DR.

SEREGI GYÖRGY - KRISTÓFI ÁKOS

KOVÁCSMŰVESSÉG

FŐSZERKESZTŐ: KOVÁCS IMRE

Főszerkesztő: KOVÁCS IMRE

Szakmailag lektorálta: SEREGI GYÖRGY kovács iparművész

A fotókat készítették: JULIÉN MONCEL (6. fejezet), MILOS JÓZSEF, MOLNÁR RUDOLF (4. fejezet), SEREGI GYÖRGY, SZILÁGYI EDIT

ISSN 1587-1975 ISBN 963 513 184 4

Kiadja az Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. Felelős kiadó: dr. Hamvay Péter igazgató. Kiadóvezető: Karácsony Tiborné Kiadói szerkesztő: Ágoston Jánosné Műszaki szerkesztő: Zaffiry Kálmán Tervező-szerkesztő: Kása József Azonossági szám: 52/2003 Nyomdai munkák: Grafika-Press Rt. Budapest, 2005

Tartalomjegyzék
1. A kovácsoltvas-művesség története 2. Anyagismeret 2.1. Az acél előállítása 2.2. Kovácsolható anyagok 2.2.1. Ötvözetlen vagy szénacél 2.2.2. Ötvözött acél 2.3. Félkész termékek 2.4. Az anyagminőség meghatározása 3. A kovácsműhely kialakítása és berendezése 3.1. Követelmények, a vas megmunkálása 3.2. A kovácsműhely kialakítása 3.3. A kovácsolás hevítőberendezései 3.3.1. A kovácstűzhely 3.3.2. Üzemi kemence 3.4. Üllők, üllőbetétek, kalapácsok 3.5. Tűzifbgók 3.6. Satuk 3.7. Egyengető- és lyukasztólapok 3.8. Szabadalakító kovácsológépek 3.9. A kovácsműhely gépei 3.10. Mérőeszközök 4. Megmunkálás, gyártástechnológia 4.1. A meleganyag megmunkálása 4.1.1. Nyújtás 4.1.2. Duzzasztás, zömítés 4.1.3. Lépcsőzés, nyakalás 4.1.4. Hajlítás 4.1.5. Csavarás 4.1.6. Levágás, darabolás 4.1.7. Hasítás 4.1.8. Lyukasztás 4.1.9. Kovácshegesztés 4.1.10. Simítás, egyengetés 4.1.11. Süllyesztékes vagy ódorkovácsolás 4.1.12. Melegalakító szerszámok hőkezelése 4.2. Megmunkálás meleg és hideg állapotban 4.2.1. Faragás 4.2.2. Domborítás 4.2.3. Erezés 5 7 7 8 9 13 19 24 27 27 32 34 34 35 36 40 41 42 42 47 51 53 53 54 58 59 61 63 64 67 68 69 70 71 71 73 73 74 75

./.

3

századtól kezdte meg. Templomokban szentélyrácsokat. melyet a preraffaeliták szorgalmaztak. A 20. s a szecessziós mozgalmak tárgyiasítottak. században tovább élt a vasművesség minden hagyományos területen. előtetők. A korai középkorban nem született vasművesség fejlődését lényegesen befolyá soló alkotás. vasszobrok. Kezdetben csak a célszerű ség volt fontos (ajtóvasalások. századi jellegzetes barokk alkotás látható az 1. és így egyes iskolák hatást gyakorolhattak Európa más területeire. ábra. bútorokat találunk. rácsok. pontosabban a célszerűséj összefonódott a díszítő. század az öntöttvas ipari térhódításának a kora.2. század a világi alkalmazás lépett előtérbe. Kovácsműhely a középkorban az ókor óta nem változtak (1. A 17-18.1. Kutal lezárása. falikarokat. de megnőtt a tisztán esztétikai funkciót hordozó alkotások száma kisplasztikák. Ezeknek a gépeknek a fő célja a sok szorosítás és a gyorsaság volt. zá rak. berendezési tárgyak keresztek maradtak fenn az utókor számára Egy 18. A 19.3. A belsőépítészet területén csillárokat. szaka. A reneszánsz századaiban (14—16. kapuk. később egyre inkább használtál díszítésre is. sol szór még ma is a kovács maga készíti őket. Bútorok. 6 . melyek elősegítették az egyes stílusváltozatok expanzióját. térelválasztó rácsokat. rácsok). emlékművek formájában. kerítések. zász­ lótartók készültek belőle. ábra. Szerencsére a századforduló művészete újra hangsúlyozta a vas tűzi megmunkálását és kézi kovácsolását. század vé gétől. ábrán. Bécs.2. A mintalapok formák és díszítési egységek gyűjteményei. kandeláberek gyertyatartók. csillárokat.és a hasznosság céllal. fáklyatartók. lámpaoszlopok. Ezeket a mintalapokat aztán évtizedekig használták. hiszen a vas igazi diadalútját 10. század a barokk és rokokó idő­ 1. kulcsok. sőt a 19. gyertyatar­ tókat. köszönhetően az iparművészeti forradalomnak. A század közepétől elterjedt az építészeti alkalmazásban. században az eklektikus és historizáló időszakban újra támpontot nyújtottak a mestereknek. szélkakasok ékszeresládák készültek már a 10. polgári házak és paloták ablakai cégérek. tűzi szerszám­ készleteket. Belső barokk rács. megbecsült mesterségnek számí­ tott a vasművesség.3. i mestert segítő és a vas előállításához szükse ges gépek technológiai fejlődése viszont vál tozott. az iparművészet más ágaival együtt. A következő századok során egyn jobban kiszélesedett a kovácsoltvas felhasz nálási területe. a mintalapok elterjedésének kora volt Johanneskapelle. Korlátok.az építészet alkalmazott mű vészetévé vált. Készült 1738-ban és elismert. csillárok. ábra). amely során városiasodásnak és a templomépítészetnél köszönhetően . könyvtartó állványokat készítettek kovácsoltvasból már a középkor óta. de végig megmarad az építé szét szolgálatában is. szentségtartók.

Az acélgyártás alapanyaga a nyersvas. ahol a gázzárványok. olajban le­ hűtik. limonit stb. A korszerű acélgyártás ívfényes elektrokemencében. hematit. Képlékenynek azt a testet nevezik. olvadáspontjuk 1536 °C. Az ötvözetlen acél a szénen kívül nem tartalmaz olyan ötvözőt. amelyet létrehozhatnak a szakadás vagy törés bekövetkeztéig. Az ötvözött acélnál az ötvözök összmennyisége (szén nélkül) általában 5-10% között van. bizo­ nyos ideig azon tartják. A kovácsolt elemekhez többnyire a csillapítatlan acél is megfelelő. Az 5% alattiakat gyengén ötvözöttnek nevezik (pl. Legfonto­ sabb ötvözőeleme a szén (karbon). amely a szövet­ elemek közül a legkeményebb. Az acél lehet: . amelyek egy adott hőmérsékletre felmelegítve képlékenyek. légköri korróziónak ellenálló szer­ kezeti acél). amelyek a kikészítéshez (dezoxidáláshoz) szükségesek. A folyékony acélból tuskókat öntenek. hogy az acél szövet­ szerkezetét martenzitessé alakítsa. így a réz. hogy közöttük az össze­ függés megszűnne. majd meghatározott se­ bességgel lehűtik. A nyersvasat az acélgyártás folyamán szabadítják meg felesleges szén-. az alumínium és leginkább a vas legtöbb ötvözete. amelynek két szomszédos részecskéje meghatáro­ zott nagyságú külső erő hatására eltolódik egymáson anélkül. Az acél tehát melegen alakítható vasötvözet. Legfontosabb hőkezelési eljárás kovácsolási szempontból az edzés. a bronz. Ilyen tulajdonsággal rendelkezik a legtöbb fém. Ezt az eljárást a kézi kovácsolásnál is gyak2. csak olyanokat. amelyeket acélnak neveznek.2. A csillapított acél tuskója felöntő fejben végződik. a rézötvözetek.) kohászati úton állítanak elő. amelyek szerkezete és a belőlük gyártott fél­ kész termék minősége legnagyobb mértékben az acél csillapításának a módjától függ. A képlékenység mértéke az alakváltozás.ötvözött acél. oxigénes konverterben történik. Célja. illetve .és mangántartalmától. ezért maga a tuskó szerkezete egyenletesebb. Az acél hőkezelésénél az anyagot olvadáspont­ jánál alacsonyabb hőmérsékletre melegítik. majd gyorsan vízben.ötvözetlen vagy szénacél. amelyet vasércből (magnetit. valamint más szennyezőktől.1. A folya­ mathoz tartozik az acélötvözetek előállítása is. bel­ sejében kevesebb a hiba. Ez szabja meg elsősorban az acélok tulajdonságait. Anyagismeret 2. Az acél előállítása Azok a fémek. Az acélt 723 °C fölé melegítik. A szénen kívül az acél nélkülözhetetlen alkotóeleme a szilícium és a mangán. amely az acél mecha­ nikai tulajdonságait módosítja. szennyezők összegyűlnek.1. illetve felső hivatásos. így pl. ábra. és ebben az eltolódott helyzetben alakja megmarad az erőhatás megszűnte után is. a kéntől és a foszfortól. kovácsolha­ tok. Az acélok széntartalma kisebb 2%-nál. szilícium. Kovácsolt darab edzése 7 .

A 2. 2 . b) a hőmérséklet emelkedésének hatása: 1 . t 2.nyúlás. Kovácsolható anyagok 2. a) 1000 900 200 £ 800 700 600 500 400 300 200 100 l y \ \ 90 80 70 60 50 Nyújtás. így többek között edzési feszültségek.2.2. az izotermikus hőkezelés és a kérgesítés. c) az acél szilárdsága és hőmérséklete közötti ^Barnásfe vnáspiros tétpiros 1 Sötét cseresznyep | Cseresznyepiros | | Világos cseresznye) | Narancssárga | Világossárga | Fehér m <o 600 800 1000 1200 1400'C W .szakítószilárdság.1. 3 . kovácsolás) megváltozott anyag tulajdonságainak visszaalakítását vég­ zik el hőhatással.2. a megeresztés.550 K felett hirtelen. ábra). Ezek közül a kovácsolandó anyag kiválasztása szempontjából fontos a normalizálás. a normalizálás. . az építéssel összefüggő művészi kovácsoltvas alkotások­ hoz. 2. vetemedések és repedések kísérhetik (2. K c) ~g 600 ^ *s. 70 *N •1 500 Széntartalom.csökken (2. A szénacél tulajdonságainak változása a) a széntartalom hatása. Kontrák s 5 \ / ^ sAJ s i \ \ N -- 40 30 4 273 370 470 570 670 770 870 Hőmérséklet.2c ábra).kontrakció.1. valamint az acél meleg-. A hőmérséklet emelkedésével a szilárdság .ran használják Az edzést káros jelenségek. ábra. A hőmérséklet-csökkenés különösen a fajlagos ütőmunkára és az alakíthatóságra hat kedvezőtlenül (2. Ötvözetlen vagy szénacél Kovácsoltvas szerkezetekhez. illetve hidegalakításával befolyásolható az anyagminőség.csökkennek. s az visszanyeri eredeti (normális) szerkezetét. a folyáshatár pedig már alacsonyabb hőmérsékleten is szinte egyenletesen ..folyáshatár. Főként a szén mennyiségének változtatásával.ezen belül a szakítószilárdság 500. tárgyakhoz az esetek nagy részében az ötvözetlen vagy szénacélt használják. az alakíthatóságot befolyásoló tényezők pedig a nyúlás. 4 . % ^400 •%300 a isi 1 200 X 100 1 o to X 0 200 400 Hőmérséklet. a nemesítés.2a ábra szerint a széntartalom emelkedésével a szakítószilárdság és a folyási határ nő. a lágyítás. hengerlés. Hőkezelési eljárás még a feszültségcsökkentés. Ekkor a valamilyen oknál fog­ va (pl.2b ábra). a kontrakció . A felizzított anyagot szabad levegőn hagyják lehűlni.

ábra). mélyhúzhatóság.. az anyagot nem szabad ütni. az oxigén. Ennek kapcsán az anyag izzó állapotban megreped.67 szerszámacél edzhető feldolgozásra nem alkalmas nem hegeszthető rosszul kov.3.8% széntartalomig. 9 .1.2%-os széntartalom alatt kovácsolható.8% széntartalmá­ nak felel meg. 2.2. A széntartalomtól függő acélfajták és tulajdonságaik kovácsolható 2. mert a kristályszerkezet széttöredezik.korlátlan kovácsolhatóság 0. Az alapacélra nem írnak elő olyan minőségi követelményt (pl. 1.minőségi acél..3. 0. talán a szegecsacél a kivétel. különle­ ges felületi megjelenés).2. Anyagminőségek. A kovácsolhatóságot rontja. táblázat mutatja be..Az ötvözetlen acél lehet: .2. az arzén és a réz a megen­ gedettnél nagyobb arányban van jelen az acélban. melyet a ko­ vácsnak ismernie kell (2.2-2.250 °C..alig kovácsolhatóság 1. betét ben edzh lói heg 2.1.3. . A kovácsolásnál használatos anyagok zömmel az alapacél kategóriájába sorolhatók. . acél nem edzh. táblázat).2 acélok szerk. szétvá­ lik. 1. 1350 °C. hőkezelés). Ilyen acél melegítésekor 1100-700 °C között ún.06 2.2 0.6 1.3 0. 1. amely az acélgyártás során különleges gondosságot igényelne (pl.3 4. A legfontosabbakat a 2. A nagyobb hőmérséklet az egészen lágy. vöröstörés keletkezhet. . a 0.5 nyersvasak öntöttvas szentartalom % 6.2.1.3.1% széntartalomnak. Az acélnak minden hőmérsékletéhez meghatározott izzási szín tartozik. a kén. ábra. elszakad. A kovácsolási hőmér­ séklet alsó-felső határát a széntartalom függvényében a 2. táblázat foglalja össze. 2. 0. mechanikai tulajdonságok A művészi kovácsolással foglalkozó szakembereknek ismerniük kell az acél alapvető fizikai tulajdonságait. A korlátlanul kovácsolható szénacél hevítési hőmérséklete 1150.8. Ha a kovácsolandó darab hőmérséklete 850. Gyakorlati iro­ dalmi adatok alapján [2] a széntartalom függvényében az acél kovacsolhatosaga három csoportra osztható: . A nikkel és a volfrám a kovácsolhatóságot javítja.. ha a foszfor..7% széntartalomig. Kovácsolhatóság A vas-szén ötvözetek elméleti állapotábrája [1] szerint az acél 1. A kovácsolás legkisebb hőmérséklete 710 °C fölött van. míg a kisebb a korlátlanul kovácsolható acél felső.1.korlátolt kovácsolhatóság 0.alapacél vagy .06% között rosszul kovácsolható (2..3% széntartalomig.

2.°C 700 950 950 900 900 900 850 850 820 800 800 800 750 750 750 750 850 850 850 900 900 Fehér 2.2 0. A próbapálcán végzett szakítóvizsgálat eredménye a 2.9 1. S355JO acélnál. hajlításnál. is magas értékű. értéke kifejezi. Pl. és a hőtágulást biz­ tosítani.1 W/ím-K.4 1. G. részben a beépítéskor. melyből melegen hengerelt termékeket (rúd. amihez azonban nagy szi­ 12x10" a .3 1.2 1.) az alakváltozásokra a többi fémhez képest Súrlódási tényező. Az erő hatására egy ponton az anyag megfolyik (folyási határ: ReH). t 0 . Keménység.2.és idomacélt. a vízszintesen a próbapálca nyúlását mutatja.°C 1300 1200 1100 1000 900 800 700 600 550 % Világossárga Narancssárga Világos cseresznyepiros Csersznyepiros Sötét cseresznyepiros Sötétpiros Barnáspiros Bamásfekete 0.3. hogy kemény vagy puhább fémmel dolgozunk.8 0. táblázat A szerkezeti acél fizikai tulajdonságai Jellemző Anyagsűrűség 20 °C-on. vésbé érzékeny.3 0. A hővezetési tényező ismerete az anyag melegítése közben ad segítséget. amely a függőleges tengelyen a szilárdságot (erőt). Az acél hőtágulását részben a megmunká­ 1450 Brinell HB N/mm lás során. Az ötvözetlen szénacél. rézhez. N/mm 2 Nyírási rugalmassági modulus. hogy különböző helyeken milyen az anyag hőmérséklete. Az ábráról leol­ vasható továbbá az anyag szakadási nyúlása és rugalmassági modulusa.05 0. u.°C b Átlagérték 7. N/mm 2 Olvadáspont. hogy az acél rugalmas. 100 °C hőmérséklet-különbségnél méterenként 1. mert meghatározza. A kovácsolási hőmérséklet felső határa.4 0. alumíniumhoz. 0. ábrán látható.2 mm hosszváltozás kelet­ kezik.6 0.5 0. szereléskor kell figyelembe venni. A legnagyobb erőfelvétel alapján számítják ki a szakítószilárdságot (Rm).14 (pl. E.7 0.1 0.°C 1400 1350 1320 1290 1270 1240 1210 1170 1150 1120 1100 1080 1050 1050 1050 1050 1250 1250 1250 1280 1100 A kovácsolási hőmérséklet alsó határa. l/K lárdság párosul. Az acél mechanikai tulajdonságait a húzódiagramból állapítják meg. ami megfelel az egyenes szakasz iránytangensének. fúrásnál van szerepe.1 1. majd újabb erőfelvétel után elszakad. 1050 Brinell HB N/mm pontja alatt kell az anyagot felmelegíteni. t.85 206000 78000 1450 Forráspont. t. t °C 2500 Az acél anyagsűrűsége a fémek között Hőtágulási együttható.0 1. de 58. t. S235JR acélnál. táblázat Az acél izzási színei Szín Hőmérséklet. t/m3 Rugalmassági modulus. p. A rugalmassági modulus Hővezetési tényező 10 °C-on.1. táblázat Az acél kovácsolási hőmérséklete a széntartalom függvényében Széntartalom.4. durvav Fe 2 2 10 . X. Az acél Brinell-keménységének a kovácsolásnál.5 3 % Ni Cr-Ni Cr-V rozsdaálló 30% Ni 2. horganyhoz) ke­ acél-acélon. Kovácsoláskor olvadás­ Keménység.

4. 4) Csillapítás tetszőleges. A jelö­ lésnél az S betű az acélt. ábra. a gyártómű választása szerint. 150 mm fölötti átmérő vagy vastagság esetében az ütőmunka értéke 23 J. külön megállapodás alapján. 235). táblázat segíti elő. _i_ illetve 1995 óta érvényesek. 10) A technológiai tulajdonságok közül csak az élhajíthatósag szavatolható. ami a gyakorlatban szin­ tén hegeszthető. abroncsacélt. JO. a korábbi i nyúlós A% teljes maradó nyúlás hasonló anyagokkal történő összehason­ szakadási nyúlás lítást a 2. szélesacélt. a G1-G4 a dezoxidálás módját határozza meg a L + 2. FN) Csillapítatlan acél nem lehet. vala­ mint kovácsolt rúdacélt) készítenek. az acéltermékek felhasználási igényeinek ismeretében tételes összeha­ sonlítást ajánlatos végezni. 3 ) Fe 310-0 Fe 235 B 4 ) Fe 235 B FU> Fe 235 B™> Fe 235 C Fe 235 D 5 ) Fe 275 B Fe 275 C Fe 275 D 5 ) Fe 275 D Fe 355 B Fe 355 C Fe355D5)6) Fe 490-2 MSZ 500:1981 hasonló1' minőségei 2 > 8 ) 9 ) A0"> A 38 A38X A38B Az MSZ 6280:1982 hasonló minőségei l 0 ) 37 B 37C7) 37D 7 ) 45 B 45C" 45D7) A 44 52C7) 52D7) A 50 Az MSZ 500:1989 és az MSZ 500:1981 szerinti acélminőségek több előírás tekintetében különböz­ nek az EN 10025 előírásaitól. A szénacél húzódiagramja háromjegyű szám a legfeljebb 16 mm vastagságra előírt legkisebb folyáshatár értékét jelenti N/mm2-ben kifejezve (pl. FU) Csillapítatlan acél. vagy az MSZ EN 10113:1995 szerinti i ' hegeszthető. 3) A technológiai tulajdonságok közül csak élhajlíthatóságra tartalmaz előírást.lemezt. 11 .4. Fenti szabványok 1998..4. le­ •C Uszakadós) het az MSZ EN 10025:1988 szerinti ál­ a folyás felső határa fglLjás_glsó_ határa talános felhasználású szerkezeti acél. J2 a szabványban előírt minőségi csoportok szerinti szállítási állapotot. Ütőmunkára nincs előírás. a JR. 2) Minőségeire nincs előírt normalizált szállítási állapot.. 5) Csak hosszú termékek gyárthatók. A díszműkovácsok zömmel az előb­ ' lefolyása' /pfn///ó«ín'l teljes nyúlás bit használják. az ezt követő 2. A technológiai tulajdonságok közül csak a hajlíthatóságra tartalmaz előírást. táblázat Az EN 10025 szerinti anyagminőségek összehasonlítása a korábbi magyar acélminőségekkel Az acélminőség jele AzEN 10025 anyagminőségei S185 S235JR S235JRG1 S235JRG2 S235J0 S235J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J0 S355K2G3 E295 1) Az MSZ 500:1989 hasonló 1 'minőségei 2 . finom szemcsés szerkezeti egyenes nyúlás o kontrakció acél. Mikroötvözéssel gyártható acél.

50 1.18 0.045 0.17 0.045 0.6.09 0.20 0.22 0.2.55 - - - - - 0.0114 1.3 szakasz szerint. A nitrogént lekötő elemet a vizsgálati bizonylat­ ban közölni kell.3.005%-kal csökken.20" 0.17 0.24 0.24 0.60 1.55 0.009 0.040 0. vagy normalizáló hengerléssel készült az EN 10020 szerint 2.035 0.3. % legf. választható előírás. nitrogént lekötő elemet tartalmaz.17 0. ha az acél legalább 0. táblázat Segédlet a G1-G4 kiegészítő tulaj donságjel használatához az EN 10025 tartalma alapján Jelölés Gl G2 G3 G4 FU: FN: FF: BS: QS: N: * Dezoxidálás módja FU FN FF FF Az acél típusa* BS BS QS QS Szállítási állapot Megegyezés szerint Megegyezés szerint N A gyártó választása szerint csillapítatlan acél csillapítatlan acél nem lehet teljesen csillapított acél alapacél minőségi acél normalizált. mm 16-ig 16tól 40-ig 40 5) felett A dezoxidáció módja tetszőleges tetszőleges FU FN FN FF FN FN FF FF FN FN FF FN Acél­ típus Mn legf.22 0.17 0. QS: minőségi acél. 25.045 0.040 0.60 1.009 0.20 0.012%-ot.040 0.21 0.045 0.5.60 - 0.040 0.0116 1.035 0. A 100 mm-nél nagyobb névleges vastagságú idomacéloknál a karbontartalomban meg kell egyez­ ni.3.0144 1.5. és 7.17 0.50 1. A nitrogéntartalom azonban az adagelemzésben nem haladhatja meg a 0.0044 1.40 1.3.0143 1.045 0. A 7.24 0.187' 0.18 0.17 0.17 0.40 1.0595 1.18 0.17 0.3.40 1. BS BS BS BS QS QS BS QS QS QS BS QS QS BS 0.035 0.040 0.045 0.17 0. C legfeljebb 0.40 1.009 0. % Si legf.17 0. BS: alapacél.0035 1. táblázat Lapos és hosszú termékek vegyi összetétele az MSZ EN 10025 szerint Az acélminőség jele EN 10027-1 és EC1SS IC S185 6) S235JR6' S235JRG16' S235JRG2 S235J0 S234J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J08' S355K2G3H) E295 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) EN 10027-2 szerint 1.0036 1.0553 1. szakasz szerint).045 0. 12 .50 1.20% a 150 mm-nél nagyobb névleges vastagságoknál.009 0.2.50 1.18 0. Az acél N-tartalmára vonatkozó előírás nem érvényes.20 0.009 0.18 0.22% a 30 mm-nél nagyobb névleges vastagságú termékeknél és a görgős hidegala­ kításra alkalmas minőségeknél a (a 7.20" 0. % S N 2)-3.045 0.187) 0.035 0.035 0. A C legfeljebb 0.0038 1.22 1.0045 1.020% összes alumíni­ umot vagy más.045 0.035 0. % P legf.045 0.001% N növekedés mellett az acél foszfortartalma a megengedett legnagyobb értékhez képest 0. «) % legf.009 A megadott értékek túlléphetök.55 0. Csak legfeljebb 25 mm névleges vastagságban szállítható.0037 1.040 0.007 0.2.045 0.045 0.40 1.0050 C % legfeljebb név­ leges vastagság.18 0.187) 0.20 0.20 0.21 0.0145 1. amennyiben minden egyes 0.035 0.035 0.

és széntartalma kisebb. CORTEN vagy KORELL elnevezéssel használták régebben.5. 0. Mind az öt kategóriába tartozó anyag széntartalma a korlátlan kovácsolhatóságot biztosítja.1. A megmunkálás környezetéből a felesleges hő sokkal lassabban tud eltávoz­ ni. Hegesztése külön felkészültséget igényel. Szilárdsági értékeik a szénacél megfelelő minőségi kategóriáival azonosak.és szélesacélt. célszerű az MSZ EN 10113:1995 szerinti hegeszthető. Ilyen anyag­ ból szabadtéri kovácsolt szobrokat is készítenek. mechanikai tulajdonságai.14. abroncs. A táblázatokban öt minőségi kategória szerepel. A kovácsolást rozsdamentes. Megmunkálás szempontjából hasznos adat még a hajlíthatóságra vonatkozó előírás (2.11. táblázatokban láthatók. csak erre a célra használatos szerszámokkal szabad végezni. így fokozottabb az energiaszükséglet. táblázat. Az alapanyaghoz előírt hegesztőpálcát kell használni. december 1-je óta hatályon kívül helyezett) MSZ 4360:87-es szabvánnyal a 2. A rozsdamentes acélok megnevezése és összehasonlítása a régi (2000.2. Ahol a hegesztések megbízhatósága fontos követelmény. Az ilyen anyagból készült elemeken szilárdan tapadó. táblázat mutatja. tiszta környezetben.15%. A normalizált acél vegyi összetételét a 2.és finomlemezt. ezért felhasználását csak korróziónak fokozottan kitett helyen javasolják. Anyagminőségek. mint 1. amely az acélt védi a további korróziótól. Jelentősebb ötvözőeleme még a nikkel. Kovácsolhatóság Az LKjelű anyagok a 0. az acél típusa pedig: alapacél (BS). Más a helyzet a rozsdamentes acélnál. mechanikai tulajdonságok A légköri korróziónak ellenálló anyagok vegyi összetétele (MSZ EN 10155:1988) a 2. vagy minősített hegesztési varratokat kell készíteni (pl. A rozsdamentes (korrózióálló).2. krómmal. ötvözött acél legalább 12 tömegszázalékban tartal­ maz krómot. táblázat).2.15% alatti széntartalmuk alapján jól kovácsolhatok. mechanikai tulajdonságait a 2. Kovácsoláskor nagyobb erők lépnek fel. Ötvözött acél A légköri korróziónak ellenálló. nagyobb szakértelmet kíván. s ennek nyomán nő a helyi túlmelegedés veszélye. A mechanikai tulajdonságok közül a szabvány a folyási határt és a szakadási nyúlást adja meg.és idomacélt.2.10. A minőségi ka­ tegóriák emelkedő sorrendben a széntartalom. teherviselő elemeknél). táblázatban látható. finom szemcsés szerkezeti acélt választani. rúd. nikkellel gyengén ötvözött anyagból melegen hengerelt durva. védőrozsda képződik. legkisebb szakadási nyúlása. Az 13 .2.2.6-2. Ez utóbbi miatt a fellépő mechanikai és hődeformációk nagyobbak. illetve a korróziót lényegesen lassítja. a szilárdság és a hajlítási sugár növekedé­ sét és a szakadási nyúlás csökkenését mutatják. táblázat segítségével. Az anyag ára többszöröse az ötvözetlen acélé­ nak. hegesztése a szénacélhoz képest nehezebb.2. Kovácsoláshoz általában csillapítatlan (FU) acélt használnak.12.9. 2. Az ötvözött vagy rozsdamentes acél kovácsolása. A széntartalom max. 2.13.2. a hidegalakításra vonatkozóan előírt legkisebb hajlítási sugarak a 2. tömör oxidos réteg. táblázatban található. Az európai szabványoknak megfelelő MSZ EN 10025:1998 szabvány szerinti lapos és hosszú termékek vegyi összetétele.2%. így az alakítási ellenál­ lásuk is hasonló. 2. Ezeket az LK jelű anyagokat még LÉGKOR. kovácsolt terméket és acélcsövet gyártanak.

0595 1. táblázat Szakítószilárdság. Csak legalább 25 mm névleges vastagságokban szállítható. Rm. a legalább 600 mm széles szalag.0114 1. BS: alapacél.0037 1.0045 1. mm 40 felett 63-ig 63 felett 80-ig 100 felett 150-ig 150 felett 200-ig 200 felett 250-ig EN 10027-1 és EC1SS IC 10 szerint S18531 S235JR3' S235JRG131 S235JRG2 S235J0 S234J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J0 S355K2G3 E2954) 1) 2) 3) EN 10027-2 szerint 1. lemez és szélesacél esetén keresztirányú (t) szakítópróbára vonatkoznak. QS: minőségi acél. mm A legkisebb folyáshatár. N/mm2 " ha a névleges vastagság.0144 1. Ren_ N/mm2 " ha a névleges vastagsága. .0038 1.0035 1.0553 1.0143 1.0050 16-ig 16 felett 40-ig 80 felett 100-ig 3-nál kisebb 3-tól 100-ig 100 felett 150-ig 150 felett 250-ig választható választható FU FN FN FF FN FN FF FF FN FN FF FN BS BS BS BS QS QS BS QS QS QS BS QS QS BS 185 235 235 235 235 235 175 225 225 225 225 225 - - - - - - 310-540 290-510 360-510 360-510 360-510 360-510 360-510 - - 215 215 215 215 215 215 215 215 215 195 195 195 185 185 185 175 175 175 340-470 340-470 340-470 340-470 320-470 340-470 340-470 320-470 340-470 340-470 320-470 275 265 255 245 235 225 215 205 430-580 410-560 400-540 380-540 355 195 345 285 335 275 325 265 315 255 295 245 285 235 275 225 510-680 490-630 470-630 450-630 490-660 470-610 450-610 440-610 A táblázatban szereplő értékek hosszirányú (I).0145 1.0044 1. 7.0036 1.Lapos és hosszú termékek mechanikai tulajdonságai az MSZ EN 10025 szerint Az acélminőség jele A dezoxidálás módja Acél­ típus 2) 2.0116 1.

és szögacél) gyártására. BS: alapacél.8. táblázat L0 = 5.5 és 3-tól 3 között 40-ig 14 12 18 16 2.0145 1. mm 40 felett 63-ig 63 felett 100-ig 100 felett 150-ig 150 felett 250-ig S1853) S235JR3' S235JRG13' S235JRG2 S235J0 S234J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J0 S355K2G3 E2954) 1) 2) 3) 4) 1.0037 1. a legalább 600 mm széles szalag.5 felett 2-ig 12 10 2 felett 2.5-ig 11 9 1.0553 1.0038 1.Lapos és hosszú termékek legkisebb szakadási nyúlása az MSZ EN 10025 szerint Az acélminőség jele EN 10027-1 és EN 10027-2 ECISS IC 10 szerint szerint A dezoxidálás módja Acél­ csoport21 A próba­ testek helyzete1' l-ig választható választható FU FN FN FF FN FN FF FF FN FN FF FN BS BS BS BS QS QS BS QS QS QS BS QS QS BS I t 10 8 A legkisebb szakadási nyúlás ".0116 1.0035 1.5-ig 13 11 2.0050 - - _ _ I 17 18 19 20 21 26 25 24 22 21 I t 14 15 16 17 18 22 21 20 18 17 12 14 12 10 13 15 13 11 14 16 14 12 15 17 15 13 16 18 16 14 20 22 20 18 19 21 19 17 18 20 18 16 18 18 16 15 17 17 15 14 I I t A táblázatban szereplő értékek hosszirányú (I).0595 1.65 Vs7 Névleges vastagság.0045 1.0114 1.0144 1.0143 1.0036 1. Csak legalább 25 mm névleges vastagságokban szállítható. . lemez és szélesacél esetén keresztirányú (t) szakítópróbára vonatkoznak.0044 1. % L0 = 80 mm Névleges vastagság. mm 1 felett 1. éU. QS: minőségi acél. Ezeket az acélminőségeiket általában nem használják idomacélok (I.

0141 1.0593 t 1 2. ha a névleges vastagság.0128 1.5 4 4 5 5 6 8 8 10 10 12 12 16 16 20 20 25 25 32 32 36 36 40 45 50 50 63 t 1 2 2 3 3 4 4 5 6 8 10 10 12 12 16 16 20 20 25 25 32 28 36 32 40 40 45 45 50 t: a hengerlési irányra merőlegesen 1: a hengerlési iránnyal párhuzamosan .2.0142 1.0140 1.5 2.0118 t A legkisebb ajánlott belső hajlítási sugár.0121 1.9.5 2.0120 1.6 1.5-ig 2.0122 1.5 felett felett 1.0554 1.0115 1.5-ig 2.5 3 3 5 6 6 8 8 10 10 12 12 16 16 20 20 25 25 28 28 32 36 40 40 45 1. mm-ben A hajlítás iránya" 1 1.6 2.5 felett 3-ig 3 felett 4-ig 4 felett 5-ig 5 felett 6-ig 6 felett 7-ig 7 felett 8-ig 8 felett 10-ig 10 felett 12-ig 12 felett 14-ig 14 felett 16-ig 16 felett 18-ig 18 felett 20-ig t 1 1. táblázat Lapos termékek hideghajlítására vonatkozóan előírt legkisebb hajlítási sugarak az MSZ 10025 szerint Az acélminőség jele EN 100027-1 és ECISS IC 10 szerint S235JRC S235JRG1C S235JRG2C S235J 0C S235J2G3C S275JRC S275J OC S275J2G3C S275J2G4C S355J OC S355K2G3C 1) EN 10027-2 szerint 1.

80 0.70 Vasúti alkalmazás esetén a rendeléskor meg lehet állapodni minden legfeljebb 16 mm vastagságú termék legfeljebb 0.16 0.02 0.30 0.030 0.703) 0.60 1.60 1.03 0.10 0. % S max.20 1. akkor az Ni-tartalom a Cu-tartalomnak legalább a fele legyen. *' Ti max.70 0.0562 1.03 0.0488 1.025 0.35 0.40 0.030 0.05 0.03 0.05 0.10 0.025 0.02 0.50 0.0566 1.001.20 0.12 0.015 0. Ha a réztartalom több 0.10 0.025 0.35%-nál.035 0. % Mo max. táblázat A normalizált hegeszthető acél vegyi összetétele az MSZ EN 10113 szerint Jel AzEN 10027-1 és az ECISS IC 10 szerint S275N S 275NL S355N S355NL S420N S420NL S460N S460NL 1) 2) 3) AzEN 10027-2 szerint C max.10 0.30 0.8915 0.20 0. V max.20 1.030 0. Mn % % % P max.8905 0.025 0.001.015 0.05 0. % % Al összes min.501. % Cu max.80 0.18 0. Si max. % % Ni max. Megfelelő mennyiségű N-lekötő elem jelenléte esetén a legkisebb Al-tartalom előírását nem kell alkalmazni.0486 1. 18 választható lehetőség.30 0.030 0.030 0.30 0.40 0.030 0.007%-os S-tartalmában.30 0.03 0. % % 1. N max.8902 0.02 0.1' % Nb max.035 0.703) 0.035 0.030 0.18 0.65 0.025 0.10.50 0.030 0.901.35 0.2. .20 0.025 0.05 0. % Cr max.035 0.8912 1.02 0.05 0.

A 3 mm-nél vékonyabb termékek esetében az L0= 80 mm eredeti jeltávolságú próbatestek vizsgálatakor az értékekben a rendeléskor kell megállapodni.0 NI 0.65Vs.15-0.040 0.) táblázat C 0.12.040 s Cr 0.8915 Szakítószilárdság. rész).5 Mo 0.040 0.60 0.0562 1.8 0.50 0.50 P 0.15-0. ha a termék névleges vastagsága.040 0.30 Si 0.2-0.6 Cu 0.3 . mm <100 N/mm2 370-510 470-630 520-680 550-720 350-480 450-600 500-660 >100 <150 Felső folyáshatár.8912 1.4 0.5-0.5-0.11.8 0.040 0.2-0. 2. táblázat A normalizált hegeszthető acél mechanikai tulajdonságai szobahőmérsékleten az MSZ EN 10113 szerint Mechanikai tulajdonságok" Jel Az EN 10027-1 és az ECISS IC 10 szerint S275N S275NL S355N S355NL S420N S420NL S460N S460NL 1) 2) AzEN 10027-2 szerint 1.4 0.040 0.2-0.0488 1. Rn.13 Mn 0.2.2-0.4 0.2-0.8902 1.% (értékhatár között.5-1.0488 1. R^H..8905 1.60 1. ill.13 0. 17 választható lehetőség (2.50 0. A légköri korróziónak ellenálló szerkezeti acél vegyi összetétele Az acélminőség jele LK37B LK37D LK52D Vegyi összetétel.15-0. <16 275 355 420 460 265 345 400 440 255 335 390 430 245 325 370 410 235 315 360 400 225 295 340 24 22 19 17 - - Az S460 minőség esetében a 100 mm feletti és az S275.) % min. mm >16 <40 >40 <63 N/mm2min >63 <80 >80 <100 >100 <150 Szakadási nyúlás2' (L 0 =5.13 0. max.5 0.0566 1.3-0. az S355 és az S420 minőségek esetében a 150 mm-nél vastagabb termék értékeiben rendeléskor kell megállapodni. ha a termék névleges vastagsága.

kemény anyagokról van szó.3.15-2. lega­ lább hosszirányú próbatesten +20 27 -20 hossz­ kereszt- irányú próbatesten a 1. .4128 1. Korrózióálló acélfajták összehasonlító táblázata MSZ 4360-87 KOI K02 K03 KOll K012 K013 K033 K035TÍ K036S K037TÍ K038LC K041LC K043ELC DIN 17440/SEW 400 X6Crl3 X10Crl3 X6Crl7 X20Ö13 X30Crl3 X38Crl3 Ausztenites acélok X5CrNil8-10 X6CrNiMoTil7-12 X10CrNiS18-9 X6CrNiTil8-10 X2CrNiMol8-14 X2GNÍ19-11 X2CrNiSil8-15 1. Ezek méretei és fajlagos tömegük a 2.4305 1.4020 1.J.. . hogy nagy szilárdságú. N/mm2 Az acélminőség jele Szakítószi­ lárdság.. a melegen hengerelt rúdacélok közül pedig a köracélok és a négyzetacélok.4306 1. A légköri korróziónak ellenálló szerkezeti acél mechanikai tulajdonságai Folyáshatár. A szállítási hossz: 3. MSZ EN 10088-2:2000.4031 X2Crl3 X30CH3 X39G-13 EN 10088 X6Crl3 X6CH7 táblázat Ferrites acélok X4CrNi 18-10 X6CrNiMoTil7-12 X8CrNiS18-9 X6CrNiTi 18-10 X2CrNiMol8-14 X2CrNil9-ll XlCrNiSil8-15 új szabvány: MSZ EN 10088-1:1988.5a LK52D 490-630 23 21 -20 40 2a 3a 2. táblázatokban találhatók. N/mm2 Szakadási nyúlás. Brinell-keménységük: HB 1850. 19 ..4361 Werkstoff-Nummer 1. RcH2. 12 m. ..13.4006 1.300 N/mm2.4435 1.4571 1.17. Félkész termékek Kovácsolás szempontjából legfontosabb anyagok a melegen hengerelt laposacélok.4541 1.4016 Martenzites (perlites) acélok 1.. legalább.4000 1. mm) A szelvényvastagság. KV. szakítószilárdságuk 520.4301 1.2. 2.14. °C 16 felett 40-ig LK37B LK37D 360-490 235 16ig 35ig 355 225 16 felett 50-ig 345 35 felett 335 40 felett 215 50 felett 325 irányú próbatesten 26 24 Ütőmun­ ka. Ezeknek az anyagoknak & folyási határa 220.800 2 2 N/mm között változik. Az adatok mutat­ ják. A5% legalább táblázat Ütővizsgálat A 180°-os hajlítóvizsgálat tüskeátméröje mm (a=próbatest vastagsága. MSZ EN 10088-3:2000.3100 N/mm . illetve átmérő mm-ben hossz­ Kereszt- Vizs­ gálati hőmér­ séklet.

69 8.56 0. táblázat Melegen hengerelt laposacél méretei Névleges szélesség.10 1.85 8.0 * A névleges méretek alapján 7.79 10. Előfordul még a rúdban szállított hatszögacél is.06 3.40 5. egyenes szálakban szállított ter­ mék..28 6.80 0.4 11.94 1..32 1.0 - 1.0 12.78 0.57 1.47 0.28 7.16 8.24 4.20 2.73 1.71 5.Esetenként használnak a hengerelt lapos termékek közül szélesacélt.15.± 5.07 7.26 1.18 5.18 1.52 4.37 1.53 3.05 11.54 8.96 2.± 1.. mm 12* 14* 10* Méterenkénti tömeg.4 22.55 2.21.57 1.1 15.93 4. szélessége 150.83 3.20 2.0 18..42 10.26 1.30 3.75 3.85 4. valamint a 3.50 mm.76 1.18 1...62 0.32 4.12 6.23 6.24 4.65 6. hidegen hengerelt finomlemezt (2.54 8.3 12.42 10.19 14.85 8.04 6. mm 10 12 14 16 18 20* 22 25* 28 30* 32 35* 40* 45* 50* 55 60* 65 70* 80* 90* 100* 110 120* 130 140 5* 0.77 4.79 - 1. a szélességeké ± 3..36 2. .95 5. . 20 .30 3. A vastagság tűrése ± 0. táblázat) és a simább és szebb felületű.36 2.12 2. I.65 6.51 2.56 13.8 20.01 3.47 0.7 17.91 7.54 8.64 9. A klasszikus kovácsoltvas szerkezeteknél az idomacélokat csak alárendeltebb helye­ ken használták. 2.0 mm.59 2.7 14. táblázatban látható.2 11.79 9.8 4.02 5.12 6.65 6.10 5.14 3.57 1.85 kg/dm3-rel számolva.51 2.50 6* 0.14 3.28 7.14 3. táblázat). A lemezek közül a melegen hengerelt acél finomlemezt (2.65 6.83 3.2 - 3.14 3. T és Z szelvényű idomacélokat. Készítenek egyenlő és egyenlőtlen szárú L acélt.71 5.93 4.27 4. b.75 0.77 4.42 10.58 2.26 1.88 2.40 mm vastag melegen hengerelt durvalemezt használják (2.20.07 7.36 2.40 5. Méretei és méterenkénti tömege a 2.0.75 3.59 7.5.36 7.29 15.88 2.18 9.89 10.32 4.00 1.84 0.14 7. A gyártási hossz: 4.16 2.66 0.77 8.89 11. ezek az anyagok inkább a lakatosszerkezetekre jellemzőek.88 1.39 4. 12 m.09 13.50 6.41 1.75 0.00 2.3 12.41 15. U..4 19.08 4. kg* 16* 18* 20* 0..99 12.500 mm.50 6.65 6. Az idomacélok méreteit és tömegüket a gyártók kataló­ gusai tartalmazzák.02 5.5 17..30 3.10 5.55 0.18 5.07 16.3 18.59 8* Névleges vastagsá l.83 3.70 0.91 7. Járatos méretek.18.16 8.71 5.52 3.77 4.64 2. a.64 9.59 7.71 5.30 12.6 14.19.53 3.07 2.48 9.06 7. amelynek vas­ tagsága 6.95 5.50 6.13 1.48 9.71 5.38 1.2 13.08 3.2 11.02 4.04 1.77 1.88 2.41 1.0 mm.33 17.51 1.75 3.96 2.02 5.65 1.40 4.98 1.45 3.52 3.77 4.82 15. táblázat). Éles élű.36 2.40 0.

6 28. Egy részüknél a széleket mintázzák (2.98 3.21 1.14 3. „speciálszelvényeket" is.2 38. — 5 — > * Névleges oldalhossz.6 88.54 3.888 1.636 0. amelyeket egyedi szerszámok­ kal ellátott domborító hengerléssel alakítanak ki.9 61.96 2.785 1.54 3.283 0.91 7.01 2.5 15.17.13 1.5 9 10* 12* 14* 16* 18* 20* 22* 25* 28* 30* 32* 40* 45* 50* 55* 60* 65* 70* 75* 80* 90* 100* 110* 120* 140* 160* 180* * Járatos méretek 0. ún.84 6.16.56 3.395 0.7 39.502 0.22.44 1.31 9.2 16. táblázat Melegen hengerelt négyzetacél méretei ^ í — Q -. Kézi munkával kialakított.55 6.64 1.5 44.6 78.0 Tömeg* kg/m 0.0 113 154 201 254 0. táblázat Melegen hengerelt köracél méretei Névleges átmérő.0 30.3 33.2 26. kg/m cm 2 d. mm 6 8* 8.5 95. Szabályos mintázatuk elárul­ ja.00 1.2.503 0. Vannak olyan különleges szelvé­ nyek is.4 18.499 0. 2.617 0.07 8. másoknál (főleg szélesebb laposacélnál) a felületbe hen­ gerelnek díszítő alakzatokat (2.2 34.36 0.54 2.04 12. cm 2 0.8 121 158 200 A fentieken kívül készítenek kifeje­ zetten kovácsoltvas szerkezetekhez fej­ lesztett. melyek méreteit a 2. Ezek a rúdacélok díszítő jellegű­ ek.85 12.24 4. táblázat foglalja össze. hogy gépi munkáról van szó.16 7.6 15. ábra).8 28.2 50.00 4.9 19.58 2.01 2.80 4.85 4.7 22.568 0.6 19.5 49.06 9.785 1.5.3 63.7 74.6.0 25.6 23.222 0.62 12.0 36.445 0.47 2. Szelvényterület.14 3.83 5. Tömeg. mm 6 8* 10* 12* 14* 16* 18* 20* 22* 25* 30* 35* 40* 50* 60* * r Szelvényterület.3 Járatos méretek 21 .54 2.91 6. ábra).13 1. igényes ko­ vácsmunkáknál az alkalmazásuk nem ja­ vasolható.25 9.80 4.00 12. a.283 0.00 2.

61 23.0 1.80 37.19.61 23.35 22.55 25.01 16.66 62. kg/m 16.77 táblázat 750 | 800 1250 1500 - 2000 2500 2500 - - 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2500 3000 A névleges méretek alapján 7.70 16.16 49.13 8 9.48 28.33 37.59 67.39 45.33 17.38 56.75 54.14 31.98 23. .09 33.98 22.63 20.56 41.18 13.12 26.85 9.97 35.18 26.95 9.80 65.65 20 23.95 20.86 25.61 24.69 28.35 63.84 20.10 50.89 10.04 50.19 42.56 42.27 18.14 31.25 40.9 1.17 37.17 37.02 25.58 18.85 kg/dm3-rel számolva.78 20.49 18.13 14.54 8.38 28.24 52.84 19.68 39.67 31.8 2. táblázat Melegen hengerelt szélesacél méretei Névleges szélesség.42 10.21 47.68 19.85 kg/dm3-rel számolva.30 11.26 29.41 21.8 2.91 35. Melegen hengerelt acél finomlemez méretei Névleges vastagság.30 11.52 59.2.69 28.22 48.10 21.55 25.9 1500 1600 Névleges szélesség.07 7.50 6. mm 900 1000 Névleges hosszúság.08 24.49 17.63 30.97 34.22 47.70 45. mm Fajlagos tömeg* kg/m 2 3.68 40.12 26.10 17.55 24.37 39.26 30.84 14.14 32.98 23.13 1 5.26 30.96 46.42 3000 11.68 11.26 29.10 22.91 35.5 0.93 12.42 9.63 21.96 47.75 46.78 12.94 70.25 18 21.56 13.36 11.05.29 62.56 42.18.88 21.90 18.01 8.39 45.10 21.92 4.82 70.54 37.85 28.70 16.13 15.38 27.76 43.83 31.92 15.78 14.43 26.50 A névleges méretek alapján 7.87 53.96 17.82 15.07 15.40 32.5 2.56 13.97 35.78 12. a* 12 14 16 Méretenként i tömeg*.48 8.74 39.12 26.82 43.49 26.12 26.68 39. mm 0. 2.65 75. 10.07 16.73 50.38 28.19 14.6 0.28 7.58 18.40 10 1 1.52 59.69 56.72 22.66 35.8 0.71 5.38 27.78 20.03 33.70 19.14 53.7 0.2 1.35 22.86 25.80 6 7.77 32.46 52.07 7.0 2.57 30.61 23.40 32.b 150 160 170 180 190 200 210 220 240 250 260 280 300 320 340 360 380 400 420 450 480 500 Névleges vastagság.36 78.35 14.83 34.68 39.5 1.25 13.26 29.33 36.40 32.52 60.84 19.

táblázat Melegen hengerelt acél durvalemez méretei Szélesség Hosszúság Vastagság 3 5 6 8 10 12 16 20 47.6 123 147 196 245 294 393 491 177 212 283 353 424 565 707 353 424 565 707 848 1130 1413 3 1005 1256 1507 2010 Speciálszelvény 2512 Speciálszelvény 14 18 14 c Speciálszelvény 21 25 40 * A névleges méretek alapján 7.1 78.0 2. 2.71 6.63 21.85 kg/dm -rel számolva.0 1.2.21. táblázat Kovácsoltvas szerkezetekhez készülő „speciálszelvények" Megnevezés és alak Speciálszelvény Méret.5 0.2 1.85 kg/dm -rel szá­ molva.8 1.22.8 Névleges szélesség.98 800 2000 1500 2500 - - - - 2000 2500 3 - - * A névleges méretek alapján 7.kg 73.5 94.2 126 157 188 251 314 1000 2000 1250 2500 1500 3000 1500 6000 2000 8000 2.8 2.92 4. mm legkisebb legnagyobb /^ lemeztáblák tö nege*.85 9. táblázat Hidegen hengerelt acél finomlemez méretei Névleges vastagság.42 14. mm 2000 2000 2000 Fajlagos 2 tömeg* kg/m 3.5 2.70 19. mm 1000 1250 Névleges hosszúság.20. 23 .6 0. mm 0.13 15.28 2500 2500 3000 3000 3000 7.

24 . mert ekkor a mestert kovácsoláskor nem érik meglepetések. Anyagvásárláskor ezt minden esetben meg kell követelni.4. v = 6-12 mm I \ Profilszélesség AO mm.5. az acél hangjából is következtethet a minőségre. amelyik vékony. Az anyagminőség meghatározása Az acél minőségét a gyártó kémiai és mechanikai laboratóriumában határozzák meg. ahol a mester magára van utalva. Az acéldara­ bokat szabadon felfüggesztve kalapácsával megüti. amelyik mély. v = 8-25 mm 1 Profilszélesség 16 mm. Kis kovácsműhelyben. ábra. az kemény. csengő hangot ad. az acél összetevőit közelítőleg színkép­ elemzéssel (spektrálanalízissel) is meg lehet határozni. v = 6-12 mm I Profil 12 mm Profil 1A mm Profil 16 mm r. búgó hangot ad. -—s. v = 8-20 mm Profilszélesség AO mm. Erről a kereskedőnek műbizonylatot kell adnia. v = 8-16 mm i Profilszélesség 20 mm. az lágy acél. Amennyiben ismeretlen anyagról van szó. Hengerléssel kialakított díszítő szelvények 2.Profilszélesség 8 mm.^ — r Profil 20 mm 2. Gyakorlott fül a szilárdságra is jó közelítéssel következtet.

szilíciumos acél.*qgp . ábra.szénben gazdag acél. 9 . -«# ^ ^^ I Szélesség 40 mm. téglavörös szikra. v = 6-12 mm Szélesség 20 mm.közepes széntartalmú acél. 7 .6. v = 6-12 mm Szélesség 40 mm. világos­ sárga szerteágazó szikrák. vörösessárga rövid szikrák. hosszú szikra világos cseppekkel. világossárga szikrák. 6 . 3 . sötétvörös csillagképződés.gyorsacél.7. v = 6-12 mm Szélesség 30 mm.szénszegény acél. v = 6-12 mm Szélesség 50 mm. ábra.ön­ töttvas.mangántartalmú acél. 4 . 5 .. szénacélhoz hasonló 25 . világossárga szikrák.króm-nikkel acél. Az acélok szikraképe 1 . v = 6-12 mm I I Szélesség 50 mm. közepesen hosszú szikra.volfrámacél. a volfrámtartalom növekedésével a vörös szín sötétül. narancssárga szikra. 2 . Felületi díszítéssel ellátott hengerelt szelvények 2. v = 8-20 mm 2. világossárga szikrák. 8 .

és a szikra színéből és alakjából gyakorlattal megállapítható a szén közelítő mennyisége. Szikrapróba alapján is következtetnek az anyagminőségre. A reszelőt azonos erővel kell nyomni. A reszelőpróbát a felületen. ezért a kovácsok gyakran alkalmazzák A műhely sötétebb részében végzik. Az acélt gyors fordulatú köszörűhöz szorítják. .7. akkor az anyag lágy. hogy a napsütés ne zavarja meg a szikrák képét. Ha a reszelek apró. nem az éleken kell elvégezni. ötvözött acél. Ez a módszer gyors. ábra). ha tapad. akkor az anyag kemény.Ugyancsak egyszerű vizsgálati módszer a reszelőpróba. az ötvözött acélban az ötvözőanyagok fajtája és közelítő mennyi­ sége (2. és a resze­ lő megcsúszik a vas felületén. egyszerű.

b) hajlítás. egyengetés. az acél megmunkálása A kovácsolás munkafázisait alapvetően melegmegmunká­ lással végzik. Kovácsoltvas rács. hanem a formaér­ zékre. zömítés. ábra). A kovácsműhely kialakítása és berendezése 3.. .simítás.1.hasítás. c) hegyezes. . f) nyújtás. majd az üllőn kézi vagy gépi kalapáccsal a kívánt formára megmunkáják.3.duzzasztás.2.csavarás.lépcsőzés. A ko­ vácsmunka sablonossá válik. . Követelmények.1. ha az acélt odorban kovácsol­ ják. .faragás. a művészi többletteljesít­ ményre is szükség van. éle­ zés.süllyesztékes vagy ódorkovácsolás. hegyezes. g) bundkötés 27 . A megmunkálás történhet sza­ badalakítással vagy odorban történő kovácsolással.darabolás.1. . Ennek érdeké­ ben az acélt széntartalmától függően 850. e) hasítás. d) kovács­ hegesztés.lyukasztás. A mű­ vészi kovácsolás szabadalakí­ tással történik. nyakalás. az egyéni kvalitásokra. vagyis előre elkészített szer­ számba verik. . készült a 15.hajlítás.. 3. A szabadalakító kovácso­ lás a következő főbb műveletekből áll: . és 3. . 1150 °C-ra kovácstűzben vagy kemencében felmelegítik. bár a középkor­ ban az ismétlődő elemeknél ezt a módszert is művészien vegyí­ tették a szabadon alakított ré­ szekkel (3. szélesítés. ábra.nyújtás. itt ugyanis nemcsak a kézi erőre és a kéz­ ügyességre. században a) odorban készült elemek. . . .

f) hajlítás.3. b) csavarás. c) hasítás. században a) odorban készült elem. g) domborított levél . e) hegyezes. ábra.2. Olasz kovácsoltvas rács. d) bundkötés. készült a 15.

A mai mesterek felhasználják a kovácsoltvas-munkák készíté­ sénél a modern. ábra).ami­ kor a négyzetvas éleit vágóval behasítják. e) domborított rózsa iparművészek is gyakran visszatérnek ehhez az ízig-vé­ rig kovácsoltvas jellegű megoldáshoz (3.domborítás.5.3. amelyek a 3. .szegecselés. berendezéseket. . b) duzzasztás. Az acél faragásával plasz­ tikus.7. térbeli tárgyakat (szobrokat) hoztak létre (3. ábra). domborítani. amíg használatuk nem megy a stílusú irdalt oszlop 29 . Ilyen áttöréses.hegesztés (tűzi kovácshe­ gesztés vagy elektromos. Itt az anyagot satuba fog­ ják és megcsavarják. A vasművesség másik ága az acél hidegen történő megmunká­ lása. ábra. Gazdagabb formavilágot mutat az a barokk levélminta.6. Régen általános volt. A melegmegmunkálással készült munkák elemeit. ábrán láthatók. illetve gázhegesztés). Ez természetes is mindaddig. rózsa). Rovott vagy árkolt munkánál a tárgy felszínébe a díszítményt hegyes acélszerszámmal hidegen.erezés. Az előbbit lyukasztóval.4. ábra. A vékony lemezt hidegen is lehet lyukasztani. esetleg melegen róják be. alkalmaztak. díszítéseit hegesztéssel. a hidegen készülteket általában szegecseléssel. Az áttört munkáknál a ko­ vács alakító szerszáma a lyu­ kasztó. készüljön az melegen vagy hidegen. Csúcsíves peket. rácsokat díszítették (lásd 3. cizellált felületeket képeztek ki azokon a középkori kul­ csokon.irdalt munkának nevezik (3.4.3. ábra). . bújtatással vagy csappal egyesítik. bemetszik . A szabadalakító kovácsolás műveleteivel a 4. Idetartozik a rovott vagy árkolt és a vésett munkák technikája is.. korszerű gépi eszközöket. amelyekkel a melegmegmunkálással készült kovácsoltvas kapukat. kö­ tegeléssel. Ilyen átbúj­ tatott elemekből készült rácso­ 3. de ma is előfordul az acél csavart díszíté­ se. fejezet rész­ letesen foglalkozik. A legegy­ szerűbb kovácsmunkát . Barokk lépcsőkorlát részlete. ábra). levél.4. amit lemezeknél vagy egymásba dugott elemeknél egyaránt alkalmaz. kisgé­ 3. az utóbbit domborítókalapáccsal vég­ zik. amit kilapított laposvasból ha­ sítottak ki (3. de a mai kovács d) zömítés. század kat már a reneszánsz korban is a) hasított levélminta. c) hajlítás. 18. ábra). így jönnek létre a domborított vagy trébelt elemek (pl.

Ha a hozzáértő egy mun­ káról a készítő személyét nem ismeri fel. Kovácsoltvas polc. esetleg körfűrésszel. A 3. amellyel darabolni.5a ábra részlete 3. a maró. mű­ vészijellege adja. a darabolást autogénvágással vagy ollóval. A 3. sőt polírozni is lehet.művészi érték rovására. a reszelő szerepét átvette 3. A művészi értéket ugyanis a kézi megmunkálás egyedi.5a ábra. Napjaink műhelyében természetes. A hegesztéseket kézi elektromos ívhegesztéssel vagy autogénhe­ gesztéssel végzik.5a ábra részlete 3. a szegecselést is sokszor gépi úton készítik. a lemezeken történő alakos vágásokat lézervágóval vagy kivágóollóval végzik. amelyet 30 .vagy akár az esztergagép is. Az is nyilvánvaló.5c ábra. Seregi György alkotása a sarokcsiszoló. a művészi érték megkérdőjelezhető. Sok műhelyben elkel a két-három méteres élhajlító-. hogy a durva nagyolást légkalapáccsal. a fúrást gépi lyukasztással vagy csigafúró­ val.5b ábra. A gépek működtetéséhez 220/380 V feszültségű áramforrás szükséges. Rúdelemek bújtatott csatlakozása. hogy a pontozás (kirnerezés) ma már csak ritkán szükséges.

Lyukasztott és cizellált technikával készült középkori kulcsok 31 . ábra.6.3.

hogy a helyiség vi­ lágos és jól szellőztethető legyen mind természetes. mert az zavarja az acél izzási színe­ inek a meghatározását. a kalapácsok. A kovács­ tűzhelyet a műhely sötétebb részén helyezik el. A tűzhely környé­ kére fűtőberendezést nem szükséges elhelyezni. ott se legyen 16 °C-nál magasabb a hőmérséklet. a felület előkészítésé­ re (rozsdátlanítására) többek között homokszórást vagy vegyi előkeze­ lést használnak. A műhely legyen tágas. a tűzifogók. 5-ször hatékonyabb az oldalvilágításnál... pneumatikus szerszámok használata. Faragott állatokkal díszített háromlábú állvány gítás 3-szor. a mesterségest elszívóventilátorokkal kell biztosítani. mind mesterséges úton.az egész műhely területén ki kell építeni. Régen a kovácsműhelyeket nem fűtöt­ ték. mert a kovácstűz önmaga is temperálta a helyiséget. A helyszíni szerelésnél elengedhetetlen szerszám az ütve fúró gép. a kézi sarokcsiszoló. de az összetartozó munkafázisok elvégzéséhez szükséges berendezések. a kovácsológépet. polírozó stb. illetve ahol az összeállítást végzik. amit úgy célszerű megtervezni. Közvetlen napsütés a kovácstűzhelyet ne érje. A természetes szellőzést ablakokkal. függőleges felületű üvegezés) beépítése. így a tűzhely közelébe kell elhelyezni az üllőtőkét az üllővel. A mai műhelyeket központi fűtéssel látják el. ábra. A felülvilá­ 3. 100 lux le­ gyen. Egy kovácsműhelyben a fenti­ ekben körvonalazott munkákat kell elvégezni. 3. gépek legyenek közel egymáshoz.7. Egyes esetekben az elekt­ romos működtetésű gépek mellett célszerű a sűrített levegővel mű­ ködtetett.) fölé is el kell vezetni. a kézi fúrógép és esetenként a hor­ dozható hegesztőberendezés. A műhelyben az általános megvilágítás mértéke 90.2. he­ gesztőberendezés. Felülvilágítás esetén előnyös a Shade-tető (északi. A fe­ lületkezelésnél az egykori olajban történt égetés helyett többrétegű szórt festést. ezért az ablakokat célszerű az északi homlokzatra tenni. esetenként tűzi horganyzást. A kovácsműhely kiala­ kítása A műhely építészeti kialakításánál ügyelni kell arra. Ez utóbbiak cső­ vezetékét a szennyező anyagokat kibocsátó gépek (köszörű. hogy a munkapadoknál. a nyeles szerszá- 32 .

egyengetoasztal.hegesztőgép.darabológép. 11 .állványos köszörűgép.kovácsológép. elszívás.lyukas egyengető. 13 .légtechnika.M. 15. 5 . c» a T t p TO ~ ?r T" r* KÉSZ MUNKA FELÜLETKEZELÉS 2-t* FŐS MŰHELY 1242 m!l 3. 10. ábra. 9 .fúrógép. 3 . 17-mobil falak. Kovácsműhely elrendezési vázlata 1 .üllő.8. 12.forgó daru.összeállító bak. 2 . 19-fűrészgép . 8 . 7 .kovácstűz.safu.munkaasztal. 4 . 18 . 76 -tolóajtó. 6 . 14 .anyagtároló állvány.állvány.

