P. 1
Faluba Zoltan - Gyakorlati Meheszkonyv

Faluba Zoltan - Gyakorlati Meheszkonyv

|Views: 2,869|Likes:
Published by lngstfn

More info:

Published by: lngstfn on Oct 04, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/08/2013

pdf

text

original

FALUBA ZOLTÁN

GYAKORLATI MÉHÉSZKÖNYV

MEZŐGAZDASÁGI KIADÓ BUDAPEST 1959

1

A kéziratot átnézte: KOLTAY PÁL

© Faluba Zoltán, 1959

Felelős kiadó Lányi Ottó Felelős szerkesztő Kattinger Gusztáv Műszaki szerkesztő Gellért Andor * Változatlan utánnyomás 11,501-18,500 példányban H 3/4 A/5 ív terjedelemben - 1172Készült az MSZ 5601-54 és 5602-50A szabványok szerint * Kossuth Nyomda, Budatest V. k, Alkotmány u. 3.- 5515 - Felelős vezető Lengyel Lajos igazgató

Digitalizálta: Ebke ebke@freemail.hu
2

BEVEZETÉS
Huszonöt esztendeje kerültem közvetlen kapcsolatba a méhészettel. Azóta igen sok alkalmam nyílt a méhészekkel való érintkezésre, munkájuk tanulmányozására és termelési eredményeik megismerésére. Azt tapasztaltam, hogy a termelés ritkán van arányban a méhészek lelkesedésével, a méhészetbe fektetett munkával és anyagi eszközökkel. Számszerűleg szépen fejlődő méhészetünk egy családra jutó hozama ma is alig több mint ezelőtt, néhány évtizeddel. Téli veszteségeink nagyok, méhállományunk jó része évről évre csak éppen él, de hasznot nem ad. Ennek legfőbb okát abban látom, hogy termelési módszereink mesterkéltekké, pepecselőkké váltak. A siker feltételeit olyan beavatkozásokban, jelentéktelen részletekben keressük és véljük megtalálni, amelyek mellett a lényeg: a családok életerejének, népességének egész évben való folyamatos fenntartása elsikkad. A termelők többsége a sok ajánlott, de gyakorlati eredményekkel kellően alá nem támasztott módszer között eligazodni képtelen, és kétségek között vergődik. Különösen szembetűnően érzékelhetők e hiányosságok állami és termelőszövetkezeti méhészeteinkben, amelyekben a méhészek munkáját rendszeresen ellenőrizzük, a termelési eredményeket és ráfordításokat pontosan megállapítjuk. A méhészekkel folytatott beszélgetéseim, valamint előadásaim során - tapasztalataimra támaszkodva - mindig igyekeztem a hibákra rámutatni és megismertetni a termelőkkel a méhészkedés egyszerű, de eredményes módját. Célom most is ez. Azok a méhésztársak, akik újat várnak tőlem, csalódni fognak. Célom nem eddig ismeretlen módszerek, csodálatos eredményekkel kecsegtető újítások terjesztése, hanem az, hogy mindenki számára könnyen érthető, bárki által megvalósítható, jó eredményeket adó termelési módszert ismertessek. A méhészeti gyakorlat nagymesterei ne róják fel könyvemnek, hogy számukra semmi újat nem mond, sőt nagyon sok olyan dologról sem esik szó benne, amit ők már réges-régen tudnak. Ne róják fel, mert a könyvet nem számukra írtam. Tanácsaim annak a sok ezer méhésznek szólnak, akik az alapismeretek megszerzésén túljutottak ugyan, de az ajánlott sok-sok módszer között gyakorlati tapasztalatok hiányában eligazodni nem tudnak, akik saját tájékozatlanságuk, vagy mások helytelen útmutatásai által félrevezetve, helytelen utakon járnak. Az ismertetett módszereket az egyszerű, kenyérkereső munkájukkal elfoglalt méhészek is alkalmazhatják. Nem mondom, hogy nincsenek hasonlóan eredményes más módszerek, azt azonban nyugodtan állítom, hogy az itt ismertetett méhészkedési mód a gyakorlatban jól bevált. Segítséget kívánok nyújtani azoknak a méhésztársaknak is, akik az üzemi méhészetek kiépítésén, mint állami vagy termelőszövetkezeti méhészek, munkálkodnak. Figyelmüket különösen hangsúlyozottan a munka megszervezéséről, a méhállomány elhelyezéséről és a rendszeres nyilvántartások vezetéséről mondottakra hívom fel. Tanácsaim betartása munkájukat nagyon megkönnyíti, termelési eredményeiket növelni fogja. Az ő segítségükre - úttörő munkájukra - szükség van ahhoz, hogy a méhészet állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben a megporzás fontos feladatát elvégezze és mezőgazdasági nagyüzemeinknek szerves részévé váljék. Munkám célját csak akkor érheti el, ha a benne leírtak mind a háztáji kis méhészetekben, mind a nagyüzemi méhészetekben élő valósággá válnak. A könyv tartalmának az életbe való átültetésében nagy segítséget nyújthatnak a méhészeti szakcsoportok azzal, hogy az ismertetett módszereket összejöveteleiken megvitatják, részletesen értékelik és terjesztik. Könyvemet a méhészet és méhészek iránti szeretet szülte. Ha a méhészek munkáját sikerül vele megkönnyíteni és csak kissé is eredményesebbé tenni, akkor célját elérte. Kérem a méhésztársakat, fogadják olyan szeretettel, amilyennel én adom, és észrevételeikkel, hozzászólásaikkal segítsenek hiányosságainak későbbi kijavításában. Budapest, 1958. június hó. A szerző

3

keltike . A tavaszi fejlődéshez annyira fontos virágport a mogyoró. Baranya. gyümölcsfák és bokrok nyújtanak. A nyár már kedvezőtlenebb. ha szárazsággal párosul. rétekkel tarkított területei. Egyik legnagyobb gondunk méheinknek átmentése a kedvezőtlen nyarakon. tömegmézelőnk azonban. hogy a méhek felesleget is gyűjthetnének.hóvirág. fejlődésére és munkájára legalkalmasabb a tavaszból a nyárba való átmenet két hónapjának. Vándorméhészkedésre is az Alföld méhészei kényszerültek elsőnek. később a tölgy. kevés. külterjes termelési forma. Ez az Alföldön nagyon gyakori. A Dunántúl legalkalmasabb helyeit Somogy. repce. Ez veszélyezteti a telelés sikerét és a jó tavaszi fejlődést. A méhek életére. mert utánpótlás nincs. Itt a méhek sokkal hosszabb ideig találnak mézelő virágokat. leghamarabb az Alföldön alakult át kaptáras méhészkedéssé. Zala és Vas megyékben találjuk. Az említett tavaszi mézelők csak ritkán adnak olyan hordást. Ennek nem mindig a gyenge nektártermelés az oka. Ma ezeken a vidékeken kasos méhészet alig található. Az ország egyes részei között azonban nagyok a különbségek. éger. Ekkor leggazdagabb mézelő növényvilágunk is. helyenként jobb. ibolya. Legkedvezőtlenebbek alföldi területeink. Az eredményes méhészkedés alapja a jó méhlegelő. Az enyhe és általában hosszú ősz kedvező. juharok. A tavaszi fejlődést segítik még a következő tömegesen virító növények: mocsári gólyahír. bíborhere. A fejlődés rendszerint február elején megindul. gyermekláncfű. a családok gyorsan néptelenednek. azonban a szeszélyes tavasz sokszor megzavarja. Szeptember és október alkalmat ad a méheknek virágporkészletük kiegészítésére. hogy ilyenkor a 4 . zord területe. hazánk északkeleti része. ezeknél gyengébb az északi rész. A száraz meleg leperzseli a növényeket. legkedvezőtlenebb pedig Veszprém megye sok helyütt kopár. A virágporhordás néha még novemberre is átnyúlik. aszályos nyári időjárásban rohamosan csökken a fiasítás. főként idős méhekkel telelnek be. baltacim. Ezek nélkül a gyümölcsvirágzás és akác közötti hézag áthidalása gondot okoz. szil. Észak-Dunántúlhoz hasonló. erdőkkel. hogy már a méhek kirepülését is akadályozza. füzek. Tolna. árvacsalán. Ebben jelentős a bokrétafa (vadgesztenye) szerepe is. a méheknek nincs miből gyűjteniük. sajnos. gyertyán és egyéb fáink adják.valamint a juharok. Legkedvezőbbek a Dunántúl kiegyenlítettebb időjárású. Az ilyen esztendőkben a méhcsaládok népességben erősen megcsappanva. Az eltérő természeti viszonyok nem maradtak hatás nélkül a méhészkedés módjának alakulására sem. A méhek elöregszenek. fűzfélék. Itt a szélsőséges időjárás.ÁLTALANOS RÉSZ TERMÉSZETI VISZONYAINK ÉS A MÉHÉSZET Méhészkedésre többé-kevésbé hazánk egész területe alkalmas. Mézelő növényvilágunk gazdag. A forróság főként akkor okoz bajt. az egyenetlen eloszlású méhlegelő egyszer bőséget. a csapadékhiány. Közrejátszik az is. A bíborhere és baltacim virágzása legtöbbször belenyúlik az akácvirágzásba is. Májusban a csaknem minden évben beköszöntő hideg betörések ("fagyosszentek") szokták a méhek munkáját hátráltatni. főként Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Nektárt legkorábban az erdők aljnövényzete . Méhészkedési módszereink megválasztásában alkalmazkodnunk kell a méhlegelőhöz és az időjáráshoz. mint a csapadékban szűkölködő vidékeken. boglárkafélék. Ez utóbbiak már a gyümölcsvirágzás és akác közötti hordástalan időszak kitöltésében fontosak. Hazánk időjárása a méhészkedésre nem kedvezőtlen. A hőség gyakran olyan nagy. A forró. májusnak és júniusnak az időjárása. Ez rendszerint az akácvirágzás idejére esik. a kasos. Ilyen nyarak után rendszerint nem tudják kihasználni a következő év akácvirágzását. nyár. és a vándorlás itt a legelterjedtebb. Különösen károsak a március-áprilisi nagy hőingadozások és a méheket gyakran több hetes fogságra kényszerítő kora tavaszi hideg. máskor teljes hordástalanságot okoz. Aránylag rövid és nem túl hideg teleinket a méhek jól elviselik szabadban is. A régi.

hogy a szeszélyes időjárás a virágok teljes kiaknázását lehetetlenné teszi. kobakosok (tök. nagy fáradsággal és sok kiadással jár. A vállalkozóbb szelleműek néhány napra megállnak a Tápió völgyi vagy Gödöllő környéki akácosokban. sőt ennél nagyobb eltérés is előfordul.ennél többet csak kivételes esztendőkben . A Dunántúl déli részeiből a Bakony vagy Vasmegye későn virágzó akácosaiba vándorolnak a méhészek. hold akácerdő gyakorlati szempontból számításba vehető" méztermése 330 kg. Mézelésére legalább 17 fok meleg kell.méhcsaládok még néptelenek. szegletes lednek. hanem felesleget is adnak. pohánka. somkóró. Legfontosabbak a következők: szöszös bükköny. vörös here. kisebb ligetekben. lucerna. Ez tévedés. Árumézünk túlnyomó részét ez adja. sőt végzetes lehet. Emellett ronthatja a méz minőségét is (éretlen méz pörgetése a sietés miatt). de területük annyira kicsi. mint a rövid. Az akác után virító mézelők zöme mezőgazdasági növény. a legnagyobb hozamokat 22-26 fokon adja. laza homokon virít el a leggyorsabban. hogy az akác területegységenként mennyi mézet termel. A legkorábbi és legkésőbbi virágzás kezdete között 14 napos. Az akácot a méhek a virágzás első napjaiban csak nehezen tudják kihasználni. hogy csak méhállományunk töredékének nyújtanak gyűjtési lehetőséget. Sajnos. A vöröshere és a lucerna virágai mélyek. hogy ezek az akácosok. A Dunától keletre eső területek méhészei a Duna-Tisza közén bőven találnak korán virágzó akácerdőket. könnyen túlzsúfolhatók. virágokban.időjárásban a virágzás huzamosabb. a méhek nehezen érik el bennük a nektárt. Ezek elvirágzása után a Heves és Nógrád megyei akácosokba húzódnak fel. azonban ezek a növények csak megfelelően nedves talajban és meleg időben mézelnek. hogy nemcsak saját szükségletüket gyűjtik be róla a méhek. mivel meglehetősen kis kiterjedésűek. A 30 fok körüli meleget csak akkor viseli el. hogy ezeket a növényeket egyáltalán nem. Legkedvezőtlenebbek rá a keleti. szarvaskerep. Ezért általános az a vélemény. A langyos. E rövid idő alatt azonban annyi nektárt termel. rugalmas. ezért a legjobb hordás sziromhullás kezdetén. Igaz. koriander. A száraz meleg "leégeti" virágait. hogy nem virít mindenhol egyszerre. Az akác meleg. Az erős szél sok kárt tesz a gyenge bimbókban. északkeleti száraz szelek. azonban az erősebb eső már tönkreteszi a fonnyadásnak indult virágokat. a dombos vidékeken 12-18 napig virít. holdanként 5 méhcsaládot vihetünk. fehérhere. amelyik méhállományunknak ebben az időszakban legalább a mindennapi szükségletét megadná. mert ezek (főként a gödöllőiek) virágzási ideje közepes. Az akác legfontosabb tömegmézelőnk. A méhek mindkét fontos takarmánynövényünkről a virágporon kívül nektárt is gyűjtenek. rendszerint csupán 3-4 napot . vagy csak a virágpor kedvéért látogatják. Kedvezőtlen . vannak szép számmal akác után virágzó mézelő növények is. uborka. Az akác rövid ideig. érdemes-e vele kísérletezni.hűvös. futó eső kedvező a nektártermelésre. Ezeken a helyeken. Az akác legjobban szélcsendes időben mézel. nincs olyan mézelő növényünk. A tavaszi hordáson megnépesedett családok az akácból gyűjthetnek felesleget. mert a virág kemény. A már kissé puhuló virágokon munkájuk könnyebb. ha az északi akácot elkésni nem akarjuk. A vöröshere mézeléséről legtöbb jó tapasztalatot Heves. Mindkét 5 . Három akác kihasználása nagyon jó szervezést kíván. Szovjet vizsgálatok szerint 1 kat. különösen a magányos fákon. az Alföldön 10-14 napig.tölthetünk. hogy az akácosokba a legelő túlterhelésének veszélye nélkül kat. ha a levegő páratartalma nagy. Arról. dinnye). Győr. valamint az. hogy vándorlással két akácvirágzást használjunk ki. 30-70 kg-os súlygyarapodást mérhetünk. hidegebb talajon virágzása hosszasabb. sokszor a virágok teljes fonnyadásakor van. Figyelembe kell venni azt is. hazai adataink nincsenek. Ez igazolja azt a tapasztalatot. Komárom megyében szereztek. Az akác elvirágzása után a fejlődés tetőfokán álló méhcsaládok rendszerint munka nélkül maradnak. esős . Ez teszi lehetővé. Az akác méhészeti értékét nagymértékben növeli. A csapadék az első napokban nem árt a virágoknak. az időjárástól és a családok népességétől függően. pannonbükköny. Ezért nagyon meggondolandó. baltacim. Az akácvirágzás alatt. A virágzás második felében tehát a nagyobb csapadék már káros. de rendszerint nem ad olyan hordást. napraforgó.

ezért méhészeti jelentőségük növekszik. Az ezüstfa és gyalog akác a mezővédő erdősávok fontos növénye. Ez a tisztesfüves terület átnyúlik Borsod-AbaújZemplén megyébe (Mezőkövesd. Kisebb területek találhatók Pest és Bács-Kiskun megyékben is (Cegléd. de megtaláljuk ezt a jó mézelőnket Fejér és Tolna megye csaknem egész területén is. rétek néhány növénye és egyes gyomnövények is nyújtanak hordást. Kiskunlacháza.mézelő növényt jobban látogatják a méhek. Fejér. legelőin). Nagyobb jelentőségük csak a Kaposvár környéki kiterjedt hársas erdőknek van. Nem ad olyan rohamos hordást. Elég nagy területen díszlik Heves megyében a Hatvan-Füzesabony vasútvonal mentén. A dunántúli tarlóvirágos területek kisebbek. acat. mert nincsenek annyira kitéve az aszálynak. Békés. sőt ennél nagyobb gyarapodást is ad. Kenderes környéke. az ilyen esztendők ritkák. Baranya. valamint Szolnok megye szikmentes területei: Mezőtúr. Jelentőségük így is nagy. Sajnos. A tisztesfű az akácnál sokkal szeszélyesebb. ha aratás alatt és után (júliusban) bőséges a csapadék. gyalog akác. 6 . homokos területek kitűnő mézelője) selyemkóró (Asclepias syiriaca. Csongrád. hogy tömeges. Az akác utáni időszakban ezeken kívül a legelők. A rétek növényei közül különösen a pillangósok és a fészkes virágzatúak értékesek. Kedvező időjárásban még szeptemberben is ad hordást. zsálya. Mosonmagyaróvár. amikor a csapadékos időjárás miatt nem lehet időben kapálni. A felsorolt növények kisebb vagy nagyobb területen járulnak hozzá a méhészkedés sikeréhez. Kalocsa. Vas és Sopron megye néhány községében a szelídgesztenye adja meg a mindennapit néhány héten át a méheknek. ezért a korszerű talajművelés terjedésével csökken a jelentősége.az utóbbi években még ezt sem. azonban mézelésük biztosabb. A többi években csak mindennapi szükségletüket és téli készletüket . valamint Somogy. az ártéri erdőkben). A napraforgó nem mindig és nem mindenhol mézel. bogáncsfélék. Dunapataj. ezüstfa (olajfűz). Közülük első helyen a hársat kell említeni. Tolna. Jó esztendőben 40-60 kg-os. azonban az akácét meg sem közelíti. A hárs itt felesleget is szokott adni. aranyvessző. Hajdú-Bihar megyék. Baranya és Somogy megyékben már csak helyi jelentőségű. A tisztesfű a tarló növénye. jellegzetes területein fontosak: kutyatej. Dunántúlon legjelentősebbek a Kisalföld tisztesfüves tarlói (Győr. mint a Duna-Tisza közének. csak olyankor ad számottevő hordást. Komárom megyékben a napi szükségletüket általában begyűjtik róla a méhek. hogy hosszú ideig. búzavirág. Nevezetesebbek és az egész országban honosak: vadrepce. Jelentőségük öntözéses termesztésük bevezetésével ugrásszerűen növekszik. mint az akác. kígyószisz. Zengővárkony. lepényfa. Újszász. Csorna háromszög). a vadon tenyésző fehér here (bodorka. Ezeknek a növényeknek a nyári hordástalanság áthidalásában nagyobb figyelmet kell szentelnünk. jó minőségű virágporával előmozdítja a méhcsaládok fejlődését. semfű-semfa (lícium). 1944 és 1945 óta csak 1953-ban volt igazán jó tisztesfű hordás. Legfontosabb tisztesfüves vidékeink az ország keleti felében vannak. különböző mentafajok (a mocsaras. Szerencs környéke). Az ország egyes. Nagy előnye viszont. A pohánka csupán Dunántúl legnyugatibb részén számottevő. Szabolcs-Szatmár rétjein. E két fával mennyiségben nem versenyezhetnek. Szabolcsban csaknem minden esztendőben jó hordást ad. Baja környékén). Pest megyében Nagymaros határában van kisebb gesztenyés.gyűjtötték be róla a méhek. Mézelésének igazi ideje július második fele és augusztus. s a nyárvégi szükségleten felül rendszerint a téli készlet begyűjtését is lehetővé teszi. Jó eredményt általában csak akkor remélhetünk belőle. Jelentősége itt is állandóan csökken. (Kiskunhalas környéki laza. Bácsalmás környéke). Az akáchoz hasonló fontosságú mézelő növényünk az egynyári tisztesfű vagy tarlóvirág. A szoktatás a nektárgyűjtésre is kedvező. 4-6 hétig virágzik. (Solidago. de mégis jelentősek a bálványfa. a napi 2-3 kg-os gyarapodás már jónak számít. valamint a Tiszántúlnak búzatermő fekete talajain. ha szoktatjuk őket. Pörgethető felesleget ritkán ad. A szelídgesztenye jelentősége főként az. Cák és Velem. mint a tiszántúliak. Zala megyében. Legismertebb gesztenyés területek: Iharosberény. csörgőfa (Koelreuteria). Ez a gyomnövény a Dunántúl tarlóin ugyanúgy megtalálható. repcsényretek. Solt. vagy a ritka gabonákban jól kifejlődhet. A nyári hordástalan időszak áthidalásában helyenként néhány erdei és díszfának is szerep jut. Erre a területre vándorolnak is a méhészek. A tisztesfű rendszerint június közepe táján kezd virítani. sárga somkóró. tőzeges területeken és szikeseken). Aratás előtt ritkán. borágó. japánakác.

a repce.) Egy méhcsalád egy évi mézszükségletét a kutatók 70-90 kg-ra becsülik. 2. Méhészkedésünk eredménye attól függ. termelőszövetkezetek a méhészet eredményes üzemeltetését mesterséges méhlegelő létesítésével segíthetik elő. MESTERSÉGES MÉHLEGELŐ Állami gazdaságok. A Facélia mag jól értékesíthető. Méhészeti termelésünket ennek figyelembevételével kell megszervezni. Az eredményes méhészkedés alapja a méhlegelő. a méhlegelő teherbírása. Ebben az időben nagy jelentőségűek a rövid tenyészidejű növények. majorok. a közeljövőben pedig még inkább csupán az akácra számíthatunk. 7 . utak fásításánál. (Számításainkban 90 kg-ot veszünk alapul. Az elmondottakból láthatjuk. Holdanként 1-3 mázsás termésátlaga a vele való munkát jól megfizeti. koriander. a megporzandó növények területe. Erre a méhészeknek kell a gazdaságok és a termelőszövetkezetek vezetőinek figyelmét felhívni. A méhlegelő javítása terén az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek fásítással is sokat tehetnek. erdők telepítésénél. pohánka és mások. Ilyenek a pillangós növények. hogy egy méhcsaládtól 10 kg mézet pörgethessünk. hogy méhészetünk áruméz termelésében országosan csak két növény jelentős. irányítani. legföljebb két méhcsaládnál többet ne számítsunk. A vetésforgóba sok olyan növény beállítható. A többiek csak a méhcsaládok fejlesztésére. Mezővédő erdősávok. Gyakorlatból tudjuk azonban. az akác és a tarlóvirág. Ezekből pörgetni csak helyenként és ritkán lehet. 100 kg-ot kell termelnie. amelyek javítják a méhlegelőt. hogyan sikerül e két fő mézelő növény virágzásának kihasználása. ezért a méhészet szervezésénél.A tarlóvirág mézeléséről ellenőrzött hazai adataink nincsenek. Katasztrális holdjára egy. Ahhoz tehát. hogy szakaszosan vetve a hordástalan időszakokon átsegítse a méheket. amely gazdasági értékén felül a méheknek is jó legelőt ad. Két legfontosabb tömegmézelőnk közül már ma is. hogy milyen időszakokban van a legnagyobb szükség a méhlegelő javítására. fejlesztésénél elsősorban ezt kell figyelembe venni. ligetek. Legtöbb helyen a nyári időszak (július és augusztus) hordástalan. ZabbaI. vagy zöldtrágyának szánt növénnyel is. Mindenhol a helyi viszonyok mutatják meg. vagy borsóval kell keverni. a népesség fenntartására jók. a fehér és fekete mustár. hogy teherbírása meg sem közelíti az akácét. mint a pohánka és a mustár. A méhlegelő teherbírása. Így a talajjavítás végett csillagfürttel bevetett nagy területeken teremthetünk jó méhlegelőt. a rendelkezésre álló munkaidő. (Szocialista mezőgazdasági üzemekben első helyre a megporzandó növények területe léphet. 1. élő sövények létesítésénél mindig alkalom nyílik olyan fák. Nagyon jól megy például a homokos területeken csillagfürttel keverve. cserjék. bokrok telepítésére. Vethető a Facélia egyéb zöldtakarmánnyal. Rövid tenyészideje nagyon alkalmassá teszi arra. Igen hasznos mézelő növény a Facélia. mert egymagában gyenge minőségű silótakarmányt ad. 3.) A méhektől csak az ezen felüli mennyiség vehető el. Sok nektárt termel. Vetés után 40-50 nap múlva hosszasan virít. A MÉHÉSZET NAGYSÁGA ÉS MUNKASZÜKSÉGLETE A méhészet nagyságának meghatározásakor a következő tényezőket kell figyelembe venni: 1. A Facélia zöldtrágyának és silótakarmánynak is felhasználható.

a termesztett növényfajták változása (pl. Ezeket a legjobb helyi lehetőségekhez méretezhetjük. távolabbra is elrepülnek. hogy ezek a mézelők egységnyi területen mennyi méz készítéséhez szükséges nektárt termelnek. Ugyanezek a területek akácvirágzás idején a helyi állomány sokszorosának adnak bőséges gyűjtési lehetőséget. A legelő méheltartó képességének megítéléséhez ismernünk kell az adott hely 2 km-es körzetének növényvilágát. akkor a méhészetet a vidék legszűkösebb időszakához kell méreteznünk. A méhek haszonnal körülbelül 3 km-es körzetből gyűjthetnek. hanem mindenkor a helyi viszonyokhoz kell alkalmazkodni. illetve 10-re kikerekítettem. hogy minél kevesebb méhcsalád van valamely méhészetben. Ha viszont az állományt 50 családról 40-re csökkentjük. ha az akác vagy tisztesfű annak többszörösét is elbírná. az 50 családos méhészet is jó eredményt ér el. Ilyen változást okozhat a mezőgazdasági művelési ágakban bekövetkezett eltolódás (pl. Egészen más a vándorméhészetek helyzete. ahol a 10-20 családos kis méhészet még nem egészen szakszerű kezeléssel is gyönyörűen boldogul. fejlesztésének tehát első feladata a legelő felbecsülése. akkor itt . de valamilyen elemi csapás is (pl. vajon az állományt állandóan ott kívánjuk-e tartani. jól mézelő pillangósok magtermesztése nagyobb területeken. Ha a közelben nem találnak elegendő nektárt. valamint. vagy vándorméhészkedésre rendezkedünk be. Itt a jó tavaszi legelőn népesre fejlődött családok saját szükségletüket sem gyűjtenék be. erdők kiirtása. Nem bizonyos. Méhészet létesítésének. Ezt feltétlenül figyelembe kell venni akkor.A méhek legszívesebben lakásuk közelében látogatják a virágokat. A Duna árterületének füzesei például sokkal több méhcsaládnak nyújtanak elegendő legelőt tavasszal. holdanként kilogrammban. annyi méhcsaládot tarthatunk haszon reményével az adott helyen. Ha pl. Az egységnyi területről termelhető méz mennyisége hozzávetőlegesen is csak pontos. a mézelő növények által elfoglalt területek nagyságát. és a szűkös időszakban vándorolunk. tudományos vizsgálatok alapján dönthető el. annál könnyebb nagy átlaghozamokat elérni. a tavaszi legelő csak 50 méhcsalád jó fejlődéséhez elegendő. Kedvezőtlen időjáráskor ez a kör nagyon összeszűkül. mikor kell méheinket más. fagy). Ha például a méhészet 2 km-es körzetében 5000 kg méz alapanyagának megtermeléséhez szükséges mézelő növény van. Csak ezután dönthetünk a méhcsaládok számáról.35 kg-ot érhetünk el. A méhlegelő becslése tehát sohasem lehet végleges. ha csak 2 km-el számolunk. hogy ott. akkor abban az esetben is csak annyit tarthatunk. Egy vidék méhlegelőjének teherbírása egyik évről a másikra is megváltozhat.50 családos méhészet átlag 10 kg-os pörgetést adhat. Jobb. változását mindenkor figyelemmel kell kísérni. mert a 40 család szükséglete 3600 kg. Tájékoztatásul szovjet források alapján közlöm néhány mézelő növény mézhozamát kat. A homokos alföldi akácos vidékek egyes részein tavasszal és nyáron még kis méhészetek is alig találják meg mindennapi szükségletüket. amikor valamely vidék hordási lehetőségeire a helyi méhészetek eredményeiből akarunk következtetni. Ilyen vizsgálatokat nálunk még nem végeztek. és arról. mint az év többi szakában. holdra számítottam át és a kapott számokat 5-re. Ez a példa azt is bizonyítja. a már ott levő méhcsaládok számát. (A forrásmunkákban talált adatokat hektárról kat. hogy amennyiben vándorméhészkedésre rendezkedünk be. az adatok begyűjtésével állapítjuk meg. 60 méhcsalád már saját szükségletét sem gyűjti be. hogy a méhészétek nagyságát nem lehet és nem szabad országosan érvényes számokban megadni. a gyűjtés eredményessége azonban a távolság növekedésével csökken. A méhcsaládok számának meghatározásakor nagymértékben fontos az is. például vándortanya keresésekor.) Ezek a következők: 8 . A 40 családdal tehát igen szép átlagot . a helyinél kiadósabb legelőre szállítanunk. Ahányszor 100 kg mézet termelnek ezek a növények. Ha nem akarunk vándorolni. de a főhordást adó legelő csak 60 családnak elegendő. rétek feltörése. akkor 1400 kg árumézet pörgethetünk. A 2 km sugarú kör területe 2183 kat. elhelyezését szükség szerint meg kell változtatni. mocsaras területek lecsapolása). Ebből a példából látható. Az ezen a területen tenyésző mézelő növények alkotják a kör középpontjában elhelyezett méhészet termelésének alapját. gyümölcsösök telepítése). A mézelő növények fajtáit és területüket a környék bejárásával. hold. Ennél több család már hasznot nem hoz. és a méhészet nagyságát. ahol a tavaszi fejlődés lehetőségei adva vannak ugyan.egy család évi szükségletét 90 kg-ra téve . Viszont kár 100 családot tartani ott. sőt esetleg saját szükségletét sem képes begyűjteni. Még ugyanannak a vidéknek teherbírását sem lehet mindig egész esztendőre érvényes számmal kifejezni.

hold maglucerna (öntözetlen) 30 kat.. ……………. ……………. …………….. ……………... …………….. Vegyük a következő példát: valamely állami gazdaság központjának 2 km-es körzetében a következő mézelő növények vannak: 180 kat. ……………. …………….... ……………. …………….. hold rét (gyengébb minőségű) 50 kat. arra mégis jók.. ……………. ……………. …………….. …………….. hold gyümölcsös (alma) 50 kat. …………….. ……………. hold vöröshere 10 kat.. ……………. …………….Vöröshere Szilva Földiszeder Alma Szarvaskerep Lucerna (öntözetlen) Fehér mustár Napraforgó Köszméte Sziki Lelleg Repce Rét (gyengébb) Egynyári tisztesfű Pohánka Málna Rét (jó minőségű) Orvosi Atracél Fehér Árvacsalán Fehérhere Acat Katán kóró Svédhere Baltacim …………….. ……………. …………….... a méhek csak 1/3 részét képesek hasznosítani. viszonyaink között.. ……………... hogy mézelő növényeink értékét összehasonlíthassuk és a legelő becslése során hasznosítsuk. ……………. 15 15 20 20 20 20 85 115 115 115 140 160 220 230 290 350 350 375 460 570 570 1000 Az ilyen irányú kísérletek és gyakorlatban szerzett tapasztalatok szerint.... hold fehérakác 9 . ……………. ……………. ……………. ……………. azonban az így megállapított mennyiségnek... …………….. ……………. hold napraforgó 200 kat. …………….. ……………... ……………..... …………….... ……………... …………….. ……………. 5 5 10 10 10 15 25 25 25 30 30 30 35 35 40 45 55 55 55 60 60 70 70 Kutyatej Kökény Tök Szelídgesztenye Uborka Meggy Füzek Sárga Somkóró Korai Juhar Borágó Lepényfa Ligeti Zsálya Lucerna (öntözött) Kígyószisz Koriander Füzike Fehér Somkóró Ló zsálya Selyemkóró Facélia Kislevelű Hárs Fehérakác ……………. …………….. Ezt számításaink során figyelembe kell venni... Ha fenti számokat nem is fogadhatjuk el feltétlenül érvényeseknek.. ……………. hold repce 100 kat.. ……………. ……………. ……………. ……………. ……………. ……………. …………….

Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a méhészet nagyságának meghatározásakor ezt a szempontot is figyelembe kell venni. Kizárólag méhészettel nálunk kevesen foglalkoznak. 540 500 800 2000 250 30 3300 7420 kg kg kg kg kg kg kg kg Ezen a területen 70 családos méhészetet lehet tartani. ……………. a legkisebb befektetéssel és munkával. ……………. A méhészetben felhasznált munkába nemcsak saját munkámat. annál nagyobb méhészetet lehet a hozam csökkenésének veszélye nélkül egy helyen tartani. Megjegyzem. a három év átlagában egy méhcsaládra vándorlással átlag 10. A megporzó méhészet nagyságának megállapításáról részletesen "A méhek szerepe a növénytermesztésben" c. ……………. Minél több rovarmegporzásra szoruló növényt termeszt valamelyik gazdaság. hanem a kisegítők munkaidejét is beszámítottam. A méheknek a mezőgazdaságban betöltött fontos szerepét egyre jobban megismerjük és értékeljük. A kezelt állomány kb. 2. illetve egyénileg gazdálkodó paraszt. Minél jobb a méhlegelő. Mézelő növényeink közül egyedül az akác nyújt több száz családos méhészetnek is elég nektárt. A rendelkezésre álló munkaidő. Ebből a példából is látható. annál több méhcsaládra van szüksége. a méhlegelő javításával hidalhatjuk át. …………….) Vannak 10 . keretkészítésre. hogy bizonyos mértéken túl. viaszolvasztásra. Figyelmen kívül hagytam viszont a közlekedésre az állomány ugyanis 3 telephelyen volt . A megporzó méhészetek nagyságának megállapításakor gyakran kerülhetünk szembe a méztermelés érdekeivel. Mindenkinek saját helyzetéből kiindulva kell meghatároznia a méhcsaládok számát. (1949-1951-ben. Áruméz termelésre marad 1120 kg. ……………. ……………. A nehézségeket vándorlással. A méhészet nagyságának meghatározásában ez is fontos tényező.a vándortanyák felkutatására. mint amennyit a vidék méhlegelőjén tartani gazdaságos. s ez a méhészet nagyságának növekedésével fokozatosan csökken. egy helyben tartására kedvezőtlenek. vándorlás nélkül 6-8 munkaórát fordítottam. A családoktól tehát 16 kg-os átlag pörgethető. a kaptárak karbantartására. A 70 család önellátására kell 6300 kg méz. A méhlegelő teherbírásának megfelelően méretezett méhészettel. A mi legelőviszonyaink nagy méhállománynak állandó. hanem csökkenti. Kis méhészetekben több az egy családra jutó munka. akkor több árumézet kapnak. ezért nincsenek nálunk nagy méhészetek. hogy ekkor már 15 éves gyakorlatom volt és munkámat mindig előre elkészített terv szerint. gyorsan végeztem. Egy méhcsalád egy esztendei gondozásához helyben méhészkedve 6-10. 3. vagy termelőszövetkezeti tag. fejezetben szólok. a méhészet környékének rendben tartására szükséges időt. a lehető legnagyobb mézhozamot érhetjük el.Ezek méztermelése a következő (a méhek által kihasználható 1/3 résszel számolva): 180 50 100 200 50 30 10 Kh Kh Kh Kh Kh Kh Kh Almás Repce Napraforgó Rét Maglucerna Vöröshere Fehérakác á á á á á á á 3 kg 10 kg 8 kg 10 kg 5 kg 1 kg 330 kg Összesen: ……………. amikor a méhészet főfoglalkozásom volt és 130-160 méhcsaládot kezeltem. A méhészek túlnyomó többsége bérből és fizetésből élő dolgozó. mert a sikeres megporzáshoz több méhcsalád kell. feles arányban fekvő és rakodó képtárakban volt. a méhcsaládok számának növelése már nem növeli a termelést. vándorméhészkedéssel 10-15 óra kell. Nálunk a 30-40 és az ennél kevesebb családú méhészetek használják ki legjobban a méhlegelőt és érnek el nagy pörgetési átlagot. A megporzandó növények területe. Ha kevesebb méhcsaládot tartanak.

mézkészlet. Csak így érhetjük el az adott viszonyok között lehetséges legjobb eredményt. Csaknem azonos volt április (9. hogy hány méhcsalád kezelésére jut idő munkacsúcsok idején. annál korábban helyrehozhatjuk. a méhész lakása és a méhészet közötti távolságtól. amelyek elvégzéséhez kisegítő munkaerő is kell. Igen sokszor akadályozza a munkát a kutatás is. Vegyük például a tavaszi átvizsgálást. Méhek összeszedése söpört rajhoz (2-2. Ezután június következett 17. Munkánk sokszor csak a legmelegebb déli 2-3 órára korlátozódik. valamint a kaptárrendszertől függ. Azonban figyelembe kell venni azt is. Mindezeket figyelembe véve. méhészkedő nyugdíjasok.családtagok. Azonban ez csak elméletben van így. Minél hamarabb végezzük például az első tavaszi átvizsgálást. a mellékfoglalkozásként méhészkedő dolgozó. az új lép helyének meghatározása.a vándorlások és pörgetések számától függően több vagy kevesebb. tapasztalataim szerint. Ez pedig csak 10-20 méhcsalád átvizsgálására elegendő. akiknek a méhészkedés főfoglalkozásuk (csak méhészkedésből élő magánméhészek. A méhészkedéshez szükséges munkaidő nem oszlik el egyenletesen az év folyamán. Folyamatos munkához legalább 16 fokos meleg kell. a méhészettel szemben támasztott követelményektől és nem utolsó sorban a méhállomány minőségétől. mint elhanyagolt kisebbet. népesség ellenőrzésével) Kaptárak tavaszi tisztogatása a családok átrakásával Anyarács berakása rakodókba főhordás előtt. A méhcsaládok száma a méhész szaktudásától (főként gyakorlatától). Napi 8 órai munkaidőt számítva. vagy fekvő anyaráccsal elválasztott mézkamrájából a fészek ellenőrzése nélkül. 20-30 családos méhészet rendes kezelését láthatja el. szeptember (8. napi elfoglaltságától és más viszonyaitól függően. Az eloszlás még e 8 hónap alatt is nagyon egyenetlen.4%-a erre a hónapra jutott. Az idegen munka . Az időt a füstölő begyújtásától az utoljára vizsgált méhcsalád adatainak bejegyzéséig és a szerszámok elrakásáig mértem. mint az. hogy a méhekkel naponta 8 órát dolgozzunk. egy méhész 8 X 6 = 48 méhcsaládot nézhetne át. A 3 évben 26 és 41% között ingadozott. a méhészet elhelyezésétől (egy vagy több helyen). aki ilyen feladatokat nem lát el. ha egy dolgozó teljesítményét csupán ezeknek az adatoknak alapján. erősen szeles időben sem dolgozhatunk. az anya megkeresése nélkül Fészekbővítés (fiasításos lépek megszámlálása. Azok. állami gazdasági és termelőszövetkezeti méhészek) 70-100 méhcsaládot kezelhetnek.1 %).5 kg) 8-10 20-25 3 8-10 15-20 30 perc perc perc perc perc perc Ezeket az adatokat sok családnál folyamatosan végzett ugyanazon munkaművelet átlagában kaptam. hogy a méhészetben végzett munka teljesen az időjárás függvénye. A termelés legfontosabb szakaszaiban munkacsúcsok jelentkeznek.1 %-kal. Minél kevesebb időt veszítünk a pörgetéssel a korai akácon. Különösen erős a munkatorlódás májusban.9%). Esős. A tavaszi első vizsgálat időszakában ugyanis az időjárás még nem alkalmas arra. Ez a munka egy méhcsaládnál átlag 8-10 percig tart. Minden munkát idejében kell elvégezni. zavartalanabb lesz. A munka legnagyobb részét márciustól októberig kell elvégezni. jó akáchordás után. annál 11 . a fejlődést gátló hiányosságokat (anyátlanság. A méhészet nagyságát aszerint kell megszabni. A méhészettel kapcsolatos részmunkák időtartamáról nagyon keveset tudunk. Közülük néhány. majd a kezelt méhcsaládok számával osztottam. Az anyaneveléssel foglalkozó vagy a méhcsaládokat mezőgazdasági növények megporzására rendszeresen hasznosító (szoktatás) méhész nem kezelhet annyi méhcsaládot. lép behelyezése) Mézelszedés rakodókból.teendők.8%) és október (9.). egyéb tényezők figyelmen kívül hagyásával állapítanánk meg.8%) hónapokban. Az említett három év átlagában a munka 33. Hiba lenne azonban. július (11. fizetett alkalmi dolgozók . Könnyebb kezelni évek óta jól gondozott nagyobb állományt. a következő: Tavaszi átvizsgálás (a fiasítás. Így a fejlődés rohamosabb. és az összes munka 40%-át is kiteheti. élelemhiány stb.

fiasításuk bőséges.jobban kihasználhatjuk a későn virágzót. A szocialista méhészetekben a dolgozó munkaidejének jobb kihasználása és a termelési költségek csökkentése céljából elkerülhetetlen. a használtakat kitisztítjuk. Ennek káros hatását azzal kell mérsékelni. etető. Ennek oka legtöbbször az. akinek szaktudása. Elhatározzuk. a családok kijelölése. hogy a 10 új családot a következő napokban elkészítjük. 3. a termelésre káros természeti tényezők hatását elkerülni. hanem egész évi tervünk elkészítésekor is. Nagy vándorméhészetekben az ilyen dolgozók csak. Megállapítjuk a végrehajtás módját. Vannak munkák. A kaptárakat alaposan megvizsgáljuk. A munkaidő függ a méhész személyétől. pörgetés. hogy minden munkát idejében. A kisebb. Elhatározzuk hát. Amelyik kaptárban két családot akarunk elhelyezni. beszerezzük a cukrot. Ezeknek a családoknak 12 . A törzslapokról (vagy egyéb feljegyzéseinkből) megállapítjuk. A munka megszervezése. Részletesen átgondoljuk a munka végrehajtásának módját. A felesleges mézet már elszedtük. A méhcsaládok munkáját irányítani. pontosan elvégezhessen. nehogy azok elkövetésével kockáztassuk a sikert. javítjuk. a munka végrehajtása. mert a gondos és több munka eredménye: jobb méhcsaládok és nagyobb hozam. A munka. vándorláshoz erős férfiakra van szükség. rajládákat. fiasításos lép. Megállapítjuk. fertőtlenítjük. Családjaink népesek. kellő előkészítés nélkül. hogy a méhészek nem tudják helyesen hasznosítani munkaidejüket. 4. vándorláskor rakodáshoz legalább 4 munkaerő szükséges. mennyi méhet veszünk el. Ezek után előkészítjük a szükséges dolgokat. hogy tervszerűtlenül. gyakorlata van. A munka megszervezése során a következő lépéseket kell betartanunk: 1. mely családokból készítjük a szaporulatot. esetleg heti teendőknél kell követnünk. amelynek egy helyen való tartása már kedvezőtlen. családok áthelyezése más kaptárba. Éves tervünk szerint 10 családot kell szaporítanunk. hány kaptár. mint kisegítők állják meg helyüket. Mézelszedéskor egy pörgetőhöz 3-4. A legelő kihasználása és a munka időbeni elvégzése szempontjából tehát egyaránt kedvezőbb a méhállomány kisebb egységekre való elosztása. hogy a 70-100 méhcsaládot csak a nyugalmi időszakban és akácvirágzáskor szabad együtt tartani. mennyi méz. 5. hányat söpört méhekből. vándorlás. melyik családtól hány fiasításos lépet. Pörgetés utáni állapotuk a törzslapokon fel van tüntetve. azt gondosan elválasztjuk. máskor 2-3 kisebb egységre osztva egymástól 3-4 km-re kell elhelyezni. hány családot készítünk böngészve. Különösen nagy figyelmet szentelünk a gyakori hibák tanulmányozásának. műlépes keret. Az egy dolgozóra bízott méhcsaládok számát úgy kell megszabni. a munka megszervezésétől is. helyes előkészítése és megszervezése a munkaidő jó kihasználása szempontjából döntő. hogy egy méhészre olyan nagy állományt bízzanak. rajláda. Általános tapasztalat. Akácvirágzás után vagyunk. 4. Kereteket huzalozunk és műlépezünk. ellenőrizni. 3. 2. A méhész személye. a végrehajtás részleteinek meghatározása.és nődolgozók egyaránt alkalmasak. ha kell. Pörgetéshez férfi. nem vándorló méhészetet nehéz testi munkára alkalmatlan egyének is sikerrel kezelhetik. Ilyen a kaptárak mozgatásával járó valamennyi művelet: pl. mézeltetés helycserével. Döntésünk során figyelembe vesszük a családok helyzetét. vagy a lehető legkisebbre korlátozni csak az tudja. kaptárak lábra állítása. célkitűzés. A napi munka előkészítésének menetét legjobban gyakorlati példa világítja meg. Ezt a beosztást nemcsak a következő napi. 1. amelyekhez még az erejének teljében levő méhésznek is segítség kell. Előkészítjük az etetőket. cukor szükséges a kitűzött cél megvalósításához. Itt az ideje a szaporításnak. kapkodva dolgoznak. A méhészkedéssel járó. 2. és adott helyzetekben feltalálja magát. a szükséges anyagok és eszközök előkészítése. sokszor nehéz fáradalmakat csak fizikai munkára teljesen alkalmas dolgozó bírja.

csak azokat. gyors lesz. Sokkal kevesebb ideig kell a méhekkel közvetlenül foglalkozni. a talaj járművek által okozott rezgése még érezhető. tehát munkánk határozott. sz. Nyugalom. mert itt a méhek nemcsak kellemetlenséget. Munkánk gyors. A munka helyes megszervezésének nagy előnye. F.fogás könnyíti meg a munkát. Igen fontos. A munkát így gyorsan elvégezhetjük. baromfifarm közelében elhelyezni. pajta. vagy gyakran ismétlődő zajt. szintjének megváltoztatásával igyekezzünk csökkenteni a veszélyt. hogy mindig az időszaknak megfelelő munkát végezzük. M. vagy méheket kell kivennünk. A munkaigényes hónapokra csak olyan munkák maradjanak. A méhek az ilyen folyamatos. 3. hány lépet. Olyan helyeken. A méhészkedés ettől függetlenül mindenhol szabadon gyakorolható. Sok . kifutó. Jól tesszük. Nem kell valamennyi családot sorra felbontanunk. XI. A baromfifarm közelében a méhészet a kis kacsákra veszélyes. Ezek magas repülésre kényszerítik őket. Megesik. 5. Nagyon fontos. rendelet szerint vándorméhészetet közutaktól legalább 10 méterre kell elhelyezni. amikor a méhekkel dolgozni nem lehet. "Azonban lakóház. eredményes lesz. Ilyen előkészítés után nyúlunk csak a méhcsaládokhoz. iskolaudvar. F. hiszen a méhek itt rendszerint hosszabb időt töltenek. mennyi méhet veszünk el. csökken a rablási veszély. kevésbé zavarjuk a családokat. sertés) védjük néhány szál huzalból készített kerítéssel. bokrokat. ahol a forgalom zaja. hogy mit kívánunk belőlük kivenni." (21257/ 1922. a méhek röpülési irányának. Az út fölött húznak a legelőre méheink? Ültessünk útjukba élő sövényt. így nem zavarják az út forgalmát. Ezért a méhes kertet körül kell keríteni. A felbontandó kaptárakat meg is jelölhetjük. ahol semmiképpen sem lehet az elővigyázatosság által megkívánt távolságokat betartani.). tehát nagyobb a baleset valószínűsége is. hanem kárt is okozhatnak. rezgést megszokják. M.a törzslapját külön tesszük. Az új családok összeszedésének tervét feljegyezzük. ha a méhészet állandó telepén is betartjuk ezt a távolságot. vásártér. kevesebb szúrást kapunk stb. legelő. mint vándortanyán. 3. vasútvonalhoz olyan közel kell elhelyezni. A nagy forgalmú utak. hogy a forgalom a méhek életében zavart okozott volna.) újabban a 13/1952. A MÉHÉSZET ELHELYEZÉSE A méhészet telephelyének kiválasztása során a következő szempontokat kell figyelembe venni. amelyeket máskor elvégezni nem lehet. 2. hogy: 1. Tudok olyan esetről. Néhányra a méhészet elhelyezéséről és a méhcsaládok kezeléséről szóló részekben mutatok rá. 13 .gyakran jelentéktelennek látszó . hogy a méhek a vasúti sínek alatt. Nagyobb háziállataink közül a ló igen érzékeny a méhszúrásra. amelyektől fiasítást. sőt krétával azt is ráírhatjuk. szérűskert. Igen hibás munkabeosztással dolgozik például az a méhész. sportpálya. Már a felnyitáskor tudjuk. fákat. sz. A méhészet számára élénk forgalomtól mentes helyet kell kiszemelni. rendelet. forróságban stb. aki akácvirágzáskor műlép beadás helyett kaptárt fest. ha a méhek kirepülése az előbb említett épületektől vagy utaktól ellenkező irányban történik. vagy a méhes kellő magasságú (2 m) kerítéssel van körülvéve. este. az aluljáró kövei között ütöttek tanyát és ott zavartalanul éltek. állatok ne háborgassák. Legalább a nagyobb állatoktól (ló. istálló. mert az előkészületeket ilyenkor végezhetjük (esős időben. hogy a méheket emberek. növeli a teljesítményt. A méhészkedő vasúti pályaőrök sohasem tapasztalták. hogy a méhészetet közúthoz. Több család gondos és időben történő kezelését elláthatjuk. Nem szabad a méhészetet út. Télen a baromfi a családok háborgatásával kárt tehet. Azt az időt is ki tudjuk használni. terek közelében levő méhészetek emberekre is veszélyesek lehetnek. közút közelében 4 méternél kisebb távolságra csak abban az esetben szabad méheket elhelyezni. szarvasmarha.

Ez különösen a kora tavaszi időszakban fontos. mert egyenletesebbé teszi a méhészet környékének éghajlatát. Minél hűvösebb. Mögöttük legalább 1-1. Napfény. a léphordó ládát. Sík vidéken épület. Különösen károsak a huzatos helyek. hanem a méhek munkáját is akadályozza.és berepülését semmi se akadályozza. de ne is keresztezze azt. hogy más irány egyáltalán nem alkalmas. Minél nagyobb a szélvédett terület a méhészet környékén. ködössé teszi. A szél ellen jó védelmet nyújtanak a fásított területek. Ez káros lenne. délkelet. mezővédő erdősávok védelme alatti elhelyezés. Jó. mint káros. Ez ugyanis a méhek nagymérvű eltájolását okozhatja. változékonyabb az időjárás. A napsütés hatására a méhek hamarabb indulnak munkába. elhelyezés sem káros. annál zavartalanabb a méhek fejlődése. ködnek és dérnek gyakran kitett mélyedésektől. ha a telephelynek kis lejtése van. esetleg teljesen lehetetlenné is teszi munkájukat. A kijárónyílásokat legjobb dél. Kisebb patakok. fák segítik a méheket a tájékozódásban. hogy az esővíz. eredményesebb a munkájuk. és lassítja a kora tavaszi fejlődést. a méhek zavartalanul kiröpülhessenek. Ott. ha a talajvíz a föld felszínéhez a nedvesebb időszakban sincs közelebb 1. Ez nem jelenti azt. Erős szél nemcsak a nektártermelést csökkenti. amikor legsűrűbb a lombozat. hólé ne álljon meg rajta. élő sövények. Ezért a kaptárakat nyáron úgy kell elhelyezni. Ilyenkor a teljes árnyékban való. A méhészetet lehetőleg magasabb fekvésű területen helyezzük el. ahol a helyi viszonyok a kaptárak ilyen elhelyezését nem engedik meg. A kijárónyílások előtt nagyobb szabad terület szükséges. Jó. Ezért a méhészetet lehetőleg mindig. Szél. Vizek. bármely égtáj felé fordíthatjuk a kijárókat. Ez nem nagy. A magasan álló talajvíz káros. Különösen fontos az uralkodó szelek káros hatásának kivédése. Különösen előnyös a vízközelség a nyári aszályos időszakokban. ha egyik-másik kaptár keskeny oldalán tartalékcsalád kijárója van. A közvetlenül ható napsugarak építményeiket is megolvaszthatják. fasor déli. a cserére szánt kaptárt elhelyezhessük. télire azonban feltétlenül széltől védetten helyezzük el.A területigény. A legkedvezőbb az olyan elhelyezés. és az itatót elhelyezhessük. ahol a hó későn olvad. keretbakot. hogy a méhek fő repülési iránya ne essék egybe közeli méhészetével. parkok. Ezért tavasszal és télen árnyékmentes helyre is tehetjük a kaptárakat. A magános bokrok. később azonban mérsékelt árnyékba kerüljenek. vagy kelet felé fordítani. erdő. hogy a talajt rendben tarthassuk. a nedves talajú mélyedéseket. hogy ott szabadon mozoghassunk. azonban a növényzet között a méhek találjanak elég utat a tömeges kirepülésre még akkor is. Alkalmatlanok azok a helyek is. Kirepülés. folyók és tavak közelsége inkább kedvező. épületek. sűrűn ültetett bokrok vagy fák. Kerüljük a vízjárta részeket. keleti oldalán. Szintmagasság. A kaptárak között 20-30 cm-es hézag elegendő még akkor is. Különösen télen ártalmas a szél. hogy a reggeli órákban napot kapjanak. A kaptárak előtt ne legyenek gyomok. mert a környéket hűti. mert nagymértékben növeli a fogyasztást. hogy a kaptárakat minden oldalról megközelíthessük. annál hasznosabb a napsugár. és káros a családok hő gazdálkodására is. Figyelemmel kell lenni arra is. A méhek szabad ki. Legjobb a gyümölcsösök. ligetek. hogy a kaptárak előtti területről minden növényt irtsunk ki.5 méternél. A hőség lassítja. Inkább a hótól korábban megtisztuló részeket válasszuk. Ez azonban nem jelenti azt. délkeleti. Égtájak. amikor a méhek csak igen nehezen tudják fenntartani a fészek kellő 14 . A méhek a mérsékelt meleget szeretik. Dombos vidékeken legjobb déli lejtőn megválasztani a méhek helyét. párássá. Óvakodjunk a fagyzugoktól.5 m széles területnek feltétlenül kell lennie. Ilyen fekvésben a méhészet korán kapja a nap sugarait.

Legyen a közelben kút. Kis terület kihasználása így a legmegfelelőbb. A kaptárakat rakhatjuk egészen egymás mellé. A korszerű méhészkedés velejárója a vándorlás. hordóban. E nélkül szocialista méhészetekben a méhész a rábízott vagyonért nem felelhet. Ennek jól zárhatónak kell lennie. különösen pedig ősztől tavaszig sokat kell fúrni-faragnia. Legjobb. akkor ez a hely nagyon előnyös. zárt telelőhelyiséget építeni. Jó. Ha innen elérik a méhek a főhordást jelentő akácot is. A méhek repülő körzetének víz által elfoglalt darabja holt terület.5-2 km távolságra helyezzük el. A méhészetet a nagyobb vízfelülettől (Duna. A szabadban a szél. ha saját kis műhelyt kap. A méheket legelőre. az eső és hó rongálja azokat. mert a méhésznek még télen is lehetőleg a méhek közelében kell tartózkodnia. hogy a járművek könnyen megközelíthessék a méhes kertet. A természetes vizek közelében a levegő páratartalma nagyobb. A méhlegelő közelsége. Helyiség. méhlegelőt nem ad. Leggyakrabban a méhes kert kerítése mentén. Kis méhészet külön helyiség nélkül is berendezhető. ezért fontos. ha a raktárban az üres kaptárak (újak és használtak egyaránt) is elférnek. minél közelebb van a méhlegelő. Ezért azonban külön pincét építeni fölösleges volna. Ha a legelő jó kihasználása vagy a megporzandó növények fekvése azt kívánja. A nagy vízfelület akkor a legveszélyesebb. A méhek munkája annál eredményesebb. ha a méhész a vándorlásra jól felkészül. megporzó munkára szállítjuk. ha erre a legszükségesebb szerszámokkal és gyalupaddal felszerelt műhelye van. A műlép. Egyes műveleteknél hasznos. hogy a méhek az otthonukhoz nagyon közeli virágokról nem gyűjtenek. forrás vagy patak. 2. A méhészet szállítása annál könnyebb és gyorsabb. de legalább egy fontos mézelőhöz közel legyen. Legkedvezőbb. söpört rajok). cukor és egyéb anyagok elhelyezésére raktár szükséges. A méhészethez vezető utak átereszei. keretek. Téves az a régi nézet. Jó. Mezőgazdasági üzemekben a méhész a gazdaság műhelyében is dolgozhat. a nap. tisztálkodásra és az eszközök tisztántartására is. hogy a használaton kívüli lépeket (főként ősztől tavaszig) sérülés nélkül meg lehessen óvni. A gyümölcsösben elhelyezett méhészet helyben jut a tavaszi fejlődéshez szükséges serkentőhordáshoz.különösen szeles időben sok elpusztul. műhelye és raktára egyaránt. Ugyancsak fölösleges. kannák.páratartalmát. hasznos 15 . 1. akkor kannákban. Megközelíthetőség szállító eszközzel. Ha erre nincs mód. A méhes kert kiválasztásakor erre is gondolni kell. minél kisebb távolságra kell a kaptárakat és egyéb felszerelést kézben vinni. Vízellátás. A vízen átrepülő méhek közül . Nagyobb vízfelület közelsége két okból káros. ha a méhek annak túlsó partján akadnak jó legelőre. A sokféle követelménynek csak akkor felelhet meg. anyagok a méhész lakásán is elférnek. hídjai megfelelő teherbírásúak és szélesek legyenek. nemcsak a méhek itatására. Ezért a méhes kertet úgy helyes berendezni. a növények nektártermelése is jobb. A raktár tartozéka a lépszekrény vagy állvány. hanem emberi fogyasztásra. hogy a tehergépkocsi szorosan a kaptárak mellé állhasson. ha a méhes kert kövesút mellett van. oda csak a legszükségesebb felszerelést viszi magával. mivel teleink általában mérsékeltek. Balaton) 1. A vándortanyán a vándorbódé a méhész lakása. igyekezzünk ahhoz legalább minél közelebb berendezni. Ezért a méhes kert helyét úgy kell megválasztani. hogy az minél több. lépek. ha a méhész pincét is vehet igénybe (anyanevelés. vagy lajtban tároljunk vizet. pároztatók. A közlekedést az út fölé hajló fák ne akadályozzák. A méhésznek állandóan. egyenes sorban szokták lerakni a kaptárakat. Nagyobb méhészetben már külön helyiség nélkül nehéz boldogulni. A szükséges eszközök. ha azok közvetlenül a szállítóeszközre rakhatók fel. jobb azonban. hogy a méheket a víztől távol rakjuk le. A méhes kert területének meghatározása után kerül sor a kaptárak helyének kijelölésére. A méhészetben vízre is szükség van.

a leölt here. Fontos. A rakodó kaptárak gyakran lábnélküliek. a kaptárak alá 4-4 karóból magasabb állandó állványt készítünk. nyugodtabban dolgozhatunk és csökken a rablási veszély is. A tisztán tartott területen látottak a kaptár belsejében történteket tükrözik. ha akarók beverésekor a talaj száraz volt. Legjobb ezt a területet homokkal felszórni. Ezért ott. Ezeket feltétlenül rakjuk a kaptárak alá még rövid időre tervezett vándortanyán is. ahol a méhek hosszabb ideig vannak.hátfájást okoz. vagy ha szállításra előkészítéskor oldalt is dolgoznunk kell velük. Alacsonyan levő kaptáraknál munka közben nagyon meg kell hajolni. az elhullott anya. a kaptárak felborulnak. A rakodó kaptárakat kissé alacsonyabban kell elhelyezni. hogy mindenkor a legfrissebb értesülést szerezhessük a családok állapotáról. A karókat jó erősen be kell verni a földbe. hogy könnyen levehető legyen. ötöt. például az állandó telepen.főként álló képtáraknál . A kaptárakat egy-egy fa alatt. nem fárasztó. a kiszórt megcukrosodott eleség. A lemezt kis szeggel. csoportonként hármat.5-2 méteres sávon tartsuk a talajt állandóan szemét és gyommentesen. munkánkat 16 . szemetes földön nem tűnik szemünkbe a kaptár előtt vergődő méh. sarlózzuk le a kaptárak előtt és mögött. Nagyon alkalmasak kaptárállványnak a kiselejtezett gazdasági vasúti sínek. mert nem kell görnyedve dolgozni. a mézzel teli lépek kipúposodnak. bokor körül helyezzük el.legalább közvetlenül a kijárók előtt . A ferdén álló kaptárban a méhek a lépeket nem építik pontosan a keret középvonalába. naponként söpörjük végig. Vándorlásról visszatérve a kaptárakat újra reájuk állítjuk. ha a keskeny végükön is van kijárónyílás.azonban és munkánkat nagyon megkönnyíti. Ez huzamosabb foglalkozás után . Tájékozódásunkat megkönnyíti. A szoros elhelyezés . keretek rögzítése csavarral. A gyomos. Így kevesebb az eltájolás. A másik irányban azonban feltétlenül vízszintezzük a kaptárt. Kellő magasra állított kaptárakkal munkánk kényelmes. ha csak rövid ideig tartózkodunk ott . Munkánkat nagyon megkönnyíti. hogy szilárdan álljanak. A keskeny kaptárak kijárónyílásai ugyanis nagyon közel kerülnek egymáshoz. Ha a családot más kaptárba rakjuk át. ha a hosszú sorokban 5-10 kaptáronként átjárót hagyunk. hogy a mézkamrához is jól hozzáférjünk. hogy a kaptárak mellett és alattuk tisztán tartsuk a talajt. téglákra helyezzük. Ugyanez a veszély. A méhcsaládot azonban fémlemezre festett számmal jelöljük. magas kaptárak alá jobb az ilyen állvány. gyomot vándortanyán is mindig kaszáljuk. esős időben is. Pl. hogy több ízben kell munkahelyet változtatni. csavarral erősítsük a kaptárra. A lábak laza. Ezért alájuk cserepet vagy téglát teszünk. Nem helyes a család számát a kaptárra ráfesteni. parkosított területen. mert a fagyos földbe vert karók a talaj felengedésekor besüllyednek. A hideg föld hűti a fészket. rakodók összekapcsolása. Természetes. Ezek állandóan ott maradhatnak a méhes kertben. nedves talajon könnyen a földbe süllyednek. Ezt az előbb mondottakon kívül a rend is megköveteli. A nagy füvet. A kaptárak helyének előkészítésekor figyelemmel kell lenni a lépek helyzetére. Különösen jól alkalmazható ez a mód nagy. Fagymentes időben karózzunk. vagy legalább bőrlemezt tenni oda. Távolabb kell rakni egymástól a kaptárakat akkor. s ez rontja a lépek minőségét. a deszkába szívódó nedvesség nagyon megrövidíti a kaptár élettartamát. akkor a számot is áthelyezzük. Még itt is jó azonban . ha a családok számjelét a kaptáron kívül. hogy a kijárónyíláson az eső be ne verjen. A kaptárra és annak alkatrészeire a kaptár számát fessük.nem tehetjük meg. hogy ne kelljen munka közben minduntalan az egész hosszú sort megkerülni. hogy az összetartozó részeket bármikor felismerjük.kitisztítani egy kis területet.főként idősebbeknek . Kis gyakorlattal kielégítő munkát végezhetünk. Ezért a kaptárak előtti 1. ami lassítja a munkát. Hátránya. akkor vízzel telt etetővel vízszintezzük a kaptárakat. ha kell. a kidobált fiasítás. A hidegépítményű kaptárak a kijáró felé kissé lejtsenek. jól láthatóan feltüntetjük. Ha vízszintmérőnk nincs. alsó kijárónál be ne folyjék. Fekvő vándorkaptáraink lábakkal készülnek. Ezeket állványra. Megfelelő magas lábakra fektetjük a síneket és a kaptárakat ezekre rakjuk. mert karóra helyezve könnyen felborulnak.a méhek eltájolását okozhatja. A kaptárakat sohase tegyük közvetlenül a földre. hogy ezt vándortanyán . mert a család átrakásakor ez bonyodalmat okoz. Az egy soros elhelyezésnél jobb a csoportos. Keskeny.különösen.

mint amennyit megérdemel. hogy kas legyen-e ez. munkánk meggyorsul. s akkor bizonyára nem lesz kifogásunk a kaptárrendszer ellen. ahol jó a tavaszi fejlődés. A méhészek véleménye e téren nagyon eltérő. A NB főként az Alföldön hódított teret. Így sokkal könnyebben eligazodunk köztük. a felülről kezelhető korszerű kaptárig. hogy a rakodó kaptárnak nincs párja. Más területen . csakis a felülről nyíló kaptárak használata tanácsolható. Azokat a kaptárakat például. porozás) miatt történő lezárásakor is. Egyik tábor égre-földre esküszik. a családok az akácvirágzás idejére megnépesednek. Ugyancsak nagy könnyebbséget jelent. Vegyük sorra a vitatott kérdéseket! Kaptárrendszer. illetve mint amennyi szerepe méhészeti termelésünk növelésében van. Munkánk közben gyakran szükség van a családok egyéb szempontok szerinti megkülönböztetésére is. A kasos méhészkedés lehetetlenné teszi a méhekkel való behatóbb foglalkozást. Ez teljesen helytelen. A harmadik a hátsó kezelésű kaptáraknál jobbat nem ismer. Bármilyen nagy előnye is olcsósága. Pedig a kaptár rendszere a termelésben nem döntő. hanem a méhek egyéb okok (pl. Az utóbbi időben erősen növekszik a NB kaptárak száma a Dunántúlon is. Szokásos a kaptárakon az anya korának feltüntetése is. ahol hosszú ideig tartó méhlegelő van. Sokan kezdőknek ajánlják a kasos méhészkedést. Ez utóbbi nemcsak a vándorláskor fontos. hogy kasos méhészetet berendezni. amelyekben az etetést már befejeztük. s vélt igazát ezer bizonyítékkal igyekszik alátámasztani. Kas használatának csak ott van még létjogosultsága. A kas fölött eljárt az idő. Rakodó vagy fekvő kaptár legyen? Mindkettőben egyaránt lehet eredménnyel méhészkedni. Igyekezzünk elsajátítani az általunk használt kaptárakkal való méhészkedés minden csínját-bínját. követ helyezünk rájuk). ha a családok számát a kaptár homlok. A kezdő is korszerű kaptárral induljon és ne fokról fokra haladjon a kastól a nagykeretes.a felülről nyílókkal szemben feltétlenül alulmaradnak. Ma már nem vitatkozunk arról. A kaptárkérdésről még ma is sokkal többet vitatkozunk. hanem méheladásra rendezkedik be. A gyengébb hordást adó tavaszon és kisebb. ha a kaptárakat a családok száma szerinti sorrendben rakjuk le. megjelöljük (téglát. senkinek sem ajánlható. a méhcsalád belső szervezetének megismerését.mutatkozó előnyeik a nehézkesebb kezelés hátrányai mellett eltörpülnek. Ezeken a helyeken NB kaptárakra való kicserélésük nem helyeselhető. mesterfogását.főleg vándorlás nélkül .gyorsítja. itt is csak akkor. a méheket sem zavarjuk fölöslegesen. Az NB kaptár olyan vidékekre való. Éppen ezért . ami a jó fejlődéshez kell. fekvőből a nagy Boczonádi terjedt el. Erre színes rajzszögek vagy nem fakuló műanyaglapocskák alkalmasak. 17 . ha a méhész nem méztermelésre. és a nagy népességet vándorlással hasznosítjuk. vagy kaptár.legyenek azok lépre nyílók vagy lapozók . A fekvő kaptárak mellett szól a könnyebb kezelés és a jobb szellőzés. Rakodó kaptárakból leginkább a Hunor. a másik csak a fekvőt tekinti hasznavehetőnek. A KAPTÁR ÉS A KERET A méhészkedés egyik legfontosabb és egyben legdrágább felszerelési tárgya a méhlakás.főként nagyobb méhészetekben. mert minden új rendszerre való áttérés nagy anyagi veszteséggel jár. Kezelés szempontjából a hátulról nyitható kaptárak . de folyamatos hordású vidékeken . vagy arra akár csak az állomány egy részével is áttérni.főként az elhelyezésben . Az eleség beadásakor az így jelölt kaptárakhoz nem is nyúlunk. és hátsó falán egyaránt feltüntetjük. hanem a családok minőségében kell keresni. Ez nem mindig helyes. A hibát nem a kaptárban. adjuk meg a méhcsaládnak mindazt.a Hunor kaptárak jobban megfelelnek. annyi a hátránya.

Ma már tudjuk. vagy legalább 24 keretes kaptárt. mint a kaptárrendszer. fellép náluk a rajzási ösztön. Ezt a hibát küszöböli ki a magasabb egységes keret. akik két. Ez annyi.A fekvő és rakodó rendszer termelési értékében a külföldön végzett kísérletek sem mutattak különbséget. és a NB kaptár a jól betelelt és a jó tavaszi legelőn fejlődött méhcsaládnak kell is. sőt 4 család kell. vagy a debreceni (50 X 36 cm). hogy a családok fejlődését gátló tényezőket küszöböljük ki. Méhészkedésének alapja azonban a vándorlás volt. Vannak. ezért félünk a két mézkamrástól. ahol a hordási viszonyok jók. A nagy Boczonádi keret is használható rakodóban. amilyen például az Ignácz (50 X 32 cm). ami a hozam rovására megy. Sajnos. hogy előnyei lennének. mézkamrájába félkeretek valók. Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ által forgalomba hozott kaptárak 24 keretesek. E keretméretek széleskörű elterjedése nagyon megkönnyítette a méhcsaládok adás-vételét. Sokszor milliméterekért folyt a harc. hogy a kaptárt kisebbítjük. A Szovjetunióban és Csehszlovákiában a rakodó kaptárak mellett kezdenek terjedni a fekvők is. Legjobban a 42 cm-es külső szélességű keretek hódítottak teret: 42 X 27 cm (Hunor). mind rakodó alakban jól bevált. Ott. mert másképpen nem tudta benépesíteni. mint a 20 keretes Hunor és több hely van benne a mézkoszorúnak is. Találkoztam már olyan méhésszel is. 42 X 32. Másrészt a méhészek nincsenek tisztában azzal. A keretek számában a vidékek mézelési viszonyai és a méhész munkaideje szerint lehet különbség. ez a hibája azonban második mézkamrával megszüntethető. ott már nem a kaptárban van a hiba. 12 NB kereten a család nem fejlődhet ki rendesen és a jó hordást sem használhatja ki tökéletesen. A 20 keretes Hunor kaptár közepes legelőn kielégítő. ha állományunk harmadához. Kis kaptárban nem fejlődhet erős család. hogy a lépek bizonyos mértéken túl való nagyobbítása már a kezelés megnehezítésével jár. gyenge családtól pedig nem várhatunk jó eredményt. A NB kaptárt Boczonádi Szabó Imre előző kaptáraival szerzett gyakorlati tapasztalatai alapján egy családra tervezte. Akáchordásunkra ilyen kaptárak nem valók. Jó tavasz után. szélesebb körben nem terjedtek el. használjunk tehát két mézkamrát. azonban csak a fészekben. Különösen gyakori a méztartalék nélküli fészek a 20 keretes Hunorban. Ezért középméretű vagy nagy kereteket használunk. feléhez van két mézkamra fiókunk. ahol ezt a hordási ''viszonyok szükségessé teszik. A keretméret ugyanolyan sok vitára adott alkalmat. A Hunor rakodóban. A kaptárak mérete is nagyon fontos. hanem a méhcsaládban. de hosszabb hordású vidékeink nem vándorló méhészeteiben (Dunántúl. Különösen jól beválik gyengébb. A nagy Boczonádinál nagyobb keretméretek. A 20 keretes Hunor kaptárakhoz tehát ott. Terjedelmesebb. a nagy Boczonádi fekvőben. a két mézkamrás méhészkedés nálunk nem terjedt el. Az ilyen kis lakásba szorított családok gyorsan túlnépesedhetnek (a kaptárhoz viszonyítva!). Hiszen a 12 NB keret lépfelülete egyenlő 16 Hunor lépfelülettel. Ennek okát egyrészt abban látom. anélkül. Azt is tudjuk azonban. Ahol a 24 keretes NB kaptár benépesítéséhez 23. A NB fekvő kaptárt 18-24 kerettel használjuk. Keretméreteink az utóbbi évtizedekben meglehetősen egységessé lettek. hogy még az egy mézkamrás kaptár összekapcsolása sincs jól megoldva. azonban 18 keretnél kevesebb már sehol sem indokolt. készítsünk második mézkamrát. így ért el jó eredményeket. A Hunor kereteknek egy felróható hiányosságuk van: ritkán van bennük megfelelő mézkoszorú. az egységes mindkét rendszerben megfelel. akinél 4 család telelt a 24 kereten. sőt három családot tartanak benne. mint a 24 keretes Hunor kaptár lépfelülete. Ezt sokan túlságosan nagynak tartják. ami a méhészeknek előnyös. Ezen pedig nem azzal segítünk. Pedig nem ez a lényeges.5 cm (Egységes). Északi hegyvidék). Ezek között a keretek között ki-ki megtalálhatja a kedvére valót. hanem azzal. Már az is sokat segít a hordás jó kihasználásában. A 20 egységes kerettel felszerelt kaptár mind fekvő. ha a kaptár kis űrtartalma miatt a gyűjtési lendület csökken. A családok 12 lépen nem 18 . 42 X 36 cm (nagy Boczonádi). hogy a méhcsaládok nagyobb lépfelületeken jobban fejlődnek. főként két akácra vándorló méhészetekben szűknek bizonyulhat. Akácra a tavaszi legelőn jól felfejlődött családokkal vándorolt. mennyi mézet veszítenek egy-egy jó akácon.

A 24 keretes kaptárban tartott két család egyesítése a hibát mérsékeli ugyan. Ezenkívül a kettősfalú kaptárak nagyobb térfogatúak és súlyuk miatt szállításra kevésbé alkalmasak. Kisebb kaptárak legföljebb olyan vidéken felelhetnek meg. A szalmából. nemesítésének lehetőségét. a méhekkel túlzsúfolt kaptár nem alkalmas! Az eredmény szempontjából lényegtelen. A kaptárakat olajfestékkel be kell festeni. szalma. Méhészkedjünk inkább kisebb kaptárral (ha vidékünknek. Elég. Természetes. ha 3-4 léputcás népességgel teleltük be. ahol nincs magas napi hozamokat adó mézelő (akác). mert pár napi jó hordással. szürke színeket használjuk. Ez viszont a méz minőségére káros. hogy a készítésükhöz szükséges nyersanyag hozzáférhető és olcsó. hogy jó eredményeket nem csupán a felsorolt három keretmérettel és kaptárakkal érhetünk el. Az akác jó kihasználásához. gyékény vagy nád. mert a kaptárak könnyebben egymásra csúsztathatók. a családok egyesítése. A többanyás módszer több munkával jár. pörgetni kénytelen. ha a méhész nem tartózkodhat állandóan méheinél. A ragasztott lemez kaptárkészítésre vagy kaptár bélelésére nem jó. Az anyák elvétele. NB keretekből 18-nál kevesebbet egy családra ne számítsunk. hogy a kaptárt egy vagy több anyával népesítettük-e be kellően. minden lépjük. A méhcsalád népessége és a kaptár közötti összhangot ne egyoldalúan. karbolineummal itassuk be. Hiszen ennyi lépen kell betelelnünk! Hová fejlődhet akkor a méhcsalád az akácig? Fejlődési lehetősége csak akkor van. így telelésre és a tavaszi fejlődésre alkalmasabbak. legértékesebb. a kaptár fenekét fáradt olajjal. Akkor rájövünk. Deszkakaptáraink általában egyes fallal készülnek. és ezzel eleve elvágja az állomány kiválogatással való javításának. 19 .használhatják ki tökéletesen a gyűjtési lehetőséget. és van jó legelő. Kaptárfedésre jobb a horganyzott vaslemez. szaktudásunknak ez felel meg jobban). Ezek közül csak a legfontosabbakra kívánok rámutatni. amelyek az egyanyás módszernél nem terhelik a méhészt. A vékony falból eredő hibákkal meg kell alkudnunk. Mikor az egy vagy többanyás módszer alkalmazásáról döntünk. amellyel átlagos mézhozamunkat fillérnyi többletkiadás nélkül számottevően növelhetjük. akik 6-8 NB kereten tartanak egy méhcsaládot. termelési módunk kívánalmainak megfelelően. Különösen káros lehet a szűkre méretezett kaptár akkor. Ha a méhek tájékozódását a kaptárak különböző színével akarjuk elősegíteni. de ne tegyük lehetetlenné a teljesítmény szerinti kiválogatást. gyékényből. mégis figyelembe kell vennünk a többanyás módszer néhány hátrányát. Jó hordásban a családok munkalendületének pár napos megtorpanása is nagy kiesést okozhat a termelésben. esetleg zsaluzottak. Tegyünk meg mindent. Még szembetűnőbb az ellentmondás azoknál a méhészeknél. A többanyás módszer lehetetlenné teszi a családok teljesítmény szerinti értékelését. ezzel jelentősen növeljük a kaptárak élettartamát. ha csupán a kaptárak homlokfalát festjük különböző színűre. sárga. Nagy előnyük viszont. Pedig a jó tulajdonságú családok szaporításában olyan eszköz van kezünkben. Minden kaptárban lehet jól termelni. viszont a legdrágább is a deszkakaptár. A festést 3-4 évenként újítsuk meg. azonban nem szünteti meg teljesen. hogy a családjaink mindenkor az időszaknak megfelelően népesek legyenek. megtelik nektárral és munkalendületük erősen csökken. A kaptár anyaga lehet deszka. Az ilyenek pedig nem tekinthetők családnak. azzal kíséreljük megteremteni. nádból préselt kaptárak élettartama. hogy a 12 NB keret egy családnak kevés. rövidebb. majd megosztása és anyásítása mind olyan munkák. hogy a kaptárt a méhcsaládhoz kisebbítjük. ha méheinek tétlenkedését nézni nem akarja. ugyanakkor felléphet a rajzás veszélye is. tartósabb és megkönnyíti a rakodást. mert faanyagban szegények vagyunk. Legalkalmasabb szín a kékesszürke. Hő tartásuk az egyes falú deszkakaptárokénál sokkal jobb. azonban Hunor keretekből 20-nál. akkor a kék. A kaptárak tetejét vaslemezzel vagy kátránypapírral (bőrlemezzeI) fedjük. A kaptár nagyságát határozzuk meg vidékünk. legtartósabb. nem ázik át. főként vándorméhészetben. A vékony kaptárfal hátrányait a fészkek gondos szűkítésével és takarásával kell a lehető legkisebbre csökkenteni. ha ugyanakkor a méz minőségére is vigyázni akarunk. ha a méhész ismeri a legmegfelelőbb módszereket. Legjobb. A vándorkaptárak bőrlemez borítását a sérülésektől lécekkel óvhatjuk. A méhész.

könnyű. Legbiztosabbak a keretléc saját anyagából készült vállak. Különböző vastagságú fülek a bakhátas keretfedők használatánál bonyodalmat okoznak. hogy a lépek gerinctávolsága 38 mm. hogy derékszögűek legyenek és a lécek egy síkban feküdjenek. Alacsony keretes kaptárakhoz (H rakodó) inkább alsó kijárót. hogy azok jók legyenek. nyár is megfelel. azonban a kijárónyílás helye a termelésben nem döntő. éger. a kaptár homlokfalának teljes hosszában lehetővé tesszük a méheknek a ki és berepülést. Ez különösen akkor hasznos. A keretléc szélessége eredetileg 25 mm volt. A kijáró nagyságát az időjáráshoz. Ha mód van rá. mint állandó melegben. Ömlesztve. hogy a keretek még nagy nyomásra se csúszhassanak össze. Egyébként az oldalsó ütközők sok bosszúságot okoznak. mert egyébként a lécek meggörbülnek. A keretek egymás közötti távolságának. mert megakadályozza. A vállazás magassága 5 mm. a "léputcának" szabályozására az ütközők. A tartalékcsaládok számára anyatartalékoló kaptárak is szükségesek. A gyenge családnak kisebb kijáró kell.A kaptárban a kereteket fém-sínre függesszük. A kijárónyílás helye is sokat vitatott kérdés. Ez rendszerint az oldalléc alsó részébe vert U szeg. A NB fekvőkaptár végében is helyezhetünk el tartalékcsaládot. Főhordás után a rablási veszély csökkentése végett csak annyi kijárót hagyunk nyitva. Fontos. Előnyei ellenére is csak olyan méhészetben használható. vagy 18 X 35-ös szeg jó. hogy a lép súlya alatt meg ne hajoljon. hogy a keretek oldalléce és a kaptár fala köze kerülő méheket munka közben agyon ne nyomjuk. gépkocsin való szállításkor) deformálódjék. A felső léc játéka ne legyen egy-két mm-nél nagyobb. Keretszegezéshez 16 X 35-ös. és könnyebb a betolakodó idegenek elleni védekezés is. A kijárónyílás mindig a középső fészekkeretek vonalában legyen. rázkódáskor. Főhordásra. hogy a nagy nyomásnak kitett keret (vasúton. A kereteket sablonban kell összeszegezni. ezért fontos. Ezért valamennyi kereten azonos magasságban kell lenniük. és a kaptár falai nincsenek megvetemedve. Csomómentes fenyő. ez nagyon megkönnyíti a kezelést. Szokás az oldalléc külső oldalára is ütközőt szerelni. olyanra tágítjuk. A nyílást tavasztól a család népességének növekedéséhez és a hordási viszonyokhoz mérten szabályozzuk. megvetemednek. rendszertelenül leszórva alakjuk megváltozik. Méhészkedés közben mindig keretekkel dolgozunk. ha a család csak 12 lépet takar. Nyári forróságban a nagyobb kijáró megkönnyíti a méheknek a kaptár túlmelegedésének meggátlását. Hordástalan időben kisebb kijáróra van szükség. Az OMSZK keretei 28 mm-esek. A vállazásnak olyannak kell lennie. nem reped. Az oldalsó ütköző azért is jó. mint a népesnek. Különösen hajlamos a vetemedésre. A lépek szebben. magas keretesekhez (NB) inkább felsőt használjunk. Hűvös. az ilyen méhészetekben használatukról le kell mondanunk. A keretek középvonalában elhelyezett műlépek egymástól 38 mm-re kerülnek. Ezek mozgatható válaszfalakkal 3-4 keretes részekre osztott kaptárak. zökkenőknél el ne törjön. ha zárt helyen teleltetünk. vállak valók. Azt mondjuk. csavarodásra a nyár. Hiába nyitunk kijárót 18 lép szélességében. állványon) vagy vízszintes alapon egymásra fektetjük. hogy a méhek a legnagyobb munka idején is zavartalanul közlekedhessenek. Az összeszegezett kereteket vagy függesztve tároljuk (kaptárban. mert nagy forgalom nincs. A keretlécek ilyen szélessége a célszerű. nem vetemedik. mert a keretek nem férnek be valamennyi kaptárba. hogy a keretek anyaga száraz legyen. amelyben valamennyi kaptár belmérete pontosan egyezik. egyenletesebben épülnek. Igen fontos. vagy az alsó léc kiálló vége. Az oldal és alsó léc 10 mm vastag legyen. A felső léc 15-20 mm vastag legyen. Az ennél nagyobb gerinctávolság a fészekben nem vált be. Mind az alsó. Egy keretet 10-15 évig is használunk. ha léputcánként 12 négyzetcentiméternyi nyílást hagyunk. A léceket minden sarkon 2-2 szeggel fogjuk össze. A két ütköző váll alkotja a 10 mm-es léputcát. hogy a vállak egymás mellé ne csúszhassanak. Alsó kijárós kaptárakon a jobb levegőcsere érdekében tanácsos felső szellőzést is adni a családoknak. Ősztől tavaszig elegendő. Puha. Az oldalléceket a felső léchez még oldalról is hozzászegezzük. amennyit a méhek sűrűn takarnak és meg tudnak védeni. változékony időben nem szabad olyan nagy kijárót nyitni. a családok népességéhez és a hordási viszonyokhoz kell szabni. 20 . Ma már szélesebbeket használunk. mind a felső kijárónak vannak előnyei és hátrányai. fűz. A keret füle 10 mm-es. A 28 mm-es lécből készült keret a 2 ötmilliméteres vállal együttesen 38 mm. A keretek a lépek mozgatását teszik lehetővé. Keretnek legjobb a hársfa.

A kereteket használatbavétel előtt huzalozni kell, hogy a műlépet bennük rögzíthessük. Ezért a léceket ki kell lyukasztani. A lyukasztás a keretek összeszegezése előtt könnyebb. A lyukak helyét a lécen sablon segítségével megjelöljük. Kevés lécet árral lyukaszthatunk. Ez nehéz munka, ezért nagyobb mennyiséghez keretlyukasztót, fúrót használunk. Ha fémlemez sablonnal dolgozunk, akkor a lyukakat jelölés nélkül a sablonon keresztül azonnal fúrhatjuk. A lyukasztást (fúrást) mindig a léc belső oldalán kezdjük, mert így biztos, hogy a lyuk a keret középsíkjába kerül. Huzalozásra 0,4-0,5 mm-es horganyzott lágy huzal való. Vékony műléphez ennél vékonyabbat kell használni. A huzalozás. Célja kettős: egyrészt az, hogy a műlép a keret középvonalában megmaradjon, építéskor le ne csússzék, ki ne bukjék, másrészt az, hogy a lépet erősítse. A huzalokat úgy kell beosztani, hogy ennek a két célnak minél jobban megfeleljenek. Sok jó huzalozási mód van. Egyet ismertetek. Ezt a módot sokan kipróbálták és jól bevált. Használatát merem ajánlani, mert azt tapasztaltam, hogy az így huzalozott lépek még rossz utakon való szállításkor is jól tartanak. A keretbe 4 függőleges és 3 vízszintes szálat húzunk az 1 ábra szerint. Ha vékony műlépet használunk (1 kg-ban 8 NB műlépnél több van), akkor tanácsos még minden függőleges szál közé egy szálat befűzni, hogy a műlép meg ne púposodjék. Ügyeljünk arra, hogy a vízszintes huzalok a függőlegeseknek ugyanazon oldalára kerüljenek, így a műlépet a huzalok közé csúsztathatjuk. A huzalvégeket szeghez erősítjük. 10 mm-es kék szegek vagy 8 X 10-es, 10 X 10-es szeg való erre. A függőleges huzal végét az alsó lécnél rögzítjük, mert a felső lécet gyakran tisztogatjuk, s ott a kaptárvas, kés, könnyen beleakadna a szegbe. A vízszintes huzalok erősítésére a szeget az oldallécek külső felületére ütjük be. Nem jó a szeget a vállba, vagy a váll fölé ütni, mert ott akadályozhatja a kereteknek egymás közé csúsztatását. A huzalozás menete: a huzalt megfelelő hosszúságú darabokra szabdaljuk, NB keretekhez 190 és 150 cm, Hunorhoz 155 és 150 cm-re; ezután fémtárgyon, pl. kilincsen meghúzogatva megnyújtjuk.

21

-------- huzal _____ műlép 1. ábra. A keret huzalozása és műlépezése (A huzalt úgy is megnyújthatjuk, hogy 20-50 m-es darabokban erősen megfeszítjük.) Az egyenlő hosszúságú huzalkötegeket néhány helyen átkötjük, hogy a szálak munka közben össze ne akadjanak. A keretben az alsó lécen a két szélső lyuk mellé, az oldalléceken pedig egyik oldalon az alsó, másikon a felső lyuk mellé szeget ütünk. A szeget csak félig ütjük be. Ezután behúzzuk a huzalokat és egyik végüket a szegre többszörösen rácsavarjuk, majd a szeget teljesen beütjük. Ez azért szükséges, hogy a huzal feszítésekor a szegről le ne csavarodjék. Így előkészítve tároljuk a kereteket műlépezésig. Műlépezés előtt a huzalokat megfeszítjük és másik végüket a másik szegre csavarjuk. A huzal feszítésekor a keretet pontosan beillő, műlépező deszkára kell fektetni, hogy el ne ferdítsük. Munkánkat úgy osszuk be, hogy egy-egy munkamozzanatot sok kereten folyamatosan végezzünk el, így nem töltünk időt szerszámok lerakásával, cserélésével. Rövid idő múlva teendőnket szinte gépiesen, gyorsan végezzük. A munkamozzanatok: 1. A szegek beverése félig. 2. A huzalok befűzése és egyik végük szegre csavarása. 3. A huzallal körülcsavart szegek beverése. 4. A huzal megfeszítése és szegen való rögzítése. 5. A másik szeg beverése és a huzal végének lecsípése. Munka közben a kereteket mindig vízszintesen rakjuk egymásra, hogy meg ne vetemedjenek. Műlépezés. Szép és jó lépeket csak helyesen műlépezett keretekbe építenek a méhek. Műlépezéskor sok hibát követhetünk el. Sokan felesleges munkát is végeznek. A következő módszer jól bevált a gyakorlatban. A műlépeket a keret belső világánál valamivel kisebbre szabjuk, hogy könnyűszerrel beilleszthessük a keretbe. A NB műlépet 396 X 310-320 mm-esre, a Hunort 396 X 220-230 mm-esre jó

22

szabdalni. Az ilyen műlép a 400 X 335, illetve 400 X 245 mm-es belméretű keretekbe könnyen beilleszthető anélkül, hogy bárhol is megszorulna. A műlépet a keretbe a következőképpen helyezzük be: a keretet felső lécére állítjuk; a napon kissé meglágyított műlépet az alsó léc felől a függőleges és vízszintes huzalok közé becsúsztatjuk. Ez után úgy igazítjuk el, hogy az alsó és oldallécek, valamint a műlép széle között 1-2 mm-es hézag maradjon. Ez azért szükséges, hogy a műlép megnyúláskor meg ne púposodjék. A huzalokat sarkantyúkerékkel vagy elektromos készülékkel olvaszthatjuk be. Nálunk a sarkantyúkerék az általánosan elterjedt. Két kereket használjunk. Ezeket vízben vagy vízfürdőben hevített viaszban melegítjük, így elkerüljük a túlhevítést. A viaszban való melegítés előnye, hogy a sarkantyúkeréken levő viasz biztosabbá teszi a huzal viaszréteggel való bevonását. A műlépezés menete: Két műlépező deszkát megnedvesítünk, két sarkantyúkereket megmelegítünk. Mindent úgy készítünk oda, hogy helyünkről való elmozdulás nélkül elérjük. A műlépes keretet deszkára fektetjük, és a műlépet eligazítjuk benne. Ezután a huzalokat előbb az egyik, majd a másik oldalon a műlépbe olvasztjuk. ügyeljünk nagyon, mert a huzal jó beolvasztásától függ a lépek minősége. A huzalt úgy kell beolvasztani a műlépbe, hogy lehetőleg annak közepébe kerüljön, és mindenhol vékony viaszréteg fedje. Ezt csak akkor érjük el, ha a sarkantyúkerék olyan meleg, hogy a viaszt megolvasztja. A keréknek ugyanis kettős feladata van: az egyik, hogy a huzalt a műlépbe nyomja, másik, hogy a viaszt megolvassza. Hideg sarkantyúkerékkel, bicska hegyével vagy más fémtárggyal jó munkát végezni nem lehet! Ha a huzalt nem nyomjuk kellően a műlépbe, vagy nem borítja viasz, akkor a méhek nem építik be a műlépet, hanem kirágják a huzal mellett. Különösen ügyelni kell a huzal beolvasztására a kereszteződéseknél, mert itt két egymás fölött futó szálat kell a műlépbe beágyazni. Minél vékonyabb a műlép, annál gondosabb munka kell a huzalok jó beágyazásához. A kihűlt sarkantyúkereket a meleggel, a megszáradt műlépragasztó deszkát a nedvessel munka közben szükség szerint cseréljük. Gyakori, hogy a műlép szállítás vagy raktározás alatt megsérül. Az apróra tört műlépet újra kell önteni, a nagyobb darabok azonban összeragaszthatók. A műlép darabokat a műlépező deszkán összeillesztjük. A repedésen keskeny műlép csíkot fektetünk végig. A sarkantyúkerék gömbjével a műlép csíkokat megolvasztjuk. A megszilárduló viasz a műlép darabokat összeragasztja. Ugyanígy járunk el, ha a szükségesnél kisebbre szabott műléppel kell dolgoznunk. Műlépezni közvetlenül a műlépes keretek beadása előtt a leghelyesebb. A hosszabb idővel előre elkészített vagy hidegen beragasztott műlép megnyúlik, púposodik, kitörik, huzalozása meglazul vagy kipattan a műlépből. Az előre elkészített műlépes keretek zöme felhasználásig olyan káros változásokat szenved, hogy belőlük jó lépet már nem remélhetünk. Minél hosszabb ideig áll a műlép a keretben, annál inkább igaz ez. Helyes, ha a kereteket már télen annyira előkészítjük, hogy csak a huzal megfeszítése és a műlép berakás a marad hátra. Ezt a két munkát csak közvetlenül a műlépek beadása előtt végezzük el. Műlépet a családokhoz beadni csak olyankor szabad, amikor megvan a valószínűsége, hogy a méhek mindjárt munkába veszik és kiépítik. Ezt pedig csak akkor várhatjuk, amikor hordás van. Hordástalan időben műlépet beadni, a családoknál bent tartani céltalan, sőt káros. Ilyenkor a műlép megbontja a fészek egységét, s ez káros lehet. A fészek melegében megnyúlik, púposodik, a méhek kirágják. Ezért a hordás megszűnése után a kiépítetlen műlépet ki kell venni. Az egész felületén munkába vett, részben kiépített műlép káros változást már nem szenved, azonban hordástalan időben a családoktól mégis helyes kivenni. A műlépes kereteket mindig függőlegesen tároljuk! Fektetve a műlép súlyánál fogva megpúposodik. Az ismertetett módon műlépezett, és alkalmas időben beadott keretekbe a méhek szép lépet építenek. A keretlécek mellett hézag nem marad. Attól ne féljünk, hogy a felső léc alatti üres részt a méhek nem építik be, vagy oda herelépet húznak; minden esetben beépítik és csak egészen kivételesen heresejttel. A műlép és a keret között - a felső léc kivételével - 1-2 mm-nél nagyobb hézagot nem szabad hagyni, mert a méhek nem építik be. A műlép oldalt és főleg fent legfeljebb 0,5-1. cm-rel haladja meg a huzalt, mert máskülönben a kaptárban megpuhulva kihajlik a keret középsíkjából. 23

hogy két szemle között 3 hétnél hosszabb idő ne teljen el. Még rosszabb a helyzet. kitelelés után (ez az első tavaszi átvizsgálás). eredményesen. esetleg teljes pusztulását okozhatják. 5. Ha tehát a műlépet úgy használhatjuk gazdaságosabban. Vannak a családok életében időszakok. munkáját irányítanunk kell. Vannak. hogy a méhek szabadon rendszerint így építik a lépeket.mint a méhészeti gyakorlat egyéb területein is . Azonban a tapasztalatok szerint ez korántsem elegendő. hogy a sejtek lapjukkal néznek lefelé. hogy a családokat a főhordásra előkészítsük. bizonyos szabályokat mindenkor be kell tartanunk. főhordás után az időszerű munkák elvégzése végett. Nagy hibát követnénk el. pörgetéskor (évenként egy vagy több ízben). amikor a méhész beavatkozásának pár napos késése is végzetes lehet. hogy a télire való előkészületet ellenőrizzük. nyugodtan tegyük meg. a méhek lehető legkisebb háborgatásával. E téren a nézetek . amelyekről a méhésznek feltétlenül tudnia kell. A méhek kiépítik. Ezeket a vizsgálatokat úgy kell beosztani. Ez a felfogás téves. megfelelőek lesznek-e a családok a főhordásra. Ez összesen kilenc kaptárbontás egy esztendőben. hogy a méheket minél ritkábban kell zavarni. helyzetek. E szabályok ismertetése előtt tisztázandó: milyen gyakran kezeljük a méheket. fejlődésüket a szükséges beavatkozással nem támogatnánk. hogy a méhészek nem ismerik családjaik állapotát. söpört vagy röpített rajnak adhatunk. A méhcsalád életében ugyanis igen rövid idő alatt olyan változások történhetnek. A MÉHCSALÁDOK KEZELÉSE Bármikor és bármi célból kezeljük a méhcsaládokat.Műlép csíkot vagy fél műlépet csak természetes. de korántsem mindig. 7. 8. a legkevesebb szúrással és a rablás legkisebb veszélyével akarunk dolgozni. ha a család helyzetével mindenkor tisztában vagyunk. mert azt hiszik. elősegítik a fejlődést. Huszonhét nap a méhcsalád életében hosszú idő. Hányszor. A fő hordás utáni szemlétől augusztusig például 2 hónap is eltelhet. milyen időközben kezeljük hát a családokat? Feltétlenül szükséges a következő időpontokban: 1.csakis belső vizsgálat ad. 9.mint általában minden szélsőség . Sokan azt tartják. Gyakran tapasztalom. amelyeken a sejtek élükkel néznek lefelé. Ezt csak akkor tehetjük. szeptemberben a betelelés előkészítése végett. amelyek a méhállomány leromlását. 2. Mindkét vélemény . akácvirágzás kezdetén. mint a raj befogása és a pörgetés. 3. Ezek az első néhány héten csak munkáslépeket építenek. gyümölcsvirágzás alatt a fejlődés ellenőrzésére. mint azokat. ha a családokat ebben az időszakban nem ellenőriznénk. ha gyorsan.egészen eltérőek. Ez ugyanis azt jelentené. akácvirágzás előtt. Mások viszont azt tartják. Igaz. Véleményem szerint a családokat évenként legalább 12-15-ször meg kell nézni. mert az életükbe való minden beavatkozás csak káros lehet. Természetes. Általános vizsgálatot hónapokig nem tartanak. hogy a mellékfoglalkozásként 24 . akik a családokat jóformán naponként nézegetik. augusztusban. 6. októberben utolsó vizsgálatkor. hogy munkája eredményes legyen. hogy megállapítsuk. 4. A családok állapotáról pontos képet pedig bármennyire is fontosak a külső megfigyelések . Az ilyen méhészetekben gyakran olyan hibák fordulnak elő. és ugyanúgy használják. Legjobb családjainknál üres vagy félig műlépezett keretekkel segítjük elő a herelép építését és ezzel fejlett herék nevelését. A méhcsalád fejlődését. A legszélsőségesebbek szerint a méhész teendője nem lehet más. A fejlődést gátló tényezőket idejében el kell hárítanunk. hogy a termelési időszak alatt átlag 27 naponként nézzük meg a családokat.helytelen. hogy ezzel jót tesznek. ha az egyes vizsgálatok közötti időszakokat nézzük. hogy a műlép csak éllel lefelé néző sejtekkel használható.

amelyekre szükségünk lehet. Legalább kettő szükséges. kaptárvas vagy fogó. pusztulását előzhetjük meg. sőt a családokat is veszélyezteti. hogy a család megmentéséhez cukorlepényt kell beadni. de igyekeznünk kell minél rövidebb idő alatt elvégezni munkánkat és a kaptárt lecsukni. Az előkészület a következő: 1. a másik kéznél legyen. akkor tavaszig a családban nagy kárt okozna. 2. ellenőrizzük állapotukat rendszeresen. Feltétlenül fel kell bontani még télen is azt a kaptárt. ha közben minduntalan eltávozunk a felnyitott kaptártól. kéznél vannak. Már a méhészkedéshez szükséges idő tárgyaláskor említettem. hogy ha az egyik megrongálódik. füzet. taplót. toll. Munkánk gyors és határozott csak akkor lehet. fészkük egységének megbontása zavarja rendes élettevékenységüket. milyen célból tesszük azt. 1. esetleg teljesen tönkre is tenné azt. hogy a füstölő mindenkor jól működjék. Ilyenkor kevesebb szúrást kapunk. mikor már határozottan tudjuk. Lehetőleg csak élénk röpködéskor dolgozzunk. Nem minden család szorul egyformán segítségünkre. a méhész felkészülése. ha külső jelekből arra következtetünk. zsebkés. amelyikben egér garázdálkodik. napraforgószárat stb. forróságban. Ugyancsak felbontjuk a kaptárt például februárban még fagyos időben is. Szokjuk meg. ha a hőmérséklet árnyékban legalább 16 fok. Ha tehát módunkban van. Fontos. hogy valamelyik családunk meganyátlanodott. hogy a munkát minél rövidebb idő alatt végezzük el. Ennek lényege. A munka átgondolásáról. ne sajnáljuk a munkát a méhektől. Rossz füstölővel nyugodt. A kaptár felnyitása. korhadt fát. ha alaposan hozzákészülünk. fakérget. A füstölőben korhadt fát. anyazárka. másrészt azért. ha úgy véljük. Ha a kaptárból lépeket kell kiszednünk. hogy mindig csak akkor nyúlunk a családokhoz. 2. Minél kisebb támogatás kell valamely család boldogulásához. hogy egyszerre ketten is dolgozhassanak. esetleg napközben is sétáljunk végig a kaptárak előtt. Kezeléskor mindenkor szükség lehet a következőkre: füstölő és füstölő anyag. akiknek ez az egyetlen munkájuk. Kaptárt általában csak akkor bontunk. mert az könnyen tüzet fog. Nagyon lassítja a munkát. Ha az egeret nem kergetnénk ki. Az ilyenkor feltétlenül szükséges beavatkozást estefelé végezzük el. Hordástalan időben. Fontos a gyors munka a rablás elkerülése végett is. gyors munka lehetetlen. amikor beavatkozásunkkal a család leromlását. gyufa. A méhcsaládok kezelésére mindig igyekezzünk a legalkalmasabb időt megválasztani. tükör (a fullánk kihúzásához az arcból). Begyújtásához feltétlenül tartsunk száraz. kukoricacsutkát. szellemi előkészítéséről már szóltam. Anyásítással. A jó füstölő nagyon megkönnyíti munkánkat. A kijárók és a kaptárak előtti terület megfigyelésével sok mindent megállapíthatunk a kaptárak felbontás a nélkül. Mindezeket szerszámos ládában vagy tálcán állandóan készenlétben tartjuk. száraz ágat. A méhek szeretik a nyugalmat. cigaretta (az anyák tetvetlenítéséhez). lakásunkból vagy a vándorbódéból. kis lapát a kaptár fenekének tisztogatásához. Az őszi nyugalom bekövetkezése után hűvös időben is kaptárt bontunk. egyesítéssel megmentjük. égethetünk. hogy a méhészet hozama egyéb tényezőkön kívül a ráfordított munkától is függ.méhészkedők nem kezelhetik annyiszor és olyan gondosan méheiket. lazán összegyűrt papirost gyújtunk meg és 25 . vagy nem pusztítanánk el. a kora reggeli és a késő délutáni órákat válasszuk. nagy füstölők használatosak. hogy reggel és este. ceruza. a végzendő munka átgondolása. Azonban rendkívüli esetekben sokkal hűvösebb időben is bonthatunk kaptárt. mint azok. ha mindazok az anyagok és eszközök. 3. annál értékesebb tenyésztési szempontból. hogy elhozzunk valamit a raktárból. és minél kevésbé zavarjuk a család nyugalmát. Vagyis minden esetben kaptárt bontunk még alkalmatlan időben is olyankor. hogy minden bajt megelőzhessünk. Nagyobb méhészetekben a fújtatóval működő. Nagy hordáskor a méhek munkáját lehetőleg ne zavarjuk. Munkánk akkor gyors és zavartalan. akkor mindig szükséges léphordó láda (keretbak) is. a szükséges anyagok és eszközök előkészítése. Ezért kövessünk el mindent. A begyújtás módja: könnyen gyulladó anyagot készítünk elő.

Kihűlve ugyanis igen nehéz kinyitni. ha a méhek a ruha alá másznak. vagy födjük be. A fullánkot minél előbb távolítsuk el. ha a kaptárban legalább 2-3 lépnyi üres hely van. az idegeskedés felizgatja a méheket. A fény felé igyekszik és kirepül a szabadba. kalapra húzható és arról köröskörül lelógó arcvédő. Ezért munkaruhában dolgozzunk. a daganat nem olyan kellemetlen. vagy kellemetlen daganatot okoz nekik. megfogni. Nagyon kellemetlen. mint a szélsőt. Legalkalmasabb a fekete tüllből készült. A méhész a munkához a méhekhez való viszonyától függően készül elő. anélkül. 3. Munka közben a lépet lehetőleg mindig a kaptár fölött tartsuk. fogások. mint a legszélső lépnél. s így emeljük ki. izzadtan. Jó anyaggal megtöltött füstölő órákig erős füstöt ad. Azok. A borzas hajba a méhek könnyen beleakadnak. Kesztyűben munkánk bizonytalanná válik. hogy a méh a ruha és kezünk között kijuthasson. A kaptárból annyi lépet veszünk ki. Melegben izzadunk alatta. ha azt akarjuk tudni. hogy helyünkről elmozdulnánk. A kaptárt nyugodtan. a méheket könnyebben felingereljük. szellős és a látást sem zavarja. Ezenkívül nagyobb az a veszély. Igen fontos. és a tűz kialszik. tartsuk kezünket felfelé úgy. mert a szurok összeragasztja. hogy negyed fordulattal elérhessük. Ha biztonságérzetét az arcvédő adja meg. A szükséges üres hely elkészítése után munkánk a szerint alakul. használjanak arcvédőt. A kezelendő kaptár mögé oda készítjük a léphordó ládát. Bal kezünkkel erősen fogjuk a keretfedőt. torát roppantsuk össze. hogy az oldallécek a kaptár falától távolabb kerüljenek. hogy méhésszé nem azáltal válik valaki. Pl. A rostaszövetből készült. Úgy helyezzük el. A lépet kissé elfordítjuk. Ha a léphordó láda csak egy lépésnyire is van tőlünk. hogy a méhész mindenkor és minden körülmények között nyugodt legyen. minél kevesebb zajjal nyissuk. Ilyenkor az anyagon keresztül fogjuk meg. vászonnal körülvarrott arcvédő nagyon meleg és a látást akadályozza. hanem a kaptár falától a másodikat. Gyakori. akkor begyújtáshoz parazsat használhatunk. Nem ajánlom! A méhekkel való munka sikerének egyik feltétele a nyugalom. Ezért italosan. A kivett lépeket a léphordó ládába akasztjuk. parfümösen. hogy a kiszakadt méregzacskóból ne nyomjuk a sebbe a mérget. istállószagúan ne dolgozzunk velük. Begyulladás után a füstölőt lassan égő anyaggal telerakjuk. késsel úgy húzzuk ki. akkor elsőnek nem a legszélsőt emeljük ki. akár a harmadikat vehetjük. és a hullát rázzuk ki a nadrágból. Dolgozni akkor könnyű. időnként le kell nyomkodni. hogy a méhszúrás ellen nem védekezik. mert könnyen fennakad. A kezek szúrástól való megvédésére szokás kesztyűt használni. Ha a keretek deszkával. Ha a keretek teljesen kitöltik a kaptárt. Jó a tükör a kéznél. határozott mozdulatok. hogy milyen célból bontottunk kaptárt. akkor ott nyitjuk szét a 26 . Rövid várakozás után leszedjük a keretfedőket. amennyi célunknak megfelel. Megjegyzem azonban. Szokjuk meg. Aki megszokta a méhszúrást. s teljesen lehetetlenné teheti további munkánkat. ha nagyobb darabókból áll. különösen. A füstölőt munka után ne hagyjuk zárva. mint az arcon. A benzinnel. hogy munkája a legjobban menjen. és róluk a kaptárba rázzuk a méheket. amelyik alul lábunkhoz simul vagy kössük be a szárát. Kézen a szúrás nem olyan fájdalmas. A rostaszöveten keresztül bőségesen füstöljünk be. Ha ruhánk ujja alá búvik be méh. körömmel. vagy éppen az anya a földre hullnak. Munka közben ruhánk könnyen szennyeződik. bőrlemezzel vannak takarva. akkor feltétlenül használja. jobbunkkal pedig a bal kezünkre ütünk. az alá eresszük a füstöt. hogy a méhek. hajunkat simítsuk le. erre a méhek lehullnak. s annak tetejét lezárjuk. Az ingünk alá került méhnek ingünk kigombolásával nyissunk utat a szabadulásra. lépenként akkor is 4 lépést kell megtennünk. használjanak kesztyűt. rárakjuk az előkészített anyagot és mérsékelt fújtatással élesztjük a tüzet. Olyan nadrágot használjunk. hogy nadrág alá mászik a méh. a biztos. Ezt könnyebb meglazítani. Ki-ki úgy védekezzék. hogy a róla leeső méhek a kaptárba hulljanak. Akik különösen érzékenyek és a méhméreg káros a szervezetükre. hogy arcunkból is gyorsan eltávolíthassuk a fullánkot. A kapkodás. és a méhekben sem teszünk olyan könnyen kárt. A méhek nem szeretik az erős illatokat. Ha a közelben tűz ég. Ez ingerli a méheket. dolgozzék arcvédő nélkül. szagokat. Másodiknak már akár a szélsőt. akik a méhszúrást még nem szokták meg. petézik-e az anya. petróleummal való begyújtás veszélyes! Munka közben a füstölőanyagot. Ez több családnál sok időveszteség és nagy fáradság.a füstölőbe tesszük.

de különösen a fészekben ok nélkül ne változtassuk. mint ékkel szoríthatjuk a már bent lévőket. Ezt mindig tartsuk szem előtt. a virágport. Ha az erő a vállazás fölött hat. A vizsgálatot a szélső léppel kezdjük. ez a méhszurkot (propoliszt) nagyon jól eltávolítja. Ezért élénk röpködés idején. Ha a benépesített kaptáron valamit szegezni kell (például számtáblát erősítünk rá. pedig az egész keretsort szorítsuk a kaptárvassal szorosan egymáshoz. és a levegő szabadon járja. A méhek mindig viszonyaiknak legmegfelelőbben rendezkednek be. A lépek helyzetét a kaptárban. ott nyáron egyéb takarásra nincs szükség. hanem 2 keret közé. A tágasan hagyott léputcába a méhek belehizlalják a lépet. Télen és tavasszal jobb takarás kell. Az általuk kialakított rendszer megbontása. A keretek későbbi összetolásakor. a többi összes lépet eltoljuk az üres rész felé. A jól vállazott. megvizsgáljuk és a kaptár falánál (választódeszkánál) kezdve egymás mellé visszarakjuk. hogy többé ne petézze be az anya. Szokjuk meg. Vándorláskor jó. hogy a kereteket visszarakáskor mindig szorosan. Általános vizsgálat során. A méhek nem szeretik. zsákdarabokat stb. 27 . hogy a méhek berepülhessenek.) Ha a keretek síneken nyugszanak. (Mindig a fészek középső lépein. ezért a kereteket takarni kell. akkor 2-3 keretnyi hézag készítése után. a tetőt munka közben időnként csukjuk le. esetleg még többet egyszerre tolunk el a síneken. akkor a keretek felső lécét nyomjuk egymáshoz. Fekvő kaptáraknál az előre bukó. szalmapárnát. (Ezért kell az oldalléceket végükhöz közel vállazni!) Munkánk végeztével a kereteket – ismét nem egyenként. erős kerettel. A fészek egységének fontosságáról vallott elveinkkel ellenkezik. A rostaszövetes keretfedőt azonban feltétlenül állandóan takarítani kell. Így nem zavarjuk a méhek nyugalmát. és nem is szúrnak. Ilyen esetekben az utolsó keret behelyezése nehezebb. A lépeket eredeti helyükre rakjuk vissza. bőrlemezből védőt teszünk a kijáró elé). A méhek igen érzékenyek a zörgésre. Megkönnyítjük. fúróval készítsünk lyukat. hogy a keretek mindig ütközzenek. Pl. Amilyen helytelen a fészek méhek által kialakított rendjének indokolatlan megbontása. viaszosvásznat. és nem a kaptár falához utolsóként csúsztatjuk. ugyanilyen helytelen lenne mindenáron s mereven betartani a fészek sérthetetlenségét. bőrlemezt. hanem hármat-ötöt. akkor 2-3 lép kivétele után. s ez csökkenti teljesítményüket. egymás mellé tegyük. hogy fiasításos lépet a fészektől távol tegyünk. Igen fontos. hogy a lépek eredeti rendben kerüljenek vissza. Az ilyen lépeknek máshová helyezése is nehézségekbe ütközik. Mégis eltávolítjuk a fészekből a fiasításos lépet. emiatt tömegesen röpködnek a kaptár előtt. Árral. ha a keretek szorosan kitöltik a kaptárt. ami sok méh életébe kerülhet. Munka közben kezünk beszennyeződik.helyükre visszacsúsztatjuk.lépeket. mert a fiasításnak a fészekben a helye. Kézmosáshoz „Vim”-et használjunk. használjunk. hanem csoportosan. Különösen fontos a takarás télen és tavasszal. ha a méheket lerázzuk róla. A nyomást a kaptárvassal a keret vállánál gyakoroljuk. akkor a szeget ne üssük. Takarásra papírt. A léphordó ládába kitett kereteket a kaptár (a fészek) másik oldalára kerülnek be utolsóként. kétféleképpen dolgozhatunk. ahol az anyát sejtjük. hanem nyomjuk be a fába. megzavarja munkájukat. méheket nyomunk össze. Erre nagyon ügyeljünk. felnyitott kaptártető zavarja a méheket. Végül a kivett néhány lép is régi helyére kerül utolsóként. a lépeket sorra kiszedjük. Ahol a keretfedők tömör deszkából készültek. A kaptár lezárása előtt. Nem találják a kijárót. a mézet szabályosan helyezik el. ha lakásukba fény hatol. Nyári takarásra néhány réteg újságpapír. a kereteket nem egyenként rakjuk odébb. b) Ha a keretek helyzetén változtatni nem akarunk. ha azt akarjuk. és ebbe nyomjuk be a szeget. de nyáron is szükséges. viaszosvászon vagy bőrlemez elegendő. a) Ha nem fontos. A fiasítást. ahol legsűrűbben vannak a méhek.

A cukor a méhekre egyáltalán nem káros. A szennyezett cukorból készült szirupot használat előtt ülepítjük. Bajt okozhat azonban. A cukoretetéssel kapcsolatos rossz tapasztalatok oka éppen az. életerejük (amelyet a késői etetés egyébként is megviselt már) leromlik. akkor 1 kg cukorhoz 1 l vizet adunk. Ezután tetejéről leszedjük az idegen anyagokat. A mézhez szükségetetésnél kilogrammonként 2-3 deciliter vizet adunk. élelemhiányban szenvednek. 1 kg cukor + 1 l víz = 16 dl. Sokszor alkalom kínálkozik hulladék cukor. A sűrű szirup átalakítása nem olyan tökéletes. sárgacukor méhek etetésére nem alkalmas. szűk esztendőben esetleg saját fogyasztásukat sem képesek fedezni. Ezt a célt legjobban akkor közelítjük meg. legkevesebb veszteséggel képesek a szirup lehető legtökéletesebb feldolgozására. csak szennyeződött. A szirup sűrűsége változó lehet. A nagyobb víztartalmú szirupot a méhek jobban átdolgozzák. A cukoretetést összefüggésbe hozzák a Noszéma betegséggel. pl. Az élelmet legkönnyebben mézzel pótolhatjuk. ha 1 kg cukorhoz 6 dl vizet adunk. hogy milyen alakban hozzák forgalomba . amikor már nincs módjukban annak kellő beérlelése és befedése. vagy a méheknek valamely növényre szoktatása. a répacukrot tökéletesebben átalakítják. Sajnos. nehogy beteg családok mézével megfertőzzük állományunkat. amelynél a méhek aránylag legkisebb munkával. sokat fogyasztanak. cukorlepényként. ilyen tartalék csak igen kevés méhészetben és ritkán van. akkor nem szabad kifosztanunk. Ha mézünk nincs. Etetésre csak akkor alkalmas. Ezért a méhcsaládok kedvezőtlen időszakokban. akkor ennél még hígabb szirupot (1 kg cukorhoz 2 l víz) is használhatunk. Csak saját termésű mézzel etessünk és vigyázzunk. ún. mint a rossz minőségű méz. Ez ugyanolyan cukor. ha nem tartalmaz méhekre káros anyagokat. minél több idegen anyagot tartalmaz. A készlet kiegészítése tartalék mézes lépekkel a legegyszerűbb és leggyorsabb. A tiszta répacukor (vagy nádcukor) . Az ember gyámkodását nem "élvező" méhcsalád a szűk esztendőket a bő években tartalékolt élelemmel vészeli át. A szennyezett cukor annál olcsóbb. függ az időjárástól. de kevesebb a veszteség. cukorral etettek. hogy a legtöbb méhész elkésik az őszi etetéssel. valamint kocka vagy kristály formájában etethetjük. A nem finomított. mint a közfogyasztási. az anya munkájának serkentése. hordástalan időben pedig etetnünk kell azokat. amelyekben ősszel.függetlenül attól. Egy kg cukorból tehát különböző arányú keveréssel a következő mennyiségű szirup lesz: 1 kg cukor + 2 l víz = 26 dl. Egy kg cukor cseppfolyós állapotban csaknem pontosan 6 dl.alkalmas a méhcsaládok élelempótlására. Az idejében feletetett cukor jobb téli eleség. A gyakorlatban azt a középutat kell betartanunk. Legelterjedtebb a cukorsziruppal való etetés. besűrítéssel járó veszteség.6 l víz = 12 dl. porcukor és méz keverékében. Kedvező esztendőben szükségletüknél sokkal több mézet gyűjthetnek. 16. A szirupnál nehezebb szennyeződés az edény fenekén visszamarad. Serkentőetetéshez erősebben hígítjuk. Egy kg cukrot tehát 26. cukorral etetünk. mert a méhek pusztulását okozhatja. hogy ez a betegség azokban a méhészetekben pusztít. Etethetünk pörgetett mézzel is. A cukrot sokan károsnak tartják. Ha az etetés célja nem az élelemkészlet kiegészítése. ún. Ha azt akarjuk. Azt mondják. 1 kg cukor + 0. éhen ne pusztuljanak. ha a méhcsaládokat olyankor etetjük cukorsziruppal. 28 . hogy a méhcsaládok le ne gyengüljenek. A háziállattá tett méhektől a méhész a jó esztendőben gyűjtött és általa feleslegesnek tekintett mézet elveszi. Különösen vonatkozik ez a mézharmatos mézre. Emberi fogyasztásra forgalomba nem hozható cukorkával télire ne etessünk. söpört cukor beszerzésére. ez az élelemhiány méhállományunk nagy részénél csaknem állandóvá és termelésünk egyik kerékkötőjévé vált. Ez téves. Ha a méhek vízszükségletének kielégítése céljából etetünk. Ezért a családok nyugtalanul telelnek. de több az átdolgozással. a cukor etetés és a Noszéma között nincs ilyen összefüggés. A cukrot szirupban. Ezért vásárláskor legyünk óvatosak. Sajnos.A MÉHEK ETETÉSE ITATÁSA A méhek munkájának eredményessége. és könnyen áldozatává válnak a Noszémának. hanem más. A mézzel való etetéssel legyünk nagyon óvatosak.

.6 kg cukrot kapott.0 10. A 2.illetve 12 dl szirupban kapnak a méhek.5 3. Egy l szirup cukortartalma 62.5 1.0 8. vagyis 15. Adott mennyiségű cukorból. Ez azt jelenti.5 4. A szirupot úgy készítjük.5 dkg-ot. 6 dl vizet adunk.5-del.0 2.5 2. Mennyi cukrot kapott ebben a család? Megkeressük az első oszlopban a 70-es számot. család 25 liter 1:1 arányú szirupot kapott. Példa: egyik családunk készletét ősszel.0 6. 1: 0. A gyakorlatban szükséges átszámításokat megkönnyíti az 1. hogy 7 l szirupban a család 4. 3. 5 kg-mal akarjuk pótolni. tehát a család 25 X 62. 29 . hány deciliter szirup lesz Az 1. hogy egy kg cukorra.5 5. hogy az élelempótlásra szükséges 5 kg cukrot 60 dl.5 dkg-ot.2 6 12 18 24 30 36 42 48 54 60 72 84 96 108 120 1. Ez azt jelenti.6 keverési arány oszlopában 60-as számot találunk.34 kg cukrot kapott.0 7. a 12.6 arányú szirupban 83. azaz 6 l szirupban juttathatjuk a családnak.5 dkg.3-del.6 1. hogy bizonyos mennyiségű cukrot mennyi eleségben adhatunk be a méheknek. Ebben a sorban az 1:0. Hány liter ilyen szirupot kell feletetnünk? A cukor mennyiségét jelző.0 9. táblázat azt mutatja.0 1.5-del vagy 83. táblázat. Példa: 1:1 arányú szirupból egy családdal 7 litert (70 dl) etettünk fel.6 13 26 39 52 65 76 91 104 117 130 156 182 208 234 260 1:0. Pl. hogy valamely családdal mennyi cukrot etettünk fel. Ebben a sorban az 1:1 keverési arány oszlopában 4.1 0.5 dkg.0 4. akkor a család által feldolgozott szirup literjeinek számát megszorozzuk egy liter szirup cukortartalmával. táblázatból azt olvashatjuk le. 65. Ha tehát azt akarjuk tudni.0 3. hogy bizonyos mennyiségű szirupban hány kiló cukor van. 1:1 arányú szirupban 62.34-ot találunk.6 8 16 24 32 40 48 56 64 72 80 96 112 128 144 160 1:2 2.0 Keverési arány (cukor kg: víz l) 1:1 1.3 dkg-ot.. vagyis a keverési aránynak megfelelően 38. Egy l szirupban viszont a következő mennyiségű cukrot etetjük fel: 1:2 arányú szirupban 38. Cukor 0. 2. táblázat. első oszlopban megkeressük az 5-ös számot.

A 3. 1:2 és 1:1arányú szirup készítése így sem nehéz. mert a cukor lassan oldódik fel.08 0.5 2.0 15.0 50.73 1.33 2.54 1.Szirup dl 1.19 0. Az első oszlopban megkeressük a 70-es számot. A cukor feloldása annál könnyebb. Ennél többet egyszerre ne adjunk.94 3. Szükséges: 58. minél hígabb szirupot készítünk.87 2. Csepegtessünk szirupot a keretekre. és nagy lendülettel vetik rá magukat a beadott élelemre. A méheket az eleség elhordásához szoktatni kell.96 1.62 0. hogy a cukor teljesen feloldódjék.83 6.25 1.15 1. A szirupot a méheknek melegen (hogy kezünk jól bírja) adjuk. hogy a cukor könnyebben feloldódjék. A kész szirup teljesen átlátszó. hogy a méheknek a répacukor átalakítását megkönnyítsük.0 45.93 1.72 7.31 0.08 3.0 80. Adott mennyiségű szirupban hány kg cukrot etettünk Hasznosíthatjuk ezt a táblázatot akkor is. Ugyanabban a sorban a megfelelő arányú jelzésnél megnézzük. Egy napi szükséglet tehát 50 X 2 dl = 100 dl lesz.04 0. akkor a beadás szokott idejében szinte várják.0 25. hogy a szükséges szirupot hány kg cukorból és hány liter vízből készíthetjük el.57 0. A lényeges az.0 30. Ilyenkor a szirupot több ízben meg kell keverni.6 0.63 2. hogy mit mutat az 1:0. mert a feldolgozás nem lesz tökéletes. egy-egy etetés cukorszükségletét kívánjuk előre megállapítani.08 2.12 3.0 20.83 1. táblázat használata a következő. feldolgozása könnyebb. A szirupot addig kevergetjük. táblázat. 30 .16 4.0 90. míg a cukor teljesen fel nem oldódik.0 35.31 2. A szirup készítése a következő: A forró vízbe a cukrot folytonos keverés közben beleöntjük.25 1:0.81 3. forralni és róla a habot leszedni nem kell.33 3. az etető szélére is. Szükségből való etetéskor az adagokat 2-3 l-ig növelhetjük. amikor.69 3.0 60. Hideg vízzel szirupot csak szükségből készítünk.75 4. Családonként napi 2 dl 1:2 arányú szirupot akarunk adni.6 arány két oszlopa.18 2.42 0.85 Keverési arány (cukor kg: víz l) 1:1 0.56 1.62 6.6. vándortanyán) akkor a cukrot hideg vízben is oldhatjuk.0 100.46 3.25 1. Serkentő etetéskor egyszerre 2-3 dl-t adunk.38 0.0 10.76 0.49 2. Az ehhez szükséges cukor táblázatunk szerint 3. Ugyancsak fölösleges különböző anyagokat tenni a szirupba azért. a sűrűbbé már nehezebb.0 70.0 5. A szükséges szirupmennyiséget (literben) megkeressük az első oszlopban. A szirupot főzni. hogy a méhek rátaláljanak. Mikor a méhek már rászoktak az etetésre.85 kg.99 5.3 kg cukor és 35 l víz.0 1:2 0. Példa: 50 családos méhészetben 30 napos nyári serkentést tervezünk. Ha melegítésre nincs módunk (pl. A készítés aránya 1:0.06 0.92 2. így gyorsabban elhordják.34 5 5. Ennek sorában megnézzük. az edény alján kristályok nincsenek. Ilyenkor az adagok növelhetők.34 1.75 4. Ezért első etetéskor ne adjunk sokat.49 8. Példa: egy esti etetéshez 70 liter szirup kell.0 40.

azt ki kell venni. a család erejét meg nem haladó mennyiségű tiszta eleséget (cukorszirupot.4 26.9 7.8 2. a család olyan gyenge.5 4. Szükség esetén nappal is etethetünk.2 6.8 11. az etetőt rossz helyre tettük. táblázat.6 30. esetleg beteg (Noszéma).1 11. hidegben etetünk. Az etetés megkezdése előtt a kijárókat le kell szűkíteni.6 Cukor kg Víz l 0. hogy az eleséget elhordják a méhek. Az ilyen panaszok okait rendszerint a következőkben kell keresni: 1.6 49.5 15. Nappal csak az etessen.4 15.7 30. Az egészséges család a megfelelő időben.4 49. elegendő levegőt kapnak.0 17. hogy az eleséget a kaptárak körül szét ne csepegtessük. Amelyik családnál valami gyanúsat észlelünk. feldolgozni a beadott eleséget.3 9.0 62. annak kijáróját zárjuk le.7 15. hogy a méhek könnyen védekezhessenek. Nagyon hátráltatja a fészektől távolabb helyezett eleség feldolgozását a hűvös.8 24. Ekkor az arány a méz és porcukor között 31 .3 7.4 69.8 15.0 35.3 40.3 3.2 77. hogy a rablást elkerüljük.6 45.3 22.8 55. aki állandóan méhei között tartózkodik és a kutatást idejében észreveszi. Minél közelebb tesszük az etetőt a fészekhez.5 20.7 3. hogy a fészket le ne hűtsük.6 61.5 0.9 27. hogy az eleség elhordására képtelen.2 5.5 37. ilyenkor a korán reggel kezdett etetést egész napon át folytathatjuk.2 22. Úgy gyúrjuk.8 27.4 43.0 50.0 33.8 15.6 0. jó helyre beadott.0 38.Szirup l 1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 60 70 80 90 100 Arány 1:3 Cukor kg Víz l 0. befödhetik és az etetés befejezése után alkalmuk van tisztulásra.7 24. A méhészek sokszor panaszkodnak. mézet) mindenkor szívesen elhordja. Annyi porcukrot adunk hozzá. Egy nap alatt 3-4 adagot is föletethetünk. amikor nincs módunk a hosszú ideig tartó esti etetésre.3 12.0 16.5 10.2 37. 1. a méhek elülése után.0 8. A téli nyugalom idején cukorlepényt vagy lépes mézet adjunk. Amelyik etetőben reggelre szirup marad.1 3.9 31.0 9.8 1.5 5.6 3. A gyúrt cukorlepény készítési módja: gyári porcukrot (házilag őrölt vagy törött nem jó) langyos mézzel keverünk össze.1 38.5 25. 2.0 25.0 34.6 55.8 62. Híg eleséget (cukorszirupot és pörgetett mézet) csak olyankor szabad a méheknek adni.0 66.0 83. és minél erősebb a család.6 18.5 18.5 19.9 50. a család népességéhez mérten túl sok eleséget adtunk. Természetesen ugyanekkor gondoskodjunk szellőzésről.8 0. amikor még besűríthetik. annál biztosabb.0 46. mint a háziasszony a tésztát. ha annak tárolására megfelelő helye van. Olyankor tesszük azt. Az etető behelyezésekor és töltögetéskor mindig ügyeljünk arra.0 41.4 7. hogy a méhcsaládok nem „akarják" elhordani.6 17.4 12.0 58. Vigyázzunk.1 6. 4.8 53.6 21.0 37. A cukorlepény háromféle lehet.3 30.5 12.6 19. zárt kijáró mellett is. hideg időjárás.6 12.7 21.3 34.5 23.2 9. 3.4 3.2 43. hogy a „tésztából" formált gömb alakját megtartsa.0 Arány 1:0.0 Arány 1:1 Cukor kg Víz l 0.0 74. Kívánt mennyiségű sziruphoz mennyi víz és mennyi cukor kell Etetésre legalkalmasabb az este.9 26.0 20.5 29. Őszi etetéskor a még szűkítetlen fészekben a családok a takaratlan rostaszövet alatt.9 13.0 31.

megközelítőleg 1:4 lesz. Az így készített cukorlepényt kissé szétlapítva a családok fölé, a keretekre fektetjük. Pároztatóba, anyaszállító zárkába, anyásító dugóba egyaránt alkalmas. A méhek szívesen fogyasztják. Mivel vizet nem tartalmaz, a teljes nyugalom időszakában sem káros. Lágyra ne készítsük, mert akkor a kaptár melegében annyira megpuhulhat, hogy a lépek közé folyik. 2. A kemény cukorlepény úgy készül, mint a szaloncukor. Egy kiló cukorra 2-3 dl vizet számítunk, és ebben főzzük. Mikor a cukor az edény oldalán már kezd megszilárdulni és hideg vízbe cseppentve kemény, de szájban könnyen omló anyagot ad, akkor levesszük a tűzről és előre elkészített, papírral bélelt tálcára, formába (üres keretbe) öntjük. A szirup kiöntésére alkalmas időpontot hőmérővel is megállapíthatjuk. A cukor akkor jó, ha hőmérséklete 117 C°. A formák hosszúságát, szélességét, valamint a cukorlepény vastagságát célunknak megfelelően szabjuk meg. Olyan alakú és magasságú darabokat öntünk, amilyenek az etetendő családok fölé a felső keretlécekre, a keretfedők vagy takarók alá elhelyezhetők. Kiöntés után a cukrot kevergetjük addig, míg meg nem fehéredik. A kihűlt cukorlepény deszkakeménységű. Használatkor a kiöntésekor alá terített és reá ragadt papírral felfelé fordítva a méhek fölé, közvetlenül a keretekre borítjuk. A kemény cukorlepény a méhek etetésére csak a nyugalmi időszakában alkalmas. Enyhe időben már nem hasznosítják teljesen, egy részét cukordarabkák alakjában kiszórják. Ezért a hideg időszak eltelte után a cukorlepény maradványait vegyük ki a méhektől. A cukorlepény a szűkösen ellátott családok kiteleltetésének biztosabbá tételére való. A családok átteleltetését csupán cukorlepényre alapozni nem szabad. 3. A cukor és méz keverékéből készült puha cukorlepény. Készítéséhez 120 fokig mérő hőmérő kell. A cukrot kilogrammonként 2-3 dl forró Vízben feloldjuk és folytonos keverés közben főzzük. Mikor 115 fokra hevült, negyedrésznyi langyos mézet öntünk hozzá (1 kg cukorra 25 dkg mézet). Ez a szirupot lehűti. Ismét 115 fokra melegítjük Ezután a tűzről levéve keverés nélkül állni hagyjuk. Állíthatjuk az edényt hideg vízbe, hogy gyorsabban hűljön. Mikor a cukor már 60 fokra hűlt, mindaddig keverjük, míg fehér színű lesz. Ekkor edénybe vagy a pároztatók etetőrészébe öntjük, vagy ugyanúgy lepényt öntünk belőle, mint a méz nélküli cukorból. A puha cukorlepény főzés nagy adagokban nehézkes és nem sikerül jól. Egyszerre legfeljebb 4 kg cukorból és 1 kg mézből készítsük. A hőmérőt pálcikára kötve úgy helyezzük a szirupba, hogy higanytartálya a szirup felszínének közelében legyen. Az edényt legfeljebb 3/4 részig töltsük meg, mert a szirup, főzés közben könnyen kifuthat. A puha cukorlepény etetésre, pároztatóba, szállító és anyásító zárkába alkalmas. A kockacukrot kemény cukorlepény helyett a téli időszakban használhatjuk. A kockákat a fészek léputcáira, vagy a rostaszövetes keretfedőre rakjuk szorosan egymás mellé. Ugyanúgy megnedvesedik, mint a kemény cukorlepény. Szintén csak a szűkös téli eleség kiegészítésére alkalmas. A méhcsaládok áttelelését csupán kockacukorra bízni ugyanúgy nem szabad, mint cukorlepényre. Újabban a kristálycukorral való etetéssel kísérleteznek. A családok nem egyformán viselkednek vele szemben. Egyik szépen hordja, a másik alig nyúl hozzá. Serkentő értéket meg nem ismerjük pontosan. Szükségből való etetésre - éppen a lassú feldolgozás miatt - nem látszik alkalmasnak. A kristálycukor etetéséhez feltétlenül nagy, lapos etetőt használjunk, hogy a méhek a cukorhoz minél nagyobb felületen hozzáférjenek. A cukrot beadáskor ajánlatos vízzel meglocsolni. A méhek etetésére néha különféle gyümölcsleveket (eper, dinnye) is használnak. Ezek csak nyári etetésre ajánlhatók. Használatuk azonban szélesebb körben nem terjedt el, mert előállításuk nagyon körülményes. Másik nagy hibájuk, hogy természetes állapotban - magas víztartalmuk miatt - nem raktározhatók. Besűrítésük házi eszközökkel nehézkes és tökéletlen. A méz pótlására teljesen megfelelő, nagy tömegben könnyen beszerezhető, a méznél jóval olcsóbb anyag a cukor. Nem mondhatjuk el ugyanezt a méhek másik fontos táplálékáról: a virágporról. A természetes, méhek által gyűjtött virágpor pótlására sokféle anyagot kipróbáltak. Ezek közül csak a mesterségesen gyűjtött virágpor, a szójaliszt és az élesztő adott kielégítő eredményt. Előnyük az is, hogy használatuk nem bonyolult, ami nem minden virágporpótlóról mondható el (pl. tojás, tej). Szerencsére, virágporban nem vagyunk olyan szegények, mint mézben. (Ebben persze szerepe van annak is, hogy a virágport még nem tekintjük emberi tápláléknak.) Virágporínség csak ritkán és kevés vidékünkön fordul elő. Pótlása nagyobb méhészetekben meglehetősen nehézkes. A jó virágporellátást inkább a virágport adó növények szaporításával, vándorlással, és a méhek által 32

gyűjtött természetes virágpor tervszerű elosztásával, gondos tárolásával kell megoldanunk, mint a pótanyagokkal. A méheknek a virágporon és mézen kívül vízre is szükségük van. A vízfogyasztás annál nagyobb, minél több a fiasítás. Egy család vízszükséglete napi 1/2 literre is fölmehet. A jó vízellátást itatókkal segítjük. Olyan itatókat használjunk, amelyekben a víz folyik. A tavaszi hűvös időszakban jó, ha meleg vizet adunk a családoknak. Az itatót a méhészet közelében - a kaptáraktól 15-30 m-re - állítsuk fel, napos, szélvédett helyen. Legyen gondunk rá, hogy a méhek mindig találjanak benne vizet. A méheknek ásványi anyagokra is szükségük van. Ezért keresik a szennyvizet, trágyalevet. Ásványi anyagokat úgy juttathatunk nekik, hogy itató vizükbe kevés, konyhasót teszünk. 1 l vízbe 3-5 g-ot. Az ásványi anyagokra különösen a fiasítás neveléséhez van szükségük. A tavaszi rendkívüli változó időjárásban helyes a családok belső itatása. Jók a kijáróra szerelhető itatók is.

A TERMÉSZETI VISZONYOK HATÁSA A MÉHCSALÁD ÉLETÉRE
A méhcsalád alkalmazkodott környezetéhez. Ennek köszönhető gyűjtő szenvedélye. Ha a bőség idején készletet nem halmozna fel, akkor a hordástalan időszakban éhen pusztulna. Az alkalmazkodás megnyilvánulása az is, hogy télire a heréket elpusztítja, a munkások számát pedig erősen csökkenti. Ugyancsak az alkalmazkodás kényszerítette arra, hogy az év hideg időszakára beszüntesse minden meleget kívánó élettevékenységét (ivadékgondozás, építés). A méhcsalád állapota - népessége, fiasítása, élelemkészlete - évszakról évszakra, hónapról hónapra változik. A változásokat a méhcsalád életének belső törvényei irányítják. Ezeket a törvényeket a környezethez (hordási viszonyok, időjárás) való alkalmazkodás alakította ki. A méhésznek ismernie kell a méhcsalád életében fontos törvényszerűségeket és azokat a folyamatokat, amelyeket ezek kiváltanak. Csak így avatkozhat be helyesen a méhek életének irányításába. A méhcsalád élete szempontjából az esztendőt a következő szakaszokra oszthatjuk: 1. A fejlődés, növekedés, 2. a teljes kifejlettség, 3. az összehúzódás, a télre való előkészület, 4. a teljes nyugalom időszaka. A fejlődés időszakában a család minden életmegnyilvánulása a népesedést, az egyedek szaporítását célozza. Ez nálunk kb. március-május hónapokra terjed. Május végére, június közepére a családok elérik fejlődésük felső határát. Ebben az időszakban a gyűjtés, az élelemtárolás, a Családok szaporodásának (rajzásnak) ösztöne nyilvánul meg. Ez annál tovább tart, minél hosszabb ideig nyújt bőséges hordást a méhlegelő. Kedvező viszonyok között júliusra is kiterjedhet. Sajnos, ez ritkán fordul elő. A fejlődés csúcspontjának elérése után az összehúzódás, a télre való előkészület időszaka következik. Ilyenkor a méhcsalád a fiasítás terjedelmének fokozatos csökkentésével, a fészek mézkoszorúinak vastagításával, a herék elpusztításával, a munkáslétszám csökkentésével, a fiatal „téli" méhek hizlalásával készül a teljes nyugalomra. Ez a készülődés a hordástól függően rohamos vagy lassú. A télire való előkészület időszaka nálunk augusztus-októberre tehető. Kedvezőtlen viszonyok között már július is ide sorolható. A teljes nyugalom időszaka november-január. A méhek csak annyi életműködést fejtenek ki, amennyi a család életben maradásához feltétlenül szükséges. Fürtbe tömörülve a lehető legkevesebb mozgást végzik, és csak a feltétlenül szükséges hőt állítják elő. Az élettevékenységek ilyen lecsökkentésének kettős célja van: a minél kevesebb fogyasztás és az életerő minél töretlenebb átmentése a fejlődés időszakára. A méhésznek a méhcsaládokat mindenkor e törvényszerűségek figyelembevételével kell megítélnie, munkáját ezek szerint kell beosztania. Méhészeti termelésünk igen nagy hibája, hogy sok méhész nem vesz tudomást e törvényszerűségekről, vagy nem hajlandó munkáját azokkal összehangolni. 33

Tekintsük át, hogyan kell alkalmazkodnunk ezekhez a törvényszerűségekhez. 1. A fejlődés időszakában a szükséges előfeltételek megteremtésével segítsük elő a méhcsaládnak a növekedése, népesedése érdekében kibontakozó tevékenységét. Ezek az előfeltételek: sok fiatal méh, jó anya, bőséges virágpor és mézkészlet, jó lépek. Minden olyan beavatkozásunk, amely ezeknek a feltételeknek javítását célozza, helyes. Viszont helytelen minden, ami a családok ilyenkor uralkodó ösztöneivel ellentétes, pl. a családok megosztása, anyanevelés. 2. A teljes kifejlettség időszaka a gyűjtésnek, a családok megoszlásának, a természetes anyaváltásnak ideje. Ekkor a méhész teendője csak az lehet, hogy elősegítse az ezekre a tevékenységekre irányuló ösztönök érvényesülését; kövessen el mindent, hogy a családok a lehető legjobban kihasználják a kínálkozó hordást, jól fejlett anyákat neveljenek, és életképes családokat szaporítsanak. Természetes, hogy ezekben a munkákban a méhésznek kell az irányító szerepet betöltenie. Hibát követ el az a méhész, aki a gyűjtési ösztöntől telített családnak nem ad lehetőséget a kínálkozó hordás kiaknázására azzal, hogy a népességéhez mérten szűk kaptárba kényszeríti. Hibát követ el az is, aki a családok teljes kifejlődését meggátolja, de az is, aki gyenge családokat szaporít, mondván, hogy őszig majd még megerősödnek. Tudnunk kell, hogy az elkövetkezendő időszak már a családok összehúzódásának ideje, tehát ezután már nem várhatjuk a gyenge családok megnépesedését. 3. Az összehúzódás, a télire való előkészület időszakában támogatni kell a méhcsaládot mindabban, ami a jó telelés előkészítéséhez fontos. Ilyen az augusztusi bőséges fiasítás, a méz és virágportárolás, a család egységének megőrzése, a fészek, telelésre alkalmassá tétele, a családok által az előző időszakban le nem váltott öreg anyák kicserélése. El kell viszont kerülni minden olyan beavatkozást, amely a telelési előkészületeket zavarja, hátráltatja. Ilyenek: új családok készítése, fiasításos lépek elvétele, anyanevelés, a télire tárolt készlet kipörgetése stb. Az augusztusban szétszedett, legyengített családok akkor sem népesednek őszig, ha bőséges fiasításuk van. 4. A teljes nyugalom időszakában a méhész feladata nem lehet más, mint ennek a nyugalomnak a legteljesebb megőrzése: a méhek széltől való védése, gondos takarása, védelme kártevők ellen. Helytelen minden olyan beavatkozás, amely ezt a nyugalmat zavarja. Például: etetés híg eleséggel, kaptárbontás, a fészek mesterséges fűtése stb. A méhészkedés akkor a legeredményesebb, ha a vázolt fejlődési fokozatok a hordási lehetőségekkel időben összehangolódnak. Sajnos, ezt viszonyaink között ritkán mondhatjuk el. A termelést legsúlyosabban érintő két eltérés a következő: a.) Főhordásunk - az akácvirágzás - ideje igen gyakran és igen sok méhészetben (egyes esztendőkben, mint például 1952- ben és 1958-ban egész méhállományunknál) nem esik egybe a családok teljes fejlettségének idejével, hanem jóval megelőzi azt. Különösen érvényes ez a korai akácvirágzásra (a helyi virágzás ilyen szempontból mindenkinek korai). Déli vidékeink akácosai rendszerint május második felében virágzanak, amikor a méhcsaládok legtöbbször még a fejlődés időszakában vannak, annak sem a végén. Természetes, hogy az ilyen családok a főhordás kihasználására még alkalmatlanok. Családjaink nagy része a teljes fejlettséget rendszerint csak akácvirágzás végére, vagyis a második akác virágzásának idejére éri el. Ezért eredményeink nem kielégítőek. b.) A télire való előkészület időszaka hazánk nagy részén annyira hordástalan és aszályos, hogy a méhcsaládok elnéptelenedése nem fokozatos és mérsékelt, hanem zuhanásszerű és túlzott. Ez okozza aztán, hogy legtöbb esztendőben még azok a méhészetek is gyengén telelnek be, amelyekben a kezelésben nem követnek el nagyobb hibát. El kell érnünk, hogy a méhcsaládok őszi összehúzódása ne legyen rohamos és túlzott. Ennek érdekében eddigi kezelési módszerünkben két ponton tartok szükségesnek változtatást. Az egyik az, hogy méhcsaládjaink a fejlődés tetőfokán valóban népesek legyenek, a másik: az őszi elnéptelenedést, hordási lehetőség megteremtésével vagy etetéssel késleltessük, tegyük egyenletessé és mérsékeltté. Nem lehet népes betelelést várni olyan családoktól, amelyek fejlődésük tetőfokán csak 10-12 léputcásak, pedig milyen sok méhészetben van ez így! Viszont a legnépesebb család is leromlik őszre, ha augusztusban, szeptember elején nincs elegendő fiasítása. Ha elérjük, 34

jól ellátott családokat. értékét egész évre érvényes mutatóval fejezzük ki. a családok akácvirágzásra való kellő megnépesedése. A családok népességét tudományos kísérletekben súlyra mérik. hogy a 9-10 lépes családok még jobbak. A szükséges népesség. Az 5-6 lépet takaró családokat közepeseknek. 3-4 fiasításos léppel. az ennél néptelenebbeket gyengéknek mondjuk. akinek akácvirágzás kezdetén a legjobb családjai 8-10 léputcásak. De nagy hibák tapasztalhatók a családok népessége terén főhordáskor és utána is. hogy a jő fejlődéshez csupán a népesség nem elegendő. fiasítás. Mi az oka mégis. Meg kell lennie a megfelelő élelemkészletnek is. léputcánként legalább 2 kg-nak (de inkább 2. 7-9 kereten nagy kiterjedésű. méz és virágporkészlet) mindig aszerint kell megítélni. Természetes. Ha nem következik teljes hordástalan idő. Ennek eredményeként a családok júliusban-augusztusban 6-8 léputcásak.5-3 kg-nak) kell lennie. Nekünk olyan mértékegység kell.hogy családjaink beteleléskor jó erősek. s akkor az eredmény nem marad el. hanem abban. amelyek sűrűn takarják fészküket (10-12 lép). amikor már nem hasznosíthatják népességüket. A több család egyesítéséből készített népes családokat azonban az állomány létszámának fenntartása érdekében a hordás megszűnése után ismét megosztja. élelemkészlet legtöbb méhészetben nincs meg a megfelelő időben. hogy a kellően meg nem népesedett családokat főhordásra összevonja. hogy életének melyik szakaszában és milyen feladatok előtt áll. A méhészetek nagy része csak úgy képes valami mézet termelni. Ezekből őszre jó telelőcsaládok nem lehetnek.különösen az idősebbeket szűkebb területre szorította.utcában mérjük. bőségesnek. A méhcsalád népességét és egész belső állapotát (fiasítás mennyisége. mézkészletük pedig legalább 5-6 kg. Fiasítás már legfeljebb csak 1-2 lépen található. A méhcsalád állapotának. megvalósul. ilyenkor legalább 10-12 kgnak. amelyek közép és nagykeretű képtárakban legalább 7-8 lépet sűrűn takarnak. akkor a tavaszi fejlődés olyan ütemű lesz. A jó családok tehát 20 keretes kaptárban 14-15. hozzávetőlegesen meg tudjuk becsülni. A 10 léputcás családot egyaránt jónak. és népességük főként fiatal dolgozókból áll. Tartsunk egész évben az időszaknak megfelelő népes. népességének folytonos változása lehetetlenné teszi. S a méhészek egy része hogyan védekezik ellene? Megkisebbíti a kaptárt! Azonban ezzel a méhcsaládok nem lettek erősebbek! A megoldást tehát nem itt kell keresni. A mézkészlet ilyenkor 30-50 kg. amelyek legalább 8 lépet jól takarnak. A téli nyugalom küszöbén. Az ismertetett minőségi mutatók nem elérhetetlenek. A főhordásra legbiztosabban az erős családok fejlődnek fel. Pedig a méhészek általában ezt teszik. beteleléskor erősek azok a családok. A mézkészletnek. népesnek tartják akác előtt és júniusban is. Kénytelen ezt tenni mindenki. tehát az első tavaszi szemle idején népesnek mondjuk azokat a családokat. amelyek a lépek 2/3-3/4 részét jól takarják. amelyek a családok rendes fejlődését előmozdítják. A fejlődés időszakának kezdetén. A gyengéktől ezt már nem várhatjuk. Az akácvirágzást 10-12 nappal megelőzően már más mértékkel mérünk. A fiasítás ekkor általában 2-4 lépre terjed ki. hogy oly kevés méhészetben vannak meg? Általában az. az is kis terjedelmű. hogy adjuk meg méheinknek mindenkor mindazt. Ezek fejlődésük tetőfokát sokkal az akác után érik majd el. hogy a családok kezelésében kevés méhész tartja be azokat a szabályokat. mint a főhordás előtt volt. Pörgetés után a helyi hordási viszonyok szerint 10-20 kg-nak meg kell maradnia. Természetes. akkor a fiasítás hamarosan újból kiterjed. A gyenge betelelés maga után vonja a rossz tavaszi fejlődést. illetve legyengülését megakadályozzák. az ennél kisebbek gyengék. Fiasításuk általában kevesebb. amire szükségük van. Ez helytelen. főként födött fiasításuk van. Ez az egy lépet vagy léputcát takaró népesség. A közepesek legalább a lépek felét borítják. Az akácvirágzás végén az erős családok sűrűn fedik a kaptár valamennyi lépét. Ez a körforgás így megy évről évre. hogy minőségét. hogy a kitűzött cél. Ilyenkor erősnek azokat a családokat mondjuk. A családok erősségét tehát lép. Az állomány akácra ismét gyenge marad. 35 . Akácvirágzás kezdetén erősek azok a családok. mert a begyűlő nektár az anyákat . Mi ezt nem tehetjük. 24 keretesben pedig 16-18 léputcásak. amellyel a népességet gyakorlati munkánk igényeinek megfelelően. a 6-7 léputcásak közepesek.

Mindig inkább a méhek javára tévedjünk. ezért a családok kevesebb léputcát mutatnak.5 kg. A fiasításos lépek 36 . Két hét múlva már ismét sűrűn takarják a lépeket a méhek. Ez a fiasítást tartalmazó lépek számának ellenőrzése. hogy az általa használt lépbe . E módszer ellen az a kifogás. Tavasszal a hűvös időben a léputcák szinte tele vannak tömve méhekkel. ahány lépen fiasítása van. A gyakorlati ember itt is megelégedhet a becsléssel.5 kg eleséget számolunk. 1 kg méz van. Annak szemléltetésére. Azonban az is igaz. hogy a becslésben nem szabad mindenkor azonos mértéket használnunk. Könyveink szerint 3 dm2 mindkét oldalán lefedett lépben kb. Méhekkel jól takartnak számít olyan lépeket is. Mit tegyen hát a méhész? Mit tekintsen egy léputca méhnek? Mindenkor az időszaknak megfelelő mértékkel kell mérni. Becslés gyakorlására nagyon jó alkalom a pörgetés. hogy a méhek sűrűsége időszakonként változik. Aki a gyakorlatban így számol. Viszont azt is tudja. hogy a méhcsaládok élelemkészletéről is tájékozottak legyünk. mert ezt kívánja a fiasítás melegen tartása. hogy egy léputcában ilyen sok méh legyen. Ezt dm2-ekben szokás mérni s abból pontos következtetések vonhatók le. ezt külön megjegyezzük. vagy április végén is tenyérnyi darabokban találjuk sok lépen szétszórva. mint melegben. Néhány próbálkozás után könnyen elérhetjük. hogy ha márciusi szemléjén 3 fiasításos lépet jegyzett be. Hűvös tavaszon csak azokat a léputcákat számítsuk.A léputcát kitöltő méhek mennyisége más hideg időben. rendesen fejlődő méhcsaládban a fiasítás felülete azonos időszakokban általában egyforma. hogy az egészséges.ha tele van . hogy akácvirágzás előtt a fiasításos lépekben csak kis mézkoszorú van. vagy a fészeklépekből kiszorította. Tudja. Hunorban pedig 2. Ilyen nehéz lépeket csak a legritkább esetben találunk. júniusban már nem szabad ilyen szigorúnak lenni. hogy egy lépen nagyon eltérő mennyiségű fiasítás lehet. egy H lépben (lépfelülete 10 dm2) 3.3 kg méz van. mint melegben. rajzási veszélyt jelentene.mennyi méz fér. mert csak a család erejének ismeretében ellenőrizhetjük a fejlődést. hogy a valóság és a becslésünk között nem lesz 5-10%-nál több eltérés. Pörgetés után a tényleges eredményt összehasonlítjuk becslésünkkel. az könnyen csalódik és méheit is becsapja. Ezek szerint egy teli NB lépben (lépfelülete 13. egy H léputcában 20-23 dkg méhet számolhatunk. mert azt a fiasítás már elfogyasztotta. amely gyors és bárki könnyen alkalmazhatja. Szükség van azonban olyan módszerre is. amikor a családok népességét azért becsüljük. Az anya minőségéről. hogy milyen eredményt adnak a különböző népességű családok. Egy NB léputcában 25-30 dkg. Májusban. következtethetünk arra. Ha a fiasítás nem az időszaknak megfelelő terjedelmű.6 dm2) 4. Igen fontos. már márciusban léctől-lécig terjed. Ez gyakorlati szempontból ki is elégíthet bennünket. az nem léctől-lécig terjedő fiasítás. mert ebben az időszakban az a természetes. Ha az eltérés nagy. Hideg időben a méhek tömörebben ülnek a lépeken. A népesség meghatározásakor a legtöbb méhész nagyon elnéző. A népesség helyes becslése különösen fontos ősszel és tavasszal.4 kg. A hőmérséklet emelkedésével ritkulnak a léputcában a méhek. Erre alapítja becslését és kiegészíti a súly szerinti becslés gyakorlatban szerzett tapasztalataival. nyilvántartása. pl. A léputcák márciusi zsúfoltsága ilyenkor túlnépesedést. amelyeken itt-ott van egy-két dolgozó. ha úgy számolunk. mert nincs is szükség arra. Természetes. hogy 4 dm2 mindkét oldalán meghordott lépben van egy kg méz. A fészekben levő méz mérlegelése nehézkes. Olyankor. hogy a lépeken kevés a méh. Mindenki tudja. mert súlyukat kívánjuk meghatározni. Megfelelő utánpótlás még nincs. a család népességének várható alakulásáról a fiasítás terjedelme tájékoztat. mert már tömegesen kelnek a fiatalok. Jobban megközelítjük az igazságot. A családot mégis legalább annyi léputcásnak becsüljük. Takartaknak csak azokat a lépeket vehetjük. Ezek szerint egy teljesen megtöltött NB lépben 3. S a gyakorló méhész tudja ezt. különbséget kell tenni tömören és lazán takart léputca között. munkánkat a szükséges irányban javítjuk. amelyekben vastagon takarják a két lépfalat a méhek. ezért a népesség nagyon megcsappan. hanem 3 lépen 1-3 tenyérnyi. Ez igaz. talán legalkalmasabb családjaink gyümölcsvirágzás végi állapota. mint enyhén becsüljünk. A népesség becslése fontos. Rendszerint ilyenkor hullnak el tömegesen a téli méhek. Az enyhe becslés ugyanis hibás következtetésekre és ezzel helytelen beavatkozásokra vezethet. A kiszedett mézes lépek becsült tartalmát feljegyezzük. A 7-8 fiasításos lépen dolgozó fiatal méhek márciusi mértékkel mérve talán 4 lépet sem takarnának teljesen. A gyakorlatban tehát a fiasításos lépek számának rendszeres nyilvántartása sokat segít. Ilyenkor inkább szigorúbban. amelyeket egész felületükön méhek borítanak.

TERMELÉS A TAVASZI FEJLŐDÉS ELŐMOZDÍTÁSA A méhcsalád télire legyengül. 25 V. csak azután növelheti egyedei számát. 6 V. Az ezután következő tíz nap alatt azonban ugrásszerűen népesedett és jóval meghaladta az április 10-i állapotot. Ez a visszaesés természetes. A népesség törvényszerű csökkenése nálunk hamarabb bekövetkezik. mert eggyel több támpontunk van a méhcsaládok fejlődésének megítélésére. mérgezésre gyanakszik. Tavasszal több ízben megszámlálták a méheket. miközben a fiatal méhek aránya növekedett.4 49. annál biztosabb.5 97. népességének növelésére. Tavasszal azonban először valamennyi téli méhet le kell váltania. Ezek a következők: 37 11. áttekinthető feljegyzések nagy segítséget nyújtanak a helyes kezelési módok kialakításában és ezzel a többtermelésben. A gyümölcsvirágzás-végi gyengülés gyakran olyan szembetűnő. táblázatban találjuk. Minél hosszabb ideje van a méhcsaládnak önmaga megifjítására. mennyi közöttük a fiatal.2 . Viszont minél rövidebb ez az időszak. Nálunk a méhcsaládok gyorsabb ütemű fejlődése március elején kezdődik. hogy a tapasztalatlan méhész Noszémára. csak azután erősödhet. tavaszi kelésű és mennyi az öreg. 16 8642 7911 7600 9525 4. 10 IV. Ahhoz. azonban csak akkor. A családok rendszerint gyümölcsvirágzás végén vannak a mélyponton. Érdekesen szemlélteti a méhcsaládban tavasszal lefolyó változást a következő szovjet kísérlet: kis családban beteleléskor megjelölték a méheket. táblázat A család egészen V. hogy a főhordást kihasználhassa. hogy beavatkozásunk nélkül is jól fejlődik. annál nagyobb szüksége van támogatásunkra. ha nagy kiterjedésű. Az adatokat a 4. Számlálás ideje Méhek száma Fiatalok arány %-ban IV. aki ismeri a jó tavaszi fejlődés feltételeit.5 24. Ugyanakkor megállapították azt is. élelemkészlet) néhány éven keresztül rendszeresen vezetett. Ettől az időponttól az akácvirágzásig csak mintegy 60-80 nap van. Ez az idő csak három méhnemzedék kikelésére elegendő. Ezután ugrásszerűen népesednek. fiasítás.számának nyilvántartása fontos. főként érett fiasításunk van. és minél jobbak a hordási viszonyok. meg kell népesednie. A méhcsalád belső helyzetéről (népesség. 6-ig néptelenedett. és kisebb-nagyobb mértékben minden esztendőben bekövetkezik. A méhcsaládoknak a szükséges támogatást csak az tudja megadni. A kísérletet a miénknél zordabb éghajlat alatt végezték.

Legyen fiatal. ha a méhek közel találnak vizet.általában nem szenvedünk hiányt. de ősszel is módjuk van a családoknak virágpor tárolására. sem tavasszal nem jut annyi munka az egyedre. Az anya értékére legbiztosabban fiasításából következtethetünk. melegen tartani. Száraz. akkor készletéből ebben az egyetlen hónapban többet fogyaszthat. hogy betegségtől mentes a család. A bőséges élelem. mert a gyenge család képtelen számára elegendő nagy lépfelületet kitisztogatni.) Több fiasítást képes nevelni. egészséges család. hogy az anya azért rak több petét egy sejtbe. Ha a tartalék szűkös. évbe lépő anya már öreg. Az anya betegségeinek jellemző külső jelei nincsenek. Az anyák korát feljegyzéseinkből ismerjük. ellenállóbbak. esetleg részben vagy teljesen hiányzó szárny nem befolyásolja a teljesítményt. Fiasítása zárt. valamint fiasítás. Egy sejtbe mindig egy petét tesz. Csak a jelölt anyák koráról lehetünk biztosak.néhány vidékünk kivételével . A fiasítás táplálásához a mézen és virágporon kívül víz is kell. Az anyáknak gyakran van látható testi hibájuk. Az „egészséges" jelző nem csupán azt jelenti. Az öreg anyákból sokkal több hull el télen és kora tavasszal. életerejükben leromlott családok kapják meg. A megmaradók nagy része sem képes akácvirágzás idejére népessé fejleszteni a családot. Az ilyen anyákat a méhek maguk is igyekeznek leváltani. vagy egy-egy potrohgyűrű megsérülése. a fiasítás megindulásával mérsékelten. Különösen káros egy vagy több láb bénasága. mert több takaró és dajkaméhe van. a család a fiasítást csökkenti. Ez egyik fontos feltétele a jó tavaszi fejlődésnek. Megesik az is. A méhcsalád fejlődése csak akkor zavartalan. szakadozott. A lábhibák károsabbak. testileg hibátlan. A hibás anyákat csak szükségből tűrjük meg. összefüggő. Az új nemzedékek testének felépítése. Ilyenkor ezt nem kell az anya hibájának tekinteni. méhállományunk nagy részének nincs meg tavasszal a jó fejlődéshez feltétlenül szükséges élelme. Igen fontos a virágpor is. mint a gyengében. A petézést nem kezdi korán. hanem azt is. hordástalan nyáron sem hagyja könnyen abba. Idejében nagy felületre terjeszti. A jó anya fiasítása mindig az idénynek megfelelő. Sajnos. 38 . mint a gyengék. az első kirepülés után rohamosan nő. egyenletesebb. vagy teljesen megáll. Különösen gyakran merül ki a mézkészlet akác előtt. b. fejlődése vontatottá válik. különösen nagy áprilisban. Fejlődése gyorsabb.) A népes családok nem betegszenek meg olyan könnyen. vagyis mindig az időszaknak megfelelő arányban vannak benne öreg és fiatal méhek. addig. Gyakori a potroh horpadtsága. c. Ha családjaink tavaszi fejlődésének megtorpanását el akarjuk kerülni. Ezért a népes családok munkásai hosszabb életűek. egészséges. Korai virágport adó növényeink legtöbb helyen csaknem az első kirepüléstől bőséges ellátást adnak. A fogyasztás a téli nyugalom időszakában kevés. mint az egész téli nyugalom idején. Ez alól a petézni kezdő anya kivétel lehet. Fiatalnak tekintjük az anyákat életük első 3 évében. Heréket csakis herelépben és mérsékelten szaporít. Jó. A Noszémát és az enyhébb költésrothadást főként a gyenge. főként dolgozó fiasítás. A potrohgyűrű kiálló része akadályozza az anyát a petézésben. az álcák táplálására szükséges pempő termelése virágpor nélkül lehetetlen. és ősszel októberig folytatja. d. Virágporban . mint a fiatalokból. Ezért fontos az élelemkészlet ellenőrzése és szükség esetén annak kiegészítése. Fiatalságuk nem lehet mentő körülmény. mint a gyenge családoknál. A kopott. az ilyen anyákat feltétlenül selejtezni kell. sokat petéző. Ha az élelem egy részét a család a szabadból nem képes előteremteni.) Az erős családban az egyes méhek fejlettebbek. A népes. ha bőséges készlete van.Az anya. akkor ezen segítenünk kell.) Az erős családoknak sem télen. A fiatal anyák között is akadnak rosszul petézők. míg helyettük ép anyát nem adhatunk. részleges vagy teljes hiánya. Jobb a fiasítás gondozása. A meleg vizet szívesebben hordják. A kora tavaszi időjárás hirtelen változásai nem éreztetik annyira káros hatásukat. A 4. hogy élettanilag egészséges. Ezt a következők magyarázzák: a. Fiasításában a fejlődés valamennyi fokozatát megtaláljuk. ezzel azonban nem elégedhetünk meg. A Noszéma fertőzésen átesett családok anyját fertőzöttnek kell tekinteni és le kell cserélni. melegítése.

tehát nem érdemes alkalmazni. és ellenőrizték.4 2. Szűkített és jól takart fészekben a családok jobban fejlődnek és kevesebbet fogyasztanak. Gyakorlati értéke még nem teljesen tisztázott.94 2. Ez a 3 téli hónapra elegendő. A családok takarásának módja Feszek szűkítetten. A szalmapárna legalább 4-5 cm vastag és ne túl laza legyen. az ún. Erősen ingadozó külső hőmérsékleten a családoknak igen nagy erőfeszítésbe kerül ennek fenntartása. A szűk méhlakás a rajzási hajlamot ébresztheti fel. A serkentő etetés sem a külföldi kísérletek. Mézfogyasztás 6. A kísérletek egyöntetűen azt bizonyítják. Ez nálunk nagyon elterjedt. Pótlására igen sokféle anyaggal kísérleteztek. A termelésre mindkettő káros. Ezt a hibát a fészek szűkítésével és gondos takarásával mérsékelhetjük. a fejlődést gyorsítani. Hely kell a fiasítás terjedésére. Hőmérséklet hatása.17 4. Ha ehhez hozzászámítjuk. látjuk. Az eredményeket az 5. Sok méhész csupán ettől várja a családok jó fejlődését. takarása. oldalról és felülről is takart Fészek szűkítve.3 3. A vékony. táblázat A teljesen takaratlan és a gondosan takart családok fogyasztása között egy hónap alatt 4 kg különbség mutatkozott. Olyat. Mi általában szalmatakarást használunk. de a növekedő népességnek is. Sok munkával jár. hogy a kaptárak fűtése megzavarja a családok törvényszerű élettevékenységét. A megfelelő hely is nélkülözhetetlen a családok jó tavaszi fejlődéséhez. Ugyanez a helyzet a virágpor ellátással is. nem ismerünk. A fiasításra alkalmas lépek hiánya csökkenti a petézés lendületét. oldalról és alulról is takart 5. Sokan a kaptárak fűtésével kívánják a méhek hőszabályzó munkáját megkönnyíteni.04 kg kg kg kg kg 39 . Legjobban megközelíti a virágpor értékét a szójaliszt és az élesztő. Egy szovjet kísérletben a különböző anyagokkal takart fészekben a fiasítás a következő mértékben növekedett: gyaluforgács 10%. nem hozza meg a kívánt eredményt. hogy a nagyobb fogyasztás a méhek életerejét is jobban igénybe vette és fejlődésük sem bontakozhatott teljesen ki. sem a hazai megfigyelések szerint nem csodaszer. felülről. serkentő etetés. Etetésük poralakban. Ezért a méhészetet a szél ellen védeni kell. Igen jól szemlélteti ezt az egyik szovjet kutatóintézetben végzett következő kísérlet: azonos népességű családokat különböző módon takartak.A fejlődést a friss virágpor és nektárhordás nagyon elősegíti. A meleg nagymértékben befolyásolja a tavaszi fejlődést. Egyes falú kaptárainkban a méhek nagyon ki vannak téve a hidegnek. hézagos szalmatakaró nem elegendő. szalma 15%. táblázat mutatja. felülről takart Fészek szűkítve és felülről takart Fészek szűkítve. Különösen nagy a hő veszteség a szélnek kitett kaptárakban. milyen nagy jelentőségű a családok gondos szűkítése. A takaróanyagok nem azonos értékűek. A szójaliszthez 5-10% finomra őrölt sörélesztő keverhető. amely tökéletesen pótolná a jó természetes virágport. takarás nincs Fészek szűkítetlen. A fiasításnak 34-35 fokos állandó meleg kell. kóc 25%. Nagy állomány etetése nehézkes. A hordást kívánja pótolni a családok mindennapos etetése kis adagokkal. A serkentő etetés és virágporpótlás összekapcsolása az élesztős cukorsziruppal való etetés. vatta 35%. a szabadban a leghasznosabb. hogy a hő veszteség pótlására a családoknak egy hónap alatt mennyi mézet kell elfogyasztaniuk.

A méhek röpködésének megindulása előtt felállítjuk az itatót. A kaptárak elején. ürülékkel telt. vagy annak egy részét át akarjuk helyezni. azt most. öreg vagy későn kelt anyával betelelt családok. jól telelt. Ennek jellemző tünetei: a méhek azokban a léputcákban hullottak le. bontsuk fel. egér kártételét vagy nyugtalanságot. Ha zúgása nyugodt. egyenletes. Megesik azonban az is. abból sok mindent megállapíthatunk. A telelőfürt lépeiben az élelemkészlet teljesen hiányzik. aszott. homokkal vagy egyéb erre alkalmas értéktelen anyaggal. annál nagyobb szükség lesz az itatóra. A tisztuló kirepülés nálunk rendszerint február második felében következik be. falombbal. Az anyátlanság jeleit mutató családot bontsuk fel. Ha már a kaptárban is ürítkeztek a méhek. Ha hangja nagyon halk vagy síró. hogy a méhek szabadon mozoghassanak. akkor nincs baj. A tisztuló kirepülés nemcsak a méheknek fordulópont a téli nyugalom és a nagy munka határán. Ha a Meteorológiai Intézet 10 fok körüli fölmelegedést jelez. A méhek szabad mozgását. rossz élelem és betegség egyaránt okozhatta. Ilyenek például a kevés élelemmel. amelyekből életjelt nem hallunk. Vezessük le a kaptárak körüli víztócsákat. Előkészítjük a kaptárakat is. akkor a családot helyezzük tiszta kaptárba. életereje töretlen. mert a kiterjedt fiasítás vízigénye nagy. harkály. fűrészporral. Az éhség miatt lehullott 40 . hanem a méhésznek is. amelyekben ősszel a telelőfürtöt megalkották. amelyek a kaptár elé szórják a hullákat. hogy a tisztulás napján ruhát ne teregessenek ki. akkor az anyátlanság biztos. Az éhező család langyos cukorsziruppal megpermetezve megmenthető. amikor a családnak már fiasítása volt. ha valóban anyátlan. A tisztulási alkalom utolsó pillanatban. Azokat a kaptárakat. anyátlanságra gyanúsak. az első kirepülés előtt tegyük meg. azonban márciusra is eltolódhat. Azok a családok. Mézet a rablási veszély miatt ne használjunk. de még jókor jött. szórjuk be hamuval. A hullák potroha duzzadt. dolgoznunk méheinkkel. Ezért a kaptárak közeléből takarítsuk el a havat. Ha a kaptár belső falai is szennyezettek. Ha állományunkat. a méhek elröpülni nem bírnak velük. A hóra leszálló vagy leeső méhek teste hamar áthűl. akkor ne bolygassuk. Kísérjük figyelemmel a méhek mozgását. akkor anyásítsuk. Ezzel megmentjük a leszálló méheket a pusztulástól és siettetjük a hó olvadását. Potrohúk kicsi. Nézzük át feljegyzéseinket. akkor nézzük meg. Ha belső ürítkezés nyomait nem találjuk. beteg lehet vagy éhezik. Az elmondottak szem előtt tartásával vegyük sorra a családok tavaszi fejlődésének segítésére irányuló tennivalókat. A tisztuló kirepülés a családok nagyobb mérvű fejlődésének kezdetét jelenti. Ne legyen gondunk vele. amelyeknél a telelés folyamán cinke. A szomszédokat figyelmeztetjük. pelyvával. mert a méhek bepiszkítják. hogy megállapíthassuk a hibát: anyátlan. Minél későbbre tolódott az első kirepülés. Az elhullás oka leggyakrabban élelemhiány. amelyek legnagyobb valószínűséggel már most rászorulnak segítségünkre. A gyanút csak növeli. rosszul teleltek. a méztől elszakadt. Zavarás. erősebb zúgást tapasztaltunk. Ugyancsak a kiválasztottak közé kerülnek azok. egyesítsük.Teendők. vagy amelyeknél még késő ősszel is heréket láttunk. és kaptárától messze szállítja a hullákat. Az ilyen családokat bontsuk fel. Ez olyankor fordul elő. Az őszi utolsó bejegyzések alapján válogassuk ki azokat a családokat. a törmelék és a hullák kihordását akadályozó kijárószűkítőket leszedjük. szorgalmasan takarít. Ettől a naptól kezdve többet kell törődnünk. Az életet jelentő mézkészlet sokszor csak 1-2 cm-re van az éhen pusztult családtól. s nagy hidegben arra húzódott össze. Közülük sok megdermed és nem tér vissza többé kaptárába. amelyek a kijáróban vagy a kaptár homlokfalán izgatottan szaladgálnak. Azok a családok. Az alsó kijárókból a hullákat kitakarítjuk. és ott bekéredzkednek (ez két családos kaptáraknái szokott előfordulni). Ha pedig a közös homlokfalon egyik család méhei a másik kijárója felé vonulnak. a kijáróban való ürítkezés ugyancsak rossz telelés vagy betegség jele. ha a család a többiek elülte után sem nyugszik meg. készüljünk fel a tisztuló kirepülésre. hogy a méhek az új helyen tájoljanak be. Az életjelt nem mutató családot hallgassuk meg. amelynek a megszállt léputcákban még volt készlete. a bepiszkított lépeket szedjük ki. Amelyik család élénken röpül. Egy részük az üres sejtekbe bújva pusztult el. hogy olyan család pusztul éhen.

a fészket szétnyitjuk ott. Az esetleges hiányosságokat pótoljuk (anyásítás. Szűkítésre választódeszkát. belső ürítkezést találtunk. esetleg egy hónapnál is hosszabb ideig nem engedi meg az első. Ezért a családokat meg kell nézni. Az ilyen családot vigyük meleg helyiségbe és langyos mézes vagy cukros vízzel permetezzük meg. Ezzel nemcsak nekem. hogy a kaptár minél rövidebb ideig legyen nyitva. ha sok volt a hulla. Az ott látottakból sok mindenre következtethetünk. Természetesen igyekeznünk kell. azt tüzetesen átnézzük.). vagy másnap vegyük szemügyre aprólékosan a kaptárak előtti területet. A legrövidebb időköz 9. Ezt a munkát a következőképpen végezzük: a kaptárt felbontjuk. viaszosvászonnal vagy bőrlemezzel fedjük. Nálam a tisztuló kiröpülés és az első tavaszi átvizsgálás között 1952—1955-ben átlag 26 nap telt el. A lépeket úgy helyezzük el. akkor a fészek egységét gondosan helyreállítjuk. Rövid bepillantással győződjünk meg helyzetükről. A gondosan szűkített fészket felülről közvetlen a keretekre fektetett szalmapárnával. akkor a család vagy legalább annak egy része még megmenthető. a hullák potroha duzzadt. akkor hideg időben kemény cukorlepényt. telt. A külső szemle után. futó (gyors) vizsgálatot kell végezni. ábra). amikor a méhek röpködnek. ősz óta erősen legyengült. szalmapárnát. Ez a fejlődés valamelyik feltételét nélkülöző családokra végzetes lehet. hogy a méhcsaládoknak van-e anyjuk. ábra). ahol a fiasítást sejtjük (a legsűrűbben takart léputcáknál). Ilyenkor a kijárót is néhány négyzetcentiméteresre szűkítjük. mert az esetleg még beköszöntő hidegben a méz nélküli léputcákban a méhek éhen pusztulhatnak.családoknál keressük ki az anyát. a leghosszabb 52 nap volt. a nap legmelegebb óráiban gyorsan bontsuk fel azokat a családokat. Nyugodtan megtarthatjuk. A tisztuló kiröpülés után az időjárás gyakran még hetekig. Ha a tisztuló kiröpülés idején nem tartózkodhatunk otthon. Mivel a tisztuló kiröpülés és az első általános vizsgálat közötti időszak a fejlődésre és ezzel a termelésre döntő lehet. meg kell bizonyosodnunk arról. Gyanús a család. Ezután a fészket gondosan szűkítjük. meganyásítjuk vagy egyesítjük. hogy az időjárás a korábbi vizsgálatot is megengedte volna. Ne féljünk. mert a hő gazdálkodást rontják. Ha anyátlan. mert a méheknek a tavaszi időszakban van a legnagyobb szükségük a melegre. amelyeknek sorsa miatt valamilyen okból aggódtunk. Ha életjelt mutat. hogy a fészek valamennyi léputcájában legyen méz (3. Mindkét oldalról és felülről is gondosan. általános tavaszi vizsgálat megtartását. a méheket gyengén megfüstöljük. Mintát kell küldeni azokból a családokból is. Ha nincs mézes lépünk. A futó szemle célja csak annak megállapítása. elegendő élelmük. megrágott lépek kivétele stb. Gödöllőre. A lényeg az. aki a méhészkedést mellékfoglalkozásként űzi. A méhek körül szerzett tapasztalatainkat jegyezzük fel. Lehet. takarjuk. majd a kaptárt lezárjuk. akkor munkából való hazatérés után. hanem igen sok olyan méhésznek számolnia kell. Rendszerint a csomó tetején találjuk. vakkeretet használhatunk. 41 . és hogy fészkük kellően szűkítve van-e. ha árnyékban 6-8 fokos meleg van. hogy a fészekben csak a méhek által sűrűn fedett lépek maradjanak. jó vastagon betakargatjuk (2. A méhek által nem takart lépeket a fészekből kivesszük. enyhe időben pörgetett mézet vagy sűrű cukorszirupot adunk. A futó vizsgálatot lehetőleg olyankor tartsuk. hogy a méhcsaládokban a fejlődés legfontosabb feltételei adva vannak e. ún. Amelyik családnál nem találunk fiasítást. A méhek még 1-2 napos alélt állapot után is életre kelnek. bőrlemezt. Ennek a feltételnek betartása azonban nem feltétlenül fontos. Ha rendes fiasítást és elég vastag mézkoszorút találunk. amelyeknél az őszi vizsgálat Noszéma fertőzést állapított meg. Kezünkben melengessük. A kifogyóban levő készletet mézes léppel kiegészítjük. a kaptárak előtt vergődő méhek vannak. leheljünk rá. A betegségre gyanús családokból küldjünk mintát egészségügyi vizsgálatra. élelem beadása. hogy kárt okozunk. de nem értem rá.

hogy a család rendben van. A futó vizsgálat után tovább folytatjuk a termelési időszakra való előkészületeket és gondoskodunk róla. ott az anya jó. hogy nagyobb teljesítményre már nem képes. hogy feljegyzünk minden olyan észrevételt. a bő készlet jelölésére „méz bőséges" bejegyzést használhatunk. Terjedelme lépenként 1-3 tenyérnyi.) rendezés előtt. Az 1944-től 1957-ig eltelt 14 év alatt az első általános tavaszi vizsgálatot március 1-10 között 1 ízben. selejtezzük ki. púpos fiasítás is van stb. akkor az anyával baj van. Ennek nyilvántartása azért jó. április 1-10 között 2 ízben tudtam megtartani.) 2. b.) b. már herefiasítás van. ami leggyakrabban március második felében következik be. Ahol ilyen fiasítást találunk. hogy méheink a kiröpülésre alkalmas napokon mindig találjanak vizet az itatóban. hogy megjavulhat. hogy a fiasítás megindult. s ha mozgásából. A fiasítás nagy része nyitott. mert később a bőven ellátott családoktól esetleg a legrosszabbul állókat megsegíthetjük. Az első általános tavaszi vizsgálat célja kettős: a fejlődés feltételeinek tüzetes vizsgálata és a kaptárak kitakarítása. A vizsgálat az esetek csaknem 80%-ában március 11 és 31 között volt. Hét léputcás család a) szűkítés előtt. egy kaptárbontással. szétszórt.a. Ilyenkor fiasítás 2-4 lépen szokott lenni. A gyengébben ellátott családoknál „méz kevés". dobjuk ki. március 11-20 között 5 ízben.) rendezés után A futó vizsgálatról elegendő annak feljegyzése.) b. ábra. sok a pete. A befiasított lépfelület körül. Mézkészlet elhelyezése a. aminek később hasznát vehetjük: pl. csak pete. Természetes. Az első általános tavaszi vizsgálatot azonnal tartsuk meg. mézkészlet van és a család semmi gyanúsat nem mutat. s ha valami gyanúsat észlelünk. testi hibájából arra következtetünk. vagy milyen hiányosságokat tapasztaltunk. mihelyt az időjárás lehetővé teszi. a sejtek takarítása folyamatban. Az anya jelenlétére és minőségére a fiasítás terjedelméből és minőségéből következtetünk. Természetes. b) szűkítés után a. belső ürítkezés. A méhek viselkedését gyakran figyeljük kívülről. Ha a fiasítás" kevés. 42 . Ehhez legalább 15-16 fokos meleg kell (árnyékban mérve). március 21-31 között 6 ízben. egy munkafolyamat alatt végezzük. ábra.) tömör választó anyarácsos választó lép műlép fiasítás mézes lép 3. akkor tartsuk meg és 3-5 naponként ellenőrizzük. beavatkozunk. Ha még abban reménykedünk. Ha munkája nem változik. A „rendben" vagy röviden „R" bejegyzés azt jelenti. Vizsgáljuk meg alaposan. here-fiasítással kevert. A család készíti a helyet a fiasítás terjedésére. hogy ezt egyszerre.

Ez utóbbit „alig" bejegyzéssel szoktam jelölni. A megerősített családban a jó anya többletfiasítása kárpótol a kidobott anyáért. illetve beadhatjuk. hogy serkentő etetést adunk. fejezetben mondottak szerint megbecsüljük. akkor a szűkös készlet pár nap alatt kimerül. ha a kijáró felé fordítjuk a mézkoszorút. A mindennapos etetés nagy munka. és a fészek hátsó részébe. ha első általános tavaszi átvizsgáláskor a mézkészlet családonként legalább 10-12 kg. anyásítunk vele. s a család éhen pusztulhat. szükség esetén 43 . hogy egy család április 1-től május 5-ig 8. vagy anyját eladjuk. A koszorú helyét hamarosan fiasítás foglalja el.Az anyátlan családokat anyásítsuk meg. hogy a gyengeséget nem betegség okozta-e. 2-4 dm2-t sejtnyitó villával felnyitjuk. Minél népesebbek a családok. hogy a gyenge családok jobban fejlődnek. Esténként 23 dl eleséget adunk. A méhek a felnyitott készlethez szívesebben hozzányúlnak. A méz felnyitásával egyúttal irányíthatjuk a fiasítás terjedését is. Ha a gyenge családok anyáit most elpusztítanánk. A kiürült kaptárakat kitakarítjuk. Amelyik „családban" csak párszáz méh van az anyával. kerülhetnek lecserélésre. vagyis 20 keretes kaptárban (pl. a mézes lépek fokozatos felnyitásával pótolhatjuk. Volt már olyan esetem. Az élelemkészletet „A méhcsaládok kezelése" c. Ez legjobban kaptárcserével oldható meg. A vizsgálat alatt észlelteket pontosan feljegyezzük. lehetőleg tartalék mézes léppel. akkor a felnyitott lépekből innen is szívesen behordják a mézet. Mi legyen a gyenge családok sorsa? Most még ne egyesítsük azokat. Hunor) legalább 6. s csak azután serkentsünk. A szűkösen ellátott családok megsegítését ne odázgassuk el azzal. Így népességüket még méhek nevelésére hasznosíthatjuk. akkor cukorsziruppal etetünk. Általános elvként tartsuk be. amikor a méhek már rendszeresen kiröpülhetnek. Az anyátlan családokat tehát tavasszal feltétlenül anyásítani vagy egyesíteni kell. A szemle után a családokat továbbra is gondosan takarjuk. Ilyenkor a mézes lépet a család fészkének hűtése. és népüket más családok erősítésére használjuk. Első vizsgálatkor a födött készlet egy részét. Ez téves felfogás! Előbb egészítsük ki bőségesre a készletet. „kevés" vagy „nagyon kevés". Ha ilyen nincs. A serkentő etetést csak a virágporhordás megindulása után kezdjük meg. A szükséges mennyiséget nagy adagokban adjuk be. akkor a petézésben csak kissé is lemaradó anyákat kidobjuk. mint fiatal méhekből álló 5-6 léputcás. és a fiasítás zavartalanul terjedhet. hogy jól fejlődnek. hogy vele le ne hűtsük a fészket. 7-8 léputcás család nem fejlődhet olyan jól. ezzel élettevékenységük fokozódik. Ha állományunk nagyon gyenge. Az a megnyugtató. zavarása nélkül felbonthatjuk. Gyorsan célt érünk úgy is. Csupa öreg dolgozóból álló. vagy csak annyit jegyzünk fel. Az anya jelenlétének és minőségének ellenőrzésével egyidejűleg megbecsüljük a család népességét is.24 keretesben (NB) legalább 7-8 lépet sűrűn fednek. Úgy helyezzük el az etetőt. A családokat csak tiszta kaptárakba rakjuk át. Ezt néhányszor megismételjük. Akácig még anyáink pusztulhatnak el. annál valószínűbb. Természetesen a jó fejlődéshez nem csupán népesség kell. Az új nemzedék keléséig még sikeres anyanevelés esetén is teljesen elnéptelenednének. A szűkös készletet sürgősen ki kell egészíteni. amelyek fészküknek legalább 60%-át takarják. áthelyezik. s majd az pótolja az élelmet. nagyon vastag födött mézkoszorú gátolja a fiasítás terjedését. Az első vizsgálat másik célja a kaptárak kitakarítása. akkor esetleg később látnánk kárát. akkor bontsuk fel a mézkoszorú egy részét. hogy a méheknek ilyenkor már sok vízre van szükségük. A méhek így hamarabb elhordják a mézet. 1:1 arányú sziruppal etethetünk. Ha hordás nincs. Ha a méhek a kaptár fészken kívüli részébe is kijárhatnak. kis felületeken szétszórt. A családok ilyenkor még alkalmatlanok jó anya nevelésére. A méhek innen kihordják a mézet. Ehhez 1:1 vagy 2:1 arányú szirupot használunk. hogy inkább kevesebb lépen legyen nagy kiterjedésű fiasítás. Tekintettel arra. Ha pl. azonban helytelen és káros lenne ilyen esetekből arra következtetni.5 kg-ot fogyasztott. életereje is. Az anyának tehát inkább a már fiasítást tartalmazó lépen adjunk helyet a petézésre. Akácvirágzás idejére csak azokból remélhetünk jó családokat. Anyásításra mindig a leggyengébb tartalékcsalád anyját használjuk fel Ha tartalékanyánk nincs és vásárolni sem tudunk. mint sok lépen. akkor az anyátlan családot egyesítsük. Felhasználás előtt győződjünk meg arról. A fiasítás terjedésével a fogyasztás rohamosan nő és hordástalan időben családonként napi fél kg-t is elérhet. a kijáróból távolabb helyezik át. Ez a változékony időjárásban még inkább szükséges. hogy „bőséges". azt gondolkodás nélkül fel kell oszlatni. igen sokat számít a méhek belső értéke.

ugrásszerűen növelik a fiasítást. Beadás előtt a bennük levő mézet felnyitjuk. a családok népességének növekedésével és az enyhébb idő beköszöntésével kerül sor. vagy . hogy a családok eredeti kaptárjukhoz hasonlóba kerüljenek. Mikor a méhek már a választófal (vagy takaróanyag) és a szélső lépek közötti részt is sűrűn takarják. kórokozót is elpusztítunk. A kaptár takarításához kell: tollseprő vagy kefe a szemét összetakarításához. kis lapát a törmelék kiszedéséhez.a fészekből a kaptár másik részébe is kihúzódnak. ha az anya a már megkezdett lépeken terjeszkedik. és annak kijárója az előbbivel azonos helyen legyen. az ürülék letisztogatásához. Ily módon megmentjük a moly pusztításától. Tűzdelni csak népes családoknál és meleg időjáráskor szabad. elpusztul. előnyösebb. egérrágott.ha fejlődésük valamennyi feltétele megvan . Igen jók a mézkoszorús lépek. félig kiépített. Gyenge. Ezt tűzdelésnek mondjuk. Az így előkészített lépet a méhek szívesen munkába veszik. Azok a munkáslépek a legmegfelelőbbek. Az állandó meleg idő beállta után népes családok fészke veszély nélkül tűzdelhető (akácon. hogy átmelegedjenek. az összes lépeket léphordó ládába rakjuk. rongy a nedvesség feltörléséhez. Vigyázzunk. a kaptárból a lépek egy részét kivesszük és a fészket helyükre toljuk.nem teljesen elválasztott kaptárakban . Egyébként sok méh eltájol. túl öreg lépek akadályozhatják. Összehúzódik és a tűzdeléssel szétszórt fiasítás egy része meghűl. Ehhez a munkához segítség kell. Az új méhek tömegesebb kelésével megindul a népesség gyarapodása is. mert a fiasításos lépek száma kedvező időben rohamosan növekszik. A fészket legalább kéthetenként ellenőrizni kell. az üresen maradt részről a hulladékot elsöpörjük. Az első általános tavaszi átvizsgálás után a méhcsaládok . 2. akkor előző nap meleg helyiségbe kell vinni. A szűzlépekbe ilyenkor még nem szívesen petézik az anya. ábra). mézzel telt. Ott. amelyekben a fiasítás nagy lépfelületekre terjed ki. A fiasításos lépek mellől elvesszük a petézésre alkalmatlan lépeket és helyükre olyanokat teszünk. A hullákat égessük el. vagy ássuk el. ahol a lépekben még csak kis terjedelmű fiasítás van. A bővítésre szánt lépet a szélső fiasításos lép és a mézes-virágporos lép közé tesszük (4. Fészket bővíteni és tűzdelni csak olyan családokban szabad. Egy ember csak kis kaptárakkal boldogul. ezután a családot visszarakjuk. s az anya hamarosan bepetézi. hogy a kis felületen. Ha nincs üres kaptárunk. A gyenge családnak árthatunk vele. vagy csupán az egyik oldalon befiasított lépet 2 erősen fias közé tesszük. akkor itt az ideje a fészek tényleges bővítésének. a kaptár másik részét is kitakarítjuk. amelyekbe szívesen petézik az anya. akkor a következőképpen takarítsunk: 1. kevés fiasítású családokhoz egy lép elegendő. A viaszt tegyük napviasz-olvasztóba. Ezeket az anya útjából el kell távolítani. 44 .fertőtlenítjük. amelyeknek sok fiasításuk van. a lépeket a kitisztított részbe visszatoljuk. hogy a mézkoszorú a kijáró közelébe kerüljön. hanem csak azok sorrendjének megváltoztatását vagy cseréjét. vagy a lépet megfordítjuk úgy. Jó a lépet langyos cukorsziruppal bepermetezni. A fészek tényleges bővítésére később. A kaptárak aljáról összegyűjtött törmeléket rostaszöveten szitáljuk át. Ez nem jelenti a fészek bővítését. Ha a cserére szánt lépeket nem a fészekből vesszük. vagy vízben olvasszuk ki. Szokás a lépet a fiasítás közé is behelyezni. a fészket egyszerre két léppel bővíthetjük. Erős családokban. a szemetet kiszedjük és a kiszedett lépeket visszarakjuk. Elősegíthetjük a fiasítás terjedését azzal is. penészes. mert lehűlés esetén a megtűzdelt fészket képtelen melegen tartani. A fiasítás terjedését heresejtes. mert a népesedés most már rohamos. ábra). a lépek számának növelését. mintha újakra tér át (5. és sok kártevőt. amelyekben néhány nemzedék már kikelt. a fiasítás terjedését gátló vastag mézkoszorút felbontjuk. tarlón). a kaptárt kitakarítjuk.

Annak szemléltetésére.). A tavaszi építtetéstől ne idegenkedjünk. Ügyeljünk.). Kivételt csak jó tulajdonságú családoknál teszünk. ábra. A fészekbővítés céljából felbontott családok állapotát állandóan ellenőrizzük. mert egyébként megbontja a fészek egységét és akadályozza a fejlődést. csak több család átlagával bizonyíthatjuk.ha jókor adtuk be .rögtön munkába veszik. hogy a műlép födött koszorús lépek közé kerüljön. A műlépet szintén a szélső fias lép mellé tesszük. a kaptár fenekére viaszpikkelyeket hullatnak. 45 . akkor etessünk. kevés hely. ábra. Erre nem volt mód. Szándékosan nem válogattam úgy a szemléltető anyagot. Az akadályt hárítsuk el.) Ha hordás van (fűz. milyen gyakran kell a méhek életébe tavasszal beavatkozni és hogyan fejlődik a család. A szűkített fészek a) bővítés előtt. b) szükséges b. A műlépet a méhek . Ha a hordás megszűnik. A felsorolt példák igen jól szemléltetik a családok tavaszi fejlődésének menetét. juhar stb. Ha az anyában találjuk a hibát. b) bővítés után b. Méhészetemben a különböző népességgel induló családok 1956-ban az akác előtti rendezés idejére a 7. Ilyenkor üresen hagyhatjuk a keret alsó felét vagy harmadát.a. nem akadályozza a fejlődést. Mindig egész műlépet használunk. Fészekbővítés a) korai. Az összehasonlítás jobb lenne. mert ha a hordás megszűnik. keressük az okot (mézhiány. és a méhek az építési ösztön felébredésének bizonyítékaként zugépítményeket húznak. táblázatban láthatóan fejlődtek. ne sajnáljuk kidobni és másikkal helyettesíteni. Ez a törvényszerűség nem mutatkozik teljes egészében a példákban. közlök néhány adatot feljegyzéseimből (6. hogy a népesebb családok erősebbre fejlődnek. a fiasítást több lépre kiterjeszteni nem tudja.) a. A fészek mindkét oldalának műléppel való elzárása veszélyes. hogy a népesebb család akácvirágzásra népesebbé fejlődik.) 5. vagy a műlépet vegyük ki. táblázat). vagy az idősebb lépeket javítgatják. Azt. mert hiszen a fejlődés sok egyéb tényezőtől is függ. ha a különböző népességű családokat egy esztendőből hoztam volna. az anya a műlépek közötti lépekre szorul. ha elősegíteni akarjuk a herenevelést. hogy a fejlődés megtorpant. mert egyik évben sem volt mindenféle népességű családom. Azonban a felsoroltakból is látszik.) 4. Ha azt tapasztaltuk. mert ellenkező esetben a mézkoszorút hizlalják meg és a műlép felső része kiépítetlen marad. Ha anyánk nincs. akkor kiépített lép helyett műlépet is adhatunk. rossz anya stb. gyümölcs. Az anya gyakran már félig kiépítve bepetézi. a családot egyesítsük.

20-án 6-7 12. virágpor bő IV. 5. 17. II. futó vizsgálat IV.3 10-11 16. I.5 2 1 8 bő van van bő 9. első vizsgálat IV. 24. második szemle IV.5 4 1 6. fészekbővítés V. fészekbővítés V. 2. fészekbővítés 1955-ben 5 léputcás család fejlődése III. 30.5 4** 2 1 van 6.5 6 4 kevés alig 11. 24. ** Közben 4. 17. 1. fészekbővítés V. akác előtti szemle 1956-ban 9 léputcás család fejlődése IV. akác előtti szemle * A család készletét V.8 8-9 14. futó vizsgálat III. 1. 24. táblázat Népesség hány léputcás Kiteleléskor V. első vizsgálat IV. I. után kiegészítettem. fészekbővítés AB kezdet! V. 1. II. futó vizsgálat IV. fészekbővítés V.5 7. 17. 27. 5. első vizsgálat IV. 1.5* 1. 20. 4. 15. fészekbővítés V.5 van van kevés 10 6 1. II. első vizsgálat.Fias 54-ben 4 léputcás család fejlődése III. II. 5. fészekbővítés V. 1 2 3 5 2 5 7 8 3 3 4 5 6 8 3 5 7 8 3 6 11 12 3 5 8 9 4 4 5 9 10 Nép 4 4 5 6 5 7 9 11 6 5 5 7 10 10 7 7 9 15 8 10 15 16 9 10 14 15 10 10 10 13 18 Méz van 2. I. 12. 23. I. első vizsgálat IV. fészekbővítés V. 15. első vizsgálat IV. 17. 28. II. I. akác előtti szemle 1956-ban 10 léputcás család fejlődése III.9 7. I. 22. 4. 15. akác előtti szemle 1957-ben 6 léputcás család fejlődése III. első vizsgálat IV. fészekbővítés V. II. fészekbővítés V. fészekbővítés V.5 4. táblázat Növekedés % 197 168 161 46 . fészekbővítés V. II. I. 5.5 kg feletetve. akác előtti szemle 1955-ben 7 léputcás család fejlődése III. 2. 22. akác előtti szemle 1956-ban 8 léputcás család fejlődése IV. 28. 26. fészekbővítés IV.

Azonban mégsem érték el azt a népességet. Ezért az ilyen családokat megcsapoljuk. amelyiknél meg kell állanunk. hogy fészket általában kétszer bővítettem. hogy a családok telelési népességében is van egy optimum (legkedvezőbb népesség). takaró lépre nem szívesen fiasít az anya. történhet ez meg. hogy bizonyos nagyságig a gyenge családok százalékosan jobban népesednek. A mézkamrába felhelyezett fiasításos lépek mellé feltétlenül tegyünk takaró lépet is! Az üresen maradó rész alatt a fészeklépeket letakarjuk. A fészket időben bővítsük. Az adatokból kitűnik. Helyükre bepetézésre alkalmas lépeket. Az életerős családok megvédik a molykártól. Az ezekben fejlődött munkások gyengébbek. Ez a fiasítás és a dajkaméhek közötti helyes arány felbomlásához és a rajzási ösztön felébredéséhez vezethet. Ezzel egyidejűleg 2-3 födött fiasításos lépet is fel kell akasztani. Ha a rajzási hangulat már jelentkezik. A kaptárak fészken kívüli részében levő lépekhez engedjük hozzáférni a méheket. nehéz megakadályozni annak további erősödését. Ha a család nem nagyon népes. kis kaptárakban. és a gyengébb családok erősítésére használjuk fel. vagy ha hordás van. Ezt a munkájukat azzal könnyítjük meg. akkor a mézkamrának csak egy részét nyitjuk meg. Később már csak a családok erős legyengítésével érhetünk célt. amit a jobban induló családok. hogy a jó családok az akácot 8-10 nappal megelőző időre 15-16 léputcára fejlődnek. amikor már 7-8 lépen van fiasítás. Viszont figyelmeztet ez a törvényszerűség is arra. a fészek egységének megbontása. Látjuk tehát. Az anya nagyobb összefüggő üres lépfelület hiányában . Ha a családok fészküket már gyümölcsvirágzás alatt sűrűn takarják és 78 lépen nagy kiterjedésű fiasításuk van. míg a bölcsőkben nincsenek álcák. mert a két szélső. elveszünk egy-két fiasításos lépet. mert a gondozatlan lépekben április második felében a viaszmoly esetleg már kárt tehet. ha esetleg túlnépesedés fenyegetne. A kaptáron kívül tárolt lépeket kéthetenként kénezzük. kihordják a megromlott virágport is.könnyen csökkenti teljesítményét. Az időben végzett fészekbővítés.A 6-7 léputcás családok népesedése volt aránylag a legnagyobb. és még hűvös idők járnak. A családok erősségét csak akkor korlátozzuk. akkor beavatkozásunk nélkül túlnépesedhetnek. az építési lehetőség egyaránt ezt a célt szolgálja. 20keretes rakodókban ilyenkor már nem bővíthetünk a fészekfiókban. A melegebb idő beálltával. mint az erősek. Közben a jól fejlődő családoknak már az egész kaptárt megnyitjuk. így csökkentjük a rajzás veszélyét. Azt is bizonyítják a számok.népességüknek csaknem kétszeresére fejlődtek. A fészek megnagyobbításával és építési lehetőség nyújtásával foglalkoztatjuk a méheket. Ezek kitelelési. A fiasításos lépek a mézkamrában egymás mellé kerüljenek. jól betelelt családoknál (20 keretes Hunor. Ezért a családot fel kell engedni a mézkamrába. A felső takarást továbbra is fent hagyjuk. A fészekbővítést egészen a gyümölcsvirágzás végéig folytatjuk. rendszerint már áprilisban. egész műlépeket teszünk. Megjegyzem. Ez annál inkább fontos. Mégis helytelen lenne csupán ezért gyenge családokat tartani. fűz vagy repcevirágzáskor. 47 . Kitisztogatják a penészes lépeket. A bölcsők leszedése. hogy egyik esztendőben sem serkentettem. A tavaszi fejlődés idején munkánk a méhcsaládok népességének minél gyorsabb növelésére irányul. Ilyenkor a tömeges hordás beköszöntése még megszüntetheti a bölcsőktől megfosztott család rajzási hajlamát. teljesítményük rosszabb. kétanyás NB). hogy a penész miatt már teljesen törékeny léprészeket és nagyobb terjedelmű romlott virágporos részeket lépközfalig lekaparjuk. Ez különösen akkor fontos. megkezdi kártételét a viaszmoly is. általában csak addig segít. Jó gyümölcs. csupán néha mézet bontottam fel. ami a rajzási ösztön feléledéséhez vezet. A tavaszi fejlődés idején mindent kövessünk el a rajzás megakadályozására.

rohamos. 2.20 55. A különböző népességű családok hozamát a 9. Ezek a különböző népességű családok közül a következő arányban kerültek ki: 48 . ezért jó kihasználása méhészetünk hozamára döntő. 1. A könnyebb megértés és tájékozódás kedvéért hozzávetőlegesen léputcára is átszámítottam. a legelő jó megközelítése. hiszen egy kg nektár begyűjtéséhez sok ezer méhforduló kell. hogy elpusztuljanak. etetnünk kell azokat. Saját szükségletüket még azok a családok sem gyűjtötték be. a fölösleget kipörgették. A családokat ősszel 22 kg-os átlaggal kívánták betelelni. a népes családok jelentősége még nagyobb. A családok népességének a hozamra gyakorolt hatását gyakorlati tapasztalattal is bizonyíthatom. Méheink fölösleget rendszerint csak akácból gyűjthetnek. PÖRGETÉS A tavaszi mézelők nem adnak tömeges gyűjtést. mert a többit leköti a népességhez viszonyítva még aránytalanul nagy fiasítás.5 5 2 7 3 10 4 13 Gyűjtés 7 14 20 34 49 Pörgetés Kg 0 0 0 12 27 Őszi etetés 15 8 2 0 0 8. Legtöbbször még a családok mindennapi szükségletét sem elégítik ki. Ez természetes. 1956-ban pörgetési átlagom a 2 akácon 52 kg volt. táblázat) kitűnik. Egyik szovjet méhészeti kutatóintézet végzett ilyen kísérleteket. hozamuk azonban 125%-kal volt több. rövid ideig tartó akácunkon. illetve ha ennél többet gyűjtöttek. tehát készletüket erre egészítették ki. 1 NB léputcára 30 dkg méhet vettem. A gyenge családok csak kevés dolgozót küldhetnek külső munkára. táblázat Igen érdekes a legmagasabb hozamú családok népességének vizsgálata. A 13 léputcával indulóktól már 27 kg-os átlagot pörgettek. Népességük csak 30%-kal. megfelelő nagy kaptár. 3. A mi. Hozamuk átlag 12 kg volt. hogy a gyenge családoktól nemcsak eredményt nem várhatunk. (A kísérlet leírása a családok népességét súlyban adja meg. 60 kg-on felül 16 családtól (vagyis az állomány 28. A kísérletet hosszantartó hordáson végezték. Különböző súlyú családok hozamát ellenőrizték. amelyek a főhordás indulásakor 7 lépet takartak. A főhordás tökéletes kihasználásának követelményei a következők: 1.46 52. A családok Súlya kg Népessége léputca 1 3 1.6%-ából) pörgettem. Pörgethető fölösleget csak a 10 léputcás családok adtak. táblázat A családok népessége akác előtt 10-12 13-15 16-18 léputcás léputcás léputcás Átlagos hozam kg 46. ha nem akarjuk. amelyek akácvirágzás idejére megközelítették fejlődésük csúcspontját. népes méhcsaládok. Jó gyűjtést csak azoktól a családoktól válhatunk. táblázatban hasonlítom össze.) A kísérlet eredményéből (8.MÉZELTETÉS. hanem még támogatnunk. A népes családok előnyét sok kísérlet és gyakorlati tapasztalat igazolja.96 A családok száma a csoportban 16 29 2 9.

Pohánkatáblától különböző távolságra lerakott egyenlő népességű családok 40 napos hordás alatt a következő pörgetési átlagot adták: A pohánkatábla közvetlen közelében……. Fontos tehát. mert leálltak. Mivel ilyenkor az elhullás kevés (a téli méhek erre az időre már elpusztultak) a családok rohamosan népesednek. hogy a virágzó növényeket a méhészet közelében több méh látogatja. mint az. ha nincs hordás. egy példa. A méhcsaládokat az akácvirágzás kezdete előtt 8-12 nappal mézelésre készítjük elő. akinek 10-20 gyenge. Ennek a feltételnek teljesítése legtöbbször módunkban van.25 kg. ami az akác indulásakor kívánatos lenne. Pedig jobban jár az.. hogy csak népes családoktól várhatunk eredményt. amikor a rajzási ösztön felébredésétől kell tartani. napján már be kellett avatkozni. Vannak. A hordási lehetőség jó kihasználásának másik feltétele a legelő jó megközelítése. Íme. mint nagy távolságokon. Számtalan adat bizonyítja. a rövidebb úton kevesebb üzemanyagot (mézet) fogyasztanak. a közelebbről többször fordulhatnak. A családok túlnépesítése káros lehet. Megszorulnak. Ehhez járul az is. Igen sok méhész olyan családokkal indul az akácnak. amelyek fészküket (10-12 lép) sűrűn takarják. mert ezzel hozamukat növeljük. míg a nagyobb számú gyenge saját szükségletének begyűjtésére is képtelen.60 kg-on felül adott a a a a 12 13-14 15-16 17-20 léputcás családok léputcás családok léputcás családok léputcás családok 11 28 44 60 %-a %-a %-a %-a A legnépesebb családoknál a késői akác 4-5. hogy a hordást adó növényekhez közelebb elhelyezett méhcsaládok többet gyűjtenek.. de még nem érték el azt a fejlődési fokot. amit a legelő közvetlen közelében elhelyezettek. hogy kezelésük kevesebb munkát. A népességben is az optimumot kell keresni! Ezek a számok is fényesen bizonyítják. a 24 keretesekben 16-18 lépet). mint a távolit. sőt egy órára se csökkenjen. akik csak a kaptár valamennyi lépét sűrűn takaró családokat tekintik akáchordásra éretteknek. a rajzási ösztönük fölébred. S mégis. mint a röviden.. Ekkor ellenőrizzük helyzetüket és megállapítjuk. hogy a méheket végig a gyűjtés láza uralja és munkalendületük egy napra. 24 keretesben 9-10 lépen kiterjedt. A népes családok előnye még az is. főleg fedett fiasításuk és elegendő mézkészletük van. Összefoglalva: kevesebb beruházással és termelési költséggel nagyobb eredményt hoznak. hogy a méheket lehetőleg mindig a nektárt adó növények közvetlen közelében helyezzük el. de inkább3/4 részét takarják (a 20 keretes kaptárakban 14-15. A többlethozamban a következő tényezők játszanak közre: a méhek a közeli legelőt hamarabb megtalálják. 49 . elhelyezésük kevesebb méhlakást.. Sajnos. amelyektől eleve nem várhat eredményt. A rohamos akáchordást az ilyen családok nem képesek tökéletesen kihasználni. Ezekben a családokban a fejlődés akácig már akkor sem áll meg. Az 1200 méterre levő családok csak 54%-át adták annak. vándoroltatásuk kevesebb szállítóeszközt kíván. A hátralevő időben a fiasítás nagy része (40-50%-a) kikel. hogy lakásukat nem töltik meg teljesen.46 kg A pohánkatáblától 300 méterre ……………. A méhek először a legközelebbi virágokból gyűjtenek. 20 keretes kaptárban 7-8. akinek 5 népes családja van. mit látunk. sokszor azonban nem tulajdonítunk neki kellő jelentőséget. amelyek a virágzás kezdetére a kaptár 2/3. mint távolról. Az akácot csak azok a családok használják jól ki. alkalmasak lesznek-e az akácvirágzás jó kihasználására.. másrészt. Az 5 népes család szép eredményt adhat. Az ilyen családoknak már bőségesen van gyűjtőméhük. 2.38 kg A pohánkatáblától 1200 méterre……………. ilyenkor pedig döntő. méhállományunk nagy része még akácvirágzás után sem üti meg azt a mértéket. Jó eredményt csak azoktól a családoktól várhatunk.. a hosszú úton több veszélynek vannak kitéve.

A 4.30 2. át sem veszik. Az öt nap súlyemelkedése 56 kg volt. hanem magunknak is anyagi kárt okozunk. amikor több ilyen rendkívül jó nap is követi egymást. Ilyenkor tehát a munka lendülete folyamatos. hogy NB kétanyás kaptár. sőt kivételesen napi 20 kg-os gyarapodásról is. A nektárnak sokkal több hely (lép) kell. A túlnépesedett család kaptárja ennél hamarabb annyira megtelik. hogy a nektár nagy víztartalma miatt nagyobb helyet foglal el. A további emelkedés a következő volt: 22-én 23-án 24-én Ekkor az akácot a nagy forróság leégette. A kaptárak felbontása megmutatta a hibát. 18-án 19-én 20-án (rosszabb idő) 11 kg 9 kg 8 kg 19-én és 20-án már feltűnt a súlygyarapodás csökkenő irányzata. mert a méz még nem érett be. napon pedig a méhek nagy része tétlenül ült a kijárók előtt. akkor 10 kg-os hordáskor a nektár elhelyezésére 9 lép szükséges. Ennek kettős oka van. mert ugyanakkor más mérlegesek még a hordás töretlenségét mutatták. Gyenge hordáskor a naponként begyűjtött nektár nem sok helyet foglal el. Másik. Ha egy NB lépbe 3. hogy a méhek leállnak. a család nem szorul meg. Ez azért is káros. pedig a 10 kg-os súlygyarapodás akácon nem ritka! Tudunk ennél nagyobb 15-17. 3 nap alatt 30 kg-mal lett nehezebb. Az ilyen lehetőségek a méhekkel túlzsúfolt kaptárban nem használhatók ki. Barátom. Taranov szerint a nektárnak háromszor annyi hely kell. Láttam olyan esetet.00 4. A mérlegelési eredmények a következők voltak: V. mert elősegíti a rajzást. és hogy jó akácon az egy anyával fejlesztett családok is könnyen megszorulhatnak. hogy nagy felületen érintkezzék a levegővel és fölösleges víztartalma gyorsabban elpárologjon. mert még éretlen. Az akáchordás kihasználásának harmadik fontos feltétele a nagy kaptár. amelyben a családokat akác előtt nem egyesítették.50 5. akinek családját mérlegeltük.5 9 3 kg kg kg 50 . Minél rohamosabb a hordás. 1950-ben a Pusztavacsi akácosban a hordás május 14-én indult. Akácvirágzáson a hordás 6-7. Egyik. mint a méznek. annál hamarabb telnek meg a lépek nektárral. napjáig nem szabad pörgetni. Több ízben tapasztaltam. mennyire fontos a méhcsaládok töretlen munkakedvének megőrzése.20 kg kg kg kg V. 14-én 15-én 16-án 17-én 0. mert a családok pár napos hordás alatt megszorulnak. 1956-ban második akácon öt egymás utáni napon mértünk egy anyával fejlesztett családdal 10 kg-on felüli gyarapodást. 12.5 kg méz fér. Mire sok összegyűlne belőle. A családok leállnak. 21-én pörgetett. Korai pörgetéssel nemcsak mézünk hírnevét rontjuk. Minden lép megtelt. ha a méhész nem tartózkodhat állandóan méhei mellett és nem segíthet a családon. Különösen veszélyes a túlnépesedett családokkal való mézeltetés akkor. addigra a méhek már beérlelik.3. sőt ha víztartalma a 22%-ot meghaladja. A bajon a méz elszedésével nem lehet segíteni. hogy a méhek nektárral nem töltik tele a sejteket. Vannak szerencsés esztendők. Ezen a napon a mérleges 7 kg-ot gyűjtött. mint a méznek. a kaptár homlokfalán. Igyekeznek minél jobban szétteríteni. A nagyobb víztartalmú mézért kevesebb pénzt kapunk.

Mérleges kaptár súlyváltozása 1951ben. illetve egyesíteni. kétanyás kaptárban). mely családok bocsáthatók erősítés nélkül a főhordásba. Feljegyezzük: melyik családnak. ábra). Először a tartalékcsaládok népét és fiasítását használjuk fel. akkor el kell vinni egy nyitott fiasításos lépet a rajta ülő méhekkel és az anyával. Ha úgy egyesítünk. Ha ez nem elegendő. A munka menete: a családokat végig vizsgáljuk. Azután az új helyen hozzá kell söpörni egy másik. Az időben való beavatkozás szükségességét mutatja. hogy a 22-24 keretes NB kaptár egy család számára is kicsinek bizonyulhat. Húszkeretes Hunornál 25 kg körül állnak le a méhek. Én pedig. nyitott fiasításos lép dajkaméheit. az első akácvirágzás idején nap kg 14 15 0. hogy helyéről elvisszük az anyát (pl. népességüket. de lehet a NB kaptár végében leválasztható 3 keretes rekeszbe is. melyek a főhordás önálló kihasználására alkalmas családok.5 16 5 17 4. Ezt a munkát papíron készítjük elő. fiatal anyákat nem öljük meg. a fiasítás terjedelme. Teendőnk a következő: megállapítjuk. akkor törzscsaládot is feloszlatunk. Bizonyítja végül. Ilyen tényezők: a lépek száma. és sűrűn takarják fészküket (10-12 lépet). 20 8 21 22 23 7 12. és melyeket kell felerősíteni. mert így a mézkamrába helyezett fiasítás pörgetésig kikel. az első akácvirágzás idején 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 Mérleges kaptár súlyváltozása 1951ben. ábra. Bizonyítja. amikor a mérleges kaptár megközelítette a 40 kg-os gyarapodást. A pörgetés utáni napon a hordás ismét ugrásszerűen növekedett (6. Ez az eset fényesen bizonyítja. A jó. melyik kaptárból hány fiasításos lépet adunk és mely családot erősítik majd a teljesen feloszlatott családok kijáró méhei. Ha úgy egyesítünk. fias lépeik számát feljegyezzük. Ezt kinek-kinek saját viszonyai között kell kitapasztalnia. amelyeknek 7-10 lépen nagy kiterjedésű fiasításuk van. Egy-két nyitott fiasításos léppel és kevés méhvel tartalékba tesszük. aki tömeges főhordáskor (különösen érvényes ez az akácra) méhei munkáját nem kíséri kellő figyelemmel. amelyeknek anyja öreg vagy rossz. Az anyákat legjobb 3-4 keretes anyatartalékolókba rakni. hogy a méhcsaládok milyen súlygyarapodás után szorulnak meg. a mézkoszorúk nagysága a hordás kezdetekor. hogy a családoknak ilyen rohamos hordáskor sokkal több hely kell. A többieket ilyenre felerősítjük vagy egyesítjük. Sok mindentől függ. Teljesen csak azokat a családokat szüntetjük meg. hogy sok mézet veszít. Azokat engedjük önállóan az akáchordásba.2 18 19 11 9 6. hogy a népétől és 51 . csak 33 kg-ot! Családonként 12 kg mézet veszítettem azért. A szemle végén kijelöljük.5 9 24 3 A család akkor állt le. hogy a mérleges kaptár tulajdonosa 45 kg-os átlagot pörgetett. mert a méhcsaládok szűkös helyzetén két nappal később segíthettem. mert méheimnek nem volt elegendő helyük a begyűlő nektár elraktározására. Az általunk használt mézeltetési módnál a 22-24 keretes NB kaptárban 40 kg-os súlygyarapodás körül már szükség van beavatkozásra. A családok előkészítése akáchordásra 8-12 nappal a virágzás kezdete előtt időszerű.3 2. mint amennyi az érett méz raktározásához szükséges. már lecserélésre ítélt.

A különböző módon mézeltetett családok eredményét nem akácpörgetés után és csupán a kipörgetett méz mennyisége alapján kell összehasonlítani. nagyon szép lépeket épít. és akác után könnyűszerrel termelő családokká népesíthetők. Az anya túlságos korlátozása . ami később erős elnéptelenedést okoz. egyben legbiztonságosabb méhészkedési mód az. a fiasításos lépeken csupán fiatal méhek maradnak. A kis család lépkészletét kiegészítjük. addig a kijáró méhek zöme visszarepül régi helyére. ezért könnyen megrajzik. a legnagyobb hordás idején az egyik kaptárt elvisszük helyéről. hogy mindkét család méhei belerepüljenek. ha egész esztendőben népes családokat tartunk és minden elnéptelenedést okozó beavatkozástól tartózkodunk. Az általa nevelt anya minősége bizonytalan. Tapasztalatok bizonyítják. A helyes és legeredményesebb. amikor a mézkoszorúk már megteltek és a családok lázasan gyűjtenek. Az összeröpítés előnye. A család több anyát nevel. hogy erősen megzavarjuk a méheket. A többi fiasítást a rajtuk ülő dajkákkal együtt elvihetjük. mert akkor nem használják ki tökéletesen a hordást. akkor egyesítjük a két családot. és a kaptár megtelt. hogy a méhcsaládok ilyen „összekevergetése" nem káros a méhek munkájára. A hordás 3-4. A pörgetett mézen kívül más tényezőket (szaporulat. A gyenge családok felerősítéséhez szükséges anyagot szedjük össze léphordó ládába. mint azoké. a másik a mézeltetés módja. A két család egy kaptárba gyűjt. A 2 család. mert pótbölcsőben nevelkedett.helytelen. az egyik az anya korlátozása. Ha jó a hordás. A petézés még siker esetén is legalább 3 hétig szünetel. Három gyenge családot: is összeröpíthetünk. Az elosztást a legelőször kivett léppel kezdjük. családok népessége. akkor fiasításos lépen hagyjuk ott. Az anya korlátozásának egyrészt a fiasítás terjedelmének csökkentése. melegítése hiánytalan legyen. 52 . egyesítés nélküli mézeltetése helytelen és káros! Összevonhatjuk a gyenge családok népességét összeröpítéssel is. Ha hordástalan időben sok kijáró méh tartózkodik odahaza. teljesen leromolhat. nehogy kirabolják a felerősített családokat. mert nincsenek kijáró méheik. Az anyátlanítás káros az akác utáni hordásra és a szaporításra. a másikat pedig úgy helyezzük el. Ezzel kapcsolatban két kérdésről kell részletesen szólni. Arra nagyon vigyázzunk. a hordás kihasználására. Az ilyen kis családok hordás alatt rohamosan fejlődnek. Az igaz. Azonban az anyátlanítás és a túlzott pörgetés később megbosszulja magát. Munka közben bőven füstöljünk.a teljes anyátlanításról nem is beszélve . Ügyeljünk arra. Ha az anyanevelés nem sikerül. téli mézkészlet. A méhcsalád munkakedve. akkor kicseréljük. hogy a fiasítás további gondozása. hanem ősszel a betelelés után. Míg a láda megtelik lépekkel. ha anyja és fiasítása is van. Felületes munkával a méhbetegségeket terjeszthetjük. mert visszamaradnak a kijáró méhek. Ha hordás van. Ez utóbbival egyszersmind megkönnyítjük a méz elszedését. főként az anyátlanítás utáni első napokon. Mikor a méhek már érzik anyátlanságukat. mert a családok a nagy hordás idején elnéptelenednek. A felerősített családok fészkében a fiasításos lépek egymás mellé kerüljenek. az ilyen családok hozama nem rosszabb. lendülete akkor a legnagyobb. napján. hogy az anyátlanított családoktól többet lehet pörgetni. csak vontatottan dolgozik. akkor az anyával külön tett kis családnak adhatunk műlépet is. Az összeröpítésre szánt családokat az akácon közvetlenül egymás mellé helyezzük. Ekkor a lépeket elosztjuk az erősítésre kijelölt családokhoz. álanyássá válhat. hogy a családok ne legyenek túl népesek. méheket csak egészséges családok között cserélgessük. A családok népességének ellenőrzésével és szükséges mérvű összevonásával egyidejűleg előkészítjük a családokat a mézelésre is. amelyek saját erejükből érték el ugyanezt a fejlettséget. feletetett cukor) is figyelembe kell venni. hogy a lépeket. A népesség visszaállítása ekkor már nehéz. az egyik családot meganyátlanítjuk. akkor tartsuk a kiszedett fiasításos lépeket egy napig külön kaptárban (vagy léphordó ládában). Ha két anyával méhészkedünk egy kaptárban.fiasításától megfosztott anya régi helyén marad. másrészt a kaptár bizonyos részében való elhatárolása a célja. hogy az öreg méhek hazarepüljenek. hogy az így felerősített családok fölösleget adnak. Az anyátlan család. és pörgetéskor kevesebb családdal lesz dolgunk. A régi helyükről elvitt anyatartalékoló családocskákat pár napig etessük híg cukorszörppel.

de bármely fekvő kaptárban alkalmazható. kellően fejlett családok minden csalogatás nélkül elfoglalják a mézkamrát. vagy műléppel töltjük ki. mikor a kaptárnak ebbe a részébe tartalékcsaládot helyezünk. Ehhez a módszerhez külön kaptárak is készülnek. Az ilyen családoktól bőven vehetünk el fiasításos lépeket. Fekvő kaptárban több mézeltetési mód lehetséges. A fiasításos lépeket közvetlenül az anyarács mellé tesszük. Nem szabad elfelednünk. akkor ez nem baj. hogy olyan rohamos hordáskor. hogy az első akác után az anya a kipörgetett lépőkre húzódik és ott új fészket alakít ki. Az anyarácsok közé a nyitott fiasítás. hogy az első pörgetéskor a fészekből oldalra tesszük az erősen mézes fiasításos lépeket. és helyükre fiasításra alkalmas fiatal lépet vagy műlépet adunk. 2. Anyarács helyett műléppel is korlátozhatjuk az anyát. Ezzel a fészek egy részét felújítottuk. így a szélső lépek a fészektől 7-9 lép távolságra kerülnek. de van annyi helye. A fészek lezárása a kaptár közepén két anyarács közé. Ezért a fészekből 2-3 öreg lépet. Így a fészek egysége tulajdonképpen megmaradt.Túlzott és helytelen az anya kalitkázása vagy 1-3 lépre zárása is. NB fekvőben a következőképpen járhatunk el: a. főként akkor. Míg a műlép kiépül. A legelterjedtebbek és jól beváltak a következők: 1. A későbbiekben. Ennek oka a családok gyengesége. A család. Ha akác után szaporítani akarunk. Gyakori. Felmerül a kérdés. A fiatal méhek az anyához húzódnak. Ezért az anyát kevés lépre korlátozni csak anyaráccsal lehet. A fészekmézkamrás mézeltetés lényege. hogy főhordásra a mézkamra a fészek helyére kerül. ábra). Népes. hogy igen. Helyes az akáchordást néhány lép kiépíttetésére is kihasználni. amennyi a népesség mérsékelt utánpótlásához szükséges. Mikor a családokat akácra rendezzük. ez előnyös. Az anya a fészken kívüli lépeket nem petézheti be. Jó. ha fiasításos lépeket tesznek fel. akkor a mézkamrába több lépet akaszthatunk át. Végső szükségben teljesen műléppel töltjük meg a fészket. gyűjtő méhei továbbra is a régi kijárón közlekednek tömegesen. a méhek beavatkozásunk nélkül is csökkentik a fiasítást. ha nem a kaptár homlokfalán. ennek megfelelően több műlépet adunk a fészekbe. akkor az anyát 2-4 nyitott fiasítással a kaptár jobb vagy bal végén anyaráccsal lezárt 6-9 keretes részbe helyezzük át (7. közvetlenül az anyarács mellett helyezzük el. a fészek többi részét fiasításra alkalmas lépekkel. lehetőleg födött fiasítással a mézkamrába akasztunk át és helyükre egész műlépes kereteket teszünk. Sokan panaszolják. vajon elegendő-e műléppel korlátozni az anyát. hogy méhcsaládjaik akácvirágzáskor nem hajlandók felmenni a mézkamrába. Különösen gyakran szökik ki az anya a szűk fészekből. A fészek és mézkamra közé behelyezzük az anyarácsot. fekvőben pedig 6 lépre lezárásával. Az anya kihúzódásának veszélyét csökkenthetjük azzal. amilyen az akác. Ezzel a kaptárt mézelésre be is állítottuk. A méhek ide szoknak. Ha kevés a lépkészletünk. az anyának nem marad hely rajtuk petézésre. Az anya a kaptár beosztásától függően 6-9 lépre korlátozható. A hordáskor beadott műlépet a méhek rohamosan kiépítik. A fészekrészen kijárót nyitunk. A fészek két oldalára 2-2 műlépet is adhatunk. A műlépből épített új lépek is rendszerint mézzel telnek meg.) A családot a tavaszi fejlődés idején a kaptár közepe táján levő kijárón át röpítjük. A többi fiasításos lépet a túlsó oldalon. Tízkeretes fészkű kaptárban évenként legalább 3 lépet cserélünk. A mézkamra a fészek két oldalán van. Rakodókban elégedjünk meg az anyának a fészekrészre való korlátozásával (legföljebb a 12 keretes fészekből válasszunk el 2-4 lépet függőleges anyaráccsal). nem szökik-e ki az anya a műlépek közül? Megesik. A fiasításos lépeket csak a rács választja két részre. még akkor sem. A mézeltetés rakodó kaptárban egyszerű. hanem a keskenyebb oldalán. és ott anyát pároztatunk. ha a fészekben nincs herelép. a méhek az azon túl levő lépeket teletöltik nektárral. A műléppel való fiasítás korlátozás csak a 7-9 lépes fészekben válik be kielégítően. 53 . a műlépen túl pedig van. Itt vannak a fiasításos lépek. a fiasításra alkalmas üres lépek és műlép kerüljön.

Ezzel a fogással megszabadulunk a keretek átrakosgatásától. akkor a család munkalendületének csökkenésével számolhatunk. NB-nél 40 kg-os gyarapodást mutat. A fészekmézkamrás mézeltetés előkészítése több munkával jár (kivétel a fordítható kaptáras megoldás). Sok méhész azt hiszi. hogy a mézeltetés eredménye a módszertől függ. Fészekkamrás mézeltetés NB fekvőkaptárban a. b) A fészket a kaptár jobb vagy bal oldalában tartottuk. és terjed a fiasítás. A fészekmézkamrás módszerrel mézeltetett családokból nehezebb volt szaporítani. Ez nagy tévedés. Itt. érlelésével.) 7. Ezt feltétlenül meg kell akadályoznunk. Itt nyitottunk kijárót is. nem kell válogatni. amikor a mézkamrában már csupán födött fiasítás van. ábra. akkor a hibák mérséklődnek. A 2 rész közé anyarácsot teszünk.) rendezés előtt. a fészekben azonban alig volt mézkoszorú. c. a kaptár másik végébe toljuk a fészket. Ha már a szélső lépekhez közelednek. A méhek ide szoktak. Az utóbbi években a fészekmézkamrás megoldásokat is kipróbáltam. mind a 6 lépet fiasítás foglalta el. az új fészekben viszont rohamosan építenek. A méhek a nagyjából már meghordott lépeket a felső lécnél fehérítik. A hordás 3-5. ábra c). Az ellenőrzést mindig a legnépesebb családoknál kezdjük.a. A mérlegre közepes népességű családot tegyünk. A fészek előbbi helyére kerülnek az üres lépek. A fészek helyváltoztatását megkönnyíti és meggyorsítja. Én anyarács nélkül mézeltetek. hol tartanak a méz tárolásával.) rendezés után. Ha nincs mérlegünk. amikor a fiasításos lépek mézkoszorúi megteltek. Így a fészek régi helye mézkamrává vált. Ennek alapján megállapíthatjuk. Mikor a fészek mézkoszorúi már megteltek. ugyanakkor a kaptár homlokfalán a család népességének megfelelő kijárót (kijárókat) nyitunk. kevesebb fiasításuk volt. vagy hátsó oldalán kijárót nyitunk. hátsó falán pedig jobb felől azonos magasságban és nagyságban nyitunk kijárót.) b. A fészket 1 + 1.) tűzdelés után A kaptár másik részében (a mézkamrában) a fiasítás napról napra fogy. mert a mézkamra lépeiben nincs fiásítás. akkor a családokat feltétlenül ellenőrizzük.) c. Ezért az ilyen családok sokkal hamarabb etetésre szorultak. a pörgetés jobb eredményt adott. a mézkamra kijárója pedig előre került. A népes családok bármelyik mézeltetési módszerrel szép eredményt adnak. A gyűjtő családok munkáját fölöslegesen ne zavarjuk. vagy 2 + 2 műléppel a kaptár közepére zárom 8 lépre. Ha a fészket 6 keretre szűkítettem. Ha a fészek 6 keretesnél nagyobb. a fias lépeket az üres lépek közé tűzdeljük (7. és a méhek a jó hordásba belelendültek. 180 fokkal elfordítjuk a kaptárt. A hordásról mérlegeléssel tájékozódjunk. napján. lehetőleg a kaptár rövidebb. ha a kaptár homlokfalán bal felől. A méhek volt fészkük lépeibe raktározzák a mézet. b. Tapasztalatom a következő: A fészekmézkamrás módszerrel könnyebb a pörgetés. A hordás első napjaiban. Ha a mérleg 20 keretes H kaptárnál 25 kg-os. 54 . akkor estefelé bepillantunk a kaptárakba. hamarabb legyengültek. Ennek következtében a fészek kijárója hátra.

Hordástalan időben mézet elszedni csak a reggeli és az esti órákban tanácsos. minden munkát . mert a család. akkor a mézet a hajnali. Az erős család helyére tett tartalékcsalád a reá repülő méhekkel megerősödik. hogy az 50 kg-os kanna a csap alá férjen. amikor a méhek élénken járnak. Jó. Nedves ágakat. nappal pörgetni). Ezt a megoldást szándékosan hagytam utolsónak. Az üres lépeket másnap este adjuk vissza. gyűjtő lendületét növeli. amivel ezeket letakarhatjuk. hogy legtöbben csak ezt az egyetlen lehetőséget ismerik és alkalmazzák.Ugyancsak be kell avatkozni azoknál a családoknál. Korai serkentő pörgetéssel rosszabb minőségű mézet kapunk. napjáig ne pörgessünk. A mézes lépek kiszedése és áthelyezése gyengébb családokhoz továbbérlelésre. A fekvőhelyet. Ha nincs üres kaptárunk. hogy ne legyen a méhek röpülésének irányában.egymás után kézbe vesszük. A helycserét akkor végezzük. Kis szünet után a kaptárból kiszedjük a pörgetésre alkalmas mézes lépeket. második mézkamra feltétele (rakodóban). A méhek lesöprése után a kaptárt lezárjuk. hogy a bódé környéke füstben legyen. A többi munkát kisegítő személyzettel kell végeztetni. Pörgetni pedig csakis jól zárt helyiségben. akkor megkezdjük a méhek lesöprését. A munkakedv fokozásának több módja van: 1. Ez megkönnyíti. A méhektől megtisztított lépet másik ládába helyezzük. Szükség szerint több helyen is tüzet rakunk. annak ellenére. és a méhek nappal nem hagynak dolgozni. kirakjuk. 3. Ezt füstöléssel kerülhetjük el. A családot bőségesen megfüstöljük. Ha a kutatás nagy. A méz elszedéséhez előkészítünk 10-12 keretes léphordó ládákat (2-4 darabot). A helycserés mézeltetést igen jól felhasználhatjuk arra. Amikor a kaptárak megteltek mézzel és a méz érett. nagy víztartalmú. Éjjel semmi sem zavarja munkánkat. 5. Hordástalan időben a vándorbódéban pörgetünk. A mézkamrából néhány lépet kiveszünk. vagy amikor a pörgetés nem sürgős.a mézes lépek elszedése. a kiszedett lépek helyére üreseket. és szorosan egymás mellé ezekre állítjuk a lépeket. korareggeli és esti órákban szedjük el. A pörgető csapja alatt a földbe olyan lyukat ásunk. A gyűjtő méhek a munkát továbbra is lendületesen folytatják. amelyre nincs szükség a pörgetésnél. ágyneműt és egyéb olyan berendezést. amikor a többiek szorgalmasan dolgoznak. pörgetés . Pörgetés. A pörgetés helye legyen minél közelebb a méhészethez.a méhész végezhet. Pörgetéskor csak azokat a lépeket vegyük el. 4. amelyek a kijáró előtt tétlenkednek akkor. amelyeket a méhek már pecsételni kezdtek és a méz a vízszintesre fordított lépből erősebb rázásra sem csepeg. épületben vagy vándorbódéban lehet (reggel elszedni. A lépeket . A hordás közben alkalmazott pörgetést serkentő pörgetésnek mondjuk. füvet rakunk rá. A fedelező állványt kaptárra helyezzük. behordása. A szükséges eszközökön kívül a bódéban helyet készítünk a mézes és üres lépeknek is. Kis méhészetben.a szabadban is pörgethetünk. Munkánkat a következő családnál folytatjuk. A pörgetés helyét a kaptárak mögött. A pörgetésre gondosan elő kell készülni. Lépritkítás. megritkítjuk. akkor a padlóra terített papírra két lécet (ágat) fektetünk. néhány szál erős lúdtollat és vizet. helycsere az erős és gyenge családok között. A méheket hirtelen. A méz szagára a méhek könnyen a bódé köré gyülekeznek és megnehezítik munkánkat. erős mozdulattal a kaptár üres részébe rázzuk. állványon vagy a földre fektetett ágakon készítünk helyet. A kicserélt kaptárak egyforma alakúak és azonos színűek legyenek. Több sort is rakhatunk egymásra. A hordás 6-7. akkor pörgessünk. vagy műlépet adunk. lombot. A méhek elülése után pörgetünk. 2. fedelezés. A rázás után visszamaradókat nedves lúdtollal lesöpörjük a lépről. Hordáskor a mézet reggeltől estig elszedhetjük. A lesöpört lépekkel teli ládát két kisegítő a pörgető helyiségbe viszi. azoktól 15-20 méterre úgy választjuk meg. Nagyobb méhészetben csupán a lépek elszedése és visszaadása a méhész feladata. ha ponyvánk van. A bent maradtakat széjjelebb húzzuk. A méhek a lépeket kihizlalják és a megnyújtott sejtekbe több mézet tárolnak. akkor a lépek 55 . A méhek közelében bárhol . mert a méz még éretlen. meggyorsítja a munkát.lehetőleg a kiszedés sorrendjében . Ha hordás van. A lépeknek kaptárban. Mikor már valamennyi mézes lép kint van. és léphordó ládába rakjuk. hogy a tartalékcsaládokat családdá fejlesszük.

hogy a méhek akkor sem tékozolnak. Jó. A fészekből kivett mézes lépek helyére fiasításra alkalmas lépet vagy műlépet teszünk. nem szabad kirabolni! Minél nagyobb fészket hagytunk a családnak. Igen fontos. gyorsan. Mindig csak annyit fogyasztanak. Szűkös készleten viszont azokat az élettevékenységeket is korlátozzák.helyére azonnal üreseket rakhatunk. ha a lép kissé megvékonyodik. A lépeket visszarakás előtt megpermetezni nem kell. de inkább több mézet hagyjunk. de előfordulhat 10-20 kg-os apadás is. A fészekben vastag mézkoszorús lépeket hagyunk. tapasztalt hibára mutatok rá: Hordástalan időben a pörgetés megkezdése előtt szűkítsük a kijárókat. mert a mézbe kerülő fiasítás rontja a méz értékét. hogy az alsó léc nézzen a forgás irányába. amennyi feltétlenül szükséges. mert összetörjük. Pörgetéskor nézzük meg a fészket is. vízszintes helyzetben tartva fölemeljük. Ne feledjük. A fészekből vegyük ki a fölösleges mézet. annál valószínűbb. mert könnyen sérülnek. csökkenti a fiasítást és leromlik. Ha időnk engedi. Különösen fontos bőséges készlet hagyása őszi pörgetéskor. A méhcsalád kifosztásától tehát mind méheink érdekében. visszarakás előtt ki kell egyenesíteni azokat. Vándorlás előtt fontos a fészek megtekintése azért is. hogy a családok főhordás alatt mézzel teljesen kiszorítják az anyát a fészeklépek egy részéből. nehogy az esetleg benne levő nehéz mézes lépek szállítás alatt leszakadjanak. A jó virágporos lépeket válogassuk külön. Különösen legyünk óvatosak a szűz lépekkel. amelyeknek zavartalan folytatása termelési szempontból elsőrangú érdekünk lenne. Tartaléklépek hiányában az első néhány kaptárba nem rakjuk vissza a lépeket. és a fészek közelébe tegyük vissza. ne centiméterenként tépdessük fel a sejtfödeleket. mind saját érdekünkben óvakodjunk. A mézes lépek kiszedésekor gondolni kell a méhcsaládra is. mert a tisztesfű virágzásáig jelentős hordásra alig van remény. hogy pörgetés után milyen a hordási lehetőség. Kevesebb mézet csak akkor hagyjunk. ha az ilyen virágporos lépeket megjelöljük. A lépről minden kihizlalt részt messünk le. A lépek ilyen behelyezése azonban nem elengedhetetlen föltétele a jó pörgetésnek. akkor a pörgetőből kikerülő keretekről tisztogassunk le minden zugépítményt. Hordástalan időben a lépeket csak estefelé rakjuk vissza. Ha a készlet kevés. Mézrendeletünk tiltja a fiasításos lépek pörgetését. Ezzel viasztermelésünket is növeljük. akkor a mézkamrában is kell hagyni. hogy a méhek gondozásba vegyék és őszig lehetőleg mézzel befödjék. A sejtek felnyitásánál dolgozzunk bátran. Ilyenkor a mézkamra lépeinek teljes kipörgetése a család kifosztását jelenti. kereteink is szebbek. Megesik. Gyakori. Ezeket válogassuk össze és egyszerre pörgessük. nappali visszarakásuk rablást okozhatna: A pörgetési munkák részletes leírása helyett néhány gyakorlati fogásra. hogy a fiasításos lépekben elegendő méz marad vissza. majd a felső lécet valamihez (asztal. 56 . Az ütés hatására a lép a keret síkjába visszaegyenesedik. Ezt legkönnyebben így csináljuk: a keretet két alsó sarkánál úgy fogjuk meg. ha készlétük bőséges. A méhcsaládoknál legalább 10-15 kg. a családok kifosztásához vezet és kárt tesz a fiasításban is. Az akácon népesre fejlődött család sokat fogyaszt. tisztábbak lesznek. Azonban a családokat teljesen kifosztani ekkor sem szabad. aszerint. kaptár) hozzáütögetjük. Viszont minél kisebb a fészek. Ha a fészekben kevés a méz. hogy akác után 8-10 kg fogyasztást mutat a mérleg. Nem baj. Ha pörgetés közben a lépek kipúposodtak. hogy a lép kipúposodott oldala nézzen fölfelé. ha első akácról másodikra vándorlunk. Több lesz a fedelezésből a viasz. Ilyenkor csak a fészken kívüli lépekből pörgetünk. A lépet nyomkodni nem szabad. Ezekre a pörgetés végén kerül sor. mert a második akácból sem biztos a hordás. hogy akác után bőséges mézkészlet legyen. A sejtnyitó villát folyamatosan toljuk végig a lépen. Nem szabad tehát pörgetéskor „a mézkamra a méhészé" jelszó alapján eljárni. Túl erős pörgetéssel ne rongáljuk a lépeket. annál jobban kiszorult belőle a méz. A megkurtított sejteket a méhek szépen kiegészítik. A méz így csapódik ki legkönnyebben a sejtekből. A lépeket legjobb oldallécükre állítva úgy tenni a pörgetőbe. Ez a fiasításra káros. szennyeződést.

innen könnyen leszedhető. Így kevesebb lépet kell kiszednünk.akkor a kannákat gondosan záruk le. s pörgetés után ugyanazokat a lépeket visszamérjük. A kivehető lépek számát feljegyezzük.például vándortanyáról .Vigyázzunk. Ne akarjon mindent ő elvégezni. hány lépet pörgettünk összesen. családtól.40 kg mézet kaptunk. a nagyobb szennyeződések felfogására. Ha a szűrés lassítaná munkánkat. Feladata. száraz helyen tároljuk. Ezért az utolsó lépeket az erős családokhoz óvatosan. hogy melyik családtól hány lépet vettünk el. szállításra előkészíteni és el is szállítani. A lehetőségek szerint készüljünk elő. Gyúrjuk gombócokká. sz. Az egyik nagylyukú. Ezt pontosan csak úgy lehet megállapítani. hogy a méhekkel dolgozzék.ha nem is egészen pontosan . 2040: 850 = 2. Nagyobb méhészetekben a családok teljesítményét . Így tudjuk azt is. A 14. és ismerjük a kipörgetett méz mennyiségét. Szállításkor a kannák közé szalmát. Ez azonban veszélyes is lehet. hogy a lépek visszarakásakor méheket ne nyomjunk agyon. A családok teljesítményének kiszámítására később. Ez abban áll. A munka befejeztével a pörgetőt. A mézet jól szűrni csak kettős szűrővel lehet. Az első akácról a másodikra való vándorláskor. A mézet azonban 1-2 napig tartsuk meleg helyen. 850 lépből 2040 kg mézet pörgettünk. hogy a méheknek idejük legyen a lécek alól kihúzódni. ezért csak kis méhészetekben alkalmazható. valamint a többi eszközt gondosan ki kell mosni. A részben telteket bent hagyjuk. Ha szállítanunk kell . szénát. minden perc számít. Csak egészséges állományban ajánlható. Leghelyesebb egy családnak beadni. és így tároljuk addig. A födelezést kicsurgatás után vízben áztassuk ki. ha a mézes lépeket családonként megmérjük. A mézet tiszta. Meggyorsítja munkánkat az is.40 kg mézet adott. Népes családokban ez könnyen megeshet. Ezzel megszorozzuk a családtól kivett lépek számát s megkapjuk a teljesítményt. akkor pörgessünk szűrés nélkül. A méhek ugyanis a kaptár üres részében vastagon lepik a kaptár falait és fenekét. 57 . Nagyon fontos. vagy rongytömítéssel vegyük körül. amikor egy nap alatt kell esetleg nagyobb állományt kipörgetni. Ez hosszadalmas. A kipörgetett mézmennyiséget a lépek számával osztva megtudjuk. Ilyen előkészítés után csak az lesz a dolgunk. macskát) ne tűrjünk a pörgetés helyén. Néhány napi állás után megtisztul. amíg napviasz-olvasztóba. ha csupán a nehéz lépeket szedjük ki. az apró idegen anyagok kiszűrésére. A méz tésztákba igen alkalmas. hogy sokat agyonnyomhatunk közülük. hogy a megfelelő számú lépet kiszedjük. A mézes pörgető rablást okozhat.de a gyakorlatnak elfogadhatóan a következőképpen mérhetjük le: följegyezzük. A lépek válogatásával nem lesz gondunk. A méz. pörgetéskor. a másik finom szemű. mert kellemes viasz zamatú. habos. Sokat segít például a mézes lépek kiválogatása. A tetőt tiszta papír. A kisegítő személyzettől követeljünk tisztaságot. Ez a család tehát 11 X 2. hogy a méz. és a mézes lépeket a kaptár egyik végében csoportosítjuk. Ezalatt minden idegen anyag a felszínre emelkedik. amivel munkánkat megrövidíthetjük. mennyi mézet kaptunk átlag egy lépből. mert a betegségeket terjesztheti. A lefölözést megkönnyíti. 11 lépet vettünk ki. ráérő időnkben is sor kerülhet. A mézes vizet etessük fel. szállítás alatt ne szennyeződjék. vagy viaszfőzőbe nem kerülhet. papírt tegyünk. ha a kannákat csaknem színig (nyakhajláson felül) töltjük. A második akácon megtaláljuk azt érettebb állapotban. lassan tegyük vissza. A jó. A számítást nem kell a pörgetés napján elvégezni. akkor a födelezést sütőben felolvasztjuk. hogy a méhész ne szaladgáljon a méhektől a pörgetőhöz. Pl. Méhcsaládjaink értékének megállapítása érdekében fontos tudnunk. hogy a családokat a pörgetés előtti napon gyorsan átnézzük. a méhektől megtisztítsuk és kipörgessük. csak az a fontos. A kaptárban bent maradt méz nem vész el. Ha otthon pörgetünk. pörgetnünk és visszaraknunk. Kihűlés után a viaszt a méz felszínéről levesszük. hogy melyik családtól mennyit pörgettünk. Állatokat (kutyát. érett méz szűrése még így is sokszor gond. mert nem tud lépést tartani a pörgető teljesítményével. Egy lépből tehát átlag 2. Az utolsó lépek berakásakor olyan tömegben kerülhetnek a lépek alá. mert azt másra nem bízhatja. Ez a benne levő légbuborékoktól van.40 kg. Ezt följegyezzük a család törzslapjára. gyakran tejszerű. hogy a családoktól elvett lépek számát följegyezzük.40 = 26.

A hazai fogyasztást is csak jó áruval növelhetjük. Ezért a méhészek leghőbb vágya az lett.termel. sőt tartalékuk is. Méhészetünk jövőjére. hogy a viaszkiválasztás olyan életfolyamat. mint abból. A kaptárban a lépek építéséhez szükséges viasz egy részét műlép alakban mi adjuk a méheknek. amelyek nem építhetnek. Ez azt jelenti. A viasztermeléssel szemben leggyakoribb ellenvetések a következők: 1. amelyben egy esztendő alatt 15 kg (150 000) dolgozó élte le életét. A kaptáras méhészkedés térhódításával párhuzamosan terjedt az a tan. mert vagy a veselépeket szedte ki. akkor rajt eresztett. hogy az építő családból semmivel sem szállt ki kevesebb méh gyűjtőmunkára. fiatal méhei nagy lendülettel fogtak munkához és új otthonukat pár hét alatt kiépítették. Az 1 kg viasz = 14 kg méz tétel hamis volta már régen beigazolódott.5 kg-tól.nálunk nagyon is keveset . a külföldi piacok elvesztése végzetes lenne. hanem az. hogy a mérsékelten építő családok mézhozama mindig nagyobb. és annak megértése. Ennek az állításnak helytelenségéről már maga az a tény mindenkit meggyőzhet. Milyen messze van a mi 15-20 dkg-os családonkénti országos átlagunk a 7.5 kg viaszt termelhetett volna. hogy egy kas ivadékai saját visszavágott lépeik pótlásán kívül még másik 3-4. A kasba telepített méhcsaládra rábízzuk. de az egyéni méhészre is káros. addig a kaptáras. Megtörtént.Mindent kövessünk el. föl kell tárni a viasztermelésünk növelésében rendelkezésünkre álló lehetőségeket. mint azoké. 7. érett mézet. hogy az a méhcsalád. Míg tehát a kasos méhészetben a méhcsalád egy év alatt lépkészletének többszörösét építheti ki saját termelésű viasszal. nem fedezi hazai szükségletünket sem. Ha a hordás kedvező volt. E cél elérése után pedig ne építsenek. hogy az új méhlakásban bevezetett új méhészkedési mód akadályozza a viasztermelést. amely a mézhozamot nem csökkenti. hogy a méhek építési ösztönüket igen sok méhészetünkben csak zugépítmény formájában. Kísérleti adatok is bizonyítják. ÉPÍTTETÉS Viasztermelésünk nagyon kevés. Ezért a kaptáras méhészkedés sok viaszt fogyaszt. A kasos méhész tavasszal a lépek egy részét elvette a családtól. A legújabb kutatások szerint 1 kg viasz termeléséhez a méheknek 3-4 kg mézre van szükségük. hogy egy olyan méhcsalád. Ilyen eredményt a gyakorlatban nem remélhetünk. 3-4 kg mézzel kevesebbet ad. mert ez csökkenti a mézhozamot. Ez népgazdaságunkra. vagy pedig valamennyit visszavágta. Ezért adjunk mindig jó. Az 1 kg viasz előállítására elfogyasztott mézet 14-30 kg-ra becsülték. Hiányos viasztermelésünk okát sokan a kasos méhészkedés háttérbe szorulásában látják. Azonban nem szabad megelégedni a jelenlegi gyenge eredménnyel sem. Alacsony viasztermelésünk oka nem a korszerű méhlakás. mert az állomány egy részét az építés foglalja le. Kutatók szerint a munkásméh saját testsúlya felének megfelelő viasz termelésére képes. hogy ez a 7. Első feladatunk a viasztermelést akadályozó tévhit leküzdése. Természetes. hogy a méhcsaládoknak meglegyen a teljes lépkészletük. munkakedvére. „korszerű" méhészetben a méheknek sokszor évekig nincs lehetőségük az építésre. VIASZTERMELÉS. A méhek kiélhették építési ösztönüket. ha a viasztermelés feltételei egész esztendőben meglettek volna. Így jutottunk el odáig. hogy mézünk jó minőségű és tiszta legyen. Évről évre nagy mennyiségű viaszt hozunk be. akkor a rajból fejlődött család még abban az évben megrajzott. amelyik 1 kg viaszt termel. hogy a viasztermelés a fiatal dajkaméhek feladata. hogy a viasztermelés a méhcsaládnak nagyon sok mézbe kerül. Ezzel szemben keveset .5 kg csak elméleti szám. hogy a kaptáras méhészkedés viaszigénye nagy. A raj viasztermelésre érett. az új építmény olyan kedvezők a méhcsalád egészségére. Mikor a családban a dajkaméhek a fiasításhoz viszonyítva túlsúlyba kerültek.) Az építő családból kevesebb méh gyűjt. a gyűjtőmunka pedig az idősebb korosztályé. A méhek építhettek. pedig a viaszellátásban mutatkozó nehézségekben a méhlakás korszerűsítése csak annyiban játszik szerepet. a kasosé pedig semmi. A viasztermelési ösztön kiélése. A méhek viasztermelő képessége nagy. 58 . esetleg több kast építettek tele minden emberi segítség nélkül. hanem inkább növeli. Azonban ez sem jelenti azt. hogy a lakása berendezéséhez szükséges viaszt saját erejéből termelje meg. a méhész akarata ellenére elégíthetik ki. fejlődésére.

mert a méheket az építés köti le. Nem épített. "Nem építtetek. csoport építhetett. aki méheinek nem ad módot az építésre. hogy a két-három léputcás családok kedvező hordáskor milyen szívesen és szépen építenek. de nem gondozott fiasítást II. de fiasítást gondozott III. mind a fejlődés akkor a legjobb. a viasztermeléshez is meleg kell. A dajkaméhek a fészekben a fiasítás közelében tartózkodnak tömegesen. Hasonló eredményt ért el 59 . csop. Minden méhész nagyon jól tudja. mert gyenge az állományom. az idős méhek viaszmirigyei visszafejlődnek. pedig ezek a családok építettek is. A fiasítás fejlődéséhez is. csop. mint a népesben. Eszerint válasszuk meg a viasztermelés idejét és helyét.egyidejűleg zavartalanul végezhette úgy. hogy építeni csupán népes családokban hajlandók a méhek. Kísérletek bizonyítják. Igaz. A viaszmirigyek a fiatal. hogy a gyenge családban 1 kg méh több viaszt termel. A II. hanem fékezi a családok fejlődését is. Mind a viasztermelés. a következő kísérleti adatok is bizonyítják: Három. Bőséges hordásban a családok bámulatos teljesítményekre képesek. Az építési ösztön már gyenge hordáskor (pl. hogy a viasztermelés nem káros a fiasítás gondozására. mindenben egyenlő értékű méhcsalád csoportot állítottak össze. táblázat 3. a viaszmirigyek működésére kedvező a fészek egységének megszakítása. Eredményem mégis a legjobb lett a környéken. Sohasem láttam kárát. Épített és fiasítást is gondozott 10. táblázatban közölt eredmények bizonyítják. hogy azok nem végezhettek azonos munkát.az építést és a fiasítás.mondják sokan. bőven táplálkozó dajkaméhekben kezdenek működni.gondozást . Méhészetemben kezdettől fogva módot adok a méheknek az építésre. tehát a család fejlődésére. A viasztermelési ösztön felébredésére. Adjuk meg nekik erre a lehetőséget. alkalmatlan erre" . Épített. Családonként ekkor több mint 1 kg viaszt termeltem. itt halad legjobban és leggyorsabban az építés is. Tehát az a méhész. A rendszeres építtetés kedvező hatását ma már sok hazai tapasztalat is bizonyítja.) Az építési lehetőséggel gátoljuk a család fejlődését. amikor kényszerből túlzásba is vittem az építtetést. Ez sem igaz. csoport a két tevékenységet . ha a kaptárban bőséges készletük van. Elsősorban szükség van fiatal méhekre. hanem egymást kiegészítő feladat. a viasz termeléséhez és feldolgozásához meleg kell.amelynek nem adtak alkalmat építésre. mert lépeit állandóan kitördelték. A III. A viasztermelés etetés hatására is megindul. de teljesítményük sohasem éri el a fiatalokét. hogy kényszerhelyzetben ezek is képesek még viasz termelésére. A viaszmirigy működéséhez. de fiasítást nem gondozhatott. gyümölcs. csop. a csoportokat azonban úgy rendezték be. amint az a méhcsaládok életében a természet törvényei szerint lenni szokott. hogy az építés nem megy a fiasítás rovására. Az I. A fiasítás gondozása és a viasztermelés a méhek életében nem ellentétes. nemcsak a viasztermelésről mond le. csak fiasítást gondozhatott. csoport nem építhetett. Azt hiszik. ha a méhcsaládok e két munkát egyidejűleg. A méhek hordástalan időben akkor sem építenek. Azt. mert a méhek a keletkezett hézagot igyekeznek beépíteni. Másik fontos feltétel a friss nektár és virágpor. hogy a három csoportban kéthónapos időszak alatt a családok átlag mennyi viaszt termeltek és hány méhet neveltek. A III. mint a II-ban. A 10. Ellenőrizték. ezek viaszmirigyei viasztermelésre a legalkalmasabbak. nem jut idejük a fiasítás gondozására. egyszerre végezhetik. hogy az építés csökkenti a gyűjtésben résztvevő méhek számát és ezzel a mézhozamot. Ne féljünk tehát attól. fűz) is jelentkezik. 2. Volt olyan esztendőm. csoportban a családok több fiasítást neveltek. A viasztermelési lehetőségeket tehát a gyenge családokkal is ki kell használni! A viasztermelés csak kedvező feltételek mellett eredményes. és a naponta begyűjtött mennyiség emelkedésével párhuzamosan nő. Termelt viasz g Nevelt fiasítás db 355.8 15188 401 16402 I.

A lépeitől megfosztott családnak népességéhez mért mennyiségű műlépet adunk. a fészekben azonban gyorsabban halad a munka. penészes). a viasztermelésre is előnyös. A műlépet a fészekbe a fiasításos lépek közé vagy a szélső fiasításos lép mellé tesszük. mikor lépkészletünk már teljes. mert csak így kapunk szép lépeket. A fészekben való építés mellett szól még az is. fűzvirágzáson családonként 2.nyerünk. Mézhozama mégis jó lett. mivel a fiatal méhek kiélik magukat. A viaszt a fiatal. A műlépre való építtetés csak akkor káros.Avar Géza. Műlépre akkor is építtetünk. A műlépre való építtetés is viasztermelés. Sajnos. Kérdés. gyümölcs) kezdve a tisztesfűig állandóan módot kell adni. A fészek lépeit legalább 3 évenként cserélni kell. Gyümölcs. hogy a viasztermelés legigazibb helye a fészek: Ezért mindig a fészekben. a Nagy gombosi Tangazdaság méhésze is.13 kg viaszt termelt. Ebből adódik. ezzel is nő lépkészletünk. Ilyen pl. Raj állapotba helyezéskor a lépekről lesöpörjük a családokat. mint az öregek. gyümölcsvirágzáskor. amennyibe a begyűlő nektárt tárolhatnák. a családok egy részének rajállapotba helyezése. az általában nagyon rövid ideig tartó hordás következtében igen kis időszakra korlátozódik. A fölösleges lépeket szaporításhoz használjuk. egérrágott. Ekkor ugyanis a család már telelőre készül.esetleg kétszer annyit is . viszonyaink között az építtetési lehetőség. sőt azok között építtetünk. A lépek cseréje tehát. A lépeket . Építésre a méhcsaládnak az első tavaszi hordástól (fűz. mert máskülönben herelépet építenek a méhek. Csökken a rajzás veszélye. ősz elején kell kivételt tennünk. A viasztermelés lehetősége a kaptárban lakó méhcsaládban is benne van. bábingek nem szűkítik. hogy teljes életerőben levő méhek teleljenek be. A műlépet gondosan kell beragasztani. A rajállapotba helyezett családok . Juhász István Jászdózsai méhész kasonként 1. ha a családoknak nincs annyi lépkészletük.szétosztjuk a többi család között. A lépkészlet gyorsabb növelése érdekében más építési módot is alkalmazhatunk. ezen felül 10 kg viaszt is termelt. esetleg annak elmúltával. Egész műlépet adunk. hogy az új lépekre itt lesz szükség. hogy ez a mézhozamot a legkisebb mértékben is csökkentené.fiasításost és üreseket egyaránt . egy-egy akácon 2-4 lépet nyugodtan kiépíttethetünk anélkül. kórokozókkal kevésbé fertőzöttek. hogy élettanilag igen hasznos a családra. Műlépre ütjük a természetes rajokat és a söpört rajokat is.igen szépen építenek. így a fészeklépeknek nemcsak 1/3 részét.ha népesek és sok fiatal méhük van . amellett. Ezért évente családonként legalább 3-4 lépet ki kell építtetni. az ilyen lépekből jól fejlett. Jó teljesítményű olvasztóval egy lépből több viaszt . akáchordás alatt. Ezért a fészeklépek cseréjét rendszeresítsük. ezeket pedig pótoljuk műléppel. Az új lépek tiszták. Gyümölcsön csak akkor szabad alkalmazni. csak élni kell vele. rossz keretű. A rendszeres viasztermelésnek viaszellátásunk javításán kívül sok egyéb előnye is van: A családok munkakedve. hol és hogyan adjunk módot a családoknak viasztermelésre? Építésre mindig lehetőséget kell adni a méheknek. életerős méhek kelnek ki. 60 . A műlépre építtetést megkezdhetjük az első tavaszi hordáskor. ha a család az öreg méhek zömét lecserélte és népessége már növekvőben van. és folytathatjuk nyár derekáig. heresejtes. vagy selejtezzük. Az építtetést kényszerűségből ő is túlozta. Ez alól csak nyár végén. mikor. dajkaméhek termelik. aki 1953-ban 50 családdal 722 NB lépet építtetett ki (műlépre). hogy a mézkamrában nem építenek a méhek. mert a méhek a műléphez kiépítés közben viaszt adnak. A fiatal lépek használata különösen fontos a Noszéma megelőzésére. a fiasításos lépek közelében. A viasztermelés növelésének módjai a következők: Új lépek építtetése műlépre. Erre a fejlődő méhészetben a lépkészlet növelése végett. Természetesen ez nem azt jelenti. mint amennyi ugyanolyan műlép készítéséhez szükséges. Éppen ezért nem szabad ebből semmit sem elmulasztani. és az a kívánatos. lendülete nem csökken. amikor hordás van. később az évről évre kiselejtezésre kerülő öreg lépek pótlására van szükség. hanem felét is lecserélhetjük. A hordástalan vagy csekély hordású időben raj állapotba helyezett családokat feltétlenül etetni kell. A kiselejtezett mézkamrai lépek helyére a sötétebb fészeklépeket rakjuk. sejtjeik nagyok. az építőmunkával ellátott családok ritkán rajzanak. tehát viaszalapunk is nő. Mindig a legöregebb lépeket selejtezzük (rosszul épített.

Az ilyen méhészek számára alkalmas viasztermelési mód az. A méhész a lépek kiolvasztását sajnálja. Alacsony viaszhozamunknak nemcsak a viasztermeléssel szemben elfoglalt helytelen álláspontunk az oka. Ugyancsak kötelességünk a kaptárak 61 . hogy ez gyűjtő munkájukra káros lenne. A méhesben felaggatott. hogy a család. Helytálló a másik ellenvetés. hogy pörgetéskor a fedelező kést vagy villát a lépben mélyebbre engedjük. mikor az állományt valamilyen csapás (mérgezés. a külföldi tapasztalatok pedig rakodókra vonatkoznak. A sok here nevelése pedig sok mézbe kerül. kiolvasztjuk. akik állandóan méheik mellett vannak. akkor rajzásra készül. lehetőleg az álcák kikelése előtt.mintegy 1/3-át . amelyek nem teszik szükségessé állandó vagy gyakori jelenlétüket. üres része megszakítja a fészek egységét. hanem az is. lefulladás) miatt össze kell vonni. az építtető keret üres részébe lépet építenek. A visszakurtított sejteket hordás közben kiegészítik anélkül. Az anya hamarosan bepetézi. hogyan fogadják a méhek az építési lehetőséget. Ha hordás idején az építést abbahagyja. a munkatöbblet nem lehet akadálya új. mert a lépet gyakran ki kell tördelni. Csehszlovákia) szép eredményeket érnek el. Ha a család az építtető kereten (vagy máshol. Ilyen esetekben sokkal helyesebb a fölös lépek kiolvasztása és a viasz tárolása. A szabadon épített munkáslép annak a jele. mind a méhcsaládok életerejének fenntartása és ezzel mézhozamunk növelése szempontjából is nagyon fontos. anyaváltásról lemondott. Ezek az ellenvetések főként fekvő kaptáras méhészektől erednek.is leszedjük. A herelép építése a rajzási vagy anyaváltási hajlam első jele. A lépet a hordás erősségétől függően ritkábban vagy gyakrabban. hogy hordás van. Van azonban a rendszeres építtetésnek még egy igen nagy előnye. üres kaptárakban tárolt lépeket a molyok pusztítják. A fedelezésbe több viasz kerül. Tízkeretes mézkamrából 2 lépet kell kivennünk. Jó hordásban azonban gyakran mézzel telnek meg a herelépek is. A léptörmelék gondos összeszedése. Természetesen rendszerint herelépet. de legalább 3-4 naponként kitördeljük. A méhek a fészek folytonosságát igyekeznek helyreállítani. Ezt mindaddig folytatjuk. Ha az építtető keretbe húzott herelépbe mézet raknak . Az ilyen lépeket a családok ugyanolyan szívesen fogadják.sem készül. a tartaléklépek megóvása vagy kiolvasztása minden méhész elsőrendű kötelessége. ha a léphez az anya is hozzáférhet -. azt a viaszmoly megtámadja és a benne levő viasszal együtt elpusztítja. anyarács nélkül mézeltetett NB-ben). Noszéma. hogy az ilyen módon való viasztermelés sok munkával jár. rajzásra . Hány méhészet lépkészlete megy tönkre olyankor. a méhcsalád helyzetére és szándékaira következtethetünk. elmulasztja a használaton kívül álló lépkészlet gondos kezelését. hogy a viaszt nem becsüljük meg kellően. Építtető keretekkel külföldön (Szovjetunió. ebben az esetben több munkával érhetünk el. mint a teljesen épeket. Abból ugyanis. kártevő nem bántja és a méhészet fejlődésével ismét lépekké alakítható.különösen. a hordásra. mert a méhek belehizlalják a szomszédos lépek koszorúit. ha a mézkamrában.Viasztermelés építtető keretben. akkor az anya a herelépet befiasítja. ez azt jelenti.még távolabbi időben . Ha anyarács nincs (pl. A méhek a mézes sejteket szívesen kihizlalják. Pörgetéskor a lépeket lécig visszavágjuk. Az anyabölcsőkezdetek megjelenése ezt a gyanút csak megerősíti. a már csaknem teljesen meghordott lépeket egymástól 2 cm-re húzzuk. Az építési kedv kihasználása mind viasztermelésünk. viszont a mellékfoglalkozásként méhészkedők valóban csak olyan munkamódszereket alkalmazhatnak. Nálunk nem terjedt el a kívánatos mértékben. A viasz nem romlik. Sok méhészetben hever a léptörmelék a földön. akkor a család a rajzásról. A födelezésből nyerhető viasz mennyiségét növeli az is. míg hordás van és a méhek építésre hajlandók. Ez a művelet alacsony keretes kaptárakban jobban sikerül. Az építtető keret felső. eredményes módszerek bevezetésének. A lépet meghordják mézzel. Ezzel a sejtek felső részét . Azoknak. ha a mézkamrába akácvirágzáskor két huzalozás nélküli keretet teszünk. Pörgetés után a lépet kitörjük. ahol erre módot adtunk neki) épít. Tetemes viaszmennyiséget nyerünk. A méhészek egy részének véleménye szerint a vele való munka nehézkes. nagyobb eredményt csak nagyobb befektetéssel. A keretekbe a méhek bő hordás alatt lépet építenek. A mézes lépek visszakurtítása abban áll. megzavarja a fészek rendjét. mert fél az építtetéstől. azonban többtermelést. így csak a fészektől anyaráccsal elzárt mézkamrában lehet építtetni. Jó esztendőben az eljárás megismételhető.

az a kifőzésre szánt lépeket erre jól berendezett üzemben olvasztassa ki. N E M E S Í T É S . ha a termelési adatokról egész esztendőben pontos feljegyzést vezetünk. mégis felhívom a figyelmet a következőkre: A sonkoly házi főzögetésével csak az foglalkozzék.3 kg-ot pörgettem. mint néhány évvel ezelőtt. és mennyi cukrot etettünk velük. minden viasztól mentesnek látszott. jó telelés. Olyan lépek. A feletetett cukrot a teljesítményből levonjuk.viaszmorzsa a kaptár fenekéről. amelyekben már fiasítás volt. A termelésben. hogy a kipörgetett és telelőre bent hagyott készletet összeadjuk. A kiselejtezett lépekért legalább ugyanannyi lép építéséhez szükséges. Ma már e téren sokkal jobban állunk. vagyis átlag 34. A viasztermelés növelése mellett ügyelnünk kell a felhasználásra is. illetve műlépet adnak. hogy a családokat értékelje. egy legelőn. hanem elpusztítjuk a hulladékban levő kórokozókat. és megfelelő időben való beadása fontos.fenekén. anyabölcsők összegyűjtése.mind a napviaszolvasztóba kerülhet. A 9 család eredménye egyenként a következő volt (kilogrammban): 22. rajzó hajlam hiánya. Akinek ilyen nincs. mert a lépért vagy léptörmelékért mind az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ. Ilyen jó tulajdonságok: nagyobb viasztermelés. hogy méhcsaládjai között sok az alacsony hozamú. A sonkolysalak eladásával nagyban hozzájárulhatunk viaszellátásunk javításához. Közülük azokat választjuk továbbtenyésztésre. A jó mézelő családok között sok egyéb tulajdonságban lehet még különbség. hogy az általa kiolvasztott lépek maradványában pedig szikrányi viasz sincs. Ilyenkor döbben rá. például a színeződést. hanem azt is. Nemcsak a viaszt mentjük meg ezzel. A méhcsaládok teljesítményét csak betelelés után lehet értékelni. Azokat a családokat tekintjük a legjobbaknak. és azon igyekezzék. akinek ehhez megfelelő berendezése van. a viaszolvasztó készülékek. A N Y A N E V E LÉ S A méhcsaládok termelési értéke nem egyenlő. kapaszkodók. sőt ennél több műlépet kaphatunk. Megfelelő berendezésen jó teljesítményű olvasztót értek. A visszamaradt anyagot azonban később préses viaszolvasztóban még ki kell főzni. Ilyenkor már nemcsak a pörgetett méz mennyiségét ismerjük. a tavasztól őszig húzott zugépítmények. kártevőket is. Aki családjainak teljesítményét csak egy esztendőben is így összehasonlítja. az építtető keretből vagy máshonnan kitördelt szűz építmény . hogy a viaszmoly pusztításától megóvjuk. legföljebb azért. Főként a műlép helyes szabása. Aki mégis házilag olvasztja ki lépeit. hidak. mind a szépen szaporodó vidéki szövetkezeti vagy magán feldolgozó üzemek méltányos mennyiségű viaszt. jó felkészülés a télre. amely jó teljesítményű. csendes anyaváltás. amelyek legtöbb mézet termelnek. Nálunk a méhcsalád értékének legfőbb mértéke a méztermelés. A családokat csak akkor hasonlíthatjuk össze. amelyek több jó tulajdonsággal bírnak. télen összegyűlt viaszmorzsák. A családok méztermelését úgy számítjuk ki. nyugodt viselkedés a kezeléskor stb. hogy egyik vidéki viaszfőzéssel foglalkozó kisüzemünkben 100 kg olyan sonkoly salakból. Pedig a salak egészen száraznak. látni fogja. A salak még sok viaszt tartalmaz. A viaszfőzési módszerek. Az olyan nyersanyag. A méhész feladata. a keretekre épített átjárók. Az év közben összeszedett apróbb hulladékot napviasz-olvasztóba tesszük. mennyi készlet maradt a családoknál telelőre. Egyik családban jobban megvannak az egyes gazdaságilag hasznos tulajdonságok. 20 kg tiszta viaszt vettek ki. valamint a műlépkészítés ismertetése nem lehet feladatom. 1945-ben a 9 méhcsaládomtól 309 kg mézet. hogy állománya termelési készség szempontjából javuljon. Akkor is így van ez. 62 . Ennek bizonyítására csak egy példát említek. illetve kezelésben mutatkozó jó tulajdonságok mellett figyelembe vesszük a küllemi jeleket is. mint a másikban. amelyben nincs bábing . Magam tapasztaltam. milyen veszteség éri azáltal. napviasz-olvasztóba nem valók. az a sonkolysalakot ne dobja és ne égesse el. megmentése is. milyen óriási különbségek lehetnek azonos módon kezelt. egyforma kaptárban tartott méhcsaládok között. ha a méhész erősen állítja. préses olvasztóból származott.

1m . mint ha csupán a mézhozamot nézzük. Például rajzanak. A kiválogatás annál eredményesebb. 1 kg elvett méh = 2. A rajzó családok mézhozamban általában nem tartoznak a legjobbak közé. egészséges egyeddé válhat. mint a szarvasmarha tenyésztésben.. e. S miként az állattenyésztő továbbszaporításra a legjobb egyedeket választja. vagy a baromfitenyésztésben. hogy ugyanakkora állománnyal. A tulajdonságokat az anya és here örökíti. ha azt akarja. anyjának váratlan elhullásakor. hanem sok mézet termelő családokat akarunk. bőséges méz és virágporkészlete van. teljesen fejlett. rajzáskor. Az anyaneveléstől a méhészek idegenkednek. amelyik a családok gazdasági értékét sokkal pontosabban mutatja.szempontjából sem ismerjük. sok fiatal méhe. hogy: a. minél több esztendő hozamát hasonlítjuk össze.a méz . 30. és a hordás is kedvező. a legjobb és legrosszabb eredmény egymáshoz közelebb kerüljön. teljesítményeik összehasonlítására az eddiginél sokkal több gondot fordítsunk. 1 kg viasz = 3. de annak érdekében is sokat tehetünk. A család rajzási ösztöne rendszerint akkor ébred fel. hogy állományából a túl gyenge teljesítményű méhcsaládok eltűnjenek.. A lehető legjobb körülmények között nevelkedik. pároztató telep hiánya miatt.. tehát életerős.25. A természetes rajzáskor nevelt anyák két okból mégsem megfelelők.4 m. ugyanannyi anyag és munka fölhasználásával nagyobb hozamot érünk el. Általános az a vélemény. az anyanevelést magunknak kell kézbe vennünk. Az állomány minőségének javításában legegyszerűbb és mindenki által megvalósítható lehetőség az átlagon alul termelő családok felszámolása és a legjobb eredményt felmutató törzsek szaporítása. Nem támaszkodhatunk ezekre az anyákra azért sem. ezért erre csak finomkezű. és az átlagok emelkedjenek. mert a 63 . amikor fejlődésének tetőfokára érkezett. 10 dm2 műlép nélkül épített lép = 0. Az elmondottakban a családok teljesítményét csak egy termék összehasonlításával mértem le. A különbséget csak a családok belső értékében fennálló eltérések okozhatták ugyanúgy.5 m.. e. Vizsgáljuk meg ezt a két ellenvetést közelebbről: a) igaz-e. élettartamuk szempontjából nem lehet kifogás. 57. Ahhoz. ha egyéb teljesítményeiket is értékeljük. egyik családot a másikkal csak akkor hasonlíthatjuk igazságosan össze. Ennek több oka van. Viszonyaink között mindkét szülő biztos megválasztására. b) az anyanevelés pepecselő. viaszt termelnek. a rajból kifogott anyák ellen testi fejlettségük. Vagyis a 34 kg-os átlagot a 9 család közül csak 3 érte el. az anyának megválasztása. 28. mint a természetesek? A méhcsalád három okból nevelhet anyát: 1. A méheknek azonban mézen kívül egyéb hozamuk is van. hogy a méhész irányításával nevelt anyák rosszabbak. 29. A méhészet átlagainak növelése azt jelenti. A Csehszlovákiában használt rendszernél az egyes hozamok közös nevezőre hozására a következő átszámítási kulcsot alkalmazzák: 1 kg méz termelése = 1 mézegység.) az emberi beavatkozással nevelt anyák rosszak. ahol a méhcsaládok teljesítményének rendszeres ellenőrzését (törzskönyvezést) már széles körben alkalmazzák. Így egy év eredményének leméréséhez olyan alapot teremtenek. Amíg mi családjaink értékét még a legfontosabb termék . időt rabló.5 m. e. egyrészt. mert méhészetünk helyzete ma már nem annyira állományunk számszerű növelését. hogy állományunk nagy hozamú családjainak hasznos tulajdonságát méhészetünk minél több családjára átvihessük. 51. petézési teljesítményük. mert a rajzó hajlamú anyák utódai ezt a tulajdonságot rendszerint öröklik. mint a legjobbak? Miért csak kettő ugrott ki olyan jó eredménnyel? Hiszen a család mindenben teljesen azonos viszonyok között élt. Önkéntelenül felmerül a kérdés: miért nem hordhatott valamennyi család annyit. Egy méhcsalád gazdasági értékét csak akkor mérhetjük le. Ez annál is fontosabb. 10 dm2 műlépre épített lép = 0. Azokat különböző meggondolásokból kiindulva közös nevezőre hozzák. 10 dm2 födött fiasítás (a lép egyik oldalán) . hogy az anya jó tulajdonságú családból származó herével párosodjék. 2. ugyanúgy azokat kell választania a méhésznek is. nincs mód. addig külföldön. e. hanem sokkal inkább minőségének javítását. Valóban. e . 30.2 m. mi pedig nem rajzó. hogy a méhcsaládok gazdaságilag hasznos tulajdonságainak megismerésére. 37. a többi mind alatta maradt. jó szemű és nagyon ráérő méhész vállalkozhat. az egy családra jutó termelés növelését kívánja meg. csendes váltáskor és 3. Semmi nehézségbe nem ütközik azonban az egyik örökítő szülőnek. valamennyi hozamot értékelik. Kívánatos. Az anya fejlődése idején megfelelő a hőmérséklet. és táplálkozásban sem szenved hiányt.

hogy a zárka rostszövetén és a lépdarabkán szeget szúrunk át. a herék számától stb. A hibák azonban nem elkerülhetetlen velejárói annak. az anyák minden bizonnyal jók lesznek. A méhészek általában szeretik a csendes váltásból származó anyákat.rajzás ideje. s ugyan úgy könnyűnek fogja találni. mint a méhészet egyéb munkáit. Csak azokat az anyákat mentsük meg. Ezért a rajzó családokban nevelkedett anyák rendszeres hasznosításáról le kell mondanunk. de lehetnek rosszak is. de a valószínűsége nagyon kicsi. hogy nincs benne gyakorlatunk. Ha viszont a családból minél több anyát szeretnénk kapni. Nem azt bizonyítják. A szükséges méheket és fiasítást vagy a váltó családból vagy másokból vesszük. a munkát gondosan. A hibák abból erednek. a nevelt anyák száma teljesen bizonytalan és szabályozása nincs biztosan kezünkben. hogy a beavatkozásunk nélkül nevelt anyák lehetnek jók. amelyeket a családok anyanevelésre alkalmas időben és állapotban neveltek. A csendes anyaváltás a nem rajzó családok tulajdonsága. az anyanevelésre kiválasztott álca korától.nevelt anyák a méhek által ösztönösen nevelteknél jobbak is lehetnek. Még rosszabbak a kilátások a váltott bölcsőkben nevelt anyákkal. de sokkal több gyönyörűséget talál benne. A kis családokat addig. jól választjuk a tenyészanyagot. A rajzó családokból az anyamentést nem javasolom. ha anyja váratlanul elvész. hogy az ember munkájával a méhek minőségét csak ronthatja. hogy éppen akkor nevelnek a családok sok anyát. Aki ezt megszerzi. jó tulajdonságú családokat kár felaprózni. pontosan és gyorsan végezzük. Lehet. számuk és minőségük egészen bizonytalan. akkor az anyák megmentése helyes és kívánatos. Az anyaneveléstől való idegenkedésünk inkább onnan ered. Szükség esetén viszont egyáltalán nem hajlandók anyanevelésre. hogy pontos. Az elmondottakból láthatjuk. mert az kényes munka. és a családok is jó tulajdonságúak. A méhész beavatkozásával nevelt anyák elleni kifogásoknak. de nem válogatás nélkül. Ha ezzel a jó tulajdonsággal nagy mézhozam párosul. A mentés két módja: Az érett anyabölcsőkkel kölyökcsaládokat készítünk. tervszerű méhészeti termelésünket nem építhetjük ilyen anyákra. fiasításos lépei közé tesszük. Az is igaz. és az egy nappal előbb elkészített kis családokhoz behelyezzük. A pótbölcsőben nevelt anyák között akadhat jó is. b) Nézzük a másik ellenvetést. akár rosszak. A váltás azonban nem mindig történik ebben a legjobb időszakban. Ez azonban nem zárja ki. erre alkalmas családokkal neveltetjük az anyákat. Az ilyen anyák minősége függ a család fejlettségétől. mert nevelésük ideje. legtöbbször megvan az alapjuk. hogy minden méhész megtalálhatja közöttük a neki megfelelőt. esténként etetjük. akkor valamennyi bölcsőt 64 . amikor nem kellenek. amelyik áprilisban vagy szeptemberben határozza el öreg anyja lecserélését? Ezek az időpontok anyanevelésre nem alkalmasak. a fészekben való elhelyezkedésétől. meg szereti az anyanevelést. és munkánkba valahol olyan hiba csúszott. a nevelés időszakától. az anyanevelés valóban pepecselő. Az ilyenkor nevelt anyák nem lehetnek teljes értékűek. Ha a méhcsalád fejlődésének teljében van. mert a csendesen váltó. hogy az anyaváltás sikeres legyen. Ez utóbbi a helyesebb. hogy egyszerű méhész ne tudna anyát nevelni. Ha azt akarjuk. mert az ilyen anyák rendszerint jók. Vajon remélhető-e kifogástalan anya abból a családból. mert ezzel a rajzó hajlamot terjesztjük. időt rabló munka-e? Igaz. akkor egy anyabölcsőt bent hagyunk a családnál. hanem tavasztól egészen őszig sor kerülhet rá. Az anyákat ugyanúgy pároztatjuk. lelkiismeretes és időben részletesen beosztott munkát kíván. Az anyanevelésnek annyi módja van. azonban ezeket sem szabad válogatás nélkül elfogadni. mint a mesterségesen nevelteket. Állományunk minőségi javításában tehát az ilyen anyákra nem számíthatunk. Az anyabölcsőket darabka léppel kivágjuk. A méhcsaládok másik természetes anyanevelési módja a csendes anyaváltás. Ha az anyanevelésben helyes módszerrel dolgozunk. hogy az anyanevelés munkatöbblettel jár. Azonban akár jók. mennyisége. hogy a méhek tökéletesnek tartott életébe beavatkoztunk. A kis lépdarabkával kivágott anyabölcsőket anyazárkába függesztjük úgy. A zárkákat befödjük és keretbe rakva népes család. amely károsan befolyásolta az anyák minőségét. Ez az anyanevelési mód a méhcsaládnak csak biztosíték arra az esetre. Az anyamentés az anyaszükséglet kielégítésének legkezdetlegesebb módja. akkor beavatkozásunkkal . amíg az anya petézni kezd. Nekünk pedig termelési tervünk szerinti mennyiségben és időpontban kellenek az anyák. Ez indokolt is.mondjuk így: irányításunkkal . hogy az anyanevelés helyes módszereit még nem sajátítottuk el.

de nem anyátlanítunk. A fészek és mézkamra közé anyarácsot teszünk. annál valószínűbb a csendes váltás. napon leromboljuk. de egy lépen anyarácsból készült „petéztető tokba" zárjuk. tehát nem húz anyabölcsőket. mert ott az anyanevelés befejezése kivárható. hogy a méhek megismételjék a váltást. a családot átvizsgáljuk és megkezdhetjük az anyanevelést. A dajkacsaládnak szintén jó tulajdonságúnak kell lennie. mézzel és virágporral bőven ellátott olyan dajkacsaládtól várhatunk. dajkálásra kész. hogy a méhek ne érezzenek anyátlanságot. de azok. amelyekkel a fejlődésük tetőfokán levő családokból szaporíthatunk. Az anya a mézkamrában tovább folytatja a petézést. hogy az anya csendes váltásból származik.álcákat. akkorra már petéző anyával anyásítjuk. Helyes az anyanevelés munkáit a két akác között megosztani. Hibája e módszernek a hosszú várakozási idő is. tehát az előkészület 9 napja alatt három ízben cserélni kell. A vándorméhészetekben ez nehézségekbe ütközik. tehát saját fiasításából nem tud anyát nevelni és szívesen fogadja az általunk kiválasztott . Az anyanevelést a dajkacsalád előkészítésével kezdjük. Megelőzhetjük anyabölcsők húzását úgy is. igen. Akácvirágzás előtt azonban nem nevelhetünk anyát. A mellékfoglalkozásként méhészkedők nem mindig tehetik ezt meg. úgy keressük a bölcsőket. Ez a tenyészcsalád. 9 nap elteltével a mézkamrából a nyílt fiasítással eltávolítjuk az anyát (tartalékba tesszük). A dajkacsalád akkor jó. Ezért a fiasításos lépekről lesöpörjük a méheket. 9 nap múlva az anyarácsos választóba betesszük a betétet. akiknek a méhészet főfoglalkozásuk. mert az anyaneveléshez szükséges méhek elvételével rontanánk a mézelés eredményét. A családnak csak 9 napos előkészítés után adhatunk tenyészanyagot. és mindig fennáll annak a kockázata. Jó eredményt csak népes. Az egyiktől vesszük a tenyészanyagot. Az első akácon lehet előkészíteni a dajkacsaládot. hogy sűrűn takarja valamennyi lépét. akkor a családot lehetőleg a tőle származó. melyet a legjobb teljesítményű családok közül választunk. másrészt a szállítás okozza. Ezeket az anyátlanítás követő 9. A meganyátlanított család nyitott fiasítására anyabölcsőket húz. Itt az anyát a fészekből az anyarács túlsó oldalára tesszük. A korszerű anyaneveléshez két család szükséges. mert az anyák a dajkától is vehetnek át tulajdonságokat. Minél idősebb az anya. Rakodóban az anyát egy fiasításos léppel a mézkamrába akasztjuk át. Minden korszerűen dolgozó méhészetben. Akik nem vándorolnak. mert egyébként egész munkánk eredménytelen lesz. etetjük. akácvirágzás idején nevelhetnek anyát. Ezt a hibát úgy küszöbölhetjük ki. ha rajzásra érett. A család nem érez anyátlanságot. hogy a családnál egyetlen egy bölcső se maradjon. nehogy anyjának elvesztése miatt legyöngüljön. Viszonyaink között ez május-június. A dajkacsalád akkor hajlandó anyanevelésre. azok elszedése sok munkával jár. a méhek nem húztak-e véletlenül anyabölcsőt. A népes család kaptárját annyira szűkítjük. hogy egy anyabölcsőt elnézünk. Ha nincs bőségesen élelme. hogy sok anyabölcsőt húz. Fekvőkaptárban is hasonló módon lehet előkészíteni a dajkacsaládot. A csendes váltásból való anyamentés akkor lehet sikeres. Anyanevelésre a méhcsaládok teljes fejlettségének időszaka a legalkalmasabb. és előkészülünk a váltásra. a méhésznek kellene foglalkoznia anyaneveléssel. Az ilyen családot gyakran ellenőrizzük.megfelelő korú és tulajdonságú . ha a családokat rövid időközönként ellenőrizzük. A fiasításos lépeket a rács mellé toljuk. A másikkal az anyákat neveltetjük. másodikon pedig a többi munka végezhető el. amelyiknek nagy kiterjedésű fiasítása és sok fiatal méhe van. A petéztető tokban a lépeket 3 naponként. Ez a dajkacsalád. Ekkor a családnak már nincs nyílt fiasítása. A fészket ilyenkor is ajánlatos ellenőrizni. Ha az anyanevelés 65 . Ha az anya elpusztul. A nehézségeket egyrészt az időhiány. A család.elszedjük. Ezzel az időbeosztással a második akác után 1-2 héttel már termékeny anyáink lehetnek. hogy az anyának mindig legyen helye petézésre. Ezért az anyanevelés idejének elérkezésekor meganyátlanítjuk. A dajkacsalád ily módon való előkészítésének nagy hibája. aminek elérése esetén a rajzó tulajdonságú családok már megrajzanának. pedig az anyanevelésben minden nap előnyt jelenthet. vagyis olyan állapotban van. Tehát ilyen szempontból főként az öreg anyás családokat tartsuk szemmel. A második akácon már kevesebb a nehézség. Ügyelünk. hogy a fiasításos lépektől elválasztjuk ugyan az anyát. ha anyátlan. kicsiben és nagyban egyaránt. A dajkacsalád ne legyen rajzó hajlamú. hogy az anyát a családnál bent hagyjuk ugyan. Törzslapján feltüntetjük.

hogy a méhek össze ne építsék az anyabölcsőket és azokat sérülés nélkül leszedhessük. A kockák. ha a méhek külön. Egyúttal a tenyészkeretet a felragasztott dugókkal a fészek közepébe. Más családoktól födött. A kockák (vagy dugók) közepére viaszt csöpögtetünk. de legfeljebb 2 napos. Tenyészanyag beadása visszametszett léppel. Közülük csak két egyszerű módszert ismertetek. Az anyát 4-5 nappal előbb zárjuk a petéztető tokba. akkor ez gyorsan sikerül. hanem az is. A kisebbik lyuk lefelé nézzen. és a tenyészanyag beadásakor ne idegenkedjenek tőle a méhek. A gödöllői anyásító dugókat pálcikára is fűzhetjük. petrofor vagy szeszlámpa (ezek híján jó a parázs a füstölőben). A lépet a dajkacsalád fészkének közepébe. Ezt a célt szolgálja a tenyészanyagnak osztott sejttel való beadása. Ezek: két. összefüggő felületen azonos fejlettségű és ismert korú tenyészanyagot csak úgy kapunk. mint a dajkacsaládnál. 1-2 óra múlva a tenyészanyagot már beadhatjuk.) Előkészítjük a szükséges felszerelést és anyagot. mert soha nem lehetünk benne biztosak. Az anyanevelésre alkalmas álcákat a tenyészcsalád bármely léjéből vehetjük. egyenlő korú álcák legyenek. hogy a tenyészanyagot minél gyorsabban beadhassuk. akkor más módon készítünk dajkát. ha a tenyészcsalád fészkébe fiasításra alkalmas.) A tenyészkeret léceire a fakockákat vagy dugókat viasszal felragasztjuk.külön építik a bölcsőket. A lapocskákat. Igen jól használható erre a gödöllői anyásító dugó. A család kijárójára anyarácsot szerelünk. viasz vagy műlép hulladék. 2. A Tenyészanyag előkészítésének és beadásának részletes menete a következő: 1. újságpapír vagy rongy.) A dajkacsaládot még egyszer átnézzük. A lép szélén csak minden harmadik sejtben hagyjuk meg az álcát. A csíkot visszakurtítjuk. Ezen kívül csalódhatunk az álcák korában is. Ha a család jó népes és még a teljes fejlettség időszakában vagyunk. hogy az anya a lépet minél előbb bepetézze. hogy jól ellátott. Ez azért jó. fiasításos lépek közé tesszük. nincs-e véletlenül anyabölcsője. 4. Nagy. dugók olyan méretűek legyenek. minél fiatalabb. Anyanevelésre ezek a legmegfelelőbbek. csak a tetejét csukjuk le. majd sejtenként szétdaraboljuk. A sejteket falapocskára. A tenyészanyagot többféle módon adhatjuk be a dajkának. vajon találunk-e elég álcát. Az előkészített tenyészanyagos lépet az anyanevelésre legalkalmasabb álcák mellett ív vagy cikcakk alakban visszavágjuk. ha az anyát üres léppel ugyanúgy petéztető tokba zárjuk. Ha a bepetéztetés sikerült. A visszametszett lépen húzott anyabölcsők kezelése nehézkes. mint a használt anyazárkák nyílása. csak a födött fiasításos lépeket hagyjuk nála. lúdtoll. melyik középre. dugóra ragasztjuk. hogy jó tulajdonságú családból vegyünk. Egy lécre 14 kocka vagy dugó fér. ha a további munkáknál segítségünk van. két fiasításos lép közé helyezzük. Tenyészanyag beadása osztott sejttel. 3. hogy a tenyészkeret felvegye a család illatát. Jó. A pálcikát a dugón keresztül futó lyukba fűzzük bele. Megjelöljük. A dajkacsalád jó előkészítése mellett igen fontos a tenyéssz anyag helyes kiválasztása is. Ehhez ragasztjuk majd a sejteket. akkor 5 nap múlva a lépben kétnaposnál idősebb álcák nem lesznek. lehetőleg hajlított nyelű kés. Ez azért szükséges. A metszés melletti sejteket megkurtítjuk. Ehhez a módszerhez tehát csak szükségből folyamodjunk. két sarkantyúkerék vagy anyabölcső kezdet nyomó. A kiszemelt családból elvesszük az anyát az összes nyitott fiasítással együtt. mielőtt a tenyészanyagra szükségünk lesz.) A dajkacsaládból kivesszük a tenyészkeret léceit. zsemleszínű lépet teszünk. dugókat a tenyészkeret léceire ragasztjuk és így adjuk be a dajkacsaládnak. illetve felülre. 66 . Azonban az ilyen tenyészanyag szerzés bizonytalan. Hordástalan időben etetünk. A tenyészanyagot tartalmazó lépből sejtcsíkot vágunk.megindítása sürgős. majd az álcákat megritkítjuk. Nemcsak az. és a 9 napot nem akarjuk kivárni. A keret helyét kissé megtágítjuk. lehetőleg kelő vagy a keléshez már közel álló fiasításos lépeket adunk neki a rajtuk ülő méhekkel. A kaptárt nem takarjuk. A család hamarosan észreveszi anyátlanságát. melyik léc való alulra. Jobb. villanyfőzőlap. Biztosabb azonban.

Ilyenkor a méhek az előzőleg beadott álcákat már rendszerint el is lepték. 1/3-dal). akkor 1 nagy kiterjedésű fiasításhoz lép és egy lépről lesöpört méh is elegendő. Közben a tenyész családból kivesszük a tenyészanyagot. Ha a kis családot csupán pároztatásra használjuk. Az álcák számának növelése rontja az anyák minőségét. mint pároztató kaptárakban. akkor új tenyészanyagot adunk. Ezek közül csupán a tartalékcsaládokban való elhelyezés helyeselhető.. Ettől a pillanattól kezdve a lehető leggyorsabban dolgozunk. tehát 3-5 nap. Ha az elfogadott álca nagyon kevés. ha kell B. sarkantyúkerekeket melegítjük. Az ennél kedvezőbb eredmény már ritka. Mikor egy léc kész. Mikor egy léc kész. a sejtből kidobhatják. Az anyák minőségére ez sem előnyös. úgy. Ezzel egészen a bölcsők befedéséig számolhatunk. akkor a bölcsőket befedésük után hamarosan szedjük ki és azonnal adjuk az új sorozatot. vagy szennyeződött. A dajkacsaládot a bölcsők befedéséig. is segít neki. A dajkacsaládban szorosan egymáshoz toljuk a lépeket. Vigyázzunk. akkor B. akkor a család az első anya kikelése után megsemmisítené azokat vagy kirajzana. több a párzási veszteség.5. A kis családot etetjük. 16-ból leszámítva ezt. ha a sejtosztással előrehaladt. A kijáró méhek visszarepülése után a kis család az anyabölcsőt szívesen fogadja. akkor azt a tenyész keretbe behelyezzük. akkor a másikkal dolgozunk. A dajkát is újból átnézzük. A tartalékcsaládokat a bölcsők szétosztása előtt 1-2 nappal készítjük elő: 2 kelő fiasításos lépet és 1 mézeset a rajtuk ülő méhekkel anyatartalékolóba. B. Mikor B. összesen 16 nap. Az anyák párzása tartalékcsaládoknál nem olyan sikeres. ha az anya. és a dajkacsaládhoz beadja. nehogy a kés melege az álcákat megforrázza! Ha a kés túlmelegedett. hogy a bal kezünkben tartott sarkantyúkerék gömbjével a kockán levő viaszt megolvasztjuk és a sejtet ép oldalával odaragasztjuk. vagy a léputcába függesztjük. Egy dajkacsaládnak 42 álcánál többet adni helytelen. 7 nap báb. a második lécet is kiviszi és beadja. Befejezi a sejtosztást. 6. amennyire feltétlenül szükséges. ahonnan az álcákat fel akarjuk használni. hogy a méhek valamennyi gondozásba vett álcából anyát nevelnek. (Az anya fejlődési ideje: 3 nap pete. 1-2 nyitott fiasításos lépről méheket söprünk hozzá. A lépet visszatesszük a kaptárba. Ilyenkor a kicsi vagy ferde bölcsőket selejtezzük. Az álcáktól később is elpártolhatnak. Közben A. neki átadja ezt a munkát. akkor 30-35 bölcsőt is kaphatunk egy sorozatból. Az anyabölcsőket a legjobban takart fiasításos lépben helyezzük el. a ragasztást végezheti. vagy kis tartalékcsaládokban szokás helyet készíteni. Ekkor már rendszerint látszik. Ha munka közben az egyik kés vagy sarkantyúkerék kihűl. A munka megosztása 2 dolgozó között a következő: A. A lépről lesöpörjük a méheket (nem rázzuk). A sejteket a tenyészkeret léceire erősített kockákra. tartalékoló kaptáron a kijárókat egymástól minél 67 . hány álcát fogadtak el a méhek. gondosan takarunk. A második és harmadik léc beadásakor a tenyészkeretet csak annyira húzzuk ki a lépek közül. marad 11-13 nap) Ha a bölcsőket idejében nem biztosítanánk. A termelőcsaládokhoz és mesterséges rajokhoz mindig termékeny anyát adjunk. újságpapírral megtörölgetjük. Este etetünk. Ezután a lépet sejtcsíkokra vágjuk. Szokás a tenyészanyag beadását megismételni. mert egyébként a méhek beépítik az anyabölcsőket. Ezt csökkenthetjük. a tenyész keretbe teszi. Ha minden tényező kedvező. tovább csak a teljes hordástalanságkor. Majd a csíkokat sejtekre daraboljuk.) ragasztja. Ebből a tenyészanyag beadásáig eltelt 3 nap peteállapot és 0-2 nap álcaállapot.) A késeket. A beadást követő napon nézzük meg a tenyészanyagot. a dajkacsalád elfogad 20-25 álcát. napon vagy használjuk fel. Ha egy dajkacsaláddal több anyát akarunk neveltetni. Elsőnek a legalsó lécet helyezzük be. Egyik oldalán. Etetőt adunk be. dugókra ragasztjuk. akkor használat előtt ronggyal. illetve fekvő kaptárban a termelőcsalád mellett elrekeszthető részbe teszünk. a ragasztást.) A lépdarabot a munkahelyre visszük. amelyből a szükséges mennyiségű álcát megkaphatjuk. a sejteket meleg késsel visszakurtítjuk (kb. és a dajkacsaládnak beadjuk. mesterséges rajokban. mert megkezdik a sejtek bölcsővé alakítását. A.) a tenyészanyagot szabdalja. kormos lett. tehát a tenyészanyag beadását követő 4-5 napig etetjük (2-3 dl). nincs-e bölcsője vagy terméketlen anyja. Egyik mindig melegszik! 7. Ha munkánkba nagyobb hiba nem csúszott. visszatér. vagy zárkázzuk. Előzőleg azonban igyekszünk megkeresni az eredménytelenség okát. 6 nap álca. B. Ezért a bölcsőket az álcázás utáni 9-10. A bölcsőknek családokban. Nem biztos. meleg késsel olyan darabot vágunk belőle. A 0-2 napos álcákból 11-13 nap alatt fejlődnek ki az anyák.

20 dkg méh (egy lépes pároztatókba kevesebb. A méheket óvatosan lesöpörjük róla. Ez azért szükséges. amelyekben öreg méhek is vannak. Termelő család mellett a kis családnak fekvő kaptárakban a kaptár keskeny oldalán nyitunk kijárót. A pároztatókat a kelés idejére elő kell készíteni. a szellőzőt megnyitjuk. morzsolja és benne is pusztulhat. Nagyon jól használható a levehető felső lécű építtető keret is.) Az így előkészített pároztatókon a kijárót elzárjuk. vagy egyesítjük. amelyekben már kikelt az anya. hanem a tenyészanyag beadását követő 9-10. A dajkacsalád ugyanis nem eteti valamennyi anyát. s elfeledjék régi otthonukat. ferde. hogy a bölcsők fiasításos lépek közé kerüljenek! Ha a dajkacsaládot már anyásítani akarjuk. Minél több az idős méh a pároztatóban. A fiatal méhekből álló családok hajlamosabbak a terméketlen anyák elfogadására. Azt is megnézzük. hogy az anyák maguk is táplálkozhassanak. kis termet. vagy puha főzött cukorlepénnyel. mert sok veszteségünk lesz. Ezzel ne is kísérletezzünk. mert most már csupán melegre van szükségük. lapos potroh. a zárkát az anyásító nyíláson át a pároztatóba dugjuk. E célra vagy a zárka aljába fúrt és viasszal kiöntött lyuk. mert a terméketlen anya elfogadtatása nehezebb. A zárkák ilyen előkészítése után a dajkacsaládtól kivesszük a tenyészkeretet. Vigyázni kell. él-e bennük az anya. A betelepített pároztatókat lezárjuk és sötét. Különösen nehéz terméketlen anyát elfogadtatni olyan családokkal (legyenek azok kicsik vagy nagyok). az eleségkamrát viasszal kiöntjük. akkor ezen a napon kívül még két napig pincézzük. Egy pároztatóba 15. az előbbi használat óta esetleg benne maradt lépet kivágjuk. Ehhez fém. hűvös helyre (pincébe) visszük. Az anyákat minél előbb pároztatóba kell helyezni. Az anyák kelését gyakran ellenőrizzük. összeszokjanak az anyával. A lyukba vagy viaszcsészébe cseppnyi folyékony mézet adunk. Meleg helyiség nem jó. A kelési idő eltelte után ellenőrizzük. egészséges-e. nincs-e valami testi hibája. Leggyakoribb hibák: sodrott szárny. napon zárkázzuk. annál fontosabb a gondos és hosszabb pincézés. megtöltjük az eleségkamrát gyúrt. Vigyázzunk. A gödöllői pároztatóban így anyásítunk: az anyát tartalmazó gödöllői anyazárkát anyásító dugóval elzárjuk (az anyásító dugóba előzőleg 2-3 mm vastag mézcukor-pépet tömünk). A bölcsőket meleg helyen (lakásban. A pároztatót földhöz koppantjuk. mert a méhek nem húzódnak fürtbe. ha a bölcsőket nem osztjuk szét. szívesebben építenek. KB lépről nincs mindre szükség. A méhcsomóba nyúló anyazárkából a méhek kiengedik az anyát. ne kísérletezzünk velük! A bölcsők szétosztásának legnagyobb. a lécecskékre vagy keretekbe műlép csíkot ragasztunk (az előző építményből meghagyott lépcsík is jó). hogy az anya ép. (A gödöllői pároztatóban eleségből sodrott hurkákat a keretecskék felső lécei közé is szoríthatunk. Egy jól takart H lépről lesöpört méh elegendő. Ezzel az eleséget a méhcsomó közelébe juttatjuk. A többi pároztatóba az anyát két módon tehetjük be: 1. A kis családokat másnap estig itt tartjuk. hogy a kis családok érezzék anyátlanságukat.messzebb nyitjuk. rágja. Az előkészítés a következőkből áll: a pároztatót kitakarítjuk. Azokból a zárkákból. Ezek könnyebben összeszoknak. A zárkákba előzőleg eleséget teszünk. Az elfogadtatás a legsikeresebb közvetlenül az anya kikelése után. több lépesekbe több) kell. A pároztatókat főként fiatal méhekkel kell megtölteni. A pároztató kaptárakat a kelés napján reggel kell betelepíteni. hogy a méhcsomó a fenekére hulljon. ha él. pedig a jó összeszokásnak ez egyik fontos alapfeltétele. Ekkor a tetejét felnyitjuk és az anyát a méhek közé dobjuk. napos helyen) kocka vagy dugó alapjuknál fogva óvatosan leszedjük a lécről és a zárkába függesztjük. vándorbódéban vagy szélmentes. A zárkákat vízszintes lécekkel 3 részre osztott keretbe egymás mellé állítjuk. és a dajkacsaládhoz beadjuk. Ha délután töltjük a pároztatókat. 68 . Azonban kis családokhoz mégis leghelyesebb anyabölcsőt adni. vagy bőr lemezből készült tölcsért használunk. kivesszük az üres bölcsőket. ennek módja: a gondosan előkészített pároztatókba előre kiszemelt népes családoktól méheket söprünk. A hibás anyákat kidobjuk és a kis családnak új bölcsőt adunk. hogy az anya (a terméketlen anyák nagyon fürgék) el ne repüljön. Sokkal helyesebb. A kis családok 1-2 óra múlva már anyásíthatók. Az anya gyakran visszahúzódik a bölcsőbe. hogy az anyák kikeltek-e. akkor a bölcsőket bármely család fészkébe betehetjük. Az ilyen anyák párzásra alkalmatlanok. hátránya éppen az. hogy nem látjuk. vagy mártott viaszcsésze (mesterséges anyabölcső-kezdet) való.

Azokat. akkor rendben vannak. Káros a kis családok háborgatása azért is. A pároztatók népét fölhasználhatjuk családok erősítésére is. A jelölés azért is fontos. kerítésre. ha a családocskát előtte megetetjük. majd nászrepüléseiket. Az anya jelölése igen hasznos. Mikor több pároztató összegyűlt. Ha ismételten szükség van rá. másnap (a délután telepítetteket 2 nap múlva!) estefelé. az már gyanús és nagy a valószínűsége. Ha az építés nem indult meg. Amelyik két hét elteltével nem petézik. fákra helyezzük vagy függesztjük. mint söpört rajt betelepítjük. A pároztatókat. A pároztatók népének felhasználására az anya kivétele (vagy elveszése) után több lehetőség van. fák árnyékában. mert egyébként a kis család könnyen megszökik. amelyek anyátlanság jeleit mutatják (izgatottan röpködnek. napon kezdenek petézni. Jó. Beavatkozásunkkal eltájolásukat okozhatjuk. nagyon kicsi a valószínűsége. Az anya veszett el. gondozzák a fiasítást. s a kutatás elülése után helyezzük újra ki. akkor a családocskát feloszlatjuk. Az anyák ilyenkor végzik tájoló. esetleg meg is ölheti. A pároztatókat az anyátlanítás után este pincébe visszük. A pároztatókat kívülről napjában lehetőleg több ízben is gondosan ellenőrizzük. A kis családokat napközben . a kijáró körül a kaptárka homlokfalán szaladgálnak). Az eleségkamrában a pároztatás végéig feltétlenül legyen élelem. Ha csomóba húzódva szépen építenek. jóllehet még nem tudjuk. hogy valami hibája van. a méhészettől távolabb. Ha a család nem húzódott fürtbe. újra népesítjük és építtetjük.főként a méhek legélénkebb röpülésének időszakában . mert a zárka gátolja az építést. bokrok. Lépeiket csak a fiasítás kikelése után hagyják el. megnyomoríthatja. akkor valami baj van. A kiürült pároztatóban a lépeket visszavágjuk. a szellőzőt elzárjuk. Azokat a családocskákat. anyát adunk hozzájuk. akkor a kis családok az anyát bármilyen módon is adtuk be . ha a kis lépekben nincs fiasítás. A méhek bekéredzkednek a családhoz. Amelyiket rabolják. és estefelé felbontjuk. A jelölt anyát könnyű a családban megtalálni. A kis népet 2 napi pincézés után az erősítendő család kijárója elé helyezett deszkára söpörjük. hogy a kelés utáni 10-14 napon belül munkába kezdő anya herepetéző. A pároztató kijáróját kinyitjuk. ne zavarjuk őket. megjegyezzük. téglára is. Ezekkel a módszerekkel a gödöllői pároztatóban is anyásíthatunk.2. vagy öreg méhekből készült a kis család. Vele a fogság ideje alatt összeszoknak. Nem szabad a pároztatókat a termelő családok közelében vagy azok röpülésének főirányában elhelyezni. Ha anyát nem találunk. Az anyák legkorábban a 6. Az anyát a petézés megkezdése után lehetőleg azonnal vegyük ki a pároztatóból. A jel kétséget kizáró módon bizonyítja az anya korát. megnézzük. mikor a méhek már nem röpülnek. hiszen még nem láttuk födött fiasítását. mert így 69 . de tehetjük kőre. az eleség rossz. Ez gyorsítja munkánkat. mint teljes újratelepítéssel. A zárka nyílását a kijáróhoz illesztjük. annál gyakoribb. csak keskeny csíkot hagyunk meg. de pontosan az előbbi helyre. A méhek csak akkor húzódnák át a családhoz. mert az izgatott család az anyát csomóba foghatja. Ezt másnap estefelé futólag ellenőrizzük. Ha anyja megvan. nem herepetéző-e. Ha a pároztatók benépesítését és pincézését jól végeztük. feloszlatjuk. amelyeknek nincs anyjuk. feloszlatjuk. hogy nem lesz belőle tökéletes anya. Tíz nap múlva legtöbbjük megkezdi a peterakást. Az anyanevelés befejezésével a pároztatókból a lépeket teljesen vágjuk ki. mert a következő évi használatig a viaszmoly elpusztítja. méhek által nem járt helyen kirakjuk. Viszont minél később kezd az anya petézni. A helyesen készített és élelemmel jól ellátott kis családok szépen összeszoknak és munkába kezdenek. ha anyátlan. és használjuk fel.ne zavarjuk.szívesen fogadják. Ezzel elkésni nem szabad. A kaptárakat állványra. Egyébként melengetik. akkor belőlük rajládába söpörjük a méheket. s 2 napos etetés után. akkor használtuk fel. ha az anyákat. A méhek mennyiségétől függően tartalékcsaládot vagy családot nevelhetünk belőlük. Ezért az élelemkészletet szükség szerint pótoljuk. pincébe visszük. akkor bizonyára anyátlan. Az anya a pároztatóba besétál. így szívesebben fogadják őket. csak gondosan ügyeljünk a hangyaveszélyre. A gödöllői pároztatóból reggel kihúzzuk az anyazárkát. A gödöllői pároztatóból a méheket a 3 kis léppel együtt is beadhatjuk erősítésre. de annak. A petézést a kirakás utáni 7-8 naptól kezdve ellenőrizhetjük. de az eredmények rosszabbak. amikor már födött fiasítás is volt. Kirakás után megnyitjuk a kijárókat. Szokás a pároztatókat egy betelepítéssel több anya pároztatására is használni. A fiasítás megmentésének csak akkor van értelme.

Ragasztásra acetonban vagy tiszta szeszben oldott sellakot használunk (denaturált szesz nem jó!) A festéket vagy a ragasztóanyagot tartsuk kis üvegben. sárgával jelölni. Pálcikába tűzött gombostű fejével visszük az anya torára. 1957. etetik. akkor nyugodtan visszaadhatjuk a lépet. Anyajelölésre hordástalan idő nem való. és ezt érezze is. Ha a legkisebb ellenséges hangulatot is mutatják. mert gyakran a rossz anyás (terméketlen. mint az öregek. pingpong labdát. vagy a csőbe téve dugattyúval szorítjuk a hálóhoz. ceruzavédőt. porfesték belekeverésével megfelelően színezzük. mindig kísérő méhekkel (15-20 méh) és eleséggel ellátva kell. fehér. hogy a ragasztó vagy festék szét ne folyjék az anya torán. Ekkor elvégezzük a jelölést. A siker alapfeltétele. Például 1958 végén csupán pirosnak és fehérnek. évbe is. ugyanilyen egymás utáni sorrendben. hogy tőle még utódokat neveljünk. az anyát tegyük zárkába és úgy adjuk vissza. A család az anya elvétele után 1-2 óra múlva már érzi anyátlanságát. vagy puha főzött cukorlepény való. A festéket vagy ragasztóanyagot gondosan rá kell dörzsölni a kitinre. fehér és zöld színt használjuk. de készen is kapható üveg vagy műanyag csővel. Ha szabadon adjuk vissza. akkor tanácsos kalitkában visszaadni. hogy a család anyátlan legyen. Akik nem bíznak kezükben és félnek attól. ha nincs nyitott fiasítása. fehér. Ha színtelen. 1956. akkor a festék kész. csápjaikkal tapogatják. amelyikről levettük. Ez a legbiztosabb és leggyorsabb. Az anya torára születési évének megfelelő színű korongot ragasztunk. fonákján vékony papírréteggel bevont színes sztaniol lemezből 1. Az ismeretlen korú vagy más szempontból különös figyelmet érdemlő anyákat szokás más színnel pl. Azonban a síró hang nem jelent feltétlen anyátlanságot. Ha az oldott anyagnak megfelelő színe volt. Az anyát jobb kezünkkel szárnyainál fogva kiemeljük a méhek közül. Erre a célra készült. babát) acetonban oldunk. A harmadik szín csak akkor indokolt. Az anyátlanság jeleit mutató (futkosó. Anyajelölésre a dukkó lakk is alkalmas.mivel petézés már nincs . és ne mozoghasson. Ha az anyát jelölés végett kivesszük családjától. A színek egymás utáni sorrendje évek szerint a következő: 1955. Az anyajelölés támpontot adhat rajok tulajdonjoga körül keletkezett viták eldöntésében is.lazább. Mivel az anyákat a 3. évben cserélni kell. A jelölendő anyát legjobb kézbe fogni. Az anyásítás módjai. akár postai küldeményként. Az anyásító dugóban van az eleségkamra. Úgy helyezzük a dugót a zárkába. hogy az anyát megszorítják. Az anya gödöllői anyásító zárkában is szállítható. piros. piros. Vigyázzunk. hordáskor könnyebb anyásítani. fésűt. a család szívesebben fogadja az anyát. síró) család rendszerint szívesen fogadja az anyát. Zárkába gyúrt cukorlepény. mint a termelés időszakában. Anya jelölésre országosan a piros. Anyásításkor gondolnunk kell még a következő általánosan érvényes elvekre: a fiatal méhek szívesebben fogadják az anyát. Anyákat szállítani akár személyesen. és pár percig figyeljük a méhek viselkedését. Biztonság kedvéért még az ilyen családokat is aprólékosan át kell nézni anyásítás előtt. 1958. Celluloid tárgyat (pl. jól lezárva. zöld. hogy a „T" függőleges szára a zárka belsejébe. A háló szemei 3 mm-esek legyenek. Hálót készíthetünk gyufás vagy cipőpasztás dobozból. Az anyát a pároztatóból való kivételkor célszerű jelölni. Az anyákat festékkel vagy sztaniol lemezzel jelöljük a következő módon: 1. Bal kezünk hüvelyk és mutatóujjával torát óvatosan megfogjuk és az anyát középső ujjunkra ültetjük. 1959. Ekkor jobb kezünkkel megfestjük. zöld. ha nagy tenyész értékű anyát akarunk átvinni a 4. a vízszintes szár a faoldalak felé nézzen. elveszti idegen szagát.5-2 mm átmérőjű lyukasztóval korongokat vágunk. Majd így tovább. vagy a sztaniollemezkét ráragasztjuk. Használat közben szükség szerint hígítjuk. Sok szempontból helyes.tudtunk nélkül anyacsere nem történhet. 2. Ha körülveszik. hogy tora egy hálószembe kerüljön. hogy jól megfogja. jelöljék az anyát háló alatt. a termelési időszak végére rendesen kezelt méhészetben csak 2 színű anyának szabad lennie. mikor új helyén a család kiengedi a zárkából. így akkorra. Különösen veszélyes az őszi anyajelölés. Sokféle eljárás ismeretes. kimerült anya) családok is mutatnak anyátlanságra jellemző tüneteket. mint 70 . Az anyát vagy a lépen szorítjuk le a hálóval. akkor ugyanarra a lépre helyezzük. Igen sok előnye ellenére az anyákat mégis alig jelölik. ha ezt a szabályt valamennyien betartjuk. Ilyenkor a kapcsolat az anya és családja között . máskülönben az anya hamarosan elpusztul. Az anyát úgy kell leszorítani. 1960.

mennyit cserélünk le. Ezt használjuk ki az építő fürtben való anyásításkor. Néhány egyszerű. az anyát a rostaszöveten át etetik. hogy az anyás lép mellé mindkét oldalról az anya saját méhei kerüljenek. Azután a fészket összetoljuk. Ez teljes sikertelenséget jelent. 7.hordástalan időben. meghűlnek vagy koplalnak. 10. 2. Az anyásítandó család fészkének közepére úgy rakjuk be a tartalékcsaládot. Az anyanevelés valamennyi műveleténél. Az anyásítás kísérő méhek nélkül sikeresebb. 3. A keretet a család fészkének közepébe helyezzük.) Anyásítás szabadon. vagy másnap megnézzük. akkor a lépet visszatesszük. Rossz tulajdonságú. Elsősorban selejtezzünk minden olyan anyát. hanem erősítjük is. nemhogy több évre visszamenőleg tisztában lennének vele. Az anyák elhelyezésére nem készülnek eléggé gondosan. A méhek az anyát kiengedik. 6. 12. Ezzel a módszerrel a családokat nemcsak anyásítjuk. amelyik az idén harmadik éves vagy öregebb. 4. Ha a méhek ellenséges magatartása 3-4 nap múlva sem változik.) Anyásítás építő fürtben. mint azt. rövid ideig. vagy megöli az anyát. A tenyészanyagot nem fiasításos lépek közé teszik. Csak 8-10 nap múlva ellenőrizzük. A kalitkát üres keret vagy építtető keret felső léce alá erősítjük. ezért a családok teljesítményét jóformán egy esztendőben sem ismerik. Beadás előtt az álcák sokáig vannak fészken kívül. Pár óra múlva. a kalitkáról könnyen lerázhatok. öreg méhekből álló családokkal akarnak jó anyákat neveltetni. Leggyakoribb hibák az anyanevelésben tapasztalatom szerint a következők: 1. kikelése után elpusztítja a többit. mert izgalmában könnyen csomóba fogja. ezen keresztül támadni akarnak és a zárkától nehezen szakíthatok el. tehát kiengedhetjük. ha előzőleg langyos vízben megfürdetjük az anyát. anyja vagy anyabölcsője van. 2. hanem tovább szoktatjuk őket. kiengedik. A tenyész családot nem választják meg jól. hogy a fiatal méhek az anyát szívesebben fogadják. A pároztatókat rosszul helyezik el. idős álcákat adnak. Nem választják jól a dajkacsaládot. Ilyenkor nem szabad kiengedni az anyát. meghűl.) Anyásítás tartalékcsaláddal. 5. Anyanevelési terv készítése. megnyomorítja. Ha udvara alakul. valamint az anyásításnál is minél kevesebb füstöt használjunk. A kalitkát az anyával a család fészkébe (2 lép közé) vagy a keretekre helyezzük úgy. amelyik már régebben nem petézik. Nyílását eleséggel jó vastagon (3-4 mm) elzárjuk. Egy anya. Nincs nevelő hangulata. Ismert dolog. nincs-e nála anya. ezért megszöknek. Csak rendkívüli 71 . a termelőcsaládok a kis családokat izgatják. és szívesen fogadják. Ha nagy tömegben veszik körül a zárkát. Elkésnek a bölcsők kalitkázásával. etetgetik. akkor az anyát el akarják pusztítani. A fészek megszakítását jelentő üres keretre a fiatal méhek kihúzódnak. de jól bevált anyásítási mód: 1. az a kalitka nyílását gyúrt vagy puha főzött cukorlepénnyel. 14. Kivétel a tartalékcsaládokkal való anyásítás. 8. Nem pótolják eleségüket. meg kell vizsgálni a családot. Jól kezelt méhészetben ez nem több az összlétszám 50%-ánál. hogy beépítsék a hézagot. vagy fűszállal lesöpörhetők. néptelen. 3. Anyásítás után nem szabad zavarni a családot. Az anyák elhelyezését nem készítik elő gondosan és a kész anyák közül emiatt sok elpusztul. Ez az anyásítási mód sikeresebb. Nem eléggé gondos a tenyészanyag megválasztása. Nem készítik kellően elő etetéssel a dajkacsaládot. Akinek nincs módja az anyásítást másnap ellenőrizni és az anyát kiengedni. Ha támadják. Nincsenek pontos feljegyzéseik. kevés. ez ugyancsak a kis családok megszökését okozhatja. Gyakori. simogatják. 9. hogy a méhek jól hozzáférjenek. és úgy adjuk be. nem jól készítik elő a pároztatókat. akkor az anyát kalitkába tesszük. vagy öreg méheket söpörnek beléjük. Elfogadását a legközelebbi alkalommal ellenőrizzük. Már télen vegyük számba: a következő évben hány anyára lesz szükség. akkor elfogadják az anyát. Itt az anyásítandó család előkészítésekor ne takarékoskodjunk a füsttel. Az álcákban kárt tesznek a túlmelegített késsel.) Anyásítás szoktatással. vagy műléppel zárja el. Figyeljük. vagy nem elég hűvös helyen pincézik. Néha a szoktatás csak öt-hat nap múlva eredményes. kirabolják. A petéző anyákat nem használják fel idejében. hogy a dajkacsalád előkészítésében követnek el hibát. 11. mint az öregek. Ha azonban a rostaszövetbe kapaszkodva. 13. Az anya körül csoportosulnak. ilyenkor az anyásítandó családot etetni kell! A családok szívesebben fogadják a petézésből kiemelt anyát. Az anyát a lépen a méhek közé engedjük. 4. hogyan viselkednek vele szemben. hogyan viselkednek a méhek. A családot etetjük.

10 kg méz). ezekhez azonban bölcsőt adunk. tartalékolásra és esetleg eladásra is. Tervünk tehát a következő lesz: Beadandó álca Sorozat Dajkacsalád Jó anyabölcső 168 4 4 100 Termékeny anya Pároztató Cukor Méz 80 80. vagyis 8 cserélésére szintén számolhatunk.0% 50 52. Szaporítás terv szerint 10 méhcsalád. tehát 4 sorozatból várhatunk 78 anyát. pároztathatunk kis családokban is. Ehhez is kell nevelni 10 anyát. A fiatalabbakból 15%. az állománynak megfelelően. Ha az egyes sorozatokat más-más időpontban akarjuk csinálni. 1959-ben a most második éveseket mind cserélni kell. Egy méhészet például 1958 őszén 96 anyát telelt be. évesek egy részének lecserélésével is. 50 pedig második éves. Ezen kívül szükségünk van anyákra a szaporulathoz.50% 72 . hogy az anyacsere évek közötti elosztása arányos legyen. évi anya cseréje 1958. A cukorszükséglet a következő: 4 dajkacsalád és 1 tenyészcsalád etetése átlag 20-20 napig egyenként 2. A méhész érdeke. 20-25 termékeny anyára számíthatunk. évi anyák 15%-os pótlására 1959. Ezeken kívül. egyik esztendőben annyi anyát kell nevelnie. Ezek közül 46 első éves. Ha nincs annyi.esetekben ugorhat sokkal ez arány fölé. és egyszerre 2 sorozatot indítani. hogy nem bírja. A harmadik éves anyákon kívül számolni kell a 2. legalább 10 tartalékanya is szükséges. éves anyánk. Ezt az anyák 10-15%-ára tervezzük. Ha aránytalanul sok a 2. akkor 25-30 pároztató kaptár szükséges. Ez 50 anya.50 kg. akkor többre. Ezért össze kell vonni. Pároztatókba 100 X 50 dkg = 50 kg eleség (40 kg cukor. évi szaporulathoz Tartalékolásra Összesen: 40 8 10 10 78 anya anya anya anya anya Vajon hány sorozatból kaphatunk ennyi termékeny anyát? Egy sorozatból 25-30 anyabölcsőre. összesen 12. Ezek szerint 4 dajkacsaládra. Az anyaszükséglet tehát így alakul: 1957. 168 álcára. tehát 50-60 pároztató szükséges. 100 pároztató kaptár betelepítésére lesz szükség. mert ellenkező esetben. Ehhez kétszer annyi.50 kg. azonban ily módon az anyanevelés elnyúlna 40-60 napra.5 kg 10 kg 59.

etetés befejezése Bölcsők elszedése.Nap 1 Tenyész családban Az etetés kezdete Petézésre alkalmas lép beadása. petéző anyák felhasználása 19 20-21 22 23 30-35 11. hogy nevelésre alkalmas legyen. Rendszeres anyanevelés nélkül nincs zavartalan. E nélkül állományunk javítása is elképzelhetetlen. Termékeny anyákat tehát a dajkacsalád anyátlanításától számítva 30-35 nap múlva kapunk. Akinek még nincs megfelelő gyakorlata. v. táblázat * A dajkacsaládot szükség esetén már hosszabb ideje etetjük. etetés befejezése Anyák kelése és elvétele Termékeny anya visszaadása Előkészítés Töltés méhekkel. hogy a munkákat idejében elvégezzük-e. Az anyanevelés sikere nagyban függ attól. anyák beadása Este kihelyezés Futó ellenőrzés. vagy a tokba zárt anya elvétele Tenyészanyag beadása Etetés mérséklése. hogy az anyaneveléssel az eddiginél sokkal többet törődjünk. eredményes termelés. táblázat mutatja. Ezt a dajkacsalád gyors előkészítésével 9 nappal megrövidíthetjük. 73 . Az időbeosztást a 11. esetleg teljes elhagyása Bölcsők zárkázása. anya petéztető tokba tétele Dajkacsaládban* Anyátlanítás v. anya elválasztása. gödöllőiből zárkák kiszedése Petézés ellenőrzése. anya petéztető tokba tétele Pároztatóban 5 9 10 15 Tenyészanyag elvétele. az gyengébb eredményekkel tervezzen és indítson több sorozatot. v. Ezért fontos.

3. ha a méhcsaládban felborul az egyensúly a dajkaméhek és a nyitott fiasítás között. egymást etetik vele. heréket. mert ekkor már nincs gyűjtési lehetőség. Napi átlagos súlyváltozás rajzó nem rajzó családban + 2757 g + 2717 g . mind időben. Ezért petefészkük megduzzad. leggyakrabban azonban akác vége felé szokott bekövetkezni. Mindkét eset káros. A rajzási előkészület a teljesítményt erősen rontotta. Míg a rajzásra nem készülő családok naponta átlag 1 kg-nál többet gyűjtöttek. Az akác előtti rajzás megosztja az erőket. a lerajzottak azonban naponta 65 dekát fogytak. ha a méhek nincsenek kellően foglalkoztatva. A rajzási hajlam azonban nem minden családban egyforma.S Z A PO R ÍT Á S A méhcsaládok szaporodásának ősi. állag napi 36 dkg-ot gyűjtöttek.28 g + 1048 g . és a raj segítségünk nélkül nehezen boldogul. 2. Felébred bennük a rajzási ösztön. A természetes rajzás azért sem illik korszerű üzembe. máskor pedig esztendőkön át alig rajzanak a méhek. mind mennyiségben bizonytalan. mert teljesen elvesztjük a hordási lehetőséget. a hajlamot kiváltó tényezők is. Nyugtalanok lesznek. Nagy hibája a rajzással való szaporításnak. napfénynek erősen kitett méhlakás is. amelyek nem szoktak rajzani. gyűjtési kedvük csökken. Elősegíti a rajzást az is. A két csoport közötti különbség a rajzás után is megmaradt. 4. hogy a fiatal méhek el legyenek foglalva. A természetes rajzást tehát lehetőleg meg kell akadályozni. mert nem tervszerű. amikor hordás van. mikor rajzik a család. sőt maguk fogyasztják el. Ekkor a hordás már csökkent. Emellett vannak a rajzást siettető.) Folytonosan építtetünk. sőt egy család több rajt is ad. vagy a kijáró előtt „kotlik". vagy a méheknek nincs hol tárolni a nektárt és nincs szabad helyük az építésre. befogása fárasztó. A dajkaméheknek nincs hová elhelyezniük a pempőt. hogy meg ne szoruljanak. Nagy részük otthon tétlenkedik a kaptár hűs zugaiban. azonos népességű rajzó és nem rajzó családok hozamának ellenőrzése a 12. A raj lesése időt rabló. Az akác végén rajzó család pedig éppen az akácvirágzás alatt készülődött a rajzásra. meleg. Kedvező a rajzásra a szűk.657 g + 359 g Időszak Rajzási láz felébredése előtt Rajzási előkészület alatt Rajzás után A rajzási láz felébredése előtt. Azonos körülmények között. Elősegíti a rajzást. hogy nem a legjobb tulajdonságú családok szaporodnak. táblázat Viszonyaink között jó tavaszon a természetes rajzás kivételesen akácvirágzás előtt. mert az öreg anyák rajzásra hajlamosabbak.) A családokat nagy kaptárakban tartjuk. A rajzás tehát jó hordás idején káros. 74 . a méhcsaládok átlagos napi gyarapodása a két csoportban nagyjából egyezett 12. hogy sohasem tudhatjuk előre. amikor a családok többsége megrajzik. ezért a gyűjtésből nem vette ki kellően a részét. mégsem kívánatos. fészküket idejében bővítjük. Ilyenekből nevelünk anyákat. ha nincs hordás. Különösen sokat árt a rövid. Vannak esztendők. Az akác után a hordásra már nem káros a rajzás. a nem rajzott családok is kevesebbet. Gyakran meg is szökik. rohamos hordáson. A rajzásra készülő méheken a rajzási ösztön uralkodik. Ez akkor áll elő. természetes módja a rajzás. pedig jó eredményt csak népes családoktól várhatunk. A természetes rajzásnak hátránya az is.) Az anyákat rendszeresen cseréljük. a rajzásra készülők már fogytak. táblázatban lefektetett eredményt mutatta. Ennek eszközei a következők: 1.) Olyan családokat szaporítunk.

A jól készített mesterséges raj nemcsak egyenértékű a természetessel. E rendszabályok betartásával a természetes rajzás csökkenthető. A sok rajjal sok volt a bajom is. Sokan rossznak tartják és csak a természetes rajoztatást tekintik helyesnek. Természetes. Ennél nagyobb szaporítás csak rendkívül kedvező viszonyok között. Mivel sok méhészetben még a természetes rajokkal szaporítanak. Nem kell a rajok lesésével időt tölteni és aggódni. ha túlnépesedés miatt rajzástól kell tartani. mert romlik az állomány minősége. A rajzásra készülő család rendszerint sok anyabölcsőt húz. veszélyezteti a termelést. A szaporítást július közepéig feltétlenül fejezzük be! A mesterséges rajkészítés sikerének 2 alapfeltétele: mindig népes családot készítsünk. mert akác után rendszerint hordástalan időszak következik. Ilyenkor a szaporulatot pörgetéskor kell elkészíteni. előbb röviden arról is szólok. Az ilyen családokból fiasításos lépeket szedünk el. Akáchordásig ne készítsünk új családokat. Sokan ma is 100%-os. A szaporítás ideje nálunk az akácvirágzás vége.5. hogy a főhordás előtti és alatti természetes rajzás káros a mézelésre. A mesterséges szaporítás két főkérdése: mennyit és mikor szaporítsunk. Ennek legfőbb oka a családok gyengesége. hogy ezt a tervszerűséget a méhésznek munkájában kell érvényesítenie. amikor szaporítani szeretnénk. Nem növekedett azonban kellően országos méztermelési átlagunk. 75 . hanem annál jobb. kerüljünk minden olyan beavatkozást. valamint a készítés idejét mi szabhatjuk meg. A családok nagy része a tél martaléka lett. Most már csak nagyon ritkán van rajom. A 100%-os azonban ekkor is sok volt. Vándorméhészetekben már a korai akác után indokolt lehet új családok készítése a túlnépesedett családok gyengítése céljából. A rajzás első jelei a herenevelés. Ezt a gyakorlat be is bizonyította. szellőzők kinyitása). A kevés anyabölcső (1-5) a csendes anyaváltásra jellemző.) A kaptárakat nyáron nem tesszük ki a tűző napnak. felfejlesztésére. Káros a túlságos szaporítás azért is. A mesterséges rajokról a méhészek véleménye eltérő. Ekkorra a családok elérik fejlődésük tetőfokát. utoljára 1952-ben volt. vagy etetéssel javasolható. Gyenge állományból inkább egyáltalán ne szaporítsunk. Állományunk a második világháború előtti években országosan átlag 5%-kal szaporodott. A háború után az első állami méhészetek szaporítási tervfeladata 100% volt. a mesterséges rajnak feltétlenül termékeny anyát adjunk. Ma méhállományunk már meghaladta a háború előttit. hanem azok minőségének javítása. amelyekben a családok fejlődésük tetőfokán is csak 10-12 léputcásak. A fiasítással a lemaradt családokat erősítjük. A nagy méhtömeg együtt tartásának tovább nincs nagy értelme. Az ellenszenv oka ebben az esetben is az. amely ezt gátolja. ezzel elejét vesszük kirajzásuknak. Erre rendszerint csak kicsire szabott kaptárban kerül sor. A háború utáni években erősen megcsappant méhállományunk pótlásának meggyorsítása végett helyes volt a nagyobb mértékű szaporítás. Ez csak akkor valósítható meg. mert a lépépíttetés nem tud vele lépést tartani. A családok akác előtti gyengítése csak akkor indokolt. Méhészkedésem első idejében nekem is sok rajom volt. Az új méhcsaládokat korszerű méhészetekben mesterségesen készítik. ha túlságos szaporítással nem gyengítjük a családokat. Ilyen nagymértékű szaporítás tehát helytelen. A mesterséges szaporításnak igen nagy előnye a természetessel szemben. az egy családra jutó lépkészlet káros csökkentése nélkül 20-30%-ot szaporíthatunk. Az akác előtti időszakot a családok népesedésének kell szentelni. Jó állományból a családok népességének csorbítása. A mesterséges szaporítás tervszerű lehet. árnyékoljuk és elősegítjük a jó szellőzést (nagy kijáró. majd anyabölcsők építése és azok bepetézése. sőt ennél jóval nagyobb szaporítási lehetőségről beszélnek. hogy a mesterséges rajok készítésénél hibákat követnek el. Már említettem. Ugyanez érvényes a mesterséges rajok készítésére is. A legfontosabb feladatunk már nem a méhcsaládok számbeli növelése. hogy éppen akkor nem lesz rajunk. Az olyan állományokban. szánjunk rá egy esztendőt a családok rendbe hozására. szaporítani nem helyes. hogy az új családok számát és minőségét.

Előzőleg a lerajzott családtól elszedjük a fölösleges anyabölcsőket. 2. Ügyeljünk. A befogást követő napon ellenőrizzük. 2 ½ -3 műlépes keretet számítunk. A rajt rövid ideig a befogás helyén hagyjuk. de mindenesetre igyekezni kell. ezért nyitott fiasításos lépről is veszünk méheket. A fészek korai széthúzása káros. Ilyenkor a bölcsők elszedését feltétlenül össze kell kapcsolni a család gyengítésével. akkor a ládát gyorsan felnyitjuk. a méheket jól megfüstöljük. s az anyát a méhek közé dobjuk. mert a műlépek alsó része kiépítetlen marad. napon átnézzük. A műlépet a szélső fiasításos lép és a virágporos. hogy a rajba öreg és fiatal méhek egyaránt kerüljenek. söpört raj. Erre két mód van: elszedjük fiasításának és népességének egy részét. Hordástalan időben a rajokat a 2. Ha a méheket röpülési távolságon túlra szállítjuk. és jól megszívják magukat mézzel. A fiatal anyák 8-10 nap múlva kezdenek petézni. mert eltájol és elveszti kijáró méheinek egy részét. nehogy a raj kereket oldjon. A zárka dugójába ne tegyünk 3-4 mm-nél vastagabb pépréteget. Söpört raj készítése. ha nagyon népesek. hogy a méhek visszatérjenek régi otthonukba.6-3 kg méhet szedünk össze. Egyszerű és jól bevált módszerek a következők: 1. 3. hogy a fürtbe húzódó méhek közé kerüljön. másik telepre való átszállításkor. ami akadályozza a raj eggyé olvadását. vagy ha jó a hordás. sötét helyre (pincébe) visszük és cukorsziruppal etetjük. Vigyázunk. abroszra öntjük a méhcsomót. A méheket több családból szedhetjük össze. szétválaszthatjuk. Fiasításos lép beadása a rajt új lakásához köti. Azzal a léppel. Nagyon meghálálják. A raj kilogrammjára. pl. Mikor a szükséges súlyt elértük. mert ellenkező esetben gyakran másutt kezdenek építésbe. mert a méhek esetleg nem engedik ki az anyát. Kétnapi pincézés után ugyanúgy ütjük kaptárba. A meganyátlanodott rajokat azonnal anyásítjuk vagy egyesítjük. További műlépes kereteket a rajnak csak akkor adunk. Ha a raj fölösleges. és a műlép nem csúszott-e le. A rajokat kiépített lépekre ütni nem helyes. a léphordó ládába tesszük. Nem helyes estig a befogás helyén hagyni. A befogás módja rajonként változik. Mikor a méhek a láda fenekére zuhantak. ha a méheket a műlépes keretekkel ellátott kaptárrészbe tudjuk szorítani. Az anyát gyúrt vagy puha. és abba beütjük. Jó.A rajzás meggátlása az anyabölcsők elrombolásával csak addig sikeres. A zárkát a láda fedeléhez vagy oldalához erősítjük úgy. A rajládát lemérjük. naptól etetjük. akkor nem kell pincézni. Ezután a már előre meghatározott számú lépről a méheket a rajládába söpörjük. nem fordult-e ki a keretből. A hibákat kiigazítjuk. ha a bent levőket már teljesen kiépítette. A rajt kasba fogjuk be. a többiekről lerázzuk. A rajokat a 3-4. amelyiken megtaláltuk. Mesterséges rajokat sokféleképpen készíthetünk. Egy rajhoz 2. hogy a méhek a 2 kasba egyenletesen húzódjanak be és mindkettőbe anya is jusson. Ha anyjuk öreg. amíg a bölcsőkben nincsenek álcák. Ugyanakkor műlépet adunk neki. akkor az anyákat kifogjuk belőle. vagy vándor tanyáról hazaszállításkor. a helyét egy gyenge családdal felcseréljük. mint a természetes rajokat szokás. Beadhatjuk az anyát szabadon is. ponyvára. mézes záró lép közé tesszük. fészkes böngészett raj. Az álcás anyabölcsők elszedése rendszerint csupán elodázza a rajzást. akkor már petét találunk. főzött cukorlepénnyel elzárt anyazárkában adjuk be. eladáskor. A beütés után a kereteket szorosan összetoljuk. mellé két kast állítunk. Ezután a ládát lezárjuk. hogyan kezdtek munkába a méhek. családok kettéosztása (felezése). Az így összesöpört és meganyásított rajt hűvös. Munka közben bőven használunk füstöt. A kijelölt család anyját kikeressük. akkor a rajnak termékeny anyát adunk. 1. Az összeszállt rajokat. A ládát néhányszor a földhöz zökkentjük. A fiasításos lépekről lesöpörjük a méheket. 76 . Feljegyzéseink alapján meghatározzuk. hogy a méheket megzavarjuk. hogy melyik családtól hány lépet takaró méhet veszünk el. hogy az építés rendes legyen. A munkához rajládát és tölcsért készítünk elő. majd a számára elkészített kaptárhoz visszük.

Hordástalan időben etetni kell! Napi 23 literes adagokkal etetve két hét alatt kiépít 9-10 NB lépet és vastag koszorúkat húz. a méhek nem bántják egymást. amelyekből már kelnek a méhek. Ezután kivesszük a családtól azt. hogy melyik családból mit veszünk az új családokhoz. A jól készített söpört raj azonos értékű a természetes rajjal. ha 77 .helyzetének figyelembevételével . Nem pincézik elég ideig vagy elég hűs helyen. mert az elhulló méhek pótlása nem kielégítő. Régi családjánál életének hátralevő részét haszontalanul élné le. mert estig még hazatérhetnek az öreg méhek. Amelyiknél bőven van fiasítás. Jól fejlett állományból legfeljebb 4 család kell egy 3 kg-os söpört raj készítéséhez. akkor kaptárba telepítjük. az anya nem petézik eleget. A munkához két léphordó ládát készítünk elő. lépet és mézet szedünk össze. Másnap meganyásítjuk. A söpört rajokat leghelyesebb közvetlenül az akáchordás után készíteni. onnan méhek. hogy minél kevesebb öreg méh kerüljön az új családokhoz. amelyiknek kevés fiasítása van. ezért nem fejlődik kellően. Mielőtt a rajok elkészítéséhez fognánk. Előnye még az is. onnan fiasításos lép. A jó mézes családoktól mézes virágporos lépeket is veszünk el. Egy családtól . legfeljebb 3 fiasításos lépet veszünk el. hogy a családnak legalább 6 lépen kiterjedt fiasítása maradjon. mástól ismét mézes lép elvételét irányozzuk elő. A fejlődésük csúcsára érkezett családok legkevésbé azt érzik meg. néptelenre készül. nem veszünk el fiasításos lépet. a család legyengül. amelyeknél ennyi nincs. a raj legyengül. és a rajtuk ülő méhekkel együtt a másik léphordó ládába tesszük. fészkét rendezzük. annak hibái nélkül. Mivel azok a méhek. Az első napokban csak kisebb adagokat adjunk. nap este híg cukorsziruppal etetni kezdjük. Összeszedés közben a léphordó ládát .még hordáskor is mindaddig etetjük. amelyeken a fiasítás nagy terjedelmű és érett. méheket. E célra nyitott fiasításos lépet választunk. Az új családot a 2. Hordási viszonyaink között legalkalmasabb a söpört rajjal való szaporítás.1-2. és az egyik ládában biztonságba tesszük. Az adatok alapján elhatározzuk. az építés nem halad. Ez az időpont azért is jó. nagy mennyiségű utódot nevelnek. ha a fiasításos lépekben bő mézkoszorú van. Egy rajhoz legalább 6 kelő fiasításos lépet a rajtuk ülő méhekkel. a méhek nem szoknak össze. Ha hordás van. mert fiasításukban a jövő nemzedék érintetlen marad. A következő családnál ugyanúgy járunk el. hogy az öreg méhek elrepülhessenek. mielőtt még az új nemzedék tömeges kelése megkezdődnék. akkor a söpört rajokat. Kis adagokban . Fészkes böngészett raj. amíg elegendő kijáró méhe nem lesz. 3 lépről hozzásöpört méhet és 2 mézes lépet adunk. a népességet és a mézkészletet. vagy a belőlük fejlesztett családokat eladhatjuk. amelyek új otthonukban megmaradnak. a kivett lépeket pótoljuk műléppel vagy léppel. akkor műlépet is adunk. A műrajokat lehetőleg a délelőtti.A söpört raj további kezelése a természetes rajéval azonos. amit tervünkben előirányoztunk. Szélsőnek fiasításos lépet nem hagyunk. az anya a nászúton elvész. Mikor egy családdal végeztünk. A műlépet a fiasításos lép és a záró lép közé tesszük. és új családot alkotnak. ha népességükből veszünk el. Mikor összeszedtünk egy családra való lépet. Így pedig 3 hét alatt 9-10 lépet kiépítenek. csak átmenetileg gyengítjük meg. hogy nem csorbítja a törzscsaládok lép és élelemkészletét. Több családból fiasítást. amelyektől a méheket összesöpörjük. Ez akkor is kell. A családok fészkét a következőképpen rendezzük be: a kaptár fala mellé mézes-virágporos lépet teszünk. vagy a családot nagyobb adagokban etetjük. Az elvett méhek nagy része úgyis hamarosan elpusztulna. Feljegyezzük a fiasításos lépek számát. de nagyon népes. mert csupán méheket viszünk el. akkor anyját visszaadjuk. két-két fiasításos léphez még egy lépről méheket söprünk. Legjobbak azok. a raj szétzüllik. Először kikeressük az anyát. emellé kerülnek a fiasításos lépek. végignézzük állományunkat. majd szélsőnek ismét egy mézes-virágporos záró lép. régi otthonukba visszarepülnek. amelyek már betájoltak. mert azon vannak fiatal méhek.nyitva tartjuk. s lezárjuk a kaptárt. déli órákban készítjük. mert legtöbbször nincs hordási lehetőség. A söpört raj készítésének leggyakoribb hibái: Csupa öreg méhből készül. amikor a méhek élénken röpködnek. 2. A különböző családoktól való méhekkel takart lépeket nyugodtan rakhatjuk egymáshoz a ládában. ezért nem épít szívesen és legyengül. Terméketlen anyával készül. Rajkészítéshez az olyan lépek valók. beütés után egy részük régi otthonába tér vissza. Ha állományunkat növelni már nem akarjuk. Az olyan családoktól. A családokat.ha kutatás nincs . Ügyeljünk arra. Hordástalan időben nem etetik.

hogy régi helyéről kissé eltoljuk a kaptárt. a mézkészletet és a kijáró méheket is. melyeknek anyjára nem volt szükség. vagy sok korcs. ahol fontos a gyors szaporítás.bármilyen módon végezzük is azt . Az új családoknak csak nyílt fiasítást vagy anyabölcsőt adnak. Anyásításkor legyünk óvatosak. Természetesen előre gondoskodni kell termékeny anyákról.csak akkor nem megy a méhcsaládok népességének és lépkészletének rovására. mikor az új családok egészen elnéptelenednek. ha tartalékcsaládjaink vannak múlt évről. Ebből bőven futja rajkészítésre. és újabb zsákmányért visszatérnek. Az olyan családok. ha pedig az anya a nászúton elvész. A szaporítás . A fészkes böngészett raj és a tartalékcsaládok készítési ideje az akác utáni időszak. amelyekben az anyát akác előtt 3-4 lépre szorítottuk. ezért a fiasítás egy része éhen pusztul. és hozzáadjuk a tartalékcsaládot. a méhész úgy véli. addig a család leromlik. Az álcákat a sok dajkaméh bőségesen táplálja. s ősszel az új családok telelőképtelenek. és mézzel sem szorították le a méhek. az ilyen fiasításnak még gondozásra van szüksége. Egyáltalán nem kél ki. Ha a fiasítás bármely okból visszaesett. minek népeset készíteni. akkor a fészkes böngészett raj készítésével várni kell addig. Minél későbbiek. a fejlődés elmarad. Csak kis méhészetekben alkalmazzuk.nem mindig fogadja szívesen az anyát. ezek a szaporítást megkönnyítik. Az anya azonnal megkezdi a petézést. hogy a kivett lépeket sűrűn takarják a méhek. annál népesebbre kell készíteni. akác 78 . mint kellene. hogy őszig még elég idő van a család megerősödésére. Az anyásítás sikerét 8-10 nap múlva ellenőrizzük. Az új családok kijáróját mindaddig jól le kell szűkíteni.mivel öreg méhei is vannak . vagy meghűl.tartalékcsaládjaink vannak. a másikat meganyásítjuk. Ezekhez nem kell olyan sok fiasítás. Azokat a tartalékcsaládokat. Hasonló módon célszerű készíteni a tartalékcsaládokat is. A zavartalan termelés érdekében legalább az állomány 10%-át kitevő tartalékcsalád teleltetése kívánatos. Termékeny anyát adunk neki. A tartalékcsaládok legfontosabb célja anyák átteleltetése azért. s ezt az új család nem képes úgy megadni. A jó népessé fejlődött családot főhordás után két. A fiatal méhek szívesen építenek. A tartalékcsaládok készítése marad későbbre. különösen. hogy itt valami baj történt. Ezekhez 2-4 fiasításos lép és 1-2 nyílt fiasításos lépről lesöpört méh elegendő. ezek megszívják magukat mézzel. amikorra már sikerült anyákat nevelni. mellé állítjuk a másikat. hogy kijáró méhek kerülnek bele. tehát később is elkészíthetők. a kaptárakat szükség szerint jobbra vagy balra eltoljuk. A család rohamosan népesedik. petézni kezd és nagyobb mennyiségben kelni kezdenek a méhek. Megfelezzük a fiasításos lépeket. a fiasításos lépekhez nem söpörnek méheket. el is pusztulhat. A fészkes böngészett raj készítésének leggyakoribb hibái: Gyengére készül. megtermékenyül. hogy a télen. akkor nem szabad az anya túlságos korlátozásával gyengíteni a családokat. míg az anya kikél. 8-10 lépen van fiasítás. míg az ismét megfelelően kiterjed. hordástalan időben rosszul fejlődnek. A családok kettéosztása. Jó. tavasszal elpusztuló anyákat legyen mivel pótolni. Nagyon jók új családok készítéséhez is. A családokat nem etetik. a fejlődésben lemaradt termelőcsaládok felerősítésére használjuk. hazarepülnek. Nyitott vagy még éretlen fiasítással csinálják. a fiatal méhek az anyát szívesen fogadják. Ezért jó. A sok fiasítás pár nap alatt kikel. Ilyenkor. ezekkel anyásítunk. ha az anyát nem korlátoztuk nagyon ráccsal. míg meg nem erősödnek és hordás nincs. A nyári hordásból. fejletlen méh lesz belőle. ha alaposan felkészülünk rá. ha nyitott léphordó ládával dolgozunk. hogy az öreg méhek már a fiasításos lépek összegyűjtésekor hazarepüljenek. Ennek módja. Ha szaporítani akarunk. mert a család . hogy még más lépekről is söpörjön méheket. mert a méhész látván. Ilyenkor a fészkes böngészett rajt gyengébbre készítjük. lehetőleg azonos erősségű részre osztjuk. Nem tekinti szükségesnek. Ezt rendszerint az okozza. Csak nagyon jó legelőn vagy etetéssel kerülhető el a családok gyengülése és az egy családra jutó lépkészlet erős csökkenése. mint termelő család veszi ki részét. Jó telelő család válik belőle. 3. A fészkes böngészett raj gyakran rablás áldozata lesz. ha nincs hordás. és szaporítási tervünket egész évben szem előtt tartjuk. Csak akkor döbben rá. hogy a kijáró méhek a két kaptár között lehetőleg arányosan oszoljanak meg. Az egyik kaptárban marad a régi anya.

) gazdasági növények megporoztatása végett (főként szocialista mezőgazdasági üzemek méhészetei). mert rossz tapasztalatokat szereztek vele. vagy a második akácnak érünk csak a végére. akkor pár nap kedvéért nem érdemes mozdulni. Ebben a helyi körülmények alapos mérlegelése alapján lehet határozni. 3. A vándorlás sikertelenségének egyik oka. A vándorlás költséges. Valóban vannak esztendők. melytől nem várható eredmény. VÁNDORLÁS Hazánk kevés területén nyújt a növényvilág állandó gyűjtési lehetőséget. ahol nincs tömegesen akác. A vándorméhészetek 20-30 kg-os. Fontos a lépkészlet előkészítése is gyümölcs és akácvirágzás alatti építtetéssel. A vándorlás akkor sikeres. A helyben való méhészkedésnél egy méhcsalád kezeléséhez sokkal kevesebb munka elegendő. pedig a méhészetre ott is szükség van. betegség stb. több év átlagában feltétlenül kifizetődő. Megeshet ugyanis. maradéktalanul ki kell. de volt olyan esztendőm is. Minden munkát a méhész maga végezhet. Feltétlenül vándorolni kell és érdemes akácra olyan helyekről. mint a természetes hordás. helybér. Ezzel szemben hozamunk növekedhet. 2. kedvező viszonyok között mézfelesleg gyűjtése céljából is. Vannak helyek. mert az akáchordást semmi más nem pótolja. A két akácra való vándorlást sokan fölöslegesnek tartják. Ha akác utáni hordás is kínálkozik. és helyben is elég jó hordás kínálkozik (pl. A siker egyik alapfeltétele a népes család. 4. sőt ennél jobb eredményeket is elérnek. rakodás). Ha a két virágzás közelebb esik egymáshoz. amikor gondolkodás nélkül dönthetünk a vándorlás mellett. ha a két virágzás kezdete között legalább 7-8 nap különbség van. Jobb. A vándorméhészkedés több munkával. munkával. több kiadással és több kockázattal jár. Első feladat annak eldöntése. Ma már több célból vándorolunk tömegesen: 1. mert vagy az első helyen kell jó napokat elszalasztani.) akác-főhordásra pörgethető mézfeleslegért. A vándorlást nagyon gondosan készítsük elő. mint vándorméhészetekben. Szabolcs megye almatermesztő vidékei. A vándorlás hazánkban már régóta alkalmazott üzemeltetési forma.végére legyengülnek. sem méheket nem szabad elvenni. ahol vándorlás nélkül egyáltalán nem lehetne haszonnal méhészkedni. A megmozdított állományt könnyebben éri veszteség (baleset. Ezt csak úgy érhetjük el. azonban vannak helyzetek. hogy sok méhész olyan gyenge állománnyal vándorol. amikor a második akác nem sikerül. ahol jobb hordás mutatkozik. míg vándorlásnál feltétlenül segítségre van szüksége. az eredmény pedig minél biztosabb legyen. A szállítással járó kiadások (fuvar. tehát nagyobb az értékcsökkenés is. Ez a helyzet sok állami méhészetben is. Ugyancsak gondolkodás nélkül menni kell későn virágzó akácra. Országos pörgetési átlagunk 8-10 kg.) nyári legelőre főként serkentés. ha úgy szervezzük meg. amelyek méhek hiányában kárba vesznének. Ezenkívül vándorlással olyan nektárforrásokat használunk ki. A vándorlástól mézfelesleget. Kezdetben csak akácra és tisztesfűre vándoroltak. ha az akácerdő messze van. de jól szervezett vándorlással. amikor 10 kg árát vitte el. nem ilyen biztos azonban a hozam növekedése. Egy kaptár évi mozgatása eddigi gyakorlatomban négy-nyolc kg méz árába került. akkor már nagyon megfontolandó. Az akácra való vándorlást csak abban az esetben kell fontolgatni. A vándorlás feltétlenül a termelési költségek növekedésével jár. hogy a munka. baltacímből). minél hosszabb ideig tart a hordás. mégsem olyan eredményes. kiadás és kockázat minél kevesebb. A hordástalan időszakokban a családok csak etetéssel tarthatók népesen. szállítás alatt sokkal gyorsabban rongálódnak. a vándortanyára való utazgatás mind növelik a termelési költségeket. drágább kaptárak szükségesek. hogy vándoroljunk-e vagy sem.). Ezektől szaporításhoz sem fiasításos lépet. Ahhoz.) tavaszi méhlegelőre a családok jó fejlődésének előmozdítása céljából. Budapest külső kerületei. aknázzunk minden nektárforrást. pörgetést vártak. hogy a hozamban mutatkozó különbség nem ér fel a vándorlással járó többletkiadással. pedig a hozam annál biztosabb. A két akácra való vándorlással az akáchordás idejét 10-14 napról 79 . mint a helyben maradót. Pl. hogy méhészetünkből a lehető legnagyobb hozamot vegyük ki. ha méheinket mindig oda vándoroltatjuk. ez azonban sok munkával jár és drága.

hogy ez céltalan. Helyes tehát. A késői akácra való vándorlás gazdaságilag előnyös voltát bizonyítják Farkas István kiskunfélegyházi méhésznek az 1958. még így is gyakran csalódunk. míg megtanultam. és családonként 20-40 kg-ot pörgettek. hogy a mindennapit sem találják meg a méhek.20-28 napra nyújthatjuk. azok néhány egészen rendkívül kedvező napot használhattak ki. neveljük az anyákat és etetünk. ábra). amikor második akácon nem pörgettem 10 kg-os átlagot. ha arra Nógrád megyeiek vagy budapestiek vándorolnak. 60 kg-ot. Júliusban. mert az Alföld sokszor annyira aszályos. évi méhészeti évkönyvben közölt érdekes adatai is. mint a korai. összesen 30 kg súlygyarapodást értek el. annál könnyebb a döntés.6 kg-mal adott kevesebbet. s hová lesz érdemes vándorolni. A többi mézelőre való vándorlást már nagyon meg kell fontolni. — ------gyarapodás az I. ha ilyen kedvéért száz kilométerre szállítjuk méheinket. ha azokra például kecskeméti méhészek vándorolnak.5 kg-os. amelyek egy akácon voltak. Évekig szállítottam Békésbe méheimet rögtön a késői akác után. amikor mindkét akácon volt). Helyes. A késői akác tehát a 15 esztendő átlagában csak 2. ha a Kaposvár környéki hársasokat a somogyi méhészek felkeresik. de érthetetlen. azok. Minél közelebb kínálkozik valami hordás. Itthon készítjük a szaporulatot. amelyek két akácot használtak ki. 1956-ban az Alföldön az akác több helyen nem sikerült jól. a másodikon 27. hogy 15 esztendő átlagában az I. akácon gyarapodás a II. Külön kell szólni a tisztesfűre való vándorlásról. A sikertelenség miatt sokan nem vitték méheiket késői akácra. augusztus elején aztán oda vándorolunk. 80 . Ma már Budapesten várjuk meg. ahol hordás mutatkozik.9 kg-os súlygyarapodást ért el (15 olyan esztendő átlagát vettem. A szállítás és utazgatás költségeit megtakarítjuk. ha 20-30 holdas szöszös bükköny táblára kis távolságról vándorolunk. Így nagyobb a valószínűsége. Mézelésük ugyanis sokkal bizonytalanabb. Egyik esztendőben azok a tangazdasági méhészetek. Érthető és helyeselhető. hogy legalább néhány nap. alig akadt pörgetnivaló. Akik vállalták a kockázatot. gyümölcs. Tíz esztendei vándorlásom alatt csak egyetlen egy év volt olyan (1957). vagy teljes sikertelenséget okozhat (8. Minél nagyobb az állományunk. A siker fontos feltétele azonban. mert nem sokat kockáztatunk. erdei virágok) mindenhonnan. De nem helyes. Egy-két napos késés nagy kiesést. ha a Szombathely környéki méhészek felkeresik a Kőszeg környéki szelídgesztenyéseket. hogy idejében mozduljunk. A tisztesfű mézelése is bizonytalan. A vándorlás idejének helyes megválasztása Ugyancsak gondolkodás nélkül vándorolni kell tavaszi serkentő legelőre (fűz. A kis területeken termesztett mezőgazdasági növényeknél a legelő túlterhelése fenyeget. Sajnos. mit hoz a nyár. annál inkább igaz ez. akácon 8. akácon 30. ábra. de nem helyes. Ezekből kitűnik. mint az akácé. ha kell. ezért nem helyes. ha a tisztesfüves vidékre gondolkodás nélkül és nagy távolságból vándorolunk. kedvező lesz s ez a családok szükségletén felül elegendő felesleg gyűjtésére is. ahol ilyen nincs.

mind a szél káros hatása mérsékeltebb. Ez elítélendő. Első szempont. Ha a telephelyet már kiválasztottuk. egymás érdekeinek kölcsönös szem előtt tartásával kell meghatározni. ami a közeli méhészetek állományának sokszorosát is elbírná. mint nyílt terepen. gyümölcsös. amely megközelítőleg sincs kihasználva. Helyesebb.. Ügyeljünk. Helytelenül cselekszik. akik nem lehetnek állandóan méheik mellett. Nagyon fontos. Zala) méhészek is. A túlterhelt legelőről méheink nem gyűjthetnek. Ha elhatároztuk a vándorlást. kövessünk el mindent. akik méheiket a terület tulajdonosának megkérdezése nélkül rakják le. amikor néhány hold mézelő növényre százával szállítanak méhcsaládokat. Ezekhez 200 méternél közelebb csak a méhész beleegyezésével telepedhetünk (13/1952. átereszek teherbírását. mint a bizonytalan távolival kísérleteznek. jogszabály ellenes cselekedet. amelyek a méhészet állandó helyének meghatározásánál. esetleg károsodás érheti. Az erdőben mind a forró napsütés. mert így eredményünk jobb lesz. akkor a letelepedésre engedélyt kell kérni a tulajdonostól. tömegesen szállítják az Alföldre méheiket a dunántúli (Baranya. valamint termelőszövetkezet és állami gazdaság vándorméhészetétől legalább 200 m-re válasszunk telephelyet. amelyben legalább 10 méhcsalád van. A forgalmas és nehéz járművekkel rendszeresen járt úttól a kiszemelt telephelyre vezető utat végig kell járni és részletesen fel kell deríteni. és vegyük tekintetbe a helyi és az előttünk odavándorolt méhészek érdekeit.szükség esetén a közigazgatási szervek segítségével is harcolni kell. Ezt sem tanácsolom. hogy a méhlegelőt a lehető legjobban megközelítsük. s nagyon alkalmas a vándorméhészek hírének rontására. bárhol letelepedhetnek. ha olyan legelőről van szó. mert máskülönben könnyen csalódás. Természetesen ez nem azt jelenti. Ebből sem a vetés tulajdonosának. amilyen 1944. helyi állandó méhészettől. A legelő kiválasztása után következik a telephely kikeresése. ha a hely egyéb szempontból megfelel. letelepedésük megnehezítésére. sem az odavándorolt méhészeknek nem lesz hasznuk. mezővédő erdősáv. vagy irigy méhészekre hallgassunk akkor. Állami erdőkben a letelepedési 81 . akkor ki kell választani a helyet. hogy tudatlan. hogy ott tömegvirágzás legyen. Az ilyen és hasonló szűklátókörűség. Nem elég néhány akácfa vagy 1-2 hold tisztesfüves tarló! Nagy kiterjedésű. hogy valamely méhlegelőre hány méhcsaládot lehet telepíteni. ahová méheinket vinni akarjuk. Mégis vannak méhészek. semmiféle jogszabály nem írja elő. A méhcsaládok számát az érintett méhészeknek. M. ha a biztosabb közeli legelőket keresik fel. Egy méhészetet több mint 300 holdas akácosban nem engedett letelepedni az erdész-méhész. Ebben több szempontot kell szem előtt tartani. Ugyanakkor tájékozódjunk arról is. hogy a kiszemelt telephelyet szállítóeszközzel megközelíthessük. Vigyük méheinket az akácerdő belsejébe. mert saját 25-30 családos méhészetének hozamát féltette a 70 méhcsaládtól. alkalmas. mert a szél nem akadályozza azt úgy. Ezt a munkát. Azt. magának a méhésznek kell elvégezni. hogy baj esetén honnan kaphatunk segítséget (gépállomás. különösen akkor. önzés vagy tudatlanság ellen . Egyébként a hely kiválasztásánál ugyanazok a szempontok érvényesek. hogy közúttól legalább 10 m-re. lakott területhez vannak kötve. állami gazdaság). év volt. F. Letelepedésre erdei tisztás. tanya melletti fasor stb. A legelőhöz közeli udvarokon. akár attól távolabbra mehetünk. hogy a kiszemelt méhlegelő közelében mennyi a helyi. a hidak. hogy a helyi méhészek nem akarják a vándorméhészt olyan legelőre engedni. A vándortanya kiszemelése során tehát legyünk figyelemmel a legelő teherbírására is. és esetleg már korábban odavándoroltatott méhcsalád.főként felvilágosító szóval . a somkórótábla tőszomszédságába. Mert sajnos gyakori. aki olyan méhlegelőre vándorol. Akár lakott terület mellé kényszerülünk. kertekben. Ellenőrizni kell az utak járhatóságát. és a már ott levő méhészeteknek is ártunk. akiknek nincs sátruk vagy vándorbódéjuk. feltétlen részletekre menően. Könnyebb a méhek munkája is. sz. rendelet). Igen fontos annak számításba vétele is. Helytelen és elítélendő. tanyákon kell lerakodásra alkalmas helyet keresniük. Méhészetnek csak olyan méhállomány számít. összefüggő méhlegelő kell. ha azt a mézelőt valaki saját méhei részére vetette.Egy-egy jó tisztesfüves esztendő után. amelyet a közeli méhészetek már kellően kihasználnak. Azok. 1953. Ugyancsak erre kényszerülnek azok is. A magán vándorméhészetek egymástól való távolsága nincs szabályozva. Akik állandóan méheiknél tartózkodnak és van miben meghúzódniuk. Ez magától értetődő és természetes.

engedélyt a területileg illetékes erdőgazdaságok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek területén az illetékes vezetők (igazgató, elnök, főagronómus, főkönyvelő), községi területen a helyi tanács, magánterületen a tulajdonos vagy haszonbérlő adja. Az állami erdőgazdaságok, állami, tan és kísérleti gazdaságok területén, valamint a községi erdőkben és legelőkön való letelepedést a 16/1958. (VI. 1.) F. M. sz. rendelet a következőképpen szabályozza: a.) Letelepedésre előzetesen kell engedélyt kérni szóban vagy írásban. A döntésről a méhészt 24 órán belül értesíteni kell. A telephelyet a tulajdonos lehetőleg a méhész kívánságának figyelembevételével jelöli ki. b.) A letelepedési engedély kiadásakor a méhész képtáranként 2,- Ft helybért köteles fizetni. A letelepedési engedély csak a kiállító gazdaság területére érvényes. c.) A méhész köteles a méhészet állandó felügyeletéről gondoskodni, eltávozáskor a telephelyén levő összes szemetet elásni és az esetleg okozott kárt megtéríteni. d.) Azokat a méhészeket, akik engedély nélkül telepedtek le, a gazdaság a terület elhagyására kötelezheti és igényelheti a helybér megfizetését és az okozott kár megtérítését. Magánterületen a letelepedési engedély megszerzésével egyidejűleg tisztázni kell a helybér összegét is. Ez a kialakult gyakorlat szerint kaptáranként 10-30 dkg méz vagy ennek ára. Ennél többet csak felkapott nógrádi vándortanyákon szoktak kérni és adni. Egyes helyeken 1 kg-ra is felverik. Ez túlzás. Nyári legelőn általában 10-20 dkg méz a bér. Jó, ha a megállapodásban arra is gondolunk, hogy esetleg pörgetés nem lesz. Ilyen esetre készpénzfizetést kötünk ki. Természetes, másként bíráljuk a bér nagyságát akkor, ha a bérbeadótól egyéb szolgáltatást is kapunk (pl. szállást, élelmezést, segítséget). Ilyenkor magasabb bért fizetünk. A megállapodást írásba szokták foglalni. Ez helyes is, mert elejét veszi minden későbbi nézeteltérésnek. Megállapodásnál részletesen beszéljük meg a tulajdonossal a lerakodás rendjét is. Tájékozódjunk, merre szoktak járni emberek, állatok, nehogy méheink bajt okozzanak. Különösen arra ügyeljünk, hogy a méhek ne kerüljenek lovak közelébe, vagy lovas kocsival járt út mellé. Lehetőleg tehergépkocsival szállítsunk Igaz, hogy drága, de a leggyorsabb, és nagy előnye, hogy telephelytől-telephelyig szállít. A gépkocsi nagyságát az állományhoz szabjuk. A kaptárakat két-három sorban egymásra rakhatjuk. Fekvőkből 4 sort is rakhatunk, azonban rakodókból három, fekvőkből négy sor szállítását csak jó utakon tanácsolom. A 3. illetve 4. sor rakásánál már ügyelni kell a gépkocsi túlterhelésére is. A gépkocsi rakterületét általában csak könnyű kaptárakkal használhatjuk ki teljesen.

82

Rakterület Raksúly tonna. Gyártmány hossz szélesség

Plató magassága a földtől cm 90 90 110 110 120 140 130 130 125 140 140

Oldal

Magasító

0,75 2,00 3,50 4,00 5,00

IFA régi IFA újabb IFA régi IFA újabb Csepel ZISZ Austro-Fiat Au-F vasplatós MÁVAG B/5 Csepel Tátra Pótkocsik

230 260 275 320 390 355 500 400 500 600 500 396

150 170 185 190 210 225 220 225 240 232 240 200

40 40 50 50 60 60 50 60 60 60 50

35 35 40 40 40 45 40 40 40 40

7,00

13/a. táblázat A 13/a. és b táblázatban közlöm a nálunk leginkább használatos tehergépkocsik azon adatait, amelyeket a rakodás tervezésénél ismernünk kell, hogy a kaptáraink méretei alapján ki tudjuk számítani, milyen kocsira van szükségünk. Raksúly tonna 0,75 2,00 3,50 4,00 5,00 7,00 Rakodó kaptárak 12 keretes 10 keretes fészekkel 12 - (18) (18) - (36) 24 - (45) (40) - (60) 36 - 54 48 - (72) 36 - 54 50 - (75) 36 - (72) 60 - (90) 80 - (120) 100 - (150) NB fekvő kaptárak 24 keretes (12) - (19) 18 - (27) 36 - (48) 36 - 48 38 - (80) 72 - (90) 18 keretes 12 - (24) 24 - (36) 45 - (60) 36 - 48 45 - (96) 84 - (112)

(A zárójelben levő mennyiség csupán könnyű kaptárakból rakható fel.)

13/b. táblázat A kocsi rendelésnél számolnunk kell azzal is, hogy nemcsak a méheket, hanem egyéb felszerelésünket is visszük. A holt árut (bódé, üres kaptárak, kannák, léphordó ládák, pörgető stb.) pótkocsin is szállíthatjuk. Méheket pótkocsira lehetőleg ne rakjunk, mert ott sokkal erősebb rázásnak, lengésnek vannak kitéve, mint a motoros kocsin, különösen veszélyes nagy távolságra és rossz utakon. Gépkocsit a szállítás előtt legalább 48 órával rendeljünk. A megrendelő lapra írjuk fel, hogy méheket kívánunk szállítani és sok kötelet (legalább 40 m) kérünk. Nagyobb méhészetekhez feltétlenül szükséges saját kötél beszerzése is, nehogy kötélhiány miatt a szállításnál fennakadás, 83

vagy baleset forduljon elő. A gépkocsi jelentkezési helyét pontosan adjuk meg, hogy biztosan megtaláljon. Különösen fontos ez akkor, ha erdőben vagy tanyavilágban vagyunk. Ilyenkor tanácsos a gépkocsit kövesút melletti lakott területen várni. A vasúti szállítás sokkal olcsóbb, azonban lassúbb és kockázatosabb; csak kora tavasszal és ősszel ajánlható. Ilyenkor a családok néptelenek, hűvös van, hosszabb szállítás sem árt. Nyáron azonban igen könnyen veszteség éri a családokat, sőt teljesen el is pusztulhatnak. A vasúti szállítás akkor kifizetődő, ha vasút mellől és vasút mellé vándorolunk. Ha a vonathoz, majd pedig onnan el kell szállítani a méheket, akkor az átrakásokkal járó többletmunka és költség kétessé teszi a szállítás olcsóbbságát. Különösen megfontolandó a vasúti szállítás késői akácra, amikor pár órás késés is sok mézveszteséget jelenthet. A nyári melegben a megtakarítás nem ér fel a kockázattal. Méhek szállítására egyébként a nagy rakterületű, szellős és jól rugózott vasúti kocsik valók. Ilyenek a Gz, Ghz, Ggh, Gga, Lh jelűek. Rendelésnél tehát ilyet kell kérni. Egy vasúti kocsiban 50-60 kaptárnál többet csak tavasszal és ősszel, tehát hűvös időben szállítsunk. Vagont a szállítás előtt legalább két nappal kell igényelni. Tanácsos a területileg illetékes MÁV igazgatóságtól a szállítás előtt néhány nappal irányítást kérni. így biztosabb, hogy a méheket minden csatlakozó állomáson a legkorábbi vonattal továbbítják. Ha a szállítás hosszabb ideig tart, akkor közben röpíttetnünk kell. Az irányítás kérésekor azt is meg kell jelölni, hogy hol kívánunk röpíttetni. A vontató lassú és nagyon ráz. Ezért 50-70 km-nél távolabb ne induljunk vele. Pótkocsijának rakterülete 200 X 396 cm. Egyszerre 36-48 kaptárt rakhatunk fel rá. Két pótkocsit egy vontatóval csak sík, jó utakon vontassunk, emelkedőkön, szerpentineken veszélyes! Lovas kocsit csak kis távolságra (10-20 km) és csak szükségből vegyünk igénybe. Lovakra a méhszúrás nagyon veszélyes. Méhszállításra a lapos, rugós kocsik jók. A szállítás megszervezésekor tájékozódjunk a kocsi rakterületéről és teherbírásáról. A szállítóeszköz megrendelése után gondoskodjunk a rakodáshoz szükséges munkaerőről is. Legalább 4 jó erőben levő férfire van szükség. Csoportos vándorlásnál a csoport tagjai közül ennyi rendszerint kikerül. Máskülönben segítséget kell fogadni. A munkabérre előre egyezzünk meg. Alkalmi és esti munkáról lévén szó, a bér rendszerint magasabb a szokásosnál. Vándorlás előtt állományunkat - ha érvényes egészségi bizonyítványunk nincs - a helyi méhegészségügyi felelőssel meg kell vizsgáltatni. Ezt a 13/1952. F. M. sz. rendelet. írja elő. A vizsgálatért a méhegészségügyi felelőst családonként 2 Ft díj illeti meg. Az egészségi bizonyítvány a kiállítás napjától egy évig érvényes, tehát nem naptári "évre szól. Készíttessünk vagy készítsünk táblát is méhészetünk megjelölésére. A táblának legalább 40 X 30 cm-nek kell lennie. A méhész nevét, és pontos címét kell rajta feltüntetni. A vándorméhészet táblával való megjelölése kötelező és a méhész érdekeit is szolgálja. Minden méhésznek külön táblát kell készíteni még akkor is, ha másokkal együtt vándorol. Csak az ismertetett alapos szervezés után következik a méhállomány előkészítése. Ennek során a következő munkákat kell "elvégezni. Pörgetés. A nehéz mézes lépeket vándorlás előtt kipörgetjük. Különösen fontos a szűzlépek pörgetése. Akácról való vándorláskor mindig pörgetni kell Kivétel az olyan esztendő, mikor az akáchordás nagyon rosszul sikerült. Pörgetéssel a kaptárak könnyebbek lesznek, és csökken a lépszakadás veszélye is. Őszi vándorláskor már a nehéz lépek szállítása sem veszélyes. Ha pörgetésre nincs mód, akkor legalább a nehéz lépeket szedjük el a méhektől, és rakjuk, üres kaptárakba. Keretek rögzítése. Fontos, hogy szállítás alatt a Keretek sem oldalt, sem felfelé ne mozdulhassanak el. A mozgó keretek izgatják a családokat és sok méhet összevernek. A megsérült méhek vagy azonnal elpusztulnak, vagy az új helyen a kaptárak előtt ugrálnak, felrepülni képtelenek, tehetetlenül, csomóba húzódva pusztulnak el. A méhcsaládok ilyen legyengülése nagy veszteséget okozhat, és veszélyeztetheti az egész vándorlás sikerét. A mozgó keretekben a lép is könnyebben leszakad. A jó rögzítés egyik alapfeltétele az erős, jól vállazott keret. 84

ha már lezártuk a kijáróját. míg a méhek mind be nem húzódnak. összecsomagolhatjuk az ágyneműt. A felizgatott család a legkisebb lehetőséget is megtalálja arra. Rakodókból vegyük ki az anyarácsot. Ilyenkor 2 ember adogatja a kaptárakat a kocsira. lámpa. Ha a keretek száma és a család népessége megengedi.A kereteket a kaptár falába épített csavarral. Több kijárós kaptárakon krétával megjelöljük a nyitott kijárókat. és szükség szerint avatkozzék be. A méhész (ahol többen vannak. emiatt eltájolnak és erősen támadnak. A kis rostaszövetes felületet annyira eltömik. főzőfelszerelést. kaptárvas. hogy este akár sötétben is zárni tudjunk. Tehergépkocsin a lépek bármilyen irányban állhatnak. amelyeken a méhek kijöhetnek. A sarazást nem ajánlom. mert így a méhek nem ülnek ki annyira. A vándorlás napján már reggel előkészíthetjük. Káros az ilyen zárás azért is. szög. A gépkocsi lehetőleg álljon közvetlenül a kaptárak mellé. szerszámokat. A kaptárak elhelyezését előre elgondoljuk. bőrlemezzel tömítjük. akkor már nappal kinyithatjuk a szellőzőket is. szeg. lezárjuk a fekvők tetejét. A száraz sárdarabok a kaptárba hullnak. Nem vándorlásra készült kaptárakban néhány üres keret behelyezésével készítünk menekülőhelyet. A családok lezárása után rakodhatunk. Népes családok nyári melegben kiülnek. Ha hordás van. Jó. Nehéz (kétanyás Ignácz. kalapács. ha a lenti 2 dolgozónak egy harmadik segít a kaptárt a kocsira fölemelni. ezen kívül a rakodást is zavarni fogják. A kijárózárókat jól rögzítjük. lámpa. Minden kaptár tetejére odahelyezzük a hozzá valót. az előkészületekhez szükséges eszközöket: füstölő. 32-36 keretes NB) fölrakásához 4 ember szükséges. nagyon csúfítja a kaptárt. akkor választódeszkával szorítsuk össze a kereteket. Kettő a keret felső részénél. mert kutatástól nem kell tartani. Természetesen kéznél hagyjuk a méhek kezeléséhez. Ugyancsak már nappal előkészítjük a kijárózárókat. ott is maradnak. melyiket kell kinyitni. A fél fordítókat. fekvőknél a felemelt rostaszövetes keretfedő alatti tér szolgál erre. rések. tömítő anyag. zárhatók. A kijárókat mindig tömören zárjuk. nehogy családok zárva maradjanak. A kaptárakat úgy rakjuk. A zárás megkezdése előtt végigsétálunk a kaptársor előtt és a kint ülő méheket gyengén megfüstöljük. hogy biztosan tartsanak. fogó. Mindaddig füstölünk. Rögzítésre kukoricacsutka. mert a méhek az új helyen kieresztéskor vakon kitódulnak. Legyen keze ügyében mindig füstölő. papír. amelyek már nem ülnek kint. akkor szögezni csak valamennyinek lezárása után szabad. kaptárvas. A fészekből kihúzódó méhek számára készítsünk menekülőhelyet. mert akkor a méhek könnyen leesnek. Siettethetjük a méhek behúzódását vízzel való gyenge permetezéssel is. Ha több kaptár van közös állványon. és ha már sötét van. Az egy keretnél szélesebb üres helyre előzőleg keretet teszünk. mert a herék eltömhetik. kötél. vagy a szélső keret és a kaptár fala közötti ékeléssel rögzítjük. csavarokat erősen húzzuk meg. akkor azokat a kaptár egyik falához szorítjuk és a szélső keret mellé szeget ütünk. hogy sötétben is könnyen és biztosan zárhassuk. Szeget csak akkor üssünk a kaptárba. hogy az új helyen tudjuk. egymást tiporják. kettő pedig fent rakja rendbe. hogy szállítás alatt ki ne nyíljanak. és e terv szerint rakodunk. Ha a keretek csak részben töltik ki a kaptárt. A kijárókat a méhek elülése után zárhatjuk. mert a zörgésre az állványon levő valamennyi méhcsalád felzúdul. a szellőzők korábbi megnyitása nagy melegben azért is jó. Jó rögzítéshez legalább 4 szeg kell. fehérneműt. Konkoly. Közben azok a családok. nincsenek-e rajta repedések. Vándorlás előtt alaposan meg kell vizsgálni a kaptárt. műlépet stb. hogy az egyáltalán nem javítja a szellőzést. faék egyaránt jó. Bakhátas menekülőtérnél a keretfedő és a kaptár fala közötti hézagokat papírcsíkokkal. Kár értük. Rakodóknál a 2 fiók közé vagy a kaptár tetejére helyezett szellőzőfiók. Az eddig elmondott előkészületeket jóval a szállítás előtt elvégezhetjük. hogy a rögzítés biztos legyen. Ez akadályozza a fészek levegőzését és a méhek pusztulását okozhatja. kalapács. Rögzítjük a rakodók összekapcsoló szerkezetét. Rostaszövetes zárásnál a méhek a kijárónyílásnál tömörülnek. ott a legtapasztaltabb) lehetőleg csak irányítson. fogó. kettő pedig alsó harmadában. A fekvő kaptárakat helyesebb hosszában rakni. hogy a rakterületet minél jobban kihasználjuk. 85 . Inkább gittet használjunk. Alaposan meg kell vizsgálni a kijárókat. Erősen nem szabad. sok elpusztul közülük. mert egyik irányból sem érik a szállítmányt nagy lökések. hogy a kaptárból kitörjön. A rakodást a kocsi elején kezdjük. A takarók leszedése.

Vigyázzunk. ide is rakhatjuk a bódé részeit. hogy a földtől számítva 4 m-nél magasabbra ne rakodjunk. A vándorbódé rendszerint a rakomány tetejére kerül. Azonban így csak a széles kocsik rakterületét használhatjuk jól ki. Ha a vezető elálmosodik. A kisebb kocsikat úgy használjuk jól ki. A rakodást így lépcsőzetesen folytatjuk addig. Ha vannak kisebb kaptárjaink. fekvőből 4 sornál többet nem pakolhatunk. A szorosan egymáshoz rakott és jól lekötött kaptárak hosszú úton sem mozdulnak meg. A kaptárakat szorosan egymás mellé rakjuk. Felül már a hosszabbak is elférnek. hegyes utakon. Mikor minden sort átkötöttünk. a kocsi elejében is. míg azok. a 3. Ilyenekből a 3. A laza rakodás veszélyes. míg a kocsi végéhez nem érünk. rakodómunkások részére. így azonban a rakterületből 20-40 cm széles rész üresen marad. Az első sort szorosan a gépkocsi vezetőfülkéjéhez szorítjuk. pihenjünk 1-2 órát. akkor még körülkötjük a rakományt. mert csak ezekre fér fel egymás mellé hosszában 4 kaptár. Ha a gépkocsi nem állhat be a kaptárak mellé.75 és 2 tonnás kocsiknál 1-1. Jó. Először minden sor kaptárt egyszer jó erősen átkötünk. az 5 tonnás B/5-ösnél és a 7 tonnás Csepelnél 6 ember ülhet be. A hátul ülőkkel beszéljük meg. Ehhez erős. nem lazultak-e meg a kötelek. Rakodóból 3 sornál. mert azok megakadnak az út menti fákban (pl. erős fütyülés. s csak ezután folytassuk utunkat. Ezért az utolsó sorokat.5 tonnásoknál és a 7 tonnás Tátránál 2. akkor először hordjuk azokat a kocsihoz és csak azután rakodjunk. hogy a kocsi oldalát ki ne nyomjuk. s könnyen kimerülnek. Az aluljárók alatt sem fér el. Elhelyezhetjük azonban a rakodás megkezdése előtt. mert akkor a hátsó ajtót nem lehet fölkapcsolni. Ha útközben valami bajt észlelünk. pörgető lába. majd megkezdjük a 3. A vállalati NB fekvők néhány sorozatából nem lehet kettőt egymás mellé tenni.mert így biztosabban leköthetők. A vezetőfülkébe a 0. hogyan jelezzenek. hogy a rakománynak ne legyenek kiálló részei. Rakodókból négyet egymás mellé szintén csak nagy kocsin tehetünk. a vezetőfülkét a kívül levőkkel összekötő zsinór rángatása). mert a kocsin ilyenkor már kevés a hely. mert ez veszélyes és tilos. nem szoktuk teljesen kirakni. Erre felállva rakjuk meg az első oszlop harmadik sorát. Kivétel a jól szerkesztett 10 keretes kaptár. ha a kaptárakat keresztbe rakjuk. ép köteleket használjunk. akik a kocsin vannak. Ügyeljünk. Ha a kaptárak és a kocsi oldala között hézag marad. ha valami baj van (a kocsi oldalának verése bottal. oszlopot. a kaptárakat a földről felemelni pedig nehéz. a kocsi alját azokkal rakjuk meg. mert azok mozdulnak meg legkönnyebben. Ha a kísérők közül van. Legnehezebb az utolsó oszlopok felrakása. Ha motorhiba. és nem tud elég éber maradni. Ezzel a kötéllel a keresztköteleket jól meghúzzuk. Személyeknek pótkocsin utazni tilos. Legtöbbször úgyis szükség van itt helyre a szállítmánnyal együtt utazó méhészek. mert pár cm-rel hosszabbak. akkor inkább a cél elérése előtt rakodjunk le. Ugyancsak nehéz. Kisebb kocsikra hosszában 3 kaptár fér el. s a rakomány szétesik. Ezután folytassuk utunkat. Felrakodás után lámpával végig járjuk a telephelyet. A rakomány egy egészként mozog. hogy közöttük hézag ne maradjon. akkor a második oszlop második sorát rakjuk fel. hacsak nem feltétlenül szükséges. nincsenek kellően foglalkoztatva. nincs-e valami baj. Mindig legyen gondunk rakodásnál. Különösen vigyázzunk az első és utolsó sor kötözésére. aki az útvonalat ismeri. azt hárítsuk el.5 tonnás kocsikon is elfér 4 egy sorban.5-4. de időnként álljunk meg szemlét tartani. ha a gépkocsivezető mellé olyan ember kerül. különösen dombos. és a vezetőt útközben megkínálni. vagy egyéb ok miatt a szállítás a forró nappalba nyúlna. az is előre üljön. A gépkocsivezetők ugyanis rendszerint egész napi munka után vállalják az éjszakai szállítást. Ellenkező esetben a földön levő 2 ember nagyon sokat dolgozik. Vigyázzunk. 86 . A kaptárak után a többi holmit rakjuk fel. Ezután új sort kezdünk a kocsi fenekén. Szállítás alatt a kaptárak elmozdulnak. Megnézzük. A kocsi megrakása után következik a kötés. miért is a rakodás lassúbb! A rakomány gondos lekötése után indulhatunk. aki éjjel nem alszik el és a vezetőt szóval tartja. Tanácsos termoszban forró feketét vinni. keretbak). mert a biztonságos vezetéshez teljes éberség szükséges. Erre rögtön ráemeljük a második sort. a teljesen megrakott kocsi megbontása is lerakodáskor. a kötelek meglazulnak. nem maradt-e el láb vagy más felszerelés. Ha ez megvan. hogy a kísérők biztonságban ülhessenek vagy fekhessenek. Egymás mellett 2 kaptár fér el. Az első néhány kilométer megtétele után álljunk meg és vizsgáljuk meg.

Szállítás alatt az egyik ajtót hagyjuk nyitva. jelentsük a 87 . Ilyenkor-a visszaröpülést azzal csökkenthetjük. Igyekezzünk azokat vízszintes helyzetbe hozni. a méhek előző telephelye. Kelte: 1958. ne féljünk a család elnéptelenedésétől. Így kevésbé érzékenyek az elölről és hátulról jövő erős lökésekre. kellemetlenséget okozzanak. Jó ilyenkor a kaptárak körül és az itató környékén a füvet vízzel meglocsolni. különösen meleg nyáron. hogy 23 családos méhészetemet Hernád községből (Fő u. a sátor vagy vándorbódé felállítására. Az ajtótól távoli részekbe az élettelen felszerelés. így a bajt hamarább észrevesszük és könnyebben segíthetünk. vigyázzunk. Vándortanyánkat megjelöljük az előírt névtáblával.Vasúti szállításnál a következőket tartsuk szem előtt. gondolhatunk saját kényelmünkre. Ha a kárt csak a méhek elszállítása után vettük észre. Csoportosan vándorlók lehetőleg egyszerre röpítsenek. vagy annak közelében rakjuk ki és engedjük ki a méheket. 1958. akkor az állomásvezetőségtől méhészetünkben „házi jegyzőkönyv" felvételét kérjük Megtörténik. A méheket ne a vagon két végébe. Ha a kaptárakat egymásra kell raknunk. hogy a méheket alaposan megzavarjuk. az egészségi bizonyítvány száma. Elköltözés előtt vagy azután. Példa: Községi Tanács VB. 48 órán belül a helyi tanácsnál szóban vagy írásban bejelentjük. anyag kerüljön. hogy méheink ezekre szokva. 4. 48 órán belül. Fontos. Méhész István. vagy a tető alatt a rostaszöveten gyűlnek össze. hogy külön-külön ne mozoghassanak. hogy a méhek ne indulhassanak rögtön és zavartalanul munkába. Viselkedjünk úgy. Alulírott Méhész István Vác. hanem betájoljanak. M.) FM. Amikor a méhek már repülnek. Lakott helyen való lerakodáskor. A szállítmányt feltétlenül kísérjük. Ne szemeteljünk. A lépek éllel nézzenek a menetirányra. vagy valami résen méhek jönnek ki. és a méhek röpülhessenek. hanem közepére. Vesztegléskor mindkettőt nyissuk ki. rendelet alapján bejelentem. akkor az állomáson. hosszabb ideig szállítjuk (kerülő utakon) és kiengedéskor a kijárót szénával. vagy másnap szállítsuk tovább őket. A vándortanyán mindenkor tartsunk rendet. hogy erdei vándortanyán tüzet ne okozzunk. egyébként a következő napon) megszüntetjük a menekülő tereket és letakarjuk a fészket. ne tegyünk kárt az erdőben. 1. hogy máskor is szívesen lássák. a méhcsaládok száma és a méhészet helyének pontos megjelölése. 16/1958. A kaptárakat itt is szorosan egymáshoz rakjuk. Egészségi bizonyítványom száma: 17. hogy erről bizonyítékunk legyen. 17. mint vendégnek illik idegen helyen. papírral zárjuk. A szellőzők lezárása után nyissuk ki a kaptárakat. Népveszteség veszélye csak akkor fenyeget. A vagont ne zsúfoljuk túl. hogy a kocsi levegője mozogjon. Ha időben érkeztünk. Ezzel megelőzzük. hosszabb szállítás után tanácsos a közeli udvarokban az itatóvályukból leengedni a vizet. egészségi bizonyítványunk hátlapján igazolást kérünk. A méhek a hűvösben a kaptár falára csomóba húzódnak. sz. Különösen fontos ez akkor. F. Vigyázzunk nagyon. Ezért azokat gúlaszerűen rakjuk egymásra. rendelet+. hogy a méheket olyan helyre szállítjuk. fűvel. A szellőzőréseket zárjuk be. Az ott-tartózkodásunk alatt keletkező szemetet ássuk el *L. Állítsuk fel az itatót. hanem a kijáró felé igyekezzenek. hogy a gépkocsit elbocsáthassuk. mert bemelegszik. kelte és kiállításának helye. az ajtók közelébe rakjuk. (VI. ha kaptárjaik egymás mellett vannak. ezért a személyesen tett bejelentésről. Petőfi u. hogy a községbe érkeztünk. A szállítás alatt szenvedett károsodásról a célállomáson vetessünk fel „tényálladéki jegyzőkönyvet". Kiállításának helye: Vác. Ha a késedelmes továbbszállítás veszélyes. A kijáróba bocsássunk füstöt. sz. (a kaptárakat ütögetjük). olyan vendégnek. VI. vagy letakarni azokat. hogy a méhek ne törjék magukat a rostaszöveten. alatti lakos a 13/1952. hogy a méhek ne vágódjanak ki tájolás nélkül és ne támadjanak. Magas kaptárakat egymásra rakni nem tanácsos. akkor a kaptárakat rakjuk rögtön lábra. hogy a célállomáson már várjon a megfelelő segítség és szállítóeszköz. 17. 2. ha a rakomány hosszabb ideig egy helyben vesztegel. Nagyon fontos.) a község területére szállítottam. IV. A vándortanya elhagyása előtt fizessük meg a kialkudott helybért. Célhoz érve minél gyorsabban rakodjunk le. hogy a felsők erősebb lökésnél le ne zuhanjanak. Szügy. hogy a rakományt körül tudjuk járni. Ha szállítás alatt a kijárón. A bejelentésnek tartalmaznia kell a következőket: a méhész neve és lakóhelye. Méheimet a vasútállomáson helyeztem el. Este. ahonnan még a régi telepre visszatérhetnek. berendezésére. aki azt szeretné. Fontos. Szügy. A méhek megnyugvása után (akácvirágzáson még aznap. az írásbeli bejelentést pedig ajánlva adjuk postára.

mint a többiek. Gyakran még a kijárónyílást is megszűkíti. Pedig ezek a méhészetek is ugyanúgy érzik a hideg hatását. sőt teljesen elkerülhető. a téli méhek életkora 6-8 hónap is lehet. Ennél sokkal nagyobb a télen legyengült családok hozamkiesésében mutatkozó kár. Erős teleken (mint az 1928-29. A néptelenedéssel párhuzamosan azonban belső változás is végbemegy a családban. mint a tavasziak. nyáron kelt dolgozók átlag 35-50 napig élnek. Jóakaratú emberek egymáson sokat segíthetnek.) szállítottam. akkor az 500 000 családra becsült állományunkból 50 000 méhcsalád pusztul el. amikor a szabadból még nem gyűjthetnek virágport. nyáriak. szövetkezetek nagy segítséget nyújthatnak tagjaiknak. A méhésznek ebben támogatnia kell a méheket. Míg a tavasszal. Ilyen előkészület után a hűvösebb idők beálltakor a méhek teljesen beszüntetik a kirepülést. E L Ő K É SZ Ü LE T A T E LE LÉ SR E . alatti lakos a 13/1952. Nagy István tanyájára (347. szinte mozdulatlanokká dermedve. A méhek a mi teleinknél sokkal hidegebbet és hosszabbat is kibírnak. milyen kár származik a méhészet téli veszteségeiből az egyénre és közre egyaránt. ezért nem szabad a téli fészek helyének megválasztását teljesen a méhekre bízni. Ennek helyét elsősorban az utolsó fiasítás. Kis méhészek néhány családjukkal egyedül nem vándorolhatnak. VI. T E LE L É S Téli veszteségeinket külföldi adatok és hazai tapasztalatok alapján 10-20%-ra tehetjük. Megfelelő tapasztalatokkal több kis méhész alkothat vándorcsoportot. hogy méheimet a mai napon a vasútállomásról Csabacsűd községbe.községi tanácsnak méhészetünk elszállítását a következők szerint: Községi Tanács VB. kaptár marad). hogy középen üres sejtek legyenek. A vándorcsoportok szervezésében a méhészeti szakcsoportok. 15. illetve az emiatt elmaradt méztermelés korántsem fejezi ki teljes egészében a téli veszteséget. A méhek életműködéséhez meleg szükséges. A téli elhullás elkerülhető. ahol majd a telet tölti. nagyobb állománnyal bíró méhészekhez csatlakoznak és mellettük sajátítják el a vándorlás gyakorlatát. Ha a téli veszteség 10%. évi) ennél sokkal több méhcsalád pusztul el. Szügy. Egy méhcsaládot 300 Ft-ra értékelve (a lépek. Ez védi a fürt belsejében fejlesztett meleget a 88 . sz. széle pedig mézes sejteken feküdjék. pedig az elpusztult családok értéke. A nyár végén. Ezeket téli méheknek mondjuk. hogy beszünteti a meleget kívánó élettevékenységét (fiasítás gondozás). A mézet az ősz közeledtével mindjobban lakásának abban a részében összpontosítja. tömör kérget alkotnak. vagy legutóbb az 1955-56. A testükben felhalmozott zsírt és fehérjét pempőtermelésre használják fel akkor. Méhész István. A főhordásra nagyra növelt népességét télre lecsökkenti. A méhcsalád azonban a nagy hideg ellen is tud védekezni. 1958. A hideg elleni közvetlen védekezést szolgálja. A méhek a telelőfürtöt úgy alakítják ki. aminek értéke több mint hét millió forint. A méhcsalád azzal is készül a télre. amelyekben a téli veszteség ismeretlen. Szügy. Azzal vigasztalja magát. Petőfi u. másodsorban a kijáró helye határozza meg. fehérjét halmoznak fel. Az előkészület első lépése az élelemtárolás. Fényesen bizonyítják ezt azok a méhészetek. Ez a felfogás helytelen és káros. Már ez a néhány szám elég annak szemléltetésére. 4. S ennek többszörösére tehető a szaporulatban és a méhek megporzó munkájában kieső haszon. ősszel kelő méhek nem olyanok. hogy lakása minden felesleges nyílását eltömi propolisszal. nem csoda. Egy méh egymagában már 10 fok alatt életképtelen. az erősek később (8-10 foknál) húzódnak telelőfürtbe. A méhcsalád télre előkészül. sz. Leghelyesebb. Az elpusztult állomány 8 kg átlaggal 40 vagon mézet termelne. A téli veszteségeket a méhészek nagy része természetesnek veszi. hogy a méhek nem viselik el a hideget. A téli veszteség a telelés jó előkészítésével és a méhcsaládok nyugodt teleléséről való gondoskodással csökkenthető. és szorosan egymáshoz bújva telelőcsomót. rendelet alapján bejelentem. FM. Alulírott Méhész István Vác. Az élelemkészlet elhelyezése nem hat rá. Testükben zsírt. ha egy részük télen elpusztul. A telelőfürt külső részén a méhek szorosan egymáshoz simulva. és hosszabb életűek. ez 15 millió Ft veszteséget jelent népgazdaságunknak. A gyenge családok korábban (már 13 foknál). telelőfürtöt alkotnak. ha kezdetben gyakorlottabb.

Ahogyan fogy a méz. A nyári serkentés a tavaszinál eredményesebb. vagy már megindult a petézés. Ha a téli eleség jó és a család nyugodtan telel. hogy augusztus végén átlag 6 lépen legyen nagy kiterjedésű fiasítás (összesen legalább 50-60 dm2). A méh tehát a kaptárban sem találja meg mindenhol a számára életet jelentő meleget (legalább 10 fokot). ugyanakkor a fürt szélétől néhány cm-re csak 2. például enyhe az idő. Minél kisebb a hő veszteség. hogy a család főként augusztus-szeptemberi kelésű. 89 . akkor augusztus 10-15-e között megkezdjük az etetést. Ha a méhek élettevékenysége fokozottabb. Fontos. úgy húzódik tovább a lépen a méhcsalád. gondos takarásával is. a fürt belsejében 33 fok meleget mértek (már megkezdődött a petézés). A téli fészekbe lehetőleg csak fiasításra alkalmas lépek kerüljenek. magas lépen előbb fölfelé. Ha nincs hordás. Ugyancsak elhullnak a méhek azokban a léputcákban is. sokat fogyaszt. amelyekben a telelőfürt kialakult. a méhek bent ürítkeznek. A nyugalmában gyakran zavart. A fészek hő vesztesége kisebb a jól szigetelő kaptárakban (kettős falú. A fürt belsejében a méhek élénkebben mozognak. A gyenge család életerejét a hosszú. megdermedve lehull. A jó telelésben a méhésznek kell segítenie a méheket. Ha ezt elhagyja. a télre jól felkészült méhekből álljon. A teljes nyugalom időszakában a család csak annyi mézet fogyaszt. mert a fiatal anyák nyár végén többet petéznek. Egy kísérletben. a kaptár választódeszkán túli részében pedig -8 fok hideg volt. amelyekből az élelem elfogyott. A telelés sikerének fontos feltétele a jó. amikor pótlása még nehéz vagy lehetetlen. Az emészthetetlen anyag vastagbelükben halmozódik fel. A serkentőetetés megkezdése előtt a szűkösen ellátott családok készletét kiegészítjük. hordástalan időben is tovább fiasítanak. hogy mikor pusztulnak el. augusztus első felében a 3. A telelőfürt rendszerint a lépek kijáró felé eső részén alakul meg. A telelőfürttől elszakadó méhek elpusztulnak. egyébként családjaink a betelelés idejére nagyon legyengülnek. mézre van szükségük. ezért jobb ilyenekkel méhészkedni. fiatal anya is. sok méhet veszít. és vándorlással sem teremthetünk. és nagymértékben csökkenthető a fészek szűkítésével. mert az idősebb munkásokból nagy a téli veszteség. Az öreg anya igen gyakran télen vagy kora tavasszal dűl ki. és nagymértékben elősegíti a Noszéma terjedését.kisugárzástól. A telelés előkészítését már nyáron kezdjük. majd hátrafelé mozog. erős tél felőrli. legfeljebb szeptember 10-ig serkentünk. mert léputcát csak enyhe időben képesek változtatni.5 fok meleg. és alacsony lépen hátrafelé. vagy rossz eleségen telelő méhcsalád a hosszú tél vége felé képtelen visszatartani az ürüléket. A telelőfürt belsejében a hőmérséklet a teljes nyugalom időszakában 14-25 fok között váltakozik. annál kevesebb a fogyasztás. Megállapították. amennyi a szükséges hő előállításához kell. nagyobb a fogyasztás is. Az anyátlan család nyugtalanul telel. hogy megbontaná a telelőfürt egységét. tenyésztési célokból értékes anya). A kaptárban a méhektől távolabb fagypont alá is hűlhet a hőmérséklet. Ez nagyon káros. A serkentés megkezdése előtt rendezzük a fészket. mert más léputcákra létük veszélyeztetése nélkül képtelenek átvonulni. előtt rakott petékből kelt méhekből 61% az augusztusban rakott petékből kelt méhekből 18% a szeptemberben rakott petékből kelt méhekből 12% volt. Az is igen fontos. tavasszal könnyen álanyássá válik. Júliusban. akkor hosszú időt kibír ürítkezés nélkül. szalmából préselt). A kéreg hőmérséklete gyakran csak 9-10 fok. A méhek a téli nyugalom időszakában nem ürítkeznek. elpusztul. A hideg ellen az erősebb család könnyebben védekezik. mézet fogyasztanak és abból izommunkával hőt termelnek. ezért a telelőfürtnek a méz egy részét takarnia kell. Naponta 2-3 dl 1:1 arányú méz vagy cukorszörpöt adunk családonként. hogy a téli veszteség a július 20. hogy családjaink jó népesen teleljenek be. Hidegben a méhek csak azokból a léputcákból táplálkozhatnak. a nélkül. Nagy lépben több méz fér el. hanem csupán a telelőfürtben. Ezt bizonyítja a következő kísérlet: Különböző időszakokban kelt méheket megjelöltek és figyelték. A méheknek a hő előállításához fűtőanyagra. A telelőfürtön kívül ennél is sokkal hidegebb van. éves anyákat lecseréljük (kivétel a legjobb teljesítményű. Augusztus végéig. amikor a külső hőmérséklet -24 fok volt. Ezért nagyon fontos.

a b 10. ábra). A téli fészek elhelyezése fekvőkaptárban a) rendezés elölt. Ha a kaptárban két családot teleltetünk. a későn kelt méhek pedig esetleg tisztulás nélkül telelnek be. akkor fészküket a közös választófal mellé toljuk. Lehetőleg úgy helyezzük el.A serkentőetetés szeptember második felében vagy később káros lehet. Augusztus végétől már nem avatkozunk be a méhek fészkének alakulásába. ábra). és jó telelés után tavasszal is kielégítően fejlődhetnek. Ez nyugtalan telelést. A fészket fiasításra alkalmas lépekkel tűzdeljük. Gyenge családok fészkének elrendezése a) rendezés előtt. A fokozottabb munkával kivesszük a téli méhek erejét. ábra). a méhek legtöbb vidékünkön és legtöbb esztendőben nem képesek segítség nélkül jól betelelni. A családokat népesség szempontjából ősszel ugyanazon elvek alapján értékeljük. Legértékesebb családjaink azok. hogy egymást melegítsék (10. Gyengébb minőségű bőrlemezből két réteget használjunk. Az 5 léputcásnál gyengébb családokat egyesítjük. ügyelni kell. b) rendezés után A választót lécecskékkel szögezzük körül. közepes családok önállóan is telelőképesek. akkor a fészekfiók oldalát szalmapárnával szigeteljük (11. Első feladatunk a népesség meghatározása. Helytelen a kaptár két végében teleltetni. hogy a két család össze ne járhasson. Ezt a jó tulajdonságukat jegyezzük meg. A fészket a választó mellett rendezzük be (9. A 6-7 léputcás. Jók és telelésre kiválóan alkalmasak azok a családok. ábra. ezért a fekvő kaptár jobb vagy bal oldalánál tömör választóval 3-6 keretes részt leválasztunk. illetve a mézkamra lépeinek kiszedésével szorítjuk kisebb térre. a b 9. A méhcsalád telelő fészkét rendezzük. A gyenge családokat kettesével egy kaptárban. amelyek fészküket beavatkozásunk nélkül is helyesen rendezik el és jól betelelnek. sok téli veszteséget okoz! Ha augusztusban hordás van. hogy a családok túl korán ki ne szorítsák mézzel az anyát. a közös választófal mellé tolva teleljük be. és ellenőrizzük a telelés feltételeit. és nem remélhetünk tőlük kielégítő tavaszi fejlődést. Az ennél néptelenebbek erős teleken sokat szenvednek. mert a fiasítás csökkentése már nem baj. Ha a népesség megengedi. Sajnos. vagy egy kaptárba kettőt (esetleg többet) telelünk be. A fészeknek a kijáró közelében kell lennie. hogy ne kerüljön a külső levegővel közvetlenül érintkező oldalfal mellé. ábra. b) rendezés után 90 . amelyek beteleléskor legalább 8 lépet sűrűn takarnak. és középen hagyni üres teret. mint tavasszal. Rakodókban a családokat a mézkamra eltávolításával. Ezért a családokat szeptember 15-e után részletesen átnézzük. Az anyarácsos választót bőrlemez betéttel takarhatjuk.

A teljes nyugalom időszakában (november-január) egy család összes fogyasztása 5 kg-nál több nem "szokott lenni. A téli fészek szeptemberi rendezése rakodókaptárban a. a szűkös pedig fékezi azt. ha ezekben bőséges virágpor van. hogy a lépekben elszórt mézet kipörgetjük. népességüktől függően. tudjuk. Különösen fontos ez akkor. Ezekből megítélhetjük állományunk télire való felkészültségét és azt. Ez azonban nem mindig eredményes és nagyon hosszadalmas. Ha a méz nem a fészekben van. mert a rakodókban csak 10-12 lép van a fészekfiókban.a. A szélső lépek a legmézesebbek legyenek.) rendezés előtt. Így. Ez feltétlenül a méhek által elfoglalt lépeken legyen. A családoknak.) rendezés után. a lépek szoros kapcsolatát megszakítjuk. A téli fészek elválasztása a többi léptől a) rendezés előtt. Annyi keret után. A fészekbe már nem szükséges mézes lépeket a kaptár meghatározott részébe rakjuk. s helyükre jó mézeseket teszünk. b. mert szemlénk végén látni fogjuk. Legfontosabb a mézkészlet és a népesség ismerete.) gyenge család A fiasításos lépeket tegyük a fészek közepébe. ábra. melléjük vastag mézkoszorús lépek kerüljenek. a többi a fészken kívülre is kerülhet. hogy a fészekén kívüli lépekben a födött mézet felnyitjuk. A téli fészek pontos terjedelmét ilyenkor nehéz megállapítani. mert csak tavasszal lesz rá szükség. akkor a lépeket megcseréljük. Segíthetjük a méz összehordását úgy is. ha valamelyik családnál a fészek rendezéséhez mézes lép kell. Különösen fontos ez fekvő kaptárakban. A nagy fogyasztás márciusban indul meg. Feltétlenül fel kell jegyeznünk azt is. Ilyenkor a bőséges készlet a fejlődésnek lendületet ad. a. amennyit a téli fészek kialakításához elegendőnek vélünk. azután a méhekkel feletetjük. Gyorsabban célt érünk úgy. Gyenge családokban itt is szükséges a méhek kevesebb lépre tömörítése.) 11. ábra). amikor a fiasítás terjedelme rohamosan nő. Léputcánként 2. Azért is jó a fészken kívül került mézkészlet feljegyzése.) b. a lépek között 4-5 cm hézagot képezünk (12. nem baj. b) rendezés után 91 . Az így ellátott családok sorsa miatt télen nem kell aggódnunk. mennyi méz van a családoknál a téli fészken kívül. de ha egy-két lépet tévedünk. ábra. a fészekből az üreseket kivesszük.) b. hol találunk. Megbecsüljük a mézkészletet is. akkor kipörgetjük. hogy mennyi az. Így a méhek biztosabban a fészek lépeibe raktározzák az eleséget. ha etetéssel pótoljuk a család élelmét. Jó.) 12.) c. és ha nagyobb mennyiség. A szeptemberi szemle alkalmával hozzákezdünk a téli fészek nagyságának szabályozásához is. A szemle alkalmával észlelteket jegyezzük fel. hogy a családok élelmét mennyivel kell pótolni. 15-25 kg élelem kell. de legalább 2 kg élelmet hagyjunk.5-3 kg. c.

aki távol van a méheitől. legfeljebb itt-ott vitték el egy családtól mások a beadott készlet egy részét. Az etető űrtartalmát bejegyzem a megfelelő oszlopba. számúnak 8 X 12 = 96. mely családok készletét kell kiegészítenem és mennyivel. hány etetővel kell adni a családnak. kísérelje meg a nappali etetést. hogy fölöslegesen ne nyitogassam. Eddig még soha nagyobb baj nem történt. Táblázat A 2. sz.. Mézkészlet Család száma 1. hogy mennyi cukrot kell az egész állománnyal feletetnem. A családok sorába minden etetés után jelet teszek (függőleges vonalat húzok). Fiasítás Népesség hány lépen léputca 2 1 3 1 — 7 8 9 6 7 fészekben kg 10 12 17 15 20 14.5 5 — fészken kívül hány lépen 4 3 5 3 — 15. Tehát egy kg élelmet 12 dl szirupban adunk be. Ezután megkezdem az etetést.5 — — 90 96 66 — — 20 12 10 — — Etető Szükséges etetések száma 5 8 7 — — kg 3 2 4. akkor megnézem. 3. 4. Ilyenkor állandóan a méhek között vagyok.) Ezután a családokhoz behelyezem az etetőket. Ha a „hiány" oszlop adatait összeadom. A családokról a 15. hány liter sziruppal pótolható a családok hiányzó élelme. ha állandóan méhei között lehet. meglátom. és 3.5 15 17. hogy léputcánként 2.5 X 12 = 66 deciliter szirupot kell kapnia. Tegyük fel.6 arányban készítjük. a 2. ugyanakkor a kaptárt is jól láthatóan megjelölöm. Mikor az előírt számot elértem. A téli szükségletet úgy számítom ki. (A szükséges szirupmennyiség az 1. Azok a családok. 2. amelyekkel többet kell feletetni. táblázat szerinti kimutatást készítem.5 8 5. 2. táblázatban bemutatott minta szerint készítem följegyzéseimet. oszlop adatait a szemlén készített feljegyzések adják. maradjon az esti etetésnél. Népesség léputca 7 8 9 6 7 Mézkészlet a Szükséglet fészekben 10 12 17 15 20 kg 17. számúnak 5. Ezt a család sorában valamilyen jellel feltüntetem. 5. Így egy nap 92 . Rendszerint gyenge vagy anyátlan családdal történik meg. Az 1. Az őszi élelempótláskor rendszerint nappal is szoktam etetni. 5. táblázatból kiolvasható..A szemle során a 14. nagyobb etetőt kapnak. Akinek a méhei lakásánál vannak. Táblázat Mikor ezzel a munkával végeztem. a 3.5 Hiány Etetés dl 7. a kijárókat gondosan szűkítem. akkor az etetést befejezem.5 X 12 = 90. hogy léputcánként 2. Ezt az „etetés" oszlopba bejegyzem. hogy a szükséges mennyiséget megkapja. Kiszámítom. De csak akkor. A hiányt a készlet és szükséglet közötti különbözet adja. Ilyenkor a szirupot 1:0. Ezután kiszámítom. 3. 3.5 kg élelemmel akarok betelelni. 4. családnak ezek szerint 7. Család száma 1.5 kg-ot veszek. Ezt beírom.5 20 22. 2.

Szeptember második felében etessünk. A szirupból esetleg a fészken kívüli lépekbe is raknak. A mézharmatos méz. augusztusban etessük a méheket. ami a családot nem terheli meg túlságosan. ha nem lehet. Gyakori. Ha az élelmet nem tartjuk elegendőnek. a mézharmatméz nem káros. hogy a családok őszi ellátottsága nagyon egyenetlen. vajon megvan-e minden feltétele a jó telelésnek. erre választódeszkát. azonban kedvezőtlen esztendőkben nehéz elkerülni az etetést. és valamennyi családot etetjük. szalmapárnát. A méhek ezen fognak telelni. amennyit a méhek sűrűn takarnak. Ilyenkor már elhatárolhatjuk a fészket a másik oldalról is (13.még egyszer végigvizsgáljuk a családokat. mert gyöngíti a téli méhek erejét. A jól elhelyezett 10-12 kg élelem átlagos teleinken addig feltétlenül elegendő.enyhe őszön későbben . Azokat a családokat. telelésre nem jó. bőrlemezt stb. Ekkor a szirupot még azok a méhek dolgozzák fel. Ha az időjárás már hűvösebb. Ezért törekedjünk arra. Az őszi etetés a családokra nem kedvező. 93 . Ez feltétlenül szükséges. A túl nagyra szabott fészket viszont a szükséges mértékben kisebbítjük. Ezért nem helyes a fészket teljesen teli lépekből összeállítani. attól kivesszük az etetőt. annál erősebben vesszük igénybe a téli méheket. szeptember végére. Tavasszal. A méhek a telelőfürtöt úgy szeretik kialakítani. annál többet kell pótolni. Ha a fészeklépekben sok a mézharmatos méz. fészkét gondosan takarjuk. akkor pörgessük ki. akkor a fészket oldalról is szűkítjük. Ha a méhek nem férnek el a téli fészeknek szánt lépeken. akkor ne pörgessünk. akkor inkább szűkösebb készlettel teleljünk. másrészt hamarabb végzünk az etetéssel. de legkésőbb október első napjaiban föltétlenül fejezzük be. ha a jól ellátottak készletéből adunk emezeknek. akkor cseréljük ki a lépeket. Ha például az egy kaptárban betelelt két család nem a választófal mellett alakította ki a fészkét. amíg a tavaszi enyhülés meg nem jön. és azt a méhek jó helyre raktározták. A méhek által nem takart lépeket kivesszük a választó mellől. hogy a készlet valóban elegendő. mert csak így lehetünk biztosak benne. minél később pótoljuk. mert egy családdal sem kell túl sokat etetni. hogy minél kevesebb etetésre legyen szükség. akkor megnagyobbítjuk a fészket. Ezzel a megoldással egyrészt kevésbé terheljük meg a családokat. s a fogyasztás nagy lesz. hogy az élelemkészlet a fiasítást vissza ne szorítsa!) Ősszel csak a készlet kisebb pótlására lesz szükség. hogy a fészeknek a többi léptől való elhatárolása céljából kivett lép helyén építeni kezdenek. hogy jó vastag koszorút készítsenek. Minél jobban kifogy a készlet. Ha pedig véletlenül erős telet kapunk. Besűrítés után a méhek a fészken kívüli lépekbe rakott szirupot fészkükbe hordják. használhatunk. semhogy kései etetéssel veszélyeztessük a telelést. másoknál 10-15 kg-ot kell pótolni. Ha a család elhelyezkedése nem megfelelő. hogy könnyebben tartani tudják a szirup érleléséhez szükséges meleget. Ilyenkor az a helyes. hogy közepében üres sejtek legyenek. Amelyik családot már nem kell etetni. akkor kiegészítjük. mikor már röpködhetnek. A bő készlet kedvező a fiasításra is. cukorlepénnyel segíthetünk a családokon. és gyorsan végzünk az etetéssel.alatt 3-4 adagot is elhordathatunk. Hordástalan nyáron már júliusban. amelyek ősszel úgyis elhullnak. amelyek az előírt mennyiséget már megkapták. A fészket mindig annyi lépre szorítjuk. Most utoljára nézzük meg. tehát nem rontjuk a család életerejét. Megesik. mint késő ősszel. Az etetés hatására a méhek jobban szétterülnek a kaptárban. betegséget. akkor azt odatoljuk. vagy a családokat túlságosan etetni. Kipörgetés után etessük a családokat jó mézzel vagy cukorral. hogy a család számára nem hagytunk túl nagy fészket. hanem a családokkal etessünk fel legalább annyi cukrot. amennyi az első tavaszi röpülésekig elegendő. pusztulást okoz. további jelentős néptelenedéssel már nem kell számolni. pár nap múlva ellenőrizzük. Október első napjaiban . (Vigyázni kell. Némelyik jóformán etetésre sem szorul. Ez egyik jele annak. ábra). akkor még segíthetünk rajta. Ha valamilyen ok miatt az etetést nem végezhettük el időben s kielégítően. Ha a mézharmatos mézből gyűjtött mézkoszorúk nem vastagok. Meglátjuk. A gyengén telelt családok készletét inkább kora tavasszal pótoljuk. A népesség erre az időre véglegesen kialakult. hogy a fészek nagyságát szeptemberben helyesen állapítottuk-e meg.

Általános. A rostaszövetes keretfedőktől független szűkítést kell alkalmazni.) átjáróval b. Az ilyen eljárás helytelen. ábra a). hogy a méhek a kaptár többi részébe nem mehetnek át (15. ábra. hogy csak annyira élnek a szűkítés lehetőségével. A NB. kaptárban például a családok 6. A méhészek a szűkítésnél sok hibát követnek el. deszkát. keretre szegezett bőrlemezt stb. b) szűkítés után b. A szűkítésre használt szalmapárnát. nagyon ügyeljünk. ábra. ábra b). A 7 léputcás családot például úgy szűkítjük. b) rakodókaptárban b. ábra a). és a kaptárt ilyen részekre lehet osztani. hogy a fészket az egyik oldalon a választó mellé szorítjuk. mert ilyen rosta szövetes keretfedők vannak. b. A fészek szűkítése szalmapárnával a) fekvőkaptárban. ábra b). ábra.a.) teljesen. A 10 keretes Hunorban 6 léputcás családot úgy szűkítünk.) A téli fészket vagy úgy szűkítjük. mert akkor a kaptár üres részében elpusztulnak. A fészek végleges leszűkítése a) szűkítés előtt. A kis nyíláson át nem találnak vissza a családhoz. 9 vagy 12 léputcások (illetve ilyeneknek vannak beírva). vagy úgy.) a.) 13. a másik oldalon kimaradó két lépnyi teret szalmapárnával pótoljuk (14. Ha a fészket úgy választjuk 94 . a rostaszövetes keretfedő alatt kell mozgatni. hogy a kaptár fala mellé egy-egy szalmapárnát helyezünk (14.) 15.) 14.) A gyengén takart lépekre a téli fészekben nincs szükség. amennyire az általuk használt kaptár berendezése engedi. hogy a méhek az üres kaptárrészbe semmilyen kis résen ne juthassanak át. hogy átjuthatnak (15. Ha az első módot használjuk. A téli fészek elhatárolása a. a.

A felső bőrlemezt közvetlenül a keretek felső lécére fektetem. Természetesen nem csupán bőrlemezzel szűkíthetünk. szénát. Igaz. Ha a családot valóban jól. A zárt léputcás telelés ellen sok kifogást hoznak fel. hogy a méhek a kaptár többi részébe is átmehessenek. 95 . hogy a méhcsaládnak a fiasítás megindulásától nagyobb melegre van szüksége. A papírtakarást a rostaszövetes keretfedővel leszorítom. népességéhez mérten szűkítjük. mert a téli nyugalom megszűnése után rágni kezdik. mert ez a jó telelés és tavaszi fejlődés egyik alapfeltétele. rongydarabokat szoktak használni. vattapárnát. A jó takarás kíméli a család erejét. leglényegesebbek és leggyakoribbak a következők: 1. Mindenképpen jobb tehát már ősszel gondosan szűkíteni és takarni a családokat (16. A tapasztalatok azt mutatják. hogy csak tavasszal kell gondosan takarni. akkor felső kijárós kaptárakban nincs lucskosodás. Évek óta teleltetek szűkített fészekben. Kár lenne emiatt a zárt léputcán való telelésről lemondani. Az oldaltakarás alatt a méhek átjárhatnak a kaptár fészken kívüli részébe. vagy a lépeket átfúrással rongálni. Szerintük a takarás csak tavasszal szükséges. hanem maga a szűkítés. Több réteg papírt teszek a felső keretléceket takaró bőrlemezre is. de nem igaz. a méhek nem tudnak léputcát változtatni. Lehetőleg mindkét oldalról és felülről is takarjuk. mert a kaptárban bárhová mozgathatók. mert valamennyi léputca foglalt. Szűkített fészekben a méhek léputcát egyébként sem változtathatnak. A fészket mind oldalról. A kedvezőtlen eredmények okát a rossz előkészítésben kell keresni. A takarást mindenki lehetőségei szerint oldja meg. A tapasztalatok általában jók. sőt káros. Nagyon sokan teleltetik családjaikat szűkített fészekben. papírt. enyhe időben gondozzák a lépeket. ezért jó télire egy kis felső kijárót is nyitni. mint az erősé! Sokan azt mondjak. A téli fészket nemcsak szűkíteni kell. amikor még a családok betakargatására rendszerint nincs mód. de ha jól elláttuk őket élelemmel. február elején megindul. mohát. hogy az ilyen aggodalmak fölöslegesek. hogy a méhek nem tudnak léputcát változtatni. A széna és a moha nagyon szemetel. Én a bőrlemez mellett oldalt több réteg papirost lógatok le és szorítok a szomszéd léppel a bőrlemezhez. Nem is az a lényeges. Alsó kijárós kaptárakban a levegőcsere rosszabb. a fészek belucskosodik. Nem szabad azzal az indokkal elvetni. mint a teljes nyugalom időszakában. A választón kívül került lépekből fészkükbe hordhatják a mézet. A gyenge állomány gondos szűkítése és takarása sokkal fontosabb. hogy a fiasítás már január végén. A papír közvetlenül a méhek takarására nem jó. hanem takarni is. hogy a családokat gondosan takarjuk. hogy a téli takarás fölösleges. Ezen a méhek szabadon közlekedhetnek. Ezenfelül jól tudjuk. és a fészekben nem maradnak takaratlan lépek.el. akkor legjobb a fenék és szűkítő között 1020 mm-es részt hagyni. mint a nem takartak. akkor erre nincs is szükség. a lépek megpenészednek. A zárt léputca mind télen. majd a keretfedőt még felülről is letakarom. A fészek hőmérsékletét a takart családok télen is kisebb fogyasztással képesek fenntartani. hogy mivel szűkítünk. 2. mind fölülről bőrlemezzel takarom. ábra). a fontos az. amikor a fiasítás megkezdődik. mind a tavaszi fejlődés idején nagyon hasznos. Takarásra szalmapárnát. Oldaltakarásra (és egyúttal szűkítésre is) igen jók a felső és alsó keretléc közé préselt szalmapárnák. hidegben visszamehetnek. Nincs lecsapódás a kaptár fészken kívüli részében sem. Meleg időben a fészekből kihúzódhatnak. penészedés.

sem egyéb állatot. c. Az egerek és cickányok ellen a kijárókat már ősszel fogas szűkítővel szereljük fel. A zárt helyen teleltetett méhészetek ezt nem hasznosíthatják.a. A zárt teleltetési mód akkor sikeres. ábra. Cinkék ellen deszkából. a kaptárak jobban védve vannak. ábra. Teleink nem egyenletesek.) c. Ilyenek készítése pedig igen költséges. de csupán annak megállapítására. ábra). ha a telelőhelyiség minden szempontból megfelelő. 96 . amikor a telelőfürt már kialakult. Télen se engedjünk a méhek közelébe sem baromfit. hanem idejében alkalmazott védekezéssel. bőrlemezzel takarni. nagyobb a nyugalom. Ilyenkor csak a jól szigetelt telelőhelyiségben nem melegszik fel a levegő. hogy télen át ne rongálódjanak. hideg időszakok enyhébbekkel váltakoznak. A takaratlan vagy gyengén takart lépeket kivesszük. A méhek nálunk általában szabadban telelnek. cickány. Nagyon fontos az is. A harkály különösen erdős vidékeken tesz kárt. Kétségtelen. azokat onnan lesöpörjük. Az utolsó szemle után tanácsos a szabadban álló kaptárakat kátránypapírral.) egycsaládos fekvőkaptárban. mert mindenféle háborgatás káros. A cinkék állandó zavarásukkal tetemes károkat okozhatnak. Erre rendszerint október végén.a családtól elszakadva . Ha nem telepíthetjük szélmentes helyre. Ezért a kijáró elé szélfogót kell tenni. hogy a cinkék a méhekre rá ne kapjanak. mert a szélső lépek külső oldalán .) b. Van azonban hátránya is. hogy a zárt helyen való telelés néhány szempontból előnyös: kisebb a fogyasztás. harkály és cinke háborgatja. Ha a fészek szélső lépének külső oldalán kevés méh van. hogy a fészekben hagyott lépeket valóban jól takarják-e a méhek. Téli teljes takarás a. Ezeket az igen hasznos madarakat ne bántsuk.pusztulás fenyegeti őket (17. A védőket még a hó leesése előtt rakjuk fel. akkor legalább kukoricaszárból. Az uralkodó szelektől az egész méhészetet védeni kell. hogy a fészek méhekkel jól takart léputcáiba húzódjanak. nádból készített ideiglenes szélfogóval védjük. A téli kirepülések megkönnyítik a méhek sikeres átteleltetését.) kétcsaládos fekvőkaptárban. A telelőcsomó kialakulása A családokat a hűvösebb idők beköszöntésekor takarjuk le véglegesen. A fészket ilyenkor még egyszer ellenőrizzük. Vannak azonban a zárthelyi telelésnek is hívei. A tisztulásra alkalmas enyhe idő még decemberben és januárban is gyakori. valamint etetéssel tartsuk távol méheinktől. november elején kerülhet sor. A méhek nyugalmát télen az egér. b. bőrlemezből vagy más anyagból készült előtéttel védjük a kijárót. hogy a kaptárakba ne fújhasson be közvetlenül a szél.) 16.) rakodókaptárban Pusztulásra ítélt méhek 17. be ne ázzanak.

fémből. A föld fölötti helyiségek azonban ennyire nem használhatók ki. A kihordást lehetőleg úgy osszuk be. hogy elegendő szellőzés keletkezzék. akkor ritkábban szemlélünk. hogy a hólé ne rongálja a kaptárakat. Vándorkaptárakban úgy készítjük elő a családokat. hogy a telelőhelyiség sötét és megfelelően száraz legyen. az egeret űzzük ki. ha hőmérőt helyezünk el benne. hogy az élelemkészlet fogytán van. Ha valamelyik családért amiatt aggódunk. A tető alá egy darabka fát helyezünk. ha a kaptárak teljesen hó alá kerülnek. akkor naponként hallgassuk meg méheinket. ha a telelőhelyiség könnyen melegszik. 5 m hosszú és 3 m magas helyiség 75 m3. nem melegszik-e fel. Enyhe időben éjjeli szellőztetéssel ellensúlyozhatjuk a felmelegedést. Csak az veszélyes. A kijárót lezárjuk. A méhek téli állapotáról zúgásuk meghallgatásával tájékozódhatunk. hogy alulra a népesebb. de a kártevők a tető alá be ne férhessenek. Behordásukra rendszerint csak november végén. A telelőhelyiség előkészítését már nyáron megkezdjük: kitakarítjuk. felülre a gyengébb családok kerüljenek. A berakás tervét előre el kell készíteni.A jó telelőhelyiség hőmérséklete a külsőtől független és csaknem állandó. Ősszel a családokat csak könnyen takarjuk. hogy valamelyik kaptárban egér garázdálkodik. erre jöhet a második. ha a hó olvadás után megfagy. akkor a kaptárt bontsuk fel. Jó. akkor a méheket hordjuk ki. Nedves helyiségben a méhek nyugtalanul telelnek. Egyenletes hidegben elegendő a 10-14 naponkénti ellenőrzés. A teljes nyugalom idején elegendő a családok kéthetenkénti meghallgatása. bármikor a többi háborgatása nélkül kivihessük. főzött cukorlepényt. Az ilyen szükséges beavatkozásoktól ne féljünk. hogyan érezteti hatását a telelőben. műanyagból. A behordást úgy irányítsuk. A behordás után a telelőhelyiséget naponként ellenőrizzük. viszont esetleg a biztos pusztulástól mentjük meg. kimeszeljük. A kaptárakat úgy rakjuk be.4 fok közötti hőmérséklet. amikor már számolhatunk a hideg állandósulásával. Az egyenletes. Állvány készítése azonban költséges. mikor olvadást várunk. ezért a kaptárakat legtöbbször egymásra rakjuk. december elején kerül sor. Ez akkor fontos. Az sem baj. hogy lássuk. Behordás előtt leszedjük a takarókat. Ezt egyaránt készíthetjük gumicsőből. Ha attól tartunk. a szellőző réseket kinyitjuk. A kaptár rövid időre való felnyitásával a családban kárt nem teszünk. csendes zúgás jó telelés jele. mert a havon keresztül is kapnak levegőt a méhek. papírból. majd a harmadik sor. s azt a népes családok nehezebben viselik el. Legjobb a 0 + . mint szállításra. Ha télen azt vesszük észre. Ha zárt helyen akarunk teleltetni. akkor a családokat nem szabad úgy szűkíteni. és a helyiséget nem sikerül szellőztetéssel lehűteni. a kártevőket csapdával. Nem vándorkaptárokban a takaró egy részének felnyitásával adunk szellőzést. A méhek zúgását legkönnyebben hallgatócsővel ellenőrizzük. A kaptárakról és környékükről hideg időben nem kell eltakarítani a havat. Ha hőmérséklete állandó. akkor a szellőzőlécek megnyitása helyett helyesebb a tető megemelése annyira. A kaptárakat legjobb állványokra rakni. A havat akkor takarítjuk el. mert fent melegebb a levegő. bontsuk fel és helyezzünk fészkére kemény. Ha a helyiségben egerek vannak. Az első sort gerendákra. A bakhátas keretfedők nyugalmi helyzetben maradnak. hogy a munka gyors és zavartalan legyen. a lépek megpenészednek. téglákra helyezzük. hogy bármelyiket. hogy a méhek még azon a napon. 6 fok fölött a méhek már nyugtalankodnak. hogy valamennyi kijárójához hozzáférjünk. Ebbe tehát 150 család helyezhető el. Hirtelen időváltozáskor azonban föltétlenül meg kell győződnünk arról. mert a jég elzárhatja a családokat a levegőtől. 8 foknál pedig rendszerint megbontják a telelőcsomót. A kijárót leghelyesebb tömören zárni. Később gyakrabban szükséges az ellenőrzés. mert a sok méhcsalád könnyen bemelegíti. hogy le ne csukódhasson. vagy a következőn kitisztulhassanak. Egy méhcsaládra fél m3 légteret számítunk. A fogyasztás növekedésén kívül egyéb bajt nem okoz. Az 5 m széles. a családok erősen zúgnak. méreggel kiirtjuk. mert kevés az élelme. Igen fontos. Ha a telelőhelyiség hőmérséklete 6 fok fölé emelkedik. mint szabadban való teleléshez. A telelési munkákat a kővetkező időrendben kell végezni: 97 . Legjobb a 75-80% páratartalom. Gondoskodnunk kell a méhek teljes nyugalmáról is. A hőmérséklet lefelé való kilengése nem veszélyes.

Az erős családok sikerrel veszik fel a küzdelmet a viaszmolyokkal is. az enyhébb költésrothadás. élelem elosztása és pótlása. Másik fontos teendőnk a minél tökéletesebb rend és tisztaság méhészetünkben. hogy a családok népesen. Az életerős családokban ritkán pusztít a Noszéma. a családok időnkénti meghallgatása. szükség esetén cukorlepény beadása. 2-3 hétig serkenáltalános vizsgálat. Kórokozója a kutatók szerint jóformán valamennyi méhcsaládban kimutatható. Az ilyen családok nemcsak a teljesítményben tűnnek ki.szűkítés. a tömlős rothadás. életerejükben leromlott családok betegsége. a kaptáraknak. a céljait szolgáló helyiségeknek. hanem abban is. november vége-december eleje: november-február: február—március: a nem megfelelő anyák váltása. de méhészeti eszközök kölcsönzésétől is. nyugalom a méhesben.július-augusztus eleje: augusztus 10-szept. egyesítés. bizonytalan eredetű és egészségű méheknek méhészetünkbe való behozatalától. felszereléseknek rendben és tisztán tartása. között: tőetetés. a rendszeres lépcsere. Ehhez hozzátartozik a méhészet környékének. Méhészkedési módszerünknek olyannak kell lennie. fészekrendezés. fele: október első napjai: október vége-november eleje: ránypapírral. a fészek végső rendezése. ha állományunk egészséges voltáról bizonyosak vagyunk. a kaptárak betakarása kátbehordás telelőbe. a családok mégsem 98 . és minden gyanús jelre figyeljünk fel. amíg a család életerős. hogy állományunk állandóan népes. végleges szűkítés és takarás. hordástalan nyár utáni tavaszon nagymérvű. A kifejlett méhek betegségei közül a termelésben a legnagyobb veszteséget a Noszéma (gyomorvész) okozza. A méhek kezelése közben legyünk állandó egészségügyi ellenőrök. tisztaságnak. tisztuló kirepülés ellenőrzése (első tavaszi munkák). Megelőzésére legfontosabb a hordástalan nyár kedvezőtlen hatásának ellensúlyozása. a pontos följegyzések vezetése stb. szeptember II. Nem szabad méheinket más méhészetből származó mézzel etetni. 10. Kerüljünk minden olyan beavatkozást. hogy a rendellenességet azonnal észrevegyük. Elharapódzását nagyon elősegíti a mézharmatos téli eleség. Első és legfontosabb feladatunk tehát az legyen. mint egészségügyi szempontból nem megbízható mézzel. Csupán néhány gyakorlati dologra mutatok rá. Látszólag tehát minden a legnagyobb rendben van. sőt sajáttal is csak akkor. A Noszéma a gyenge. Noszéma. amely ennek az alapelvnek ellentmond. Ebben igen fontos szerepe van a helyes méhészkedési módnak. Gyakran nem tapasztalunk tömeges hullást. Betegséget azonban mindaddig nem okoz. Minden gyanús esetben kérjük ki nagyobb gyakorlatú méhészek és a gödöllői Méhtenyésztési Osztály véleményét. sok fiatal méhvel teleljenek be. MÉHBETEGSÉGEK ÉS MÉHELLENSÉGEK A méhbetegségek sok kárt tesznek a méhészeti termelésben. Nagyon kell óvakodni idegen. életerős legyen. a telelésre alkalmatlan lépek kiszedése. E kis munkában nem lehet célom a méhbetegségek részletes ismertetése. a rendnek. kihordás a telelőből. nincs belső ürítkezés. Igyekezzünk alaposan megismerni az egészséges fiasítást. hogy családjaink mindenkor az időszaknak megfelelően népesek és készlettel bőségesen ellátottak legyenek. Az ellenük való küzdelemben legelső feladatunk a megelőzés. hogy a méhbetegségek egy részének és a kártevőknek is ellenállnak. Pusztítása rendszerint aszályos. A Noszémát nem kísérik mindig feltűnő külső jelek. Vizsgáljuk alaposan a fiasítást. Inkább cukorral etessünk.

valamint gyógyítási módja ismeretlen. mint a Noszémánál. A fertőzött lépeket ki kell főzni vagy fertőtleníteni. fertőzésmentes méz) önmaguktól is kigyógyulhatnak. hogy a bajt minél előbb észrevegyük. hurkaszerű. A nagy kiterjedésű fiasításhoz nincs elég takaró méh. A családot leszűkítjük. Külföldi vélemények szerint a Fumagillin és Nosemack használata eredményes. takarjuk és műlépet adunk neki. egyébként a családok pusztulására vezethet. A beteg családoktól elvett méz emberi fogyasztásra alkalmas. megkopaszodik. későn etetett cukor). 99 .népesednek kellően. Nagyon fontos azonban. A hasmenést a méhek gondos betelelésével és téli nyugalmuk biztosításával megelőzhetjük. Az ajánlott különböző házi szerek és vegyszerek hatástalanok. Rendszerint minden beavatkozás nélkül megszűnik. kidobják. amelyikben az első tavaszi vizsgálatkor sok hullát találunk. Hordástalan időben etetünk. A fiatal. A beteg családokban rendszerint az anya is fertőzött. teste megfeketedik. és a hullák duzzadt potrohúak. szürke méhek duzzadt potrohhal vergődnek a kaptár előtt. Atka vizsgálatra ugyanúgy kell mintát küldeni. Kórokozója. Potrohúkból nyomásra vékony. A Noszéma egyik feltűnő jele a belső ürítkezés. Kövessünk el mindent a Noszéma pusztításának megelőzésére. ha ilyenkor gondosan figyeljük a családok fejlődését. A beteg család összepiszkított kaptárját. hogy a fiasítás és népesség közötti helyes arány felborul. megfeketedése. jó. tisztogassuk meg. sűrű ürülék jön ki. Gondos kezeléssel a családok kigyógyíthatok. Betegségre gyanús az a család. ha még nem gyengült le egészen. Hazánkban még nem fordult elő. A hasmenéses család mindig Noszéma fertőzésre gyanús. Rendszerint április-májusban pusztít. Atkabetegség. Nem fertőző betegség. A beteg méh szárnya. nem okoz veszteséget. lépeit cseréljük ki. hogy a család Noszémás. de hatásuk még nem teljesen tisztázott. A lépeket. akkor se essünk kétségbe. A termelésben jelentős veszteséget nem okoz. kigyógyul. Egészséges társai a kaptárból kiűzik. de ha felüti a fejét méhészetünkben. hogy a fertőző anyagot eltávolítsuk a kaptárból. A Noszéma gyógyítására biztos szerünk még nincs. s bent ürítkeznek. Hasmenés. A méhek bénulása. hogy alig marad belőlük. A Noszémát viszont nem kíséri mindig hasmenés. Oka tisztázatlan. kénezzük le. Ha idejében tisztulásra alkalmas idő jön. fertőtlenített kaptárba rakjuk át. langyos sziruppal etessük. A beteg családokat. Mivel a Noszéma pusztításának fő időszaka a tavasz (március-május). amelyek már csak 2-3 lépet takarnak. és ha valamelyik családnál megtorpanást észlelünk. főként hosszú tél után tapasztalható. A kedvező életkörülmények megteremtésében a méhésznek is segítenie kell. Gyakori tünet az is. a mézet és egymást piszkítják össze. szenvedhet egyszerű hasmenésben is. ezért minél előbb ki kell cserélni. tömegesen pusztulnak. Ezért a beteg családot tiszta. azonnal megvizsgáltatjuk. A rossz téli eleség (mézharmatos méz. Nem valamennyi esetben jelenti azonban azt. Ilyen kezeléssel a beteg család. A gyenge családokat a kezelés előtt egyesítsük. a téli zavarás okozhatja. A májusi vész. Egyidejűleg a fiasítás kivételével valamennyi lépét elvesszük. lába megbénul. Felröpülni képtelenek. A méhek nem tudják visszatartani az emészthetetlen anyagot. Ezért mintát föltétlenül küldjünk belőle Gödöllőre. A Noszémás családok kedvező életkörülmények közé kerülve (hordás. Az öreg lépeket a fiasítás kikelése után kivesszük és műléppel pótoljuk. meleg fészek. Rendszerint nyáron tapasztalható. a nagyon gyengéket. Máskor viszont egyik napról a másikra annyira elhullnak a beteg család méhei. Fertőző betegség. híg. Tehát a betegség ilyen külső tünetek nélkül is pusztíthat. A betegség leküzdésének alapfeltétele.

Az ilyen mézet eladni vagy elajándékozni fogyasztónak csak fél kg-nál nem nagyobb adagolásban és csak a zárlat megszűnése után szabad. a következőképpen kell eljárni: a. csak a méhek röpködésének megszűnése után. Gyógyítani nem tudjuk. anyaváltáskor. 7. A zárlat a fertőtlenítés végrehajtásától 30 napig tart. A deszkából készült kaptárakhoz hasonlóan azonban ezeket a lángot nem bíró kaptárakat is szabad fertőtleníteni forrasztólámpával. A fiasítás betegségei közül a legveszélyesebb. vagy a forrasztólámpa lángját bíró anyagból készült keretes kaptárját forrasztólámpával barnára égetve méhtenyésztésre meg lehet hagyni.) A nehezen fertőtleníthető és csekély értékű tárgyakat (pl. FM. FM. de használt méhlakásokat úgy kell tekinteni. fatönkben) levő fertőzött család lakását és annak tartalmát mindenestől (lépét. mézét) a méhek megölése után még aznap este el kell égetni. és azokat az anya nem petézte be újra (pl. d. amikor körülöttük a többiből már kikeltek a méhek. a keretes kaptárakat forrasztólámpával fertőtleníteni kell.) A fertőzött család méheit este. akkor a családot el kell pusztítani. kereteken évtizedekig életképes marad. sz. hogy a nyúlós költésrothadás gyanúját a méhek tulajdonosa vagy kezelője köteles a helyi tanácsnál bejelenteni és a gyanús fiasításból mintát küldeni Gödöllőre a Méhtenyésztési Osztálynak. deszkaköpűben. Szabadban vagy ott. vagy akit a tulajdonos a méhek kezelésével vagy felügyeletével megbízott. azonnal tartozik a következő intézkedéseket foganatosítani: a. s a maradványt legalább 50 cm mélyen el kell hantolni. Az elpusztult fiasítást tartalmazó sejtek akkor is födve maradnak. esetleg lyukas. §. b. amikor a fiasítás nagy lépfelületekből kikelt. az ilyen lépet mézzel együtt kell a d ) pont szerint kezelni. mézben.) A fertőzött méhesben az üres. FM. akkor a zárlatot meghosszabbítják. A szalmából. rajzás után. tehát a közönséges kasokat el kell égetni. forrasztólámpával való fertőtlenítés után kaptárkészítésre újra felhasználható. szénkéneggel vagy más alkalmas módon meg kell ölni és el kell égetni. Különösen akkor ismerhető fel könnyen. mintha fertőzöttek volnának.200/1942. A fertőzött fiasításos sejtek fedele rendszerint behorpadt.) A keretes kaptár lépkészletét keretestől el kell égetni. szalmapárna. kaptárját pedig fertőtleníteni kell. vagy el kell égetni. gyékény vagy más. számú rendelet kimondja. e. keretléc. fertőzött mézzel. a fiasítás megszűnésekor). amikor a méhek hazatértek kénnel. lángot bíró anyaggal vannak bélelve. Ezért igen könnyen terjed. ahová a méhek bejuthatnak. Az elpusztult álca barna színű péppé válik. c. este szabad lépet égetni és a maradványt legalább 50 cm mélyen el kell hantolni. rostaszövet bőrlemeztakarója. a forrasztólámpa lángját nem bíró anyagból készült vagy selejtes keretes kaptárt el kell égetni. A fiasítást is tartalmazó lépek mézét a sejtből kiüríteni nem szabad. rendelet is azzal. viasszal.200/ 1942. Ha a Méhtenyésztési Osztály a betegséget megállapította. minden helységben méhészeti egészségügyi felelős megbízását rendeli el. rendelet igen részletesen a következők szerint intézkedik: 6.A nyúlós költésrothadás. gyékényből és más. vagy ősszel. 100 . de méhetetésre felhasználni tilos. Azokkal a tárgyakkal.) A keret nélküli méhlakásban (kasban. léppel érintkeztek. A fertőzésre gyanús méhészetet a helyi tanács zárlat alá helyezi. sz. A fertőzött méhesben a bejelentésre kötelezett tulajdonos. fiasítását. méhseprő) meg kell semmisíteni. ha belülről deszkával vagy más.) A fiasítást nem tartalmazó lépekből a mézet ki szabad olvasztani. hogy az elpusztult álca anyaga a sejt alsó oldalán fekszik és nyúlik.) A fertőzött család deszkából. forrasztólámpa lángját nem bíró kaptár faváza. A betegség terjedésének meggátlását célzó 257. A nyúlós költésrothadással kapcsolatos teendőkről a 257. A nyúlós költésrothadás kórokozója spóra alakban a fertőzött család kaptárjának oldalain. f. hogy a vándorlást egészségügyi bizonyítványhoz köti. Ha időközben újabb fertőzést állapítanak meg. A betegségre jellemző. E betegség elleni küzdelmet szolgálja a 13/1952. A szalma. keret. csurgatni vagy pörgetni. melyek a fertőzött családokkal. majd beszárad. a lépeken. A födött fiasítás pusztul el. §.

lépekkel. f. A jó erőben lévő családok leküzdik.) Lépeket csak olyan helyiségben vagy szekrényben szabad raktározni. vagy lángot bíró réteggel bélelve nincs.200/1942. A nyúlós költésrothadás elleni küzdelem sikerét kívánja előmozdítani a méhállomány biztosítása. vagy bármely más célra szabadba. vagy elhanyagolt méhesben pusztuló üres kaptárakból terjedt el. Ez a betegség hazánkban ritka. Népes családoktól a beteg fiasítást ki kell venni és el kell égetni. A segélyt a megyei tanács vb. mint valami tömlő.b. vagy más olyan anyagból készült méhlakást. Ez tilos és nagyon veszélyes. nyitott kijáróval). rendelet hatályát kiterjesztheti. Ebben az esetben a fertőzött családokat le kell kénezni. és ugyanúgy fertőtleníteni kell. A családot gondosan kell kezelni. vagy a méheknek hozzáférhető helyre rakni.) A mézpörgetőt forró vízzel vagy forró lúggal 2-3 ízben ki kell súrolni. Ha idejében észrevettük a betegséget. minél hamarabb észrevenni és a beteg családokat elpusztítani. sz.) Lépet (tartaléklépet. utána pedig óvatosan forrasztólámpával kiégetni.) Tilos méh nélküli használt méhlakást úgy tartani (pl. A biztosítás nem kötelező. ahol pedig felütötte a fejét. amely a forrasztólámpa lángját nem bírja és deszkával. kaparót.) Használt. Európai költésrothadással fertőzött méhészetre a Méhtenyésztési Osztály a 257. Gyenge családokat nem érdemes kezelgetni. azokat el kell égetni.) A méhes házat vízzel le kell súrolni és utána bemeszelni vagy befesteni. §-a valamennyi méhészetre kötelező: 11. A rendelet 11. anyarácsot) 10%-os szódaoldatban félóráig tartó főzéssel kell fertőtleníteni. A beteg fiasítást ki kell venni a családtól és el kell égetni. fertőzött lépekből. e. b. d. c. FM. elpusztult vagy egyesített család lépeit) csak tenyérnyi darabokra tördelve szabad eladni. takarni. §. hogy abba méhek juthassanak. és a rendeletben előírtakat pontosan betartottuk. d. hogy a baj padláson őrzött. hogy a befödés után elpusztult álca bőre egészben kiemelhető a sejtből. ahol fertőző tárgyak voltak.) A kényesebb. nádból. Ha a nyúlós költésrothadás gyanúját a méhész jelentette és a rendeletben előírt intézkedéseket gondosan végrehajtotta. g. vagy lánggal nehezen megközelíthető és értékesebb tárgyakat (pl.) A lángot vagy nagyobb meleget bíró tárgyakat (pl. mégis kívánatos.) Azt a helyiséget. A nyílt fiasítást támadja meg. c. használtan. Tekintet nélkül arra. A nyúlós költésrothadás gyógyításával ne kísérletezzünk.) A nagyobb deszkatárgyakat (pl. vagy kemencében. Tartsuk be a rendeletet és annak betartását másoktól is kívánjuk meg. hogy az elpusztított családok értékelése jegyzőkönyvbe legyen foglalva. keretbakot. A tömlőszerű bőrben folyékony anyag van. Ezért a hivatalos vizsgálat eredményének megérkezéséig a családok lekénezésével várni kell. mint a nyúlós költésrothadásnál. Az elpusztult álcák megbarnulnak. Igen sok méhészetbe. fel kell súrolni. A betegség rendszerint elmúlik. ahányról a Méhtenyésztési Osztály megállapította a nyúlós költésrothadást. tilos a lépeket kinyaltatásra. feszítő vasat) forrasztólámpa lángjával. Segélyt csak annyi méhcsalád után utalnak ki. üres (méh nélküli) méhlakást csak forrasztólámpával való kiégetés után és csak üvegezés vagy anyarács nélkül szabad eladni vagy elajándékozni. sütőben fertőtleníteni kell. A segély nagyságát a kárhoz mérik. a kilincset forrasztólámpával le kell égetni. Legyünk éberek. értékesebb etetőket. hogy a méhes fertőzött-e vagy sem és fertőzésre gyanús-e vagy sem: a. méh nélkül eladni vagy elajándékozni tilos. Igyekezzünk a betegség terjedését minden erőnkkel meggátolni. segélyt kaphat. lépszekrényt. hogy minél több méhész biztosítsa méheit. 101 . ahova méh be nem juthat. keretfogót. községbe hurcolták már be a nyúlós költésrothadást használt kaptárakkal. szalmából. seprőgaratot) a kaptárak mintájára le kell égetni. asztalt. Jellemzője. gyékényből. A sejtek fenekén különböző helyzetben fekszenek. A tömlős rothadás. akkor az állomány nem fertőzött része megmenthető. Az enyhébb költésrothadás (európai). Gyakori az is. Nagyon fontos tehát. mezőgazdasági igazgatóságától kell kérni.

A csomagra ráírjuk a feladót és a „Minta érték nélkül" jelzést. A méhbetegségeket megbízhatóan meghatározni csak mikroszkópos vizsgálattal lehet. A családok rendes körülmények között a kaptár hőmérsékletét nem engedik ilyen magasra emelkedni. főként a lépek szélein. hogy az álcák körül alig van. A vizsgálatot megkönnyíti a helyes mintaküldés. ha a teljes pusztulás előtt segítséget kap. Meghűlés. sodrott szárnyú. Jellemző tünete. vagy egyáltalán nincs táplálék. A fiasítás élelem vagy dajkaméhek hiánya miatt éhezhet. A család gyors elnéptelenedése (mérgezés. hanem kedvezőtlen életkörülmények vagy kártétel miatt is pusztulhat. gyors méhveszteség káros hatását a fészek fokozott szűkítésével. A fiasítás meghűlése ellen a családok gondos takarásával. az észlelt jelenségek stb. 26 fokon a fiasításnak már csak kis része kél ki. Tapasztalatok megírása: a Méhtenyésztési Osztály munkáját megkönnyítjük. 39-40 fokon pedig valamennyi elpusztul.). a kijárónyílás és a fészek szűkítésével védekezünk.A fiasítás meszesedését és kövesedését penészgombák okozzák. A lépdarabot kemény dobozba csomagoljuk. A zárkára ráírjuk a méhész pontos címét. akkor gödöllői anyásító zárkába eleséget teszünk. hogy méz ne legyen benne. 37 fokon már a fiasítás egy része. egy részüket még etetik a méhek. vagy a fészek szélén levő fiasításos lépeken. Éhség. a méhész helytelen beavatkozása vagy betegség okozza. A dobozra ráírjuk a méhész nevét és a méhcsalád számát. elpusztulnak és megfeketednek. váratlan zivatarok miatt) vagy a méhész erőszakos beavatkozása (korai tűzdelés) okozza. Ismertetője. Vizsgálatra kifejlett méhek hullásakor élő méheket vagy hullákat. ezért a mintával egyidejűleg levelet is postára adunk. Mintavétel fiúsításból: a gyanús fiasításos lépből 10 X 1 0 cm-es darabot vágunk úgy. A 28 fokon fejlődött fiasításból kikelő méhek zöme korcs. A dobozokat egybe csomagoljuk. hogy a kórokozóktól teljes bizonyossággal megszabaduljunk és nyugodtan termelhessünk. A dobozokra a családok számát és a méhész címét jól láthatóan felírjuk. ha megírjuk. Túlságos meleg. hogy a mintában öregek és fiatalok egyaránt legyenek. A fiasítás zavartalan fejlődéséhez 34-35 fok meleg szükséges. amelyben közöljük tapasztalatainkat (a gyanús család népessége. Leggyakoribb a meghűlés miatti pusztulás a fészektől távoli. Ezt legtöbbször mérgezés. fiasítása. 102 . Kezdetben nem valamennyi álca éhezik. majd az álcák elpusztulnak. mi keltett gyanút bennünk. Az álcák petyhüdtté válnak. A minta elküldése: a mintát közönséges postai küldeményként a következő címre küldjük: Méhtenyésztési Osztály. Anya küldése vizsgálatra: szállítózárkába. A fiasítás nemcsak betegség. ha a családban a fiasítás terjedelme és a népesség között a természetes egyensúly felbomlik. A családok gondos kezelésével és népesen tartásával védekezünk ellenük. A vizsgálatot a Méhtenyésztési Osztály díjmentesen végzi és szaktanácsot is ad. hosszantartó szállítás alatt következik be. Ez csak rendkívüli esetekben. mézkészlete. Alacsonyabb hőmérsékleten a fejlődés meglassul. A fiasítás meghűlése főként tavasszal gyakori. Mintavétel kifejlett méhekből: a méhhullákból vagy élő méhekből 30-35 darabot gyufásdobozba teszünk. A fiasítás száraz. Gödöllő. Az elpusztult nyitott fiasítás megfeketedik. A méhbetegségekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról a 16. hogy szállítás alatt össze ne nyomódjék. táblázat ad tájékoztatást. Nem bírja az ennél magasabb hőmérsékletet sem. belerakunk 10-15 munkásméhet és az anyát. akkor a nyitott fiasítás teljesen elpusztul. a betegség megjelenése után pedig az előírt fertőtlenítés pontos betartása. A fiasítás nemcsak a számára legkedvezőbb hőmérséklet alatt pusztul el. Ha a család helyzetében változás nem következik be. Dajkaméhekben akkor keletkezik hiány. Az éhező fiasítás fejlődése megáll. A méhbetegségek elleni küzdelemben a legfontosabb a megelőzés. Az élő méheket úgy szedjük. Váratlan. hogy összefüggő felületen minden korú fiasítás pusztul. fiasítás megbetegedésekor gyanús fiasítást kell küldeni. pl. Ez a családot még akkor is nagyon visszaveti. E két betegség pusztítása jelentéktelen. vagy a fiasítás egy részének más családokhoz való átadásával mérsékeljük. Ilyenkor a fiasítás teljesen elpusztul. ha pedig ilyen nincs. betegség.

A sok elpusztult fiasítást tartalmazó lépeket azonban olvasszuk ki.pete. Az álanyás családoknak csupán púpos fiasításuk van. A munkás sejtekben fejlődő heréket a méhek púposán födik. Az éhség. Néha csak egészen elenyésző. Gyakran öröklődik. hogy a fiasítás egymás melletti sejtekben pusztul el. ez nem baj. Erre a molyhernyók a lépből kipotyognak és elpusztíthatok. Ha az időszaknak megfelelő terjedelmű fiasításban kevés púpos is akad. 103 . A fiasítás egy része elpusztul. A növényvédelemben használt és a gyűjtő méh által nektárral vagy virágporral a kaptárba vitt méreg gyakran a nyitott fiasítást is pusztítja. Ezért. amelyek alatt. A baj forrása rendszerint az anyában van.Mérgezés. Ilyen rendellenességek: Púpos fiasítás. A kis viaszmoly hernyója a lépek közfalában. ettől az anyát kicseréléséig használhatjuk. Életképtelen fiasítás. illetve fölött a hernyók végigszántottak. A viaszmoly kártételére jellemző. Amelyik anyának fiasításában sok a púpos vagy csupán heréket szaporít. hanem elszórtan. mert még képes a népesség fenntartására. A púpos fiasítás az anya hibájára mutat. Ez a hiba a petézni kezdő anyáknál lehet átmeneti. álca. túlságos meleg vagy mérgezés miatt elpusztult fiasítás nem fertőz. A fiasítás rendellenes fejlődését az anya hibái is okozhatják. ha a pusztulás kismérvű. A fiasítás hézagos lesz. Ilyenkor azonban az álcák rendszerint nem összefüggő felületen pusztulnak. elpusztulnak. a lépeket népes családoknak adhatjuk kitisztogatásra. idősebbeknél azonban nem. Pusztulhat a fiasítás molykár miatt is. a nagy viaszmolyé a fiasítás fedele alatt fúr járatokat. máskor tetemes kárt okoz. hűlés. Az anya kicserélésével megszüntethető. Ez a fejlődés bármelyik alakjában . Azok a bábok. azt azonnal kicseréljük. A moly által megtámadott lép keretét kaptárvassal ütögessük meg.bekövetkezhet. báb .

nagyon legyengült családok lekénezése. sőt esetleg a méhek tömeges repülésének irányában távolabb is. Atkakór Kifejlett méhek Sok téli hulla. nagyon legyengült családok lekénezése. de legfeltűnőbb tisztuló kirepüléskor és hosszabb ideig tartó fogság után. szállódeszkán. hó. jegyzőkönyvezés bizottsággal. vergődő. nyomásra hurkaszerű. magától elmúlik. a kaptár előtt. fekete gyümölcsvirágzás vagy akác méhek. A méhek elszállítása. Gyógyítás módja ismeretlen. 104 . kaptárak előtt szaladgáló méhek. belső ürítkezés.A betegség neve Milyen fejlődési fokon pusztul a méh? Jelei Kártételének ideje A méhész teendői Noszéma Kifejlett méhek Duzzadt potroh. Mérgezés Kifejlett méhek és álcák Vergődő méhek. hó. Főként III-V. Májusi vész Kifejlett méhek (fiatalok) Duzzadt potroh. rendellenes szárnyalás. hullák a kaptárban. sok fiasítás a népességhez viszonyítva. gondos takarás. vergődő Rendszerint méhek és hullák a kaptárak előtt. lezárása. a leggyakoribb gyümölcsvirágzáskor. Egész évben. kisebb mértékben nyár végén A családok áttelepítése tiszta kaptárba. kellemetlen szag után VI-VII. Tavasztól őszig. etetés híg eleséggel. vergődő méhek a kaptárak előtt. mintavétel. etetés. fertőtlenítés. virágporos ürülék IV-V. Kollektív gyógyítás. sok téli hulla. mielőbbi anyacsere. hó Etetés langyos sziruppal (1:1 vagy 1:2 arányban) Bénulás Kifejlett méhek (öregek) Verekedés a kijáróban. szaladgáló méhek a kaptárak előtt.

hézagos fiasítás. lekénezni. a megszáradt maradványt könnyű kiszedni. a családot gondosan kezelni. kaptárokat fertőtleníteni. majd barna. sötétbarna színű. mintaküldés. Mintaküldés. elégetni. fertőtlenítés 257. a kaptárakat fertőtleníteni.200/1942 FM. minta Gödöllőre. Enyhébb költésrothadás Nyitott fiasítás. Rendelet szerint. barna. Jelentés tanácsnál. a be nem száradt fiasítás nyúlik. A tisztulási lehetőség segít. a beteg fiasítást tartalmazó lépeket kiszedni. (kivételesen fedett is) Elpusztult álcák. a családot gondosan kezelni. elégetni. Tömlős rothadás Fedett fiasítás Az elhalt fiasítás egészben kiemelhető. 16. az elpusztult álcák rendellenes helyzetben fekszenek a sejtek fenekén.A betegség neve Milyen fejlődési fokon pusztul a méh? Jelei Kártételének ideje A méhész teendői Hasmenés Kifejlett méhek Duzzadt potroh. legszembetűnőbb ősszel. erős fertőzés vagy ha a Méhtenyésztési Osztály így rendeli. ritkán alsó oldalán. mikor fiasítás van. lefojtás. kaptár és lépcsere. mert beteg fiasítás visszamarad. összepiszkított lépek és kaptár Telelés végén és tisztuláskor. Mintaküldés. Táblázat 105 . a száraz maradvány erősen tapad a sejthez Mindig. az elpusztult fiasítás a sejt alsó oldalán s hosszában fekszik. megszáradva könnyű kiszedni Mindig mikor fiasítás van. a sejt oldalán fekszik: sárgás. Mindig mikor fiasítás van. a beteg fiasítást tartalmazó lépeket kiszedni. a fiasítás fedele behorpadt. Nyúlós költésrothadás Födött fiasítás (kivételesen nyitott is) Elpusztult fiasítás elszórtan. erősen fertőzött családokat lekénezni.

Ekatox 2J. bőr. vagy idegméreg tartalmú növény védőszerekkel permetezni és porozni tilos. Így előzzük meg a mézet rabló halálfejes vagy boszorkánypille kártételét is. Közülük a viaszmoly okozza a legtöbb kárt. erdei és díszfákat. amikor a tömegesen fellépő kártevők elleni védekezés azonnali beavatkozást tesz szükségessé. Darsin. A rajta levő tetveket elégetjük. Ilyenkor az illetékes járási tanács végrehajtó bizottsága. A méhtetű csak akkor veszélyes. hogy ez az együttműködés a növénytermesztés belterjességének növelése érdekében minél jobban elmélyüljön. Gesarol permetező. Sajnos. valamint az alkalmazásra kerülő növény védőszer nevét az illetékes helyi tanácsoknál előre jelenteni kell. A keretek alá a kaptár aljára papírt. A méhek védelme mérgezések ellen A mezőgazdaság és a méhészet egymásra van utalva. Népes családok tartásával. Az anyáról dohányfüsttel fújjuk le a tetveket. Hungária Matador permetező. a méhészet és a növénytermesztés kapcsolatában az utóbbi időben nem közeledés. arzén. egyes vidékeken a gyurgyalag okoz jelentős veszteséget. A permetezés (porozás) idejét és helyét. Malathion. A madarak közül télen a harkály és a cinke háborgatják a méheket. Nikéről D. Ez kimondja. A családok ilyen kezelése csak olyan kaptárakban könnyű. Hunor).Méhellenségek. Pernit permetező. Nyáron. vagy a Növény egészségügyi Szolgálat szakközegei a permetezést vagy porozást virágzásban levő mezőgazdasági növényekre is elrendelhetik. 106 . Gombaölő szerek: Spritz-Cupral. Az anyát markunkba fogjuk. amelyeknek kijárója a fenékdeszkánál van és a kaptár egész szélességére kiterjed (pl. Ezek jelenleg a következők: Rovarirtó szerek: Novenda. DNRB permetező.a virágbimbók festésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időben -. A kijáró szűkítésével akadályozzuk meg kaptárba jutásukat. A Földművelésügyi Minisztérium új szerek engedélyezésekor a méhészetre károsakkal a jegyzéket kiegészíti. és nagyobb méreteket öltsön. A nagyon meglepett családot naftalinnal szabadítjuk meg a méhtetűtől. A papírt reggel kivesszük. Nikotinszulfát. Wofatox porozó. Vannak esetek. ahol tömegesen elszaporodik. HCH porozó. amelyek használata tilos. Kívánatos.méhlegelőt . Nátriumarzenát. Téli kártevő az egér és a cickány is. sz. tisztasággal és a tartaléklépek kéthetenkénti kénezésével védekezünk ellene. A cinkék kártételét a kijárók elé szerelt védőkkel előzzük meg. Gesarol porozó. Holló 10 DDT emulzió. a méhészet pedig a méhek megporzó munkájával a gyümölcs és magtermesztést segíti elő jelentősen. Nyersnikotin. A kisebb darazsak lényeges kárt nem okoznak. Erre este kaptáranként evőkanálnyi naftalint szórunk. Kresonit E permetező. Wofatox permetező. kertgazdasági és szántóföldi növényeket a virágzás időtartama alatt . Kvasszia forgács. DNRB porozó. A méheket a növény védőszerek által okozott károktól a 16091/1950. a méhészet körül kifeszített huzalra kötött csillogó fémlemezekkel kíséreljük meg távol tartani. Az anyát óvatosan adjuk vissza. Az eljárást 2-3 egymás utáni éjjel megismételjük. bőrlemezt dugunk. A gyümölcs és növénytermesztés a méhészetnek takarmányalapot .teremt. Ellene a 7 mm-es fogas szűkítőt már augusztusban fel kell rakni. Gyomirtószerek: Flavyl permetező. bokrokat." A rendelet melléklete felsorolja azokat a szereket. hanem inkább eltávolodás tapasztalható. E 605 F 3. rendelet hivatott megvédeni. Kresonit F permetező. Fészkeik pusztításával védekezünk ellenük. A méhfarkas és a lódarázs ott tesz észrevehető károkat. hogy a méhészetek a mezőgazdaságilag művelt területeken igen gyakran nagy veszteségeket szenvednek a növényi kártevők ellen használt permetező és porozó szerektől. Duolit porozó. FM. nehogy a méhek megtámadják. ha az anyát nagyon meglepi. Ennek oka az. A harkályt riasztgatással. Industhion. hogy azok méheik megóvására felkészülhessenek. HCH permetező. s néhányszor füstöt fújunk rá. A tetvek elkábulnak és lehullnak. A tanács a permetezésről (porozásról) annak 5 km-es körzetében köteles a méhészeket értesíteni. Hungária Matador porozó. hogy „gyümölcsfákat.

) a hivatalos vizsgálat után . a méhek mezőgazdasági szerepének minél szélesebb körben való ismertetése. a szigorú rendelkezések ellenére minden esztendőben nagy károk érik méhészetünket. Ha a porozásról (permetezésről) csak akkor szerzünk tudomást. b. vagy a kaptárakat fordítsuk meg úgy. szénával. Ebben meg kell írni. 16. ha az eljárásnál a permetező vállalat vagy egyén megbízottja is jelen van. e.a sok károsodás és ebből eredő pereskedések miatt .) Az esetet azonnal jelenteni kell a rendőrségnek. hogy ez a legfáradságosabb. pl.) A minták vételénél és postára adásánál a méhészen kívül feltétlenül legyen hivatalos személy is. hogy össze ne préselődjék. ha nem virágzó növényeket poroznak méhekre ártalmas szerekkel. hogy milyen mérget használták. akkor: a. akkor az illetékes járásbíróságnál kell a kártérítési igényt érvényesíteni. Jó. f.) Ugyanezzel a hivatalos bizottsággal mintát kell venni a permetezett (vagy porozott) növényből is. legköltségesebb megoldás. virágzó növényeket kezelnek bejelentés nélkül. ha virágzó növényeket méhészetünk közelében méhekre veszélyes szerrel poroznak.) A méheket zárjuk le (szellőzés. 2. a másik a felvilágosító munka.. Az egyik a vétkesek feljelentése és szigorú felelősségre vonása.) Ha időben értesítést kapunk. 2. valamint a méhészeti szakcsoport 1-2 tagjának (egészségügyi felelős) jelenlétében mintát kell venni az elhullott méhekből. c. Ez tartalmazza a mintavétel körülményeit. hogy a kijárok. akkor méheinket szállítsuk el. Tábornok u. 107 . vagy milyennek használatára gyanakszunk.. Lelkiismeretlen emberek nem tartják be a tiltó rendelkezéseket. itatás fontos). de szállításra nincs mód. a másik oldalra kerüljenek. Gödöllőre néhány család elől 30-40 hullát.. A mintával egyidejűleg levelet is kell küldeni. Ha erre nem hajlandó. hogy azon a használt méreg maradványai megtalálhatók legyenek.091/1950. A mintát úgy kell választani. az eddig használtat zárjuk be. s a másikat nyissuk ki.). ha tudomásunk van róla.Újabban . A családokat átnézni és feljegyezni a fiasításos lépek számát. vagy idő. Erre azért van szükség. és meg ne rothadjon. ami később a kár felértékelésénél bizonyítékul szolgálhat.) A kaptárakat vigyük pincébe (szellőzés. Az Országos Állategészségügyi Intézetnek a kaptárak előtt vagy a kaptárak alján összeszedett hullákból (nem élő méhekből) félliternyit küldünk. A növénymintát szellősen csomagolva kell az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézethez (Bp.) Különböző beavatkozással zavarjuk meg a családok rendes munkáját. vagy permeteznek? 1. vagy vergődő méhet küldünk a betegségeknél ismertetett módon csomagolva.) küldeni. A mintát lehetőleg rostaszövetes dobozba úgy kell becsomagolni. d. a kijárót lazán tömjük be nedves fűvel. ha magából a méregből is tudunk mintát küldeni. akkor: a. a méhészetben észlelt elhullás részletes leírását és a családok átnézésekor látottakat. 24.) A helyi tanács megbízottjának és esetleg a rendőrségnek. rendelet ellen vétőt kártérítésre kell felszólítani. Igaz. II. és ezek a környék méhállományának részleges vagy teljes pusztulását okozzák. sz. de a legbiztosabb is. hogy állományunk egészséges voltát bizonyíthassuk. a népességet léputcákban és minden olyan észrevételt. Sajnos.ha az a méhek mérgezés miatti elhullását bizonyítja -. A mintákból küldeni kell a Méhtenyésztési Osztálynak (Gödöllő) és az Országos Állategészségügyi Intézetnek (Budatest XIV.) Ha értesítést kapunk. Az elhullott méheket összesöpörve kell lemérni. c. amikor már hullnak méheink. Keleti Károly u.a Földművelésügyi Minisztérium olyan utasítást adott ki. A rothadó hullákban a mérgek kimutatása nehéz. Mi a teendő akkor. itatás fontos). vagy teljesen lehetetlen. FM. b. hogy hol permeteztek.) Az egész eljárásról részletes jegyzőkönyvet kell felvenni. A küldeményre a károsult méhész címét fel kell írni. hogy a minta hitelességét a későbbiek folyamán kétségbe vonni ne lehessen. Nagyon előnyös.) Meg kell állapítani a méhészetben keletkezett kárt. Ez ellen két módon lehet és kell harcolni. hogy a növényvédő állomások a nagyteljesítményű motoros növényvédő géppel végzendő porozást a községi tanácsnál még akkor is kötelesek bejelenteni. g. Ha mindkét oldalon van kijáró.

Megelőzésére kell törekednünk. Hordástalan időben viszont csak akkora nyílást hagyjunk. Rendellenességek Rablás. vagy a kaptársor egyik végén már nem dolgozhatunk nyugodtan. Ennek oka egyrészt a lyukas etető. Minden nyílást körülszaglásznak. éppen annyira elítélendő. ezen nem tudunk segíteni. Ne tűrjünk gyenge. A kaptárak mellett vagy azok közelében. figyelmetlensége valamennyinek bajt okozhat. A pereskedésben is maradjunk hűek az igazsághoz. Azonban a hordástalanság figyelmeztetés számunkra. hogy az alperes (a permetező vagy porozó) a 16. Egy méhész gondatlansága. Ilyenek: a) A kijárok szűkítése. Amennyire helytelen. híg eleséggel etessük. Különösen gyakori az eleség túltöltése akkor. bebújnak a tető alá. Ha pedig dolgozunk a méhekkel. Etetéskor vigyázzunk. hogy másik család készletét hordják el. a kijáró előtt „incselkednek" az őrökkel. Sajnos. Ha törzscsaláddal egy kaptárban vannak. Rendszerint azok a családok esnek a rablás áldozatává.) Óvatos kezelés. és kártérítés fizetésére kötelezi őt. A nagyon legyengült családoktól a nem takart fiasításos lépeket vegyük el. A méhek gyűjtési ösztönüktől hajtva arra is képesek. b. mert itt védik meg legjobban a méhek. Magas kereteknél ne használjunk alsó kijárót. fedelezést.h. Ha a méhek már kutatni kezdenek. raboljanak. hogy a nekünk és népgazdaságunknak is kárt okozó jogszabálysértőket nem jelentjük fel. ha a kaptárak nem állnak vízszintesen.) Életerős családok tartása. méheknek hozzáférhető helyen ne hagyjunk lépet. Ügyeljünk arra is. másrészt az etető túltöltése szokott lenni.) Zsúfoltság elkerülése. Azokat a családokat. A tartalékcsaládokat a többi méhektől távolabb tegyük. A kaptárból kivett lépeket mindig tegyük léphordó ládába és zárjuk el a méhektől. hagyjuk abba munkánkat. azonnal a kivett lépen teremnek. A rablási hajlam jele a kutatás. Különösen veszélyes. akkor abbahagyjuk a munkát. beteg. sőt hajnali órákban vagy estefelé dolgozzunk. Ezzel a rablásra ingerlő időt lerövidítjük. 108 . hogy változtatjuk munkahelyünket. mert könnyen rablás áldozatául esnek. amelyek életerejét.091/1950. rendes életviszonyát valami megzavarta. rendeletet nem tartotta be és ezzel a méhésznek (méhészeknek) kárt okozott. A pároztató kaptárakat sohase tartsuk a termelő családok közvetlen közelében. FM. gyorsan. Dolgozzunk mindig határozottan. akkor másikra megyünk át. ellenálló képességét valami lerontotta. nehogy mézet. a kaptárak körül röpködnek. mert a fiasítástól távol esik és nehezebben védik a méhek. A ki járót a fészeknél (fiasításos lépeknél) nyissuk. Kerüljük el sok családnak kis területen való összezsúfolását. hogy a rablás megelőzésére minden intézkedést tegyünk meg. e. fészkes böngészett rajok) lehetőleg úgy helyezzük el. ha hordástalan időben több méhészet van egymás mellett. Túlzott követeléseinket a jó szakértő úgyis mérsékelni fogja. Sürgős vizsgálatok során azt is megtehetjük. hogy a nektárt adó virágokat keresnék. sz. akkor is a kora reggeli. A már kitört rablást elfojtani nagyon nehéz.) a mérgezés miatt elnéptelenedett családokat szűkítsük le. cukorszirupot csepegtessünk szét a kaptárakon. ami kutatásra ösztönözné a méheket. amelyek még nem tudnak védekezni (pl. egyszóval semmi olyat. szükség esetén az állományt vonjuk össze. vagy azok közelében. mézet. gondosan takarjuk. c. hogy az eleség ki ne folyjék az etetőből. A felderítő méhek ahelyett. cukorszirupot. Ha a méhes kert egyik sarkában. elmarasztalja. ha a permetezést jogtalan előnyök szerzésére akarjuk felhasználni és kárunkat túlozzuk. Ha már sehol sem hagynak nyugodtan a méhek. sőt a felnyitott kaptárba is betolakodnak. anyátlan családokat. Hordás idején a kijárókat nagyra nyitjuk. Ha az eljárás során a bíróság bebizonyítottnak látja. amilyen a méhcsaládoknak feltétlenül szükséges és amekkorát a család jól megszállva tart. akkor a kaptár másik oldalán nyissunk számukra kijárót. hogy a méhek zavartalanul dolgozhassanak. A rablás legfőbb oka a hordástalanság. Hordástalan időben a méhekkel csak a legszükségesebb esetekben. hogy ne legyenek a méhek tömeges röpködésének útjában.

Ha a kaptárból kijövő méhek potroha duzzadt. Az álanyás család a gondatlan. Fogjunk meg néhányat. Ajánlatos ilyenkor a szomszéd családok kijáróit is alaposan leszűkíteni. illetve csak csendes mozgás van. A méhészetünkben kitört rablás előidézésével tehát csak akkor okoljunk másokat. Csak alsó ki járónál tűnik fel. mert gazdájuk kifosztotta őket. akkor valószínűleg rabolnak. Ha a rablást sehogyan sem sikerül megakadályozni. Mások szerint a méhek azért rabolnak. A rablás a fertőző méhbetegségeket is terjesztheti. A befödött fiasítás púpos. Minél előrehaladottabb állapotban van a rablás. Ha a hazatérőknél tapasztaljuk ugyanazt. Természetes. hanyag kezelés bizonyítéka. Rablásra minden méhcsalád hajlamos.A kár csökkentése szempontjából igen fontos. Ez is arra int. A rablott család méhei kaptárjuk homlokfalán gyülekeznek s a támadás megszűnése után behúzódnak. a változtathatatlanba és hazatérnek. ha meggyőződtünk róla. A nagy sürgés-forgás olyankor. nehogy azoknál a családoknál. Olyanok is akadnak. amelyekben ez a hajlam erősebb. Petéikből herék fejlődnek. hogy mindent kövessünk el megelőzésére. amelyekbe bekéredzkednek. annál nehezebb megfékezni. hogy szellőzést kell adni a családoknak. A méhek a szomszéd családokhoz húzódnak be. Ezek rendszerint a természetes méhlegelő felderítésében. Az ilyen családokat figyeljük meg. hogy a méhész rabolni küldheti a méheit. Vannak azonban törzsek. akik azt hiszik. vagy röpülési körzeten kívülre szállítjuk. hogy az illető méhész helytelen cselekedetével valóban hozzájárulhatott a rablás kitöréséhez. Az álanyás családok kezelésével pepecselni nem érdemes. hogy a rablást idejében észrevegyük. A hosszabb idő óta anyátlan családban munkás méhek kezdenek petézni. A rablók. vagy a kijáróban verekedő méhek arra figyelmeztetnek. legfeljebb a mézkészlet kis része menthető meg. 109 . miután a kaptárba bejutni nem tudnak. a kijáróban vagy a szállódeszkán látható viaszmorzsa. Ezért méheinket lehetőleg gyakran ellenőrizzük. akkor a rablott és rabló családot (ha ez is a mienkből való) pincébe visszük. akkor a lesöprést szakaszosan (nem egyszerre) végezzük. Sétáljunk végig a kaptárak előtt és figyeljük gondosan a kijárókat. a gyűjtésben is a legeredményesebbek. Később a rabló és rablott család teljes lezárása használ. nyomjuk meg a potrohúkat. hogy a családot támadják. A rabló méheket sokan külön fajtának tekintik. a kijáró elé karbolos rongyot akasztunk. amikor a méhek még nem nagyon mozognak. Álanyásság. Mézzel összemaszatolt kijáró a család teljes kirablását jelenti. akkor ez a család rabol. biztos. Különösen feltűnő ez korán reggel és estefelé. Ilyenkor már későn érkeztünk. A rablott család kijárójában a rabló méheket liszttel behintjük és figyeljük. vagy már befejezték az élénk röpködést. Megállítható a rablás karból használatával. A karból szaga elűzi a rablókat. Ha méz buggyan ki szájukból. A rabló család felderítésére egyszerű módszer a lisztezés. Mindez nem igaz. Ha az álanyás család még népes (ez ritka). Legjobb lesöpörni őket. lassan belenyugszanak. A kaptár előtt a földön. amikor a méhészetben általában nyugalom. megöljék az anyát. Előrehaladott rablásra mutat a kaptárak fenekén. szintén gyanús. Kezdetben a kijáró szűkítése is segíthet. nehogy azokra törjenek rá a rablók. léptörmelék. hogy fosztogatnak. hogy a fehér méhek hova repülnek.

a méhektől távol csak 90 kg lett holdanként. Meg kell jegyezni. fehérhere. A termesztett fontosabb növények közül a méhek munkája a következők termését növeli: Gyümölcsök: mandula. hogy azok magot. A növényeket rengeteg rovarfaj látogatja. Nem lehet ezt elmondani a vad megporzókról. köszméte. kat. zamatosabb. szöszös bükköny. Az egyik közelében 125 méhcsalád volt. míg a méhektől távoli táblákon csak 7. mint a mézelő méh. meggy. a távolin ugyanakkor csupán 17. szilva. gyümölcsöt teremjenek. A méhek által megporzott virágokból egészségesebb. szeder. Sőt a tudomány ma már ennél is tovább jutott. A vad megporzók kieső munkáját is velük kell elvégeztetnünk. mert lakásukkal együtt bárhová áttelepíthetők. A Farádi „Felszabadulás" tsz-nek 1954-ben két 10 holdas táblán volt magheréje. melyek azok a növények. repce. nagyobb gyümölcsök. kajszi. A Hajdúszoboszlói Tangazdaságban a napraforgótábla közelében virágzás idején elhelyezett méhek a holdankénti hozamot 2-3 mázsával növelték. svédhere. amelynek közelében méhek voltak.2-7. Ennek sok oka van. A magvaknak jobb a csírázóképessége és belőlük életerősebb utódok fejlődnek. amelyeknél a méhek munkája hasznos. somkóró. holdanként 10. hogy a virágport egyik virágról. magvak fejlődnek. A mézelő méhek igen nagy előnye még a vad megporzókkal szemben. Takarmánynövények: pohánka. Szép számmal vannak hazai tapasztalataink a vörös herével is.A MÉHEK HASZNOSÍTÁSA A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSBEN A méhek szerepe a növénytermesztésben Ma már közismert. Ezek azt mutatják. Azt a növényt látogatják tömegesen. A méhek munkája tehát a közeli tábla termését holdanként 120 kg-mal növelte. málna. hogy a virágos növények legnagyobb részét rovarok porozzák meg. hogy a méhállomány a lóheretáblákhoz viszonyítva kevés volt. hogy a méheket a mezőgazdaságban hasznosítanunk kell.8 q-t. szamóca. elősegítik. A méhek megporzó munkája a termést nemcsak növeli. A mézelő méh. a méhektől távol pedig csak 7. Megemlítek azonban néhány hazai tapasztalatot. A méhek munkáját irányítani tudjuk. hogy a méheknek nálunk is ugyanolyan fontos szerepük van a növénytermesztésben. Ezek az adatok is elegendők annak bizonyítására.8 q termett. illetve növényről a másikra viszik át. A kunszentmártoni Zalka Máté tsz-ben 1953-ban annak a napraforgótáblának hozama. A másik tábla a méhektől 2 km-re volt. Vannak is már közöttük szép számmal. cseresznye. hold napraforgó. bíborhere. tehát már kora tavasszal elegendő számban látogatja a virágokat. Míg a vadon élő rovarok a növényvédő szerek használatának terjedésével rohamosan fogynak. A vadon élő rovarok számának fogyatkozását csupán a mézelő méhekkel pótolhatjuk. amelynek jó megporzásához munkájukra szükségünk van. hiszen munkájukkal a terméshozamokat és a termés minőségét külön költség nélkül nagyban növelhetjük. A békéscsabai „Előre" tsz-ben 1954-ben a méhek közelében 12. azonban egyik sem olyan fontos. akik gyakorlatilag bizonyították be a méhek fontos szerepét. szarvaskerep. addig a méhek számának meghatározása hatalmunkban van. hanem minőségét is javítja. Azzal. vöröshere. körte. lucerna. koriander. alma. A méhekhez közeli 10 holdon 29. mustár.8 q.8 q.7 q lett. A Bábolnai Állami Gazdaságban a vöröshere hozama a méhek közelében 168 kg. 110 . A méhek munkájának hasznát nem kívánom itt külföldi adatokkal bizonyítani. őszibarack. hogy mindenkor ott állnak rendelkezésre. Sokszor azonban maguk a méhészek sincsenek tisztában vele. A termésben mégis nagy volt a különbség. Mindkét magfogó táblán jól fejlődött a lóhere. mint külföldön. ahol éppen szükség van munkájukra. ribiszke. baltacím. nyúlszapuka. A méhek jelentőségének a mezőgazdasági szakemberekkel való megismertetésében legtöbbet az állami gazdasági és termelőszövetkezeti méhészek tehetnek. Olajos-növények: napraforgó. családban telel.65 q magot adott egy kat.

ahol ugyanakkor jól mézelő tisztesfű is virít tömegesen. A szükséges látogatások száma 20-40 is lehet. egészségesebb a termés. ha a virágzó tábla közelében sok méh van. annál fejlettebb. Természetes.többször meg kell látogatniuk. Ezért ilyenkor kevesebb méhcsalád elegendő bizonyos feladat elvégzésére. mint az apró parcellácskák. hogy gyenge családokból többet kell számítani. Mások még válogatósabbak és az a virágpor sem elégíti ki őket. 111 . Például: 100 kat. Különösen fontos ez a kora tavaszi időszakban virító növényeknél. összefüggő virágzó táblák sokkal több méhet kötnek le. annál biztosabb a megtermékenyülés. amelyik ugyanarról a növényről származik. ha a virágot egy méh meglátogatja. hanem attól is. hosszabb ideig dolgoznak. tök. A normák népes. Zöldség és főzelékfélék: káposzta. amilyenek például a gyümölcsfélék közül a bogyós gyümölcsűek. de 2 holdra nem elég 1-2. Nem biztos. hogy ez korántsem így van. olajos és ipari növények pohánka pillangósok vöröshere és lucerna ……………… ……………… ……………… ……………… ……………… 1½ -2 ½-1 1¼ 1¼-2 3 méhcsalád méhcsalád méhcsalád méhcsalád méhcsalád E számok csupán irányadók. A megporzandó növény közelében tömegesen virító egyéb mézelő a méhek egy részét elcsábítja. A méh megporzó munkáját nem tudatosan végzi. A legtöbb virág még a más növényről való virágporban is válogat. ott megporzásra több méhcsaládot számítunk. a virág bibéjére már az első látogatáskor virágpor tapadt a méh testéről. borult időben. Sokkal kevesebb méh látogatja pl. ahol más tömegmézelő nincs. A kis terjedelmű legelőről másra is elkalandoznak a méhek. uborka. A méhek nagy része a közelben nyíló egyéb mézelő virágokat fogja látogatni. mint nagyra. Ilyenkor tehát a jó megporzás érdekében a virágzó növényekhez több családot kell vinni. a virágot a rovaroknak . Figyelembe kell venni a méhcsaládok erősségét. Keresi a neki legjobban megfelelőt. Mindezzel a növények a fajra.a mi esetünkben a méheknek . A csábítás annál eredményesebb. Ezért kis táblára több családot kell számítani. Hogy a virág bibéjére sok és több növényről származó virágpor jusson és a termés kielégítő legyen. tarlórépa. A normát ilyenkor többszörösére növeljük. hogy a megtermékenyítéshez elegendő. mint ott. A nagy. Testéről a virágpor csali véletlenül jut a bibére. minél jobban mézel a versenytárs növény. hány virág van az adott növényből egységnyi területen. A szükséges méhek száma nemcsak attól függ. vöröshagyma. az őszibarack és a kajszi. a napraforgót ott. hogy ez az első viráglátogatáskor megtörténik. az időjárást és az ugyanakkor virító egyéb mézelő növényeket is. Minél több virágpor között választhat. a mandula. Sok növény nem hajlandó befogadni az ugyanarról a virágról származó virágport. a megporzandó terület nagyságát. sárgadinnye. mert ennek az egy-két családnak nem köti le valamennyi kijáró méhét a kis napraforgótábla. jó életerőben lévő családokra vonatkoznak. Ahol vetélytárs növény van. takarmánykáposzta. hogy egy virágot hány ízben kell a méheknek meglátogatni. Ma már tudjuk. annyira káros önmegtermékenyítést akarják elkerülni. több méh látogatja a virágokat. szeles. hogy a megporzás sikeres volt. mint hűvös. A megtermékenyülés még így sem biztos. Kedvező időjárásban a méhek munkája jobb. Tegyük fel. Ilyen nagy látogatottságot a rövid virágzás alatt csak akkor lehet elérni. hold napraforgóra elég 50-100 méhcsalád. gyümölcsfélék kobakos. retek. MÉHCSALÁD-SZÜKSÉGLET Régebben azt hittük.Kobakosok: görögdinnye.

Megtörténik. Ahol sok a méh. mint egyébként. Ezek a számok akkor. Azért a kaptárakat a fák között. Minél kedvezőbb az időjárás. A lucerna a méhészettől 220 m-re 35%-kal kevesebb magot adott. mint közvetlenül a méhészet mellett. ahol kevés. Hosszúra nyúló táblán (1500 m v. Természetes. Így a méhek minden irányban találnak megporzandó virágot. A termés csökkenése már 200-500 m-re is szembetűnő. a következőképpen növelendők: 500 méterre ……………… 25 % -kal 1000 méterre ……………… 66 % -kal 2000 méterre ……………… 350 % -kal Nézzük ezt gyakorlati példán. viszont hűvös.5%-át adta annak. Ezek alapján könnyen érthető. Így a méhek két oldalról járják a virágzó magfogó táblát. több) a középre helyezett méhészet méhei a tábla két végét már nem látogatják kellően. egymás közelében kisebb csoportokban kell elhelyezni. A gépkocsival járhatatlan utak miatt a tábla méhekkel csupán 1000 m-re közelíthető meg. Nagyobb. mert csak így növelhető annak valószínűsége. ha a méhek közvetlenül a megporzandó növény mellett vannak. A méhek legszívesebben és legnagyobb számmal a közeli virágokat látogatják. azonban egy holdra nem a norma szerinti méhcsaládot. hogy a növények közé kell telepíteni. Vagyis a termés a méhészettől való távolság növekedésével csökken. ott nagyobb a termés. Ezzel a megporzást hűvös időjáráskor is kielégítően biztosítottuk. hanem szükség szerint többet számítunk. A méhészettől 2000 m-re levő virágokat már nagyon kevés méh látogatja. kora tavaszi napokon a méhészettől már 250300 m-re is alig lehet méheket látni. ha a méheket távolabb kell elhelyeznünk. A méheket tehát itt kell 112 . Számuk már 500 m-en túl is rohamosan csökken. hogy a méhek tevékenységében fennálló törvényszerűség hat a látogatott növények hozamára is. A telephely megválasztásakor az erre általános érvényes elvekre figyelemmel kell lenni. négyzetes. de a legelső követelmény a jó megközelítés. hogy a megporzó fák virágpora kellő mennyiségben kerül át a megporzandó fákra. A baltacím a méhészettől 500 m távolságra csak 59. meredek lejtőn termelnek szarvaskerepet). A megállapított méhcsaládszükséglet ugyanis arra az esetre vonatkozik. Kisebb terület megporzására a méheket a tábla mellett bárhol lerakhatjuk. A méhcsaládok elhelyezése A megporzandó táblákon A méhek legsűrűbben a lakásuk közvetlen közelében levő virágokat látogatják. ha a hőmérséklet 12-15 fokra emelkedik és az enyhe idő csak rövid ideig (pár óráig) tart. hogy a méhészetet közvetlenül a megporzandó növény mellé talán mondhatjuk úgy is. vagy nem nagyon elnyúlt téglalap alakú táblákban a méhészetet legjobb középre helyezni.Gyümölcsösökben figyelembe kell venni azt is. amit 250 m-re. A méhészetet a megporzandó növénytől távolabb helyezzük el. ott kisebb. vagy kissé benne helyezzük el. hogy mennyi a megporzó fa. Ahol kevés a megporzó. Ezért ilyen helyeken a méheket megosztjuk és a 2 keskeny oldalon vagy teljesen a tábla szélén. A megporzásról ilyenkor sem szabad lemondani. annál messzebbre röpülnek a méhek. A gazdaságnak 50 kh fehérheréje van magfogásra. hogy valamilyen ok miatt a méhekkel nem lehet megközelíteni a megporzandó növényt (pl. A két csoport munkája egymást kiegészíti. Gyümölcsösökben a méhek a hűvös időjárás és a fák koronája miatt nem repülnek még olyan messzire sem. ott a sikeres megporzáshoz sok méhcsalád kell. Ezt sok megfigyelés bizonyítja. mert a méhek 100-150 m-re már akkor is látogatják a virágokat. Jó. Számuk a távolság növekedésével rohamosan csökken. mert annak egyik része sem lesz messze. és a legtávolabbi virágok sem kerülnek messze tőlük. ha 200-250 m-ként rakunk le 10-15 családos csoportokat.

A méhész a gazdaság főagronómusának vagy növénytermesztési agronómusának útmutatásai alapján már tavasszal előre tervezze meg a méhek szétosztását az egyes magfogó táblákra. tisztára mosott edényben főzzük.5 deciliternyit. mert akkor a szirup idegen szagot kap. vagyis 49.a gyümölcsösök. napjától növekszik ugrásszerűen. Mikor szobahőmérsékletre lehűlt (15-20 fokra). akkor annak a növénynek virágait áztatjuk bele. anyaga nem hat a szoktatás sikerére. tiszta vízzel készítsük. ha a méheket a tábla mellé telepíthetnénk. közlik velük a nektár illatát és azt is. bíborhere és repce kivételével . Azt a területet. Egyszóval ügyeljünk.elhelyezni. A méhcsaládok akác utáni kisebb csoportokban való elosztása nemcsak a méhek megporzó munkájának jobb hasznosítása. Az etetőt a fészek kereteinek felső lécére kell tenni. A szoktatás a méheknek azon a tulajdonságán alapszik. hogy a szirup minden idegen szagtól. szoktatni lehet. A virágokat legalább 1 és ½ . Mindaddig etetni kell. A méhésznek már előre tudnia kell. hanem a méhlegelő jobb kihasználása végett is fontos. Az etető készülhet fából. kereken 50 család. A méheket a következőképpen szoktatjuk: 1:1 arányban annyi cukorszirupot készítünk. A szirupot korán reggel. hanem segítenek megvalósítani a növénytermesztés elé kitűzött termelési terveket is. hogy az akácosból hazatérve a méheket a megporzandó növényeken hogyan osztja el. tanácsos tüllsátorral védeni. Szokás a szirupot este készíteni és a virágokat reggelig áztatni benne. fémből. A heréstől 1000 m-re levő telepen tehát 75 + 50 = 125 méhcsaládot kell elhelyezni. Azonban 1000 méterre lesznek. A szükséges többlet 66%. A megporzó munkára . Az 50 holdra tehát 75 családra lenne szükség. nehogy állandó telephelyére vigye a méhészetet. hogy a kaptártól milyen távolságra van a legelő.5 méhcsaládot. Ha a méheknek a megporzandó virág illatával egyező illatú szirupot adunk és hajnalban etetünk. A felderítő méhek mozgósító táncát etetéssel is elő lehet idézni" A kaptárban etetett méhek ugyanúgy jelzik a gyűjtési lehetőséget a fészekben. amelyikre a méheket irányítani akarjuk. A mozgósított méhek a legelőt a kaptár közelében keresik. amíg a megporzandó növény el nem virított. amelyeket a méhek nem szívesen látogatnak. Az etetőket mossuk tisztára. hogy minden családnak jusson 1 dl. A méhek száma a megporzandó növényen rendszerint az etetés 5-6. Ezzel nemcsak a méhészet megbecsülését mozdítják elő. ahonnan virágszirmokat akarunk szedni. Így a szirup illatosabb lesz. és sokszor azért is kellemetlen. Állami gazdasági és termelőszövetkezeti méhészeink igyekezzenek a méhészettel beleilleszkedni a gazdaság termelésébe és bebizonyítani a méhészet termésnövelő szerepét.2 méhcsalád kell. hogy a hordási lehetőség szűkös-e vagy bőséges. hogy semmi zöld rész ne maradjon rajtuk. A virágokat tiszta kézzel szedjük. mert az új helyről a méhek visszarepülnek az állandó telephelyre. akkor azok a szabadban a hasonló illatú virágokat keresik és tömegesen látogatják. nehogy a rovarok a nektárt kihordják a virágokból. A szirupra ¼ résznyi virágot számítunk. a méhek röpködése előtt kell a családoknak beadni. 113 . A MÉHEK SZOKTATÁSA Vannak növények. s onnan legyen kénytelen újra megmozgatni. hogy a szirup a kívánt illatot minél jobban átvegye. hogy semmiféle szaguk ne legyen.2 óráig a szirupban kell áztatni. tudtukra adják. többletkiadással jár. Hány méhcsaládot vigyenek oda. vagyis minden literre 2. Igen fontos. hova rakja le. Ilyen két fontos takarmánynövényünk a vöröshere és a lucerna. A cukrot forró vízben oldjuk. A virágokat úgy kell szedni. illattól mentes legyen.akácvirágzás után van szükség. ezért csak teljesen tiszta cukorból. Ez többletmunkával. Ezekre a méheket irányítani. hogy a megporzás kielégítő legyen? 1 kh fehérherére 1 és ¼ . A keretetetőbe vagy lépekbe öntözött eleség nem váltja ki a mozgósító táncot. A szoktatás eredménye az első napokban gyakran egyáltalán nem észlelhető. Vegyünk 1. hogy a legelőt felderítő méhek társaikat a nektárgyűjtésre mozgósítják. mintha kívülről hozták volna az eledelt.5. műanyagból.

Ezeket mindenki maga állapíthatja meg. Vannak ugyanis esetek. annál több előnyét és hasznát fedezem fel. A szoktatás eredményességét ma már számtalan kísérlet és gyakorlati tapasztalat igazolja. gyengébb mézelő kedvéért elhanyagolják. Ha minden rendben van. a termelési és kezelési módok megválasztásában. hogy a napraforgó vonja el a méheket a jobban mézelő tisztesfűtől. Saját méhészetemben is használom. pontos és áttekinthető rögzítésére alkalmas. az egyes munkák időpontjának a megállapításában. hanem a környék méhészeti viszonyainak. NYILVÁNTARTÁSOK A MÉHÉSZETBEN Feljegyzések nélkül a méhész munkája nem lehet rendszeres. Az etetés hatására hamarabb áttérnek az akác látogatására. Már HF is van.és kísérleti gazdaságok nyilvántartási rendszerét. Pl. 114 . vagy ennél jobb nyilvántartási rendszer is. amellett. hogy munkafüzetembe. hogy a leglényegesebb adatok gyors. nemesítése is. A jobb középső lába béna. Ilyenkor a legkorábban kivirított akácvirágokkal illatosított sziruppal etetjük a méheket. de nem lehet gyors és eredményes sem. tervszerű és céltudatos. F hézagos. A tavaszi vizsgálatra például úgy készülök fel. A feljegyzések vezetését nagyon megkönnyítik a rövidítések. Ide csak a rendkívüli tapasztalatok kerülnek. Ez igen nagy előny a termelésben. Nem érünk el jobb eredményt. hogy a méhek rászoknak a bíborherére és nem hajlandók áttérni a később induló akácra. s minél jobban megismerkedem vele. akkor a „megjegyzés" oszlopba semmit sem írok. Nem növeli a méhek számát a virágokon a naponkénti többszöri etetés sem. A családok állapotát emlékezetből pontosan ismerni még kis méhészetben sem lehet. tekintettel kellett lennie arra is. A bevezetett módszernek. Ugyancsak nincs értelme magasabb cukortartalmú szirup etetésének sem. Természetesen lehet ehhez hasonló jó. hanem a méztermelésben is hasznos lehet. vagy papírra fejként felírom a következőket: Család száma: F M N Megjegyzés Így csak az adatok beírása marad hátra. Hasonló helyzet a más mézelőkkel is előfordulhat. Ez a méztermelés szempontjából igen káros. A pontosan vezetett feljegyzések révén válik lehetővé állományunk javítása. Vezetésük tehát az állami és termelőszövetkezeti méhészetekben ilyen szempontból is feltétlenül kívánatos és indokolt. vagy a baltacím az akáctól. hogy lehetővé tegye az állami és termelőszövetkezeti méhészetek ellenőrzését és a méhész igazának bizonyítását is. A méhek termésnövelő munkáját vétek kihasználatlanul hagyni. amikor a jó mézelő növényt a méhek egyéb. Gyakori például. Előfordul például. A következőkben ismertetem a tan.A tapasztalatok szerint nem érdemes a napi adagot 1 dl fölé emelni. a méhcsaládok fejlődése és e viszonyok közötti összefüggéseknek megismerésében is. A méhek szoktatása nemcsak a növénytermesztésben. A feljegyzések nemcsak a méhcsaládok pillanatnyi kezelésében jelentenek segítséget. Én a következő rövidítéseket használom: F M N A a AB ab L k = = = = = = = = = fiasítás méz népesség petéző (termékeny) anya terméketlen anya fedett anyabölcső fedetlen anyabölcső lép keret ML E HF R cs S B N V = = = = = = = = = műlép etetés herefiasítás minden rendben csendes anyaváltás saját nevelés borult napos változó Munka közben a rövidítések sok írástól mentesítenek.

méhészeti napló. A törzslap nagy szolgálatot tesz akkor is. A családra vonatkozó legfontosabb adatok. 4. törzslap. átadást nagyon megkönnyíti a rendesen vezetett törzslap. vezetésére. Ha azt találjuk. a vizsgálatkor tapasztaltak rögzítésére való.A tangazdaságokban bevezetett és kötelező nyilvántartási rendszer a következőkből áll: 1. hogy mennyi a családonkénti átlagos népesség. hány lép. Ezen tüntetjük fel a család teljesítményét. mézkészlet. a vele végzett munka. Törzslap. Ez különösen akkor nagy jelentőségű. Az állami gazdaságoknál az ellenőrzést. A 17. az elvett fiásítást. őszi és tavaszi kimutatás. ha a méhészet általános helyzetéről valamennyi család tüzetes átvizsgálása nélkül akarunk tájékozódni. 3. 2. műlép. keret van összesen az állománynál. Néhány család szúrópróbaszerű átvizsgálásával meggyőződhetünk a törzslapon feltüntetett adatok helyességéről. a kiépített műlépek számát stb. táblázatban bemutatott törzslap-minta egyúttal példa annak kitöltésére. A törzslap utolsó bejegyzése alapján megállapíthatjuk. 115 . a pörgetés eredményét. hanem a törzslapok adatai alapján folytatjuk. akkor az ellenőrzést vagy átvételt tovább nem a méhcsaládok közvetlen vizsgálatával. kimutatás a felhasznált cukorról és műlépről. Minden családnak külön törzslapja van. hogy a törzslap mindenben hű képet ad a kaptárak belsejéről. amikor rossz időjárás vagy hordástalanság miatt a méhcsaládokkal huzamosabb ideig nem foglalkozhatunk.

7 VII. Ellenőrzés 13. Ellenőrzés. Sok here! 1955-ben összesen. 18. készítés 11. IX. Rendezés. 2 54. Tart. V. 27 IV. 7.A vizsgálat Sorszáma időpontja 1 18 1. Virágpor bő Ellenőrzés Fészek bőv. III. Család 10. 9. 16. 2. Takarás.25.5 39. 1. VIII. Etetve cukorral 16. X. X . Rendben 12. illetve év végi helyzet 3 2 1 1 2 1 10 3 4 116 4 4 6 3 2. Műraj készítés Ellenőrzés. 27.10. 4. 15.8 . 7. 4. Fészek 2 ml közé Pörgetés I. célja (a végzett munka) 3 Utolsó vizsgálat. Ellenőrzés. 22 55. 1. VII. VIII. 24.5 . V. VI. 5. 24. Ellenőrzés Kaptárba helyezve méz üres lép méh fiasítás műlép (cukor) keret db léputca lép db kg db 4 5 6 7 8 9 lép db 10 Kaptárból kivéve méh fiasítás léputca lép 11 12 méz (cukor) kg 13 műlép db 14 üres keret db 15 1 1 1 2 1 12 15 Ellenőrzés. V. Takarás bőrlemezzel Első vizsgálat. Pörgetés II. X. IX. Rendben 14. 24. 3. etetés 15. 15. VIII. Egész kaptár megnyitása Ellenőrzés Előkészítés mézelésre. VI. 6. 8.

Kaptárban maradt Sorszáma 1 18 1. 8.5 van van műlép db 20 1 1 1 1 üres keret db 21 A méhész aláírása 22 17. 13. 2. Táblázat. 11. 3. 15.5 17. 6. 10. 14. Törzslap A méhcsalád száma: 21 Kaptárrendszer: NB fekvő 22 keretes Anya kikelésének ideje: 1953 év Az anya származása: T 20 22 20 9 18 22 8 16 23 27 17 20 17. 5. 7. 9. 12. 22 22 21 22 20 17 15 15 10 8 7 7 7 3 lép db 16 21 21 21 21 méh léputca 17 9 9 10 14 16 20 fiasítás lép 18 1 4 6 7 11 11 méz (cukor) kg 19 18 6. 4.5 1 117 . 16.

50 57 4 53 kg-ot kg-ot kg-ot kg-ot kg-ot (20) (8) 1 4 5 6 3 db db db-ot léputca db Lép: a múlt évről bent maradt műlép ……………… 1955-ben beadott ……………… Összesen kiépített: elvéve összesen (11) elvett fias lépek száma összesen Méh: Fiasítás: ……………………………… (12) Vagyis a 20.50 17. Tavasszal fokozott figyelemmel kísértem.. sz. hordás közben gyűjtő munkájának eredményét futó szemlével ellenőriztük stb. gyűrődik. Munka közben. hogy a 20. örökölte-e ezt a tulajdonságot. Ha azonban a család. 6 léputca nép (1.A méhészet elhelyezése" részben). A 20. Tenyészanyagot is adott. de lehetőleg még aznap jegyezzük fel a törzslapra. hogy a törzslap adatait mindig valóban a megfelelő családra vonatkoztassuk. mert erősen befolyásolja termelését. Ezért helyesebb. Az utolsó szemle „sok here" bejegyzése azonban figyelmeztető. hogy az anya májusban kezdett-e petézni. hogy rajzási hajlama nem ébredt fel. elviszi a szél. Az anya származása: itt azt tüntetjük fel. tenyésztési értékét. vándoroltattuk. hogy a család maga nevelte. A leváltás idejének megállapításánál ugyanis nem mindegy. meg nem anyátlanodott. A törzslapot több évig használjuk. (VI. mert kiválasztott tenyész családból való.A méhcsalád számának pontos. családhoz évközben többször is hozzányúltam. amelyikben az anya kelt. ha ezenfelül még azt is feljegyezzük. Természetes. újat kapcsolunk hozzá. A herék betelelésig való megtűrése azt jelenti. szállítás alatt érezhető veszteséget szenved. „Cs" arra figyelmeztet. Figyelni kell. Az anya kikelésének éve rovatba azt az esztendőt írjuk be. Ha megtelt. mind a kaptárak számozásában rendet tartunk (lásd . családból való. hogy a vándorlásra előkészítettük. 118 . „17" azt jelenti. nem kerül a törzslapra. hogy az anya melyik családtól vagy milyen idegen méhészetből származik. félreértést. fejlődése töretlen. hogy csendes anyaváltásból származik. A pontos feljegyzés pl. Pl.50-1. Bepiszkolódik. vagy augusztusban. hogy a 17. ezt feltétlenül jegyezzük fel. Nagyon hasznos. sz. visszafejlődése szabályos volt.5 kg pörgetett). A családot jól fölfejlesztette. Minél több évi anyagunk lesz együtt egy családról. kint a méheknél a törzslapot sok baj érheti. mint amennyit a törzslap mutat. annál jobban meg tudjuk ítélni teljesítményét. 3 lép fiasítás és 5 műlép kiépítése. de akácvirágzás alatt már kimerült.. 15. hiszen 1953-as. „S" azt jelenti. Ez csak akkor sikerül. A leváltást csak azért kerülte el.). A törzslapon azonban csak a család belső életét befolyásoló műveleteket és a rendszeres időszaki ellenőrzések adatait kell bejegyezni. megázik. hiszen közben vándoroltam is. sz. Az. ha mind a törzslapok. Javára írható még. hogy a család nincs már megelégedve az anyával. mikor kezdett petézni. Ez érthető is. bizonytalanságot kizáró módon való feltüntetése igen lényeges. család 1955-ben a következő teljesítményt érte el: 53 kg méz (ebből 35. család értékelése a következő: Méz: Kivettem összesen telelőre maradt összesen: a családdal feletettem összesen termelt (13) (19) 39.80 kg). ha vizsgálatkor az adatokat munkanaplóba (füzetbe) írjuk és később. ez: 1957.

javult-e minőségben? A minőségre a családok átlagos népessége. Megesik.Méhészeti napló. akácra. hogy melyik időszakban mit várhatunk a természettől. Ebből 1. AT méhészeti napló mintáját a 18. Pl. táblázatban mutatom be. A méhészet helyzetének elbírálásához a következő adatok ismerete szükséges: átlagosan hány léputcásak a családok és mennyi élelmük van. mérlegelési eredményekre vonatkozó adatai bizonyító erejűek. hol követtünk el hibát. Az őszi kimutatás . illetve a hó 10. Ezen minden családra vonatkozóan feltüntetjük ezeket az adatokat. ha a családokról kimutatást készítünk. A méhészeti napló vitás esetekben (tiltott permetezés miatti károk. ha az egész méhészetről összesítve ismerjük a legfontosabb termelési adatokat. mert kivettünk belőle. Az időjárásra. 119 . milyen korúak az anyák? Mindezekről csak akkor kapunk pontos képet. A mérleges kaptár súlyváltozásának. hogy a mérleget mindig vízszintesen állítsuk be és gondosan kezeljük (olajozzuk). 1. nehogy a napló későbbi használatakor helytelen következtetést vonjunk le. Ezt a „megjegyzések" oszlopában feltüntetjük. az időjárási adatoknak és a mézelő növények virágzási idejének feljegyzésére való. Ezek ismerete minden méhész számára fontos. A mérleg megbízható adatokat csak akkor ad. hogy a kaptár súlyát a csapadék ne befolyásolja.összehasonlítva az előző évivel . A termelő és tartalékcsaládok adatait külön-külön összegezzük. a téli készlet átlaga. lépkészlet átlagát és megállapítjuk a tartalékcsaládok arányát. A lépkészlethez hozzászámítjuk a kaptárokon kívül raktározott lépeket is. A termelő családok után tüntetjük fel a tartalékcsaládokat. Az őszi kimutatáshoz hasonlót készítünk tavasszal is. 20. hogy a kaptár súlya azért változott. VI. A pontosan és rendszeresen vezetett méhészeti napló a törzslapokkal egybevetve fontos eszköz munkánk utólagos elbírálásában. Este a mérleg 65 kg-ot mutatott. milyen eredményt ért el a méhészet abban az esztendőben. Az egész állomány helyzetét helyesen csak akkor láthatjuk. A 2 lép súlya 1.85-1. A +. a gyűjtésből eredő gyarapodás tehát 1. Ezt írjuk be a + oszlopba.megmutatja. táblázatban láthatjuk. Éjjel szállítás II. vagy belehelyeztünk valamit. 3-án 2 lépet adtunk be a mérlegeléshez. hogy meg ne rozsdásodjék. Nagyon fontos.5 kg volt.50 kg a két beadott lép. Egy méhészet egész évi munkájának és eredményének megítéléséhez nem elegendő a családok adatainak külön-külön való ismerete. ezután 10 naponként. A kimutatásban minden család külön sort kap. Néhány egymás után következő év adataiból pontosan tájékozódhatunk. Ez szemlélteti a telelés eredményét és tükrözi a méhészet átlagos helyzetét. élelem. ha tetőt készítünk föléje. Kisebb eltérést még így is okoz a levegő nedvességtartalma. amit a jövőben el kell kerülnünk. hogyan oszlanak meg az anyák kor szerint. és utolsó napján mérlegelünk.50 = 35 dkg. mikor kell etetnünk stb. növekedett-e mennyiségben. A „megjegyzések" oszlopba a rendkívüli eseményeket írjuk. jégeső az akácban 30% kárt tett.85 kg-mal többet. Márciustól-október végéig naponként. A termelési időszak lezárása után a feljegyzések alapján megállapíthatjuk. mint előző este. egy családra hány lép jut. Zivatar miatt sok méh kint pusztult. mézszállítás elmaradása miatti kötbéres eljárás) döntő bizonyítékul szolgálhat.. A kimutatás mintáját a 19. Ezután kiszámítjuk a népesség. Pl. illetve a — oszlopba ugyanis csak a hordási viszonyokból adódott változást jegyezzük be. hány tartalékcsalád van. Őszi és tavaszi kimutatás a családok állapotáról. az egy családra jutó lépkészlet és az anyák kora jellemzőek. Kiszámítjuk azt is.

26. 20. év május hó 16-tól 31-ig A mérleg változása + 3 4 20 20 20 200 465 675 400 500 515 485 225 625 550 265 Milyen növény kezd virított virítani el 5 6 MÉHÉSZETI NAPLÓ Hőmérséklet max. 19. 22. 17.65 106.60 59.60 64.65 akác Vándorlás Sándor majorban akác 120 . 10 B V V N N N N N N N N N N B N N Csapadék 11 1 Szél 12 É Megjegyzés 13 Gazdaság: Tangazdaság Lengyel Vándortanya: Kurd . 31. állása 2 58 57. 18.25 71 75 80 85. Táblázat 1958. 21.15 90 92.25 98.60 57.Sándor major Nap 1 16. 28. 29. 24. 30. 8 18 12 8 11 12 15 15 15 14 15 18 18 18 14 13 16 Napsütés d. 9 N B V V N N N N N N N N N B N N d. 27. 25. 23.80 57.18. 7 22 16 20 23 23 24 25 26 26 28 29 32 31 29 23 25 min.50 104 106.u.e.

10. u) 8 7 8 9 6 8 Fiasítás lép 1 — 2 — 1 — Élelem (kg) 20.7 l. . 2.5 8 4 3 3 1958. . 10. 6. 5. . 1958.1 db 40 db 35 db 5 db = = = 50 44 6 % % % 121 . 10. 86.19. 1958. Összesen 1958. 1958. . 6 540 — 12 1204 18 1330 NB TARTALÉKCSALÁDOK: 1. 3. . u. 1. évi 1957. 1956. 70. 1958. 2.) Az anya kora 1957. 5. 3. 4 3 3 — — — 10 7. 4. Táblázat KIMUTATÁS A MÉHCSALÁDOK 1958 ŐSZI ÁLLAPOTÁRÓL (Az ellenőrzés kelte: 1958. Összesen 1958. Nép (I. évi = = = 7. 9. .5 25. 4.5 16 18.2 kg 21. . 1-10. okt. 3. 1957.5 14 17 Lép db 22 22 18 24 12 20 Megjegyzés NB NB H NB Tenyész H NB Sorszám A család száma 1. 2. 2. 1 3 36 — — 1330 36 113 1479 540 : 70 1204 : 70 1479 : 70 6 77 3 36 Összes lépek száma: Raktáron Törzscsaládok átlagos népessége: átlagos élelemkészlete: átlagos lépkészlete: Tartalékcsalád = 14% Anyák megoszlása kor szerint: 1958. 1. évi 1956. . 17. 1958.

Ezért az ilyen megállapodásokból gyakran viták. A kezelő köteles az állományt téli készlettel is ellátni. kétharmada pedig a tulajdonosé. az új lépek tehát csupán a tulajdonos vagyonát fogjak gyarapítani. Ugyanez a helyzet azoknál. A valamilyen ok miatt átmenetileg vagy hosszabb időre szakértő gazda nélkül maradt méhészeteket részes kezelésre szokták kiadni. Mind a feles. 122 . mert hiszen a kivett lépből nyert viasz feles lesz. Ha a szaporulatot nem rajban vagy lesöpört méhekben. ha valóban megbízhatónak látja. az megszereti azokat.) Harmados kezelés. etetésért. A méhész halálával a méhek árván maradnak. hogy közös megállapodással a jobb eredmény érdekében a téli készlet cukorral is kiegészíthető. Harmados kezelésnél a termelés egyharmad része a kezelőé. hogy a családban csupán a méhész ért a méhekhez. hány kg viaszt termelt. Ilyen. Ilyenkor a cukor beszerzésével járó költségekhez a kezelő 1/3 résszel szokott hozzájárulni. szívesen foglalkozik velük. sőt pörök keletkeznek. akkor a műlép beszerzése teljesen a tulajdonost terheli. A méhek részes kezelésének feltételeit semmiféle írott törvény vagy rendelet nem szabályozza. A felhasznált műlép elbírálásánál már figyelembe kell venni a lépkészletet. a rakodómunkások bére. pl. Aki a méhek életét ismeri. amit a méhészet adhat. akik öreg koruk miatt kénytelenek abbahagyni a méhészkedést. Aki tehát ilyen feltételekkel kívánja méheit valaki másnak gondjaira bízni. hanem a termelés folyamatosságának biztosítását. a helybér. Ha azonban a méhészet lépkészlete még nem teljes. mennyit pörgetett. az ő méhészetének termelési értékét növelik. hanem építménnyel együtt osztják el. A család mégsem akar megválni tőlük. Nem termelési költség a kaptárak javításáért. sem harmados megállapodásnál nem számíthat fel költségeket (hacsak a megállapodásban mást nem kötöttek ki). Termeléssel kapcsolatosnak tekintünk minden olyan kiadást.) Bérlet.) Feles kezelés. 2. A bérbeadó gyakran azzal a gyanúval él. Feles tehát a méz. Akadnak azonban körülmények. Nagyon gyakori. hogy a kezelő nem vallja be becsületesen. a vándortanyán töltött időért. újak beszerzéséért kifizetett összeg. Kialakultak azonban bizonyos szokásos feltételek. amelyek arra kényszeríthetik a méhészt. de méheiktől teljesen megválni nem akarnak. amelyek alapján a megállapodásokat megkötik.MÉHCSALÁDOK RÉSZES KEZELÉSE A méhészet nemcsak hasznos foglalkozás. amely nem a méhészet fenntartását. A méhek részes kezelésbe adásának három leggyakoribb változata a következő: 1. az etetésre felhasznált cukor ára. mind a harmados kezelés sok vitára. Ugyanakkor azonban felesek a termeléssel kapcsolatos kiadások is. hogy méheit mással kezeltesse. tehát csupán a rendszeres lépcsere érdekében kell új lépeket építtetni. A hozam egy részét elhallgatja s csak a többin osztozik a tulajdonossal. Természetes. Az igazi méhész méheinek kezelését nem szívesen bízza másra. hány lépet építtetett ki. 2. szaporított. és minden beadott műlép helyett egy öreg lépet kapunk a méhészetből. A méhek kezeléséért. súrlódásra adhat okot. 3. S csak akkor kössön vele ilyen megállapodást. a betegségek leküzdésére vagy megelőzésére vásárolt gyógyszer. ha a méhész huzamosabb időre megbetegszik. javítását vagy a méhészet fejlesztését célozza. Ilyen a szállítási költség. a nevelt anyák és minden termék. amelynek lépkészlete már teljes. akkor a szaporulathoz adott műlép beszerzése feles arányban a tulajdonost és a kezelőt terheli. ismerje meg jól az emberét. festéséért. Feles kezelésnél minden hozam és kiadás feles. a műlép is a termelési kiadásokhoz számítható. Gyanúsításra adhat okot a felhasznált cukor is. Csak az ezután maradó méz részelhető. a viasz. Minden kiadást a tulajdonos fedez. Olyan méhészetben. a vándorlással kapcsolatos utazásokért a kezelő sem feles. hanem szenvedély is. 1. a szaporulat.

Ez az átmeneti idő a családok helyzetétől függően 1-2 év lehet. Ha az állomány nem a legjobb minőségű. bérbevevő érdeke. Jó állomány után. Ez a mód kiküszöböli a gyanúsítgatásokat. mind a kezelőnek a harmadik mód a legegyszerűbb. A bért mézben szokták meghatározni. Az ismertetett feltételek termelőképes állapotban levő méhészetekre alkalmazhatók. a családok népességét.) Gondoskodjunk az állomány egészségügyi ellenőriztetéséről és az erre vonatkozó megállapodást is foglaljuk írásba. 5. elsősorban a családok minőségétől. Gyakran megesik azonban. amelyekre nagyon ügyelnünk kell. a legtisztább. A jegyzőkönyv tartalmazza a családok és kaptárak számát.) Rögzítsük írásban azt is. 10 kg fölé is emelkedhet. a lépek számát és minőségét. hogy mikor és milyen állapotban köteles a kezelő (bérlő) visszaadni a családokat. 123 . akkor 8-10 kg. hogy a tulajdonos leromlott állományt akar kezelésre kiadni. Nem azt köti ki a megállapodásban. hogy a családok rendbe hozásának idejére a méhészet állapotának megfelelő feltételekkel kell megállapodást kötni.3. Az előbbiektől abban különbözik. a kaptárrendszertől. általában családonként 8-15 kg a szokásos. vannak dolgok. a családok élelemmel való ellátottságát. Ennek mennyisége sok mindentől függ. hanem meghatározott bérösszegért vállalja a munkát. mert az a méheit neki használatra kiadta. teljes lépkészlettel. Akármelyik ismertetett módot (vagy valami mást) választjuk is. Ugyanezt tegyük a megállapodás lejártakor is. hogy a későbbi vitákat elkerülhessük és esetleges bírói eljárás során igazunkat bizonyítani tudjuk. minőségre vonatkozó adatokat foglaljuk jegyzőkönyvbe. mert egy évre igen könnyen ráfizethet. ha a kezelő egyéb kötelezettséget nem vállal. (Ez a kezelő. 2. az anyák korszerinti megoszlását. gyanúsítgatásra nem ad okot.) 4. A bérlet. a kaptárrendszer megjelölését. A megoldás az. 3. a kiépített lépek számától stb. hogy mit köteles adni a tulajdonosnak azért. hogy a kezelő nem részesedésért.. Mind a tulajdonosnak. Semmi vitára. nincs meg a teljes lépkészlete. és a mennyiségre. hogy mit kap ő a méhek hozamából. Ilyenkor a kezelő ezeket a feltételeket nem vállalhatja.) A megállapodást legalább 3 évre kössük. Ezek közül a legfontosabbak a következők: 1.) A megállapodás megkötése előtt a méhcsaládokat érdektelen szakértő jelenlétében tüzetesen vizsgáljuk át. hanem azt.) A megállapodást mindig foglaljuk írásba. nagyon csökkenti a viták lehetőségét. a kezelő bizonyos számú család szaporítását is vállalja. de a 15 kg-ot a legritkább esetben éri el.

Telelés Méhbetegségek és méhellenségek A méhek védelme mérgezések ellen Rendellenességek A méhek hasznosítása a mezőgazdaságban A méhek szerepe a növénytermesztésben Méhcsalád-szükséglet A méhcsaládok elhelyezése a megporzandó táblában A méhek szoktatása Nyilvántartások a méhészetben Méhcsaládok részes kezelése 3 4 4 7 7 13 17 23 28 33 37 37 48 58 62 74 79 88 98 106 108 110 110 111 112 113 114 122 124 . itatása A természeti viszonyok hatása a méhcsalád életére Termelés A tavaszi fejlődés előmozdítása Mézeltetés.TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Általános rész Természeti viszonyaink és a méhészet Mesterséges méhlegelő A méhészet nagysága és munkaszükséglete A méhészet elhelyezése A kaptár és a keret A méhcsaládok kezelése A méhek etetése. pörgetés Viasztermelés. építtetés Nemesítés. anyanevelés Szaporítás Vándorlás Előkészület a telelésre.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->