DR.

SEREGI GYÖRGY - KRISTÓFI ÁKOS

KOVÁCSMŰVESSÉG

FŐSZERKESZTŐ: KOVÁCS IMRE

Főszerkesztő: KOVÁCS IMRE

Szakmailag lektorálta: SEREGI GYÖRGY kovács iparművész

A fotókat készítették: JULIÉN MONCEL (6. fejezet), MILOS JÓZSEF, MOLNÁR RUDOLF (4. fejezet), SEREGI GYÖRGY, SZILÁGYI EDIT

ISSN 1587-1975 ISBN 963 513 184 4

Kiadja az Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. Felelős kiadó: dr. Hamvay Péter igazgató. Kiadóvezető: Karácsony Tiborné Kiadói szerkesztő: Ágoston Jánosné Műszaki szerkesztő: Zaffiry Kálmán Tervező-szerkesztő: Kása József Azonossági szám: 52/2003 Nyomdai munkák: Grafika-Press Rt. Budapest, 2005

Tartalomjegyzék
1. A kovácsoltvas-művesség története 2. Anyagismeret 2.1. Az acél előállítása 2.2. Kovácsolható anyagok 2.2.1. Ötvözetlen vagy szénacél 2.2.2. Ötvözött acél 2.3. Félkész termékek 2.4. Az anyagminőség meghatározása 3. A kovácsműhely kialakítása és berendezése 3.1. Követelmények, a vas megmunkálása 3.2. A kovácsműhely kialakítása 3.3. A kovácsolás hevítőberendezései 3.3.1. A kovácstűzhely 3.3.2. Üzemi kemence 3.4. Üllők, üllőbetétek, kalapácsok 3.5. Tűzifbgók 3.6. Satuk 3.7. Egyengető- és lyukasztólapok 3.8. Szabadalakító kovácsológépek 3.9. A kovácsműhely gépei 3.10. Mérőeszközök 4. Megmunkálás, gyártástechnológia 4.1. A meleganyag megmunkálása 4.1.1. Nyújtás 4.1.2. Duzzasztás, zömítés 4.1.3. Lépcsőzés, nyakalás 4.1.4. Hajlítás 4.1.5. Csavarás 4.1.6. Levágás, darabolás 4.1.7. Hasítás 4.1.8. Lyukasztás 4.1.9. Kovácshegesztés 4.1.10. Simítás, egyengetés 4.1.11. Süllyesztékes vagy ódorkovácsolás 4.1.12. Melegalakító szerszámok hőkezelése 4.2. Megmunkálás meleg és hideg állapotban 4.2.1. Faragás 4.2.2. Domborítás 4.2.3. Erezés 5 7 7 8 9 13 19 24 27 27 32 34 34 35 36 40 41 42 42 47 51 53 53 54 58 59 61 63 64 67 68 69 70 71 71 73 73 74 75

./.

3

fáklyatartók. Bécs. század az öntöttvas ipari térhódításának a kora. vasszobrok. falikarokat. rácsok. térelválasztó rácsokat. század vé gétől. Ezeknek a gépeknek a fő célja a sok szorosítás és a gyorsaság volt. csillárok. Kezdetben csak a célszerű ség volt fontos (ajtóvasalások. szélkakasok ékszeresládák készültek már a 10. de végig megmarad az építé szét szolgálatában is. pontosabban a célszerűséj összefonódott a díszítő. Ezeket a mintalapokat aztán évtizedekig használták. könyvtartó állványokat készítettek kovácsoltvasból már a középkor óta. A 17-18. amely során városiasodásnak és a templomépítészetnél köszönhetően . század a világi alkalmazás lépett előtérbe. bútorokat találunk. században az eklektikus és historizáló időszakban újra támpontot nyújtottak a mestereknek. lámpaoszlopok. de megnőtt a tisztán esztétikai funkciót hordozó alkotások száma kisplasztikák. A következő századok során egyn jobban kiszélesedett a kovácsoltvas felhasz nálási területe. köszönhetően az iparművészeti forradalomnak.2. berendezési tárgyak keresztek maradtak fenn az utókor számára Egy 18. A korai középkorban nem született vasművesség fejlődését lényegesen befolyá soló alkotás. emlékművek formájában. később egyre inkább használtál díszítésre is. zász­ lótartók készültek belőle. s a szecessziós mozgalmak tárgyiasítottak. A század közepétől elterjedt az építészeti alkalmazásban. ábrán. Szerencsére a századforduló művészete újra hangsúlyozta a vas tűzi megmunkálását és kézi kovácsolását.az építészet alkalmazott mű vészetévé vált. Bútorok. gyertyatar­ tókat. melyek elősegítették az egyes stílusváltozatok expanzióját.és a hasznosság céllal. zá rak. polgári házak és paloták ablakai cégérek. kapuk. rácsok). i mestert segítő és a vas előállításához szükse ges gépek technológiai fejlődése viszont vál tozott. előtetők. a mintalapok elterjedésének kora volt Johanneskapelle.3. A mintalapok formák és díszítési egységek gyűjteményei. sol szór még ma is a kovács maga készíti őket. sőt a 19. Kutal lezárása. szentségtartók. megbecsült mesterségnek számí­ tott a vasművesség. kulcsok. 6 .1. században tovább élt a vasművesség minden hagyományos területen. század a barokk és rokokó idő­ 1. századi jellegzetes barokk alkotás látható az 1. Belső barokk rács. Készült 1738-ban és elismert. A 19.2. szaka. A reneszánsz századaiban (14—16. ábra). A 20. Kovácsműhely a középkorban az ókor óta nem változtak (1. az iparművészet más ágaival együtt. ábra. kerítések. csillárokat.3. Templomokban szentélyrácsokat. melyet a preraffaeliták szorgalmaztak. századtól kezdte meg. kandeláberek gyertyatartók. tűzi szerszám­ készleteket. Korlátok. A belsőépítészet területén csillárokat. és így egyes iskolák hatást gyakorolhattak Európa más területeire. hiszen a vas igazi diadalútját 10. ábra.

Az acélok széntartalma kisebb 2%-nál. a kéntől és a foszfortól. Ilyen tulajdonsággal rendelkezik a legtöbb fém.) kohászati úton állítanak elő. Kovácsolt darab edzése 7 . A folya­ mathoz tartozik az acélötvözetek előállítása is.és mangántartalmától. és ebben az eltolódott helyzetben alakja megmarad az erőhatás megszűnte után is. A nyersvasat az acélgyártás folyamán szabadítják meg felesleges szén-. amelynek két szomszédos részecskéje meghatáro­ zott nagyságú külső erő hatására eltolódik egymáson anélkül. szilícium. amelyek egy adott hőmérsékletre felmelegítve képlékenyek. Legfonto­ sabb ötvözőeleme a szén (karbon).1. Az acél lehet: . Az acél tehát melegen alakítható vasötvözet. Az 5% alattiakat gyengén ötvözöttnek nevezik (pl. A kovácsolt elemekhez többnyire a csillapítatlan acél is megfelelő. majd gyorsan vízben. hematit. amelyet vasércből (magnetit. valamint más szennyezőktől. bel­ sejében kevesebb a hiba. amelyek a kikészítéshez (dezoxidáláshoz) szükségesek. Célja. kovácsolha­ tok.ötvözött acél. Anyagismeret 2. a rézötvözetek. oxigénes konverterben történik. hogy közöttük az össze­ függés megszűnne. amely az acél mecha­ nikai tulajdonságait módosítja. szennyezők összegyűlnek. Az ötvözött acélnál az ötvözök összmennyisége (szén nélkül) általában 5-10% között van. olajban le­ hűtik. limonit stb. Az acélgyártás alapanyaga a nyersvas. Képlékenynek azt a testet nevezik. az alumínium és leginkább a vas legtöbb ötvözete. A képlékenység mértéke az alakváltozás. hogy az acél szövet­ szerkezetét martenzitessé alakítsa. olvadáspontjuk 1536 °C. illetve . a bronz.2. ahol a gázzárványok. Ez szabja meg elsősorban az acélok tulajdonságait. így a réz. amelyet létrehozhatnak a szakadás vagy törés bekövetkeztéig. csak olyanokat. Ezt az eljárást a kézi kovácsolásnál is gyak2. Az acél előállítása Azok a fémek. így pl. Az acélt 723 °C fölé melegítik. majd meghatározott se­ bességgel lehűtik. A csillapított acél tuskója felöntő fejben végződik. amelyek szerkezete és a belőlük gyártott fél­ kész termék minősége legnagyobb mértékben az acél csillapításának a módjától függ.1. illetve felső hivatásos. A korszerű acélgyártás ívfényes elektrokemencében. Az ötvözetlen acél a szénen kívül nem tartalmaz olyan ötvözőt. Az acél hőkezelésénél az anyagot olvadáspont­ jánál alacsonyabb hőmérsékletre melegítik.ötvözetlen vagy szénacél. ábra. A folyékony acélból tuskókat öntenek. amely a szövet­ elemek közül a legkeményebb. Legfontosabb hőkezelési eljárás kovácsolási szempontból az edzés. bizo­ nyos ideig azon tartják. ezért maga a tuskó szerkezete egyenletesebb. A szénen kívül az acél nélkülözhetetlen alkotóeleme a szilícium és a mangán. amelyeket acélnak neveznek. légköri korróziónak ellenálló szer­ kezeti acél).

illetve hidegalakításával befolyásolható az anyagminőség. t 2. kovácsolás) megváltozott anyag tulajdonságainak visszaalakítását vég­ zik el hőhatással.1. hengerlés.550 K felett hirtelen.nyúlás.ran használják Az edzést káros jelenségek. valamint az acél meleg-.2. Kontrák s 5 \ / ^ sAJ s i \ \ N -- 40 30 4 273 370 470 570 670 770 870 Hőmérséklet. c) az acél szilárdsága és hőmérséklete közötti ^Barnásfe vnáspiros tétpiros 1 Sötét cseresznyep | Cseresznyepiros | | Világos cseresznye) | Narancssárga | Világossárga | Fehér m <o 600 800 1000 1200 1400'C W . 4 . 2.2. 70 *N •1 500 Széntartalom.kontrakció.2b ábra). vetemedések és repedések kísérhetik (2. az építéssel összefüggő művészi kovácsoltvas alkotások­ hoz. . a lágyítás. A szénacél tulajdonságainak változása a) a széntartalom hatása. a normalizálás. A 2. a folyáshatár pedig már alacsonyabb hőmérsékleten is szinte egyenletesen . Ezek közül a kovácsolandó anyag kiválasztása szempontjából fontos a normalizálás. Főként a szén mennyiségének változtatásával.csökkennek.2. s az visszanyeri eredeti (normális) szerkezetét. 2 . 3 .folyáshatár. b) a hőmérséklet emelkedésének hatása: 1 . Ekkor a valamilyen oknál fog­ va (pl.szakítószilárdság. ábra. a megeresztés. Kovácsolható anyagok 2. tárgyakhoz az esetek nagy részében az ötvözetlen vagy szénacélt használják.csökken (2. a) 1000 900 200 £ 800 700 600 500 400 300 200 100 l y \ \ 90 80 70 60 50 Nyújtás.1. ábra). Hőkezelési eljárás még a feszültségcsökkentés. A felizzított anyagot szabad levegőn hagyják lehűlni. a nemesítés. % ^400 •%300 a isi 1 200 X 100 1 o to X 0 200 400 Hőmérséklet. K c) ~g 600 ^ *s.2c ábra). A hőmérséklet emelkedésével a szilárdság .ezen belül a szakítószilárdság 500.. az alakíthatóságot befolyásoló tényezők pedig a nyúlás. a kontrakció . az izotermikus hőkezelés és a kérgesítés. Ötvözetlen vagy szénacél Kovácsoltvas szerkezetekhez.2a ábra szerint a széntartalom emelkedésével a szakítószilárdság és a folyási határ nő. így többek között edzési feszültségek. A hőmérséklet-csökkenés különösen a fajlagos ütőmunkára és az alakíthatóságra hat kedvezőtlenül (2.

3. az anyagot nem szabad ütni. elszakad. a kén. 1350 °C. az oxigén.1.3% széntartalomig. . 0. 1. táblázat foglalja össze.6 1. A kovácsolás legkisebb hőmérséklete 710 °C fölött van. betét ben edzh lói heg 2. A széntartalomtól függő acélfajták és tulajdonságaik kovácsolható 2. Kovácsolhatóság A vas-szén ötvözetek elméleti állapotábrája [1] szerint az acél 1. A nikkel és a volfrám a kovácsolhatóságot javítja. A korlátlanul kovácsolható szénacél hevítési hőmérséklete 1150.. 1. A kovácsolásnál használatos anyagok zömmel az alapacél kategóriájába sorolhatók. hőkezelés).2%-os széntartalom alatt kovácsolható. táblázat mutatja be. A kovácsolhatóságot rontja.3 4. ha a foszfor..3. talán a szegecsacél a kivétel. 0. 2. míg a kisebb a korlátlanul kovácsolható acél felső. melyet a ko­ vácsnak ismernie kell (2. 2.2.2.7% széntartalomig. ábra). A nagyobb hőmérséklet az egészen lágy.250 °C.Az ötvözetlen acél lehet: .2.. amely az acélgyártás során különleges gondosságot igényelne (pl. mélyhúzhatóság. Ha a kovácsolandó darab hőmérséklete 850..3. A legfontosabbakat a 2.2-2.korlátolt kovácsolhatóság 0... 1. szétvá­ lik. acél nem edzh.8% széntartalmá­ nak felel meg.5 nyersvasak öntöttvas szentartalom % 6. vöröstörés keletkezhet. táblázat). Az alapacélra nem írnak elő olyan minőségi követelményt (pl.1.1% széntartalomnak. ábra. .minőségi acél. a 0. mechanikai tulajdonságok A művészi kovácsolással foglalkozó szakembereknek ismerniük kell az acél alapvető fizikai tulajdonságait. A kovácsolási hőmér­ séklet alsó-felső határát a széntartalom függvényében a 2.1.3.2. Ilyen acél melegítésekor 1100-700 °C között ún.. .alig kovácsolhatóság 1.06 2. mert a kristályszerkezet széttöredezik.3 0. Gyakorlati iro­ dalmi adatok alapján [2] a széntartalom függvényében az acél kovacsolhatosaga három csoportra osztható: . az arzén és a réz a megen­ gedettnél nagyobb arányban van jelen az acélban.67 szerszámacél edzhető feldolgozásra nem alkalmas nem hegeszthető rosszul kov.06% között rosszul kovácsolható (2. Ennek kapcsán az anyag izzó állapotban megreped. Anyagminőségek.8% széntartalomig.8.2 acélok szerk.2 0.1. 9 .alapacél vagy .korlátlan kovácsolhatóság 0. Az acélnak minden hőmérsékletéhez meghatározott izzási szín tartozik. különle­ ges felületi megjelenés).

vésbé érzékeny. t.°C 1300 1200 1100 1000 900 800 700 600 550 % Világossárga Narancssárga Világos cseresznyepiros Csersznyepiros Sötét cseresznyepiros Sötétpiros Barnáspiros Bamásfekete 0. S355JO acélnál. A legnagyobb erőfelvétel alapján számítják ki a szakítószilárdságot (Rm). t 0 .4 0. S235JR acélnál.°C b Átlagérték 7. t. hogy az acél rugalmas.5 0. Az acél mechanikai tulajdonságait a húzódiagramból állapítják meg.°C 1400 1350 1320 1290 1270 1240 1210 1170 1150 1120 1100 1080 1050 1050 1050 1050 1250 1250 1250 1280 1100 A kovácsolási hőmérséklet alsó határa. és a hőtágulást biz­ tosítani.3 1. fúrásnál van szerepe. N/mm 2 Nyírási rugalmassági modulus. is magas értékű. A próbapálcán végzett szakítóvizsgálat eredménye a 2. 0. t. 100 °C hőmérséklet-különbségnél méterenként 1. Keménység. t °C 2500 Az acél anyagsűrűsége a fémek között Hőtágulási együttható.5 3 % Ni Cr-Ni Cr-V rozsdaálló 30% Ni 2.2. l/K lárdság párosul. hogy különböző helyeken milyen az anyag hőmérséklete.1. amely a függőleges tengelyen a szilárdságot (erőt). t/m3 Rugalmassági modulus. Az acél hőtágulását részben a megmunká­ 1450 Brinell HB N/mm lás során. táblázat Az acél izzási színei Szín Hőmérséklet.2 mm hosszváltozás kelet­ kezik. a vízszintesen a próbapálca nyúlását mutatja. Kovácsoláskor olvadás­ Keménység. alumíniumhoz. ami megfelel az egyenes szakasz iránytangensének. 1050 Brinell HB N/mm pontja alatt kell az anyagot felmelegíteni. u. hogy kemény vagy puhább fémmel dolgozunk.1 0.1 W/ím-K. N/mm 2 Olvadáspont.°C 700 950 950 900 900 900 850 850 820 800 800 800 750 750 750 750 850 850 850 900 900 Fehér 2. Az erő hatására egy ponton az anyag megfolyik (folyási határ: ReH). táblázat Az acél kovácsolási hőmérséklete a széntartalom függvényében Széntartalom. táblázat A szerkezeti acél fizikai tulajdonságai Jellemző Anyagsűrűség 20 °C-on.0 1.9 1.7 0.14 (pl. Az ötvözetlen szénacél. majd újabb erőfelvétel után elszakad. p. Az ábráról leol­ vasható továbbá az anyag szakadási nyúlása és rugalmassági modulusa. X.és idomacélt. E. A hővezetési tényező ismerete az anyag melegítése közben ad segítséget.2.3. A kovácsolási hőmérséklet felső határa. rézhez.) az alakváltozásokra a többi fémhez képest Súrlódási tényező. de 58. horganyhoz) ke­ acél-acélon.85 206000 78000 1450 Forráspont. Az acél Brinell-keménységének a kovácsolásnál.4 1.05 0.1 1. amihez azonban nagy szi­ 12x10" a . részben a beépítéskor. ábrán látható. melyből melegen hengerelt termékeket (rúd.6 0.3 0. G. A rugalmassági modulus Hővezetési tényező 10 °C-on. mert meghatározza.2 1. szereléskor kell figyelembe venni. értéke kifejezi.4. hajlításnál. durvav Fe 2 2 10 .2 0. Pl.8 0.

4. a korábbi i nyúlós A% teljes maradó nyúlás hasonló anyagokkal történő összehason­ szakadási nyúlás lítást a 2. JO.4. A díszműkovácsok zömmel az előb­ ' lefolyása' /pfn///ó«ín'l teljes nyúlás bit használják. az acéltermékek felhasználási igényeinek ismeretében tételes összeha­ sonlítást ajánlatos végezni. _i_ illetve 1995 óta érvényesek. FU) Csillapítatlan acél. A technológiai tulajdonságok közül csak a hajlíthatóságra tartalmaz előírást.. szélesacélt. finom szemcsés szerkezeti egyenes nyúlás o kontrakció acél. FN) Csillapítatlan acél nem lehet. táblázat Az EN 10025 szerinti anyagminőségek összehasonlítása a korábbi magyar acélminőségekkel Az acélminőség jele AzEN 10025 anyagminőségei S185 S235JR S235JRG1 S235JRG2 S235J0 S235J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J0 S355K2G3 E295 1) Az MSZ 500:1989 hasonló 1 'minőségei 2 . 11 . 4) Csillapítás tetszőleges. ami a gyakorlatban szin­ tén hegeszthető. 3) A technológiai tulajdonságok közül csak élhajlíthatóságra tartalmaz előírást. vagy az MSZ EN 10113:1995 szerinti i ' hegeszthető. 5) Csak hosszú termékek gyárthatók.4. 2) Minőségeire nincs előírt normalizált szállítási állapot. 235). táblázat segíti elő. J2 a szabványban előírt minőségi csoportok szerinti szállítási állapotot. le­ •C Uszakadós) het az MSZ EN 10025:1988 szerinti ál­ a folyás felső határa fglLjás_glsó_ határa talános felhasználású szerkezeti acél. 10) A technológiai tulajdonságok közül csak az élhajíthatósag szavatolható. a G1-G4 a dezoxidálás módját határozza meg a L + 2. 3 ) Fe 310-0 Fe 235 B 4 ) Fe 235 B FU> Fe 235 B™> Fe 235 C Fe 235 D 5 ) Fe 275 B Fe 275 C Fe 275 D 5 ) Fe 275 D Fe 355 B Fe 355 C Fe355D5)6) Fe 490-2 MSZ 500:1981 hasonló1' minőségei 2 > 8 ) 9 ) A0"> A 38 A38X A38B Az MSZ 6280:1982 hasonló minőségei l 0 ) 37 B 37C7) 37D 7 ) 45 B 45C" 45D7) A 44 52C7) 52D7) A 50 Az MSZ 500:1989 és az MSZ 500:1981 szerinti acélminőségek több előírás tekintetében különböz­ nek az EN 10025 előírásaitól. külön megállapodás alapján. A szénacél húzódiagramja háromjegyű szám a legfeljebb 16 mm vastagságra előírt legkisebb folyáshatár értékét jelenti N/mm2-ben kifejezve (pl.. A jelö­ lésnél az S betű az acélt. az ezt követő 2. Ütőmunkára nincs előírás. a gyártómű választása szerint. a JR. ábra. abroncsacélt. vala­ mint kovácsolt rúdacélt) készítenek. 150 mm fölötti átmérő vagy vastagság esetében az ütőmunka értéke 23 J.lemezt. Mikroötvözéssel gyártható acél. Fenti szabványok 1998.

ha az acél legalább 0.21 0. nitrogént lekötő elemet tartalmaz. Az acél N-tartalmára vonatkozó előírás nem érvényes. amennyiben minden egyes 0. % P legf. QS: minőségi acél.5.50 1. % legf.0553 1.17 0.2. BS: alapacél. A 100 mm-nél nagyobb névleges vastagságú idomacéloknál a karbontartalomban meg kell egyez­ ni.040 0.001% N növekedés mellett az acél foszfortartalma a megengedett legnagyobb értékhez képest 0.09 0.50 1. választható előírás.17 0.009 0.045 0.045 0. BS BS BS BS QS QS BS QS QS QS BS QS QS BS 0.045 0.045 0.60 1.040 0.50 1.55 0.18 0.0035 1.187) 0.3.045 0.040 0.20 0. «) % legf.3.045 0.22 0.21 0.0038 1.009 0.20 0.0045 1.3 szakasz szerint.045 0.60 1. mm 16-ig 16tól 40-ig 40 5) felett A dezoxidáció módja tetszőleges tetszőleges FU FN FN FF FN FN FF FF FN FN FF FN Acél­ típus Mn legf.009 A megadott értékek túlléphetök.0114 1.0116 1.0595 1.20" 0.0036 1.20" 0.22 0.035 0.045 0.012%-ot.55 0.045 0.045 0.0037 1.035 0.005%-kal csökken.0145 1.3.0143 1.24 0.2.18 0. vagy normalizáló hengerléssel készült az EN 10020 szerint 2.24 0.009 0.40 1.55 - - - - - 0.6.17 0. A nitrogént lekötő elemet a vizsgálati bizonylat­ ban közölni kell.0050 C % legfeljebb név­ leges vastagság.40 1.0144 1.040 0.009 0. A nitrogéntartalom azonban az adagelemzésben nem haladhatja meg a 0.17 0.045 0. Csak legfeljebb 25 mm névleges vastagságban szállítható.18 0.187' 0.17 0.22 1.3.045 0.20 0.035 0.17 0.50 1.24 0.40 1.035 0.40 1.035 0. szakasz szerint).22% a 30 mm-nél nagyobb névleges vastagságú termékeknél és a görgős hidegala­ kításra alkalmas minőségeknél a (a 7.040 0.2. táblázat Segédlet a G1-G4 kiegészítő tulaj donságjel használatához az EN 10025 tartalma alapján Jelölés Gl G2 G3 G4 FU: FN: FF: BS: QS: N: * Dezoxidálás módja FU FN FF FF Az acél típusa* BS BS QS QS Szállítási állapot Megegyezés szerint Megegyezés szerint N A gyártó választása szerint csillapítatlan acél csillapítatlan acél nem lehet teljesen csillapított acél alapacél minőségi acél normalizált.20 0. C legfeljebb 0.40 1.17 0.020% összes alumíni­ umot vagy más. A 7.0044 1.60 - 0.007 0. 12 . A C legfeljebb 0.035 0. táblázat Lapos és hosszú termékek vegyi összetétele az MSZ EN 10025 szerint Az acélminőség jele EN 10027-1 és EC1SS IC S185 6) S235JR6' S235JRG16' S235JRG2 S235J0 S234J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J08' S355K2G3H) E295 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) EN 10027-2 szerint 1. és 7.17 0.3.18 0.20 0. 25.5.17 0.009 0.187) 0. % S N 2)-3.17 0.18 0.035 0.20% a 150 mm-nél nagyobb névleges vastagságoknál.035 0. % Si legf.18 0.040 0.

legkisebb szakadási nyúlása. mint 1. A táblázatokban öt minőségi kategória szerepel. Az alapanyaghoz előírt hegesztőpálcát kell használni. táblázat).és szélesacélt. A megmunkálás környezetéből a felesleges hő sokkal lassabban tud eltávoz­ ni. tömör oxidos réteg. 2. Az európai szabványoknak megfelelő MSZ EN 10025:1998 szabvány szerinti lapos és hosszú termékek vegyi összetétele.5. 2. A széntartalom max. Az ötvözött vagy rozsdamentes acél kovácsolása. A rozsdamentes acélok megnevezése és összehasonlítása a régi (2000. amely az acélt védi a további korróziótól. Ezeket az LK jelű anyagokat még LÉGKOR. Anyagminőségek. Az 13 . táblázatokban láthatók. 2. Jelentősebb ötvözőeleme még a nikkel. s ennek nyomán nő a helyi túlmelegedés veszélye.2. táblázatban található.1. A minőségi ka­ tegóriák emelkedő sorrendben a széntartalom. A kovácsolást rozsdamentes. finom szemcsés szerkezeti acélt választani. Kovácsoláshoz általában csillapítatlan (FU) acélt használnak. táblázat segítségével. teherviselő elemeknél). Megmunkálás szempontjából hasznos adat még a hajlíthatóságra vonatkozó előírás (2. hegesztése a szénacélhoz képest nehezebb.2. vagy minősített hegesztési varratokat kell készíteni (pl. Az ilyen anyagból készült elemeken szilárdan tapadó.2. Ötvözött acél A légköri korróziónak ellenálló.2. mechanikai tulajdonságok A légköri korróziónak ellenálló anyagok vegyi összetétele (MSZ EN 10155:1988) a 2. táblázat mutatja.2. december 1-je óta hatályon kívül helyezett) MSZ 4360:87-es szabvánnyal a 2. A normalizált acél vegyi összetételét a 2. Mind az öt kategóriába tartozó anyag széntartalma a korlátlan kovácsolhatóságot biztosítja.14. A rozsdamentes (korrózióálló). Ilyen anyag­ ból szabadtéri kovácsolt szobrokat is készítenek. Hegesztése külön felkészültséget igényel. mechanikai tulajdonságait a 2.2.10. Kovácsolhatóság Az LKjelű anyagok a 0.15%. így fokozottabb az energiaszükséglet. ötvözött acél legalább 12 tömegszázalékban tartal­ maz krómot. nagyobb szakértelmet kíván.2%.11. rúd. az acél típusa pedig: alapacél (BS). abroncs. táblázatban látható. így az alakítási ellenál­ lásuk is hasonló.és finomlemezt. tiszta környezetben. CORTEN vagy KORELL elnevezéssel használták régebben.13. kovácsolt terméket és acélcsövet gyártanak. nikkellel gyengén ötvözött anyagból melegen hengerelt durva. krómmal.2. illetve a korróziót lényegesen lassítja. célszerű az MSZ EN 10113:1995 szerinti hegeszthető. mechanikai tulajdonságai.12.9.15% alatti széntartalmuk alapján jól kovácsolhatok. ezért felhasználását csak korróziónak fokozottan kitett helyen javasolják. Más a helyzet a rozsdamentes acélnál. és széntartalma kisebb.2. 0. Ahol a hegesztések megbízhatósága fontos követelmény. A mechanikai tulajdonságok közül a szabvány a folyási határt és a szakadási nyúlást adja meg. védőrozsda képződik.és idomacélt. csak erre a célra használatos szerszámokkal szabad végezni. táblázat. a szilárdság és a hajlítási sugár növekedé­ sét és a szakadási nyúlás csökkenését mutatják. Kovácsoláskor nagyobb erők lépnek fel. Szilárdsági értékeik a szénacél megfelelő minőségi kategóriáival azonosak. Ez utóbbi miatt a fellépő mechanikai és hődeformációk nagyobbak.6-2. a hidegalakításra vonatkozóan előírt legkisebb hajlítási sugarak a 2. Az anyag ára többszöröse az ötvözetlen acélé­ nak.

N/mm2 " ha a névleges vastagság.0035 1. QS: minőségi acél. a legalább 600 mm széles szalag.Lapos és hosszú termékek mechanikai tulajdonságai az MSZ EN 10025 szerint Az acélminőség jele A dezoxidálás módja Acél­ típus 2) 2.0044 1.0045 1. mm A legkisebb folyáshatár.0050 16-ig 16 felett 40-ig 80 felett 100-ig 3-nál kisebb 3-tól 100-ig 100 felett 150-ig 150 felett 250-ig választható választható FU FN FN FF FN FN FF FF FN FN FF FN BS BS BS BS QS QS BS QS QS QS BS QS QS BS 185 235 235 235 235 235 175 225 225 225 225 225 - - - - - - 310-540 290-510 360-510 360-510 360-510 360-510 360-510 - - 215 215 215 215 215 215 215 215 215 195 195 195 185 185 185 175 175 175 340-470 340-470 340-470 340-470 320-470 340-470 340-470 320-470 340-470 340-470 320-470 275 265 255 245 235 225 215 205 430-580 410-560 400-540 380-540 355 195 345 285 335 275 325 265 315 255 295 245 285 235 275 225 510-680 490-630 470-630 450-630 490-660 470-610 450-610 440-610 A táblázatban szereplő értékek hosszirányú (I). táblázat Szakítószilárdság.0114 1. . Rm. 7. mm 40 felett 63-ig 63 felett 80-ig 100 felett 150-ig 150 felett 200-ig 200 felett 250-ig EN 10027-1 és EC1SS IC 10 szerint S18531 S235JR3' S235JRG131 S235JRG2 S235J0 S234J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J0 S355K2G3 E2954) 1) 2) 3) EN 10027-2 szerint 1.0116 1. BS: alapacél.0144 1.0038 1.0553 1.0037 1.0036 1.0595 1. lemez és szélesacél esetén keresztirányú (t) szakítópróbára vonatkoznak. Csak legalább 25 mm névleges vastagságokban szállítható.0143 1.0145 1. Ren_ N/mm2 " ha a névleges vastagsága.

BS: alapacél.5-ig 13 11 2.5 felett 2-ig 12 10 2 felett 2. táblázat L0 = 5. Csak legalább 25 mm névleges vastagságokban szállítható.0116 1. mm 1 felett 1. QS: minőségi acél. és szögacél) gyártására.0114 1.5-ig 11 9 1.0045 1. . lemez és szélesacél esetén keresztirányú (t) szakítópróbára vonatkoznak.Lapos és hosszú termékek legkisebb szakadási nyúlása az MSZ EN 10025 szerint Az acélminőség jele EN 10027-1 és EN 10027-2 ECISS IC 10 szerint szerint A dezoxidálás módja Acél­ csoport21 A próba­ testek helyzete1' l-ig választható választható FU FN FN FF FN FN FF FF FN FN FF FN BS BS BS BS QS QS BS QS QS QS BS QS QS BS I t 10 8 A legkisebb szakadási nyúlás ". éU.0050 - - _ _ I 17 18 19 20 21 26 25 24 22 21 I t 14 15 16 17 18 22 21 20 18 17 12 14 12 10 13 15 13 11 14 16 14 12 15 17 15 13 16 18 16 14 20 22 20 18 19 21 19 17 18 20 18 16 18 18 16 15 17 17 15 14 I I t A táblázatban szereplő értékek hosszirányú (I). mm 40 felett 63-ig 63 felett 100-ig 100 felett 150-ig 150 felett 250-ig S1853) S235JR3' S235JRG13' S235JRG2 S235J0 S234J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J0 S355K2G3 E2954) 1) 2) 3) 4) 1.0145 1.0038 1.0144 1.5 és 3-tól 3 között 40-ig 14 12 18 16 2. Ezeket az acélminőségeiket általában nem használják idomacélok (I. a legalább 600 mm széles szalag.0036 1.0143 1.0035 1.8.65 Vs7 Névleges vastagság.0595 1. % L0 = 80 mm Névleges vastagság.0037 1.0044 1.0553 1.

mm-ben A hajlítás iránya" 1 1.5 3 3 5 6 6 8 8 10 10 12 12 16 16 20 20 25 25 28 28 32 36 40 40 45 1.0121 1.5 felett 3-ig 3 felett 4-ig 4 felett 5-ig 5 felett 6-ig 6 felett 7-ig 7 felett 8-ig 8 felett 10-ig 10 felett 12-ig 12 felett 14-ig 14 felett 16-ig 16 felett 18-ig 18 felett 20-ig t 1 1.0141 1. táblázat Lapos termékek hideghajlítására vonatkozóan előírt legkisebb hajlítási sugarak az MSZ 10025 szerint Az acélminőség jele EN 100027-1 és ECISS IC 10 szerint S235JRC S235JRG1C S235JRG2C S235J 0C S235J2G3C S275JRC S275J OC S275J2G3C S275J2G4C S355J OC S355K2G3C 1) EN 10027-2 szerint 1.9.0142 1.0140 1.0122 1.0554 1.5 4 4 5 5 6 8 8 10 10 12 12 16 16 20 20 25 25 32 32 36 36 40 45 50 50 63 t 1 2 2 3 3 4 4 5 6 8 10 10 12 12 16 16 20 20 25 25 32 28 36 32 40 40 45 45 50 t: a hengerlési irányra merőlegesen 1: a hengerlési iránnyal párhuzamosan .2.6 1.5 felett felett 1.5-ig 2.0115 1. ha a névleges vastagság.0128 1.6 2.5 2.0120 1.5 2.0593 t 1 2.5-ig 2.0118 t A legkisebb ajánlott belső hajlítási sugár.

10 0. % Mo max.8905 0.80 0.10.0566 1.703) 0. % % Ni max.015 0.015 0. % Cu max. 18 választható lehetőség.05 0.12 0.901.35 0.001.035 0.030 0. % % 1.8912 1.02 0.025 0.05 0.50 0.18 0.8902 0.2.20 0.20 1. *' Ti max.025 0.030 0.0562 1.007%-os S-tartalmában.03 0.18 0.1' % Nb max.05 0.30 0.40 0. .030 0.35 0.10 0.60 1.50 0.30 0.16 0.030 0.65 0. Si max. Ha a réztartalom több 0.80 0. N max.03 0. % S max.0488 1.05 0.40 0.70 0.20 0.501.35%-nál.05 0. % % Al összes min.30 0.035 0.02 0. % Cr max.8915 0. V max.030 0. akkor az Ni-tartalom a Cu-tartalomnak legalább a fele legyen.20 0. Mn % % % P max.02 0.10 0.70 Vasúti alkalmazás esetén a rendeléskor meg lehet állapodni minden legfeljebb 16 mm vastagságú termék legfeljebb 0.030 0.025 0.02 0.03 0. táblázat A normalizált hegeszthető acél vegyi összetétele az MSZ EN 10113 szerint Jel AzEN 10027-1 és az ECISS IC 10 szerint S275N S 275NL S355N S355NL S420N S420NL S460N S460NL 1) 2) 3) AzEN 10027-2 szerint C max.035 0.025 0.20 1.30 0.703) 0.0486 1.001.025 0.035 0.030 0.30 0. Megfelelő mennyiségű N-lekötő elem jelenléte esetén a legkisebb Al-tartalom előírását nem kell alkalmazni.60 1.030 0.025 0.03 0.10 0.

5 0.13 0.50 0. R^H.5 Mo 0.2.2-0. <16 275 355 420 460 265 345 400 440 255 335 390 430 245 325 370 410 235 315 360 400 225 295 340 24 22 19 17 - - Az S460 minőség esetében a 100 mm feletti és az S275.50 P 0.13 0.0562 1.3 .5-0.040 s Cr 0.4 0.60 1. mm <100 N/mm2 370-510 470-630 520-680 550-720 350-480 450-600 500-660 >100 <150 Felső folyáshatár. A légköri korróziónak ellenálló szerkezeti acél vegyi összetétele Az acélminőség jele LK37B LK37D LK52D Vegyi összetétel.15-0.040 0.65Vs.8905 1.2-0.3-0.13 Mn 0.8912 1.8 0.040 0.8915 Szakítószilárdság. táblázat A normalizált hegeszthető acél mechanikai tulajdonságai szobahőmérsékleten az MSZ EN 10113 szerint Mechanikai tulajdonságok" Jel Az EN 10027-1 és az ECISS IC 10 szerint S275N S275NL S355N S355NL S420N S420NL S460N S460NL 1) 2) AzEN 10027-2 szerint 1.50 0.8902 1.5-0.% (értékhatár között.2-0.6 Cu 0.15-0.4 0.11.2-0. ha a termék névleges vastagsága. ill.5-1.040 0.8 0. rész).4 0.60 0. ha a termék névleges vastagsága. A 3 mm-nél vékonyabb termékek esetében az L0= 80 mm eredeti jeltávolságú próbatestek vizsgálatakor az értékekben a rendeléskor kell megállapodni. mm >16 <40 >40 <63 N/mm2min >63 <80 >80 <100 >100 <150 Szakadási nyúlás2' (L 0 =5.040 0.0566 1.) táblázat C 0.0 NI 0.15-0. max. 2.040 0. 17 választható lehetőség (2.30 Si 0.0488 1. Rn.0488 1.2-0. az S355 és az S420 minőségek esetében a 150 mm-nél vastagabb termék értékeiben rendeléskor kell megállapodni..12.) % min.

4571 1. 12 m.. RcH2. KV. hogy nagy szilárdságú.J.2. kemény anyagokról van szó. MSZ EN 10088-2:2000. °C 16 felett 40-ig LK37B LK37D 360-490 235 16ig 35ig 355 225 16 felett 50-ig 345 35 felett 335 40 felett 215 50 felett 325 irányú próbatesten 26 24 Ütőmun­ ka.4361 Werkstoff-Nummer 1. szakítószilárdságuk 520...4541 1.4128 1. 2.4305 1.800 2 2 N/mm között változik.4020 1. legalább.4306 1. . Ezek méretei és fajlagos tömegük a 2. . mm) A szelvényvastagság..3100 N/mm .300 N/mm2. MSZ EN 10088-3:2000.4016 Martenzites (perlites) acélok 1. Félkész termékek Kovácsolás szempontjából legfontosabb anyagok a melegen hengerelt laposacélok.5a LK52D 490-630 23 21 -20 40 2a 3a 2. A5% legalább táblázat Ütővizsgálat A 180°-os hajlítóvizsgálat tüskeátméröje mm (a=próbatest vastagsága. .. N/mm2 Az acélminőség jele Szakítószi­ lárdság.3. lega­ lább hosszirányú próbatesten +20 27 -20 hossz­ kereszt- irányú próbatesten a 1.4031 X2Crl3 X30CH3 X39G-13 EN 10088 X6Crl3 X6CH7 táblázat Ferrites acélok X4CrNi 18-10 X6CrNiMoTil7-12 X8CrNiS18-9 X6CrNiTi 18-10 X2CrNiMol8-14 X2CrNil9-ll XlCrNiSil8-15 új szabvány: MSZ EN 10088-1:1988.15-2.17. 19 .4000 1.4435 1. táblázatokban találhatók. a melegen hengerelt rúdacélok közül pedig a köracélok és a négyzetacélok. Ezeknek az anyagoknak & folyási határa 220. Az adatok mutat­ ják. Korrózióálló acélfajták összehasonlító táblázata MSZ 4360-87 KOI K02 K03 KOll K012 K013 K033 K035TÍ K036S K037TÍ K038LC K041LC K043ELC DIN 17440/SEW 400 X6Crl3 X10Crl3 X6Crl7 X20Ö13 X30Crl3 X38Crl3 Ausztenites acélok X5CrNil8-10 X6CrNiMoTil7-12 X10CrNiS18-9 X6CrNiTil8-10 X2CrNiMol8-14 X2GNÍ19-11 X2CrNiSil8-15 1. A szállítási hossz: 3. N/mm2 Szakadási nyúlás.13.4006 1. illetve átmérő mm-ben hossz­ Kereszt- Vizs­ gálati hőmér­ séklet.4301 1. A légköri korróziónak ellenálló szerkezeti acél mechanikai tulajdonságai Folyáshatár.14. Brinell-keménységük: HB 1850.

30 12.79 9. valamint a 3.64 2.2 13. 2.94 1.41 1.6 14.28 7.99 12.0 mm.59 7.09 13.36 2.29 15.00 2.36 7.83 3..52 3.53 3.50 6.89 10.70 0.16 2.65 6.83 3.06 7.07 16.57 1.07 7.71 5.77 4.75 0.02 5.18 1.02 5. A vastagság tűrése ± 0.24 4.19. táblázat Melegen hengerelt laposacél méretei Névleges szélesség. amelynek vas­ tagsága 6.0 * A névleges méretek alapján 7.59 7.84 0.18 9.. A lemezek közül a melegen hengerelt acél finomlemezt (2.82 15. táblázatban látható. I.66 0.75 3.33 17.12 6.21.65 6.77 4.50 6.. ezek az anyagok inkább a lakatosszerkezetekre jellemzőek.14 3.65 6.. szélessége 150.40 5. hidegen hengerelt finomlemezt (2.96 2.2 11.47 0. Éles élű.42 10.3 12.13 1.26 1.50 6.24 4.75 3.85 4.45 3.77 1.30 3.16 8.91 7.2 - 3.65 1.4 22.± 1.0 12.18 5.71 5.8 20.71 5.69 8. Az idomacélok méreteit és tömegüket a gyártók kataló­ gusai tartalmazzák.98 1.1 15.27 4.71 5.50 6* 0.88 2.10 1.79 10.53 3.14 3.40 4.41 15.51 1.64 9. Készítenek egyenlő és egyenlőtlen szárú L acélt.65 6.30 3.40 5.40 0.42 10.62 0.59 8* Névleges vastagsá l.14 3.48 9.0 mm.50 mm.04 1.93 4.12 6.0 18.57 1.19 14.. kg* 16* 18* 20* 0.85 kg/dm3-rel számolva.58 2.01 3.95 5.80 0.75 0.41 1.07 7..38 1.18.52 4.51 2.83 3.64 9.55 0.12 2.7 17.36 2. T és Z szelvényű idomacélokat.5 17.89 11.36 2.48 9.04 6.79 - 1.47 0. A gyártási hossz: 4.00 1. mm 12* 14* 10* Méterenkénti tömeg. Előfordul még a rúdban szállított hatszögacél is.36 2.54 8.500 mm..73 1.93 4.± 5.65 6.76 1. b.75 3.02 4.26 1.56 13.07 2.32 4.08 4.55 2.42 10.88 1.7 14.20 2.3 18.77 4.40 mm vastag melegen hengerelt durvalemezt használják (2.0..10 5.28 7.95 5. A klasszikus kovácsoltvas szerkezeteknél az idomacélokat csak alárendeltebb helye­ ken használták..32 4. 12 m.18 5.26 1.3 12. .51 2.08 3.4 19.2 11.10 5.88 2. a.16 8. Méretei és méterenkénti tömege a 2.28 6. egyenes szálakban szállított ter­ mék. a szélességeké ± 3.91 7.77 4.78 0.23 6.02 5.06 3.57 1.32 1. táblázat) és a simább és szebb felületű.71 5.20.5. mm 10 12 14 16 18 20* 22 25* 28 30* 32 35* 40* 45* 50* 55 60* 65 70* 80* 90* 100* 110 120* 130 140 5* 0.8 4.59 2. Járatos méretek.37 1.85 8.20 2.96 2.77 8. .14 7.54 8.18 1.0 - 1.88 2.05 11.4 11.30 3.52 3. táblázat)..14 3.85 8. U.54 8.39 4. táblázat). 20 .15.56 0.Esetenként használnak a hengerelt lapos termékek közül szélesacélt.

54 2.2.9 61.7 74.283 0.2 26. melyek méreteit a 2.5 15.0 30. Tömeg.6. kg/m cm 2 d.222 0.00 4.0 Tömeg* kg/m 0.445 0.24 4.04 12.9 19.58 2.503 0.91 6.01 2.2 34.0 113 154 201 254 0.6 19.5 44.568 0. igényes ko­ vácsmunkáknál az alkalmazásuk nem ja­ vasolható.44 1. ún.2 50.54 2.499 0.25 9.0 25. 2.00 12.8 28.6 23.47 2. Vannak olyan különleges szelvé­ nyek is. amelyeket egyedi szerszámok­ kal ellátott domborító hengerléssel alakítanak ki.8 121 158 200 A fentieken kívül készítenek kifeje­ zetten kovácsoltvas szerkezetekhez fej­ lesztett. cm 2 0.22.80 4.96 2. mm 6 8* 8.3 Járatos méretek 21 .3 63.00 1.5 49. másoknál (főleg szélesebb laposacélnál) a felületbe hen­ gerelnek díszítő alakzatokat (2.6 88.617 0.395 0.4 18. Szelvényterület.13 1. — 5 — > * Névleges oldalhossz. Ezek a rúdacélok díszítő jellegű­ ek.283 0.21 1.56 3.785 1.502 0.5. „speciálszelvényeket" is.2 16.5 95. hogy gépi munkáról van szó.00 2.01 2.36 0.54 3.85 4.636 0.3 33.6 78.55 6.14 3.64 1.31 9.07 8.54 3.5 9 10* 12* 14* 16* 18* 20* 22* 25* 28* 30* 32* 40* 45* 50* 55* 60* 65* 70* 75* 80* 90* 100* 110* 120* 140* 160* 180* * Járatos méretek 0.13 1.7 39.62 12. Szabályos mintázatuk elárul­ ja.16.6 28. Kézi munkával kialakított. ábra).83 5. táblázat foglalja össze.85 12.888 1. ábra). táblázat Melegen hengerelt köracél méretei Névleges átmérő. táblázat Melegen hengerelt négyzetacél méretei ^ í — Q -.6 15.785 1.2 38.98 3. Egy részüknél a széleket mintázzák (2. mm 6 8* 10* 12* 14* 16* 18* 20* 22* 25* 30* 35* 40* 50* 60* * r Szelvényterület.0 36.17.16 7. a.06 9.7 22.91 7.84 6.80 4.14 3.

85 28.68 11.26 29.40 32.56 13.93 12.36 78.05.09 33.8 2.08 24.19 14.49 17.80 6 7.19 42.26 29.40 10 1 1.55 25.80 37.50 A névleges méretek alapján 7.48 28.6 0.18 26.69 28.61 23.25 18 21.42 9.84 19.91 35.97 35. 2.27 18.26 30.14 32.85 kg/dm3-rel számolva.70 16.35 22.26 29.33 17.10 17.82 70.63 20.04 50.65 20 23.14 31.59 67.86 25.94 70.9 1.12 26.33 36.38 28.69 56.56 42.56 42.56 13.58 18.56 41.85 9.96 47.67 31.68 40.19.35 63.7 0.5 2.78 20.96 46.46 52.68 39.91 35. Melegen hengerelt acél finomlemez méretei Névleges vastagság.95 20.63 21.30 11.48 8.25 13.61 23. 10.61 23.95 9.83 34.87 53.49 26.61 24.63 30.54 37.12 26.5 1.74 39.85 kg/dm3-rel számolva.5 0.38 28.07 15.40 32.98 23.16 49.13 1 5.41 21.24 52.52 59.13 14.03 33.92 15.98 23.50 6.2 1.66 35.65 75.22 47.02 25.17 37.42 10.84 14.10 22.88 21. mm Fajlagos tömeg* kg/m 2 3.68 19.01 16.55 25.80 65.97 34.07 7.21 47.29 62.78 20.38 27. mm 900 1000 Névleges hosszúság.98 22.75 46.70 16.52 60.54 8.18.22 48.b 150 160 170 180 190 200 210 220 240 250 260 280 300 320 340 360 380 400 420 450 480 500 Névleges vastagság.0 2.35 14.73 50.66 62.96 17.13 15.18 13.78 12. .37 39.39 45.71 5.86 25. a* 12 14 16 Méretenként i tömeg*.8 2.30 11.17 37.70 45.38 27.10 50.57 30.14 53. táblázat Melegen hengerelt szélesacél méretei Névleges szélesség.42 3000 11.89 10.83 31.76 43.68 39.12 26.75 54.97 35.78 14.28 7.26 30.33 37.25 40.77 táblázat 750 | 800 1250 1500 - 2000 2500 2500 - - 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2500 3000 A névleges méretek alapján 7.68 39.10 21.55 24.69 28.07 7.82 43.39 45.77 32.52 59.10 21.92 4.82 15. mm 0.84 19.90 18.9 1500 1600 Névleges szélesség.8 0.07 16.12 26.01 8.40 32.36 11.70 19.2.49 18.72 22.0 1.84 20.14 31.43 26.58 18.38 56.35 22.78 12.13 8 9. kg/m 16.

13 15.92 4.22.5 0. táblázat Melegen hengerelt acél durvalemez méretei Szélesség Hosszúság Vastagság 3 5 6 8 10 12 16 20 47. mm 0.2 1.70 19.2 126 157 188 251 314 1000 2000 1250 2500 1500 3000 1500 6000 2000 8000 2.85 9. mm 2000 2000 2000 Fajlagos 2 tömeg* kg/m 3. mm legkisebb legnagyobb /^ lemeztáblák tö nege*.42 14.28 2500 2500 3000 3000 3000 7.2.98 800 2000 1500 2500 - - - - 2000 2500 3 - - * A névleges méretek alapján 7.0 1. 23 .85 kg/dm -rel számolva.21.6 0.85 kg/dm -rel szá­ molva.8 Névleges szélesség.1 78.5 94.20.5 2.6 123 147 196 245 294 393 491 177 212 283 353 424 565 707 353 424 565 707 848 1130 1413 3 1005 1256 1507 2010 Speciálszelvény 2512 Speciálszelvény 14 18 14 c Speciálszelvény 21 25 40 * A névleges méretek alapján 7.8 1.8 2. mm 1000 1250 Névleges hosszúság.0 2.71 6. táblázat Hidegen hengerelt acél finomlemez méretei Névleges vastagság.63 21. táblázat Kovácsoltvas szerkezetekhez készülő „speciálszelvények" Megnevezés és alak Speciálszelvény Méret.kg 73. 2.

Profilszélesség 8 mm.4. amelyik mély. 24 . Kis kovácsműhelyben. csengő hangot ad. ábra. v = 8-16 mm i Profilszélesség 20 mm. Az acéldara­ bokat szabadon felfüggesztve kalapácsával megüti.5. Anyagvásárláskor ezt minden esetben meg kell követelni. Erről a kereskedőnek műbizonylatot kell adnia. az acél hangjából is következtethet a minőségre. Amennyiben ismeretlen anyagról van szó. ahol a mester magára van utalva. az kemény. búgó hangot ad. mert ekkor a mestert kovácsoláskor nem érik meglepetések. az lágy acél. v = 6-12 mm I Profil 12 mm Profil 1A mm Profil 16 mm r. Gyakorlott fül a szilárdságra is jó közelítéssel következtet. v = 6-12 mm I \ Profilszélesség AO mm. v = 8-25 mm 1 Profilszélesség 16 mm. az acél összetevőit közelítőleg színkép­ elemzéssel (spektrálanalízissel) is meg lehet határozni.^ — r Profil 20 mm 2. Az anyagminőség meghatározása Az acél minőségét a gyártó kémiai és mechanikai laboratóriumában határozzák meg. Hengerléssel kialakított díszítő szelvények 2. -—s. v = 8-20 mm Profilszélesség AO mm. amelyik vékony.

a volfrámtartalom növekedésével a vörös szín sötétül.króm-nikkel acél. Felületi díszítéssel ellátott hengerelt szelvények 2.*qgp . v = 6-12 mm Szélesség 50 mm. v = 6-12 mm Szélesség 20 mm. hosszú szikra világos cseppekkel. közepesen hosszú szikra. 9 . szénacélhoz hasonló 25 . világos­ sárga szerteágazó szikrák. v = 8-20 mm 2. ábra.szilíciumos acél. világossárga szikrák.6.volfrámacél. vörösessárga rövid szikrák..gyorsacél.szénszegény acél. 8 . -«# ^ ^^ I Szélesség 40 mm. világossárga szikrák. 2 . téglavörös szikra. 7 .közepes széntartalmú acél.ön­ töttvas. 3 . v = 6-12 mm I I Szélesség 50 mm. 5 .mangántartalmú acél. narancssárga szikra. v = 6-12 mm Szélesség 40 mm. Az acélok szikraképe 1 . 4 .szénben gazdag acél. 6 . világossárga szikrák. ábra. sötétvörös csillagképződés.7. v = 6-12 mm Szélesség 30 mm.

akkor az anyag lágy. ábra). hogy a napsütés ne zavarja meg a szikrák képét. ezért a kovácsok gyakran alkalmazzák A műhely sötétebb részében végzik. nem az éleken kell elvégezni. Ha a reszelek apró. az ötvözött acélban az ötvözőanyagok fajtája és közelítő mennyi­ sége (2. és a szikra színéből és alakjából gyakorlattal megállapítható a szén közelítő mennyisége. Ez a módszer gyors. és a resze­ lő megcsúszik a vas felületén. A reszelőpróbát a felületen.Ugyancsak egyszerű vizsgálati módszer a reszelőpróba.7. Az acélt gyors fordulatú köszörűhöz szorítják. Szikrapróba alapján is következtetnek az anyagminőségre. A reszelőt azonos erővel kell nyomni. ha tapad. akkor az anyag kemény. ötvözött acél. . egyszerű.

az acél megmunkálása A kovácsolás munkafázisait alapvetően melegmegmunká­ lással végzik. ábra).lyukasztás.2. hanem a formaér­ zékre.hasítás.süllyesztékes vagy ódorkovácsolás. éle­ zés. készült a 15. és 3. . Ennek érdeké­ ben az acélt széntartalmától függően 850.lépcsőzés. . A szabadalakító kovácso­ lás a következő főbb műveletekből áll: .hajlítás. ..duzzasztás. . c) hegyezes. Követelmények. f) nyújtás. A ko­ vácsmunka sablonossá válik. A kovácsműhely kialakítása és berendezése 3. hegyezes. . 1150 °C-ra kovácstűzben vagy kemencében felmelegítik. . e) hasítás. majd az üllőn kézi vagy gépi kalapáccsal a kívánt formára megmunkáják. vagyis előre elkészített szer­ számba verik. 3.simítás. egyengetés. szélesítés.darabolás..1. ábra. A megmunkálás történhet sza­ badalakítással vagy odorban történő kovácsolással. a művészi többletteljesít­ ményre is szükség van. d) kovács­ hegesztés.1. Kovácsoltvas rács.faragás. g) bundkötés 27 . ha az acélt odorban kovácsol­ ják. bár a középkor­ ban az ismétlődő elemeknél ezt a módszert is művészien vegyí­ tették a szabadon alakított ré­ szekkel (3. .nyújtás. . .csavarás. az egyéni kvalitásokra. b) hajlítás. zömítés.1. században a) odorban készült elemek.3. A mű­ vészi kovácsolás szabadalakí­ tással történik. itt ugyanis nemcsak a kézi erőre és a kéz­ ügyességre. nyakalás. .

e) hegyezes. b) csavarás. ábra. g) domborított levél . Olasz kovácsoltvas rács. c) hasítás. században a) odorban készült elem.2. készült a 15.3. f) hajlítás. d) bundkötés.

fejezet rész­ letesen foglalkozik.ami­ kor a négyzetvas éleit vágóval behasítják. Gazdagabb formavilágot mutat az a barokk levélminta. . korszerű gépi eszközöket. Idetartozik a rovott vagy árkolt és a vésett munkák technikája is. Csúcsíves peket. illetve gázhegesztés). levél. de a mai kovács d) zömítés. domborítani. alkalmaztak.szegecselés. A melegmegmunkálással készült munkák elemeit. ábra. bemetszik .4. . kisgé­ 3. amíg használatuk nem megy a stílusú irdalt oszlop 29 . Ilyen átbúj­ tatott elemekből készült rácso­ 3.erezés.domborítás. de ma is előfordul az acél csavart díszíté­ se.4. Az előbbit lyukasztóval.. Az áttört munkáknál a ko­ vács alakító szerszáma a lyu­ kasztó. Ez természetes is mindaddig.3. Rovott vagy árkolt munkánál a tárgy felszínébe a díszítményt hegyes acélszerszámmal hidegen. ábra). ábra). amelyek a 3. A mai mesterek felhasználják a kovácsoltvas-munkák készíté­ sénél a modern. amit lemezeknél vagy egymásba dugott elemeknél egyaránt alkalmaz. díszítéseit hegesztéssel. Régen általános volt. század kat már a reneszánsz korban is a) hasított levélminta. így jönnek létre a domborított vagy trébelt elemek (pl. .hegesztés (tűzi kovácshe­ gesztés vagy elektromos. térbeli tárgyakat (szobrokat) hoztak létre (3. ábra). esetleg melegen róják be. 18. kö­ tegeléssel.6. rózsa). A vékony lemezt hidegen is lehet lyukasztani.irdalt munkának nevezik (3. Ilyen áttöréses.4. bújtatással vagy csappal egyesítik. Barokk lépcsőkorlát részlete.5. e) domborított rózsa iparművészek is gyakran visszatérnek ehhez az ízig-vé­ rig kovácsoltvas jellegű megoldáshoz (3. c) hajlítás. b) duzzasztás. Az acél faragásával plasz­ tikus. amit kilapított laposvasból ha­ sítottak ki (3. A vasművesség másik ága az acél hidegen történő megmunká­ lása. ábrán láthatók. a hidegen készülteket általában szegecseléssel. ábra. cizellált felületeket képeztek ki azokon a középkori kul­ csokon. berendezéseket. amelyekkel a melegmegmunkálással készült kovácsoltvas kapukat. A legegy­ szerűbb kovácsmunkát . az utóbbit domborítókalapáccsal vég­ zik. ábra). A szabadalakító kovácsolás műveleteivel a 4. ábra).7. készüljön az melegen vagy hidegen. rácsokat díszítették (lásd 3. Itt az anyagot satuba fog­ ják és megcsavarják.3.

A 3. a darabolást autogénvágással vagy ollóval. a művészi érték megkérdőjelezhető. A művészi értéket ugyanis a kézi megmunkálás egyedi. esetleg körfűrésszel. a fúrást gépi lyukasztással vagy csigafúró­ val. amelyet 30 .5a ábra részlete 3. a lemezeken történő alakos vágásokat lézervágóval vagy kivágóollóval végzik.vagy akár az esztergagép is. amellyel darabolni.5a ábra.5b ábra. Sok műhelyben elkel a két-három méteres élhajlító-. A hegesztéseket kézi elektromos ívhegesztéssel vagy autogénhe­ gesztéssel végzik. hogy a pontozás (kirnerezés) ma már csak ritkán szükséges. Napjaink műhelyében természetes. a maró.5a ábra részlete 3.5c ábra. Seregi György alkotása a sarokcsiszoló. A 3. hogy a durva nagyolást légkalapáccsal. Kovácsoltvas polc. Rúdelemek bújtatott csatlakozása. sőt polírozni is lehet. a szegecselést is sokszor gépi úton készítik.művészi érték rovására. Az is nyilvánvaló. a reszelő szerepét átvette 3. mű­ vészijellege adja. Ha a hozzáértő egy mun­ káról a készítő személyét nem ismeri fel. A gépek működtetéséhez 220/380 V feszültségű áramforrás szükséges.

3. ábra. Lyukasztott és cizellált technikával készült középkori kulcsok 31 .6.

esetenként tűzi horganyzást. Egyes esetekben az elekt­ romos működtetésű gépek mellett célszerű a sűrített levegővel mű­ ködtetett.. a kézi fúrógép és esetenként a hor­ dozható hegesztőberendezés. mind mesterséges úton. ott se legyen 16 °C-nál magasabb a hőmérséklet. Régen a kovácsműhelyeket nem fűtöt­ ték. Ez utóbbiak cső­ vezetékét a szennyező anyagokat kibocsátó gépek (köszörű. he­ gesztőberendezés. ábra. gépek legyenek közel egymáshoz. a nyeles szerszá- 32 . a kalapácsok. így a tűzhely közelébe kell elhelyezni az üllőtőkét az üllővel. 5-ször hatékonyabb az oldalvilágításnál.az egész műhely területén ki kell építeni. Felülvilágítás esetén előnyös a Shade-tető (északi. A műhelyben az általános megvilágítás mértéke 90. Faragott állatokkal díszített háromlábú állvány gítás 3-szor.) fölé is el kell vezetni. A mai műhelyeket központi fűtéssel látják el. a mesterségest elszívóventilátorokkal kell biztosítani. A fe­ lületkezelésnél az egykori olajban történt égetés helyett többrétegű szórt festést. A kovács­ tűzhelyet a műhely sötétebb részén helyezik el. mert az zavarja az acél izzási színe­ inek a meghatározását. függőleges felületű üvegezés) beépítése. amit úgy célszerű megtervezni. 3..7. a kézi sarokcsiszoló. hogy a helyiség vi­ lágos és jól szellőztethető legyen mind természetes. Közvetlen napsütés a kovácstűzhelyet ne érje. A tűzhely környé­ kére fűtőberendezést nem szükséges elhelyezni. a felület előkészítésé­ re (rozsdátlanítására) többek között homokszórást vagy vegyi előkeze­ lést használnak. polírozó stb. illetve ahol az összeállítást végzik. 100 lux le­ gyen. a kovácsológépet. a tűzifogók. hogy a munkapadoknál. de az összetartozó munkafázisok elvégzéséhez szükséges berendezések. A felülvilá­ 3. pneumatikus szerszámok használata.2. A természetes szellőzést ablakokkal. A műhely legyen tágas. A helyszíni szerelésnél elengedhetetlen szerszám az ütve fúró gép. ezért az ablakokat célszerű az északi homlokzatra tenni. mert a kovácstűz önmaga is temperálta a helyiséget. Egy kovácsműhelyben a fenti­ ekben körvonalazott munkákat kell elvégezni. A kovácsműhely kiala­ kítása A műhely építészeti kialakításánál ügyelni kell arra.

11 .fúrógép. 14 .egyengetoasztal.safu.állványos köszörűgép. 12. 17-mobil falak. 10. 3 . 18 . 9 .darabológép.forgó daru.hegesztőgép.állvány. ábra. 5 . 2 .anyagtároló állvány. 6 .üllő. 4 . Kovácsműhely elrendezési vázlata 1 .összeállító bak. 15. 19-fűrészgép . 7 .M.légtechnika. c» a T t p TO ~ ?r T" r* KÉSZ MUNKA FELÜLETKEZELÉS 2-t* FŐS MŰHELY 1242 m!l 3.8.lyukas egyengető. 76 -tolóajtó. elszívás.kovácsológép.kovácstűz.munkaasztal. 8 . 13 .

tüzkosár. Ezzel izzítják fel a kisebb darabokat. hogy egy 500 kg tömegű tárgyat a födém méretezett tartógerendájára akasztott csigasorral fel lehes­ sen emelni. Az összeszereléshez egy körbejárható.kovácstűz. külön a szálanyagot és külön a lemezeket.3. A széntől. ábra.8%-os.fúvókaszabályozó és salakozókar. 3 x 4 m-es területet szabadon kell hagyni. 150. valamint a szálanyagok egy részét. koksz­ tól származó hő nagyobb része nem a tüzelőanyag közé tett hideg acélt melegíti.tűzpart. Az anyagtárolást a műhely elkülönített részén. ezért hatásfoka rossz. 9. 7 . 7 . és a tűzvédelmi szabályokat. A munkapadok előtt indokolt keményfa padlót beépíteni. 3.füstelszívó ernyő. Nyitott kovácstűzhely 1 . ábra). 2 . tűzmentes paravánfallal.3.mok.hamuretesz. mosdó.. A tüzelőanyag-tárolást. lehetőleg téglafalazattal. ábra.hűtőköpeny. A kovácstűzhely A szabadkézi kovácsolásnak még ma is a legfontosabb melegítőberendezése az acélból készült kovácstűzhely. Továbbá egy 10 N teherbírású forgódaru is igen hasznos egy kisebb kovácsmű­ helyben. [4]. 9 . 6 . . min.átégett szén. A kovácsolás hevítőberendezései 3. A műhely éghető anyagokból nem épülhet. Az előírt méretű poroltót könnyen hozzáférhető he­ lyen kell tartani. 8 .légcsatorna 34 . szekrényeket. 4 . amely a régi falazott tűzhelyeket teljesen kiszorította (3. Egy lehetséges műhelyelrendezést mutat a 3.fúvókakúp. de attól elkülönítve kell kialakítani. A műhely kb. 5 . ábra. Az ablak alá vagy világos helyre célszerű tenni az acél hidegmegmunkálásához szükséges satukkal és szerszámok­ kal felszerelt munkapadot.ventilátor. hanem a környezetet. A műhely kialakítá­ sára vonatkozó bővebb előírások az irodalomban találhatók [3].levegővezeték 3. A ritkábban használt gépeket is hozzáférhető helyen.300 négyzetméter alapterülettel. így többek között a hegesztési helyet célszerű elkülöníteni a műhely többi részétől.víztartály. az üllőbetétek elhelyezésére szolgáló szerszámállványokat. legalább mobil. alig 6. előírásokat mindenkor be kell tartani. a szociális blokkot (öltöző. 3 . a bal­ esetmentes kezelést lehetővé téve kell elhelyezni. A nyitott kovácstűzhely fő része a tüzkosár. Ugyan­ csak a tűzhely közelében legyen a tűzisatu és a víztároló edény.9.. A kosár alá régebben kézi vagy lábpedálos 3. 5 . A műhely magassága legalább négy méter legyen.10.széntartó. 2 . WC) és az irodát a műhely mellett..légcsatorna.hűtőbordák. pormen­ tes betonpadozattal készüljön. 6 . A födémet úgy kell megtervezni. erre a célra kialakított állványokon célszerű megoldani. 3 .1. amelyben a szilárd tüzelőanyag ég.8. 4 . A tüzkosár keresztmetszete 1 .

A levegő vezetékén toló­ zár van. A kosárhoz csatlakozik az öntöttvasból készült szén. 30 cm átmérőjű kéményen keresztül a szabadba. 35 . amelyeket propán-bután gázzal vagy föld­ gázzal lehet fűteni.7 2.10. A hűtővíztartály mellett van a tüzelőtartó vályú.13. 1000 x 800 mm méretű platnival ellátott gáztüzelésű kovácstűzhelyek is (3. Ez nagy odafigyelést és gyakorlatot kíván. a gáznyomás 20 mbar. Az előbbi gázfelhasználása 3 kg/h. A nyitott tűz gáza és füstje az egészségre ártalmas. ábra). A beszorí­ tott pamaccsal a tűz felületét locsolják. Ilyen anyagok többek között a nagy szilárdságú. Ezeket az egysze­ 0 rű szerszámokat régen a kovácsok maguk készítették. A tűzhely magassága 800 mm. ezzel a levegő szabályozható.és salaktányér.11. Üzemi kemence A hagyományos kovácstűzhelyben a munkadarab hőfokát annak izzási színéről a kovács maga állapítja meg. Ezeket célszerű gáztüzelésű kemencében heví­ teni. ma­ 3. a gáznyomás 1. ábra). a salakkaparókat és a pamacsvasat.3.6 m /h. hőmérséklet 1250 °C. ábra.8 kg/h. A nyílás nagysága a kúp emelésével és süllyesztésével szabályozható (3. ábra. A fogókat is ebben hűtik. A kemence elektromos (digitális) hőszabályozóval rendelkezik. Atűztér mérete 590 x 265 mm. Gáztüzelésű kovácstűzhely kg 6 6 9 9 za.12. Kaphatók 5 mm-es acéllemezből készült.0 4. ábrán lévő berendezésen két kovácstűzből dolgozhatnak egyszerre. az utóbbié 4. ezeket a tűztér felett elhelyezett füstelszívó ernyővel el kell vezetni min. magassága 160 mm.borsos áron . Kaphatók PB-gázzal vagy földgázzal üzemelő berendezések. másoknál az izzási színek nem jelentkeznek határozottan. A kovácstűzhely szerszámai PPOP00 Q P I 3.3. rozsda­ mentes acélok. A 3.megvásárolhatók. a nyomás 20 mbar. a kovácsszénlapá­ tokat.12. napság . Aramszükséglete 40 kW. a beállítható max.0 m3/h. amelyen középen kúp van. a gáznyomás 50 mbar. Ilyen mobil kemencét ábrázol a 3.7 5.4 vagy 7 fúvókából lehet melegíteni. Egyes anyagok izzításánál a kovácsolási hőmérséklet igen szűk határok között mozog. ábra mu­ tatja be: a különféle salakszurkálókat. A kovácstűzhely-kezelés szerszámait a 3.11. amelynél a belső munkatér szélessége 210 mm. amely a pamacs beszorítására alkalmas köracélból készült nyél. Az előbbinél a gázfo­ 3 gyasztás 2. ennek ülése egy kör alakú nyílást ad a kúppal: ez a fúvóka. táblázat A kovácstűzhelyhez szükséges elektroventillátorok Volt 400/3-ph 230/1-ph 400/3-ph 230/1-ph Watt 40 40 120 120 m /min 2. a gázcsatlakozás 'A "-os vezetéken lehetséges.2. az utóbbinál a gázfogyasztás 3. A munkadarabot 3.9 3 Pa 650 650 1000 1000 Tűztér 1 1 1-2 1-2 3.5 bar.9. amelyből a tűz felületét locsolja a kovács. mélysége 490 mm. ábra. A nyitott kovácstűzhöz víztartó is tartozik. a bronz és az alumínium.1.

üllőbetétek. Sík lapján egy vagy két nyílás van.3. csak ennek révén lehetséges az acél képlékeny alakítása.1 szarv 20 kg . Acélöntvényből készül. billeg és nem ad megfelelő ellenerőt. táblázat Minőségi üllők méretei Tömeg 100 kg 125 kg 150 kg 175 kg 200 kg 250 kg üllőbetétnyílás 35 kg oldallappal oldallap 50 kg oldallappal 100 kg oldallappal 125 kg oldallappal 175 kg oldallappal 200 kg oldallappal duzzasztólap 250 kg oldallappal Sík lap szélessége. a másik szögletes.2 szarv Sík lap szélessége. mm 110 120 115 120 125 130 100 100 110 120 120 125 130 Hosszúság. amely felfogja azokat a kalapácsütéseket.2. kalapácsok Az üllő a kovács ősrégi munkaasztala.1 szarv 50 kg . Ezek fogadják be a különböző üllőbeté­ teket és a szarvasüllőt. Üllők.2 szarv szögletes szarv 35 kg . Az üllő a kalapácsütésre csengő hangot ad. ame­ lyekkel a kovács a darabot alakítja. mm 360 420 470 575 650 390 475 570 635 720 720 Magasság. amely kisebb és finomabb darabok kovácsolására alkalmas. akkor az ütések hatására rezeg. lapja edzett és köszörült. mely lehet négyszög vagy kör keresztmetszetű.2 szarv 125 kg .1 szarv 35 kg . Az üllő a súlyával ellenáll a kovács kalapácsütései­ nek.3. Az utóbbinál az egyik szarv hengeres. mm 290 330 340 350 350 395 205 230 290 340 350 350 395 36 .2 szarv 75 kg . nincs „húzása".2 szarv 50 kg .4. mm 155 200 220 265 290 155 200 220 265 290 310 3. mm 80 95 110 125 130 80 95 110 125 130 130 Hosszúság.1 szarv 100 kg . Az üllő lehet egyszarvú (német. táblázat Egységesített típusú üllők méretei üllőbetétnyílás Tömeg 20 kg . illetve magyar típus) vagy kétszarvú (francia típus). 3.2 szarv 100 kg .1 szarv 75 kg . Ha az üllő tömege kicsi. mm 745 830 930 910 1040 1090 480 540 745 930 910 1040 1090 Magasság.

T . ábra. A kézikalapács a kovács legfontosabb szerszáma. 3. Aszerint. azonos legyen a talajszint alattival. felhasználás 1. a nagyobbakat a tövében alakítják ki.5 bar. gáz: propán (palack). 800 mm-re legyen (3. Gáztüzelésű kovácske­ mence Műszaki adatok: szélesség: 210 mm. hogy sokféle méretre hasz­ nálható legyen. D . hogy a rákerülő üllő lapjának a magassága a padlószint felett 700. 2E2fft 'tts-. hogy mekkora munkadarabot kell kovácsolni és milyen nagy alakí­ tó munkát kell végezni. ábra).15.. az oldallapon vagy esetleg a talp lépcsőzetén a kü­ lönféle hajlításokat végzik. ábra.szarv. A sík lap élén.75 kg-os üllőket vékony. magasság: 160 mm. A gyakorlatban a 200 kg-os kétszarvú üllőn a díszműkovácsolás mun­ kafázisai elvégezhetők.8 kg/h. A tőkét melegen rásütött vasabroncsok tartják össze. max.2. A kisebb gyűrűket a kúp végén. teljesítmény: 36 kW. táblázatban. hogy a talajszint feletti rész kb. a tőkére van erősítve. A20. Az üllő szarva azért kúpos.vasabroncsok.16.14.tölgyfa tuskó 3.5 bar-nál: 2.duzzasztólap. A kalapács nyelének hossza 37 . a 75. gáznyomás: 0.... A tőke hossza olyan le­ gyen. Az izzó anyagot a kovács a fogóval fogja. Olyan mélyre kell beásni a talajba. . Üllő a tőkén A .Az üllő hengeres szarván végzik a munkadarab hajlítását és az előlyukasztott darab tágítását. A üllő erős tölgyfa rönkre.14. táblázatban láthatók. SZ .3.. A kalapács ékelése 3. duzzasztólappal.5-2. ábra. mélység: 490 mm. L .250 kg-os üllőket a nagyobb keresztmetszetű darabok kovácsolására használják. kis keresztmetszetű elemek.lap. ábra.13. és a kala­ páccsal kifejtett erővel alakítja. a kalapácsok mérete is válto­ zó. Minél nehezebb a kalapács és minél nagyobb az ütés sebessége. a nehezebb tömegű. illetve oldal­ lappal ellátottaké a 3. A kalapács alakja ősidők óta alig változott. hőmérséklet: 1250 °C 3. Az egységesített üllőtí­ pusok méretei és saját tömegük a 3. annál nagyobb a kalapács ereje.

fejezet foglalkozik.77.3.5 5. Van­ nak un. Az üllőbetétek egyik vége 25 x 25 mmes négyszög keresztmetszetű. ha két segéd dolgozik. A kalapácsfej talpa domború.3 1.. ábra foglalja össze. Az előbbit a segéd használja a nagyobb erőt igénylő ala­ kításoknál. A fej szerszám­ acélból.4 1.4.2 0. . ábra). A ritmust a mester diktálja. Megnevezésük utal az általuk elvégezhető műveletekre. az ebbe nyúló nyél végébe átlósan elhelyezett acéléket ütnek (5. A gyár­ tott típusok a 3. A kézi kovácsolás rátét-.60 cm (3..17. táblázatban láthatók.5 8. a nyél csomómentes somfából készül. legömbölyített felület. A kiegészítő szerszá­ a) ráverőkalapács.8 kg. nyeles rátétszerszámok. az utóbbira akkor van szükség. c) ráverőkalapács használata 38 . hogy hová kéri a se­ gédektől az erőteljes alakító ütéseket..9 2.16.. A kézikalapács 1. nyele az alsókar hosszá­ nak megfelelően 40. Mindkét ütőfelület edzett és köszörült.. a foka keskeny.. illetve betétszerszá­ mait a 3. 100 cm (3.vagy harántkalapács.18.75. amely nyújtja az anyagot.. Ová­ lis furata a nyél irányában szűkül.7 1. ábra). mok alkalmazásával a 4. és vannak üllő­ betétek. Nyújtásra használják. a kétkezi kalapács tömege 3. Az előbbit domborításnál.4.8 1. kg r U A j Kovácskalapács 1. és kisebb ütésekkel jelzi. ábra). Használnak még gömbfejű és simítókalapácsot. ábra. az utóbbit egyengetésnél alkalmazzák.2 kg tömegű. nyele 60. Kétkezi kovácskalapácsok üllő lapján lévő nyílásba. táblázat Kovácskalapácsok típusai és méretei Tömeg. és illeszkedik az 3. b) harántkalapács.2. A kétkezi kalapács lehet ráverő.1 u R I) i Gömbfejű kalapács ft0 Simítókalapács 1.5 A kézi kovácskalapácsye/'Z>ó7 és nyélből áll. A kereszt­ kalapács foka a nyéllel párhuzamos.7 u / ^ » ? ^ Ráverőkalapács 3.

I) kerekidom-verő üllőbetét. g) nyeles simítókalapács.a! dl UJ íl rti eí m ~xbn L_J )" rU-n Í~-L—i ' r^U —\ 1 /— \ I /— vH—7— \ I—7~~^ m nj \ I / ' W ül 39 3. Kéz/ kovácsolás rátétszerszámai a) nyeles vágó. j) nyeles hatszögidom-verő. i) nyeles négyszögidom-verő. ábra. m) négyszögidom-verő üllőbetét. k) nyeles lyukasztók. f) árkoló üllőbetét. b) nyeles ferdevágó. e) nyeles ívesvágó. d) vágó üllőbetét. h) kerekidom-verő.78. c) nyeles árkoló. n) hatszögidom-verő üllőbetét .

legalább 100 mm vastagságú. c) elasztikus hajtókar. Ezek a kalapácsok mindig gyorsan műkö­ dő ütőerővel.. hajlí­ tásokhoz pedig lyukasztólapot használnak. nem nyomóerővel dolgoznak. a lyukasztásokhoz. izzó munkadarabra. vagy egyszerű segédszer­ számokkal a gépi kalapács alatt végzi. Az egyengetőlap mérete 1000 x 1000 * 300 mm. f) üllő 42 .6. a medve egyenletesen gyorsuló (4.s : Lapméret. így tulaj­ donképpen csupán a nehéz fizikai munkát takarítja meg. ha nagyobb hajlítóerőre van szükség.. a munkadarab alakítása. 3. b) medve. ábra.—J 3. d) excenter. 3. A gép mozgó része. 3.8. táblázatban látha3. és erős vasasztalon nyugszik.22.7 m/s) mozgással zuhan az alakítandó. mm 305 x 305 380 x 380 510 x 510 Vastagság. ezeket hajlításoknál használják A többféle méretű négyszögletes és kör alakú furata az ellapított anya­ gon a lyukasztást segíti elő. a b ábrán lévő a satuba mindkét irányban befogható. Szabadalakító kovácsológépek A díszműmunkákhoz a kovácsolás géptípusai kö­ zül a szabadalakító kalapácsokat használják.22. ábra).láthatónak a pofái a satu pofáival párhuzamosan szorítanak. e) pedál. a kézi megmunkáláshoz hasonlóan. mm 100 130 180 100 o Sjj.és közepes méretű kovácsdarabok egyengetésére merev. a felső rész karját a kovács fordítja el. A lyukasztólapok rugalmasabb alátámasztása vasalt keményfa tőkével oldható meg (3.23. ábra. Ajax rendszerű lemezrugós kalapács a) lemezrugó. A lyukasztólap oldalán különféle sugarú csipkézet található.6.7 Egyengetőés lyukasztólapok Kis. A lyukasztólapok kap­ ható mérete és állványa a 3. Lyukasztólap elhelyezése keményfa tőkén :H 400 x 400 tók. egyéni kvalitásától függ. Ezekkel a kovács az alakítást pusztán ügyessé­ gével és gyakorlatával. Az alsó rész az üllő négyszögletes furatába helyezhető. sima egyengetölapot (platnit). A kisebb keresztmetszetű felhevített rudakat a c ábrán látha­ tó villapárral hajlítják. táblázat Lyukasztólapok méretei ÍS? H 0 3. A villa karja csővel meghosszabítható.

villamos egyállványos szelepállítással egyállványos kézi önvezérlés kézi Gőz-.8 atm) kétállványos kézi önvezérlés kézi hídállványos kézi 43 ..7. szerkezetük és vezérlésük szerint Megnevezés Hajtás Szerkezet Vezérlés Elv táblázat Nyeles kalapácsok mechanikus egyállványos szíjterelővel irtó Rugós kalapácsok mechanikus. légkalapácsok gőz vagy sűrített levegő (6.. Szabadalakító kalapácsok osztályozása hajtásuk.^^^SHBUHfl 3. villamos egyállványos szíjterelővel Légpárnás pneumatikus kalapácsok mechanikus.

hídállványos kalapácsok.8. Ötvözött szerkezeti 2. Az excentertárcsát elektromotor hajtja. A kala­ pács az e) pedál lenyomásánál kezd működni. Munkavégzés légkalapáccsal 44 . Kettős működésű légkala­ pács hosszmetszete 1 . Az Ajax-kalapácsnál a rugalmas közeg a lemezrugó. gőz-. a kalapács medvéje felemelkedik.merev nyeles kalapácsok.8.léghenger 3. 200 50 120 35 80 3. Az a) lemezrugóköteg egyik vé­ géhez a b) medve.25. 2 . ábra.du­ gattyú. A mai modern gépek légpárnás kalapácsok. 100 30 90 20 65 150 40 110 28 70 . 5 . A gőz-. . táblázat tartalmazza. 7 táblázat): 1.laprugós kalapácsok.csavarrugós kalapácsok. min. min. 6 .c s o p o r t o s í t á s a (3. légkalapácsokat elsősorban az iparban használják. n y e l e s k a l a p á c s o k A szabadalakító kalapácsok A 3. Ha az ex­ center lefelé fordul. illetve az erre helyezett felhevített kovácsdarabra. A rúdanyag 0 /0 mérete. A nyeles kalapácsokat (pl. 750 95 200 65 130 .alsó szabályozószelep. 300 65 140 45 90 400 75 160 50 4.kétállványos kalapácsok. légpárnás kalapácsok.ívrugós kalapácsok. A rúdanyag méretét nyújtókovácsolás esetén a kalapács medvesúlyának függvényé­ ben a 3. vízihámorokat) a korábbi évszázadokban használták. 4 . Légkalapács nézeti képe A { ~~~.23. max. a d) excentertárcsáról történik. rugós kalapácsok Szerkezeti acél kP acél .dugattyú. Az erőátvitel a hajtókar útján. Elren­ dezése a 3. 1000 110 230 75 150 . ha pedig felfelé fordul. •Ml 6 —3 é Ék ^ 17 l 3. akkor a medve ütést mér a z ^ üllőre. max. ábra. légkalapácsok 100 500 80 180 55 115 .felső szabályozószelep. ^H — -j- i 3.24. a rugós kalapácsok közül legin­ kább a még ma is alkalmazott laprugós kalapácsok (Ajax) ter­ jedtek el. 3 . mm Medvesúly. a másikhoz a c) elasztikus hajtókar csatlako­ zik.26. ábra. táblázat rúdanyag mérete a kalapács medvesúlyának függvényében nyújtókovácsolás esetén .hajtórúd. A kalapács lökete az excentricitás állításával szabá­ lyozható.egyállványos kalapácsok. ábrán látható.

. Az Ajax egyszerű szerkezetű . . Az elektromotor fel. a medve lökethossza az anyagvastagságnak megfelelően beállítható.2.. . vagy ehhez hasonló. illetve íves kialakítású szer­ számok. Ezeket a légkalapácso­ kat lábvezérléssel látják el. nézeti képét a 3. Légkalapáccsal való munkavégzés látható a 3.szelepek. karbantartása egyszerű.27. . illetve az üllőhöz szorítva tartsa a munkadarabot.300.ütésszám: 220 ütés/perc. .. és ütést mér az üllőn elhelyezett izzó munkadarabra. . du­ gattyúk nélküli -. ábra.250 kg. és mivel a 6 léghengert csatorna köti össze a 7 munkahengerrel. vágásra. felemelt helyzet­ ben maradjon. melyekkel hajlításokat lehet végezni (3. kemény ütés) és az ütés gyakoriságát.25. 1200 kg. a munkahenger felett is légritka tér keletkezik. Beállítható. A léghenger 5 dugattyúja viszont lefelé mozgáskor sűríti az alatta lévő levegőt.. nagy ütőerejű gépi kala­ pács.. . hogy a lemezrugók gyakran el­ törnek.motorteljesítmény: 2. Ennek megakadályozására a lemezrugó alá csavarrugót építenek be. köracél megmunkálására) vagy csak alakos üllőbetétek. hogy az a medvét felemeli.28. 1410 mm. így rugalmas befogást biztosítanak [5]. Ha rugalmas közegként a medve és az ezt mozgató hajtórúd közé rugók helyett leve­ gőt használnak.géphossz: 970.nettó gépsúly: 410. magasság: 1230.840 mm. Az 5 dugattyúnak felfelé irányuló mozgásánál fordított a helyzet. .. csekély súrlódási veszteséggel rendelkező. minek követ­ keztében a dugattyú lefelé mozog.26. A sima.. ábra. a medve lecsapódik. 50 Hz. Ezek között vannak páros betétek (pl. . nyújtásra alkalmas betétek. akkor légpárnás vagy pneumatikus motoros kalapácsot kapnak. lépcsőzésre készült éles szerszámok. ábra).. Kaphatók hegyesszögű. így négyzetes vagy téglalap keresztmetszetű darabok kovácsolására.5. illetve az üllőhöz. Ezzel lehet szabályozni az ütési energiát (nagy vagy kicsi ütés)..és lefelé mozgatja a 4 hajtórudat és az arra szerelt 5 dugattyút. ábra mutatja.. 1600 mm. Ilyen típusú kalapács hosszmetszetét a 3. A medvesúly 50. A művészi szabadalakító kovácsolás részére gyártott légkalapácsok műszaki adatai az alábbiak: . Alakosra kiképzett betéteket mutat a 3. hogy a medve folyamatos ütéseket adjon a kovácsdarabra. Ezek egyik vége fecskefark alakúra van kimunkálva.... A sűrített levegő a kalapács dugattyújára alulról felfelé irányuló mozgást gyakorol úgy. A sokfé­ le megoldás közül a korszerű gépeknél a felső és alsó levegővel működő kettős működésű kalapácsok terjedtek el.. Sűrített levegőre nincs szükség. A du­ gattyú lefelé mozgásakor a felette lévő térben megritkul a levegő. hogy biztonságosan rögzíthető legyen a med­ véhez.a medve lökethossza: 200. a másik 3 alsó szabályozószelepnél a dugattyú alatti térbe juthat a sűrített levegő.230 mm. 40 kg-os medvével a fel­ adatok nagy része elvégezhető. de leggya­ koribb a 100 kg-os medvesúlyú kalapács. 24. az ütés súlyát (leszorító ütés. Ez utóbbinál a medvebetét 45 . . azaz a percen­ kénti ütésszámot...elektromos ellátás: 380/660 V. Hátránya. Az egyes géptípusokhoz szállítanak különféle medve.50 kg.és üllőbetéteket is. és a 3 szelepen keresztül a munkahenger a dugattyú alatti térbe nyomja. de az élek legömbölyítésével készült. szélesség: 665.5 kW.E kalapácsok percenkénti ütésszáma 200. A gép kiválasztásánál célszerű a medvesúlyból kiindulni.300 kg...üllősúly: 180. ábrán.medvesúly: 22. A medve mozgásának szabályozása az 1 és 3 szelepekkel végezhető. Az 1 felső szabályozószelepen (körtolattyún) át a 2 dugattyú feletti levegőtérbe. lapos kiképzésű fej (medvebetét) a legtöbb munkára alkalmas.

.29. Egyálh/ányos légkalapács alapozása 1 . A jó alap nem engedi a gép elmozdulását.gépalap.rugó vagy gumipárna. ábra. Az ábrán a gépalap egy vas­ beton teknőben nyug­ szik. Gondoskodni kell aknalejárattal vagy egyéb módon .. 2 . Alakos üllőbetétek 1000 mm 2200. ezért ezek nem tartoznak a mű­ vészi kovácsolás műfajába. A légkalapács alapozása nemcsak a gép saját tömegét hordja. hanem többlet-igény­ bevételt is kap a kovácsolással kapcsola­ tos dinamikus hatásokból.amik megfelelnek az odorban tör­ ténő kovácsolásnak . és nem adja át a talaj­ nak a gép mozgásából eredő rezgéseket. a gépnek biz­ tos alátámasztást ad. rozetta kovácsolása lemez­ ből).a tömeggyártásnál használják.légkalapács. ábra mutatja be.. 3 . Ez eset­ ben talajrezgések nem ke­ letkeznek.vasbeton teknő. hogy hagyományos. ábra. Ökölszabály.törés ese­ tén . 5 .27.28.lehorgonyzócsavarok . és erős rugók vagy ru­ galmas gumialátétek biztosítják a dinamikus hatások átvételét. 4 .a rugók cseréjéről.3. A tökéletes alapozást a 3.<- 1100. egy tömbben készülő alapozásnál a szabadala­ kító kalapács 1 t medvesúlyára 35 t töme­ gű alap szükséges.29. Altalános felhasználású medve­ es üllőbetétek sík felületű (pl. 3.2550 mm -?- -.. 1800 mm -><• 3. ábra. Az alakos szerszámokkal készült ele­ meket .

3. ábra. 3 . karos lemezolló.90 x 20 mm fűrészlap mérete 3. ha ferde síkú leszabásokra van szükség.31.alsó kés.2/1.31.5 Ű 890 935 44x143x80 52x177x113 0 f+\ 67 150 o 70 80 0° D 60 70 1 1 100x50 120x70 o 7(1 70 45° <1 70x50 90x60 45°^ 1 1 I 1 1 Szerelvények vágható max. Vékony lemezek vágására alkalmas hazai gyártá­ sú gép & fogasíves. hogy keskeny (50 mm alatti) szalagok vágásánál az anyagot kézi fogóval kell meg3. akárcsak a nagyobb keresztmetszetű anya­ gok vágására alkalmas és a 3. 5 . mérete 165 225x160 165 170x100 85 110 x 60 0" 225x160 165x165 45° 155x155 155x155 60" 105x60 60x60 2400 x 0.32. orsóval állítható befogószerkezettel ren­ delkezik. 2 . ábra.felső kés.9.védőkar.32. Fűrészgép 3. tárcsa­ átmérő mm Motor kW Fordulat RFM Asztal Méretek Tömeg mm # 38/75 42/84 0.30.75/1.kisegítő.1 1. ábrán bemutatott fűrészgép.30. Fontos megjegyezni. Háromféle nagy­ ságban készítik. fogaskerék. 6 . 7-váz 47 . műszaki adatai a 3. jelölését a vágási hossz szerint adják meg. mérete cm kg BROWN 250 BROWN 250 ©o 250 300 Max. táblázatban láthatók. Az anyagraktárban vagy mellette célszerű elhelyezni a 3. karos lemezolló 1 . kiegészítő gépeket használnak. ábra.elsősorban a hidegmegmunkálási feladatok elvégzésére . Nézeti képe a 3. Fogasíves. A gép biztonságos. ábrán látható fiirésztárcsás darabolót. Ez utóbbi szintén dönthető. Kis műhelybe a kézi működtetésű javasolható.hajtókar.9. ábrán. A kovácsműhely gépei A melegalakító gépeken és berendezéseken kívül . amellyel rúdanyagok vá­ gását lehet elvégezni merőleges vagy ferde vágással. Fűrésztárcsás daraboló Műszaki adatok Géptípus Szerelvények vágható max.összekötő.

laposacélnál 90 x 14 mm. szögacélnál 60 x 7 mm. ábra. a vágható maximális lemezvastagság 10 mm.74 kW Méretek(HxSzxM):570x820x1785mm Tömeg kb.10. táblázat Köszörűgépek műszaki adatai Összehasonlító készülékjellemzők Csiszolótárcsa-átmérő: Csiszolótárcsa-szélességek: Csiszolótárcsa-furat: Szemcseméret: Teljesítményfelvétel: Névleges fordulatszám: A gép tömege: 175 mm 25 mm 32 mm 36 + 60 500 W 2840 ford.34. táblázat Fogasíves./perc 16. ábrán egy közepes teljesítményű oszlopos fúró­ gép nézeti képe és műszaki adatai láthatók.Műszaki adatok: Modell: RF-19 Fúrási teljesítmény: 28 mm Kinyúló rész: 250 mm Asztalméret: 420x470 mm Asztal-felfogófelület: 330 x 3800 mm Talplemezméretek: 330 x 360 mm Oszlopátmérő: 100 mm Szegnyeregátmérő: 55 mm Orsómenet: 120 mm Szerszámfelfogás az orsóban: MK3 Fokozat: 12 Orsófordulatszámok: 90-2150 min' Motorteljesítmény: 0. Kombinált kézi olló 3. Az olló saját tömege 108 kg.: 210 kg 3. Sok esetben ennél kisebb gép is megfelel.34. négyzetacélnál 20 mm. 3. Oszlopos fúrógép fogni.6 kg 48 .2 kg váltóáramú motorral 200 mm 25 mm 32 mm 36 + 60 550 W 2840 ford. ábra. ábra.33. A 3./perc 14. Kombinált lemezek és alakos szelvények vágására alkalmas kézi ollót ábrázol a 3.33.9. melynél a vágási hossz 170 mm. ha csak 16 mm átmérőig kell lyukat fúrni.3 kg 200 mm 25 mm 32 mm 36 + 60 700 W 2800 ford. A kézi ollókat stabil állványra kell lecsavarozni. Kettős köszörűgép 3. karos lemezollók műszaki adatai Tömeg: Befoglaló méret: Vágható lemez vtg: Vágható anyagszilárdáság: Vágási hossz: Vágóélek keménysége: Vágóélek szöge: 25 kg 120x440x260 2 mm 450 N/mm2 200 mm 54 + 2 HRc 5° 30 kg 120x560x340 2 mm 450 N/mm2 300 mm 54 + 2 HRc 5° 4ÜT j | 50 kg 120x700x340 2 mm 450 N/mm2 400 mm 54 + 2 HRc 5° A kovácsműhelybe javasolható asztali és osz­ loposfúrógépekben igen nagy a választék./perc 15.

11. professzionális gépet érdemes vásárolni még akkor is. ha az drágább. ábra. Ese­ tenként . 49 .35. A különféle kettős köszörűgé­ pek műszaki adatai a 3.a tartóssági követelmények miatt . mint a barkácsgép. szerszám­ élezéshez.11. olyan nagy a választék. A vevő a bőség zavarával küzd.A köszörűgépet csiszoláshoz. ívesítőberendezés 3. ábrán. az ezekkel történő hajlíthatóságot a 3. A díszműkovács a hajlításokat általá­ ban kézi ívesítéssel. Ez minden kisgépre igaz. használják. amelyeket a géppel együtt szállítanak. Itt az ív rádiuszát három gör­ gő alakítja ki. A műhelybe .10. táblázat foglalja össze. táblázat Hajlíthatóság ívesítő géppel GBR 666 Profil mm 1 • 60 x 10 70 x 12 30x30 35x30 30 50x50x4 40 x 40 x 3 1 Vi x 2 1%x2 45x6 45x6 40x6 45x6 60x40 60x40 Radius 700 500 300 400 300 2000 1500 800 300 500 600 350 300 400 600 Profil GBR 66 mm 80x10 1 Radius 600 25 200 210 210 2000 1500 600 400 500 200 250 400 300 250 400 600 - 1 * 1 80 x 16 35x35 40x30 40 60 x 60 x 4 60 x 40 x 4 50x4 40x3 2"x2 1% x 2 45x6 45x6 45x6 45x6 60x50 60 x 50 * • D • • D D 0 0 J L tH 3 C • O 0 L J H tC 3 * * • * * • • D o • • • • a • D D D J o o o o L J H 1C 3 * * * * * * • • L h H 3 C 1( = egyedi görgőkkel A műhelyben legszükségesebb kisgépek közül elsősorban a sarokcsiszoló említhető. mert csiszolásra. Kétféle berendezést ajánla­ nak. Ez a többfunkciós kézi kisgép ma már nélkülözhetetlen. Ilyen görgős ívesítőberendezés látható a 3. 3. Egyes alakos szelvények ívesítéséhez egyedi görgők szükségesek.csak márkás.35. melegen végzi. sorjázáshoz. darabolásra és polírozásra egyaránt használható. táblázatban lát­ hatók. lesarkításokhoz stb.célszerű gépi ívesítést végezni.főleg ha pontos ívméretre van szükség .

kis súlyú.A sarokcsiszolók teljesítménye 670.36. . Saját tömegük 1. sebességfokozatú fúrógépek 2.8 kg 115Nm/50Nm -/280 ford.20 UNF 1050 W / 5 7 0 W 3. 3. sebességfokozatú fúrógépek Összehasonlító készülékjellemzők Teljesítményfelvétel/leadott teljesítmény: A gép tömege: Forgatónyomaték.. 2. alacsony fordulatszámú sa­ rokcsiszolót beszerezni. alumínium/fa/acél: 900 W / 475 W 2. fürás/2. max.. amelyek más és más feladat­ ra alkalmasak (3.. felületének álla­ potától függően (darabolás./perc / 880 fordVperc B 16-os kúp 1150W/670W 4./perc / 'A" . A tárcsaátmérő 180.7 kg 50 Nm / 22 Nm 540 ford. sebességfokozat: Fúrótengely-csatlakozómenet: Szerszámbefogás: Fúrási tartomány. sebességfokozat.230 mm.5. alumínium/fa/acél: Fúrási tartomány.4./perc / 660 ford. sebességfokozat / 2.. sebességfokozat/2. a dara­ boláshoz külön állvány kapható. és 2./perc 380 ford.5 kg 30 Nm / 950 ford.. könnyen kezel­ hető. fordulatszámuk 6500. nagy fordulatszámú és egy nagyobb teljesítményű. Célszerű a műhelybe egy kisebb teljesítményű. Vannak normál./perc MK 2 .36.2600 W-ig változik.és két­ kezes típusok. sebességfokozatú fúrógépek 3. 11 000 ford. max../perc/1260 ford. 1. sebességfokozat.. Sarokcsiszoló és állványa 1. csiszolás.DIN 228 28 mm / 50 mm /23 mm 18 m m / 35 mm / 13 mm 20 mm / 32 mm /13 mm 20 mm / 40 mm / 16 mm 13 mm / 20 mm /8 mm - 50 . amelyet igen nagy válasz­ tékban lehet kapni a feladattól és a munka­ darab anyagminőségétől. ábra).12. 1. sebességfokozat. 1 sebességfokozat.3 kg közötti. polírozás). sebességfokozat: Fordulatszám. fúrás: Névleges fordulatszám jobbra forgásnál. 1. táblázat 1./perc / 640 ford.. A korszerű gépe­ ket rezgéscsillapítóval is ellátják./perc.. ábra.

A hosszmérést mm-beosztású acél mérősza­ laggal. Szögvonalzó Méret: 100-250 Imml 3. Méret: 150-300 Imm) 3. Mérőeszközök A tűzi mérősablon vagy kovácsmérce főleg kovácsolás közben alkalmas tájékoztató.40.2 sebességfoko­ zatú. (_r\rLTLÍUuC=2) tt^Z£===s> 3. Az acélvonalzók hossza 300..(3.38. Kapha­ tó sarokfúrógép és menetfúró is. inkább a stabilan lealapozott oszlopos fú­ rógéppel célszerű a lyukfúrásokat elvégez­ ni. ak­ kumulátorosfúrógépet használnak. Szögmérő 51 .39. 1150 W teljesítményfelvételű fúrógépek (3.. 3. ábra. az utóbbi 1000 mm hosszban is készül.. ablakrács beerősítése a tég­ la.10. ábra. Acélkörző f ~«0— . kapupánt.37. Acélkörző állítható ívvel Pengehossz Iv Imm] imm) 150 120 200 150 300 200 Szögbeosztás 0-180" 0-180' 0-180' 3. Az előbbi 150 mm. ábra. 1000 mm. itt is az 1000 W felet­ tiek ajánlhatók (pl..42.. hogy célszerű egyfunkciós kisgépekkel dolgozni. Külső szerelésnél.. mely átál­ lítható finomcsiszolásról durvacsiszolásra vagy polírozásra. Az előbbi rugóacélból.12. A kézi fúrógépeket 320. táblázat) ajánlhatók.. és szál­ lítanak hozzá mágneses fúróállványt is. 1500 W teljesítményfelvételű fúrógép is. \^ ábra. mert azok megbíz­ hatóbbak. ellenőrző mérésekre (3. Az ütvefúrókat külső' szerelésnél használják (pl. 1500 W telje­ sítmény felvételig gyártják. 900. . me­ lyekkel 013. Hilti). A műhelyben.023 mm-ig lehet lyukfúrá­ sokat végezni. ha nincs áramforrás.. Kovácsmércék f | Méret 150/6 Imm/inchl Alsó nóniusz: 1/20 Imm) Felső nóniusz: 1/128 {Inch) 3.. Tolómérő Méret: 200 Imm) 3.vagy betonfalba). Professzionális munkák végzésénél az 1.38. ha az elem mérete megengedi. Kapható 4 sebességfokoza­ tú.13. Méretei a 3. Fontos mérőeszköz a derékszögmérő.A kézi fúrógépeket elsősorban összesze­ relésnél és külső szerelésnél használják. amely készülhet sima vagy talpas kivitel­ ben. ábra) és hosszú csőrű kivitel. táblázatban láthatók.47. amellyel 032 mm-ig lehet fúrni. a pontosabb mérést hajlékony vagy merev acélvonalzóval végzik.. Ha na­ gyobb pontosságra van szükség. Gyakorlati ta­ pasztalat. az utóbbi krómozott acélból készül letompított éllel. Ebből kapható normál. ábra. ábra).37. Talán kivétel a 600 W-os GEX 150 turbóexcentrikus csiszoló.. ábra. a rozsda­ mentes acélból készült tolómérőt használ­ ják.

Jelölésre különböző mére­ tű és formájú rajztűket.A szögmérést állítha­ tó szögvonalzóval végzik (3. ábra). ábra).40. ábra). pontozókat lehet kapni. melynek egyik szára mm szárnyas csavarral rög­ 100x150 zíthető. Szögmérést az állítható lakatos szögmérővel célszerű végezni (3. 230 x 400 illetve állítható ívvel 280 x 500 készülnek (3.41. Derékszögmérő 3.42. táblázat . A körzők rugós 130x200 beállítású anyával és 160x250 finombeállítási lehe­ 175x300 tőséggel (3.13. ábra). Méret.39.

a túlhevítés. A meleganyag megmunkálása A2.1. és 900 °C felett a melegalakítás hatására könnyen leválik a felület­ ről. A jelenséget úgy lehet megakadályozni.. illetve sokszor teszik ki kovácsolási hőhatásnak. túl hosszú ideig vagy túl magas hőmérsékletre heví­ tik. 4. reve keletkezik. és bármilyen alakváltozás elvégezhető a törés veszélye nélkül. A kovácsolást csak akkor szabad elkezdeni. Az acél melegítésénél kezdetben csökken a nyújthatósága. Ha a kovácsdarabot túl gyorsan. az elégetés és a kén hatása. hogy az anyagot 700 °C-ig lassan hevítik. képlékenységéről maguk is meg tudják ezeket határozni. a keményebb gépacélt 1100 °C-on. 1. A darab felületén 0. Kovácsoláskor kialakuló nyomókúp: a) nyomókúp. Ökölszabály. a felület elszentelenedik.és fehérmeleg állapotban az acél teljesen kép­ lékeny. ha az anyag teljes keresztmetszetében átmelegedett.5 mm vastag lágy réteg keletkezik. A melegítés hibái A melegítés hibái: az elszéntelenedés. Az intenzív reveképződés 570 °C-on kezdődik.. ezért izzó állapotban kovácsolják. 250. b) rideg anyag törése a nyomókúp irányában. A szabványos acél kovácsolásánál megengedett hőfokhatárokat pontosan megadják a táblázatok. fejezetben említettük. hogy az acél és a legtöbb fém magas hőmérsékleten képlékeny. illetve a nyúlás. ezért nem szabad kékmeleg állapotban kovácsolni. ami kb. a vörösmeleg elérése után sárga. Az acél felületén a kovácsoláskor oxidréteg. c) a szemcsefinomodás lefolyása 53 . Ezt a réteget csak forgácsolással lehet eltávo­ lítani. Az ebből keletkező leégési veszteség kb.. Megmunkálás.1. a szerszámacélt 1000 °C-on kovácsolják. ábra.5. A gyakorlott mesterek azonban az acél melegítési színéről. hogy az ötvözetlen acélt 1200 °C-on. További melegítésre kezdetben rohamosan emelkedik a hőmérséklet.. 3%.4.300 °C-on a legalacsonyabb. gyártástechnológia 4. akkor a hevítés során a felület bizo­ nyos mélységéig a széntartalom csökken.

. ridegek lesz­ nek. Az ütés nagysága nemcsak a kalapács súlyától.1. ábra). és az acél vörösizzó álla­ potban vöröstörékennyé válik. a tűzzel együtt felemelve lehet az izzási színt megállapítani. minőségjavulás jön létre. az acél hidegtörékeny. Ha a kalapács talpával ütjük az acélt. ezért szálirányban nő a szilárdsága. mert így jól tartja a meleget. így az elszéntelenedés veszélye kisebb. Kaphatók automatikus hőfokszabályozással ellátott berendezések is. Ezért a koksz és a kovácsszén kéntartalma minél kisebb legyen. kokszban lévő kén egymással kémiai reakcióba lép. E művelet során a kovácsdarab hossza nő. A kén az acél kovácsolhatóságát és szilárdságát rontja. Az előbbinél az anya­ got izzó parázsba kell helyezni úgy. hőkezeléssel. hanem lapáttal. sebességétől és alakjától függ. illetve melegtörékeny lesz.1. oxigén hatol a kristályok közé. a könnyű kalapácsé a felszínére hat.. ugyanakkor a keresztmetszete csökken. ennek eredmé­ nyeképpen szemcsefinomítás. megfelelő átkovácsolással a hiba kijavítható. ami csökkenti a szemcsék közötti kohéziót. törékenyek. A melegmegmunkálással a szakirodalom széleskörűen foglalkozik [6]. A kovácstűzben az acélban lévő vas és a kovácsszénben. Az ütések hatása Kovácsoláskor az ütőerő hatására a kristályok közel 45°-os irányban nyomják egymást. A tüzet mindig a szélén kell locsolni. vagy magasabb hőmérséklet­ nek teszik ki. Ezért az előkovácsolást nehéz kalapáccsal vagy kovácsológéppel. hogy az anyagot a meleg egyenletesen érje. Vigyázni kell. oxigénhiány keletkezik. ezért mindig a széléről kell az előmelegített szenet az anyagra tenni. ennek következménye a nyomókúp kialakulása. a szemcsék eldurvulnak. és a kovácstűzbe csak a kén kiégése után tegyük a kovácsdarabot. Ezt nevezik túlhevítésnek. Nyújtás A nyújtás a képlékeny szabadalakító kovácsolás leggyakoribb művelete. hanem az ütés sebességétől is függ. hogy azzal mindig be legyen fedve. a szemcsék közötti kohézió megszűnik.hogy teljes keresztmetszetében átmelegedjen. hogy négyszög keresztmetszetű anyagból kör alakút kell kovácsolni. Ha ez nem nagy mértékű. A nehéz kalapács ütése a munkadarab magjába. négyszög-. Nyújtó kovácsolásnál az acél még szálas szövetelrendezést is kap. 4. hogy a friss szén az izzó acéllal ne kerüljön érintkezésbe. az anyag elég. Ha az anyagot a szükségesnél hosszabb ideig melegítik. így kovácso­ lásra alkalmatlan. Jó átkovácsoláskor az anyagban a nyomókúpok összeérnek. az ütés az A felületen oszlik el. amelyet a mun­ kadarab hossztengelyére merőleges ütéssekkel végeznek. a készre kovácsolást pedig könnyű kalapáccsal végzik. Ha az acélt jóval 1200 °C fölé hevítik. Ellenőrzéskor nem szabad az acélt kihúz­ ni a tűzből. hogy lassan égjen és összesüljön. Nyújtáskor a képlékeny anyag folyása a kalapács súlyától. Nyújtáskor a keresztmetszet alakja legtöbbször nem változik. majd 1000. A kovácstűz és kezelése A munkadarab melegítését kovácstűzben vagy kemencében végzik.vagy laposacél marad. 1250 °C-ig gyorsan hevítik.2a ábra). A törések a nyomókúp mentén történnek (4. az Fk erővel lecsapó kalapács négy irányban okoz elmozdulást az anyagban (4. vasszulfid keletkezik.1. Kemencében történő melegítésnél figyelni kell a fokozatos hőfokbeállításra és arra. előfordul azonban. a behatolás 54 . kör.

F0 . ábra. ábra. b) keresztkalapács fokával. b) második ütem /X 55 . K . a behatolási mélység pedig na­ gyobb.4. B .kovácsdarab. akkor a nyújtást keresztkalapáccsal vagy nyújtó rátétkalapáccsal végzi (4. az érintkezési felü­ let kisebb.5. Rövid darab nyújtása a) első ütem.nyújtókalapács. Fk . A nyújtást a kovács: . az anyag két irányban nyúlik. Ü . Egyoldali nyújtás esetén az anyagfolyást a szerszám egy ol- 4.üllő­ szarv 4.ráverő segítségével vagy . Fü .kalapács.gépi úton végzi. ábra. A nyújtás lehet egyoldali vagy 180°-os forgatással kétoldali.2.üllőbetét.kalapács ütőereje. ábra.3.6. ábra. Gyűrű nyújtás­ tágítása az üllő szarván K . .ütött felület 4.3.7. Nyújtás a) kalapács talpával. Nyújtás az üllőn nyújtó rátétkalapáccsal 4. A . Ha a kovács egy ráverővel dolgozik.üllő V//JW//A* 4.2b ábra).kicsi. K . ábra). Kétoldali nyújtás a) helyes. Ha a kalapács fokával ütjük a mun­ kadarabot (4.egyedül.üllő ellentartó ere­ je.kalapács ütőereje. Nyújtás az üllő élén 4. Ü . b) hibás .üllő ellentartó ereje. ábra.

dalról való behatolásával érik el. Trappenkamp 56 . 4. Figyelni kell. ábra).7. Tervezte: Alfréd Schmidt. szakadás keletkezhet az anyagban. hogy a kalapács foka és az üllőbetét tengelye egy vonalba essen (4. ez élesebb. Nyújtóbetétek gépi Gyűrű vagy karika nyújtását a nyújtókalapács fokával kalapácshoz az üllő szarván végzik (4. A kovács gyakran az üllő élén nyújt.9. Figyelni kell. ábra. ábra).6. ábrán lévő alkotáson a nyújtási műveletek jól felismerhetők.5. ábra. kitöltés 25 x 10 mm laposvas. ábra).8. mert ellenkező esetben repe­ dés.és medvebetétek. közben a felső üllőbe­ tét nyújtó ütéseket ad úgy. c-d irányban végzik. A nyújtandó darabot az üllőn a-b irányban tolják-húzzák.9. Az ábrán látható betétek között a nyújtást az a-b irányban. Két oldalról való nyújtás esetén a nyújtóhatás erősebb. majd a másik oldalra mennek. hogy az üté­ sek nagysága egyenletes legyen. ábrán lát­ ható. A nyújtás ekkor lesz egyenletes. Keret 30 x 20 mm laposvas. megnyújtják és leszorítják. Gépi kovácsolásnál nyújtóbetéteket használnak (4. és a nyújtott részt megfogva a másik oldalt is megnyújtják. A gépi nyújtáshoz készülnek összetett üllő. ábra). mint a kalapács foka (4. 4. A 4.4.8. A nyers darabot az egyik oldalon fogóval fogják. és a rátétszerszám jól felfe­ küdjön. míg a simítást és egyengetést a hosszabb. hogy az egyik ütés a másikat részben fedi. Négyszögszelvény­ nél a munkadarabot ütésenként 90°-kal elforgatják. Rácsos ajtó. amelyeken a nyújtás és a simítás is elvégezhe­ tő. Rövid darab nyújtása gépi kalapácson a 4.

majd éle­ it kissé visszakovácsolják.10. és csak azután szélesít. ábra). A kovács először nyújt. A munkadarab szélesítését középről kezdik. b) oldalnézet. Szélesítés a kalapács fokával a) felülnézet... c) keresztkalapács Szélesítés A szélesítés a nyújtás azon változata.10. amellyel a magasság csökkentésével a darab szélessé­ gét növelik A szélesítést egyoldali nyújtással végzik. és az ütésekkel a 4. ábra szerint kifelé haladnak.d) a levél kialakításának munkafázisai 57 .11.Szélesedés iránya 4. majd gondosan simít (4. A durván kialakított darabot nyeles simítóval az üllőn kisimítják. ábra. ábra. Szélesítéssel kialakított levél a). 4.11.

15. ábra. ábra).1. A darabot forgatni kell.12.erő. ábra.Élezés A kéziszerszámok egy része. ábra szem­ lélteti.13. kúpban). Ek . A hegyezés — • I a:b > a:b > 1:3. F2 . mert ha túlhevül. A kalapács talpán. Ha négy­ zet keresztmetszetű anyagot hegyeznek. S .15. zömítés A duzzasztásnál a munkadarab egy vagy több helyén történik a zömítés.5 í*i -Q i in VII -Q -o • 1 t / < 0 •4 . ábra szerint az anyag középső része megvastagodik. ábra).2. ez könnyen megtörténhet. és a kalapács talpa az üllő síkjával párhuza­ mos legyen. hideg­ vágók.nagy alakítási ellenállás nál az ábrán lévő arányokat be kell tartani.kis alakítási ellenállás. Az erők alakulása duzzasztáskor Ft . A duzzasztáskor keletkező erőket a 4. b)-c) az alap és magasság aránya 4. daraboló-nyújtó kalapácsok. hogy a rúd alakú anyag az üllőre merőle­ gesen álljon. Fontos.ellenerő. valamint az üllő felületén ugyanis súrlódási ellenállás lép fel.súrló­ dás. hogy újramelegítéskor az elkészült csúcs ne törjön le. minden ütés után az anyagot 90°-kal elfordítják (4. A kézikalapács talpával két oldalról végzik az izzó anyag hosszirányában. nyeles vágók élezéssel készülnek Élezéskor a darab kétoldali nyúj­ tást kap melegen. 4.14. amit növel a kalapács és az üllő hűtőhatása is. . hogy az esetleges görbeségek kiegyenlítődjenek. Hegyezés Hegyezéskor a nyújtás következtében az anyag kereszt­ metszete csúcsban végződik (gúlában.12. a vésők. mert az ütések hatására a rúd kihajlik. mert ezen a részen a legkisebb a darab ellenállása.14.13. Vigyázni kell. A duzzasztás-zömítés magassági határai a) duzzasztás-zömítés. ábra. így pl. A felületeket minden oldalon még melegen simítani kell (4. Az élezés 4. Hosszabb darabal bl L 4. hossza nő. Duzzasztáshoz az anyag teljes hosszát vagy csak egy részét kell felmelegíteni. Duzzasztás. Az ütések hatására a 4. Zömítésnél az anyag hosszát csökkentik a nagyobb keresztmetszet elérése érdekében.° 1 0 ' 4. keresztmetszete az élig csökken. E .

19.18. ábrán. hajlításhoz. Í6.1. nyakalás Lépcsőzésnél az anyag vastagsága átmenet nélkül csök­ ken. d) a fej kialakítása rátétszer­ számmal °'V///77/7/Y///777/7 bl £ 77777777777777/ 3^ 50 4.17. A duzzasztás lehet egy.vagy kétoldalú (4.20. vagy hosszabb és nehezebb anyag esetén . ábra). Egy­ oldali duzzasztásra akkor kerül sor. Fej zömítése há­ rom ütemben a) kiinduló szálanyag.fi i lill'll 4. ábra.17. csak az adott szakaszt hevítik fel (pl. és a darab hosszabb vagy széle­ sebb lesz. nyakaiásnál az anyagot minden oldalról lépcső­ zik. Rövid kovácsdarab végének duzzasztása a) üllőn. lyukasztáshoz). A laposacél könnyen kihajlik. ábrán látható. Hosszú kovácsdarab végének duz­ zasztása üllőn A duzzasztás lehet a kovácsdarab végén vagy a két vége között. ábra).18.19. A lépcsőzés lehet a kovácsdarab végén vagy köze­ pén. Az előbbi esetben vagy kalapáccsal (esetleg ráverő se­ gítségével) a 4.és négyszögszelvények jól duzzaszthatók. ábra. hogy lépcső keletkezik.kihasználva a rúd saját tömegét . Lépcsőzéssel és nyújtással készült elemek láthatók a 4. ha a hajlítás után éles sarokra van szükség. Lépcsőzés. A fej zömítése a 4.16. A kör. c) a fej ellapítása. de a szélesedést mindig vissza kell kovácsolni.kézzel végzik a duzzasztást (4. ábra szerint. ábra. Duzzasztás a munkadarab közepén a) kétoldali. Ha az elem két vége között kell duzzasztani.3. b) előzömítés. b) satuban 4. 4. Lépcsőzéskor a felület egy részét úgy kovácsolják. ábra. mint a kiinduló méret volt. b) egyoldali . Az anyagban lévő erővo- oo dl a) bl c) 4.

amely szemben dolgozik az alsó résszel. melynek olyan négyszögletes csapja van. A levékonyított csaprészt alsó és felső segédsüllyesztékkel oldják meg.22. és a be­ metszés is végezhető két oldalról. ábra szemlélteti. A csaprész közép­ vonalának egybe kell esni a kiinduló anyag középvonalával. Megkü­ lönböztetnek továbbá bemetszés nélküli és bemetszéses lépcsőzést. négyszög. Seregi György alkotása. ábra). a felső rész a nyeles henger. A körszel­ vényt verő üllőbetét és nyeles hengerverő a a különféle üllőbetétek a 4.22.4.. Ez utóbbi a nyakalás (nyakképzés). Az anyag folyása lépcsőzéskor SZ . A csap lehet lapos.20. A bemetszésnél az élek élesek (4. Lehet készíteni be­ metszés nélkül kétoldali lépcsőzést.és négyoldali. Lépcsőzések a) egyoldali.nyújtás 15 t- £- ii T7T lil -4Í r 4. négyszög vagy kör keresztmetszetű. A lépcsőzés lehet egy-. b) kétoldali. két.21. NY .vagy hatszögverő.24. ábra. A csapoknál is képeznek minden oldal­ ról kialakított lépcsőket. c) négyoldali.szélesedés. Lépcsőzéssel és nyújtással készült elemek a váci kálváriakápolna főbejárati kapuján. ami illesz­ kedik az üllő üregébe. Az alsó az üllőbetét. szés nalak változását (sűrűsödését) a 4. 2001 F F F 4. .21.

90°-os kézi szabadalakító hajlításnál az üllő élén előhajlítást végeznek. A hajlított keresztmetszet külső oldalán húzófeszültség ébred. g) hatszögverő üllőbetét g) 4.25. minél kisebb a hajlítás a szöge és minél nagyobb a keresztmetszet h magassága. A középső (semleges) szál hossza nem változik. majd a rúd végét vízben lehűtik.és a köracél keresztmetszetének változása látható. A 4. a lapos. minél kisebb a hajlítás r sugara.26. 61 . készülékben vagy süllyesztékben. d) lyukasztó-tágító üllőbetét. tehát itt zömítés jön létre (4. Körszelvényt verő üllőbetét és nyeles hengerverő a) a körszelvényt kialakító alsó rész (hengerverő űllőbetét). Igény. a belső szálon nyomófeszültség keletkezik. minek következtében itt megnyúlás. Ullőbetétek a) simító üllőbetét. majd az élén éles sarkúra kovácsolják (4. A szaggatott vonal a hajlítás utáni keresztmetszetet szemlélteti. f) négyszögverő ül­ lőbetét. b) a két szerszámfél. hogy a keresztmetszet a hajlításnál ne legyen gyengébb. ábra). 23. c) összezárt szerszámfelek középen az alakítandó köracéllal. A keresztmetszet alakja annál jobban változik. A hajlítás lehet kézi vagy gépi. ábra.4 Hajlítás A hajlítás során az anyag tengelyvonalát megfelelő görbületi sugárral a kívánt irányba megváltoztatjuk. ábra). áöra.25c ábrán a négyszög-. d) körszelvény vállazása nyeles szerszámmal. b) nyújtó üllő­ betét...n ír 4. mint a munkadarab egyenes részén.üllő 0Í bl MM 4. e) 0 10.14 mm köracélnyújtó-gömbölyítő üllőbetét. c) hornyoló-vágó üllőbetét. A művelet elvégzéséhez általában csak a hajlítás környékét melegítik fel. Ü . végezhető szabadon.24. A semleges vonalban nincs alakváltozás. a hajlítási metszetnél az üllőn felduzzasztják.1.

ony . Négyzetvas 90°-os hajlítása a) kész munkadarab.nyújtott. ábra. Hajlításkor fellépő feszültségek és alakváltozások oh .húzófeszültség. D .26.c) a hajlítás munkafázisai :T^ .25. e) készre kovácsolás 4. c) hűtés. NY . ábra.duzzasztott sigavonal hajlítása üllőbetéttel 4.nyomófeszültség.28. ábra. Csigavonal hajlítása tüskével . d) duzzasztás. b) előkovácsolás.4.

felső végét pedig a nyíl irányá­ ba elfordítjuk (megcsavarjuk). -c •C hossza nem változik. 4. letkezik. henger) talpát befog­ juk.30.különösen a történeti stílusú alkotásoknál .32.29. sablonokban végzik. ábra) használnak. A kézi munkánál íves üllő­ betétet (4. Dupla körszarvú csigaelemekből készült csillár részlete. ábra. a) henger alkotójának változása. Csavarás Ha egy rúd (pl. ábra. A kezdő ívet az üllőn kovácsolják (4. hajlítószerszámot.5. 1999 4. Sajnos ezt ma már készen kapható készülékekben.28. •~ií* ról/Zj-re csökken.31. Csavaráskor a aj 1 i külső szálakban húzófeszültség ke­ Ir ^ Néál 4. vagy S*** a henger megrövidül. A csavarást kézifogó segítségével b) laposvas rövidülése csavaráskor -A 63 . ábrán látható alkotás. A 4.2 3 4. 4. Csigavonal hajlítása az üllőn Gyakori motívuma a művészi kovácsolásnak . a rúd belső részeiben pedig Laposacél csavarása nyomás lép fel. A súlyponti tengely Ja.a csigavonalú díszítőelem. ábra). ábra. ábra a laposvas csavará­ A csavarás szemléltetése sát mutatja melegen. DOÖÖO^CX ábra).31. ábra. tüskét (4. ábra). Ezt a tényt Wr a darab nyers hosszának megállapí­ tásánál figyelembe kell venni (4. Hajlított elemek alkal­ mazásával készült a 4. kovácssatuban.1. a hen­ ger alkotója meghosszabodik. minek eredménye­ kovácssatuban képpen az anyag rövidül.32. Készítette: Papp Pál.30. A magassága h.29.27.

30 x 10 mm-es laposvas melegen. ék alakú nyeles vágószerszámra mért kalapácsütésekkel darabolj ák. ábra). Levágás.4. Ettől függetlenül előfordul még a melegen tör­ ténő darabolás is. darabolás A nyersanyag szükséges hosszának meg­ állapítása után a kovácsolást megelőző művelet a darab levágása. darabolása. Egyoldalú darabolásnál .1.33. c) spirálalakban végzik. Négyszög.34. bemetszett és bemetszés nélküli rúd csavarási képe a 4. b) bemetszett négyszögacél. áb­ rán. b) üllőbetéttel két oldalról . amikor a kovácsolási hőmérsékletre felhevített anyagot az üllő élén. fűrészgéppel vagy éppen a sarokcsi­ szoló vágókorongjával végzik. körtárcsás darabolóval. illetve spirálalakra a 4. ábra.főleg vastag anyagoknál — az ék alakú vágó miatt ferde 4. ábra. annál kisebb méretű anyag hidegen is elcsavarható. négy köracél elemből kialakított rúd alsó végének összekovácsolása és megcsavarása tömör.6. d) különféle bemetszések csava­ rás előtt 4.35.35. Ma­ napság ezt hidegen. b) tömören. Darabolási művelet nveles vágóval. 4.33.34. ábrán látható. c) négyszögacél. Kb. Elemekből álló rúd csavarása a) elemek végének összekovácsolása. vagy két ol­ dalról üllőbetéttel és nyeles vágóval vég­ zik a műveletet (4. Négyszög rudak csavarási képe a) négyzetacél.

3 1 o l 11 i 0.és köracél melegvágása a) kétoldali vágás.37. M . Négyzet. b)-c) nyeles hidegvágók.vagy négyoldali melegvágást alkalmaznak a 4. három.szakító I síkú vágófelület keletkezik.36.33 a i o r i | 4. ezért ilyenkor két-.67 a 0. Y d) g) h) 4. c) négyoldali vágás. ábra. A nyeles kézi vágók és az éles bemetszésre alkalmas kézi és gépi vágószerszámok a 4.37. ábra. ábrán láthatók. Vágószerszámok a) nyeles melegvágó. SZ .36.f il o II D 1 1 i ^^•. b) háromoldali vágás.^^^-íS'Vsss^ 0. d)-e)-f) kézi kovácsolás vágói. ábra szerint. A féloldalas vágóval bemetszéskor dolgoznak.melegvágó. g)-h) gépi kovácsolás vágói 65 *m •• i .

Hasítással készült díszítőelemek.38. a) -b) -c) -d) műveleti sorrend üS*» .. ábra.a) . i1 1 í 1 a) W ili ií 66 1 1 4.

7. majd tovább alakítják. 4. Ez elkerülhe­ tő. ábra. szétnyitják. a 4. ha a munkadarab vé­ gét. A 4. Hasítás Hasításkor az anyag egyik végét hosszirányban. hogy a satuba befogott anyagot több helyen vésővel vagy hideg-meleg vágóval hasítják. ábrán hasítás utáni műveletek. ha a hasíték íves. Közbenső hasítással végzett díszítőelemek kialakítását mutatja a 4.40.4. reped. a vá­ gószerszám éle is az le­ gyen.38.39. vörösmelegre felhevítik. Ha a hasítás egyenes. az anyag nem reped tovább. a vágóéi is olyan legyen. Az üllőn tör­ ténő hasításkor célszerű a darab alá vékony acélla­ pot (kármentőt) tenni. ahonnan a hasítás kiindul. Hidegen végzett hasításkor az anyag a szál végén könnyen törik. Ha a hasí­ tás végén befúrnak.1. rendszerint ék alakú nyeles vágóval az üllőn bevágják.39. ábrán hasítással készült ajtópánt látható. ábra. A hasítás utáni műveletek munkafázisai 67 . hajlítják A művelet során az anyag térfogata nem csökken. Gyakran előfordul. hogy a nyeles vágó éle a kemény üllő felületén ne meg.

az anyag szilárdsága nem változik (4. négyszög.41. 4. a keresztmetszet nem gyengül. hanem inkább tömörül. d) rákovácsolás. ovális alakú áttö­ rése.40. a kovácsdarab kör. b) tágítás. átdugás 68 . c) tágítás végső alakra.1. ábra). Az erővonalak alakulása lyukasztásnál a) duzzasztás. ábra. ábra. A fúrással ellentétben a meleg munkadarabot nem kell lehűteni.8. behasítás keskeny nyeles vágóval. Egyszerű szerszámmal elvégezhető. Lyukasztás A lyukasztás képlékenyalakítási művelet. és miközben a lyuk kialakul. az anyag szálas szerkezete nem szakad meg.41. Hasítással készült ajtópánt 4.4.

Meleglyukasztással a nehezen fúrható kemény acélnál is könnyen elvégezhető a művelet. A meleglyukasztás folyamata a 4.42. ábrán látható. A b ábra szerint az F jelű erő (kalapácsütés) hatására a lyukasz­ tó csak a vastagság 3A részéig hatoljon be, mert ha a darab alatt nincs lyukasztógyűrű, akkor a lyuk eltorzulhat. A d ábrán látható a lyukasztógyűrű, a kieső hulladék csak %-e az anyagvastagságnak. Az utolsó ütés legyen gyengébb, ez védi a nyeles lyukasztót a sé­ rüléstől. Ha a kész lyuk majdnem olyan szé­ les, mint az alapanyag, akkor előbb szélesí­ teni (duzzasztani) kell, aztán lyukasztani, majd a kívánt méretre tágítani.

4.42. ábra. A meleglyukasztás elve D - duzzasztás; H - hulladék; GY - lyukasztógyűrű

4.43. ábra. A lyukasztás műveletei: a) nyeles vágóval; b) tágítóvésővel

Mívesebb lyuk készítésénél (lásd 4.41. ábra) a műveletek sorrendje az alábbi: 1. izzítás, 2. behasítás keskeny lapos, nyeles vágóval, 3. tágítás kerek lyukasztóval (tüskével), 4. tágítás végleges alakú nyeles lyukasztóval (négyszög, ovális, félkör stb.), 5. az anyag rákovácsolása. Egymást keresztező rácspálcáknál gyakran alkalmazzák a 4.43. ábrán bemutatott megoldást, amikor az egyik irányú adott távolságra kilyukasztott elemeken átfűzik a másik irányú pálcákat. 4.1.9 Kovácshegesztés A tűzi vagy kovácshegesztést még ma is alkalmazzák a kovács iparművészek, bár jelentő­ sége a kézi elektromos hegesztés elterjedése óta csökkent. Ezzel a módszerrel nem oldha­ tó kötés jön létre. A kovácshegesztés az anyag képlékeny állapotában történik. Ehhez a hegesztéshez előkészített anyag végeit 850 °C -ra teljes mélységében felmelegítik, majd erről gyorsan felhevítik 1350 °C-ra, amely a tűzi hegesztés hőmérséklete. A tűzből kivéve apró csillagszerű szikrák válnak ki a darabból. A hegesztendő felületnek fémtisztának 69

4.44. Tűzi hegesztések a) tompahegesztés; b) átlapolt hegesztés; c) farkasfoghegesztés; d) átlapolt duzzasztott; e) duzzasztás; f) lapítás és összekovácsolás

kell lennie, ezért azt be kell szórni hegesz­ tőporral, ami megakadályozza az oxidálást, a reveképződést. Ekkor újabb szikrakép­ ződés keletkezik, az anyag tésztaszerű kép­ lékeny állapotba kerül, majd a nyomóüté­ sek hatására az atomok egyesülnek, a kohézió létrejön. Segédanyagként a borax, a kvarchomok, a hegesztőpor és ezek fon­ tos része, a kovasav használatos. A tűzi he­ gesztés minősége függ az anyag széntar­ talmától, amelynek 0,3% alatt kell lenni. Mn-nal ötvözött anyagok e fölötti széntar­ talom mellett is jól hegednek. A 4.44. ábra a tűzi hegesztés különféle módjait szemlélteti. Az e, / ábrán látható módon előkészített darabokat világossár­ gára izzítják addig, amíg szikrázni nem kezdenek. Ekkor a tűzben felfelé fordítják, rászórják a hegesztőport, s ha az megolvadt

4.45. ábra. A farkasfoghegesztés műveletei a) duzzasztás; b) bevágás; c) hasítás; d) összekovácsolás

és szikrázni kezd, azaz fehérmeleg, kiveszik a tűzből, az üllőhöz ütik, hogy a reve és a salak kifröccsenjen. Ezután a hegesztendő felületeket pontosan egymásra illesztik, majd az üllőn kézikalapáccsal, rövid, gyors és erős ütésekkel a végeket egyesítik. Ha a végek jól összehegedtek, kétkezi kalapáccsal, rövid, gyors és erős ütésekkel méretre és alakra kovácsolják, miközben az összehegedt darabot ütésenként forgatják. Végül simítókalapáccsal a hegesztés helyét még melegen elsimítják. Mindezt lehetőleg egyetlen melegí­ téssel célszerű elvégezni. A farkasfogas hegesztés műveletei a 4.45. ábrán láthatók. 4.1.10. Simítás, egyengetés A kalapács talpa ütés után mélyedéseket, horpadásokat hagy hátra, a kalapált felület durva, egyenlőtlen lesz. Van, amikor ezt a felületet készítője meg kívánja mutatni, sőt ha szépen, rusztikusán van elkészítve, kiemelni. Többnyire azonban sima, egyenletes felület szükséges. Simítani a kovácsolásnál alacsonyabb hőmérsékleten kell: 600...800 °C-on. Erre sokszor a kovácsolás befejező művelete alkalmas. Újramelegítéskor csak az anyag felületét szükséges a simítási hőmérsékletre hevíteni. 70

A kovácsdarab simítása az üllő lapján tör­ ténik nyeles simítóval és ráverőkalapáccsal (4.46. ábra). A szükséges ütés nagysága függ a felületi durvaságoktól, az anyag hőmérsék­ letétől és a nyeles simító felületének méreté­ től, ami a fajlagos nyomás nagyságát hatá­ rozza meg. Legömbölyített élű simítót kell használni. Az ütések után a levált revét gon­ dosan el kell távolítani az üllő lapjáról és a nyeles simító alól, mert a szennyeződés be­ verődik a felületbe. Nyújtott, lépcsőzött csapok kör, négy­ szög, hatszög stb. alakú keresztmetszetét 4.46. ábra. Simítás célszerű a megfelelő üregű üllőbetét és F-kovácsolóerő; Fü-ellenerő; Ü-üllő; nyeles verő felső része között simítani. A K-ráverőkalapács; S~nyeles simító; M-munkadarab kör keresztmetszetű anyagot simításkor for­ gatni kell, hogy alakját megtartsa. Szálanyagok, lemezek egyengetését méretüktől és görbeségüktől függően az üllő lapján vagy a sima, merev egyengetőlapon végzik. 4.1.11. Süllyesztékes vagy ódorkovácsolás Azonos, nagy darabszámú ko­ vácsdarabok előállítása gaz­ daságosan odorban, illetve süllyesztékben történik. Ilyen­ kor az izzó, méretes anyagot az előre kimunkált odorba, szer­ számba (süllyesztékbe) verik, il­ letve sajtolják. Ez utóbbit (és az egész eljárást) főleg az ipari ková­ csolásnál használják. Díszítőele­ meknél, ismétlődő alkatrészeknél a kovács iparművészek is alkal­ 4.47. ábra. Kovácsolás odorban mazzák az eljárást (4.47. ábra). a) makkfej; b) makkcsésze Megkülönböztetnek egy- és kétrészű ódort. Az alsó rész üllőbetétként működik, a felsőt nyéllel látják el. Vannak ún. beveroodorok, amelyek csak alsó részből állnak. Ezekbe kalapáccsal verik be az anyagot, majd lesimítják. A kézi odorokat szerszámacélból készítik. Úgy is készíthető, hogy az alsó és felső részt izzó állapotban egy kész mintára ráverik. Ezzel biztosítják, hogy a felső és az alsó rész pontosan illeszkedjen. Az ódort drótkefével jól ki kell tisztítani, majd beolajozni, hogy a munkadarab ne ragadjon be. A munkadarabot esetenként előkovácsol­ ják, és fehérizzó állapotban helyezik az odorba. 4.1.12. A melegalakító szerszámok hőkezelése A süllyesztékeket (odorokat), valamint a kovácsológépek medvebetéteit (felső szerszám­ rész) és üllőbetéteit (alsó szerszámrész) melegalakító szerszámacélból készítik.

71

5/ 2 Berendezés villamos fűtésű kamrás kemence olajkád mosókád villamos fűtésű kamrás kemence EA20 edzőolaj Db adag Készülék Megjegyzés 550 72 . 12 idő.R m = 1200. 1400 MPa A 8 12 16 800 600 400 200 V A -_ .°C 1060 1020 1040 850 830-870 850-900 600 550 550 500 500 levegő + + + + HB = Brinell-keménység H R C = Rockwell-keménység 4.. 100 kg Vázlat \iooo I 800 200 tt too % <J 600 í /J __ Előkészítés: 400 x 340 x 140 mm méretű izzítóládában kokszszemcsében Minőségi előírás Szakítószilárdság.4.2. süllyesztek Anyag NK Munkamenet Darab­ szám Í1200 táblázat Méret 300 x 240 x 220 Tömeg. °C 600 850 850 850 60 85 550 Idő. . Műveleti utasítás süllyesztek hőkezelésére A művelet megnevezése: hőkezelés A munkadarab megnevezése. jellemző adatok Sor­ szám Művelet Előmelegítés Hevítés Hőmérséklet­ átvétel Hőn tartás Hűtés olajban Mosás Hevítés Hőn tartás Hűtés levegőn Hőmérsék­ let. t. M e l e g a l a k í t ó szerszámacél adatai Az anyagminőség jele MSZ 4352 W3 KI 3 K14 NK NK2 DIN 17350-80/EN/ X3WOV5-3 X40CrMoV5-l X32CrMoV3-3 55NiCrMoV6 56NiCrMoV7 Az acél keménysége lágyított állapotban HB< 235 235 229 241 248 edzett (és megeresztett) állapotban HRC> (47) (50) (48) (42) (41) Edzési Megeresztési olaj + + + + + Hűtőközeg sófürdő + táblázat hőmérséklet.. v z ^ -. h 6 3 3 0. h A művelet tagozódása..1.

táblázat tartalmazza. Megmunkálás meleg és hideg állapotban 4.1. egyenletes szemcsézetű. A 4. táblázat egy.2. valamint a DIN EN szerinti jelölését. a hőkezeléskor előírt keménységét és hőmérsékletét a 4. szilárd. vágók) ötvözetlen szerszámacélból készítik.A szerszámacélnak az MSZ. A nemesítéssel finom szövetű.2.1. majd 200-350 °C-ra felmelegítik (megeresztik). Ilyen anyagok az alábbiak: MSZ 4354-82 S71 S81 S101 DIN 17350-80-/EN/ C70W1 C80W1 C105W1 Hőkezelésüket a műhelyben is el lehet végezni: először a vörösizzóra felhevített acélt vízben lehűtik (edzik). A hőkezelést edzéssel és megeresztéssel végzik. így kemény és viszonylag rugalmas anyagot kapnak. Ma már ezek­ nek a nemesített szerszámbetéteknek nagy része készen is megvásárolható. de nem rideg anyagot hoznak létre. A kéziszerszámokat (vésők. Természetesen az ehhez szükséges kemence a kovácsműhelyben nem áll rendelkezésre.2. 4. az iparban használatos süllyesztek hőkezelésének műveleti utasí­ tását mutatja be. lyukasztók. Faragás 73 . ezért a munkadarabot hőkezelő műhelyben kell nemesíteni. Ezt a műveletsort hívják nemesítésnek.

amely lehet üllő. levelek. ábrán domborítókalapácsok és szerszámok láthatók. A pávafejet készítette: Lehoczky János és Seregi György 74 . rokokó stílusú kilincs. A Gresham-palota helyreállított kapújának részlete. 1. e fölött meleg elődomborítás után végzik a hidegdomborítást. az anyagot kilágyítják. Domborítást alkalmaznak díszítőelemek..vagy satubetét. 2000 4.49.5 mm vastagságig csak hidegen. ábra. Mindezt egy alapzaton végzik. Domborított.2.57a ábra. üllő. keményfa tuskó. A 4. Ha az ütésektől a lemez rideggé válik. 4. erezett. valamint dombormű­ vek és szobrok készítésénél. ólomlap vagy domborítógitt.51.4. szirmok stb. Domborítás Domborításkor a vékony fémlemezt különféle speciálisan kialakított kalapáccsal (domborítókalapáccsal) munkálják meg.2. Készítette: Papp Pál.

ábrán erezőszerszámok. Kidomborított erezés a) az ér keresztmetszete. mert plasztikus fény.51a ábra domborított díszítőelemeket mutat be.53.3.53. ábra a levél készítésének munkafázisait ábrázolja. 3 mm vastagságig hidegen.3. a 4. 2. h. Az ömlesztéshez szükséges hőmérsékletet elő lehet állítani éghető gázok elegyének elégetésével vagy villamos árammal. gipszből. hogy az összekapcsolandó fémrészeket a tervezett kötés környezetében valamilyen hőforrással az olvadási pontig hevítik. díszítményeken kívül rácsrudakon. Több éghető 75 . gyantából. duzzasztott és domborított kivitelt. vagy egy részét az odavezetett hozaganyag. és 4. Az összeomlott fé­ mes kapcsolatot varratnak hívják. terpentinből. vastagabb lemeznél pedig ólomalátétet. mivel a szükséges hőmérsékletet oxigén és valamely más.. ábra. a hegesztőpálca adja. A lemezből vagy az előkovácsolt munkadarabból kivágják a díszítmény körvonalát. Lánghegesztés A lánghegesztést másként gázhegesztésnek is nevezik.4. faggyúból és viaszból álló keveréket használnak.3. majd a felületre rajzolt vonalak mentén erezővel bevág­ ják.51. az ún. Az utóbbinál felhasználják a villamos ív nagy hőmérsékletének hatását. b)-c) az erezés kivitele 4. áb­ rán a kidomborított erezés kivitele látható. Az erezést a leveleken.•BSMBmaHHBBlHDHBBMB : _ 1 'i 0. 4. ezek azonban nem tartoznak a művészi kovácsolás kategóriájába. Az erezésnél megkülönböztetnek mélyí­ tett.52. vájatokként. Anyaga vagy csak az érintkező felületek megömléséből származik. ráverés útján. A 4. Erezőszerszámok 4. és az érint­ kező részeket hozaganyag hozzáadásával vagy a nélkül összeömlesztik.50. illetve domborula­ tonként a legváltozatosabb formákban alkalmazzák. Erezes t > Erezésen az acél mintázását értjük tom­ pavágóval.1.8 mm vastagság esetén a domborításhoz szurokból.. végül a domborított formát megfele­ lő alapzaton alakítják. Rudakon. Hegesztési eljárások A hőhatással dolgozó hegesztési eljárások lényege.52. éghető gáz keverékének elégetésével állítják elő. virágokon. a 4. 4.2. Kötési módok 4. la­ posvasakon gépi hengerléssel is készíte­ nek az erezéshez hasonló mintázatokat. takaró­ léceken. erezővágóval vagy erezőkalapáccsal.és ár­ nyékhatást lehet vele elérni. ezen felül mele­ gen ereznek nyeles erezővel. ábra.

Az ábrán a az égőgáz-palack. b és d a nyomáscsökkentő szelepek. Az eljárás egyaránt jól alkalmazha­ tó ötvözetlen és ötvözött acél.55. övezettől alig választható el.Ai 1. amit acélpalack­ ban árulnak. ábra.5-1. Ebben a 2. amelyből a 6 jelű égőfej nyílásán áramlik ki. övezetben folyik az acetilén elégése. „semleges" láng négy rétegből áll (4. Ezt a nyomáscsökkentő szelepekkel (reduktorokkal) lehet beállítani. Az oxigén a 4 jelű külön elzárócsappal nyitható vagy zárható.56. propán) leginkább az acetilént használják.0 at. ún. Nagynyomá­ sú hegesztő­ pisztoly • • —— — • • Q ' AI\ - ^S 4. ezért a pisztolyt úgy kell vezetni. ábra. és égéskor a pisztolyfúvóka nyílása előtt 3200 °C hőmérsékletet ér el. Ha az éghető gáz nyomása legalább 1.57. A 3.55. övezetben a lángmagban szén. övezetben a még éghető égés­ termék szén-dioxiddá és vízgőzzé ég el. Az oxigén és az éghető gáz tartályaiban a gáz nyomása lényegesen nagyobb. ábra. A tartály nyomását oxigén esetében 1-2 at-ra. nagynyomá­ sú hegesztőpisztolyt kell használni (4. acetilén esetén pedig 0. hidrogén és oxi­ gén van./a gázpisz­ toly. Az acetilén a he­ gesztőpisztoly keverőszárában kb. A keverőfúvókából a gáz az 5 jelű keverőszárba kerül. 2-pálca. A pisztolyban az oxigén az 1 jelű. Lánghegesztő berendezés 4. A pisztollyal helyesen beszabályozott. az acetilén a 2 jelű tömlővéges csatlakozáson át a 5-mal jelzett keverőfúvókához áramlik. Ez a zóna a 3. A lánghőmérsék­ let a lángmag hegye előtt a legmagasabb. e a gumitömlők. mint amekkorára a hegesztéshez szükség van. övezet az égésterméket tartalmazza: a lángnak ez a része redukáló hatású. 1-hegesztőpisztoly. Lánghegesztés jobbra más fémek hegesztésére._Q I ——~—* 4. c az oxigénpalack.54. Ezt a sötét magot egy világosan izzó szegély veszi körül.5 at-ra kell csökkenteni. ábra. bután. alumínium és 4. ábra). Az ezzel történő eljárást disszugázhegesztésnek nevezik.56.54. A helyesen besza­ bályozott láng váz­ lata 4 gáz közül (hidrogén. ábrán látható. A 4. 3-varrat 76 1 . ezért a láng magja sötét. 1 : 1 arányban keveredik az oxigénnel. ábra). A lánghegesztő berendezés vázlata a 4. hogy a hegeszteni kí­ vánt munkadarab felülete 3 A mm-rel legyen a láng­ mag hegyétől.

egyike a legszélesebb körben ismert és használt eljárásoknak. Váltakozó áramot technológiai vagy gazdasági okból válasz­ tanak. Áramforrásnak: .— -• * — IAWII TIG -" 4. Ezek primer oldalon két vagy három fázison 380 V-ot igényelnek. amit egyes fémszobrászok lemunkálás nélkül alkalmaznak.A lánghegesztéshez használatos hegesztőpálca anyaga az alapanyagéval nagyjából azonos összetételű legyen. Hegesztéskor a hegesztő az egyik kezében a pisztolyt. amikor pálcára nincs szük­ ség.hegesztőkábel. Min­ den hegesztési helyzetben használható. . egészen vékony anyagokat kivéve. Vágáshoz is használják az eljárást. ábra.58. ábra). mind az alkalmazás szempontjából gazdaságos.A LHF 630 l L ^* v — C MMA 51. Jó hatásfokú. 5 . I. de kivételes esetben akár 100 m-ig is terjedhet. 4 . Az ívhegesztő transzformátorok hasz­ nálatát egyszerűségük és olcsóságuk indo- 4.58. 3 elektródafogóból.hegesztődinamót használnak. A hegesztő felszerelés: 1 áramforrásból. Bevont elektródás ívhegesztés A bevont elektródás ívhegesztés. más eljárásokhoz viszonyítva kevésbé érzékeny a munkadarab tisztaságára. ábra.testkábel.. 2 . Az eljárás mind a beruházás. az olvadékot oxigénsugár égeti el és fújja ki a vágási hézagból. az áramforrástól mért hatáskörzete általában 50 m-ig. angol nyel­ vű elnevezésének rövidítésével MMA-hegesztés (4. A kézi vezetésű. 2 hegesztőkábelből.hegesztő-egyenirányítót. görgős lángvágó pisztollyal nemcsak egyenes. durva. hanem íves vágásokat is lehet végezni. amikor is az oxigén-acetilén koncentrált lángja megolvasztja az anyagot. . kis üresjárati teljesítmé­ nyű áramforással jelentős villamos energia takarítható meg.elektró­ dafogó. A vágott felület érdes. 3 . ábra a leginkább használatos jobbra hegesztést mutatja (a hegesztés balról jobbra halad). Bevonatos elektródák áramigénye és a munkafeszültség-egyenes (ESAB elektró­ dákra és áramforrásokra) 77 . 1200 A) hegesztőáramot szolgáltatnak.áramforrás.• — > JS* f -O ^ __. A bevont elektródás ívhegesztéshez egyenáramú áramforrást használnak. és a szekunder oldalon kisfeszültségű (40. fölötte több­ soros varratot készítenek.. Lánghegesztéskor kb. kissé rusztikus. a másikban a pálcát tartja. Bevont elektródás.váltakozó áramú transzformátort.57. kézi ívhegesztés elrendezése 1 . 12 mm-es anyagvastagságig egysoros. Az eljárással öt­ vözetlen és erősen ötvözött acél.59...70 V) és nagy áramerősségű (100. 4 testkábelből és a bevonatos elektródából áll. illetve nemvasfémek és öntöttvas is hegeszthető. A 4.munkadarab UV 70 60 50 40 30 20 10 100 200^00 400 500 Caddy 255 • Bázikus elektróda x Nagy hozamú elektróda a Cellulózelektróda + Nagy hozamú elektróda 60^. d átmérőjére a v vastagságú lemezekhez a d = v/2 + 1 mm összefüggés lehet irányadó.

. ahol a rutilos elektródával összehasonlítva akár kétszeres leolvadási teljesítmény is elérhető.5x350 3. 40%-kal nagyobb feszültségű Nagy hozamú elektróda nagy szilárdságú acélok sarokvarrataihoz. A bevonatba kevert vaspor révén nagyobb kihozatal eredményezi a nagy leolvadási teljesítményt.2 x 350 4x350 4x450 5x350 5x450 3 0 .6 x 450 100-160 100-160 150-230 180-260 200 . Az ív könnyen gyújtható és kis áramerősség mellett is stabil.2 x 350 3.2 x 450 4x350 5x450 6x450 2. Varratféme szívós.2x450 4x450 5x450 6x450 2.4.5 x 350 3. finoman pikkelyezett 1. univerzális. vastag lemezen.3 kg/h Nagyon könnyen kezelhető.1: E7024 Bevonat: vastag. A rutilbázikus bevonat révén a varratfém diffúzióképes hidrogéntartalma ellenőrizhető LM.2 x 450 4x450 4. DC+(-) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 5. Szép varratfelület.2 x 350 3. Használható horganyzott lemezek hegesztésére is n |/>i |' ~jr Altalános rendeltetésű bázikus elektróda. a salak könnyen leválik.5x350 3. kitűnő ívújragyújtás jellemzi.16 MSZ EN 499: E 38 0 RC 11 AWS5. illetve a hegesztendő szerkezet feszültségállapotára. JLW-WNT Nagy hozamú elektródák adatai 4.2x350 3. Kis árammal is stabil ívet ad. rutilos elektróda.48 MSZEN499:E423RB53HT10 AWS 5.5x350 3. jó salakleválás és a szokásosnál kisebb fröcskölés miatt kedvelt elektróda íve könnyen gyújtható.32 MSZ EN 499: E 42 0 RR 12 AWS5. jó hegesztési tulajdonságai vannak. DC-(+) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2.5 x 450 5x450 5.1 :E 7028 Bevonat: vastag.1: E 7018 Bevonat: bázikus Kihozatal: 125% Áram: DC+(-) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2.2x350 4x450 5x450 6x450 3 0 .2x450 4x450 4. táblázat OK Femax 33. Különösen jól használható függőlegesen felfelé hegesztésre.4. A sarokvarrat felülete szép.2 x 350 3.0 x 300 2.5 kg/h OK 46. Széles tartományban érzéketlen az alapanyag összetételére.0 x 300 2. vastag bevonatú.70 60-100 80-150 100-200 150-290 200 . amelynek rendkívül egyenletes.340 280-400 300-430 J_l_ Bázikus elektródák adatai 3. ami vékony falú csövek hegesztésére teszi alkalmassá 1. DC Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 4.1: E7018 Bevonat: bázikus Kihozatal: 125% Áram: DC+(-) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2. Az ív 30.60 4 0 . Jó salakleválás.55 5 0 . táblázat Rutilos elektródák adatai OK 43.6x300 2.260 OK 48.1 E7014 Bevonat: vastag rutill-ccllulóz Kihozatal: 100% Áram: AC (U 0 >50V).6 x 450 6x450 85-125 130-170 180-230 210-290 250 .385 JLKhk T Univerzális rendeltetésű. DC-(+) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2. rutilos Kihozatal: 95% Áram: AC (U 0 >40V).2 kg/h Nagy hozamú elektróda különösen álló sarokvarratok hegesztésére. Jó újragyújtási tulajdonsága miatt füzöhegesztésre is ajánlott.5. repedésre nem érzékeny.6 kg/h Univerzális bázikus elektróda. rutilos Kihozatal: 185% Áram: AC(U 0 >50V).00 LMA MSZ EN 499: E 42 4 B 42 H10 AWS 5. kitűnő hegesztési tulajdonságokkal.3.80 80-110 110-150 110-140 125-210 125-210 200-260 6 0 .6 kg/h JJ£hh T 7S . egyenletesen.1:E6013 Bevonat: vastag.1 kg/h OK Femax 38. rutil-bázikus Kihozatal: 150% Áram: AC(U 0 >60V). ami kiválóan alkalmassá teszi vékony lemezek hegesztésére.6x300 2. minden helyzetbe hegeszthető rutilcellulóz elektróda.05 LMA MSZ EN 499: E 42 4 B 42 H5 AWS 5.5 x 450 5x450 5.0 x 300 2.0 x 300 2. 2.80 MSZ EN 499: E 42 0 RR 53 AWS5.85 75-105 95-155 95-155 125-210 125-210 200-260 200 . táblázat OK 48.. A vastag bevonat következtében szép varratfelület.320 250-330 4.5 x 350 3. különösen egyenárammal végzett hegesztésnél. amelynek leolvasztása gyakorlatlan hegesztőnek sem okoz gondot.80 50-110 80-150 80-140 120-210 170-290 230-270 5 0 .

melyeket változó munkahe­ lyen. V.25 5 4 5 4 5 4 5 db/m 8 4 7 10 7 17 9 40 0 mm 3. Az elektródafogó a bevona­ tos elektróda határozott megfo­ gására és a hegesztőáram biz­ tonságos átadására szolgál. A teljesítmény kiválasztásánál legfontosabb. nagy hozamú és bázikus elektródákat. salakba viszik a szennyezőket. Készítenek rutilos. Közülük néhány ESAB típust.59. amelyek kimenő teljesítménye elektronikusan szabályozható. táblázat foglalja össze. Korábban a diódás egyenirányítókat. Az 4. ábráról lehet meghatározni. K és U alakú. 630 A névleges teljesítményű áramforrás maximális beállításához tartozó jelleggörbét.25 4 3.25 4 4 4 5 db/m 5 5 7 5 10 kolja. a javasolt felhasználási területüket és adataikat a 4. Itt az ábra diagramjába berajzoltak egy-egy tipikus 250 A. az anyagvastagságtól függően. valamint az MMA. A bevonatos elektródák elősegítik az ívgyújtást. X. A kézi ívhegesztés tájékoztató ada­ tait a 4.5. stabilizálják az ívet.60.34. továbbá ötvözik a heganyagot. Túl nagy teljesítményű áramforrás felesleges többletfogyasz­ tást eredményez. táblázatok tartalmazzák [8]. újabban a tirisztoros egyenirányítókat alkal­ mazzák.4. amelyet az alkalmazni kí­ vánt elektródák jelölnek ki. gáz védőbevo­ nattal látják el az ívet és a hegfürdőt. hogy az áramforrás képes legyen abban az áramtartományban működni.2 és a 4 mm-es átmérő­ jű pálcával hegesztenek. Y. Hordozható áram hatására nem szabad felme(TransPocket 1500) hegesztőkésztet 79 . táblázat \ kézi ívhegesztés jellemzi adatai Lemivastagság mm 8 12 16 20 V varrat Egy oldalról Elektróda 0 mm 3. salaktakaróval védik és alakítják a der­ medő varratot.és AWI.(ar­ gon védőgázos volfrámelektródás ívhegesztés) hegesztésre vonatkozó szabványos mun­ kafeszültség-egyeneseket.25 4 3.25 5 4 5 4 5 He­ gesz­ tési idő min/m 25 45 70 100 X varrat Gyökhegesztéssel Elektróda 0 mm 3. ábra.6. szerelésnél lehet jól használni. A vonatkozó varrat-előkészítési (élkiképzési) megmunkálásokat a szabványok tartalmazzák. A var­ rat lehet I. Leggyakrabban a 3.25 4 4 5 4 4 He­ gesz­ tési idő min/m 45 65 90 130 Lemezvastagság mm 12 16 20 30 He­ gesz­ tési idő min/m 25 35 50 110 Lemezvastagság mm 4 5 6 10 Sarokvarrat He­ gesz­ tési idő min/ m 9 11 15 33 Elektróda Elektróda db/m 4 9 4 15 4 25 4 35 db/m 7 15 7 25 5 35 5 50 0 mm 3. Az ESAB típusú elektródák áramigényét a 4. ill.6. Az inverteres (frek­ venciaváltós) áramforrások kis tömegű hordozható gépek.

a műveletek a következők: . amint az Fritz Kühnnek.a zárófej elkészítése fejelőszerszámmal vagy kézikalapáccsal. Nagyobb áram esetén menetes szo­ rítású csatlakozót kell használni.64. hanem a szer­ számtól. . munka közben a 4. ahol az illesztés az elemek átlapolásával történik. gecseket is. [7]. bár a kovácsok álta4. Iában a szerkezethez használt Szegecselt kötésű • alapanyagból készítik a szekereszt. .63. Szegecselés A hagyományos.2. Kapható külön szegecs­ anyag is. amely rozsdamen­ tes acélból készült (4.és AWI-hegesztésre alkalmas komplett hegesz­ tőkészlet a 4. ábra. A hajlé­ kony hegesztőkábelek rögzítésére. A fej kiképzés nemcsak fél­ gömbfejű lehet. illetve a kézi kiala­ kítástól függően igen sokféle. Használják lemezek felerősí­ tésére is megfelelő. Szép példa erre a bu­ dapesti Páva utcai Holokauszt Múzeum szegecselt két bejá­ rati kapuja. ábra). 4. 80 .lyukfúrás (a szegecs átmérőjénél 1 mm-rel nagyobbra). Kézi ivhegesztés TransPocket ké­ szülékkel legednie.4. A „gyári" fejet is Fritz Kühn munkája.61.62. Egy hordozható inverteres kézi ív. de a mai modem ko­ vács-iparművészetben is szerepet játszhat. toldásuk megkönnyítésére szigetelt hegesztőkábelcsatlakoztatók kaphatók.a szegecs meghúzása. . . 62. Kisebb (max.3. a modern formák egyik első alkalmazójának a „keresztkötésén" is lát­ ható (4. Megválasztásánál a legnagyobb he­ gesztőáramból kell kiindulni. 350 A) hegesztőáramhoz jól használhatók a rugós szorítású testcsat­ lakozók. melegen történő szegecselésnél. ábrán látható. ábra). és 4. ábrán.a gyári fejjel ellátott szegecs felmelegítése (világosvörös színre).60. ábra. és figyelembe kell venni az elektróda átmérőjét.a furatba illesztés után zömítés.61. ^^ készíthetik egyedileg kialakí1967 tott odorban kovácsolva. Szegecselés elsősorban a régi szerkezetek felújításánál fordul elő. sűrűbb ki­ osztással.

p. ábra. 4. Páva u.) szegecselt bejárati kapuja.65. Vannak egy és két sze­ geccsel történő bekötések.65 o. Készülnek sima és díszesebb megoldások.63. Készítette: Seregi György. ábrán látható.Kovácsoltvas rács függőleges pálcáinak szegecseléssel történő bekötése a kerethez a 4. elfordulásmentes kötést eredményez­ nek a pálca és a keret között. Ez utóbbiak me­ revebb. A 4. 2004 81 . amelyek a törté­ neti stílusokhoz alkalmazkodnak. r ábrák a rácspálcák kereszteződését áb­ rázolják lépcsőzéssel és szegecseléssel. A Holokauszt Múzeum (Budapest.

cX ESBZBUV/B.S//B yasaigysoaSezs 'ejqs -gg> (H —» * (q *— » m /flrfMuJ 10 ? .

4.3.3. Bújtatás, kötegelés Főleg keresztkötéseknél alkalmazzák a bújtatást vagy fűzést. E kötési módnál az egyik rúdvasba lyukat fúrnak, vagy melegen a szükséges kör, négyzet vagy négyszög keresztmetszetre - a keresztrúd alakjától függően - kilyukasztják,

4.66. ábra. Bújtatás felhasítással

4.67. ábra. Lyukasztással ké­ szült bújtatás. Kismaros, cisz­ terci nővérek monostora, bejá­ rati kapu részlete. Készítette: Seregi György, 1998

a másikat pedig ezeken át­ dugják. Ezáltal kötőelem nélküli kapcsolat jön létre. Legegyszerűbb formája a 4.66. ábrán látható, amikor a vízszintes pálcát felhasít­ ják, és a függőlegeset ezen átdugják. Lyukasztással ké­ szült bújtatást ábrázol a 4.67. ábra. Kötegeléssel vagy bundolással két vagy több ele­ met lehet összekapcsolni. Kisebb vastagság esetén, 5...6 mm-ig hidegen készí­ tik, ennél vastagabb anyagot melegen kötegelnek. Ilyen típusú ízig-vérig kovácskö­ tést mutat a 4.68. ábra. Ezt a

4.68. ábra. Kötegelési (bundolási) példák

83

4.69. ábra. Gyűrűs kötés. Frítz Kühn munkája

kiszámítása

megoldást gyűrűs kötésnek is nevezik. Művészi színvonalon mutatja be ezt a kötésmó­ dot is Fritz Kühn német kovács iparművész (4.69. ábra). A gyűrű hosszának kiszámítása a 4.70. ábra szerinti esetben az alábbi: - a kötegelendő anyag: 2 db 12-es négyzetacél, a gyűrű anyaga 20/5-ös laposacél, a hajlítási sugár 2,5 mm; - az egyenesek hossza: a + b + c + d = 24 + 12 + 24 + 12 = 72 mm; - a négy negyedkör hossza: 2r x 3,14 = 15,7 mm; - a beépített hossz: 72 + 15,7 = 87,7 mm; - ráhagyás az átlapolás miatt = a gyűrű anyagvastagságával: 5 mm; - az anyag szükséges hossza: 87,7 + 5 = 92,7 mm.

4.4. Tervezés, előkészítés
A munka vállalásával, az ezzel összefüggő szerződés előkészítésével, megkötésével és végrehajtásával kapcsolatban tervezési feladatokat kell elvégezni. A kovácsművességgel kapcsolatban három tervfajtát különböztetnek meg: 1. ajánlati terv, 2. kiviteli terv, 3. műhelyterv. Az ajánlati tervet a szerződés megkötéséhez célszerű elkészíteni. Az ajánlati terv olyan mélységű, amelyből a főbb méretek, a nézeti kép (vizuális megkomponálás), a főbb

84

anyagok mennyisége és a ráfordítandó munkaidő megbecsülhető, és ezek alapján áraján­ lat készíthető. Ha egy beruházás kapcsán építész-dokumentáció készül, akkor a „lakatos­ konszignáció" is tartalmazza a fenti adatokat részben rajzos, részben szöveges formában; ez esetben az ajánlatot ebből készítik el.

4.77. ábra. Kapu ajánlati terve. Fritz Kühn munkája, 1963

UHrEROuRTi FÜLMJKICÍSST: 4. Fromm terve. 1963 86 . Kétszárnyú kapu kiviteli terve. A. ». und E.72.„ DER DEXA/L . ábra.-Serrsr/G. A.

Díszrács 4. S7 .72. ábrán lévő kapu ajánlati tervnek. a 4. A 4. be­ építési csomópontokat.A kiviteli tervet vagy az építész. Esetenként egy jól kidolgozott ajánla­ ti terv is megfelel kiviteli tervnek.71.-:• - l f U. ábra. Az ábrákat műszaki leírás magyarázza. nézeti és met­ szeti rajzokat tartalmaz.74. amelynek tartalmaznia 4. A kiviteli terv lehet az ajánlati terv továbbmunkálása. vagy a kovács iparművész készíti el. A műhelytervet minden esetben a kovács készíti. Kölcsönös személyes konzultációra minden esetben szükség van. Egyéni megrendelő esetén a kovácsnak célsze­ rű a tervét jóváhagyatni a megbízójá­ val. ábrán lévő pedig kivi­ teli tervnek fogható fel.. amely ki­ tér többek között a felületkezelésre is. részletekkel való kiegészítése.73. Ez már végleges (eset­ leg helyszíni felmérések alapján készített) méreteket. anyagmeghatározásokat. vagy újabb (a szerződés­ sel összhangban lévő) szempontok sze­ rinti kidolgozása. Pálcaelemek nyújtása. hajlítása •"-••'. ábra.

Munkafázisok a rácspálcákhoz: 1. erezése levél­ alakra üllőn. A műhelyterv alapján pontos anyagkivonat és technológiai műveletterv készíthető. 5. Füg­ gőleges pálca­ elemek lyukasz­ tása 4. 4. amihez a munkadarabot kovácsolás közben ráillesz­ tik. alsó ábra). tágítása tüské­ vel. hasítása nyeles vágóval. Egyszerűbb és ismétlő­ dő elemeknél a műhelyterv elhagyható. kézi kovácsolással. négyzetacéllal végleges méretre a 4. a függőleges elemek szárának díszítése a ka­ lapács fokával a 4. (A38). hajlítása íves alakra az üllő szarván (4. a munkaóra­ ráfordítás meghatározható. ábra. domborítással és 90°-os hajlítása (4. 2.77.4. részegységeket is kirajzolnak 1 : l-es léptékben. Egyes műhelyekben ma már a számítástechnika korszerű eszközeivel. Anyagminő­ ség: S235JR. a függőleges rácselemek ellenkező végének megmunkálása nyújtással. négy pálcarácselem leszabása körtárcsás darabolón. vagy a ko­ rábbi felhasználható. a két függőleges elem lyukasztása duzzasz­ tással. 15/5 mm-es laposacél a bundokhoz. Egyes (bonyolultabb. 3.tájékoztatásul és leegyszerűsítve . programja­ ival dolgozzák ki az ismertetett terveket. Ezek a programok pontos anyagkivonatot és műveletter­ vet is szolgáltatnak. ábra. 1 : 2 vagy 1 : l-es léptékben. a vízszintes rácselemek végeinek és közepé­ nek előmunkálása (4. A műveleti sorrend meghatáro­ zására .77. ábra).74. egyik végük nyújtása.az aláb­ bi példa szolgáljon. Az elkészítendő termék: díszrács (4. Anyagok: 12 mm-es négyzetacél a rácselemekhez.76.75. íves) elemeket. ábra szerint. felső ábra).76. 8S .73. Függőleges pálcaelemek szárának díszítése lépcsőzéssel kell az összes csomópontot 1 : 5. ábra szerint.75. ábra).

A gyűrű elkészítése. Az anyag­ hosszat a gyűrű semleges tengelyé­ nek átmérője adja 3,14-dal meg­ szorozva + az anyagvastagság a kovácshegesztés miatt. A művele­ tek az alábbiak: 1. a négyzetvas leszabása a szá­ mított hosszra; a két vég lépcső­ zése üllőn kézi kovácsolással; 2. csavarás a kijelölt szakaszo­ kon, két helyen jobbra, két he­ lyen balra kovácssatuban; 3. lyukasztás a 4.75. ábrán lát­ ható lépcsőkben, két kijelölt he­ lyen; 4. két db függőleges pálca atdu­ gása, rögzítése a gyűrű lyukasz­ tott nyílásába (4.78. ábra); 5. a gyűrű hajlítása melegen kör­ alakra (4.79. ábra), zárása ko­ vácshegesztéssel üllőn, kézi ko­ vácsolással; 6. a két vízszintes pálca atdugá­ sa, rögzítése a meghajlított gyű­ rű lyukasztott nyílásába; 7. a vízszintes pálcák végeinek nyújtása, domborítása, lépcső­ zése a függőleges pálcák kiala­ kításának megfelelően; 8. a függőleges és vízszintes pál­ cák kötése bundolással a gyűrű közepén.

4.78. ábra. Függőleges pálcák atdugása a gyűrű lyukasztásán

4.77. ábra. Vízszin­ tes rácselem előkovácsolása, füg­ gőleges rácselem végének nyújtása, domborítása, 9(f-os hajlítása

89

4.79. ábra. Gyűrű hajlítása köralakra

5. Korrózió elleni védelem
A fémeken a környezet savas és lúgos oldatainak hatására, fizikai-kémiai folyamatok révén korróziós elváltozások keletkeznek. A gyakorlatban korrózióállónak nevezik azt a fémet, amelynél a korrózió folyamata egyenletes, és előrehaladási sebessége a 0,1 mm/év határértéket nem haladja meg. A kovácsolásnál döntő mértékben használt ötvözetlen acélok nem felelnek meg e követelményeknek, ezért felületvédelemre szorulnak.

5.1. A korrózió fajtái
Az acélon előforduló korrózió lehet: - egyenletes, amikor a teljes felület egységesen oldódik (mértéke: mm/év vagy g/m2), - lyukkorrózió, amikor pontszerűen keletkezik oldódás (mértékét a lyukak számával és mélységével adják meg), - lemezes (réteges) korrózió, amikor a károsodás a felülettel párhuzamos rétegek irányában történik (nagyságát a szakadási nyúlás és a kontrakció megváltozásával mérik), - filiform korrózió, amely elsősorban acélfelületeken, a lakkbevonat alatt keletkezik a helytelen felület-előkészítés következtében (fellazulás, felhólyagosodás). Ismeretes még a kristályközi és feszültségi korrózió, ezek azonban a kovácsolt szerke­ zeteket ritkán érintik. Az általános rendeltetésű és hegeszthető szerkezeti acélokat (MSZ EN 10025:1998, régebben MSZ 500-89, illetve MSZ 6280-82), melyeket a kovácsművességnél általában használnak, bármilyen típusú környezetben vagy felhasználási területen a továbbiakban ismertetett eljárások valamelyikével felületkezelni kell. A légköri korróziónak ellenálló, gyengén ötvözött acél (lásd 2.13. táblázat) felületén a korróziós folyamat lezajlása alatt (1-3 év) a korróziótermékből védőréteg keletkezik. Ez a réteg az anyagot megvédi a további károsodástól. Ennek ellenére - különösen eszté­ tikai okok miatt - célszerű a légköri korróziónak ellenálló acélt is felületkezelni. Ha festik az ilyen anyagot, a bevonat tartóssága lényegesen nagyobb, mint az ötvözetlen acélnál, mert nincs alározsdásodás. Ha fémes felületet kívánnak megmutatni, vagy az alkotás agresszív környezetbe ke­ rül, az ötvözött rozsdamentes acélfajták közül kell választani (lásd 2.14. táblázat), me­ lyek fémes jellegű megjelenése csiszolással, polírozással fokozható. Ezeket az anyago­ kat kültéri fémszobroknál vagy igényes homlokzati elemeknél (pl. ablakrács) használják. Hagyományos felületkezelést nem igényelnek, de gyártásuknál figyelemmel kell lenni, hogy szennyeződések (pl. lágyvas reszelékek, porok, forgácsok) ne épülhessenek be a felületbe. A fémek felületi minőségének, a légkör nedvességtartalmának, a légkörben lévő szén­ dioxid, kén-dioxid (ipari-városi környezet) mennyiségének igen nagy szerepe van a kor­ róziós folyamat lejátszódásában. Korróziós szempontból a kovácsoltvas alkotások lehetnek: - kültéri és - beltéri elhelyezésűek. Kültéri elhelyezésű épületrácsok, korlátok, cégérek, kandeláberek stb. esetében külö­ nösen fontos a korrózióvédelem. Beltéri tárgyaknál sokszor csak esztétikai okok miatt szükséges a felületkezelés. 91

5.2. Felület-előkészítés
Bármilyen felületkezelési eljárást választanak, csak akkor lesz hatékony és tartós, ha gondos felület-előkészítést végeznek. Ennek lényege, hogy a felületet fémtisztává te­ gyék, vagyis megtisztítsák a szennyezőktől (olajtól, zsírtól, esetleges festékmaradvá­ nyoktól, az átmeneti korrózióvédelmet biztosító anyagoktól), és a felületet egyenletesen simává tegyék, vagy - igény szerint - mesterségesen feldurvítsák a védőréteg jobb tapa­ dása végett. A cél az, hogy az acélfelület tisztasági fokozata az 5.7. táblázatban adott K0K3 értékek közül az előírtat elérje. Az MSZ ISO 8501 szabványban a festetlen acél rozsdásodási fokozatát A, B, C és D-vel jelölik, amely sorrendben lényegében megfelel a K0-K4 fokozatoknak.
5.1. táblázat

Acélfelületek tisztasági fokozatai
A fokozatok jellemzése A felületen reve vagy rozsda hatszoros nagyítással sem észlelhető (fémtiszta) A felületen csak hatszoros optikai nagyítással észlelhető reve vagy rozsda (gyakorlatilag fémtiszta) a) b) c) d) a) b) c) A fémszínű felületen kezdődő visszarozsdásodástól származó elszíneződés (még nem futó rozsda) A fémszínű felületen az érdességi egyenetlenségek mélyedéseiben szabad szemmel látható max. 1 mm átmérőjű reve vagy rozsdapontok Futtatási szín Az a), b) és c) együttes előfordulása A felületen visszarozsdásodástól származó lemezesen le nem választható rozsdafoltok és csíkok (futórozsda) A felületen visszamaradt, lemezesen le nem választható rozsdafoltok és csíkok (esetleg bemaródások) Az a) és b) együttes előfordulása jelölése K0 KI

K2

K3

A felületen visszamaradt, jól tapadó revefoltok, csíkok. Az ilyen és nagyobb mértékben oxidálódott felületre bevonat csak további tisztítás után vihető fel

K4

A szennyeződések és zsírok eltávolítására a következő módszereket használják. A vízben oldódó vegyületeket nagynyomású vízsugárral vagy gőzborotvával távo­ lítják el. Az alkalikus (lúgos) mosás feloldja a zsírt és az olajat. Az alkalikus mosószerek 60-90 °C között fejtik ki hatásukat. A mosószert el kell távolítani a felületről. Ha az öblítővízbe foszforsavat kevernek, az semlegesíti a lúgok hatását. Az oldószeres mosásnál benzinnel (terpentinnel, aromás hígítóval) átitatott ruhával dörzsölik át a fémet. További rozsdamentesítési eljárások: a kézi, a kézi-gépi drótkefélés, a szemcseszórásos tisztítás, a termikus módszerek, ilL a kémiai eljárások. Kéziszerszámokkal vagy géppel: kefélés, csiszolás vagy kaparás alkalmazható a rozsda eltávolítására akkor, ha a befestendő felület egyéb módon nem tisztítható le. A szemcseszórásos technika a hengerlési reve és a rozsda eltávolításának leghatéko­ nyabb módszere. A szemcseszórás során nyílt szórást, vákuumos szórást, vizes szórást vagy telepített tisztítóberendezést alkalmaznak. A szemcseszórásos tisztítást mint felület­ előkészítést az MSZ ISO 8501-1 szabvány négy fokozatba sorolja az enyhe szemcsesuga­ ras tisztítástól a fémtiszta felület eléréséig. Fémfelületek tisztítására acélszemcséket, üveg92

Kovácsoltvas ter­ mékeknél az utóbbi javasolható. kromátozó passziváló eljárásokkal fejezik be. 3 m. . azaz pácolás. A gyakor­ latban .5 mm Öntvény > 6 mm Öntvény < 6 mm Helyi rétegvastagság. A horganyzast vegyi felület-előkészítéssel kezdik és utókezeléssel. A műhelyalapozókat. |im Átlagos rétegvastagság. .és cinkfoszfátozásnál szórással vagy merítéssel kapnak jó alapot a festés­ hez. A wash-primerek. azaz tapadásfokozó alapozók általában kétkomponensű. táblázat A bevonat rétegvastagsága tűzi horganyzásnál Anyagvastagság. Lángkezeléssel távolítják el a régi festékréteget.a tűzi horganyzast és . A műhelyalapozó réteget a további festést megelőzően meg kell tisztítani a szennyeződésektől.a fémszórást alkalmazzák. a hengerlési revét és a rozs­ dát. Hm 85 70 55 45 80 70 70 55 45 35 70 60 93 . ezzel is fokozva a horganybevonat ellenálló képességét. A vas.a galvanikus horganyzast (cinkleválasztást). A horgany­ réteg vastagsága: 25-50 u:m. Leggyakrabban cinktartalmú epoxi. mert városi környezetben kevésbé ellenálló mint a horganyzás. foszfátozás.a kadmiumozást. Az eljárást öt szakaszban végzik: felülettisztítás. 5. Fémes bevonatok Ennél az eljárásnál az acélt a korróziónak jobban ellenálló fémmel vonják be. A cinkfoszfátozott felület szürke színű.0 m. Hasonló eljárás a kadmiumozás. A kádak hossza max.3. A termikus eljárás többek között az oxigéntartalmú acetilénlánggal történő revétlenítés. A cinkfoszfátozás során kialakuló bevonat vastagsága 2^4. Ezt követően a felületet kézi-gépi keféléssel kell áttisztítani. salakot vagy homokot használnak. amely után a felületet semlegesíteni kell.golyókat (rozsdamenetes acélhoz). amelyeket átmeneti korrózióvédelemre használnak. cink-szilikát vagy epoxi műhely­ alapozót használnak. 5.5 g/m2.5 mm < 3 mm Acél < 1. szélessége és mélysége 1. öblítés és passziváló öblítés. illetve maratás savval vagy lúggal történik a fémtől és a feladattól függően. shop-primereknek nevezik. foszforsa­ vat tartalmazó poli(vinil)butirán-bázisú felület-előkezelő anyagok. és gyorsan meg­ szárítani. öblítés. A galvanikus horganyzásnál a cinket tartalmazó vizes oldatból egyenáramú elektroké­ miai redukcióval választanak le fémbevonatot a katódon (vagyis a bevonandó tárgyon). mm Acél > 6 mm Acél > 3 mm < 6 mm Acél > 1. A kémiai rozsdamentesítés.2. ami kovácsolt elemeknél kevésbé javasolható. ún.

um 55 45 25 Tűzi horganyzásnál az acélelemeket a szükséges felület-előkészítés (zsírtalanítás. A szabad téren elhelyezett kovácsoltvas kapuk.5. ami 12 500 x 1000 x 1300 mm.4. . illetve tengeri klíma. pácolás) után fémtisztán az olvadt. táblázat Légköri hatások a horganybevonatra Korrozivitási osztály Cl C2 Légkörtípus Beltéri: belső terek Beltéri: időnként kondenzátum képződése.3. 450 °C hőmérsékletű horganyba mártják. táblázat).).4. hogy csorbul a felület kovácsoltvas jellege. Ez utóbbiak becsült értékek. rácsok.az anyagminőségre és a vastagságra. cégérek stb. Festéssel kiegészítve (duplex rendszer) pedig az egyik legtartósabb felületvédelmi megoldás. közepes levegöterhelés. vegyi berendezések. Esztétikai szempontból egyesek kifogásolják.Oum/év C3 Közepes l.3. amelyeket tűzi horganyzás után centrifugálnak (5. táblázat tartalmazza. um 45 35 20 Átlagos minimum rétegvastagság. A szabvány meghatározza a menetes alkatrészek bevonatának vastagsá­ gát is. korlátok. alacsony kloridtartalommal Beltéri: uszodák.0-2.0 um/év 94 .1 . A tűzi horganyzás során figyelemmel kell lenni: . Kültéri: ipari légkör. Ha a szakítószilárdság > 520 N/mm2. Az anyagminőség megválasztásakor szükséges.l um 0.0um/év C4 Magas 2. a horganyzás hatását a gyártó művel egyeztetni kell. táblázat adja meg.a tűzi horganyzás technológiai követelményeinek megfelelő szerkezeti kialakításra. Kültéri: ipari vagy városi légkör. Kültéri: vidéki légkör Beltéri: nagy nedvesség. 5. részére az egyik legmegbízhatóbb felületkezelési eljárás.25% legyen. hogy az acél szilíciumtartalma 0. A horganybevonat rétegvastagságát az MSZ EN ISO 1461:2000 szerint az 5.4. tengeri klíma közepes kloridtartalommal Korróziós terhelés Nagyon alacsony Alacsony Átlagos horganybevonat fogyása <0.0 . táblázat Menetes alkatrészek (csavarok) előírt rétegvastagsága tűzi horganyzásnál Anyagvastagság /átmérő 0 > 20 mm 0 > 6 < 20 mm 0 < 6 mm Helyi minimum rétegvastagság.2.12 < Si < 0. előtetők.l. kerítések. A légköri hatá­ sok okozta horganybevonat-csökkenéseket az 5. A horganyzandó kovácsoltvas szerkezeteknek biztonsággal bele kell férni a maximá­ lis hazai kádba (Dunaferr Rt.

Kovácsoltvas. melynek átömlőnyílása biztosítja az optimális égőgáz-oxigén ke­ verést. Az erkélykorlát részlete 95 .és kifolyónyíláso­ kat kell elhelyezni. és 5. A pisztollyal kis­ méretű kovácsoltvas elemek is gazdaságosan szórhatók. Szegecselt szerkezetek horganyzásra nem alkalmasak.2. A fémszórást pl.1a ábra. Üreges elemeken átlósan elhe­ lyezett be. Tűzi horganyzott ková­ csoltvas erkélykorlátot. mert a horganyfürdő hatására az anyag rideggé válik.5. 5.1. olvadt alumí­ niumot vagy cinkréteget por­ lasztanak. 2003 Az anyagvastagságot 20 mm alatt kell megválasztani. tűzi horganyzott erkélykorlát. A fémszórásnál az acélra korrózióálló. m ábra. a nagy hatékonyságú METCO HE égőgáz-rendszerű pisz­ tollyal lehet végezni. Készítette: Seregi György. ábra. Külön szifondugó he­ lyezhető fel acetilénre vagy propángázra. illetve kaput mutat az 5.

23 mm cinkréteg tömí­ tés nélkül. Készítette: Seregi György.08-0.2a ábra. .0.08-0. Tűzi horganyzott kovácsoltvas kapu.15 mm szórt alu­ míniumréteg tömítve. . ha a szórt cinkréteg­ re egy réteg alapozót és egy-két réteg alumínium-vinil festést al­ kalmaznak.0. Tovább növelhető a korró­ zióvédelem.I t - « p t * i. It 5.2b ábra. 2003 I ™ 1 A fémszórásnál javasolt réteg­ vastagságok ipari szennyezett légkör esetén a következők: . 5. A kapu részlete 96 . il­ letve tömítés nélkül.0.15 mm cinkréteg tömítve.

irányelvek alapján összeállított 5. oxideltávolítás) az 5. 5. előírásokat be kell tartani. elmaradhatnak. 3. 9. a műhely elkülönített részében vagy külön festőműhelyben elvégezhető. és 5. tengerparti légkör) és a festés szükséges élettartamát. A sűrített levegős szórásnál 2.0 at túlnyomással hidegen vagy 80 °C-ra előmele­ gítve szórják fel a festéket. . illetve kikeményítés technológiája szerint a festékek a következő típusúak: . 4.4.5-4.mártható. a szabadban készültek. 10 °C hőmérséklet feletti helyiségben történjen.2. tiszta. táblázat a különféle légtérben elhelyezett tárgyak lakkozással történő védel07 .nagy hőmérsékleten (160-300 °C) kikeményedő. tűzi horganyzás. tűzvédelmi stb. Az MI 18100 „Acélfelületek korrózióvédelme" c. pl. hogy a teljes bevonati rendszer előkészítése fedett helyen. A felületkezelés megkezdése előtt meg kell határozni a kör­ nyezeti besorolást (száraz.6.elektroforetikus. Ma már igény. felület-előkészítés (zsírtalanítás. felületi hibák javítása tapaszolással. 8.. 6. lakkozás fő technológiai fázisai az alábbiak: 1.kötőanyaguk szerint .5. alapozás (összhangban a korábbi műveletekkel. A festékfelviteli eljárások közül kovácsoltvas elemeknél az ecsetelést.szórható (hidegen. szárítás vagy beégetés. K0-K3 tisztasági fokozat igény szerint. 6. Ez esetben a fedőfestést sokszor mostoha körülmények között végezték. tapadást növelő réteg kialakítása (pl. valamint a közbenső és bevonórétegekkel). A festés. Ennek kivitelezéséhez különleges berendezésekre nincs szükség. Ilyenkor csak a szállítási és szerelési sérüléseket kell a helyszínen kijavítani. A homlokzatokon vagy a szabad térben elhelyezett alkotások a korróziós hatásoknak fokozottan ki vannak téve.kis hőmérsékleten (60-80 °C) kikeményedő és . foszfátozás). alfejezezben leírt eljárá­ sok valamelyikével. ami a minőség rovására ment. A szárítás. elektrosztatikusán) és . A forrószórásnál nagy az oldószer-megtakarítás. ipari szennyezett. A festékek . melegen. közbenső bevonat (matt vagy félmatt bevonat). ezért kovácsoltvas termékeknél ritkán alkalmazzák. A beégetést csak telepí­ tett festőüzemben lehet elvégezni. Eseten­ ként a munkadarabot melegítik fel. min. fedőfestés (lakk) egy vagy több rétegben. Festési eljárások Kültéri alkotások A kültéri alkotások felületkezelésénél a leggyakrabban alkalmazott megoldás a festés.. A felvitel módja szerint a festék: . Bárhol készül a festés. a fedőbevonatok a helyszínen.lehetnek természetes és műgyantaanyagúak. csiszolás (a tapaszolás egyenlőtlenségeinek megszüntetése). Ezek közül egyes részműveletek. 7. 5. és egyszerre 30-40 u vastag réteg vihető fel a hidegszórás 15-30 \i vastagságával szemben.ecsetelhető. .. 2. 3. Régebben a műhelyben csak a felület­ előkészítést és az alapozást végezték el. a mártást és a szórást használják. . városi.levegőn (20 ± 5 °C) száradó.5. az előírt szellő­ zési. a 2.

.5. um teljes Zn festék 40 40 40 90 90 90 150 150 150 80 80 130 13(1 130 150 150 150 bevonat KO - KO. városi szabad térben és száraz trópusi ipari városi szabad térben Tisztított felület minőségi fokozata (MSZ 1891/1) Alapozóbevonat neve Tűzi cink + Wash Primer + + cink-kromát Wash Primer + + cink-kromát réteg­ száma 1 1 1 2 Fedőbevonat neve Durol vagy Syntalin vagy Trinát Durol Syntalin Trinát Hőre keményedő kalapácslakk vagy Melákon réteg­ száma 2 2 2 3 3 3 2 2 Minimális rétegvastagság. táblázat Acél alkatrészek védelme lakkozással mérsékelt égövi ipari... táblázni Acél alkatrészek védelme lakkozással mérsékelt égövi szabad térben és száraz trópusi szabad térben Tisztított felület minőségi fokozata (MSZ 1891/1) KO Alapozóbevonat neve Tűzi cink + Wash Primer + + cink-kromát Wash Primer + + cink-kromát KO.KI Wash Primer + + cink-kromát Wash Primer Kortamin alapozó Olommínium olajfestek vagy Stabil mínium 1 1 1 - 80 80 Fortamin 1 2 Durol vagy Syntalin vagy Trinát 2 80 80 K2.KI Wash Primer + Foltamin alapozó Olommínium olaj festék vagy Stabil mínium 1 1 Fortamin Durol vagy Trinát Syntalin 2 2 2 2 réteg­ száma 1 1 1 1 Fedőbevonat neve Durol vagy Syntalin vagy Trinát Durol vagy Trinát réteg­ száma 2 2 2 3 3 Minimális rétegvastagság.. um teljes Zn festék bevonat 40 40 40 90 90 90 120 120 130 130 130 120 120 - 80 120 120 120 80 120 120 120 K2...5.K4 2 2 5.6.K4 3 3 3 150 150 150 150 150 150 98 ...

C3 városi légtér (ISO/DIS 12944-2 szabvány).J. u XO 60 40 40 Termék neve Temaprime EE Temalac FD 50 Temaprime EE Temalac FD 50 Temabond ST 200 Temadur50 Temabond ST 200 Temadur 50 Temazinc 99 TemacoatGPLSMIO Temadur 50 Sa 2. bútorok. hogy a kovácsolt alkotások minél jobban megőrizzék a vas megmunkált struktúráját. mert magasabb a széntartalma. A kovácsoltvas termékekre ajánlott Tikkurila festékbevonati rendszerek az 5. Ennél a műveletnél a tárgyat kovácsolás után: . 7. C2 száraz. PUR (poliuretán). a felület egyenletessé válik.fáradt dízelolajjal (lenolajjal.) .5 (nagyon alapos szemcsesugaras tisztítás). Beltéri tárgyak felületvédelme A beltérben elhelyezett kovácsoltvas tárgyak . 99 .15 év az adott környezeti besorolásban. . melyek egy része . A festéssel ugyanis eltűnnek a megmunkálás nyomai. faggyúval) bekenik. táblázat Kovácsoltvas termékekre ajánlott Tikkurila festékbevonati rendszerek Felület előkészítése általá­ nos Sa2 Sa2 St2 St 2 javítás­ hoz St 2 St 2 St 2 St 2 Bevonatrendszer összrétegvastagsága. A táblázatokban a 80-as évek hazai gyártású festékei szerepel­ nek. és . felületi megjelenését. C4 ipari és tengerparti légtér (ISO/DIS 12944-2 szabvány. ezért könnyebben megvalósítható az a célkitűzés. Sa (alapos szemcsesugaras tisztítás). Mélyfekete szín eléréséhez az eljárást megismétlik. táblázat­ ban találhatók.kevésbé vannak kitéve a korróziós hatásoknak.csillárok.drótkefélik (a jól tapadó revét. 40 2x50 120 2 x 100 gyan­ tája AK AK PUR PUR EPPUR Fedőfesték réteg­ vastagsága.5 St 2 200 C4 EP(Zn) 40 60 + 40 Magyarázat: AK (alkid).ma is beszerezhető. cundert rajta hagyják). EP (Zn) (cinkporos epoxi).vagy ahhoz hasonló összetételű gyártmány . kisplasztikái alkotások stb. Sa 2. kandallókészletek. A fáradt dízelolaj azért kedvezőbb. St 2 (kézi szerszámmal vagy géppel végzett alapos tisztítás) (MSZ ISO 8501-1 szabvány).7.300^100 °C-on beégetik a réteget. A táblázat elkészítéséhez az ISO 12944-5: 1998(E) előírásait tekintettük méravadónak. Ezzel a módszerrel szürkésfekete színt kapnak. A bevonatok várható élettartama 5 . Hagyományos felületkezelési eljárás az olajba égetés. V80 160 160 240 környezeti besorolás C2 C3 C3 C4 Alapozó gyantája AK AK EP EP réteg­ vastagsága. mint az egyéb olajfajták. tiszta külső légtér (ISO/DIS 12944-2 szabvány. EP (epoxi). mi rendszereit mutatja be.

. Az oldatot forrásig hevítik.Fekete bevonat alakítható ki a következő páccal: . Ez a módszer az olajba égetésnél gyengébb minőségű védelmet biztosít. ábra.3.10 g nátrium-nitrit. [10]. Ha a pácolás elmarad. majd forró vízben ala­ posan leöblítik. . .400 g lúgkő. álló hamutartót mutat az 5. a kétháromszori színtelen akrillakkozás is megfelel a beltéri felületkezelési igényeknek.a kád méretétől függő . 5. ha a tárgyat drótkefélés után méhviasszal bedörzsölik. utána olajozzák vagy színtelen akrillakkal lefestik. Seregi György alkotása 100 .10 g nátrium-nitrát. A pácolás .3.kisebb tárgyak felületkezelésére alkalmas. Színezés után a tárgyat hideg. Lak­ kozott. A legegyszerűbb módszer. majd bemártják a fémtiszta tárgyat 20-30 percig. Pácolás után fekete színeződés keletkezik.600 ml víz. ábra. Egyéb eljárások a szakirodalomban találhatók [9]. Álló hamutartó lakkozott felületvédelemmel.

A temp­ lomépület egyesíti a különböző képzőművésze­ tek feladatait. de vasrácsokon is megta­ lálható -. A romanika (román stílus) elne­ vezés római eredetére utal. rácsokon stb. Formai fejlődésük ezért összefügg az építészeti díszítőelemek fejlődésével. Akantuszlevelekkel díszített. az akantuszlevél.1. mely oszlopfőkön (6.pl. A frízek és oszlopfők motívu­ mai. A román kori templom meg­ lepő módon átveszi az eredetileg nem keresztény népek hiedelemvilágának absztrakt-szimbolikus motívumkin­ csét. ábra). A geo­ metrikus díszítés változatossága és bizonyos építészeti megoldások ha­ sonlósága esetleges szíriai hatásokat is feltételez. századi alkotás köszönnek vissza az ajtók pántjain. Vasalással díszített faajtó. mint a későbbi szakasz: bizánci. így a formai egység is itt teremtő­ dik meg. A történeti stílusok jellemzői 6. folyton feltöltődve architektonikus ele­ mekkel. századra esik.1. Első időszaka (premier 1'art román) a 10-11.2. Henri Fociilon a román 101 . A romanika díszítőmotívumainak nagy része az antik hagyomány továbbörökítése . iszlám. Ez a mechanizmus a későbbi stí­ luskorszakokra is érvényes. fa.és kőfaragás) egy­ másra hatása alakítja tovább a stílust. illetve a kézműipari termékek díszítései li -m*»*mmmmm 6.6. A vasból készült alkotásokon látható ornamentika az épület kőfaragásain és a miniatúrafestészetben megjelenő díszítőelemek átvé­ telével jött létre. román kori oszlopfő 6. ókeresztény elemek hatása vehető észre.1. Romanika és gótika Az első ideológiailag is egységes művészeti stí­ lus Nyugat-Európában a 10-12. bár ez csak egy fon­ tos hatás a sok közül. fonatdíszes ornamentika) és germán eredetű. mely egysé­ gesebb. század folya­ m n jött létre a nyugatrómai keresztény egyház á befolyása alatt. másik csoportja kelta (pl. 12. és a különböző társművé­ szetek (ötvösség. ábra. és babonás szörnyvilágából is merít az épületszobrászat terén. ábra.

3. 13. A Szent Pál-katedrális ajtaja. ábra. Lüttich.6. század 102 .

századi kovácsoltvas berendezési tárgyak kori építészet Nyugatra jellemző szigorú koncepciója és az épületekre jellemző változa­ tos.3. és a végére sokszor rozettát erősítettek. A román stílus szem előtt tartotta a szimmetriát. burjánzó ikonográfia keleties jellegének ellentmondásáról ír tanulmányában [20]. és fő díszítőeleme a csiga. ajtókopogtatók. Zárak. kandallórácsok is készültek vasból. A legtöbb emlék az ajtók pántjai és vasalásai közül került ki.2. zára­ dékrácsok hasonlóan lekerekítettek. Az ajtópántok alá sokszor vörösre festett bőrt helyeztek. mely síkszerű. ezért kezdetben kevésbé díszes (6. A romanika kovácsa többnyire kör keresztmetszetű 103 . ez utóbbi az ajtó fadeszkáit fogta össze. 13. kulcsok. ábra). és a vasat is festették vagy aranyozták. a gótika korszakaiban sokszor az egész fafelületet beborították a díszítmények. ezzel párhuzamosan már kizárólag vasból ková­ csolt ajtókkal is találkozunk. és 16.6. Később a díszítőkedv erősödik (6. ábra. illetve tűzikutyák. ábra). A levelek általában az erezés irányában homorúak.4. keretek. Az építészetre jellemző félköríves ablakzáródások és timpanonok megoldása szintén megjelenik a kovácsoltvas formavilágban: a stilizált növényi motívumok.

5. kötegelést. Pontigny. századi kovácsoltvas veretek 104 . 13. mely a 12. Chablis). rácsozáshoz négyzetvasat is.rudat vagy bordás laposvasat használt. Vezelay. századtól sűrűbben használatosak. A tölcséres kontyvirág még a román korra jellemző. Francia jellegzetesség a patkómotívum. 6. lóhere-. század folyamán terjed el a német nyelvterületen a ciszterciták közvetítésével. a kibontakozó gótikus stí­ lus egyik meghatározó díszítőelemévé válik. A különböző funkciójú vasrácsok függőleges rúdjai gyakran leveles vagy lándzsás végződésűek. de később használnak fügefalevél-. és ismerte a kovács­ hegesztést. liliom-. A sarló alakú ajtóvasalás sem ritka (pl. Skandináviában népművészeti elemekkel kiegészülve. A növényi motívumok a 12. bogáncsformákat és szőlő­ levél mintájú rozettákat is. Állatalakok és állatfejes végződések egész Észak-Európá­ ban előfordultak. ábra.

bordás boltozás. ábra. A külön-külön már használatos jellegzetességek (pl. Készült 1371-ben A gótika korai formái 1130 körül alakultak ki Ile de Francé^ területén az építészetben. csúcsív) szintézise a Saint-Denis-ben lévő apátsági templomon (1140-1144) és A francia koronaország elnevezése 105 . Gótikus szentélyrács.6.6. Mittelfeld. támív-támpillér rendszer.

melynek során a kovácsok a rácsos kapuk. században a sensi székesegyházon (1130-1163) található meg először azzal a szakrális céllal. az oszlopfők növényi díszítései. Készült a 16. stilizált akantusz-. petrezselyemlevél. ábra). egyéb rácsok.4. komló-. Részeiket hegesztéssel vagy kötegeléssel kapcsolják egybe. A lapos négyzet. Ezeket előszeretettel csavarják.és kutyafejeket használnak ajtókopogtatók. hogy egységes. ábra) és a halhólyagmotívum (6. liliom-.7. lakatok. illetve irdalják.6. Stilizált állatfejek és szegélydíszek szalagszerű frízei is gyakoriak. A csigamotívum valame­ lyest háttérbe szorul. juhar-. szőlő-.6. A gótikus stílus három évszázadon keresztül virágzik. a vimpergak stb. melyek formavilága megjelenik a kovácsoltvas munká­ kon is. monumentális teret hozzon létre az épületen belül. a nagyobb részeket pedig szegecseléssel fogják össze. A különböző funkciójú rácsoknak 106 . Rácsrészlet. kandallófelszerelés. bogáncs-.vagy téglalap profilú vas használata lép a román kor uralkodó gömbölyű vasa helyébe. szolgáltatják a kívánt motívumokat. bár ez utóbbit is használják. Párizs. bútorok tűzi kovácsolását végzik (6. zárak. illetve virág fordul elő [4]. kandeláberek.5. A támpillérek továbbgondolása folytán alakulnak ki a fiatornyok. cser-. füge-. s kevésbé csavart. ábra). ablakrácsok díszítésére.7. Sárkány. Ezeket egészítik ki azok az épületplasztikai díszítmények. ábra. azonkívül a geometrikus szerkesztésű kőrácsmotívumok. Ezek a levelek csúcsban metszettek. csillárok. A növényi motívumok gyakoriak. és kifelé domborítottak (6. ábra). A mértani geometrikus díszítések közül legelterjedtebb a lóheremotívum (négykarélyos elem) (6. Louvre.

kolostorok. 107 . Az új igény az antik formakincs feltámasztása volt. Anglia. ládák. szentségházak. Ez idáig a templomok.2. kandallóalkatrészek. német nyelvterület) és az ismétlődő elemekből összekapcsolt vagy négyzetes keretbe foglalt ornamentikát tartalmazó rácsok (Olaszország). A városok kiépülésének köszönhetően a kovácsoltvas világi feladatai is egyre sokré­ tűbbé váltak. Reneszánsz (14-16. Ezeknek a reneszánsz idején lesz igazán nagy jelentőségük. bútorok. lóheremo­ tívumot és párhuzamosan elhelyezett függőleges rudakból álló rácsokat is készítettek. Az ablakrácsok kosárszerű megoldása és a kutak lezárására használt rácsok és kútházak is ebben az időben terjedtek el. kottaállványok. Angliában építészeti formákat. átlósan elhelyezkedő négyszögvasak megoldása sem. Keresztelőmedencéket lefedő rácsok. 6. Spanyolországban délfrancia hatás érvényesült: gazdagon díszített záradékrács. ez a sor most a reprezentatív világi palotákkal egészült ki. oltár. óriási méretek. Nem ritka az egymást keresztező. Közép-Európában jóval tovább. mikor Itália területén új igény kezdte meghozni gyümölcseit.két fő típusát alkalmazzák: rudas rácsok (Franciaország.és sírrácsok készültek még kovácsoltvasból. A változásokhoz igazodott a vasművesség is mint elsősorban az építé­ szetet szolgáló társművészet. Spanyolország. várak és városok házai igényelték szolgálatait. század) A gótika még sokáig fenntartotta formakincsét.

9. Reneszánsz kútház. Készült 1570-ben (Niederösterr. ábra.6. Bécs) 108 . Landesmuseum.

1912^2002) Készü^mT 109 . ábra.^m 6-10. Páviai Certosa-székesegyház szentélyrácsa Forrás: Az iparművészet könyve.

melyre levele­ ket erősítenek. a központi díszek lehetnek címerek. kehely.8. ha­ ranglábak. rozetta. főként délen. A cuenzai székesegyház szentélyrácsa pl. A zárakat és a kulcsok fejeit viszont gazdagon díszítet­ ték.és virágmotívum is (liliom. házsarkokra zászlórúdtartót. 1912 (2002) A reneszánsz vasművesség alkotásai in­ kább síkszerűek. stili­ zált emberi és állati motívumok tarkítják. cégértartók. s gyerekalakok díszítik (6. A szen­ télyelzáró rácsok rendkívül magasak. Sarokpántokra. kisebb csigákban folytatódnak.9. így nincs szükség hosszú vaspántokra vagy deszkavasalásokra. a kereszteződőket átfűzik egymáson. szélkakasok. Újra elterjed a csiga. keresztpán­ tokra azonban szükség volt. A Capilla Major rácsa a cuenzai székesegyházban. A vasrácsokat gyakran bronzdíszítéssel élénkítették. El­ terjedt motívum a kúpos spirál és a külön­ böző levél.vagy oszlopábrázolás. Ezek idővel eltűntek. sokszor egymásba fonód­ nak. A szimmetria alapelv. A kapukhoz. de az olasz reneszánsz is érezteti hatá­ sát. Készült 1517-ben Forrás: Az iparművészet könyve.és emberalakok.10. ábra). palmetta). ábra).11. A kovácsoltvas-művességnek az épüle­ tek külső-belső díszítésében és funkcioná­ lis felszerelésében fontos szerepe volt (és van a mai napig). csavart vasrudakból áll. Sírkeresz­ tek. A függőleges pálcák balluszterszerűen vannak kialakítva. Az egymással érintkező rudakat általában bundolással fogják egy­ be. színezést és aranyozást használnak. 1517ben készítette Hernardo de Arenas. kapukat. ábra. A vas­ rudak elsősorban gömbvasból készülnek. kevés az egyenes vonal. cégérek. melyek egymáson keresztülbújtatva vala­ milyen szimmetrikus rajzolatot követnek. kor­ látokat. kevésbé plasztikusak (6. az átlapolás még a gótika megoldása volt. Spanyolország­ ban a késő gótika francia hatása folyama­ tos. dúsan díszített záradékrácsokat készítettek. stilizált állat. Ezt példázza a páviai Certosa szentélyrácsa (6.5 m magas. Fran­ cisco de Salamanca nevéhez fűződnek a . lámpatartót szereltek. akantusz.6. A palotákhoz kerítéseket. ábra). 13.11. kútházak készültek még vasból (6. ábra). Az ajtók többnyire keret­ tel készülnek.

A müncheni Szent Mihály-templom kápolnarácsa.13. kerek koszorújá­ bólcsigás díszű karok ágaznak ki.és szegélyrá­ csok. században te­ tőzik. A 16. A polgárosodás expanziójával egye­ nes arányban jelennek meg a felülvilágító rácsok. A müncheni Szent-Mihály-temp­ lom kápolnarácsán is hangsúlyos az S ala­ kú csiga.és emberábrázolás a csigák végeire szerelt motívumokat illetően. melyek gyakran ún. A pozsonyi és a kassai dóm szentség­ házajtói jellemzik. A csillárokat. Hans Metzger). ábra). kandelábereket nagy részletgazdagsággal dolgozták ki. kisebb tárgyak díszítésére használták. sziluettképek. melyre jellemző a két egy­ mással szembefordított S idom (1588. gyakori az állat. ablakrácsok (6.salamancai székesegyház mérsékelten dí­ szített monumentális vasrácsai (15181533). zárak. milyen gazdag geomet­ riai változatosságra törekedtek a mesterek a díszítőművészetben. óira) (1528). Új tech­ nikai megoldás volt a tausírozás és a mara­ tás. Készült 1528-ban Forrás: Az iparművészet könyve. melyekről fiókcsigák futnak tova.12. lunetta-. A francia reneszánsz létrejöttében Benvenuto Cellininek volt jelentős szere­ pe. és hogy mennyire ragaszkodtak még a középkori hagyo­ mányhoz [1]. szemöldök. század végéről. mikor a kapuk pálca­ végződéseit laposra kezdik kovácsolni. Magyarországon a reneszánsz motívu­ mai százados fáziskéséssel jelennek meg. ábra. míg utóbbit lakatok.12. 6. A németeknél él legtovább a középkori formavilág. Augsburgban azUlrich-templomban található a Fuggerek sírjának rácsa. a zárakkal és kulcslyukpajzsokkal ellentét­ ben. ilyen a münsteri városháza csillárja a 16. gömbvasat használnak. A vasrácsok ornamentikájára Péter Flötner arabeszkjei és a kalligráfusok voltak hatással. A sarokpántok kevésbé díszítettek. melynek nagy. előbbi főleg a fegyverkovácsok kedvelt eljárása. század hozza meg az áttörést hazánkban. és az egész mű vertikálisan 3-4 különböző kompozícióra tagolódik (6. A csigákat volutaszerűen alakítják ki. a reneszánsz egyedi változata­ it lehet itt megtalálni. 1912 (2002) 111 . a gótika tulajdonképpen a 15.

egyetlen nézőpont­ ból. talányossá teszi. század végén 6. Barokk levélmotívumok 112 . A statikus állapot megnyugtató egyensúlya he­ lyett az állandó történés feszült­ ségét.6. 6. Salzburg körzet. inkább megbontja. Nem az egyensúly izgatja.3. hanem évtizedek alatt . század) Hogy nyilvánvalóvá tegyük a paradigmaváltást. 'befejezett' forma. Szentkirályi Zoltánt idézzük: „A reneszánsz eszménye az arányok harmonikus rendjébe fogott. mindenek­ előtt a tömegével ható. Készült a 16.nem egyik pillanatról a másikra. század elején. egyszerre teljes egészében feltáruló. az ala­ kulóban levőt keresi.a 16. ábra. Barokk és rokokó (17-18. egyenrangú ré­ szek társulnak egymáshoz. 'teresíti' a tö­ megformát. amely a reneszánsz és a barokk között végbement . a kibontakozót. Reneszánsz felülvilágító.74.13. század második felében és a 17. cselekvő erők egyensúlyozása: a befejezett állapot helyett a befe­ jezés még nyílt lehetőségeit kínáló folyamat" [21]. A barokk épp ellenkező­ leg. hanem az egymás ellenében működő. amelyen belül önálló egységekké lehatárolt.

mivel tökéletes harmóniában áll az építészettel. egymás alá-fölé rendelése. összefüggése. jelképes mondanivaló. a mozgásra. rejtett. ábra.6. ábra. Barokk felülvilágító rács. kevésbé a szimmetriát.16. század 113 . de a természet racionalista vizsgálatát szem előtt tartó. szimbolika. a méretek növekedése. 6. 18. A térbeliségre épí­ tett feszültségkeltés és dinamizmus könnyen tetten érhető a kovácsoltvas alkotásokon is. Ennek a felfogásnak az eredménye a különböző részelemek hierarchizálása. új. Barokk korlát. a változatosságra törő átgondolt művészet. na­ gyon is rendszerezett.15. az elevenségre. az érzelmek ábrázolása. század A vasművességre ugyanezek az ismérvek jellemzőek. De a barokk szertelensége korántsem valamiféle irracionalizmus. 18. tartalmi-szellemi egységre való törekvés.

vízszintes fekvésű laposvasak. S. Ezeknek oldalára leveleket (főmotívum az akantusz) tettek. Fontos megoldás volt a tagozott vasból készí­ tett gyűrűs kapcsolás.és kertépítészet fejlődése volt. a barokkban használt levélváltozatot mutat a 6. Ezeket önállóan is használták (6. A vasrácsok különböző fajtái és a vaskapuk elterjedtek voltak ebben a korban. Egyik legfontosabb motívum a csiga. ábra. A fertődi Esterházy-kastély kapuja híven tükrözi a bejárat jelentőségét [1]. vagy kehely-. mely az épület portáljában záradékrácsként. ábra). illetve G alakra formál­ va. pajzs-.14. palmettadíszítést kaptak. 114 . Az egymást keresztező rudakat egymáson átlapolták. A barokk kapuk hangsúlyos része a koronázó rész (szemöldökrács). melyek első­ ként szemünk elé táruló része a kapu és a kerítés. Ennek egyik oka a kastély.A térbeliség plaszticitásban nyilvánult meg.75. felülvilágítóként funkcionál. Néhány. melyet a díszítőelemek síkból való kihajlítása által értek el. A vasrácsok rúdjai főleg négyzetvasak. C. végüket is levél formájú­ ra kovácsolták.

de hozzájárultak egy új hagyo­ mány létrejöttéhez és megőrzéséhez is. A zárakat és környéküket gazda­ gon díszitették. A lépcsőkorlátokra jellemző volt a ballusztert utánzó motívum. Rokokó lámpatartó konzol 115 . ábra). de kialakítása nyújtottabb. 6. rácsok. kandelábe­ rek. A na­ gyobb kertkapukat vasból vagy kőből készült pilaszterekkel keretezték (6. A17. Lajos-stílust tükrözik kapuk. Az akantusz továbbra is szerepel.19. és indák­ kal. A hengerművek elterjedése és tech­ nológiai fejlődése jobb minőségűvé tette a vaslemezt. Ez a stílus követi legkevésbé az architektonikus formákat. A virág. erkélyrácsok. 1740-től már rokokó stílusú min­ talapokat adtak ki. kulcs­ lyukpajzsok. 18. a keresztezéseket palmettákkal fedték le. Dániel Marót 1712-ben Amszterdamban megjelent mintalapjai (Nouveau Livre de Serrurerie) a XIV. Ta­ lán az elsőként megjelent motívumgyűj­ teményt Mathurin Jousse jelentette meg 1627-ben. század 6. ábra).és levélmotí­ vumok megjelenése naturalisztikus. a közöt­ tük lévő teret szimmetrikus kompozí­ ciókkal töltötték ki (6. A mintalapok divatba kerülése pedig a 17. ábra).17. gyertyatartók. századtól a formák és kompozíciós megoldások változatosságát tették le­ hetővé. Az or­ namentika hangsúlyos ebben a korban. ábra. taraj került. szentírástartó állványok is nagy számban készültek (6. csipkézett. és végeit kifelé hajlították. meg akar szabadulni minden statikusságtól és szimmetriától. hiszen ezeket a mintalapokat mesterek generációi vették át és használták. A rokokó a barokk formák túlbur­ jánzó változata sok-sok új motívum­ mal kiegészülve.sokszor legyezőszerű díszítést kaptak.78. században minden templom tete­ jére vaskeresztet helyeztek.18. ún. Szentírástartó barokk állvány. ami kedvezett az or­ namentika változatos kialakításának. csillárok. ábra. bordázott. kulcsfejek rézmetszetei­ vel. A csigák hátrészére kagyló­ formaszerű. fonatokkal díszítették.16. lépcsőkorlátok. kottatartók.

20. Augsburg. Perspektivikus szentélyrács. század 116 . 18. ábra.6.

19. A vasrudak (laposvasak) a rövidülés illúzi­ óját adják sajátos elrendezésüknek köszönhetően.21. ábra). a német fejedelemségekben a kastélyépítészet jelentős. Az ún.aub und Bandelwerk". perspektivikus rács népszerű volt német nyelvterületen. 1715^45 között. A barokk és a rokokó vezető állama Franciaország volt. Készítette: Fazola Henrik. Fazola (Fassola) Hen­ rik Würzburgból költözött Egerbe 1758-ban. lomb. Az egri volt Vármegyeháza szőlőfürtös kapuja. 1 17 . században terjed el igazán (6. vagy kartusdíszítés választja el őket {6.és csigás indadíszek jellemzőek. és a 17-18.J. Magyarországon is találunk rá példát [22]. Az egri volt Vármegyeháza két vaskapuja és lunettarácsa az ő nevéhez fűződik.6.20. szőlőfürtös kapun2 a levél-. A francia mintalapok motívum­ kincse keveredett a helyi hagyományokkal. Az ún. a változat neve .és kartusdíszítés 2 A másikat „címeres" kapunak hívják. Hazánkban a rokokót Mária Terézia­ stílusnak nevezik. ábra). habár reneszánsz találmány. Egyik legjelentősebb magyar kovácsmesterünk. ábra. virág. 1758-1761 a C vasak inkább érintik egymást mint keresztezik. az akantuszleveles.

a formák leegyszerűsödtek.21. bundolással (gyűrűs kötéssel) kötik össze. babérfüzérrel díszített szaru (6. Nevét jellegzetes babérleveles füzérdíszéről kapta. lépcsőkorlátok. kapuk. az erkélyrácsok. Ausztriában a bécsi Belvedere kapuja és kerítése érdemel figyelmet (1720 körül). meander ornamentika. Impozáns. Klasszicizmus Az antik építészeti elemek újra előtérbe kerültek. A kisebb hasz­ nálati tárgyakat réz­ ből és öntöttvasból kezdik készíteni. A csiga kissé háttérbe szorult. ablakrácsok. ábra). 6. ábra). Az 1760-as években kezdődik meg a klasszicizálódás folyamata.22. Jellegzetes motívumai a pálmalevelek és virágfolyondárok.és hátoldala használatos. A kőből készített ballusztrád utánzása nem ritka az erkélykorláto­ kon. birodalmi igények stílusváltozatain halad át (6.6. A négyzet. Lajos-stílusként ismerjük. felülvilágító rácsok.24. Főleg a korlátok hosszúkás elhelyezkedése kedvezett a klasszicista díszíté­ si elvnek. német és osztrák területen „copf stílusként terjedt el.4. 18. A kapukon figurális és heraldikus elemek is helyet kaptak. ábra. Nantes. század (csipkézett taraj a csigákon) örvénylő zsúfoltságát látjuk (6.23. mely az épületdíszí­ tés terén a monarchikus. a pálcákat sok esetben kör alakú formák­ kal. XVI. a rokokó kertkapuk eleganciáját sugározza. ábra). Babérfüzér elő. a vízszintes és függőleges tagolás kompozíciós elvvé vált. Lajos korabeli erkély korlát. koszorúk. akantusz és rozetta. Hangsúlyt kapnak az épületeken meg­ jelenő vasmunkák. melynek két vége általában lefelé lóg (6. kande­ láberek. Franciaországban indult útjára az új irány­ zat.22.23. XV. könnyed hatású. ábra).és laposvas mellett a gömbvas is 6. de a részletelemek ezt a rendet igyekeznek felolda­ ni. ábra. koronázó része azonban súlyosan nehezedik a nyíló részre. 118 . A csigadíszek és a szerkezet komponálása szimmetrikus.

18. század 119 .6. ábra. Kerti kapu. Marly-le-Roi.24.

sok a hidegen megmunkált díszítő­ elem. századi mesterek fordulhattak. a rozetta. reneszánsz formára emlékez­ tetnek. ábra). Mig a XVI. 120 . megszaporodott a kovácsmesterek szá­ ma. A 19. az akantusz és a különböző füzérek megmaradtak. A gyorsaság és sokszorosíthatóság jegyében egyre jobban kiszorította a kézzel alakí­ tott alkotásokat addigi felhasználási területeiről. század pozitivista szemléletmódja áttevődött az építészetre. és az évente megrendezett világkiál­ lítások ízlésformáló hatása kedvezett a kovácsoltvas újjászületésének. és 6. 3 4 A historizálásra való hajlandóság nem a század találmánya. Lajos-stílus egyfajta klasszicizáló barokknak nevezhető. A mesterek mindenfajta profilú vasat használnak. Ami a motívumokat illeti. A 19. és a régészeti felfedezé­ sek is serkentették a történeti stílusok tanulmányozását és pontos megismerését. hanem az öntöttvasgyártás is nagyipari méreteket öltött a 19. addig az empire stílusra a szögletes konstrukciók a jellemzőek. edények. rozetták készültek. A romantika szinte semmilyen feladatot nem adott a kovácsoltvasnak. Ez kiérezhető az egész eddig vizsgált időszak stílusváltozásaiból. ábra). Az egyik ábrán csigadíszeket. főleg a 19. római sasok és antik formák jelentek meg. Jungfer Gyula 1878-ban mutatta be naturalisztikus kovácsoltvas rózsáit a párizsi világkiállítá­ 4 son. Historizmus és eklektika Az ipari fejlődés és gépiesítés folyományaként nemcsak a kovácsmesterség technológiája fejlődhetett. Ezzel párhuzamosan a tiszta stílusú historizáló irány is megmarad. lényege a történeti stílusok keveredése ugyanazon a tárgyon. szinte feldobálják a díszítőelemeket. A fent említett széles körű stilisztikai alkalmazás a fellendülő építkezéseknek is köszönhető. A csigákból kiágazó indákat és kacsokat szege­ cselik. Ez. a klasszicizmus is létező irányzat még ebben az időben. vagy a reneszánsz. Különböző groteszk maszkokat. címerek. ritka a tűzi hegesztés. épületen. letisztultsága. század első harma­ dában. a gótika és a modernebb klasszicista motívumok keveredése3. melyek több különböző stílus sajátosságait. század elejéig (6. melynek puritánsága. Az építészetben is észrevehető válságállapot a historizmus kialakulásához vezetett. Mindehhez hoz­ zájárult a céhrendszer megszűnése is 1872-ben. vékonyabb vaslemezekből díszítőelemek. A század első felére tehetőek a historizmus tisztább megjelenésű alkotásai. Észrevehető a stilizálástól a naturális ábrázolás felé való fokozatos törekvés. és vasműves cégeket alapítottak. 6.25. de az összes stílus érdekli. Ilyen az eklektika.26. Érdemes megfigyelni ugyanannak a formaelemnek a művészettörténeti korszakok során használt változatait. a csigák itt sem maradnak el. átfíízést főleg gömbvasnál találunk (6. Ez jellemző az ún.A hidegen domborított. sárkány-. egészen a 20. gyakran szegényes díszítése már átvezet bennünket a 19.28. A csigamotívum még inkább háttérbe szorult. Később átmeneti formák jönnek létre. barokkos díszekkel kiegészítve. a másikon levéldíszeket láthatunk (6. ezekre a statikus szerkezetekre aggatják.27. A barokk és a rokokó. amely formavilághoz a 19. ahogyan az egyes motívumok átörökítődnek és új formát kapnak. melynek előszelét már a romantika éreztette a közép­ kori építészet egyes megoldásainak felélesztésével és a keleti iszlám formakincs másolásával. állat­ os emberfejeket használnak a rácsrészek kitöltésére vagy összekötésére. A Napóleon idejére datálható stílusváltozat alkotásain birodalmi jelképek. század második felében. században is ez történik. Az irodalomban is a naturalizmus és a realizmus a válasz egy korábbi romantikus felfogásra. „empire" stílusra is. Az átlapolás és kötegelés továbbra is használatos. vagyis az egyes korszakok elkü­ lönülve jelennek meg a műveken és épületeken. századba. illetve azok modern változatait is magukon viselik. ábrák).5.

"«H 6.25. 7. u. Ablakrács. Táncsics M. 1913 121 . Budapest. Készítette: Jungfer Gyula. ábra.

Főkapujának lunettarácsa a legdíszesebb. Csigadíszek a) román. apja Jungfer Ferenc. Lakatosdinasztia harmadik tagja. h) klasszicista. ábra). az állatfejek (itt: oroszlánfej) megformálása (6. d) reneszánsz. erkély­ korlát.31. ábra). de bizonyos részletek más stílusú Jungfer-művön is észrevehetők. rengeteg bejárati kapu. Levéldíszek a) román. 1841-ben született Pesten. nagyapja Jungfer András volt. d)-g) barokk.6. Legfontosabb munkái Budapesten a Várkert­ bazár hármas kapuja és kerítése. g) rokokó.32. ábra). A Dorottya utcai kapu letisztultabb lunettarácsa a csigák változatosságát mutatja (6. a levelek élethű domborítása. i) klasszicista meander 6. de egy-egy alkotásán egységes stílust jelení­ tett meg. f) copf babérlevél. Vastag szemöldökíve felett középen látható koszorú s csokros kehely a késői klasszicizáló jellegre utal. A Nádor utcai volt Magyar Országos Bank Rt. a függőlegesen haladó meander.26. b)-c) gótikus. A volt királyi palota kerítése és kapuja. kandeláberek. A kapu felső negyedében egy-egy angyalfej 122 . h) klasszi­ cista palmetta Hazánkban az eklektikus-historizáló irányzat csak a század hetvenes éveiben terjed el. gazdag díszítésű csillár és berendezési tárgy. Mindegyik stílusirányzatot tanulmányozta. az Országház vasmunkái: rácsok. kapuk. c) reneszánsz. és a 20. b) gótikus.29. e) ba­ rokk. ábra. ablakrácsai viszont inkább klasszicisták (6. ábra).27. például a dugóhúzószerűen csava­ rodó kacsok. század első évtizedeiben is jelen van. Egyik legnagyobb mesterünk kétségkí­ vül Jungfer Gyula. A Központi Szabó Ervin Könyvtár barokkot idéző kapuin felfedezhetjük az érett stílus minden fontosabb elemét (6. ábra.30. ajtaja reneszánsz stílusjegyeket mutat. illetve vasszobor fűződik a nevéhez. épületplasztika.

6. Budapest.6. Készítette: Jungfer Gyula.28. ábra. 1872 123 . Berzsenyi u. Neoreneszánsz ablakrács.

1 6. Szabó Ervin Könyvtár bejárati kapujának részlete. 1897 124 iff- . Készítette: Jungfer Gyula. ábra.29. Budapest.

Budapest. Dorottya u. ábra. Ablakrács. Dorottya u. • • • 6. ábra. Bejárati kapu felülvilágítással. • • • .31. Készítette: Jungfer Gyula 125 .30.. Készítette: Jungfer Gyula 6. Budapest.

ábra. Készítette: Jungfer Gyula. Kossuth tér.32. Nádor u. Neoreneszánsz bejárati kapu részlete. (egykori Magyar Országos Bank Rt. 1884 6.6.). Neobarokk korlátrészlet. Budapest. Budapest.33b ábra. Készítette: Jungfer Gyula 126 .

I BMW 6333 áb *-"eobarokk bejárati kapu felsőré *e. Kossuth * Készítette: Jungfer Gyula 127 . Budapest.

6. Budapest.34. 4. ábra. Készítette: Lepter János ábra részlete 128 . Klasszicizáló késő barokk kapu részlete. Báthori u.

Budapest.35a ábra. Neoreneszénsz bejárati kapu és felülvilágító. 129 . Váci u.6.

36. A Kossuth Lajos téren található kettős vaskapu magasságával kápráztat el (6.33a ábra). Sötét tónusait plasztikus.6. kidomborodó elemek ellensúlyozzák. látható. és kontrasztot jelent a közvetlenül a vasszerkezet mögé helyezett ablaktáblákról visszatükröződő fény 130 . Szecessziós kapuk koronázó részletei BEN ti. ábra.

Walter Crane pedig az iparművészet igényessé tételén. John Ruskin. vaskapuján reneszánsz szerkesztés és anyaghasználat lát­ ható. Olaszországban. gyakorlati. Szőlőlevelet. A budapesti Báthori u. Készítette: Fekete Pál. A szemöldökrészen megjelenő futókutya-motívum és a szimmet­ ria a klasszicizáló késő barokkot idézi (6. Aradi vértanúk tere. főleg vidéken és a határon túl (6. Fakapu betétrácsa. Stílusával egyezőek a homlokzaton végighúzódó erkély­ korlátok (6. ábra. a folklórból átvett ornamenti­ kát alkalmaznak. elméleti. ábra). tulipán-. 6. ábra). A lunettarácsán megjelenő floreális-leveles indák szecessziós hatásról árulkodnak. Magyarorszá­ gon elég sok ilyen emlék ismere­ tes. napraforgómintát alkal­ maztak (6.33b ábra). William Morris. lunettarácsa különálló alko­ tás a kapu portálja fölött (6. páva­ vagy egyéb madármotívumokat.35b ábrák). vagyis a Húszak csoportjának 131 . Tagjai: Dante Gábriel Rossetti. számú ház kapujának mestere Lepter Já­ nos.34.35a6. Görbülő ívei dinamikusak. ábra). de felfe­ dezhetők olyan kísérletek. 4. A festőcsoport 1848-ban alakult meg. melyek a nemzeti jelleget igyekeznek be­ csempészni a formai megoldások közé.36. Belgium. Ausztriában is csoportok alakulnak. né­ hol derékszög vagy hegyesszög szakaszolja. Sajátos.37. Az ipar­ művészet. az építészet és a festészet mellett az irodalomban (szimbolizmusként) is jelen­ valóvá válik. A század végére körvonalazódik egyértelműen a stílus formavilága.37. A századfor­ dulón a magyaros motívumok sokszor szecessziós formavilággal keverednek. Szeged.is. szuverén stílus kiala­ kulására még várni kell. Belgiumban Henry van de Velde a „Les Vingt". Edward Burne-Jones az angol művészet megújítását tűzték ki célul. 1902 6. esztétikai egységén fáradozott. A Váci utca 65. Franciaor­ szág után Németországban. Szecesszió kszecessziós mozgalmak előzménye az angol preraffaeliták csoportja volt.6.

és a már meglévő agyonis­ mételgetett kánonnal való szakítást célozta. akár az épületen belül. utalva a rengeteg növényi. végei kiszélesednek és hegyesek (6. Már a nyolcvanas években megkezdődik az építészetben a történeti stílusokkal való szembefordulás. Ausztriában és Közép-Eu­ rópában szecessziónak nevezik. mely egységes harmóniát hoz létre nemcsak a mű­ vön belül. ábra. A homlokzatokat egyes esetekben freskók. így a kovácsoltvas kapukon.6. A teljes kompozíció szimmetriáját általá­ ban az sem zavarja meg. 132 . ha az indák és folyondárok látszólag össze-vissza tekergőznek. ábra). Váci u. Az új stílust Nyugat-Európában többnyire Art Nouveaunak vagy Modern style-nak. melyek a 80-as évektől rendkívül népszerűek Nyugat-Európában. A levéldíszek kevésbé stilizáltak. A szecesszió formavilágára nagy hatással volt még a régi francia gobelinművészet és a japán metszetek. 5 Floreális stílus. erkélyrácsokon is (6. 11. főleg virágmotívumra. a nyílászárók kereteinek és a párkányoknak az ívvezetése megjelenik a kiegészítő szerelvényeken és díszítményeken. Stile floreale. mozaikok.39. Leggyakrabban az un.38. Németországban Jugendstil-nek. A vonalak kecsessé és vékonnyá válnak. legkiemelkedőbb egyénisége. a falakon is. A naturalista felfogás helyébe erős stilizálás és absztrahálás lép. Budapest. a kuszaság mögött gondos tervezés áll. akár kívül.5 stile liberty az olaszoknál. figu­ rális épületplasztikák (erkélykonzol) díszítik. életteliek.38. Szecessziós erkélykorlát. „ostorcsapás" motívumot használják. ábra). A szó jelentése „kivonulás". mozgásban vannak. de a kompozíció sok esetben folytatódik a festett üvegeken. és az épülethomlokzatok sajátos dekorációi.

Art Nouveau stílusú lépcsőkorlát.6.39. Dondelinger 133 . Párizs. ábra. Készítette: A.

Szecessziós bejárati kapu részlete. Budapest. 2003 6. Gresham-palota.. Budapest. Felújította: Lehoczky János. 1906. ábra. Báthori u. „Pávás" kapu részlete. 1905 134 . ábra. Készítette: Jungfer Gyula.41.40.6.

Budapest.6. 7. 135 .42. ábra. Báthori u. Szecessziós kapu részlete.

42. 6 „Exposition Internationale des Árts Décoratifs et Industriels Modernes 136 . Jungfer Gyula is tudott váltani a század­ forduló után. vaskapuja elszakad a hagyományos virágos-indás motívumoktól.6. használati és dísztárgyakat készítenek rézből. mely nevét egy 1925-ben Párizsban megrendezett nemzetközi kiállítás után kapta.44. az ősi egyiptomi és azték művészet motívumkincséből (6.6 Az Art Deco merített az Art Nouveau. Budapest. bronzból. Geometriai szigorúság.44.42. A Báthori utca 5. Szecessziós kapu. ábra. ilyen a Báthori utca 7. A szecesszió jelen van a berendezési tárgyak területén is. sűrűn rovátkolt vasnyalábokból áll. az Árts and Crafts. vaskapuja. az expresszionizmus. Az Art Deco már átvezet bennünket a modern kovácsoltvas-irányzatok felé. „Art Deco" stílusú tűzhelyvédő rács. levelei hullámzóan törnek a virágok felé (6.43.41. A húszas évek­ ben alakul ki az Art Deco. Ilyenek a mostanában felújított Gresham-palota bejárati kapui. szám alatti kapu a sorozatban sajtolt margitvirágformát hordozza. mely gótizáló hatást mutat (6. dekorációs sokrétűség jellemző rá a formai elemek túlzsúfolása nélkül. ábra. A Honvéd utcai Bedő-ház vasko­ sabb rácsozata liánszerű. ábra). korlátokat. üvegből és kovácsoltvasból is. 6. A Váci utca 42. me­ lyeket a 7. Váci u. ábra). jellegzetesen városi művészet.43. Néha eklektikus megoldások keverednek a szecessziós alkotásokon. ábra). fejezet tárgyal részletesebben. ábra). Készítette: Marcel Bergue Magyarországon és főleg Budapesten nagyon sok szecessziós épület és kovácsoltvas munka található. berendezési tárgyakat. és készített szecessziós kapukat. szárnyai széttárva (6. ábra).40. viszont koncepciója a népművészettel teszi rokon vonásúvá (6. legfelül még egy páva szemből. Magyar népi motívumokkal díszített rácsos kapuk. bútorokat. a kubizmus. felülvilágítói 1906-ból. pávák egymás felé fordított reliefjei láthatók rajta profilból.

Napjaink kovácsmüvessége 7.1. Az ehhez igazodó kovácsműves alkotások .7. ami sokkal inkább nevezhető lakatos-. illetve az elektromos ívhegesztés bevezetése. 1937 137 . amelyek a tömeggyártás jellemzői voltak. erkélykorlátok felhasználása. rácsok.1. A bérházépítések növekedésével nem járt együtt a művészi értékű kapuk. de silányabb kivitelű kovácsoltvas munkákkal. amit a kovácsoltvas-művesség szolgai módon kénytelen volt követni. Az építészet a szecesszió hanyatlásával nagyrészt a historizáló eklektikában egyszer már felelevenített történelmi stílusok formáit vette elő újra.és egyéb megmunkáló gépek és legfőképpen a 20. a megújulást a 20. Ezt a folyamatot elősegítették azok a technológiai újdonságok. Tömeges árutermeléssé vált a függőfolyo­ sók „kovácsoltvas" korlátainak kilométerekben mérhető gyártása. ábra.legalább 50 éves késéssel jelen­ tek meg. de napjaink mestereinek művészi kivitelű munkái is igazolják.a történelem során először . század elején a „Bauhaus" jelentette.amely kétségkívül maradandó alkotásokat hozott létre az első világháború után nem követték újabb stílusirányzatok. század második felében megjelent kovácsológépek elterjedése. Az építészettel összefüggő alkotások A szecesszió vasművességét . Bieber Károly munkája. így például a láng­ hegesztés. Magyaros népi motívumok alkalmazása a kolozsvári egykori hadtestparancsnokság épü­ letének kapuján. a kézműves munka 7. és a két világháború között a korábbiaknál silányabb módon folytatni. hogy a gépesítés nem feltétlenül jár együtt a stílustalan tömegmunkával. illetve ezekből fakadó mesterségbeli megújulások. Az építészetben az új stílust. hajlító. a daraboló-. Az akkori. mint kovácsolt munkának. mert az építtetők megelégedtek az olcsóbb. Részlet.

ábra rács­ tanulmányán már egyetlen munkafázissal. ábra). szépségét a kovácsolási technológia helyes alkalmazása adja. Ilyen mértékű leegyszerűsítés már sokak szerint a míves megmunkálás rovására megy. 50x 12-es laposvas kerettel adja meg a kapu merevségét. Tiringer Ferenc. a szerkezet puritán. Először csak a részle­ 7.2. Az alkotáson már díszítés nem látható. ábra). Sima Sándor és leg­ főképpen Bieber Károly.6. amely a kovács-iparművészetet a mo­ dern stílus keresésében világszerte jel­ lemezte.1. gyümölcsöző küzdelmet folytat a vasművesség megújhodásáért. azo­ nos szellemű vasműves. amelyeket díszítőelem­ ként is alkalmazott bundolás fog össze. Alkotója erős.út­ törői lettek annak az útkeresésnek. A két világhá­ ború között és után is voltak kvalitásos kovács iparművészeink: így többek kö­ zött Forreider József. hogy a széles laposvasat a szokásosnál hosszabb ívben csavar­ ja. Bandi.2. itt maguk az elemek mint pillangórajok repülése adja a lendületet. A hatvanas évek útkeresésének másik jellegzetes példája a 7.jellegének eltűnésével. Egy picike rózsát még rátett a mester a csomópontokra jelezve. Ennek egyik lépcsőfoka volt a magyaros népi motívumok alkalmazá­ sa kovácsoltvas kapun (7.4. a művész a maga korát fejezi ki.elsősorban Sima és Bieber . játékossá válik (7. a művészi kovácsolás új formavilágának megteremtéséért. a kitöl­ tő egységek (pillangók) mindegyike teljesen átkovácsolt darab. Ez a kerti kapu vertikális elrendezésű laposvasakból készült. ábrán látható alkotásnál. Figyelemre méltó a rács árnyékhatása. A barokk hagyományoktól évszá­ zadokon keresztül megszabadulni kép­ telen művészeti ág a 60-as évek dere­ kától a berlini (akkor keletnémet) Fritz Kühn példamutató alkotásaival elindul a modern kovács-iparművészet kiala­ kításának útján. majd ezen elemek ismétlődésével az összkép is ritmikussá. Ezeket az átkötéseket szabálytala­ nul helyezték el. ám munkáik egyben a maguk egyéniségéből született különféle 138 . melyből hasításokkal és csava­ rásokkal képezték ki az összekötő vízszintes elemeket. a múltba hanyatlott világ nyűgös tradíciójától szabadulni igye­ kezve. A díszítés maga a szerkezet. Fűtőtest védőrácsa. Minden kornak megvan a maga eszménye. a geometrikus elemek egymásba kapcsolódása maga a konstrukció. A jelenkor vasművességéről szóló csekély hazai irodalomból idézzük Pereházy Károly megállapításait a magyarországi törekvésekről: „Az 1960-as évektől egy maroknyi. Ezek a meste­ rek készítettek kiváló neobarokk. [11]. leegyszerűsített megoldás. ábra). neoszecessziós és eklek­ tikus alkotásokat. ábra. hogy nem is olyan könnyű megszabadulni a díszítőelemektől. az avult hiedelmekkel szembeszállva és a modern építészeti formáktól ösztönöz­ ve. Az ismétlődő elemek uralkodása még jellemzőbb a 7. Schima A. Fritz Kühn munkája tek kimunkálásában jelennek meg az új stíluselemek (7. neoreneszánsz. A 7.5. a csavarással ér el igen plasztikus hatást Fritz Kühn azzal a megoldással. ábrán látható [12]. majd a század köze­ pétől .3.

Berlin .3.7. 1963. Fritz Kühn munkája. ábra. Kovácsoltvas kapu.Brünau 139 .

Adolf Steines munkája. Hermann munkája. az ívek.[ 7.4. a félgömb. hogy az eklektizáló formanyelv mosolyt kelt az űrhajók és a műholdak világában. a hajlatok. ábra. Pfalzel . a domború és a konkáv alak­ zatok egyaránt megjelennek. hogy nem a barokkban látják a művészi kovácsolás abszolút stílusát. az ovális. Kerti kapu. a kör. Bern irányzatok értékeit is tükrözik. 1965. és ezek minden különbözőségük ellenére azo­ nos princípiumon nyugszanak"[13]. ugyanis a görbék. Kovácsa­ ink a régi korok formáival szakítva az új irány szolgálatába szegülnek. F. lo­ gikus világossággal érvényesülnek. Napjaink­ ban ugyan még kevés a közelmúltra való rálátás. Ám alkotóelemeiket csak megközelí­ tőleg lehet morfológiai határok közé szorítani. a spirál.Trier 7.5. mű­ veik vonalrajzai metszően tiszta. az egyenes és az ezekből alkotott szögek sora. század végére felnőtt vasműves nem­ zedék megértette. ábra. A 20. 1963. Kovácsoltvas kapu.nem el­ vetve a gépi megmunkálás nyújtotta 140 . egyértelmű azonban. A mai törekvéseket tehát . a gömbszelet. ellengör­ bék.

7. a művész által alkotott andráskeresztre emlé­ keztető mintával töltötte ki. 1967 lyet a keretes-pálcás rendszer jellemez. Szerkezeti felépítésük év7. művészi alkotások jellemzik. A mai kapuk jellemzője az egyszerű. ameFritz Kühn munkája. erőt sugároz. záraknál fellépő koncent­ rált erők bevezetéséről gondoskodni kell. ez biztonságot. Az egyedi zárkialakítás igen hangsúlyos. a sima. a megengedettet meghaladó függőleges és vízszintes elmozdulásokat el lehessen kerülni. ahol a 3 X 2 m-es. A pálcák a zárat körbefonják. századok alatt alakult ki. konstruktív megoldások alkalmazása. A keret nélküli megoldásoknál a felület maga a teherhordó. A díszítések nélküli. ábra. miközben a tengelyük körül megfordulva élükkel felénk irányulnak.az alkotó Magyarországon először alkalmazta. ezért a pántoknál. A konstrukció saját magát merevíti a kapu síkjában. illetve a közbenső erőket adják át a keretre. hat darab kapuból egy részt mutat a kép. ahol ismét kötegbe sűrűsödve támasztják meg a kapu felső részét függőleges csapjukon keresztül (7. a vasnak a monu­ mentális prioritását hangsúlyo­ zó. Kapuk Az építészettel összefüggő ko­ vácsműves alkotások közül ki­ emelt szerepe van a kapuknak és a hozzájuk tartozó kerítéseknek.9 a-b ábra).előnyöket . felül ívesen kialakított.mint formai kincset . stílusához alkalmazkod­ ni kell. A fegyelmezett pálcakiosztás a hagyományok 141 . Ez esetben a teherviselést a keret végzi. ábrán.8. a kézi munka hitelével anyagszerűen megmunkált. alul lépcsősen össze­ futó. az erővonalak mentén elhelyezkedő pálcák vonala alkotja a kapu szerkezetét.a hagyományos tűzi kovácsolással formált. Ilyen konstruktív megoldás látható a 7. Nagyobb méretű kapukat statikailag mére­ tezni kell. Az erővonalak ilyen módon törté­ nő ábrázolását . de erő­ teljes elemek kidomborítása. alul is kétszer hat-hat laposvas elemei a központ­ ból sugarasan szétterjednek. ábra). Az irányzatnak számos követője van. majd folytatják útjukat a kapu aljáig. míves kivitele pedig a régmúlt emlékeit idézi mai megfogalmazásban. Ismert mondás. Csavart pálcákból készült rács. A fölül is. hogy az oldalirányú lengéseket. támaszoknál. Ezt igazolja a gellérthegyi Szikla­ kápolna ajtajának részlete (7. középütt kötegbe. A pántoknál a beállítási lehetősé­ get. hogy a lényeg a részletekben rejlik. a biztonságos zárást és esetenként a gépi működtetést biztosítani kell. Méretük elérheti az 5-6 m-es szélességet és a 3-4 m-es magas­ ságot. Sok hazai és külföldi ko­ vács éppen az általa magas színvonalon kivitelezett ilyen témájú alkotásával vált ismert­ té.6. a kovácsolási technológia alkalmazásának őszinte be­ mutatása. A felületet egyetlen. a pálcáknak csak merevítő és kitöltő szerepük van. A kapuknak az épülettel harmo­ nizálni.

A veszprémi temető főkapuja. ábra. 1985 142 .7. Bejárati kapu.8.7. Alsóvölgyi u. 1985 7. Készítette: Seregi György. ábra. Készítette: Lehoczky János. 8. Érdliget.

7. szintén S alakú merevítőhöz egyéni. A Sziklakápolna kapuzatának részlete 143 . és ez­ zel kiemelik az ívek futását. modern és neoszecessziós jegyeket hor­ dozó kapu látható a 7. amely a legfiatalabb kovácsgenerációhoz tar­ tozó mester műve. Eredetileg a kö­ zépkorban készültek tömör vasajtók. ábrán. A díszítést és a mere­ vítést egyaránt szolgálják azok az S alakban futó pálcák. 1991 őrzését. A budapesti Sziklakápolna kapuzata. azok megkomponálása a mo­ dern stílus említett jegyeit hordozza. Tömör ajtókat akkor készítenek. Igen mozgalmas vonalvezetésű. hol szélesednek. A díszítéseket a függőleges elemek vé­ gének zárt csigavonalban történő ko­ vácsolásával.70.9a ábra. szellemes megol­ dással történt. hol keskenyednek. 7. Pölöskei József alkotása. amelyek még ke­ resztmetszetükben is változnak. ha a betekintést teljes mértékben meg kí­ vánják akadályozni. illetve rusztikus gömbök­ kel történő felfogásával oldotta meg készítője.9b ábra. Kapcso­ latuk az átlóban futó.

Ennek korszerű. A szerkezet külön keretet nem igényel. Évek óta folyik az útkeresés a posztmodern épületekhez. Állásfoglalás nélkül bemuta144 .6 m). A felső pálcák a boltív vonalát követik. Göd. Család u. 2002 amiket a román korban főleg erősen megvasalt fából készítettek. korlátok kialakítására. ábrán. Itt az átlós merevítések és azok hasított végeinek kialakítása. ábrán lévő szentélykapu.12. Ehhez csatlakoznak a különböző hosszúságú pálcák. adja a konstrukció felépítését. A kétirányú hasítással készült térbeli „csillag­ elem". amely íves száraival négyirányú csatlakozást tesz lehetővé. (1 x 2. illetve csillagelemek. A kezdeményezések természetesen a szecesszió formavilágából is merítenek. kerítések. főleg ilyen stílusú magán­ villákhoz illő kovácsoltvas kapuk. Készítette: Nagy Péter. Egy klasszikus kovácsolási technológiával kialakított motívumra mint alapelemre épül fel a 7. A szegecselt kötésmód is díszíti a kaput. a mai időkben is elfogadható megkomponálása látható a 7. valamint a középső hangsúlyos tárcsák míves kivitele töri meg a tömör lemez egyhangúságát.7.70a ábra. Családi ház bejárati kapuja. mert a merevséget a térbeli elemek biztosítják.11.

79. ábrán a visszatérő elemek és motívumok alkalmazása egységes kompozíciót eredményezett. A 7. Más megfogalmazásban.18. de hasonló elveken ala­ pul a 7.15. Hangsúlyos. és kötegeléssel 145 . Kovács László Putu alkotása • V !\ tünk néhány ilyen megoldást. Ennél a megoldásnál a készítője függőleges elemeket is belekomponált a művébe. Könnyen felismerhető. Hogy ez mennyiben segítette elő egy egységes stílus kialakí­ tását. de szárát befelé negyed körívesre hajlított vasakkal enyhítette. valamint a 7. A fentiekben többször említett modern stílusjegyek legfeljebb abban mutatkoznak meg. Részben ebbe a kategóriába tartozik a 7. ábrán látható rácsajtó egyenes pálcák sorával képzett szigorú tagoltságát L alakú. hogy mindhárom utóbbi alkotás ugyanazon műhelyből került ki.76.ábra).14. ábrán tervszinten látható két.és egyszárnyú kapu és kerítés. A térbeli díszítőelemek sorozatos összekapcsolásával készült ugyanazon épületegyüttes térelválasztó korlátja is (7. A kapu rajzolata mozgalmas. hogy rátett csigavonalas vagy levélmintás neobarokk díszítőelemeket nem tartal­ maznak.17.7. A 7. Az íves. kovácsolt térbeli elemekkel kezdte és zárta vaskos kapujának függőle­ ges alkotóit készítője (7. hangsúlyozva az útkeresés. Tömör acél­ ajtó.14. ábrán lévő kétszárnyú kapunál. Ilyen látható a 7.13. A függőleges elemek szintén átkovácsoltak. az indák egymásba fonódása szecessziós motívumokat mutat. az a szemlélő megítélésére van bízva. ábrán bemutatott beépített erkélykorlát. a megoldáskeresés kétségtele­ nül látható jeleit. és így rusztikus hatást keltenek. ábrán látható kapu is.77. ábra). virágmin­ tákban végződő vonalvezetés. ábra.

ábra. 1993 146 .72.7. Budapest. Seregi György alkotása. Pannonhalmi Főapátság bencés tanulmányi háza. Szentélykapu.

7. Kétszárnyú kapu terve. Kétszárnyú kapu. plasztikusan ábrázolja mondanivalóját. Ezt a művet nem kell magyarázni. kerítéselem és egyszárnyú személybejárati kapu terve. Ezzel a kontraszttal teremt változatos konfigurációt. ábra.változó szélességű és vastagságú. hanem az ellentétesen elhelyezett L alakú elemekhez is. 2003 kapcsolta nemcsak a vertikális pálcákhoz. Készítette: Molnár Rudolf. Készítette: Molnár Rudolf 147 . ábra.térbeli elemek alkotják a szerkezetet.7. és meggyőző erővel bontakozik ki alkotójának sok variációban jelentkező erénye.73. átlós . Egy nagy testű élőlény bordáira utaló. különböző hosszúságú. A budapesti Természettudományi Múzeum új bejáratának kapuját mutatja a 7.20 a-b ábra.14. átkovácsolt .

Készítette: Molnár Rudolf 7.16. Erkélykorlát. Készítette: Takács István 148 .75.fl^^ffi 7. ábra. ábra. Kétszárnyú bejárati kapu.

1990. Fotó: Bujnovszky Tamás 149 . 260 x160 cm. A Hilton Szálló kapuja. Készítette: Lehoczky János.7. ábra.77. Budapest.

.H.-. ^ ^ ..„.^ . . OSI -. „ U. ^SKSSU.Ül.^.

ábra.19. 1980 151 . Készítette: Kovács József. Kaputanulmány.w 7.

2004 152 . Készítette: Seregi György.20a ábra. A budapesti Természettudományi Múzeum kapuja.7.

A kapuknál már említett neoszecessziós útkeresést fedezhetjük fel a 7. ábrán lévő erkélykorlátnál is.azonos stílusa folytán . Előtetővel védett bejárati ajtót és hozzávezető íves lépcsőkorlátot mutat a 7. nyugodt vonalai illenek a fehérre meszelt lépcsőházi falakhoz. egyszerű. A külső térben lévő korlátokat. A 7. A pálcák változó keresztmet­ szetével. A korlátokat szilárdságilag méretezni szükséges. az utóbbiaknak a belső építészeti elképzelésekhez kell igazodniuk.harmonikus egységben jelenik meg a homlokzaton.24-7. Az egymást 153 . ábra motívumait alkalmazta szerzője a 7. osztástávolságuk 1. ékszerei.és beltéri korlátokat egységes stílusban jeleníti meg.28. ábra megoldásán. ábrákon. Erkélykorlátok esetében ez az érték legfeljebb 120 mm. Lépcső­ korlátot ábrázol a 7. ábra. valamint egyetlen díszítőelem beiktatásával készítette el alkotását szerzője. A pálcák távolsága 150 mm-nél nagyobb nem lehet. Vérbeli kovácsoltvas technológiával készült és a kézi munka jegyeit egyszerűségé­ ben is jól bemutató modern ablakrácsot ábrázol a 7.7. A 7. ha azok művészi kivitelűek. illetve térelválasztó korlátain. rácsok A kapuknál kifejtett stílusjegyeket az alkotók a korlátok. Az előbbieknek az épület stílusához.22. fejezetben leírt. Az ívek kialakítása neogótikus jellegük ellenére mai gondolat­ világot tükröz. rácsok esetében is alkalmazzák. külső elhelyezésű és a belső térben elhelyezett szerkezeteket.27.5-2. fokozott korrózió elleni védelemmel kell ellátni.9-1. A más és más rendeltetésű szerkezet . a belső téri lépcső. Megkülönböztetnek az épület homlokzatán megjelenő. Középületeknél a tömegek által okozható terhelést kell figyelembe venni. így a kül. ábra.26. rácsokat az 5.27. A korlátok tartóoszlopai 0.20b ábra. ábrán látható alkotás.0 m.20a ábra részlete Korlátok. Különösen a homlokzaton megjelenő alkotá­ sok lehetnek az épület díszei.0 m magasak.23. Modern stílustörekvések láthatók a 7.25.

csil­ lagelemek összekapcsolt sorozatából tevődik össze. Ablakrácstanulmányt mutat a 7. A kötegek összefogása egyedi. 7. Belső lépcsőkorlát. Térbeli szerkezete és az ebből adódó árnyékhatások adják a rácsnak az egyszerű. szel­ lemesen megoldott elemmel történt. ábra. de mégis plaszti­ kus rajzolatot.7.29.21. Készítette: Szombathy Gábor.hasítással készült . 2003 keresztező elemek bújtatással történő kapcsolata. Rácsrészietet ábrázol a 7. ábrán már ismertetett . Belső téri korlát. amely a 7. ábra.30. A rács szerencsésen kombinálja a ha­ gyományos kovácsolt elemeket a mai leegyszerűsített formákkal és kivitel­ lel.12. Készítette: Takács Zoltán 154 . valamint a vertikális pálcák végkiképzése a kovácsművesség ősi ha­ gyományait mutatja meg mai megfogal­ mazásban. mívesen megmunkált alkotás.22. ábrán látható.

7. Készítette: Seregi György. Miskolc. 1998 155 . ábra. Kovácsoltvas előtető és lépcsőkorlát.23.

Készítette: Molnár József 7. Készítette: Molnár Péter 156 . ábra.24.7. Lépcsőkorlát végkialakítása. vízszintes térelválasztó korlát. ábra. Beltéri.25.

Beltéri lépcsőkorlát.7. ábra. Készítette: Seregi György.26. 1997 157 .

Ablakrács. Mosonmagyaróvár. Készítette: Fülöp Tibor 158 .7. Készítette: Seregi György 7. Készítette: Seregi György 7.28. ábra. ábra. Rácsrészlet.29. magánház.30. ábra. tanulmány. Ablakrács.

Egyéb alkotások 7. Kilincs.2.32. Kovácsoltvas kereszt a ciszterci nővérek kismarosi monostorán.7. ábra. 1998 159 . Készítette: Seregi György. ábra.33. Fülöp Tibor alkotása 7.

díszkutakat. ábrán.34. Gyertyatartó. külső udvari és bejárati lámpa­ testeket. ábrán látható kereszt is ezt a formavilágot testesíti meg. a kandallókészletek. de célszerű for­ mákká egyszerűsödnek (7. Pillér György alkotása 160 . Kandallóajtó látható a 7. A berendezési tárgyak között említhetők a gyer­ tyatartók (7. ábra). A napjainkban készí­ tett kovácsoltvas bútorok 7.31-7. ábra.33. amelyen szinte tanulmányozni lehet a kovácsolás alapművelete­ it.35. Modern megfogalmazá­ sú alkotás ebben a témakör­ ben a 7. A 7. anyagszerűek és lé­ nyegre törőek. ipari jellegét. cégéreket.37. ábra). megtörve a gyári munka egyhangú­ ságát. Ezek az alkotások a túldíszített barokkos megfogalmazás helyett összefogottak.Az építészethez kapcsoló­ dóan kovácsoltvasból ké­ szítenek kandelábereket. A kóvácsművesség év­ ezredes hagyományait ápol­ ják azok a mesterek. A fekete kovácsoltvas kereszt a fehér terméskőből készült templomtorony te­ tején erős kontrasztjával hangsúlyossá válik. a kan­ dallóajtók. Ilyen a „Láncszemek" c. akik a láncokat kézi megmunká­ lással készítik el. indás le­ vélfüzérekkel oldotta meg a felület kitöltését. ábrán látható lánc. ahol a mester magyaros motívumokkal. munka (7. A kilincsek egyszerű.36 a-d ábra).34. szűkszavú­ ak. kü­ lönféle feliratokat.32.

Kovács József alkotása. 1980 \ 7. ábra.asras 7. ábra. Kandallóajtó. „Láncszemek". Lánc. Takács István alkotása 7. Kovács László Putu alkotása 161 .36.35.37.

2002 közül bemutatunk egy ágyat (7.39. Ez utóbbiak melegmegmunká­ lás nélkül. az egyszerűség dominál (7.39. belső térelválasztó rácsok ko­ vácsoltvasból igen széles választékban. ahol az anyagsze­ rűség. Ki-ki ízlése.'4á jgl s ' -"ifi 7 !§?!# ü B í • • » • . Kovácsoltvas ágy.38. amit már nem tekinthetünk kovácsművességnek. belsőépítészeti elkép­ zelése szerint rendezheti be lakását. művészi és tömeggyártásra jellemző gépi kivitelben.38. 7. 162 . sokszor beton gömbvasból ké­ szülnek. ábra). Kovácsoltvas szék. ábra). áöra. falikarok. ábra. Készítette: Molnár József 7. Vannak továbbá csillárok. amelynél a szecessziós stílusjegyek a jel­ lemzőek és egy széket. Készítette: Seregi György. állólámpák.

40. A kovács szobra Hávard Bergland könyvében 163 . ábra.3.7. Aplasztika műfaja a kovácsoltvas-művességben 7.

2003 164 .42.41. Készítette: Helfstyn. „Lófej". ábra. ábra. „Párduc". 1997 7. Készítette: Seregi György.7.

alkotás (mérete kb. „Termés" c. Készítette: Seregi György. A mai kovácsok is szívesen próbára teszik adottsága­ ikat a kisplasztika területén.44. lényegre törő. csak néhány alkotást felvillantva bemutatjuk. Itt a teljesség igénye nélkül.43. Nehezen képzelhető el a 7. „Kezedbe tettük sorsunkat" c.ha kisebb kalapáccsal is .40. saját örö­ mükre és mindnyájunk csodálatára. Itt sokszor a durva kovácsolás után a vas faragásával. 1955 A korábbi történeti korszakokban is készítettek a mesterek szobrokat. glavírozásával finomították műveiket. esetenként képzőmű­ vészeti színvonalra emelkedő alkotást létrehozni. Pedig a kivételes képességűek . Ezek művészi értékének méltatása.7. 165 . ábra. ábrán látható kovácsmesterről. rangsorolása nem jelen könyv szerzőinek feladata. Készítette: Fülöp Tibor 7. hogy tűzi kovácsolással is lehet kifejező. vésésével. 1. kezében a nagyka­ lapáccsal. kisplasztika (24 cm).2 m).megteszik. ábra. kisplasztikái alkotá­ sokat kovácsolással. hogy miként tudná megalkotni az alábbiakban bemutatott kisplasztikákat.

H. 1976. [2] Latinak István: Kovácsolás. Schuler Verlagsgesellschaft mbH. [\6] Ernyei Gyula: Seregi György kovács. 1990. 1994/1. Körmendi Galéria. kisplaszti­ ka. [ 13] Pereházy Károly: A kovácsoltvas-művességről. Budapest. A lemezből kovácsolt palást összefogja a szolid magabiztos­ ságot sugárzó női alakot (7. Kastner: Schmiedehandwcrk im Barock. B+V Lap. 1967 by Verlag Stahleisen m. Gyorsjelentés Kiadó. ábra). 6 B Építész Bt. Budapest. Julier: Schmiedeeisen.42. 1975.2 m magas. A tátott szájból szinte hallható kétségbeesett nyerítés fokozza a szemlélőjében keletkező élmény hatását. [3] Lázár Antal: Munkahelyek építészete. Budapest. Buch. 1999. Budapest. amelyet az élénk szem és a jellegzetesen hátravetett fül kelt életre. Kovácsolás a mai Magyarországon. 1982. lyukasztásokkal díszített kovácsoltvas oszlopon nyugszik (7. Coleman. [4] Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás. [6] Hávard Bergland: Kunsten á (Teknikk og tradisjon) smi. 1967. [21] Szentkirályi Zoltán: Barokk (Az építészet története. Szerk. 1979. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. [17] Pereházy Károly: Stílus és technika a kovácsoltvas-művességben. 1984. 1973.b. A „Kezedbe tettük sorsunkat"c. Schlidler . ábra). [23] Fridolin Wolf: Kunstschiedepraxis. Gondolat.41. Műszaki Könyvkiadó. München... [14] Pereházy Károly: Kovács József. [25] O.és Könyvkiadó Kft. kiadás. A „Termés" c. [12] Fritz Kühn . Düsseldorf. Budapest. Budapest. kalapácsok. Lübeck.43. Építészeti részletek. Budapest.M.. Képzőművészeti Kiadó.Kedvenc témaköre ezeknek az alkotásoknak az állatfigurák ábrázolása. Gyldendal Norks Forlag. Magyar Iparművészet. Budapest. [1] . Műszaki Könyvkiadó. alkotás Máriát. A 4. [20] Henri Fociilon: A nyugati művészet. Rozsdamentes acélból készült kovácsolással a 7.E. Műszaki Könyvkiadó.44. Irodalom Seregi György — ifj. Műszaki Könyvkiadó. [7] Kunst der Gestaltung bei Fritz Kühn. 2000. 2000. Budapest. [\5]Dr. Budapest. Di Michiel: Gittertüren. 2. Budapest. amelynél a nagymacska lopakodó mozgása jól érzékelhető (7..und Zeitschriffen-Verlag Kg. munka. Táncsics Könyvkiadó. Öntödei Múzeumi Füzetek 6. 1997. [22] Budapest. Verlag KG Lübeck. A rúdanyagból és lemezből kovácsolt alkotásnál a farokban végződő gerinc hullámzása kelti életre ezt a jellemző mozgást. L. [6] irodalom felhasználásával készültek. ESAB Kft. [1 1] Bieber Károly: Kováesművészet. ábrán lévő „Lófej" c. [8] Hegesztőgépek. [9] Pallai Sándor: Fémdíszmű. művet jellegzetes kovácsolási technológiával készítette alkotója. Linz/Donau. Helikon Kiadó. 1974. Seregi György: Iparművészet 1100 fokon. Seregi György: Acél épületszerkezetek.. [5] Kurucz Imre . Lelkek és jelképek. 1995. 1963.. 2002. Budapest.: Lőrinczi Zsuzsa. 1971. AS 2000 Norskog. a „ Magyarok Nagyasszonyát" ábrá­ zolja koronával a kezében. ábra). 1977. 1967. 1986. '[10] Orgován László: Felületvédelmi zsebkönyv.. Budapest. Újkor) Tankönyvkiadó. Gittertore. [ 19] Hoppal Mihály: Sámánok. Ilyen a „Pár­ duc" c. Ennél a fej csontvázából és izomzatából épül fel az alkotás. 2002. [24] J. Terc Kiadó. [18] Pereházy Károly: Az európai kovácsoltvas-művesség története. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. Wimmer. A felső figurális rész 1. Budapest. A szim­ bolikus növény termését többszöri hasítással és hajlítással kialakított acél védőabroncsok védik.Terény Aladár: Kovácsológépek. Verlag J. fejezet rajzos ábrái a [2]. C. 1994. [4].

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful