méheknek. első oszlopban megkeressük az 5-ös számot. hogy egy kg cukorra.5 4. Példa: 1:1 arányú szirupból egy családdal 7 litert (70 dl) etettünk fel.5 1. Ebben a sorban az 1:1 keverési arány oszlopában 4.5 5.34 kg cukrot kapott.0 1. Mennyi cukrot kapott ebben a család? Megkeressük az első oszlopban a 70-es számot.2 6 12 18 24 30 36 42 48 54 60 72 84 96 108 120 1. vagyis a keverési aránynak megfelelően 38. 2.0 3.5-del. a 12. Pl.3-del.. hogy bizonyos mennyiségű szirupban hány kiló cukor van.illetve 12 dl szirupban kapnak a méhek.6 kg cukrot kapott. Ha tehát azt akarjuk tudni. hány deciliter szirup lesz Az 1. A szirupot úgy készítjük.0 Keverési arány (cukor kg: víz l) 1:1 1.0 2. 65. hogy 7 l szirupban a család 4. 3.5 3. Ez azt jelenti.3 dkg-ot.0 8.5 dkg. Ez azt jelenti. hogy az élelempótlásra szükséges 5 kg cukrot 60 dl.5-del vagy 83.

Ilyenkor az adagok növelhetők. Az ehhez szükséges cukor táblázatunk szerint 3.0 100. 1:2 és 1:1arányú szirup készítése így sem nehéz. táblázat. A cukor feloldása annál könnyebb. Szükségből való etetéskor az adagokat 2-3 l-ig növelhetjük. 30 .96 1. hogy a méheknek a répacukor átalakítását megkönnyítsük.6 0.25 1.34 1.83 1.72 7.0 80.75 4. Szükséges: 58.25 1:0. így gyorsabban elhordják. az edény alján kristályok nincsenek.92 2.0 25.16 4.63 2.56 1. A kész szirup teljesen átlátszó. hogy a cukor könnyebben feloldódjék.0 20.6 arány két oszlopa.42 0. Ugyanabban a sorban a megfelelő arányú jelzésnél megnézzük. az etető szélére is. vándortanyán) akkor a cukrot hideg vízben is oldhatjuk. és nagy lendülettel vetik rá magukat a beadott élelemre.54 1. hogy a cukor teljesen feloldódjék. Az első oszlopban megkeressük a 70-es számot. feldolgozása könnyebb. A 3. egy-egy etetés cukorszükségletét kívánjuk előre megállapítani. táblázat használata a következő. A szirupot főzni.73 1.49 8.85 Keverési arány (cukor kg: víz l) 1:1 0.Szirup dl 1. amikor.0 70. hogy a méhek rátaláljanak. Példa: egy esti etetéshez 70 liter szirup kell. mert a cukor lassan oldódik fel. hogy a szükséges szirupot hány kg cukorból és hány liter vízből készíthetjük el. A lényeges az.0 15.0 5.76 0.0 35.0 90.19 0. Ugyancsak fölösleges különböző anyagokat tenni a szirupba azért.62 6. minél hígabb szirupot készítünk. Hideg vízzel szirupot csak szükségből készítünk.0 45. hogy mit mutat az 1:0.31 2.08 0. a sűrűbbé már nehezebb. míg a cukor teljesen fel nem oldódik.5 2. A szirup készítése a következő: A forró vízbe a cukrot folytonos keverés közben beleöntjük. Adott mennyiségű szirupban hány kg cukrot etettünk Hasznosíthatjuk ezt a táblázatot akkor is.33 2.0 60.34 5 5.99 5.46 3. Ennél többet egyszerre ne adjunk. A szirupot a méheknek melegen (hogy kezünk jól bírja) adjuk.15 1.57 0.6.83 6.38 0. A készítés aránya 1:0.0 10.0 1:2 0. mert a feldolgozás nem lesz tökéletes.93 1. forralni és róla a habot leszedni nem kell.0 50.31 0.06 0.33 3. Példa: 50 családos méhészetben 30 napos nyári serkentést tervezünk.04 0. Csepegtessünk szirupot a keretekre.87 2.0 40. A szükséges szirupmennyiséget (literben) megkeressük az első oszlopban. Serkentő etetéskor egyszerre 2-3 dl-t adunk.62 0. A szirupot addig kevergetjük.25 1.12 3.08 3.49 2. Ilyenkor a szirupot több ízben meg kell keverni.85 kg.81 3.94 3. Ha melegítésre nincs módunk (pl.08 2. A méheket az eleség elhordásához szoktatni kell.69 3. akkor a beadás szokott idejében szinte várják. Ezért első etetéskor ne adjunk sokat.75 4.18 2. Ennek sorában megnézzük.3 kg cukor és 35 l víz.0 30. Mikor a méhek már rászoktak az etetésre. Családonként napi 2 dl 1:2 arányú szirupot akarunk adni. Egy napi szükséglet tehát 50 X 2 dl = 100 dl lesz.

9 31.0 83.0 17.5 15.5 5. Olyankor tesszük azt. A téli nyugalom idején cukorlepényt vagy lépes mézet adjunk. a család erejét meg nem haladó mennyiségű tiszta eleséget (cukorszirupot.2 43.8 2.2 77.6 3.6 45.8 27.3 12.2 22. A méhészek sokszor panaszkodnak. Az egészséges család a megfelelő időben.Szirup l 1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 60 70 80 90 100 Arány 1:3 Cukor kg Víz l 0.9 7. 3.5 19.2 5. befödhetik és az etetés befejezése után alkalmuk van tisztulásra. hogy a fészket le ne hűtsük.1 6. mézet) mindenkor szívesen elhordja.2 9.0 74.0 66. hidegben etetünk.4 26.3 30.4 3. az etetőt rossz helyre tettük. Annyi porcukrot adunk hozzá.3 9.4 12. Híg eleséget (cukorszirupot és pörgetett mézet) csak olyankor szabad a méheknek adni.7 3. aki állandóan méhei között tartózkodik és a kutatást idejében észreveszi.1 3.9 50. a család népességéhez mérten túl sok eleséget adtunk. Az etetés megkezdése előtt a kijárókat le kell szűkíteni. Amelyik családnál valami gyanúsat észlelünk.0 58. Amelyik etetőben reggelre szirup marad.0 50.9 26.6 30. hideg időjárás.5 18.0 35.6 49. Kívánt mennyiségű sziruphoz mennyi víz és mennyi cukor kell Etetésre legalkalmasabb az este. Ekkor az arány a méz és porcukor között 31 .3 22.4 15. Szükség esetén nappal is etethetünk.2 6.9 13. Nappal csak az etessen.0 62. és minél erősebb a család. amikor nincs módunk a hosszú ideig tartó esti etetésre. ha annak tárolására megfelelő helye van. esetleg beteg (Noszéma). zárt kijáró mellett is.7 15.5 0. Természetesen ugyanekkor gondoskodjunk szellőzésről.0 Arány 1:0.0 37. Az etető behelyezésekor és töltögetéskor mindig ügyeljünk arra.8 55. azt ki kell venni. 2. ilyenkor a korán reggel kezdett etetést egész napon át folytathatjuk.7 30.8 15. annak kijáróját zárjuk le.0 34. Nagyon hátráltatja a fészektől távolabb helyezett eleség feldolgozását a hűvös. Egy nap alatt 3-4 adagot is föletethetünk.2 37. feldolgozni a beadott eleséget. mint a háziasszony a tésztát.0 31.0 Arány 1:1 Cukor kg Víz l 0. Vigyázzunk.4 69.0 20.6 18. elegendő levegőt kapnak. 4. 1. hogy a „tésztából" formált gömb alakját megtartsa. A cukorlepény háromféle lehet.4 49.5 25. hogy a rablást elkerüljük.0 8. hogy az eleséget a kaptárak körül szét ne csepegtessük.0 25. amikor még besűríthetik.8 15. hogy az eleséget elhordják a méhek.5 23. Őszi etetéskor a még szűkítetlen fészekben a családok a takaratlan rostaszövet alatt.3 3.7 21.6 0.8 53.6 55.8 0.8 24. hogy a méhcsaládok nem „akarják" elhordani. hogy az eleség elhordására képtelen. Minél közelebb tesszük az etetőt a fészekhez. Úgy gyúrjuk.6 Cukor kg Víz l 0. Az ilyen panaszok okait rendszerint a következőkben kell keresni: 1.8 11.6 21.5 10.1 11.4 7. jó helyre beadott.5 4.8 1.5 37.3 40.0 41.3 7.6 17.5 29.0 38. hogy a méhek könnyen védekezhessenek. táblázat. annál biztosabb.8 62.6 61. A gyúrt cukorlepény készítési módja: gyári porcukrot (házilag őrölt vagy törött nem jó) langyos mézzel keverünk össze.0 9.5 20. a család olyan gyenge.0 46.5 12.6 19.6 12.7 24. a méhek elülése után.0 16.1 38.4 43.0 33.9 27.3 34.

megközelítőleg 1:4 lesz. Az így készített cukorlepényt kissé szétlapítva a családok fölé, a keretekre fektetjük. Pároztatóba, anyaszállító zárkába, anyásító dugóba egyaránt alkalmas. A méhek szívesen fogyasztják. Mivel vizet nem tartalmaz, a teljes nyugalom időszakában sem káros. Lágyra ne készítsük, mert akkor a kaptár melegében annyira megpuhulhat, hogy a lépek közé folyik. 2. A kemény cukorlepény úgy készül, mint a szaloncukor. Egy kiló cukorra 2-3 dl vizet számítunk, és ebben főzzük. Mikor a cukor az edény oldalán már kezd megszilárdulni és hideg vízbe cseppentve kemény, de szájban könnyen omló anyagot ad, akkor levesszük a tűzről és előre elkészített, papírral bélelt tálcára, formába (üres keretbe) öntjük. A szirup kiöntésére alkalmas időpontot hőmérővel is megállapíthatjuk. A cukor akkor jó, ha hőmérséklete 117 C°. A formák hosszúságát, szélességét, valamint a cukorlepény vastagságát célunknak megfelelően szabjuk meg. Olyan alakú és magasságú darabokat öntünk, amilyenek az etetendő családok fölé a felső keretlécekre, a keretfedők vagy takarók alá elhelyezhetők. Kiöntés után a cukrot kevergetjük addig, míg meg nem fehéredik. A kihűlt cukorlepény deszkakeménységű. Használatkor a kiöntésekor alá terített és reá ragadt papírral felfelé fordítva a méhek fölé, közvetlenül a keretekre borítjuk. A kemény cukorlepény a méhek etetésére csak a nyugalmi időszakában alkalmas. Enyhe időben már nem hasznosítják teljesen, egy részét cukordarabkák alakjában kiszórják. Ezért a hideg időszak eltelte után a cukorlepény maradványait vegyük ki a méhektől. A cukorlepény a szűkösen ellátott családok kiteleltetésének biztosabbá tételére való. A családok átteleltetését csupán cukorlepényre alapozni nem szabad. 3. A cukor és méz keverékéből készült puha cukorlepény. Készítéséhez 120 fokig mérő hőmérő kell. A cukrot kilogrammonként 2-3 dl forró Vízben feloldjuk és folytonos keverés közben főzzük. Mikor 115 fokra hevült, negyedrésznyi langyos mézet öntünk hozzá (1 kg cukorra 25 dkg mézet). Ez a szirupot lehűti. Ismét 115 fokra melegítjük Ezután a tűzről levéve keverés nélkül állni hagyjuk. Állíthatjuk az edényt hideg vízbe, hogy gyorsabban hűljön. Mikor a cukor már 60 fokra hűlt, mindaddig keverjük, míg fehér színű lesz. Ekkor edénybe vagy a pároztatók etetőrészébe öntjük, vagy ugyanúgy lepényt öntünk belőle, mint a méz nélküli cukorból. A puha cukorlepény főzés nagy adagokban nehézkes és nem sikerül jól. Egyszerre legfeljebb 4 kg cukorból és 1 kg mézből készítsük. A hőmérőt pálcikára kötve úgy helyezzük a szirupba, hogy higanytartálya a szirup felszínének közelében legyen. Az edényt legfeljebb 3/4 részig töltsük meg, mert a szirup, főzés közben könnyen kifuthat. A puha cukorlepény etetésre, pároztatóba, szállító és anyásító zárkába alkalmas. A kockacukrot kemény cukorlepény helyett a téli időszakban használhatjuk. A kockákat a fészek léputcáira, vagy a rostaszövetes keretfedőre rakjuk szorosan egymás mellé. Ugyanúgy megnedvesedik, mint a kemény cukorlepény. Szintén csak a szűkös téli eleség kiegészítésére alkalmas. A méhcsaládok áttelelését csupán kockacukorra bízni ugyanúgy nem szabad, mint cukorlepényre. Újabban a kristálycukorral való etetéssel kísérleteznek. A családok nem egyformán viselkednek vele szemben. Egyik szépen hordja, a másik alig nyúl hozzá. Serkentő értéket meg nem ismerjük pontosan. Szükségből való etetésre - éppen a lassú feldolgozás miatt - nem látszik alkalmasnak. A kristálycukor etetéséhez feltétlenül nagy, lapos etetőt használjunk, hogy a méhek a cukorhoz minél nagyobb felületen hozzáférjenek. A cukrot beadáskor ajánlatos vízzel meglocsolni. A méhek etetésére néha különféle gyümölcsleveket (eper, dinnye) is használnak. Ezek csak nyári etetésre ajánlhatók. Használatuk azonban szélesebb körben nem terjedt el, mert előállításuk nagyon körülményes. Másik nagy hibájuk, hogy természetes állapotban - magas víztartalmuk miatt - nem raktározhatók. Besűrítésük házi eszközökkel nehézkes és tökéletlen. A méz pótlására teljesen megfelelő, nagy tömegben könnyen beszerezhető, a méznél jóval olcsóbb anyag a cukor. Nem mondhatjuk el ugyanezt a méhek másik fontos táplálékáról: a virágporról. A természetes, méhek által gyűjtött virágpor pótlására sokféle anyagot kipróbáltak. Ezek közül csak a mesterségesen gyűjtött virágpor, a szójaliszt és az élesztő adott kielégítő eredményt. Előnyük az is, hogy használatuk nem bonyolult, ami nem minden virágporpótlóról mondható el (pl. tojás, tej). Szerencsére, virágporban nem vagyunk olyan szegények, mint mézben. (Ebben persze szerepe van annak is, hogy a virágport még nem tekintjük emberi tápláléknak.) Virágporínség csak ritkán és kevés vidékünkön fordul elő. Pótlása nagyobb méhészetekben meglehetősen nehézkes. A jó virágporellátást inkább a virágport adó növények szaporításával, vándorlással, és a méhek által 32

gyűjtött természetes virágpor tervszerű elosztásával, gondos tárolásával kell megoldanunk, mint a pótanyagokkal. A méheknek a virágporon és mézen kívül vízre is szükségük van. A vízfogyasztás annál nagyobb, minél több a fiasítás. Egy család vízszükséglete napi 1/2 literre is fölmehet. A jó vízellátást itatókkal segítjük. Olyan itatókat használjunk, amelyekben a víz folyik. A tavaszi hűvös időszakban jó, ha meleg vizet adunk a családoknak. Az itatót a méhészet közelében - a kaptáraktól 15-30 m-re - állítsuk fel, napos, szélvédett helyen. Legyen gondunk rá, hogy a méhek mindig találjanak benne vizet. A méheknek ásványi anyagokra is szükségük van. Ezért keresik a szennyvizet, trágyalevet. Ásványi anyagokat úgy juttathatunk nekik, hogy itató vizükbe kevés, konyhasót teszünk. 1 l vízbe 3-5 g-ot. Az ásványi anyagokra különösen a fiasítás neveléséhez van szükségük. A tavaszi rendkívüli változó időjárásban helyes a családok belső itatása. Jók a kijáróra szerelhető itatók is.

A TERMÉSZETI VISZONYOK HATÁSA A MÉHCSALÁD ÉLETÉRE
A méhcsalád alkalmazkodott környezetéhez. Ennek köszönhető gyűjtő szenvedélye. Ha a bőség idején készletet nem halmozna fel, akkor a hordástalan időszakban éhen pusztulna. Az alkalmazkodás megnyilvánulása az is, hogy télire a heréket elpusztítja, a munkások számát pedig erősen csökkenti. Ugyancsak az alkalmazkodás kényszerítette arra, hogy az év hideg időszakára beszüntesse minden meleget kívánó élettevékenységét (ivadékgondozás, építés). A méhcsalád állapota - népessége, fiasítása, élelemkészlete - évszakról évszakra, hónapról hónapra változik. A változásokat a méhcsalád életének belső törvényei irányítják. Ezeket a törvényeket a környezethez (hordási viszonyok, időjárás) való alkalmazkodás alakította ki. A méhésznek ismernie kell a méhcsalád életében fontos törvényszerűségeket és azokat a folyamatokat, amelyeket ezek kiváltanak. Csak így avatkozhat be helyesen a méhek életének irányításába. A méhcsalád élete szempontjából az esztendőt a következő szakaszokra oszthatjuk: 1. A fejlődés, növekedés, 2. a teljes kifejlettség, 3. az összehúzódás, a télre való előkészület, 4. a teljes nyugalom időszaka. A fejlődés időszakában a család minden életmegnyilvánulása a népesedést, az egyedek szaporítását célozza. Ez nálunk kb. március-május hónapokra terjed. Május végére, június közepére a családok elérik fejlődésük felső határát. Ebben az időszakban a gyűjtés, az élelemtárolás, a Családok szaporodásának (rajzásnak) ösztöne nyilvánul meg. Ez annál tovább tart, minél hosszabb ideig nyújt bőséges hordást a méhlegelő. Kedvező viszonyok között júliusra is kiterjedhet. Sajnos, ez ritkán fordul elő. A fejlődés csúcspontjának elérése után az összehúzódás, a télre való előkészület időszaka következik. Ilyenkor a méhcsalád a fiasítás terjedelmének fokozatos csökkentésével, a fészek mézkoszorúinak vastagításával, a herék elpusztításával, a munkáslétszám csökkentésével, a fiatal „téli" méhek hizlalásával készül a teljes nyugalomra. Ez a készülődés a hordástól függően rohamos vagy lassú. A télire való előkészület időszaka nálunk augusztus-októberre tehető. Kedvezőtlen viszonyok között már július is ide sorolható. A teljes nyugalom időszaka november-január. A méhek csak annyi életműködést fejtenek ki, amennyi a család életben maradásához feltétlenül szükséges. Fürtbe tömörülve a lehető legkevesebb mozgást végzik, és csak a feltétlenül szükséges hőt állítják elő. Az élettevékenységek ilyen lecsökkentésének kettős célja van: a minél kevesebb fogyasztás és az életerő minél töretlenebb átmentése a fejlődés időszakára. A méhésznek a méhcsaládokat mindenkor e törvényszerűségek figyelembevételével kell megítélnie, munkáját ezek szerint kell beosztania. Méhészeti termelésünk igen nagy hibája, hogy sok méhész nem vesz tudomást e törvényszerűségekről, vagy nem hajlandó munkáját azokkal összehangolni. 33

Tekintsük át, hogyan kell alkalmazkodnunk ezekhez a törvényszerűségekhez. 1. A fejlődés időszakában a szükséges előfeltételek megteremtésével segítsük elő a méhcsaládnak a növekedése, népesedése érdekében kibontakozó tevékenységét. Ezek az előfeltételek: sok fiatal méh, jó anya, bőséges virágpor és mézkészlet, jó lépek. Minden olyan beavatkozásunk, amely ezeknek a feltételeknek javítását célozza, helyes. Viszont helytelen minden, ami a családok ilyenkor uralkodó ösztöneivel ellentétes, pl. a családok megosztása, anyanevelés. 2. A teljes kifejlettség időszaka a gyűjtésnek, a családok megoszlásának, a természetes anyaváltásnak ideje. Ekkor a méhész teendője csak az lehet, hogy elősegítse az ezekre a tevékenységekre irányuló ösztönök érvényesülését; kövessen el mindent, hogy a családok a lehető legjobban kihasználják a kínálkozó hordást, jól fejlett anyákat neveljenek, és életképes családokat szaporítsanak. Természetes, hogy ezekben a munkákban a méhésznek kell az irányító szerepet betöltenie. Hibát követ el az a méhész, aki a gyűjtési ösztöntől telített családnak nem ad lehetőséget a kínálkozó hordás kiaknázására azzal, hogy a népességéhez mérten szűk kaptárba kényszeríti. Hibát követ el az is, aki a családok teljes kifejlődését meggátolja, de az is, aki gyenge családokat szaporít, mondván, hogy őszig majd még megerősödnek. Tudnunk kell, hogy az elkövetkezendő időszak már a családok összehúzódásának ideje, tehát ezután már nem várhatjuk a gyenge családok megnépesedését. 3. Az összehúzódás, a télire való előkészület időszakában támogatni kell a méhcsaládot mindabban, ami a jó telelés előkészítéséhez fontos. Ilyen az augusztusi bőséges fiasítás, a méz és virágportárolás, a család egységének megőrzése, a fészek, telelésre alkalmassá tétele, a családok által az előző időszakban le nem váltott öreg anyák kicserélése. El kell viszont kerülni minden olyan beavatkozást, amely a telelési előkészületeket zavarja, hátráltatja. Ilyenek: új családok készítése, fiasításos lépek elvétele, anyanevelés, a télire tárolt készlet kipörgetése stb. Az augusztusban szétszedett, legyengített családok akkor sem népesednek őszig, ha bőséges fiasításuk van. 4. A teljes nyugalom időszakában a méhész feladata nem lehet más, mint ennek a nyugalomnak a legteljesebb megőrzése: a méhek széltől való védése, gondos takarása, védelme kártevők ellen. Helytelen minden olyan beavatkozás, amely ezt a nyugalmat zavarja. Például: etetés híg eleséggel, kaptárbontás, a fészek mesterséges fűtése stb. A méhészkedés akkor a legeredményesebb, ha a vázolt fejlődési fokozatok a hordási lehetőségekkel időben összehangolódnak. Sajnos, ezt viszonyaink között ritkán mondhatjuk el. A termelést legsúlyosabban érintő két eltérés a következő: a.) Főhordásunk - az akácvirágzás - ideje igen gyakran és igen sok méhészetben (egyes esztendőkben, mint például 1952- ben és 1958-ban egész méhállományunknál) nem esik egybe a családok teljes fejlettségének idejével, hanem jóval megelőzi azt. Különösen érvényes ez a korai akácvirágzásra (a helyi virágzás ilyen szempontból mindenkinek korai). Déli vidékeink akácosai rendszerint május második felében virágzanak, amikor a méhcsaládok legtöbbször még a fejlődés időszakában vannak, annak sem a végén. Természetes, hogy az ilyen családok a főhordás kihasználására még alkalmatlanok. Családjaink nagy része a teljes fejlettséget rendszerint csak akácvirágzás végére, vagyis a második akác virágzásának idejére éri el. Ezért eredményeink nem kielégítőek. b.) A télire való előkészület időszaka hazánk nagy részén annyira hordástalan és aszályos, hogy a méhcsaládok elnéptelenedése nem fokozatos és mérsékelt, hanem zuhanásszerű és túlzott. Ez okozza aztán, hogy legtöbb esztendőben még azok a méhészetek is gyengén telelnek be, amelyekben a kezelésben nem követnek el nagyobb hibát. El kell érnünk, hogy a méhcsaládok őszi összehúzódása ne legyen rohamos és túlzott. Ennek érdekében eddigi kezelési módszerünkben két ponton tartok szükségesnek változtatást. Az egyik az, hogy méhcsaládjaink a fejlődés tetőfokán valóban népesek legyenek, a másik: az őszi elnéptelenedést, hordási lehetőség megteremtésével vagy etetéssel késleltessük, tegyük egyenletessé és mérsékeltté. Nem lehet népes betelelést várni olyan családoktól, amelyek fejlődésük tetőfokán csak 10-12 léputcásak, pedig milyen sok méhészetben van ez így! Viszont a legnépesebb család is leromlik őszre, ha augusztusban, szeptember elején nincs elegendő fiasítása. Ha elérjük, 34

Ezek fejlődésük tetőfokát sokkal az akác után érik majd el. hanem abban. amelyek sűrűn takarják fészküket (10-12 lép).különösen az idősebbeket szűkebb területre szorította. méz és virágporkészlet) mindig aszerint kell megítélni. Ilyenkor erősnek azokat a családokat mondjuk. A több család egyesítéséből készített népes családokat azonban az állomány létszámának fenntartása érdekében a hordás megszűnése után ismét megosztja.hogy családjaink beteleléskor jó erősek. amelyek a családok rendes fejlődését előmozdítják. A fiasítás ekkor általában 2-4 lépre terjed ki. amelyek a lépek 2/3-3/4 részét jól takarják. tehát az első tavaszi szemle idején népesnek mondjuk azokat a családokat. Kénytelen ezt tenni mindenki. Mi ezt nem tehetjük. 3-4 fiasításos léppel. A családok erősségét tehát lép. Meg kell lennie a megfelelő élelemkészletnek is. Ez helytelen. Az akácvirágzás végén az erős családok sűrűn fedik a kaptár valamennyi lépét. hozzávetőlegesen meg tudjuk becsülni. hogy a családok kezelésében kevés méhész tartja be azokat a szabályokat. A főhordásra legbiztosabban az erős családok fejlődnek fel. bőségesnek. S a méhészek egy része hogyan védekezik ellene? Megkisebbíti a kaptárt! Azonban ezzel a méhcsaládok nem lettek erősebbek! A megoldást tehát nem itt kell keresni. népesnek tartják akác előtt és júniusban is. Tartsunk egész évben az időszaknak megfelelő népes. 35 . Ez a körforgás így megy évről évre. A mézkészlet ilyenkor 30-50 kg. mézkészletük pedig legalább 5-6 kg. illetve legyengülését megakadályozzák. népességének folytonos változása lehetetlenné teszi. Ez az egy lépet vagy léputcát takaró népesség. amikor már nem hasznosíthatják népességüket. az is kis terjedelmű. hogy a jő fejlődéshez csupán a népesség nem elegendő. A szükséges népesség. Az ismertetett minőségi mutatók nem elérhetetlenek. Az 5-6 lépet takaró családokat közepeseknek. Nekünk olyan mértékegység kell. Mi az oka mégis. hogy adjuk meg méheinknek mindenkor mindazt. amellyel a népességet gyakorlati munkánk igényeinek megfelelően. Fiasításuk általában kevesebb. A gyengéktől ezt már nem várhatjuk. A közepesek legalább a lépek felét borítják. Az akácvirágzást 10-12 nappal megelőzően már más mértékkel mérünk.utcában mérjük. A méhészetek nagy része csak úgy képes valami mézet termelni. fiasítás. akinek akácvirágzás kezdetén a legjobb családjai 8-10 léputcásak. s akkor az eredmény nem marad el. A jó családok tehát 20 keretes kaptárban 14-15. amire szükségük van. Ennek eredményeként a családok júliusban-augusztusban 6-8 léputcásak. hogy minőségét. A fejlődés időszakának kezdetén.5-3 kg-nak) kell lennie. és népességük főként fiatal dolgozókból áll. megvalósul. Fiasítás már legfeljebb csak 1-2 lépen található. A méhcsalád állapotának. Természetes. mert a begyűlő nektár az anyákat . Ezekből őszre jó telelőcsaládok nem lehetnek. Természetes. A méhcsalád népességét és egész belső állapotát (fiasítás mennyisége. Pörgetés után a helyi hordási viszonyok szerint 10-20 kg-nak meg kell maradnia. hogy oly kevés méhészetben vannak meg? Általában az. A családok népességét tudományos kísérletekben súlyra mérik. A gyenge betelelés maga után vonja a rossz tavaszi fejlődést. értékét egész évre érvényes mutatóval fejezzük ki. akkor a fiasítás hamarosan újból kiterjed. A téli nyugalom küszöbén. főként födött fiasításuk van. hogy életének melyik szakaszában és milyen feladatok előtt áll. jól ellátott családokat. az ennél kisebbek gyengék. Pedig a méhészek általában ezt teszik. amelyek közép és nagykeretű képtárakban legalább 7-8 lépet sűrűn takarnak. akkor a tavaszi fejlődés olyan ütemű lesz. hogy a kitűzött cél. Az állomány akácra ismét gyenge marad. ilyenkor legalább 10-12 kgnak. 24 keretesben pedig 16-18 léputcásak. amelyek legalább 8 lépet jól takarnak. Akácvirágzás kezdetén erősek azok a családok. Ha nem következik teljes hordástalan idő. beteleléskor erősek azok a családok. A mézkészletnek. De nagy hibák tapasztalhatók a családok népessége terén főhordáskor és utána is. hogy a 9-10 lépes családok még jobbak. 7-9 kereten nagy kiterjedésű. a családok akácvirágzásra való kellő megnépesedése. élelemkészlet legtöbb méhészetben nincs meg a megfelelő időben. léputcánként legalább 2 kg-nak (de inkább 2. a 6-7 léputcásak közepesek. hogy a kellően meg nem népesedett családokat főhordásra összevonja. az ennél néptelenebbeket gyengéknek mondjuk. mint a főhordás előtt volt. A 10 léputcás családot egyaránt jónak.

hogy az egészséges. Ez igaz. mint enyhén becsüljünk. Ha a fiasítás nem az időszaknak megfelelő terjedelmű. Hideg időben a méhek tömörebben ülnek a lépeken. mert azt a fiasítás már elfogyasztotta. Ezek szerint egy teljesen megtöltött NB lépben 3. Rendszerint ilyenkor hullnak el tömegesen a téli méhek. hogy egy lépen nagyon eltérő mennyiségű fiasítás lehet. Azonban az is igaz. amelyekben vastagon takarják a két lépfalat a méhek. E módszer ellen az a kifogás. ezért a népesség nagyon megcsappan. A családot mégis legalább annyi léputcásnak becsüljük.A léputcát kitöltő méhek mennyisége más hideg időben. Tavasszal a hűvös időben a léputcák szinte tele vannak tömve méhekkel. Jobban megközelítjük az igazságot. mert súlyukat kívánjuk meghatározni. Ha az eltérés nagy. Az enyhe becslés ugyanis hibás következtetésekre és ezzel helytelen beavatkozásokra vezethet. hogy a méhek sűrűsége időszakonként változik. amely gyors és bárki könnyen alkalmazhatja.5 kg. Ilyen nehéz lépeket csak a legritkább esetben találunk. A 7-8 fiasításos lépen dolgozó fiatal méhek márciusi mértékkel mérve talán 4 lépet sem takarnának teljesen. Viszont azt is tudja. mint melegben. A fészekben levő méz mérlegelése nehézkes. mert már tömegesen kelnek a fiatalok. mert ebben az időszakban az a természetes. Tudja. amelyeken itt-ott van egy-két dolgozó. A léputcák márciusi zsúfoltsága ilyenkor túlnépesedést. hogy a valóság és a becslésünk között nem lesz 5-10%-nál több eltérés. rajzási veszélyt jelentene. az nem léctől-lécig terjedő fiasítás. A népesség becslése fontos. 1 kg méz van. Megfelelő utánpótlás még nincs. az könnyen csalódik és méheit is becsapja. rendesen fejlődő méhcsaládban a fiasítás felülete azonos időszakokban általában egyforma. Természetes. munkánkat a szükséges irányban javítjuk. mert nincs is szükség arra. júniusban már nem szabad ilyen szigorúnak lenni. S a gyakorló méhész tudja ezt. hogy a méhcsaládok élelemkészletéről is tájékozottak legyünk. következtethetünk arra. hogy milyen eredményt adnak a különböző népességű családok.4 kg. Erre alapítja becslését és kiegészíti a súly szerinti becslés gyakorlatban szerzett tapasztalataival. Ez gyakorlati szempontból ki is elégíthet bennünket. hogy a lépeken kevés a méh. ahány lépen fiasítása van. Annak szemléltetésére. Könyveink szerint 3 dm2 mindkét oldalán lefedett lépben kb. hogy akácvirágzás előtt a fiasításos lépekben csak kis mézkoszorú van. a család népességének várható alakulásáról a fiasítás terjedelme tájékoztat. Ilyenkor inkább szigorúbban. pl. Takartaknak csak azokat a lépeket vehetjük. egy H léputcában 20-23 dkg méhet számolhatunk. Egy NB léputcában 25-30 dkg. mert csak a család erejének ismeretében ellenőrizhetjük a fejlődést. Szükség van azonban olyan módszerre is.5 kg eleséget számolunk. hogy a becslésben nem szabad mindenkor azonos mértéket használnunk. hogy ha márciusi szemléjén 3 fiasításos lépet jegyzett be. Hunorban pedig 2. nyilvántartása. Mindenki tudja.3 kg méz van. Igen fontos. hogy 4 dm2 mindkét oldalán meghordott lépben van egy kg méz. Méhekkel jól takartnak számít olyan lépeket is. A népesség helyes becslése különösen fontos ősszel és tavasszal. Hűvös tavaszon csak azokat a léputcákat számítsuk. Ezt dm2-ekben szokás mérni s abból pontos következtetések vonhatók le. amelyeket egész felületükön méhek borítanak. mint melegben. Becslés gyakorlására nagyon jó alkalom a pörgetés. talán legalkalmasabb családjaink gyümölcsvirágzás végi állapota. Mit tegyen hát a méhész? Mit tekintsen egy léputca méhnek? Mindenkor az időszaknak megfelelő mértékkel kell mérni.mennyi méz fér. A gyakorlatban tehát a fiasításos lépek számának rendszeres nyilvántartása sokat segít. A népesség meghatározásakor a legtöbb méhész nagyon elnéző. mert ezt kívánja a fiasítás melegen tartása. A hőmérséklet emelkedésével ritkulnak a léputcában a méhek. A kiszedett mézes lépek becsült tartalmát feljegyezzük. vagy a fészeklépekből kiszorította.ha tele van . egy H lépben (lépfelülete 10 dm2) 3. Pörgetés után a tényleges eredményt összehasonlítjuk becslésünkkel. hanem 3 lépen 1-3 tenyérnyi. hogy az általa használt lépbe . vagy április végén is tenyérnyi darabokban találjuk sok lépen szétszórva. Aki a gyakorlatban így számol. ezért a családok kevesebb léputcát mutatnak. amikor a családok népességét azért becsüljük. Ezek szerint egy teli NB lépben (lépfelülete 13. Az anya minőségéről. A fiasításos lépek 36 . A gyakorlati ember itt is megelégedhet a becsléssel. Olyankor. Ez a fiasítást tartalmazó lépek számának ellenőrzése. ha úgy számolunk. Két hét múlva már ismét sűrűn takarják a lépeket a méhek. már márciusban léctől-lécig terjed. ezt külön megjegyezzük. Néhány próbálkozás után könnyen elérhetjük. Mindig inkább a méhek javára tévedjünk. különbséget kell tenni tömören és lazán takart léputca között.6 dm2) 4. Májusban. hogy egy léputcában ilyen sok méh legyen.

számának nyilvántartása fontos. Minél hosszabb ideje van a méhcsaládnak önmaga megifjítására. A kísérletet a miénknél zordabb éghajlat alatt végezték. Számlálás ideje Méhek száma Fiatalok arány %-ban IV. mennyi közöttük a fiatal. Az ezután következő tíz nap alatt azonban ugrásszerűen népesedett és jóval meghaladta az április 10-i állapotot. A méhcsaládoknak a szükséges támogatást csak az tudja megadni. hogy a tapasztalatlan méhész Noszémára. Érdekesen szemlélteti a méhcsaládban tavasszal lefolyó változást a következő szovjet kísérlet: kis családban beteleléskor megjelölték a méheket. Ezután ugrásszerűen népesednek. és minél jobbak a hordási viszonyok. táblázatban találjuk. csak azután erősödhet. Ettől az időponttól az akácvirágzásig csak mintegy 60-80 nap van. csak azután növelheti egyedei számát. Ugyanakkor megállapították azt is. Tavasszal azonban először valamennyi téli méhet le kell váltania. TERMELÉS A TAVASZI FEJLŐDÉS ELŐMOZDÍTÁSA A méhcsalád télire legyengül. 25 V. fiasítás. Viszont minél rövidebb ez az időszak. Nálunk a méhcsaládok gyorsabb ütemű fejlődése március elején kezdődik. hogy a főhordást kihasználhassa. annál biztosabb. hogy beavatkozásunk nélkül is jól fejlődik. ha nagy kiterjedésű.5 24.5 97. népességének növelésére.2 . Tavasszal több ízben megszámlálták a méheket. élelemkészlet) néhány éven keresztül rendszeresen vezetett. áttekinthető feljegyzések nagy segítséget nyújtanak a helyes kezelési módok kialakításában és ezzel a többtermelésben. Ahhoz. 16 8642 7911 7600 9525 4. táblázat A család egészen V. 6-ig néptelenedett. mert eggyel több támpontunk van a méhcsaládok fejlődésének megítélésére. 6 V. 10 IV. és kisebb-nagyobb mértékben minden esztendőben bekövetkezik. Ez a visszaesés természetes. tavaszi kelésű és mennyi az öreg. A népesség törvényszerű csökkenése nálunk hamarabb bekövetkezik. főként érett fiasításunk van. mérgezésre gyanakszik. annál nagyobb szüksége van támogatásunkra. Ezek a következők: 37 11. Az adatokat a 4. meg kell népesednie. Ez az idő csak három méhnemzedék kikelésére elegendő. A családok rendszerint gyümölcsvirágzás végén vannak a mélyponton. A méhcsalád belső helyzetéről (népesség.4 49. azonban csak akkor. miközben a fiatal méhek aránya növekedett. A gyümölcsvirágzás-végi gyengülés gyakran olyan szembetűnő. aki ismeri a jó tavaszi fejlődés feltételeit.

részleges vagy teljes hiánya. hanem azt is. vagyis mindig az időszaknak megfelelő arányban vannak benne öreg és fiatal méhek. A megmaradók nagy része sem képes akácvirágzás idejére népessé fejleszteni a családot. mert a gyenge család képtelen számára elegendő nagy lépfelületet kitisztogatni. fejlődése vontatottá válik. A Noszéma fertőzésen átesett családok anyját fertőzöttnek kell tekinteni és le kell cserélni. ezzel azonban nem elégedhetünk meg. A 4. Az anya betegségeinek jellemző külső jelei nincsenek. vagy teljesen megáll. Az anya értékére legbiztosabban fiasításából következtethetünk. akkor készletéből ebben az egyetlen hónapban többet fogyaszthat. a család a fiasítást csökkenti. A fogyasztás a téli nyugalom időszakában kevés. A kopott. Ezért a népes családok munkásai hosszabb életűek.néhány vidékünk kivételével . sem tavasszal nem jut annyi munka az egyedre. Megesik az is. A bőséges élelem. hogy az anya azért rak több petét egy sejtbe. míg helyettük ép anyát nem adhatunk. akkor ezen segítenünk kell. Fiasításában a fejlődés valamennyi fokozatát megtaláljuk. mint a gyengék. Legyen fiatal. egyenletesebb. A hibás anyákat csak szükségből tűrjük meg. a fiasítás megindulásával mérsékelten. Fiatalságuk nem lehet mentő körülmény. Az anyák korát feljegyzéseinkből ismerjük. addig. Az anyáknak gyakran van látható testi hibájuk. összefüggő. Csak a jelölt anyák koráról lehetünk biztosak. Különösen káros egy vagy több láb bénasága.Az anya. b. Száraz.) A népes családok nem betegszenek meg olyan könnyen. Ezt a következők magyarázzák: a. Sajnos. mint a gyengében. valamint fiasítás. Az „egészséges" jelző nem csupán azt jelenti. méhállományunk nagy részének nincs meg tavasszal a jó fejlődéshez feltétlenül szükséges élelme. Jobb a fiasítás gondozása. A petézést nem kezdi korán. A fiatal anyák között is akadnak rosszul petézők. Ha a tartalék szűkös. egészséges. Heréket csakis herelépben és mérsékelten szaporít. Fiasítása zárt.) Az erős családoknak sem télen. mint az egész téli nyugalom idején. 38 . de ősszel is módjuk van a családoknak virágpor tárolására.általában nem szenvedünk hiányt. Virágporban . A népes. Ez egyik fontos feltétele a jó tavaszi fejlődésnek. Az ilyen anyákat a méhek maguk is igyekeznek leváltani. sokat petéző. ellenállóbbak. A lábhibák károsabbak. A kora tavaszi időjárás hirtelen változásai nem éreztetik annyira káros hatásukat. testileg hibátlan. Egy sejtbe mindig egy petét tesz. szakadozott. az első kirepülés után rohamosan nő. vagy egy-egy potrohgyűrű megsérülése. Fejlődése gyorsabb.) Az erős családban az egyes méhek fejlettebbek. ha bőséges készlete van. Ilyenkor ezt nem kell az anya hibájának tekinteni. ha a méhek közel találnak vizet. Fiatalnak tekintjük az anyákat életük első 3 évében. melegítése. Ez alól a petézni kezdő anya kivétel lehet. Ezért fontos az élelemkészlet ellenőrzése és szükség esetén annak kiegészítése. Jó. hordástalan nyáron sem hagyja könnyen abba. Különösen gyakran merül ki a mézkészlet akác előtt. A Noszémát és az enyhébb költésrothadást főként a gyenge. mert több takaró és dajkaméhe van. A méhcsalád fejlődése csak akkor zavartalan. életerejükben leromlott családok kapják meg. A jó anya fiasítása mindig az idénynek megfelelő. Az új nemzedékek testének felépítése. c. az álcák táplálására szükséges pempő termelése virágpor nélkül lehetetlen. egészséges család. hogy betegségtől mentes a család.) Több fiasítást képes nevelni. Korai virágport adó növényeink legtöbb helyen csaknem az első kirepüléstől bőséges ellátást adnak. mint a gyenge családoknál. mint a fiatalokból. A meleg vizet szívesebben hordják. hogy élettanilag egészséges. d. és ősszel októberig folytatja. az ilyen anyákat feltétlenül selejtezni kell. esetleg részben vagy teljesen hiányzó szárny nem befolyásolja a teljesítményt. A potrohgyűrű kiálló része akadályozza az anyát a petézésben. Ha az élelem egy részét a család a szabadból nem képes előteremteni. melegen tartani. Idejében nagy felületre terjeszti. Az öreg anyákból sokkal több hull el télen és kora tavasszal. A fiasítás táplálásához a mézen és virágporon kívül víz is kell. évbe lépő anya már öreg. különösen nagy áprilisban. főként dolgozó fiasítás. Ha családjaink tavaszi fejlődésének megtorpanását el akarjuk kerülni. Gyakori a potroh horpadtsága. Igen fontos a virágpor is.

milyen nagy jelentőségű a családok gondos szűkítése. A szalmapárna legalább 4-5 cm vastag és ne túl laza legyen.4 2. Ezt a hibát a fészek szűkítésével és gondos takarásával mérsékelhetjük. vatta 35%.04 kg kg kg kg kg 39 . A serkentő etetés és virágporpótlás összekapcsolása az élesztős cukorsziruppal való etetés. A hordást kívánja pótolni a családok mindennapos etetése kis adagokkal. A serkentő etetés sem a külföldi kísérletek. Sok munkával jár. Az eredményeket az 5. felülről. takarása. kóc 25%. hogy a kaptárak fűtése megzavarja a családok törvényszerű élettevékenységét. Erősen ingadozó külső hőmérsékleten a családoknak igen nagy erőfeszítésbe kerül ennek fenntartása. Egy szovjet kísérletben a különböző anyagokkal takart fészekben a fiasítás a következő mértékben növekedett: gyaluforgács 10%.A fejlődést a friss virágpor és nektárhordás nagyon elősegíti. Pótlására igen sokféle anyaggal kísérleteztek. Sokan a kaptárak fűtésével kívánják a méhek hőszabályzó munkáját megkönnyíteni. hogy a nagyobb fogyasztás a méhek életerejét is jobban igénybe vette és fejlődésük sem bontakozhatott teljesen ki. A szójaliszthez 5-10% finomra őrölt sörélesztő keverhető. Sok méhész csupán ettől várja a családok jó fejlődését. Szűkített és jól takart fészekben a családok jobban fejlődnek és kevesebbet fogyasztanak. hézagos szalmatakaró nem elegendő. Igen jól szemlélteti ezt az egyik szovjet kutatóintézetben végzett következő kísérlet: azonos népességű családokat különböző módon takartak. szalma 15%. nem hozza meg a kívánt eredményt. A családok takarásának módja Feszek szűkítetten. hogy a hő veszteség pótlására a családoknak egy hónap alatt mennyi mézet kell elfogyasztaniuk. táblázat A teljesen takaratlan és a gondosan takart családok fogyasztása között egy hónap alatt 4 kg különbség mutatkozott. A fiasításra alkalmas lépek hiánya csökkenti a petézés lendületét. Olyat. Különösen nagy a hő veszteség a szélnek kitett kaptárakban. A szűk méhlakás a rajzási hajlamot ébresztheti fel. és ellenőrizték. Legjobban megközelíti a virágpor értékét a szójaliszt és az élesztő. A termelésre mindkettő káros. táblázat mutatja. sem a hazai megfigyelések szerint nem csodaszer. a szabadban a leghasznosabb. amely tökéletesen pótolná a jó természetes virágport.17 4. Ha ehhez hozzászámítjuk. Egyes falú kaptárainkban a méhek nagyon ki vannak téve a hidegnek. Hely kell a fiasítás terjedésére. az ún. Mi általában szalmatakarást használunk. nem ismerünk. de a növekedő népességnek is. Mézfogyasztás 6. oldalról és alulról is takart 5. Gyakorlati értéke még nem teljesen tisztázott. Ezért a méhészetet a szél ellen védeni kell. Nagy állomány etetése nehézkes. Etetésük poralakban. A megfelelő hely is nélkülözhetetlen a családok jó tavaszi fejlődéséhez. felülről takart Fészek szűkítve és felülről takart Fészek szűkítve.3 3. oldalról és felülről is takart Fészek szűkítve. tehát nem érdemes alkalmazni. Ez nálunk nagyon elterjedt.94 2. A fiasításnak 34-35 fokos állandó meleg kell. A vékony. Ez a 3 téli hónapra elegendő. serkentő etetés. Ugyanez a helyzet a virágpor ellátással is. A takaróanyagok nem azonos értékűek. látjuk. Hőmérséklet hatása. A meleg nagymértékben befolyásolja a tavaszi fejlődést. A kísérletek egyöntetűen azt bizonyítják. takarás nincs Fészek szűkítetlen. a fejlődést gyorsítani.

Ha állományunkat. készüljünk fel a tisztuló kirepülésre. A méhek röpködésének megindulása előtt felállítjuk az itatót. egyenletes. Közülük sok megdermed és nem tér vissza többé kaptárába. erősebb zúgást tapasztaltunk. A kaptárak elején. Az őszi utolsó bejegyzések alapján válogassuk ki azokat a családokat. az első kirepülés előtt tegyük meg. A szomszédokat figyelmeztetjük.Teendők. Ha a kaptár belső falai is szennyezettek. Az anyátlanság jeleit mutató családot bontsuk fel. amelyeknél a telelés folyamán cinke. A tisztuló kirepülés nemcsak a méheknek fordulópont a téli nyugalom és a nagy munka határán. azonban márciusra is eltolódhat. hogy olyan család pusztul éhen. Ha hangja nagyon halk vagy síró. akkor a családot helyezzük tiszta kaptárba. Ugyancsak a kiválasztottak közé kerülnek azok. ürülékkel telt. Zavarás. ha valóban anyátlan. Ha a Meteorológiai Intézet 10 fok körüli fölmelegedést jelez. Az elmondottak szem előtt tartásával vegyük sorra a családok tavaszi fejlődésének segítésére irányuló tennivalókat. Megesik azonban az is. Nézzük át feljegyzéseinket. Az életjelt nem mutató családot hallgassuk meg. mert a méhek bepiszkítják. Az éhség miatt lehullott 40 . A telelőfürt lépeiben az élelemkészlet teljesen hiányzik. harkály. ha a család a többiek elülte után sem nyugszik meg. szórjuk be hamuval. Azokat a kaptárakat. a törmelék és a hullák kihordását akadályozó kijárószűkítőket leszedjük. életereje töretlen. egyesítsük. homokkal vagy egyéb erre alkalmas értéktelen anyaggal. azt most. Az éhező család langyos cukorsziruppal megpermetezve megmenthető. A hullák potroha duzzadt. Minél későbbre tolódott az első kirepülés. amelyek legnagyobb valószínűséggel már most rászorulnak segítségünkre. Az elhullás oka leggyakrabban élelemhiány. öreg vagy későn kelt anyával betelelt családok. Ne legyen gondunk vele. akkor nézzük meg. de még jókor jött. a kijáróban való ürítkezés ugyancsak rossz telelés vagy betegség jele. Az alsó kijárókból a hullákat kitakarítjuk. vagy annak egy részét át akarjuk helyezni. annál nagyobb szükség lesz az itatóra. rossz élelem és betegség egyaránt okozhatta. A méhek szabad mozgását. hogy a méhek szabadon mozoghassanak. beteg lehet vagy éhezik. abból sok mindent megállapíthatunk. A gyanút csak növeli. Az életet jelentő mézkészlet sokszor csak 1-2 cm-re van az éhen pusztult családtól. vagy amelyeknél még késő ősszel is heréket láttunk. akkor nincs baj. akkor az anyátlanság biztos. Előkészítjük a kaptárakat is. A tisztulási alkalom utolsó pillanatban. Ha már a kaptárban is ürítkeztek a méhek. hogy a tisztulás napján ruhát ne teregessenek ki. a méhek elröpülni nem bírnak velük. hogy megállapíthassuk a hibát: anyátlan. Vezessük le a kaptárak körüli víztócsákat. Potrohúk kicsi. amelyekből életjelt nem hallunk. Azok a családok. Ilyenek például a kevés élelemmel. hanem a méhésznek is. A tisztuló kirepülés a családok nagyobb mérvű fejlődésének kezdetét jelenti. Azok a családok. amikor a családnak már fiasítása volt. rosszul teleltek. amelyek a kaptár elé szórják a hullákat. A tisztuló kirepülés nálunk rendszerint február második felében következik be. a bepiszkított lépeket szedjük ki. A hóra leszálló vagy leeső méhek teste hamar áthűl. Ha zúgása nyugodt. jól telelt. a méztől elszakadt. Amelyik család élénken röpül. és ott bekéredzkednek (ez két családos kaptáraknái szokott előfordulni). Ezért a kaptárak közeléből takarítsuk el a havat. s nagy hidegben arra húzódott össze. dolgoznunk méheinkkel. falombbal. Kísérjük figyelemmel a méhek mozgását. Ha pedig a közös homlokfalon egyik család méhei a másik kijárója felé vonulnak. amelyek a kijáróban vagy a kaptár homlokfalán izgatottan szaladgálnak. akkor anyásítsuk. szorgalmasan takarít. Ennek jellemző tünetei: a méhek azokban a léputcákban hullottak le. Egy részük az üres sejtekbe bújva pusztult el. akkor ne bolygassuk. mert a kiterjedt fiasítás vízigénye nagy. és kaptárától messze szállítja a hullákat. fűrészporral. Mézet a rablási veszély miatt ne használjunk. amelynek a megszállt léputcákban még volt készlete. anyátlanságra gyanúsak. hogy a méhek az új helyen tájoljanak be. bontsuk fel. egér kártételét vagy nyugtalanságot. Ha belső ürítkezés nyomait nem találjuk. amelyekben ősszel a telelőfürtöt megalkották. Ezzel megmentjük a leszálló méheket a pusztulástól és siettetjük a hó olvadását. Ettől a naptól kezdve többet kell törődnünk. Ez olyankor fordul elő. aszott. pelyvával. Az ilyen családokat bontsuk fel.

meg kell bizonyosodnunk arról. Ezzel nemcsak nekem. A külső szemle után. Nyugodtan megtarthatjuk. esetleg egy hónapnál is hosszabb ideig nem engedi meg az első. Rendszerint a csomó tetején találjuk. Szűkítésre választódeszkát. ha sok volt a hulla. takarjuk. hanem igen sok olyan méhésznek számolnia kell. Az esetleges hiányosságokat pótoljuk (anyásítás. hogy a kaptár minél rövidebb ideig legyen nyitva. Ha a tisztuló kiröpülés idején nem tartózkodhatunk otthon. A gondosan szűkített fészket felülről közvetlen a keretekre fektetett szalmapárnával. ábra).családoknál keressük ki az anyát. és hogy fészkük kellően szűkítve van-e. enyhe időben pörgetett mézet vagy sűrű cukorszirupot adunk. meganyásítjuk vagy egyesítjük. hogy a fészek valamennyi léputcájában legyen méz (3. ún. telt. mert az esetleg még beköszöntő hidegben a méz nélküli léputcákban a méhek éhen pusztulhatnak. Az ott látottakból sok mindenre következtethetünk. Ez a fejlődés valamelyik feltételét nélkülöző családokra végzetes lehet. hogy a méhcsaládoknak van-e anyjuk. ábra). Természetesen igyekeznünk kell. mert a méheknek a tavaszi időszakban van a legnagyobb szükségük a melegre. élelem beadása. A lépeket úgy helyezzük el. 41 . Amelyik családnál nem találunk fiasítást. A futó vizsgálatot lehetőleg olyankor tartsuk.). hogy a méhcsaládokban a fejlődés legfontosabb feltételei adva vannak e. Ha életjelt mutat. általános tavaszi vizsgálat megtartását. megrágott lépek kivétele stb. akkor a család vagy legalább annak egy része még megmenthető. Ezután a fészket gondosan szűkítjük. A futó szemle célja csak annak megállapítása. hogy az időjárás a korábbi vizsgálatot is megengedte volna. A legrövidebb időköz 9. Ezért a családokat meg kell nézni. belső ürítkezést találtunk. Kezünkben melengessük. a hullák potroha duzzadt. Mintát kell küldeni azokból a családokból is. szalmapárnát. a kaptárak előtt vergődő méhek vannak. vakkeretet használhatunk. Nálam a tisztuló kiröpülés és az első tavaszi átvizsgálás között 1952—1955-ben átlag 26 nap telt el. Mivel a tisztuló kiröpülés és az első általános vizsgálat közötti időszak a fejlődésre és ezzel a termelésre döntő lehet. hogy kárt okozunk. A méhek által nem takart lépeket a fészekből kivesszük. A kifogyóban levő készletet mézes léppel kiegészítjük. Ha anyátlan. Az ilyen családot vigyük meleg helyiségbe és langyos mézes vagy cukros vízzel permetezzük meg. vagy másnap vegyük szemügyre aprólékosan a kaptárak előtti területet. A lényeg az. a nap legmelegebb óráiban gyorsan bontsuk fel azokat a családokat. a méheket gyengén megfüstöljük. akkor hideg időben kemény cukorlepényt. Gyanús a család. Lehet. amelyeknél az őszi vizsgálat Noszéma fertőzést állapított meg. Ilyenkor a kijárót is néhány négyzetcentiméteresre szűkítjük. mert a hő gazdálkodást rontják. akkor munkából való hazatérés után. ősz óta erősen legyengült. ahol a fiasítást sejtjük (a legsűrűbben takart léputcáknál). A méhek még 1-2 napos alélt állapot után is életre kelnek. A tisztuló kiröpülés után az időjárás gyakran még hetekig. akkor a fészek egységét gondosan helyreállítjuk. Ha rendes fiasítást és elég vastag mézkoszorút találunk. aki a méhészkedést mellékfoglalkozásként űzi. Ezt a munkát a következőképpen végezzük: a kaptárt felbontjuk. Gödöllőre. Ne féljünk. Ennek a feltételnek betartása azonban nem feltétlenül fontos. hogy a fészekben csak a méhek által sűrűn fedett lépek maradjanak. ha árnyékban 6-8 fokos meleg van. amikor a méhek röpködnek. majd a kaptárt lezárjuk. a leghosszabb 52 nap volt. Rövid bepillantással győződjünk meg helyzetükről. bőrlemezt. Mindkét oldalról és felülről is gondosan. Ha nincs mézes lépünk. azt tüzetesen átnézzük. elegendő élelmük. A betegségre gyanús családokból küldjünk mintát egészségügyi vizsgálatra. leheljünk rá. viaszosvászonnal vagy bőrlemezzel fedjük. futó (gyors) vizsgálatot kell végezni. jó vastagon betakargatjuk (2. a fészket szétnyitjuk ott. de nem értem rá. A méhek körül szerzett tapasztalatainkat jegyezzük fel. amelyeknek sorsa miatt valamilyen okból aggódtunk.

) b.) 2. ami leggyakrabban március második felében következik be. hogy a család rendben van. A család készíti a helyet a fiasítás terjedésére. hogy a fiasítás megindult. Az 1944-től 1957-ig eltelt 14 év alatt az első általános tavaszi vizsgálatot március 1-10 között 1 ízben. hogy nagyobb teljesítményre már nem képes. akkor az anyával baj van. A befiasított lépfelület körül. Ahol ilyen fiasítást találunk. A „rendben" vagy röviden „R" bejegyzés azt jelenti. Ehhez legalább 15-16 fokos meleg kell (árnyékban mérve).) rendezés előtt. Az anya jelenlétére és minőségére a fiasítás terjedelméből és minőségéből következtetünk. április 1-10 között 2 ízben tudtam megtartani. mézkészlet van és a család semmi gyanúsat nem mutat. mihelyt az időjárás lehetővé teszi. Ha munkája nem változik. dobjuk ki.a. már herefiasítás van. hogy megjavulhat. s ha mozgásából. ábra. púpos fiasítás is van stb. csak pete. Ilyenkor fiasítás 2-4 lépen szokott lenni. A fiasítás nagy része nyitott. Terjedelme lépenként 1-3 tenyérnyi. A gyengébben ellátott családoknál „méz kevés". Ha még abban reménykedünk. testi hibájából arra következtetünk. egy munkafolyamat alatt végezzük. akkor tartsuk meg és 3-5 naponként ellenőrizzük. Ennek nyilvántartása azért jó. b.) b. A vizsgálat az esetek csaknem 80%-ában március 11 és 31 között volt. egy kaptárbontással. Természetes. Az első általános tavaszi vizsgálatot azonnal tartsuk meg. selejtezzük ki. Ha a fiasítás" kevés.) tömör választó anyarácsos választó lép műlép fiasítás mézes lép 3. március 21-31 között 6 ízben. ott az anya jó. Vizsgáljuk meg alaposan. vagy milyen hiányosságokat tapasztaltunk. 42 .) rendezés után A futó vizsgálatról elegendő annak feljegyzése. a bő készlet jelölésére „méz bőséges" bejegyzést használhatunk. aminek később hasznát vehetjük: pl. szétszórt. a sejtek takarítása folyamatban. március 11-20 között 5 ízben. Mézkészlet elhelyezése a. A futó vizsgálat után tovább folytatjuk a termelési időszakra való előkészületeket és gondoskodunk róla. hogy méheink a kiröpülésre alkalmas napokon mindig találjanak vizet az itatóban. hogy feljegyzünk minden olyan észrevételt. sok a pete. hogy ezt egyszerre. Természetes. beavatkozunk. b) szűkítés után a. here-fiasítással kevert. belső ürítkezés. Hét léputcás család a) szűkítés előtt. mert később a bőven ellátott családoktól esetleg a legrosszabbul állókat megsegíthetjük. A méhek viselkedését gyakran figyeljük kívülről. Az első általános tavaszi vizsgálat célja kettős: a fejlődés feltételeinek tüzetes vizsgálata és a kaptárak kitakarítása. s ha valami gyanúsat észlelünk. ábra.

Természetesen a jó fejlődéshez nem csupán népesség kell. Ezt néhányszor megismételjük. azt gondolkodás nélkül fel kell oszlatni. áthelyezik. hogy a gyenge családok jobban fejlődnek. igen sokat számít a méhek belső értéke. Ha a méhek a kaptár fészken kívüli részébe is kijárhatnak. mint fiatal méhekből álló 5-6 léputcás.24 keretesben (NB) legalább 7-8 lépet sűrűn fednek. Ha a gyenge családok anyáit most elpusztítanánk. anyásítunk vele. Ez a változékony időjárásban még inkább szükséges. A vizsgálat alatt észlelteket pontosan feljegyezzük. akkor cukorsziruppal etetünk. ha a kijáró felé fordítjuk a mézkoszorút. ha első általános tavaszi átvizsgáláskor a mézkészlet családonként legalább 10-12 kg. akkor az anyátlan családot egyesítsük. Első vizsgálatkor a födött készlet egy részét. s majd az pótolja az élelmet. Akácvirágzás idejére csak azokból remélhetünk jó családokat. Az új nemzedék keléséig még sikeres anyanevelés esetén is teljesen elnéptelenednének. s csak azután serkentsünk. amikor a méhek már rendszeresen kiröpülhetnek. hogy jól fejlődnek. kis felületeken szétszórt. A kiürült kaptárakat kitakarítjuk. Volt már olyan esetem. azonban helytelen és káros lenne ilyen esetekből arra következtetni. A szemle után a családokat továbbra is gondosan takarjuk. s a család éhen pusztulhat. A családok ilyenkor még alkalmatlanok jó anya nevelésére. hogy inkább kevesebb lépen legyen nagy kiterjedésű fiasítás. Esténként 23 dl eleséget adunk. Ha hordás nincs. Az élelemkészletet „A méhcsaládok kezelése" c. Úgy helyezzük el az etetőt. A koszorú helyét hamarosan fiasítás foglalja el. Az anyának tehát inkább a már fiasítást tartalmazó lépen adjunk helyet a petézésre. 7-8 léputcás család nem fejlődhet olyan jól. A méhek innen kihordják a mézet. Felhasználás előtt győződjünk meg arról.5 kg-ot fogyasztott. A mindennapos etetés nagy munka. ezzel élettevékenységük fokozódik. Ha állományunk nagyon gyenge. kerülhetnek lecserélésre. illetve beadhatjuk. a kijáróból távolabb helyezik át. A megerősített családban a jó anya többletfiasítása kárpótol a kidobott anyáért. lehetőleg tartalék mézes léppel. Akácig még anyáink pusztulhatnak el. Így népességüket még méhek nevelésére hasznosíthatjuk. vagyis 20 keretes kaptárban (pl. A méhek a felnyitott készlethez szívesebben hozzányúlnak. Ilyenkor a mézes lépet a család fészkének hűtése. A szűkös készletet sürgősen ki kell egészíteni. vagy anyját eladjuk. nagyon vastag födött mézkoszorú gátolja a fiasítás terjedését. és népüket más családok erősítésére használjuk. Ez utóbbit „alig" bejegyzéssel szoktam jelölni. A méhek így hamarabb elhordják a mézet. A szükséges mennyiséget nagy adagokban adjuk be. akkor a felnyitott lépekből innen is szívesen behordják a mézet. vagy csak annyit jegyzünk fel. Ha ilyen nincs. zavarása nélkül felbonthatjuk. Tekintettel arra. A serkentő etetést csak a virágporhordás megindulása után kezdjük meg. Az anyátlan családokat tehát tavasszal feltétlenül anyásítani vagy egyesíteni kell. Az anya jelenlétének és minőségének ellenőrzésével egyidejűleg megbecsüljük a család népességét is. Általános elvként tartsuk be. Minél népesebbek a családok. szükség esetén 43 . hogy a méheknek ilyenkor már sok vízre van szükségük. Csupa öreg dolgozóból álló. fejezetben mondottak szerint megbecsüljük. életereje is. A családokat csak tiszta kaptárakba rakjuk át. Ehhez 1:1 vagy 2:1 arányú szirupot használunk. annál valószínűbb. 1:1 arányú sziruppal etethetünk. Az a megnyugtató. akkor bontsuk fel a mézkoszorú egy részét. Ez legjobban kaptárcserével oldható meg. Amelyik „családban" csak párszáz méh van az anyával.Az anyátlan családokat anyásítsuk meg. a mézes lépek fokozatos felnyitásával pótolhatjuk. A méz felnyitásával egyúttal irányíthatjuk a fiasítás terjedését is. és a fiasítás zavartalanul terjedhet. „kevés" vagy „nagyon kevés". A szűkösen ellátott családok megsegítését ne odázgassuk el azzal. hogy serkentő etetést adunk. hogy a gyengeséget nem betegség okozta-e. akkor esetleg később látnánk kárát. Gyorsan célt érünk úgy is. Ha pl. akkor a szűkös készlet pár nap alatt kimerül. és a fészek hátsó részébe. hogy vele le ne hűtsük a fészket. Az első vizsgálat másik célja a kaptárak kitakarítása. hogy „bőséges". Hunor) legalább 6. A fiasítás terjedésével a fogyasztás rohamosan nő és hordástalan időben családonként napi fél kg-t is elérhet. amelyek fészküknek legalább 60%-át takarják. Mi legyen a gyenge családok sorsa? Most még ne egyesítsük azokat. Ez téves felfogás! Előbb egészítsük ki bőségesre a készletet. hogy egy család április 1-től május 5-ig 8. 2-4 dm2-t sejtnyitó villával felnyitjuk. mint sok lépen. akkor a petézésben csak kissé is lemaradó anyákat kidobjuk. Anyásításra mindig a leggyengébb tartalékcsalád anyját használjuk fel Ha tartalékanyánk nincs és vásárolni sem tudunk.

rongy a nedvesség feltörléséhez. ahol a lépekben még csak kis terjedelmű fiasítás van. Beadás előtt a bennük levő mézet felnyitjuk. mintha újakra tér át (5. és sok kártevőt. Mikor a méhek már a választófal (vagy takaróanyag) és a szélső lépek közötti részt is sűrűn takarják. Ha nincs üres kaptárunk. Fészket bővíteni és tűzdelni csak olyan családokban szabad. tarlón).ha fejlődésük valamennyi feltétele megvan . Az állandó meleg idő beállta után népes családok fészke veszély nélkül tűzdelhető (akácon. vagy . amelyekben néhány nemzedék már kikelt. vagy csupán az egyik oldalon befiasított lépet 2 erősen fias közé tesszük. Vigyázzunk. Gyenge. akkor itt az ideje a fészek tényleges bővítésének. a fiasítás terjedését gátló vastag mézkoszorút felbontjuk. 44 . mert a fiasításos lépek száma kedvező időben rohamosan növekszik. vagy ássuk el. hogy a mézkoszorú a kijáró közelébe kerüljön. penészes. túl öreg lépek akadályozhatják. hanem csak azok sorrendjének megváltoztatását vagy cseréjét. Igen jók a mézkoszorús lépek. az ürülék letisztogatásához. Összehúzódik és a tűzdeléssel szétszórt fiasítás egy része meghűl. Elősegíthetjük a fiasítás terjedését azzal is. Ha a cserére szánt lépeket nem a fészekből vesszük. mert a népesedés most már rohamos. mézzel telt. Ehhez a munkához segítség kell. ábra). a kaptárból a lépek egy részét kivesszük és a fészket helyükre toljuk. amelyekbe szívesen petézik az anya. félig kiépített. A viaszt tegyük napviasz-olvasztóba. A gyenge családnak árthatunk vele. A bővítésre szánt lépet a szélső fiasításos lép és a mézes-virágporos lép közé tesszük (4. hogy a családok eredeti kaptárjukhoz hasonlóba kerüljenek. és annak kijárója az előbbivel azonos helyen legyen. ezután a családot visszarakjuk. Szokás a lépet a fiasítás közé is behelyezni. A fészek tényleges bővítésére később. s az anya hamarosan bepetézi. előnyösebb. a kaptárt kitakarítjuk. Ily módon megmentjük a moly pusztításától. mert lehűlés esetén a megtűzdelt fészket képtelen melegen tartani. Ezt tűzdelésnek mondjuk. A hullákat égessük el. akkor a következőképpen takarítsunk: 1. a lépeket a kitisztított részbe visszatoljuk. amelyekben a fiasítás nagy lépfelületekre terjed ki. az összes lépeket léphordó ládába rakjuk. 2.nem teljesen elválasztott kaptárakban . Az új méhek tömegesebb kelésével megindul a népesség gyarapodása is. ha az anya a már megkezdett lépeken terjeszkedik. kis lapát a törmelék kiszedéséhez. a szemetet kiszedjük és a kiszedett lépeket visszarakjuk. Egy ember csak kis kaptárakkal boldogul. a lépek számának növelését. hogy átmelegedjenek. ábra). Az így előkészített lépet a méhek szívesen munkába veszik. Ez nem jelenti a fészek bővítését. kevés fiasítású családokhoz egy lép elegendő. akkor előző nap meleg helyiségbe kell vinni. Ezeket az anya útjából el kell távolítani.a fészekből a kaptár másik részébe is kihúzódnak.fertőtlenítjük. Az első általános tavaszi átvizsgálás után a méhcsaládok . hogy a kis felületen. Ott. Erős családokban. Azok a munkáslépek a legmegfelelőbbek. vagy a lépet megfordítjuk úgy. a családok népességének növekedésével és az enyhébb idő beköszöntésével kerül sor. a fészket egyszerre két léppel bővíthetjük. Tűzdelni csak népes családoknál és meleg időjáráskor szabad. a kaptár másik részét is kitakarítjuk. A kaptárak aljáról összegyűjtött törmeléket rostaszöveten szitáljuk át. Jó a lépet langyos cukorsziruppal bepermetezni. Egyébként sok méh eltájol. A kaptár takarításához kell: tollseprő vagy kefe a szemét összetakarításához. A fiasításos lépek mellől elvesszük a petézésre alkalmatlan lépeket és helyükre olyanokat teszünk. az üresen maradt részről a hulladékot elsöpörjük. elpusztul. kórokozót is elpusztítunk. A fiasítás terjedését heresejtes. A szűzlépekbe ilyenkor még nem szívesen petézik az anya. egérrágott. A fészket legalább kéthetenként ellenőrizni kell.ugrásszerűen növelik a fiasítást. vagy vízben olvasszuk ki. amelyeknek sok fiasításuk van.

Fészekbővítés a) korai. Azt. keressük az okot (mézhiány. mert ellenkező esetben a mézkoszorút hizlalják meg és a műlép felső része kiépítetlen marad. hogy a fejlődés megtorpant. Annak szemléltetésére. Ha az anyában találjuk a hibát. gyümölcs. a kaptár fenekére viaszpikkelyeket hullatnak. A műlépet a méhek .) a. a családot egyesítsük. csak több család átlagával bizonyíthatjuk. Méhészetemben a különböző népességgel induló családok 1956-ban az akác előtti rendezés idejére a 7. ábra. Ez a törvényszerűség nem mutatkozik teljes egészében a példákban. ne sajnáljuk kidobni és másikkal helyettesíteni. Ha a hordás megszűnik. mert hiszen a fejlődés sok egyéb tényezőtől is függ. Ha azt tapasztaltuk. Mindig egész műlépet használunk. A felsorolt példák igen jól szemléltetik a családok tavaszi fejlődésének menetét. A szűkített fészek a) bővítés előtt. mert ha a hordás megszűnik.).) 4. akkor kiépített lép helyett műlépet is adhatunk. ábra. hogy a műlép födött koszorús lépek közé kerüljön. Ügyeljünk.rögtön munkába veszik.) 5. közlök néhány adatot feljegyzéseimből (6. akkor etessünk. Az anya gyakran már félig kiépítve bepetézi. ha elősegíteni akarjuk a herenevelést. b) szükséges b. az anya a műlépek közötti lépekre szorul. vagy az idősebb lépeket javítgatják. hogy a népesebb családok erősebbre fejlődnek. A műlépet szintén a szélső fias lép mellé tesszük. Kivételt csak jó tulajdonságú családoknál teszünk. Erre nem volt mód.). Az akadályt hárítsuk el. Szándékosan nem válogattam úgy a szemléltető anyagot.a. A fészekbővítés céljából felbontott családok állapotát állandóan ellenőrizzük. milyen gyakran kell a méhek életébe tavasszal beavatkozni és hogyan fejlődik a család. nem akadályozza a fejlődést. b) bővítés után b. 45 . Azonban a felsoroltakból is látszik. Ha anyánk nincs. táblázatban láthatóan fejlődtek. juhar stb.ha jókor adtuk be . Ilyenkor üresen hagyhatjuk a keret alsó felét vagy harmadát. mert egyik évben sem volt mindenféle népességű családom. vagy a műlépet vegyük ki. A tavaszi építtetéstől ne idegenkedjünk. rossz anya stb. A fészek mindkét oldalának műléppel való elzárása veszélyes. hogy a népesebb család akácvirágzásra népesebbé fejlődik. ha a különböző népességű családokat egy esztendőből hoztam volna. Az összehasonlítás jobb lenne. mert egyébként megbontja a fészek egységét és akadályozza a fejlődést. táblázat). a fiasítást több lépre kiterjeszteni nem tudja. kevés hely. és a méhek az építési ösztön felébredésének bizonyítékaként zugépítményeket húznak.) Ha hordás van (fűz.

5 6 4 kevés alig 11. fészekbővítés V.5 4 1 6. 1. 17. futó vizsgálat IV. akác előtti szemle 1956-ban 8 léputcás család fejlődése IV. 22. II. 28. 22.5 van van kevés 10 6 1. II. 1. 2. 17. 26. fészekbővítés AB kezdet! V.5* 1. második szemle IV. akác előtti szemle 1955-ben 7 léputcás család fejlődése III. 24. futó vizsgálat III. 4. 15. első vizsgálat IV. 5. 30. II. 1. 1. I. 28. első vizsgálat IV. II. fészekbővítés 1955-ben 5 léputcás család fejlődése III. fészekbővítés V. fészekbővítés V.5 2 1 8 bő van van bő 9. 27. 24.5 7. fészekbővítés V. fészekbővítés V. 5. fészekbővítés IV.3 10-11 16. fészekbővítés V. II. akác előtti szemle 1956-ban 10 léputcás család fejlődése III. ** Közben 4. 15. 24. II.5 4. akác előtti szemle 1956-ban 9 léputcás család fejlődése IV. futó vizsgálat IV. 4. táblázat Növekedés % 197 168 161 46 . első vizsgálat IV. 5. 23.Fias 54-ben 4 léputcás család fejlődése III. táblázat Népesség hány léputcás Kiteleléskor V. 15. II. első vizsgálat IV.8 8-9 14.5 kg feletetve. 5. első vizsgálat. 17.9 7.5 4** 2 1 van 6. I. 1 2 3 5 2 5 7 8 3 3 4 5 6 8 3 5 7 8 3 6 11 12 3 5 8 9 4 4 5 9 10 Nép 4 4 5 6 5 7 9 11 6 5 5 7 10 10 7 7 9 15 8 10 15 16 9 10 14 15 10 10 10 13 18 Méz van 2. virágpor bő IV. fészekbővítés V. 12. I.20-án 6-7 12. első vizsgálat IV. akác előtti szemle 1957-ben 6 léputcás család fejlődése III. 2. fészekbővítés V. első vizsgálat IV. I. 17. után kiegészítettem. akác előtti szemle * A család készletét V. I. fészekbővítés V. fészekbővítés V. fészekbővítés V. 20. I. I.

Megjegyzem.népességüknek csaknem kétszeresére fejlődtek. Ez a fiasítás és a dajkaméhek közötti helyes arány felbomlásához és a rajzási ösztön felébredéséhez vezethet. Az adatokból kitűnik. hogy a családok telelési népességében is van egy optimum (legkedvezőbb népesség). takaró lépre nem szívesen fiasít az anya. fűz vagy repcevirágzáskor. nehéz megakadályozni annak további erősödését. Közben a jól fejlődő családoknak már az egész kaptárt megnyitjuk. ha esetleg túlnépesedés fenyegetne. Azt is bizonyítják a számok. és még hűvös idők járnak. A családok erősségét csak akkor korlátozzuk. Ez annál inkább fontos. általában csak addig segít. A bölcsők leszedése. Ha a rajzási hangulat már jelentkezik. Ez különösen akkor fontos. Látjuk tehát. Ezért az ilyen családokat megcsapoljuk.könnyen csökkenti teljesítményét. hogy a penész miatt már teljesen törékeny léprészeket és nagyobb terjedelmű romlott virágporos részeket lépközfalig lekaparjuk. Azonban mégsem érték el azt a népességet. 20keretes rakodókban ilyenkor már nem bővíthetünk a fészekfiókban. Helyükre bepetézésre alkalmas lépeket. A fészket időben bővítsük. A kaptáron kívül tárolt lépeket kéthetenként kénezzük. A kaptárak fészken kívüli részében levő lépekhez engedjük hozzáférni a méheket. hogy a jó családok az akácot 8-10 nappal megelőző időre 15-16 léputcára fejlődnek. 47 . Az időben végzett fészekbővítés. A felső takarást továbbra is fent hagyjuk. amit a jobban induló családok. amelyiknél meg kell állanunk. megkezdi kártételét a viaszmoly is. Jó gyümölcs. akkor beavatkozásunk nélkül túlnépesedhetnek. kihordják a megromlott virágport is.A 6-7 léputcás családok népesedése volt aránylag a legnagyobb. egész műlépeket teszünk. Ezért a családot fel kell engedni a mézkamrába. mert a gondozatlan lépekben április második felében a viaszmoly esetleg már kárt tehet. jól betelelt családoknál (20 keretes Hunor. mert a két szélső. A fiasításos lépek a mézkamrában egymás mellé kerüljenek. Ha a család nem nagyon népes. az építési lehetőség egyaránt ezt a célt szolgálja. Viszont figyelmeztet ez a törvényszerűség is arra. Ha a családok fészküket már gyümölcsvirágzás alatt sűrűn takarják és 78 lépen nagy kiterjedésű fiasításuk van. Az életerős családok megvédik a molykártól. Később már csak a családok erős legyengítésével érhetünk célt. A fészek megnagyobbításával és építési lehetőség nyújtásával foglalkoztatjuk a méheket. A fészekbővítést egészen a gyümölcsvirágzás végéig folytatjuk. vagy ha hordás van. A tavaszi fejlődés idején mindent kövessünk el a rajzás megakadályozására. A melegebb idő beálltával. Ilyenkor a tömeges hordás beköszöntése még megszüntetheti a bölcsőktől megfosztott család rajzási hajlamát. csupán néha mézet bontottam fel. hogy fészket általában kétszer bővítettem. így csökkentjük a rajzás veszélyét. teljesítményük rosszabb. Kitisztogatják a penészes lépeket. Az anya nagyobb összefüggő üres lépfelület hiányában . történhet ez meg. ami a rajzási ösztön feléledéséhez vezet. mint az erősek. a fészek egységének megbontása. és a gyengébb családok erősítésére használjuk fel. míg a bölcsőkben nincsenek álcák. amikor már 7-8 lépen van fiasítás. hogy egyik esztendőben sem serkentettem. kétanyás NB). akkor a mézkamrának csak egy részét nyitjuk meg. rendszerint már áprilisban. hogy bizonyos nagyságig a gyenge családok százalékosan jobban népesednek. Ezt a munkájukat azzal könnyítjük meg. Ezek kitelelési. kis kaptárakban. elveszünk egy-két fiasításos lépet. A tavaszi fejlődés idején munkánk a méhcsaládok népességének minél gyorsabb növelésére irányul. Ezzel egyidejűleg 2-3 födött fiasításos lépet is fel kell akasztani. Mégis helytelen lenne csupán ezért gyenge családokat tartani. A mézkamrába felhelyezett fiasításos lépek mellé feltétlenül tegyünk takaró lépet is! Az üresen maradó rész alatt a fészeklépeket letakarjuk. Az ezekben fejlődött munkások gyengébbek.

Jó gyűjtést csak azoktól a családoktól válhatunk. A családok népességének a hozamra gyakorolt hatását gyakorlati tapasztalattal is bizonyíthatom. Népességük csak 30%-kal. hogy a gyenge családoktól nemcsak eredményt nem várhatunk. illetve ha ennél többet gyűjtöttek. A gyenge családok csak kevés dolgozót küldhetnek külső munkára. hiszen egy kg nektár begyűjtéséhez sok ezer méhforduló kell. 1956-ban pörgetési átlagom a 2 akácon 52 kg volt. hozamuk azonban 125%-kal volt több. rövid ideig tartó akácunkon. a legelő jó megközelítése. megfelelő nagy kaptár.20 55. Különböző súlyú családok hozamát ellenőrizték. tehát készletüket erre egészítették ki. a fölösleget kipörgették. Ezek a különböző népességű családok közül a következő arányban kerültek ki: 48 . A családokat ősszel 22 kg-os átlaggal kívánták betelelni. táblázat) kitűnik. Hozamuk átlag 12 kg volt. PÖRGETÉS A tavaszi mézelők nem adnak tömeges gyűjtést. ha nem akarjuk. táblázat A családok népessége akác előtt 10-12 13-15 16-18 léputcás léputcás léputcás Átlagos hozam kg 46. A könnyebb megértés és tájékozódás kedvéért hozzávetőlegesen léputcára is átszámítottam. népes méhcsaládok. hanem még támogatnunk. Méheink fölösleget rendszerint csak akácból gyűjthetnek.46 52. etetnünk kell azokat. 1 NB léputcára 30 dkg méhet vettem. mert a többit leköti a népességhez viszonyítva még aránytalanul nagy fiasítás. A különböző népességű családok hozamát a 9. 2. A családok Súlya kg Népessége léputca 1 3 1.MÉZELTETÉS. A népes családok előnyét sok kísérlet és gyakorlati tapasztalat igazolja. 60 kg-on felül 16 családtól (vagyis az állomány 28. amelyek akácvirágzás idejére megközelítették fejlődésük csúcspontját. Pörgethető fölösleget csak a 10 léputcás családok adtak. 3. A kísérletet hosszantartó hordáson végezték.5 5 2 7 3 10 4 13 Gyűjtés 7 14 20 34 49 Pörgetés Kg 0 0 0 12 27 Őszi etetés 15 8 2 0 0 8. 1. Ez természetes. A 13 léputcával indulóktól már 27 kg-os átlagot pörgettek. rohamos. hogy elpusztuljanak.96 A családok száma a csoportban 16 29 2 9. a népes családok jelentősége még nagyobb. Saját szükségletüket még azok a családok sem gyűjtötték be. Legtöbbször még a családok mindennapi szükségletét sem elégítik ki. táblázat Igen érdekes a legmagasabb hozamú családok népességének vizsgálata. A mi. Egyik szovjet méhészeti kutatóintézet végzett ilyen kísérleteket.6%-ából) pörgettem. ezért jó kihasználása méhészetünk hozamára döntő. (A kísérlet leírása a családok népességét súlyban adja meg.) A kísérlet eredményéből (8. A főhordás tökéletes kihasználásának követelményei a következők: 1. amelyek a főhordás indulásakor 7 lépet takartak. táblázatban hasonlítom össze.

hogy kezelésük kevesebb munkát. A hordási lehetőség jó kihasználásának másik feltétele a legelő jó megközelítése. ilyenkor pedig döntő. mit látunk. vándoroltatásuk kevesebb szállítóeszközt kíván. amelyek a virágzás kezdetére a kaptár 2/3. hogy a hordást adó növényekhez közelebb elhelyezett méhcsaládok többet gyűjtenek. Ezekben a családokban a fejlődés akácig már akkor sem áll meg. alkalmasak lesznek-e az akácvirágzás jó kihasználására. ami az akác indulásakor kívánatos lenne. hogy a virágzó növényeket a méhészet közelében több méh látogatja. amelyektől eleve nem várhat eredményt. mert ezzel hozamukat növeljük.. Az 1200 méterre levő családok csak 54%-át adták annak. sőt egy órára se csökkenjen. Megszorulnak. míg a nagyobb számú gyenge saját szükségletének begyűjtésére is képtelen.46 kg A pohánkatáblától 300 méterre ……………. Mivel ilyenkor az elhullás kevés (a téli méhek erre az időre már elpusztultak) a családok rohamosan népesednek. akinek 5 népes családja van. Jó eredményt csak azoktól a családoktól várhatunk. főleg fedett fiasításuk és elegendő mézkészletük van. mint nagy távolságokon.25 kg. mint távolról. Ekkor ellenőrizzük helyzetüket és megállapítjuk. akik csak a kaptár valamennyi lépét sűrűn takaró családokat tekintik akáchordásra éretteknek. mint a távolit. hogy lakásukat nem töltik meg teljesen.. hogy a méheket lehetőleg mindig a nektárt adó növények közvetlen közelében helyezzük el. ha nincs hordás. másrészt.. Igen sok méhész olyan családokkal indul az akácnak. Pohánkatáblától különböző távolságra lerakott egyenlő népességű családok 40 napos hordás alatt a következő pörgetési átlagot adták: A pohánkatábla közvetlen közelében…….38 kg A pohánkatáblától 1200 méterre…………….. amelyek fészküket (10-12 lép) sűrűn takarják. A népes családok előnye még az is. amikor a rajzási ösztön felébredésétől kell tartani. de inkább3/4 részét takarják (a 20 keretes kaptárakban 14-15. Az akácot csak azok a családok használják jól ki. A rohamos akáchordást az ilyen családok nem képesek tökéletesen kihasználni. Vannak. hogy a méheket végig a gyűjtés láza uralja és munkalendületük egy napra. akinek 10-20 gyenge. Sajnos. egy példa. A népességben is az optimumot kell keresni! Ezek a számok is fényesen bizonyítják. mert leálltak. 49 . Pedig jobban jár az. a rajzási ösztönük fölébred. Ennek a feltételnek teljesítése legtöbbször módunkban van. A hátralevő időben a fiasítás nagy része (40-50%-a) kikel. S mégis. Számtalan adat bizonyítja. Íme.. Összefoglalva: kevesebb beruházással és termelési költséggel nagyobb eredményt hoznak. 20 keretes kaptárban 7-8. A méhek először a legközelebbi virágokból gyűjtenek. mint az. méhállományunk nagy része még akácvirágzás után sem üti meg azt a mértéket. de még nem érték el azt a fejlődési fokot. Az ilyen családoknak már bőségesen van gyűjtőméhük. sokszor azonban nem tulajdonítunk neki kellő jelentőséget. A többlethozamban a következő tényezők játszanak közre: a méhek a közeli legelőt hamarabb megtalálják. elhelyezésük kevesebb méhlakást. A méhcsaládokat az akácvirágzás kezdete előtt 8-12 nappal mézelésre készítjük elő. napján már be kellett avatkozni.. amit a legelő közvetlen közelében elhelyezettek. a hosszú úton több veszélynek vannak kitéve. a rövidebb úton kevesebb üzemanyagot (mézet) fogyasztanak.60 kg-on felül adott a a a a 12 13-14 15-16 17-20 léputcás családok léputcás családok léputcás családok léputcás családok 11 28 44 60 %-a %-a %-a %-a A legnépesebb családoknál a késői akác 4-5. a közelebbről többször fordulhatnak. Ehhez járul az is. Az 5 népes család szép eredményt adhat. Fontos tehát. mint a röviden. 2. A családok túlnépesítése káros lehet. hogy csak népes családoktól várhatunk eredményt. a 24 keretesekben 16-18 lépet). 24 keretesben 9-10 lépen kiterjedt.

akinek családját mérlegeltük. annál hamarabb telnek meg a lépek nektárral. Ha egy NB lépbe 3. Az akáchordás kihasználásának harmadik fontos feltétele a nagy kaptár.30 2. Mire sok összegyűlne belőle. A családok leállnak.00 4. mert a méz még nem érett be. a kaptár homlokfalán. Akácvirágzáson a hordás 6-7.50 5. Vannak szerencsés esztendők. hanem magunknak is anyagi kárt okozunk. hogy NB kétanyás kaptár. mennyire fontos a méhcsaládok töretlen munkakedvének megőrzése.5 9 3 kg kg kg 50 . Barátom. Taranov szerint a nektárnak háromszor annyi hely kell. Ez azért is káros. 21-én pörgetett. mint a méznek. mint a méznek. A kaptárak felbontása megmutatta a hibát. napjáig nem szabad pörgetni.20 kg kg kg kg V. A bajon a méz elszedésével nem lehet segíteni. hogy a méhek leállnak. A nagyobb víztartalmú mézért kevesebb pénzt kapunk. Igyekeznek minél jobban szétteríteni. Ezen a napon a mérleges 7 kg-ot gyűjtött. Több ízben tapasztaltam. Ilyenkor tehát a munka lendülete folyamatos. A túlnépesedett család kaptárja ennél hamarabb annyira megtelik. 1956-ban második akácon öt egymás utáni napon mértünk egy anyával fejlesztett családdal 10 kg-on felüli gyarapodást. napon pedig a méhek nagy része tétlenül ült a kijárók előtt. mert ugyanakkor más mérlegesek még a hordás töretlenségét mutatták. Láttam olyan esetet. hogy a méhek nektárral nem töltik tele a sejteket. A nektárnak sokkal több hely (lép) kell. hogy nagy felületen érintkezzék a levegővel és fölösleges víztartalma gyorsabban elpárologjon. a család nem szorul meg. akkor 10 kg-os hordáskor a nektár elhelyezésére 9 lép szükséges. pedig a 10 kg-os súlygyarapodás akácon nem ritka! Tudunk ennél nagyobb 15-17. A további emelkedés a következő volt: 22-én 23-án 24-én Ekkor az akácot a nagy forróság leégette. hogy a nektár nagy víztartalma miatt nagyobb helyet foglal el. Az öt nap súlyemelkedése 56 kg volt. Ennek kettős oka van. Különösen veszélyes a túlnépesedett családokkal való mézeltetés akkor. amikor több ilyen rendkívül jó nap is követi egymást. 1950-ben a Pusztavacsi akácosban a hordás május 14-én indult. mert még éretlen. Egyik. A 4. ha a méhész nem tartózkodhat állandóan méhei mellett és nem segíthet a családon. 14-én 15-én 16-án 17-én 0. 12.5 kg méz fér. amelyben a családokat akác előtt nem egyesítették. addigra a méhek már beérlelik. 3 nap alatt 30 kg-mal lett nehezebb. Korai pörgetéssel nemcsak mézünk hírnevét rontjuk. mert a családok pár napos hordás alatt megszorulnak. Minden lép megtelt. Másik. A mérlegelési eredmények a következők voltak: V. és hogy jó akácon az egy anyával fejlesztett családok is könnyen megszorulhatnak. mert elősegíti a rajzást. Gyenge hordáskor a naponként begyűjtött nektár nem sok helyet foglal el. sőt ha víztartalma a 22%-ot meghaladja. Minél rohamosabb a hordás.3. Az ilyen lehetőségek a méhekkel túlzsúfolt kaptárban nem használhatók ki. 18-án 19-én 20-án (rosszabb idő) 11 kg 9 kg 8 kg 19-én és 20-án már feltűnt a súlygyarapodás csökkenő irányzata. sőt kivételesen napi 20 kg-os gyarapodásról is. át sem veszik.

Ezt kinek-kinek saját viszonyai között kell kitapasztalnia. Ez az eset fényesen bizonyítja. Ha úgy egyesítünk. A munka menete: a családokat végig vizsgáljuk. melyek a főhordás önálló kihasználására alkalmas családok.5 16 5 17 4. Ezt a munkát papíron készítjük elő. Az időben való beavatkozás szükségességét mutatja. már lecserélésre ítélt. Először a tartalékcsaládok népét és fiasítását használjuk fel. az első akácvirágzás idején nap kg 14 15 0. hogy a népétől és 51 . illetve egyesíteni. amikor a mérleges kaptár megközelítette a 40 kg-os gyarapodást. fias lépeik számát feljegyezzük. A szemle végén kijelöljük. csak 33 kg-ot! Családonként 12 kg mézet veszítettem azért. Ha úgy egyesítünk. a mézkoszorúk nagysága a hordás kezdetekor.3 2. Teendőnk a következő: megállapítjuk. de lehet a NB kaptár végében leválasztható 3 keretes rekeszbe is. Bizonyítja. Azokat engedjük önállóan az akáchordásba. melyik kaptárból hány fiasításos lépet adunk és mely családot erősítik majd a teljesen feloszlatott családok kijáró méhei. Húszkeretes Hunornál 25 kg körül állnak le a méhek. Ilyen tényezők: a lépek száma. és sűrűn takarják fészküket (10-12 lépet). aki tömeges főhordáskor (különösen érvényes ez az akácra) méhei munkáját nem kíséri kellő figyelemmel. Feljegyezzük: melyik családnak. amelyeknek 7-10 lépen nagy kiterjedésű fiasításuk van.Mérleges kaptár súlyváltozása 1951ben. Egy-két nyitott fiasításos léppel és kevés méhvel tartalékba tesszük. népességüket. mint amennyi az érett méz raktározásához szükséges. a fiasítás terjedelme. hogy a 22-24 keretes NB kaptár egy család számára is kicsinek bizonyulhat. hogy helyéről elvisszük az anyát (pl. amelyeknek anyja öreg vagy rossz. akkor el kell vinni egy nyitott fiasításos lépet a rajta ülő méhekkel és az anyával. mert a méhcsaládok szűkös helyzetén két nappal később segíthettem. hogy a méhcsaládok milyen súlygyarapodás után szorulnak meg. mert így a mézkamrába helyezett fiasítás pörgetésig kikel. hogy sok mézet veszít. A jó. Az általunk használt mézeltetési módnál a 22-24 keretes NB kaptárban 40 kg-os súlygyarapodás körül már szükség van beavatkozásra. mert méheimnek nem volt elegendő helyük a begyűlő nektár elraktározására. fiatal anyákat nem öljük meg. ábra). és melyeket kell felerősíteni. Azután az új helyen hozzá kell söpörni egy másik. A családok előkészítése akáchordásra 8-12 nappal a virágzás kezdete előtt időszerű.5 9 24 3 A család akkor állt le. az első akácvirágzás idején 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 Mérleges kaptár súlyváltozása 1951ben. A pörgetés utáni napon a hordás ismét ugrásszerűen növekedett (6. Bizonyítja végül. Sok mindentől függ. nyitott fiasításos lép dajkaméheit. Teljesen csak azokat a családokat szüntetjük meg. Az anyákat legjobb 3-4 keretes anyatartalékolókba rakni. mely családok bocsáthatók erősítés nélkül a főhordásba. akkor törzscsaládot is feloszlatunk. hogy a családoknak ilyen rohamos hordáskor sokkal több hely kell. ábra. 20 8 21 22 23 7 12. Ha ez nem elegendő. A többieket ilyenre felerősítjük vagy egyesítjük. Én pedig.2 18 19 11 9 6. hogy a mérleges kaptár tulajdonosa 45 kg-os átlagot pörgetett. kétanyás kaptárban).

Az ilyen kis családok hordás alatt rohamosan fejlődnek. csak vontatottan dolgozik. A pörgetett mézen kívül más tényezőket (szaporulat. addig a kijáró méhek zöme visszarepül régi helyére. Három gyenge családot: is összeröpíthetünk. főként az anyátlanítás utáni első napokon. A család több anyát nevel. napján. A gyenge családok felerősítéséhez szükséges anyagot szedjük össze léphordó ládába. mert a családok a nagy hordás idején elnéptelenednek. A petézés még siker esetén is legalább 3 hétig szünetel. amelyek saját erejükből érték el ugyanezt a fejlettséget. teljesen leromolhat. A felerősített családok fészkében a fiasításos lépek egymás mellé kerüljenek. ha anyja és fiasítása is van. Munka közben bőven füstöljünk. Ekkor a lépeket elosztjuk az erősítésre kijelölt családokhoz. az ilyen családok hozama nem rosszabb. A népesség visszaállítása ekkor már nehéz. ami később erős elnéptelenedést okoz. A 2 család. nehogy kirabolják a felerősített családokat. hogy mindkét család méhei belerepüljenek. A kis család lépkészletét kiegészítjük. hogy erősen megzavarjuk a méheket. Ha az anyanevelés nem sikerül. Felületes munkával a méhbetegségeket terjeszthetjük. az egyik családot meganyátlanítjuk. Az anya korlátozásának egyrészt a fiasítás terjedelmének csökkentése. Tapasztalatok bizonyítják. akkor fiasításos lépen hagyjuk ott. a másik a mézeltetés módja.fiasításától megfosztott anya régi helyén marad. Mikor a méhek már érzik anyátlanságukat. a fiasításos lépeken csupán fiatal méhek maradnak. Ez utóbbival egyszersmind megkönnyítjük a méz elszedését. A hordás 3-4. és akác után könnyűszerrel termelő családokká népesíthetők. Ha hordástalan időben sok kijáró méh tartózkodik odahaza. ezért könnyen megrajzik. Az anyátlan család. a másikat pedig úgy helyezzük el. Az elosztást a legelőször kivett léppel kezdjük. téli mézkészlet. A családok népességének ellenőrzésével és szükséges mérvű összevonásával egyidejűleg előkészítjük a családokat a mézelésre is. nagyon szép lépeket épít. 52 . Arra nagyon vigyázzunk. egyesítés nélküli mézeltetése helytelen és káros! Összevonhatjuk a gyenge családok népességét összeröpítéssel is. Ügyeljünk arra. másrészt a kaptár bizonyos részében való elhatárolása a célja. Ha jó a hordás. akkor tartsuk a kiszedett fiasításos lépeket egy napig külön kaptárban (vagy léphordó ládában). A méhcsalád munkakedve. hogy az öreg méhek hazarepüljenek. egyben legbiztonságosabb méhészkedési mód az.a teljes anyátlanításról nem is beszélve . és a kaptár megtelt. Míg a láda megtelik lépekkel. Az összeröpítés előnye.helytelen. lendülete akkor a legnagyobb. A helyes és legeredményesebb. méheket csak egészséges családok között cserélgessük. a hordás kihasználására. A különböző módon mézeltetett családok eredményét nem akácpörgetés után és csupán a kipörgetett méz mennyisége alapján kell összehasonlítani. hogy a fiasítás további gondozása. hogy a családok ne legyenek túl népesek. feletetett cukor) is figyelembe kell venni. akkor egyesítjük a két családot. családok népessége. Azonban az anyátlanítás és a túlzott pörgetés később megbosszulja magát. Az általa nevelt anya minősége bizonytalan. Az anyátlanítás káros az akác utáni hordásra és a szaporításra. mert nincsenek kijáró méheik. Ha két anyával méhészkedünk egy kaptárban. akkor kicseréljük. hogy a lépeket. mert pótbölcsőben nevelkedett. mert akkor nem használják ki tökéletesen a hordást. Az összeröpítésre szánt családokat az akácon közvetlenül egymás mellé helyezzük. amikor a mézkoszorúk már megteltek és a családok lázasan gyűjtenek. Az anya túlságos korlátozása . A két család egy kaptárba gyűjt. A többi fiasítást a rajtuk ülő dajkákkal együtt elvihetjük. mert visszamaradnak a kijáró méhek. álanyássá válhat. mint azoké. hogy az így felerősített családok fölösleget adnak. hogy a méhcsaládok ilyen „összekevergetése" nem káros a méhek munkájára. hanem ősszel a betelelés után. ha egész esztendőben népes családokat tartunk és minden elnéptelenedést okozó beavatkozástól tartózkodunk. és pörgetéskor kevesebb családdal lesz dolgunk. akkor az anyával külön tett kis családnak adhatunk műlépet is. az egyik az anya korlátozása. Ha hordás van. Az igaz. Ezzel kapcsolatban két kérdésről kell részletesen szólni. a legnagyobb hordás idején az egyik kaptárt elvisszük helyéről. hogy az anyátlanított családoktól többet lehet pörgetni. A régi helyükről elvitt anyatartalékoló családocskákat pár napig etessük híg cukorszörppel. melegítése hiánytalan legyen.

A fiatal méhek az anyához húzódnak. A fészek és mézkamra közé behelyezzük az anyarácsot. A mézeltetés rakodó kaptárban egyszerű. közvetlenül az anyarács mellett helyezzük el. A család. még akkor sem. A többi fiasításos lépet a túlsó oldalon. nem szökik-e ki az anya a műlépek közül? Megesik. Az ilyen családoktól bőven vehetünk el fiasításos lépeket. a műlépen túl pedig van. ez előnyös. Különösen gyakran szökik ki az anya a szűk fészekből. Jó. Mikor a családokat akácra rendezzük. Anyarács helyett műléppel is korlátozhatjuk az anyát. amennyi a népesség mérsékelt utánpótlásához szükséges. ennek megfelelően több műlépet adunk a fészekbe. akkor az anyát 2-4 nyitott fiasítással a kaptár jobb vagy bal végén anyaráccsal lezárt 6-9 keretes részbe helyezzük át (7. így a szélső lépek a fészektől 7-9 lép távolságra kerülnek. A hordáskor beadott műlépet a méhek rohamosan kiépítik. és helyükre fiasításra alkalmas fiatal lépet vagy műlépet adunk. gyűjtő méhei továbbra is a régi kijárón közlekednek tömegesen.) A családot a tavaszi fejlődés idején a kaptár közepe táján levő kijárón át röpítjük.Túlzott és helytelen az anya kalitkázása vagy 1-3 lépre zárása is. hogy főhordásra a mézkamra a fészek helyére kerül. mikor a kaptárnak ebbe a részébe tartalékcsaládot helyezünk. ha fiasításos lépeket tesznek fel. hanem a keskenyebb oldalán. és ott anyát pároztatunk. Az anyarácsok közé a nyitott fiasítás. Ha kevés a lépkészletünk. Itt vannak a fiasításos lépek. kellően fejlett családok minden csalogatás nélkül elfoglalják a mézkamrát. A későbbiekben. A fészekrészen kijárót nyitunk. A mézkamra a fészek két oldalán van. A méhek ide szoknak. hogy az első pörgetéskor a fészekből oldalra tesszük az erősen mézes fiasításos lépeket. vajon elegendő-e műléppel korlátozni az anyát. Ennek oka a családok gyengesége. hogy méhcsaládjaik akácvirágzáskor nem hajlandók felmenni a mézkamrába. Ezért az anyát kevés lépre korlátozni csak anyaráccsal lehet. fekvőben pedig 6 lépre lezárásával. hogy olyan rohamos hordáskor. ha nem a kaptár homlokfalán. Népes. hogy igen. lehetőleg födött fiasítással a mézkamrába akasztunk át és helyükre egész műlépes kereteket teszünk. Tízkeretes fészkű kaptárban évenként legalább 3 lépet cserélünk. Az anya a fészken kívüli lépeket nem petézheti be. A legelterjedtebbek és jól beváltak a következők: 1. 53 . Végső szükségben teljesen műléppel töltjük meg a fészket. Ezzel a fészek egy részét felújítottuk. Ezzel a kaptárt mézelésre be is állítottuk. akkor a mézkamrába több lépet akaszthatunk át. de van annyi helye. Rakodókban elégedjünk meg az anyának a fészekrészre való korlátozásával (legföljebb a 12 keretes fészekből válasszunk el 2-4 lépet függőleges anyaráccsal). Fekvő kaptárban több mézeltetési mód lehetséges. Ezért a fészekből 2-3 öreg lépet. az anyának nem marad hely rajtuk petézésre. A fészekmézkamrás mézeltetés lényege. ábra). vagy műléppel töltjük ki. A fészek két oldalára 2-2 műlépet is adhatunk. Ha akác után szaporítani akarunk. ha a fészekben nincs herelép. hogy az első akác után az anya a kipörgetett lépőkre húzódik és ott új fészket alakít ki. akkor ez nem baj. A fészek lezárása a kaptár közepén két anyarács közé. Sokan panaszolják. Míg a műlép kiépül. Helyes az akáchordást néhány lép kiépíttetésére is kihasználni. A fiasításos lépeket közvetlenül az anyarács mellé tesszük. amilyen az akác. Az anya kihúzódásának veszélyét csökkenthetjük azzal. főként akkor. Ehhez a módszerhez külön kaptárak is készülnek. a méhek beavatkozásunk nélkül is csökkentik a fiasítást. 2. Így a fészek egysége tulajdonképpen megmaradt. a fészek többi részét fiasításra alkalmas lépekkel. NB fekvőben a következőképpen járhatunk el: a. Felmerül a kérdés. Az anya a kaptár beosztásától függően 6-9 lépre korlátozható. A fiasításos lépeket csak a rács választja két részre. a fiasításra alkalmas üres lépek és műlép kerüljön. Nem szabad elfelednünk. de bármely fekvő kaptárban alkalmazható. a méhek az azon túl levő lépeket teletöltik nektárral. Gyakori. A műléppel való fiasítás korlátozás csak a 7-9 lépes fészekben válik be kielégítően. A műlépből épített új lépek is rendszerint mézzel telnek meg.

) c. hol tartanak a méz tárolásával. amikor a fiasításos lépek mézkoszorúi megteltek. ugyanakkor a kaptár homlokfalán a család népességének megfelelő kijárót (kijárókat) nyitunk. akkor a családokat feltétlenül ellenőrizzük. érlelésével. 54 . a pörgetés jobb eredményt adott. mind a 6 lépet fiasítás foglalta el. A fészekmézkamrás módszerrel mézeltetett családokból nehezebb volt szaporítani. 180 fokkal elfordítjuk a kaptárt. Ha nincs mérlegünk. A mérlegre közepes népességű családot tegyünk.) rendezés után. ha a kaptár homlokfalán bal felől. Ha a fészket 6 keretre szűkítettem. Az utóbbi években a fészekmézkamrás megoldásokat is kipróbáltam. Ennek alapján megállapíthatjuk. Az ellenőrzést mindig a legnépesebb családoknál kezdjük. vagy hátsó oldalán kijárót nyitunk. Ezért az ilyen családok sokkal hamarabb etetésre szorultak. lehetőleg a kaptár rövidebb.) b. kevesebb fiasításuk volt. akkor a család munkalendületének csökkenésével számolhatunk. Ha a mérleg 20 keretes H kaptárnál 25 kg-os. amikor a mézkamrában már csupán födött fiasítás van. és a méhek a jó hordásba belelendültek.) tűzdelés után A kaptár másik részében (a mézkamrában) a fiasítás napról napra fogy. A fészek helyváltoztatását megkönnyíti és meggyorsítja. Ha már a szélső lépekhez közelednek. A méhek volt fészkük lépeibe raktározzák a mézet. c. A fészek előbbi helyére kerülnek az üres lépek. az új fészekben viszont rohamosan építenek. a kaptár másik végébe toljuk a fészket. a fias lépeket az üres lépek közé tűzdeljük (7. A hordásról mérlegeléssel tájékozódjunk. A méhek a nagyjából már meghordott lépeket a felső lécnél fehérítik. Tapasztalatom a következő: A fészekmézkamrás módszerrel könnyebb a pörgetés. A fészket 1 + 1. Ezzel a fogással megszabadulunk a keretek átrakosgatásától. nem kell válogatni. A népes családok bármelyik mézeltetési módszerrel szép eredményt adnak. Itt.) 7. b) A fészket a kaptár jobb vagy bal oldalában tartottuk. Ennek következtében a fészek kijárója hátra. hátsó falán pedig jobb felől azonos magasságban és nagyságban nyitunk kijárót. ábra c). akkor a hibák mérséklődnek. b.a. ábra. A fészekmézkamrás mézeltetés előkészítése több munkával jár (kivétel a fordítható kaptáras megoldás). Én anyarács nélkül mézeltetek. a mézkamra kijárója pedig előre került. napján. A hordás első napjaiban. Sok méhész azt hiszi. NB-nél 40 kg-os gyarapodást mutat. Ha a fészek 6 keretesnél nagyobb. Ezt feltétlenül meg kell akadályoznunk. Ez nagy tévedés. Mikor a fészek mézkoszorúi már megteltek. Fészekkamrás mézeltetés NB fekvőkaptárban a. a fészekben azonban alig volt mézkoszorú. mert a mézkamra lépeiben nincs fiásítás. hogy a mézeltetés eredménye a módszertől függ. Itt nyitottunk kijárót is. Így a fészek régi helye mézkamrává vált. A hordás 3-5. akkor estefelé bepillantunk a kaptárakba. A 2 rész közé anyarácsot teszünk.) rendezés előtt. vagy 2 + 2 műléppel a kaptár közepére zárom 8 lépre. A méhek ide szoktak. és terjed a fiasítás. A gyűjtő családok munkáját fölöslegesen ne zavarjuk. hamarabb legyengültek.

Ez megkönnyíti. napjáig ne pörgessünk. A lépeket . A lépeknek kaptárban.lehetőleg a kiszedés sorrendjében . Hordástalan időben mézet elszedni csak a reggeli és az esti órákban tanácsos. amikor a méhek élénken járnak. Pörgetés. 3. és léphordó ládába rakjuk. mert a család. Munkánkat a következő családnál folytatjuk. 5. A méheket hirtelen. amelyeket a méhek már pecsételni kezdtek és a méz a vízszintesre fordított lépből erősebb rázásra sem csepeg. A méz elszedéséhez előkészítünk 10-12 keretes léphordó ládákat (2-4 darabot). annak ellenére. amivel ezeket letakarhatjuk. A méhek lesöprése után a kaptárt lezárjuk. A pörgető csapja alatt a földbe olyan lyukat ásunk. Ha a kutatás nagy. Kis szünet után a kaptárból kiszedjük a pörgetésre alkalmas mézes lépeket. akkor pörgessünk. Ha nincs üres kaptárunk. gyűjtő lendületét növeli.a szabadban is pörgethetünk. A fedelező állványt kaptárra helyezzük. azoktól 15-20 méterre úgy választjuk meg.a méhész végezhet. Hordáskor a mézet reggeltől estig elszedhetjük. ágyneműt és egyéb olyan berendezést. meggyorsítja a munkát. A lesöpört lépekkel teli ládát két kisegítő a pörgető helyiségbe viszi. vagy amikor a pörgetés nem sürgős. A helycserés mézeltetést igen jól felhasználhatjuk arra. A hordás közben alkalmazott pörgetést serkentő pörgetésnek mondjuk. A méhek elülése után pörgetünk. amelyek a kijáró előtt tétlenkednek akkor. épületben vagy vándorbódéban lehet (reggel elszedni. mert a méz még éretlen. korareggeli és esti órákban szedjük el. akkor a padlóra terített papírra két lécet (ágat) fektetünk. akkor a mézet a hajnali. A családot bőségesen megfüstöljük. A mézkamrából néhány lépet kiveszünk. Az erős család helyére tett tartalékcsalád a reá repülő méhekkel megerősödik. A kicserélt kaptárak egyforma alakúak és azonos színűek legyenek. Több sort is rakhatunk egymásra. A szükséges eszközökön kívül a bódéban helyet készítünk a mézes és üres lépeknek is. erős mozdulattal a kaptár üres részébe rázzuk.Ugyancsak be kell avatkozni azoknál a családoknál. Pörgetni pedig csakis jól zárt helyiségben. Ezt füstöléssel kerülhetjük el. A bent maradtakat széjjelebb húzzuk. hogy az 50 kg-os kanna a csap alá férjen. nagy víztartalmú. A pörgetésre gondosan elő kell készülni. A pörgetés helye legyen minél közelebb a méhészethez. megritkítjuk. behordása. ha ponyvánk van. hogy ne legyen a méhek röpülésének irányában. Szükség szerint több helyen is tüzet rakunk. Az üres lépeket másnap este adjuk vissza. állványon vagy a földre fektetett ágakon készítünk helyet. amikor a többiek szorgalmasan dolgoznak.egymás után kézbe vesszük. Nedves ágakat. Ezt a megoldást szándékosan hagytam utolsónak. hogy legtöbben csak ezt az egyetlen lehetőséget ismerik és alkalmazzák. 2. A fekvőhelyet. és a méhek nappal nem hagynak dolgozni. A pörgetés helyét a kaptárak mögött. pörgetés . Jó. a kiszedett lépek helyére üreseket. helycsere az erős és gyenge családok között. A méhek közelében bárhol . A helycserét akkor végezzük. hogy a tartalékcsaládokat családdá fejlesszük. minden munkát . nappal pörgetni). Ha hordás van. akkor megkezdjük a méhek lesöprését. A gyűjtő méhek a munkát továbbra is lendületesen folytatják. Mikor már valamennyi mézes lép kint van. amelyre nincs szükség a pörgetésnél. A méhektől megtisztított lépet másik ládába helyezzük. füvet rakunk rá. és szorosan egymás mellé ezekre állítjuk a lépeket. néhány szál erős lúdtollat és vizet. A hordás 6-7. 4. lombot. Pörgetéskor csak azokat a lépeket vegyük el.a mézes lépek elszedése. Kis méhészetben. A munkakedv fokozásának több módja van: 1. Éjjel semmi sem zavarja munkánkat. Korai serkentő pörgetéssel rosszabb minőségű mézet kapunk. vagy műlépet adunk. fedelezés. akkor a lépek 55 . Amikor a kaptárak megteltek mézzel és a méz érett. kirakjuk. A méhek a lépeket kihizlalják és a megnyújtott sejtekbe több mézet tárolnak. Hordástalan időben a vándorbódéban pörgetünk. A többi munkát kisegítő személyzettel kell végeztetni. hogy a bódé környéke füstben legyen. Lépritkítás. A méz szagára a méhek könnyen a bódé köré gyülekeznek és megnehezítik munkánkat. második mézkamra feltétele (rakodóban). A rázás után visszamaradókat nedves lúdtollal lesöpörjük a lépről. Nagyobb méhészetben csupán a lépek elszedése és visszaadása a méhész feladata. A mézes lépek kiszedése és áthelyezése gyengébb családokhoz továbbérlelésre.

ha készlétük bőséges. Ilyenkor a mézkamra lépeinek teljes kipörgetése a család kifosztását jelenti. vízszintes helyzetben tartva fölemeljük. tapasztalt hibára mutatok rá: Hordástalan időben a pörgetés megkezdése előtt szűkítsük a kijárókat. Hordástalan időben a lépeket csak estefelé rakjuk vissza. Megesik. Azonban a családokat teljesen kifosztani ekkor sem szabad. mind saját érdekünkben óvakodjunk. Több lesz a fedelezésből a viasz. A lépet nyomkodni nem szabad. akkor a pörgetőből kikerülő keretekről tisztogassunk le minden zugépítményt. Jó. Kevesebb mézet csak akkor hagyjunk. gyorsan. ha az ilyen virágporos lépeket megjelöljük. Ezt legkönnyebben így csináljuk: a keretet két alsó sarkánál úgy fogjuk meg. A mézes lépek kiszedésekor gondolni kell a méhcsaládra is. Vándorlás előtt fontos a fészek megtekintése azért is. hogy akác után 8-10 kg fogyasztást mutat a mérleg. Ha a készlet kevés. A méhcsaládoknál legalább 10-15 kg. 56 . A fészekben vastag mézkoszorús lépeket hagyunk. A sejtek felnyitásánál dolgozzunk bátran. hogy a fiasításos lépekben elegendő méz marad vissza.helyére azonnal üreseket rakhatunk. Mézrendeletünk tiltja a fiasításos lépek pörgetését. Ezzel viasztermelésünket is növeljük. annál valószínűbb. csökkenti a fiasítást és leromlik. ne centiméterenként tépdessük fel a sejtfödeleket. Pörgetéskor nézzük meg a fészket is. hogy a méhek akkor sem tékozolnak. amennyi feltétlenül szükséges. mert összetörjük. mert a tisztesfű virágzásáig jelentős hordásra alig van remény. hogy a méhek gondozásba vegyék és őszig lehetőleg mézzel befödjék. Különösen fontos bőséges készlet hagyása őszi pörgetéskor. szennyeződést. hogy a lép kipúposodott oldala nézzen fölfelé. mert könnyen sérülnek. Tartaléklépek hiányában az első néhány kaptárba nem rakjuk vissza a lépeket. nappali visszarakásuk rablást okozhatna: A pörgetési munkák részletes leírása helyett néhány gyakorlati fogásra. Ezeket válogassuk össze és egyszerre pörgessük. ha a lép kissé megvékonyodik. A lépről minden kihizlalt részt messünk le. de inkább több mézet hagyjunk. hogy pörgetés után milyen a hordási lehetőség. amelyeknek zavartalan folytatása termelési szempontból elsőrangú érdekünk lenne. A méz így csapódik ki legkönnyebben a sejtekből. A megkurtított sejteket a méhek szépen kiegészítik. Ha a fészekben kevés a méz. Szűkös készleten viszont azokat az élettevékenységeket is korlátozzák. Ilyenkor csak a fészken kívüli lépekből pörgetünk. nem szabad kirabolni! Minél nagyobb fészket hagytunk a családnak. A sejtnyitó villát folyamatosan toljuk végig a lépen. Ha időnk engedi. Viszont minél kisebb a fészek. hogy az alsó léc nézzen a forgás irányába. majd a felső lécet valamihez (asztal. tisztábbak lesznek. visszarakás előtt ki kell egyenesíteni azokat. Különösen legyünk óvatosak a szűz lépekkel. Ezekre a pörgetés végén kerül sor. Az akácon népesre fejlődött család sokat fogyaszt. Ha pörgetés közben a lépek kipúposodtak. mert a mézbe kerülő fiasítás rontja a méz értékét. hogy akác után bőséges mézkészlet legyen. Igen fontos. aszerint. nehogy az esetleg benne levő nehéz mézes lépek szállítás alatt leszakadjanak. Nem baj. kereteink is szebbek. kaptár) hozzáütögetjük. Túl erős pörgetéssel ne rongáljuk a lépeket. A méhcsalád kifosztásától tehát mind méheink érdekében. mert a második akácból sem biztos a hordás. hogy a családok főhordás alatt mézzel teljesen kiszorítják az anyát a fészeklépek egy részéből. és a fészek közelébe tegyük vissza. A fészekből vegyük ki a fölösleges mézet. Gyakori. A fészekből kivett mézes lépek helyére fiasításra alkalmas lépet vagy műlépet teszünk. annál jobban kiszorult belőle a méz. Nem szabad tehát pörgetéskor „a mézkamra a méhészé" jelszó alapján eljárni. A lépeket visszarakás előtt megpermetezni nem kell. A lépek ilyen behelyezése azonban nem elengedhetetlen föltétele a jó pörgetésnek. A lépeket legjobb oldallécükre állítva úgy tenni a pörgetőbe. Mindig csak annyit fogyasztanak. de előfordulhat 10-20 kg-os apadás is. a családok kifosztásához vezet és kárt tesz a fiasításban is. ha első akácról másodikra vándorlunk. Ne feledjük. akkor a mézkamrában is kell hagyni. Ez a fiasításra káros. A jó virágporos lépeket válogassuk külön. Az ütés hatására a lép a keret síkjába visszaegyenesedik.

hogy a méhész ne szaladgáljon a méhektől a pörgetőhöz. akkor a födelezést sütőben felolvasztjuk.40 kg mézet kaptunk. A mézet azonban 1-2 napig tartsuk meleg helyen.akkor a kannákat gondosan záruk le. mert nem tud lépést tartani a pörgető teljesítményével. A munka befejeztével a pörgetőt. és ismerjük a kipörgetett méz mennyiségét. Egy lépből tehát átlag 2. és a mézes lépeket a kaptár egyik végében csoportosítjuk. A részben telteket bent hagyjuk. A mézes vizet etessük fel. vagy rongytömítéssel vegyük körül. Ha szállítanunk kell . érett méz szűrése még így is sokszor gond. Az egyik nagylyukú. Állatokat (kutyát. szállítás alatt ne szennyeződjék. Ezalatt minden idegen anyag a felszínre emelkedik. hogy a méheknek idejük legyen a lécek alól kihúzódni. Ezzel megszorozzuk a családtól kivett lépek számát s megkapjuk a teljesítményt. A mézes pörgető rablást okozhat. és így tároljuk addig. Ez a benne levő légbuborékoktól van. Ne akarjon mindent ő elvégezni. Így tudjuk azt is. hogy sokat agyonnyomhatunk közülük. habos. Ezt följegyezzük a család törzslapjára. Nagyon fontos. Az első akácról a másodikra való vándorláskor. A tetőt tiszta papír. A kisegítő személyzettől követeljünk tisztaságot. Ez azonban veszélyes is lehet. Leghelyesebb egy családnak beadni. hogy a méhekkel dolgozzék. mennyi mézet kaptunk átlag egy lépből. hogy a megfelelő számú lépet kiszedjük.40 kg. Nagyobb méhészetekben a családok teljesítményét . mert a betegségeket terjesztheti.ha nem is egészen pontosan . Néhány napi állás után megtisztul. hány lépet pörgettünk összesen. A kaptárban bent maradt méz nem vész el. Gyúrjuk gombócokká. valamint a többi eszközt gondosan ki kell mosni. amivel munkánkat megrövidíthetjük. 57 . mert azt másra nem bízhatja. sz. Feladata. Ez abban áll. Szállításkor a kannák közé szalmát. Csak egészséges állományban ajánlható. Népes családokban ez könnyen megeshet. hogy melyik családtól hány lépet vettünk el. A második akácon megtaláljuk azt érettebb állapotban. szénát. Így kevesebb lépet kell kiszednünk. Méhcsaládjaink értékének megállapítása érdekében fontos tudnunk. ha csupán a nehéz lépeket szedjük ki.Vigyázzunk.például vándortanyáról . csak az a fontos. Meggyorsítja munkánkat az is.40 = 26. a nagyobb szennyeződések felfogására. a másik finom szemű. pörgetéskor. gyakran tejszerű. száraz helyen tároljuk. amíg napviasz-olvasztóba. A lépek válogatásával nem lesz gondunk. akkor pörgessünk szűrés nélkül. hogy a lépek visszarakásakor méheket ne nyomjunk agyon. A méhek ugyanis a kaptár üres részében vastagon lepik a kaptár falait és fenekét. Kihűlés után a viaszt a méz felszínéről levesszük. A lefölözést megkönnyíti. A kipörgetett mézmennyiséget a lépek számával osztva megtudjuk. minden perc számít. a méhektől megtisztítsuk és kipörgessük. Ha a szűrés lassítaná munkánkat. amikor egy nap alatt kell esetleg nagyobb állományt kipörgetni. A 14. hogy a méz. hogy a családokat a pörgetés előtti napon gyorsan átnézzük. ezért csak kis méhészetekben alkalmazható. Ha otthon pörgetünk. pörgetnünk és visszaraknunk. hogy melyik családtól mennyit pörgettünk. innen könnyen leszedhető. 2040: 850 = 2. A méz tésztákba igen alkalmas. vagy viaszfőzőbe nem kerülhet. Ezt pontosan csak úgy lehet megállapítani. A jó. papírt tegyünk. ha a mézes lépeket családonként megmérjük. Pl. hogy a családoktól elvett lépek számát följegyezzük. A kivehető lépek számát feljegyezzük. ha a kannákat csaknem színig (nyakhajláson felül) töltjük. családtól. mert kellemes viasz zamatú. Ezért az utolsó lépeket az erős családokhoz óvatosan. lassan tegyük vissza. macskát) ne tűrjünk a pörgetés helyén. 850 lépből 2040 kg mézet pörgettünk. A mézet jól szűrni csak kettős szűrővel lehet. Ilyen előkészítés után csak az lesz a dolgunk. Sokat segít például a mézes lépek kiválogatása. A számítást nem kell a pörgetés napján elvégezni. A mézet tiszta. szállításra előkészíteni és el is szállítani. A méz. A családok teljesítményének kiszámítására később. Az utolsó lépek berakásakor olyan tömegben kerülhetnek a lépek alá. Ez a család tehát 11 X 2. Ez hosszadalmas. A födelezést kicsurgatás után vízben áztassuk ki.40 kg mézet adott.de a gyakorlatnak elfogadhatóan a következőképpen mérhetjük le: följegyezzük. ráérő időnkben is sor kerülhet. 11 lépet vettünk ki. A lehetőségek szerint készüljünk elő. s pörgetés után ugyanazokat a lépeket visszamérjük. az apró idegen anyagok kiszűrésére.

ÉPÍTTETÉS Viasztermelésünk nagyon kevés. Az 1 kg viasz = 14 kg méz tétel hamis volta már régen beigazolódott. vagy pedig valamennyit visszavágta. Első feladatunk a viasztermelést akadályozó tévhit leküzdése.Mindent kövessünk el. akkor rajt eresztett. Természetes. fejlődésére. érett mézet. hogy egy kas ivadékai saját visszavágott lépeik pótlásán kívül még másik 3-4. hogy a lakása berendezéséhez szükséges viaszt saját erejéből termelje meg. A kaptáras méhészkedés térhódításával párhuzamosan terjedt az a tan. de az egyéni méhészre is káros. amelyik 1 kg viaszt termel. a méhész akarata ellenére elégíthetik ki. Ennek az állításnak helytelenségéről már maga az a tény mindenkit meggyőzhet. a külföldi piacok elvesztése végzetes lenne. Ezért a kaptáras méhészkedés sok viaszt fogyaszt. mert ez csökkenti a mézhozamot.) Az építő családból kevesebb méh gyűjt. hogy a viasztermelés a fiatal dajkaméhek feladata. pedig a viaszellátásban mutatkozó nehézségekben a méhlakás korszerűsítése csak annyiban játszik szerepet. mint abból. Ezért a méhészek leghőbb vágya az lett. A hazai fogyasztást is csak jó áruval növelhetjük. ha a viasztermelés feltételei egész esztendőben meglettek volna. hogy egy olyan méhcsalád. akkor a rajból fejlődött család még abban az évben megrajzott. Az 1 kg viasz előállítására elfogyasztott mézet 14-30 kg-ra becsülték. A méhek kiélhették építési ösztönüket. Ezért adjunk mindig jó. „korszerű" méhészetben a méheknek sokszor évekig nincs lehetőségük az építésre. hogy a méhek építési ösztönüket igen sok méhészetünkben csak zugépítmény formájában. A méhek építhettek. Ezzel szemben keveset . hogy az a méhcsalád. VIASZTERMELÉS. Azonban nem szabad megelégedni a jelenlegi gyenge eredménnyel sem. a gyűjtőmunka pedig az idősebb korosztályé. Megtörtént. A legújabb kutatások szerint 1 kg viasz termeléséhez a méheknek 3-4 kg mézre van szükségük. mert az állomány egy részét az építés foglalja le. Míg tehát a kasos méhészetben a méhcsalád egy év alatt lépkészletének többszörösét építheti ki saját termelésű viasszal. munkakedvére. Ha a hordás kedvező volt.5 kg-tól. Ilyen eredményt a gyakorlatban nem remélhetünk. E cél elérése után pedig ne építsenek. mert vagy a veselépeket szedte ki.termel. A raj viasztermelésre érett. nem fedezi hazai szükségletünket sem. hanem inkább növeli.5 kg csak elméleti szám. amelyek nem építhetnek. amelyben egy esztendő alatt 15 kg (150 000) dolgozó élte le életét. föl kell tárni a viasztermelésünk növelésében rendelkezésünkre álló lehetőségeket. Azonban ez sem jelenti azt. A viasztermeléssel szemben leggyakoribb ellenvetések a következők: 1. hogy az új méhlakásban bevezetett új méhészkedési mód akadályozza a viasztermelést. Mikor a családban a dajkaméhek a fiasításhoz viszonyítva túlsúlyba kerültek. a kasosé pedig semmi. Ez azt jelenti. Kutatók szerint a munkásméh saját testsúlya felének megfelelő viasz termelésére képes. 58 . fiatal méhei nagy lendülettel fogtak munkához és új otthonukat pár hét alatt kiépítették. hogy a viaszkiválasztás olyan életfolyamat. az új építmény olyan kedvezők a méhcsalád egészségére. A kasos méhész tavasszal a lépek egy részét elvette a családtól. A kaptárban a lépek építéséhez szükséges viasz egy részét műlép alakban mi adjuk a méheknek. és annak megértése. A viasztermelési ösztön kiélése.5 kg viaszt termelhetett volna. Milyen messze van a mi 15-20 dkg-os családonkénti országos átlagunk a 7. Évről évre nagy mennyiségű viaszt hozunk be. sőt tartalékuk is. hogy a kaptáras méhészkedés viaszigénye nagy.nálunk nagyon is keveset . hogy a viasztermelés a méhcsaládnak nagyon sok mézbe kerül. Méhészetünk jövőjére. Ez népgazdaságunkra. Kísérleti adatok is bizonyítják. hogy ez a 7. amely a mézhozamot nem csökkenti. mint azoké. hogy mézünk jó minőségű és tiszta legyen. esetleg több kast építettek tele minden emberi segítség nélkül. 7. addig a kaptáras. A méhek viasztermelő képessége nagy. Hiányos viasztermelésünk okát sokan a kasos méhészkedés háttérbe szorulásában látják. hogy a mérsékelten építő családok mézhozama mindig nagyobb. hogy az építő családból semmivel sem szállt ki kevesebb méh gyűjtőmunkára. hanem az. hogy a méhcsaládoknak meglegyen a teljes lépkészletük. 3-4 kg mézzel kevesebbet ad. A kasba telepített méhcsaládra rábízzuk. Így jutottunk el odáig. Alacsony viasztermelésünk oka nem a korszerű méhlakás.

a viasztermeléshez is meleg kell. A rendszeres építtetés kedvező hatását ma már sok hazai tapasztalat is bizonyítja. Kísérletek bizonyítják. amint az a méhcsaládok életében a természet törvényei szerint lenni szokott. A II. táblázat 3. Sohasem láttam kárát. A III.az építést és a fiasítás. alkalmatlan erre" . csoportban a családok több fiasítást neveltek. és a naponta begyűjtött mennyiség emelkedésével párhuzamosan nő. hogy a két-három léputcás családok kedvező hordáskor milyen szívesen és szépen építenek. "Nem építtetek. hogy kényszerhelyzetben ezek is képesek még viasz termelésére. csop. egyszerre végezhetik. csoport építhetett. gyümölcs.gondozást . de nem gondozott fiasítást II. hanem egymást kiegészítő feladat. Eszerint válasszuk meg a viasztermelés idejét és helyét. mert lépeit állandóan kitördelték. az idős méhek viaszmirigyei visszafejlődnek. tehát a család fejlődésére. mert gyenge az állományom. Méhészetemben kezdettől fogva módot adok a méheknek az építésre. hogy építeni csupán népes családokban hajlandók a méhek. Eredményem mégis a legjobb lett a környéken. Ez sem igaz. a következő kísérleti adatok is bizonyítják: Három. Épített. 2. Az I. Az építési ösztön már gyenge hordáskor (pl. A III. hogy az építés csökkenti a gyűjtésben résztvevő méhek számát és ezzel a mézhozamot. ezek viaszmirigyei viasztermelésre a legalkalmasabbak. táblázatban közölt eredmények bizonyítják. hogy a viasztermelés nem káros a fiasítás gondozására. Adjuk meg nekik erre a lehetőséget. hogy a gyenge családban 1 kg méh több viaszt termel. A méhek hordástalan időben akkor sem építenek. Bőséges hordásban a családok bámulatos teljesítményekre képesek. A viaszmirigyek a fiatal. A fiasítás fejlődéséhez is. a viasz termeléséhez és feldolgozásához meleg kell. Termelt viasz g Nevelt fiasítás db 355. Ne féljünk tehát attól. ha a kaptárban bőséges készletük van. mint a II-ban. A dajkaméhek a fészekben a fiasítás közelében tartózkodnak tömegesen. csop. Igaz. ha a méhcsaládok e két munkát egyidejűleg. de fiasítást nem gondozhatott. fűz) is jelentkezik. csop. A fiasítás gondozása és a viasztermelés a méhek életében nem ellentétes. itt halad legjobban és leggyorsabban az építés is. nemcsak a viasztermelésről mond le. hanem fékezi a családok fejlődését is. A viasztermelési ösztön felébredésére. Mind a viasztermelés. Minden méhész nagyon jól tudja. Másik fontos feltétel a friss nektár és virágpor. Nem épített. pedig ezek a családok építettek is. Elsősorban szükség van fiatal méhekre. mert a méhek a keletkezett hézagot igyekeznek beépíteni. A viaszmirigy működéséhez. a viaszmirigyek működésére kedvező a fészek egységének megszakítása. Azt hiszik. csoport a két tevékenységet .mondják sokan. hogy az építés nem megy a fiasítás rovására. mint a népesben. Ellenőrizték. A viasztermelési lehetőségeket tehát a gyenge családokkal is ki kell használni! A viasztermelés csak kedvező feltételek mellett eredményes. hogy azok nem végezhettek azonos munkát. Volt olyan esztendőm. mindenben egyenlő értékű méhcsalád csoportot állítottak össze. de teljesítményük sohasem éri el a fiatalokét. amikor kényszerből túlzásba is vittem az építtetést. nem jut idejük a fiasítás gondozására.amelynek nem adtak alkalmat építésre. mert a méheket az építés köti le.) Az építési lehetőséggel gátoljuk a család fejlődését. hogy a három csoportban kéthónapos időszak alatt a családok átlag mennyi viaszt termeltek és hány méhet neveltek. de fiasítást gondozott III. csoport nem építhetett. Tehát az a méhész. Épített és fiasítást is gondozott 10. A viasztermelés etetés hatására is megindul. Családonként ekkor több mint 1 kg viaszt termeltem.egyidejűleg zavartalanul végezhette úgy. csak fiasítást gondozhatott. bőven táplálkozó dajkaméhekben kezdenek működni. mind a fejlődés akkor a legjobb. aki méheinek nem ad módot az építésre. a csoportokat azonban úgy rendezték be. A 10.8 15188 401 16402 I. Hasonló eredményt ért el 59 . Azt.

így a fészeklépeknek nemcsak 1/3 részét. Az új lépek tiszták. Gyümölcsön csak akkor szabad alkalmazni. ha a családoknak nincs annyi lépkészletük. hogy a mézkamrában nem építenek a méhek. A műlépre való építtetés is viasztermelés.13 kg viaszt termelt. a Nagy gombosi Tangazdaság méhésze is. Az építtetést kényszerűségből ő is túlozta. ősz elején kell kivételt tennünk. hogy teljes életerőben levő méhek teleljenek be. az általában nagyon rövid ideig tartó hordás következtében igen kis időszakra korlátozódik. A viasztermelés növelésének módjai a következők: Új lépek építtetése műlépre. hol és hogyan adjunk módot a családoknak viasztermelésre? Építésre mindig lehetőséget kell adni a méheknek. Műlépre ütjük a természetes rajokat és a söpört rajokat is. A műlépet a fészekbe a fiasításos lépek közé vagy a szélső fiasításos lép mellé tesszük. Ez alól csak nyár végén. ezeket pedig pótoljuk műléppel. hogy ez a mézhozamot a legkisebb mértékben is csökkentené. csak élni kell vele. A rendszeres viasztermelésnek viaszellátásunk javításán kívül sok egyéb előnye is van: A családok munkakedve. A viaszt a fiatal. Mézhozama mégis jó lett. rossz keretű. A műlépet gondosan kell beragasztani. a családok egy részének rajállapotba helyezése. amellett. fűzvirágzáson családonként 2. hogy a viasztermelés legigazibb helye a fészek: Ezért mindig a fészekben. mert csak így kapunk szép lépeket.igen szépen építenek. mint az öregek. A műlépre építtetést megkezdhetjük az első tavaszi hordáskor. sejtjeik nagyok. Ezért a fészeklépek cseréjét rendszeresítsük. A viasztermelés lehetősége a kaptárban lakó méhcsaládban is benne van. Ekkor ugyanis a család már telelőre készül. bábingek nem szűkítik. Műlépre akkor is építtetünk. Erre a fejlődő méhészetben a lépkészlet növelése végett. Természetesen ez nem azt jelenti. dajkaméhek termelik. Raj állapotba helyezéskor a lépekről lesöpörjük a családokat. mert máskülönben herelépet építenek a méhek. A lépkészlet gyorsabb növelése érdekében más építési módot is alkalmazhatunk. mert a méhek a műléphez kiépítés közben viaszt adnak. egérrágott. tehát viaszalapunk is nő. Építésre a méhcsaládnak az első tavaszi hordástól (fűz. ezen felül 10 kg viaszt is termelt. hogy élettanilag igen hasznos a családra. A fölösleges lépeket szaporításhoz használjuk.Avar Géza. a viasztermelésre is előnyös. életerős méhek kelnek ki. Ezért évente családonként legalább 3-4 lépet ki kell építtetni. A fiatal lépek használata különösen fontos a Noszéma megelőzésére. Kérdés. és folytathatjuk nyár derekáig. Gyümölcs. Mindig a legöregebb lépeket selejtezzük (rosszul épített. hogy az új lépekre itt lesz szükség. Ebből adódik. A fészekben való építés mellett szól még az is. Éppen ezért nem szabad ebből semmit sem elmulasztani. A lépeket . hanem felét is lecserélhetjük. A kiselejtezett mézkamrai lépek helyére a sötétebb fészeklépeket rakjuk. később az évről évre kiselejtezésre kerülő öreg lépek pótlására van szükség. ezzel is nő lépkészletünk.esetleg kétszer annyit is . az ilyen lépekből jól fejlett. aki 1953-ban 50 családdal 722 NB lépet építtetett ki (műlépre). A lépeitől megfosztott családnak népességéhez mért mennyiségű műlépet adunk. A hordástalan vagy csekély hordású időben raj állapotba helyezett családokat feltétlenül etetni kell. A rajállapotba helyezett családok . A fészek lépeit legalább 3 évenként cserélni kell.fiasításost és üreseket egyaránt . Juhász István Jászdózsai méhész kasonként 1. a fészekben azonban gyorsabban halad a munka. esetleg annak elmúltával. a fiasításos lépek közelében. amikor hordás van. és az a kívánatos. 60 . heresejtes. kórokozókkal kevésbé fertőzöttek. Egész műlépet adunk. mint amennyi ugyanolyan műlép készítéséhez szükséges. amennyibe a begyűlő nektárt tárolhatnák. mivel a fiatal méhek kiélik magukat.nyerünk. mikor. viszonyaink között az építtetési lehetőség. gyümölcsvirágzáskor. Jó teljesítményű olvasztóval egy lépből több viaszt . sőt azok között építtetünk. akáchordás alatt. mikor lépkészletünk már teljes. A lépek cseréje tehát. Csökken a rajzás veszélye.ha népesek és sok fiatal méhük van . Sajnos. Ilyen pl. gyümölcs) kezdve a tisztesfűig állandóan módot kell adni. az építőmunkával ellátott családok ritkán rajzanak. ha a család az öreg méhek zömét lecserélte és népessége már növekvőben van. vagy selejtezzük.szétosztjuk a többi család között. penészes). lendülete nem csökken. egy-egy akácon 2-4 lépet nyugodtan kiépíttethetünk anélkül. A műlépre való építtetés csak akkor káros.

mert a lépet gyakran ki kell tördelni. mert fél az építtetéstől.különösen. ez azt jelenti. Jó esztendőben az eljárás megismételhető. A herelép építése a rajzási vagy anyaváltási hajlam első jele. Ezzel a sejtek felső részét . akik állandóan méheik mellett vannak. a tartaléklépek megóvása vagy kiolvasztása minden méhész elsőrendű kötelessége. hogy a család. lehetőleg az álcák kikelése előtt. Az anyabölcsőkezdetek megjelenése ezt a gyanút csak megerősíti. hogy a viaszt nem becsüljük meg kellően. ahol erre módot adtunk neki) épít. a méhcsalád helyzetére és szándékaira következtethetünk. amelyek nem teszik szükségessé állandó vagy gyakori jelenlétüket. míg hordás van és a méhek építésre hajlandók. lefulladás) miatt össze kell vonni. Noszéma. Ilyen esetekben sokkal helyesebb a fölös lépek kiolvasztása és a viasz tárolása. azt a viaszmoly megtámadja és a benne levő viasszal együtt elpusztítja. Van azonban a rendszeres építtetésnek még egy igen nagy előnye. Ha hordás idején az építést abbahagyja. viszont a mellékfoglalkozásként méhészkedők valóban csak olyan munkamódszereket alkalmazhatnak. Ha az építtető keretbe húzott herelépbe mézet raknak . a külföldi tapasztalatok pedig rakodókra vonatkoznak. eredményes módszerek bevezetésének. Az ilyen méhészek számára alkalmas viasztermelési mód az. Helytálló a másik ellenvetés. így csak a fészektől anyaráccsal elzárt mézkamrában lehet építtetni. Sok méhészetben hever a léptörmelék a földön. A sok here nevelése pedig sok mézbe kerül. kiolvasztjuk. A méhesben felaggatott. Hány méhészet lépkészlete megy tönkre olyankor. rajzásra . A méhészek egy részének véleménye szerint a vele való munka nehézkes. A viasz nem romlik. hogy az ilyen módon való viasztermelés sok munkával jár. anyaváltásról lemondott. A méhek a mézes sejteket szívesen kihizlalják. üres része megszakítja a fészek egységét. elmulasztja a használaton kívül álló lépkészlet gondos kezelését. A lépet a hordás erősségétől függően ritkábban vagy gyakrabban.mintegy 1/3-át . Ezt mindaddig folytatjuk. a munkatöbblet nem lehet akadálya új. Építtető keretekkel külföldön (Szovjetunió. üres kaptárakban tárolt lépeket a molyok pusztítják. akkor az anya a herelépet befiasítja. mert a méhek belehizlalják a szomszédos lépek koszorúit. Az építtető keret felső. hanem az is. de legalább 3-4 naponként kitördeljük. Tetemes viaszmennyiséget nyerünk. Ezek az ellenvetések főként fekvő kaptáras méhészektől erednek. azonban többtermelést. ebben az esetben több munkával érhetünk el. Az ilyen lépeket a családok ugyanolyan szívesen fogadják. mind a méhcsaládok életerejének fenntartása és ezzel mézhozamunk növelése szempontjából is nagyon fontos.még távolabbi időben . Pörgetés után a lépet kitörjük. A léptörmelék gondos összeszedése. A méhek a fészek folytonosságát igyekeznek helyreállítani. ha a mézkamrába akácvirágzáskor két huzalozás nélküli keretet teszünk. Tízkeretes mézkamrából 2 lépet kell kivennünk. A lépet meghordják mézzel. kártevő nem bántja és a méhészet fejlődésével ismét lépekké alakítható. A födelezésből nyerhető viasz mennyiségét növeli az is. Ez a művelet alacsony keretes kaptárakban jobban sikerül. A méhész a lépek kiolvasztását sajnálja.is leszedjük. Ha a család az építtető kereten (vagy máshol. Természetesen rendszerint herelépet. Ha anyarács nincs (pl. Az anya hamarosan bepetézi. az építtető keret üres részébe lépet építenek. hogy ez gyűjtő munkájukra káros lenne. A fedelezésbe több viasz kerül. nagyobb eredményt csak nagyobb befektetéssel.Viasztermelés építtető keretben. A mézes lépek visszakurtítása abban áll. Csehszlovákia) szép eredményeket érnek el. megzavarja a fészek rendjét. Az építési kedv kihasználása mind viasztermelésünk. Alacsony viaszhozamunknak nemcsak a viasztermeléssel szemben elfoglalt helytelen álláspontunk az oka. A szabadon épített munkáslép annak a jele. Jó hordásban azonban gyakran mézzel telnek meg a herelépek is. ha a léphez az anya is hozzáférhet -. A visszakurtított sejteket hordás közben kiegészítik anélkül. Ugyancsak kötelességünk a kaptárak 61 . Nálunk nem terjedt el a kívánatos mértékben. akkor a család a rajzásról. hogy pörgetéskor a fedelező kést vagy villát a lépben mélyebbre engedjük. hogy hordás van. mint a teljesen épeket. akkor rajzásra készül. mikor az állományt valamilyen csapás (mérgezés. anyarács nélkül mézeltetett NB-ben). a hordásra.sem készül. Pörgetéskor a lépeket lécig visszavágjuk. A keretekbe a méhek bő hordás alatt lépet építenek. Azoknak. hogyan fogadják a méhek az építési lehetőséget. Abból ugyanis. ha a mézkamrában. a már csaknem teljesen meghordott lépeket egymástól 2 cm-re húzzuk.

hogy állománya termelési készség szempontjából javuljon. Akkor is így van ez. Egyik családban jobban megvannak az egyes gazdaságilag hasznos tulajdonságok. sőt ennél több műlépet kaphatunk. hogy a családokat értékelje. A sonkolysalak eladásával nagyban hozzájárulhatunk viaszellátásunk javításához. A kiselejtezett lépekért legalább ugyanannyi lép építéséhez szükséges. N E M E S Í T É S . A jó mézelő családok között sok egyéb tulajdonságban lehet még különbség. hanem azt is. A salak még sok viaszt tartalmaz. valamint a műlépkészítés ismertetése nem lehet feladatom. nyugodt viselkedés a kezeléskor stb. illetve kezelésben mutatkozó jó tulajdonságok mellett figyelembe vesszük a küllemi jeleket is. vagyis átlag 34. A viaszfőzési módszerek. ha a méhész erősen állítja. jó felkészülés a télre. és mennyi cukrot etettünk velük. kapaszkodók. az építtető keretből vagy máshonnan kitördelt szűz építmény .3 kg-ot pörgettem. milyen óriási különbségek lehetnek azonos módon kezelt. ha a termelési adatokról egész esztendőben pontos feljegyzést vezetünk. látni fogja. amelyek legtöbb mézet termelnek. hanem elpusztítjuk a hulladékban levő kórokozókat. Ennek bizonyítására csak egy példát említek. A méhcsaládok teljesítményét csak betelelés után lehet értékelni. Aki mégis házilag olvasztja ki lépeit. Aki családjainak teljesítményét csak egy esztendőben is így összehasonlítja. 1945-ben a 9 méhcsaládomtól 309 kg mézet. 62 . A visszamaradt anyagot azonban később préses viaszolvasztóban még ki kell főzni. A családok méztermelését úgy számítjuk ki. Főként a műlép helyes szabása. hogy egyik vidéki viaszfőzéssel foglalkozó kisüzemünkben 100 kg olyan sonkoly salakból. mind a szépen szaporodó vidéki szövetkezeti vagy magán feldolgozó üzemek méltányos mennyiségű viaszt. mennyi készlet maradt a családoknál telelőre. egyforma kaptárban tartott méhcsaládok között. 20 kg tiszta viaszt vettek ki. Az olyan nyersanyag. Nemcsak a viaszt mentjük meg ezzel. A 9 család eredménye egyenként a következő volt (kilogrammban): 22. hidak. csendes anyaváltás. Az év közben összeszedett apróbb hulladékot napviasz-olvasztóba tesszük. amelyben nincs bábing . préses olvasztóból származott.fenekén. Ma már e téren sokkal jobban állunk. mint néhány évvel ezelőtt.viaszmorzsa a kaptár fenekéről. A feletetett cukrot a teljesítményből levonjuk. A viasztermelés növelése mellett ügyelnünk kell a felhasználásra is. Magam tapasztaltam. A termelésben. az a kifőzésre szánt lépeket erre jól berendezett üzemben olvasztassa ki. Olyan lépek. amely jó teljesítményű. rajzó hajlam hiánya. illetve műlépet adnak. hogy az általa kiolvasztott lépek maradványában pedig szikrányi viasz sincs. amelyekben már fiasítás volt. akinek ehhez megfelelő berendezése van. Ilyenkor már nemcsak a pörgetett méz mennyiségét ismerjük. legföljebb azért.mind a napviaszolvasztóba kerülhet. télen összegyűlt viaszmorzsák. Pedig a salak egészen száraznak. az a sonkolysalakot ne dobja és ne égesse el. anyabölcsők összegyűjtése. a keretekre épített átjárók. mint a másikban. megmentése is. és azon igyekezzék. például a színeződést. A családokat csak akkor hasonlíthatjuk össze. Ilyen jó tulajdonságok: nagyobb viasztermelés. Nálunk a méhcsalád értékének legfőbb mértéke a méztermelés. Azokat a családokat tekintjük a legjobbaknak. amelyek több jó tulajdonsággal bírnak. hogy a kipörgetett és telelőre bent hagyott készletet összeadjuk. mégis felhívom a figyelmet a következőkre: A sonkoly házi főzögetésével csak az foglalkozzék. hogy a viaszmoly pusztításától megóvjuk. napviasz-olvasztóba nem valók. jó telelés. Megfelelő berendezésen jó teljesítményű olvasztót értek. Akinek ilyen nincs. minden viasztól mentesnek látszott. hogy méhcsaládjai között sok az alacsony hozamú. kártevőket is. milyen veszteség éri azáltal. mert a lépért vagy léptörmelékért mind az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ. A méhész feladata. Ilyenkor döbben rá. a viaszolvasztó készülékek. a tavasztól őszig húzott zugépítmények. egy legelőn. A N Y A N E V E LÉ S A méhcsaládok termelési értéke nem egyenlő. Közülük azokat választjuk továbbtenyésztésre. és megfelelő időben való beadása fontos.

A természetes rajzáskor nevelt anyák két okból mégsem megfelelők. mert méhészetünk helyzete ma már nem annyira állományunk számszerű növelését. Viszonyaink között mindkét szülő biztos megválasztására.szempontjából sem ismerjük. amelyik a családok gazdasági értékét sokkal pontosabban mutatja. egészséges egyeddé válhat. élettartamuk szempontjából nem lehet kifogás. 10 dm2 födött fiasítás (a lép egyik oldalán) . viaszt termelnek. 30. mint a szarvasmarha tenyésztésben. nincs mód. mi pedig nem rajzó. e. A Csehszlovákiában használt rendszernél az egyes hozamok közös nevezőre hozására a következő átszámítási kulcsot alkalmazzák: 1 kg méz termelése = 1 mézegység. e. mint a legjobbak? Miért csak kettő ugrott ki olyan jó eredménnyel? Hiszen a család mindenben teljesen azonos viszonyok között élt. ugyanúgy azokat kell választania a méhésznek is..25. hogy ugyanakkora állománnyal. jó szemű és nagyon ráérő méhész vállalkozhat. Azokat különböző meggondolásokból kiindulva közös nevezőre hozzák. és táplálkozásban sem szenved hiányt. hogy a méhész irányításával nevelt anyák rosszabbak. A rajzó családok mézhozamban általában nem tartoznak a legjobbak közé. ugyanannyi anyag és munka fölhasználásával nagyobb hozamot érünk el. amikor fejlődésének tetőfokára érkezett. tehát életerős. Ez annál is fontosabb. de annak érdekében is sokat tehetünk. 30. egyik családot a másikkal csak akkor hasonlíthatjuk igazságosan össze. Nem támaszkodhatunk ezekre az anyákra azért sem. hogy az anya jó tulajdonságú családból származó herével párosodjék. hogy a méhcsaládok gazdaságilag hasznos tulajdonságainak megismerésére. teljesítményeik összehasonlítására az eddiginél sokkal több gondot fordítsunk. valamennyi hozamot értékelik. csendes váltáskor és 3. Ahhoz. az anyanevelést magunknak kell kézbe vennünk. 37. 10 dm2 műlépre épített lép = 0. Egy méhcsalád gazdasági értékét csak akkor mérhetjük le.5 m. bőséges méz és virágporkészlete van. időt rabló. teljesen fejlett. ha egyéb teljesítményeiket is értékeljük. ezért erre csak finomkezű. Például rajzanak. Általános az a vélemény. mert a 63 .5 m. Az elmondottakban a családok teljesítményét csak egy termék összehasonlításával mértem le. 57. mint ha csupán a mézhozamot nézzük. Amíg mi családjaink értékét még a legfontosabb termék . Az állomány minőségének javításában legegyszerűbb és mindenki által megvalósítható lehetőség az átlagon alul termelő családok felszámolása és a legjobb eredményt felmutató törzsek szaporítása.a méz . pároztató telep hiánya miatt. hanem sokkal inkább minőségének javítását.4 m. Vagyis a 34 kg-os átlagot a 9 család közül csak 3 érte el. 1 kg elvett méh = 2. 51. S miként az állattenyésztő továbbszaporításra a legjobb egyedeket választja. A tulajdonságokat az anya és here örökíti. petézési teljesítményük. az anyának megválasztása. Az anya fejlődése idején megfelelő a hőmérséklet. addig külföldön. hogy: a. hogy állományából a túl gyenge teljesítményű méhcsaládok eltűnjenek. mert a rajzó hajlamú anyák utódai ezt a tulajdonságot rendszerint öröklik. Önkéntelenül felmerül a kérdés: miért nem hordhatott valamennyi család annyit. 10 dm2 műlép nélkül épített lép = 0. e . A méhészet átlagainak növelése azt jelenti. 28. Így egy év eredményének leméréséhez olyan alapot teremtenek. és az átlagok emelkedjenek. hanem sok mézet termelő családokat akarunk. 2. Kívánatos.1m . hogy állományunk nagy hozamú családjainak hasznos tulajdonságát méhészetünk minél több családjára átvihessük. 1 kg viasz = 3. minél több esztendő hozamát hasonlítjuk össze.. sok fiatal méhe.) az emberi beavatkozással nevelt anyák rosszak. mint a természetesek? A méhcsalád három okból nevelhet anyát: 1. a többi mind alatta maradt. rajzáskor. A kiválogatás annál eredményesebb. Ennek több oka van. anyjának váratlan elhullásakor. és a hordás is kedvező. 29. A lehető legjobb körülmények között nevelkedik. Semmi nehézségbe nem ütközik azonban az egyik örökítő szülőnek. b) az anyanevelés pepecselő. a legjobb és legrosszabb eredmény egymáshoz közelebb kerüljön. e. A család rajzási ösztöne rendszerint akkor ébred fel.2 m. Vizsgáljuk meg ezt a két ellenvetést közelebbről: a) igaz-e. Az anyaneveléstől a méhészek idegenkednek. a rajból kifogott anyák ellen testi fejlettségük. ha azt akarja. az egy családra jutó termelés növelését kívánja meg. A különbséget csak a családok belső értékében fennálló eltérések okozhatták ugyanúgy.. e. vagy a baromfitenyésztésben. egyrészt. A méheknek azonban mézen kívül egyéb hozamuk is van.. ahol a méhcsaládok teljesítményének rendszeres ellenőrzését (törzskönyvezést) már széles körben alkalmazzák. Valóban.

mert nevelésük ideje. Nem azt bizonyítják. Az is igaz. az anyanevelés valóban pepecselő. Ha a méhcsalád fejlődésének teljében van. Ha azt akarjuk. számuk és minőségük egészen bizonytalan. fiasításos lépei közé tesszük. A kis családokat addig. a nevelt anyák száma teljesen bizonytalan és szabályozása nincs biztosan kezünkben. de sokkal több gyönyörűséget talál benne. hogy nincs benne gyakorlatunk. b) Nézzük a másik ellenvetést. de nem válogatás nélkül. Az elmondottakból láthatjuk. a herék számától stb. hogy minden méhész megtalálhatja közöttük a neki megfelelőt. meg szereti az anyanevelést. a fészekben való elhelyezkedésétől. ha anyja váratlanul elvész. jól választjuk a tenyészanyagot. de lehetnek rosszak is. Az anyabölcsőket darabka léppel kivágjuk. hogy egyszerű méhész ne tudna anyát nevelni. és munkánkba valahol olyan hiba csúszott. hogy éppen akkor nevelnek a családok sok anyát. mert ezzel a rajzó hajlamot terjesztjük. Az anyamentés az anyaszükséglet kielégítésének legkezdetlegesebb módja. Ha ezzel a jó tulajdonsággal nagy mézhozam párosul. mint a méhészet egyéb munkáit. hogy pontos. Ez indokolt is. Szükség esetén viszont egyáltalán nem hajlandók anyanevelésre. tervszerű méhészeti termelésünket nem építhetjük ilyen anyákra. amelyeket a családok anyanevelésre alkalmas időben és állapotban neveltek. Az anyákat ugyanúgy pároztatjuk. esténként etetjük. A csendes anyaváltás a nem rajzó családok tulajdonsága. azonban ezeket sem szabad válogatás nélkül elfogadni. akkor valamennyi bölcsőt 64 . de a valószínűsége nagyon kicsi. és az egy nappal előbb elkészített kis családokhoz behelyezzük. Az anyanevelésnek annyi módja van. jó tulajdonságú családokat kár felaprózni. A pótbölcsőben nevelt anyák között akadhat jó is. a nevelés időszakától. A méhész beavatkozásával nevelt anyák elleni kifogásoknak. amikor nem kellenek. a munkát gondosan. hogy a beavatkozásunk nélkül nevelt anyák lehetnek jók. Ez azonban nem zárja ki. Még rosszabbak a kilátások a váltott bölcsőkben nevelt anyákkal. akkor egy anyabölcsőt bent hagyunk a családnál. mennyisége. A váltás azonban nem mindig történik ebben a legjobb időszakban. mert az kényes munka. Ha az anyanevelésben helyes módszerrel dolgozunk. A hibák azonban nem elkerülhetetlen velejárói annak.nevelt anyák a méhek által ösztönösen nevelteknél jobbak is lehetnek.rajzás ideje. hogy az ember munkájával a méhek minőségét csak ronthatja. A szükséges méheket és fiasítást vagy a váltó családból vagy másokból vesszük. Állományunk minőségi javításában tehát az ilyen anyákra nem számíthatunk. A méhészek általában szeretik a csendes váltásból származó anyákat. Ez utóbbi a helyesebb. időt rabló munka-e? Igaz. amelyik áprilisban vagy szeptemberben határozza el öreg anyja lecserélését? Ezek az időpontok anyanevelésre nem alkalmasak. Az anyaneveléstől való idegenkedésünk inkább onnan ered. mert az ilyen anyák rendszerint jók. Csak azokat az anyákat mentsük meg. amíg az anya petézni kezd. Vajon remélhető-e kifogástalan anya abból a családból.mondjuk így: irányításunkkal . Az ilyen anyák minősége függ a család fejlettségétől. hanem tavasztól egészen őszig sor kerülhet rá. amely károsan befolyásolta az anyák minőségét. pontosan és gyorsan végezzük. akkor az anyák megmentése helyes és kívánatos. Ez az anyanevelési mód a méhcsaládnak csak biztosíték arra az esetre. hogy az anyanevelés helyes módszereit még nem sajátítottuk el. mint a mesterségesen nevelteket. A kis lépdarabkával kivágott anyabölcsőket anyazárkába függesztjük úgy. A méhcsaládok másik természetes anyanevelési módja a csendes anyaváltás. Azonban akár jók. A hibák abból erednek. erre alkalmas családokkal neveltetjük az anyákat. A zárkákat befödjük és keretbe rakva népes család. legtöbbször megvan az alapjuk. az anyák minden bizonnyal jók lesznek. hogy a zárka rostszövetén és a lépdarabkán szeget szúrunk át. akár rosszak. Aki ezt megszerzi. hogy az anyanevelés munkatöbblettel jár. A mentés két módja: Az érett anyabölcsőkkel kölyökcsaládokat készítünk. akkor beavatkozásunkkal . Nekünk pedig termelési tervünk szerinti mennyiségben és időpontban kellenek az anyák. mert a csendesen váltó. Az ilyenkor nevelt anyák nem lehetnek teljes értékűek. és a családok is jó tulajdonságúak. s ugyan úgy könnyűnek fogja találni. hogy az anyaváltás sikeres legyen. Ezért a rajzó családokban nevelkedett anyák rendszeres hasznosításáról le kell mondanunk. Ha viszont a családból minél több anyát szeretnénk kapni. A rajzó családokból az anyamentést nem javasolom. az anyanevelésre kiválasztott álca korától. lelkiismeretes és időben részletesen beosztott munkát kíván. hogy a méhek tökéletesnek tartott életébe beavatkoztunk. Lehet.

Ezért a fiasításos lépekről lesöpörjük a méheket. A dajkacsalád ne legyen rajzó hajlamú.elszedjük. Az anya a mézkamrában tovább folytatja a petézést. etetjük. amelyiknek nagy kiterjedésű fiasítása és sok fiatal méhe van. mert egyébként egész munkánk eredménytelen lesz. igen. hogy a méhek megismételjék a váltást. Hibája e módszernek a hosszú várakozási idő is. annál valószínűbb a csendes váltás. tehát nem húz anyabölcsőket. Ha az anya elpusztul. A fészek és mézkamra közé anyarácsot teszünk. Ez a dajkacsalád. de azok. Minél idősebb az anya. dajkálásra kész. és előkészülünk a váltásra. A fészket ilyenkor is ajánlatos ellenőrizni. mert az anyák a dajkától is vehetnek át tulajdonságokat. Ha nincs bőségesen élelme. A család nem érez anyátlanságot. Anyanevelésre a méhcsaládok teljes fejlettségének időszaka a legalkalmasabb. akácvirágzás idején nevelhetnek anyát. Ezt a hibát úgy küszöbölhetjük ki. azok elszedése sok munkával jár. Ezeket az anyátlanítás követő 9. Helyes az anyanevelés munkáit a két akác között megosztani. mert az anyaneveléshez szükséges méhek elvételével rontanánk a mézelés eredményét. A dajkacsalád akkor hajlandó anyanevelésre. hogy az anyát a családnál bent hagyjuk ugyan. A nehézségeket egyrészt az időhiány. nehogy anyjának elvesztése miatt legyöngüljön. 9 nap elteltével a mézkamrából a nyílt fiasítással eltávolítjuk az anyát (tartalékba tesszük). másrészt a szállítás okozza. A dajkacsalád ily módon való előkészítésének nagy hibája. A vándorméhészetekben ez nehézségekbe ütközik. hogy sok anyabölcsőt húz. Rakodóban az anyát egy fiasításos léppel a mézkamrába akasztjuk át. A másikkal az anyákat neveltetjük. A második akácon már kevesebb a nehézség. Az egyiktől vesszük a tenyészanyagot. kicsiben és nagyban egyaránt. Az ilyen családot gyakran ellenőrizzük. a méhésznek kellene foglalkoznia anyaneveléssel. Akik nem vándorolnak. hogy a családnál egyetlen egy bölcső se maradjon.álcákat. akkorra már petéző anyával anyásítjuk. 9 nap múlva az anyarácsos választóba betesszük a betétet. Ezzel az időbeosztással a második akác után 1-2 héttel már termékeny anyáink lehetnek. mert ott az anyanevelés befejezése kivárható. melyet a legjobb teljesítményű családok közül választunk. Ez a tenyészcsalád. A meganyátlanított család nyitott fiasítására anyabölcsőket húz. hogy egy anyabölcsőt elnézünk. tehát saját fiasításából nem tud anyát nevelni és szívesen fogadja az általunk kiválasztott . pedig az anyanevelésben minden nap előnyt jelenthet. Akácvirágzás előtt azonban nem nevelhetünk anyát. de egy lépen anyarácsból készült „petéztető tokba" zárjuk. akkor a családot lehetőleg a tőle származó. Itt az anyát a fészekből az anyarács túlsó oldalára tesszük. A dajkacsalád akkor jó. úgy keressük a bölcsőket. Törzslapján feltüntetjük. Az anyanevelést a dajkacsalád előkészítésével kezdjük. amelyekkel a fejlődésük tetőfokán levő családokból szaporíthatunk. Megelőzhetjük anyabölcsők húzását úgy is. A mellékfoglalkozásként méhészkedők nem mindig tehetik ezt meg. a méhek nem húztak-e véletlenül anyabölcsőt. másodikon pedig a többi munka végezhető el. Fekvőkaptárban is hasonló módon lehet előkészíteni a dajkacsaládot. A csendes váltásból való anyamentés akkor lehet sikeres. napon leromboljuk. A népes család kaptárját annyira szűkítjük. A korszerű anyaneveléshez két család szükséges. hogy sűrűn takarja valamennyi lépét. ha a családokat rövid időközönként ellenőrizzük. aminek elérése esetén a rajzó tulajdonságú családok már megrajzanának. ha rajzásra érett. Jó eredményt csak népes. A család. vagyis olyan állapotban van. tehát az előkészület 9 napja alatt három ízben cserélni kell. A dajkacsaládnak szintén jó tulajdonságúnak kell lennie. hogy az anyának mindig legyen helye petézésre. A petéztető tokban a lépeket 3 naponként. Viszonyaink között ez május-június. Ügyelünk. Tehát ilyen szempontból főként az öreg anyás családokat tartsuk szemmel. Ha az anyanevelés 65 . de nem anyátlanítunk. mézzel és virágporral bőven ellátott olyan dajkacsaládtól várhatunk. ha anyátlan. és mindig fennáll annak a kockázata.megfelelő korú és tulajdonságú . Minden korszerűen dolgozó méhészetben. a családot átvizsgáljuk és megkezdhetjük az anyanevelést. akiknek a méhészet főfoglalkozásuk. A családnak csak 9 napos előkészítés után adhatunk tenyészanyagot. hogy az anya csendes váltásból származik. Ezért az anyanevelés idejének elérkezésekor meganyátlanítjuk. A fiasításos lépeket a rács mellé toljuk. Ekkor a családnak már nincs nyílt fiasítása. Az első akácon lehet előkészíteni a dajkacsaládot. hogy a fiasításos lépektől elválasztjuk ugyan az anyát. hogy a méhek ne érezzenek anyátlanságot.

Tenyészanyag beadása osztott sejttel. két sarkantyúkerék vagy anyabölcső kezdet nyomó. A kiszemelt családból elvesszük az anyát az összes nyitott fiasítással együtt. A lép szélén csak minden harmadik sejtben hagyjuk meg az álcát. Az előkészített tenyészanyagos lépet az anyanevelésre legalkalmasabb álcák mellett ív vagy cikcakk alakban visszavágjuk. illetve felülre.) A tenyészkeret léceire a fakockákat vagy dugókat viasszal felragasztjuk. Az anyanevelésre alkalmas álcákat a tenyészcsalád bármely léjéből vehetjük. hogy a tenyészkeret felvegye a család illatát. villanyfőzőlap. lehetőleg kelő vagy a keléshez már közel álló fiasításos lépeket adunk neki a rajtuk ülő méhekkel. dugók olyan méretűek legyenek.) A dajkacsaládot még egyszer átnézzük. akkor más módon készítünk dajkát. dugókat a tenyészkeret léceire ragasztjuk és így adjuk be a dajkacsaládnak. és a tenyészanyag beadásakor ne idegenkedjenek tőle a méhek. két fiasításos lép közé helyezzük. Más családoktól födött. A Tenyészanyag előkészítésének és beadásának részletes menete a következő: 1. A csíkot visszakurtítjuk. Azonban az ilyen tenyészanyag szerzés bizonytalan. hogy jól ellátott. Ez azért jó. lúdtoll. újságpapír vagy rongy. mert soha nem lehetünk benne biztosak. Egyúttal a tenyészkeretet a felragasztott dugókkal a fészek közepébe. lehetőleg hajlított nyelű kés. A tenyészanyagot tartalmazó lépből sejtcsíkot vágunk. Igen jól használható erre a gödöllői anyásító dugó. A visszametszett lépen húzott anyabölcsők kezelése nehézkes. akkor 5 nap múlva a lépben kétnaposnál idősebb álcák nem lesznek. majd az álcákat megritkítjuk. Ezen kívül csalódhatunk az álcák korában is. csak a födött fiasításos lépeket hagyjuk nála. Hordástalan időben etetünk. A család kijárójára anyarácsot szerelünk. és a 9 napot nem akarjuk kivárni. egyenlő korú álcák legyenek. A gödöllői anyásító dugókat pálcikára is fűzhetjük. A család hamarosan észreveszi anyátlanságát. 4. ha a tenyészcsalád fészkébe fiasításra alkalmas. A lapocskákat. Egy lécre 14 kocka vagy dugó fér. Ehhez ragasztjuk majd a sejteket. A keret helyét kissé megtágítjuk. Ha a család jó népes és még a teljes fejlettség időszakában vagyunk. A tenyészanyagot többféle módon adhatjuk be a dajkának. Nagy.) Előkészítjük a szükséges felszerelést és anyagot. ha a további munkáknál segítségünk van.megindítása sürgős. Nemcsak az. Megjelöljük. nincs-e véletlenül anyabölcsője. Ezek: két. Anyanevelésre ezek a legmegfelelőbbek. petrofor vagy szeszlámpa (ezek híján jó a parázs a füstölőben). Ez azért szükséges. Közülük csak két egyszerű módszert ismertetek. összefüggő felületen azonos fejlettségű és ismert korú tenyészanyagot csak úgy kapunk. Az anyát 4-5 nappal előbb zárjuk a petéztető tokba. akkor ez gyorsan sikerül. hogy jó tulajdonságú családból vegyünk. Ha a bepetéztetés sikerült. hogy a tenyészanyagot minél gyorsabban beadhassuk. Jó. Biztosabb azonban. minél fiatalabb. hanem az is. mielőtt a tenyészanyagra szükségünk lesz. hogy a méhek össze ne építsék az anyabölcsőket és azokat sérülés nélkül leszedhessük. csak a tetejét csukjuk le. fiasításos lépek közé tesszük. Jobb. Ezt a célt szolgálja a tenyészanyagnak osztott sejttel való beadása. hogy az anya a lépet minél előbb bepetézze. viasz vagy műlép hulladék. majd sejtenként szétdaraboljuk.külön építik a bölcsőket. 2. vajon találunk-e elég álcát. ha a méhek külön. A lépet a dajkacsalád fészkének közepébe. A kockák. A dajkacsalád jó előkészítése mellett igen fontos a tenyéssz anyag helyes kiválasztása is. ha az anyát üres léppel ugyanúgy petéztető tokba zárjuk. A kockák (vagy dugók) közepére viaszt csöpögtetünk. A metszés melletti sejteket megkurtítjuk. 3. A kaptárt nem takarjuk. A kisebbik lyuk lefelé nézzen. Ehhez a módszerhez tehát csak szükségből folyamodjunk. mint a dajkacsaládnál. Tenyészanyag beadása visszametszett léppel. mint a használt anyazárkák nyílása. de legfeljebb 2 napos. dugóra ragasztjuk. 66 . zsemleszínű lépet teszünk. 1-2 óra múlva a tenyészanyagot már beadhatjuk.) A dajkacsaládból kivesszük a tenyészkeret léceit. A pálcikát a dugón keresztül futó lyukba fűzzük bele. melyik középre. A sejteket falapocskára. melyik léc való alulra.

A dajkacsaládban szorosan egymáshoz toljuk a lépeket. Ettől a pillanattól kezdve a lehető leggyorsabban dolgozunk. a ragasztást. A lépet visszatesszük a kaptárba. dugókra ragasztjuk. B. Ha egy dajkacsaláddal több anyát akarunk neveltetni. ha kell B. Nem biztos. 1-2 nyitott fiasításos lépről méheket söprünk hozzá. amelyből a szükséges mennyiségű álcát megkaphatjuk. mint pároztató kaptárakban. 7 nap báb. Ha a kis családot csupán pároztatásra használjuk. mesterséges rajokban. Ezzel egészen a bölcsők befedéséig számolhatunk. marad 11-13 nap) Ha a bölcsőket idejében nem biztosítanánk. Etetőt adunk be. akkor B. Ha munka közben az egyik kés vagy sarkantyúkerék kihűl. összesen 16 nap. Az anyák minőségére ez sem előnyös. Egyik mindig melegszik! 7.) A késeket. Ekkor már rendszerint látszik. Ilyenkor a kicsi vagy ferde bölcsőket selejtezzük. úgy. Ezért a bölcsőket az álcázás utáni 9-10. Vigyázzunk. A tartalékcsaládokat a bölcsők szétosztása előtt 1-2 nappal készítjük elő: 2 kelő fiasításos lépet és 1 mézeset a rajtuk ülő méhekkel anyatartalékolóba. a második lécet is kiviszi és beadja. ahonnan az álcákat fel akarjuk használni. napon vagy használjuk fel. ha az anya. akkor új tenyészanyagot adunk. Közben a tenyész családból kivesszük a tenyészanyagot. sarkantyúkerekeket melegítjük. 6. illetve fekvő kaptárban a termelőcsalád mellett elrekeszthető részbe teszünk. A lépről lesöpörjük a méheket (nem rázzuk). vagy a léputcába függesztjük. és a dajkacsaládnak beadjuk. Közben A. A termelőcsaládokhoz és mesterséges rajokhoz mindig termékeny anyát adjunk. A sejteket a tenyészkeret léceire erősített kockákra. több a párzási veszteség. A kis családot etetjük. Egy dajkacsaládnak 42 álcánál többet adni helytelen. Az álcák számának növelése rontja az anyák minőségét. Az anyabölcsőket a legjobban takart fiasításos lépben helyezzük el. akkor 1 nagy kiterjedésű fiasításhoz lép és egy lépről lesöpört méh is elegendő. 16-ból leszámítva ezt. A bölcsőknek családokban. amennyire feltétlenül szükséges. tehát a tenyészanyag beadását követő 4-5 napig etetjük (2-3 dl). meleg késsel olyan darabot vágunk belőle. a sejteket meleg késsel visszakurtítjuk (kb. A dajkacsaládot a bölcsők befedéséig. Ha munkánkba nagyobb hiba nem csúszott. vagy szennyeződött. nincs-e bölcsője vagy terméketlen anyja. 1/3-dal). (Az anya fejlődési ideje: 3 nap pete. tartalékoló kaptáron a kijárókat egymástól minél 67 . Mikor egy léc kész. akkor a bölcsőket befedésük után hamarosan szedjük ki és azonnal adjuk az új sorozatot. A beadást követő napon nézzük meg a tenyészanyagot. is segít neki. hány álcát fogadtak el a méhek. tehát 3-5 nap. hogy a bal kezünkben tartott sarkantyúkerék gömbjével a kockán levő viaszt megolvasztjuk és a sejtet ép oldalával odaragasztjuk.) ragasztja. kormos lett. akkor 30-35 bölcsőt is kaphatunk egy sorozatból. Mikor B. Befejezi a sejtosztást. vagy zárkázzuk. Ezek közül csupán a tartalékcsaládokban való elhelyezés helyeselhető. Ilyenkor a méhek az előzőleg beadott álcákat már rendszerint el is lepték. a dajkacsalád elfogad 20-25 álcát. Egyik oldalán. a sejtből kidobhatják. visszatér. A munka megosztása 2 dolgozó között a következő: A. a ragasztást végezheti. Az álcáktól később is elpártolhatnak. A dajkát is újból átnézzük. és a dajkacsaládhoz beadja.) A lépdarabot a munkahelyre visszük. ha a sejtosztással előrehaladt. vagy kis tartalékcsaládokban szokás helyet készíteni. akkor a család az első anya kikelése után megsemmisítené azokat vagy kirajzana. Az anyák párzása tartalékcsaládoknál nem olyan sikeres. gondosan takarunk. Az ennél kedvezőbb eredmény már ritka. tovább csak a teljes hordástalanságkor. Majd a csíkokat sejtekre daraboljuk. újságpapírral megtörölgetjük. mert egyébként a méhek beépítik az anyabölcsőket. Mikor egy léc kész. A kijáró méhek visszarepülése után a kis család az anyabölcsőt szívesen fogadja. A második és harmadik léc beadásakor a tenyészkeretet csak annyira húzzuk ki a lépek közül. akkor használat előtt ronggyal. B. mert megkezdik a sejtek bölcsővé alakítását. hogy a méhek valamennyi gondozásba vett álcából anyát nevelnek.) a tenyészanyagot szabdalja. Előzőleg azonban igyekszünk megkeresni az eredménytelenség okát. akkor a másikkal dolgozunk. Ha minden tényező kedvező. Elsőnek a legalsó lécet helyezzük be. A. Ebből a tenyészanyag beadásáig eltelt 3 nap peteállapot és 0-2 nap álcaállapot.. Ha az elfogadott álca nagyon kevés. Ezután a lépet sejtcsíkokra vágjuk. A 0-2 napos álcákból 11-13 nap alatt fejlődnek ki az anyák. nehogy a kés melege az álcákat megforrázza! Ha a kés túlmelegedett. Este etetünk. neki átadja ezt a munkát. Szokás a tenyészanyag beadását megismételni.5. 6 nap álca. a tenyész keretbe teszi. akkor azt a tenyész keretbe behelyezzük. Ezt csökkenthetjük.

A fiatal méhekből álló családok hajlamosabbak a terméketlen anyák elfogadására. Azonban kis családokhoz mégis leghelyesebb anyabölcsőt adni. mert most már csupán melegre van szükségük. Egy jól takart H lépről lesöpört méh elegendő. hogy a bölcsők fiasításos lépek közé kerüljenek! Ha a dajkacsaládot már anyásítani akarjuk. A többi pároztatóba az anyát két módon tehetjük be: 1. akkor ezen a napon kívül még két napig pincézzük. Az anya gyakran visszahúzódik a bölcsőbe. a szellőzőt megnyitjuk. hogy az anya ép. Az ilyen anyák párzásra alkalmatlanok. A pároztatókat főként fiatal méhekkel kell megtölteni. vagy egyesítjük. rágja. hogy a méhcsomó a fenekére hulljon. A pároztatókat a kelés idejére elő kell készíteni. Azt is megnézzük. A betelepített pároztatókat lezárjuk és sötét. szívesebben építenek. akkor a bölcsőket bármely család fészkébe betehetjük. Ez azért szükséges. több lépesekbe több) kell. mert a méhek nem húzódnak fürtbe. ne kísérletezzünk velük! A bölcsők szétosztásának legnagyobb. vagy bőr lemezből készült tölcsért használunk. A zárkákat vízszintes lécekkel 3 részre osztott keretbe egymás mellé állítjuk. amelyekben már kikelt az anya. az előbbi használat óta esetleg benne maradt lépet kivágjuk. az eleségkamrát viasszal kiöntjük. Termelő család mellett a kis családnak fekvő kaptárakban a kaptár keskeny oldalán nyitunk kijárót. Ezzel ne is kísérletezzünk. A bölcsőket meleg helyen (lakásban. hogy nem látjuk. Vigyázni kell. hogy az anyák maguk is táplálkozhassanak. Vigyázzunk. A zárkák ilyen előkészítése után a dajkacsaládtól kivesszük a tenyészkeretet. Az anyákat minél előbb pároztatóba kell helyezni. Az anyák kelését gyakran ellenőrizzük. A gödöllői pároztatóban így anyásítunk: az anyát tartalmazó gödöllői anyazárkát anyásító dugóval elzárjuk (az anyásító dugóba előzőleg 2-3 mm vastag mézcukor-pépet tömünk). E célra vagy a zárka aljába fúrt és viasszal kiöntött lyuk. a zárkát az anyásító nyíláson át a pároztatóba dugjuk. Nagyon jól használható a levehető felső lécű építtető keret is. Egy pároztatóba 15. hűvös helyre (pincébe) visszük. A pároztató kaptárakat a kelés napján reggel kell betelepíteni. Azokból a zárkákból. a lécecskékre vagy keretekbe műlép csíkot ragasztunk (az előző építményből meghagyott lépcsík is jó). egészséges-e. Ehhez fém.20 dkg méh (egy lépes pároztatókba kevesebb. vagy mártott viaszcsésze (mesterséges anyabölcső-kezdet) való. hogy az anyák kikeltek-e. A lyukba vagy viaszcsészébe cseppnyi folyékony mézet adunk. kis termet. megtöltjük az eleségkamrát gyúrt. mert sok veszteségünk lesz. napon zárkázzuk. hogy a kis családok érezzék anyátlanságukat. Az előkészítés a következőkből áll: a pároztatót kitakarítjuk. A dajkacsalád ugyanis nem eteti valamennyi anyát.messzebb nyitjuk. és a dajkacsaládhoz beadjuk. napos helyen) kocka vagy dugó alapjuknál fogva óvatosan leszedjük a lécről és a zárkába függesztjük. összeszokjanak az anyával. KB lépről nincs mindre szükség. mert a terméketlen anya elfogadtatása nehezebb. Ekkor a tetejét felnyitjuk és az anyát a méhek közé dobjuk. ha él. s elfeledjék régi otthonukat. ferde. nincs-e valami testi hibája. A méhcsomóba nyúló anyazárkából a méhek kiengedik az anyát. Különösen nehéz terméketlen anyát elfogadtatni olyan családokkal (legyenek azok kicsik vagy nagyok). 68 . A kis családokat másnap estig itt tartjuk. A méheket óvatosan lesöpörjük róla. (A gödöllői pároztatóban eleségből sodrott hurkákat a keretecskék felső lécei közé is szoríthatunk. Az elfogadtatás a legsikeresebb közvetlenül az anya kikelése után. vagy puha főzött cukorlepénnyel. amelyekben öreg méhek is vannak. ennek módja: a gondosan előkészített pároztatókba előre kiszemelt népes családoktól méheket söprünk. A kis családok 1-2 óra múlva már anyásíthatók. annál fontosabb a gondos és hosszabb pincézés. hátránya éppen az. vándorbódéban vagy szélmentes. Meleg helyiség nem jó. Minél több az idős méh a pároztatóban. Ha délután töltjük a pároztatókat. Leggyakoribb hibák: sodrott szárny.) Az így előkészített pároztatókon a kijárót elzárjuk. hanem a tenyészanyag beadását követő 9-10. pedig a jó összeszokásnak ez egyik fontos alapfeltétele. morzsolja és benne is pusztulhat. ha a bölcsőket nem osztjuk szét. A zárkákba előzőleg eleséget teszünk. Sokkal helyesebb. lapos potroh. A hibás anyákat kidobjuk és a kis családnak új bölcsőt adunk. Ezek könnyebben összeszoknak. A pároztatót földhöz koppantjuk. kivesszük az üres bölcsőket. él-e bennük az anya. hogy az anya (a terméketlen anyák nagyon fürgék) el ne repüljön. Ezzel az eleséget a méhcsomó közelébe juttatjuk. A kelési idő eltelte után ellenőrizzük.

hogy valami hibája van. Az anya jelölése igen hasznos. Ha anyát nem találunk. téglára is. mint söpört rajt betelepítjük. hogy nem lesz belőle tökéletes anya. s a kutatás elülése után helyezzük újra ki. Azokat. A jelölés azért is fontos. A petézést a kirakás utáni 7-8 naptól kezdve ellenőrizhetjük. csak gondosan ügyeljünk a hangyaveszélyre. megnézzük. majd nászrepüléseiket. a szellőzőt elzárjuk. Tíz nap múlva legtöbbjük megkezdi a peterakást. Ezért az élelemkészletet szükség szerint pótoljuk. csak keskeny csíkot hagyunk meg. Káros a kis családok háborgatása azért is. Az anyát a petézés megkezdése után lehetőleg azonnal vegyük ki a pároztatóból. Mikor több pároztató összegyűlt. A méhek csak akkor húzódnák át a családhoz. akkor a családocskát feloszlatjuk. Az anyák ilyenkor végzik tájoló. megnyomoríthatja. akkor a kis családok az anyát bármilyen módon is adtuk be . és használjuk fel. A méhek mennyiségétől függően tartalékcsaládot vagy családot nevelhetünk belőlük. anyát adunk hozzájuk. a méhészettől távolabb. A pároztató kijáróját kinyitjuk. Vele a fogság ideje alatt összeszoknak. Ha csomóba húzódva szépen építenek. A pároztatók népét fölhasználhatjuk családok erősítésére is. de tehetjük kőre. esetleg meg is ölheti. az eleség rossz. Ha ismételten szükség van rá. Jó. akkor bizonyára anyátlan. A kaptárakat állványra. Ezzel elkésni nem szabad. Amelyik két hét elteltével nem petézik. Viszont minél később kezd az anya petézni. bokrok. A gödöllői pároztatóból reggel kihúzzuk az anyazárkát. amelyek anyátlanság jeleit mutatják (izgatottan röpködnek. A zárka nyílását a kijáróhoz illesztjük. Ha az építés nem indult meg. A pároztatókat. amelyeknek nincs anyjuk. hiszen még nem láttuk födött fiasítását. Ha a család nem húzódott fürtbe.szívesen fogadják. mert egyébként a kis család könnyen megszökik. A kis népet 2 napi pincézés után az erősítendő család kijárója elé helyezett deszkára söpörjük. Ez gyorsítja munkánkat. Az anyák legkorábban a 6. nem herepetéző-e. ha a kis lépekben nincs fiasítás. akkor használtuk fel. ha az anyákat. újra népesítjük és építtetjük. megjegyezzük. napon kezdenek petézni. Azokat a családocskákat. Egyébként melengetik. A kiürült pároztatóban a lépeket visszavágjuk. kerítésre. feloszlatjuk. akkor valami baj van. ha a családocskát előtte megetetjük. pincébe visszük. de az eredmények rosszabbak. A pároztatókat az anyátlanítás után este pincébe visszük. hogy a kelés utáni 10-14 napon belül munkába kezdő anya herepetéző. ne zavarjuk őket. Az eleségkamrában a pároztatás végéig feltétlenül legyen élelem. és estefelé felbontjuk. fák árnyékában. Ezt másnap estefelé futólag ellenőrizzük.ne zavarjuk. mert a zárka gátolja az építést. A fiasítás megmentésének csak akkor van értelme. Az anyanevelés befejezésével a pároztatókból a lépeket teljesen vágjuk ki. az már gyanús és nagy a valószínűsége. Lépeiket csak a fiasítás kikelése után hagyják el. akkor belőlük rajládába söpörjük a méheket. másnap (a délután telepítetteket 2 nap múlva!) estefelé. mikor a méhek már nem röpülnek. Az anya veszett el. a kijáró körül a kaptárka homlokfalán szaladgálnak). Szokás a pároztatókat egy betelepítéssel több anya pároztatására is használni. méhek által nem járt helyen kirakjuk. A jelölt anyát könnyű a családban megtalálni. Ha anyja megvan. A helyesen készített és élelemmel jól ellátott kis családok szépen összeszoknak és munkába kezdenek.főként a méhek legélénkebb röpülésének időszakában . A méhek bekéredzkednek a családhoz. mint teljes újratelepítéssel. mert így 69 . vagy öreg méhekből készült a kis család.2. jóllehet még nem tudjuk. gondozzák a fiasítást. nagyon kicsi a valószínűsége. A pároztatók népének felhasználására az anya kivétele (vagy elveszése) után több lehetőség van. ha anyátlan. Amelyiket rabolják. A gödöllői pároztatóból a méheket a 3 kis léppel együtt is beadhatjuk erősítésre. mert a következő évi használatig a viaszmoly elpusztítja. Az anya a pároztatóba besétál. Kirakás után megnyitjuk a kijárókat. Ezekkel a módszerekkel a gödöllői pároztatóban is anyásíthatunk. akkor rendben vannak. amikor már födött fiasítás is volt. fákra helyezzük vagy függesztjük. de pontosan az előbbi helyre. de annak. mert az izgatott család az anyát csomóba foghatja. A pároztatókat kívülről napjában lehetőleg több ízben is gondosan ellenőrizzük. Beavatkozásunkkal eltájolásukat okozhatjuk. Ha a pároztatók benépesítését és pincézését jól végeztük. annál gyakoribb. Nem szabad a pároztatókat a termelő családok közelében vagy azok röpülésének főirányában elhelyezni. s 2 napos etetés után. A kis családokat napközben . így szívesebben fogadják őket. A jel kétséget kizáró módon bizonyítja az anya korát. feloszlatjuk.

de készen is kapható üveg vagy műanyag csővel. Anyajelölésre hordástalan idő nem való. Ilyenkor a kapcsolat az anya és családja között . Mivel az anyákat a 3. ha nincs nyitott fiasítása. Bal kezünk hüvelyk és mutatóujjával torát óvatosan megfogjuk és az anyát középső ujjunkra ültetjük. Az anya gödöllői anyásító zárkában is szállítható. akkor a festék kész. akár postai küldeményként. Az anyásítás módjai. fésűt. Erre a célra készült. Anyajelölésre a dukkó lakk is alkalmas. Az anyát vagy a lépen szorítjuk le a hálóval. Ha az anyát jelölés végett kivesszük családjától. síró) család rendszerint szívesen fogadja az anyát. A harmadik szín csak akkor indokolt. A siker alapfeltétele. 1960. Pálcikába tűzött gombostű fejével visszük az anya torára. Az anya torára születési évének megfelelő színű korongot ragasztunk. mindig kísérő méhekkel (15-20 méh) és eleséggel ellátva kell. Ekkor jobb kezünkkel megfestjük. zöld. vagy a csőbe téve dugattyúval szorítjuk a hálóhoz. 2. a termelési időszak végére rendesen kezelt méhészetben csak 2 színű anyának szabad lennie. máskülönben az anya hamarosan elpusztul. és ezt érezze is. 1958.mivel petézés már nincs . mint 70 . csápjaikkal tapogatják. zöld. és pár percig figyeljük a méhek viselkedését. Ha az oldott anyagnak megfelelő színe volt. fehér. akkor nyugodtan visszaadhatjuk a lépet. hogy a „T" függőleges szára a zárka belsejébe. hogy tora egy hálószembe kerüljön. Zárkába gyúrt cukorlepény. hogy az anyát megszorítják. Ha a legkisebb ellenséges hangulatot is mutatják. akkor ugyanarra a lépre helyezzük. sárgával jelölni. amelyikről levettük. babát) acetonban oldunk. az anyát tegyük zárkába és úgy adjuk vissza. 1957. 1956. mint a termelés időszakában. hordáskor könnyebb anyásítani. fonákján vékony papírréteggel bevont színes sztaniol lemezből 1. és ne mozoghasson. Ha szabadon adjuk vissza. Az anyajelölés támpontot adhat rajok tulajdonjoga körül keletkezett viták eldöntésében is. Celluloid tárgyat (pl. Akik nem bíznak kezükben és félnek attól. akkor tanácsos kalitkában visszaadni. jelöljék az anyát háló alatt. így akkorra. vagy a sztaniollemezkét ráragasztjuk. Úgy helyezzük a dugót a zárkába. piros. A jelölendő anyát legjobb kézbe fogni. vagy puha főzött cukorlepény való.lazább. Ragasztásra acetonban vagy tiszta szeszben oldott sellakot használunk (denaturált szesz nem jó!) A festéket vagy a ragasztóanyagot tartsuk kis üvegben. Vigyázzunk. mint az öregek. Anyásításkor gondolnunk kell még a következő általánosan érvényes elvekre: a fiatal méhek szívesebben fogadják az anyát. etetik. Ez a legbiztosabb és leggyorsabb. piros. ha ezt a szabályt valamennyien betartjuk. hogy a család anyátlan legyen. Sok szempontból helyes. Különösen veszélyes az őszi anyajelölés. évben cserélni kell. hogy tőle még utódokat neveljünk. fehér és zöld színt használjuk. a vízszintes szár a faoldalak felé nézzen. fehér. hogy a ragasztó vagy festék szét ne folyjék az anya torán. kimerült anya) családok is mutatnak anyátlanságra jellemző tüneteket. Például 1958 végén csupán pirosnak és fehérnek. ha nagy tenyész értékű anyát akarunk átvinni a 4. A család az anya elvétele után 1-2 óra múlva már érzi anyátlanságát. ceruzavédőt. porfesték belekeverésével megfelelően színezzük. Ha körülveszik. A festéket vagy ragasztóanyagot gondosan rá kell dörzsölni a kitinre. Sokféle eljárás ismeretes. Ekkor elvégezzük a jelölést. Az anyát úgy kell leszorítani. Biztonság kedvéért még az ilyen családokat is aprólékosan át kell nézni anyásítás előtt. Az anyát jobb kezünkkel szárnyainál fogva kiemeljük a méhek közül. Ha színtelen.tudtunk nélkül anyacsere nem történhet. pingpong labdát. jól lezárva. Anyákat szállítani akár személyesen. Igen sok előnye ellenére az anyákat mégis alig jelölik. Az anyásító dugóban van az eleségkamra. mikor új helyén a család kiengedi a zárkából. Majd így tovább. A háló szemei 3 mm-esek legyenek. elveszti idegen szagát. Az ismeretlen korú vagy más szempontból különös figyelmet érdemlő anyákat szokás más színnel pl. Az anyátlanság jeleit mutató (futkosó. évbe is. A színek egymás utáni sorrendje évek szerint a következő: 1955. Anya jelölésre országosan a piros. ugyanilyen egymás utáni sorrendben. mert gyakran a rossz anyás (terméketlen. Az anyákat festékkel vagy sztaniol lemezzel jelöljük a következő módon: 1.5-2 mm átmérőjű lyukasztóval korongokat vágunk. Az anyát a pároztatóból való kivételkor célszerű jelölni. Használat közben szükség szerint hígítjuk. 1959. Azonban a síró hang nem jelent feltétlen anyátlanságot. a család szívesebben fogadja az anyát. Hálót készíthetünk gyufás vagy cipőpasztás dobozból. hogy jól megfogja.

3. ilyenkor az anyásítandó családot etetni kell! A családok szívesebben fogadják a petézésből kiemelt anyát. Nem készítik kellően elő etetéssel a dajkacsaládot. Pár óra múlva. akkor az anyát kalitkába tesszük. Elfogadását a legközelebbi alkalommal ellenőrizzük. Ha azonban a rostaszövetbe kapaszkodva. hanem erősítjük is. 8. öreg méhekből álló családokkal akarnak jó anyákat neveltetni. akkor a lépet visszatesszük. A pároztatókat rosszul helyezik el. Ezzel a módszerrel a családokat nemcsak anyásítjuk. akkor elfogadják az anyát. vagy másnap megnézzük. A tenyészanyagot nem fiasításos lépek közé teszik. tehát kiengedhetjük. Anyásítás után nem szabad zavarni a családot. Nem választják jól a dajkacsaládot. Ilyenkor nem szabad kiengedni az anyát. Gyakori. Anyanevelési terv készítése. Itt az anyásítandó család előkészítésekor ne takarékoskodjunk a füsttel. mert izgalmában könnyen csomóba fogja. 7. ezért megszöknek. amelyik az idén harmadik éves vagy öregebb. kikelése után elpusztítja a többit. ha előzőleg langyos vízben megfürdetjük az anyát. A méhek az anyát kiengedik. 4. A kalitkát az anyával a család fészkébe (2 lép közé) vagy a keretekre helyezzük úgy. 12. Az anyásítás kísérő méhek nélkül sikeresebb. 6. meg kell vizsgálni a családot. Elsősorban selejtezzünk minden olyan anyát. Figyeljük. Az anya körül csoportosulnak. idős álcákat adnak. Nem pótolják eleségüket. 11. Néha a szoktatás csak öt-hat nap múlva eredményes. és szívesen fogadják. hogy a dajkacsalád előkészítésében követnek el hibát. 9. anyja vagy anyabölcsője van. 10. mint az öregek. 13. 5. A kalitkát üres keret vagy építtető keret felső léce alá erősítjük. Ha nagy tömegben veszik körül a zárkát. 4. 3. A petéző anyákat nem használják fel idejében. megnyomorítja. A keretet a család fészkének közepébe helyezzük. Ha támadják. vagy fűszállal lesöpörhetők. A tenyész családot nem választják meg jól. hogyan viselkednek a méhek. Ismert dolog. Az anyák elhelyezését nem készítik elő gondosan és a kész anyák közül emiatt sok elpusztul.) Anyásítás szabadon. kiengedik. Már télen vegyük számba: a következő évben hány anyára lesz szükség. hogy az anyás lép mellé mindkét oldalról az anya saját méhei kerüljenek. Ha a méhek ellenséges magatartása 3-4 nap múlva sem változik. Nincs nevelő hangulata. Az anyanevelés valamennyi műveleténél. akkor az anyát el akarják pusztítani. Nem eléggé gondos a tenyészanyag megválasztása. Az anyásítandó család fészkének közepére úgy rakjuk be a tartalékcsaládot. a termelőcsaládok a kis családokat izgatják. Az anyát a lépen a méhek közé engedjük. mennyit cserélünk le. de jól bevált anyásítási mód: 1. az anyát a rostaszöveten át etetik. rövid ideig. Beadás előtt az álcák sokáig vannak fészken kívül.) Anyásítás tartalékcsaláddal. vagy műléppel zárja el. Az anyák elhelyezésére nem készülnek eléggé gondosan. Rossz tulajdonságú. Elkésnek a bölcsők kalitkázásával. kirabolják. és úgy adjuk be. kevés. ezen keresztül támadni akarnak és a zárkától nehezen szakíthatok el. hanem tovább szoktatjuk őket. vagy megöli az anyát. A családot etetjük. valamint az anyásításnál is minél kevesebb füstöt használjunk. Egy anya. hogy beépítsék a hézagot. Kivétel a tartalékcsaládokkal való anyásítás. meghűl. néptelen.) Anyásítás építő fürtben. ez ugyancsak a kis családok megszökését okozhatja. Nyílását eleséggel jó vastagon (3-4 mm) elzárjuk. Csak rendkívüli 71 . etetgetik. amelyik már régebben nem petézik. mint azt. a kalitkáról könnyen lerázhatok. Azután a fészket összetoljuk. hogy a fiatal méhek az anyát szívesebben fogadják. Akinek nincs módja az anyásítást másnap ellenőrizni és az anyát kiengedni. az a kalitka nyílását gyúrt vagy puha főzött cukorlepénnyel. nemhogy több évre visszamenőleg tisztában lennének vele. vagy öreg méheket söpörnek beléjük. ezért a családok teljesítményét jóformán egy esztendőben sem ismerik. Leggyakoribb hibák az anyanevelésben tapasztalatom szerint a következők: 1. A fészek megszakítását jelentő üres keretre a fiatal méhek kihúzódnak. Az álcákban kárt tesznek a túlmelegített késsel. Ezt használjuk ki az építő fürtben való anyásításkor.) Anyásítás szoktatással. nincs-e nála anya. Csak 8-10 nap múlva ellenőrizzük. vagy nem elég hűvös helyen pincézik. Nincsenek pontos feljegyzéseik. meghűlnek vagy koplalnak. 2.hordástalan időben. hogy a méhek jól hozzáférjenek. hogyan viselkednek vele szemben. nem jól készítik elő a pároztatókat. Néhány egyszerű. Jól kezelt méhészetben ez nem több az összlétszám 50%-ánál. Ez az anyásítási mód sikeresebb. Ha udvara alakul. simogatják. 14. Ez teljes sikertelenséget jelent. 2.

akkor 25-30 pároztató kaptár szükséges. Ha az egyes sorozatokat más-más időpontban akarjuk csinálni. legalább 10 tartalékanya is szükséges. hogy az anyacsere évek közötti elosztása arányos legyen. Ezt az anyák 10-15%-ára tervezzük.50% 72 . 1959-ben a most második éveseket mind cserélni kell.0% 50 52. hogy nem bírja. Az anyaszükséglet tehát így alakul: 1957.50 kg.50 kg. Ezeken kívül. 168 álcára. Ez 50 anya. Ezért össze kell vonni. A méhész érdeke. 50 pedig második éves. évi anya cseréje 1958. Szaporítás terv szerint 10 méhcsalád. azonban ily módon az anyanevelés elnyúlna 40-60 napra.esetekben ugorhat sokkal ez arány fölé. 20-25 termékeny anyára számíthatunk. tehát 4 sorozatból várhatunk 78 anyát. Egy méhészet például 1958 őszén 96 anyát telelt be. mert ellenkező esetben. Ha aránytalanul sok a 2. éves anyánk. Ezek közül 46 első éves. Ha nincs annyi. vagyis 8 cserélésére szintén számolhatunk. és egyszerre 2 sorozatot indítani. évesek egy részének lecserélésével is. évi szaporulathoz Tartalékolásra Összesen: 40 8 10 10 78 anya anya anya anya anya Vajon hány sorozatból kaphatunk ennyi termékeny anyát? Egy sorozatból 25-30 anyabölcsőre. A harmadik éves anyákon kívül számolni kell a 2. Ehhez is kell nevelni 10 anyát.5 kg 10 kg 59. Ezek szerint 4 dajkacsaládra. Tervünk tehát a következő lesz: Beadandó álca Sorozat Dajkacsalád Jó anyabölcső 168 4 4 100 Termékeny anya Pároztató Cukor Méz 80 80. 100 pároztató kaptár betelepítésére lesz szükség. Ezen kívül szükségünk van anyákra a szaporulathoz. tehát 50-60 pároztató szükséges. évi anyák 15%-os pótlására 1959. Pároztatókba 100 X 50 dkg = 50 kg eleség (40 kg cukor. összesen 12. egyik esztendőben annyi anyát kell nevelnie. az állománynak megfelelően. ezekhez azonban bölcsőt adunk. Ehhez kétszer annyi. akkor többre. tartalékolásra és esetleg eladásra is. A fiatalabbakból 15%. A cukorszükséglet a következő: 4 dajkacsalád és 1 tenyészcsalád etetése átlag 20-20 napig egyenként 2. pároztathatunk kis családokban is. 10 kg méz).

etetés befejezése Anyák kelése és elvétele Termékeny anya visszaadása Előkészítés Töltés méhekkel. Akinek még nincs megfelelő gyakorlata. eredményes termelés. táblázat * A dajkacsaládot szükség esetén már hosszabb ideje etetjük. gödöllőiből zárkák kiszedése Petézés ellenőrzése. Ezért fontos. v. petéző anyák felhasználása 19 20-21 22 23 30-35 11. Rendszeres anyanevelés nélkül nincs zavartalan. Termékeny anyákat tehát a dajkacsalád anyátlanításától számítva 30-35 nap múlva kapunk. Az anyanevelés sikere nagyban függ attól. anya petéztető tokba tétele Dajkacsaládban* Anyátlanítás v.Nap 1 Tenyész családban Az etetés kezdete Petézésre alkalmas lép beadása. esetleg teljes elhagyása Bölcsők zárkázása. anya elválasztása. az gyengébb eredményekkel tervezzen és indítson több sorozatot. v. táblázat mutatja. etetés befejezése Bölcsők elszedése. Az időbeosztást a 11. 73 . hogy az anyaneveléssel az eddiginél sokkal többet törődjünk. anyák beadása Este kihelyezés Futó ellenőrzés. E nélkül állományunk javítása is elképzelhetetlen. hogy a munkákat idejében elvégezzük-e. Ezt a dajkacsalád gyors előkészítésével 9 nappal megrövidíthetjük. vagy a tokba zárt anya elvétele Tenyészanyag beadása Etetés mérséklése. hogy nevelésre alkalmas legyen. anya petéztető tokba tétele Pároztatóban 5 9 10 15 Tenyészanyag elvétele.

Az akác előtti rajzás megosztja az erőket. Az akác végén rajzó család pedig éppen az akácvirágzás alatt készülődött a rajzásra. mind időben. A természetes rajzás azért sem illik korszerű üzembe. A természetes rajzásnak hátránya az is. állag napi 36 dkg-ot gyűjtöttek. gyűjtési kedvük csökken. Ekkor a hordás már csökkent. A két csoport közötti különbség a rajzás után is megmaradt. Ennek eszközei a következők: 1. azonos népességű rajzó és nem rajzó családok hozamának ellenőrzése a 12. A természetes rajzást tehát lehetőleg meg kell akadályozni. mind mennyiségben bizonytalan. mikor rajzik a család. Elősegíti a rajzást.) A családokat nagy kaptárakban tartjuk. 3. mert nem tervszerű. vagy a méheknek nincs hol tárolni a nektárt és nincs szabad helyük az építésre. A rajzás tehát jó hordás idején káros. a méhcsaládok átlagos napi gyarapodása a két csoportban nagyjából egyezett 12. Különösen sokat árt a rövid. 2. mert az öreg anyák rajzásra hajlamosabbak.657 g + 359 g Időszak Rajzási láz felébredése előtt Rajzási előkészület alatt Rajzás után A rajzási láz felébredése előtt. Azonos körülmények között. ezért a gyűjtésből nem vette ki kellően a részét. Ilyenekből nevelünk anyákat. mert ekkor már nincs gyűjtési lehetőség. amikor a családok többsége megrajzik. hogy a fiatal méhek el legyenek foglalva. táblázat Viszonyaink között jó tavaszon a természetes rajzás kivételesen akácvirágzás előtt. A dajkaméheknek nincs hová elhelyezniük a pempőt. A rajzásra készülő méheken a rajzási ösztön uralkodik.) Olyan családokat szaporítunk. Felébred bennük a rajzási ösztön. Kedvező a rajzásra a szűk. 4. Ez akkor áll elő. hogy meg ne szoruljanak.) Folytonosan építtetünk. a lerajzottak azonban naponta 65 dekát fogytak. Nyugtalanok lesznek. napfénynek erősen kitett méhlakás is. Nagy hibája a rajzással való szaporításnak. hogy nem a legjobb tulajdonságú családok szaporodnak. A rajzási hajlam azonban nem minden családban egyforma. egymást etetik vele. Elősegíti a rajzást az is. leggyakrabban azonban akác vége felé szokott bekövetkezni. máskor pedig esztendőkön át alig rajzanak a méhek. mégsem kívánatos. Nagy részük otthon tétlenkedik a kaptár hűs zugaiban. ha a méhek nincsenek kellően foglalkoztatva. vagy a kijáró előtt „kotlik". táblázatban lefektetett eredményt mutatta. Ezért petefészkük megduzzad. rohamos hordáson.) Az anyákat rendszeresen cseréljük. pedig jó eredményt csak népes családoktól várhatunk. Az akác után a hordásra már nem káros a rajzás. természetes módja a rajzás.28 g + 1048 g . amelyek nem szoktak rajzani. Emellett vannak a rajzást siettető. Míg a rajzásra nem készülő családok naponta átlag 1 kg-nál többet gyűjtöttek. és a raj segítségünk nélkül nehezen boldogul. heréket. ha nincs hordás. a hajlamot kiváltó tényezők is. ha a méhcsaládban felborul az egyensúly a dajkaméhek és a nyitott fiasítás között. fészküket idejében bővítjük. a rajzásra készülők már fogytak. hogy sohasem tudhatjuk előre. A raj lesése időt rabló. befogása fárasztó. A rajzási előkészület a teljesítményt erősen rontotta. Mindkét eset káros.S Z A PO R ÍT Á S A méhcsaládok szaporodásának ősi. Napi átlagos súlyváltozás rajzó nem rajzó családban + 2757 g + 2717 g . sőt egy család több rajt is ad. a nem rajzott családok is kevesebbet. Gyakran meg is szökik. 74 . mert teljesen elvesztjük a hordási lehetőséget. Vannak esztendők. meleg. sőt maguk fogyasztják el. amikor hordás van.

hogy éppen akkor nem lesz rajunk. Állományunk a második világháború előtti években országosan átlag 5%-kal szaporodott. Ilyen nagymértékű szaporítás tehát helytelen. A sok rajjal sok volt a bajom is. majd anyabölcsők építése és azok bepetézése. hogy ezt a tervszerűséget a méhésznek munkájában kell érvényesítenie. amely ezt gátolja. A rajzásra készülő család rendszerint sok anyabölcsőt húz. ha túlságos szaporítással nem gyengítjük a családokat. amikor szaporítani szeretnénk. vagy etetéssel javasolható. Ennek legfőbb oka a családok gyengesége. Sokan ma is 100%-os. Az ilyen családokból fiasításos lépeket szedünk el. sőt ennél jóval nagyobb szaporítási lehetőségről beszélnek. Ez csak akkor valósítható meg. árnyékoljuk és elősegítjük a jó szellőzést (nagy kijáró. A legfontosabb feladatunk már nem a méhcsaládok számbeli növelése. utoljára 1952-ben volt. A háború után az első állami méhészetek szaporítási tervfeladata 100% volt. A rajzás első jelei a herenevelés. Erre rendszerint csak kicsire szabott kaptárban kerül sor. felfejlesztésére. Káros a túlságos szaporítás azért is. Jó állományból a családok népességének csorbítása. hogy az új családok számát és minőségét. A családok akác előtti gyengítése csak akkor indokolt. Gyenge állományból inkább egyáltalán ne szaporítsunk. kerüljünk minden olyan beavatkozást. A jól készített mesterséges raj nemcsak egyenértékű a természetessel. Nem növekedett azonban kellően országos méztermelési átlagunk. Ennél nagyobb szaporítás csak rendkívül kedvező viszonyok között. szaporítani nem helyes. A mesterséges szaporításnak igen nagy előnye a természetessel szemben. Ezt a gyakorlat be is bizonyította. az egy családra jutó lépkészlet káros csökkentése nélkül 20-30%-ot szaporíthatunk. hogy a mesterséges rajok készítésénél hibákat követnek el. szellőzők kinyitása). Az ellenszenv oka ebben az esetben is az. A szaporítást július közepéig feltétlenül fejezzük be! A mesterséges rajkészítés sikerének 2 alapfeltétele: mindig népes családot készítsünk. A mesterséges szaporítás két főkérdése: mennyit és mikor szaporítsunk. Az olyan állományokban. A szaporítás ideje nálunk az akácvirágzás vége. A mesterséges szaporítás tervszerű lehet. hanem azok minőségének javítása. hanem annál jobb. ha túlnépesedés miatt rajzástól kell tartani. mert romlik az állomány minősége. A családok nagy része a tél martaléka lett. Az akác előtti időszakot a családok népesedésének kell szentelni. 75 . Már említettem. Nem kell a rajok lesésével időt tölteni és aggódni. Ugyanez érvényes a mesterséges rajok készítésére is. szánjunk rá egy esztendőt a családok rendbe hozására. Az új méhcsaládokat korszerű méhészetekben mesterségesen készítik. hogy a főhordás előtti és alatti természetes rajzás káros a mézelésre. Akáchordásig ne készítsünk új családokat. A háború utáni években erősen megcsappant méhállományunk pótlásának meggyorsítása végett helyes volt a nagyobb mértékű szaporítás. Ma méhállományunk már meghaladta a háború előttit. A nagy méhtömeg együtt tartásának tovább nincs nagy értelme. amelyekben a családok fejlődésük tetőfokán is csak 10-12 léputcásak. Természetes. veszélyezteti a termelést. Ilyenkor a szaporulatot pörgetéskor kell elkészíteni.) A kaptárakat nyáron nem tesszük ki a tűző napnak.5. Vándorméhészetekben már a korai akác után indokolt lehet új családok készítése a túlnépesedett családok gyengítése céljából. E rendszabályok betartásával a természetes rajzás csökkenthető. előbb röviden arról is szólok. Most már csak nagyon ritkán van rajom. Ekkorra a családok elérik fejlődésük tetőfokát. Sokan rossznak tartják és csak a természetes rajoztatást tekintik helyesnek. A mesterséges rajokról a méhészek véleménye eltérő. Méhészkedésem első idejében nekem is sok rajom volt. A kevés anyabölcső (1-5) a csendes anyaváltásra jellemző. A fiasítással a lemaradt családokat erősítjük. A 100%-os azonban ekkor is sok volt. a mesterséges rajnak feltétlenül termékeny anyát adjunk. ezzel elejét vesszük kirajzásuknak. valamint a készítés idejét mi szabhatjuk meg. Mivel sok méhészetben még a természetes rajokkal szaporítanak. mert akác után rendszerint hordástalan időszak következik. mert a lépépíttetés nem tud vele lépést tartani.

hogy az építés rendes legyen. de mindenesetre igyekezni kell. A rajokat a 3-4. mert eltájol és elveszti kijáró méheinek egy részét. A raj kilogrammjára. ha a méheket a műlépes keretekkel ellátott kaptárrészbe tudjuk szorítani. ha a bent levőket már teljesen kiépítette. eladáskor. Munka közben bőven használunk füstöt. Beadhatjuk az anyát szabadon is. hogy melyik családtól hány lépet takaró méhet veszünk el. majd a számára elkészített kaptárhoz visszük. A kijelölt család anyját kikeressük. naptól etetjük. akkor a rajnak termékeny anyát adunk. A fészek korai széthúzása káros. a többiekről lerázzuk. Mesterséges rajokat sokféleképpen készíthetünk. A ládát néhányszor a földhöz zökkentjük. mézes záró lép közé tesszük. A rajládát lemérjük. amíg a bölcsőkben nincsenek álcák. Hordástalan időben a rajokat a 2. akkor a ládát gyorsan felnyitjuk. Az összeszállt rajokat. napon átnézzük. 76 . a méheket jól megfüstöljük. A méheket több családból szedhetjük össze. Mikor a szükséges súlyt elértük. Erre két mód van: elszedjük fiasításának és népességének egy részét. abroszra öntjük a méhcsomót. mellé két kast állítunk. A munkához rajládát és tölcsért készítünk elő. családok kettéosztása (felezése). Ha anyjuk öreg. Mikor a méhek a láda fenekére zuhantak. hogyan kezdtek munkába a méhek. Kétnapi pincézés után ugyanúgy ütjük kaptárba. ha nagyon népesek. Az álcás anyabölcsők elszedése rendszerint csupán elodázza a rajzást. s az anyát a méhek közé dobjuk. a léphordó ládába tesszük. A befogás módja rajonként változik. A rajt kasba fogjuk be. A rajokat kiépített lépekre ütni nem helyes. ponyvára. A befogást követő napon ellenőrizzük. és a műlép nem csúszott-e le. hogy a méheket megzavarjuk. Jó. mint a természetes rajokat szokás. másik telepre való átszállításkor. hogy a rajba öreg és fiatal méhek egyaránt kerüljenek. akkor az anyákat kifogjuk belőle. 2 ½ -3 műlépes keretet számítunk. 2. Nem helyes estig a befogás helyén hagyni. A meganyátlanodott rajokat azonnal anyásítjuk vagy egyesítjük. a helyét egy gyenge családdal felcseréljük. nem fordult-e ki a keretből. hogy a fürtbe húzódó méhek közé kerüljön. Ha a méheket röpülési távolságon túlra szállítjuk. A zárkát a láda fedeléhez vagy oldalához erősítjük úgy. mert ellenkező esetben gyakran másutt kezdenek építésbe. és jól megszívják magukat mézzel. A zárka dugójába ne tegyünk 3-4 mm-nél vastagabb pépréteget. Ilyenkor a bölcsők elszedését feltétlenül össze kell kapcsolni a család gyengítésével. vagy ha jó a hordás. A hibákat kiigazítjuk. söpört raj. Feljegyzéseink alapján meghatározzuk. Ezután a ládát lezárjuk. Azzal a léppel. vagy vándor tanyáról hazaszállításkor. A beütés után a kereteket szorosan összetoljuk. Ezután a már előre meghatározott számú lépről a méheket a rajládába söpörjük. Söpört raj készítése. A fiatal anyák 8-10 nap múlva kezdenek petézni. Ha a raj fölösleges. 3. Előzőleg a lerajzott családtól elszedjük a fölösleges anyabölcsőket. Fiasításos lép beadása a rajt új lakásához köti. nehogy a raj kereket oldjon. fészkes böngészett raj. hogy a méhek a 2 kasba egyenletesen húzódjanak be és mindkettőbe anya is jusson. hogy a méhek visszatérjenek régi otthonukba. További műlépes kereteket a rajnak csak akkor adunk. és abba beütjük. Egyszerű és jól bevált módszerek a következők: 1. akkor már petét találunk. amelyiken megtaláltuk.A rajzás meggátlása az anyabölcsők elrombolásával csak addig sikeres. A rajt rövid ideig a befogás helyén hagyjuk. Ügyeljünk. ezért nyitott fiasításos lépről is veszünk méheket. Az anyát gyúrt vagy puha. sötét helyre (pincébe) visszük és cukorsziruppal etetjük. Ugyanakkor műlépet adunk neki. akkor nem kell pincézni. mert a méhek esetleg nem engedik ki az anyát. Nagyon meghálálják. A fiasításos lépekről lesöpörjük a méheket. főzött cukorlepénnyel elzárt anyazárkában adjuk be. Egy rajhoz 2. szétválaszthatjuk. A műlépet a szélső fiasításos lép és a virágporos. Vigyázunk. ami akadályozza a raj eggyé olvadását.6-3 kg méhet szedünk össze. Az így összesöpört és meganyásított rajt hűvös. pl. mert a műlépek alsó része kiépítetlen marad. 1.

3 lépről hozzásöpört méhet és 2 mézes lépet adunk. amelyektől a méheket összesöpörjük. Jól fejlett állományból legfeljebb 4 család kell egy 3 kg-os söpört raj készítéséhez. a raj legyengül. Mikor egy családdal végeztünk. nap este híg cukorsziruppal etetni kezdjük. Egy rajhoz legalább 6 kelő fiasításos lépet a rajtuk ülő méhekkel. A családok fészkét a következőképpen rendezzük be: a kaptár fala mellé mézes-virágporos lépet teszünk. E célra nyitott fiasításos lépet választunk. hogy az öreg méhek elrepülhessenek. régi otthonukba visszarepülnek. Ha hordás van. Régi családjánál életének hátralevő részét haszontalanul élné le. onnan méhek. amelyek már betájoltak. vagy a belőlük fejlesztett családokat eladhatjuk. nem veszünk el fiasításos lépet. lépet és mézet szedünk össze. legfeljebb 3 fiasításos lépet veszünk el. Összeszedés közben a léphordó ládát . Rajkészítéshez az olyan lépek valók. csak átmenetileg gyengítjük meg. nagy mennyiségű utódot nevelnek. A jó mézes családoktól mézes virágporos lépeket is veszünk el. A söpört rajokat leghelyesebb közvetlenül az akáchordás után készíteni. emellé kerülnek a fiasításos lépek. az anya a nászúton elvész. Hordástalan időben nem etetik. Ez akkor is kell. a népességet és a mézkészletet. Ezután kivesszük a családtól azt. Nem pincézik elég ideig vagy elég hűs helyen. amíg elegendő kijáró méhe nem lesz. Először kikeressük az anyát. Másnap meganyásítjuk. és az egyik ládában biztonságba tesszük. A műlépet a fiasításos lép és a záró lép közé tesszük. majd szélsőnek ismét egy mézes-virágporos záró lép. és új családot alkotnak. ezért nem épít szívesen és legyengül. Amelyiknél bőven van fiasítás. Feljegyezzük a fiasításos lépek számát. ha 77 . a méhek nem szoknak össze. beütés után egy részük régi otthonába tér vissza. ezért nem fejlődik kellően. Hordástalan időben etetni kell! Napi 23 literes adagokkal etetve két hét alatt kiépít 9-10 NB lépet és vastag koszorúkat húz.A söpört raj további kezelése a természetes rajéval azonos. amelyeken a fiasítás nagy terjedelmű és érett. néptelenre készül. Ez az időpont azért is jó. végignézzük állományunkat. A söpört raj készítésének leggyakoribb hibái: Csupa öreg méhből készül. hogy nem csorbítja a törzscsaládok lép és élelemkészletét. amikor a méhek élénken röpködnek. a raj szétzüllik. mert az elhulló méhek pótlása nem kielégítő. Mivel azok a méhek.helyzetének figyelembevételével . Kis adagokban . akkor a söpört rajokat. A különböző családoktól való méhekkel takart lépeket nyugodtan rakhatjuk egymáshoz a ládában. Terméketlen anyával készül. mert csupán méheket viszünk el. a kivett lépeket pótoljuk műléppel vagy léppel. A munkához két léphordó ládát készítünk elő. fészkét rendezzük. mástól ismét mézes lép elvételét irányozzuk elő. Az elvett méhek nagy része úgyis hamarosan elpusztulna. Mielőtt a rajok elkészítéséhez fognánk. hogy melyik családból mit veszünk az új családokhoz. A fejlődésük csúcsára érkezett családok legkevésbé azt érzik meg. déli órákban készítjük. ha népességükből veszünk el. amelyekből már kelnek a méhek. mert azon vannak fiatal méhek. és a rajtuk ülő méhekkel együtt a másik léphordó ládába tesszük.még hordáskor is mindaddig etetjük. de nagyon népes. Az adatok alapján elhatározzuk. A családokat.nyitva tartjuk. méheket.1-2. hogy a családnak legalább 6 lépen kiterjedt fiasítása maradjon. mert fiasításukban a jövő nemzedék érintetlen marad. a család legyengül. ha a fiasításos lépekben bő mézkoszorú van. Fészkes böngészett raj. két-két fiasításos léphez még egy lépről méheket söprünk. mert estig még hazatérhetnek az öreg méhek. A következő családnál ugyanúgy járunk el. onnan fiasításos lép. mielőtt még az új nemzedék tömeges kelése megkezdődnék. Több családból fiasítást. Előnye még az is. hogy minél kevesebb öreg méh kerüljön az új családokhoz. a méhek nem bántják egymást. Így pedig 3 hét alatt 9-10 lépet kiépítenek. az építés nem halad. Hordási viszonyaink között legalkalmasabb a söpört rajjal való szaporítás.ha kutatás nincs . Ha állományunkat növelni már nem akarjuk. 2. s lezárjuk a kaptárt. Az olyan családoktól. mert legtöbbször nincs hordási lehetőség. Legjobbak azok. amelyeknél ennyi nincs. amelyiknek kevés fiasítása van. Az új családot a 2. amelyek új otthonukban megmaradnak. akkor kaptárba telepítjük. Szélsőnek fiasításos lépet nem hagyunk. A jól készített söpört raj azonos értékű a természetes rajjal. az anya nem petézik eleget. amit tervünkben előirányoztunk. akkor műlépet is adunk. annak hibái nélkül. vagy a családot nagyobb adagokban etetjük. A műrajokat lehetőleg a délelőtti. Mikor összeszedtünk egy családra való lépet. Az első napokban csak kisebb adagokat adjunk. akkor anyját visszaadjuk. Egy családtól . Ügyeljünk arra.

és szaporítási tervünket egész évben szem előtt tartjuk. hogy még más lépekről is söpörjön méheket. Az olyan családok. Az egyik kaptárban marad a régi anya. tehát később is elkészíthetők. A zavartalan termelés érdekében legalább az állomány 10%-át kitevő tartalékcsalád teleltetése kívánatos. Azokat a tartalékcsaládokat. Ilyenkor. A nyári hordásból. ha nyitott léphordó ládával dolgozunk. lehetőleg azonos erősségű részre osztjuk. míg az anya kikél. fejletlen méh lesz belőle. Nem tekinti szükségesnek. hogy őszig még elég idő van a család megerősödésére. Csak kis méhészetekben alkalmazzuk. A család rohamosan népesedik. mert a család . Megfelezzük a fiasításos lépeket. Nagyon jók új családok készítéséhez is. A fészkes böngészett raj készítésének leggyakoribb hibái: Gyengére készül. annál népesebbre kell készíteni. Ezekhez 2-4 fiasításos lép és 1-2 nyílt fiasításos lépről lesöpört méh elegendő. hogy itt valami baj történt. A sok fiasítás pár nap alatt kikel. Minél későbbiek. ha alaposan felkészülünk rá. mint kellene. A fiatal méhek szívesen építenek. az ilyen fiasításnak még gondozásra van szüksége. Anyásításkor legyünk óvatosak. vagy sok korcs. ahol fontos a gyors szaporítás. A családokat nem etetik. és hozzáadjuk a tartalékcsaládot. hogy a télen. a mézkészletet és a kijáró méheket is. ha nincs hordás. Az új családok kijáróját mindaddig jól le kell szűkíteni. A tartalékcsaládok legfontosabb célja anyák átteleltetése azért. míg meg nem erősödnek és hordás nincs. el is pusztulhat. és mézzel sem szorították le a méhek. vagy meghűl. Ha szaporítani akarunk. tavasszal elpusztuló anyákat legyen mivel pótolni. és újabb zsákmányért visszatérnek. Az új családoknak csak nyílt fiasítást vagy anyabölcsőt adnak. megtermékenyül. petézni kezd és nagyobb mennyiségben kelni kezdenek a méhek. s ősszel az új családok telelőképtelenek. A családok kettéosztása. a fejlődés elmarad. mikor az új családok egészen elnéptelenednek. Nyitott vagy még éretlen fiasítással csinálják. Természetesen előre gondoskodni kell termékeny anyákról. melyeknek anyjára nem volt szükség. hordástalan időben rosszul fejlődnek. 3. a kaptárakat szükség szerint jobbra vagy balra eltoljuk.bármilyen módon végezzük is azt . Jó. míg az ismét megfelelően kiterjed. hazarepülnek. Ezekhez nem kell olyan sok fiasítás. ha pedig az anya a nászúton elvész. Ezt rendszerint az okozza.nem mindig fogadja szívesen az anyát. a méhész úgy véli. Ennek módja. akác 78 . hogy a kivett lépeket sűrűn takarják a méhek. A fészkes böngészett raj gyakran rablás áldozata lesz. minek népeset készíteni. A szaporítás . Hasonló módon célszerű készíteni a tartalékcsaládokat is. ezek a szaporítást megkönnyítik. akkor nem szabad az anya túlságos korlátozásával gyengíteni a családokat. Ezért jó. A jó népessé fejlődött családot főhordás után két. hogy a kijáró méhek a két kaptár között lehetőleg arányosan oszoljanak meg. Csak nagyon jó legelőn vagy etetéssel kerülhető el a családok gyengülése és az egy családra jutó lépkészlet erős csökkenése. hogy kijáró méhek kerülnek bele. mellé állítjuk a másikat. a fiasításos lépekhez nem söpörnek méheket. amelyekben az anyát akác előtt 3-4 lépre szorítottuk. ezért a fiasítás egy része éhen pusztul. ezek megszívják magukat mézzel. Ebből bőven futja rajkészítésre. különösen. Az anyásítás sikerét 8-10 nap múlva ellenőrizzük. mert a méhész látván. akkor a fészkes böngészett raj készítésével várni kell addig. a fejlődésben lemaradt termelőcsaládok felerősítésére használjuk. Jó telelő család válik belőle. Termékeny anyát adunk neki. 8-10 lépen van fiasítás. addig a család leromlik. a másikat meganyásítjuk. hogy régi helyéről kissé eltoljuk a kaptárt. Az anya azonnal megkezdi a petézést. hogy az öreg méhek már a fiasításos lépek összegyűjtésekor hazarepüljenek.csak akkor nem megy a méhcsaládok népességének és lépkészletének rovására.mivel öreg méhei is vannak . s ezt az új család nem képes úgy megadni. ha az anyát nem korlátoztuk nagyon ráccsal. Csak akkor döbben rá. A tartalékcsaládok készítése marad későbbre. Ha a fiasítás bármely okból visszaesett. Ilyenkor a fészkes böngészett rajt gyengébbre készítjük. a fiatal méhek az anyát szívesen fogadják. Egyáltalán nem kél ki. A fészkes böngészett raj és a tartalékcsaládok készítési ideje az akác utáni időszak. ha tartalékcsaládjaink vannak múlt évről. ezekkel anyásítunk. Az álcákat a sok dajkaméh bőségesen táplálja. mint termelő család veszi ki részét. amikorra már sikerült anyákat nevelni.tartalékcsaládjaink vannak.

) akác-főhordásra pörgethető mézfeleslegért. Ahhoz. az eredmény pedig minél biztosabb legyen. Ezt csak úgy érhetjük el. baltacímből). ahol nincs tömegesen akác. kedvező viszonyok között mézfelesleg gyűjtése céljából is. Az akácra való vándorlást csak abban az esetben kell fontolgatni. A vándorlás hazánkban már régóta alkalmazott üzemeltetési forma. A vándorlás akkor sikeres.) gazdasági növények megporoztatása végett (főként szocialista mezőgazdasági üzemek méhészetei). tehát nagyobb az értékcsökkenés is. 2. betegség stb. mint a helyben maradót. mert vagy az első helyen kell jó napokat elszalasztani. hogy méhészetünkből a lehető legnagyobb hozamot vegyük ki. amikor a második akác nem sikerül. sem méheket nem szabad elvenni. több kiadással és több kockázattal jár. Ezzel szemben hozamunk növekedhet. drágább kaptárak szükségesek. hogy a hozamban mutatkozó különbség nem ér fel a vándorlással járó többletkiadással. Ha a két virágzás közelebb esik egymáshoz. hogy sok méhész olyan gyenge állománnyal vándorol. aknázzunk minden nektárforrást. Feltétlenül vándorolni kell és érdemes akácra olyan helyekről. Jobb. Megeshet ugyanis. Kezdetben csak akácra és tisztesfűre vándoroltak. és helyben is elég jó hordás kínálkozik (pl. A vándorméhészkedés több munkával. A siker egyik alapfeltétele a népes család. hogy vándoroljunk-e vagy sem. A vándorlás feltétlenül a termelési költségek növekedésével jár. Ezenkívül vándorlással olyan nektárforrásokat használunk ki. Egy kaptár évi mozgatása eddigi gyakorlatomban négy-nyolc kg méz árába került. A hordástalan időszakokban a családok csak etetéssel tarthatók népesen. maradéktalanul ki kell. Valóban vannak esztendők. a vándortanyára való utazgatás mind növelik a termelési költségeket. mint vándorméhészetekben. Vannak helyek. hogy a munka. szállítás alatt sokkal gyorsabban rongálódnak. pörgetést vártak. Ez a helyzet sok állami méhészetben is. Első feladat annak eldöntése. azonban vannak helyzetek. de jól szervezett vándorlással. A két akácra való vándorlással az akáchordás idejét 10-14 napról 79 . A vándorméhészetek 20-30 kg-os. mert az akáchordást semmi más nem pótolja. Minden munkát a méhész maga végezhet. Ebben a helyi körülmények alapos mérlegelése alapján lehet határozni. kiadás és kockázat minél kevesebb. A helyben való méhészkedésnél egy méhcsalád kezeléséhez sokkal kevesebb munka elegendő. amelyek méhek hiányában kárba vesznének. Ma már több célból vándorolunk tömegesen: 1. 3. pedig a méhészetre ott is szükség van. A két akácra való vándorlást sokan fölöslegesnek tartják. minél hosszabb ideig tart a hordás. ha a két virágzás kezdete között legalább 7-8 nap különbség van. VÁNDORLÁS Hazánk kevés területén nyújt a növényvilág állandó gyűjtési lehetőséget. vagy a második akácnak érünk csak a végére. Pl. A vándorlástól mézfelesleget.végére legyengülnek. ha az akácerdő messze van. több év átlagában feltétlenül kifizetődő. pedig a hozam annál biztosabb. akkor már nagyon megfontolandó. Ezektől szaporításhoz sem fiasításos lépet. A vándorlás költséges. míg vándorlásnál feltétlenül segítségre van szüksége. sőt ennél jobb eredményeket is elérnek. A vándorlást nagyon gondosan készítsük elő. Szabolcs megye almatermesztő vidékei. A szállítással járó kiadások (fuvar.). ez azonban sok munkával jár és drága. akkor pár nap kedvéért nem érdemes mozdulni. mert rossz tapasztalatokat szereztek vele. ha méheinket mindig oda vándoroltatjuk. Budapest külső kerületei. Ha akác utáni hordás is kínálkozik. rakodás). 4. munkával. Országos pörgetési átlagunk 8-10 kg. ha úgy szervezzük meg. ahol jobb hordás mutatkozik. Ugyancsak gondolkodás nélkül menni kell későn virágzó akácra. mégsem olyan eredményes. helybér. A megmozdított állományt könnyebben éri veszteség (baleset. de volt olyan esztendőm is. amikor 10 kg árát vitte el. A vándorlás sikertelenségének egyik oka. Fontos a lépkészlet előkészítése is gyümölcs és akácvirágzás alatti építtetéssel.) nyári legelőre főként serkentés. mint a természetes hordás. amikor gondolkodás nélkül dönthetünk a vándorlás mellett. ahol vándorlás nélkül egyáltalán nem lehetne haszonnal méhészkedni.) tavaszi méhlegelőre a családok jó fejlődésének előmozdítása céljából. melytől nem várható eredmény. nem ilyen biztos azonban a hozam növekedése.

A kis területeken termesztett mezőgazdasági növényeknél a legelő túlterhelése fenyeget. Akik vállalták a kockázatot. azok. 80 . hogy idejében mozduljunk. 1956-ban az Alföldön az akác több helyen nem sikerült jól. mit hoz a nyár. Minél nagyobb az állományunk. hogy a mindennapit sem találják meg a méhek. ha azokra például kecskeméti méhészek vándorolnak. ahol hordás mutatkozik. A szállítás és utazgatás költségeit megtakarítjuk. kedvező lesz s ez a családok szükségletén felül elegendő felesleg gyűjtésére is. de érthetetlen.20-28 napra nyújthatjuk. De nem helyes. Helyes. évi méhészeti évkönyvben közölt érdekes adatai is. Érthető és helyeselhető. hogy 15 esztendő átlagában az I. ahol ilyen nincs. mert az Alföld sokszor annyira aszályos. amikor mindkét akácon volt). ha kell. akácon 30. A siker fontos feltétele azonban. Egy-két napos késés nagy kiesést. A vándorlás idejének helyes megválasztása Ugyancsak gondolkodás nélkül vándorolni kell tavaszi serkentő legelőre (fűz. A többi mézelőre való vándorlást már nagyon meg kell fontolni. Egyik esztendőben azok a tangazdasági méhészetek. akácon 8. hogy legalább néhány nap. hogy ez céltalan.9 kg-os súlygyarapodást ért el (15 olyan esztendő átlagát vettem. augusztus elején aztán oda vándorolunk. amelyek egy akácon voltak. amikor második akácon nem pörgettem 10 kg-os átlagot. alig akadt pörgetnivaló. A késői akác tehát a 15 esztendő átlagában csak 2. a másodikon 27. Minél közelebb kínálkozik valami hordás. erdei virágok) mindenhonnan. mint a korai. ábra). Ma már Budapesten várjuk meg. ezért nem helyes. vagy teljes sikertelenséget okozhat (8. amelyek két akácot használtak ki. ha arra Nógrád megyeiek vagy budapestiek vándorolnak. míg megtanultam. még így is gyakran csalódunk. A tisztesfű mézelése is bizonytalan. — ------gyarapodás az I. annál inkább igaz ez.5 kg-os. akácon gyarapodás a II. Ezekből kitűnik. Évekig szállítottam Békésbe méheimet rögtön a késői akác után. 60 kg-ot. de nem helyes. mint az akácé. ha a tisztesfüves vidékre gondolkodás nélkül és nagy távolságból vándorolunk. annál könnyebb a döntés. azok néhány egészen rendkívül kedvező napot használhattak ki. s hová lesz érdemes vándorolni. Mézelésük ugyanis sokkal bizonytalanabb. összesen 30 kg súlygyarapodást értek el. gyümölcs. Tíz esztendei vándorlásom alatt csak egyetlen egy év volt olyan (1957). A késői akácra való vándorlás gazdaságilag előnyös voltát bizonyítják Farkas István kiskunfélegyházi méhésznek az 1958. Külön kell szólni a tisztesfűre való vándorlásról. mert nem sokat kockáztatunk. Itthon készítjük a szaporulatot. Sajnos. ha a Szombathely környéki méhészek felkeresik a Kőszeg környéki szelídgesztenyéseket. neveljük az anyákat és etetünk. Helyes tehát. ha a Kaposvár környéki hársasokat a somogyi méhészek felkeresik. ha 20-30 holdas szöszös bükköny táblára kis távolságról vándorolunk. Júliusban.6 kg-mal adott kevesebbet. ábra. ha ilyen kedvéért száz kilométerre szállítjuk méheinket. Így nagyobb a valószínűsége. A sikertelenség miatt sokan nem vitték méheiket késői akácra. és családonként 20-40 kg-ot pörgettek.

állami gazdaság). vagy irigy méhészekre hallgassunk akkor. lakott területhez vannak kötve. A forgalmas és nehéz járművekkel rendszeresen járt úttól a kiszemelt telephelyre vezető utat végig kell járni és részletesen fel kell deríteni.szükség esetén a közigazgatási szervek segítségével is harcolni kell. Ugyanakkor tájékozódjunk arról is. F. s nagyon alkalmas a vándorméhészek hírének rontására. Helytelen és elítélendő. sem az odavándorolt méhészeknek nem lesz hasznuk. Az erdőben mind a forró napsütés. Ezt a munkát. Mert sajnos gyakori. Ellenőrizni kell az utak járhatóságát. Helytelenül cselekszik. mert így eredményünk jobb lesz.főként felvilágosító szóval . és a már ott levő méhészeteknek is ártunk. mert a szél nem akadályozza azt úgy. bárhol letelepedhetnek. jogszabály ellenes cselekedet. tanyákon kell lerakodásra alkalmas helyet keresniük. Azok. akik nem lehetnek állandóan méheik mellett. a somkórótábla tőszomszédságába. Igen fontos annak számításba vétele is. valamint termelőszövetkezet és állami gazdaság vándorméhészetétől legalább 200 m-re válasszunk telephelyet. Ha elhatároztuk a vándorlást. Zala) méhészek is. hogy ott tömegvirágzás legyen. és esetleg már korábban odavándoroltatott méhcsalád. ha a hely egyéb szempontból megfelel. helyi állandó méhészettől. Ezekhez 200 méternél közelebb csak a méhész beleegyezésével telepedhetünk (13/1952. Nagyon fontos. Természetesen ez nem azt jelenti. Vigyük méheinket az akácerdő belsejébe. egymás érdekeinek kölcsönös szem előtt tartásával kell meghatározni. mert saját 25-30 családos méhészetének hozamát féltette a 70 méhcsaládtól. Ez magától értetődő és természetes. akik méheiket a terület tulajdonosának megkérdezése nélkül rakják le. tanya melletti fasor stb. mert máskülönben könnyen csalódás. Ha a telephelyet már kiválasztottuk. 1953. ami a közeli méhészetek állományának sokszorosát is elbírná. Mégis vannak méhészek. A vándortanya kiszemelése során tehát legyünk figyelemmel a legelő teherbírására is. és vegyük tekintetbe a helyi és az előttünk odavándorolt méhészek érdekeit. feltétlen részletekre menően. magának a méhésznek kell elvégezni. Az ilyen és hasonló szűklátókörűség. Ügyeljünk. hogy a helyi méhészek nem akarják a vándorméhészt olyan legelőre engedni. hogy a kiszemelt telephelyet szállítóeszközzel megközelíthessük. Ez elítélendő. a hidak. hogy baj esetén honnan kaphatunk segítséget (gépállomás. sz.. akkor a letelepedésre engedélyt kell kérni a tulajdonostól. Ugyancsak erre kényszerülnek azok is. összefüggő méhlegelő kell. ahová méheinket vinni akarjuk. átereszek teherbírását. Akár lakott terület mellé kényszerülünk. A legelőhöz közeli udvarokon. különösen akkor. év volt. M. Akik állandóan méheiknél tartózkodnak és van miben meghúzódniuk. ha olyan legelőről van szó. A méhcsaládok számát az érintett méhészeknek. Állami erdőkben a letelepedési 81 . esetleg károsodás érheti. ha azt a mézelőt valaki saját méhei részére vetette. hogy a méhlegelőt a lehető legjobban megközelítsük. hogy a kiszemelt méhlegelő közelében mennyi a helyi. Ebből sem a vetés tulajdonosának. amikor néhány hold mézelő növényre százával szállítanak méhcsaládokat. A túlterhelt legelőről méheink nem gyűjthetnek. mind a szél káros hatása mérsékeltebb. mezővédő erdősáv. Egy méhészetet több mint 300 holdas akácosban nem engedett letelepedni az erdész-méhész. Egyébként a hely kiválasztásánál ugyanazok a szempontok érvényesek. hogy valamely méhlegelőre hány méhcsaládot lehet telepíteni. amelyek a méhészet állandó helyének meghatározásánál. Nem elég néhány akácfa vagy 1-2 hold tisztesfüves tarló! Nagy kiterjedésű. alkalmas. Ezt sem tanácsolom. tömegesen szállítják az Alföldre méheiket a dunántúli (Baranya. amilyen 1944. A legelő kiválasztása után következik a telephely kikeresése. akkor ki kell választani a helyet. semmiféle jogszabály nem írja elő. letelepedésük megnehezítésére. aki olyan méhlegelőre vándorol. A magán vándorméhészetek egymástól való távolsága nincs szabályozva. amelyben legalább 10 méhcsalád van. amelyet a közeli méhészetek már kellően kihasználnak. rendelet). ha a biztosabb közeli legelőket keresik fel. akár attól távolabbra mehetünk. hogy tudatlan.Egy-egy jó tisztesfüves esztendő után. hogy közúttól legalább 10 m-re. gyümölcsös. önzés vagy tudatlanság ellen . Könnyebb a méhek munkája is. akiknek nincs sátruk vagy vándorbódéjuk. Méhészetnek csak olyan méhállomány számít. kertekben. Azt. Helyesebb. Első szempont. Letelepedésre erdei tisztás. mint nyílt terepen. Ebben több szempontot kell szem előtt tartani. kövessünk el mindent. mint a bizonytalan távolival kísérleteznek. amely megközelítőleg sincs kihasználva.

engedélyt a területileg illetékes erdőgazdaságok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek területén az illetékes vezetők (igazgató, elnök, főagronómus, főkönyvelő), községi területen a helyi tanács, magánterületen a tulajdonos vagy haszonbérlő adja. Az állami erdőgazdaságok, állami, tan és kísérleti gazdaságok területén, valamint a községi erdőkben és legelőkön való letelepedést a 16/1958. (VI. 1.) F. M. sz. rendelet a következőképpen szabályozza: a.) Letelepedésre előzetesen kell engedélyt kérni szóban vagy írásban. A döntésről a méhészt 24 órán belül értesíteni kell. A telephelyet a tulajdonos lehetőleg a méhész kívánságának figyelembevételével jelöli ki. b.) A letelepedési engedély kiadásakor a méhész képtáranként 2,- Ft helybért köteles fizetni. A letelepedési engedély csak a kiállító gazdaság területére érvényes. c.) A méhész köteles a méhészet állandó felügyeletéről gondoskodni, eltávozáskor a telephelyén levő összes szemetet elásni és az esetleg okozott kárt megtéríteni. d.) Azokat a méhészeket, akik engedély nélkül telepedtek le, a gazdaság a terület elhagyására kötelezheti és igényelheti a helybér megfizetését és az okozott kár megtérítését. Magánterületen a letelepedési engedély megszerzésével egyidejűleg tisztázni kell a helybér összegét is. Ez a kialakult gyakorlat szerint kaptáranként 10-30 dkg méz vagy ennek ára. Ennél többet csak felkapott nógrádi vándortanyákon szoktak kérni és adni. Egyes helyeken 1 kg-ra is felverik. Ez túlzás. Nyári legelőn általában 10-20 dkg méz a bér. Jó, ha a megállapodásban arra is gondolunk, hogy esetleg pörgetés nem lesz. Ilyen esetre készpénzfizetést kötünk ki. Természetes, másként bíráljuk a bér nagyságát akkor, ha a bérbeadótól egyéb szolgáltatást is kapunk (pl. szállást, élelmezést, segítséget). Ilyenkor magasabb bért fizetünk. A megállapodást írásba szokták foglalni. Ez helyes is, mert elejét veszi minden későbbi nézeteltérésnek. Megállapodásnál részletesen beszéljük meg a tulajdonossal a lerakodás rendjét is. Tájékozódjunk, merre szoktak járni emberek, állatok, nehogy méheink bajt okozzanak. Különösen arra ügyeljünk, hogy a méhek ne kerüljenek lovak közelébe, vagy lovas kocsival járt út mellé. Lehetőleg tehergépkocsival szállítsunk Igaz, hogy drága, de a leggyorsabb, és nagy előnye, hogy telephelytől-telephelyig szállít. A gépkocsi nagyságát az állományhoz szabjuk. A kaptárakat két-három sorban egymásra rakhatjuk. Fekvőkből 4 sort is rakhatunk, azonban rakodókból három, fekvőkből négy sor szállítását csak jó utakon tanácsolom. A 3. illetve 4. sor rakásánál már ügyelni kell a gépkocsi túlterhelésére is. A gépkocsi rakterületét általában csak könnyű kaptárakkal használhatjuk ki teljesen.

82

Rakterület Raksúly tonna. Gyártmány hossz szélesség

Plató magassága a földtől cm 90 90 110 110 120 140 130 130 125 140 140

Oldal

Magasító

0,75 2,00 3,50 4,00 5,00

IFA régi IFA újabb IFA régi IFA újabb Csepel ZISZ Austro-Fiat Au-F vasplatós MÁVAG B/5 Csepel Tátra Pótkocsik

230 260 275 320 390 355 500 400 500 600 500 396

150 170 185 190 210 225 220 225 240 232 240 200

40 40 50 50 60 60 50 60 60 60 50

35 35 40 40 40 45 40 40 40 40

7,00

13/a. táblázat A 13/a. és b táblázatban közlöm a nálunk leginkább használatos tehergépkocsik azon adatait, amelyeket a rakodás tervezésénél ismernünk kell, hogy a kaptáraink méretei alapján ki tudjuk számítani, milyen kocsira van szükségünk. Raksúly tonna 0,75 2,00 3,50 4,00 5,00 7,00 Rakodó kaptárak 12 keretes 10 keretes fészekkel 12 - (18) (18) - (36) 24 - (45) (40) - (60) 36 - 54 48 - (72) 36 - 54 50 - (75) 36 - (72) 60 - (90) 80 - (120) 100 - (150) NB fekvő kaptárak 24 keretes (12) - (19) 18 - (27) 36 - (48) 36 - 48 38 - (80) 72 - (90) 18 keretes 12 - (24) 24 - (36) 45 - (60) 36 - 48 45 - (96) 84 - (112)

(A zárójelben levő mennyiség csupán könnyű kaptárakból rakható fel.)

13/b. táblázat A kocsi rendelésnél számolnunk kell azzal is, hogy nemcsak a méheket, hanem egyéb felszerelésünket is visszük. A holt árut (bódé, üres kaptárak, kannák, léphordó ládák, pörgető stb.) pótkocsin is szállíthatjuk. Méheket pótkocsira lehetőleg ne rakjunk, mert ott sokkal erősebb rázásnak, lengésnek vannak kitéve, mint a motoros kocsin, különösen veszélyes nagy távolságra és rossz utakon. Gépkocsit a szállítás előtt legalább 48 órával rendeljünk. A megrendelő lapra írjuk fel, hogy méheket kívánunk szállítani és sok kötelet (legalább 40 m) kérünk. Nagyobb méhészetekhez feltétlenül szükséges saját kötél beszerzése is, nehogy kötélhiány miatt a szállításnál fennakadás, 83

vagy baleset forduljon elő. A gépkocsi jelentkezési helyét pontosan adjuk meg, hogy biztosan megtaláljon. Különösen fontos ez akkor, ha erdőben vagy tanyavilágban vagyunk. Ilyenkor tanácsos a gépkocsit kövesút melletti lakott területen várni. A vasúti szállítás sokkal olcsóbb, azonban lassúbb és kockázatosabb; csak kora tavasszal és ősszel ajánlható. Ilyenkor a családok néptelenek, hűvös van, hosszabb szállítás sem árt. Nyáron azonban igen könnyen veszteség éri a családokat, sőt teljesen el is pusztulhatnak. A vasúti szállítás akkor kifizetődő, ha vasút mellől és vasút mellé vándorolunk. Ha a vonathoz, majd pedig onnan el kell szállítani a méheket, akkor az átrakásokkal járó többletmunka és költség kétessé teszi a szállítás olcsóbbságát. Különösen megfontolandó a vasúti szállítás késői akácra, amikor pár órás késés is sok mézveszteséget jelenthet. A nyári melegben a megtakarítás nem ér fel a kockázattal. Méhek szállítására egyébként a nagy rakterületű, szellős és jól rugózott vasúti kocsik valók. Ilyenek a Gz, Ghz, Ggh, Gga, Lh jelűek. Rendelésnél tehát ilyet kell kérni. Egy vasúti kocsiban 50-60 kaptárnál többet csak tavasszal és ősszel, tehát hűvös időben szállítsunk. Vagont a szállítás előtt legalább két nappal kell igényelni. Tanácsos a területileg illetékes MÁV igazgatóságtól a szállítás előtt néhány nappal irányítást kérni. így biztosabb, hogy a méheket minden csatlakozó állomáson a legkorábbi vonattal továbbítják. Ha a szállítás hosszabb ideig tart, akkor közben röpíttetnünk kell. Az irányítás kérésekor azt is meg kell jelölni, hogy hol kívánunk röpíttetni. A vontató lassú és nagyon ráz. Ezért 50-70 km-nél távolabb ne induljunk vele. Pótkocsijának rakterülete 200 X 396 cm. Egyszerre 36-48 kaptárt rakhatunk fel rá. Két pótkocsit egy vontatóval csak sík, jó utakon vontassunk, emelkedőkön, szerpentineken veszélyes! Lovas kocsit csak kis távolságra (10-20 km) és csak szükségből vegyünk igénybe. Lovakra a méhszúrás nagyon veszélyes. Méhszállításra a lapos, rugós kocsik jók. A szállítás megszervezésekor tájékozódjunk a kocsi rakterületéről és teherbírásáról. A szállítóeszköz megrendelése után gondoskodjunk a rakodáshoz szükséges munkaerőről is. Legalább 4 jó erőben levő férfire van szükség. Csoportos vándorlásnál a csoport tagjai közül ennyi rendszerint kikerül. Máskülönben segítséget kell fogadni. A munkabérre előre egyezzünk meg. Alkalmi és esti munkáról lévén szó, a bér rendszerint magasabb a szokásosnál. Vándorlás előtt állományunkat - ha érvényes egészségi bizonyítványunk nincs - a helyi méhegészségügyi felelőssel meg kell vizsgáltatni. Ezt a 13/1952. F. M. sz. rendelet. írja elő. A vizsgálatért a méhegészségügyi felelőst családonként 2 Ft díj illeti meg. Az egészségi bizonyítvány a kiállítás napjától egy évig érvényes, tehát nem naptári "évre szól. Készíttessünk vagy készítsünk táblát is méhészetünk megjelölésére. A táblának legalább 40 X 30 cm-nek kell lennie. A méhész nevét, és pontos címét kell rajta feltüntetni. A vándorméhészet táblával való megjelölése kötelező és a méhész érdekeit is szolgálja. Minden méhésznek külön táblát kell készíteni még akkor is, ha másokkal együtt vándorol. Csak az ismertetett alapos szervezés után következik a méhállomány előkészítése. Ennek során a következő munkákat kell "elvégezni. Pörgetés. A nehéz mézes lépeket vándorlás előtt kipörgetjük. Különösen fontos a szűzlépek pörgetése. Akácról való vándorláskor mindig pörgetni kell Kivétel az olyan esztendő, mikor az akáchordás nagyon rosszul sikerült. Pörgetéssel a kaptárak könnyebbek lesznek, és csökken a lépszakadás veszélye is. Őszi vándorláskor már a nehéz lépek szállítása sem veszélyes. Ha pörgetésre nincs mód, akkor legalább a nehéz lépeket szedjük el a méhektől, és rakjuk, üres kaptárakba. Keretek rögzítése. Fontos, hogy szállítás alatt a Keretek sem oldalt, sem felfelé ne mozdulhassanak el. A mozgó keretek izgatják a családokat és sok méhet összevernek. A megsérült méhek vagy azonnal elpusztulnak, vagy az új helyen a kaptárak előtt ugrálnak, felrepülni képtelenek, tehetetlenül, csomóba húzódva pusztulnak el. A méhcsaládok ilyen legyengülése nagy veszteséget okozhat, és veszélyeztetheti az egész vándorlás sikerét. A mozgó keretekben a lép is könnyebben leszakad. A jó rögzítés egyik alapfeltétele az erős, jól vállazott keret. 84

ezen kívül a rakodást is zavarni fogják. A fekvő kaptárakat helyesebb hosszában rakni. kaptárvas. Közben azok a családok. tömítő anyag. A kijárókat mindig tömören zárjuk. fogó. Az eddig elmondott előkészületeket jóval a szállítás előtt elvégezhetjük. mert így a méhek nem ülnek ki annyira. csavarokat erősen húzzuk meg. fehérneműt. A rakodást a kocsi elején kezdjük. Bakhátas menekülőtérnél a keretfedő és a kaptár fala közötti hézagokat papírcsíkokkal. A felizgatott család a legkisebb lehetőséget is megtalálja arra. emiatt eltájolnak és erősen támadnak. Több kijárós kaptárakon krétával megjelöljük a nyitott kijárókat. szeg. kettő pedig fent rakja rendbe. fogó. A sarazást nem ajánlom. A kijárózárókat jól rögzítjük. Legyen keze ügyében mindig füstölő. A méhész (ahol többen vannak. az előkészületekhez szükséges eszközöket: füstölő. Jó rögzítéshez legalább 4 szeg kell. mert a zörgésre az állványon levő valamennyi méhcsalád felzúdul. ha már lezártuk a kijáróját. Rögzítésre kukoricacsutka. ott is maradnak. hogy az új helyen tudjuk. A kaptárakat úgy rakjuk. A kaptárak elhelyezését előre elgondoljuk. szerszámokat. nagyon csúfítja a kaptárt. Jó. Minden kaptár tetejére odahelyezzük a hozzá valót. Ha a keretek csak részben töltik ki a kaptárt. faék egyaránt jó.A kereteket a kaptár falába épített csavarral. és ha már sötét van. Nehéz (kétanyás Ignácz. A gépkocsi lehetőleg álljon közvetlenül a kaptárak mellé. Az egy keretnél szélesebb üres helyre előzőleg keretet teszünk. hogy a kaptárból kitörjön. mert kutatástól nem kell tartani. bőrlemezzel tömítjük. Rakodóknál a 2 fiók közé vagy a kaptár tetejére helyezett szellőzőfiók. melyiket kell kinyitni. nehogy családok zárva maradjanak. kalapács. A fészekből kihúzódó méhek számára készítsünk menekülőhelyet. Kár értük. amelyek már nem ülnek kint. A vándorlás napján már reggel előkészíthetjük. akkor azokat a kaptár egyik falához szorítjuk és a szélső keret mellé szeget ütünk. Szeget csak akkor üssünk a kaptárba. akkor szögezni csak valamennyinek lezárása után szabad. Rakodókból vegyük ki az anyarácsot. kalapács. mert egyik irányból sem érik a szállítmányt nagy lökések. kaptárvas. amelyeken a méhek kijöhetnek. Nem vándorlásra készült kaptárakban néhány üres keret behelyezésével készítünk menekülőhelyet. összecsomagolhatjuk az ágyneműt. kötél. és e terv szerint rakodunk. A zárás megkezdése előtt végigsétálunk a kaptársor előtt és a kint ülő méheket gyengén megfüstöljük. A kis rostaszövetes felületet annyira eltömik. míg a méhek mind be nem húzódnak. 85 . 32-36 keretes NB) fölrakásához 4 ember szükséges. Ez akadályozza a fészek levegőzését és a méhek pusztulását okozhatja. vagy a szélső keret és a kaptár fala közötti ékeléssel rögzítjük. A száraz sárdarabok a kaptárba hullnak. A fél fordítókat. mert akkor a méhek könnyen leesnek. Káros az ilyen zárás azért is. lezárjuk a fekvők tetejét. Tehergépkocsin a lépek bármilyen irányban állhatnak. Kettő a keret felső részénél. akkor már nappal kinyithatjuk a szellőzőket is. főzőfelszerelést. hogy biztosan tartsanak. lámpa. Természetesen kéznél hagyjuk a méhek kezeléséhez. műlépet stb. Ilyenkor 2 ember adogatja a kaptárakat a kocsira. Vándorlás előtt alaposan meg kell vizsgálni a kaptárt. zárhatók. és szükség szerint avatkozzék be. Ugyancsak már nappal előkészítjük a kijárózárókat. kettő pedig alsó harmadában. hogy a rakterületet minél jobban kihasználjuk. Rostaszövetes zárásnál a méhek a kijárónyílásnál tömörülnek. sok elpusztul közülük. Népes családok nyári melegben kiülnek. hogy az egyáltalán nem javítja a szellőzést. lámpa. ott a legtapasztaltabb) lehetőleg csak irányítson. hogy sötétben is könnyen és biztosan zárhassuk. Ha hordás van. Alaposan meg kell vizsgálni a kijárókat. Ha a keretek száma és a család népessége megengedi. Mindaddig füstölünk. szög. hogy a rögzítés biztos legyen. nincsenek-e rajta repedések. akkor választódeszkával szorítsuk össze a kereteket. A családok lezárása után rakodhatunk. rések. Rögzítjük a rakodók összekapcsoló szerkezetét. Erősen nem szabad. hogy szállítás alatt ki ne nyíljanak. mert a méhek az új helyen kieresztéskor vakon kitódulnak. papír. mert a herék eltömhetik. A takarók leszedése. Inkább gittet használjunk. Siettethetjük a méhek behúzódását vízzel való gyenge permetezéssel is. Ha több kaptár van közös állványon. ha a lenti 2 dolgozónak egy harmadik segít a kaptárt a kocsira fölemelni. fekvőknél a felemelt rostaszövetes keretfedő alatti tér szolgál erre. Konkoly. A kijárókat a méhek elülése után zárhatjuk. a szellőzők korábbi megnyitása nagy melegben azért is jó. hogy este akár sötétben is zárni tudjunk. egymást tiporják.

mert a biztonságos vezetéshez teljes éberség szükséges. mert azok megakadnak az út menti fákban (pl. A kaptárakat szorosan egymás mellé rakjuk. Ha a kísérők közül van. erős fütyülés. Kivétel a jól szerkesztett 10 keretes kaptár. a 3. Ehhez erős. A rakodást így lépcsőzetesen folytatjuk addig. Különösen vigyázzunk az első és utolsó sor kötözésére. Vigyázzunk. Jó. és a vezetőt útközben megkínálni. A kaptárak után a többi holmit rakjuk fel. A rakomány egy egészként mozog. hogy a kocsi oldalát ki ne nyomjuk. Az első néhány kilométer megtétele után álljunk meg és vizsgáljuk meg. Legnehezebb az utolsó oszlopok felrakása. A kocsi megrakása után következik a kötés. s a rakomány szétesik. Mindig legyen gondunk rakodásnál. Legtöbbször úgyis szükség van itt helyre a szállítmánnyal együtt utazó méhészek. Azonban így csak a széles kocsik rakterületét használhatjuk jól ki. majd megkezdjük a 3. akkor a második oszlop második sorát rakjuk fel. 86 . mert azok mozdulnak meg legkönnyebben. oszlopot. Ezért az utolsó sorokat. Ezután folytassuk utunkat. a kocsi alját azokkal rakjuk meg. és nem tud elég éber maradni. mert ez veszélyes és tilos.75 és 2 tonnás kocsiknál 1-1. nem szoktuk teljesen kirakni. keretbak). A vállalati NB fekvők néhány sorozatából nem lehet kettőt egymás mellé tenni. ide is rakhatjuk a bódé részeit. Az aluljárók alatt sem fér el. Megnézzük. pihenjünk 1-2 órát. nincs-e valami baj. aki az útvonalat ismeri. hogy közöttük hézag ne maradjon. ép köteleket használjunk. Tanácsos termoszban forró feketét vinni. nem lazultak-e meg a kötelek. akkor inkább a cél elérése előtt rakodjunk le. hogy a rakománynak ne legyenek kiálló részei. a kocsi elejében is. Ellenkező esetben a földön levő 2 ember nagyon sokat dolgozik. rakodómunkások részére. A vezetőfülkébe a 0. a kaptárakat a földről felemelni pedig nehéz. mert pár cm-rel hosszabbak. s könnyen kimerülnek. hacsak nem feltétlenül szükséges. A kisebb kocsikat úgy használjuk jól ki. mert akkor a hátsó ajtót nem lehet fölkapcsolni. fekvőből 4 sornál többet nem pakolhatunk. akkor először hordjuk azokat a kocsihoz és csak azután rakodjunk. Rakodóból 3 sornál. Ugyancsak nehéz. hogy a kísérők biztonságban ülhessenek vagy fekhessenek. Vigyázzunk. akik a kocsin vannak. Erre felállva rakjuk meg az első oszlop harmadik sorát. a teljesen megrakott kocsi megbontása is lerakodáskor. hegyes utakon. Ezután új sort kezdünk a kocsi fenekén. Erre rögtön ráemeljük a második sort. ha valami baj van (a kocsi oldalának verése bottal. Egymás mellett 2 kaptár fér el. Szállítás alatt a kaptárak elmozdulnak. A hátul ülőkkel beszéljük meg. Felrakodás után lámpával végig járjuk a telephelyet. hogyan jelezzenek. különösen dombos. a kötelek meglazulnak. vagy egyéb ok miatt a szállítás a forró nappalba nyúlna. nincsenek kellően foglalkoztatva. az is előre üljön. Ügyeljünk. azt hárítsuk el. Mikor minden sort átkötöttünk. Felül már a hosszabbak is elférnek. A gépkocsivezetők ugyanis rendszerint egész napi munka után vállalják az éjszakai szállítást. Ha ez megvan. a vezetőfülkét a kívül levőkkel összekötő zsinór rángatása). Ha a vezető elálmosodik. Először minden sor kaptárt egyszer jó erősen átkötünk. pörgető lába. Ha a gépkocsi nem állhat be a kaptárak mellé. hogy a földtől számítva 4 m-nél magasabbra ne rakodjunk. Ilyenekből a 3. Ezzel a kötéllel a keresztköteleket jól meghúzzuk. Kisebb kocsikra hosszában 3 kaptár fér el. az 5 tonnás B/5-ösnél és a 7 tonnás Csepelnél 6 ember ülhet be. s csak ezután folytassuk utunkat. Ha motorhiba. Rakodókból négyet egymás mellé szintén csak nagy kocsin tehetünk.5 tonnás kocsikon is elfér 4 egy sorban. ha a gépkocsivezető mellé olyan ember kerül. akkor még körülkötjük a rakományt. A laza rakodás veszélyes. Személyeknek pótkocsin utazni tilos. ha a kaptárakat keresztbe rakjuk.mert így biztosabban leköthetők. így azonban a rakterületből 20-40 cm széles rész üresen marad. Ha vannak kisebb kaptárjaink. Elhelyezhetjük azonban a rakodás megkezdése előtt. Az első sort szorosan a gépkocsi vezetőfülkéjéhez szorítjuk.5 tonnásoknál és a 7 tonnás Tátránál 2. A vándorbódé rendszerint a rakomány tetejére kerül. nem maradt-e el láb vagy más felszerelés. de időnként álljunk meg szemlét tartani. Ha útközben valami bajt észlelünk. míg azok. aki éjjel nem alszik el és a vezetőt szóval tartja.5-4. miért is a rakodás lassúbb! A rakomány gondos lekötése után indulhatunk. mert csak ezekre fér fel egymás mellé hosszában 4 kaptár. Ha a kaptárak és a kocsi oldala között hézag marad. míg a kocsi végéhez nem érünk. A szorosan egymáshoz rakott és jól lekötött kaptárak hosszú úton sem mozdulnak meg. mert a kocsin ilyenkor már kevés a hely.

akkor az állomásvezetőségtől méhészetünkben „házi jegyzőkönyv" felvételét kérjük Megtörténik. hogy 23 családos méhészetemet Hernád községből (Fő u. 16/1958. Az ajtótól távoli részekbe az élettelen felszerelés. F. vigyázzunk. rendelet alapján bejelentem. Ne szemeteljünk. vagy a tető alatt a rostaszöveten gyűlnek össze. ha a rakomány hosszabb ideig egy helyben vesztegel. 1958. hogy a méheket olyan helyre szállítjuk. az ajtók közelébe rakjuk. 48 órán belül. Ha időben érkeztünk. Magas kaptárakat egymásra rakni nem tanácsos. 2. A méhek megnyugvása után (akácvirágzáson még aznap. Ha a kárt csak a méhek elszállítása után vettük észre. egyébként a következő napon) megszüntetjük a menekülő tereket és letakarjuk a fészket. Igyekezzünk azokat vízszintes helyzetbe hozni. (a kaptárakat ütögetjük). hogy a méhek ne törjék magukat a rostaszöveten. vagy annak közelében rakjuk ki és engedjük ki a méheket. ha kaptárjaik egymás mellett vannak. Példa: Községi Tanács VB. Ha a késedelmes továbbszállítás veszélyes. 4. mert bemelegszik. 17. a méhek előző telephelye. Csoportosan vándorlók lehetőleg egyszerre röpítsenek. különösen meleg nyáron. Egészségi bizonyítványom száma: 17. Petőfi u. Szállítás alatt az egyik ajtót hagyjuk nyitva. Kelte: 1958. anyag kerüljön. a sátor vagy vándorbódé felállítására. ezért a személyesen tett bejelentésről. hogy a méhek ne indulhassanak rögtön és zavartalanul munkába. A lépek éllel nézzenek a menetirányra. Fontos. Vándortanyánkat megjelöljük az előírt névtáblával. olyan vendégnek. Ha szállítás alatt a kijárón. hogy a gépkocsit elbocsáthassuk. 17. és a méhek röpülhessenek. Kiállításának helye: Vác. Ezzel megelőzzük. jelentsük a 87 . vagy valami résen méhek jönnek ki. (VI. A méhek a hűvösben a kaptár falára csomóba húzódnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a következőket: a méhész neve és lakóhelye. Célhoz érve minél gyorsabban rakodjunk le. alatti lakos a 13/1952. aki azt szeretné. A vándortanyán mindenkor tartsunk rendet. így a bajt hamarább észrevesszük és könnyebben segíthetünk. ahonnan még a régi telepre visszatérhetnek. 1. Nagyon fontos. ne féljünk a család elnéptelenedésétől. akkor a kaptárakat rakjuk rögtön lábra.) FM. Amikor a méhek már repülnek. kelte és kiállításának helye. Viselkedjünk úgy. hogy méheink ezekre szokva. vagy másnap szállítsuk tovább őket. Méhész István. Jó ilyenkor a kaptárak körül és az itató környékén a füvet vízzel meglocsolni. Fontos. Szügy. hogy a rakományt körül tudjuk járni. akkor az állomáson. berendezésére. sz. mint vendégnek illik idegen helyen. papírral zárjuk. hogy máskor is szívesen lássák. hogy erről bizonyítékunk legyen. hogy a községbe érkeztünk. ne tegyünk kárt az erdőben. A vándortanya elhagyása előtt fizessük meg a kialkudott helybért. hogy külön-külön ne mozoghassanak. gondolhatunk saját kényelmünkre. A szállítás alatt szenvedett károsodásról a célállomáson vetessünk fel „tényálladéki jegyzőkönyvet". hogy erdei vándortanyán tüzet ne okozzunk. az egészségi bizonyítvány száma. 48 órán belül a helyi tanácsnál szóban vagy írásban bejelentjük. hosszabb ideig szállítjuk (kerülő utakon) és kiengedéskor a kijárót szénával. az írásbeli bejelentést pedig ajánlva adjuk postára. A vagont ne zsúfoljuk túl. A szállítmányt feltétlenül kísérjük. hogy a célállomáson már várjon a megfelelő segítség és szállítóeszköz. A szellőzők lezárása után nyissuk ki a kaptárakat. hanem közepére. A szellőzőréseket zárjuk be. Vigyázzunk nagyon. kellemetlenséget okozzanak. Este. Szügy. A méheket ne a vagon két végébe. Ilyenkor-a visszaröpülést azzal csökkenthetjük. M. Elköltözés előtt vagy azután. Ha a kaptárakat egymásra kell raknunk. Népveszteség veszélye csak akkor fenyeget. sz. hogy a méhek ne vágódjanak ki tájolás nélkül és ne támadjanak. hosszabb szállítás után tanácsos a közeli udvarokban az itatóvályukból leengedni a vizet.) a község területére szállítottam. hogy a felsők erősebb lökésnél le ne zuhanjanak. Méheimet a vasútállomáson helyeztem el. Ezért azokat gúlaszerűen rakjuk egymásra. hogy a kocsi levegője mozogjon. Lakott helyen való lerakodáskor. hogy a méheket alaposan megzavarjuk. hanem betájoljanak. Állítsuk fel az itatót. fűvel. vagy letakarni azokat. hanem a kijáró felé igyekezzenek. VI. Így kevésbé érzékenyek az elölről és hátulról jövő erős lökésekre. Vesztegléskor mindkettőt nyissuk ki. a méhcsaládok száma és a méhészet helyének pontos megjelölése.Vasúti szállításnál a következőket tartsuk szem előtt. rendelet+. A kijáróba bocsássunk füstöt. egészségi bizonyítványunk hátlapján igazolást kérünk. Az ott-tartózkodásunk alatt keletkező szemetet ássuk el *L. A kaptárakat itt is szorosan egymáshoz rakjuk. IV. Különösen fontos ez akkor. Alulírott Méhész István Vác.

nyáriak. Az előkészület első lépése az élelemtárolás. kaptár marad). széle pedig mézes sejteken feküdjék. milyen kár származik a méhészet téli veszteségeiből az egyénre és közre egyaránt. Méhész István. Már ez a néhány szám elég annak szemléltetésére. A telelőfürt külső részén a méhek szorosan egymáshoz simulva. Ha a téli veszteség 10%. FM. ahol majd a telet tölti. 1958. Az élelemkészlet elhelyezése nem hat rá. tömör kérget alkotnak. szinte mozdulatlanokká dermedve. A téli veszteségeket a méhészek nagy része természetesnek veszi. a téli méhek életkora 6-8 hónap is lehet. fehérjét halmoznak fel. ősszel kelő méhek nem olyanok. és hosszabb életűek. Fényesen bizonyítják ezt azok a méhészetek.községi tanácsnak méhészetünk elszállítását a következők szerint: Községi Tanács VB. Egy méh egymagában már 10 fok alatt életképtelen. aminek értéke több mint hét millió forint. Gyakran még a kijárónyílást is megszűkíti. hogy lakása minden felesleges nyílását eltömi propolisszal. az erősek később (8-10 foknál) húzódnak telelőfürtbe. Ez védi a fürt belsejében fejlesztett meleget a 88 . telelőfürtöt alkotnak. amikor a szabadból még nem gyűjthetnek virágport. A téli elhullás elkerülhető. pedig az elpusztult családok értéke. Petőfi u. mint a többiek. Szügy. A méhek a mi teleinknél sokkal hidegebbet és hosszabbat is kibírnak. mint a tavasziak. A méhcsalád azonban a nagy hideg ellen is tud védekezni. szövetkezetek nagy segítséget nyújthatnak tagjaiknak. nagyobb állománnyal bíró méhészekhez csatlakoznak és mellettük sajátítják el a vándorlás gyakorlatát. 15. Nagy István tanyájára (347. ha egy részük télen elpusztul. A méhcsalád azzal is készül a télre. Kis méhészek néhány családjukkal egyedül nem vándorolhatnak. és szorosan egymáshoz bújva telelőcsomót. Míg a tavasszal. Pedig ezek a méhészetek is ugyanúgy érzik a hideg hatását. hogy középen üres sejtek legyenek. Ilyen előkészület után a hűvösebb idők beálltakor a méhek teljesen beszüntetik a kirepülést. alatti lakos a 13/1952. ha kezdetben gyakorlottabb. A méhek életműködéséhez meleg szükséges. évi) ennél sokkal több méhcsalád pusztul el. vagy legutóbb az 1955-56. Azzal vigasztalja magát. Ennek helyét elsősorban az utolsó fiasítás. Az elpusztult állomány 8 kg átlaggal 40 vagon mézet termelne. hogy a méhek nem viselik el a hideget. Ezeket téli méheknek mondjuk. sz. Testükben zsírt. Erős teleken (mint az 1928-29.) szállítottam. sőt teljesen elkerülhető. A méhek a telelőfürtöt úgy alakítják ki. Ez a felfogás helytelen és káros. rendelet alapján bejelentem. Egy méhcsaládot 300 Ft-ra értékelve (a lépek. A méhcsalád télre előkészül. akkor az 500 000 családra becsült állományunkból 50 000 méhcsalád pusztul el. nyáron kelt dolgozók átlag 35-50 napig élnek. A nyár végén. Leghelyesebb. hogy beszünteti a meleget kívánó élettevékenységét (fiasítás gondozás). A hideg elleni közvetlen védekezést szolgálja. másodsorban a kijáró helye határozza meg. Alulírott Méhész István Vác. E L Ő K É SZ Ü LE T A T E LE LÉ SR E . Ennél sokkal nagyobb a télen legyengült családok hozamkiesésében mutatkozó kár. Megfelelő tapasztalatokkal több kis méhész alkothat vándorcsoportot. ez 15 millió Ft veszteséget jelent népgazdaságunknak. Jóakaratú emberek egymáson sokat segíthetnek. A méhésznek ebben támogatnia kell a méheket. VI. T E LE L É S Téli veszteségeinket külföldi adatok és hazai tapasztalatok alapján 10-20%-ra tehetjük. amelyekben a téli veszteség ismeretlen. Szügy. sz. A néptelenedéssel párhuzamosan azonban belső változás is végbemegy a családban. 4. illetve az emiatt elmaradt méztermelés korántsem fejezi ki teljes egészében a téli veszteséget. A téli veszteség a telelés jó előkészítésével és a méhcsaládok nyugodt teleléséről való gondoskodással csökkenthető. A főhordásra nagyra növelt népességét télre lecsökkenti. nem csoda. A mézet az ősz közeledtével mindjobban lakásának abban a részében összpontosítja. ezért nem szabad a téli fészek helyének megválasztását teljesen a méhekre bízni. A testükben felhalmozott zsírt és fehérjét pempőtermelésre használják fel akkor. A vándorcsoportok szervezésében a méhészeti szakcsoportok. S ennek többszörösére tehető a szaporulatban és a méhek megporzó munkájában kieső haszon. A gyenge családok korábban (már 13 foknál). hogy méheimet a mai napon a vasútállomásról Csabacsűd községbe.

mert az idősebb munkásokból nagy a téli veszteség. mézre van szükségük. Megállapították. Ez nagyon káros. például enyhe az idő. A serkentés megkezdése előtt rendezzük a fészket. A serkentőetetés megkezdése előtt a szűkösen ellátott családok készletét kiegészítjük. A telelőfürt belsejében a hőmérséklet a teljes nyugalom időszakában 14-25 fok között váltakozik. amikor pótlása még nehéz vagy lehetetlen. vagy már megindult a petézés. hogy családjaink jó népesen teleljenek be. akkor hosszú időt kibír ürítkezés nélkül. A hideg ellen az erősebb család könnyebben védekezik. Minél kisebb a hő veszteség. A téli fészekbe lehetőleg csak fiasításra alkalmas lépek kerüljenek. vagy rossz eleségen telelő méhcsalád a hosszú tél vége felé képtelen visszatartani az ürüléket. hogy a téli veszteség a július 20. hogy megbontaná a telelőfürt egységét. legfeljebb szeptember 10-ig serkentünk. mert a fiatal anyák nyár végén többet petéznek. sokat fogyaszt. szalmából préselt). tavasszal könnyen álanyássá válik. Nagy lépben több méz fér el. A méh tehát a kaptárban sem találja meg mindenhol a számára életet jelentő meleget (legalább 10 fokot). egyébként családjaink a betelelés idejére nagyon legyengülnek. Júliusban. úgy húzódik tovább a lépen a méhcsalád. A telelés sikerének fontos feltétele a jó. 89 . amelyekből az élelem elfogyott. és nagymértékben csökkenthető a fészek szűkítésével. A fészek hő vesztesége kisebb a jól szigetelő kaptárakban (kettős falú. amennyi a szükséges hő előállításához kell. Ezt bizonyítja a következő kísérlet: Különböző időszakokban kelt méheket megjelöltek és figyelték. A nyári serkentés a tavaszinál eredményesebb. megdermedve lehull. a kaptár választódeszkán túli részében pedig -8 fok hideg volt. és vándorlással sem teremthetünk. ugyanakkor a fürt szélétől néhány cm-re csak 2. amikor a külső hőmérséklet -24 fok volt.kisugárzástól. Ha a méhek élettevékenysége fokozottabb. majd hátrafelé mozog. A fürt belsejében a méhek élénkebben mozognak. elpusztul. a télre jól felkészült méhekből álljon. fiatal anya is. Az öreg anya igen gyakran télen vagy kora tavasszal dűl ki. akkor augusztus 10-15-e között megkezdjük az etetést. Fontos. hogy augusztus végén átlag 6 lépen legyen nagy kiterjedésű fiasítás (összesen legalább 50-60 dm2). Ahogyan fogy a méz. és nagymértékben elősegíti a Noszéma terjedését. ezért a telelőfürtnek a méz egy részét takarnia kell. A jó telelésben a méhésznek kell segítenie a méheket. Az anyátlan család nyugtalanul telel. annál kevesebb a fogyasztás. ezért jobb ilyenekkel méhészkedni. A teljes nyugalom időszakában a család csak annyi mézet fogyaszt. a nélkül. Ugyancsak elhullnak a méhek azokban a léputcákban is. A gyenge család életerejét a hosszú. Ha a téli eleség jó és a család nyugodtan telel. a fürt belsejében 33 fok meleget mértek (már megkezdődött a petézés). Augusztus végéig. hogy mikor pusztulnak el. Az is igen fontos. A kaptárban a méhektől távolabb fagypont alá is hűlhet a hőmérséklet. éves anyákat lecseréljük (kivétel a legjobb teljesítményű. Ha ezt elhagyja. és alacsony lépen hátrafelé. Hidegben a méhek csak azokból a léputcákból táplálkozhatnak. A telelés előkészítését már nyáron kezdjük. A telelőfürt rendszerint a lépek kijáró felé eső részén alakul meg. magas lépen előbb fölfelé. A méheknek a hő előállításához fűtőanyagra. Ezért nagyon fontos. sok méhet veszít. mert más léputcákra létük veszélyeztetése nélkül képtelenek átvonulni. nagyobb a fogyasztás is.5 fok meleg. a méhek bent ürítkeznek. A méhek a téli nyugalom időszakában nem ürítkeznek. Egy kísérletben. erős tél felőrli. amelyekben a telelőfürt kialakult. A nyugalmában gyakran zavart. gondos takarásával is. A kéreg hőmérséklete gyakran csak 9-10 fok. hordástalan időben is tovább fiasítanak. Ha nincs hordás. Az emészthetetlen anyag vastagbelükben halmozódik fel. tenyésztési célokból értékes anya). mert léputcát csak enyhe időben képesek változtatni. A telelőfürtön kívül ennél is sokkal hidegebb van. Naponta 2-3 dl 1:1 arányú méz vagy cukorszörpöt adunk családonként. előtt rakott petékből kelt méhekből 61% az augusztusban rakott petékből kelt méhekből 18% a szeptemberben rakott petékből kelt méhekből 12% volt. augusztus első felében a 3. A telelőfürttől elszakadó méhek elpusztulnak. hanem csupán a telelőfürtben. mézet fogyasztanak és abból izommunkával hőt termelnek. hogy a család főként augusztus-szeptemberi kelésű.

Az anyarácsos választót bőrlemez betéttel takarhatjuk. Helytelen a kaptár két végében teleltetni. hogy egymást melegítsék (10. ábra). Legértékesebb családjaink azok. ábra. a b 10. hogy ne kerüljön a külső levegővel közvetlenül érintkező oldalfal mellé. amelyek fészküket beavatkozásunk nélkül is helyesen rendezik el és jól betelelnek. hogy a két család össze ne járhasson. amelyek beteleléskor legalább 8 lépet sűrűn takarnak. Ha a népesség megengedi. mert a fiasítás csökkentése már nem baj. A fészeknek a kijáró közelében kell lennie. ábra. ügyelni kell. Ezért a családokat szeptember 15-e után részletesen átnézzük. Gyenge családok fészkének elrendezése a) rendezés előtt. vagy egy kaptárba kettőt (esetleg többet) telelünk be. A méhcsalád telelő fészkét rendezzük. Lehetőleg úgy helyezzük el. és ellenőrizzük a telelés feltételeit. A fokozottabb munkával kivesszük a téli méhek erejét. a b 9. Augusztus végétől már nem avatkozunk be a méhek fészkének alakulásába. és középen hagyni üres teret. a későn kelt méhek pedig esetleg tisztulás nélkül telelnek be. Gyengébb minőségű bőrlemezből két réteget használjunk. hogy a családok túl korán ki ne szorítsák mézzel az anyát. és nem remélhetünk tőlük kielégítő tavaszi fejlődést. Első feladatunk a népesség meghatározása. A fészket fiasításra alkalmas lépekkel tűzdeljük. mint tavasszal. közepes családok önállóan is telelőképesek. akkor fészküket a közös választófal mellé toljuk. akkor a fészekfiók oldalát szalmapárnával szigeteljük (11. ábra). A gyenge családokat kettesével egy kaptárban. Rakodókban a családokat a mézkamra eltávolításával. ezért a fekvő kaptár jobb vagy bal oldalánál tömör választóval 3-6 keretes részt leválasztunk. A téli fészek elhelyezése fekvőkaptárban a) rendezés elölt. A 6-7 léputcás. Az 5 léputcásnál gyengébb családokat egyesítjük. Ezt a jó tulajdonságukat jegyezzük meg. Jók és telelésre kiválóan alkalmasak azok a családok. a közös választófal mellé tolva teleljük be. Sajnos.A serkentőetetés szeptember második felében vagy később káros lehet. b) rendezés után 90 . Ez nyugtalan telelést. b) rendezés után A választót lécecskékkel szögezzük körül. és jó telelés után tavasszal is kielégítően fejlődhetnek. A családokat népesség szempontjából ősszel ugyanazon elvek alapján értékeljük. Ha a kaptárban két családot teleltetünk. a méhek legtöbb vidékünkön és legtöbb esztendőben nem képesek segítség nélkül jól betelelni. illetve a mézkamra lépeinek kiszedésével szorítjuk kisebb térre. A fészket a választó mellett rendezzük be (9. ábra). Az ennél néptelenebbek erős teleken sokat szenvednek. sok téli veszteséget okoz! Ha augusztusban hordás van.

) rendezés után. Megbecsüljük a mézkészletet is. Az így ellátott családok sorsa miatt télen nem kell aggódnunk. nem baj. ábra. A téli fészek elválasztása a többi léptől a) rendezés előtt. s helyükre jó mézeseket teszünk. hol találunk. a lépek szoros kapcsolatát megszakítjuk. Jó. hogy a lépekben elszórt mézet kipörgetjük. A szemle alkalmával észlelteket jegyezzük fel. a. b. ábra.) rendezés előtt. Különösen fontos ez akkor. tudjuk. 15-25 kg élelem kell. a fészekből az üreseket kivesszük. ha valamelyik családnál a fészek rendezéséhez mézes lép kell. ha ezekben bőséges virágpor van.) 11. ábra). mennyi méz van a családoknál a téli fészken kívül. hogy a családok élelmét mennyivel kell pótolni. A fészekbe már nem szükséges mézes lépeket a kaptár meghatározott részébe rakjuk. amikor a fiasítás terjedelme rohamosan nő. akkor a lépeket megcseréljük.) c. Így. azután a méhekkel feletetjük. Léputcánként 2.5-3 kg. a többi a fészken kívülre is kerülhet. b) rendezés után 91 . Feltétlenül fel kell jegyeznünk azt is. Segíthetjük a méz összehordását úgy is. A családoknak. a szűkös pedig fékezi azt. hogy mennyi az. hogy a fészekén kívüli lépekben a födött mézet felnyitjuk. de legalább 2 kg élelmet hagyjunk. mert szemlénk végén látni fogjuk. melléjük vastag mézkoszorús lépek kerüljenek. Különösen fontos ez fekvő kaptárakban. A téli fészek szeptemberi rendezése rakodókaptárban a. Legfontosabb a mézkészlet és a népesség ismerete. A szeptemberi szemle alkalmával hozzákezdünk a téli fészek nagyságának szabályozásához is. ha etetéssel pótoljuk a család élelmét. Ez feltétlenül a méhek által elfoglalt lépeken legyen. c. a lépek között 4-5 cm hézagot képezünk (12. de ha egy-két lépet tévedünk. Így a méhek biztosabban a fészek lépeibe raktározzák az eleséget. Ez azonban nem mindig eredményes és nagyon hosszadalmas. akkor kipörgetjük.) 12. amennyit a téli fészek kialakításához elegendőnek vélünk.a.) gyenge család A fiasításos lépeket tegyük a fészek közepébe.) b. Ezekből megítélhetjük állományunk télire való felkészültségét és azt. Ha a méz nem a fészekben van. Azért is jó a fészken kívül került mézkészlet feljegyzése. és ha nagyobb mennyiség. Ilyenkor a bőséges készlet a fejlődésnek lendületet ad. Annyi keret után. Gyenge családokban itt is szükséges a méhek kevesebb lépre tömörítése.) b. népességüktől függően. A téli fészek pontos terjedelmét ilyenkor nehéz megállapítani. mert a rakodókban csak 10-12 lép van a fészekfiókban. A teljes nyugalom időszakában (november-január) egy család összes fogyasztása 5 kg-nál több nem "szokott lenni. mert csak tavasszal lesz rá szükség. A szélső lépek a legmézesebbek legyenek. Gyorsabban célt érünk úgy. A nagy fogyasztás márciusban indul meg.

2. Ezt beírom. Az őszi élelempótláskor rendszerint nappal is szoktam etetni. Tehát egy kg élelmet 12 dl szirupban adunk be. számúnak 5. családnak ezek szerint 7. ugyanakkor a kaptárt is jól láthatóan megjelölöm. amelyekkel többet kell feletetni.) Ezután a családokhoz behelyezem az etetőket. Ha a „hiány" oszlop adatait összeadom. Táblázat Mikor ezzel a munkával végeztem. A hiányt a készlet és szükséglet közötti különbözet adja.5 Hiány Etetés dl 7. nagyobb etetőt kapnak. mely családok készletét kell kiegészítenem és mennyivel. Mézkészlet Család száma 1. számúnak 8 X 12 = 96.5 8 5. a 3. Azok a családok.5 X 12 = 90. 5. a kijárókat gondosan szűkítem. A családok sorába minden etetés után jelet teszek (függőleges vonalat húzok).6 arányban készítjük. akkor megnézem. A téli szükségletet úgy számítom ki. Így egy nap 92 . kísérelje meg a nappali etetést. Fiasítás Népesség hány lépen léputca 2 1 3 1 — 7 8 9 6 7 fészekben kg 10 12 17 15 20 14. legfeljebb itt-ott vitték el egy családtól mások a beadott készlet egy részét. hogy mennyi cukrot kell az egész állománnyal feletetnem. sz.5 kg élelemmel akarok betelelni.5 5 — fészken kívül hány lépen 4 3 5 3 — 15. a 2. Mikor az előírt számot elértem. Rendszerint gyenge vagy anyátlan családdal történik meg. hogy léputcánként 2. hogy a szükséges mennyiséget megkapja.5 X 12 = 66 deciliter szirupot kell kapnia. 3. Az 1.5 — — 90 96 66 — — 20 12 10 — — Etető Szükséges etetések száma 5 8 7 — — kg 3 2 4. ha állandóan méhei között lehet. Kiszámítom. Ezután megkezdem az etetést. 4. Tegyük fel.. Táblázat A 2. hogy léputcánként 2. A családokról a 15. és 3. Akinek a méhei lakásánál vannak. De csak akkor. meglátom. 2. 5. (A szükséges szirupmennyiség az 1. oszlop adatait a szemlén készített feljegyzések adják. aki távol van a méheitől.. Eddig még soha nagyobb baj nem történt.5 20 22. Család száma 1. hogy fölöslegesen ne nyitogassam. 4. 3. táblázatban bemutatott minta szerint készítem följegyzéseimet. táblázatból kiolvasható. akkor az etetést befejezem. Ezután kiszámítom. Népesség léputca 7 8 9 6 7 Mézkészlet a Szükséglet fészekben 10 12 17 15 20 kg 17. Ilyenkor a szirupot 1:0. hány etetővel kell adni a családnak.5 kg-ot veszek.A szemle során a 14.5 15 17. maradjon az esti etetésnél. Az etető űrtartalmát bejegyzem a megfelelő oszlopba. Ezt az „etetés" oszlopba bejegyzem. táblázat szerinti kimutatást készítem. 3. Ezt a család sorában valamilyen jellel feltüntetem. 2. hány liter sziruppal pótolható a családok hiányzó élelme. Ilyenkor állandóan a méhek között vagyok.

használhatunk. s a fogyasztás nagy lesz. Besűrítés után a méhek a fészken kívüli lépekbe rakott szirupot fészkükbe hordják. és gyorsan végzünk az etetéssel. Ezért törekedjünk arra. mert csak így lehetünk biztosak benne. amelyek ősszel úgyis elhullnak. akkor cseréljük ki a lépeket. Október első napjaiban . Ha pedig véletlenül erős telet kapunk. Kipörgetés után etessük a családokat jó mézzel vagy cukorral. és valamennyi családot etetjük. akkor még segíthetünk rajta. Ez egyik jele annak. hanem a családokkal etessünk fel legalább annyi cukrot. Ha az időjárás már hűvösebb. mert egy családdal sem kell túl sokat etetni. hogy a család számára nem hagytunk túl nagy fészket. A fészket mindig annyi lépre szorítjuk. Ha az élelmet nem tartjuk elegendőnek. akkor megnagyobbítjuk a fészket. Ha a mézharmatos mézből gyűjtött mézkoszorúk nem vastagok. Hordástalan nyáron már júliusban. Az őszi etetés a családokra nem kedvező. vagy a családokat túlságosan etetni.alatt 3-4 adagot is elhordathatunk. további jelentős néptelenedéssel már nem kell számolni. bőrlemezt stb. hogy a fészeknek a többi léptől való elhatárolása céljából kivett lép helyén építeni kezdenek. A mézharmatos méz. akkor pörgessük ki. A gyengén telelt családok készletét inkább kora tavasszal pótoljuk. ha nem lehet. hogy könnyebben tartani tudják a szirup érleléséhez szükséges meleget. akkor azt odatoljuk. mert gyöngíti a téli méhek erejét. A jól elhelyezett 10-12 kg élelem átlagos teleinken addig feltétlenül elegendő. A túl nagyra szabott fészket viszont a szükséges mértékben kisebbítjük. annál erősebben vesszük igénybe a téli méheket. ábra). minél később pótoljuk. mint késő ősszel. semhogy kései etetéssel veszélyeztessük a telelést. (Vigyázni kell. vajon megvan-e minden feltétele a jó telelésnek. amíg a tavaszi enyhülés meg nem jön. Ha például az egy kaptárban betelelt két család nem a választófal mellett alakította ki a fészkét. A méhek által nem takart lépeket kivesszük a választó mellől. A méhek ezen fognak telelni. Ekkor a szirupot még azok a méhek dolgozzák fel. Némelyik jóformán etetésre sem szorul. Ha a fészeklépekben sok a mézharmatos méz. szeptember végére. szalmapárnát.még egyszer végigvizsgáljuk a családokat. a mézharmatméz nem káros. amennyit a méhek sűrűn takarnak. cukorlepénnyel segíthetünk a családokon. Ilyenkor már elhatárolhatjuk a fészket a másik oldalról is (13. Ez feltétlenül szükséges. hogy az élelemkészlet a fiasítást vissza ne szorítsa!) Ősszel csak a készlet kisebb pótlására lesz szükség. Gyakori. Meglátjuk. ha a jól ellátottak készletéből adunk emezeknek. hogy közepében üres sejtek legyenek. hogy a készlet valóban elegendő.enyhe őszön későbben . másrészt hamarabb végzünk az etetéssel. Minél jobban kifogy a készlet. pusztulást okoz. betegséget. annál többet kell pótolni. telelésre nem jó. A bő készlet kedvező a fiasításra is. amelyek az előírt mennyiséget már megkapták. mikor már röpködhetnek. Megesik. A szirupból esetleg a fészken kívüli lépekbe is raknak. akkor a fészket oldalról is szűkítjük. ami a családot nem terheli meg túlságosan. Ha a család elhelyezkedése nem megfelelő. Ilyenkor az a helyes. akkor kiegészítjük. Ezzel a megoldással egyrészt kevésbé terheljük meg a családokat. erre választódeszkát. Amelyik családot már nem kell etetni. Tavasszal. Most utoljára nézzük meg. fészkét gondosan takarjuk. másoknál 10-15 kg-ot kell pótolni. attól kivesszük az etetőt. amennyi az első tavaszi röpülésekig elegendő. Azokat a családokat. Ha valamilyen ok miatt az etetést nem végezhettük el időben s kielégítően. akkor ne pörgessünk. 93 . hogy a fészek nagyságát szeptemberben helyesen állapítottuk-e meg. akkor inkább szűkösebb készlettel teleljünk. augusztusban etessük a méheket. hogy minél kevesebb etetésre legyen szükség. A méhek a telelőfürtöt úgy szeretik kialakítani. hogy a családok őszi ellátottsága nagyon egyenetlen. de legkésőbb október első napjaiban föltétlenül fejezzük be. és azt a méhek jó helyre raktározták. azonban kedvezőtlen esztendőkben nehéz elkerülni az etetést. A népesség erre az időre véglegesen kialakult. Ha a méhek nem férnek el a téli fészeknek szánt lépeken. Ezért nem helyes a fészket teljesen teli lépekből összeállítani. Szeptember második felében etessünk. pár nap múlva ellenőrizzük. hogy jó vastag koszorút készítsenek. Az etetés hatására a méhek jobban szétterülnek a kaptárban. tehát nem rontjuk a család életerejét.

A 10 keretes Hunorban 6 léputcás családot úgy szűkítünk. ábra.) 14. Általános. A téli fészek elhatárolása a. b) szűkítés után b. ábra a). kaptárban például a családok 6. ábra b). hogy a méhek az üres kaptárrészbe semmilyen kis résen ne juthassanak át. mert ilyen rosta szövetes keretfedők vannak. b) rakodókaptárban b. a rostaszövetes keretfedő alatt kell mozgatni.) 13. 9 vagy 12 léputcások (illetve ilyeneknek vannak beírva).) a. Ha az első módot használjuk. A méhészek a szűkítésnél sok hibát követnek el. deszkát.a.) A téli fészket vagy úgy szűkítjük.) teljesen. b. és a kaptárt ilyen részekre lehet osztani. nagyon ügyeljünk. keretre szegezett bőrlemezt stb. a. ábra.) 15. amennyire az általuk használt kaptár berendezése engedi. A rostaszövetes keretfedőktől független szűkítést kell alkalmazni. ábra. A 7 léputcás családot például úgy szűkítjük. Az ilyen eljárás helytelen. vagy úgy. hogy átjuthatnak (15. A fészek szűkítése szalmapárnával a) fekvőkaptárban. hogy csak annyira élnek a szűkítés lehetőségével. A fészek végleges leszűkítése a) szűkítés előtt. hogy a fészket az egyik oldalon a választó mellé szorítjuk. A kis nyíláson át nem találnak vissza a családhoz. A NB.) A gyengén takart lépekre a téli fészekben nincs szükség. ábra a). ábra b). hogy a méhek a kaptár többi részébe nem mehetnek át (15.) átjáróval b. A szűkítésre használt szalmapárnát. mert akkor a kaptár üres részében elpusztulnak. a másik oldalon kimaradó két lépnyi teret szalmapárnával pótoljuk (14. hogy a kaptár fala mellé egy-egy szalmapárnát helyezünk (14. Ha a fészket úgy választjuk 94 .

mint a teljes nyugalom időszakában. A tapasztalatok azt mutatják. akkor legjobb a fenék és szűkítő között 1020 mm-es részt hagyni. február elején megindul. a méhek nem tudnak léputcát változtatni. Ezenfelül jól tudjuk. majd a keretfedőt még felülről is letakarom. leglényegesebbek és leggyakoribbak a következők: 1. A választón kívül került lépekből fészkükbe hordhatják a mézet. A tapasztalatok általában jók. Igaz. akkor felső kijárós kaptárakban nincs lucskosodás. ábra). Alsó kijárós kaptárakban a levegőcsere rosszabb. hogy a méhcsaládnak a fiasítás megindulásától nagyobb melegre van szüksége. a fontos az. Az oldaltakarás alatt a méhek átjárhatnak a kaptár fészken kívüli részébe. penészedés. a fészek belucskosodik. rongydarabokat szoktak használni. hogy mivel szűkítünk. papírt. Nem is az a lényeges. szénát. mohát. mert a téli nyugalom megszűnése után rágni kezdik. A fészek hőmérsékletét a takart családok télen is kisebb fogyasztással képesek fenntartani. hogy az ilyen aggodalmak fölöslegesek. A papír közvetlenül a méhek takarására nem jó. mint az erősé! Sokan azt mondjak. mert valamennyi léputca foglalt. mind fölülről bőrlemezzel takarom. hogy a méhek a kaptár többi részébe is átmehessenek. A zárt léputcás telelés ellen sok kifogást hoznak fel. enyhe időben gondozzák a lépeket. a lépek megpenészednek. Természetesen nem csupán bőrlemezzel szűkíthetünk. A téli fészket nemcsak szűkíteni kell. de ha jól elláttuk őket élelemmel. Szerintük a takarás csak tavasszal szükséges. vagy a lépeket átfúrással rongálni. amikor még a családok betakargatására rendszerint nincs mód. Szűkített fészekben a méhek léputcát egyébként sem változtathatnak. Kár lenne emiatt a zárt léputcán való telelésről lemondani. A felső bőrlemezt közvetlenül a keretek felső lécére fektetem. ezért jó télire egy kis felső kijárót is nyitni. mind a tavaszi fejlődés idején nagyon hasznos. mert ez a jó telelés és tavaszi fejlődés egyik alapfeltétele. hanem maga a szűkítés. akkor erre nincs is szükség. Meleg időben a fészekből kihúzódhatnak. hogy a fiasítás már január végén. népességéhez mérten szűkítjük. Én a bőrlemez mellett oldalt több réteg papirost lógatok le és szorítok a szomszéd léppel a bőrlemezhez. Oldaltakarásra (és egyúttal szűkítésre is) igen jók a felső és alsó keretléc közé préselt szalmapárnák. Ezen a méhek szabadon közlekedhetnek. A gyenge állomány gondos szűkítése és takarása sokkal fontosabb. Több réteg papírt teszek a felső keretléceket takaró bőrlemezre is. 2. A papírtakarást a rostaszövetes keretfedővel leszorítom. A kedvezőtlen eredmények okát a rossz előkészítésben kell keresni. mint a nem takartak. mert a kaptárban bárhová mozgathatók. sőt káros. A zárt léputca mind télen. Ha a családot valóban jól. hogy a családokat gondosan takarjuk. Nagyon sokan teleltetik családjaikat szűkített fészekben. hanem takarni is. hidegben visszamehetnek. hogy a téli takarás fölösleges. Takarásra szalmapárnát. A széna és a moha nagyon szemetel. Nincs lecsapódás a kaptár fészken kívüli részében sem.el. Nem szabad azzal az indokkal elvetni. Mindenképpen jobb tehát már ősszel gondosan szűkíteni és takarni a családokat (16. A jó takarás kíméli a család erejét. vattapárnát. A takarást mindenki lehetőségei szerint oldja meg. Lehetőleg mindkét oldalról és felülről is takarjuk. 95 . de nem igaz. hogy csak tavasszal kell gondosan takarni. Évek óta teleltetek szűkített fészekben. és a fészekben nem maradnak takaratlan lépek. amikor a fiasítás megkezdődik. A fészket mind oldalról. hogy a méhek nem tudnak léputcát változtatni.

pusztulás fenyegeti őket (17. sem egyéb állatot. Ha a fészek szélső lépének külső oldalán kevés méh van.) b.) c. Ilyenek készítése pedig igen költséges. Az egerek és cickányok ellen a kijárókat már ősszel fogas szűkítővel szereljük fel. ábra. nádból készített ideiglenes szélfogóval védjük. mert mindenféle háborgatás káros. A méhek nyugalmát télen az egér. azokat onnan lesöpörjük. A méhek nálunk általában szabadban telelnek.) kétcsaládos fekvőkaptárban. Nagyon fontos az is. hogy a fészek méhekkel jól takart léputcáiba húzódjanak. akkor legalább kukoricaszárból. A cinkék állandó zavarásukkal tetemes károkat okozhatnak. Az utolsó szemle után tanácsos a szabadban álló kaptárakat kátránypapírral.) rakodókaptárban Pusztulásra ítélt méhek 17. hogy a kaptárakba ne fújhasson be közvetlenül a szél. Teleink nem egyenletesek. bőrlemezzel takarni. ábra). b. A védőket még a hó leesése előtt rakjuk fel. Ilyenkor csak a jól szigetelt telelőhelyiségben nem melegszik fel a levegő. Téli teljes takarás a. bőrlemezből vagy más anyagból készült előtéttel védjük a kijárót. Télen se engedjünk a méhek közelébe sem baromfit. Erre rendszerint október végén. A zárt teleltetési mód akkor sikeres. Cinkék ellen deszkából. hogy a fészekben hagyott lépeket valóban jól takarják-e a méhek. hanem idejében alkalmazott védekezéssel. hogy a zárt helyen való telelés néhány szempontból előnyös: kisebb a fogyasztás. ha a telelőhelyiség minden szempontból megfelelő. A harkály különösen erdős vidékeken tesz kárt. Ezeket az igen hasznos madarakat ne bántsuk. a kaptárak jobban védve vannak. Ezért a kijáró elé szélfogót kell tenni. Van azonban hátránya is. valamint etetéssel tartsuk távol méheinktől. A téli kirepülések megkönnyítik a méhek sikeres átteleltetését. A tisztulásra alkalmas enyhe idő még decemberben és januárban is gyakori. ábra. hogy a cinkék a méhekre rá ne kapjanak. A zárt helyen teleltetett méhészetek ezt nem hasznosíthatják.a. harkály és cinke háborgatja. A fészket ilyenkor még egyszer ellenőrizzük. be ne ázzanak. Ha nem telepíthetjük szélmentes helyre. amikor a telelőfürt már kialakult. A telelőcsomó kialakulása A családokat a hűvösebb idők beköszöntésekor takarjuk le véglegesen. november elején kerülhet sor. Az uralkodó szelektől az egész méhészetet védeni kell. mert a szélső lépek külső oldalán . Vannak azonban a zárthelyi telelésnek is hívei. de csupán annak megállapítására. Kétségtelen.a családtól elszakadva . hideg időszakok enyhébbekkel váltakoznak. c. A takaratlan vagy gyengén takart lépeket kivesszük. nagyobb a nyugalom. 96 .) 16. cickány. hogy télen át ne rongálódjanak.) egycsaládos fekvőkaptárban.

a lépek megpenészednek. mikor olvadást várunk. hogy a hólé ne rongálja a kaptárakat. A telelési munkákat a kővetkező időrendben kell végezni: 97 . Legjobb a 0 + . A kijárót leghelyesebb tömören zárni. Csak az veszélyes. hogy a méhek még azon a napon. amikor már számolhatunk a hideg állandósulásával. Ha a telelőhelyiség hőmérséklete 6 fok fölé emelkedik. Ebbe tehát 150 család helyezhető el. A behordás után a telelőhelyiséget naponként ellenőrizzük. hogy az élelemkészlet fogytán van. és a helyiséget nem sikerül szellőztetéssel lehűteni. Ez akkor fontos. Az sem baj. Hirtelen időváltozáskor azonban föltétlenül meg kell győződnünk arról. Az egyenletes. A havat akkor takarítjuk el. Ha hőmérséklete állandó. akkor a méheket hordjuk ki. A behordást úgy irányítsuk. hogy valamennyi kijárójához hozzáférjünk. mert a sok méhcsalád könnyen bemelegíti. vagy a következőn kitisztulhassanak. A tető alá egy darabka fát helyezünk. A kihordást lehetőleg úgy osszuk be. Ezt egyaránt készíthetjük gumicsőből. Ha télen azt vesszük észre. nem melegszik-e fel. december elején kerül sor. papírból. Ha attól tartunk. akkor a kaptárt bontsuk fel. a kártevőket csapdával. Behordásukra rendszerint csak november végén. főzött cukorlepényt. fémből.4 fok közötti hőmérséklet. A berakás tervét előre el kell készíteni. a szellőző réseket kinyitjuk. Egy méhcsaládra fél m3 légteret számítunk. az egeret űzzük ki. a családok erősen zúgnak. A kijárót lezárjuk. ezért a kaptárakat legtöbbször egymásra rakjuk. akkor a családokat nem szabad úgy szűkíteni. felülre a gyengébb családok kerüljenek. A méhek zúgását legkönnyebben hallgatócsővel ellenőrizzük. akkor naponként hallgassuk meg méheinket. hogy a telelőhelyiség sötét és megfelelően száraz legyen. mert a havon keresztül is kapnak levegőt a méhek. Egyenletes hidegben elegendő a 10-14 naponkénti ellenőrzés. 6 fok fölött a méhek már nyugtalankodnak. Igen fontos. hogy a munka gyors és zavartalan legyen. ha a hó olvadás után megfagy. A méhek téli állapotáról zúgásuk meghallgatásával tájékozódhatunk. bontsuk fel és helyezzünk fészkére kemény. Gondoskodnunk kell a méhek teljes nyugalmáról is. Behordás előtt leszedjük a takarókat. hogy elegendő szellőzés keletkezzék. s azt a népes családok nehezebben viselik el. mert fent melegebb a levegő. A hőmérséklet lefelé való kilengése nem veszélyes. A teljes nyugalom idején elegendő a családok kéthetenkénti meghallgatása. Enyhe időben éjjeli szellőztetéssel ellensúlyozhatjuk a felmelegedést. Legjobb a 75-80% páratartalom. téglákra helyezzük. hogy bármelyiket. Ha zárt helyen akarunk teleltetni. Ha a helyiségben egerek vannak. A kaptárakat úgy rakjuk be. viszont esetleg a biztos pusztulástól mentjük meg. hogyan érezteti hatását a telelőben. méreggel kiirtjuk. Az ilyen szükséges beavatkozásoktól ne féljünk. Állvány készítése azonban költséges. hogy lássuk. Jó. mint szállításra. csendes zúgás jó telelés jele. 5 m hosszú és 3 m magas helyiség 75 m3. akkor a szellőzőlécek megnyitása helyett helyesebb a tető megemelése annyira. akkor ritkábban szemlélünk. mert kevés az élelme. mert a jég elzárhatja a családokat a levegőtől. hogy alulra a népesebb. hogy valamelyik kaptárban egér garázdálkodik. Vándorkaptárakban úgy készítjük elő a családokat. ha a telelőhelyiség könnyen melegszik. hogy le ne csukódhasson. műanyagból. mint szabadban való teleléshez. A kaptárakról és környékükről hideg időben nem kell eltakarítani a havat. A föld fölötti helyiségek azonban ennyire nem használhatók ki. Ősszel a családokat csak könnyen takarjuk. Később gyakrabban szükséges az ellenőrzés. ha a kaptárak teljesen hó alá kerülnek. A kaptár rövid időre való felnyitásával a családban kárt nem teszünk. Nedves helyiségben a méhek nyugtalanul telelnek. Az első sort gerendákra. erre jöhet a második. A kaptárakat legjobb állványokra rakni. A bakhátas keretfedők nyugalmi helyzetben maradnak. majd a harmadik sor. A telelőhelyiség előkészítését már nyáron megkezdjük: kitakarítjuk. 8 foknál pedig rendszerint megbontják a telelőcsomót. bármikor a többi háborgatása nélkül kivihessük. de a kártevők a tető alá be ne férhessenek.A jó telelőhelyiség hőmérséklete a külsőtől független és csaknem állandó. ha hőmérőt helyezünk el benne. Ha valamelyik családért amiatt aggódunk. kimeszeljük. Az 5 m széles. A fogyasztás növekedésén kívül egyéb bajt nem okoz. Nem vándorkaptárokban a takaró egy részének felnyitásával adunk szellőzést.

Gyakran nem tapasztalunk tömeges hullást. Másik fontos teendőnk a minél tökéletesebb rend és tisztaság méhészetünkben. hogy állományunk állandóan népes. ha állományunk egészséges voltáról bizonyosak vagyunk. nincs belső ürítkezés. Betegséget azonban mindaddig nem okoz. Nem szabad méheinket más méhészetből származó mézzel etetni. Pusztítása rendszerint aszályos. a tömlős rothadás. hogy a családok népesen. hordástalan nyár utáni tavaszon nagymérvű. hogy családjaink mindenkor az időszaknak megfelelően népesek és készlettel bőségesen ellátottak legyenek. a fészek végső rendezése. 10. Minden gyanús esetben kérjük ki nagyobb gyakorlatú méhészek és a gödöllői Méhtenyésztési Osztály véleményét. Első és legfontosabb feladatunk tehát az legyen. életerős legyen. hanem abban is. bizonytalan eredetű és egészségű méheknek méhészetünkbe való behozatalától. Nagyon kell óvakodni idegen. egyesítés. Megelőzésére legfontosabb a hordástalan nyár kedvezőtlen hatásának ellensúlyozása. nyugalom a méhesben. Vizsgáljuk alaposan a fiasítást. Kerüljünk minden olyan beavatkozást. A Noszéma a gyenge. tisztaságnak. de méhészeti eszközök kölcsönzésétől is. Az életerős családokban ritkán pusztít a Noszéma. szeptember II. a céljait szolgáló helyiségeknek. kihordás a telelőből. élelem elosztása és pótlása. A méhek kezelése közben legyünk állandó egészségügyi ellenőrök. a telelésre alkalmatlan lépek kiszedése. a családok mégsem 98 . E kis munkában nem lehet célom a méhbetegségek részletes ismertetése. hogy a méhbetegségek egy részének és a kártevőknek is ellenállnak. az enyhébb költésrothadás. Ehhez hozzátartozik a méhészet környékének. amely ennek az alapelvnek ellentmond. szükség esetén cukorlepény beadása. fele: október első napjai: október vége-november eleje: ránypapírral. november vége-december eleje: november-február: február—március: a nem megfelelő anyák váltása.július-augusztus eleje: augusztus 10-szept. hogy a rendellenességet azonnal észrevegyük. életerejükben leromlott családok betegsége. Csupán néhány gyakorlati dologra mutatok rá. Elharapódzását nagyon elősegíti a mézharmatos téli eleség. és minden gyanús jelre figyeljünk fel. végleges szűkítés és takarás. A Noszémát nem kísérik mindig feltűnő külső jelek. Inkább cukorral etessünk. A kifejlett méhek betegségei közül a termelésben a legnagyobb veszteséget a Noszéma (gyomorvész) okozza. a kaptáraknak. között: tőetetés. mint egészségügyi szempontból nem megbízható mézzel. sok fiatal méhvel teleljenek be. Az erős családok sikerrel veszik fel a küzdelmet a viaszmolyokkal is. felszereléseknek rendben és tisztán tartása. Ebben igen fontos szerepe van a helyes méhészkedési módnak. amíg a család életerős. MÉHBETEGSÉGEK ÉS MÉHELLENSÉGEK A méhbetegségek sok kárt tesznek a méhészeti termelésben. Az ellenük való küzdelemben legelső feladatunk a megelőzés. a rendnek. a pontos följegyzések vezetése stb. sőt sajáttal is csak akkor. tisztuló kirepülés ellenőrzése (első tavaszi munkák). Igyekezzünk alaposan megismerni az egészséges fiasítást. a családok időnkénti meghallgatása.szűkítés. Noszéma. Az ilyen családok nemcsak a teljesítményben tűnnek ki. Látszólag tehát minden a legnagyobb rendben van. a rendszeres lépcsere. fészekrendezés. Kórokozója a kutatók szerint jóformán valamennyi méhcsaládban kimutatható. 2-3 hétig serkenáltalános vizsgálat. a kaptárak betakarása kátbehordás telelőbe. Méhészkedési módszerünknek olyannak kell lennie.

Máskor viszont egyik napról a másikra annyira elhullnak a beteg család méhei. meleg fészek. A gyenge családokat a kezelés előtt egyesítsük. sűrű ürülék jön ki. jó. Egyidejűleg a fiasítás kivételével valamennyi lépét elvesszük. A Noszéma egyik feltűnő jele a belső ürítkezés. Nagyon fontos azonban. kénezzük le. A családot leszűkítjük. szenvedhet egyszerű hasmenésben is. Rendszerint nyáron tapasztalható. kigyógyul. mint a Noszémánál. egyébként a családok pusztulására vezethet. lépeit cseréljük ki. Nem fertőző betegség. A Noszémát viszont nem kíséri mindig hasmenés. A méhek bénulása. A nagy kiterjedésű fiasításhoz nincs elég takaró méh. Kórokozója. Az ajánlott különböző házi szerek és vegyszerek hatástalanok. megfeketedése. Ezért mintát föltétlenül küldjünk belőle Gödöllőre. Felröpülni képtelenek. ha még nem gyengült le egészen. A Noszémás családok kedvező életkörülmények közé kerülve (hordás. hogy a bajt minél előbb észrevegyük. ezért minél előbb ki kell cserélni. szürke méhek duzzadt potrohhal vergődnek a kaptár előtt. főként hosszú tél után tapasztalható. A betegség leküzdésének alapfeltétele. Az öreg lépeket a fiasítás kikelése után kivesszük és műléppel pótoljuk. Hasmenés. teste megfeketedik. langyos sziruppal etessük. a téli zavarás okozhatja. későn etetett cukor). hogy a fertőző anyagot eltávolítsuk a kaptárból. A rossz téli eleség (mézharmatos méz. Ezért a beteg családot tiszta. Gondos kezeléssel a családok kigyógyíthatok. és a hullák duzzadt potrohúak. A Noszéma gyógyítására biztos szerünk még nincs. a mézet és egymást piszkítják össze. A hasmenést a méhek gondos betelelésével és téli nyugalmuk biztosításával megelőzhetjük. akkor se essünk kétségbe. A kedvező életkörülmények megteremtésében a méhésznek is segítenie kell. A beteg családokban rendszerint az anya is fertőzött. fertőzésmentes méz) önmaguktól is kigyógyulhatnak. A beteg család összepiszkított kaptárját. hogy a család Noszémás. s bent ürítkeznek. nem okoz veszteséget. tisztogassuk meg. Külföldi vélemények szerint a Fumagillin és Nosemack használata eredményes. Nem valamennyi esetben jelenti azonban azt. Mivel a Noszéma pusztításának fő időszaka a tavasz (március-május). Gyakori tünet az is. A hasmenéses család mindig Noszéma fertőzésre gyanús. azonnal megvizsgáltatjuk. amelyek már csak 2-3 lépet takarnak. Betegségre gyanús az a család. ha ilyenkor gondosan figyeljük a családok fejlődését. Atkabetegség. és ha valamelyik családnál megtorpanást észlelünk. A termelésben jelentős veszteséget nem okoz. A beteg családoktól elvett méz emberi fogyasztásra alkalmas. hurkaszerű. 99 . Fertőző betegség. valamint gyógyítási módja ismeretlen. Atka vizsgálatra ugyanúgy kell mintát küldeni. A beteg családokat. hogy a fiasítás és népesség közötti helyes arány felborul. Egészséges társai a kaptárból kiűzik. hogy alig marad belőlük. Ha idejében tisztulásra alkalmas idő jön. Rendszerint április-májusban pusztít. Hordástalan időben etetünk. de ha felüti a fejét méhészetünkben. A méhek nem tudják visszatartani az emészthetetlen anyagot. de hatásuk még nem teljesen tisztázott. Potrohúkból nyomásra vékony. Kövessünk el mindent a Noszéma pusztításának megelőzésére. amelyikben az első tavaszi vizsgálatkor sok hullát találunk.népesednek kellően. Hazánkban még nem fordult elő. A lépeket. tömegesen pusztulnak. Oka tisztázatlan. lába megbénul. megkopaszodik. takarjuk és műlépet adunk neki. a nagyon gyengéket. A fiatal. fertőtlenített kaptárba rakjuk át. kidobják. Tehát a betegség ilyen külső tünetek nélkül is pusztíthat. A fertőzött lépeket ki kell főzni vagy fertőtleníteni. Ilyen kezeléssel a beteg család. A beteg méh szárnya. híg. Rendszerint minden beavatkozás nélkül megszűnik. A májusi vész.

Ezért igen könnyen terjed. a következőképpen kell eljárni: a. mézét) a méhek megölése után még aznap este el kell égetni. méhseprő) meg kell semmisíteni. Ha a Méhtenyésztési Osztály a betegséget megállapította.) A keretes kaptár lépkészletét keretestől el kell égetni.) A fertőzött család méheit este. a fiasítás megszűnésekor).) A fertőzött család deszkából. §. hogy az elpusztult álca anyaga a sejt alsó oldalán fekszik és nyúlik. A zárlat a fertőtlenítés végrehajtásától 30 napig tart. minden helységben méhészeti egészségügyi felelős megbízását rendeli el. akkor a zárlatot meghosszabbítják. de méhetetésre felhasználni tilos. vagy akit a tulajdonos a méhek kezelésével vagy felügyeletével megbízott. akkor a családot el kell pusztítani. Az elpusztult fiasítást tartalmazó sejtek akkor is födve maradnak. A deszkából készült kaptárakhoz hasonlóan azonban ezeket a lángot nem bíró kaptárakat is szabad fertőtleníteni forrasztólámpával. deszkaköpűben. Szabadban vagy ott. A fiasítás betegségei közül a legveszélyesebb. szénkéneggel vagy más alkalmas módon meg kell ölni és el kell égetni. 7. léppel érintkeztek. vagy ősszel. a keretes kaptárakat forrasztólámpával fertőtleníteni kell.) A keret nélküli méhlakásban (kasban. gyékény vagy más. A fiasítást is tartalmazó lépek mézét a sejtből kiüríteni nem szabad. Az ilyen mézet eladni vagy elajándékozni fogyasztónak csak fél kg-nál nem nagyobb adagolásban és csak a zárlat megszűnése után szabad. és azokat az anya nem petézte be újra (pl. A szalma. azonnal tartozik a következő intézkedéseket foganatosítani: a. ahová a méhek bejuthatnak. mézben. A szalmából. fiasítását. A fertőzött méhesben a bejelentésre kötelezett tulajdonos. keretléc. A födött fiasítás pusztul el. hogy a nyúlós költésrothadás gyanúját a méhek tulajdonosa vagy kezelője köteles a helyi tanácsnál bejelenteni és a gyanús fiasításból mintát küldeni Gödöllőre a Méhtenyésztési Osztálynak. viasszal. Gyógyítani nem tudjuk. gyékényből és más.200/1942. vagy el kell égetni. anyaváltáskor. de használt méhlakásokat úgy kell tekinteni. rendelet igen részletesen a következők szerint intézkedik: 6.A nyúlós költésrothadás. A fertőzött fiasításos sejtek fedele rendszerint behorpadt. fertőzött mézzel. csurgatni vagy pörgetni. c. A betegség terjedésének meggátlását célzó 257. FM. csak a méhek röpködésének megszűnése után.200/ 1942. tehát a közönséges kasokat el kell égetni. b. sz. rajzás után. az ilyen lépet mézzel együtt kell a d ) pont szerint kezelni. majd beszárad. A betegségre jellemző. amikor a fiasítás nagy lépfelületekből kikelt. A fertőzésre gyanús méhészetet a helyi tanács zárlat alá helyezi. melyek a fertőzött családokkal. Ha időközben újabb fertőzést állapítanak meg. E betegség elleni küzdelmet szolgálja a 13/1952.) A nehezen fertőtleníthető és csekély értékű tárgyakat (pl. forrasztólámpa lángját nem bíró kaptár faváza. esetleg lyukas. szalmapárna. d. vagy a forrasztólámpa lángját bíró anyagból készült keretes kaptárját forrasztólámpával barnára égetve méhtenyésztésre meg lehet hagyni. amikor a méhek hazatértek kénnel. A nyúlós költésrothadás kórokozója spóra alakban a fertőzött család kaptárjának oldalain. Különösen akkor ismerhető fel könnyen. FM. forrasztólámpával való fertőtlenítés után kaptárkészítésre újra felhasználható.) A fertőzött méhesben az üres. §. s a maradványt legalább 50 cm mélyen el kell hantolni. Azokkal a tárgyakkal. a lépeken. kereteken évtizedekig életképes marad. ha belülről deszkával vagy más. 100 . rostaszövet bőrlemeztakarója. mintha fertőzöttek volnának. keret. sz. Az elpusztult álca barna színű péppé válik. rendelet is azzal. kaptárját pedig fertőtleníteni kell. fatönkben) levő fertőzött család lakását és annak tartalmát mindenestől (lépét. hogy a vándorlást egészségügyi bizonyítványhoz köti. f. lángot bíró anyaggal vannak bélelve. számú rendelet kimondja. a forrasztólámpa lángját nem bíró anyagból készült vagy selejtes keretes kaptárt el kell égetni.) A fiasítást nem tartalmazó lépekből a mézet ki szabad olvasztani. este szabad lépet égetni és a maradványt legalább 50 cm mélyen el kell hantolni. A nyúlós költésrothadással kapcsolatos teendőkről a 257. e. amikor körülöttük a többiből már kikeltek a méhek. FM.

b. Tartsuk be a rendeletet és annak betartását másoktól is kívánjuk meg. községbe hurcolták már be a nyúlós költésrothadást használt kaptárakkal. c. keretfogót.) A mézpörgetőt forró vízzel vagy forró lúggal 2-3 ízben ki kell súrolni. seprőgaratot) a kaptárak mintájára le kell égetni. feszítő vasat) forrasztólámpa lángjával.200/1942. A segélyt a megyei tanács vb. 101 . hogy az elpusztított családok értékelése jegyzőkönyvbe legyen foglalva. mezőgazdasági igazgatóságától kell kérni. fertőzött lépekből. használtan. keretbakot.) A méhes házat vízzel le kell súrolni és utána bemeszelni vagy befesteni. tilos a lépeket kinyaltatásra. f. lépszekrényt. vagy kemencében. Jellemzője. e. nádból. a kilincset forrasztólámpával le kell égetni. Segélyt csak annyi méhcsalád után utalnak ki. Legyünk éberek. anyarácsot) 10%-os szódaoldatban félóráig tartó főzéssel kell fertőtleníteni. fel kell súrolni. takarni.) Tilos méh nélküli használt méhlakást úgy tartani (pl. vagy más olyan anyagból készült méhlakást. hogy a baj padláson őrzött. üres (méh nélküli) méhlakást csak forrasztólámpával való kiégetés után és csak üvegezés vagy anyarács nélkül szabad eladni vagy elajándékozni. mégis kívánatos. hogy a méhes fertőzött-e vagy sem és fertőzésre gyanús-e vagy sem: a. Tekintet nélkül arra. A segély nagyságát a kárhoz mérik. Ebben az esetben a fertőzött családokat le kell kénezni. minél hamarabb észrevenni és a beteg családokat elpusztítani. Az elpusztult álcák megbarnulnak. rendelet hatályát kiterjesztheti. Ez tilos és nagyon veszélyes. Ez a betegség hazánkban ritka. és ugyanúgy fertőtleníteni kell. Népes családoktól a beteg fiasítást ki kell venni és el kell égetni. A családot gondosan kell kezelni. hogy minél több méhész biztosítsa méheit.) Lépet (tartaléklépet. méh nélkül eladni vagy elajándékozni tilos. hogy abba méhek juthassanak. azokat el kell égetni. d. A biztosítás nem kötelező. vagy bármely más célra szabadba. ahol fertőző tárgyak voltak. és a rendeletben előírtakat pontosan betartottuk. mint valami tömlő. A betegség rendszerint elmúlik. vagy elhanyagolt méhesben pusztuló üres kaptárakból terjedt el.) A kényesebb. hogy a befödés után elpusztult álca bőre egészben kiemelhető a sejtből. ahányról a Méhtenyésztési Osztály megállapította a nyúlós költésrothadást. vagy lángot bíró réteggel bélelve nincs. A jó erőben lévő családok leküzdik. Gyenge családokat nem érdemes kezelgetni. A nyúlós költésrothadás gyógyításával ne kísérletezzünk. ahol pedig felütötte a fejét. A tömlőszerű bőrben folyékony anyag van. vagy lánggal nehezen megközelíthető és értékesebb tárgyakat (pl.) Lépeket csak olyan helyiségben vagy szekrényben szabad raktározni. sz. A rendelet 11. §-a valamennyi méhészetre kötelező: 11. asztalt. Ezért a hivatalos vizsgálat eredményének megérkezéséig a családok lekénezésével várni kell. Ha idejében észrevettük a betegséget. gyékényből. elpusztult vagy egyesített család lépeit) csak tenyérnyi darabokra tördelve szabad eladni. szalmából. vagy a méheknek hozzáférhető helyre rakni. mint a nyúlós költésrothadásnál.) A nagyobb deszkatárgyakat (pl. c. értékesebb etetőket. A sejtek fenekén különböző helyzetben fekszenek.) A lángot vagy nagyobb meleget bíró tárgyakat (pl. segélyt kaphat. utána pedig óvatosan forrasztólámpával kiégetni. d. kaparót.) Azt a helyiséget. g. Igen sok méhészetbe. Gyakori az is. akkor az állomány nem fertőzött része megmenthető. Nagyon fontos tehát. A tömlős rothadás. Európai költésrothadással fertőzött méhészetre a Méhtenyésztési Osztály a 257. nyitott kijáróval). sütőben fertőtleníteni kell. ahova méh be nem juthat. FM. Igyekezzünk a betegség terjedését minden erőnkkel meggátolni. A nyílt fiasítást támadja meg.b. §. Az enyhébb költésrothadás (európai). lépekkel.) Használt. A beteg fiasítást ki kell venni a családtól és el kell égetni. Ha a nyúlós költésrothadás gyanúját a méhész jelentette és a rendeletben előírt intézkedéseket gondosan végrehajtotta. amely a forrasztólámpa lángját nem bírja és deszkával. A nyúlós költésrothadás elleni küzdelem sikerét kívánja előmozdítani a méhállomány biztosítása.

A dobozokra a családok számát és a méhész címét jól láthatóan felírjuk. betegség. Az éhező fiasítás fejlődése megáll. Ilyenkor a fiasítás teljesen elpusztul. Gödöllő. ezért a mintával egyidejűleg levelet is postára adunk. váratlan zivatarok miatt) vagy a méhész erőszakos beavatkozása (korai tűzdelés) okozza. Ezt legtöbbször mérgezés. A méhbetegségekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról a 16. sodrott szárnyú. 26 fokon a fiasításnak már csak kis része kél ki. gyors méhveszteség káros hatását a fészek fokozott szűkítésével. A család gyors elnéptelenedése (mérgezés. hogy a kórokozóktól teljes bizonyossággal megszabaduljunk és nyugodtan termelhessünk.A fiasítás meszesedését és kövesedését penészgombák okozzák. az észlelt jelenségek stb. Anya küldése vizsgálatra: szállítózárkába. A csomagra ráírjuk a feladót és a „Minta érték nélkül" jelzést. ha a családban a fiasítás terjedelme és a népesség között a természetes egyensúly felbomlik. elpusztulnak és megfeketednek. A fiasítás meghűlése ellen a családok gondos takarásával. 39-40 fokon pedig valamennyi elpusztul. Éhség. Nem bírja az ennél magasabb hőmérsékletet sem. akkor gödöllői anyásító zárkába eleséget teszünk. A zárkára ráírjuk a méhész pontos címét. hogy méz ne legyen benne. Vizsgálatra kifejlett méhek hullásakor élő méheket vagy hullákat. főként a lépek szélein. vagy egyáltalán nincs táplálék. 37 fokon már a fiasítás egy része. Túlságos meleg. a betegség megjelenése után pedig az előírt fertőtlenítés pontos betartása. A minta elküldése: a mintát közönséges postai küldeményként a következő címre küldjük: Méhtenyésztési Osztály. hogy a mintában öregek és fiatalok egyaránt legyenek. Dajkaméhekben akkor keletkezik hiány. A dobozokat egybe csomagoljuk. E két betegség pusztítása jelentéktelen. hogy összefüggő felületen minden korú fiasítás pusztul. pl. amelyben közöljük tapasztalatainkat (a gyanús család népessége. hanem kedvezőtlen életkörülmények vagy kártétel miatt is pusztulhat. A méhbetegségeket megbízhatóan meghatározni csak mikroszkópos vizsgálattal lehet.). ha pedig ilyen nincs. Jellemző tünete. Alacsonyabb hőmérsékleten a fejlődés meglassul. mézkészlete. A családok rendes körülmények között a kaptár hőmérsékletét nem engedik ilyen magasra emelkedni. Leggyakoribb a meghűlés miatti pusztulás a fészektől távoli. Ha a család helyzetében változás nem következik be. A vizsgálatot a Méhtenyésztési Osztály díjmentesen végzi és szaktanácsot is ad. A fiasítás nemcsak betegség. A lépdarabot kemény dobozba csomagoljuk. Ismertetője. egy részüket még etetik a méhek. a méhész helytelen beavatkozása vagy betegség okozza. Ez csak rendkívüli esetekben. hogy szállítás alatt össze ne nyomódjék. A fiasítás száraz. a kijárónyílás és a fészek szűkítésével védekezünk. Az álcák petyhüdtté válnak. fiasítás megbetegedésekor gyanús fiasítást kell küldeni. majd az álcák elpusztulnak. Váratlan. A fiasítás nemcsak a számára legkedvezőbb hőmérséklet alatt pusztul el. Mintavétel kifejlett méhekből: a méhhullákból vagy élő méhekből 30-35 darabot gyufásdobozba teszünk. Az élő méheket úgy szedjük. akkor a nyitott fiasítás teljesen elpusztul. Az elpusztult nyitott fiasítás megfeketedik. A fiasítás zavartalan fejlődéséhez 34-35 fok meleg szükséges. A családok gondos kezelésével és népesen tartásával védekezünk ellenük. Meghűlés. hosszantartó szállítás alatt következik be. A dobozra ráírjuk a méhész nevét és a méhcsalád számát. Ez a családot még akkor is nagyon visszaveti. mi keltett gyanút bennünk. ha a teljes pusztulás előtt segítséget kap. Mintavétel fiúsításból: a gyanús fiasításos lépből 10 X 1 0 cm-es darabot vágunk úgy. Kezdetben nem valamennyi álca éhezik. fiasítása. ha megírjuk. vagy a fészek szélén levő fiasításos lépeken. Tapasztalatok megírása: a Méhtenyésztési Osztály munkáját megkönnyítjük. 102 . A fiasítás meghűlése főként tavasszal gyakori. hogy az álcák körül alig van. A vizsgálatot megkönnyíti a helyes mintaküldés. A fiasítás élelem vagy dajkaméhek hiánya miatt éhezhet. A 28 fokon fejlődött fiasításból kikelő méhek zöme korcs. belerakunk 10-15 munkásméhet és az anyát. táblázat ad tájékoztatást. vagy a fiasítás egy részének más családokhoz való átadásával mérsékeljük. A méhbetegségek elleni küzdelemben a legfontosabb a megelőzés.

Erre a molyhernyók a lépből kipotyognak és elpusztíthatok. Pusztulhat a fiasítás molykár miatt is. hogy a fiasítás egymás melletti sejtekben pusztul el. Azok a bábok. A moly által megtámadott lép keretét kaptárvassal ütögessük meg. A munkás sejtekben fejlődő heréket a méhek púposán födik. idősebbeknél azonban nem. Amelyik anyának fiasításában sok a púpos vagy csupán heréket szaporít. Ilyen rendellenességek: Púpos fiasítás. A fiasítás hézagos lesz. Gyakran öröklődik. ettől az anyát kicseréléséig használhatjuk. A sok elpusztult fiasítást tartalmazó lépeket azonban olvasszuk ki. A fiasítás rendellenes fejlődését az anya hibái is okozhatják. 103 . ha a pusztulás kismérvű. báb . mert még képes a népesség fenntartására. Életképtelen fiasítás. máskor tetemes kárt okoz. túlságos meleg vagy mérgezés miatt elpusztult fiasítás nem fertőz. elpusztulnak. amelyek alatt. Ezért. Az álanyás családoknak csupán púpos fiasításuk van.bekövetkezhet. Az éhség. Ha az időszaknak megfelelő terjedelmű fiasításban kevés púpos is akad. hűlés. azt azonnal kicseréljük. A viaszmoly kártételére jellemző. a lépeket népes családoknak adhatjuk kitisztogatásra. Ilyenkor azonban az álcák rendszerint nem összefüggő felületen pusztulnak. Ez a hiba a petézni kezdő anyáknál lehet átmeneti. álca. A kis viaszmoly hernyója a lépek közfalában. hanem elszórtan.Mérgezés. illetve fölött a hernyók végigszántottak. a nagy viaszmolyé a fiasítás fedele alatt fúr járatokat. ez nem baj. A növényvédelemben használt és a gyűjtő méh által nektárral vagy virágporral a kaptárba vitt méreg gyakran a nyitott fiasítást is pusztítja. A fiasítás egy része elpusztul. A baj forrása rendszerint az anyában van.pete. Az anya kicserélésével megszüntethető. Ez a fejlődés bármelyik alakjában . A púpos fiasítás az anya hibájára mutat. Néha csak egészen elenyésző.

vergődő méhek a kaptárak előtt. sok fiasítás a népességhez viszonyítva. A méhek elszállítása. nagyon legyengült családok lekénezése. fertőtlenítés. hó. jegyzőkönyvezés bizottsággal. Gyógyítás módja ismeretlen. sőt esetleg a méhek tömeges repülésének irányában távolabb is. Egész évben. nyomásra hurkaszerű. 104 . kaptárak előtt szaladgáló méhek. lezárása. fekete gyümölcsvirágzás vagy akác méhek. a kaptár előtt. virágporos ürülék IV-V. Kollektív gyógyítás. rendellenes szárnyalás. hullák a kaptárban. mintavétel. kisebb mértékben nyár végén A családok áttelepítése tiszta kaptárba. etetés. Tavasztól őszig. etetés híg eleséggel.A betegség neve Milyen fejlődési fokon pusztul a méh? Jelei Kártételének ideje A méhész teendői Noszéma Kifejlett méhek Duzzadt potroh. vergődő. Mérgezés Kifejlett méhek és álcák Vergődő méhek. belső ürítkezés. a leggyakoribb gyümölcsvirágzáskor. sok téli hulla. mielőbbi anyacsere. szállódeszkán. magától elmúlik. gondos takarás. Májusi vész Kifejlett méhek (fiatalok) Duzzadt potroh. Főként III-V. kellemetlen szag után VI-VII. szaladgáló méhek a kaptárak előtt. vergődő Rendszerint méhek és hullák a kaptárak előtt. hó Etetés langyos sziruppal (1:1 vagy 1:2 arányban) Bénulás Kifejlett méhek (öregek) Verekedés a kijáróban. hó. de legfeltűnőbb tisztuló kirepüléskor és hosszabb ideig tartó fogság után. Atkakór Kifejlett méhek Sok téli hulla. nagyon legyengült családok lekénezése.

kaptárokat fertőtleníteni. lekénezni. Tömlős rothadás Fedett fiasítás Az elhalt fiasítás egészben kiemelhető. a beteg fiasítást tartalmazó lépeket kiszedni. a kaptárakat fertőtleníteni. A tisztulási lehetőség segít. a sejt oldalán fekszik: sárgás.200/1942 FM. Táblázat 105 . legszembetűnőbb ősszel. a beteg fiasítást tartalmazó lépeket kiszedni. elégetni. a be nem száradt fiasítás nyúlik. erős fertőzés vagy ha a Méhtenyésztési Osztály így rendeli. Mintaküldés. a családot gondosan kezelni. Mindig mikor fiasítás van. hézagos fiasítás. a száraz maradvány erősen tapad a sejthez Mindig. mintaküldés. sötétbarna színű. Mintaküldés. összepiszkított lépek és kaptár Telelés végén és tisztuláskor. elégetni. lefojtás. Rendelet szerint. mikor fiasítás van. (kivételesen fedett is) Elpusztult álcák. erősen fertőzött családokat lekénezni. a fiasítás fedele behorpadt. majd barna. az elpusztult fiasítás a sejt alsó oldalán s hosszában fekszik. az elpusztult álcák rendellenes helyzetben fekszenek a sejtek fenekén. mert beteg fiasítás visszamarad. kaptár és lépcsere. 16. ritkán alsó oldalán. Enyhébb költésrothadás Nyitott fiasítás. Nyúlós költésrothadás Födött fiasítás (kivételesen nyitott is) Elpusztult fiasítás elszórtan. barna. a családot gondosan kezelni. minta Gödöllőre. Jelentés tanácsnál. a megszáradt maradványt könnyű kiszedni. megszáradva könnyű kiszedni Mindig mikor fiasítás van. fertőtlenítés 257.A betegség neve Milyen fejlődési fokon pusztul a méh? Jelei Kártételének ideje A méhész teendői Hasmenés Kifejlett méhek Duzzadt potroh.

Industhion. arzén. A méhtetű csak akkor veszélyes. Nikotinszulfát. Malathion. Darsin. A Földművelésügyi Minisztérium új szerek engedélyezésekor a méhészetre károsakkal a jegyzéket kiegészíti. A permetezés (porozás) idejét és helyét. a méhészet pedig a méhek megporzó munkájával a gyümölcs és magtermesztést segíti elő jelentősen. rendelet hivatott megvédeni. vagy idegméreg tartalmú növény védőszerekkel permetezni és porozni tilos. vagy a Növény egészségügyi Szolgálat szakközegei a permetezést vagy porozást virágzásban levő mezőgazdasági növényekre is elrendelhetik. amikor a tömegesen fellépő kártevők elleni védekezés azonnali beavatkozást tesz szükségessé. Ilyenkor az illetékes járási tanács végrehajtó bizottsága. Ez kimondja. A kijáró szűkítésével akadályozzuk meg kaptárba jutásukat. Kvasszia forgács. erdei és díszfákat." A rendelet melléklete felsorolja azokat a szereket.méhlegelőt . kertgazdasági és szántóföldi növényeket a virágzás időtartama alatt . hogy a méhészetek a mezőgazdaságilag művelt területeken igen gyakran nagy veszteségeket szenvednek a növényi kártevők ellen használt permetező és porozó szerektől. Ezek jelenleg a következők: Rovarirtó szerek: Novenda. Népes családok tartásával. bokrokat. Sajnos. A nagyon meglepett családot naftalinnal szabadítjuk meg a méhtetűtől. Az anyáról dohányfüsttel fújjuk le a tetveket. A keretek alá a kaptár aljára papírt. A harkályt riasztgatással. Hungária Matador permetező. Ekatox 2J. Nyersnikotin. amelyek használata tilos. FM. A méhek védelme mérgezések ellen A mezőgazdaság és a méhészet egymásra van utalva. Nátriumarzenát. Fészkeik pusztításával védekezünk ellenük. hogy ez az együttműködés a növénytermesztés belterjességének növelése érdekében minél jobban elmélyüljön. Gyomirtószerek: Flavyl permetező. Duolit porozó. Közülük a viaszmoly okozza a legtöbb kárt. A rajta levő tetveket elégetjük. Így előzzük meg a mézet rabló halálfejes vagy boszorkánypille kártételét is. Gesarol porozó.teremt. Az anyát markunkba fogjuk. A méhfarkas és a lódarázs ott tesz észrevehető károkat. nehogy a méhek megtámadják. egyes vidékeken a gyurgyalag okoz jelentős veszteséget. A méheket a növény védőszerek által okozott károktól a 16091/1950. Téli kártevő az egér és a cickány is. Kresonit F permetező. a méhészet és a növénytermesztés kapcsolatában az utóbbi időben nem közeledés. Erre este kaptáranként evőkanálnyi naftalint szórunk. A madarak közül télen a harkály és a cinke háborgatják a méheket. bőr. ha az anyát nagyon meglepi. Nikéről D. HCH porozó. sz. Wofatox porozó. Ennek oka az. amelyeknek kijárója a fenékdeszkánál van és a kaptár egész szélességére kiterjed (pl. bőrlemezt dugunk. A tanács a permetezésről (porozásról) annak 5 km-es körzetében köteles a méhészeket értesíteni. Gesarol permetező. Hungária Matador porozó. Az anyát óvatosan adjuk vissza. Vannak esetek. s néhányszor füstöt fújunk rá. tisztasággal és a tartaléklépek kéthetenkénti kénezésével védekezünk ellene. A gyümölcs és növénytermesztés a méhészetnek takarmányalapot . A kisebb darazsak lényeges kárt nem okoznak. ahol tömegesen elszaporodik. hogy „gyümölcsfákat. Nyáron. Kresonit E permetező. hogy azok méheik megóvására felkészülhessenek. valamint az alkalmazásra kerülő növény védőszer nevét az illetékes helyi tanácsoknál előre jelenteni kell. A papírt reggel kivesszük. a méhészet körül kifeszített huzalra kötött csillogó fémlemezekkel kíséreljük meg távol tartani. DNRB permetező. 106 . E 605 F 3. A tetvek elkábulnak és lehullnak.a virágbimbók festésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időben -. és nagyobb méreteket öltsön. Az eljárást 2-3 egymás utáni éjjel megismételjük. Gombaölő szerek: Spritz-Cupral. hanem inkább eltávolodás tapasztalható.Méhellenségek. DNRB porozó. Holló 10 DDT emulzió. HCH permetező. Hunor). Wofatox permetező. Ellene a 7 mm-es fogas szűkítőt már augusztusban fel kell rakni. A cinkék kártételét a kijárók elé szerelt védőkkel előzzük meg. Pernit permetező. Kívánatos. A családok ilyen kezelése csak olyan kaptárakban könnyű.

) Különböző beavatkozással zavarjuk meg a családok rendes munkáját. A rothadó hullákban a mérgek kimutatása nehéz. ami később a kár felértékelésénél bizonyítékul szolgálhat. A mintával egyidejűleg levelet is kell küldeni. Igaz.) Az egész eljárásról részletes jegyzőkönyvet kell felvenni.091/1950. A mintát lehetőleg rostaszövetes dobozba úgy kell becsomagolni. ha virágzó növényeket méhészetünk közelében méhekre veszélyes szerrel poroznak. s a másikat nyissuk ki. virágzó növényeket kezelnek bejelentés nélkül. b. akkor: a.). a népességet léputcákban és minden olyan észrevételt. c. és ezek a környék méhállományának részleges vagy teljes pusztulását okozzák. az eddig használtat zárjuk be. Az egyik a vétkesek feljelentése és szigorú felelősségre vonása. hogy hol permeteztek. e.) A minták vételénél és postára adásánál a méhészen kívül feltétlenül legyen hivatalos személy is. 2. ha nem virágzó növényeket poroznak méhekre ártalmas szerekkel. Az Országos Állategészségügyi Intézetnek a kaptárak előtt vagy a kaptárak alján összeszedett hullákból (nem élő méhekből) félliternyit küldünk. vagy vergődő méhet küldünk a betegségeknél ismertetett módon csomagolva.. valamint a méhészeti szakcsoport 1-2 tagjának (egészségügyi felelős) jelenlétében mintát kell venni az elhullott méhekből. A mintát úgy kell választani. Az elhullott méheket összesöpörve kell lemérni. 107 . vagy a kaptárakat fordítsuk meg úgy. hogy milyen mérget használták. FM. de szállításra nincs mód.) Ha időben értesítést kapunk. hogy a minta hitelességét a későbbiek folyamán kétségbe vonni ne lehessen. Keleti Károly u. a méhek mezőgazdasági szerepének minél szélesebb körben való ismertetése.. akkor: a. Ha a porozásról (permetezésről) csak akkor szerzünk tudomást. a másik a felvilágosító munka. ha magából a méregből is tudunk mintát küldeni. ha tudomásunk van róla. a szigorú rendelkezések ellenére minden esztendőben nagy károk érik méhészetünket. Nagyon előnyös. hogy állományunk egészséges voltát bizonyíthassuk. A mintákból küldeni kell a Méhtenyésztési Osztálynak (Gödöllő) és az Országos Állategészségügyi Intézetnek (Budatest XIV. Ha erre nem hajlandó. Erre azért van szükség. g. Ebben meg kell írni.Újabban .) Ugyanezzel a hivatalos bizottsággal mintát kell venni a permetezett (vagy porozott) növényből is. vagy permeteznek? 1. hogy azon a használt méreg maradványai megtalálhatók legyenek.) Ha értesítést kapunk.) a hivatalos vizsgálat után . Ez ellen két módon lehet és kell harcolni. 2. pl.ha az a méhek mérgezés miatti elhullását bizonyítja -.) A helyi tanács megbízottjának és esetleg a rendőrségnek. ha az eljárásnál a permetező vállalat vagy egyén megbízottja is jelen van. hogy ez a legfáradságosabb. itatás fontos). szénával.a Földművelésügyi Minisztérium olyan utasítást adott ki. a méhészetben észlelt elhullás részletes leírását és a családok átnézésekor látottakat. Jó.) Meg kell állapítani a méhészetben keletkezett kárt. Ez tartalmazza a mintavétel körülményeit. hogy a növényvédő állomások a nagyteljesítményű motoros növényvédő géppel végzendő porozást a községi tanácsnál még akkor is kötelesek bejelenteni. hogy össze ne préselődjék. d. b. vagy teljesen lehetetlen. és meg ne rothadjon.. Lelkiismeretlen emberek nem tartják be a tiltó rendelkezéseket. itatás fontos). Gödöllőre néhány család elől 30-40 hullát.) Az esetet azonnal jelenteni kell a rendőrségnek. rendelet ellen vétőt kártérítésre kell felszólítani. c. legköltségesebb megoldás. de a legbiztosabb is. amikor már hullnak méheink. Tábornok u. akkor az illetékes járásbíróságnál kell a kártérítési igényt érvényesíteni. Mi a teendő akkor. A küldeményre a károsult méhész címét fel kell írni.) A méheket zárjuk le (szellőzés. A növénymintát szellősen csomagolva kell az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézethez (Bp. Ha mindkét oldalon van kijáró. a kijárót lazán tömjük be nedves fűvel. sz. Sajnos. vagy milyennek használatára gyanakszunk. akkor méheinket szállítsuk el. a másik oldalra kerüljenek. vagy idő.a sok károsodás és ebből eredő pereskedések miatt . II. 24. A családokat átnézni és feljegyezni a fiasításos lépek számát.) A kaptárakat vigyük pincébe (szellőzés.) küldeni. 16. hogy a kijárok. f.

h. akkor is a kora reggeli. ha a kaptárak nem állnak vízszintesen. hogy változtatjuk munkahelyünket. és kártérítés fizetésére kötelezi őt. Minden nyílást körülszaglásznak.) Életerős családok tartása. b. mézet. 108 . Különösen veszélyes. hogy az alperes (a permetező vagy porozó) a 16. Ha pedig dolgozunk a méhekkel. Egy méhész gondatlansága. hogy a nekünk és népgazdaságunknak is kárt okozó jogszabálysértőket nem jelentjük fel. híg eleséggel etessük. Ha az eljárás során a bíróság bebizonyítottnak látja. Túlzott követeléseinket a jó szakértő úgyis mérsékelni fogja. mert könnyen rablás áldozatául esnek. másrészt az etető túltöltése szokott lenni. FM. elmarasztalja.) a mérgezés miatt elnéptelenedett családokat szűkítsük le. Hordás idején a kijárókat nagyra nyitjuk. Ha törzscsaláddal egy kaptárban vannak. hogy a nektárt adó virágokat keresnék. Ne tűrjünk gyenge. rendeletet nem tartotta be és ezzel a méhésznek (méhészeknek) kárt okozott. Hordástalan időben a méhekkel csak a legszükségesebb esetekben. fedelezést. akkor abbahagyjuk a munkát. ami kutatásra ösztönözné a méheket. Dolgozzunk mindig határozottan. sz. hagyjuk abba munkánkat. szükség esetén az állományt vonjuk össze. A kaptárak mellett vagy azok közelében. nehogy mézet. amelyek még nem tudnak védekezni (pl. sőt a felnyitott kaptárba is betolakodnak. e. gyorsan. rendes életviszonyát valami megzavarta. A már kitört rablást elfojtani nagyon nehéz. anyátlan családokat. Megelőzésére kell törekednünk. Ezzel a rablásra ingerlő időt lerövidítjük. méheknek hozzáférhető helyen ne hagyjunk lépet. amelyek életerejét. c. Azonban a hordástalanság figyelmeztetés számunkra. akkor a kaptár másik oldalán nyissunk számukra kijárót. éppen annyira elítélendő. Sürgős vizsgálatok során azt is megtehetjük. ellenálló képességét valami lerontotta. Ügyeljünk arra is. Hordástalan időben viszont csak akkora nyílást hagyjunk. vagy a kaptársor egyik végén már nem dolgozhatunk nyugodtan. cukorszirupot csepegtessünk szét a kaptárakon. Azokat a családokat.091/1950. A tartalékcsaládokat a többi méhektől távolabb tegyük. azonnal a kivett lépen teremnek. a kaptárak körül röpködnek. Rendellenességek Rablás. Etetéskor vigyázzunk. egyszóval semmi olyat. Magas kereteknél ne használjunk alsó kijárót. A rablás legfőbb oka a hordástalanság. figyelmetlensége valamennyinek bajt okozhat. ha hordástalan időben több méhészet van egymás mellett. A pároztató kaptárakat sohase tartsuk a termelő családok közvetlen közelében. A felderítő méhek ahelyett. Kerüljük el sok családnak kis területen való összezsúfolását. A pereskedésben is maradjunk hűek az igazsághoz. cukorszirupot. hogy az eleség ki ne folyjék az etetőből. bebújnak a tető alá. A nagyon legyengült családoktól a nem takart fiasításos lépeket vegyük el. ha a permetezést jogtalan előnyök szerzésére akarjuk felhasználni és kárunkat túlozzuk. mert a fiasítástól távol esik és nehezebben védik a méhek. mert itt védik meg legjobban a méhek. fészkes böngészett rajok) lehetőleg úgy helyezzük el. gondosan takarjuk. A kaptárból kivett lépeket mindig tegyük léphordó ládába és zárjuk el a méhektől. hogy a méhek zavartalanul dolgozhassanak.) Óvatos kezelés. A rablási hajlam jele a kutatás. Ennek oka egyrészt a lyukas etető. Rendszerint azok a családok esnek a rablás áldozatává. raboljanak. hogy másik család készletét hordják el. sőt hajnali órákban vagy estefelé dolgozzunk. Amennyire helytelen. a kijáró előtt „incselkednek" az őrökkel. Ilyenek: a) A kijárok szűkítése. amilyen a méhcsaládoknak feltétlenül szükséges és amekkorát a család jól megszállva tart. Ha a méhes kert egyik sarkában. Sajnos. ezen nem tudunk segíteni. A ki járót a fészeknél (fiasításos lépeknél) nyissuk. Ha már sehol sem hagynak nyugodtan a méhek. Különösen gyakori az eleség túltöltése akkor. vagy azok közelében. A méhek gyűjtési ösztönüktől hajtva arra is képesek. hogy ne legyenek a méhek tömeges röpködésének útjában. beteg.) Zsúfoltság elkerülése. hogy a rablás megelőzésére minden intézkedést tegyünk meg. Ha a méhek már kutatni kezdenek. akkor másikra megyünk át.

hogy a fehér méhek hova repülnek. Az álanyás családok kezelésével pepecselni nem érdemes. miután a kaptárba bejutni nem tudnak. legfeljebb a mézkészlet kis része menthető meg. nyomjuk meg a potrohúkat. a gyűjtésben is a legeredményesebbek. A karból szaga elűzi a rablókat. Kezdetben a kijáró szűkítése is segíthet. A befödött fiasítás púpos. Vannak azonban törzsek. Ez is arra int. A kaptár előtt a földön. mert gazdájuk kifosztotta őket. ha meggyőződtünk róla. Mindez nem igaz. annál nehezebb megfékezni. illetve csak csendes mozgás van. hogy a rablást idejében észrevegyük. hogy mindent kövessünk el megelőzésére. A méhek a szomszéd családokhoz húzódnak be. szintén gyanús. biztos. Különösen feltűnő ez korán reggel és estefelé. A rablott család kijárójában a rabló méheket liszttel behintjük és figyeljük. Ezért méheinket lehetőleg gyakran ellenőrizzük. Ajánlatos ilyenkor a szomszéd családok kijáróit is alaposan leszűkíteni. nehogy azoknál a családoknál. Ha a kaptárból kijövő méhek potroha duzzadt. A nagy sürgés-forgás olyankor. Az ilyen családokat figyeljük meg. Ha méz buggyan ki szájukból. Természetes. Petéikből herék fejlődnek. léptörmelék. Minél előrehaladottabb állapotban van a rablás. Sétáljunk végig a kaptárak előtt és figyeljük gondosan a kijárókat.A kár csökkentése szempontjából igen fontos. a kijáró elé karbolos rongyot akasztunk. vagy röpülési körzeten kívülre szállítjuk. Ha a hazatérőknél tapasztaljuk ugyanazt. Csak alsó ki járónál tűnik fel. lassan belenyugszanak. vagy már befejezték az élénk röpködést. Mások szerint a méhek azért rabolnak. Megállítható a rablás karból használatával. Ilyenkor már későn érkeztünk. A rabló család felderítésére egyszerű módszer a lisztezés. A rablás a fertőző méhbetegségeket is terjesztheti. Álanyásság. hogy szellőzést kell adni a családoknak. amelyekben ez a hajlam erősebb. vagy a kijáróban verekedő méhek arra figyelmeztetnek. hogy fosztogatnak. akkor a rablott és rabló családot (ha ez is a mienkből való) pincébe visszük. A hosszabb idő óta anyátlan családban munkás méhek kezdenek petézni. A rablott család méhei kaptárjuk homlokfalán gyülekeznek s a támadás megszűnése után behúzódnak. Ha az álanyás család még népes (ez ritka). nehogy azokra törjenek rá a rablók. amikor a méhek még nem nagyon mozognak. hogy az illető méhész helytelen cselekedetével valóban hozzájárulhatott a rablás kitöréséhez. amikor a méhészetben általában nyugalom. hogy a méhész rabolni küldheti a méheit. a változtathatatlanba és hazatérnek. akik azt hiszik. megöljék az anyát. 109 . Legjobb lesöpörni őket. Később a rabló és rablott család teljes lezárása használ. A méhészetünkben kitört rablás előidézésével tehát csak akkor okoljunk másokat. hogy a családot támadják. akkor a lesöprést szakaszosan (nem egyszerre) végezzük. Mézzel összemaszatolt kijáró a család teljes kirablását jelenti. A rabló méheket sokan külön fajtának tekintik. Az álanyás család a gondatlan. akkor valószínűleg rabolnak. A rablók. Olyanok is akadnak. hanyag kezelés bizonyítéka. Ha a rablást sehogyan sem sikerül megakadályozni. amelyekbe bekéredzkednek. akkor ez a család rabol. a kijáróban vagy a szállódeszkán látható viaszmorzsa. Ezek rendszerint a természetes méhlegelő felderítésében. Fogjunk meg néhányat. Előrehaladott rablásra mutat a kaptárak fenekén. Rablásra minden méhcsalád hajlamos.

A méhek munkáját irányítani tudjuk. hold napraforgó. őszibarack. holdanként 10.8 q. A méhek munkájának hasznát nem kívánom itt külföldi adatokkal bizonyítani. svédhere. A méhekhez közeli 10 holdon 29. hogy a méheknek nálunk is ugyanolyan fontos szerepük van a növénytermesztésben. A magvaknak jobb a csírázóképessége és belőlük életerősebb utódok fejlődnek. A mézelő méh. zamatosabb. repce. baltacím. azonban egyik sem olyan fontos. a méhektől távol pedig csak 7. családban telel. mert lakásukkal együtt bárhová áttelepíthetők. hogy a méhállomány a lóheretáblákhoz viszonyítva kevés volt. melyek azok a növények.65 q magot adott egy kat. Olajos-növények: napraforgó. A másik tábla a méhektől 2 km-re volt. Ennek sok oka van. A vad megporzók kieső munkáját is velük kell elvégeztetnünk.A MÉHEK HASZNOSÍTÁSA A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSBEN A méhek szerepe a növénytermesztésben Ma már közismert. somkóró. nyúlszapuka. cseresznye. hogy mindenkor ott állnak rendelkezésre. Nem lehet ezt elmondani a vad megporzókról. málna. amelynek közelében méhek voltak. akik gyakorlatilag bizonyították be a méhek fontos szerepét. A méhek jelentőségének a mezőgazdasági szakemberekkel való megismertetésében legtöbbet az állami gazdasági és termelőszövetkezeti méhészek tehetnek. lucerna. hogy azok magot. A Hajdúszoboszlói Tangazdaságban a napraforgótábla közelében virágzás idején elhelyezett méhek a holdankénti hozamot 2-3 mázsával növelték. hanem minőségét is javítja. tehát már kora tavasszal elegendő számban látogatja a virágokat. szeder. szöszös bükköny. A Bábolnai Állami Gazdaságban a vöröshere hozama a méhek közelében 168 kg. ribiszke. illetve növényről a másikra viszik át. addig a méhek számának meghatározása hatalmunkban van. mustár. A Farádi „Felszabadulás" tsz-nek 1954-ben két 10 holdas táblán volt magheréje. Az egyik közelében 125 méhcsalád volt. amelynek jó megporzásához munkájukra szükségünk van. Azzal.7 q lett. ahol éppen szükség van munkájukra. Vannak is már közöttük szép számmal. koriander. nagyobb gyümölcsök. Takarmánynövények: pohánka. Mindkét magfogó táblán jól fejlődött a lóhere. A mézelő méhek igen nagy előnye még a vad megporzókkal szemben. kat. magvak fejlődnek. A termesztett fontosabb növények közül a méhek munkája a következők termését növeli: Gyümölcsök: mandula. vöröshere.8 q termett. hogy a virágos növények legnagyobb részét rovarok porozzák meg. elősegítik. alma. hogy a méheket a mezőgazdaságban hasznosítanunk kell. A méhek megporzó munkája a termést nemcsak növeli. A békéscsabai „Előre" tsz-ben 1954-ben a méhek közelében 12. míg a méhektől távoli táblákon csak 7. mint külföldön. A kunszentmártoni Zalka Máté tsz-ben 1953-ban annak a napraforgótáblának hozama. hogy a virágport egyik virágról. A vadon élő rovarok számának fogyatkozását csupán a mézelő méhekkel pótolhatjuk. A növényeket rengeteg rovarfaj látogatja.8 q. Sőt a tudomány ma már ennél is tovább jutott. 110 . A méhek munkája tehát a közeli tábla termését holdanként 120 kg-mal növelte. amelyeknél a méhek munkája hasznos. körte. Szép számmal vannak hazai tapasztalataink a vörös herével is. szamóca. fehérhere. A termésben mégis nagy volt a különbség. A méhek által megporzott virágokból egészségesebb. szarvaskerep. Sokszor azonban maguk a méhészek sincsenek tisztában vele. gyümölcsöt teremjenek. Míg a vadon élő rovarok a növényvédő szerek használatának terjedésével rohamosan fogynak. Meg kell jegyezni. szilva. Ezek az adatok is elegendők annak bizonyítására. hiszen munkájukkal a terméshozamokat és a termés minőségét külön költség nélkül nagyban növelhetjük. kajszi.2-7. a távolin ugyanakkor csupán 17. meggy.8 q-t. a méhektől távol csak 90 kg lett holdanként. Ezek azt mutatják. köszméte. mint a mézelő méh. Azt a növényt látogatják tömegesen. bíborhere. Megemlítek azonban néhány hazai tapasztalatot.

többször meg kell látogatniuk. A kis terjedelmű legelőről másra is elkalandoznak a méhek. hogy a megtermékenyítéshez elegendő. sárgadinnye. hogy egy virágot hány ízben kell a méheknek meglátogatni. Hogy a virág bibéjére sok és több növényről származó virágpor jusson és a termés kielégítő legyen. Testéről a virágpor csali véletlenül jut a bibére. mint az apró parcellácskák. A szükséges látogatások száma 20-40 is lehet. annál biztosabb a megtermékenyülés. tarlórépa. Tegyük fel. tök. hosszabb ideig dolgoznak. A normák népes. A csábítás annál eredményesebb. hogy ez az első viráglátogatáskor megtörténik. összefüggő virágzó táblák sokkal több méhet kötnek le. hogy gyenge családokból többet kell számítani. a megporzandó terület nagyságát. Természetes. Ahol vetélytárs növény van. Nem biztos. 111 . retek. Például: 100 kat. A normát ilyenkor többszörösére növeljük. Ezért kis táblára több családot kell számítani. Minél több virágpor között választhat. az őszibarack és a kajszi. a napraforgót ott. A megporzandó növény közelében tömegesen virító egyéb mézelő a méhek egy részét elcsábítja. Különösen fontos ez a kora tavaszi időszakban virító növényeknél. Kedvező időjárásban a méhek munkája jobb. Figyelembe kell venni a méhcsaládok erősségét. Ilyenkor tehát a jó megporzás érdekében a virágzó növényekhez több családot kell vinni. amelyik ugyanarról a növényről származik. jó életerőben lévő családokra vonatkoznak.a mi esetünkben a méheknek . de 2 holdra nem elég 1-2. ha a virágot egy méh meglátogatja. A legtöbb virág még a más növényről való virágporban is válogat. A méh megporzó munkáját nem tudatosan végzi. mint hűvös. a virágot a rovaroknak . Ma már tudjuk. MÉHCSALÁD-SZÜKSÉGLET Régebben azt hittük. Mindezzel a növények a fajra. az időjárást és az ugyanakkor virító egyéb mézelő növényeket is. gyümölcsfélék kobakos. hány virág van az adott növényből egységnyi területen. minél jobban mézel a versenytárs növény. mint nagyra. Ilyen nagy látogatottságot a rövid virágzás alatt csak akkor lehet elérni. annyira káros önmegtermékenyítést akarják elkerülni. ahol más tömegmézelő nincs. Zöldség és főzelékfélék: káposzta. a virág bibéjére már az első látogatáskor virágpor tapadt a méh testéről. A szükséges méhek száma nemcsak attól függ. Sok növény nem hajlandó befogadni az ugyanarról a virágról származó virágport. Mások még válogatósabbak és az a virágpor sem elégíti ki őket. egészségesebb a termés. A megtermékenyülés még így sem biztos. Ezért ilyenkor kevesebb méhcsalád elegendő bizonyos feladat elvégzésére. Sokkal kevesebb méh látogatja pl. borult időben. olajos és ipari növények pohánka pillangósok vöröshere és lucerna ……………… ……………… ……………… ……………… ……………… 1½ -2 ½-1 1¼ 1¼-2 3 méhcsalád méhcsalád méhcsalád méhcsalád méhcsalád E számok csupán irányadók. hold napraforgóra elég 50-100 méhcsalád. amilyenek például a gyümölcsfélék közül a bogyós gyümölcsűek. annál fejlettebb. szeles. A nagy. ahol ugyanakkor jól mézelő tisztesfű is virít tömegesen. uborka. hogy a megporzás sikeres volt. a mandula. mert ennek az egy-két családnak nem köti le valamennyi kijáró méhét a kis napraforgótábla. takarmánykáposzta. hanem attól is. A méhek nagy része a közelben nyíló egyéb mézelő virágokat fogja látogatni. ha a virágzó tábla közelében sok méh van.Kobakosok: görögdinnye. Keresi a neki legjobban megfelelőt. ott megporzásra több méhcsaládot számítunk. mint ott. hogy ez korántsem így van. több méh látogatja a virágokat. vöröshagyma.

A méhek legszívesebben és legnagyobb számmal a közeli virágokat látogatják. ott kisebb. A baltacím a méhészettől 500 m távolságra csak 59. kora tavaszi napokon a méhészettől már 250300 m-re is alig lehet méheket látni. hogy valamilyen ok miatt a méhekkel nem lehet megközelíteni a megporzandó növényt (pl. Ezek alapján könnyen érthető. A méhcsaládok elhelyezése A megporzandó táblákon A méhek legsűrűbben a lakásuk közvetlen közelében levő virágokat látogatják. ahol kevés. de a legelső követelmény a jó megközelítés. Számuk a távolság növekedésével rohamosan csökken. meredek lejtőn termelnek szarvaskerepet). Azért a kaptárakat a fák között. Ahol sok a méh. Jó. mert csak így növelhető annak valószínűsége. Így a méhek két oldalról járják a virágzó magfogó táblát. Ezért ilyen helyeken a méheket megosztjuk és a 2 keskeny oldalon vagy teljesen a tábla szélén. Ezzel a megporzást hűvös időjáráskor is kielégítően biztosítottuk. és a legtávolabbi virágok sem kerülnek messze tőlük. Számuk már 500 m-en túl is rohamosan csökken. A megporzásról ilyenkor sem szabad lemondani. Ahol kevés a megporzó. Így a méhek minden irányban találnak megporzandó virágot. hogy a növények közé kell telepíteni.Gyümölcsösökben figyelembe kell venni azt is. A megállapított méhcsaládszükséglet ugyanis arra az esetre vonatkozik. azonban egy holdra nem a norma szerinti méhcsaládot. Kisebb terület megporzására a méheket a tábla mellett bárhol lerakhatjuk. hogy a méhek tevékenységében fennálló törvényszerűség hat a látogatott növények hozamára is. mint egyébként. négyzetes. mint közvetlenül a méhészet mellett. Természetes. Minél kedvezőbb az időjárás. annál messzebbre röpülnek a méhek. Nagyobb. ott a sikeres megporzáshoz sok méhcsalád kell. Megtörténik. A méhészetet a megporzandó növénytől távolabb helyezzük el. egymás közelében kisebb csoportokban kell elhelyezni. A telephely megválasztásakor az erre általános érvényes elvekre figyelemmel kell lenni. Ezek a számok akkor.5%-át adta annak. hogy a megporzó fák virágpora kellő mennyiségben kerül át a megporzandó fákra. ott nagyobb a termés. A két csoport munkája egymást kiegészíti. több) a középre helyezett méhészet méhei a tábla két végét már nem látogatják kellően. ha a méhek közvetlenül a megporzandó növény mellett vannak. hogy a méhészetet közvetlenül a megporzandó növény mellé talán mondhatjuk úgy is. Ezt sok megfigyelés bizonyítja. hogy mennyi a megporzó fa. A termés csökkenése már 200-500 m-re is szembetűnő. vagy kissé benne helyezzük el. a következőképpen növelendők: 500 méterre ……………… 25 % -kal 1000 méterre ……………… 66 % -kal 2000 méterre ……………… 350 % -kal Nézzük ezt gyakorlati példán. viszont hűvös. A gazdaságnak 50 kh fehérheréje van magfogásra. mert annak egyik része sem lesz messze. hanem szükség szerint többet számítunk. Vagyis a termés a méhészettől való távolság növekedésével csökken. amit 250 m-re. ha a méheket távolabb kell elhelyeznünk. vagy nem nagyon elnyúlt téglalap alakú táblákban a méhészetet legjobb középre helyezni. A lucerna a méhészettől 220 m-re 35%-kal kevesebb magot adott. A méhészettől 2000 m-re levő virágokat már nagyon kevés méh látogatja. Gyümölcsösökben a méhek a hűvös időjárás és a fák koronája miatt nem repülnek még olyan messzire sem. A méheket tehát itt kell 112 . ha a hőmérséklet 12-15 fokra emelkedik és az enyhe idő csak rövid ideig (pár óráig) tart. ha 200-250 m-ként rakunk le 10-15 családos csoportokat. mert a méhek 100-150 m-re már akkor is látogatják a virágokat. Hosszúra nyúló táblán (1500 m v. A gépkocsival járhatatlan utak miatt a tábla méhekkel csupán 1000 m-re közelíthető meg.

amelyikre a méheket irányítani akarjuk. A szoktatás eredménye az első napokban gyakran egyáltalán nem észlelhető. ahonnan virágszirmokat akarunk szedni. tisztára mosott edényben főzzük. A mozgósított méhek a legelőt a kaptár közelében keresik. A méheket a következőképpen szoktatjuk: 1:1 arányban annyi cukorszirupot készítünk. A méhek száma a megporzandó növényen rendszerint az etetés 5-6.a gyümölcsösök. műanyagból. vagyis 49. hogy a kaptártól milyen távolságra van a legelő.akácvirágzás után van szükség. közlik velük a nektár illatát és azt is. Ha a méheknek a megporzandó virág illatával egyező illatú szirupot adunk és hajnalban etetünk. Ezzel nemcsak a méhészet megbecsülését mozdítják elő.5. A MÉHEK SZOKTATÁSA Vannak növények. többletkiadással jár. A szoktatás a méheknek azon a tulajdonságán alapszik. 113 . tiszta vízzel készítsük. hanem a méhlegelő jobb kihasználása végett is fontos.2 óráig a szirupban kell áztatni. Vegyünk 1. A keretetetőbe vagy lépekbe öntözött eleség nem váltja ki a mozgósító táncot. A méhésznek már előre tudnia kell. amíg a megporzandó növény el nem virított. Egyszóval ügyeljünk. Az etetőket mossuk tisztára. anyaga nem hat a szoktatás sikerére. Az etetőt a fészek kereteinek felső lécére kell tenni. Azt a területet. A felderítő méhek mozgósító táncát etetéssel is elő lehet idézni" A kaptárban etetett méhek ugyanúgy jelzik a gyűjtési lehetőséget a fészekben. akkor annak a növénynek virágait áztatjuk bele. A méhész a gazdaság főagronómusának vagy növénytermesztési agronómusának útmutatásai alapján már tavasszal előre tervezze meg a méhek szétosztását az egyes magfogó táblákra. nehogy állandó telephelyére vigye a méhészetet. hanem segítenek megvalósítani a növénytermesztés elé kitűzött termelési terveket is. A szirupra ¼ résznyi virágot számítunk. tanácsos tüllsátorral védeni. Azonban 1000 méterre lesznek. hogy semmi zöld rész ne maradjon rajtuk. kereken 50 család. hogy a megporzás kielégítő legyen? 1 kh fehérherére 1 és ¼ . A szirupot korán reggel.5 méhcsaládot. Mindaddig etetni kell. tudtukra adják. hogy a szirup minden idegen szagtól. hogy a szirup a kívánt illatot minél jobban átvegye. Igen fontos. Hány méhcsaládot vigyenek oda. hogy semmiféle szaguk ne legyen. A méhcsaládok akác utáni kisebb csoportokban való elosztása nemcsak a méhek megporzó munkájának jobb hasznosítása. Mikor szobahőmérsékletre lehűlt (15-20 fokra). illattól mentes legyen. és sokszor azért is kellemetlen. A cukrot forró vízben oldjuk. Állami gazdasági és termelőszövetkezeti méhészeink igyekezzenek a méhészettel beleilleszkedni a gazdaság termelésébe és bebizonyítani a méhészet termésnövelő szerepét. Ilyen két fontos takarmánynövényünk a vöröshere és a lucerna. nehogy a rovarok a nektárt kihordják a virágokból. mert akkor a szirup idegen szagot kap. Szokás a szirupot este készíteni és a virágokat reggelig áztatni benne. hova rakja le. A virágokat tiszta kézzel szedjük. amelyeket a méhek nem szívesen látogatnak. Így a szirup illatosabb lesz. A szükséges többlet 66%. A megporzó munkára .5 deciliternyit. bíborhere és repce kivételével .elhelyezni. mintha kívülről hozták volna az eledelt. A heréstől 1000 m-re levő telepen tehát 75 + 50 = 125 méhcsaládot kell elhelyezni. hogy a hordási lehetőség szűkös-e vagy bőséges. fémből. Az etető készülhet fából. Az 50 holdra tehát 75 családra lenne szükség. Ezekre a méheket irányítani. hogy az akácosból hazatérve a méheket a megporzandó növényeken hogyan osztja el. A virágokat úgy kell szedni. ezért csak teljesen tiszta cukorból. szoktatni lehet. napjától növekszik ugrásszerűen. vagyis minden literre 2. mert az új helyről a méhek visszarepülnek az állandó telephelyre. akkor azok a szabadban a hasonló illatú virágokat keresik és tömegesen látogatják. hogy a legelőt felderítő méhek társaikat a nektárgyűjtésre mozgósítják. ha a méheket a tábla mellé telepíthetnénk. s onnan legyen kénytelen újra megmozgatni. hogy minden családnak jusson 1 dl.2 méhcsalád kell. A virágokat legalább 1 és ½ . a méhek röpködése előtt kell a családoknak beadni. Ez többletmunkával.

akkor a „megjegyzés" oszlopba semmit sem írok. A méhek szoktatása nemcsak a növénytermesztésben.és kísérleti gazdaságok nyilvántartási rendszerét. Saját méhészetemben is használom. A családok állapotát emlékezetből pontosan ismerni még kis méhészetben sem lehet. Vezetésük tehát az állami és termelőszövetkezeti méhészetekben ilyen szempontból is feltétlenül kívánatos és indokolt. Vannak ugyanis esetek. pontos és áttekinthető rögzítésére alkalmas. s minél jobban megismerkedem vele. A tavaszi vizsgálatra például úgy készülök fel. F hézagos. 114 . tervszerű és céltudatos. gyengébb mézelő kedvéért elhanyagolják. annál több előnyét és hasznát fedezem fel. Ilyenkor a legkorábban kivirított akácvirágokkal illatosított sziruppal etetjük a méheket. vagy papírra fejként felírom a következőket: Család száma: F M N Megjegyzés Így csak az adatok beírása marad hátra. az egyes munkák időpontjának a megállapításában. Az etetés hatására hamarabb áttérnek az akác látogatására. NYILVÁNTARTÁSOK A MÉHÉSZETBEN Feljegyzések nélkül a méhész munkája nem lehet rendszeres. hogy a méhek rászoknak a bíborherére és nem hajlandók áttérni a később induló akácra. hanem a méztermelésben is hasznos lehet. A feljegyzések nemcsak a méhcsaládok pillanatnyi kezelésében jelentenek segítséget. Gyakori például. nemesítése is. A méhek termésnövelő munkáját vétek kihasználatlanul hagyni. Előfordul például. A feljegyzések vezetését nagyon megkönnyítik a rövidítések. Ugyancsak nincs értelme magasabb cukortartalmú szirup etetésének sem.A tapasztalatok szerint nem érdemes a napi adagot 1 dl fölé emelni. tekintettel kellett lennie arra is. Nem növeli a méhek számát a virágokon a naponkénti többszöri etetés sem. Természetesen lehet ehhez hasonló jó. Ez igen nagy előny a termelésben. vagy a baltacím az akáctól. A szoktatás eredményességét ma már számtalan kísérlet és gyakorlati tapasztalat igazolja. A következőkben ismertetem a tan. Ez a méztermelés szempontjából igen káros. hogy a leglényegesebb adatok gyors. hogy lehetővé tegye az állami és termelőszövetkezeti méhészetek ellenőrzését és a méhész igazának bizonyítását is. Pl. Ha minden rendben van. Nem érünk el jobb eredményt. hogy a napraforgó vonja el a méheket a jobban mézelő tisztesfűtől. vagy ennél jobb nyilvántartási rendszer is. Én a következő rövidítéseket használom: F M N A a AB ab L k = = = = = = = = = fiasítás méz népesség petéző (termékeny) anya terméketlen anya fedett anyabölcső fedetlen anyabölcső lép keret ML E HF R cs S B N V = = = = = = = = = műlép etetés herefiasítás minden rendben csendes anyaváltás saját nevelés borult napos változó Munka közben a rövidítések sok írástól mentesítenek. hogy munkafüzetembe. amellett. amikor a jó mézelő növényt a méhek egyéb. Már HF is van. Ide csak a rendkívüli tapasztalatok kerülnek. de nem lehet gyors és eredményes sem. a termelési és kezelési módok megválasztásában. Hasonló helyzet a más mézelőkkel is előfordulhat. Ezeket mindenki maga állapíthatja meg. A pontosan vezetett feljegyzések révén válik lehetővé állományunk javítása. A bevezetett módszernek. a méhcsaládok fejlődése és e viszonyok közötti összefüggéseknek megismerésében is. hanem a környék méhészeti viszonyainak. A jobb középső lába béna.

Törzslap. a vizsgálatkor tapasztaltak rögzítésére való. törzslap. 3. kimutatás a felhasznált cukorról és műlépről. keret van összesen az állománynál. táblázatban bemutatott törzslap-minta egyúttal példa annak kitöltésére. hanem a törzslapok adatai alapján folytatjuk. 4. 115 . átadást nagyon megkönnyíti a rendesen vezetett törzslap. A 17. hány lép. Ha azt találjuk. A családra vonatkozó legfontosabb adatok. hogy a törzslap mindenben hű képet ad a kaptárak belsejéről. őszi és tavaszi kimutatás. ha a méhészet általános helyzetéről valamennyi család tüzetes átvizsgálása nélkül akarunk tájékozódni. a pörgetés eredményét. vezetésére. 2. hogy mennyi a családonkénti átlagos népesség. Az állami gazdaságoknál az ellenőrzést. akkor az ellenőrzést vagy átvételt tovább nem a méhcsaládok közvetlen vizsgálatával. A törzslap nagy szolgálatot tesz akkor is. A törzslap utolsó bejegyzése alapján megállapíthatjuk. a kiépített műlépek számát stb. az elvett fiásítást. Néhány család szúrópróbaszerű átvizsgálásával meggyőződhetünk a törzslapon feltüntetett adatok helyességéről. műlép. a vele végzett munka. Ez különösen akkor nagy jelentőségű.A tangazdaságokban bevezetett és kötelező nyilvántartási rendszer a következőkből áll: 1. amikor rossz időjárás vagy hordástalanság miatt a méhcsaládokkal huzamosabb ideig nem foglalkozhatunk. Ezen tüntetjük fel a család teljesítményét. Minden családnak külön törzslapja van. méhészeti napló. mézkészlet.

IX. Takarás bőrlemezzel Első vizsgálat. VIII. 22 55. készítés 11.10. 27. Pörgetés II. 15. illetve év végi helyzet 3 2 1 1 2 1 10 3 4 116 4 4 6 3 2. Ellenőrzés.5 39. V. 16. Virágpor bő Ellenőrzés Fészek bőv. V. Ellenőrzés 13. Takarás. VII. 1. 4. Műraj készítés Ellenőrzés. III.5 . X. 2. V. Ellenőrzés. Rendben 14. 7. Rendezés. Ellenőrzés Kaptárba helyezve méz üres lép méh fiasítás műlép (cukor) keret db léputca lép db kg db 4 5 6 7 8 9 lép db 10 Kaptárból kivéve méh fiasítás léputca lép 11 12 méz (cukor) kg 13 műlép db 14 üres keret db 15 1 1 1 2 1 12 15 Ellenőrzés. X . 7 VII. IX. VIII. 7. Rendben 12.A vizsgálat Sorszáma időpontja 1 18 1. 6. 2 54. Etetve cukorral 16. 15. 8. Tart. VI. Egész kaptár megnyitása Ellenőrzés Előkészítés mézelésre. 27 IV. X. Sok here! 1955-ben összesen. célja (a végzett munka) 3 Utolsó vizsgálat. 4. 24. Fészek 2 ml közé Pörgetés I. VIII.8 .25. 1. 18. 3. Család 10. VI. 5. 24. etetés 15. 24. 9.

16. 10.5 1 117 .5 van van műlép db 20 1 1 1 1 üres keret db 21 A méhész aláírása 22 17. 14. Táblázat. 22 22 21 22 20 17 15 15 10 8 7 7 7 3 lép db 16 21 21 21 21 méh léputca 17 9 9 10 14 16 20 fiasítás lép 18 1 4 6 7 11 11 méz (cukor) kg 19 18 6. 13.5 17. 6. Törzslap A méhcsalád száma: 21 Kaptárrendszer: NB fekvő 22 keretes Anya kikelésének ideje: 1953 év Az anya származása: T 20 22 20 9 18 22 8 16 23 27 17 20 17.Kaptárban maradt Sorszáma 1 18 1. 15. 2. 5. 4. 9. 7. 12. 11. 3. 8.

hogy csendes anyaváltásból származik. hogy a 20. hogy az anya májusban kezdett-e petézni. gyűrődik. amelyikben az anya kelt. család 1955-ben a következő teljesítményt érte el: 53 kg méz (ebből 35. de akácvirágzás alatt már kimerült.. fejlődése töretlen. mikor kezdett petézni.5 kg pörgetett). A családot jól fölfejlesztette. ha vizsgálatkor az adatokat munkanaplóba (füzetbe) írjuk és később. sz. mint amennyit a törzslap mutat. hiszen 1953-as. Ezért helyesebb. A leváltás idejének megállapításánál ugyanis nem mindegy. sz. Az anya kikelésének éve rovatba azt az esztendőt írjuk be. A leváltást csak azért kerülte el. Bepiszkolódik. ez: 1957. hordás közben gyűjtő munkájának eredményét futó szemlével ellenőriztük stb. újat kapcsolunk hozzá. mind a kaptárak számozásában rendet tartunk (lásd . ezt feltétlenül jegyezzük fel. tenyésztési értékét. A herék betelelésig való megtűrése azt jelenti. Minél több évi anyagunk lesz együtt egy családról. mert erősen befolyásolja termelését. elviszi a szél. félreértést. Munka közben. de lehetőleg még aznap jegyezzük fel a törzslapra.50 17. Figyelni kell. Tenyészanyagot is adott.. nem kerül a törzslapra.80 kg). Az. Ha azonban a család. hogy a 17. ha mind a törzslapok. örökölte-e ezt a tulajdonságot. hogy a család nincs már megelégedve az anyával. „Cs" arra figyelmeztet. Az anya származása: itt azt tüntetjük fel. kint a méheknél a törzslapot sok baj érheti. 3 lép fiasítás és 5 műlép kiépítése.50 57 4 53 kg-ot kg-ot kg-ot kg-ot kg-ot (20) (8) 1 4 5 6 3 db db db-ot léputca db Lép: a múlt évről bent maradt műlép ……………… 1955-ben beadott ……………… Összesen kiépített: elvéve összesen (11) elvett fias lépek száma összesen Méh: Fiasítás: ……………………………… (12) Vagyis a 20. családhoz évközben többször is hozzányúltam. családból való. Pl. Ez érthető is. hogy a törzslap adatait mindig valóban a megfelelő családra vonatkoztassuk. hogy a vándorlásra előkészítettük. Nagyon hasznos. hogy a család maga nevelte. bizonytalanságot kizáró módon való feltüntetése igen lényeges. visszafejlődése szabályos volt. hogy rajzási hajlama nem ébredt fel. Természetes. hiszen közben vándoroltam is. meg nem anyátlanodott. ha ezenfelül még azt is feljegyezzük. Ez csak akkor sikerül. család értékelése a következő: Méz: Kivettem összesen telelőre maradt összesen: a családdal feletettem összesen termelt (13) (19) 39. A törzslapot több évig használjuk. vándoroltattuk. annál jobban meg tudjuk ítélni teljesítményét.). mert kiválasztott tenyész családból való. szállítás alatt érezhető veszteséget szenved. Tavasszal fokozott figyelemmel kísértem.50-1. megázik. A törzslapon azonban csak a család belső életét befolyásoló műveleteket és a rendszeres időszaki ellenőrzések adatait kell bejegyezni. Az utolsó szemle „sok here" bejegyzése azonban figyelmeztető. 6 léputca nép (1. hogy az anya melyik családtól vagy milyen idegen méhészetből származik.A méhcsalád számának pontos. „17" azt jelenti. Javára írható még. sz. (VI. A 20. vagy augusztusban.A méhészet elhelyezése" részben). Ha megtelt. „S" azt jelenti. 15. 118 . A pontos feljegyzés pl.

az időjárási adatoknak és a mézelő növények virágzási idejének feljegyzésére való. Zivatar miatt sok méh kint pusztult. amit a jövőben el kell kerülnünk. 3-án 2 lépet adtunk be a mérlegeléshez. mézszállítás elmaradása miatti kötbéres eljárás) döntő bizonyítékul szolgálhat. vagy belehelyeztünk valamit. AT méhészeti napló mintáját a 18. Az őszi kimutatáshoz hasonlót készítünk tavasszal is. Őszi és tavaszi kimutatás a családok állapotáról. hol követtünk el hibát. Az egész állomány helyzetét helyesen csak akkor láthatjuk. VI. táblázatban láthatjuk. mert kivettünk belőle. a téli készlet átlaga. Ebből 1. az egy családra jutó lépkészlet és az anyák kora jellemzőek. Ezek ismerete minden méhész számára fontos. Este a mérleg 65 kg-ot mutatott. hogy a mérleget mindig vízszintesen állítsuk be és gondosan kezeljük (olajozzuk). A kimutatás mintáját a 19. Ezen minden családra vonatkozóan feltüntetjük ezeket az adatokat. A +.5 kg volt. hogy a kaptár súlyát a csapadék ne befolyásolja. Ezt a „megjegyzések" oszlopában feltüntetjük. akácra. 1. A termelő és tartalékcsaládok adatait külön-külön összegezzük. A méhészet helyzetének elbírálásához a következő adatok ismerete szükséges: átlagosan hány léputcásak a családok és mennyi élelmük van. Éjjel szállítás II. Pl.Méhészeti napló. A „megjegyzések" oszlopba a rendkívüli eseményeket írjuk. Ez szemlélteti a telelés eredményét és tükrözi a méhészet átlagos helyzetét. A termelő családok után tüntetjük fel a tartalékcsaládokat. 20. milyen eredményt ért el a méhészet abban az esztendőben. 119 . A kimutatásban minden család külön sort kap. javult-e minőségben? A minőségre a családok átlagos népessége. Nagyon fontos. ezután 10 naponként. mint előző este. és utolsó napján mérlegelünk. táblázatban mutatom be. ha tetőt készítünk föléje. A 2 lép súlya 1..85-1. Az időjárásra. Kisebb eltérést még így is okoz a levegő nedvességtartalma. Márciustól-október végéig naponként. Ezt írjuk be a + oszlopba. Az őszi kimutatás . hány tartalékcsalád van. A mérleg megbízható adatokat csak akkor ad. egy családra hány lép jut. hogy meg ne rozsdásodjék. növekedett-e mennyiségben. A pontosan és rendszeresen vezetett méhészeti napló a törzslapokkal egybevetve fontos eszköz munkánk utólagos elbírálásában. hogy a kaptár súlya azért változott. Kiszámítjuk azt is. A termelési időszak lezárása után a feljegyzések alapján megállapíthatjuk. mikor kell etetnünk stb.megmutatja. A mérleges kaptár súlyváltozásának. lépkészlet átlagát és megállapítjuk a tartalékcsaládok arányát. élelem. ha a családokról kimutatást készítünk. Megesik. A lépkészlethez hozzászámítjuk a kaptárokon kívül raktározott lépeket is. Ezután kiszámítjuk a népesség. jégeső az akácban 30% kárt tett.összehasonlítva az előző évivel .50 = 35 dkg.50 kg a két beadott lép. Egy méhészet egész évi munkájának és eredményének megítéléséhez nem elegendő a családok adatainak külön-külön való ismerete. hogyan oszlanak meg az anyák kor szerint. ha az egész méhészetről összesítve ismerjük a legfontosabb termelési adatokat. A méhészeti napló vitás esetekben (tiltott permetezés miatti károk. milyen korúak az anyák? Mindezekről csak akkor kapunk pontos képet. illetve a hó 10. Néhány egymás után következő év adataiból pontosan tájékozódhatunk. a gyűjtésből eredő gyarapodás tehát 1. illetve a — oszlopba ugyanis csak a hordási viszonyokból adódott változást jegyezzük be. hogy melyik időszakban mit várhatunk a természettől. nehogy a napló későbbi használatakor helytelen következtetést vonjunk le. mérlegelési eredményekre vonatkozó adatai bizonyító erejűek.85 kg-mal többet. Pl.

állása 2 58 57. 21. 27. 25.50 104 106. 10 B V V N N N N N N N N N N B N N Csapadék 11 1 Szél 12 É Megjegyzés 13 Gazdaság: Tangazdaság Lengyel Vándortanya: Kurd .Sándor major Nap 1 16.15 90 92. 22.18. 20. 23.25 98. Táblázat 1958. 9 N B V V N N N N N N N N N B N N d. 31.60 57. év május hó 16-tól 31-ig A mérleg változása + 3 4 20 20 20 200 465 675 400 500 515 485 225 625 550 265 Milyen növény kezd virított virítani el 5 6 MÉHÉSZETI NAPLÓ Hőmérséklet max. 26. 8 18 12 8 11 12 15 15 15 14 15 18 18 18 14 13 16 Napsütés d.60 64. 7 22 16 20 23 23 24 25 26 26 28 29 32 31 29 23 25 min. 29.65 akác Vándorlás Sándor majorban akác 120 .80 57.60 59.e. 24. 19. 18. 17. 28.65 106. 30.u.25 71 75 80 85.

1-10. . 10. évi 1957.19. 3.) Az anya kora 1957. 1.7 l. u. 2. . évi 1956. 1958. 17. 6 540 — 12 1204 18 1330 NB TARTALÉKCSALÁDOK: 1. . Összesen 1958. . 5. Összesen 1958.5 14 17 Lép db 22 22 18 24 12 20 Megjegyzés NB NB H NB Tenyész H NB Sorszám A család száma 1. 2. 4 3 3 — — — 10 7. 6. 1 3 36 — — 1330 36 113 1479 540 : 70 1204 : 70 1479 : 70 6 77 3 36 Összes lépek száma: Raktáron Törzscsaládok átlagos népessége: átlagos élelemkészlete: átlagos lépkészlete: Tartalékcsalád = 14% Anyák megoszlása kor szerint: 1958.5 8 4 3 3 1958. 3. Táblázat KIMUTATÁS A MÉHCSALÁDOK 1958 ŐSZI ÁLLAPOTÁRÓL (Az ellenőrzés kelte: 1958. 1. évi = = = 7. . 1958. 5. u) 8 7 8 9 6 8 Fiasítás lép 1 — 2 — 1 — Élelem (kg) 20. 1956. 70. . Nép (I.2 kg 21. . 1958. 10. 1958. . 4. okt. 2.1 db 40 db 35 db 5 db = = = 50 44 6 % % % 121 .5 25. 1958. 9. 1957. 10. 3.5 16 18. 2. 86. 4.

etetésért. szaporított. Akadnak azonban körülmények. hanem szenvedély is. hogy a családban csupán a méhész ért a méhekhez. Gyanúsításra adhat okot a felhasznált cukor is. A bérbeadó gyakran azzal a gyanúval él. sőt pörök keletkeznek. hogy méheit mással kezeltesse. az új lépek tehát csupán a tulajdonos vagyonát fogjak gyarapítani. amelyek alapján a megállapodásokat megkötik. Aki a méhek életét ismeri. amit a méhészet adhat. Kialakultak azonban bizonyos szokásos feltételek. 1. súrlódásra adhat okot. Ha azonban a méhészet lépkészlete még nem teljes. a helybér. Csak az ezután maradó méz részelhető. A hozam egy részét elhallgatja s csak a többin osztozik a tulajdonossal. Ha a szaporulatot nem rajban vagy lesöpört méhekben. Aki tehát ilyen feltételekkel kívánja méheit valaki másnak gondjaira bízni. Ezért az ilyen megállapodásokból gyakran viták. a szaporulat. A méhek részes kezelésének feltételeit semmiféle írott törvény vagy rendelet nem szabályozza. a rakodómunkások bére. 2. 3. a műlép is a termelési kiadásokhoz számítható. akik öreg koruk miatt kénytelenek abbahagyni a méhészkedést. festéséért. az etetésre felhasznált cukor ára. az megszereti azokat. újak beszerzéséért kifizetett összeg. hány kg viaszt termelt. Ilyen a szállítási költség. mennyit pörgetett. amelyek arra kényszeríthetik a méhészt. szívesen foglalkozik velük. mert hiszen a kivett lépből nyert viasz feles lesz. A méhek részes kezelésbe adásának három leggyakoribb változata a következő: 1. Nem termelési költség a kaptárak javításáért. akkor a műlép beszerzése teljesen a tulajdonost terheli. akkor a szaporulathoz adott műlép beszerzése feles arányban a tulajdonost és a kezelőt terheli. a vándortanyán töltött időért. sem harmados megállapodásnál nem számíthat fel költségeket (hacsak a megállapodásban mást nem kötöttek ki). pl. a viasz. Minden kiadást a tulajdonos fedez. amelynek lépkészlete már teljes. Ugyanakkor azonban felesek a termeléssel kapcsolatos kiadások is. A valamilyen ok miatt átmenetileg vagy hosszabb időre szakértő gazda nélkül maradt méhészeteket részes kezelésre szokták kiadni. A felhasznált műlép elbírálásánál már figyelembe kell venni a lépkészletet. mind a harmados kezelés sok vitára. de méheiktől teljesen megválni nem akarnak.) Harmados kezelés. hogy közös megállapodással a jobb eredmény érdekében a téli készlet cukorral is kiegészíthető. Ilyen. Ugyanez a helyzet azoknál. és minden beadott műlép helyett egy öreg lépet kapunk a méhészetből. Ilyenkor a cukor beszerzésével járó költségekhez a kezelő 1/3 résszel szokott hozzájárulni. hány lépet építtetett ki. amely nem a méhészet fenntartását. ha valóban megbízhatónak látja. tehát csupán a rendszeres lépcsere érdekében kell új lépeket építtetni.) Bérlet. Természetes. 2. az ő méhészetének termelési értékét növelik.MÉHCSALÁDOK RÉSZES KEZELÉSE A méhészet nemcsak hasznos foglalkozás. kétharmada pedig a tulajdonosé. Feles kezelésnél minden hozam és kiadás feles. hanem a termelés folyamatosságának biztosítását. Harmados kezelésnél a termelés egyharmad része a kezelőé. ismerje meg jól az emberét. Olyan méhészetben. 122 . a betegségek leküzdésére vagy megelőzésére vásárolt gyógyszer. Az igazi méhész méheinek kezelését nem szívesen bízza másra.) Feles kezelés. A méhek kezeléséért. S csak akkor kössön vele ilyen megállapodást. A kezelő köteles az állományt téli készlettel is ellátni. Mind a feles. a nevelt anyák és minden termék. hanem építménnyel együtt osztják el. Nagyon gyakori. a vándorlással kapcsolatos utazásokért a kezelő sem feles. A család mégsem akar megválni tőlük. hogy a kezelő nem vallja be becsületesen. ha a méhész huzamosabb időre megbetegszik. Termeléssel kapcsolatosnak tekintünk minden olyan kiadást. Feles tehát a méz. javítását vagy a méhészet fejlesztését célozza. A méhész halálával a méhek árván maradnak.

) A megállapodást legalább 3 évre kössük. akkor 8-10 kg.. A bért mézben szokták meghatározni.) A megállapodást mindig foglaljuk írásba. a kezelő bizonyos számú család szaporítását is vállalja. A bérlet. amelyekre nagyon ügyelnünk kell. 123 . Ha az állomány nem a legjobb minőségű. 5. hogy mit kap ő a méhek hozamából. A jegyzőkönyv tartalmazza a családok és kaptárak számát. mert az a méheit neki használatra kiadta. hanem meghatározott bérösszegért vállalja a munkát. Jó állomány után. hogy a későbbi vitákat elkerülhessük és esetleges bírói eljárás során igazunkat bizonyítani tudjuk. Mind a tulajdonosnak. a kaptárrendszer megjelölését. Nem azt köti ki a megállapodásban. (Ez a kezelő. Gyakran megesik azonban. a lépek számát és minőségét. de a 15 kg-ot a legritkább esetben éri el. és a mennyiségre. hogy a családok rendbe hozásának idejére a méhészet állapotának megfelelő feltételekkel kell megállapodást kötni. 3. az anyák korszerinti megoszlását. teljes lépkészlettel. Akármelyik ismertetett módot (vagy valami mást) választjuk is. Az ismertetett feltételek termelőképes állapotban levő méhészetekre alkalmazhatók. A megoldás az.) Rögzítsük írásban azt is. hogy a tulajdonos leromlott állományt akar kezelésre kiadni. Ezek közül a legfontosabbak a következők: 1. Ez a mód kiküszöböli a gyanúsítgatásokat. Semmi vitára.3. vannak dolgok. a kaptárrendszertől. Ennek mennyisége sok mindentől függ. hogy mit köteles adni a tulajdonosnak azért. minőségre vonatkozó adatokat foglaljuk jegyzőkönyvbe. bérbevevő érdeke. Ilyenkor a kezelő ezeket a feltételeket nem vállalhatja. 2. gyanúsítgatásra nem ad okot. mert egy évre igen könnyen ráfizethet. hanem azt.) A megállapodás megkötése előtt a méhcsaládokat érdektelen szakértő jelenlétében tüzetesen vizsgáljuk át. nagyon csökkenti a viták lehetőségét. a családok népességét. a családok élelemmel való ellátottságát. általában családonként 8-15 kg a szokásos. a legtisztább. a kiépített lépek számától stb. elsősorban a családok minőségétől. Az előbbiektől abban különbözik. hogy mikor és milyen állapotban köteles a kezelő (bérlő) visszaadni a családokat. nincs meg a teljes lépkészlete.) Gondoskodjunk az állomány egészségügyi ellenőriztetéséről és az erre vonatkozó megállapodást is foglaljuk írásba. ha a kezelő egyéb kötelezettséget nem vállal. Ez az átmeneti idő a családok helyzetétől függően 1-2 év lehet. 10 kg fölé is emelkedhet.) 4. Ugyanezt tegyük a megállapodás lejártakor is. mind a kezelőnek a harmadik mód a legegyszerűbb. hogy a kezelő nem részesedésért.

anyanevelés Szaporítás Vándorlás Előkészület a telelésre. itatása A természeti viszonyok hatása a méhcsalád életére Termelés A tavaszi fejlődés előmozdítása Mézeltetés. Telelés Méhbetegségek és méhellenségek A méhek védelme mérgezések ellen Rendellenességek A méhek hasznosítása a mezőgazdaságban A méhek szerepe a növénytermesztésben Méhcsalád-szükséglet A méhcsaládok elhelyezése a megporzandó táblában A méhek szoktatása Nyilvántartások a méhészetben Méhcsaládok részes kezelése 3 4 4 7 7 13 17 23 28 33 37 37 48 58 62 74 79 88 98 106 108 110 110 111 112 113 114 122 124 .TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Általános rész Természeti viszonyaink és a méhészet Mesterséges méhlegelő A méhészet nagysága és munkaszükséglete A méhészet elhelyezése A kaptár és a keret A méhcsaládok kezelése A méhek etetése. pörgetés Viasztermelés. építtetés Nemesítés.