FALUBA ZOLTÁN

GYAKORLATI MÉHÉSZKÖNYV

MEZŐGAZDASÁGI KIADÓ BUDAPEST 1959

1

A kéziratot átnézte: KOLTAY PÁL

© Faluba Zoltán, 1959

Felelős kiadó Lányi Ottó Felelős szerkesztő Kattinger Gusztáv Műszaki szerkesztő Gellért Andor * Változatlan utánnyomás 11,501-18,500 példányban H 3/4 A/5 ív terjedelemben - 1172Készült az MSZ 5601-54 és 5602-50A szabványok szerint * Kossuth Nyomda, Budatest V. k, Alkotmány u. 3.- 5515 - Felelős vezető Lengyel Lajos igazgató

Digitalizálta: Ebke ebke@freemail.hu
2

BEVEZETÉS
Huszonöt esztendeje kerültem közvetlen kapcsolatba a méhészettel. Azóta igen sok alkalmam nyílt a méhészekkel való érintkezésre, munkájuk tanulmányozására és termelési eredményeik megismerésére. Azt tapasztaltam, hogy a termelés ritkán van arányban a méhészek lelkesedésével, a méhészetbe fektetett munkával és anyagi eszközökkel. Számszerűleg szépen fejlődő méhészetünk egy családra jutó hozama ma is alig több mint ezelőtt, néhány évtizeddel. Téli veszteségeink nagyok, méhállományunk jó része évről évre csak éppen él, de hasznot nem ad. Ennek legfőbb okát abban látom, hogy termelési módszereink mesterkéltekké, pepecselőkké váltak. A siker feltételeit olyan beavatkozásokban, jelentéktelen részletekben keressük és véljük megtalálni, amelyek mellett a lényeg: a családok életerejének, népességének egész évben való folyamatos fenntartása elsikkad. A termelők többsége a sok ajánlott, de gyakorlati eredményekkel kellően alá nem támasztott módszer között eligazodni képtelen, és kétségek között vergődik. Különösen szembetűnően érzékelhetők e hiányosságok állami és termelőszövetkezeti méhészeteinkben, amelyekben a méhészek munkáját rendszeresen ellenőrizzük, a termelési eredményeket és ráfordításokat pontosan megállapítjuk. A méhészekkel folytatott beszélgetéseim, valamint előadásaim során - tapasztalataimra támaszkodva - mindig igyekeztem a hibákra rámutatni és megismertetni a termelőkkel a méhészkedés egyszerű, de eredményes módját. Célom most is ez. Azok a méhésztársak, akik újat várnak tőlem, csalódni fognak. Célom nem eddig ismeretlen módszerek, csodálatos eredményekkel kecsegtető újítások terjesztése, hanem az, hogy mindenki számára könnyen érthető, bárki által megvalósítható, jó eredményeket adó termelési módszert ismertessek. A méhészeti gyakorlat nagymesterei ne róják fel könyvemnek, hogy számukra semmi újat nem mond, sőt nagyon sok olyan dologról sem esik szó benne, amit ők már réges-régen tudnak. Ne róják fel, mert a könyvet nem számukra írtam. Tanácsaim annak a sok ezer méhésznek szólnak, akik az alapismeretek megszerzésén túljutottak ugyan, de az ajánlott sok-sok módszer között gyakorlati tapasztalatok hiányában eligazodni nem tudnak, akik saját tájékozatlanságuk, vagy mások helytelen útmutatásai által félrevezetve, helytelen utakon járnak. Az ismertetett módszereket az egyszerű, kenyérkereső munkájukkal elfoglalt méhészek is alkalmazhatják. Nem mondom, hogy nincsenek hasonlóan eredményes más módszerek, azt azonban nyugodtan állítom, hogy az itt ismertetett méhészkedési mód a gyakorlatban jól bevált. Segítséget kívánok nyújtani azoknak a méhésztársaknak is, akik az üzemi méhészetek kiépítésén, mint állami vagy termelőszövetkezeti méhészek, munkálkodnak. Figyelmüket különösen hangsúlyozottan a munka megszervezéséről, a méhállomány elhelyezéséről és a rendszeres nyilvántartások vezetéséről mondottakra hívom fel. Tanácsaim betartása munkájukat nagyon megkönnyíti, termelési eredményeiket növelni fogja. Az ő segítségükre - úttörő munkájukra - szükség van ahhoz, hogy a méhészet állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben a megporzás fontos feladatát elvégezze és mezőgazdasági nagyüzemeinknek szerves részévé váljék. Munkám célját csak akkor érheti el, ha a benne leírtak mind a háztáji kis méhészetekben, mind a nagyüzemi méhészetekben élő valósággá válnak. A könyv tartalmának az életbe való átültetésében nagy segítséget nyújthatnak a méhészeti szakcsoportok azzal, hogy az ismertetett módszereket összejöveteleiken megvitatják, részletesen értékelik és terjesztik. Könyvemet a méhészet és méhészek iránti szeretet szülte. Ha a méhészek munkáját sikerül vele megkönnyíteni és csak kissé is eredményesebbé tenni, akkor célját elérte. Kérem a méhésztársakat, fogadják olyan szeretettel, amilyennel én adom, és észrevételeikkel, hozzászólásaikkal segítsenek hiányosságainak későbbi kijavításában. Budapest, 1958. június hó. A szerző

3

külterjes termelési forma. főként Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A méhek életére. tömegmézelőnk azonban. helyenként jobb. A száraz meleg leperzseli a növényeket. Zala és Vas megyékben találjuk. baltacim. juharok. Szeptember és október alkalmat ad a méheknek virágporkészletük kiegészítésére. A forróság főként akkor okoz bajt. repce. A hőség gyakran olyan nagy. Nektárt legkorábban az erdők aljnövényzete .ÁLTALANOS RÉSZ TERMÉSZETI VISZONYAINK ÉS A MÉHÉSZET Méhészkedésre többé-kevésbé hazánk egész területe alkalmas. Ekkor leggazdagabb mézelő növényvilágunk is. Itt a méhek sokkal hosszabb ideig találnak mézelő virágokat. Hazánk időjárása a méhészkedésre nem kedvezőtlen. Ez az Alföldön nagyon gyakori. hogy már a méhek kirepülését is akadályozza. hogy a méhek felesleget is gyűjthetnének. gyümölcsfák és bokrok nyújtanak. sajnos. leghamarabb az Alföldön alakult át kaptáras méhészkedéssé. később a tölgy. azonban a szeszélyes tavasz sokszor megzavarja. erdőkkel. A tavaszi fejlődést segítik még a következő tömegesen virító növények: mocsári gólyahír. bíborhere. Ezek nélkül a gyümölcsvirágzás és akác közötti hézag áthidalása gondot okoz. Vándorméhészkedésre is az Alföld méhészei kényszerültek elsőnek. hazánk északkeleti része. Ennek nem mindig a gyenge nektártermelés az oka. főként idős méhekkel telelnek be. Tolna. Az eltérő természeti viszonyok nem maradtak hatás nélkül a méhészkedés módjának alakulására sem. Méhészkedési módszereink megválasztásában alkalmazkodnunk kell a méhlegelőhöz és az időjáráshoz.hóvirág. Ez rendszerint az akácvirágzás idejére esik. fejlődésére és munkájára legalkalmasabb a tavaszból a nyárba való átmenet két hónapjának. Legkedvezőtlenebbek alföldi területeink. az egyenetlen eloszlású méhlegelő egyszer bőséget. kevés. fűzfélék. A virágporhordás néha még novemberre is átnyúlik. mert utánpótlás nincs. Baranya. zord területe. Mézelő növényvilágunk gazdag. A Dunántúl legalkalmasabb helyeit Somogy. mint a csapadékban szűkölködő vidékeken. és a vándorlás itt a legelterjedtebb. árvacsalán. Az ilyen esztendőkben a méhcsaládok népességben erősen megcsappanva. Az említett tavaszi mézelők csak ritkán adnak olyan hordást. Itt a szélsőséges időjárás. Az eredményes méhészkedés alapja a jó méhlegelő. gyertyán és egyéb fáink adják. A tavaszi fejlődéshez annyira fontos virágport a mogyoró. A nyár már kedvezőtlenebb.valamint a juharok. Az enyhe és általában hosszú ősz kedvező. Észak-Dunántúlhoz hasonló. Egyik legnagyobb gondunk méheinknek átmentése a kedvezőtlen nyarakon. Ebben jelentős a bokrétafa (vadgesztenye) szerepe is. füzek. ha szárazsággal párosul. rétekkel tarkított területei. keltike . hogy ilyenkor a 4 . a kasos. Májusban a csaknem minden évben beköszöntő hideg betörések ("fagyosszentek") szokták a méhek munkáját hátráltatni. nyár. a méheknek nincs miből gyűjteniük. A fejlődés rendszerint február elején megindul. A bíborhere és baltacim virágzása legtöbbször belenyúlik az akácvirágzásba is. A méhek elöregszenek. máskor teljes hordástalanságot okoz. A forró. Az ország egyes részei között azonban nagyok a különbségek. szil. Ilyen nyarak után rendszerint nem tudják kihasználni a következő év akácvirágzását. A régi. ibolya. Legkedvezőbbek a Dunántúl kiegyenlítettebb időjárású. ezeknél gyengébb az északi rész. éger. májusnak és júniusnak az időjárása. Közrejátszik az is. Aránylag rövid és nem túl hideg teleinket a méhek jól elviselik szabadban is. aszályos nyári időjárásban rohamosan csökken a fiasítás. legkedvezőtlenebb pedig Veszprém megye sok helyütt kopár. gyermekláncfű. Különösen károsak a március-áprilisi nagy hőingadozások és a méheket gyakran több hetes fogságra kényszerítő kora tavaszi hideg. Ez veszélyezteti a telelés sikerét és a jó tavaszi fejlődést. boglárkafélék. Ez utóbbiak már a gyümölcsvirágzás és akác közötti hordástalan időszak kitöltésében fontosak. Ma ezeken a vidékeken kasos méhészet alig található. a családok gyorsan néptelenednek. a csapadékhiány.

sőt végzetes lehet. az Alföldön 10-14 napig. hogy a szeszélyes időjárás a virágok teljes kiaknázását lehetetlenné teszi. holdanként 5 méhcsaládot vihetünk. Ezeken a helyeken.időjárásban a virágzás huzamosabb. Az erős szél sok kárt tesz a gyenge bimbókban. Az akác legjobban szélcsendes időben mézel. baltacim. Sajnos. ezért a legjobb hordás sziromhullás kezdetén. szarvaskerep. esős . hogy nemcsak saját szükségletüket gyűjtik be róla a méhek.ennél többet csak kivételes esztendőkben . Az akác méhészeti értékét nagymértékben növeli. kobakosok (tök. a méhek nehezen érik el bennük a nektárt. lucerna. vörös here. a legnagyobb hozamokat 22-26 fokon adja. uborka. Igaz. Ez teszi lehetővé. napraforgó. vagy csak a virágpor kedvéért látogatják. hogy csak méhállományunk töredékének nyújtanak gyűjtési lehetőséget. rendszerint csupán 3-4 napot . E rövid idő alatt azonban annyi nektárt termel. hogy ezek az akácosok. a dombos vidékeken 12-18 napig virít. ha az északi akácot elkésni nem akarjuk. könnyen túlzsúfolhatók. dinnye). mert a virág kemény. virágokban. hanem felesleget is adnak. Legfontosabbak a következők: szöszös bükköny. Emellett ronthatja a méz minőségét is (éretlen méz pörgetése a sietés miatt). Az akác meleg. A tavaszi hordáson megnépesedett családok az akácból gyűjthetnek felesleget. de területük annyira kicsi. rugalmas. pohánka. A vállalkozóbb szelleműek néhány napra megállnak a Tápió völgyi vagy Gödöllő környéki akácosokban. A vöröshere mézeléséről legtöbb jó tapasztalatot Heves. futó eső kedvező a nektártermelésre. mivel meglehetősen kis kiterjedésűek. hazai adataink nincsenek. hogy ezeket a növényeket egyáltalán nem. A csapadék az első napokban nem árt a virágoknak. fehérhere. A vöröshere és a lucerna virágai mélyek. hold akácerdő gyakorlati szempontból számításba vehető" méztermése 330 kg. A virágzás második felében tehát a nagyobb csapadék már káros. pannonbükköny. északkeleti száraz szelek. érdemes-e vele kísérletezni. Kedvezőtlen . azonban az erősebb eső már tönkreteszi a fonnyadásnak indult virágokat. Az akácot a méhek a virágzás első napjaiban csak nehezen tudják kihasználni.tölthetünk. laza homokon virít el a leggyorsabban. A Dunától keletre eső területek méhészei a Duna-Tisza közén bőven találnak korán virágzó akácerdőket. Győr. hogy vándorlással két akácvirágzást használjunk ki. Az akác után virító mézelők zöme mezőgazdasági növény. A langyos. koriander. Ez tévedés. Három akác kihasználása nagyon jó szervezést kíván. Mézelésére legalább 17 fok meleg kell. A méhek mindkét fontos takarmánynövényünkről a virágporon kívül nektárt is gyűjtenek. Mindkét 5 . hogy nem virít mindenhol egyszerre. amelyik méhállományunknak ebben az időszakban legalább a mindennapi szükségletét megadná. hidegebb talajon virágzása hosszasabb. Ezek elvirágzása után a Heves és Nógrád megyei akácosokba húzódnak fel. mint a rövid. az időjárástól és a családok népességétől függően. A 30 fok körüli meleget csak akkor viseli el. ha a levegő páratartalma nagy. különösen a magányos fákon. Árumézünk túlnyomó részét ez adja. szegletes lednek. valamint az. nincs olyan mézelő növényünk.hűvös. 30-70 kg-os súlygyarapodást mérhetünk. somkóró. mert ezek (főként a gödöllőiek) virágzási ideje közepes. hogy az akácosokba a legelő túlterhelésének veszélye nélkül kat. vannak szép számmal akác után virágzó mézelő növények is. Ezért általános az a vélemény. de rendszerint nem ad olyan hordást. A legkorábbi és legkésőbbi virágzás kezdete között 14 napos. Szovjet vizsgálatok szerint 1 kat. hogy az akác területegységenként mennyi mézet termel. Komárom megyében szereztek.méhcsaládok még néptelenek. Az akác elvirágzása után a fejlődés tetőfokán álló méhcsaládok rendszerint munka nélkül maradnak. sokszor a virágok teljes fonnyadásakor van. Az akácvirágzás alatt. A Dunántúl déli részeiből a Bakony vagy Vasmegye későn virágzó akácosaiba vándorolnak a méhészek. Ez igazolja azt a tapasztalatot. Figyelembe kell venni azt is. Az akác legfontosabb tömegmézelőnk. nagy fáradsággal és sok kiadással jár. sőt ennél nagyobb eltérés is előfordul. Arról. kisebb ligetekben. Az akác rövid ideig. A száraz meleg "leégeti" virágait. A már kissé puhuló virágokon munkájuk könnyebb. Ezért nagyon meggondolandó. azonban ezek a növények csak megfelelően nedves talajban és meleg időben mézelnek. Legkedvezőtlenebbek rá a keleti.

borágó. Cák és Velem. 4-6 hétig virágzik. valamint Somogy. 1944 és 1945 óta csak 1953-ban volt igazán jó tisztesfű hordás. Kiskunlacháza. az ártéri erdőkben). de mégis jelentősek a bálványfa. a vadon tenyésző fehér here (bodorka. Tolna. bogáncsfélék. A rétek növényei közül különösen a pillangósok és a fészkes virágzatúak értékesek.mézelő növényt jobban látogatják a méhek. Nagyobb jelentőségük csak a Kaposvár környéki kiterjedt hársas erdőknek van. jellegzetes területein fontosak: kutyatej. az ilyen esztendők ritkák. s a nyárvégi szükségleten felül rendszerint a téli készlet begyűjtését is lehetővé teszi. mint az akác. zsálya. Jó eredményt általában csak akkor remélhetünk belőle. Komárom megyékben a napi szükségletüket általában begyűjtik róla a méhek. különböző mentafajok (a mocsaras. E két fával mennyiségben nem versenyezhetnek. ezüstfa (olajfűz). Vas és Sopron megye néhány községében a szelídgesztenye adja meg a mindennapit néhány héten át a méheknek. jó minőségű virágporával előmozdítja a méhcsaládok fejlődését. Bácsalmás környéke). Az ország egyes. mint a tiszántúliak. aranyvessző. Dunántúlon legjelentősebbek a Kisalföld tisztesfüves tarlói (Győr. 6 . Ez a tisztesfüves terület átnyúlik Borsod-AbaújZemplén megyébe (Mezőkövesd. legelőin). Solt. A dunántúli tarlóvirágos területek kisebbek. Békés. hogy hosszú ideig. Elég nagy területen díszlik Heves megyében a Hatvan-Füzesabony vasútvonal mentén. (Solidago. A felsorolt növények kisebb vagy nagyobb területen járulnak hozzá a méhészkedés sikeréhez. valamint Szolnok megye szikmentes területei: Mezőtúr. hogy tömeges. kígyószisz. japánakác. A szoktatás a nektárgyűjtésre is kedvező. búzavirág. lepényfa. Dunapataj. A pohánka csupán Dunántúl legnyugatibb részén számottevő. homokos területek kitűnő mézelője) selyemkóró (Asclepias syiriaca. Aratás előtt ritkán. azonban mézelésük biztosabb. Sajnos. vagy a ritka gabonákban jól kifejlődhet. Kenderes környéke. Pörgethető felesleget ritkán ad. A nyári hordástalan időszak áthidalásában helyenként néhány erdei és díszfának is szerep jut. A tisztesfű rendszerint június közepe táján kezd virítani. Hajdú-Bihar megyék. A hárs itt felesleget is szokott adni. Szabolcs-Szatmár rétjein. csak olyankor ad számottevő hordást. A szelídgesztenye jelentősége főként az. Szerencs környéke). Legismertebb gesztenyés területek: Iharosberény. Kedvező időjárásban még szeptemberben is ad hordást. azonban az akácét meg sem közelíti. Baranya és Somogy megyékben már csak helyi jelentőségű. Ezeknek a növényeknek a nyári hordástalanság áthidalásában nagyobb figyelmet kell szentelnünk. Jelentősége itt is állandóan csökken. ha aratás alatt és után (júliusban) bőséges a csapadék. ha szoktatjuk őket. Ez a gyomnövény a Dunántúl tarlóin ugyanúgy megtalálható. Nevezetesebbek és az egész országban honosak: vadrepce. acat. Az akáchoz hasonló fontosságú mézelő növényünk az egynyári tisztesfű vagy tarlóvirág. sőt ennél nagyobb gyarapodást is ad. sárga somkóró. Zala megyében. Kisebb területek találhatók Pest és Bács-Kiskun megyékben is (Cegléd. (Kiskunhalas környéki laza. Csongrád. csörgőfa (Koelreuteria). ezért a korszerű talajművelés terjedésével csökken a jelentősége. repcsényretek. a napi 2-3 kg-os gyarapodás már jónak számít. Közülük első helyen a hársat kell említeni. tőzeges területeken és szikeseken). Nagy előnye viszont. Szabolcsban csaknem minden esztendőben jó hordást ad. de megtaláljuk ezt a jó mézelőnket Fejér és Tolna megye csaknem egész területén is. Pest megyében Nagymaros határában van kisebb gesztenyés. A tisztesfű a tarló növénye. Baranya. A többi években csak mindennapi szükségletüket és téli készletüket . Erre a területre vándorolnak is a méhészek. A tisztesfű az akácnál sokkal szeszélyesebb. mert nincsenek annyira kitéve az aszálynak. A napraforgó nem mindig és nem mindenhol mézel. Csorna háromszög). Jelentőségük így is nagy. Jelentőségük öntözéses termesztésük bevezetésével ugrásszerűen növekszik. valamint a Tiszántúlnak búzatermő fekete talajain. Kalocsa. amikor a csapadékos időjárás miatt nem lehet időben kapálni. Nem ad olyan rohamos hordást. Az ezüstfa és gyalog akác a mezővédő erdősávok fontos növénye. Zengővárkony. ezért méhészeti jelentőségük növekszik. rétek néhány növénye és egyes gyomnövények is nyújtanak hordást. Mézelésének igazi ideje július második fele és augusztus. Baja környékén). Mosonmagyaróvár. Újszász. gyalog akác. Legfontosabb tisztesfüves vidékeink az ország keleti felében vannak.gyűjtötték be róla a méhek. Az akác utáni időszakban ezeken kívül a legelők. mint a Duna-Tisza közének.az utóbbi években még ezt sem. Jó esztendőben 40-60 kg-os. Fejér. semfű-semfa (lícium).

hogy teherbírása meg sem közelíti az akácét. Vethető a Facélia egyéb zöldtakarmánnyal. Ilyenek a pillangós növények. 100 kg-ot kell termelnie. Holdanként 1-3 mázsás termésátlaga a vele való munkát jól megfizeti. (Számításainkban 90 kg-ot veszünk alapul. cserjék. ezért a méhészet szervezésénél. Gyakorlatból tudjuk azonban. Legtöbb helyen a nyári időszak (július és augusztus) hordástalan. Méhészeti termelésünket ennek figyelembevételével kell megszervezni. MESTERSÉGES MÉHLEGELŐ Állami gazdaságok. Ebben az időben nagy jelentőségűek a rövid tenyészidejű növények. mint a pohánka és a mustár. hogy szakaszosan vetve a hordástalan időszakokon átsegítse a méheket. majorok. a repce. Rövid tenyészideje nagyon alkalmassá teszi arra. 3. A Facélia mag jól értékesíthető. Nagyon jól megy például a homokos területeken csillagfürttel keverve. fejlesztésénél elsősorban ezt kell figyelembe venni. A MÉHÉSZET NAGYSÁGA ÉS MUNKASZÜKSÉGLETE A méhészet nagyságának meghatározásakor a következő tényezőket kell figyelembe venni: 1. 7 . élő sövények létesítésénél mindig alkalom nyílik olyan fák. a közeljövőben pedig még inkább csupán az akácra számíthatunk. hogy milyen időszakokban van a legnagyobb szükség a méhlegelő javítására. irányítani. az akác és a tarlóvirág. utak fásításánál.) Egy méhcsalád egy évi mézszükségletét a kutatók 70-90 kg-ra becsülik. amelyek javítják a méhlegelőt. A többiek csak a méhcsaládok fejlesztésére. A méhlegelő teherbírása. ZabbaI.A tarlóvirág mézeléséről ellenőrzött hazai adataink nincsenek. hogy egy méhcsaládtól 10 kg mézet pörgethessünk. a fehér és fekete mustár. A méhlegelő javítása terén az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek fásítással is sokat tehetnek. Így a talajjavítás végett csillagfürttel bevetett nagy területeken teremthetünk jó méhlegelőt. Két legfontosabb tömegmézelőnk közül már ma is. hogyan sikerül e két fő mézelő növény virágzásának kihasználása. hogy méhészetünk áruméz termelésében országosan csak két növény jelentős. ligetek. a méhlegelő teherbírása. (Szocialista mezőgazdasági üzemekben első helyre a megporzandó növények területe léphet. Sok nektárt termel. Erre a méhészeknek kell a gazdaságok és a termelőszövetkezetek vezetőinek figyelmét felhívni. vagy borsóval kell keverni. A Facélia zöldtrágyának és silótakarmánynak is felhasználható. Vetés után 40-50 nap múlva hosszasan virít. Igen hasznos mézelő növény a Facélia. koriander. Az eredményes méhészkedés alapja a méhlegelő. mert egymagában gyenge minőségű silótakarmányt ad. 1. legföljebb két méhcsaládnál többet ne számítsunk. Az elmondottakból láthatjuk. Méhészkedésünk eredménye attól függ. A vetésforgóba sok olyan növény beállítható. Mezővédő erdősávok. pohánka és mások. termelőszövetkezetek a méhészet eredményes üzemeltetését mesterséges méhlegelő létesítésével segíthetik elő. Mindenhol a helyi viszonyok mutatják meg. bokrok telepítésére.) A méhektől csak az ezen felüli mennyiség vehető el. a megporzandó növények területe. Ahhoz tehát. Katasztrális holdjára egy. erdők telepítésénél. a népesség fenntartására jók. 2. Ezekből pörgetni csak helyenként és ritkán lehet. a rendelkezésre álló munkaidő. amely gazdasági értékén felül a méheknek is jó legelőt ad. vagy zöldtrágyának szánt növénnyel is.

az adatok begyűjtésével állapítjuk meg. sőt esetleg saját szükségletét sem képes begyűjteni. Ha a közelben nem találnak elegendő nektárt. amikor valamely vidék hordási lehetőségeire a helyi méhészetek eredményeiből akarunk következtetni. hogy minél kevesebb méhcsalád van valamely méhészetben. a gyűjtés eredményessége azonban a távolság növekedésével csökken. A legelő méheltartó képességének megítéléséhez ismernünk kell az adott hely 2 km-es körzetének növényvilágát. mocsaras területek lecsapolása). Ha pl. holdra számítottam át és a kapott számokat 5-re.50 családos méhészet átlag 10 kg-os pörgetést adhat. akkor 1400 kg árumézet pörgethetünk. Ilyen változást okozhat a mezőgazdasági művelési ágakban bekövetkezett eltolódás (pl. ha az akác vagy tisztesfű annak többszörösét is elbírná. a helyinél kiadósabb legelőre szállítanunk. Egészen más a vándorméhészetek helyzete. annyi méhcsaládot tarthatunk haszon reményével az adott helyen. hold. A homokos alföldi akácos vidékek egyes részein tavasszal és nyáron még kis méhészetek is alig találják meg mindennapi szükségletüket. hogy amennyiben vándorméhészkedésre rendezkedünk be. változását mindenkor figyelemmel kell kísérni. annál könnyebb nagy átlaghozamokat elérni. vagy vándorméhészkedésre rendezkedünk be. Ebből a példából látható. A méhlegelő becslése tehát sohasem lehet végleges. Ugyanezek a területek akácvirágzás idején a helyi állomány sokszorosának adnak bőséges gyűjtési lehetőséget. ahol a tavaszi fejlődés lehetőségei adva vannak ugyan. Az ezen a területen tenyésző mézelő növények alkotják a kör középpontjában elhelyezett méhészet termelésének alapját. Még ugyanannak a vidéknek teherbírását sem lehet mindig egész esztendőre érvényes számmal kifejezni. gyümölcsösök telepítése). de a főhordást adó legelő csak 60 családnak elegendő. a tavaszi legelő csak 50 méhcsalád jó fejlődéséhez elegendő. 60 méhcsalád már saját szükségletét sem gyűjti be. mert a 40 család szükséglete 3600 kg. de valamilyen elemi csapás is (pl. és a méhészet nagyságát.) Ezek a következők: 8 . Méhészet létesítésének. Nem bizonyos. Ahányszor 100 kg mézet termelnek ezek a növények. ha csak 2 km-el számolunk. rétek feltörése. Jobb. Ha viszont az állományt 50 családról 40-re csökkentjük. erdők kiirtása. távolabbra is elrepülnek. A Duna árterületének füzesei például sokkal több méhcsaládnak nyújtanak elegendő legelőt tavasszal. Az egységnyi területről termelhető méz mennyisége hozzávetőlegesen is csak pontos. A méhek haszonnal körülbelül 3 km-es körzetből gyűjthetnek. vajon az állományt állandóan ott kívánjuk-e tartani. akkor itt . akkor abban az esetben is csak annyit tarthatunk. Egy vidék méhlegelőjének teherbírása egyik évről a másikra is megváltozhat. a mézelő növények által elfoglalt területek nagyságát. akkor a méhészetet a vidék legszűkösebb időszakához kell méreteznünk. mikor kell méheinket más. például vándortanya keresésekor. A mézelő növények fajtáit és területüket a környék bejárásával. hogy ezek a mézelők egységnyi területen mennyi méz készítéséhez szükséges nektárt termelnek. Csak ezután dönthetünk a méhcsaládok számáról. fagy). hogy a méhészétek nagyságát nem lehet és nem szabad országosan érvényes számokban megadni. a termesztett növényfajták változása (pl. elhelyezését szükség szerint meg kell változtatni. és arról. Ilyen vizsgálatokat nálunk még nem végeztek. Ezeket a legjobb helyi lehetőségekhez méretezhetjük. Ez a példa azt is bizonyítja.A méhek legszívesebben lakásuk közelében látogatják a virágokat. Ha például a méhészet 2 km-es körzetében 5000 kg méz alapanyagának megtermeléséhez szükséges mézelő növény van.35 kg-ot érhetünk el. hogy ott. Ha nem akarunk vándorolni. és a szűkös időszakban vándorolunk.egy család évi szükségletét 90 kg-ra téve . A 2 km sugarú kör területe 2183 kat. ahol a 10-20 családos kis méhészet még nem egészen szakszerű kezeléssel is gyönyörűen boldogul. fejlesztésének tehát első feladata a legelő felbecsülése. illetve 10-re kikerekítettem. Tájékoztatásul szovjet források alapján közlöm néhány mézelő növény mézhozamát kat. Viszont kár 100 családot tartani ott. A 40 családdal tehát igen szép átlagot . valamint. Kedvezőtlen időjáráskor ez a kör nagyon összeszűkül. Ezt feltétlenül figyelembe kell venni akkor. Ennél több család már hasznot nem hoz. holdanként kilogrammban. jól mézelő pillangósok magtermesztése nagyobb területeken. Itt a jó tavaszi legelőn népesre fejlődött családok saját szükségletüket sem gyűjtenék be. a már ott levő méhcsaládok számát. hanem mindenkor a helyi viszonyokhoz kell alkalmazkodni. A méhcsaládok számának meghatározásakor nagymértékben fontos az is. az 50 családos méhészet is jó eredményt ér el. (A forrásmunkákban talált adatokat hektárról kat. mint az év többi szakában. tudományos vizsgálatok alapján dönthető el.

. ……………. Vegyük a következő példát: valamely állami gazdaság központjának 2 km-es körzetében a következő mézelő növények vannak: 180 kat. …………….. hold napraforgó 200 kat. ……………..... hold fehérakác 9 .... …………….. ……………. ……………. …………….. …………….. ……………. ……………. …………….Vöröshere Szilva Földiszeder Alma Szarvaskerep Lucerna (öntözetlen) Fehér mustár Napraforgó Köszméte Sziki Lelleg Repce Rét (gyengébb) Egynyári tisztesfű Pohánka Málna Rét (jó minőségű) Orvosi Atracél Fehér Árvacsalán Fehérhere Acat Katán kóró Svédhere Baltacim ……………. ……………... hold maglucerna (öntözetlen) 30 kat. …………….. ……………. ……………. ……………. hold repce 100 kat..... Ha fenti számokat nem is fogadhatjuk el feltétlenül érvényeseknek. 5 5 10 10 10 15 25 25 25 30 30 30 35 35 40 45 55 55 55 60 60 70 70 Kutyatej Kökény Tök Szelídgesztenye Uborka Meggy Füzek Sárga Somkóró Korai Juhar Borágó Lepényfa Ligeti Zsálya Lucerna (öntözött) Kígyószisz Koriander Füzike Fehér Somkóró Ló zsálya Selyemkóró Facélia Kislevelű Hárs Fehérakác ……………. ……………... ……………. Ezt számításaink során figyelembe kell venni. ……………. …………….. viszonyaink között... …………….. hogy mézelő növényeink értékét összehasonlíthassuk és a legelő becslése során hasznosítsuk. ……………. ……………. ……………. ……………. …………….. azonban az így megállapított mennyiségnek. 15 15 20 20 20 20 85 115 115 115 140 160 220 230 290 350 350 375 460 570 570 1000 Az ilyen irányú kísérletek és gyakorlatban szerzett tapasztalatok szerint.. arra mégis jók.... ……………. ……………... hold rét (gyengébb minőségű) 50 kat.. …………….. ……………... hold gyümölcsös (alma) 50 kat. ……………..... ……………. ……………. ……………. ……………. ……………. ……………. hold vöröshere 10 kat. a méhek csak 1/3 részét képesek hasznosítani.. …………….. ……………. ……………. ……………... …………….. …………….

Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a méhészet nagyságának meghatározásakor ezt a szempontot is figyelembe kell venni. mert a sikeres megporzáshoz több méhcsalád kell. keretkészítésre. A méhészetben felhasznált munkába nemcsak saját munkámat. A méhészek túlnyomó többsége bérből és fizetésből élő dolgozó. A családoktól tehát 16 kg-os átlag pörgethető. Minél jobb a méhlegelő. vándorméhészkedéssel 10-15 óra kell. Mézelő növényeink közül egyedül az akác nyújt több száz családos méhészetnek is elég nektárt.Ezek méztermelése a következő (a méhek által kihasználható 1/3 résszel számolva): 180 50 100 200 50 30 10 Kh Kh Kh Kh Kh Kh Kh Almás Repce Napraforgó Rét Maglucerna Vöröshere Fehérakác á á á á á á á 3 kg 10 kg 8 kg 10 kg 5 kg 1 kg 330 kg Összesen: ……………. vagy termelőszövetkezeti tag. annál nagyobb méhészetet lehet a hozam csökkenésének veszélye nélkül egy helyen tartani. Kis méhészetekben több az egy családra jutó munka. hogy bizonyos mértéken túl. a három év átlagában egy méhcsaládra vándorlással átlag 10. A méhlegelő teherbírásának megfelelően méretezett méhészettel. A méhészet nagyságának meghatározásában ez is fontos tényező. amikor a méhészet főfoglalkozásom volt és 130-160 méhcsaládot kezeltem. a legkisebb befektetéssel és munkával. viaszolvasztásra. a méhcsaládok számának növelése már nem növeli a termelést. hogy ekkor már 15 éves gyakorlatom volt és munkámat mindig előre elkészített terv szerint. A mi legelőviszonyaink nagy méhállománynak állandó. A 70 család önellátására kell 6300 kg méz. feles arányban fekvő és rakodó képtárakban volt. hanem csökkenti. mint amennyit a vidék méhlegelőjén tartani gazdaságos. A méheknek a mezőgazdaságban betöltött fontos szerepét egyre jobban megismerjük és értékeljük. ……………. Kizárólag méhészettel nálunk kevesen foglalkoznak. a lehető legnagyobb mézhozamot érhetjük el. akkor több árumézet kapnak. Ha kevesebb méhcsaládot tartanak. ezért nincsenek nálunk nagy méhészetek. egy helyben tartására kedvezőtlenek. 2. Egy méhcsalád egy esztendei gondozásához helyben méhészkedve 6-10. ……………. s ez a méhészet nagyságának növekedésével fokozatosan csökken. Áruméz termelésre marad 1120 kg. Ebből a példából is látható. A megporzó méhészet nagyságának megállapításáról részletesen "A méhek szerepe a növénytermesztésben" c. a méhlegelő javításával hidalhatjuk át. Figyelmen kívül hagytam viszont a közlekedésre az állomány ugyanis 3 telephelyen volt .a vándortanyák felkutatására. (1949-1951-ben. Mindenkinek saját helyzetéből kiindulva kell meghatároznia a méhcsaládok számát. Megjegyzem.) Vannak 10 . A megporzó méhészetek nagyságának megállapításakor gyakran kerülhetünk szembe a méztermelés érdekeivel. A nehézségeket vándorlással. A rendelkezésre álló munkaidő. hanem a kisegítők munkaidejét is beszámítottam. ……………. ……………. gyorsan végeztem. 3. ……………. a méhészet környékének rendben tartására szükséges időt. A kezelt állomány kb. Nálunk a 30-40 és az ennél kevesebb családú méhészetek használják ki legjobban a méhlegelőt és érnek el nagy pörgetési átlagot. Minél több rovarmegporzásra szoruló növényt termeszt valamelyik gazdaság. fejezetben szólok. ……………. a kaptárak karbantartására. vándorlás nélkül 6-8 munkaórát fordítottam. 540 500 800 2000 250 30 3300 7420 kg kg kg kg kg kg kg kg Ezen a területen 70 családos méhészetet lehet tartani. A megporzandó növények területe. annál több méhcsaládra van szüksége. illetve egyénileg gazdálkodó paraszt.

Különösen erős a munkatorlódás májusban. Minél hamarabb végezzük például az első tavaszi átvizsgálást.4%-a erre a hónapra jutott. Közülük néhány. Az időt a füstölő begyújtásától az utoljára vizsgált méhcsalád adatainak bejegyzéséig és a szerszámok elrakásáig mértem. Minél kevesebb időt veszítünk a pörgetéssel a korai akácon. a mellékfoglalkozásként méhészkedő dolgozó.családtagok. jó akáchordás után. A méhészkedéshez szükséges munkaidő nem oszlik el egyenletesen az év folyamán. hogy hány méhcsalád kezelésére jut idő munkacsúcsok idején. Méhek összeszedése söpört rajhoz (2-2. A méhészettel kapcsolatos részmunkák időtartamáról nagyon keveset tudunk. Csaknem azonos volt április (9. erősen szeles időben sem dolgozhatunk. a fejlődést gátló hiányosságokat (anyátlanság. élelemhiány stb.5 kg) 8-10 20-25 3 8-10 15-20 30 perc perc perc perc perc perc Ezeket az adatokat sok családnál folyamatosan végzett ugyanazon munkaművelet átlagában kaptam. hogy a méhekkel naponta 8 órát dolgozzunk. mézkészlet. Azonban figyelembe kell venni azt is. hogy a méhészetben végzett munka teljesen az időjárás függvénye. A méhészet nagyságát aszerint kell megszabni. Ezután június következett 17. a méhészet elhelyezésétől (egy vagy több helyen). Folyamatos munkához legalább 16 fokos meleg kell. Ez a munka egy méhcsaládnál átlag 8-10 percig tart.9%). A tavaszi első vizsgálat időszakában ugyanis az időjárás még nem alkalmas arra. Munkánk sokszor csak a legmelegebb déli 2-3 órára korlátozódik. egyéb tényezők figyelmen kívül hagyásával állapítanánk meg. Vegyük például a tavaszi átvizsgálást.a vándorlások és pörgetések számától függően több vagy kevesebb. a méhészettel szemben támasztott követelményektől és nem utolsó sorban a méhállomány minőségétől. Ez pedig csak 10-20 méhcsalád átvizsgálására elegendő. méhészkedő nyugdíjasok. az új lép helyének meghatározása. A 3 évben 26 és 41% között ingadozott. népesség ellenőrzésével) Kaptárak tavaszi tisztogatása a családok átrakásával Anyarács berakása rakodókba főhordás előtt. Azok. Csak így érhetjük el az adott viszonyok között lehetséges legjobb eredményt. a következő: Tavaszi átvizsgálás (a fiasítás. lép behelyezése) Mézelszedés rakodókból. egy méhész 8 X 6 = 48 méhcsaládot nézhetne át.1 %-kal. és az összes munka 40%-át is kiteheti. annál 11 . a méhész lakása és a méhészet közötti távolságtól. mint elhanyagolt kisebbet. Mindezeket figyelembe véve. ha egy dolgozó teljesítményét csupán ezeknek az adatoknak alapján.). Esős. A termelés legfontosabb szakaszaiban munkacsúcsok jelentkeznek. Napi 8 órai munkaidőt számítva. valamint a kaptárrendszertől függ.8%) és október (9. Az említett három év átlagában a munka 33. napi elfoglaltságától és más viszonyaitól függően. fizetett alkalmi dolgozók . aki ilyen feladatokat nem lát el. zavartalanabb lesz. július (11. Az eloszlás még e 8 hónap alatt is nagyon egyenetlen. Igen sokszor akadályozza a munkát a kutatás is.teendők. állami gazdasági és termelőszövetkezeti méhészek) 70-100 méhcsaládot kezelhetnek. az anya megkeresése nélkül Fészekbővítés (fiasításos lépek megszámlálása.8%) hónapokban. Az idegen munka . 20-30 családos méhészet rendes kezelését láthatja el. Hiba lenne azonban. Az anyaneveléssel foglalkozó vagy a méhcsaládokat mezőgazdasági növények megporzására rendszeresen hasznosító (szoktatás) méhész nem kezelhet annyi méhcsaládot. A méhcsaládok száma a méhész szaktudásától (főként gyakorlatától). annál korábban helyrehozhatjuk. Így a fejlődés rohamosabb. Könnyebb kezelni évek óta jól gondozott nagyobb állományt. majd a kezelt méhcsaládok számával osztottam. mint az. Azonban ez csak elméletben van így. vagy fekvő anyaráccsal elválasztott mézkamrájából a fészek ellenőrzése nélkül. amelyek elvégzéséhez kisegítő munkaerő is kell. Minden munkát idejében kell elvégezni. tapasztalataim szerint. akiknek a méhészkedés főfoglalkozásuk (csak méhészkedésből élő magánméhészek. szeptember (8. A munka legnagyobb részét márciustól októberig kell elvégezni.1 %).

beszerezzük a cukrot. fiasításos lép. 1. vándorláskor rakodáshoz legalább 4 munkaerő szükséges. Ennek oka legtöbbször az. hogy egy méhészre olyan nagy állományt bízzanak. esetleg heti teendőknél kell követnünk. Családjaink népesek. hogy a 70-100 méhcsaládot csak a nyugalmi időszakban és akácvirágzáskor szabad együtt tartani. A felesleges mézet már elszedtük. mely családokból készítjük a szaporulatot. A napi munka előkészítésének menetét legjobban gyakorlati példa világítja meg.és nődolgozók egyaránt alkalmasak. Ezt a beosztást nemcsak a következő napi. melyik családtól hány fiasításos lépet. Megállapítjuk a végrehajtás módját. rajládákat. 3. nehogy azok elkövetésével kockáztassuk a sikert. mint kisegítők állják meg helyüket. rajláda. A méhész személye. sokszor nehéz fáradalmakat csak fizikai munkára teljesen alkalmas dolgozó bírja. A munka megszervezése. 4.jobban kihasználhatjuk a későn virágzót. 2. Általános tapasztalat. vándorlás. kellő előkészítés nélkül. javítjuk. mert a gondos és több munka eredménye: jobb méhcsaládok és nagyobb hozam. a használtakat kitisztítjuk. A törzslapokról (vagy egyéb feljegyzéseinkből) megállapítjuk. Éves tervünk szerint 10 családot kell szaporítanunk. A munka. hányat söpört méhekből. családok áthelyezése más kaptárba. A méhcsaládok munkáját irányítani. A legelő kihasználása és a munka időbeni elvégzése szempontjából tehát egyaránt kedvezőbb a méhállomány kisebb egységekre való elosztása. A kaptárakat alaposan megvizsgáljuk. cukor szükséges a kitűzött cél megvalósításához. Itt az ideje a szaporításnak. amelyekhez még az erejének teljében levő méhésznek is segítség kell. Kereteket huzalozunk és műlépezünk. mennyi méz. mennyi méhet veszünk el. ellenőrizni. azt gondosan elválasztjuk. vagy a lehető legkisebbre korlátozni csak az tudja. hogy tervszerűtlenül. Megállapítjuk. Ilyen a kaptárak mozgatásával járó valamennyi művelet: pl. hány kaptár. pörgetés. ha kell. amelynek egy helyen való tartása már kedvezőtlen. kapkodva dolgoznak. célkitűzés. Vannak munkák. vándorláshoz erős férfiakra van szükség. nem vándorló méhészetet nehéz testi munkára alkalmatlan egyének is sikerrel kezelhetik. máskor 2-3 kisebb egységre osztva egymástól 3-4 km-re kell elhelyezni. Döntésünk során figyelembe vesszük a családok helyzetét. Az egy dolgozóra bízott méhcsaládok számát úgy kell megszabni. 4. gyakorlata van. a szükséges anyagok és eszközök előkészítése. hogy a 10 új családot a következő napokban elkészítjük. mézeltetés helycserével. a családok kijelölése. és adott helyzetekben feltalálja magát. hanem egész évi tervünk elkészítésekor is. etető. a munka megszervezésétől is. Részletesen átgondoljuk a munka végrehajtásának módját. Nagy vándorméhészetekben az ilyen dolgozók csak. Pörgetéshez férfi. a munka végrehajtása. 3. Elhatározzuk hát. hány családot készítünk böngészve. Akácvirágzás után vagyunk. műlépes keret. Előkészítjük az etetőket. A munkaidő függ a méhész személyétől. A kisebb. Ezek után előkészítjük a szükséges dolgokat. helyes előkészítése és megszervezése a munkaidő jó kihasználása szempontjából döntő. Pörgetés utáni állapotuk a törzslapokon fel van tüntetve. Elhatározzuk. kaptárak lábra állítása. 5. pontosan elvégezhessen. A munka megszervezése során a következő lépéseket kell betartanunk: 1. A szocialista méhészetekben a dolgozó munkaidejének jobb kihasználása és a termelési költségek csökkentése céljából elkerülhetetlen. hogy a méhészek nem tudják helyesen hasznosítani munkaidejüket. fiasításuk bőséges. a termelésre káros természeti tényezők hatását elkerülni. Különösen nagy figyelmet szentelünk a gyakori hibák tanulmányozásának. fertőtlenítjük. Mézelszedéskor egy pörgetőhöz 3-4. Ezeknek a családoknak 12 . A méhészkedéssel járó. 2. akinek szaktudása. a végrehajtás részleteinek meghatározása. Ennek káros hatását azzal kell mérsékelni. Amelyik kaptárban két családot akarunk elhelyezni. hogy minden munkát idejében.

hogy mit kívánunk belőlük kivenni. 13 . mint vándortanyán. A nagy forgalmú utak. ha a méhek kirepülése az előbb említett épületektől vagy utaktól ellenkező irányban történik. közút közelében 4 méternél kisebb távolságra csak abban az esetben szabad méheket elhelyezni. vásártér." (21257/ 1922. ahol a forgalom zaja. rendelet. A méhészkedő vasúti pályaőrök sohasem tapasztalták. M. Ilyen előkészítés után nyúlunk csak a méhcsaládokhoz. állatok ne háborgassák. terek közelében levő méhészetek emberekre is veszélyesek lehetnek. sz. Nagyobb háziállataink közül a ló igen érzékeny a méhszúrásra. F. Nagyon fontos. fákat. Munkánk gyors. ha a méhészet állandó telepén is betartjuk ezt a távolságot. baromfifarm közelében elhelyezni. vagy méheket kell kivennünk. A baromfifarm közelében a méhészet a kis kacsákra veszélyes. Legalább a nagyobb állatoktól (ló. forróságban stb. sportpálya. szarvasmarha. A munka helyes megszervezésének nagy előnye. 5. A méhészet számára élénk forgalomtól mentes helyet kell kiszemelni.). amikor a méhekkel dolgozni nem lehet. iskolaudvar. Sok . aki akácvirágzáskor műlép beadás helyett kaptárt fest.) újabban a 13/1952. ahol semmiképpen sem lehet az elővigyázatosság által megkívánt távolságokat betartani. tehát nagyobb a baleset valószínűsége is. Nem szabad a méhészetet út. amelyektől fiasítást. Az út fölött húznak a legelőre méheink? Ültessünk útjukba élő sövényt. mert itt a méhek nemcsak kellemetlenséget. hogy: 1. legelő. Jól tesszük. Azt az időt is ki tudjuk használni. pajta. A MÉHÉSZET ELHELYEZÉSE A méhészet telephelyének kiválasztása során a következő szempontokat kell figyelembe venni. csökken a rablási veszély. eredményes lesz. sőt krétával azt is ráírhatjuk. mennyi méhet veszünk el. Megesik. F. Igen fontos. hány lépet. az aluljáró kövei között ütöttek tanyát és ott zavartalanul éltek. hiszen a méhek itt rendszerint hosszabb időt töltenek. hogy a forgalom a méhek életében zavart okozott volna. A méhek az ilyen folyamatos.gyakran jelentéktelennek látszó . Igen hibás munkabeosztással dolgozik például az a méhész. sertés) védjük néhány szál huzalból készített kerítéssel. szintjének megváltoztatásával igyekezzünk csökkenteni a veszélyt. vagy gyakran ismétlődő zajt. M. A munkaigényes hónapokra csak olyan munkák maradjanak. hogy mindig az időszaknak megfelelő munkát végezzük.a törzslapját külön tesszük. bokrokat. Már a felnyitáskor tudjuk. Az új családok összeszedésének tervét feljegyezzük. tehát munkánk határozott.fogás könnyíti meg a munkát. mert az előkészületeket ilyenkor végezhetjük (esős időben. Télen a baromfi a családok háborgatásával kárt tehet. csak azokat. kevesebb szúrást kapunk stb. Ezért a méhes kertet körül kell keríteni. Több család gondos és időben történő kezelését elláthatjuk. rezgést megszokják. istálló. szérűskert. Sokkal kevesebb ideig kell a méhekkel közvetlenül foglalkozni. sz. Ezek magas repülésre kényszerítik őket. rendelet szerint vándorméhészetet közutaktól legalább 10 méterre kell elhelyezni. növeli a teljesítményt. hanem kárt is okozhatnak. Nem kell valamennyi családot sorra felbontanunk. 2. "Azonban lakóház. hogy a méhészetet közúthoz. vagy a méhes kellő magasságú (2 m) kerítéssel van körülvéve. hogy a méheket emberek. A méhészkedés ettől függetlenül mindenhol szabadon gyakorolható. Néhányra a méhészet elhelyezéséről és a méhcsaládok kezeléséről szóló részekben mutatok rá. XI. Tudok olyan esetről. 3. 3. hogy a méhek a vasúti sínek alatt. este. A felbontandó kaptárakat meg is jelölhetjük. A munkát így gyorsan elvégezhetjük. amelyeket máskor elvégezni nem lehet. kifutó. gyors lesz. a méhek röpülési irányának. így nem zavarják az út forgalmát. kevésbé zavarjuk a családokat. vasútvonalhoz olyan közel kell elhelyezni. Olyan helyeken. a talaj járművek által okozott rezgése még érezhető. Nyugalom.

folyók és tavak közelsége inkább kedvező. ködnek és dérnek gyakran kitett mélyedésektől. A magános bokrok. ködössé teszi. A napsütés hatására a méhek hamarabb indulnak munkába. de ne is keresztezze azt. Kisebb patakok.5 méternél. A közvetlenül ható napsugarak építményeiket is megolvaszthatják. azonban a növényzet között a méhek találjanak elég utat a tömeges kirepülésre még akkor is. Szintmagasság. A méhek szabad ki. Ezért tavasszal és télen árnyékmentes helyre is tehetjük a kaptárakat.A területigény. Sík vidéken épület. a cserére szánt kaptárt elhelyezhessük. A méhek a mérsékelt meleget szeretik. Ilyen fekvésben a méhészet korán kapja a nap sugarait. hólé ne álljon meg rajta. Ez nem nagy. Legjobb a gyümölcsösök. hogy az esővíz. hogy a kaptárak előtti területről minden növényt irtsunk ki. A hőség lassítja. Ez azonban nem jelenti azt. A kijárónyílásokat legjobb dél. Különösen előnyös a vízközelség a nyári aszályos időszakokban. sűrűn ültetett bokrok vagy fák. annál zavartalanabb a méhek fejlődése. Minél hűvösebb. fasor déli. Napfény. Figyelemmel kell lenni arra is. Ilyenkor a teljes árnyékban való. Ezért a méhészetet lehetőleg mindig. Égtájak. mint káros. ahol a helyi viszonyok a kaptárak ilyen elhelyezését nem engedik meg. és káros a családok hő gazdálkodására is. hogy a kaptárakat minden oldalról megközelíthessük. A kijárónyílások előtt nagyobb szabad terület szükséges. mert egyenletesebbé teszi a méhészet környékének éghajlatát. Inkább a hótól korábban megtisztuló részeket válasszuk. Kirepülés. A méhészetet lehetőleg magasabb fekvésű területen helyezzük el. Dombos vidékeken legjobb déli lejtőn megválasztani a méhek helyét. Kerüljük a vízjárta részeket. mezővédő erdősávok védelme alatti elhelyezés. és lassítja a kora tavaszi fejlődést. esetleg teljesen lehetetlenné is teszi munkájukat. hogy a reggeli órákban napot kapjanak. Ezért a kaptárakat nyáron úgy kell elhelyezni. Minél nagyobb a szélvédett terület a méhészet környékén. Mögöttük legalább 1-1. hogy a talajt rendben tarthassuk. később azonban mérsékelt árnyékba kerüljenek. a méhek zavartalanul kiröpülhessenek. bármely égtáj felé fordíthatjuk a kijárókat. Jó. Különösen télen ártalmas a szél. Ez nem jelenti azt. A kaptárak között 20-30 cm-es hézag elegendő még akkor is. változékonyabb az időjárás. ha a talajvíz a föld felszínéhez a nedvesebb időszakban sincs közelebb 1. ligetek. erdő. A kaptárak előtt ne legyenek gyomok. mert a környéket hűti. épületek. A legkedvezőbb az olyan elhelyezés. Ott.5 m széles területnek feltétlenül kell lennie. párássá. parkok. Vizek. délkeleti. Különösen károsak a huzatos helyek. télire azonban feltétlenül széltől védetten helyezzük el. hogy a méhek fő repülési iránya ne essék egybe közeli méhészetével. mert nagymértékben növeli a fogyasztást. Erős szél nemcsak a nektártermelést csökkenti. eredményesebb a munkájuk. Jó. Alkalmatlanok azok a helyek is. keretbakot. keleti oldalán. Ez káros lenne. elhelyezés sem káros. amikor a méhek csak igen nehezen tudják fenntartani a fészek kellő 14 . annál hasznosabb a napsugár. A magasan álló talajvíz káros. délkelet. Ez különösen a kora tavaszi időszakban fontos. ha a telephelynek kis lejtése van. Óvakodjunk a fagyzugoktól. amikor legsűrűbb a lombozat. hanem a méhek munkáját is akadályozza. Különösen fontos az uralkodó szelek káros hatásának kivédése. ahol a hó későn olvad. és az itatót elhelyezhessük. vagy kelet felé fordítani. A szél ellen jó védelmet nyújtanak a fásított területek. hogy más irány egyáltalán nem alkalmas. fák segítik a méheket a tájékozódásban.és berepülését semmi se akadályozza. ha egyik-másik kaptár keskeny oldalán tartalékcsalád kijárója van. a nedves talajú mélyedéseket. Szél. a léphordó ládát. élő sövények. Ez ugyanis a méhek nagymérvű eltájolását okozhatja. hogy ott szabadon mozoghassunk.

Ha innen elérik a méhek a főhordást jelentő akácot is. A szükséges eszközök. A szabadban a szél. A sokféle követelménynek csak akkor felelhet meg. Ezért a méhes kertet úgy helyes berendezni. ha a méhész pincét is vehet igénybe (anyanevelés. ha a méhész a vándorlásra jól felkészül. ha azok közvetlenül a szállítóeszközre rakhatók fel. zárt telelőhelyiséget építeni. mert a méhésznek még télen is lehetőleg a méhek közelében kell tartózkodnia. A méhészethez vezető utak átereszei. de legalább egy fontos mézelőhöz közel legyen. Nagyobb méhészetben már külön helyiség nélkül nehéz boldogulni. keretek. A méhek munkája annál eredményesebb. Vízellátás. Kis méhészet külön helyiség nélkül is berendezhető. hogy a tehergépkocsi szorosan a kaptárak mellé állhasson. ezért fontos. kannák. Ezért azonban külön pincét építeni fölösleges volna. Téves az a régi nézet. vagy lajtban tároljunk vizet. hídjai megfelelő teherbírásúak és szélesek legyenek. Ugyancsak fölösleges. minél közelebb van a méhlegelő. A vándortanyán a vándorbódé a méhész lakása. A közlekedést az út fölé hajló fák ne akadályozzák. műhelye és raktára egyaránt. 2. hogy a méheket a víztől távol rakjuk le. A méhek repülő körzetének víz által elfoglalt darabja holt terület. akkor kannákban.páratartalmát.különösen szeles időben sok elpusztul. E nélkül szocialista méhészetekben a méhész a rábízott vagyonért nem felelhet. ha erre a legszükségesebb szerszámokkal és gyalupaddal felszerelt műhelye van. Legkedvezőbb. A méheket legelőre. A nagy vízfelület akkor a legveszélyesebb. anyagok a méhész lakásán is elférnek. a növények nektártermelése is jobb. 1. Kis terület kihasználása így a legmegfelelőbb. ha saját kis műhelyt kap. A méhes kert területének meghatározása után kerül sor a kaptárak helyének kijelölésére. Helyiség. különösen pedig ősztől tavaszig sokat kell fúrni-faragnia. ha a méhek annak túlsó partján akadnak jó legelőre. az eső és hó rongálja azokat. hanem emberi fogyasztásra. A méhes kert kiválasztásakor erre is gondolni kell.5-2 km távolságra helyezzük el. Legjobb. A korszerű méhészkedés velejárója a vándorlás. jobb azonban. Legyen a közelben kút. A műlép. A méhészetet a nagyobb vízfelülettől (Duna. Leggyakrabban a méhes kert kerítése mentén. pároztatók. minél kisebb távolságra kell a kaptárakat és egyéb felszerelést kézben vinni. A kaptárakat rakhatjuk egészen egymás mellé. méhlegelőt nem ad. mivel teleink általában mérsékeltek. Ezért a méhes kert helyét úgy kell megválasztani. hogy a méhek az otthonukhoz nagyon közeli virágokról nem gyűjtenek. forrás vagy patak. cukor és egyéb anyagok elhelyezésére raktár szükséges. akkor ez a hely nagyon előnyös. söpört rajok). egyenes sorban szokták lerakni a kaptárakat. A vízen átrepülő méhek közül . A méhészet szállítása annál könnyebb és gyorsabb. Nagyobb vízfelület közelsége két okból káros. Egyes műveleteknél hasznos. A természetes vizek közelében a levegő páratartalma nagyobb. hasznos 15 . Ennek jól zárhatónak kell lennie. Jó. megporzó munkára szállítjuk. A méhlegelő közelsége. ha a méhes kert kövesút mellett van. A méhésznek állandóan. A raktár tartozéka a lépszekrény vagy állvány. Megközelíthetőség szállító eszközzel. igyekezzünk ahhoz legalább minél közelebb berendezni. hogy a járművek könnyen megközelíthessék a méhes kertet. hogy a használaton kívüli lépeket (főként ősztől tavaszig) sérülés nélkül meg lehessen óvni. Ha erre nincs mód. Balaton) 1. Jó. hogy az minél több. A gyümölcsösben elhelyezett méhészet helyben jut a tavaszi fejlődéshez szükséges serkentőhordáshoz. oda csak a legszükségesebb felszerelést viszi magával. a nap. Ha a legelő jó kihasználása vagy a megporzandó növények fekvése azt kívánja. hordóban. Mezőgazdasági üzemekben a méhész a gazdaság műhelyében is dolgozhat. lépek. tisztálkodásra és az eszközök tisztántartására is. ha a raktárban az üres kaptárak (újak és használtak egyaránt) is elférnek. nemcsak a méhek itatására. A méhészetben vízre is szükség van.

bokor körül helyezzük el. ami lassítja a munkát. Legjobb ezt a területet homokkal felszórni.legalább közvetlenül a kijárók előtt . s ez rontja a lépek minőségét. csoportonként hármat. Kellő magasra állított kaptárakkal munkánk kényelmes. Pl. Kis gyakorlattal kielégítő munkát végezhetünk. a leölt here.kitisztítani egy kis területet. nedves talajon könnyen a földbe süllyednek. jól láthatóan feltüntetjük. magas kaptárak alá jobb az ilyen állvány. Nem helyes a család számát a kaptárra ráfesteni. Fagymentes időben karózzunk. Ha a családot más kaptárba rakjuk át. esős időben is. Ezért ott. Hátránya. Nagyon alkalmasak kaptárállványnak a kiselejtezett gazdasági vasúti sínek.5-2 méteres sávon tartsuk a talajt állandóan szemét és gyommentesen. nyugodtabban dolgozhatunk és csökken a rablási veszély is. A kaptárakat sohase tegyük közvetlenül a földre. ha a hosszú sorokban 5-10 kaptáronként átjárót hagyunk. hogy az összetartozó részeket bármikor felismerjük. Ezeket feltétlenül rakjuk a kaptárak alá még rövid időre tervezett vándortanyán is. A hidegépítményű kaptárak a kijáró felé kissé lejtsenek. ha csak rövid ideig tartózkodunk ott . A kaptárakat egy-egy fa alatt. ha akarók beverésekor a talaj száraz volt. hogy ne kelljen munka közben minduntalan az egész hosszú sort megkerülni. sarlózzuk le a kaptárak előtt és mögött. mert karóra helyezve könnyen felborulnak. A ferdén álló kaptárban a méhek a lépeket nem építik pontosan a keret középvonalába. Keskeny. Megfelelő magas lábakra fektetjük a síneket és a kaptárakat ezekre rakjuk. Munkánkat nagyon megkönnyíti. A méhcsaládot azonban fémlemezre festett számmal jelöljük. Ezek állandóan ott maradhatnak a méhes kertben.hátfájást okoz.főként idősebbeknek . a deszkába szívódó nedvesség nagyon megrövidíti a kaptár élettartamát. rakodók összekapcsolása. mert a család átrakásakor ez bonyodalmat okoz. ahol a méhek hosszabb ideig vannak. A rakodó kaptárak gyakran lábnélküliek. a kaptárak felborulnak. A keskeny kaptárak kijárónyílásai ugyanis nagyon közel kerülnek egymáshoz. A tisztán tartott területen látottak a kaptár belsejében történteket tükrözik. téglákra helyezzük. hogy ezt vándortanyán . Természetes. Ha vízszintmérőnk nincs. Ez huzamosabb foglalkozás után . Fontos. Ezeket állványra. Különösen jól alkalmazható ez a mód nagy.a méhek eltájolását okozhatja. A szoros elhelyezés .különösen. Így kevesebb az eltájolás. parkosított területen. A nagy füvet. Még itt is jó azonban . gyomot vándortanyán is mindig kaszáljuk. a mézzel teli lépek kipúposodnak. naponként söpörjük végig. A lemezt kis szeggel. hogy szilárdan álljanak. munkánkat 16 . A kaptárra és annak alkatrészeire a kaptár számát fessük. Ezért a kaptárak előtti 1. hogy könnyen levehető legyen.nem tehetjük meg. Ezért alájuk cserepet vagy téglát teszünk. A karókat jó erősen be kell verni a földbe. akkor a számot is áthelyezzük. mert nem kell görnyedve dolgozni. vagy legalább bőrlemezt tenni oda. vagy ha szállításra előkészítéskor oldalt is dolgoznunk kell velük. A hideg föld hűti a fészket. az elhullott anya.főként álló képtáraknál . Alacsonyan levő kaptáraknál munka közben nagyon meg kell hajolni. A gyomos. hogy mindenkor a legfrissebb értesülést szerezhessük a családok állapotáról. hogy a kaptárak mellett és alattuk tisztán tartsuk a talajt. Fekvő vándorkaptáraink lábakkal készülnek. A kaptárak helyének előkészítésekor figyelemmel kell lenni a lépek helyzetére. ha a családok számjelét a kaptáron kívül. A másik irányban azonban feltétlenül vízszintezzük a kaptárt. ötöt. Távolabb kell rakni egymástól a kaptárakat akkor. csavarral erősítsük a kaptárra. Tájékozódásunkat megkönnyíti. hogy a kijárónyíláson az eső be ne verjen. Ugyanez a veszély. ha a keskeny végükön is van kijárónyílás. mert a fagyos földbe vert karók a talaj felengedésekor besüllyednek. A lábak laza. a kiszórt megcukrosodott eleség.azonban és munkánkat nagyon megkönnyíti. Vándorlásról visszatérve a kaptárakat újra reájuk állítjuk. szemetes földön nem tűnik szemünkbe a kaptár előtt vergődő méh. Ezt az előbb mondottakon kívül a rend is megköveteli. ha kell. nem fárasztó. hogy több ízben kell munkahelyet változtatni. a kidobált fiasítás. alsó kijárónál be ne folyjék. a kaptárak alá 4-4 karóból magasabb állandó állványt készítünk. például az állandó telepen. Az egy soros elhelyezésnél jobb a csoportos. A rakodó kaptárakat kissé alacsonyabban kell elhelyezni. hogy a mézkamrához is jól hozzáférjünk. akkor vízzel telt etetővel vízszintezzük a kaptárakat. keretek rögzítése csavarral.

a Hunor kaptárak jobban megfelelnek.mutatkozó előnyeik a nehézkesebb kezelés hátrányai mellett eltörpülnek. ahol jó a tavaszi fejlődés. ha a családok számát a kaptár homlok. A kezdő is korszerű kaptárral induljon és ne fokról fokra haladjon a kastól a nagykeretes. Rakodó vagy fekvő kaptár legyen? Mindkettőben egyaránt lehet eredménnyel méhészkedni. Rakodó kaptárakból leginkább a Hunor. A gyengébb hordást adó tavaszon és kisebb. A hibát nem a kaptárban. Kezelés szempontjából a hátulról nyitható kaptárak . hanem méheladásra rendezkedik be. mesterfogását. porozás) miatt történő lezárásakor is. Az NB kaptár olyan vidékekre való.gyorsítja. adjuk meg a méhcsaládnak mindazt. a családok az akácvirágzás idejére megnépesednek. Így sokkal könnyebben eligazodunk köztük. Pedig a kaptár rendszere a termelésben nem döntő. de folyamatos hordású vidékeken . Igyekezzünk elsajátítani az általunk használt kaptárakkal való méhészkedés minden csínját-bínját.főként az elhelyezésben . A kasos méhészkedés lehetetlenné teszi a méhekkel való behatóbb foglalkozást. megjelöljük (téglát. és a nagy népességet vándorlással hasznosítjuk. Az eleség beadásakor az így jelölt kaptárakhoz nem is nyúlunk. Munkánk közben gyakran szükség van a családok egyéb szempontok szerinti megkülönböztetésére is. mert minden új rendszerre való áttérés nagy anyagi veszteséggel jár. 17 . fekvőből a nagy Boczonádi terjedt el. Vegyük sorra a vitatott kérdéseket! Kaptárrendszer. hogy a rakodó kaptárnak nincs párja. Ezeken a helyeken NB kaptárakra való kicserélésük nem helyeselhető. senkinek sem ajánlható. Kas használatának csak ott van még létjogosultsága. ahol hosszú ideig tartó méhlegelő van.a felülről nyílókkal szemben feltétlenül alulmaradnak. illetve mint amennyi szerepe méhészeti termelésünk növelésében van. hogy kasos méhészetet berendezni. annyi a hátránya. itt is csak akkor. a méheket sem zavarjuk fölöslegesen. s vélt igazát ezer bizonyítékkal igyekszik alátámasztani. vagy kaptár. követ helyezünk rájuk). Bármilyen nagy előnye is olcsósága.legyenek azok lépre nyílók vagy lapozók . Az utóbbi időben erősen növekszik a NB kaptárak száma a Dunántúlon is. Ma már nem vitatkozunk arról. Erre színes rajzszögek vagy nem fakuló műanyaglapocskák alkalmasak. hanem a méhek egyéb okok (pl. a méhcsalád belső szervezetének megismerését. s akkor bizonyára nem lesz kifogásunk a kaptárrendszer ellen. ha a méhész nem méztermelésre. Ez nem mindig helyes. Egyik tábor égre-földre esküszik.főként nagyobb méhészetekben. Sokan kezdőknek ajánlják a kasos méhészkedést.főleg vándorlás nélkül . Ez utóbbi nemcsak a vándorláskor fontos. amelyekben az etetést már befejeztük. Éppen ezért . Ugyancsak nagy könnyebbséget jelent. A harmadik a hátsó kezelésű kaptáraknál jobbat nem ismer. A kaptárkérdésről még ma is sokkal többet vitatkozunk. Azokat a kaptárakat például. munkánk meggyorsul. A méhészek véleménye e téren nagyon eltérő. Ez teljesen helytelen. a felülről kezelhető korszerű kaptárig. a másik csak a fekvőt tekinti hasznavehetőnek. A KAPTÁR ÉS A KERET A méhészkedés egyik legfontosabb és egyben legdrágább felszerelési tárgya a méhlakás. Más területen . A kas fölött eljárt az idő. vagy arra akár csak az állomány egy részével is áttérni. A fekvő kaptárak mellett szól a könnyebb kezelés és a jobb szellőzés. csakis a felülről nyíló kaptárak használata tanácsolható. ami a jó fejlődéshez kell. hanem a családok minőségében kell keresni. mint amennyit megérdemel. ha a kaptárakat a családok száma szerinti sorrendben rakjuk le. hogy kas legyen-e ez. és hátsó falán egyaránt feltüntetjük. Szokásos a kaptárakon az anya korának feltüntetése is. A NB főként az Alföldön hódított teret.

Terjedelmesebb. Jó tavasz után. ami a hozam rovására megy. amilyen például az Ignácz (50 X 32 cm). Sokszor milliméterekért folyt a harc. ez a hibája azonban második mézkamrával megszüntethető. Ezek között a keretek között ki-ki megtalálhatja a kedvére valót. Különösen jól beválik gyengébb. főként két akácra vándorló méhészetekben szűknek bizonyulhat. az egységes mindkét rendszerben megfelel. mert másképpen nem tudta benépesíteni. sőt 4 család kell. hogy a kaptárt kisebbítjük. Találkoztam már olyan méhésszel is. ott már nem a kaptárban van a hiba. Már az is sokat segít a hordás jó kihasználásában. A Hunor rakodóban. A 20 keretes Hunor kaptárakhoz tehát ott. hanem a méhcsaládban. gyenge családtól pedig nem várhatunk jó eredményt. Ez annyi. A keretek számában a vidékek mézelési viszonyai és a méhész munkaideje szerint lehet különbség. Akáchordásunkra ilyen kaptárak nem valók. Ezért középméretű vagy nagy kereteket használunk. akik két. A Szovjetunióban és Csehszlovákiában a rakodó kaptárak mellett kezdenek terjedni a fekvők is. Hiszen a 12 NB keret lépfelülete egyenlő 16 Hunor lépfelülettel. így ért el jó eredményeket. mind rakodó alakban jól bevált. 12 NB kereten a család nem fejlődhet ki rendesen és a jó hordást sem használhatja ki tökéletesen. és a NB kaptár a jól betelelt és a jó tavaszi legelőn fejlődött méhcsaládnak kell is. A keretméret ugyanolyan sok vitára adott alkalmat. hogy a méhcsaládok nagyobb lépfelületeken jobban fejlődnek. vagy a debreceni (50 X 36 cm). A NB kaptárt Boczonádi Szabó Imre előző kaptáraival szerzett gyakorlati tapasztalatai alapján egy családra tervezte. 42 X 32. vagy legalább 24 keretes kaptárt. anélkül. Vannak. Legjobban a 42 cm-es külső szélességű keretek hódítottak teret: 42 X 27 cm (Hunor). ha a kaptár kis űrtartalma miatt a gyűjtési lendület csökken. ha állományunk harmadához. 42 X 36 cm (nagy Boczonádi). Ezt a hibát küszöböli ki a magasabb egységes keret. hogy előnyei lennének. A 20 keretes Hunor kaptár közepes legelőn kielégítő. A NB fekvő kaptárt 18-24 kerettel használjuk. Azt is tudjuk azonban. de hosszabb hordású vidékeink nem vándorló méhészeteiben (Dunántúl. A kaptárak mérete is nagyon fontos. hogy a lépek bizonyos mértéken túl való nagyobbítása már a kezelés megnehezítésével jár. Pedig nem ez a lényeges. E keretméretek széleskörű elterjedése nagyon megkönnyítette a méhcsaládok adás-vételét. Keretméreteink az utóbbi évtizedekben meglehetősen egységessé lettek. ezért félünk a két mézkamrástól. Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ által forgalomba hozott kaptárak 24 keretesek. a két mézkamrás méhészkedés nálunk nem terjedt el. mennyi mézet veszítenek egy-egy jó akácon. azonban csak a fészekben. mint a 24 keretes Hunor kaptár lépfelülete. azonban 18 keretnél kevesebb már sehol sem indokolt.5 cm (Egységes). Ennek okát egyrészt abban látom. Északi hegyvidék). ahol a hordási viszonyok jók.A fekvő és rakodó rendszer termelési értékében a külföldön végzett kísérletek sem mutattak különbséget. Kis kaptárban nem fejlődhet erős család. hanem azzal. a nagy Boczonádi fekvőben. mézkamrájába félkeretek valók. Akácra a tavaszi legelőn jól felfejlődött családokkal vándorolt. készítsünk második mézkamrát. mint a kaptárrendszer. használjunk tehát két mézkamrát. A Hunor kereteknek egy felróható hiányosságuk van: ritkán van bennük megfelelő mézkoszorú. A 20 egységes kerettel felszerelt kaptár mind fekvő. Ma már tudjuk. Az ilyen kis lakásba szorított családok gyorsan túlnépesedhetnek (a kaptárhoz viszonyítva!). ahol ezt a hordási ''viszonyok szükségessé teszik. hogy még az egy mézkamrás kaptár összekapcsolása sincs jól megoldva. A családok 12 lépen nem 18 . Ezen pedig nem azzal segítünk. feléhez van két mézkamra fiókunk. Különösen gyakori a méztartalék nélküli fészek a 20 keretes Hunorban. sőt három családot tartanak benne. hogy a családok fejlődését gátló tényezőket küszöböljük ki. akinél 4 család telelt a 24 kereten. ami a méhészeknek előnyös. Ezt sokan túlságosan nagynak tartják. szélesebb körben nem terjedtek el. Ott. Másrészt a méhészek nincsenek tisztában azzal. Méhészkedésének alapja azonban a vándorlás volt. Sajnos. mint a 20 keretes Hunor és több hely van benne a mézkoszorúnak is. fellép náluk a rajzási ösztön. A nagy Boczonádinál nagyobb keretméretek. Ahol a 24 keretes NB kaptár benépesítéséhez 23. A nagy Boczonádi keret is használható rakodóban.

ugyanakkor felléphet a rajzás veszélye is. Elég. gyékény vagy nád. Mikor az egy vagy többanyás módszer alkalmazásáról döntünk. legértékesebb. A méhcsalád népessége és a kaptár közötti összhangot ne egyoldalúan. A méhész. de ne tegyük lehetetlenné a teljesítmény szerinti kiválogatást. ezzel jelentősen növeljük a kaptárak élettartamát. A festést 3-4 évenként újítsuk meg. A többanyás módszer több munkával jár. akkor a kék. pörgetni kénytelen. Ezenkívül a kettősfalú kaptárak nagyobb térfogatúak és súlyuk miatt szállításra kevésbé alkalmasak. és ezzel eleve elvágja az állomány kiválogatással való javításának. azzal kíséreljük megteremteni. A vékony kaptárfal hátrányait a fészkek gondos szűkítésével és takarásával kell a lehető legkisebbre csökkenteni. szürke színeket használjuk. Jó hordásban a családok munkalendületének pár napos megtorpanása is nagy kiesést okozhat a termelésben. majd megosztása és anyásítása mind olyan munkák. tartósabb és megkönnyíti a rakodást. A kaptár nagyságát határozzuk meg vidékünk. termelési módunk kívánalmainak megfelelően. Természetes. ahol nincs magas napi hozamokat adó mézelő (akác). Hő tartásuk az egyes falú deszkakaptárokénál sokkal jobb. Deszkakaptáraink általában egyes fallal készülnek. Hiszen ennyi lépen kell betelelnünk! Hová fejlődhet akkor a méhcsalád az akácig? Fejlődési lehetősége csak akkor van. megtelik nektárral és munkalendületük erősen csökken. sárga. mert faanyagban szegények vagyunk. a méhekkel túlzsúfolt kaptár nem alkalmas! Az eredmény szempontjából lényegtelen. A 24 keretes kaptárban tartott két család egyesítése a hibát mérsékeli ugyan. esetleg zsaluzottak. a családok egyesítése. hogy jó eredményeket nem csupán a felsorolt három keretmérettel és kaptárakkal érhetünk el. A többanyás módszer lehetetlenné teszi a családok teljesítmény szerinti értékelését. hogy a 12 NB keret egy családnak kevés. amelyek az egyanyás módszernél nem terhelik a méhészt. Legjobb. akik 6-8 NB kereten tartanak egy méhcsaládot. nemesítésének lehetőségét. ha a méhész ismeri a legmegfelelőbb módszereket. Az ilyenek pedig nem tekinthetők családnak. így telelésre és a tavaszi fejlődésre alkalmasabbak. Minden kaptárban lehet jól termelni. Nagy előnyük viszont. legtartósabb. Ha a méhek tájékozódását a kaptárak különböző színével akarjuk elősegíteni. Az anyák elvétele. ha ugyanakkor a méz minőségére is vigyázni akarunk. NB keretekből 18-nál kevesebbet egy családra ne számítsunk. nem ázik át. A kaptárakat olajfestékkel be kell festeni. A kaptár anyaga lehet deszka. Akkor rájövünk. rövidebb. hogy a kaptárt egy vagy több anyával népesítettük-e be kellően. A ragasztott lemez kaptárkészítésre vagy kaptár bélelésére nem jó. minden lépjük. hogy a kaptárt a méhcsaládhoz kisebbítjük. főként vándorméhészetben. gyékényből. A vándorkaptárak bőrlemez borítását a sérülésektől lécekkel óvhatjuk. Ezek közül csak a legfontosabbakra kívánok rámutatni. karbolineummal itassuk be. A szalmából. Kisebb kaptárak legföljebb olyan vidéken felelhetnek meg. A kaptárak tetejét vaslemezzel vagy kátránypapírral (bőrlemezzeI) fedjük. Pedig a jó tulajdonságú családok szaporításában olyan eszköz van kezünkben. amellyel átlagos mézhozamunkat fillérnyi többletkiadás nélkül számottevően növelhetjük. ha 3-4 léputcás népességgel teleltük be. Tegyünk meg mindent. viszont a legdrágább is a deszkakaptár. és van jó legelő. mégis figyelembe kell vennünk a többanyás módszer néhány hátrányát. hogy a családjaink mindenkor az időszaknak megfelelően népesek legyenek. ha csupán a kaptárak homlokfalát festjük különböző színűre. hogy a készítésükhöz szükséges nyersanyag hozzáférhető és olcsó. nádból préselt kaptárak élettartama. Ez viszont a méz minőségére káros. szaktudásunknak ez felel meg jobban). Még szembetűnőbb az ellentmondás azoknál a méhészeknél.használhatják ki tökéletesen a gyűjtési lehetőséget. szalma. mert a kaptárak könnyebben egymásra csúsztathatók. Méhészkedjünk inkább kisebb kaptárral (ha vidékünknek. Az akác jó kihasználásához. ha méheinek tétlenkedését nézni nem akarja. Kaptárfedésre jobb a horganyzott vaslemez. Legalkalmasabb szín a kékesszürke. a kaptár fenekét fáradt olajjal. 19 . ha a méhész nem tartózkodhat állandóan méheinél. azonban Hunor keretekből 20-nál. azonban nem szünteti meg teljesen. mert pár napi jó hordással. A vékony falból eredő hibákkal meg kell alkudnunk. Különösen káros lehet a szűkre méretezett kaptár akkor.

Legbiztosabbak a keretléc saját anyagából készült vállak. Keretnek legjobb a hársfa. amennyit a méhek sűrűn takarnak és meg tudnak védeni. ha zárt helyen teleltetünk. A kereteket sablonban kell összeszegezni. hogy a lép súlya alatt meg ne hajoljon. mint a népesnek. hogy a lépek gerinctávolsága 38 mm. mert nagy forgalom nincs. Hűvös. vagy az alsó léc kiálló vége. Fontos. A két ütköző váll alkotja a 10 mm-es léputcát. Előnyei ellenére is csak olyan méhészetben használható. A kijárónyílás helye is sokat vitatott kérdés. Az ennél nagyobb gerinctávolság a fészekben nem vált be. Alacsony keretes kaptárakhoz (H rakodó) inkább alsó kijárót. megvetemednek. vagy 18 X 35-ös szeg jó. A kijáró nagyságát az időjáráshoz. Az oldal és alsó léc 10 mm vastag legyen. hogy a vállak egymás mellé ne csúszhassanak. a kaptár homlokfalának teljes hosszában lehetővé tesszük a méheknek a ki és berepülést. Ez különösen akkor hasznos. A tartalékcsaládok számára anyatartalékoló kaptárak is szükségesek. Ez rendszerint az oldalléc alsó részébe vert U szeg. mert a keretek nem férnek be valamennyi kaptárba. Azt mondjuk. olyanra tágítjuk. A keretek középvonalában elhelyezett műlépek egymástól 38 mm-re kerülnek. Ősztől tavaszig elegendő. Hordástalan időben kisebb kijáróra van szükség. A vállazásnak olyannak kell lennie. ezért fontos. Alsó kijárós kaptárakon a jobb levegőcsere érdekében tanácsos felső szellőzést is adni a családoknak. A nyílást tavasztól a család népességének növekedéséhez és a hordási viszonyokhoz mérten szabályozzuk. Ezért valamennyi kereten azonos magasságban kell lenniük. mint állandó melegben. ha a család csak 12 lépet takar. hogy a nagy nyomásnak kitett keret (vasúton. mert egyébként a lécek meggörbülnek. csavarodásra a nyár. A keretléc szélessége eredetileg 25 mm volt. állványon) vagy vízszintes alapon egymásra fektetjük. Mind az alsó. egyenletesebben épülnek. hogy derékszögűek legyenek és a lécek egy síkban feküdjenek. A kijárónyílás mindig a középső fészekkeretek vonalában legyen. azonban a kijárónyílás helye a termelésben nem döntő. Az összeszegezett kereteket vagy függesztve tároljuk (kaptárban. Ha mód van rá. az ilyen méhészetekben használatukról le kell mondanunk. hogy a méhek a legnagyobb munka idején is zavartalanul közlekedhessenek. zökkenőknél el ne törjön. Igen fontos. könnyű. Ömlesztve. változékony időben nem szabad olyan nagy kijárót nyitni. a családok népességéhez és a hordási viszonyokhoz kell szabni. Az oldalsó ütköző azért is jó. Keretszegezéshez 16 X 35-ös. mind a felső kijárónak vannak előnyei és hátrányai. Az OMSZK keretei 28 mm-esek. rázkódáskor. gépkocsin való szállításkor) deformálódjék. Egy keretet 10-15 évig is használunk. Ezek mozgatható válaszfalakkal 3-4 keretes részekre osztott kaptárak. mert megakadályozza. A NB fekvőkaptár végében is helyezhetünk el tartalékcsaládot. A keretlécek ilyen szélessége a célszerű. nyár is megfelel. Szokás az oldalléc külső oldalára is ütközőt szerelni. Különösen hajlamos a vetemedésre. Főhordás után a rablási veszély csökkentése végett csak annyi kijárót hagyunk nyitva. nem vetemedik. ez nagyon megkönnyíti a kezelést. A keret füle 10 mm-es. A felső léc játéka ne legyen egy-két mm-nél nagyobb. vállak valók. Egyébként az oldalsó ütközők sok bosszúságot okoznak. magas keretesekhez (NB) inkább felsőt használjunk. Puha. Hiába nyitunk kijárót 18 lép szélességében. fűz. éger. Különböző vastagságú fülek a bakhátas keretfedők használatánál bonyodalmat okoznak. és könnyebb a betolakodó idegenek elleni védekezés is. Az oldalléceket a felső léchez még oldalról is hozzászegezzük. A léceket minden sarkon 2-2 szeggel fogjuk össze. Csomómentes fenyő.A kaptárban a kereteket fém-sínre függesszük. Ma már szélesebbeket használunk. hogy a keretek anyaga száraz legyen. 20 . A felső léc 15-20 mm vastag legyen. hogy azok jók legyenek. A 28 mm-es lécből készült keret a 2 ötmilliméteres vállal együttesen 38 mm. A keretek a lépek mozgatását teszik lehetővé. Főhordásra. Nyári forróságban a nagyobb kijáró megkönnyíti a méheknek a kaptár túlmelegedésének meggátlását. a "léputcának" szabályozására az ütközők. hogy a keretek oldalléce és a kaptár fala köze kerülő méheket munka közben agyon ne nyomjuk. A gyenge családnak kisebb kijáró kell. ha léputcánként 12 négyzetcentiméternyi nyílást hagyunk. rendszertelenül leszórva alakjuk megváltozik. nem reped. amelyben valamennyi kaptár belmérete pontosan egyezik. hogy a keretek még nagy nyomásra se csúszhassanak össze. és a kaptár falai nincsenek megvetemedve. A lépek szebben. A vállazás magassága 5 mm. Méhészkedés közben mindig keretekkel dolgozunk. A keretek egymás közötti távolságának.

A kereteket használatbavétel előtt huzalozni kell, hogy a műlépet bennük rögzíthessük. Ezért a léceket ki kell lyukasztani. A lyukasztás a keretek összeszegezése előtt könnyebb. A lyukak helyét a lécen sablon segítségével megjelöljük. Kevés lécet árral lyukaszthatunk. Ez nehéz munka, ezért nagyobb mennyiséghez keretlyukasztót, fúrót használunk. Ha fémlemez sablonnal dolgozunk, akkor a lyukakat jelölés nélkül a sablonon keresztül azonnal fúrhatjuk. A lyukasztást (fúrást) mindig a léc belső oldalán kezdjük, mert így biztos, hogy a lyuk a keret középsíkjába kerül. Huzalozásra 0,4-0,5 mm-es horganyzott lágy huzal való. Vékony műléphez ennél vékonyabbat kell használni. A huzalozás. Célja kettős: egyrészt az, hogy a műlép a keret középvonalában megmaradjon, építéskor le ne csússzék, ki ne bukjék, másrészt az, hogy a lépet erősítse. A huzalokat úgy kell beosztani, hogy ennek a két célnak minél jobban megfeleljenek. Sok jó huzalozási mód van. Egyet ismertetek. Ezt a módot sokan kipróbálták és jól bevált. Használatát merem ajánlani, mert azt tapasztaltam, hogy az így huzalozott lépek még rossz utakon való szállításkor is jól tartanak. A keretbe 4 függőleges és 3 vízszintes szálat húzunk az 1 ábra szerint. Ha vékony műlépet használunk (1 kg-ban 8 NB műlépnél több van), akkor tanácsos még minden függőleges szál közé egy szálat befűzni, hogy a műlép meg ne púposodjék. Ügyeljünk arra, hogy a vízszintes huzalok a függőlegeseknek ugyanazon oldalára kerüljenek, így a műlépet a huzalok közé csúsztathatjuk. A huzalvégeket szeghez erősítjük. 10 mm-es kék szegek vagy 8 X 10-es, 10 X 10-es szeg való erre. A függőleges huzal végét az alsó lécnél rögzítjük, mert a felső lécet gyakran tisztogatjuk, s ott a kaptárvas, kés, könnyen beleakadna a szegbe. A vízszintes huzalok erősítésére a szeget az oldallécek külső felületére ütjük be. Nem jó a szeget a vállba, vagy a váll fölé ütni, mert ott akadályozhatja a kereteknek egymás közé csúsztatását. A huzalozás menete: a huzalt megfelelő hosszúságú darabokra szabdaljuk, NB keretekhez 190 és 150 cm, Hunorhoz 155 és 150 cm-re; ezután fémtárgyon, pl. kilincsen meghúzogatva megnyújtjuk.

21

-------- huzal _____ műlép 1. ábra. A keret huzalozása és műlépezése (A huzalt úgy is megnyújthatjuk, hogy 20-50 m-es darabokban erősen megfeszítjük.) Az egyenlő hosszúságú huzalkötegeket néhány helyen átkötjük, hogy a szálak munka közben össze ne akadjanak. A keretben az alsó lécen a két szélső lyuk mellé, az oldalléceken pedig egyik oldalon az alsó, másikon a felső lyuk mellé szeget ütünk. A szeget csak félig ütjük be. Ezután behúzzuk a huzalokat és egyik végüket a szegre többszörösen rácsavarjuk, majd a szeget teljesen beütjük. Ez azért szükséges, hogy a huzal feszítésekor a szegről le ne csavarodjék. Így előkészítve tároljuk a kereteket műlépezésig. Műlépezés előtt a huzalokat megfeszítjük és másik végüket a másik szegre csavarjuk. A huzal feszítésekor a keretet pontosan beillő, műlépező deszkára kell fektetni, hogy el ne ferdítsük. Munkánkat úgy osszuk be, hogy egy-egy munkamozzanatot sok kereten folyamatosan végezzünk el, így nem töltünk időt szerszámok lerakásával, cserélésével. Rövid idő múlva teendőnket szinte gépiesen, gyorsan végezzük. A munkamozzanatok: 1. A szegek beverése félig. 2. A huzalok befűzése és egyik végük szegre csavarása. 3. A huzallal körülcsavart szegek beverése. 4. A huzal megfeszítése és szegen való rögzítése. 5. A másik szeg beverése és a huzal végének lecsípése. Munka közben a kereteket mindig vízszintesen rakjuk egymásra, hogy meg ne vetemedjenek. Műlépezés. Szép és jó lépeket csak helyesen műlépezett keretekbe építenek a méhek. Műlépezéskor sok hibát követhetünk el. Sokan felesleges munkát is végeznek. A következő módszer jól bevált a gyakorlatban. A műlépeket a keret belső világánál valamivel kisebbre szabjuk, hogy könnyűszerrel beilleszthessük a keretbe. A NB műlépet 396 X 310-320 mm-esre, a Hunort 396 X 220-230 mm-esre jó

22

szabdalni. Az ilyen műlép a 400 X 335, illetve 400 X 245 mm-es belméretű keretekbe könnyen beilleszthető anélkül, hogy bárhol is megszorulna. A műlépet a keretbe a következőképpen helyezzük be: a keretet felső lécére állítjuk; a napon kissé meglágyított műlépet az alsó léc felől a függőleges és vízszintes huzalok közé becsúsztatjuk. Ez után úgy igazítjuk el, hogy az alsó és oldallécek, valamint a műlép széle között 1-2 mm-es hézag maradjon. Ez azért szükséges, hogy a műlép megnyúláskor meg ne púposodjék. A huzalokat sarkantyúkerékkel vagy elektromos készülékkel olvaszthatjuk be. Nálunk a sarkantyúkerék az általánosan elterjedt. Két kereket használjunk. Ezeket vízben vagy vízfürdőben hevített viaszban melegítjük, így elkerüljük a túlhevítést. A viaszban való melegítés előnye, hogy a sarkantyúkeréken levő viasz biztosabbá teszi a huzal viaszréteggel való bevonását. A műlépezés menete: Két műlépező deszkát megnedvesítünk, két sarkantyúkereket megmelegítünk. Mindent úgy készítünk oda, hogy helyünkről való elmozdulás nélkül elérjük. A műlépes keretet deszkára fektetjük, és a műlépet eligazítjuk benne. Ezután a huzalokat előbb az egyik, majd a másik oldalon a műlépbe olvasztjuk. ügyeljünk nagyon, mert a huzal jó beolvasztásától függ a lépek minősége. A huzalt úgy kell beolvasztani a műlépbe, hogy lehetőleg annak közepébe kerüljön, és mindenhol vékony viaszréteg fedje. Ezt csak akkor érjük el, ha a sarkantyúkerék olyan meleg, hogy a viaszt megolvasztja. A keréknek ugyanis kettős feladata van: az egyik, hogy a huzalt a műlépbe nyomja, másik, hogy a viaszt megolvassza. Hideg sarkantyúkerékkel, bicska hegyével vagy más fémtárggyal jó munkát végezni nem lehet! Ha a huzalt nem nyomjuk kellően a műlépbe, vagy nem borítja viasz, akkor a méhek nem építik be a műlépet, hanem kirágják a huzal mellett. Különösen ügyelni kell a huzal beolvasztására a kereszteződéseknél, mert itt két egymás fölött futó szálat kell a műlépbe beágyazni. Minél vékonyabb a műlép, annál gondosabb munka kell a huzalok jó beágyazásához. A kihűlt sarkantyúkereket a meleggel, a megszáradt műlépragasztó deszkát a nedvessel munka közben szükség szerint cseréljük. Gyakori, hogy a műlép szállítás vagy raktározás alatt megsérül. Az apróra tört műlépet újra kell önteni, a nagyobb darabok azonban összeragaszthatók. A műlép darabokat a műlépező deszkán összeillesztjük. A repedésen keskeny műlép csíkot fektetünk végig. A sarkantyúkerék gömbjével a műlép csíkokat megolvasztjuk. A megszilárduló viasz a műlép darabokat összeragasztja. Ugyanígy járunk el, ha a szükségesnél kisebbre szabott műléppel kell dolgoznunk. Műlépezni közvetlenül a műlépes keretek beadása előtt a leghelyesebb. A hosszabb idővel előre elkészített vagy hidegen beragasztott műlép megnyúlik, púposodik, kitörik, huzalozása meglazul vagy kipattan a műlépből. Az előre elkészített műlépes keretek zöme felhasználásig olyan káros változásokat szenved, hogy belőlük jó lépet már nem remélhetünk. Minél hosszabb ideig áll a műlép a keretben, annál inkább igaz ez. Helyes, ha a kereteket már télen annyira előkészítjük, hogy csak a huzal megfeszítése és a műlép berakás a marad hátra. Ezt a két munkát csak közvetlenül a műlépek beadása előtt végezzük el. Műlépet a családokhoz beadni csak olyankor szabad, amikor megvan a valószínűsége, hogy a méhek mindjárt munkába veszik és kiépítik. Ezt pedig csak akkor várhatjuk, amikor hordás van. Hordástalan időben műlépet beadni, a családoknál bent tartani céltalan, sőt káros. Ilyenkor a műlép megbontja a fészek egységét, s ez káros lehet. A fészek melegében megnyúlik, púposodik, a méhek kirágják. Ezért a hordás megszűnése után a kiépítetlen műlépet ki kell venni. Az egész felületén munkába vett, részben kiépített műlép káros változást már nem szenved, azonban hordástalan időben a családoktól mégis helyes kivenni. A műlépes kereteket mindig függőlegesen tároljuk! Fektetve a műlép súlyánál fogva megpúposodik. Az ismertetett módon műlépezett, és alkalmas időben beadott keretekbe a méhek szép lépet építenek. A keretlécek mellett hézag nem marad. Attól ne féljünk, hogy a felső léc alatti üres részt a méhek nem építik be, vagy oda herelépet húznak; minden esetben beépítik és csak egészen kivételesen heresejttel. A műlép és a keret között - a felső léc kivételével - 1-2 mm-nél nagyobb hézagot nem szabad hagyni, mert a méhek nem építik be. A műlép oldalt és főleg fent legfeljebb 0,5-1. cm-rel haladja meg a huzalt, mert máskülönben a kaptárban megpuhulva kihajlik a keret középsíkjából. 23

eredményesen. 3. Mások viszont azt tartják.helytelen. ha a család helyzetével mindenkor tisztában vagyunk. Ezek az első néhány héten csak munkáslépeket építenek. és ugyanúgy használják. kitelelés után (ez az első tavaszi átvizsgálás). A méhcsalád életében ugyanis igen rövid idő alatt olyan változások történhetnek. mint azokat. bizonyos szabályokat mindenkor be kell tartanunk. helyzetek. Sokan azt tartják. hogy munkája eredményes legyen. A családok állapotáról pontos képet pedig bármennyire is fontosak a külső megfigyelések . milyen időközben kezeljük hát a családokat? Feltétlenül szükséges a következő időpontokban: 1. Vannak a családok életében időszakok. A legszélsőségesebbek szerint a méhész teendője nem lehet más. mert az életükbe való minden beavatkozás csak káros lehet. amikor a méhész beavatkozásának pár napos késése is végzetes lehet. Nagy hibát követnénk el. hogy a télire való előkészületet ellenőrizzük. augusztusban. Az ilyen méhészetekben gyakran olyan hibák fordulnak elő. 8. A méhek kiépítik. Ha tehát a műlépet úgy használhatjuk gazdaságosabban. elősegítik a fejlődést. Gyakran tapasztalom. Általános vizsgálatot hónapokig nem tartanak. Véleményem szerint a családokat évenként legalább 12-15-ször meg kell nézni. ha az egyes vizsgálatok közötti időszakokat nézzük.csakis belső vizsgálat ad. hogy két szemle között 3 hétnél hosszabb idő ne teljen el. munkáját irányítanunk kell. Még rosszabb a helyzet. Azonban a tapasztalatok szerint ez korántsem elegendő. októberben utolsó vizsgálatkor. hogy a méhészek nem ismerik családjaik állapotát. Mindkét vélemény . hogy a műlép csak éllel lefelé néző sejtekkel használható. hogy a méheket minél ritkábban kell zavarni. 2. Vannak. mert azt hiszik. Ezt csak akkor tehetjük. hogy a termelési időszak alatt átlag 27 naponként nézzük meg a családokat. amelyek a méhállomány leromlását. Huszonhét nap a méhcsalád életében hosszú idő. Hányszor. a méhek lehető legkisebb háborgatásával. hogy megállapítsuk.mint a méhészeti gyakorlat egyéb területein is . a legkevesebb szúrással és a rablás legkisebb veszélyével akarunk dolgozni. esetleg teljes pusztulását okozhatják. nyugodtan tegyük meg. Ez a felfogás téves. 5. akácvirágzás előtt. de korántsem mindig. amelyeken a sejtek élükkel néznek lefelé. pörgetéskor (évenként egy vagy több ízben). Legjobb családjainknál üres vagy félig műlépezett keretekkel segítjük elő a herelép építését és ezzel fejlett herék nevelését. hogy a sejtek lapjukkal néznek lefelé. 6. akácvirágzás kezdetén. ha gyorsan. főhordás után az időszerű munkák elvégzése végett. söpört vagy röpített rajnak adhatunk. szeptemberben a betelelés előkészítése végett.mint általában minden szélsőség . hogy a mellékfoglalkozásként 24 . Ez összesen kilenc kaptárbontás egy esztendőben. A MÉHCSALÁDOK KEZELÉSE Bármikor és bármi célból kezeljük a méhcsaládokat. A méhcsalád fejlődését. Ezeket a vizsgálatokat úgy kell beosztani. 4. 9. hogy a méhek szabadon rendszerint így építik a lépeket. mint a raj befogása és a pörgetés. E téren a nézetek . ha a családokat ebben az időszakban nem ellenőriznénk.Műlép csíkot vagy fél műlépet csak természetes. E szabályok ismertetése előtt tisztázandó: milyen gyakran kezeljük a méheket. amelyekről a méhésznek feltétlenül tudnia kell. A fejlődést gátló tényezőket idejében el kell hárítanunk.egészen eltérőek. Természetes. 7. gyümölcsvirágzás alatt a fejlődés ellenőrzésére. megfelelőek lesznek-e a családok a főhordásra. akik a családokat jóformán naponként nézegetik. A fő hordás utáni szemlétől augusztusig például 2 hónap is eltelhet. Igaz. fejlődésüket a szükséges beavatkozással nem támogatnánk. hogy ezzel jót tesznek. hogy a családokat a főhordásra előkészítsük. Ez ugyanis azt jelentené.

zsebkés. Nagyobb méhészetekben a fújtatóval működő. Ha a kaptárból lépeket kell kiszednünk. Fontos a gyors munka a rablás elkerülése végett is. Legalább kettő szükséges. nagy füstölők használatosak. ha úgy véljük. hogy a méhészet hozama egyéb tényezőkön kívül a ráfordított munkától is függ. hogy reggel és este. Nagy hordáskor a méhek munkáját lehetőleg ne zavarjuk. korhadt fát. A kaptár felnyitása. kis lapát a kaptár fenekének tisztogatásához. 1. Begyújtásához feltétlenül tartsunk száraz. anyazárka. hogy valamelyik családunk meganyátlanodott. pusztulását előzhetjük meg. ha a hőmérséklet árnyékban legalább 16 fok. hogy elhozzunk valamit a raktárból. taplót. lazán összegyűrt papirost gyújtunk meg és 25 . A kijárók és a kaptárak előtti terület megfigyelésével sok mindent megállapíthatunk a kaptárak felbontás a nélkül. Nem minden család szorul egyformán segítségünkre. 2. Ezért kövessünk el mindent. fakérget. a másik kéznél legyen. Anyásítással. a szükséges anyagok és eszközök előkészítése. Ha az egeret nem kergetnénk ki. a kora reggeli és a késő délutáni órákat válasszuk. mert az könnyen tüzet fog. Munkánk gyors és határozott csak akkor lehet. amikor beavatkozásunkkal a család leromlását. Már a méhészkedéshez szükséges idő tárgyaláskor említettem. A begyújtás módja: könnyen gyulladó anyagot készítünk elő. ha alaposan hozzákészülünk. amelyekre szükségünk lehet. Feltétlenül fel kell bontani még télen is azt a kaptárt. ha mindazok az anyagok és eszközök. Ha tehát módunkban van. Vagyis minden esetben kaptárt bontunk még alkalmatlan időben is olyankor. A füstölőben korhadt fát. amelyikben egér garázdálkodik. esetleg teljesen tönkre is tenné azt. Az őszi nyugalom bekövetkezése után hűvös időben is kaptárt bontunk. cigaretta (az anyák tetvetlenítéséhez). Fontos. Nagyon lassítja a munkát. Az előkészület a következő: 1. Hordástalan időben. A méhek szeretik a nyugalmat. vagy nem pusztítanánk el. Ilyenkor kevesebb szúrást kapunk. Szokjuk meg. hogy minden bajt megelőzhessünk. akkor mindig szükséges léphordó láda (keretbak) is. égethetünk. Munkánk akkor gyors és zavartalan. kéznél vannak. akkor tavaszig a családban nagy kárt okozna. gyors munka lehetetlen. Lehetőleg csak élénk röpködéskor dolgozzunk. Mindezeket szerszámos ládában vagy tálcán állandóan készenlétben tartjuk. a végzendő munka átgondolása. forróságban. Ennek lényege. hogy a család megmentéséhez cukorlepényt kell beadni. annál értékesebb tenyésztési szempontból. sőt a családokat is veszélyezteti. lakásunkból vagy a vándorbódéból. mikor már határozottan tudjuk. 2. gyufa. akiknek ez az egyetlen munkájuk. hogy egyszerre ketten is dolgozhassanak. mint azok. hogy ha az egyik megrongálódik. A méhcsaládok kezelésére mindig igyekezzünk a legalkalmasabb időt megválasztani. Kezeléskor mindenkor szükség lehet a következőkre: füstölő és füstölő anyag. hogy a füstölő mindenkor jól működjék. tükör (a fullánk kihúzásához az arcból). Rossz füstölővel nyugodt. kaptárvas vagy fogó. milyen célból tesszük azt. A munka átgondolásáról. egyesítéssel megmentjük. száraz ágat. ceruza. hogy mindig csak akkor nyúlunk a családokhoz. Ugyancsak felbontjuk a kaptárt például februárban még fagyos időben is. kukoricacsutkát. Kaptárt általában csak akkor bontunk. szellemi előkészítéséről már szóltam. esetleg napközben is sétáljunk végig a kaptárak előtt. ne sajnáljuk a munkát a méhektől. hogy a munkát minél rövidebb idő alatt végezzük el. és minél kevésbé zavarjuk a család nyugalmát. A jó füstölő nagyon megkönnyíti munkánkat. fészkük egységének megbontása zavarja rendes élettevékenységüket. Az ilyenkor feltétlenül szükséges beavatkozást estefelé végezzük el. Minél kisebb támogatás kell valamely család boldogulásához.méhészkedők nem kezelhetik annyiszor és olyan gondosan méheiket. ha közben minduntalan eltávozunk a felnyitott kaptártól. füzet. ellenőrizzük állapotukat rendszeresen. Azonban rendkívüli esetekben sokkal hűvösebb időben is bonthatunk kaptárt. másrészt azért. a méhész felkészülése. napraforgószárat stb. 3. de igyekeznünk kell minél rövidebb idő alatt elvégezni munkánkat és a kaptárt lecsukni. toll. ha külső jelekből arra következtetünk.

Bal kezünkkel erősen fogjuk a keretfedőt. hogy a kiszakadt méregzacskóból ne nyomjuk a sebbe a mérget. A szükséges üres hely elkészítése után munkánk a szerint alakul. A kaptárból annyi lépet veszünk ki. Azok. szagokat. körömmel. A benzinnel. parfümösen. ha a méhek a ruha alá másznak. és róluk a kaptárba rázzuk a méheket. hogy munkája a legjobban menjen. akár a harmadikat vehetjük. különösen. Úgy helyezzük el. mert a szurok összeragasztja. amennyi célunknak megfelel. dolgozzék arcvédő nélkül. akkor begyújtáshoz parazsat használhatunk. akkor ott nyitjuk szét a 26 . A kivett lépeket a léphordó ládába akasztjuk. Ha ruhánk ujja alá búvik be méh. időnként le kell nyomkodni. Olyan nadrágot használjunk. a daganat nem olyan kellemetlen. A rostaszöveten keresztül bőségesen füstöljünk be. A kapkodás. A lépet kissé elfordítjuk. Ezért italosan. Gyakori. akkor feltétlenül használja. erre a méhek lehullnak. megfogni. hogy nadrág alá mászik a méh. a biztos. izzadtan. petróleummal való begyújtás veszélyes! Munka közben a füstölőanyagot. hogy milyen célból bontottunk kaptárt. mint a szélsőt. s annak tetejét lezárjuk. a méheket könnyebben felingereljük. Aki megszokta a méhszúrást. hogy negyed fordulattal elérhessük. mint az arcon. A füstölőt munka után ne hagyjuk zárva. mint a legszélső lépnél. Ez ingerli a méheket. Ez több családnál sok időveszteség és nagy fáradság. Dolgozni akkor könnyű. Ezért munkaruhában dolgozzunk. és a hullát rázzuk ki a nadrágból. s így emeljük ki. Melegben izzadunk alatta. Legalkalmasabb a fekete tüllből készült. Szokjuk meg. ha nagyobb darabókból áll. vagy éppen az anya a földre hullnak. A kezelendő kaptár mögé oda készítjük a léphordó ládát.a füstölőbe tesszük. s teljesen lehetetlenné teheti további munkánkat. Másodiknak már akár a szélsőt. hogy arcunkból is gyorsan eltávolíthassuk a fullánkot. A rostaszövetből készült. Ha a keretek deszkával. Ki-ki úgy védekezzék. vászonnal körülvarrott arcvédő nagyon meleg és a látást akadályozza. Munka közben ruhánk könnyen szennyeződik. 3. hajunkat simítsuk le. rárakjuk az előkészített anyagot és mérsékelt fújtatással élesztjük a tüzet. Ezt könnyebb meglazítani. Munka közben a lépet lehetőleg mindig a kaptár fölött tartsuk. és a méhekben sem teszünk olyan könnyen kárt. Nagyon kellemetlen. késsel úgy húzzuk ki. Nem ajánlom! A méhekkel való munka sikerének egyik feltétele a nyugalom. A méhész a munkához a méhekhez való viszonyától függően készül elő. hogy a méhek. A kezek szúrástól való megvédésére szokás kesztyűt használni. istállószagúan ne dolgozzunk velük. Igen fontos. akik a méhszúrást még nem szokták meg. Kézen a szúrás nem olyan fájdalmas. hogy a róla leeső méhek a kaptárba hulljanak. hogy az oldallécek a kaptár falától távolabb kerüljenek. Ha a léphordó láda csak egy lépésnyire is van tőlünk. Jó a tükör a kéznél. vagy kellemetlen daganatot okoz nekik. amelyik alul lábunkhoz simul vagy kössük be a szárát. A fény felé igyekszik és kirepül a szabadba. hogy a méhész mindenkor és minden körülmények között nyugodt legyen. Jó anyaggal megtöltött füstölő órákig erős füstöt ad. A kaptárt nyugodtan. anélkül. Rövid várakozás után leszedjük a keretfedőket. petézik-e az anya. Ha a közelben tűz ég. A borzas hajba a méhek könnyen beleakadnak. Ezenkívül nagyobb az a veszély. az idegeskedés felizgatja a méheket. hogy méhésszé nem azáltal válik valaki. ha a kaptárban legalább 2-3 lépnyi üres hely van. Pl. bőrlemezzel vannak takarva. lépenként akkor is 4 lépést kell megtennünk. ha azt akarjuk tudni. Az ingünk alá került méhnek ingünk kigombolásával nyissunk utat a szabadulásra. határozott mozdulatok. Ilyenkor az anyagon keresztül fogjuk meg. használjanak arcvédőt. Megjegyzem azonban. kalapra húzható és arról köröskörül lelógó arcvédő. és a tűz kialszik. jobbunkkal pedig a bal kezünkre ütünk. vagy födjük be. fogások. A fullánkot minél előbb távolítsuk el. hogy a méhszúrás ellen nem védekezik. Ha a keretek teljesen kitöltik a kaptárt. tartsuk kezünket felfelé úgy. akkor elsőnek nem a legszélsőt emeljük ki. az alá eresszük a füstöt. szellős és a látást sem zavarja. minél kevesebb zajjal nyissuk. mert könnyen fennakad. Kihűlve ugyanis igen nehéz kinyitni. Begyulladás után a füstölőt lassan égő anyaggal telerakjuk. Ha biztonságérzetét az arcvédő adja meg. Kesztyűben munkánk bizonytalanná válik. hanem a kaptár falától a másodikat. A méhek nem szeretik az erős illatokat. hogy a méh a ruha és kezünk között kijuthasson. Akik különösen érzékenyek és a méhméreg káros a szervezetükre. hogy helyünkről elmozdulnánk. használjanak kesztyűt. torát roppantsuk össze.

Kézmosáshoz „Vim”-et használjunk. a tetőt munka közben időnként csukjuk le. Amilyen helytelen a fészek méhek által kialakított rendjének indokolatlan megbontása. (Ezért kell az oldalléceket végükhöz közel vállazni!) Munkánk végeztével a kereteket – ismét nem egyenként. A fiasítást. méheket nyomunk össze. ha azt akarjuk. ahol az anyát sejtjük. Árral. A méhek igen érzékenyek a zörgésre. és nem a kaptár falához utolsóként csúsztatjuk. a virágport. hogy a méhek berepülhessenek. A léphordó ládába kitett kereteket a kaptár (a fészek) másik oldalára kerülnek be utolsóként. s ez csökkenti teljesítményüket. A méhek nem szeretik. emiatt tömegesen röpködnek a kaptár előtt. mert a fiasításnak a fészekben a helye. bőrlemezből védőt teszünk a kijáró elé). viaszosvászon vagy bőrlemez elegendő. fúróval készítsünk lyukat. A jól vállazott. b) Ha a keretek helyzetén változtatni nem akarunk. ha a méheket lerázzuk róla. ami sok méh életébe kerülhet.helyükre visszacsúsztatjuk. de nyáron is szükséges.) Ha a keretek síneken nyugszanak. hogy fiasításos lépet a fészektől távol tegyünk. megzavarja munkájukat. Télen és tavasszal jobb takarás kell. Általános vizsgálat során. mint ékkel szoríthatjuk a már bent lévőket. használjunk. A vizsgálatot a szélső léppel kezdjük. a) Ha nem fontos. A lépek helyzetét a kaptárban. akkor 2-3 keretnyi hézag készítése után. Takarásra papírt. Nem találják a kijárót. esetleg még többet egyszerre tolunk el a síneken. szalmapárnát. A tágasan hagyott léputcába a méhek belehizlalják a lépet. A fészek egységének fontosságáról vallott elveinkkel ellenkezik. A keretek későbbi összetolásakor. Így nem zavarjuk a méhek nyugalmát. Ezt mindig tartsuk szem előtt.lépeket. a többi összes lépet eltoljuk az üres rész felé. ha lakásukba fény hatol. hanem hármat-ötöt. megvizsgáljuk és a kaptár falánál (választódeszkánál) kezdve egymás mellé visszarakjuk. (Mindig a fészek középső lépein. ott nyáron egyéb takarásra nincs szükség. hanem nyomjuk be a fába. ez a méhszurkot (propoliszt) nagyon jól eltávolítja. Végül a kivett néhány lép is régi helyére kerül utolsóként. Az általuk kialakított rendszer megbontása. zsákdarabokat stb. akkor a szeget ne üssük. kétféleképpen dolgozhatunk. ahol legsűrűbben vannak a méhek. Igen fontos. hanem csoportosan. és a levegő szabadon járja. Erre nagyon ügyeljünk. Szokjuk meg. Különösen fontos a takarás télen és tavasszal. Ahol a keretfedők tömör deszkából készültek. erős kerettel. de különösen a fészekben ok nélkül ne változtassuk. egymás mellé tegyük. hogy többé ne petézze be az anya. a mézet szabályosan helyezik el. és nem is szúrnak. felnyitott kaptártető zavarja a méheket. akkor 2-3 lép kivétele után. hanem 2 keret közé. akkor a keretek felső lécét nyomjuk egymáshoz. A méhek mindig viszonyaiknak legmegfelelőbben rendezkednek be. pedig az egész keretsort szorítsuk a kaptárvassal szorosan egymáshoz. Ezért élénk röpködés idején. Fekvő kaptáraknál az előre bukó. Mégis eltávolítjuk a fészekből a fiasításos lépet. 27 . viaszosvásznat. A lépeket eredeti helyükre rakjuk vissza. Az ilyen lépeknek máshová helyezése is nehézségekbe ütközik. hogy a kereteket visszarakáskor mindig szorosan. Nyári takarásra néhány réteg újságpapír. Pl. Megkönnyítjük. és ebbe nyomjuk be a szeget. a lépeket sorra kiszedjük. Ilyen esetekben az utolsó keret behelyezése nehezebb. ha a keretek szorosan kitöltik a kaptárt. hogy a keretek mindig ütközzenek. Munka közben kezünk beszennyeződik. A kaptár lezárása előtt. hogy a lépek eredeti rendben kerüljenek vissza. ezért a kereteket takarni kell. a kereteket nem egyenként rakjuk odébb. A rostaszövetes keretfedőt azonban feltétlenül állandóan takarítani kell. ugyanilyen helytelen lenne mindenáron s mereven betartani a fészek sérthetetlenségét. bőrlemezt. Ha a benépesített kaptáron valamit szegezni kell (például számtáblát erősítünk rá. Ha az erő a vállazás fölött hat. Vándorláskor jó. A nyomást a kaptárvassal a keret vállánál gyakoroljuk.

1 kg cukor + 1 l víz = 16 dl. Csak saját termésű mézzel etessünk és vigyázzunk. mert a méhek pusztulását okozhatja. hordástalan időben pedig etetnünk kell azokat. cukorral etettek. Különösen vonatkozik ez a mézharmatos mézre. Ezért vásárláskor legyünk óvatosak. akkor ennél még hígabb szirupot (1 kg cukorhoz 2 l víz) is használhatunk. éhen ne pusztuljanak. porcukor és méz keverékében. Bajt okozhat azonban. minél több idegen anyagot tartalmaz. A cukrot sokan károsnak tartják. legkevesebb veszteséggel képesek a szirup lehető legtökéletesebb feldolgozására. akkor 1 kg cukorhoz 1 l vizet adunk. pl. valamint kocka vagy kristály formájában etethetjük. Serkentőetetéshez erősebben hígítjuk. Ezt a célt legjobban akkor közelítjük meg. A mézhez szükségetetésnél kilogrammonként 2-3 deciliter vizet adunk. Ha a méhek vízszükségletének kielégítése céljából etetünk. Emberi fogyasztásra forgalomba nem hozható cukorkával télire ne etessünk. A nagyobb víztartalmú szirupot a méhek jobban átdolgozzák. A tiszta répacukor (vagy nádcukor) . mint a rossz minőségű méz. az anya munkájának serkentése. Etetésre csak akkor alkalmas. A háziállattá tett méhektől a méhész a jó esztendőben gyűjtött és általa feleslegesnek tekintett mézet elveszi. Sokszor alkalom kínálkozik hulladék cukor. Kedvező esztendőben szükségletüknél sokkal több mézet gyűjthetnek. Sajnos. 16. szűk esztendőben esetleg saját fogyasztásukat sem képesek fedezni. Ha az etetés célja nem az élelemkészlet kiegészítése. hogy ez a betegség azokban a méhészetekben pusztít. hogy a méhcsaládok le ne gyengüljenek. élelemhiányban szenvednek.függetlenül attól. hogy milyen alakban hozzák forgalomba . söpört cukor beszerzésére. A cukrot szirupban. függ az időjárástól. de kevesebb a veszteség. A cukoretetéssel kapcsolatos rossz tapasztalatok oka éppen az. vagy a méheknek valamely növényre szoktatása. és könnyen áldozatává válnak a Noszémának. besűrítéssel járó veszteség. ha nem tartalmaz méhekre káros anyagokat. Ha azt akarjuk. a cukor etetés és a Noszéma között nincs ilyen összefüggés. Egy kg cukor cseppfolyós állapotban csaknem pontosan 6 dl. hogy a legtöbb méhész elkésik az őszi etetéssel. ha a méhcsaládokat olyankor etetjük cukorsziruppal. A szirupnál nehezebb szennyeződés az edény fenekén visszamarad. A gyakorlatban azt a középutat kell betartanunk. sárgacukor méhek etetésére nem alkalmas. cukorlepényként. nehogy beteg családok mézével megfertőzzük állományunkat. hanem más. amelynél a méhek aránylag legkisebb munkával. Ezért a méhcsaládok kedvezőtlen időszakokban. Sajnos. A cukor a méhekre egyáltalán nem káros. ún.alkalmas a méhcsaládok élelempótlására. A mézzel való etetéssel legyünk nagyon óvatosak. Ezután tetejéről leszedjük az idegen anyagokat. életerejük (amelyet a késői etetés egyébként is megviselt már) leromlik. A nem finomított.6 l víz = 12 dl. amikor már nincs módjukban annak kellő beérlelése és befedése. de több az átdolgozással. A sűrű szirup átalakítása nem olyan tökéletes. cukorral etetünk. Az idejében feletetett cukor jobb téli eleség. 28 . Legelterjedtebb a cukorsziruppal való etetés. Egy kg cukrot tehát 26. 1 kg cukor + 0. Ez ugyanolyan cukor. ha 1 kg cukorhoz 6 dl vizet adunk. amelyekben ősszel.A MÉHEK ETETÉSE ITATÁSA A méhek munkájának eredményessége. sokat fogyasztanak. akkor nem szabad kifosztanunk. A szirup sűrűsége változó lehet. A szennyezett cukor annál olcsóbb. Az ember gyámkodását nem "élvező" méhcsalád a szűk esztendőket a bő években tartalékolt élelemmel vészeli át. Ez téves. ilyen tartalék csak igen kevés méhészetben és ritkán van. ez az élelemhiány méhállományunk nagy részénél csaknem állandóvá és termelésünk egyik kerékkötőjévé vált. ún. A készlet kiegészítése tartalék mézes lépekkel a legegyszerűbb és leggyorsabb. mint a közfogyasztási. Ezért a családok nyugtalanul telelnek. csak szennyeződött. A szennyezett cukorból készült szirupot használat előtt ülepítjük. Ha mézünk nincs. Az élelmet legkönnyebben mézzel pótolhatjuk. Etethetünk pörgetett mézzel is. a répacukrot tökéletesebben átalakítják. Azt mondják. A cukoretetést összefüggésbe hozzák a Noszéma betegséggel. Egy kg cukorból tehát különböző arányú keveréssel a következő mennyiségű szirup lesz: 1 kg cukor + 2 l víz = 26 dl.

Ez azt jelenti.0 4. Adott mennyiségű cukorból. Pl. hogy egy kg cukorra. vagyis a keverési aránynak megfelelően 38.5-del vagy 83. táblázat azt mutatja.5 2... 6 dl vizet adunk.0 2. 5 kg-mal akarjuk pótolni. hogy az élelempótlásra szükséges 5 kg cukrot 60 dl. 1: 0. Ebben a sorban az 1:1 keverési arány oszlopában 4.0 9. Ez azt jelenti. Hány liter ilyen szirupot kell feletetnünk? A cukor mennyiségét jelző.34-ot találunk. tehát a család 25 X 62. Ha tehát azt akarjuk tudni. A gyakorlatban szükséges átszámításokat megkönnyíti az 1. Egy l szirupban viszont a következő mennyiségű cukrot etetjük fel: 1:2 arányú szirupban 38.6 13 26 39 52 65 76 91 104 117 130 156 182 208 234 260 1:0. Példa: 1:1 arányú szirupból egy családdal 7 litert (70 dl) etettünk fel.2 6 12 18 24 30 36 42 48 54 60 72 84 96 108 120 1.5 3. A szirupot úgy készítjük.6 kg cukrot kapott.0 6.5 1.0 Keverési arány (cukor kg: víz l) 1:1 1. 2.5 dkg. azaz 6 l szirupban juttathatjuk a családnak.6 1. a 12. táblázat. A 2.5-del. Példa: egyik családunk készletét ősszel. hogy 7 l szirupban a család 4.5 dkg-ot.3 dkg-ot. 65.0 3.1 0. első oszlopban megkeressük az 5-ös számot.3-del. táblázat.0 7.34 kg cukrot kapott. vagyis 15. Cukor 0. 29 . Ebben a sorban az 1:0. hogy bizonyos mennyiségű cukrot mennyi eleségben adhatunk be a méheknek. hány deciliter szirup lesz Az 1. hogy bizonyos mennyiségű szirupban hány kiló cukor van. Egy l szirup cukortartalma 62.5 dkg-ot.5 4.0 10. táblázatból azt olvashatjuk le.6 keverési arány oszlopában 60-as számot találunk. hogy valamely családdal mennyi cukrot etettünk fel.0 8. család 25 liter 1:1 arányú szirupot kapott.5 5.6 8 16 24 32 40 48 56 64 72 80 96 112 128 144 160 1:2 2.0 1.6 arányú szirupban 83.illetve 12 dl szirupban kapnak a méhek. Mennyi cukrot kapott ebben a család? Megkeressük az első oszlopban a 70-es számot.5 dkg. 3. 1:1 arányú szirupban 62. akkor a család által feldolgozott szirup literjeinek számát megszorozzuk egy liter szirup cukortartalmával.

56 1. minél hígabb szirupot készítünk.83 6.5 2. mert a cukor lassan oldódik fel. A készítés aránya 1:0. az etető szélére is.92 2. táblázat.81 3.75 4.31 2.6 arány két oszlopa. feldolgozása könnyebb.33 2.Szirup dl 1. Adott mennyiségű szirupban hány kg cukrot etettünk Hasznosíthatjuk ezt a táblázatot akkor is.57 0. amikor. Hideg vízzel szirupot csak szükségből készítünk.96 1.31 0. és nagy lendülettel vetik rá magukat a beadott élelemre.93 1. Ennek sorában megnézzük. vándortanyán) akkor a cukrot hideg vízben is oldhatjuk. Egy napi szükséglet tehát 50 X 2 dl = 100 dl lesz.15 1.62 0.0 5. A méheket az eleség elhordásához szoktatni kell.75 4. A szirupot addig kevergetjük. hogy a cukor könnyebben feloldódjék. Példa: 50 családos méhészetben 30 napos nyári serkentést tervezünk. 30 .76 0.33 3.0 25. hogy a méhek rátaláljanak. a sűrűbbé már nehezebb. A cukor feloldása annál könnyebb.99 5.0 1:2 0. A kész szirup teljesen átlátszó.0 60. forralni és róla a habot leszedni nem kell.19 0.0 100.46 3. A szirupot a méheknek melegen (hogy kezünk jól bírja) adjuk.63 2.49 8.0 30. Mikor a méhek már rászoktak az etetésre. Az ehhez szükséges cukor táblázatunk szerint 3. mert a feldolgozás nem lesz tökéletes. Ilyenkor a szirupot több ízben meg kell keverni.49 2.0 45. az edény alján kristályok nincsenek. Példa: egy esti etetéshez 70 liter szirup kell.04 0. Az első oszlopban megkeressük a 70-es számot. A szükséges szirupmennyiséget (literben) megkeressük az első oszlopban. Családonként napi 2 dl 1:2 arányú szirupot akarunk adni.25 1.83 1. táblázat használata a következő. A lényeges az. így gyorsabban elhordják.6. Szükségből való etetéskor az adagokat 2-3 l-ig növelhetjük. hogy a méheknek a répacukor átalakítását megkönnyítsük. A szirupot főzni.54 1.25 1:0.85 Keverési arány (cukor kg: víz l) 1:1 0.0 35.6 0. Csepegtessünk szirupot a keretekre.0 90.0 20. Serkentő etetéskor egyszerre 2-3 dl-t adunk.12 3.85 kg. Ezért első etetéskor ne adjunk sokat.38 0. A 3. Ugyanabban a sorban a megfelelő arányú jelzésnél megnézzük.69 3.08 0.0 10. egy-egy etetés cukorszükségletét kívánjuk előre megállapítani. Ha melegítésre nincs módunk (pl.0 80. hogy a szükséges szirupot hány kg cukorból és hány liter vízből készíthetjük el. míg a cukor teljesen fel nem oldódik. Ugyancsak fölösleges különböző anyagokat tenni a szirupba azért. hogy mit mutat az 1:0.18 2.25 1. A szirup készítése a következő: A forró vízbe a cukrot folytonos keverés közben beleöntjük. Ilyenkor az adagok növelhetők.06 0.08 2.0 40.62 6. hogy a cukor teljesen feloldódjék.73 1.94 3.08 3. Szükséges: 58.16 4.3 kg cukor és 35 l víz.0 50. akkor a beadás szokott idejében szinte várják. 1:2 és 1:1arányú szirup készítése így sem nehéz.0 15.34 1.72 7. Ennél többet egyszerre ne adjunk.42 0.34 5 5.0 70.87 2.

Kívánt mennyiségű sziruphoz mennyi víz és mennyi cukor kell Etetésre legalkalmasabb az este.0 Arány 1:0.9 13. aki állandóan méhei között tartózkodik és a kutatást idejében észreveszi.6 3.0 50.8 55. hogy az eleség elhordására képtelen.0 33.1 3. annak kijáróját zárjuk le.2 9.4 7. Egy nap alatt 3-4 adagot is föletethetünk.6 61. hideg időjárás. Az etetés megkezdése előtt a kijárókat le kell szűkíteni.7 21.5 5. hogy az eleséget a kaptárak körül szét ne csepegtessük.4 3. Minél közelebb tesszük az etetőt a fészekhez. amikor nincs módunk a hosszú ideig tartó esti etetésre.5 15. 1.3 40. Vigyázzunk. annál biztosabb. hogy a „tésztából" formált gömb alakját megtartsa.8 62. Annyi porcukrot adunk hozzá. Ekkor az arány a méz és porcukor között 31 .0 25. A méhészek sokszor panaszkodnak. jó helyre beadott.0 62.7 24.8 2.4 69.6 Cukor kg Víz l 0.3 30.0 17. elegendő levegőt kapnak. a család erejét meg nem haladó mennyiségű tiszta eleséget (cukorszirupot.0 35. hogy a rablást elkerüljük.8 1.2 43. mint a háziasszony a tésztát.0 58. Amelyik etetőben reggelre szirup marad.4 15. Nappal csak az etessen. 4.8 53. mézet) mindenkor szívesen elhordja.1 38. Őszi etetéskor a még szűkítetlen fészekben a családok a takaratlan rostaszövet alatt.4 12.5 18. befödhetik és az etetés befejezése után alkalmuk van tisztulásra.5 0.8 15.4 49.0 9.8 11.8 27.5 4. Szükség esetén nappal is etethetünk. a család népességéhez mérten túl sok eleséget adtunk.1 11.3 9.2 37.3 3.7 30. és minél erősebb a család.9 26.0 8.8 15.0 46. táblázat.2 77.0 34. azt ki kell venni. ha annak tárolására megfelelő helye van. a család olyan gyenge. A gyúrt cukorlepény készítési módja: gyári porcukrot (házilag őrölt vagy törött nem jó) langyos mézzel keverünk össze. hidegben etetünk.6 30.9 27.0 38.0 66.6 45.9 31.5 20.0 83. ilyenkor a korán reggel kezdett etetést egész napon át folytathatjuk.3 34.5 12.9 7.6 18.Szirup l 1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 60 70 80 90 100 Arány 1:3 Cukor kg Víz l 0.0 41.6 55. Az etető behelyezésekor és töltögetéskor mindig ügyeljünk arra. esetleg beteg (Noszéma).0 31.6 49.8 24.6 17.3 12. feldolgozni a beadott eleséget. hogy az eleséget elhordják a méhek. A cukorlepény háromféle lehet.4 26.9 50. Amelyik családnál valami gyanúsat észlelünk. Olyankor tesszük azt.2 5. Nagyon hátráltatja a fészektől távolabb helyezett eleség feldolgozását a hűvös. 3.2 22. zárt kijáró mellett is. Az ilyen panaszok okait rendszerint a következőkben kell keresni: 1.0 16.0 Arány 1:1 Cukor kg Víz l 0.5 37.5 25. hogy a fészket le ne hűtsük. Az egészséges család a megfelelő időben. az etetőt rossz helyre tettük.6 0. Híg eleséget (cukorszirupot és pörgetett mézet) csak olyankor szabad a méheknek adni.6 21.8 0.4 43.5 23. hogy a méhcsaládok nem „akarják" elhordani.0 20.3 7. a méhek elülése után.2 6.1 6. Úgy gyúrjuk.0 37.3 22.0 74.7 3. amikor még besűríthetik. Természetesen ugyanekkor gondoskodjunk szellőzésről.5 10. 2.6 12.7 15.5 29. hogy a méhek könnyen védekezhessenek.6 19.5 19. A téli nyugalom idején cukorlepényt vagy lépes mézet adjunk.

megközelítőleg 1:4 lesz. Az így készített cukorlepényt kissé szétlapítva a családok fölé, a keretekre fektetjük. Pároztatóba, anyaszállító zárkába, anyásító dugóba egyaránt alkalmas. A méhek szívesen fogyasztják. Mivel vizet nem tartalmaz, a teljes nyugalom időszakában sem káros. Lágyra ne készítsük, mert akkor a kaptár melegében annyira megpuhulhat, hogy a lépek közé folyik. 2. A kemény cukorlepény úgy készül, mint a szaloncukor. Egy kiló cukorra 2-3 dl vizet számítunk, és ebben főzzük. Mikor a cukor az edény oldalán már kezd megszilárdulni és hideg vízbe cseppentve kemény, de szájban könnyen omló anyagot ad, akkor levesszük a tűzről és előre elkészített, papírral bélelt tálcára, formába (üres keretbe) öntjük. A szirup kiöntésére alkalmas időpontot hőmérővel is megállapíthatjuk. A cukor akkor jó, ha hőmérséklete 117 C°. A formák hosszúságát, szélességét, valamint a cukorlepény vastagságát célunknak megfelelően szabjuk meg. Olyan alakú és magasságú darabokat öntünk, amilyenek az etetendő családok fölé a felső keretlécekre, a keretfedők vagy takarók alá elhelyezhetők. Kiöntés után a cukrot kevergetjük addig, míg meg nem fehéredik. A kihűlt cukorlepény deszkakeménységű. Használatkor a kiöntésekor alá terített és reá ragadt papírral felfelé fordítva a méhek fölé, közvetlenül a keretekre borítjuk. A kemény cukorlepény a méhek etetésére csak a nyugalmi időszakában alkalmas. Enyhe időben már nem hasznosítják teljesen, egy részét cukordarabkák alakjában kiszórják. Ezért a hideg időszak eltelte után a cukorlepény maradványait vegyük ki a méhektől. A cukorlepény a szűkösen ellátott családok kiteleltetésének biztosabbá tételére való. A családok átteleltetését csupán cukorlepényre alapozni nem szabad. 3. A cukor és méz keverékéből készült puha cukorlepény. Készítéséhez 120 fokig mérő hőmérő kell. A cukrot kilogrammonként 2-3 dl forró Vízben feloldjuk és folytonos keverés közben főzzük. Mikor 115 fokra hevült, negyedrésznyi langyos mézet öntünk hozzá (1 kg cukorra 25 dkg mézet). Ez a szirupot lehűti. Ismét 115 fokra melegítjük Ezután a tűzről levéve keverés nélkül állni hagyjuk. Állíthatjuk az edényt hideg vízbe, hogy gyorsabban hűljön. Mikor a cukor már 60 fokra hűlt, mindaddig keverjük, míg fehér színű lesz. Ekkor edénybe vagy a pároztatók etetőrészébe öntjük, vagy ugyanúgy lepényt öntünk belőle, mint a méz nélküli cukorból. A puha cukorlepény főzés nagy adagokban nehézkes és nem sikerül jól. Egyszerre legfeljebb 4 kg cukorból és 1 kg mézből készítsük. A hőmérőt pálcikára kötve úgy helyezzük a szirupba, hogy higanytartálya a szirup felszínének közelében legyen. Az edényt legfeljebb 3/4 részig töltsük meg, mert a szirup, főzés közben könnyen kifuthat. A puha cukorlepény etetésre, pároztatóba, szállító és anyásító zárkába alkalmas. A kockacukrot kemény cukorlepény helyett a téli időszakban használhatjuk. A kockákat a fészek léputcáira, vagy a rostaszövetes keretfedőre rakjuk szorosan egymás mellé. Ugyanúgy megnedvesedik, mint a kemény cukorlepény. Szintén csak a szűkös téli eleség kiegészítésére alkalmas. A méhcsaládok áttelelését csupán kockacukorra bízni ugyanúgy nem szabad, mint cukorlepényre. Újabban a kristálycukorral való etetéssel kísérleteznek. A családok nem egyformán viselkednek vele szemben. Egyik szépen hordja, a másik alig nyúl hozzá. Serkentő értéket meg nem ismerjük pontosan. Szükségből való etetésre - éppen a lassú feldolgozás miatt - nem látszik alkalmasnak. A kristálycukor etetéséhez feltétlenül nagy, lapos etetőt használjunk, hogy a méhek a cukorhoz minél nagyobb felületen hozzáférjenek. A cukrot beadáskor ajánlatos vízzel meglocsolni. A méhek etetésére néha különféle gyümölcsleveket (eper, dinnye) is használnak. Ezek csak nyári etetésre ajánlhatók. Használatuk azonban szélesebb körben nem terjedt el, mert előállításuk nagyon körülményes. Másik nagy hibájuk, hogy természetes állapotban - magas víztartalmuk miatt - nem raktározhatók. Besűrítésük házi eszközökkel nehézkes és tökéletlen. A méz pótlására teljesen megfelelő, nagy tömegben könnyen beszerezhető, a méznél jóval olcsóbb anyag a cukor. Nem mondhatjuk el ugyanezt a méhek másik fontos táplálékáról: a virágporról. A természetes, méhek által gyűjtött virágpor pótlására sokféle anyagot kipróbáltak. Ezek közül csak a mesterségesen gyűjtött virágpor, a szójaliszt és az élesztő adott kielégítő eredményt. Előnyük az is, hogy használatuk nem bonyolult, ami nem minden virágporpótlóról mondható el (pl. tojás, tej). Szerencsére, virágporban nem vagyunk olyan szegények, mint mézben. (Ebben persze szerepe van annak is, hogy a virágport még nem tekintjük emberi tápláléknak.) Virágporínség csak ritkán és kevés vidékünkön fordul elő. Pótlása nagyobb méhészetekben meglehetősen nehézkes. A jó virágporellátást inkább a virágport adó növények szaporításával, vándorlással, és a méhek által 32

gyűjtött természetes virágpor tervszerű elosztásával, gondos tárolásával kell megoldanunk, mint a pótanyagokkal. A méheknek a virágporon és mézen kívül vízre is szükségük van. A vízfogyasztás annál nagyobb, minél több a fiasítás. Egy család vízszükséglete napi 1/2 literre is fölmehet. A jó vízellátást itatókkal segítjük. Olyan itatókat használjunk, amelyekben a víz folyik. A tavaszi hűvös időszakban jó, ha meleg vizet adunk a családoknak. Az itatót a méhészet közelében - a kaptáraktól 15-30 m-re - állítsuk fel, napos, szélvédett helyen. Legyen gondunk rá, hogy a méhek mindig találjanak benne vizet. A méheknek ásványi anyagokra is szükségük van. Ezért keresik a szennyvizet, trágyalevet. Ásványi anyagokat úgy juttathatunk nekik, hogy itató vizükbe kevés, konyhasót teszünk. 1 l vízbe 3-5 g-ot. Az ásványi anyagokra különösen a fiasítás neveléséhez van szükségük. A tavaszi rendkívüli változó időjárásban helyes a családok belső itatása. Jók a kijáróra szerelhető itatók is.

A TERMÉSZETI VISZONYOK HATÁSA A MÉHCSALÁD ÉLETÉRE
A méhcsalád alkalmazkodott környezetéhez. Ennek köszönhető gyűjtő szenvedélye. Ha a bőség idején készletet nem halmozna fel, akkor a hordástalan időszakban éhen pusztulna. Az alkalmazkodás megnyilvánulása az is, hogy télire a heréket elpusztítja, a munkások számát pedig erősen csökkenti. Ugyancsak az alkalmazkodás kényszerítette arra, hogy az év hideg időszakára beszüntesse minden meleget kívánó élettevékenységét (ivadékgondozás, építés). A méhcsalád állapota - népessége, fiasítása, élelemkészlete - évszakról évszakra, hónapról hónapra változik. A változásokat a méhcsalád életének belső törvényei irányítják. Ezeket a törvényeket a környezethez (hordási viszonyok, időjárás) való alkalmazkodás alakította ki. A méhésznek ismernie kell a méhcsalád életében fontos törvényszerűségeket és azokat a folyamatokat, amelyeket ezek kiváltanak. Csak így avatkozhat be helyesen a méhek életének irányításába. A méhcsalád élete szempontjából az esztendőt a következő szakaszokra oszthatjuk: 1. A fejlődés, növekedés, 2. a teljes kifejlettség, 3. az összehúzódás, a télre való előkészület, 4. a teljes nyugalom időszaka. A fejlődés időszakában a család minden életmegnyilvánulása a népesedést, az egyedek szaporítását célozza. Ez nálunk kb. március-május hónapokra terjed. Május végére, június közepére a családok elérik fejlődésük felső határát. Ebben az időszakban a gyűjtés, az élelemtárolás, a Családok szaporodásának (rajzásnak) ösztöne nyilvánul meg. Ez annál tovább tart, minél hosszabb ideig nyújt bőséges hordást a méhlegelő. Kedvező viszonyok között júliusra is kiterjedhet. Sajnos, ez ritkán fordul elő. A fejlődés csúcspontjának elérése után az összehúzódás, a télre való előkészület időszaka következik. Ilyenkor a méhcsalád a fiasítás terjedelmének fokozatos csökkentésével, a fészek mézkoszorúinak vastagításával, a herék elpusztításával, a munkáslétszám csökkentésével, a fiatal „téli" méhek hizlalásával készül a teljes nyugalomra. Ez a készülődés a hordástól függően rohamos vagy lassú. A télire való előkészület időszaka nálunk augusztus-októberre tehető. Kedvezőtlen viszonyok között már július is ide sorolható. A teljes nyugalom időszaka november-január. A méhek csak annyi életműködést fejtenek ki, amennyi a család életben maradásához feltétlenül szükséges. Fürtbe tömörülve a lehető legkevesebb mozgást végzik, és csak a feltétlenül szükséges hőt állítják elő. Az élettevékenységek ilyen lecsökkentésének kettős célja van: a minél kevesebb fogyasztás és az életerő minél töretlenebb átmentése a fejlődés időszakára. A méhésznek a méhcsaládokat mindenkor e törvényszerűségek figyelembevételével kell megítélnie, munkáját ezek szerint kell beosztania. Méhészeti termelésünk igen nagy hibája, hogy sok méhész nem vesz tudomást e törvényszerűségekről, vagy nem hajlandó munkáját azokkal összehangolni. 33

Tekintsük át, hogyan kell alkalmazkodnunk ezekhez a törvényszerűségekhez. 1. A fejlődés időszakában a szükséges előfeltételek megteremtésével segítsük elő a méhcsaládnak a növekedése, népesedése érdekében kibontakozó tevékenységét. Ezek az előfeltételek: sok fiatal méh, jó anya, bőséges virágpor és mézkészlet, jó lépek. Minden olyan beavatkozásunk, amely ezeknek a feltételeknek javítását célozza, helyes. Viszont helytelen minden, ami a családok ilyenkor uralkodó ösztöneivel ellentétes, pl. a családok megosztása, anyanevelés. 2. A teljes kifejlettség időszaka a gyűjtésnek, a családok megoszlásának, a természetes anyaváltásnak ideje. Ekkor a méhész teendője csak az lehet, hogy elősegítse az ezekre a tevékenységekre irányuló ösztönök érvényesülését; kövessen el mindent, hogy a családok a lehető legjobban kihasználják a kínálkozó hordást, jól fejlett anyákat neveljenek, és életképes családokat szaporítsanak. Természetes, hogy ezekben a munkákban a méhésznek kell az irányító szerepet betöltenie. Hibát követ el az a méhész, aki a gyűjtési ösztöntől telített családnak nem ad lehetőséget a kínálkozó hordás kiaknázására azzal, hogy a népességéhez mérten szűk kaptárba kényszeríti. Hibát követ el az is, aki a családok teljes kifejlődését meggátolja, de az is, aki gyenge családokat szaporít, mondván, hogy őszig majd még megerősödnek. Tudnunk kell, hogy az elkövetkezendő időszak már a családok összehúzódásának ideje, tehát ezután már nem várhatjuk a gyenge családok megnépesedését. 3. Az összehúzódás, a télire való előkészület időszakában támogatni kell a méhcsaládot mindabban, ami a jó telelés előkészítéséhez fontos. Ilyen az augusztusi bőséges fiasítás, a méz és virágportárolás, a család egységének megőrzése, a fészek, telelésre alkalmassá tétele, a családok által az előző időszakban le nem váltott öreg anyák kicserélése. El kell viszont kerülni minden olyan beavatkozást, amely a telelési előkészületeket zavarja, hátráltatja. Ilyenek: új családok készítése, fiasításos lépek elvétele, anyanevelés, a télire tárolt készlet kipörgetése stb. Az augusztusban szétszedett, legyengített családok akkor sem népesednek őszig, ha bőséges fiasításuk van. 4. A teljes nyugalom időszakában a méhész feladata nem lehet más, mint ennek a nyugalomnak a legteljesebb megőrzése: a méhek széltől való védése, gondos takarása, védelme kártevők ellen. Helytelen minden olyan beavatkozás, amely ezt a nyugalmat zavarja. Például: etetés híg eleséggel, kaptárbontás, a fészek mesterséges fűtése stb. A méhészkedés akkor a legeredményesebb, ha a vázolt fejlődési fokozatok a hordási lehetőségekkel időben összehangolódnak. Sajnos, ezt viszonyaink között ritkán mondhatjuk el. A termelést legsúlyosabban érintő két eltérés a következő: a.) Főhordásunk - az akácvirágzás - ideje igen gyakran és igen sok méhészetben (egyes esztendőkben, mint például 1952- ben és 1958-ban egész méhállományunknál) nem esik egybe a családok teljes fejlettségének idejével, hanem jóval megelőzi azt. Különösen érvényes ez a korai akácvirágzásra (a helyi virágzás ilyen szempontból mindenkinek korai). Déli vidékeink akácosai rendszerint május második felében virágzanak, amikor a méhcsaládok legtöbbször még a fejlődés időszakában vannak, annak sem a végén. Természetes, hogy az ilyen családok a főhordás kihasználására még alkalmatlanok. Családjaink nagy része a teljes fejlettséget rendszerint csak akácvirágzás végére, vagyis a második akác virágzásának idejére éri el. Ezért eredményeink nem kielégítőek. b.) A télire való előkészület időszaka hazánk nagy részén annyira hordástalan és aszályos, hogy a méhcsaládok elnéptelenedése nem fokozatos és mérsékelt, hanem zuhanásszerű és túlzott. Ez okozza aztán, hogy legtöbb esztendőben még azok a méhészetek is gyengén telelnek be, amelyekben a kezelésben nem követnek el nagyobb hibát. El kell érnünk, hogy a méhcsaládok őszi összehúzódása ne legyen rohamos és túlzott. Ennek érdekében eddigi kezelési módszerünkben két ponton tartok szükségesnek változtatást. Az egyik az, hogy méhcsaládjaink a fejlődés tetőfokán valóban népesek legyenek, a másik: az őszi elnéptelenedést, hordási lehetőség megteremtésével vagy etetéssel késleltessük, tegyük egyenletessé és mérsékeltté. Nem lehet népes betelelést várni olyan családoktól, amelyek fejlődésük tetőfokán csak 10-12 léputcásak, pedig milyen sok méhészetben van ez így! Viszont a legnépesebb család is leromlik őszre, ha augusztusban, szeptember elején nincs elegendő fiasítása. Ha elérjük, 34

tehát az első tavaszi szemle idején népesnek mondjuk azokat a családokat. az ennél kisebbek gyengék. A főhordásra legbiztosabban az erős családok fejlődnek fel. A méhcsalád állapotának. A jó családok tehát 20 keretes kaptárban 14-15. Pörgetés után a helyi hordási viszonyok szerint 10-20 kg-nak meg kell maradnia. Természetes. Ha nem következik teljes hordástalan idő. Az állomány akácra ismét gyenge marad. hogy a kellően meg nem népesedett családokat főhordásra összevonja. amelyek sűrűn takarják fészküket (10-12 lép). hozzávetőlegesen meg tudjuk becsülni. amelyek közép és nagykeretű képtárakban legalább 7-8 lépet sűrűn takarnak. A több család egyesítéséből készített népes családokat azonban az állomány létszámának fenntartása érdekében a hordás megszűnése után ismét megosztja. Nekünk olyan mértékegység kell.5-3 kg-nak) kell lennie. hogy a családok kezelésében kevés méhész tartja be azokat a szabályokat. akinek akácvirágzás kezdetén a legjobb családjai 8-10 léputcásak. Kénytelen ezt tenni mindenki. A családok erősségét tehát lép. Az ismertetett minőségi mutatók nem elérhetetlenek. méz és virágporkészlet) mindig aszerint kell megítélni. illetve legyengülését megakadályozzák. Fiasításuk általában kevesebb. Természetes. 3-4 fiasításos léppel. A közepesek legalább a lépek felét borítják. beteleléskor erősek azok a családok. A fiasítás ekkor általában 2-4 lépre terjed ki. akkor a fiasítás hamarosan újból kiterjed. hanem abban. 7-9 kereten nagy kiterjedésű. bőségesnek. 35 . A szükséges népesség. fiasítás. hogy a 9-10 lépes családok még jobbak. amelyek a lépek 2/3-3/4 részét jól takarják. Pedig a méhészek általában ezt teszik. az ennél néptelenebbeket gyengéknek mondjuk. mint a főhordás előtt volt. Ezekből őszre jó telelőcsaládok nem lehetnek. Az 5-6 lépet takaró családokat közepeseknek. hogy a jő fejlődéshez csupán a népesség nem elegendő. 24 keretesben pedig 16-18 léputcásak.utcában mérjük. amellyel a népességet gyakorlati munkánk igényeinek megfelelően. jól ellátott családokat. s akkor az eredmény nem marad el. mert a begyűlő nektár az anyákat . A mézkészlet ilyenkor 30-50 kg. amire szükségük van. Tartsunk egész évben az időszaknak megfelelő népes. megvalósul. Ez helytelen. A családok népességét tudományos kísérletekben súlyra mérik. Fiasítás már legfeljebb csak 1-2 lépen található. Mi az oka mégis. A mézkészletnek. mézkészletük pedig legalább 5-6 kg. A gyengéktől ezt már nem várhatjuk. Ez a körforgás így megy évről évre. népességének folytonos változása lehetetlenné teszi. hogy a kitűzött cél. amelyek a családok rendes fejlődését előmozdítják. Az akácvirágzás végén az erős családok sűrűn fedik a kaptár valamennyi lépét. a családok akácvirágzásra való kellő megnépesedése. hogy életének melyik szakaszában és milyen feladatok előtt áll. hogy oly kevés méhészetben vannak meg? Általában az. Mi ezt nem tehetjük. léputcánként legalább 2 kg-nak (de inkább 2. hogy adjuk meg méheinknek mindenkor mindazt. Ezek fejlődésük tetőfokát sokkal az akác után érik majd el. A téli nyugalom küszöbén. Az akácvirágzást 10-12 nappal megelőzően már más mértékkel mérünk. amelyek legalább 8 lépet jól takarnak. akkor a tavaszi fejlődés olyan ütemű lesz. népesnek tartják akác előtt és júniusban is. Ilyenkor erősnek azokat a családokat mondjuk. A fejlődés időszakának kezdetén. amikor már nem hasznosíthatják népességüket. hogy minőségét. értékét egész évre érvényes mutatóval fejezzük ki. Akácvirágzás kezdetén erősek azok a családok.hogy családjaink beteleléskor jó erősek. és népességük főként fiatal dolgozókból áll. az is kis terjedelmű. a 6-7 léputcásak közepesek. főként födött fiasításuk van. ilyenkor legalább 10-12 kgnak.különösen az idősebbeket szűkebb területre szorította. Meg kell lennie a megfelelő élelemkészletnek is. Ez az egy lépet vagy léputcát takaró népesség. A méhészetek nagy része csak úgy képes valami mézet termelni. S a méhészek egy része hogyan védekezik ellene? Megkisebbíti a kaptárt! Azonban ezzel a méhcsaládok nem lettek erősebbek! A megoldást tehát nem itt kell keresni. A 10 léputcás családot egyaránt jónak. De nagy hibák tapasztalhatók a családok népessége terén főhordáskor és utána is. élelemkészlet legtöbb méhészetben nincs meg a megfelelő időben. Ennek eredményeként a családok júliusban-augusztusban 6-8 léputcásak. A gyenge betelelés maga után vonja a rossz tavaszi fejlődést. A méhcsalád népességét és egész belső állapotát (fiasítás mennyisége.

Az enyhe becslés ugyanis hibás következtetésekre és ezzel helytelen beavatkozásokra vezethet. ezt külön megjegyezzük. vagy a fészeklépekből kiszorította. Az anya minőségéről. rendesen fejlődő méhcsaládban a fiasítás felülete azonos időszakokban általában egyforma. A népesség becslése fontos.mennyi méz fér. Tavasszal a hűvös időben a léputcák szinte tele vannak tömve méhekkel. amelyekben vastagon takarják a két lépfalat a méhek. Erre alapítja becslését és kiegészíti a súly szerinti becslés gyakorlatban szerzett tapasztalataival. ha úgy számolunk.5 kg. mint melegben. rajzási veszélyt jelentene. hogy 4 dm2 mindkét oldalán meghordott lépben van egy kg méz. Ilyen nehéz lépeket csak a legritkább esetben találunk. Mindenki tudja. hogy egy lépen nagyon eltérő mennyiségű fiasítás lehet. amely gyors és bárki könnyen alkalmazhatja. Ez gyakorlati szempontból ki is elégíthet bennünket. egy H lépben (lépfelülete 10 dm2) 3. Két hét múlva már ismét sűrűn takarják a lépeket a méhek. Hűvös tavaszon csak azokat a léputcákat számítsuk. Olyankor. Mit tegyen hát a méhész? Mit tekintsen egy léputca méhnek? Mindenkor az időszaknak megfelelő mértékkel kell mérni. Könyveink szerint 3 dm2 mindkét oldalán lefedett lépben kb. A léputcák márciusi zsúfoltsága ilyenkor túlnépesedést. Ha az eltérés nagy. mint enyhén becsüljünk. Takartaknak csak azokat a lépeket vehetjük. Májusban. talán legalkalmasabb családjaink gyümölcsvirágzás végi állapota. mert azt a fiasítás már elfogyasztotta. júniusban már nem szabad ilyen szigorúnak lenni. A fészekben levő méz mérlegelése nehézkes.A léputcát kitöltő méhek mennyisége más hideg időben. A hőmérséklet emelkedésével ritkulnak a léputcában a méhek. Néhány próbálkozás után könnyen elérhetjük. Ezek szerint egy teljesen megtöltött NB lépben 3. Szükség van azonban olyan módszerre is. Tudja. hogy akácvirágzás előtt a fiasításos lépekben csak kis mézkoszorú van.5 kg eleséget számolunk. A 7-8 fiasításos lépen dolgozó fiatal méhek márciusi mértékkel mérve talán 4 lépet sem takarnának teljesen. A kiszedett mézes lépek becsült tartalmát feljegyezzük. Mindig inkább a méhek javára tévedjünk. mert ezt kívánja a fiasítás melegen tartása. Ha a fiasítás nem az időszaknak megfelelő terjedelmű. ezért a népesség nagyon megcsappan. Azonban az is igaz. amelyeken itt-ott van egy-két dolgozó. Egy NB léputcában 25-30 dkg. Pörgetés után a tényleges eredményt összehasonlítjuk becslésünkkel. Annak szemléltetésére. Ezt dm2-ekben szokás mérni s abból pontos következtetések vonhatók le. ahány lépen fiasítása van. mint melegben. hogy ha márciusi szemléjén 3 fiasításos lépet jegyzett be. 1 kg méz van. következtethetünk arra. Rendszerint ilyenkor hullnak el tömegesen a téli méhek. az nem léctől-lécig terjedő fiasítás.ha tele van . mert már tömegesen kelnek a fiatalok. mert súlyukat kívánjuk meghatározni. Természetes. az könnyen csalódik és méheit is becsapja. A népesség meghatározásakor a legtöbb méhész nagyon elnéző. Ezek szerint egy teli NB lépben (lépfelülete 13. Hideg időben a méhek tömörebben ülnek a lépeken. munkánkat a szükséges irányban javítjuk. hogy a becslésben nem szabad mindenkor azonos mértéket használnunk. Jobban megközelítjük az igazságot.4 kg. Ez a fiasítást tartalmazó lépek számának ellenőrzése. hogy a valóság és a becslésünk között nem lesz 5-10%-nál több eltérés. Hunorban pedig 2. egy H léputcában 20-23 dkg méhet számolhatunk. ezért a családok kevesebb léputcát mutatnak. mert ebben az időszakban az a természetes. hanem 3 lépen 1-3 tenyérnyi. A családot mégis legalább annyi léputcásnak becsüljük. Ez igaz. vagy április végén is tenyérnyi darabokban találjuk sok lépen szétszórva. E módszer ellen az a kifogás. hogy a méhek sűrűsége időszakonként változik. mert csak a család erejének ismeretében ellenőrizhetjük a fejlődést.3 kg méz van. hogy a lépeken kevés a méh. már márciusban léctől-lécig terjed. Viszont azt is tudja.6 dm2) 4. hogy a méhcsaládok élelemkészletéről is tájékozottak legyünk. Becslés gyakorlására nagyon jó alkalom a pörgetés. A gyakorlatban tehát a fiasításos lépek számának rendszeres nyilvántartása sokat segít. Méhekkel jól takartnak számít olyan lépeket is. Igen fontos. amelyeket egész felületükön méhek borítanak. amikor a családok népességét azért becsüljük. mert nincs is szükség arra. Megfelelő utánpótlás még nincs. hogy az általa használt lépbe . A gyakorlati ember itt is megelégedhet a becsléssel. Ilyenkor inkább szigorúbban. nyilvántartása. hogy egy léputcában ilyen sok méh legyen. különbséget kell tenni tömören és lazán takart léputca között. a család népességének várható alakulásáról a fiasítás terjedelme tájékoztat. Aki a gyakorlatban így számol. hogy milyen eredményt adnak a különböző népességű családok. A fiasításos lépek 36 . pl. S a gyakorló méhész tudja ezt. A népesség helyes becslése különösen fontos ősszel és tavasszal. hogy az egészséges.

Számlálás ideje Méhek száma Fiatalok arány %-ban IV. áttekinthető feljegyzések nagy segítséget nyújtanak a helyes kezelési módok kialakításában és ezzel a többtermelésben. aki ismeri a jó tavaszi fejlődés feltételeit. tavaszi kelésű és mennyi az öreg. mert eggyel több támpontunk van a méhcsaládok fejlődésének megítélésére. táblázatban találjuk. Az ezután következő tíz nap alatt azonban ugrásszerűen népesedett és jóval meghaladta az április 10-i állapotot. A népesség törvényszerű csökkenése nálunk hamarabb bekövetkezik.2 . főként érett fiasításunk van. annál nagyobb szüksége van támogatásunkra. Tavasszal több ízben megszámlálták a méheket. Tavasszal azonban először valamennyi téli méhet le kell váltania. A családok rendszerint gyümölcsvirágzás végén vannak a mélyponton. ha nagy kiterjedésű. Minél hosszabb ideje van a méhcsaládnak önmaga megifjítására. 16 8642 7911 7600 9525 4. és minél jobbak a hordási viszonyok. népességének növelésére. Ezután ugrásszerűen népesednek. csak azután növelheti egyedei számát. 6-ig néptelenedett. A méhcsalád belső helyzetéről (népesség. élelemkészlet) néhány éven keresztül rendszeresen vezetett. Ezek a következők: 37 11. hogy a főhordást kihasználhassa. táblázat A család egészen V. Viszont minél rövidebb ez az időszak. Érdekesen szemlélteti a méhcsaládban tavasszal lefolyó változást a következő szovjet kísérlet: kis családban beteleléskor megjelölték a méheket. Ugyanakkor megállapították azt is. fiasítás. meg kell népesednie.számának nyilvántartása fontos. miközben a fiatal méhek aránya növekedett. azonban csak akkor. Ahhoz. A kísérletet a miénknél zordabb éghajlat alatt végezték. 10 IV. Ettől az időponttól az akácvirágzásig csak mintegy 60-80 nap van. mérgezésre gyanakszik. Nálunk a méhcsaládok gyorsabb ütemű fejlődése március elején kezdődik. 6 V. hogy beavatkozásunk nélkül is jól fejlődik. 25 V. Ez az idő csak három méhnemzedék kikelésére elegendő. hogy a tapasztalatlan méhész Noszémára.5 97. annál biztosabb.4 49. csak azután erősödhet. Ez a visszaesés természetes. Az adatokat a 4. és kisebb-nagyobb mértékben minden esztendőben bekövetkezik. A méhcsaládoknak a szükséges támogatást csak az tudja megadni. A gyümölcsvirágzás-végi gyengülés gyakran olyan szembetűnő.5 24. mennyi közöttük a fiatal. TERMELÉS A TAVASZI FEJLŐDÉS ELŐMOZDÍTÁSA A méhcsalád télire legyengül.

Az öreg anyákból sokkal több hull el télen és kora tavasszal. Fiatalnak tekintjük az anyákat életük első 3 évében. Legyen fiatal. melegítése. A meleg vizet szívesebben hordják. akkor ezen segítenünk kell. hordástalan nyáron sem hagyja könnyen abba. de ősszel is módjuk van a családoknak virágpor tárolására. hogy élettanilag egészséges. Különösen káros egy vagy több láb bénasága. vagyis mindig az időszaknak megfelelő arányban vannak benne öreg és fiatal méhek. c. Ha családjaink tavaszi fejlődésének megtorpanását el akarjuk kerülni. sokat petéző. Sajnos. főként dolgozó fiasítás. Az anyák korát feljegyzéseinkből ismerjük. mint a gyenge családoknál. Virágporban . A népes. Ha az élelem egy részét a család a szabadból nem képes előteremteni. Ez egyik fontos feltétele a jó tavaszi fejlődésnek. A hibás anyákat csak szükségből tűrjük meg. részleges vagy teljes hiánya. b. egyenletesebb. ha bőséges készlete van. ezzel azonban nem elégedhetünk meg. évbe lépő anya már öreg. Jó. Ha a tartalék szűkös. és ősszel októberig folytatja. mert a gyenge család képtelen számára elegendő nagy lépfelületet kitisztogatni. Ezt a következők magyarázzák: a. A bőséges élelem. sem tavasszal nem jut annyi munka az egyedre. az első kirepülés után rohamosan nő. A Noszéma fertőzésen átesett családok anyját fertőzöttnek kell tekinteni és le kell cserélni. melegen tartani. A méhcsalád fejlődése csak akkor zavartalan. Az új nemzedékek testének felépítése. mert több takaró és dajkaméhe van. szakadozott. Ezért fontos az élelemkészlet ellenőrzése és szükség esetén annak kiegészítése. vagy teljesen megáll. Az anya betegségeinek jellemző külső jelei nincsenek. Az „egészséges" jelző nem csupán azt jelenti. Egy sejtbe mindig egy petét tesz. Fejlődése gyorsabb. Az ilyen anyákat a méhek maguk is igyekeznek leváltani. életerejükben leromlott családok kapják meg.) Több fiasítást képes nevelni. akkor készletéből ebben az egyetlen hónapban többet fogyaszthat. mint az egész téli nyugalom idején. Az anya értékére legbiztosabban fiasításából következtethetünk. addig. egészséges család.) Az erős családoknak sem télen. összefüggő. az ilyen anyákat feltétlenül selejtezni kell. ellenállóbbak. testileg hibátlan. d. Fiasítása zárt. A potrohgyűrű kiálló része akadályozza az anyát a petézésben. A megmaradók nagy része sem képes akácvirágzás idejére népessé fejleszteni a családot. Fiatalságuk nem lehet mentő körülmény. Ezért a népes családok munkásai hosszabb életűek. egészséges. vagy egy-egy potrohgyűrű megsérülése. Megesik az is. 38 . Heréket csakis herelépben és mérsékelten szaporít. ha a méhek közel találnak vizet.néhány vidékünk kivételével . Gyakori a potroh horpadtsága. Fiasításában a fejlődés valamennyi fokozatát megtaláljuk. Száraz. A lábhibák károsabbak. A petézést nem kezdi korán. A fogyasztás a téli nyugalom időszakában kevés. hogy betegségtől mentes a család. A kora tavaszi időjárás hirtelen változásai nem éreztetik annyira káros hatásukat. mint a gyengében. míg helyettük ép anyát nem adhatunk. fejlődése vontatottá válik. Idejében nagy felületre terjeszti. a család a fiasítást csökkenti. a fiasítás megindulásával mérsékelten. valamint fiasítás. különösen nagy áprilisban. Különösen gyakran merül ki a mézkészlet akác előtt. A fiasítás táplálásához a mézen és virágporon kívül víz is kell. Igen fontos a virágpor is. A 4. Ilyenkor ezt nem kell az anya hibájának tekinteni. az álcák táplálására szükséges pempő termelése virágpor nélkül lehetetlen. A kopott.általában nem szenvedünk hiányt. A jó anya fiasítása mindig az idénynek megfelelő. Korai virágport adó növényeink legtöbb helyen csaknem az első kirepüléstől bőséges ellátást adnak. Ez alól a petézni kezdő anya kivétel lehet.) Az erős családban az egyes méhek fejlettebbek. hogy az anya azért rak több petét egy sejtbe. hanem azt is. mint a gyengék. mint a fiatalokból. Jobb a fiasítás gondozása. Csak a jelölt anyák koráról lehetünk biztosak. A fiatal anyák között is akadnak rosszul petézők.) A népes családok nem betegszenek meg olyan könnyen.Az anya. A Noszémát és az enyhébb költésrothadást főként a gyenge. Az anyáknak gyakran van látható testi hibájuk. méhállományunk nagy részének nincs meg tavasszal a jó fejlődéshez feltétlenül szükséges élelme. esetleg részben vagy teljesen hiányzó szárny nem befolyásolja a teljesítményt.

94 2.A fejlődést a friss virágpor és nektárhordás nagyon elősegíti. de a növekedő népességnek is. A szűk méhlakás a rajzási hajlamot ébresztheti fel. serkentő etetés.17 4. A takaróanyagok nem azonos értékűek. A serkentő etetés és virágporpótlás összekapcsolása az élesztős cukorsziruppal való etetés. nem hozza meg a kívánt eredményt. nem ismerünk. látjuk. Hely kell a fiasítás terjedésére. takarás nincs Fészek szűkítetlen. oldalról és felülről is takart Fészek szűkítve. oldalról és alulról is takart 5. szalma 15%. A fiasításnak 34-35 fokos állandó meleg kell. felülről takart Fészek szűkítve és felülről takart Fészek szűkítve. Sokan a kaptárak fűtésével kívánják a méhek hőszabályzó munkáját megkönnyíteni. Egy szovjet kísérletben a különböző anyagokkal takart fészekben a fiasítás a következő mértékben növekedett: gyaluforgács 10%. Ezért a méhészetet a szél ellen védeni kell. Különösen nagy a hő veszteség a szélnek kitett kaptárakban. A termelésre mindkettő káros. Ez a 3 téli hónapra elegendő. A fiasításra alkalmas lépek hiánya csökkenti a petézés lendületét. Etetésük poralakban. Egyes falú kaptárainkban a méhek nagyon ki vannak téve a hidegnek. Nagy állomány etetése nehézkes. tehát nem érdemes alkalmazni. A hordást kívánja pótolni a családok mindennapos etetése kis adagokkal. Gyakorlati értéke még nem teljesen tisztázott. Pótlására igen sokféle anyaggal kísérleteztek. táblázat A teljesen takaratlan és a gondosan takart családok fogyasztása között egy hónap alatt 4 kg különbség mutatkozott. A szójaliszthez 5-10% finomra őrölt sörélesztő keverhető. Ugyanez a helyzet a virágpor ellátással is. Olyat. a szabadban a leghasznosabb. Ezt a hibát a fészek szűkítésével és gondos takarásával mérsékelhetjük. sem a hazai megfigyelések szerint nem csodaszer. A szalmapárna legalább 4-5 cm vastag és ne túl laza legyen. Hőmérséklet hatása. hézagos szalmatakaró nem elegendő. Sok méhész csupán ettől várja a családok jó fejlődését. táblázat mutatja.04 kg kg kg kg kg 39 . A meleg nagymértékben befolyásolja a tavaszi fejlődést. a fejlődést gyorsítani. hogy a hő veszteség pótlására a családoknak egy hónap alatt mennyi mézet kell elfogyasztaniuk. takarása. A megfelelő hely is nélkülözhetetlen a családok jó tavaszi fejlődéséhez. A serkentő etetés sem a külföldi kísérletek. és ellenőrizték. milyen nagy jelentőségű a családok gondos szűkítése. Szűkített és jól takart fészekben a családok jobban fejlődnek és kevesebbet fogyasztanak. Mi általában szalmatakarást használunk. felülről. Legjobban megközelíti a virágpor értékét a szójaliszt és az élesztő. A családok takarásának módja Feszek szűkítetten. Ha ehhez hozzászámítjuk. hogy a kaptárak fűtése megzavarja a családok törvényszerű élettevékenységét. Igen jól szemlélteti ezt az egyik szovjet kutatóintézetben végzett következő kísérlet: azonos népességű családokat különböző módon takartak.3 3. Ez nálunk nagyon elterjedt. hogy a nagyobb fogyasztás a méhek életerejét is jobban igénybe vette és fejlődésük sem bontakozhatott teljesen ki. A vékony. A kísérletek egyöntetűen azt bizonyítják. Erősen ingadozó külső hőmérsékleten a családoknak igen nagy erőfeszítésbe kerül ennek fenntartása. Sok munkával jár. Az eredményeket az 5. az ún.4 2. Mézfogyasztás 6. kóc 25%. vatta 35%. amely tökéletesen pótolná a jó természetes virágport.

amelyeknél a telelés folyamán cinke. A hóra leszálló vagy leeső méhek teste hamar áthűl. jól telelt. Az életet jelentő mézkészlet sokszor csak 1-2 cm-re van az éhen pusztult családtól. anyátlanságra gyanúsak. Ugyancsak a kiválasztottak közé kerülnek azok. Amelyik család élénken röpül. Ha a Meteorológiai Intézet 10 fok körüli fölmelegedést jelez. amelyekben ősszel a telelőfürtöt megalkották. Az ilyen családokat bontsuk fel. rossz élelem és betegség egyaránt okozhatta. öreg vagy későn kelt anyával betelelt családok. amelyek legnagyobb valószínűséggel már most rászorulnak segítségünkre. Azokat a kaptárakat. Ez olyankor fordul elő. s nagy hidegben arra húzódott össze. ha valóban anyátlan. Ha pedig a közös homlokfalon egyik család méhei a másik kijárója felé vonulnak. Ha a kaptár belső falai is szennyezettek. Közülük sok megdermed és nem tér vissza többé kaptárába. mert a méhek bepiszkítják. egyenletes. A méhek szabad mozgását.Teendők. a méhek elröpülni nem bírnak velük. Ilyenek például a kevés élelemmel. azt most. Az elhullás oka leggyakrabban élelemhiány. a méztől elszakadt. Ennek jellemző tünetei: a méhek azokban a léputcákban hullottak le. amelyekből életjelt nem hallunk. A szomszédokat figyelmeztetjük. azonban márciusra is eltolódhat. Az életjelt nem mutató családot hallgassuk meg. és ott bekéredzkednek (ez két családos kaptáraknái szokott előfordulni). akkor nézzük meg. homokkal vagy egyéb erre alkalmas értéktelen anyaggal. Ne legyen gondunk vele. Előkészítjük a kaptárakat is. szórjuk be hamuval. Kísérjük figyelemmel a méhek mozgását. szorgalmasan takarít. rosszul teleltek. erősebb zúgást tapasztaltunk. Az alsó kijárókból a hullákat kitakarítjuk. beteg lehet vagy éhezik. egér kártételét vagy nyugtalanságot. az első kirepülés előtt tegyük meg. egyesítsük. bontsuk fel. hogy a tisztulás napján ruhát ne teregessenek ki. Az éhező család langyos cukorsziruppal megpermetezve megmenthető. a törmelék és a hullák kihordását akadályozó kijárószűkítőket leszedjük. a bepiszkított lépeket szedjük ki. Ha belső ürítkezés nyomait nem találjuk. életereje töretlen. A tisztulási alkalom utolsó pillanatban. akkor a családot helyezzük tiszta kaptárba. Potrohúk kicsi. akkor ne bolygassuk. amelynek a megszállt léputcákban még volt készlete. akkor anyásítsuk. amikor a családnak már fiasítása volt. Zavarás. A telelőfürt lépeiben az élelemkészlet teljesen hiányzik. A méhek röpködésének megindulása előtt felállítjuk az itatót. Az éhség miatt lehullott 40 . ha a család a többiek elülte után sem nyugszik meg. Megesik azonban az is. Ha hangja nagyon halk vagy síró. A kaptárak elején. készüljünk fel a tisztuló kirepülésre. és kaptárától messze szállítja a hullákat. de még jókor jött. akkor az anyátlanság biztos. Ha már a kaptárban is ürítkeztek a méhek. akkor nincs baj. Nézzük át feljegyzéseinket. Azok a családok. pelyvával. Ha állományunkat. vagy amelyeknél még késő ősszel is heréket láttunk. Vezessük le a kaptárak körüli víztócsákat. hanem a méhésznek is. abból sok mindent megállapíthatunk. A hullák potroha duzzadt. A tisztuló kirepülés nálunk rendszerint február második felében következik be. A gyanút csak növeli. mert a kiterjedt fiasítás vízigénye nagy. hogy a méhek az új helyen tájoljanak be. Ettől a naptól kezdve többet kell törődnünk. hogy olyan család pusztul éhen. annál nagyobb szükség lesz az itatóra. Mézet a rablási veszély miatt ne használjunk. Az elmondottak szem előtt tartásával vegyük sorra a családok tavaszi fejlődésének segítésére irányuló tennivalókat. a kijáróban való ürítkezés ugyancsak rossz telelés vagy betegség jele. amelyek a kaptár elé szórják a hullákat. Azok a családok. vagy annak egy részét át akarjuk helyezni. dolgoznunk méheinkkel. harkály. Egy részük az üres sejtekbe bújva pusztult el. Ezért a kaptárak közeléből takarítsuk el a havat. Az őszi utolsó bejegyzések alapján válogassuk ki azokat a családokat. A tisztuló kirepülés a családok nagyobb mérvű fejlődésének kezdetét jelenti. A tisztuló kirepülés nemcsak a méheknek fordulópont a téli nyugalom és a nagy munka határán. hogy megállapíthassuk a hibát: anyátlan. fűrészporral. aszott. Ezzel megmentjük a leszálló méheket a pusztulástól és siettetjük a hó olvadását. ürülékkel telt. Ha zúgása nyugodt. falombbal. amelyek a kijáróban vagy a kaptár homlokfalán izgatottan szaladgálnak. Minél későbbre tolódott az első kirepülés. hogy a méhek szabadon mozoghassanak. Az anyátlanság jeleit mutató családot bontsuk fel.

vakkeretet használhatunk. Mindkét oldalról és felülről is gondosan. futó (gyors) vizsgálatot kell végezni. aki a méhészkedést mellékfoglalkozásként űzi. amelyeknek sorsa miatt valamilyen okból aggódtunk. ha árnyékban 6-8 fokos meleg van. Ha életjelt mutat. amikor a méhek röpködnek. viaszosvászonnal vagy bőrlemezzel fedjük. Kezünkben melengessük. Ne féljünk. Amelyik családnál nem találunk fiasítást.). a nap legmelegebb óráiban gyorsan bontsuk fel azokat a családokat. vagy másnap vegyük szemügyre aprólékosan a kaptárak előtti területet. akkor munkából való hazatérés után. meg kell bizonyosodnunk arról. A gondosan szűkített fészket felülről közvetlen a keretekre fektetett szalmapárnával. A kifogyóban levő készletet mézes léppel kiegészítjük. általános tavaszi vizsgálat megtartását. Ezért a családokat meg kell nézni. Lehet. esetleg egy hónapnál is hosszabb ideig nem engedi meg az első. Ha a tisztuló kiröpülés idején nem tartózkodhatunk otthon. Rövid bepillantással győződjünk meg helyzetükről. a hullák potroha duzzadt. mert az esetleg még beköszöntő hidegben a méz nélküli léputcákban a méhek éhen pusztulhatnak. Nálam a tisztuló kiröpülés és az első tavaszi átvizsgálás között 1952—1955-ben átlag 26 nap telt el. a méheket gyengén megfüstöljük.családoknál keressük ki az anyát. ábra). A méhek körül szerzett tapasztalatainkat jegyezzük fel. meganyásítjuk vagy egyesítjük. Ha nincs mézes lépünk. akkor a fészek egységét gondosan helyreállítjuk. szalmapárnát. Az esetleges hiányosságokat pótoljuk (anyásítás. Ilyenkor a kijárót is néhány négyzetcentiméteresre szűkítjük. A méhek által nem takart lépeket a fészekből kivesszük. Ezzel nemcsak nekem. majd a kaptárt lezárjuk. hanem igen sok olyan méhésznek számolnia kell. elegendő élelmük. Mintát kell küldeni azokból a családokból is. ábra). amelyeknél az őszi vizsgálat Noszéma fertőzést állapított meg. a kaptárak előtt vergődő méhek vannak. Ezután a fészket gondosan szűkítjük. hogy a kaptár minél rövidebb ideig legyen nyitva. a leghosszabb 52 nap volt. Szűkítésre választódeszkát. A futó vizsgálatot lehetőleg olyankor tartsuk. hogy az időjárás a korábbi vizsgálatot is megengedte volna. mert a méheknek a tavaszi időszakban van a legnagyobb szükségük a melegre. de nem értem rá. Természetesen igyekeznünk kell. Ez a fejlődés valamelyik feltételét nélkülöző családokra végzetes lehet. A lépeket úgy helyezzük el. Gyanús a család. Gödöllőre. Mivel a tisztuló kiröpülés és az első általános vizsgálat közötti időszak a fejlődésre és ezzel a termelésre döntő lehet. hogy kárt okozunk. A lényeg az. a fészket szétnyitjuk ott. akkor hideg időben kemény cukorlepényt. Az ott látottakból sok mindenre következtethetünk. Nyugodtan megtarthatjuk. Ennek a feltételnek betartása azonban nem feltétlenül fontos. ún. hogy a méhcsaládoknak van-e anyjuk. A betegségre gyanús családokból küldjünk mintát egészségügyi vizsgálatra. leheljünk rá. akkor a család vagy legalább annak egy része még megmenthető. A legrövidebb időköz 9. A külső szemle után. jó vastagon betakargatjuk (2. belső ürítkezést találtunk. hogy a fészekben csak a méhek által sűrűn fedett lépek maradjanak. élelem beadása. bőrlemezt. megrágott lépek kivétele stb. Ha anyátlan. Ha rendes fiasítást és elég vastag mézkoszorút találunk. A tisztuló kiröpülés után az időjárás gyakran még hetekig. és hogy fészkük kellően szűkítve van-e. ahol a fiasítást sejtjük (a legsűrűbben takart léputcáknál). enyhe időben pörgetett mézet vagy sűrű cukorszirupot adunk. takarjuk. A futó szemle célja csak annak megállapítása. azt tüzetesen átnézzük. Az ilyen családot vigyük meleg helyiségbe és langyos mézes vagy cukros vízzel permetezzük meg. 41 . hogy a méhcsaládokban a fejlődés legfontosabb feltételei adva vannak e. mert a hő gazdálkodást rontják. Rendszerint a csomó tetején találjuk. ősz óta erősen legyengült. Ezt a munkát a következőképpen végezzük: a kaptárt felbontjuk. ha sok volt a hulla. hogy a fészek valamennyi léputcájában legyen méz (3. telt. A méhek még 1-2 napos alélt állapot után is életre kelnek.

sok a pete. A „rendben" vagy röviden „R" bejegyzés azt jelenti. mézkészlet van és a család semmi gyanúsat nem mutat. Ha a fiasítás" kevés. b) szűkítés után a. selejtezzük ki. A fiasítás nagy része nyitott.) 2. hogy a fiasítás megindult. 42 . a sejtek takarítása folyamatban. aminek később hasznát vehetjük: pl. Mézkészlet elhelyezése a. Ha még abban reménykedünk. Terjedelme lépenként 1-3 tenyérnyi. Természetes. hogy feljegyzünk minden olyan észrevételt. Az 1944-től 1957-ig eltelt 14 év alatt az első általános tavaszi vizsgálatot március 1-10 között 1 ízben. púpos fiasítás is van stb. vagy milyen hiányosságokat tapasztaltunk. március 11-20 között 5 ízben.) b. hogy méheink a kiröpülésre alkalmas napokon mindig találjanak vizet az itatóban. ábra. ábra. dobjuk ki. belső ürítkezés. Ennek nyilvántartása azért jó. Az anya jelenlétére és minőségére a fiasítás terjedelméből és minőségéből következtetünk. here-fiasítással kevert. Hét léputcás család a) szűkítés előtt. Természetes. csak pete. Az első általános tavaszi vizsgálat célja kettős: a fejlődés feltételeinek tüzetes vizsgálata és a kaptárak kitakarítása. akkor az anyával baj van. akkor tartsuk meg és 3-5 naponként ellenőrizzük. ott az anya jó. Vizsgáljuk meg alaposan. mihelyt az időjárás lehetővé teszi. testi hibájából arra következtetünk.) rendezés után A futó vizsgálatról elegendő annak feljegyzése. A befiasított lépfelület körül.) tömör választó anyarácsos választó lép műlép fiasítás mézes lép 3. A vizsgálat az esetek csaknem 80%-ában március 11 és 31 között volt. hogy a család rendben van. április 1-10 között 2 ízben tudtam megtartani. beavatkozunk. s ha valami gyanúsat észlelünk. A gyengébben ellátott családoknál „méz kevés". Az első általános tavaszi vizsgálatot azonnal tartsuk meg. Ahol ilyen fiasítást találunk. mert később a bőven ellátott családoktól esetleg a legrosszabbul állókat megsegíthetjük.a. ami leggyakrabban március második felében következik be. s ha mozgásából. A család készíti a helyet a fiasítás terjedésére. A méhek viselkedését gyakran figyeljük kívülről.) b. március 21-31 között 6 ízben. egy munkafolyamat alatt végezzük. már herefiasítás van. Ehhez legalább 15-16 fokos meleg kell (árnyékban mérve). Ilyenkor fiasítás 2-4 lépen szokott lenni.) rendezés előtt. hogy ezt egyszerre. a bő készlet jelölésére „méz bőséges" bejegyzést használhatunk. b. hogy megjavulhat. Ha munkája nem változik. hogy nagyobb teljesítményre már nem képes. szétszórt. egy kaptárbontással. A futó vizsgálat után tovább folytatjuk a termelési időszakra való előkészületeket és gondoskodunk róla.

Természetesen a jó fejlődéshez nem csupán népesség kell. hogy a méheknek ilyenkor már sok vízre van szükségük. akkor az anyátlan családot egyesítsük. és a fészek hátsó részébe. s a család éhen pusztulhat. hogy serkentő etetést adunk. fejezetben mondottak szerint megbecsüljük. Minél népesebbek a családok. Így népességüket még méhek nevelésére hasznosíthatjuk. kis felületeken szétszórt. akkor a szűkös készlet pár nap alatt kimerül. vagy csak annyit jegyzünk fel. Az anyának tehát inkább a már fiasítást tartalmazó lépen adjunk helyet a petézésre. zavarása nélkül felbonthatjuk. Ha pl. ezzel élettevékenységük fokozódik. 7-8 léputcás család nem fejlődhet olyan jól. 1:1 arányú sziruppal etethetünk. „kevés" vagy „nagyon kevés". igen sokat számít a méhek belső értéke. Az anya jelenlétének és minőségének ellenőrzésével egyidejűleg megbecsüljük a család népességét is. Mi legyen a gyenge családok sorsa? Most még ne egyesítsük azokat. Akácvirágzás idejére csak azokból remélhetünk jó családokat. A méhek így hamarabb elhordják a mézet. A szemle után a családokat továbbra is gondosan takarjuk. A családokat csak tiszta kaptárakba rakjuk át. A serkentő etetést csak a virágporhordás megindulása után kezdjük meg. A fiasítás terjedésével a fogyasztás rohamosan nő és hordástalan időben családonként napi fél kg-t is elérhet.24 keretesben (NB) legalább 7-8 lépet sűrűn fednek. mint fiatal méhekből álló 5-6 léputcás. Felhasználás előtt győződjünk meg arról. szükség esetén 43 . s csak azután serkentsünk. a kijáróból távolabb helyezik át. Tekintettel arra. Általános elvként tartsuk be. nagyon vastag födött mézkoszorú gátolja a fiasítás terjedését. akkor a felnyitott lépekből innen is szívesen behordják a mézet. Amelyik „családban" csak párszáz méh van az anyával. A megerősített családban a jó anya többletfiasítása kárpótol a kidobott anyáért. anyásítunk vele. vagy anyját eladjuk. Ez utóbbit „alig" bejegyzéssel szoktam jelölni. A kiürült kaptárakat kitakarítjuk. Akácig még anyáink pusztulhatnak el. a mézes lépek fokozatos felnyitásával pótolhatjuk. 2-4 dm2-t sejtnyitó villával felnyitjuk. Ha hordás nincs. hogy vele le ne hűtsük a fészket. lehetőleg tartalék mézes léppel. kerülhetnek lecserélésre. Ez a változékony időjárásban még inkább szükséges. ha a kijáró felé fordítjuk a mézkoszorút. A családok ilyenkor még alkalmatlanok jó anya nevelésére. Ilyenkor a mézes lépet a család fészkének hűtése. azt gondolkodás nélkül fel kell oszlatni. A szűkösen ellátott családok megsegítését ne odázgassuk el azzal. hogy a gyenge családok jobban fejlődnek. A mindennapos etetés nagy munka. amelyek fészküknek legalább 60%-át takarják. akkor a petézésben csak kissé is lemaradó anyákat kidobjuk. Úgy helyezzük el az etetőt.Az anyátlan családokat anyásítsuk meg. A méhek innen kihordják a mézet. hogy egy család április 1-től május 5-ig 8. s majd az pótolja az élelmet. Az a megnyugtató. Első vizsgálatkor a födött készlet egy részét. mint sok lépen. A koszorú helyét hamarosan fiasítás foglalja el. akkor bontsuk fel a mézkoszorú egy részét. akkor esetleg később látnánk kárát. Az első vizsgálat másik célja a kaptárak kitakarítása. A szűkös készletet sürgősen ki kell egészíteni. illetve beadhatjuk. Az anyátlan családokat tehát tavasszal feltétlenül anyásítani vagy egyesíteni kell. hogy a gyengeséget nem betegség okozta-e. ha első általános tavaszi átvizsgáláskor a mézkészlet családonként legalább 10-12 kg. Ehhez 1:1 vagy 2:1 arányú szirupot használunk. hogy inkább kevesebb lépen legyen nagy kiterjedésű fiasítás. életereje is. Anyásításra mindig a leggyengébb tartalékcsalád anyját használjuk fel Ha tartalékanyánk nincs és vásárolni sem tudunk. amikor a méhek már rendszeresen kiröpülhetnek. A szükséges mennyiséget nagy adagokban adjuk be. Volt már olyan esetem. és népüket más családok erősítésére használjuk. annál valószínűbb. Hunor) legalább 6. Ez legjobban kaptárcserével oldható meg. Ha állományunk nagyon gyenge.5 kg-ot fogyasztott. Ez téves felfogás! Előbb egészítsük ki bőségesre a készletet. Esténként 23 dl eleséget adunk. Az új nemzedék keléséig még sikeres anyanevelés esetén is teljesen elnéptelenednének. Ha a méhek a kaptár fészken kívüli részébe is kijárhatnak. Csupa öreg dolgozóból álló. Ha ilyen nincs. azonban helytelen és káros lenne ilyen esetekből arra következtetni. A méhek a felnyitott készlethez szívesebben hozzányúlnak. vagyis 20 keretes kaptárban (pl. Ezt néhányszor megismételjük. Gyorsan célt érünk úgy is. akkor cukorsziruppal etetünk. áthelyezik. A méz felnyitásával egyúttal irányíthatjuk a fiasítás terjedését is. hogy „bőséges". Az élelemkészletet „A méhcsaládok kezelése" c. és a fiasítás zavartalanul terjedhet. A vizsgálat alatt észlelteket pontosan feljegyezzük. hogy jól fejlődnek. Ha a gyenge családok anyáit most elpusztítanánk.

és sok kártevőt. előnyösebb. hogy a mézkoszorú a kijáró közelébe kerüljön. 2. A hullákat égessük el. rongy a nedvesség feltörléséhez. A fészket legalább kéthetenként ellenőrizni kell. kis lapát a törmelék kiszedéséhez. ahol a lépekben még csak kis terjedelmű fiasítás van. amelyeknek sok fiasításuk van. mézzel telt. Vigyázzunk. Ha nincs üres kaptárunk. egérrágott. Igen jók a mézkoszorús lépek. A fiasításos lépek mellől elvesszük a petézésre alkalmatlan lépeket és helyükre olyanokat teszünk. a családok népességének növekedésével és az enyhébb idő beköszöntésével kerül sor. s az anya hamarosan bepetézi. Összehúzódik és a tűzdeléssel szétszórt fiasítás egy része meghűl. mert a fiasításos lépek száma kedvező időben rohamosan növekszik. akkor a következőképpen takarítsunk: 1. Ezt tűzdelésnek mondjuk. A fészek tényleges bővítésére később. ábra). túl öreg lépek akadályozhatják. Szokás a lépet a fiasítás közé is behelyezni.nem teljesen elválasztott kaptárakban . Beadás előtt a bennük levő mézet felnyitjuk. vagy a lépet megfordítjuk úgy. az üresen maradt részről a hulladékot elsöpörjük. A szűzlépekbe ilyenkor még nem szívesen petézik az anya. a kaptár másik részét is kitakarítjuk. amelyekben a fiasítás nagy lépfelületekre terjed ki. a lépek számának növelését. és annak kijárója az előbbivel azonos helyen legyen. hanem csak azok sorrendjének megváltoztatását vagy cseréjét. Egy ember csak kis kaptárakkal boldogul. az ürülék letisztogatásához. penészes. félig kiépített. hogy a kis felületen. Ezeket az anya útjából el kell távolítani. Erős családokban. amelyekbe szívesen petézik az anya. hogy a családok eredeti kaptárjukhoz hasonlóba kerüljenek. ha az anya a már megkezdett lépeken terjeszkedik. kórokozót is elpusztítunk. Ily módon megmentjük a moly pusztításától. Ez nem jelenti a fészek bővítését.a fészekből a kaptár másik részébe is kihúzódnak. a fiasítás terjedését gátló vastag mézkoszorút felbontjuk. Az első általános tavaszi átvizsgálás után a méhcsaládok . A bővítésre szánt lépet a szélső fiasításos lép és a mézes-virágporos lép közé tesszük (4. Azok a munkáslépek a legmegfelelőbbek. A kaptár takarításához kell: tollseprő vagy kefe a szemét összetakarításához. akkor előző nap meleg helyiségbe kell vinni. az összes lépeket léphordó ládába rakjuk. Fészket bővíteni és tűzdelni csak olyan családokban szabad. a kaptárból a lépek egy részét kivesszük és a fészket helyükre toljuk. Mikor a méhek már a választófal (vagy takaróanyag) és a szélső lépek közötti részt is sűrűn takarják. Ott. vagy . A fiasítás terjedését heresejtes. tarlón). Az új méhek tömegesebb kelésével megindul a népesség gyarapodása is. Gyenge. mintha újakra tér át (5. kevés fiasítású családokhoz egy lép elegendő. Az állandó meleg idő beállta után népes családok fészke veszély nélkül tűzdelhető (akácon.fertőtlenítjük. Ha a cserére szánt lépeket nem a fészekből vesszük. amelyekben néhány nemzedék már kikelt. hogy átmelegedjenek. mert a népesedés most már rohamos.ugrásszerűen növelik a fiasítást. elpusztul. vagy ássuk el. mert lehűlés esetén a megtűzdelt fészket képtelen melegen tartani. vagy csupán az egyik oldalon befiasított lépet 2 erősen fias közé tesszük. ezután a családot visszarakjuk. Egyébként sok méh eltájol. A viaszt tegyük napviasz-olvasztóba. Ehhez a munkához segítség kell. a kaptárt kitakarítjuk. ábra). A gyenge családnak árthatunk vele. vagy vízben olvasszuk ki. A kaptárak aljáról összegyűjtött törmeléket rostaszöveten szitáljuk át. a szemetet kiszedjük és a kiszedett lépeket visszarakjuk. akkor itt az ideje a fészek tényleges bővítésének. Az így előkészített lépet a méhek szívesen munkába veszik. Tűzdelni csak népes családoknál és meleg időjáráskor szabad. a lépeket a kitisztított részbe visszatoljuk. Jó a lépet langyos cukorsziruppal bepermetezni. a fészket egyszerre két léppel bővíthetjük. Elősegíthetjük a fiasítás terjedését azzal is.ha fejlődésük valamennyi feltétele megvan . 44 .

a. milyen gyakran kell a méhek életébe tavasszal beavatkozni és hogyan fejlődik a család. Azonban a felsoroltakból is látszik. 45 . b) bővítés után b. hogy a népesebb család akácvirágzásra népesebbé fejlődik. mert egyébként megbontja a fészek egységét és akadályozza a fejlődést. akkor etessünk. Szándékosan nem válogattam úgy a szemléltető anyagot. Az akadályt hárítsuk el. Erre nem volt mód. Az anya gyakran már félig kiépítve bepetézi. ha a különböző népességű családokat egy esztendőből hoztam volna. a családot egyesítsük. közlök néhány adatot feljegyzéseimből (6. A tavaszi építtetéstől ne idegenkedjünk. mert egyik évben sem volt mindenféle népességű családom. A műlépet szintén a szélső fias lép mellé tesszük. A szűkített fészek a) bővítés előtt. vagy a műlépet vegyük ki. Ez a törvényszerűség nem mutatkozik teljes egészében a példákban. a fiasítást több lépre kiterjeszteni nem tudja. táblázat). a kaptár fenekére viaszpikkelyeket hullatnak. akkor kiépített lép helyett műlépet is adhatunk. Ha anyánk nincs. Annak szemléltetésére. Azt. csak több család átlagával bizonyíthatjuk. Ha a hordás megszűnik. Ilyenkor üresen hagyhatjuk a keret alsó felét vagy harmadát. mert ellenkező esetben a mézkoszorút hizlalják meg és a műlép felső része kiépítetlen marad. rossz anya stb. és a méhek az építési ösztön felébredésének bizonyítékaként zugépítményeket húznak. az anya a műlépek közötti lépekre szorul. mert ha a hordás megszűnik. Az összehasonlítás jobb lenne. keressük az okot (mézhiány. ha elősegíteni akarjuk a herenevelést. A fészekbővítés céljából felbontott családok állapotát állandóan ellenőrizzük.). b) szükséges b.) 4. hogy a műlép födött koszorús lépek közé kerüljön.rögtön munkába veszik.). ábra. juhar stb.ha jókor adtuk be . Méhészetemben a különböző népességgel induló családok 1956-ban az akác előtti rendezés idejére a 7. A fészek mindkét oldalának műléppel való elzárása veszélyes. vagy az idősebb lépeket javítgatják. Ha azt tapasztaltuk.) a. gyümölcs.) Ha hordás van (fűz. hogy a fejlődés megtorpant. Fészekbővítés a) korai.) 5. ne sajnáljuk kidobni és másikkal helyettesíteni. táblázatban láthatóan fejlődtek. A műlépet a méhek . nem akadályozza a fejlődést. Ha az anyában találjuk a hibát. Mindig egész műlépet használunk. Ügyeljünk. mert hiszen a fejlődés sok egyéb tényezőtől is függ. hogy a népesebb családok erősebbre fejlődnek. ábra. A felsorolt példák igen jól szemléltetik a családok tavaszi fejlődésének menetét. kevés hely. Kivételt csak jó tulajdonságú családoknál teszünk.

első vizsgálat IV. fészekbővítés V. II. II. 12. fészekbővítés V. fészekbővítés V. első vizsgálat IV.5 6 4 kevés alig 11. 24. 28. I. 4. 4. 5. első vizsgálat IV. fészekbővítés V. 2. akác előtti szemle 1956-ban 8 léputcás család fejlődése IV. I. első vizsgálat IV. 30.5 4.Fias 54-ben 4 léputcás család fejlődése III. 17.8 8-9 14. 17. fészekbővítés V. I. első vizsgálat IV.5 van van kevés 10 6 1. fészekbővítés V. I. táblázat Népesség hány léputcás Kiteleléskor V. akác előtti szemle 1957-ben 6 léputcás család fejlődése III. fészekbővítés V. fészekbővítés V. akác előtti szemle 1955-ben 7 léputcás család fejlődése III. 1. I. 27. táblázat Növekedés % 197 168 161 46 . fészekbővítés AB kezdet! V. I.5 7. II. II. II.9 7. 1. 2. 1 2 3 5 2 5 7 8 3 3 4 5 6 8 3 5 7 8 3 6 11 12 3 5 8 9 4 4 5 9 10 Nép 4 4 5 6 5 7 9 11 6 5 5 7 10 10 7 7 9 15 8 10 15 16 9 10 14 15 10 10 10 13 18 Méz van 2. akác előtti szemle 1956-ban 10 léputcás család fejlődése III. 1. 22. 22. 17. első vizsgálat. után kiegészítettem. fészekbővítés V.5 4** 2 1 van 6. I. 15. futó vizsgálat IV. első vizsgálat IV.5 2 1 8 bő van van bő 9.5 4 1 6. fészekbővítés V. 26. II. 15. fészekbővítés V. fészekbővítés IV. akác előtti szemle 1956-ban 9 léputcás család fejlődése IV. 23.3 10-11 16. 24. virágpor bő IV.20-án 6-7 12. 5. második szemle IV. 28. 20. 17. 1. 5. fészekbővítés 1955-ben 5 léputcás család fejlődése III. 15.5* 1.5 kg feletetve. II. futó vizsgálat IV. 24. futó vizsgálat III. ** Közben 4. 5. akác előtti szemle * A család készletét V.

A kaptáron kívül tárolt lépeket kéthetenként kénezzük. Azt is bizonyítják a számok. mert a két szélső. Ezt a munkájukat azzal könnyítjük meg. hogy a jó családok az akácot 8-10 nappal megelőző időre 15-16 léputcára fejlődnek. kétanyás NB). Az életerős családok megvédik a molykártól. Ezzel egyidejűleg 2-3 födött fiasításos lépet is fel kell akasztani. hogy fészket általában kétszer bővítettem. A bölcsők leszedése. Később már csak a családok erős legyengítésével érhetünk célt. Az ezekben fejlődött munkások gyengébbek. Ha a család nem nagyon népes. történhet ez meg.A 6-7 léputcás családok népesedése volt aránylag a legnagyobb.népességüknek csaknem kétszeresére fejlődtek. Ez a fiasítás és a dajkaméhek közötti helyes arány felbomlásához és a rajzási ösztön felébredéséhez vezethet. elveszünk egy-két fiasításos lépet. Ha a családok fészküket már gyümölcsvirágzás alatt sűrűn takarják és 78 lépen nagy kiterjedésű fiasításuk van. teljesítményük rosszabb. fűz vagy repcevirágzáskor. amelyiknél meg kell állanunk. Közben a jól fejlődő családoknak már az egész kaptárt megnyitjuk. Az időben végzett fészekbővítés. A felső takarást továbbra is fent hagyjuk. általában csak addig segít. kis kaptárakban. Helyükre bepetézésre alkalmas lépeket. és még hűvös idők járnak. Kitisztogatják a penészes lépeket. A családok erősségét csak akkor korlátozzuk. egész műlépeket teszünk. Mégis helytelen lenne csupán ezért gyenge családokat tartani. A fészekbővítést egészen a gyümölcsvirágzás végéig folytatjuk. Ez különösen akkor fontos. 47 . A fészket időben bővítsük. hogy egyik esztendőben sem serkentettem. 20keretes rakodókban ilyenkor már nem bővíthetünk a fészekfiókban. akkor a mézkamrának csak egy részét nyitjuk meg. rendszerint már áprilisban. mert a gondozatlan lépekben április második felében a viaszmoly esetleg már kárt tehet. amit a jobban induló családok. hogy a családok telelési népességében is van egy optimum (legkedvezőbb népesség). Ezért a családot fel kell engedni a mézkamrába. A kaptárak fészken kívüli részében levő lépekhez engedjük hozzáférni a méheket. vagy ha hordás van. ha esetleg túlnépesedés fenyegetne. Ha a rajzási hangulat már jelentkezik. Megjegyzem. Viszont figyelmeztet ez a törvényszerűség is arra. takaró lépre nem szívesen fiasít az anya. és a gyengébb családok erősítésére használjuk fel. Ezért az ilyen családokat megcsapoljuk. A tavaszi fejlődés idején mindent kövessünk el a rajzás megakadályozására. így csökkentjük a rajzás veszélyét.könnyen csökkenti teljesítményét. Jó gyümölcs. jól betelelt családoknál (20 keretes Hunor. míg a bölcsőkben nincsenek álcák. A tavaszi fejlődés idején munkánk a méhcsaládok népességének minél gyorsabb növelésére irányul. hogy a penész miatt már teljesen törékeny léprészeket és nagyobb terjedelmű romlott virágporos részeket lépközfalig lekaparjuk. A melegebb idő beálltával. hogy bizonyos nagyságig a gyenge családok százalékosan jobban népesednek. amikor már 7-8 lépen van fiasítás. Azonban mégsem érték el azt a népességet. A fészek megnagyobbításával és építési lehetőség nyújtásával foglalkoztatjuk a méheket. akkor beavatkozásunk nélkül túlnépesedhetnek. ami a rajzási ösztön feléledéséhez vezet. Látjuk tehát. A fiasításos lépek a mézkamrában egymás mellé kerüljenek. Ezek kitelelési. Ez annál inkább fontos. kihordják a megromlott virágport is. Az adatokból kitűnik. a fészek egységének megbontása. Az anya nagyobb összefüggő üres lépfelület hiányában . nehéz megakadályozni annak további erősödését. csupán néha mézet bontottam fel. A mézkamrába felhelyezett fiasításos lépek mellé feltétlenül tegyünk takaró lépet is! Az üresen maradó rész alatt a fészeklépeket letakarjuk. mint az erősek. Ilyenkor a tömeges hordás beköszöntése még megszüntetheti a bölcsőktől megfosztott család rajzási hajlamát. megkezdi kártételét a viaszmoly is. az építési lehetőség egyaránt ezt a célt szolgálja.

mert a többit leköti a népességhez viszonyítva még aránytalanul nagy fiasítás.46 52. Legtöbbször még a családok mindennapi szükségletét sem elégítik ki. 2.) A kísérlet eredményéből (8. A mi. hogy a gyenge családoktól nemcsak eredményt nem várhatunk. táblázatban hasonlítom össze. népes méhcsaládok. tehát készletüket erre egészítették ki. Saját szükségletüket még azok a családok sem gyűjtötték be. A könnyebb megértés és tájékozódás kedvéért hozzávetőlegesen léputcára is átszámítottam. Hozamuk átlag 12 kg volt. PÖRGETÉS A tavaszi mézelők nem adnak tömeges gyűjtést. a fölösleget kipörgették. A kísérletet hosszantartó hordáson végezték. hozamuk azonban 125%-kal volt több. A családok Súlya kg Népessége léputca 1 3 1. hogy elpusztuljanak. A népes családok előnyét sok kísérlet és gyakorlati tapasztalat igazolja.96 A családok száma a csoportban 16 29 2 9. Népességük csak 30%-kal. 3.5 5 2 7 3 10 4 13 Gyűjtés 7 14 20 34 49 Pörgetés Kg 0 0 0 12 27 Őszi etetés 15 8 2 0 0 8. A különböző népességű családok hozamát a 9. Különböző súlyú családok hozamát ellenőrizték. táblázat) kitűnik. rohamos. táblázat Igen érdekes a legmagasabb hozamú családok népességének vizsgálata.MÉZELTETÉS. rövid ideig tartó akácunkon. Jó gyűjtést csak azoktól a családoktól válhatunk. 60 kg-on felül 16 családtól (vagyis az állomány 28. amelyek akácvirágzás idejére megközelítették fejlődésük csúcspontját. A 13 léputcával indulóktól már 27 kg-os átlagot pörgettek. Pörgethető fölösleget csak a 10 léputcás családok adtak. amelyek a főhordás indulásakor 7 lépet takartak. hiszen egy kg nektár begyűjtéséhez sok ezer méhforduló kell. Ez természetes. A családokat ősszel 22 kg-os átlaggal kívánták betelelni. ha nem akarjuk. Méheink fölösleget rendszerint csak akácból gyűjthetnek. 1956-ban pörgetési átlagom a 2 akácon 52 kg volt. illetve ha ennél többet gyűjtöttek. megfelelő nagy kaptár. A főhordás tökéletes kihasználásának követelményei a következők: 1. A családok népességének a hozamra gyakorolt hatását gyakorlati tapasztalattal is bizonyíthatom. (A kísérlet leírása a családok népességét súlyban adja meg. 1. etetnünk kell azokat.20 55. Egyik szovjet méhészeti kutatóintézet végzett ilyen kísérleteket. Ezek a különböző népességű családok közül a következő arányban kerültek ki: 48 . a legelő jó megközelítése. a népes családok jelentősége még nagyobb. ezért jó kihasználása méhészetünk hozamára döntő. 1 NB léputcára 30 dkg méhet vettem. táblázat A családok népessége akác előtt 10-12 13-15 16-18 léputcás léputcás léputcás Átlagos hozam kg 46.6%-ából) pörgettem. hanem még támogatnunk. A gyenge családok csak kevés dolgozót küldhetnek külső munkára.

mint távolról. Fontos tehát. egy példa. mert ezzel hozamukat növeljük. hogy a méheket lehetőleg mindig a nektárt adó növények közvetlen közelében helyezzük el. hogy a hordást adó növényekhez közelebb elhelyezett méhcsaládok többet gyűjtenek. akinek 5 népes családja van. Pedig jobban jár az. napján már be kellett avatkozni. ilyenkor pedig döntő. Igen sok méhész olyan családokkal indul az akácnak. amikor a rajzási ösztön felébredésétől kell tartani. A hátralevő időben a fiasítás nagy része (40-50%-a) kikel. Ekkor ellenőrizzük helyzetüket és megállapítjuk. főleg fedett fiasításuk és elegendő mézkészletük van. 2. Sajnos. sőt egy órára se csökkenjen. A hordási lehetőség jó kihasználásának másik feltétele a legelő jó megközelítése. de inkább3/4 részét takarják (a 20 keretes kaptárakban 14-15. 20 keretes kaptárban 7-8. Ehhez járul az is. mint az. elhelyezésük kevesebb méhlakást. Íme. másrészt. Pohánkatáblától különböző távolságra lerakott egyenlő népességű családok 40 napos hordás alatt a következő pörgetési átlagot adták: A pohánkatábla közvetlen közelében……. méhállományunk nagy része még akácvirágzás után sem üti meg azt a mértéket. a hosszú úton több veszélynek vannak kitéve. S mégis. alkalmasak lesznek-e az akácvirágzás jó kihasználására. mint nagy távolságokon. akinek 10-20 gyenge. sokszor azonban nem tulajdonítunk neki kellő jelentőséget. ami az akác indulásakor kívánatos lenne. de még nem érték el azt a fejlődési fokot. hogy kezelésük kevesebb munkát. ha nincs hordás.46 kg A pohánkatáblától 300 méterre ……………. Számtalan adat bizonyítja. hogy a virágzó növényeket a méhészet közelében több méh látogatja. A többlethozamban a következő tényezők játszanak közre: a méhek a közeli legelőt hamarabb megtalálják.. a rövidebb úton kevesebb üzemanyagot (mézet) fogyasztanak.. hogy csak népes családoktól várhatunk eredményt. A méhek először a legközelebbi virágokból gyűjtenek. Megszorulnak. Az ilyen családoknak már bőségesen van gyűjtőméhük. amelyek fészküket (10-12 lép) sűrűn takarják. A családok túlnépesítése káros lehet. A népességben is az optimumot kell keresni! Ezek a számok is fényesen bizonyítják. mint a röviden. vándoroltatásuk kevesebb szállítóeszközt kíván. Az 5 népes család szép eredményt adhat. a 24 keretesekben 16-18 lépet). a rajzási ösztönük fölébred. amit a legelő közvetlen közelében elhelyezettek. mint a távolit. Ezekben a családokban a fejlődés akácig már akkor sem áll meg. 49 . hogy lakásukat nem töltik meg teljesen.. Vannak. mert leálltak.. A népes családok előnye még az is.60 kg-on felül adott a a a a 12 13-14 15-16 17-20 léputcás családok léputcás családok léputcás családok léputcás családok 11 28 44 60 %-a %-a %-a %-a A legnépesebb családoknál a késői akác 4-5. Ennek a feltételnek teljesítése legtöbbször módunkban van. mit látunk. Jó eredményt csak azoktól a családoktól várhatunk.. Az akácot csak azok a családok használják jól ki.. amelyek a virágzás kezdetére a kaptár 2/3. a közelebbről többször fordulhatnak. akik csak a kaptár valamennyi lépét sűrűn takaró családokat tekintik akáchordásra éretteknek. Az 1200 méterre levő családok csak 54%-át adták annak. Összefoglalva: kevesebb beruházással és termelési költséggel nagyobb eredményt hoznak. hogy a méheket végig a gyűjtés láza uralja és munkalendületük egy napra.25 kg. Mivel ilyenkor az elhullás kevés (a téli méhek erre az időre már elpusztultak) a családok rohamosan népesednek. A méhcsaládokat az akácvirágzás kezdete előtt 8-12 nappal mézelésre készítjük elő. 24 keretesben 9-10 lépen kiterjedt. A rohamos akáchordást az ilyen családok nem képesek tökéletesen kihasználni. amelyektől eleve nem várhat eredményt. míg a nagyobb számú gyenge saját szükségletének begyűjtésére is képtelen.38 kg A pohánkatáblától 1200 méterre…………….

hogy nagy felületen érintkezzék a levegővel és fölösleges víztartalma gyorsabban elpárologjon. 21-én pörgetett. 12. A túlnépesedett család kaptárja ennél hamarabb annyira megtelik.50 5. Gyenge hordáskor a naponként begyűjtött nektár nem sok helyet foglal el.30 2. mert ugyanakkor más mérlegesek még a hordás töretlenségét mutatták. A nagyobb víztartalmú mézért kevesebb pénzt kapunk.5 9 3 kg kg kg 50 . mint a méznek. hogy NB kétanyás kaptár. 3 nap alatt 30 kg-mal lett nehezebb. Barátom. napon pedig a méhek nagy része tétlenül ült a kijárók előtt. A kaptárak felbontása megmutatta a hibát. akkor 10 kg-os hordáskor a nektár elhelyezésére 9 lép szükséges. hogy a méhek leállnak. amikor több ilyen rendkívül jó nap is követi egymást. Akácvirágzáson a hordás 6-7. Több ízben tapasztaltam. Az öt nap súlyemelkedése 56 kg volt. mennyire fontos a méhcsaládok töretlen munkakedvének megőrzése. a család nem szorul meg. A nektárnak sokkal több hely (lép) kell. pedig a 10 kg-os súlygyarapodás akácon nem ritka! Tudunk ennél nagyobb 15-17. 1950-ben a Pusztavacsi akácosban a hordás május 14-én indult. Az ilyen lehetőségek a méhekkel túlzsúfolt kaptárban nem használhatók ki. Ilyenkor tehát a munka lendülete folyamatos. Ez azért is káros. Ha egy NB lépbe 3. Taranov szerint a nektárnak háromszor annyi hely kell. annál hamarabb telnek meg a lépek nektárral. napjáig nem szabad pörgetni. akinek családját mérlegeltük. 1956-ban második akácon öt egymás utáni napon mértünk egy anyával fejlesztett családdal 10 kg-on felüli gyarapodást. Minden lép megtelt. hogy a méhek nektárral nem töltik tele a sejteket. addigra a méhek már beérlelik. a kaptár homlokfalán. Egyik. mint a méznek. hanem magunknak is anyagi kárt okozunk. A további emelkedés a következő volt: 22-én 23-án 24-én Ekkor az akácot a nagy forróság leégette. A 4. Korai pörgetéssel nemcsak mézünk hírnevét rontjuk. Vannak szerencsés esztendők.00 4. Igyekeznek minél jobban szétteríteni. mert még éretlen. 18-án 19-én 20-án (rosszabb idő) 11 kg 9 kg 8 kg 19-én és 20-án már feltűnt a súlygyarapodás csökkenő irányzata. Minél rohamosabb a hordás.5 kg méz fér. át sem veszik. amelyben a családokat akác előtt nem egyesítették. mert elősegíti a rajzást. sőt ha víztartalma a 22%-ot meghaladja. és hogy jó akácon az egy anyával fejlesztett családok is könnyen megszorulhatnak. Ezen a napon a mérleges 7 kg-ot gyűjtött. Mire sok összegyűlne belőle. A bajon a méz elszedésével nem lehet segíteni. mert a családok pár napos hordás alatt megszorulnak. A mérlegelési eredmények a következők voltak: V. Az akáchordás kihasználásának harmadik fontos feltétele a nagy kaptár. A családok leállnak. Különösen veszélyes a túlnépesedett családokkal való mézeltetés akkor.20 kg kg kg kg V. ha a méhész nem tartózkodhat állandóan méhei mellett és nem segíthet a családon. Ennek kettős oka van.3. Másik. sőt kivételesen napi 20 kg-os gyarapodásról is. mert a méz még nem érett be. hogy a nektár nagy víztartalma miatt nagyobb helyet foglal el. Láttam olyan esetet. 14-én 15-én 16-án 17-én 0.

Ha úgy egyesítünk. illetve egyesíteni. nyitott fiasításos lép dajkaméheit.Mérleges kaptár súlyváltozása 1951ben. Egy-két nyitott fiasításos léppel és kevés méhvel tartalékba tesszük.5 9 24 3 A család akkor állt le. 20 8 21 22 23 7 12. ábra. és sűrűn takarják fészküket (10-12 lépet). Az anyákat legjobb 3-4 keretes anyatartalékolókba rakni. a mézkoszorúk nagysága a hordás kezdetekor. már lecserélésre ítélt. mert így a mézkamrába helyezett fiasítás pörgetésig kikel. Az időben való beavatkozás szükségességét mutatja. Bizonyítja végül. hogy helyéről elvisszük az anyát (pl. Először a tartalékcsaládok népét és fiasítását használjuk fel. hogy a mérleges kaptár tulajdonosa 45 kg-os átlagot pörgetett. Ezt a munkát papíron készítjük elő. de lehet a NB kaptár végében leválasztható 3 keretes rekeszbe is. hogy a családoknak ilyen rohamos hordáskor sokkal több hely kell. amelyeknek 7-10 lépen nagy kiterjedésű fiasításuk van. A szemle végén kijelöljük. A jó. melyek a főhordás önálló kihasználására alkalmas családok. csak 33 kg-ot! Családonként 12 kg mézet veszítettem azért. és melyeket kell felerősíteni. mely családok bocsáthatók erősítés nélkül a főhordásba. a fiasítás terjedelme. Ez az eset fényesen bizonyítja. Ezt kinek-kinek saját viszonyai között kell kitapasztalnia. Ha ez nem elegendő. hogy sok mézet veszít. Azután az új helyen hozzá kell söpörni egy másik. Ha úgy egyesítünk. fias lépeik számát feljegyezzük. Én pedig. hogy a méhcsaládok milyen súlygyarapodás után szorulnak meg. Feljegyezzük: melyik családnak. Teljesen csak azokat a családokat szüntetjük meg. A munka menete: a családokat végig vizsgáljuk. mint amennyi az érett méz raktározásához szükséges. amikor a mérleges kaptár megközelítette a 40 kg-os gyarapodást. fiatal anyákat nem öljük meg.3 2. hogy a 22-24 keretes NB kaptár egy család számára is kicsinek bizonyulhat. ábra). kétanyás kaptárban). az első akácvirágzás idején nap kg 14 15 0. Húszkeretes Hunornál 25 kg körül állnak le a méhek. mert méheimnek nem volt elegendő helyük a begyűlő nektár elraktározására. amelyeknek anyja öreg vagy rossz. Az általunk használt mézeltetési módnál a 22-24 keretes NB kaptárban 40 kg-os súlygyarapodás körül már szükség van beavatkozásra. A többieket ilyenre felerősítjük vagy egyesítjük. hogy a népétől és 51 . Sok mindentől függ. az első akácvirágzás idején 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 Mérleges kaptár súlyváltozása 1951ben.5 16 5 17 4. népességüket.2 18 19 11 9 6. Azokat engedjük önállóan az akáchordásba. A pörgetés utáni napon a hordás ismét ugrásszerűen növekedett (6. Ilyen tényezők: a lépek száma. mert a méhcsaládok szűkös helyzetén két nappal később segíthettem. aki tömeges főhordáskor (különösen érvényes ez az akácra) méhei munkáját nem kíséri kellő figyelemmel. akkor törzscsaládot is feloszlatunk. Bizonyítja. Teendőnk a következő: megállapítjuk. A családok előkészítése akáchordásra 8-12 nappal a virágzás kezdete előtt időszerű. akkor el kell vinni egy nyitott fiasításos lépet a rajta ülő méhekkel és az anyával. melyik kaptárból hány fiasításos lépet adunk és mely családot erősítik majd a teljesen feloszlatott családok kijáró méhei.

családok népessége. ha egész esztendőben népes családokat tartunk és minden elnéptelenedést okozó beavatkozástól tartózkodunk. A család több anyát nevel. hogy az öreg méhek hazarepüljenek. és pörgetéskor kevesebb családdal lesz dolgunk. az egyik családot meganyátlanítjuk. az egyik az anya korlátozása. A helyes és legeredményesebb. hogy a fiasítás további gondozása.helytelen. hogy a lépeket. Ügyeljünk arra. nehogy kirabolják a felerősített családokat. Felületes munkával a méhbetegségeket terjeszthetjük. Ha hordástalan időben sok kijáró méh tartózkodik odahaza. a hordás kihasználására. Az elosztást a legelőször kivett léppel kezdjük. A családok népességének ellenőrzésével és szükséges mérvű összevonásával egyidejűleg előkészítjük a családokat a mézelésre is. hogy mindkét család méhei belerepüljenek. a fiasításos lépeken csupán fiatal méhek maradnak. Az anya túlságos korlátozása . egyesítés nélküli mézeltetése helytelen és káros! Összevonhatjuk a gyenge családok népességét összeröpítéssel is. mert pótbölcsőben nevelkedett. hogy a családok ne legyenek túl népesek. addig a kijáró méhek zöme visszarepül régi helyére. Mikor a méhek már érzik anyátlanságukat. Az általa nevelt anya minősége bizonytalan. álanyássá válhat. mert nincsenek kijáró méheik. Az összeröpítésre szánt családokat az akácon közvetlenül egymás mellé helyezzük. hogy a méhcsaládok ilyen „összekevergetése" nem káros a méhek munkájára. hogy az így felerősített családok fölösleget adnak. hogy erősen megzavarjuk a méheket. az ilyen családok hozama nem rosszabb. Azonban az anyátlanítás és a túlzott pörgetés később megbosszulja magát. A népesség visszaállítása ekkor már nehéz. Három gyenge családot: is összeröpíthetünk. Míg a láda megtelik lépekkel. nagyon szép lépeket épít. amelyek saját erejükből érték el ugyanezt a fejlettséget. akkor tartsuk a kiszedett fiasításos lépeket egy napig külön kaptárban (vagy léphordó ládában). Arra nagyon vigyázzunk. lendülete akkor a legnagyobb. főként az anyátlanítás utáni első napokon. csak vontatottan dolgozik. Az ilyen kis családok hordás alatt rohamosan fejlődnek. Ha hordás van. akkor kicseréljük. melegítése hiánytalan legyen.a teljes anyátlanításról nem is beszélve . és akác után könnyűszerrel termelő családokká népesíthetők. akkor egyesítjük a két családot. Az anya korlátozásának egyrészt a fiasítás terjedelmének csökkentése. A hordás 3-4. Ez utóbbival egyszersmind megkönnyítjük a méz elszedését. mint azoké. a legnagyobb hordás idején az egyik kaptárt elvisszük helyéről. 52 . A régi helyükről elvitt anyatartalékoló családocskákat pár napig etessük híg cukorszörppel. másrészt a kaptár bizonyos részében való elhatárolása a célja. téli mézkészlet. a másikat pedig úgy helyezzük el. napján. hanem ősszel a betelelés után. A pörgetett mézen kívül más tényezőket (szaporulat. Tapasztalatok bizonyítják. A többi fiasítást a rajtuk ülő dajkákkal együtt elvihetjük. A különböző módon mézeltetett családok eredményét nem akácpörgetés után és csupán a kipörgetett méz mennyisége alapján kell összehasonlítani. amikor a mézkoszorúk már megteltek és a családok lázasan gyűjtenek. ha anyja és fiasítása is van. A kis család lépkészletét kiegészítjük. ami később erős elnéptelenedést okoz. Ha két anyával méhészkedünk egy kaptárban. teljesen leromolhat. Az anyátlanítás káros az akác utáni hordásra és a szaporításra. Az összeröpítés előnye. A felerősített családok fészkében a fiasításos lépek egymás mellé kerüljenek. Ezzel kapcsolatban két kérdésről kell részletesen szólni. mert akkor nem használják ki tökéletesen a hordást. és a kaptár megtelt. akkor fiasításos lépen hagyjuk ott. A méhcsalád munkakedve. A gyenge családok felerősítéséhez szükséges anyagot szedjük össze léphordó ládába.fiasításától megfosztott anya régi helyén marad. Ha jó a hordás. A két család egy kaptárba gyűjt. Az igaz. Ekkor a lépeket elosztjuk az erősítésre kijelölt családokhoz. egyben legbiztonságosabb méhészkedési mód az. méheket csak egészséges családok között cserélgessük. Az anyátlan család. A petézés még siker esetén is legalább 3 hétig szünetel. ezért könnyen megrajzik. akkor az anyával külön tett kis családnak adhatunk műlépet is. Munka közben bőven füstöljünk. hogy az anyátlanított családoktól többet lehet pörgetni. Ha az anyanevelés nem sikerül. A 2 család. mert visszamaradnak a kijáró méhek. a másik a mézeltetés módja. mert a családok a nagy hordás idején elnéptelenednek. feletetett cukor) is figyelembe kell venni.

Ha akác után szaporítani akarunk. ha a fészekben nincs herelép. A későbbiekben. A fiasításos lépeket közvetlenül az anyarács mellé tesszük. A mézeltetés rakodó kaptárban egyszerű. ábra). A fészek és mézkamra közé behelyezzük az anyarácsot. a fészek többi részét fiasításra alkalmas lépekkel. ennek megfelelően több műlépet adunk a fészekbe. Az anya kihúzódásának veszélyét csökkenthetjük azzal. és helyükre fiasításra alkalmas fiatal lépet vagy műlépet adunk. és ott anyát pároztatunk. közvetlenül az anyarács mellett helyezzük el. Ha kevés a lépkészletünk. Ezzel a kaptárt mézelésre be is állítottuk. A méhek ide szoknak. A család. Az anya a fészken kívüli lépeket nem petézheti be. Anyarács helyett műléppel is korlátozhatjuk az anyát. Ezért az anyát kevés lépre korlátozni csak anyaráccsal lehet. Ezzel a fészek egy részét felújítottuk. Nem szabad elfelednünk. Különösen gyakran szökik ki az anya a szűk fészekből. A mézkamra a fészek két oldalán van. Itt vannak a fiasításos lépek. akkor az anyát 2-4 nyitott fiasítással a kaptár jobb vagy bal végén anyaráccsal lezárt 6-9 keretes részbe helyezzük át (7. Gyakori. NB fekvőben a következőképpen járhatunk el: a. hanem a keskenyebb oldalán. hogy olyan rohamos hordáskor. Ehhez a módszerhez külön kaptárak is készülnek. a műlépen túl pedig van. A hordáskor beadott műlépet a méhek rohamosan kiépítik. de van annyi helye. hogy igen.) A családot a tavaszi fejlődés idején a kaptár közepe táján levő kijárón át röpítjük. Rakodókban elégedjünk meg az anyának a fészekrészre való korlátozásával (legföljebb a 12 keretes fészekből válasszunk el 2-4 lépet függőleges anyaráccsal). A fiatal méhek az anyához húzódnak. hogy főhordásra a mézkamra a fészek helyére kerül. nem szökik-e ki az anya a műlépek közül? Megesik. A többi fiasításos lépet a túlsó oldalon. Népes. ez előnyös. de bármely fekvő kaptárban alkalmazható. A műléppel való fiasítás korlátozás csak a 7-9 lépes fészekben válik be kielégítően. amennyi a népesség mérsékelt utánpótlásához szükséges. kellően fejlett családok minden csalogatás nélkül elfoglalják a mézkamrát. Így a fészek egysége tulajdonképpen megmaradt. 53 . Sokan panaszolják. vagy műléppel töltjük ki. A fészek két oldalára 2-2 műlépet is adhatunk. fekvőben pedig 6 lépre lezárásával. A műlépből épített új lépek is rendszerint mézzel telnek meg. A legelterjedtebbek és jól beváltak a következők: 1. hogy méhcsaládjaik akácvirágzáskor nem hajlandók felmenni a mézkamrába. Fekvő kaptárban több mézeltetési mód lehetséges. 2. ha fiasításos lépeket tesznek fel. Ezért a fészekből 2-3 öreg lépet. még akkor sem. így a szélső lépek a fészektől 7-9 lép távolságra kerülnek. akkor a mézkamrába több lépet akaszthatunk át. ha nem a kaptár homlokfalán. Felmerül a kérdés. mikor a kaptárnak ebbe a részébe tartalékcsaládot helyezünk. gyűjtő méhei továbbra is a régi kijárón közlekednek tömegesen. Helyes az akáchordást néhány lép kiépíttetésére is kihasználni. Mikor a családokat akácra rendezzük. amilyen az akác. hogy az első pörgetéskor a fészekből oldalra tesszük az erősen mézes fiasításos lépeket. Míg a műlép kiépül. az anyának nem marad hely rajtuk petézésre. főként akkor. Az anya a kaptár beosztásától függően 6-9 lépre korlátozható. A fiasításos lépeket csak a rács választja két részre. Ennek oka a családok gyengesége. lehetőleg födött fiasítással a mézkamrába akasztunk át és helyükre egész műlépes kereteket teszünk. Az anyarácsok közé a nyitott fiasítás. a fiasításra alkalmas üres lépek és műlép kerüljön. Az ilyen családoktól bőven vehetünk el fiasításos lépeket. Jó. Végső szükségben teljesen műléppel töltjük meg a fészket. akkor ez nem baj. Tízkeretes fészkű kaptárban évenként legalább 3 lépet cserélünk. a méhek az azon túl levő lépeket teletöltik nektárral. A fészekmézkamrás mézeltetés lényege. A fészekrészen kijárót nyitunk. hogy az első akác után az anya a kipörgetett lépőkre húzódik és ott új fészket alakít ki. vajon elegendő-e műléppel korlátozni az anyát. a méhek beavatkozásunk nélkül is csökkentik a fiasítást. A fészek lezárása a kaptár közepén két anyarács közé.Túlzott és helytelen az anya kalitkázása vagy 1-3 lépre zárása is.

nem kell válogatni. A fészek előbbi helyére kerülnek az üres lépek. A mérlegre közepes népességű családot tegyünk.) b.a. Ennek következtében a fészek kijárója hátra. hamarabb legyengültek. hol tartanak a méz tárolásával. hogy a mézeltetés eredménye a módszertől függ. Így a fészek régi helye mézkamrává vált. 54 . a fészekben azonban alig volt mézkoszorú. Ha a mérleg 20 keretes H kaptárnál 25 kg-os. Ha a fészek 6 keretesnél nagyobb. Ennek alapján megállapíthatjuk.) rendezés előtt. Ezért az ilyen családok sokkal hamarabb etetésre szorultak. A 2 rész közé anyarácsot teszünk. Fészekkamrás mézeltetés NB fekvőkaptárban a. A fészekmézkamrás módszerrel mézeltetett családokból nehezebb volt szaporítani. akkor a család munkalendületének csökkenésével számolhatunk. 180 fokkal elfordítjuk a kaptárt. akkor a hibák mérséklődnek. az új fészekben viszont rohamosan építenek. amikor a mézkamrában már csupán födött fiasítás van. A hordás 3-5. a mézkamra kijárója pedig előre került. akkor a családokat feltétlenül ellenőrizzük. Ezzel a fogással megszabadulunk a keretek átrakosgatásától. Ha nincs mérlegünk. A fészekmézkamrás mézeltetés előkészítése több munkával jár (kivétel a fordítható kaptáras megoldás). vagy 2 + 2 műléppel a kaptár közepére zárom 8 lépre. c. mert a mézkamra lépeiben nincs fiásítás. A hordás első napjaiban. Tapasztalatom a következő: A fészekmézkamrás módszerrel könnyebb a pörgetés. napján. A fészek helyváltoztatását megkönnyíti és meggyorsítja. lehetőleg a kaptár rövidebb. Én anyarács nélkül mézeltetek. Az utóbbi években a fészekmézkamrás megoldásokat is kipróbáltam. Ezt feltétlenül meg kell akadályoznunk. a fias lépeket az üres lépek közé tűzdeljük (7. ábra. mind a 6 lépet fiasítás foglalta el.) c. és terjed a fiasítás. b) A fészket a kaptár jobb vagy bal oldalában tartottuk.) rendezés után. Itt nyitottunk kijárót is. vagy hátsó oldalán kijárót nyitunk. A hordásról mérlegeléssel tájékozódjunk. b. a pörgetés jobb eredményt adott. és a méhek a jó hordásba belelendültek. A fészket 1 + 1. Mikor a fészek mézkoszorúi már megteltek. ugyanakkor a kaptár homlokfalán a család népességének megfelelő kijárót (kijárókat) nyitunk.) tűzdelés után A kaptár másik részében (a mézkamrában) a fiasítás napról napra fogy. akkor estefelé bepillantunk a kaptárakba. érlelésével. Ha már a szélső lépekhez közelednek. A gyűjtő családok munkáját fölöslegesen ne zavarjuk. Ha a fészket 6 keretre szűkítettem. NB-nél 40 kg-os gyarapodást mutat. ábra c). A méhek ide szoktak.) 7. Sok méhész azt hiszi. Ez nagy tévedés. A népes családok bármelyik mézeltetési módszerrel szép eredményt adnak. A méhek volt fészkük lépeibe raktározzák a mézet. a kaptár másik végébe toljuk a fészket. amikor a fiasításos lépek mézkoszorúi megteltek. kevesebb fiasításuk volt. ha a kaptár homlokfalán bal felől. hátsó falán pedig jobb felől azonos magasságban és nagyságban nyitunk kijárót. Itt. Az ellenőrzést mindig a legnépesebb családoknál kezdjük. A méhek a nagyjából már meghordott lépeket a felső lécnél fehérítik.

Hordástalan időben a vándorbódéban pörgetünk. Korai serkentő pörgetéssel rosszabb minőségű mézet kapunk. korareggeli és esti órákban szedjük el. A lépeknek kaptárban. A családot bőségesen megfüstöljük. A méz szagára a méhek könnyen a bódé köré gyülekeznek és megnehezítik munkánkat. és a méhek nappal nem hagynak dolgozni. A méz elszedéséhez előkészítünk 10-12 keretes léphordó ládákat (2-4 darabot). 4. Lépritkítás. A többi munkát kisegítő személyzettel kell végeztetni. Több sort is rakhatunk egymásra. és szorosan egymás mellé ezekre állítjuk a lépeket. fedelezés. Nagyobb méhészetben csupán a lépek elszedése és visszaadása a méhész feladata. Ez megkönnyíti. A méhek közelében bárhol . ágyneműt és egyéb olyan berendezést. amikor a többiek szorgalmasan dolgoznak. A lépeket . és léphordó ládába rakjuk. Hordáskor a mézet reggeltől estig elszedhetjük. Pörgetés. pörgetés . mert a méz még éretlen. állványon vagy a földre fektetett ágakon készítünk helyet. akkor a lépek 55 . amivel ezeket letakarhatjuk. hogy legtöbben csak ezt az egyetlen lehetőséget ismerik és alkalmazzák. A hordás közben alkalmazott pörgetést serkentő pörgetésnek mondjuk. napjáig ne pörgessünk. Éjjel semmi sem zavarja munkánkat. Pörgetéskor csak azokat a lépeket vegyük el. 2. füvet rakunk rá.a méhész végezhet. Hordástalan időben mézet elszedni csak a reggeli és az esti órákban tanácsos. vagy műlépet adunk.lehetőleg a kiszedés sorrendjében . hogy a tartalékcsaládokat családdá fejlesszük. A hordás 6-7. vagy amikor a pörgetés nem sürgős. A pörgetésre gondosan elő kell készülni. annak ellenére. A helycserés mézeltetést igen jól felhasználhatjuk arra. Kis méhészetben. A méhek lesöprése után a kaptárt lezárjuk.egymás után kézbe vesszük. A helycserét akkor végezzük. A pörgetés helye legyen minél közelebb a méhészethez. amikor a méhek élénken járnak. minden munkát . A bent maradtakat széjjelebb húzzuk.Ugyancsak be kell avatkozni azoknál a családoknál. néhány szál erős lúdtollat és vizet. helycsere az erős és gyenge családok között. A lesöpört lépekkel teli ládát két kisegítő a pörgető helyiségbe viszi. A méhektől megtisztított lépet másik ládába helyezzük.a szabadban is pörgethetünk. akkor pörgessünk. ha ponyvánk van. A kicserélt kaptárak egyforma alakúak és azonos színűek legyenek. 5. akkor a padlóra terített papírra két lécet (ágat) fektetünk. Amikor a kaptárak megteltek mézzel és a méz érett. Pörgetni pedig csakis jól zárt helyiségben. A gyűjtő méhek a munkát továbbra is lendületesen folytatják. nappal pörgetni). A mézkamrából néhány lépet kiveszünk. A mézes lépek kiszedése és áthelyezése gyengébb családokhoz továbbérlelésre. meggyorsítja a munkát. azoktól 15-20 méterre úgy választjuk meg. A méheket hirtelen. akkor megkezdjük a méhek lesöprését. Nedves ágakat.a mézes lépek elszedése. Munkánkat a következő családnál folytatjuk. A méhek a lépeket kihizlalják és a megnyújtott sejtekbe több mézet tárolnak. Ha nincs üres kaptárunk. hogy az 50 kg-os kanna a csap alá férjen. erős mozdulattal a kaptár üres részébe rázzuk. Ezt a megoldást szándékosan hagytam utolsónak. Kis szünet után a kaptárból kiszedjük a pörgetésre alkalmas mézes lépeket. nagy víztartalmú. behordása. A rázás után visszamaradókat nedves lúdtollal lesöpörjük a lépről. a kiszedett lépek helyére üreseket. A szükséges eszközökön kívül a bódéban helyet készítünk a mézes és üres lépeknek is. amelyre nincs szükség a pörgetésnél. amelyeket a méhek már pecsételni kezdtek és a méz a vízszintesre fordított lépből erősebb rázásra sem csepeg. épületben vagy vándorbódéban lehet (reggel elszedni. lombot. Az üres lépeket másnap este adjuk vissza. hogy a bódé környéke füstben legyen. A méhek elülése után pörgetünk. kirakjuk. Ezt füstöléssel kerülhetjük el. Ha a kutatás nagy. akkor a mézet a hajnali. megritkítjuk. Szükség szerint több helyen is tüzet rakunk. Az erős család helyére tett tartalékcsalád a reá repülő méhekkel megerősödik. A munkakedv fokozásának több módja van: 1. amelyek a kijáró előtt tétlenkednek akkor. Ha hordás van. A pörgető csapja alatt a földbe olyan lyukat ásunk. hogy ne legyen a méhek röpülésének irányában. A pörgetés helyét a kaptárak mögött. A fekvőhelyet. gyűjtő lendületét növeli. 3. Mikor már valamennyi mézes lép kint van. második mézkamra feltétele (rakodóban). Jó. mert a család. A fedelező állványt kaptárra helyezzük.

mert a mézbe kerülő fiasítás rontja a méz értékét. annál valószínűbb. A fészekben vastag mézkoszorús lépeket hagyunk. Ezt legkönnyebben így csináljuk: a keretet két alsó sarkánál úgy fogjuk meg. A sejtek felnyitásánál dolgozzunk bátran. ha első akácról másodikra vándorlunk. A lépeket visszarakás előtt megpermetezni nem kell. A méhcsaládoknál legalább 10-15 kg. mind saját érdekünkben óvakodjunk. Ha a készlet kevés. ha készlétük bőséges. de inkább több mézet hagyjunk. A méhcsalád kifosztásától tehát mind méheink érdekében. akkor a pörgetőből kikerülő keretekről tisztogassunk le minden zugépítményt. akkor a mézkamrában is kell hagyni.helyére azonnal üreseket rakhatunk. kereteink is szebbek. hogy akác után bőséges mézkészlet legyen. Több lesz a fedelezésből a viasz. mert a második akácból sem biztos a hordás. kaptár) hozzáütögetjük. vízszintes helyzetben tartva fölemeljük. amennyi feltétlenül szükséges. A méz így csapódik ki legkönnyebben a sejtekből. Viszont minél kisebb a fészek. szennyeződést. majd a felső lécet valamihez (asztal. Megesik. Mézrendeletünk tiltja a fiasításos lépek pörgetését. hogy pörgetés után milyen a hordási lehetőség. ha az ilyen virágporos lépeket megjelöljük. de előfordulhat 10-20 kg-os apadás is. Szűkös készleten viszont azokat az élettevékenységeket is korlátozzák. hogy a családok főhordás alatt mézzel teljesen kiszorítják az anyát a fészeklépek egy részéből. Nem baj. nappali visszarakásuk rablást okozhatna: A pörgetési munkák részletes leírása helyett néhány gyakorlati fogásra. Kevesebb mézet csak akkor hagyjunk. Az ütés hatására a lép a keret síkjába visszaegyenesedik. A fészekből vegyük ki a fölösleges mézet. Ha a fészekben kevés a méz. A mézes lépek kiszedésekor gondolni kell a méhcsaládra is. hogy a fiasításos lépekben elegendő méz marad vissza. annál jobban kiszorult belőle a méz. Ilyenkor csak a fészken kívüli lépekből pörgetünk. hogy a méhek gondozásba vegyék és őszig lehetőleg mézzel befödjék. Pörgetéskor nézzük meg a fészket is. Különösen fontos bőséges készlet hagyása őszi pörgetéskor. Túl erős pörgetéssel ne rongáljuk a lépeket. Ez a fiasításra káros. Mindig csak annyit fogyasztanak. Ne feledjük. mert összetörjük. nem szabad kirabolni! Minél nagyobb fészket hagytunk a családnak. és a fészek közelébe tegyük vissza. Ilyenkor a mézkamra lépeinek teljes kipörgetése a család kifosztását jelenti. Vándorlás előtt fontos a fészek megtekintése azért is. amelyeknek zavartalan folytatása termelési szempontból elsőrangú érdekünk lenne. A lépek ilyen behelyezése azonban nem elengedhetetlen föltétele a jó pörgetésnek. Gyakori. Az akácon népesre fejlődött család sokat fogyaszt. Azonban a családokat teljesen kifosztani ekkor sem szabad. Jó. gyorsan. A lépet nyomkodni nem szabad. hogy a méhek akkor sem tékozolnak. tisztábbak lesznek. Ha időnk engedi. A sejtnyitó villát folyamatosan toljuk végig a lépen. ha a lép kissé megvékonyodik. ne centiméterenként tépdessük fel a sejtfödeleket. A lépről minden kihizlalt részt messünk le. visszarakás előtt ki kell egyenesíteni azokat. mert a tisztesfű virágzásáig jelentős hordásra alig van remény. tapasztalt hibára mutatok rá: Hordástalan időben a pörgetés megkezdése előtt szűkítsük a kijárókat. Nem szabad tehát pörgetéskor „a mézkamra a méhészé" jelszó alapján eljárni. A fészekből kivett mézes lépek helyére fiasításra alkalmas lépet vagy műlépet teszünk. A lépeket legjobb oldallécükre állítva úgy tenni a pörgetőbe. hogy akác után 8-10 kg fogyasztást mutat a mérleg. hogy az alsó léc nézzen a forgás irányába. Ezekre a pörgetés végén kerül sor. aszerint. A megkurtított sejteket a méhek szépen kiegészítik. Ezeket válogassuk össze és egyszerre pörgessük. a családok kifosztásához vezet és kárt tesz a fiasításban is. nehogy az esetleg benne levő nehéz mézes lépek szállítás alatt leszakadjanak. Hordástalan időben a lépeket csak estefelé rakjuk vissza. csökkenti a fiasítást és leromlik. Tartaléklépek hiányában az első néhány kaptárba nem rakjuk vissza a lépeket. Igen fontos. 56 . Ezzel viasztermelésünket is növeljük. mert könnyen sérülnek. Különösen legyünk óvatosak a szűz lépekkel. Ha pörgetés közben a lépek kipúposodtak. hogy a lép kipúposodott oldala nézzen fölfelé. A jó virágporos lépeket válogassuk külön.

2040: 850 = 2. a méhektől megtisztítsuk és kipörgessük. A kipörgetett mézmennyiséget a lépek számával osztva megtudjuk. A lehetőségek szerint készüljünk elő. a nagyobb szennyeződések felfogására. akkor a födelezést sütőben felolvasztjuk. Ez a benne levő légbuborékoktól van. sz. Meggyorsítja munkánkat az is. száraz helyen tároljuk. A második akácon megtaláljuk azt érettebb állapotban. szállításra előkészíteni és el is szállítani. A 14.40 = 26. hogy a lépek visszarakásakor méheket ne nyomjunk agyon. hány lépet pörgettünk összesen. és ismerjük a kipörgetett méz mennyiségét. amivel munkánkat megrövidíthetjük. Szállításkor a kannák közé szalmát. Ha szállítanunk kell .ha nem is egészen pontosan . A lefölözést megkönnyíti. macskát) ne tűrjünk a pörgetés helyén. innen könnyen leszedhető. Ilyen előkészítés után csak az lesz a dolgunk. Így kevesebb lépet kell kiszednünk.40 kg mézet kaptunk. ha csupán a nehéz lépeket szedjük ki. hogy a méhész ne szaladgáljon a méhektől a pörgetőhöz. mert azt másra nem bízhatja. papírt tegyünk. A méz tésztákba igen alkalmas. és a mézes lépeket a kaptár egyik végében csoportosítjuk. Ha a szűrés lassítaná munkánkat. Ha otthon pörgetünk. ha a kannákat csaknem színig (nyakhajláson felül) töltjük. szénát. pörgetéskor. Sokat segít például a mézes lépek kiválogatása. Ez abban áll. ezért csak kis méhészetekben alkalmazható. Az első akácról a másodikra való vándorláskor. hogy a megfelelő számú lépet kiszedjük. Ez a család tehát 11 X 2. valamint a többi eszközt gondosan ki kell mosni. hogy sokat agyonnyomhatunk közülük. Méhcsaládjaink értékének megállapítása érdekében fontos tudnunk. A munka befejeztével a pörgetőt. az apró idegen anyagok kiszűrésére. Nagyobb méhészetekben a családok teljesítményét . A mézet azonban 1-2 napig tartsuk meleg helyen. Ez azonban veszélyes is lehet. Így tudjuk azt is. hogy melyik családtól hány lépet vettünk el. hogy melyik családtól mennyit pörgettünk. s pörgetés után ugyanazokat a lépeket visszamérjük. A kisegítő személyzettől követeljünk tisztaságot. Ezért az utolsó lépeket az erős családokhoz óvatosan. Ezzel megszorozzuk a családtól kivett lépek számát s megkapjuk a teljesítményt. Pl. családtól. A födelezést kicsurgatás után vízben áztassuk ki. A számítást nem kell a pörgetés napján elvégezni. Kihűlés után a viaszt a méz felszínéről levesszük.Vigyázzunk. A méz. hogy a méz. Feladata. Ezt följegyezzük a család törzslapjára. pörgetnünk és visszaraknunk. A lépek válogatásával nem lesz gondunk. gyakran tejszerű. érett méz szűrése még így is sokszor gond. 57 . Ezalatt minden idegen anyag a felszínre emelkedik. és így tároljuk addig. vagy viaszfőzőbe nem kerülhet. Állatokat (kutyát. Leghelyesebb egy családnak beadni.akkor a kannákat gondosan záruk le. habos. Ez hosszadalmas. Gyúrjuk gombócokká.de a gyakorlatnak elfogadhatóan a következőképpen mérhetjük le: följegyezzük. Az egyik nagylyukú. Néhány napi állás után megtisztul. amíg napviasz-olvasztóba. Nagyon fontos. lassan tegyük vissza. akkor pörgessünk szűrés nélkül. A kaptárban bent maradt méz nem vész el. hogy a méheknek idejük legyen a lécek alól kihúzódni. amikor egy nap alatt kell esetleg nagyobb állományt kipörgetni. A részben telteket bent hagyjuk. mert a betegségeket terjesztheti. Egy lépből tehát átlag 2. szállítás alatt ne szennyeződjék. A mézes vizet etessük fel. csak az a fontos. Ne akarjon mindent ő elvégezni. ráérő időnkben is sor kerülhet.40 kg. A tetőt tiszta papír. ha a mézes lépeket családonként megmérjük. Ezt pontosan csak úgy lehet megállapítani. A mézet jól szűrni csak kettős szűrővel lehet. a másik finom szemű.például vándortanyáról . A mézet tiszta. hogy a családokat a pörgetés előtti napon gyorsan átnézzük. A méhek ugyanis a kaptár üres részében vastagon lepik a kaptár falait és fenekét. A családok teljesítményének kiszámítására később. 850 lépből 2040 kg mézet pörgettünk. A kivehető lépek számát feljegyezzük.40 kg mézet adott. A mézes pörgető rablást okozhat. mert nem tud lépést tartani a pörgető teljesítményével. minden perc számít. hogy a méhekkel dolgozzék. mert kellemes viasz zamatú. Csak egészséges állományban ajánlható. mennyi mézet kaptunk átlag egy lépből. Az utolsó lépek berakásakor olyan tömegben kerülhetnek a lépek alá. vagy rongytömítéssel vegyük körül. hogy a családoktól elvett lépek számát följegyezzük. 11 lépet vettünk ki. Népes családokban ez könnyen megeshet. A jó.

föl kell tárni a viasztermelésünk növelésében rendelkezésünkre álló lehetőségeket. Az 1 kg viasz = 14 kg méz tétel hamis volta már régen beigazolódott. Ez népgazdaságunkra.) Az építő családból kevesebb méh gyűjt. fiatal méhei nagy lendülettel fogtak munkához és új otthonukat pár hét alatt kiépítették. A raj viasztermelésre érett. akkor a rajból fejlődött család még abban az évben megrajzott. Méhészetünk jövőjére. hogy a méhcsaládoknak meglegyen a teljes lépkészletük. A méhek kiélhették építési ösztönüket. hogy a kaptáras méhészkedés viaszigénye nagy. amelyben egy esztendő alatt 15 kg (150 000) dolgozó élte le életét. A viasztermeléssel szemben leggyakoribb ellenvetések a következők: 1. A kaptárban a lépek építéséhez szükséges viasz egy részét műlép alakban mi adjuk a méheknek. 3-4 kg mézzel kevesebbet ad.5 kg-tól. és annak megértése. Természetes. Ezért a kaptáras méhészkedés sok viaszt fogyaszt. Ezért adjunk mindig jó. A kasos méhész tavasszal a lépek egy részét elvette a családtól. nem fedezi hazai szükségletünket sem. hanem inkább növeli. Ezzel szemben keveset . 7. Ezért a méhészek leghőbb vágya az lett. hanem az. de az egyéni méhészre is káros. fejlődésére. Kutatók szerint a munkásméh saját testsúlya felének megfelelő viasz termelésére képes. Ha a hordás kedvező volt. Ennek az állításnak helytelenségéről már maga az a tény mindenkit meggyőzhet. amelyik 1 kg viaszt termel. Kísérleti adatok is bizonyítják. esetleg több kast építettek tele minden emberi segítség nélkül. mint abból.termel. hogy az új méhlakásban bevezetett új méhészkedési mód akadályozza a viasztermelést. hogy ez a 7. „korszerű" méhészetben a méheknek sokszor évekig nincs lehetőségük az építésre. VIASZTERMELÉS. A kaptáras méhészkedés térhódításával párhuzamosan terjedt az a tan. hogy mézünk jó minőségű és tiszta legyen. ÉPÍTTETÉS Viasztermelésünk nagyon kevés. hogy az a méhcsalád. hogy a mérsékelten építő családok mézhozama mindig nagyobb. A viasztermelési ösztön kiélése.5 kg csak elméleti szám. ha a viasztermelés feltételei egész esztendőben meglettek volna. a kasosé pedig semmi. Azonban nem szabad megelégedni a jelenlegi gyenge eredménnyel sem. A kasba telepített méhcsaládra rábízzuk. a külföldi piacok elvesztése végzetes lenne. hogy a lakása berendezéséhez szükséges viaszt saját erejéből termelje meg.5 kg viaszt termelhetett volna. E cél elérése után pedig ne építsenek. sőt tartalékuk is. Míg tehát a kasos méhészetben a méhcsalád egy év alatt lépkészletének többszörösét építheti ki saját termelésű viasszal. Milyen messze van a mi 15-20 dkg-os családonkénti országos átlagunk a 7. 58 . érett mézet.Mindent kövessünk el. mint azoké. Megtörtént. A méhek építhettek. akkor rajt eresztett. hogy a méhek építési ösztönüket igen sok méhészetünkben csak zugépítmény formájában. Azonban ez sem jelenti azt. Ez azt jelenti. Hiányos viasztermelésünk okát sokan a kasos méhészkedés háttérbe szorulásában látják. A méhek viasztermelő képessége nagy. addig a kaptáras. A hazai fogyasztást is csak jó áruval növelhetjük. hogy a viaszkiválasztás olyan életfolyamat. Mikor a családban a dajkaméhek a fiasításhoz viszonyítva túlsúlyba kerültek. Így jutottunk el odáig. hogy egy olyan méhcsalád. munkakedvére. hogy az építő családból semmivel sem szállt ki kevesebb méh gyűjtőmunkára. A legújabb kutatások szerint 1 kg viasz termeléséhez a méheknek 3-4 kg mézre van szükségük. amelyek nem építhetnek. az új építmény olyan kedvezők a méhcsalád egészségére. pedig a viaszellátásban mutatkozó nehézségekben a méhlakás korszerűsítése csak annyiban játszik szerepet. mert ez csökkenti a mézhozamot. mert vagy a veselépeket szedte ki. mert az állomány egy részét az építés foglalja le. a méhész akarata ellenére elégíthetik ki. Ilyen eredményt a gyakorlatban nem remélhetünk. hogy a viasztermelés a fiatal dajkaméhek feladata.nálunk nagyon is keveset . Alacsony viasztermelésünk oka nem a korszerű méhlakás. Évről évre nagy mennyiségű viaszt hozunk be. amely a mézhozamot nem csökkenti. hogy egy kas ivadékai saját visszavágott lépeik pótlásán kívül még másik 3-4. vagy pedig valamennyit visszavágta. Az 1 kg viasz előállítására elfogyasztott mézet 14-30 kg-ra becsülték. Első feladatunk a viasztermelést akadályozó tévhit leküzdése. hogy a viasztermelés a méhcsaládnak nagyon sok mézbe kerül. a gyűjtőmunka pedig az idősebb korosztályé.

nemcsak a viasztermelésről mond le. mert lépeit állandóan kitördelték. Ne féljünk tehát attól. A dajkaméhek a fészekben a fiasítás közelében tartózkodnak tömegesen. Kísérletek bizonyítják. hogy építeni csupán népes családokban hajlandók a méhek. Ellenőrizték. a viasztermeléshez is meleg kell. Sohasem láttam kárát. mert a méheket az építés köti le. Családonként ekkor több mint 1 kg viaszt termeltem. a viasz termeléséhez és feldolgozásához meleg kell. Eszerint válasszuk meg a viasztermelés idejét és helyét. Az építési ösztön már gyenge hordáskor (pl. Tehát az a méhész. gyümölcs. amint az a méhcsaládok életében a természet törvényei szerint lenni szokott. "Nem építtetek.mondják sokan. de nem gondozott fiasítást II. bőven táplálkozó dajkaméhekben kezdenek működni. 2. Volt olyan esztendőm. Épített. hanem egymást kiegészítő feladat. csop. de fiasítást gondozott III. mind a fejlődés akkor a legjobb.az építést és a fiasítás. a viaszmirigyek működésére kedvező a fészek egységének megszakítása.egyidejűleg zavartalanul végezhette úgy. Bőséges hordásban a családok bámulatos teljesítményekre képesek. A viasztermelési ösztön felébredésére. hogy a három csoportban kéthónapos időszak alatt a családok átlag mennyi viaszt termeltek és hány méhet neveltek. hanem fékezi a családok fejlődését is.) Az építési lehetőséggel gátoljuk a család fejlődését. A viasztermelési lehetőségeket tehát a gyenge családokkal is ki kell használni! A viasztermelés csak kedvező feltételek mellett eredményes. az idős méhek viaszmirigyei visszafejlődnek. A III. ha a kaptárban bőséges készletük van. mint a népesben. mindenben egyenlő értékű méhcsalád csoportot állítottak össze. csak fiasítást gondozhatott. ezek viaszmirigyei viasztermelésre a legalkalmasabbak. nem jut idejük a fiasítás gondozására. A 10. mint a II-ban. aki méheinek nem ad módot az építésre. Azt. hogy az építés csökkenti a gyűjtésben résztvevő méhek számát és ezzel a mézhozamot. a következő kísérleti adatok is bizonyítják: Három.8 15188 401 16402 I. fűz) is jelentkezik. A rendszeres építtetés kedvező hatását ma már sok hazai tapasztalat is bizonyítja. csoport a két tevékenységet . hogy a két-három léputcás családok kedvező hordáskor milyen szívesen és szépen építenek. pedig ezek a családok építettek is. Igaz. Nem épített. Méhészetemben kezdettől fogva módot adok a méheknek az építésre. tehát a család fejlődésére. csoport nem építhetett. amikor kényszerből túlzásba is vittem az építtetést. Épített és fiasítást is gondozott 10. mert gyenge az állományom. ha a méhcsaládok e két munkát egyidejűleg. csop.gondozást . egyszerre végezhetik. A fiasítás fejlődéséhez is. Másik fontos feltétel a friss nektár és virágpor. hogy az építés nem megy a fiasítás rovására. csoport építhetett. Elsősorban szükség van fiatal méhekre.amelynek nem adtak alkalmat építésre. de teljesítményük sohasem éri el a fiatalokét. Ez sem igaz. itt halad legjobban és leggyorsabban az építés is. de fiasítást nem gondozhatott. A fiasítás gondozása és a viasztermelés a méhek életében nem ellentétes. Adjuk meg nekik erre a lehetőséget. csop. A II. Minden méhész nagyon jól tudja. csoportban a családok több fiasítást neveltek. A viasztermelés etetés hatására is megindul. hogy azok nem végezhettek azonos munkát. A viaszmirigy működéséhez. táblázatban közölt eredmények bizonyítják. táblázat 3. alkalmatlan erre" . A méhek hordástalan időben akkor sem építenek. mert a méhek a keletkezett hézagot igyekeznek beépíteni. Azt hiszik. Az I. a csoportokat azonban úgy rendezték be. A viaszmirigyek a fiatal. hogy kényszerhelyzetben ezek is képesek még viasz termelésére. A III. Mind a viasztermelés. Hasonló eredményt ért el 59 . Eredményem mégis a legjobb lett a környéken. és a naponta begyűjtött mennyiség emelkedésével párhuzamosan nő. hogy a gyenge családban 1 kg méh több viaszt termel. hogy a viasztermelés nem káros a fiasítás gondozására. Termelt viasz g Nevelt fiasítás db 355.

ezen felül 10 kg viaszt is termelt. vagy selejtezzük. esetleg annak elmúltával.szétosztjuk a többi család között. A műlépre való építtetés csak akkor káros. sőt azok között építtetünk. A fészekben való építés mellett szól még az is. mikor. hogy a mézkamrában nem építenek a méhek. akáchordás alatt. A fiatal lépek használata különösen fontos a Noszéma megelőzésére. Műlépre ütjük a természetes rajokat és a söpört rajokat is. Csökken a rajzás veszélye. mivel a fiatal méhek kiélik magukat. és folytathatjuk nyár derekáig. hogy élettanilag igen hasznos a családra. Sajnos. mert csak így kapunk szép lépeket. gyümölcsvirágzáskor. aki 1953-ban 50 családdal 722 NB lépet építtetett ki (műlépre). és az a kívánatos. A viaszt a fiatal. az ilyen lépekből jól fejlett. mint amennyi ugyanolyan műlép készítéséhez szükséges. hogy a viasztermelés legigazibb helye a fészek: Ezért mindig a fészekben. sejtjeik nagyok. Építésre a méhcsaládnak az első tavaszi hordástól (fűz. A műlépet gondosan kell beragasztani. ezeket pedig pótoljuk műléppel. hanem felét is lecserélhetjük. A lépeket . A kiselejtezett mézkamrai lépek helyére a sötétebb fészeklépeket rakjuk. Gyümölcsön csak akkor szabad alkalmazni. viszonyaink között az építtetési lehetőség. bábingek nem szűkítik. amellett. rossz keretű. amikor hordás van. gyümölcs) kezdve a tisztesfűig állandóan módot kell adni. Ezért évente családonként legalább 3-4 lépet ki kell építtetni. Kérdés. életerős méhek kelnek ki. heresejtes. a családok egy részének rajállapotba helyezése. Az új lépek tiszták. penészes). A lépek cseréje tehát. fűzvirágzáson családonként 2. Ez alól csak nyár végén. a fiasításos lépek közelében. lendülete nem csökken.Avar Géza. csak élni kell vele. ha a családoknak nincs annyi lépkészletük. A lépkészlet gyorsabb növelése érdekében más építési módot is alkalmazhatunk. amennyibe a begyűlő nektárt tárolhatnák. a Nagy gombosi Tangazdaság méhésze is. később az évről évre kiselejtezésre kerülő öreg lépek pótlására van szükség. ha a család az öreg méhek zömét lecserélte és népessége már növekvőben van. A hordástalan vagy csekély hordású időben raj állapotba helyezett családokat feltétlenül etetni kell. az általában nagyon rövid ideig tartó hordás következtében igen kis időszakra korlátozódik. hogy az új lépekre itt lesz szükség. egérrágott. egy-egy akácon 2-4 lépet nyugodtan kiépíttethetünk anélkül. Éppen ezért nem szabad ebből semmit sem elmulasztani. ezzel is nő lépkészletünk. dajkaméhek termelik. Az építtetést kényszerűségből ő is túlozta. Jó teljesítményű olvasztóval egy lépből több viaszt . mikor lépkészletünk már teljes. Természetesen ez nem azt jelenti. Műlépre akkor is építtetünk. A rendszeres viasztermelésnek viaszellátásunk javításán kívül sok egyéb előnye is van: A családok munkakedve. A fölösleges lépeket szaporításhoz használjuk. 60 . mint az öregek. Gyümölcs. A lépeitől megfosztott családnak népességéhez mért mennyiségű műlépet adunk. Ebből adódik.fiasításost és üreseket egyaránt . Ilyen pl. A rajállapotba helyezett családok . így a fészeklépeknek nemcsak 1/3 részét. Erre a fejlődő méhészetben a lépkészlet növelése végett. A műlépet a fészekbe a fiasításos lépek közé vagy a szélső fiasításos lép mellé tesszük. az építőmunkával ellátott családok ritkán rajzanak. mert a méhek a műléphez kiépítés közben viaszt adnak. ősz elején kell kivételt tennünk.nyerünk. Egész műlépet adunk.igen szépen építenek.esetleg kétszer annyit is . hogy ez a mézhozamot a legkisebb mértékben is csökkentené. Ekkor ugyanis a család már telelőre készül. Mindig a legöregebb lépeket selejtezzük (rosszul épített. A viasztermelés növelésének módjai a következők: Új lépek építtetése műlépre. kórokozókkal kevésbé fertőzöttek. A fészek lépeit legalább 3 évenként cserélni kell. hol és hogyan adjunk módot a családoknak viasztermelésre? Építésre mindig lehetőséget kell adni a méheknek. A műlépre való építtetés is viasztermelés. Mézhozama mégis jó lett. tehát viaszalapunk is nő. mert máskülönben herelépet építenek a méhek. Juhász István Jászdózsai méhész kasonként 1. Ezért a fészeklépek cseréjét rendszeresítsük.ha népesek és sok fiatal méhük van . A viasztermelés lehetősége a kaptárban lakó méhcsaládban is benne van. A műlépre építtetést megkezdhetjük az első tavaszi hordáskor. a viasztermelésre is előnyös. Raj állapotba helyezéskor a lépekről lesöpörjük a családokat.13 kg viaszt termelt. a fészekben azonban gyorsabban halad a munka. hogy teljes életerőben levő méhek teleljenek be.

Nálunk nem terjedt el a kívánatos mértékben. üres része megszakítja a fészek egységét. így csak a fészektől anyaráccsal elzárt mézkamrában lehet építtetni. Ez a művelet alacsony keretes kaptárakban jobban sikerül. hanem az is. kártevő nem bántja és a méhészet fejlődésével ismét lépekké alakítható. Ha az építtető keretbe húzott herelépbe mézet raknak . viszont a mellékfoglalkozásként méhészkedők valóban csak olyan munkamódszereket alkalmazhatnak. Tetemes viaszmennyiséget nyerünk. Pörgetéskor a lépeket lécig visszavágjuk. Természetesen rendszerint herelépet. nagyobb eredményt csak nagyobb befektetéssel.Viasztermelés építtető keretben. A sok here nevelése pedig sok mézbe kerül. Az ilyen méhészek számára alkalmas viasztermelési mód az. Csehszlovákia) szép eredményeket érnek el. kiolvasztjuk. A födelezésből nyerhető viasz mennyiségét növeli az is. akkor az anya a herelépet befiasítja. Ugyancsak kötelességünk a kaptárak 61 . Az ilyen lépeket a családok ugyanolyan szívesen fogadják. az építtető keret üres részébe lépet építenek. Noszéma. Az anya hamarosan bepetézi. Építtető keretekkel külföldön (Szovjetunió. Hány méhészet lépkészlete megy tönkre olyankor. A fedelezésbe több viasz kerül. Ha a család az építtető kereten (vagy máshol. A méhesben felaggatott. hogy a család. ebben az esetben több munkával érhetünk el. mert fél az építtetéstől. Jó hordásban azonban gyakran mézzel telnek meg a herelépek is. mert a lépet gyakran ki kell tördelni. Az építési kedv kihasználása mind viasztermelésünk. A méhek a fészek folytonosságát igyekeznek helyreállítani. A keretekbe a méhek bő hordás alatt lépet építenek. A mézes lépek visszakurtítása abban áll. a már csaknem teljesen meghordott lépeket egymástól 2 cm-re húzzuk. ez azt jelenti. mert a méhek belehizlalják a szomszédos lépek koszorúit. Jó esztendőben az eljárás megismételhető.is leszedjük. Abból ugyanis. A lépet meghordják mézzel. a tartaléklépek megóvása vagy kiolvasztása minden méhész elsőrendű kötelessége. Tízkeretes mézkamrából 2 lépet kell kivennünk. akkor a család a rajzásról. hogy a viaszt nem becsüljük meg kellően. mind a méhcsaládok életerejének fenntartása és ezzel mézhozamunk növelése szempontjából is nagyon fontos.mintegy 1/3-át . amelyek nem teszik szükségessé állandó vagy gyakori jelenlétüket. üres kaptárakban tárolt lépeket a molyok pusztítják. Ezek az ellenvetések főként fekvő kaptáras méhészektől erednek.még távolabbi időben . Ilyen esetekben sokkal helyesebb a fölös lépek kiolvasztása és a viasz tárolása. a hordásra. Sok méhészetben hever a léptörmelék a földön. Van azonban a rendszeres építtetésnek még egy igen nagy előnye. A méhész a lépek kiolvasztását sajnálja. mikor az állományt valamilyen csapás (mérgezés. Ha anyarács nincs (pl. Az építtető keret felső. A méhek a mézes sejteket szívesen kihizlalják. A herelép építése a rajzási vagy anyaváltási hajlam első jele. A léptörmelék gondos összeszedése. de legalább 3-4 naponként kitördeljük. azonban többtermelést. lefulladás) miatt össze kell vonni. rajzásra . anyaváltásról lemondott. Azoknak. A visszakurtított sejteket hordás közben kiegészítik anélkül. a méhcsalád helyzetére és szándékaira következtethetünk. a külföldi tapasztalatok pedig rakodókra vonatkoznak.sem készül. hogy hordás van. ha a mézkamrába akácvirágzáskor két huzalozás nélküli keretet teszünk. ahol erre módot adtunk neki) épít. ha a léphez az anya is hozzáférhet -. eredményes módszerek bevezetésének. Ezt mindaddig folytatjuk.különösen. Ezzel a sejtek felső részét . A szabadon épített munkáslép annak a jele. a munkatöbblet nem lehet akadálya új. míg hordás van és a méhek építésre hajlandók. mint a teljesen épeket. hogy pörgetéskor a fedelező kést vagy villát a lépben mélyebbre engedjük. megzavarja a fészek rendjét. hogy az ilyen módon való viasztermelés sok munkával jár. Helytálló a másik ellenvetés. lehetőleg az álcák kikelése előtt. Ha hordás idején az építést abbahagyja. A méhészek egy részének véleménye szerint a vele való munka nehézkes. elmulasztja a használaton kívül álló lépkészlet gondos kezelését. Pörgetés után a lépet kitörjük. hogy ez gyűjtő munkájukra káros lenne. Az anyabölcsőkezdetek megjelenése ezt a gyanút csak megerősíti. Alacsony viaszhozamunknak nemcsak a viasztermeléssel szemben elfoglalt helytelen álláspontunk az oka. A viasz nem romlik. hogyan fogadják a méhek az építési lehetőséget. A lépet a hordás erősségétől függően ritkábban vagy gyakrabban. anyarács nélkül mézeltetett NB-ben). akik állandóan méheik mellett vannak. akkor rajzásra készül. azt a viaszmoly megtámadja és a benne levő viasszal együtt elpusztítja. ha a mézkamrában.

Közülük azokat választjuk továbbtenyésztésre. amelyekben már fiasítás volt. kártevőket is. Ennek bizonyítására csak egy példát említek. télen összegyűlt viaszmorzsák. amely jó teljesítményű. A salak még sok viaszt tartalmaz. megmentése is. a tavasztól őszig húzott zugépítmények. mind a szépen szaporodó vidéki szövetkezeti vagy magán feldolgozó üzemek méltányos mennyiségű viaszt. Pedig a salak egészen száraznak. csendes anyaváltás. sőt ennél több műlépet kaphatunk. A visszamaradt anyagot azonban később préses viaszolvasztóban még ki kell főzni. A családokat csak akkor hasonlíthatjuk össze.mind a napviaszolvasztóba kerülhet. látni fogja. és megfelelő időben való beadása fontos. Akkor is így van ez. Azokat a családokat tekintjük a legjobbaknak. Nemcsak a viaszt mentjük meg ezzel. hogy állománya termelési készség szempontjából javuljon. Főként a műlép helyes szabása. mennyi készlet maradt a családoknál telelőre. A családok méztermelését úgy számítjuk ki. Megfelelő berendezésen jó teljesítményű olvasztót értek. ha a termelési adatokról egész esztendőben pontos feljegyzést vezetünk. kapaszkodók. mert a lépért vagy léptörmelékért mind az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ. és mennyi cukrot etettünk velük. napviasz-olvasztóba nem valók. illetve műlépet adnak. Ma már e téren sokkal jobban állunk. hogy a viaszmoly pusztításától megóvjuk. akinek ehhez megfelelő berendezése van. amelyben nincs bábing . vagyis átlag 34. hogy a családokat értékelje. Ilyenkor már nemcsak a pörgetett méz mennyiségét ismerjük. A viasztermelés növelése mellett ügyelnünk kell a felhasználásra is. Akinek ilyen nincs. valamint a műlépkészítés ismertetése nem lehet feladatom. hogy egyik vidéki viaszfőzéssel foglalkozó kisüzemünkben 100 kg olyan sonkoly salakból. és azon igyekezzék.3 kg-ot pörgettem. 1945-ben a 9 méhcsaládomtól 309 kg mézet. N E M E S Í T É S . minden viasztól mentesnek látszott. Magam tapasztaltam. legföljebb azért. mégis felhívom a figyelmet a következőkre: A sonkoly házi főzögetésével csak az foglalkozzék. Aki családjainak teljesítményét csak egy esztendőben is így összehasonlítja. például a színeződést. 20 kg tiszta viaszt vettek ki. Nálunk a méhcsalád értékének legfőbb mértéke a méztermelés. illetve kezelésben mutatkozó jó tulajdonságok mellett figyelembe vesszük a küllemi jeleket is. hogy a kipörgetett és telelőre bent hagyott készletet összeadjuk. az építtető keretből vagy máshonnan kitördelt szűz építmény . mint a másikban. amelyek legtöbb mézet termelnek. hidak.viaszmorzsa a kaptár fenekéről. hogy az általa kiolvasztott lépek maradványában pedig szikrányi viasz sincs. egy legelőn. Az olyan nyersanyag. hanem elpusztítjuk a hulladékban levő kórokozókat. jó telelés. ha a méhész erősen állítja. amelyek több jó tulajdonsággal bírnak. milyen veszteség éri azáltal. A N Y A N E V E LÉ S A méhcsaládok termelési értéke nem egyenlő. az a sonkolysalakot ne dobja és ne égesse el. milyen óriási különbségek lehetnek azonos módon kezelt. 62 . nyugodt viselkedés a kezeléskor stb. préses olvasztóból származott. Az év közben összeszedett apróbb hulladékot napviasz-olvasztóba tesszük. A jó mézelő családok között sok egyéb tulajdonságban lehet még különbség. rajzó hajlam hiánya. Egyik családban jobban megvannak az egyes gazdaságilag hasznos tulajdonságok.fenekén. Aki mégis házilag olvasztja ki lépeit. a viaszolvasztó készülékek. Ilyenkor döbben rá. anyabölcsők összegyűjtése. Olyan lépek. az a kifőzésre szánt lépeket erre jól berendezett üzemben olvasztassa ki. A méhcsaládok teljesítményét csak betelelés után lehet értékelni. egyforma kaptárban tartott méhcsaládok között. a keretekre épített átjárók. A feletetett cukrot a teljesítményből levonjuk. mint néhány évvel ezelőtt. hanem azt is. Ilyen jó tulajdonságok: nagyobb viasztermelés. A méhész feladata. jó felkészülés a télre. A sonkolysalak eladásával nagyban hozzájárulhatunk viaszellátásunk javításához. A 9 család eredménye egyenként a következő volt (kilogrammban): 22. A termelésben. A viaszfőzési módszerek. hogy méhcsaládjai között sok az alacsony hozamú. A kiselejtezett lépekért legalább ugyanannyi lép építéséhez szükséges.

. nincs mód. mi pedig nem rajzó. mint a szarvasmarha tenyésztésben. rajzáskor. és a hordás is kedvező. teljesítményeik összehasonlítására az eddiginél sokkal több gondot fordítsunk. mint a természetesek? A méhcsalád három okból nevelhet anyát: 1. Az elmondottakban a családok teljesítményét csak egy termék összehasonlításával mértem le. egészséges egyeddé válhat. Például rajzanak. egyrészt. és az átlagok emelkedjenek. Semmi nehézségbe nem ütközik azonban az egyik örökítő szülőnek. Az állomány minőségének javításában legegyszerűbb és mindenki által megvalósítható lehetőség az átlagon alul termelő családok felszámolása és a legjobb eredményt felmutató törzsek szaporítása. ugyanannyi anyag és munka fölhasználásával nagyobb hozamot érünk el. jó szemű és nagyon ráérő méhész vállalkozhat. Ennek több oka van. e. Önkéntelenül felmerül a kérdés: miért nem hordhatott valamennyi család annyit. mint a legjobbak? Miért csak kettő ugrott ki olyan jó eredménnyel? Hiszen a család mindenben teljesen azonos viszonyok között élt. hogy a méhcsaládok gazdaságilag hasznos tulajdonságainak megismerésére. 30. 1 kg viasz = 3. 30. bőséges méz és virágporkészlete van..5 m. ahol a méhcsaládok teljesítményének rendszeres ellenőrzését (törzskönyvezést) már széles körben alkalmazzák. 1 kg elvett méh = 2. mert méhészetünk helyzete ma már nem annyira állományunk számszerű növelését. 37. hogy a méhész irányításával nevelt anyák rosszabbak. teljesen fejlett. Általános az a vélemény.) az emberi beavatkozással nevelt anyák rosszak. egyik családot a másikkal csak akkor hasonlíthatjuk igazságosan össze. valamennyi hozamot értékelik. hogy az anya jó tulajdonságú családból származó herével párosodjék. a többi mind alatta maradt.. A kiválogatás annál eredményesebb. A rajzó családok mézhozamban általában nem tartoznak a legjobbak közé. minél több esztendő hozamát hasonlítjuk össze. e. hogy állományából a túl gyenge teljesítményű méhcsaládok eltűnjenek. ugyanúgy azokat kell választania a méhésznek is. ha egyéb teljesítményeiket is értékeljük. tehát életerős. csendes váltáskor és 3. ezért erre csak finomkezű.. Ahhoz. A lehető legjobb körülmények között nevelkedik. 57. A család rajzási ösztöne rendszerint akkor ébred fel. Egy méhcsalád gazdasági értékét csak akkor mérhetjük le. hogy: a. Az anya fejlődése idején megfelelő a hőmérséklet.1m . élettartamuk szempontjából nem lehet kifogás. hogy ugyanakkora állománnyal.2 m. Viszonyaink között mindkét szülő biztos megválasztására. a legjobb és legrosszabb eredmény egymáshoz közelebb kerüljön. mert a 63 . anyjának váratlan elhullásakor. A Csehszlovákiában használt rendszernél az egyes hozamok közös nevezőre hozására a következő átszámítási kulcsot alkalmazzák: 1 kg méz termelése = 1 mézegység. Ez annál is fontosabb. pároztató telep hiánya miatt. a rajból kifogott anyák ellen testi fejlettségük.szempontjából sem ismerjük. az anyanevelést magunknak kell kézbe vennünk. 29. és táplálkozásban sem szenved hiányt.a méz . 2. b) az anyanevelés pepecselő. A természetes rajzáskor nevelt anyák két okból mégsem megfelelők. 28. de annak érdekében is sokat tehetünk. Valóban. az egy családra jutó termelés növelését kívánja meg. 10 dm2 födött fiasítás (a lép egyik oldalán) . viaszt termelnek. hanem sok mézet termelő családokat akarunk. sok fiatal méhe. az anyának megválasztása. amikor fejlődésének tetőfokára érkezett. mint ha csupán a mézhozamot nézzük. amelyik a családok gazdasági értékét sokkal pontosabban mutatja. 51. A különbséget csak a családok belső értékében fennálló eltérések okozhatták ugyanúgy. Kívánatos. Azokat különböző meggondolásokból kiindulva közös nevezőre hozzák. addig külföldön. 10 dm2 műlép nélkül épített lép = 0. vagy a baromfitenyésztésben. hanem sokkal inkább minőségének javítását. Nem támaszkodhatunk ezekre az anyákra azért sem.5 m. A méheknek azonban mézen kívül egyéb hozamuk is van. petézési teljesítményük. ha azt akarja. Amíg mi családjaink értékét még a legfontosabb termék . hogy állományunk nagy hozamú családjainak hasznos tulajdonságát méhészetünk minél több családjára átvihessük. időt rabló. Vizsgáljuk meg ezt a két ellenvetést közelebbről: a) igaz-e. S miként az állattenyésztő továbbszaporításra a legjobb egyedeket választja.4 m. A méhészet átlagainak növelése azt jelenti. 10 dm2 műlépre épített lép = 0. e . e. e. Így egy év eredményének leméréséhez olyan alapot teremtenek. Az anyaneveléstől a méhészek idegenkednek. mert a rajzó hajlamú anyák utódai ezt a tulajdonságot rendszerint öröklik. Vagyis a 34 kg-os átlagot a 9 család közül csak 3 érte el.25. A tulajdonságokat az anya és here örökíti.

hogy pontos. legtöbbször megvan az alapjuk. mennyisége. hogy nincs benne gyakorlatunk. Ha viszont a családból minél több anyát szeretnénk kapni. Szükség esetén viszont egyáltalán nem hajlandók anyanevelésre. mert nevelésük ideje. hogy egyszerű méhész ne tudna anyát nevelni. Az ilyenkor nevelt anyák nem lehetnek teljes értékűek. hogy a zárka rostszövetén és a lépdarabkán szeget szúrunk át. ha anyja váratlanul elvész. A váltás azonban nem mindig történik ebben a legjobb időszakban. akár rosszak. Ez indokolt is. A zárkákat befödjük és keretbe rakva népes család. A kis családokat addig. A rajzó családokból az anyamentést nem javasolom. A méhész beavatkozásával nevelt anyák elleni kifogásoknak. de sokkal több gyönyörűséget talál benne. az anyanevelésre kiválasztott álca korától. A mentés két módja: Az érett anyabölcsőkkel kölyökcsaládokat készítünk. Az anyamentés az anyaszükséglet kielégítésének legkezdetlegesebb módja. Nekünk pedig termelési tervünk szerinti mennyiségben és időpontban kellenek az anyák. időt rabló munka-e? Igaz. mert ezzel a rajzó hajlamot terjesztjük. A hibák abból erednek. lelkiismeretes és időben részletesen beosztott munkát kíván.nevelt anyák a méhek által ösztönösen nevelteknél jobbak is lehetnek. Ha azt akarjuk. Vajon remélhető-e kifogástalan anya abból a családból. tervszerű méhészeti termelésünket nem építhetjük ilyen anyákra. A hibák azonban nem elkerülhetetlen velejárói annak. A csendes anyaváltás a nem rajzó családok tulajdonsága. A szükséges méheket és fiasítást vagy a váltó családból vagy másokból vesszük. hogy az anyaváltás sikeres legyen. Ez utóbbi a helyesebb. A méhészek általában szeretik a csendes váltásból származó anyákat. amikor nem kellenek. Az anyabölcsőket darabka léppel kivágjuk. fiasításos lépei közé tesszük. akkor valamennyi bölcsőt 64 . esténként etetjük. Az elmondottakból láthatjuk. jó tulajdonságú családokat kár felaprózni. a nevelés időszakától. jól választjuk a tenyészanyagot. a nevelt anyák száma teljesen bizonytalan és szabályozása nincs biztosan kezünkben. Ezért a rajzó családokban nevelkedett anyák rendszeres hasznosításáról le kell mondanunk. de lehetnek rosszak is. amíg az anya petézni kezd. Ha az anyanevelésben helyes módszerrel dolgozunk. Az anyanevelésnek annyi módja van. Ez azonban nem zárja ki. Ez az anyanevelési mód a méhcsaládnak csak biztosíték arra az esetre. de nem válogatás nélkül. erre alkalmas családokkal neveltetjük az anyákat. az anyák minden bizonnyal jók lesznek. a fészekben való elhelyezkedésétől. hogy éppen akkor nevelnek a családok sok anyát. A kis lépdarabkával kivágott anyabölcsőket anyazárkába függesztjük úgy. hogy az ember munkájával a méhek minőségét csak ronthatja. azonban ezeket sem szabad válogatás nélkül elfogadni. Aki ezt megszerzi. a munkát gondosan. hogy minden méhész megtalálhatja közöttük a neki megfelelőt. és az egy nappal előbb elkészített kis családokhoz behelyezzük. a herék számától stb. Állományunk minőségi javításában tehát az ilyen anyákra nem számíthatunk. mert a csendesen váltó. meg szereti az anyanevelést. A pótbölcsőben nevelt anyák között akadhat jó is. Az ilyen anyák minősége függ a család fejlettségétől. A méhcsaládok másik természetes anyanevelési módja a csendes anyaváltás. az anyanevelés valóban pepecselő. számuk és minőségük egészen bizonytalan. mint a mesterségesen nevelteket. Még rosszabbak a kilátások a váltott bölcsőkben nevelt anyákkal. hogy az anyanevelés munkatöbblettel jár. akkor az anyák megmentése helyes és kívánatos. hogy a beavatkozásunk nélkül nevelt anyák lehetnek jók. Nem azt bizonyítják. s ugyan úgy könnyűnek fogja találni. és munkánkba valahol olyan hiba csúszott. akkor beavatkozásunkkal . amelyik áprilisban vagy szeptemberben határozza el öreg anyja lecserélését? Ezek az időpontok anyanevelésre nem alkalmasak. mert az kényes munka. amely károsan befolyásolta az anyák minőségét. amelyeket a családok anyanevelésre alkalmas időben és állapotban neveltek. b) Nézzük a másik ellenvetést. és a családok is jó tulajdonságúak. Az is igaz. Ha a méhcsalád fejlődésének teljében van. akkor egy anyabölcsőt bent hagyunk a családnál.rajzás ideje. mint a méhészet egyéb munkáit. Csak azokat az anyákat mentsük meg. mert az ilyen anyák rendszerint jók. hogy az anyanevelés helyes módszereit még nem sajátítottuk el. hanem tavasztól egészen őszig sor kerülhet rá. Ha ezzel a jó tulajdonsággal nagy mézhozam párosul. Azonban akár jók. Az anyaneveléstől való idegenkedésünk inkább onnan ered. Lehet. pontosan és gyorsan végezzük. Az anyákat ugyanúgy pároztatjuk. de a valószínűsége nagyon kicsi.mondjuk így: irányításunkkal . hogy a méhek tökéletesnek tartott életébe beavatkoztunk.

vagyis olyan állapotban van. A csendes váltásból való anyamentés akkor lehet sikeres. hogy az anya csendes váltásból származik.álcákat. igen. Ekkor a családnak már nincs nyílt fiasítása. hogy a családnál egyetlen egy bölcső se maradjon. de azok. azok elszedése sok munkával jár. A népes család kaptárját annyira szűkítjük. Ha az anya elpusztul. A család. hogy egy anyabölcsőt elnézünk. A meganyátlanított család nyitott fiasítására anyabölcsőket húz. aminek elérése esetén a rajzó tulajdonságú családok már megrajzanának. A második akácon már kevesebb a nehézség. Az anyanevelést a dajkacsalád előkészítésével kezdjük. A dajkacsalád akkor hajlandó anyanevelésre. nehogy anyjának elvesztése miatt legyöngüljön. A fészket ilyenkor is ajánlatos ellenőrizni. Rakodóban az anyát egy fiasításos léppel a mézkamrába akasztjuk át. hogy a méhek megismételjék a váltást. hogy az anyát a családnál bent hagyjuk ugyan. Fekvőkaptárban is hasonló módon lehet előkészíteni a dajkacsaládot. melyet a legjobb teljesítményű családok közül választunk. A család nem érez anyátlanságot. Ha az anyanevelés 65 . akácvirágzás idején nevelhetnek anyát. Ez a tenyészcsalád. akkor a családot lehetőleg a tőle származó. pedig az anyanevelésben minden nap előnyt jelenthet. Ha nincs bőségesen élelme. mert egyébként egész munkánk eredménytelen lesz. de nem anyátlanítunk. A fészek és mézkamra közé anyarácsot teszünk. hogy a fiasításos lépektől elválasztjuk ugyan az anyát.elszedjük. ha a családokat rövid időközönként ellenőrizzük. dajkálásra kész. ha rajzásra érett. A korszerű anyaneveléshez két család szükséges. tehát az előkészület 9 napja alatt három ízben cserélni kell. A másikkal az anyákat neveltetjük. annál valószínűbb a csendes váltás. Ez a dajkacsalád. a méhek nem húztak-e véletlenül anyabölcsőt. Akik nem vándorolnak. A mellékfoglalkozásként méhészkedők nem mindig tehetik ezt meg. tehát saját fiasításából nem tud anyát nevelni és szívesen fogadja az általunk kiválasztott . hogy sűrűn takarja valamennyi lépét. napon leromboljuk. Ezzel az időbeosztással a második akác után 1-2 héttel már termékeny anyáink lehetnek. A dajkacsalád ily módon való előkészítésének nagy hibája. hogy az anyának mindig legyen helye petézésre. hogy a méhek ne érezzenek anyátlanságot. de egy lépen anyarácsból készült „petéztető tokba" zárjuk. Az első akácon lehet előkészíteni a dajkacsaládot. Az egyiktől vesszük a tenyészanyagot. Minden korszerűen dolgozó méhészetben. másrészt a szállítás okozza. A dajkacsalád ne legyen rajzó hajlamú.megfelelő korú és tulajdonságú . Akácvirágzás előtt azonban nem nevelhetünk anyát. Az ilyen családot gyakran ellenőrizzük. A fiasításos lépeket a rács mellé toljuk. 9 nap múlva az anyarácsos választóba betesszük a betétet. Minél idősebb az anya. hogy sok anyabölcsőt húz. A dajkacsalád akkor jó. mézzel és virágporral bőven ellátott olyan dajkacsaládtól várhatunk. Ezért a fiasításos lépekről lesöpörjük a méheket. Helyes az anyanevelés munkáit a két akác között megosztani. A dajkacsaládnak szintén jó tulajdonságúnak kell lennie. A családnak csak 9 napos előkészítés után adhatunk tenyészanyagot. Törzslapján feltüntetjük. A nehézségeket egyrészt az időhiány. amelyiknek nagy kiterjedésű fiasítása és sok fiatal méhe van. és mindig fennáll annak a kockázata. 9 nap elteltével a mézkamrából a nyílt fiasítással eltávolítjuk az anyát (tartalékba tesszük). kicsiben és nagyban egyaránt. Anyanevelésre a méhcsaládok teljes fejlettségének időszaka a legalkalmasabb. ha anyátlan. Jó eredményt csak népes. úgy keressük a bölcsőket. Ezért az anyanevelés idejének elérkezésekor meganyátlanítjuk. és előkészülünk a váltásra. Ügyelünk. mert az anyaneveléshez szükséges méhek elvételével rontanánk a mézelés eredményét. mert az anyák a dajkától is vehetnek át tulajdonságokat. Viszonyaink között ez május-június. Itt az anyát a fészekből az anyarács túlsó oldalára tesszük. a méhésznek kellene foglalkoznia anyaneveléssel. Tehát ilyen szempontból főként az öreg anyás családokat tartsuk szemmel. Hibája e módszernek a hosszú várakozási idő is. Az anya a mézkamrában tovább folytatja a petézést. a családot átvizsgáljuk és megkezdhetjük az anyanevelést. tehát nem húz anyabölcsőket. amelyekkel a fejlődésük tetőfokán levő családokból szaporíthatunk. Megelőzhetjük anyabölcsők húzását úgy is. A petéztető tokban a lépeket 3 naponként. Ezeket az anyátlanítás követő 9. Ezt a hibát úgy küszöbölhetjük ki. mert ott az anyanevelés befejezése kivárható. A vándorméhészetekben ez nehézségekbe ütközik. etetjük. másodikon pedig a többi munka végezhető el. akiknek a méhészet főfoglalkozásuk. akkorra már petéző anyával anyásítjuk.

A keret helyét kissé megtágítjuk. Jobb. két fiasításos lép közé helyezzük. mint a használt anyazárkák nyílása.) A tenyészkeret léceire a fakockákat vagy dugókat viasszal felragasztjuk. A család kijárójára anyarácsot szerelünk. mint a dajkacsaládnál. csak a födött fiasításos lépeket hagyjuk nála. 3. Tenyészanyag beadása visszametszett léppel. mielőtt a tenyészanyagra szükségünk lesz. összefüggő felületen azonos fejlettségű és ismert korú tenyészanyagot csak úgy kapunk. Ezek: két. petrofor vagy szeszlámpa (ezek híján jó a parázs a füstölőben). 2. A kaptárt nem takarjuk. dugókat a tenyészkeret léceire ragasztjuk és így adjuk be a dajkacsaládnak. Biztosabb azonban. egyenlő korú álcák legyenek. A pálcikát a dugón keresztül futó lyukba fűzzük bele. mert soha nem lehetünk benne biztosak. lúdtoll.külön építik a bölcsőket. Nemcsak az. vajon találunk-e elég álcát. Hordástalan időben etetünk. A kockák (vagy dugók) közepére viaszt csöpögtetünk. ha a méhek külön. A metszés melletti sejteket megkurtítjuk. Azonban az ilyen tenyészanyag szerzés bizonytalan. Nagy. hogy az anya a lépet minél előbb bepetézze. Ehhez a módszerhez tehát csak szükségből folyamodjunk. de legfeljebb 2 napos. Ezt a célt szolgálja a tenyészanyagnak osztott sejttel való beadása. melyik léc való alulra. zsemleszínű lépet teszünk. hogy jó tulajdonságú családból vegyünk. Ez azért szükséges. A visszametszett lépen húzott anyabölcsők kezelése nehézkes. újságpapír vagy rongy.) A dajkacsaládot még egyszer átnézzük.) Előkészítjük a szükséges felszerelést és anyagot. A lapocskákat. akkor 5 nap múlva a lépben kétnaposnál idősebb álcák nem lesznek. A kiszemelt családból elvesszük az anyát az összes nyitott fiasítással együtt. majd sejtenként szétdaraboljuk. Ehhez ragasztjuk majd a sejteket. Ez azért jó. minél fiatalabb. Az anyanevelésre alkalmas álcákat a tenyészcsalád bármely léjéből vehetjük. A csíkot visszakurtítjuk. 4.) A dajkacsaládból kivesszük a tenyészkeret léceit. két sarkantyúkerék vagy anyabölcső kezdet nyomó. Más családoktól födött. hogy a méhek össze ne építsék az anyabölcsőket és azokat sérülés nélkül leszedhessük. nincs-e véletlenül anyabölcsője. Az anyát 4-5 nappal előbb zárjuk a petéztető tokba. ha a további munkáknál segítségünk van. és a tenyészanyag beadásakor ne idegenkedjenek tőle a méhek. Ha a család jó népes és még a teljes fejlettség időszakában vagyunk. 1-2 óra múlva a tenyészanyagot már beadhatjuk. és a 9 napot nem akarjuk kivárni. Egy lécre 14 kocka vagy dugó fér. viasz vagy műlép hulladék.megindítása sürgős. Anyanevelésre ezek a legmegfelelőbbek. A tenyészanyagot többféle módon adhatjuk be a dajkának. hanem az is. lehetőleg kelő vagy a keléshez már közel álló fiasításos lépeket adunk neki a rajtuk ülő méhekkel. Ha a bepetéztetés sikerült. dugók olyan méretűek legyenek. fiasításos lépek közé tesszük. akkor más módon készítünk dajkát. Megjelöljük. lehetőleg hajlított nyelű kés. ha az anyát üres léppel ugyanúgy petéztető tokba zárjuk. Jó. melyik középre. A lép szélén csak minden harmadik sejtben hagyjuk meg az álcát. hogy a tenyészkeret felvegye a család illatát. villanyfőzőlap. csak a tetejét csukjuk le. majd az álcákat megritkítjuk. dugóra ragasztjuk. Ezen kívül csalódhatunk az álcák korában is. Az előkészített tenyészanyagos lépet az anyanevelésre legalkalmasabb álcák mellett ív vagy cikcakk alakban visszavágjuk. Igen jól használható erre a gödöllői anyásító dugó. 66 . Egyúttal a tenyészkeretet a felragasztott dugókkal a fészek közepébe. akkor ez gyorsan sikerül. A tenyészanyagot tartalmazó lépből sejtcsíkot vágunk. Tenyészanyag beadása osztott sejttel. A család hamarosan észreveszi anyátlanságát. A Tenyészanyag előkészítésének és beadásának részletes menete a következő: 1. A gödöllői anyásító dugókat pálcikára is fűzhetjük. Közülük csak két egyszerű módszert ismertetek. A sejteket falapocskára. hogy a tenyészanyagot minél gyorsabban beadhassuk. A kockák. A dajkacsalád jó előkészítése mellett igen fontos a tenyéssz anyag helyes kiválasztása is. hogy jól ellátott. ha a tenyészcsalád fészkébe fiasításra alkalmas. A lépet a dajkacsalád fészkének közepébe. A kisebbik lyuk lefelé nézzen. illetve felülre.

Nem biztos. Ha munkánkba nagyobb hiba nem csúszott. Ezután a lépet sejtcsíkokra vágjuk. ha a sejtosztással előrehaladt. akkor használat előtt ronggyal. akkor a másikkal dolgozunk. A bölcsőknek családokban. a ragasztást végezheti. és a dajkacsaládnak beadjuk. Ha munka közben az egyik kés vagy sarkantyúkerék kihűl. Ilyenkor a méhek az előzőleg beadott álcákat már rendszerint el is lepték. tehát 3-5 nap. Szokás a tenyészanyag beadását megismételni. hogy a méhek valamennyi gondozásba vett álcából anyát nevelnek. úgy. hogy a bal kezünkben tartott sarkantyúkerék gömbjével a kockán levő viaszt megolvasztjuk és a sejtet ép oldalával odaragasztjuk. Etetőt adunk be. A tartalékcsaládokat a bölcsők szétosztása előtt 1-2 nappal készítjük elő: 2 kelő fiasításos lépet és 1 mézeset a rajtuk ülő méhekkel anyatartalékolóba. Vigyázzunk. Ezek közül csupán a tartalékcsaládokban való elhelyezés helyeselhető.. nincs-e bölcsője vagy terméketlen anyja. Befejezi a sejtosztást. meleg késsel olyan darabot vágunk belőle. Este etetünk. gondosan takarunk. akkor 1 nagy kiterjedésű fiasításhoz lép és egy lépről lesöpört méh is elegendő. kormos lett.) A lépdarabot a munkahelyre visszük. amennyire feltétlenül szükséges. ha kell B. Az ennél kedvezőbb eredmény már ritka. akkor a bölcsőket befedésük után hamarosan szedjük ki és azonnal adjuk az új sorozatot. A munka megosztása 2 dolgozó között a következő: A. Elsőnek a legalsó lécet helyezzük be. Az anyák párzása tartalékcsaládoknál nem olyan sikeres. Egy dajkacsaládnak 42 álcánál többet adni helytelen. napon vagy használjuk fel. mert megkezdik a sejtek bölcsővé alakítását. újságpapírral megtörölgetjük. A lépet visszatesszük a kaptárba. A beadást követő napon nézzük meg a tenyészanyagot. B. dugókra ragasztjuk. Az álcák számának növelése rontja az anyák minőségét. Ezzel egészen a bölcsők befedéséig számolhatunk. Egyik oldalán. akkor azt a tenyész keretbe behelyezzük. (Az anya fejlődési ideje: 3 nap pete. tartalékoló kaptáron a kijárókat egymástól minél 67 . akkor B. sarkantyúkerekeket melegítjük. Ezt csökkenthetjük. A dajkacsaládot a bölcsők befedéséig. akkor a család az első anya kikelése után megsemmisítené azokat vagy kirajzana. Ekkor már rendszerint látszik. ha az anya. a tenyész keretbe teszi. tovább csak a teljes hordástalanságkor. Az álcáktól később is elpártolhatnak. a második lécet is kiviszi és beadja. Ezért a bölcsőket az álcázás utáni 9-10. is segít neki. Egyik mindig melegszik! 7. Majd a csíkokat sejtekre daraboljuk. A kis családot etetjük. 6 nap álca. mert egyébként a méhek beépítik az anyabölcsőket.5. A 0-2 napos álcákból 11-13 nap alatt fejlődnek ki az anyák.) A késeket. A sejteket a tenyészkeret léceire erősített kockákra.) ragasztja. mint pároztató kaptárakban. ahonnan az álcákat fel akarjuk használni. Az anyák minőségére ez sem előnyös. nehogy a kés melege az álcákat megforrázza! Ha a kés túlmelegedett. vagy a léputcába függesztjük. 6. a sejteket meleg késsel visszakurtítjuk (kb. Ebből a tenyészanyag beadásáig eltelt 3 nap peteállapot és 0-2 nap álcaállapot. vagy kis tartalékcsaládokban szokás helyet készíteni. 1-2 nyitott fiasításos lépről méheket söprünk hozzá. Ha minden tényező kedvező. Ha egy dajkacsaláddal több anyát akarunk neveltetni.) a tenyészanyagot szabdalja. Ettől a pillanattól kezdve a lehető leggyorsabban dolgozunk. összesen 16 nap. A. Előzőleg azonban igyekszünk megkeresni az eredménytelenség okát. vagy szennyeződött. A kijáró méhek visszarepülése után a kis család az anyabölcsőt szívesen fogadja. marad 11-13 nap) Ha a bölcsőket idejében nem biztosítanánk. tehát a tenyészanyag beadását követő 4-5 napig etetjük (2-3 dl). visszatér. a sejtből kidobhatják. 1/3-dal). több a párzási veszteség. A dajkát is újból átnézzük. illetve fekvő kaptárban a termelőcsalád mellett elrekeszthető részbe teszünk. Mikor egy léc kész. akkor 30-35 bölcsőt is kaphatunk egy sorozatból. A termelőcsaládokhoz és mesterséges rajokhoz mindig termékeny anyát adjunk. A dajkacsaládban szorosan egymáshoz toljuk a lépeket. vagy zárkázzuk. neki átadja ezt a munkát. A második és harmadik léc beadásakor a tenyészkeretet csak annyira húzzuk ki a lépek közül. a ragasztást. akkor új tenyészanyagot adunk. Ha az elfogadott álca nagyon kevés. hány álcát fogadtak el a méhek. Közben a tenyész családból kivesszük a tenyészanyagot. mesterséges rajokban. Mikor egy léc kész. A lépről lesöpörjük a méheket (nem rázzuk). Ha a kis családot csupán pároztatásra használjuk. amelyből a szükséges mennyiségű álcát megkaphatjuk. Az anyabölcsőket a legjobban takart fiasításos lépben helyezzük el. Mikor B. 7 nap báb. Ilyenkor a kicsi vagy ferde bölcsőket selejtezzük. a dajkacsalád elfogad 20-25 álcát. 16-ból leszámítva ezt. Közben A. és a dajkacsaládhoz beadja. B.

A bölcsőket meleg helyen (lakásban. A fiatal méhekből álló családok hajlamosabbak a terméketlen anyák elfogadására. mert most már csupán melegre van szükségük. A többi pároztatóba az anyát két módon tehetjük be: 1. szívesebben építenek. összeszokjanak az anyával. ha él. Az előkészítés a következőkből áll: a pároztatót kitakarítjuk. és a dajkacsaládhoz beadjuk. A betelepített pároztatókat lezárjuk és sötét. Az anyákat minél előbb pároztatóba kell helyezni. annál fontosabb a gondos és hosszabb pincézés. hogy a bölcsők fiasításos lépek közé kerüljenek! Ha a dajkacsaládot már anyásítani akarjuk. A méhcsomóba nyúló anyazárkából a méhek kiengedik az anyát. amelyekben öreg méhek is vannak. A kelési idő eltelte után ellenőrizzük. vagy puha főzött cukorlepénnyel. A kis családokat másnap estig itt tartjuk. KB lépről nincs mindre szükség. hogy a kis családok érezzék anyátlanságukat. A gödöllői pároztatóban így anyásítunk: az anyát tartalmazó gödöllői anyazárkát anyásító dugóval elzárjuk (az anyásító dugóba előzőleg 2-3 mm vastag mézcukor-pépet tömünk). hogy az anyák kikeltek-e. pedig a jó összeszokásnak ez egyik fontos alapfeltétele. hogy nem látjuk. lapos potroh. hanem a tenyészanyag beadását követő 9-10. ne kísérletezzünk velük! A bölcsők szétosztásának legnagyobb. napon zárkázzuk. Ehhez fém. Az anya gyakran visszahúzódik a bölcsőbe. Az elfogadtatás a legsikeresebb közvetlenül az anya kikelése után. akkor ezen a napon kívül még két napig pincézzük. Ez azért szükséges. hátránya éppen az. Ekkor a tetejét felnyitjuk és az anyát a méhek közé dobjuk. vándorbódéban vagy szélmentes. megtöltjük az eleségkamrát gyúrt. A zárkák ilyen előkészítése után a dajkacsaládtól kivesszük a tenyészkeretet. morzsolja és benne is pusztulhat. A pároztatókat főként fiatal méhekkel kell megtölteni. Azt is megnézzük. Ezzel ne is kísérletezzünk. Az ilyen anyák párzásra alkalmatlanok. E célra vagy a zárka aljába fúrt és viasszal kiöntött lyuk. Azokból a zárkákból. A pároztatókat a kelés idejére elő kell készíteni. akkor a bölcsőket bármely család fészkébe betehetjük. A zárkákat vízszintes lécekkel 3 részre osztott keretbe egymás mellé állítjuk.) Az így előkészített pároztatókon a kijárót elzárjuk. Azonban kis családokhoz mégis leghelyesebb anyabölcsőt adni. hogy az anya (a terméketlen anyák nagyon fürgék) el ne repüljön. nincs-e valami testi hibája. A kis családok 1-2 óra múlva már anyásíthatók. Különösen nehéz terméketlen anyát elfogadtatni olyan családokkal (legyenek azok kicsik vagy nagyok). A zárkákba előzőleg eleséget teszünk. egészséges-e. Sokkal helyesebb. Termelő család mellett a kis családnak fekvő kaptárakban a kaptár keskeny oldalán nyitunk kijárót. vagy bőr lemezből készült tölcsért használunk. Vigyázzunk. hogy az anyák maguk is táplálkozhassanak. Nagyon jól használható a levehető felső lécű építtető keret is. A méheket óvatosan lesöpörjük róla. Ezzel az eleséget a méhcsomó közelébe juttatjuk. az eleségkamrát viasszal kiöntjük. mert a terméketlen anya elfogadtatása nehezebb. rágja. él-e bennük az anya. mert a méhek nem húzódnak fürtbe. (A gödöllői pároztatóban eleségből sodrott hurkákat a keretecskék felső lécei közé is szoríthatunk. Minél több az idős méh a pároztatóban. kis termet. A pároztatót földhöz koppantjuk. vagy egyesítjük. A pároztató kaptárakat a kelés napján reggel kell betelepíteni. Vigyázni kell. több lépesekbe több) kell. ennek módja: a gondosan előkészített pároztatókba előre kiszemelt népes családoktól méheket söprünk. a lécecskékre vagy keretekbe műlép csíkot ragasztunk (az előző építményből meghagyott lépcsík is jó). hogy az anya ép. 68 . Leggyakoribb hibák: sodrott szárny. Meleg helyiség nem jó. ferde.20 dkg méh (egy lépes pároztatókba kevesebb. hűvös helyre (pincébe) visszük. ha a bölcsőket nem osztjuk szét. kivesszük az üres bölcsőket. A dajkacsalád ugyanis nem eteti valamennyi anyát. amelyekben már kikelt az anya. A lyukba vagy viaszcsészébe cseppnyi folyékony mézet adunk.messzebb nyitjuk. hogy a méhcsomó a fenekére hulljon. A hibás anyákat kidobjuk és a kis családnak új bölcsőt adunk. a szellőzőt megnyitjuk. Egy pároztatóba 15. mert sok veszteségünk lesz. Ha délután töltjük a pároztatókat. az előbbi használat óta esetleg benne maradt lépet kivágjuk. a zárkát az anyásító nyíláson át a pároztatóba dugjuk. vagy mártott viaszcsésze (mesterséges anyabölcső-kezdet) való. Az anyák kelését gyakran ellenőrizzük. napos helyen) kocka vagy dugó alapjuknál fogva óvatosan leszedjük a lécről és a zárkába függesztjük. Egy jól takart H lépről lesöpört méh elegendő. Ezek könnyebben összeszoknak. s elfeledjék régi otthonukat.

Ha anyát nem találunk. mint teljes újratelepítéssel. Jó. az eleség rossz.2. Káros a kis családok háborgatása azért is. esetleg meg is ölheti. Amelyiket rabolják. A méhek bekéredzkednek a családhoz. megnyomoríthatja. Egyébként melengetik. Az anyanevelés befejezésével a pároztatókból a lépeket teljesen vágjuk ki. akkor a családocskát feloszlatjuk. A pároztatókat. Lépeiket csak a fiasítás kikelése után hagyják el. mint söpört rajt betelepítjük. Mikor több pároztató összegyűlt. akkor rendben vannak. Szokás a pároztatókat egy betelepítéssel több anya pároztatására is használni. pincébe visszük. amelyek anyátlanság jeleit mutatják (izgatottan röpködnek. A pároztatókat az anyátlanítás után este pincébe visszük. A gödöllői pároztatóból reggel kihúzzuk az anyazárkát. Az eleségkamrában a pároztatás végéig feltétlenül legyen élelem. hogy a kelés utáni 10-14 napon belül munkába kezdő anya herepetéző. de az eredmények rosszabbak. megnézzük. mert egyébként a kis család könnyen megszökik. Ezt másnap estefelé futólag ellenőrizzük. nagyon kicsi a valószínűsége. mikor a méhek már nem röpülnek.főként a méhek legélénkebb röpülésének időszakában . A petézést a kirakás utáni 7-8 naptól kezdve ellenőrizhetjük. A fiasítás megmentésének csak akkor van értelme. Ha a pároztatók benépesítését és pincézését jól végeztük. de pontosan az előbbi helyre. de tehetjük kőre. Ezért az élelemkészletet szükség szerint pótoljuk. A gödöllői pároztatóból a méheket a 3 kis léppel együtt is beadhatjuk erősítésre. akkor a kis családok az anyát bármilyen módon is adtuk be . a szellőzőt elzárjuk. vagy öreg méhekből készült a kis család. A kaptárakat állványra. gondozzák a fiasítást. feloszlatjuk. Az anyát a petézés megkezdése után lehetőleg azonnal vegyük ki a pároztatóból. s a kutatás elülése után helyezzük újra ki. az már gyanús és nagy a valószínűsége.szívesen fogadják. akkor valami baj van. Ha a család nem húzódott fürtbe. Ezzel elkésni nem szabad. másnap (a délután telepítetteket 2 nap múlva!) estefelé. amelyeknek nincs anyjuk. annál gyakoribb. Amelyik két hét elteltével nem petézik. téglára is. akkor bizonyára anyátlan. így szívesebben fogadják őket. A pároztatók népét fölhasználhatjuk családok erősítésére is. Ha anyja megvan. hogy valami hibája van. és estefelé felbontjuk. mert az izgatott család az anyát csomóba foghatja. Az anya veszett el. Ha ismételten szükség van rá. Vele a fogság ideje alatt összeszoknak. feloszlatjuk. A kis családokat napközben . A kis népet 2 napi pincézés után az erősítendő család kijárója elé helyezett deszkára söpörjük. Az anyák ilyenkor végzik tájoló. Viszont minél később kezd az anya petézni. megjegyezzük. ha az anyákat. anyát adunk hozzájuk. s 2 napos etetés után. hiszen még nem láttuk födött fiasítását. csak gondosan ügyeljünk a hangyaveszélyre. mert így 69 . ha a családocskát előtte megetetjük. A helyesen készített és élelemmel jól ellátott kis családok szépen összeszoknak és munkába kezdenek. Az anya a pároztatóba besétál. bokrok. mert a zárka gátolja az építést. Kirakás után megnyitjuk a kijárókat.ne zavarjuk. de annak. ha anyátlan. Ha az építés nem indult meg. ha a kis lépekben nincs fiasítás. a méhészettől távolabb. amikor már födött fiasítás is volt. A zárka nyílását a kijáróhoz illesztjük. Ha csomóba húzódva szépen építenek. a kijáró körül a kaptárka homlokfalán szaladgálnak). A jel kétséget kizáró módon bizonyítja az anya korát. Az anya jelölése igen hasznos. mert a következő évi használatig a viaszmoly elpusztítja. A kiürült pároztatóban a lépeket visszavágjuk. Az anyák legkorábban a 6. akkor használtuk fel. Ezekkel a módszerekkel a gödöllői pároztatóban is anyásíthatunk. A méhek mennyiségétől függően tartalékcsaládot vagy családot nevelhetünk belőlük. Ez gyorsítja munkánkat. Tíz nap múlva legtöbbjük megkezdi a peterakást. fák árnyékában. Nem szabad a pároztatókat a termelő családok közelében vagy azok röpülésének főirányában elhelyezni. akkor belőlük rajládába söpörjük a méheket. Azokat. A pároztatókat kívülről napjában lehetőleg több ízben is gondosan ellenőrizzük. A pároztató kijáróját kinyitjuk. A jelölt anyát könnyű a családban megtalálni. kerítésre. méhek által nem járt helyen kirakjuk. hogy nem lesz belőle tökéletes anya. napon kezdenek petézni. újra népesítjük és építtetjük. és használjuk fel. A jelölés azért is fontos. ne zavarjuk őket. majd nászrepüléseiket. nem herepetéző-e. A pároztatók népének felhasználására az anya kivétele (vagy elveszése) után több lehetőség van. Azokat a családocskákat. jóllehet még nem tudjuk. csak keskeny csíkot hagyunk meg. A méhek csak akkor húzódnák át a családhoz. fákra helyezzük vagy függesztjük. Beavatkozásunkkal eltájolásukat okozhatjuk.

Az anya gödöllői anyásító zárkában is szállítható. vagy a sztaniollemezkét ráragasztjuk. Anyákat szállítani akár személyesen. Majd így tovább. síró) család rendszerint szívesen fogadja az anyát. ha nagy tenyész értékű anyát akarunk átvinni a 4. ugyanilyen egymás utáni sorrendben. és ne mozoghasson. Ekkor elvégezzük a jelölést. évbe is.5-2 mm átmérőjű lyukasztóval korongokat vágunk. vagy a csőbe téve dugattyúval szorítjuk a hálóhoz. Az anyát vagy a lépen szorítjuk le a hálóval. Sokféle eljárás ismeretes. Erre a célra készült. 2. jelöljék az anyát háló alatt. Ha a legkisebb ellenséges hangulatot is mutatják. a termelési időszak végére rendesen kezelt méhészetben csak 2 színű anyának szabad lennie. Biztonság kedvéért még az ilyen családokat is aprólékosan át kell nézni anyásítás előtt. A jelölendő anyát legjobb kézbe fogni. a család szívesebben fogadja az anyát. évben cserélni kell. amelyikről levettük. porfesték belekeverésével megfelelően színezzük. Bal kezünk hüvelyk és mutatóujjával torát óvatosan megfogjuk és az anyát középső ujjunkra ültetjük. fehér. Az anyásító dugóban van az eleségkamra. hogy tőle még utódokat neveljünk. piros. Az anyátlanság jeleit mutató (futkosó. babát) acetonban oldunk. Az anyát jobb kezünkkel szárnyainál fogva kiemeljük a méhek közül. hordáskor könnyebb anyásítani. A siker alapfeltétele. A család az anya elvétele után 1-2 óra múlva már érzi anyátlanságát. Az anyajelölés támpontot adhat rajok tulajdonjoga körül keletkezett viták eldöntésében is. Zárkába gyúrt cukorlepény. máskülönben az anya hamarosan elpusztul. ceruzavédőt. hogy jól megfogja. Mivel az anyákat a 3. Ha szabadon adjuk vissza. mint az öregek. sárgával jelölni. fonákján vékony papírréteggel bevont színes sztaniol lemezből 1. A színek egymás utáni sorrendje évek szerint a következő: 1955. A háló szemei 3 mm-esek legyenek. hogy az anyát megszorítják. pingpong labdát. Ha színtelen. Használat közben szükség szerint hígítjuk. zöld. Az anyát a pároztatóból való kivételkor célszerű jelölni. Sok szempontból helyes. Anyajelölésre hordástalan idő nem való. 1960. kimerült anya) családok is mutatnak anyátlanságra jellemző tüneteket. A festéket vagy ragasztóanyagot gondosan rá kell dörzsölni a kitinre. akkor ugyanarra a lépre helyezzük. fésűt. a vízszintes szár a faoldalak felé nézzen. Ekkor jobb kezünkkel megfestjük. elveszti idegen szagát. Celluloid tárgyat (pl. hogy a család anyátlan legyen. 1957. de készen is kapható üveg vagy műanyag csővel. Ragasztásra acetonban vagy tiszta szeszben oldott sellakot használunk (denaturált szesz nem jó!) A festéket vagy a ragasztóanyagot tartsuk kis üvegben. 1956. Különösen veszélyes az őszi anyajelölés. Anyajelölésre a dukkó lakk is alkalmas. jól lezárva. Ilyenkor a kapcsolat az anya és családja között .mivel petézés már nincs . fehér és zöld színt használjuk. vagy puha főzött cukorlepény való. Ez a legbiztosabb és leggyorsabb.lazább. és ezt érezze is. zöld. etetik. Igen sok előnye ellenére az anyákat mégis alig jelölik. 1958. Az anyásítás módjai. és pár percig figyeljük a méhek viselkedését. mint 70 . Akik nem bíznak kezükben és félnek attól. csápjaikkal tapogatják. Azonban a síró hang nem jelent feltétlen anyátlanságot. Az anyákat festékkel vagy sztaniol lemezzel jelöljük a következő módon: 1. A harmadik szín csak akkor indokolt. hogy a ragasztó vagy festék szét ne folyjék az anya torán. mert gyakran a rossz anyás (terméketlen.tudtunk nélkül anyacsere nem történhet. Az anyát úgy kell leszorítani. piros. Vigyázzunk. Úgy helyezzük a dugót a zárkába. Ha az oldott anyagnak megfelelő színe volt. Az ismeretlen korú vagy más szempontból különös figyelmet érdemlő anyákat szokás más színnel pl. akkor tanácsos kalitkában visszaadni. Anyásításkor gondolnunk kell még a következő általánosan érvényes elvekre: a fiatal méhek szívesebben fogadják az anyát. mint a termelés időszakában. hogy tora egy hálószembe kerüljön. Ha körülveszik. Anya jelölésre országosan a piros. ha nincs nyitott fiasítása. akkor nyugodtan visszaadhatjuk a lépet. ha ezt a szabályt valamennyien betartjuk. mikor új helyén a család kiengedi a zárkából. akár postai küldeményként. Pálcikába tűzött gombostű fejével visszük az anya torára. Hálót készíthetünk gyufás vagy cipőpasztás dobozból. az anyát tegyük zárkába és úgy adjuk vissza. 1959. mindig kísérő méhekkel (15-20 méh) és eleséggel ellátva kell. akkor a festék kész. fehér. Ha az anyát jelölés végett kivesszük családjától. hogy a „T" függőleges szára a zárka belsejébe. így akkorra. Az anya torára születési évének megfelelő színű korongot ragasztunk. Például 1958 végén csupán pirosnak és fehérnek.

) Anyásítás szabadon. 11. Az álcákban kárt tesznek a túlmelegített késsel. Már télen vegyük számba: a következő évben hány anyára lesz szükség. Ez az anyásítási mód sikeresebb. A fészek megszakítását jelentő üres keretre a fiatal méhek kihúzódnak. meg kell vizsgálni a családot. Itt az anyásítandó család előkészítésekor ne takarékoskodjunk a füsttel. kirabolják. simogatják. Nyílását eleséggel jó vastagon (3-4 mm) elzárjuk. nem jól készítik elő a pároztatókat. akkor az anyát el akarják pusztítani. valamint az anyásításnál is minél kevesebb füstöt használjunk. ilyenkor az anyásítandó családot etetni kell! A családok szívesebben fogadják a petézésből kiemelt anyát. hogyan viselkednek vele szemben. vagy fűszállal lesöpörhetők. Ha támadják. Csak rendkívüli 71 . megnyomorítja. Kivétel a tartalékcsaládokkal való anyásítás. idős álcákat adnak. hogy az anyás lép mellé mindkét oldalról az anya saját méhei kerüljenek. anyja vagy anyabölcsője van. hogy a méhek jól hozzáférjenek. tehát kiengedhetjük. Pár óra múlva. Az anya körül csoportosulnak.hordástalan időben. vagy műléppel zárja el. A petéző anyákat nem használják fel idejében. Ha nagy tömegben veszik körül a zárkát. Ezt használjuk ki az építő fürtben való anyásításkor. mert izgalmában könnyen csomóba fogja. Az anyát a lépen a méhek közé engedjük. 7.) Anyásítás szoktatással. 3. Egy anya. Figyeljük. Ha a méhek ellenséges magatartása 3-4 nap múlva sem változik. Az anyásítás kísérő méhek nélkül sikeresebb. hogy a fiatal méhek az anyát szívesebben fogadják. 13.) Anyásítás tartalékcsaláddal. néptelen. hogy beépítsék a hézagot. meghűlnek vagy koplalnak. A pároztatókat rosszul helyezik el. A tenyész családot nem választják meg jól. hogy a dajkacsalád előkészítésében követnek el hibát. meghűl.) Anyásítás építő fürtben. A tenyészanyagot nem fiasításos lépek közé teszik. Beadás előtt az álcák sokáig vannak fészken kívül. 5. Nincsenek pontos feljegyzéseik. 8. etetgetik. ezért a családok teljesítményét jóformán egy esztendőben sem ismerik. Néhány egyszerű. Nem eléggé gondos a tenyészanyag megválasztása. 3. 14. ha előzőleg langyos vízben megfürdetjük az anyát. Akinek nincs módja az anyásítást másnap ellenőrizni és az anyát kiengedni. Ilyenkor nem szabad kiengedni az anyát. 4. Az anyák elhelyezésére nem készülnek eléggé gondosan. vagy nem elég hűvös helyen pincézik. Elsősorban selejtezzünk minden olyan anyát. 2. mint azt. Néha a szoktatás csak öt-hat nap múlva eredményes. Ha azonban a rostaszövetbe kapaszkodva. akkor az anyát kalitkába tesszük. hanem erősítjük is. vagy megöli az anyát. öreg méhekből álló családokkal akarnak jó anyákat neveltetni. Nincs nevelő hangulata. Nem választják jól a dajkacsaládot. Anyanevelési terv készítése. és szívesen fogadják. A kalitkát az anyával a család fészkébe (2 lép közé) vagy a keretekre helyezzük úgy. Elfogadását a legközelebbi alkalommal ellenőrizzük. Nem készítik kellően elő etetéssel a dajkacsaládot. Csak 8-10 nap múlva ellenőrizzük. Az anyanevelés valamennyi műveleténél. de jól bevált anyásítási mód: 1. 2. 12. akkor elfogadják az anyát. Ha udvara alakul. kikelése után elpusztítja a többit. és úgy adjuk be. Anyásítás után nem szabad zavarni a családot. amelyik az idén harmadik éves vagy öregebb. kevés. Azután a fészket összetoljuk. akkor a lépet visszatesszük. ezért megszöknek. Elkésnek a bölcsők kalitkázásával. Gyakori. az a kalitka nyílását gyúrt vagy puha főzött cukorlepénnyel. hanem tovább szoktatjuk őket. Rossz tulajdonságú. A keretet a család fészkének közepébe helyezzük. amelyik már régebben nem petézik. A méhek az anyát kiengedik. A családot etetjük. vagy másnap megnézzük. az anyát a rostaszöveten át etetik. Jól kezelt méhészetben ez nem több az összlétszám 50%-ánál. vagy öreg méheket söpörnek beléjük. 6. Nem pótolják eleségüket. hogyan viselkednek a méhek. ez ugyancsak a kis családok megszökését okozhatja. mennyit cserélünk le. ezen keresztül támadni akarnak és a zárkától nehezen szakíthatok el. A kalitkát üres keret vagy építtető keret felső léce alá erősítjük. a kalitkáról könnyen lerázhatok. kiengedik. 9. Leggyakoribb hibák az anyanevelésben tapasztalatom szerint a következők: 1. mint az öregek. a termelőcsaládok a kis családokat izgatják. 4. nemhogy több évre visszamenőleg tisztában lennének vele. 10. Az anyák elhelyezését nem készítik elő gondosan és a kész anyák közül emiatt sok elpusztul. rövid ideig. Ismert dolog. Az anyásítandó család fészkének közepére úgy rakjuk be a tartalékcsaládot. Ezzel a módszerrel a családokat nemcsak anyásítjuk. nincs-e nála anya. Ez teljes sikertelenséget jelent.

A cukorszükséglet a következő: 4 dajkacsalád és 1 tenyészcsalád etetése átlag 20-20 napig egyenként 2. Ehhez kétszer annyi. Ehhez is kell nevelni 10 anyát. 100 pároztató kaptár betelepítésére lesz szükség. A méhész érdeke. Az anyaszükséglet tehát így alakul: 1957. Ezek szerint 4 dajkacsaládra. 50 pedig második éves. tehát 4 sorozatból várhatunk 78 anyát. tehát 50-60 pároztató szükséges. évi anyák 15%-os pótlására 1959. 1959-ben a most második éveseket mind cserélni kell. éves anyánk. Ezt az anyák 10-15%-ára tervezzük. akkor 25-30 pároztató kaptár szükséges. Ezen kívül szükségünk van anyákra a szaporulathoz.50 kg. A fiatalabbakból 15%. az állománynak megfelelően. évi anya cseréje 1958. 168 álcára. Tervünk tehát a következő lesz: Beadandó álca Sorozat Dajkacsalád Jó anyabölcső 168 4 4 100 Termékeny anya Pároztató Cukor Méz 80 80. Ezek közül 46 első éves.5 kg 10 kg 59. Ha az egyes sorozatokat más-más időpontban akarjuk csinálni. összesen 12.esetekben ugorhat sokkal ez arány fölé. ezekhez azonban bölcsőt adunk. Ezeken kívül. azonban ily módon az anyanevelés elnyúlna 40-60 napra. Ha nincs annyi.0% 50 52.50% 72 . Ha aránytalanul sok a 2. 20-25 termékeny anyára számíthatunk. és egyszerre 2 sorozatot indítani. Szaporítás terv szerint 10 méhcsalád. A harmadik éves anyákon kívül számolni kell a 2.50 kg. hogy az anyacsere évek közötti elosztása arányos legyen. Ezért össze kell vonni. évi szaporulathoz Tartalékolásra Összesen: 40 8 10 10 78 anya anya anya anya anya Vajon hány sorozatból kaphatunk ennyi termékeny anyát? Egy sorozatból 25-30 anyabölcsőre. mert ellenkező esetben. Ez 50 anya. Pároztatókba 100 X 50 dkg = 50 kg eleség (40 kg cukor. egyik esztendőben annyi anyát kell nevelnie. Egy méhészet például 1958 őszén 96 anyát telelt be. pároztathatunk kis családokban is. 10 kg méz). vagyis 8 cserélésére szintén számolhatunk. tartalékolásra és esetleg eladásra is. akkor többre. legalább 10 tartalékanya is szükséges. évesek egy részének lecserélésével is. hogy nem bírja.

esetleg teljes elhagyása Bölcsők zárkázása. hogy az anyaneveléssel az eddiginél sokkal többet törődjünk. táblázat mutatja. 73 . anyák beadása Este kihelyezés Futó ellenőrzés. hogy a munkákat idejében elvégezzük-e. anya petéztető tokba tétele Dajkacsaládban* Anyátlanítás v. Ezért fontos. Ezt a dajkacsalád gyors előkészítésével 9 nappal megrövidíthetjük. eredményes termelés. hogy nevelésre alkalmas legyen. gödöllőiből zárkák kiszedése Petézés ellenőrzése. E nélkül állományunk javítása is elképzelhetetlen. etetés befejezése Bölcsők elszedése. vagy a tokba zárt anya elvétele Tenyészanyag beadása Etetés mérséklése. Akinek még nincs megfelelő gyakorlata. petéző anyák felhasználása 19 20-21 22 23 30-35 11.Nap 1 Tenyész családban Az etetés kezdete Petézésre alkalmas lép beadása. v. etetés befejezése Anyák kelése és elvétele Termékeny anya visszaadása Előkészítés Töltés méhekkel. táblázat * A dajkacsaládot szükség esetén már hosszabb ideje etetjük. Az anyanevelés sikere nagyban függ attól. Termékeny anyákat tehát a dajkacsalád anyátlanításától számítva 30-35 nap múlva kapunk. Az időbeosztást a 11. anya elválasztása. az gyengébb eredményekkel tervezzen és indítson több sorozatot. anya petéztető tokba tétele Pároztatóban 5 9 10 15 Tenyészanyag elvétele. Rendszeres anyanevelés nélkül nincs zavartalan. v.

amelyek nem szoktak rajzani. Ennek eszközei a következők: 1. Azonos körülmények között. ha a méhcsaládban felborul az egyensúly a dajkaméhek és a nyitott fiasítás között. hogy meg ne szoruljanak. amikor a családok többsége megrajzik.) Olyan családokat szaporítunk. azonos népességű rajzó és nem rajzó családok hozamának ellenőrzése a 12. ezért a gyűjtésből nem vette ki kellően a részét. táblázatban lefektetett eredményt mutatta. hogy a fiatal méhek el legyenek foglalva. fészküket idejében bővítjük. A két csoport közötti különbség a rajzás után is megmaradt. természetes módja a rajzás. vagy a kijáró előtt „kotlik". máskor pedig esztendőkön át alig rajzanak a méhek. ha a méhek nincsenek kellően foglalkoztatva. rohamos hordáson. Gyakran meg is szökik. Ez akkor áll elő. Az akác előtti rajzás megosztja az erőket. a méhcsaládok átlagos napi gyarapodása a két csoportban nagyjából egyezett 12. mert teljesen elvesztjük a hordási lehetőséget. mégsem kívánatos.) Az anyákat rendszeresen cseréljük. befogása fárasztó. pedig jó eredményt csak népes családoktól várhatunk. a hajlamot kiváltó tényezők is. Nagy részük otthon tétlenkedik a kaptár hűs zugaiban. Elősegíti a rajzást. Ekkor a hordás már csökkent.) Folytonosan építtetünk.S Z A PO R ÍT Á S A méhcsaládok szaporodásának ősi. amikor hordás van. Kedvező a rajzásra a szűk. meleg. gyűjtési kedvük csökken. A rajzási hajlam azonban nem minden családban egyforma. A rajzási előkészület a teljesítményt erősen rontotta. mind mennyiségben bizonytalan. a nem rajzott családok is kevesebbet. heréket. sőt egy család több rajt is ad. mert az öreg anyák rajzásra hajlamosabbak. a rajzásra készülők már fogytak. sőt maguk fogyasztják el. A természetes rajzást tehát lehetőleg meg kell akadályozni. 2.28 g + 1048 g . A természetes rajzásnak hátránya az is. a lerajzottak azonban naponta 65 dekát fogytak. Emellett vannak a rajzást siettető. Az akác után a hordásra már nem káros a rajzás. Mindkét eset káros. egymást etetik vele. táblázat Viszonyaink között jó tavaszon a természetes rajzás kivételesen akácvirágzás előtt. A természetes rajzás azért sem illik korszerű üzembe. vagy a méheknek nincs hol tárolni a nektárt és nincs szabad helyük az építésre. mind időben. Míg a rajzásra nem készülő családok naponta átlag 1 kg-nál többet gyűjtöttek. Nyugtalanok lesznek. Vannak esztendők. A dajkaméheknek nincs hová elhelyezniük a pempőt. Ezért petefészkük megduzzad. 74 . Napi átlagos súlyváltozás rajzó nem rajzó családban + 2757 g + 2717 g . A rajzásra készülő méheken a rajzási ösztön uralkodik. leggyakrabban azonban akác vége felé szokott bekövetkezni. mert nem tervszerű. Ilyenekből nevelünk anyákat. 3.) A családokat nagy kaptárakban tartjuk. ha nincs hordás. és a raj segítségünk nélkül nehezen boldogul. mikor rajzik a család. 4. hogy sohasem tudhatjuk előre. A raj lesése időt rabló. Különösen sokat árt a rövid. Felébred bennük a rajzási ösztön. napfénynek erősen kitett méhlakás is. mert ekkor már nincs gyűjtési lehetőség. állag napi 36 dkg-ot gyűjtöttek.657 g + 359 g Időszak Rajzási láz felébredése előtt Rajzási előkészület alatt Rajzás után A rajzási láz felébredése előtt. hogy nem a legjobb tulajdonságú családok szaporodnak. A rajzás tehát jó hordás idején káros. Az akác végén rajzó család pedig éppen az akácvirágzás alatt készülődött a rajzásra. Nagy hibája a rajzással való szaporításnak. Elősegíti a rajzást az is.

A családok nagy része a tél martaléka lett. sőt ennél jóval nagyobb szaporítási lehetőségről beszélnek. hogy a mesterséges rajok készítésénél hibákat követnek el. Az olyan állományokban. utoljára 1952-ben volt. ha túlnépesedés miatt rajzástól kell tartani. ezzel elejét vesszük kirajzásuknak. Erre rendszerint csak kicsire szabott kaptárban kerül sor. A nagy méhtömeg együtt tartásának tovább nincs nagy értelme. Ez csak akkor valósítható meg. Jó állományból a családok népességének csorbítása. veszélyezteti a termelést. Akáchordásig ne készítsünk új családokat. Káros a túlságos szaporítás azért is. Sokan rossznak tartják és csak a természetes rajoztatást tekintik helyesnek. amely ezt gátolja. árnyékoljuk és elősegítjük a jó szellőzést (nagy kijáró. Nem növekedett azonban kellően országos méztermelési átlagunk. Gyenge állományból inkább egyáltalán ne szaporítsunk. A sok rajjal sok volt a bajom is. Sokan ma is 100%-os. előbb röviden arról is szólok. Ma méhállományunk már meghaladta a háború előttit. A háború utáni években erősen megcsappant méhállományunk pótlásának meggyorsítása végett helyes volt a nagyobb mértékű szaporítás. ha túlságos szaporítással nem gyengítjük a családokat. mert a lépépíttetés nem tud vele lépést tartani. A mesterséges szaporításnak igen nagy előnye a természetessel szemben. Ugyanez érvényes a mesterséges rajok készítésére is. Az új méhcsaládokat korszerű méhészetekben mesterségesen készítik. szánjunk rá egy esztendőt a családok rendbe hozására.5. 75 . Méhészkedésem első idejében nekem is sok rajom volt. Természetes. A kevés anyabölcső (1-5) a csendes anyaváltásra jellemző. A mesterséges szaporítás tervszerű lehet. Állományunk a második világháború előtti években országosan átlag 5%-kal szaporodott. kerüljünk minden olyan beavatkozást. felfejlesztésére. A legfontosabb feladatunk már nem a méhcsaládok számbeli növelése. a mesterséges rajnak feltétlenül termékeny anyát adjunk. A 100%-os azonban ekkor is sok volt. A mesterséges szaporítás két főkérdése: mennyit és mikor szaporítsunk. Nem kell a rajok lesésével időt tölteni és aggódni. A szaporítást július közepéig feltétlenül fejezzük be! A mesterséges rajkészítés sikerének 2 alapfeltétele: mindig népes családot készítsünk. hogy éppen akkor nem lesz rajunk. Mivel sok méhészetben még a természetes rajokkal szaporítanak. A háború után az első állami méhészetek szaporítási tervfeladata 100% volt. szaporítani nem helyes.) A kaptárakat nyáron nem tesszük ki a tűző napnak. az egy családra jutó lépkészlet káros csökkentése nélkül 20-30%-ot szaporíthatunk. majd anyabölcsők építése és azok bepetézése. Ekkorra a családok elérik fejlődésük tetőfokát. A mesterséges rajokról a méhészek véleménye eltérő. mert akác után rendszerint hordástalan időszak következik. A jól készített mesterséges raj nemcsak egyenértékű a természetessel. Ilyenkor a szaporulatot pörgetéskor kell elkészíteni. szellőzők kinyitása). Ilyen nagymértékű szaporítás tehát helytelen. Ennek legfőbb oka a családok gyengesége. valamint a készítés idejét mi szabhatjuk meg. amikor szaporítani szeretnénk. Az ilyen családokból fiasításos lépeket szedünk el. hanem annál jobb. A szaporítás ideje nálunk az akácvirágzás vége. Ezt a gyakorlat be is bizonyította. Az ellenszenv oka ebben az esetben is az. A rajzásra készülő család rendszerint sok anyabölcsőt húz. E rendszabályok betartásával a természetes rajzás csökkenthető. A fiasítással a lemaradt családokat erősítjük. Az akác előtti időszakot a családok népesedésének kell szentelni. hogy ezt a tervszerűséget a méhésznek munkájában kell érvényesítenie. Vándorméhészetekben már a korai akác után indokolt lehet új családok készítése a túlnépesedett családok gyengítése céljából. mert romlik az állomány minősége. hogy az új családok számát és minőségét. vagy etetéssel javasolható. hanem azok minőségének javítása. Ennél nagyobb szaporítás csak rendkívül kedvező viszonyok között. A családok akác előtti gyengítése csak akkor indokolt. A rajzás első jelei a herenevelés. amelyekben a családok fejlődésük tetőfokán is csak 10-12 léputcásak. hogy a főhordás előtti és alatti természetes rajzás káros a mézelésre. Most már csak nagyon ritkán van rajom. Már említettem.

A rajzás meggátlása az anyabölcsők elrombolásával csak addig sikeres. A kijelölt család anyját kikeressük. A rajt kasba fogjuk be. Jó. Ügyeljünk. 2. A befogás módja rajonként változik. A rajládát lemérjük. 1. A beütés után a kereteket szorosan összetoljuk. A ládát néhányszor a földhöz zökkentjük. hogy a méheket megzavarjuk. Ezután a ládát lezárjuk. A raj kilogrammjára. Mesterséges rajokat sokféleképpen készíthetünk. A méheket több családból szedhetjük össze. A rajt rövid ideig a befogás helyén hagyjuk. A rajokat a 3-4. A fiatal anyák 8-10 nap múlva kezdenek petézni. Az így összesöpört és meganyásított rajt hűvös. és abba beütjük. akkor nem kell pincézni. mert eltájol és elveszti kijáró méheinek egy részét. hogy melyik családtól hány lépet takaró méhet veszünk el. nehogy a raj kereket oldjon. Hordástalan időben a rajokat a 2. majd a számára elkészített kaptárhoz visszük. akkor a ládát gyorsan felnyitjuk. Az álcás anyabölcsők elszedése rendszerint csupán elodázza a rajzást. Az anyát gyúrt vagy puha. Ugyanakkor műlépet adunk neki. Egy rajhoz 2. családok kettéosztása (felezése). s az anyát a méhek közé dobjuk. ha a bent levőket már teljesen kiépítette. Mikor a méhek a láda fenekére zuhantak. a léphordó ládába tesszük. abroszra öntjük a méhcsomót. mert a műlépek alsó része kiépítetlen marad. A fiasításos lépekről lesöpörjük a méheket. nem fordult-e ki a keretből. Nem helyes estig a befogás helyén hagyni. Azzal a léppel. Vigyázunk. A meganyátlanodott rajokat azonnal anyásítjuk vagy egyesítjük. akkor az anyákat kifogjuk belőle. hogyan kezdtek munkába a méhek. szétválaszthatjuk. ha a méheket a műlépes keretekkel ellátott kaptárrészbe tudjuk szorítani. főzött cukorlepénnyel elzárt anyazárkában adjuk be. hogy a rajba öreg és fiatal méhek egyaránt kerüljenek. mellé két kast állítunk. mézes záró lép közé tesszük. 76 . de mindenesetre igyekezni kell.6-3 kg méhet szedünk össze. söpört raj. a méheket jól megfüstöljük. Ha a méheket röpülési távolságon túlra szállítjuk. A zárkát a láda fedeléhez vagy oldalához erősítjük úgy. és jól megszívják magukat mézzel. Egyszerű és jól bevált módszerek a következők: 1. Az összeszállt rajokat. a többiekről lerázzuk. naptól etetjük. mert ellenkező esetben gyakran másutt kezdenek építésbe. pl. vagy ha jó a hordás. sötét helyre (pincébe) visszük és cukorsziruppal etetjük. A fészek korai széthúzása káros. Ha anyjuk öreg. A munkához rajládát és tölcsért készítünk elő. hogy a fürtbe húzódó méhek közé kerüljön. a helyét egy gyenge családdal felcseréljük. Előzőleg a lerajzott családtól elszedjük a fölösleges anyabölcsőket. ponyvára. amíg a bölcsőkben nincsenek álcák. hogy az építés rendes legyen. Ilyenkor a bölcsők elszedését feltétlenül össze kell kapcsolni a család gyengítésével. ha nagyon népesek. hogy a méhek visszatérjenek régi otthonukba. vagy vándor tanyáról hazaszállításkor. Ezután a már előre meghatározott számú lépről a méheket a rajládába söpörjük. mint a természetes rajokat szokás. A zárka dugójába ne tegyünk 3-4 mm-nél vastagabb pépréteget. fészkes böngészett raj. További műlépes kereteket a rajnak csak akkor adunk. A rajokat kiépített lépekre ütni nem helyes. ami akadályozza a raj eggyé olvadását. 2 ½ -3 műlépes keretet számítunk. A műlépet a szélső fiasításos lép és a virágporos. Beadhatjuk az anyát szabadon is. napon átnézzük. Kétnapi pincézés után ugyanúgy ütjük kaptárba. Söpört raj készítése. és a műlép nem csúszott-e le. Ha a raj fölösleges. amelyiken megtaláltuk. másik telepre való átszállításkor. A befogást követő napon ellenőrizzük. ezért nyitott fiasításos lépről is veszünk méheket. Fiasításos lép beadása a rajt új lakásához köti. hogy a méhek a 2 kasba egyenletesen húzódjanak be és mindkettőbe anya is jusson. mert a méhek esetleg nem engedik ki az anyát. akkor a rajnak termékeny anyát adunk. Erre két mód van: elszedjük fiasításának és népességének egy részét. Mikor a szükséges súlyt elértük. Munka közben bőven használunk füstöt. eladáskor. akkor már petét találunk. 3. Nagyon meghálálják. Feljegyzéseink alapján meghatározzuk. A hibákat kiigazítjuk.

Az új családot a 2. mert estig még hazatérhetnek az öreg méhek. Hordástalan időben nem etetik. méheket. néptelenre készül. amelyekből már kelnek a méhek. Jól fejlett állományból legfeljebb 4 család kell egy 3 kg-os söpört raj készítéséhez. az építés nem halad. Előnye még az is. Egy rajhoz legalább 6 kelő fiasításos lépet a rajtuk ülő méhekkel. Ha állományunkat növelni már nem akarjuk.ha kutatás nincs . amelyiknek kevés fiasítása van. amelyeken a fiasítás nagy terjedelmű és érett. A fejlődésük csúcsára érkezett családok legkevésbé azt érzik meg. akkor kaptárba telepítjük. A családokat. A következő családnál ugyanúgy járunk el. Hordástalan időben etetni kell! Napi 23 literes adagokkal etetve két hét alatt kiépít 9-10 NB lépet és vastag koszorúkat húz. Ezután kivesszük a családtól azt. amíg elegendő kijáró méhe nem lesz. vagy a családot nagyobb adagokban etetjük. a raj szétzüllik. a család legyengül. nem veszünk el fiasításos lépet. Mivel azok a méhek. A jól készített söpört raj azonos értékű a természetes rajjal. végignézzük állományunkat. Mielőtt a rajok elkészítéséhez fognánk. amelyeknél ennyi nincs. Rajkészítéshez az olyan lépek valók. Kis adagokban . hogy nem csorbítja a törzscsaládok lép és élelemkészletét. Az elvett méhek nagy része úgyis hamarosan elpusztulna. Ha hordás van. A söpört raj készítésének leggyakoribb hibái: Csupa öreg méhből készül. Az adatok alapján elhatározzuk. mielőtt még az új nemzedék tömeges kelése megkezdődnék. és az egyik ládában biztonságba tesszük. Ez az időpont azért is jó. amikor a méhek élénken röpködnek. A jó mézes családoktól mézes virágporos lépeket is veszünk el. és új családot alkotnak. lépet és mézet szedünk össze. Nem pincézik elég ideig vagy elég hűs helyen. ha népességükből veszünk el. mástól ismét mézes lép elvételét irányozzuk elő. s lezárjuk a kaptárt. fészkét rendezzük. két-két fiasításos léphez még egy lépről méheket söprünk. hogy a családnak legalább 6 lépen kiterjedt fiasítása maradjon. Mikor összeszedtünk egy családra való lépet. mert fiasításukban a jövő nemzedék érintetlen marad. Több családból fiasítást. Ez akkor is kell. a népességet és a mézkészletet. Mikor egy családdal végeztünk. Összeszedés közben a léphordó ládát . Amelyiknél bőven van fiasítás. onnan fiasításos lép. amit tervünkben előirányoztunk. ezért nem fejlődik kellően.nyitva tartjuk. régi otthonukba visszarepülnek. majd szélsőnek ismét egy mézes-virágporos záró lép. Terméketlen anyával készül. az anya nem petézik eleget. Fészkes böngészett raj. ezért nem épít szívesen és legyengül. hogy melyik családból mit veszünk az új családokhoz. Először kikeressük az anyát. Legjobbak azok.A söpört raj további kezelése a természetes rajéval azonos. hogy az öreg méhek elrepülhessenek. déli órákban készítjük. mert az elhulló méhek pótlása nem kielégítő. Hordási viszonyaink között legalkalmasabb a söpört rajjal való szaporítás.még hordáskor is mindaddig etetjük. Az első napokban csak kisebb adagokat adjunk. Régi családjánál életének hátralevő részét haszontalanul élné le. a méhek nem szoknak össze. Feljegyezzük a fiasításos lépek számát. emellé kerülnek a fiasításos lépek. és a rajtuk ülő méhekkel együtt a másik léphordó ládába tesszük. akkor műlépet is adunk. 3 lépről hozzásöpört méhet és 2 mézes lépet adunk. amelyek új otthonukban megmaradnak.1-2. A műlépet a fiasításos lép és a záró lép közé tesszük. a raj legyengül. 2. A különböző családoktól való méhekkel takart lépeket nyugodtan rakhatjuk egymáshoz a ládában. Másnap meganyásítjuk. Így pedig 3 hét alatt 9-10 lépet kiépítenek. A söpört rajokat leghelyesebb közvetlenül az akáchordás után készíteni. annak hibái nélkül. de nagyon népes. ha 77 . nagy mennyiségű utódot nevelnek. A munkához két léphordó ládát készítünk elő. beütés után egy részük régi otthonába tér vissza. onnan méhek. akkor anyját visszaadjuk. mert legtöbbször nincs hordási lehetőség. mert azon vannak fiatal méhek. Szélsőnek fiasításos lépet nem hagyunk. a méhek nem bántják egymást. Ügyeljünk arra. Egy családtól .helyzetének figyelembevételével . a kivett lépeket pótoljuk műléppel vagy léppel. akkor a söpört rajokat. ha a fiasításos lépekben bő mézkoszorú van. E célra nyitott fiasításos lépet választunk. A műrajokat lehetőleg a délelőtti. amelyek már betájoltak. Az olyan családoktól. mert csupán méheket viszünk el. vagy a belőlük fejlesztett családokat eladhatjuk. amelyektől a méheket összesöpörjük. csak átmenetileg gyengítjük meg. nap este híg cukorsziruppal etetni kezdjük. az anya a nászúton elvész. A családok fészkét a következőképpen rendezzük be: a kaptár fala mellé mézes-virágporos lépet teszünk. legfeljebb 3 fiasításos lépet veszünk el. hogy minél kevesebb öreg méh kerüljön az új családokhoz.

mint kellene. mikor az új családok egészen elnéptelenednek.bármilyen módon végezzük is azt . ha az anyát nem korlátoztuk nagyon ráccsal. Nyitott vagy még éretlen fiasítással csinálják. Ezért jó. a fiasításos lépekhez nem söpörnek méheket. hazarepülnek. Hasonló módon célszerű készíteni a tartalékcsaládokat is. ezért a fiasítás egy része éhen pusztul. fejletlen méh lesz belőle. Ha szaporítani akarunk. ezek a szaporítást megkönnyítik. a fejlődésben lemaradt termelőcsaládok felerősítésére használjuk. vagy meghűl. addig a család leromlik. Azokat a tartalékcsaládokat. Termékeny anyát adunk neki. A tartalékcsaládok legfontosabb célja anyák átteleltetése azért. Jó telelő család válik belőle. akkor a fészkes böngészett raj készítésével várni kell addig. Anyásításkor legyünk óvatosak. A szaporítás . mert a család . hogy a kijáró méhek a két kaptár között lehetőleg arányosan oszoljanak meg. megtermékenyül. A fészkes böngészett raj és a tartalékcsaládok készítési ideje az akác utáni időszak. mellé állítjuk a másikat. mert a méhész látván.csak akkor nem megy a méhcsaládok népességének és lépkészletének rovására. el is pusztulhat. A fiatal méhek szívesen építenek. A családokat nem etetik. Ennek módja. A sok fiasítás pár nap alatt kikel. Az álcákat a sok dajkaméh bőségesen táplálja. Az olyan családok. Az egyik kaptárban marad a régi anya. a méhész úgy véli. ezek megszívják magukat mézzel. és hozzáadjuk a tartalékcsaládot.tartalékcsaládjaink vannak. ahol fontos a gyors szaporítás. Ezt rendszerint az okozza. Egyáltalán nem kél ki. hogy régi helyéről kissé eltoljuk a kaptárt. lehetőleg azonos erősségű részre osztjuk. Csak nagyon jó legelőn vagy etetéssel kerülhető el a családok gyengülése és az egy családra jutó lépkészlet erős csökkenése. ha tartalékcsaládjaink vannak múlt évről. Csak kis méhészetekben alkalmazzuk.nem mindig fogadja szívesen az anyát. akkor nem szabad az anya túlságos korlátozásával gyengíteni a családokat. ha nincs hordás. A tartalékcsaládok készítése marad későbbre. Természetesen előre gondoskodni kell termékeny anyákról. és újabb zsákmányért visszatérnek. ha alaposan felkészülünk rá. hogy itt valami baj történt. A fészkes böngészett raj gyakran rablás áldozata lesz. hogy a télen. Csak akkor döbben rá. ezekkel anyásítunk. vagy sok korcs. és mézzel sem szorították le a méhek. Ilyenkor a fészkes böngészett rajt gyengébbre készítjük. A családok kettéosztása. a másikat meganyásítjuk. míg az ismét megfelelően kiterjed. amikorra már sikerült anyákat nevelni. a fiatal méhek az anyát szívesen fogadják. hogy még más lépekről is söpörjön méheket. 8-10 lépen van fiasítás. A jó népessé fejlődött családot főhordás után két. ha nyitott léphordó ládával dolgozunk. Ilyenkor. hogy az öreg méhek már a fiasításos lépek összegyűjtésekor hazarepüljenek. míg meg nem erősödnek és hordás nincs. hogy a kivett lépeket sűrűn takarják a méhek. Ha a fiasítás bármely okból visszaesett. Minél későbbiek. hordástalan időben rosszul fejlődnek.mivel öreg méhei is vannak . a fejlődés elmarad. minek népeset készíteni. Nagyon jók új családok készítéséhez is. Megfelezzük a fiasításos lépeket. Az anya azonnal megkezdi a petézést. míg az anya kikél. ha pedig az anya a nászúton elvész. s ezt az új család nem képes úgy megadni. Ebből bőven futja rajkészítésre. petézni kezd és nagyobb mennyiségben kelni kezdenek a méhek. Nem tekinti szükségesnek. Az anyásítás sikerét 8-10 nap múlva ellenőrizzük. akác 78 . Az új családoknak csak nyílt fiasítást vagy anyabölcsőt adnak. hogy kijáró méhek kerülnek bele. A család rohamosan népesedik. annál népesebbre kell készíteni. és szaporítási tervünket egész évben szem előtt tartjuk. a mézkészletet és a kijáró méheket is. tehát később is elkészíthetők. melyeknek anyjára nem volt szükség. az ilyen fiasításnak még gondozásra van szüksége. A zavartalan termelés érdekében legalább az állomány 10%-át kitevő tartalékcsalád teleltetése kívánatos. amelyekben az anyát akác előtt 3-4 lépre szorítottuk. Az új családok kijáróját mindaddig jól le kell szűkíteni. különösen. s ősszel az új családok telelőképtelenek. A fészkes böngészett raj készítésének leggyakoribb hibái: Gyengére készül. mint termelő család veszi ki részét. tavasszal elpusztuló anyákat legyen mivel pótolni. a kaptárakat szükség szerint jobbra vagy balra eltoljuk. hogy őszig még elég idő van a család megerősödésére. 3. Ezekhez 2-4 fiasításos lép és 1-2 nyílt fiasításos lépről lesöpört méh elegendő. Jó. A nyári hordásból. Ezekhez nem kell olyan sok fiasítás.

rakodás). hogy a munka. A vándorlás költséges. baltacímből). Első feladat annak eldöntése. akkor pár nap kedvéért nem érdemes mozdulni. mint a természetes hordás. A két akácra való vándorlással az akáchordás idejét 10-14 napról 79 . A vándorlás sikertelenségének egyik oka. munkával. Ha akác utáni hordás is kínálkozik. A vándorlás akkor sikeres. A hordástalan időszakokban a családok csak etetéssel tarthatók népesen. VÁNDORLÁS Hazánk kevés területén nyújt a növényvilág állandó gyűjtési lehetőséget. szállítás alatt sokkal gyorsabban rongálódnak. Vannak helyek. mégsem olyan eredményes. ez azonban sok munkával jár és drága. Ez a helyzet sok állami méhészetben is. Ezenkívül vándorlással olyan nektárforrásokat használunk ki. A siker egyik alapfeltétele a népes család. maradéktalanul ki kell.) akác-főhordásra pörgethető mézfeleslegért. amikor 10 kg árát vitte el. A vándorlás feltétlenül a termelési költségek növekedésével jár. Ahhoz. Ebben a helyi körülmények alapos mérlegelése alapján lehet határozni. kiadás és kockázat minél kevesebb. Fontos a lépkészlet előkészítése is gyümölcs és akácvirágzás alatti építtetéssel. A megmozdított állományt könnyebben éri veszteség (baleset. Valóban vannak esztendők.) gazdasági növények megporoztatása végett (főként szocialista mezőgazdasági üzemek méhészetei). melytől nem várható eredmény. Ezektől szaporításhoz sem fiasításos lépet. de volt olyan esztendőm is. azonban vannak helyzetek. pedig a méhészetre ott is szükség van. pörgetést vártak. pedig a hozam annál biztosabb. több év átlagában feltétlenül kifizetődő. az eredmény pedig minél biztosabb legyen. 3. Ma már több célból vándorolunk tömegesen: 1.). helybér. A helyben való méhészkedésnél egy méhcsalád kezeléséhez sokkal kevesebb munka elegendő. hogy vándoroljunk-e vagy sem. ahol nincs tömegesen akác. tehát nagyobb az értékcsökkenés is. amikor a második akác nem sikerül. drágább kaptárak szükségesek. kedvező viszonyok között mézfelesleg gyűjtése céljából is. míg vándorlásnál feltétlenül segítségre van szüksége. betegség stb. amikor gondolkodás nélkül dönthetünk a vándorlás mellett. mint vándorméhészetekben. 4. Országos pörgetési átlagunk 8-10 kg. A két akácra való vándorlást sokan fölöslegesnek tartják. minél hosszabb ideig tart a hordás. mert az akáchordást semmi más nem pótolja. A vándorméhészkedés több munkával. A vándorlás hazánkban már régóta alkalmazott üzemeltetési forma. a vándortanyára való utazgatás mind növelik a termelési költségeket. Egy kaptár évi mozgatása eddigi gyakorlatomban négy-nyolc kg méz árába került. sőt ennél jobb eredményeket is elérnek. több kiadással és több kockázattal jár. mint a helyben maradót. 2.végére legyengülnek. Ha a két virágzás közelebb esik egymáshoz. amelyek méhek hiányában kárba vesznének. A szállítással járó kiadások (fuvar. mert vagy az első helyen kell jó napokat elszalasztani. Szabolcs megye almatermesztő vidékei. de jól szervezett vándorlással. és helyben is elég jó hordás kínálkozik (pl. sem méheket nem szabad elvenni. ha méheinket mindig oda vándoroltatjuk.) nyári legelőre főként serkentés. ha a két virágzás kezdete között legalább 7-8 nap különbség van. hogy sok méhész olyan gyenge állománnyal vándorol. Az akácra való vándorlást csak abban az esetben kell fontolgatni. Jobb. mert rossz tapasztalatokat szereztek vele. Megeshet ugyanis. aknázzunk minden nektárforrást. nem ilyen biztos azonban a hozam növekedése. ha úgy szervezzük meg.) tavaszi méhlegelőre a családok jó fejlődésének előmozdítása céljából. akkor már nagyon megfontolandó. hogy méhészetünkből a lehető legnagyobb hozamot vegyük ki. Pl. Feltétlenül vándorolni kell és érdemes akácra olyan helyekről. A vándorlástól mézfelesleget. vagy a második akácnak érünk csak a végére. ahol vándorlás nélkül egyáltalán nem lehetne haszonnal méhészkedni. A vándorlást nagyon gondosan készítsük elő. ahol jobb hordás mutatkozik. Ezt csak úgy érhetjük el. Kezdetben csak akácra és tisztesfűre vándoroltak. Budapest külső kerületei. A vándorméhészetek 20-30 kg-os. Ugyancsak gondolkodás nélkül menni kell későn virágzó akácra. Minden munkát a méhész maga végezhet. Ezzel szemben hozamunk növekedhet. hogy a hozamban mutatkozó különbség nem ér fel a vándorlással járó többletkiadással. ha az akácerdő messze van.

hogy ez céltalan. Sajnos. Így nagyobb a valószínűsége. annál inkább igaz ez. Ma már Budapesten várjuk meg. vagy teljes sikertelenséget okozhat (8. s hová lesz érdemes vándorolni. akácon gyarapodás a II. ha a Szombathely környéki méhészek felkeresik a Kőszeg környéki szelídgesztenyéseket.6 kg-mal adott kevesebbet. mit hoz a nyár. Akik vállalták a kockázatot. mint a korai. azok néhány egészen rendkívül kedvező napot használhattak ki. akácon 8. A kis területeken termesztett mezőgazdasági növényeknél a legelő túlterhelése fenyeget. mert nem sokat kockáztatunk. 1956-ban az Alföldön az akác több helyen nem sikerült jól. Minél nagyobb az állományunk. A tisztesfű mézelése is bizonytalan. azok. hogy legalább néhány nap. A késői akác tehát a 15 esztendő átlagában csak 2. ábra). alig akadt pörgetnivaló. Ezekből kitűnik. Helyes tehát. Egyik esztendőben azok a tangazdasági méhészetek. amelyek két akácot használtak ki. a másodikon 27.20-28 napra nyújthatjuk. A siker fontos feltétele azonban. még így is gyakran csalódunk. amikor második akácon nem pörgettem 10 kg-os átlagot. neveljük az anyákat és etetünk.9 kg-os súlygyarapodást ért el (15 olyan esztendő átlagát vettem. mint az akácé. A vándorlás idejének helyes megválasztása Ugyancsak gondolkodás nélkül vándorolni kell tavaszi serkentő legelőre (fűz. és családonként 20-40 kg-ot pörgettek. hogy 15 esztendő átlagában az I. A szállítás és utazgatás költségeit megtakarítjuk. ha azokra például kecskeméti méhészek vándorolnak. A sikertelenség miatt sokan nem vitték méheiket késői akácra.5 kg-os. ha ilyen kedvéért száz kilométerre szállítjuk méheinket. De nem helyes. akácon 30. ezért nem helyes. 60 kg-ot. ha kell. de érthetetlen. Itthon készítjük a szaporulatot. Érthető és helyeselhető. ha arra Nógrád megyeiek vagy budapestiek vándorolnak. ha a Kaposvár környéki hársasokat a somogyi méhészek felkeresik. augusztus elején aztán oda vándorolunk. Helyes. — ------gyarapodás az I. Évekig szállítottam Békésbe méheimet rögtön a késői akác után. Egy-két napos késés nagy kiesést. ábra. erdei virágok) mindenhonnan. ahol ilyen nincs. Júliusban. kedvező lesz s ez a családok szükségletén felül elegendő felesleg gyűjtésére is. gyümölcs. hogy a mindennapit sem találják meg a méhek. Mézelésük ugyanis sokkal bizonytalanabb. ha a tisztesfüves vidékre gondolkodás nélkül és nagy távolságból vándorolunk. annál könnyebb a döntés. összesen 30 kg súlygyarapodást értek el. ahol hordás mutatkozik. Külön kell szólni a tisztesfűre való vándorlásról. A többi mézelőre való vándorlást már nagyon meg kell fontolni. A késői akácra való vándorlás gazdaságilag előnyös voltát bizonyítják Farkas István kiskunfélegyházi méhésznek az 1958. míg megtanultam. amelyek egy akácon voltak. évi méhészeti évkönyvben közölt érdekes adatai is. ha 20-30 holdas szöszös bükköny táblára kis távolságról vándorolunk. hogy idejében mozduljunk. mert az Alföld sokszor annyira aszályos. amikor mindkét akácon volt). Tíz esztendei vándorlásom alatt csak egyetlen egy év volt olyan (1957). 80 . Minél közelebb kínálkozik valami hordás. de nem helyes.

Helytelenül cselekszik. A méhcsaládok számát az érintett méhészeknek. magának a méhésznek kell elvégezni. hogy közúttól legalább 10 m-re. ha azt a mézelőt valaki saját méhei részére vetette. akik méheiket a terület tulajdonosának megkérdezése nélkül rakják le. egymás érdekeinek kölcsönös szem előtt tartásával kell meghatározni.főként felvilágosító szóval . lakott területhez vannak kötve. mezővédő erdősáv. Ebből sem a vetés tulajdonosának. esetleg károsodás érheti. M. év volt. ha a biztosabb közeli legelőket keresik fel. Mert sajnos gyakori. ha a hely egyéb szempontból megfelel. hogy ott tömegvirágzás legyen. alkalmas. ami a közeli méhészetek állományának sokszorosát is elbírná. mert saját 25-30 családos méhészetének hozamát féltette a 70 méhcsaládtól. hogy valamely méhlegelőre hány méhcsaládot lehet telepíteni. hogy a kiszemelt méhlegelő közelében mennyi a helyi. vagy irigy méhészekre hallgassunk akkor. Zala) méhészek is. akkor a letelepedésre engedélyt kell kérni a tulajdonostól. Első szempont. ahová méheinket vinni akarjuk. A forgalmas és nehéz járművekkel rendszeresen járt úttól a kiszemelt telephelyre vezető utat végig kell járni és részletesen fel kell deríteni. kövessünk el mindent. amelyek a méhészet állandó helyének meghatározásánál. A túlterhelt legelőről méheink nem gyűjthetnek.szükség esetén a közigazgatási szervek segítségével is harcolni kell. Méhészetnek csak olyan méhállomány számít. tömegesen szállítják az Alföldre méheiket a dunántúli (Baranya. 1953. mint nyílt terepen. A legelőhöz közeli udvarokon. Azt. semmiféle jogszabály nem írja elő. Igen fontos annak számításba vétele is. Ez elítélendő. Nem elég néhány akácfa vagy 1-2 hold tisztesfüves tarló! Nagy kiterjedésű. mint a bizonytalan távolival kísérleteznek. különösen akkor. tanyákon kell lerakodásra alkalmas helyet keresniük. és a már ott levő méhészeteknek is ártunk. hogy a kiszemelt telephelyet szállítóeszközzel megközelíthessük. sem az odavándorolt méhészeknek nem lesz hasznuk. A vándortanya kiszemelése során tehát legyünk figyelemmel a legelő teherbírására is. tanya melletti fasor stb.Egy-egy jó tisztesfüves esztendő után. Akár lakott terület mellé kényszerülünk. Mégis vannak méhészek. Azok. Állami erdőkben a letelepedési 81 . Ügyeljünk. feltétlen részletekre menően. Vigyük méheinket az akácerdő belsejébe. Ha elhatároztuk a vándorlást. Ezt sem tanácsolom. aki olyan méhlegelőre vándorol. és vegyük tekintetbe a helyi és az előttünk odavándorolt méhészek érdekeit. ha olyan legelőről van szó. Az erdőben mind a forró napsütés. kertekben.. Letelepedésre erdei tisztás. önzés vagy tudatlanság ellen . Könnyebb a méhek munkája is. hogy a helyi méhészek nem akarják a vándorméhészt olyan legelőre engedni. Nagyon fontos. letelepedésük megnehezítésére. Az ilyen és hasonló szűklátókörűség. mert a szél nem akadályozza azt úgy. akiknek nincs sátruk vagy vándorbódéjuk. A legelő kiválasztása után következik a telephely kikeresése. hogy baj esetén honnan kaphatunk segítséget (gépállomás. mert máskülönben könnyen csalódás. s nagyon alkalmas a vándorméhészek hírének rontására. és esetleg már korábban odavándoroltatott méhcsalád. Ugyancsak erre kényszerülnek azok is. amelyben legalább 10 méhcsalád van. bárhol letelepedhetnek. amikor néhány hold mézelő növényre százával szállítanak méhcsaládokat. akár attól távolabbra mehetünk. hogy a méhlegelőt a lehető legjobban megközelítsük. Akik állandóan méheiknél tartózkodnak és van miben meghúzódniuk. Ugyanakkor tájékozódjunk arról is. a hidak. Helyesebb. Egy méhészetet több mint 300 holdas akácosban nem engedett letelepedni az erdész-méhész. átereszek teherbírását. amely megközelítőleg sincs kihasználva. gyümölcsös. sz. rendelet). Természetesen ez nem azt jelenti. a somkórótábla tőszomszédságába. Ha a telephelyet már kiválasztottuk. Ez magától értetődő és természetes. Ebben több szempontot kell szem előtt tartani. Ellenőrizni kell az utak járhatóságát. hogy tudatlan. Egyébként a hely kiválasztásánál ugyanazok a szempontok érvényesek. F. állami gazdaság). akkor ki kell választani a helyet. összefüggő méhlegelő kell. amelyet a közeli méhészetek már kellően kihasználnak. Ezt a munkát. mind a szél káros hatása mérsékeltebb. valamint termelőszövetkezet és állami gazdaság vándorméhészetétől legalább 200 m-re válasszunk telephelyet. amilyen 1944. jogszabály ellenes cselekedet. Helytelen és elítélendő. mert így eredményünk jobb lesz. helyi állandó méhészettől. A magán vándorméhészetek egymástól való távolsága nincs szabályozva. akik nem lehetnek állandóan méheik mellett. Ezekhez 200 méternél közelebb csak a méhész beleegyezésével telepedhetünk (13/1952.

engedélyt a területileg illetékes erdőgazdaságok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek területén az illetékes vezetők (igazgató, elnök, főagronómus, főkönyvelő), községi területen a helyi tanács, magánterületen a tulajdonos vagy haszonbérlő adja. Az állami erdőgazdaságok, állami, tan és kísérleti gazdaságok területén, valamint a községi erdőkben és legelőkön való letelepedést a 16/1958. (VI. 1.) F. M. sz. rendelet a következőképpen szabályozza: a.) Letelepedésre előzetesen kell engedélyt kérni szóban vagy írásban. A döntésről a méhészt 24 órán belül értesíteni kell. A telephelyet a tulajdonos lehetőleg a méhész kívánságának figyelembevételével jelöli ki. b.) A letelepedési engedély kiadásakor a méhész képtáranként 2,- Ft helybért köteles fizetni. A letelepedési engedély csak a kiállító gazdaság területére érvényes. c.) A méhész köteles a méhészet állandó felügyeletéről gondoskodni, eltávozáskor a telephelyén levő összes szemetet elásni és az esetleg okozott kárt megtéríteni. d.) Azokat a méhészeket, akik engedély nélkül telepedtek le, a gazdaság a terület elhagyására kötelezheti és igényelheti a helybér megfizetését és az okozott kár megtérítését. Magánterületen a letelepedési engedély megszerzésével egyidejűleg tisztázni kell a helybér összegét is. Ez a kialakult gyakorlat szerint kaptáranként 10-30 dkg méz vagy ennek ára. Ennél többet csak felkapott nógrádi vándortanyákon szoktak kérni és adni. Egyes helyeken 1 kg-ra is felverik. Ez túlzás. Nyári legelőn általában 10-20 dkg méz a bér. Jó, ha a megállapodásban arra is gondolunk, hogy esetleg pörgetés nem lesz. Ilyen esetre készpénzfizetést kötünk ki. Természetes, másként bíráljuk a bér nagyságát akkor, ha a bérbeadótól egyéb szolgáltatást is kapunk (pl. szállást, élelmezést, segítséget). Ilyenkor magasabb bért fizetünk. A megállapodást írásba szokták foglalni. Ez helyes is, mert elejét veszi minden későbbi nézeteltérésnek. Megállapodásnál részletesen beszéljük meg a tulajdonossal a lerakodás rendjét is. Tájékozódjunk, merre szoktak járni emberek, állatok, nehogy méheink bajt okozzanak. Különösen arra ügyeljünk, hogy a méhek ne kerüljenek lovak közelébe, vagy lovas kocsival járt út mellé. Lehetőleg tehergépkocsival szállítsunk Igaz, hogy drága, de a leggyorsabb, és nagy előnye, hogy telephelytől-telephelyig szállít. A gépkocsi nagyságát az állományhoz szabjuk. A kaptárakat két-három sorban egymásra rakhatjuk. Fekvőkből 4 sort is rakhatunk, azonban rakodókból három, fekvőkből négy sor szállítását csak jó utakon tanácsolom. A 3. illetve 4. sor rakásánál már ügyelni kell a gépkocsi túlterhelésére is. A gépkocsi rakterületét általában csak könnyű kaptárakkal használhatjuk ki teljesen.

82

Rakterület Raksúly tonna. Gyártmány hossz szélesség

Plató magassága a földtől cm 90 90 110 110 120 140 130 130 125 140 140

Oldal

Magasító

0,75 2,00 3,50 4,00 5,00

IFA régi IFA újabb IFA régi IFA újabb Csepel ZISZ Austro-Fiat Au-F vasplatós MÁVAG B/5 Csepel Tátra Pótkocsik

230 260 275 320 390 355 500 400 500 600 500 396

150 170 185 190 210 225 220 225 240 232 240 200

40 40 50 50 60 60 50 60 60 60 50

35 35 40 40 40 45 40 40 40 40

7,00

13/a. táblázat A 13/a. és b táblázatban közlöm a nálunk leginkább használatos tehergépkocsik azon adatait, amelyeket a rakodás tervezésénél ismernünk kell, hogy a kaptáraink méretei alapján ki tudjuk számítani, milyen kocsira van szükségünk. Raksúly tonna 0,75 2,00 3,50 4,00 5,00 7,00 Rakodó kaptárak 12 keretes 10 keretes fészekkel 12 - (18) (18) - (36) 24 - (45) (40) - (60) 36 - 54 48 - (72) 36 - 54 50 - (75) 36 - (72) 60 - (90) 80 - (120) 100 - (150) NB fekvő kaptárak 24 keretes (12) - (19) 18 - (27) 36 - (48) 36 - 48 38 - (80) 72 - (90) 18 keretes 12 - (24) 24 - (36) 45 - (60) 36 - 48 45 - (96) 84 - (112)

(A zárójelben levő mennyiség csupán könnyű kaptárakból rakható fel.)

13/b. táblázat A kocsi rendelésnél számolnunk kell azzal is, hogy nemcsak a méheket, hanem egyéb felszerelésünket is visszük. A holt árut (bódé, üres kaptárak, kannák, léphordó ládák, pörgető stb.) pótkocsin is szállíthatjuk. Méheket pótkocsira lehetőleg ne rakjunk, mert ott sokkal erősebb rázásnak, lengésnek vannak kitéve, mint a motoros kocsin, különösen veszélyes nagy távolságra és rossz utakon. Gépkocsit a szállítás előtt legalább 48 órával rendeljünk. A megrendelő lapra írjuk fel, hogy méheket kívánunk szállítani és sok kötelet (legalább 40 m) kérünk. Nagyobb méhészetekhez feltétlenül szükséges saját kötél beszerzése is, nehogy kötélhiány miatt a szállításnál fennakadás, 83

vagy baleset forduljon elő. A gépkocsi jelentkezési helyét pontosan adjuk meg, hogy biztosan megtaláljon. Különösen fontos ez akkor, ha erdőben vagy tanyavilágban vagyunk. Ilyenkor tanácsos a gépkocsit kövesút melletti lakott területen várni. A vasúti szállítás sokkal olcsóbb, azonban lassúbb és kockázatosabb; csak kora tavasszal és ősszel ajánlható. Ilyenkor a családok néptelenek, hűvös van, hosszabb szállítás sem árt. Nyáron azonban igen könnyen veszteség éri a családokat, sőt teljesen el is pusztulhatnak. A vasúti szállítás akkor kifizetődő, ha vasút mellől és vasút mellé vándorolunk. Ha a vonathoz, majd pedig onnan el kell szállítani a méheket, akkor az átrakásokkal járó többletmunka és költség kétessé teszi a szállítás olcsóbbságát. Különösen megfontolandó a vasúti szállítás késői akácra, amikor pár órás késés is sok mézveszteséget jelenthet. A nyári melegben a megtakarítás nem ér fel a kockázattal. Méhek szállítására egyébként a nagy rakterületű, szellős és jól rugózott vasúti kocsik valók. Ilyenek a Gz, Ghz, Ggh, Gga, Lh jelűek. Rendelésnél tehát ilyet kell kérni. Egy vasúti kocsiban 50-60 kaptárnál többet csak tavasszal és ősszel, tehát hűvös időben szállítsunk. Vagont a szállítás előtt legalább két nappal kell igényelni. Tanácsos a területileg illetékes MÁV igazgatóságtól a szállítás előtt néhány nappal irányítást kérni. így biztosabb, hogy a méheket minden csatlakozó állomáson a legkorábbi vonattal továbbítják. Ha a szállítás hosszabb ideig tart, akkor közben röpíttetnünk kell. Az irányítás kérésekor azt is meg kell jelölni, hogy hol kívánunk röpíttetni. A vontató lassú és nagyon ráz. Ezért 50-70 km-nél távolabb ne induljunk vele. Pótkocsijának rakterülete 200 X 396 cm. Egyszerre 36-48 kaptárt rakhatunk fel rá. Két pótkocsit egy vontatóval csak sík, jó utakon vontassunk, emelkedőkön, szerpentineken veszélyes! Lovas kocsit csak kis távolságra (10-20 km) és csak szükségből vegyünk igénybe. Lovakra a méhszúrás nagyon veszélyes. Méhszállításra a lapos, rugós kocsik jók. A szállítás megszervezésekor tájékozódjunk a kocsi rakterületéről és teherbírásáról. A szállítóeszköz megrendelése után gondoskodjunk a rakodáshoz szükséges munkaerőről is. Legalább 4 jó erőben levő férfire van szükség. Csoportos vándorlásnál a csoport tagjai közül ennyi rendszerint kikerül. Máskülönben segítséget kell fogadni. A munkabérre előre egyezzünk meg. Alkalmi és esti munkáról lévén szó, a bér rendszerint magasabb a szokásosnál. Vándorlás előtt állományunkat - ha érvényes egészségi bizonyítványunk nincs - a helyi méhegészségügyi felelőssel meg kell vizsgáltatni. Ezt a 13/1952. F. M. sz. rendelet. írja elő. A vizsgálatért a méhegészségügyi felelőst családonként 2 Ft díj illeti meg. Az egészségi bizonyítvány a kiállítás napjától egy évig érvényes, tehát nem naptári "évre szól. Készíttessünk vagy készítsünk táblát is méhészetünk megjelölésére. A táblának legalább 40 X 30 cm-nek kell lennie. A méhész nevét, és pontos címét kell rajta feltüntetni. A vándorméhészet táblával való megjelölése kötelező és a méhész érdekeit is szolgálja. Minden méhésznek külön táblát kell készíteni még akkor is, ha másokkal együtt vándorol. Csak az ismertetett alapos szervezés után következik a méhállomány előkészítése. Ennek során a következő munkákat kell "elvégezni. Pörgetés. A nehéz mézes lépeket vándorlás előtt kipörgetjük. Különösen fontos a szűzlépek pörgetése. Akácról való vándorláskor mindig pörgetni kell Kivétel az olyan esztendő, mikor az akáchordás nagyon rosszul sikerült. Pörgetéssel a kaptárak könnyebbek lesznek, és csökken a lépszakadás veszélye is. Őszi vándorláskor már a nehéz lépek szállítása sem veszélyes. Ha pörgetésre nincs mód, akkor legalább a nehéz lépeket szedjük el a méhektől, és rakjuk, üres kaptárakba. Keretek rögzítése. Fontos, hogy szállítás alatt a Keretek sem oldalt, sem felfelé ne mozdulhassanak el. A mozgó keretek izgatják a családokat és sok méhet összevernek. A megsérült méhek vagy azonnal elpusztulnak, vagy az új helyen a kaptárak előtt ugrálnak, felrepülni képtelenek, tehetetlenül, csomóba húzódva pusztulnak el. A méhcsaládok ilyen legyengülése nagy veszteséget okozhat, és veszélyeztetheti az egész vándorlás sikerét. A mozgó keretekben a lép is könnyebben leszakad. A jó rögzítés egyik alapfeltétele az erős, jól vállazott keret. 84

kötél. Erősen nem szabad. A sarazást nem ajánlom. műlépet stb. ha a lenti 2 dolgozónak egy harmadik segít a kaptárt a kocsira fölemelni. mert így a méhek nem ülnek ki annyira. hogy a kaptárból kitörjön. hogy a rögzítés biztos legyen. lámpa. mert akkor a méhek könnyen leesnek. fekvőknél a felemelt rostaszövetes keretfedő alatti tér szolgál erre. zárhatók. Bakhátas menekülőtérnél a keretfedő és a kaptár fala közötti hézagokat papírcsíkokkal. Rögzítjük a rakodók összekapcsoló szerkezetét. akkor szögezni csak valamennyinek lezárása után szabad. Nehéz (kétanyás Ignácz. A kijárókat a méhek elülése után zárhatjuk. rések. kaptárvas. emiatt eltájolnak és erősen támadnak. Ilyenkor 2 ember adogatja a kaptárakat a kocsira. Ugyancsak már nappal előkészítjük a kijárózárókat. fogó. A száraz sárdarabok a kaptárba hullnak. Az egy keretnél szélesebb üres helyre előzőleg keretet teszünk. kettő pedig alsó harmadában. A kijárókat mindig tömören zárjuk. fogó. ott a legtapasztaltabb) lehetőleg csak irányítson. A méhész (ahol többen vannak. vagy a szélső keret és a kaptár fala közötti ékeléssel rögzítjük. papír. Rostaszövetes zárásnál a méhek a kijárónyílásnál tömörülnek. főzőfelszerelést. Jó rögzítéshez legalább 4 szeg kell. és e terv szerint rakodunk. Rakodókból vegyük ki az anyarácsot. Siettethetjük a méhek behúzódását vízzel való gyenge permetezéssel is. akkor már nappal kinyithatjuk a szellőzőket is. nehogy családok zárva maradjanak. míg a méhek mind be nem húzódnak. Természetesen kéznél hagyjuk a méhek kezeléséhez. 85 . Jó. Legyen keze ügyében mindig füstölő. Kár értük. amelyeken a méhek kijöhetnek. mert kutatástól nem kell tartani. egymást tiporják. A gépkocsi lehetőleg álljon közvetlenül a kaptárak mellé. Az eddig elmondott előkészületeket jóval a szállítás előtt elvégezhetjük. ha már lezártuk a kijáróját. nagyon csúfítja a kaptárt. lezárjuk a fekvők tetejét. Közben azok a családok. szög. hogy biztosan tartsanak. faék egyaránt jó. Káros az ilyen zárás azért is. melyiket kell kinyitni. a szellőzők korábbi megnyitása nagy melegben azért is jó.A kereteket a kaptár falába épített csavarral. az előkészületekhez szükséges eszközöket: füstölő. A kaptárak elhelyezését előre elgondoljuk. hogy szállítás alatt ki ne nyíljanak. kettő pedig fent rakja rendbe. fehérneműt. Alaposan meg kell vizsgálni a kijárókat. A kis rostaszövetes felületet annyira eltömik. Nem vándorlásra készült kaptárakban néhány üres keret behelyezésével készítünk menekülőhelyet. hogy az egyáltalán nem javítja a szellőzést. kalapács. Tehergépkocsin a lépek bármilyen irányban állhatnak. hogy az új helyen tudjuk. összecsomagolhatjuk az ágyneműt. mert a herék eltömhetik. Rakodóknál a 2 fiók közé vagy a kaptár tetejére helyezett szellőzőfiók. és szükség szerint avatkozzék be. Népes családok nyári melegben kiülnek. hogy sötétben is könnyen és biztosan zárhassuk. 32-36 keretes NB) fölrakásához 4 ember szükséges. Szeget csak akkor üssünk a kaptárba. Mindaddig füstölünk. Kettő a keret felső részénél. A fészekből kihúzódó méhek számára készítsünk menekülőhelyet. hogy a rakterületet minél jobban kihasználjuk. A rakodást a kocsi elején kezdjük. Rögzítésre kukoricacsutka. kaptárvas. A felizgatott család a legkisebb lehetőséget is megtalálja arra. szeg. Ha több kaptár van közös állványon. sok elpusztul közülük. Ha hordás van. A vándorlás napján már reggel előkészíthetjük. szerszámokat. akkor azokat a kaptár egyik falához szorítjuk és a szélső keret mellé szeget ütünk. csavarokat erősen húzzuk meg. és ha már sötét van. ott is maradnak. tömítő anyag. mert a zörgésre az állványon levő valamennyi méhcsalád felzúdul. mert egyik irányból sem érik a szállítmányt nagy lökések. amelyek már nem ülnek kint. Minden kaptár tetejére odahelyezzük a hozzá valót. nincsenek-e rajta repedések. Ha a keretek csak részben töltik ki a kaptárt. Vándorlás előtt alaposan meg kell vizsgálni a kaptárt. A kijárózárókat jól rögzítjük. A fekvő kaptárakat helyesebb hosszában rakni. akkor választódeszkával szorítsuk össze a kereteket. bőrlemezzel tömítjük. A kaptárakat úgy rakjuk. Inkább gittet használjunk. hogy este akár sötétben is zárni tudjunk. lámpa. kalapács. Több kijárós kaptárakon krétával megjelöljük a nyitott kijárókat. ezen kívül a rakodást is zavarni fogják. mert a méhek az új helyen kieresztéskor vakon kitódulnak. A takarók leszedése. A zárás megkezdése előtt végigsétálunk a kaptársor előtt és a kint ülő méheket gyengén megfüstöljük. Ha a keretek száma és a család népessége megengedi. A családok lezárása után rakodhatunk. A fél fordítókat. Konkoly. Ez akadályozza a fészek levegőzését és a méhek pusztulását okozhatja.

Az első sort szorosan a gépkocsi vezetőfülkéjéhez szorítjuk. a teljesen megrakott kocsi megbontása is lerakodáskor. Szállítás alatt a kaptárak elmozdulnak. mert ez veszélyes és tilos. akkor a második oszlop második sorát rakjuk fel. Vigyázzunk. A kisebb kocsikat úgy használjuk jól ki. A vezetőfülkébe a 0. a 3. és nem tud elég éber maradni. Ha a vezető elálmosodik. Ha a kísérők közül van.5 tonnás kocsikon is elfér 4 egy sorban. aki az útvonalat ismeri. a vezetőfülkét a kívül levőkkel összekötő zsinór rángatása). fekvőből 4 sornál többet nem pakolhatunk. A rakomány egy egészként mozog. Mikor minden sort átkötöttünk. Ellenkező esetben a földön levő 2 ember nagyon sokat dolgozik. akkor még körülkötjük a rakományt. a kaptárakat a földről felemelni pedig nehéz. pörgető lába. Ezért az utolsó sorokat. Különösen vigyázzunk az első és utolsó sor kötözésére. Legnehezebb az utolsó oszlopok felrakása. míg a kocsi végéhez nem érünk. hogyan jelezzenek. Az aluljárók alatt sem fér el. míg azok. Kivétel a jól szerkesztett 10 keretes kaptár. keretbak). A vándorbódé rendszerint a rakomány tetejére kerül. Ha vannak kisebb kaptárjaink. ép köteleket használjunk. 86 . Felrakodás után lámpával végig járjuk a telephelyet. ha a gépkocsivezető mellé olyan ember kerül. azt hárítsuk el. így azonban a rakterületből 20-40 cm széles rész üresen marad. Rakodóból 3 sornál. majd megkezdjük a 3.5-4. Kisebb kocsikra hosszában 3 kaptár fér el. Felül már a hosszabbak is elférnek. mert a kocsin ilyenkor már kevés a hely. Vigyázzunk. Ezzel a kötéllel a keresztköteleket jól meghúzzuk. akkor először hordjuk azokat a kocsihoz és csak azután rakodjunk. s könnyen kimerülnek. mert a biztonságos vezetéshez teljes éberség szükséges. nem lazultak-e meg a kötelek. mert azok mozdulnak meg legkönnyebben. Legtöbbször úgyis szükség van itt helyre a szállítmánnyal együtt utazó méhészek. A kocsi megrakása után következik a kötés. aki éjjel nem alszik el és a vezetőt szóval tartja. a kocsi elejében is. vagy egyéb ok miatt a szállítás a forró nappalba nyúlna. s a rakomány szétesik. Ugyancsak nehéz. mert pár cm-rel hosszabbak. A rakodást így lépcsőzetesen folytatjuk addig. hogy a kocsi oldalát ki ne nyomjuk.75 és 2 tonnás kocsiknál 1-1. Erre rögtön ráemeljük a második sort. nem maradt-e el láb vagy más felszerelés. nincs-e valami baj. A szorosan egymáshoz rakott és jól lekötött kaptárak hosszú úton sem mozdulnak meg. A hátul ülőkkel beszéljük meg. a kötelek meglazulnak. az is előre üljön. A kaptárak után a többi holmit rakjuk fel. Ha útközben valami bajt észlelünk. Ezután folytassuk utunkat. Rakodókból négyet egymás mellé szintén csak nagy kocsin tehetünk. Ezután új sort kezdünk a kocsi fenekén. Erre felállva rakjuk meg az első oszlop harmadik sorát. rakodómunkások részére. A kaptárakat szorosan egymás mellé rakjuk. a kocsi alját azokkal rakjuk meg. Egymás mellett 2 kaptár fér el.mert így biztosabban leköthetők. hogy közöttük hézag ne maradjon. hacsak nem feltétlenül szükséges. Mindig legyen gondunk rakodásnál. az 5 tonnás B/5-ösnél és a 7 tonnás Csepelnél 6 ember ülhet be. Azonban így csak a széles kocsik rakterületét használhatjuk jól ki. nincsenek kellően foglalkoztatva. A gépkocsivezetők ugyanis rendszerint egész napi munka után vállalják az éjszakai szállítást. hogy a földtől számítva 4 m-nél magasabbra ne rakodjunk. ide is rakhatjuk a bódé részeit. hogy a rakománynak ne legyenek kiálló részei. Ha ez megvan. A vállalati NB fekvők néhány sorozatából nem lehet kettőt egymás mellé tenni. Személyeknek pótkocsin utazni tilos. pihenjünk 1-2 órát. Először minden sor kaptárt egyszer jó erősen átkötünk. Ehhez erős. A laza rakodás veszélyes.5 tonnásoknál és a 7 tonnás Tátránál 2. Ilyenekből a 3. akik a kocsin vannak. hogy a kísérők biztonságban ülhessenek vagy fekhessenek. hegyes utakon. akkor inkább a cél elérése előtt rakodjunk le. mert akkor a hátsó ajtót nem lehet fölkapcsolni. Ha motorhiba. Megnézzük. miért is a rakodás lassúbb! A rakomány gondos lekötése után indulhatunk. oszlopot. Ügyeljünk. mert csak ezekre fér fel egymás mellé hosszában 4 kaptár. ha a kaptárakat keresztbe rakjuk. Ha a gépkocsi nem állhat be a kaptárak mellé. Tanácsos termoszban forró feketét vinni. erős fütyülés. Ha a kaptárak és a kocsi oldala között hézag marad. és a vezetőt útközben megkínálni. mert azok megakadnak az út menti fákban (pl. Jó. ha valami baj van (a kocsi oldalának verése bottal. Elhelyezhetjük azonban a rakodás megkezdése előtt. de időnként álljunk meg szemlét tartani. Az első néhány kilométer megtétele után álljunk meg és vizsgáljuk meg. s csak ezután folytassuk utunkat. nem szoktuk teljesen kirakni. különösen dombos.

olyan vendégnek. Este. így a bajt hamarább észrevesszük és könnyebben segíthetünk. Magas kaptárakat egymásra rakni nem tanácsos. A kijáróba bocsássunk füstöt. Szügy. Népveszteség veszélye csak akkor fenyeget. Ezért azokat gúlaszerűen rakjuk egymásra. A kaptárakat itt is szorosan egymáshoz rakjuk. Példa: Községi Tanács VB. 17. hogy méheink ezekre szokva. A lépek éllel nézzenek a menetirányra. az ajtók közelébe rakjuk. és a méhek röpülhessenek. ha a rakomány hosszabb ideig egy helyben vesztegel. (VI. egyébként a következő napon) megszüntetjük a menekülő tereket és letakarjuk a fészket. rendelet+. IV. Méhész István. Csoportosan vándorlók lehetőleg egyszerre röpítsenek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a következőket: a méhész neve és lakóhelye. Fontos. Vándortanyánkat megjelöljük az előírt névtáblával. hanem közepére. Célhoz érve minél gyorsabban rakodjunk le. vagy a tető alatt a rostaszöveten gyűlnek össze. berendezésére. A szállítmányt feltétlenül kísérjük. vigyázzunk. A szállítás alatt szenvedett károsodásról a célállomáson vetessünk fel „tényálladéki jegyzőkönyvet". Nagyon fontos. hogy a méheket alaposan megzavarjuk. akkor az állomáson. ne féljünk a család elnéptelenedésétől. hogy erről bizonyítékunk legyen. a méhcsaládok száma és a méhészet helyének pontos megjelölése.Vasúti szállításnál a következőket tartsuk szem előtt. Fontos. 48 órán belül. hogy a méheket olyan helyre szállítjuk. anyag kerüljön. hogy a méhek ne törjék magukat a rostaszöveten. Különösen fontos ez akkor. F. hosszabb szállítás után tanácsos a közeli udvarokban az itatóvályukból leengedni a vizet. hogy a méhek ne indulhassanak rögtön és zavartalanul munkába. akkor az állomásvezetőségtől méhészetünkben „házi jegyzőkönyv" felvételét kérjük Megtörténik. kellemetlenséget okozzanak. az írásbeli bejelentést pedig ajánlva adjuk postára. hosszabb ideig szállítjuk (kerülő utakon) és kiengedéskor a kijárót szénával. hogy 23 családos méhészetemet Hernád községből (Fő u. hogy a kocsi levegője mozogjon. alatti lakos a 13/1952. Alulírott Méhész István Vác. 48 órán belül a helyi tanácsnál szóban vagy írásban bejelentjük. kelte és kiállításának helye. egészségi bizonyítványunk hátlapján igazolást kérünk. 16/1958. mint vendégnek illik idegen helyen. hogy a felsők erősebb lökésnél le ne zuhanjanak. az egészségi bizonyítvány száma. Ne szemeteljünk. A vagont ne zsúfoljuk túl. Ilyenkor-a visszaröpülést azzal csökkenthetjük. Jó ilyenkor a kaptárak körül és az itató környékén a füvet vízzel meglocsolni. hogy külön-külön ne mozoghassanak. A vándortanya elhagyása előtt fizessük meg a kialkudott helybért. Ha időben érkeztünk. hogy máskor is szívesen lássák. akkor a kaptárakat rakjuk rögtön lábra. A vándortanyán mindenkor tartsunk rendet. hogy a célállomáson már várjon a megfelelő segítség és szállítóeszköz. a sátor vagy vándorbódé felállítására. Elköltözés előtt vagy azután. Méheimet a vasútállomáson helyeztem el. jelentsük a 87 . A méhek a hűvösben a kaptár falára csomóba húzódnak. aki azt szeretné. hogy a gépkocsit elbocsáthassuk.) a község területére szállítottam. gondolhatunk saját kényelmünkre. A méheket ne a vagon két végébe. 1958. Vigyázzunk nagyon. Az ott-tartózkodásunk alatt keletkező szemetet ássuk el *L.) FM. 17. Ezzel megelőzzük. 2. Petőfi u. 1. ezért a személyesen tett bejelentésről. ahonnan még a régi telepre visszatérhetnek. Kiállításának helye: Vác. A szellőzők lezárása után nyissuk ki a kaptárakat. Lakott helyen való lerakodáskor. Az ajtótól távoli részekbe az élettelen felszerelés. sz. hogy a községbe érkeztünk. Ha a késedelmes továbbszállítás veszélyes. fűvel. sz. Szállítás alatt az egyik ajtót hagyjuk nyitva. M. hogy a méhek ne vágódjanak ki tájolás nélkül és ne támadjanak. A szellőzőréseket zárjuk be. vagy letakarni azokat. vagy annak közelében rakjuk ki és engedjük ki a méheket. rendelet alapján bejelentem. hanem betájoljanak. Ha szállítás alatt a kijárón. VI. ha kaptárjaik egymás mellett vannak. Szügy. Egészségi bizonyítványom száma: 17. (a kaptárakat ütögetjük). Ha a kaptárakat egymásra kell raknunk. Állítsuk fel az itatót. Amikor a méhek már repülnek. Igyekezzünk azokat vízszintes helyzetbe hozni. hogy erdei vándortanyán tüzet ne okozzunk. ne tegyünk kárt az erdőben. Vesztegléskor mindkettőt nyissuk ki. Kelte: 1958. különösen meleg nyáron. vagy valami résen méhek jönnek ki. hogy a rakományt körül tudjuk járni. papírral zárjuk. Ha a kárt csak a méhek elszállítása után vettük észre. a méhek előző telephelye. vagy másnap szállítsuk tovább őket. A méhek megnyugvása után (akácvirágzáson még aznap. Így kevésbé érzékenyek az elölről és hátulról jövő erős lökésekre. hanem a kijáró felé igyekezzenek. Viselkedjünk úgy. 4. mert bemelegszik.

Testükben zsírt. Megfelelő tapasztalatokkal több kis méhész alkothat vándorcsoportot. Leghelyesebb. amikor a szabadból még nem gyűjthetnek virágport. szövetkezetek nagy segítséget nyújthatnak tagjaiknak. 1958. A nyár végén. A főhordásra nagyra növelt népességét télre lecsökkenti. illetve az emiatt elmaradt méztermelés korántsem fejezi ki teljes egészében a téli veszteséget. és szorosan egymáshoz bújva telelőcsomót. A méhek életműködéséhez meleg szükséges. A téli veszteségeket a méhészek nagy része természetesnek veszi. A mézet az ősz közeledtével mindjobban lakásának abban a részében összpontosítja. Ilyen előkészület után a hűvösebb idők beálltakor a méhek teljesen beszüntetik a kirepülést. Alulírott Méhész István Vác. Méhész István. szinte mozdulatlanokká dermedve. alatti lakos a 13/1952. Nagy István tanyájára (347. A téli veszteség a telelés jó előkészítésével és a méhcsaládok nyugodt teleléséről való gondoskodással csökkenthető. A méhcsalád télre előkészül. ez 15 millió Ft veszteséget jelent népgazdaságunknak. A méhésznek ebben támogatnia kell a méheket. Pedig ezek a méhészetek is ugyanúgy érzik a hideg hatását. hogy a méhek nem viselik el a hideget. A méhek a mi teleinknél sokkal hidegebbet és hosszabbat is kibírnak.községi tanácsnak méhészetünk elszállítását a következők szerint: Községi Tanács VB. sz. a téli méhek életkora 6-8 hónap is lehet. Az élelemkészlet elhelyezése nem hat rá. Fényesen bizonyítják ezt azok a méhészetek. Ennek helyét elsősorban az utolsó fiasítás. ősszel kelő méhek nem olyanok. ezért nem szabad a téli fészek helyének megválasztását teljesen a méhekre bízni. A testükben felhalmozott zsírt és fehérjét pempőtermelésre használják fel akkor. ha egy részük télen elpusztul. telelőfürtöt alkotnak. Míg a tavasszal. mint a tavasziak. VI. és hosszabb életűek. Az előkészület első lépése az élelemtárolás. A vándorcsoportok szervezésében a méhészeti szakcsoportok. évi) ennél sokkal több méhcsalád pusztul el. nagyobb állománnyal bíró méhészekhez csatlakoznak és mellettük sajátítják el a vándorlás gyakorlatát. nyáron kelt dolgozók átlag 35-50 napig élnek.) szállítottam. az erősek később (8-10 foknál) húzódnak telelőfürtbe. Ezeket téli méheknek mondjuk. rendelet alapján bejelentem. Jóakaratú emberek egymáson sokat segíthetnek. nyáriak. mint a többiek. A méhek a telelőfürtöt úgy alakítják ki. A méhcsalád azzal is készül a télre. Már ez a néhány szám elég annak szemléltetésére. fehérjét halmoznak fel. hogy lakása minden felesleges nyílását eltömi propolisszal. 15. Szügy. Szügy. T E LE L É S Téli veszteségeinket külföldi adatok és hazai tapasztalatok alapján 10-20%-ra tehetjük. nem csoda. Egy méhcsaládot 300 Ft-ra értékelve (a lépek. sz. vagy legutóbb az 1955-56. A méhcsalád azonban a nagy hideg ellen is tud védekezni. hogy beszünteti a meleget kívánó élettevékenységét (fiasítás gondozás). S ennek többszörösére tehető a szaporulatban és a méhek megporzó munkájában kieső haszon. Egy méh egymagában már 10 fok alatt életképtelen. A téli elhullás elkerülhető. sőt teljesen elkerülhető. aminek értéke több mint hét millió forint. milyen kár származik a méhészet téli veszteségeiből az egyénre és közre egyaránt. E L Ő K É SZ Ü LE T A T E LE LÉ SR E . tömör kérget alkotnak. Azzal vigasztalja magát. amelyekben a téli veszteség ismeretlen. kaptár marad). Ha a téli veszteség 10%. Kis méhészek néhány családjukkal egyedül nem vándorolhatnak. Ennél sokkal nagyobb a télen legyengült családok hozamkiesésében mutatkozó kár. Ez a felfogás helytelen és káros. Erős teleken (mint az 1928-29. másodsorban a kijáró helye határozza meg. FM. Az elpusztult állomány 8 kg átlaggal 40 vagon mézet termelne. 4. hogy méheimet a mai napon a vasútállomásról Csabacsűd községbe. széle pedig mézes sejteken feküdjék. A telelőfürt külső részén a méhek szorosan egymáshoz simulva. Ez védi a fürt belsejében fejlesztett meleget a 88 . A gyenge családok korábban (már 13 foknál). ahol majd a telet tölti. pedig az elpusztult családok értéke. A hideg elleni közvetlen védekezést szolgálja. Gyakran még a kijárónyílást is megszűkíti. Petőfi u. A néptelenedéssel párhuzamosan azonban belső változás is végbemegy a családban. hogy középen üres sejtek legyenek. akkor az 500 000 családra becsült állományunkból 50 000 méhcsalád pusztul el. ha kezdetben gyakorlottabb.

augusztus első felében a 3. mert a fiatal anyák nyár végén többet petéznek. a télre jól felkészült méhekből álljon. megdermedve lehull. amelyekben a telelőfürt kialakult. amelyekből az élelem elfogyott. A jó telelésben a méhésznek kell segítenie a méheket. mert az idősebb munkásokból nagy a téli veszteség. Minél kisebb a hő veszteség. ezért jobb ilyenekkel méhészkedni. Ez nagyon káros. A telelőfürtön kívül ennél is sokkal hidegebb van. például enyhe az idő. A telelés előkészítését már nyáron kezdjük. úgy húzódik tovább a lépen a méhcsalád.5 fok meleg. fiatal anya is. tenyésztési célokból értékes anya). A serkentőetetés megkezdése előtt a szűkösen ellátott családok készletét kiegészítjük. ezért a telelőfürtnek a méz egy részét takarnia kell. Az emészthetetlen anyag vastagbelükben halmozódik fel. hanem csupán a telelőfürtben. A serkentés megkezdése előtt rendezzük a fészket. magas lépen előbb fölfelé. Ha a téli eleség jó és a család nyugodtan telel. Ezért nagyon fontos. mézet fogyasztanak és abból izommunkával hőt termelnek. amikor pótlása még nehéz vagy lehetetlen. Az anyátlan család nyugtalanul telel. Ha ezt elhagyja. szalmából préselt). A telelőfürt belsejében a hőmérséklet a teljes nyugalom időszakában 14-25 fok között váltakozik. A nyári serkentés a tavaszinál eredményesebb. Augusztus végéig. a nélkül. 89 . A nyugalmában gyakran zavart. sok méhet veszít. a kaptár választódeszkán túli részében pedig -8 fok hideg volt. Egy kísérletben. Ha nincs hordás. a fürt belsejében 33 fok meleget mértek (már megkezdődött a petézés). a méhek bent ürítkeznek. sokat fogyaszt. akkor hosszú időt kibír ürítkezés nélkül. mézre van szükségük. A méheknek a hő előállításához fűtőanyagra. akkor augusztus 10-15-e között megkezdjük az etetést. és nagymértékben elősegíti a Noszéma terjedését. Hidegben a méhek csak azokból a léputcákból táplálkozhatnak. hogy a téli veszteség a július 20. vagy rossz eleségen telelő méhcsalád a hosszú tél vége felé képtelen visszatartani az ürüléket. A téli fészekbe lehetőleg csak fiasításra alkalmas lépek kerüljenek. annál kevesebb a fogyasztás. Ha a méhek élettevékenysége fokozottabb. hogy családjaink jó népesen teleljenek be. amennyi a szükséges hő előállításához kell. hogy a család főként augusztus-szeptemberi kelésű. Megállapították. elpusztul. A telelőfürttől elszakadó méhek elpusztulnak. gondos takarásával is. A kéreg hőmérséklete gyakran csak 9-10 fok. Fontos. A méhek a téli nyugalom időszakában nem ürítkeznek. mert léputcát csak enyhe időben képesek változtatni. és nagymértékben csökkenthető a fészek szűkítésével. A hideg ellen az erősebb család könnyebben védekezik. A fürt belsejében a méhek élénkebben mozognak. majd hátrafelé mozog. A telelőfürt rendszerint a lépek kijáró felé eső részén alakul meg. erős tél felőrli. A fészek hő vesztesége kisebb a jól szigetelő kaptárakban (kettős falú. Ahogyan fogy a méz. Naponta 2-3 dl 1:1 arányú méz vagy cukorszörpöt adunk családonként. Nagy lépben több méz fér el. nagyobb a fogyasztás is. Az öreg anya igen gyakran télen vagy kora tavasszal dűl ki. hogy augusztus végén átlag 6 lépen legyen nagy kiterjedésű fiasítás (összesen legalább 50-60 dm2). Az is igen fontos. amikor a külső hőmérséklet -24 fok volt. A teljes nyugalom időszakában a család csak annyi mézet fogyaszt. A gyenge család életerejét a hosszú. A méh tehát a kaptárban sem találja meg mindenhol a számára életet jelentő meleget (legalább 10 fokot). hordástalan időben is tovább fiasítanak. hogy mikor pusztulnak el. és alacsony lépen hátrafelé. egyébként családjaink a betelelés idejére nagyon legyengülnek. ugyanakkor a fürt szélétől néhány cm-re csak 2. mert más léputcákra létük veszélyeztetése nélkül képtelenek átvonulni. Júliusban. és vándorlással sem teremthetünk. legfeljebb szeptember 10-ig serkentünk. vagy már megindult a petézés. A kaptárban a méhektől távolabb fagypont alá is hűlhet a hőmérséklet. A telelés sikerének fontos feltétele a jó. éves anyákat lecseréljük (kivétel a legjobb teljesítményű. Ugyancsak elhullnak a méhek azokban a léputcákban is. hogy megbontaná a telelőfürt egységét. előtt rakott petékből kelt méhekből 61% az augusztusban rakott petékből kelt méhekből 18% a szeptemberben rakott petékből kelt méhekből 12% volt. tavasszal könnyen álanyássá válik. Ezt bizonyítja a következő kísérlet: Különböző időszakokban kelt méheket megjelöltek és figyelték.kisugárzástól.

hogy ne kerüljön a külső levegővel közvetlenül érintkező oldalfal mellé. akkor fészküket a közös választófal mellé toljuk. Gyengébb minőségű bőrlemezből két réteget használjunk. A fészeknek a kijáró közelében kell lennie. és jó telelés után tavasszal is kielégítően fejlődhetnek. A téli fészek elhelyezése fekvőkaptárban a) rendezés elölt. illetve a mézkamra lépeinek kiszedésével szorítjuk kisebb térre. Rakodókban a családokat a mézkamra eltávolításával. Ezt a jó tulajdonságukat jegyezzük meg. Sajnos. Ha a kaptárban két családot teleltetünk. amelyek beteleléskor legalább 8 lépet sűrűn takarnak. és ellenőrizzük a telelés feltételeit. hogy a családok túl korán ki ne szorítsák mézzel az anyát. Augusztus végétől már nem avatkozunk be a méhek fészkének alakulásába. a b 10. a méhek legtöbb vidékünkön és legtöbb esztendőben nem képesek segítség nélkül jól betelelni. mint tavasszal. sok téli veszteséget okoz! Ha augusztusban hordás van. Első feladatunk a népesség meghatározása. akkor a fészekfiók oldalát szalmapárnával szigeteljük (11. ábra). ezért a fekvő kaptár jobb vagy bal oldalánál tömör választóval 3-6 keretes részt leválasztunk. mert a fiasítás csökkentése már nem baj. hogy egymást melegítsék (10. Lehetőleg úgy helyezzük el. Ezért a családokat szeptember 15-e után részletesen átnézzük. ábra. Legértékesebb családjaink azok. a későn kelt méhek pedig esetleg tisztulás nélkül telelnek be. A fészket fiasításra alkalmas lépekkel tűzdeljük. hogy a két család össze ne járhasson. A fészket a választó mellett rendezzük be (9. A fokozottabb munkával kivesszük a téli méhek erejét. Az 5 léputcásnál gyengébb családokat egyesítjük. Jók és telelésre kiválóan alkalmasak azok a családok. ábra. ügyelni kell.A serkentőetetés szeptember második felében vagy később káros lehet. Az anyarácsos választót bőrlemez betéttel takarhatjuk. vagy egy kaptárba kettőt (esetleg többet) telelünk be. Ez nyugtalan telelést. Gyenge családok fészkének elrendezése a) rendezés előtt. közepes családok önállóan is telelőképesek. és középen hagyni üres teret. és nem remélhetünk tőlük kielégítő tavaszi fejlődést. a közös választófal mellé tolva teleljük be. b) rendezés után A választót lécecskékkel szögezzük körül. A 6-7 léputcás. a b 9. A gyenge családokat kettesével egy kaptárban. ábra). b) rendezés után 90 . Helytelen a kaptár két végében teleltetni. Ha a népesség megengedi. A családokat népesség szempontjából ősszel ugyanazon elvek alapján értékeljük. ábra). Az ennél néptelenebbek erős teleken sokat szenvednek. amelyek fészküket beavatkozásunk nélkül is helyesen rendezik el és jól betelelnek. A méhcsalád telelő fészkét rendezzük.

A szeptemberi szemle alkalmával hozzákezdünk a téli fészek nagyságának szabályozásához is.) gyenge család A fiasításos lépeket tegyük a fészek közepébe. amikor a fiasítás terjedelme rohamosan nő. Legfontosabb a mézkészlet és a népesség ismerete. hogy a családok élelmét mennyivel kell pótolni. Ezekből megítélhetjük állományunk télire való felkészültségét és azt. a. Így. a szűkös pedig fékezi azt. 15-25 kg élelem kell. melléjük vastag mézkoszorús lépek kerüljenek. Különösen fontos ez fekvő kaptárakban. a lépek szoros kapcsolatát megszakítjuk.) b. Gyenge családokban itt is szükséges a méhek kevesebb lépre tömörítése. akkor a lépeket megcseréljük. hol találunk. Feltétlenül fel kell jegyeznünk azt is. Ha a méz nem a fészekben van. Gyorsabban célt érünk úgy. Így a méhek biztosabban a fészek lépeibe raktározzák az eleséget. hogy a lépekben elszórt mézet kipörgetjük. Azért is jó a fészken kívül került mézkészlet feljegyzése. b. Ez azonban nem mindig eredményes és nagyon hosszadalmas. Az így ellátott családok sorsa miatt télen nem kell aggódnunk. A téli fészek elválasztása a többi léptől a) rendezés előtt. mennyi méz van a családoknál a téli fészken kívül. mert csak tavasszal lesz rá szükség. A fészekbe már nem szükséges mézes lépeket a kaptár meghatározott részébe rakjuk. Léputcánként 2.) rendezés után. Ez feltétlenül a méhek által elfoglalt lépeken legyen. ábra. népességüktől függően. b) rendezés után 91 . ábra. A családoknak. amennyit a téli fészek kialakításához elegendőnek vélünk.a. Segíthetjük a méz összehordását úgy is.) 12.) 11. mert a rakodókban csak 10-12 lép van a fészekfiókban. mert szemlénk végén látni fogjuk. nem baj.) c. A szemle alkalmával észlelteket jegyezzük fel. ha ezekben bőséges virágpor van. ha valamelyik családnál a fészek rendezéséhez mézes lép kell. azután a méhekkel feletetjük. s helyükre jó mézeseket teszünk. a többi a fészken kívülre is kerülhet.) b. ha etetéssel pótoljuk a család élelmét. a fészekből az üreseket kivesszük. c. A szélső lépek a legmézesebbek legyenek. hogy a fészekén kívüli lépekben a födött mézet felnyitjuk.5-3 kg. ábra). Különösen fontos ez akkor. akkor kipörgetjük. tudjuk. Ilyenkor a bőséges készlet a fejlődésnek lendületet ad. A téli fészek szeptemberi rendezése rakodókaptárban a. A nagy fogyasztás márciusban indul meg. Jó. de legalább 2 kg élelmet hagyjunk. hogy mennyi az. de ha egy-két lépet tévedünk. a lépek között 4-5 cm hézagot képezünk (12. A téli fészek pontos terjedelmét ilyenkor nehéz megállapítani. Megbecsüljük a mézkészletet is. és ha nagyobb mennyiség. A teljes nyugalom időszakában (november-január) egy család összes fogyasztása 5 kg-nál több nem "szokott lenni. Annyi keret után.) rendezés előtt.

(A szükséges szirupmennyiség az 1. A hiányt a készlet és szükséglet közötti különbözet adja. családnak ezek szerint 7.5 kg élelemmel akarok betelelni. legfeljebb itt-ott vitték el egy családtól mások a beadott készlet egy részét. Ilyenkor a szirupot 1:0. maradjon az esti etetésnél. a kijárókat gondosan szűkítem. Ezt beírom. 4.6 arányban készítjük. A családok sorába minden etetés után jelet teszek (függőleges vonalat húzok).5 Hiány Etetés dl 7.5 20 22. Ezt a család sorában valamilyen jellel feltüntetem. Népesség léputca 7 8 9 6 7 Mézkészlet a Szükséglet fészekben 10 12 17 15 20 kg 17. oszlop adatait a szemlén készített feljegyzések adják. sz. Táblázat A 2. akkor az etetést befejezem.A szemle során a 14. Ha a „hiány" oszlop adatait összeadom. táblázatban bemutatott minta szerint készítem följegyzéseimet. Család száma 1. Az 1. számúnak 5. Ezt az „etetés" oszlopba bejegyzem. Eddig még soha nagyobb baj nem történt. nagyobb etetőt kapnak. akkor megnézem. Ezután kiszámítom. 2. hogy mennyi cukrot kell az egész állománnyal feletetnem. meglátom.5 X 12 = 90. Tegyük fel. Akinek a méhei lakásánál vannak. aki távol van a méheitől.. Mézkészlet Család száma 1.5 15 17. ugyanakkor a kaptárt is jól láthatóan megjelölöm.5 8 5. 5. A családokról a 15. hány liter sziruppal pótolható a családok hiányzó élelme. Rendszerint gyenge vagy anyátlan családdal történik meg. táblázat szerinti kimutatást készítem. 4. táblázatból kiolvasható. mely családok készletét kell kiegészítenem és mennyivel.5 kg-ot veszek. hogy a szükséges mennyiséget megkapja. A téli szükségletet úgy számítom ki. hány etetővel kell adni a családnak. Ezután megkezdem az etetést.5 X 12 = 66 deciliter szirupot kell kapnia. Mikor az előírt számot elértem. 3. amelyekkel többet kell feletetni. 3. a 2. 2. Az őszi élelempótláskor rendszerint nappal is szoktam etetni. kísérelje meg a nappali etetést. 5. Fiasítás Népesség hány lépen léputca 2 1 3 1 — 7 8 9 6 7 fészekben kg 10 12 17 15 20 14.. hogy fölöslegesen ne nyitogassam. De csak akkor. 3. ha állandóan méhei között lehet. Azok a családok. Kiszámítom.5 — — 90 96 66 — — 20 12 10 — — Etető Szükséges etetések száma 5 8 7 — — kg 3 2 4. Így egy nap 92 . Tehát egy kg élelmet 12 dl szirupban adunk be. Táblázat Mikor ezzel a munkával végeztem. hogy léputcánként 2.) Ezután a családokhoz behelyezem az etetőket. hogy léputcánként 2. és 3. Az etető űrtartalmát bejegyzem a megfelelő oszlopba.5 5 — fészken kívül hány lépen 4 3 5 3 — 15. 2. a 3. Ilyenkor állandóan a méhek között vagyok. számúnak 8 X 12 = 96.

A méhek által nem takart lépeket kivesszük a választó mellől. vagy a családokat túlságosan etetni. telelésre nem jó. akkor cseréljük ki a lépeket. szalmapárnát. akkor pörgessük ki. mert egy családdal sem kell túl sokat etetni. augusztusban etessük a méheket. A bő készlet kedvező a fiasításra is. A szirupból esetleg a fészken kívüli lépekbe is raknak. A fészket mindig annyi lépre szorítjuk. pár nap múlva ellenőrizzük. Amelyik családot már nem kell etetni. használhatunk. a mézharmatméz nem káros. Némelyik jóformán etetésre sem szorul. hogy közepében üres sejtek legyenek. akkor ne pörgessünk. Ezzel a megoldással egyrészt kevésbé terheljük meg a családokat. A népesség erre az időre véglegesen kialakult. (Vigyázni kell. Azokat a családokat. Ez feltétlenül szükséges. s a fogyasztás nagy lesz. ha nem lehet. annál többet kell pótolni. hogy a fészeknek a többi léptől való elhatárolása céljából kivett lép helyén építeni kezdenek. A mézharmatos méz.alatt 3-4 adagot is elhordathatunk. Ezért törekedjünk arra. másrészt hamarabb végzünk az etetéssel. amelyek ősszel úgyis elhullnak.enyhe őszön későbben . mint késő ősszel. hanem a családokkal etessünk fel legalább annyi cukrot. Tavasszal. szeptember végére. másoknál 10-15 kg-ot kell pótolni. Ezért nem helyes a fészket teljesen teli lépekből összeállítani. Gyakori. pusztulást okoz. betegséget. hogy a családok őszi ellátottsága nagyon egyenetlen. hogy a család számára nem hagytunk túl nagy fészket. akkor a fészket oldalról is szűkítjük. és gyorsan végzünk az etetéssel. Ha a fészeklépekben sok a mézharmatos méz. attól kivesszük az etetőt. hogy a fészek nagyságát szeptemberben helyesen állapítottuk-e meg. Ilyenkor már elhatárolhatjuk a fészket a másik oldalról is (13. további jelentős néptelenedéssel már nem kell számolni. Ha pedig véletlenül erős telet kapunk. Minél jobban kifogy a készlet. amennyit a méhek sűrűn takarnak. mikor már röpködhetnek. Ha valamilyen ok miatt az etetést nem végezhettük el időben s kielégítően. mert gyöngíti a téli méhek erejét. Ilyenkor az a helyes. Most utoljára nézzük meg. de legkésőbb október első napjaiban föltétlenül fejezzük be. A méhek a telelőfürtöt úgy szeretik kialakítani. 93 . bőrlemezt stb. Szeptember második felében etessünk. Az őszi etetés a családokra nem kedvező. amelyek az előírt mennyiséget már megkapták. Hordástalan nyáron már júliusban. cukorlepénnyel segíthetünk a családokon. ábra). hogy jó vastag koszorút készítsenek. Ha az időjárás már hűvösebb. akkor még segíthetünk rajta. akkor megnagyobbítjuk a fészket. akkor inkább szűkösebb készlettel teleljünk. Az etetés hatására a méhek jobban szétterülnek a kaptárban. minél később pótoljuk. A túl nagyra szabott fészket viszont a szükséges mértékben kisebbítjük. akkor azt odatoljuk. tehát nem rontjuk a család életerejét. mert csak így lehetünk biztosak benne. Kipörgetés után etessük a családokat jó mézzel vagy cukorral. amíg a tavaszi enyhülés meg nem jön. Megesik. Besűrítés után a méhek a fészken kívüli lépekbe rakott szirupot fészkükbe hordják.még egyszer végigvizsgáljuk a családokat. Meglátjuk. és azt a méhek jó helyre raktározták. A méhek ezen fognak telelni. A gyengén telelt családok készletét inkább kora tavasszal pótoljuk. Ha például az egy kaptárban betelelt két család nem a választófal mellett alakította ki a fészkét. hogy könnyebben tartani tudják a szirup érleléséhez szükséges meleget. amennyi az első tavaszi röpülésekig elegendő. erre választódeszkát. semhogy kései etetéssel veszélyeztessük a telelést. akkor kiegészítjük. Ez egyik jele annak. ami a családot nem terheli meg túlságosan. hogy az élelemkészlet a fiasítást vissza ne szorítsa!) Ősszel csak a készlet kisebb pótlására lesz szükség. Ekkor a szirupot még azok a méhek dolgozzák fel. hogy minél kevesebb etetésre legyen szükség. vajon megvan-e minden feltétele a jó telelésnek. annál erősebben vesszük igénybe a téli méheket. Ha a méhek nem férnek el a téli fészeknek szánt lépeken. Október első napjaiban . fészkét gondosan takarjuk. Ha a család elhelyezkedése nem megfelelő. Ha a mézharmatos mézből gyűjtött mézkoszorúk nem vastagok. ha a jól ellátottak készletéből adunk emezeknek. azonban kedvezőtlen esztendőkben nehéz elkerülni az etetést. A jól elhelyezett 10-12 kg élelem átlagos teleinken addig feltétlenül elegendő. hogy a készlet valóban elegendő. és valamennyi családot etetjük. Ha az élelmet nem tartjuk elegendőnek.

a.) 15. ábra b). A fészek szűkítése szalmapárnával a) fekvőkaptárban. hogy a méhek a kaptár többi részébe nem mehetnek át (15. ábra. A 7 léputcás családot például úgy szűkítjük. ábra b).) 14. nagyon ügyeljünk.) a. A méhészek a szűkítésnél sok hibát követnek el. 9 vagy 12 léputcások (illetve ilyeneknek vannak beírva). A fészek végleges leszűkítése a) szűkítés előtt. Ha a fészket úgy választjuk 94 . kaptárban például a családok 6. hogy a fészket az egyik oldalon a választó mellé szorítjuk. Ha az első módot használjuk. amennyire az általuk használt kaptár berendezése engedi. vagy úgy. mert akkor a kaptár üres részében elpusztulnak.) A gyengén takart lépekre a téli fészekben nincs szükség.) teljesen.a. Az ilyen eljárás helytelen. ábra a). mert ilyen rosta szövetes keretfedők vannak. b. A rostaszövetes keretfedőktől független szűkítést kell alkalmazni. hogy a kaptár fala mellé egy-egy szalmapárnát helyezünk (14. A NB. hogy átjuthatnak (15. b) szűkítés után b. keretre szegezett bőrlemezt stb. Általános.) A téli fészket vagy úgy szűkítjük. ábra. A 10 keretes Hunorban 6 léputcás családot úgy szűkítünk. a rostaszövetes keretfedő alatt kell mozgatni. b) rakodókaptárban b. hogy a méhek az üres kaptárrészbe semmilyen kis résen ne juthassanak át. deszkát.) 13. A kis nyíláson át nem találnak vissza a családhoz. hogy csak annyira élnek a szűkítés lehetőségével. és a kaptárt ilyen részekre lehet osztani.) átjáróval b. A téli fészek elhatárolása a. a másik oldalon kimaradó két lépnyi teret szalmapárnával pótoljuk (14. A szűkítésre használt szalmapárnát. ábra a). ábra.

akkor erre nincs is szükség. amikor még a családok betakargatására rendszerint nincs mód. Szűkített fészekben a méhek léputcát egyébként sem változtathatnak. A felső bőrlemezt közvetlenül a keretek felső lécére fektetem. A takarást mindenki lehetőségei szerint oldja meg. a fontos az. Az oldaltakarás alatt a méhek átjárhatnak a kaptár fészken kívüli részébe. Nagyon sokan teleltetik családjaikat szűkített fészekben. Természetesen nem csupán bőrlemezzel szűkíthetünk. Mindenképpen jobb tehát már ősszel gondosan szűkíteni és takarni a családokat (16. leglényegesebbek és leggyakoribbak a következők: 1. A széna és a moha nagyon szemetel. Nem szabad azzal az indokkal elvetni. mohát. Én a bőrlemez mellett oldalt több réteg papirost lógatok le és szorítok a szomszéd léppel a bőrlemezhez. a méhek nem tudnak léputcát változtatni. népességéhez mérten szűkítjük. Igaz. amikor a fiasítás megkezdődik. de nem igaz. Kár lenne emiatt a zárt léputcán való telelésről lemondani. Alsó kijárós kaptárakban a levegőcsere rosszabb. Szerintük a takarás csak tavasszal szükséges.el. hogy az ilyen aggodalmak fölöslegesek. hanem maga a szűkítés. 2. mint az erősé! Sokan azt mondjak. mind a tavaszi fejlődés idején nagyon hasznos. szénát. Évek óta teleltetek szűkített fészekben. mint a teljes nyugalom időszakában. de ha jól elláttuk őket élelemmel. mind fölülről bőrlemezzel takarom. Ezen a méhek szabadon közlekedhetnek. A téli fészket nemcsak szűkíteni kell. A gyenge állomány gondos szűkítése és takarása sokkal fontosabb. A kedvezőtlen eredmények okát a rossz előkészítésben kell keresni. a lépek megpenészednek. mert a kaptárban bárhová mozgathatók. A papírtakarást a rostaszövetes keretfedővel leszorítom. ezért jó télire egy kis felső kijárót is nyitni. A választón kívül került lépekből fészkükbe hordhatják a mézet. papírt. A fészek hőmérsékletét a takart családok télen is kisebb fogyasztással képesek fenntartani. hogy a téli takarás fölösleges. sőt káros. vagy a lépeket átfúrással rongálni. A zárt léputcás telelés ellen sok kifogást hoznak fel. hogy csak tavasszal kell gondosan takarni. mert ez a jó telelés és tavaszi fejlődés egyik alapfeltétele. 95 . hogy a méhek nem tudnak léputcát változtatni. enyhe időben gondozzák a lépeket. Lehetőleg mindkét oldalról és felülről is takarjuk. Nem is az a lényeges. február elején megindul. Több réteg papírt teszek a felső keretléceket takaró bőrlemezre is. hogy mivel szűkítünk. A tapasztalatok általában jók. vattapárnát. Takarásra szalmapárnát. A jó takarás kíméli a család erejét. és a fészekben nem maradnak takaratlan lépek. A tapasztalatok azt mutatják. Ezenfelül jól tudjuk. mert valamennyi léputca foglalt. hogy a méhek a kaptár többi részébe is átmehessenek. Oldaltakarásra (és egyúttal szűkítésre is) igen jók a felső és alsó keretléc közé préselt szalmapárnák. mert a téli nyugalom megszűnése után rágni kezdik. A papír közvetlenül a méhek takarására nem jó. Meleg időben a fészekből kihúzódhatnak. a fészek belucskosodik. hidegben visszamehetnek. akkor legjobb a fenék és szűkítő között 1020 mm-es részt hagyni. majd a keretfedőt még felülről is letakarom. Nincs lecsapódás a kaptár fészken kívüli részében sem. akkor felső kijárós kaptárakban nincs lucskosodás. hogy a méhcsaládnak a fiasítás megindulásától nagyobb melegre van szüksége. mint a nem takartak. ábra). hogy a fiasítás már január végén. Ha a családot valóban jól. hanem takarni is. A zárt léputca mind télen. hogy a családokat gondosan takarjuk. A fészket mind oldalról. penészedés. rongydarabokat szoktak használni.

hideg időszakok enyhébbekkel váltakoznak. 96 . cickány.a. Ezeket az igen hasznos madarakat ne bántsuk. Az egerek és cickányok ellen a kijárókat már ősszel fogas szűkítővel szereljük fel.) egycsaládos fekvőkaptárban. Van azonban hátránya is. Ezért a kijáró elé szélfogót kell tenni. A fészket ilyenkor még egyszer ellenőrizzük. akkor legalább kukoricaszárból. Cinkék ellen deszkából. november elején kerülhet sor. b. bőrlemezzel takarni. hanem idejében alkalmazott védekezéssel. A zárt teleltetési mód akkor sikeres. Teleink nem egyenletesek. Kétségtelen. A méhek nyugalmát télen az egér. nádból készített ideiglenes szélfogóval védjük. ábra).pusztulás fenyegeti őket (17. hogy télen át ne rongálódjanak. hogy a fészek méhekkel jól takart léputcáiba húzódjanak. a kaptárak jobban védve vannak. Erre rendszerint október végén. hogy a zárt helyen való telelés néhány szempontból előnyös: kisebb a fogyasztás. A cinkék állandó zavarásukkal tetemes károkat okozhatnak.) 16. A takaratlan vagy gyengén takart lépeket kivesszük. A tisztulásra alkalmas enyhe idő még decemberben és januárban is gyakori. harkály és cinke háborgatja. A téli kirepülések megkönnyítik a méhek sikeres átteleltetését. A védőket még a hó leesése előtt rakjuk fel. ábra. hogy a cinkék a méhekre rá ne kapjanak. nagyobb a nyugalom. mert a szélső lépek külső oldalán . A harkály különösen erdős vidékeken tesz kárt. hogy a kaptárakba ne fújhasson be közvetlenül a szél. Télen se engedjünk a méhek közelébe sem baromfit. A zárt helyen teleltetett méhészetek ezt nem hasznosíthatják. Téli teljes takarás a.) c. ha a telelőhelyiség minden szempontból megfelelő. azokat onnan lesöpörjük. mert mindenféle háborgatás káros.) kétcsaládos fekvőkaptárban. sem egyéb állatot. bőrlemezből vagy más anyagból készült előtéttel védjük a kijárót. Ilyenek készítése pedig igen költséges. c. A telelőcsomó kialakulása A családokat a hűvösebb idők beköszöntésekor takarjuk le véglegesen. Nagyon fontos az is. Ha a fészek szélső lépének külső oldalán kevés méh van.a családtól elszakadva .) b. Vannak azonban a zárthelyi telelésnek is hívei.) rakodókaptárban Pusztulásra ítélt méhek 17. hogy a fészekben hagyott lépeket valóban jól takarják-e a méhek. A méhek nálunk általában szabadban telelnek. be ne ázzanak. valamint etetéssel tartsuk távol méheinktől. Az utolsó szemle után tanácsos a szabadban álló kaptárakat kátránypapírral. Ilyenkor csak a jól szigetelt telelőhelyiségben nem melegszik fel a levegő. Ha nem telepíthetjük szélmentes helyre. Az uralkodó szelektől az egész méhészetet védeni kell. de csupán annak megállapítására. amikor a telelőfürt már kialakult. ábra.

mert fent melegebb a levegő. A föld fölötti helyiségek azonban ennyire nem használhatók ki. Gondoskodnunk kell a méhek teljes nyugalmáról is. mert kevés az élelme. Hirtelen időváltozáskor azonban föltétlenül meg kell győződnünk arról. Ebbe tehát 150 család helyezhető el. akkor naponként hallgassuk meg méheinket. Nem vándorkaptárokban a takaró egy részének felnyitásával adunk szellőzést. A kihordást lehetőleg úgy osszuk be. Ha valamelyik családért amiatt aggódunk. nem melegszik-e fel. Ha a telelőhelyiség hőmérséklete 6 fok fölé emelkedik. mint szabadban való teleléshez. Állvány készítése azonban költséges. Az 5 m széles. és a helyiséget nem sikerül szellőztetéssel lehűteni. papírból. A méhek zúgását legkönnyebben hallgatócsővel ellenőrizzük. majd a harmadik sor. Ha a helyiségben egerek vannak. Behordásukra rendszerint csak november végén. hogy lássuk. akkor a szellőzőlécek megnyitása helyett helyesebb a tető megemelése annyira. hogy alulra a népesebb. de a kártevők a tető alá be ne férhessenek. vagy a következőn kitisztulhassanak. Az egyenletes. hogy a telelőhelyiség sötét és megfelelően száraz legyen. viszont esetleg a biztos pusztulástól mentjük meg. főzött cukorlepényt. Ha attól tartunk. s azt a népes családok nehezebben viselik el. A teljes nyugalom idején elegendő a családok kéthetenkénti meghallgatása. mert a sok méhcsalád könnyen bemelegíti. csendes zúgás jó telelés jele. 6 fok fölött a méhek már nyugtalankodnak. Enyhe időben éjjeli szellőztetéssel ellensúlyozhatjuk a felmelegedést. akkor a családokat nem szabad úgy szűkíteni. A telelési munkákat a kővetkező időrendben kell végezni: 97 . Ez akkor fontos. hogy az élelemkészlet fogytán van. Legjobb a 75-80% páratartalom. mert a jég elzárhatja a családokat a levegőtől. erre jöhet a második. méreggel kiirtjuk. akkor a méheket hordjuk ki. hogy elegendő szellőzés keletkezzék. A havat akkor takarítjuk el. Ha hőmérséklete állandó. Az első sort gerendákra. műanyagból. A hőmérséklet lefelé való kilengése nem veszélyes. Ősszel a családokat csak könnyen takarjuk. hogy a hólé ne rongálja a kaptárakat.4 fok közötti hőmérséklet. hogy valamennyi kijárójához hozzáférjünk. ha a kaptárak teljesen hó alá kerülnek. bármikor a többi háborgatása nélkül kivihessük. ha hőmérőt helyezünk el benne. 8 foknál pedig rendszerint megbontják a telelőcsomót. Egyenletes hidegben elegendő a 10-14 naponkénti ellenőrzés. Egy méhcsaládra fél m3 légteret számítunk. A kijárót leghelyesebb tömören zárni. A kijárót lezárjuk. Vándorkaptárakban úgy készítjük elő a családokat. mikor olvadást várunk. fémből. A kaptárakról és környékükről hideg időben nem kell eltakarítani a havat. amikor már számolhatunk a hideg állandósulásával. kimeszeljük. bontsuk fel és helyezzünk fészkére kemény. A kaptárakat legjobb állványokra rakni. Ha télen azt vesszük észre. az egeret űzzük ki. Az ilyen szükséges beavatkozásoktól ne féljünk. A tető alá egy darabka fát helyezünk. téglákra helyezzük. A kaptár rövid időre való felnyitásával a családban kárt nem teszünk. A méhek téli állapotáról zúgásuk meghallgatásával tájékozódhatunk. ezért a kaptárakat legtöbbször egymásra rakjuk. mint szállításra. A behordás után a telelőhelyiséget naponként ellenőrizzük. A fogyasztás növekedésén kívül egyéb bajt nem okoz. akkor ritkábban szemlélünk. mert a havon keresztül is kapnak levegőt a méhek. Behordás előtt leszedjük a takarókat. A telelőhelyiség előkészítését már nyáron megkezdjük: kitakarítjuk. Legjobb a 0 + . A behordást úgy irányítsuk. hogy a munka gyors és zavartalan legyen. A kaptárakat úgy rakjuk be. hogyan érezteti hatását a telelőben. ha a telelőhelyiség könnyen melegszik. a lépek megpenészednek. felülre a gyengébb családok kerüljenek. december elején kerül sor. Jó. a családok erősen zúgnak. hogy valamelyik kaptárban egér garázdálkodik. A bakhátas keretfedők nyugalmi helyzetben maradnak. A berakás tervét előre el kell készíteni.A jó telelőhelyiség hőmérséklete a külsőtől független és csaknem állandó. akkor a kaptárt bontsuk fel. Ha zárt helyen akarunk teleltetni. a szellőző réseket kinyitjuk. Igen fontos. Ezt egyaránt készíthetjük gumicsőből. hogy le ne csukódhasson. ha a hó olvadás után megfagy. Később gyakrabban szükséges az ellenőrzés. Nedves helyiségben a méhek nyugtalanul telelnek. Csak az veszélyes. 5 m hosszú és 3 m magas helyiség 75 m3. Az sem baj. a kártevőket csapdával. hogy bármelyiket. hogy a méhek még azon a napon.

hordástalan nyár utáni tavaszon nagymérvű. a kaptáraknak.július-augusztus eleje: augusztus 10-szept. Nagyon kell óvakodni idegen. a telelésre alkalmatlan lépek kiszedése. november vége-december eleje: november-február: február—március: a nem megfelelő anyák váltása. Első és legfontosabb feladatunk tehát az legyen. egyesítés. Gyakran nem tapasztalunk tömeges hullást. Nem szabad méheinket más méhészetből származó mézzel etetni. a fészek végső rendezése. amely ennek az alapelvnek ellentmond. a kaptárak betakarása kátbehordás telelőbe. a családok mégsem 98 . 10. Az életerős családokban ritkán pusztít a Noszéma. fészekrendezés. életerős legyen. élelem elosztása és pótlása. Az ellenük való küzdelemben legelső feladatunk a megelőzés. a pontos följegyzések vezetése stb. életerejükben leromlott családok betegsége. hogy állományunk állandóan népes. szeptember II. bizonytalan eredetű és egészségű méheknek méhészetünkbe való behozatalától. Megelőzésére legfontosabb a hordástalan nyár kedvezőtlen hatásának ellensúlyozása. de méhészeti eszközök kölcsönzésétől is. 2-3 hétig serkenáltalános vizsgálat. a rendnek. fele: október első napjai: október vége-november eleje: ránypapírral. nincs belső ürítkezés. felszereléseknek rendben és tisztán tartása. amíg a család életerős. a rendszeres lépcsere. mint egészségügyi szempontból nem megbízható mézzel. hogy a rendellenességet azonnal észrevegyük. Ebben igen fontos szerepe van a helyes méhészkedési módnak.szűkítés. A Noszéma a gyenge. MÉHBETEGSÉGEK ÉS MÉHELLENSÉGEK A méhbetegségek sok kárt tesznek a méhészeti termelésben. Igyekezzünk alaposan megismerni az egészséges fiasítást. E kis munkában nem lehet célom a méhbetegségek részletes ismertetése. hanem abban is. kihordás a telelőből. A Noszémát nem kísérik mindig feltűnő külső jelek. között: tőetetés. ha állományunk egészséges voltáról bizonyosak vagyunk. szükség esetén cukorlepény beadása. nyugalom a méhesben. sok fiatal méhvel teleljenek be. Kerüljünk minden olyan beavatkozást. A méhek kezelése közben legyünk állandó egészségügyi ellenőrök. Noszéma. hogy családjaink mindenkor az időszaknak megfelelően népesek és készlettel bőségesen ellátottak legyenek. hogy a méhbetegségek egy részének és a kártevőknek is ellenállnak. Elharapódzását nagyon elősegíti a mézharmatos téli eleség. Inkább cukorral etessünk. Kórokozója a kutatók szerint jóformán valamennyi méhcsaládban kimutatható. Az erős családok sikerrel veszik fel a küzdelmet a viaszmolyokkal is. Ehhez hozzátartozik a méhészet környékének. hogy a családok népesen. Minden gyanús esetben kérjük ki nagyobb gyakorlatú méhészek és a gödöllői Méhtenyésztési Osztály véleményét. tisztaságnak. Másik fontos teendőnk a minél tökéletesebb rend és tisztaság méhészetünkben. a családok időnkénti meghallgatása. Csupán néhány gyakorlati dologra mutatok rá. Betegséget azonban mindaddig nem okoz. és minden gyanús jelre figyeljünk fel. sőt sajáttal is csak akkor. Pusztítása rendszerint aszályos. végleges szűkítés és takarás. Méhészkedési módszerünknek olyannak kell lennie. Az ilyen családok nemcsak a teljesítményben tűnnek ki. tisztuló kirepülés ellenőrzése (első tavaszi munkák). Vizsgáljuk alaposan a fiasítást. az enyhébb költésrothadás. A kifejlett méhek betegségei közül a termelésben a legnagyobb veszteséget a Noszéma (gyomorvész) okozza. a céljait szolgáló helyiségeknek. Látszólag tehát minden a legnagyobb rendben van. a tömlős rothadás.

Tehát a betegség ilyen külső tünetek nélkül is pusztíthat. megkopaszodik. mint a Noszémánál. a nagyon gyengéket. A Noszémát viszont nem kíséri mindig hasmenés. A fertőzött lépeket ki kell főzni vagy fertőtleníteni. valamint gyógyítási módja ismeretlen. Ezért a beteg családot tiszta. Fertőző betegség. Ha idejében tisztulásra alkalmas idő jön. Kövessünk el mindent a Noszéma pusztításának megelőzésére. kigyógyul. Atkabetegség. langyos sziruppal etessük. kénezzük le. A májusi vész. szürke méhek duzzadt potrohhal vergődnek a kaptár előtt. szenvedhet egyszerű hasmenésben is. azonnal megvizsgáltatjuk. A hasmenéses család mindig Noszéma fertőzésre gyanús. Ilyen kezeléssel a beteg család. 99 . a mézet és egymást piszkítják össze. akkor se essünk kétségbe. és a hullák duzzadt potrohúak. A beteg családokat. hogy alig marad belőlük. A betegség leküzdésének alapfeltétele. A nagy kiterjedésű fiasításhoz nincs elég takaró méh. A beteg családoktól elvett méz emberi fogyasztásra alkalmas. takarjuk és műlépet adunk neki. amelyek már csak 2-3 lépet takarnak. Az öreg lépeket a fiasítás kikelése után kivesszük és műléppel pótoljuk. fertőtlenített kaptárba rakjuk át. A lépeket. Kórokozója. ha ilyenkor gondosan figyeljük a családok fejlődését. Külföldi vélemények szerint a Fumagillin és Nosemack használata eredményes. de ha felüti a fejét méhészetünkben. nem okoz veszteséget. későn etetett cukor). főként hosszú tél után tapasztalható. hurkaszerű. híg. meleg fészek. Egészséges társai a kaptárból kiűzik. fertőzésmentes méz) önmaguktól is kigyógyulhatnak. Rendszerint nyáron tapasztalható. A beteg család összepiszkított kaptárját. sűrű ürülék jön ki. A fiatal. hogy a fiasítás és népesség közötti helyes arány felborul. A rossz téli eleség (mézharmatos méz. Hordástalan időben etetünk. A gyenge családokat a kezelés előtt egyesítsük. lépeit cseréljük ki. Nem fertőző betegség. Nagyon fontos azonban. A méhek bénulása. A kedvező életkörülmények megteremtésében a méhésznek is segítenie kell. ha még nem gyengült le egészen. Mivel a Noszéma pusztításának fő időszaka a tavasz (március-május). Hasmenés. de hatásuk még nem teljesen tisztázott. A hasmenést a méhek gondos betelelésével és téli nyugalmuk biztosításával megelőzhetjük. és ha valamelyik családnál megtorpanást észlelünk. s bent ürítkeznek. A Noszéma egyik feltűnő jele a belső ürítkezés. A Noszéma gyógyítására biztos szerünk még nincs. ezért minél előbb ki kell cserélni. Gondos kezeléssel a családok kigyógyíthatok. jó. Rendszerint április-májusban pusztít. Hazánkban még nem fordult elő. Betegségre gyanús az a család.népesednek kellően. Felröpülni képtelenek. Rendszerint minden beavatkozás nélkül megszűnik. Az ajánlott különböző házi szerek és vegyszerek hatástalanok. hogy a bajt minél előbb észrevegyük. Egyidejűleg a fiasítás kivételével valamennyi lépét elvesszük. megfeketedése. A méhek nem tudják visszatartani az emészthetetlen anyagot. A termelésben jelentős veszteséget nem okoz. A beteg méh szárnya. egyébként a családok pusztulására vezethet. Potrohúkból nyomásra vékony. kidobják. Oka tisztázatlan. tisztogassuk meg. lába megbénul. Nem valamennyi esetben jelenti azonban azt. Gyakori tünet az is. amelyikben az első tavaszi vizsgálatkor sok hullát találunk. A családot leszűkítjük. tömegesen pusztulnak. hogy a fertőző anyagot eltávolítsuk a kaptárból. teste megfeketedik. a téli zavarás okozhatja. Atka vizsgálatra ugyanúgy kell mintát küldeni. hogy a család Noszémás. Ezért mintát föltétlenül küldjünk belőle Gödöllőre. Máskor viszont egyik napról a másikra annyira elhullnak a beteg család méhei. A Noszémás családok kedvező életkörülmények közé kerülve (hordás. A beteg családokban rendszerint az anya is fertőzött.

este szabad lépet égetni és a maradványt legalább 50 cm mélyen el kell hantolni. csurgatni vagy pörgetni. a forrasztólámpa lángját nem bíró anyagból készült vagy selejtes keretes kaptárt el kell égetni. amikor a méhek hazatértek kénnel. akkor a családot el kell pusztítani. Gyógyítani nem tudjuk. számú rendelet kimondja. léppel érintkeztek. kaptárját pedig fertőtleníteni kell. anyaváltáskor. vagy ősszel. esetleg lyukas. forrasztólámpával való fertőtlenítés után kaptárkészítésre újra felhasználható.) A keretes kaptár lépkészletét keretestől el kell égetni. minden helységben méhészeti egészségügyi felelős megbízását rendeli el. d. lángot bíró anyaggal vannak bélelve. FM. mintha fertőzöttek volnának. a következőképpen kell eljárni: a. de méhetetésre felhasználni tilos.200/ 1942. Szabadban vagy ott. sz. gyékény vagy más. A zárlat a fertőtlenítés végrehajtásától 30 napig tart. a fiasítás megszűnésekor).) A nehezen fertőtleníthető és csekély értékű tárgyakat (pl.) A keret nélküli méhlakásban (kasban. fertőzött mézzel. szénkéneggel vagy más alkalmas módon meg kell ölni és el kell égetni. és azokat az anya nem petézte be újra (pl. fatönkben) levő fertőzött család lakását és annak tartalmát mindenestől (lépét. A szalmából. A fertőzött méhesben a bejelentésre kötelezett tulajdonos. FM. melyek a fertőzött családokkal. Ha a Méhtenyésztési Osztály a betegséget megállapította. az ilyen lépet mézzel együtt kell a d ) pont szerint kezelni. Azokkal a tárgyakkal. de használt méhlakásokat úgy kell tekinteni. A födött fiasítás pusztul el. f. A betegségre jellemző. tehát a közönséges kasokat el kell égetni. hogy az elpusztult álca anyaga a sejt alsó oldalán fekszik és nyúlik. Az elpusztult fiasítást tartalmazó sejtek akkor is födve maradnak. deszkaköpűben. a lépeken. §. Az ilyen mézet eladni vagy elajándékozni fogyasztónak csak fél kg-nál nem nagyobb adagolásban és csak a zárlat megszűnése után szabad. gyékényből és más. rendelet is azzal. mézben.) A fertőzött család deszkából. hogy a vándorlást egészségügyi bizonyítványhoz köti. Ha időközben újabb fertőzést állapítanak meg. majd beszárad. fiasítását. ahová a méhek bejuthatnak. A nyúlós költésrothadás kórokozója spóra alakban a fertőzött család kaptárjának oldalain. A fertőzött fiasításos sejtek fedele rendszerint behorpadt. keretléc. akkor a zárlatot meghosszabbítják. viasszal. forrasztólámpa lángját nem bíró kaptár faváza. A szalma.200/1942. A fiasítást is tartalmazó lépek mézét a sejtből kiüríteni nem szabad. mézét) a méhek megölése után még aznap este el kell égetni. A deszkából készült kaptárakhoz hasonlóan azonban ezeket a lángot nem bíró kaptárakat is szabad fertőtleníteni forrasztólámpával. E betegség elleni küzdelmet szolgálja a 13/1952. csak a méhek röpködésének megszűnése után. amikor körülöttük a többiből már kikeltek a méhek. 7. méhseprő) meg kell semmisíteni. Ezért igen könnyen terjed. A nyúlós költésrothadással kapcsolatos teendőkről a 257. 100 .) A fertőzött család méheit este. §. hogy a nyúlós költésrothadás gyanúját a méhek tulajdonosa vagy kezelője köteles a helyi tanácsnál bejelenteni és a gyanús fiasításból mintát küldeni Gödöllőre a Méhtenyésztési Osztálynak.) A fiasítást nem tartalmazó lépekből a mézet ki szabad olvasztani. rendelet igen részletesen a következők szerint intézkedik: 6. keret. sz. s a maradványt legalább 50 cm mélyen el kell hantolni. ha belülről deszkával vagy más. e. a keretes kaptárakat forrasztólámpával fertőtleníteni kell.) A fertőzött méhesben az üres. A fiasítás betegségei közül a legveszélyesebb. szalmapárna.A nyúlós költésrothadás. amikor a fiasítás nagy lépfelületekből kikelt. Az elpusztult álca barna színű péppé válik. Különösen akkor ismerhető fel könnyen. A betegség terjedésének meggátlását célzó 257. rajzás után. kereteken évtizedekig életképes marad. A fertőzésre gyanús méhészetet a helyi tanács zárlat alá helyezi. rostaszövet bőrlemeztakarója. azonnal tartozik a következő intézkedéseket foganatosítani: a. FM. vagy a forrasztólámpa lángját bíró anyagból készült keretes kaptárját forrasztólámpával barnára égetve méhtenyésztésre meg lehet hagyni. vagy akit a tulajdonos a méhek kezelésével vagy felügyeletével megbízott. b. c. vagy el kell égetni.

) Tilos méh nélküli használt méhlakást úgy tartani (pl. Népes családoktól a beteg fiasítást ki kell venni és el kell égetni. hogy abba méhek juthassanak. fel kell súrolni. feszítő vasat) forrasztólámpa lángjával. nyitott kijáróval). azokat el kell égetni. Ha idejében észrevettük a betegséget. nádból. vagy kemencében. hogy a befödés után elpusztult álca bőre egészben kiemelhető a sejtből. §-a valamennyi méhészetre kötelező: 11. A tömlőszerű bőrben folyékony anyag van. Ez tilos és nagyon veszélyes. községbe hurcolták már be a nyúlós költésrothadást használt kaptárakkal.) A nagyobb deszkatárgyakat (pl. seprőgaratot) a kaptárak mintájára le kell égetni. ahol pedig felütötte a fejét.) Azt a helyiséget. lépekkel. mint valami tömlő. tilos a lépeket kinyaltatásra. Ez a betegség hazánkban ritka. §. keretbakot. A családot gondosan kell kezelni. hogy a méhes fertőzött-e vagy sem és fertőzésre gyanús-e vagy sem: a. méh nélkül eladni vagy elajándékozni tilos. szalmából. Nagyon fontos tehát. Tekintet nélkül arra. vagy lángot bíró réteggel bélelve nincs. kaparót. A segély nagyságát a kárhoz mérik. amely a forrasztólámpa lángját nem bírja és deszkával. Ezért a hivatalos vizsgálat eredményének megérkezéséig a családok lekénezésével várni kell. Igyekezzünk a betegség terjedését minden erőnkkel meggátolni. asztalt. c. Az enyhébb költésrothadás (európai). a kilincset forrasztólámpával le kell égetni. sz.) A méhes házat vízzel le kell súrolni és utána bemeszelni vagy befesteni. e. gyékényből. A rendelet 11. A jó erőben lévő családok leküzdik. Gyenge családokat nem érdemes kezelgetni. Tartsuk be a rendeletet és annak betartását másoktól is kívánjuk meg. A sejtek fenekén különböző helyzetben fekszenek.) Lépeket csak olyan helyiségben vagy szekrényben szabad raktározni. vagy más olyan anyagból készült méhlakást.) Használt. keretfogót. A tömlős rothadás. elpusztult vagy egyesített család lépeit) csak tenyérnyi darabokra tördelve szabad eladni. ahányról a Méhtenyésztési Osztály megállapította a nyúlós költésrothadást. hogy az elpusztított családok értékelése jegyzőkönyvbe legyen foglalva. Igen sok méhészetbe. ahova méh be nem juthat.) A lángot vagy nagyobb meleget bíró tárgyakat (pl. A biztosítás nem kötelező. Európai költésrothadással fertőzött méhészetre a Méhtenyésztési Osztály a 257. 101 . Ha a nyúlós költésrothadás gyanúját a méhész jelentette és a rendeletben előírt intézkedéseket gondosan végrehajtotta. értékesebb etetőket. mezőgazdasági igazgatóságától kell kérni. használtan. rendelet hatályát kiterjesztheti. és ugyanúgy fertőtleníteni kell. d. c. A nyúlós költésrothadás elleni küzdelem sikerét kívánja előmozdítani a méhállomány biztosítása. takarni. FM. A betegség rendszerint elmúlik. üres (méh nélküli) méhlakást csak forrasztólámpával való kiégetés után és csak üvegezés vagy anyarács nélkül szabad eladni vagy elajándékozni. hogy minél több méhész biztosítsa méheit. utána pedig óvatosan forrasztólámpával kiégetni. lépszekrényt. minél hamarabb észrevenni és a beteg családokat elpusztítani. sütőben fertőtleníteni kell. b. vagy bármely más célra szabadba.) A mézpörgetőt forró vízzel vagy forró lúggal 2-3 ízben ki kell súrolni. segélyt kaphat. A beteg fiasítást ki kell venni a családtól és el kell égetni. vagy elhanyagolt méhesben pusztuló üres kaptárakból terjedt el. d. Segélyt csak annyi méhcsalád után utalnak ki.) Lépet (tartaléklépet. fertőzött lépekből.b. anyarácsot) 10%-os szódaoldatban félóráig tartó főzéssel kell fertőtleníteni. mint a nyúlós költésrothadásnál.200/1942.) A kényesebb. ahol fertőző tárgyak voltak. A segélyt a megyei tanács vb. f. Az elpusztult álcák megbarnulnak. Jellemzője. mégis kívánatos. vagy lánggal nehezen megközelíthető és értékesebb tárgyakat (pl. A nyílt fiasítást támadja meg. vagy a méheknek hozzáférhető helyre rakni. Gyakori az is. A nyúlós költésrothadás gyógyításával ne kísérletezzünk. és a rendeletben előírtakat pontosan betartottuk. Ebben az esetben a fertőzött családokat le kell kénezni. g. Legyünk éberek. hogy a baj padláson őrzött. akkor az állomány nem fertőzött része megmenthető.

vagy egyáltalán nincs táplálék. mézkészlete. hogy méz ne legyen benne. 39-40 fokon pedig valamennyi elpusztul. A fiasítás élelem vagy dajkaméhek hiánya miatt éhezhet. a kijárónyílás és a fészek szűkítésével védekezünk. A család gyors elnéptelenedése (mérgezés. 102 . A lépdarabot kemény dobozba csomagoljuk. hogy összefüggő felületen minden korú fiasítás pusztul. A fiasítás nemcsak betegség. pl. ezért a mintával egyidejűleg levelet is postára adunk. Éhség. a betegség megjelenése után pedig az előírt fertőtlenítés pontos betartása. A fiasítás meghűlése ellen a családok gondos takarásával.). Ez a családot még akkor is nagyon visszaveti. 26 fokon a fiasításnak már csak kis része kél ki. hosszantartó szállítás alatt következik be. ha a családban a fiasítás terjedelme és a népesség között a természetes egyensúly felbomlik. Anya küldése vizsgálatra: szállítózárkába. akkor a nyitott fiasítás teljesen elpusztul. gyors méhveszteség káros hatását a fészek fokozott szűkítésével. Jellemző tünete. mi keltett gyanút bennünk. az észlelt jelenségek stb. A méhbetegségekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról a 16. hogy szállítás alatt össze ne nyomódjék. hogy a kórokozóktól teljes bizonyossággal megszabaduljunk és nyugodtan termelhessünk. belerakunk 10-15 munkásméhet és az anyát. A családok gondos kezelésével és népesen tartásával védekezünk ellenük. elpusztulnak és megfeketednek. fiasítása. hogy az álcák körül alig van. A vizsgálatot megkönnyíti a helyes mintaküldés. Meghűlés. táblázat ad tájékoztatást. Mintavétel kifejlett méhekből: a méhhullákból vagy élő méhekből 30-35 darabot gyufásdobozba teszünk. A dobozra ráírjuk a méhész nevét és a méhcsalád számát. Nem bírja az ennél magasabb hőmérsékletet sem. Ez csak rendkívüli esetekben. A 28 fokon fejlődött fiasításból kikelő méhek zöme korcs. váratlan zivatarok miatt) vagy a méhész erőszakos beavatkozása (korai tűzdelés) okozza. ha pedig ilyen nincs. Kezdetben nem valamennyi álca éhezik. A zárkára ráírjuk a méhész pontos címét. vagy a fiasítás egy részének más családokhoz való átadásával mérsékeljük. főként a lépek szélein. A fiasítás nemcsak a számára legkedvezőbb hőmérséklet alatt pusztul el. Ilyenkor a fiasítás teljesen elpusztul. Váratlan. Ezt legtöbbször mérgezés. hogy a mintában öregek és fiatalok egyaránt legyenek. vagy a fészek szélén levő fiasításos lépeken. Tapasztalatok megírása: a Méhtenyésztési Osztály munkáját megkönnyítjük. ha megírjuk. A méhbetegségeket megbízhatóan meghatározni csak mikroszkópos vizsgálattal lehet. A fiasítás száraz. majd az álcák elpusztulnak. Az elpusztult nyitott fiasítás megfeketedik. A csomagra ráírjuk a feladót és a „Minta érték nélkül" jelzést. Túlságos meleg. E két betegség pusztítása jelentéktelen. A fiasítás meghűlése főként tavasszal gyakori. A minta elküldése: a mintát közönséges postai küldeményként a következő címre küldjük: Méhtenyésztési Osztály. Ha a család helyzetében változás nem következik be.A fiasítás meszesedését és kövesedését penészgombák okozzák. a méhész helytelen beavatkozása vagy betegség okozza. A fiasítás zavartalan fejlődéséhez 34-35 fok meleg szükséges. A dobozokra a családok számát és a méhész címét jól láthatóan felírjuk. akkor gödöllői anyásító zárkába eleséget teszünk. A vizsgálatot a Méhtenyésztési Osztály díjmentesen végzi és szaktanácsot is ad. Dajkaméhekben akkor keletkezik hiány. Az éhező fiasítás fejlődése megáll. Ismertetője. A családok rendes körülmények között a kaptár hőmérsékletét nem engedik ilyen magasra emelkedni. fiasítás megbetegedésekor gyanús fiasítást kell küldeni. Az álcák petyhüdtté válnak. betegség. Gödöllő. sodrott szárnyú. egy részüket még etetik a méhek. Az élő méheket úgy szedjük. amelyben közöljük tapasztalatainkat (a gyanús család népessége. A dobozokat egybe csomagoljuk. Mintavétel fiúsításból: a gyanús fiasításos lépből 10 X 1 0 cm-es darabot vágunk úgy. hanem kedvezőtlen életkörülmények vagy kártétel miatt is pusztulhat. ha a teljes pusztulás előtt segítséget kap. A méhbetegségek elleni küzdelemben a legfontosabb a megelőzés. Alacsonyabb hőmérsékleten a fejlődés meglassul. Vizsgálatra kifejlett méhek hullásakor élő méheket vagy hullákat. 37 fokon már a fiasítás egy része. Leggyakoribb a meghűlés miatti pusztulás a fészektől távoli.

A növényvédelemben használt és a gyűjtő méh által nektárral vagy virágporral a kaptárba vitt méreg gyakran a nyitott fiasítást is pusztítja. A fiasítás rendellenes fejlődését az anya hibái is okozhatják. ha a pusztulás kismérvű. Ilyenkor azonban az álcák rendszerint nem összefüggő felületen pusztulnak. A kis viaszmoly hernyója a lépek közfalában.Mérgezés. elpusztulnak. Életképtelen fiasítás. Az anya kicserélésével megszüntethető. azt azonnal kicseréljük. idősebbeknél azonban nem. A viaszmoly kártételére jellemző. mert még képes a népesség fenntartására. A munkás sejtekben fejlődő heréket a méhek púposán födik. A sok elpusztult fiasítást tartalmazó lépeket azonban olvasszuk ki. A púpos fiasítás az anya hibájára mutat. Gyakran öröklődik. Ha az időszaknak megfelelő terjedelmű fiasításban kevés púpos is akad. A moly által megtámadott lép keretét kaptárvassal ütögessük meg. Ezért. máskor tetemes kárt okoz. Azok a bábok. Amelyik anyának fiasításában sok a púpos vagy csupán heréket szaporít. A baj forrása rendszerint az anyában van. amelyek alatt.bekövetkezhet. álca. hűlés. Ilyen rendellenességek: Púpos fiasítás. Ez a fejlődés bármelyik alakjában . illetve fölött a hernyók végigszántottak. a nagy viaszmolyé a fiasítás fedele alatt fúr járatokat. hanem elszórtan. Néha csak egészen elenyésző. Erre a molyhernyók a lépből kipotyognak és elpusztíthatok. Az éhség. a lépeket népes családoknak adhatjuk kitisztogatásra. 103 . hogy a fiasítás egymás melletti sejtekben pusztul el. Pusztulhat a fiasítás molykár miatt is. túlságos meleg vagy mérgezés miatt elpusztult fiasítás nem fertőz.pete. Az álanyás családoknak csupán púpos fiasításuk van. báb . ez nem baj. ettől az anyát kicseréléséig használhatjuk. A fiasítás hézagos lesz. A fiasítás egy része elpusztul. Ez a hiba a petézni kezdő anyáknál lehet átmeneti.

fertőtlenítés. sok téli hulla. Atkakór Kifejlett méhek Sok téli hulla. hó. mintavétel. Egész évben. nyomásra hurkaszerű. virágporos ürülék IV-V. szaladgáló méhek a kaptárak előtt. kaptárak előtt szaladgáló méhek.A betegség neve Milyen fejlődési fokon pusztul a méh? Jelei Kártételének ideje A méhész teendői Noszéma Kifejlett méhek Duzzadt potroh. 104 . A méhek elszállítása. sőt esetleg a méhek tömeges repülésének irányában távolabb is. kellemetlen szag után VI-VII. mielőbbi anyacsere. Főként III-V. vergődő méhek a kaptárak előtt. Mérgezés Kifejlett méhek és álcák Vergődő méhek. rendellenes szárnyalás. szállódeszkán. nagyon legyengült családok lekénezése. vergődő. a leggyakoribb gyümölcsvirágzáskor. jegyzőkönyvezés bizottsággal. magától elmúlik. etetés. vergődő Rendszerint méhek és hullák a kaptárak előtt. belső ürítkezés. gondos takarás. a kaptár előtt. kisebb mértékben nyár végén A családok áttelepítése tiszta kaptárba. de legfeltűnőbb tisztuló kirepüléskor és hosszabb ideig tartó fogság után. etetés híg eleséggel. hó Etetés langyos sziruppal (1:1 vagy 1:2 arányban) Bénulás Kifejlett méhek (öregek) Verekedés a kijáróban. Májusi vész Kifejlett méhek (fiatalok) Duzzadt potroh. hullák a kaptárban. nagyon legyengült családok lekénezése. Gyógyítás módja ismeretlen. sok fiasítás a népességhez viszonyítva. Tavasztól őszig. Kollektív gyógyítás. lezárása. hó. fekete gyümölcsvirágzás vagy akác méhek.

az elpusztult álcák rendellenes helyzetben fekszenek a sejtek fenekén. 16. fertőtlenítés 257. hézagos fiasítás. minta Gödöllőre.A betegség neve Milyen fejlődési fokon pusztul a méh? Jelei Kártételének ideje A méhész teendői Hasmenés Kifejlett méhek Duzzadt potroh. a fiasítás fedele behorpadt. erős fertőzés vagy ha a Méhtenyésztési Osztály így rendeli. (kivételesen fedett is) Elpusztult álcák. mert beteg fiasítás visszamarad. mintaküldés. a beteg fiasítást tartalmazó lépeket kiszedni. barna. A tisztulási lehetőség segít. Mindig mikor fiasítás van. Nyúlós költésrothadás Födött fiasítás (kivételesen nyitott is) Elpusztult fiasítás elszórtan. sötétbarna színű. a családot gondosan kezelni. erősen fertőzött családokat lekénezni. a megszáradt maradványt könnyű kiszedni. elégetni. Jelentés tanácsnál. mikor fiasítás van. lefojtás. a családot gondosan kezelni. megszáradva könnyű kiszedni Mindig mikor fiasítás van. Rendelet szerint.200/1942 FM. legszembetűnőbb ősszel. a száraz maradvány erősen tapad a sejthez Mindig. kaptár és lépcsere. összepiszkított lépek és kaptár Telelés végén és tisztuláskor. a beteg fiasítást tartalmazó lépeket kiszedni. Mintaküldés. a be nem száradt fiasítás nyúlik. az elpusztult fiasítás a sejt alsó oldalán s hosszában fekszik. Táblázat 105 . Enyhébb költésrothadás Nyitott fiasítás. Mintaküldés. majd barna. kaptárokat fertőtleníteni. ritkán alsó oldalán. a sejt oldalán fekszik: sárgás. Tömlős rothadás Fedett fiasítás Az elhalt fiasítás egészben kiemelhető. elégetni. lekénezni. a kaptárakat fertőtleníteni.

rendelet hivatott megvédeni. A kijáró szűkítésével akadályozzuk meg kaptárba jutásukat. Gombaölő szerek: Spritz-Cupral. Ellene a 7 mm-es fogas szűkítőt már augusztusban fel kell rakni. Industhion. bőrlemezt dugunk. Gesarol porozó. A Földművelésügyi Minisztérium új szerek engedélyezésekor a méhészetre károsakkal a jegyzéket kiegészíti. Darsin. hogy azok méheik megóvására felkészülhessenek. valamint az alkalmazásra kerülő növény védőszer nevét az illetékes helyi tanácsoknál előre jelenteni kell. amelyek használata tilos. A papírt reggel kivesszük. A méhtetű csak akkor veszélyes. Nátriumarzenát. Közülük a viaszmoly okozza a legtöbb kárt. A rajta levő tetveket elégetjük. A cinkék kártételét a kijárók elé szerelt védőkkel előzzük meg. Hungária Matador permetező. a méhészet és a növénytermesztés kapcsolatában az utóbbi időben nem közeledés. Wofatox permetező. Ilyenkor az illetékes járási tanács végrehajtó bizottsága. hogy „gyümölcsfákat. Hunor). hogy a méhészetek a mezőgazdaságilag művelt területeken igen gyakran nagy veszteségeket szenvednek a növényi kártevők ellen használt permetező és porozó szerektől. DNRB permetező. vagy idegméreg tartalmú növény védőszerekkel permetezni és porozni tilos. Erre este kaptáranként evőkanálnyi naftalint szórunk. kertgazdasági és szántóföldi növényeket a virágzás időtartama alatt . A tanács a permetezésről (porozásról) annak 5 km-es körzetében köteles a méhészeket értesíteni. Holló 10 DDT emulzió. és nagyobb méreteket öltsön. Wofatox porozó. Kvasszia forgács. Az eljárást 2-3 egymás utáni éjjel megismételjük. egyes vidékeken a gyurgyalag okoz jelentős veszteséget. Gesarol permetező. Hungária Matador porozó. Az anyáról dohányfüsttel fújjuk le a tetveket. s néhányszor füstöt fújunk rá. a méhészet pedig a méhek megporzó munkájával a gyümölcs és magtermesztést segíti elő jelentősen. Ezek jelenleg a következők: Rovarirtó szerek: Novenda. A tetvek elkábulnak és lehullnak. nehogy a méhek megtámadják. Ekatox 2J. vagy a Növény egészségügyi Szolgálat szakközegei a permetezést vagy porozást virágzásban levő mezőgazdasági növényekre is elrendelhetik. A gyümölcs és növénytermesztés a méhészetnek takarmányalapot . tisztasággal és a tartaléklépek kéthetenkénti kénezésével védekezünk ellene. A méhek védelme mérgezések ellen A mezőgazdaság és a méhészet egymásra van utalva. bokrokat.méhlegelőt . Az anyát markunkba fogjuk." A rendelet melléklete felsorolja azokat a szereket. Az anyát óvatosan adjuk vissza. Kívánatos. A keretek alá a kaptár aljára papírt. a méhészet körül kifeszített huzalra kötött csillogó fémlemezekkel kíséreljük meg távol tartani. Nikéről D. A permetezés (porozás) idejét és helyét. sz. Népes családok tartásával. Pernit permetező. A kisebb darazsak lényeges kárt nem okoznak. Kresonit E permetező.teremt. arzén. erdei és díszfákat.a virágbimbók festésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időben -. Malathion. Kresonit F permetező. Fészkeik pusztításával védekezünk ellenük. ahol tömegesen elszaporodik. A családok ilyen kezelése csak olyan kaptárakban könnyű. DNRB porozó. amikor a tömegesen fellépő kártevők elleni védekezés azonnali beavatkozást tesz szükségessé. HCH porozó. hanem inkább eltávolodás tapasztalható. Duolit porozó. FM. A méhfarkas és a lódarázs ott tesz észrevehető károkat. Ennek oka az. E 605 F 3. Gyomirtószerek: Flavyl permetező. HCH permetező. A méheket a növény védőszerek által okozott károktól a 16091/1950. Vannak esetek. A nagyon meglepett családot naftalinnal szabadítjuk meg a méhtetűtől. 106 . Sajnos. ha az anyát nagyon meglepi. Nyáron. A madarak közül télen a harkály és a cinke háborgatják a méheket. Így előzzük meg a mézet rabló halálfejes vagy boszorkánypille kártételét is. Nikotinszulfát. Téli kártevő az egér és a cickány is. Nyersnikotin. hogy ez az együttműködés a növénytermesztés belterjességének növelése érdekében minél jobban elmélyüljön. amelyeknek kijárója a fenékdeszkánál van és a kaptár egész szélességére kiterjed (pl. A harkályt riasztgatással. bőr.Méhellenségek. Ez kimondja.

2. d. Nagyon előnyös.) A minták vételénél és postára adásánál a méhészen kívül feltétlenül legyen hivatalos személy is. akkor: a. hogy ez a legfáradságosabb. e. A családokat átnézni és feljegyezni a fiasításos lépek számát.) Ugyanezzel a hivatalos bizottsággal mintát kell venni a permetezett (vagy porozott) növényből is. hogy állományunk egészséges voltát bizonyíthassuk. b. hogy azon a használt méreg maradványai megtalálhatók legyenek. Ha erre nem hajlandó. Lelkiismeretlen emberek nem tartják be a tiltó rendelkezéseket. Ebben meg kell írni.) Ha időben értesítést kapunk. Tábornok u.a Földművelésügyi Minisztérium olyan utasítást adott ki.. ha az eljárásnál a permetező vállalat vagy egyén megbízottja is jelen van. és ezek a környék méhállományának részleges vagy teljes pusztulását okozzák. 2. f. virágzó növényeket kezelnek bejelentés nélkül. ha nem virágzó növényeket poroznak méhekre ártalmas szerekkel.). az eddig használtat zárjuk be. a szigorú rendelkezések ellenére minden esztendőben nagy károk érik méhészetünket. A mintákból küldeni kell a Méhtenyésztési Osztálynak (Gödöllő) és az Országos Állategészségügyi Intézetnek (Budatest XIV. hogy milyen mérget használták. b. ha virágzó növényeket méhészetünk közelében méhekre veszélyes szerrel poroznak. 107 .) a hivatalos vizsgálat után . A mintát úgy kell választani. A rothadó hullákban a mérgek kimutatása nehéz. itatás fontos). Igaz. A küldeményre a károsult méhész címét fel kell írni. sz. a népességet léputcákban és minden olyan észrevételt. FM. pl. A mintával egyidejűleg levelet is kell küldeni. akkor az illetékes járásbíróságnál kell a kártérítési igényt érvényesíteni.a sok károsodás és ebből eredő pereskedések miatt . ha tudomásunk van róla. Ez ellen két módon lehet és kell harcolni. Mi a teendő akkor. hogy a minta hitelességét a későbbiek folyamán kétségbe vonni ne lehessen. rendelet ellen vétőt kártérítésre kell felszólítani. Ha mindkét oldalon van kijáró. 24.) Ha értesítést kapunk. Az egyik a vétkesek feljelentése és szigorú felelősségre vonása.091/1950.Újabban . Az elhullott méheket összesöpörve kell lemérni. Jó. s a másikat nyissuk ki. itatás fontos). akkor méheinket szállítsuk el. Az Országos Állategészségügyi Intézetnek a kaptárak előtt vagy a kaptárak alján összeszedett hullákból (nem élő méhekből) félliternyit küldünk. Ez tartalmazza a mintavétel körülményeit. vagy teljesen lehetetlen. ami később a kár felértékelésénél bizonyítékul szolgálhat. a méhek mezőgazdasági szerepének minél szélesebb körben való ismertetése. g.) Különböző beavatkozással zavarjuk meg a családok rendes munkáját. de szállításra nincs mód.) A méheket zárjuk le (szellőzés. szénával.. A mintát lehetőleg rostaszövetes dobozba úgy kell becsomagolni. vagy milyennek használatára gyanakszunk. 16. a másik a felvilágosító munka. a másik oldalra kerüljenek. és meg ne rothadjon. ha magából a méregből is tudunk mintát küldeni. hogy a kijárok. A növénymintát szellősen csomagolva kell az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézethez (Bp. valamint a méhészeti szakcsoport 1-2 tagjának (egészségügyi felelős) jelenlétében mintát kell venni az elhullott méhekből.) Az egész eljárásról részletes jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha a porozásról (permetezésről) csak akkor szerzünk tudomást.) A kaptárakat vigyük pincébe (szellőzés. hogy a növényvédő állomások a nagyteljesítményű motoros növényvédő géppel végzendő porozást a községi tanácsnál még akkor is kötelesek bejelenteni.) Meg kell állapítani a méhészetben keletkezett kárt. amikor már hullnak méheink.ha az a méhek mérgezés miatti elhullását bizonyítja -. a kijárót lazán tömjük be nedves fűvel. a méhészetben észlelt elhullás részletes leírását és a családok átnézésekor látottakat. vagy permeteznek? 1. de a legbiztosabb is. c.. II.) küldeni. c. vagy a kaptárakat fordítsuk meg úgy. Gödöllőre néhány család elől 30-40 hullát. Sajnos. vagy vergődő méhet küldünk a betegségeknél ismertetett módon csomagolva.) A helyi tanács megbízottjának és esetleg a rendőrségnek. vagy idő. Erre azért van szükség. hogy össze ne préselődjék. legköltségesebb megoldás. akkor: a. Keleti Károly u.) Az esetet azonnal jelenteni kell a rendőrségnek. hogy hol permeteztek.

Kerüljük el sok családnak kis területen való összezsúfolását. fészkes böngészett rajok) lehetőleg úgy helyezzük el. vagy azok közelében. Különösen veszélyes. rendeletet nem tartotta be és ezzel a méhésznek (méhészeknek) kárt okozott. Ilyenek: a) A kijárok szűkítése. A tartalékcsaládokat a többi méhektől távolabb tegyük. híg eleséggel etessük. anyátlan családokat. másrészt az etető túltöltése szokott lenni. Ha az eljárás során a bíróság bebizonyítottnak látja. A nagyon legyengült családoktól a nem takart fiasításos lépeket vegyük el. A kaptárak mellett vagy azok közelében.) Zsúfoltság elkerülése. gondosan takarjuk. akkor másikra megyünk át. Ne tűrjünk gyenge. e. akkor abbahagyjuk a munkát. a kaptárak körül röpködnek. amelyek életerejét. Hordás idején a kijárókat nagyra nyitjuk. fedelezést.) a mérgezés miatt elnéptelenedett családokat szűkítsük le. ha a kaptárak nem állnak vízszintesen. ellenálló képességét valami lerontotta.h. A kaptárból kivett lépeket mindig tegyük léphordó ládába és zárjuk el a méhektől. Megelőzésére kell törekednünk.) Életerős családok tartása. akkor a kaptár másik oldalán nyissunk számukra kijárót. Magas kereteknél ne használjunk alsó kijárót. ezen nem tudunk segíteni. rendes életviszonyát valami megzavarta. egyszóval semmi olyat. éppen annyira elítélendő. Ha pedig dolgozunk a méhekkel. cukorszirupot. Ha a méhek már kutatni kezdenek. ha hordástalan időben több méhészet van egymás mellett. Rendellenességek Rablás. Ha a méhes kert egyik sarkában. Sürgős vizsgálatok során azt is megtehetjük. amelyek még nem tudnak védekezni (pl. sőt a felnyitott kaptárba is betolakodnak. hogy a nekünk és népgazdaságunknak is kárt okozó jogszabálysértőket nem jelentjük fel. A már kitört rablást elfojtani nagyon nehéz. Különösen gyakori az eleség túltöltése akkor. A méhek gyűjtési ösztönüktől hajtva arra is képesek. Sajnos. ha a permetezést jogtalan előnyök szerzésére akarjuk felhasználni és kárunkat túlozzuk. Egy méhész gondatlansága. vagy a kaptársor egyik végén már nem dolgozhatunk nyugodtan. gyorsan. mézet. Hordástalan időben a méhekkel csak a legszükségesebb esetekben. figyelmetlensége valamennyinek bajt okozhat. A ki járót a fészeknél (fiasításos lépeknél) nyissuk. hogy az eleség ki ne folyjék az etetőből. c. raboljanak. amilyen a méhcsaládoknak feltétlenül szükséges és amekkorát a család jól megszállva tart. Ügyeljünk arra is. nehogy mézet.) Óvatos kezelés. hogy ne legyenek a méhek tömeges röpködésének útjában. mert a fiasítástól távol esik és nehezebben védik a méhek. mert itt védik meg legjobban a méhek. a kijáró előtt „incselkednek" az őrökkel. A felderítő méhek ahelyett. Minden nyílást körülszaglásznak. Rendszerint azok a családok esnek a rablás áldozatává. Ha törzscsaláddal egy kaptárban vannak. hogy a nektárt adó virágokat keresnék. Amennyire helytelen. méheknek hozzáférhető helyen ne hagyjunk lépet. Ezzel a rablásra ingerlő időt lerövidítjük. hogy másik család készletét hordják el. mert könnyen rablás áldozatául esnek. bebújnak a tető alá. Hordástalan időben viszont csak akkora nyílást hagyjunk. hagyjuk abba munkánkat. FM. A rablás legfőbb oka a hordástalanság. 108 . A pároztató kaptárakat sohase tartsuk a termelő családok közvetlen közelében. hogy a méhek zavartalanul dolgozhassanak. hogy az alperes (a permetező vagy porozó) a 16. Ha már sehol sem hagynak nyugodtan a méhek. beteg.091/1950. és kártérítés fizetésére kötelezi őt. Dolgozzunk mindig határozottan. Ennek oka egyrészt a lyukas etető. hogy a rablás megelőzésére minden intézkedést tegyünk meg. sz. szükség esetén az állományt vonjuk össze. cukorszirupot csepegtessünk szét a kaptárakon. ami kutatásra ösztönözné a méheket. azonnal a kivett lépen teremnek. elmarasztalja. sőt hajnali órákban vagy estefelé dolgozzunk. Etetéskor vigyázzunk. b. Azokat a családokat. hogy változtatjuk munkahelyünket. A pereskedésben is maradjunk hűek az igazsághoz. akkor is a kora reggeli. Túlzott követeléseinket a jó szakértő úgyis mérsékelni fogja. A rablási hajlam jele a kutatás. Azonban a hordástalanság figyelmeztetés számunkra.

a változtathatatlanba és hazatérnek. A hosszabb idő óta anyátlan családban munkás méhek kezdenek petézni. Legjobb lesöpörni őket. léptörmelék. Ha a rablást sehogyan sem sikerül megakadályozni. A méhészetünkben kitört rablás előidézésével tehát csak akkor okoljunk másokat. nehogy azoknál a családoknál. Ajánlatos ilyenkor a szomszéd családok kijáróit is alaposan leszűkíteni. Mézzel összemaszatolt kijáró a család teljes kirablását jelenti. Ezek rendszerint a természetes méhlegelő felderítésében. biztos. A rablás a fertőző méhbetegségeket is terjesztheti. Természetes. hogy a rablást idejében észrevegyük. hogy fosztogatnak. illetve csak csendes mozgás van. Petéikből herék fejlődnek. lassan belenyugszanak. Később a rabló és rablott család teljes lezárása használ. Minél előrehaladottabb állapotban van a rablás. nyomjuk meg a potrohúkat. akkor ez a család rabol. vagy már befejezték az élénk röpködést. hogy mindent kövessünk el megelőzésére. nehogy azokra törjenek rá a rablók. Csak alsó ki járónál tűnik fel.A kár csökkentése szempontjából igen fontos. amelyekbe bekéredzkednek. A rabló család felderítésére egyszerű módszer a lisztezés. Különösen feltűnő ez korán reggel és estefelé. akkor a rablott és rabló családot (ha ez is a mienkből való) pincébe visszük. Ha az álanyás család még népes (ez ritka). Mások szerint a méhek azért rabolnak. Ilyenkor már későn érkeztünk. akkor valószínűleg rabolnak. annál nehezebb megfékezni. ha meggyőződtünk róla. Sétáljunk végig a kaptárak előtt és figyeljük gondosan a kijárókat. a kijáró elé karbolos rongyot akasztunk. Ha méz buggyan ki szájukból. A méhek a szomszéd családokhoz húzódnak be. a kijáróban vagy a szállódeszkán látható viaszmorzsa. Az ilyen családokat figyeljük meg. Az álanyás család a gondatlan. amikor a méhészetben általában nyugalom. akkor a lesöprést szakaszosan (nem egyszerre) végezzük. vagy a kijáróban verekedő méhek arra figyelmeztetnek. A rabló méheket sokan külön fajtának tekintik. Ezért méheinket lehetőleg gyakran ellenőrizzük. A rablók. akik azt hiszik. hogy a családot támadják. amikor a méhek még nem nagyon mozognak. A rablott család kijárójában a rabló méheket liszttel behintjük és figyeljük. Ha a hazatérőknél tapasztaljuk ugyanazt. Előrehaladott rablásra mutat a kaptárak fenekén. a gyűjtésben is a legeredményesebbek. 109 . A nagy sürgés-forgás olyankor. mert gazdájuk kifosztotta őket. szintén gyanús. hogy a fehér méhek hova repülnek. vagy röpülési körzeten kívülre szállítjuk. amelyekben ez a hajlam erősebb. Álanyásság. Ez is arra int. Rablásra minden méhcsalád hajlamos. Az álanyás családok kezelésével pepecselni nem érdemes. megöljék az anyát. hogy szellőzést kell adni a családoknak. A kaptár előtt a földön. Ha a kaptárból kijövő méhek potroha duzzadt. Kezdetben a kijáró szűkítése is segíthet. Vannak azonban törzsek. hogy az illető méhész helytelen cselekedetével valóban hozzájárulhatott a rablás kitöréséhez. Olyanok is akadnak. A rablott család méhei kaptárjuk homlokfalán gyülekeznek s a támadás megszűnése után behúzódnak. hanyag kezelés bizonyítéka. miután a kaptárba bejutni nem tudnak. A befödött fiasítás púpos. A karból szaga elűzi a rablókat. hogy a méhész rabolni küldheti a méheit. Fogjunk meg néhányat. legfeljebb a mézkészlet kis része menthető meg. Megállítható a rablás karból használatával. Mindez nem igaz.

hogy a méheknek nálunk is ugyanolyan fontos szerepük van a növénytermesztésben. ahol éppen szükség van munkájukra. A vadon élő rovarok számának fogyatkozását csupán a mézelő méhekkel pótolhatjuk. A Farádi „Felszabadulás" tsz-nek 1954-ben két 10 holdas táblán volt magheréje. A magvaknak jobb a csírázóképessége és belőlük életerősebb utódok fejlődnek. A méhek munkája tehát a közeli tábla termését holdanként 120 kg-mal növelte.2-7. a távolin ugyanakkor csupán 17. tehát már kora tavasszal elegendő számban látogatja a virágokat. A méhekhez közeli 10 holdon 29. meggy. cseresznye. baltacím. A termésben mégis nagy volt a különbség. A Bábolnai Állami Gazdaságban a vöröshere hozama a méhek közelében 168 kg. hogy a méheket a mezőgazdaságban hasznosítanunk kell.7 q lett. A méhek megporzó munkája a termést nemcsak növeli. nagyobb gyümölcsök.A MÉHEK HASZNOSÍTÁSA A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSBEN A méhek szerepe a növénytermesztésben Ma már közismert. nyúlszapuka. mert lakásukkal együtt bárhová áttelepíthetők. A mézelő méhek igen nagy előnye még a vad megporzókkal szemben.65 q magot adott egy kat. alma. addig a méhek számának meghatározása hatalmunkban van. mustár. a méhektől távol csak 90 kg lett holdanként. fehérhere. hanem minőségét is javítja. somkóró. hiszen munkájukkal a terméshozamokat és a termés minőségét külön költség nélkül nagyban növelhetjük. hogy a virágos növények legnagyobb részét rovarok porozzák meg. szilva. A mézelő méh.8 q. Nem lehet ezt elmondani a vad megporzókról. Szép számmal vannak hazai tapasztalataink a vörös herével is. A vad megporzók kieső munkáját is velük kell elvégeztetnünk. zamatosabb. koriander. mint a mézelő méh. Megemlítek azonban néhány hazai tapasztalatot. Takarmánynövények: pohánka. amelynek közelében méhek voltak. Vannak is már közöttük szép számmal. holdanként 10. hogy mindenkor ott állnak rendelkezésre. A méhek által megporzott virágokból egészségesebb. amelyeknél a méhek munkája hasznos. őszibarack. bíborhere.8 q termett. szöszös bükköny. Sokszor azonban maguk a méhészek sincsenek tisztában vele. Olajos-növények: napraforgó. elősegítik. gyümölcsöt teremjenek. lucerna. szeder. Azzal. Sőt a tudomány ma már ennél is tovább jutott. Ezek azt mutatják. mint külföldön. ribiszke. melyek azok a növények. akik gyakorlatilag bizonyították be a méhek fontos szerepét. azonban egyik sem olyan fontos. Mindkét magfogó táblán jól fejlődött a lóhere. A kunszentmártoni Zalka Máté tsz-ben 1953-ban annak a napraforgótáblának hozama. magvak fejlődnek. svédhere. családban telel. szarvaskerep. a méhektől távol pedig csak 7. A növényeket rengeteg rovarfaj látogatja. hogy a virágport egyik virágról. A másik tábla a méhektől 2 km-re volt. A békéscsabai „Előre" tsz-ben 1954-ben a méhek közelében 12. kajszi. amelynek jó megporzásához munkájukra szükségünk van. A méhek jelentőségének a mezőgazdasági szakemberekkel való megismertetésében legtöbbet az állami gazdasági és termelőszövetkezeti méhészek tehetnek. Ennek sok oka van. illetve növényről a másikra viszik át. Míg a vadon élő rovarok a növényvédő szerek használatának terjedésével rohamosan fogynak. Ezek az adatok is elegendők annak bizonyítására. A Hajdúszoboszlói Tangazdaságban a napraforgótábla közelében virágzás idején elhelyezett méhek a holdankénti hozamot 2-3 mázsával növelték. 110 . A méhek munkájának hasznát nem kívánom itt külföldi adatokkal bizonyítani. hogy azok magot. szamóca. köszméte. körte.8 q. míg a méhektől távoli táblákon csak 7. Az egyik közelében 125 méhcsalád volt.8 q-t. A termesztett fontosabb növények közül a méhek munkája a következők termését növeli: Gyümölcsök: mandula. hold napraforgó. Azt a növényt látogatják tömegesen. málna. hogy a méhállomány a lóheretáblákhoz viszonyítva kevés volt. Meg kell jegyezni. vöröshere. kat. A méhek munkáját irányítani tudjuk. repce.

mint az apró parcellácskák. hogy ez az első viráglátogatáskor megtörténik. Tegyük fel. hogy egy virágot hány ízben kell a méheknek meglátogatni. annyira káros önmegtermékenyítést akarják elkerülni. Minél több virágpor között választhat. gyümölcsfélék kobakos. Ezért ilyenkor kevesebb méhcsalád elegendő bizonyos feladat elvégzésére. a virágot a rovaroknak . uborka. az időjárást és az ugyanakkor virító egyéb mézelő növényeket is. A méhek nagy része a közelben nyíló egyéb mézelő virágokat fogja látogatni. A szükséges méhek száma nemcsak attól függ. Figyelembe kell venni a méhcsaládok erősségét.a mi esetünkben a méheknek . A méh megporzó munkáját nem tudatosan végzi. jó életerőben lévő családokra vonatkoznak. A kis terjedelmű legelőről másra is elkalandoznak a méhek. összefüggő virágzó táblák sokkal több méhet kötnek le. mint nagyra. hogy a megporzás sikeres volt. annál fejlettebb. Ilyenkor tehát a jó megporzás érdekében a virágzó növényekhez több családot kell vinni. mint hűvös. egészségesebb a termés. vöröshagyma. hosszabb ideig dolgoznak. a megporzandó terület nagyságát. 111 . Zöldség és főzelékfélék: káposzta. Ezért kis táblára több családot kell számítani. mert ennek az egy-két családnak nem köti le valamennyi kijáró méhét a kis napraforgótábla. A legtöbb virág még a más növényről való virágporban is válogat. A nagy. annál biztosabb a megtermékenyülés. amilyenek például a gyümölcsfélék közül a bogyós gyümölcsűek. hold napraforgóra elég 50-100 méhcsalád. sárgadinnye. az őszibarack és a kajszi. a napraforgót ott. a virág bibéjére már az első látogatáskor virágpor tapadt a méh testéről. Keresi a neki legjobban megfelelőt. több méh látogatja a virágokat. hány virág van az adott növényből egységnyi területen. a mandula. ha a virágzó tábla közelében sok méh van. Ma már tudjuk. A normát ilyenkor többszörösére növeljük. retek. A megporzandó növény közelében tömegesen virító egyéb mézelő a méhek egy részét elcsábítja. tarlórépa. hogy a megtermékenyítéshez elegendő. borult időben. hogy gyenge családokból többet kell számítani. Különösen fontos ez a kora tavaszi időszakban virító növényeknél. ahol más tömegmézelő nincs. de 2 holdra nem elég 1-2. MÉHCSALÁD-SZÜKSÉGLET Régebben azt hittük. Sokkal kevesebb méh látogatja pl. Kedvező időjárásban a méhek munkája jobb. hogy ez korántsem így van. Mindezzel a növények a fajra. ha a virágot egy méh meglátogatja. Például: 100 kat.többször meg kell látogatniuk. minél jobban mézel a versenytárs növény. ahol ugyanakkor jól mézelő tisztesfű is virít tömegesen. Természetes. A csábítás annál eredményesebb. Nem biztos. szeles. ott megporzásra több méhcsaládot számítunk. A normák népes. A megtermékenyülés még így sem biztos. Testéről a virágpor csali véletlenül jut a bibére. hanem attól is.Kobakosok: görögdinnye. Ahol vetélytárs növény van. olajos és ipari növények pohánka pillangósok vöröshere és lucerna ……………… ……………… ……………… ……………… ……………… 1½ -2 ½-1 1¼ 1¼-2 3 méhcsalád méhcsalád méhcsalád méhcsalád méhcsalád E számok csupán irányadók. mint ott. takarmánykáposzta. Sok növény nem hajlandó befogadni az ugyanarról a virágról származó virágport. Mások még válogatósabbak és az a virágpor sem elégíti ki őket. tök. amelyik ugyanarról a növényről származik. A szükséges látogatások száma 20-40 is lehet. Hogy a virág bibéjére sok és több növényről származó virágpor jusson és a termés kielégítő legyen. Ilyen nagy látogatottságot a rövid virágzás alatt csak akkor lehet elérni.

A gazdaságnak 50 kh fehérheréje van magfogásra. hogy valamilyen ok miatt a méhekkel nem lehet megközelíteni a megporzandó növényt (pl. hanem szükség szerint többet számítunk. A méhek legszívesebben és legnagyobb számmal a közeli virágokat látogatják. Ezért ilyen helyeken a méheket megosztjuk és a 2 keskeny oldalon vagy teljesen a tábla szélén. A méhcsaládok elhelyezése A megporzandó táblákon A méhek legsűrűbben a lakásuk közvetlen közelében levő virágokat látogatják. A méhészettől 2000 m-re levő virágokat már nagyon kevés méh látogatja. meredek lejtőn termelnek szarvaskerepet). A két csoport munkája egymást kiegészíti. Ezt sok megfigyelés bizonyítja. Ezek a számok akkor. hogy a méhek tevékenységében fennálló törvényszerűség hat a látogatott növények hozamára is. viszont hűvös. Gyümölcsösökben a méhek a hűvös időjárás és a fák koronája miatt nem repülnek még olyan messzire sem. Vagyis a termés a méhészettől való távolság növekedésével csökken. A megállapított méhcsaládszükséglet ugyanis arra az esetre vonatkozik. Ezek alapján könnyen érthető. de a legelső követelmény a jó megközelítés. Jó. Hosszúra nyúló táblán (1500 m v. egymás közelében kisebb csoportokban kell elhelyezni. hogy a méhészetet közvetlenül a megporzandó növény mellé talán mondhatjuk úgy is. ott nagyobb a termés. több) a középre helyezett méhészet méhei a tábla két végét már nem látogatják kellően. Ahol sok a méh. Azért a kaptárakat a fák között. mint egyébként. Így a méhek minden irányban találnak megporzandó virágot. azonban egy holdra nem a norma szerinti méhcsaládot. Természetes. ha a méhek közvetlenül a megporzandó növény mellett vannak.5%-át adta annak. A lucerna a méhészettől 220 m-re 35%-kal kevesebb magot adott. a következőképpen növelendők: 500 méterre ……………… 25 % -kal 1000 méterre ……………… 66 % -kal 2000 méterre ……………… 350 % -kal Nézzük ezt gyakorlati példán. Kisebb terület megporzására a méheket a tábla mellett bárhol lerakhatjuk. hogy mennyi a megporzó fa. Így a méhek két oldalról járják a virágzó magfogó táblát. kora tavaszi napokon a méhészettől már 250300 m-re is alig lehet méheket látni. A baltacím a méhészettől 500 m távolságra csak 59. A gépkocsival járhatatlan utak miatt a tábla méhekkel csupán 1000 m-re közelíthető meg. ha 200-250 m-ként rakunk le 10-15 családos csoportokat. és a legtávolabbi virágok sem kerülnek messze tőlük. annál messzebbre röpülnek a méhek. hogy a megporzó fák virágpora kellő mennyiségben kerül át a megporzandó fákra. ha a méheket távolabb kell elhelyeznünk. vagy nem nagyon elnyúlt téglalap alakú táblákban a méhészetet legjobb középre helyezni. Ezzel a megporzást hűvös időjáráskor is kielégítően biztosítottuk. A termés csökkenése már 200-500 m-re is szembetűnő. A méhészetet a megporzandó növénytől távolabb helyezzük el.Gyümölcsösökben figyelembe kell venni azt is. A megporzásról ilyenkor sem szabad lemondani. hogy a növények közé kell telepíteni. amit 250 m-re. mert annak egyik része sem lesz messze. Megtörténik. ha a hőmérséklet 12-15 fokra emelkedik és az enyhe idő csak rövid ideig (pár óráig) tart. A méheket tehát itt kell 112 . ott kisebb. mert csak így növelhető annak valószínűsége. vagy kissé benne helyezzük el. ott a sikeres megporzáshoz sok méhcsalád kell. Minél kedvezőbb az időjárás. A telephely megválasztásakor az erre általános érvényes elvekre figyelemmel kell lenni. Nagyobb. Számuk már 500 m-en túl is rohamosan csökken. mint közvetlenül a méhészet mellett. mert a méhek 100-150 m-re már akkor is látogatják a virágokat. ahol kevés. Számuk a távolság növekedésével rohamosan csökken. Ahol kevés a megporzó. négyzetes.

A méhész a gazdaság főagronómusának vagy növénytermesztési agronómusának útmutatásai alapján már tavasszal előre tervezze meg a méhek szétosztását az egyes magfogó táblákra. nehogy a rovarok a nektárt kihordják a virágokból. amíg a megporzandó növény el nem virított. Ha a méheknek a megporzandó virág illatával egyező illatú szirupot adunk és hajnalban etetünk. Ilyen két fontos takarmánynövényünk a vöröshere és a lucerna. Vegyünk 1. Így a szirup illatosabb lesz. hogy a legelőt felderítő méhek társaikat a nektárgyűjtésre mozgósítják.a gyümölcsösök. ahonnan virágszirmokat akarunk szedni.5. szoktatni lehet. hanem segítenek megvalósítani a növénytermesztés elé kitűzött termelési terveket is. Az etetőket mossuk tisztára.2 méhcsalád kell. a méhek röpködése előtt kell a családoknak beadni. nehogy állandó telephelyére vigye a méhészetet. Azonban 1000 méterre lesznek. A heréstől 1000 m-re levő telepen tehát 75 + 50 = 125 méhcsaládot kell elhelyezni. A szirupra ¼ résznyi virágot számítunk.5 méhcsaládot. bíborhere és repce kivételével . hova rakja le. Hány méhcsaládot vigyenek oda. A méhek száma a megporzandó növényen rendszerint az etetés 5-6. műanyagból. tudtukra adják. Igen fontos. A keretetetőbe vagy lépekbe öntözött eleség nem váltja ki a mozgósító táncot. hogy semmi zöld rész ne maradjon rajtuk. A méheket a következőképpen szoktatjuk: 1:1 arányban annyi cukorszirupot készítünk. Mindaddig etetni kell. A megporzó munkára . hogy a hordási lehetőség szűkös-e vagy bőséges. tanácsos tüllsátorral védeni. mert az új helyről a méhek visszarepülnek az állandó telephelyre. mert akkor a szirup idegen szagot kap. A méhcsaládok akác utáni kisebb csoportokban való elosztása nemcsak a méhek megporzó munkájának jobb hasznosítása. amelyeket a méhek nem szívesen látogatnak. s onnan legyen kénytelen újra megmozgatni. ha a méheket a tábla mellé telepíthetnénk. A felderítő méhek mozgósító táncát etetéssel is elő lehet idézni" A kaptárban etetett méhek ugyanúgy jelzik a gyűjtési lehetőséget a fészekben. Ezzel nemcsak a méhészet megbecsülését mozdítják elő. Ez többletmunkával. Szokás a szirupot este készíteni és a virágokat reggelig áztatni benne. fémből. amelyikre a méheket irányítani akarjuk. anyaga nem hat a szoktatás sikerére. hogy az akácosból hazatérve a méheket a megporzandó növényeken hogyan osztja el. hogy a kaptártól milyen távolságra van a legelő. Azt a területet. 113 . hogy a szirup a kívánt illatot minél jobban átvegye. Az etető készülhet fából. ezért csak teljesen tiszta cukorból. Az 50 holdra tehát 75 családra lenne szükség. akkor azok a szabadban a hasonló illatú virágokat keresik és tömegesen látogatják. napjától növekszik ugrásszerűen. hogy minden családnak jusson 1 dl. akkor annak a növénynek virágait áztatjuk bele. hanem a méhlegelő jobb kihasználása végett is fontos. A szoktatás a méheknek azon a tulajdonságán alapszik.5 deciliternyit. vagyis minden literre 2.akácvirágzás után van szükség. és sokszor azért is kellemetlen. Egyszóval ügyeljünk. A szükséges többlet 66%. A szoktatás eredménye az első napokban gyakran egyáltalán nem észlelhető.elhelyezni. tiszta vízzel készítsük. tisztára mosott edényben főzzük. A méhésznek már előre tudnia kell. hogy a megporzás kielégítő legyen? 1 kh fehérherére 1 és ¼ . A virágokat tiszta kézzel szedjük. Mikor szobahőmérsékletre lehűlt (15-20 fokra). hogy semmiféle szaguk ne legyen. A virágokat úgy kell szedni. A szirupot korán reggel. Állami gazdasági és termelőszövetkezeti méhészeink igyekezzenek a méhészettel beleilleszkedni a gazdaság termelésébe és bebizonyítani a méhészet termésnövelő szerepét. A MÉHEK SZOKTATÁSA Vannak növények. Ezekre a méheket irányítani. közlik velük a nektár illatát és azt is. A mozgósított méhek a legelőt a kaptár közelében keresik.2 óráig a szirupban kell áztatni. kereken 50 család. hogy a szirup minden idegen szagtól. Az etetőt a fészek kereteinek felső lécére kell tenni. A cukrot forró vízben oldjuk. vagyis 49. A virágokat legalább 1 és ½ . mintha kívülről hozták volna az eledelt. illattól mentes legyen. többletkiadással jár.

A következőkben ismertetem a tan. gyengébb mézelő kedvéért elhanyagolják. A családok állapotát emlékezetből pontosan ismerni még kis méhészetben sem lehet. A szoktatás eredményességét ma már számtalan kísérlet és gyakorlati tapasztalat igazolja. A feljegyzések vezetését nagyon megkönnyítik a rövidítések. vagy ennél jobb nyilvántartási rendszer is.A tapasztalatok szerint nem érdemes a napi adagot 1 dl fölé emelni. hogy munkafüzetembe. hogy lehetővé tegye az állami és termelőszövetkezeti méhészetek ellenőrzését és a méhész igazának bizonyítását is. F hézagos. vagy a baltacím az akáctól. annál több előnyét és hasznát fedezem fel. Pl. Ez igen nagy előny a termelésben. NYILVÁNTARTÁSOK A MÉHÉSZETBEN Feljegyzések nélkül a méhész munkája nem lehet rendszeres. a méhcsaládok fejlődése és e viszonyok közötti összefüggéseknek megismerésében is. Vezetésük tehát az állami és termelőszövetkezeti méhészetekben ilyen szempontból is feltétlenül kívánatos és indokolt. Már HF is van. hogy a méhek rászoknak a bíborherére és nem hajlandók áttérni a később induló akácra. Előfordul például. amikor a jó mézelő növényt a méhek egyéb. A tavaszi vizsgálatra például úgy készülök fel. hogy a leglényegesebb adatok gyors. vagy papírra fejként felírom a következőket: Család száma: F M N Megjegyzés Így csak az adatok beírása marad hátra. Gyakori például. hogy a napraforgó vonja el a méheket a jobban mézelő tisztesfűtől. de nem lehet gyors és eredményes sem. s minél jobban megismerkedem vele. az egyes munkák időpontjának a megállapításában. A méhek termésnövelő munkáját vétek kihasználatlanul hagyni. pontos és áttekinthető rögzítésére alkalmas. Nem érünk el jobb eredményt. Ez a méztermelés szempontjából igen káros. Én a következő rövidítéseket használom: F M N A a AB ab L k = = = = = = = = = fiasítás méz népesség petéző (termékeny) anya terméketlen anya fedett anyabölcső fedetlen anyabölcső lép keret ML E HF R cs S B N V = = = = = = = = = műlép etetés herefiasítás minden rendben csendes anyaváltás saját nevelés borult napos változó Munka közben a rövidítések sok írástól mentesítenek. Ha minden rendben van. Vannak ugyanis esetek. Ide csak a rendkívüli tapasztalatok kerülnek. Ilyenkor a legkorábban kivirított akácvirágokkal illatosított sziruppal etetjük a méheket. tekintettel kellett lennie arra is. a termelési és kezelési módok megválasztásában. A méhek szoktatása nemcsak a növénytermesztésben.és kísérleti gazdaságok nyilvántartási rendszerét. A bevezetett módszernek. Természetesen lehet ehhez hasonló jó. hanem a környék méhészeti viszonyainak. tervszerű és céltudatos. hanem a méztermelésben is hasznos lehet. A feljegyzések nemcsak a méhcsaládok pillanatnyi kezelésében jelentenek segítséget. Nem növeli a méhek számát a virágokon a naponkénti többszöri etetés sem. akkor a „megjegyzés" oszlopba semmit sem írok. Ugyancsak nincs értelme magasabb cukortartalmú szirup etetésének sem. amellett. 114 . A pontosan vezetett feljegyzések révén válik lehetővé állományunk javítása. nemesítése is. Hasonló helyzet a más mézelőkkel is előfordulhat. Ezeket mindenki maga állapíthatja meg. A jobb középső lába béna. Saját méhészetemben is használom. Az etetés hatására hamarabb áttérnek az akác látogatására.

A tangazdaságokban bevezetett és kötelező nyilvántartási rendszer a következőkből áll: 1. 115 . A törzslap utolsó bejegyzése alapján megállapíthatjuk. kimutatás a felhasznált cukorról és műlépről. vezetésére. amikor rossz időjárás vagy hordástalanság miatt a méhcsaládokkal huzamosabb ideig nem foglalkozhatunk. Az állami gazdaságoknál az ellenőrzést. őszi és tavaszi kimutatás. hogy mennyi a családonkénti átlagos népesség. hány lép. mézkészlet. hogy a törzslap mindenben hű képet ad a kaptárak belsejéről. a vele végzett munka. Néhány család szúrópróbaszerű átvizsgálásával meggyőződhetünk a törzslapon feltüntetett adatok helyességéről. keret van összesen az állománynál. A törzslap nagy szolgálatot tesz akkor is. a pörgetés eredményét. Ez különösen akkor nagy jelentőségű. a kiépített műlépek számát stb. A 17. táblázatban bemutatott törzslap-minta egyúttal példa annak kitöltésére. Ezen tüntetjük fel a család teljesítményét. törzslap. méhészeti napló. 2. A családra vonatkozó legfontosabb adatok. 3. az elvett fiásítást. átadást nagyon megkönnyíti a rendesen vezetett törzslap. a vizsgálatkor tapasztaltak rögzítésére való. 4. műlép. akkor az ellenőrzést vagy átvételt tovább nem a méhcsaládok közvetlen vizsgálatával. hanem a törzslapok adatai alapján folytatjuk. ha a méhészet általános helyzetéről valamennyi család tüzetes átvizsgálása nélkül akarunk tájékozódni. Minden családnak külön törzslapja van. Törzslap. Ha azt találjuk.

Rendben 12. 8. X . 15.5 39. 3. V. 27 IV. 16.10. Tart.25. 4. készítés 11. Sok here! 1955-ben összesen. X. 18. 15. etetés 15. Ellenőrzés. 7. VI. 22 55. Család 10. 4. V. illetve év végi helyzet 3 2 1 1 2 1 10 3 4 116 4 4 6 3 2. 1. 5.A vizsgálat Sorszáma időpontja 1 18 1. 24. 6. Egész kaptár megnyitása Ellenőrzés Előkészítés mézelésre. Ellenőrzés 13.5 . Takarás. 24. 7 VII. célja (a végzett munka) 3 Utolsó vizsgálat. Rendezés. 2 54. 2. VIII. Takarás bőrlemezzel Első vizsgálat. Műraj készítés Ellenőrzés. 7. V. X. 9. Pörgetés II. Virágpor bő Ellenőrzés Fészek bőv. VII. Ellenőrzés.8 . VI. VIII. IX. III. 24. Rendben 14. VIII. IX. Ellenőrzés Kaptárba helyezve méz üres lép méh fiasítás műlép (cukor) keret db léputca lép db kg db 4 5 6 7 8 9 lép db 10 Kaptárból kivéve méh fiasítás léputca lép 11 12 méz (cukor) kg 13 műlép db 14 üres keret db 15 1 1 1 2 1 12 15 Ellenőrzés. 1. Fészek 2 ml közé Pörgetés I. Etetve cukorral 16. 27.

Kaptárban maradt Sorszáma 1 18 1. 7. 10. 14. 22 22 21 22 20 17 15 15 10 8 7 7 7 3 lép db 16 21 21 21 21 méh léputca 17 9 9 10 14 16 20 fiasítás lép 18 1 4 6 7 11 11 méz (cukor) kg 19 18 6. 9. Táblázat. Törzslap A méhcsalád száma: 21 Kaptárrendszer: NB fekvő 22 keretes Anya kikelésének ideje: 1953 év Az anya származása: T 20 22 20 9 18 22 8 16 23 27 17 20 17. 8. 3. 4. 13.5 17.5 1 117 . 12. 16. 15. 6. 5. 2. 11.5 van van műlép db 20 1 1 1 1 üres keret db 21 A méhész aláírása 22 17.

sz. mint amennyit a törzslap mutat. szállítás alatt érezhető veszteséget szenved. Az anya származása: itt azt tüntetjük fel. Munka közben. mikor kezdett petézni. Ha megtelt..A méhcsalád számának pontos. vándoroltattuk. ezt feltétlenül jegyezzük fel. A törzslapot több évig használjuk. Az. sz. „S" azt jelenti. Nagyon hasznos. hogy a 20. újat kapcsolunk hozzá. A herék betelelésig való megtűrése azt jelenti. hogy az anya májusban kezdett-e petézni. hogy a törzslap adatait mindig valóban a megfelelő családra vonatkoztassuk. Tavasszal fokozott figyelemmel kísértem. vagy augusztusban. gyűrődik. család 1955-ben a következő teljesítményt érte el: 53 kg méz (ebből 35. visszafejlődése szabályos volt. A pontos feljegyzés pl. annál jobban meg tudjuk ítélni teljesítményét. ez: 1957. meg nem anyátlanodott. családhoz évközben többször is hozzányúltam. „Cs" arra figyelmeztet. hogy rajzási hajlama nem ébredt fel. Bepiszkolódik. 3 lép fiasítás és 5 műlép kiépítése. nem kerül a törzslapra. A leváltást csak azért kerülte el. amelyikben az anya kelt. hogy a család maga nevelte.80 kg). Az anya kikelésének éve rovatba azt az esztendőt írjuk be. ha ezenfelül még azt is feljegyezzük.50 57 4 53 kg-ot kg-ot kg-ot kg-ot kg-ot (20) (8) 1 4 5 6 3 db db db-ot léputca db Lép: a múlt évről bent maradt műlép ……………… 1955-ben beadott ……………… Összesen kiépített: elvéve összesen (11) elvett fias lépek száma összesen Méh: Fiasítás: ……………………………… (12) Vagyis a 20.A méhészet elhelyezése" részben). A törzslapon azonban csak a család belső életét befolyásoló műveleteket és a rendszeres időszaki ellenőrzések adatait kell bejegyezni. hiszen 1953-as. félreértést. 118 . hordás közben gyűjtő munkájának eredményét futó szemlével ellenőriztük stb. hogy a 17. Az utolsó szemle „sok here" bejegyzése azonban figyelmeztető. tenyésztési értékét. de lehetőleg még aznap jegyezzük fel a törzslapra. ha vizsgálatkor az adatokat munkanaplóba (füzetbe) írjuk és később. hiszen közben vándoroltam is. családból való. „17" azt jelenti. 6 léputca nép (1. sz.5 kg pörgetett).. hogy a vándorlásra előkészítettük. A leváltás idejének megállapításánál ugyanis nem mindegy. (VI. mind a kaptárak számozásában rendet tartunk (lásd . kint a méheknél a törzslapot sok baj érheti. család értékelése a következő: Méz: Kivettem összesen telelőre maradt összesen: a családdal feletettem összesen termelt (13) (19) 39.50-1. Minél több évi anyagunk lesz együtt egy családról.50 17. örökölte-e ezt a tulajdonságot. 15. A családot jól fölfejlesztette. Javára írható még. de akácvirágzás alatt már kimerült. Ez érthető is. hogy az anya melyik családtól vagy milyen idegen méhészetből származik. hogy a család nincs már megelégedve az anyával. Pl. Ezért helyesebb. ha mind a törzslapok. mert kiválasztott tenyész családból való. fejlődése töretlen. Figyelni kell. mert erősen befolyásolja termelését. Ha azonban a család. elviszi a szél. bizonytalanságot kizáró módon való feltüntetése igen lényeges. megázik. Ez csak akkor sikerül.). Természetes. A 20. Tenyészanyagot is adott. hogy csendes anyaváltásból származik.

50 = 35 dkg. Megesik. Ezek ismerete minden méhész számára fontos.85-1. Egy méhészet egész évi munkájának és eredményének megítéléséhez nem elegendő a családok adatainak külön-külön való ismerete. Ez szemlélteti a telelés eredményét és tükrözi a méhészet átlagos helyzetét.Méhészeti napló. A mérleg megbízható adatokat csak akkor ad. A kimutatásban minden család külön sort kap. akácra. lépkészlet átlagát és megállapítjuk a tartalékcsaládok arányát. az egy családra jutó lépkészlet és az anyák kora jellemzőek. növekedett-e mennyiségben. ezután 10 naponként. A pontosan és rendszeresen vezetett méhészeti napló a törzslapokkal egybevetve fontos eszköz munkánk utólagos elbírálásában. hol követtünk el hibát. Az őszi kimutatás . Pl. 20. A méhészeti napló vitás esetekben (tiltott permetezés miatti károk. Zivatar miatt sok méh kint pusztult. A termelő és tartalékcsaládok adatait külön-külön összegezzük. A termelő családok után tüntetjük fel a tartalékcsaládokat. 1. az időjárási adatoknak és a mézelő növények virágzási idejének feljegyzésére való. a gyűjtésből eredő gyarapodás tehát 1. Pl.5 kg volt. Ebből 1. Ezen minden családra vonatkozóan feltüntetjük ezeket az adatokat. mikor kell etetnünk stb. A „megjegyzések" oszlopba a rendkívüli eseményeket írjuk. Ezt a „megjegyzések" oszlopában feltüntetjük. A lépkészlethez hozzászámítjuk a kaptárokon kívül raktározott lépeket is.összehasonlítva az előző évivel . illetve a — oszlopba ugyanis csak a hordási viszonyokból adódott változást jegyezzük be. hogy melyik időszakban mit várhatunk a természettől. hogy meg ne rozsdásodjék. táblázatban láthatjuk. A termelési időszak lezárása után a feljegyzések alapján megállapíthatjuk. hány tartalékcsalád van. ha tetőt készítünk föléje. jégeső az akácban 30% kárt tett. hogy a kaptár súlyát a csapadék ne befolyásolja. ha a családokról kimutatást készítünk. A +. hogy a mérleget mindig vízszintesen állítsuk be és gondosan kezeljük (olajozzuk). Ezt írjuk be a + oszlopba.85 kg-mal többet. táblázatban mutatom be. nehogy a napló későbbi használatakor helytelen következtetést vonjunk le. hogyan oszlanak meg az anyák kor szerint. hogy a kaptár súlya azért változott. Nagyon fontos. a téli készlet átlaga. Az őszi kimutatáshoz hasonlót készítünk tavasszal is. vagy belehelyeztünk valamit. mérlegelési eredményekre vonatkozó adatai bizonyító erejűek. ha az egész méhészetről összesítve ismerjük a legfontosabb termelési adatokat. Kisebb eltérést még így is okoz a levegő nedvességtartalma. A kimutatás mintáját a 19. milyen korúak az anyák? Mindezekről csak akkor kapunk pontos képet. Az egész állomány helyzetét helyesen csak akkor láthatjuk. mézszállítás elmaradása miatti kötbéres eljárás) döntő bizonyítékul szolgálhat. amit a jövőben el kell kerülnünk. 119 . A 2 lép súlya 1.50 kg a két beadott lép. illetve a hó 10. javult-e minőségben? A minőségre a családok átlagos népessége. Őszi és tavaszi kimutatás a családok állapotáról. és utolsó napján mérlegelünk. mint előző este. Ezután kiszámítjuk a népesség. élelem. Néhány egymás után következő év adataiból pontosan tájékozódhatunk. A méhészet helyzetének elbírálásához a következő adatok ismerete szükséges: átlagosan hány léputcásak a családok és mennyi élelmük van. mert kivettünk belőle. 3-án 2 lépet adtunk be a mérlegeléshez. Kiszámítjuk azt is. A mérleges kaptár súlyváltozásának. Este a mérleg 65 kg-ot mutatott. Az időjárásra. VI. Éjjel szállítás II. milyen eredményt ért el a méhészet abban az esztendőben. Márciustól-október végéig naponként..megmutatja. egy családra hány lép jut. AT méhészeti napló mintáját a 18.

26. 23.80 57. 8 18 12 8 11 12 15 15 15 14 15 18 18 18 14 13 16 Napsütés d. 20.18. év május hó 16-tól 31-ig A mérleg változása + 3 4 20 20 20 200 465 675 400 500 515 485 225 625 550 265 Milyen növény kezd virított virítani el 5 6 MÉHÉSZETI NAPLÓ Hőmérséklet max. 29. 19.60 64.65 106. 18.e. 22. 17.50 104 106.25 71 75 80 85. 24. 21. 28. 31.15 90 92. állása 2 58 57.60 59.u.Sándor major Nap 1 16. 30. 9 N B V V N N N N N N N N N B N N d.65 akác Vándorlás Sándor majorban akác 120 .60 57. 27. 10 B V V N N N N N N N N N N B N N Csapadék 11 1 Szél 12 É Megjegyzés 13 Gazdaság: Tangazdaság Lengyel Vándortanya: Kurd . 7 22 16 20 23 23 24 25 26 26 28 29 32 31 29 23 25 min. 25. Táblázat 1958.25 98.

1 3 36 — — 1330 36 113 1479 540 : 70 1204 : 70 1479 : 70 6 77 3 36 Összes lépek száma: Raktáron Törzscsaládok átlagos népessége: átlagos élelemkészlete: átlagos lépkészlete: Tartalékcsalád = 14% Anyák megoszlása kor szerint: 1958. 5. 1956. évi 1956. 2. évi = = = 7. u. 86.2 kg 21. 2. évi 1957.7 l. 17. . 1. 1-10. 4 3 3 — — — 10 7. 10. 6. . u) 8 7 8 9 6 8 Fiasítás lép 1 — 2 — 1 — Élelem (kg) 20. 6 540 — 12 1204 18 1330 NB TARTALÉKCSALÁDOK: 1.) Az anya kora 1957. 5. 3. 4. 1. Összesen 1958.5 8 4 3 3 1958.5 25. 9. . 1957. 1958. 3. . 3. 10. . 1958. . .5 16 18. Összesen 1958. Nép (I. 2. 1958.19. 4. Táblázat KIMUTATÁS A MÉHCSALÁDOK 1958 ŐSZI ÁLLAPOTÁRÓL (Az ellenőrzés kelte: 1958. 2. 1958.1 db 40 db 35 db 5 db = = = 50 44 6 % % % 121 . okt. 10.5 14 17 Lép db 22 22 18 24 12 20 Megjegyzés NB NB H NB Tenyész H NB Sorszám A család száma 1. . 70. 1958.

Gyanúsításra adhat okot a felhasznált cukor is. a nevelt anyák és minden termék. 2. mert hiszen a kivett lépből nyert viasz feles lesz. a szaporulat. Mind a feles. mind a harmados kezelés sok vitára. Ezért az ilyen megállapodásokból gyakran viták. akik öreg koruk miatt kénytelenek abbahagyni a méhészkedést. Ha azonban a méhészet lépkészlete még nem teljes. etetésért. mennyit pörgetett. 2. a vándortanyán töltött időért. az ő méhészetének termelési értékét növelik. 3. ha a méhész huzamosabb időre megbetegszik. sőt pörök keletkeznek. A méhész halálával a méhek árván maradnak.) Harmados kezelés. A méhek részes kezelésbe adásának három leggyakoribb változata a következő: 1. Ugyanez a helyzet azoknál. Akadnak azonban körülmények. A hozam egy részét elhallgatja s csak a többin osztozik a tulajdonossal. Ugyanakkor azonban felesek a termeléssel kapcsolatos kiadások is. Feles tehát a méz. pl. Feles kezelésnél minden hozam és kiadás feles. és minden beadott műlép helyett egy öreg lépet kapunk a méhészetből. szaporított. hogy a kezelő nem vallja be becsületesen.) Feles kezelés. az etetésre felhasznált cukor ára. a viasz. sem harmados megállapodásnál nem számíthat fel költségeket (hacsak a megállapodásban mást nem kötöttek ki). Termeléssel kapcsolatosnak tekintünk minden olyan kiadást. hány kg viaszt termelt. amelynek lépkészlete már teljes. S csak akkor kössön vele ilyen megállapodást. újak beszerzéséért kifizetett összeg. hogy közös megállapodással a jobb eredmény érdekében a téli készlet cukorral is kiegészíthető. A felhasznált műlép elbírálásánál már figyelembe kell venni a lépkészletet. Az igazi méhész méheinek kezelését nem szívesen bízza másra. tehát csupán a rendszeres lépcsere érdekében kell új lépeket építtetni. hogy a családban csupán a méhész ért a méhekhez. de méheiktől teljesen megválni nem akarnak. Aki tehát ilyen feltételekkel kívánja méheit valaki másnak gondjaira bízni. A kezelő köteles az állományt téli készlettel is ellátni. a betegségek leküzdésére vagy megelőzésére vásárolt gyógyszer. Aki a méhek életét ismeri. javítását vagy a méhészet fejlesztését célozza. Olyan méhészetben. a rakodómunkások bére. hanem szenvedély is. Minden kiadást a tulajdonos fedez. Csak az ezután maradó méz részelhető. 122 . hogy méheit mással kezeltesse. amelyek alapján a megállapodásokat megkötik. Nagyon gyakori.MÉHCSALÁDOK RÉSZES KEZELÉSE A méhészet nemcsak hasznos foglalkozás. A méhek részes kezelésének feltételeit semmiféle írott törvény vagy rendelet nem szabályozza. Kialakultak azonban bizonyos szokásos feltételek. Ha a szaporulatot nem rajban vagy lesöpört méhekben. hány lépet építtetett ki. a vándorlással kapcsolatos utazásokért a kezelő sem feles. hanem a termelés folyamatosságának biztosítását. a helybér. szívesen foglalkozik velük. a műlép is a termelési kiadásokhoz számítható. akkor a szaporulathoz adott műlép beszerzése feles arányban a tulajdonost és a kezelőt terheli. ha valóban megbízhatónak látja. Nem termelési költség a kaptárak javításáért. A bérbeadó gyakran azzal a gyanúval él. Ilyenkor a cukor beszerzésével járó költségekhez a kezelő 1/3 résszel szokott hozzájárulni. ismerje meg jól az emberét. amelyek arra kényszeríthetik a méhészt. akkor a műlép beszerzése teljesen a tulajdonost terheli. festéséért. A valamilyen ok miatt átmenetileg vagy hosszabb időre szakértő gazda nélkül maradt méhészeteket részes kezelésre szokták kiadni. kétharmada pedig a tulajdonosé. A méhek kezeléséért. amit a méhészet adhat. A család mégsem akar megválni tőlük. hanem építménnyel együtt osztják el.) Bérlet. amely nem a méhészet fenntartását. Természetes. Ilyen a szállítási költség. az új lépek tehát csupán a tulajdonos vagyonát fogjak gyarapítani. 1. Ilyen. az megszereti azokat. Harmados kezelésnél a termelés egyharmad része a kezelőé. súrlódásra adhat okot.

. 3. hogy a későbbi vitákat elkerülhessük és esetleges bírói eljárás során igazunkat bizonyítani tudjuk. nagyon csökkenti a viták lehetőségét. bérbevevő érdeke. Ezek közül a legfontosabbak a következők: 1. Az előbbiektől abban különbözik. 5. Akármelyik ismertetett módot (vagy valami mást) választjuk is. mert egy évre igen könnyen ráfizethet. akkor 8-10 kg. Semmi vitára. vannak dolgok. de a 15 kg-ot a legritkább esetben éri el. amelyekre nagyon ügyelnünk kell.) A megállapodás megkötése előtt a méhcsaládokat érdektelen szakértő jelenlétében tüzetesen vizsgáljuk át. a kezelő bizonyos számú család szaporítását is vállalja.) Rögzítsük írásban azt is. a családok élelemmel való ellátottságát. hogy mikor és milyen állapotban köteles a kezelő (bérlő) visszaadni a családokat. 2. Ha az állomány nem a legjobb minőségű. 10 kg fölé is emelkedhet.) A megállapodást mindig foglaljuk írásba. hogy a tulajdonos leromlott állományt akar kezelésre kiadni. 123 . hogy a családok rendbe hozásának idejére a méhészet állapotának megfelelő feltételekkel kell megállapodást kötni. A bérlet. a családok népességét. A jegyzőkönyv tartalmazza a családok és kaptárak számát.3. Nem azt köti ki a megállapodásban. a lépek számát és minőségét. hanem azt. és a mennyiségre. a kiépített lépek számától stb. hogy mit köteles adni a tulajdonosnak azért. az anyák korszerinti megoszlását. Ennek mennyisége sok mindentől függ. Gyakran megesik azonban.) Gondoskodjunk az állomány egészségügyi ellenőriztetéséről és az erre vonatkozó megállapodást is foglaljuk írásba.) A megállapodást legalább 3 évre kössük. a legtisztább. Ez a mód kiküszöböli a gyanúsítgatásokat. általában családonként 8-15 kg a szokásos. Ilyenkor a kezelő ezeket a feltételeket nem vállalhatja. A bért mézben szokták meghatározni. a kaptárrendszer megjelölését. elsősorban a családok minőségétől. hogy a kezelő nem részesedésért. Az ismertetett feltételek termelőképes állapotban levő méhészetekre alkalmazhatók. Ez az átmeneti idő a családok helyzetétől függően 1-2 év lehet. Jó állomány után. Ugyanezt tegyük a megállapodás lejártakor is. hanem meghatározott bérösszegért vállalja a munkát. mert az a méheit neki használatra kiadta. Mind a tulajdonosnak. hogy mit kap ő a méhek hozamából. gyanúsítgatásra nem ad okot. a kaptárrendszertől. ha a kezelő egyéb kötelezettséget nem vállal. (Ez a kezelő. A megoldás az. minőségre vonatkozó adatokat foglaljuk jegyzőkönyvbe.) 4. nincs meg a teljes lépkészlete. mind a kezelőnek a harmadik mód a legegyszerűbb. teljes lépkészlettel.

itatása A természeti viszonyok hatása a méhcsalád életére Termelés A tavaszi fejlődés előmozdítása Mézeltetés. építtetés Nemesítés.TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Általános rész Természeti viszonyaink és a méhészet Mesterséges méhlegelő A méhészet nagysága és munkaszükséglete A méhészet elhelyezése A kaptár és a keret A méhcsaládok kezelése A méhek etetése. pörgetés Viasztermelés. Telelés Méhbetegségek és méhellenségek A méhek védelme mérgezések ellen Rendellenességek A méhek hasznosítása a mezőgazdaságban A méhek szerepe a növénytermesztésben Méhcsalád-szükséglet A méhcsaládok elhelyezése a megporzandó táblában A méhek szoktatása Nyilvántartások a méhészetben Méhcsaládok részes kezelése 3 4 4 7 7 13 17 23 28 33 37 37 48 58 62 74 79 88 98 106 108 110 110 111 112 113 114 122 124 . anyanevelés Szaporítás Vándorlás Előkészület a telelésre.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful