FALUBA ZOLTÁN

GYAKORLATI MÉHÉSZKÖNYV

MEZŐGAZDASÁGI KIADÓ BUDAPEST 1959

1

A kéziratot átnézte: KOLTAY PÁL

© Faluba Zoltán, 1959

Felelős kiadó Lányi Ottó Felelős szerkesztő Kattinger Gusztáv Műszaki szerkesztő Gellért Andor * Változatlan utánnyomás 11,501-18,500 példányban H 3/4 A/5 ív terjedelemben - 1172Készült az MSZ 5601-54 és 5602-50A szabványok szerint * Kossuth Nyomda, Budatest V. k, Alkotmány u. 3.- 5515 - Felelős vezető Lengyel Lajos igazgató

Digitalizálta: Ebke ebke@freemail.hu
2

BEVEZETÉS
Huszonöt esztendeje kerültem közvetlen kapcsolatba a méhészettel. Azóta igen sok alkalmam nyílt a méhészekkel való érintkezésre, munkájuk tanulmányozására és termelési eredményeik megismerésére. Azt tapasztaltam, hogy a termelés ritkán van arányban a méhészek lelkesedésével, a méhészetbe fektetett munkával és anyagi eszközökkel. Számszerűleg szépen fejlődő méhészetünk egy családra jutó hozama ma is alig több mint ezelőtt, néhány évtizeddel. Téli veszteségeink nagyok, méhállományunk jó része évről évre csak éppen él, de hasznot nem ad. Ennek legfőbb okát abban látom, hogy termelési módszereink mesterkéltekké, pepecselőkké váltak. A siker feltételeit olyan beavatkozásokban, jelentéktelen részletekben keressük és véljük megtalálni, amelyek mellett a lényeg: a családok életerejének, népességének egész évben való folyamatos fenntartása elsikkad. A termelők többsége a sok ajánlott, de gyakorlati eredményekkel kellően alá nem támasztott módszer között eligazodni képtelen, és kétségek között vergődik. Különösen szembetűnően érzékelhetők e hiányosságok állami és termelőszövetkezeti méhészeteinkben, amelyekben a méhészek munkáját rendszeresen ellenőrizzük, a termelési eredményeket és ráfordításokat pontosan megállapítjuk. A méhészekkel folytatott beszélgetéseim, valamint előadásaim során - tapasztalataimra támaszkodva - mindig igyekeztem a hibákra rámutatni és megismertetni a termelőkkel a méhészkedés egyszerű, de eredményes módját. Célom most is ez. Azok a méhésztársak, akik újat várnak tőlem, csalódni fognak. Célom nem eddig ismeretlen módszerek, csodálatos eredményekkel kecsegtető újítások terjesztése, hanem az, hogy mindenki számára könnyen érthető, bárki által megvalósítható, jó eredményeket adó termelési módszert ismertessek. A méhészeti gyakorlat nagymesterei ne róják fel könyvemnek, hogy számukra semmi újat nem mond, sőt nagyon sok olyan dologról sem esik szó benne, amit ők már réges-régen tudnak. Ne róják fel, mert a könyvet nem számukra írtam. Tanácsaim annak a sok ezer méhésznek szólnak, akik az alapismeretek megszerzésén túljutottak ugyan, de az ajánlott sok-sok módszer között gyakorlati tapasztalatok hiányában eligazodni nem tudnak, akik saját tájékozatlanságuk, vagy mások helytelen útmutatásai által félrevezetve, helytelen utakon járnak. Az ismertetett módszereket az egyszerű, kenyérkereső munkájukkal elfoglalt méhészek is alkalmazhatják. Nem mondom, hogy nincsenek hasonlóan eredményes más módszerek, azt azonban nyugodtan állítom, hogy az itt ismertetett méhészkedési mód a gyakorlatban jól bevált. Segítséget kívánok nyújtani azoknak a méhésztársaknak is, akik az üzemi méhészetek kiépítésén, mint állami vagy termelőszövetkezeti méhészek, munkálkodnak. Figyelmüket különösen hangsúlyozottan a munka megszervezéséről, a méhállomány elhelyezéséről és a rendszeres nyilvántartások vezetéséről mondottakra hívom fel. Tanácsaim betartása munkájukat nagyon megkönnyíti, termelési eredményeiket növelni fogja. Az ő segítségükre - úttörő munkájukra - szükség van ahhoz, hogy a méhészet állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben a megporzás fontos feladatát elvégezze és mezőgazdasági nagyüzemeinknek szerves részévé váljék. Munkám célját csak akkor érheti el, ha a benne leírtak mind a háztáji kis méhészetekben, mind a nagyüzemi méhészetekben élő valósággá válnak. A könyv tartalmának az életbe való átültetésében nagy segítséget nyújthatnak a méhészeti szakcsoportok azzal, hogy az ismertetett módszereket összejöveteleiken megvitatják, részletesen értékelik és terjesztik. Könyvemet a méhészet és méhészek iránti szeretet szülte. Ha a méhészek munkáját sikerül vele megkönnyíteni és csak kissé is eredményesebbé tenni, akkor célját elérte. Kérem a méhésztársakat, fogadják olyan szeretettel, amilyennel én adom, és észrevételeikkel, hozzászólásaikkal segítsenek hiányosságainak későbbi kijavításában. Budapest, 1958. június hó. A szerző

3

Nektárt legkorábban az erdők aljnövényzete . máskor teljes hordástalanságot okoz. a kasos. gyümölcsfák és bokrok nyújtanak. kevés. zord területe. Ezek nélkül a gyümölcsvirágzás és akác közötti hézag áthidalása gondot okoz. a csapadékhiány. Ez veszélyezteti a telelés sikerét és a jó tavaszi fejlődést. juharok. ibolya. Ez az Alföldön nagyon gyakori. Ez utóbbiak már a gyümölcsvirágzás és akác közötti hordástalan időszak kitöltésében fontosak. Az említett tavaszi mézelők csak ritkán adnak olyan hordást. gyermekláncfű. szil. Ez rendszerint az akácvirágzás idejére esik. Ekkor leggazdagabb mézelő növényvilágunk is. A méhek életére. hogy ilyenkor a 4 . árvacsalán.hóvirág. Szeptember és október alkalmat ad a méheknek virágporkészletük kiegészítésére. legkedvezőtlenebb pedig Veszprém megye sok helyütt kopár. hazánk északkeleti része. nyár. A méhek elöregszenek. Ennek nem mindig a gyenge nektártermelés az oka. boglárkafélék. külterjes termelési forma. a családok gyorsan néptelenednek. Észak-Dunántúlhoz hasonló. éger. Itt a szélsőséges időjárás. Ilyen nyarak után rendszerint nem tudják kihasználni a következő év akácvirágzását. ha szárazsággal párosul. A tavaszi fejlődéshez annyira fontos virágport a mogyoró. Az eltérő természeti viszonyok nem maradtak hatás nélkül a méhészkedés módjának alakulására sem. Legkedvezőtlenebbek alföldi területeink. Az enyhe és általában hosszú ősz kedvező. Májusban a csaknem minden évben beköszöntő hideg betörések ("fagyosszentek") szokták a méhek munkáját hátráltatni. mint a csapadékban szűkölködő vidékeken. baltacim. ezeknél gyengébb az északi rész. a méheknek nincs miből gyűjteniük. erdőkkel. A bíborhere és baltacim virágzása legtöbbször belenyúlik az akácvirágzásba is. Vándorméhészkedésre is az Alföld méhészei kényszerültek elsőnek. A hőség gyakran olyan nagy. az egyenetlen eloszlású méhlegelő egyszer bőséget. Hazánk időjárása a méhészkedésre nem kedvezőtlen. Ebben jelentős a bokrétafa (vadgesztenye) szerepe is. Az eredményes méhészkedés alapja a jó méhlegelő. főként idős méhekkel telelnek be. Közrejátszik az is. főként Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Baranya. Az ország egyes részei között azonban nagyok a különbségek. mert utánpótlás nincs. hogy a méhek felesleget is gyűjthetnének. leghamarabb az Alföldön alakult át kaptáras méhészkedéssé. gyertyán és egyéb fáink adják. Legkedvezőbbek a Dunántúl kiegyenlítettebb időjárású. bíborhere. Egyik legnagyobb gondunk méheinknek átmentése a kedvezőtlen nyarakon. Mézelő növényvilágunk gazdag. Aránylag rövid és nem túl hideg teleinket a méhek jól elviselik szabadban is. helyenként jobb. A virágporhordás néha még novemberre is átnyúlik. és a vándorlás itt a legelterjedtebb. Tolna. Itt a méhek sokkal hosszabb ideig találnak mézelő virágokat. A régi. azonban a szeszélyes tavasz sokszor megzavarja. A nyár már kedvezőtlenebb. Ma ezeken a vidékeken kasos méhészet alig található. Zala és Vas megyékben találjuk. A tavaszi fejlődést segítik még a következő tömegesen virító növények: mocsári gólyahír. tömegmézelőnk azonban. fejlődésére és munkájára legalkalmasabb a tavaszból a nyárba való átmenet két hónapjának. rétekkel tarkított területei. keltike . májusnak és júniusnak az időjárása.valamint a juharok. A száraz meleg leperzseli a növényeket. aszályos nyári időjárásban rohamosan csökken a fiasítás. Méhészkedési módszereink megválasztásában alkalmazkodnunk kell a méhlegelőhöz és az időjáráshoz. Az ilyen esztendőkben a méhcsaládok népességben erősen megcsappanva. hogy már a méhek kirepülését is akadályozza. A Dunántúl legalkalmasabb helyeit Somogy. repce. füzek. sajnos. A forró. A fejlődés rendszerint február elején megindul. A forróság főként akkor okoz bajt. később a tölgy. fűzfélék. Különösen károsak a március-áprilisi nagy hőingadozások és a méheket gyakran több hetes fogságra kényszerítő kora tavaszi hideg.ÁLTALANOS RÉSZ TERMÉSZETI VISZONYAINK ÉS A MÉHÉSZET Méhészkedésre többé-kevésbé hazánk egész területe alkalmas.

Az akácot a méhek a virágzás első napjaiban csak nehezen tudják kihasználni. A csapadék az első napokban nem árt a virágoknak. Legfontosabbak a következők: szöszös bükköny. esős . Az akác méhészeti értékét nagymértékben növeli. pohánka. napraforgó. valamint az.méhcsaládok még néptelenek.hűvös. Az akác legfontosabb tömegmézelőnk. ha az északi akácot elkésni nem akarjuk. az időjárástól és a családok népességétől függően. Ez teszi lehetővé. A vállalkozóbb szelleműek néhány napra megállnak a Tápió völgyi vagy Gödöllő környéki akácosokban. hidegebb talajon virágzása hosszasabb. Ezek elvirágzása után a Heves és Nógrád megyei akácosokba húzódnak fel. sőt végzetes lehet. hanem felesleget is adnak.ennél többet csak kivételes esztendőkben . A száraz meleg "leégeti" virágait. Három akác kihasználása nagyon jó szervezést kíván. Az akác rövid ideig. fehérhere. a méhek nehezen érik el bennük a nektárt. A Dunántúl déli részeiből a Bakony vagy Vasmegye későn virágzó akácosaiba vándorolnak a méhészek. Az akác elvirágzása után a fejlődés tetőfokán álló méhcsaládok rendszerint munka nélkül maradnak. baltacim. mivel meglehetősen kis kiterjedésűek. a dombos vidékeken 12-18 napig virít. Mézelésére legalább 17 fok meleg kell. vagy csak a virágpor kedvéért látogatják. A tavaszi hordáson megnépesedett családok az akácból gyűjthetnek felesleget. hogy az akácosokba a legelő túlterhelésének veszélye nélkül kat. Az akácvirágzás alatt. Az akác után virító mézelők zöme mezőgazdasági növény. hogy csak méhállományunk töredékének nyújtanak gyűjtési lehetőséget. Ez igazolja azt a tapasztalatot. Kedvezőtlen . nagy fáradsággal és sok kiadással jár. Ezért nagyon meggondolandó. szarvaskerep. E rövid idő alatt azonban annyi nektárt termel. A Dunától keletre eső területek méhészei a Duna-Tisza közén bőven találnak korán virágzó akácerdőket.időjárásban a virágzás huzamosabb. Ez tévedés. északkeleti száraz szelek. Az akác legjobban szélcsendes időben mézel. uborka. hogy a szeszélyes időjárás a virágok teljes kiaknázását lehetetlenné teszi. szegletes lednek. amelyik méhállományunknak ebben az időszakban legalább a mindennapi szükségletét megadná. Árumézünk túlnyomó részét ez adja. Sajnos. kisebb ligetekben. A már kissé puhuló virágokon munkájuk könnyebb. hogy ezeket a növényeket egyáltalán nem. Győr. érdemes-e vele kísérletezni. mert ezek (főként a gödöllőiek) virágzási ideje közepes. hogy vándorlással két akácvirágzást használjunk ki. Szovjet vizsgálatok szerint 1 kat. Arról. hogy ezek az akácosok. 30-70 kg-os súlygyarapodást mérhetünk. Figyelembe kell venni azt is. hogy nemcsak saját szükségletüket gyűjtik be róla a méhek. holdanként 5 méhcsaládot vihetünk.tölthetünk. somkóró. koriander. de rendszerint nem ad olyan hordást. ha a levegő páratartalma nagy. Ezért általános az a vélemény. A langyos. A méhek mindkét fontos takarmánynövényünkről a virágporon kívül nektárt is gyűjtenek. azonban az erősebb eső már tönkreteszi a fonnyadásnak indult virágokat. azonban ezek a növények csak megfelelően nedves talajban és meleg időben mézelnek. hogy az akác területegységenként mennyi mézet termel. mint a rövid. dinnye). sokszor a virágok teljes fonnyadásakor van. Az erős szél sok kárt tesz a gyenge bimbókban. Komárom megyében szereztek. kobakosok (tök. hazai adataink nincsenek. vörös here. ezért a legjobb hordás sziromhullás kezdetén. A virágzás második felében tehát a nagyobb csapadék már káros. A vöröshere és a lucerna virágai mélyek. mert a virág kemény. rugalmas. könnyen túlzsúfolhatók. laza homokon virít el a leggyorsabban. virágokban. A legkorábbi és legkésőbbi virágzás kezdete között 14 napos. a legnagyobb hozamokat 22-26 fokon adja. Ezeken a helyeken. nincs olyan mézelő növényünk. futó eső kedvező a nektártermelésre. Igaz. Az akác meleg. Emellett ronthatja a méz minőségét is (éretlen méz pörgetése a sietés miatt). A 30 fok körüli meleget csak akkor viseli el. Legkedvezőtlenebbek rá a keleti. A vöröshere mézeléséről legtöbb jó tapasztalatot Heves. hogy nem virít mindenhol egyszerre. rendszerint csupán 3-4 napot . különösen a magányos fákon. vannak szép számmal akác után virágzó mézelő növények is. hold akácerdő gyakorlati szempontból számításba vehető" méztermése 330 kg. az Alföldön 10-14 napig. sőt ennél nagyobb eltérés is előfordul. Mindkét 5 . lucerna. de területük annyira kicsi. pannonbükköny.

legelőin). A rétek növényei közül különösen a pillangósok és a fészkes virágzatúak értékesek. Kenderes környéke. Aratás előtt ritkán. Az akác utáni időszakban ezeken kívül a legelők. Mosonmagyaróvár. sárga somkóró. az ilyen esztendők ritkák. Jelentőségük így is nagy. Újszász. Nagy előnye viszont. Szerencs környéke).mézelő növényt jobban látogatják a méhek. Az ország egyes. sőt ennél nagyobb gyarapodást is ad. Cák és Velem. Mézelésének igazi ideje július második fele és augusztus. a vadon tenyésző fehér here (bodorka. Nagyobb jelentőségük csak a Kaposvár környéki kiterjedt hársas erdőknek van. A szelídgesztenye jelentősége főként az. jó minőségű virágporával előmozdítja a méhcsaládok fejlődését. A szoktatás a nektárgyűjtésre is kedvező. de mégis jelentősek a bálványfa. Kisebb területek találhatók Pest és Bács-Kiskun megyékben is (Cegléd. A tisztesfű az akácnál sokkal szeszélyesebb. 4-6 hétig virágzik. ezért méhészeti jelentőségük növekszik. A felsorolt növények kisebb vagy nagyobb területen járulnak hozzá a méhészkedés sikeréhez. mert nincsenek annyira kitéve az aszálynak. de megtaláljuk ezt a jó mézelőnket Fejér és Tolna megye csaknem egész területén is. mint a Duna-Tisza közének. E két fával mennyiségben nem versenyezhetnek. bogáncsfélék. mint a tiszántúliak. repcsényretek. mint az akác. Nevezetesebbek és az egész országban honosak: vadrepce. Ezeknek a növényeknek a nyári hordástalanság áthidalásában nagyobb figyelmet kell szentelnünk. Komárom megyékben a napi szükségletüket általában begyűjtik róla a méhek. Szabolcs-Szatmár rétjein. Fejér. Vas és Sopron megye néhány községében a szelídgesztenye adja meg a mindennapit néhány héten át a méheknek. aranyvessző. vagy a ritka gabonákban jól kifejlődhet. borágó. Ez a gyomnövény a Dunántúl tarlóin ugyanúgy megtalálható. Dunapataj. Hajdú-Bihar megyék. Közülük első helyen a hársat kell említeni. az ártéri erdőkben). csörgőfa (Koelreuteria). gyalog akác. ha szoktatjuk őket. A tisztesfű a tarló növénye. Jó eredményt általában csak akkor remélhetünk belőle. Zala megyében. különböző mentafajok (a mocsaras. Ez a tisztesfüves terület átnyúlik Borsod-AbaújZemplén megyébe (Mezőkövesd. Kiskunlacháza. ezért a korszerű talajművelés terjedésével csökken a jelentősége. a napi 2-3 kg-os gyarapodás már jónak számít. Kedvező időjárásban még szeptemberben is ad hordást. Csorna háromszög). azonban az akácét meg sem közelíti. jellegzetes területein fontosak: kutyatej. A pohánka csupán Dunántúl legnyugatibb részén számottevő. Bácsalmás környéke). valamint Szolnok megye szikmentes területei: Mezőtúr. tőzeges területeken és szikeseken). amikor a csapadékos időjárás miatt nem lehet időben kapálni. Legismertebb gesztenyés területek: Iharosberény. A napraforgó nem mindig és nem mindenhol mézel. Békés. Baja környékén). (Solidago. Kalocsa. rétek néhány növénye és egyes gyomnövények is nyújtanak hordást. acat. Tolna. s a nyárvégi szükségleten felül rendszerint a téli készlet begyűjtését is lehetővé teszi. homokos területek kitűnő mézelője) selyemkóró (Asclepias syiriaca. Solt. hogy tömeges. Jelentősége itt is állandóan csökken. valamint a Tiszántúlnak búzatermő fekete talajain. kígyószisz. búzavirág. A tisztesfű rendszerint június közepe táján kezd virítani. azonban mézelésük biztosabb. A dunántúli tarlóvirágos területek kisebbek. Pest megyében Nagymaros határában van kisebb gesztenyés. ha aratás alatt és után (júliusban) bőséges a csapadék. ezüstfa (olajfűz). Szabolcsban csaknem minden esztendőben jó hordást ad. Legfontosabb tisztesfüves vidékeink az ország keleti felében vannak. 6 .gyűjtötték be róla a méhek. Pörgethető felesleget ritkán ad. csak olyankor ad számottevő hordást. 1944 és 1945 óta csak 1953-ban volt igazán jó tisztesfű hordás. Baranya és Somogy megyékben már csak helyi jelentőségű. zsálya.az utóbbi években még ezt sem. A többi években csak mindennapi szükségletüket és téli készletüket . semfű-semfa (lícium). Dunántúlon legjelentősebbek a Kisalföld tisztesfüves tarlói (Győr. Jelentőségük öntözéses termesztésük bevezetésével ugrásszerűen növekszik. Sajnos. lepényfa. (Kiskunhalas környéki laza. Csongrád. Elég nagy területen díszlik Heves megyében a Hatvan-Füzesabony vasútvonal mentén. A hárs itt felesleget is szokott adni. Jó esztendőben 40-60 kg-os. japánakác. hogy hosszú ideig. A nyári hordástalan időszak áthidalásában helyenként néhány erdei és díszfának is szerep jut. Az ezüstfa és gyalog akác a mezővédő erdősávok fontos növénye. valamint Somogy. Zengővárkony. Nem ad olyan rohamos hordást. Baranya. Az akáchoz hasonló fontosságú mézelő növényünk az egynyári tisztesfű vagy tarlóvirág. Erre a területre vándorolnak is a méhészek.

a közeljövőben pedig még inkább csupán az akácra számíthatunk. amelyek javítják a méhlegelőt. a fehér és fekete mustár. az akác és a tarlóvirág. hogy egy méhcsaládtól 10 kg mézet pörgethessünk. cserjék. Holdanként 1-3 mázsás termésátlaga a vele való munkát jól megfizeti. majorok.) A méhektől csak az ezen felüli mennyiség vehető el. Ebben az időben nagy jelentőségűek a rövid tenyészidejű növények. Rövid tenyészideje nagyon alkalmassá teszi arra. mint a pohánka és a mustár. Sok nektárt termel. vagy zöldtrágyának szánt növénnyel is. koriander. (Számításainkban 90 kg-ot veszünk alapul. Erre a méhészeknek kell a gazdaságok és a termelőszövetkezetek vezetőinek figyelmét felhívni. amely gazdasági értékén felül a méheknek is jó legelőt ad. Az eredményes méhészkedés alapja a méhlegelő. a népesség fenntartására jók. A méhlegelő teherbírása. A vetésforgóba sok olyan növény beállítható. hogy teherbírása meg sem közelíti az akácét. A többiek csak a méhcsaládok fejlesztésére. Méhészkedésünk eredménye attól függ. Vetés után 40-50 nap múlva hosszasan virít. Mezővédő erdősávok.A tarlóvirág mézeléséről ellenőrzött hazai adataink nincsenek. (Szocialista mezőgazdasági üzemekben első helyre a megporzandó növények területe léphet. élő sövények létesítésénél mindig alkalom nyílik olyan fák. Az elmondottakból láthatjuk. MESTERSÉGES MÉHLEGELŐ Állami gazdaságok. ZabbaI. a repce. a megporzandó növények területe. legföljebb két méhcsaládnál többet ne számítsunk. A méhlegelő javítása terén az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek fásítással is sokat tehetnek. Ahhoz tehát. vagy borsóval kell keverni. Mindenhol a helyi viszonyok mutatják meg. a méhlegelő teherbírása. Vethető a Facélia egyéb zöldtakarmánnyal. Ilyenek a pillangós növények. Két legfontosabb tömegmézelőnk közül már ma is. mert egymagában gyenge minőségű silótakarmányt ad. irányítani. hogy szakaszosan vetve a hordástalan időszakokon átsegítse a méheket. pohánka és mások. 1. 7 . Gyakorlatból tudjuk azonban. hogy milyen időszakokban van a legnagyobb szükség a méhlegelő javítására. utak fásításánál. Igen hasznos mézelő növény a Facélia. Nagyon jól megy például a homokos területeken csillagfürttel keverve. 2. hogy méhészetünk áruméz termelésében országosan csak két növény jelentős. a rendelkezésre álló munkaidő. bokrok telepítésére. A Facélia zöldtrágyának és silótakarmánynak is felhasználható. termelőszövetkezetek a méhészet eredményes üzemeltetését mesterséges méhlegelő létesítésével segíthetik elő. ligetek. hogyan sikerül e két fő mézelő növény virágzásának kihasználása. Legtöbb helyen a nyári időszak (július és augusztus) hordástalan. A Facélia mag jól értékesíthető. 100 kg-ot kell termelnie. Így a talajjavítás végett csillagfürttel bevetett nagy területeken teremthetünk jó méhlegelőt. Katasztrális holdjára egy. A MÉHÉSZET NAGYSÁGA ÉS MUNKASZÜKSÉGLETE A méhészet nagyságának meghatározásakor a következő tényezőket kell figyelembe venni: 1. fejlesztésénél elsősorban ezt kell figyelembe venni. ezért a méhészet szervezésénél. erdők telepítésénél.) Egy méhcsalád egy évi mézszükségletét a kutatók 70-90 kg-ra becsülik. 3. Méhészeti termelésünket ennek figyelembevételével kell megszervezni. Ezekből pörgetni csak helyenként és ritkán lehet.

de valamilyen elemi csapás is (pl. A Duna árterületének füzesei például sokkal több méhcsaládnak nyújtanak elegendő legelőt tavasszal. ahol a tavaszi fejlődés lehetőségei adva vannak ugyan. hold. ahol a 10-20 családos kis méhészet még nem egészen szakszerű kezeléssel is gyönyörűen boldogul. Az egységnyi területről termelhető méz mennyisége hozzávetőlegesen is csak pontos. de a főhordást adó legelő csak 60 családnak elegendő. hanem mindenkor a helyi viszonyokhoz kell alkalmazkodni. vagy vándorméhészkedésre rendezkedünk be. és a méhészet nagyságát. tudományos vizsgálatok alapján dönthető el. 60 méhcsalád már saját szükségletét sem gyűjti be. távolabbra is elrepülnek. holdra számítottam át és a kapott számokat 5-re. Ilyen vizsgálatokat nálunk még nem végeztek. A legelő méheltartó képességének megítéléséhez ismernünk kell az adott hely 2 km-es körzetének növényvilágát. Egy vidék méhlegelőjének teherbírása egyik évről a másikra is megváltozhat. akkor a méhészetet a vidék legszűkösebb időszakához kell méreteznünk. a helyinél kiadósabb legelőre szállítanunk. mocsaras területek lecsapolása). hogy minél kevesebb méhcsalád van valamely méhészetben. akkor itt . Kedvezőtlen időjáráskor ez a kör nagyon összeszűkül. Itt a jó tavaszi legelőn népesre fejlődött családok saját szükségletüket sem gyűjtenék be. a gyűjtés eredményessége azonban a távolság növekedésével csökken. vajon az állományt állandóan ott kívánjuk-e tartani. A méhcsaládok számának meghatározásakor nagymértékben fontos az is. az adatok begyűjtésével állapítjuk meg. gyümölcsösök telepítése). Ennél több család már hasznot nem hoz. elhelyezését szükség szerint meg kell változtatni. mikor kell méheinket más. a tavaszi legelő csak 50 méhcsalád jó fejlődéséhez elegendő. (A forrásmunkákban talált adatokat hektárról kat. és a szűkös időszakban vándorolunk. ha csak 2 km-el számolunk. Tájékoztatásul szovjet források alapján közlöm néhány mézelő növény mézhozamát kat.egy család évi szükségletét 90 kg-ra téve . ha az akác vagy tisztesfű annak többszörösét is elbírná. Ahányszor 100 kg mézet termelnek ezek a növények. Ilyen változást okozhat a mezőgazdasági művelési ágakban bekövetkezett eltolódás (pl. Ha például a méhészet 2 km-es körzetében 5000 kg méz alapanyagának megtermeléséhez szükséges mézelő növény van. hogy amennyiben vándorméhészkedésre rendezkedünk be. mint az év többi szakában. Ezeket a legjobb helyi lehetőségekhez méretezhetjük. Csak ezután dönthetünk a méhcsaládok számáról. annyi méhcsaládot tarthatunk haszon reményével az adott helyen. hogy a méhészétek nagyságát nem lehet és nem szabad országosan érvényes számokban megadni. rétek feltörése. a már ott levő méhcsaládok számát. hogy ezek a mézelők egységnyi területen mennyi méz készítéséhez szükséges nektárt termelnek. A mézelő növények fajtáit és területüket a környék bejárásával.35 kg-ot érhetünk el. Még ugyanannak a vidéknek teherbírását sem lehet mindig egész esztendőre érvényes számmal kifejezni. változását mindenkor figyelemmel kell kísérni. Nem bizonyos. Ha viszont az állományt 50 családról 40-re csökkentjük.) Ezek a következők: 8 . Ez a példa azt is bizonyítja. Ha pl. Egészen más a vándorméhészetek helyzete. fejlesztésének tehát első feladata a legelő felbecsülése. illetve 10-re kikerekítettem. A homokos alföldi akácos vidékek egyes részein tavasszal és nyáron még kis méhészetek is alig találják meg mindennapi szükségletüket. A méhlegelő becslése tehát sohasem lehet végleges. Ha nem akarunk vándorolni. mert a 40 család szükséglete 3600 kg. A 40 családdal tehát igen szép átlagot . holdanként kilogrammban. valamint. fagy). jól mézelő pillangósok magtermesztése nagyobb területeken. Viszont kár 100 családot tartani ott. erdők kiirtása. a termesztett növényfajták változása (pl. annál könnyebb nagy átlaghozamokat elérni. Ha a közelben nem találnak elegendő nektárt.A méhek legszívesebben lakásuk közelében látogatják a virágokat. az 50 családos méhészet is jó eredményt ér el. sőt esetleg saját szükségletét sem képes begyűjteni. hogy ott. Az ezen a területen tenyésző mézelő növények alkotják a kör középpontjában elhelyezett méhészet termelésének alapját. A méhek haszonnal körülbelül 3 km-es körzetből gyűjthetnek. például vándortanya keresésekor. Ebből a példából látható. a mézelő növények által elfoglalt területek nagyságát. akkor 1400 kg árumézet pörgethetünk. és arról. Ugyanezek a területek akácvirágzás idején a helyi állomány sokszorosának adnak bőséges gyűjtési lehetőséget. Jobb. Méhészet létesítésének. A 2 km sugarú kör területe 2183 kat.50 családos méhészet átlag 10 kg-os pörgetést adhat. akkor abban az esetben is csak annyit tarthatunk. amikor valamely vidék hordási lehetőségeire a helyi méhészetek eredményeiből akarunk következtetni. Ezt feltétlenül figyelembe kell venni akkor.

……………. …………….. …………….. ……………..Vöröshere Szilva Földiszeder Alma Szarvaskerep Lucerna (öntözetlen) Fehér mustár Napraforgó Köszméte Sziki Lelleg Repce Rét (gyengébb) Egynyári tisztesfű Pohánka Málna Rét (jó minőségű) Orvosi Atracél Fehér Árvacsalán Fehérhere Acat Katán kóró Svédhere Baltacim ……………. hogy mézelő növényeink értékét összehasonlíthassuk és a legelő becslése során hasznosítsuk. ……………. …………….. ……………. ……………... ……………. 15 15 20 20 20 20 85 115 115 115 140 160 220 230 290 350 350 375 460 570 570 1000 Az ilyen irányú kísérletek és gyakorlatban szerzett tapasztalatok szerint...... hold repce 100 kat.. ……………. hold maglucerna (öntözetlen) 30 kat. ……………... ……………. 5 5 10 10 10 15 25 25 25 30 30 30 35 35 40 45 55 55 55 60 60 70 70 Kutyatej Kökény Tök Szelídgesztenye Uborka Meggy Füzek Sárga Somkóró Korai Juhar Borágó Lepényfa Ligeti Zsálya Lucerna (öntözött) Kígyószisz Koriander Füzike Fehér Somkóró Ló zsálya Selyemkóró Facélia Kislevelű Hárs Fehérakác ……………. ……………... ……………..... …………….. …………….... ……………. …………….. hold vöröshere 10 kat. a méhek csak 1/3 részét képesek hasznosítani. …………….. hold rét (gyengébb minőségű) 50 kat. hold fehérakác 9 . ……………. ……………...... azonban az így megállapított mennyiségnek. ……………. ……………. …………….. ……………. viszonyaink között. ……………. …………….. …………….. ……………. Ha fenti számokat nem is fogadhatjuk el feltétlenül érvényeseknek... ……………. ……………... ……………. hold napraforgó 200 kat. …………….. arra mégis jók. Ezt számításaink során figyelembe kell venni. ……………. ……………. ……………. ……………..... ……………. ……………. ……………. Vegyük a következő példát: valamely állami gazdaság központjának 2 km-es körzetében a következő mézelő növények vannak: 180 kat.. ……………. hold gyümölcsös (alma) 50 kat. ……………. ……………..

Áruméz termelésre marad 1120 kg. ……………. A megporzó méhészet nagyságának megállapításáról részletesen "A méhek szerepe a növénytermesztésben" c. …………….Ezek méztermelése a következő (a méhek által kihasználható 1/3 résszel számolva): 180 50 100 200 50 30 10 Kh Kh Kh Kh Kh Kh Kh Almás Repce Napraforgó Rét Maglucerna Vöröshere Fehérakác á á á á á á á 3 kg 10 kg 8 kg 10 kg 5 kg 1 kg 330 kg Összesen: ……………. a legkisebb befektetéssel és munkával. 2. a kaptárak karbantartására. Figyelmen kívül hagytam viszont a közlekedésre az állomány ugyanis 3 telephelyen volt . ……………. viaszolvasztásra. a lehető legnagyobb mézhozamot érhetjük el. 540 500 800 2000 250 30 3300 7420 kg kg kg kg kg kg kg kg Ezen a területen 70 családos méhészetet lehet tartani. illetve egyénileg gazdálkodó paraszt. ……………. vándorméhészkedéssel 10-15 óra kell. Kis méhészetekben több az egy családra jutó munka. keretkészítésre. hanem a kisegítők munkaidejét is beszámítottam. Megjegyzem. A méhészet nagyságának meghatározásában ez is fontos tényező. Mézelő növényeink közül egyedül az akác nyújt több száz családos méhészetnek is elég nektárt. hanem csökkenti. A családoktól tehát 16 kg-os átlag pörgethető. vándorlás nélkül 6-8 munkaórát fordítottam. ……………. ……………. ezért nincsenek nálunk nagy méhészetek. A megporzandó növények területe. A méhészek túlnyomó többsége bérből és fizetésből élő dolgozó. hogy bizonyos mértéken túl. 3. fejezetben szólok. akkor több árumézet kapnak. A méhészetben felhasznált munkába nemcsak saját munkámat. a méhészet környékének rendben tartására szükséges időt. A mi legelőviszonyaink nagy méhállománynak állandó. Egy méhcsalád egy esztendei gondozásához helyben méhészkedve 6-10.a vándortanyák felkutatására. annál több méhcsaládra van szüksége. feles arányban fekvő és rakodó képtárakban volt. A megporzó méhészetek nagyságának megállapításakor gyakran kerülhetünk szembe a méztermelés érdekeivel. a három év átlagában egy méhcsaládra vándorlással átlag 10. Minél jobb a méhlegelő. A 70 család önellátására kell 6300 kg méz. gyorsan végeztem. Ha kevesebb méhcsaládot tartanak. annál nagyobb méhészetet lehet a hozam csökkenésének veszélye nélkül egy helyen tartani. mert a sikeres megporzáshoz több méhcsalád kell. a méhlegelő javításával hidalhatjuk át. A rendelkezésre álló munkaidő. Nálunk a 30-40 és az ennél kevesebb családú méhészetek használják ki legjobban a méhlegelőt és érnek el nagy pörgetési átlagot. (1949-1951-ben. Minél több rovarmegporzásra szoruló növényt termeszt valamelyik gazdaság. hogy ekkor már 15 éves gyakorlatom volt és munkámat mindig előre elkészített terv szerint. A méhlegelő teherbírásának megfelelően méretezett méhészettel. a méhcsaládok számának növelése már nem növeli a termelést. vagy termelőszövetkezeti tag. A kezelt állomány kb. Ebből a példából is látható. A méheknek a mezőgazdaságban betöltött fontos szerepét egyre jobban megismerjük és értékeljük. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a méhészet nagyságának meghatározásakor ezt a szempontot is figyelembe kell venni. A nehézségeket vándorlással. mint amennyit a vidék méhlegelőjén tartani gazdaságos. s ez a méhészet nagyságának növekedésével fokozatosan csökken.) Vannak 10 . amikor a méhészet főfoglalkozásom volt és 130-160 méhcsaládot kezeltem. Kizárólag méhészettel nálunk kevesen foglalkoznak. egy helyben tartására kedvezőtlenek. Mindenkinek saját helyzetéből kiindulva kell meghatároznia a méhcsaládok számát.

a következő: Tavaszi átvizsgálás (a fiasítás. a fejlődést gátló hiányosságokat (anyátlanság. a méhész lakása és a méhészet közötti távolságtól. Napi 8 órai munkaidőt számítva.családtagok. Azok. Azonban figyelembe kell venni azt is. akiknek a méhészkedés főfoglalkozásuk (csak méhészkedésből élő magánméhészek. A 3 évben 26 és 41% között ingadozott. Az eloszlás még e 8 hónap alatt is nagyon egyenetlen.a vándorlások és pörgetések számától függően több vagy kevesebb. napi elfoglaltságától és más viszonyaitól függően. jó akáchordás után. Az anyaneveléssel foglalkozó vagy a méhcsaládokat mezőgazdasági növények megporzására rendszeresen hasznosító (szoktatás) méhész nem kezelhet annyi méhcsaládot. Az említett három év átlagában a munka 33. egy méhész 8 X 6 = 48 méhcsaládot nézhetne át. Azonban ez csak elméletben van így. zavartalanabb lesz. Ezután június következett 17. Különösen erős a munkatorlódás májusban. A méhcsaládok száma a méhész szaktudásától (főként gyakorlatától). Igen sokszor akadályozza a munkát a kutatás is. népesség ellenőrzésével) Kaptárak tavaszi tisztogatása a családok átrakásával Anyarács berakása rakodókba főhordás előtt. Vegyük például a tavaszi átvizsgálást. A tavaszi első vizsgálat időszakában ugyanis az időjárás még nem alkalmas arra. fizetett alkalmi dolgozók . Csak így érhetjük el az adott viszonyok között lehetséges legjobb eredményt. a méhészet elhelyezésétől (egy vagy több helyen). Hiba lenne azonban. Könnyebb kezelni évek óta jól gondozott nagyobb állományt.5 kg) 8-10 20-25 3 8-10 15-20 30 perc perc perc perc perc perc Ezeket az adatokat sok családnál folyamatosan végzett ugyanazon munkaművelet átlagában kaptam. Mindezeket figyelembe véve. A méhészettel kapcsolatos részmunkák időtartamáról nagyon keveset tudunk. hogy a méhészetben végzett munka teljesen az időjárás függvénye. Munkánk sokszor csak a legmelegebb déli 2-3 órára korlátozódik. mint elhanyagolt kisebbet. A munka legnagyobb részét márciustól októberig kell elvégezni. vagy fekvő anyaráccsal elválasztott mézkamrájából a fészek ellenőrzése nélkül. Az idegen munka . Esős. Méhek összeszedése söpört rajhoz (2-2. 20-30 családos méhészet rendes kezelését láthatja el.8%) és október (9. aki ilyen feladatokat nem lát el.4%-a erre a hónapra jutott. tapasztalataim szerint.1 %).9%). ha egy dolgozó teljesítményét csupán ezeknek az adatoknak alapján. egyéb tényezők figyelmen kívül hagyásával állapítanánk meg. Folyamatos munkához legalább 16 fokos meleg kell. A méhészet nagyságát aszerint kell megszabni. majd a kezelt méhcsaládok számával osztottam. A méhészkedéshez szükséges munkaidő nem oszlik el egyenletesen az év folyamán. az anya megkeresése nélkül Fészekbővítés (fiasításos lépek megszámlálása. amelyek elvégzéséhez kisegítő munkaerő is kell. Csaknem azonos volt április (9. Így a fejlődés rohamosabb. lép behelyezése) Mézelszedés rakodókból. július (11. Minél hamarabb végezzük például az első tavaszi átvizsgálást. az új lép helyének meghatározása.8%) hónapokban. Ez a munka egy méhcsaládnál átlag 8-10 percig tart. Az időt a füstölő begyújtásától az utoljára vizsgált méhcsalád adatainak bejegyzéséig és a szerszámok elrakásáig mértem. Közülük néhány. Minden munkát idejében kell elvégezni. erősen szeles időben sem dolgozhatunk. és az összes munka 40%-át is kiteheti. Ez pedig csak 10-20 méhcsalád átvizsgálására elegendő. Minél kevesebb időt veszítünk a pörgetéssel a korai akácon. hogy a méhekkel naponta 8 órát dolgozzunk.1 %-kal. mézkészlet. a mellékfoglalkozásként méhészkedő dolgozó. hogy hány méhcsalád kezelésére jut idő munkacsúcsok idején. A termelés legfontosabb szakaszaiban munkacsúcsok jelentkeznek.teendők. állami gazdasági és termelőszövetkezeti méhészek) 70-100 méhcsaládot kezelhetnek. szeptember (8. mint az. annál korábban helyrehozhatjuk. élelemhiány stb. méhészkedő nyugdíjasok. a méhészettel szemben támasztott követelményektől és nem utolsó sorban a méhállomány minőségétől. valamint a kaptárrendszertől függ. annál 11 .).

rajládákat. mint kisegítők állják meg helyüket. hány kaptár. esetleg heti teendőknél kell követnünk. a termelésre káros természeti tényezők hatását elkerülni. nehogy azok elkövetésével kockáztassuk a sikert. Elhatározzuk hát. A napi munka előkészítésének menetét legjobban gyakorlati példa világítja meg. vándorláskor rakodáshoz legalább 4 munkaerő szükséges. Mézelszedéskor egy pörgetőhöz 3-4. és adott helyzetekben feltalálja magát. 4. beszerezzük a cukrot. hanem egész évi tervünk elkészítésekor is. A méhcsaládok munkáját irányítani. gyakorlata van. hogy a 10 új családot a következő napokban elkészítjük. sokszor nehéz fáradalmakat csak fizikai munkára teljesen alkalmas dolgozó bírja. 3. hogy egy méhészre olyan nagy állományt bízzanak. etető. hogy tervszerűtlenül. Ilyen a kaptárak mozgatásával járó valamennyi művelet: pl. a munka megszervezésétől is. cukor szükséges a kitűzött cél megvalósításához. fiasításuk bőséges. Pörgetés utáni állapotuk a törzslapokon fel van tüntetve. hányat söpört méhekből. A kaptárakat alaposan megvizsgáljuk. Vannak munkák. Ezeknek a családoknak 12 . ha kell. A szocialista méhészetekben a dolgozó munkaidejének jobb kihasználása és a termelési költségek csökkentése céljából elkerülhetetlen. nem vándorló méhészetet nehéz testi munkára alkalmatlan egyének is sikerrel kezelhetik. hogy a méhészek nem tudják helyesen hasznosítani munkaidejüket. a végrehajtás részleteinek meghatározása. Családjaink népesek. 1. ellenőrizni. Megállapítjuk a végrehajtás módját. Megállapítjuk. vándorláshoz erős férfiakra van szükség. javítjuk. A méhészkedéssel járó. A méhész személye. máskor 2-3 kisebb egységre osztva egymástól 3-4 km-re kell elhelyezni. mely családokból készítjük a szaporulatot. pörgetés. A törzslapokról (vagy egyéb feljegyzéseinkből) megállapítjuk. mert a gondos és több munka eredménye: jobb méhcsaládok és nagyobb hozam. pontosan elvégezhessen. kapkodva dolgoznak. mennyi méhet veszünk el. A legelő kihasználása és a munka időbeni elvégzése szempontjából tehát egyaránt kedvezőbb a méhállomány kisebb egységekre való elosztása. Akácvirágzás után vagyunk. Ezt a beosztást nemcsak a következő napi. rajláda. Itt az ideje a szaporításnak. mézeltetés helycserével. Ennek káros hatását azzal kell mérsékelni. melyik családtól hány fiasításos lépet. Éves tervünk szerint 10 családot kell szaporítanunk. Elhatározzuk. helyes előkészítése és megszervezése a munkaidő jó kihasználása szempontjából döntő. 4. hogy minden munkát idejében. fiasításos lép. 3. a családok kijelölése. célkitűzés. kaptárak lábra állítása. Az egy dolgozóra bízott méhcsaládok számát úgy kell megszabni. A munkaidő függ a méhész személyétől. Ezek után előkészítjük a szükséges dolgokat. 2. A munka. Kereteket huzalozunk és műlépezünk. A kisebb. műlépes keret. Különösen nagy figyelmet szentelünk a gyakori hibák tanulmányozásának. a szükséges anyagok és eszközök előkészítése. a használtakat kitisztítjuk. A munka megszervezése. Előkészítjük az etetőket. A munka megszervezése során a következő lépéseket kell betartanunk: 1. hány családot készítünk böngészve.jobban kihasználhatjuk a későn virágzót. akinek szaktudása. Részletesen átgondoljuk a munka végrehajtásának módját. a munka végrehajtása. azt gondosan elválasztjuk. Amelyik kaptárban két családot akarunk elhelyezni. mennyi méz. Döntésünk során figyelembe vesszük a családok helyzetét.és nődolgozók egyaránt alkalmasak. 5. amelynek egy helyen való tartása már kedvezőtlen. kellő előkészítés nélkül. családok áthelyezése más kaptárba. A felesleges mézet már elszedtük. vándorlás. vagy a lehető legkisebbre korlátozni csak az tudja. fertőtlenítjük. Pörgetéshez férfi. Általános tapasztalat. Nagy vándorméhészetekben az ilyen dolgozók csak. 2. hogy a 70-100 méhcsaládot csak a nyugalmi időszakban és akácvirágzáskor szabad együtt tartani. amelyekhez még az erejének teljében levő méhésznek is segítség kell. Ennek oka legtöbbször az.

Olyan helyeken.a törzslapját külön tesszük. sportpálya. Tudok olyan esetről. Télen a baromfi a családok háborgatásával kárt tehet. hogy mindig az időszaknak megfelelő munkát végezzük. Sokkal kevesebb ideig kell a méhekkel közvetlenül foglalkozni. sertés) védjük néhány szál huzalból készített kerítéssel. gyors lesz. hogy a forgalom a méhek életében zavart okozott volna. aki akácvirágzáskor műlép beadás helyett kaptárt fest. A baromfifarm közelében a méhészet a kis kacsákra veszélyes. rendelet. pajta. így nem zavarják az út forgalmát. iskolaudvar.) újabban a 13/1952. hány lépet. Ezek magas repülésre kényszerítik őket. Néhányra a méhészet elhelyezéséről és a méhcsaládok kezeléséről szóló részekben mutatok rá. állatok ne háborgassák. vagy a méhes kellő magasságú (2 m) kerítéssel van körülvéve.gyakran jelentéktelennek látszó . Az új családok összeszedésének tervét feljegyezzük. F. hogy a méhészetet közúthoz. ha a méhészet állandó telepén is betartjuk ezt a távolságot. csak azokat. sőt krétával azt is ráírhatjuk. Nyugalom. kevésbé zavarjuk a családokat. csökken a rablási veszély. A nagy forgalmú utak. Jól tesszük. 13 . A méhészkedő vasúti pályaőrök sohasem tapasztalták. növeli a teljesítményt. kevesebb szúrást kapunk stb. ahol a forgalom zaja. kifutó. hiszen a méhek itt rendszerint hosszabb időt töltenek. 3. este. Több család gondos és időben történő kezelését elláthatjuk. M. Nagyobb háziállataink közül a ló igen érzékeny a méhszúrásra. bokrokat. mennyi méhet veszünk el. Nem kell valamennyi családot sorra felbontanunk.). rezgést megszokják. vasútvonalhoz olyan közel kell elhelyezni. az aluljáró kövei között ütöttek tanyát és ott zavartalanul éltek. vásártér. A méhészet számára élénk forgalomtól mentes helyet kell kiszemelni. vagy méheket kell kivennünk. forróságban stb. szarvasmarha. 5. istálló. sz. amelyeket máskor elvégezni nem lehet. hogy mit kívánunk belőlük kivenni. ahol semmiképpen sem lehet az elővigyázatosság által megkívánt távolságokat betartani. rendelet szerint vándorméhészetet közutaktól legalább 10 méterre kell elhelyezni. A munkát így gyorsan elvégezhetjük. sz. A munkaigényes hónapokra csak olyan munkák maradjanak. hanem kárt is okozhatnak. 2. A munka helyes megszervezésének nagy előnye. amikor a méhekkel dolgozni nem lehet. Ilyen előkészítés után nyúlunk csak a méhcsaládokhoz. mint vándortanyán. Nagyon fontos. Az út fölött húznak a legelőre méheink? Ültessünk útjukba élő sövényt. vagy gyakran ismétlődő zajt. XI." (21257/ 1922. amelyektől fiasítást. mert az előkészületeket ilyenkor végezhetjük (esős időben. szérűskert. tehát munkánk határozott. terek közelében levő méhészetek emberekre is veszélyesek lehetnek. A felbontandó kaptárakat meg is jelölhetjük. tehát nagyobb a baleset valószínűsége is. 3. legelő. a méhek röpülési irányának. Munkánk gyors. M. A méhek az ilyen folyamatos. ha a méhek kirepülése az előbb említett épületektől vagy utaktól ellenkező irányban történik.fogás könnyíti meg a munkát. Igen fontos. hogy: 1. mert itt a méhek nemcsak kellemetlenséget. A méhészkedés ettől függetlenül mindenhol szabadon gyakorolható. F. Igen hibás munkabeosztással dolgozik például az a méhész. Ezért a méhes kertet körül kell keríteni. Sok . Legalább a nagyobb állatoktól (ló. fákat. eredményes lesz. Nem szabad a méhészetet út. Megesik. Már a felnyitáskor tudjuk. közút közelében 4 méternél kisebb távolságra csak abban az esetben szabad méheket elhelyezni. baromfifarm közelében elhelyezni. hogy a méheket emberek. a talaj járművek által okozott rezgése még érezhető. hogy a méhek a vasúti sínek alatt. "Azonban lakóház. Azt az időt is ki tudjuk használni. szintjének megváltoztatásával igyekezzünk csökkenteni a veszélyt. A MÉHÉSZET ELHELYEZÉSE A méhészet telephelyének kiválasztása során a következő szempontokat kell figyelembe venni.

Minél hűvösebb. Ezért a méhészetet lehetőleg mindig. később azonban mérsékelt árnyékba kerüljenek. keleti oldalán. Inkább a hótól korábban megtisztuló részeket válasszuk. délkeleti. Mögöttük legalább 1-1. esetleg teljesen lehetetlenné is teszi munkájukat. Legjobb a gyümölcsösök. ahol a hó későn olvad. Szintmagasság. Napfény. parkok. A legkedvezőbb az olyan elhelyezés. A kijárónyílások előtt nagyobb szabad terület szükséges. hogy a kaptárak előtti területről minden növényt irtsunk ki. épületek.A területigény. A magános bokrok. A méhek a mérsékelt meleget szeretik. Ott. A szél ellen jó védelmet nyújtanak a fásított területek. Ez káros lenne. elhelyezés sem káros. élő sövények. Ezért a kaptárakat nyáron úgy kell elhelyezni. Sík vidéken épület.5 méternél. A hőség lassítja. vagy kelet felé fordítani. Jó. erdő. mint káros. amikor legsűrűbb a lombozat. hólé ne álljon meg rajta. Ez ugyanis a méhek nagymérvű eltájolását okozhatja. sűrűn ültetett bokrok vagy fák. Jó. eredményesebb a munkájuk. télire azonban feltétlenül széltől védetten helyezzük el. Különösen fontos az uralkodó szelek káros hatásának kivédése. Ilyen fekvésben a méhészet korán kapja a nap sugarait. A közvetlenül ható napsugarak építményeiket is megolvaszthatják. és az itatót elhelyezhessük. és káros a családok hő gazdálkodására is. Égtájak. fák segítik a méheket a tájékozódásban. ligetek. mert egyenletesebbé teszi a méhészet környékének éghajlatát. mert nagymértékben növeli a fogyasztást. Kerüljük a vízjárta részeket. Ez azonban nem jelenti azt. Óvakodjunk a fagyzugoktól. Ez különösen a kora tavaszi időszakban fontos. A méhek szabad ki. de ne is keresztezze azt. párássá. A kaptárak előtt ne legyenek gyomok. Erős szél nemcsak a nektártermelést csökkenti. a nedves talajú mélyedéseket. hanem a méhek munkáját is akadályozza. Ez nem nagy. hogy az esővíz. a cserére szánt kaptárt elhelyezhessük. ködnek és dérnek gyakran kitett mélyedésektől. A napsütés hatására a méhek hamarabb indulnak munkába. amikor a méhek csak igen nehezen tudják fenntartani a fészek kellő 14 . mezővédő erdősávok védelme alatti elhelyezés. A méhészetet lehetőleg magasabb fekvésű területen helyezzük el. folyók és tavak közelsége inkább kedvező. hogy a reggeli órákban napot kapjanak. változékonyabb az időjárás. hogy a talajt rendben tarthassuk. fasor déli. Különösen télen ártalmas a szél. a léphordó ládát. keretbakot. Különösen előnyös a vízközelség a nyári aszályos időszakokban. ha a telephelynek kis lejtése van. Ez nem jelenti azt. A kaptárak között 20-30 cm-es hézag elegendő még akkor is. A magasan álló talajvíz káros.5 m széles területnek feltétlenül kell lennie. Figyelemmel kell lenni arra is. annál zavartalanabb a méhek fejlődése. délkelet. és lassítja a kora tavaszi fejlődést. annál hasznosabb a napsugár. Dombos vidékeken legjobb déli lejtőn megválasztani a méhek helyét. mert a környéket hűti. Ezért tavasszal és télen árnyékmentes helyre is tehetjük a kaptárakat. hogy a méhek fő repülési iránya ne essék egybe közeli méhészetével. Szél. ha egyik-másik kaptár keskeny oldalán tartalékcsalád kijárója van. Kisebb patakok. ahol a helyi viszonyok a kaptárak ilyen elhelyezését nem engedik meg. a méhek zavartalanul kiröpülhessenek. hogy a kaptárakat minden oldalról megközelíthessük. Ilyenkor a teljes árnyékban való. Vizek. ha a talajvíz a föld felszínéhez a nedvesebb időszakban sincs közelebb 1. azonban a növényzet között a méhek találjanak elég utat a tömeges kirepülésre még akkor is. ködössé teszi. hogy más irány egyáltalán nem alkalmas. Különösen károsak a huzatos helyek. Minél nagyobb a szélvédett terület a méhészet környékén. Kirepülés. bármely égtáj felé fordíthatjuk a kijárókat. A kijárónyílásokat legjobb dél.és berepülését semmi se akadályozza. Alkalmatlanok azok a helyek is. hogy ott szabadon mozoghassunk.

különösen szeles időben sok elpusztul. A műlép. minél kisebb távolságra kell a kaptárakat és egyéb felszerelést kézben vinni. Jó. Balaton) 1. hanem emberi fogyasztásra. hordóban. hogy a használaton kívüli lépeket (főként ősztől tavaszig) sérülés nélkül meg lehessen óvni. Leggyakrabban a méhes kert kerítése mentén. A méhes kert területének meghatározása után kerül sor a kaptárak helyének kijelölésére. A vándortanyán a vándorbódé a méhész lakása. Legyen a közelben kút. vagy lajtban tároljunk vizet. ha saját kis műhelyt kap. Megközelíthetőség szállító eszközzel. ha a raktárban az üres kaptárak (újak és használtak egyaránt) is elférnek. A méhésznek állandóan. A méhészetben vízre is szükség van. A méhlegelő közelsége. A méheket legelőre. A méhészethez vezető utak átereszei. zárt telelőhelyiséget építeni. műhelye és raktára egyaránt. Jó. 1. oda csak a legszükségesebb felszerelést viszi magával. keretek. A szükséges eszközök. Nagyobb vízfelület közelsége két okból káros. A kaptárakat rakhatjuk egészen egymás mellé. megporzó munkára szállítjuk. az eső és hó rongálja azokat. A gyümölcsösben elhelyezett méhészet helyben jut a tavaszi fejlődéshez szükséges serkentőhordáshoz. Egyes műveleteknél hasznos. Ezért a méhes kert helyét úgy kell megválasztani. egyenes sorban szokták lerakni a kaptárakat. jobb azonban. Ha erre nincs mód. tisztálkodásra és az eszközök tisztántartására is. A korszerű méhészkedés velejárója a vándorlás. cukor és egyéb anyagok elhelyezésére raktár szükséges. hogy a méheket a víztől távol rakjuk le. hídjai megfelelő teherbírásúak és szélesek legyenek. Vízellátás. Legkedvezőbb. ha a méhész a vándorlásra jól felkészül. Mezőgazdasági üzemekben a méhész a gazdaság műhelyében is dolgozhat. Ha innen elérik a méhek a főhordást jelentő akácot is. A természetes vizek közelében a levegő páratartalma nagyobb. hasznos 15 . igyekezzünk ahhoz legalább minél közelebb berendezni. A méhészetet a nagyobb vízfelülettől (Duna. de legalább egy fontos mézelőhöz közel legyen. hogy a méhek az otthonukhoz nagyon közeli virágokról nem gyűjtenek. ha a méhes kert kövesút mellett van. Ha a legelő jó kihasználása vagy a megporzandó növények fekvése azt kívánja. ha erre a legszükségesebb szerszámokkal és gyalupaddal felszerelt műhelye van. ha a méhész pincét is vehet igénybe (anyanevelés. ha a méhek annak túlsó partján akadnak jó legelőre. Ezért azonban külön pincét építeni fölösleges volna. A szabadban a szél. hogy a tehergépkocsi szorosan a kaptárak mellé állhasson. minél közelebb van a méhlegelő. Ezért a méhes kertet úgy helyes berendezni. 2. akkor kannákban. A méhes kert kiválasztásakor erre is gondolni kell. a növények nektártermelése is jobb. Ugyancsak fölösleges. lépek. A méhek munkája annál eredményesebb. mert a méhésznek még télen is lehetőleg a méhek közelében kell tartózkodnia. A méhészet szállítása annál könnyebb és gyorsabb. ha azok közvetlenül a szállítóeszközre rakhatók fel. Legjobb. pároztatók. Kis terület kihasználása így a legmegfelelőbb. forrás vagy patak. különösen pedig ősztől tavaszig sokat kell fúrni-faragnia.5-2 km távolságra helyezzük el. Helyiség. Ennek jól zárhatónak kell lennie. hogy az minél több. A raktár tartozéka a lépszekrény vagy állvány. A nagy vízfelület akkor a legveszélyesebb. akkor ez a hely nagyon előnyös. méhlegelőt nem ad. Nagyobb méhészetben már külön helyiség nélkül nehéz boldogulni. a nap. ezért fontos. nemcsak a méhek itatására. A közlekedést az út fölé hajló fák ne akadályozzák. A sokféle követelménynek csak akkor felelhet meg. A méhek repülő körzetének víz által elfoglalt darabja holt terület. kannák. hogy a járművek könnyen megközelíthessék a méhes kertet. Téves az a régi nézet. Kis méhészet külön helyiség nélkül is berendezhető. anyagok a méhész lakásán is elférnek. A vízen átrepülő méhek közül . E nélkül szocialista méhészetekben a méhész a rábízott vagyonért nem felelhet. söpört rajok).páratartalmát. mivel teleink általában mérsékeltek.

a kaptárak felborulnak. bokor körül helyezzük el. Ez huzamosabb foglalkozás után . hogy könnyen levehető legyen. Tájékozódásunkat megkönnyíti. Ugyanez a veszély. Alacsonyan levő kaptáraknál munka közben nagyon meg kell hajolni. A rakodó kaptárakat kissé alacsonyabban kell elhelyezni. ha a családok számjelét a kaptáron kívül. A lábak laza. ha a keskeny végükön is van kijárónyílás. A hidegépítményű kaptárak a kijáró felé kissé lejtsenek. A nagy füvet. Kellő magasra állított kaptárakkal munkánk kényelmes. csavarral erősítsük a kaptárra. a kaptárak alá 4-4 karóból magasabb állandó állványt készítünk. A lemezt kis szeggel.főként álló képtáraknál . Pl. Még itt is jó azonban . csoportonként hármat. jól láthatóan feltüntetjük. A kaptárra és annak alkatrészeire a kaptár számát fessük. ha csak rövid ideig tartózkodunk ott .azonban és munkánkat nagyon megkönnyíti. Keskeny. A méhcsaládot azonban fémlemezre festett számmal jelöljük. Különösen jól alkalmazható ez a mód nagy. hogy több ízben kell munkahelyet változtatni. rakodók összekapcsolása. keretek rögzítése csavarral. Természetes. téglákra helyezzük. hogy a kijárónyíláson az eső be ne verjen. A tisztán tartott területen látottak a kaptár belsejében történteket tükrözik. ha akarók beverésekor a talaj száraz volt. Fekvő vándorkaptáraink lábakkal készülnek. hogy mindenkor a legfrissebb értesülést szerezhessük a családok állapotáról. sarlózzuk le a kaptárak előtt és mögött. akkor a számot is áthelyezzük. nem fárasztó. Így kevesebb az eltájolás. hogy ne kelljen munka közben minduntalan az egész hosszú sort megkerülni.legalább közvetlenül a kijárók előtt . Hátránya. a kidobált fiasítás. Megfelelő magas lábakra fektetjük a síneket és a kaptárakat ezekre rakjuk. A kaptárakat sohase tegyük közvetlenül a földre. Ezek állandóan ott maradhatnak a méhes kertben.különösen. ötöt. mert a család átrakásakor ez bonyodalmat okoz. nyugodtabban dolgozhatunk és csökken a rablási veszély is. Vándorlásról visszatérve a kaptárakat újra reájuk állítjuk. A ferdén álló kaptárban a méhek a lépeket nem építik pontosan a keret középvonalába. a mézzel teli lépek kipúposodnak. ahol a méhek hosszabb ideig vannak. hogy szilárdan álljanak. Legjobb ezt a területet homokkal felszórni. Az egy soros elhelyezésnél jobb a csoportos.a méhek eltájolását okozhatja. Nagyon alkalmasak kaptárállványnak a kiselejtezett gazdasági vasúti sínek. A gyomos. Távolabb kell rakni egymástól a kaptárakat akkor. s ez rontja a lépek minőségét. ami lassítja a munkát. munkánkat 16 . nedves talajon könnyen a földbe süllyednek. naponként söpörjük végig. A szoros elhelyezés .nem tehetjük meg. Fontos. Kis gyakorlattal kielégítő munkát végezhetünk. Ha a családot más kaptárba rakjuk át. a leölt here. Ezeket feltétlenül rakjuk a kaptárak alá még rövid időre tervezett vándortanyán is. gyomot vándortanyán is mindig kaszáljuk. A hideg föld hűti a fészket. Ha vízszintmérőnk nincs. az elhullott anya. szemetes földön nem tűnik szemünkbe a kaptár előtt vergődő méh. például az állandó telepen. A kaptárakat egy-egy fa alatt. A másik irányban azonban feltétlenül vízszintezzük a kaptárt. vagy legalább bőrlemezt tenni oda. parkosított területen. a deszkába szívódó nedvesség nagyon megrövidíti a kaptár élettartamát. hogy az összetartozó részeket bármikor felismerjük. Ezeket állványra. esős időben is. A keskeny kaptárak kijárónyílásai ugyanis nagyon közel kerülnek egymáshoz.kitisztítani egy kis területet. A karókat jó erősen be kell verni a földbe. akkor vízzel telt etetővel vízszintezzük a kaptárakat. alsó kijárónál be ne folyjék. Ezért ott.főként idősebbeknek . ha a hosszú sorokban 5-10 kaptáronként átjárót hagyunk. Ezért alájuk cserepet vagy téglát teszünk. magas kaptárak alá jobb az ilyen állvány. A kaptárak helyének előkészítésekor figyelemmel kell lenni a lépek helyzetére. a kiszórt megcukrosodott eleség.5-2 méteres sávon tartsuk a talajt állandóan szemét és gyommentesen. hogy a mézkamrához is jól hozzáférjünk. Munkánkat nagyon megkönnyíti. Nem helyes a család számát a kaptárra ráfesteni. mert a fagyos földbe vert karók a talaj felengedésekor besüllyednek. hogy a kaptárak mellett és alattuk tisztán tartsuk a talajt. mert karóra helyezve könnyen felborulnak. ha kell.hátfájást okoz. mert nem kell görnyedve dolgozni. Fagymentes időben karózzunk. A rakodó kaptárak gyakran lábnélküliek. hogy ezt vándortanyán . Ezért a kaptárak előtti 1. vagy ha szállításra előkészítéskor oldalt is dolgoznunk kell velük. Ezt az előbb mondottakon kívül a rend is megköveteli.

Sokan kezdőknek ajánlják a kasos méhészkedést. ha a méhész nem méztermelésre. s vélt igazát ezer bizonyítékkal igyekszik alátámasztani. Ez utóbbi nemcsak a vándorláskor fontos. A NB főként az Alföldön hódított teret. Kas használatának csak ott van még létjogosultsága. de folyamatos hordású vidékeken . ha a kaptárakat a családok száma szerinti sorrendben rakjuk le. hanem a méhek egyéb okok (pl. itt is csak akkor. Az NB kaptár olyan vidékekre való. és a nagy népességet vándorlással hasznosítjuk. A kas fölött eljárt az idő. Ez teljesen helytelen. a méheket sem zavarjuk fölöslegesen. hogy kasos méhészetet berendezni. Erre színes rajzszögek vagy nem fakuló műanyaglapocskák alkalmasak. 17 . Ugyancsak nagy könnyebbséget jelent. fekvőből a nagy Boczonádi terjedt el. ahol jó a tavaszi fejlődés. vagy arra akár csak az állomány egy részével is áttérni. Az eleség beadásakor az így jelölt kaptárakhoz nem is nyúlunk. ahol hosszú ideig tartó méhlegelő van.gyorsítja. hanem a családok minőségében kell keresni.legyenek azok lépre nyílók vagy lapozók .mutatkozó előnyeik a nehézkesebb kezelés hátrányai mellett eltörpülnek. a családok az akácvirágzás idejére megnépesednek. mesterfogását. és hátsó falán egyaránt feltüntetjük.főként nagyobb méhészetekben. Kezelés szempontjából a hátulról nyitható kaptárak . hogy kas legyen-e ez. a másik csak a fekvőt tekinti hasznavehetőnek. megjelöljük (téglát. Azokat a kaptárakat például. A harmadik a hátsó kezelésű kaptáraknál jobbat nem ismer.főleg vándorlás nélkül . Ez nem mindig helyes. csakis a felülről nyíló kaptárak használata tanácsolható. hanem méheladásra rendezkedik be. követ helyezünk rájuk). Az utóbbi időben erősen növekszik a NB kaptárak száma a Dunántúlon is. Bármilyen nagy előnye is olcsósága. amelyekben az etetést már befejeztük. porozás) miatt történő lezárásakor is.a felülről nyílókkal szemben feltétlenül alulmaradnak. A gyengébb hordást adó tavaszon és kisebb. vagy kaptár. A fekvő kaptárak mellett szól a könnyebb kezelés és a jobb szellőzés. hogy a rakodó kaptárnak nincs párja. A kaptárkérdésről még ma is sokkal többet vitatkozunk. A hibát nem a kaptárban. Vegyük sorra a vitatott kérdéseket! Kaptárrendszer. s akkor bizonyára nem lesz kifogásunk a kaptárrendszer ellen. mint amennyit megérdemel. adjuk meg a méhcsaládnak mindazt. Pedig a kaptár rendszere a termelésben nem döntő. Munkánk közben gyakran szükség van a családok egyéb szempontok szerinti megkülönböztetésére is. senkinek sem ajánlható. Igyekezzünk elsajátítani az általunk használt kaptárakkal való méhészkedés minden csínját-bínját. A méhészek véleménye e téren nagyon eltérő. Éppen ezért . a felülről kezelhető korszerű kaptárig. Egyik tábor égre-földre esküszik. A kasos méhészkedés lehetetlenné teszi a méhekkel való behatóbb foglalkozást. annyi a hátránya. A KAPTÁR ÉS A KERET A méhészkedés egyik legfontosabb és egyben legdrágább felszerelési tárgya a méhlakás. ha a családok számát a kaptár homlok. mert minden új rendszerre való áttérés nagy anyagi veszteséggel jár. Szokásos a kaptárakon az anya korának feltüntetése is. Rakodó vagy fekvő kaptár legyen? Mindkettőben egyaránt lehet eredménnyel méhészkedni. illetve mint amennyi szerepe méhészeti termelésünk növelésében van. Rakodó kaptárakból leginkább a Hunor.főként az elhelyezésben . ami a jó fejlődéshez kell. A kezdő is korszerű kaptárral induljon és ne fokról fokra haladjon a kastól a nagykeretes. Ma már nem vitatkozunk arról. Más területen . a méhcsalád belső szervezetének megismerését. munkánk meggyorsul. Ezeken a helyeken NB kaptárakra való kicserélésük nem helyeselhető. Így sokkal könnyebben eligazodunk köztük.a Hunor kaptárak jobban megfelelnek.

A Hunor kereteknek egy felróható hiányosságuk van: ritkán van bennük megfelelő mézkoszorú. az egységes mindkét rendszerben megfelel. A 20 keretes Hunor kaptárakhoz tehát ott. hogy előnyei lennének. mint a kaptárrendszer. 42 X 36 cm (nagy Boczonádi). Keretméreteink az utóbbi évtizedekben meglehetősen egységessé lettek. Ezt a hibát küszöböli ki a magasabb egységes keret. azonban 18 keretnél kevesebb már sehol sem indokolt. Sokszor milliméterekért folyt a harc. hanem a méhcsaládban. Hiszen a 12 NB keret lépfelülete egyenlő 16 Hunor lépfelülettel. Ezt sokan túlságosan nagynak tartják. sőt 4 család kell. mert másképpen nem tudta benépesíteni. 12 NB kereten a család nem fejlődhet ki rendesen és a jó hordást sem használhatja ki tökéletesen. A 20 egységes kerettel felszerelt kaptár mind fekvő. készítsünk második mézkamrát. Az ilyen kis lakásba szorított családok gyorsan túlnépesedhetnek (a kaptárhoz viszonyítva!). Méhészkedésének alapja azonban a vándorlás volt. Különösen gyakori a méztartalék nélküli fészek a 20 keretes Hunorban. a két mézkamrás méhészkedés nálunk nem terjedt el. Pedig nem ez a lényeges. hanem azzal. E keretméretek széleskörű elterjedése nagyon megkönnyítette a méhcsaládok adás-vételét. ami a méhészeknek előnyös. a nagy Boczonádi fekvőben. gyenge családtól pedig nem várhatunk jó eredményt. A kaptárak mérete is nagyon fontos. akinél 4 család telelt a 24 kereten. mézkamrájába félkeretek valók. Jó tavasz után. használjunk tehát két mézkamrát. mint a 20 keretes Hunor és több hely van benne a mézkoszorúnak is. Ezen pedig nem azzal segítünk. Terjedelmesebb. sőt három családot tartanak benne. A 20 keretes Hunor kaptár közepes legelőn kielégítő. Azt is tudjuk azonban. szélesebb körben nem terjedtek el. 42 X 32. ezért félünk a két mézkamrástól. főként két akácra vándorló méhészetekben szűknek bizonyulhat. ahol a hordási viszonyok jók. A keretek számában a vidékek mézelési viszonyai és a méhész munkaideje szerint lehet különbség. A Hunor rakodóban.A fekvő és rakodó rendszer termelési értékében a külföldön végzett kísérletek sem mutattak különbséget. hogy a lépek bizonyos mértéken túl való nagyobbítása már a kezelés megnehezítésével jár. mint a 24 keretes Hunor kaptár lépfelülete. Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ által forgalomba hozott kaptárak 24 keretesek. ez a hibája azonban második mézkamrával megszüntethető. A családok 12 lépen nem 18 . vagy a debreceni (50 X 36 cm). hogy a kaptárt kisebbítjük. Ezért középméretű vagy nagy kereteket használunk. mind rakodó alakban jól bevált. ami a hozam rovására megy. ha a kaptár kis űrtartalma miatt a gyűjtési lendület csökken. azonban csak a fészekben. ha állományunk harmadához. de hosszabb hordású vidékeink nem vándorló méhészeteiben (Dunántúl. A NB fekvő kaptárt 18-24 kerettel használjuk. Ez annyi. A Szovjetunióban és Csehszlovákiában a rakodó kaptárak mellett kezdenek terjedni a fekvők is. Ennek okát egyrészt abban látom. hogy még az egy mézkamrás kaptár összekapcsolása sincs jól megoldva. A nagy Boczonádinál nagyobb keretméretek. Legjobban a 42 cm-es külső szélességű keretek hódítottak teret: 42 X 27 cm (Hunor). anélkül. Vannak. Már az is sokat segít a hordás jó kihasználásában. amilyen például az Ignácz (50 X 32 cm). Sajnos. hogy a családok fejlődését gátló tényezőket küszöböljük ki. A keretméret ugyanolyan sok vitára adott alkalmat. A nagy Boczonádi keret is használható rakodóban. és a NB kaptár a jól betelelt és a jó tavaszi legelőn fejlődött méhcsaládnak kell is. akik két. mennyi mézet veszítenek egy-egy jó akácon. Kis kaptárban nem fejlődhet erős család. ahol ezt a hordási ''viszonyok szükségessé teszik. Akáchordásunkra ilyen kaptárak nem valók. Különösen jól beválik gyengébb. vagy legalább 24 keretes kaptárt. Ezek között a keretek között ki-ki megtalálhatja a kedvére valót. feléhez van két mézkamra fiókunk. Északi hegyvidék). Ma már tudjuk. hogy a méhcsaládok nagyobb lépfelületeken jobban fejlődnek. Akácra a tavaszi legelőn jól felfejlődött családokkal vándorolt. Ahol a 24 keretes NB kaptár benépesítéséhez 23. így ért el jó eredményeket. fellép náluk a rajzási ösztön. ott már nem a kaptárban van a hiba. Találkoztam már olyan méhésszel is. Másrészt a méhészek nincsenek tisztában azzal.5 cm (Egységes). Ott. A NB kaptárt Boczonádi Szabó Imre előző kaptáraival szerzett gyakorlati tapasztalatai alapján egy családra tervezte.

Különösen káros lehet a szűkre méretezett kaptár akkor. a kaptár fenekét fáradt olajjal. Legalkalmasabb szín a kékesszürke. ugyanakkor felléphet a rajzás veszélye is. szaktudásunknak ez felel meg jobban). ha méheinek tétlenkedését nézni nem akarja. A többanyás módszer lehetetlenné teszi a családok teljesítmény szerinti értékelését. de ne tegyük lehetetlenné a teljesítmény szerinti kiválogatást. NB keretekből 18-nál kevesebbet egy családra ne számítsunk. azonban nem szünteti meg teljesen. Hiszen ennyi lépen kell betelelnünk! Hová fejlődhet akkor a méhcsalád az akácig? Fejlődési lehetősége csak akkor van. hogy jó eredményeket nem csupán a felsorolt három keretmérettel és kaptárakkal érhetünk el. nem ázik át. mégis figyelembe kell vennünk a többanyás módszer néhány hátrányát. akkor a kék. Természetes. így telelésre és a tavaszi fejlődésre alkalmasabbak. Ha a méhek tájékozódását a kaptárak különböző színével akarjuk elősegíteni. Elég. Nagy előnyük viszont. Kaptárfedésre jobb a horganyzott vaslemez. termelési módunk kívánalmainak megfelelően. mert pár napi jó hordással. amelyek az egyanyás módszernél nem terhelik a méhészt. A méhész. karbolineummal itassuk be. és ezzel eleve elvágja az állomány kiválogatással való javításának. A kaptár anyaga lehet deszka. A méhcsalád népessége és a kaptár közötti összhangot ne egyoldalúan. a méhekkel túlzsúfolt kaptár nem alkalmas! Az eredmény szempontjából lényegtelen. ha a méhész ismeri a legmegfelelőbb módszereket. mert faanyagban szegények vagyunk. tartósabb és megkönnyíti a rakodást. Ez viszont a méz minőségére káros. ezzel jelentősen növeljük a kaptárak élettartamát. Tegyünk meg mindent. szalma. minden lépjük. esetleg zsaluzottak. Ezenkívül a kettősfalú kaptárak nagyobb térfogatúak és súlyuk miatt szállításra kevésbé alkalmasak. Még szembetűnőbb az ellentmondás azoknál a méhészeknél. Kisebb kaptárak legföljebb olyan vidéken felelhetnek meg. A kaptárakat olajfestékkel be kell festeni. viszont a legdrágább is a deszkakaptár. hogy a készítésükhöz szükséges nyersanyag hozzáférhető és olcsó. A vékony kaptárfal hátrányait a fészkek gondos szűkítésével és takarásával kell a lehető legkisebbre csökkenteni. ha csupán a kaptárak homlokfalát festjük különböző színűre. Mikor az egy vagy többanyás módszer alkalmazásáról döntünk. hogy a kaptárt a méhcsaládhoz kisebbítjük. szürke színeket használjuk. akik 6-8 NB kereten tartanak egy méhcsaládot. A vándorkaptárak bőrlemez borítását a sérülésektől lécekkel óvhatjuk. Az akác jó kihasználásához. 19 . A vékony falból eredő hibákkal meg kell alkudnunk. mert a kaptárak könnyebben egymásra csúsztathatók. pörgetni kénytelen. A kaptárak tetejét vaslemezzel vagy kátránypapírral (bőrlemezzeI) fedjük. Az anyák elvétele. Deszkakaptáraink általában egyes fallal készülnek.használhatják ki tökéletesen a gyűjtési lehetőséget. azonban Hunor keretekből 20-nál. majd megosztása és anyásítása mind olyan munkák. amellyel átlagos mézhozamunkat fillérnyi többletkiadás nélkül számottevően növelhetjük. A kaptár nagyságát határozzuk meg vidékünk. rövidebb. hogy a családjaink mindenkor az időszaknak megfelelően népesek legyenek. Minden kaptárban lehet jól termelni. sárga. hogy a 12 NB keret egy családnak kevés. hogy a kaptárt egy vagy több anyával népesítettük-e be kellően. Az ilyenek pedig nem tekinthetők családnak. Ezek közül csak a legfontosabbakra kívánok rámutatni. nemesítésének lehetőségét. ha ugyanakkor a méz minőségére is vigyázni akarunk. Pedig a jó tulajdonságú családok szaporításában olyan eszköz van kezünkben. Legjobb. A ragasztott lemez kaptárkészítésre vagy kaptár bélelésére nem jó. Akkor rájövünk. azzal kíséreljük megteremteni. nádból préselt kaptárak élettartama. ahol nincs magas napi hozamokat adó mézelő (akác). ha a méhész nem tartózkodhat állandóan méheinél. Méhészkedjünk inkább kisebb kaptárral (ha vidékünknek. megtelik nektárral és munkalendületük erősen csökken. a családok egyesítése. A 24 keretes kaptárban tartott két család egyesítése a hibát mérsékeli ugyan. Hő tartásuk az egyes falú deszkakaptárokénál sokkal jobb. gyékény vagy nád. és van jó legelő. gyékényből. ha 3-4 léputcás népességgel teleltük be. Jó hordásban a családok munkalendületének pár napos megtorpanása is nagy kiesést okozhat a termelésben. A festést 3-4 évenként újítsuk meg. főként vándorméhészetben. legértékesebb. A többanyás módszer több munkával jár. A szalmából. legtartósabb.

A lépek szebben. gépkocsin való szállításkor) deformálódjék. hogy derékszögűek legyenek és a lécek egy síkban feküdjenek. mert nagy forgalom nincs.A kaptárban a kereteket fém-sínre függesszük. amennyit a méhek sűrűn takarnak és meg tudnak védeni. Igen fontos. A keretléc szélessége eredetileg 25 mm volt. Keretnek legjobb a hársfa. hogy a méhek a legnagyobb munka idején is zavartalanul közlekedhessenek. megvetemednek. az ilyen méhészetekben használatukról le kell mondanunk. zökkenőknél el ne törjön. nem reped. ezért fontos. A 28 mm-es lécből készült keret a 2 ötmilliméteres vállal együttesen 38 mm. A két ütköző váll alkotja a 10 mm-es léputcát. ha a család csak 12 lépet takar. Mind az alsó. Előnyei ellenére is csak olyan méhészetben használható. A keretlécek ilyen szélessége a célszerű. éger. A keret füle 10 mm-es. és könnyebb a betolakodó idegenek elleni védekezés is. a családok népességéhez és a hordási viszonyokhoz kell szabni. Alacsony keretes kaptárakhoz (H rakodó) inkább alsó kijárót. rendszertelenül leszórva alakjuk megváltozik. Ez különösen akkor hasznos. A felső léc 15-20 mm vastag legyen. hogy a lép súlya alatt meg ne hajoljon. A gyenge családnak kisebb kijáró kell. hogy a nagy nyomásnak kitett keret (vasúton. nem vetemedik. hogy a keretek oldalléce és a kaptár fala köze kerülő méheket munka közben agyon ne nyomjuk. állványon) vagy vízszintes alapon egymásra fektetjük. nyár is megfelel. csavarodásra a nyár. A felső léc játéka ne legyen egy-két mm-nél nagyobb. ez nagyon megkönnyíti a kezelést. Egy keretet 10-15 évig is használunk. könnyű. vagy 18 X 35-ös szeg jó. Főhordásra. Különösen hajlamos a vetemedésre. mint a népesnek. Az oldalléceket a felső léchez még oldalról is hozzászegezzük. hogy a keretek még nagy nyomásra se csúszhassanak össze. Az OMSZK keretei 28 mm-esek. mind a felső kijárónak vannak előnyei és hátrányai. Az oldalsó ütköző azért is jó. A vállazásnak olyannak kell lennie. Hordástalan időben kisebb kijáróra van szükség. mint állandó melegben. A vállazás magassága 5 mm. A keretek egymás közötti távolságának. azonban a kijárónyílás helye a termelésben nem döntő. Szokás az oldalléc külső oldalára is ütközőt szerelni. Ömlesztve. Ha mód van rá. Hűvös. Nyári forróságban a nagyobb kijáró megkönnyíti a méheknek a kaptár túlmelegedésének meggátlását. Puha. Csomómentes fenyő. Fontos. A léceket minden sarkon 2-2 szeggel fogjuk össze. Különböző vastagságú fülek a bakhátas keretfedők használatánál bonyodalmat okoznak. Legbiztosabbak a keretléc saját anyagából készült vállak. Alsó kijárós kaptárakon a jobb levegőcsere érdekében tanácsos felső szellőzést is adni a családoknak. mert egyébként a lécek meggörbülnek. 20 . A tartalékcsaládok számára anyatartalékoló kaptárak is szükségesek. Keretszegezéshez 16 X 35-ös. A keretek középvonalában elhelyezett műlépek egymástól 38 mm-re kerülnek. A kijáró nagyságát az időjáráshoz. olyanra tágítjuk. vállak valók. Főhordás után a rablási veszély csökkentése végett csak annyi kijárót hagyunk nyitva. rázkódáskor. Ez rendszerint az oldalléc alsó részébe vert U szeg. változékony időben nem szabad olyan nagy kijárót nyitni. magas keretesekhez (NB) inkább felsőt használjunk. Hiába nyitunk kijárót 18 lép szélességében. mert megakadályozza. hogy azok jók legyenek. amelyben valamennyi kaptár belmérete pontosan egyezik. Az összeszegezett kereteket vagy függesztve tároljuk (kaptárban. hogy a keretek anyaga száraz legyen. mert a keretek nem férnek be valamennyi kaptárba. A nyílást tavasztól a család népességének növekedéséhez és a hordási viszonyokhoz mérten szabályozzuk. Az oldal és alsó léc 10 mm vastag legyen. vagy az alsó léc kiálló vége. Ma már szélesebbeket használunk. és a kaptár falai nincsenek megvetemedve. A kereteket sablonban kell összeszegezni. Méhészkedés közben mindig keretekkel dolgozunk. fűz. egyenletesebben épülnek. hogy a lépek gerinctávolsága 38 mm. A kijárónyílás mindig a középső fészekkeretek vonalában legyen. Egyébként az oldalsó ütközők sok bosszúságot okoznak. Ősztől tavaszig elegendő. a kaptár homlokfalának teljes hosszában lehetővé tesszük a méheknek a ki és berepülést. A keretek a lépek mozgatását teszik lehetővé. ha zárt helyen teleltetünk. a "léputcának" szabályozására az ütközők. Az ennél nagyobb gerinctávolság a fészekben nem vált be. A kijárónyílás helye is sokat vitatott kérdés. hogy a vállak egymás mellé ne csúszhassanak. Azt mondjuk. A NB fekvőkaptár végében is helyezhetünk el tartalékcsaládot. Ezek mozgatható válaszfalakkal 3-4 keretes részekre osztott kaptárak. Ezért valamennyi kereten azonos magasságban kell lenniük. ha léputcánként 12 négyzetcentiméternyi nyílást hagyunk.

A kereteket használatbavétel előtt huzalozni kell, hogy a műlépet bennük rögzíthessük. Ezért a léceket ki kell lyukasztani. A lyukasztás a keretek összeszegezése előtt könnyebb. A lyukak helyét a lécen sablon segítségével megjelöljük. Kevés lécet árral lyukaszthatunk. Ez nehéz munka, ezért nagyobb mennyiséghez keretlyukasztót, fúrót használunk. Ha fémlemez sablonnal dolgozunk, akkor a lyukakat jelölés nélkül a sablonon keresztül azonnal fúrhatjuk. A lyukasztást (fúrást) mindig a léc belső oldalán kezdjük, mert így biztos, hogy a lyuk a keret középsíkjába kerül. Huzalozásra 0,4-0,5 mm-es horganyzott lágy huzal való. Vékony műléphez ennél vékonyabbat kell használni. A huzalozás. Célja kettős: egyrészt az, hogy a műlép a keret középvonalában megmaradjon, építéskor le ne csússzék, ki ne bukjék, másrészt az, hogy a lépet erősítse. A huzalokat úgy kell beosztani, hogy ennek a két célnak minél jobban megfeleljenek. Sok jó huzalozási mód van. Egyet ismertetek. Ezt a módot sokan kipróbálták és jól bevált. Használatát merem ajánlani, mert azt tapasztaltam, hogy az így huzalozott lépek még rossz utakon való szállításkor is jól tartanak. A keretbe 4 függőleges és 3 vízszintes szálat húzunk az 1 ábra szerint. Ha vékony műlépet használunk (1 kg-ban 8 NB műlépnél több van), akkor tanácsos még minden függőleges szál közé egy szálat befűzni, hogy a műlép meg ne púposodjék. Ügyeljünk arra, hogy a vízszintes huzalok a függőlegeseknek ugyanazon oldalára kerüljenek, így a műlépet a huzalok közé csúsztathatjuk. A huzalvégeket szeghez erősítjük. 10 mm-es kék szegek vagy 8 X 10-es, 10 X 10-es szeg való erre. A függőleges huzal végét az alsó lécnél rögzítjük, mert a felső lécet gyakran tisztogatjuk, s ott a kaptárvas, kés, könnyen beleakadna a szegbe. A vízszintes huzalok erősítésére a szeget az oldallécek külső felületére ütjük be. Nem jó a szeget a vállba, vagy a váll fölé ütni, mert ott akadályozhatja a kereteknek egymás közé csúsztatását. A huzalozás menete: a huzalt megfelelő hosszúságú darabokra szabdaljuk, NB keretekhez 190 és 150 cm, Hunorhoz 155 és 150 cm-re; ezután fémtárgyon, pl. kilincsen meghúzogatva megnyújtjuk.

21

-------- huzal _____ műlép 1. ábra. A keret huzalozása és műlépezése (A huzalt úgy is megnyújthatjuk, hogy 20-50 m-es darabokban erősen megfeszítjük.) Az egyenlő hosszúságú huzalkötegeket néhány helyen átkötjük, hogy a szálak munka közben össze ne akadjanak. A keretben az alsó lécen a két szélső lyuk mellé, az oldalléceken pedig egyik oldalon az alsó, másikon a felső lyuk mellé szeget ütünk. A szeget csak félig ütjük be. Ezután behúzzuk a huzalokat és egyik végüket a szegre többszörösen rácsavarjuk, majd a szeget teljesen beütjük. Ez azért szükséges, hogy a huzal feszítésekor a szegről le ne csavarodjék. Így előkészítve tároljuk a kereteket műlépezésig. Műlépezés előtt a huzalokat megfeszítjük és másik végüket a másik szegre csavarjuk. A huzal feszítésekor a keretet pontosan beillő, műlépező deszkára kell fektetni, hogy el ne ferdítsük. Munkánkat úgy osszuk be, hogy egy-egy munkamozzanatot sok kereten folyamatosan végezzünk el, így nem töltünk időt szerszámok lerakásával, cserélésével. Rövid idő múlva teendőnket szinte gépiesen, gyorsan végezzük. A munkamozzanatok: 1. A szegek beverése félig. 2. A huzalok befűzése és egyik végük szegre csavarása. 3. A huzallal körülcsavart szegek beverése. 4. A huzal megfeszítése és szegen való rögzítése. 5. A másik szeg beverése és a huzal végének lecsípése. Munka közben a kereteket mindig vízszintesen rakjuk egymásra, hogy meg ne vetemedjenek. Műlépezés. Szép és jó lépeket csak helyesen műlépezett keretekbe építenek a méhek. Műlépezéskor sok hibát követhetünk el. Sokan felesleges munkát is végeznek. A következő módszer jól bevált a gyakorlatban. A műlépeket a keret belső világánál valamivel kisebbre szabjuk, hogy könnyűszerrel beilleszthessük a keretbe. A NB műlépet 396 X 310-320 mm-esre, a Hunort 396 X 220-230 mm-esre jó

22

szabdalni. Az ilyen műlép a 400 X 335, illetve 400 X 245 mm-es belméretű keretekbe könnyen beilleszthető anélkül, hogy bárhol is megszorulna. A műlépet a keretbe a következőképpen helyezzük be: a keretet felső lécére állítjuk; a napon kissé meglágyított műlépet az alsó léc felől a függőleges és vízszintes huzalok közé becsúsztatjuk. Ez után úgy igazítjuk el, hogy az alsó és oldallécek, valamint a műlép széle között 1-2 mm-es hézag maradjon. Ez azért szükséges, hogy a műlép megnyúláskor meg ne púposodjék. A huzalokat sarkantyúkerékkel vagy elektromos készülékkel olvaszthatjuk be. Nálunk a sarkantyúkerék az általánosan elterjedt. Két kereket használjunk. Ezeket vízben vagy vízfürdőben hevített viaszban melegítjük, így elkerüljük a túlhevítést. A viaszban való melegítés előnye, hogy a sarkantyúkeréken levő viasz biztosabbá teszi a huzal viaszréteggel való bevonását. A műlépezés menete: Két műlépező deszkát megnedvesítünk, két sarkantyúkereket megmelegítünk. Mindent úgy készítünk oda, hogy helyünkről való elmozdulás nélkül elérjük. A műlépes keretet deszkára fektetjük, és a műlépet eligazítjuk benne. Ezután a huzalokat előbb az egyik, majd a másik oldalon a műlépbe olvasztjuk. ügyeljünk nagyon, mert a huzal jó beolvasztásától függ a lépek minősége. A huzalt úgy kell beolvasztani a műlépbe, hogy lehetőleg annak közepébe kerüljön, és mindenhol vékony viaszréteg fedje. Ezt csak akkor érjük el, ha a sarkantyúkerék olyan meleg, hogy a viaszt megolvasztja. A keréknek ugyanis kettős feladata van: az egyik, hogy a huzalt a műlépbe nyomja, másik, hogy a viaszt megolvassza. Hideg sarkantyúkerékkel, bicska hegyével vagy más fémtárggyal jó munkát végezni nem lehet! Ha a huzalt nem nyomjuk kellően a műlépbe, vagy nem borítja viasz, akkor a méhek nem építik be a műlépet, hanem kirágják a huzal mellett. Különösen ügyelni kell a huzal beolvasztására a kereszteződéseknél, mert itt két egymás fölött futó szálat kell a műlépbe beágyazni. Minél vékonyabb a műlép, annál gondosabb munka kell a huzalok jó beágyazásához. A kihűlt sarkantyúkereket a meleggel, a megszáradt műlépragasztó deszkát a nedvessel munka közben szükség szerint cseréljük. Gyakori, hogy a műlép szállítás vagy raktározás alatt megsérül. Az apróra tört műlépet újra kell önteni, a nagyobb darabok azonban összeragaszthatók. A műlép darabokat a műlépező deszkán összeillesztjük. A repedésen keskeny műlép csíkot fektetünk végig. A sarkantyúkerék gömbjével a műlép csíkokat megolvasztjuk. A megszilárduló viasz a műlép darabokat összeragasztja. Ugyanígy járunk el, ha a szükségesnél kisebbre szabott műléppel kell dolgoznunk. Műlépezni közvetlenül a műlépes keretek beadása előtt a leghelyesebb. A hosszabb idővel előre elkészített vagy hidegen beragasztott műlép megnyúlik, púposodik, kitörik, huzalozása meglazul vagy kipattan a műlépből. Az előre elkészített műlépes keretek zöme felhasználásig olyan káros változásokat szenved, hogy belőlük jó lépet már nem remélhetünk. Minél hosszabb ideig áll a műlép a keretben, annál inkább igaz ez. Helyes, ha a kereteket már télen annyira előkészítjük, hogy csak a huzal megfeszítése és a műlép berakás a marad hátra. Ezt a két munkát csak közvetlenül a műlépek beadása előtt végezzük el. Műlépet a családokhoz beadni csak olyankor szabad, amikor megvan a valószínűsége, hogy a méhek mindjárt munkába veszik és kiépítik. Ezt pedig csak akkor várhatjuk, amikor hordás van. Hordástalan időben műlépet beadni, a családoknál bent tartani céltalan, sőt káros. Ilyenkor a műlép megbontja a fészek egységét, s ez káros lehet. A fészek melegében megnyúlik, púposodik, a méhek kirágják. Ezért a hordás megszűnése után a kiépítetlen műlépet ki kell venni. Az egész felületén munkába vett, részben kiépített műlép káros változást már nem szenved, azonban hordástalan időben a családoktól mégis helyes kivenni. A műlépes kereteket mindig függőlegesen tároljuk! Fektetve a műlép súlyánál fogva megpúposodik. Az ismertetett módon műlépezett, és alkalmas időben beadott keretekbe a méhek szép lépet építenek. A keretlécek mellett hézag nem marad. Attól ne féljünk, hogy a felső léc alatti üres részt a méhek nem építik be, vagy oda herelépet húznak; minden esetben beépítik és csak egészen kivételesen heresejttel. A műlép és a keret között - a felső léc kivételével - 1-2 mm-nél nagyobb hézagot nem szabad hagyni, mert a méhek nem építik be. A műlép oldalt és főleg fent legfeljebb 0,5-1. cm-rel haladja meg a huzalt, mert máskülönben a kaptárban megpuhulva kihajlik a keret középsíkjából. 23

eredményesen. hogy megállapítsuk. Ez összesen kilenc kaptárbontás egy esztendőben. Az ilyen méhészetekben gyakran olyan hibák fordulnak elő. hogy a mellékfoglalkozásként 24 . 2. Sokan azt tartják. szeptemberben a betelelés előkészítése végett. ha a családokat ebben az időszakban nem ellenőriznénk. ha az egyes vizsgálatok közötti időszakokat nézzük. hogy munkája eredményes legyen. kitelelés után (ez az első tavaszi átvizsgálás). söpört vagy röpített rajnak adhatunk. 9. ha a család helyzetével mindenkor tisztában vagyunk. amelyek a méhállomány leromlását. Vannak. milyen időközben kezeljük hát a családokat? Feltétlenül szükséges a következő időpontokban: 1. és ugyanúgy használják. 6. hogy a méhek szabadon rendszerint így építik a lépeket. 7. Gyakran tapasztalom. mint azokat. 3. Legjobb családjainknál üres vagy félig műlépezett keretekkel segítjük elő a herelép építését és ezzel fejlett herék nevelését. amelyekről a méhésznek feltétlenül tudnia kell. megfelelőek lesznek-e a családok a főhordásra. a legkevesebb szúrással és a rablás legkisebb veszélyével akarunk dolgozni. nyugodtan tegyük meg. A legszélsőségesebbek szerint a méhész teendője nem lehet más. elősegítik a fejlődést.Műlép csíkot vagy fél műlépet csak természetes. Természetes. Ez ugyanis azt jelentené. hogy a termelési időszak alatt átlag 27 naponként nézzük meg a családokat. Mindkét vélemény . A fő hordás utáni szemlétől augusztusig például 2 hónap is eltelhet. 8. Vannak a családok életében időszakok. hogy ezzel jót tesznek. a méhek lehető legkisebb háborgatásával. Véleményem szerint a családokat évenként legalább 12-15-ször meg kell nézni. Igaz. Huszonhét nap a méhcsalád életében hosszú idő. hogy a sejtek lapjukkal néznek lefelé. Hányszor. A családok állapotáról pontos képet pedig bármennyire is fontosak a külső megfigyelések . A méhek kiépítik. bizonyos szabályokat mindenkor be kell tartanunk. hogy két szemle között 3 hétnél hosszabb idő ne teljen el. de korántsem mindig. esetleg teljes pusztulását okozhatják. amikor a méhész beavatkozásának pár napos késése is végzetes lehet. 5. októberben utolsó vizsgálatkor. hogy a télire való előkészületet ellenőrizzük. Még rosszabb a helyzet. amelyeken a sejtek élükkel néznek lefelé. akik a családokat jóformán naponként nézegetik. 4. Ez a felfogás téves. Nagy hibát követnénk el. Mások viszont azt tartják. A MÉHCSALÁDOK KEZELÉSE Bármikor és bármi célból kezeljük a méhcsaládokat. augusztusban.helytelen. A fejlődést gátló tényezőket idejében el kell hárítanunk. E szabályok ismertetése előtt tisztázandó: milyen gyakran kezeljük a méheket. főhordás után az időszerű munkák elvégzése végett.egészen eltérőek. hogy a műlép csak éllel lefelé néző sejtekkel használható. Azonban a tapasztalatok szerint ez korántsem elegendő. Általános vizsgálatot hónapokig nem tartanak. Ha tehát a műlépet úgy használhatjuk gazdaságosabban. mert az életükbe való minden beavatkozás csak káros lehet.mint általában minden szélsőség . A méhcsalád fejlődését. hogy a méheket minél ritkábban kell zavarni. akácvirágzás kezdetén. helyzetek. hogy a családokat a főhordásra előkészítsük. pörgetéskor (évenként egy vagy több ízben). A méhcsalád életében ugyanis igen rövid idő alatt olyan változások történhetnek. akácvirágzás előtt. Ezeket a vizsgálatokat úgy kell beosztani. fejlődésüket a szükséges beavatkozással nem támogatnánk. ha gyorsan. E téren a nézetek . gyümölcsvirágzás alatt a fejlődés ellenőrzésére.csakis belső vizsgálat ad. munkáját irányítanunk kell. Ezt csak akkor tehetjük.mint a méhészeti gyakorlat egyéb területein is . mint a raj befogása és a pörgetés. mert azt hiszik. hogy a méhészek nem ismerik családjaik állapotát. Ezek az első néhány héten csak munkáslépeket építenek.

ha úgy véljük. milyen célból tesszük azt. hogy egyszerre ketten is dolgozhassanak. hogy a méhészet hozama egyéb tényezőkön kívül a ráfordított munkától is függ. A jó füstölő nagyon megkönnyíti munkánkat. Kezeléskor mindenkor szükség lehet a következőkre: füstölő és füstölő anyag. szellemi előkészítéséről már szóltam. ha külső jelekből arra következtetünk. A füstölőben korhadt fát. gyors munka lehetetlen. Ha a kaptárból lépeket kell kiszednünk. A begyújtás módja: könnyen gyulladó anyagot készítünk elő. ha a hőmérséklet árnyékban legalább 16 fok. A kaptár felnyitása. ceruza. hogy ha az egyik megrongálódik. Nagy hordáskor a méhek munkáját lehetőleg ne zavarjuk. lazán összegyűrt papirost gyújtunk meg és 25 . esetleg teljesen tönkre is tenné azt. a végzendő munka átgondolása. ne sajnáljuk a munkát a méhektől. Az őszi nyugalom bekövetkezése után hűvös időben is kaptárt bontunk. akiknek ez az egyetlen munkájuk. mint azok. másrészt azért. Már a méhészkedéshez szükséges idő tárgyaláskor említettem. Lehetőleg csak élénk röpködéskor dolgozzunk. égethetünk. ellenőrizzük állapotukat rendszeresen. kis lapát a kaptár fenekének tisztogatásához. pusztulását előzhetjük meg. cigaretta (az anyák tetvetlenítéséhez). hogy mindig csak akkor nyúlunk a családokhoz. Rossz füstölővel nyugodt. hogy a munkát minél rövidebb idő alatt végezzük el. Munkánk gyors és határozott csak akkor lehet. annál értékesebb tenyésztési szempontból. gyufa. Munkánk akkor gyors és zavartalan. lakásunkból vagy a vándorbódéból. amelyikben egér garázdálkodik. toll. kukoricacsutkát. sőt a családokat is veszélyezteti. Nagyobb méhészetekben a fújtatóval működő. a szükséges anyagok és eszközök előkészítése. Fontos. 3. Ha az egeret nem kergetnénk ki. Mindezeket szerszámos ládában vagy tálcán állandóan készenlétben tartjuk. Legalább kettő szükséges. Fontos a gyors munka a rablás elkerülése végett is. ha mindazok az anyagok és eszközök. napraforgószárat stb. A munka átgondolásáról. Szokjuk meg. akkor tavaszig a családban nagy kárt okozna. anyazárka. vagy nem pusztítanánk el. Feltétlenül fel kell bontani még télen is azt a kaptárt. A kijárók és a kaptárak előtti terület megfigyelésével sok mindent megállapíthatunk a kaptárak felbontás a nélkül. Azonban rendkívüli esetekben sokkal hűvösebb időben is bonthatunk kaptárt. Hordástalan időben. Kaptárt általában csak akkor bontunk. hogy reggel és este. Az ilyenkor feltétlenül szükséges beavatkozást estefelé végezzük el. taplót. nagy füstölők használatosak. hogy a család megmentéséhez cukorlepényt kell beadni. Nem minden család szorul egyformán segítségünkre. mikor már határozottan tudjuk. Begyújtásához feltétlenül tartsunk száraz. korhadt fát. Ha tehát módunkban van. Az előkészület a következő: 1. Nagyon lassítja a munkát. hogy a füstölő mindenkor jól működjék. a másik kéznél legyen. Ugyancsak felbontjuk a kaptárt például februárban még fagyos időben is. amelyekre szükségünk lehet. mert az könnyen tüzet fog. zsebkés. Anyásítással.méhészkedők nem kezelhetik annyiszor és olyan gondosan méheiket. hogy elhozzunk valamit a raktárból. amikor beavatkozásunkkal a család leromlását. és minél kevésbé zavarjuk a család nyugalmát. fészkük egységének megbontása zavarja rendes élettevékenységüket. Ilyenkor kevesebb szúrást kapunk. Ennek lényege. Vagyis minden esetben kaptárt bontunk még alkalmatlan időben is olyankor. kéznél vannak. kaptárvas vagy fogó. hogy valamelyik családunk meganyátlanodott. száraz ágat. a kora reggeli és a késő délutáni órákat válasszuk. 1. akkor mindig szükséges léphordó láda (keretbak) is. egyesítéssel megmentjük. 2. fakérget. ha alaposan hozzákészülünk. 2. Ezért kövessünk el mindent. füzet. tükör (a fullánk kihúzásához az arcból). hogy minden bajt megelőzhessünk. esetleg napközben is sétáljunk végig a kaptárak előtt. ha közben minduntalan eltávozunk a felnyitott kaptártól. de igyekeznünk kell minél rövidebb idő alatt elvégezni munkánkat és a kaptárt lecsukni. A méhek szeretik a nyugalmat. Minél kisebb támogatás kell valamely család boldogulásához. a méhész felkészülése. A méhcsaládok kezelésére mindig igyekezzünk a legalkalmasabb időt megválasztani. forróságban.

Munka közben a lépet lehetőleg mindig a kaptár fölött tartsuk. és a méhekben sem teszünk olyan könnyen kárt. s annak tetejét lezárjuk. használjanak arcvédőt. Ezt könnyebb meglazítani. hogy méhésszé nem azáltal válik valaki. szagokat. hogy a kiszakadt méregzacskóból ne nyomjuk a sebbe a mérget. izzadtan. vászonnal körülvarrott arcvédő nagyon meleg és a látást akadályozza. Nem ajánlom! A méhekkel való munka sikerének egyik feltétele a nyugalom. Kihűlve ugyanis igen nehéz kinyitni. parfümösen. Másodiknak már akár a szélsőt. A borzas hajba a méhek könnyen beleakadnak. A lépet kissé elfordítjuk. Begyulladás után a füstölőt lassan égő anyaggal telerakjuk. A kapkodás. Nagyon kellemetlen. Aki megszokta a méhszúrást. hogy a méh a ruha és kezünk között kijuthasson. Megjegyzem azonban. és róluk a kaptárba rázzuk a méheket. Ha ruhánk ujja alá búvik be méh. Pl. hogy a róla leeső méhek a kaptárba hulljanak. körömmel. hajunkat simítsuk le. a biztos. A kezek szúrástól való megvédésére szokás kesztyűt használni. és a hullát rázzuk ki a nadrágból. Kesztyűben munkánk bizonytalanná válik. A kezelendő kaptár mögé oda készítjük a léphordó ládát. Igen fontos. az alá eresszük a füstöt. A szükséges üres hely elkészítése után munkánk a szerint alakul. Legalkalmasabb a fekete tüllből készült. akkor begyújtáshoz parazsat használhatunk. hogy helyünkről elmozdulnánk. dolgozzék arcvédő nélkül. rárakjuk az előkészített anyagot és mérsékelt fújtatással élesztjük a tüzet. és a tűz kialszik. petróleummal való begyújtás veszélyes! Munka közben a füstölőanyagot. hogy a méhész mindenkor és minden körülmények között nyugodt legyen. A méhek nem szeretik az erős illatokat. A fény felé igyekszik és kirepül a szabadba. Ilyenkor az anyagon keresztül fogjuk meg. hogy a méhek.a füstölőbe tesszük. hogy arcunkból is gyorsan eltávolíthassuk a fullánkot. A méhész a munkához a méhekhez való viszonyától függően készül elő. istállószagúan ne dolgozzunk velük. mint a legszélső lépnél. jobbunkkal pedig a bal kezünkre ütünk. Szokjuk meg. s így emeljük ki. amelyik alul lábunkhoz simul vagy kössük be a szárát. Ezért munkaruhában dolgozzunk. Ez több családnál sok időveszteség és nagy fáradság. ha a méhek a ruha alá másznak. lépenként akkor is 4 lépést kell megtennünk. Rövid várakozás után leszedjük a keretfedőket. tartsuk kezünket felfelé úgy. Ezért italosan. mint az arcon. akkor elsőnek nem a legszélsőt emeljük ki. Bal kezünkkel erősen fogjuk a keretfedőt. fogások. különösen. petézik-e az anya. a méheket könnyebben felingereljük. Ha a közelben tűz ég. Gyakori. ha nagyobb darabókból áll. Ezenkívül nagyobb az a veszély. bőrlemezzel vannak takarva. torát roppantsuk össze. 3. erre a méhek lehullnak. Ez ingerli a méheket. Melegben izzadunk alatta. Azok. A kivett lépeket a léphordó ládába akasztjuk. Dolgozni akkor könnyű. határozott mozdulatok. Ha a léphordó láda csak egy lépésnyire is van tőlünk. anélkül. Munka közben ruhánk könnyen szennyeződik. minél kevesebb zajjal nyissuk. hogy negyed fordulattal elérhessük. vagy éppen az anya a földre hullnak. kalapra húzható és arról köröskörül lelógó arcvédő. vagy födjük be. szellős és a látást sem zavarja. Akik különösen érzékenyek és a méhméreg káros a szervezetükre. Olyan nadrágot használjunk. A füstölőt munka után ne hagyjuk zárva. Ha a keretek teljesen kitöltik a kaptárt. amennyi célunknak megfelel. A kaptárt nyugodtan. A rostaszövetből készült. Jó anyaggal megtöltött füstölő órákig erős füstöt ad. hogy munkája a legjobban menjen. akár a harmadikat vehetjük. Ki-ki úgy védekezzék. A fullánkot minél előbb távolítsuk el. ha a kaptárban legalább 2-3 lépnyi üres hely van. megfogni. mint a szélsőt. használjanak kesztyűt. vagy kellemetlen daganatot okoz nekik. hogy a méhszúrás ellen nem védekezik. hogy milyen célból bontottunk kaptárt. az idegeskedés felizgatja a méheket. Jó a tükör a kéznél. késsel úgy húzzuk ki. Kézen a szúrás nem olyan fájdalmas. hanem a kaptár falától a másodikat. Az ingünk alá került méhnek ingünk kigombolásával nyissunk utat a szabadulásra. Ha biztonságérzetét az arcvédő adja meg. a daganat nem olyan kellemetlen. mert a szurok összeragasztja. A kaptárból annyi lépet veszünk ki. A rostaszöveten keresztül bőségesen füstöljünk be. mert könnyen fennakad. hogy az oldallécek a kaptár falától távolabb kerüljenek. időnként le kell nyomkodni. akik a méhszúrást még nem szokták meg. akkor ott nyitjuk szét a 26 . akkor feltétlenül használja. A benzinnel. Úgy helyezzük el. hogy nadrág alá mászik a méh. Ha a keretek deszkával. ha azt akarjuk tudni. s teljesen lehetetlenné teheti további munkánkat.

fúróval készítsünk lyukat. hogy a lépek eredeti rendben kerüljenek vissza. használjunk. Pl. A nyomást a kaptárvassal a keret vállánál gyakoroljuk.) Ha a keretek síneken nyugszanak. felnyitott kaptártető zavarja a méheket. de különösen a fészekben ok nélkül ne változtassuk. Mégis eltávolítjuk a fészekből a fiasításos lépet. viaszosvásznat. Fekvő kaptáraknál az előre bukó. A fiasítást. a lépeket sorra kiszedjük. Télen és tavasszal jobb takarás kell. egymás mellé tegyük. Ilyen esetekben az utolsó keret behelyezése nehezebb. ahol legsűrűbben vannak a méhek. A kaptár lezárása előtt. Erre nagyon ügyeljünk. Igen fontos. hogy fiasításos lépet a fészektől távol tegyünk. Ahol a keretfedők tömör deszkából készültek. A fészek egységének fontosságáról vallott elveinkkel ellenkezik. kétféleképpen dolgozhatunk. Amilyen helytelen a fészek méhek által kialakított rendjének indokolatlan megbontása. Különösen fontos a takarás télen és tavasszal. Végül a kivett néhány lép is régi helyére kerül utolsóként. Az ilyen lépeknek máshová helyezése is nehézségekbe ütközik. a) Ha nem fontos. akkor 2-3 keretnyi hézag készítése után. A jól vállazott. A tágasan hagyott léputcába a méhek belehizlalják a lépet. hanem csoportosan. ott nyáron egyéb takarásra nincs szükség. zsákdarabokat stb. Ezért élénk röpködés idején. a mézet szabályosan helyezik el. ha a méheket lerázzuk róla.helyükre visszacsúsztatjuk. bőrlemezből védőt teszünk a kijáró elé). ha a keretek szorosan kitöltik a kaptárt. ez a méhszurkot (propoliszt) nagyon jól eltávolítja. A vizsgálatot a szélső léppel kezdjük. megvizsgáljuk és a kaptár falánál (választódeszkánál) kezdve egymás mellé visszarakjuk. ha azt akarjuk. A méhek mindig viszonyaiknak legmegfelelőbben rendezkednek be. A keretek későbbi összetolásakor. ha lakásukba fény hatol. A lépek helyzetét a kaptárban. viaszosvászon vagy bőrlemez elegendő. és nem is szúrnak. Általános vizsgálat során. akkor 2-3 lép kivétele után. ezért a kereteket takarni kell. és ebbe nyomjuk be a szeget. akkor a szeget ne üssük. (Ezért kell az oldalléceket végükhöz közel vállazni!) Munkánk végeztével a kereteket – ismét nem egyenként. s ez csökkenti teljesítményüket. Nem találják a kijárót. 27 . Az általuk kialakított rendszer megbontása. b) Ha a keretek helyzetén változtatni nem akarunk. ahol az anyát sejtjük. Szokjuk meg. hanem hármat-ötöt. Munka közben kezünk beszennyeződik. hanem 2 keret közé. Ha az erő a vállazás fölött hat. és a levegő szabadon járja. A méhek nem szeretik. Nyári takarásra néhány réteg újságpapír. méheket nyomunk össze. emiatt tömegesen röpködnek a kaptár előtt. a virágport. Ha a benépesített kaptáron valamit szegezni kell (például számtáblát erősítünk rá. Megkönnyítjük. Ezt mindig tartsuk szem előtt. pedig az egész keretsort szorítsuk a kaptárvassal szorosan egymáshoz. (Mindig a fészek középső lépein. ami sok méh életébe kerülhet. és nem a kaptár falához utolsóként csúsztatjuk. a tetőt munka közben időnként csukjuk le. A méhek igen érzékenyek a zörgésre. Kézmosáshoz „Vim”-et használjunk. hanem nyomjuk be a fába. A léphordó ládába kitett kereteket a kaptár (a fészek) másik oldalára kerülnek be utolsóként. de nyáron is szükséges. bőrlemezt. Takarásra papírt. akkor a keretek felső lécét nyomjuk egymáshoz. hogy többé ne petézze be az anya. mint ékkel szoríthatjuk a már bent lévőket.lépeket. Árral. a kereteket nem egyenként rakjuk odébb. szalmapárnát. A lépeket eredeti helyükre rakjuk vissza. mert a fiasításnak a fészekben a helye. erős kerettel. esetleg még többet egyszerre tolunk el a síneken. hogy a kereteket visszarakáskor mindig szorosan. a többi összes lépet eltoljuk az üres rész felé. ugyanilyen helytelen lenne mindenáron s mereven betartani a fészek sérthetetlenségét. Így nem zavarjuk a méhek nyugalmát. hogy a keretek mindig ütközzenek. A rostaszövetes keretfedőt azonban feltétlenül állandóan takarítani kell. hogy a méhek berepülhessenek. Vándorláskor jó. megzavarja munkájukat.

Etetésre csak akkor alkalmas. cukorral etettek. ha a méhcsaládokat olyankor etetjük cukorsziruppal. Ha az etetés célja nem az élelemkészlet kiegészítése. hogy ez a betegség azokban a méhészetekben pusztít. sárgacukor méhek etetésére nem alkalmas. életerejük (amelyet a késői etetés egyébként is megviselt már) leromlik. az anya munkájának serkentése. cukorlepényként. hordástalan időben pedig etetnünk kell azokat. Egy kg cukor cseppfolyós állapotban csaknem pontosan 6 dl. Az ember gyámkodását nem "élvező" méhcsalád a szűk esztendőket a bő években tartalékolt élelemmel vészeli át. Különösen vonatkozik ez a mézharmatos mézre. A gyakorlatban azt a középutat kell betartanunk. csak szennyeződött. hanem más. cukorral etetünk. A szirupnál nehezebb szennyeződés az edény fenekén visszamarad. A cukoretetéssel kapcsolatos rossz tapasztalatok oka éppen az.függetlenül attól. hogy a méhcsaládok le ne gyengüljenek. szűk esztendőben esetleg saját fogyasztásukat sem képesek fedezni. ha 1 kg cukorhoz 6 dl vizet adunk. Ha a méhek vízszükségletének kielégítése céljából etetünk. sokat fogyasztanak. A cukrot szirupban. Bajt okozhat azonban. besűrítéssel járó veszteség. A készlet kiegészítése tartalék mézes lépekkel a legegyszerűbb és leggyorsabb.6 l víz = 12 dl. A szennyezett cukor annál olcsóbb. élelemhiányban szenvednek. hogy a legtöbb méhész elkésik az őszi etetéssel. Sajnos. A háziállattá tett méhektől a méhész a jó esztendőben gyűjtött és általa feleslegesnek tekintett mézet elveszi. pl. mint a rossz minőségű méz. Sajnos. a répacukrot tökéletesebben átalakítják. Csak saját termésű mézzel etessünk és vigyázzunk. A mézzel való etetéssel legyünk nagyon óvatosak. akkor nem szabad kifosztanunk. de több az átdolgozással. Egy kg cukorból tehát különböző arányú keveréssel a következő mennyiségű szirup lesz: 1 kg cukor + 2 l víz = 26 dl. amelynél a méhek aránylag legkisebb munkával. A nagyobb víztartalmú szirupot a méhek jobban átdolgozzák. Ezért vásárláskor legyünk óvatosak. Legelterjedtebb a cukorsziruppal való etetés. ún. Az élelmet legkönnyebben mézzel pótolhatjuk. A cukor a méhekre egyáltalán nem káros. Serkentőetetéshez erősebben hígítjuk. Sokszor alkalom kínálkozik hulladék cukor. 1 kg cukor + 1 l víz = 16 dl. Ezután tetejéről leszedjük az idegen anyagokat. és könnyen áldozatává válnak a Noszémának. nehogy beteg családok mézével megfertőzzük állományunkat. vagy a méheknek valamely növényre szoktatása. de kevesebb a veszteség. Azt mondják. A nem finomított. hogy milyen alakban hozzák forgalomba . 16. Ezért a méhcsaládok kedvezőtlen időszakokban. porcukor és méz keverékében. Emberi fogyasztásra forgalomba nem hozható cukorkával télire ne etessünk. Ez ugyanolyan cukor. 1 kg cukor + 0. Ez téves. ilyen tartalék csak igen kevés méhészetben és ritkán van. Ha azt akarjuk. Az idejében feletetett cukor jobb téli eleség. 28 . minél több idegen anyagot tartalmaz. függ az időjárástól. A tiszta répacukor (vagy nádcukor) . söpört cukor beszerzésére. akkor 1 kg cukorhoz 1 l vizet adunk. amikor már nincs módjukban annak kellő beérlelése és befedése. A mézhez szükségetetésnél kilogrammonként 2-3 deciliter vizet adunk. Ezért a családok nyugtalanul telelnek. A szennyezett cukorból készült szirupot használat előtt ülepítjük. ha nem tartalmaz méhekre káros anyagokat. a cukor etetés és a Noszéma között nincs ilyen összefüggés. A cukrot sokan károsnak tartják. Ezt a célt legjobban akkor közelítjük meg.alkalmas a méhcsaládok élelempótlására. valamint kocka vagy kristály formájában etethetjük. legkevesebb veszteséggel képesek a szirup lehető legtökéletesebb feldolgozására. éhen ne pusztuljanak. akkor ennél még hígabb szirupot (1 kg cukorhoz 2 l víz) is használhatunk. mert a méhek pusztulását okozhatja. ún. Egy kg cukrot tehát 26. ez az élelemhiány méhállományunk nagy részénél csaknem állandóvá és termelésünk egyik kerékkötőjévé vált. A sűrű szirup átalakítása nem olyan tökéletes.A MÉHEK ETETÉSE ITATÁSA A méhek munkájának eredményessége. A cukoretetést összefüggésbe hozzák a Noszéma betegséggel. Etethetünk pörgetett mézzel is. Kedvező esztendőben szükségletüknél sokkal több mézet gyűjthetnek. A szirup sűrűsége változó lehet. Ha mézünk nincs. amelyekben ősszel. mint a közfogyasztási.

hogy valamely családdal mennyi cukrot etettünk fel. 3..0 6.0 8. 2. vagyis 15. Adott mennyiségű cukorból. hogy bizonyos mennyiségű szirupban hány kiló cukor van. hogy 7 l szirupban a család 4.2 6 12 18 24 30 36 42 48 54 60 72 84 96 108 120 1. 6 dl vizet adunk. A gyakorlatban szükséges átszámításokat megkönnyíti az 1. család 25 liter 1:1 arányú szirupot kapott. 5 kg-mal akarjuk pótolni. Egy l szirup cukortartalma 62. táblázat azt mutatja.6 arányú szirupban 83.6 kg cukrot kapott.0 4. Cukor 0.5 dkg. a 12. Hány liter ilyen szirupot kell feletetnünk? A cukor mennyiségét jelző. 65. táblázat. táblázatból azt olvashatjuk le.0 Keverési arány (cukor kg: víz l) 1:1 1. Ebben a sorban az 1:1 keverési arány oszlopában 4.0 10. hány deciliter szirup lesz Az 1.5-del vagy 83. Mennyi cukrot kapott ebben a család? Megkeressük az első oszlopban a 70-es számot. Ez azt jelenti. 1: 0. Példa: 1:1 arányú szirupból egy családdal 7 litert (70 dl) etettünk fel. Ebben a sorban az 1:0. Pl.illetve 12 dl szirupban kapnak a méhek.6 1.6 13 26 39 52 65 76 91 104 117 130 156 182 208 234 260 1:0.0 3.0 7.5-del.34-ot találunk.0 9. 29 . hogy bizonyos mennyiségű cukrot mennyi eleségben adhatunk be a méheknek. akkor a család által feldolgozott szirup literjeinek számát megszorozzuk egy liter szirup cukortartalmával. azaz 6 l szirupban juttathatjuk a családnak.0 1.5 dkg-ot. A 2. 1:1 arányú szirupban 62. hogy az élelempótlásra szükséges 5 kg cukrot 60 dl. Egy l szirupban viszont a következő mennyiségű cukrot etetjük fel: 1:2 arányú szirupban 38.1 0.5 dkg.3 dkg-ot.5 3.6 8 16 24 32 40 48 56 64 72 80 96 112 128 144 160 1:2 2. vagyis a keverési aránynak megfelelően 38.3-del.5 1.5 5. tehát a család 25 X 62. táblázat.. Példa: egyik családunk készletét ősszel.6 keverési arány oszlopában 60-as számot találunk. hogy egy kg cukorra.5 dkg-ot. Ha tehát azt akarjuk tudni.5 2. A szirupot úgy készítjük.34 kg cukrot kapott. Ez azt jelenti.5 4. első oszlopban megkeressük az 5-ös számot.0 2.

92 2. A szirup készítése a következő: A forró vízbe a cukrot folytonos keverés közben beleöntjük.99 5. és nagy lendülettel vetik rá magukat a beadott élelemre.49 8. A szükséges szirupmennyiséget (literben) megkeressük az első oszlopban.0 60.54 1.87 2.62 6. Az első oszlopban megkeressük a 70-es számot. Példa: egy esti etetéshez 70 liter szirup kell.08 0.73 1.04 0.0 20.0 100. Példa: 50 családos méhészetben 30 napos nyári serkentést tervezünk. 30 . A szirupot addig kevergetjük.85 Keverési arány (cukor kg: víz l) 1:1 0.0 40.75 4. 1:2 és 1:1arányú szirup készítése így sem nehéz. hogy mit mutat az 1:0.08 2. A lényeges az.19 0.69 3.6. táblázat.33 2.6 arány két oszlopa.31 2. egy-egy etetés cukorszükségletét kívánjuk előre megállapítani.62 0. hogy a méheknek a répacukor átalakítását megkönnyítsük.18 2.83 1. míg a cukor teljesen fel nem oldódik.34 5 5.0 90.46 3.72 7. Családonként napi 2 dl 1:2 arányú szirupot akarunk adni.0 70. A cukor feloldása annál könnyebb. így gyorsabban elhordják.83 6.57 0. amikor.75 4. vándortanyán) akkor a cukrot hideg vízben is oldhatjuk. Serkentő etetéskor egyszerre 2-3 dl-t adunk. táblázat használata a következő. az edény alján kristályok nincsenek. A kész szirup teljesen átlátszó. mert a cukor lassan oldódik fel. Egy napi szükséglet tehát 50 X 2 dl = 100 dl lesz.06 0. A méheket az eleség elhordásához szoktatni kell.34 1. Ugyancsak fölösleges különböző anyagokat tenni a szirupba azért. Mikor a méhek már rászoktak az etetésre.85 kg. Szükséges: 58. az etető szélére is. hogy a méhek rátaláljanak.25 1. forralni és róla a habot leszedni nem kell.Szirup dl 1. Az ehhez szükséges cukor táblázatunk szerint 3. Ennek sorában megnézzük.0 50.0 15.93 1.81 3. feldolgozása könnyebb. Ha melegítésre nincs módunk (pl.49 2.12 3. A szirupot a méheknek melegen (hogy kezünk jól bírja) adjuk. A 3. A készítés aránya 1:0.0 1:2 0.96 1. Szükségből való etetéskor az adagokat 2-3 l-ig növelhetjük.0 25. akkor a beadás szokott idejében szinte várják.42 0.0 45. mert a feldolgozás nem lesz tökéletes. Csepegtessünk szirupot a keretekre.25 1.38 0.0 35. hogy a cukor könnyebben feloldódjék. a sűrűbbé már nehezebb.33 3. A szirupot főzni.31 0.08 3. Ennél többet egyszerre ne adjunk. Adott mennyiségű szirupban hány kg cukrot etettünk Hasznosíthatjuk ezt a táblázatot akkor is. Hideg vízzel szirupot csak szükségből készítünk. hogy a cukor teljesen feloldódjék.63 2.6 0.0 10.56 1.0 5. Ezért első etetéskor ne adjunk sokat.5 2. Ilyenkor a szirupot több ízben meg kell keverni.76 0.25 1:0. Ilyenkor az adagok növelhetők.94 3.0 80.3 kg cukor és 35 l víz.0 30.15 1. minél hígabb szirupot készítünk. Ugyanabban a sorban a megfelelő arányú jelzésnél megnézzük.16 4. hogy a szükséges szirupot hány kg cukorból és hány liter vízből készíthetjük el.

hogy az eleséget elhordják a méhek. A téli nyugalom idején cukorlepényt vagy lépes mézet adjunk. a méhek elülése után.9 26.9 27. Vigyázzunk.0 46.8 62.6 19. Az ilyen panaszok okait rendszerint a következőkben kell keresni: 1.4 69.5 23.0 Arány 1:0. ha annak tárolására megfelelő helye van.1 38.0 50.0 20.0 38.6 3.5 37.0 25.9 31.5 15. hogy a „tésztából" formált gömb alakját megtartsa.0 33.6 55.7 15.6 30.6 49.0 34. Ekkor az arány a méz és porcukor között 31 . Annyi porcukrot adunk hozzá.6 61. hogy a méhcsaládok nem „akarják" elhordani.0 9.7 24.2 77.7 30.0 Arány 1:1 Cukor kg Víz l 0. az etetőt rossz helyre tettük. Amelyik etetőben reggelre szirup marad. Őszi etetéskor a még szűkítetlen fészekben a családok a takaratlan rostaszövet alatt. Nagyon hátráltatja a fészektől távolabb helyezett eleség feldolgozását a hűvös.8 53.5 25. Az egészséges család a megfelelő időben.4 26.5 4. ilyenkor a korán reggel kezdett etetést egész napon át folytathatjuk. azt ki kell venni. hideg időjárás.8 27.3 22.0 17. Úgy gyúrjuk.7 21. 2. feldolgozni a beadott eleséget.6 45.6 Cukor kg Víz l 0.3 12.8 1.5 10. Nappal csak az etessen. a család erejét meg nem haladó mennyiségű tiszta eleséget (cukorszirupot.3 7. mézet) mindenkor szívesen elhordja.4 3.3 34.2 9.0 16.5 5. és minél erősebb a család. Az etetés megkezdése előtt a kijárókat le kell szűkíteni.8 15. hogy a fészket le ne hűtsük.0 31. hogy az eleséget a kaptárak körül szét ne csepegtessük.6 12. annál biztosabb.Szirup l 1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 60 70 80 90 100 Arány 1:3 Cukor kg Víz l 0. mint a háziasszony a tésztát.6 0.0 74. elegendő levegőt kapnak.3 40. Híg eleséget (cukorszirupot és pörgetett mézet) csak olyankor szabad a méheknek adni. 4.1 6. hogy a rablást elkerüljük. amikor még besűríthetik.8 15.9 7.3 30. hogy az eleség elhordására képtelen.9 13.0 8. hidegben etetünk. A cukorlepény háromféle lehet.3 3.2 6.0 35. 3.5 29.7 3. a család olyan gyenge. Az etető behelyezésekor és töltögetéskor mindig ügyeljünk arra. annak kijáróját zárjuk le. Olyankor tesszük azt. Természetesen ugyanekkor gondoskodjunk szellőzésről.8 0. hogy a méhek könnyen védekezhessenek. befödhetik és az etetés befejezése után alkalmuk van tisztulásra.4 49. A méhészek sokszor panaszkodnak.0 37.8 11. Egy nap alatt 3-4 adagot is föletethetünk.8 24.4 12. Kívánt mennyiségű sziruphoz mennyi víz és mennyi cukor kell Etetésre legalkalmasabb az este.8 55.5 18.2 5. a család népességéhez mérten túl sok eleséget adtunk. aki állandóan méhei között tartózkodik és a kutatást idejében észreveszi.6 21.0 66. táblázat. Amelyik családnál valami gyanúsat észlelünk. Minél közelebb tesszük az etetőt a fészekhez. zárt kijáró mellett is.9 50.0 58.5 19. amikor nincs módunk a hosszú ideig tartó esti etetésre.4 7.1 3. jó helyre beadott.4 43.2 37.8 2.2 22.5 0.0 62.5 12.0 83. 1.3 9. esetleg beteg (Noszéma). A gyúrt cukorlepény készítési módja: gyári porcukrot (házilag őrölt vagy törött nem jó) langyos mézzel keverünk össze.1 11.0 41.4 15. Szükség esetén nappal is etethetünk.2 43.6 17.6 18.5 20.

megközelítőleg 1:4 lesz. Az így készített cukorlepényt kissé szétlapítva a családok fölé, a keretekre fektetjük. Pároztatóba, anyaszállító zárkába, anyásító dugóba egyaránt alkalmas. A méhek szívesen fogyasztják. Mivel vizet nem tartalmaz, a teljes nyugalom időszakában sem káros. Lágyra ne készítsük, mert akkor a kaptár melegében annyira megpuhulhat, hogy a lépek közé folyik. 2. A kemény cukorlepény úgy készül, mint a szaloncukor. Egy kiló cukorra 2-3 dl vizet számítunk, és ebben főzzük. Mikor a cukor az edény oldalán már kezd megszilárdulni és hideg vízbe cseppentve kemény, de szájban könnyen omló anyagot ad, akkor levesszük a tűzről és előre elkészített, papírral bélelt tálcára, formába (üres keretbe) öntjük. A szirup kiöntésére alkalmas időpontot hőmérővel is megállapíthatjuk. A cukor akkor jó, ha hőmérséklete 117 C°. A formák hosszúságát, szélességét, valamint a cukorlepény vastagságát célunknak megfelelően szabjuk meg. Olyan alakú és magasságú darabokat öntünk, amilyenek az etetendő családok fölé a felső keretlécekre, a keretfedők vagy takarók alá elhelyezhetők. Kiöntés után a cukrot kevergetjük addig, míg meg nem fehéredik. A kihűlt cukorlepény deszkakeménységű. Használatkor a kiöntésekor alá terített és reá ragadt papírral felfelé fordítva a méhek fölé, közvetlenül a keretekre borítjuk. A kemény cukorlepény a méhek etetésére csak a nyugalmi időszakában alkalmas. Enyhe időben már nem hasznosítják teljesen, egy részét cukordarabkák alakjában kiszórják. Ezért a hideg időszak eltelte után a cukorlepény maradványait vegyük ki a méhektől. A cukorlepény a szűkösen ellátott családok kiteleltetésének biztosabbá tételére való. A családok átteleltetését csupán cukorlepényre alapozni nem szabad. 3. A cukor és méz keverékéből készült puha cukorlepény. Készítéséhez 120 fokig mérő hőmérő kell. A cukrot kilogrammonként 2-3 dl forró Vízben feloldjuk és folytonos keverés közben főzzük. Mikor 115 fokra hevült, negyedrésznyi langyos mézet öntünk hozzá (1 kg cukorra 25 dkg mézet). Ez a szirupot lehűti. Ismét 115 fokra melegítjük Ezután a tűzről levéve keverés nélkül állni hagyjuk. Állíthatjuk az edényt hideg vízbe, hogy gyorsabban hűljön. Mikor a cukor már 60 fokra hűlt, mindaddig keverjük, míg fehér színű lesz. Ekkor edénybe vagy a pároztatók etetőrészébe öntjük, vagy ugyanúgy lepényt öntünk belőle, mint a méz nélküli cukorból. A puha cukorlepény főzés nagy adagokban nehézkes és nem sikerül jól. Egyszerre legfeljebb 4 kg cukorból és 1 kg mézből készítsük. A hőmérőt pálcikára kötve úgy helyezzük a szirupba, hogy higanytartálya a szirup felszínének közelében legyen. Az edényt legfeljebb 3/4 részig töltsük meg, mert a szirup, főzés közben könnyen kifuthat. A puha cukorlepény etetésre, pároztatóba, szállító és anyásító zárkába alkalmas. A kockacukrot kemény cukorlepény helyett a téli időszakban használhatjuk. A kockákat a fészek léputcáira, vagy a rostaszövetes keretfedőre rakjuk szorosan egymás mellé. Ugyanúgy megnedvesedik, mint a kemény cukorlepény. Szintén csak a szűkös téli eleség kiegészítésére alkalmas. A méhcsaládok áttelelését csupán kockacukorra bízni ugyanúgy nem szabad, mint cukorlepényre. Újabban a kristálycukorral való etetéssel kísérleteznek. A családok nem egyformán viselkednek vele szemben. Egyik szépen hordja, a másik alig nyúl hozzá. Serkentő értéket meg nem ismerjük pontosan. Szükségből való etetésre - éppen a lassú feldolgozás miatt - nem látszik alkalmasnak. A kristálycukor etetéséhez feltétlenül nagy, lapos etetőt használjunk, hogy a méhek a cukorhoz minél nagyobb felületen hozzáférjenek. A cukrot beadáskor ajánlatos vízzel meglocsolni. A méhek etetésére néha különféle gyümölcsleveket (eper, dinnye) is használnak. Ezek csak nyári etetésre ajánlhatók. Használatuk azonban szélesebb körben nem terjedt el, mert előállításuk nagyon körülményes. Másik nagy hibájuk, hogy természetes állapotban - magas víztartalmuk miatt - nem raktározhatók. Besűrítésük házi eszközökkel nehézkes és tökéletlen. A méz pótlására teljesen megfelelő, nagy tömegben könnyen beszerezhető, a méznél jóval olcsóbb anyag a cukor. Nem mondhatjuk el ugyanezt a méhek másik fontos táplálékáról: a virágporról. A természetes, méhek által gyűjtött virágpor pótlására sokféle anyagot kipróbáltak. Ezek közül csak a mesterségesen gyűjtött virágpor, a szójaliszt és az élesztő adott kielégítő eredményt. Előnyük az is, hogy használatuk nem bonyolult, ami nem minden virágporpótlóról mondható el (pl. tojás, tej). Szerencsére, virágporban nem vagyunk olyan szegények, mint mézben. (Ebben persze szerepe van annak is, hogy a virágport még nem tekintjük emberi tápláléknak.) Virágporínség csak ritkán és kevés vidékünkön fordul elő. Pótlása nagyobb méhészetekben meglehetősen nehézkes. A jó virágporellátást inkább a virágport adó növények szaporításával, vándorlással, és a méhek által 32

gyűjtött természetes virágpor tervszerű elosztásával, gondos tárolásával kell megoldanunk, mint a pótanyagokkal. A méheknek a virágporon és mézen kívül vízre is szükségük van. A vízfogyasztás annál nagyobb, minél több a fiasítás. Egy család vízszükséglete napi 1/2 literre is fölmehet. A jó vízellátást itatókkal segítjük. Olyan itatókat használjunk, amelyekben a víz folyik. A tavaszi hűvös időszakban jó, ha meleg vizet adunk a családoknak. Az itatót a méhészet közelében - a kaptáraktól 15-30 m-re - állítsuk fel, napos, szélvédett helyen. Legyen gondunk rá, hogy a méhek mindig találjanak benne vizet. A méheknek ásványi anyagokra is szükségük van. Ezért keresik a szennyvizet, trágyalevet. Ásványi anyagokat úgy juttathatunk nekik, hogy itató vizükbe kevés, konyhasót teszünk. 1 l vízbe 3-5 g-ot. Az ásványi anyagokra különösen a fiasítás neveléséhez van szükségük. A tavaszi rendkívüli változó időjárásban helyes a családok belső itatása. Jók a kijáróra szerelhető itatók is.

A TERMÉSZETI VISZONYOK HATÁSA A MÉHCSALÁD ÉLETÉRE
A méhcsalád alkalmazkodott környezetéhez. Ennek köszönhető gyűjtő szenvedélye. Ha a bőség idején készletet nem halmozna fel, akkor a hordástalan időszakban éhen pusztulna. Az alkalmazkodás megnyilvánulása az is, hogy télire a heréket elpusztítja, a munkások számát pedig erősen csökkenti. Ugyancsak az alkalmazkodás kényszerítette arra, hogy az év hideg időszakára beszüntesse minden meleget kívánó élettevékenységét (ivadékgondozás, építés). A méhcsalád állapota - népessége, fiasítása, élelemkészlete - évszakról évszakra, hónapról hónapra változik. A változásokat a méhcsalád életének belső törvényei irányítják. Ezeket a törvényeket a környezethez (hordási viszonyok, időjárás) való alkalmazkodás alakította ki. A méhésznek ismernie kell a méhcsalád életében fontos törvényszerűségeket és azokat a folyamatokat, amelyeket ezek kiváltanak. Csak így avatkozhat be helyesen a méhek életének irányításába. A méhcsalád élete szempontjából az esztendőt a következő szakaszokra oszthatjuk: 1. A fejlődés, növekedés, 2. a teljes kifejlettség, 3. az összehúzódás, a télre való előkészület, 4. a teljes nyugalom időszaka. A fejlődés időszakában a család minden életmegnyilvánulása a népesedést, az egyedek szaporítását célozza. Ez nálunk kb. március-május hónapokra terjed. Május végére, június közepére a családok elérik fejlődésük felső határát. Ebben az időszakban a gyűjtés, az élelemtárolás, a Családok szaporodásának (rajzásnak) ösztöne nyilvánul meg. Ez annál tovább tart, minél hosszabb ideig nyújt bőséges hordást a méhlegelő. Kedvező viszonyok között júliusra is kiterjedhet. Sajnos, ez ritkán fordul elő. A fejlődés csúcspontjának elérése után az összehúzódás, a télre való előkészület időszaka következik. Ilyenkor a méhcsalád a fiasítás terjedelmének fokozatos csökkentésével, a fészek mézkoszorúinak vastagításával, a herék elpusztításával, a munkáslétszám csökkentésével, a fiatal „téli" méhek hizlalásával készül a teljes nyugalomra. Ez a készülődés a hordástól függően rohamos vagy lassú. A télire való előkészület időszaka nálunk augusztus-októberre tehető. Kedvezőtlen viszonyok között már július is ide sorolható. A teljes nyugalom időszaka november-január. A méhek csak annyi életműködést fejtenek ki, amennyi a család életben maradásához feltétlenül szükséges. Fürtbe tömörülve a lehető legkevesebb mozgást végzik, és csak a feltétlenül szükséges hőt állítják elő. Az élettevékenységek ilyen lecsökkentésének kettős célja van: a minél kevesebb fogyasztás és az életerő minél töretlenebb átmentése a fejlődés időszakára. A méhésznek a méhcsaládokat mindenkor e törvényszerűségek figyelembevételével kell megítélnie, munkáját ezek szerint kell beosztania. Méhészeti termelésünk igen nagy hibája, hogy sok méhész nem vesz tudomást e törvényszerűségekről, vagy nem hajlandó munkáját azokkal összehangolni. 33

Tekintsük át, hogyan kell alkalmazkodnunk ezekhez a törvényszerűségekhez. 1. A fejlődés időszakában a szükséges előfeltételek megteremtésével segítsük elő a méhcsaládnak a növekedése, népesedése érdekében kibontakozó tevékenységét. Ezek az előfeltételek: sok fiatal méh, jó anya, bőséges virágpor és mézkészlet, jó lépek. Minden olyan beavatkozásunk, amely ezeknek a feltételeknek javítását célozza, helyes. Viszont helytelen minden, ami a családok ilyenkor uralkodó ösztöneivel ellentétes, pl. a családok megosztása, anyanevelés. 2. A teljes kifejlettség időszaka a gyűjtésnek, a családok megoszlásának, a természetes anyaváltásnak ideje. Ekkor a méhész teendője csak az lehet, hogy elősegítse az ezekre a tevékenységekre irányuló ösztönök érvényesülését; kövessen el mindent, hogy a családok a lehető legjobban kihasználják a kínálkozó hordást, jól fejlett anyákat neveljenek, és életképes családokat szaporítsanak. Természetes, hogy ezekben a munkákban a méhésznek kell az irányító szerepet betöltenie. Hibát követ el az a méhész, aki a gyűjtési ösztöntől telített családnak nem ad lehetőséget a kínálkozó hordás kiaknázására azzal, hogy a népességéhez mérten szűk kaptárba kényszeríti. Hibát követ el az is, aki a családok teljes kifejlődését meggátolja, de az is, aki gyenge családokat szaporít, mondván, hogy őszig majd még megerősödnek. Tudnunk kell, hogy az elkövetkezendő időszak már a családok összehúzódásának ideje, tehát ezután már nem várhatjuk a gyenge családok megnépesedését. 3. Az összehúzódás, a télire való előkészület időszakában támogatni kell a méhcsaládot mindabban, ami a jó telelés előkészítéséhez fontos. Ilyen az augusztusi bőséges fiasítás, a méz és virágportárolás, a család egységének megőrzése, a fészek, telelésre alkalmassá tétele, a családok által az előző időszakban le nem váltott öreg anyák kicserélése. El kell viszont kerülni minden olyan beavatkozást, amely a telelési előkészületeket zavarja, hátráltatja. Ilyenek: új családok készítése, fiasításos lépek elvétele, anyanevelés, a télire tárolt készlet kipörgetése stb. Az augusztusban szétszedett, legyengített családok akkor sem népesednek őszig, ha bőséges fiasításuk van. 4. A teljes nyugalom időszakában a méhész feladata nem lehet más, mint ennek a nyugalomnak a legteljesebb megőrzése: a méhek széltől való védése, gondos takarása, védelme kártevők ellen. Helytelen minden olyan beavatkozás, amely ezt a nyugalmat zavarja. Például: etetés híg eleséggel, kaptárbontás, a fészek mesterséges fűtése stb. A méhészkedés akkor a legeredményesebb, ha a vázolt fejlődési fokozatok a hordási lehetőségekkel időben összehangolódnak. Sajnos, ezt viszonyaink között ritkán mondhatjuk el. A termelést legsúlyosabban érintő két eltérés a következő: a.) Főhordásunk - az akácvirágzás - ideje igen gyakran és igen sok méhészetben (egyes esztendőkben, mint például 1952- ben és 1958-ban egész méhállományunknál) nem esik egybe a családok teljes fejlettségének idejével, hanem jóval megelőzi azt. Különösen érvényes ez a korai akácvirágzásra (a helyi virágzás ilyen szempontból mindenkinek korai). Déli vidékeink akácosai rendszerint május második felében virágzanak, amikor a méhcsaládok legtöbbször még a fejlődés időszakában vannak, annak sem a végén. Természetes, hogy az ilyen családok a főhordás kihasználására még alkalmatlanok. Családjaink nagy része a teljes fejlettséget rendszerint csak akácvirágzás végére, vagyis a második akác virágzásának idejére éri el. Ezért eredményeink nem kielégítőek. b.) A télire való előkészület időszaka hazánk nagy részén annyira hordástalan és aszályos, hogy a méhcsaládok elnéptelenedése nem fokozatos és mérsékelt, hanem zuhanásszerű és túlzott. Ez okozza aztán, hogy legtöbb esztendőben még azok a méhészetek is gyengén telelnek be, amelyekben a kezelésben nem követnek el nagyobb hibát. El kell érnünk, hogy a méhcsaládok őszi összehúzódása ne legyen rohamos és túlzott. Ennek érdekében eddigi kezelési módszerünkben két ponton tartok szükségesnek változtatást. Az egyik az, hogy méhcsaládjaink a fejlődés tetőfokán valóban népesek legyenek, a másik: az őszi elnéptelenedést, hordási lehetőség megteremtésével vagy etetéssel késleltessük, tegyük egyenletessé és mérsékeltté. Nem lehet népes betelelést várni olyan családoktól, amelyek fejlődésük tetőfokán csak 10-12 léputcásak, pedig milyen sok méhészetben van ez így! Viszont a legnépesebb család is leromlik őszre, ha augusztusban, szeptember elején nincs elegendő fiasítása. Ha elérjük, 34

fiasítás. Ennek eredményeként a családok júliusban-augusztusban 6-8 léputcásak. az ennél kisebbek gyengék. Az 5-6 lépet takaró családokat közepeseknek. A családok erősségét tehát lép. A fejlődés időszakának kezdetén.különösen az idősebbeket szűkebb területre szorította. A 10 léputcás családot egyaránt jónak.hogy családjaink beteleléskor jó erősek. Természetes. Nekünk olyan mértékegység kell. A mézkészletnek. az is kis terjedelmű. Mi ezt nem tehetjük. Akácvirágzás kezdetén erősek azok a családok.5-3 kg-nak) kell lennie. A jó családok tehát 20 keretes kaptárban 14-15. akkor a fiasítás hamarosan újból kiterjed. hogy a jő fejlődéshez csupán a népesség nem elegendő. hogy oly kevés méhészetben vannak meg? Általában az. A téli nyugalom küszöbén. Az akácvirágzás végén az erős családok sűrűn fedik a kaptár valamennyi lépét. Fiasításuk általában kevesebb. Ez helytelen. De nagy hibák tapasztalhatók a családok népessége terén főhordáskor és utána is. A főhordásra legbiztosabban az erős családok fejlődnek fel. hogy adjuk meg méheinknek mindenkor mindazt. A több család egyesítéséből készített népes családokat azonban az állomány létszámának fenntartása érdekében a hordás megszűnése után ismét megosztja. A méhcsalád népességét és egész belső állapotát (fiasítás mennyisége. Az ismertetett minőségi mutatók nem elérhetetlenek. amelyek a családok rendes fejlődését előmozdítják. Pedig a méhészek általában ezt teszik. Az akácvirágzást 10-12 nappal megelőzően már más mértékkel mérünk. Természetes. beteleléskor erősek azok a családok. hanem abban. Ezek fejlődésük tetőfokát sokkal az akác után érik majd el. A családok népességét tudományos kísérletekben súlyra mérik. népességének folytonos változása lehetetlenné teszi. hogy a kitűzött cél. hozzávetőlegesen meg tudjuk becsülni. amellyel a népességet gyakorlati munkánk igényeinek megfelelően. A méhészetek nagy része csak úgy képes valami mézet termelni. 3-4 fiasításos léppel. főként födött fiasításuk van. amire szükségük van. tehát az első tavaszi szemle idején népesnek mondjuk azokat a családokat. 7-9 kereten nagy kiterjedésű. a 6-7 léputcásak közepesek. amelyek közép és nagykeretű képtárakban legalább 7-8 lépet sűrűn takarnak. Ezekből őszre jó telelőcsaládok nem lehetnek. Pörgetés után a helyi hordási viszonyok szerint 10-20 kg-nak meg kell maradnia. hogy életének melyik szakaszában és milyen feladatok előtt áll. 35 . hogy a családok kezelésében kevés méhész tartja be azokat a szabályokat. Kénytelen ezt tenni mindenki. A fiasítás ekkor általában 2-4 lépre terjed ki. A szükséges népesség. A közepesek legalább a lépek felét borítják. A méhcsalád állapotának. léputcánként legalább 2 kg-nak (de inkább 2. A gyenge betelelés maga után vonja a rossz tavaszi fejlődést. megvalósul. élelemkészlet legtöbb méhészetben nincs meg a megfelelő időben. 24 keretesben pedig 16-18 léputcásak. méz és virágporkészlet) mindig aszerint kell megítélni. bőségesnek. Ha nem következik teljes hordástalan idő. amelyek legalább 8 lépet jól takarnak. akinek akácvirágzás kezdetén a legjobb családjai 8-10 léputcásak. hogy a kellően meg nem népesedett családokat főhordásra összevonja. A mézkészlet ilyenkor 30-50 kg. amikor már nem hasznosíthatják népességüket. az ennél néptelenebbeket gyengéknek mondjuk. a családok akácvirágzásra való kellő megnépesedése. Ez a körforgás így megy évről évre. Fiasítás már legfeljebb csak 1-2 lépen található. amelyek sűrűn takarják fészküket (10-12 lép). mint a főhordás előtt volt. Tartsunk egész évben az időszaknak megfelelő népes. akkor a tavaszi fejlődés olyan ütemű lesz. jól ellátott családokat. amelyek a lépek 2/3-3/4 részét jól takarják. S a méhészek egy része hogyan védekezik ellene? Megkisebbíti a kaptárt! Azonban ezzel a méhcsaládok nem lettek erősebbek! A megoldást tehát nem itt kell keresni. hogy minőségét. Ilyenkor erősnek azokat a családokat mondjuk. mézkészletük pedig legalább 5-6 kg. ilyenkor legalább 10-12 kgnak. illetve legyengülését megakadályozzák. Mi az oka mégis. Meg kell lennie a megfelelő élelemkészletnek is. s akkor az eredmény nem marad el. értékét egész évre érvényes mutatóval fejezzük ki. mert a begyűlő nektár az anyákat . népesnek tartják akác előtt és júniusban is. és népességük főként fiatal dolgozókból áll. Ez az egy lépet vagy léputcát takaró népesség. Az állomány akácra ismét gyenge marad. hogy a 9-10 lépes családok még jobbak.utcában mérjük. A gyengéktől ezt már nem várhatjuk.

5 kg eleséget számolunk. Takartaknak csak azokat a lépeket vehetjük. Ez gyakorlati szempontból ki is elégíthet bennünket. mert súlyukat kívánjuk meghatározni. pl. Ilyenkor inkább szigorúbban. Ez a fiasítást tartalmazó lépek számának ellenőrzése. mint melegben. amely gyors és bárki könnyen alkalmazhatja. hogy ha márciusi szemléjén 3 fiasításos lépet jegyzett be. rendesen fejlődő méhcsaládban a fiasítás felülete azonos időszakokban általában egyforma. amelyeket egész felületükön méhek borítanak. A 7-8 fiasításos lépen dolgozó fiatal méhek márciusi mértékkel mérve talán 4 lépet sem takarnának teljesen. A gyakorlatban tehát a fiasításos lépek számának rendszeres nyilvántartása sokat segít. A léputcák márciusi zsúfoltsága ilyenkor túlnépesedést. Aki a gyakorlatban így számol. talán legalkalmasabb családjaink gyümölcsvirágzás végi állapota.A léputcát kitöltő méhek mennyisége más hideg időben. amelyeken itt-ott van egy-két dolgozó. az nem léctől-lécig terjedő fiasítás. ezért a családok kevesebb léputcát mutatnak. hogy a becslésben nem szabad mindenkor azonos mértéket használnunk. S a gyakorló méhész tudja ezt. Ilyen nehéz lépeket csak a legritkább esetben találunk. mert csak a család erejének ismeretében ellenőrizhetjük a fejlődést. ahány lépen fiasítása van. Igen fontos. 1 kg méz van. mint enyhén becsüljünk.4 kg. Rendszerint ilyenkor hullnak el tömegesen a téli méhek. egy H lépben (lépfelülete 10 dm2) 3. Ha az eltérés nagy. A kiszedett mézes lépek becsült tartalmát feljegyezzük. Két hét múlva már ismét sűrűn takarják a lépeket a méhek. Viszont azt is tudja.ha tele van . Májusban. A hőmérséklet emelkedésével ritkulnak a léputcában a méhek.3 kg méz van. hanem 3 lépen 1-3 tenyérnyi. A gyakorlati ember itt is megelégedhet a becsléssel. Ezt dm2-ekben szokás mérni s abból pontos következtetések vonhatók le.mennyi méz fér. Jobban megközelítjük az igazságot. mint melegben. nyilvántartása. Hunorban pedig 2. Mindenki tudja. hogy a valóság és a becslésünk között nem lesz 5-10%-nál több eltérés. mert azt a fiasítás már elfogyasztotta. hogy az általa használt lépbe . különbséget kell tenni tömören és lazán takart léputca között. Erre alapítja becslését és kiegészíti a súly szerinti becslés gyakorlatban szerzett tapasztalataival. A fészekben levő méz mérlegelése nehézkes. rajzási veszélyt jelentene. Hideg időben a méhek tömörebben ülnek a lépeken. hogy egy léputcában ilyen sok méh legyen. Természetes. Méhekkel jól takartnak számít olyan lépeket is. Mit tegyen hát a méhész? Mit tekintsen egy léputca méhnek? Mindenkor az időszaknak megfelelő mértékkel kell mérni. már márciusban léctől-lécig terjed. Tudja. Az anya minőségéről. Néhány próbálkozás után könnyen elérhetjük. mert ebben az időszakban az a természetes. ezt külön megjegyezzük. Azonban az is igaz. mert nincs is szükség arra. hogy a lépeken kevés a méh. ha úgy számolunk. mert már tömegesen kelnek a fiatalok. hogy akácvirágzás előtt a fiasításos lépekben csak kis mézkoszorú van. mert ezt kívánja a fiasítás melegen tartása. Egy NB léputcában 25-30 dkg. következtethetünk arra. hogy a méhcsaládok élelemkészletéről is tájékozottak legyünk. az könnyen csalódik és méheit is becsapja. munkánkat a szükséges irányban javítjuk.6 dm2) 4. Szükség van azonban olyan módszerre is. A fiasításos lépek 36 . Olyankor. hogy milyen eredményt adnak a különböző népességű családok. ezért a népesség nagyon megcsappan. Ezek szerint egy teljesen megtöltött NB lépben 3. Becslés gyakorlására nagyon jó alkalom a pörgetés. Ez igaz. Hűvös tavaszon csak azokat a léputcákat számítsuk. E módszer ellen az a kifogás. Ezek szerint egy teli NB lépben (lépfelülete 13. Mindig inkább a méhek javára tévedjünk. vagy a fészeklépekből kiszorította. Az enyhe becslés ugyanis hibás következtetésekre és ezzel helytelen beavatkozásokra vezethet. hogy 4 dm2 mindkét oldalán meghordott lépben van egy kg méz. Ha a fiasítás nem az időszaknak megfelelő terjedelmű.5 kg. Annak szemléltetésére. A népesség meghatározásakor a legtöbb méhész nagyon elnéző. hogy a méhek sűrűsége időszakonként változik. A népesség becslése fontos. Pörgetés után a tényleges eredményt összehasonlítjuk becslésünkkel. A családot mégis legalább annyi léputcásnak becsüljük. amelyekben vastagon takarják a két lépfalat a méhek. vagy április végén is tenyérnyi darabokban találjuk sok lépen szétszórva. A népesség helyes becslése különösen fontos ősszel és tavasszal. egy H léputcában 20-23 dkg méhet számolhatunk. Könyveink szerint 3 dm2 mindkét oldalán lefedett lépben kb. hogy az egészséges. Tavasszal a hűvös időben a léputcák szinte tele vannak tömve méhekkel. Megfelelő utánpótlás még nincs. amikor a családok népességét azért becsüljük. hogy egy lépen nagyon eltérő mennyiségű fiasítás lehet. a család népességének várható alakulásáról a fiasítás terjedelme tájékoztat. júniusban már nem szabad ilyen szigorúnak lenni.

A gyümölcsvirágzás-végi gyengülés gyakran olyan szembetűnő. hogy a főhordást kihasználhassa. és minél jobbak a hordási viszonyok. Az ezután következő tíz nap alatt azonban ugrásszerűen népesedett és jóval meghaladta az április 10-i állapotot. csak azután erősödhet. annál biztosabb. 10 IV. Nálunk a méhcsaládok gyorsabb ütemű fejlődése március elején kezdődik.4 49. A népesség törvényszerű csökkenése nálunk hamarabb bekövetkezik. Számlálás ideje Méhek száma Fiatalok arány %-ban IV. főként érett fiasításunk van. Ettől az időponttól az akácvirágzásig csak mintegy 60-80 nap van. A méhcsaládoknak a szükséges támogatást csak az tudja megadni. A méhcsalád belső helyzetéről (népesség. ha nagy kiterjedésű.2 . 6 V. hogy beavatkozásunk nélkül is jól fejlődik. táblázat A család egészen V.számának nyilvántartása fontos. fiasítás.5 24. mennyi közöttük a fiatal. élelemkészlet) néhány éven keresztül rendszeresen vezetett. táblázatban találjuk. mérgezésre gyanakszik. meg kell népesednie. népességének növelésére. mert eggyel több támpontunk van a méhcsaládok fejlődésének megítélésére. A családok rendszerint gyümölcsvirágzás végén vannak a mélyponton. Érdekesen szemlélteti a méhcsaládban tavasszal lefolyó változást a következő szovjet kísérlet: kis családban beteleléskor megjelölték a méheket. Ez az idő csak három méhnemzedék kikelésére elegendő. Tavasszal azonban először valamennyi téli méhet le kell váltania. annál nagyobb szüksége van támogatásunkra. áttekinthető feljegyzések nagy segítséget nyújtanak a helyes kezelési módok kialakításában és ezzel a többtermelésben. és kisebb-nagyobb mértékben minden esztendőben bekövetkezik. tavaszi kelésű és mennyi az öreg. Ahhoz. Viszont minél rövidebb ez az időszak. Ez a visszaesés természetes. miközben a fiatal méhek aránya növekedett. 6-ig néptelenedett. Az adatokat a 4. Ugyanakkor megállapították azt is. hogy a tapasztalatlan méhész Noszémára. Minél hosszabb ideje van a méhcsaládnak önmaga megifjítására. aki ismeri a jó tavaszi fejlődés feltételeit.5 97. Tavasszal több ízben megszámlálták a méheket. A kísérletet a miénknél zordabb éghajlat alatt végezték. TERMELÉS A TAVASZI FEJLŐDÉS ELŐMOZDÍTÁSA A méhcsalád télire legyengül. azonban csak akkor. 16 8642 7911 7600 9525 4. csak azután növelheti egyedei számát. 25 V. Ezután ugrásszerűen népesednek. Ezek a következők: 37 11.

Heréket csakis herelépben és mérsékelten szaporít. Ez alól a petézni kezdő anya kivétel lehet. Az ilyen anyákat a méhek maguk is igyekeznek leváltani.általában nem szenvedünk hiányt. A bőséges élelem. mint az egész téli nyugalom idején. valamint fiasítás. 38 .) Több fiasítást képes nevelni. az ilyen anyákat feltétlenül selejtezni kell. testileg hibátlan. Virágporban . egészséges család. A Noszémát és az enyhébb költésrothadást főként a gyenge. és ősszel októberig folytatja. fejlődése vontatottá válik. Az öreg anyákból sokkal több hull el télen és kora tavasszal. mint a gyengék. méhállományunk nagy részének nincs meg tavasszal a jó fejlődéshez feltétlenül szükséges élelme. addig. b. szakadozott. A fiasítás táplálásához a mézen és virágporon kívül víz is kell. Sajnos. egészséges. mint a gyengében. Fiatalnak tekintjük az anyákat életük első 3 évében.) Az erős családoknak sem télen. A fogyasztás a téli nyugalom időszakában kevés. akkor ezen segítenünk kell.) A népes családok nem betegszenek meg olyan könnyen. Az „egészséges" jelző nem csupán azt jelenti. Ilyenkor ezt nem kell az anya hibájának tekinteni. melegítése. melegen tartani. A jó anya fiasítása mindig az idénynek megfelelő. Fiasítása zárt. de ősszel is módjuk van a családoknak virágpor tárolására. A megmaradók nagy része sem képes akácvirágzás idejére népessé fejleszteni a családot. c. Legyen fiatal. A fiatal anyák között is akadnak rosszul petézők. d. Egy sejtbe mindig egy petét tesz. hogy élettanilag egészséges. Az anyák korát feljegyzéseinkből ismerjük. A népes. Ha a tartalék szűkös. hanem azt is. Korai virágport adó növényeink legtöbb helyen csaknem az első kirepüléstől bőséges ellátást adnak. Idejében nagy felületre terjeszti. egyenletesebb. Ezért a népes családok munkásai hosszabb életűek. vagy teljesen megáll. a család a fiasítást csökkenti. az álcák táplálására szükséges pempő termelése virágpor nélkül lehetetlen. A petézést nem kezdi korán. ezzel azonban nem elégedhetünk meg. ha a méhek közel találnak vizet. különösen nagy áprilisban. Fiatalságuk nem lehet mentő körülmény. évbe lépő anya már öreg.néhány vidékünk kivételével . Az anyáknak gyakran van látható testi hibájuk. részleges vagy teljes hiánya. hogy betegségtől mentes a család. Ha az élelem egy részét a család a szabadból nem képes előteremteni. Megesik az is. az első kirepülés után rohamosan nő. hordástalan nyáron sem hagyja könnyen abba. életerejükben leromlott családok kapják meg. mert a gyenge család képtelen számára elegendő nagy lépfelületet kitisztogatni. mint a gyenge családoknál. Igen fontos a virágpor is. A meleg vizet szívesebben hordják. sem tavasszal nem jut annyi munka az egyedre. A lábhibák károsabbak.) Az erős családban az egyes méhek fejlettebbek. A potrohgyűrű kiálló része akadályozza az anyát a petézésben. A Noszéma fertőzésen átesett családok anyját fertőzöttnek kell tekinteni és le kell cserélni.Az anya. míg helyettük ép anyát nem adhatunk. sokat petéző. mert több takaró és dajkaméhe van. hogy az anya azért rak több petét egy sejtbe. Különösen gyakran merül ki a mézkészlet akác előtt. Ha családjaink tavaszi fejlődésének megtorpanását el akarjuk kerülni. vagyis mindig az időszaknak megfelelő arányban vannak benne öreg és fiatal méhek. Csak a jelölt anyák koráról lehetünk biztosak. Ezért fontos az élelemkészlet ellenőrzése és szükség esetén annak kiegészítése. Fiasításában a fejlődés valamennyi fokozatát megtaláljuk. Fejlődése gyorsabb. Gyakori a potroh horpadtsága. A hibás anyákat csak szükségből tűrjük meg. akkor készletéből ebben az egyetlen hónapban többet fogyaszthat. Jó. a fiasítás megindulásával mérsékelten. összefüggő. Ez egyik fontos feltétele a jó tavaszi fejlődésnek. A méhcsalád fejlődése csak akkor zavartalan. mint a fiatalokból. A kora tavaszi időjárás hirtelen változásai nem éreztetik annyira káros hatásukat. Száraz. vagy egy-egy potrohgyűrű megsérülése. A kopott. főként dolgozó fiasítás. Különösen káros egy vagy több láb bénasága. ha bőséges készlete van. A 4. Jobb a fiasítás gondozása. Az anya értékére legbiztosabban fiasításából következtethetünk. Az anya betegségeinek jellemző külső jelei nincsenek. ellenállóbbak. Az új nemzedékek testének felépítése. esetleg részben vagy teljesen hiányzó szárny nem befolyásolja a teljesítményt. Ezt a következők magyarázzák: a.

Az eredményeket az 5. a fejlődést gyorsítani. Sok méhész csupán ettől várja a családok jó fejlődését. A hordást kívánja pótolni a családok mindennapos etetése kis adagokkal. Ezt a hibát a fészek szűkítésével és gondos takarásával mérsékelhetjük. A serkentő etetés sem a külföldi kísérletek. A megfelelő hely is nélkülözhetetlen a családok jó tavaszi fejlődéséhez. Szűkített és jól takart fészekben a családok jobban fejlődnek és kevesebbet fogyasztanak. Ezért a méhészetet a szél ellen védeni kell. amely tökéletesen pótolná a jó természetes virágport. A meleg nagymértékben befolyásolja a tavaszi fejlődést. Ha ehhez hozzászámítjuk. Sokan a kaptárak fűtésével kívánják a méhek hőszabályzó munkáját megkönnyíteni. Ez nálunk nagyon elterjedt. vatta 35%. Hely kell a fiasítás terjedésére.A fejlődést a friss virágpor és nektárhordás nagyon elősegíti. látjuk. Egyes falú kaptárainkban a méhek nagyon ki vannak téve a hidegnek. Gyakorlati értéke még nem teljesen tisztázott. A családok takarásának módja Feszek szűkítetten. Különösen nagy a hő veszteség a szélnek kitett kaptárakban. Ugyanez a helyzet a virágpor ellátással is.04 kg kg kg kg kg 39 .4 2. felülről takart Fészek szűkítve és felülről takart Fészek szűkítve. hogy a kaptárak fűtése megzavarja a családok törvényszerű élettevékenységét. takarás nincs Fészek szűkítetlen. takarása. Igen jól szemlélteti ezt az egyik szovjet kutatóintézetben végzett következő kísérlet: azonos népességű családokat különböző módon takartak. Nagy állomány etetése nehézkes. és ellenőrizték. oldalról és felülről is takart Fészek szűkítve. Etetésük poralakban. A fiasításra alkalmas lépek hiánya csökkenti a petézés lendületét. A szalmapárna legalább 4-5 cm vastag és ne túl laza legyen. Pótlására igen sokféle anyaggal kísérleteztek. Erősen ingadozó külső hőmérsékleten a családoknak igen nagy erőfeszítésbe kerül ennek fenntartása. A kísérletek egyöntetűen azt bizonyítják. oldalról és alulról is takart 5. szalma 15%. de a növekedő népességnek is. Mézfogyasztás 6. nem ismerünk. Mi általában szalmatakarást használunk. A vékony. A takaróanyagok nem azonos értékűek. a szabadban a leghasznosabb. Hőmérséklet hatása. kóc 25%. táblázat A teljesen takaratlan és a gondosan takart családok fogyasztása között egy hónap alatt 4 kg különbség mutatkozott. hogy a nagyobb fogyasztás a méhek életerejét is jobban igénybe vette és fejlődésük sem bontakozhatott teljesen ki. az ún. Ez a 3 téli hónapra elegendő. sem a hazai megfigyelések szerint nem csodaszer. A szójaliszthez 5-10% finomra őrölt sörélesztő keverhető. tehát nem érdemes alkalmazni. Egy szovjet kísérletben a különböző anyagokkal takart fészekben a fiasítás a következő mértékben növekedett: gyaluforgács 10%. milyen nagy jelentőségű a családok gondos szűkítése.3 3. nem hozza meg a kívánt eredményt.94 2. táblázat mutatja. hogy a hő veszteség pótlására a családoknak egy hónap alatt mennyi mézet kell elfogyasztaniuk. serkentő etetés. A serkentő etetés és virágporpótlás összekapcsolása az élesztős cukorsziruppal való etetés. A szűk méhlakás a rajzási hajlamot ébresztheti fel. Olyat. A fiasításnak 34-35 fokos állandó meleg kell. A termelésre mindkettő káros.17 4. felülről. hézagos szalmatakaró nem elegendő. Legjobban megközelíti a virágpor értékét a szójaliszt és az élesztő. Sok munkával jár.

Kísérjük figyelemmel a méhek mozgását. vagy amelyeknél még késő ősszel is heréket láttunk. harkály. Mézet a rablási veszély miatt ne használjunk. rossz élelem és betegség egyaránt okozhatta. ürülékkel telt. hogy olyan család pusztul éhen. ha valóban anyátlan. Ugyancsak a kiválasztottak közé kerülnek azok. amelyekből életjelt nem hallunk. Ez olyankor fordul elő. akkor ne bolygassuk. Ha már a kaptárban is ürítkeztek a méhek. hogy a tisztulás napján ruhát ne teregessenek ki. Minél későbbre tolódott az első kirepülés. amelyek a kijáróban vagy a kaptár homlokfalán izgatottan szaladgálnak. Amelyik család élénken röpül. Az életet jelentő mézkészlet sokszor csak 1-2 cm-re van az éhen pusztult családtól. készüljünk fel a tisztuló kirepülésre. Ettől a naptól kezdve többet kell törődnünk. és ott bekéredzkednek (ez két családos kaptáraknái szokott előfordulni). Ha belső ürítkezés nyomait nem találjuk. Azok a családok. mert a méhek bepiszkítják. az első kirepülés előtt tegyük meg. egér kártételét vagy nyugtalanságot. Az őszi utolsó bejegyzések alapján válogassuk ki azokat a családokat. homokkal vagy egyéb erre alkalmas értéktelen anyaggal. hogy a méhek szabadon mozoghassanak. Ezért a kaptárak közeléből takarítsuk el a havat. rosszul teleltek. Ezzel megmentjük a leszálló méheket a pusztulástól és siettetjük a hó olvadását. Azokat a kaptárakat. annál nagyobb szükség lesz az itatóra. abból sok mindent megállapíthatunk. akkor anyásítsuk. Az éhező család langyos cukorsziruppal megpermetezve megmenthető. anyátlanságra gyanúsak. A hullák potroha duzzadt. vagy annak egy részét át akarjuk helyezni. hogy a méhek az új helyen tájoljanak be. azonban márciusra is eltolódhat. Ha a kaptár belső falai is szennyezettek. A méhek röpködésének megindulása előtt felállítjuk az itatót. Az éhség miatt lehullott 40 . A méhek szabad mozgását. Zavarás. A telelőfürt lépeiben az élelemkészlet teljesen hiányzik. s nagy hidegben arra húzódott össze. Ne legyen gondunk vele.Teendők. Megesik azonban az is. szorgalmasan takarít. ha a család a többiek elülte után sem nyugszik meg. akkor nincs baj. amelyekben ősszel a telelőfürtöt megalkották. jól telelt. A hóra leszálló vagy leeső méhek teste hamar áthűl. fűrészporral. Ha állományunkat. Ha hangja nagyon halk vagy síró. erősebb zúgást tapasztaltunk. amelyek legnagyobb valószínűséggel már most rászorulnak segítségünkre. Az életjelt nem mutató családot hallgassuk meg. hanem a méhésznek is. a méhek elröpülni nem bírnak velük. mert a kiterjedt fiasítás vízigénye nagy. és kaptárától messze szállítja a hullákat. akkor az anyátlanság biztos. Nézzük át feljegyzéseinket. a méztől elszakadt. Ha pedig a közös homlokfalon egyik család méhei a másik kijárója felé vonulnak. egyesítsük. Ha zúgása nyugodt. aszott. a törmelék és a hullák kihordását akadályozó kijárószűkítőket leszedjük. beteg lehet vagy éhezik. Azok a családok. Potrohúk kicsi. a kijáróban való ürítkezés ugyancsak rossz telelés vagy betegség jele. amelyek a kaptár elé szórják a hullákat. hogy megállapíthassuk a hibát: anyátlan. amelyeknél a telelés folyamán cinke. falombbal. akkor nézzük meg. A szomszédokat figyelmeztetjük. A tisztuló kirepülés a családok nagyobb mérvű fejlődésének kezdetét jelenti. Egy részük az üres sejtekbe bújva pusztult el. A tisztuló kirepülés nemcsak a méheknek fordulópont a téli nyugalom és a nagy munka határán. bontsuk fel. A gyanút csak növeli. pelyvával. A tisztulási alkalom utolsó pillanatban. de még jókor jött. Az elmondottak szem előtt tartásával vegyük sorra a családok tavaszi fejlődésének segítésére irányuló tennivalókat. azt most. Az ilyen családokat bontsuk fel. Ennek jellemző tünetei: a méhek azokban a léputcákban hullottak le. Az alsó kijárókból a hullákat kitakarítjuk. Közülük sok megdermed és nem tér vissza többé kaptárába. akkor a családot helyezzük tiszta kaptárba. a bepiszkított lépeket szedjük ki. Az anyátlanság jeleit mutató családot bontsuk fel. egyenletes. életereje töretlen. öreg vagy későn kelt anyával betelelt családok. Az elhullás oka leggyakrabban élelemhiány. Ilyenek például a kevés élelemmel. dolgoznunk méheinkkel. A tisztuló kirepülés nálunk rendszerint február második felében következik be. amikor a családnak már fiasítása volt. szórjuk be hamuval. Előkészítjük a kaptárakat is. A kaptárak elején. Vezessük le a kaptárak körüli víztócsákat. amelynek a megszállt léputcákban még volt készlete. Ha a Meteorológiai Intézet 10 fok körüli fölmelegedést jelez.

a nap legmelegebb óráiban gyorsan bontsuk fel azokat a családokat. belső ürítkezést találtunk. viaszosvászonnal vagy bőrlemezzel fedjük. hogy a méhcsaládoknak van-e anyjuk. Természetesen igyekeznünk kell. Mindkét oldalról és felülről is gondosan. enyhe időben pörgetett mézet vagy sűrű cukorszirupot adunk. mert a hő gazdálkodást rontják. Nálam a tisztuló kiröpülés és az első tavaszi átvizsgálás között 1952—1955-ben átlag 26 nap telt el. akkor hideg időben kemény cukorlepényt. Ennek a feltételnek betartása azonban nem feltétlenül fontos. A kifogyóban levő készletet mézes léppel kiegészítjük. A méhek körül szerzett tapasztalatainkat jegyezzük fel. A gondosan szűkített fészket felülről közvetlen a keretekre fektetett szalmapárnával. és hogy fészkük kellően szűkítve van-e. Ilyenkor a kijárót is néhány négyzetcentiméteresre szűkítjük. mert a méheknek a tavaszi időszakban van a legnagyobb szükségük a melegre. hogy az időjárás a korábbi vizsgálatot is megengedte volna. Ha a tisztuló kiröpülés idején nem tartózkodhatunk otthon. mert az esetleg még beköszöntő hidegben a méz nélküli léputcákban a méhek éhen pusztulhatnak. Ez a fejlődés valamelyik feltételét nélkülöző családokra végzetes lehet. Lehet. Amelyik családnál nem találunk fiasítást. Gyanús a család. meg kell bizonyosodnunk arról. telt. A betegségre gyanús családokból küldjünk mintát egészségügyi vizsgálatra. megrágott lépek kivétele stb. A méhek még 1-2 napos alélt állapot után is életre kelnek. A méhek által nem takart lépeket a fészekből kivesszük. akkor munkából való hazatérés után. takarjuk. hogy a kaptár minél rövidebb ideig legyen nyitva. Ha rendes fiasítást és elég vastag mézkoszorút találunk. A futó vizsgálatot lehetőleg olyankor tartsuk. Szűkítésre választódeszkát. aki a méhészkedést mellékfoglalkozásként űzi. ábra). futó (gyors) vizsgálatot kell végezni. de nem értem rá. élelem beadása.családoknál keressük ki az anyát. Mintát kell küldeni azokból a családokból is. meganyásítjuk vagy egyesítjük. ha sok volt a hulla. Rendszerint a csomó tetején találjuk. a hullák potroha duzzadt. Gödöllőre. bőrlemezt. a leghosszabb 52 nap volt. Ezért a családokat meg kell nézni. akkor a család vagy legalább annak egy része még megmenthető. Az esetleges hiányosságokat pótoljuk (anyásítás. ahol a fiasítást sejtjük (a legsűrűbben takart léputcáknál). a fészket szétnyitjuk ott. ún. A lépeket úgy helyezzük el. Ne féljünk. A futó szemle célja csak annak megállapítása. Ha életjelt mutat. a méheket gyengén megfüstöljük.). Ezt a munkát a következőképpen végezzük: a kaptárt felbontjuk. Nyugodtan megtarthatjuk. amikor a méhek röpködnek. A tisztuló kiröpülés után az időjárás gyakran még hetekig. Az ilyen családot vigyük meleg helyiségbe és langyos mézes vagy cukros vízzel permetezzük meg. a kaptárak előtt vergődő méhek vannak. hanem igen sok olyan méhésznek számolnia kell. hogy a fészekben csak a méhek által sűrűn fedett lépek maradjanak. elegendő élelmük. Kezünkben melengessük. hogy a méhcsaládokban a fejlődés legfontosabb feltételei adva vannak e. 41 . jó vastagon betakargatjuk (2. vagy másnap vegyük szemügyre aprólékosan a kaptárak előtti területet. leheljünk rá. A lényeg az. Ezzel nemcsak nekem. ábra). Ha anyátlan. vakkeretet használhatunk. általános tavaszi vizsgálat megtartását. hogy kárt okozunk. Az ott látottakból sok mindenre következtethetünk. ha árnyékban 6-8 fokos meleg van. akkor a fészek egységét gondosan helyreállítjuk. Ha nincs mézes lépünk. szalmapárnát. amelyeknél az őszi vizsgálat Noszéma fertőzést állapított meg. azt tüzetesen átnézzük. Rövid bepillantással győződjünk meg helyzetükről. A külső szemle után. hogy a fészek valamennyi léputcájában legyen méz (3. esetleg egy hónapnál is hosszabb ideig nem engedi meg az első. A legrövidebb időköz 9. amelyeknek sorsa miatt valamilyen okból aggódtunk. Mivel a tisztuló kiröpülés és az első általános vizsgálat közötti időszak a fejlődésre és ezzel a termelésre döntő lehet. Ezután a fészket gondosan szűkítjük. ősz óta erősen legyengült. majd a kaptárt lezárjuk.

hogy feljegyzünk minden olyan észrevételt. Hét léputcás család a) szűkítés előtt. s ha valami gyanúsat észlelünk. s ha mozgásából. ábra. aminek később hasznát vehetjük: pl. 42 . Ennek nyilvántartása azért jó. A „rendben" vagy röviden „R" bejegyzés azt jelenti.) 2.a. egy kaptárbontással. selejtezzük ki. A család készíti a helyet a fiasítás terjedésére. már herefiasítás van. hogy a család rendben van. akkor tartsuk meg és 3-5 naponként ellenőrizzük. hogy a fiasítás megindult. április 1-10 között 2 ízben tudtam megtartani. március 11-20 között 5 ízben.) b.) rendezés után A futó vizsgálatról elegendő annak feljegyzése. Ehhez legalább 15-16 fokos meleg kell (árnyékban mérve). a bő készlet jelölésére „méz bőséges" bejegyzést használhatunk. Az első általános tavaszi vizsgálat célja kettős: a fejlődés feltételeinek tüzetes vizsgálata és a kaptárak kitakarítása. Természetes. A méhek viselkedését gyakran figyeljük kívülről. csak pete. Ha a fiasítás" kevés. b) szűkítés után a. szétszórt. Az első általános tavaszi vizsgálatot azonnal tartsuk meg. ami leggyakrabban március második felében következik be. mézkészlet van és a család semmi gyanúsat nem mutat. március 21-31 között 6 ízben. Ha még abban reménykedünk. A vizsgálat az esetek csaknem 80%-ában március 11 és 31 között volt. mihelyt az időjárás lehetővé teszi. hogy nagyobb teljesítményre már nem képes. beavatkozunk. mert később a bőven ellátott családoktól esetleg a legrosszabbul állókat megsegíthetjük. hogy méheink a kiröpülésre alkalmas napokon mindig találjanak vizet az itatóban. here-fiasítással kevert. Ahol ilyen fiasítást találunk. Természetes. a sejtek takarítása folyamatban. Mézkészlet elhelyezése a. Ilyenkor fiasítás 2-4 lépen szokott lenni.) b. ábra. egy munkafolyamat alatt végezzük. Az anya jelenlétére és minőségére a fiasítás terjedelméből és minőségéből következtetünk. púpos fiasítás is van stb. Az 1944-től 1957-ig eltelt 14 év alatt az első általános tavaszi vizsgálatot március 1-10 között 1 ízben. dobjuk ki. b. sok a pete.) tömör választó anyarácsos választó lép műlép fiasítás mézes lép 3. vagy milyen hiányosságokat tapasztaltunk. Terjedelme lépenként 1-3 tenyérnyi. ott az anya jó. akkor az anyával baj van. A futó vizsgálat után tovább folytatjuk a termelési időszakra való előkészületeket és gondoskodunk róla. hogy megjavulhat. testi hibájából arra következtetünk. hogy ezt egyszerre. belső ürítkezés. A gyengébben ellátott családoknál „méz kevés". A befiasított lépfelület körül. Vizsgáljuk meg alaposan.) rendezés előtt. A fiasítás nagy része nyitott. Ha munkája nem változik.

Ilyenkor a mézes lépet a család fészkének hűtése.24 keretesben (NB) legalább 7-8 lépet sűrűn fednek. és a fiasítás zavartalanul terjedhet. Ha ilyen nincs. Ez téves felfogás! Előbb egészítsük ki bőségesre a készletet. hogy a méheknek ilyenkor már sok vízre van szükségük. annál valószínűbb. Úgy helyezzük el az etetőt. nagyon vastag födött mézkoszorú gátolja a fiasítás terjedését. azt gondolkodás nélkül fel kell oszlatni. „kevés" vagy „nagyon kevés". szükség esetén 43 . Az anyának tehát inkább a már fiasítást tartalmazó lépen adjunk helyet a petézésre. és a fészek hátsó részébe. Az első vizsgálat másik célja a kaptárak kitakarítása. ezzel élettevékenységük fokozódik. zavarása nélkül felbonthatjuk. akkor cukorsziruppal etetünk. Az a megnyugtató. lehetőleg tartalék mézes léppel. A szemle után a családokat továbbra is gondosan takarjuk. akkor bontsuk fel a mézkoszorú egy részét. Ez legjobban kaptárcserével oldható meg. fejezetben mondottak szerint megbecsüljük. A kiürült kaptárakat kitakarítjuk. Ezt néhányszor megismételjük. kerülhetnek lecserélésre. A mindennapos etetés nagy munka. akkor a felnyitott lépekből innen is szívesen behordják a mézet. illetve beadhatjuk. A családokat csak tiszta kaptárakba rakjuk át. Ha a méhek a kaptár fészken kívüli részébe is kijárhatnak. hogy serkentő etetést adunk. 7-8 léputcás család nem fejlődhet olyan jól. akkor a szűkös készlet pár nap alatt kimerül. Ez utóbbit „alig" bejegyzéssel szoktam jelölni. A megerősített családban a jó anya többletfiasítása kárpótol a kidobott anyáért. vagyis 20 keretes kaptárban (pl. Akácig még anyáink pusztulhatnak el. vagy anyját eladjuk. Ez a változékony időjárásban még inkább szükséges. hogy egy család április 1-től május 5-ig 8. Akácvirágzás idejére csak azokból remélhetünk jó családokat. amikor a méhek már rendszeresen kiröpülhetnek. Amelyik „családban" csak párszáz méh van az anyával. A fiasítás terjedésével a fogyasztás rohamosan nő és hordástalan időben családonként napi fél kg-t is elérhet. A szűkös készletet sürgősen ki kell egészíteni. mint fiatal méhekből álló 5-6 léputcás. Ha a gyenge családok anyáit most elpusztítanánk. áthelyezik. hogy jól fejlődnek. Anyásításra mindig a leggyengébb tartalékcsalád anyját használjuk fel Ha tartalékanyánk nincs és vásárolni sem tudunk. 1:1 arányú sziruppal etethetünk. A szűkösen ellátott családok megsegítését ne odázgassuk el azzal. amelyek fészküknek legalább 60%-át takarják. ha első általános tavaszi átvizsgáláskor a mézkészlet családonként legalább 10-12 kg. A méhek így hamarabb elhordják a mézet. ha a kijáró felé fordítjuk a mézkoszorút. Ha pl. Ha hordás nincs. A családok ilyenkor még alkalmatlanok jó anya nevelésére. A szükséges mennyiséget nagy adagokban adjuk be. Természetesen a jó fejlődéshez nem csupán népesség kell. Tekintettel arra. Az anyátlan családokat tehát tavasszal feltétlenül anyásítani vagy egyesíteni kell. kis felületeken szétszórt. s majd az pótolja az élelmet. azonban helytelen és káros lenne ilyen esetekből arra következtetni. Volt már olyan esetem. hogy vele le ne hűtsük a fészket. Ha állományunk nagyon gyenge. Felhasználás előtt győződjünk meg arról. a mézes lépek fokozatos felnyitásával pótolhatjuk. Minél népesebbek a családok.5 kg-ot fogyasztott. akkor esetleg később látnánk kárát. A méz felnyitásával egyúttal irányíthatjuk a fiasítás terjedését is. Az élelemkészletet „A méhcsaládok kezelése" c. A méhek innen kihordják a mézet. Első vizsgálatkor a födött készlet egy részét.Az anyátlan családokat anyásítsuk meg. Hunor) legalább 6. akkor a petézésben csak kissé is lemaradó anyákat kidobjuk. hogy inkább kevesebb lépen legyen nagy kiterjedésű fiasítás. A vizsgálat alatt észlelteket pontosan feljegyezzük. A serkentő etetést csak a virágporhordás megindulása után kezdjük meg. akkor az anyátlan családot egyesítsük. Esténként 23 dl eleséget adunk. A méhek a felnyitott készlethez szívesebben hozzányúlnak. életereje is. Az anya jelenlétének és minőségének ellenőrzésével egyidejűleg megbecsüljük a család népességét is. hogy „bőséges". Így népességüket még méhek nevelésére hasznosíthatjuk. hogy a gyengeséget nem betegség okozta-e. 2-4 dm2-t sejtnyitó villával felnyitjuk. anyásítunk vele. igen sokat számít a méhek belső értéke. s a család éhen pusztulhat. mint sok lépen. vagy csak annyit jegyzünk fel. Általános elvként tartsuk be. A koszorú helyét hamarosan fiasítás foglalja el. Csupa öreg dolgozóból álló. Gyorsan célt érünk úgy is. a kijáróból távolabb helyezik át. Ehhez 1:1 vagy 2:1 arányú szirupot használunk. Mi legyen a gyenge családok sorsa? Most még ne egyesítsük azokat. Az új nemzedék keléséig még sikeres anyanevelés esetén is teljesen elnéptelenednének. és népüket más családok erősítésére használjuk. s csak azután serkentsünk. hogy a gyenge családok jobban fejlődnek.

kórokozót is elpusztítunk. ha az anya a már megkezdett lépeken terjeszkedik. Ha nincs üres kaptárunk. hanem csak azok sorrendjének megváltoztatását vagy cseréjét. Mikor a méhek már a választófal (vagy takaróanyag) és a szélső lépek közötti részt is sűrűn takarják. Azok a munkáslépek a legmegfelelőbbek. előnyösebb. A fészket legalább kéthetenként ellenőrizni kell. Erős családokban. amelyekbe szívesen petézik az anya. Ezt tűzdelésnek mondjuk. Ezeket az anya útjából el kell távolítani. hogy a mézkoszorú a kijáró közelébe kerüljön. akkor előző nap meleg helyiségbe kell vinni. Az új méhek tömegesebb kelésével megindul a népesség gyarapodása is. és sok kártevőt. A gyenge családnak árthatunk vele.nem teljesen elválasztott kaptárakban . Tűzdelni csak népes családoknál és meleg időjáráskor szabad. amelyekben néhány nemzedék már kikelt. mintha újakra tér át (5. vagy .ugrásszerűen növelik a fiasítást. a lépek számának növelését. hogy a kis felületen. A fiasítás terjedését heresejtes. Szokás a lépet a fiasítás közé is behelyezni. a szemetet kiszedjük és a kiszedett lépeket visszarakjuk. Ehhez a munkához segítség kell. A fészek tényleges bővítésére később. A kaptár takarításához kell: tollseprő vagy kefe a szemét összetakarításához. ezután a családot visszarakjuk. elpusztul. az üresen maradt részről a hulladékot elsöpörjük. hogy a családok eredeti kaptárjukhoz hasonlóba kerüljenek. mézzel telt. vagy ássuk el. vagy vízben olvasszuk ki. Jó a lépet langyos cukorsziruppal bepermetezni.a fészekből a kaptár másik részébe is kihúzódnak. akkor a következőképpen takarítsunk: 1. ahol a lépekben még csak kis terjedelmű fiasítás van. Igen jók a mézkoszorús lépek.fertőtlenítjük. vagy csupán az egyik oldalon befiasított lépet 2 erősen fias közé tesszük.ha fejlődésük valamennyi feltétele megvan . Fészket bővíteni és tűzdelni csak olyan családokban szabad. Ez nem jelenti a fészek bővítését. Ha a cserére szánt lépeket nem a fészekből vesszük. Ott. rongy a nedvesség feltörléséhez. a kaptárból a lépek egy részét kivesszük és a fészket helyükre toljuk. a lépeket a kitisztított részbe visszatoljuk. hogy átmelegedjenek. mert a népesedés most már rohamos. az összes lépeket léphordó ládába rakjuk. ábra). A fiasításos lépek mellől elvesszük a petézésre alkalmatlan lépeket és helyükre olyanokat teszünk. Összehúzódik és a tűzdeléssel szétszórt fiasítás egy része meghűl. A kaptárak aljáról összegyűjtött törmeléket rostaszöveten szitáljuk át. túl öreg lépek akadályozhatják. félig kiépített. Az állandó meleg idő beállta után népes családok fészke veszély nélkül tűzdelhető (akácon. Egyébként sok méh eltájol. penészes. a kaptár másik részét is kitakarítjuk. Az így előkészített lépet a méhek szívesen munkába veszik. ábra). kevés fiasítású családokhoz egy lép elegendő. Ily módon megmentjük a moly pusztításától. A viaszt tegyük napviasz-olvasztóba. Vigyázzunk. akkor itt az ideje a fészek tényleges bővítésének. és annak kijárója az előbbivel azonos helyen legyen. a fiasítás terjedését gátló vastag mézkoszorút felbontjuk. s az anya hamarosan bepetézi. mert a fiasításos lépek száma kedvező időben rohamosan növekszik. Elősegíthetjük a fiasítás terjedését azzal is. vagy a lépet megfordítjuk úgy. Beadás előtt a bennük levő mézet felnyitjuk. az ürülék letisztogatásához. Egy ember csak kis kaptárakkal boldogul. A bővítésre szánt lépet a szélső fiasításos lép és a mézes-virágporos lép közé tesszük (4. kis lapát a törmelék kiszedéséhez. a fészket egyszerre két léppel bővíthetjük. a kaptárt kitakarítjuk. 44 . egérrágott. 2. A hullákat égessük el. amelyeknek sok fiasításuk van. Gyenge. amelyekben a fiasítás nagy lépfelületekre terjed ki. tarlón). mert lehűlés esetén a megtűzdelt fészket képtelen melegen tartani. A szűzlépekbe ilyenkor még nem szívesen petézik az anya. Az első általános tavaszi átvizsgálás után a méhcsaládok . a családok népességének növekedésével és az enyhébb idő beköszöntésével kerül sor.

Erre nem volt mód.) 5. kevés hely. juhar stb. b) bővítés után b.rögtön munkába veszik. b) szükséges b. ne sajnáljuk kidobni és másikkal helyettesíteni. 45 . Azt. Fészekbővítés a) korai. ábra. Az anya gyakran már félig kiépítve bepetézi. A műlépet a méhek . vagy a műlépet vegyük ki. A műlépet szintén a szélső fias lép mellé tesszük.) 4. Annak szemléltetésére. mert egyébként megbontja a fészek egységét és akadályozza a fejlődést. hogy a fejlődés megtorpant.) Ha hordás van (fűz. hogy a népesebb családok erősebbre fejlődnek. közlök néhány adatot feljegyzéseimből (6. Ha anyánk nincs. A szűkített fészek a) bővítés előtt. vagy az idősebb lépeket javítgatják.a. és a méhek az építési ösztön felébredésének bizonyítékaként zugépítményeket húznak. Ha azt tapasztaltuk. hogy a népesebb család akácvirágzásra népesebbé fejlődik. a kaptár fenekére viaszpikkelyeket hullatnak.). nem akadályozza a fejlődést. táblázat). a fiasítást több lépre kiterjeszteni nem tudja. keressük az okot (mézhiány. Kivételt csak jó tulajdonságú családoknál teszünk. a családot egyesítsük. ábra. Ez a törvényszerűség nem mutatkozik teljes egészében a példákban. ha elősegíteni akarjuk a herenevelést. Ha az anyában találjuk a hibát. hogy a műlép födött koszorús lépek közé kerüljön. gyümölcs. csak több család átlagával bizonyíthatjuk. Mindig egész műlépet használunk. Az összehasonlítás jobb lenne. ha a különböző népességű családokat egy esztendőből hoztam volna. rossz anya stb. mert hiszen a fejlődés sok egyéb tényezőtől is függ. Azonban a felsoroltakból is látszik. akkor etessünk. mert ha a hordás megszűnik. milyen gyakran kell a méhek életébe tavasszal beavatkozni és hogyan fejlődik a család. A fészekbővítés céljából felbontott családok állapotát állandóan ellenőrizzük. Szándékosan nem válogattam úgy a szemléltető anyagot.). Ilyenkor üresen hagyhatjuk a keret alsó felét vagy harmadát. akkor kiépített lép helyett műlépet is adhatunk. Ha a hordás megszűnik. Ügyeljünk. Az akadályt hárítsuk el. A tavaszi építtetéstől ne idegenkedjünk.ha jókor adtuk be . mert ellenkező esetben a mézkoszorút hizlalják meg és a műlép felső része kiépítetlen marad. A fészek mindkét oldalának műléppel való elzárása veszélyes. táblázatban láthatóan fejlődtek. Méhészetemben a különböző népességgel induló családok 1956-ban az akác előtti rendezés idejére a 7. A felsorolt példák igen jól szemléltetik a családok tavaszi fejlődésének menetét. az anya a műlépek közötti lépekre szorul. mert egyik évben sem volt mindenféle népességű családom.) a.

30. II.5* 1. 24. futó vizsgálat III.5 7. fészekbővítés V. 4. táblázat Népesség hány léputcás Kiteleléskor V. első vizsgálat IV. 17. 17. futó vizsgálat IV. ** Közben 4. 1 2 3 5 2 5 7 8 3 3 4 5 6 8 3 5 7 8 3 6 11 12 3 5 8 9 4 4 5 9 10 Nép 4 4 5 6 5 7 9 11 6 5 5 7 10 10 7 7 9 15 8 10 15 16 9 10 14 15 10 10 10 13 18 Méz van 2.5 2 1 8 bő van van bő 9. 28. 22. 12.5 4. II. 1. II. akác előtti szemle 1956-ban 10 léputcás család fejlődése III. 20. második szemle IV. I. 17. fészekbővítés 1955-ben 5 léputcás család fejlődése III. II. I. 1. fészekbővítés V. első vizsgálat IV.20-án 6-7 12. fészekbővítés V. táblázat Növekedés % 197 168 161 46 . első vizsgálat IV.5 kg feletetve.5 van van kevés 10 6 1. 22. futó vizsgálat IV. II. 5.Fias 54-ben 4 léputcás család fejlődése III. akác előtti szemle 1956-ban 8 léputcás család fejlődése IV. 15. után kiegészítettem.9 7. első vizsgálat IV. fészekbővítés AB kezdet! V. fészekbővítés V. 15. 1. 2. I. 5. 4. 27.8 8-9 14. 5. 15. első vizsgálat IV. akác előtti szemle 1955-ben 7 léputcás család fejlődése III. fészekbővítés IV. fészekbővítés V. akác előtti szemle 1956-ban 9 léputcás család fejlődése IV. 1. 28. I. fészekbővítés V. I. akác előtti szemle 1957-ben 6 léputcás család fejlődése III. fészekbővítés V.5 4** 2 1 van 6. első vizsgálat. II. 2. 17. II. fészekbővítés V. 26. I.5 6 4 kevés alig 11. 24.3 10-11 16. fészekbővítés V. fészekbővítés V. 5. 23. első vizsgálat IV. akác előtti szemle * A család készletét V.5 4 1 6. I. virágpor bő IV. 24. fészekbővítés V.

amit a jobban induló családok. Viszont figyelmeztet ez a törvényszerűség is arra. hogy a jó családok az akácot 8-10 nappal megelőző időre 15-16 léputcára fejlődnek. és a gyengébb családok erősítésére használjuk fel. Ha a családok fészküket már gyümölcsvirágzás alatt sűrűn takarják és 78 lépen nagy kiterjedésű fiasításuk van. Ezért az ilyen családokat megcsapoljuk. megkezdi kártételét a viaszmoly is. Közben a jól fejlődő családoknak már az egész kaptárt megnyitjuk. hogy a családok telelési népességében is van egy optimum (legkedvezőbb népesség). Látjuk tehát. nehéz megakadályozni annak további erősödését. rendszerint már áprilisban. 47 . hogy egyik esztendőben sem serkentettem. Az anya nagyobb összefüggő üres lépfelület hiányában . Helyükre bepetézésre alkalmas lépeket. A melegebb idő beálltával. akkor beavatkozásunk nélkül túlnépesedhetnek. hogy a penész miatt már teljesen törékeny léprészeket és nagyobb terjedelmű romlott virágporos részeket lépközfalig lekaparjuk. Ezzel egyidejűleg 2-3 födött fiasításos lépet is fel kell akasztani. Ha a rajzási hangulat már jelentkezik. A mézkamrába felhelyezett fiasításos lépek mellé feltétlenül tegyünk takaró lépet is! Az üresen maradó rész alatt a fészeklépeket letakarjuk. A bölcsők leszedése. hogy fészket általában kétszer bővítettem. Az életerős családok megvédik a molykártól. A kaptárak fészken kívüli részében levő lépekhez engedjük hozzáférni a méheket. A fészket időben bővítsük. A felső takarást továbbra is fent hagyjuk. csupán néha mézet bontottam fel. kihordják a megromlott virágport is. elveszünk egy-két fiasításos lépet. Ez a fiasítás és a dajkaméhek közötti helyes arány felbomlásához és a rajzási ösztön felébredéséhez vezethet. ha esetleg túlnépesedés fenyegetne. mert a gondozatlan lépekben április második felében a viaszmoly esetleg már kárt tehet. Kitisztogatják a penészes lépeket. A családok erősségét csak akkor korlátozzuk. A fészekbővítést egészen a gyümölcsvirágzás végéig folytatjuk. Ha a család nem nagyon népes. és még hűvös idők járnak. kétanyás NB). takaró lépre nem szívesen fiasít az anya. Ezért a családot fel kell engedni a mézkamrába. Azt is bizonyítják a számok. Ez annál inkább fontos. egész műlépeket teszünk.A 6-7 léputcás családok népesedése volt aránylag a legnagyobb. általában csak addig segít. Ez különösen akkor fontos. A kaptáron kívül tárolt lépeket kéthetenként kénezzük. mint az erősek. Ilyenkor a tömeges hordás beköszöntése még megszüntetheti a bölcsőktől megfosztott család rajzási hajlamát. 20keretes rakodókban ilyenkor már nem bővíthetünk a fészekfiókban. A fiasításos lépek a mézkamrában egymás mellé kerüljenek. így csökkentjük a rajzás veszélyét. történhet ez meg. fűz vagy repcevirágzáskor. Az időben végzett fészekbővítés. ami a rajzási ösztön feléledéséhez vezet.könnyen csökkenti teljesítményét. jól betelelt családoknál (20 keretes Hunor. az építési lehetőség egyaránt ezt a célt szolgálja. mert a két szélső. míg a bölcsőkben nincsenek álcák. amelyiknél meg kell állanunk. kis kaptárakban. hogy bizonyos nagyságig a gyenge családok százalékosan jobban népesednek. Ezek kitelelési. A tavaszi fejlődés idején mindent kövessünk el a rajzás megakadályozására. vagy ha hordás van. Azonban mégsem érték el azt a népességet. akkor a mézkamrának csak egy részét nyitjuk meg. Az adatokból kitűnik. Mégis helytelen lenne csupán ezért gyenge családokat tartani. teljesítményük rosszabb. Megjegyzem.népességüknek csaknem kétszeresére fejlődtek. Jó gyümölcs. a fészek egységének megbontása. Ezt a munkájukat azzal könnyítjük meg. amikor már 7-8 lépen van fiasítás. Az ezekben fejlődött munkások gyengébbek. Később már csak a családok erős legyengítésével érhetünk célt. A fészek megnagyobbításával és építési lehetőség nyújtásával foglalkoztatjuk a méheket. A tavaszi fejlődés idején munkánk a méhcsaládok népességének minél gyorsabb növelésére irányul.

amelyek akácvirágzás idejére megközelítették fejlődésük csúcspontját. mert a többit leköti a népességhez viszonyítva még aránytalanul nagy fiasítás. hogy elpusztuljanak. (A kísérlet leírása a családok népességét súlyban adja meg. 3. hogy a gyenge családoktól nemcsak eredményt nem várhatunk. táblázat Igen érdekes a legmagasabb hozamú családok népességének vizsgálata.96 A családok száma a csoportban 16 29 2 9.20 55. A mi. ezért jó kihasználása méhészetünk hozamára döntő.) A kísérlet eredményéből (8. Hozamuk átlag 12 kg volt. A gyenge családok csak kevés dolgozót küldhetnek külső munkára.6%-ából) pörgettem. Ez természetes. A népes családok előnyét sok kísérlet és gyakorlati tapasztalat igazolja. Egyik szovjet méhészeti kutatóintézet végzett ilyen kísérleteket. Népességük csak 30%-kal. Különböző súlyú családok hozamát ellenőrizték. tehát készletüket erre egészítették ki. Méheink fölösleget rendszerint csak akácból gyűjthetnek. hiszen egy kg nektár begyűjtéséhez sok ezer méhforduló kell. etetnünk kell azokat. 60 kg-on felül 16 családtól (vagyis az állomány 28. rövid ideig tartó akácunkon.MÉZELTETÉS. 1. A családok Súlya kg Népessége léputca 1 3 1. táblázat) kitűnik. illetve ha ennél többet gyűjtöttek. népes méhcsaládok. A 13 léputcával indulóktól már 27 kg-os átlagot pörgettek. hozamuk azonban 125%-kal volt több. 1 NB léputcára 30 dkg méhet vettem. A könnyebb megértés és tájékozódás kedvéért hozzávetőlegesen léputcára is átszámítottam. Jó gyűjtést csak azoktól a családoktól válhatunk. ha nem akarjuk. a fölösleget kipörgették. a népes családok jelentősége még nagyobb. táblázat A családok népessége akác előtt 10-12 13-15 16-18 léputcás léputcás léputcás Átlagos hozam kg 46. A családok népességének a hozamra gyakorolt hatását gyakorlati tapasztalattal is bizonyíthatom.5 5 2 7 3 10 4 13 Gyűjtés 7 14 20 34 49 Pörgetés Kg 0 0 0 12 27 Őszi etetés 15 8 2 0 0 8. Legtöbbször még a családok mindennapi szükségletét sem elégítik ki. amelyek a főhordás indulásakor 7 lépet takartak. A kísérletet hosszantartó hordáson végezték. rohamos. Pörgethető fölösleget csak a 10 léputcás családok adtak. Ezek a különböző népességű családok közül a következő arányban kerültek ki: 48 . a legelő jó megközelítése. 1956-ban pörgetési átlagom a 2 akácon 52 kg volt. megfelelő nagy kaptár. Saját szükségletüket még azok a családok sem gyűjtötték be. A családokat ősszel 22 kg-os átlaggal kívánták betelelni. A különböző népességű családok hozamát a 9. A főhordás tökéletes kihasználásának követelményei a következők: 1. 2. hanem még támogatnunk.46 52. PÖRGETÉS A tavaszi mézelők nem adnak tömeges gyűjtést. táblázatban hasonlítom össze.

amit a legelő közvetlen közelében elhelyezettek. amelyek fészküket (10-12 lép) sűrűn takarják. mert ezzel hozamukat növeljük. amelyektől eleve nem várhat eredményt. hogy a méheket lehetőleg mindig a nektárt adó növények közvetlen közelében helyezzük el. hogy lakásukat nem töltik meg teljesen. Ennek a feltételnek teljesítése legtöbbször módunkban van. akinek 10-20 gyenge. akinek 5 népes családja van.. a hosszú úton több veszélynek vannak kitéve. Jó eredményt csak azoktól a családoktól várhatunk.25 kg. mint az. amikor a rajzási ösztön felébredésétől kell tartani. amelyek a virágzás kezdetére a kaptár 2/3. A hátralevő időben a fiasítás nagy része (40-50%-a) kikel. mint a röviden.. Összefoglalva: kevesebb beruházással és termelési költséggel nagyobb eredményt hoznak. A családok túlnépesítése káros lehet. Az ilyen családoknak már bőségesen van gyűjtőméhük. sokszor azonban nem tulajdonítunk neki kellő jelentőséget. de még nem érték el azt a fejlődési fokot. ilyenkor pedig döntő. a rajzási ösztönük fölébred. Ehhez járul az is.60 kg-on felül adott a a a a 12 13-14 15-16 17-20 léputcás családok léputcás családok léputcás családok léputcás családok 11 28 44 60 %-a %-a %-a %-a A legnépesebb családoknál a késői akác 4-5. A rohamos akáchordást az ilyen családok nem képesek tökéletesen kihasználni.38 kg A pohánkatáblától 1200 méterre……………. mert leálltak. A népességben is az optimumot kell keresni! Ezek a számok is fényesen bizonyítják. hogy csak népes családoktól várhatunk eredményt. hogy a virágzó növényeket a méhészet közelében több méh látogatja.. akik csak a kaptár valamennyi lépét sűrűn takaró családokat tekintik akáchordásra éretteknek. míg a nagyobb számú gyenge saját szükségletének begyűjtésére is képtelen. hogy kezelésük kevesebb munkát. A méhek először a legközelebbi virágokból gyűjtenek. Az akácot csak azok a családok használják jól ki. Sajnos. Megszorulnak. alkalmasak lesznek-e az akácvirágzás jó kihasználására. vándoroltatásuk kevesebb szállítóeszközt kíván. Pedig jobban jár az. A népes családok előnye még az is. hogy a méheket végig a gyűjtés láza uralja és munkalendületük egy napra. Vannak. hogy a hordást adó növényekhez közelebb elhelyezett méhcsaládok többet gyűjtenek. Fontos tehát. a rövidebb úton kevesebb üzemanyagot (mézet) fogyasztanak.. ami az akác indulásakor kívánatos lenne. 2. a közelebbről többször fordulhatnak. mit látunk. főleg fedett fiasításuk és elegendő mézkészletük van. A többlethozamban a következő tényezők játszanak közre: a méhek a közeli legelőt hamarabb megtalálják. mint nagy távolságokon. Mivel ilyenkor az elhullás kevés (a téli méhek erre az időre már elpusztultak) a családok rohamosan népesednek. napján már be kellett avatkozni.. mint a távolit. Ezekben a családokban a fejlődés akácig már akkor sem áll meg. 20 keretes kaptárban 7-8. A méhcsaládokat az akácvirágzás kezdete előtt 8-12 nappal mézelésre készítjük elő. 24 keretesben 9-10 lépen kiterjedt. Az 1200 méterre levő családok csak 54%-át adták annak. elhelyezésük kevesebb méhlakást.. ha nincs hordás. a 24 keretesekben 16-18 lépet). 49 . A hordási lehetőség jó kihasználásának másik feltétele a legelő jó megközelítése. másrészt. Az 5 népes család szép eredményt adhat. Ekkor ellenőrizzük helyzetüket és megállapítjuk. méhállományunk nagy része még akácvirágzás után sem üti meg azt a mértéket.46 kg A pohánkatáblától 300 méterre ……………. mint távolról. Íme. sőt egy órára se csökkenjen. Számtalan adat bizonyítja. S mégis. Pohánkatáblától különböző távolságra lerakott egyenlő népességű családok 40 napos hordás alatt a következő pörgetési átlagot adták: A pohánkatábla közvetlen közelében……. egy példa. de inkább3/4 részét takarják (a 20 keretes kaptárakban 14-15. Igen sok méhész olyan családokkal indul az akácnak.

akinek családját mérlegeltük. addigra a méhek már beérlelik. A kaptárak felbontása megmutatta a hibát. Ez azért is káros. amelyben a családokat akác előtt nem egyesítették.30 2. mert még éretlen. A további emelkedés a következő volt: 22-én 23-án 24-én Ekkor az akácot a nagy forróság leégette. Ha egy NB lépbe 3. a család nem szorul meg. mennyire fontos a méhcsaládok töretlen munkakedvének megőrzése.5 kg méz fér. hogy a méhek leállnak. Különösen veszélyes a túlnépesedett családokkal való mézeltetés akkor. Ennek kettős oka van.20 kg kg kg kg V. Egyik. Mire sok összegyűlne belőle. akkor 10 kg-os hordáskor a nektár elhelyezésére 9 lép szükséges. A bajon a méz elszedésével nem lehet segíteni. amikor több ilyen rendkívül jó nap is követi egymást. át sem veszik.50 5. mert ugyanakkor más mérlegesek még a hordás töretlenségét mutatták. 12. 3 nap alatt 30 kg-mal lett nehezebb. Taranov szerint a nektárnak háromszor annyi hely kell. 18-án 19-én 20-án (rosszabb idő) 11 kg 9 kg 8 kg 19-én és 20-án már feltűnt a súlygyarapodás csökkenő irányzata. A túlnépesedett család kaptárja ennél hamarabb annyira megtelik. 14-én 15-én 16-án 17-én 0. 21-én pörgetett. Több ízben tapasztaltam. hogy NB kétanyás kaptár. Korai pörgetéssel nemcsak mézünk hírnevét rontjuk. mert a méz még nem érett be. Igyekeznek minél jobban szétteríteni. hogy a méhek nektárral nem töltik tele a sejteket. A 4. a kaptár homlokfalán. mert elősegíti a rajzást. Láttam olyan esetet. Minden lép megtelt. hogy nagy felületen érintkezzék a levegővel és fölösleges víztartalma gyorsabban elpárologjon. 1950-ben a Pusztavacsi akácosban a hordás május 14-én indult. és hogy jó akácon az egy anyával fejlesztett családok is könnyen megszorulhatnak. annál hamarabb telnek meg a lépek nektárral. napon pedig a méhek nagy része tétlenül ült a kijárók előtt. mint a méznek. sőt kivételesen napi 20 kg-os gyarapodásról is. hogy a nektár nagy víztartalma miatt nagyobb helyet foglal el.5 9 3 kg kg kg 50 . Akácvirágzáson a hordás 6-7. Az öt nap súlyemelkedése 56 kg volt. Másik. Az akáchordás kihasználásának harmadik fontos feltétele a nagy kaptár. mert a családok pár napos hordás alatt megszorulnak. A nagyobb víztartalmú mézért kevesebb pénzt kapunk. napjáig nem szabad pörgetni. Ilyenkor tehát a munka lendülete folyamatos. Az ilyen lehetőségek a méhekkel túlzsúfolt kaptárban nem használhatók ki. sőt ha víztartalma a 22%-ot meghaladja. Barátom. Gyenge hordáskor a naponként begyűjtött nektár nem sok helyet foglal el. Minél rohamosabb a hordás. Ezen a napon a mérleges 7 kg-ot gyűjtött. Vannak szerencsés esztendők. ha a méhész nem tartózkodhat állandóan méhei mellett és nem segíthet a családon.3. A nektárnak sokkal több hely (lép) kell. mint a méznek. pedig a 10 kg-os súlygyarapodás akácon nem ritka! Tudunk ennél nagyobb 15-17. A mérlegelési eredmények a következők voltak: V. A családok leállnak. hanem magunknak is anyagi kárt okozunk. 1956-ban második akácon öt egymás utáni napon mértünk egy anyával fejlesztett családdal 10 kg-on felüli gyarapodást.00 4.

hogy a családoknak ilyen rohamos hordáskor sokkal több hely kell. Először a tartalékcsaládok népét és fiasítását használjuk fel. mint amennyi az érett méz raktározásához szükséges. Az általunk használt mézeltetési módnál a 22-24 keretes NB kaptárban 40 kg-os súlygyarapodás körül már szükség van beavatkozásra. akkor törzscsaládot is feloszlatunk. hogy helyéről elvisszük az anyát (pl. és sűrűn takarják fészküket (10-12 lépet).3 2. Ezt a munkát papíron készítjük elő. A szemle végén kijelöljük.5 9 24 3 A család akkor állt le. Ilyen tényezők: a lépek száma. Ha úgy egyesítünk. Bizonyítja végül. Teljesen csak azokat a családokat szüntetjük meg. az első akácvirágzás idején nap kg 14 15 0. ábra). Egy-két nyitott fiasításos léppel és kevés méhvel tartalékba tesszük. A pörgetés utáni napon a hordás ismét ugrásszerűen növekedett (6. 20 8 21 22 23 7 12. Az anyákat legjobb 3-4 keretes anyatartalékolókba rakni. csak 33 kg-ot! Családonként 12 kg mézet veszítettem azért. A családok előkészítése akáchordásra 8-12 nappal a virágzás kezdete előtt időszerű. A munka menete: a családokat végig vizsgáljuk. Én pedig. mert így a mézkamrába helyezett fiasítás pörgetésig kikel. Húszkeretes Hunornál 25 kg körül állnak le a méhek. amelyeknek 7-10 lépen nagy kiterjedésű fiasításuk van. népességüket. Ha úgy egyesítünk. a mézkoszorúk nagysága a hordás kezdetekor. hogy a népétől és 51 . Feljegyezzük: melyik családnak. Bizonyítja. amelyeknek anyja öreg vagy rossz. Azután az új helyen hozzá kell söpörni egy másik. mert a méhcsaládok szűkös helyzetén két nappal később segíthettem. fias lépeik számát feljegyezzük. Azokat engedjük önállóan az akáchordásba.5 16 5 17 4. melyik kaptárból hány fiasításos lépet adunk és mely családot erősítik majd a teljesen feloszlatott családok kijáró méhei.Mérleges kaptár súlyváltozása 1951ben. hogy a mérleges kaptár tulajdonosa 45 kg-os átlagot pörgetett. mert méheimnek nem volt elegendő helyük a begyűlő nektár elraktározására. A többieket ilyenre felerősítjük vagy egyesítjük. aki tömeges főhordáskor (különösen érvényes ez az akácra) méhei munkáját nem kíséri kellő figyelemmel. akkor el kell vinni egy nyitott fiasításos lépet a rajta ülő méhekkel és az anyával. nyitott fiasításos lép dajkaméheit. fiatal anyákat nem öljük meg. amikor a mérleges kaptár megközelítette a 40 kg-os gyarapodást. Ez az eset fényesen bizonyítja. Teendőnk a következő: megállapítjuk. már lecserélésre ítélt. Sok mindentől függ. hogy sok mézet veszít. és melyeket kell felerősíteni. illetve egyesíteni. Az időben való beavatkozás szükségességét mutatja. hogy a méhcsaládok milyen súlygyarapodás után szorulnak meg. az első akácvirágzás idején 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 Mérleges kaptár súlyváltozása 1951ben.2 18 19 11 9 6. mely családok bocsáthatók erősítés nélkül a főhordásba. Ezt kinek-kinek saját viszonyai között kell kitapasztalnia. de lehet a NB kaptár végében leválasztható 3 keretes rekeszbe is. A jó. hogy a 22-24 keretes NB kaptár egy család számára is kicsinek bizonyulhat. ábra. Ha ez nem elegendő. melyek a főhordás önálló kihasználására alkalmas családok. kétanyás kaptárban). a fiasítás terjedelme.

ami később erős elnéptelenedést okoz. akkor fiasításos lépen hagyjuk ott. Ez utóbbival egyszersmind megkönnyítjük a méz elszedését. A kis család lépkészletét kiegészítjük. A régi helyükről elvitt anyatartalékoló családocskákat pár napig etessük híg cukorszörppel. mert visszamaradnak a kijáró méhek. Ezzel kapcsolatban két kérdésről kell részletesen szólni.helytelen. addig a kijáró méhek zöme visszarepül régi helyére. melegítése hiánytalan legyen. akkor az anyával külön tett kis családnak adhatunk műlépet is. napján. Az anya korlátozásának egyrészt a fiasítás terjedelmének csökkentése. teljesen leromolhat. Az anya túlságos korlátozása . hogy mindkét család méhei belerepüljenek. akkor tartsuk a kiszedett fiasításos lépeket egy napig külön kaptárban (vagy léphordó ládában). A gyenge családok felerősítéséhez szükséges anyagot szedjük össze léphordó ládába. Ügyeljünk arra. hogy a fiasítás további gondozása. A méhcsalád munkakedve. A felerősített családok fészkében a fiasításos lépek egymás mellé kerüljenek. az egyik családot meganyátlanítjuk. hanem ősszel a betelelés után. Az ilyen kis családok hordás alatt rohamosan fejlődnek. Ha hordástalan időben sok kijáró méh tartózkodik odahaza. mint azoké. akkor kicseréljük. csak vontatottan dolgozik. mert nincsenek kijáró méheik. hogy az így felerősített családok fölösleget adnak. mert a családok a nagy hordás idején elnéptelenednek. Arra nagyon vigyázzunk. családok népessége. Míg a láda megtelik lépekkel. Az összeröpítés előnye. A többi fiasítást a rajtuk ülő dajkákkal együtt elvihetjük. és a kaptár megtelt. nehogy kirabolják a felerősített családokat. mert pótbölcsőben nevelkedett. Ha az anyanevelés nem sikerül. A helyes és legeredményesebb. hogy az anyátlanított családoktól többet lehet pörgetni. feletetett cukor) is figyelembe kell venni. téli mézkészlet. és pörgetéskor kevesebb családdal lesz dolgunk. a fiasításos lépeken csupán fiatal méhek maradnak. A pörgetett mézen kívül más tényezőket (szaporulat. Az összeröpítésre szánt családokat az akácon közvetlenül egymás mellé helyezzük. és akác után könnyűszerrel termelő családokká népesíthetők. a hordás kihasználására. A 2 család.fiasításától megfosztott anya régi helyén marad. Ha hordás van. másrészt a kaptár bizonyos részében való elhatárolása a célja. Munka közben bőven füstöljünk. amelyek saját erejükből érték el ugyanezt a fejlettséget. akkor egyesítjük a két családot. Azonban az anyátlanítás és a túlzott pörgetés később megbosszulja magát. Ha jó a hordás. főként az anyátlanítás utáni első napokon.a teljes anyátlanításról nem is beszélve . amikor a mézkoszorúk már megteltek és a családok lázasan gyűjtenek. A családok népességének ellenőrzésével és szükséges mérvű összevonásával egyidejűleg előkészítjük a családokat a mézelésre is. ha anyja és fiasítása is van. Az általa nevelt anya minősége bizonytalan. mert akkor nem használják ki tökéletesen a hordást. méheket csak egészséges családok között cserélgessük. A család több anyát nevel. hogy a méhcsaládok ilyen „összekevergetése" nem káros a méhek munkájára. A petézés még siker esetén is legalább 3 hétig szünetel. lendülete akkor a legnagyobb. A két család egy kaptárba gyűjt. egyben legbiztonságosabb méhészkedési mód az. nagyon szép lépeket épít. Az igaz. a másik a mézeltetés módja. A népesség visszaállítása ekkor már nehéz. Az elosztást a legelőször kivett léppel kezdjük. álanyássá válhat. Három gyenge családot: is összeröpíthetünk. hogy a lépeket. 52 . Az anyátlan család. az ilyen családok hozama nem rosszabb. A hordás 3-4. hogy az öreg méhek hazarepüljenek. ha egész esztendőben népes családokat tartunk és minden elnéptelenedést okozó beavatkozástól tartózkodunk. Ekkor a lépeket elosztjuk az erősítésre kijelölt családokhoz. A különböző módon mézeltetett családok eredményét nem akácpörgetés után és csupán a kipörgetett méz mennyisége alapján kell összehasonlítani. ezért könnyen megrajzik. az egyik az anya korlátozása. Felületes munkával a méhbetegségeket terjeszthetjük. a legnagyobb hordás idején az egyik kaptárt elvisszük helyéről. Mikor a méhek már érzik anyátlanságukat. hogy erősen megzavarjuk a méheket. a másikat pedig úgy helyezzük el. Tapasztalatok bizonyítják. hogy a családok ne legyenek túl népesek. egyesítés nélküli mézeltetése helytelen és káros! Összevonhatjuk a gyenge családok népességét összeröpítéssel is. Az anyátlanítás káros az akác utáni hordásra és a szaporításra. Ha két anyával méhészkedünk egy kaptárban.

a fiasításra alkalmas üres lépek és műlép kerüljön. mikor a kaptárnak ebbe a részébe tartalékcsaládot helyezünk. Ezért a fészekből 2-3 öreg lépet. Ezzel a kaptárt mézelésre be is állítottuk. fekvőben pedig 6 lépre lezárásával. Ennek oka a családok gyengesége. Különösen gyakran szökik ki az anya a szűk fészekből. a műlépen túl pedig van. A fiatal méhek az anyához húzódnak. Ezért az anyát kevés lépre korlátozni csak anyaráccsal lehet. vagy műléppel töltjük ki. A műléppel való fiasítás korlátozás csak a 7-9 lépes fészekben válik be kielégítően. Végső szükségben teljesen műléppel töltjük meg a fészket. Gyakori. hogy az első pörgetéskor a fészekből oldalra tesszük az erősen mézes fiasításos lépeket. de bármely fekvő kaptárban alkalmazható. hogy igen. és ott anyát pároztatunk. ennek megfelelően több műlépet adunk a fészekbe. az anyának nem marad hely rajtuk petézésre. A fészek két oldalára 2-2 műlépet is adhatunk. A mézkamra a fészek két oldalán van. NB fekvőben a következőképpen járhatunk el: a. a méhek az azon túl levő lépeket teletöltik nektárral. és helyükre fiasításra alkalmas fiatal lépet vagy műlépet adunk. A hordáskor beadott műlépet a méhek rohamosan kiépítik. Ha akác után szaporítani akarunk. Míg a műlép kiépül.) A családot a tavaszi fejlődés idején a kaptár közepe táján levő kijárón át röpítjük. A fészekmézkamrás mézeltetés lényege. főként akkor. Mikor a családokat akácra rendezzük. A fészek és mézkamra közé behelyezzük az anyarácsot. így a szélső lépek a fészektől 7-9 lép távolságra kerülnek. amilyen az akác. de van annyi helye. Fekvő kaptárban több mézeltetési mód lehetséges. amennyi a népesség mérsékelt utánpótlásához szükséges. Ha kevés a lépkészletünk. A fészekrészen kijárót nyitunk. Itt vannak a fiasításos lépek. Felmerül a kérdés. A fészek lezárása a kaptár közepén két anyarács közé. A fiasításos lépeket közvetlenül az anyarács mellé tesszük. lehetőleg födött fiasítással a mézkamrába akasztunk át és helyükre egész műlépes kereteket teszünk. még akkor sem. ha nem a kaptár homlokfalán. Sokan panaszolják. Népes. akkor a mézkamrába több lépet akaszthatunk át. közvetlenül az anyarács mellett helyezzük el. akkor az anyát 2-4 nyitott fiasítással a kaptár jobb vagy bal végén anyaráccsal lezárt 6-9 keretes részbe helyezzük át (7. a méhek beavatkozásunk nélkül is csökkentik a fiasítást. Jó.Túlzott és helytelen az anya kalitkázása vagy 1-3 lépre zárása is. ez előnyös. A család. A legelterjedtebbek és jól beváltak a következők: 1. A műlépből épített új lépek is rendszerint mézzel telnek meg. a fészek többi részét fiasításra alkalmas lépekkel. Ehhez a módszerhez külön kaptárak is készülnek. hogy főhordásra a mézkamra a fészek helyére kerül. Így a fészek egysége tulajdonképpen megmaradt. ábra). vajon elegendő-e műléppel korlátozni az anyát. Az ilyen családoktól bőven vehetünk el fiasításos lépeket. 53 . Nem szabad elfelednünk. ha a fészekben nincs herelép. 2. Az anyarácsok közé a nyitott fiasítás. A későbbiekben. Az anya a kaptár beosztásától függően 6-9 lépre korlátozható. A mézeltetés rakodó kaptárban egyszerű. Helyes az akáchordást néhány lép kiépíttetésére is kihasználni. Tízkeretes fészkű kaptárban évenként legalább 3 lépet cserélünk. ha fiasításos lépeket tesznek fel. gyűjtő méhei továbbra is a régi kijárón közlekednek tömegesen. nem szökik-e ki az anya a műlépek közül? Megesik. akkor ez nem baj. A többi fiasításos lépet a túlsó oldalon. kellően fejlett családok minden csalogatás nélkül elfoglalják a mézkamrát. Ezzel a fészek egy részét felújítottuk. hogy méhcsaládjaik akácvirágzáskor nem hajlandók felmenni a mézkamrába. hanem a keskenyebb oldalán. A méhek ide szoknak. Az anya a fészken kívüli lépeket nem petézheti be. hogy az első akác után az anya a kipörgetett lépőkre húzódik és ott új fészket alakít ki. Az anya kihúzódásának veszélyét csökkenthetjük azzal. hogy olyan rohamos hordáskor. A fiasításos lépeket csak a rács választja két részre. Rakodókban elégedjünk meg az anyának a fészekrészre való korlátozásával (legföljebb a 12 keretes fészekből válasszunk el 2-4 lépet függőleges anyaráccsal). Anyarács helyett műléppel is korlátozhatjuk az anyát.

Itt. nem kell válogatni. Az ellenőrzést mindig a legnépesebb családoknál kezdjük. amikor a mézkamrában már csupán födött fiasítás van. Ennek alapján megállapíthatjuk. mert a mézkamra lépeiben nincs fiásítás. a fias lépeket az üres lépek közé tűzdeljük (7. érlelésével. hátsó falán pedig jobb felől azonos magasságban és nagyságban nyitunk kijárót. A gyűjtő családok munkáját fölöslegesen ne zavarjuk. lehetőleg a kaptár rövidebb.) tűzdelés után A kaptár másik részében (a mézkamrában) a fiasítás napról napra fogy. amikor a fiasításos lépek mézkoszorúi megteltek. akkor a hibák mérséklődnek. A méhek ide szoktak. Tapasztalatom a következő: A fészekmézkamrás módszerrel könnyebb a pörgetés. A fészek előbbi helyére kerülnek az üres lépek. Ha már a szélső lépekhez közelednek.) rendezés előtt. A fészekmézkamrás módszerrel mézeltetett családokból nehezebb volt szaporítani. Ezt feltétlenül meg kell akadályoznunk. hol tartanak a méz tárolásával. 180 fokkal elfordítjuk a kaptárt.) 7. Ezért az ilyen családok sokkal hamarabb etetésre szorultak. A hordás első napjaiban. a kaptár másik végébe toljuk a fészket. Mikor a fészek mézkoszorúi már megteltek. A 2 rész közé anyarácsot teszünk. A népes családok bármelyik mézeltetési módszerrel szép eredményt adnak. vagy 2 + 2 műléppel a kaptár közepére zárom 8 lépre. Én anyarács nélkül mézeltetek. A fészek helyváltoztatását megkönnyíti és meggyorsítja. akkor a család munkalendületének csökkenésével számolhatunk. Ezzel a fogással megszabadulunk a keretek átrakosgatásától. a fészekben azonban alig volt mézkoszorú. ábra. Ha a fészek 6 keretesnél nagyobb. akkor estefelé bepillantunk a kaptárakba. Sok méhész azt hiszi. A hordás 3-5.) rendezés után. Ha nincs mérlegünk. mind a 6 lépet fiasítás foglalta el. A hordásról mérlegeléssel tájékozódjunk. hamarabb legyengültek. a mézkamra kijárója pedig előre került. A méhek volt fészkük lépeibe raktározzák a mézet. Az utóbbi években a fészekmézkamrás megoldásokat is kipróbáltam.a. kevesebb fiasításuk volt. 54 . Ennek következtében a fészek kijárója hátra. a pörgetés jobb eredményt adott. ha a kaptár homlokfalán bal felől. A méhek a nagyjából már meghordott lépeket a felső lécnél fehérítik. napján. b) A fészket a kaptár jobb vagy bal oldalában tartottuk.) b. ábra c). hogy a mézeltetés eredménye a módszertől függ. ugyanakkor a kaptár homlokfalán a család népességének megfelelő kijárót (kijárókat) nyitunk. és a méhek a jó hordásba belelendültek. c.) c. Ha a fészket 6 keretre szűkítettem. és terjed a fiasítás. A mérlegre közepes népességű családot tegyünk. NB-nél 40 kg-os gyarapodást mutat. A fészket 1 + 1. Itt nyitottunk kijárót is. akkor a családokat feltétlenül ellenőrizzük. Ez nagy tévedés. b. vagy hátsó oldalán kijárót nyitunk. Így a fészek régi helye mézkamrává vált. A fészekmézkamrás mézeltetés előkészítése több munkával jár (kivétel a fordítható kaptáras megoldás). Fészekkamrás mézeltetés NB fekvőkaptárban a. Ha a mérleg 20 keretes H kaptárnál 25 kg-os. az új fészekben viszont rohamosan építenek.

Lépritkítás. vagy amikor a pörgetés nem sürgős. annak ellenére. A többi munkát kisegítő személyzettel kell végeztetni. Ezt füstöléssel kerülhetjük el. A kicserélt kaptárak egyforma alakúak és azonos színűek legyenek. néhány szál erős lúdtollat és vizet. nappal pörgetni). ha ponyvánk van. amelyek a kijáró előtt tétlenkednek akkor. azoktól 15-20 méterre úgy választjuk meg.a szabadban is pörgethetünk. Nagyobb méhészetben csupán a lépek elszedése és visszaadása a méhész feladata. épületben vagy vándorbódéban lehet (reggel elszedni. A helycserés mézeltetést igen jól felhasználhatjuk arra. Hordástalan időben a vándorbódéban pörgetünk. Ha nincs üres kaptárunk. A szükséges eszközökön kívül a bódéban helyet készítünk a mézes és üres lépeknek is. Hordástalan időben mézet elszedni csak a reggeli és az esti órákban tanácsos. behordása. A munkakedv fokozásának több módja van: 1. A lépeket . hogy a tartalékcsaládokat családdá fejlesszük. kirakjuk. amelyre nincs szükség a pörgetésnél. helycsere az erős és gyenge családok között. Ezt a megoldást szándékosan hagytam utolsónak. Munkánkat a következő családnál folytatjuk. ágyneműt és egyéb olyan berendezést.a méhész végezhet. akkor megkezdjük a méhek lesöprését. A pörgető csapja alatt a földbe olyan lyukat ásunk. vagy műlépet adunk.egymás után kézbe vesszük. Több sort is rakhatunk egymásra. Pörgetéskor csak azokat a lépeket vegyük el. Ez megkönnyíti. A méhektől megtisztított lépet másik ládába helyezzük. Korai serkentő pörgetéssel rosszabb minőségű mézet kapunk. 3. Az üres lépeket másnap este adjuk vissza. erős mozdulattal a kaptár üres részébe rázzuk. Hordáskor a mézet reggeltől estig elszedhetjük. A méz szagára a méhek könnyen a bódé köré gyülekeznek és megnehezítik munkánkat. és léphordó ládába rakjuk. Jó. hogy az 50 kg-os kanna a csap alá férjen. A mézes lépek kiszedése és áthelyezése gyengébb családokhoz továbbérlelésre.Ugyancsak be kell avatkozni azoknál a családoknál. A méheket hirtelen. lombot. A hordás közben alkalmazott pörgetést serkentő pörgetésnek mondjuk. A mézkamrából néhány lépet kiveszünk. a kiszedett lépek helyére üreseket. napjáig ne pörgessünk. Ha a kutatás nagy. megritkítjuk. A helycserét akkor végezzük. akkor a lépek 55 . A lesöpört lépekkel teli ládát két kisegítő a pörgető helyiségbe viszi. Mikor már valamennyi mézes lép kint van. minden munkát . hogy ne legyen a méhek röpülésének irányában. hogy legtöbben csak ezt az egyetlen lehetőséget ismerik és alkalmazzák. A pörgetés helye legyen minél közelebb a méhészethez. Az erős család helyére tett tartalékcsalád a reá repülő méhekkel megerősödik. A méhek a lépeket kihizlalják és a megnyújtott sejtekbe több mézet tárolnak. akkor a padlóra terített papírra két lécet (ágat) fektetünk. amikor a többiek szorgalmasan dolgoznak. gyűjtő lendületét növeli. A rázás után visszamaradókat nedves lúdtollal lesöpörjük a lépről. A pörgetésre gondosan elő kell készülni. meggyorsítja a munkát. Kis szünet után a kaptárból kiszedjük a pörgetésre alkalmas mézes lépeket. amivel ezeket letakarhatjuk. Ha hordás van. pörgetés . 4. amikor a méhek élénken járnak. Szükség szerint több helyen is tüzet rakunk. Pörgetés. A fekvőhelyet. amelyeket a méhek már pecsételni kezdtek és a méz a vízszintesre fordított lépből erősebb rázásra sem csepeg. A fedelező állványt kaptárra helyezzük. akkor pörgessünk. második mézkamra feltétele (rakodóban). Éjjel semmi sem zavarja munkánkat. hogy a bódé környéke füstben legyen. akkor a mézet a hajnali. A gyűjtő méhek a munkát továbbra is lendületesen folytatják. A pörgetés helyét a kaptárak mögött. és szorosan egymás mellé ezekre állítjuk a lépeket. mert a méz még éretlen.lehetőleg a kiszedés sorrendjében . Pörgetni pedig csakis jól zárt helyiségben.a mézes lépek elszedése. és a méhek nappal nem hagynak dolgozni. fedelezés. A méz elszedéséhez előkészítünk 10-12 keretes léphordó ládákat (2-4 darabot). Amikor a kaptárak megteltek mézzel és a méz érett. Kis méhészetben. A méhek közelében bárhol . Nedves ágakat. 2. A bent maradtakat széjjelebb húzzuk. A méhek lesöprése után a kaptárt lezárjuk. 5. korareggeli és esti órákban szedjük el. nagy víztartalmú. A hordás 6-7. A lépeknek kaptárban. A családot bőségesen megfüstöljük. füvet rakunk rá. mert a család. állványon vagy a földre fektetett ágakon készítünk helyet. A méhek elülése után pörgetünk.

aszerint. és a fészek közelébe tegyük vissza. Az ütés hatására a lép a keret síkjába visszaegyenesedik. kereteink is szebbek. hogy az alsó léc nézzen a forgás irányába. hogy a méhek akkor sem tékozolnak. szennyeződést. Szűkös készleten viszont azokat az élettevékenységeket is korlátozzák. mert a tisztesfű virágzásáig jelentős hordásra alig van remény. Ezekre a pörgetés végén kerül sor. Különösen legyünk óvatosak a szűz lépekkel. Megesik. amelyeknek zavartalan folytatása termelési szempontból elsőrangú érdekünk lenne. hogy a családok főhordás alatt mézzel teljesen kiszorítják az anyát a fészeklépek egy részéből. A sejtek felnyitásánál dolgozzunk bátran. A méhcsaládoknál legalább 10-15 kg. Igen fontos. mind saját érdekünkben óvakodjunk. A sejtnyitó villát folyamatosan toljuk végig a lépen. 56 . kaptár) hozzáütögetjük. Ha a fészekben kevés a méz. Azonban a családokat teljesen kifosztani ekkor sem szabad. A fészekben vastag mézkoszorús lépeket hagyunk. annál valószínűbb. A fészekből kivett mézes lépek helyére fiasításra alkalmas lépet vagy műlépet teszünk. de inkább több mézet hagyjunk. mert könnyen sérülnek. visszarakás előtt ki kell egyenesíteni azokat. ne centiméterenként tépdessük fel a sejtfödeleket. ha a lép kissé megvékonyodik. A fészekből vegyük ki a fölösleges mézet. A lépeket visszarakás előtt megpermetezni nem kell. Különösen fontos bőséges készlet hagyása őszi pörgetéskor. Viszont minél kisebb a fészek. Ez a fiasításra káros. hogy akác után 8-10 kg fogyasztást mutat a mérleg. A jó virágporos lépeket válogassuk külön. mert összetörjük. Ne feledjük. mert a második akácból sem biztos a hordás. Nem szabad tehát pörgetéskor „a mézkamra a méhészé" jelszó alapján eljárni. ha készlétük bőséges. Ilyenkor csak a fészken kívüli lépekből pörgetünk. A méhcsalád kifosztásától tehát mind méheink érdekében. gyorsan. A megkurtított sejteket a méhek szépen kiegészítik. hogy akác után bőséges mézkészlet legyen. Vándorlás előtt fontos a fészek megtekintése azért is. A lépeket legjobb oldallécükre állítva úgy tenni a pörgetőbe. Hordástalan időben a lépeket csak estefelé rakjuk vissza. Nem baj. Ilyenkor a mézkamra lépeinek teljes kipörgetése a család kifosztását jelenti. ha az ilyen virágporos lépeket megjelöljük. de előfordulhat 10-20 kg-os apadás is. hogy a méhek gondozásba vegyék és őszig lehetőleg mézzel befödjék. Túl erős pörgetéssel ne rongáljuk a lépeket. mert a mézbe kerülő fiasítás rontja a méz értékét. nem szabad kirabolni! Minél nagyobb fészket hagytunk a családnak. ha első akácról másodikra vándorlunk. Kevesebb mézet csak akkor hagyjunk. Tartaléklépek hiányában az első néhány kaptárba nem rakjuk vissza a lépeket. Ha időnk engedi. hogy a lép kipúposodott oldala nézzen fölfelé. nehogy az esetleg benne levő nehéz mézes lépek szállítás alatt leszakadjanak. hogy a fiasításos lépekben elegendő méz marad vissza.helyére azonnal üreseket rakhatunk. annál jobban kiszorult belőle a méz. Gyakori. Ezzel viasztermelésünket is növeljük. Ezt legkönnyebben így csináljuk: a keretet két alsó sarkánál úgy fogjuk meg. tapasztalt hibára mutatok rá: Hordástalan időben a pörgetés megkezdése előtt szűkítsük a kijárókat. Több lesz a fedelezésből a viasz. Pörgetéskor nézzük meg a fészket is. Ezeket válogassuk össze és egyszerre pörgessük. akkor a pörgetőből kikerülő keretekről tisztogassunk le minden zugépítményt. Mindig csak annyit fogyasztanak. amennyi feltétlenül szükséges. A lépről minden kihizlalt részt messünk le. csökkenti a fiasítást és leromlik. akkor a mézkamrában is kell hagyni. A méz így csapódik ki legkönnyebben a sejtekből. tisztábbak lesznek. Az akácon népesre fejlődött család sokat fogyaszt. Ha a készlet kevés. A lépek ilyen behelyezése azonban nem elengedhetetlen föltétele a jó pörgetésnek. Ha pörgetés közben a lépek kipúposodtak. vízszintes helyzetben tartva fölemeljük. nappali visszarakásuk rablást okozhatna: A pörgetési munkák részletes leírása helyett néhány gyakorlati fogásra. A mézes lépek kiszedésekor gondolni kell a méhcsaládra is. Jó. Mézrendeletünk tiltja a fiasításos lépek pörgetését. hogy pörgetés után milyen a hordási lehetőség. majd a felső lécet valamihez (asztal. A lépet nyomkodni nem szabad. a családok kifosztásához vezet és kárt tesz a fiasításban is.

Kihűlés után a viaszt a méz felszínéről levesszük. habos. A kipörgetett mézmennyiséget a lépek számával osztva megtudjuk. Ezzel megszorozzuk a családtól kivett lépek számát s megkapjuk a teljesítményt. hogy a méhekkel dolgozzék. érett méz szűrése még így is sokszor gond. Ezt följegyezzük a család törzslapjára. A jó.Vigyázzunk. Az első akácról a másodikra való vándorláskor. Meggyorsítja munkánkat az is. a nagyobb szennyeződések felfogására. Így tudjuk azt is. ráérő időnkben is sor kerülhet. akkor pörgessünk szűrés nélkül. A méz tésztákba igen alkalmas.például vándortanyáról . csak az a fontos.40 kg. A lefölözést megkönnyíti. A lépek válogatásával nem lesz gondunk. Feladata. vagy rongytömítéssel vegyük körül. Népes családokban ez könnyen megeshet. 850 lépből 2040 kg mézet pörgettünk. mert a betegségeket terjesztheti. pörgetéskor. Ha a szűrés lassítaná munkánkat. hogy a méheknek idejük legyen a lécek alól kihúzódni. innen könnyen leszedhető. Állatokat (kutyát. amivel munkánkat megrövidíthetjük. és ismerjük a kipörgetett méz mennyiségét. A méhek ugyanis a kaptár üres részében vastagon lepik a kaptár falait és fenekét. hogy a családoktól elvett lépek számát följegyezzük. a másik finom szemű. Szállításkor a kannák közé szalmát.40 kg mézet adott. amikor egy nap alatt kell esetleg nagyobb állományt kipörgetni. mert nem tud lépést tartani a pörgető teljesítményével. valamint a többi eszközt gondosan ki kell mosni. pörgetnünk és visszaraknunk. hogy sokat agyonnyomhatunk közülük. A 14. Ezt pontosan csak úgy lehet megállapítani. vagy viaszfőzőbe nem kerülhet. sz.ha nem is egészen pontosan . A kivehető lépek számát feljegyezzük. A részben telteket bent hagyjuk. A családok teljesítményének kiszámítására később. gyakran tejszerű. A kisegítő személyzettől követeljünk tisztaságot. A mézes pörgető rablást okozhat. A mézet azonban 1-2 napig tartsuk meleg helyen. Sokat segít például a mézes lépek kiválogatása.de a gyakorlatnak elfogadhatóan a következőképpen mérhetjük le: följegyezzük. ha csupán a nehéz lépeket szedjük ki. ha a mézes lépeket családonként megmérjük. A kaptárban bent maradt méz nem vész el. száraz helyen tároljuk. akkor a födelezést sütőben felolvasztjuk. hogy a lépek visszarakásakor méheket ne nyomjunk agyon. Pl. Így kevesebb lépet kell kiszednünk. A második akácon megtaláljuk azt érettebb állapotban. Ezalatt minden idegen anyag a felszínre emelkedik.40 = 26.akkor a kannákat gondosan záruk le. a méhektől megtisztítsuk és kipörgessük. mennyi mézet kaptunk átlag egy lépből. 57 . Egy lépből tehát átlag 2. Ilyen előkészítés után csak az lesz a dolgunk. Ne akarjon mindent ő elvégezni. hogy a megfelelő számú lépet kiszedjük. minden perc számít. hány lépet pörgettünk összesen. Ezért az utolsó lépeket az erős családokhoz óvatosan. macskát) ne tűrjünk a pörgetés helyén. ezért csak kis méhészetekben alkalmazható. A számítást nem kell a pörgetés napján elvégezni. A tetőt tiszta papír. A mézes vizet etessük fel. s pörgetés után ugyanazokat a lépeket visszamérjük. Ez hosszadalmas. A mézet tiszta. Gyúrjuk gombócokká. hogy a családokat a pörgetés előtti napon gyorsan átnézzük. A mézet jól szűrni csak kettős szűrővel lehet. Az utolsó lépek berakásakor olyan tömegben kerülhetnek a lépek alá. Néhány napi állás után megtisztul. 2040: 850 = 2. és a mézes lépeket a kaptár egyik végében csoportosítjuk. ha a kannákat csaknem színig (nyakhajláson felül) töltjük. Ez abban áll. amíg napviasz-olvasztóba. hogy melyik családtól hány lépet vettünk el. Nagyon fontos. Ez a család tehát 11 X 2. Ez a benne levő légbuborékoktól van. mert kellemes viasz zamatú. mert azt másra nem bízhatja. szénát. papírt tegyünk. Csak egészséges állományban ajánlható. Nagyobb méhészetekben a családok teljesítményét . és így tároljuk addig. A lehetőségek szerint készüljünk elő. hogy a méhész ne szaladgáljon a méhektől a pörgetőhöz. hogy melyik családtól mennyit pörgettünk. Ez azonban veszélyes is lehet.40 kg mézet kaptunk. hogy a méz. lassan tegyük vissza. A födelezést kicsurgatás után vízben áztassuk ki. Ha szállítanunk kell . családtól. 11 lépet vettünk ki. szállításra előkészíteni és el is szállítani. A méz. Az egyik nagylyukú. Méhcsaládjaink értékének megállapítása érdekében fontos tudnunk. Leghelyesebb egy családnak beadni. az apró idegen anyagok kiszűrésére. A munka befejeztével a pörgetőt. Ha otthon pörgetünk. szállítás alatt ne szennyeződjék.

sőt tartalékuk is. mert ez csökkenti a mézhozamot. Míg tehát a kasos méhészetben a méhcsalád egy év alatt lépkészletének többszörösét építheti ki saját termelésű viasszal. A méhek kiélhették építési ösztönüket. Ezzel szemben keveset . Ezért a kaptáras méhészkedés sok viaszt fogyaszt. Ha a hordás kedvező volt. amelyek nem építhetnek. amely a mézhozamot nem csökkenti.) Az építő családból kevesebb méh gyűjt. hogy a méhcsaládoknak meglegyen a teljes lépkészletük. amelyik 1 kg viaszt termel. Ennek az állításnak helytelenségéről már maga az a tény mindenkit meggyőzhet.5 kg-tól. VIASZTERMELÉS. Az 1 kg viasz = 14 kg méz tétel hamis volta már régen beigazolódott. A méhek viasztermelő képessége nagy. akkor a rajból fejlődött család még abban az évben megrajzott. Hiányos viasztermelésünk okát sokan a kasos méhészkedés háttérbe szorulásában látják. hogy az új méhlakásban bevezetett új méhészkedési mód akadályozza a viasztermelést. esetleg több kast építettek tele minden emberi segítség nélkül. amelyben egy esztendő alatt 15 kg (150 000) dolgozó élte le életét. Ezért a méhészek leghőbb vágya az lett. hanem az. Méhészetünk jövőjére. Ezért adjunk mindig jó. hogy a viasztermelés a méhcsaládnak nagyon sok mézbe kerül. mert az állomány egy részét az építés foglalja le. és annak megértése. a méhész akarata ellenére elégíthetik ki. E cél elérése után pedig ne építsenek. mint azoké. A kaptárban a lépek építéséhez szükséges viasz egy részét műlép alakban mi adjuk a méheknek. ha a viasztermelés feltételei egész esztendőben meglettek volna. hogy a viaszkiválasztás olyan életfolyamat. a gyűjtőmunka pedig az idősebb korosztályé. A kasba telepített méhcsaládra rábízzuk. Kísérleti adatok is bizonyítják. A kaptáras méhészkedés térhódításával párhuzamosan terjedt az a tan. A legújabb kutatások szerint 1 kg viasz termeléséhez a méheknek 3-4 kg mézre van szükségük. ÉPÍTTETÉS Viasztermelésünk nagyon kevés. mert vagy a veselépeket szedte ki.nálunk nagyon is keveset .5 kg viaszt termelhetett volna. „korszerű" méhészetben a méheknek sokszor évekig nincs lehetőségük az építésre. hanem inkább növeli. érett mézet. Azonban nem szabad megelégedni a jelenlegi gyenge eredménnyel sem. Első feladatunk a viasztermelést akadályozó tévhit leküzdése. A hazai fogyasztást is csak jó áruval növelhetjük. Így jutottunk el odáig. hogy ez a 7. Az 1 kg viasz előállítására elfogyasztott mézet 14-30 kg-ra becsülték. Ez azt jelenti. az új építmény olyan kedvezők a méhcsalád egészségére. hogy a kaptáras méhészkedés viaszigénye nagy. hogy a mérsékelten építő családok mézhozama mindig nagyobb. hogy a méhek építési ösztönüket igen sok méhészetünkben csak zugépítmény formájában. hogy egy olyan méhcsalád. hogy a lakása berendezéséhez szükséges viaszt saját erejéből termelje meg. hogy egy kas ivadékai saját visszavágott lépeik pótlásán kívül még másik 3-4. vagy pedig valamennyit visszavágta.5 kg csak elméleti szám. nem fedezi hazai szükségletünket sem. Ez népgazdaságunkra. 7. fiatal méhei nagy lendülettel fogtak munkához és új otthonukat pár hét alatt kiépítették. akkor rajt eresztett. a kasosé pedig semmi. A raj viasztermelésre érett. hogy az a méhcsalád. fejlődésére. Azonban ez sem jelenti azt. hogy mézünk jó minőségű és tiszta legyen. A kasos méhész tavasszal a lépek egy részét elvette a családtól. 3-4 kg mézzel kevesebbet ad. mint abból. hogy az építő családból semmivel sem szállt ki kevesebb méh gyűjtőmunkára. addig a kaptáras. föl kell tárni a viasztermelésünk növelésében rendelkezésünkre álló lehetőségeket. pedig a viaszellátásban mutatkozó nehézségekben a méhlakás korszerűsítése csak annyiban játszik szerepet. munkakedvére. 58 . Alacsony viasztermelésünk oka nem a korszerű méhlakás. A viasztermelési ösztön kiélése. Természetes. A viasztermeléssel szemben leggyakoribb ellenvetések a következők: 1. hogy a viasztermelés a fiatal dajkaméhek feladata. Ilyen eredményt a gyakorlatban nem remélhetünk. a külföldi piacok elvesztése végzetes lenne. A méhek építhettek.Mindent kövessünk el. Milyen messze van a mi 15-20 dkg-os családonkénti országos átlagunk a 7.termel. Mikor a családban a dajkaméhek a fiasításhoz viszonyítva túlsúlyba kerültek. de az egyéni méhészre is káros. Megtörtént. Évről évre nagy mennyiségű viaszt hozunk be. Kutatók szerint a munkásméh saját testsúlya felének megfelelő viasz termelésére képes.

mert gyenge az állományom. a viasztermeléshez is meleg kell. nemcsak a viasztermelésről mond le. Az építési ösztön már gyenge hordáskor (pl. Minden méhész nagyon jól tudja. pedig ezek a családok építettek is. a viasz termeléséhez és feldolgozásához meleg kell. Volt olyan esztendőm. és a naponta begyűjtött mennyiség emelkedésével párhuzamosan nő. Ne féljünk tehát attól. hanem fékezi a családok fejlődését is. Sohasem láttam kárát. hogy a két-három léputcás családok kedvező hordáskor milyen szívesen és szépen építenek. hogy azok nem végezhettek azonos munkát. csoport a két tevékenységet . Az I. csoportban a családok több fiasítást neveltek. a viaszmirigyek működésére kedvező a fészek egységének megszakítása. Azt. Igaz.egyidejűleg zavartalanul végezhette úgy. hogy az építés csökkenti a gyűjtésben résztvevő méhek számát és ezzel a mézhozamot. gyümölcs. A viasztermelés etetés hatására is megindul. Tehát az a méhész. A dajkaméhek a fészekben a fiasítás közelében tartózkodnak tömegesen. "Nem építtetek. bőven táplálkozó dajkaméhekben kezdenek működni.gondozást . amint az a méhcsaládok életében a természet törvényei szerint lenni szokott. Ez sem igaz. de fiasítást gondozott III. tehát a család fejlődésére. csop. Mind a viasztermelés. aki méheinek nem ad módot az építésre. nem jut idejük a fiasítás gondozására. Másik fontos feltétel a friss nektár és virágpor.) Az építési lehetőséggel gátoljuk a család fejlődését. csoport építhetett. Épített. táblázatban közölt eredmények bizonyítják. amikor kényszerből túlzásba is vittem az építtetést. ha a kaptárban bőséges készletük van. hogy a viasztermelés nem káros a fiasítás gondozására. Termelt viasz g Nevelt fiasítás db 355. hogy építeni csupán népes családokban hajlandók a méhek.8 15188 401 16402 I. a csoportokat azonban úgy rendezték be. mert a méheket az építés köti le. itt halad legjobban és leggyorsabban az építés is. fűz) is jelentkezik. de nem gondozott fiasítást II. a következő kísérleti adatok is bizonyítják: Három. A II. alkalmatlan erre" . hogy kényszerhelyzetben ezek is képesek még viasz termelésére. A méhek hordástalan időben akkor sem építenek. A rendszeres építtetés kedvező hatását ma már sok hazai tapasztalat is bizonyítja. Bőséges hordásban a családok bámulatos teljesítményekre képesek. 2. Azt hiszik. A III. A III. mint a II-ban. ha a méhcsaládok e két munkát egyidejűleg. mert lépeit állandóan kitördelték. hogy a gyenge családban 1 kg méh több viaszt termel. A viasztermelési ösztön felébredésére. mint a népesben. hanem egymást kiegészítő feladat. hogy az építés nem megy a fiasítás rovására. az idős méhek viaszmirigyei visszafejlődnek. csoport nem építhetett. mind a fejlődés akkor a legjobb. A viasztermelési lehetőségeket tehát a gyenge családokkal is ki kell használni! A viasztermelés csak kedvező feltételek mellett eredményes. A fiasítás fejlődéséhez is. csop.amelynek nem adtak alkalmat építésre. A fiasítás gondozása és a viasztermelés a méhek életében nem ellentétes. egyszerre végezhetik. csop. A 10. Eszerint válasszuk meg a viasztermelés idejét és helyét. Ellenőrizték.mondják sokan. Eredményem mégis a legjobb lett a környéken. táblázat 3. csak fiasítást gondozhatott. de teljesítményük sohasem éri el a fiatalokét. mert a méhek a keletkezett hézagot igyekeznek beépíteni. Méhészetemben kezdettől fogva módot adok a méheknek az építésre. Kísérletek bizonyítják. Családonként ekkor több mint 1 kg viaszt termeltem. hogy a három csoportban kéthónapos időszak alatt a családok átlag mennyi viaszt termeltek és hány méhet neveltek. Épített és fiasítást is gondozott 10.az építést és a fiasítás. A viaszmirigyek a fiatal. ezek viaszmirigyei viasztermelésre a legalkalmasabbak. Nem épített. Hasonló eredményt ért el 59 . de fiasítást nem gondozhatott. Adjuk meg nekik erre a lehetőséget. mindenben egyenlő értékű méhcsalád csoportot állítottak össze. A viaszmirigy működéséhez. Elsősorban szükség van fiatal méhekre.

vagy selejtezzük. Juhász István Jászdózsai méhész kasonként 1. Kérdés. Ezért a fészeklépek cseréjét rendszeresítsük. Ekkor ugyanis a család már telelőre készül. A fölösleges lépeket szaporításhoz használjuk. hogy a mézkamrában nem építenek a méhek. sejtjeik nagyok. Építésre a méhcsaládnak az első tavaszi hordástól (fűz. Az építtetést kényszerűségből ő is túlozta.esetleg kétszer annyit is . A viasztermelés növelésének módjai a következők: Új lépek építtetése műlépre. A viasztermelés lehetősége a kaptárban lakó méhcsaládban is benne van. amellett. esetleg annak elmúltával. és folytathatjuk nyár derekáig. penészes). egérrágott. fűzvirágzáson családonként 2. kórokozókkal kevésbé fertőzöttek. így a fészeklépeknek nemcsak 1/3 részét. Műlépre ütjük a természetes rajokat és a söpört rajokat is. Ebből adódik. a Nagy gombosi Tangazdaság méhésze is. Gyümölcs. akáchordás alatt. tehát viaszalapunk is nő. Ezért évente családonként legalább 3-4 lépet ki kell építtetni. lendülete nem csökken. ezeket pedig pótoljuk műléppel. Gyümölcsön csak akkor szabad alkalmazni. az általában nagyon rövid ideig tartó hordás következtében igen kis időszakra korlátozódik. a fészekben azonban gyorsabban halad a munka. A rendszeres viasztermelésnek viaszellátásunk javításán kívül sok egyéb előnye is van: A családok munkakedve. mivel a fiatal méhek kiélik magukat. gyümölcsvirágzáskor. Természetesen ez nem azt jelenti.ha népesek és sok fiatal méhük van . hogy teljes életerőben levő méhek teleljenek be. 60 .Avar Géza. heresejtes. Az új lépek tiszták. A lépek cseréje tehát. mert csak így kapunk szép lépeket. ha a család az öreg méhek zömét lecserélte és népessége már növekvőben van. A műlépre való építtetés is viasztermelés. Ilyen pl. ősz elején kell kivételt tennünk. A műlépre építtetést megkezdhetjük az első tavaszi hordáskor. A fészekben való építés mellett szól még az is.nyerünk. Mézhozama mégis jó lett. mert a méhek a műléphez kiépítés közben viaszt adnak. A kiselejtezett mézkamrai lépek helyére a sötétebb fészeklépeket rakjuk. Éppen ezért nem szabad ebből semmit sem elmulasztani. A rajállapotba helyezett családok . egy-egy akácon 2-4 lépet nyugodtan kiépíttethetünk anélkül. hogy élettanilag igen hasznos a családra. csak élni kell vele. gyümölcs) kezdve a tisztesfűig állandóan módot kell adni. és az a kívánatos. a családok egy részének rajállapotba helyezése.fiasításost és üreseket egyaránt . életerős méhek kelnek ki. Mindig a legöregebb lépeket selejtezzük (rosszul épített. A fiatal lépek használata különösen fontos a Noszéma megelőzésére. A fészek lépeit legalább 3 évenként cserélni kell. hogy ez a mézhozamot a legkisebb mértékben is csökkentené. dajkaméhek termelik. Ez alól csak nyár végén. ha a családoknak nincs annyi lépkészletük. a viasztermelésre is előnyös. hogy az új lépekre itt lesz szükség. A műlépet a fészekbe a fiasításos lépek közé vagy a szélső fiasításos lép mellé tesszük. A hordástalan vagy csekély hordású időben raj állapotba helyezett családokat feltétlenül etetni kell. mert máskülönben herelépet építenek a méhek. A műlépre való építtetés csak akkor káros. ezen felül 10 kg viaszt is termelt. Műlépre akkor is építtetünk. rossz keretű. A műlépet gondosan kell beragasztani.igen szépen építenek. amikor hordás van. A lépeket . a fiasításos lépek közelében. később az évről évre kiselejtezésre kerülő öreg lépek pótlására van szükség. mint az öregek. mikor lépkészletünk már teljes. bábingek nem szűkítik. Sajnos. Raj állapotba helyezéskor a lépekről lesöpörjük a családokat. az építőmunkával ellátott családok ritkán rajzanak. ezzel is nő lépkészletünk. viszonyaink között az építtetési lehetőség.13 kg viaszt termelt. Erre a fejlődő méhészetben a lépkészlet növelése végett. hanem felét is lecserélhetjük. A lépkészlet gyorsabb növelése érdekében más építési módot is alkalmazhatunk. Egész műlépet adunk. A lépeitől megfosztott családnak népességéhez mért mennyiségű műlépet adunk. Csökken a rajzás veszélye.szétosztjuk a többi család között. aki 1953-ban 50 családdal 722 NB lépet építtetett ki (műlépre). A viaszt a fiatal. az ilyen lépekből jól fejlett. sőt azok között építtetünk. Jó teljesítményű olvasztóval egy lépből több viaszt . mint amennyi ugyanolyan műlép készítéséhez szükséges. amennyibe a begyűlő nektárt tárolhatnák. hol és hogyan adjunk módot a családoknak viasztermelésre? Építésre mindig lehetőséget kell adni a méheknek. mikor. hogy a viasztermelés legigazibb helye a fészek: Ezért mindig a fészekben.

elmulasztja a használaton kívül álló lépkészlet gondos kezelését. a méhcsalád helyzetére és szándékaira következtethetünk. üres kaptárakban tárolt lépeket a molyok pusztítják.sem készül. Sok méhészetben hever a léptörmelék a földön. Az anyabölcsőkezdetek megjelenése ezt a gyanút csak megerősíti. rajzásra . hogy a család. a tartaléklépek megóvása vagy kiolvasztása minden méhész elsőrendű kötelessége. üres része megszakítja a fészek egységét. ez azt jelenti. kiolvasztjuk. hogyan fogadják a méhek az építési lehetőséget. A lépet a hordás erősségétől függően ritkábban vagy gyakrabban. a hordásra. Abból ugyanis. A lépet meghordják mézzel. Ezt mindaddig folytatjuk.mintegy 1/3-át . ha a léphez az anya is hozzáférhet -. akkor az anya a herelépet befiasítja. Ha az építtető keretbe húzott herelépbe mézet raknak . mert a lépet gyakran ki kell tördelni. Pörgetés után a lépet kitörjük. Az építtető keret felső. A léptörmelék gondos összeszedése. Helytálló a másik ellenvetés. ahol erre módot adtunk neki) épít. lehetőleg az álcák kikelése előtt. nagyobb eredményt csak nagyobb befektetéssel. Ha a család az építtető kereten (vagy máshol. Ugyancsak kötelességünk a kaptárak 61 . akik állandóan méheik mellett vannak. A méhek a fészek folytonosságát igyekeznek helyreállítani. Ha anyarács nincs (pl.még távolabbi időben .Viasztermelés építtető keretben. így csak a fészektől anyaráccsal elzárt mézkamrában lehet építtetni. a már csaknem teljesen meghordott lépeket egymástól 2 cm-re húzzuk. hogy pörgetéskor a fedelező kést vagy villát a lépben mélyebbre engedjük. Jó hordásban azonban gyakran mézzel telnek meg a herelépek is.is leszedjük. azt a viaszmoly megtámadja és a benne levő viasszal együtt elpusztítja. mikor az állományt valamilyen csapás (mérgezés. Csehszlovákia) szép eredményeket érnek el. Ezzel a sejtek felső részét . A fedelezésbe több viasz kerül. Van azonban a rendszeres építtetésnek még egy igen nagy előnye. hogy hordás van. a munkatöbblet nem lehet akadálya új. kártevő nem bántja és a méhészet fejlődésével ismét lépekké alakítható. de legalább 3-4 naponként kitördeljük. A mézes lépek visszakurtítása abban áll. Ha hordás idején az építést abbahagyja. eredményes módszerek bevezetésének. hanem az is. hogy ez gyűjtő munkájukra káros lenne. Tetemes viaszmennyiséget nyerünk. ebben az esetben több munkával érhetünk el. az építtető keret üres részébe lépet építenek. Azoknak. Ezek az ellenvetések főként fekvő kaptáras méhészektől erednek. Nálunk nem terjedt el a kívánatos mértékben. ha a mézkamrába akácvirágzáskor két huzalozás nélküli keretet teszünk. Az építési kedv kihasználása mind viasztermelésünk. A visszakurtított sejteket hordás közben kiegészítik anélkül. mind a méhcsaládok életerejének fenntartása és ezzel mézhozamunk növelése szempontjából is nagyon fontos. Pörgetéskor a lépeket lécig visszavágjuk. Az anya hamarosan bepetézi. akkor a család a rajzásról. Természetesen rendszerint herelépet. anyarács nélkül mézeltetett NB-ben). lefulladás) miatt össze kell vonni. akkor rajzásra készül. Ilyen esetekben sokkal helyesebb a fölös lépek kiolvasztása és a viasz tárolása. A keretekbe a méhek bő hordás alatt lépet építenek. Noszéma. mert fél az építtetéstől. A méhész a lépek kiolvasztását sajnálja. mert a méhek belehizlalják a szomszédos lépek koszorúit. anyaváltásról lemondott. amelyek nem teszik szükségessé állandó vagy gyakori jelenlétüket. A méhesben felaggatott. azonban többtermelést. Ez a művelet alacsony keretes kaptárakban jobban sikerül. viszont a mellékfoglalkozásként méhészkedők valóban csak olyan munkamódszereket alkalmazhatnak. Az ilyen lépeket a családok ugyanolyan szívesen fogadják. Az ilyen méhészek számára alkalmas viasztermelési mód az. A viasz nem romlik. Jó esztendőben az eljárás megismételhető. A födelezésből nyerhető viasz mennyiségét növeli az is. A sok here nevelése pedig sok mézbe kerül. hogy a viaszt nem becsüljük meg kellően.különösen. megzavarja a fészek rendjét. Alacsony viaszhozamunknak nemcsak a viasztermeléssel szemben elfoglalt helytelen álláspontunk az oka. ha a mézkamrában. hogy az ilyen módon való viasztermelés sok munkával jár. Hány méhészet lépkészlete megy tönkre olyankor. A herelép építése a rajzási vagy anyaváltási hajlam első jele. Építtető keretekkel külföldön (Szovjetunió. mint a teljesen épeket. A méhek a mézes sejteket szívesen kihizlalják. a külföldi tapasztalatok pedig rakodókra vonatkoznak. Tízkeretes mézkamrából 2 lépet kell kivennünk. A méhészek egy részének véleménye szerint a vele való munka nehézkes. míg hordás van és a méhek építésre hajlandók. A szabadon épített munkáslép annak a jele.

préses olvasztóból származott. Ilyenkor döbben rá. A családok méztermelését úgy számítjuk ki. hogy egyik vidéki viaszfőzéssel foglalkozó kisüzemünkben 100 kg olyan sonkoly salakból. Pedig a salak egészen száraznak. Nálunk a méhcsalád értékének legfőbb mértéke a méztermelés. legföljebb azért. amelyek több jó tulajdonsággal bírnak. ha a méhész erősen állítja. napviasz-olvasztóba nem valók. megmentése is. és mennyi cukrot etettünk velük. Az olyan nyersanyag. Akkor is így van ez. Magam tapasztaltam. minden viasztól mentesnek látszott.fenekén. hogy az általa kiolvasztott lépek maradványában pedig szikrányi viasz sincs. A méhcsaládok teljesítményét csak betelelés után lehet értékelni. Ilyen jó tulajdonságok: nagyobb viasztermelés. Megfelelő berendezésen jó teljesítményű olvasztót értek. A visszamaradt anyagot azonban később préses viaszolvasztóban még ki kell főzni. 62 . amelyben nincs bábing . és azon igyekezzék. anyabölcsők összegyűjtése. csendes anyaváltás. Nemcsak a viaszt mentjük meg ezzel. egyforma kaptárban tartott méhcsaládok között. mennyi készlet maradt a családoknál telelőre. hogy a kipörgetett és telelőre bent hagyott készletet összeadjuk. Főként a műlép helyes szabása. egy legelőn. Az év közben összeszedett apróbb hulladékot napviasz-olvasztóba tesszük. milyen óriási különbségek lehetnek azonos módon kezelt. az a sonkolysalakot ne dobja és ne égesse el. amely jó teljesítményű. Ilyenkor már nemcsak a pörgetett méz mennyiségét ismerjük. A jó mézelő családok között sok egyéb tulajdonságban lehet még különbség. Ma már e téren sokkal jobban állunk. amelyekben már fiasítás volt. a keretekre épített átjárók. jó felkészülés a télre. A családokat csak akkor hasonlíthatjuk össze. A salak még sok viaszt tartalmaz. valamint a műlépkészítés ismertetése nem lehet feladatom. A feletetett cukrot a teljesítményből levonjuk. a viaszolvasztó készülékek.3 kg-ot pörgettem. Ennek bizonyítására csak egy példát említek. Aki mégis házilag olvasztja ki lépeit. A N Y A N E V E LÉ S A méhcsaládok termelési értéke nem egyenlő. A kiselejtezett lépekért legalább ugyanannyi lép építéséhez szükséges. az építtető keretből vagy máshonnan kitördelt szűz építmény . illetve kezelésben mutatkozó jó tulajdonságok mellett figyelembe vesszük a küllemi jeleket is. mint a másikban. vagyis átlag 34. hanem azt is. A viasztermelés növelése mellett ügyelnünk kell a felhasználásra is. Egyik családban jobban megvannak az egyes gazdaságilag hasznos tulajdonságok.mind a napviaszolvasztóba kerülhet. nyugodt viselkedés a kezeléskor stb. hanem elpusztítjuk a hulladékban levő kórokozókat. A termelésben. az a kifőzésre szánt lépeket erre jól berendezett üzemben olvasztassa ki. milyen veszteség éri azáltal. rajzó hajlam hiánya. A viaszfőzési módszerek. illetve műlépet adnak. Azokat a családokat tekintjük a legjobbaknak.viaszmorzsa a kaptár fenekéről. A sonkolysalak eladásával nagyban hozzájárulhatunk viaszellátásunk javításához. és megfelelő időben való beadása fontos. hidak. 20 kg tiszta viaszt vettek ki. kapaszkodók. 1945-ben a 9 méhcsaládomtól 309 kg mézet. ha a termelési adatokról egész esztendőben pontos feljegyzést vezetünk. a tavasztól őszig húzott zugépítmények. Akinek ilyen nincs. mind a szépen szaporodó vidéki szövetkezeti vagy magán feldolgozó üzemek méltányos mennyiségű viaszt. mert a lépért vagy léptörmelékért mind az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ. hogy állománya termelési készség szempontjából javuljon. N E M E S Í T É S . télen összegyűlt viaszmorzsák. mégis felhívom a figyelmet a következőkre: A sonkoly házi főzögetésével csak az foglalkozzék. akinek ehhez megfelelő berendezése van. Aki családjainak teljesítményét csak egy esztendőben is így összehasonlítja. A 9 család eredménye egyenként a következő volt (kilogrammban): 22. hogy a viaszmoly pusztításától megóvjuk. sőt ennél több műlépet kaphatunk. amelyek legtöbb mézet termelnek. A méhész feladata. látni fogja. Olyan lépek. például a színeződést. kártevőket is. Közülük azokat választjuk továbbtenyésztésre. hogy méhcsaládjai között sok az alacsony hozamú. mint néhány évvel ezelőtt. jó telelés. hogy a családokat értékelje.

a többi mind alatta maradt. A tulajdonságokat az anya és here örökíti... minél több esztendő hozamát hasonlítjuk össze. A család rajzási ösztöne rendszerint akkor ébred fel. Így egy év eredményének leméréséhez olyan alapot teremtenek. S miként az állattenyésztő továbbszaporításra a legjobb egyedeket választja. Viszonyaink között mindkét szülő biztos megválasztására. A természetes rajzáskor nevelt anyák két okból mégsem megfelelők. és a hordás is kedvező. teljesítményeik összehasonlítására az eddiginél sokkal több gondot fordítsunk. sok fiatal méhe.5 m. Általános az a vélemény. valamennyi hozamot értékelik. A lehető legjobb körülmények között nevelkedik. e. mi pedig nem rajzó.. hogy állományából a túl gyenge teljesítményű méhcsaládok eltűnjenek. ugyanannyi anyag és munka fölhasználásával nagyobb hozamot érünk el. mint ha csupán a mézhozamot nézzük. csendes váltáskor és 3. Az anya fejlődése idején megfelelő a hőmérséklet. de annak érdekében is sokat tehetünk. teljesen fejlett.szempontjából sem ismerjük. 30. b) az anyanevelés pepecselő. Vagyis a 34 kg-os átlagot a 9 család közül csak 3 érte el. mert a rajzó hajlamú anyák utódai ezt a tulajdonságot rendszerint öröklik. e . egyik családot a másikkal csak akkor hasonlíthatjuk igazságosan össze. a rajból kifogott anyák ellen testi fejlettségük. az anyának megválasztása. mint a legjobbak? Miért csak kettő ugrott ki olyan jó eredménnyel? Hiszen a család mindenben teljesen azonos viszonyok között élt. rajzáskor. 2.a méz . Önkéntelenül felmerül a kérdés: miért nem hordhatott valamennyi család annyit. Azokat különböző meggondolásokból kiindulva közös nevezőre hozzák.25. és táplálkozásban sem szenved hiányt. 10 dm2 műlép nélkül épített lép = 0. Ennek több oka van. Kívánatos. hanem sokkal inkább minőségének javítását. Az elmondottakban a családok teljesítményét csak egy termék összehasonlításával mértem le. Egy méhcsalád gazdasági értékét csak akkor mérhetjük le. Nem támaszkodhatunk ezekre az anyákra azért sem. ha azt akarja. 30. Semmi nehézségbe nem ütközik azonban az egyik örökítő szülőnek. hogy ugyanakkora állománnyal. időt rabló.2 m. egyrészt. az anyanevelést magunknak kell kézbe vennünk. Az anyaneveléstől a méhészek idegenkednek. bőséges méz és virágporkészlete van. hogy a méhész irányításával nevelt anyák rosszabbak. pároztató telep hiánya miatt. ahol a méhcsaládok teljesítményének rendszeres ellenőrzését (törzskönyvezést) már széles körben alkalmazzák. nincs mód. jó szemű és nagyon ráérő méhész vállalkozhat. A kiválogatás annál eredményesebb. 51. ezért erre csak finomkezű. anyjának váratlan elhullásakor. Valóban. viaszt termelnek. vagy a baromfitenyésztésben.. élettartamuk szempontjából nem lehet kifogás. 1 kg viasz = 3. az egy családra jutó termelés növelését kívánja meg. ugyanúgy azokat kell választania a méhésznek is. és az átlagok emelkedjenek. mert méhészetünk helyzete ma már nem annyira állományunk számszerű növelését. e. e. A Csehszlovákiában használt rendszernél az egyes hozamok közös nevezőre hozására a következő átszámítási kulcsot alkalmazzák: 1 kg méz termelése = 1 mézegység. a legjobb és legrosszabb eredmény egymáshoz közelebb kerüljön. Ahhoz. hogy a méhcsaládok gazdaságilag hasznos tulajdonságainak megismerésére.1m . ha egyéb teljesítményeiket is értékeljük. Amíg mi családjaink értékét még a legfontosabb termék . hogy: a. A különbséget csak a családok belső értékében fennálló eltérések okozhatták ugyanúgy. 28. mint a szarvasmarha tenyésztésben. A méhészet átlagainak növelése azt jelenti. e. amelyik a családok gazdasági értékét sokkal pontosabban mutatja. A rajzó családok mézhozamban általában nem tartoznak a legjobbak közé. 29. 10 dm2 födött fiasítás (a lép egyik oldalán) .) az emberi beavatkozással nevelt anyák rosszak.5 m. 1 kg elvett méh = 2. A méheknek azonban mézen kívül egyéb hozamuk is van. mert a 63 .4 m. petézési teljesítményük. hogy az anya jó tulajdonságú családból származó herével párosodjék. hanem sok mézet termelő családokat akarunk. Az állomány minőségének javításában legegyszerűbb és mindenki által megvalósítható lehetőség az átlagon alul termelő családok felszámolása és a legjobb eredményt felmutató törzsek szaporítása. 37. Vizsgáljuk meg ezt a két ellenvetést közelebbről: a) igaz-e. 10 dm2 műlépre épített lép = 0. 57. Például rajzanak. egészséges egyeddé válhat. amikor fejlődésének tetőfokára érkezett. tehát életerős. addig külföldön. mint a természetesek? A méhcsalád három okból nevelhet anyát: 1. hogy állományunk nagy hozamú családjainak hasznos tulajdonságát méhészetünk minél több családjára átvihessük. Ez annál is fontosabb.

amikor nem kellenek.mondjuk így: irányításunkkal . Ha viszont a családból minél több anyát szeretnénk kapni. időt rabló munka-e? Igaz. akkor az anyák megmentése helyes és kívánatos. az anyák minden bizonnyal jók lesznek. és munkánkba valahol olyan hiba csúszott. amelyeket a családok anyanevelésre alkalmas időben és állapotban neveltek. amely károsan befolyásolta az anyák minőségét. lelkiismeretes és időben részletesen beosztott munkát kíván. Lehet. Csak azokat az anyákat mentsük meg. Az anyanevelésnek annyi módja van. hogy egyszerű méhész ne tudna anyát nevelni. Az anyamentés az anyaszükséglet kielégítésének legkezdetlegesebb módja. az anyanevelésre kiválasztott álca korától. Nekünk pedig termelési tervünk szerinti mennyiségben és időpontban kellenek az anyák. Ezért a rajzó családokban nevelkedett anyák rendszeres hasznosításáról le kell mondanunk. hanem tavasztól egészen őszig sor kerülhet rá. A szükséges méheket és fiasítást vagy a váltó családból vagy másokból vesszük. A kis családokat addig. b) Nézzük a másik ellenvetést. hogy a zárka rostszövetén és a lépdarabkán szeget szúrunk át. Azonban akár jók. A méhész beavatkozásával nevelt anyák elleni kifogásoknak. Nem azt bizonyítják. Az elmondottakból láthatjuk. Az anyaneveléstől való idegenkedésünk inkább onnan ered. A méhészek általában szeretik a csendes váltásból származó anyákat. A zárkákat befödjük és keretbe rakva népes család. A méhcsaládok másik természetes anyanevelési módja a csendes anyaváltás. A rajzó családokból az anyamentést nem javasolom. esténként etetjük. A csendes anyaváltás a nem rajzó családok tulajdonsága. az anyanevelés valóban pepecselő. a nevelt anyák száma teljesen bizonytalan és szabályozása nincs biztosan kezünkben. Ha ezzel a jó tulajdonsággal nagy mézhozam párosul. akkor valamennyi bölcsőt 64 . Állományunk minőségi javításában tehát az ilyen anyákra nem számíthatunk. de sokkal több gyönyörűséget talál benne. a munkát gondosan. hogy a beavatkozásunk nélkül nevelt anyák lehetnek jók. pontosan és gyorsan végezzük. ha anyja váratlanul elvész. hogy pontos. A pótbölcsőben nevelt anyák között akadhat jó is. legtöbbször megvan az alapjuk. Szükség esetén viszont egyáltalán nem hajlandók anyanevelésre. és a családok is jó tulajdonságúak. Ha a méhcsalád fejlődésének teljében van. A hibák abból erednek. hogy az anyanevelés helyes módszereit még nem sajátítottuk el. mert ezzel a rajzó hajlamot terjesztjük. akár rosszak. A hibák azonban nem elkerülhetetlen velejárói annak. Ha az anyanevelésben helyes módszerrel dolgozunk. hogy az ember munkájával a méhek minőségét csak ronthatja. A váltás azonban nem mindig történik ebben a legjobb időszakban. jó tulajdonságú családokat kár felaprózni. de nem válogatás nélkül. Az anyabölcsőket darabka léppel kivágjuk. mennyisége. és az egy nappal előbb elkészített kis családokhoz behelyezzük. hogy az anyanevelés munkatöbblettel jár. fiasításos lépei közé tesszük. Vajon remélhető-e kifogástalan anya abból a családból. Ez utóbbi a helyesebb. amelyik áprilisban vagy szeptemberben határozza el öreg anyja lecserélését? Ezek az időpontok anyanevelésre nem alkalmasak. mint a mesterségesen nevelteket. mert az ilyen anyák rendszerint jók. Az anyákat ugyanúgy pároztatjuk. Ez azonban nem zárja ki. A kis lépdarabkával kivágott anyabölcsőket anyazárkába függesztjük úgy. hogy éppen akkor nevelnek a családok sok anyát. meg szereti az anyanevelést. erre alkalmas családokkal neveltetjük az anyákat. Ez indokolt is.nevelt anyák a méhek által ösztönösen nevelteknél jobbak is lehetnek. jól választjuk a tenyészanyagot. akkor beavatkozásunkkal . mert a csendesen váltó. számuk és minőségük egészen bizonytalan. s ugyan úgy könnyűnek fogja találni. amíg az anya petézni kezd. hogy nincs benne gyakorlatunk. mert az kényes munka. Aki ezt megszerzi. de lehetnek rosszak is. a fészekben való elhelyezkedésétől. azonban ezeket sem szabad válogatás nélkül elfogadni. A mentés két módja: Az érett anyabölcsőkkel kölyökcsaládokat készítünk.rajzás ideje. Ez az anyanevelési mód a méhcsaládnak csak biztosíték arra az esetre. a herék számától stb. mert nevelésük ideje. Az ilyen anyák minősége függ a család fejlettségétől. Még rosszabbak a kilátások a váltott bölcsőkben nevelt anyákkal. mint a méhészet egyéb munkáit. hogy minden méhész megtalálhatja közöttük a neki megfelelőt. Az ilyenkor nevelt anyák nem lehetnek teljes értékűek. tervszerű méhészeti termelésünket nem építhetjük ilyen anyákra. hogy az anyaváltás sikeres legyen. Az is igaz. akkor egy anyabölcsőt bent hagyunk a családnál. Ha azt akarjuk. hogy a méhek tökéletesnek tartott életébe beavatkoztunk. a nevelés időszakától. de a valószínűsége nagyon kicsi.

Jó eredményt csak népes. hogy a fiasításos lépektől elválasztjuk ugyan az anyát. Ekkor a családnak már nincs nyílt fiasítása. Anyanevelésre a méhcsaládok teljes fejlettségének időszaka a legalkalmasabb. Megelőzhetjük anyabölcsők húzását úgy is. pedig az anyanevelésben minden nap előnyt jelenthet. A petéztető tokban a lépeket 3 naponként. A vándorméhészetekben ez nehézségekbe ütközik. hogy sok anyabölcsőt húz. 9 nap elteltével a mézkamrából a nyílt fiasítással eltávolítjuk az anyát (tartalékba tesszük). a méhésznek kellene foglalkoznia anyaneveléssel. A fészek és mézkamra közé anyarácsot teszünk.megfelelő korú és tulajdonságú . hogy a méhek megismételjék a váltást. amelyiknek nagy kiterjedésű fiasítása és sok fiatal méhe van. hogy az anyát a családnál bent hagyjuk ugyan. amelyekkel a fejlődésük tetőfokán levő családokból szaporíthatunk. Itt az anyát a fészekből az anyarács túlsó oldalára tesszük. napon leromboljuk. Helyes az anyanevelés munkáit a két akác között megosztani. annál valószínűbb a csendes váltás. azok elszedése sok munkával jár. úgy keressük a bölcsőket. A dajkacsaládnak szintén jó tulajdonságúnak kell lennie. Ez a dajkacsalád. hogy az anyának mindig legyen helye petézésre. a családot átvizsgáljuk és megkezdhetjük az anyanevelést. A második akácon már kevesebb a nehézség. akkorra már petéző anyával anyásítjuk. ha rajzásra érett. A dajkacsalád akkor jó. etetjük. és előkészülünk a váltásra. Az anyanevelést a dajkacsalád előkészítésével kezdjük. Hibája e módszernek a hosszú várakozási idő is. A dajkacsalád akkor hajlandó anyanevelésre. de nem anyátlanítunk. hogy egy anyabölcsőt elnézünk. másodikon pedig a többi munka végezhető el. hogy sűrűn takarja valamennyi lépét. kicsiben és nagyban egyaránt. Tehát ilyen szempontból főként az öreg anyás családokat tartsuk szemmel. nehogy anyjának elvesztése miatt legyöngüljön. Ezeket az anyátlanítás követő 9. a méhek nem húztak-e véletlenül anyabölcsőt. Ha az anyanevelés 65 . Az első akácon lehet előkészíteni a dajkacsaládot. A másikkal az anyákat neveltetjük. hogy az anya csendes váltásból származik. de egy lépen anyarácsból készült „petéztető tokba" zárjuk. vagyis olyan állapotban van. mert egyébként egész munkánk eredménytelen lesz. Ezzel az időbeosztással a második akác után 1-2 héttel már termékeny anyáink lehetnek. igen. tehát az előkészület 9 napja alatt három ízben cserélni kell. Minél idősebb az anya. A dajkacsalád ne legyen rajzó hajlamú. de azok. A család. mert az anyaneveléshez szükséges méhek elvételével rontanánk a mézelés eredményét. A dajkacsalád ily módon való előkészítésének nagy hibája. Ha nincs bőségesen élelme. ha a családokat rövid időközönként ellenőrizzük. ha anyátlan. és mindig fennáll annak a kockázata. Ez a tenyészcsalád.elszedjük. Ha az anya elpusztul. 9 nap múlva az anyarácsos választóba betesszük a betétet. A mellékfoglalkozásként méhészkedők nem mindig tehetik ezt meg. A család nem érez anyátlanságot. aminek elérése esetén a rajzó tulajdonságú családok már megrajzanának. A népes család kaptárját annyira szűkítjük. Az egyiktől vesszük a tenyészanyagot. Akácvirágzás előtt azonban nem nevelhetünk anyát. Ezért az anyanevelés idejének elérkezésekor meganyátlanítjuk. melyet a legjobb teljesítményű családok közül választunk. Ügyelünk. akiknek a méhészet főfoglalkozásuk.álcákat. Ezt a hibát úgy küszöbölhetjük ki. akácvirágzás idején nevelhetnek anyát. tehát nem húz anyabölcsőket. Ezért a fiasításos lépekről lesöpörjük a méheket. A családnak csak 9 napos előkészítés után adhatunk tenyészanyagot. A fiasításos lépeket a rács mellé toljuk. A fészket ilyenkor is ajánlatos ellenőrizni. mert az anyák a dajkától is vehetnek át tulajdonságokat. akkor a családot lehetőleg a tőle származó. A nehézségeket egyrészt az időhiány. másrészt a szállítás okozza. Viszonyaink között ez május-június. Rakodóban az anyát egy fiasításos léppel a mézkamrába akasztjuk át. tehát saját fiasításából nem tud anyát nevelni és szívesen fogadja az általunk kiválasztott . Az ilyen családot gyakran ellenőrizzük. A csendes váltásból való anyamentés akkor lehet sikeres. Törzslapján feltüntetjük. dajkálásra kész. hogy a családnál egyetlen egy bölcső se maradjon. Az anya a mézkamrában tovább folytatja a petézést. hogy a méhek ne érezzenek anyátlanságot. Fekvőkaptárban is hasonló módon lehet előkészíteni a dajkacsaládot. A korszerű anyaneveléshez két család szükséges. mert ott az anyanevelés befejezése kivárható. mézzel és virágporral bőven ellátott olyan dajkacsaládtól várhatunk. Akik nem vándorolnak. Minden korszerűen dolgozó méhészetben. A meganyátlanított család nyitott fiasítására anyabölcsőket húz.

A kockák. ha a további munkáknál segítségünk van. A lapocskákat. Megjelöljük. Tenyészanyag beadása visszametszett léppel. és a tenyészanyag beadásakor ne idegenkedjenek tőle a méhek. A csíkot visszakurtítjuk. ha a tenyészcsalád fészkébe fiasításra alkalmas. Egy lécre 14 kocka vagy dugó fér. lúdtoll. mint a használt anyazárkák nyílása. illetve felülre. egyenlő korú álcák legyenek. A kisebbik lyuk lefelé nézzen. nincs-e véletlenül anyabölcsője. vajon találunk-e elég álcát. Nemcsak az. hogy a tenyészanyagot minél gyorsabban beadhassuk. villanyfőzőlap. lehetőleg hajlított nyelű kés. A család hamarosan észreveszi anyátlanságát. Ezt a célt szolgálja a tenyészanyagnak osztott sejttel való beadása. hogy a méhek össze ne építsék az anyabölcsőket és azokat sérülés nélkül leszedhessük. A Tenyészanyag előkészítésének és beadásának részletes menete a következő: 1. A kiszemelt családból elvesszük az anyát az összes nyitott fiasítással együtt. akkor ez gyorsan sikerül. 4.megindítása sürgős. akkor 5 nap múlva a lépben kétnaposnál idősebb álcák nem lesznek. A kaptárt nem takarjuk.) A dajkacsaládot még egyszer átnézzük. A család kijárójára anyarácsot szerelünk. melyik léc való alulra. A tenyészanyagot tartalmazó lépből sejtcsíkot vágunk.) A dajkacsaládból kivesszük a tenyészkeret léceit. A lép szélén csak minden harmadik sejtben hagyjuk meg az álcát. Jobb. Jó. Ha a bepetéztetés sikerült. A lépet a dajkacsalád fészkének közepébe. újságpapír vagy rongy. de legfeljebb 2 napos. mert soha nem lehetünk benne biztosak. ha a méhek külön. Biztosabb azonban. A kockák (vagy dugók) közepére viaszt csöpögtetünk. hogy az anya a lépet minél előbb bepetézze.külön építik a bölcsőket. Ehhez ragasztjuk majd a sejteket. dugóra ragasztjuk. 1-2 óra múlva a tenyészanyagot már beadhatjuk. melyik középre. mint a dajkacsaládnál.) A tenyészkeret léceire a fakockákat vagy dugókat viasszal felragasztjuk. 3. csak a tetejét csukjuk le. és a 9 napot nem akarjuk kivárni. Nagy. A pálcikát a dugón keresztül futó lyukba fűzzük bele. A tenyészanyagot többféle módon adhatjuk be a dajkának. Az előkészített tenyészanyagos lépet az anyanevelésre legalkalmasabb álcák mellett ív vagy cikcakk alakban visszavágjuk. A keret helyét kissé megtágítjuk. ha az anyát üres léppel ugyanúgy petéztető tokba zárjuk. Az anyanevelésre alkalmas álcákat a tenyészcsalád bármely léjéből vehetjük. Igen jól használható erre a gödöllői anyásító dugó. Egyúttal a tenyészkeretet a felragasztott dugókkal a fészek közepébe. Ha a család jó népes és még a teljes fejlettség időszakában vagyunk. két fiasításos lép közé helyezzük. Ehhez a módszerhez tehát csak szükségből folyamodjunk. Ezen kívül csalódhatunk az álcák korában is. dugók olyan méretűek legyenek.) Előkészítjük a szükséges felszerelést és anyagot. fiasításos lépek közé tesszük. lehetőleg kelő vagy a keléshez már közel álló fiasításos lépeket adunk neki a rajtuk ülő méhekkel. Hordástalan időben etetünk. dugókat a tenyészkeret léceire ragasztjuk és így adjuk be a dajkacsaládnak. hogy jó tulajdonságú családból vegyünk. Ez azért szükséges. majd az álcákat megritkítjuk. hanem az is. csak a födött fiasításos lépeket hagyjuk nála. Ezek: két. 66 . A visszametszett lépen húzott anyabölcsők kezelése nehézkes. A sejteket falapocskára. Az anyát 4-5 nappal előbb zárjuk a petéztető tokba. zsemleszínű lépet teszünk. A dajkacsalád jó előkészítése mellett igen fontos a tenyéssz anyag helyes kiválasztása is. két sarkantyúkerék vagy anyabölcső kezdet nyomó. mielőtt a tenyészanyagra szükségünk lesz. akkor más módon készítünk dajkát. hogy jól ellátott. Azonban az ilyen tenyészanyag szerzés bizonytalan. viasz vagy műlép hulladék. hogy a tenyészkeret felvegye a család illatát. 2. Anyanevelésre ezek a legmegfelelőbbek. A gödöllői anyásító dugókat pálcikára is fűzhetjük. összefüggő felületen azonos fejlettségű és ismert korú tenyészanyagot csak úgy kapunk. minél fiatalabb. Ez azért jó. Tenyészanyag beadása osztott sejttel. majd sejtenként szétdaraboljuk. Közülük csak két egyszerű módszert ismertetek. petrofor vagy szeszlámpa (ezek híján jó a parázs a füstölőben). Más családoktól födött. A metszés melletti sejteket megkurtítjuk.

Ekkor már rendszerint látszik. mert megkezdik a sejtek bölcsővé alakítását. 6 nap álca. amelyből a szükséges mennyiségű álcát megkaphatjuk. Ezért a bölcsőket az álcázás utáni 9-10. 6.) A késeket. Egyik oldalán. A termelőcsaládokhoz és mesterséges rajokhoz mindig termékeny anyát adjunk. visszatér. Az álcáktól később is elpártolhatnak.5. 7 nap báb. Ilyenkor a kicsi vagy ferde bölcsőket selejtezzük. A. B. nehogy a kés melege az álcákat megforrázza! Ha a kés túlmelegedett. Az anyabölcsőket a legjobban takart fiasításos lépben helyezzük el. A sejteket a tenyészkeret léceire erősített kockákra.. A bölcsőknek családokban. akkor a család az első anya kikelése után megsemmisítené azokat vagy kirajzana. mesterséges rajokban. Szokás a tenyészanyag beadását megismételni. dugókra ragasztjuk. amennyire feltétlenül szükséges. a sejtből kidobhatják. Vigyázzunk.) a tenyészanyagot szabdalja. Az ennél kedvezőbb eredmény már ritka. (Az anya fejlődési ideje: 3 nap pete. ha a sejtosztással előrehaladt. hogy a bal kezünkben tartott sarkantyúkerék gömbjével a kockán levő viaszt megolvasztjuk és a sejtet ép oldalával odaragasztjuk. gondosan takarunk.) ragasztja. tovább csak a teljes hordástalanságkor. A kis családot etetjük. összesen 16 nap. Egyik mindig melegszik! 7. Az anyák párzása tartalékcsaládoknál nem olyan sikeres. vagy szennyeződött. a dajkacsalád elfogad 20-25 álcát. vagy kis tartalékcsaládokban szokás helyet készíteni. A lépről lesöpörjük a méheket (nem rázzuk). 1/3-dal). tartalékoló kaptáron a kijárókat egymástól minél 67 . Mikor B. tehát a tenyészanyag beadását követő 4-5 napig etetjük (2-3 dl). hogy a méhek valamennyi gondozásba vett álcából anyát nevelnek. Ha egy dajkacsaláddal több anyát akarunk neveltetni. A dajkacsaládban szorosan egymáshoz toljuk a lépeket. Mikor egy léc kész. neki átadja ezt a munkát. Közben a tenyész családból kivesszük a tenyészanyagot. akkor a másikkal dolgozunk. több a párzási veszteség. 1-2 nyitott fiasításos lépről méheket söprünk hozzá. Ezek közül csupán a tartalékcsaládokban való elhelyezés helyeselhető. sarkantyúkerekeket melegítjük. vagy a léputcába függesztjük. akkor azt a tenyész keretbe behelyezzük. a tenyész keretbe teszi. Ha az elfogadott álca nagyon kevés. Ha munkánkba nagyobb hiba nem csúszott. Ebből a tenyészanyag beadásáig eltelt 3 nap peteállapot és 0-2 nap álcaállapot. a második lécet is kiviszi és beadja. Este etetünk. akkor új tenyészanyagot adunk. A kijáró méhek visszarepülése után a kis család az anyabölcsőt szívesen fogadja. Mikor egy léc kész. Ezzel egészen a bölcsők befedéséig számolhatunk. ha kell B. ha az anya. Ha munka közben az egyik kés vagy sarkantyúkerék kihűl. hány álcát fogadtak el a méhek. marad 11-13 nap) Ha a bölcsőket idejében nem biztosítanánk. B. kormos lett. és a dajkacsaládhoz beadja. akkor 1 nagy kiterjedésű fiasításhoz lép és egy lépről lesöpört méh is elegendő. akkor a bölcsőket befedésük után hamarosan szedjük ki és azonnal adjuk az új sorozatot. Előzőleg azonban igyekszünk megkeresni az eredménytelenség okát. akkor 30-35 bölcsőt is kaphatunk egy sorozatból. a ragasztást. nincs-e bölcsője vagy terméketlen anyja. A dajkát is újból átnézzük. ahonnan az álcákat fel akarjuk használni. illetve fekvő kaptárban a termelőcsalád mellett elrekeszthető részbe teszünk. mint pároztató kaptárakban. tehát 3-5 nap. A munka megosztása 2 dolgozó között a következő: A. Az álcák számának növelése rontja az anyák minőségét. A tartalékcsaládokat a bölcsők szétosztása előtt 1-2 nappal készítjük elő: 2 kelő fiasításos lépet és 1 mézeset a rajtuk ülő méhekkel anyatartalékolóba.) A lépdarabot a munkahelyre visszük. Befejezi a sejtosztást. akkor B. Elsőnek a legalsó lécet helyezzük be. vagy zárkázzuk. Közben A. mert egyébként a méhek beépítik az anyabölcsőket. meleg késsel olyan darabot vágunk belőle. akkor használat előtt ronggyal. a ragasztást végezheti. A 0-2 napos álcákból 11-13 nap alatt fejlődnek ki az anyák. Ha a kis családot csupán pároztatásra használjuk. és a dajkacsaládnak beadjuk. úgy. a sejteket meleg késsel visszakurtítjuk (kb. Ha minden tényező kedvező. újságpapírral megtörölgetjük. 16-ból leszámítva ezt. Ilyenkor a méhek az előzőleg beadott álcákat már rendszerint el is lepték. A második és harmadik léc beadásakor a tenyészkeretet csak annyira húzzuk ki a lépek közül. A beadást követő napon nézzük meg a tenyészanyagot. napon vagy használjuk fel. Ettől a pillanattól kezdve a lehető leggyorsabban dolgozunk. Majd a csíkokat sejtekre daraboljuk. Ezután a lépet sejtcsíkokra vágjuk. Etetőt adunk be. A dajkacsaládot a bölcsők befedéséig. is segít neki. Az anyák minőségére ez sem előnyös. A lépet visszatesszük a kaptárba. Egy dajkacsaládnak 42 álcánál többet adni helytelen. Nem biztos. Ezt csökkenthetjük.

egészséges-e. A bölcsőket meleg helyen (lakásban. ha a bölcsőket nem osztjuk szét. Vigyázni kell. a zárkát az anyásító nyíláson át a pároztatóba dugjuk. A többi pároztatóba az anyát két módon tehetjük be: 1. ne kísérletezzünk velük! A bölcsők szétosztásának legnagyobb.) Az így előkészített pároztatókon a kijárót elzárjuk. hátránya éppen az. Termelő család mellett a kis családnak fekvő kaptárakban a kaptár keskeny oldalán nyitunk kijárót. hogy nem látjuk. hogy az anyák maguk is táplálkozhassanak. vagy bőr lemezből készült tölcsért használunk. ha él. mert sok veszteségünk lesz. A zárkákba előzőleg eleséget teszünk. Az anya gyakran visszahúzódik a bölcsőbe. nincs-e valami testi hibája. Minél több az idős méh a pároztatóban. 68 . A pároztató kaptárakat a kelés napján reggel kell betelepíteni. Ezzel az eleséget a méhcsomó közelébe juttatjuk. mert most már csupán melegre van szükségük. (A gödöllői pároztatóban eleségből sodrott hurkákat a keretecskék felső lécei közé is szoríthatunk. vándorbódéban vagy szélmentes. amelyekben már kikelt az anya. hanem a tenyészanyag beadását követő 9-10. Az anyákat minél előbb pároztatóba kell helyezni. A kis családok 1-2 óra múlva már anyásíthatók. vagy egyesítjük. Vigyázzunk. Ha délután töltjük a pároztatókat. Azonban kis családokhoz mégis leghelyesebb anyabölcsőt adni. lapos potroh. akkor ezen a napon kívül még két napig pincézzük. Azt is megnézzük. napos helyen) kocka vagy dugó alapjuknál fogva óvatosan leszedjük a lécről és a zárkába függesztjük. Azokból a zárkákból. E célra vagy a zárka aljába fúrt és viasszal kiöntött lyuk. összeszokjanak az anyával. Ez azért szükséges. hogy az anya (a terméketlen anyák nagyon fürgék) el ne repüljön. A pároztatókat főként fiatal méhekkel kell megtölteni. A pároztatókat a kelés idejére elő kell készíteni. KB lépről nincs mindre szükség. él-e bennük az anya. az eleségkamrát viasszal kiöntjük. A fiatal méhekből álló családok hajlamosabbak a terméketlen anyák elfogadására. vagy mártott viaszcsésze (mesterséges anyabölcső-kezdet) való. megtöltjük az eleségkamrát gyúrt. szívesebben építenek. hogy a kis családok érezzék anyátlanságukat. hűvös helyre (pincébe) visszük. a szellőzőt megnyitjuk.messzebb nyitjuk. A dajkacsalád ugyanis nem eteti valamennyi anyát. Egy jól takart H lépről lesöpört méh elegendő. mert a terméketlen anya elfogadtatása nehezebb. A hibás anyákat kidobjuk és a kis családnak új bölcsőt adunk. ferde. hogy az anyák kikeltek-e. kis termet. Meleg helyiség nem jó. A kis családokat másnap estig itt tartjuk. hogy az anya ép. Az ilyen anyák párzásra alkalmatlanok. vagy puha főzött cukorlepénnyel. annál fontosabb a gondos és hosszabb pincézés. hogy a bölcsők fiasításos lépek közé kerüljenek! Ha a dajkacsaládot már anyásítani akarjuk. Ezek könnyebben összeszoknak. A lyukba vagy viaszcsészébe cseppnyi folyékony mézet adunk. akkor a bölcsőket bármely család fészkébe betehetjük. s elfeledjék régi otthonukat. Különösen nehéz terméketlen anyát elfogadtatni olyan családokkal (legyenek azok kicsik vagy nagyok). és a dajkacsaládhoz beadjuk. mert a méhek nem húzódnak fürtbe. a lécecskékre vagy keretekbe műlép csíkot ragasztunk (az előző építményből meghagyott lépcsík is jó). A kelési idő eltelte után ellenőrizzük. Az elfogadtatás a legsikeresebb közvetlenül az anya kikelése után. Egy pároztatóba 15. A méheket óvatosan lesöpörjük róla. A pároztatót földhöz koppantjuk. amelyekben öreg méhek is vannak. A méhcsomóba nyúló anyazárkából a méhek kiengedik az anyát.20 dkg méh (egy lépes pároztatókba kevesebb. több lépesekbe több) kell. pedig a jó összeszokásnak ez egyik fontos alapfeltétele. Az anyák kelését gyakran ellenőrizzük. az előbbi használat óta esetleg benne maradt lépet kivágjuk. morzsolja és benne is pusztulhat. A zárkák ilyen előkészítése után a dajkacsaládtól kivesszük a tenyészkeretet. Ehhez fém. ennek módja: a gondosan előkészített pároztatókba előre kiszemelt népes családoktól méheket söprünk. A betelepített pároztatókat lezárjuk és sötét. Az előkészítés a következőkből áll: a pároztatót kitakarítjuk. napon zárkázzuk. kivesszük az üres bölcsőket. hogy a méhcsomó a fenekére hulljon. Leggyakoribb hibák: sodrott szárny. A gödöllői pároztatóban így anyásítunk: az anyát tartalmazó gödöllői anyazárkát anyásító dugóval elzárjuk (az anyásító dugóba előzőleg 2-3 mm vastag mézcukor-pépet tömünk). Ezzel ne is kísérletezzünk. Sokkal helyesebb. Ekkor a tetejét felnyitjuk és az anyát a méhek közé dobjuk. A zárkákat vízszintes lécekkel 3 részre osztott keretbe egymás mellé állítjuk. rágja. Nagyon jól használható a levehető felső lécű építtető keret is.

amelyek anyátlanság jeleit mutatják (izgatottan röpködnek. mert egyébként a kis család könnyen megszökik. akkor a családocskát feloszlatjuk. A pároztatókat. Az anyanevelés befejezésével a pároztatókból a lépeket teljesen vágjuk ki. Azokat. hogy nem lesz belőle tökéletes anya. Azokat a családocskákat. A gödöllői pároztatóból reggel kihúzzuk az anyazárkát. A pároztató kijáróját kinyitjuk. akkor valami baj van. csak keskeny csíkot hagyunk meg. ne zavarjuk őket. ha a családocskát előtte megetetjük. Az anyát a petézés megkezdése után lehetőleg azonnal vegyük ki a pároztatóból. Ezért az élelemkészletet szükség szerint pótoljuk. de az eredmények rosszabbak. Ha ismételten szükség van rá. Az anya jelölése igen hasznos. A fiasítás megmentésének csak akkor van értelme. Káros a kis családok háborgatása azért is. nagyon kicsi a valószínűsége. Tíz nap múlva legtöbbjük megkezdi a peterakást. Ha az építés nem indult meg. Mikor több pároztató összegyűlt. mert így 69 . A méhek mennyiségétől függően tartalékcsaládot vagy családot nevelhetünk belőlük. A petézést a kirakás utáni 7-8 naptól kezdve ellenőrizhetjük. Az anya a pároztatóba besétál. s a kutatás elülése után helyezzük újra ki. Kirakás után megnyitjuk a kijárókat. megnyomoríthatja. bokrok. és estefelé felbontjuk.ne zavarjuk. feloszlatjuk. így szívesebben fogadják őket. akkor használtuk fel. mint teljes újratelepítéssel. az eleség rossz. A kiürült pároztatóban a lépeket visszavágjuk. Az anyák legkorábban a 6. A jel kétséget kizáró módon bizonyítja az anya korát. mikor a méhek már nem röpülnek. amelyeknek nincs anyjuk. Szokás a pároztatókat egy betelepítéssel több anya pároztatására is használni. mert a következő évi használatig a viaszmoly elpusztítja. feloszlatjuk. A pároztatókat kívülről napjában lehetőleg több ízben is gondosan ellenőrizzük. Beavatkozásunkkal eltájolásukat okozhatjuk. megjegyezzük. Viszont minél később kezd az anya petézni. de annak. A zárka nyílását a kijáróhoz illesztjük. csak gondosan ügyeljünk a hangyaveszélyre. akkor rendben vannak. megnézzük. újra népesítjük és építtetjük.2. Ezekkel a módszerekkel a gödöllői pároztatóban is anyásíthatunk. a méhészettől távolabb. Ez gyorsítja munkánkat. esetleg meg is ölheti. Ha anyát nem találunk. A helyesen készített és élelemmel jól ellátott kis családok szépen összeszoknak és munkába kezdenek. Jó. A gödöllői pároztatóból a méheket a 3 kis léppel együtt is beadhatjuk erősítésre. A kis népet 2 napi pincézés után az erősítendő család kijárója elé helyezett deszkára söpörjük. A pároztatókat az anyátlanítás után este pincébe visszük. Ezzel elkésni nem szabad. A méhek bekéredzkednek a családhoz. ha a kis lépekben nincs fiasítás. ha anyátlan. amikor már födött fiasítás is volt. méhek által nem járt helyen kirakjuk. kerítésre. s 2 napos etetés után. hogy a kelés utáni 10-14 napon belül munkába kezdő anya herepetéző. A pároztatók népének felhasználására az anya kivétele (vagy elveszése) után több lehetőség van. annál gyakoribb. Az anya veszett el. gondozzák a fiasítást. téglára is. A jelölt anyát könnyű a családban megtalálni. mert az izgatott család az anyát csomóba foghatja. de tehetjük kőre. hogy valami hibája van. napon kezdenek petézni. Ezt másnap estefelé futólag ellenőrizzük. majd nászrepüléseiket. anyát adunk hozzájuk. másnap (a délután telepítetteket 2 nap múlva!) estefelé. A méhek csak akkor húzódnák át a családhoz. de pontosan az előbbi helyre. a kijáró körül a kaptárka homlokfalán szaladgálnak). Amelyiket rabolják. Nem szabad a pároztatókat a termelő családok közelében vagy azok röpülésének főirányában elhelyezni. Ha a család nem húzódott fürtbe. fákra helyezzük vagy függesztjük. A kaptárakat állványra. akkor a kis családok az anyát bármilyen módon is adtuk be .főként a méhek legélénkebb röpülésének időszakában . Vele a fogság ideje alatt összeszoknak. Ha a pároztatók benépesítését és pincézését jól végeztük. A pároztatók népét fölhasználhatjuk családok erősítésére is. akkor belőlük rajládába söpörjük a méheket. A kis családokat napközben . fák árnyékában. a szellőzőt elzárjuk. ha az anyákat. A jelölés azért is fontos. hiszen még nem láttuk födött fiasítását. nem herepetéző-e. Ha anyja megvan. mint söpört rajt betelepítjük. az már gyanús és nagy a valószínűsége. és használjuk fel. akkor bizonyára anyátlan. pincébe visszük.szívesen fogadják. jóllehet még nem tudjuk. Lépeiket csak a fiasítás kikelése után hagyják el. vagy öreg méhekből készült a kis család. Ha csomóba húzódva szépen építenek. Az anyák ilyenkor végzik tájoló. Az eleségkamrában a pároztatás végéig feltétlenül legyen élelem. Egyébként melengetik. Amelyik két hét elteltével nem petézik. mert a zárka gátolja az építést.

Az anyát úgy kell leszorítani. és pár percig figyeljük a méhek viselkedését. Az ismeretlen korú vagy más szempontból különös figyelmet érdemlő anyákat szokás más színnel pl. hogy a „T" függőleges szára a zárka belsejébe. mint 70 . Ha az oldott anyagnak megfelelő színe volt. Az anyásító dugóban van az eleségkamra. A család az anya elvétele után 1-2 óra múlva már érzi anyátlanságát. Az anyátlanság jeleit mutató (futkosó. Ha a legkisebb ellenséges hangulatot is mutatják. elveszti idegen szagát. 1960. Az anyajelölés támpontot adhat rajok tulajdonjoga körül keletkezett viták eldöntésében is. Vigyázzunk. Ha körülveszik. jól lezárva. Anya jelölésre országosan a piros. kimerült anya) családok is mutatnak anyátlanságra jellemző tüneteket. évbe is. Akik nem bíznak kezükben és félnek attól. akkor ugyanarra a lépre helyezzük. Majd így tovább. Anyajelölésre hordástalan idő nem való. akkor nyugodtan visszaadhatjuk a lépet. Azonban a síró hang nem jelent feltétlen anyátlanságot. A festéket vagy ragasztóanyagot gondosan rá kell dörzsölni a kitinre. A harmadik szín csak akkor indokolt. piros. A jelölendő anyát legjobb kézbe fogni. etetik. Az anya torára születési évének megfelelő színű korongot ragasztunk. hogy a család anyátlan legyen. Például 1958 végén csupán pirosnak és fehérnek. az anyát tegyük zárkába és úgy adjuk vissza. Különösen veszélyes az őszi anyajelölés. hogy tőle még utódokat neveljünk. fonákján vékony papírréteggel bevont színes sztaniol lemezből 1.tudtunk nélkül anyacsere nem történhet. Ilyenkor a kapcsolat az anya és családja között . Mivel az anyákat a 3. 1956. sárgával jelölni. Hálót készíthetünk gyufás vagy cipőpasztás dobozból. máskülönben az anya hamarosan elpusztul. 1958. Az anya gödöllői anyásító zárkában is szállítható. Ha az anyát jelölés végett kivesszük családjától. vagy a csőbe téve dugattyúval szorítjuk a hálóhoz. Anyajelölésre a dukkó lakk is alkalmas. Ez a legbiztosabb és leggyorsabb. a vízszintes szár a faoldalak felé nézzen. Használat közben szükség szerint hígítjuk. hogy jól megfogja. így akkorra. Anyákat szállítani akár személyesen.mivel petézés már nincs . akkor tanácsos kalitkában visszaadni. akár postai küldeményként. Ekkor elvégezzük a jelölést. síró) család rendszerint szívesen fogadja az anyát. a termelési időszak végére rendesen kezelt méhészetben csak 2 színű anyának szabad lennie. amelyikről levettük.lazább. jelöljék az anyát háló alatt. Bal kezünk hüvelyk és mutatóujjával torát óvatosan megfogjuk és az anyát középső ujjunkra ültetjük. Ragasztásra acetonban vagy tiszta szeszben oldott sellakot használunk (denaturált szesz nem jó!) A festéket vagy a ragasztóanyagot tartsuk kis üvegben. fehér és zöld színt használjuk. porfesték belekeverésével megfelelően színezzük. ceruzavédőt. mikor új helyén a család kiengedi a zárkából. évben cserélni kell. Úgy helyezzük a dugót a zárkába. A siker alapfeltétele. Erre a célra készült. Az anyát vagy a lépen szorítjuk le a hálóval. ugyanilyen egymás utáni sorrendben. Celluloid tárgyat (pl. fehér. 2. de készen is kapható üveg vagy műanyag csővel. mert gyakran a rossz anyás (terméketlen. vagy puha főzött cukorlepény való. Sok szempontból helyes. Az anyákat festékkel vagy sztaniol lemezzel jelöljük a következő módon: 1. és ne mozoghasson. A színek egymás utáni sorrendje évek szerint a következő: 1955. zöld. csápjaikkal tapogatják. A háló szemei 3 mm-esek legyenek. Ha szabadon adjuk vissza. hogy az anyát megszorítják. mint az öregek. mint a termelés időszakában. Pálcikába tűzött gombostű fejével visszük az anya torára. Ekkor jobb kezünkkel megfestjük. Sokféle eljárás ismeretes. piros. babát) acetonban oldunk. pingpong labdát. Az anyát jobb kezünkkel szárnyainál fogva kiemeljük a méhek közül. mindig kísérő méhekkel (15-20 méh) és eleséggel ellátva kell. 1957. hordáskor könnyebb anyásítani. fehér. Zárkába gyúrt cukorlepény. ha ezt a szabályt valamennyien betartjuk. hogy tora egy hálószembe kerüljön.5-2 mm átmérőjű lyukasztóval korongokat vágunk. 1959. Az anyát a pároztatóból való kivételkor célszerű jelölni. vagy a sztaniollemezkét ráragasztjuk. ha nagy tenyész értékű anyát akarunk átvinni a 4. Igen sok előnye ellenére az anyákat mégis alig jelölik. a család szívesebben fogadja az anyát. Biztonság kedvéért még az ilyen családokat is aprólékosan át kell nézni anyásítás előtt. ha nincs nyitott fiasítása. fésűt. Az anyásítás módjai. hogy a ragasztó vagy festék szét ne folyjék az anya torán. Anyásításkor gondolnunk kell még a következő általánosan érvényes elvekre: a fiatal méhek szívesebben fogadják az anyát. és ezt érezze is. Ha színtelen. zöld. akkor a festék kész.

Ez teljes sikertelenséget jelent. meg kell vizsgálni a családot. néptelen. hogyan viselkednek a méhek. ezért a családok teljesítményét jóformán egy esztendőben sem ismerik. 8. öreg méhekből álló családokkal akarnak jó anyákat neveltetni. Nem pótolják eleségüket. idős álcákat adnak. 12. hogy a méhek jól hozzáférjenek. ilyenkor az anyásítandó családot etetni kell! A családok szívesebben fogadják a petézésből kiemelt anyát. Egy anya. 4. mint azt. Az anya körül csoportosulnak.) Anyásítás szoktatással. Ilyenkor nem szabad kiengedni az anyát. de jól bevált anyásítási mód: 1. Rossz tulajdonságú. az a kalitka nyílását gyúrt vagy puha főzött cukorlepénnyel. A családot etetjük. 9. Pár óra múlva. Már télen vegyük számba: a következő évben hány anyára lesz szükség. A pároztatókat rosszul helyezik el. Itt az anyásítandó család előkészítésekor ne takarékoskodjunk a füsttel. nem jól készítik elő a pároztatókat. Ha nagy tömegben veszik körül a zárkát. Néhány egyszerű. valamint az anyásításnál is minél kevesebb füstöt használjunk. Nincsenek pontos feljegyzéseik.) Anyásítás szabadon. mint az öregek. A tenyész családot nem választják meg jól. Csak rendkívüli 71 . vagy nem elég hűvös helyen pincézik. Elfogadását a legközelebbi alkalommal ellenőrizzük. Ha a méhek ellenséges magatartása 3-4 nap múlva sem változik. Ezt használjuk ki az építő fürtben való anyásításkor. ez ugyancsak a kis családok megszökését okozhatja. vagy műléppel zárja el. a termelőcsaládok a kis családokat izgatják. 10. az anyát a rostaszöveten át etetik. kirabolják. Figyeljük. Ha azonban a rostaszövetbe kapaszkodva. kikelése után elpusztítja a többit. akkor elfogadják az anyát. mert izgalmában könnyen csomóba fogja. a kalitkáról könnyen lerázhatok. akkor az anyát el akarják pusztítani. A keretet a család fészkének közepébe helyezzük. 5. amelyik az idén harmadik éves vagy öregebb. akkor a lépet visszatesszük. Akinek nincs módja az anyásítást másnap ellenőrizni és az anyát kiengedni. Nyílását eleséggel jó vastagon (3-4 mm) elzárjuk. ha előzőleg langyos vízben megfürdetjük az anyát. 11. Leggyakoribb hibák az anyanevelésben tapasztalatom szerint a következők: 1. Az álcákban kárt tesznek a túlmelegített késsel. hogy a fiatal méhek az anyát szívesebben fogadják. vagy fűszállal lesöpörhetők. vagy megöli az anyát. A fészek megszakítását jelentő üres keretre a fiatal méhek kihúzódnak. 13. A kalitkát üres keret vagy építtető keret felső léce alá erősítjük. Ha támadják. 7. Az anyásítandó család fészkének közepére úgy rakjuk be a tartalékcsaládot. hogy az anyás lép mellé mindkét oldalról az anya saját méhei kerüljenek. Néha a szoktatás csak öt-hat nap múlva eredményes. Az anyásítás kísérő méhek nélkül sikeresebb. Csak 8-10 nap múlva ellenőrizzük. Az anyák elhelyezését nem készítik elő gondosan és a kész anyák közül emiatt sok elpusztul. 14. meghűl. hanem tovább szoktatjuk őket. Az anyanevelés valamennyi műveleténél. akkor az anyát kalitkába tesszük.) Anyásítás építő fürtben. Gyakori. Kivétel a tartalékcsaládokkal való anyásítás. nemhogy több évre visszamenőleg tisztában lennének vele. Ismert dolog. 3. Anyásítás után nem szabad zavarni a családot. kevés. Elsősorban selejtezzünk minden olyan anyát. ezért megszöknek. hogy beépítsék a hézagot. A petéző anyákat nem használják fel idejében. ezen keresztül támadni akarnak és a zárkától nehezen szakíthatok el. Ha udvara alakul. hogyan viselkednek vele szemben.hordástalan időben. A kalitkát az anyával a család fészkébe (2 lép közé) vagy a keretekre helyezzük úgy. vagy öreg méheket söpörnek beléjük. amelyik már régebben nem petézik. Az anyát a lépen a méhek közé engedjük. nincs-e nála anya. A méhek az anyát kiengedik. és úgy adjuk be. anyja vagy anyabölcsője van. vagy másnap megnézzük. mennyit cserélünk le. és szívesen fogadják. 6. megnyomorítja. Azután a fészket összetoljuk. Beadás előtt az álcák sokáig vannak fészken kívül. Az anyák elhelyezésére nem készülnek eléggé gondosan. simogatják. Nincs nevelő hangulata. rövid ideig.) Anyásítás tartalékcsaláddal. 4. 3. meghűlnek vagy koplalnak. 2. Nem készítik kellően elő etetéssel a dajkacsaládot. etetgetik. Ezzel a módszerrel a családokat nemcsak anyásítjuk. Ez az anyásítási mód sikeresebb. Anyanevelési terv készítése. kiengedik. Nem eléggé gondos a tenyészanyag megválasztása. Jól kezelt méhészetben ez nem több az összlétszám 50%-ánál. tehát kiengedhetjük. Elkésnek a bölcsők kalitkázásával. Nem választják jól a dajkacsaládot. 2. hanem erősítjük is. A tenyészanyagot nem fiasításos lépek közé teszik. hogy a dajkacsalád előkészítésében követnek el hibát.

évi szaporulathoz Tartalékolásra Összesen: 40 8 10 10 78 anya anya anya anya anya Vajon hány sorozatból kaphatunk ennyi termékeny anyát? Egy sorozatból 25-30 anyabölcsőre. A harmadik éves anyákon kívül számolni kell a 2. vagyis 8 cserélésére szintén számolhatunk. Ezért össze kell vonni. legalább 10 tartalékanya is szükséges. Ha aránytalanul sok a 2.esetekben ugorhat sokkal ez arány fölé.50 kg. Az anyaszükséglet tehát így alakul: 1957. Ezek szerint 4 dajkacsaládra. évesek egy részének lecserélésével is. és egyszerre 2 sorozatot indítani.0% 50 52. A méhész érdeke.50% 72 . Tervünk tehát a következő lesz: Beadandó álca Sorozat Dajkacsalád Jó anyabölcső 168 4 4 100 Termékeny anya Pároztató Cukor Méz 80 80. hogy nem bírja. A cukorszükséglet a következő: 4 dajkacsalád és 1 tenyészcsalád etetése átlag 20-20 napig egyenként 2. akkor többre. Szaporítás terv szerint 10 méhcsalád. éves anyánk. Ez 50 anya. A fiatalabbakból 15%. hogy az anyacsere évek közötti elosztása arányos legyen. egyik esztendőben annyi anyát kell nevelnie. tehát 50-60 pároztató szükséges. összesen 12. évi anyák 15%-os pótlására 1959.5 kg 10 kg 59. azonban ily módon az anyanevelés elnyúlna 40-60 napra. 100 pároztató kaptár betelepítésére lesz szükség. Ezen kívül szükségünk van anyákra a szaporulathoz. Ehhez is kell nevelni 10 anyát. Egy méhészet például 1958 őszén 96 anyát telelt be. Ha az egyes sorozatokat más-más időpontban akarjuk csinálni. 10 kg méz). az állománynak megfelelően.50 kg. tehát 4 sorozatból várhatunk 78 anyát. Ehhez kétszer annyi. Pároztatókba 100 X 50 dkg = 50 kg eleség (40 kg cukor. akkor 25-30 pároztató kaptár szükséges. mert ellenkező esetben. pároztathatunk kis családokban is. évi anya cseréje 1958. 1959-ben a most második éveseket mind cserélni kell. Ezeken kívül. 20-25 termékeny anyára számíthatunk. 168 álcára. Ezt az anyák 10-15%-ára tervezzük. tartalékolásra és esetleg eladásra is. ezekhez azonban bölcsőt adunk. Ezek közül 46 első éves. 50 pedig második éves. Ha nincs annyi.

Ezt a dajkacsalád gyors előkészítésével 9 nappal megrövidíthetjük. eredményes termelés. gödöllőiből zárkák kiszedése Petézés ellenőrzése. táblázat * A dajkacsaládot szükség esetén már hosszabb ideje etetjük. v. vagy a tokba zárt anya elvétele Tenyészanyag beadása Etetés mérséklése. anya elválasztása. esetleg teljes elhagyása Bölcsők zárkázása.Nap 1 Tenyész családban Az etetés kezdete Petézésre alkalmas lép beadása. Termékeny anyákat tehát a dajkacsalád anyátlanításától számítva 30-35 nap múlva kapunk. Rendszeres anyanevelés nélkül nincs zavartalan. Akinek még nincs megfelelő gyakorlata. hogy az anyaneveléssel az eddiginél sokkal többet törődjünk. Az időbeosztást a 11. Az anyanevelés sikere nagyban függ attól. etetés befejezése Anyák kelése és elvétele Termékeny anya visszaadása Előkészítés Töltés méhekkel. etetés befejezése Bölcsők elszedése. anya petéztető tokba tétele Pároztatóban 5 9 10 15 Tenyészanyag elvétele. hogy nevelésre alkalmas legyen. anya petéztető tokba tétele Dajkacsaládban* Anyátlanítás v. 73 . anyák beadása Este kihelyezés Futó ellenőrzés. v. hogy a munkákat idejében elvégezzük-e. E nélkül állományunk javítása is elképzelhetetlen. táblázat mutatja. Ezért fontos. petéző anyák felhasználása 19 20-21 22 23 30-35 11. az gyengébb eredményekkel tervezzen és indítson több sorozatot.

hogy nem a legjobb tulajdonságú családok szaporodnak. egymást etetik vele. A rajzásra készülő méheken a rajzási ösztön uralkodik. amelyek nem szoktak rajzani. mert nem tervszerű. ha a méhek nincsenek kellően foglalkoztatva. Az akác előtti rajzás megosztja az erőket. Elősegíti a rajzást az is.) A családokat nagy kaptárakban tartjuk. táblázat Viszonyaink között jó tavaszon a természetes rajzás kivételesen akácvirágzás előtt. Ekkor a hordás már csökkent. amikor a családok többsége megrajzik. A természetes rajzást tehát lehetőleg meg kell akadályozni. 74 . pedig jó eredményt csak népes családoktól várhatunk. Gyakran meg is szökik. Nagy részük otthon tétlenkedik a kaptár hűs zugaiban. mert teljesen elvesztjük a hordási lehetőséget. A dajkaméheknek nincs hová elhelyezniük a pempőt.S Z A PO R ÍT Á S A méhcsaládok szaporodásának ősi.657 g + 359 g Időszak Rajzási láz felébredése előtt Rajzási előkészület alatt Rajzás után A rajzási láz felébredése előtt.) Olyan családokat szaporítunk. hogy a fiatal méhek el legyenek foglalva. Ilyenekből nevelünk anyákat. vagy a méheknek nincs hol tárolni a nektárt és nincs szabad helyük az építésre. mind időben. ha nincs hordás. állag napi 36 dkg-ot gyűjtöttek. máskor pedig esztendőkön át alig rajzanak a méhek. táblázatban lefektetett eredményt mutatta. a hajlamot kiváltó tényezők is. Míg a rajzásra nem készülő családok naponta átlag 1 kg-nál többet gyűjtöttek. Különösen sokat árt a rövid. befogása fárasztó. sőt maguk fogyasztják el. a lerajzottak azonban naponta 65 dekát fogytak. Az akác végén rajzó család pedig éppen az akácvirágzás alatt készülődött a rajzásra. mégsem kívánatos. Napi átlagos súlyváltozás rajzó nem rajzó családban + 2757 g + 2717 g . heréket. mikor rajzik a család. sőt egy család több rajt is ad. a méhcsaládok átlagos napi gyarapodása a két csoportban nagyjából egyezett 12. meleg. ha a méhcsaládban felborul az egyensúly a dajkaméhek és a nyitott fiasítás között. Nyugtalanok lesznek. Azonos körülmények között. A rajzás tehát jó hordás idején káros. természetes módja a rajzás. A természetes rajzás azért sem illik korszerű üzembe. rohamos hordáson. Ezért petefészkük megduzzad. fészküket idejében bővítjük. Elősegíti a rajzást. hogy meg ne szoruljanak. napfénynek erősen kitett méhlakás is.) Folytonosan építtetünk. gyűjtési kedvük csökken. 2. mert az öreg anyák rajzásra hajlamosabbak. Nagy hibája a rajzással való szaporításnak. A természetes rajzásnak hátránya az is. 4. azonos népességű rajzó és nem rajzó családok hozamának ellenőrzése a 12. Vannak esztendők. Felébred bennük a rajzási ösztön.28 g + 1048 g . mert ekkor már nincs gyűjtési lehetőség. Az akác után a hordásra már nem káros a rajzás. hogy sohasem tudhatjuk előre. a rajzásra készülők már fogytak.) Az anyákat rendszeresen cseréljük. a nem rajzott családok is kevesebbet. amikor hordás van. A rajzási előkészület a teljesítményt erősen rontotta. Mindkét eset káros. 3. Kedvező a rajzásra a szűk. A rajzási hajlam azonban nem minden családban egyforma. A két csoport közötti különbség a rajzás után is megmaradt. Ez akkor áll elő. Ennek eszközei a következők: 1. és a raj segítségünk nélkül nehezen boldogul. ezért a gyűjtésből nem vette ki kellően a részét. leggyakrabban azonban akác vége felé szokott bekövetkezni. mind mennyiségben bizonytalan. Emellett vannak a rajzást siettető. A raj lesése időt rabló. vagy a kijáró előtt „kotlik".

a mesterséges rajnak feltétlenül termékeny anyát adjunk. Az új méhcsaládokat korszerű méhészetekben mesterségesen készítik. Akáchordásig ne készítsünk új családokat. A kevés anyabölcső (1-5) a csendes anyaváltásra jellemző. A nagy méhtömeg együtt tartásának tovább nincs nagy értelme. A családok nagy része a tél martaléka lett. Ilyen nagymértékű szaporítás tehát helytelen. Káros a túlságos szaporítás azért is. Az olyan állományokban. 75 . szánjunk rá egy esztendőt a családok rendbe hozására. hogy éppen akkor nem lesz rajunk. Ma méhállományunk már meghaladta a háború előttit. Az ilyen családokból fiasításos lépeket szedünk el. Ezt a gyakorlat be is bizonyította. Most már csak nagyon ritkán van rajom. Sokan rossznak tartják és csak a természetes rajoztatást tekintik helyesnek. A háború utáni években erősen megcsappant méhállományunk pótlásának meggyorsítása végett helyes volt a nagyobb mértékű szaporítás. vagy etetéssel javasolható. A sok rajjal sok volt a bajom is. mert a lépépíttetés nem tud vele lépést tartani. Nem kell a rajok lesésével időt tölteni és aggódni. ha túlságos szaporítással nem gyengítjük a családokat. A mesterséges szaporítás két főkérdése: mennyit és mikor szaporítsunk. Természetes. amelyekben a családok fejlődésük tetőfokán is csak 10-12 léputcásak. sőt ennél jóval nagyobb szaporítási lehetőségről beszélnek. Méhészkedésem első idejében nekem is sok rajom volt. Állományunk a második világháború előtti években országosan átlag 5%-kal szaporodott. A mesterséges szaporításnak igen nagy előnye a természetessel szemben. A fiasítással a lemaradt családokat erősítjük. Nem növekedett azonban kellően országos méztermelési átlagunk. ha túlnépesedés miatt rajzástól kell tartani. hanem azok minőségének javítása. amely ezt gátolja. A mesterséges szaporítás tervszerű lehet. A mesterséges rajokról a méhészek véleménye eltérő. E rendszabályok betartásával a természetes rajzás csökkenthető. Már említettem. felfejlesztésére. A rajzásra készülő család rendszerint sok anyabölcsőt húz. Ez csak akkor valósítható meg. szaporítani nem helyes. szellőzők kinyitása). A legfontosabb feladatunk már nem a méhcsaládok számbeli növelése. A családok akác előtti gyengítése csak akkor indokolt. Ennek legfőbb oka a családok gyengesége. Jó állományból a családok népességének csorbítása. hogy ezt a tervszerűséget a méhésznek munkájában kell érvényesítenie. hogy a főhordás előtti és alatti természetes rajzás káros a mézelésre. Vándorméhészetekben már a korai akác után indokolt lehet új családok készítése a túlnépesedett családok gyengítése céljából. Ilyenkor a szaporulatot pörgetéskor kell elkészíteni.) A kaptárakat nyáron nem tesszük ki a tűző napnak. A jól készített mesterséges raj nemcsak egyenértékű a természetessel. előbb röviden arról is szólok. Az ellenszenv oka ebben az esetben is az. amikor szaporítani szeretnénk. Gyenge állományból inkább egyáltalán ne szaporítsunk. Ennél nagyobb szaporítás csak rendkívül kedvező viszonyok között. mert romlik az állomány minősége. mert akác után rendszerint hordástalan időszak következik. Az akác előtti időszakot a családok népesedésének kell szentelni. A szaporítást július közepéig feltétlenül fejezzük be! A mesterséges rajkészítés sikerének 2 alapfeltétele: mindig népes családot készítsünk. kerüljünk minden olyan beavatkozást. Ekkorra a családok elérik fejlődésük tetőfokát. Mivel sok méhészetben még a természetes rajokkal szaporítanak. valamint a készítés idejét mi szabhatjuk meg. A háború után az első állami méhészetek szaporítási tervfeladata 100% volt. hanem annál jobb. utoljára 1952-ben volt. Ugyanez érvényes a mesterséges rajok készítésére is. árnyékoljuk és elősegítjük a jó szellőzést (nagy kijáró. majd anyabölcsők építése és azok bepetézése. hogy az új családok számát és minőségét. ezzel elejét vesszük kirajzásuknak.5. Erre rendszerint csak kicsire szabott kaptárban kerül sor. A szaporítás ideje nálunk az akácvirágzás vége. A rajzás első jelei a herenevelés. veszélyezteti a termelést. hogy a mesterséges rajok készítésénél hibákat követnek el. az egy családra jutó lépkészlet káros csökkentése nélkül 20-30%-ot szaporíthatunk. Sokan ma is 100%-os. A 100%-os azonban ekkor is sok volt.

A fiasításos lépekről lesöpörjük a méheket. A zárkát a láda fedeléhez vagy oldalához erősítjük úgy. mellé két kast állítunk. Mikor a szükséges súlyt elértük. A rajokat a 3-4. A hibákat kiigazítjuk. ezért nyitott fiasításos lépről is veszünk méheket. Az összeszállt rajokat. nehogy a raj kereket oldjon. A kijelölt család anyját kikeressük. A műlépet a szélső fiasításos lép és a virágporos. mint a természetes rajokat szokás. hogy melyik családtól hány lépet takaró méhet veszünk el. söpört raj. Az álcás anyabölcsők elszedése rendszerint csupán elodázza a rajzást. 76 . majd a számára elkészített kaptárhoz visszük. A fészek korai széthúzása káros. mert eltájol és elveszti kijáró méheinek egy részét. A méheket több családból szedhetjük össze. A zárka dugójába ne tegyünk 3-4 mm-nél vastagabb pépréteget. További műlépes kereteket a rajnak csak akkor adunk. nem fordult-e ki a keretből. Nem helyes estig a befogás helyén hagyni. A rajládát lemérjük. ami akadályozza a raj eggyé olvadását. mert ellenkező esetben gyakran másutt kezdenek építésbe. Ügyeljünk. mert a méhek esetleg nem engedik ki az anyát. Ha a raj fölösleges. és a műlép nem csúszott-e le. a méheket jól megfüstöljük. Kétnapi pincézés után ugyanúgy ütjük kaptárba. hogy a méhek visszatérjenek régi otthonukba. Ilyenkor a bölcsők elszedését feltétlenül össze kell kapcsolni a család gyengítésével. 2 ½ -3 műlépes keretet számítunk. főzött cukorlepénnyel elzárt anyazárkában adjuk be. akkor a rajnak termékeny anyát adunk. Nagyon meghálálják. Söpört raj készítése. hogy a rajba öreg és fiatal méhek egyaránt kerüljenek. Ha a méheket röpülési távolságon túlra szállítjuk. 3. Mesterséges rajokat sokféleképpen készíthetünk. hogy a fürtbe húzódó méhek közé kerüljön. vagy vándor tanyáról hazaszállításkor. ha a méheket a műlépes keretekkel ellátott kaptárrészbe tudjuk szorítani. A ládát néhányszor a földhöz zökkentjük. hogy a méheket megzavarjuk. akkor már petét találunk. Vigyázunk. hogy a méhek a 2 kasba egyenletesen húzódjanak be és mindkettőbe anya is jusson. Az anyát gyúrt vagy puha. hogy az építés rendes legyen. vagy ha jó a hordás. Ezután a már előre meghatározott számú lépről a méheket a rajládába söpörjük. s az anyát a méhek közé dobjuk. A raj kilogrammjára. hogyan kezdtek munkába a méhek. A rajokat kiépített lépekre ütni nem helyes. A munkához rajládát és tölcsért készítünk elő. és jól megszívják magukat mézzel. ponyvára. Jó. és abba beütjük. Egy rajhoz 2. Feljegyzéseink alapján meghatározzuk. Ugyanakkor műlépet adunk neki. a többiekről lerázzuk. Beadhatjuk az anyát szabadon is. sötét helyre (pincébe) visszük és cukorsziruppal etetjük. Az így összesöpört és meganyásított rajt hűvös. amelyiken megtaláltuk. 2. a léphordó ládába tesszük. Előzőleg a lerajzott családtól elszedjük a fölösleges anyabölcsőket. Fiasításos lép beadása a rajt új lakásához köti. A befogást követő napon ellenőrizzük. szétválaszthatjuk. abroszra öntjük a méhcsomót. A befogás módja rajonként változik. pl. A rajt kasba fogjuk be. akkor nem kell pincézni.6-3 kg méhet szedünk össze. Ha anyjuk öreg. Ezután a ládát lezárjuk. 1. A rajt rövid ideig a befogás helyén hagyjuk. akkor az anyákat kifogjuk belőle. Mikor a méhek a láda fenekére zuhantak.A rajzás meggátlása az anyabölcsők elrombolásával csak addig sikeres. eladáskor. Hordástalan időben a rajokat a 2. mézes záró lép közé tesszük. Erre két mód van: elszedjük fiasításának és népességének egy részét. de mindenesetre igyekezni kell. ha a bent levőket már teljesen kiépítette. A fiatal anyák 8-10 nap múlva kezdenek petézni. A beütés után a kereteket szorosan összetoljuk. Azzal a léppel. másik telepre való átszállításkor. amíg a bölcsőkben nincsenek álcák. A meganyátlanodott rajokat azonnal anyásítjuk vagy egyesítjük. a helyét egy gyenge családdal felcseréljük. napon átnézzük. mert a műlépek alsó része kiépítetlen marad. fészkes böngészett raj. Munka közben bőven használunk füstöt. ha nagyon népesek. Egyszerű és jól bevált módszerek a következők: 1. naptól etetjük. családok kettéosztása (felezése). akkor a ládát gyorsan felnyitjuk.

Mikor egy családdal végeztünk. Mikor összeszedtünk egy családra való lépet. a népességet és a mézkészletet. A műrajokat lehetőleg a délelőtti. Így pedig 3 hét alatt 9-10 lépet kiépítenek. Fészkes böngészett raj. mert csupán méheket viszünk el. két-két fiasításos léphez még egy lépről méheket söprünk. Legjobbak azok. amit tervünkben előirányoztunk. Hordástalan időben nem etetik. A családokat. amelyek már betájoltak. akkor anyját visszaadjuk. déli órákban készítjük. ha 77 . emellé kerülnek a fiasításos lépek. hogy melyik családból mit veszünk az új családokhoz. annak hibái nélkül. A műlépet a fiasításos lép és a záró lép közé tesszük. A különböző családoktól való méhekkel takart lépeket nyugodtan rakhatjuk egymáshoz a ládában. mert az elhulló méhek pótlása nem kielégítő. A jó mézes családoktól mézes virágporos lépeket is veszünk el. Több családból fiasítást. ezért nem fejlődik kellően. az anya nem petézik eleget. hogy a családnak legalább 6 lépen kiterjedt fiasítása maradjon. majd szélsőnek ismét egy mézes-virágporos záró lép. legfeljebb 3 fiasításos lépet veszünk el. a méhek nem bántják egymást. Jól fejlett állományból legfeljebb 4 család kell egy 3 kg-os söpört raj készítéséhez. onnan méhek. végignézzük állományunkat. nem veszünk el fiasításos lépet. Ha állományunkat növelni már nem akarjuk. a méhek nem szoknak össze. akkor kaptárba telepítjük.nyitva tartjuk. Ez az időpont azért is jó. Ha hordás van.ha kutatás nincs . mástól ismét mézes lép elvételét irányozzuk elő. vagy a belőlük fejlesztett családokat eladhatjuk.A söpört raj további kezelése a természetes rajéval azonos. régi otthonukba visszarepülnek. Hordástalan időben etetni kell! Napi 23 literes adagokkal etetve két hét alatt kiépít 9-10 NB lépet és vastag koszorúkat húz. Mielőtt a rajok elkészítéséhez fognánk. mert fiasításukban a jövő nemzedék érintetlen marad. Régi családjánál életének hátralevő részét haszontalanul élné le. Az első napokban csak kisebb adagokat adjunk. Először kikeressük az anyát. Feljegyezzük a fiasításos lépek számát. lépet és mézet szedünk össze. amelyekből már kelnek a méhek. az anya a nászúton elvész. 2. onnan fiasításos lép.helyzetének figyelembevételével . amikor a méhek élénken röpködnek. Szélsőnek fiasításos lépet nem hagyunk. Amelyiknél bőven van fiasítás. A jól készített söpört raj azonos értékű a természetes rajjal. akkor a söpört rajokat. amelyiknek kevés fiasítása van. Rajkészítéshez az olyan lépek valók. A munkához két léphordó ládát készítünk elő. méheket. ha népességükből veszünk el. A következő családnál ugyanúgy járunk el. Az olyan családoktól. csak átmenetileg gyengítjük meg. s lezárjuk a kaptárt. Nem pincézik elég ideig vagy elég hűs helyen. a család legyengül. Kis adagokban . hogy minél kevesebb öreg méh kerüljön az új családokhoz. amelyek új otthonukban megmaradnak. Mivel azok a méhek. beütés után egy részük régi otthonába tér vissza. és a rajtuk ülő méhekkel együtt a másik léphordó ládába tesszük. 3 lépről hozzásöpört méhet és 2 mézes lépet adunk. A fejlődésük csúcsára érkezett családok legkevésbé azt érzik meg. Az adatok alapján elhatározzuk. Egy családtól . Egy rajhoz legalább 6 kelő fiasításos lépet a rajtuk ülő méhekkel. mert estig még hazatérhetnek az öreg méhek. A söpört raj készítésének leggyakoribb hibái: Csupa öreg méhből készül. Hordási viszonyaink között legalkalmasabb a söpört rajjal való szaporítás. és új családot alkotnak. fészkét rendezzük. amelyeken a fiasítás nagy terjedelmű és érett. mert azon vannak fiatal méhek. a kivett lépeket pótoljuk műléppel vagy léppel. Az elvett méhek nagy része úgyis hamarosan elpusztulna. ha a fiasításos lépekben bő mézkoszorú van. A családok fészkét a következőképpen rendezzük be: a kaptár fala mellé mézes-virágporos lépet teszünk. amelyeknél ennyi nincs. az építés nem halad. nap este híg cukorsziruppal etetni kezdjük. Terméketlen anyával készül. Ügyeljünk arra. vagy a családot nagyobb adagokban etetjük. akkor műlépet is adunk. A söpört rajokat leghelyesebb közvetlenül az akáchordás után készíteni. amíg elegendő kijáró méhe nem lesz. és az egyik ládában biztonságba tesszük. mert legtöbbször nincs hordási lehetőség. Az új családot a 2. de nagyon népes. nagy mennyiségű utódot nevelnek. E célra nyitott fiasításos lépet választunk. a raj legyengül. Ezután kivesszük a családtól azt. Összeszedés közben a léphordó ládát . amelyektől a méheket összesöpörjük. ezért nem épít szívesen és legyengül. Ez akkor is kell. hogy az öreg méhek elrepülhessenek.még hordáskor is mindaddig etetjük. mielőtt még az új nemzedék tömeges kelése megkezdődnék. Előnye még az is. néptelenre készül.1-2. hogy nem csorbítja a törzscsaládok lép és élelemkészletét. Másnap meganyásítjuk. a raj szétzüllik.

amelyekben az anyát akác előtt 3-4 lépre szorítottuk. A családokat nem etetik. Jó telelő család válik belőle. Az olyan családok. hazarepülnek. A tartalékcsaládok legfontosabb célja anyák átteleltetése azért. Azokat a tartalékcsaládokat. és mézzel sem szorították le a méhek.bármilyen módon végezzük is azt . Ennek módja. Ilyenkor a fészkes böngészett rajt gyengébbre készítjük. ha nincs hordás. akkor nem szabad az anya túlságos korlátozásával gyengíteni a családokat. mint kellene. hogy itt valami baj történt. mellé állítjuk a másikat. különösen. amikorra már sikerült anyákat nevelni.mivel öreg méhei is vannak . míg meg nem erősödnek és hordás nincs. hogy kijáró méhek kerülnek bele. Nagyon jók új családok készítéséhez is. Csak akkor döbben rá. Jó. A zavartalan termelés érdekében legalább az állomány 10%-át kitevő tartalékcsalád teleltetése kívánatos. Az új családok kijáróját mindaddig jól le kell szűkíteni. 3. hogy régi helyéről kissé eltoljuk a kaptárt. A családok kettéosztása. Az egyik kaptárban marad a régi anya. Az álcákat a sok dajkaméh bőségesen táplálja. Megfelezzük a fiasításos lépeket. a fejlődés elmarad. ha alaposan felkészülünk rá. Minél későbbiek. ezért a fiasítás egy része éhen pusztul. s ősszel az új családok telelőképtelenek. A fiatal méhek szívesen építenek. A jó népessé fejlődött családot főhordás után két. Ezt rendszerint az okozza. melyeknek anyjára nem volt szükség. vagy sok korcs. Csak nagyon jó legelőn vagy etetéssel kerülhető el a családok gyengülése és az egy családra jutó lépkészlet erős csökkenése. hogy a télen. Természetesen előre gondoskodni kell termékeny anyákról. hogy az öreg méhek már a fiasításos lépek összegyűjtésekor hazarepüljenek. ha az anyát nem korlátoztuk nagyon ráccsal. vagy meghűl. A fészkes böngészett raj gyakran rablás áldozata lesz. Ha szaporítani akarunk. ezek megszívják magukat mézzel. akkor a fészkes böngészett raj készítésével várni kell addig. Csak kis méhészetekben alkalmazzuk. ha nyitott léphordó ládával dolgozunk. Nem tekinti szükségesnek. Ebből bőven futja rajkészítésre. a fiasításos lépekhez nem söpörnek méheket. A sok fiasítás pár nap alatt kikel. és szaporítási tervünket egész évben szem előtt tartjuk. petézni kezd és nagyobb mennyiségben kelni kezdenek a méhek. 8-10 lépen van fiasítás. az ilyen fiasításnak még gondozásra van szüksége. Egyáltalán nem kél ki. a fiatal méhek az anyát szívesen fogadják. A tartalékcsaládok készítése marad későbbre. ha pedig az anya a nászúton elvész. a fejlődésben lemaradt termelőcsaládok felerősítésére használjuk. Ezekhez nem kell olyan sok fiasítás. Az új családoknak csak nyílt fiasítást vagy anyabölcsőt adnak.csak akkor nem megy a méhcsaládok népességének és lépkészletének rovására. Ezért jó. tehát később is elkészíthetők. hogy még más lépekről is söpörjön méheket. ha tartalékcsaládjaink vannak múlt évről. a méhész úgy véli. Az anya azonnal megkezdi a petézést. Ezekhez 2-4 fiasításos lép és 1-2 nyílt fiasításos lépről lesöpört méh elegendő. A család rohamosan népesedik. Anyásításkor legyünk óvatosak. el is pusztulhat. hogy a kijáró méhek a két kaptár között lehetőleg arányosan oszoljanak meg. Nyitott vagy még éretlen fiasítással csinálják. mint termelő család veszi ki részét. A nyári hordásból. a másikat meganyásítjuk. akác 78 . míg az anya kikél. hogy a kivett lépeket sűrűn takarják a méhek. Termékeny anyát adunk neki.nem mindig fogadja szívesen az anyát. és hozzáadjuk a tartalékcsaládot. a mézkészletet és a kijáró méheket is. A fészkes böngészett raj és a tartalékcsaládok készítési ideje az akác utáni időszak. ahol fontos a gyors szaporítás. mert a család . míg az ismét megfelelően kiterjed. s ezt az új család nem képes úgy megadni. Hasonló módon célszerű készíteni a tartalékcsaládokat is. Az anyásítás sikerét 8-10 nap múlva ellenőrizzük. addig a család leromlik. Ilyenkor. mert a méhész látván. tavasszal elpusztuló anyákat legyen mivel pótolni. hordástalan időben rosszul fejlődnek. ezekkel anyásítunk. Ha a fiasítás bármely okból visszaesett. lehetőleg azonos erősségű részre osztjuk. fejletlen méh lesz belőle. minek népeset készíteni. A szaporítás .tartalékcsaládjaink vannak. A fészkes böngészett raj készítésének leggyakoribb hibái: Gyengére készül. ezek a szaporítást megkönnyítik. és újabb zsákmányért visszatérnek. hogy őszig még elég idő van a család megerősödésére. annál népesebbre kell készíteni. megtermékenyül. a kaptárakat szükség szerint jobbra vagy balra eltoljuk. mikor az új családok egészen elnéptelenednek.

sem méheket nem szabad elvenni. A siker egyik alapfeltétele a népes család. pedig a méhészetre ott is szükség van. A vándorlást nagyon gondosan készítsük elő. ahol nincs tömegesen akác. Ha a két virágzás közelebb esik egymáshoz. hogy a hozamban mutatkozó különbség nem ér fel a vándorlással járó többletkiadással. Első feladat annak eldöntése. Ezt csak úgy érhetjük el. ha a két virágzás kezdete között legalább 7-8 nap különbség van. pedig a hozam annál biztosabb. míg vándorlásnál feltétlenül segítségre van szüksége. A vándorlás akkor sikeres. Ezenkívül vándorlással olyan nektárforrásokat használunk ki. munkával. ahol jobb hordás mutatkozik. A megmozdított állományt könnyebben éri veszteség (baleset. Jobb.) tavaszi méhlegelőre a családok jó fejlődésének előmozdítása céljából. mint a helyben maradót. melytől nem várható eredmény. Minden munkát a méhész maga végezhet. A két akácra való vándorlással az akáchordás idejét 10-14 napról 79 . ha méheinket mindig oda vándoroltatjuk. hogy a munka. aknázzunk minden nektárforrást. akkor pár nap kedvéért nem érdemes mozdulni. A vándorlástól mézfelesleget. drágább kaptárak szükségesek. ez azonban sok munkával jár és drága. Fontos a lépkészlet előkészítése is gyümölcs és akácvirágzás alatti építtetéssel. A vándorlás feltétlenül a termelési költségek növekedésével jár. ha az akácerdő messze van. rakodás). Ha akác utáni hordás is kínálkozik. ahol vándorlás nélkül egyáltalán nem lehetne haszonnal méhészkedni. és helyben is elég jó hordás kínálkozik (pl. Ezektől szaporításhoz sem fiasításos lépet. Országos pörgetési átlagunk 8-10 kg. Pl. sőt ennél jobb eredményeket is elérnek. a vándortanyára való utazgatás mind növelik a termelési költségeket. betegség stb. Megeshet ugyanis. amikor 10 kg árát vitte el. kiadás és kockázat minél kevesebb. tehát nagyobb az értékcsökkenés is. Feltétlenül vándorolni kell és érdemes akácra olyan helyekről. A vándorlás hazánkban már régóta alkalmazott üzemeltetési forma. Ma már több célból vándorolunk tömegesen: 1. nem ilyen biztos azonban a hozam növekedése.). Az akácra való vándorlást csak abban az esetben kell fontolgatni. Ez a helyzet sok állami méhészetben is. kedvező viszonyok között mézfelesleg gyűjtése céljából is. VÁNDORLÁS Hazánk kevés területén nyújt a növényvilág állandó gyűjtési lehetőséget. minél hosszabb ideig tart a hordás. A vándorlás sikertelenségének egyik oka. szállítás alatt sokkal gyorsabban rongálódnak.) akác-főhordásra pörgethető mézfeleslegért. akkor már nagyon megfontolandó. hogy vándoroljunk-e vagy sem. pörgetést vártak. 4. Kezdetben csak akácra és tisztesfűre vándoroltak.) nyári legelőre főként serkentés. mint vándorméhészetekben. vagy a második akácnak érünk csak a végére. 3. mert rossz tapasztalatokat szereztek vele. mégsem olyan eredményes. A vándorméhészkedés több munkával. Ebben a helyi körülmények alapos mérlegelése alapján lehet határozni. de volt olyan esztendőm is. A vándorlás költséges. 2. Egy kaptár évi mozgatása eddigi gyakorlatomban négy-nyolc kg méz árába került. Valóban vannak esztendők. amikor a második akác nem sikerül. Szabolcs megye almatermesztő vidékei. de jól szervezett vándorlással. Ahhoz. hogy sok méhész olyan gyenge állománnyal vándorol. azonban vannak helyzetek. hogy méhészetünkből a lehető legnagyobb hozamot vegyük ki. maradéktalanul ki kell. mert az akáchordást semmi más nem pótolja. ha úgy szervezzük meg.) gazdasági növények megporoztatása végett (főként szocialista mezőgazdasági üzemek méhészetei). Ezzel szemben hozamunk növekedhet. amelyek méhek hiányában kárba vesznének. A két akácra való vándorlást sokan fölöslegesnek tartják. A szállítással járó kiadások (fuvar. amikor gondolkodás nélkül dönthetünk a vándorlás mellett. A helyben való méhészkedésnél egy méhcsalád kezeléséhez sokkal kevesebb munka elegendő. mint a természetes hordás. több kiadással és több kockázattal jár. Budapest külső kerületei. baltacímből). Ugyancsak gondolkodás nélkül menni kell későn virágzó akácra. helybér. mert vagy az első helyen kell jó napokat elszalasztani. Vannak helyek. több év átlagában feltétlenül kifizetődő. A hordástalan időszakokban a családok csak etetéssel tarthatók népesen. A vándorméhészetek 20-30 kg-os. az eredmény pedig minél biztosabb legyen.végére legyengülnek.

összesen 30 kg súlygyarapodást értek el. annál inkább igaz ez. Tíz esztendei vándorlásom alatt csak egyetlen egy év volt olyan (1957). amikor mindkét akácon volt). Ma már Budapesten várjuk meg. Minél nagyobb az állományunk. míg megtanultam. Minél közelebb kínálkozik valami hordás.9 kg-os súlygyarapodást ért el (15 olyan esztendő átlagát vettem. Érthető és helyeselhető. Júliusban. Sajnos. ha ilyen kedvéért száz kilométerre szállítjuk méheinket. mint az akácé. ha arra Nógrád megyeiek vagy budapestiek vándorolnak. Mézelésük ugyanis sokkal bizonytalanabb. ha kell. Ezekből kitűnik. azok. és családonként 20-40 kg-ot pörgettek. A késői akácra való vándorlás gazdaságilag előnyös voltát bizonyítják Farkas István kiskunfélegyházi méhésznek az 1958. még így is gyakran csalódunk.20-28 napra nyújthatjuk. ahol ilyen nincs. Egy-két napos késés nagy kiesést. A tisztesfű mézelése is bizonytalan. mit hoz a nyár. amelyek két akácot használtak ki. s hová lesz érdemes vándorolni. ha 20-30 holdas szöszös bükköny táblára kis távolságról vándorolunk. Évekig szállítottam Békésbe méheimet rögtön a késői akác után. A sikertelenség miatt sokan nem vitték méheiket késői akácra. de érthetetlen. ha a Kaposvár környéki hársasokat a somogyi méhészek felkeresik. Egyik esztendőben azok a tangazdasági méhészetek. de nem helyes. Helyes tehát. annál könnyebb a döntés. hogy 15 esztendő átlagában az I. Külön kell szólni a tisztesfűre való vándorlásról. kedvező lesz s ez a családok szükségletén felül elegendő felesleg gyűjtésére is. De nem helyes. neveljük az anyákat és etetünk. alig akadt pörgetnivaló. hogy legalább néhány nap. 1956-ban az Alföldön az akác több helyen nem sikerült jól. augusztus elején aztán oda vándorolunk.5 kg-os. A vándorlás idejének helyes megválasztása Ugyancsak gondolkodás nélkül vándorolni kell tavaszi serkentő legelőre (fűz. A kis területeken termesztett mezőgazdasági növényeknél a legelő túlterhelése fenyeget. A siker fontos feltétele azonban. Akik vállalták a kockázatot.6 kg-mal adott kevesebbet. 60 kg-ot. hogy idejében mozduljunk. évi méhészeti évkönyvben közölt érdekes adatai is. Itthon készítjük a szaporulatot. vagy teljes sikertelenséget okozhat (8. amikor második akácon nem pörgettem 10 kg-os átlagot. erdei virágok) mindenhonnan. akácon gyarapodás a II. ha a Szombathely környéki méhészek felkeresik a Kőszeg környéki szelídgesztenyéseket. ha azokra például kecskeméti méhészek vándorolnak. ábra). 80 . ezért nem helyes. mert az Alföld sokszor annyira aszályos. mert nem sokat kockáztatunk. A többi mézelőre való vándorlást már nagyon meg kell fontolni. gyümölcs. ahol hordás mutatkozik. hogy a mindennapit sem találják meg a méhek. azok néhány egészen rendkívül kedvező napot használhattak ki. akácon 30. ha a tisztesfüves vidékre gondolkodás nélkül és nagy távolságból vándorolunk. A késői akác tehát a 15 esztendő átlagában csak 2. mint a korai. A szállítás és utazgatás költségeit megtakarítjuk. a másodikon 27. — ------gyarapodás az I. hogy ez céltalan. amelyek egy akácon voltak. ábra. Így nagyobb a valószínűsége. Helyes. akácon 8.

Ezt a munkát. A vándortanya kiszemelése során tehát legyünk figyelemmel a legelő teherbírására is. semmiféle jogszabály nem írja elő. jogszabály ellenes cselekedet. Ez elítélendő. mert saját 25-30 családos méhészetének hozamát féltette a 70 méhcsaládtól. ahová méheinket vinni akarjuk. amilyen 1944. Mégis vannak méhészek. Ez magától értetődő és természetes. letelepedésük megnehezítésére. tömegesen szállítják az Alföldre méheiket a dunántúli (Baranya. esetleg károsodás érheti. rendelet). A legelő kiválasztása után következik a telephely kikeresése. mint nyílt terepen. Ellenőrizni kell az utak járhatóságát. mert a szél nem akadályozza azt úgy. hogy ott tömegvirágzás legyen. Egy méhészetet több mint 300 holdas akácosban nem engedett letelepedni az erdész-méhész. akiknek nincs sátruk vagy vándorbódéjuk. önzés vagy tudatlanság ellen . valamint termelőszövetkezet és állami gazdaság vándorméhészetétől legalább 200 m-re válasszunk telephelyet.. mezővédő erdősáv. év volt. ami a közeli méhészetek állományának sokszorosát is elbírná. Méhészetnek csak olyan méhállomány számít. és esetleg már korábban odavándoroltatott méhcsalád. lakott területhez vannak kötve. Ugyancsak erre kényszerülnek azok is. mert máskülönben könnyen csalódás. F. amelyet a közeli méhészetek már kellően kihasználnak. és vegyük tekintetbe a helyi és az előttünk odavándorolt méhészek érdekeit. amelyben legalább 10 méhcsalád van. ha olyan legelőről van szó. hogy tudatlan. Akár lakott terület mellé kényszerülünk. hogy baj esetén honnan kaphatunk segítséget (gépállomás. Igen fontos annak számításba vétele is. M. ha a biztosabb közeli legelőket keresik fel. összefüggő méhlegelő kell. akik nem lehetnek állandóan méheik mellett. aki olyan méhlegelőre vándorol. helyi állandó méhészettől.szükség esetén a közigazgatási szervek segítségével is harcolni kell. alkalmas. akár attól távolabbra mehetünk. Nagyon fontos. mert így eredményünk jobb lesz. Ha elhatároztuk a vándorlást. ha a hely egyéb szempontból megfelel. Akik állandóan méheiknél tartózkodnak és van miben meghúzódniuk. és a már ott levő méhészeteknek is ártunk. Állami erdőkben a letelepedési 81 . kertekben. Azt. mind a szél káros hatása mérsékeltebb. Ezekhez 200 méternél közelebb csak a méhész beleegyezésével telepedhetünk (13/1952. mint a bizonytalan távolival kísérleteznek. a hidak. Helytelen és elítélendő. Könnyebb a méhek munkája is. Helytelenül cselekszik. akik méheiket a terület tulajdonosának megkérdezése nélkül rakják le. A forgalmas és nehéz járművekkel rendszeresen járt úttól a kiszemelt telephelyre vezető utat végig kell járni és részletesen fel kell deríteni. A méhcsaládok számát az érintett méhészeknek. Az erdőben mind a forró napsütés. hogy a méhlegelőt a lehető legjobban megközelítsük. Ha a telephelyet már kiválasztottuk. sz. hogy valamely méhlegelőre hány méhcsaládot lehet telepíteni. hogy a kiszemelt telephelyet szállítóeszközzel megközelíthessük. Egyébként a hely kiválasztásánál ugyanazok a szempontok érvényesek. Ugyanakkor tájékozódjunk arról is.Egy-egy jó tisztesfüves esztendő után. gyümölcsös. Vigyük méheinket az akácerdő belsejébe. Letelepedésre erdei tisztás. sem az odavándorolt méhészeknek nem lesz hasznuk. kövessünk el mindent. Első szempont. hogy a helyi méhészek nem akarják a vándorméhészt olyan legelőre engedni. A legelőhöz közeli udvarokon. Természetesen ez nem azt jelenti. amelyek a méhészet állandó helyének meghatározásánál. 1953. akkor ki kell választani a helyet. tanya melletti fasor stb. Ebből sem a vetés tulajdonosának. tanyákon kell lerakodásra alkalmas helyet keresniük. vagy irigy méhészekre hallgassunk akkor. Ezt sem tanácsolom. ha azt a mézelőt valaki saját méhei részére vetette. Azok. s nagyon alkalmas a vándorméhészek hírének rontására. amikor néhány hold mézelő növényre százával szállítanak méhcsaládokat. A magán vándorméhészetek egymástól való távolsága nincs szabályozva. hogy a kiszemelt méhlegelő közelében mennyi a helyi. átereszek teherbírását. Helyesebb. akkor a letelepedésre engedélyt kell kérni a tulajdonostól. hogy közúttól legalább 10 m-re. Ügyeljünk. bárhol letelepedhetnek. magának a méhésznek kell elvégezni.főként felvilágosító szóval . Az ilyen és hasonló szűklátókörűség. feltétlen részletekre menően. amely megközelítőleg sincs kihasználva. Mert sajnos gyakori. Nem elég néhány akácfa vagy 1-2 hold tisztesfüves tarló! Nagy kiterjedésű. A túlterhelt legelőről méheink nem gyűjthetnek. különösen akkor. a somkórótábla tőszomszédságába. állami gazdaság). Ebben több szempontot kell szem előtt tartani. Zala) méhészek is. egymás érdekeinek kölcsönös szem előtt tartásával kell meghatározni.

engedélyt a területileg illetékes erdőgazdaságok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek területén az illetékes vezetők (igazgató, elnök, főagronómus, főkönyvelő), községi területen a helyi tanács, magánterületen a tulajdonos vagy haszonbérlő adja. Az állami erdőgazdaságok, állami, tan és kísérleti gazdaságok területén, valamint a községi erdőkben és legelőkön való letelepedést a 16/1958. (VI. 1.) F. M. sz. rendelet a következőképpen szabályozza: a.) Letelepedésre előzetesen kell engedélyt kérni szóban vagy írásban. A döntésről a méhészt 24 órán belül értesíteni kell. A telephelyet a tulajdonos lehetőleg a méhész kívánságának figyelembevételével jelöli ki. b.) A letelepedési engedély kiadásakor a méhész képtáranként 2,- Ft helybért köteles fizetni. A letelepedési engedély csak a kiállító gazdaság területére érvényes. c.) A méhész köteles a méhészet állandó felügyeletéről gondoskodni, eltávozáskor a telephelyén levő összes szemetet elásni és az esetleg okozott kárt megtéríteni. d.) Azokat a méhészeket, akik engedély nélkül telepedtek le, a gazdaság a terület elhagyására kötelezheti és igényelheti a helybér megfizetését és az okozott kár megtérítését. Magánterületen a letelepedési engedély megszerzésével egyidejűleg tisztázni kell a helybér összegét is. Ez a kialakult gyakorlat szerint kaptáranként 10-30 dkg méz vagy ennek ára. Ennél többet csak felkapott nógrádi vándortanyákon szoktak kérni és adni. Egyes helyeken 1 kg-ra is felverik. Ez túlzás. Nyári legelőn általában 10-20 dkg méz a bér. Jó, ha a megállapodásban arra is gondolunk, hogy esetleg pörgetés nem lesz. Ilyen esetre készpénzfizetést kötünk ki. Természetes, másként bíráljuk a bér nagyságát akkor, ha a bérbeadótól egyéb szolgáltatást is kapunk (pl. szállást, élelmezést, segítséget). Ilyenkor magasabb bért fizetünk. A megállapodást írásba szokták foglalni. Ez helyes is, mert elejét veszi minden későbbi nézeteltérésnek. Megállapodásnál részletesen beszéljük meg a tulajdonossal a lerakodás rendjét is. Tájékozódjunk, merre szoktak járni emberek, állatok, nehogy méheink bajt okozzanak. Különösen arra ügyeljünk, hogy a méhek ne kerüljenek lovak közelébe, vagy lovas kocsival járt út mellé. Lehetőleg tehergépkocsival szállítsunk Igaz, hogy drága, de a leggyorsabb, és nagy előnye, hogy telephelytől-telephelyig szállít. A gépkocsi nagyságát az állományhoz szabjuk. A kaptárakat két-három sorban egymásra rakhatjuk. Fekvőkből 4 sort is rakhatunk, azonban rakodókból három, fekvőkből négy sor szállítását csak jó utakon tanácsolom. A 3. illetve 4. sor rakásánál már ügyelni kell a gépkocsi túlterhelésére is. A gépkocsi rakterületét általában csak könnyű kaptárakkal használhatjuk ki teljesen.

82

Rakterület Raksúly tonna. Gyártmány hossz szélesség

Plató magassága a földtől cm 90 90 110 110 120 140 130 130 125 140 140

Oldal

Magasító

0,75 2,00 3,50 4,00 5,00

IFA régi IFA újabb IFA régi IFA újabb Csepel ZISZ Austro-Fiat Au-F vasplatós MÁVAG B/5 Csepel Tátra Pótkocsik

230 260 275 320 390 355 500 400 500 600 500 396

150 170 185 190 210 225 220 225 240 232 240 200

40 40 50 50 60 60 50 60 60 60 50

35 35 40 40 40 45 40 40 40 40

7,00

13/a. táblázat A 13/a. és b táblázatban közlöm a nálunk leginkább használatos tehergépkocsik azon adatait, amelyeket a rakodás tervezésénél ismernünk kell, hogy a kaptáraink méretei alapján ki tudjuk számítani, milyen kocsira van szükségünk. Raksúly tonna 0,75 2,00 3,50 4,00 5,00 7,00 Rakodó kaptárak 12 keretes 10 keretes fészekkel 12 - (18) (18) - (36) 24 - (45) (40) - (60) 36 - 54 48 - (72) 36 - 54 50 - (75) 36 - (72) 60 - (90) 80 - (120) 100 - (150) NB fekvő kaptárak 24 keretes (12) - (19) 18 - (27) 36 - (48) 36 - 48 38 - (80) 72 - (90) 18 keretes 12 - (24) 24 - (36) 45 - (60) 36 - 48 45 - (96) 84 - (112)

(A zárójelben levő mennyiség csupán könnyű kaptárakból rakható fel.)

13/b. táblázat A kocsi rendelésnél számolnunk kell azzal is, hogy nemcsak a méheket, hanem egyéb felszerelésünket is visszük. A holt árut (bódé, üres kaptárak, kannák, léphordó ládák, pörgető stb.) pótkocsin is szállíthatjuk. Méheket pótkocsira lehetőleg ne rakjunk, mert ott sokkal erősebb rázásnak, lengésnek vannak kitéve, mint a motoros kocsin, különösen veszélyes nagy távolságra és rossz utakon. Gépkocsit a szállítás előtt legalább 48 órával rendeljünk. A megrendelő lapra írjuk fel, hogy méheket kívánunk szállítani és sok kötelet (legalább 40 m) kérünk. Nagyobb méhészetekhez feltétlenül szükséges saját kötél beszerzése is, nehogy kötélhiány miatt a szállításnál fennakadás, 83

vagy baleset forduljon elő. A gépkocsi jelentkezési helyét pontosan adjuk meg, hogy biztosan megtaláljon. Különösen fontos ez akkor, ha erdőben vagy tanyavilágban vagyunk. Ilyenkor tanácsos a gépkocsit kövesút melletti lakott területen várni. A vasúti szállítás sokkal olcsóbb, azonban lassúbb és kockázatosabb; csak kora tavasszal és ősszel ajánlható. Ilyenkor a családok néptelenek, hűvös van, hosszabb szállítás sem árt. Nyáron azonban igen könnyen veszteség éri a családokat, sőt teljesen el is pusztulhatnak. A vasúti szállítás akkor kifizetődő, ha vasút mellől és vasút mellé vándorolunk. Ha a vonathoz, majd pedig onnan el kell szállítani a méheket, akkor az átrakásokkal járó többletmunka és költség kétessé teszi a szállítás olcsóbbságát. Különösen megfontolandó a vasúti szállítás késői akácra, amikor pár órás késés is sok mézveszteséget jelenthet. A nyári melegben a megtakarítás nem ér fel a kockázattal. Méhek szállítására egyébként a nagy rakterületű, szellős és jól rugózott vasúti kocsik valók. Ilyenek a Gz, Ghz, Ggh, Gga, Lh jelűek. Rendelésnél tehát ilyet kell kérni. Egy vasúti kocsiban 50-60 kaptárnál többet csak tavasszal és ősszel, tehát hűvös időben szállítsunk. Vagont a szállítás előtt legalább két nappal kell igényelni. Tanácsos a területileg illetékes MÁV igazgatóságtól a szállítás előtt néhány nappal irányítást kérni. így biztosabb, hogy a méheket minden csatlakozó állomáson a legkorábbi vonattal továbbítják. Ha a szállítás hosszabb ideig tart, akkor közben röpíttetnünk kell. Az irányítás kérésekor azt is meg kell jelölni, hogy hol kívánunk röpíttetni. A vontató lassú és nagyon ráz. Ezért 50-70 km-nél távolabb ne induljunk vele. Pótkocsijának rakterülete 200 X 396 cm. Egyszerre 36-48 kaptárt rakhatunk fel rá. Két pótkocsit egy vontatóval csak sík, jó utakon vontassunk, emelkedőkön, szerpentineken veszélyes! Lovas kocsit csak kis távolságra (10-20 km) és csak szükségből vegyünk igénybe. Lovakra a méhszúrás nagyon veszélyes. Méhszállításra a lapos, rugós kocsik jók. A szállítás megszervezésekor tájékozódjunk a kocsi rakterületéről és teherbírásáról. A szállítóeszköz megrendelése után gondoskodjunk a rakodáshoz szükséges munkaerőről is. Legalább 4 jó erőben levő férfire van szükség. Csoportos vándorlásnál a csoport tagjai közül ennyi rendszerint kikerül. Máskülönben segítséget kell fogadni. A munkabérre előre egyezzünk meg. Alkalmi és esti munkáról lévén szó, a bér rendszerint magasabb a szokásosnál. Vándorlás előtt állományunkat - ha érvényes egészségi bizonyítványunk nincs - a helyi méhegészségügyi felelőssel meg kell vizsgáltatni. Ezt a 13/1952. F. M. sz. rendelet. írja elő. A vizsgálatért a méhegészségügyi felelőst családonként 2 Ft díj illeti meg. Az egészségi bizonyítvány a kiállítás napjától egy évig érvényes, tehát nem naptári "évre szól. Készíttessünk vagy készítsünk táblát is méhészetünk megjelölésére. A táblának legalább 40 X 30 cm-nek kell lennie. A méhész nevét, és pontos címét kell rajta feltüntetni. A vándorméhészet táblával való megjelölése kötelező és a méhész érdekeit is szolgálja. Minden méhésznek külön táblát kell készíteni még akkor is, ha másokkal együtt vándorol. Csak az ismertetett alapos szervezés után következik a méhállomány előkészítése. Ennek során a következő munkákat kell "elvégezni. Pörgetés. A nehéz mézes lépeket vándorlás előtt kipörgetjük. Különösen fontos a szűzlépek pörgetése. Akácról való vándorláskor mindig pörgetni kell Kivétel az olyan esztendő, mikor az akáchordás nagyon rosszul sikerült. Pörgetéssel a kaptárak könnyebbek lesznek, és csökken a lépszakadás veszélye is. Őszi vándorláskor már a nehéz lépek szállítása sem veszélyes. Ha pörgetésre nincs mód, akkor legalább a nehéz lépeket szedjük el a méhektől, és rakjuk, üres kaptárakba. Keretek rögzítése. Fontos, hogy szállítás alatt a Keretek sem oldalt, sem felfelé ne mozdulhassanak el. A mozgó keretek izgatják a családokat és sok méhet összevernek. A megsérült méhek vagy azonnal elpusztulnak, vagy az új helyen a kaptárak előtt ugrálnak, felrepülni képtelenek, tehetetlenül, csomóba húzódva pusztulnak el. A méhcsaládok ilyen legyengülése nagy veszteséget okozhat, és veszélyeztetheti az egész vándorlás sikerét. A mozgó keretekben a lép is könnyebben leszakad. A jó rögzítés egyik alapfeltétele az erős, jól vállazott keret. 84

A kereteket a kaptár falába épített csavarral. tömítő anyag. hogy az új helyen tudjuk. ott is maradnak. A kis rostaszövetes felületet annyira eltömik. A vándorlás napján már reggel előkészíthetjük. az előkészületekhez szükséges eszközöket: füstölő. mert kutatástól nem kell tartani. papír. A kijárókat mindig tömören zárjuk. Közben azok a családok. A fészekből kihúzódó méhek számára készítsünk menekülőhelyet. Ez akadályozza a fészek levegőzését és a méhek pusztulását okozhatja. Az eddig elmondott előkészületeket jóval a szállítás előtt elvégezhetjük. 85 . mert a herék eltömhetik. szerszámokat. Rakodókból vegyük ki az anyarácsot. hogy sötétben is könnyen és biztosan zárhassuk. hogy szállítás alatt ki ne nyíljanak. Ha hordás van. A takarók leszedése. kalapács. fehérneműt. nincsenek-e rajta repedések. amelyek már nem ülnek kint. Bakhátas menekülőtérnél a keretfedő és a kaptár fala közötti hézagokat papírcsíkokkal. ezen kívül a rakodást is zavarni fogják. mert a méhek az új helyen kieresztéskor vakon kitódulnak. zárhatók. hogy a kaptárból kitörjön. Több kijárós kaptárakon krétával megjelöljük a nyitott kijárókat. hogy az egyáltalán nem javítja a szellőzést. Ha a keretek száma és a család népessége megengedi. ha már lezártuk a kijáróját. Rakodóknál a 2 fiók közé vagy a kaptár tetejére helyezett szellőzőfiók. A zárás megkezdése előtt végigsétálunk a kaptársor előtt és a kint ülő méheket gyengén megfüstöljük. Jó. összecsomagolhatjuk az ágyneműt. Nehéz (kétanyás Ignácz. emiatt eltájolnak és erősen támadnak. Rostaszövetes zárásnál a méhek a kijárónyílásnál tömörülnek. A fél fordítókat. Ha a keretek csak részben töltik ki a kaptárt. és szükség szerint avatkozzék be. Erősen nem szabad. mert egyik irányból sem érik a szállítmányt nagy lökések. Alaposan meg kell vizsgálni a kijárókat. 32-36 keretes NB) fölrakásához 4 ember szükséges. akkor már nappal kinyithatjuk a szellőzőket is. A száraz sárdarabok a kaptárba hullnak. ott a legtapasztaltabb) lehetőleg csak irányítson. Természetesen kéznél hagyjuk a méhek kezeléséhez. hogy este akár sötétben is zárni tudjunk. Vándorlás előtt alaposan meg kell vizsgálni a kaptárt. Legyen keze ügyében mindig füstölő. sok elpusztul közülük. csavarokat erősen húzzuk meg. egymást tiporják. faék egyaránt jó. hogy biztosan tartsanak. lezárjuk a fekvők tetejét. szög. Kár értük. Ha több kaptár van közös állványon. nagyon csúfítja a kaptárt. A kijárózárókat jól rögzítjük. Inkább gittet használjunk. hogy a rakterületet minél jobban kihasználjuk. melyiket kell kinyitni. A méhész (ahol többen vannak. A kijárókat a méhek elülése után zárhatjuk. fogó. Rögzítésre kukoricacsutka. A felizgatott család a legkisebb lehetőséget is megtalálja arra. és e terv szerint rakodunk. mert így a méhek nem ülnek ki annyira. amelyeken a méhek kijöhetnek. Nem vándorlásra készült kaptárakban néhány üres keret behelyezésével készítünk menekülőhelyet. kalapács. hogy a rögzítés biztos legyen. főzőfelszerelést. lámpa. vagy a szélső keret és a kaptár fala közötti ékeléssel rögzítjük. és ha már sötét van. Kettő a keret felső részénél. akkor szögezni csak valamennyinek lezárása után szabad. fogó. bőrlemezzel tömítjük. ha a lenti 2 dolgozónak egy harmadik segít a kaptárt a kocsira fölemelni. akkor azokat a kaptár egyik falához szorítjuk és a szélső keret mellé szeget ütünk. kaptárvas. A gépkocsi lehetőleg álljon közvetlenül a kaptárak mellé. nehogy családok zárva maradjanak. szeg. Ilyenkor 2 ember adogatja a kaptárakat a kocsira. fekvőknél a felemelt rostaszövetes keretfedő alatti tér szolgál erre. A családok lezárása után rakodhatunk. Tehergépkocsin a lépek bármilyen irányban állhatnak. A rakodást a kocsi elején kezdjük. Jó rögzítéshez legalább 4 szeg kell. Ugyancsak már nappal előkészítjük a kijárózárókat. Siettethetjük a méhek behúzódását vízzel való gyenge permetezéssel is. A kaptárak elhelyezését előre elgondoljuk. Minden kaptár tetejére odahelyezzük a hozzá valót. lámpa. kettő pedig fent rakja rendbe. míg a méhek mind be nem húzódnak. kaptárvas. Rögzítjük a rakodók összekapcsoló szerkezetét. Mindaddig füstölünk. akkor választódeszkával szorítsuk össze a kereteket. a szellőzők korábbi megnyitása nagy melegben azért is jó. műlépet stb. kötél. A kaptárakat úgy rakjuk. Népes családok nyári melegben kiülnek. Konkoly. Káros az ilyen zárás azért is. mert akkor a méhek könnyen leesnek. Az egy keretnél szélesebb üres helyre előzőleg keretet teszünk. rések. A sarazást nem ajánlom. A fekvő kaptárakat helyesebb hosszában rakni. mert a zörgésre az állványon levő valamennyi méhcsalád felzúdul. kettő pedig alsó harmadában. Szeget csak akkor üssünk a kaptárba.

Erre rögtön ráemeljük a második sort. miért is a rakodás lassúbb! A rakomány gondos lekötése után indulhatunk. de időnként álljunk meg szemlét tartani. A szorosan egymáshoz rakott és jól lekötött kaptárak hosszú úton sem mozdulnak meg. mert azok megakadnak az út menti fákban (pl. Legtöbbször úgyis szükség van itt helyre a szállítmánnyal együtt utazó méhészek. nincsenek kellően foglalkoztatva. A laza rakodás veszélyes. mert ez veszélyes és tilos. A kaptárakat szorosan egymás mellé rakjuk. mert akkor a hátsó ajtót nem lehet fölkapcsolni. Tanácsos termoszban forró feketét vinni. mert azok mozdulnak meg legkönnyebben. a kocsi elejében is. hogy a kísérők biztonságban ülhessenek vagy fekhessenek. Ezután új sort kezdünk a kocsi fenekén. hacsak nem feltétlenül szükséges. Felrakodás után lámpával végig járjuk a telephelyet. Legnehezebb az utolsó oszlopok felrakása. és nem tud elég éber maradni. Ha vannak kisebb kaptárjaink. a kocsi alját azokkal rakjuk meg. aki éjjel nem alszik el és a vezetőt szóval tartja. A gépkocsivezetők ugyanis rendszerint egész napi munka után vállalják az éjszakai szállítást. Elhelyezhetjük azonban a rakodás megkezdése előtt. Ezért az utolsó sorokat. a kötelek meglazulnak.5 tonnás kocsikon is elfér 4 egy sorban. A hátul ülőkkel beszéljük meg. Ha a gépkocsi nem állhat be a kaptárak mellé. A vezetőfülkébe a 0. Ehhez erős. Felül már a hosszabbak is elférnek. ha valami baj van (a kocsi oldalának verése bottal. Ha motorhiba. Kisebb kocsikra hosszában 3 kaptár fér el. és a vezetőt útközben megkínálni. erős fütyülés. majd megkezdjük a 3. hogy a rakománynak ne legyenek kiálló részei. s a rakomány szétesik. Azonban így csak a széles kocsik rakterületét használhatjuk jól ki. ha a gépkocsivezető mellé olyan ember kerül. míg a kocsi végéhez nem érünk. hegyes utakon. Rakodóból 3 sornál. mert pár cm-rel hosszabbak. míg azok. akkor inkább a cél elérése előtt rakodjunk le. akkor a második oszlop második sorát rakjuk fel. hogyan jelezzenek. Először minden sor kaptárt egyszer jó erősen átkötünk. keretbak). hogy közöttük hézag ne maradjon. nem lazultak-e meg a kötelek. Egymás mellett 2 kaptár fér el. A vállalati NB fekvők néhány sorozatából nem lehet kettőt egymás mellé tenni. oszlopot. a teljesen megrakott kocsi megbontása is lerakodáskor. akkor még körülkötjük a rakományt. fekvőből 4 sornál többet nem pakolhatunk. mert a biztonságos vezetéshez teljes éberség szükséges. ép köteleket használjunk. s könnyen kimerülnek. s csak ezután folytassuk utunkat. Az első néhány kilométer megtétele után álljunk meg és vizsgáljuk meg. nincs-e valami baj. azt hárítsuk el. A rakomány egy egészként mozog. aki az útvonalat ismeri. Az aluljárók alatt sem fér el. mert a kocsin ilyenkor már kevés a hely. A rakodást így lépcsőzetesen folytatjuk addig. Rakodókból négyet egymás mellé szintén csak nagy kocsin tehetünk. Ha a vezető elálmosodik.5-4. a kaptárakat a földről felemelni pedig nehéz. a 3. pörgető lába. Személyeknek pótkocsin utazni tilos. nem szoktuk teljesen kirakni. A kaptárak után a többi holmit rakjuk fel. A kocsi megrakása után következik a kötés. ide is rakhatjuk a bódé részeit. Ha a kaptárak és a kocsi oldala között hézag marad. akik a kocsin vannak. Ügyeljünk. Vigyázzunk. Erre felállva rakjuk meg az első oszlop harmadik sorát. Ha a kísérők közül van. hogy a földtől számítva 4 m-nél magasabbra ne rakodjunk. Az első sort szorosan a gépkocsi vezetőfülkéjéhez szorítjuk. Ezután folytassuk utunkat. A vándorbódé rendszerint a rakomány tetejére kerül. Ilyenekből a 3. Mikor minden sort átkötöttünk. Vigyázzunk. vagy egyéb ok miatt a szállítás a forró nappalba nyúlna.5 tonnásoknál és a 7 tonnás Tátránál 2. Jó. az 5 tonnás B/5-ösnél és a 7 tonnás Csepelnél 6 ember ülhet be. rakodómunkások részére.mert így biztosabban leköthetők. nem maradt-e el láb vagy más felszerelés. Ugyancsak nehéz. Ellenkező esetben a földön levő 2 ember nagyon sokat dolgozik.75 és 2 tonnás kocsiknál 1-1. az is előre üljön. akkor először hordjuk azokat a kocsihoz és csak azután rakodjunk. a vezetőfülkét a kívül levőkkel összekötő zsinór rángatása). mert csak ezekre fér fel egymás mellé hosszában 4 kaptár. hogy a kocsi oldalát ki ne nyomjuk. Ha ez megvan. 86 . Kivétel a jól szerkesztett 10 keretes kaptár. Szállítás alatt a kaptárak elmozdulnak. így azonban a rakterületből 20-40 cm széles rész üresen marad. Megnézzük. ha a kaptárakat keresztbe rakjuk. Mindig legyen gondunk rakodásnál. Különösen vigyázzunk az első és utolsó sor kötözésére. Ha útközben valami bajt észlelünk. pihenjünk 1-2 órát. A kisebb kocsikat úgy használjuk jól ki. Ezzel a kötéllel a keresztköteleket jól meghúzzuk. különösen dombos.

vagy annak közelében rakjuk ki és engedjük ki a méheket. Vándortanyánkat megjelöljük az előírt névtáblával. Népveszteség veszélye csak akkor fenyeget. egészségi bizonyítványunk hátlapján igazolást kérünk. Szállítás alatt az egyik ajtót hagyjuk nyitva. kellemetlenséget okozzanak. sz. hogy a rakományt körül tudjuk járni. Csoportosan vándorlók lehetőleg egyszerre röpítsenek. ha kaptárjaik egymás mellett vannak. Szügy. Méhész István. hogy a méhek ne indulhassanak rögtön és zavartalanul munkába. különösen meleg nyáron. Fontos. Ha a kárt csak a méhek elszállítása után vettük észre. F. Ha a késedelmes továbbszállítás veszélyes. Petőfi u. mint vendégnek illik idegen helyen. 17. Ezzel megelőzzük. ne féljünk a család elnéptelenedésétől. egyébként a következő napon) megszüntetjük a menekülő tereket és letakarjuk a fészket. így a bajt hamarább észrevesszük és könnyebben segíthetünk. hogy a méhek ne vágódjanak ki tájolás nélkül és ne támadjanak. 48 órán belül. 1. vagy a tető alatt a rostaszöveten gyűlnek össze. papírral zárjuk. a sátor vagy vándorbódé felállítására. vigyázzunk. A szállítmányt feltétlenül kísérjük. hogy a méheket olyan helyre szállítjuk. berendezésére. (VI. 48 órán belül a helyi tanácsnál szóban vagy írásban bejelentjük. és a méhek röpülhessenek. A szállítás alatt szenvedett károsodásról a célállomáson vetessünk fel „tényálladéki jegyzőkönyvet". az ajtók közelébe rakjuk. Vigyázzunk nagyon. hogy a méheket alaposan megzavarjuk. 16/1958. alatti lakos a 13/1952. a méhek előző telephelye. 2. a méhcsaládok száma és a méhészet helyének pontos megjelölése. Ha szállítás alatt a kijárón. Szügy. hogy a gépkocsit elbocsáthassuk. A méheket ne a vagon két végébe. Este. 1958. hosszabb szállítás után tanácsos a közeli udvarokban az itatóvályukból leengedni a vizet. rendelet alapján bejelentem. Ilyenkor-a visszaröpülést azzal csökkenthetjük. A méhek a hűvösben a kaptár falára csomóba húzódnak. Fontos. gondolhatunk saját kényelmünkre. Viselkedjünk úgy. ezért a személyesen tett bejelentésről. Az ott-tartózkodásunk alatt keletkező szemetet ássuk el *L. akkor az állomásvezetőségtől méhészetünkben „házi jegyzőkönyv" felvételét kérjük Megtörténik. A vagont ne zsúfoljuk túl. Jó ilyenkor a kaptárak körül és az itató környékén a füvet vízzel meglocsolni. jelentsük a 87 . A szellőzők lezárása után nyissuk ki a kaptárakat. ha a rakomány hosszabb ideig egy helyben vesztegel. Az ajtótól távoli részekbe az élettelen felszerelés. hogy külön-külön ne mozoghassanak. ahonnan még a régi telepre visszatérhetnek. Méheimet a vasútállomáson helyeztem el. Célhoz érve minél gyorsabban rakodjunk le.Vasúti szállításnál a következőket tartsuk szem előtt. fűvel. hanem betájoljanak. (a kaptárakat ütögetjük). hogy a célállomáson már várjon a megfelelő segítség és szállítóeszköz. Magas kaptárakat egymásra rakni nem tanácsos.) FM. akkor a kaptárakat rakjuk rögtön lábra. Amikor a méhek már repülnek. Állítsuk fel az itatót. Ne szemeteljünk. hogy máskor is szívesen lássák. Kelte: 1958. hogy erről bizonyítékunk legyen. olyan vendégnek. Vesztegléskor mindkettőt nyissuk ki. vagy valami résen méhek jönnek ki. az írásbeli bejelentést pedig ajánlva adjuk postára. 4. Nagyon fontos. A szellőzőréseket zárjuk be. ne tegyünk kárt az erdőben. vagy másnap szállítsuk tovább őket. mert bemelegszik.) a község területére szállítottam. Ha időben érkeztünk. Elköltözés előtt vagy azután. IV. Igyekezzünk azokat vízszintes helyzetbe hozni. Ha a kaptárakat egymásra kell raknunk. A kijáróba bocsássunk füstöt. VI. hogy erdei vándortanyán tüzet ne okozzunk. rendelet+. Kiállításának helye: Vác. anyag kerüljön. hogy méheink ezekre szokva. hosszabb ideig szállítjuk (kerülő utakon) és kiengedéskor a kijárót szénával. M. Ezért azokat gúlaszerűen rakjuk egymásra. A bejelentésnek tartalmaznia kell a következőket: a méhész neve és lakóhelye. A méhek megnyugvása után (akácvirágzáson még aznap. Alulírott Méhész István Vác. Példa: Községi Tanács VB. Egészségi bizonyítványom száma: 17. hogy a községbe érkeztünk. Így kevésbé érzékenyek az elölről és hátulról jövő erős lökésekre. hogy a kocsi levegője mozogjon. vagy letakarni azokat. hanem közepére. A lépek éllel nézzenek a menetirányra. Különösen fontos ez akkor. Lakott helyen való lerakodáskor. az egészségi bizonyítvány száma. aki azt szeretné. A vándortanyán mindenkor tartsunk rendet. akkor az állomáson. hogy a méhek ne törjék magukat a rostaszöveten. A vándortanya elhagyása előtt fizessük meg a kialkudott helybért. hogy 23 családos méhészetemet Hernád községből (Fő u. kelte és kiállításának helye. 17. A kaptárakat itt is szorosan egymáshoz rakjuk. hanem a kijáró felé igyekezzenek. hogy a felsők erősebb lökésnél le ne zuhanjanak. sz.

ez 15 millió Ft veszteséget jelent népgazdaságunknak. FM. szövetkezetek nagy segítséget nyújthatnak tagjaiknak. ezért nem szabad a téli fészek helyének megválasztását teljesen a méhekre bízni. A főhordásra nagyra növelt népességét télre lecsökkenti. A testükben felhalmozott zsírt és fehérjét pempőtermelésre használják fel akkor. nyáron kelt dolgozók átlag 35-50 napig élnek. A néptelenedéssel párhuzamosan azonban belső változás is végbemegy a családban. aminek értéke több mint hét millió forint. E L Ő K É SZ Ü LE T A T E LE LÉ SR E . Ha a téli veszteség 10%. A nyár végén. rendelet alapján bejelentem.) szállítottam. Az előkészület első lépése az élelemtárolás. a téli méhek életkora 6-8 hónap is lehet. A méhek életműködéséhez meleg szükséges. másodsorban a kijáró helye határozza meg. A vándorcsoportok szervezésében a méhészeti szakcsoportok. Pedig ezek a méhészetek is ugyanúgy érzik a hideg hatását. Ez a felfogás helytelen és káros. Az elpusztult állomány 8 kg átlaggal 40 vagon mézet termelne. Azzal vigasztalja magát. S ennek többszörösére tehető a szaporulatban és a méhek megporzó munkájában kieső haszon. Ezeket téli méheknek mondjuk. T E LE L É S Téli veszteségeinket külföldi adatok és hazai tapasztalatok alapján 10-20%-ra tehetjük. amelyekben a téli veszteség ismeretlen. nem csoda. sőt teljesen elkerülhető. Már ez a néhány szám elég annak szemléltetésére. hogy a méhek nem viselik el a hideget. milyen kár származik a méhészet téli veszteségeiből az egyénre és közre egyaránt. alatti lakos a 13/1952. Egy méh egymagában már 10 fok alatt életképtelen. tömör kérget alkotnak. nyáriak. A telelőfürt külső részén a méhek szorosan egymáshoz simulva. A mézet az ősz közeledtével mindjobban lakásának abban a részében összpontosítja. kaptár marad). A méhcsalád azonban a nagy hideg ellen is tud védekezni. Erős teleken (mint az 1928-29. A méhcsalád azzal is készül a télre. fehérjét halmoznak fel. A méhek a telelőfürtöt úgy alakítják ki. Petőfi u. illetve az emiatt elmaradt méztermelés korántsem fejezi ki teljes egészében a téli veszteséget. Jóakaratú emberek egymáson sokat segíthetnek. A méhek a mi teleinknél sokkal hidegebbet és hosszabbat is kibírnak. akkor az 500 000 családra becsült állományunkból 50 000 méhcsalád pusztul el. ha kezdetben gyakorlottabb. Az élelemkészlet elhelyezése nem hat rá. és szorosan egymáshoz bújva telelőcsomót. mint a többiek. Fényesen bizonyítják ezt azok a méhészetek. évi) ennél sokkal több méhcsalád pusztul el. Testükben zsírt. szinte mozdulatlanokká dermedve. 1958. és hosszabb életűek. Leghelyesebb. Kis méhészek néhány családjukkal egyedül nem vándorolhatnak. A téli veszteségeket a méhészek nagy része természetesnek veszi. hogy középen üres sejtek legyenek. Ennek helyét elsősorban az utolsó fiasítás. ősszel kelő méhek nem olyanok. A méhcsalád télre előkészül. 4. Egy méhcsaládot 300 Ft-ra értékelve (a lépek. Ez védi a fürt belsejében fejlesztett meleget a 88 . Megfelelő tapasztalatokkal több kis méhész alkothat vándorcsoportot. pedig az elpusztult családok értéke. 15. vagy legutóbb az 1955-56. Alulírott Méhész István Vác. nagyobb állománnyal bíró méhészekhez csatlakoznak és mellettük sajátítják el a vándorlás gyakorlatát. ahol majd a telet tölti. sz. A téli veszteség a telelés jó előkészítésével és a méhcsaládok nyugodt teleléséről való gondoskodással csökkenthető. VI. Nagy István tanyájára (347. telelőfürtöt alkotnak. mint a tavasziak. A téli elhullás elkerülhető. az erősek később (8-10 foknál) húzódnak telelőfürtbe. A gyenge családok korábban (már 13 foknál). Ennél sokkal nagyobb a télen legyengült családok hozamkiesésében mutatkozó kár. amikor a szabadból még nem gyűjthetnek virágport. hogy lakása minden felesleges nyílását eltömi propolisszal. hogy méheimet a mai napon a vasútállomásról Csabacsűd községbe.községi tanácsnak méhészetünk elszállítását a következők szerint: Községi Tanács VB. A méhésznek ebben támogatnia kell a méheket. sz. széle pedig mézes sejteken feküdjék. hogy beszünteti a meleget kívánó élettevékenységét (fiasítás gondozás). Szügy. Gyakran még a kijárónyílást is megszűkíti. ha egy részük télen elpusztul. Méhész István. Szügy. Ilyen előkészület után a hűvösebb idők beálltakor a méhek teljesen beszüntetik a kirepülést. A hideg elleni közvetlen védekezést szolgálja. Míg a tavasszal.

elpusztul. Ha nincs hordás. erős tél felőrli. Hidegben a méhek csak azokból a léputcákból táplálkozhatnak.5 fok meleg. a fürt belsejében 33 fok meleget mértek (már megkezdődött a petézés). A serkentőetetés megkezdése előtt a szűkösen ellátott családok készletét kiegészítjük. mert a fiatal anyák nyár végén többet petéznek. A méh tehát a kaptárban sem találja meg mindenhol a számára életet jelentő meleget (legalább 10 fokot). Ezért nagyon fontos. mézet fogyasztanak és abból izommunkával hőt termelnek. Ugyancsak elhullnak a méhek azokban a léputcákban is. mert léputcát csak enyhe időben képesek változtatni. hogy családjaink jó népesen teleljenek be. vagy rossz eleségen telelő méhcsalád a hosszú tél vége felé képtelen visszatartani az ürüléket. A téli fészekbe lehetőleg csak fiasításra alkalmas lépek kerüljenek. úgy húzódik tovább a lépen a méhcsalád. Ezt bizonyítja a következő kísérlet: Különböző időszakokban kelt méheket megjelöltek és figyelték. hogy megbontaná a telelőfürt egységét. tenyésztési célokból értékes anya). A telelőfürtön kívül ennél is sokkal hidegebb van. majd hátrafelé mozog. például enyhe az idő. ugyanakkor a fürt szélétől néhány cm-re csak 2. A méheknek a hő előállításához fűtőanyagra. hogy mikor pusztulnak el. Ez nagyon káros. A kéreg hőmérséklete gyakran csak 9-10 fok. éves anyákat lecseréljük (kivétel a legjobb teljesítményű. A gyenge család életerejét a hosszú. akkor hosszú időt kibír ürítkezés nélkül. vagy már megindult a petézés. tavasszal könnyen álanyássá válik. egyébként családjaink a betelelés idejére nagyon legyengülnek. amikor pótlása még nehéz vagy lehetetlen. a nélkül. A telelés előkészítését már nyáron kezdjük. fiatal anya is. Egy kísérletben. Naponta 2-3 dl 1:1 arányú méz vagy cukorszörpöt adunk családonként. Fontos. A kaptárban a méhektől távolabb fagypont alá is hűlhet a hőmérséklet. hogy augusztus végén átlag 6 lépen legyen nagy kiterjedésű fiasítás (összesen legalább 50-60 dm2). előtt rakott petékből kelt méhekből 61% az augusztusban rakott petékből kelt méhekből 18% a szeptemberben rakott petékből kelt méhekből 12% volt. hogy a téli veszteség a július 20. amelyekben a telelőfürt kialakult. annál kevesebb a fogyasztás. amelyekből az élelem elfogyott. A nyári serkentés a tavaszinál eredményesebb. nagyobb a fogyasztás is. A nyugalmában gyakran zavart. Az emészthetetlen anyag vastagbelükben halmozódik fel. hanem csupán a telelőfürtben. és nagymértékben csökkenthető a fészek szűkítésével. A telelőfürttől elszakadó méhek elpusztulnak. mézre van szükségük. sokat fogyaszt. mert az idősebb munkásokból nagy a téli veszteség. augusztus első felében a 3. ezért a telelőfürtnek a méz egy részét takarnia kell. A serkentés megkezdése előtt rendezzük a fészket. Ha a méhek élettevékenysége fokozottabb. A méhek a téli nyugalom időszakában nem ürítkeznek. A telelés sikerének fontos feltétele a jó. Ha ezt elhagyja. Megállapították. ezért jobb ilyenekkel méhészkedni. A fészek hő vesztesége kisebb a jól szigetelő kaptárakban (kettős falú. gondos takarásával is. A hideg ellen az erősebb család könnyebben védekezik. és alacsony lépen hátrafelé. A jó telelésben a méhésznek kell segítenie a méheket. legfeljebb szeptember 10-ig serkentünk. Az anyátlan család nyugtalanul telel. mert más léputcákra létük veszélyeztetése nélkül képtelenek átvonulni. A teljes nyugalom időszakában a család csak annyi mézet fogyaszt. A telelőfürt belsejében a hőmérséklet a teljes nyugalom időszakában 14-25 fok között váltakozik. amennyi a szükséges hő előállításához kell. Ahogyan fogy a méz. Nagy lépben több méz fér el. hogy a család főként augusztus-szeptemberi kelésű. és nagymértékben elősegíti a Noszéma terjedését. Augusztus végéig. szalmából préselt). 89 . Ha a téli eleség jó és a család nyugodtan telel. Az öreg anya igen gyakran télen vagy kora tavasszal dűl ki. a méhek bent ürítkeznek. és vándorlással sem teremthetünk. a kaptár választódeszkán túli részében pedig -8 fok hideg volt. sok méhet veszít. Az is igen fontos. Júliusban. magas lépen előbb fölfelé.kisugárzástól. amikor a külső hőmérséklet -24 fok volt. megdermedve lehull. Minél kisebb a hő veszteség. hordástalan időben is tovább fiasítanak. akkor augusztus 10-15-e között megkezdjük az etetést. a télre jól felkészült méhekből álljon. A fürt belsejében a méhek élénkebben mozognak. A telelőfürt rendszerint a lépek kijáró felé eső részén alakul meg.

hogy egymást melegítsék (10. ábra). Augusztus végétől már nem avatkozunk be a méhek fészkének alakulásába. b) rendezés után A választót lécecskékkel szögezzük körül. ábra. ábra). a közös választófal mellé tolva teleljük be. A téli fészek elhelyezése fekvőkaptárban a) rendezés elölt. A fészket a választó mellett rendezzük be (9. Legértékesebb családjaink azok. ezért a fekvő kaptár jobb vagy bal oldalánál tömör választóval 3-6 keretes részt leválasztunk. A fészket fiasításra alkalmas lépekkel tűzdeljük. a későn kelt méhek pedig esetleg tisztulás nélkül telelnek be. Sajnos. A fokozottabb munkával kivesszük a téli méhek erejét. a méhek legtöbb vidékünkön és legtöbb esztendőben nem képesek segítség nélkül jól betelelni. Gyenge családok fészkének elrendezése a) rendezés előtt. amelyek fészküket beavatkozásunk nélkül is helyesen rendezik el és jól betelelnek. illetve a mézkamra lépeinek kiszedésével szorítjuk kisebb térre. akkor fészküket a közös választófal mellé toljuk. A gyenge családokat kettesével egy kaptárban. Ez nyugtalan telelést. Jók és telelésre kiválóan alkalmasak azok a családok. b) rendezés után 90 . Az 5 léputcásnál gyengébb családokat egyesítjük. ügyelni kell. amelyek beteleléskor legalább 8 lépet sűrűn takarnak. és nem remélhetünk tőlük kielégítő tavaszi fejlődést. vagy egy kaptárba kettőt (esetleg többet) telelünk be. és jó telelés után tavasszal is kielégítően fejlődhetnek. Rakodókban a családokat a mézkamra eltávolításával. hogy a családok túl korán ki ne szorítsák mézzel az anyát. hogy a két család össze ne járhasson. Ha a kaptárban két családot teleltetünk. mint tavasszal. Ezért a családokat szeptember 15-e után részletesen átnézzük. A 6-7 léputcás. ábra. Az ennél néptelenebbek erős teleken sokat szenvednek. Lehetőleg úgy helyezzük el. sok téli veszteséget okoz! Ha augusztusban hordás van. A méhcsalád telelő fészkét rendezzük. a b 10. A fészeknek a kijáró közelében kell lennie. Ezt a jó tulajdonságukat jegyezzük meg.A serkentőetetés szeptember második felében vagy később káros lehet. Gyengébb minőségű bőrlemezből két réteget használjunk. hogy ne kerüljön a külső levegővel közvetlenül érintkező oldalfal mellé. és ellenőrizzük a telelés feltételeit. Ha a népesség megengedi. mert a fiasítás csökkentése már nem baj. akkor a fészekfiók oldalát szalmapárnával szigeteljük (11. Első feladatunk a népesség meghatározása. A családokat népesség szempontjából ősszel ugyanazon elvek alapján értékeljük. Helytelen a kaptár két végében teleltetni. Az anyarácsos választót bőrlemez betéttel takarhatjuk. a b 9. ábra). és középen hagyni üres teret. közepes családok önállóan is telelőképesek.

hogy a családok élelmét mennyivel kell pótolni. A téli fészek pontos terjedelmét ilyenkor nehéz megállapítani.) b.) b. akkor kipörgetjük. Léputcánként 2. Ezekből megítélhetjük állományunk télire való felkészültségét és azt. hogy mennyi az. Gyenge családokban itt is szükséges a méhek kevesebb lépre tömörítése. a lépek szoros kapcsolatát megszakítjuk. ha ezekben bőséges virágpor van. Így a méhek biztosabban a fészek lépeibe raktározzák az eleséget. Így. Különösen fontos ez akkor. Azért is jó a fészken kívül került mézkészlet feljegyzése.) c. A fészekbe már nem szükséges mézes lépeket a kaptár meghatározott részébe rakjuk. Különösen fontos ez fekvő kaptárakban. Ez azonban nem mindig eredményes és nagyon hosszadalmas.) rendezés után. mert csak tavasszal lesz rá szükség. a szűkös pedig fékezi azt. melléjük vastag mézkoszorús lépek kerüljenek. ábra. Megbecsüljük a mézkészletet is. A szemle alkalmával észlelteket jegyezzük fel. tudjuk. Ilyenkor a bőséges készlet a fejlődésnek lendületet ad. amennyit a téli fészek kialakításához elegendőnek vélünk. A teljes nyugalom időszakában (november-január) egy család összes fogyasztása 5 kg-nál több nem "szokott lenni. Jó. mennyi méz van a családoknál a téli fészken kívül. ha valamelyik családnál a fészek rendezéséhez mézes lép kell. c. 15-25 kg élelem kell. amikor a fiasítás terjedelme rohamosan nő. Annyi keret után. de ha egy-két lépet tévedünk.a. ábra). Segíthetjük a méz összehordását úgy is. Az így ellátott családok sorsa miatt télen nem kell aggódnunk. mert szemlénk végén látni fogjuk. a. Legfontosabb a mézkészlet és a népesség ismerete. mert a rakodókban csak 10-12 lép van a fészekfiókban. Ha a méz nem a fészekben van.) 11. A nagy fogyasztás márciusban indul meg.5-3 kg. ha etetéssel pótoljuk a család élelmét. hogy a lépekben elszórt mézet kipörgetjük.) 12. ábra. akkor a lépeket megcseréljük.) rendezés előtt. A téli fészek szeptemberi rendezése rakodókaptárban a. b. Gyorsabban célt érünk úgy. a lépek között 4-5 cm hézagot képezünk (12. nem baj. A szeptemberi szemle alkalmával hozzákezdünk a téli fészek nagyságának szabályozásához is. de legalább 2 kg élelmet hagyjunk. hogy a fészekén kívüli lépekben a födött mézet felnyitjuk. A téli fészek elválasztása a többi léptől a) rendezés előtt. és ha nagyobb mennyiség. a fészekből az üreseket kivesszük.) gyenge család A fiasításos lépeket tegyük a fészek közepébe. népességüktől függően. hol találunk. Feltétlenül fel kell jegyeznünk azt is. a többi a fészken kívülre is kerülhet. b) rendezés után 91 . azután a méhekkel feletetjük. A szélső lépek a legmézesebbek legyenek. Ez feltétlenül a méhek által elfoglalt lépeken legyen. s helyükre jó mézeseket teszünk. A családoknak.

A szemle során a 14. Mézkészlet Család száma 1. Ezután kiszámítom. táblázatban bemutatott minta szerint készítem följegyzéseimet. ha állandóan méhei között lehet.5 X 12 = 90. táblázatból kiolvasható. Ilyenkor a szirupot 1:0. 2. Rendszerint gyenge vagy anyátlan családdal történik meg. 4. aki távol van a méheitől.. hogy mennyi cukrot kell az egész állománnyal feletetnem. De csak akkor.5 20 22. Kiszámítom. és 3. oszlop adatait a szemlén készített feljegyzések adják. 3. 5. Tehát egy kg élelmet 12 dl szirupban adunk be. kísérelje meg a nappali etetést. hány liter sziruppal pótolható a családok hiányzó élelme.6 arányban készítjük. 3. mely családok készletét kell kiegészítenem és mennyivel.) Ezután a családokhoz behelyezem az etetőket. Az 1. meglátom.5 5 — fészken kívül hány lépen 4 3 5 3 — 15. Ezt beírom. hogy léputcánként 2. a 3. A téli szükségletet úgy számítom ki. számúnak 5. 2.5 Hiány Etetés dl 7. Fiasítás Népesség hány lépen léputca 2 1 3 1 — 7 8 9 6 7 fészekben kg 10 12 17 15 20 14. maradjon az esti etetésnél. Így egy nap 92 . a 2. családnak ezek szerint 7.5 kg-ot veszek. nagyobb etetőt kapnak. A családok sorába minden etetés után jelet teszek (függőleges vonalat húzok). Mikor az előírt számot elértem. Ilyenkor állandóan a méhek között vagyok. 3. Akinek a méhei lakásánál vannak.5 — — 90 96 66 — — 20 12 10 — — Etető Szükséges etetések száma 5 8 7 — — kg 3 2 4. hogy fölöslegesen ne nyitogassam. 4. amelyekkel többet kell feletetni. számúnak 8 X 12 = 96.5 15 17. Család száma 1. 5. Ezt a család sorában valamilyen jellel feltüntetem. hogy a szükséges mennyiséget megkapja. táblázat szerinti kimutatást készítem. Népesség léputca 7 8 9 6 7 Mézkészlet a Szükséglet fészekben 10 12 17 15 20 kg 17. Azok a családok. Az etető űrtartalmát bejegyzem a megfelelő oszlopba. ugyanakkor a kaptárt is jól láthatóan megjelölöm.5 8 5. 2. Ezt az „etetés" oszlopba bejegyzem. Ha a „hiány" oszlop adatait összeadom.. Az őszi élelempótláskor rendszerint nappal is szoktam etetni. A hiányt a készlet és szükséglet közötti különbözet adja. Tegyük fel. Eddig még soha nagyobb baj nem történt. A családokról a 15. akkor megnézem. (A szükséges szirupmennyiség az 1. sz. hány etetővel kell adni a családnak. a kijárókat gondosan szűkítem. Táblázat Mikor ezzel a munkával végeztem. hogy léputcánként 2. Táblázat A 2.5 X 12 = 66 deciliter szirupot kell kapnia. Ezután megkezdem az etetést.5 kg élelemmel akarok betelelni. legfeljebb itt-ott vitték el egy családtól mások a beadott készlet egy részét. akkor az etetést befejezem.

A túl nagyra szabott fészket viszont a szükséges mértékben kisebbítjük. Az őszi etetés a családokra nem kedvező. ha a jól ellátottak készletéből adunk emezeknek. akkor még segíthetünk rajta. pusztulást okoz. másoknál 10-15 kg-ot kell pótolni. és azt a méhek jó helyre raktározták. Ezzel a megoldással egyrészt kevésbé terheljük meg a családokat. Gyakori. Megesik. mert gyöngíti a téli méhek erejét. Ha a család elhelyezkedése nem megfelelő. Minél jobban kifogy a készlet. Hordástalan nyáron már júliusban.még egyszer végigvizsgáljuk a családokat. Ekkor a szirupot még azok a méhek dolgozzák fel. Ha az élelmet nem tartjuk elegendőnek. A népesség erre az időre véglegesen kialakult. ábra). hogy a család számára nem hagytunk túl nagy fészket. Amelyik családot már nem kell etetni. mert egy családdal sem kell túl sokat etetni. mikor már röpködhetnek. Tavasszal. Meglátjuk. akkor a fészket oldalról is szűkítjük. Kipörgetés után etessük a családokat jó mézzel vagy cukorral. mert csak így lehetünk biztosak benne. amennyit a méhek sűrűn takarnak. de legkésőbb október első napjaiban föltétlenül fejezzük be. betegséget. Besűrítés után a méhek a fészken kívüli lépekbe rakott szirupot fészkükbe hordják. Ha a méhek nem férnek el a téli fészeknek szánt lépeken. és valamennyi családot etetjük. (Vigyázni kell. Szeptember második felében etessünk. erre választódeszkát. Ilyenkor az a helyes. használhatunk. s a fogyasztás nagy lesz. Ezért nem helyes a fészket teljesen teli lépekből összeállítani. akkor ne pörgessünk. Most utoljára nézzük meg. semhogy kései etetéssel veszélyeztessük a telelést. amelyek az előírt mennyiséget már megkapták. ami a családot nem terheli meg túlságosan. Azokat a családokat. vagy a családokat túlságosan etetni. Az etetés hatására a méhek jobban szétterülnek a kaptárban. hogy az élelemkészlet a fiasítást vissza ne szorítsa!) Ősszel csak a készlet kisebb pótlására lesz szükség. A fészket mindig annyi lépre szorítjuk. hogy a készlet valóban elegendő. tehát nem rontjuk a család életerejét. és gyorsan végzünk az etetéssel. szeptember végére. hogy a családok őszi ellátottsága nagyon egyenetlen. amelyek ősszel úgyis elhullnak. hanem a családokkal etessünk fel legalább annyi cukrot. annál többet kell pótolni. telelésre nem jó. A mézharmatos méz. bőrlemezt stb. A jól elhelyezett 10-12 kg élelem átlagos teleinken addig feltétlenül elegendő. 93 . akkor kiegészítjük. cukorlepénnyel segíthetünk a családokon. A gyengén telelt családok készletét inkább kora tavasszal pótoljuk. Ha pedig véletlenül erős telet kapunk. hogy könnyebben tartani tudják a szirup érleléséhez szükséges meleget. további jelentős néptelenedéssel már nem kell számolni. Október első napjaiban . akkor inkább szűkösebb készlettel teleljünk. a mézharmatméz nem káros. Némelyik jóformán etetésre sem szorul. A méhek ezen fognak telelni. A bő készlet kedvező a fiasításra is. A szirupból esetleg a fészken kívüli lépekbe is raknak.alatt 3-4 adagot is elhordathatunk. Ilyenkor már elhatárolhatjuk a fészket a másik oldalról is (13. hogy a fészek nagyságát szeptemberben helyesen állapítottuk-e meg. Ha a mézharmatos mézből gyűjtött mézkoszorúk nem vastagok. szalmapárnát. azonban kedvezőtlen esztendőkben nehéz elkerülni az etetést. Ezért törekedjünk arra. amennyi az első tavaszi röpülésekig elegendő. akkor cseréljük ki a lépeket. pár nap múlva ellenőrizzük. mint késő ősszel. Ha valamilyen ok miatt az etetést nem végezhettük el időben s kielégítően. hogy minél kevesebb etetésre legyen szükség. amíg a tavaszi enyhülés meg nem jön. akkor pörgessük ki. hogy a fészeknek a többi léptől való elhatárolása céljából kivett lép helyén építeni kezdenek. hogy közepében üres sejtek legyenek. minél később pótoljuk.enyhe őszön későbben . A méhek által nem takart lépeket kivesszük a választó mellől. A méhek a telelőfürtöt úgy szeretik kialakítani. ha nem lehet. vajon megvan-e minden feltétele a jó telelésnek. annál erősebben vesszük igénybe a téli méheket. Ha az időjárás már hűvösebb. Ha a fészeklépekben sok a mézharmatos méz. akkor azt odatoljuk. augusztusban etessük a méheket. attól kivesszük az etetőt. akkor megnagyobbítjuk a fészket. másrészt hamarabb végzünk az etetéssel. Ez egyik jele annak. Ha például az egy kaptárban betelelt két család nem a választófal mellett alakította ki a fészkét. hogy jó vastag koszorút készítsenek. fészkét gondosan takarjuk. Ez feltétlenül szükséges.

hogy a méhek az üres kaptárrészbe semmilyen kis résen ne juthassanak át. hogy csak annyira élnek a szűkítés lehetőségével. b. nagyon ügyeljünk. ábra. ábra a). A 7 léputcás családot például úgy szűkítjük. a rostaszövetes keretfedő alatt kell mozgatni. és a kaptárt ilyen részekre lehet osztani. mert ilyen rosta szövetes keretfedők vannak. a másik oldalon kimaradó két lépnyi teret szalmapárnával pótoljuk (14. A fészek szűkítése szalmapárnával a) fekvőkaptárban. hogy a méhek a kaptár többi részébe nem mehetnek át (15. A fészek végleges leszűkítése a) szűkítés előtt. a. b) szűkítés után b. A méhészek a szűkítésnél sok hibát követnek el. 9 vagy 12 léputcások (illetve ilyeneknek vannak beírva). Ha a fészket úgy választjuk 94 . mert akkor a kaptár üres részében elpusztulnak. kaptárban például a családok 6. A téli fészek elhatárolása a. Általános. ábra. ábra a). ábra b).) A gyengén takart lépekre a téli fészekben nincs szükség. A NB.) A téli fészket vagy úgy szűkítjük. hogy a kaptár fala mellé egy-egy szalmapárnát helyezünk (14.) 13. Az ilyen eljárás helytelen. hogy átjuthatnak (15. hogy a fészket az egyik oldalon a választó mellé szorítjuk. Ha az első módot használjuk. ábra.) átjáróval b. keretre szegezett bőrlemezt stb.) 14. b) rakodókaptárban b.) 15.) a. A kis nyíláson át nem találnak vissza a családhoz.) teljesen. A szűkítésre használt szalmapárnát. amennyire az általuk használt kaptár berendezése engedi. ábra b). deszkát.a. A rostaszövetes keretfedőktől független szűkítést kell alkalmazni. A 10 keretes Hunorban 6 léputcás családot úgy szűkítünk. vagy úgy.

mert a kaptárban bárhová mozgathatók. de ha jól elláttuk őket élelemmel. hanem takarni is. hogy a méhcsaládnak a fiasítás megindulásától nagyobb melegre van szüksége. A tapasztalatok azt mutatják. mind a tavaszi fejlődés idején nagyon hasznos. Oldaltakarásra (és egyúttal szűkítésre is) igen jók a felső és alsó keretléc közé préselt szalmapárnák. mint az erősé! Sokan azt mondjak. A fészket mind oldalról. hidegben visszamehetnek. hanem maga a szűkítés. Szerintük a takarás csak tavasszal szükséges. Ezenfelül jól tudjuk. A kedvezőtlen eredmények okát a rossz előkészítésben kell keresni. a méhek nem tudnak léputcát változtatni. mohát. Természetesen nem csupán bőrlemezzel szűkíthetünk. mert valamennyi léputca foglalt. enyhe időben gondozzák a lépeket. a fontos az. 2. A téli fészket nemcsak szűkíteni kell. Én a bőrlemez mellett oldalt több réteg papirost lógatok le és szorítok a szomszéd léppel a bőrlemezhez.el. hogy a fiasítás már január végén. A felső bőrlemezt közvetlenül a keretek felső lécére fektetem. akkor legjobb a fenék és szűkítő között 1020 mm-es részt hagyni. A zárt léputcás telelés ellen sok kifogást hoznak fel. A széna és a moha nagyon szemetel. mind fölülről bőrlemezzel takarom. Kár lenne emiatt a zárt léputcán való telelésről lemondani. Nem szabad azzal az indokkal elvetni. hogy a téli takarás fölösleges. majd a keretfedőt még felülről is letakarom. Igaz. mert a téli nyugalom megszűnése után rágni kezdik. szénát. ezért jó télire egy kis felső kijárót is nyitni. Mindenképpen jobb tehát már ősszel gondosan szűkíteni és takarni a családokat (16. A papír közvetlenül a méhek takarására nem jó. Több réteg papírt teszek a felső keretléceket takaró bőrlemezre is. Szűkített fészekben a méhek léputcát egyébként sem változtathatnak. A papírtakarást a rostaszövetes keretfedővel leszorítom. de nem igaz. A zárt léputca mind télen. Takarásra szalmapárnát. Ezen a méhek szabadon közlekedhetnek. vattapárnát. Lehetőleg mindkét oldalról és felülről is takarjuk. Nem is az a lényeges. hogy csak tavasszal kell gondosan takarni. A választón kívül került lépekből fészkükbe hordhatják a mézet. A fészek hőmérsékletét a takart családok télen is kisebb fogyasztással képesek fenntartani. és a fészekben nem maradnak takaratlan lépek. Meleg időben a fészekből kihúzódhatnak. a fészek belucskosodik. Ha a családot valóban jól. Az oldaltakarás alatt a méhek átjárhatnak a kaptár fészken kívüli részébe. hogy az ilyen aggodalmak fölöslegesek. papírt. február elején megindul. A tapasztalatok általában jók. a lépek megpenészednek. népességéhez mérten szűkítjük. mint a teljes nyugalom időszakában. sőt káros. hogy a méhek a kaptár többi részébe is átmehessenek. akkor felső kijárós kaptárakban nincs lucskosodás. 95 . ábra). Alsó kijárós kaptárakban a levegőcsere rosszabb. A takarást mindenki lehetőségei szerint oldja meg. amikor még a családok betakargatására rendszerint nincs mód. hogy mivel szűkítünk. vagy a lépeket átfúrással rongálni. mert ez a jó telelés és tavaszi fejlődés egyik alapfeltétele. akkor erre nincs is szükség. amikor a fiasítás megkezdődik. penészedés. hogy a családokat gondosan takarjuk. hogy a méhek nem tudnak léputcát változtatni. Nincs lecsapódás a kaptár fészken kívüli részében sem. Nagyon sokan teleltetik családjaikat szűkített fészekben. A jó takarás kíméli a család erejét. Évek óta teleltetek szűkített fészekben. rongydarabokat szoktak használni. mint a nem takartak. leglényegesebbek és leggyakoribbak a következők: 1. A gyenge állomány gondos szűkítése és takarása sokkal fontosabb.

) rakodókaptárban Pusztulásra ítélt méhek 17. hogy a cinkék a méhekre rá ne kapjanak. hanem idejében alkalmazott védekezéssel. harkály és cinke háborgatja.) 16.a. nagyobb a nyugalom. Télen se engedjünk a méhek közelébe sem baromfit. A cinkék állandó zavarásukkal tetemes károkat okozhatnak. hideg időszakok enyhébbekkel váltakoznak. A tisztulásra alkalmas enyhe idő még decemberben és januárban is gyakori. ábra. A telelőcsomó kialakulása A családokat a hűvösebb idők beköszöntésekor takarjuk le véglegesen.) c. november elején kerülhet sor. Cinkék ellen deszkából. mert a szélső lépek külső oldalán . mert mindenféle háborgatás káros. Ezért a kijáró elé szélfogót kell tenni. A téli kirepülések megkönnyítik a méhek sikeres átteleltetését. 96 . de csupán annak megállapítására. Téli teljes takarás a. Van azonban hátránya is.) egycsaládos fekvőkaptárban. Ha a fészek szélső lépének külső oldalán kevés méh van. A fészket ilyenkor még egyszer ellenőrizzük. be ne ázzanak. c. Az uralkodó szelektől az egész méhészetet védeni kell. valamint etetéssel tartsuk távol méheinktől. A védőket még a hó leesése előtt rakjuk fel. cickány. Ilyenkor csak a jól szigetelt telelőhelyiségben nem melegszik fel a levegő. hogy a kaptárakba ne fújhasson be közvetlenül a szél. azokat onnan lesöpörjük. hogy a zárt helyen való telelés néhány szempontból előnyös: kisebb a fogyasztás. Ezeket az igen hasznos madarakat ne bántsuk. b. Erre rendszerint október végén. Kétségtelen. A zárt teleltetési mód akkor sikeres. ábra. bőrlemezből vagy más anyagból készült előtéttel védjük a kijárót. Nagyon fontos az is. hogy a fészekben hagyott lépeket valóban jól takarják-e a méhek. amikor a telelőfürt már kialakult. ha a telelőhelyiség minden szempontból megfelelő. Ilyenek készítése pedig igen költséges. Vannak azonban a zárthelyi telelésnek is hívei. bőrlemezzel takarni. Az egerek és cickányok ellen a kijárókat már ősszel fogas szűkítővel szereljük fel.) b. hogy télen át ne rongálódjanak. Ha nem telepíthetjük szélmentes helyre. ábra). hogy a fészek méhekkel jól takart léputcáiba húzódjanak. Teleink nem egyenletesek.) kétcsaládos fekvőkaptárban. akkor legalább kukoricaszárból. A harkály különösen erdős vidékeken tesz kárt. A zárt helyen teleltetett méhészetek ezt nem hasznosíthatják.pusztulás fenyegeti őket (17.a családtól elszakadva . A méhek nyugalmát télen az egér. sem egyéb állatot. Az utolsó szemle után tanácsos a szabadban álló kaptárakat kátránypapírral. nádból készített ideiglenes szélfogóval védjük. a kaptárak jobban védve vannak. A takaratlan vagy gyengén takart lépeket kivesszük. A méhek nálunk általában szabadban telelnek.

A teljes nyugalom idején elegendő a családok kéthetenkénti meghallgatása. az egeret űzzük ki. téglákra helyezzük. Jó. a szellőző réseket kinyitjuk. Egyenletes hidegben elegendő a 10-14 naponkénti ellenőrzés. vagy a következőn kitisztulhassanak. Ha zárt helyen akarunk teleltetni. Ha valamelyik családért amiatt aggódunk. Vándorkaptárakban úgy készítjük elő a családokat. mikor olvadást várunk. méreggel kiirtjuk. papírból. csendes zúgás jó telelés jele. A kaptárakat úgy rakjuk be. Az sem baj. ezért a kaptárakat legtöbbször egymásra rakjuk. hogy a hólé ne rongálja a kaptárakat. fémből. és a helyiséget nem sikerül szellőztetéssel lehűteni. ha a kaptárak teljesen hó alá kerülnek. Az egyenletes. ha a telelőhelyiség könnyen melegszik. a kártevőket csapdával. A bakhátas keretfedők nyugalmi helyzetben maradnak. erre jöhet a második. Behordás előtt leszedjük a takarókat. a lépek megpenészednek. majd a harmadik sor. A behordást úgy irányítsuk. Csak az veszélyes. Gondoskodnunk kell a méhek teljes nyugalmáról is. bármikor a többi háborgatása nélkül kivihessük. Nem vándorkaptárokban a takaró egy részének felnyitásával adunk szellőzést. hogy le ne csukódhasson. ha hőmérőt helyezünk el benne. A méhek zúgását legkönnyebben hallgatócsővel ellenőrizzük. akkor naponként hallgassuk meg méheinket. mert kevés az élelme. 5 m hosszú és 3 m magas helyiség 75 m3. bontsuk fel és helyezzünk fészkére kemény. amikor már számolhatunk a hideg állandósulásával. Állvány készítése azonban költséges. akkor a szellőzőlécek megnyitása helyett helyesebb a tető megemelése annyira. mint szállításra. akkor a családokat nem szabad úgy szűkíteni. Ebbe tehát 150 család helyezhető el. Ezt egyaránt készíthetjük gumicsőből. Nedves helyiségben a méhek nyugtalanul telelnek. Ha hőmérséklete állandó. Enyhe időben éjjeli szellőztetéssel ellensúlyozhatjuk a felmelegedést. akkor ritkábban szemlélünk. hogy lássuk.A jó telelőhelyiség hőmérséklete a külsőtől független és csaknem állandó. Ha a telelőhelyiség hőmérséklete 6 fok fölé emelkedik. A méhek téli állapotáról zúgásuk meghallgatásával tájékozódhatunk. akkor a kaptárt bontsuk fel. A kijárót lezárjuk. 8 foknál pedig rendszerint megbontják a telelőcsomót. A kaptár rövid időre való felnyitásával a családban kárt nem teszünk. A behordás után a telelőhelyiséget naponként ellenőrizzük. hogy a munka gyors és zavartalan legyen. Az 5 m széles. Ha attól tartunk. A telelőhelyiség előkészítését már nyáron megkezdjük: kitakarítjuk. A kaptárakat legjobb állványokra rakni. hogy alulra a népesebb. A hőmérséklet lefelé való kilengése nem veszélyes. december elején kerül sor. hogy valamennyi kijárójához hozzáférjünk. A kijárót leghelyesebb tömören zárni. A föld fölötti helyiségek azonban ennyire nem használhatók ki. hogyan érezteti hatását a telelőben. hogy elegendő szellőzés keletkezzék. ha a hó olvadás után megfagy. Később gyakrabban szükséges az ellenőrzés. de a kártevők a tető alá be ne férhessenek. a családok erősen zúgnak. 6 fok fölött a méhek már nyugtalankodnak. A berakás tervét előre el kell készíteni. mert fent melegebb a levegő. A kaptárakról és környékükről hideg időben nem kell eltakarítani a havat. nem melegszik-e fel. Az ilyen szükséges beavatkozásoktól ne féljünk. A havat akkor takarítjuk el. Ha a helyiségben egerek vannak. Igen fontos. kimeszeljük. főzött cukorlepényt. Hirtelen időváltozáskor azonban föltétlenül meg kell győződnünk arról. A fogyasztás növekedésén kívül egyéb bajt nem okoz. hogy a méhek még azon a napon. Egy méhcsaládra fél m3 légteret számítunk. A kihordást lehetőleg úgy osszuk be. műanyagból. felülre a gyengébb családok kerüljenek. A tető alá egy darabka fát helyezünk. mint szabadban való teleléshez.4 fok közötti hőmérséklet. hogy a telelőhelyiség sötét és megfelelően száraz legyen. hogy valamelyik kaptárban egér garázdálkodik. mert a jég elzárhatja a családokat a levegőtől. hogy bármelyiket. Az első sort gerendákra. Legjobb a 0 + . Legjobb a 75-80% páratartalom. s azt a népes családok nehezebben viselik el. hogy az élelemkészlet fogytán van. viszont esetleg a biztos pusztulástól mentjük meg. Ha télen azt vesszük észre. mert a havon keresztül is kapnak levegőt a méhek. Behordásukra rendszerint csak november végén. mert a sok méhcsalád könnyen bemelegíti. A telelési munkákat a kővetkező időrendben kell végezni: 97 . Ez akkor fontos. Ősszel a családokat csak könnyen takarjuk. akkor a méheket hordjuk ki.

mint egészségügyi szempontból nem megbízható mézzel. Nem szabad méheinket más méhészetből származó mézzel etetni. Első és legfontosabb feladatunk tehát az legyen. Elharapódzását nagyon elősegíti a mézharmatos téli eleség. a fészek végső rendezése. Kórokozója a kutatók szerint jóformán valamennyi méhcsaládban kimutatható. 2-3 hétig serkenáltalános vizsgálat. hogy a méhbetegségek egy részének és a kártevőknek is ellenállnak. a telelésre alkalmatlan lépek kiszedése. Igyekezzünk alaposan megismerni az egészséges fiasítást. szeptember II. ha állományunk egészséges voltáról bizonyosak vagyunk. A méhek kezelése közben legyünk állandó egészségügyi ellenőrök. tisztaságnak. amely ennek az alapelvnek ellentmond. Nagyon kell óvakodni idegen. Az erős családok sikerrel veszik fel a küzdelmet a viaszmolyokkal is. Méhészkedési módszerünknek olyannak kell lennie. hogy a rendellenességet azonnal észrevegyük. Inkább cukorral etessünk. szükség esetén cukorlepény beadása. felszereléseknek rendben és tisztán tartása. Megelőzésére legfontosabb a hordástalan nyár kedvezőtlen hatásának ellensúlyozása. között: tőetetés. fele: október első napjai: október vége-november eleje: ránypapírral. hordástalan nyár utáni tavaszon nagymérvű. életerejükben leromlott családok betegsége. Az ellenük való küzdelemben legelső feladatunk a megelőzés. A Noszéma a gyenge. Pusztítása rendszerint aszályos. Másik fontos teendőnk a minél tökéletesebb rend és tisztaság méhészetünkben. amíg a család életerős. Gyakran nem tapasztalunk tömeges hullást. az enyhébb költésrothadás.szűkítés. hanem abban is. nincs belső ürítkezés. MÉHBETEGSÉGEK ÉS MÉHELLENSÉGEK A méhbetegségek sok kárt tesznek a méhészeti termelésben. a céljait szolgáló helyiségeknek. Betegséget azonban mindaddig nem okoz. fészekrendezés. Kerüljünk minden olyan beavatkozást. a rendnek. A Noszémát nem kísérik mindig feltűnő külső jelek. de méhészeti eszközök kölcsönzésétől is. a pontos följegyzések vezetése stb. a kaptárak betakarása kátbehordás telelőbe. Vizsgáljuk alaposan a fiasítást. életerős legyen.július-augusztus eleje: augusztus 10-szept. Látszólag tehát minden a legnagyobb rendben van. Az ilyen családok nemcsak a teljesítményben tűnnek ki. sőt sajáttal is csak akkor. egyesítés. élelem elosztása és pótlása. E kis munkában nem lehet célom a méhbetegségek részletes ismertetése. végleges szűkítés és takarás. bizonytalan eredetű és egészségű méheknek méhészetünkbe való behozatalától. nyugalom a méhesben. Csupán néhány gyakorlati dologra mutatok rá. 10. Ebben igen fontos szerepe van a helyes méhészkedési módnak. a családok időnkénti meghallgatása. A kifejlett méhek betegségei közül a termelésben a legnagyobb veszteséget a Noszéma (gyomorvész) okozza. sok fiatal méhvel teleljenek be. tisztuló kirepülés ellenőrzése (első tavaszi munkák). és minden gyanús jelre figyeljünk fel. kihordás a telelőből. hogy családjaink mindenkor az időszaknak megfelelően népesek és készlettel bőségesen ellátottak legyenek. Ehhez hozzátartozik a méhészet környékének. a tömlős rothadás. a családok mégsem 98 . Minden gyanús esetben kérjük ki nagyobb gyakorlatú méhészek és a gödöllői Méhtenyésztési Osztály véleményét. hogy állományunk állandóan népes. Noszéma. a rendszeres lépcsere. a kaptáraknak. Az életerős családokban ritkán pusztít a Noszéma. hogy a családok népesen. november vége-december eleje: november-február: február—március: a nem megfelelő anyák váltása.

Nagyon fontos azonban. ezért minél előbb ki kell cserélni. hogy a fiasítás és népesség közötti helyes arány felborul. Az öreg lépeket a fiasítás kikelése után kivesszük és műléppel pótoljuk. későn etetett cukor). Rendszerint minden beavatkozás nélkül megszűnik. Egyidejűleg a fiasítás kivételével valamennyi lépét elvesszük. A méhek nem tudják visszatartani az emészthetetlen anyagot. A beteg méh szárnya. A fiatal. Máskor viszont egyik napról a másikra annyira elhullnak a beteg család méhei. valamint gyógyítási módja ismeretlen. Külföldi vélemények szerint a Fumagillin és Nosemack használata eredményes. Az ajánlott különböző házi szerek és vegyszerek hatástalanok. Nem fertőző betegség. Potrohúkból nyomásra vékony. A lépeket. akkor se essünk kétségbe. Tehát a betegség ilyen külső tünetek nélkül is pusztíthat.népesednek kellően. takarjuk és műlépet adunk neki. Betegségre gyanús az a család. főként hosszú tél után tapasztalható. Gyakori tünet az is. A beteg családokat. A rossz téli eleség (mézharmatos méz. szürke méhek duzzadt potrohhal vergődnek a kaptár előtt. hogy a család Noszémás. megkopaszodik. A beteg családoktól elvett méz emberi fogyasztásra alkalmas. A méhek bénulása. A nagy kiterjedésű fiasításhoz nincs elég takaró méh. egyébként a családok pusztulására vezethet. ha még nem gyengült le egészen. A Noszémát viszont nem kíséri mindig hasmenés. lába megbénul. nem okoz veszteséget. a téli zavarás okozhatja. Rendszerint nyáron tapasztalható. A kedvező életkörülmények megteremtésében a méhésznek is segítenie kell. A Noszéma egyik feltűnő jele a belső ürítkezés. jó. A beteg család összepiszkított kaptárját. és ha valamelyik családnál megtorpanást észlelünk. amelyikben az első tavaszi vizsgálatkor sok hullát találunk. megfeketedése. teste megfeketedik. hogy a bajt minél előbb észrevegyük. kidobják. A gyenge családokat a kezelés előtt egyesítsük. hogy alig marad belőlük. A májusi vész. tömegesen pusztulnak. 99 . A termelésben jelentős veszteséget nem okoz. A hasmenést a méhek gondos betelelésével és téli nyugalmuk biztosításával megelőzhetjük. híg. fertőzésmentes méz) önmaguktól is kigyógyulhatnak. Ezért mintát föltétlenül küldjünk belőle Gödöllőre. Rendszerint április-májusban pusztít. Ha idejében tisztulásra alkalmas idő jön. A Noszémás családok kedvező életkörülmények közé kerülve (hordás. kigyógyul. Kövessünk el mindent a Noszéma pusztításának megelőzésére. meleg fészek. Nem valamennyi esetben jelenti azonban azt. A Noszéma gyógyítására biztos szerünk még nincs. tisztogassuk meg. Ilyen kezeléssel a beteg család. A beteg családokban rendszerint az anya is fertőzött. A fertőzött lépeket ki kell főzni vagy fertőtleníteni. a mézet és egymást piszkítják össze. A betegség leküzdésének alapfeltétele. s bent ürítkeznek. hurkaszerű. Hordástalan időben etetünk. azonnal megvizsgáltatjuk. Atkabetegség. Oka tisztázatlan. langyos sziruppal etessük. A hasmenéses család mindig Noszéma fertőzésre gyanús. sűrű ürülék jön ki. lépeit cseréljük ki. Hasmenés. Felröpülni képtelenek. Kórokozója. Mivel a Noszéma pusztításának fő időszaka a tavasz (március-május). hogy a fertőző anyagot eltávolítsuk a kaptárból. Atka vizsgálatra ugyanúgy kell mintát küldeni. a nagyon gyengéket. ha ilyenkor gondosan figyeljük a családok fejlődését. A családot leszűkítjük. Ezért a beteg családot tiszta. amelyek már csak 2-3 lépet takarnak. kénezzük le. szenvedhet egyszerű hasmenésben is. mint a Noszémánál. Egészséges társai a kaptárból kiűzik. de ha felüti a fejét méhészetünkben. Gondos kezeléssel a családok kigyógyíthatok. fertőtlenített kaptárba rakjuk át. Hazánkban még nem fordult elő. Fertőző betegség. de hatásuk még nem teljesen tisztázott. és a hullák duzzadt potrohúak.

léppel érintkeztek. Azokkal a tárgyakkal. az ilyen lépet mézzel együtt kell a d ) pont szerint kezelni. A fiasítás betegségei közül a legveszélyesebb. Az elpusztult álca barna színű péppé válik. e. hogy a nyúlós költésrothadás gyanúját a méhek tulajdonosa vagy kezelője köteles a helyi tanácsnál bejelenteni és a gyanús fiasításból mintát küldeni Gödöllőre a Méhtenyésztési Osztálynak.) A fertőzött család deszkából. ahová a méhek bejuthatnak. akkor a zárlatot meghosszabbítják. A fertőzésre gyanús méhészetet a helyi tanács zárlat alá helyezi. b. rendelet is azzal. vagy a forrasztólámpa lángját bíró anyagból készült keretes kaptárját forrasztólámpával barnára égetve méhtenyésztésre meg lehet hagyni. sz. csurgatni vagy pörgetni. forrasztólámpa lángját nem bíró kaptár faváza. keret. A fertőzött méhesben a bejelentésre kötelezett tulajdonos. minden helységben méhészeti egészségügyi felelős megbízását rendeli el. A nyúlós költésrothadás kórokozója spóra alakban a fertőzött család kaptárjának oldalain. vagy el kell égetni. A fertőzött fiasításos sejtek fedele rendszerint behorpadt. vagy akit a tulajdonos a méhek kezelésével vagy felügyeletével megbízott. Különösen akkor ismerhető fel könnyen. és azokat az anya nem petézte be újra (pl. csak a méhek röpködésének megszűnése után. majd beszárad.) A fertőzött méhesben az üres. A fiasítást is tartalmazó lépek mézét a sejtből kiüríteni nem szabad. méhseprő) meg kell semmisíteni. FM. kereteken évtizedekig életképes marad. szalmapárna. §. de használt méhlakásokat úgy kell tekinteni. a forrasztólámpa lángját nem bíró anyagból készült vagy selejtes keretes kaptárt el kell égetni. rendelet igen részletesen a következők szerint intézkedik: 6. Az ilyen mézet eladni vagy elajándékozni fogyasztónak csak fél kg-nál nem nagyobb adagolásban és csak a zárlat megszűnése után szabad. mézét) a méhek megölése után még aznap este el kell égetni. A deszkából készült kaptárakhoz hasonlóan azonban ezeket a lángot nem bíró kaptárakat is szabad fertőtleníteni forrasztólámpával. 100 . §.) A fiasítást nem tartalmazó lépekből a mézet ki szabad olvasztani. akkor a családot el kell pusztítani. anyaváltáskor. viasszal. A zárlat a fertőtlenítés végrehajtásától 30 napig tart.200/1942. azonnal tartozik a következő intézkedéseket foganatosítani: a. A betegségre jellemző. este szabad lépet égetni és a maradványt legalább 50 cm mélyen el kell hantolni.200/ 1942. amikor a méhek hazatértek kénnel. c. deszkaköpűben. melyek a fertőzött családokkal. a keretes kaptárakat forrasztólámpával fertőtleníteni kell. szénkéneggel vagy más alkalmas módon meg kell ölni és el kell égetni. Gyógyítani nem tudjuk. mintha fertőzöttek volnának. A betegség terjedésének meggátlását célzó 257. tehát a közönséges kasokat el kell égetni. gyékényből és más. s a maradványt legalább 50 cm mélyen el kell hantolni. hogy az elpusztult álca anyaga a sejt alsó oldalán fekszik és nyúlik. amikor körülöttük a többiből már kikeltek a méhek.A nyúlós költésrothadás. ha belülről deszkával vagy más.) A fertőzött család méheit este. lángot bíró anyaggal vannak bélelve. vagy ősszel. sz. A szalmából. Ha a Méhtenyésztési Osztály a betegséget megállapította. esetleg lyukas. de méhetetésre felhasználni tilos. A födött fiasítás pusztul el. fatönkben) levő fertőzött család lakását és annak tartalmát mindenestől (lépét. forrasztólámpával való fertőtlenítés után kaptárkészítésre újra felhasználható. Az elpusztult fiasítást tartalmazó sejtek akkor is födve maradnak. hogy a vándorlást egészségügyi bizonyítványhoz köti. mézben. FM. számú rendelet kimondja. Szabadban vagy ott. E betegség elleni küzdelmet szolgálja a 13/1952. rajzás után. 7. FM.) A keret nélküli méhlakásban (kasban. A szalma. rostaszövet bőrlemeztakarója. f. A nyúlós költésrothadással kapcsolatos teendőkről a 257. Ha időközben újabb fertőzést állapítanak meg. fertőzött mézzel. Ezért igen könnyen terjed. gyékény vagy más. a következőképpen kell eljárni: a. a fiasítás megszűnésekor). d. kaptárját pedig fertőtleníteni kell. a lépeken. amikor a fiasítás nagy lépfelületekből kikelt.) A nehezen fertőtleníthető és csekély értékű tárgyakat (pl.) A keretes kaptár lépkészletét keretestől el kell égetni. keretléc. fiasítását.

Tartsuk be a rendeletet és annak betartását másoktól is kívánjuk meg. szalmából. A nyúlós költésrothadás gyógyításával ne kísérletezzünk. vagy lángot bíró réteggel bélelve nincs. A nyúlós költésrothadás elleni küzdelem sikerét kívánja előmozdítani a méhállomány biztosítása. lépekkel. vagy elhanyagolt méhesben pusztuló üres kaptárakból terjedt el. §-a valamennyi méhészetre kötelező: 11. hogy az elpusztított családok értékelése jegyzőkönyvbe legyen foglalva. keretbakot. lépszekrényt. Ha a nyúlós költésrothadás gyanúját a méhész jelentette és a rendeletben előírt intézkedéseket gondosan végrehajtotta. rendelet hatályát kiterjesztheti. Ebben az esetben a fertőzött családokat le kell kénezni. d. Gyakori az is. vagy kemencében. seprőgaratot) a kaptárak mintájára le kell égetni. asztalt.) A mézpörgetőt forró vízzel vagy forró lúggal 2-3 ízben ki kell súrolni.) Azt a helyiséget. értékesebb etetőket. ahol fertőző tárgyak voltak. A családot gondosan kell kezelni. gyékényből. anyarácsot) 10%-os szódaoldatban félóráig tartó főzéssel kell fertőtleníteni. mezőgazdasági igazgatóságától kell kérni. Jellemzője. feszítő vasat) forrasztólámpa lángjával. Ha idejében észrevettük a betegséget. fertőzött lépekből. hogy a baj padláson őrzött. Az enyhébb költésrothadás (európai). §. e. községbe hurcolták már be a nyúlós költésrothadást használt kaptárakkal. Ezért a hivatalos vizsgálat eredményének megérkezéséig a családok lekénezésével várni kell. üres (méh nélküli) méhlakást csak forrasztólámpával való kiégetés után és csak üvegezés vagy anyarács nélkül szabad eladni vagy elajándékozni. Tekintet nélkül arra. A rendelet 11. A nyílt fiasítást támadja meg.200/1942. vagy lánggal nehezen megközelíthető és értékesebb tárgyakat (pl. A biztosítás nem kötelező. mégis kívánatos. hogy minél több méhész biztosítsa méheit. A segélyt a megyei tanács vb. vagy bármely más célra szabadba. Ez tilos és nagyon veszélyes.) Használt. Nagyon fontos tehát. 101 .) Lépet (tartaléklépet. és ugyanúgy fertőtleníteni kell. b. A tömlős rothadás. Az elpusztult álcák megbarnulnak. utána pedig óvatosan forrasztólámpával kiégetni. Ez a betegség hazánkban ritka. hogy a méhes fertőzött-e vagy sem és fertőzésre gyanús-e vagy sem: a. Segélyt csak annyi méhcsalád után utalnak ki. akkor az állomány nem fertőzött része megmenthető. A segély nagyságát a kárhoz mérik. vagy a méheknek hozzáférhető helyre rakni.) Tilos méh nélküli használt méhlakást úgy tartani (pl.) A lángot vagy nagyobb meleget bíró tárgyakat (pl. amely a forrasztólámpa lángját nem bírja és deszkával. minél hamarabb észrevenni és a beteg családokat elpusztítani. Igen sok méhészetbe. A jó erőben lévő családok leküzdik. Igyekezzünk a betegség terjedését minden erőnkkel meggátolni. és a rendeletben előírtakat pontosan betartottuk. g. A sejtek fenekén különböző helyzetben fekszenek. Népes családoktól a beteg fiasítást ki kell venni és el kell égetni. ahova méh be nem juthat.) A kényesebb. c. nyitott kijáróval). A betegség rendszerint elmúlik. elpusztult vagy egyesített család lépeit) csak tenyérnyi darabokra tördelve szabad eladni. Európai költésrothadással fertőzött méhészetre a Méhtenyésztési Osztály a 257. Gyenge családokat nem érdemes kezelgetni.) A méhes házat vízzel le kell súrolni és utána bemeszelni vagy befesteni. Legyünk éberek. méh nélkül eladni vagy elajándékozni tilos. ahol pedig felütötte a fejét. sz. takarni. FM. c. ahányról a Méhtenyésztési Osztály megállapította a nyúlós költésrothadást. A beteg fiasítást ki kell venni a családtól és el kell égetni. sütőben fertőtleníteni kell. azokat el kell égetni.) A nagyobb deszkatárgyakat (pl. d. tilos a lépeket kinyaltatásra. használtan. a kilincset forrasztólámpával le kell égetni. mint a nyúlós költésrothadásnál. kaparót. nádból.b. hogy abba méhek juthassanak. fel kell súrolni. hogy a befödés után elpusztult álca bőre egészben kiemelhető a sejtből. keretfogót.) Lépeket csak olyan helyiségben vagy szekrényben szabad raktározni. A tömlőszerű bőrben folyékony anyag van. f. segélyt kaphat. vagy más olyan anyagból készült méhlakást. mint valami tömlő.

pl. A fiasítás száraz. Ismertetője. ezért a mintával egyidejűleg levelet is postára adunk. Gödöllő. amelyben közöljük tapasztalatainkat (a gyanús család népessége. belerakunk 10-15 munkásméhet és az anyát. főként a lépek szélein. A családok gondos kezelésével és népesen tartásával védekezünk ellenük. A lépdarabot kemény dobozba csomagoljuk. Dajkaméhekben akkor keletkezik hiány. A család gyors elnéptelenedése (mérgezés. Anya küldése vizsgálatra: szállítózárkába. Kezdetben nem valamennyi álca éhezik. Meghűlés. a betegség megjelenése után pedig az előírt fertőtlenítés pontos betartása. Tapasztalatok megírása: a Méhtenyésztési Osztály munkáját megkönnyítjük. Ha a család helyzetében változás nem következik be. Nem bírja az ennél magasabb hőmérsékletet sem. táblázat ad tájékoztatást.). Ezt legtöbbször mérgezés. A fiasítás meghűlése ellen a családok gondos takarásával. hogy a mintában öregek és fiatalok egyaránt legyenek. A méhbetegségeket megbízhatóan meghatározni csak mikroszkópos vizsgálattal lehet. 39-40 fokon pedig valamennyi elpusztul. egy részüket még etetik a méhek. a méhész helytelen beavatkozása vagy betegség okozza. ha a teljes pusztulás előtt segítséget kap. fiasítása. mi keltett gyanút bennünk. vagy a fészek szélén levő fiasításos lépeken. gyors méhveszteség káros hatását a fészek fokozott szűkítésével. A zárkára ráírjuk a méhész pontos címét. A fiasítás nemcsak a számára legkedvezőbb hőmérséklet alatt pusztul el.A fiasítás meszesedését és kövesedését penészgombák okozzák. hogy a kórokozóktól teljes bizonyossággal megszabaduljunk és nyugodtan termelhessünk. vagy a fiasítás egy részének más családokhoz való átadásával mérsékeljük. Éhség. az észlelt jelenségek stb. A csomagra ráírjuk a feladót és a „Minta érték nélkül" jelzést. Az elpusztult nyitott fiasítás megfeketedik. A dobozokat egybe csomagoljuk. Leggyakoribb a meghűlés miatti pusztulás a fészektől távoli. akkor gödöllői anyásító zárkába eleséget teszünk. A méhbetegségekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról a 16. mézkészlete. A vizsgálatot a Méhtenyésztési Osztály díjmentesen végzi és szaktanácsot is ad. Ez a családot még akkor is nagyon visszaveti. ha megírjuk. Az álcák petyhüdtté válnak. 26 fokon a fiasításnak már csak kis része kél ki. hogy szállítás alatt össze ne nyomódjék. a kijárónyílás és a fészek szűkítésével védekezünk. A vizsgálatot megkönnyíti a helyes mintaküldés. A méhbetegségek elleni küzdelemben a legfontosabb a megelőzés. hogy összefüggő felületen minden korú fiasítás pusztul. elpusztulnak és megfeketednek. Mintavétel kifejlett méhekből: a méhhullákból vagy élő méhekből 30-35 darabot gyufásdobozba teszünk. hanem kedvezőtlen életkörülmények vagy kártétel miatt is pusztulhat. hogy az álcák körül alig van. A dobozokra a családok számát és a méhész címét jól láthatóan felírjuk. Az élő méheket úgy szedjük. ha a családban a fiasítás terjedelme és a népesség között a természetes egyensúly felbomlik. hosszantartó szállítás alatt következik be. 102 . A fiasítás zavartalan fejlődéséhez 34-35 fok meleg szükséges. Túlságos meleg. Ilyenkor a fiasítás teljesen elpusztul. váratlan zivatarok miatt) vagy a méhész erőszakos beavatkozása (korai tűzdelés) okozza. Alacsonyabb hőmérsékleten a fejlődés meglassul. A 28 fokon fejlődött fiasításból kikelő méhek zöme korcs. sodrott szárnyú. Jellemző tünete. 37 fokon már a fiasítás egy része. A fiasítás élelem vagy dajkaméhek hiánya miatt éhezhet. betegség. A fiasítás meghűlése főként tavasszal gyakori. A fiasítás nemcsak betegség. A dobozra ráírjuk a méhész nevét és a méhcsalád számát. Az éhező fiasítás fejlődése megáll. Váratlan. A minta elküldése: a mintát közönséges postai küldeményként a következő címre küldjük: Méhtenyésztési Osztály. fiasítás megbetegedésekor gyanús fiasítást kell küldeni. A családok rendes körülmények között a kaptár hőmérsékletét nem engedik ilyen magasra emelkedni. ha pedig ilyen nincs. E két betegség pusztítása jelentéktelen. hogy méz ne legyen benne. akkor a nyitott fiasítás teljesen elpusztul. Ez csak rendkívüli esetekben. Vizsgálatra kifejlett méhek hullásakor élő méheket vagy hullákat. majd az álcák elpusztulnak. vagy egyáltalán nincs táplálék. Mintavétel fiúsításból: a gyanús fiasításos lépből 10 X 1 0 cm-es darabot vágunk úgy.

A fiasítás rendellenes fejlődését az anya hibái is okozhatják. A baj forrása rendszerint az anyában van. Pusztulhat a fiasítás molykár miatt is. A viaszmoly kártételére jellemző. Életképtelen fiasítás. A sok elpusztult fiasítást tartalmazó lépeket azonban olvasszuk ki. elpusztulnak. A fiasítás hézagos lesz. azt azonnal kicseréljük. A növényvédelemben használt és a gyűjtő méh által nektárral vagy virágporral a kaptárba vitt méreg gyakran a nyitott fiasítást is pusztítja. Ha az időszaknak megfelelő terjedelmű fiasításban kevés púpos is akad. báb . ez nem baj.bekövetkezhet. Amelyik anyának fiasításában sok a púpos vagy csupán heréket szaporít. ettől az anyát kicseréléséig használhatjuk. A moly által megtámadott lép keretét kaptárvassal ütögessük meg. Erre a molyhernyók a lépből kipotyognak és elpusztíthatok. Gyakran öröklődik. A kis viaszmoly hernyója a lépek közfalában. A púpos fiasítás az anya hibájára mutat. hanem elszórtan. A munkás sejtekben fejlődő heréket a méhek púposán födik.pete. Néha csak egészen elenyésző. amelyek alatt. máskor tetemes kárt okoz. Ilyen rendellenességek: Púpos fiasítás. mert még képes a népesség fenntartására. Az éhség. ha a pusztulás kismérvű. túlságos meleg vagy mérgezés miatt elpusztult fiasítás nem fertőz. A fiasítás egy része elpusztul. idősebbeknél azonban nem. hűlés. hogy a fiasítás egymás melletti sejtekben pusztul el. illetve fölött a hernyók végigszántottak. Ilyenkor azonban az álcák rendszerint nem összefüggő felületen pusztulnak. Ez a fejlődés bármelyik alakjában . a nagy viaszmolyé a fiasítás fedele alatt fúr járatokat. Ezért. álca. 103 .Mérgezés. Az álanyás családoknak csupán púpos fiasításuk van. Ez a hiba a petézni kezdő anyáknál lehet átmeneti. Azok a bábok. Az anya kicserélésével megszüntethető. a lépeket népes családoknak adhatjuk kitisztogatásra.

Tavasztól őszig. vergődő. mielőbbi anyacsere. sok fiasítás a népességhez viszonyítva. sőt esetleg a méhek tömeges repülésének irányában távolabb is. szaladgáló méhek a kaptárak előtt. mintavétel. hullák a kaptárban. Májusi vész Kifejlett méhek (fiatalok) Duzzadt potroh. etetés. vergődő méhek a kaptárak előtt. hó. de legfeltűnőbb tisztuló kirepüléskor és hosszabb ideig tartó fogság után. Főként III-V. lezárása. Atkakór Kifejlett méhek Sok téli hulla. Kollektív gyógyítás. nagyon legyengült családok lekénezése. fertőtlenítés. a kaptár előtt. etetés híg eleséggel. virágporos ürülék IV-V.A betegség neve Milyen fejlődési fokon pusztul a méh? Jelei Kártételének ideje A méhész teendői Noszéma Kifejlett méhek Duzzadt potroh. kellemetlen szag után VI-VII. kisebb mértékben nyár végén A családok áttelepítése tiszta kaptárba. nagyon legyengült családok lekénezése. A méhek elszállítása. belső ürítkezés. kaptárak előtt szaladgáló méhek. magától elmúlik. jegyzőkönyvezés bizottsággal. hó Etetés langyos sziruppal (1:1 vagy 1:2 arányban) Bénulás Kifejlett méhek (öregek) Verekedés a kijáróban. 104 . Mérgezés Kifejlett méhek és álcák Vergődő méhek. vergődő Rendszerint méhek és hullák a kaptárak előtt. a leggyakoribb gyümölcsvirágzáskor. sok téli hulla. Egész évben. nyomásra hurkaszerű. rendellenes szárnyalás. Gyógyítás módja ismeretlen. szállódeszkán. gondos takarás. fekete gyümölcsvirágzás vagy akác méhek. hó.

200/1942 FM. a családot gondosan kezelni. Tömlős rothadás Fedett fiasítás Az elhalt fiasítás egészben kiemelhető.A betegség neve Milyen fejlődési fokon pusztul a méh? Jelei Kártételének ideje A méhész teendői Hasmenés Kifejlett méhek Duzzadt potroh. legszembetűnőbb ősszel. sötétbarna színű. elégetni. Enyhébb költésrothadás Nyitott fiasítás. mert beteg fiasítás visszamarad. lefojtás. barna. elégetni. hézagos fiasítás. kaptárokat fertőtleníteni. mintaküldés. ritkán alsó oldalán. a kaptárakat fertőtleníteni. az elpusztult álcák rendellenes helyzetben fekszenek a sejtek fenekén. Nyúlós költésrothadás Födött fiasítás (kivételesen nyitott is) Elpusztult fiasítás elszórtan. összepiszkított lépek és kaptár Telelés végén és tisztuláskor. erősen fertőzött családokat lekénezni. A tisztulási lehetőség segít. a száraz maradvány erősen tapad a sejthez Mindig. Jelentés tanácsnál. a sejt oldalán fekszik: sárgás. (kivételesen fedett is) Elpusztult álcák. fertőtlenítés 257. a fiasítás fedele behorpadt. 16. Táblázat 105 . a megszáradt maradványt könnyű kiszedni. kaptár és lépcsere. lekénezni. Mintaküldés. a beteg fiasítást tartalmazó lépeket kiszedni. a be nem száradt fiasítás nyúlik. erős fertőzés vagy ha a Méhtenyésztési Osztály így rendeli. megszáradva könnyű kiszedni Mindig mikor fiasítás van. az elpusztult fiasítás a sejt alsó oldalán s hosszában fekszik. Mindig mikor fiasítás van. Rendelet szerint. a beteg fiasítást tartalmazó lépeket kiszedni. minta Gödöllőre. mikor fiasítás van. majd barna. a családot gondosan kezelni. Mintaküldés.

Nikotinszulfát. A méheket a növény védőszerek által okozott károktól a 16091/1950.a virágbimbók festésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időben -. A cinkék kártételét a kijárók elé szerelt védőkkel előzzük meg. A madarak közül télen a harkály és a cinke háborgatják a méheket. Hungária Matador porozó. bőrlemezt dugunk. egyes vidékeken a gyurgyalag okoz jelentős veszteséget. Kvasszia forgács. Az anyát óvatosan adjuk vissza.méhlegelőt . Kívánatos. rendelet hivatott megvédeni. arzén. Ekatox 2J. a méhészet és a növénytermesztés kapcsolatában az utóbbi időben nem közeledés. Kresonit E permetező. A méhtetű csak akkor veszélyes. nehogy a méhek megtámadják. A kisebb darazsak lényeges kárt nem okoznak. a méhészet körül kifeszített huzalra kötött csillogó fémlemezekkel kíséreljük meg távol tartani." A rendelet melléklete felsorolja azokat a szereket. Ellene a 7 mm-es fogas szűkítőt már augusztusban fel kell rakni. Téli kártevő az egér és a cickány is. Holló 10 DDT emulzió. Wofatox porozó. Kresonit F permetező. A nagyon meglepett családot naftalinnal szabadítjuk meg a méhtetűtől. Népes családok tartásával. a méhészet pedig a méhek megporzó munkájával a gyümölcs és magtermesztést segíti elő jelentősen. ha az anyát nagyon meglepi. Az eljárást 2-3 egymás utáni éjjel megismételjük. A méhfarkas és a lódarázs ott tesz észrevehető károkat. Fészkeik pusztításával védekezünk ellenük. A kijáró szűkítésével akadályozzuk meg kaptárba jutásukat. sz. DNRB permetező. Darsin. Duolit porozó. DNRB porozó. Hunor). amelyek használata tilos. és nagyobb méreteket öltsön.teremt. hogy azok méheik megóvására felkészülhessenek. A Földművelésügyi Minisztérium új szerek engedélyezésekor a méhészetre károsakkal a jegyzéket kiegészíti. amelyeknek kijárója a fenékdeszkánál van és a kaptár egész szélességére kiterjed (pl. kertgazdasági és szántóföldi növényeket a virágzás időtartama alatt . A tanács a permetezésről (porozásról) annak 5 km-es körzetében köteles a méhészeket értesíteni. vagy a Növény egészségügyi Szolgálat szakközegei a permetezést vagy porozást virágzásban levő mezőgazdasági növényekre is elrendelhetik. Erre este kaptáranként evőkanálnyi naftalint szórunk. Gombaölő szerek: Spritz-Cupral. A harkályt riasztgatással. Gyomirtószerek: Flavyl permetező. FM. 106 . hanem inkább eltávolodás tapasztalható. Wofatox permetező. Így előzzük meg a mézet rabló halálfejes vagy boszorkánypille kártételét is. tisztasággal és a tartaléklépek kéthetenkénti kénezésével védekezünk ellene. s néhányszor füstöt fújunk rá. A családok ilyen kezelése csak olyan kaptárakban könnyű. Nátriumarzenát. hogy ez az együttműködés a növénytermesztés belterjességének növelése érdekében minél jobban elmélyüljön. HCH porozó. Pernit permetező. Nyáron. ahol tömegesen elszaporodik. hogy a méhészetek a mezőgazdaságilag művelt területeken igen gyakran nagy veszteségeket szenvednek a növényi kártevők ellen használt permetező és porozó szerektől. Hungária Matador permetező. A tetvek elkábulnak és lehullnak. Nyersnikotin. vagy idegméreg tartalmú növény védőszerekkel permetezni és porozni tilos. Gesarol porozó. valamint az alkalmazásra kerülő növény védőszer nevét az illetékes helyi tanácsoknál előre jelenteni kell. HCH permetező. A permetezés (porozás) idejét és helyét. Közülük a viaszmoly okozza a legtöbb kárt. Ez kimondja. Az anyáról dohányfüsttel fújjuk le a tetveket. E 605 F 3. Industhion. A méhek védelme mérgezések ellen A mezőgazdaság és a méhészet egymásra van utalva. A keretek alá a kaptár aljára papírt. Gesarol permetező. bőr. bokrokat. erdei és díszfákat. Ezek jelenleg a következők: Rovarirtó szerek: Novenda. Malathion. Ennek oka az. Nikéről D. hogy „gyümölcsfákat. A rajta levő tetveket elégetjük. Vannak esetek.Méhellenségek. Ilyenkor az illetékes járási tanács végrehajtó bizottsága. A gyümölcs és növénytermesztés a méhészetnek takarmányalapot . A papírt reggel kivesszük. Sajnos. Az anyát markunkba fogjuk. amikor a tömegesen fellépő kártevők elleni védekezés azonnali beavatkozást tesz szükségessé.

vagy teljesen lehetetlen. A mintát lehetőleg rostaszövetes dobozba úgy kell becsomagolni. d.) A minták vételénél és postára adásánál a méhészen kívül feltétlenül legyen hivatalos személy is. Erre azért van szükség. a népességet léputcákban és minden olyan észrevételt. 16. hogy a kijárok. itatás fontos).). A rothadó hullákban a mérgek kimutatása nehéz. a méhek mezőgazdasági szerepének minél szélesebb körben való ismertetése. f. itatás fontos). A mintával egyidejűleg levelet is kell küldeni.Újabban .) Meg kell állapítani a méhészetben keletkezett kárt. de a legbiztosabb is.) Az egész eljárásról részletes jegyzőkönyvet kell felvenni. g.. a méhészetben észlelt elhullás részletes leírását és a családok átnézésekor látottakat. 2. Ha mindkét oldalon van kijáró. e. a kijárót lazán tömjük be nedves fűvel.a Földművelésügyi Minisztérium olyan utasítást adott ki. legköltségesebb megoldás. b.) A méheket zárjuk le (szellőzés.) küldeni. A mintákból küldeni kell a Méhtenyésztési Osztálynak (Gödöllő) és az Országos Állategészségügyi Intézetnek (Budatest XIV. Tábornok u. akkor az illetékes járásbíróságnál kell a kártérítési igényt érvényesíteni. Az Országos Állategészségügyi Intézetnek a kaptárak előtt vagy a kaptárak alján összeszedett hullákból (nem élő méhekből) félliternyit küldünk. Az egyik a vétkesek feljelentése és szigorú felelősségre vonása. s a másikat nyissuk ki. Jó. hogy ez a legfáradságosabb. Ez ellen két módon lehet és kell harcolni. vagy vergődő méhet küldünk a betegségeknél ismertetett módon csomagolva. Keleti Károly u. c. FM. hogy állományunk egészséges voltát bizonyíthassuk. vagy milyennek használatára gyanakszunk. Ha erre nem hajlandó. A családokat átnézni és feljegyezni a fiasításos lépek számát. b.) Ha időben értesítést kapunk. szénával. sz. ha tudomásunk van róla. ha az eljárásnál a permetező vállalat vagy egyén megbízottja is jelen van.) a hivatalos vizsgálat után .) Az esetet azonnal jelenteni kell a rendőrségnek. 2. Gödöllőre néhány család elől 30-40 hullát. valamint a méhészeti szakcsoport 1-2 tagjának (egészségügyi felelős) jelenlétében mintát kell venni az elhullott méhekből. akkor: a. A mintát úgy kell választani. Nagyon előnyös. Sajnos. de szállításra nincs mód. A küldeményre a károsult méhész címét fel kell írni. hogy hol permeteztek. Ez tartalmazza a mintavétel körülményeit. ami később a kár felértékelésénél bizonyítékul szolgálhat. vagy idő.. rendelet ellen vétőt kártérítésre kell felszólítani. pl. vagy permeteznek? 1. ha nem virágzó növényeket poroznak méhekre ártalmas szerekkel.) A helyi tanács megbízottjának és esetleg a rendőrségnek.091/1950. Igaz. hogy milyen mérget használták.ha az a méhek mérgezés miatti elhullását bizonyítja -. c. ha virágzó növényeket méhészetünk közelében méhekre veszélyes szerrel poroznak. és meg ne rothadjon. az eddig használtat zárjuk be. Ebben meg kell írni. virágzó növényeket kezelnek bejelentés nélkül.) Ha értesítést kapunk. hogy azon a használt méreg maradványai megtalálhatók legyenek. a szigorú rendelkezések ellenére minden esztendőben nagy károk érik méhészetünket..a sok károsodás és ebből eredő pereskedések miatt . II. és ezek a környék méhállományának részleges vagy teljes pusztulását okozzák. ha magából a méregből is tudunk mintát küldeni. amikor már hullnak méheink.) A kaptárakat vigyük pincébe (szellőzés. Mi a teendő akkor. Lelkiismeretlen emberek nem tartják be a tiltó rendelkezéseket.) Különböző beavatkozással zavarjuk meg a családok rendes munkáját. vagy a kaptárakat fordítsuk meg úgy.) Ugyanezzel a hivatalos bizottsággal mintát kell venni a permetezett (vagy porozott) növényből is. a másik oldalra kerüljenek. a másik a felvilágosító munka. akkor: a. Ha a porozásról (permetezésről) csak akkor szerzünk tudomást. hogy össze ne préselődjék. hogy a minta hitelességét a későbbiek folyamán kétségbe vonni ne lehessen. 107 . Az elhullott méheket összesöpörve kell lemérni. hogy a növényvédő állomások a nagyteljesítményű motoros növényvédő géppel végzendő porozást a községi tanácsnál még akkor is kötelesek bejelenteni. 24. akkor méheinket szállítsuk el. A növénymintát szellősen csomagolva kell az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézethez (Bp.

gyorsan. mert a fiasítástól távol esik és nehezebben védik a méhek. gondosan takarjuk. Dolgozzunk mindig határozottan. Etetéskor vigyázzunk. cukorszirupot. Ha törzscsaláddal egy kaptárban vannak. amelyek életerejét. rendes életviszonyát valami megzavarta. Ennek oka egyrészt a lyukas etető. A méhek gyűjtési ösztönüktől hajtva arra is képesek. Hordástalan időben viszont csak akkora nyílást hagyjunk. éppen annyira elítélendő. akkor is a kora reggeli. raboljanak. A már kitört rablást elfojtani nagyon nehéz. egyszóval semmi olyat. c. mert könnyen rablás áldozatául esnek. A pereskedésben is maradjunk hűek az igazsághoz. A nagyon legyengült családoktól a nem takart fiasításos lépeket vegyük el. nehogy mézet. mert itt védik meg legjobban a méhek. hogy a nekünk és népgazdaságunknak is kárt okozó jogszabálysértőket nem jelentjük fel. vagy a kaptársor egyik végén már nem dolgozhatunk nyugodtan. a kijáró előtt „incselkednek" az őrökkel. ha a permetezést jogtalan előnyök szerzésére akarjuk felhasználni és kárunkat túlozzuk. szükség esetén az állományt vonjuk össze. sőt hajnali órákban vagy estefelé dolgozzunk. elmarasztalja. fedelezést. A rablás legfőbb oka a hordástalanság. Ilyenek: a) A kijárok szűkítése. Egy méhész gondatlansága. bebújnak a tető alá. hogy a nektárt adó virágokat keresnék. b. Ha már sehol sem hagynak nyugodtan a méhek. hogy a rablás megelőzésére minden intézkedést tegyünk meg. akkor abbahagyjuk a munkát. akkor a kaptár másik oldalán nyissunk számukra kijárót. és kártérítés fizetésére kötelezi őt. Magas kereteknél ne használjunk alsó kijárót. a kaptárak körül röpködnek. Különösen veszélyes. ezen nem tudunk segíteni. mézet. amelyek még nem tudnak védekezni (pl. Sajnos. Hordástalan időben a méhekkel csak a legszükségesebb esetekben. Rendszerint azok a családok esnek a rablás áldozatává. ami kutatásra ösztönözné a méheket. amilyen a méhcsaládoknak feltétlenül szükséges és amekkorát a család jól megszállva tart. A rablási hajlam jele a kutatás. azonnal a kivett lépen teremnek. hogy ne legyenek a méhek tömeges röpködésének útjában. méheknek hozzáférhető helyen ne hagyjunk lépet. A kaptárból kivett lépeket mindig tegyük léphordó ládába és zárjuk el a méhektől. ellenálló képességét valami lerontotta. beteg. FM. Ügyeljünk arra is.h. vagy azok közelében. A ki járót a fészeknél (fiasításos lépeknél) nyissuk. e. Túlzott követeléseinket a jó szakértő úgyis mérsékelni fogja. híg eleséggel etessük. Különösen gyakori az eleség túltöltése akkor. akkor másikra megyünk át. figyelmetlensége valamennyinek bajt okozhat.) Óvatos kezelés. Rendellenességek Rablás.) Életerős családok tartása. cukorszirupot csepegtessünk szét a kaptárakon. hogy a méhek zavartalanul dolgozhassanak. Azokat a családokat. Amennyire helytelen. Megelőzésére kell törekednünk. rendeletet nem tartotta be és ezzel a méhésznek (méhészeknek) kárt okozott. Kerüljük el sok családnak kis területen való összezsúfolását. 108 . anyátlan családokat. hogy az alperes (a permetező vagy porozó) a 16. Azonban a hordástalanság figyelmeztetés számunkra. Minden nyílást körülszaglásznak. ha hordástalan időben több méhészet van egymás mellett. hagyjuk abba munkánkat. Ha pedig dolgozunk a méhekkel. Sürgős vizsgálatok során azt is megtehetjük.) Zsúfoltság elkerülése. Ezzel a rablásra ingerlő időt lerövidítjük. A tartalékcsaládokat a többi méhektől távolabb tegyük. Ne tűrjünk gyenge. hogy változtatjuk munkahelyünket.) a mérgezés miatt elnéptelenedett családokat szűkítsük le.091/1950. hogy az eleség ki ne folyjék az etetőből. sz. ha a kaptárak nem állnak vízszintesen. sőt a felnyitott kaptárba is betolakodnak. fészkes böngészett rajok) lehetőleg úgy helyezzük el. Ha a méhes kert egyik sarkában. másrészt az etető túltöltése szokott lenni. Hordás idején a kijárókat nagyra nyitjuk. hogy másik család készletét hordják el. Ha a méhek már kutatni kezdenek. Ha az eljárás során a bíróság bebizonyítottnak látja. A kaptárak mellett vagy azok közelében. A pároztató kaptárakat sohase tartsuk a termelő családok közvetlen közelében. A felderítő méhek ahelyett.

Természetes. Ajánlatos ilyenkor a szomszéd családok kijáróit is alaposan leszűkíteni. hogy fosztogatnak. Az ilyen családokat figyeljük meg. Petéikből herék fejlődnek. vagy a kijáróban verekedő méhek arra figyelmeztetnek. a kijáró elé karbolos rongyot akasztunk. A karból szaga elűzi a rablókat. Ezek rendszerint a természetes méhlegelő felderítésében. léptörmelék. Ha a hazatérőknél tapasztaljuk ugyanazt. Ezért méheinket lehetőleg gyakran ellenőrizzük. vagy már befejezték az élénk röpködést. Mindez nem igaz. legfeljebb a mézkészlet kis része menthető meg. akik azt hiszik. A befödött fiasítás púpos. a változtathatatlanba és hazatérnek. szintén gyanús. hogy a családot támadják. Az álanyás család a gondatlan. nehogy azoknál a családoknál. mert gazdájuk kifosztotta őket. Különösen feltűnő ez korán reggel és estefelé. A rablók. Legjobb lesöpörni őket.A kár csökkentése szempontjából igen fontos. Ilyenkor már későn érkeztünk. Vannak azonban törzsek. vagy röpülési körzeten kívülre szállítjuk. biztos. hogy a fehér méhek hova repülnek. akkor valószínűleg rabolnak. Álanyásság. miután a kaptárba bejutni nem tudnak. ha meggyőződtünk róla. Kezdetben a kijáró szűkítése is segíthet. Ez is arra int. a kijáróban vagy a szállódeszkán látható viaszmorzsa. Mézzel összemaszatolt kijáró a család teljes kirablását jelenti. a gyűjtésben is a legeredményesebbek. A rablott család kijárójában a rabló méheket liszttel behintjük és figyeljük. A méhek a szomszéd családokhoz húzódnak be. A rabló méheket sokan külön fajtának tekintik. Ha az álanyás család még népes (ez ritka). A rablás a fertőző méhbetegségeket is terjesztheti. Az álanyás családok kezelésével pepecselni nem érdemes. hogy a méhész rabolni küldheti a méheit. Ha a kaptárból kijövő méhek potroha duzzadt. akkor a rablott és rabló családot (ha ez is a mienkből való) pincébe visszük. A rablott család méhei kaptárjuk homlokfalán gyülekeznek s a támadás megszűnése után behúzódnak. 109 . Olyanok is akadnak. nehogy azokra törjenek rá a rablók. annál nehezebb megfékezni. hogy szellőzést kell adni a családoknak. Később a rabló és rablott család teljes lezárása használ. Minél előrehaladottabb állapotban van a rablás. Előrehaladott rablásra mutat a kaptárak fenekén. Rablásra minden méhcsalád hajlamos. Sétáljunk végig a kaptárak előtt és figyeljük gondosan a kijárókat. hogy az illető méhész helytelen cselekedetével valóban hozzájárulhatott a rablás kitöréséhez. Megállítható a rablás karból használatával. A méhészetünkben kitört rablás előidézésével tehát csak akkor okoljunk másokat. A hosszabb idő óta anyátlan családban munkás méhek kezdenek petézni. megöljék az anyát. Mások szerint a méhek azért rabolnak. amikor a méhészetben általában nyugalom. Ha a rablást sehogyan sem sikerül megakadályozni. hanyag kezelés bizonyítéka. amikor a méhek még nem nagyon mozognak. A kaptár előtt a földön. A nagy sürgés-forgás olyankor. A rabló család felderítésére egyszerű módszer a lisztezés. Fogjunk meg néhányat. nyomjuk meg a potrohúkat. amelyekben ez a hajlam erősebb. hogy mindent kövessünk el megelőzésére. illetve csak csendes mozgás van. lassan belenyugszanak. akkor a lesöprést szakaszosan (nem egyszerre) végezzük. Ha méz buggyan ki szájukból. akkor ez a család rabol. hogy a rablást idejében észrevegyük. Csak alsó ki járónál tűnik fel. amelyekbe bekéredzkednek.

mustár. A békéscsabai „Előre" tsz-ben 1954-ben a méhek közelében 12. kat. Mindkét magfogó táblán jól fejlődött a lóhere. Ezek az adatok is elegendők annak bizonyítására. szilva. Megemlítek azonban néhány hazai tapasztalatot. míg a méhektől távoli táblákon csak 7.8 q-t.8 q. svédhere. A termésben mégis nagy volt a különbség.8 q termett. a távolin ugyanakkor csupán 17. A vad megporzók kieső munkáját is velük kell elvégeztetnünk. hogy a méhállomány a lóheretáblákhoz viszonyítva kevés volt. ahol éppen szükség van munkájukra. A Bábolnai Állami Gazdaságban a vöröshere hozama a méhek közelében 168 kg. nagyobb gyümölcsök. zamatosabb. hogy mindenkor ott állnak rendelkezésre. hiszen munkájukkal a terméshozamokat és a termés minőségét külön költség nélkül nagyban növelhetjük. melyek azok a növények. mert lakásukkal együtt bárhová áttelepíthetők. A vadon élő rovarok számának fogyatkozását csupán a mézelő méhekkel pótolhatjuk. cseresznye. tehát már kora tavasszal elegendő számban látogatja a virágokat. alma. hogy a méheket a mezőgazdaságban hasznosítanunk kell. A méhek megporzó munkája a termést nemcsak növeli. hanem minőségét is javítja. hogy a méheknek nálunk is ugyanolyan fontos szerepük van a növénytermesztésben. családban telel. Azzal. A magvaknak jobb a csírázóképessége és belőlük életerősebb utódok fejlődnek. a méhektől távol pedig csak 7. Nem lehet ezt elmondani a vad megporzókról. körte. Az egyik közelében 125 méhcsalád volt. ribiszke. repce.7 q lett. hogy a virágos növények legnagyobb részét rovarok porozzák meg. A méhek által megporzott virágokból egészségesebb. A növényeket rengeteg rovarfaj látogatja. A méhek jelentőségének a mezőgazdasági szakemberekkel való megismertetésében legtöbbet az állami gazdasági és termelőszövetkezeti méhészek tehetnek. A méhek munkája tehát a közeli tábla termését holdanként 120 kg-mal növelte. amelynek jó megporzásához munkájukra szükségünk van. 110 . A Hajdúszoboszlói Tangazdaságban a napraforgótábla közelében virágzás idején elhelyezett méhek a holdankénti hozamot 2-3 mázsával növelték. magvak fejlődnek. köszméte. szamóca. A méhekhez közeli 10 holdon 29. mint külföldön. elősegítik. gyümölcsöt teremjenek. azonban egyik sem olyan fontos. A méhek munkáját irányítani tudjuk. koriander. meggy. Meg kell jegyezni. szöszös bükköny. baltacím. kajszi. őszibarack. Vannak is már közöttük szép számmal. lucerna. Szép számmal vannak hazai tapasztalataink a vörös herével is. A másik tábla a méhektől 2 km-re volt. Míg a vadon élő rovarok a növényvédő szerek használatának terjedésével rohamosan fogynak. málna. a méhektől távol csak 90 kg lett holdanként. A termesztett fontosabb növények közül a méhek munkája a következők termését növeli: Gyümölcsök: mandula. nyúlszapuka.2-7. Sőt a tudomány ma már ennél is tovább jutott. A mézelő méhek igen nagy előnye még a vad megporzókkal szemben. somkóró. Ezek azt mutatják. illetve növényről a másikra viszik át. akik gyakorlatilag bizonyították be a méhek fontos szerepét. vöröshere. addig a méhek számának meghatározása hatalmunkban van. Azt a növényt látogatják tömegesen. A méhek munkájának hasznát nem kívánom itt külföldi adatokkal bizonyítani. szarvaskerep. mint a mézelő méh. Sokszor azonban maguk a méhészek sincsenek tisztában vele. Takarmánynövények: pohánka. fehérhere.65 q magot adott egy kat. hogy azok magot. amelyeknél a méhek munkája hasznos. Ennek sok oka van. holdanként 10.8 q. amelynek közelében méhek voltak. A mézelő méh. hold napraforgó. A kunszentmártoni Zalka Máté tsz-ben 1953-ban annak a napraforgótáblának hozama. A Farádi „Felszabadulás" tsz-nek 1954-ben két 10 holdas táblán volt magheréje. szeder. bíborhere. Olajos-növények: napraforgó.A MÉHEK HASZNOSÍTÁSA A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSBEN A méhek szerepe a növénytermesztésben Ma már közismert. hogy a virágport egyik virágról.

Kobakosok: görögdinnye. MÉHCSALÁD-SZÜKSÉGLET Régebben azt hittük. hány virág van az adott növényből egységnyi területen. borult időben. uborka. Ilyen nagy látogatottságot a rövid virágzás alatt csak akkor lehet elérni. Ezért ilyenkor kevesebb méhcsalád elegendő bizonyos feladat elvégzésére. de 2 holdra nem elég 1-2. A csábítás annál eredményesebb. ahol ugyanakkor jól mézelő tisztesfű is virít tömegesen. Mások még válogatósabbak és az a virágpor sem elégíti ki őket. annál fejlettebb. Minél több virágpor között választhat. A szükséges méhek száma nemcsak attól függ. amilyenek például a gyümölcsfélék közül a bogyós gyümölcsűek. A nagy. a mandula. hogy a megtermékenyítéshez elegendő. Kedvező időjárásban a méhek munkája jobb. Ma már tudjuk. több méh látogatja a virágokat. hogy gyenge családokból többet kell számítani. hogy ez korántsem így van. A normát ilyenkor többszörösére növeljük. Természetes. ahol más tömegmézelő nincs. tarlórépa. ha a virágot egy méh meglátogatja. Különösen fontos ez a kora tavaszi időszakban virító növényeknél. Mindezzel a növények a fajra. amelyik ugyanarról a növényről származik. Sokkal kevesebb méh látogatja pl. ott megporzásra több méhcsaládot számítunk. Zöldség és főzelékfélék: káposzta. Hogy a virág bibéjére sok és több növényről származó virágpor jusson és a termés kielégítő legyen.a mi esetünkben a méheknek . vöröshagyma. tök. A legtöbb virág még a más növényről való virágporban is válogat. hogy a megporzás sikeres volt. Nem biztos. mint nagyra. Például: 100 kat. A normák népes. minél jobban mézel a versenytárs növény. mint hűvös. hogy egy virágot hány ízben kell a méheknek meglátogatni. összefüggő virágzó táblák sokkal több méhet kötnek le. egészségesebb a termés. gyümölcsfélék kobakos. hold napraforgóra elég 50-100 méhcsalád. A szükséges látogatások száma 20-40 is lehet. a virágot a rovaroknak . Ahol vetélytárs növény van. hanem attól is. hosszabb ideig dolgoznak. annál biztosabb a megtermékenyülés. Figyelembe kell venni a méhcsaládok erősségét.többször meg kell látogatniuk. hogy ez az első viráglátogatáskor megtörténik. mint az apró parcellácskák. a megporzandó terület nagyságát. A kis terjedelmű legelőről másra is elkalandoznak a méhek. annyira káros önmegtermékenyítést akarják elkerülni. takarmánykáposzta. sárgadinnye. jó életerőben lévő családokra vonatkoznak. az időjárást és az ugyanakkor virító egyéb mézelő növényeket is. retek. Sok növény nem hajlandó befogadni az ugyanarról a virágról származó virágport. Keresi a neki legjobban megfelelőt. a virág bibéjére már az első látogatáskor virágpor tapadt a méh testéről. ha a virágzó tábla közelében sok méh van. Testéről a virágpor csali véletlenül jut a bibére. mint ott. az őszibarack és a kajszi. Ezért kis táblára több családot kell számítani. Tegyük fel. olajos és ipari növények pohánka pillangósok vöröshere és lucerna ……………… ……………… ……………… ……………… ……………… 1½ -2 ½-1 1¼ 1¼-2 3 méhcsalád méhcsalád méhcsalád méhcsalád méhcsalád E számok csupán irányadók. A méhek nagy része a közelben nyíló egyéb mézelő virágokat fogja látogatni. mert ennek az egy-két családnak nem köti le valamennyi kijáró méhét a kis napraforgótábla. A megtermékenyülés még így sem biztos. 111 . A megporzandó növény közelében tömegesen virító egyéb mézelő a méhek egy részét elcsábítja. a napraforgót ott. Ilyenkor tehát a jó megporzás érdekében a virágzó növényekhez több családot kell vinni. A méh megporzó munkáját nem tudatosan végzi. szeles.

hogy a megporzó fák virágpora kellő mennyiségben kerül át a megporzandó fákra.Gyümölcsösökben figyelembe kell venni azt is. ha a méheket távolabb kell elhelyeznünk. Ezt sok megfigyelés bizonyítja. annál messzebbre röpülnek a méhek. Kisebb terület megporzására a méheket a tábla mellett bárhol lerakhatjuk. amit 250 m-re. Számuk a távolság növekedésével rohamosan csökken. kora tavaszi napokon a méhészettől már 250300 m-re is alig lehet méheket látni. több) a középre helyezett méhészet méhei a tábla két végét már nem látogatják kellően. mert a méhek 100-150 m-re már akkor is látogatják a virágokat. de a legelső követelmény a jó megközelítés. mint egyébként. A méhészettől 2000 m-re levő virágokat már nagyon kevés méh látogatja. hogy valamilyen ok miatt a méhekkel nem lehet megközelíteni a megporzandó növényt (pl. hogy mennyi a megporzó fa. Hosszúra nyúló táblán (1500 m v. Ezek alapján könnyen érthető. vagy nem nagyon elnyúlt téglalap alakú táblákban a méhészetet legjobb középre helyezni. egymás közelében kisebb csoportokban kell elhelyezni. A méhcsaládok elhelyezése A megporzandó táblákon A méhek legsűrűbben a lakásuk közvetlen közelében levő virágokat látogatják. ott kisebb. ahol kevés. viszont hűvös. A méhészetet a megporzandó növénytől távolabb helyezzük el. Minél kedvezőbb az időjárás. Így a méhek minden irányban találnak megporzandó virágot. Jó. azonban egy holdra nem a norma szerinti méhcsaládot. mint közvetlenül a méhészet mellett. Azért a kaptárakat a fák között. A megporzásról ilyenkor sem szabad lemondani. Gyümölcsösökben a méhek a hűvös időjárás és a fák koronája miatt nem repülnek még olyan messzire sem. Ahol kevés a megporzó. A termés csökkenése már 200-500 m-re is szembetűnő. ha a hőmérséklet 12-15 fokra emelkedik és az enyhe idő csak rövid ideig (pár óráig) tart. hogy a növények közé kell telepíteni. A lucerna a méhészettől 220 m-re 35%-kal kevesebb magot adott. Ezek a számok akkor. hanem szükség szerint többet számítunk. és a legtávolabbi virágok sem kerülnek messze tőlük. hogy a méhészetet közvetlenül a megporzandó növény mellé talán mondhatjuk úgy is. Vagyis a termés a méhészettől való távolság növekedésével csökken. vagy kissé benne helyezzük el. meredek lejtőn termelnek szarvaskerepet). ha 200-250 m-ként rakunk le 10-15 családos csoportokat. A méhek legszívesebben és legnagyobb számmal a közeli virágokat látogatják. A baltacím a méhészettől 500 m távolságra csak 59. A megállapított méhcsaládszükséglet ugyanis arra az esetre vonatkozik. A méheket tehát itt kell 112 . mert annak egyik része sem lesz messze. Ezzel a megporzást hűvös időjáráskor is kielégítően biztosítottuk. A két csoport munkája egymást kiegészíti. Ezért ilyen helyeken a méheket megosztjuk és a 2 keskeny oldalon vagy teljesen a tábla szélén. Nagyobb. Így a méhek két oldalról járják a virágzó magfogó táblát. A telephely megválasztásakor az erre általános érvényes elvekre figyelemmel kell lenni. a következőképpen növelendők: 500 méterre ……………… 25 % -kal 1000 méterre ……………… 66 % -kal 2000 méterre ……………… 350 % -kal Nézzük ezt gyakorlati példán. A gazdaságnak 50 kh fehérheréje van magfogásra. A gépkocsival járhatatlan utak miatt a tábla méhekkel csupán 1000 m-re közelíthető meg. ott a sikeres megporzáshoz sok méhcsalád kell. ott nagyobb a termés.5%-át adta annak. ha a méhek közvetlenül a megporzandó növény mellett vannak. négyzetes. Számuk már 500 m-en túl is rohamosan csökken. mert csak így növelhető annak valószínűsége. Természetes. Megtörténik. Ahol sok a méh. hogy a méhek tevékenységében fennálló törvényszerűség hat a látogatott növények hozamára is.

Mikor szobahőmérsékletre lehűlt (15-20 fokra). A virágokat tiszta kézzel szedjük. nehogy a rovarok a nektárt kihordják a virágokból. A szükséges többlet 66%. A szoktatás eredménye az első napokban gyakran egyáltalán nem észlelhető. hanem segítenek megvalósítani a növénytermesztés elé kitűzött termelési terveket is. hogy a szirup a kívánt illatot minél jobban átvegye. Szokás a szirupot este készíteni és a virágokat reggelig áztatni benne. mert akkor a szirup idegen szagot kap. tiszta vízzel készítsük. hogy a kaptártól milyen távolságra van a legelő. Vegyünk 1. műanyagból. Így a szirup illatosabb lesz. A szirupot korán reggel. A cukrot forró vízben oldjuk. ha a méheket a tábla mellé telepíthetnénk. Egyszóval ügyeljünk.5. mert az új helyről a méhek visszarepülnek az állandó telephelyre. hogy a megporzás kielégítő legyen? 1 kh fehérherére 1 és ¼ . tanácsos tüllsátorral védeni. nehogy állandó telephelyére vigye a méhészetet. és sokszor azért is kellemetlen. A szoktatás a méheknek azon a tulajdonságán alapszik. Igen fontos.elhelyezni. A méhésznek már előre tudnia kell. Azonban 1000 méterre lesznek. A virágokat legalább 1 és ½ . akkor annak a növénynek virágait áztatjuk bele. A szirupra ¼ résznyi virágot számítunk. hogy a hordási lehetőség szűkös-e vagy bőséges. A keretetetőbe vagy lépekbe öntözött eleség nem váltja ki a mozgósító táncot. amelyikre a méheket irányítani akarjuk. Ilyen két fontos takarmánynövényünk a vöröshere és a lucerna. 113 . Az etetőket mossuk tisztára.5 deciliternyit. A megporzó munkára . Azt a területet. hogy semmiféle szaguk ne legyen. amíg a megporzandó növény el nem virított. vagyis 49. mintha kívülről hozták volna az eledelt. akkor azok a szabadban a hasonló illatú virágokat keresik és tömegesen látogatják. Ha a méheknek a megporzandó virág illatával egyező illatú szirupot adunk és hajnalban etetünk. többletkiadással jár. Ez többletmunkával. amelyeket a méhek nem szívesen látogatnak. Az etetőt a fészek kereteinek felső lécére kell tenni. ahonnan virágszirmokat akarunk szedni. A mozgósított méhek a legelőt a kaptár közelében keresik. A heréstől 1000 m-re levő telepen tehát 75 + 50 = 125 méhcsaládot kell elhelyezni. vagyis minden literre 2. szoktatni lehet. hanem a méhlegelő jobb kihasználása végett is fontos. Az etető készülhet fából. illattól mentes legyen. hogy minden családnak jusson 1 dl. A méhek száma a megporzandó növényen rendszerint az etetés 5-6. kereken 50 család. bíborhere és repce kivételével . hogy a legelőt felderítő méhek társaikat a nektárgyűjtésre mozgósítják. A felderítő méhek mozgósító táncát etetéssel is elő lehet idézni" A kaptárban etetett méhek ugyanúgy jelzik a gyűjtési lehetőséget a fészekben. hogy semmi zöld rész ne maradjon rajtuk. fémből. A méheket a következőképpen szoktatjuk: 1:1 arányban annyi cukorszirupot készítünk. napjától növekszik ugrásszerűen.5 méhcsaládot. A virágokat úgy kell szedni. Állami gazdasági és termelőszövetkezeti méhészeink igyekezzenek a méhészettel beleilleszkedni a gazdaság termelésébe és bebizonyítani a méhészet termésnövelő szerepét.a gyümölcsösök. Hány méhcsaládot vigyenek oda. a méhek röpködése előtt kell a családoknak beadni. anyaga nem hat a szoktatás sikerére. A méhész a gazdaság főagronómusának vagy növénytermesztési agronómusának útmutatásai alapján már tavasszal előre tervezze meg a méhek szétosztását az egyes magfogó táblákra. tudtukra adják. hogy a szirup minden idegen szagtól.2 méhcsalád kell. hova rakja le. Ezekre a méheket irányítani.akácvirágzás után van szükség. Mindaddig etetni kell. hogy az akácosból hazatérve a méheket a megporzandó növényeken hogyan osztja el. A MÉHEK SZOKTATÁSA Vannak növények. közlik velük a nektár illatát és azt is. A méhcsaládok akác utáni kisebb csoportokban való elosztása nemcsak a méhek megporzó munkájának jobb hasznosítása.2 óráig a szirupban kell áztatni. Az 50 holdra tehát 75 családra lenne szükség. ezért csak teljesen tiszta cukorból. Ezzel nemcsak a méhészet megbecsülését mozdítják elő. tisztára mosott edényben főzzük. s onnan legyen kénytelen újra megmozgatni.

NYILVÁNTARTÁSOK A MÉHÉSZETBEN Feljegyzések nélkül a méhész munkája nem lehet rendszeres. tervszerű és céltudatos. Pl. Nem növeli a méhek számát a virágokon a naponkénti többszöri etetés sem. A családok állapotát emlékezetből pontosan ismerni még kis méhészetben sem lehet. nemesítése is. Hasonló helyzet a más mézelőkkel is előfordulhat. A méhek termésnövelő munkáját vétek kihasználatlanul hagyni. Ezeket mindenki maga állapíthatja meg. pontos és áttekinthető rögzítésére alkalmas. tekintettel kellett lennie arra is. A feljegyzések nemcsak a méhcsaládok pillanatnyi kezelésében jelentenek segítséget. A szoktatás eredményességét ma már számtalan kísérlet és gyakorlati tapasztalat igazolja. hogy a leglényegesebb adatok gyors. amikor a jó mézelő növényt a méhek egyéb. A bevezetett módszernek. hogy a méhek rászoknak a bíborherére és nem hajlandók áttérni a később induló akácra. de nem lehet gyors és eredményes sem. Ide csak a rendkívüli tapasztalatok kerülnek. vagy ennél jobb nyilvántartási rendszer is. Már HF is van. A jobb középső lába béna. Ugyancsak nincs értelme magasabb cukortartalmú szirup etetésének sem. amellett. s minél jobban megismerkedem vele. A feljegyzések vezetését nagyon megkönnyítik a rövidítések. F hézagos. hanem a méztermelésben is hasznos lehet. Ha minden rendben van.A tapasztalatok szerint nem érdemes a napi adagot 1 dl fölé emelni. hanem a környék méhészeti viszonyainak. a termelési és kezelési módok megválasztásában. A következőkben ismertetem a tan. A pontosan vezetett feljegyzések révén válik lehetővé állományunk javítása. annál több előnyét és hasznát fedezem fel. Ez igen nagy előny a termelésben. Gyakori például. Nem érünk el jobb eredményt. hogy a napraforgó vonja el a méheket a jobban mézelő tisztesfűtől. Ilyenkor a legkorábban kivirított akácvirágokkal illatosított sziruppal etetjük a méheket. Vezetésük tehát az állami és termelőszövetkezeti méhészetekben ilyen szempontból is feltétlenül kívánatos és indokolt. a méhcsaládok fejlődése és e viszonyok közötti összefüggéseknek megismerésében is. Vannak ugyanis esetek.és kísérleti gazdaságok nyilvántartási rendszerét. Ez a méztermelés szempontjából igen káros. Előfordul például. Az etetés hatására hamarabb áttérnek az akác látogatására. Saját méhészetemben is használom. Természetesen lehet ehhez hasonló jó. akkor a „megjegyzés" oszlopba semmit sem írok. gyengébb mézelő kedvéért elhanyagolják. vagy a baltacím az akáctól. A méhek szoktatása nemcsak a növénytermesztésben. A tavaszi vizsgálatra például úgy készülök fel. Én a következő rövidítéseket használom: F M N A a AB ab L k = = = = = = = = = fiasítás méz népesség petéző (termékeny) anya terméketlen anya fedett anyabölcső fedetlen anyabölcső lép keret ML E HF R cs S B N V = = = = = = = = = műlép etetés herefiasítás minden rendben csendes anyaváltás saját nevelés borult napos változó Munka közben a rövidítések sok írástól mentesítenek. az egyes munkák időpontjának a megállapításában. 114 . vagy papírra fejként felírom a következőket: Család száma: F M N Megjegyzés Így csak az adatok beírása marad hátra. hogy munkafüzetembe. hogy lehetővé tegye az állami és termelőszövetkezeti méhészetek ellenőrzését és a méhész igazának bizonyítását is.

Ezen tüntetjük fel a család teljesítményét.A tangazdaságokban bevezetett és kötelező nyilvántartási rendszer a következőkből áll: 1. Ez különösen akkor nagy jelentőségű. Ha azt találjuk. műlép. a pörgetés eredményét. Az állami gazdaságoknál az ellenőrzést. 3. átadást nagyon megkönnyíti a rendesen vezetett törzslap. a vele végzett munka. vezetésére. amikor rossz időjárás vagy hordástalanság miatt a méhcsaládokkal huzamosabb ideig nem foglalkozhatunk. keret van összesen az állománynál. A törzslap nagy szolgálatot tesz akkor is. hány lép. 4. a kiépített műlépek számát stb. a vizsgálatkor tapasztaltak rögzítésére való. ha a méhészet általános helyzetéről valamennyi család tüzetes átvizsgálása nélkül akarunk tájékozódni. méhészeti napló. törzslap. A 17. Minden családnak külön törzslapja van. kimutatás a felhasznált cukorról és műlépről. hogy a törzslap mindenben hű képet ad a kaptárak belsejéről. hanem a törzslapok adatai alapján folytatjuk. 2. Néhány család szúrópróbaszerű átvizsgálásával meggyőződhetünk a törzslapon feltüntetett adatok helyességéről. az elvett fiásítást. 115 . akkor az ellenőrzést vagy átvételt tovább nem a méhcsaládok közvetlen vizsgálatával. őszi és tavaszi kimutatás. hogy mennyi a családonkénti átlagos népesség. táblázatban bemutatott törzslap-minta egyúttal példa annak kitöltésére. Törzslap. mézkészlet. A törzslap utolsó bejegyzése alapján megállapíthatjuk. A családra vonatkozó legfontosabb adatok.

VII. 27 IV. VI. 16. 2. 6. X. Ellenőrzés. Műraj készítés Ellenőrzés. IX. célja (a végzett munka) 3 Utolsó vizsgálat. illetve év végi helyzet 3 2 1 1 2 1 10 3 4 116 4 4 6 3 2. Sok here! 1955-ben összesen. VIII. 4. Ellenőrzés 13.5 . 15. Tart. 5. V.25. VIII. 7. Rendben 14. VIII.A vizsgálat Sorszáma időpontja 1 18 1. 24. etetés 15. 15. készítés 11. 1. Takarás. 2 54. Fészek 2 ml közé Pörgetés I. Egész kaptár megnyitása Ellenőrzés Előkészítés mézelésre. VI.8 . 1. 8. 7 VII. 24. X. Rendben 12. V.10. 22 55. X .5 39. 4. IX. Pörgetés II. 9. V. 3. Család 10. 7. Virágpor bő Ellenőrzés Fészek bőv. Etetve cukorral 16. Rendezés. Ellenőrzés. 27. Ellenőrzés Kaptárba helyezve méz üres lép méh fiasítás műlép (cukor) keret db léputca lép db kg db 4 5 6 7 8 9 lép db 10 Kaptárból kivéve méh fiasítás léputca lép 11 12 méz (cukor) kg 13 műlép db 14 üres keret db 15 1 1 1 2 1 12 15 Ellenőrzés. III. 18. 24. Takarás bőrlemezzel Első vizsgálat.

16.Kaptárban maradt Sorszáma 1 18 1. 6. 15. 11. Törzslap A méhcsalád száma: 21 Kaptárrendszer: NB fekvő 22 keretes Anya kikelésének ideje: 1953 év Az anya származása: T 20 22 20 9 18 22 8 16 23 27 17 20 17. 13. Táblázat. 7. 14. 2.5 1 117 . 4. 12. 22 22 21 22 20 17 15 15 10 8 7 7 7 3 lép db 16 21 21 21 21 méh léputca 17 9 9 10 14 16 20 fiasítás lép 18 1 4 6 7 11 11 méz (cukor) kg 19 18 6. 10. 8. 9. 5.5 van van műlép db 20 1 1 1 1 üres keret db 21 A méhész aláírása 22 17. 3.5 17.

de akácvirágzás alatt már kimerült. Munka közben. A leváltást csak azért kerülte el. sz. ezt feltétlenül jegyezzük fel. meg nem anyátlanodott. családból való. visszafejlődése szabályos volt. A 20. ha vizsgálatkor az adatokat munkanaplóba (füzetbe) írjuk és később. hogy a család maga nevelte. Az anya származása: itt azt tüntetjük fel. Minél több évi anyagunk lesz együtt egy családról. amelyikben az anya kelt. hogy az anya melyik családtól vagy milyen idegen méhészetből származik. „17" azt jelenti. mint amennyit a törzslap mutat. annál jobban meg tudjuk ítélni teljesítményét.50 17. Ha azonban a család. A törzslapot több évig használjuk. mert erősen befolyásolja termelését. 3 lép fiasítás és 5 műlép kiépítése. sz. 15. Nagyon hasznos. hogy a 20. vagy augusztusban. Az anya kikelésének éve rovatba azt az esztendőt írjuk be. hiszen közben vándoroltam is. családhoz évközben többször is hozzányúltam. család 1955-ben a következő teljesítményt érte el: 53 kg méz (ebből 35. gyűrődik. Tenyészanyagot is adott. elviszi a szél. hogy az anya májusban kezdett-e petézni. ha ezenfelül még azt is feljegyezzük. Tavasszal fokozott figyelemmel kísértem. Bepiszkolódik. újat kapcsolunk hozzá. hogy csendes anyaváltásból származik.80 kg). 118 . tenyésztési értékét. Figyelni kell. Ez érthető is.50-1. ha mind a törzslapok. Ezért helyesebb.5 kg pörgetett). család értékelése a következő: Méz: Kivettem összesen telelőre maradt összesen: a családdal feletettem összesen termelt (13) (19) 39. fejlődése töretlen. Ha megtelt. hiszen 1953-as. de lehetőleg még aznap jegyezzük fel a törzslapra. „Cs" arra figyelmeztet. Pl. félreértést. Az utolsó szemle „sok here" bejegyzése azonban figyelmeztető. sz. A herék betelelésig való megtűrése azt jelenti. hordás közben gyűjtő munkájának eredményét futó szemlével ellenőriztük stb.. A családot jól fölfejlesztette. Az. nem kerül a törzslapra. megázik. hogy a törzslap adatait mindig valóban a megfelelő családra vonatkoztassuk. mert kiválasztott tenyész családból való. mind a kaptárak számozásában rendet tartunk (lásd .A méhcsalád számának pontos.50 57 4 53 kg-ot kg-ot kg-ot kg-ot kg-ot (20) (8) 1 4 5 6 3 db db db-ot léputca db Lép: a múlt évről bent maradt műlép ……………… 1955-ben beadott ……………… Összesen kiépített: elvéve összesen (11) elvett fias lépek száma összesen Méh: Fiasítás: ……………………………… (12) Vagyis a 20. Javára írható még. Ez csak akkor sikerül. ez: 1957. kint a méheknél a törzslapot sok baj érheti. szállítás alatt érezhető veszteséget szenved. hogy a család nincs már megelégedve az anyával. örökölte-e ezt a tulajdonságot. mikor kezdett petézni. A leváltás idejének megállapításánál ugyanis nem mindegy. hogy a vándorlásra előkészítettük. vándoroltattuk. „S" azt jelenti. 6 léputca nép (1.A méhészet elhelyezése" részben). bizonytalanságot kizáró módon való feltüntetése igen lényeges.. hogy rajzási hajlama nem ébredt fel. Természetes. hogy a 17.). A pontos feljegyzés pl. A törzslapon azonban csak a család belső életét befolyásoló műveleteket és a rendszeres időszaki ellenőrzések adatait kell bejegyezni. (VI.

Kiszámítjuk azt is. az időjárási adatoknak és a mézelő növények virágzási idejének feljegyzésére való. táblázatban láthatjuk. hogy meg ne rozsdásodjék. akácra. A +.85-1.50 kg a két beadott lép. ha az egész méhészetről összesítve ismerjük a legfontosabb termelési adatokat. A kimutatásban minden család külön sort kap. A termelési időszak lezárása után a feljegyzések alapján megállapíthatjuk. Megesik. az egy családra jutó lépkészlet és az anyák kora jellemzőek. A mérleg megbízható adatokat csak akkor ad. Pl. Őszi és tavaszi kimutatás a családok állapotáról. jégeső az akácban 30% kárt tett.85 kg-mal többet. élelem. Kisebb eltérést még így is okoz a levegő nedvességtartalma.Méhészeti napló. Ez szemlélteti a telelés eredményét és tükrözi a méhészet átlagos helyzetét. hogy a kaptár súlya azért változott. mint előző este. A mérleges kaptár súlyváltozásának. vagy belehelyeztünk valamit. 3-án 2 lépet adtunk be a mérlegeléshez. nehogy a napló későbbi használatakor helytelen következtetést vonjunk le. 1. egy családra hány lép jut. A lépkészlethez hozzászámítjuk a kaptárokon kívül raktározott lépeket is. mérlegelési eredményekre vonatkozó adatai bizonyító erejűek. Este a mérleg 65 kg-ot mutatott. Ezután kiszámítjuk a népesség. Az őszi kimutatás . Az egész állomány helyzetét helyesen csak akkor láthatjuk. Márciustól-október végéig naponként. Az őszi kimutatáshoz hasonlót készítünk tavasszal is. amit a jövőben el kell kerülnünk. hol követtünk el hibát. A méhészet helyzetének elbírálásához a következő adatok ismerete szükséges: átlagosan hány léputcásak a családok és mennyi élelmük van. milyen eredményt ért el a méhészet abban az esztendőben. Ezt írjuk be a + oszlopba. A termelő családok után tüntetjük fel a tartalékcsaládokat. ezután 10 naponként. ha tetőt készítünk föléje. hogy a mérleget mindig vízszintesen állítsuk be és gondosan kezeljük (olajozzuk). mézszállítás elmaradása miatti kötbéres eljárás) döntő bizonyítékul szolgálhat. Egy méhészet egész évi munkájának és eredményének megítéléséhez nem elegendő a családok adatainak külön-külön való ismerete. VI. Ezen minden családra vonatkozóan feltüntetjük ezeket az adatokat. Pl. ha a családokról kimutatást készítünk. Az időjárásra. AT méhészeti napló mintáját a 18. mert kivettünk belőle. és utolsó napján mérlegelünk. hogy a kaptár súlyát a csapadék ne befolyásolja. táblázatban mutatom be. A méhészeti napló vitás esetekben (tiltott permetezés miatti károk. Éjjel szállítás II.5 kg volt. milyen korúak az anyák? Mindezekről csak akkor kapunk pontos képet. Ebből 1. Ezek ismerete minden méhész számára fontos. lépkészlet átlagát és megállapítjuk a tartalékcsaládok arányát. Néhány egymás után következő év adataiból pontosan tájékozódhatunk. A kimutatás mintáját a 19. Nagyon fontos. A „megjegyzések" oszlopba a rendkívüli eseményeket írjuk. A pontosan és rendszeresen vezetett méhészeti napló a törzslapokkal egybevetve fontos eszköz munkánk utólagos elbírálásában. a téli készlet átlaga. Ezt a „megjegyzések" oszlopában feltüntetjük. 119 . javult-e minőségben? A minőségre a családok átlagos népessége. növekedett-e mennyiségben. hogyan oszlanak meg az anyák kor szerint. A 2 lép súlya 1. 20.50 = 35 dkg. illetve a — oszlopba ugyanis csak a hordási viszonyokból adódott változást jegyezzük be. a gyűjtésből eredő gyarapodás tehát 1.megmutatja. Zivatar miatt sok méh kint pusztult. illetve a hó 10. hogy melyik időszakban mit várhatunk a természettől.. A termelő és tartalékcsaládok adatait külön-külön összegezzük. mikor kell etetnünk stb. hány tartalékcsalád van.összehasonlítva az előző évivel .

25. 31. 27.e.25 98.25 71 75 80 85. állása 2 58 57. 18.60 57. 21. 28. 26.18. 10 B V V N N N N N N N N N N B N N Csapadék 11 1 Szél 12 É Megjegyzés 13 Gazdaság: Tangazdaság Lengyel Vándortanya: Kurd . Táblázat 1958.65 akác Vándorlás Sándor majorban akác 120 .80 57. 7 22 16 20 23 23 24 25 26 26 28 29 32 31 29 23 25 min.u. 9 N B V V N N N N N N N N N B N N d. 17.60 59. 23. 8 18 12 8 11 12 15 15 15 14 15 18 18 18 14 13 16 Napsütés d.15 90 92. 24.50 104 106.65 106. 20. 29. 30. év május hó 16-tól 31-ig A mérleg változása + 3 4 20 20 20 200 465 675 400 500 515 485 225 625 550 265 Milyen növény kezd virított virítani el 5 6 MÉHÉSZETI NAPLÓ Hőmérséklet max. 22.Sándor major Nap 1 16.60 64. 19.

10. évi 1956. 2. 6 540 — 12 1204 18 1330 NB TARTALÉKCSALÁDOK: 1. . . 1. 3.7 l.19. 4 3 3 — — — 10 7. 1958. 1958. 2. 1958. 2. Nép (I. .) Az anya kora 1957. 1. Összesen 1958. 4. . 1-10. 1 3 36 — — 1330 36 113 1479 540 : 70 1204 : 70 1479 : 70 6 77 3 36 Összes lépek száma: Raktáron Törzscsaládok átlagos népessége: átlagos élelemkészlete: átlagos lépkészlete: Tartalékcsalád = 14% Anyák megoszlása kor szerint: 1958. 5. 10. 17. 1958.5 14 17 Lép db 22 22 18 24 12 20 Megjegyzés NB NB H NB Tenyész H NB Sorszám A család száma 1. Táblázat KIMUTATÁS A MÉHCSALÁDOK 1958 ŐSZI ÁLLAPOTÁRÓL (Az ellenőrzés kelte: 1958. 6. évi = = = 7. 86.5 16 18. 2. 3.5 25. Összesen 1958. 5. 1957. .2 kg 21. 10.1 db 40 db 35 db 5 db = = = 50 44 6 % % % 121 . 1958. évi 1957.5 8 4 3 3 1958. 1956. . u) 8 7 8 9 6 8 Fiasítás lép 1 — 2 — 1 — Élelem (kg) 20. . 4. 3. . 9. 70. u. okt.

az megszereti azokat. A hozam egy részét elhallgatja s csak a többin osztozik a tulajdonossal. A felhasznált műlép elbírálásánál már figyelembe kell venni a lépkészletet. Ilyenkor a cukor beszerzésével járó költségekhez a kezelő 1/3 résszel szokott hozzájárulni. de méheiktől teljesen megválni nem akarnak. festéséért. akik öreg koruk miatt kénytelenek abbahagyni a méhészkedést. 2. Ezért az ilyen megállapodásokból gyakran viták. az etetésre felhasznált cukor ára. a viasz. hanem építménnyel együtt osztják el. Feles tehát a méz. amelynek lépkészlete már teljes. a műlép is a termelési kiadásokhoz számítható. tehát csupán a rendszeres lépcsere érdekében kell új lépeket építtetni. Természetes.) Bérlet. Aki tehát ilyen feltételekkel kívánja méheit valaki másnak gondjaira bízni. Olyan méhészetben. hogy a kezelő nem vallja be becsületesen. sőt pörök keletkeznek. az új lépek tehát csupán a tulajdonos vagyonát fogjak gyarapítani. Termeléssel kapcsolatosnak tekintünk minden olyan kiadást. a rakodómunkások bére. 122 . A kezelő köteles az állományt téli készlettel is ellátni. A méhész halálával a méhek árván maradnak. Ha a szaporulatot nem rajban vagy lesöpört méhekben. hanem a termelés folyamatosságának biztosítását. 3. A méhek kezeléséért. Nem termelési költség a kaptárak javításáért. akkor a műlép beszerzése teljesen a tulajdonost terheli. hogy méheit mással kezeltesse. szaporított. A család mégsem akar megválni tőlük. sem harmados megállapodásnál nem számíthat fel költségeket (hacsak a megállapodásban mást nem kötöttek ki). amit a méhészet adhat. S csak akkor kössön vele ilyen megállapodást.) Feles kezelés. és minden beadott műlép helyett egy öreg lépet kapunk a méhészetből. szívesen foglalkozik velük. 2. amelyek arra kényszeríthetik a méhészt.) Harmados kezelés. Ilyen a szállítási költség. a vándortanyán töltött időért. a vándorlással kapcsolatos utazásokért a kezelő sem feles.MÉHCSALÁDOK RÉSZES KEZELÉSE A méhészet nemcsak hasznos foglalkozás. kétharmada pedig a tulajdonosé. akkor a szaporulathoz adott műlép beszerzése feles arányban a tulajdonost és a kezelőt terheli. mind a harmados kezelés sok vitára. pl. Ilyen. Az igazi méhész méheinek kezelését nem szívesen bízza másra. Ugyanakkor azonban felesek a termeléssel kapcsolatos kiadások is. a betegségek leküzdésére vagy megelőzésére vásárolt gyógyszer. A méhek részes kezelésének feltételeit semmiféle írott törvény vagy rendelet nem szabályozza. a szaporulat. Kialakultak azonban bizonyos szokásos feltételek. ha a méhész huzamosabb időre megbetegszik. etetésért. súrlódásra adhat okot. Nagyon gyakori. a nevelt anyák és minden termék. Feles kezelésnél minden hozam és kiadás feles. Ha azonban a méhészet lépkészlete még nem teljes. Ugyanez a helyzet azoknál. hány kg viaszt termelt. Minden kiadást a tulajdonos fedez. 1. mert hiszen a kivett lépből nyert viasz feles lesz. Harmados kezelésnél a termelés egyharmad része a kezelőé. javítását vagy a méhészet fejlesztését célozza. hogy közös megállapodással a jobb eredmény érdekében a téli készlet cukorral is kiegészíthető. A bérbeadó gyakran azzal a gyanúval él. a helybér. mennyit pörgetett. A valamilyen ok miatt átmenetileg vagy hosszabb időre szakértő gazda nélkül maradt méhészeteket részes kezelésre szokták kiadni. Mind a feles. hanem szenvedély is. az ő méhészetének termelési értékét növelik. amelyek alapján a megállapodásokat megkötik. Aki a méhek életét ismeri. A méhek részes kezelésbe adásának három leggyakoribb változata a következő: 1. hány lépet építtetett ki. ismerje meg jól az emberét. Gyanúsításra adhat okot a felhasznált cukor is. Csak az ezután maradó méz részelhető. hogy a családban csupán a méhész ért a méhekhez. amely nem a méhészet fenntartását. újak beszerzéséért kifizetett összeg. ha valóban megbízhatónak látja. Akadnak azonban körülmények.

a kezelő bizonyos számú család szaporítását is vállalja. hogy mit kap ő a méhek hozamából. minőségre vonatkozó adatokat foglaljuk jegyzőkönyvbe. gyanúsítgatásra nem ad okot. a legtisztább. A jegyzőkönyv tartalmazza a családok és kaptárak számát. a lépek számát és minőségét.. 123 . hogy mit köteles adni a tulajdonosnak azért. hogy mikor és milyen állapotban köteles a kezelő (bérlő) visszaadni a családokat. mind a kezelőnek a harmadik mód a legegyszerűbb. Ezek közül a legfontosabbak a következők: 1. nagyon csökkenti a viták lehetőségét. Ez az átmeneti idő a családok helyzetétől függően 1-2 év lehet. de a 15 kg-ot a legritkább esetben éri el. (Ez a kezelő.) Gondoskodjunk az állomány egészségügyi ellenőriztetéséről és az erre vonatkozó megállapodást is foglaljuk írásba. Mind a tulajdonosnak. 5. hanem azt. mert egy évre igen könnyen ráfizethet. Ilyenkor a kezelő ezeket a feltételeket nem vállalhatja.3. Ez a mód kiküszöböli a gyanúsítgatásokat. az anyák korszerinti megoszlását. A bérlet. a kaptárrendszertől. Ennek mennyisége sok mindentől függ. Ugyanezt tegyük a megállapodás lejártakor is. mert az a méheit neki használatra kiadta. általában családonként 8-15 kg a szokásos. a családok népességét. Ha az állomány nem a legjobb minőségű. nincs meg a teljes lépkészlete. hogy a tulajdonos leromlott állományt akar kezelésre kiadni. A megoldás az. teljes lépkészlettel. akkor 8-10 kg. és a mennyiségre.) A megállapodás megkötése előtt a méhcsaládokat érdektelen szakértő jelenlétében tüzetesen vizsgáljuk át. hanem meghatározott bérösszegért vállalja a munkát.) Rögzítsük írásban azt is. Semmi vitára.) A megállapodást mindig foglaljuk írásba. hogy a kezelő nem részesedésért. bérbevevő érdeke. ha a kezelő egyéb kötelezettséget nem vállal. Nem azt köti ki a megállapodásban. Az előbbiektől abban különbözik. elsősorban a családok minőségétől. amelyekre nagyon ügyelnünk kell. Az ismertetett feltételek termelőképes állapotban levő méhészetekre alkalmazhatók. vannak dolgok. 10 kg fölé is emelkedhet. Gyakran megesik azonban. Akármelyik ismertetett módot (vagy valami mást) választjuk is. 2. a családok élelemmel való ellátottságát. hogy a későbbi vitákat elkerülhessük és esetleges bírói eljárás során igazunkat bizonyítani tudjuk.) A megállapodást legalább 3 évre kössük. a kaptárrendszer megjelölését.) 4. A bért mézben szokták meghatározni. 3. hogy a családok rendbe hozásának idejére a méhészet állapotának megfelelő feltételekkel kell megállapodást kötni. Jó állomány után. a kiépített lépek számától stb.

anyanevelés Szaporítás Vándorlás Előkészület a telelésre. építtetés Nemesítés.TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Általános rész Természeti viszonyaink és a méhészet Mesterséges méhlegelő A méhészet nagysága és munkaszükséglete A méhészet elhelyezése A kaptár és a keret A méhcsaládok kezelése A méhek etetése. pörgetés Viasztermelés. Telelés Méhbetegségek és méhellenségek A méhek védelme mérgezések ellen Rendellenességek A méhek hasznosítása a mezőgazdaságban A méhek szerepe a növénytermesztésben Méhcsalád-szükséglet A méhcsaládok elhelyezése a megporzandó táblában A méhek szoktatása Nyilvántartások a méhészetben Méhcsaládok részes kezelése 3 4 4 7 7 13 17 23 28 33 37 37 48 58 62 74 79 88 98 106 108 110 110 111 112 113 114 122 124 . itatása A természeti viszonyok hatása a méhcsalád életére Termelés A tavaszi fejlődés előmozdítása Mézeltetés.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful