FALUBA ZOLTÁN

GYAKORLATI MÉHÉSZKÖNYV

MEZŐGAZDASÁGI KIADÓ BUDAPEST 1959

1

A kéziratot átnézte: KOLTAY PÁL

© Faluba Zoltán, 1959

Felelős kiadó Lányi Ottó Felelős szerkesztő Kattinger Gusztáv Műszaki szerkesztő Gellért Andor * Változatlan utánnyomás 11,501-18,500 példányban H 3/4 A/5 ív terjedelemben - 1172Készült az MSZ 5601-54 és 5602-50A szabványok szerint * Kossuth Nyomda, Budatest V. k, Alkotmány u. 3.- 5515 - Felelős vezető Lengyel Lajos igazgató

Digitalizálta: Ebke ebke@freemail.hu
2

BEVEZETÉS
Huszonöt esztendeje kerültem közvetlen kapcsolatba a méhészettel. Azóta igen sok alkalmam nyílt a méhészekkel való érintkezésre, munkájuk tanulmányozására és termelési eredményeik megismerésére. Azt tapasztaltam, hogy a termelés ritkán van arányban a méhészek lelkesedésével, a méhészetbe fektetett munkával és anyagi eszközökkel. Számszerűleg szépen fejlődő méhészetünk egy családra jutó hozama ma is alig több mint ezelőtt, néhány évtizeddel. Téli veszteségeink nagyok, méhállományunk jó része évről évre csak éppen él, de hasznot nem ad. Ennek legfőbb okát abban látom, hogy termelési módszereink mesterkéltekké, pepecselőkké váltak. A siker feltételeit olyan beavatkozásokban, jelentéktelen részletekben keressük és véljük megtalálni, amelyek mellett a lényeg: a családok életerejének, népességének egész évben való folyamatos fenntartása elsikkad. A termelők többsége a sok ajánlott, de gyakorlati eredményekkel kellően alá nem támasztott módszer között eligazodni képtelen, és kétségek között vergődik. Különösen szembetűnően érzékelhetők e hiányosságok állami és termelőszövetkezeti méhészeteinkben, amelyekben a méhészek munkáját rendszeresen ellenőrizzük, a termelési eredményeket és ráfordításokat pontosan megállapítjuk. A méhészekkel folytatott beszélgetéseim, valamint előadásaim során - tapasztalataimra támaszkodva - mindig igyekeztem a hibákra rámutatni és megismertetni a termelőkkel a méhészkedés egyszerű, de eredményes módját. Célom most is ez. Azok a méhésztársak, akik újat várnak tőlem, csalódni fognak. Célom nem eddig ismeretlen módszerek, csodálatos eredményekkel kecsegtető újítások terjesztése, hanem az, hogy mindenki számára könnyen érthető, bárki által megvalósítható, jó eredményeket adó termelési módszert ismertessek. A méhészeti gyakorlat nagymesterei ne róják fel könyvemnek, hogy számukra semmi újat nem mond, sőt nagyon sok olyan dologról sem esik szó benne, amit ők már réges-régen tudnak. Ne róják fel, mert a könyvet nem számukra írtam. Tanácsaim annak a sok ezer méhésznek szólnak, akik az alapismeretek megszerzésén túljutottak ugyan, de az ajánlott sok-sok módszer között gyakorlati tapasztalatok hiányában eligazodni nem tudnak, akik saját tájékozatlanságuk, vagy mások helytelen útmutatásai által félrevezetve, helytelen utakon járnak. Az ismertetett módszereket az egyszerű, kenyérkereső munkájukkal elfoglalt méhészek is alkalmazhatják. Nem mondom, hogy nincsenek hasonlóan eredményes más módszerek, azt azonban nyugodtan állítom, hogy az itt ismertetett méhészkedési mód a gyakorlatban jól bevált. Segítséget kívánok nyújtani azoknak a méhésztársaknak is, akik az üzemi méhészetek kiépítésén, mint állami vagy termelőszövetkezeti méhészek, munkálkodnak. Figyelmüket különösen hangsúlyozottan a munka megszervezéséről, a méhállomány elhelyezéséről és a rendszeres nyilvántartások vezetéséről mondottakra hívom fel. Tanácsaim betartása munkájukat nagyon megkönnyíti, termelési eredményeiket növelni fogja. Az ő segítségükre - úttörő munkájukra - szükség van ahhoz, hogy a méhészet állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben a megporzás fontos feladatát elvégezze és mezőgazdasági nagyüzemeinknek szerves részévé váljék. Munkám célját csak akkor érheti el, ha a benne leírtak mind a háztáji kis méhészetekben, mind a nagyüzemi méhészetekben élő valósággá válnak. A könyv tartalmának az életbe való átültetésében nagy segítséget nyújthatnak a méhészeti szakcsoportok azzal, hogy az ismertetett módszereket összejöveteleiken megvitatják, részletesen értékelik és terjesztik. Könyvemet a méhészet és méhészek iránti szeretet szülte. Ha a méhészek munkáját sikerül vele megkönnyíteni és csak kissé is eredményesebbé tenni, akkor célját elérte. Kérem a méhésztársakat, fogadják olyan szeretettel, amilyennel én adom, és észrevételeikkel, hozzászólásaikkal segítsenek hiányosságainak későbbi kijavításában. Budapest, 1958. június hó. A szerző

3

füzek. A fejlődés rendszerint február elején megindul. gyümölcsfák és bokrok nyújtanak. gyermekláncfű. Az említett tavaszi mézelők csak ritkán adnak olyan hordást. az egyenetlen eloszlású méhlegelő egyszer bőséget. sajnos. Zala és Vas megyékben találjuk. Mézelő növényvilágunk gazdag. hogy ilyenkor a 4 . a kasos. Észak-Dunántúlhoz hasonló. A régi. Az eredményes méhészkedés alapja a jó méhlegelő. fejlődésére és munkájára legalkalmasabb a tavaszból a nyárba való átmenet két hónapjának. főként idős méhekkel telelnek be. tömegmézelőnk azonban. A száraz meleg leperzseli a növényeket. fűzfélék. ha szárazsággal párosul. azonban a szeszélyes tavasz sokszor megzavarja.hóvirág. Szeptember és október alkalmat ad a méheknek virágporkészletük kiegészítésére. Egyik legnagyobb gondunk méheinknek átmentése a kedvezőtlen nyarakon. Az enyhe és általában hosszú ősz kedvező. Ma ezeken a vidékeken kasos méhészet alig található. boglárkafélék. Ez veszélyezteti a telelés sikerét és a jó tavaszi fejlődést. Méhészkedési módszereink megválasztásában alkalmazkodnunk kell a méhlegelőhöz és az időjáráshoz. A tavaszi fejlődéshez annyira fontos virágport a mogyoró. hogy már a méhek kirepülését is akadályozza. Ezek nélkül a gyümölcsvirágzás és akác közötti hézag áthidalása gondot okoz. külterjes termelési forma. legkedvezőtlenebb pedig Veszprém megye sok helyütt kopár. Ez az Alföldön nagyon gyakori. Az ilyen esztendőkben a méhcsaládok népességben erősen megcsappanva. keltike . A Dunántúl legalkalmasabb helyeit Somogy. A méhek elöregszenek. Májusban a csaknem minden évben beköszöntő hideg betörések ("fagyosszentek") szokták a méhek munkáját hátráltatni. a csapadékhiány. A hőség gyakran olyan nagy. A forró.valamint a juharok. leghamarabb az Alföldön alakult át kaptáras méhészkedéssé. A nyár már kedvezőtlenebb. helyenként jobb. Különösen károsak a március-áprilisi nagy hőingadozások és a méheket gyakran több hetes fogságra kényszerítő kora tavaszi hideg. zord területe. Vándorméhészkedésre is az Alföld méhészei kényszerültek elsőnek. Az eltérő természeti viszonyok nem maradtak hatás nélkül a méhészkedés módjának alakulására sem. A méhek életére. Ilyen nyarak után rendszerint nem tudják kihasználni a következő év akácvirágzását. Itt a szélsőséges időjárás. máskor teljes hordástalanságot okoz. A forróság főként akkor okoz bajt. kevés. a családok gyorsan néptelenednek. gyertyán és egyéb fáink adják. Itt a méhek sokkal hosszabb ideig találnak mézelő virágokat. a méheknek nincs miből gyűjteniük. hazánk északkeleti része. árvacsalán. Ez utóbbiak már a gyümölcsvirágzás és akác közötti hordástalan időszak kitöltésében fontosak. Legkedvezőtlenebbek alföldi területeink. Ennek nem mindig a gyenge nektártermelés az oka.ÁLTALANOS RÉSZ TERMÉSZETI VISZONYAINK ÉS A MÉHÉSZET Méhészkedésre többé-kevésbé hazánk egész területe alkalmas. Tolna. erdőkkel. A bíborhere és baltacim virágzása legtöbbször belenyúlik az akácvirágzásba is. baltacim. mert utánpótlás nincs. bíborhere. A virágporhordás néha még novemberre is átnyúlik. Baranya. Az ország egyes részei között azonban nagyok a különbségek. rétekkel tarkított területei. Ekkor leggazdagabb mézelő növényvilágunk is. Nektárt legkorábban az erdők aljnövényzete . hogy a méhek felesleget is gyűjthetnének. A tavaszi fejlődést segítik még a következő tömegesen virító növények: mocsári gólyahír. Aránylag rövid és nem túl hideg teleinket a méhek jól elviselik szabadban is. Legkedvezőbbek a Dunántúl kiegyenlítettebb időjárású. Hazánk időjárása a méhészkedésre nem kedvezőtlen. májusnak és júniusnak az időjárása. nyár. és a vándorlás itt a legelterjedtebb. ibolya. repce. Közrejátszik az is. szil. főként Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megye. éger. Ez rendszerint az akácvirágzás idejére esik. juharok. később a tölgy. ezeknél gyengébb az északi rész. Ebben jelentős a bokrétafa (vadgesztenye) szerepe is. aszályos nyári időjárásban rohamosan csökken a fiasítás. mint a csapadékban szűkölködő vidékeken.

lucerna. futó eső kedvező a nektártermelésre. esős . Az akác elvirágzása után a fejlődés tetőfokán álló méhcsaládok rendszerint munka nélkül maradnak. Mindkét 5 . azonban ezek a növények csak megfelelően nedves talajban és meleg időben mézelnek. A langyos. Legfontosabbak a következők: szöszös bükköny.méhcsaládok még néptelenek. hold akácerdő gyakorlati szempontból számításba vehető" méztermése 330 kg. fehérhere. hogy ezeket a növényeket egyáltalán nem. Ezek elvirágzása után a Heves és Nógrád megyei akácosokba húzódnak fel. A Dunától keletre eső területek méhészei a Duna-Tisza közén bőven találnak korán virágzó akácerdőket. Ezeken a helyeken. Árumézünk túlnyomó részét ez adja. laza homokon virít el a leggyorsabban. hazai adataink nincsenek. hanem felesleget is adnak. sokszor a virágok teljes fonnyadásakor van. az Alföldön 10-14 napig. A legkorábbi és legkésőbbi virágzás kezdete között 14 napos. hogy a szeszélyes időjárás a virágok teljes kiaknázását lehetetlenné teszi. Ezért általános az a vélemény. Legkedvezőtlenebbek rá a keleti. vagy csak a virágpor kedvéért látogatják. mint a rövid.időjárásban a virágzás huzamosabb. A már kissé puhuló virágokon munkájuk könnyebb. mivel meglehetősen kis kiterjedésűek. kobakosok (tök. Az akác után virító mézelők zöme mezőgazdasági növény. napraforgó. ezért a legjobb hordás sziromhullás kezdetén. Az akác legjobban szélcsendes időben mézel. virágokban. sőt végzetes lehet. koriander. A virágzás második felében tehát a nagyobb csapadék már káros. valamint az. rendszerint csupán 3-4 napot . Figyelembe kell venni azt is. Az akácvirágzás alatt. amelyik méhállományunknak ebben az időszakban legalább a mindennapi szükségletét megadná. Igaz. szegletes lednek. könnyen túlzsúfolhatók. vannak szép számmal akác után virágzó mézelő növények is.hűvös. Mézelésére legalább 17 fok meleg kell. szarvaskerep. A Dunántúl déli részeiből a Bakony vagy Vasmegye későn virágzó akácosaiba vándorolnak a méhészek. hogy csak méhállományunk töredékének nyújtanak gyűjtési lehetőséget. de területük annyira kicsi. Ez tévedés. Győr.tölthetünk. kisebb ligetekben. baltacim. holdanként 5 méhcsaládot vihetünk. Ez teszi lehetővé. de rendszerint nem ad olyan hordást. A csapadék az első napokban nem árt a virágoknak. A tavaszi hordáson megnépesedett családok az akácból gyűjthetnek felesleget. hidegebb talajon virágzása hosszasabb. mert a virág kemény. A vöröshere és a lucerna virágai mélyek. A vöröshere mézeléséről legtöbb jó tapasztalatot Heves.ennél többet csak kivételes esztendőkben . Szovjet vizsgálatok szerint 1 kat. 30-70 kg-os súlygyarapodást mérhetünk. hogy ezek az akácosok. nincs olyan mézelő növényünk. A méhek mindkét fontos takarmánynövényünkről a virágporon kívül nektárt is gyűjtenek. Az erős szél sok kárt tesz a gyenge bimbókban. Az akácot a méhek a virágzás első napjaiban csak nehezen tudják kihasználni. a dombos vidékeken 12-18 napig virít. pohánka. hogy az akác területegységenként mennyi mézet termel. hogy az akácosokba a legelő túlterhelésének veszélye nélkül kat. Emellett ronthatja a méz minőségét is (éretlen méz pörgetése a sietés miatt). különösen a magányos fákon. hogy vándorlással két akácvirágzást használjunk ki. Az akác legfontosabb tömegmézelőnk. Az akác meleg. Ez igazolja azt a tapasztalatot. uborka. vörös here. ha az északi akácot elkésni nem akarjuk. Kedvezőtlen . rugalmas. Az akác rövid ideig. somkóró. A száraz meleg "leégeti" virágait. Három akác kihasználása nagyon jó szervezést kíván. érdemes-e vele kísérletezni. sőt ennél nagyobb eltérés is előfordul. hogy nem virít mindenhol egyszerre. északkeleti száraz szelek. hogy nemcsak saját szükségletüket gyűjtik be róla a méhek. az időjárástól és a családok népességétől függően. nagy fáradsággal és sok kiadással jár. Ezért nagyon meggondolandó. ha a levegő páratartalma nagy. A 30 fok körüli meleget csak akkor viseli el. a legnagyobb hozamokat 22-26 fokon adja. Arról. Komárom megyében szereztek. a méhek nehezen érik el bennük a nektárt. mert ezek (főként a gödöllőiek) virágzási ideje közepes. Sajnos. azonban az erősebb eső már tönkreteszi a fonnyadásnak indult virágokat. E rövid idő alatt azonban annyi nektárt termel. pannonbükköny. dinnye). Az akác méhészeti értékét nagymértékben növeli. A vállalkozóbb szelleműek néhány napra megállnak a Tápió völgyi vagy Gödöllő környéki akácosokban.

mint a tiszántúliak. repcsényretek. homokos területek kitűnő mézelője) selyemkóró (Asclepias syiriaca. amikor a csapadékos időjárás miatt nem lehet időben kapálni. hogy hosszú ideig. Baja környékén). A napraforgó nem mindig és nem mindenhol mézel. Nevezetesebbek és az egész országban honosak: vadrepce. Erre a területre vándorolnak is a méhészek. zsálya. Jó esztendőben 40-60 kg-os. Baranya. Az ország egyes. s a nyárvégi szükségleten felül rendszerint a téli készlet begyűjtését is lehetővé teszi. A felsorolt növények kisebb vagy nagyobb területen járulnak hozzá a méhészkedés sikeréhez. csörgőfa (Koelreuteria). legelőin). A dunántúli tarlóvirágos területek kisebbek. Ez a tisztesfüves terület átnyúlik Borsod-AbaújZemplén megyébe (Mezőkövesd. Ezeknek a növényeknek a nyári hordástalanság áthidalásában nagyobb figyelmet kell szentelnünk. 1944 és 1945 óta csak 1953-ban volt igazán jó tisztesfű hordás. az ártéri erdőkben). A szoktatás a nektárgyűjtésre is kedvező. A pohánka csupán Dunántúl legnyugatibb részén számottevő. Újszász. A tisztesfű a tarló növénye. Tolna. Kalocsa. Jelentőségük így is nagy. Baranya és Somogy megyékben már csak helyi jelentőségű. Cák és Velem. Mézelésének igazi ideje július második fele és augusztus. 4-6 hétig virágzik. kígyószisz. ha aratás alatt és után (júliusban) bőséges a csapadék. borágó. Kedvező időjárásban még szeptemberben is ad hordást. Az akáchoz hasonló fontosságú mézelő növényünk az egynyári tisztesfű vagy tarlóvirág. Pörgethető felesleget ritkán ad. ha szoktatjuk őket. Nagyobb jelentőségük csak a Kaposvár környéki kiterjedt hársas erdőknek van.mézelő növényt jobban látogatják a méhek. Dunántúlon legjelentősebbek a Kisalföld tisztesfüves tarlói (Győr. Békés. Jelentősége itt is állandóan csökken. jellegzetes területein fontosak: kutyatej. acat. 6 . valamint Somogy. Szabolcs-Szatmár rétjein. valamint a Tiszántúlnak búzatermő fekete talajain. Bácsalmás környéke). semfű-semfa (lícium). vagy a ritka gabonákban jól kifejlődhet. (Solidago. Csongrád. hogy tömeges. Elég nagy területen díszlik Heves megyében a Hatvan-Füzesabony vasútvonal mentén. japánakác. az ilyen esztendők ritkák. jó minőségű virágporával előmozdítja a méhcsaládok fejlődését. de megtaláljuk ezt a jó mézelőnket Fejér és Tolna megye csaknem egész területén is. Nagy előnye viszont. Kenderes környéke. Az ezüstfa és gyalog akác a mezővédő erdősávok fontos növénye. Jelentőségük öntözéses termesztésük bevezetésével ugrásszerűen növekszik. Fejér. Dunapataj. A hárs itt felesleget is szokott adni. bogáncsfélék. Vas és Sopron megye néhány községében a szelídgesztenye adja meg a mindennapit néhány héten át a méheknek. Mosonmagyaróvár. ezért a korszerű talajművelés terjedésével csökken a jelentősége.az utóbbi években még ezt sem. Nem ad olyan rohamos hordást. Kiskunlacháza. ezüstfa (olajfűz). Zengővárkony. Szerencs környéke). a napi 2-3 kg-os gyarapodás már jónak számít. Hajdú-Bihar megyék. azonban az akácét meg sem közelíti. A tisztesfű rendszerint június közepe táján kezd virítani. Közülük első helyen a hársat kell említeni. a vadon tenyésző fehér here (bodorka. búzavirág. Legismertebb gesztenyés területek: Iharosberény. Pest megyében Nagymaros határában van kisebb gesztenyés. Jó eredményt általában csak akkor remélhetünk belőle. Zala megyében. lepényfa. A nyári hordástalan időszak áthidalásában helyenként néhány erdei és díszfának is szerep jut. aranyvessző. mint az akác. E két fával mennyiségben nem versenyezhetnek. A szelídgesztenye jelentősége főként az. Csorna háromszög). mert nincsenek annyira kitéve az aszálynak. Ez a gyomnövény a Dunántúl tarlóin ugyanúgy megtalálható. Solt. Komárom megyékben a napi szükségletüket általában begyűjtik róla a méhek. A tisztesfű az akácnál sokkal szeszélyesebb. rétek néhány növénye és egyes gyomnövények is nyújtanak hordást. Szabolcsban csaknem minden esztendőben jó hordást ad. tőzeges területeken és szikeseken). Sajnos. Legfontosabb tisztesfüves vidékeink az ország keleti felében vannak. mint a Duna-Tisza közének. de mégis jelentősek a bálványfa. A többi években csak mindennapi szükségletüket és téli készletüket . Az akác utáni időszakban ezeken kívül a legelők. különböző mentafajok (a mocsaras. A rétek növényei közül különösen a pillangósok és a fészkes virágzatúak értékesek.gyűjtötték be róla a méhek. Aratás előtt ritkán. sőt ennél nagyobb gyarapodást is ad. sárga somkóró. (Kiskunhalas környéki laza. gyalog akác. azonban mézelésük biztosabb. csak olyankor ad számottevő hordást. valamint Szolnok megye szikmentes területei: Mezőtúr. ezért méhészeti jelentőségük növekszik. Kisebb területek találhatók Pest és Bács-Kiskun megyékben is (Cegléd.

az akác és a tarlóvirág. A MÉHÉSZET NAGYSÁGA ÉS MUNKASZÜKSÉGLETE A méhészet nagyságának meghatározásakor a következő tényezőket kell figyelembe venni: 1. Igen hasznos mézelő növény a Facélia. a rendelkezésre álló munkaidő. 7 . vagy zöldtrágyának szánt növénnyel is. legföljebb két méhcsaládnál többet ne számítsunk. A Facélia mag jól értékesíthető. A többiek csak a méhcsaládok fejlesztésére. bokrok telepítésére. Méhészkedésünk eredménye attól függ. Méhészeti termelésünket ennek figyelembevételével kell megszervezni. 1. Az elmondottakból láthatjuk. a méhlegelő teherbírása. 3. hogy teherbírása meg sem közelíti az akácét. Ezekből pörgetni csak helyenként és ritkán lehet. amely gazdasági értékén felül a méheknek is jó legelőt ad. a közeljövőben pedig még inkább csupán az akácra számíthatunk. Ahhoz tehát. pohánka és mások. Katasztrális holdjára egy. élő sövények létesítésénél mindig alkalom nyílik olyan fák. majorok. Mindenhol a helyi viszonyok mutatják meg.A tarlóvirág mézeléséről ellenőrzött hazai adataink nincsenek. 100 kg-ot kell termelnie. (Szocialista mezőgazdasági üzemekben első helyre a megporzandó növények területe léphet. Erre a méhészeknek kell a gazdaságok és a termelőszövetkezetek vezetőinek figyelmét felhívni. Az eredményes méhészkedés alapja a méhlegelő. Két legfontosabb tömegmézelőnk közül már ma is. hogyan sikerül e két fő mézelő növény virágzásának kihasználása. Ilyenek a pillangós növények. Mezővédő erdősávok. erdők telepítésénél. Gyakorlatból tudjuk azonban. Holdanként 1-3 mázsás termésátlaga a vele való munkát jól megfizeti. irányítani. A méhlegelő javítása terén az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek fásítással is sokat tehetnek. koriander. a népesség fenntartására jók. 2. fejlesztésénél elsősorban ezt kell figyelembe venni. A méhlegelő teherbírása. hogy szakaszosan vetve a hordástalan időszakokon átsegítse a méheket. Így a talajjavítás végett csillagfürttel bevetett nagy területeken teremthetünk jó méhlegelőt. utak fásításánál. (Számításainkban 90 kg-ot veszünk alapul. Vetés után 40-50 nap múlva hosszasan virít. Legtöbb helyen a nyári időszak (július és augusztus) hordástalan. ligetek. termelőszövetkezetek a méhészet eredményes üzemeltetését mesterséges méhlegelő létesítésével segíthetik elő. amelyek javítják a méhlegelőt. A Facélia zöldtrágyának és silótakarmánynak is felhasználható. mert egymagában gyenge minőségű silótakarmányt ad.) Egy méhcsalád egy évi mézszükségletét a kutatók 70-90 kg-ra becsülik. hogy milyen időszakokban van a legnagyobb szükség a méhlegelő javítására. MESTERSÉGES MÉHLEGELŐ Állami gazdaságok. cserjék. ZabbaI. hogy egy méhcsaládtól 10 kg mézet pörgethessünk. Sok nektárt termel. a megporzandó növények területe. mint a pohánka és a mustár. a fehér és fekete mustár. hogy méhészetünk áruméz termelésében országosan csak két növény jelentős. Ebben az időben nagy jelentőségűek a rövid tenyészidejű növények. Vethető a Facélia egyéb zöldtakarmánnyal. Rövid tenyészideje nagyon alkalmassá teszi arra. A vetésforgóba sok olyan növény beállítható.) A méhektől csak az ezen felüli mennyiség vehető el. ezért a méhészet szervezésénél. vagy borsóval kell keverni. Nagyon jól megy például a homokos területeken csillagfürttel keverve. a repce.

mert a 40 család szükséglete 3600 kg. akkor itt . változását mindenkor figyelemmel kell kísérni. fejlesztésének tehát első feladata a legelő felbecsülése. Ezt feltétlenül figyelembe kell venni akkor. Ha pl. hogy a méhészétek nagyságát nem lehet és nem szabad országosan érvényes számokban megadni.) Ezek a következők: 8 . és a szűkös időszakban vándorolunk. illetve 10-re kikerekítettem. például vándortanya keresésekor. Ugyanezek a területek akácvirágzás idején a helyi állomány sokszorosának adnak bőséges gyűjtési lehetőséget. Egy vidék méhlegelőjének teherbírása egyik évről a másikra is megváltozhat. Még ugyanannak a vidéknek teherbírását sem lehet mindig egész esztendőre érvényes számmal kifejezni. Tájékoztatásul szovjet források alapján közlöm néhány mézelő növény mézhozamát kat. A 40 családdal tehát igen szép átlagot . ha csak 2 km-el számolunk. jól mézelő pillangósok magtermesztése nagyobb területeken. távolabbra is elrepülnek. vagy vándorméhészkedésre rendezkedünk be. a tavaszi legelő csak 50 méhcsalád jó fejlődéséhez elegendő. rétek feltörése. valamint. Egészen más a vándorméhészetek helyzete. sőt esetleg saját szükségletét sem képes begyűjteni. Kedvezőtlen időjáráskor ez a kör nagyon összeszűkül. hold. A méhlegelő becslése tehát sohasem lehet végleges. Jobb. A 2 km sugarú kör területe 2183 kat. Ahányszor 100 kg mézet termelnek ezek a növények. A Duna árterületének füzesei például sokkal több méhcsaládnak nyújtanak elegendő legelőt tavasszal. (A forrásmunkákban talált adatokat hektárról kat. tudományos vizsgálatok alapján dönthető el. fagy). Az egységnyi területről termelhető méz mennyisége hozzávetőlegesen is csak pontos. a mézelő növények által elfoglalt területek nagyságát. Ha nem akarunk vándorolni. a már ott levő méhcsaládok számát. Csak ezután dönthetünk a méhcsaládok számáról.35 kg-ot érhetünk el. hogy ott. amikor valamely vidék hordási lehetőségeire a helyi méhészetek eredményeiből akarunk következtetni. de valamilyen elemi csapás is (pl. elhelyezését szükség szerint meg kell változtatni. Ezeket a legjobb helyi lehetőségekhez méretezhetjük. Ez a példa azt is bizonyítja. akkor a méhészetet a vidék legszűkösebb időszakához kell méreteznünk. a helyinél kiadósabb legelőre szállítanunk. A homokos alföldi akácos vidékek egyes részein tavasszal és nyáron még kis méhészetek is alig találják meg mindennapi szükségletüket. és a méhészet nagyságát. 60 méhcsalád már saját szükségletét sem gyűjti be. annál könnyebb nagy átlaghozamokat elérni. annyi méhcsaládot tarthatunk haszon reményével az adott helyen. az 50 családos méhészet is jó eredményt ér el. Ha a közelben nem találnak elegendő nektárt. A mézelő növények fajtáit és területüket a környék bejárásával.50 családos méhészet átlag 10 kg-os pörgetést adhat. gyümölcsösök telepítése). Ennél több család már hasznot nem hoz. hogy amennyiben vándorméhészkedésre rendezkedünk be. A méhek haszonnal körülbelül 3 km-es körzetből gyűjthetnek. mikor kell méheinket más. Ebből a példából látható. akkor 1400 kg árumézet pörgethetünk. mocsaras területek lecsapolása). Itt a jó tavaszi legelőn népesre fejlődött családok saját szükségletüket sem gyűjtenék be. ha az akác vagy tisztesfű annak többszörösét is elbírná. holdanként kilogrammban. hogy minél kevesebb méhcsalád van valamely méhészetben. Ha viszont az állományt 50 családról 40-re csökkentjük. Az ezen a területen tenyésző mézelő növények alkotják a kör középpontjában elhelyezett méhészet termelésének alapját. hanem mindenkor a helyi viszonyokhoz kell alkalmazkodni. a gyűjtés eredményessége azonban a távolság növekedésével csökken. mint az év többi szakában. Ilyen vizsgálatokat nálunk még nem végeztek. ahol a 10-20 családos kis méhészet még nem egészen szakszerű kezeléssel is gyönyörűen boldogul. Nem bizonyos. Méhészet létesítésének.egy család évi szükségletét 90 kg-ra téve . A méhcsaládok számának meghatározásakor nagymértékben fontos az is. Viszont kár 100 családot tartani ott. akkor abban az esetben is csak annyit tarthatunk. Ha például a méhészet 2 km-es körzetében 5000 kg méz alapanyagának megtermeléséhez szükséges mézelő növény van. A legelő méheltartó képességének megítéléséhez ismernünk kell az adott hely 2 km-es körzetének növényvilágát. de a főhordást adó legelő csak 60 családnak elegendő. és arról. hogy ezek a mézelők egységnyi területen mennyi méz készítéséhez szükséges nektárt termelnek. vajon az állományt állandóan ott kívánjuk-e tartani. erdők kiirtása.A méhek legszívesebben lakásuk közelében látogatják a virágokat. Ilyen változást okozhat a mezőgazdasági művelési ágakban bekövetkezett eltolódás (pl. a termesztett növényfajták változása (pl. holdra számítottam át és a kapott számokat 5-re. ahol a tavaszi fejlődés lehetőségei adva vannak ugyan. az adatok begyűjtésével állapítjuk meg.

……………. hold rét (gyengébb minőségű) 50 kat. …………….. Vegyük a következő példát: valamely állami gazdaság központjának 2 km-es körzetében a következő mézelő növények vannak: 180 kat. hold maglucerna (öntözetlen) 30 kat... …………….. ……………... azonban az így megállapított mennyiségnek.. ……………. ……………. ……………. ……………. …………….. ……………. …………….... ……………... Ezt számításaink során figyelembe kell venni.. ……………. …………….. ……………...... hold fehérakác 9 . ……………. ……………... a méhek csak 1/3 részét képesek hasznosítani... …………….. …………….. hold gyümölcsös (alma) 50 kat.. Ha fenti számokat nem is fogadhatjuk el feltétlenül érvényeseknek... …………….. hogy mézelő növényeink értékét összehasonlíthassuk és a legelő becslése során hasznosítsuk. arra mégis jók. …………….. hold repce 100 kat. …………….. ……………. ……………..... ……………. ……………... ……………. 15 15 20 20 20 20 85 115 115 115 140 160 220 230 290 350 350 375 460 570 570 1000 Az ilyen irányú kísérletek és gyakorlatban szerzett tapasztalatok szerint.. ……………. 5 5 10 10 10 15 25 25 25 30 30 30 35 35 40 45 55 55 55 60 60 70 70 Kutyatej Kökény Tök Szelídgesztenye Uborka Meggy Füzek Sárga Somkóró Korai Juhar Borágó Lepényfa Ligeti Zsálya Lucerna (öntözött) Kígyószisz Koriander Füzike Fehér Somkóró Ló zsálya Selyemkóró Facélia Kislevelű Hárs Fehérakác ……………. hold napraforgó 200 kat.Vöröshere Szilva Földiszeder Alma Szarvaskerep Lucerna (öntözetlen) Fehér mustár Napraforgó Köszméte Sziki Lelleg Repce Rét (gyengébb) Egynyári tisztesfű Pohánka Málna Rét (jó minőségű) Orvosi Atracél Fehér Árvacsalán Fehérhere Acat Katán kóró Svédhere Baltacim ……………. …………….. hold vöröshere 10 kat. ……………. ……………. ……………. ……………..... ……………. ……………. ……………. ……………. viszonyaink között. ……………. ……………. ……………. ……………. ……………. ……………..

vándorlás nélkül 6-8 munkaórát fordítottam. a méhészet környékének rendben tartására szükséges időt. hogy ekkor már 15 éves gyakorlatom volt és munkámat mindig előre elkészített terv szerint. A méheknek a mezőgazdaságban betöltött fontos szerepét egyre jobban megismerjük és értékeljük. annál nagyobb méhészetet lehet a hozam csökkenésének veszélye nélkül egy helyen tartani. A nehézségeket vándorlással. Megjegyzem. hanem csökkenti. A méhlegelő teherbírásának megfelelően méretezett méhészettel. Ha kevesebb méhcsaládot tartanak. …………….) Vannak 10 . Mindenkinek saját helyzetéből kiindulva kell meghatároznia a méhcsaládok számát. mert a sikeres megporzáshoz több méhcsalád kell. feles arányban fekvő és rakodó képtárakban volt. ……………. a három év átlagában egy méhcsaládra vándorlással átlag 10. illetve egyénileg gazdálkodó paraszt. egy helyben tartására kedvezőtlenek. a méhlegelő javításával hidalhatjuk át. Minél jobb a méhlegelő. Kizárólag méhészettel nálunk kevesen foglalkoznak. keretkészítésre. hogy bizonyos mértéken túl. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a méhészet nagyságának meghatározásakor ezt a szempontot is figyelembe kell venni. ezért nincsenek nálunk nagy méhészetek. A megporzó méhészetek nagyságának megállapításakor gyakran kerülhetünk szembe a méztermelés érdekeivel.a vándortanyák felkutatására. A mi legelőviszonyaink nagy méhállománynak állandó. 540 500 800 2000 250 30 3300 7420 kg kg kg kg kg kg kg kg Ezen a területen 70 családos méhészetet lehet tartani. A 70 család önellátására kell 6300 kg méz. mint amennyit a vidék méhlegelőjén tartani gazdaságos. fejezetben szólok. A megporzó méhészet nagyságának megállapításáról részletesen "A méhek szerepe a növénytermesztésben" c. a méhcsaládok számának növelése már nem növeli a termelést. A kezelt állomány kb. vagy termelőszövetkezeti tag. A családoktól tehát 16 kg-os átlag pörgethető. annál több méhcsaládra van szüksége. A rendelkezésre álló munkaidő. 2. Minél több rovarmegporzásra szoruló növényt termeszt valamelyik gazdaság. Figyelmen kívül hagytam viszont a közlekedésre az állomány ugyanis 3 telephelyen volt . 3. amikor a méhészet főfoglalkozásom volt és 130-160 méhcsaládot kezeltem. Egy méhcsalád egy esztendei gondozásához helyben méhészkedve 6-10.Ezek méztermelése a következő (a méhek által kihasználható 1/3 résszel számolva): 180 50 100 200 50 30 10 Kh Kh Kh Kh Kh Kh Kh Almás Repce Napraforgó Rét Maglucerna Vöröshere Fehérakác á á á á á á á 3 kg 10 kg 8 kg 10 kg 5 kg 1 kg 330 kg Összesen: ……………. Áruméz termelésre marad 1120 kg. hanem a kisegítők munkaidejét is beszámítottam. Nálunk a 30-40 és az ennél kevesebb családú méhészetek használják ki legjobban a méhlegelőt és érnek el nagy pörgetési átlagot. a legkisebb befektetéssel és munkával. ……………. gyorsan végeztem. ……………. s ez a méhészet nagyságának növekedésével fokozatosan csökken. (1949-1951-ben. A méhészetben felhasznált munkába nemcsak saját munkámat. Ebből a példából is látható. ……………. A méhészet nagyságának meghatározásában ez is fontos tényező. akkor több árumézet kapnak. Kis méhészetekben több az egy családra jutó munka. a kaptárak karbantartására. vándorméhészkedéssel 10-15 óra kell. A méhészek túlnyomó többsége bérből és fizetésből élő dolgozó. ……………. A megporzandó növények területe. a lehető legnagyobb mézhozamot érhetjük el. Mézelő növényeink közül egyedül az akác nyújt több száz családos méhészetnek is elég nektárt. viaszolvasztásra.

egy méhész 8 X 6 = 48 méhcsaládot nézhetne át.5 kg) 8-10 20-25 3 8-10 15-20 30 perc perc perc perc perc perc Ezeket az adatokat sok családnál folyamatosan végzett ugyanazon munkaművelet átlagában kaptam. Azok. erősen szeles időben sem dolgozhatunk. Így a fejlődés rohamosabb. Igen sokszor akadályozza a munkát a kutatás is. Munkánk sokszor csak a legmelegebb déli 2-3 órára korlátozódik. Méhek összeszedése söpört rajhoz (2-2. az anya megkeresése nélkül Fészekbővítés (fiasításos lépek megszámlálása. Az említett három év átlagában a munka 33. 20-30 családos méhészet rendes kezelését láthatja el. Napi 8 órai munkaidőt számítva. Csak így érhetjük el az adott viszonyok között lehetséges legjobb eredményt. mint elhanyagolt kisebbet. A 3 évben 26 és 41% között ingadozott. népesség ellenőrzésével) Kaptárak tavaszi tisztogatása a családok átrakásával Anyarács berakása rakodókba főhordás előtt. Könnyebb kezelni évek óta jól gondozott nagyobb állományt. lép behelyezése) Mézelszedés rakodókból. a méhész lakása és a méhészet közötti távolságtól. a méhészettel szemben támasztott követelményektől és nem utolsó sorban a méhállomány minőségétől. napi elfoglaltságától és más viszonyaitól függően. állami gazdasági és termelőszövetkezeti méhészek) 70-100 méhcsaládot kezelhetnek. majd a kezelt méhcsaládok számával osztottam. vagy fekvő anyaráccsal elválasztott mézkamrájából a fészek ellenőrzése nélkül.1 %). A tavaszi első vizsgálat időszakában ugyanis az időjárás még nem alkalmas arra. mint az.teendők. tapasztalataim szerint. ha egy dolgozó teljesítményét csupán ezeknek az adatoknak alapján. hogy a méhészetben végzett munka teljesen az időjárás függvénye. Folyamatos munkához legalább 16 fokos meleg kell. az új lép helyének meghatározása. Csaknem azonos volt április (9. Mindezeket figyelembe véve. Ez pedig csak 10-20 méhcsalád átvizsgálására elegendő. A munka legnagyobb részét márciustól októberig kell elvégezni. Az idegen munka . jó akáchordás után. Az anyaneveléssel foglalkozó vagy a méhcsaládokat mezőgazdasági növények megporzására rendszeresen hasznosító (szoktatás) méhész nem kezelhet annyi méhcsaládot. annál 11 . Különösen erős a munkatorlódás májusban. Az időt a füstölő begyújtásától az utoljára vizsgált méhcsalád adatainak bejegyzéséig és a szerszámok elrakásáig mértem. zavartalanabb lesz. Esős. A termelés legfontosabb szakaszaiban munkacsúcsok jelentkeznek. egyéb tényezők figyelmen kívül hagyásával állapítanánk meg. valamint a kaptárrendszertől függ. a fejlődést gátló hiányosságokat (anyátlanság.). szeptember (8.1 %-kal.családtagok. Azonban figyelembe kell venni azt is. július (11. hogy a méhekkel naponta 8 órát dolgozzunk.4%-a erre a hónapra jutott.8%) és október (9. Ezután június következett 17. amelyek elvégzéséhez kisegítő munkaerő is kell. a mellékfoglalkozásként méhészkedő dolgozó. A méhészkedéshez szükséges munkaidő nem oszlik el egyenletesen az év folyamán. Minden munkát idejében kell elvégezni. Azonban ez csak elméletben van így. Hiba lenne azonban. Minél kevesebb időt veszítünk a pörgetéssel a korai akácon. a méhészet elhelyezésétől (egy vagy több helyen). Vegyük például a tavaszi átvizsgálást. aki ilyen feladatokat nem lát el.a vándorlások és pörgetések számától függően több vagy kevesebb. A méhészettel kapcsolatos részmunkák időtartamáról nagyon keveset tudunk. annál korábban helyrehozhatjuk. A méhcsaládok száma a méhész szaktudásától (főként gyakorlatától). Ez a munka egy méhcsaládnál átlag 8-10 percig tart. akiknek a méhészkedés főfoglalkozásuk (csak méhészkedésből élő magánméhészek.8%) hónapokban. Közülük néhány. mézkészlet. Az eloszlás még e 8 hónap alatt is nagyon egyenetlen. A méhészet nagyságát aszerint kell megszabni. élelemhiány stb. hogy hány méhcsalád kezelésére jut idő munkacsúcsok idején. a következő: Tavaszi átvizsgálás (a fiasítás. Minél hamarabb végezzük például az első tavaszi átvizsgálást. méhészkedő nyugdíjasok. és az összes munka 40%-át is kiteheti.9%). fizetett alkalmi dolgozók .

A munka megszervezése során a következő lépéseket kell betartanunk: 1. mely családokból készítjük a szaporulatot. a termelésre káros természeti tényezők hatását elkerülni. pontosan elvégezhessen. 3. A legelő kihasználása és a munka időbeni elvégzése szempontjából tehát egyaránt kedvezőbb a méhállomány kisebb egységekre való elosztása. Pörgetéshez férfi. pörgetés. és adott helyzetekben feltalálja magát. Nagy vándorméhészetekben az ilyen dolgozók csak. A méhcsaládok munkáját irányítani. Részletesen átgondoljuk a munka végrehajtásának módját. helyes előkészítése és megszervezése a munkaidő jó kihasználása szempontjából döntő. mert a gondos és több munka eredménye: jobb méhcsaládok és nagyobb hozam. fiasításuk bőséges. máskor 2-3 kisebb egységre osztva egymástól 3-4 km-re kell elhelyezni. a családok kijelölése. Elhatározzuk. 4. javítjuk. Mézelszedéskor egy pörgetőhöz 3-4. fiasításos lép. beszerezzük a cukrot. 2. vándorlás. Pörgetés utáni állapotuk a törzslapokon fel van tüntetve. Ennek káros hatását azzal kell mérsékelni. A munka. A méhész személye. a végrehajtás részleteinek meghatározása. vagy a lehető legkisebbre korlátozni csak az tudja. hogy a 70-100 méhcsaládot csak a nyugalmi időszakban és akácvirágzáskor szabad együtt tartani. Megállapítjuk a végrehajtás módját. Ezeknek a családoknak 12 . cukor szükséges a kitűzött cél megvalósításához. A munka megszervezése. melyik családtól hány fiasításos lépet. Kereteket huzalozunk és műlépezünk. amelynek egy helyen való tartása már kedvezőtlen. a használtakat kitisztítjuk. a munka megszervezésétől is. műlépes keret. sokszor nehéz fáradalmakat csak fizikai munkára teljesen alkalmas dolgozó bírja. 4. akinek szaktudása. Megállapítjuk. hanem egész évi tervünk elkészítésekor is.jobban kihasználhatjuk a későn virágzót. A felesleges mézet már elszedtük. fertőtlenítjük. mézeltetés helycserével. kellő előkészítés nélkül. hogy minden munkát idejében. Vannak munkák. hogy a 10 új családot a következő napokban elkészítjük. Az egy dolgozóra bízott méhcsaládok számát úgy kell megszabni. Ezek után előkészítjük a szükséges dolgokat. Ennek oka legtöbbször az. A törzslapokról (vagy egyéb feljegyzéseinkből) megállapítjuk. ellenőrizni. rajládákat. kaptárak lábra állítása. hány családot készítünk böngészve. a munka végrehajtása. A kisebb.és nődolgozók egyaránt alkalmasak. 3. A méhészkedéssel járó. Általános tapasztalat. Családjaink népesek. rajláda. A szocialista méhészetekben a dolgozó munkaidejének jobb kihasználása és a termelési költségek csökkentése céljából elkerülhetetlen. 2. mint kisegítők állják meg helyüket. nem vándorló méhészetet nehéz testi munkára alkalmatlan egyének is sikerrel kezelhetik. Ezt a beosztást nemcsak a következő napi. Ilyen a kaptárak mozgatásával járó valamennyi művelet: pl. A munkaidő függ a méhész személyétől. Akácvirágzás után vagyunk. hogy a méhészek nem tudják helyesen hasznosítani munkaidejüket. gyakorlata van. Itt az ideje a szaporításnak. hogy tervszerűtlenül. hány kaptár. családok áthelyezése más kaptárba. célkitűzés. mennyi méz. etető. ha kell. esetleg heti teendőknél kell követnünk. hányat söpört méhekből. hogy egy méhészre olyan nagy állományt bízzanak. 1. 5. vándorláskor rakodáshoz legalább 4 munkaerő szükséges. Különösen nagy figyelmet szentelünk a gyakori hibák tanulmányozásának. Elhatározzuk hát. a szükséges anyagok és eszközök előkészítése. mennyi méhet veszünk el. azt gondosan elválasztjuk. Éves tervünk szerint 10 családot kell szaporítanunk. A kaptárakat alaposan megvizsgáljuk. A napi munka előkészítésének menetét legjobban gyakorlati példa világítja meg. kapkodva dolgoznak. Amelyik kaptárban két családot akarunk elhelyezni. Előkészítjük az etetőket. amelyekhez még az erejének teljében levő méhésznek is segítség kell. nehogy azok elkövetésével kockáztassuk a sikert. Döntésünk során figyelembe vesszük a családok helyzetét. vándorláshoz erős férfiakra van szükség.

terek közelében levő méhészetek emberekre is veszélyesek lehetnek. amikor a méhekkel dolgozni nem lehet. mert az előkészületeket ilyenkor végezhetjük (esős időben. baromfifarm közelében elhelyezni. hány lépet. sertés) védjük néhány szál huzalból készített kerítéssel. A munka helyes megszervezésének nagy előnye. a méhek röpülési irányának. 5. sőt krétával azt is ráírhatjuk. hanem kárt is okozhatnak. "Azonban lakóház. a talaj járművek által okozott rezgése még érezhető. aki akácvirágzáskor műlép beadás helyett kaptárt fest. A méhészkedő vasúti pályaőrök sohasem tapasztalták. Ilyen előkészítés után nyúlunk csak a méhcsaládokhoz. hogy: 1. bokrokat.fogás könnyíti meg a munkát. kifutó. rendelet. szarvasmarha. Nem kell valamennyi családot sorra felbontanunk. csökken a rablási veszély. Ezek magas repülésre kényszerítik őket. A munkát így gyorsan elvégezhetjük. vagy a méhes kellő magasságú (2 m) kerítéssel van körülvéve. ahol semmiképpen sem lehet az elővigyázatosság által megkívánt távolságokat betartani. eredményes lesz. sportpálya. Az új családok összeszedésének tervét feljegyezzük. tehát munkánk határozott.a törzslapját külön tesszük. amelyektől fiasítást. ha a méhek kirepülése az előbb említett épületektől vagy utaktól ellenkező irányban történik.gyakran jelentéktelennek látszó . növeli a teljesítményt. szintjének megváltoztatásával igyekezzünk csökkenteni a veszélyt. mert itt a méhek nemcsak kellemetlenséget. vásártér. ha a méhészet állandó telepén is betartjuk ezt a távolságot. mint vándortanyán. hogy a forgalom a méhek életében zavart okozott volna. állatok ne háborgassák. 13 . A felbontandó kaptárakat meg is jelölhetjük. 3." (21257/ 1922. gyors lesz. Nem szabad a méhészetet út. vagy gyakran ismétlődő zajt. M. hogy a méhek a vasúti sínek alatt. A méhek az ilyen folyamatos. így nem zavarják az út forgalmát. este. Tudok olyan esetről. Néhányra a méhészet elhelyezéséről és a méhcsaládok kezeléséről szóló részekben mutatok rá. Jól tesszük. forróságban stb. Az út fölött húznak a legelőre méheink? Ültessünk útjukba élő sövényt. az aluljáró kövei között ütöttek tanyát és ott zavartalanul éltek. pajta. 3.) újabban a 13/1952.). tehát nagyobb a baleset valószínűsége is. Több család gondos és időben történő kezelését elláthatjuk. A nagy forgalmú utak. csak azokat. hogy a méheket emberek. közút közelében 4 méternél kisebb távolságra csak abban az esetben szabad méheket elhelyezni. Nagyobb háziállataink közül a ló igen érzékeny a méhszúrásra. kevesebb szúrást kapunk stb. hiszen a méhek itt rendszerint hosszabb időt töltenek. M. hogy mindig az időszaknak megfelelő munkát végezzük. Legalább a nagyobb állatoktól (ló. Nagyon fontos. A méhészkedés ettől függetlenül mindenhol szabadon gyakorolható. Már a felnyitáskor tudjuk. istálló. legelő. Megesik. amelyeket máskor elvégezni nem lehet. fákat. rendelet szerint vándorméhészetet közutaktól legalább 10 méterre kell elhelyezni. hogy mit kívánunk belőlük kivenni. iskolaudvar. Azt az időt is ki tudjuk használni. Ezért a méhes kertet körül kell keríteni. F. A munkaigényes hónapokra csak olyan munkák maradjanak. Igen hibás munkabeosztással dolgozik például az a méhész. kevésbé zavarjuk a családokat. sz. Sokkal kevesebb ideig kell a méhekkel közvetlenül foglalkozni. Sok . hogy a méhészetet közúthoz. Olyan helyeken. A baromfifarm közelében a méhészet a kis kacsákra veszélyes. F. A MÉHÉSZET ELHELYEZÉSE A méhészet telephelyének kiválasztása során a következő szempontokat kell figyelembe venni. mennyi méhet veszünk el. ahol a forgalom zaja. XI. szérűskert. sz. 2. vasútvonalhoz olyan közel kell elhelyezni. Nyugalom. Télen a baromfi a családok háborgatásával kárt tehet. Munkánk gyors. Igen fontos. rezgést megszokják. vagy méheket kell kivennünk. A méhészet számára élénk forgalomtól mentes helyet kell kiszemelni.

Különösen előnyös a vízközelség a nyári aszályos időszakokban. Kisebb patakok. Ezért a kaptárakat nyáron úgy kell elhelyezni. a léphordó ládát. Ez nem nagy. élő sövények. Minél hűvösebb. A kijárónyílások előtt nagyobb szabad terület szükséges. Minél nagyobb a szélvédett terület a méhészet környékén. azonban a növényzet között a méhek találjanak elég utat a tömeges kirepülésre még akkor is. ködnek és dérnek gyakran kitett mélyedésektől. A kaptárak között 20-30 cm-es hézag elegendő még akkor is. elhelyezés sem káros.A területigény. A kaptárak előtt ne legyenek gyomok. Kirepülés. Ez ugyanis a méhek nagymérvű eltájolását okozhatja. hogy a kaptárakat minden oldalról megközelíthessük. hogy ott szabadon mozoghassunk. A magános bokrok. télire azonban feltétlenül széltől védetten helyezzük el. épületek. A legkedvezőbb az olyan elhelyezés. és az itatót elhelyezhessük. Vizek. Mögöttük legalább 1-1. annál zavartalanabb a méhek fejlődése. délkelet. keretbakot. A méhészetet lehetőleg magasabb fekvésű területen helyezzük el. ha a talajvíz a föld felszínéhez a nedvesebb időszakban sincs közelebb 1. Szél. Sík vidéken épület. hogy más irány egyáltalán nem alkalmas. erdő. Ilyenkor a teljes árnyékban való. fasor déli. A napsütés hatására a méhek hamarabb indulnak munkába. A kijárónyílásokat legjobb dél. Erős szél nemcsak a nektártermelést csökkenti. ahol a helyi viszonyok a kaptárak ilyen elhelyezését nem engedik meg. bármely égtáj felé fordíthatjuk a kijárókat. Ilyen fekvésben a méhészet korán kapja a nap sugarait. változékonyabb az időjárás. hogy az esővíz. a nedves talajú mélyedéseket. Legjobb a gyümölcsösök. és lassítja a kora tavaszi fejlődést. ha a telephelynek kis lejtése van. Figyelemmel kell lenni arra is. amikor legsűrűbb a lombozat. hanem a méhek munkáját is akadályozza. mert nagymértékben növeli a fogyasztást. A méhek a mérsékelt meleget szeretik. a méhek zavartalanul kiröpülhessenek. mezővédő erdősávok védelme alatti elhelyezés. annál hasznosabb a napsugár.5 méternél. Ez különösen a kora tavaszi időszakban fontos. Alkalmatlanok azok a helyek is. sűrűn ültetett bokrok vagy fák. a cserére szánt kaptárt elhelyezhessük. ahol a hó későn olvad. Inkább a hótól korábban megtisztuló részeket válasszuk. A magasan álló talajvíz káros. keleti oldalán. párássá. Jó. Égtájak. de ne is keresztezze azt. vagy kelet felé fordítani. mint káros. amikor a méhek csak igen nehezen tudják fenntartani a fészek kellő 14 . A méhek szabad ki. Dombos vidékeken legjobb déli lejtőn megválasztani a méhek helyét. Ez káros lenne. Ez azonban nem jelenti azt. hogy a kaptárak előtti területről minden növényt irtsunk ki. Különösen fontos az uralkodó szelek káros hatásának kivédése. hogy a talajt rendben tarthassuk. Ott. délkeleti. mert a környéket hűti. Kerüljük a vízjárta részeket. hólé ne álljon meg rajta. ködössé teszi.5 m széles területnek feltétlenül kell lennie. Szintmagasság. A szél ellen jó védelmet nyújtanak a fásított területek. folyók és tavak közelsége inkább kedvező. Napfény. Különösen télen ártalmas a szél. eredményesebb a munkájuk. A hőség lassítja. ligetek. hogy a reggeli órákban napot kapjanak. és káros a családok hő gazdálkodására is. Ezért tavasszal és télen árnyékmentes helyre is tehetjük a kaptárakat. A közvetlenül ható napsugarak építményeiket is megolvaszthatják. Ez nem jelenti azt. Jó. ha egyik-másik kaptár keskeny oldalán tartalékcsalád kijárója van.és berepülését semmi se akadályozza. parkok. hogy a méhek fő repülési iránya ne essék egybe közeli méhészetével. Ezért a méhészetet lehetőleg mindig. fák segítik a méheket a tájékozódásban. Óvakodjunk a fagyzugoktól. mert egyenletesebbé teszi a méhészet környékének éghajlatát. esetleg teljesen lehetetlenné is teszi munkájukat. később azonban mérsékelt árnyékba kerüljenek. Különösen károsak a huzatos helyek.

A méhlegelő közelsége. akkor ez a hely nagyon előnyös. Ha innen elérik a méhek a főhordást jelentő akácot is. Megközelíthetőség szállító eszközzel. az eső és hó rongálja azokat. nemcsak a méhek itatására. ha a méhek annak túlsó partján akadnak jó legelőre. A korszerű méhészkedés velejárója a vándorlás. hogy a használaton kívüli lépeket (főként ősztől tavaszig) sérülés nélkül meg lehessen óvni. Kis terület kihasználása így a legmegfelelőbb. hanem emberi fogyasztásra. tisztálkodásra és az eszközök tisztántartására is. Helyiség. a növények nektártermelése is jobb. E nélkül szocialista méhészetekben a méhész a rábízott vagyonért nem felelhet. oda csak a legszükségesebb felszerelést viszi magával. A kaptárakat rakhatjuk egészen egymás mellé. mivel teleink általában mérsékeltek. ha saját kis műhelyt kap. Leggyakrabban a méhes kert kerítése mentén. A méhészetet a nagyobb vízfelülettől (Duna. hídjai megfelelő teherbírásúak és szélesek legyenek. vagy lajtban tároljunk vizet. akkor kannákban. ha azok közvetlenül a szállítóeszközre rakhatók fel. Téves az a régi nézet. ezért fontos. műhelye és raktára egyaránt. A méhészethez vezető utak átereszei. Legjobb. A méhészet szállítása annál könnyebb és gyorsabb. mert a méhésznek még télen is lehetőleg a méhek közelében kell tartózkodnia. A vándortanyán a vándorbódé a méhész lakása. Ezért a méhes kert helyét úgy kell megválasztani. A méhésznek állandóan.5-2 km távolságra helyezzük el. forrás vagy patak. Ezért azonban külön pincét építeni fölösleges volna. A méhek munkája annál eredményesebb. ha a raktárban az üres kaptárak (újak és használtak egyaránt) is elférnek. hordóban. Kis méhészet külön helyiség nélkül is berendezhető. Ennek jól zárhatónak kell lennie. minél kisebb távolságra kell a kaptárakat és egyéb felszerelést kézben vinni. A méhészetben vízre is szükség van. hogy a járművek könnyen megközelíthessék a méhes kertet. pároztatók. Mezőgazdasági üzemekben a méhész a gazdaság műhelyében is dolgozhat. A méhek repülő körzetének víz által elfoglalt darabja holt terület. hasznos 15 . Ha a legelő jó kihasználása vagy a megporzandó növények fekvése azt kívánja. Egyes műveleteknél hasznos. igyekezzünk ahhoz legalább minél közelebb berendezni. A szabadban a szél. hogy a méheket a víztől távol rakjuk le. méhlegelőt nem ad. 1. A méhes kert területének meghatározása után kerül sor a kaptárak helyének kijelölésére. hogy a tehergépkocsi szorosan a kaptárak mellé állhasson.különösen szeles időben sok elpusztul. A műlép. Jó. megporzó munkára szállítjuk. kannák. ha a méhész a vándorlásra jól felkészül. A nagy vízfelület akkor a legveszélyesebb. ha a méhész pincét is vehet igénybe (anyanevelés. A sokféle követelménynek csak akkor felelhet meg. minél közelebb van a méhlegelő. jobb azonban. egyenes sorban szokták lerakni a kaptárakat. anyagok a méhész lakásán is elférnek. Ezért a méhes kertet úgy helyes berendezni. söpört rajok). Jó. A méhes kert kiválasztásakor erre is gondolni kell. Nagyobb vízfelület közelsége két okból káros. különösen pedig ősztől tavaszig sokat kell fúrni-faragnia. a nap. de legalább egy fontos mézelőhöz közel legyen. 2. Ugyancsak fölösleges. ha erre a legszükségesebb szerszámokkal és gyalupaddal felszerelt műhelye van. Nagyobb méhészetben már külön helyiség nélkül nehéz boldogulni. zárt telelőhelyiséget építeni. A raktár tartozéka a lépszekrény vagy állvány. hogy a méhek az otthonukhoz nagyon közeli virágokról nem gyűjtenek. A gyümölcsösben elhelyezett méhészet helyben jut a tavaszi fejlődéshez szükséges serkentőhordáshoz. A közlekedést az út fölé hajló fák ne akadályozzák. Vízellátás. cukor és egyéb anyagok elhelyezésére raktár szükséges. A vízen átrepülő méhek közül . Balaton) 1. Legyen a közelben kút. A méheket legelőre. Ha erre nincs mód. A természetes vizek közelében a levegő páratartalma nagyobb. hogy az minél több. ha a méhes kert kövesút mellett van. lépek. keretek.páratartalmát. Legkedvezőbb. A szükséges eszközök.

a kaptárak felborulnak. Ugyanez a veszély. hogy a kaptárak mellett és alattuk tisztán tartsuk a talajt. bokor körül helyezzük el. hogy több ízben kell munkahelyet változtatni. Ezek állandóan ott maradhatnak a méhes kertben. Még itt is jó azonban . például az állandó telepen. Kellő magasra állított kaptárakkal munkánk kényelmes. Különösen jól alkalmazható ez a mód nagy. ami lassítja a munkát. A nagy füvet. Legjobb ezt a területet homokkal felszórni. s ez rontja a lépek minőségét. hogy a kijárónyíláson az eső be ne verjen. Az egy soros elhelyezésnél jobb a csoportos. Ha a családot más kaptárba rakjuk át. téglákra helyezzük. hogy szilárdan álljanak. mert a fagyos földbe vert karók a talaj felengedésekor besüllyednek. A keskeny kaptárak kijárónyílásai ugyanis nagyon közel kerülnek egymáshoz. az elhullott anya. Természetes. Így kevesebb az eltájolás. hogy mindenkor a legfrissebb értesülést szerezhessük a családok állapotáról. hogy az összetartozó részeket bármikor felismerjük. Fontos. keretek rögzítése csavarral. Ezeket feltétlenül rakjuk a kaptárak alá még rövid időre tervezett vándortanyán is. akkor vízzel telt etetővel vízszintezzük a kaptárakat. jól láthatóan feltüntetjük. a kidobált fiasítás. hogy könnyen levehető legyen. munkánkat 16 . nem fárasztó. A rakodó kaptárakat kissé alacsonyabban kell elhelyezni. akkor a számot is áthelyezzük. mert karóra helyezve könnyen felborulnak. a kiszórt megcukrosodott eleség. vagy ha szállításra előkészítéskor oldalt is dolgoznunk kell velük. csoportonként hármat. alsó kijárónál be ne folyjék. szemetes földön nem tűnik szemünkbe a kaptár előtt vergődő méh. A szoros elhelyezés . A kaptárra és annak alkatrészeire a kaptár számát fessük.főként idősebbeknek . mert nem kell görnyedve dolgozni. ha a hosszú sorokban 5-10 kaptáronként átjárót hagyunk. Ez huzamosabb foglalkozás után . A karókat jó erősen be kell verni a földbe. Ezeket állványra. Nem helyes a család számát a kaptárra ráfesteni. Ezért alájuk cserepet vagy téglát teszünk. A másik irányban azonban feltétlenül vízszintezzük a kaptárt. Munkánkat nagyon megkönnyíti. Fekvő vándorkaptáraink lábakkal készülnek.nem tehetjük meg. A kaptárakat sohase tegyük közvetlenül a földre. A rakodó kaptárak gyakran lábnélküliek. A kaptárak helyének előkészítésekor figyelemmel kell lenni a lépek helyzetére.hátfájást okoz.különösen. gyomot vándortanyán is mindig kaszáljuk. Hátránya. Alacsonyan levő kaptáraknál munka közben nagyon meg kell hajolni. a deszkába szívódó nedvesség nagyon megrövidíti a kaptár élettartamát. Ezt az előbb mondottakon kívül a rend is megköveteli. A hidegépítményű kaptárak a kijáró felé kissé lejtsenek. hogy ezt vándortanyán . ha a keskeny végükön is van kijárónyílás. ha csak rövid ideig tartózkodunk ott . rakodók összekapcsolása. A ferdén álló kaptárban a méhek a lépeket nem építik pontosan a keret középvonalába. nyugodtabban dolgozhatunk és csökken a rablási veszély is. Tájékozódásunkat megkönnyíti. naponként söpörjük végig. Pl. A hideg föld hűti a fészket. ahol a méhek hosszabb ideig vannak. A gyomos. nedves talajon könnyen a földbe süllyednek. vagy legalább bőrlemezt tenni oda. Vándorlásról visszatérve a kaptárakat újra reájuk állítjuk. magas kaptárak alá jobb az ilyen állvány.főként álló képtáraknál . a kaptárak alá 4-4 karóból magasabb állandó állványt készítünk. Ezért a kaptárak előtti 1. a mézzel teli lépek kipúposodnak. parkosított területen. Keskeny. Távolabb kell rakni egymástól a kaptárakat akkor.kitisztítani egy kis területet. Fagymentes időben karózzunk. csavarral erősítsük a kaptárra. ötöt. mert a család átrakásakor ez bonyodalmat okoz. hogy a mézkamrához is jól hozzáférjünk. A méhcsaládot azonban fémlemezre festett számmal jelöljük. ha kell. Megfelelő magas lábakra fektetjük a síneket és a kaptárakat ezekre rakjuk. Ha vízszintmérőnk nincs.5-2 méteres sávon tartsuk a talajt állandóan szemét és gyommentesen. Ezért ott. Kis gyakorlattal kielégítő munkát végezhetünk.azonban és munkánkat nagyon megkönnyíti.legalább közvetlenül a kijárók előtt . ha akarók beverésekor a talaj száraz volt. A tisztán tartott területen látottak a kaptár belsejében történteket tükrözik. A lemezt kis szeggel. sarlózzuk le a kaptárak előtt és mögött. Nagyon alkalmasak kaptárállványnak a kiselejtezett gazdasági vasúti sínek. A kaptárakat egy-egy fa alatt. a leölt here. A lábak laza. hogy ne kelljen munka közben minduntalan az egész hosszú sort megkerülni. esős időben is.a méhek eltájolását okozhatja. ha a családok számjelét a kaptáron kívül.

csakis a felülről nyíló kaptárak használata tanácsolható. senkinek sem ajánlható. Igyekezzünk elsajátítani az általunk használt kaptárakkal való méhészkedés minden csínját-bínját. mint amennyit megérdemel. Sokan kezdőknek ajánlják a kasos méhészkedést. ahol hosszú ideig tartó méhlegelő van. A NB főként az Alföldön hódított teret. illetve mint amennyi szerepe méhészeti termelésünk növelésében van. s vélt igazát ezer bizonyítékkal igyekszik alátámasztani. 17 . Így sokkal könnyebben eligazodunk köztük. ha a családok számát a kaptár homlok. Az eleség beadásakor az így jelölt kaptárakhoz nem is nyúlunk. adjuk meg a méhcsaládnak mindazt. hogy kasos méhészetet berendezni. A gyengébb hordást adó tavaszon és kisebb. Más területen . hogy kas legyen-e ez. Munkánk közben gyakran szükség van a családok egyéb szempontok szerinti megkülönböztetésére is. ami a jó fejlődéshez kell.főként az elhelyezésben . munkánk meggyorsul. vagy kaptár. Ma már nem vitatkozunk arról. porozás) miatt történő lezárásakor is. követ helyezünk rájuk). A méhészek véleménye e téren nagyon eltérő. Egyik tábor égre-földre esküszik. mesterfogását. A KAPTÁR ÉS A KERET A méhészkedés egyik legfontosabb és egyben legdrágább felszerelési tárgya a méhlakás.gyorsítja. Ez utóbbi nemcsak a vándorláskor fontos. A kezdő is korszerű kaptárral induljon és ne fokról fokra haladjon a kastól a nagykeretes. Ez nem mindig helyes. amelyekben az etetést már befejeztük.a felülről nyílókkal szemben feltétlenül alulmaradnak.a Hunor kaptárak jobban megfelelnek. a másik csak a fekvőt tekinti hasznavehetőnek. Ugyancsak nagy könnyebbséget jelent. Az utóbbi időben erősen növekszik a NB kaptárak száma a Dunántúlon is. Azokat a kaptárakat például.legyenek azok lépre nyílók vagy lapozók . Az NB kaptár olyan vidékekre való. megjelöljük (téglát. Pedig a kaptár rendszere a termelésben nem döntő.főleg vándorlás nélkül . Éppen ezért . A hibát nem a kaptárban. és hátsó falán egyaránt feltüntetjük. itt is csak akkor. a méheket sem zavarjuk fölöslegesen. ahol jó a tavaszi fejlődés. Szokásos a kaptárakon az anya korának feltüntetése is. ha a kaptárakat a családok száma szerinti sorrendben rakjuk le. a családok az akácvirágzás idejére megnépesednek. Bármilyen nagy előnye is olcsósága. annyi a hátránya. A kaptárkérdésről még ma is sokkal többet vitatkozunk. Ezeken a helyeken NB kaptárakra való kicserélésük nem helyeselhető. Rakodó vagy fekvő kaptár legyen? Mindkettőben egyaránt lehet eredménnyel méhészkedni. Kas használatának csak ott van még létjogosultsága. Vegyük sorra a vitatott kérdéseket! Kaptárrendszer. ha a méhész nem méztermelésre. és a nagy népességet vándorlással hasznosítjuk. de folyamatos hordású vidékeken . fekvőből a nagy Boczonádi terjedt el. hanem a családok minőségében kell keresni. Kezelés szempontjából a hátulról nyitható kaptárak . hanem méheladásra rendezkedik be. A harmadik a hátsó kezelésű kaptáraknál jobbat nem ismer.főként nagyobb méhészetekben. Erre színes rajzszögek vagy nem fakuló műanyaglapocskák alkalmasak. vagy arra akár csak az állomány egy részével is áttérni. Rakodó kaptárakból leginkább a Hunor. hogy a rakodó kaptárnak nincs párja.mutatkozó előnyeik a nehézkesebb kezelés hátrányai mellett eltörpülnek. a felülről kezelhető korszerű kaptárig. mert minden új rendszerre való áttérés nagy anyagi veszteséggel jár. a méhcsalád belső szervezetének megismerését. A kasos méhészkedés lehetetlenné teszi a méhekkel való behatóbb foglalkozást. A kas fölött eljárt az idő. A fekvő kaptárak mellett szól a könnyebb kezelés és a jobb szellőzés. s akkor bizonyára nem lesz kifogásunk a kaptárrendszer ellen. hanem a méhek egyéb okok (pl. Ez teljesen helytelen.

ami a méhészeknek előnyös. gyenge családtól pedig nem várhatunk jó eredményt. az egységes mindkét rendszerben megfelel. 12 NB kereten a család nem fejlődhet ki rendesen és a jó hordást sem használhatja ki tökéletesen. Vannak. Pedig nem ez a lényeges. Akácra a tavaszi legelőn jól felfejlődött családokkal vándorolt. akik két. mert másképpen nem tudta benépesíteni. Ezért középméretű vagy nagy kereteket használunk. Ott.A fekvő és rakodó rendszer termelési értékében a külföldön végzett kísérletek sem mutattak különbséget. akinél 4 család telelt a 24 kereten. a nagy Boczonádi fekvőben. vagy legalább 24 keretes kaptárt. Keretméreteink az utóbbi évtizedekben meglehetősen egységessé lettek. Kis kaptárban nem fejlődhet erős család. hogy a lépek bizonyos mértéken túl való nagyobbítása már a kezelés megnehezítésével jár. mind rakodó alakban jól bevált. ha a kaptár kis űrtartalma miatt a gyűjtési lendület csökken. azonban 18 keretnél kevesebb már sehol sem indokolt. sőt három családot tartanak benne. használjunk tehát két mézkamrát. de hosszabb hordású vidékeink nem vándorló méhészeteiben (Dunántúl. A kaptárak mérete is nagyon fontos. a két mézkamrás méhészkedés nálunk nem terjedt el. Az ilyen kis lakásba szorított családok gyorsan túlnépesedhetnek (a kaptárhoz viszonyítva!). 42 X 36 cm (nagy Boczonádi). A családok 12 lépen nem 18 . szélesebb körben nem terjedtek el. főként két akácra vándorló méhészetekben szűknek bizonyulhat. sőt 4 család kell. A Hunor rakodóban. Legjobban a 42 cm-es külső szélességű keretek hódítottak teret: 42 X 27 cm (Hunor). készítsünk második mézkamrát. hanem a méhcsaládban. azonban csak a fészekben. A nagy Boczonádi keret is használható rakodóban. hogy előnyei lennének. 42 X 32. Ezek között a keretek között ki-ki megtalálhatja a kedvére valót. Másrészt a méhészek nincsenek tisztában azzal. Északi hegyvidék). E keretméretek széleskörű elterjedése nagyon megkönnyítette a méhcsaládok adás-vételét. Találkoztam már olyan méhésszel is. és a NB kaptár a jól betelelt és a jó tavaszi legelőn fejlődött méhcsaládnak kell is. Ezen pedig nem azzal segítünk. hogy a családok fejlődését gátló tényezőket küszöböljük ki. Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ által forgalomba hozott kaptárak 24 keretesek. ez a hibája azonban második mézkamrával megszüntethető. Már az is sokat segít a hordás jó kihasználásában. ha állományunk harmadához. Sokszor milliméterekért folyt a harc. ezért félünk a két mézkamrástól. anélkül. Ezt a hibát küszöböli ki a magasabb egységes keret. A nagy Boczonádinál nagyobb keretméretek. mint a 24 keretes Hunor kaptár lépfelülete. Ezt sokan túlságosan nagynak tartják. A NB kaptárt Boczonádi Szabó Imre előző kaptáraival szerzett gyakorlati tapasztalatai alapján egy családra tervezte. amilyen például az Ignácz (50 X 32 cm). A Szovjetunióban és Csehszlovákiában a rakodó kaptárak mellett kezdenek terjedni a fekvők is. Azt is tudjuk azonban. A 20 keretes Hunor kaptárakhoz tehát ott. Ennek okát egyrészt abban látom. hanem azzal. Méhészkedésének alapja azonban a vándorlás volt. ahol a hordási viszonyok jók. mennyi mézet veszítenek egy-egy jó akácon.5 cm (Egységes). Ma már tudjuk. Különösen jól beválik gyengébb. mézkamrájába félkeretek valók. Akáchordásunkra ilyen kaptárak nem valók. Különösen gyakori a méztartalék nélküli fészek a 20 keretes Hunorban. hogy a kaptárt kisebbítjük. így ért el jó eredményeket. hogy a méhcsaládok nagyobb lépfelületeken jobban fejlődnek. mint a 20 keretes Hunor és több hely van benne a mézkoszorúnak is. A keretméret ugyanolyan sok vitára adott alkalmat. mint a kaptárrendszer. Jó tavasz után. fellép náluk a rajzási ösztön. ami a hozam rovására megy. A Hunor kereteknek egy felróható hiányosságuk van: ritkán van bennük megfelelő mézkoszorú. A 20 keretes Hunor kaptár közepes legelőn kielégítő. A 20 egységes kerettel felszerelt kaptár mind fekvő. Ahol a 24 keretes NB kaptár benépesítéséhez 23. Sajnos. A NB fekvő kaptárt 18-24 kerettel használjuk. feléhez van két mézkamra fiókunk. A keretek számában a vidékek mézelési viszonyai és a méhész munkaideje szerint lehet különbség. Hiszen a 12 NB keret lépfelülete egyenlő 16 Hunor lépfelülettel. hogy még az egy mézkamrás kaptár összekapcsolása sincs jól megoldva. Ez annyi. ott már nem a kaptárban van a hiba. ahol ezt a hordási ''viszonyok szükségessé teszik. vagy a debreceni (50 X 36 cm). Terjedelmesebb.

pörgetni kénytelen. és van jó legelő. A többanyás módszer több munkával jár. A 24 keretes kaptárban tartott két család egyesítése a hibát mérsékeli ugyan. minden lépjük. de ne tegyük lehetetlenné a teljesítmény szerinti kiválogatást. ha ugyanakkor a méz minőségére is vigyázni akarunk. ugyanakkor felléphet a rajzás veszélye is. Kaptárfedésre jobb a horganyzott vaslemez. ezzel jelentősen növeljük a kaptárak élettartamát. és ezzel eleve elvágja az állomány kiválogatással való javításának. majd megosztása és anyásítása mind olyan munkák. tartósabb és megkönnyíti a rakodást. ha 3-4 léputcás népességgel teleltük be. Tegyünk meg mindent. ha csupán a kaptárak homlokfalát festjük különböző színűre. Legalkalmasabb szín a kékesszürke. nemesítésének lehetőségét. 19 . Minden kaptárban lehet jól termelni. A kaptár anyaga lehet deszka. Az ilyenek pedig nem tekinthetők családnak. így telelésre és a tavaszi fejlődésre alkalmasabbak. Az anyák elvétele. Méhészkedjünk inkább kisebb kaptárral (ha vidékünknek. Mikor az egy vagy többanyás módszer alkalmazásáról döntünk. Elég. szaktudásunknak ez felel meg jobban). A festést 3-4 évenként újítsuk meg. Különösen káros lehet a szűkre méretezett kaptár akkor. ha a méhész nem tartózkodhat állandóan méheinél. Pedig a jó tulajdonságú családok szaporításában olyan eszköz van kezünkben. A szalmából. Hő tartásuk az egyes falú deszkakaptárokénál sokkal jobb. szürke színeket használjuk.használhatják ki tökéletesen a gyűjtési lehetőséget. A kaptárak tetejét vaslemezzel vagy kátránypapírral (bőrlemezzeI) fedjük. ha a méhész ismeri a legmegfelelőbb módszereket. esetleg zsaluzottak. hogy a kaptárt egy vagy több anyával népesítettük-e be kellően. A ragasztott lemez kaptárkészítésre vagy kaptár bélelésére nem jó. legtartósabb. A méhész. A kaptárakat olajfestékkel be kell festeni. Jó hordásban a családok munkalendületének pár napos megtorpanása is nagy kiesést okozhat a termelésben. ahol nincs magas napi hozamokat adó mézelő (akác). hogy a családjaink mindenkor az időszaknak megfelelően népesek legyenek. Természetes. a méhekkel túlzsúfolt kaptár nem alkalmas! Az eredmény szempontjából lényegtelen. legértékesebb. NB keretekből 18-nál kevesebbet egy családra ne számítsunk. gyékényből. A vándorkaptárak bőrlemez borítását a sérülésektől lécekkel óvhatjuk. Akkor rájövünk. hogy a 12 NB keret egy családnak kevés. gyékény vagy nád. Az akác jó kihasználásához. sárga. hogy a készítésükhöz szükséges nyersanyag hozzáférhető és olcsó. a családok egyesítése. azonban Hunor keretekből 20-nál. viszont a legdrágább is a deszkakaptár. hogy jó eredményeket nem csupán a felsorolt három keretmérettel és kaptárakkal érhetünk el. A méhcsalád népessége és a kaptár közötti összhangot ne egyoldalúan. azonban nem szünteti meg teljesen. Ha a méhek tájékozódását a kaptárak különböző színével akarjuk elősegíteni. azzal kíséreljük megteremteni. akkor a kék. mert a kaptárak könnyebben egymásra csúsztathatók. mert pár napi jó hordással. Még szembetűnőbb az ellentmondás azoknál a méhészeknél. akik 6-8 NB kereten tartanak egy méhcsaládot. mert faanyagban szegények vagyunk. megtelik nektárral és munkalendületük erősen csökken. mégis figyelembe kell vennünk a többanyás módszer néhány hátrányát. Nagy előnyük viszont. szalma. ha méheinek tétlenkedését nézni nem akarja. A vékony kaptárfal hátrányait a fészkek gondos szűkítésével és takarásával kell a lehető legkisebbre csökkenteni. A kaptár nagyságát határozzuk meg vidékünk. nádból préselt kaptárak élettartama. a kaptár fenekét fáradt olajjal. Legjobb. Ezek közül csak a legfontosabbakra kívánok rámutatni. amellyel átlagos mézhozamunkat fillérnyi többletkiadás nélkül számottevően növelhetjük. nem ázik át. hogy a kaptárt a méhcsaládhoz kisebbítjük. Kisebb kaptárak legföljebb olyan vidéken felelhetnek meg. karbolineummal itassuk be. A többanyás módszer lehetetlenné teszi a családok teljesítmény szerinti értékelését. A vékony falból eredő hibákkal meg kell alkudnunk. amelyek az egyanyás módszernél nem terhelik a méhészt. Hiszen ennyi lépen kell betelelnünk! Hová fejlődhet akkor a méhcsalád az akácig? Fejlődési lehetősége csak akkor van. Deszkakaptáraink általában egyes fallal készülnek. Ezenkívül a kettősfalú kaptárak nagyobb térfogatúak és súlyuk miatt szállításra kevésbé alkalmasak. Ez viszont a méz minőségére káros. termelési módunk kívánalmainak megfelelően. főként vándorméhészetben. rövidebb.

hogy a nagy nyomásnak kitett keret (vasúton. mind a felső kijárónak vannak előnyei és hátrányai. ezért fontos. A felső léc játéka ne legyen egy-két mm-nél nagyobb. Ha mód van rá. gépkocsin való szállításkor) deformálódjék. hogy a méhek a legnagyobb munka idején is zavartalanul közlekedhessenek. A nyílást tavasztól a család népességének növekedéséhez és a hordási viszonyokhoz mérten szabályozzuk. mert nagy forgalom nincs. Keretnek legjobb a hársfa. A kijáró nagyságát az időjáráshoz. Főhordás után a rablási veszély csökkentése végett csak annyi kijárót hagyunk nyitva. amelyben valamennyi kaptár belmérete pontosan egyezik. A kereteket sablonban kell összeszegezni. csavarodásra a nyár. Fontos. a kaptár homlokfalának teljes hosszában lehetővé tesszük a méheknek a ki és berepülést. 20 . amennyit a méhek sűrűn takarnak és meg tudnak védeni. A keretek egymás közötti távolságának. Ezek mozgatható válaszfalakkal 3-4 keretes részekre osztott kaptárak. A felső léc 15-20 mm vastag legyen. Alsó kijárós kaptárakon a jobb levegőcsere érdekében tanácsos felső szellőzést is adni a családoknak. az ilyen méhészetekben használatukról le kell mondanunk. Azt mondjuk. Az oldalsó ütköző azért is jó. Az összeszegezett kereteket vagy függesztve tároljuk (kaptárban. A keretlécek ilyen szélessége a célszerű. zökkenőknél el ne törjön. A kijárónyílás helye is sokat vitatott kérdés. ha zárt helyen teleltetünk. A NB fekvőkaptár végében is helyezhetünk el tartalékcsaládot. A keret füle 10 mm-es. Ősztől tavaszig elegendő. Az OMSZK keretei 28 mm-esek. a "léputcának" szabályozására az ütközők. olyanra tágítjuk. éger. ha a család csak 12 lépet takar. hogy a keretek anyaga száraz legyen. változékony időben nem szabad olyan nagy kijárót nyitni. hogy a keretek oldalléce és a kaptár fala köze kerülő méheket munka közben agyon ne nyomjuk. nem vetemedik. mint állandó melegben. mert egyébként a lécek meggörbülnek. Az ennél nagyobb gerinctávolság a fészekben nem vált be. Csomómentes fenyő. hogy a lép súlya alatt meg ne hajoljon. A keretek a lépek mozgatását teszik lehetővé.A kaptárban a kereteket fém-sínre függesszük. egyenletesebben épülnek. Alacsony keretes kaptárakhoz (H rakodó) inkább alsó kijárót. A két ütköző váll alkotja a 10 mm-es léputcát. hogy azok jók legyenek. könnyű. mert megakadályozza. Keretszegezéshez 16 X 35-ös. A léceket minden sarkon 2-2 szeggel fogjuk össze. hogy derékszögűek legyenek és a lécek egy síkban feküdjenek. A lépek szebben. magas keretesekhez (NB) inkább felsőt használjunk. Egy keretet 10-15 évig is használunk. mint a népesnek. Az oldalléceket a felső léchez még oldalról is hozzászegezzük. Előnyei ellenére is csak olyan méhészetben használható. Puha. vállak valók. Különböző vastagságú fülek a bakhátas keretfedők használatánál bonyodalmat okoznak. A keretléc szélessége eredetileg 25 mm volt. Különösen hajlamos a vetemedésre. rázkódáskor. ez nagyon megkönnyíti a kezelést. nyár is megfelel. mert a keretek nem férnek be valamennyi kaptárba. Szokás az oldalléc külső oldalára is ütközőt szerelni. és könnyebb a betolakodó idegenek elleni védekezés is. Nyári forróságban a nagyobb kijáró megkönnyíti a méheknek a kaptár túlmelegedésének meggátlását. Legbiztosabbak a keretléc saját anyagából készült vállak. Ez különösen akkor hasznos. Ez rendszerint az oldalléc alsó részébe vert U szeg. A vállazásnak olyannak kell lennie. fűz. állványon) vagy vízszintes alapon egymásra fektetjük. Egyébként az oldalsó ütközők sok bosszúságot okoznak. Méhészkedés közben mindig keretekkel dolgozunk. Mind az alsó. A kijárónyílás mindig a középső fészekkeretek vonalában legyen. vagy az alsó léc kiálló vége. és a kaptár falai nincsenek megvetemedve. ha léputcánként 12 négyzetcentiméternyi nyílást hagyunk. Hűvös. Hordástalan időben kisebb kijáróra van szükség. vagy 18 X 35-ös szeg jó. Ezért valamennyi kereten azonos magasságban kell lenniük. A tartalékcsaládok számára anyatartalékoló kaptárak is szükségesek. A keretek középvonalában elhelyezett műlépek egymástól 38 mm-re kerülnek. a családok népességéhez és a hordási viszonyokhoz kell szabni. A gyenge családnak kisebb kijáró kell. A vállazás magassága 5 mm. hogy a lépek gerinctávolsága 38 mm. Hiába nyitunk kijárót 18 lép szélességében. azonban a kijárónyílás helye a termelésben nem döntő. Ma már szélesebbeket használunk. Ömlesztve. rendszertelenül leszórva alakjuk megváltozik. hogy a vállak egymás mellé ne csúszhassanak. hogy a keretek még nagy nyomásra se csúszhassanak össze. Az oldal és alsó léc 10 mm vastag legyen. megvetemednek. nem reped. Igen fontos. Főhordásra. A 28 mm-es lécből készült keret a 2 ötmilliméteres vállal együttesen 38 mm.

A kereteket használatbavétel előtt huzalozni kell, hogy a műlépet bennük rögzíthessük. Ezért a léceket ki kell lyukasztani. A lyukasztás a keretek összeszegezése előtt könnyebb. A lyukak helyét a lécen sablon segítségével megjelöljük. Kevés lécet árral lyukaszthatunk. Ez nehéz munka, ezért nagyobb mennyiséghez keretlyukasztót, fúrót használunk. Ha fémlemez sablonnal dolgozunk, akkor a lyukakat jelölés nélkül a sablonon keresztül azonnal fúrhatjuk. A lyukasztást (fúrást) mindig a léc belső oldalán kezdjük, mert így biztos, hogy a lyuk a keret középsíkjába kerül. Huzalozásra 0,4-0,5 mm-es horganyzott lágy huzal való. Vékony műléphez ennél vékonyabbat kell használni. A huzalozás. Célja kettős: egyrészt az, hogy a műlép a keret középvonalában megmaradjon, építéskor le ne csússzék, ki ne bukjék, másrészt az, hogy a lépet erősítse. A huzalokat úgy kell beosztani, hogy ennek a két célnak minél jobban megfeleljenek. Sok jó huzalozási mód van. Egyet ismertetek. Ezt a módot sokan kipróbálták és jól bevált. Használatát merem ajánlani, mert azt tapasztaltam, hogy az így huzalozott lépek még rossz utakon való szállításkor is jól tartanak. A keretbe 4 függőleges és 3 vízszintes szálat húzunk az 1 ábra szerint. Ha vékony műlépet használunk (1 kg-ban 8 NB műlépnél több van), akkor tanácsos még minden függőleges szál közé egy szálat befűzni, hogy a műlép meg ne púposodjék. Ügyeljünk arra, hogy a vízszintes huzalok a függőlegeseknek ugyanazon oldalára kerüljenek, így a műlépet a huzalok közé csúsztathatjuk. A huzalvégeket szeghez erősítjük. 10 mm-es kék szegek vagy 8 X 10-es, 10 X 10-es szeg való erre. A függőleges huzal végét az alsó lécnél rögzítjük, mert a felső lécet gyakran tisztogatjuk, s ott a kaptárvas, kés, könnyen beleakadna a szegbe. A vízszintes huzalok erősítésére a szeget az oldallécek külső felületére ütjük be. Nem jó a szeget a vállba, vagy a váll fölé ütni, mert ott akadályozhatja a kereteknek egymás közé csúsztatását. A huzalozás menete: a huzalt megfelelő hosszúságú darabokra szabdaljuk, NB keretekhez 190 és 150 cm, Hunorhoz 155 és 150 cm-re; ezután fémtárgyon, pl. kilincsen meghúzogatva megnyújtjuk.

21

-------- huzal _____ műlép 1. ábra. A keret huzalozása és műlépezése (A huzalt úgy is megnyújthatjuk, hogy 20-50 m-es darabokban erősen megfeszítjük.) Az egyenlő hosszúságú huzalkötegeket néhány helyen átkötjük, hogy a szálak munka közben össze ne akadjanak. A keretben az alsó lécen a két szélső lyuk mellé, az oldalléceken pedig egyik oldalon az alsó, másikon a felső lyuk mellé szeget ütünk. A szeget csak félig ütjük be. Ezután behúzzuk a huzalokat és egyik végüket a szegre többszörösen rácsavarjuk, majd a szeget teljesen beütjük. Ez azért szükséges, hogy a huzal feszítésekor a szegről le ne csavarodjék. Így előkészítve tároljuk a kereteket műlépezésig. Műlépezés előtt a huzalokat megfeszítjük és másik végüket a másik szegre csavarjuk. A huzal feszítésekor a keretet pontosan beillő, műlépező deszkára kell fektetni, hogy el ne ferdítsük. Munkánkat úgy osszuk be, hogy egy-egy munkamozzanatot sok kereten folyamatosan végezzünk el, így nem töltünk időt szerszámok lerakásával, cserélésével. Rövid idő múlva teendőnket szinte gépiesen, gyorsan végezzük. A munkamozzanatok: 1. A szegek beverése félig. 2. A huzalok befűzése és egyik végük szegre csavarása. 3. A huzallal körülcsavart szegek beverése. 4. A huzal megfeszítése és szegen való rögzítése. 5. A másik szeg beverése és a huzal végének lecsípése. Munka közben a kereteket mindig vízszintesen rakjuk egymásra, hogy meg ne vetemedjenek. Műlépezés. Szép és jó lépeket csak helyesen műlépezett keretekbe építenek a méhek. Műlépezéskor sok hibát követhetünk el. Sokan felesleges munkát is végeznek. A következő módszer jól bevált a gyakorlatban. A műlépeket a keret belső világánál valamivel kisebbre szabjuk, hogy könnyűszerrel beilleszthessük a keretbe. A NB műlépet 396 X 310-320 mm-esre, a Hunort 396 X 220-230 mm-esre jó

22

szabdalni. Az ilyen műlép a 400 X 335, illetve 400 X 245 mm-es belméretű keretekbe könnyen beilleszthető anélkül, hogy bárhol is megszorulna. A műlépet a keretbe a következőképpen helyezzük be: a keretet felső lécére állítjuk; a napon kissé meglágyított műlépet az alsó léc felől a függőleges és vízszintes huzalok közé becsúsztatjuk. Ez után úgy igazítjuk el, hogy az alsó és oldallécek, valamint a műlép széle között 1-2 mm-es hézag maradjon. Ez azért szükséges, hogy a műlép megnyúláskor meg ne púposodjék. A huzalokat sarkantyúkerékkel vagy elektromos készülékkel olvaszthatjuk be. Nálunk a sarkantyúkerék az általánosan elterjedt. Két kereket használjunk. Ezeket vízben vagy vízfürdőben hevített viaszban melegítjük, így elkerüljük a túlhevítést. A viaszban való melegítés előnye, hogy a sarkantyúkeréken levő viasz biztosabbá teszi a huzal viaszréteggel való bevonását. A műlépezés menete: Két műlépező deszkát megnedvesítünk, két sarkantyúkereket megmelegítünk. Mindent úgy készítünk oda, hogy helyünkről való elmozdulás nélkül elérjük. A műlépes keretet deszkára fektetjük, és a műlépet eligazítjuk benne. Ezután a huzalokat előbb az egyik, majd a másik oldalon a műlépbe olvasztjuk. ügyeljünk nagyon, mert a huzal jó beolvasztásától függ a lépek minősége. A huzalt úgy kell beolvasztani a műlépbe, hogy lehetőleg annak közepébe kerüljön, és mindenhol vékony viaszréteg fedje. Ezt csak akkor érjük el, ha a sarkantyúkerék olyan meleg, hogy a viaszt megolvasztja. A keréknek ugyanis kettős feladata van: az egyik, hogy a huzalt a műlépbe nyomja, másik, hogy a viaszt megolvassza. Hideg sarkantyúkerékkel, bicska hegyével vagy más fémtárggyal jó munkát végezni nem lehet! Ha a huzalt nem nyomjuk kellően a műlépbe, vagy nem borítja viasz, akkor a méhek nem építik be a műlépet, hanem kirágják a huzal mellett. Különösen ügyelni kell a huzal beolvasztására a kereszteződéseknél, mert itt két egymás fölött futó szálat kell a műlépbe beágyazni. Minél vékonyabb a műlép, annál gondosabb munka kell a huzalok jó beágyazásához. A kihűlt sarkantyúkereket a meleggel, a megszáradt műlépragasztó deszkát a nedvessel munka közben szükség szerint cseréljük. Gyakori, hogy a műlép szállítás vagy raktározás alatt megsérül. Az apróra tört műlépet újra kell önteni, a nagyobb darabok azonban összeragaszthatók. A műlép darabokat a műlépező deszkán összeillesztjük. A repedésen keskeny műlép csíkot fektetünk végig. A sarkantyúkerék gömbjével a műlép csíkokat megolvasztjuk. A megszilárduló viasz a műlép darabokat összeragasztja. Ugyanígy járunk el, ha a szükségesnél kisebbre szabott műléppel kell dolgoznunk. Műlépezni közvetlenül a műlépes keretek beadása előtt a leghelyesebb. A hosszabb idővel előre elkészített vagy hidegen beragasztott műlép megnyúlik, púposodik, kitörik, huzalozása meglazul vagy kipattan a műlépből. Az előre elkészített műlépes keretek zöme felhasználásig olyan káros változásokat szenved, hogy belőlük jó lépet már nem remélhetünk. Minél hosszabb ideig áll a műlép a keretben, annál inkább igaz ez. Helyes, ha a kereteket már télen annyira előkészítjük, hogy csak a huzal megfeszítése és a műlép berakás a marad hátra. Ezt a két munkát csak közvetlenül a műlépek beadása előtt végezzük el. Műlépet a családokhoz beadni csak olyankor szabad, amikor megvan a valószínűsége, hogy a méhek mindjárt munkába veszik és kiépítik. Ezt pedig csak akkor várhatjuk, amikor hordás van. Hordástalan időben műlépet beadni, a családoknál bent tartani céltalan, sőt káros. Ilyenkor a műlép megbontja a fészek egységét, s ez káros lehet. A fészek melegében megnyúlik, púposodik, a méhek kirágják. Ezért a hordás megszűnése után a kiépítetlen műlépet ki kell venni. Az egész felületén munkába vett, részben kiépített műlép káros változást már nem szenved, azonban hordástalan időben a családoktól mégis helyes kivenni. A műlépes kereteket mindig függőlegesen tároljuk! Fektetve a műlép súlyánál fogva megpúposodik. Az ismertetett módon műlépezett, és alkalmas időben beadott keretekbe a méhek szép lépet építenek. A keretlécek mellett hézag nem marad. Attól ne féljünk, hogy a felső léc alatti üres részt a méhek nem építik be, vagy oda herelépet húznak; minden esetben beépítik és csak egészen kivételesen heresejttel. A műlép és a keret között - a felső léc kivételével - 1-2 mm-nél nagyobb hézagot nem szabad hagyni, mert a méhek nem építik be. A műlép oldalt és főleg fent legfeljebb 0,5-1. cm-rel haladja meg a huzalt, mert máskülönben a kaptárban megpuhulva kihajlik a keret középsíkjából. 23

söpört vagy röpített rajnak adhatunk. hogy a méhészek nem ismerik családjaik állapotát.mint a méhészeti gyakorlat egyéb területein is . Ha tehát a műlépet úgy használhatjuk gazdaságosabban. ha a családokat ebben az időszakban nem ellenőriznénk. de korántsem mindig. akácvirágzás kezdetén. pörgetéskor (évenként egy vagy több ízben). nyugodtan tegyük meg. mint azokat. Véleményem szerint a családokat évenként legalább 12-15-ször meg kell nézni. mert az életükbe való minden beavatkozás csak káros lehet. 2. A legszélsőségesebbek szerint a méhész teendője nem lehet más. A méhcsalád fejlődését. ha gyorsan. Mindkét vélemény . főhordás után az időszerű munkák elvégzése végett. Igaz. amikor a méhész beavatkozásának pár napos késése is végzetes lehet. ha az egyes vizsgálatok közötti időszakokat nézzük. bizonyos szabályokat mindenkor be kell tartanunk. Ezt csak akkor tehetjük. 4. kitelelés után (ez az első tavaszi átvizsgálás). Vannak a családok életében időszakok. Általános vizsgálatot hónapokig nem tartanak. Mások viszont azt tartják. megfelelőek lesznek-e a családok a főhordásra. Sokan azt tartják. A méhek kiépítik. szeptemberben a betelelés előkészítése végett. A méhcsalád életében ugyanis igen rövid idő alatt olyan változások történhetnek. a méhek lehető legkisebb háborgatásával. hogy megállapítsuk. Ezek az első néhány héten csak munkáslépeket építenek. augusztusban. Azonban a tapasztalatok szerint ez korántsem elegendő. ha a család helyzetével mindenkor tisztában vagyunk. hogy a mellékfoglalkozásként 24 . hogy munkája eredményes legyen. A MÉHCSALÁDOK KEZELÉSE Bármikor és bármi célból kezeljük a méhcsaládokat. Nagy hibát követnénk el. akácvirágzás előtt. Huszonhét nap a méhcsalád életében hosszú idő. 9. Természetes. 7.Műlép csíkot vagy fél műlépet csak természetes. A fejlődést gátló tényezőket idejében el kell hárítanunk. mert azt hiszik. 5. E szabályok ismertetése előtt tisztázandó: milyen gyakran kezeljük a méheket. 6. hogy a termelési időszak alatt átlag 27 naponként nézzük meg a családokat.csakis belső vizsgálat ad. hogy két szemle között 3 hétnél hosszabb idő ne teljen el. amelyek a méhállomány leromlását. munkáját irányítanunk kell. mint a raj befogása és a pörgetés. elősegítik a fejlődést. Ez összesen kilenc kaptárbontás egy esztendőben. hogy a méhek szabadon rendszerint így építik a lépeket. Ez a felfogás téves. hogy a sejtek lapjukkal néznek lefelé. hogy ezzel jót tesznek. Az ilyen méhészetekben gyakran olyan hibák fordulnak elő. helyzetek.mint általában minden szélsőség . eredményesen. milyen időközben kezeljük hát a családokat? Feltétlenül szükséges a következő időpontokban: 1. Még rosszabb a helyzet. hogy a méheket minél ritkábban kell zavarni. Vannak. 3. fejlődésüket a szükséges beavatkozással nem támogatnánk. hogy a családokat a főhordásra előkészítsük. Ez ugyanis azt jelentené. Ezeket a vizsgálatokat úgy kell beosztani. A családok állapotáról pontos képet pedig bármennyire is fontosak a külső megfigyelések . Gyakran tapasztalom. októberben utolsó vizsgálatkor. hogy a télire való előkészületet ellenőrizzük. Legjobb családjainknál üres vagy félig műlépezett keretekkel segítjük elő a herelép építését és ezzel fejlett herék nevelését. amelyekről a méhésznek feltétlenül tudnia kell. és ugyanúgy használják.egészen eltérőek. a legkevesebb szúrással és a rablás legkisebb veszélyével akarunk dolgozni. 8. gyümölcsvirágzás alatt a fejlődés ellenőrzésére. akik a családokat jóformán naponként nézegetik. esetleg teljes pusztulását okozhatják.helytelen. amelyeken a sejtek élükkel néznek lefelé. A fő hordás utáni szemlétől augusztusig például 2 hónap is eltelhet. hogy a műlép csak éllel lefelé néző sejtekkel használható. Hányszor. E téren a nézetek .

Nagy hordáskor a méhek munkáját lehetőleg ne zavarjuk. hogy egyszerre ketten is dolgozhassanak. Fontos. szellemi előkészítéséről már szóltam. Az előkészület a következő: 1. Kezeléskor mindenkor szükség lehet a következőkre: füstölő és füstölő anyag. Hordástalan időben. Ha tehát módunkban van. Ennek lényege. toll. Ilyenkor kevesebb szúrást kapunk. hogy a család megmentéséhez cukorlepényt kell beadni. korhadt fát. ha alaposan hozzákészülünk. amelyikben egér garázdálkodik. Az őszi nyugalom bekövetkezése után hűvös időben is kaptárt bontunk. Ezért kövessünk el mindent. Nem minden család szorul egyformán segítségünkre. a szükséges anyagok és eszközök előkészítése. A munka átgondolásáról. mert az könnyen tüzet fog. hogy valamelyik családunk meganyátlanodott. kis lapát a kaptár fenekének tisztogatásához. Már a méhészkedéshez szükséges idő tárgyaláskor említettem. hogy elhozzunk valamit a raktárból. 2. A jó füstölő nagyon megkönnyíti munkánkat. Kaptárt általában csak akkor bontunk. A kijárók és a kaptárak előtti terület megfigyelésével sok mindent megállapíthatunk a kaptárak felbontás a nélkül. száraz ágat. ceruza. hogy ha az egyik megrongálódik. lakásunkból vagy a vándorbódéból. forróságban. Lehetőleg csak élénk röpködéskor dolgozzunk. égethetünk. mint azok. Legalább kettő szükséges. 1. milyen célból tesszük azt. akkor tavaszig a családban nagy kárt okozna. hogy mindig csak akkor nyúlunk a családokhoz. tükör (a fullánk kihúzásához az arcból). esetleg napközben is sétáljunk végig a kaptárak előtt. Fontos a gyors munka a rablás elkerülése végett is. Ha az egeret nem kergetnénk ki. fakérget. anyazárka. vagy nem pusztítanánk el. Az ilyenkor feltétlenül szükséges beavatkozást estefelé végezzük el. Munkánk gyors és határozott csak akkor lehet. 3. Mindezeket szerszámos ládában vagy tálcán állandóan készenlétben tartjuk. Nagyobb méhészetekben a fújtatóval működő. kéznél vannak. egyesítéssel megmentjük. a méhész felkészülése. de igyekeznünk kell minél rövidebb idő alatt elvégezni munkánkat és a kaptárt lecsukni. Anyásítással. ha mindazok az anyagok és eszközök. A begyújtás módja: könnyen gyulladó anyagot készítünk elő. a kora reggeli és a késő délutáni órákat válasszuk. esetleg teljesen tönkre is tenné azt. A méhek szeretik a nyugalmat. ha közben minduntalan eltávozunk a felnyitott kaptártól. Ha a kaptárból lépeket kell kiszednünk. taplót. hogy a munkát minél rövidebb idő alatt végezzük el. Azonban rendkívüli esetekben sokkal hűvösebb időben is bonthatunk kaptárt. amikor beavatkozásunkkal a család leromlását. ha úgy véljük. másrészt azért. a másik kéznél legyen. kaptárvas vagy fogó. A füstölőben korhadt fát. ha a hőmérséklet árnyékban legalább 16 fok.méhészkedők nem kezelhetik annyiszor és olyan gondosan méheiket. ha külső jelekből arra következtetünk. 2. nagy füstölők használatosak. amelyekre szükségünk lehet. hogy a méhészet hozama egyéb tényezőkön kívül a ráfordított munkától is függ. hogy a füstölő mindenkor jól működjék. kukoricacsutkát. Feltétlenül fel kell bontani még télen is azt a kaptárt. Nagyon lassítja a munkát. A kaptár felnyitása. Szokjuk meg. akkor mindig szükséges léphordó láda (keretbak) is. ne sajnáljuk a munkát a méhektől. sőt a családokat is veszélyezteti. akiknek ez az egyetlen munkájuk. cigaretta (az anyák tetvetlenítéséhez). Minél kisebb támogatás kell valamely család boldogulásához. A méhcsaládok kezelésére mindig igyekezzünk a legalkalmasabb időt megválasztani. Rossz füstölővel nyugodt. füzet. a végzendő munka átgondolása. pusztulását előzhetjük meg. gyufa. gyors munka lehetetlen. Vagyis minden esetben kaptárt bontunk még alkalmatlan időben is olyankor. fészkük egységének megbontása zavarja rendes élettevékenységüket. napraforgószárat stb. annál értékesebb tenyésztési szempontból. zsebkés. és minél kevésbé zavarjuk a család nyugalmát. Munkánk akkor gyors és zavartalan. mikor már határozottan tudjuk. Begyújtásához feltétlenül tartsunk száraz. Ugyancsak felbontjuk a kaptárt például februárban még fagyos időben is. ellenőrizzük állapotukat rendszeresen. lazán összegyűrt papirost gyújtunk meg és 25 . hogy reggel és este. hogy minden bajt megelőzhessünk.

Nagyon kellemetlen. anélkül. A rostaszöveten keresztül bőségesen füstöljünk be. Dolgozni akkor könnyű. s teljesen lehetetlenné teheti további munkánkat. az alá eresszük a füstöt. a biztos. Jó anyaggal megtöltött füstölő órákig erős füstöt ad. a daganat nem olyan kellemetlen. Úgy helyezzük el. hogy a kiszakadt méregzacskóból ne nyomjuk a sebbe a mérget. Ez több családnál sok időveszteség és nagy fáradság. időnként le kell nyomkodni. Ha a léphordó láda csak egy lépésnyire is van tőlünk. akkor begyújtáshoz parazsat használhatunk. Ha a közelben tűz ég. Igen fontos. A fullánkot minél előbb távolítsuk el. mint a legszélső lépnél. használjanak kesztyűt. A méhész a munkához a méhekhez való viszonyától függően készül elő. Ki-ki úgy védekezzék. izzadtan. Munka közben a lépet lehetőleg mindig a kaptár fölött tartsuk. Ha a keretek teljesen kitöltik a kaptárt. akkor feltétlenül használja. hogy méhésszé nem azáltal válik valaki. A kivett lépeket a léphordó ládába akasztjuk. A rostaszövetből készült. rárakjuk az előkészített anyagot és mérsékelt fújtatással élesztjük a tüzet. Rövid várakozás után leszedjük a keretfedőket. Ha biztonságérzetét az arcvédő adja meg. A kezelendő kaptár mögé oda készítjük a léphordó ládát. különösen. szellős és a látást sem zavarja. Másodiknak már akár a szélsőt. A méhek nem szeretik az erős illatokat. parfümösen. dolgozzék arcvédő nélkül. megfogni. használjanak arcvédőt. hogy a méhek. istállószagúan ne dolgozzunk velük. Ez ingerli a méheket. tartsuk kezünket felfelé úgy. hogy a róla leeső méhek a kaptárba hulljanak. akár a harmadikat vehetjük. Jó a tükör a kéznél. vagy éppen az anya a földre hullnak. petézik-e az anya. Ezenkívül nagyobb az a veszély. az idegeskedés felizgatja a méheket. akkor ott nyitjuk szét a 26 . kalapra húzható és arról köröskörül lelógó arcvédő. vagy kellemetlen daganatot okoz nekik. vászonnal körülvarrott arcvédő nagyon meleg és a látást akadályozza. Ha ruhánk ujja alá búvik be méh. 3. hogy nadrág alá mászik a méh. Az ingünk alá került méhnek ingünk kigombolásával nyissunk utat a szabadulásra. akkor elsőnek nem a legszélsőt emeljük ki. Ezért italosan. Gyakori. ha a méhek a ruha alá másznak. mint a szélsőt. mert könnyen fennakad. fogások. erre a méhek lehullnak. A kaptárból annyi lépet veszünk ki. hanem a kaptár falától a másodikat. hajunkat simítsuk le. ha nagyobb darabókból áll. bőrlemezzel vannak takarva. lépenként akkor is 4 lépést kell megtennünk. Melegben izzadunk alatta. Aki megszokta a méhszúrást. torát roppantsuk össze. hogy negyed fordulattal elérhessük. A fény felé igyekszik és kirepül a szabadba. és róluk a kaptárba rázzuk a méheket. Kesztyűben munkánk bizonytalanná válik. A füstölőt munka után ne hagyjuk zárva. Azok. Pl. és a tűz kialszik. késsel úgy húzzuk ki. s így emeljük ki. hogy a méhész mindenkor és minden körülmények között nyugodt legyen. és a méhekben sem teszünk olyan könnyen kárt. A kapkodás. Ezért munkaruhában dolgozzunk. Legalkalmasabb a fekete tüllből készült. hogy arcunkból is gyorsan eltávolíthassuk a fullánkot. A lépet kissé elfordítjuk. ha a kaptárban legalább 2-3 lépnyi üres hely van. ha azt akarjuk tudni. A kezek szúrástól való megvédésére szokás kesztyűt használni. hogy munkája a legjobban menjen. Kézen a szúrás nem olyan fájdalmas. Megjegyzem azonban. Begyulladás után a füstölőt lassan égő anyaggal telerakjuk. körömmel. petróleummal való begyújtás veszélyes! Munka közben a füstölőanyagot. határozott mozdulatok. és a hullát rázzuk ki a nadrágból. Kihűlve ugyanis igen nehéz kinyitni. A benzinnel. hogy milyen célból bontottunk kaptárt. mert a szurok összeragasztja. Nem ajánlom! A méhekkel való munka sikerének egyik feltétele a nyugalom. hogy a méh a ruha és kezünk között kijuthasson. Ilyenkor az anyagon keresztül fogjuk meg. Olyan nadrágot használjunk. s annak tetejét lezárjuk. jobbunkkal pedig a bal kezünkre ütünk. a méheket könnyebben felingereljük. mint az arcon. Munka közben ruhánk könnyen szennyeződik. A borzas hajba a méhek könnyen beleakadnak. hogy a méhszúrás ellen nem védekezik. Ha a keretek deszkával. hogy helyünkről elmozdulnánk. minél kevesebb zajjal nyissuk.a füstölőbe tesszük. szagokat. amennyi célunknak megfelel. hogy az oldallécek a kaptár falától távolabb kerüljenek. Akik különösen érzékenyek és a méhméreg káros a szervezetükre. vagy födjük be. Bal kezünkkel erősen fogjuk a keretfedőt. A kaptárt nyugodtan. akik a méhszúrást még nem szokták meg. amelyik alul lábunkhoz simul vagy kössük be a szárát. Ezt könnyebb meglazítani. A szükséges üres hely elkészítése után munkánk a szerint alakul. Szokjuk meg.

Különösen fontos a takarás télen és tavasszal. A keretek későbbi összetolásakor. a többi összes lépet eltoljuk az üres rész felé. akkor a keretek felső lécét nyomjuk egymáshoz. Ha a benépesített kaptáron valamit szegezni kell (például számtáblát erősítünk rá. (Mindig a fészek középső lépein. a mézet szabályosan helyezik el. megvizsgáljuk és a kaptár falánál (választódeszkánál) kezdve egymás mellé visszarakjuk. Ezért élénk röpködés idején. Munka közben kezünk beszennyeződik. akkor 2-3 keretnyi hézag készítése után. A méhek nem szeretik. A vizsgálatot a szélső léppel kezdjük. A lépek helyzetét a kaptárban. kétféleképpen dolgozhatunk. Végül a kivett néhány lép is régi helyére kerül utolsóként. ha lakásukba fény hatol. A fészek egységének fontosságáról vallott elveinkkel ellenkezik. s ez csökkenti teljesítményüket. erős kerettel. A rostaszövetes keretfedőt azonban feltétlenül állandóan takarítani kell. Szokjuk meg. A méhek mindig viszonyaiknak legmegfelelőbben rendezkednek be. hanem 2 keret közé. Nyári takarásra néhány réteg újságpapír. szalmapárnát. A léphordó ládába kitett kereteket a kaptár (a fészek) másik oldalára kerülnek be utolsóként. ha azt akarjuk. Kézmosáshoz „Vim”-et használjunk. A tágasan hagyott léputcába a méhek belehizlalják a lépet. hanem nyomjuk be a fába. Erre nagyon ügyeljünk. ha a méheket lerázzuk róla. Árral. Ahol a keretfedők tömör deszkából készültek. egymás mellé tegyük. Mégis eltávolítjuk a fészekből a fiasításos lépet. hanem csoportosan. pedig az egész keretsort szorítsuk a kaptárvassal szorosan egymáshoz. A lépeket eredeti helyükre rakjuk vissza. használjunk. bőrlemezt. méheket nyomunk össze. Ha az erő a vállazás fölött hat. a virágport.helyükre visszacsúsztatjuk. a lépeket sorra kiszedjük. Igen fontos. Fekvő kaptáraknál az előre bukó. hogy a méhek berepülhessenek.lépeket. de különösen a fészekben ok nélkül ne változtassuk. a tetőt munka közben időnként csukjuk le. akkor a szeget ne üssük. (Ezért kell az oldalléceket végükhöz közel vállazni!) Munkánk végeztével a kereteket – ismét nem egyenként. viaszosvásznat. hanem hármat-ötöt. emiatt tömegesen röpködnek a kaptár előtt. Pl. Nem találják a kijárót. fúróval készítsünk lyukat. A jól vállazott. hogy fiasításos lépet a fészektől távol tegyünk. megzavarja munkájukat. a) Ha nem fontos. felnyitott kaptártető zavarja a méheket. ahol az anyát sejtjük. és a levegő szabadon járja. hogy a keretek mindig ütközzenek. Az általuk kialakított rendszer megbontása. Vándorláskor jó. mint ékkel szoríthatjuk a már bent lévőket. de nyáron is szükséges. A nyomást a kaptárvassal a keret vállánál gyakoroljuk. ha a keretek szorosan kitöltik a kaptárt. bőrlemezből védőt teszünk a kijáró elé). A kaptár lezárása előtt. Amilyen helytelen a fészek méhek által kialakított rendjének indokolatlan megbontása. ott nyáron egyéb takarásra nincs szükség. viaszosvászon vagy bőrlemez elegendő. Takarásra papírt. Általános vizsgálat során. hogy a lépek eredeti rendben kerüljenek vissza. Télen és tavasszal jobb takarás kell. A fiasítást. ez a méhszurkot (propoliszt) nagyon jól eltávolítja. Megkönnyítjük. hogy a kereteket visszarakáskor mindig szorosan. zsákdarabokat stb. Ilyen esetekben az utolsó keret behelyezése nehezebb. mert a fiasításnak a fészekben a helye. Ezt mindig tartsuk szem előtt. 27 . Az ilyen lépeknek máshová helyezése is nehézségekbe ütközik. ezért a kereteket takarni kell. akkor 2-3 lép kivétele után. és nem is szúrnak. Így nem zavarjuk a méhek nyugalmát. a kereteket nem egyenként rakjuk odébb. ami sok méh életébe kerülhet. b) Ha a keretek helyzetén változtatni nem akarunk. hogy többé ne petézze be az anya. ahol legsűrűbben vannak a méhek. ugyanilyen helytelen lenne mindenáron s mereven betartani a fészek sérthetetlenségét. és ebbe nyomjuk be a szeget.) Ha a keretek síneken nyugszanak. esetleg még többet egyszerre tolunk el a síneken. és nem a kaptár falához utolsóként csúsztatjuk. A méhek igen érzékenyek a zörgésre.

Ha mézünk nincs. A cukrot szirupban. hogy milyen alakban hozzák forgalomba . élelemhiányban szenvednek. A szirup sűrűsége változó lehet. Az élelmet legkönnyebben mézzel pótolhatjuk. nehogy beteg családok mézével megfertőzzük állományunkat. akkor nem szabad kifosztanunk. A készlet kiegészítése tartalék mézes lépekkel a legegyszerűbb és leggyorsabb. A mézzel való etetéssel legyünk nagyon óvatosak. Csak saját termésű mézzel etessünk és vigyázzunk. besűrítéssel járó veszteség.alkalmas a méhcsaládok élelempótlására. söpört cukor beszerzésére. porcukor és méz keverékében. Sajnos. 28 . cukorlepényként. Etethetünk pörgetett mézzel is. függ az időjárástól. csak szennyeződött. amelyekben ősszel. A cukor a méhekre egyáltalán nem káros. ha nem tartalmaz méhekre káros anyagokat. és könnyen áldozatává válnak a Noszémának. hogy ez a betegség azokban a méhészetekben pusztít. A nagyobb víztartalmú szirupot a méhek jobban átdolgozzák. Ezért vásárláskor legyünk óvatosak. minél több idegen anyagot tartalmaz. Kedvező esztendőben szükségletüknél sokkal több mézet gyűjthetnek. Serkentőetetéshez erősebben hígítjuk. akkor ennél még hígabb szirupot (1 kg cukorhoz 2 l víz) is használhatunk. a cukor etetés és a Noszéma között nincs ilyen összefüggés. Különösen vonatkozik ez a mézharmatos mézre. szűk esztendőben esetleg saját fogyasztásukat sem képesek fedezni. de kevesebb a veszteség. A szennyezett cukor annál olcsóbb. 16. A cukrot sokan károsnak tartják. Sajnos. ilyen tartalék csak igen kevés méhészetben és ritkán van. A sűrű szirup átalakítása nem olyan tökéletes. legkevesebb veszteséggel képesek a szirup lehető legtökéletesebb feldolgozására. ha 1 kg cukorhoz 6 dl vizet adunk. vagy a méheknek valamely növényre szoktatása. hogy a méhcsaládok le ne gyengüljenek. sárgacukor méhek etetésére nem alkalmas. ha a méhcsaládokat olyankor etetjük cukorsziruppal. Ha a méhek vízszükségletének kielégítése céljából etetünk. Ezt a célt legjobban akkor közelítjük meg. A tiszta répacukor (vagy nádcukor) .6 l víz = 12 dl. Egy kg cukor cseppfolyós állapotban csaknem pontosan 6 dl. Egy kg cukorból tehát különböző arányú keveréssel a következő mennyiségű szirup lesz: 1 kg cukor + 2 l víz = 26 dl. sokat fogyasztanak.függetlenül attól. Ez téves. Etetésre csak akkor alkalmas. hanem más. Az idejében feletetett cukor jobb téli eleség. éhen ne pusztuljanak. A nem finomított. A cukoretetést összefüggésbe hozzák a Noszéma betegséggel. A gyakorlatban azt a középutat kell betartanunk. hogy a legtöbb méhész elkésik az őszi etetéssel. 1 kg cukor + 1 l víz = 16 dl. ún. Emberi fogyasztásra forgalomba nem hozható cukorkával télire ne etessünk. valamint kocka vagy kristály formájában etethetjük. ez az élelemhiány méhállományunk nagy részénél csaknem állandóvá és termelésünk egyik kerékkötőjévé vált. ún. életerejük (amelyet a késői etetés egyébként is megviselt már) leromlik. mert a méhek pusztulását okozhatja. A háziállattá tett méhektől a méhész a jó esztendőben gyűjtött és általa feleslegesnek tekintett mézet elveszi.A MÉHEK ETETÉSE ITATÁSA A méhek munkájának eredményessége. cukorral etettek. Ha az etetés célja nem az élelemkészlet kiegészítése. 1 kg cukor + 0. Egy kg cukrot tehát 26. cukorral etetünk. A szennyezett cukorból készült szirupot használat előtt ülepítjük. A szirupnál nehezebb szennyeződés az edény fenekén visszamarad. Bajt okozhat azonban. hordástalan időben pedig etetnünk kell azokat. Az ember gyámkodását nem "élvező" méhcsalád a szűk esztendőket a bő években tartalékolt élelemmel vészeli át. Ezért a méhcsaládok kedvezőtlen időszakokban. mint a közfogyasztási. Ezután tetejéről leszedjük az idegen anyagokat. Azt mondják. pl. mint a rossz minőségű méz. Ezért a családok nyugtalanul telelnek. amikor már nincs módjukban annak kellő beérlelése és befedése. Sokszor alkalom kínálkozik hulladék cukor. Ha azt akarjuk. Ez ugyanolyan cukor. A cukoretetéssel kapcsolatos rossz tapasztalatok oka éppen az. a répacukrot tökéletesebben átalakítják. az anya munkájának serkentése. Legelterjedtebb a cukorsziruppal való etetés. A mézhez szükségetetésnél kilogrammonként 2-3 deciliter vizet adunk. akkor 1 kg cukorhoz 1 l vizet adunk. de több az átdolgozással. amelynél a méhek aránylag legkisebb munkával.

Ebben a sorban az 1:0. Cukor 0.5 dkg. vagyis a keverési aránynak megfelelően 38. vagyis 15.0 8. Egy l szirupban viszont a következő mennyiségű cukrot etetjük fel: 1:2 arányú szirupban 38. 29 . Ez azt jelenti. Ebben a sorban az 1:1 keverési arány oszlopában 4. Egy l szirup cukortartalma 62.3-del.2 6 12 18 24 30 36 42 48 54 60 72 84 96 108 120 1.5 dkg.0 Keverési arány (cukor kg: víz l) 1:1 1. 1: 0.5-del. táblázatból azt olvashatjuk le. 3. 6 dl vizet adunk.0 4. tehát a család 25 X 62.5 3. táblázat. első oszlopban megkeressük az 5-ös számot. táblázat azt mutatja. hogy bizonyos mennyiségű cukrot mennyi eleségben adhatunk be a méheknek. a 12. 5 kg-mal akarjuk pótolni.0 6. hogy egy kg cukorra. Adott mennyiségű cukorból.5 dkg-ot. Példa: egyik családunk készletét ősszel.6 keverési arány oszlopában 60-as számot találunk. 1:1 arányú szirupban 62.6 8 16 24 32 40 48 56 64 72 80 96 112 128 144 160 1:2 2.0 3.34-ot találunk.6 kg cukrot kapott.0 9. Példa: 1:1 arányú szirupból egy családdal 7 litert (70 dl) etettünk fel..6 1. hogy bizonyos mennyiségű szirupban hány kiló cukor van.6 arányú szirupban 83.1 0.0 7. Pl. 2..0 1. akkor a család által feldolgozott szirup literjeinek számát megszorozzuk egy liter szirup cukortartalmával.34 kg cukrot kapott.0 2. táblázat. Hány liter ilyen szirupot kell feletetnünk? A cukor mennyiségét jelző. hogy valamely családdal mennyi cukrot etettünk fel. hogy az élelempótlásra szükséges 5 kg cukrot 60 dl.5 1. Ha tehát azt akarjuk tudni. 65.3 dkg-ot. hogy 7 l szirupban a család 4.5 4.illetve 12 dl szirupban kapnak a méhek. A gyakorlatban szükséges átszámításokat megkönnyíti az 1. azaz 6 l szirupban juttathatjuk a családnak.5 2. A 2. A szirupot úgy készítjük.6 13 26 39 52 65 76 91 104 117 130 156 182 208 234 260 1:0.5-del vagy 83.0 10. Mennyi cukrot kapott ebben a család? Megkeressük az első oszlopban a 70-es számot. család 25 liter 1:1 arányú szirupot kapott. hány deciliter szirup lesz Az 1.5 5.5 dkg-ot. Ez azt jelenti.

vándortanyán) akkor a cukrot hideg vízben is oldhatjuk.76 0. A szirupot a méheknek melegen (hogy kezünk jól bírja) adjuk.0 80. A készítés aránya 1:0. Családonként napi 2 dl 1:2 arányú szirupot akarunk adni.15 1.0 90.83 6.42 0.0 30.63 2. Ilyenkor a szirupot több ízben meg kell keverni. táblázat használata a következő.25 1. Szükségből való etetéskor az adagokat 2-3 l-ig növelhetjük. egy-egy etetés cukorszükségletét kívánjuk előre megállapítani. Példa: 50 családos méhészetben 30 napos nyári serkentést tervezünk.08 3.62 0.72 7. az edény alján kristályok nincsenek.75 4.85 kg. A szirup készítése a következő: A forró vízbe a cukrot folytonos keverés közben beleöntjük. a sűrűbbé már nehezebb.93 1.6 0.0 50.56 1. így gyorsabban elhordják.31 2.0 40. A szirupot addig kevergetjük. Ezért első etetéskor ne adjunk sokat.0 10.0 100. feldolgozása könnyebb. Adott mennyiségű szirupban hány kg cukrot etettünk Hasznosíthatjuk ezt a táblázatot akkor is. Az ehhez szükséges cukor táblázatunk szerint 3.0 5. Ugyancsak fölösleges különböző anyagokat tenni a szirupba azért.34 5 5.57 0.46 3. Csepegtessünk szirupot a keretekre.87 2.6 arány két oszlopa. Az első oszlopban megkeressük a 70-es számot.04 0. Serkentő etetéskor egyszerre 2-3 dl-t adunk. akkor a beadás szokott idejében szinte várják.75 4.92 2.73 1. hogy a méheknek a répacukor átalakítását megkönnyítsük. A lényeges az. minél hígabb szirupot készítünk. Szükséges: 58. Ennél többet egyszerre ne adjunk.16 4. hogy mit mutat az 1:0.5 2.99 5. hogy a méhek rátaláljanak.62 6.19 0. Ugyanabban a sorban a megfelelő arányú jelzésnél megnézzük. A szirupot főzni.31 0. 30 . 1:2 és 1:1arányú szirup készítése így sem nehéz. mert a feldolgozás nem lesz tökéletes.0 70.06 0.Szirup dl 1.49 2.08 0.34 1. Ennek sorában megnézzük.85 Keverési arány (cukor kg: víz l) 1:1 0.0 20.0 25. forralni és róla a habot leszedni nem kell.54 1. Ha melegítésre nincs módunk (pl. hogy a szükséges szirupot hány kg cukorból és hány liter vízből készíthetjük el. A kész szirup teljesen átlátszó.69 3.08 2.6.96 1.0 45.0 60.94 3. Egy napi szükséglet tehát 50 X 2 dl = 100 dl lesz.49 8. Mikor a méhek már rászoktak az etetésre.12 3. és nagy lendülettel vetik rá magukat a beadott élelemre. hogy a cukor teljesen feloldódjék. táblázat.33 2. amikor.25 1:0.83 1. Példa: egy esti etetéshez 70 liter szirup kell.18 2.38 0. míg a cukor teljesen fel nem oldódik.0 35.81 3. A méheket az eleség elhordásához szoktatni kell. A szükséges szirupmennyiséget (literben) megkeressük az első oszlopban. mert a cukor lassan oldódik fel. az etető szélére is.0 15.3 kg cukor és 35 l víz. Ilyenkor az adagok növelhetők.33 3. A 3.25 1. hogy a cukor könnyebben feloldódjék.0 1:2 0. A cukor feloldása annál könnyebb. Hideg vízzel szirupot csak szükségből készítünk.

8 11.8 15.6 49. feldolgozni a beadott eleséget.4 69. Egy nap alatt 3-4 adagot is föletethetünk.9 7. hogy a méhek könnyen védekezhessenek.0 34.3 22. és minél erősebb a család.0 33.2 77. befödhetik és az etetés befejezése után alkalmuk van tisztulásra.5 37.5 18. Kívánt mennyiségű sziruphoz mennyi víz és mennyi cukor kell Etetésre legalkalmasabb az este.3 40. amikor még besűríthetik.8 27. Nagyon hátráltatja a fészektől távolabb helyezett eleség feldolgozását a hűvös. az etetőt rossz helyre tettük.8 2. Ekkor az arány a méz és porcukor között 31 .5 23.1 38.0 8.8 53.1 3.Szirup l 1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 60 70 80 90 100 Arány 1:3 Cukor kg Víz l 0.3 7.8 62.0 37. annál biztosabb. ha annak tárolására megfelelő helye van.8 15. A méhészek sokszor panaszkodnak.0 20.3 3.7 21. hogy a rablást elkerüljük.5 20.0 17.5 5.0 46.0 41. a család erejét meg nem haladó mennyiségű tiszta eleséget (cukorszirupot. 1.7 3. A cukorlepény háromféle lehet. A téli nyugalom idején cukorlepényt vagy lépes mézet adjunk. jó helyre beadott.6 3. Minél közelebb tesszük az etetőt a fészekhez.9 50. 3.7 30. a család olyan gyenge.6 30. Az ilyen panaszok okait rendszerint a következőkben kell keresni: 1. 4.6 Cukor kg Víz l 0.4 12. ilyenkor a korán reggel kezdett etetést egész napon át folytathatjuk. Amelyik etetőben reggelre szirup marad. hidegben etetünk.6 0.1 6.8 24.1 11. hogy az eleséget a kaptárak körül szét ne csepegtessük.3 34. Természetesen ugyanekkor gondoskodjunk szellőzésről. Az egészséges család a megfelelő időben. mézet) mindenkor szívesen elhordja.6 18.6 12.5 10.2 22. Őszi etetéskor a még szűkítetlen fészekben a családok a takaratlan rostaszövet alatt.6 61.0 62. hogy az eleséget elhordják a méhek. Úgy gyúrjuk.2 5.4 49.8 0. aki állandóan méhei között tartózkodik és a kutatást idejében észreveszi. Szükség esetén nappal is etethetünk. hogy a „tésztából" formált gömb alakját megtartsa.6 19.5 15. azt ki kell venni. hogy a méhcsaládok nem „akarják" elhordani.0 66.5 25. Amelyik családnál valami gyanúsat észlelünk.0 38. Olyankor tesszük azt. Nappal csak az etessen.8 1.2 9. mint a háziasszony a tésztát.6 55. A gyúrt cukorlepény készítési módja: gyári porcukrot (házilag őrölt vagy törött nem jó) langyos mézzel keverünk össze. Vigyázzunk.0 Arány 1:1 Cukor kg Víz l 0.4 43.3 12.7 15.0 16. hideg időjárás.5 12.4 15.2 43.5 0.3 30.4 7.6 17. Az etető behelyezésekor és töltögetéskor mindig ügyeljünk arra.6 21.6 45.0 58.2 37. a méhek elülése után.0 50. elegendő levegőt kapnak. Annyi porcukrot adunk hozzá.9 13. Az etetés megkezdése előtt a kijárókat le kell szűkíteni. Híg eleséget (cukorszirupot és pörgetett mézet) csak olyankor szabad a méheknek adni.5 4.0 35. esetleg beteg (Noszéma).0 83.5 19. hogy a fészket le ne hűtsük. táblázat.9 31. annak kijáróját zárjuk le.0 31. a család népességéhez mérten túl sok eleséget adtunk. zárt kijáró mellett is.4 26.3 9.0 25. amikor nincs módunk a hosszú ideig tartó esti etetésre.8 55.0 9.5 29. hogy az eleség elhordására képtelen.0 Arány 1:0.2 6.9 27.9 26. 2.0 74.4 3.7 24.

megközelítőleg 1:4 lesz. Az így készített cukorlepényt kissé szétlapítva a családok fölé, a keretekre fektetjük. Pároztatóba, anyaszállító zárkába, anyásító dugóba egyaránt alkalmas. A méhek szívesen fogyasztják. Mivel vizet nem tartalmaz, a teljes nyugalom időszakában sem káros. Lágyra ne készítsük, mert akkor a kaptár melegében annyira megpuhulhat, hogy a lépek közé folyik. 2. A kemény cukorlepény úgy készül, mint a szaloncukor. Egy kiló cukorra 2-3 dl vizet számítunk, és ebben főzzük. Mikor a cukor az edény oldalán már kezd megszilárdulni és hideg vízbe cseppentve kemény, de szájban könnyen omló anyagot ad, akkor levesszük a tűzről és előre elkészített, papírral bélelt tálcára, formába (üres keretbe) öntjük. A szirup kiöntésére alkalmas időpontot hőmérővel is megállapíthatjuk. A cukor akkor jó, ha hőmérséklete 117 C°. A formák hosszúságát, szélességét, valamint a cukorlepény vastagságát célunknak megfelelően szabjuk meg. Olyan alakú és magasságú darabokat öntünk, amilyenek az etetendő családok fölé a felső keretlécekre, a keretfedők vagy takarók alá elhelyezhetők. Kiöntés után a cukrot kevergetjük addig, míg meg nem fehéredik. A kihűlt cukorlepény deszkakeménységű. Használatkor a kiöntésekor alá terített és reá ragadt papírral felfelé fordítva a méhek fölé, közvetlenül a keretekre borítjuk. A kemény cukorlepény a méhek etetésére csak a nyugalmi időszakában alkalmas. Enyhe időben már nem hasznosítják teljesen, egy részét cukordarabkák alakjában kiszórják. Ezért a hideg időszak eltelte után a cukorlepény maradványait vegyük ki a méhektől. A cukorlepény a szűkösen ellátott családok kiteleltetésének biztosabbá tételére való. A családok átteleltetését csupán cukorlepényre alapozni nem szabad. 3. A cukor és méz keverékéből készült puha cukorlepény. Készítéséhez 120 fokig mérő hőmérő kell. A cukrot kilogrammonként 2-3 dl forró Vízben feloldjuk és folytonos keverés közben főzzük. Mikor 115 fokra hevült, negyedrésznyi langyos mézet öntünk hozzá (1 kg cukorra 25 dkg mézet). Ez a szirupot lehűti. Ismét 115 fokra melegítjük Ezután a tűzről levéve keverés nélkül állni hagyjuk. Állíthatjuk az edényt hideg vízbe, hogy gyorsabban hűljön. Mikor a cukor már 60 fokra hűlt, mindaddig keverjük, míg fehér színű lesz. Ekkor edénybe vagy a pároztatók etetőrészébe öntjük, vagy ugyanúgy lepényt öntünk belőle, mint a méz nélküli cukorból. A puha cukorlepény főzés nagy adagokban nehézkes és nem sikerül jól. Egyszerre legfeljebb 4 kg cukorból és 1 kg mézből készítsük. A hőmérőt pálcikára kötve úgy helyezzük a szirupba, hogy higanytartálya a szirup felszínének közelében legyen. Az edényt legfeljebb 3/4 részig töltsük meg, mert a szirup, főzés közben könnyen kifuthat. A puha cukorlepény etetésre, pároztatóba, szállító és anyásító zárkába alkalmas. A kockacukrot kemény cukorlepény helyett a téli időszakban használhatjuk. A kockákat a fészek léputcáira, vagy a rostaszövetes keretfedőre rakjuk szorosan egymás mellé. Ugyanúgy megnedvesedik, mint a kemény cukorlepény. Szintén csak a szűkös téli eleség kiegészítésére alkalmas. A méhcsaládok áttelelését csupán kockacukorra bízni ugyanúgy nem szabad, mint cukorlepényre. Újabban a kristálycukorral való etetéssel kísérleteznek. A családok nem egyformán viselkednek vele szemben. Egyik szépen hordja, a másik alig nyúl hozzá. Serkentő értéket meg nem ismerjük pontosan. Szükségből való etetésre - éppen a lassú feldolgozás miatt - nem látszik alkalmasnak. A kristálycukor etetéséhez feltétlenül nagy, lapos etetőt használjunk, hogy a méhek a cukorhoz minél nagyobb felületen hozzáférjenek. A cukrot beadáskor ajánlatos vízzel meglocsolni. A méhek etetésére néha különféle gyümölcsleveket (eper, dinnye) is használnak. Ezek csak nyári etetésre ajánlhatók. Használatuk azonban szélesebb körben nem terjedt el, mert előállításuk nagyon körülményes. Másik nagy hibájuk, hogy természetes állapotban - magas víztartalmuk miatt - nem raktározhatók. Besűrítésük házi eszközökkel nehézkes és tökéletlen. A méz pótlására teljesen megfelelő, nagy tömegben könnyen beszerezhető, a méznél jóval olcsóbb anyag a cukor. Nem mondhatjuk el ugyanezt a méhek másik fontos táplálékáról: a virágporról. A természetes, méhek által gyűjtött virágpor pótlására sokféle anyagot kipróbáltak. Ezek közül csak a mesterségesen gyűjtött virágpor, a szójaliszt és az élesztő adott kielégítő eredményt. Előnyük az is, hogy használatuk nem bonyolult, ami nem minden virágporpótlóról mondható el (pl. tojás, tej). Szerencsére, virágporban nem vagyunk olyan szegények, mint mézben. (Ebben persze szerepe van annak is, hogy a virágport még nem tekintjük emberi tápláléknak.) Virágporínség csak ritkán és kevés vidékünkön fordul elő. Pótlása nagyobb méhészetekben meglehetősen nehézkes. A jó virágporellátást inkább a virágport adó növények szaporításával, vándorlással, és a méhek által 32

gyűjtött természetes virágpor tervszerű elosztásával, gondos tárolásával kell megoldanunk, mint a pótanyagokkal. A méheknek a virágporon és mézen kívül vízre is szükségük van. A vízfogyasztás annál nagyobb, minél több a fiasítás. Egy család vízszükséglete napi 1/2 literre is fölmehet. A jó vízellátást itatókkal segítjük. Olyan itatókat használjunk, amelyekben a víz folyik. A tavaszi hűvös időszakban jó, ha meleg vizet adunk a családoknak. Az itatót a méhészet közelében - a kaptáraktól 15-30 m-re - állítsuk fel, napos, szélvédett helyen. Legyen gondunk rá, hogy a méhek mindig találjanak benne vizet. A méheknek ásványi anyagokra is szükségük van. Ezért keresik a szennyvizet, trágyalevet. Ásványi anyagokat úgy juttathatunk nekik, hogy itató vizükbe kevés, konyhasót teszünk. 1 l vízbe 3-5 g-ot. Az ásványi anyagokra különösen a fiasítás neveléséhez van szükségük. A tavaszi rendkívüli változó időjárásban helyes a családok belső itatása. Jók a kijáróra szerelhető itatók is.

A TERMÉSZETI VISZONYOK HATÁSA A MÉHCSALÁD ÉLETÉRE
A méhcsalád alkalmazkodott környezetéhez. Ennek köszönhető gyűjtő szenvedélye. Ha a bőség idején készletet nem halmozna fel, akkor a hordástalan időszakban éhen pusztulna. Az alkalmazkodás megnyilvánulása az is, hogy télire a heréket elpusztítja, a munkások számát pedig erősen csökkenti. Ugyancsak az alkalmazkodás kényszerítette arra, hogy az év hideg időszakára beszüntesse minden meleget kívánó élettevékenységét (ivadékgondozás, építés). A méhcsalád állapota - népessége, fiasítása, élelemkészlete - évszakról évszakra, hónapról hónapra változik. A változásokat a méhcsalád életének belső törvényei irányítják. Ezeket a törvényeket a környezethez (hordási viszonyok, időjárás) való alkalmazkodás alakította ki. A méhésznek ismernie kell a méhcsalád életében fontos törvényszerűségeket és azokat a folyamatokat, amelyeket ezek kiváltanak. Csak így avatkozhat be helyesen a méhek életének irányításába. A méhcsalád élete szempontjából az esztendőt a következő szakaszokra oszthatjuk: 1. A fejlődés, növekedés, 2. a teljes kifejlettség, 3. az összehúzódás, a télre való előkészület, 4. a teljes nyugalom időszaka. A fejlődés időszakában a család minden életmegnyilvánulása a népesedést, az egyedek szaporítását célozza. Ez nálunk kb. március-május hónapokra terjed. Május végére, június közepére a családok elérik fejlődésük felső határát. Ebben az időszakban a gyűjtés, az élelemtárolás, a Családok szaporodásának (rajzásnak) ösztöne nyilvánul meg. Ez annál tovább tart, minél hosszabb ideig nyújt bőséges hordást a méhlegelő. Kedvező viszonyok között júliusra is kiterjedhet. Sajnos, ez ritkán fordul elő. A fejlődés csúcspontjának elérése után az összehúzódás, a télre való előkészület időszaka következik. Ilyenkor a méhcsalád a fiasítás terjedelmének fokozatos csökkentésével, a fészek mézkoszorúinak vastagításával, a herék elpusztításával, a munkáslétszám csökkentésével, a fiatal „téli" méhek hizlalásával készül a teljes nyugalomra. Ez a készülődés a hordástól függően rohamos vagy lassú. A télire való előkészület időszaka nálunk augusztus-októberre tehető. Kedvezőtlen viszonyok között már július is ide sorolható. A teljes nyugalom időszaka november-január. A méhek csak annyi életműködést fejtenek ki, amennyi a család életben maradásához feltétlenül szükséges. Fürtbe tömörülve a lehető legkevesebb mozgást végzik, és csak a feltétlenül szükséges hőt állítják elő. Az élettevékenységek ilyen lecsökkentésének kettős célja van: a minél kevesebb fogyasztás és az életerő minél töretlenebb átmentése a fejlődés időszakára. A méhésznek a méhcsaládokat mindenkor e törvényszerűségek figyelembevételével kell megítélnie, munkáját ezek szerint kell beosztania. Méhészeti termelésünk igen nagy hibája, hogy sok méhész nem vesz tudomást e törvényszerűségekről, vagy nem hajlandó munkáját azokkal összehangolni. 33

Tekintsük át, hogyan kell alkalmazkodnunk ezekhez a törvényszerűségekhez. 1. A fejlődés időszakában a szükséges előfeltételek megteremtésével segítsük elő a méhcsaládnak a növekedése, népesedése érdekében kibontakozó tevékenységét. Ezek az előfeltételek: sok fiatal méh, jó anya, bőséges virágpor és mézkészlet, jó lépek. Minden olyan beavatkozásunk, amely ezeknek a feltételeknek javítását célozza, helyes. Viszont helytelen minden, ami a családok ilyenkor uralkodó ösztöneivel ellentétes, pl. a családok megosztása, anyanevelés. 2. A teljes kifejlettség időszaka a gyűjtésnek, a családok megoszlásának, a természetes anyaváltásnak ideje. Ekkor a méhész teendője csak az lehet, hogy elősegítse az ezekre a tevékenységekre irányuló ösztönök érvényesülését; kövessen el mindent, hogy a családok a lehető legjobban kihasználják a kínálkozó hordást, jól fejlett anyákat neveljenek, és életképes családokat szaporítsanak. Természetes, hogy ezekben a munkákban a méhésznek kell az irányító szerepet betöltenie. Hibát követ el az a méhész, aki a gyűjtési ösztöntől telített családnak nem ad lehetőséget a kínálkozó hordás kiaknázására azzal, hogy a népességéhez mérten szűk kaptárba kényszeríti. Hibát követ el az is, aki a családok teljes kifejlődését meggátolja, de az is, aki gyenge családokat szaporít, mondván, hogy őszig majd még megerősödnek. Tudnunk kell, hogy az elkövetkezendő időszak már a családok összehúzódásának ideje, tehát ezután már nem várhatjuk a gyenge családok megnépesedését. 3. Az összehúzódás, a télire való előkészület időszakában támogatni kell a méhcsaládot mindabban, ami a jó telelés előkészítéséhez fontos. Ilyen az augusztusi bőséges fiasítás, a méz és virágportárolás, a család egységének megőrzése, a fészek, telelésre alkalmassá tétele, a családok által az előző időszakban le nem váltott öreg anyák kicserélése. El kell viszont kerülni minden olyan beavatkozást, amely a telelési előkészületeket zavarja, hátráltatja. Ilyenek: új családok készítése, fiasításos lépek elvétele, anyanevelés, a télire tárolt készlet kipörgetése stb. Az augusztusban szétszedett, legyengített családok akkor sem népesednek őszig, ha bőséges fiasításuk van. 4. A teljes nyugalom időszakában a méhész feladata nem lehet más, mint ennek a nyugalomnak a legteljesebb megőrzése: a méhek széltől való védése, gondos takarása, védelme kártevők ellen. Helytelen minden olyan beavatkozás, amely ezt a nyugalmat zavarja. Például: etetés híg eleséggel, kaptárbontás, a fészek mesterséges fűtése stb. A méhészkedés akkor a legeredményesebb, ha a vázolt fejlődési fokozatok a hordási lehetőségekkel időben összehangolódnak. Sajnos, ezt viszonyaink között ritkán mondhatjuk el. A termelést legsúlyosabban érintő két eltérés a következő: a.) Főhordásunk - az akácvirágzás - ideje igen gyakran és igen sok méhészetben (egyes esztendőkben, mint például 1952- ben és 1958-ban egész méhállományunknál) nem esik egybe a családok teljes fejlettségének idejével, hanem jóval megelőzi azt. Különösen érvényes ez a korai akácvirágzásra (a helyi virágzás ilyen szempontból mindenkinek korai). Déli vidékeink akácosai rendszerint május második felében virágzanak, amikor a méhcsaládok legtöbbször még a fejlődés időszakában vannak, annak sem a végén. Természetes, hogy az ilyen családok a főhordás kihasználására még alkalmatlanok. Családjaink nagy része a teljes fejlettséget rendszerint csak akácvirágzás végére, vagyis a második akác virágzásának idejére éri el. Ezért eredményeink nem kielégítőek. b.) A télire való előkészület időszaka hazánk nagy részén annyira hordástalan és aszályos, hogy a méhcsaládok elnéptelenedése nem fokozatos és mérsékelt, hanem zuhanásszerű és túlzott. Ez okozza aztán, hogy legtöbb esztendőben még azok a méhészetek is gyengén telelnek be, amelyekben a kezelésben nem követnek el nagyobb hibát. El kell érnünk, hogy a méhcsaládok őszi összehúzódása ne legyen rohamos és túlzott. Ennek érdekében eddigi kezelési módszerünkben két ponton tartok szükségesnek változtatást. Az egyik az, hogy méhcsaládjaink a fejlődés tetőfokán valóban népesek legyenek, a másik: az őszi elnéptelenedést, hordási lehetőség megteremtésével vagy etetéssel késleltessük, tegyük egyenletessé és mérsékeltté. Nem lehet népes betelelést várni olyan családoktól, amelyek fejlődésük tetőfokán csak 10-12 léputcásak, pedig milyen sok méhészetben van ez így! Viszont a legnépesebb család is leromlik őszre, ha augusztusban, szeptember elején nincs elegendő fiasítása. Ha elérjük, 34

utcában mérjük. 3-4 fiasításos léppel. Az ismertetett minőségi mutatók nem elérhetetlenek. A 10 léputcás családot egyaránt jónak. Az akácvirágzást 10-12 nappal megelőzően már más mértékkel mérünk. a 6-7 léputcásak közepesek. jól ellátott családokat. 7-9 kereten nagy kiterjedésű. népesnek tartják akác előtt és júniusban is.5-3 kg-nak) kell lennie. Tartsunk egész évben az időszaknak megfelelő népes. A több család egyesítéséből készített népes családokat azonban az állomány létszámának fenntartása érdekében a hordás megszűnése után ismét megosztja. ilyenkor legalább 10-12 kgnak. A szükséges népesség. A méhészetek nagy része csak úgy képes valami mézet termelni. hogy életének melyik szakaszában és milyen feladatok előtt áll. megvalósul. A jó családok tehát 20 keretes kaptárban 14-15. Ezekből őszre jó telelőcsaládok nem lehetnek. Fiasítás már legfeljebb csak 1-2 lépen található. amelyek sűrűn takarják fészküket (10-12 lép). hogy a kellően meg nem népesedett családokat főhordásra összevonja. Ez a körforgás így megy évről évre. népességének folytonos változása lehetetlenné teszi. értékét egész évre érvényes mutatóval fejezzük ki. s akkor az eredmény nem marad el. amikor már nem hasznosíthatják népességüket. hogy a jő fejlődéshez csupán a népesség nem elegendő. tehát az első tavaszi szemle idején népesnek mondjuk azokat a családokat. az ennél kisebbek gyengék. A mézkészlet ilyenkor 30-50 kg. Az állomány akácra ismét gyenge marad. Ez az egy lépet vagy léputcát takaró népesség.hogy családjaink beteleléskor jó erősek. akkor a tavaszi fejlődés olyan ütemű lesz. Mi ezt nem tehetjük. A gyenge betelelés maga után vonja a rossz tavaszi fejlődést. Pedig a méhészek általában ezt teszik. élelemkészlet legtöbb méhészetben nincs meg a megfelelő időben. 24 keretesben pedig 16-18 léputcásak. Pörgetés után a helyi hordási viszonyok szerint 10-20 kg-nak meg kell maradnia. amelyek legalább 8 lépet jól takarnak. Meg kell lennie a megfelelő élelemkészletnek is. Ha nem következik teljes hordástalan idő. Mi az oka mégis. mézkészletük pedig legalább 5-6 kg.különösen az idősebbeket szűkebb területre szorította. A fiasítás ekkor általában 2-4 lépre terjed ki. Természetes. léputcánként legalább 2 kg-nak (de inkább 2. amellyel a népességet gyakorlati munkánk igényeinek megfelelően. amelyek közép és nagykeretű képtárakban legalább 7-8 lépet sűrűn takarnak. hogy a 9-10 lépes családok még jobbak. főként födött fiasításuk van. méz és virágporkészlet) mindig aszerint kell megítélni. fiasítás. akkor a fiasítás hamarosan újból kiterjed. Ezek fejlődésük tetőfokát sokkal az akác után érik majd el. Ez helytelen. 35 . Az akácvirágzás végén az erős családok sűrűn fedik a kaptár valamennyi lépét. amelyek a lépek 2/3-3/4 részét jól takarják. mint a főhordás előtt volt. A téli nyugalom küszöbén. a családok akácvirágzásra való kellő megnépesedése. hogy a kitűzött cél. hogy adjuk meg méheinknek mindenkor mindazt. A mézkészletnek. Akácvirágzás kezdetén erősek azok a családok. az is kis terjedelmű. A gyengéktől ezt már nem várhatjuk. Fiasításuk általában kevesebb. A fejlődés időszakának kezdetén. akinek akácvirágzás kezdetén a legjobb családjai 8-10 léputcásak. Kénytelen ezt tenni mindenki. A családok erősségét tehát lép. A közepesek legalább a lépek felét borítják. amelyek a családok rendes fejlődését előmozdítják. bőségesnek. amire szükségük van. Az 5-6 lépet takaró családokat közepeseknek. beteleléskor erősek azok a családok. hozzávetőlegesen meg tudjuk becsülni. A méhcsalád népességét és egész belső állapotát (fiasítás mennyisége. illetve legyengülését megakadályozzák. De nagy hibák tapasztalhatók a családok népessége terén főhordáskor és utána is. hanem abban. S a méhészek egy része hogyan védekezik ellene? Megkisebbíti a kaptárt! Azonban ezzel a méhcsaládok nem lettek erősebbek! A megoldást tehát nem itt kell keresni. az ennél néptelenebbeket gyengéknek mondjuk. Ennek eredményeként a családok júliusban-augusztusban 6-8 léputcásak. A főhordásra legbiztosabban az erős családok fejlődnek fel. A méhcsalád állapotának. hogy a családok kezelésében kevés méhész tartja be azokat a szabályokat. Nekünk olyan mértékegység kell. hogy minőségét. hogy oly kevés méhészetben vannak meg? Általában az. Természetes. A családok népességét tudományos kísérletekben súlyra mérik. Ilyenkor erősnek azokat a családokat mondjuk. és népességük főként fiatal dolgozókból áll. mert a begyűlő nektár az anyákat .

nyilvántartása. Takartaknak csak azokat a lépeket vehetjük. Néhány próbálkozás után könnyen elérhetjük. Ez igaz. Ez a fiasítást tartalmazó lépek számának ellenőrzése. A népesség helyes becslése különösen fontos ősszel és tavasszal.A léputcát kitöltő méhek mennyisége más hideg időben. mert súlyukat kívánjuk meghatározni. vagy a fészeklépekből kiszorította. Annak szemléltetésére.6 dm2) 4. A fészekben levő méz mérlegelése nehézkes.3 kg méz van. Ha az eltérés nagy. az nem léctől-lécig terjedő fiasítás. Hűvös tavaszon csak azokat a léputcákat számítsuk. Azonban az is igaz. E módszer ellen az a kifogás. hogy a lépeken kevés a méh. Egy NB léputcában 25-30 dkg. Jobban megközelítjük az igazságot. Méhekkel jól takartnak számít olyan lépeket is. A gyakorlatban tehát a fiasításos lépek számának rendszeres nyilvántartása sokat segít. Ilyenkor inkább szigorúbban. hogy akácvirágzás előtt a fiasításos lépekben csak kis mézkoszorú van. hogy a méhcsaládok élelemkészletéről is tájékozottak legyünk. különbséget kell tenni tömören és lazán takart léputca között. mint melegben. az könnyen csalódik és méheit is becsapja. A kiszedett mézes lépek becsült tartalmát feljegyezzük. Igen fontos. A gyakorlati ember itt is megelégedhet a becsléssel. Olyankor. hogy ha márciusi szemléjén 3 fiasításos lépet jegyzett be. ezért a családok kevesebb léputcát mutatnak. Pörgetés után a tényleges eredményt összehasonlítjuk becslésünkkel. Ilyen nehéz lépeket csak a legritkább esetben találunk. Természetes. Becslés gyakorlására nagyon jó alkalom a pörgetés. Aki a gyakorlatban így számol. A hőmérséklet emelkedésével ritkulnak a léputcában a méhek. mert csak a család erejének ismeretében ellenőrizhetjük a fejlődést. 1 kg méz van. amelyeket egész felületükön méhek borítanak. Az anya minőségéről. következtethetünk arra. ezért a népesség nagyon megcsappan. egy H léputcában 20-23 dkg méhet számolhatunk. talán legalkalmasabb családjaink gyümölcsvirágzás végi állapota. Ez gyakorlati szempontból ki is elégíthet bennünket. Ha a fiasítás nem az időszaknak megfelelő terjedelmű. amikor a családok népességét azért becsüljük. ha úgy számolunk. Erre alapítja becslését és kiegészíti a súly szerinti becslés gyakorlatban szerzett tapasztalataival. Mindig inkább a méhek javára tévedjünk. Megfelelő utánpótlás még nincs. hogy egy lépen nagyon eltérő mennyiségű fiasítás lehet. hogy a valóság és a becslésünk között nem lesz 5-10%-nál több eltérés. Könyveink szerint 3 dm2 mindkét oldalán lefedett lépben kb.mennyi méz fér. Tavasszal a hűvös időben a léputcák szinte tele vannak tömve méhekkel. amelyekben vastagon takarják a két lépfalat a méhek. mint melegben. Májusban. már márciusban léctől-lécig terjed. hanem 3 lépen 1-3 tenyérnyi. S a gyakorló méhész tudja ezt. Ezek szerint egy teljesen megtöltött NB lépben 3. hogy a méhek sűrűsége időszakonként változik. vagy április végén is tenyérnyi darabokban találjuk sok lépen szétszórva. amelyeken itt-ott van egy-két dolgozó. júniusban már nem szabad ilyen szigorúnak lenni. rendesen fejlődő méhcsaládban a fiasítás felülete azonos időszakokban általában egyforma. Viszont azt is tudja. Mindenki tudja. Ezt dm2-ekben szokás mérni s abból pontos következtetések vonhatók le. mint enyhén becsüljünk. mert ezt kívánja a fiasítás melegen tartása. A 7-8 fiasításos lépen dolgozó fiatal méhek márciusi mértékkel mérve talán 4 lépet sem takarnának teljesen. Ezek szerint egy teli NB lépben (lépfelülete 13. Hunorban pedig 2. Két hét múlva már ismét sűrűn takarják a lépeket a méhek. Mit tegyen hát a méhész? Mit tekintsen egy léputca méhnek? Mindenkor az időszaknak megfelelő mértékkel kell mérni. hogy a becslésben nem szabad mindenkor azonos mértéket használnunk. Tudja. ezt külön megjegyezzük. A népesség becslése fontos. Az enyhe becslés ugyanis hibás következtetésekre és ezzel helytelen beavatkozásokra vezethet. hogy egy léputcában ilyen sok méh legyen. Szükség van azonban olyan módszerre is. hogy milyen eredményt adnak a különböző népességű családok. Rendszerint ilyenkor hullnak el tömegesen a téli méhek. hogy 4 dm2 mindkét oldalán meghordott lépben van egy kg méz.4 kg. mert ebben az időszakban az a természetes. mert már tömegesen kelnek a fiatalok. pl. rajzási veszélyt jelentene. egy H lépben (lépfelülete 10 dm2) 3. Hideg időben a méhek tömörebben ülnek a lépeken. mert azt a fiasítás már elfogyasztotta.5 kg eleséget számolunk. hogy az egészséges. A népesség meghatározásakor a legtöbb méhész nagyon elnéző. A léputcák márciusi zsúfoltsága ilyenkor túlnépesedést. amely gyors és bárki könnyen alkalmazhatja.5 kg.ha tele van . A családot mégis legalább annyi léputcásnak becsüljük. mert nincs is szükség arra. A fiasításos lépek 36 . hogy az általa használt lépbe . munkánkat a szükséges irányban javítjuk. a család népességének várható alakulásáról a fiasítás terjedelme tájékoztat. ahány lépen fiasítása van.

Ezek a következők: 37 11. meg kell népesednie. annál nagyobb szüksége van támogatásunkra. aki ismeri a jó tavaszi fejlődés feltételeit. Az adatokat a 4. 25 V. Nálunk a méhcsaládok gyorsabb ütemű fejlődése március elején kezdődik. TERMELÉS A TAVASZI FEJLŐDÉS ELŐMOZDÍTÁSA A méhcsalád télire legyengül. fiasítás.5 97. Ahhoz. és minél jobbak a hordási viszonyok. annál biztosabb. tavaszi kelésű és mennyi az öreg. A méhcsalád belső helyzetéről (népesség. azonban csak akkor. Viszont minél rövidebb ez az időszak. 6-ig néptelenedett.5 24. A népesség törvényszerű csökkenése nálunk hamarabb bekövetkezik. Ettől az időponttól az akácvirágzásig csak mintegy 60-80 nap van. mennyi közöttük a fiatal.számának nyilvántartása fontos. népességének növelésére. Tavasszal több ízben megszámlálták a méheket. csak azután erősödhet. hogy a főhordást kihasználhassa. Tavasszal azonban először valamennyi téli méhet le kell váltania. ha nagy kiterjedésű. hogy beavatkozásunk nélkül is jól fejlődik.2 . Minél hosszabb ideje van a méhcsaládnak önmaga megifjítására. élelemkészlet) néhány éven keresztül rendszeresen vezetett. Ez az idő csak három méhnemzedék kikelésére elegendő. mérgezésre gyanakszik.4 49. 10 IV. A kísérletet a miénknél zordabb éghajlat alatt végezték. Ez a visszaesés természetes. csak azután növelheti egyedei számát. Érdekesen szemlélteti a méhcsaládban tavasszal lefolyó változást a következő szovjet kísérlet: kis családban beteleléskor megjelölték a méheket. Számlálás ideje Méhek száma Fiatalok arány %-ban IV. hogy a tapasztalatlan méhész Noszémára. A családok rendszerint gyümölcsvirágzás végén vannak a mélyponton. A gyümölcsvirágzás-végi gyengülés gyakran olyan szembetűnő. főként érett fiasításunk van. táblázat A család egészen V. és kisebb-nagyobb mértékben minden esztendőben bekövetkezik. Az ezután következő tíz nap alatt azonban ugrásszerűen népesedett és jóval meghaladta az április 10-i állapotot. Ezután ugrásszerűen népesednek. áttekinthető feljegyzések nagy segítséget nyújtanak a helyes kezelési módok kialakításában és ezzel a többtermelésben. 6 V. mert eggyel több támpontunk van a méhcsaládok fejlődésének megítélésére. A méhcsaládoknak a szükséges támogatást csak az tudja megadni. 16 8642 7911 7600 9525 4. Ugyanakkor megállapították azt is. táblázatban találjuk. miközben a fiatal méhek aránya növekedett.

a család a fiasítást csökkenti. Különösen káros egy vagy több láb bénasága. valamint fiasítás. Az öreg anyákból sokkal több hull el télen és kora tavasszal. méhállományunk nagy részének nincs meg tavasszal a jó fejlődéshez feltétlenül szükséges élelme.) Az erős családban az egyes méhek fejlettebbek. ellenállóbbak. Az ilyen anyákat a méhek maguk is igyekeznek leváltani. Korai virágport adó növényeink legtöbb helyen csaknem az első kirepüléstől bőséges ellátást adnak. vagy egy-egy potrohgyűrű megsérülése. sem tavasszal nem jut annyi munka az egyedre. hordástalan nyáron sem hagyja könnyen abba. vagyis mindig az időszaknak megfelelő arányban vannak benne öreg és fiatal méhek. Fiasítása zárt. A népes. szakadozott. c. A lábhibák károsabbak. d. mert több takaró és dajkaméhe van. Az új nemzedékek testének felépítése. akkor készletéből ebben az egyetlen hónapban többet fogyaszthat. az első kirepülés után rohamosan nő. egészséges család. sokat petéző. Fejlődése gyorsabb. A fiatal anyák között is akadnak rosszul petézők. a fiasítás megindulásával mérsékelten. Jó. Különösen gyakran merül ki a mézkészlet akác előtt. A kora tavaszi időjárás hirtelen változásai nem éreztetik annyira káros hatásukat. A fiasítás táplálásához a mézen és virágporon kívül víz is kell. fejlődése vontatottá válik. Egy sejtbe mindig egy petét tesz. Fiasításában a fejlődés valamennyi fokozatát megtaláljuk. Sajnos. A 4. A jó anya fiasítása mindig az idénynek megfelelő. Az anyák korát feljegyzéseinkből ismerjük. életerejükben leromlott családok kapják meg. Idejében nagy felületre terjeszti. Száraz. Az „egészséges" jelző nem csupán azt jelenti. Gyakori a potroh horpadtsága. Megesik az is. Ezt a következők magyarázzák: a. Fiatalságuk nem lehet mentő körülmény. ha a méhek közel találnak vizet. főként dolgozó fiasítás. Ezért a népes családok munkásai hosszabb életűek. különösen nagy áprilisban. mint a gyenge családoknál. vagy teljesen megáll. Az anya értékére legbiztosabban fiasításából következtethetünk. hogy betegségtől mentes a család.általában nem szenvedünk hiányt. Ilyenkor ezt nem kell az anya hibájának tekinteni.Az anya. hogy az anya azért rak több petét egy sejtbe. míg helyettük ép anyát nem adhatunk. A hibás anyákat csak szükségből tűrjük meg. mint a gyengék. hogy élettanilag egészséges. Legyen fiatal. és ősszel októberig folytatja. az álcák táplálására szükséges pempő termelése virágpor nélkül lehetetlen. Igen fontos a virágpor is. ha bőséges készlete van. Ha a tartalék szűkös. 38 . melegen tartani. Az anya betegségeinek jellemző külső jelei nincsenek. részleges vagy teljes hiánya. Az anyáknak gyakran van látható testi hibájuk. Ha az élelem egy részét a család a szabadból nem képes előteremteni. A Noszémát és az enyhébb költésrothadást főként a gyenge. egészséges. testileg hibátlan. Ha családjaink tavaszi fejlődésének megtorpanását el akarjuk kerülni. az ilyen anyákat feltétlenül selejtezni kell. Jobb a fiasítás gondozása. akkor ezen segítenünk kell. A megmaradók nagy része sem képes akácvirágzás idejére népessé fejleszteni a családot. de ősszel is módjuk van a családoknak virágpor tárolására. A petézést nem kezdi korán. hanem azt is. A Noszéma fertőzésen átesett családok anyját fertőzöttnek kell tekinteni és le kell cserélni. A bőséges élelem. összefüggő. egyenletesebb. melegítése. Fiatalnak tekintjük az anyákat életük első 3 évében. A méhcsalád fejlődése csak akkor zavartalan. Heréket csakis herelépben és mérsékelten szaporít.) A népes családok nem betegszenek meg olyan könnyen. Csak a jelölt anyák koráról lehetünk biztosak. ezzel azonban nem elégedhetünk meg. mint a fiatalokból. mint a gyengében. Ez alól a petézni kezdő anya kivétel lehet. addig. mert a gyenge család képtelen számára elegendő nagy lépfelületet kitisztogatni. mint az egész téli nyugalom idején. Virágporban . évbe lépő anya már öreg. A fogyasztás a téli nyugalom időszakában kevés. A meleg vizet szívesebben hordják.) Több fiasítást képes nevelni. Ez egyik fontos feltétele a jó tavaszi fejlődésnek. esetleg részben vagy teljesen hiányzó szárny nem befolyásolja a teljesítményt.) Az erős családoknak sem télen. b. A potrohgyűrű kiálló része akadályozza az anyát a petézésben.néhány vidékünk kivételével . A kopott. Ezért fontos az élelemkészlet ellenőrzése és szükség esetén annak kiegészítése.

Hőmérséklet hatása. a fejlődést gyorsítani. táblázat mutatja. Ugyanez a helyzet a virágpor ellátással is. milyen nagy jelentőségű a családok gondos szűkítése. A családok takarásának módja Feszek szűkítetten. Sok munkával jár.94 2. Ez a 3 téli hónapra elegendő. Gyakorlati értéke még nem teljesen tisztázott. és ellenőrizték. A serkentő etetés és virágporpótlás összekapcsolása az élesztős cukorsziruppal való etetés. Pótlására igen sokféle anyaggal kísérleteztek. Etetésük poralakban. oldalról és alulról is takart 5. A szalmapárna legalább 4-5 cm vastag és ne túl laza legyen.17 4. hézagos szalmatakaró nem elegendő. Hely kell a fiasítás terjedésére. Egyes falú kaptárainkban a méhek nagyon ki vannak téve a hidegnek. takarása. de a növekedő népességnek is. Ezt a hibát a fészek szűkítésével és gondos takarásával mérsékelhetjük. takarás nincs Fészek szűkítetlen. Sokan a kaptárak fűtésével kívánják a méhek hőszabályzó munkáját megkönnyíteni. A szójaliszthez 5-10% finomra őrölt sörélesztő keverhető. táblázat A teljesen takaratlan és a gondosan takart családok fogyasztása között egy hónap alatt 4 kg különbség mutatkozott. hogy a kaptárak fűtése megzavarja a családok törvényszerű élettevékenységét. A megfelelő hely is nélkülözhetetlen a családok jó tavaszi fejlődéséhez. Olyat. hogy a hő veszteség pótlására a családoknak egy hónap alatt mennyi mézet kell elfogyasztaniuk. Ezért a méhészetet a szél ellen védeni kell. Erősen ingadozó külső hőmérsékleten a családoknak igen nagy erőfeszítésbe kerül ennek fenntartása. felülről takart Fészek szűkítve és felülről takart Fészek szűkítve. felülről. A meleg nagymértékben befolyásolja a tavaszi fejlődést. Különösen nagy a hő veszteség a szélnek kitett kaptárakban. oldalról és felülről is takart Fészek szűkítve. vatta 35%. Nagy állomány etetése nehézkes. a szabadban a leghasznosabb. az ún. A termelésre mindkettő káros. sem a hazai megfigyelések szerint nem csodaszer. látjuk.3 3. nem ismerünk. Mézfogyasztás 6. A takaróanyagok nem azonos értékűek. Mi általában szalmatakarást használunk. A szűk méhlakás a rajzási hajlamot ébresztheti fel. Az eredményeket az 5. A fiasításra alkalmas lépek hiánya csökkenti a petézés lendületét. A serkentő etetés sem a külföldi kísérletek. amely tökéletesen pótolná a jó természetes virágport. Ez nálunk nagyon elterjedt. kóc 25%. Ha ehhez hozzászámítjuk. Igen jól szemlélteti ezt az egyik szovjet kutatóintézetben végzett következő kísérlet: azonos népességű családokat különböző módon takartak. Szűkített és jól takart fészekben a családok jobban fejlődnek és kevesebbet fogyasztanak. A fiasításnak 34-35 fokos állandó meleg kell. A kísérletek egyöntetűen azt bizonyítják. tehát nem érdemes alkalmazni.04 kg kg kg kg kg 39 . hogy a nagyobb fogyasztás a méhek életerejét is jobban igénybe vette és fejlődésük sem bontakozhatott teljesen ki. nem hozza meg a kívánt eredményt. A vékony. serkentő etetés.A fejlődést a friss virágpor és nektárhordás nagyon elősegíti. Legjobban megközelíti a virágpor értékét a szójaliszt és az élesztő.4 2. szalma 15%. A hordást kívánja pótolni a családok mindennapos etetése kis adagokkal. Sok méhész csupán ettől várja a családok jó fejlődését. Egy szovjet kísérletben a különböző anyagokkal takart fészekben a fiasítás a következő mértékben növekedett: gyaluforgács 10%.

A gyanút csak növeli. Az ilyen családokat bontsuk fel. aszott. a törmelék és a hullák kihordását akadályozó kijárószűkítőket leszedjük. beteg lehet vagy éhezik. Az éhség miatt lehullott 40 . rosszul teleltek. Előkészítjük a kaptárakat is. Zavarás. dolgoznunk méheinkkel. A kaptárak elején. életereje töretlen. Ha belső ürítkezés nyomait nem találjuk. készüljünk fel a tisztuló kirepülésre. mert a méhek bepiszkítják. hanem a méhésznek is. és kaptárától messze szállítja a hullákat. Ha már a kaptárban is ürítkeztek a méhek. anyátlanságra gyanúsak. Vezessük le a kaptárak körüli víztócsákat. Az éhező család langyos cukorsziruppal megpermetezve megmenthető. A tisztuló kirepülés a családok nagyobb mérvű fejlődésének kezdetét jelenti. mert a kiterjedt fiasítás vízigénye nagy. Az életjelt nem mutató családot hallgassuk meg. amelyek a kijáróban vagy a kaptár homlokfalán izgatottan szaladgálnak. akkor ne bolygassuk. de még jókor jött. A tisztuló kirepülés nemcsak a méheknek fordulópont a téli nyugalom és a nagy munka határán. öreg vagy későn kelt anyával betelelt családok. amikor a családnak már fiasítása volt. hogy a méhek szabadon mozoghassanak. fűrészporral. amelyekben ősszel a telelőfürtöt megalkották. azonban márciusra is eltolódhat. A méhek röpködésének megindulása előtt felállítjuk az itatót. hogy megállapíthassuk a hibát: anyátlan. ürülékkel telt. A tisztulási alkalom utolsó pillanatban. Egy részük az üres sejtekbe bújva pusztult el. Nézzük át feljegyzéseinket. és ott bekéredzkednek (ez két családos kaptáraknái szokott előfordulni). Kísérjük figyelemmel a méhek mozgását. annál nagyobb szükség lesz az itatóra. az első kirepülés előtt tegyük meg. vagy annak egy részét át akarjuk helyezni. vagy amelyeknél még késő ősszel is heréket láttunk. Ha pedig a közös homlokfalon egyik család méhei a másik kijárója felé vonulnak. Amelyik család élénken röpül. akkor nincs baj. akkor nézzük meg. amelynek a megszállt léputcákban még volt készlete. A hóra leszálló vagy leeső méhek teste hamar áthűl. azt most.Teendők. a bepiszkított lépeket szedjük ki. jól telelt. a méhek elröpülni nem bírnak velük. Azokat a kaptárakat. Az elmondottak szem előtt tartásával vegyük sorra a családok tavaszi fejlődésének segítésére irányuló tennivalókat. Ha állományunkat. A hullák potroha duzzadt. erősebb zúgást tapasztaltunk. Ez olyankor fordul elő. amelyek legnagyobb valószínűséggel már most rászorulnak segítségünkre. ha valóban anyátlan. amelyekből életjelt nem hallunk. Ezzel megmentjük a leszálló méheket a pusztulástól és siettetjük a hó olvadását. amelyek a kaptár elé szórják a hullákat. Az anyátlanság jeleit mutató családot bontsuk fel. A szomszédokat figyelmeztetjük. harkály. Az életet jelentő mézkészlet sokszor csak 1-2 cm-re van az éhen pusztult családtól. homokkal vagy egyéb erre alkalmas értéktelen anyaggal. Megesik azonban az is. Ugyancsak a kiválasztottak közé kerülnek azok. Ne legyen gondunk vele. Ha zúgása nyugodt. Közülük sok megdermed és nem tér vissza többé kaptárába. Ha a kaptár belső falai is szennyezettek. pelyvával. Az alsó kijárókból a hullákat kitakarítjuk. Ha a Meteorológiai Intézet 10 fok körüli fölmelegedést jelez. hogy olyan család pusztul éhen. Mézet a rablási veszély miatt ne használjunk. akkor az anyátlanság biztos. ha a család a többiek elülte után sem nyugszik meg. Ezért a kaptárak közeléből takarítsuk el a havat. Azok a családok. Ilyenek például a kevés élelemmel. Az őszi utolsó bejegyzések alapján válogassuk ki azokat a családokat. falombbal. a kijáróban való ürítkezés ugyancsak rossz telelés vagy betegség jele. s nagy hidegben arra húzódott össze. Ha hangja nagyon halk vagy síró. Azok a családok. akkor anyásítsuk. Az elhullás oka leggyakrabban élelemhiány. A méhek szabad mozgását. Ennek jellemző tünetei: a méhek azokban a léputcákban hullottak le. amelyeknél a telelés folyamán cinke. A telelőfürt lépeiben az élelemkészlet teljesen hiányzik. rossz élelem és betegség egyaránt okozhatta. szorgalmasan takarít. egér kártételét vagy nyugtalanságot. abból sok mindent megállapíthatunk. hogy a méhek az új helyen tájoljanak be. bontsuk fel. hogy a tisztulás napján ruhát ne teregessenek ki. a méztől elszakadt. Minél későbbre tolódott az első kirepülés. egyenletes. Ettől a naptól kezdve többet kell törődnünk. szórjuk be hamuval. Potrohúk kicsi. egyesítsük. akkor a családot helyezzük tiszta kaptárba. A tisztuló kirepülés nálunk rendszerint február második felében következik be.

leheljünk rá. hogy a fészekben csak a méhek által sűrűn fedett lépek maradjanak. Mintát kell küldeni azokból a családokból is. amikor a méhek röpködnek. A lényeg az.családoknál keressük ki az anyát. Rövid bepillantással győződjünk meg helyzetükről. A lépeket úgy helyezzük el. 41 . ún. hogy a méhcsaládoknak van-e anyjuk. akkor munkából való hazatérés után. a fészket szétnyitjuk ott. Ha rendes fiasítást és elég vastag mézkoszorút találunk. Kezünkben melengessük. Ezt a munkát a következőképpen végezzük: a kaptárt felbontjuk. A legrövidebb időköz 9. hogy a méhcsaládokban a fejlődés legfontosabb feltételei adva vannak e. a méheket gyengén megfüstöljük. élelem beadása. ha sok volt a hulla. Szűkítésre választódeszkát. amelyeknek sorsa miatt valamilyen okból aggódtunk. hogy a fészek valamennyi léputcájában legyen méz (3. szalmapárnát.). Az ott látottakból sok mindenre következtethetünk. Ha nincs mézes lépünk. hogy az időjárás a korábbi vizsgálatot is megengedte volna. Ha anyátlan. Nálam a tisztuló kiröpülés és az első tavaszi átvizsgálás között 1952—1955-ben átlag 26 nap telt el. jó vastagon betakargatjuk (2. Mivel a tisztuló kiröpülés és az első általános vizsgálat közötti időszak a fejlődésre és ezzel a termelésre döntő lehet. hogy kárt okozunk. mert a hő gazdálkodást rontják. Ezután a fészket gondosan szűkítjük. A méhek által nem takart lépeket a fészekből kivesszük. viaszosvászonnal vagy bőrlemezzel fedjük. belső ürítkezést találtunk. Gyanús a család. vagy másnap vegyük szemügyre aprólékosan a kaptárak előtti területet. Ha életjelt mutat. Lehet. Ezért a családokat meg kell nézni. aki a méhészkedést mellékfoglalkozásként űzi. A kifogyóban levő készletet mézes léppel kiegészítjük. A külső szemle után. futó (gyors) vizsgálatot kell végezni. a leghosszabb 52 nap volt. bőrlemezt. A betegségre gyanús családokból küldjünk mintát egészségügyi vizsgálatra. akkor a fészek egységét gondosan helyreállítjuk. Ne féljünk. Ennek a feltételnek betartása azonban nem feltétlenül fontos. Az esetleges hiányosságokat pótoljuk (anyásítás. A futó vizsgálatot lehetőleg olyankor tartsuk. általános tavaszi vizsgálat megtartását. vakkeretet használhatunk. és hogy fészkük kellően szűkítve van-e. meg kell bizonyosodnunk arról. a nap legmelegebb óráiban gyorsan bontsuk fel azokat a családokat. majd a kaptárt lezárjuk. azt tüzetesen átnézzük. a kaptárak előtt vergődő méhek vannak. Rendszerint a csomó tetején találjuk. megrágott lépek kivétele stb. ahol a fiasítást sejtjük (a legsűrűbben takart léputcáknál). amelyeknél az őszi vizsgálat Noszéma fertőzést állapított meg. Amelyik családnál nem találunk fiasítást. ábra). telt. akkor a család vagy legalább annak egy része még megmenthető. A futó szemle célja csak annak megállapítása. Ezzel nemcsak nekem. A gondosan szűkített fészket felülről közvetlen a keretekre fektetett szalmapárnával. A tisztuló kiröpülés után az időjárás gyakran még hetekig. Ez a fejlődés valamelyik feltételét nélkülöző családokra végzetes lehet. a hullák potroha duzzadt. Nyugodtan megtarthatjuk. A méhek még 1-2 napos alélt állapot után is életre kelnek. takarjuk. enyhe időben pörgetett mézet vagy sűrű cukorszirupot adunk. elegendő élelmük. ősz óta erősen legyengült. de nem értem rá. Gödöllőre. ábra). mert az esetleg még beköszöntő hidegben a méz nélküli léputcákban a méhek éhen pusztulhatnak. Az ilyen családot vigyük meleg helyiségbe és langyos mézes vagy cukros vízzel permetezzük meg. hogy a kaptár minél rövidebb ideig legyen nyitva. ha árnyékban 6-8 fokos meleg van. Ilyenkor a kijárót is néhány négyzetcentiméteresre szűkítjük. hanem igen sok olyan méhésznek számolnia kell. A méhek körül szerzett tapasztalatainkat jegyezzük fel. Ha a tisztuló kiröpülés idején nem tartózkodhatunk otthon. esetleg egy hónapnál is hosszabb ideig nem engedi meg az első. meganyásítjuk vagy egyesítjük. akkor hideg időben kemény cukorlepényt. mert a méheknek a tavaszi időszakban van a legnagyobb szükségük a melegre. Mindkét oldalról és felülről is gondosan. Természetesen igyekeznünk kell.

b. hogy feljegyzünk minden olyan észrevételt. akkor tartsuk meg és 3-5 naponként ellenőrizzük. március 11-20 között 5 ízben. Az első általános tavaszi vizsgálatot azonnal tartsuk meg. Ehhez legalább 15-16 fokos meleg kell (árnyékban mérve). A „rendben" vagy röviden „R" bejegyzés azt jelenti. A befiasított lépfelület körül. Természetes. a sejtek takarítása folyamatban. Ilyenkor fiasítás 2-4 lépen szokott lenni. április 1-10 között 2 ízben tudtam megtartani. Hét léputcás család a) szűkítés előtt. Vizsgáljuk meg alaposan. sok a pete. hogy méheink a kiröpülésre alkalmas napokon mindig találjanak vizet az itatóban. 42 . beavatkozunk.) 2. egy munkafolyamat alatt végezzük. A fiasítás nagy része nyitott. szétszórt. mert később a bőven ellátott családoktól esetleg a legrosszabbul állókat megsegíthetjük. március 21-31 között 6 ízben. vagy milyen hiányosságokat tapasztaltunk. testi hibájából arra következtetünk. hogy ezt egyszerre. Az első általános tavaszi vizsgálat célja kettős: a fejlődés feltételeinek tüzetes vizsgálata és a kaptárak kitakarítása. Terjedelme lépenként 1-3 tenyérnyi. A vizsgálat az esetek csaknem 80%-ában március 11 és 31 között volt. Ha még abban reménykedünk. Ha a fiasítás" kevés. már herefiasítás van. hogy nagyobb teljesítményre már nem képes. Természetes. mézkészlet van és a család semmi gyanúsat nem mutat. A család készíti a helyet a fiasítás terjedésére. ami leggyakrabban március második felében következik be. hogy a család rendben van. Mézkészlet elhelyezése a.a. ott az anya jó. Ahol ilyen fiasítást találunk. selejtezzük ki. A méhek viselkedését gyakran figyeljük kívülről. s ha valami gyanúsat észlelünk. aminek később hasznát vehetjük: pl. egy kaptárbontással.) tömör választó anyarácsos választó lép műlép fiasítás mézes lép 3. s ha mozgásából.) rendezés után A futó vizsgálatról elegendő annak feljegyzése. mihelyt az időjárás lehetővé teszi. Az 1944-től 1957-ig eltelt 14 év alatt az első általános tavaszi vizsgálatot március 1-10 között 1 ízben. púpos fiasítás is van stb. a bő készlet jelölésére „méz bőséges" bejegyzést használhatunk. Ha munkája nem változik. csak pete. hogy a fiasítás megindult. hogy megjavulhat. ábra.) rendezés előtt. Az anya jelenlétére és minőségére a fiasítás terjedelméből és minőségéből következtetünk. akkor az anyával baj van. b) szűkítés után a. A gyengébben ellátott családoknál „méz kevés". here-fiasítással kevert. A futó vizsgálat után tovább folytatjuk a termelési időszakra való előkészületeket és gondoskodunk róla. ábra.) b. dobjuk ki.) b. Ennek nyilvántartása azért jó. belső ürítkezés.

Ezt néhányszor megismételjük. 1:1 arányú sziruppal etethetünk. hogy egy család április 1-től május 5-ig 8. Az élelemkészletet „A méhcsaládok kezelése" c. szükség esetén 43 . nagyon vastag födött mézkoszorú gátolja a fiasítás terjedését. és a fészek hátsó részébe. Ha pl. Akácvirágzás idejére csak azokból remélhetünk jó családokat. Akácig még anyáink pusztulhatnak el.5 kg-ot fogyasztott. ha a kijáró felé fordítjuk a mézkoszorút. Esténként 23 dl eleséget adunk. s majd az pótolja az élelmet. Ehhez 1:1 vagy 2:1 arányú szirupot használunk. A vizsgálat alatt észlelteket pontosan feljegyezzük. életereje is. ezzel élettevékenységük fokozódik. Felhasználás előtt győződjünk meg arról. A méhek így hamarabb elhordják a mézet. Első vizsgálatkor a födött készlet egy részét. kerülhetnek lecserélésre. és népüket más családok erősítésére használjuk. A megerősített családban a jó anya többletfiasítása kárpótol a kidobott anyáért. amikor a méhek már rendszeresen kiröpülhetnek. akkor cukorsziruppal etetünk. A mindennapos etetés nagy munka. Csupa öreg dolgozóból álló. A kiürült kaptárakat kitakarítjuk. igen sokat számít a méhek belső értéke. akkor bontsuk fel a mézkoszorú egy részét. akkor esetleg később látnánk kárát. Ez a változékony időjárásban még inkább szükséges. azonban helytelen és káros lenne ilyen esetekből arra következtetni. Amelyik „családban" csak párszáz méh van az anyával. Az új nemzedék keléséig még sikeres anyanevelés esetén is teljesen elnéptelenednének. Anyásításra mindig a leggyengébb tartalékcsalád anyját használjuk fel Ha tartalékanyánk nincs és vásárolni sem tudunk.24 keretesben (NB) legalább 7-8 lépet sűrűn fednek. A serkentő etetést csak a virágporhordás megindulása után kezdjük meg. Mi legyen a gyenge családok sorsa? Most még ne egyesítsük azokat. a kijáróból távolabb helyezik át. hogy a méheknek ilyenkor már sok vízre van szükségük. A fiasítás terjedésével a fogyasztás rohamosan nő és hordástalan időben családonként napi fél kg-t is elérhet. hogy vele le ne hűtsük a fészket. A koszorú helyét hamarosan fiasítás foglalja el. Az a megnyugtató. Ha a gyenge családok anyáit most elpusztítanánk. ha első általános tavaszi átvizsgáláskor a mézkészlet családonként legalább 10-12 kg. A szűkösen ellátott családok megsegítését ne odázgassuk el azzal. Ez utóbbit „alig" bejegyzéssel szoktam jelölni. hogy a gyengeséget nem betegség okozta-e. Ha állományunk nagyon gyenge. a mézes lépek fokozatos felnyitásával pótolhatjuk. hogy serkentő etetést adunk. vagyis 20 keretes kaptárban (pl. akkor az anyátlan családot egyesítsük. vagy anyját eladjuk. Ez legjobban kaptárcserével oldható meg. hogy inkább kevesebb lépen legyen nagy kiterjedésű fiasítás. 2-4 dm2-t sejtnyitó villával felnyitjuk. kis felületeken szétszórt. A méhek innen kihordják a mézet. Gyorsan célt érünk úgy is. Ha a méhek a kaptár fészken kívüli részébe is kijárhatnak. A családokat csak tiszta kaptárakba rakjuk át. akkor a felnyitott lépekből innen is szívesen behordják a mézet. fejezetben mondottak szerint megbecsüljük. azt gondolkodás nélkül fel kell oszlatni. anyásítunk vele. Ez téves felfogás! Előbb egészítsük ki bőségesre a készletet. annál valószínűbb. A szemle után a családokat továbbra is gondosan takarjuk. mint sok lépen. A méz felnyitásával egyúttal irányíthatjuk a fiasítás terjedését is. akkor a petézésben csak kissé is lemaradó anyákat kidobjuk. Ha ilyen nincs. Tekintettel arra. Általános elvként tartsuk be. vagy csak annyit jegyzünk fel. A családok ilyenkor még alkalmatlanok jó anya nevelésére. Természetesen a jó fejlődéshez nem csupán népesség kell. Ha hordás nincs. hogy a gyenge családok jobban fejlődnek. akkor a szűkös készlet pár nap alatt kimerül. mint fiatal méhekből álló 5-6 léputcás.Az anyátlan családokat anyásítsuk meg. zavarása nélkül felbonthatjuk. amelyek fészküknek legalább 60%-át takarják. s a család éhen pusztulhat. illetve beadhatjuk. áthelyezik. Az anyátlan családokat tehát tavasszal feltétlenül anyásítani vagy egyesíteni kell. A szükséges mennyiséget nagy adagokban adjuk be. Az anya jelenlétének és minőségének ellenőrzésével egyidejűleg megbecsüljük a család népességét is. Minél népesebbek a családok. Az anyának tehát inkább a már fiasítást tartalmazó lépen adjunk helyet a petézésre. Úgy helyezzük el az etetőt. 7-8 léputcás család nem fejlődhet olyan jól. A méhek a felnyitott készlethez szívesebben hozzányúlnak. Volt már olyan esetem. hogy „bőséges". Az első vizsgálat másik célja a kaptárak kitakarítása. A szűkös készletet sürgősen ki kell egészíteni. lehetőleg tartalék mézes léppel. Ilyenkor a mézes lépet a család fészkének hűtése. és a fiasítás zavartalanul terjedhet. Így népességüket még méhek nevelésére hasznosíthatjuk. Hunor) legalább 6. „kevés" vagy „nagyon kevés". s csak azután serkentsünk. hogy jól fejlődnek.

Ezeket az anya útjából el kell távolítani. a kaptárt kitakarítjuk. Beadás előtt a bennük levő mézet felnyitjuk. túl öreg lépek akadályozhatják. A fészket legalább kéthetenként ellenőrizni kell. és annak kijárója az előbbivel azonos helyen legyen. Szokás a lépet a fiasítás közé is behelyezni. Az első általános tavaszi átvizsgálás után a méhcsaládok .fertőtlenítjük. A szűzlépekbe ilyenkor még nem szívesen petézik az anya. Az új méhek tömegesebb kelésével megindul a népesség gyarapodása is. 44 . A kaptárak aljáról összegyűjtött törmeléket rostaszöveten szitáljuk át. vagy csupán az egyik oldalon befiasított lépet 2 erősen fias közé tesszük. hogy átmelegedjenek. Gyenge. A viaszt tegyük napviasz-olvasztóba. s az anya hamarosan bepetézi. Elősegíthetjük a fiasítás terjedését azzal is. a lépeket a kitisztított részbe visszatoljuk. tarlón). az összes lépeket léphordó ládába rakjuk. A fiasítás terjedését heresejtes. hogy a családok eredeti kaptárjukhoz hasonlóba kerüljenek. Ehhez a munkához segítség kell. mert lehűlés esetén a megtűzdelt fészket képtelen melegen tartani. ábra). hogy a mézkoszorú a kijáró közelébe kerüljön. kis lapát a törmelék kiszedéséhez. mintha újakra tér át (5. vagy vízben olvasszuk ki. mézzel telt. Az így előkészített lépet a méhek szívesen munkába veszik. ahol a lépekben még csak kis terjedelmű fiasítás van. amelyekben a fiasítás nagy lépfelületekre terjed ki. a kaptárból a lépek egy részét kivesszük és a fészket helyükre toljuk. a családok népességének növekedésével és az enyhébb idő beköszöntésével kerül sor. hanem csak azok sorrendjének megváltoztatását vagy cseréjét. amelyekben néhány nemzedék már kikelt. a lépek számának növelését. Ily módon megmentjük a moly pusztításától. 2. Erős családokban. a szemetet kiszedjük és a kiszedett lépeket visszarakjuk. kórokozót is elpusztítunk. Egy ember csak kis kaptárakkal boldogul. amelyekbe szívesen petézik az anya. amelyeknek sok fiasításuk van. Igen jók a mézkoszorús lépek. Tűzdelni csak népes családoknál és meleg időjáráskor szabad. Ha a cserére szánt lépeket nem a fészekből vesszük. Az állandó meleg idő beállta után népes családok fészke veszély nélkül tűzdelhető (akácon. vagy . előnyösebb. A hullákat égessük el. Ott.nem teljesen elválasztott kaptárakban . A fiasításos lépek mellől elvesszük a petézésre alkalmatlan lépeket és helyükre olyanokat teszünk. penészes. Mikor a méhek már a választófal (vagy takaróanyag) és a szélső lépek közötti részt is sűrűn takarják. A bővítésre szánt lépet a szélső fiasításos lép és a mézes-virágporos lép közé tesszük (4. vagy ássuk el. Ha nincs üres kaptárunk. Vigyázzunk. az ürülék letisztogatásához. ha az anya a már megkezdett lépeken terjeszkedik. mert a fiasításos lépek száma kedvező időben rohamosan növekszik. elpusztul. Fészket bővíteni és tűzdelni csak olyan családokban szabad. akkor itt az ideje a fészek tényleges bővítésének.ugrásszerűen növelik a fiasítást. ábra). mert a népesedés most már rohamos. egérrágott. akkor előző nap meleg helyiségbe kell vinni. A gyenge családnak árthatunk vele. Ez nem jelenti a fészek bővítését. Jó a lépet langyos cukorsziruppal bepermetezni. az üresen maradt részről a hulladékot elsöpörjük.ha fejlődésük valamennyi feltétele megvan . Azok a munkáslépek a legmegfelelőbbek. ezután a családot visszarakjuk. a kaptár másik részét is kitakarítjuk. és sok kártevőt. A fészek tényleges bővítésére később. A kaptár takarításához kell: tollseprő vagy kefe a szemét összetakarításához.a fészekből a kaptár másik részébe is kihúzódnak. Egyébként sok méh eltájol. kevés fiasítású családokhoz egy lép elegendő. Ezt tűzdelésnek mondjuk. félig kiépített. vagy a lépet megfordítjuk úgy. a fészket egyszerre két léppel bővíthetjük. Összehúzódik és a tűzdeléssel szétszórt fiasítás egy része meghűl. a fiasítás terjedését gátló vastag mézkoszorút felbontjuk. rongy a nedvesség feltörléséhez. akkor a következőképpen takarítsunk: 1. hogy a kis felületen.

ábra. ha a különböző népességű családokat egy esztendőből hoztam volna. Azonban a felsoroltakból is látszik. Az akadályt hárítsuk el. Mindig egész műlépet használunk. Ügyeljünk. Az összehasonlítás jobb lenne. Ha anyánk nincs. Az anya gyakran már félig kiépítve bepetézi. Ha a hordás megszűnik. A műlépet a méhek . A műlépet szintén a szélső fias lép mellé tesszük. táblázat).) Ha hordás van (fűz. mert egyébként megbontja a fészek egységét és akadályozza a fejlődést. és a méhek az építési ösztön felébredésének bizonyítékaként zugépítményeket húznak. Ilyenkor üresen hagyhatjuk a keret alsó felét vagy harmadát. mert egyik évben sem volt mindenféle népességű családom. hogy a népesebb családok erősebbre fejlődnek. A felsorolt példák igen jól szemléltetik a családok tavaszi fejlődésének menetét. Azt.). Fészekbővítés a) korai. vagy az idősebb lépeket javítgatják. az anya a műlépek közötti lépekre szorul. Méhészetemben a különböző népességgel induló családok 1956-ban az akác előtti rendezés idejére a 7. Ez a törvényszerűség nem mutatkozik teljes egészében a példákban. mert hiszen a fejlődés sok egyéb tényezőtől is függ. mert ellenkező esetben a mézkoszorút hizlalják meg és a műlép felső része kiépítetlen marad. mert ha a hordás megszűnik. milyen gyakran kell a méhek életébe tavasszal beavatkozni és hogyan fejlődik a család. A szűkített fészek a) bővítés előtt. nem akadályozza a fejlődést. gyümölcs. csak több család átlagával bizonyíthatjuk.) a.ha jókor adtuk be . Ha azt tapasztaltuk. Ha az anyában találjuk a hibát. hogy a népesebb család akácvirágzásra népesebbé fejlődik. ábra. Szándékosan nem válogattam úgy a szemléltető anyagot. rossz anya stb. A tavaszi építtetéstől ne idegenkedjünk. A fészek mindkét oldalának műléppel való elzárása veszélyes. hogy a műlép födött koszorús lépek közé kerüljön. 45 . közlök néhány adatot feljegyzéseimből (6. b) szükséges b. vagy a műlépet vegyük ki. A fészekbővítés céljából felbontott családok állapotát állandóan ellenőrizzük.) 4. a kaptár fenekére viaszpikkelyeket hullatnak. Erre nem volt mód. a családot egyesítsük. Kivételt csak jó tulajdonságú családoknál teszünk. kevés hely. b) bővítés után b.rögtön munkába veszik. ha elősegíteni akarjuk a herenevelést. Annak szemléltetésére. a fiasítást több lépre kiterjeszteni nem tudja. keressük az okot (mézhiány.a. hogy a fejlődés megtorpant. akkor kiépített lép helyett műlépet is adhatunk.) 5.). akkor etessünk. juhar stb. ne sajnáljuk kidobni és másikkal helyettesíteni. táblázatban láthatóan fejlődtek.

fészekbővítés IV. fészekbővítés V. fészekbővítés V. akác előtti szemle * A család készletét V. ** Közben 4. II. fészekbővítés V. fészekbővítés V.5 7. virágpor bő IV. II. 17. fészekbővítés V. 24. futó vizsgálat IV. második szemle IV. 30. első vizsgálat. 1. 1 2 3 5 2 5 7 8 3 3 4 5 6 8 3 5 7 8 3 6 11 12 3 5 8 9 4 4 5 9 10 Nép 4 4 5 6 5 7 9 11 6 5 5 7 10 10 7 7 9 15 8 10 15 16 9 10 14 15 10 10 10 13 18 Méz van 2.5 4 1 6. első vizsgálat IV. 15. 28. első vizsgálat IV. futó vizsgálat III. 24. 22.8 8-9 14.Fias 54-ben 4 léputcás család fejlődése III. II. 28. 5. I.5 4. 5. 4. 5. I. első vizsgálat IV. fészekbővítés AB kezdet! V. 24. II. 15.5 van van kevés 10 6 1. első vizsgálat IV. 15. akác előtti szemle 1955-ben 7 léputcás család fejlődése III. 23. I. akác előtti szemle 1957-ben 6 léputcás család fejlődése III. táblázat Népesség hány léputcás Kiteleléskor V. fészekbővítés 1955-ben 5 léputcás család fejlődése III. fészekbővítés V. után kiegészítettem.5 kg feletetve. fészekbővítés V.5 2 1 8 bő van van bő 9. táblázat Növekedés % 197 168 161 46 . 17.9 7. 26. 5. 2. II. futó vizsgálat IV. fészekbővítés V. 27. I. 20. fészekbővítés V. 22.5 6 4 kevés alig 11. akác előtti szemle 1956-ban 10 léputcás család fejlődése III. I.3 10-11 16. I. 1. II. 1. akác előtti szemle 1956-ban 9 léputcás család fejlődése IV. fészekbővítés V. 4. 12. akác előtti szemle 1956-ban 8 léputcás család fejlődése IV. 17.20-án 6-7 12.5 4** 2 1 van 6. első vizsgálat IV. 2. II. I. 1. első vizsgálat IV.5* 1. fészekbővítés V. 17.

mert a két szélső. mert a gondozatlan lépekben április második felében a viaszmoly esetleg már kárt tehet. Viszont figyelmeztet ez a törvényszerűség is arra. Az adatokból kitűnik. Ezek kitelelési. Ha a családok fészküket már gyümölcsvirágzás alatt sűrűn takarják és 78 lépen nagy kiterjedésű fiasításuk van. nehéz megakadályozni annak további erősödését. Azt is bizonyítják a számok. A fészek megnagyobbításával és építési lehetőség nyújtásával foglalkoztatjuk a méheket. míg a bölcsőkben nincsenek álcák. 47 . Ezért a családot fel kell engedni a mézkamrába. Később már csak a családok erős legyengítésével érhetünk célt. A kaptárak fészken kívüli részében levő lépekhez engedjük hozzáférni a méheket. vagy ha hordás van. Ilyenkor a tömeges hordás beköszöntése még megszüntetheti a bölcsőktől megfosztott család rajzási hajlamát. Ez a fiasítás és a dajkaméhek közötti helyes arány felbomlásához és a rajzási ösztön felébredéséhez vezethet. A felső takarást továbbra is fent hagyjuk. hogy a családok telelési népességében is van egy optimum (legkedvezőbb népesség).könnyen csökkenti teljesítményét. Az életerős családok megvédik a molykártól. A fiasításos lépek a mézkamrában egymás mellé kerüljenek. Megjegyzem. hogy egyik esztendőben sem serkentettem. hogy a jó családok az akácot 8-10 nappal megelőző időre 15-16 léputcára fejlődnek. elveszünk egy-két fiasításos lépet. A fészket időben bővítsük. Közben a jól fejlődő családoknak már az egész kaptárt megnyitjuk. ha esetleg túlnépesedés fenyegetne. A melegebb idő beálltával. Ez annál inkább fontos. amelyiknél meg kell állanunk. a fészek egységének megbontása. megkezdi kártételét a viaszmoly is. Azonban mégsem érték el azt a népességet. Ezért az ilyen családokat megcsapoljuk. Ha a család nem nagyon népes. Az ezekben fejlődött munkások gyengébbek. egész műlépeket teszünk. 20keretes rakodókban ilyenkor már nem bővíthetünk a fészekfiókban. Ezt a munkájukat azzal könnyítjük meg. Ez különösen akkor fontos. A tavaszi fejlődés idején munkánk a méhcsaládok népességének minél gyorsabb növelésére irányul.A 6-7 léputcás családok népesedése volt aránylag a legnagyobb. és a gyengébb családok erősítésére használjuk fel. fűz vagy repcevirágzáskor. Látjuk tehát. jól betelelt családoknál (20 keretes Hunor. A mézkamrába felhelyezett fiasításos lépek mellé feltétlenül tegyünk takaró lépet is! Az üresen maradó rész alatt a fészeklépeket letakarjuk. A bölcsők leszedése. és még hűvös idők járnak. amikor már 7-8 lépen van fiasítás. kihordják a megromlott virágport is. így csökkentjük a rajzás veszélyét. történhet ez meg. A tavaszi fejlődés idején mindent kövessünk el a rajzás megakadályozására. A családok erősségét csak akkor korlátozzuk. ami a rajzási ösztön feléledéséhez vezet. mint az erősek. teljesítményük rosszabb. általában csak addig segít. csupán néha mézet bontottam fel. Kitisztogatják a penészes lépeket. az építési lehetőség egyaránt ezt a célt szolgálja. A kaptáron kívül tárolt lépeket kéthetenként kénezzük. kis kaptárakban. hogy fészket általában kétszer bővítettem. Mégis helytelen lenne csupán ezért gyenge családokat tartani. akkor a mézkamrának csak egy részét nyitjuk meg.népességüknek csaknem kétszeresére fejlődtek. takaró lépre nem szívesen fiasít az anya. kétanyás NB). Jó gyümölcs. hogy a penész miatt már teljesen törékeny léprészeket és nagyobb terjedelmű romlott virágporos részeket lépközfalig lekaparjuk. Helyükre bepetézésre alkalmas lépeket. hogy bizonyos nagyságig a gyenge családok százalékosan jobban népesednek. akkor beavatkozásunk nélkül túlnépesedhetnek. Ha a rajzási hangulat már jelentkezik. A fészekbővítést egészen a gyümölcsvirágzás végéig folytatjuk. Ezzel egyidejűleg 2-3 födött fiasításos lépet is fel kell akasztani. rendszerint már áprilisban. Az anya nagyobb összefüggő üres lépfelület hiányában . amit a jobban induló családok. Az időben végzett fészekbővítés.

A mi. Különböző súlyú családok hozamát ellenőrizték. 1. Saját szükségletüket még azok a családok sem gyűjtötték be. PÖRGETÉS A tavaszi mézelők nem adnak tömeges gyűjtést. amelyek a főhordás indulásakor 7 lépet takartak.20 55. 2. (A kísérlet leírása a családok népességét súlyban adja meg. Egyik szovjet méhészeti kutatóintézet végzett ilyen kísérleteket.6%-ából) pörgettem. A különböző népességű családok hozamát a 9.) A kísérlet eredményéből (8. illetve ha ennél többet gyűjtöttek. népes méhcsaládok. táblázat A családok népessége akác előtt 10-12 13-15 16-18 léputcás léputcás léputcás Átlagos hozam kg 46. Méheink fölösleget rendszerint csak akácból gyűjthetnek. A gyenge családok csak kevés dolgozót küldhetnek külső munkára. hogy elpusztuljanak. megfelelő nagy kaptár. hozamuk azonban 125%-kal volt több. A családok népességének a hozamra gyakorolt hatását gyakorlati tapasztalattal is bizonyíthatom. táblázat Igen érdekes a legmagasabb hozamú családok népességének vizsgálata. A könnyebb megértés és tájékozódás kedvéért hozzávetőlegesen léputcára is átszámítottam. rohamos. etetnünk kell azokat. 1956-ban pörgetési átlagom a 2 akácon 52 kg volt. ezért jó kihasználása méhészetünk hozamára döntő. Ezek a különböző népességű családok közül a következő arányban kerültek ki: 48 . hogy a gyenge családoktól nemcsak eredményt nem várhatunk. rövid ideig tartó akácunkon. A kísérletet hosszantartó hordáson végezték. a fölösleget kipörgették.96 A családok száma a csoportban 16 29 2 9. A családokat ősszel 22 kg-os átlaggal kívánták betelelni. Jó gyűjtést csak azoktól a családoktól válhatunk.46 52.MÉZELTETÉS. táblázatban hasonlítom össze. A főhordás tökéletes kihasználásának követelményei a következők: 1. A 13 léputcával indulóktól már 27 kg-os átlagot pörgettek. Népességük csak 30%-kal. Pörgethető fölösleget csak a 10 léputcás családok adtak. táblázat) kitűnik. mert a többit leköti a népességhez viszonyítva még aránytalanul nagy fiasítás. 60 kg-on felül 16 családtól (vagyis az állomány 28. ha nem akarjuk. Ez természetes. 1 NB léputcára 30 dkg méhet vettem. Hozamuk átlag 12 kg volt. hiszen egy kg nektár begyűjtéséhez sok ezer méhforduló kell. amelyek akácvirágzás idejére megközelítették fejlődésük csúcspontját. Legtöbbször még a családok mindennapi szükségletét sem elégítik ki. a népes családok jelentősége még nagyobb.5 5 2 7 3 10 4 13 Gyűjtés 7 14 20 34 49 Pörgetés Kg 0 0 0 12 27 Őszi etetés 15 8 2 0 0 8. A családok Súlya kg Népessége léputca 1 3 1. A népes családok előnyét sok kísérlet és gyakorlati tapasztalat igazolja. 3. tehát készletüket erre egészítették ki. hanem még támogatnunk. a legelő jó megközelítése.

A népességben is az optimumot kell keresni! Ezek a számok is fényesen bizonyítják. Pedig jobban jár az. S mégis. Az ilyen családoknak már bőségesen van gyűjtőméhük. a hosszú úton több veszélynek vannak kitéve. Sajnos. a rövidebb úton kevesebb üzemanyagot (mézet) fogyasztanak.38 kg A pohánkatáblától 1200 méterre……………. hogy kezelésük kevesebb munkát. Íme. Jó eredményt csak azoktól a családoktól várhatunk.. amelyek a virágzás kezdetére a kaptár 2/3. Összefoglalva: kevesebb beruházással és termelési költséggel nagyobb eredményt hoznak. főleg fedett fiasításuk és elegendő mézkészletük van. a rajzási ösztönük fölébred. Az 1200 méterre levő családok csak 54%-át adták annak. A méhek először a legközelebbi virágokból gyűjtenek. egy példa. sokszor azonban nem tulajdonítunk neki kellő jelentőséget. elhelyezésük kevesebb méhlakást. mint a távolit. vándoroltatásuk kevesebb szállítóeszközt kíván. akinek 5 népes családja van. míg a nagyobb számú gyenge saját szükségletének begyűjtésére is képtelen. A hátralevő időben a fiasítás nagy része (40-50%-a) kikel.. hogy lakásukat nem töltik meg teljesen. ami az akác indulásakor kívánatos lenne. 20 keretes kaptárban 7-8. mert ezzel hozamukat növeljük. amelyektől eleve nem várhat eredményt. A többlethozamban a következő tényezők játszanak közre: a méhek a közeli legelőt hamarabb megtalálják. mint a röviden. hogy a méheket lehetőleg mindig a nektárt adó növények közvetlen közelében helyezzük el. Az 5 népes család szép eredményt adhat. Ekkor ellenőrizzük helyzetüket és megállapítjuk. amelyek fészküket (10-12 lép) sűrűn takarják. napján már be kellett avatkozni. a 24 keretesekben 16-18 lépet). Ehhez járul az is. Pohánkatáblától különböző távolságra lerakott egyenlő népességű családok 40 napos hordás alatt a következő pörgetési átlagot adták: A pohánkatábla közvetlen közelében…….. másrészt. amikor a rajzási ösztön felébredésétől kell tartani. A méhcsaládokat az akácvirágzás kezdete előtt 8-12 nappal mézelésre készítjük elő. ilyenkor pedig döntő.25 kg. 49 .. A népes családok előnye még az is. méhállományunk nagy része még akácvirágzás után sem üti meg azt a mértéket. 24 keretesben 9-10 lépen kiterjedt. hogy csak népes családoktól várhatunk eredményt. hogy a virágzó növényeket a méhészet közelében több méh látogatja. Ennek a feltételnek teljesítése legtöbbször módunkban van. amit a legelő közvetlen közelében elhelyezettek. Vannak. ha nincs hordás. Megszorulnak. hogy a hordást adó növényekhez közelebb elhelyezett méhcsaládok többet gyűjtenek. 2. Fontos tehát. hogy a méheket végig a gyűjtés láza uralja és munkalendületük egy napra.60 kg-on felül adott a a a a 12 13-14 15-16 17-20 léputcás családok léputcás családok léputcás családok léputcás családok 11 28 44 60 %-a %-a %-a %-a A legnépesebb családoknál a késői akác 4-5. mint távolról. Ezekben a családokban a fejlődés akácig már akkor sem áll meg. Számtalan adat bizonyítja. alkalmasak lesznek-e az akácvirágzás jó kihasználására. A hordási lehetőség jó kihasználásának másik feltétele a legelő jó megközelítése. mert leálltak. a közelebbről többször fordulhatnak... akinek 10-20 gyenge. sőt egy órára se csökkenjen. akik csak a kaptár valamennyi lépét sűrűn takaró családokat tekintik akáchordásra éretteknek. A rohamos akáchordást az ilyen családok nem képesek tökéletesen kihasználni. de inkább3/4 részét takarják (a 20 keretes kaptárakban 14-15. mint nagy távolságokon.46 kg A pohánkatáblától 300 méterre ……………. mint az. A családok túlnépesítése káros lehet. de még nem érték el azt a fejlődési fokot. Mivel ilyenkor az elhullás kevés (a téli méhek erre az időre már elpusztultak) a családok rohamosan népesednek. Igen sok méhész olyan családokkal indul az akácnak. Az akácot csak azok a családok használják jól ki. mit látunk.

3. és hogy jó akácon az egy anyával fejlesztett családok is könnyen megszorulhatnak. Ezen a napon a mérleges 7 kg-ot gyűjtött. akkor 10 kg-os hordáskor a nektár elhelyezésére 9 lép szükséges. hogy a méhek nektárral nem töltik tele a sejteket. Ez azért is káros. 18-án 19-én 20-án (rosszabb idő) 11 kg 9 kg 8 kg 19-én és 20-án már feltűnt a súlygyarapodás csökkenő irányzata. A családok leállnak. A további emelkedés a következő volt: 22-én 23-án 24-én Ekkor az akácot a nagy forróság leégette. A kaptárak felbontása megmutatta a hibát. Barátom. Igyekeznek minél jobban szétteríteni. annál hamarabb telnek meg a lépek nektárral. sőt kivételesen napi 20 kg-os gyarapodásról is. A nektárnak sokkal több hely (lép) kell. A mérlegelési eredmények a következők voltak: V. Akácvirágzáson a hordás 6-7. Különösen veszélyes a túlnépesedett családokkal való mézeltetés akkor. mert elősegíti a rajzást. Több ízben tapasztaltam. hogy nagy felületen érintkezzék a levegővel és fölösleges víztartalma gyorsabban elpárologjon. Gyenge hordáskor a naponként begyűjtött nektár nem sok helyet foglal el. hogy NB kétanyás kaptár. Láttam olyan esetet. 14-én 15-én 16-án 17-én 0.5 kg méz fér. Ha egy NB lépbe 3. 21-én pörgetett. Az ilyen lehetőségek a méhekkel túlzsúfolt kaptárban nem használhatók ki. át sem veszik. napon pedig a méhek nagy része tétlenül ült a kijárók előtt. a család nem szorul meg.20 kg kg kg kg V. mint a méznek. amikor több ilyen rendkívül jó nap is követi egymást. Az öt nap súlyemelkedése 56 kg volt. amelyben a családokat akác előtt nem egyesítették. Minden lép megtelt. hogy a nektár nagy víztartalma miatt nagyobb helyet foglal el. 12. addigra a méhek már beérlelik. Vannak szerencsés esztendők. mert még éretlen. Minél rohamosabb a hordás. Másik. mert a családok pár napos hordás alatt megszorulnak. 3 nap alatt 30 kg-mal lett nehezebb. 1950-ben a Pusztavacsi akácosban a hordás május 14-én indult. Taranov szerint a nektárnak háromszor annyi hely kell. Egyik.00 4. sőt ha víztartalma a 22%-ot meghaladja. a kaptár homlokfalán. 1956-ban második akácon öt egymás utáni napon mértünk egy anyával fejlesztett családdal 10 kg-on felüli gyarapodást. akinek családját mérlegeltük. Mire sok összegyűlne belőle. Az akáchordás kihasználásának harmadik fontos feltétele a nagy kaptár. pedig a 10 kg-os súlygyarapodás akácon nem ritka! Tudunk ennél nagyobb 15-17. A túlnépesedett család kaptárja ennél hamarabb annyira megtelik. Ennek kettős oka van. hanem magunknak is anyagi kárt okozunk. Korai pörgetéssel nemcsak mézünk hírnevét rontjuk. A bajon a méz elszedésével nem lehet segíteni. ha a méhész nem tartózkodhat állandóan méhei mellett és nem segíthet a családon. hogy a méhek leállnak. Ilyenkor tehát a munka lendülete folyamatos. mert ugyanakkor más mérlegesek még a hordás töretlenségét mutatták.50 5. mennyire fontos a méhcsaládok töretlen munkakedvének megőrzése.30 2.5 9 3 kg kg kg 50 . mert a méz még nem érett be. A nagyobb víztartalmú mézért kevesebb pénzt kapunk. napjáig nem szabad pörgetni. mint a méznek. A 4.

mely családok bocsáthatók erősítés nélkül a főhordásba. Ez az eset fényesen bizonyítja. hogy a 22-24 keretes NB kaptár egy család számára is kicsinek bizonyulhat. Teljesen csak azokat a családokat szüntetjük meg. mert így a mézkamrába helyezett fiasítás pörgetésig kikel. Ezt a munkát papíron készítjük elő. a fiasítás terjedelme. hogy a mérleges kaptár tulajdonosa 45 kg-os átlagot pörgetett. mert a méhcsaládok szűkös helyzetén két nappal később segíthettem. Az anyákat legjobb 3-4 keretes anyatartalékolókba rakni. Egy-két nyitott fiasításos léppel és kevés méhvel tartalékba tesszük. A munka menete: a családokat végig vizsgáljuk. kétanyás kaptárban). Ha úgy egyesítünk. A családok előkészítése akáchordásra 8-12 nappal a virágzás kezdete előtt időszerű. nyitott fiasításos lép dajkaméheit. hogy a családoknak ilyen rohamos hordáskor sokkal több hely kell. aki tömeges főhordáskor (különösen érvényes ez az akácra) méhei munkáját nem kíséri kellő figyelemmel.2 18 19 11 9 6. Először a tartalékcsaládok népét és fiasítását használjuk fel. Azokat engedjük önállóan az akáchordásba. A szemle végén kijelöljük. melyek a főhordás önálló kihasználására alkalmas családok. mert méheimnek nem volt elegendő helyük a begyűlő nektár elraktározására. ábra. fias lépeik számát feljegyezzük.5 16 5 17 4. A pörgetés utáni napon a hordás ismét ugrásszerűen növekedett (6. Bizonyítja végül. és sűrűn takarják fészküket (10-12 lépet). népességüket. Húszkeretes Hunornál 25 kg körül állnak le a méhek. Feljegyezzük: melyik családnak. fiatal anyákat nem öljük meg. Ilyen tényezők: a lépek száma.5 9 24 3 A család akkor állt le. A jó. hogy a népétől és 51 . csak 33 kg-ot! Családonként 12 kg mézet veszítettem azért. mint amennyi az érett méz raktározásához szükséges. Az időben való beavatkozás szükségességét mutatja. ábra). Bizonyítja. 20 8 21 22 23 7 12. Azután az új helyen hozzá kell söpörni egy másik. A többieket ilyenre felerősítjük vagy egyesítjük. melyik kaptárból hány fiasításos lépet adunk és mely családot erősítik majd a teljesen feloszlatott családok kijáró méhei. a mézkoszorúk nagysága a hordás kezdetekor. de lehet a NB kaptár végében leválasztható 3 keretes rekeszbe is. akkor törzscsaládot is feloszlatunk. Én pedig. és melyeket kell felerősíteni.Mérleges kaptár súlyváltozása 1951ben. már lecserélésre ítélt. Ezt kinek-kinek saját viszonyai között kell kitapasztalnia. Ha úgy egyesítünk. az első akácvirágzás idején 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 Mérleges kaptár súlyváltozása 1951ben. hogy sok mézet veszít. amelyeknek anyja öreg vagy rossz. Sok mindentől függ. akkor el kell vinni egy nyitott fiasításos lépet a rajta ülő méhekkel és az anyával. hogy a méhcsaládok milyen súlygyarapodás után szorulnak meg. amelyeknek 7-10 lépen nagy kiterjedésű fiasításuk van. illetve egyesíteni. Teendőnk a következő: megállapítjuk.3 2. amikor a mérleges kaptár megközelítette a 40 kg-os gyarapodást. hogy helyéről elvisszük az anyát (pl. Ha ez nem elegendő. az első akácvirágzás idején nap kg 14 15 0. Az általunk használt mézeltetési módnál a 22-24 keretes NB kaptárban 40 kg-os súlygyarapodás körül már szükség van beavatkozásra.

akkor kicseréljük. akkor egyesítjük a két családot. családok népessége. hogy az öreg méhek hazarepüljenek. mert pótbölcsőben nevelkedett. akkor az anyával külön tett kis családnak adhatunk műlépet is. egyesítés nélküli mézeltetése helytelen és káros! Összevonhatjuk a gyenge családok népességét összeröpítéssel is. A pörgetett mézen kívül más tényezőket (szaporulat. hanem ősszel a betelelés után. a fiasításos lépeken csupán fiatal méhek maradnak. Munka közben bőven füstöljünk. Míg a láda megtelik lépekkel. főként az anyátlanítás utáni első napokon. Felületes munkával a méhbetegségeket terjeszthetjük. és akác után könnyűszerrel termelő családokká népesíthetők. akkor fiasításos lépen hagyjuk ott. A gyenge családok felerősítéséhez szükséges anyagot szedjük össze léphordó ládába. napján. hogy erősen megzavarjuk a méheket. nagyon szép lépeket épít. A hordás 3-4. Ha két anyával méhészkedünk egy kaptárban. amikor a mézkoszorúk már megteltek és a családok lázasan gyűjtenek. az egyik családot meganyátlanítjuk.helytelen. Az anya túlságos korlátozása .a teljes anyátlanításról nem is beszélve . A különböző módon mézeltetett családok eredményét nem akácpörgetés után és csupán a kipörgetett méz mennyisége alapján kell összehasonlítani. hogy az így felerősített családok fölösleget adnak. az egyik az anya korlátozása. A régi helyükről elvitt anyatartalékoló családocskákat pár napig etessük híg cukorszörppel. Azonban az anyátlanítás és a túlzott pörgetés később megbosszulja magát. Ha hordás van. Ekkor a lépeket elosztjuk az erősítésre kijelölt családokhoz. hogy a fiasítás további gondozása. hogy az anyátlanított családoktól többet lehet pörgetni. addig a kijáró méhek zöme visszarepül régi helyére. A 2 család. Ha jó a hordás. másrészt a kaptár bizonyos részében való elhatárolása a célja. mert a családok a nagy hordás idején elnéptelenednek. Az összeröpítés előnye. A két család egy kaptárba gyűjt. a legnagyobb hordás idején az egyik kaptárt elvisszük helyéről. melegítése hiánytalan legyen. Három gyenge családot: is összeröpíthetünk. Az elosztást a legelőször kivett léppel kezdjük. A család több anyát nevel. A kis család lépkészletét kiegészítjük. és pörgetéskor kevesebb családdal lesz dolgunk. A családok népességének ellenőrzésével és szükséges mérvű összevonásával egyidejűleg előkészítjük a családokat a mézelésre is. Az anyátlan család. feletetett cukor) is figyelembe kell venni. Ez utóbbival egyszersmind megkönnyítjük a méz elszedését. hogy a méhcsaládok ilyen „összekevergetése" nem káros a méhek munkájára. és a kaptár megtelt. hogy a családok ne legyenek túl népesek. 52 . Az anyátlanítás káros az akác utáni hordásra és a szaporításra. méheket csak egészséges családok között cserélgessük. A helyes és legeredményesebb. a hordás kihasználására. lendülete akkor a legnagyobb. Az anya korlátozásának egyrészt a fiasítás terjedelmének csökkentése. A méhcsalád munkakedve. Arra nagyon vigyázzunk. ha anyja és fiasítása is van. a másikat pedig úgy helyezzük el. Az általa nevelt anya minősége bizonytalan. Az igaz. Ezzel kapcsolatban két kérdésről kell részletesen szólni. egyben legbiztonságosabb méhészkedési mód az. hogy a lépeket. Ha hordástalan időben sok kijáró méh tartózkodik odahaza. hogy mindkét család méhei belerepüljenek. Mikor a méhek már érzik anyátlanságukat. teljesen leromolhat. csak vontatottan dolgozik. Ügyeljünk arra. A többi fiasítást a rajtuk ülő dajkákkal együtt elvihetjük. álanyássá válhat. a másik a mézeltetés módja. ezért könnyen megrajzik. az ilyen családok hozama nem rosszabb. ami később erős elnéptelenedést okoz. mint azoké. téli mézkészlet. mert nincsenek kijáró méheik. Tapasztalatok bizonyítják. Az ilyen kis családok hordás alatt rohamosan fejlődnek. amelyek saját erejükből érték el ugyanezt a fejlettséget. A népesség visszaállítása ekkor már nehéz. nehogy kirabolják a felerősített családokat. mert akkor nem használják ki tökéletesen a hordást. A felerősített családok fészkében a fiasításos lépek egymás mellé kerüljenek. Az összeröpítésre szánt családokat az akácon közvetlenül egymás mellé helyezzük. A petézés még siker esetén is legalább 3 hétig szünetel. Ha az anyanevelés nem sikerül. akkor tartsuk a kiszedett fiasításos lépeket egy napig külön kaptárban (vagy léphordó ládában). ha egész esztendőben népes családokat tartunk és minden elnéptelenedést okozó beavatkozástól tartózkodunk. mert visszamaradnak a kijáró méhek.fiasításától megfosztott anya régi helyén marad.

A legelterjedtebbek és jól beváltak a következők: 1. akkor ez nem baj. hanem a keskenyebb oldalán. ábra). Ehhez a módszerhez külön kaptárak is készülnek. 2. vajon elegendő-e műléppel korlátozni az anyát. Ha kevés a lépkészletünk. Helyes az akáchordást néhány lép kiépíttetésére is kihasználni. hogy olyan rohamos hordáskor. de bármely fekvő kaptárban alkalmazható. Ha akác után szaporítani akarunk. nem szökik-e ki az anya a műlépek közül? Megesik. a méhek az azon túl levő lépeket teletöltik nektárral. A család. A későbbiekben. A fészekrészen kijárót nyitunk. ha nem a kaptár homlokfalán. a műlépen túl pedig van. Itt vannak a fiasításos lépek. hogy méhcsaládjaik akácvirágzáskor nem hajlandók felmenni a mézkamrába. hogy igen. A mézkamra a fészek két oldalán van. Ezért az anyát kevés lépre korlátozni csak anyaráccsal lehet. Népes. ennek megfelelően több műlépet adunk a fészekbe. A fészek lezárása a kaptár közepén két anyarács közé. Az anya kihúzódásának veszélyét csökkenthetjük azzal. Míg a műlép kiépül. Ennek oka a családok gyengesége. Rakodókban elégedjünk meg az anyának a fészekrészre való korlátozásával (legföljebb a 12 keretes fészekből válasszunk el 2-4 lépet függőleges anyaráccsal). Sokan panaszolják. A méhek ide szoknak. fekvőben pedig 6 lépre lezárásával. A műléppel való fiasítás korlátozás csak a 7-9 lépes fészekben válik be kielégítően. Ezzel a kaptárt mézelésre be is állítottuk. így a szélső lépek a fészektől 7-9 lép távolságra kerülnek. A fészek két oldalára 2-2 műlépet is adhatunk. Gyakori. Az ilyen családoktól bőven vehetünk el fiasításos lépeket. közvetlenül az anyarács mellett helyezzük el. vagy műléppel töltjük ki. hogy az első pörgetéskor a fészekből oldalra tesszük az erősen mézes fiasításos lépeket. Az anyarácsok közé a nyitott fiasítás. a méhek beavatkozásunk nélkül is csökkentik a fiasítást. Nem szabad elfelednünk. lehetőleg födött fiasítással a mézkamrába akasztunk át és helyükre egész műlépes kereteket teszünk. Fekvő kaptárban több mézeltetési mód lehetséges. Az anya a fészken kívüli lépeket nem petézheti be. és ott anyát pároztatunk. Felmerül a kérdés. a fiasításra alkalmas üres lépek és műlép kerüljön. kellően fejlett családok minden csalogatás nélkül elfoglalják a mézkamrát. A fiasításos lépeket közvetlenül az anyarács mellé tesszük. akkor a mézkamrába több lépet akaszthatunk át. 53 . A többi fiasításos lépet a túlsó oldalon. a fészek többi részét fiasításra alkalmas lépekkel. A fiasításos lépeket csak a rács választja két részre. A fészek és mézkamra közé behelyezzük az anyarácsot. mikor a kaptárnak ebbe a részébe tartalékcsaládot helyezünk. A fészekmézkamrás mézeltetés lényege. Ezzel a fészek egy részét felújítottuk. A műlépből épített új lépek is rendszerint mézzel telnek meg. A mézeltetés rakodó kaptárban egyszerű. ez előnyös. gyűjtő méhei továbbra is a régi kijárón közlekednek tömegesen. hogy az első akác után az anya a kipörgetett lépőkre húzódik és ott új fészket alakít ki. Anyarács helyett műléppel is korlátozhatjuk az anyát. Ezért a fészekből 2-3 öreg lépet.Túlzott és helytelen az anya kalitkázása vagy 1-3 lépre zárása is. Különösen gyakran szökik ki az anya a szűk fészekből. amennyi a népesség mérsékelt utánpótlásához szükséges. Az anya a kaptár beosztásától függően 6-9 lépre korlátozható. A hordáskor beadott műlépet a méhek rohamosan kiépítik. Jó. NB fekvőben a következőképpen járhatunk el: a. ha a fészekben nincs herelép. ha fiasításos lépeket tesznek fel. A fiatal méhek az anyához húzódnak. főként akkor. Végső szükségben teljesen műléppel töltjük meg a fészket. Így a fészek egysége tulajdonképpen megmaradt. akkor az anyát 2-4 nyitott fiasítással a kaptár jobb vagy bal végén anyaráccsal lezárt 6-9 keretes részbe helyezzük át (7. amilyen az akác. még akkor sem. hogy főhordásra a mézkamra a fészek helyére kerül. az anyának nem marad hely rajtuk petézésre. Tízkeretes fészkű kaptárban évenként legalább 3 lépet cserélünk.) A családot a tavaszi fejlődés idején a kaptár közepe táján levő kijárón át röpítjük. és helyükre fiasításra alkalmas fiatal lépet vagy műlépet adunk. Mikor a családokat akácra rendezzük. de van annyi helye.

a. mert a mézkamra lépeiben nincs fiásítás. Ezért az ilyen családok sokkal hamarabb etetésre szorultak. akkor a család munkalendületének csökkenésével számolhatunk. a mézkamra kijárója pedig előre került. vagy 2 + 2 műléppel a kaptár közepére zárom 8 lépre. Ez nagy tévedés. és terjed a fiasítás. ha a kaptár homlokfalán bal felől.) rendezés előtt. akkor a hibák mérséklődnek. Itt nyitottunk kijárót is. ugyanakkor a kaptár homlokfalán a család népességének megfelelő kijárót (kijárókat) nyitunk. Ha a mérleg 20 keretes H kaptárnál 25 kg-os. A fészket 1 + 1. Mikor a fészek mézkoszorúi már megteltek. NB-nél 40 kg-os gyarapodást mutat. Az utóbbi években a fészekmézkamrás megoldásokat is kipróbáltam. Sok méhész azt hiszi. hátsó falán pedig jobb felől azonos magasságban és nagyságban nyitunk kijárót. A méhek a nagyjából már meghordott lépeket a felső lécnél fehérítik. A népes családok bármelyik mézeltetési módszerrel szép eredményt adnak. A hordásról mérlegeléssel tájékozódjunk. A fészek helyváltoztatását megkönnyíti és meggyorsítja. A méhek volt fészkük lépeibe raktározzák a mézet. Ha a fészket 6 keretre szűkítettem.) rendezés után.) 7. amikor a mézkamrában már csupán födött fiasítás van.) c. A hordás 3-5. A gyűjtő családok munkáját fölöslegesen ne zavarjuk. lehetőleg a kaptár rövidebb. hamarabb legyengültek. amikor a fiasításos lépek mézkoszorúi megteltek. A méhek ide szoktak. Ha a fészek 6 keretesnél nagyobb. akkor a családokat feltétlenül ellenőrizzük. Az ellenőrzést mindig a legnépesebb családoknál kezdjük. napján. a fészekben azonban alig volt mézkoszorú. A hordás első napjaiban. 180 fokkal elfordítjuk a kaptárt.) tűzdelés után A kaptár másik részében (a mézkamrában) a fiasítás napról napra fogy. a pörgetés jobb eredményt adott. Ha nincs mérlegünk. Ezzel a fogással megszabadulunk a keretek átrakosgatásától. a fias lépeket az üres lépek közé tűzdeljük (7. ábra. Ennek alapján megállapíthatjuk. Így a fészek régi helye mézkamrává vált. akkor estefelé bepillantunk a kaptárakba. b. vagy hátsó oldalán kijárót nyitunk. Tapasztalatom a következő: A fészekmézkamrás módszerrel könnyebb a pörgetés. nem kell válogatni. hol tartanak a méz tárolásával. A mérlegre közepes népességű családot tegyünk.) b. A fészekmézkamrás mézeltetés előkészítése több munkával jár (kivétel a fordítható kaptáras megoldás). mind a 6 lépet fiasítás foglalta el. Ha már a szélső lépekhez közelednek. Ezt feltétlenül meg kell akadályoznunk. a kaptár másik végébe toljuk a fészket. Itt. ábra c). hogy a mézeltetés eredménye a módszertől függ. Ennek következtében a fészek kijárója hátra. A fészekmézkamrás módszerrel mézeltetett családokból nehezebb volt szaporítani. Fészekkamrás mézeltetés NB fekvőkaptárban a. A 2 rész közé anyarácsot teszünk. Én anyarács nélkül mézeltetek. az új fészekben viszont rohamosan építenek. érlelésével. A fészek előbbi helyére kerülnek az üres lépek. és a méhek a jó hordásba belelendültek. 54 . b) A fészket a kaptár jobb vagy bal oldalában tartottuk. c. kevesebb fiasításuk volt.

A gyűjtő méhek a munkát továbbra is lendületesen folytatják. hogy ne legyen a méhek röpülésének irányában. annak ellenére. A méhek lesöprése után a kaptárt lezárjuk. amelyek a kijáró előtt tétlenkednek akkor. A pörgetés helye legyen minél közelebb a méhészethez. Hordáskor a mézet reggeltől estig elszedhetjük. Kis méhészetben. hogy az 50 kg-os kanna a csap alá férjen. fedelezés. második mézkamra feltétele (rakodóban). A pörgetésre gondosan elő kell készülni. Ha a kutatás nagy. akkor a lépek 55 . Mikor már valamennyi mézes lép kint van. nagy víztartalmú. A családot bőségesen megfüstöljük. napjáig ne pörgessünk. akkor a mézet a hajnali. 2. 5. A hordás közben alkalmazott pörgetést serkentő pörgetésnek mondjuk. Korai serkentő pörgetéssel rosszabb minőségű mézet kapunk. gyűjtő lendületét növeli. Kis szünet után a kaptárból kiszedjük a pörgetésre alkalmas mézes lépeket. A méhektől megtisztított lépet másik ládába helyezzük. A mézkamrából néhány lépet kiveszünk. A lesöpört lépekkel teli ládát két kisegítő a pörgető helyiségbe viszi. A méhek elülése után pörgetünk. ha ponyvánk van.lehetőleg a kiszedés sorrendjében . épületben vagy vándorbódéban lehet (reggel elszedni. 3. és a méhek nappal nem hagynak dolgozni.a mézes lépek elszedése. A méz szagára a méhek könnyen a bódé köré gyülekeznek és megnehezítik munkánkat. A pörgetés helyét a kaptárak mögött. amelyre nincs szükség a pörgetésnél. vagy műlépet adunk. 4. hogy legtöbben csak ezt az egyetlen lehetőséget ismerik és alkalmazzák. A többi munkát kisegítő személyzettel kell végeztetni. ágyneműt és egyéb olyan berendezést. meggyorsítja a munkát. Jó. Amikor a kaptárak megteltek mézzel és a méz érett. Pörgetni pedig csakis jól zárt helyiségben. helycsere az erős és gyenge családok között. korareggeli és esti órákban szedjük el. A kicserélt kaptárak egyforma alakúak és azonos színűek legyenek. akkor pörgessünk. Hordástalan időben mézet elszedni csak a reggeli és az esti órákban tanácsos. mert a család. Ezt a megoldást szándékosan hagytam utolsónak. megritkítjuk. lombot. Az erős család helyére tett tartalékcsalád a reá repülő méhekkel megerősödik. akkor a padlóra terített papírra két lécet (ágat) fektetünk. Nedves ágakat. állványon vagy a földre fektetett ágakon készítünk helyet. néhány szál erős lúdtollat és vizet. Pörgetéskor csak azokat a lépeket vegyük el. amelyeket a méhek már pecsételni kezdtek és a méz a vízszintesre fordított lépből erősebb rázásra sem csepeg. Éjjel semmi sem zavarja munkánkat. Lépritkítás. vagy amikor a pörgetés nem sürgős.Ugyancsak be kell avatkozni azoknál a családoknál. A fedelező állványt kaptárra helyezzük. A lépeknek kaptárban. hogy a bódé környéke füstben legyen. A pörgető csapja alatt a földbe olyan lyukat ásunk. A hordás 6-7. A fekvőhelyet. füvet rakunk rá. A méhek a lépeket kihizlalják és a megnyújtott sejtekbe több mézet tárolnak. Pörgetés. és léphordó ládába rakjuk. Az üres lépeket másnap este adjuk vissza. A szükséges eszközökön kívül a bódéban helyet készítünk a mézes és üres lépeknek is. A helycserés mézeltetést igen jól felhasználhatjuk arra. A munkakedv fokozásának több módja van: 1.egymás után kézbe vesszük. hogy a tartalékcsaládokat családdá fejlesszük.a méhész végezhet. behordása. Ha hordás van. mert a méz még éretlen. A bent maradtakat széjjelebb húzzuk. és szorosan egymás mellé ezekre állítjuk a lépeket. nappal pörgetni). A méz elszedéséhez előkészítünk 10-12 keretes léphordó ládákat (2-4 darabot). akkor megkezdjük a méhek lesöprését. amikor a méhek élénken járnak. A méhek közelében bárhol . Szükség szerint több helyen is tüzet rakunk. amikor a többiek szorgalmasan dolgoznak. azoktól 15-20 méterre úgy választjuk meg. minden munkát . Nagyobb méhészetben csupán a lépek elszedése és visszaadása a méhész feladata. amivel ezeket letakarhatjuk. Munkánkat a következő családnál folytatjuk. erős mozdulattal a kaptár üres részébe rázzuk. A méheket hirtelen. Ez megkönnyíti. A lépeket . A mézes lépek kiszedése és áthelyezése gyengébb családokhoz továbbérlelésre. Ezt füstöléssel kerülhetjük el.a szabadban is pörgethetünk. Ha nincs üres kaptárunk. Több sort is rakhatunk egymásra. a kiszedett lépek helyére üreseket. kirakjuk. pörgetés . A rázás után visszamaradókat nedves lúdtollal lesöpörjük a lépről. Hordástalan időben a vándorbódéban pörgetünk. A helycserét akkor végezzük.

Az ütés hatására a lép a keret síkjába visszaegyenesedik. hogy a lép kipúposodott oldala nézzen fölfelé. Megesik. mert a mézbe kerülő fiasítás rontja a méz értékét. Mézrendeletünk tiltja a fiasításos lépek pörgetését. szennyeződést. A lépeket legjobb oldallécükre állítva úgy tenni a pörgetőbe. mert könnyen sérülnek. mert összetörjük. Tartaléklépek hiányában az első néhány kaptárba nem rakjuk vissza a lépeket. tapasztalt hibára mutatok rá: Hordástalan időben a pörgetés megkezdése előtt szűkítsük a kijárókat. Jó. A mézes lépek kiszedésekor gondolni kell a méhcsaládra is. Ezt legkönnyebben így csináljuk: a keretet két alsó sarkánál úgy fogjuk meg. annál valószínűbb. Gyakori. A fészekben vastag mézkoszorús lépeket hagyunk. A lépről minden kihizlalt részt messünk le. Különösen legyünk óvatosak a szűz lépekkel. A méz így csapódik ki legkönnyebben a sejtekből. Nem baj. ha az ilyen virágporos lépeket megjelöljük. amennyi feltétlenül szükséges. Különösen fontos bőséges készlet hagyása őszi pörgetéskor. csökkenti a fiasítást és leromlik. A sejtek felnyitásánál dolgozzunk bátran. A méhcsalád kifosztásától tehát mind méheink érdekében. Ez a fiasításra káros. A sejtnyitó villát folyamatosan toljuk végig a lépen. nehogy az esetleg benne levő nehéz mézes lépek szállítás alatt leszakadjanak. tisztábbak lesznek. hogy a méhek gondozásba vegyék és őszig lehetőleg mézzel befödjék. majd a felső lécet valamihez (asztal. mert a tisztesfű virágzásáig jelentős hordásra alig van remény. nem szabad kirabolni! Minél nagyobb fészket hagytunk a családnak. Azonban a családokat teljesen kifosztani ekkor sem szabad. Több lesz a fedelezésből a viasz. Túl erős pörgetéssel ne rongáljuk a lépeket. Ilyenkor a mézkamra lépeinek teljes kipörgetése a család kifosztását jelenti. A lépet nyomkodni nem szabad. de inkább több mézet hagyjunk. hogy a családok főhordás alatt mézzel teljesen kiszorítják az anyát a fészeklépek egy részéből. A fészekből kivett mézes lépek helyére fiasításra alkalmas lépet vagy műlépet teszünk. Viszont minél kisebb a fészek. kaptár) hozzáütögetjük. Igen fontos. hogy pörgetés után milyen a hordási lehetőség. Ha a fészekben kevés a méz. A jó virágporos lépeket válogassuk külön. visszarakás előtt ki kell egyenesíteni azokat. a családok kifosztásához vezet és kárt tesz a fiasításban is. Ha a készlet kevés. Ha időnk engedi. ha első akácról másodikra vándorlunk. ha a lép kissé megvékonyodik. vízszintes helyzetben tartva fölemeljük. Ilyenkor csak a fészken kívüli lépekből pörgetünk. Ezekre a pörgetés végén kerül sor. nappali visszarakásuk rablást okozhatna: A pörgetési munkák részletes leírása helyett néhány gyakorlati fogásra. A méhcsaládoknál legalább 10-15 kg. Nem szabad tehát pörgetéskor „a mézkamra a méhészé" jelszó alapján eljárni. Vándorlás előtt fontos a fészek megtekintése azért is. amelyeknek zavartalan folytatása termelési szempontból elsőrangú érdekünk lenne. Az akácon népesre fejlődött család sokat fogyaszt. Pörgetéskor nézzük meg a fészket is. Hordástalan időben a lépeket csak estefelé rakjuk vissza. hogy akác után bőséges mézkészlet legyen. A lépek ilyen behelyezése azonban nem elengedhetetlen föltétele a jó pörgetésnek. mind saját érdekünkben óvakodjunk. A fészekből vegyük ki a fölösleges mézet. hogy a fiasításos lépekben elegendő méz marad vissza. hogy akác után 8-10 kg fogyasztást mutat a mérleg. 56 . mert a második akácból sem biztos a hordás. ne centiméterenként tépdessük fel a sejtfödeleket. Ne feledjük. Mindig csak annyit fogyasztanak. akkor a pörgetőből kikerülő keretekről tisztogassunk le minden zugépítményt. akkor a mézkamrában is kell hagyni. A lépeket visszarakás előtt megpermetezni nem kell. A megkurtított sejteket a méhek szépen kiegészítik. és a fészek közelébe tegyük vissza. Szűkös készleten viszont azokat az élettevékenységeket is korlátozzák. Ha pörgetés közben a lépek kipúposodtak. gyorsan. Ezzel viasztermelésünket is növeljük. Kevesebb mézet csak akkor hagyjunk. aszerint. hogy az alsó léc nézzen a forgás irányába. hogy a méhek akkor sem tékozolnak. kereteink is szebbek. de előfordulhat 10-20 kg-os apadás is. annál jobban kiszorult belőle a méz. Ezeket válogassuk össze és egyszerre pörgessük.helyére azonnal üreseket rakhatunk. ha készlétük bőséges.

macskát) ne tűrjünk a pörgetés helyén. A kisegítő személyzettől követeljünk tisztaságot. mennyi mézet kaptunk átlag egy lépből.ha nem is egészen pontosan .Vigyázzunk. hogy a méz. Ez hosszadalmas. A mézes vizet etessük fel. Csak egészséges állományban ajánlható.például vándortanyáról . Néhány napi állás után megtisztul. Így tudjuk azt is. A mézet tiszta. ezért csak kis méhészetekben alkalmazható. A részben telteket bent hagyjuk. a méhektől megtisztítsuk és kipörgessük. Az utolsó lépek berakásakor olyan tömegben kerülhetnek a lépek alá. hogy melyik családtól mennyit pörgettünk. amíg napviasz-olvasztóba. akkor a födelezést sütőben felolvasztjuk. ha csupán a nehéz lépeket szedjük ki. szénát. pörgetnünk és visszaraknunk. szállítás alatt ne szennyeződjék.40 kg mézet adott. akkor pörgessünk szűrés nélkül. hogy a méhész ne szaladgáljon a méhektől a pörgetőhöz. Sokat segít például a mézes lépek kiválogatása. Ez abban áll. Népes családokban ez könnyen megeshet. Ne akarjon mindent ő elvégezni. vagy rongytömítéssel vegyük körül. hogy a családokat a pörgetés előtti napon gyorsan átnézzük.akkor a kannákat gondosan záruk le. A 14. A kipörgetett mézmennyiséget a lépek számával osztva megtudjuk. 850 lépből 2040 kg mézet pörgettünk. A munka befejeztével a pörgetőt. hogy a megfelelő számú lépet kiszedjük. amivel munkánkat megrövidíthetjük. ha a kannákat csaknem színig (nyakhajláson felül) töltjük. szállításra előkészíteni és el is szállítani. A méz. hogy sokat agyonnyomhatunk közülük. hogy a lépek visszarakásakor méheket ne nyomjunk agyon. mert a betegségeket terjesztheti. és így tároljuk addig. valamint a többi eszközt gondosan ki kell mosni. Ezalatt minden idegen anyag a felszínre emelkedik. A számítást nem kell a pörgetés napján elvégezni. Ha otthon pörgetünk. és a mézes lépeket a kaptár egyik végében csoportosítjuk. A kivehető lépek számát feljegyezzük. Méhcsaládjaink értékének megállapítása érdekében fontos tudnunk.40 = 26. lassan tegyük vissza. Ez a család tehát 11 X 2. 57 . Leghelyesebb egy családnak beadni. Kihűlés után a viaszt a méz felszínéről levesszük. Ha szállítanunk kell . ha a mézes lépeket családonként megmérjük. Gyúrjuk gombócokká. mert kellemes viasz zamatú. az apró idegen anyagok kiszűrésére. gyakran tejszerű. mert azt másra nem bízhatja. Ezt pontosan csak úgy lehet megállapítani. 11 lépet vettünk ki. hogy a méheknek idejük legyen a lécek alól kihúzódni. sz. A méhek ugyanis a kaptár üres részében vastagon lepik a kaptár falait és fenekét. hány lépet pörgettünk összesen. A lépek válogatásával nem lesz gondunk. családtól. csak az a fontos. Nagyobb méhészetekben a családok teljesítményét . a másik finom szemű. A második akácon megtaláljuk azt érettebb állapotban. s pörgetés után ugyanazokat a lépeket visszamérjük. hogy a méhekkel dolgozzék. A födelezést kicsurgatás után vízben áztassuk ki. Az egyik nagylyukú.40 kg. Pl. Így kevesebb lépet kell kiszednünk. 2040: 850 = 2. Ez azonban veszélyes is lehet. Az első akácról a másodikra való vándorláskor. A lefölözést megkönnyíti. Szállításkor a kannák közé szalmát. A méz tésztákba igen alkalmas. érett méz szűrése még így is sokszor gond. minden perc számít. A kaptárban bent maradt méz nem vész el. Ha a szűrés lassítaná munkánkat. Ezért az utolsó lépeket az erős családokhoz óvatosan. A mézes pörgető rablást okozhat. a nagyobb szennyeződések felfogására. pörgetéskor. hogy a családoktól elvett lépek számát följegyezzük. amikor egy nap alatt kell esetleg nagyobb állományt kipörgetni. vagy viaszfőzőbe nem kerülhet. Ez a benne levő légbuborékoktól van. innen könnyen leszedhető. ráérő időnkben is sor kerülhet. A mézet jól szűrni csak kettős szűrővel lehet. Feladata. Ilyen előkészítés után csak az lesz a dolgunk. Meggyorsítja munkánkat az is. Ezt följegyezzük a család törzslapjára.de a gyakorlatnak elfogadhatóan a következőképpen mérhetjük le: följegyezzük. és ismerjük a kipörgetett méz mennyiségét. hogy melyik családtól hány lépet vettünk el. A mézet azonban 1-2 napig tartsuk meleg helyen. Egy lépből tehát átlag 2. Ezzel megszorozzuk a családtól kivett lépek számát s megkapjuk a teljesítményt. A tetőt tiszta papír. papírt tegyünk. Nagyon fontos.40 kg mézet kaptunk. mert nem tud lépést tartani a pörgető teljesítményével. száraz helyen tároljuk. A lehetőségek szerint készüljünk elő. Állatokat (kutyát. habos. A családok teljesítményének kiszámítására később. A jó.

fejlődésére. hogy mézünk jó minőségű és tiszta legyen. Ezért a méhészek leghőbb vágya az lett. ÉPÍTTETÉS Viasztermelésünk nagyon kevés. A viasztermeléssel szemben leggyakoribb ellenvetések a következők: 1. Méhészetünk jövőjére. munkakedvére. A legújabb kutatások szerint 1 kg viasz termeléséhez a méheknek 3-4 kg mézre van szükségük. nem fedezi hazai szükségletünket sem. a kasosé pedig semmi. hanem az. addig a kaptáras. mint abból.5 kg viaszt termelhetett volna. A hazai fogyasztást is csak jó áruval növelhetjük. mint azoké. hogy ez a 7.) Az építő családból kevesebb méh gyűjt. Kísérleti adatok is bizonyítják. a gyűjtőmunka pedig az idősebb korosztályé. hogy az új méhlakásban bevezetett új méhészkedési mód akadályozza a viasztermelést.5 kg-tól. pedig a viaszellátásban mutatkozó nehézségekben a méhlakás korszerűsítése csak annyiban játszik szerepet. Természetes. A méhek építhettek. „korszerű" méhészetben a méheknek sokszor évekig nincs lehetőségük az építésre. sőt tartalékuk is.5 kg csak elméleti szám. Ennek az állításnak helytelenségéről már maga az a tény mindenkit meggyőzhet. hogy a méhek építési ösztönüket igen sok méhészetünkben csak zugépítmény formájában. 7. VIASZTERMELÉS. a méhész akarata ellenére elégíthetik ki. Ha a hordás kedvező volt. hogy a mérsékelten építő családok mézhozama mindig nagyobb. Ezért adjunk mindig jó. akkor a rajból fejlődött család még abban az évben megrajzott. fiatal méhei nagy lendülettel fogtak munkához és új otthonukat pár hét alatt kiépítették. hanem inkább növeli. érett mézet. amely a mézhozamot nem csökkenti. Ezért a kaptáras méhészkedés sok viaszt fogyaszt. amelyek nem építhetnek. Hiányos viasztermelésünk okát sokan a kasos méhészkedés háttérbe szorulásában látják. de az egyéni méhészre is káros. 3-4 kg mézzel kevesebbet ad. Az 1 kg viasz előállítására elfogyasztott mézet 14-30 kg-ra becsülték.nálunk nagyon is keveset . A viasztermelési ösztön kiélése. Első feladatunk a viasztermelést akadályozó tévhit leküzdése. Ez népgazdaságunkra. ha a viasztermelés feltételei egész esztendőben meglettek volna. Az 1 kg viasz = 14 kg méz tétel hamis volta már régen beigazolódott. Évről évre nagy mennyiségű viaszt hozunk be. Kutatók szerint a munkásméh saját testsúlya felének megfelelő viasz termelésére képes. 58 . az új építmény olyan kedvezők a méhcsalád egészségére. a külföldi piacok elvesztése végzetes lenne. Ez azt jelenti. hogy a viasztermelés a fiatal dajkaméhek feladata. hogy egy kas ivadékai saját visszavágott lépeik pótlásán kívül még másik 3-4. Alacsony viasztermelésünk oka nem a korszerű méhlakás. Azonban ez sem jelenti azt. hogy az a méhcsalád. Így jutottunk el odáig. Megtörtént. vagy pedig valamennyit visszavágta. hogy a lakása berendezéséhez szükséges viaszt saját erejéből termelje meg. hogy a méhcsaládoknak meglegyen a teljes lépkészletük. hogy a viaszkiválasztás olyan életfolyamat. A kaptárban a lépek építéséhez szükséges viasz egy részét műlép alakban mi adjuk a méheknek. mert ez csökkenti a mézhozamot. A méhek viasztermelő képessége nagy. A raj viasztermelésre érett. amelyik 1 kg viaszt termel. Ilyen eredményt a gyakorlatban nem remélhetünk. E cél elérése után pedig ne építsenek. hogy a kaptáras méhészkedés viaszigénye nagy. esetleg több kast építettek tele minden emberi segítség nélkül. mert vagy a veselépeket szedte ki. hogy egy olyan méhcsalád.termel. mert az állomány egy részét az építés foglalja le. hogy a viasztermelés a méhcsaládnak nagyon sok mézbe kerül. A kasos méhész tavasszal a lépek egy részét elvette a családtól. amelyben egy esztendő alatt 15 kg (150 000) dolgozó élte le életét. Milyen messze van a mi 15-20 dkg-os családonkénti országos átlagunk a 7.Mindent kövessünk el. és annak megértése. akkor rajt eresztett. Mikor a családban a dajkaméhek a fiasításhoz viszonyítva túlsúlyba kerültek. föl kell tárni a viasztermelésünk növelésében rendelkezésünkre álló lehetőségeket. Azonban nem szabad megelégedni a jelenlegi gyenge eredménnyel sem. hogy az építő családból semmivel sem szállt ki kevesebb méh gyűjtőmunkára. A kasba telepített méhcsaládra rábízzuk. Míg tehát a kasos méhészetben a méhcsalád egy év alatt lépkészletének többszörösét építheti ki saját termelésű viasszal. A méhek kiélhették építési ösztönüket. A kaptáras méhészkedés térhódításával párhuzamosan terjedt az a tan. Ezzel szemben keveset .

Nem épített. nemcsak a viasztermelésről mond le. mindenben egyenlő értékű méhcsalád csoportot állítottak össze. A viaszmirigy működéséhez.az építést és a fiasítás.gondozást . de fiasítást gondozott III. Hasonló eredményt ért el 59 . A III. A dajkaméhek a fészekben a fiasítás közelében tartózkodnak tömegesen.amelynek nem adtak alkalmat építésre. a viasztermeléshez is meleg kell. de teljesítményük sohasem éri el a fiatalokét. Eredményem mégis a legjobb lett a környéken. és a naponta begyűjtött mennyiség emelkedésével párhuzamosan nő. Minden méhész nagyon jól tudja. alkalmatlan erre" . itt halad legjobban és leggyorsabban az építés is. fűz) is jelentkezik. hogy a viasztermelés nem káros a fiasítás gondozására. mint a II-ban.egyidejűleg zavartalanul végezhette úgy. mert gyenge az állományom. Bőséges hordásban a családok bámulatos teljesítményekre képesek. A 10. mert a méheket az építés köti le. csop. Másik fontos feltétel a friss nektár és virágpor. mind a fejlődés akkor a legjobb. mert a méhek a keletkezett hézagot igyekeznek beépíteni. A II. a viasz termeléséhez és feldolgozásához meleg kell. hogy a három csoportban kéthónapos időszak alatt a családok átlag mennyi viaszt termeltek és hány méhet neveltek. hanem fékezi a családok fejlődését is. Elsősorban szükség van fiatal méhekre. A fiasítás gondozása és a viasztermelés a méhek életében nem ellentétes. Az építési ösztön már gyenge hordáskor (pl. hogy a két-három léputcás családok kedvező hordáskor milyen szívesen és szépen építenek. a csoportokat azonban úgy rendezték be. Termelt viasz g Nevelt fiasítás db 355. ha a méhcsaládok e két munkát egyidejűleg. csak fiasítást gondozhatott. bőven táplálkozó dajkaméhekben kezdenek működni. Épített. az idős méhek viaszmirigyei visszafejlődnek. A viaszmirigyek a fiatal. ezek viaszmirigyei viasztermelésre a legalkalmasabbak. csop. Épített és fiasítást is gondozott 10. Eszerint válasszuk meg a viasztermelés idejét és helyét. 2. amikor kényszerből túlzásba is vittem az építtetést. hanem egymást kiegészítő feladat.8 15188 401 16402 I. tehát a család fejlődésére. hogy a gyenge családban 1 kg méh több viaszt termel. nem jut idejük a fiasítás gondozására. Igaz. csoport építhetett.mondják sokan. hogy építeni csupán népes családokban hajlandók a méhek. "Nem építtetek. Azt. mert lépeit állandóan kitördelték. táblázatban közölt eredmények bizonyítják. A III. Az I. A viasztermelési lehetőségeket tehát a gyenge családokkal is ki kell használni! A viasztermelés csak kedvező feltételek mellett eredményes. hogy azok nem végezhettek azonos munkát. amint az a méhcsaládok életében a természet törvényei szerint lenni szokott. hogy az építés csökkenti a gyűjtésben résztvevő méhek számát és ezzel a mézhozamot. Tehát az a méhész. hogy az építés nem megy a fiasítás rovására. A fiasítás fejlődéséhez is. Azt hiszik. mint a népesben. hogy kényszerhelyzetben ezek is képesek még viasz termelésére. A viasztermelés etetés hatására is megindul. A méhek hordástalan időben akkor sem építenek. csoport a két tevékenységet . csoportban a családok több fiasítást neveltek. Volt olyan esztendőm. Sohasem láttam kárát. Méhészetemben kezdettől fogva módot adok a méheknek az építésre. csop. pedig ezek a családok építettek is. Mind a viasztermelés. Családonként ekkor több mint 1 kg viaszt termeltem. A rendszeres építtetés kedvező hatását ma már sok hazai tapasztalat is bizonyítja. Kísérletek bizonyítják. a viaszmirigyek működésére kedvező a fészek egységének megszakítása. ha a kaptárban bőséges készletük van. de nem gondozott fiasítást II. de fiasítást nem gondozhatott. Ne féljünk tehát attól. gyümölcs. Ez sem igaz. aki méheinek nem ad módot az építésre. a következő kísérleti adatok is bizonyítják: Három. Adjuk meg nekik erre a lehetőséget. csoport nem építhetett. A viasztermelési ösztön felébredésére. táblázat 3.) Az építési lehetőséggel gátoljuk a család fejlődését. egyszerre végezhetik. Ellenőrizték.

és az a kívánatos. penészes). gyümölcsvirágzáskor. Gyümölcsön csak akkor szabad alkalmazni. Ebből adódik. Gyümölcs. sőt azok között építtetünk. hogy az új lépekre itt lesz szükség.13 kg viaszt termelt. mikor. az építőmunkával ellátott családok ritkán rajzanak. akáchordás alatt. egy-egy akácon 2-4 lépet nyugodtan kiépíttethetünk anélkül. hogy élettanilag igen hasznos a családra. mikor lépkészletünk már teljes. Műlépre akkor is építtetünk. hol és hogyan adjunk módot a családoknak viasztermelésre? Építésre mindig lehetőséget kell adni a méheknek. Építésre a méhcsaládnak az első tavaszi hordástól (fűz. A lépeket . Ezért a fészeklépek cseréjét rendszeresítsük. ha a családoknak nincs annyi lépkészletük. később az évről évre kiselejtezésre kerülő öreg lépek pótlására van szükség. heresejtes. A fészek lépeit legalább 3 évenként cserélni kell. Kérdés. amennyibe a begyűlő nektárt tárolhatnák. hogy teljes életerőben levő méhek teleljenek be.szétosztjuk a többi család között. Természetesen ez nem azt jelenti. A viaszt a fiatal. Erre a fejlődő méhészetben a lépkészlet növelése végett. az általában nagyon rövid ideig tartó hordás következtében igen kis időszakra korlátozódik. A fiatal lépek használata különösen fontos a Noszéma megelőzésére. hanem felét is lecserélhetjük. aki 1953-ban 50 családdal 722 NB lépet építtetett ki (műlépre). A lépek cseréje tehát. A fészekben való építés mellett szól még az is. 60 . Csökken a rajzás veszélye. A rendszeres viasztermelésnek viaszellátásunk javításán kívül sok egyéb előnye is van: A családok munkakedve. Juhász István Jászdózsai méhész kasonként 1. Ilyen pl. mert csak így kapunk szép lépeket. A viasztermelés lehetősége a kaptárban lakó méhcsaládban is benne van. vagy selejtezzük. így a fészeklépeknek nemcsak 1/3 részét.ha népesek és sok fiatal méhük van .igen szépen építenek. csak élni kell vele. Egész műlépet adunk. A lépkészlet gyorsabb növelése érdekében más építési módot is alkalmazhatunk. az ilyen lépekből jól fejlett. A műlépre építtetést megkezdhetjük az első tavaszi hordáskor. A lépeitől megfosztott családnak népességéhez mért mennyiségű műlépet adunk. Sajnos. Raj állapotba helyezéskor a lépekről lesöpörjük a családokat. Jó teljesítményű olvasztóval egy lépből több viaszt . hogy a viasztermelés legigazibb helye a fészek: Ezért mindig a fészekben. amellett.esetleg kétszer annyit is . egérrágott. mert máskülönben herelépet építenek a méhek. sejtjeik nagyok. amikor hordás van. A műlépre való építtetés csak akkor káros. tehát viaszalapunk is nő. ezeket pedig pótoljuk műléppel. bábingek nem szűkítik. A műlépet gondosan kell beragasztani. a családok egy részének rajállapotba helyezése. a Nagy gombosi Tangazdaság méhésze is. A fölösleges lépeket szaporításhoz használjuk. ősz elején kell kivételt tennünk. fűzvirágzáson családonként 2. kórokozókkal kevésbé fertőzöttek. életerős méhek kelnek ki. lendülete nem csökken. Az építtetést kényszerűségből ő is túlozta. mert a méhek a műléphez kiépítés közben viaszt adnak.fiasításost és üreseket egyaránt . mint amennyi ugyanolyan műlép készítéséhez szükséges. A műlépre való építtetés is viasztermelés. Mézhozama mégis jó lett. dajkaméhek termelik. Az új lépek tiszták. hogy a mézkamrában nem építenek a méhek.Avar Géza. A rajállapotba helyezett családok . Éppen ezért nem szabad ebből semmit sem elmulasztani. hogy ez a mézhozamot a legkisebb mértékben is csökkentené. gyümölcs) kezdve a tisztesfűig állandóan módot kell adni. Mindig a legöregebb lépeket selejtezzük (rosszul épített. esetleg annak elmúltával. mivel a fiatal méhek kiélik magukat. Műlépre ütjük a természetes rajokat és a söpört rajokat is. ezzel is nő lépkészletünk. A hordástalan vagy csekély hordású időben raj állapotba helyezett családokat feltétlenül etetni kell. a fészekben azonban gyorsabban halad a munka. Ekkor ugyanis a család már telelőre készül. viszonyaink között az építtetési lehetőség. ha a család az öreg méhek zömét lecserélte és népessége már növekvőben van. a fiasításos lépek közelében. Ez alól csak nyár végén. Ezért évente családonként legalább 3-4 lépet ki kell építtetni. A műlépet a fészekbe a fiasításos lépek közé vagy a szélső fiasításos lép mellé tesszük. és folytathatjuk nyár derekáig. mint az öregek. a viasztermelésre is előnyös. ezen felül 10 kg viaszt is termelt. A viasztermelés növelésének módjai a következők: Új lépek építtetése műlépre.nyerünk. A kiselejtezett mézkamrai lépek helyére a sötétebb fészeklépeket rakjuk. rossz keretű.

Pörgetés után a lépet kitörjük. mind a méhcsaládok életerejének fenntartása és ezzel mézhozamunk növelése szempontjából is nagyon fontos. Az ilyen lépeket a családok ugyanolyan szívesen fogadják. hogy ez gyűjtő munkájukra káros lenne. Természetesen rendszerint herelépet.különösen. Ha hordás idején az építést abbahagyja. azonban többtermelést. Tízkeretes mézkamrából 2 lépet kell kivennünk. Van azonban a rendszeres építtetésnek még egy igen nagy előnye. ha a mézkamrába akácvirágzáskor két huzalozás nélküli keretet teszünk. Pörgetéskor a lépeket lécig visszavágjuk. hogy pörgetéskor a fedelező kést vagy villát a lépben mélyebbre engedjük. Tetemes viaszmennyiséget nyerünk. Ha az építtető keretbe húzott herelépbe mézet raknak . Abból ugyanis. ha a léphez az anya is hozzáférhet -.sem készül. hanem az is. mert a méhek belehizlalják a szomszédos lépek koszorúit. mikor az állományt valamilyen csapás (mérgezés. kártevő nem bántja és a méhészet fejlődésével ismét lépekké alakítható. az építtető keret üres részébe lépet építenek. A keretekbe a méhek bő hordás alatt lépet építenek. Ilyen esetekben sokkal helyesebb a fölös lépek kiolvasztása és a viasz tárolása. elmulasztja a használaton kívül álló lépkészlet gondos kezelését. akkor rajzásra készül. Ezek az ellenvetések főként fekvő kaptáras méhészektől erednek. Nálunk nem terjedt el a kívánatos mértékben. a külföldi tapasztalatok pedig rakodókra vonatkoznak. Az építtető keret felső. Az ilyen méhészek számára alkalmas viasztermelési mód az. hogy hordás van. akkor a család a rajzásról. Ha anyarács nincs (pl. nagyobb eredményt csak nagyobb befektetéssel. A herelép építése a rajzási vagy anyaváltási hajlam első jele. A sok here nevelése pedig sok mézbe kerül. A méhek a fészek folytonosságát igyekeznek helyreállítani. így csak a fészektől anyaráccsal elzárt mézkamrában lehet építtetni. akkor az anya a herelépet befiasítja. A fedelezésbe több viasz kerül. A visszakurtított sejteket hordás közben kiegészítik anélkül. A viasz nem romlik. de legalább 3-4 naponként kitördeljük. A méhek a mézes sejteket szívesen kihizlalják. Sok méhészetben hever a léptörmelék a földön. Hány méhészet lépkészlete megy tönkre olyankor. a hordásra. Ha a család az építtető kereten (vagy máshol. amelyek nem teszik szükségessé állandó vagy gyakori jelenlétüket. A lépet a hordás erősségétől függően ritkábban vagy gyakrabban. Ezt mindaddig folytatjuk. viszont a mellékfoglalkozásként méhészkedők valóban csak olyan munkamódszereket alkalmazhatnak. A léptörmelék gondos összeszedése. Noszéma. lefulladás) miatt össze kell vonni. üres kaptárakban tárolt lépeket a molyok pusztítják. mert fél az építtetéstől. Jó hordásban azonban gyakran mézzel telnek meg a herelépek is. a méhcsalád helyzetére és szándékaira következtethetünk. a munkatöbblet nem lehet akadálya új. anyarács nélkül mézeltetett NB-ben). rajzásra . kiolvasztjuk. Csehszlovákia) szép eredményeket érnek el. üres része megszakítja a fészek egységét. Ugyancsak kötelességünk a kaptárak 61 . a tartaléklépek megóvása vagy kiolvasztása minden méhész elsőrendű kötelessége. ez azt jelenti. Az anya hamarosan bepetézi. Az anyabölcsőkezdetek megjelenése ezt a gyanút csak megerősíti. A méhészek egy részének véleménye szerint a vele való munka nehézkes. Ezzel a sejtek felső részét .mintegy 1/3-át . mint a teljesen épeket. Ez a művelet alacsony keretes kaptárakban jobban sikerül. a már csaknem teljesen meghordott lépeket egymástól 2 cm-re húzzuk. mert a lépet gyakran ki kell tördelni. A szabadon épített munkáslép annak a jele. Alacsony viaszhozamunknak nemcsak a viasztermeléssel szemben elfoglalt helytelen álláspontunk az oka. Az építési kedv kihasználása mind viasztermelésünk. Helytálló a másik ellenvetés. Jó esztendőben az eljárás megismételhető. míg hordás van és a méhek építésre hajlandók. azt a viaszmoly megtámadja és a benne levő viasszal együtt elpusztítja. anyaváltásról lemondott. lehetőleg az álcák kikelése előtt. A födelezésből nyerhető viasz mennyiségét növeli az is. eredményes módszerek bevezetésének. A mézes lépek visszakurtítása abban áll.még távolabbi időben . A lépet meghordják mézzel. hogy az ilyen módon való viasztermelés sok munkával jár. megzavarja a fészek rendjét. A méhesben felaggatott. ha a mézkamrában. Azoknak. hogy a viaszt nem becsüljük meg kellően.Viasztermelés építtető keretben. hogyan fogadják a méhek az építési lehetőséget. ebben az esetben több munkával érhetünk el. ahol erre módot adtunk neki) épít. hogy a család.is leszedjük. Építtető keretekkel külföldön (Szovjetunió. akik állandóan méheik mellett vannak. A méhész a lépek kiolvasztását sajnálja.

A családokat csak akkor hasonlíthatjuk össze. Magam tapasztaltam. minden viasztól mentesnek látszott. 20 kg tiszta viaszt vettek ki. valamint a műlépkészítés ismertetése nem lehet feladatom. télen összegyűlt viaszmorzsák. kapaszkodók. csendes anyaváltás. A viasztermelés növelése mellett ügyelnünk kell a felhasználásra is. illetve műlépet adnak. Nemcsak a viaszt mentjük meg ezzel. a keretekre épített átjárók.viaszmorzsa a kaptár fenekéről. ha a termelési adatokról egész esztendőben pontos feljegyzést vezetünk. a viaszolvasztó készülékek. Pedig a salak egészen száraznak. milyen óriási különbségek lehetnek azonos módon kezelt. egy legelőn. A visszamaradt anyagot azonban később préses viaszolvasztóban még ki kell főzni. 1945-ben a 9 méhcsaládomtól 309 kg mézet. és azon igyekezzék. rajzó hajlam hiánya. A méhcsaládok teljesítményét csak betelelés után lehet értékelni. préses olvasztóból származott. Nálunk a méhcsalád értékének legfőbb mértéke a méztermelés. jó telelés. az a sonkolysalakot ne dobja és ne égesse el. amelyek több jó tulajdonsággal bírnak. milyen veszteség éri azáltal. Megfelelő berendezésen jó teljesítményű olvasztót értek. N E M E S Í T É S . hanem azt is. mint néhány évvel ezelőtt. hanem elpusztítjuk a hulladékban levő kórokozókat. kártevőket is. mind a szépen szaporodó vidéki szövetkezeti vagy magán feldolgozó üzemek méltányos mennyiségű viaszt. A méhész feladata. Azokat a családokat tekintjük a legjobbaknak. hogy a kipörgetett és telelőre bent hagyott készletet összeadjuk.mind a napviaszolvasztóba kerülhet. hogy a viaszmoly pusztításától megóvjuk. látni fogja. Főként a műlép helyes szabása. A jó mézelő családok között sok egyéb tulajdonságban lehet még különbség. mint a másikban. megmentése is. A feletetett cukrot a teljesítményből levonjuk. hogy méhcsaládjai között sok az alacsony hozamú. akinek ehhez megfelelő berendezése van. Az év közben összeszedett apróbb hulladékot napviasz-olvasztóba tesszük. mert a lépért vagy léptörmelékért mind az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ. 62 . A N Y A N E V E LÉ S A méhcsaládok termelési értéke nem egyenlő. A termelésben. és megfelelő időben való beadása fontos.3 kg-ot pörgettem. Aki családjainak teljesítményét csak egy esztendőben is így összehasonlítja. A kiselejtezett lépekért legalább ugyanannyi lép építéséhez szükséges. amelyek legtöbb mézet termelnek. hidak. Ilyen jó tulajdonságok: nagyobb viasztermelés. amelyekben már fiasítás volt. például a színeződést. A sonkolysalak eladásával nagyban hozzájárulhatunk viaszellátásunk javításához. jó felkészülés a télre. Ilyenkor már nemcsak a pörgetett méz mennyiségét ismerjük. amelyben nincs bábing .fenekén. hogy egyik vidéki viaszfőzéssel foglalkozó kisüzemünkben 100 kg olyan sonkoly salakból. anyabölcsők összegyűjtése. és mennyi cukrot etettünk velük. mégis felhívom a figyelmet a következőkre: A sonkoly házi főzögetésével csak az foglalkozzék. legföljebb azért. vagyis átlag 34. ha a méhész erősen állítja. hogy a családokat értékelje. az a kifőzésre szánt lépeket erre jól berendezett üzemben olvasztassa ki. mennyi készlet maradt a családoknál telelőre. napviasz-olvasztóba nem valók. Aki mégis házilag olvasztja ki lépeit. a tavasztól őszig húzott zugépítmények. A 9 család eredménye egyenként a következő volt (kilogrammban): 22. Ma már e téren sokkal jobban állunk. az építtető keretből vagy máshonnan kitördelt szűz építmény . Akinek ilyen nincs. nyugodt viselkedés a kezeléskor stb. A családok méztermelését úgy számítjuk ki. amely jó teljesítményű. Az olyan nyersanyag. A salak még sok viaszt tartalmaz. egyforma kaptárban tartott méhcsaládok között. Közülük azokat választjuk továbbtenyésztésre. A viaszfőzési módszerek. Ennek bizonyítására csak egy példát említek. illetve kezelésben mutatkozó jó tulajdonságok mellett figyelembe vesszük a küllemi jeleket is. Ilyenkor döbben rá. Egyik családban jobban megvannak az egyes gazdaságilag hasznos tulajdonságok. sőt ennél több műlépet kaphatunk. Akkor is így van ez. hogy állománya termelési készség szempontjából javuljon. Olyan lépek. hogy az általa kiolvasztott lépek maradványában pedig szikrányi viasz sincs.

A természetes rajzáskor nevelt anyák két okból mégsem megfelelők. és táplálkozásban sem szenved hiányt. S miként az állattenyésztő továbbszaporításra a legjobb egyedeket választja. Ez annál is fontosabb. amikor fejlődésének tetőfokára érkezett. élettartamuk szempontjából nem lehet kifogás. A különbséget csak a családok belső értékében fennálló eltérések okozhatták ugyanúgy. teljesítményeik összehasonlítására az eddiginél sokkal több gondot fordítsunk. Az állomány minőségének javításában legegyszerűbb és mindenki által megvalósítható lehetőség az átlagon alul termelő családok felszámolása és a legjobb eredményt felmutató törzsek szaporítása. de annak érdekében is sokat tehetünk. Amíg mi családjaink értékét még a legfontosabb termék . A méhészet átlagainak növelése azt jelenti. Az anyaneveléstől a méhészek idegenkednek. mint a legjobbak? Miért csak kettő ugrott ki olyan jó eredménnyel? Hiszen a család mindenben teljesen azonos viszonyok között élt. hogy állományunk nagy hozamú családjainak hasznos tulajdonságát méhészetünk minél több családjára átvihessük. csendes váltáskor és 3. időt rabló. 30. hogy az anya jó tulajdonságú családból származó herével párosodjék.4 m. Azokat különböző meggondolásokból kiindulva közös nevezőre hozzák. viaszt termelnek. mint a természetesek? A méhcsalád három okból nevelhet anyát: 1. Nem támaszkodhatunk ezekre az anyákra azért sem. jó szemű és nagyon ráérő méhész vállalkozhat.. ahol a méhcsaládok teljesítményének rendszeres ellenőrzését (törzskönyvezést) már széles körben alkalmazzák. A méheknek azonban mézen kívül egyéb hozamuk is van. ugyanannyi anyag és munka fölhasználásával nagyobb hozamot érünk el. e. és a hordás is kedvező. mint a szarvasmarha tenyésztésben. egészséges egyeddé válhat. Önkéntelenül felmerül a kérdés: miért nem hordhatott valamennyi család annyit. hogy a méhész irányításával nevelt anyák rosszabbak.5 m. Viszonyaink között mindkét szülő biztos megválasztására. e. 2. 10 dm2 födött fiasítás (a lép egyik oldalán) . pároztató telep hiánya miatt. e . Például rajzanak. a legjobb és legrosszabb eredmény egymáshoz közelebb kerüljön. Kívánatos. addig külföldön. egyik családot a másikkal csak akkor hasonlíthatjuk igazságosan össze. A rajzó családok mézhozamban általában nem tartoznak a legjobbak közé. és az átlagok emelkedjenek.5 m. mint ha csupán a mézhozamot nézzük.) az emberi beavatkozással nevelt anyák rosszak. a rajból kifogott anyák ellen testi fejlettségük. hogy ugyanakkora állománnyal. 51. hogy a méhcsaládok gazdaságilag hasznos tulajdonságainak megismerésére. az egy családra jutó termelés növelését kívánja meg. 10 dm2 műlépre épített lép = 0. ezért erre csak finomkezű. Így egy év eredményének leméréséhez olyan alapot teremtenek. Az elmondottakban a családok teljesítményét csak egy termék összehasonlításával mértem le. A család rajzási ösztöne rendszerint akkor ébred fel. sok fiatal méhe. anyjának váratlan elhullásakor. bőséges méz és virágporkészlete van. Semmi nehézségbe nem ütközik azonban az egyik örökítő szülőnek. Valóban. A lehető legjobb körülmények között nevelkedik. A tulajdonságokat az anya és here örökíti. 57. mert a 63 . nincs mód. hanem sokkal inkább minőségének javítását. teljesen fejlett. Ennek több oka van. 29. rajzáskor. ugyanúgy azokat kell választania a méhésznek is. ha egyéb teljesítményeiket is értékeljük.. mert a rajzó hajlamú anyák utódai ezt a tulajdonságot rendszerint öröklik. Vizsgáljuk meg ezt a két ellenvetést közelebbről: a) igaz-e. hanem sok mézet termelő családokat akarunk. Vagyis a 34 kg-os átlagot a 9 család közül csak 3 érte el.szempontjából sem ismerjük. petézési teljesítményük. 37. 30. tehát életerős. hogy állományából a túl gyenge teljesítményű méhcsaládok eltűnjenek. Egy méhcsalád gazdasági értékét csak akkor mérhetjük le. amelyik a családok gazdasági értékét sokkal pontosabban mutatja. b) az anyanevelés pepecselő. az anyanevelést magunknak kell kézbe vennünk. Az anya fejlődése idején megfelelő a hőmérséklet. Ahhoz. 1 kg elvett méh = 2.2 m. vagy a baromfitenyésztésben.25. Általános az a vélemény. a többi mind alatta maradt.a méz . mert méhészetünk helyzete ma már nem annyira állományunk számszerű növelését. valamennyi hozamot értékelik. egyrészt. mi pedig nem rajzó. e. 28. hogy: a. e. ha azt akarja. A kiválogatás annál eredményesebb. A Csehszlovákiában használt rendszernél az egyes hozamok közös nevezőre hozására a következő átszámítási kulcsot alkalmazzák: 1 kg méz termelése = 1 mézegység.. 10 dm2 műlép nélkül épített lép = 0. minél több esztendő hozamát hasonlítjuk össze. az anyának megválasztása. 1 kg viasz = 3..1m .

hogy pontos. Ha viszont a családból minél több anyát szeretnénk kapni. A hibák abból erednek. A méhcsaládok másik természetes anyanevelési módja a csendes anyaváltás. és munkánkba valahol olyan hiba csúszott. A zárkákat befödjük és keretbe rakva népes család. pontosan és gyorsan végezzük. számuk és minőségük egészen bizonytalan. A mentés két módja: Az érett anyabölcsőkkel kölyökcsaládokat készítünk. akár rosszak. fiasításos lépei közé tesszük. de nem válogatás nélkül. A kis lépdarabkával kivágott anyabölcsőket anyazárkába függesztjük úgy. és az egy nappal előbb elkészített kis családokhoz behelyezzük. mert nevelésük ideje. s ugyan úgy könnyűnek fogja találni. A pótbölcsőben nevelt anyák között akadhat jó is. amelyik áprilisban vagy szeptemberben határozza el öreg anyja lecserélését? Ezek az időpontok anyanevelésre nem alkalmasak. Ezért a rajzó családokban nevelkedett anyák rendszeres hasznosításáról le kell mondanunk. mert ezzel a rajzó hajlamot terjesztjük. és a családok is jó tulajdonságúak. amelyeket a családok anyanevelésre alkalmas időben és állapotban neveltek. de sokkal több gyönyörűséget talál benne. A rajzó családokból az anyamentést nem javasolom. A kis családokat addig. Az elmondottakból láthatjuk. b) Nézzük a másik ellenvetést. az anyanevelésre kiválasztott álca korától. Az ilyenkor nevelt anyák nem lehetnek teljes értékűek. hogy a méhek tökéletesnek tartott életébe beavatkoztunk. de lehetnek rosszak is. esténként etetjük. Az anyabölcsőket darabka léppel kivágjuk. hogy nincs benne gyakorlatunk. mennyisége. akkor valamennyi bölcsőt 64 . Az anyákat ugyanúgy pároztatjuk. Vajon remélhető-e kifogástalan anya abból a családból. Nekünk pedig termelési tervünk szerinti mennyiségben és időpontban kellenek az anyák. Ez indokolt is. Az anyaneveléstől való idegenkedésünk inkább onnan ered. akkor az anyák megmentése helyes és kívánatos. Az ilyen anyák minősége függ a család fejlettségétől. Nem azt bizonyítják. mint a méhészet egyéb munkáit. A váltás azonban nem mindig történik ebben a legjobb időszakban. mert az kényes munka. a nevelés időszakától. amikor nem kellenek. Ez azonban nem zárja ki.mondjuk így: irányításunkkal . amíg az anya petézni kezd. hogy egyszerű méhész ne tudna anyát nevelni. mert a csendesen váltó. a herék számától stb. meg szereti az anyanevelést. hogy az ember munkájával a méhek minőségét csak ronthatja. Az anyanevelésnek annyi módja van. Még rosszabbak a kilátások a váltott bölcsőkben nevelt anyákkal. jól választjuk a tenyészanyagot. időt rabló munka-e? Igaz. Ha a méhcsalád fejlődésének teljében van. Állományunk minőségi javításában tehát az ilyen anyákra nem számíthatunk. Azonban akár jók. A hibák azonban nem elkerülhetetlen velejárói annak. mert az ilyen anyák rendszerint jók. hogy az anyanevelés munkatöbblettel jár. jó tulajdonságú családokat kár felaprózni. Csak azokat az anyákat mentsük meg. A méhészek általában szeretik a csendes váltásból származó anyákat. de a valószínűsége nagyon kicsi.nevelt anyák a méhek által ösztönösen nevelteknél jobbak is lehetnek. a munkát gondosan. az anyák minden bizonnyal jók lesznek. Ez utóbbi a helyesebb. mint a mesterségesen nevelteket. Lehet. hogy a zárka rostszövetén és a lépdarabkán szeget szúrunk át. legtöbbször megvan az alapjuk. akkor egy anyabölcsőt bent hagyunk a családnál. ha anyja váratlanul elvész. hogy minden méhész megtalálhatja közöttük a neki megfelelőt. A méhész beavatkozásával nevelt anyák elleni kifogásoknak. Szükség esetén viszont egyáltalán nem hajlandók anyanevelésre. lelkiismeretes és időben részletesen beosztott munkát kíván. A szükséges méheket és fiasítást vagy a váltó családból vagy másokból vesszük. Ez az anyanevelési mód a méhcsaládnak csak biztosíték arra az esetre. az anyanevelés valóban pepecselő. hogy a beavatkozásunk nélkül nevelt anyák lehetnek jók. hogy éppen akkor nevelnek a családok sok anyát. a nevelt anyák száma teljesen bizonytalan és szabályozása nincs biztosan kezünkben. amely károsan befolyásolta az anyák minőségét. erre alkalmas családokkal neveltetjük az anyákat. akkor beavatkozásunkkal . A csendes anyaváltás a nem rajzó családok tulajdonsága. hogy az anyanevelés helyes módszereit még nem sajátítottuk el. Az is igaz. Ha azt akarjuk. hogy az anyaváltás sikeres legyen. Aki ezt megszerzi.rajzás ideje. azonban ezeket sem szabad válogatás nélkül elfogadni. tervszerű méhészeti termelésünket nem építhetjük ilyen anyákra. a fészekben való elhelyezkedésétől. hanem tavasztól egészen őszig sor kerülhet rá. Az anyamentés az anyaszükséglet kielégítésének legkezdetlegesebb módja. Ha ezzel a jó tulajdonsággal nagy mézhozam párosul. Ha az anyanevelésben helyes módszerrel dolgozunk.

Ekkor a családnak már nincs nyílt fiasítása. hogy a méhek ne érezzenek anyátlanságot. tehát az előkészület 9 napja alatt három ízben cserélni kell. a méhésznek kellene foglalkoznia anyaneveléssel. másrészt a szállítás okozza. pedig az anyanevelésben minden nap előnyt jelenthet. a családot átvizsgáljuk és megkezdhetjük az anyanevelést. igen. de azok. Ezt a hibát úgy küszöbölhetjük ki. hogy az anyának mindig legyen helye petézésre. Az anya a mézkamrában tovább folytatja a petézést. a méhek nem húztak-e véletlenül anyabölcsőt. azok elszedése sok munkával jár. másodikon pedig a többi munka végezhető el. akácvirágzás idején nevelhetnek anyát. hogy a fiasításos lépektől elválasztjuk ugyan az anyát. mert egyébként egész munkánk eredménytelen lesz. A dajkacsalád ne legyen rajzó hajlamú. Helyes az anyanevelés munkáit a két akác között megosztani. mert az anyák a dajkától is vehetnek át tulajdonságokat. hogy egy anyabölcsőt elnézünk. Ezért a fiasításos lépekről lesöpörjük a méheket. A népes család kaptárját annyira szűkítjük. Törzslapján feltüntetjük. A csendes váltásból való anyamentés akkor lehet sikeres. hogy az anya csendes váltásból származik. és előkészülünk a váltásra. Akik nem vándorolnak. etetjük. 9 nap elteltével a mézkamrából a nyílt fiasítással eltávolítjuk az anyát (tartalékba tesszük). A második akácon már kevesebb a nehézség. A dajkacsalád akkor hajlandó anyanevelésre. úgy keressük a bölcsőket. Ez a tenyészcsalád. mert az anyaneveléshez szükséges méhek elvételével rontanánk a mézelés eredményét. A meganyátlanított család nyitott fiasítására anyabölcsőket húz. Itt az anyát a fészekből az anyarács túlsó oldalára tesszük. Ezért az anyanevelés idejének elérkezésekor meganyátlanítjuk. Minél idősebb az anya. akkor a családot lehetőleg a tőle származó. A dajkacsalád akkor jó. de egy lépen anyarácsból készült „petéztető tokba" zárjuk.megfelelő korú és tulajdonságú . A nehézségeket egyrészt az időhiány. ha rajzásra érett. Az első akácon lehet előkészíteni a dajkacsaládot. A petéztető tokban a lépeket 3 naponként. Az egyiktől vesszük a tenyészanyagot. mézzel és virágporral bőven ellátott olyan dajkacsaládtól várhatunk. tehát nem húz anyabölcsőket. de nem anyátlanítunk. hogy sok anyabölcsőt húz. 9 nap múlva az anyarácsos választóba betesszük a betétet. Ha az anya elpusztul. A korszerű anyaneveléshez két család szükséges. A dajkacsaládnak szintén jó tulajdonságúnak kell lennie. hogy a családnál egyetlen egy bölcső se maradjon. vagyis olyan állapotban van. A család. kicsiben és nagyban egyaránt. melyet a legjobb teljesítményű családok közül választunk. Az ilyen családot gyakran ellenőrizzük. Akácvirágzás előtt azonban nem nevelhetünk anyát. amelyiknek nagy kiterjedésű fiasítása és sok fiatal méhe van. Megelőzhetjük anyabölcsők húzását úgy is. A fészek és mézkamra közé anyarácsot teszünk. Ügyelünk. annál valószínűbb a csendes váltás. Viszonyaink között ez május-június. nehogy anyjának elvesztése miatt legyöngüljön. Ha az anyanevelés 65 . ha anyátlan. Anyanevelésre a méhcsaládok teljes fejlettségének időszaka a legalkalmasabb. Rakodóban az anyát egy fiasításos léppel a mézkamrába akasztjuk át. A fiasításos lépeket a rács mellé toljuk. A családnak csak 9 napos előkészítés után adhatunk tenyészanyagot.elszedjük. Ezzel az időbeosztással a második akác után 1-2 héttel már termékeny anyáink lehetnek. Ez a dajkacsalád. tehát saját fiasításából nem tud anyát nevelni és szívesen fogadja az általunk kiválasztott . ha a családokat rövid időközönként ellenőrizzük. aminek elérése esetén a rajzó tulajdonságú családok már megrajzanának. akkorra már petéző anyával anyásítjuk. akiknek a méhészet főfoglalkozásuk. hogy a méhek megismételjék a váltást. A család nem érez anyátlanságot. A másikkal az anyákat neveltetjük. Jó eredményt csak népes. A vándorméhészetekben ez nehézségekbe ütközik. Az anyanevelést a dajkacsalád előkészítésével kezdjük. Hibája e módszernek a hosszú várakozási idő is. A dajkacsalád ily módon való előkészítésének nagy hibája. Minden korszerűen dolgozó méhészetben.álcákat. amelyekkel a fejlődésük tetőfokán levő családokból szaporíthatunk. mert ott az anyanevelés befejezése kivárható. hogy az anyát a családnál bent hagyjuk ugyan. Ezeket az anyátlanítás követő 9. dajkálásra kész. napon leromboljuk. hogy sűrűn takarja valamennyi lépét. és mindig fennáll annak a kockázata. A mellékfoglalkozásként méhészkedők nem mindig tehetik ezt meg. Tehát ilyen szempontból főként az öreg anyás családokat tartsuk szemmel. A fészket ilyenkor is ajánlatos ellenőrizni. Ha nincs bőségesen élelme. Fekvőkaptárban is hasonló módon lehet előkészíteni a dajkacsaládot.

melyik léc való alulra.külön építik a bölcsőket. A Tenyészanyag előkészítésének és beadásának részletes menete a következő: 1. Ezek: két. két fiasításos lép közé helyezzük. összefüggő felületen azonos fejlettségű és ismert korú tenyészanyagot csak úgy kapunk. Igen jól használható erre a gödöllői anyásító dugó. nincs-e véletlenül anyabölcsője. A kockák (vagy dugók) közepére viaszt csöpögtetünk. ha a további munkáknál segítségünk van. A dajkacsalád jó előkészítése mellett igen fontos a tenyéssz anyag helyes kiválasztása is. Ha a család jó népes és még a teljes fejlettség időszakában vagyunk. hogy a tenyészanyagot minél gyorsabban beadhassuk. két sarkantyúkerék vagy anyabölcső kezdet nyomó. mielőtt a tenyészanyagra szükségünk lesz.) A dajkacsaládot még egyszer átnézzük. Közülük csak két egyszerű módszert ismertetek. Azonban az ilyen tenyészanyag szerzés bizonytalan. A kisebbik lyuk lefelé nézzen. Ez azért jó. Nagy. ha az anyát üres léppel ugyanúgy petéztető tokba zárjuk. Az előkészített tenyészanyagos lépet az anyanevelésre legalkalmasabb álcák mellett ív vagy cikcakk alakban visszavágjuk. dugókat a tenyészkeret léceire ragasztjuk és így adjuk be a dajkacsaládnak. 1-2 óra múlva a tenyészanyagot már beadhatjuk.) A dajkacsaládból kivesszük a tenyészkeret léceit. csak a födött fiasításos lépeket hagyjuk nála. lehetőleg kelő vagy a keléshez már közel álló fiasításos lépeket adunk neki a rajtuk ülő méhekkel. Egy lécre 14 kocka vagy dugó fér. Anyanevelésre ezek a legmegfelelőbbek. akkor más módon készítünk dajkát. Hordástalan időben etetünk. Más családoktól födött. dugók olyan méretűek legyenek. hanem az is. Jobb. lehetőleg hajlított nyelű kés. hogy a méhek össze ne építsék az anyabölcsőket és azokat sérülés nélkül leszedhessük. A lapocskákat. ha a tenyészcsalád fészkébe fiasításra alkalmas. hogy az anya a lépet minél előbb bepetézze. villanyfőzőlap. A pálcikát a dugón keresztül futó lyukba fűzzük bele. ha a méhek külön.) Előkészítjük a szükséges felszerelést és anyagot. A metszés melletti sejteket megkurtítjuk. Jó. akkor 5 nap múlva a lépben kétnaposnál idősebb álcák nem lesznek. és a tenyészanyag beadásakor ne idegenkedjenek tőle a méhek. A sejteket falapocskára. majd sejtenként szétdaraboljuk.megindítása sürgős. de legfeljebb 2 napos.) A tenyészkeret léceire a fakockákat vagy dugókat viasszal felragasztjuk. csak a tetejét csukjuk le. A lép szélén csak minden harmadik sejtben hagyjuk meg az álcát. hogy jól ellátott. A keret helyét kissé megtágítjuk. 66 . Az anyanevelésre alkalmas álcákat a tenyészcsalád bármely léjéből vehetjük. viasz vagy műlép hulladék. Biztosabb azonban. Ezt a célt szolgálja a tenyészanyagnak osztott sejttel való beadása. A csíkot visszakurtítjuk. A tenyészanyagot tartalmazó lépből sejtcsíkot vágunk. illetve felülre. Nemcsak az. egyenlő korú álcák legyenek. A gödöllői anyásító dugókat pálcikára is fűzhetjük. A család kijárójára anyarácsot szerelünk. 2. majd az álcákat megritkítjuk. és a 9 napot nem akarjuk kivárni. Ez azért szükséges. hogy jó tulajdonságú családból vegyünk. melyik középre. Ha a bepetéztetés sikerült. A kaptárt nem takarjuk. 3. A visszametszett lépen húzott anyabölcsők kezelése nehézkes. A kiszemelt családból elvesszük az anyát az összes nyitott fiasítással együtt. Ezen kívül csalódhatunk az álcák korában is. mert soha nem lehetünk benne biztosak. A család hamarosan észreveszi anyátlanságát. akkor ez gyorsan sikerül. A lépet a dajkacsalád fészkének közepébe. lúdtoll. A tenyészanyagot többféle módon adhatjuk be a dajkának. petrofor vagy szeszlámpa (ezek híján jó a parázs a füstölőben). hogy a tenyészkeret felvegye a család illatát. Tenyészanyag beadása visszametszett léppel. Megjelöljük. Ehhez a módszerhez tehát csak szükségből folyamodjunk. zsemleszínű lépet teszünk. mint a használt anyazárkák nyílása. fiasításos lépek közé tesszük. Egyúttal a tenyészkeretet a felragasztott dugókkal a fészek közepébe. vajon találunk-e elég álcát. A kockák. 4. mint a dajkacsaládnál. Tenyészanyag beadása osztott sejttel. Ehhez ragasztjuk majd a sejteket. minél fiatalabb. újságpapír vagy rongy. dugóra ragasztjuk. Az anyát 4-5 nappal előbb zárjuk a petéztető tokba.

Előzőleg azonban igyekszünk megkeresni az eredménytelenség okát. Az anyák minőségére ez sem előnyös. újságpapírral megtörölgetjük.5. mint pároztató kaptárakban. és a dajkacsaládhoz beadja. sarkantyúkerekeket melegítjük. Ha munkánkba nagyobb hiba nem csúszott. a második lécet is kiviszi és beadja. tehát 3-5 nap. Ilyenkor a méhek az előzőleg beadott álcákat már rendszerint el is lepték. illetve fekvő kaptárban a termelőcsalád mellett elrekeszthető részbe teszünk. is segít neki. Ekkor már rendszerint látszik.) ragasztja. Az ennél kedvezőbb eredmény már ritka. 16-ból leszámítva ezt. a sejtből kidobhatják. A beadást követő napon nézzük meg a tenyészanyagot. hogy a méhek valamennyi gondozásba vett álcából anyát nevelnek. 6. Este etetünk. a dajkacsalád elfogad 20-25 álcát. Mikor egy léc kész.. Egyik oldalán. amennyire feltétlenül szükséges. A sejteket a tenyészkeret léceire erősített kockákra. 6 nap álca. Az álcák számának növelése rontja az anyák minőségét. vagy szennyeződött. marad 11-13 nap) Ha a bölcsőket idejében nem biztosítanánk. tartalékoló kaptáron a kijárókat egymástól minél 67 . Ha minden tényező kedvező. akkor használat előtt ronggyal. nincs-e bölcsője vagy terméketlen anyja. A 0-2 napos álcákból 11-13 nap alatt fejlődnek ki az anyák. A. ha az anya. Ebből a tenyészanyag beadásáig eltelt 3 nap peteállapot és 0-2 nap álcaállapot. akkor a másikkal dolgozunk. meleg késsel olyan darabot vágunk belőle. A bölcsőknek családokban. akkor a bölcsőket befedésük után hamarosan szedjük ki és azonnal adjuk az új sorozatot. A kis családot etetjük. A tartalékcsaládokat a bölcsők szétosztása előtt 1-2 nappal készítjük elő: 2 kelő fiasításos lépet és 1 mézeset a rajtuk ülő méhekkel anyatartalékolóba. mesterséges rajokban. neki átadja ezt a munkát. Ha egy dajkacsaláddal több anyát akarunk neveltetni. Egy dajkacsaládnak 42 álcánál többet adni helytelen. A kijáró méhek visszarepülése után a kis család az anyabölcsőt szívesen fogadja.) a tenyészanyagot szabdalja. A dajkacsaládban szorosan egymáshoz toljuk a lépeket. A lépet visszatesszük a kaptárba. Ettől a pillanattól kezdve a lehető leggyorsabban dolgozunk. A munka megosztása 2 dolgozó között a következő: A. úgy. ha kell B. akkor a család az első anya kikelése után megsemmisítené azokat vagy kirajzana. Ilyenkor a kicsi vagy ferde bölcsőket selejtezzük. Ezért a bölcsőket az álcázás utáni 9-10. visszatér. 1-2 nyitott fiasításos lépről méheket söprünk hozzá. hogy a bal kezünkben tartott sarkantyúkerék gömbjével a kockán levő viaszt megolvasztjuk és a sejtet ép oldalával odaragasztjuk. a ragasztást. Szokás a tenyészanyag beadását megismételni. mert egyébként a méhek beépítik az anyabölcsőket. és a dajkacsaládnak beadjuk. Etetőt adunk be. Közben a tenyész családból kivesszük a tenyészanyagot. a tenyész keretbe teszi. A termelőcsaládokhoz és mesterséges rajokhoz mindig termékeny anyát adjunk. B.) A lépdarabot a munkahelyre visszük. összesen 16 nap. A lépről lesöpörjük a méheket (nem rázzuk). Az álcáktól később is elpártolhatnak. kormos lett. Mikor B. vagy a léputcába függesztjük. B. nehogy a kés melege az álcákat megforrázza! Ha a kés túlmelegedett. ahonnan az álcákat fel akarjuk használni. akkor 1 nagy kiterjedésű fiasításhoz lép és egy lépről lesöpört méh is elegendő. A második és harmadik léc beadásakor a tenyészkeretet csak annyira húzzuk ki a lépek közül. vagy zárkázzuk. (Az anya fejlődési ideje: 3 nap pete. Ezzel egészen a bölcsők befedéséig számolhatunk. Vigyázzunk. akkor 30-35 bölcsőt is kaphatunk egy sorozatból. A dajkát is újból átnézzük. Ha munka közben az egyik kés vagy sarkantyúkerék kihűl. Egyik mindig melegszik! 7. több a párzási veszteség. ha a sejtosztással előrehaladt. dugókra ragasztjuk. A dajkacsaládot a bölcsők befedéséig. Ezek közül csupán a tartalékcsaládokban való elhelyezés helyeselhető. akkor azt a tenyész keretbe behelyezzük. gondosan takarunk. 1/3-dal). a sejteket meleg késsel visszakurtítjuk (kb. Ha az elfogadott álca nagyon kevés. 7 nap báb. amelyből a szükséges mennyiségű álcát megkaphatjuk. a ragasztást végezheti. Ezt csökkenthetjük. tehát a tenyészanyag beadását követő 4-5 napig etetjük (2-3 dl). akkor B. tovább csak a teljes hordástalanságkor. akkor új tenyészanyagot adunk. hány álcát fogadtak el a méhek. Majd a csíkokat sejtekre daraboljuk. Az anyabölcsőket a legjobban takart fiasításos lépben helyezzük el. Nem biztos. Elsőnek a legalsó lécet helyezzük be. Befejezi a sejtosztást. Mikor egy léc kész. Ha a kis családot csupán pároztatásra használjuk. Az anyák párzása tartalékcsaládoknál nem olyan sikeres. mert megkezdik a sejtek bölcsővé alakítását.) A késeket. napon vagy használjuk fel. Közben A. vagy kis tartalékcsaládokban szokás helyet készíteni. Ezután a lépet sejtcsíkokra vágjuk.

E célra vagy a zárka aljába fúrt és viasszal kiöntött lyuk. összeszokjanak az anyával. A méhcsomóba nyúló anyazárkából a méhek kiengedik az anyát. ne kísérletezzünk velük! A bölcsők szétosztásának legnagyobb. kis termet. a szellőzőt megnyitjuk. A pároztatót földhöz koppantjuk. az előbbi használat óta esetleg benne maradt lépet kivágjuk. Sokkal helyesebb. több lépesekbe több) kell. Meleg helyiség nem jó. hátránya éppen az. (A gödöllői pároztatóban eleségből sodrott hurkákat a keretecskék felső lécei közé is szoríthatunk. a lécecskékre vagy keretekbe műlép csíkot ragasztunk (az előző építményből meghagyott lépcsík is jó).20 dkg méh (egy lépes pároztatókba kevesebb. vándorbódéban vagy szélmentes. A dajkacsalád ugyanis nem eteti valamennyi anyát. A kelési idő eltelte után ellenőrizzük. Az elfogadtatás a legsikeresebb közvetlenül az anya kikelése után. A gödöllői pároztatóban így anyásítunk: az anyát tartalmazó gödöllői anyazárkát anyásító dugóval elzárjuk (az anyásító dugóba előzőleg 2-3 mm vastag mézcukor-pépet tömünk). Termelő család mellett a kis családnak fekvő kaptárakban a kaptár keskeny oldalán nyitunk kijárót. Ekkor a tetejét felnyitjuk és az anyát a méhek közé dobjuk. amelyekben már kikelt az anya. rágja. Vigyázzunk. hogy az anyák kikeltek-e. szívesebben építenek. A kis családokat másnap estig itt tartjuk. Nagyon jól használható a levehető felső lécű építtető keret is. akkor a bölcsőket bármely család fészkébe betehetjük. hanem a tenyészanyag beadását követő 9-10. hogy a méhcsomó a fenekére hulljon. A hibás anyákat kidobjuk és a kis családnak új bölcsőt adunk.) Az így előkészített pároztatókon a kijárót elzárjuk. mert a méhek nem húzódnak fürtbe. vagy egyesítjük. A zárkákat vízszintes lécekkel 3 részre osztott keretbe egymás mellé állítjuk. akkor ezen a napon kívül még két napig pincézzük. hogy az anya ép. Ezzel ne is kísérletezzünk. Az ilyen anyák párzásra alkalmatlanok. lapos potroh. a zárkát az anyásító nyíláson át a pároztatóba dugjuk. ha él. amelyekben öreg méhek is vannak. A bölcsőket meleg helyen (lakásban. napos helyen) kocka vagy dugó alapjuknál fogva óvatosan leszedjük a lécről és a zárkába függesztjük. Ha délután töltjük a pároztatókat.messzebb nyitjuk. Egy jól takart H lépről lesöpört méh elegendő. Azokból a zárkákból. hűvös helyre (pincébe) visszük. kivesszük az üres bölcsőket. Az anya gyakran visszahúzódik a bölcsőbe. napon zárkázzuk. vagy puha főzött cukorlepénnyel. hogy az anya (a terméketlen anyák nagyon fürgék) el ne repüljön. megtöltjük az eleségkamrát gyúrt. A zárkák ilyen előkészítése után a dajkacsaládtól kivesszük a tenyészkeretet. Egy pároztatóba 15. s elfeledjék régi otthonukat. hogy a kis családok érezzék anyátlanságukat. A zárkákba előzőleg eleséget teszünk. ferde. A pároztatókat főként fiatal méhekkel kell megtölteni. morzsolja és benne is pusztulhat. A betelepített pároztatókat lezárjuk és sötét. hogy nem látjuk. Ezzel az eleséget a méhcsomó közelébe juttatjuk. Vigyázni kell. A pároztatókat a kelés idejére elő kell készíteni. nincs-e valami testi hibája. Az anyákat minél előbb pároztatóba kell helyezni. annál fontosabb a gondos és hosszabb pincézés. Leggyakoribb hibák: sodrott szárny. Minél több az idős méh a pároztatóban. mert sok veszteségünk lesz. KB lépről nincs mindre szükség. pedig a jó összeszokásnak ez egyik fontos alapfeltétele. 68 . él-e bennük az anya. ennek módja: a gondosan előkészített pároztatókba előre kiszemelt népes családoktól méheket söprünk. Azonban kis családokhoz mégis leghelyesebb anyabölcsőt adni. és a dajkacsaládhoz beadjuk. mert most már csupán melegre van szükségük. Különösen nehéz terméketlen anyát elfogadtatni olyan családokkal (legyenek azok kicsik vagy nagyok). Ehhez fém. vagy bőr lemezből készült tölcsért használunk. A lyukba vagy viaszcsészébe cseppnyi folyékony mézet adunk. hogy a bölcsők fiasításos lépek közé kerüljenek! Ha a dajkacsaládot már anyásítani akarjuk. az eleségkamrát viasszal kiöntjük. egészséges-e. Ez azért szükséges. Ezek könnyebben összeszoknak. Az anyák kelését gyakran ellenőrizzük. Azt is megnézzük. vagy mártott viaszcsésze (mesterséges anyabölcső-kezdet) való. A kis családok 1-2 óra múlva már anyásíthatók. A fiatal méhekből álló családok hajlamosabbak a terméketlen anyák elfogadására. A többi pároztatóba az anyát két módon tehetjük be: 1. mert a terméketlen anya elfogadtatása nehezebb. Az előkészítés a következőkből áll: a pároztatót kitakarítjuk. A pároztató kaptárakat a kelés napján reggel kell betelepíteni. A méheket óvatosan lesöpörjük róla. hogy az anyák maguk is táplálkozhassanak. ha a bölcsőket nem osztjuk szét.

és használjuk fel. újra népesítjük és építtetjük. Az anyát a petézés megkezdése után lehetőleg azonnal vegyük ki a pároztatóból. A kis családokat napközben . A méhek bekéredzkednek a családhoz. Beavatkozásunkkal eltájolásukat okozhatjuk. anyát adunk hozzájuk. akkor a kis családok az anyát bármilyen módon is adtuk be . Ezt másnap estefelé futólag ellenőrizzük. A jelölés azért is fontos. az már gyanús és nagy a valószínűsége. s 2 napos etetés után. Amelyiket rabolják. de az eredmények rosszabbak. A kis népet 2 napi pincézés után az erősítendő család kijárója elé helyezett deszkára söpörjük. nem herepetéző-e. Az anya a pároztatóba besétál.2. a kijáró körül a kaptárka homlokfalán szaladgálnak). mert így 69 . akkor használtuk fel. hogy valami hibája van. napon kezdenek petézni. Ezért az élelemkészletet szükség szerint pótoljuk. amelyeknek nincs anyjuk. megnyomoríthatja. Ha anyát nem találunk. Vele a fogság ideje alatt összeszoknak. mert a következő évi használatig a viaszmoly elpusztítja. majd nászrepüléseiket. A kiürült pároztatóban a lépeket visszavágjuk. téglára is. Szokás a pároztatókat egy betelepítéssel több anya pároztatására is használni. Kirakás után megnyitjuk a kijárókat. Ha csomóba húzódva szépen építenek. gondozzák a fiasítást. ha az anyákat. jóllehet még nem tudjuk. bokrok. akkor bizonyára anyátlan. Ezzel elkésni nem szabad. Amelyik két hét elteltével nem petézik. A helyesen készített és élelemmel jól ellátott kis családok szépen összeszoknak és munkába kezdenek. mint teljes újratelepítéssel. feloszlatjuk. pincébe visszük. Ha a pároztatók benépesítését és pincézését jól végeztük. Tíz nap múlva legtöbbjük megkezdi a peterakást. A pároztatók népének felhasználására az anya kivétele (vagy elveszése) után több lehetőség van. akkor belőlük rajládába söpörjük a méheket. A fiasítás megmentésének csak akkor van értelme. Jó. A zárka nyílását a kijáróhoz illesztjük. így szívesebben fogadják őket. csak keskeny csíkot hagyunk meg. Az anyák ilyenkor végzik tájoló. fákra helyezzük vagy függesztjük. Viszont minél később kezd az anya petézni. Az anyanevelés befejezésével a pároztatókból a lépeket teljesen vágjuk ki. méhek által nem járt helyen kirakjuk. Egyébként melengetik. másnap (a délután telepítetteket 2 nap múlva!) estefelé. A pároztatók népét fölhasználhatjuk családok erősítésére is. ne zavarjuk őket.szívesen fogadják. amikor már födött fiasítás is volt. akkor valami baj van. Lépeiket csak a fiasítás kikelése után hagyják el. mert a zárka gátolja az építést. mint söpört rajt betelepítjük. Az anya jelölése igen hasznos. A kaptárakat állványra. fák árnyékában. hogy nem lesz belőle tökéletes anya. A pároztatókat kívülről napjában lehetőleg több ízben is gondosan ellenőrizzük. Ha a család nem húzódott fürtbe. Ezekkel a módszerekkel a gödöllői pároztatóban is anyásíthatunk. Ez gyorsítja munkánkat. A jelölt anyát könnyű a családban megtalálni. A petézést a kirakás utáni 7-8 naptól kezdve ellenőrizhetjük. A pároztatókat az anyátlanítás után este pincébe visszük. Mikor több pároztató összegyűlt. nagyon kicsi a valószínűsége. Azokat. A méhek mennyiségétől függően tartalékcsaládot vagy családot nevelhetünk belőlük. Káros a kis családok háborgatása azért is. kerítésre. mert az izgatott család az anyát csomóba foghatja. akkor rendben vannak. hiszen még nem láttuk födött fiasítását. a méhészettől távolabb. megjegyezzük. megnézzük. ha a kis lépekben nincs fiasítás. csak gondosan ügyeljünk a hangyaveszélyre. Nem szabad a pároztatókat a termelő családok közelében vagy azok röpülésének főirányában elhelyezni. de pontosan az előbbi helyre. A pároztatókat. akkor a családocskát feloszlatjuk. de tehetjük kőre. Az eleségkamrában a pároztatás végéig feltétlenül legyen élelem. Ha az építés nem indult meg.főként a méhek legélénkebb röpülésének időszakában . A méhek csak akkor húzódnák át a családhoz. a szellőzőt elzárjuk. és estefelé felbontjuk. Ha ismételten szükség van rá. ha anyátlan. de annak. Azokat a családocskákat. esetleg meg is ölheti. A gödöllői pároztatóból reggel kihúzzuk az anyazárkát. mikor a méhek már nem röpülnek. A gödöllői pároztatóból a méheket a 3 kis léppel együtt is beadhatjuk erősítésre.ne zavarjuk. vagy öreg méhekből készült a kis család. mert egyébként a kis család könnyen megszökik. ha a családocskát előtte megetetjük. hogy a kelés utáni 10-14 napon belül munkába kezdő anya herepetéző. feloszlatjuk. A jel kétséget kizáró módon bizonyítja az anya korát. amelyek anyátlanság jeleit mutatják (izgatottan röpködnek. az eleség rossz. annál gyakoribb. s a kutatás elülése után helyezzük újra ki. A pároztató kijáróját kinyitjuk. Az anyák legkorábban a 6. Ha anyja megvan. Az anya veszett el.

fonákján vékony papírréteggel bevont színes sztaniol lemezből 1. 1956. Ha körülveszik. Sokféle eljárás ismeretes. fehér és zöld színt használjuk. síró) család rendszerint szívesen fogadja az anyát. Sok szempontból helyes. évben cserélni kell. és ne mozoghasson. máskülönben az anya hamarosan elpusztul. A színek egymás utáni sorrendje évek szerint a következő: 1955. Ekkor jobb kezünkkel megfestjük. ha nincs nyitott fiasítása. évbe is. Ez a legbiztosabb és leggyorsabb. Az anyát jobb kezünkkel szárnyainál fogva kiemeljük a méhek közül. és ezt érezze is. ceruzavédőt. Az anya torára születési évének megfelelő színű korongot ragasztunk. mert gyakran a rossz anyás (terméketlen. Akik nem bíznak kezükben és félnek attól. Ha a legkisebb ellenséges hangulatot is mutatják. Az anyát a pároztatóból való kivételkor célszerű jelölni. porfesték belekeverésével megfelelően színezzük. A festéket vagy ragasztóanyagot gondosan rá kell dörzsölni a kitinre. akkor tanácsos kalitkában visszaadni. mint a termelés időszakában. hogy tőle még utódokat neveljünk. akkor a festék kész. csápjaikkal tapogatják. Erre a célra készült. Ha színtelen. etetik. 1958. Az anyákat festékkel vagy sztaniol lemezzel jelöljük a következő módon: 1. Használat közben szükség szerint hígítjuk. zöld. Például 1958 végén csupán pirosnak és fehérnek. vagy puha főzött cukorlepény való. Az anyajelölés támpontot adhat rajok tulajdonjoga körül keletkezett viták eldöntésében is. Ekkor elvégezzük a jelölést. Vigyázzunk. Anyajelölésre hordástalan idő nem való. a család szívesebben fogadja az anyát. vagy a csőbe téve dugattyúval szorítjuk a hálóhoz. A háló szemei 3 mm-esek legyenek. mint az öregek.5-2 mm átmérőjű lyukasztóval korongokat vágunk. az anyát tegyük zárkába és úgy adjuk vissza. 1959. a vízszintes szár a faoldalak felé nézzen. Bal kezünk hüvelyk és mutatóujjával torát óvatosan megfogjuk és az anyát középső ujjunkra ültetjük. mikor új helyén a család kiengedi a zárkából.mivel petézés már nincs . Igen sok előnye ellenére az anyákat mégis alig jelölik. Majd így tovább. ha ezt a szabályt valamennyien betartjuk. hogy a ragasztó vagy festék szét ne folyjék az anya torán. hogy a család anyátlan legyen. A siker alapfeltétele. Az anyásítás módjai. és pár percig figyeljük a méhek viselkedését. akár postai küldeményként. vagy a sztaniollemezkét ráragasztjuk. Ha szabadon adjuk vissza.tudtunk nélkül anyacsere nem történhet. zöld. sárgával jelölni. fehér. A család az anya elvétele után 1-2 óra múlva már érzi anyátlanságát. Pálcikába tűzött gombostű fejével visszük az anya torára. a termelési időszak végére rendesen kezelt méhészetben csak 2 színű anyának szabad lennie. akkor ugyanarra a lépre helyezzük. Ragasztásra acetonban vagy tiszta szeszben oldott sellakot használunk (denaturált szesz nem jó!) A festéket vagy a ragasztóanyagot tartsuk kis üvegben. de készen is kapható üveg vagy műanyag csővel. Anyajelölésre a dukkó lakk is alkalmas. mint 70 . piros. hogy a „T" függőleges szára a zárka belsejébe. jól lezárva. pingpong labdát. elveszti idegen szagát. jelöljék az anyát háló alatt. kimerült anya) családok is mutatnak anyátlanságra jellemző tüneteket. ha nagy tenyész értékű anyát akarunk átvinni a 4. 2. Biztonság kedvéért még az ilyen családokat is aprólékosan át kell nézni anyásítás előtt. Ilyenkor a kapcsolat az anya és családja között . akkor nyugodtan visszaadhatjuk a lépet. Különösen veszélyes az őszi anyajelölés. Zárkába gyúrt cukorlepény. Az anyásító dugóban van az eleségkamra. Hálót készíthetünk gyufás vagy cipőpasztás dobozból. Anya jelölésre országosan a piros. Mivel az anyákat a 3. Ha az oldott anyagnak megfelelő színe volt. Az anyátlanság jeleit mutató (futkosó. Az anyát vagy a lépen szorítjuk le a hálóval. hogy tora egy hálószembe kerüljön. 1960. Az anya gödöllői anyásító zárkában is szállítható. piros. fehér. fésűt.lazább. így akkorra. Anyákat szállítani akár személyesen. 1957. A jelölendő anyát legjobb kézbe fogni. hogy jól megfogja. Az ismeretlen korú vagy más szempontból különös figyelmet érdemlő anyákat szokás más színnel pl. hogy az anyát megszorítják. Ha az anyát jelölés végett kivesszük családjától. babát) acetonban oldunk. Azonban a síró hang nem jelent feltétlen anyátlanságot. Celluloid tárgyat (pl. hordáskor könnyebb anyásítani. Anyásításkor gondolnunk kell még a következő általánosan érvényes elvekre: a fiatal méhek szívesebben fogadják az anyát. Az anyát úgy kell leszorítani. mindig kísérő méhekkel (15-20 méh) és eleséggel ellátva kell. amelyikről levettük. Úgy helyezzük a dugót a zárkába. A harmadik szín csak akkor indokolt. ugyanilyen egymás utáni sorrendben.

amelyik már régebben nem petézik.hordástalan időben. ezért megszöknek. Az álcákban kárt tesznek a túlmelegített késsel. vagy fűszállal lesöpörhetők. Az anyák elhelyezését nem készítik elő gondosan és a kész anyák közül emiatt sok elpusztul. tehát kiengedhetjük. Beadás előtt az álcák sokáig vannak fészken kívül. Leggyakoribb hibák az anyanevelésben tapasztalatom szerint a következők: 1. Ilyenkor nem szabad kiengedni az anyát. Néha a szoktatás csak öt-hat nap múlva eredményes. A kalitkát az anyával a család fészkébe (2 lép közé) vagy a keretekre helyezzük úgy. 5. hogy a méhek jól hozzáférjenek. Ha nagy tömegben veszik körül a zárkát. ezért a családok teljesítményét jóformán egy esztendőben sem ismerik. vagy másnap megnézzük. Nem készítik kellően elő etetéssel a dajkacsaládot. akkor az anyát kalitkába tesszük. Az anya körül csoportosulnak. Gyakori. Nincsenek pontos feljegyzéseik. anyja vagy anyabölcsője van. a termelőcsaládok a kis családokat izgatják. 4. hogy a fiatal méhek az anyát szívesebben fogadják. nincs-e nála anya. hogyan viselkednek vele szemben. Nem eléggé gondos a tenyészanyag megválasztása.) Anyásítás építő fürtben. Ha a méhek ellenséges magatartása 3-4 nap múlva sem változik. 13. Itt az anyásítandó család előkészítésekor ne takarékoskodjunk a füsttel. 7. 10. A kalitkát üres keret vagy építtető keret felső léce alá erősítjük. ha előzőleg langyos vízben megfürdetjük az anyát. hanem erősítjük is. 11. A fészek megszakítását jelentő üres keretre a fiatal méhek kihúzódnak. Nem pótolják eleségüket. meghűl. az anyát a rostaszöveten át etetik. A méhek az anyát kiengedik. Elkésnek a bölcsők kalitkázásával. hogy a dajkacsalád előkészítésében követnek el hibát.) Anyásítás szabadon. mint azt. Az anyanevelés valamennyi műveleténél. 2. és úgy adjuk be. A keretet a család fészkének közepébe helyezzük. Azután a fészket összetoljuk. 3. kirabolják. A tenyész családot nem választják meg jól. Egy anya. mint az öregek. Figyeljük. mennyit cserélünk le. Nincs nevelő hangulata. ezen keresztül támadni akarnak és a zárkától nehezen szakíthatok el. hanem tovább szoktatjuk őket. 9. 4. Az anyát a lépen a méhek közé engedjük. nemhogy több évre visszamenőleg tisztában lennének vele. meghűlnek vagy koplalnak. Az anyák elhelyezésére nem készülnek eléggé gondosan. Az anyásítandó család fészkének közepére úgy rakjuk be a tartalékcsaládot. és szívesen fogadják. amelyik az idén harmadik éves vagy öregebb. Néhány egyszerű. Anyásítás után nem szabad zavarni a családot. Akinek nincs módja az anyásítást másnap ellenőrizni és az anyát kiengedni. 8. valamint az anyásításnál is minél kevesebb füstöt használjunk. Ha azonban a rostaszövetbe kapaszkodva.) Anyásítás tartalékcsaláddal. vagy nem elég hűvös helyen pincézik. akkor a lépet visszatesszük. Pár óra múlva. öreg méhekből álló családokkal akarnak jó anyákat neveltetni. kevés. Elsősorban selejtezzünk minden olyan anyát. néptelen. nem jól készítik elő a pároztatókat. 12. A családot etetjük. Már télen vegyük számba: a következő évben hány anyára lesz szükség. A tenyészanyagot nem fiasításos lépek közé teszik. Ezt használjuk ki az építő fürtben való anyásításkor. simogatják. Nem választják jól a dajkacsaládot. Ezzel a módszerrel a családokat nemcsak anyásítjuk. hogy az anyás lép mellé mindkét oldalról az anya saját méhei kerüljenek. A pároztatókat rosszul helyezik el. Csak 8-10 nap múlva ellenőrizzük. Az anyásítás kísérő méhek nélkül sikeresebb.) Anyásítás szoktatással. az a kalitka nyílását gyúrt vagy puha főzött cukorlepénnyel. Ez teljes sikertelenséget jelent. meg kell vizsgálni a családot. A petéző anyákat nem használják fel idejében. vagy műléppel zárja el. hogy beépítsék a hézagot. idős álcákat adnak. 6. Kivétel a tartalékcsaládokkal való anyásítás. vagy öreg méheket söpörnek beléjük. Ha udvara alakul. Ez az anyásítási mód sikeresebb. mert izgalmában könnyen csomóba fogja. Ha támadják. Anyanevelési terv készítése. rövid ideig. ilyenkor az anyásítandó családot etetni kell! A családok szívesebben fogadják a petézésből kiemelt anyát. a kalitkáról könnyen lerázhatok. Jól kezelt méhészetben ez nem több az összlétszám 50%-ánál. kikelése után elpusztítja a többit. Ismert dolog. 14. kiengedik. hogyan viselkednek a méhek. Elfogadását a legközelebbi alkalommal ellenőrizzük. megnyomorítja. Rossz tulajdonságú. 3. de jól bevált anyásítási mód: 1. Csak rendkívüli 71 . akkor elfogadják az anyát. vagy megöli az anyát. akkor az anyát el akarják pusztítani. 2. etetgetik. ez ugyancsak a kis családok megszökését okozhatja. Nyílását eleséggel jó vastagon (3-4 mm) elzárjuk.

20-25 termékeny anyára számíthatunk. és egyszerre 2 sorozatot indítani. 168 álcára. 10 kg méz). Az anyaszükséglet tehát így alakul: 1957. évi szaporulathoz Tartalékolásra Összesen: 40 8 10 10 78 anya anya anya anya anya Vajon hány sorozatból kaphatunk ennyi termékeny anyát? Egy sorozatból 25-30 anyabölcsőre. tehát 4 sorozatból várhatunk 78 anyát. A harmadik éves anyákon kívül számolni kell a 2. Ehhez kétszer annyi. Egy méhészet például 1958 őszén 96 anyát telelt be. Ha aránytalanul sok a 2.esetekben ugorhat sokkal ez arány fölé. Ehhez is kell nevelni 10 anyát. tehát 50-60 pároztató szükséges. évi anyák 15%-os pótlására 1959. Ha az egyes sorozatokat más-más időpontban akarjuk csinálni. ezekhez azonban bölcsőt adunk. mert ellenkező esetben. éves anyánk. pároztathatunk kis családokban is. az állománynak megfelelően. Ezeken kívül. 50 pedig második éves. azonban ily módon az anyanevelés elnyúlna 40-60 napra.5 kg 10 kg 59. A cukorszükséglet a következő: 4 dajkacsalád és 1 tenyészcsalád etetése átlag 20-20 napig egyenként 2. Ezt az anyák 10-15%-ára tervezzük. tartalékolásra és esetleg eladásra is. Ezért össze kell vonni. összesen 12. évi anya cseréje 1958. Tervünk tehát a következő lesz: Beadandó álca Sorozat Dajkacsalád Jó anyabölcső 168 4 4 100 Termékeny anya Pároztató Cukor Méz 80 80. 100 pároztató kaptár betelepítésére lesz szükség. Pároztatókba 100 X 50 dkg = 50 kg eleség (40 kg cukor. hogy az anyacsere évek közötti elosztása arányos legyen.50 kg. hogy nem bírja. Ezek szerint 4 dajkacsaládra. akkor többre.50% 72 . egyik esztendőben annyi anyát kell nevelnie. Szaporítás terv szerint 10 méhcsalád. évesek egy részének lecserélésével is. akkor 25-30 pároztató kaptár szükséges. Ezek közül 46 első éves. 1959-ben a most második éveseket mind cserélni kell.0% 50 52. A fiatalabbakból 15%. vagyis 8 cserélésére szintén számolhatunk.50 kg. Ezen kívül szükségünk van anyákra a szaporulathoz. legalább 10 tartalékanya is szükséges. Ha nincs annyi. Ez 50 anya. A méhész érdeke.

Nap 1 Tenyész családban Az etetés kezdete Petézésre alkalmas lép beadása. anyák beadása Este kihelyezés Futó ellenőrzés. hogy a munkákat idejében elvégezzük-e. Termékeny anyákat tehát a dajkacsalád anyátlanításától számítva 30-35 nap múlva kapunk. hogy az anyaneveléssel az eddiginél sokkal többet törődjünk. vagy a tokba zárt anya elvétele Tenyészanyag beadása Etetés mérséklése. E nélkül állományunk javítása is elképzelhetetlen. anya petéztető tokba tétele Dajkacsaládban* Anyátlanítás v. petéző anyák felhasználása 19 20-21 22 23 30-35 11. v. gödöllőiből zárkák kiszedése Petézés ellenőrzése. Ezt a dajkacsalád gyors előkészítésével 9 nappal megrövidíthetjük. Akinek még nincs megfelelő gyakorlata. az gyengébb eredményekkel tervezzen és indítson több sorozatot. esetleg teljes elhagyása Bölcsők zárkázása. hogy nevelésre alkalmas legyen. etetés befejezése Bölcsők elszedése. etetés befejezése Anyák kelése és elvétele Termékeny anya visszaadása Előkészítés Töltés méhekkel. anya petéztető tokba tétele Pároztatóban 5 9 10 15 Tenyészanyag elvétele. Rendszeres anyanevelés nélkül nincs zavartalan. anya elválasztása. Ezért fontos. táblázat * A dajkacsaládot szükség esetén már hosszabb ideje etetjük. 73 . eredményes termelés. Az anyanevelés sikere nagyban függ attól. táblázat mutatja. Az időbeosztást a 11. v.

táblázatban lefektetett eredményt mutatta. Napi átlagos súlyváltozás rajzó nem rajzó családban + 2757 g + 2717 g . mikor rajzik a család. amikor a családok többsége megrajzik. A rajzásra készülő méheken a rajzási ösztön uralkodik. amelyek nem szoktak rajzani.657 g + 359 g Időszak Rajzási láz felébredése előtt Rajzási előkészület alatt Rajzás után A rajzási láz felébredése előtt. 4. fészküket idejében bővítjük. Elősegíti a rajzást az is. heréket. A természetes rajzás azért sem illik korszerű üzembe. hogy sohasem tudhatjuk előre. Ezért petefészkük megduzzad. Az akác előtti rajzás megosztja az erőket. Nagy részük otthon tétlenkedik a kaptár hűs zugaiban. Különösen sokat árt a rövid. mind mennyiségben bizonytalan. gyűjtési kedvük csökken. ha a méhek nincsenek kellően foglalkoztatva. táblázat Viszonyaink között jó tavaszon a természetes rajzás kivételesen akácvirágzás előtt. a méhcsaládok átlagos napi gyarapodása a két csoportban nagyjából egyezett 12. hogy nem a legjobb tulajdonságú családok szaporodnak. amikor hordás van. leggyakrabban azonban akác vége felé szokott bekövetkezni. állag napi 36 dkg-ot gyűjtöttek. Az akác végén rajzó család pedig éppen az akácvirágzás alatt készülődött a rajzásra. Mindkét eset káros. Kedvező a rajzásra a szűk. a rajzásra készülők már fogytak. mind időben. Vannak esztendők. 74 . sőt maguk fogyasztják el. A rajzás tehát jó hordás idején káros. A dajkaméheknek nincs hová elhelyezniük a pempőt. Ez akkor áll elő. rohamos hordáson. Nagy hibája a rajzással való szaporításnak. A természetes rajzást tehát lehetőleg meg kell akadályozni. mert nem tervszerű. A rajzási hajlam azonban nem minden családban egyforma. máskor pedig esztendőkön át alig rajzanak a méhek.) Folytonosan építtetünk. Gyakran meg is szökik. napfénynek erősen kitett méhlakás is. a hajlamot kiváltó tényezők is. hogy a fiatal méhek el legyenek foglalva. Elősegíti a rajzást. A rajzási előkészület a teljesítményt erősen rontotta. A raj lesése időt rabló. Az akác után a hordásra már nem káros a rajzás. mégsem kívánatos. a lerajzottak azonban naponta 65 dekát fogytak. Emellett vannak a rajzást siettető.) Az anyákat rendszeresen cseréljük. mert teljesen elvesztjük a hordási lehetőséget. azonos népességű rajzó és nem rajzó családok hozamának ellenőrzése a 12. ha nincs hordás.28 g + 1048 g . hogy meg ne szoruljanak. A két csoport közötti különbség a rajzás után is megmaradt. meleg. vagy a kijáró előtt „kotlik". ezért a gyűjtésből nem vette ki kellően a részét. vagy a méheknek nincs hol tárolni a nektárt és nincs szabad helyük az építésre.) A családokat nagy kaptárakban tartjuk. pedig jó eredményt csak népes családoktól várhatunk. és a raj segítségünk nélkül nehezen boldogul. mert ekkor már nincs gyűjtési lehetőség. Ilyenekből nevelünk anyákat. a nem rajzott családok is kevesebbet. Ekkor a hordás már csökkent. Ennek eszközei a következők: 1. egymást etetik vele. Míg a rajzásra nem készülő családok naponta átlag 1 kg-nál többet gyűjtöttek. befogása fárasztó.) Olyan családokat szaporítunk. Azonos körülmények között. 3. A természetes rajzásnak hátránya az is. Felébred bennük a rajzási ösztön. mert az öreg anyák rajzásra hajlamosabbak.S Z A PO R ÍT Á S A méhcsaládok szaporodásának ősi. 2. ha a méhcsaládban felborul az egyensúly a dajkaméhek és a nyitott fiasítás között. természetes módja a rajzás. sőt egy család több rajt is ad. Nyugtalanok lesznek.

Ennél nagyobb szaporítás csak rendkívül kedvező viszonyok között. kerüljünk minden olyan beavatkozást. Sokan ma is 100%-os. Már említettem. hogy ezt a tervszerűséget a méhésznek munkájában kell érvényesítenie. A mesterséges szaporítás két főkérdése: mennyit és mikor szaporítsunk. szellőzők kinyitása). Méhészkedésem első idejében nekem is sok rajom volt. A családok akác előtti gyengítése csak akkor indokolt. ha túlságos szaporítással nem gyengítjük a családokat. A szaporítás ideje nálunk az akácvirágzás vége. hanem azok minőségének javítása. A mesterséges szaporítás tervszerű lehet. ezzel elejét vesszük kirajzásuknak. Ekkorra a családok elérik fejlődésük tetőfokát. Akáchordásig ne készítsünk új családokat. amikor szaporítani szeretnénk. hogy az új családok számát és minőségét. Vándorméhészetekben már a korai akác után indokolt lehet új családok készítése a túlnépesedett családok gyengítése céljából. 75 . A háború utáni években erősen megcsappant méhállományunk pótlásának meggyorsítása végett helyes volt a nagyobb mértékű szaporítás. Gyenge állományból inkább egyáltalán ne szaporítsunk.5. A kevés anyabölcső (1-5) a csendes anyaváltásra jellemző. Sokan rossznak tartják és csak a természetes rajoztatást tekintik helyesnek. Káros a túlságos szaporítás azért is. A háború után az első állami méhészetek szaporítási tervfeladata 100% volt. mert akác után rendszerint hordástalan időszak következik. A jól készített mesterséges raj nemcsak egyenértékű a természetessel. Az olyan állományokban. Ez csak akkor valósítható meg. a mesterséges rajnak feltétlenül termékeny anyát adjunk. Jó állományból a családok népességének csorbítása. Természetes. A szaporítást július közepéig feltétlenül fejezzük be! A mesterséges rajkészítés sikerének 2 alapfeltétele: mindig népes családot készítsünk.) A kaptárakat nyáron nem tesszük ki a tűző napnak. A rajzás első jelei a herenevelés. Ezt a gyakorlat be is bizonyította. Állományunk a második világháború előtti években országosan átlag 5%-kal szaporodott. majd anyabölcsők építése és azok bepetézése. E rendszabályok betartásával a természetes rajzás csökkenthető. Ilyen nagymértékű szaporítás tehát helytelen. Most már csak nagyon ritkán van rajom. ha túlnépesedés miatt rajzástól kell tartani. előbb röviden arról is szólok. Az ilyen családokból fiasításos lépeket szedünk el. Ugyanez érvényes a mesterséges rajok készítésére is. A mesterséges szaporításnak igen nagy előnye a természetessel szemben. A nagy méhtömeg együtt tartásának tovább nincs nagy értelme. valamint a készítés idejét mi szabhatjuk meg. veszélyezteti a termelést. Az ellenszenv oka ebben az esetben is az. Ilyenkor a szaporulatot pörgetéskor kell elkészíteni. Mivel sok méhészetben még a természetes rajokkal szaporítanak. Ma méhállományunk már meghaladta a háború előttit. Ennek legfőbb oka a családok gyengesége. Erre rendszerint csak kicsire szabott kaptárban kerül sor. utoljára 1952-ben volt. hogy éppen akkor nem lesz rajunk. szaporítani nem helyes. A sok rajjal sok volt a bajom is. hanem annál jobb. Az új méhcsaládokat korszerű méhészetekben mesterségesen készítik. amely ezt gátolja. A családok nagy része a tél martaléka lett. A legfontosabb feladatunk már nem a méhcsaládok számbeli növelése. A fiasítással a lemaradt családokat erősítjük. A mesterséges rajokról a méhészek véleménye eltérő. felfejlesztésére. mert a lépépíttetés nem tud vele lépést tartani. vagy etetéssel javasolható. hogy a főhordás előtti és alatti természetes rajzás káros a mézelésre. Nem kell a rajok lesésével időt tölteni és aggódni. mert romlik az állomány minősége. az egy családra jutó lépkészlet káros csökkentése nélkül 20-30%-ot szaporíthatunk. Nem növekedett azonban kellően országos méztermelési átlagunk. A 100%-os azonban ekkor is sok volt. sőt ennél jóval nagyobb szaporítási lehetőségről beszélnek. Az akác előtti időszakot a családok népesedésének kell szentelni. szánjunk rá egy esztendőt a családok rendbe hozására. hogy a mesterséges rajok készítésénél hibákat követnek el. árnyékoljuk és elősegítjük a jó szellőzést (nagy kijáró. amelyekben a családok fejlődésük tetőfokán is csak 10-12 léputcásak. A rajzásra készülő család rendszerint sok anyabölcsőt húz.

a többiekről lerázzuk. akkor nem kell pincézni. A rajt kasba fogjuk be. Ha a méheket röpülési távolságon túlra szállítjuk. szétválaszthatjuk. Nagyon meghálálják. A zárkát a láda fedeléhez vagy oldalához erősítjük úgy. akkor a rajnak termékeny anyát adunk. A befogás módja rajonként változik. A befogást követő napon ellenőrizzük. hogy a méhek a 2 kasba egyenletesen húzódjanak be és mindkettőbe anya is jusson. abroszra öntjük a méhcsomót. Ezután a ládát lezárjuk. a helyét egy gyenge családdal felcseréljük. amíg a bölcsőkben nincsenek álcák. Ha anyjuk öreg. hogyan kezdtek munkába a méhek. Az álcás anyabölcsők elszedése rendszerint csupán elodázza a rajzást. pl. Feljegyzéseink alapján meghatározzuk. nehogy a raj kereket oldjon. 76 .A rajzás meggátlása az anyabölcsők elrombolásával csak addig sikeres. eladáskor. Hordástalan időben a rajokat a 2. A fiatal anyák 8-10 nap múlva kezdenek petézni. mézes záró lép közé tesszük. és a műlép nem csúszott-e le. 3. Az összeszállt rajokat. amelyiken megtaláltuk. akkor a ládát gyorsan felnyitjuk. főzött cukorlepénnyel elzárt anyazárkában adjuk be. A hibákat kiigazítjuk. Söpört raj készítése. A rajokat a 3-4. napon átnézzük. mert a műlépek alsó része kiépítetlen marad. További műlépes kereteket a rajnak csak akkor adunk. A műlépet a szélső fiasításos lép és a virágporos. Fiasításos lép beadása a rajt új lakásához köti. ponyvára. mint a természetes rajokat szokás. Munka közben bőven használunk füstöt. fészkes böngészett raj. nem fordult-e ki a keretből. Ha a raj fölösleges. és jól megszívják magukat mézzel. Az így összesöpört és meganyásított rajt hűvös. vagy ha jó a hordás. Egyszerű és jól bevált módszerek a következők: 1. Ilyenkor a bölcsők elszedését feltétlenül össze kell kapcsolni a család gyengítésével. és abba beütjük. A beütés után a kereteket szorosan összetoljuk. akkor az anyákat kifogjuk belőle. a léphordó ládába tesszük. a méheket jól megfüstöljük. A meganyátlanodott rajokat azonnal anyásítjuk vagy egyesítjük. ha nagyon népesek. A rajokat kiépített lépekre ütni nem helyes. de mindenesetre igyekezni kell. A rajládát lemérjük. 2 ½ -3 műlépes keretet számítunk. ezért nyitott fiasításos lépről is veszünk méheket. hogy a rajba öreg és fiatal méhek egyaránt kerüljenek. hogy a méhek visszatérjenek régi otthonukba. A ládát néhányszor a földhöz zökkentjük. A rajt rövid ideig a befogás helyén hagyjuk. sötét helyre (pincébe) visszük és cukorsziruppal etetjük.6-3 kg méhet szedünk össze. ha a bent levőket már teljesen kiépítette. Mikor a szükséges súlyt elértük. családok kettéosztása (felezése). Mesterséges rajokat sokféleképpen készíthetünk. Beadhatjuk az anyát szabadon is. hogy a fürtbe húzódó méhek közé kerüljön. Ugyanakkor műlépet adunk neki. akkor már petét találunk. majd a számára elkészített kaptárhoz visszük. másik telepre való átszállításkor. A raj kilogrammjára. Mikor a méhek a láda fenekére zuhantak. hogy melyik családtól hány lépet takaró méhet veszünk el. A fiasításos lépekről lesöpörjük a méheket. Az anyát gyúrt vagy puha. Erre két mód van: elszedjük fiasításának és népességének egy részét. hogy a méheket megzavarjuk. mert a méhek esetleg nem engedik ki az anyát. A fészek korai széthúzása káros. ami akadályozza a raj eggyé olvadását. vagy vándor tanyáról hazaszállításkor. mert ellenkező esetben gyakran másutt kezdenek építésbe. mellé két kast állítunk. Vigyázunk. Kétnapi pincézés után ugyanúgy ütjük kaptárba. Jó. Előzőleg a lerajzott családtól elszedjük a fölösleges anyabölcsőket. söpört raj. 2. A kijelölt család anyját kikeressük. s az anyát a méhek közé dobjuk. A zárka dugójába ne tegyünk 3-4 mm-nél vastagabb pépréteget. Nem helyes estig a befogás helyén hagyni. A munkához rajládát és tölcsért készítünk elő. mert eltájol és elveszti kijáró méheinek egy részét. A méheket több családból szedhetjük össze. Egy rajhoz 2. 1. Ezután a már előre meghatározott számú lépről a méheket a rajládába söpörjük. Azzal a léppel. hogy az építés rendes legyen. naptól etetjük. Ügyeljünk. ha a méheket a műlépes keretekkel ellátott kaptárrészbe tudjuk szorítani.

legfeljebb 3 fiasításos lépet veszünk el. déli órákban készítjük. A műlépet a fiasításos lép és a záró lép közé tesszük. és a rajtuk ülő méhekkel együtt a másik léphordó ládába tesszük. Mikor egy családdal végeztünk. Ez akkor is kell. fészkét rendezzük. a család legyengül. mert azon vannak fiatal méhek. Szélsőnek fiasításos lépet nem hagyunk. az anya nem petézik eleget. az anya a nászúton elvész. Összeszedés közben a léphordó ládát . Mielőtt a rajok elkészítéséhez fognánk. Hordási viszonyaink között legalkalmasabb a söpört rajjal való szaporítás. amit tervünkben előirányoztunk. amelyek új otthonukban megmaradnak. régi otthonukba visszarepülnek. Ez az időpont azért is jó. Először kikeressük az anyát. Terméketlen anyával készül. mert csupán méheket viszünk el. a méhek nem szoknak össze. Így pedig 3 hét alatt 9-10 lépet kiépítenek. csak átmenetileg gyengítjük meg. amelyeken a fiasítás nagy terjedelmű és érett. Egy rajhoz legalább 6 kelő fiasításos lépet a rajtuk ülő méhekkel. a kivett lépeket pótoljuk műléppel vagy léppel. akkor kaptárba telepítjük.1-2. a népességet és a mézkészletet. Az adatok alapján elhatározzuk. Nem pincézik elég ideig vagy elég hűs helyen. amíg elegendő kijáró méhe nem lesz. mástól ismét mézes lép elvételét irányozzuk elő. hogy a családnak legalább 6 lépen kiterjedt fiasítása maradjon. amelyektől a méheket összesöpörjük. A söpört raj készítésének leggyakoribb hibái: Csupa öreg méhből készül. A családok fészkét a következőképpen rendezzük be: a kaptár fala mellé mézes-virágporos lépet teszünk. ezért nem fejlődik kellően. 3 lépről hozzásöpört méhet és 2 mézes lépet adunk. majd szélsőnek ismét egy mézes-virágporos záró lép. két-két fiasításos léphez még egy lépről méheket söprünk. nem veszünk el fiasításos lépet. Amelyiknél bőven van fiasítás. Hordástalan időben nem etetik. ezért nem épít szívesen és legyengül. lépet és mézet szedünk össze. mert az elhulló méhek pótlása nem kielégítő. és az egyik ládában biztonságba tesszük. Ezután kivesszük a családtól azt. A következő családnál ugyanúgy járunk el. Régi családjánál életének hátralevő részét haszontalanul élné le. a méhek nem bántják egymást. 2. Az olyan családoktól. mert estig még hazatérhetnek az öreg méhek. Fészkes böngészett raj. Feljegyezzük a fiasításos lépek számát. a raj szétzüllik. Ha hordás van. hogy minél kevesebb öreg méh kerüljön az új családokhoz. vagy a családot nagyobb adagokban etetjük. A családokat. E célra nyitott fiasításos lépet választunk. nap este híg cukorsziruppal etetni kezdjük. amelyiknek kevés fiasítása van. Jól fejlett állományból legfeljebb 4 család kell egy 3 kg-os söpört raj készítéséhez. A fejlődésük csúcsára érkezett családok legkevésbé azt érzik meg. Másnap meganyásítjuk. méheket. mert fiasításukban a jövő nemzedék érintetlen marad. A söpört rajokat leghelyesebb közvetlenül az akáchordás után készíteni. Rajkészítéshez az olyan lépek valók. amelyekből már kelnek a méhek. onnan méhek. A jó mézes családoktól mézes virágporos lépeket is veszünk el. mert legtöbbször nincs hordási lehetőség. akkor műlépet is adunk. A munkához két léphordó ládát készítünk elő. s lezárjuk a kaptárt. A műrajokat lehetőleg a délelőtti. ha a fiasításos lépekben bő mézkoszorú van. Előnye még az is. Mivel azok a méhek. Ügyeljünk arra. onnan fiasításos lép.helyzetének figyelembevételével . amelyeknél ennyi nincs. A különböző családoktól való méhekkel takart lépeket nyugodtan rakhatjuk egymáshoz a ládában. Több családból fiasítást. Az első napokban csak kisebb adagokat adjunk. beütés után egy részük régi otthonába tér vissza. ha népességükből veszünk el. vagy a belőlük fejlesztett családokat eladhatjuk. mielőtt még az új nemzedék tömeges kelése megkezdődnék. akkor anyját visszaadjuk.A söpört raj további kezelése a természetes rajéval azonos. az építés nem halad.ha kutatás nincs . és új családot alkotnak. de nagyon népes. Hordástalan időben etetni kell! Napi 23 literes adagokkal etetve két hét alatt kiépít 9-10 NB lépet és vastag koszorúkat húz. Az elvett méhek nagy része úgyis hamarosan elpusztulna. A jól készített söpört raj azonos értékű a természetes rajjal. ha 77 . amelyek már betájoltak. emellé kerülnek a fiasításos lépek. Legjobbak azok. a raj legyengül.nyitva tartjuk. nagy mennyiségű utódot nevelnek. Kis adagokban . annak hibái nélkül. végignézzük állományunkat. Az új családot a 2. néptelenre készül. amikor a méhek élénken röpködnek. hogy melyik családból mit veszünk az új családokhoz. hogy az öreg méhek elrepülhessenek. Egy családtól . akkor a söpört rajokat.még hordáskor is mindaddig etetjük. Mikor összeszedtünk egy családra való lépet. hogy nem csorbítja a törzscsaládok lép és élelemkészletét. Ha állományunkat növelni már nem akarjuk.

amelyekben az anyát akác előtt 3-4 lépre szorítottuk. Hasonló módon célszerű készíteni a tartalékcsaládokat is. A jó népessé fejlődött családot főhordás után két. Az új családok kijáróját mindaddig jól le kell szűkíteni. ha alaposan felkészülünk rá. míg az ismét megfelelően kiterjed. Nyitott vagy még éretlen fiasítással csinálják. Az anya azonnal megkezdi a petézést. mellé állítjuk a másikat. és hozzáadjuk a tartalékcsaládot. hazarepülnek. A fészkes böngészett raj készítésének leggyakoribb hibái: Gyengére készül. s ősszel az új családok telelőképtelenek. addig a család leromlik. mert a méhész látván. Az álcákat a sok dajkaméh bőségesen táplálja. és újabb zsákmányért visszatérnek. A család rohamosan népesedik. hordástalan időben rosszul fejlődnek. Az egyik kaptárban marad a régi anya. Ebből bőven futja rajkészítésre. Megfelezzük a fiasításos lépeket. Nagyon jók új családok készítéséhez is. ezek megszívják magukat mézzel. Csak akkor döbben rá. hogy az öreg méhek már a fiasításos lépek összegyűjtésekor hazarepüljenek. mint termelő család veszi ki részét. mint kellene. Anyásításkor legyünk óvatosak. megtermékenyül. a fejlődésben lemaradt termelőcsaládok felerősítésére használjuk. Ha szaporítani akarunk.csak akkor nem megy a méhcsaládok népességének és lépkészletének rovására. Azokat a tartalékcsaládokat. ha pedig az anya a nászúton elvész. Csak nagyon jó legelőn vagy etetéssel kerülhető el a családok gyengülése és az egy családra jutó lépkészlet erős csökkenése. A fészkes böngészett raj és a tartalékcsaládok készítési ideje az akác utáni időszak. Termékeny anyát adunk neki. akác 78 . hogy a télen. hogy itt valami baj történt.nem mindig fogadja szívesen az anyát. Természetesen előre gondoskodni kell termékeny anyákról. melyeknek anyjára nem volt szükség. lehetőleg azonos erősségű részre osztjuk. ezek a szaporítást megkönnyítik. hogy még más lépekről is söpörjön méheket. A sok fiasítás pár nap alatt kikel. A családok kettéosztása. Csak kis méhészetekben alkalmazzuk. Ilyenkor a fészkes böngészett rajt gyengébbre készítjük. akkor a fészkes böngészett raj készítésével várni kell addig. ahol fontos a gyors szaporítás. a fiasításos lépekhez nem söpörnek méheket. és szaporítási tervünket egész évben szem előtt tartjuk. mert a család . fejletlen méh lesz belőle. el is pusztulhat. 8-10 lépen van fiasítás. míg az anya kikél. A zavartalan termelés érdekében legalább az állomány 10%-át kitevő tartalékcsalád teleltetése kívánatos. A családokat nem etetik. a másikat meganyásítjuk. A tartalékcsaládok készítése marad későbbre. a kaptárakat szükség szerint jobbra vagy balra eltoljuk. Az olyan családok. Az anyásítás sikerét 8-10 nap múlva ellenőrizzük. A szaporítás . tehát később is elkészíthetők. ha tartalékcsaládjaink vannak múlt évről. amikorra már sikerült anyákat nevelni. mikor az új családok egészen elnéptelenednek. Ilyenkor.bármilyen módon végezzük is azt . 3. ha nincs hordás. hogy őszig még elég idő van a család megerősödésére. Egyáltalán nem kél ki. a fejlődés elmarad. petézni kezd és nagyobb mennyiségben kelni kezdenek a méhek. vagy meghűl. akkor nem szabad az anya túlságos korlátozásával gyengíteni a családokat. hogy a kijáró méhek a két kaptár között lehetőleg arányosan oszoljanak meg. A fészkes böngészett raj gyakran rablás áldozata lesz. ha az anyát nem korlátoztuk nagyon ráccsal. Ennek módja. Ezekhez nem kell olyan sok fiasítás. a mézkészletet és a kijáró méheket is. tavasszal elpusztuló anyákat legyen mivel pótolni. hogy kijáró méhek kerülnek bele. hogy régi helyéről kissé eltoljuk a kaptárt. ezekkel anyásítunk. minek népeset készíteni. Ezért jó. Ezekhez 2-4 fiasításos lép és 1-2 nyílt fiasításos lépről lesöpört méh elegendő. Jó. ha nyitott léphordó ládával dolgozunk. hogy a kivett lépeket sűrűn takarják a méhek. Minél későbbiek. a fiatal méhek az anyát szívesen fogadják. vagy sok korcs. s ezt az új család nem képes úgy megadni. annál népesebbre kell készíteni. A nyári hordásból. Jó telelő család válik belőle. Ezt rendszerint az okozza. A tartalékcsaládok legfontosabb célja anyák átteleltetése azért. míg meg nem erősödnek és hordás nincs. ezért a fiasítás egy része éhen pusztul. különösen. Nem tekinti szükségesnek. a méhész úgy véli.mivel öreg méhei is vannak . Az új családoknak csak nyílt fiasítást vagy anyabölcsőt adnak. A fiatal méhek szívesen építenek. Ha a fiasítás bármely okból visszaesett. és mézzel sem szorították le a méhek. az ilyen fiasításnak még gondozásra van szüksége.tartalékcsaládjaink vannak.

a vándortanyára való utazgatás mind növelik a termelési költségeket. amelyek méhek hiányában kárba vesznének. hogy a munka. pörgetést vártak. Szabolcs megye almatermesztő vidékei. Minden munkát a méhész maga végezhet. amikor 10 kg árát vitte el. A szállítással járó kiadások (fuvar. Ebben a helyi körülmények alapos mérlegelése alapján lehet határozni. rakodás). A vándorlástól mézfelesleget. ha méheinket mindig oda vándoroltatjuk. ahol vándorlás nélkül egyáltalán nem lehetne haszonnal méhészkedni. A vándorlás akkor sikeres. minél hosszabb ideig tart a hordás. Ez a helyzet sok állami méhészetben is. sem méheket nem szabad elvenni. VÁNDORLÁS Hazánk kevés területén nyújt a növényvilág állandó gyűjtési lehetőséget. A vándorlás hazánkban már régóta alkalmazott üzemeltetési forma. A vándorlás sikertelenségének egyik oka. Budapest külső kerületei. Ezt csak úgy érhetjük el. hogy a hozamban mutatkozó különbség nem ér fel a vándorlással járó többletkiadással. több év átlagában feltétlenül kifizetődő. mert az akáchordást semmi más nem pótolja. 3. A két akácra való vándorlást sokan fölöslegesnek tartják. Országos pörgetési átlagunk 8-10 kg. amikor a második akác nem sikerül. Ezektől szaporításhoz sem fiasításos lépet. Feltétlenül vándorolni kell és érdemes akácra olyan helyekről. mint a helyben maradót. amikor gondolkodás nélkül dönthetünk a vándorlás mellett.) tavaszi méhlegelőre a családok jó fejlődésének előmozdítása céljából. több kiadással és több kockázattal jár. A két akácra való vándorlással az akáchordás idejét 10-14 napról 79 .). ahol jobb hordás mutatkozik. pedig a hozam annál biztosabb. hogy sok méhész olyan gyenge állománnyal vándorol. azonban vannak helyzetek. mert rossz tapasztalatokat szereztek vele. Pl. Ugyancsak gondolkodás nélkül menni kell későn virágzó akácra. Jobb. A hordástalan időszakokban a családok csak etetéssel tarthatók népesen. mint vándorméhészetekben. Fontos a lépkészlet előkészítése is gyümölcs és akácvirágzás alatti építtetéssel.) gazdasági növények megporoztatása végett (főként szocialista mezőgazdasági üzemek méhészetei). hogy vándoroljunk-e vagy sem. Valóban vannak esztendők. 2. Ahhoz. A vándorméhészetek 20-30 kg-os. kiadás és kockázat minél kevesebb. A vándorlás költséges. akkor már nagyon megfontolandó. Első feladat annak eldöntése. Ha akác utáni hordás is kínálkozik. és helyben is elég jó hordás kínálkozik (pl. A vándorlást nagyon gondosan készítsük elő. tehát nagyobb az értékcsökkenés is. mint a természetes hordás. nem ilyen biztos azonban a hozam növekedése. hogy méhészetünkből a lehető legnagyobb hozamot vegyük ki. de volt olyan esztendőm is. A vándorlás feltétlenül a termelési költségek növekedésével jár. Vannak helyek. ahol nincs tömegesen akác. Megeshet ugyanis. helybér. mert vagy az első helyen kell jó napokat elszalasztani. Ezenkívül vándorlással olyan nektárforrásokat használunk ki. az eredmény pedig minél biztosabb legyen. pedig a méhészetre ott is szükség van. Ezzel szemben hozamunk növekedhet. ez azonban sok munkával jár és drága.) akác-főhordásra pörgethető mézfeleslegért. baltacímből). Az akácra való vándorlást csak abban az esetben kell fontolgatni. ha az akácerdő messze van. aknázzunk minden nektárforrást. ha a két virágzás kezdete között legalább 7-8 nap különbség van. de jól szervezett vándorlással. drágább kaptárak szükségesek. maradéktalanul ki kell. 4. Ma már több célból vándorolunk tömegesen: 1. Kezdetben csak akácra és tisztesfűre vándoroltak. Ha a két virágzás közelebb esik egymáshoz. mégsem olyan eredményes. betegség stb. A megmozdított állományt könnyebben éri veszteség (baleset. szállítás alatt sokkal gyorsabban rongálódnak. A helyben való méhészkedésnél egy méhcsalád kezeléséhez sokkal kevesebb munka elegendő. vagy a második akácnak érünk csak a végére.) nyári legelőre főként serkentés.végére legyengülnek. akkor pár nap kedvéért nem érdemes mozdulni. A vándorméhészkedés több munkával. A siker egyik alapfeltétele a népes család. ha úgy szervezzük meg. Egy kaptár évi mozgatása eddigi gyakorlatomban négy-nyolc kg méz árába került. kedvező viszonyok között mézfelesleg gyűjtése céljából is. sőt ennél jobb eredményeket is elérnek. míg vándorlásnál feltétlenül segítségre van szüksége. melytől nem várható eredmény. munkával.

amikor második akácon nem pörgettem 10 kg-os átlagot. ezért nem helyes. ha ilyen kedvéért száz kilométerre szállítjuk méheinket. ábra. azok. ha arra Nógrád megyeiek vagy budapestiek vándorolnak. Érthető és helyeselhető. Helyes. ha a Szombathely környéki méhészek felkeresik a Kőszeg környéki szelídgesztenyéseket. A siker fontos feltétele azonban. és családonként 20-40 kg-ot pörgettek. mit hoz a nyár. Mézelésük ugyanis sokkal bizonytalanabb. Külön kell szólni a tisztesfűre való vándorlásról. De nem helyes. amelyek két akácot használtak ki. évi méhészeti évkönyvben közölt érdekes adatai is. még így is gyakran csalódunk. gyümölcs. Tíz esztendei vándorlásom alatt csak egyetlen egy év volt olyan (1957). Egy-két napos késés nagy kiesést. Minél közelebb kínálkozik valami hordás. vagy teljes sikertelenséget okozhat (8. A szállítás és utazgatás költségeit megtakarítjuk. hogy legalább néhány nap. mert nem sokat kockáztatunk. augusztus elején aztán oda vándorolunk. Évekig szállítottam Békésbe méheimet rögtön a késői akác után.9 kg-os súlygyarapodást ért el (15 olyan esztendő átlagát vettem. hogy idejében mozduljunk. 80 . Egyik esztendőben azok a tangazdasági méhészetek.20-28 napra nyújthatjuk. 60 kg-ot. A késői akácra való vándorlás gazdaságilag előnyös voltát bizonyítják Farkas István kiskunfélegyházi méhésznek az 1958. míg megtanultam. hogy ez céltalan. Minél nagyobb az állományunk. alig akadt pörgetnivaló.5 kg-os. ha kell. erdei virágok) mindenhonnan. ábra). 1956-ban az Alföldön az akác több helyen nem sikerült jól. A késői akác tehát a 15 esztendő átlagában csak 2. akácon 8. a másodikon 27. A kis területeken termesztett mezőgazdasági növényeknél a legelő túlterhelése fenyeget. Helyes tehát. kedvező lesz s ez a családok szükségletén felül elegendő felesleg gyűjtésére is. akácon 30. azok néhány egészen rendkívül kedvező napot használhattak ki. Akik vállalták a kockázatot. Így nagyobb a valószínűsége. hogy a mindennapit sem találják meg a méhek. ha 20-30 holdas szöszös bükköny táblára kis távolságról vándorolunk. ahol ilyen nincs. annál inkább igaz ez. ha a Kaposvár környéki hársasokat a somogyi méhészek felkeresik. neveljük az anyákat és etetünk. de érthetetlen. ha a tisztesfüves vidékre gondolkodás nélkül és nagy távolságból vándorolunk. Ma már Budapesten várjuk meg. annál könnyebb a döntés. Ezekből kitűnik. mint az akácé. s hová lesz érdemes vándorolni. A vándorlás idejének helyes megválasztása Ugyancsak gondolkodás nélkül vándorolni kell tavaszi serkentő legelőre (fűz. A tisztesfű mézelése is bizonytalan. Júliusban.6 kg-mal adott kevesebbet. összesen 30 kg súlygyarapodást értek el. ahol hordás mutatkozik. akácon gyarapodás a II. Sajnos. A többi mézelőre való vándorlást már nagyon meg kell fontolni. mint a korai. amelyek egy akácon voltak. ha azokra például kecskeméti méhészek vándorolnak. mert az Alföld sokszor annyira aszályos. Itthon készítjük a szaporulatot. de nem helyes. amikor mindkét akácon volt). hogy 15 esztendő átlagában az I. — ------gyarapodás az I. A sikertelenség miatt sokan nem vitték méheiket késői akácra.

Ez elítélendő. Az erdőben mind a forró napsütés. állami gazdaság).szükség esetén a közigazgatási szervek segítségével is harcolni kell. a somkórótábla tőszomszédságába. A legelő kiválasztása után következik a telephely kikeresése. Azok. ha azt a mézelőt valaki saját méhei részére vetette. Helytelen és elítélendő. Könnyebb a méhek munkája is.Egy-egy jó tisztesfüves esztendő után. Ügyeljünk. amelyek a méhészet állandó helyének meghatározásánál. mint a bizonytalan távolival kísérleteznek. Egy méhészetet több mint 300 holdas akácosban nem engedett letelepedni az erdész-méhész. A legelőhöz közeli udvarokon. akár attól távolabbra mehetünk. mert így eredményünk jobb lesz. M. ha a biztosabb közeli legelőket keresik fel. valamint termelőszövetkezet és állami gazdaság vándorméhészetétől legalább 200 m-re válasszunk telephelyet. kövessünk el mindent. lakott területhez vannak kötve. év volt. hogy a kiszemelt méhlegelő közelében mennyi a helyi. akkor a letelepedésre engedélyt kell kérni a tulajdonostól. Ha a telephelyet már kiválasztottuk. Ha elhatároztuk a vándorlást. Akár lakott terület mellé kényszerülünk. hogy közúttól legalább 10 m-re. hogy a kiszemelt telephelyet szállítóeszközzel megközelíthessük. tömegesen szállítják az Alföldre méheiket a dunántúli (Baranya. tanyákon kell lerakodásra alkalmas helyet keresniük. Ebből sem a vetés tulajdonosának. A túlterhelt legelőről méheink nem gyűjthetnek. hogy a helyi méhészek nem akarják a vándorméhészt olyan legelőre engedni. Az ilyen és hasonló szűklátókörűség. mint nyílt terepen. Igen fontos annak számításba vétele is. kertekben. vagy irigy méhészekre hallgassunk akkor. gyümölcsös. és esetleg már korábban odavándoroltatott méhcsalád. aki olyan méhlegelőre vándorol. semmiféle jogszabály nem írja elő. 1953. s nagyon alkalmas a vándorméhészek hírének rontására. hogy baj esetén honnan kaphatunk segítséget (gépállomás. F. összefüggő méhlegelő kell. esetleg károsodás érheti. Ezt a munkát. amikor néhány hold mézelő növényre százával szállítanak méhcsaládokat. akiknek nincs sátruk vagy vándorbódéjuk. bárhol letelepedhetnek. sz. hogy ott tömegvirágzás legyen. ha a hely egyéb szempontból megfelel. Ebben több szempontot kell szem előtt tartani. alkalmas. Azt. mert a szél nem akadályozza azt úgy. hogy tudatlan. mert máskülönben könnyen csalódás. önzés vagy tudatlanság ellen . Ezt sem tanácsolom. mind a szél káros hatása mérsékeltebb. ami a közeli méhészetek állományának sokszorosát is elbírná. sem az odavándorolt méhészeknek nem lesz hasznuk. Első szempont. tanya melletti fasor stb. mert saját 25-30 családos méhészetének hozamát féltette a 70 méhcsaládtól. és a már ott levő méhészeteknek is ártunk. Méhészetnek csak olyan méhállomány számít. A vándortanya kiszemelése során tehát legyünk figyelemmel a legelő teherbírására is. Állami erdőkben a letelepedési 81 . amelyet a közeli méhészetek már kellően kihasználnak. akik méheiket a terület tulajdonosának megkérdezése nélkül rakják le. ha olyan legelőről van szó. Zala) méhészek is. Vigyük méheinket az akácerdő belsejébe. Akik állandóan méheiknél tartózkodnak és van miben meghúzódniuk. Mert sajnos gyakori. magának a méhésznek kell elvégezni. Letelepedésre erdei tisztás. amilyen 1944. rendelet). egymás érdekeinek kölcsönös szem előtt tartásával kell meghatározni. jogszabály ellenes cselekedet. Nem elég néhány akácfa vagy 1-2 hold tisztesfüves tarló! Nagy kiterjedésű. Ez magától értetődő és természetes. akik nem lehetnek állandóan méheik mellett. átereszek teherbírását. Ellenőrizni kell az utak járhatóságát. letelepedésük megnehezítésére. Egyébként a hely kiválasztásánál ugyanazok a szempontok érvényesek. Természetesen ez nem azt jelenti. A méhcsaládok számát az érintett méhészeknek. Helytelenül cselekszik.főként felvilágosító szóval . Mégis vannak méhészek. a hidak. és vegyük tekintetbe a helyi és az előttünk odavándorolt méhészek érdekeit. hogy a méhlegelőt a lehető legjobban megközelítsük. akkor ki kell választani a helyet. Ugyanakkor tájékozódjunk arról is. mezővédő erdősáv. Nagyon fontos. amelyben legalább 10 méhcsalád van.. hogy valamely méhlegelőre hány méhcsaládot lehet telepíteni. amely megközelítőleg sincs kihasználva. A magán vándorméhészetek egymástól való távolsága nincs szabályozva. feltétlen részletekre menően. Ezekhez 200 méternél közelebb csak a méhész beleegyezésével telepedhetünk (13/1952. ahová méheinket vinni akarjuk. Helyesebb. Ugyancsak erre kényszerülnek azok is. helyi állandó méhészettől. különösen akkor. A forgalmas és nehéz járművekkel rendszeresen járt úttól a kiszemelt telephelyre vezető utat végig kell járni és részletesen fel kell deríteni.

engedélyt a területileg illetékes erdőgazdaságok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek területén az illetékes vezetők (igazgató, elnök, főagronómus, főkönyvelő), községi területen a helyi tanács, magánterületen a tulajdonos vagy haszonbérlő adja. Az állami erdőgazdaságok, állami, tan és kísérleti gazdaságok területén, valamint a községi erdőkben és legelőkön való letelepedést a 16/1958. (VI. 1.) F. M. sz. rendelet a következőképpen szabályozza: a.) Letelepedésre előzetesen kell engedélyt kérni szóban vagy írásban. A döntésről a méhészt 24 órán belül értesíteni kell. A telephelyet a tulajdonos lehetőleg a méhész kívánságának figyelembevételével jelöli ki. b.) A letelepedési engedély kiadásakor a méhész képtáranként 2,- Ft helybért köteles fizetni. A letelepedési engedély csak a kiállító gazdaság területére érvényes. c.) A méhész köteles a méhészet állandó felügyeletéről gondoskodni, eltávozáskor a telephelyén levő összes szemetet elásni és az esetleg okozott kárt megtéríteni. d.) Azokat a méhészeket, akik engedély nélkül telepedtek le, a gazdaság a terület elhagyására kötelezheti és igényelheti a helybér megfizetését és az okozott kár megtérítését. Magánterületen a letelepedési engedély megszerzésével egyidejűleg tisztázni kell a helybér összegét is. Ez a kialakult gyakorlat szerint kaptáranként 10-30 dkg méz vagy ennek ára. Ennél többet csak felkapott nógrádi vándortanyákon szoktak kérni és adni. Egyes helyeken 1 kg-ra is felverik. Ez túlzás. Nyári legelőn általában 10-20 dkg méz a bér. Jó, ha a megállapodásban arra is gondolunk, hogy esetleg pörgetés nem lesz. Ilyen esetre készpénzfizetést kötünk ki. Természetes, másként bíráljuk a bér nagyságát akkor, ha a bérbeadótól egyéb szolgáltatást is kapunk (pl. szállást, élelmezést, segítséget). Ilyenkor magasabb bért fizetünk. A megállapodást írásba szokták foglalni. Ez helyes is, mert elejét veszi minden későbbi nézeteltérésnek. Megállapodásnál részletesen beszéljük meg a tulajdonossal a lerakodás rendjét is. Tájékozódjunk, merre szoktak járni emberek, állatok, nehogy méheink bajt okozzanak. Különösen arra ügyeljünk, hogy a méhek ne kerüljenek lovak közelébe, vagy lovas kocsival járt út mellé. Lehetőleg tehergépkocsival szállítsunk Igaz, hogy drága, de a leggyorsabb, és nagy előnye, hogy telephelytől-telephelyig szállít. A gépkocsi nagyságát az állományhoz szabjuk. A kaptárakat két-három sorban egymásra rakhatjuk. Fekvőkből 4 sort is rakhatunk, azonban rakodókból három, fekvőkből négy sor szállítását csak jó utakon tanácsolom. A 3. illetve 4. sor rakásánál már ügyelni kell a gépkocsi túlterhelésére is. A gépkocsi rakterületét általában csak könnyű kaptárakkal használhatjuk ki teljesen.

82

Rakterület Raksúly tonna. Gyártmány hossz szélesség

Plató magassága a földtől cm 90 90 110 110 120 140 130 130 125 140 140

Oldal

Magasító

0,75 2,00 3,50 4,00 5,00

IFA régi IFA újabb IFA régi IFA újabb Csepel ZISZ Austro-Fiat Au-F vasplatós MÁVAG B/5 Csepel Tátra Pótkocsik

230 260 275 320 390 355 500 400 500 600 500 396

150 170 185 190 210 225 220 225 240 232 240 200

40 40 50 50 60 60 50 60 60 60 50

35 35 40 40 40 45 40 40 40 40

7,00

13/a. táblázat A 13/a. és b táblázatban közlöm a nálunk leginkább használatos tehergépkocsik azon adatait, amelyeket a rakodás tervezésénél ismernünk kell, hogy a kaptáraink méretei alapján ki tudjuk számítani, milyen kocsira van szükségünk. Raksúly tonna 0,75 2,00 3,50 4,00 5,00 7,00 Rakodó kaptárak 12 keretes 10 keretes fészekkel 12 - (18) (18) - (36) 24 - (45) (40) - (60) 36 - 54 48 - (72) 36 - 54 50 - (75) 36 - (72) 60 - (90) 80 - (120) 100 - (150) NB fekvő kaptárak 24 keretes (12) - (19) 18 - (27) 36 - (48) 36 - 48 38 - (80) 72 - (90) 18 keretes 12 - (24) 24 - (36) 45 - (60) 36 - 48 45 - (96) 84 - (112)

(A zárójelben levő mennyiség csupán könnyű kaptárakból rakható fel.)

13/b. táblázat A kocsi rendelésnél számolnunk kell azzal is, hogy nemcsak a méheket, hanem egyéb felszerelésünket is visszük. A holt árut (bódé, üres kaptárak, kannák, léphordó ládák, pörgető stb.) pótkocsin is szállíthatjuk. Méheket pótkocsira lehetőleg ne rakjunk, mert ott sokkal erősebb rázásnak, lengésnek vannak kitéve, mint a motoros kocsin, különösen veszélyes nagy távolságra és rossz utakon. Gépkocsit a szállítás előtt legalább 48 órával rendeljünk. A megrendelő lapra írjuk fel, hogy méheket kívánunk szállítani és sok kötelet (legalább 40 m) kérünk. Nagyobb méhészetekhez feltétlenül szükséges saját kötél beszerzése is, nehogy kötélhiány miatt a szállításnál fennakadás, 83

vagy baleset forduljon elő. A gépkocsi jelentkezési helyét pontosan adjuk meg, hogy biztosan megtaláljon. Különösen fontos ez akkor, ha erdőben vagy tanyavilágban vagyunk. Ilyenkor tanácsos a gépkocsit kövesút melletti lakott területen várni. A vasúti szállítás sokkal olcsóbb, azonban lassúbb és kockázatosabb; csak kora tavasszal és ősszel ajánlható. Ilyenkor a családok néptelenek, hűvös van, hosszabb szállítás sem árt. Nyáron azonban igen könnyen veszteség éri a családokat, sőt teljesen el is pusztulhatnak. A vasúti szállítás akkor kifizetődő, ha vasút mellől és vasút mellé vándorolunk. Ha a vonathoz, majd pedig onnan el kell szállítani a méheket, akkor az átrakásokkal járó többletmunka és költség kétessé teszi a szállítás olcsóbbságát. Különösen megfontolandó a vasúti szállítás késői akácra, amikor pár órás késés is sok mézveszteséget jelenthet. A nyári melegben a megtakarítás nem ér fel a kockázattal. Méhek szállítására egyébként a nagy rakterületű, szellős és jól rugózott vasúti kocsik valók. Ilyenek a Gz, Ghz, Ggh, Gga, Lh jelűek. Rendelésnél tehát ilyet kell kérni. Egy vasúti kocsiban 50-60 kaptárnál többet csak tavasszal és ősszel, tehát hűvös időben szállítsunk. Vagont a szállítás előtt legalább két nappal kell igényelni. Tanácsos a területileg illetékes MÁV igazgatóságtól a szállítás előtt néhány nappal irányítást kérni. így biztosabb, hogy a méheket minden csatlakozó állomáson a legkorábbi vonattal továbbítják. Ha a szállítás hosszabb ideig tart, akkor közben röpíttetnünk kell. Az irányítás kérésekor azt is meg kell jelölni, hogy hol kívánunk röpíttetni. A vontató lassú és nagyon ráz. Ezért 50-70 km-nél távolabb ne induljunk vele. Pótkocsijának rakterülete 200 X 396 cm. Egyszerre 36-48 kaptárt rakhatunk fel rá. Két pótkocsit egy vontatóval csak sík, jó utakon vontassunk, emelkedőkön, szerpentineken veszélyes! Lovas kocsit csak kis távolságra (10-20 km) és csak szükségből vegyünk igénybe. Lovakra a méhszúrás nagyon veszélyes. Méhszállításra a lapos, rugós kocsik jók. A szállítás megszervezésekor tájékozódjunk a kocsi rakterületéről és teherbírásáról. A szállítóeszköz megrendelése után gondoskodjunk a rakodáshoz szükséges munkaerőről is. Legalább 4 jó erőben levő férfire van szükség. Csoportos vándorlásnál a csoport tagjai közül ennyi rendszerint kikerül. Máskülönben segítséget kell fogadni. A munkabérre előre egyezzünk meg. Alkalmi és esti munkáról lévén szó, a bér rendszerint magasabb a szokásosnál. Vándorlás előtt állományunkat - ha érvényes egészségi bizonyítványunk nincs - a helyi méhegészségügyi felelőssel meg kell vizsgáltatni. Ezt a 13/1952. F. M. sz. rendelet. írja elő. A vizsgálatért a méhegészségügyi felelőst családonként 2 Ft díj illeti meg. Az egészségi bizonyítvány a kiállítás napjától egy évig érvényes, tehát nem naptári "évre szól. Készíttessünk vagy készítsünk táblát is méhészetünk megjelölésére. A táblának legalább 40 X 30 cm-nek kell lennie. A méhész nevét, és pontos címét kell rajta feltüntetni. A vándorméhészet táblával való megjelölése kötelező és a méhész érdekeit is szolgálja. Minden méhésznek külön táblát kell készíteni még akkor is, ha másokkal együtt vándorol. Csak az ismertetett alapos szervezés után következik a méhállomány előkészítése. Ennek során a következő munkákat kell "elvégezni. Pörgetés. A nehéz mézes lépeket vándorlás előtt kipörgetjük. Különösen fontos a szűzlépek pörgetése. Akácról való vándorláskor mindig pörgetni kell Kivétel az olyan esztendő, mikor az akáchordás nagyon rosszul sikerült. Pörgetéssel a kaptárak könnyebbek lesznek, és csökken a lépszakadás veszélye is. Őszi vándorláskor már a nehéz lépek szállítása sem veszélyes. Ha pörgetésre nincs mód, akkor legalább a nehéz lépeket szedjük el a méhektől, és rakjuk, üres kaptárakba. Keretek rögzítése. Fontos, hogy szállítás alatt a Keretek sem oldalt, sem felfelé ne mozdulhassanak el. A mozgó keretek izgatják a családokat és sok méhet összevernek. A megsérült méhek vagy azonnal elpusztulnak, vagy az új helyen a kaptárak előtt ugrálnak, felrepülni képtelenek, tehetetlenül, csomóba húzódva pusztulnak el. A méhcsaládok ilyen legyengülése nagy veszteséget okozhat, és veszélyeztetheti az egész vándorlás sikerét. A mozgó keretekben a lép is könnyebben leszakad. A jó rögzítés egyik alapfeltétele az erős, jól vállazott keret. 84

hogy a kaptárból kitörjön. mert egyik irányból sem érik a szállítmányt nagy lökések. lámpa. hogy az új helyen tudjuk. Rögzítésre kukoricacsutka. vagy a szélső keret és a kaptár fala közötti ékeléssel rögzítjük. kettő pedig alsó harmadában. Rögzítjük a rakodók összekapcsoló szerkezetét. A fészekből kihúzódó méhek számára készítsünk menekülőhelyet. és ha már sötét van. fehérneműt. míg a méhek mind be nem húzódnak. Vándorlás előtt alaposan meg kell vizsgálni a kaptárt. amelyeken a méhek kijöhetnek. A fél fordítókat. Jó. hogy a rögzítés biztos legyen. műlépet stb. zárhatók. amelyek már nem ülnek kint. Ilyenkor 2 ember adogatja a kaptárakat a kocsira. lámpa. A kijárózárókat jól rögzítjük. A méhész (ahol többen vannak. hogy az egyáltalán nem javítja a szellőzést. 32-36 keretes NB) fölrakásához 4 ember szükséges. mert így a méhek nem ülnek ki annyira. Kettő a keret felső részénél. A kijárókat a méhek elülése után zárhatjuk. a szellőzők korábbi megnyitása nagy melegben azért is jó. A sarazást nem ajánlom. 85 . Rostaszövetes zárásnál a méhek a kijárónyílásnál tömörülnek. papír. fekvőknél a felemelt rostaszövetes keretfedő alatti tér szolgál erre.A kereteket a kaptár falába épített csavarral. A vándorlás napján már reggel előkészíthetjük. Népes családok nyári melegben kiülnek. Ha hordás van. hogy este akár sötétben is zárni tudjunk. Alaposan meg kell vizsgálni a kijárókat. kettő pedig fent rakja rendbe. nagyon csúfítja a kaptárt. mert kutatástól nem kell tartani. Inkább gittet használjunk. melyiket kell kinyitni. Közben azok a családok. és szükség szerint avatkozzék be. összecsomagolhatjuk az ágyneműt. fogó. szerszámokat. A takarók leszedése. emiatt eltájolnak és erősen támadnak. kaptárvas. Káros az ilyen zárás azért is. A kis rostaszövetes felületet annyira eltömik. ezen kívül a rakodást is zavarni fogják. nehogy családok zárva maradjanak. hogy sötétben is könnyen és biztosan zárhassuk. ott is maradnak. Siettethetjük a méhek behúzódását vízzel való gyenge permetezéssel is. Az eddig elmondott előkészületeket jóval a szállítás előtt elvégezhetjük. nincsenek-e rajta repedések. ott a legtapasztaltabb) lehetőleg csak irányítson. Ha a keretek száma és a család népessége megengedi. főzőfelszerelést. Legyen keze ügyében mindig füstölő. Az egy keretnél szélesebb üres helyre előzőleg keretet teszünk. akkor már nappal kinyithatjuk a szellőzőket is. A felizgatott család a legkisebb lehetőséget is megtalálja arra. kalapács. Erősen nem szabad. Ha a keretek csak részben töltik ki a kaptárt. egymást tiporják. szeg. A gépkocsi lehetőleg álljon közvetlenül a kaptárak mellé. kalapács. mert a herék eltömhetik. akkor azokat a kaptár egyik falához szorítjuk és a szélső keret mellé szeget ütünk. Nem vándorlásra készült kaptárakban néhány üres keret behelyezésével készítünk menekülőhelyet. tömítő anyag. hogy biztosan tartsanak. akkor szögezni csak valamennyinek lezárása után szabad. rések. fogó. ha a lenti 2 dolgozónak egy harmadik segít a kaptárt a kocsira fölemelni. az előkészületekhez szükséges eszközöket: füstölő. A rakodást a kocsi elején kezdjük. Ha több kaptár van közös állványon. Minden kaptár tetejére odahelyezzük a hozzá valót. hogy a rakterületet minél jobban kihasználjuk. sok elpusztul közülük. lezárjuk a fekvők tetejét. Mindaddig füstölünk. A kijárókat mindig tömören zárjuk. Természetesen kéznél hagyjuk a méhek kezeléséhez. Jó rögzítéshez legalább 4 szeg kell. Kár értük. Nehéz (kétanyás Ignácz. A kaptárakat úgy rakjuk. Rakodókból vegyük ki az anyarácsot. ha már lezártuk a kijáróját. kötél. és e terv szerint rakodunk. bőrlemezzel tömítjük. Ugyancsak már nappal előkészítjük a kijárózárókat. szög. mert a zörgésre az állványon levő valamennyi méhcsalád felzúdul. A száraz sárdarabok a kaptárba hullnak. A kaptárak elhelyezését előre elgondoljuk. Konkoly. Tehergépkocsin a lépek bármilyen irányban állhatnak. A családok lezárása után rakodhatunk. mert akkor a méhek könnyen leesnek. kaptárvas. csavarokat erősen húzzuk meg. Több kijárós kaptárakon krétával megjelöljük a nyitott kijárókat. Ez akadályozza a fészek levegőzését és a méhek pusztulását okozhatja. Rakodóknál a 2 fiók közé vagy a kaptár tetejére helyezett szellőzőfiók. mert a méhek az új helyen kieresztéskor vakon kitódulnak. A zárás megkezdése előtt végigsétálunk a kaptársor előtt és a kint ülő méheket gyengén megfüstöljük. Szeget csak akkor üssünk a kaptárba. A fekvő kaptárakat helyesebb hosszában rakni. hogy szállítás alatt ki ne nyíljanak. faék egyaránt jó. Bakhátas menekülőtérnél a keretfedő és a kaptár fala közötti hézagokat papírcsíkokkal. akkor választódeszkával szorítsuk össze a kereteket.

rakodómunkások részére. Azonban így csak a széles kocsik rakterületét használhatjuk jól ki. azt hárítsuk el. Megnézzük. Ellenkező esetben a földön levő 2 ember nagyon sokat dolgozik. A kocsi megrakása után következik a kötés. hogy a rakománynak ne legyenek kiálló részei. különösen dombos. az is előre üljön. Az első néhány kilométer megtétele után álljunk meg és vizsgáljuk meg. A kaptárak után a többi holmit rakjuk fel. aki éjjel nem alszik el és a vezetőt szóval tartja. akkor először hordjuk azokat a kocsihoz és csak azután rakodjunk. A gépkocsivezetők ugyanis rendszerint egész napi munka után vállalják az éjszakai szállítást. Az első sort szorosan a gépkocsi vezetőfülkéjéhez szorítjuk. Erre felállva rakjuk meg az első oszlop harmadik sorát. míg azok. Rakodókból négyet egymás mellé szintén csak nagy kocsin tehetünk. mert pár cm-rel hosszabbak. Vigyázzunk. A kaptárakat szorosan egymás mellé rakjuk. nem maradt-e el láb vagy más felszerelés. A kisebb kocsikat úgy használjuk jól ki. Ha vannak kisebb kaptárjaink. a teljesen megrakott kocsi megbontása is lerakodáskor. fekvőből 4 sornál többet nem pakolhatunk. s a rakomány szétesik. Kivétel a jól szerkesztett 10 keretes kaptár. hogy a kísérők biztonságban ülhessenek vagy fekhessenek. Egymás mellett 2 kaptár fér el. nem szoktuk teljesen kirakni. Rakodóból 3 sornál. Ha motorhiba.mert így biztosabban leköthetők. ép köteleket használjunk. mert a kocsin ilyenkor már kevés a hely. A vállalati NB fekvők néhány sorozatából nem lehet kettőt egymás mellé tenni. A rakodást így lépcsőzetesen folytatjuk addig. ha a kaptárakat keresztbe rakjuk. hogyan jelezzenek. mert azok megakadnak az út menti fákban (pl. nincsenek kellően foglalkoztatva. Ilyenekből a 3. nincs-e valami baj. a kocsi elejében is. hogy a földtől számítva 4 m-nél magasabbra ne rakodjunk. erős fütyülés.75 és 2 tonnás kocsiknál 1-1. A hátul ülőkkel beszéljük meg. Először minden sor kaptárt egyszer jó erősen átkötünk. és a vezetőt útközben megkínálni. Személyeknek pótkocsin utazni tilos. Ha a vezető elálmosodik. a kötelek meglazulnak. akik a kocsin vannak. az 5 tonnás B/5-ösnél és a 7 tonnás Csepelnél 6 ember ülhet be. Ugyancsak nehéz. míg a kocsi végéhez nem érünk. Ha a kísérők közül van. mert akkor a hátsó ajtót nem lehet fölkapcsolni. Vigyázzunk. de időnként álljunk meg szemlét tartani. akkor inkább a cél elérése előtt rakodjunk le. s könnyen kimerülnek. Ügyeljünk. mert a biztonságos vezetéshez teljes éberség szükséges. pihenjünk 1-2 órát. Legnehezebb az utolsó oszlopok felrakása. a kocsi alját azokkal rakjuk meg. Legtöbbször úgyis szükség van itt helyre a szállítmánnyal együtt utazó méhészek. Ha a kaptárak és a kocsi oldala között hézag marad. 86 . A rakomány egy egészként mozog. Felrakodás után lámpával végig járjuk a telephelyet. A vezetőfülkébe a 0. Felül már a hosszabbak is elférnek. a 3. Különösen vigyázzunk az első és utolsó sor kötözésére. mert ez veszélyes és tilos. s csak ezután folytassuk utunkat. Mindig legyen gondunk rakodásnál. pörgető lába. hogy a kocsi oldalát ki ne nyomjuk. Jó. oszlopot. ha a gépkocsivezető mellé olyan ember kerül. aki az útvonalat ismeri. A laza rakodás veszélyes. keretbak). mert azok mozdulnak meg legkönnyebben. Ha ez megvan. Ezután folytassuk utunkat. a vezetőfülkét a kívül levőkkel összekötő zsinór rángatása). ha valami baj van (a kocsi oldalának verése bottal. Kisebb kocsikra hosszában 3 kaptár fér el. miért is a rakodás lassúbb! A rakomány gondos lekötése után indulhatunk. Elhelyezhetjük azonban a rakodás megkezdése előtt. akkor még körülkötjük a rakományt.5-4. Ha útközben valami bajt észlelünk. Ha a gépkocsi nem állhat be a kaptárak mellé. mert csak ezekre fér fel egymás mellé hosszában 4 kaptár. Az aluljárók alatt sem fér el. hacsak nem feltétlenül szükséges. Erre rögtön ráemeljük a második sort.5 tonnásoknál és a 7 tonnás Tátránál 2. A vándorbódé rendszerint a rakomány tetejére kerül. Ezzel a kötéllel a keresztköteleket jól meghúzzuk. és nem tud elég éber maradni. Ehhez erős. akkor a második oszlop második sorát rakjuk fel. így azonban a rakterületből 20-40 cm széles rész üresen marad.5 tonnás kocsikon is elfér 4 egy sorban. nem lazultak-e meg a kötelek. ide is rakhatjuk a bódé részeit. Ezért az utolsó sorokat. Mikor minden sort átkötöttünk. hegyes utakon. Tanácsos termoszban forró feketét vinni. Ezután új sort kezdünk a kocsi fenekén. vagy egyéb ok miatt a szállítás a forró nappalba nyúlna. A szorosan egymáshoz rakott és jól lekötött kaptárak hosszú úton sem mozdulnak meg. Szállítás alatt a kaptárak elmozdulnak. a kaptárakat a földről felemelni pedig nehéz. majd megkezdjük a 3. hogy közöttük hézag ne maradjon.

hogy a rakományt körül tudjuk járni. hosszabb szállítás után tanácsos a közeli udvarokban az itatóvályukból leengedni a vizet. Ezért azokat gúlaszerűen rakjuk egymásra. Az ajtótól távoli részekbe az élettelen felszerelés. vagy a tető alatt a rostaszöveten gyűlnek össze. (a kaptárakat ütögetjük). Kelte: 1958. Méhész István. Amikor a méhek már repülnek. Szügy. Ha a kaptárakat egymásra kell raknunk. A méhek megnyugvása után (akácvirágzáson még aznap. kelte és kiállításának helye. akkor a kaptárakat rakjuk rögtön lábra. akkor az állomásvezetőségtől méhészetünkben „házi jegyzőkönyv" felvételét kérjük Megtörténik. Az ott-tartózkodásunk alatt keletkező szemetet ássuk el *L. A vándortanya elhagyása előtt fizessük meg a kialkudott helybért. hogy a méhek ne vágódjanak ki tájolás nélkül és ne támadjanak. Fontos. Lakott helyen való lerakodáskor. Ha szállítás alatt a kijárón. ha a rakomány hosszabb ideig egy helyben vesztegel.) FM. M. Este. A szellőzőréseket zárjuk be. Különösen fontos ez akkor. hogy a méhek ne indulhassanak rögtön és zavartalanul munkába. különösen meleg nyáron. A méhek a hűvösben a kaptár falára csomóba húzódnak. ne tegyünk kárt az erdőben. hogy a célállomáson már várjon a megfelelő segítség és szállítóeszköz. aki azt szeretné. VI. gondolhatunk saját kényelmünkre. hogy máskor is szívesen lássák. Vándortanyánkat megjelöljük az előírt névtáblával.) a község területére szállítottam. A szállítás alatt szenvedett károsodásról a célállomáson vetessünk fel „tényálladéki jegyzőkönyvet". 48 órán belül a helyi tanácsnál szóban vagy írásban bejelentjük. Petőfi u. 2. egészségi bizonyítványunk hátlapján igazolást kérünk. F. hogy a méhek ne törjék magukat a rostaszöveten. rendelet alapján bejelentem. papírral zárjuk. Célhoz érve minél gyorsabban rakodjunk le. a méhek előző telephelye. hanem közepére. mint vendégnek illik idegen helyen. A kaptárakat itt is szorosan egymáshoz rakjuk. hogy a községbe érkeztünk. A szellőzők lezárása után nyissuk ki a kaptárakat. Nagyon fontos. mert bemelegszik. 17. hanem a kijáró felé igyekezzenek. Kiállításának helye: Vác. vagy valami résen méhek jönnek ki. 4. vigyázzunk. Viselkedjünk úgy. hogy a gépkocsit elbocsáthassuk. hosszabb ideig szállítjuk (kerülő utakon) és kiengedéskor a kijárót szénával. az írásbeli bejelentést pedig ajánlva adjuk postára. anyag kerüljön. Ilyenkor-a visszaröpülést azzal csökkenthetjük. hogy a méheket alaposan megzavarjuk. az egészségi bizonyítvány száma. ha kaptárjaik egymás mellett vannak. 1958. Méheimet a vasútállomáson helyeztem el. így a bajt hamarább észrevesszük és könnyebben segíthetünk. kellemetlenséget okozzanak. Ezzel megelőzzük. hogy a kocsi levegője mozogjon. Magas kaptárakat egymásra rakni nem tanácsos. hogy a méheket olyan helyre szállítjuk. 48 órán belül. (VI. 17. A vándortanyán mindenkor tartsunk rendet. Ha a kárt csak a méhek elszállítása után vettük észre. sz. Állítsuk fel az itatót. Népveszteség veszélye csak akkor fenyeget. Így kevésbé érzékenyek az elölről és hátulról jövő erős lökésekre. Ha időben érkeztünk. fűvel. az ajtók közelébe rakjuk. berendezésére. Jó ilyenkor a kaptárak körül és az itató környékén a füvet vízzel meglocsolni. jelentsük a 87 .Vasúti szállításnál a következőket tartsuk szem előtt. hogy külön-külön ne mozoghassanak. hanem betájoljanak. hogy a felsők erősebb lökésnél le ne zuhanjanak. Példa: Községi Tanács VB. IV. Csoportosan vándorlók lehetőleg egyszerre röpítsenek. sz. vagy letakarni azokat. Vesztegléskor mindkettőt nyissuk ki. 16/1958. Igyekezzünk azokat vízszintes helyzetbe hozni. rendelet+. Alulírott Méhész István Vác. Elköltözés előtt vagy azután. ne féljünk a család elnéptelenedésétől. ahonnan még a régi telepre visszatérhetnek. Szállítás alatt az egyik ajtót hagyjuk nyitva. a méhcsaládok száma és a méhészet helyének pontos megjelölése. Egészségi bizonyítványom száma: 17. 1. Fontos. Ne szemeteljünk. a sátor vagy vándorbódé felállítására. A szállítmányt feltétlenül kísérjük. akkor az állomáson. vagy másnap szállítsuk tovább őket. Ha a késedelmes továbbszállítás veszélyes. hogy erdei vándortanyán tüzet ne okozzunk. és a méhek röpülhessenek. hogy 23 családos méhészetemet Hernád községből (Fő u. vagy annak közelében rakjuk ki és engedjük ki a méheket. Vigyázzunk nagyon. hogy méheink ezekre szokva. A lépek éllel nézzenek a menetirányra. egyébként a következő napon) megszüntetjük a menekülő tereket és letakarjuk a fészket. A vagont ne zsúfoljuk túl. olyan vendégnek. hogy erről bizonyítékunk legyen. Szügy. A bejelentésnek tartalmaznia kell a következőket: a méhész neve és lakóhelye. A méheket ne a vagon két végébe. alatti lakos a 13/1952. A kijáróba bocsássunk füstöt. ezért a személyesen tett bejelentésről.

A téli veszteség a telelés jó előkészítésével és a méhcsaládok nyugodt teleléséről való gondoskodással csökkenthető. a téli méhek életkora 6-8 hónap is lehet. Az élelemkészlet elhelyezése nem hat rá. alatti lakos a 13/1952. nem csoda. aminek értéke több mint hét millió forint. Testükben zsírt. Megfelelő tapasztalatokkal több kis méhész alkothat vándorcsoportot. Kis méhészek néhány családjukkal egyedül nem vándorolhatnak. A mézet az ősz közeledtével mindjobban lakásának abban a részében összpontosítja. illetve az emiatt elmaradt méztermelés korántsem fejezi ki teljes egészében a téli veszteséget. A gyenge családok korábban (már 13 foknál). T E LE L É S Téli veszteségeinket külföldi adatok és hazai tapasztalatok alapján 10-20%-ra tehetjük. A méhek a mi teleinknél sokkal hidegebbet és hosszabbat is kibírnak. Szügy. vagy legutóbb az 1955-56. ha kezdetben gyakorlottabb. 1958. A hideg elleni közvetlen védekezést szolgálja. Egy méhcsaládot 300 Ft-ra értékelve (a lépek. hogy a méhek nem viselik el a hideget. kaptár marad). A méhésznek ebben támogatnia kell a méheket. Egy méh egymagában már 10 fok alatt életképtelen. A méhek a telelőfürtöt úgy alakítják ki. Ennél sokkal nagyobb a télen legyengült családok hozamkiesésében mutatkozó kár. A telelőfürt külső részén a méhek szorosan egymáshoz simulva. A nyár végén. mint a tavasziak. ezért nem szabad a téli fészek helyének megválasztását teljesen a méhekre bízni. A néptelenedéssel párhuzamosan azonban belső változás is végbemegy a családban. A vándorcsoportok szervezésében a méhészeti szakcsoportok. Leghelyesebb.községi tanácsnak méhészetünk elszállítását a következők szerint: Községi Tanács VB. szinte mozdulatlanokká dermedve. A téli elhullás elkerülhető. Méhész István. A főhordásra nagyra növelt népességét télre lecsökkenti. ez 15 millió Ft veszteséget jelent népgazdaságunknak. nagyobb állománnyal bíró méhészekhez csatlakoznak és mellettük sajátítják el a vándorlás gyakorlatát. amelyekben a téli veszteség ismeretlen. akkor az 500 000 családra becsült állományunkból 50 000 méhcsalád pusztul el.) szállítottam. E L Ő K É SZ Ü LE T A T E LE LÉ SR E . hogy beszünteti a meleget kívánó élettevékenységét (fiasítás gondozás). A testükben felhalmozott zsírt és fehérjét pempőtermelésre használják fel akkor. széle pedig mézes sejteken feküdjék. Pedig ezek a méhészetek is ugyanúgy érzik a hideg hatását. hogy középen üres sejtek legyenek. mint a többiek. sz. Az elpusztult állomány 8 kg átlaggal 40 vagon mézet termelne. Fényesen bizonyítják ezt azok a méhészetek. A méhcsalád azzal is készül a télre. A téli veszteségeket a méhészek nagy része természetesnek veszi. 4. Ez védi a fürt belsejében fejlesztett meleget a 88 . Ilyen előkészület után a hűvösebb idők beálltakor a méhek teljesen beszüntetik a kirepülést. 15. S ennek többszörösére tehető a szaporulatban és a méhek megporzó munkájában kieső haszon. és hosszabb életűek. ha egy részük télen elpusztul. VI. A méhcsalád télre előkészül. pedig az elpusztult családok értéke. nyáriak. másodsorban a kijáró helye határozza meg. milyen kár származik a méhészet téli veszteségeiből az egyénre és közre egyaránt. amikor a szabadból még nem gyűjthetnek virágport. Az előkészület első lépése az élelemtárolás. telelőfürtöt alkotnak. ahol majd a telet tölti. FM. Szügy. ősszel kelő méhek nem olyanok. A méhcsalád azonban a nagy hideg ellen is tud védekezni. Erős teleken (mint az 1928-29. az erősek később (8-10 foknál) húzódnak telelőfürtbe. Ezeket téli méheknek mondjuk. hogy lakása minden felesleges nyílását eltömi propolisszal. Jóakaratú emberek egymáson sokat segíthetnek. Ennek helyét elsősorban az utolsó fiasítás. Ez a felfogás helytelen és káros. Alulírott Méhész István Vác. Ha a téli veszteség 10%. Azzal vigasztalja magát. évi) ennél sokkal több méhcsalád pusztul el. sz. nyáron kelt dolgozók átlag 35-50 napig élnek. Már ez a néhány szám elég annak szemléltetésére. szövetkezetek nagy segítséget nyújthatnak tagjaiknak. fehérjét halmoznak fel. hogy méheimet a mai napon a vasútállomásról Csabacsűd községbe. tömör kérget alkotnak. és szorosan egymáshoz bújva telelőcsomót. rendelet alapján bejelentem. Gyakran még a kijárónyílást is megszűkíti. sőt teljesen elkerülhető. Nagy István tanyájára (347. A méhek életműködéséhez meleg szükséges. Míg a tavasszal. Petőfi u.

és nagymértékben elősegíti a Noszéma terjedését. mert léputcát csak enyhe időben képesek változtatni. Ha nincs hordás. amikor pótlása még nehéz vagy lehetetlen. A telelőfürtön kívül ennél is sokkal hidegebb van. hogy családjaink jó népesen teleljenek be. Augusztus végéig. A kéreg hőmérséklete gyakran csak 9-10 fok. annál kevesebb a fogyasztás. Az öreg anya igen gyakran télen vagy kora tavasszal dűl ki. sokat fogyaszt. erős tél felőrli. Ugyancsak elhullnak a méhek azokban a léputcákban is. Naponta 2-3 dl 1:1 arányú méz vagy cukorszörpöt adunk családonként. vagy már megindult a petézés. tenyésztési célokból értékes anya). egyébként családjaink a betelelés idejére nagyon legyengülnek. A fürt belsejében a méhek élénkebben mozognak. Minél kisebb a hő veszteség. hogy a téli veszteség a július 20. hogy megbontaná a telelőfürt egységét. Ezért nagyon fontos. A méh tehát a kaptárban sem találja meg mindenhol a számára életet jelentő meleget (legalább 10 fokot). megdermedve lehull. Egy kísérletben. Az is igen fontos. gondos takarásával is. Az anyátlan család nyugtalanul telel. A fészek hő vesztesége kisebb a jól szigetelő kaptárakban (kettős falú. A méhek a téli nyugalom időszakában nem ürítkeznek.kisugárzástól. úgy húzódik tovább a lépen a méhcsalád. A téli fészekbe lehetőleg csak fiasításra alkalmas lépek kerüljenek. akkor augusztus 10-15-e között megkezdjük az etetést. szalmából préselt). amikor a külső hőmérséklet -24 fok volt. a télre jól felkészült méhekből álljon. akkor hosszú időt kibír ürítkezés nélkül. A serkentőetetés megkezdése előtt a szűkösen ellátott családok készletét kiegészítjük. Ha a méhek élettevékenysége fokozottabb. A telelőfürt belsejében a hőmérséklet a teljes nyugalom időszakában 14-25 fok között váltakozik. mézre van szükségük. hogy augusztus végén átlag 6 lépen legyen nagy kiterjedésű fiasítás (összesen legalább 50-60 dm2). a méhek bent ürítkeznek. augusztus első felében a 3. amelyekből az élelem elfogyott. 89 . hogy a család főként augusztus-szeptemberi kelésű. amennyi a szükséges hő előállításához kell. például enyhe az idő. Ahogyan fogy a méz. hordástalan időben is tovább fiasítanak. majd hátrafelé mozog. A teljes nyugalom időszakában a család csak annyi mézet fogyaszt. a nélkül. legfeljebb szeptember 10-ig serkentünk. és nagymértékben csökkenthető a fészek szűkítésével. ezért jobb ilyenekkel méhészkedni. Fontos. A telelőfürt rendszerint a lépek kijáró felé eső részén alakul meg. A nyugalmában gyakran zavart.5 fok meleg. Ez nagyon káros. Ezt bizonyítja a következő kísérlet: Különböző időszakokban kelt méheket megjelöltek és figyelték. hogy mikor pusztulnak el. előtt rakott petékből kelt méhekből 61% az augusztusban rakott petékből kelt méhekből 18% a szeptemberben rakott petékből kelt méhekből 12% volt. Megállapították. és vándorlással sem teremthetünk. hanem csupán a telelőfürtben. A serkentés megkezdése előtt rendezzük a fészket. A nyári serkentés a tavaszinál eredményesebb. mert a fiatal anyák nyár végén többet petéznek. A telelőfürttől elszakadó méhek elpusztulnak. Ha ezt elhagyja. A telelés előkészítését már nyáron kezdjük. magas lépen előbb fölfelé. fiatal anya is. amelyekben a telelőfürt kialakult. éves anyákat lecseréljük (kivétel a legjobb teljesítményű. a fürt belsejében 33 fok meleget mértek (már megkezdődött a petézés). vagy rossz eleségen telelő méhcsalád a hosszú tél vége felé képtelen visszatartani az ürüléket. mert más léputcákra létük veszélyeztetése nélkül képtelenek átvonulni. és alacsony lépen hátrafelé. A telelés sikerének fontos feltétele a jó. Nagy lépben több méz fér el. ezért a telelőfürtnek a méz egy részét takarnia kell. elpusztul. mézet fogyasztanak és abból izommunkával hőt termelnek. sok méhet veszít. A méheknek a hő előállításához fűtőanyagra. nagyobb a fogyasztás is. A jó telelésben a méhésznek kell segítenie a méheket. A kaptárban a méhektől távolabb fagypont alá is hűlhet a hőmérséklet. Hidegben a méhek csak azokból a léputcákból táplálkozhatnak. Júliusban. Ha a téli eleség jó és a család nyugodtan telel. tavasszal könnyen álanyássá válik. A hideg ellen az erősebb család könnyebben védekezik. a kaptár választódeszkán túli részében pedig -8 fok hideg volt. mert az idősebb munkásokból nagy a téli veszteség. A gyenge család életerejét a hosszú. Az emészthetetlen anyag vastagbelükben halmozódik fel. ugyanakkor a fürt szélétől néhány cm-re csak 2.

Rakodókban a családokat a mézkamra eltávolításával. amelyek beteleléskor legalább 8 lépet sűrűn takarnak. és jó telelés után tavasszal is kielégítően fejlődhetnek. A 6-7 léputcás. A fokozottabb munkával kivesszük a téli méhek erejét. A gyenge családokat kettesével egy kaptárban. ügyelni kell. sok téli veszteséget okoz! Ha augusztusban hordás van. hogy egymást melegítsék (10. A fészket a választó mellett rendezzük be (9. Az 5 léputcásnál gyengébb családokat egyesítjük. mert a fiasítás csökkentése már nem baj. Augusztus végétől már nem avatkozunk be a méhek fészkének alakulásába. a későn kelt méhek pedig esetleg tisztulás nélkül telelnek be. b) rendezés után A választót lécecskékkel szögezzük körül. Az anyarácsos választót bőrlemez betéttel takarhatjuk. és középen hagyni üres teret. Ezért a családokat szeptember 15-e után részletesen átnézzük. ábra). A családokat népesség szempontjából ősszel ugyanazon elvek alapján értékeljük. ábra. akkor a fészekfiók oldalát szalmapárnával szigeteljük (11. hogy a családok túl korán ki ne szorítsák mézzel az anyát. Gyengébb minőségű bőrlemezből két réteget használjunk. és ellenőrizzük a telelés feltételeit. ábra). Legértékesebb családjaink azok. közepes családok önállóan is telelőképesek. a b 9. A fészeknek a kijáró közelében kell lennie. ábra). Jók és telelésre kiválóan alkalmasak azok a családok. a közös választófal mellé tolva teleljük be. amelyek fészküket beavatkozásunk nélkül is helyesen rendezik el és jól betelelnek. mint tavasszal. a b 10. Ha a kaptárban két családot teleltetünk. Lehetőleg úgy helyezzük el. ábra. b) rendezés után 90 . akkor fészküket a közös választófal mellé toljuk. A téli fészek elhelyezése fekvőkaptárban a) rendezés elölt. Sajnos. ezért a fekvő kaptár jobb vagy bal oldalánál tömör választóval 3-6 keretes részt leválasztunk. Első feladatunk a népesség meghatározása. a méhek legtöbb vidékünkön és legtöbb esztendőben nem képesek segítség nélkül jól betelelni. Gyenge családok fészkének elrendezése a) rendezés előtt. A méhcsalád telelő fészkét rendezzük. Ezt a jó tulajdonságukat jegyezzük meg. Helytelen a kaptár két végében teleltetni. hogy ne kerüljön a külső levegővel közvetlenül érintkező oldalfal mellé. és nem remélhetünk tőlük kielégítő tavaszi fejlődést. A fészket fiasításra alkalmas lépekkel tűzdeljük. hogy a két család össze ne járhasson. Ha a népesség megengedi. illetve a mézkamra lépeinek kiszedésével szorítjuk kisebb térre. vagy egy kaptárba kettőt (esetleg többet) telelünk be.A serkentőetetés szeptember második felében vagy később káros lehet. Az ennél néptelenebbek erős teleken sokat szenvednek. Ez nyugtalan telelést.

tudjuk.) rendezés után. b) rendezés után 91 . Ha a méz nem a fészekben van. ha etetéssel pótoljuk a család élelmét.) gyenge család A fiasításos lépeket tegyük a fészek közepébe. b.) b. A családoknak. A nagy fogyasztás márciusban indul meg. Így.) c. s helyükre jó mézeseket teszünk. Léputcánként 2.) b. ábra. amikor a fiasítás terjedelme rohamosan nő. Jó. a lépek között 4-5 cm hézagot képezünk (12. mert a rakodókban csak 10-12 lép van a fészekfiókban. Különösen fontos ez fekvő kaptárakban. Legfontosabb a mézkészlet és a népesség ismerete.) 12. ha valamelyik családnál a fészek rendezéséhez mézes lép kell. Annyi keret után. Gyenge családokban itt is szükséges a méhek kevesebb lépre tömörítése. Gyorsabban célt érünk úgy. és ha nagyobb mennyiség. a fészekből az üreseket kivesszük. A téli fészek szeptemberi rendezése rakodókaptárban a. c. Ez feltétlenül a méhek által elfoglalt lépeken legyen. hogy mennyi az. melléjük vastag mézkoszorús lépek kerüljenek. hogy a lépekben elszórt mézet kipörgetjük.a. hogy a fészekén kívüli lépekben a födött mézet felnyitjuk. Így a méhek biztosabban a fészek lépeibe raktározzák az eleséget. de legalább 2 kg élelmet hagyjunk. ha ezekben bőséges virágpor van. mennyi méz van a családoknál a téli fészken kívül. hogy a családok élelmét mennyivel kell pótolni. A szemle alkalmával észlelteket jegyezzük fel. mert csak tavasszal lesz rá szükség. Segíthetjük a méz összehordását úgy is. a többi a fészken kívülre is kerülhet. Az így ellátott családok sorsa miatt télen nem kell aggódnunk. ábra). hol találunk. akkor kipörgetjük. Ilyenkor a bőséges készlet a fejlődésnek lendületet ad. a lépek szoros kapcsolatát megszakítjuk. ábra. a szűkös pedig fékezi azt. nem baj. népességüktől függően. azután a méhekkel feletetjük.5-3 kg. Azért is jó a fészken kívül került mézkészlet feljegyzése. akkor a lépeket megcseréljük. Feltétlenül fel kell jegyeznünk azt is. mert szemlénk végén látni fogjuk. 15-25 kg élelem kell. A teljes nyugalom időszakában (november-január) egy család összes fogyasztása 5 kg-nál több nem "szokott lenni. A szeptemberi szemle alkalmával hozzákezdünk a téli fészek nagyságának szabályozásához is. A téli fészek pontos terjedelmét ilyenkor nehéz megállapítani. amennyit a téli fészek kialakításához elegendőnek vélünk. Ez azonban nem mindig eredményes és nagyon hosszadalmas. Különösen fontos ez akkor.) rendezés előtt. A szélső lépek a legmézesebbek legyenek. de ha egy-két lépet tévedünk. Megbecsüljük a mézkészletet is. a. A fészekbe már nem szükséges mézes lépeket a kaptár meghatározott részébe rakjuk.) 11. A téli fészek elválasztása a többi léptől a) rendezés előtt. Ezekből megítélhetjük állományunk télire való felkészültségét és azt.

A családokról a 15. Ezt az „etetés" oszlopba bejegyzem. számúnak 5.5 X 12 = 90. hogy mennyi cukrot kell az egész állománnyal feletetnem. Mikor az előírt számot elértem. számúnak 8 X 12 = 96. hogy a szükséges mennyiséget megkapja.) Ezután a családokhoz behelyezem az etetőket. hogy léputcánként 2. 3. táblázatból kiolvasható. a 3. Ezután kiszámítom. 2. Rendszerint gyenge vagy anyátlan családdal történik meg.5 kg-ot veszek. és 3.6 arányban készítjük. maradjon az esti etetésnél.5 5 — fészken kívül hány lépen 4 3 5 3 — 15. (A szükséges szirupmennyiség az 1. Akinek a méhei lakásánál vannak. Az etető űrtartalmát bejegyzem a megfelelő oszlopba.5 — — 90 96 66 — — 20 12 10 — — Etető Szükséges etetések száma 5 8 7 — — kg 3 2 4. A hiányt a készlet és szükséglet közötti különbözet adja. 2. 4. akkor megnézem. táblázat szerinti kimutatást készítem. Család száma 1. Ilyenkor a szirupot 1:0. Táblázat A 2. 5. A családok sorába minden etetés után jelet teszek (függőleges vonalat húzok). ugyanakkor a kaptárt is jól láthatóan megjelölöm. Ezután megkezdem az etetést.5 15 17. 4.5 kg élelemmel akarok betelelni.. nagyobb etetőt kapnak. A téli szükségletet úgy számítom ki. Fiasítás Népesség hány lépen léputca 2 1 3 1 — 7 8 9 6 7 fészekben kg 10 12 17 15 20 14. a 2. hány liter sziruppal pótolható a családok hiányzó élelme. Ezt beírom. Táblázat Mikor ezzel a munkával végeztem. táblázatban bemutatott minta szerint készítem följegyzéseimet. amelyekkel többet kell feletetni. 2. aki távol van a méheitől. Ha a „hiány" oszlop adatait összeadom. Az őszi élelempótláskor rendszerint nappal is szoktam etetni. Az 1. Tehát egy kg élelmet 12 dl szirupban adunk be. 3. meglátom.A szemle során a 14. Azok a családok. hogy léputcánként 2. kísérelje meg a nappali etetést. Ezt a család sorában valamilyen jellel feltüntetem. sz. Mézkészlet Család száma 1. 3. családnak ezek szerint 7. hány etetővel kell adni a családnak. 5.5 8 5. ha állandóan méhei között lehet. Így egy nap 92 . akkor az etetést befejezem. legfeljebb itt-ott vitték el egy családtól mások a beadott készlet egy részét.5 X 12 = 66 deciliter szirupot kell kapnia. mely családok készletét kell kiegészítenem és mennyivel. a kijárókat gondosan szűkítem.5 Hiány Etetés dl 7. Ilyenkor állandóan a méhek között vagyok. Tegyük fel. Népesség léputca 7 8 9 6 7 Mézkészlet a Szükséglet fészekben 10 12 17 15 20 kg 17.5 20 22. oszlop adatait a szemlén készített feljegyzések adják. Eddig még soha nagyobb baj nem történt.. De csak akkor. Kiszámítom. hogy fölöslegesen ne nyitogassam.

mint késő ősszel. mert gyöngíti a téli méhek erejét. ábra). augusztusban etessük a méheket. Ha a fészeklépekben sok a mézharmatos méz.alatt 3-4 adagot is elhordathatunk. A jól elhelyezett 10-12 kg élelem átlagos teleinken addig feltétlenül elegendő. telelésre nem jó. azonban kedvezőtlen esztendőkben nehéz elkerülni az etetést. A fészket mindig annyi lépre szorítjuk. bőrlemezt stb. hogy a fészek nagyságát szeptemberben helyesen állapítottuk-e meg. használhatunk. Ha az időjárás már hűvösebb. további jelentős néptelenedéssel már nem kell számolni. Amelyik családot már nem kell etetni. akkor megnagyobbítjuk a fészket.enyhe őszön későbben . Az etetés hatására a méhek jobban szétterülnek a kaptárban. Ha az élelmet nem tartjuk elegendőnek. Megesik. amennyit a méhek sűrűn takarnak. másrészt hamarabb végzünk az etetéssel. Némelyik jóformán etetésre sem szorul. A méhek ezen fognak telelni. Kipörgetés után etessük a családokat jó mézzel vagy cukorral. Ezért törekedjünk arra. hogy jó vastag koszorút készítsenek. hogy könnyebben tartani tudják a szirup érleléséhez szükséges meleget. A méhek által nem takart lépeket kivesszük a választó mellől. mikor már röpködhetnek. amelyek az előírt mennyiséget már megkapták. Ezért nem helyes a fészket teljesen teli lépekből összeállítani. szeptember végére. hogy a készlet valóban elegendő. és valamennyi családot etetjük. hogy az élelemkészlet a fiasítást vissza ne szorítsa!) Ősszel csak a készlet kisebb pótlására lesz szükség. Ilyenkor már elhatárolhatjuk a fészket a másik oldalról is (13. vagy a családokat túlságosan etetni. Ekkor a szirupot még azok a méhek dolgozzák fel. Szeptember második felében etessünk. hanem a családokkal etessünk fel legalább annyi cukrot. Ezzel a megoldással egyrészt kevésbé terheljük meg a családokat. Ha például az egy kaptárban betelelt két család nem a választófal mellett alakította ki a fészkét. 93 . Meglátjuk. Azokat a családokat. hogy a fészeknek a többi léptől való elhatárolása céljából kivett lép helyén építeni kezdenek. másoknál 10-15 kg-ot kell pótolni. fészkét gondosan takarjuk. szalmapárnát. annál erősebben vesszük igénybe a téli méheket. amelyek ősszel úgyis elhullnak. amíg a tavaszi enyhülés meg nem jön. de legkésőbb október első napjaiban föltétlenül fejezzük be. A gyengén telelt családok készletét inkább kora tavasszal pótoljuk. A népesség erre az időre véglegesen kialakult. akkor a fészket oldalról is szűkítjük. Ilyenkor az a helyes. akkor azt odatoljuk. akkor cseréljük ki a lépeket. vajon megvan-e minden feltétele a jó telelésnek. amennyi az első tavaszi röpülésekig elegendő. Hordástalan nyáron már júliusban. mert egy családdal sem kell túl sokat etetni. ha a jól ellátottak készletéből adunk emezeknek. akkor kiegészítjük. pusztulást okoz. A mézharmatos méz. erre választódeszkát. Október első napjaiban . Ha valamilyen ok miatt az etetést nem végezhettük el időben s kielégítően. hogy minél kevesebb etetésre legyen szükség. Tavasszal. Ez feltétlenül szükséges. Az őszi etetés a családokra nem kedvező. minél később pótoljuk. ami a családot nem terheli meg túlságosan. (Vigyázni kell. Ha a család elhelyezkedése nem megfelelő. akkor pörgessük ki. hogy közepében üres sejtek legyenek. mert csak így lehetünk biztosak benne. Besűrítés után a méhek a fészken kívüli lépekbe rakott szirupot fészkükbe hordják. ha nem lehet. s a fogyasztás nagy lesz. cukorlepénnyel segíthetünk a családokon. Ha a méhek nem férnek el a téli fészeknek szánt lépeken. betegséget.még egyszer végigvizsgáljuk a családokat. a mézharmatméz nem káros. Most utoljára nézzük meg. Ha pedig véletlenül erős telet kapunk. annál többet kell pótolni. A túl nagyra szabott fészket viszont a szükséges mértékben kisebbítjük. Minél jobban kifogy a készlet. akkor inkább szűkösebb készlettel teleljünk. A méhek a telelőfürtöt úgy szeretik kialakítani. attól kivesszük az etetőt. hogy a családok őszi ellátottsága nagyon egyenetlen. Gyakori. A szirupból esetleg a fészken kívüli lépekbe is raknak. és azt a méhek jó helyre raktározták. pár nap múlva ellenőrizzük. semhogy kései etetéssel veszélyeztessük a telelést. Ha a mézharmatos mézből gyűjtött mézkoszorúk nem vastagok. akkor még segíthetünk rajta. hogy a család számára nem hagytunk túl nagy fészket. Ez egyik jele annak. és gyorsan végzünk az etetéssel. tehát nem rontjuk a család életerejét. akkor ne pörgessünk. A bő készlet kedvező a fiasításra is.

ábra a). vagy úgy. a másik oldalon kimaradó két lépnyi teret szalmapárnával pótoljuk (14. Általános. a rostaszövetes keretfedő alatt kell mozgatni. a. mert akkor a kaptár üres részében elpusztulnak. hogy a fészket az egyik oldalon a választó mellé szorítjuk. A méhészek a szűkítésnél sok hibát követnek el.) 14. hogy a méhek a kaptár többi részébe nem mehetnek át (15. Ha az első módot használjuk. hogy a méhek az üres kaptárrészbe semmilyen kis résen ne juthassanak át. 9 vagy 12 léputcások (illetve ilyeneknek vannak beírva). ábra. A szűkítésre használt szalmapárnát. kaptárban például a családok 6. hogy átjuthatnak (15. nagyon ügyeljünk. A kis nyíláson át nem találnak vissza a családhoz. ábra. A téli fészek elhatárolása a. A fészek szűkítése szalmapárnával a) fekvőkaptárban. ábra a).a. mert ilyen rosta szövetes keretfedők vannak. és a kaptárt ilyen részekre lehet osztani. A rostaszövetes keretfedőktől független szűkítést kell alkalmazni. b) szűkítés után b.) 13.) teljesen. b) rakodókaptárban b. Az ilyen eljárás helytelen. A fészek végleges leszűkítése a) szűkítés előtt. ábra b).) 15. Ha a fészket úgy választjuk 94 . ábra b). amennyire az általuk használt kaptár berendezése engedi. b. A 10 keretes Hunorban 6 léputcás családot úgy szűkítünk. hogy csak annyira élnek a szűkítés lehetőségével.) átjáróval b. A NB. keretre szegezett bőrlemezt stb. A 7 léputcás családot például úgy szűkítjük. hogy a kaptár fala mellé egy-egy szalmapárnát helyezünk (14. deszkát.) a.) A gyengén takart lépekre a téli fészekben nincs szükség. ábra.) A téli fészket vagy úgy szűkítjük.

mert a téli nyugalom megszűnése után rágni kezdik. hogy csak tavasszal kell gondosan takarni. sőt káros. A választón kívül került lépekből fészkükbe hordhatják a mézet. 2. hogy a családokat gondosan takarjuk. Évek óta teleltetek szűkített fészekben. papírt. majd a keretfedőt még felülről is letakarom. Szűkített fészekben a méhek léputcát egyébként sem változtathatnak. ezért jó télire egy kis felső kijárót is nyitni. akkor legjobb a fenék és szűkítő között 1020 mm-es részt hagyni. A gyenge állomány gondos szűkítése és takarása sokkal fontosabb. Több réteg papírt teszek a felső keretléceket takaró bőrlemezre is. de ha jól elláttuk őket élelemmel. hanem takarni is. hogy a méhek a kaptár többi részébe is átmehessenek. a lépek megpenészednek. február elején megindul. hogy a fiasítás már január végén. mert ez a jó telelés és tavaszi fejlődés egyik alapfeltétele. a fészek belucskosodik. mint a teljes nyugalom időszakában. A széna és a moha nagyon szemetel. akkor erre nincs is szükség. de nem igaz. hogy mivel szűkítünk. Ezenfelül jól tudjuk. népességéhez mérten szűkítjük. A takarást mindenki lehetőségei szerint oldja meg. A fészket mind oldalról. mint az erősé! Sokan azt mondjak. hogy a téli takarás fölösleges. Én a bőrlemez mellett oldalt több réteg papirost lógatok le és szorítok a szomszéd léppel a bőrlemezhez. Nem szabad azzal az indokkal elvetni. Ezen a méhek szabadon közlekedhetnek. hogy az ilyen aggodalmak fölöslegesek. rongydarabokat szoktak használni. A felső bőrlemezt közvetlenül a keretek felső lécére fektetem. Meleg időben a fészekből kihúzódhatnak. Nem is az a lényeges. A tapasztalatok általában jók. ábra). 95 . A papírtakarást a rostaszövetes keretfedővel leszorítom. hanem maga a szűkítés. vattapárnát. A fészek hőmérsékletét a takart családok télen is kisebb fogyasztással képesek fenntartani. Természetesen nem csupán bőrlemezzel szűkíthetünk. A papír közvetlenül a méhek takarására nem jó. akkor felső kijárós kaptárakban nincs lucskosodás. Kár lenne emiatt a zárt léputcán való telelésről lemondani. Nagyon sokan teleltetik családjaikat szűkített fészekben. a méhek nem tudnak léputcát változtatni. mind fölülről bőrlemezzel takarom. Igaz. mert valamennyi léputca foglalt. mint a nem takartak. Az oldaltakarás alatt a méhek átjárhatnak a kaptár fészken kívüli részébe. penészedés. leglényegesebbek és leggyakoribbak a következők: 1. amikor még a családok betakargatására rendszerint nincs mód. mert a kaptárban bárhová mozgathatók. hogy a méhek nem tudnak léputcát változtatni. mind a tavaszi fejlődés idején nagyon hasznos. a fontos az. A téli fészket nemcsak szűkíteni kell. vagy a lépeket átfúrással rongálni. Szerintük a takarás csak tavasszal szükséges. enyhe időben gondozzák a lépeket. Mindenképpen jobb tehát már ősszel gondosan szűkíteni és takarni a családokat (16. Oldaltakarásra (és egyúttal szűkítésre is) igen jók a felső és alsó keretléc közé préselt szalmapárnák. A kedvezőtlen eredmények okát a rossz előkészítésben kell keresni. A tapasztalatok azt mutatják. A jó takarás kíméli a család erejét. A zárt léputcás telelés ellen sok kifogást hoznak fel. Lehetőleg mindkét oldalról és felülről is takarjuk. Nincs lecsapódás a kaptár fészken kívüli részében sem. mohát. és a fészekben nem maradnak takaratlan lépek.el. Alsó kijárós kaptárakban a levegőcsere rosszabb. amikor a fiasítás megkezdődik. Ha a családot valóban jól. szénát. A zárt léputca mind télen. Takarásra szalmapárnát. hogy a méhcsaládnak a fiasítás megindulásától nagyobb melegre van szüksége. hidegben visszamehetnek.

amikor a telelőfürt már kialakult.pusztulás fenyegeti őket (17. A telelőcsomó kialakulása A családokat a hűvösebb idők beköszöntésekor takarjuk le véglegesen. A méhek nyugalmát télen az egér. Ezeket az igen hasznos madarakat ne bántsuk. Vannak azonban a zárthelyi telelésnek is hívei. Az uralkodó szelektől az egész méhészetet védeni kell. azokat onnan lesöpörjük.) egycsaládos fekvőkaptárban. bőrlemezzel takarni. A téli kirepülések megkönnyítik a méhek sikeres átteleltetését. akkor legalább kukoricaszárból. A takaratlan vagy gyengén takart lépeket kivesszük. Az egerek és cickányok ellen a kijárókat már ősszel fogas szűkítővel szereljük fel. mert a szélső lépek külső oldalán . ábra). hogy a kaptárakba ne fújhasson be közvetlenül a szél. ábra. A védőket még a hó leesése előtt rakjuk fel. Kétségtelen. valamint etetéssel tartsuk távol méheinktől. ha a telelőhelyiség minden szempontból megfelelő. A zárt teleltetési mód akkor sikeres.) 16. Nagyon fontos az is. hogy a fészek méhekkel jól takart léputcáiba húzódjanak. A cinkék állandó zavarásukkal tetemes károkat okozhatnak. Télen se engedjünk a méhek közelébe sem baromfit. b. nádból készített ideiglenes szélfogóval védjük. Erre rendszerint október végén. Ha a fészek szélső lépének külső oldalán kevés méh van. Ilyenek készítése pedig igen költséges. hogy a fészekben hagyott lépeket valóban jól takarják-e a méhek.a családtól elszakadva . be ne ázzanak. Teleink nem egyenletesek. harkály és cinke háborgatja. sem egyéb állatot. Van azonban hátránya is. A tisztulásra alkalmas enyhe idő még decemberben és januárban is gyakori.) b. de csupán annak megállapítására. nagyobb a nyugalom. Az utolsó szemle után tanácsos a szabadban álló kaptárakat kátránypapírral. Ha nem telepíthetjük szélmentes helyre. ábra. Cinkék ellen deszkából. A zárt helyen teleltetett méhészetek ezt nem hasznosíthatják. A fészket ilyenkor még egyszer ellenőrizzük.) c. hogy a cinkék a méhekre rá ne kapjanak. november elején kerülhet sor. A harkály különösen erdős vidékeken tesz kárt.a. mert mindenféle háborgatás káros. cickány.) kétcsaládos fekvőkaptárban. hanem idejében alkalmazott védekezéssel. a kaptárak jobban védve vannak. hideg időszakok enyhébbekkel váltakoznak. hogy télen át ne rongálódjanak. bőrlemezből vagy más anyagból készült előtéttel védjük a kijárót. A méhek nálunk általában szabadban telelnek. Ezért a kijáró elé szélfogót kell tenni. 96 . hogy a zárt helyen való telelés néhány szempontból előnyös: kisebb a fogyasztás. c. Ilyenkor csak a jól szigetelt telelőhelyiségben nem melegszik fel a levegő. Téli teljes takarás a.) rakodókaptárban Pusztulásra ítélt méhek 17.

mert a havon keresztül is kapnak levegőt a méhek. Nem vándorkaptárokban a takaró egy részének felnyitásával adunk szellőzést. A tető alá egy darabka fát helyezünk. hogy bármelyiket. A kaptár rövid időre való felnyitásával a családban kárt nem teszünk. Csak az veszélyes. mint szállításra. hogy elegendő szellőzés keletkezzék. hogy a hólé ne rongálja a kaptárakat. A behordást úgy irányítsuk. a lépek megpenészednek. Jó. A telelési munkákat a kővetkező időrendben kell végezni: 97 . hogyan érezteti hatását a telelőben. műanyagból.A jó telelőhelyiség hőmérséklete a külsőtől független és csaknem állandó. A berakás tervét előre el kell készíteni. A kijárót leghelyesebb tömören zárni. A fogyasztás növekedésén kívül egyéb bajt nem okoz. bármikor a többi háborgatása nélkül kivihessük. 6 fok fölött a méhek már nyugtalankodnak. Az sem baj. Nedves helyiségben a méhek nyugtalanul telelnek. mert a jég elzárhatja a családokat a levegőtől. Egyenletes hidegben elegendő a 10-14 naponkénti ellenőrzés. ha a kaptárak teljesen hó alá kerülnek. hogy a munka gyors és zavartalan legyen. papírból. A föld fölötti helyiségek azonban ennyire nem használhatók ki. felülre a gyengébb családok kerüljenek. Az egyenletes. Igen fontos. mert a sok méhcsalád könnyen bemelegíti. akkor a szellőzőlécek megnyitása helyett helyesebb a tető megemelése annyira. hogy lássuk. A bakhátas keretfedők nyugalmi helyzetben maradnak. Hirtelen időváltozáskor azonban föltétlenül meg kell győződnünk arról. fémből. december elején kerül sor. Ha a telelőhelyiség hőmérséklete 6 fok fölé emelkedik. hogy a telelőhelyiség sötét és megfelelően száraz legyen. A teljes nyugalom idején elegendő a családok kéthetenkénti meghallgatása.4 fok közötti hőmérséklet. mert kevés az élelme. Legjobb a 75-80% páratartalom. A méhek téli állapotáról zúgásuk meghallgatásával tájékozódhatunk. A kaptárakat úgy rakjuk be. a kártevőket csapdával. téglákra helyezzük. A kaptárakat legjobb állványokra rakni. akkor a méheket hordjuk ki. a szellőző réseket kinyitjuk. A havat akkor takarítjuk el. Ez akkor fontos. A kijárót lezárjuk. majd a harmadik sor. erre jöhet a második. hogy alulra a népesebb. hogy az élelemkészlet fogytán van. akkor a családokat nem szabad úgy szűkíteni. Ha attól tartunk. Ha zárt helyen akarunk teleltetni. ha a hó olvadás után megfagy. viszont esetleg a biztos pusztulástól mentjük meg. Egy méhcsaládra fél m3 légteret számítunk. Az első sort gerendákra. ha hőmérőt helyezünk el benne. A méhek zúgását legkönnyebben hallgatócsővel ellenőrizzük. Legjobb a 0 + . amikor már számolhatunk a hideg állandósulásával. és a helyiséget nem sikerül szellőztetéssel lehűteni. vagy a következőn kitisztulhassanak. Gondoskodnunk kell a méhek teljes nyugalmáról is. hogy le ne csukódhasson. Ha valamelyik családért amiatt aggódunk. Később gyakrabban szükséges az ellenőrzés. főzött cukorlepényt. Ha a helyiségben egerek vannak. Az 5 m széles. bontsuk fel és helyezzünk fészkére kemény. nem melegszik-e fel. Ha télen azt vesszük észre. csendes zúgás jó telelés jele. az egeret űzzük ki. a családok erősen zúgnak. Állvány készítése azonban költséges. A kihordást lehetőleg úgy osszuk be. Behordásukra rendszerint csak november végén. akkor a kaptárt bontsuk fel. A telelőhelyiség előkészítését már nyáron megkezdjük: kitakarítjuk. Az ilyen szükséges beavatkozásoktól ne féljünk. A hőmérséklet lefelé való kilengése nem veszélyes. méreggel kiirtjuk. A behordás után a telelőhelyiséget naponként ellenőrizzük. Ősszel a családokat csak könnyen takarjuk. Vándorkaptárakban úgy készítjük elő a családokat. akkor naponként hallgassuk meg méheinket. ezért a kaptárakat legtöbbször egymásra rakjuk. 8 foknál pedig rendszerint megbontják a telelőcsomót. A kaptárakról és környékükről hideg időben nem kell eltakarítani a havat. hogy valamelyik kaptárban egér garázdálkodik. mint szabadban való teleléshez. 5 m hosszú és 3 m magas helyiség 75 m3. kimeszeljük. mikor olvadást várunk. hogy a méhek még azon a napon. Ezt egyaránt készíthetjük gumicsőből. ha a telelőhelyiség könnyen melegszik. Ebbe tehát 150 család helyezhető el. mert fent melegebb a levegő. Ha hőmérséklete állandó. akkor ritkábban szemlélünk. Behordás előtt leszedjük a takarókat. Enyhe időben éjjeli szellőztetéssel ellensúlyozhatjuk a felmelegedést. s azt a népes családok nehezebben viselik el. hogy valamennyi kijárójához hozzáférjünk. de a kártevők a tető alá be ne férhessenek.

sőt sajáttal is csak akkor. nincs belső ürítkezés. a kaptáraknak. MÉHBETEGSÉGEK ÉS MÉHELLENSÉGEK A méhbetegségek sok kárt tesznek a méhészeti termelésben. Inkább cukorral etessünk. tisztaságnak. fészekrendezés. november vége-december eleje: november-február: február—március: a nem megfelelő anyák váltása. Nagyon kell óvakodni idegen. hogy állományunk állandóan népes. a fészek végső rendezése. a családok mégsem 98 . a tömlős rothadás. hogy családjaink mindenkor az időszaknak megfelelően népesek és készlettel bőségesen ellátottak legyenek. Ebben igen fontos szerepe van a helyes méhészkedési módnak. ha állományunk egészséges voltáról bizonyosak vagyunk. Nem szabad méheinket más méhészetből származó mézzel etetni. Első és legfontosabb feladatunk tehát az legyen. Másik fontos teendőnk a minél tökéletesebb rend és tisztaság méhészetünkben. a kaptárak betakarása kátbehordás telelőbe. az enyhébb költésrothadás. a céljait szolgáló helyiségeknek. 10. életerős legyen. amíg a család életerős. Látszólag tehát minden a legnagyobb rendben van. szükség esetén cukorlepény beadása. Noszéma. hanem abban is. a rendnek. Kórokozója a kutatók szerint jóformán valamennyi méhcsaládban kimutatható. nyugalom a méhesben. Méhészkedési módszerünknek olyannak kell lennie. felszereléseknek rendben és tisztán tartása. Az életerős családokban ritkán pusztít a Noszéma.július-augusztus eleje: augusztus 10-szept. hordástalan nyár utáni tavaszon nagymérvű. Megelőzésére legfontosabb a hordástalan nyár kedvezőtlen hatásának ellensúlyozása. Az ilyen családok nemcsak a teljesítményben tűnnek ki. fele: október első napjai: október vége-november eleje: ránypapírral. tisztuló kirepülés ellenőrzése (első tavaszi munkák). mint egészségügyi szempontból nem megbízható mézzel. A Noszéma a gyenge.szűkítés. Pusztítása rendszerint aszályos. Kerüljünk minden olyan beavatkozást. hogy a rendellenességet azonnal észrevegyük. Ehhez hozzátartozik a méhészet környékének. amely ennek az alapelvnek ellentmond. a pontos följegyzések vezetése stb. Az erős családok sikerrel veszik fel a küzdelmet a viaszmolyokkal is. a telelésre alkalmatlan lépek kiszedése. E kis munkában nem lehet célom a méhbetegségek részletes ismertetése. életerejükben leromlott családok betegsége. Betegséget azonban mindaddig nem okoz. és minden gyanús jelre figyeljünk fel. között: tőetetés. A méhek kezelése közben legyünk állandó egészségügyi ellenőrök. Igyekezzünk alaposan megismerni az egészséges fiasítást. élelem elosztása és pótlása. Elharapódzását nagyon elősegíti a mézharmatos téli eleség. Gyakran nem tapasztalunk tömeges hullást. kihordás a telelőből. Csupán néhány gyakorlati dologra mutatok rá. végleges szűkítés és takarás. hogy a méhbetegségek egy részének és a kártevőknek is ellenállnak. A Noszémát nem kísérik mindig feltűnő külső jelek. A kifejlett méhek betegségei közül a termelésben a legnagyobb veszteséget a Noszéma (gyomorvész) okozza. hogy a családok népesen. sok fiatal méhvel teleljenek be. a rendszeres lépcsere. Az ellenük való küzdelemben legelső feladatunk a megelőzés. egyesítés. bizonytalan eredetű és egészségű méheknek méhészetünkbe való behozatalától. 2-3 hétig serkenáltalános vizsgálat. Minden gyanús esetben kérjük ki nagyobb gyakorlatú méhészek és a gödöllői Méhtenyésztési Osztály véleményét. a családok időnkénti meghallgatása. Vizsgáljuk alaposan a fiasítást. szeptember II. de méhészeti eszközök kölcsönzésétől is.

de ha felüti a fejét méhészetünkben. amelyek már csak 2-3 lépet takarnak. A méhek nem tudják visszatartani az emészthetetlen anyagot. A Noszéma egyik feltűnő jele a belső ürítkezés. Gyakori tünet az is. kénezzük le. Betegségre gyanús az a család. Kórokozója. Az ajánlott különböző házi szerek és vegyszerek hatástalanok. későn etetett cukor). a mézet és egymást piszkítják össze. megfeketedése. amelyikben az első tavaszi vizsgálatkor sok hullát találunk. Atka vizsgálatra ugyanúgy kell mintát küldeni. és ha valamelyik családnál megtorpanást észlelünk. megkopaszodik. szürke méhek duzzadt potrohhal vergődnek a kaptár előtt. szenvedhet egyszerű hasmenésben is. Atkabetegség. meleg fészek. Rendszerint nyáron tapasztalható. sűrű ürülék jön ki. egyébként a családok pusztulására vezethet. Gondos kezeléssel a családok kigyógyíthatok. Hordástalan időben etetünk. hogy alig marad belőlük. A Noszémás családok kedvező életkörülmények közé kerülve (hordás. híg. a téli zavarás okozhatja. lépeit cseréljük ki. Ha idejében tisztulásra alkalmas idő jön. A betegség leküzdésének alapfeltétele. Külföldi vélemények szerint a Fumagillin és Nosemack használata eredményes. fertőzésmentes méz) önmaguktól is kigyógyulhatnak. A Noszémát viszont nem kíséri mindig hasmenés. a nagyon gyengéket. langyos sziruppal etessük. A beteg családokban rendszerint az anya is fertőzött. lába megbénul. főként hosszú tél után tapasztalható. Nem fertőző betegség. hogy a fertőző anyagot eltávolítsuk a kaptárból. kidobják. s bent ürítkeznek. Tehát a betegség ilyen külső tünetek nélkül is pusztíthat. A termelésben jelentős veszteséget nem okoz. A rossz téli eleség (mézharmatos méz. A hasmenést a méhek gondos betelelésével és téli nyugalmuk biztosításával megelőzhetjük. Nagyon fontos azonban.népesednek kellően. hogy a család Noszémás. A gyenge családokat a kezelés előtt egyesítsük. Potrohúkból nyomásra vékony. Ezért mintát föltétlenül küldjünk belőle Gödöllőre. nem okoz veszteséget. A fiatal. valamint gyógyítási módja ismeretlen. jó. Ilyen kezeléssel a beteg család. ha ilyenkor gondosan figyeljük a családok fejlődését. A nagy kiterjedésű fiasításhoz nincs elég takaró méh. A hasmenéses család mindig Noszéma fertőzésre gyanús. tisztogassuk meg. akkor se essünk kétségbe. de hatásuk még nem teljesen tisztázott. ha még nem gyengült le egészen. A kedvező életkörülmények megteremtésében a méhésznek is segítenie kell. A Noszéma gyógyítására biztos szerünk még nincs. azonnal megvizsgáltatjuk. hogy a fiasítás és népesség közötti helyes arány felborul. takarjuk és műlépet adunk neki. 99 . A családot leszűkítjük. hogy a bajt minél előbb észrevegyük. Nem valamennyi esetben jelenti azonban azt. hurkaszerű. A beteg méh szárnya. A beteg családoktól elvett méz emberi fogyasztásra alkalmas. A lépeket. fertőtlenített kaptárba rakjuk át. Az öreg lépeket a fiasítás kikelése után kivesszük és műléppel pótoljuk. Felröpülni képtelenek. Egészséges társai a kaptárból kiűzik. teste megfeketedik. Egyidejűleg a fiasítás kivételével valamennyi lépét elvesszük. Máskor viszont egyik napról a másikra annyira elhullnak a beteg család méhei. A fertőzött lépeket ki kell főzni vagy fertőtleníteni. Rendszerint minden beavatkozás nélkül megszűnik. Kövessünk el mindent a Noszéma pusztításának megelőzésére. A beteg család összepiszkított kaptárját. és a hullák duzzadt potrohúak. tömegesen pusztulnak. Hasmenés. Rendszerint április-májusban pusztít. A méhek bénulása. ezért minél előbb ki kell cserélni. mint a Noszémánál. Hazánkban még nem fordult elő. A májusi vész. Ezért a beteg családot tiszta. Fertőző betegség. kigyógyul. Mivel a Noszéma pusztításának fő időszaka a tavasz (március-május). A beteg családokat. Oka tisztázatlan.

FM.) A keret nélküli méhlakásban (kasban. ha belülről deszkával vagy más. A fertőzött fiasításos sejtek fedele rendszerint behorpadt. c. számú rendelet kimondja.) A nehezen fertőtleníthető és csekély értékű tárgyakat (pl. keretléc. vagy el kell égetni. este szabad lépet égetni és a maradványt legalább 50 cm mélyen el kell hantolni. sz. viasszal. 100 . FM. Szabadban vagy ott. csak a méhek röpködésének megszűnése után. A zárlat a fertőtlenítés végrehajtásától 30 napig tart. b. akkor a családot el kell pusztítani. A nyúlós költésrothadással kapcsolatos teendőkről a 257. E betegség elleni küzdelmet szolgálja a 13/1952. vagy a forrasztólámpa lángját bíró anyagból készült keretes kaptárját forrasztólámpával barnára égetve méhtenyésztésre meg lehet hagyni. hogy az elpusztult álca anyaga a sejt alsó oldalán fekszik és nyúlik. keret. az ilyen lépet mézzel együtt kell a d ) pont szerint kezelni. A fiasítás betegségei közül a legveszélyesebb. mézben. vagy ősszel. minden helységben méhészeti egészségügyi felelős megbízását rendeli el. lángot bíró anyaggal vannak bélelve.) A fertőzött méhesben az üres. §. a lépeken.) A fertőzött család deszkából. A betegség terjedésének meggátlását célzó 257. amikor a fiasítás nagy lépfelületekből kikelt. Az ilyen mézet eladni vagy elajándékozni fogyasztónak csak fél kg-nál nem nagyobb adagolásban és csak a zárlat megszűnése után szabad. léppel érintkeztek. e. Ha időközben újabb fertőzést állapítanak meg. rendelet igen részletesen a következők szerint intézkedik: 6. fatönkben) levő fertőzött család lakását és annak tartalmát mindenestől (lépét. és azokat az anya nem petézte be újra (pl. A nyúlós költésrothadás kórokozója spóra alakban a fertőzött család kaptárjának oldalain. Gyógyítani nem tudjuk. sz.200/1942. kaptárját pedig fertőtleníteni kell. mintha fertőzöttek volnának. szénkéneggel vagy más alkalmas módon meg kell ölni és el kell égetni. rendelet is azzal. amikor körülöttük a többiből már kikeltek a méhek. de használt méhlakásokat úgy kell tekinteni. kereteken évtizedekig életképes marad. akkor a zárlatot meghosszabbítják. A szalmából. A fertőzött méhesben a bejelentésre kötelezett tulajdonos. A fertőzésre gyanús méhészetet a helyi tanács zárlat alá helyezi. a fiasítás megszűnésekor). s a maradványt legalább 50 cm mélyen el kell hantolni. majd beszárad.A nyúlós költésrothadás. amikor a méhek hazatértek kénnel.) A fertőzött család méheit este. A betegségre jellemző.200/ 1942. mézét) a méhek megölése után még aznap este el kell égetni. a forrasztólámpa lángját nem bíró anyagból készült vagy selejtes keretes kaptárt el kell égetni. a keretes kaptárakat forrasztólámpával fertőtleníteni kell. de méhetetésre felhasználni tilos. a következőképpen kell eljárni: a. A szalma. Ezért igen könnyen terjed. Ha a Méhtenyésztési Osztály a betegséget megállapította. esetleg lyukas.) A keretes kaptár lépkészletét keretestől el kell égetni. tehát a közönséges kasokat el kell égetni. A födött fiasítás pusztul el. gyékényből és más. hogy a vándorlást egészségügyi bizonyítványhoz köti. fiasítását. A deszkából készült kaptárakhoz hasonlóan azonban ezeket a lángot nem bíró kaptárakat is szabad fertőtleníteni forrasztólámpával. csurgatni vagy pörgetni. méhseprő) meg kell semmisíteni. fertőzött mézzel. azonnal tartozik a következő intézkedéseket foganatosítani: a. A fiasítást is tartalmazó lépek mézét a sejtből kiüríteni nem szabad. deszkaköpűben. vagy akit a tulajdonos a méhek kezelésével vagy felügyeletével megbízott. rostaszövet bőrlemeztakarója. hogy a nyúlós költésrothadás gyanúját a méhek tulajdonosa vagy kezelője köteles a helyi tanácsnál bejelenteni és a gyanús fiasításból mintát küldeni Gödöllőre a Méhtenyésztési Osztálynak. 7. d. Az elpusztult álca barna színű péppé válik. anyaváltáskor.) A fiasítást nem tartalmazó lépekből a mézet ki szabad olvasztani. forrasztólámpa lángját nem bíró kaptár faváza. ahová a méhek bejuthatnak. f. rajzás után. gyékény vagy más. Az elpusztult fiasítást tartalmazó sejtek akkor is födve maradnak. szalmapárna. melyek a fertőzött családokkal. Azokkal a tárgyakkal. FM. forrasztólámpával való fertőtlenítés után kaptárkészítésre újra felhasználható. Különösen akkor ismerhető fel könnyen. §.

A rendelet 11. Segélyt csak annyi méhcsalád után utalnak ki. A beteg fiasítást ki kell venni a családtól és el kell égetni. és a rendeletben előírtakat pontosan betartottuk. Nagyon fontos tehát. A jó erőben lévő családok leküzdik. Tartsuk be a rendeletet és annak betartását másoktól is kívánjuk meg. A segély nagyságát a kárhoz mérik. akkor az állomány nem fertőzött része megmenthető. sütőben fertőtleníteni kell. A sejtek fenekén különböző helyzetben fekszenek. A segélyt a megyei tanács vb. takarni. vagy bármely más célra szabadba. hogy a befödés után elpusztult álca bőre egészben kiemelhető a sejtből.200/1942. vagy kemencében. Tekintet nélkül arra. Ha a nyúlós költésrothadás gyanúját a méhész jelentette és a rendeletben előírt intézkedéseket gondosan végrehajtotta. vagy elhanyagolt méhesben pusztuló üres kaptárakból terjedt el. vagy más olyan anyagból készült méhlakást. lépszekrényt. vagy lánggal nehezen megközelíthető és értékesebb tárgyakat (pl.) Használt.) Lépeket csak olyan helyiségben vagy szekrényben szabad raktározni. Az elpusztult álcák megbarnulnak. ahol pedig felütötte a fejét. Ezért a hivatalos vizsgálat eredményének megérkezéséig a családok lekénezésével várni kell. e. tilos a lépeket kinyaltatásra.) A nagyobb deszkatárgyakat (pl. FM. vagy a méheknek hozzáférhető helyre rakni. seprőgaratot) a kaptárak mintájára le kell égetni.) A méhes házat vízzel le kell súrolni és utána bemeszelni vagy befesteni. Ebben az esetben a fertőzött családokat le kell kénezni. a kilincset forrasztólámpával le kell égetni. fel kell súrolni. rendelet hatályát kiterjesztheti. A tömlős rothadás. hogy minél több méhész biztosítsa méheit. A családot gondosan kell kezelni. Igyekezzünk a betegség terjedését minden erőnkkel meggátolni. Népes családoktól a beteg fiasítást ki kell venni és el kell égetni. mint valami tömlő. hogy az elpusztított családok értékelése jegyzőkönyvbe legyen foglalva. keretbakot.) A lángot vagy nagyobb meleget bíró tárgyakat (pl. feszítő vasat) forrasztólámpa lángjával. A betegség rendszerint elmúlik. Igen sok méhészetbe. g. és ugyanúgy fertőtleníteni kell.) Tilos méh nélküli használt méhlakást úgy tartani (pl. hogy a baj padláson őrzött. községbe hurcolták már be a nyúlós költésrothadást használt kaptárakkal. szalmából. méh nélkül eladni vagy elajándékozni tilos.) Azt a helyiséget. mégis kívánatos.b. d.) Lépet (tartaléklépet. Jellemzője. elpusztult vagy egyesített család lépeit) csak tenyérnyi darabokra tördelve szabad eladni. Gyakori az is. fertőzött lépekből. utána pedig óvatosan forrasztólámpával kiégetni. A tömlőszerű bőrben folyékony anyag van. hogy a méhes fertőzött-e vagy sem és fertőzésre gyanús-e vagy sem: a. hogy abba méhek juthassanak. értékesebb etetőket.) A kényesebb. Az enyhébb költésrothadás (európai). Gyenge családokat nem érdemes kezelgetni. A biztosítás nem kötelező. segélyt kaphat. lépekkel. A nyílt fiasítást támadja meg. nádból. keretfogót. ahányról a Méhtenyésztési Osztály megállapította a nyúlós költésrothadást. használtan. Legyünk éberek. mint a nyúlós költésrothadásnál. d. mezőgazdasági igazgatóságától kell kérni. Ez tilos és nagyon veszélyes. c. üres (méh nélküli) méhlakást csak forrasztólámpával való kiégetés után és csak üvegezés vagy anyarács nélkül szabad eladni vagy elajándékozni. asztalt. §-a valamennyi méhészetre kötelező: 11. nyitott kijáróval). A nyúlós költésrothadás elleni küzdelem sikerét kívánja előmozdítani a méhállomány biztosítása. amely a forrasztólámpa lángját nem bírja és deszkával. azokat el kell égetni. f. ahova méh be nem juthat. b. Ha idejében észrevettük a betegséget. gyékényből. §. 101 . minél hamarabb észrevenni és a beteg családokat elpusztítani.) A mézpörgetőt forró vízzel vagy forró lúggal 2-3 ízben ki kell súrolni. sz. kaparót. vagy lángot bíró réteggel bélelve nincs. anyarácsot) 10%-os szódaoldatban félóráig tartó főzéssel kell fertőtleníteni. c. A nyúlós költésrothadás gyógyításával ne kísérletezzünk. Európai költésrothadással fertőzött méhészetre a Méhtenyésztési Osztály a 257. Ez a betegség hazánkban ritka. ahol fertőző tárgyak voltak.

ezért a mintával egyidejűleg levelet is postára adunk. az észlelt jelenségek stb. A vizsgálatot megkönnyíti a helyes mintaküldés. vagy a fiasítás egy részének más családokhoz való átadásával mérsékeljük. Meghűlés. akkor gödöllői anyásító zárkába eleséget teszünk. Az élő méheket úgy szedjük. ha megírjuk. Túlságos meleg. a kijárónyílás és a fészek szűkítésével védekezünk. A méhbetegségekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról a 16.). Anya küldése vizsgálatra: szállítózárkába. Váratlan. gyors méhveszteség káros hatását a fészek fokozott szűkítésével. hogy méz ne legyen benne. ha a teljes pusztulás előtt segítséget kap. Éhség. A fiasítás nemcsak betegség. a betegség megjelenése után pedig az előírt fertőtlenítés pontos betartása. amelyben közöljük tapasztalatainkat (a gyanús család népessége.A fiasítás meszesedését és kövesedését penészgombák okozzák. Ha a család helyzetében változás nem következik be. A fiasítás nemcsak a számára legkedvezőbb hőmérséklet alatt pusztul el. Mintavétel fiúsításból: a gyanús fiasításos lépből 10 X 1 0 cm-es darabot vágunk úgy. ha a családban a fiasítás terjedelme és a népesség között a természetes egyensúly felbomlik. A méhbetegségeket megbízhatóan meghatározni csak mikroszkópos vizsgálattal lehet. a méhész helytelen beavatkozása vagy betegség okozza. Dajkaméhekben akkor keletkezik hiány. A csomagra ráírjuk a feladót és a „Minta érték nélkül" jelzést. Ilyenkor a fiasítás teljesen elpusztul. A fiasítás élelem vagy dajkaméhek hiánya miatt éhezhet. hogy a mintában öregek és fiatalok egyaránt legyenek. A minta elküldése: a mintát közönséges postai küldeményként a következő címre küldjük: Méhtenyésztési Osztály. A méhbetegségek elleni küzdelemben a legfontosabb a megelőzés. Az elpusztult nyitott fiasítás megfeketedik. Ez csak rendkívüli esetekben. Ez a családot még akkor is nagyon visszaveti. A 28 fokon fejlődött fiasításból kikelő méhek zöme korcs. pl. A család gyors elnéptelenedése (mérgezés. 102 . hogy szállítás alatt össze ne nyomódjék. Mintavétel kifejlett méhekből: a méhhullákból vagy élő méhekből 30-35 darabot gyufásdobozba teszünk. A családok rendes körülmények között a kaptár hőmérsékletét nem engedik ilyen magasra emelkedni. Jellemző tünete. sodrott szárnyú. A fiasítás meghűlése ellen a családok gondos takarásával. A dobozokat egybe csomagoljuk. hosszantartó szállítás alatt következik be. A fiasítás száraz. belerakunk 10-15 munkásméhet és az anyát. váratlan zivatarok miatt) vagy a méhész erőszakos beavatkozása (korai tűzdelés) okozza. akkor a nyitott fiasítás teljesen elpusztul. mézkészlete. A családok gondos kezelésével és népesen tartásával védekezünk ellenük. 26 fokon a fiasításnak már csak kis része kél ki. Gödöllő. mi keltett gyanút bennünk. 37 fokon már a fiasítás egy része. hanem kedvezőtlen életkörülmények vagy kártétel miatt is pusztulhat. A lépdarabot kemény dobozba csomagoljuk. hogy a kórokozóktól teljes bizonyossággal megszabaduljunk és nyugodtan termelhessünk. vagy egyáltalán nincs táplálék. Ismertetője. E két betegség pusztítása jelentéktelen. 39-40 fokon pedig valamennyi elpusztul. Tapasztalatok megírása: a Méhtenyésztési Osztály munkáját megkönnyítjük. betegség. majd az álcák elpusztulnak. Nem bírja az ennél magasabb hőmérsékletet sem. A fiasítás zavartalan fejlődéséhez 34-35 fok meleg szükséges. A dobozokra a családok számát és a méhész címét jól láthatóan felírjuk. hogy az álcák körül alig van. Ezt legtöbbször mérgezés. hogy összefüggő felületen minden korú fiasítás pusztul. elpusztulnak és megfeketednek. főként a lépek szélein. egy részüket még etetik a méhek. táblázat ad tájékoztatást. fiasítás megbetegedésekor gyanús fiasítást kell küldeni. Vizsgálatra kifejlett méhek hullásakor élő méheket vagy hullákat. ha pedig ilyen nincs. A vizsgálatot a Méhtenyésztési Osztály díjmentesen végzi és szaktanácsot is ad. A zárkára ráírjuk a méhész pontos címét. fiasítása. Az éhező fiasítás fejlődése megáll. vagy a fészek szélén levő fiasításos lépeken. Alacsonyabb hőmérsékleten a fejlődés meglassul. A fiasítás meghűlése főként tavasszal gyakori. A dobozra ráírjuk a méhész nevét és a méhcsalád számát. Kezdetben nem valamennyi álca éhezik. Az álcák petyhüdtté válnak. Leggyakoribb a meghűlés miatti pusztulás a fészektől távoli.

Gyakran öröklődik. Ha az időszaknak megfelelő terjedelmű fiasításban kevés púpos is akad. A púpos fiasítás az anya hibájára mutat. a lépeket népes családoknak adhatjuk kitisztogatásra. ettől az anyát kicseréléséig használhatjuk. A sok elpusztult fiasítást tartalmazó lépeket azonban olvasszuk ki. báb . illetve fölött a hernyók végigszántottak. Amelyik anyának fiasításában sok a púpos vagy csupán heréket szaporít.bekövetkezhet. Ez a fejlődés bármelyik alakjában . Az álanyás családoknak csupán púpos fiasításuk van. Néha csak egészen elenyésző. A baj forrása rendszerint az anyában van. Pusztulhat a fiasítás molykár miatt is. mert még képes a népesség fenntartására. A kis viaszmoly hernyója a lépek közfalában.Mérgezés. A fiasítás egy része elpusztul. ha a pusztulás kismérvű. túlságos meleg vagy mérgezés miatt elpusztult fiasítás nem fertőz. A viaszmoly kártételére jellemző. Azok a bábok. Erre a molyhernyók a lépből kipotyognak és elpusztíthatok. hogy a fiasítás egymás melletti sejtekben pusztul el. idősebbeknél azonban nem. 103 . Ilyenkor azonban az álcák rendszerint nem összefüggő felületen pusztulnak. hanem elszórtan. Ilyen rendellenességek: Púpos fiasítás. a nagy viaszmolyé a fiasítás fedele alatt fúr járatokat. A fiasítás hézagos lesz. A fiasítás rendellenes fejlődését az anya hibái is okozhatják. A növényvédelemben használt és a gyűjtő méh által nektárral vagy virágporral a kaptárba vitt méreg gyakran a nyitott fiasítást is pusztítja. Ez a hiba a petézni kezdő anyáknál lehet átmeneti. A munkás sejtekben fejlődő heréket a méhek púposán födik. álca. amelyek alatt. A moly által megtámadott lép keretét kaptárvassal ütögessük meg. máskor tetemes kárt okoz. elpusztulnak. Az éhség. azt azonnal kicseréljük.pete. hűlés. Ezért. ez nem baj. Életképtelen fiasítás. Az anya kicserélésével megszüntethető.

vergődő Rendszerint méhek és hullák a kaptárak előtt. jegyzőkönyvezés bizottsággal. Gyógyítás módja ismeretlen. a leggyakoribb gyümölcsvirágzáskor. nagyon legyengült családok lekénezése.A betegség neve Milyen fejlődési fokon pusztul a méh? Jelei Kártételének ideje A méhész teendői Noszéma Kifejlett méhek Duzzadt potroh. sok fiasítás a népességhez viszonyítva. Mérgezés Kifejlett méhek és álcák Vergődő méhek. hullák a kaptárban. szállódeszkán. Főként III-V. kaptárak előtt szaladgáló méhek. fekete gyümölcsvirágzás vagy akác méhek. belső ürítkezés. fertőtlenítés. magától elmúlik. lezárása. rendellenes szárnyalás. szaladgáló méhek a kaptárak előtt. A méhek elszállítása. nagyon legyengült családok lekénezése. etetés. kellemetlen szag után VI-VII. Kollektív gyógyítás. 104 . sőt esetleg a méhek tömeges repülésének irányában távolabb is. Tavasztól őszig. gondos takarás. Májusi vész Kifejlett méhek (fiatalok) Duzzadt potroh. mielőbbi anyacsere. Atkakór Kifejlett méhek Sok téli hulla. hó. nyomásra hurkaszerű. hó. sok téli hulla. vergődő. a kaptár előtt. Egész évben. hó Etetés langyos sziruppal (1:1 vagy 1:2 arányban) Bénulás Kifejlett méhek (öregek) Verekedés a kijáróban. virágporos ürülék IV-V. etetés híg eleséggel. mintavétel. kisebb mértékben nyár végén A családok áttelepítése tiszta kaptárba. de legfeltűnőbb tisztuló kirepüléskor és hosszabb ideig tartó fogság után. vergődő méhek a kaptárak előtt.

mintaküldés. Táblázat 105 . megszáradva könnyű kiszedni Mindig mikor fiasítás van. Enyhébb költésrothadás Nyitott fiasítás. elégetni. lekénezni. Mindig mikor fiasítás van. kaptár és lépcsere. a fiasítás fedele behorpadt. erősen fertőzött családokat lekénezni. a sejt oldalán fekszik: sárgás. sötétbarna színű. a családot gondosan kezelni. a családot gondosan kezelni. barna. A tisztulási lehetőség segít. (kivételesen fedett is) Elpusztult álcák.200/1942 FM. a száraz maradvány erősen tapad a sejthez Mindig. hézagos fiasítás. fertőtlenítés 257. az elpusztult fiasítás a sejt alsó oldalán s hosszában fekszik. elégetni. erős fertőzés vagy ha a Méhtenyésztési Osztály így rendeli. a beteg fiasítást tartalmazó lépeket kiszedni. a be nem száradt fiasítás nyúlik. legszembetűnőbb ősszel. mikor fiasítás van. a beteg fiasítást tartalmazó lépeket kiszedni. lefojtás. a kaptárakat fertőtleníteni. Mintaküldés. Tömlős rothadás Fedett fiasítás Az elhalt fiasítás egészben kiemelhető. összepiszkított lépek és kaptár Telelés végén és tisztuláskor. 16.A betegség neve Milyen fejlődési fokon pusztul a méh? Jelei Kártételének ideje A méhész teendői Hasmenés Kifejlett méhek Duzzadt potroh. majd barna. Mintaküldés. kaptárokat fertőtleníteni. Rendelet szerint. Nyúlós költésrothadás Födött fiasítás (kivételesen nyitott is) Elpusztult fiasítás elszórtan. mert beteg fiasítás visszamarad. ritkán alsó oldalán. minta Gödöllőre. a megszáradt maradványt könnyű kiszedni. Jelentés tanácsnál. az elpusztult álcák rendellenes helyzetben fekszenek a sejtek fenekén.

kertgazdasági és szántóföldi növényeket a virágzás időtartama alatt . bőr. amelyeknek kijárója a fenékdeszkánál van és a kaptár egész szélességére kiterjed (pl. A madarak közül télen a harkály és a cinke háborgatják a méheket. egyes vidékeken a gyurgyalag okoz jelentős veszteséget. valamint az alkalmazásra kerülő növény védőszer nevét az illetékes helyi tanácsoknál előre jelenteni kell. rendelet hivatott megvédeni. Nyersnikotin. 106 . hogy azok méheik megóvására felkészülhessenek. A permetezés (porozás) idejét és helyét. Fészkeik pusztításával védekezünk ellenük. DNRB porozó. Wofatox porozó. Így előzzük meg a mézet rabló halálfejes vagy boszorkánypille kártételét is. Vannak esetek. amikor a tömegesen fellépő kártevők elleni védekezés azonnali beavatkozást tesz szükségessé. hogy a méhészetek a mezőgazdaságilag művelt területeken igen gyakran nagy veszteségeket szenvednek a növényi kártevők ellen használt permetező és porozó szerektől. Kívánatos. A kijáró szűkítésével akadályozzuk meg kaptárba jutásukat. A cinkék kártételét a kijárók elé szerelt védőkkel előzzük meg. Hunor). Ilyenkor az illetékes járási tanács végrehajtó bizottsága. FM. A Földművelésügyi Minisztérium új szerek engedélyezésekor a méhészetre károsakkal a jegyzéket kiegészíti. Az anyáról dohányfüsttel fújjuk le a tetveket. Gesarol permetező. vagy a Növény egészségügyi Szolgálat szakközegei a permetezést vagy porozást virágzásban levő mezőgazdasági növényekre is elrendelhetik. a méhészet körül kifeszített huzalra kötött csillogó fémlemezekkel kíséreljük meg távol tartani. vagy idegméreg tartalmú növény védőszerekkel permetezni és porozni tilos. A keretek alá a kaptár aljára papírt. s néhányszor füstöt fújunk rá. Gyomirtószerek: Flavyl permetező. Industhion. HCH permetező. ha az anyát nagyon meglepi. DNRB permetező. Kvasszia forgács. A rajta levő tetveket elégetjük. A méheket a növény védőszerek által okozott károktól a 16091/1950. Malathion. Kresonit E permetező. tisztasággal és a tartaléklépek kéthetenkénti kénezésével védekezünk ellene. A kisebb darazsak lényeges kárt nem okoznak. Nátriumarzenát. Ezek jelenleg a következők: Rovarirtó szerek: Novenda. A méhfarkas és a lódarázs ott tesz észrevehető károkat.Méhellenségek. A családok ilyen kezelése csak olyan kaptárakban könnyű. Az anyát markunkba fogjuk. A harkályt riasztgatással. Ekatox 2J. Ez kimondja. A gyümölcs és növénytermesztés a méhészetnek takarmányalapot . Ennek oka az. Gombaölő szerek: Spritz-Cupral. Hungária Matador permetező. Ellene a 7 mm-es fogas szűkítőt már augusztusban fel kell rakni. arzén. Népes családok tartásával. Az eljárást 2-3 egymás utáni éjjel megismételjük. Sajnos. E 605 F 3. A méhek védelme mérgezések ellen A mezőgazdaság és a méhészet egymásra van utalva. hogy „gyümölcsfákat. és nagyobb méreteket öltsön. sz. Közülük a viaszmoly okozza a legtöbb kárt. Az anyát óvatosan adjuk vissza. HCH porozó. nehogy a méhek megtámadják. A tanács a permetezésről (porozásról) annak 5 km-es körzetében köteles a méhészeket értesíteni. ahol tömegesen elszaporodik. Nyáron.a virágbimbók festésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időben -. Nikotinszulfát. bőrlemezt dugunk. Erre este kaptáranként evőkanálnyi naftalint szórunk. hanem inkább eltávolodás tapasztalható. A tetvek elkábulnak és lehullnak. A nagyon meglepett családot naftalinnal szabadítjuk meg a méhtetűtől. erdei és díszfákat. Darsin. A méhtetű csak akkor veszélyes. Duolit porozó." A rendelet melléklete felsorolja azokat a szereket. a méhészet és a növénytermesztés kapcsolatában az utóbbi időben nem közeledés. Pernit permetező.méhlegelőt . Holló 10 DDT emulzió. bokrokat. Hungária Matador porozó. Gesarol porozó. Nikéről D. Téli kártevő az egér és a cickány is. hogy ez az együttműködés a növénytermesztés belterjességének növelése érdekében minél jobban elmélyüljön. amelyek használata tilos. a méhészet pedig a méhek megporzó munkájával a gyümölcs és magtermesztést segíti elő jelentősen.teremt. A papírt reggel kivesszük. Kresonit F permetező. Wofatox permetező.

A küldeményre a károsult méhész címét fel kell írni. szénával. FM.. és meg ne rothadjon.) Az esetet azonnal jelenteni kell a rendőrségnek. Gödöllőre néhány család elől 30-40 hullát.) Ha értesítést kapunk. hogy a növényvédő állomások a nagyteljesítményű motoros növényvédő géppel végzendő porozást a községi tanácsnál még akkor is kötelesek bejelenteni. A mintát lehetőleg rostaszövetes dobozba úgy kell becsomagolni. ha az eljárásnál a permetező vállalat vagy egyén megbízottja is jelen van. Erre azért van szükség. a kijárót lazán tömjük be nedves fűvel. a népességet léputcákban és minden olyan észrevételt. akkor méheinket szállítsuk el. vagy teljesen lehetetlen. d. de szállításra nincs mód. Jó. akkor az illetékes járásbíróságnál kell a kártérítési igényt érvényesíteni.) A minták vételénél és postára adásánál a méhészen kívül feltétlenül legyen hivatalos személy is. c. Ha erre nem hajlandó. 24. Ha mindkét oldalon van kijáró. 2. a másik a felvilágosító munka. hogy ez a legfáradságosabb. c. f. ha nem virágzó növényeket poroznak méhekre ártalmas szerekkel.091/1950.Újabban . 107 . itatás fontos). ami később a kár felértékelésénél bizonyítékul szolgálhat.) A méheket zárjuk le (szellőzés. Az elhullott méheket összesöpörve kell lemérni. A rothadó hullákban a mérgek kimutatása nehéz. Nagyon előnyös. 16. a méhek mezőgazdasági szerepének minél szélesebb körben való ismertetése. A mintával egyidejűleg levelet is kell küldeni.ha az a méhek mérgezés miatti elhullását bizonyítja -. ha virágzó növényeket méhészetünk közelében méhekre veszélyes szerrel poroznak. valamint a méhészeti szakcsoport 1-2 tagjának (egészségügyi felelős) jelenlétében mintát kell venni az elhullott méhekből. a szigorú rendelkezések ellenére minden esztendőben nagy károk érik méhészetünket.) Különböző beavatkozással zavarjuk meg a családok rendes munkáját. hogy hol permeteztek. és ezek a környék méhállományának részleges vagy teljes pusztulását okozzák. e.) Meg kell állapítani a méhészetben keletkezett kárt. Keleti Károly u.a sok károsodás és ebből eredő pereskedések miatt . vagy vergődő méhet küldünk a betegségeknél ismertetett módon csomagolva. Ebben meg kell írni. II. hogy a minta hitelességét a későbbiek folyamán kétségbe vonni ne lehessen. A mintát úgy kell választani. vagy milyennek használatára gyanakszunk. legköltségesebb megoldás.) Az egész eljárásról részletes jegyzőkönyvet kell felvenni. Az Országos Állategészségügyi Intézetnek a kaptárak előtt vagy a kaptárak alján összeszedett hullákból (nem élő méhekből) félliternyit küldünk. akkor: a. 2. az eddig használtat zárjuk be. rendelet ellen vétőt kártérítésre kell felszólítani. hogy állományunk egészséges voltát bizonyíthassuk. g. Lelkiismeretlen emberek nem tartják be a tiltó rendelkezéseket. akkor: a. vagy a kaptárakat fordítsuk meg úgy.a Földművelésügyi Minisztérium olyan utasítást adott ki. pl.) Ha időben értesítést kapunk.) Ugyanezzel a hivatalos bizottsággal mintát kell venni a permetezett (vagy porozott) növényből is. ha magából a méregből is tudunk mintát küldeni. hogy a kijárok. virágzó növényeket kezelnek bejelentés nélkül. s a másikat nyissuk ki.) küldeni.) A helyi tanács megbízottjának és esetleg a rendőrségnek. amikor már hullnak méheink. itatás fontos). a méhészetben észlelt elhullás részletes leírását és a családok átnézésekor látottakat. A mintákból küldeni kell a Méhtenyésztési Osztálynak (Gödöllő) és az Országos Állategészségügyi Intézetnek (Budatest XIV. b. sz. a másik oldalra kerüljenek. A családokat átnézni és feljegyezni a fiasításos lépek számát. Tábornok u. Ha a porozásról (permetezésről) csak akkor szerzünk tudomást.). vagy permeteznek? 1. hogy azon a használt méreg maradványai megtalálhatók legyenek.) A kaptárakat vigyük pincébe (szellőzés. Sajnos. Igaz. Mi a teendő akkor.. ha tudomásunk van róla. de a legbiztosabb is. b. Ez ellen két módon lehet és kell harcolni. Az egyik a vétkesek feljelentése és szigorú felelősségre vonása. hogy milyen mérget használták.) a hivatalos vizsgálat után . A növénymintát szellősen csomagolva kell az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézethez (Bp. vagy idő.. Ez tartalmazza a mintavétel körülményeit. hogy össze ne préselődjék.

hogy a nektárt adó virágokat keresnék. ha a kaptárak nem állnak vízszintesen. hogy az alperes (a permetező vagy porozó) a 16. Kerüljük el sok családnak kis területen való összezsúfolását. Ha pedig dolgozunk a méhekkel. szükség esetén az állományt vonjuk össze. hogy a rablás megelőzésére minden intézkedést tegyünk meg. egyszóval semmi olyat. FM. mézet. hogy ne legyenek a méhek tömeges röpködésének útjában. raboljanak. hogy a nekünk és népgazdaságunknak is kárt okozó jogszabálysértőket nem jelentjük fel. éppen annyira elítélendő. cukorszirupot.h. Ilyenek: a) A kijárok szűkítése. Ügyeljünk arra is. A méhek gyűjtési ösztönüktől hajtva arra is képesek. A kaptárból kivett lépeket mindig tegyük léphordó ládába és zárjuk el a méhektől. elmarasztalja. ha a permetezést jogtalan előnyök szerzésére akarjuk felhasználni és kárunkat túlozzuk. A rablási hajlam jele a kutatás. hogy változtatjuk munkahelyünket. 108 . sz. A tartalékcsaládokat a többi méhektől távolabb tegyük. akkor a kaptár másik oldalán nyissunk számukra kijárót. hogy az eleség ki ne folyjék az etetőből. Sürgős vizsgálatok során azt is megtehetjük. Ezzel a rablásra ingerlő időt lerövidítjük. fedelezést. sőt hajnali órákban vagy estefelé dolgozzunk. rendeletet nem tartotta be és ezzel a méhésznek (méhészeknek) kárt okozott. Ha az eljárás során a bíróság bebizonyítottnak látja. Etetéskor vigyázzunk. hogy a méhek zavartalanul dolgozhassanak. akkor is a kora reggeli. akkor abbahagyjuk a munkát. fészkes böngészett rajok) lehetőleg úgy helyezzük el. mert a fiasítástól távol esik és nehezebben védik a méhek. Hordástalan időben viszont csak akkora nyílást hagyjunk. Rendellenességek Rablás.) Életerős családok tartása. Magas kereteknél ne használjunk alsó kijárót. mert itt védik meg legjobban a méhek. amilyen a méhcsaládoknak feltétlenül szükséges és amekkorát a család jól megszállva tart. c. Megelőzésére kell törekednünk. ha hordástalan időben több méhészet van egymás mellett. gyorsan. Ha már sehol sem hagynak nyugodtan a méhek. ami kutatásra ösztönözné a méheket. nehogy mézet. ezen nem tudunk segíteni. figyelmetlensége valamennyinek bajt okozhat. vagy a kaptársor egyik végén már nem dolgozhatunk nyugodtan. A kaptárak mellett vagy azok közelében. Túlzott követeléseinket a jó szakértő úgyis mérsékelni fogja. gondosan takarjuk. bebújnak a tető alá. másrészt az etető túltöltése szokott lenni. vagy azok közelében. Hordástalan időben a méhekkel csak a legszükségesebb esetekben. és kártérítés fizetésére kötelezi őt. e.) a mérgezés miatt elnéptelenedett családokat szűkítsük le. Ha törzscsaláddal egy kaptárban vannak. Ha a méhes kert egyik sarkában. sőt a felnyitott kaptárba is betolakodnak. mert könnyen rablás áldozatául esnek. A ki járót a fészeknél (fiasításos lépeknél) nyissuk. Rendszerint azok a családok esnek a rablás áldozatává. Amennyire helytelen. A nagyon legyengült családoktól a nem takart fiasításos lépeket vegyük el. Ne tűrjünk gyenge.091/1950. cukorszirupot csepegtessünk szét a kaptárakon. Azokat a családokat. Egy méhész gondatlansága. A rablás legfőbb oka a hordástalanság.) Óvatos kezelés. Sajnos. akkor másikra megyünk át. anyátlan családokat. azonnal a kivett lépen teremnek. ellenálló képességét valami lerontotta.) Zsúfoltság elkerülése. A felderítő méhek ahelyett. beteg. Ha a méhek már kutatni kezdenek. a kijáró előtt „incselkednek" az őrökkel. Ennek oka egyrészt a lyukas etető. A pároztató kaptárakat sohase tartsuk a termelő családok közvetlen közelében. méheknek hozzáférhető helyen ne hagyjunk lépet. Különösen gyakori az eleség túltöltése akkor. Különösen veszélyes. amelyek életerejét. hagyjuk abba munkánkat. b. A pereskedésben is maradjunk hűek az igazsághoz. híg eleséggel etessük. Dolgozzunk mindig határozottan. Azonban a hordástalanság figyelmeztetés számunkra. hogy másik család készletét hordják el. Minden nyílást körülszaglásznak. amelyek még nem tudnak védekezni (pl. Hordás idején a kijárókat nagyra nyitjuk. A már kitört rablást elfojtani nagyon nehéz. a kaptárak körül röpködnek. rendes életviszonyát valami megzavarta.

Ajánlatos ilyenkor a szomszéd családok kijáróit is alaposan leszűkíteni. amelyekben ez a hajlam erősebb. Sétáljunk végig a kaptárak előtt és figyeljük gondosan a kijárókat. Ha méz buggyan ki szájukból. akik azt hiszik. Rablásra minden méhcsalád hajlamos. akkor valószínűleg rabolnak. A rablott család méhei kaptárjuk homlokfalán gyülekeznek s a támadás megszűnése után behúzódnak. amikor a méhek még nem nagyon mozognak. mert gazdájuk kifosztotta őket. Ezért méheinket lehetőleg gyakran ellenőrizzük. vagy röpülési körzeten kívülre szállítjuk. biztos. nyomjuk meg a potrohúkat. Ez is arra int. Az álanyás családok kezelésével pepecselni nem érdemes. hogy az illető méhész helytelen cselekedetével valóban hozzájárulhatott a rablás kitöréséhez. akkor a lesöprést szakaszosan (nem egyszerre) végezzük. Petéikből herék fejlődnek. Álanyásság. Minél előrehaladottabb állapotban van a rablás. Mindez nem igaz. Ha a rablást sehogyan sem sikerül megakadályozni. ha meggyőződtünk róla. hanyag kezelés bizonyítéka. Ha az álanyás család még népes (ez ritka). hogy a fehér méhek hova repülnek. vagy már befejezték az élénk röpködést. lassan belenyugszanak. Megállítható a rablás karból használatával. Ha a hazatérőknél tapasztaljuk ugyanazt. Csak alsó ki járónál tűnik fel. hogy a rablást idejében észrevegyük. Fogjunk meg néhányat. megöljék az anyát. Az ilyen családokat figyeljük meg. annál nehezebb megfékezni. Olyanok is akadnak. A rabló család felderítésére egyszerű módszer a lisztezés. hogy fosztogatnak. hogy mindent kövessünk el megelőzésére. miután a kaptárba bejutni nem tudnak. A rabló méheket sokan külön fajtának tekintik. 109 . Ha a kaptárból kijövő méhek potroha duzzadt. Később a rabló és rablott család teljes lezárása használ. a változtathatatlanba és hazatérnek. hogy szellőzést kell adni a családoknak. a kijáróban vagy a szállódeszkán látható viaszmorzsa. amikor a méhészetben általában nyugalom. A befödött fiasítás púpos. Előrehaladott rablásra mutat a kaptárak fenekén. Mások szerint a méhek azért rabolnak. A méhészetünkben kitört rablás előidézésével tehát csak akkor okoljunk másokat. amelyekbe bekéredzkednek. Vannak azonban törzsek. hogy a családot támadják. Ilyenkor már későn érkeztünk. A hosszabb idő óta anyátlan családban munkás méhek kezdenek petézni. vagy a kijáróban verekedő méhek arra figyelmeztetnek. nehogy azoknál a családoknál. legfeljebb a mézkészlet kis része menthető meg. illetve csak csendes mozgás van. Mézzel összemaszatolt kijáró a család teljes kirablását jelenti. A rablók. a kijáró elé karbolos rongyot akasztunk. A nagy sürgés-forgás olyankor. akkor a rablott és rabló családot (ha ez is a mienkből való) pincébe visszük. Legjobb lesöpörni őket. hogy a méhész rabolni küldheti a méheit.A kár csökkentése szempontjából igen fontos. A rablás a fertőző méhbetegségeket is terjesztheti. A karból szaga elűzi a rablókat. a gyűjtésben is a legeredményesebbek. szintén gyanús. A rablott család kijárójában a rabló méheket liszttel behintjük és figyeljük. Ezek rendszerint a természetes méhlegelő felderítésében. Különösen feltűnő ez korán reggel és estefelé. nehogy azokra törjenek rá a rablók. Természetes. A méhek a szomszéd családokhoz húzódnak be. Kezdetben a kijáró szűkítése is segíthet. léptörmelék. A kaptár előtt a földön. Az álanyás család a gondatlan. akkor ez a család rabol.

azonban egyik sem olyan fontos. hold napraforgó. A Hajdúszoboszlói Tangazdaságban a napraforgótábla közelében virágzás idején elhelyezett méhek a holdankénti hozamot 2-3 mázsával növelték. hogy mindenkor ott állnak rendelkezésre. Megemlítek azonban néhány hazai tapasztalatot. A másik tábla a méhektől 2 km-re volt. körte. Szép számmal vannak hazai tapasztalataink a vörös herével is. A Farádi „Felszabadulás" tsz-nek 1954-ben két 10 holdas táblán volt magheréje. holdanként 10. A vadon élő rovarok számának fogyatkozását csupán a mézelő méhekkel pótolhatjuk. hanem minőségét is javítja. A termesztett fontosabb növények közül a méhek munkája a következők termését növeli: Gyümölcsök: mandula. nagyobb gyümölcsök. 110 . A méhek megporzó munkája a termést nemcsak növeli. hogy a méheket a mezőgazdaságban hasznosítanunk kell. málna. A méhek munkája tehát a közeli tábla termését holdanként 120 kg-mal növelte. Azzal. Míg a vadon élő rovarok a növényvédő szerek használatának terjedésével rohamosan fogynak.2-7. A méhekhez közeli 10 holdon 29. baltacím. mint külföldön.A MÉHEK HASZNOSÍTÁSA A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSBEN A méhek szerepe a növénytermesztésben Ma már közismert. A békéscsabai „Előre" tsz-ben 1954-ben a méhek közelében 12. hogy a virágos növények legnagyobb részét rovarok porozzák meg.8 q-t. lucerna. szöszös bükköny. meggy. A Bábolnai Állami Gazdaságban a vöröshere hozama a méhek közelében 168 kg. családban telel. A mézelő méh. köszméte. a méhektől távol pedig csak 7. koriander. A méhek által megporzott virágokból egészségesebb. Sőt a tudomány ma már ennél is tovább jutott.8 q. A növényeket rengeteg rovarfaj látogatja. kat. A mézelő méhek igen nagy előnye még a vad megporzókkal szemben. mert lakásukkal együtt bárhová áttelepíthetők.8 q. nyúlszapuka. A méhek munkájának hasznát nem kívánom itt külföldi adatokkal bizonyítani. Ennek sok oka van. melyek azok a növények. Ezek azt mutatják. gyümölcsöt teremjenek. akik gyakorlatilag bizonyították be a méhek fontos szerepét. alma. A termésben mégis nagy volt a különbség. mustár. amelyeknél a méhek munkája hasznos. Nem lehet ezt elmondani a vad megporzókról. mint a mézelő méh. svédhere. hogy a méheknek nálunk is ugyanolyan fontos szerepük van a növénytermesztésben. Olajos-növények: napraforgó. ahol éppen szükség van munkájukra. cseresznye. őszibarack. repce. kajszi. szilva. tehát már kora tavasszal elegendő számban látogatja a virágokat. A kunszentmártoni Zalka Máté tsz-ben 1953-ban annak a napraforgótáblának hozama. hogy azok magot. addig a méhek számának meghatározása hatalmunkban van. hogy a virágport egyik virágról. illetve növényről a másikra viszik át. Vannak is már közöttük szép számmal. somkóró. amelynek jó megporzásához munkájukra szükségünk van. szeder. zamatosabb.8 q termett. Az egyik közelében 125 méhcsalád volt. elősegítik. Mindkét magfogó táblán jól fejlődött a lóhere. hogy a méhállomány a lóheretáblákhoz viszonyítva kevés volt. szamóca. a méhektől távol csak 90 kg lett holdanként. magvak fejlődnek. amelynek közelében méhek voltak. míg a méhektől távoli táblákon csak 7. bíborhere. ribiszke. A méhek munkáját irányítani tudjuk. A magvaknak jobb a csírázóképessége és belőlük életerősebb utódok fejlődnek. Azt a növényt látogatják tömegesen. a távolin ugyanakkor csupán 17. Takarmánynövények: pohánka. Ezek az adatok is elegendők annak bizonyítására. fehérhere. A méhek jelentőségének a mezőgazdasági szakemberekkel való megismertetésében legtöbbet az állami gazdasági és termelőszövetkezeti méhészek tehetnek.7 q lett. Meg kell jegyezni.65 q magot adott egy kat. szarvaskerep. hiszen munkájukkal a terméshozamokat és a termés minőségét külön költség nélkül nagyban növelhetjük. Sokszor azonban maguk a méhészek sincsenek tisztában vele. vöröshere. A vad megporzók kieső munkáját is velük kell elvégeztetnünk.

MÉHCSALÁD-SZÜKSÉGLET Régebben azt hittük. A méhek nagy része a közelben nyíló egyéb mézelő virágokat fogja látogatni. hogy a megtermékenyítéshez elegendő. uborka. sárgadinnye. mint hűvös. Zöldség és főzelékfélék: káposzta. olajos és ipari növények pohánka pillangósok vöröshere és lucerna ……………… ……………… ……………… ……………… ……………… 1½ -2 ½-1 1¼ 1¼-2 3 méhcsalád méhcsalád méhcsalád méhcsalád méhcsalád E számok csupán irányadók. Testéről a virágpor csali véletlenül jut a bibére. szeles. amilyenek például a gyümölcsfélék közül a bogyós gyümölcsűek. Ilyen nagy látogatottságot a rövid virágzás alatt csak akkor lehet elérni. mint ott. Mások még válogatósabbak és az a virágpor sem elégíti ki őket. 111 . annál biztosabb a megtermékenyülés. A normát ilyenkor többszörösére növeljük. A szükséges látogatások száma 20-40 is lehet. összefüggő virágzó táblák sokkal több méhet kötnek le. több méh látogatja a virágokat. hogy ez korántsem így van. Ahol vetélytárs növény van. hány virág van az adott növényből egységnyi területen. tök. a megporzandó terület nagyságát.a mi esetünkben a méheknek . A csábítás annál eredményesebb. hanem attól is. Tegyük fel. A kis terjedelmű legelőről másra is elkalandoznak a méhek. Keresi a neki legjobban megfelelőt. az őszibarack és a kajszi. A legtöbb virág még a más növényről való virágporban is válogat. hold napraforgóra elég 50-100 méhcsalád. Ezért ilyenkor kevesebb méhcsalád elegendő bizonyos feladat elvégzésére. a virágot a rovaroknak . hosszabb ideig dolgoznak. hogy a megporzás sikeres volt. a napraforgót ott. A nagy. mint nagyra. gyümölcsfélék kobakos. egészségesebb a termés. hogy egy virágot hány ízben kell a méheknek meglátogatni. mert ennek az egy-két családnak nem köti le valamennyi kijáró méhét a kis napraforgótábla. Kedvező időjárásban a méhek munkája jobb. minél jobban mézel a versenytárs növény. Ma már tudjuk. a virág bibéjére már az első látogatáskor virágpor tapadt a méh testéről. ahol ugyanakkor jól mézelő tisztesfű is virít tömegesen. Ezért kis táblára több családot kell számítani. Természetes. a mandula. ott megporzásra több méhcsaládot számítunk. hogy gyenge családokból többet kell számítani. Mindezzel a növények a fajra. hogy ez az első viráglátogatáskor megtörténik. Például: 100 kat. A megtermékenyülés még így sem biztos. de 2 holdra nem elég 1-2. takarmánykáposzta.Kobakosok: görögdinnye. Hogy a virág bibéjére sok és több növényről származó virágpor jusson és a termés kielégítő legyen. vöröshagyma. borult időben. amelyik ugyanarról a növényről származik. annyira káros önmegtermékenyítést akarják elkerülni. tarlórépa. az időjárást és az ugyanakkor virító egyéb mézelő növényeket is. A szükséges méhek száma nemcsak attól függ. A megporzandó növény közelében tömegesen virító egyéb mézelő a méhek egy részét elcsábítja.többször meg kell látogatniuk. jó életerőben lévő családokra vonatkoznak. A méh megporzó munkáját nem tudatosan végzi. ha a virágzó tábla közelében sok méh van. A normák népes. ha a virágot egy méh meglátogatja. mint az apró parcellácskák. Ilyenkor tehát a jó megporzás érdekében a virágzó növényekhez több családot kell vinni. Különösen fontos ez a kora tavaszi időszakban virító növényeknél. Sok növény nem hajlandó befogadni az ugyanarról a virágról származó virágport. retek. Nem biztos. Sokkal kevesebb méh látogatja pl. annál fejlettebb. Figyelembe kell venni a méhcsaládok erősségét. ahol más tömegmézelő nincs. Minél több virágpor között választhat.

ott nagyobb a termés. annál messzebbre röpülnek a méhek. A baltacím a méhészettől 500 m távolságra csak 59. Azért a kaptárakat a fák között. meredek lejtőn termelnek szarvaskerepet). ha a méhek közvetlenül a megporzandó növény mellett vannak. hogy mennyi a megporzó fa. hogy a megporzó fák virágpora kellő mennyiségben kerül át a megporzandó fákra. Kisebb terület megporzására a méheket a tábla mellett bárhol lerakhatjuk. Minél kedvezőbb az időjárás. a következőképpen növelendők: 500 méterre ……………… 25 % -kal 1000 méterre ……………… 66 % -kal 2000 méterre ……………… 350 % -kal Nézzük ezt gyakorlati példán. Ahol kevés a megporzó. A méheket tehát itt kell 112 . mert csak így növelhető annak valószínűsége. A lucerna a méhészettől 220 m-re 35%-kal kevesebb magot adott. A termés csökkenése már 200-500 m-re is szembetűnő. Ezzel a megporzást hűvös időjáráskor is kielégítően biztosítottuk. Számuk a távolság növekedésével rohamosan csökken. Ezért ilyen helyeken a méheket megosztjuk és a 2 keskeny oldalon vagy teljesen a tábla szélén. mint közvetlenül a méhészet mellett. Gyümölcsösökben a méhek a hűvös időjárás és a fák koronája miatt nem repülnek még olyan messzire sem. ott a sikeres megporzáshoz sok méhcsalád kell. Természetes. Hosszúra nyúló táblán (1500 m v. Ezek a számok akkor. Számuk már 500 m-en túl is rohamosan csökken. kora tavaszi napokon a méhészettől már 250300 m-re is alig lehet méheket látni. négyzetes. A két csoport munkája egymást kiegészíti. vagy nem nagyon elnyúlt téglalap alakú táblákban a méhészetet legjobb középre helyezni. A méhészettől 2000 m-re levő virágokat már nagyon kevés méh látogatja. Így a méhek minden irányban találnak megporzandó virágot. A gépkocsival járhatatlan utak miatt a tábla méhekkel csupán 1000 m-re közelíthető meg. hogy a méhészetet közvetlenül a megporzandó növény mellé talán mondhatjuk úgy is. hogy a méhek tevékenységében fennálló törvényszerűség hat a látogatott növények hozamára is. A méhcsaládok elhelyezése A megporzandó táblákon A méhek legsűrűbben a lakásuk közvetlen közelében levő virágokat látogatják. amit 250 m-re. Jó. mert annak egyik része sem lesz messze. mint egyébként. Nagyobb. és a legtávolabbi virágok sem kerülnek messze tőlük. hogy a növények közé kell telepíteni. A méhek legszívesebben és legnagyobb számmal a közeli virágokat látogatják. Megtörténik. ha 200-250 m-ként rakunk le 10-15 családos csoportokat. hogy valamilyen ok miatt a méhekkel nem lehet megközelíteni a megporzandó növényt (pl. Ezt sok megfigyelés bizonyítja. vagy kissé benne helyezzük el. viszont hűvös. egymás közelében kisebb csoportokban kell elhelyezni. A megállapított méhcsaládszükséglet ugyanis arra az esetre vonatkozik. hanem szükség szerint többet számítunk. A méhészetet a megporzandó növénytől távolabb helyezzük el. ha a hőmérséklet 12-15 fokra emelkedik és az enyhe idő csak rövid ideig (pár óráig) tart. mert a méhek 100-150 m-re már akkor is látogatják a virágokat. ott kisebb. Ahol sok a méh. több) a középre helyezett méhészet méhei a tábla két végét már nem látogatják kellően. A telephely megválasztásakor az erre általános érvényes elvekre figyelemmel kell lenni. ahol kevés. Ezek alapján könnyen érthető.5%-át adta annak. A megporzásról ilyenkor sem szabad lemondani. Így a méhek két oldalról járják a virágzó magfogó táblát. Vagyis a termés a méhészettől való távolság növekedésével csökken. ha a méheket távolabb kell elhelyeznünk. azonban egy holdra nem a norma szerinti méhcsaládot.Gyümölcsösökben figyelembe kell venni azt is. A gazdaságnak 50 kh fehérheréje van magfogásra. de a legelső követelmény a jó megközelítés.

ezért csak teljesen tiszta cukorból. tiszta vízzel készítsük. Vegyünk 1. hogy minden családnak jusson 1 dl. Igen fontos. A méheket a következőképpen szoktatjuk: 1:1 arányban annyi cukorszirupot készítünk. hogy a hordási lehetőség szűkös-e vagy bőséges. A keretetetőbe vagy lépekbe öntözött eleség nem váltja ki a mozgósító táncot. A mozgósított méhek a legelőt a kaptár közelében keresik. mintha kívülről hozták volna az eledelt. amelyeket a méhek nem szívesen látogatnak. Ha a méheknek a megporzandó virág illatával egyező illatú szirupot adunk és hajnalban etetünk.a gyümölcsösök.elhelyezni. Egyszóval ügyeljünk. anyaga nem hat a szoktatás sikerére. Ezekre a méheket irányítani. A virágokat úgy kell szedni. A szirupra ¼ résznyi virágot számítunk. műanyagból. napjától növekszik ugrásszerűen. hogy az akácosból hazatérve a méheket a megporzandó növényeken hogyan osztja el.5 méhcsaládot. s onnan legyen kénytelen újra megmozgatni. tisztára mosott edényben főzzük. bíborhere és repce kivételével . akkor annak a növénynek virágait áztatjuk bele. vagyis 49. Hány méhcsaládot vigyenek oda.2 méhcsalád kell. és sokszor azért is kellemetlen. Azt a területet. Az etetőket mossuk tisztára. tanácsos tüllsátorral védeni. Ilyen két fontos takarmánynövényünk a vöröshere és a lucerna. amelyikre a méheket irányítani akarjuk. a méhek röpködése előtt kell a családoknak beadni. hanem segítenek megvalósítani a növénytermesztés elé kitűzött termelési terveket is. Ez többletmunkával. közlik velük a nektár illatát és azt is. kereken 50 család. hogy semmi zöld rész ne maradjon rajtuk. hogy a szirup a kívánt illatot minél jobban átvegye. Azonban 1000 méterre lesznek. hogy semmiféle szaguk ne legyen. vagyis minden literre 2. illattól mentes legyen. Mindaddig etetni kell. Így a szirup illatosabb lesz. nehogy a rovarok a nektárt kihordják a virágokból. tudtukra adják. Az etető készülhet fából. ha a méheket a tábla mellé telepíthetnénk. 113 . Az 50 holdra tehát 75 családra lenne szükség. többletkiadással jár. fémből. nehogy állandó telephelyére vigye a méhészetet. A felderítő méhek mozgósító táncát etetéssel is elő lehet idézni" A kaptárban etetett méhek ugyanúgy jelzik a gyűjtési lehetőséget a fészekben. A virágokat legalább 1 és ½ . A szoktatás eredménye az első napokban gyakran egyáltalán nem észlelhető. hogy a szirup minden idegen szagtól. hanem a méhlegelő jobb kihasználása végett is fontos. Mikor szobahőmérsékletre lehűlt (15-20 fokra). hova rakja le. mert akkor a szirup idegen szagot kap. A méhész a gazdaság főagronómusának vagy növénytermesztési agronómusának útmutatásai alapján már tavasszal előre tervezze meg a méhek szétosztását az egyes magfogó táblákra. A heréstől 1000 m-re levő telepen tehát 75 + 50 = 125 méhcsaládot kell elhelyezni. mert az új helyről a méhek visszarepülnek az állandó telephelyre. Állami gazdasági és termelőszövetkezeti méhészeink igyekezzenek a méhészettel beleilleszkedni a gazdaság termelésébe és bebizonyítani a méhészet termésnövelő szerepét. A cukrot forró vízben oldjuk. A megporzó munkára . A méhcsaládok akác utáni kisebb csoportokban való elosztása nemcsak a méhek megporzó munkájának jobb hasznosítása. hogy a legelőt felderítő méhek társaikat a nektárgyűjtésre mozgósítják.2 óráig a szirupban kell áztatni. szoktatni lehet. hogy a kaptártól milyen távolságra van a legelő. hogy a megporzás kielégítő legyen? 1 kh fehérherére 1 és ¼ . Szokás a szirupot este készíteni és a virágokat reggelig áztatni benne.5. A méhek száma a megporzandó növényen rendszerint az etetés 5-6. A szirupot korán reggel. A szoktatás a méheknek azon a tulajdonságán alapszik. A virágokat tiszta kézzel szedjük. A szükséges többlet 66%. Ezzel nemcsak a méhészet megbecsülését mozdítják elő. A MÉHEK SZOKTATÁSA Vannak növények. amíg a megporzandó növény el nem virított. A méhésznek már előre tudnia kell.5 deciliternyit. akkor azok a szabadban a hasonló illatú virágokat keresik és tömegesen látogatják.akácvirágzás után van szükség. Az etetőt a fészek kereteinek felső lécére kell tenni. ahonnan virágszirmokat akarunk szedni.

Nem érünk el jobb eredményt. akkor a „megjegyzés" oszlopba semmit sem írok. 114 .A tapasztalatok szerint nem érdemes a napi adagot 1 dl fölé emelni. A következőkben ismertetem a tan. A tavaszi vizsgálatra például úgy készülök fel. Már HF is van. tekintettel kellett lennie arra is. A szoktatás eredményességét ma már számtalan kísérlet és gyakorlati tapasztalat igazolja. Gyakori például. Az etetés hatására hamarabb áttérnek az akác látogatására. F hézagos.és kísérleti gazdaságok nyilvántartási rendszerét. A jobb középső lába béna. Ez a méztermelés szempontjából igen káros. nemesítése is. Természetesen lehet ehhez hasonló jó. Pl. A feljegyzések nemcsak a méhcsaládok pillanatnyi kezelésében jelentenek segítséget. tervszerű és céltudatos. hanem a méztermelésben is hasznos lehet. A méhek szoktatása nemcsak a növénytermesztésben. Én a következő rövidítéseket használom: F M N A a AB ab L k = = = = = = = = = fiasítás méz népesség petéző (termékeny) anya terméketlen anya fedett anyabölcső fedetlen anyabölcső lép keret ML E HF R cs S B N V = = = = = = = = = műlép etetés herefiasítás minden rendben csendes anyaváltás saját nevelés borult napos változó Munka közben a rövidítések sok írástól mentesítenek. Ezeket mindenki maga állapíthatja meg. amellett. s minél jobban megismerkedem vele. vagy papírra fejként felírom a következőket: Család száma: F M N Megjegyzés Így csak az adatok beírása marad hátra. hanem a környék méhészeti viszonyainak. Vannak ugyanis esetek. hogy a leglényegesebb adatok gyors. vagy ennél jobb nyilvántartási rendszer is. Ez igen nagy előny a termelésben. Ha minden rendben van. Ilyenkor a legkorábban kivirított akácvirágokkal illatosított sziruppal etetjük a méheket. hogy lehetővé tegye az állami és termelőszövetkezeti méhészetek ellenőrzését és a méhész igazának bizonyítását is. de nem lehet gyors és eredményes sem. hogy a napraforgó vonja el a méheket a jobban mézelő tisztesfűtől. pontos és áttekinthető rögzítésére alkalmas. NYILVÁNTARTÁSOK A MÉHÉSZETBEN Feljegyzések nélkül a méhész munkája nem lehet rendszeres. Ugyancsak nincs értelme magasabb cukortartalmú szirup etetésének sem. hogy a méhek rászoknak a bíborherére és nem hajlandók áttérni a később induló akácra. A bevezetett módszernek. az egyes munkák időpontjának a megállapításában. Nem növeli a méhek számát a virágokon a naponkénti többszöri etetés sem. a méhcsaládok fejlődése és e viszonyok közötti összefüggéseknek megismerésében is. hogy munkafüzetembe. Ide csak a rendkívüli tapasztalatok kerülnek. A családok állapotát emlékezetből pontosan ismerni még kis méhészetben sem lehet. annál több előnyét és hasznát fedezem fel. A feljegyzések vezetését nagyon megkönnyítik a rövidítések. gyengébb mézelő kedvéért elhanyagolják. vagy a baltacím az akáctól. Saját méhészetemben is használom. Hasonló helyzet a más mézelőkkel is előfordulhat. a termelési és kezelési módok megválasztásában. Vezetésük tehát az állami és termelőszövetkezeti méhészetekben ilyen szempontból is feltétlenül kívánatos és indokolt. amikor a jó mézelő növényt a méhek egyéb. A pontosan vezetett feljegyzések révén válik lehetővé állományunk javítása. Előfordul például. A méhek termésnövelő munkáját vétek kihasználatlanul hagyni.

átadást nagyon megkönnyíti a rendesen vezetett törzslap. A törzslap utolsó bejegyzése alapján megállapíthatjuk. vezetésére. a vizsgálatkor tapasztaltak rögzítésére való. az elvett fiásítást. 4. 115 . a kiépített műlépek számát stb. méhészeti napló. keret van összesen az állománynál. törzslap. Ez különösen akkor nagy jelentőségű. hogy a törzslap mindenben hű képet ad a kaptárak belsejéről. Néhány család szúrópróbaszerű átvizsgálásával meggyőződhetünk a törzslapon feltüntetett adatok helyességéről. A 17. mézkészlet. Ezen tüntetjük fel a család teljesítményét. kimutatás a felhasznált cukorról és műlépről. táblázatban bemutatott törzslap-minta egyúttal példa annak kitöltésére. hány lép. műlép. A családra vonatkozó legfontosabb adatok.A tangazdaságokban bevezetett és kötelező nyilvántartási rendszer a következőkből áll: 1. ha a méhészet általános helyzetéről valamennyi család tüzetes átvizsgálása nélkül akarunk tájékozódni. Az állami gazdaságoknál az ellenőrzést. Ha azt találjuk. 3. a vele végzett munka. őszi és tavaszi kimutatás. Törzslap. 2. A törzslap nagy szolgálatot tesz akkor is. hanem a törzslapok adatai alapján folytatjuk. amikor rossz időjárás vagy hordástalanság miatt a méhcsaládokkal huzamosabb ideig nem foglalkozhatunk. a pörgetés eredményét. Minden családnak külön törzslapja van. akkor az ellenőrzést vagy átvételt tovább nem a méhcsaládok közvetlen vizsgálatával. hogy mennyi a családonkénti átlagos népesség.

4. 7. 7. V. Ellenőrzés Kaptárba helyezve méz üres lép méh fiasítás műlép (cukor) keret db léputca lép db kg db 4 5 6 7 8 9 lép db 10 Kaptárból kivéve méh fiasítás léputca lép 11 12 méz (cukor) kg 13 műlép db 14 üres keret db 15 1 1 1 2 1 12 15 Ellenőrzés. VI. 4. 5. 3. 24. 18. Takarás.10. Rendben 14. 15. X . Etetve cukorral 16.8 . Takarás bőrlemezzel Első vizsgálat. VI. VIII. Család 10. 27. 22 55. 1.A vizsgálat Sorszáma időpontja 1 18 1. 7 VII. 6.5 39. Pörgetés II. 15. Fészek 2 ml közé Pörgetés I. X. Tart. V. Műraj készítés Ellenőrzés. IX. 8. Ellenőrzés. X. Rendben 12. Egész kaptár megnyitása Ellenőrzés Előkészítés mézelésre. Ellenőrzés 13.25. 9. 24. 27 IV. célja (a végzett munka) 3 Utolsó vizsgálat. etetés 15. Ellenőrzés.5 . Virágpor bő Ellenőrzés Fészek bőv. 24. illetve év végi helyzet 3 2 1 1 2 1 10 3 4 116 4 4 6 3 2. Rendezés. 1. IX. 2. VIII. III. V. 16. VII. VIII. készítés 11. Sok here! 1955-ben összesen. 2 54.

22 22 21 22 20 17 15 15 10 8 7 7 7 3 lép db 16 21 21 21 21 méh léputca 17 9 9 10 14 16 20 fiasítás lép 18 1 4 6 7 11 11 méz (cukor) kg 19 18 6. 12.Kaptárban maradt Sorszáma 1 18 1. 13. 8. 4. 15.5 17. 7. 11. 3. 14. 10. Táblázat. Törzslap A méhcsalád száma: 21 Kaptárrendszer: NB fekvő 22 keretes Anya kikelésének ideje: 1953 év Az anya származása: T 20 22 20 9 18 22 8 16 23 27 17 20 17. 6. 2. 16.5 van van műlép db 20 1 1 1 1 üres keret db 21 A méhész aláírása 22 17. 5.5 1 117 . 9.

de akácvirágzás alatt már kimerült.50 17. mert erősen befolyásolja termelését.A méhészet elhelyezése" részben). mind a kaptárak számozásában rendet tartunk (lásd . Pl. sz. A 20.A méhcsalád számának pontos. sz. mint amennyit a törzslap mutat. „17" azt jelenti. Ezért helyesebb. hordás közben gyűjtő munkájának eredményét futó szemlével ellenőriztük stb. gyűrődik. Figyelni kell. A pontos feljegyzés pl. hogy a vándorlásra előkészítettük. nem kerül a törzslapra.). A családot jól fölfejlesztette.5 kg pörgetett). vagy augusztusban. fejlődése töretlen. család értékelése a következő: Méz: Kivettem összesen telelőre maradt összesen: a családdal feletettem összesen termelt (13) (19) 39.50 57 4 53 kg-ot kg-ot kg-ot kg-ot kg-ot (20) (8) 1 4 5 6 3 db db db-ot léputca db Lép: a múlt évről bent maradt műlép ……………… 1955-ben beadott ……………… Összesen kiépített: elvéve összesen (11) elvett fias lépek száma összesen Méh: Fiasítás: ……………………………… (12) Vagyis a 20. „Cs" arra figyelmeztet. Ez érthető is. Az anya kikelésének éve rovatba azt az esztendőt írjuk be. Ha megtelt. (VI. Tenyészanyagot is adott.. A leváltást csak azért kerülte el. de lehetőleg még aznap jegyezzük fel a törzslapra. ha mind a törzslapok. hogy a 17. A leváltás idejének megállapításánál ugyanis nem mindegy.50-1. hogy a család maga nevelte. bizonytalanságot kizáró módon való feltüntetése igen lényeges. hogy az anya májusban kezdett-e petézni. hogy rajzási hajlama nem ébredt fel. annál jobban meg tudjuk ítélni teljesítményét.80 kg). családból való. hogy a törzslap adatait mindig valóban a megfelelő családra vonatkoztassuk. tenyésztési értékét. sz. újat kapcsolunk hozzá. családhoz évközben többször is hozzányúltam. szállítás alatt érezhető veszteséget szenved. Munka közben. ez: 1957. Tavasszal fokozott figyelemmel kísértem. mikor kezdett petézni. A törzslapon azonban csak a család belső életét befolyásoló műveleteket és a rendszeres időszaki ellenőrzések adatait kell bejegyezni. megázik. vándoroltattuk. 6 léputca nép (1. hogy a 20. félreértést. visszafejlődése szabályos volt. hiszen 1953-as. amelyikben az anya kelt. Ha azonban a család. 15. kint a méheknél a törzslapot sok baj érheti. Bepiszkolódik. „S" azt jelenti. örökölte-e ezt a tulajdonságot. Az anya származása: itt azt tüntetjük fel. hogy az anya melyik családtól vagy milyen idegen méhészetből származik. Minél több évi anyagunk lesz együtt egy családról. elviszi a szél.. Ez csak akkor sikerül. 118 . hogy csendes anyaváltásból származik. Javára írható még. hiszen közben vándoroltam is. hogy a család nincs már megelégedve az anyával. meg nem anyátlanodott. család 1955-ben a következő teljesítményt érte el: 53 kg méz (ebből 35. Az. A törzslapot több évig használjuk. Az utolsó szemle „sok here" bejegyzése azonban figyelmeztető. ezt feltétlenül jegyezzük fel. 3 lép fiasítás és 5 műlép kiépítése. ha vizsgálatkor az adatokat munkanaplóba (füzetbe) írjuk és később. A herék betelelésig való megtűrése azt jelenti. Nagyon hasznos. Természetes. ha ezenfelül még azt is feljegyezzük. mert kiválasztott tenyész családból való.

A méhészeti napló vitás esetekben (tiltott permetezés miatti károk. Az egész állomány helyzetét helyesen csak akkor láthatjuk. 1. 3-án 2 lépet adtunk be a mérlegeléshez. a téli készlet átlaga. Nagyon fontos. milyen eredményt ért el a méhészet abban az esztendőben. mert kivettünk belőle. Ezen minden családra vonatkozóan feltüntetjük ezeket az adatokat. Ezt írjuk be a + oszlopba.50 kg a két beadott lép. hogy melyik időszakban mit várhatunk a természettől. Egy méhészet egész évi munkájának és eredményének megítéléséhez nem elegendő a családok adatainak külön-külön való ismerete. hol követtünk el hibát. lépkészlet átlagát és megállapítjuk a tartalékcsaládok arányát. egy családra hány lép jut. az időjárási adatoknak és a mézelő növények virágzási idejének feljegyzésére való. akácra. Az őszi kimutatás . Az őszi kimutatáshoz hasonlót készítünk tavasszal is. növekedett-e mennyiségben. az egy családra jutó lépkészlet és az anyák kora jellemzőek. Ebből 1. AT méhészeti napló mintáját a 18. A kimutatásban minden család külön sort kap. Kisebb eltérést még így is okoz a levegő nedvességtartalma. Megesik. Az időjárásra. 20. Zivatar miatt sok méh kint pusztult. hogy a kaptár súlya azért változott. és utolsó napján mérlegelünk.5 kg volt. amit a jövőben el kell kerülnünk. A +.85-1. A mérleges kaptár súlyváltozásának..Méhészeti napló. Kiszámítjuk azt is. nehogy a napló későbbi használatakor helytelen következtetést vonjunk le. A méhészet helyzetének elbírálásához a következő adatok ismerete szükséges: átlagosan hány léputcásak a családok és mennyi élelmük van. mézszállítás elmaradása miatti kötbéres eljárás) döntő bizonyítékul szolgálhat. mint előző este. A „megjegyzések" oszlopba a rendkívüli eseményeket írjuk. Pl. Ezt a „megjegyzések" oszlopában feltüntetjük. vagy belehelyeztünk valamit. milyen korúak az anyák? Mindezekről csak akkor kapunk pontos képet. Este a mérleg 65 kg-ot mutatott. hány tartalékcsalád van. mérlegelési eredményekre vonatkozó adatai bizonyító erejűek.összehasonlítva az előző évivel .50 = 35 dkg. A termelési időszak lezárása után a feljegyzések alapján megállapíthatjuk. Éjjel szállítás II. Őszi és tavaszi kimutatás a családok állapotáról. A termelő és tartalékcsaládok adatait külön-külön összegezzük. A lépkészlethez hozzászámítjuk a kaptárokon kívül raktározott lépeket is. Néhány egymás után következő év adataiból pontosan tájékozódhatunk. jégeső az akácban 30% kárt tett. ha a családokról kimutatást készítünk. táblázatban mutatom be. Ez szemlélteti a telelés eredményét és tükrözi a méhészet átlagos helyzetét. A pontosan és rendszeresen vezetett méhészeti napló a törzslapokkal egybevetve fontos eszköz munkánk utólagos elbírálásában. ha az egész méhészetről összesítve ismerjük a legfontosabb termelési adatokat. Márciustól-október végéig naponként. táblázatban láthatjuk. hogy a mérleget mindig vízszintesen állítsuk be és gondosan kezeljük (olajozzuk). Pl. A mérleg megbízható adatokat csak akkor ad. Ezek ismerete minden méhész számára fontos. A kimutatás mintáját a 19. 119 . ha tetőt készítünk föléje. illetve a hó 10. javult-e minőségben? A minőségre a családok átlagos népessége. mikor kell etetnünk stb. élelem.megmutatja. a gyűjtésből eredő gyarapodás tehát 1. hogy a kaptár súlyát a csapadék ne befolyásolja.85 kg-mal többet. illetve a — oszlopba ugyanis csak a hordási viszonyokból adódott változást jegyezzük be. ezután 10 naponként. hogy meg ne rozsdásodjék. A 2 lép súlya 1. A termelő családok után tüntetjük fel a tartalékcsaládokat. hogyan oszlanak meg az anyák kor szerint. Ezután kiszámítjuk a népesség. VI.

Sándor major Nap 1 16. 28.18. 27. 19. 29. 9 N B V V N N N N N N N N N B N N d. 30.65 106.u.80 57.60 57. 26. 24. 20. 17. 22.25 71 75 80 85. 18.e. 31.50 104 106.60 59.25 98. 25. 23. 21.65 akác Vándorlás Sándor majorban akác 120 . 8 18 12 8 11 12 15 15 15 14 15 18 18 18 14 13 16 Napsütés d. Táblázat 1958. állása 2 58 57.15 90 92.60 64. év május hó 16-tól 31-ig A mérleg változása + 3 4 20 20 20 200 465 675 400 500 515 485 225 625 550 265 Milyen növény kezd virított virítani el 5 6 MÉHÉSZETI NAPLÓ Hőmérséklet max. 7 22 16 20 23 23 24 25 26 26 28 29 32 31 29 23 25 min. 10 B V V N N N N N N N N N N B N N Csapadék 11 1 Szél 12 É Megjegyzés 13 Gazdaság: Tangazdaság Lengyel Vándortanya: Kurd .

19. . 1958. évi 1956. 2. 86. . 70. 3.5 8 4 3 3 1958. .7 l. 6. 1956. 1958. 1958. Összesen 1958. 10. . 6 540 — 12 1204 18 1330 NB TARTALÉKCSALÁDOK: 1. . . 1 3 36 — — 1330 36 113 1479 540 : 70 1204 : 70 1479 : 70 6 77 3 36 Összes lépek száma: Raktáron Törzscsaládok átlagos népessége: átlagos élelemkészlete: átlagos lépkészlete: Tartalékcsalád = 14% Anyák megoszlása kor szerint: 1958. 10. Nép (I. 1.5 25. 1957. 2.) Az anya kora 1957. 4 3 3 — — — 10 7. 1958. 17. évi 1957.2 kg 21. Táblázat KIMUTATÁS A MÉHCSALÁDOK 1958 ŐSZI ÁLLAPOTÁRÓL (Az ellenőrzés kelte: 1958. 5. 9. 3. 2. okt. 10. 1.5 14 17 Lép db 22 22 18 24 12 20 Megjegyzés NB NB H NB Tenyész H NB Sorszám A család száma 1. Összesen 1958. 2. 4. 4. 1-10.1 db 40 db 35 db 5 db = = = 50 44 6 % % % 121 . u. 3. 5. u) 8 7 8 9 6 8 Fiasítás lép 1 — 2 — 1 — Élelem (kg) 20. . évi = = = 7. 1958. .5 16 18.

Aki a méhek életét ismeri. hanem építménnyel együtt osztják el. ha a méhész huzamosabb időre megbetegszik. a helybér. Ha azonban a méhészet lépkészlete még nem teljes. ha valóban megbízhatónak látja. tehát csupán a rendszeres lépcsere érdekében kell új lépeket építtetni. Feles kezelésnél minden hozam és kiadás feles. A felhasznált műlép elbírálásánál már figyelembe kell venni a lépkészletet. Csak az ezután maradó méz részelhető. Ugyanakkor azonban felesek a termeléssel kapcsolatos kiadások is. sem harmados megállapodásnál nem számíthat fel költségeket (hacsak a megállapodásban mást nem kötöttek ki).MÉHCSALÁDOK RÉSZES KEZELÉSE A méhészet nemcsak hasznos foglalkozás. festéséért. az etetésre felhasznált cukor ára. A hozam egy részét elhallgatja s csak a többin osztozik a tulajdonossal. pl. 1. A méhész halálával a méhek árván maradnak. A méhek kezeléséért. Ilyen. Akadnak azonban körülmények. S csak akkor kössön vele ilyen megállapodást. hogy közös megállapodással a jobb eredmény érdekében a téli készlet cukorral is kiegészíthető. amit a méhészet adhat. Harmados kezelésnél a termelés egyharmad része a kezelőé. Ugyanez a helyzet azoknál. újak beszerzéséért kifizetett összeg. amelyek arra kényszeríthetik a méhészt. Minden kiadást a tulajdonos fedez. hány kg viaszt termelt. Mind a feles. A kezelő köteles az állományt téli készlettel is ellátni. az megszereti azokat. a nevelt anyák és minden termék. Ilyen a szállítási költség. amely nem a méhészet fenntartását. Nem termelési költség a kaptárak javításáért. Természetes. Kialakultak azonban bizonyos szokásos feltételek. akkor a szaporulathoz adott műlép beszerzése feles arányban a tulajdonost és a kezelőt terheli. Feles tehát a méz. A méhek részes kezelésének feltételeit semmiféle írott törvény vagy rendelet nem szabályozza. Gyanúsításra adhat okot a felhasznált cukor is. mind a harmados kezelés sok vitára. Ezért az ilyen megállapodásokból gyakran viták. mert hiszen a kivett lépből nyert viasz feles lesz. súrlódásra adhat okot. A család mégsem akar megválni tőlük. hanem szenvedély is.) Bérlet. a szaporulat. Az igazi méhész méheinek kezelését nem szívesen bízza másra. az új lépek tehát csupán a tulajdonos vagyonát fogjak gyarapítani. Olyan méhészetben.) Feles kezelés. a rakodómunkások bére. a viasz. A bérbeadó gyakran azzal a gyanúval él. amelynek lépkészlete már teljes. Ha a szaporulatot nem rajban vagy lesöpört méhekben. a betegségek leküzdésére vagy megelőzésére vásárolt gyógyszer. és minden beadott műlép helyett egy öreg lépet kapunk a méhészetből. szívesen foglalkozik velük. javítását vagy a méhészet fejlesztését célozza. de méheiktől teljesen megválni nem akarnak. a vándortanyán töltött időért. a műlép is a termelési kiadásokhoz számítható. A méhek részes kezelésbe adásának három leggyakoribb változata a következő: 1. 2. amelyek alapján a megállapodásokat megkötik. 3. sőt pörök keletkeznek. akik öreg koruk miatt kénytelenek abbahagyni a méhészkedést. kétharmada pedig a tulajdonosé. hanem a termelés folyamatosságának biztosítását. Nagyon gyakori. szaporított. az ő méhészetének termelési értékét növelik. A valamilyen ok miatt átmenetileg vagy hosszabb időre szakértő gazda nélkül maradt méhészeteket részes kezelésre szokták kiadni. mennyit pörgetett. hogy a családban csupán a méhész ért a méhekhez. a vándorlással kapcsolatos utazásokért a kezelő sem feles. ismerje meg jól az emberét.) Harmados kezelés. etetésért. hány lépet építtetett ki. akkor a műlép beszerzése teljesen a tulajdonost terheli. Termeléssel kapcsolatosnak tekintünk minden olyan kiadást. 122 . Ilyenkor a cukor beszerzésével járó költségekhez a kezelő 1/3 résszel szokott hozzájárulni. hogy a kezelő nem vallja be becsületesen. 2. Aki tehát ilyen feltételekkel kívánja méheit valaki másnak gondjaira bízni. hogy méheit mással kezeltesse.

a családok élelemmel való ellátottságát. hogy mit kap ő a méhek hozamából. elsősorban a családok minőségétől. hogy mikor és milyen állapotban köteles a kezelő (bérlő) visszaadni a családokat. vannak dolgok. Nem azt köti ki a megállapodásban.) A megállapodást mindig foglaljuk írásba. de a 15 kg-ot a legritkább esetben éri el.. Mind a tulajdonosnak. hogy mit köteles adni a tulajdonosnak azért.3. a családok népességét. teljes lépkészlettel. Semmi vitára. hanem meghatározott bérösszegért vállalja a munkát.) Rögzítsük írásban azt is. Ez a mód kiküszöböli a gyanúsítgatásokat. Ezek közül a legfontosabbak a következők: 1. nagyon csökkenti a viták lehetőségét. a legtisztább. és a mennyiségre. A bérlet.) 4. 5. hogy a kezelő nem részesedésért. mind a kezelőnek a harmadik mód a legegyszerűbb. 10 kg fölé is emelkedhet. nincs meg a teljes lépkészlete. Ennek mennyisége sok mindentől függ. A jegyzőkönyv tartalmazza a családok és kaptárak számát. A bért mézben szokták meghatározni.) A megállapodás megkötése előtt a méhcsaládokat érdektelen szakértő jelenlétében tüzetesen vizsgáljuk át. az anyák korszerinti megoszlását. Ez az átmeneti idő a családok helyzetétől függően 1-2 év lehet. általában családonként 8-15 kg a szokásos. gyanúsítgatásra nem ad okot. a kiépített lépek számától stb. a kaptárrendszer megjelölését. Az előbbiektől abban különbözik. mert egy évre igen könnyen ráfizethet. Ugyanezt tegyük a megállapodás lejártakor is. Ha az állomány nem a legjobb minőségű. Jó állomány után. 2. minőségre vonatkozó adatokat foglaljuk jegyzőkönyvbe. Akármelyik ismertetett módot (vagy valami mást) választjuk is. mert az a méheit neki használatra kiadta. ha a kezelő egyéb kötelezettséget nem vállal. Gyakran megesik azonban. hanem azt. akkor 8-10 kg. hogy a későbbi vitákat elkerülhessük és esetleges bírói eljárás során igazunkat bizonyítani tudjuk. 123 . a kezelő bizonyos számú család szaporítását is vállalja. bérbevevő érdeke. hogy a tulajdonos leromlott állományt akar kezelésre kiadni.) Gondoskodjunk az állomány egészségügyi ellenőriztetéséről és az erre vonatkozó megállapodást is foglaljuk írásba. 3. Az ismertetett feltételek termelőképes állapotban levő méhészetekre alkalmazhatók. A megoldás az.) A megállapodást legalább 3 évre kössük. hogy a családok rendbe hozásának idejére a méhészet állapotának megfelelő feltételekkel kell megállapodást kötni. (Ez a kezelő. a kaptárrendszertől. Ilyenkor a kezelő ezeket a feltételeket nem vállalhatja. a lépek számát és minőségét. amelyekre nagyon ügyelnünk kell.

építtetés Nemesítés. anyanevelés Szaporítás Vándorlás Előkészület a telelésre. pörgetés Viasztermelés.TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Általános rész Természeti viszonyaink és a méhészet Mesterséges méhlegelő A méhészet nagysága és munkaszükséglete A méhészet elhelyezése A kaptár és a keret A méhcsaládok kezelése A méhek etetése. Telelés Méhbetegségek és méhellenségek A méhek védelme mérgezések ellen Rendellenességek A méhek hasznosítása a mezőgazdaságban A méhek szerepe a növénytermesztésben Méhcsalád-szükséglet A méhcsaládok elhelyezése a megporzandó táblában A méhek szoktatása Nyilvántartások a méhészetben Méhcsaládok részes kezelése 3 4 4 7 7 13 17 23 28 33 37 37 48 58 62 74 79 88 98 106 108 110 110 111 112 113 114 122 124 . itatása A természeti viszonyok hatása a méhcsalád életére Termelés A tavaszi fejlődés előmozdítása Mézeltetés.