átégett szén. A tüzkosár keresztmetszete 1 . Nyitott kovácstűzhely 1 . A födémet úgy kell megtervezni. tűzmentes paravánfallal. A kovácsolás hevítőberendezései 3.8%-os. szekrényeket..10. Egy lehetséges műhelyelrendezést mutat a 3.levegővezeték 3. 150.víztartály. Az összeszereléshez egy körbejárható. 4 . A ritkábban használt gépeket is hozzáférhető helyen.fúvókakúp.ventilátor. hogy egy 500 kg tömegű tárgyat a födém méretezett tartógerendájára akasztott csigasorral fel lehes­ sen emelni. A kosár alá régebben kézi vagy lábpedálos 3. A munkapadok előtt indokolt keményfa padlót beépíteni. A műhely magassága legalább négy méter legyen. hanem a környezetet. Az anyagtárolást a műhely elkülönített részén.. Az ablak alá vagy világos helyre célszerű tenni az acél hidegmegmunkálásához szükséges satukkal és szerszámok­ kal felszerelt munkapadot. koksz­ tól származó hő nagyobb része nem a tüzelőanyag közé tett hideg acélt melegíti. 9.300 négyzetméter alapterülettel. így többek között a hegesztési helyet célszerű elkülöníteni a műhely többi részétől. külön a szálanyagot és külön a lemezeket. amelyben a szilárd tüzelőanyag ég.1. 7 . valamint a szálanyagok egy részét. Ezzel izzítják fel a kisebb darabokat. 5 . A nyitott kovácstűzhely fő része a tüzkosár.tüzkosár. ábra. amely a régi falazott tűzhelyeket teljesen kiszorította (3. ábra.légcsatorna 34 . [4]. 2 . Továbbá egy 10 N teherbírású forgódaru is igen hasznos egy kisebb kovácsmű­ helyben.fúvókaszabályozó és salakozókar. min. 6 . 9 . 5 . A műhely kb.hűtőbordák. ábra). A műhely kialakítá­ sára vonatkozó bővebb előírások az irodalomban találhatók [3]. legalább mobil. 3 x 4 m-es területet szabadon kell hagyni. A széntől. de attól elkülönítve kell kialakítani.8.3. A műhely éghető anyagokból nem épülhet. Ugyan­ csak a tűzhely közelében legyen a tűzisatu és a víztároló edény. az üllőbetétek elhelyezésére szolgáló szerszámállványokat. 3.füstelszívó ernyő. előírásokat mindenkor be kell tartani. a szociális blokkot (öltöző. . Az előírt méretű poroltót könnyen hozzáférhető he­ lyen kell tartani. alig 6.3. és a tűzvédelmi szabályokat.tűzpart.. A kovácstűzhely A szabadkézi kovácsolásnak még ma is a legfontosabb melegítőberendezése az acélból készült kovácstűzhely.mok. ezért hatásfoka rossz. WC) és az irodát a műhely mellett.széntartó. 8 .kovácstűz. 7 . 3 .9. 4 .hamuretesz. lehetőleg téglafalazattal. a bal­ esetmentes kezelést lehetővé téve kell elhelyezni. A tüzelőanyag-tárolást.légcsatorna. ábra. 2 .hűtőköpeny. 6 . pormen­ tes betonpadozattal készüljön. mosdó. 3 . erre a célra kialakított állványokon célszerű megoldani.

9 3 Pa 650 650 1000 1000 Tűztér 1 1 1-2 1-2 3. Kaphatók 5 mm-es acéllemezből készült. A fogókat is ebben hűtik. táblázat A kovácstűzhelyhez szükséges elektroventillátorok Volt 400/3-ph 230/1-ph 400/3-ph 230/1-ph Watt 40 40 120 120 m /min 2. A beszorí­ tott pamaccsal a tűz felületét locsolják. Üzemi kemence A hagyományos kovácstűzhelyben a munkadarab hőfokát annak izzási színéről a kovács maga állapítja meg.0 m3/h.0 4.és salaktányér. az utóbbinál a gázfogyasztás 3. ábrán lévő berendezésen két kovácstűzből dolgozhatnak egyszerre. a nyomás 20 mbar.3. A hűtővíztartály mellett van a tüzelőtartó vályú. Ilyen anyagok többek között a nagy szilárdságú. 30 cm átmérőjű kéményen keresztül a szabadba. A kemence elektromos (digitális) hőszabályozóval rendelkezik.3. amelynél a belső munkatér szélessége 210 mm.7 2. magassága 160 mm.4 vagy 7 fúvókából lehet melegíteni. a gázcsatlakozás 'A "-os vezetéken lehetséges. a kovácsszénlapá­ tokat. A munkadarabot 3. Ezeket az egysze­ 0 rű szerszámokat régen a kovácsok maguk készítették. Az előbbi gázfelhasználása 3 kg/h. Ez nagy odafigyelést és gyakorlatot kíván. amely a pamacs beszorítására alkalmas köracélból készült nyél. ábra.borsos áron . a gáznyomás 20 mbar. a gáznyomás 1. ezeket a tűztér felett elhelyezett füstelszívó ernyővel el kell vezetni min. A tűzhely magassága 800 mm. mélysége 490 mm. A nyitott kovácstűzhöz víztartó is tartozik. a gáznyomás 50 mbar. Az előbbinél a gázfo­ 3 gyasztás 2. Ilyen mobil kemencét ábrázol a 3. ábra).megvásárolhatók. A levegő vezetékén toló­ zár van.7 5. Kaphatók PB-gázzal vagy földgázzal üzemelő berendezések. A 3. amelyen középen kúp van. Aramszükséglete 40 kW.13. hőmérséklet 1250 °C. ábra. 1000 x 800 mm méretű platnival ellátott gáztüzelésű kovácstűzhelyek is (3.1. a bronz és az alumínium. A kovácstűzhely szerszámai PPOP00 Q P I 3. A kosárhoz csatlakozik az öntöttvasból készült szén. A kovácstűzhely-kezelés szerszámait a 3. amelyeket propán-bután gázzal vagy föld­ gázzal lehet fűteni.11. ezzel a levegő szabályozható.8 kg/h.6 m /h. ábra.2. Gáztüzelésű kovácstűzhely kg 6 6 9 9 za.9. Atűztér mérete 590 x 265 mm. Egyes anyagok izzításánál a kovácsolási hőmérséklet igen szűk határok között mozog. 35 . A nyílás nagysága a kúp emelésével és süllyesztésével szabályozható (3. ma­ 3.11. rozsda­ mentes acélok.10. másoknál az izzási színek nem jelentkeznek határozottan. a salakkaparókat és a pamacsvasat.12. A nyitott tűz gáza és füstje az egészségre ártalmas. Ezeket célszerű gáztüzelésű kemencében heví­ teni.12. ennek ülése egy kör alakú nyílást ad a kúppal: ez a fúvóka.5 bar. napság . az utóbbié 4. amelyből a tűz felületét locsolja a kovács. a beállítható max. ábra mu­ tatja be: a különféle salakszurkálókat. ábra).

Az üllő a súlyával ellenáll a kovács kalapácsütései­ nek. a másik szögletes. Ezek fogadják be a különböző üllőbeté­ teket és a szarvasüllőt. billeg és nem ad megfelelő ellenerőt. mm 290 330 340 350 350 395 205 230 290 340 350 350 395 36 .2 szarv 75 kg . akkor az ütések hatására rezeg.1 szarv 35 kg . Üllők. üllőbetétek.4. csak ennek révén lehetséges az acél képlékeny alakítása.2 szarv 100 kg .1 szarv 100 kg . illetve magyar típus) vagy kétszarvú (francia típus). mely lehet négyszög vagy kör keresztmetszetű. mm 360 420 470 575 650 390 475 570 635 720 720 Magasság. amely felfogja azokat a kalapácsütéseket.2 szarv 50 kg . Az üllő a kalapácsütésre csengő hangot ad. Ha az üllő tömege kicsi.1 szarv 50 kg .3. ame­ lyekkel a kovács a darabot alakítja.3. nincs „húzása".2 szarv Sík lap szélessége. amely kisebb és finomabb darabok kovácsolására alkalmas.2. mm 155 200 220 265 290 155 200 220 265 290 310 3. Acélöntvényből készül. Az üllő lehet egyszarvú (német. 3. mm 80 95 110 125 130 80 95 110 125 130 130 Hosszúság.2 szarv 125 kg . Az utóbbinál az egyik szarv hengeres.2 szarv szögletes szarv 35 kg . mm 745 830 930 910 1040 1090 480 540 745 930 910 1040 1090 Magasság. kalapácsok Az üllő a kovács ősrégi munkaasztala. Sík lapján egy vagy két nyílás van. táblázat Egységesített típusú üllők méretei üllőbetétnyílás Tömeg 20 kg .1 szarv 75 kg . mm 110 120 115 120 125 130 100 100 110 120 120 125 130 Hosszúság. lapja edzett és köszörült.1 szarv 20 kg . táblázat Minőségi üllők méretei Tömeg 100 kg 125 kg 150 kg 175 kg 200 kg 250 kg üllőbetétnyílás 35 kg oldallappal oldallap 50 kg oldallappal 100 kg oldallappal 125 kg oldallappal 175 kg oldallappal 200 kg oldallappal duzzasztólap 250 kg oldallappal Sík lap szélessége.

annál nagyobb a kalapács ereje.2.duzzasztólap. max.16. Az üllő szarva azért kúpos..vasabroncsok.13. ábra. azonos legyen a talajszint alattival. hogy a rákerülő üllő lapjának a magassága a padlószint felett 700.Az üllő hengeres szarván végzik a munkadarab hajlítását és az előlyukasztott darab tágítását.5-2. A tőkét melegen rásütött vasabroncsok tartják össze.15. gáznyomás: 0.. Üllő a tőkén A . kis keresztmetszetű elemek. Minél nehezebb a kalapács és minél nagyobb az ütés sebessége. ábra.lap. hogy sokféle méretre hasz­ nálható legyen. A gyakorlatban a 200 kg-os kétszarvú üllőn a díszműkovácsolás mun­ kafázisai elvégezhetők. T . A20. táblázatban. táblázatban láthatók. A sík lap élén. a kalapácsok mérete is válto­ zó. mélység: 490 mm. Aszerint.250 kg-os üllőket a nagyobb keresztmetszetű darabok kovácsolására használják. hőmérséklet: 1250 °C 3. Gáztüzelésű kovácske­ mence Műszaki adatok: szélesség: 210 mm.14. duzzasztólappal.5 bar. a 75.8 kg/h. illetve oldal­ lappal ellátottaké a 3. D . SZ . A üllő erős tölgyfa rönkre. Az egységesített üllőtí­ pusok méretei és saját tömegük a 3. A kalapács nyelének hossza 37 .. A kalapács alakja ősidők óta alig változott. L . A kisebb gyűrűket a kúp végén. ábra. felhasználás 1. a nagyobbakat a tövében alakítják ki.75 kg-os üllőket vékony. hogy mekkora munkadarabot kell kovácsolni és milyen nagy alakí­ tó munkát kell végezni. Olyan mélyre kell beásni a talajba.3. 3. hogy a talajszint feletti rész kb. 2E2fft 'tts-. A tőke hossza olyan le­ gyen. ábra. A kalapács ékelése 3.. és a kala­ páccsal kifejtett erővel alakítja. A kézikalapács a kovács legfontosabb szerszáma. az oldallapon vagy esetleg a talp lépcsőzetén a kü­ lönféle hajlításokat végzik. 800 mm-re legyen (3. a tőkére van erősítve. ábra).szarv..14. magasság: 160 mm. .tölgyfa tuskó 3. Az izzó anyagot a kovács a fogóval fogja.5 bar-nál: 2. teljesítmény: 36 kW. gáz: propán (palack). a nehezebb tömegű.

2 0. nyele az alsókar hosszá­ nak megfelelően 40.4.17.1 u R I) i Gömbfejű kalapács ft0 Simítókalapács 1. A gyár­ tott típusok a 3.vagy harántkalapács. Nyújtásra használják. Mindkét ütőfelület edzett és köszörült.2 kg tömegű.18. ábra).. az utóbbira akkor van szükség. Kétkezi kovácskalapácsok üllő lapján lévő nyílásba. A kézi kovácsolás rátét-.5 8. ábra. Használnak még gömbfejű és simítókalapácsot. legömbölyített felület.7 1.5 A kézi kovácskalapácsye/'Z>ó7 és nyélből áll.. Megnevezésük utal az általuk elvégezhető műveletekre. A kiegészítő szerszá­ a) ráverőkalapács. Az üllőbetétek egyik vége 25 x 25 mmes négyszög keresztmetszetű.7 u / ^ » ? ^ Ráverőkalapács 3. Ová­ lis furata a nyél irányában szűkül. az utóbbit egyengetésnél alkalmazzák.3 1.60 cm (3.4 1. c) ráverőkalapács használata 38 .5 5. a kétkezi kalapács tömege 3... táblázat Kovácskalapácsok típusai és méretei Tömeg. kg r U A j Kovácskalapács 1. ábra foglalja össze. nyeles rátétszerszámok. mok alkalmazásával a 4. táblázatban láthatók. Van­ nak un. A kézikalapács 1. A fej szerszám­ acélból.. hogy hová kéri a se­ gédektől az erőteljes alakító ütéseket. amely nyújtja az anyagot. és kisebb ütésekkel jelzi.2. Az előbbit domborításnál. 100 cm (3. illetve betétszerszá­ mait a 3. Az előbbit a segéd használja a nagyobb erőt igénylő ala­ kításoknál.9 2.16.. A kalapácsfej talpa domború.3. ábra). fejezet foglalkozik. a foka keskeny.75. A kétkezi kalapács lehet ráverő.4. ábra).. és illeszkedik az 3.77. a nyél csomómentes somfából készül. A kereszt­ kalapács foka a nyéllel párhuzamos. . ha két segéd dolgozik. és vannak üllő­ betétek.8 1. az ebbe nyúló nyél végébe átlósan elhelyezett acéléket ütnek (5. nyele 60. b) harántkalapács. A ritmust a mester diktálja.8 kg.

j) nyeles hatszögidom-verő. n) hatszögidom-verő üllőbetét .a! dl UJ íl rti eí m ~xbn L_J )" rU-n Í~-L—i ' r^U —\ 1 /— \ I /— vH—7— \ I—7~~^ m nj \ I / ' W ül 39 3. f) árkoló üllőbetét.78. I) kerekidom-verő üllőbetét. e) nyeles ívesvágó. d) vágó üllőbetét. Kéz/ kovácsolás rátétszerszámai a) nyeles vágó. c) nyeles árkoló. b) nyeles ferdevágó. g) nyeles simítókalapács. i) nyeles négyszögidom-verő. m) négyszögidom-verő üllőbetét. k) nyeles lyukasztók. h) kerekidom-verő. ábra.

A villa karja csővel meghosszabítható. 3. A kisebb keresztmetszetű felhevített rudakat a c ábrán látha­ tó villapárral hajlítják.—J 3. A lyukasztólapok kap­ ható mérete és állványa a 3.6. Ezekkel a kovács az alakítást pusztán ügyessé­ gével és gyakorlatával.. vagy egyszerű segédszer­ számokkal a gépi kalapács alatt végzi. Ajax rendszerű lemezrugós kalapács a) lemezrugó. Lyukasztólap elhelyezése keményfa tőkén :H 400 x 400 tók.. Az egyengetőlap mérete 1000 x 1000 * 300 mm. a medve egyenletesen gyorsuló (4. ábra. Szabadalakító kovácsológépek A díszműmunkákhoz a kovácsolás géptípusai kö­ zül a szabadalakító kalapácsokat használják.7 Egyengetőés lyukasztólapok Kis.22. a lyukasztásokhoz. ezeket hajlításoknál használják A többféle méretű négyszögletes és kör alakú furata az ellapított anya­ gon a lyukasztást segíti elő. és erős vasasztalon nyugszik.s : Lapméret. hajlí­ tásokhoz pedig lyukasztólapot használnak. A gép mozgó része.22. a b ábrán lévő a satuba mindkét irányban befogható.7 m/s) mozgással zuhan az alakítandó. a munkadarab alakítása. ha nagyobb hajlítóerőre van szükség. Az alsó rész az üllő négyszögletes furatába helyezhető. A lyukasztólapok rugalmasabb alátámasztása vasalt keményfa tőkével oldható meg (3. A lyukasztólap oldalán különféle sugarú csipkézet található.6. mm 305 x 305 380 x 380 510 x 510 Vastagság.8. Ezek a kalapácsok mindig gyorsan műkö­ dő ütőerővel.23. így tulaj­ donképpen csupán a nehéz fizikai munkát takarítja meg. b) medve. táblázatban látha3. a felső rész karját a kovács fordítja el. f) üllő 42 . e) pedál.és közepes méretű kovácsdarabok egyengetésére merev.láthatónak a pofái a satu pofáival párhuzamosan szorítanak. ábra). sima egyengetölapot (platnit). c) elasztikus hajtókar. 3. a kézi megmunkáláshoz hasonlóan. legalább 100 mm vastagságú. mm 100 130 180 100 o Sjj. táblázat Lyukasztólapok méretei ÍS? H 0 3. egyéni kvalitásától függ. izzó munkadarabra. d) excenter. ábra. nem nyomóerővel dolgoznak. 3.

..8 atm) kétállványos kézi önvezérlés kézi hídállványos kézi 43 . szerkezetük és vezérlésük szerint Megnevezés Hajtás Szerkezet Vezérlés Elv táblázat Nyeles kalapácsok mechanikus egyállványos szíjterelővel irtó Rugós kalapácsok mechanikus.7. Szabadalakító kalapácsok osztályozása hajtásuk. villamos egyállványos szíjterelővel Légpárnás pneumatikus kalapácsok mechanikus.^^^SHBUHfl 3. légkalapácsok gőz vagy sűrített levegő (6. villamos egyállványos szelepállítással egyállványos kézi önvezérlés kézi Gőz-.

laprugós kalapácsok.egyállványos kalapácsok. táblázat tartalmazza. Az a) lemezrugóköteg egyik vé­ géhez a b) medve. A mai modern gépek légpárnás kalapácsok. a másikhoz a c) elasztikus hajtókar csatlako­ zik. Légkalapács nézeti képe A { ~~~. rugós kalapácsok Szerkezeti acél kP acél . illetve az erre helyezett felhevített kovácsdarabra. .felső szabályozószelep. ábrán látható. 4 . max. 3 . Ha az ex­ center lefelé fordul.csavarrugós kalapácsok. akkor a medve ütést mér a z ^ üllőre. 2 .8. ábra. Ötvözött szerkezeti 2.ívrugós kalapácsok. 100 30 90 20 65 150 40 110 28 70 . 7 táblázat): 1.c s o p o r t o s í t á s a (3.24. 300 65 140 45 90 400 75 160 50 4. 200 50 120 35 80 3.kétállványos kalapácsok.alsó szabályozószelep.dugattyú.léghenger 3. A nyeles kalapácsokat (pl. A kala­ pács az e) pedál lenyomásánál kezd működni. légkalapácsokat elsősorban az iparban használják. 750 95 200 65 130 . táblázat rúdanyag mérete a kalapács medvesúlyának függvényében nyújtókovácsolás esetén . 1000 110 230 75 150 . légpárnás kalapácsok. min. Az Ajax-kalapácsnál a rugalmas közeg a lemezrugó. A rúdanyag 0 /0 mérete.26. ha pedig felfelé fordul. A rúdanyag méretét nyújtókovácsolás esetén a kalapács medvesúlyának függvényé­ ben a 3. ábra. Elren­ dezése a 3. a rugós kalapácsok közül legin­ kább a még ma is alkalmazott laprugós kalapácsok (Ajax) ter­ jedtek el.du­ gattyú. a kalapács medvéje felemelkedik. ^H — -j- i 3.23. Az excentertárcsát elektromotor hajtja. 5 .25. Az erőátvitel a hajtókar útján. légkalapácsok 100 500 80 180 55 115 .hídállványos kalapácsok. ábra. max. •Ml 6 —3 é Ék ^ 17 l 3.8. n y e l e s k a l a p á c s o k A szabadalakító kalapácsok A 3. Kettős működésű légkala­ pács hosszmetszete 1 . a d) excentertárcsáról történik. A kalapács lökete az excentricitás állításával szabá­ lyozható. 6 .merev nyeles kalapácsok. mm Medvesúly. A gőz-. Munkavégzés légkalapáccsal 44 . gőz-. vízihámorokat) a korábbi évszázadokban használták. min.hajtórúd.

1410 mm.. . nézeti képét a 3. Ezzel lehet szabályozni az ütési energiát (nagy vagy kicsi ütés).250 kg.26. a másik 3 alsó szabályozószelepnél a dugattyú alatti térbe juthat a sűrített levegő... vagy ehhez hasonló. illetve íves kialakítású szer­ számok. A sokfé­ le megoldás közül a korszerű gépeknél a felső és alsó levegővel működő kettős működésű kalapácsok terjedtek el.5. melyekkel hajlításokat lehet végezni (3. .elektromos ellátás: 380/660 V. vágásra. csekély súrlódási veszteséggel rendelkező..50 kg.5 kW. A sima. Ezeket a légkalapácso­ kat lábvezérléssel látják el. karbantartása egyszerű. hogy biztonságosan rögzíthető legyen a med­ véhez. nagy ütőerejű gépi kala­ pács. illetve az üllőhöz szorítva tartsa a munkadarabot. így rugalmas befogást biztosítanak [5]. A léghenger 5 dugattyúja viszont lefelé mozgáskor sűríti az alatta lévő levegőt. nyújtásra alkalmas betétek. A sűrített levegő a kalapács dugattyújára alulról felfelé irányuló mozgást gyakorol úgy.. .27. . lapos kiképzésű fej (medvebetét) a legtöbb munkára alkalmas.medvesúly: 22. illetve az üllőhöz.. Az Ajax egyszerű szerkezetű . az ütés súlyát (leszorító ütés. A művészi szabadalakító kovácsolás részére gyártott légkalapácsok műszaki adatai az alábbiak: . A medvesúly 50. de az élek legömbölyítésével készült. ábra.. hogy a medve folyamatos ütéseket adjon a kovácsdarabra. minek követ­ keztében a dugattyú lefelé mozog. A gép kiválasztásánál célszerű a medvesúlyból kiindulni..300. lépcsőzésre készült éles szerszámok. Kaphatók hegyesszögű. a medve lökethossza az anyagvastagságnak megfelelően beállítható. magasság: 1230. . Hátránya. akkor légpárnás vagy pneumatikus motoros kalapácsot kapnak. A du­ gattyú lefelé mozgásakor a felette lévő térben megritkul a levegő. de leggya­ koribb a 100 kg-os medvesúlyú kalapács. és ütést mér az üllőn elhelyezett izzó munkadarabra.28. Az egyes géptípusokhoz szállítanak különféle medve.25. hogy az a medvét felemeli.motorteljesítmény: 2..nettó gépsúly: 410. ábrán. Beállítható. a munkahenger felett is légritka tér keletkezik. 50 Hz. azaz a percen­ kénti ütésszámot. Az elektromotor fel. ábra). a medve lecsapódik. . du­ gattyúk nélküli -.E kalapácsok percenkénti ütésszáma 200... Ezek között vannak páros betétek (pl. 1200 kg.a medve lökethossza: 200...és lefelé mozgatja a 4 hajtórudat és az arra szerelt 5 dugattyút. kemény ütés) és az ütés gyakoriságát.840 mm.. 40 kg-os medvével a fel­ adatok nagy része elvégezhető. Az 5 dugattyúnak felfelé irányuló mozgásánál fordított a helyzet.. ábra mutatja. Ilyen típusú kalapács hosszmetszetét a 3. Ezek egyik vége fecskefark alakúra van kimunkálva. Ha rugalmas közegként a medve és az ezt mozgató hajtórúd közé rugók helyett leve­ gőt használnak...ütésszám: 220 ütés/perc.és üllőbetéteket is.üllősúly: 180. szélesség: 665. Ennek megakadályozására a lemezrugó alá csavarrugót építenek be. . 1600 mm. . 24. ábra. felemelt helyzet­ ben maradjon..géphossz: 970. hogy a lemezrugók gyakran el­ törnek.300 kg. Alakosra kiképzett betéteket mutat a 3. A medve mozgásának szabályozása az 1 és 3 szelepekkel végezhető. Ez utóbbinál a medvebetét 45 . Sűrített levegőre nincs szükség. .szelepek. köracél megmunkálására) vagy csak alakos üllőbetétek. és a 3 szelepen keresztül a munkahenger a dugattyú alatti térbe nyomja. Légkalapáccsal való munkavégzés látható a 3.230 mm.2. és mivel a 6 léghengert csatorna köti össze a 7 munkahengerrel. Az 1 felső szabályozószelepen (körtolattyún) át a 2 dugattyú feletti levegőtérbe. így négyzetes vagy téglalap keresztmetszetű darabok kovácsolására.

29.lehorgonyzócsavarok . 2 .. és nem adja át a talaj­ nak a gép mozgásából eredő rezgéseket. hanem többlet-igény­ bevételt is kap a kovácsolással kapcsola­ tos dinamikus hatásokból.rugó vagy gumipárna.. Ez eset­ ben talajrezgések nem ke­ letkeznek.vasbeton teknő.2550 mm -?- -. hogy hagyományos. Alakos üllőbetétek 1000 mm 2200. Az ábrán a gépalap egy vas­ beton teknőben nyug­ szik. ábra. a gépnek biz­ tos alátámasztást ad.a tömeggyártásnál használják. 3 .törés ese­ tén . A tökéletes alapozást a 3. ezért ezek nem tartoznak a mű­ vészi kovácsolás műfajába.3. egy tömbben készülő alapozásnál a szabadala­ kító kalapács 1 t medvesúlyára 35 t töme­ gű alap szükséges.a rugók cseréjéről.28. ábra.<- 1100. A jó alap nem engedi a gép elmozdulását. Altalános felhasználású medve­ es üllőbetétek sík felületű (pl. Egyálh/ányos légkalapács alapozása 1 .27.gépalap. Gondoskodni kell aknalejárattal vagy egyéb módon . rozetta kovácsolása lemez­ ből). Az alakos szerszámokkal készült ele­ meket . 1800 mm -><• 3. 5 . ábra mutatja be. és erős rugók vagy ru­ galmas gumialátétek biztosítják a dinamikus hatások átvételét. 3.légkalapács. ábra... A légkalapács alapozása nemcsak a gép saját tömegét hordja.amik megfelelnek az odorban tör­ ténő kovácsolásnak .29. 4 . Ökölszabály.

ábrán látható fiirésztárcsás darabolót. Háromféle nagy­ ságban készítik. ábra. tárcsa­ átmérő mm Motor kW Fordulat RFM Asztal Méretek Tömeg mm # 38/75 42/84 0.kisegítő. Fogasíves. mérete cm kg BROWN 250 BROWN 250 ©o 250 300 Max.90 x 20 mm fűrészlap mérete 3. ábrán bemutatott fűrészgép. kiegészítő gépeket használnak.alsó kés. Fűrészgép 3.3. Kis műhelybe a kézi működtetésű javasolható.75/1.hajtókar. amellyel rúdanyagok vá­ gását lehet elvégezni merőleges vagy ferde vágással. fogaskerék. 2 . táblázatban láthatók. Fontos megjegyezni.30. hogy keskeny (50 mm alatti) szalagok vágásánál az anyagot kézi fogóval kell meg3. jelölését a vágási hossz szerint adják meg. A kovácsműhely gépei A melegalakító gépeken és berendezéseken kívül .védőkar. ha ferde síkú leszabásokra van szükség.9. műszaki adatai a 3.5 Ű 890 935 44x143x80 52x177x113 0 f+\ 67 150 o 70 80 0° D 60 70 1 1 100x50 120x70 o 7(1 70 45° <1 70x50 90x60 45°^ 1 1 I 1 1 Szerelvények vágható max. akárcsak a nagyobb keresztmetszetű anya­ gok vágására alkalmas és a 3. ábra.30. Az anyagraktárban vagy mellette célszerű elhelyezni a 3. karos lemezolló 1 . Nézeti képe a 3.összekötő.32.32. Vékony lemezek vágására alkalmas hazai gyártá­ sú gép & fogasíves.2/1. ábra.9. Fűrésztárcsás daraboló Műszaki adatok Géptípus Szerelvények vágható max. 5 .1 1. Ez utóbbi szintén dönthető. karos lemezolló. orsóval állítható befogószerkezettel ren­ delkezik. 7-váz 47 . 6 . ábrán. mérete 165 225x160 165 170x100 85 110 x 60 0" 225x160 165x165 45° 155x155 155x155 60" 105x60 60x60 2400 x 0. 3 .31.31.elsősorban a hidegmegmunkálási feladatok elvégzésére . A gép biztonságos.felső kés.

a vágható maximális lemezvastagság 10 mm.10.74 kW Méretek(HxSzxM):570x820x1785mm Tömeg kb. Az olló saját tömege 108 kg./perc 16. Kombinált kézi olló 3. ábrán egy közepes teljesítményű oszlopos fúró­ gép nézeti képe és műszaki adatai láthatók.2 kg váltóáramú motorral 200 mm 25 mm 32 mm 36 + 60 550 W 2840 ford.33./perc 14.33.34. négyzetacélnál 20 mm./perc 15. táblázat Fogasíves. melynél a vágási hossz 170 mm.3 kg 200 mm 25 mm 32 mm 36 + 60 700 W 2800 ford. 3.9. ábra. táblázat Köszörűgépek műszaki adatai Összehasonlító készülékjellemzők Csiszolótárcsa-átmérő: Csiszolótárcsa-szélességek: Csiszolótárcsa-furat: Szemcseméret: Teljesítményfelvétel: Névleges fordulatszám: A gép tömege: 175 mm 25 mm 32 mm 36 + 60 500 W 2840 ford. A 3. laposacélnál 90 x 14 mm. ábra. ábra.: 210 kg 3. Oszlopos fúrógép fogni.Műszaki adatok: Modell: RF-19 Fúrási teljesítmény: 28 mm Kinyúló rész: 250 mm Asztalméret: 420x470 mm Asztal-felfogófelület: 330 x 3800 mm Talplemezméretek: 330 x 360 mm Oszlopátmérő: 100 mm Szegnyeregátmérő: 55 mm Orsómenet: 120 mm Szerszámfelfogás az orsóban: MK3 Fokozat: 12 Orsófordulatszámok: 90-2150 min' Motorteljesítmény: 0. A kézi ollókat stabil állványra kell lecsavarozni. Kombinált lemezek és alakos szelvények vágására alkalmas kézi ollót ábrázol a 3. szögacélnál 60 x 7 mm.34.6 kg 48 . ha csak 16 mm átmérőig kell lyukat fúrni. Sok esetben ennél kisebb gép is megfelel. karos lemezollók műszaki adatai Tömeg: Befoglaló méret: Vágható lemez vtg: Vágható anyagszilárdáság: Vágási hossz: Vágóélek keménysége: Vágóélek szöge: 25 kg 120x440x260 2 mm 450 N/mm2 200 mm 54 + 2 HRc 5° 30 kg 120x560x340 2 mm 450 N/mm2 300 mm 54 + 2 HRc 5° 4ÜT j | 50 kg 120x700x340 2 mm 450 N/mm2 400 mm 54 + 2 HRc 5° A kovácsműhelybe javasolható asztali és osz­ loposfúrógépekben igen nagy a választék. Kettős köszörűgép 3.

táblázat Hajlíthatóság ívesítő géppel GBR 666 Profil mm 1 • 60 x 10 70 x 12 30x30 35x30 30 50x50x4 40 x 40 x 3 1 Vi x 2 1%x2 45x6 45x6 40x6 45x6 60x40 60x40 Radius 700 500 300 400 300 2000 1500 800 300 500 600 350 300 400 600 Profil GBR 66 mm 80x10 1 Radius 600 25 200 210 210 2000 1500 600 400 500 200 250 400 300 250 400 600 - 1 * 1 80 x 16 35x35 40x30 40 60 x 60 x 4 60 x 40 x 4 50x4 40x3 2"x2 1% x 2 45x6 45x6 45x6 45x6 60x50 60 x 50 * • D • • D D 0 0 J L tH 3 C • O 0 L J H tC 3 * * • * * • • D o • • • • a • D D D J o o o o L J H 1C 3 * * * * * * • • L h H 3 C 1( = egyedi görgőkkel A műhelyben legszükségesebb kisgépek közül elsősorban a sarokcsiszoló említhető. az ezekkel történő hajlíthatóságot a 3. A díszműkovács a hajlításokat általá­ ban kézi ívesítéssel.11. A vevő a bőség zavarával küzd.11.csak márkás. ívesítőberendezés 3. szerszám­ élezéshez.A köszörűgépet csiszoláshoz. sorjázáshoz. darabolásra és polírozásra egyaránt használható. Egyes alakos szelvények ívesítéséhez egyedi görgők szükségesek. A műhelybe . A különféle kettős köszörűgé­ pek műszaki adatai a 3. ábrán. mert csiszolásra. melegen végzi. táblázatban lát­ hatók. 3. ábra. lesarkításokhoz stb. ha az drágább.célszerű gépi ívesítést végezni. Ez a többfunkciós kézi kisgép ma már nélkülözhetetlen.főleg ha pontos ívméretre van szükség . mint a barkácsgép. Ez minden kisgépre igaz. táblázat foglalja össze.35. 49 . használják. olyan nagy a választék. Itt az ív rádiuszát három gör­ gő alakítja ki.35. Ese­ tenként .a tartóssági követelmények miatt .10. professzionális gépet érdemes vásárolni még akkor is. Kétféle berendezést ajánla­ nak. amelyeket a géppel együtt szállítanak. Ilyen görgős ívesítőberendezés látható a 3.

max. sebességfokozatú fúrógépek Összehasonlító készülékjellemzők Teljesítményfelvétel/leadott teljesítmény: A gép tömege: Forgatónyomaték./perc / 'A" . 1. csiszolás. sebességfokozat: Fúrótengely-csatlakozómenet: Szerszámbefogás: Fúrási tartomány. 2.és két­ kezes típusok. fürás/2. Vannak normál.DIN 228 28 mm / 50 mm /23 mm 18 m m / 35 mm / 13 mm 20 mm / 32 mm /13 mm 20 mm / 40 mm / 16 mm 13 mm / 20 mm /8 mm - 50 .. alumínium/fa/acél: Fúrási tartomány. 1 sebességfokozat. A tárcsaátmérő 180. sebességfokozatú fúrógépek 2. polírozás)./perc/1260 ford. könnyen kezel­ hető.5./perc.../perc / 660 ford..7 kg 50 Nm / 22 Nm 540 ford. fúrás: Névleges fordulatszám jobbra forgásnál. sebességfokozat. táblázat 1. sebességfokozat.3 kg közötti. Saját tömegük 1. alacsony fordulatszámú sa­ rokcsiszolót beszerezni.A sarokcsiszolók teljesítménye 670. A korszerű gépe­ ket rezgéscsillapítóval is ellátják. nagy fordulatszámú és egy nagyobb teljesítményű. alumínium/fa/acél: 900 W / 475 W 2..4. Célszerű a műhelybe egy kisebb teljesítményű. kis súlyú. amelyet igen nagy válasz­ tékban lehet kapni a feladattól és a munka­ darab anyagminőségétől./perc / 640 ford./perc / 880 fordVperc B 16-os kúp 1150W/670W 4. sebességfokozat..5 kg 30 Nm / 950 ford. a dara­ boláshoz külön állvány kapható./perc 380 ford.230 mm.2600 W-ig változik. max. fordulatszámuk 6500. 1. ábra. .20 UNF 1050 W / 5 7 0 W 3. 11 000 ford. Sarokcsiszoló és állványa 1. amelyek más és más feladat­ ra alkalmasak (3./perc MK 2 .12. ábra).. sebességfokozat / 2. 3. felületének álla­ potától függően (darabolás. sebességfokozat: Fordulatszám. 1. és 2.36. sebességfokozatú fúrógépek 3.36... sebességfokozat/2.8 kg 115Nm/50Nm -/280 ford.

023 mm-ig lehet lyukfúrá­ sokat végezni. 900. Szögvonalzó Méret: 100-250 Imml 3. Hilti). 1150 W teljesítményfelvételű fúrógépek (3.10. Kapha­ tó sarokfúrógép és menetfúró is. Az ütvefúrókat külső' szerelésnél használják (pl.. mert azok megbíz­ hatóbbak.40. és szál­ lítanak hozzá mágneses fúróállványt is. amely készülhet sima vagy talpas kivitel­ ben. (_r\rLTLÍUuC=2) tt^Z£===s> 3. Külső szerelésnél. 1000 mm. Ha na­ gyobb pontosságra van szükség. ak­ kumulátorosfúrógépet használnak.42. Talán kivétel a 600 W-os GEX 150 turbóexcentrikus csiszoló.12. Az acélvonalzók hossza 300. .38. ábra).39. amellyel 032 mm-ig lehet fúrni.. Kapható 4 sebességfokoza­ tú.. mely átál­ lítható finomcsiszolásról durvacsiszolásra vagy polírozásra. az utóbbi 1000 mm hosszban is készül.. Az előbbi 150 mm. A hosszmérést mm-beosztású acél mérősza­ laggal. ábra.vagy betonfalba). ellenőrző mérésekre (3.2 sebességfoko­ zatú. Szögmérő 51 . Ebből kapható normál. ha az elem mérete megengedi. ábra. ábra. \^ ábra. 3. táblázat) ajánlhatók.. 1500 W telje­ sítmény felvételig gyártják.. A műhelyben.(3. a rozsda­ mentes acélból készült tolómérőt használ­ ják. ábra. Méret: 150-300 Imm) 3. itt is az 1000 W felet­ tiek ajánlhatók (pl. a pontosabb mérést hajlékony vagy merev acélvonalzóval végzik. kapupánt. Méretei a 3.38.47.37. táblázatban láthatók. 1500 W teljesítményfelvételű fúrógép is. Az előbbi rugóacélból.... Kovácsmércék f | Méret 150/6 Imm/inchl Alsó nóniusz: 1/20 Imm) Felső nóniusz: 1/128 {Inch) 3.. Acélkörző f ~«0— . ha nincs áramforrás. me­ lyekkel 013.13. Fontos mérőeszköz a derékszögmérő. hogy célszerű egyfunkciós kisgépekkel dolgozni. inkább a stabilan lealapozott oszlopos fú­ rógéppel célszerű a lyukfúrásokat elvégez­ ni. az utóbbi krómozott acélból készül letompított éllel.37. ábra.A kézi fúrógépeket elsősorban összesze­ relésnél és külső szerelésnél használják. Acélkörző állítható ívvel Pengehossz Iv Imm] imm) 150 120 200 150 300 200 Szögbeosztás 0-180" 0-180' 0-180' 3.. Gyakorlati ta­ pasztalat. A kézi fúrógépeket 320. Mérőeszközök A tűzi mérősablon vagy kovácsmérce főleg kovácsolás közben alkalmas tájékoztató. Professzionális munkák végzésénél az 1. Tolómérő Méret: 200 Imm) 3. ablakrács beerősítése a tég­ la. ábra) és hosszú csőrű kivitel.

39. melynek egyik szára mm szárnyas csavarral rög­ 100x150 zíthető. A körzők rugós 130x200 beállítású anyával és 160x250 finombeállítási lehe­ 175x300 tőséggel (3. pontozókat lehet kapni.40. ábra). ábra). 230 x 400 illetve állítható ívvel 280 x 500 készülnek (3.13.A szögmérést állítha­ tó szögvonalzóval végzik (3. Szögmérést az állítható lakatos szögmérővel célszerű végezni (3.41.42. Jelölésre különböző mére­ tű és formájú rajztűket. Derékszögmérő 3. táblázat . ábra). Méret. ábra).

túl hosszú ideig vagy túl magas hőmérsékletre heví­ tik. akkor a hevítés során a felület bizo­ nyos mélységéig a széntartalom csökken.. A jelenséget úgy lehet megakadályozni.5. hogy az anyagot 700 °C-ig lassan hevítik. Kovácsoláskor kialakuló nyomókúp: a) nyomókúp.1.. Megmunkálás. A kovácsolást csak akkor szabad elkezdeni. hogy az ötvözetlen acélt 1200 °C-on.300 °C-on a legalacsonyabb. Ökölszabály. és bármilyen alakváltozás elvégezhető a törés veszélye nélkül. reve keletkezik. ezért nem szabad kékmeleg állapotban kovácsolni. Az intenzív reveképződés 570 °C-on kezdődik. Az acél felületén a kovácsoláskor oxidréteg. fejezetben említettük. Az acél melegítésénél kezdetben csökken a nyújthatósága. az elégetés és a kén hatása. hogy az acél és a legtöbb fém magas hőmérsékleten képlékeny.. További melegítésre kezdetben rohamosan emelkedik a hőmérséklet. 4. illetve a nyúlás. 250. a túlhevítés. illetve sokszor teszik ki kovácsolási hőhatásnak. c) a szemcsefinomodás lefolyása 53 . A gyakorlott mesterek azonban az acél melegítési színéről. ami kb. a felület elszentelenedik. Ha a kovácsdarabot túl gyorsan. 3%. A meleganyag megmunkálása A2. képlékenységéről maguk is meg tudják ezeket határozni. a keményebb gépacélt 1100 °C-on. A szabványos acél kovácsolásánál megengedett hőfokhatárokat pontosan megadják a táblázatok. és 900 °C felett a melegalakítás hatására könnyen leválik a felület­ ről. A melegítés hibái A melegítés hibái: az elszéntelenedés. Ezt a réteget csak forgácsolással lehet eltávo­ lítani. ha az anyag teljes keresztmetszetében átmelegedett.4. A darab felületén 0. 1. a szerszámacélt 1000 °C-on kovácsolják. ezért izzó állapotban kovácsolják. a vörösmeleg elérése után sárga. Az ebből keletkező leégési veszteség kb.1. b) rideg anyag törése a nyomókúp irányában. gyártástechnológia 4.. ábra.és fehérmeleg állapotban az acél teljesen kép­ lékeny.5 mm vastag lágy réteg keletkezik.

és a kovácstűzbe csak a kén kiégése után tegyük a kovácsdarabot. a könnyű kalapácsé a felszínére hat.1. ennek következménye a nyomókúp kialakulása. Az ütések hatása Kovácsoláskor az ütőerő hatására a kristályok közel 45°-os irányban nyomják egymást. Ezt nevezik túlhevítésnek. hogy lassan égjen és összesüljön. Ha a kalapács talpával ütjük az acélt. és az acél vörösizzó álla­ potban vöröstörékennyé válik. ennek eredmé­ nyeképpen szemcsefinomítás. oxigén hatol a kristályok közé. a szemcsék eldurvulnak. Nyújtáskor a keresztmetszet alakja legtöbbször nem változik. Az előbbinél az anya­ got izzó parázsba kell helyezni úgy. 4. hanem az ütés sebességétől is függ. Ellenőrzéskor nem szabad az acélt kihúz­ ni a tűzből. minőségjavulás jön létre. Az ütés nagysága nemcsak a kalapács súlyától. A törések a nyomókúp mentén történnek (4. így az elszéntelenedés veszélye kisebb. a tűzzel együtt felemelve lehet az izzási színt megállapítani. illetve melegtörékeny lesz. hogy négyszög keresztmetszetű anyagból kör alakút kell kovácsolni. Nyújtás A nyújtás a képlékeny szabadalakító kovácsolás leggyakoribb művelete. 1250 °C-ig gyorsan hevítik. Ezért az előkovácsolást nehéz kalapáccsal vagy kovácsológéppel. ezért szálirányban nő a szilárdsága. amelyet a mun­ kadarab hossztengelyére merőleges ütéssekkel végeznek. Jó átkovácsoláskor az anyagban a nyomókúpok összeérnek.. hogy a friss szén az izzó acéllal ne kerüljön érintkezésbe. hogy azzal mindig be legyen fedve. négyszög-. megfelelő átkovácsolással a hiba kijavítható. A nehéz kalapács ütése a munkadarab magjába. A kovácstűzben az acélban lévő vas és a kovácsszénben. vasszulfid keletkezik. mert így jól tartja a meleget. Nyújtáskor a képlékeny anyag folyása a kalapács súlyától. az ütés az A felületen oszlik el. oxigénhiány keletkezik. Ezért a koksz és a kovácsszén kéntartalma minél kisebb legyen. Ha az anyagot a szükségesnél hosszabb ideig melegítik.1. Vigyázni kell. a készre kovácsolást pedig könnyű kalapáccsal végzik. A melegmegmunkálással a szakirodalom széleskörűen foglalkozik [6].hogy teljes keresztmetszetében átmelegedjen. a szemcsék közötti kohézió megszűnik. hanem lapáttal. A tüzet mindig a szélén kell locsolni.. így kovácso­ lásra alkalmatlan. majd 1000. törékenyek.vagy laposacél marad. Kemencében történő melegítésnél figyelni kell a fokozatos hőfokbeállításra és arra. hogy az anyagot a meleg egyenletesen érje. ezért mindig a széléről kell az előmelegített szenet az anyagra tenni. Nyújtó kovácsolásnál az acél még szálas szövetelrendezést is kap. Ha az acélt jóval 1200 °C fölé hevítik. kör. A kén az acél kovácsolhatóságát és szilárdságát rontja. kokszban lévő kén egymással kémiai reakcióba lép. E művelet során a kovácsdarab hossza nő.2a ábra). ugyanakkor a keresztmetszete csökken. ábra). ridegek lesz­ nek. Ha ez nem nagy mértékű. Kaphatók automatikus hőfokszabályozással ellátott berendezések is. A kovácstűz és kezelése A munkadarab melegítését kovácstűzben vagy kemencében végzik. sebességétől és alakjától függ. az acél hidegtörékeny. előfordul azonban. ami csökkenti a szemcsék közötti kohéziót.1. hőkezeléssel. vagy magasabb hőmérséklet­ nek teszik ki. az Fk erővel lecsapó kalapács négy irányban okoz elmozdulást az anyagban (4. a behatolás 54 . az anyag elég.

ábra. ábra). Nyújtás a) kalapács talpával. K .kalapács ütőereje. Fk .gépi úton végzi. K .7.üllő ellentartó ere­ je. akkor a nyújtást keresztkalapáccsal vagy nyújtó rátétkalapáccsal végzi (4.kalapács. Egyoldali nyújtás esetén az anyagfolyást a szerszám egy ol- 4.3. Ü .ráverő segítségével vagy . b) keresztkalapács fokával. a behatolási mélység pedig na­ gyobb.5. Gyűrű nyújtás­ tágítása az üllő szarván K . ábra.2. F0 .kovácsdarab. Kétoldali nyújtás a) helyes. Fü . A . b) hibás . B .3.2b ábra).nyújtókalapács. az anyag két irányban nyúlik.ütött felület 4.kicsi. ábra.egyedül. Ü . Rövid darab nyújtása a) első ütem. ábra. A nyújtást a kovács: . .üllőbetét. ábra. ábra.üllő­ szarv 4. Nyújtás az üllő élén 4. az érintkezési felü­ let kisebb.üllő V//JW//A* 4.üllő ellentartó ereje. A nyújtás lehet egyoldali vagy 180°-os forgatással kétoldali. Ha a kovács egy ráverővel dolgozik.kalapács ütőereje. b) második ütem /X 55 . Nyújtás az üllőn nyújtó rátétkalapáccsal 4. Ha a kalapács fokával ütjük a mun­ kadarabot (4.6.4.

és medvebetétek. ábrán lévő alkotáson a nyújtási műveletek jól felismerhetők.6. majd a másik oldalra mennek. kitöltés 25 x 10 mm laposvas.8. Figyelni kell. hogy az egyik ütés a másikat részben fedi. Az ábrán látható betétek között a nyújtást az a-b irányban. míg a simítást és egyengetést a hosszabb. 4. mert ellenkező esetben repe­ dés. közben a felső üllőbe­ tét nyújtó ütéseket ad úgy. ábra). ábra). amelyeken a nyújtás és a simítás is elvégezhe­ tő. szakadás keletkezhet az anyagban. ábra). hogy a kalapács foka és az üllőbetét tengelye egy vonalba essen (4.7. ábrán lát­ ható. A gépi nyújtáshoz készülnek összetett üllő. A 4. Rövid darab nyújtása gépi kalapácson a 4. Keret 30 x 20 mm laposvas. Trappenkamp 56 . hogy az üté­ sek nagysága egyenletes legyen. c-d irányban végzik. megnyújtják és leszorítják. A kovács gyakran az üllő élén nyújt. Figyelni kell. A nyújtás ekkor lesz egyenletes. Gépi kovácsolásnál nyújtóbetéteket használnak (4. és a rátétszerszám jól felfe­ küdjön. ábra.5. A nyújtandó darabot az üllőn a-b irányban tolják-húzzák. 4. Két oldalról való nyújtás esetén a nyújtóhatás erősebb. A nyers darabot az egyik oldalon fogóval fogják. ábra. ez élesebb. Rácsos ajtó. ábra).4. Négyszögszelvény­ nél a munkadarabot ütésenként 90°-kal elforgatják. mint a kalapács foka (4. Tervezte: Alfréd Schmidt. és a nyújtott részt megfogva a másik oldalt is megnyújtják.dalról való behatolásával érik el. Nyújtóbetétek gépi Gyűrű vagy karika nyújtását a nyújtókalapács fokával kalapácshoz az üllő szarván végzik (4.9.9.8.

A durván kialakított darabot nyeles simítóval az üllőn kisimítják. b) oldalnézet..10. 4.Szélesedés iránya 4. Szélesítés a kalapács fokával a) felülnézet. és az ütésekkel a 4. majd gondosan simít (4.. és csak azután szélesít. ábra. Szélesítéssel kialakított levél a). A kovács először nyújt. ábra). amellyel a magasság csökkentésével a darab szélessé­ gét növelik A szélesítést egyoldali nyújtással végzik.d) a levél kialakításának munkafázisai 57 . ábra. majd éle­ it kissé visszakovácsolják.10. A munkadarab szélesítését középről kezdik. c) keresztkalapács Szélesítés A szélesítés a nyújtás azon változata. ábra szerint kifelé haladnak.11.11.

nyeles vágók élezéssel készülnek Élezéskor a darab kétoldali nyúj­ tást kap melegen. ábra. ábra). Duzzasztás. hogy az esetleges görbeségek kiegyenlítődjenek.nagy alakítási ellenállás nál az ábrán lévő arányokat be kell tartani. Zömítésnél az anyag hosszát csökkentik a nagyobb keresztmetszet elérése érdekében. S . a vésők. E . így pl. Ek .súrló­ dás. keresztmetszete az élig csökken. A kézikalapács talpával két oldalról végzik az izzó anyag hosszirányában. Hosszabb darabal bl L 4. mert az ütések hatására a rúd kihajlik. mert ezen a részen a legkisebb a darab ellenállása. hogy újramelegítéskor az elkészült csúcs ne törjön le. ábra szerint az anyag középső része megvastagodik. 4. A felületeket minden oldalon még melegen simítani kell (4.13. amit növel a kalapács és az üllő hűtőhatása is. és a kalapács talpa az üllő síkjával párhuza­ mos legyen. A darabot forgatni kell.15.ellenerő. hossza nő. minden ütés után az anyagot 90°-kal elfordítják (4.1. Duzzasztáshoz az anyag teljes hosszát vagy csak egy részét kell felmelegíteni.2. kúpban). A kalapács talpán. ez könnyen megtörténhet. ábra).14.5 í*i -Q i in VII -Q -o • 1 t / < 0 •4 .13. A hegyezés — • I a:b > a:b > 1:3. valamint az üllő felületén ugyanis súrlódási ellenállás lép fel. hideg­ vágók.° 1 0 ' 4. mert ha túlhevül. A duzzasztáskor keletkező erőket a 4. zömítés A duzzasztásnál a munkadarab egy vagy több helyén történik a zömítés. Hegyezés Hegyezéskor a nyújtás következtében az anyag kereszt­ metszete csúcsban végződik (gúlában. F2 . Az élezés 4. ábra szem­ lélteti. Fontos. daraboló-nyújtó kalapácsok. Vigyázni kell. b)-c) az alap és magasság aránya 4. Az ütések hatására a 4.12. Az erők alakulása duzzasztáskor Ft . . ábra.15.kis alakítási ellenállás. ábra. Ha négy­ zet keresztmetszetű anyagot hegyeznek. hogy a rúd alakú anyag az üllőre merőle­ gesen álljon.Élezés A kéziszerszámok egy része.14.12.erő. A duzzasztás-zömítés magassági határai a) duzzasztás-zömítés.

ábra.és négyszögszelvények jól duzzaszthatók. vagy hosszabb és nehezebb anyag esetén . ábra.fi i lill'll 4. nyakaiásnál az anyagot minden oldalról lépcső­ zik.19.17. Ha az elem két vége között kell duzzasztani. hajlításhoz. b) satuban 4. b) egyoldali . de a szélesedést mindig vissza kell kovácsolni. Í6. c) a fej ellapítása.18.3. Lépcsőzés. ábra). ábra. Egy­ oldali duzzasztásra akkor kerül sor.17. ábrán. A lépcsőzés lehet a kovácsdarab végén vagy köze­ pén.kézzel végzik a duzzasztást (4. lyukasztáshoz).vagy kétoldalú (4. A kör. Az előbbi esetben vagy kalapáccsal (esetleg ráverő se­ gítségével) a 4. nyakalás Lépcsőzésnél az anyag vastagsága átmenet nélkül csök­ ken. ábra szerint.18. Lépcsőzéskor a felület egy részét úgy kovácsolják. Rövid kovácsdarab végének duzzasztása a) üllőn. Fej zömítése há­ rom ütemben a) kiinduló szálanyag. b) előzömítés. Lépcsőzéssel és nyújtással készült elemek láthatók a 4. hogy lépcső keletkezik. ábrán látható. d) a fej kialakítása rátétszer­ számmal °'V///77/7/Y///777/7 bl £ 77777777777777/ 3^ 50 4. csak az adott szakaszt hevítik fel (pl. A fej zömítése a 4. Az anyagban lévő erővo- oo dl a) bl c) 4.1. Hosszú kovácsdarab végének duz­ zasztása üllőn A duzzasztás lehet a kovácsdarab végén vagy a két vége között. ábra). 4.kihasználva a rúd saját tömegét . A duzzasztás lehet egy. ha a hajlítás után éles sarokra van szükség. Duzzasztás a munkadarab közepén a) kétoldali. mint a kiinduló méret volt.19. és a darab hosszabb vagy széle­ sebb lesz. A laposacél könnyen kihajlik.16. ábra.20.

A csapoknál is képeznek minden oldal­ ról kialakított lépcsőket. négyszög. c) négyoldali. Az alsó az üllőbetét. Lépcsőzéssel és nyújtással készült elemek a váci kálváriakápolna főbejárati kapuján. A csap lehet lapos. A körszel­ vényt verő üllőbetét és nyeles hengerverő a a különféle üllőbetétek a 4.. A levékonyított csaprészt alsó és felső segédsüllyesztékkel oldják meg. ábra.20.4.nyújtás 15 t- £- ii T7T lil -4Í r 4. 2001 F F F 4. a felső rész a nyeles henger. Ez utóbbi a nyakalás (nyakképzés).szélesedés. Megkü­ lönböztetnek továbbá bemetszés nélküli és bemetszéses lépcsőzést. két.és négyoldali. NY . ábra).24. négyszög vagy kör keresztmetszetű. A bemetszésnél az élek élesek (4.vagy hatszögverő. b) kétoldali.21. Lehet készíteni be­ metszés nélkül kétoldali lépcsőzést. A csaprész közép­ vonalának egybe kell esni a kiinduló anyag középvonalával. szés nalak változását (sűrűsödését) a 4. melynek olyan négyszögletes csapja van. és a be­ metszés is végezhető két oldalról. amely szemben dolgozik az alsó résszel. Lépcsőzések a) egyoldali.22. ami illesz­ kedik az üllő üregébe. A lépcsőzés lehet egy-. . Seregi György alkotása.22. Az anyag folyása lépcsőzéskor SZ . ábra szemlélteti.21.

g) hatszögverő üllőbetét g) 4. A művelet elvégzéséhez általában csak a hajlítás környékét melegítik fel. Ü .. e) 0 10. Igény. minél kisebb a hajlítás a szöge és minél nagyobb a keresztmetszet h magassága.és a köracél keresztmetszetének változása látható. c) összezárt szerszámfelek középen az alakítandó köracéllal.24.25c ábrán a négyszög-. Körszelvényt verő üllőbetét és nyeles hengerverő a) a körszelvényt kialakító alsó rész (hengerverő űllőbetét). A hajlítás lehet kézi vagy gépi.n ír 4. majd az élén éles sarkúra kovácsolják (4. hogy a keresztmetszet a hajlításnál ne legyen gyengébb. A keresztmetszet alakja annál jobban változik. a lapos. minek következtében itt megnyúlás. f) négyszögverő ül­ lőbetét. b) a két szerszámfél. Ullőbetétek a) simító üllőbetét. áöra. d) lyukasztó-tágító üllőbetét. A középső (semleges) szál hossza nem változik. c) hornyoló-vágó üllőbetét.1. A szaggatott vonal a hajlítás utáni keresztmetszetet szemlélteti. A semleges vonalban nincs alakváltozás. A 4. 61 . végezhető szabadon. majd a rúd végét vízben lehűtik.4 Hajlítás A hajlítás során az anyag tengelyvonalát megfelelő görbületi sugárral a kívánt irányba megváltoztatjuk.25. 90°-os kézi szabadalakító hajlításnál az üllő élén előhajlítást végeznek. ábra). d) körszelvény vállazása nyeles szerszámmal. tehát itt zömítés jön létre (4.14 mm köracélnyújtó-gömbölyítő üllőbetét. a belső szálon nyomófeszültség keletkezik. 23. A hajlított keresztmetszet külső oldalán húzófeszültség ébred.üllő 0Í bl MM 4. mint a munkadarab egyenes részén. ábra. készülékben vagy süllyesztékben. b) nyújtó üllő­ betét. minél kisebb a hajlítás r sugara. a hajlítási metszetnél az üllőn felduzzasztják.26. ábra)..

c) hűtés. b) előkovácsolás. e) készre kovácsolás 4. NY .4. d) duzzasztás.duzzasztott sigavonal hajlítása üllőbetéttel 4. D .c) a hajlítás munkafázisai :T^ . Négyzetvas 90°-os hajlítása a) kész munkadarab. ábra. Hajlításkor fellépő feszültségek és alakváltozások oh . ony .nyomófeszültség. ábra.25.26. ábra. Csigavonal hajlítása tüskével .húzófeszültség.28.nyújtott.

Csavarás Ha egy rúd (pl.32.különösen a történeti stílusú alkotásoknál . Csavaráskor a aj 1 i külső szálakban húzófeszültség ke­ Ir ^ Néál 4. Hajlított elemek alkal­ mazásával készült a 4. •~ií* ról/Zj-re csökken.5.a csigavonalú díszítőelem. ábra). ábra.2 3 4. A csavarást kézifogó segítségével b) laposvas rövidülése csavaráskor -A 63 .32. A kezdő ívet az üllőn kovácsolják (4. A magassága h. ábra). 4. Sajnos ezt ma már készen kapható készülékekben. 4. tüskét (4.30. kovácssatuban. A kézi munkánál íves üllő­ betétet (4. a) henger alkotójának változása. sablonokban végzik. 1999 4. Dupla körszarvú csigaelemekből készült csillár részlete.29. A súlyponti tengely Ja. ábra) használnak.31. a rúd belső részeiben pedig Laposacél csavarása nyomás lép fel. ábra. ábra. letkezik. henger) talpát befog­ juk. minek eredménye­ kovácssatuban képpen az anyag rövidül. Készítette: Papp Pál. ábra a laposvas csavará­ A csavarás szemléltetése sát mutatja melegen. felső végét pedig a nyíl irányá­ ba elfordítjuk (megcsavarjuk). hajlítószerszámot.28.30. a hen­ ger alkotója meghosszabodik. DOÖÖO^CX ábra).29. Ezt a tényt Wr a darab nyers hosszának megállapí­ tásánál figyelembe kell venni (4.31.1. vagy S*** a henger megrövidül. -c •C hossza nem változik. A 4.27. ábra. Csigavonal hajlítása az üllőn Gyakori motívuma a művészi kovácsolásnak . ábrán látható alkotás.

Ettől függetlenül előfordul még a melegen tör­ ténő darabolás is.33. c) négyszögacél. bemetszett és bemetszés nélküli rúd csavarási képe a 4. négy köracél elemből kialakított rúd alsó végének összekovácsolása és megcsavarása tömör. Ma­ napság ezt hidegen. Egyoldalú darabolásnál . c) spirálalakban végzik.35.34. körtárcsás darabolóval.4. ábra).33. darabolás A nyersanyag szükséges hosszának meg­ állapítása után a kovácsolást megelőző művelet a darab levágása. Darabolási művelet nveles vágóval. darabolása.34. annál kisebb méretű anyag hidegen is elcsavarható. Elemekből álló rúd csavarása a) elemek végének összekovácsolása. ábra. b) bemetszett négyszögacél. Kb. amikor a kovácsolási hőmérsékletre felhevített anyagot az üllő élén. ék alakú nyeles vágószerszámra mért kalapácsütésekkel darabolj ák.1. fűrészgéppel vagy éppen a sarokcsi­ szoló vágókorongjával végzik. 4. b) tömören. ábrán látható. 30 x 10 mm-es laposvas melegen. d) különféle bemetszések csava­ rás előtt 4. vagy két ol­ dalról üllőbetéttel és nyeles vágóval vég­ zik a műveletet (4. áb­ rán. illetve spirálalakra a 4. Levágás.35. Négyszög rudak csavarási képe a) négyzetacél.főleg vastag anyagoknál — az ék alakú vágó miatt ferde 4. Négyszög. ábra. b) üllőbetéttel két oldalról .6.

c) négyoldali vágás. SZ . ezért ilyenkor két-.37.vagy négyoldali melegvágást alkalmaznak a 4. M . d)-e)-f) kézi kovácsolás vágói.36. b) háromoldali vágás. b)-c) nyeles hidegvágók.67 a 0. ábra.36. ábra. Vágószerszámok a) nyeles melegvágó. három.33 a i o r i | 4.szakító I síkú vágófelület keletkezik. ábra szerint.melegvágó.37.^^^-íS'Vsss^ 0. A nyeles kézi vágók és az éles bemetszésre alkalmas kézi és gépi vágószerszámok a 4. A féloldalas vágóval bemetszéskor dolgoznak.3 1 o l 11 i 0. Négyzet. ábrán láthatók.f il o II D 1 1 i ^^•. g)-h) gépi kovácsolás vágói 65 *m •• i . Y d) g) h) 4.és köracél melegvágása a) kétoldali vágás.

. i1 1 í 1 a) W ili ií 66 1 1 4.a) . a) -b) -c) -d) műveleti sorrend üS*» .38. ábra. Hasítással készült díszítőelemek.

Hidegen végzett hasításkor az anyag a szál végén könnyen törik. a vá­ gószerszám éle is az le­ gyen.39.7. 4. reped. ha a hasíték íves. Ha a hasítás egyenes. ahonnan a hasítás kiindul. Az üllőn tör­ ténő hasításkor célszerű a darab alá vékony acélla­ pot (kármentőt) tenni. ábra. a vágóéi is olyan legyen. ábrán hasítás utáni műveletek. Hasítás Hasításkor az anyag egyik végét hosszirányban. a 4. ábrán hasítással készült ajtópánt látható. Gyakran előfordul. az anyag nem reped tovább. Ha a hasí­ tás végén befúrnak. szétnyitják.38.4. hajlítják A művelet során az anyag térfogata nem csökken. hogy a nyeles vágó éle a kemény üllő felületén ne meg. Ez elkerülhe­ tő.39. majd tovább alakítják.40.1. ha a munkadarab vé­ gét. ábra. A 4. Közbenső hasítással végzett díszítőelemek kialakítását mutatja a 4. A hasítás utáni műveletek munkafázisai 67 . rendszerint ék alakú nyeles vágóval az üllőn bevágják. vörösmelegre felhevítik. hogy a satuba befogott anyagot több helyen vésővel vagy hideg-meleg vágóval hasítják.

a keresztmetszet nem gyengül. Lyukasztás A lyukasztás képlékenyalakítási művelet. átdugás 68 . Az erővonalak alakulása lyukasztásnál a) duzzasztás. ábra. hanem inkább tömörül. Hasítással készült ajtópánt 4.41. d) rákovácsolás.4. b) tágítás. és miközben a lyuk kialakul. 4. négyszög. ovális alakú áttö­ rése.41. ábra). az anyag szálas szerkezete nem szakad meg. Egyszerű szerszámmal elvégezhető. a kovácsdarab kör.1. az anyag szilárdsága nem változik (4. ábra. behasítás keskeny nyeles vágóval.40.8. c) tágítás végső alakra. A fúrással ellentétben a meleg munkadarabot nem kell lehűteni.

Meleglyukasztással a nehezen fúrható kemény acélnál is könnyen elvégezhető a művelet. A meleglyukasztás folyamata a 4.42. ábrán látható. A b ábra szerint az F jelű erő (kalapácsütés) hatására a lyukasz­ tó csak a vastagság 3A részéig hatoljon be, mert ha a darab alatt nincs lyukasztógyűrű, akkor a lyuk eltorzulhat. A d ábrán látható a lyukasztógyűrű, a kieső hulladék csak %-e az anyagvastagságnak. Az utolsó ütés legyen gyengébb, ez védi a nyeles lyukasztót a sé­ rüléstől. Ha a kész lyuk majdnem olyan szé­ les, mint az alapanyag, akkor előbb szélesí­ teni (duzzasztani) kell, aztán lyukasztani, majd a kívánt méretre tágítani.

4.42. ábra. A meleglyukasztás elve D - duzzasztás; H - hulladék; GY - lyukasztógyűrű

4.43. ábra. A lyukasztás műveletei: a) nyeles vágóval; b) tágítóvésővel

Mívesebb lyuk készítésénél (lásd 4.41. ábra) a műveletek sorrendje az alábbi: 1. izzítás, 2. behasítás keskeny lapos, nyeles vágóval, 3. tágítás kerek lyukasztóval (tüskével), 4. tágítás végleges alakú nyeles lyukasztóval (négyszög, ovális, félkör stb.), 5. az anyag rákovácsolása. Egymást keresztező rácspálcáknál gyakran alkalmazzák a 4.43. ábrán bemutatott megoldást, amikor az egyik irányú adott távolságra kilyukasztott elemeken átfűzik a másik irányú pálcákat. 4.1.9 Kovácshegesztés A tűzi vagy kovácshegesztést még ma is alkalmazzák a kovács iparművészek, bár jelentő­ sége a kézi elektromos hegesztés elterjedése óta csökkent. Ezzel a módszerrel nem oldha­ tó kötés jön létre. A kovácshegesztés az anyag képlékeny állapotában történik. Ehhez a hegesztéshez előkészített anyag végeit 850 °C -ra teljes mélységében felmelegítik, majd erről gyorsan felhevítik 1350 °C-ra, amely a tűzi hegesztés hőmérséklete. A tűzből kivéve apró csillagszerű szikrák válnak ki a darabból. A hegesztendő felületnek fémtisztának 69

4.44. Tűzi hegesztések a) tompahegesztés; b) átlapolt hegesztés; c) farkasfoghegesztés; d) átlapolt duzzasztott; e) duzzasztás; f) lapítás és összekovácsolás

kell lennie, ezért azt be kell szórni hegesz­ tőporral, ami megakadályozza az oxidálást, a reveképződést. Ekkor újabb szikrakép­ ződés keletkezik, az anyag tésztaszerű kép­ lékeny állapotba kerül, majd a nyomóüté­ sek hatására az atomok egyesülnek, a kohézió létrejön. Segédanyagként a borax, a kvarchomok, a hegesztőpor és ezek fon­ tos része, a kovasav használatos. A tűzi he­ gesztés minősége függ az anyag széntar­ talmától, amelynek 0,3% alatt kell lenni. Mn-nal ötvözött anyagok e fölötti széntar­ talom mellett is jól hegednek. A 4.44. ábra a tűzi hegesztés különféle módjait szemlélteti. Az e, / ábrán látható módon előkészített darabokat világossár­ gára izzítják addig, amíg szikrázni nem kezdenek. Ekkor a tűzben felfelé fordítják, rászórják a hegesztőport, s ha az megolvadt

4.45. ábra. A farkasfoghegesztés műveletei a) duzzasztás; b) bevágás; c) hasítás; d) összekovácsolás

és szikrázni kezd, azaz fehérmeleg, kiveszik a tűzből, az üllőhöz ütik, hogy a reve és a salak kifröccsenjen. Ezután a hegesztendő felületeket pontosan egymásra illesztik, majd az üllőn kézikalapáccsal, rövid, gyors és erős ütésekkel a végeket egyesítik. Ha a végek jól összehegedtek, kétkezi kalapáccsal, rövid, gyors és erős ütésekkel méretre és alakra kovácsolják, miközben az összehegedt darabot ütésenként forgatják. Végül simítókalapáccsal a hegesztés helyét még melegen elsimítják. Mindezt lehetőleg egyetlen melegí­ téssel célszerű elvégezni. A farkasfogas hegesztés műveletei a 4.45. ábrán láthatók. 4.1.10. Simítás, egyengetés A kalapács talpa ütés után mélyedéseket, horpadásokat hagy hátra, a kalapált felület durva, egyenlőtlen lesz. Van, amikor ezt a felületet készítője meg kívánja mutatni, sőt ha szépen, rusztikusán van elkészítve, kiemelni. Többnyire azonban sima, egyenletes felület szükséges. Simítani a kovácsolásnál alacsonyabb hőmérsékleten kell: 600...800 °C-on. Erre sokszor a kovácsolás befejező művelete alkalmas. Újramelegítéskor csak az anyag felületét szükséges a simítási hőmérsékletre hevíteni. 70

A kovácsdarab simítása az üllő lapján tör­ ténik nyeles simítóval és ráverőkalapáccsal (4.46. ábra). A szükséges ütés nagysága függ a felületi durvaságoktól, az anyag hőmérsék­ letétől és a nyeles simító felületének méreté­ től, ami a fajlagos nyomás nagyságát hatá­ rozza meg. Legömbölyített élű simítót kell használni. Az ütések után a levált revét gon­ dosan el kell távolítani az üllő lapjáról és a nyeles simító alól, mert a szennyeződés be­ verődik a felületbe. Nyújtott, lépcsőzött csapok kör, négy­ szög, hatszög stb. alakú keresztmetszetét 4.46. ábra. Simítás célszerű a megfelelő üregű üllőbetét és F-kovácsolóerő; Fü-ellenerő; Ü-üllő; nyeles verő felső része között simítani. A K-ráverőkalapács; S~nyeles simító; M-munkadarab kör keresztmetszetű anyagot simításkor for­ gatni kell, hogy alakját megtartsa. Szálanyagok, lemezek egyengetését méretüktől és görbeségüktől függően az üllő lapján vagy a sima, merev egyengetőlapon végzik. 4.1.11. Süllyesztékes vagy ódorkovácsolás Azonos, nagy darabszámú ko­ vácsdarabok előállítása gaz­ daságosan odorban, illetve süllyesztékben történik. Ilyen­ kor az izzó, méretes anyagot az előre kimunkált odorba, szer­ számba (süllyesztékbe) verik, il­ letve sajtolják. Ez utóbbit (és az egész eljárást) főleg az ipari ková­ csolásnál használják. Díszítőele­ meknél, ismétlődő alkatrészeknél a kovács iparművészek is alkal­ 4.47. ábra. Kovácsolás odorban mazzák az eljárást (4.47. ábra). a) makkfej; b) makkcsésze Megkülönböztetnek egy- és kétrészű ódort. Az alsó rész üllőbetétként működik, a felsőt nyéllel látják el. Vannak ún. beveroodorok, amelyek csak alsó részből állnak. Ezekbe kalapáccsal verik be az anyagot, majd lesimítják. A kézi odorokat szerszámacélból készítik. Úgy is készíthető, hogy az alsó és felső részt izzó állapotban egy kész mintára ráverik. Ezzel biztosítják, hogy a felső és az alsó rész pontosan illeszkedjen. Az ódort drótkefével jól ki kell tisztítani, majd beolajozni, hogy a munkadarab ne ragadjon be. A munkadarabot esetenként előkovácsol­ ják, és fehérizzó állapotban helyezik az odorba. 4.1.12. A melegalakító szerszámok hőkezelése A süllyesztékeket (odorokat), valamint a kovácsológépek medvebetéteit (felső szerszám­ rész) és üllőbetéteit (alsó szerszámrész) melegalakító szerszámacélból készítik.

71

R m = 1200. M e l e g a l a k í t ó szerszámacél adatai Az anyagminőség jele MSZ 4352 W3 KI 3 K14 NK NK2 DIN 17350-80/EN/ X3WOV5-3 X40CrMoV5-l X32CrMoV3-3 55NiCrMoV6 56NiCrMoV7 Az acél keménysége lágyított állapotban HB< 235 235 229 241 248 edzett (és megeresztett) állapotban HRC> (47) (50) (48) (42) (41) Edzési Megeresztési olaj + + + + + Hűtőközeg sófürdő + táblázat hőmérséklet.°C 1060 1020 1040 850 830-870 850-900 600 550 550 500 500 levegő + + + + HB = Brinell-keménység H R C = Rockwell-keménység 4.. 12 idő. h A művelet tagozódása. süllyesztek Anyag NK Munkamenet Darab­ szám Í1200 táblázat Méret 300 x 240 x 220 Tömeg.. 1400 MPa A 8 12 16 800 600 400 200 V A -_ . °C 600 850 850 850 60 85 550 Idő. Műveleti utasítás süllyesztek hőkezelésére A művelet megnevezése: hőkezelés A munkadarab megnevezése.1.5/ 2 Berendezés villamos fűtésű kamrás kemence olajkád mosókád villamos fűtésű kamrás kemence EA20 edzőolaj Db adag Készülék Megjegyzés 550 72 .2. jellemző adatok Sor­ szám Művelet Előmelegítés Hevítés Hőmérséklet­ átvétel Hőn tartás Hűtés olajban Mosás Hevítés Hőn tartás Hűtés levegőn Hőmérsék­ let. t. v z ^ -. .. 100 kg Vázlat \iooo I 800 200 tt too % <J 600 í /J __ Előkészítés: 400 x 340 x 140 mm méretű izzítóládában kokszszemcsében Minőségi előírás Szakítószilárdság.4. h 6 3 3 0.

valamint a DIN EN szerinti jelölését. így kemény és viszonylag rugalmas anyagot kapnak. vágók) ötvözetlen szerszámacélból készítik.2.A szerszámacélnak az MSZ.1. lyukasztók.2. A hőkezelést edzéssel és megeresztéssel végzik. Faragás 73 . egyenletes szemcsézetű. szilárd. A 4. Megmunkálás meleg és hideg állapotban 4. de nem rideg anyagot hoznak létre. Ma már ezek­ nek a nemesített szerszámbetéteknek nagy része készen is megvásárolható. A kéziszerszámokat (vésők.1. majd 200-350 °C-ra felmelegítik (megeresztik).2. a hőkezeléskor előírt keménységét és hőmérsékletét a 4. 4. Ilyen anyagok az alábbiak: MSZ 4354-82 S71 S81 S101 DIN 17350-80-/EN/ C70W1 C80W1 C105W1 Hőkezelésüket a műhelyben is el lehet végezni: először a vörösizzóra felhevített acélt vízben lehűtik (edzik). Természetesen az ehhez szükséges kemence a kovácsműhelyben nem áll rendelkezésre. A nemesítéssel finom szövetű. Ezt a műveletsort hívják nemesítésnek. ezért a munkadarabot hőkezelő műhelyben kell nemesíteni. táblázat tartalmazza. az iparban használatos süllyesztek hőkezelésének műveleti utasí­ tását mutatja be. táblázat egy.

51. az anyagot kilágyítják. levelek.5 mm vastagságig csak hidegen.57a ábra. ábra. Készítette: Papp Pál.vagy satubetét.2. A pávafejet készítette: Lehoczky János és Seregi György 74 . szirmok stb. A 4.4. amely lehet üllő. Domborítást alkalmaznak díszítőelemek. ólomlap vagy domborítógitt. A Gresham-palota helyreállított kapújának részlete. erezett. Domborított. 4. ábrán domborítókalapácsok és szerszámok láthatók. Domborítás Domborításkor a vékony fémlemezt különféle speciálisan kialakított kalapáccsal (domborítókalapáccsal) munkálják meg. 2000 4. valamint dombormű­ vek és szobrok készítésénél. e fölött meleg elődomborítás után végzik a hidegdomborítást. Ha az ütésektől a lemez rideggé válik. Mindezt egy alapzaton végzik. rokokó stílusú kilincs. keményfa tuskó. üllő.49.. 1.2.

a hegesztőpálca adja.8 mm vastagság esetén a domborításhoz szurokból. 4. éghető gáz keverékének elégetésével állítják elő.3. és 4. a 4. virágokon. 4. vagy egy részét az odavezetett hozaganyag. duzzasztott és domborított kivitelt. Több éghető 75 . ezek azonban nem tartoznak a művészi kovácsolás kategóriájába.53.1. mivel a szükséges hőmérsékletet oxigén és valamely más.51. la­ posvasakon gépi hengerléssel is készíte­ nek az erezéshez hasonló mintázatokat. vastagabb lemeznél pedig ólomalátétet. faggyúból és viaszból álló keveréket használnak. Az utóbbinál felhasználják a villamos ív nagy hőmérsékletének hatását.3. 2. ábra a levél készítésének munkafázisait ábrázolja. Kötési módok 4.50. ábra. 3 mm vastagságig hidegen. a 4. takaró­ léceken. és az érint­ kező részeket hozaganyag hozzáadásával vagy a nélkül összeömlesztik. A 4. b)-c) az erezés kivitele 4. Hegesztési eljárások A hőhatással dolgozó hegesztési eljárások lényege. illetve domborula­ tonként a legváltozatosabb formákban alkalmazzák. ezen felül mele­ gen ereznek nyeles erezővel. áb­ rán a kidomborított erezés kivitele látható.•BSMBmaHHBBlHDHBBMB : _ 1 'i 0. ábrán erezőszerszámok. Az ömlesztéshez szükséges hőmérsékletet elő lehet állítani éghető gázok elegyének elégetésével vagy villamos árammal. vájatokként.51a ábra domborított díszítőelemeket mutat be. h. Erezes t > Erezésen az acél mintázását értjük tom­ pavágóval. Kidomborított erezés a) az ér keresztmetszete. gyantából. végül a domborított formát megfele­ lő alapzaton alakítják. az ún. mert plasztikus fény.52. díszítményeken kívül rácsrudakon. ábra.53. Lánghegesztés A lánghegesztést másként gázhegesztésnek is nevezik. erezővágóval vagy erezőkalapáccsal. hogy az összekapcsolandó fémrészeket a tervezett kötés környezetében valamilyen hőforrással az olvadási pontig hevítik. Erezőszerszámok 4. gipszből.3.52.4. terpentinből. Rudakon. Anyaga vagy csak az érintkező felületek megömléséből származik. Az erezésnél megkülönböztetnek mélyí­ tett..és ár­ nyékhatást lehet vele elérni. Az erezést a leveleken. A lemezből vagy az előkovácsolt munkadarabból kivágják a díszítmény körvonalát. majd a felületre rajzolt vonalak mentén erezővel bevág­ ják.. Az összeomlott fé­ mes kapcsolatot varratnak hívják.2. ráverés útján.

55. 1-hegesztőpisztoly. A 4. e a gumitömlők. Az ábrán a az égőgáz-palack. A helyesen besza­ bályozott láng váz­ lata 4 gáz közül (hidrogén. A pisztolyban az oxigén az 1 jelű. Ebben a 2.56. ábra).54.54. övezetben folyik az acetilén elégése.5-1. 3-varrat 76 1 . „semleges" láng négy rétegből áll (4. amit acélpalack­ ban árulnak. ábra. hidrogén és oxi­ gén van. ún. övezetben a lángmagban szén. övezettől alig választható el.55. mint amekkorára a hegesztéshez szükség van. Az oxigén és az éghető gáz tartályaiban a gáz nyomása lényegesen nagyobb. Ezt a sötét magot egy világosan izzó szegély veszi körül. Az ezzel történő eljárást disszugázhegesztésnek nevezik. alumínium és 4. Ha az éghető gáz nyomása legalább 1. Az acetilén a he­ gesztőpisztoly keverőszárában kb. A tartály nyomását oxigén esetében 1-2 at-ra. az acetilén a 2 jelű tömlővéges csatlakozáson át a 5-mal jelzett keverőfúvókához áramlik. amelyből a 6 jelű égőfej nyílásán áramlik ki. övezetben a még éghető égés­ termék szén-dioxiddá és vízgőzzé ég el. hogy a hegeszteni kí­ vánt munkadarab felülete 3 A mm-rel legyen a láng­ mag hegyétől. b és d a nyomáscsökkentő szelepek. A lánghőmérsék­ let a lángmag hegye előtt a legmagasabb. 1 : 1 arányban keveredik az oxigénnel. Lánghegesztő berendezés 4. ábra. ábra). Ezt a nyomáscsökkentő szelepekkel (reduktorokkal) lehet beállítani. ábra.5 at-ra kell csökkenteni. és égéskor a pisztolyfúvóka nyílása előtt 3200 °C hőmérsékletet ér el. A pisztollyal helyesen beszabályozott. 2-pálca. bután.56. A lánghegesztő berendezés vázlata a 4. A 3. Nagynyomá­ sú hegesztő­ pisztoly • • —— — • • Q ' AI\ - ^S 4. propán) leginkább az acetilént használják.Ai 1. Az eljárás egyaránt jól alkalmazha­ tó ötvözetlen és ötvözött acél. Az oxigén a 4 jelű külön elzárócsappal nyitható vagy zárható. acetilén esetén pedig 0./a gázpisz­ toly. c az oxigénpalack. A keverőfúvókából a gáz az 5 jelű keverőszárba kerül. ezért a láng magja sötét. Lánghegesztés jobbra más fémek hegesztésére. ábra. nagynyomá­ sú hegesztőpisztolyt kell használni (4._Q I ——~—* 4.0 at. ábrán látható. övezet az égésterméket tartalmazza: a lángnak ez a része redukáló hatású. ezért a pisztolyt úgy kell vezetni. Ez a zóna a 3.57.

hanem íves vágásokat is lehet végezni. Az ívhegesztő transzformátorok hasz­ nálatát egyszerűségük és olcsóságuk indo- 4. ábra a leginkább használatos jobbra hegesztést mutatja (a hegesztés balról jobbra halad). Bevont elektródás ívhegesztés A bevont elektródás ívhegesztés. . A 4.váltakozó áramú transzformátort.. Vágáshoz is használják az eljárást. ábra). Min­ den hegesztési helyzetben használható.57. Lánghegesztéskor kb. A hegesztő felszerelés: 1 áramforrásból. a másikban a pálcát tartja.hegesztő-egyenirányítót. illetve nemvasfémek és öntöttvas is hegeszthető. A vágott felület érdes. ábra. 5 .58. .munkadarab UV 70 60 50 40 30 20 10 100 200^00 400 500 Caddy 255 • Bázikus elektróda x Nagy hozamú elektróda a Cellulózelektróda + Nagy hozamú elektróda 60^. 3 elektródafogóból.A LHF 630 l L ^* v — C MMA 51. Váltakozó áramot technológiai vagy gazdasági okból válasz­ tanak.• — > JS* f -O ^ __. az áramforrástól mért hatáskörzete általában 50 m-ig.A lánghegesztéshez használatos hegesztőpálca anyaga az alapanyagéval nagyjából azonos összetételű legyen. egészen vékony anyagokat kivéve. Az eljárással öt­ vözetlen és erősen ötvözött acél. és a szekunder oldalon kisfeszültségű (40.59. A kézi vezetésű. ábra.— -• * — IAWII TIG -" 4. kis üresjárati teljesítmé­ nyű áramforással jelentős villamos energia takarítható meg. más eljárásokhoz viszonyítva kevésbé érzékeny a munkadarab tisztaságára. 3 . Bevont elektródás. kissé rusztikus. I. kézi ívhegesztés elrendezése 1 . Bevonatos elektródák áramigénye és a munkafeszültség-egyenes (ESAB elektró­ dákra és áramforrásokra) 77 . 4 . Hegesztéskor a hegesztő az egyik kezében a pisztolyt.58.70 V) és nagy áramerősségű (100. de kivételes esetben akár 100 m-ig is terjedhet. 2 .hegesztőkábel. amit egyes fémszobrászok lemunkálás nélkül alkalmaznak. Jó hatásfokú.. 1200 A) hegesztőáramot szolgáltatnak. durva. egyike a legszélesebb körben ismert és használt eljárásoknak.áramforrás. fölötte több­ soros varratot készítenek..elektró­ dafogó. Az eljárás mind a beruházás. amikor pálcára nincs szük­ ség. Ezek primer oldalon két vagy három fázison 380 V-ot igényelnek.testkábel. angol nyel­ vű elnevezésének rövidítésével MMA-hegesztés (4. Áramforrásnak: . mind az alkalmazás szempontjából gazdaságos. görgős lángvágó pisztollyal nemcsak egyenes. az olvadékot oxigénsugár égeti el és fújja ki a vágási hézagból.. amikor is az oxigén-acetilén koncentrált lángja megolvasztja az anyagot.hegesztődinamót használnak. 12 mm-es anyagvastagságig egysoros. 4 testkábelből és a bevonatos elektródából áll. A bevont elektródás ívhegesztéshez egyenáramú áramforrást használnak. d átmérőjére a v vastagságú lemezekhez a d = v/2 + 1 mm összefüggés lehet irányadó. 2 hegesztőkábelből.

A bevonatba kevert vaspor révén nagyobb kihozatal eredményezi a nagy leolvadási teljesítményt.6x300 2.0 x 300 2.3 kg/h Nagyon könnyen kezelhető.80 MSZ EN 499: E 42 0 RR 53 AWS5.1: E7024 Bevonat: vastag. Használható horganyzott lemezek hegesztésére is n |/>i |' ~jr Altalános rendeltetésű bázikus elektróda. a salak könnyen leválik.55 5 0 .2 x 350 4x350 4x450 5x350 5x450 3 0 . 2. amelynek leolvasztása gyakorlatlan hegesztőnek sem okoz gondot.00 LMA MSZ EN 499: E 42 4 B 42 H10 AWS 5. 40%-kal nagyobb feszültségű Nagy hozamú elektróda nagy szilárdságú acélok sarokvarrataihoz.0 x 300 2. DC+(-) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 5.2 kg/h Nagy hozamú elektróda különösen álló sarokvarratok hegesztésére.5x350 3.1 kg/h OK Femax 38. DC-(+) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2. Az ív könnyen gyújtható és kis áramerősség mellett is stabil.5 x 350 3.5 x 450 5x450 5. rutilos Kihozatal: 95% Áram: AC (U 0 >40V).5. Különösen jól használható függőlegesen felfelé hegesztésre. ami kiválóan alkalmassá teszi vékony lemezek hegesztésére.6 x 450 6x450 85-125 130-170 180-230 210-290 250 .5 kg/h OK 46.4. Széles tartományban érzéketlen az alapanyag összetételére.2 x 350 3. univerzális. A vastag bevonat következtében szép varratfelület. Jó újragyújtási tulajdonsága miatt füzöhegesztésre is ajánlott.1:E6013 Bevonat: vastag. jó hegesztési tulajdonságai vannak. finoman pikkelyezett 1.16 MSZ EN 499: E 38 0 RC 11 AWS5.2x450 4x450 5x450 6x450 2. A rutilbázikus bevonat révén a varratfém diffúzióképes hidrogéntartalma ellenőrizhető LM. Kis árammal is stabil ívet ad.1: E7018 Bevonat: bázikus Kihozatal: 125% Áram: DC+(-) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2. amelynek rendkívül egyenletes. Varratféme szívós.1 :E 7028 Bevonat: vastag. DC-(+) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2. Jó salakleválás. rutil-bázikus Kihozatal: 150% Áram: AC(U 0 >60V).6x300 2.70 60-100 80-150 100-200 150-290 200 . jó salakleválás és a szokásosnál kisebb fröcskölés miatt kedvelt elektróda íve könnyen gyújtható.3. egyenletesen. DC Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 4.48 MSZEN499:E423RB53HT10 AWS 5. rutilos elektróda.5 x 450 5x450 5.4. kitűnő ívújragyújtás jellemzi. vastag lemezen. táblázat OK Femax 33. repedésre nem érzékeny.320 250-330 4.2x450 4x450 4.6 kg/h Univerzális bázikus elektróda. minden helyzetbe hegeszthető rutilcellulóz elektróda.80 50-110 80-150 80-140 120-210 170-290 230-270 5 0 . rutilos Kihozatal: 185% Áram: AC(U 0 >50V).85 75-105 95-155 95-155 125-210 125-210 200-260 200 .6 kg/h JJ£hh T 7S .1: E 7018 Bevonat: bázikus Kihozatal: 125% Áram: DC+(-) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2.05 LMA MSZ EN 499: E 42 4 B 42 H5 AWS 5.60 4 0 .5x350 3.2x350 4x450 5x450 6x450 3 0 .6 x 450 100-160 100-160 150-230 180-260 200 .80 80-110 110-150 110-140 125-210 125-210 200-260 6 0 . A sarokvarrat felülete szép. Az ív 30.5x350 3. Szép varratfelület.2 x 450 4x350 5x450 6x450 2.385 JLKhk T Univerzális rendeltetésű.2 x 350 3.2 x 350 3.260 OK 48.5 x 350 3. vastag bevonatú. táblázat OK 48.. táblázat Rutilos elektródák adatai OK 43.0 x 300 2.2x350 3. ahol a rutilos elektródával összehasonlítva akár kétszeres leolvadási teljesítmény is elérhető.340 280-400 300-430 J_l_ Bázikus elektródák adatai 3.0 x 300 2. illetve a hegesztendő szerkezet feszültségállapotára.. JLW-WNT Nagy hozamú elektródák adatai 4. kitűnő hegesztési tulajdonságokkal.2 x 450 4x450 4. ami vékony falú csövek hegesztésére teszi alkalmassá 1.1 E7014 Bevonat: vastag rutill-ccllulóz Kihozatal: 100% Áram: AC (U 0 >50V).32 MSZ EN 499: E 42 0 RR 12 AWS5. különösen egyenárammal végzett hegesztésnél.

25 4 4 4 5 db/m 5 5 7 5 10 kolja. Leggyakrabban a 3. Túl nagy teljesítményű áramforrás felesleges többletfogyasz­ tást eredményez. V.(ar­ gon védőgázos volfrámelektródás ívhegesztés) hegesztésre vonatkozó szabványos mun­ kafeszültség-egyeneseket. Y.25 4 4 5 4 4 He­ gesz­ tési idő min/m 45 65 90 130 Lemezvastagság mm 12 16 20 30 He­ gesz­ tési idő min/m 25 35 50 110 Lemezvastagság mm 4 5 6 10 Sarokvarrat He­ gesz­ tési idő min/ m 9 11 15 33 Elektróda Elektróda db/m 4 9 4 15 4 25 4 35 db/m 7 15 7 25 5 35 5 50 0 mm 3. gáz védőbevo­ nattal látják el az ívet és a hegfürdőt.5. salakba viszik a szennyezőket. ábráról lehet meghatározni.59. ábra. amelyek kimenő teljesítménye elektronikusan szabályozható.25 4 3.60. az anyagvastagságtól függően.6. Az elektródafogó a bevona­ tos elektróda határozott megfo­ gására és a hegesztőáram biz­ tonságos átadására szolgál. A bevonatos elektródák elősegítik az ívgyújtást. Az inverteres (frek­ venciaváltós) áramforrások kis tömegű hordozható gépek. továbbá ötvözik a heganyagot. K és U alakú. A teljesítmény kiválasztásánál legfontosabb.6. Korábban a diódás egyenirányítókat. nagy hozamú és bázikus elektródákat.25 5 4 5 4 5 4 5 db/m 8 4 7 10 7 17 9 40 0 mm 3. Itt az ábra diagramjába berajzoltak egy-egy tipikus 250 A. valamint az MMA. ill. Az ESAB típusú elektródák áramigényét a 4. salaktakaróval védik és alakítják a der­ medő varratot. Készítenek rutilos. amelyet az alkalmazni kí­ vánt elektródák jelölnek ki. táblázat \ kézi ívhegesztés jellemzi adatai Lemivastagság mm 8 12 16 20 V varrat Egy oldalról Elektróda 0 mm 3. A var­ rat lehet I. szerelésnél lehet jól használni.34. táblázat foglalja össze. melyeket változó munkahe­ lyen. Az 4. 630 A névleges teljesítményű áramforrás maximális beállításához tartozó jelleggörbét. A vonatkozó varrat-előkészítési (élkiképzési) megmunkálásokat a szabványok tartalmazzák.25 4 3.2 és a 4 mm-es átmérő­ jű pálcával hegesztenek. stabilizálják az ívet. táblázatok tartalmazzák [8].25 5 4 5 4 5 He­ gesz­ tési idő min/m 25 45 70 100 X varrat Gyökhegesztéssel Elektróda 0 mm 3. újabban a tirisztoros egyenirányítókat alkal­ mazzák.4. Közülük néhány ESAB típust.és AWI. Hordozható áram hatására nem szabad felme(TransPocket 1500) hegesztőkésztet 79 . A kézi ívhegesztés tájékoztató ada­ tait a 4. X. hogy az áramforrás képes legyen abban az áramtartományban működni. a javasolt felhasználási területüket és adataikat a 4.

80 . melegen történő szegecselésnél. Kézi ivhegesztés TransPocket ké­ szülékkel legednie. amely rozsdamen­ tes acélból készült (4. A hajlé­ kony hegesztőkábelek rögzítésére. bár a kovácsok álta4. Kapható külön szegecs­ anyag is. 62. Szegecselés elsősorban a régi szerkezetek felújításánál fordul elő. ^^ készíthetik egyedileg kialakí1967 tott odorban kovácsolva. ábrán.64. és 4. Használják lemezek felerősí­ tésére is megfelelő. ahol az illesztés az elemek átlapolásával történik. amint az Fritz Kühnnek. Iában a szerkezethez használt Szegecselt kötésű • alapanyagból készítik a szekereszt. Megválasztásánál a legnagyobb he­ gesztőáramból kell kiindulni. ábrán látható. ábra). 350 A) hegesztőáramhoz jól használhatók a rugós szorítású testcsat­ lakozók. Nagyobb áram esetén menetes szo­ rítású csatlakozót kell használni.a furatba illesztés után zömítés. sűrűbb ki­ osztással.2. . Egy hordozható inverteres kézi ív. a modern formák egyik első alkalmazójának a „keresztkötésén" is lát­ ható (4. ábra. . A fej kiképzés nemcsak fél­ gömbfejű lehet. . Szép példa erre a bu­ dapesti Páva utcai Holokauszt Múzeum szegecselt két bejá­ rati kapuja. de a mai modem ko­ vács-iparművészetben is szerepet játszhat.63.és AWI-hegesztésre alkalmas komplett hegesz­ tőkészlet a 4. és figyelembe kell venni az elektróda átmérőjét.4. . a műveletek a következők: . hanem a szer­ számtól. Kisebb (max.60.lyukfúrás (a szegecs átmérőjénél 1 mm-rel nagyobbra).61. 4.a szegecs meghúzása.62. ábra). gecseket is. ábra.a zárófej elkészítése fejelőszerszámmal vagy kézikalapáccsal.61. munka közben a 4. [7]. illetve a kézi kiala­ kítástól függően igen sokféle. Szegecselés A hagyományos. toldásuk megkönnyítésére szigetelt hegesztőkábelcsatlakoztatók kaphatók. A „gyári" fejet is Fritz Kühn munkája.3.a gyári fejjel ellátott szegecs felmelegítése (világosvörös színre).

A Holokauszt Múzeum (Budapest. ábrán látható.63. Páva u. Vannak egy és két sze­ geccsel történő bekötések. Készítette: Seregi György.65 o. 2004 81 . elfordulásmentes kötést eredményez­ nek a pálca és a keret között.Kovácsoltvas rács függőleges pálcáinak szegecseléssel történő bekötése a kerethez a 4. ábra. A 4. 4. Készülnek sima és díszesebb megoldások. p. Ez utóbbiak me­ revebb.65. amelyek a törté­ neti stílusokhoz alkalmazkodnak. r ábrák a rácspálcák kereszteződését áb­ rázolják lépcsőzéssel és szegecseléssel.) szegecselt bejárati kapuja.

cX ESBZBUV/B.S//B yasaigysoaSezs 'ejqs -gg> (H —» * (q *— » m /flrfMuJ 10 ? .

4.3.3. Bújtatás, kötegelés Főleg keresztkötéseknél alkalmazzák a bújtatást vagy fűzést. E kötési módnál az egyik rúdvasba lyukat fúrnak, vagy melegen a szükséges kör, négyzet vagy négyszög keresztmetszetre - a keresztrúd alakjától függően - kilyukasztják,

4.66. ábra. Bújtatás felhasítással

4.67. ábra. Lyukasztással ké­ szült bújtatás. Kismaros, cisz­ terci nővérek monostora, bejá­ rati kapu részlete. Készítette: Seregi György, 1998

a másikat pedig ezeken át­ dugják. Ezáltal kötőelem nélküli kapcsolat jön létre. Legegyszerűbb formája a 4.66. ábrán látható, amikor a vízszintes pálcát felhasít­ ják, és a függőlegeset ezen átdugják. Lyukasztással ké­ szült bújtatást ábrázol a 4.67. ábra. Kötegeléssel vagy bundolással két vagy több ele­ met lehet összekapcsolni. Kisebb vastagság esetén, 5...6 mm-ig hidegen készí­ tik, ennél vastagabb anyagot melegen kötegelnek. Ilyen típusú ízig-vérig kovácskö­ tést mutat a 4.68. ábra. Ezt a

4.68. ábra. Kötegelési (bundolási) példák

83

4.69. ábra. Gyűrűs kötés. Frítz Kühn munkája

kiszámítása

megoldást gyűrűs kötésnek is nevezik. Művészi színvonalon mutatja be ezt a kötésmó­ dot is Fritz Kühn német kovács iparművész (4.69. ábra). A gyűrű hosszának kiszámítása a 4.70. ábra szerinti esetben az alábbi: - a kötegelendő anyag: 2 db 12-es négyzetacél, a gyűrű anyaga 20/5-ös laposacél, a hajlítási sugár 2,5 mm; - az egyenesek hossza: a + b + c + d = 24 + 12 + 24 + 12 = 72 mm; - a négy negyedkör hossza: 2r x 3,14 = 15,7 mm; - a beépített hossz: 72 + 15,7 = 87,7 mm; - ráhagyás az átlapolás miatt = a gyűrű anyagvastagságával: 5 mm; - az anyag szükséges hossza: 87,7 + 5 = 92,7 mm.

4.4. Tervezés, előkészítés
A munka vállalásával, az ezzel összefüggő szerződés előkészítésével, megkötésével és végrehajtásával kapcsolatban tervezési feladatokat kell elvégezni. A kovácsművességgel kapcsolatban három tervfajtát különböztetnek meg: 1. ajánlati terv, 2. kiviteli terv, 3. műhelyterv. Az ajánlati tervet a szerződés megkötéséhez célszerű elkészíteni. Az ajánlati terv olyan mélységű, amelyből a főbb méretek, a nézeti kép (vizuális megkomponálás), a főbb

84

anyagok mennyisége és a ráfordítandó munkaidő megbecsülhető, és ezek alapján áraján­ lat készíthető. Ha egy beruházás kapcsán építész-dokumentáció készül, akkor a „lakatos­ konszignáció" is tartalmazza a fenti adatokat részben rajzos, részben szöveges formában; ez esetben az ajánlatot ebből készítik el.

4.77. ábra. Kapu ajánlati terve. Fritz Kühn munkája, 1963

Fromm terve. ábra. ». UHrEROuRTi FÜLMJKICÍSST: 4.-Serrsr/G. und E.„ DER DEXA/L . 1963 86 . A.72. Kétszárnyú kapu kiviteli terve. A.

S7 . amelynek tartalmaznia 4. nézeti és met­ szeti rajzokat tartalmaz. Kölcsönös személyes konzultációra minden esetben szükség van.74. amely ki­ tér többek között a felületkezelésre is. a 4. részletekkel való kiegészítése.A kiviteli tervet vagy az építész. ábrán lévő kapu ajánlati tervnek. A 4. Pálcaelemek nyújtása. Egyéni megrendelő esetén a kovácsnak célsze­ rű a tervét jóváhagyatni a megbízójá­ val. ábra. vagy a kovács iparművész készíti el. be­ építési csomópontokat. hajlítása •"-••'. ábra. Az ábrákat műszaki leírás magyarázza. vagy újabb (a szerződés­ sel összhangban lévő) szempontok sze­ rinti kidolgozása. A kiviteli terv lehet az ajánlati terv továbbmunkálása.-:• - l f U. A műhelytervet minden esetben a kovács készíti. ábrán lévő pedig kivi­ teli tervnek fogható fel. Ez már végleges (eset­ leg helyszíni felmérések alapján készített) méreteket. Díszrács 4.72.. Esetenként egy jól kidolgozott ajánla­ ti terv is megfelel kiviteli tervnek.71.73. anyagmeghatározásokat.

tájékoztatásul és leegyszerűsítve . domborítással és 90°-os hajlítása (4. 15/5 mm-es laposacél a bundokhoz. ábra. alsó ábra). a két függőleges elem lyukasztása duzzasz­ tással. Függőleges pálcaelemek szárának díszítése lépcsőzéssel kell az összes csomópontot 1 : 5. 3. ábra. egyik végük nyújtása.76. Egyes (bonyolultabb.4. Anyagok: 12 mm-es négyzetacél a rácselemekhez. kézi kovácsolással. 1 : 2 vagy 1 : l-es léptékben. Anyagminő­ ség: S235JR.75. a vízszintes rácselemek végeinek és közepé­ nek előmunkálása (4.76. íves) elemeket.75. négy pálcarácselem leszabása körtárcsás darabolón. felső ábra). ábra). erezése levél­ alakra üllőn. A műhelyterv alapján pontos anyagkivonat és technológiai műveletterv készíthető. a függőleges rácselemek ellenkező végének megmunkálása nyújtással. hasítása nyeles vágóval. amihez a munkadarabot kovácsolás közben ráillesz­ tik. Egyszerűbb és ismétlő­ dő elemeknél a műhelyterv elhagyható. ábra szerint. Az elkészítendő termék: díszrács (4.77. ábra szerint. négyzetacéllal végleges méretre a 4.77. 8S . a munkaóra­ ráfordítás meghatározható. a függőleges elemek szárának díszítése a ka­ lapács fokával a 4. vagy a ko­ rábbi felhasználható. Munkafázisok a rácspálcákhoz: 1. Füg­ gőleges pálca­ elemek lyukasz­ tása 4. programja­ ival dolgozzák ki az ismertetett terveket. 5. hajlítása íves alakra az üllő szarván (4. Ezek a programok pontos anyagkivonatot és műveletter­ vet is szolgáltatnak. A műveleti sorrend meghatáro­ zására . (A38). tágítása tüské­ vel. ábra).73.az aláb­ bi példa szolgáljon. Egyes műhelyekben ma már a számítástechnika korszerű eszközeivel. 4.74. 2. részegységeket is kirajzolnak 1 : l-es léptékben.

A gyűrű elkészítése. Az anyag­ hosszat a gyűrű semleges tengelyé­ nek átmérője adja 3,14-dal meg­ szorozva + az anyagvastagság a kovácshegesztés miatt. A művele­ tek az alábbiak: 1. a négyzetvas leszabása a szá­ mított hosszra; a két vég lépcső­ zése üllőn kézi kovácsolással; 2. csavarás a kijelölt szakaszo­ kon, két helyen jobbra, két he­ lyen balra kovácssatuban; 3. lyukasztás a 4.75. ábrán lát­ ható lépcsőkben, két kijelölt he­ lyen; 4. két db függőleges pálca atdu­ gása, rögzítése a gyűrű lyukasz­ tott nyílásába (4.78. ábra); 5. a gyűrű hajlítása melegen kör­ alakra (4.79. ábra), zárása ko­ vácshegesztéssel üllőn, kézi ko­ vácsolással; 6. a két vízszintes pálca atdugá­ sa, rögzítése a meghajlított gyű­ rű lyukasztott nyílásába; 7. a vízszintes pálcák végeinek nyújtása, domborítása, lépcső­ zése a függőleges pálcák kiala­ kításának megfelelően; 8. a függőleges és vízszintes pál­ cák kötése bundolással a gyűrű közepén.

4.78. ábra. Függőleges pálcák atdugása a gyűrű lyukasztásán

4.77. ábra. Vízszin­ tes rácselem előkovácsolása, füg­ gőleges rácselem végének nyújtása, domborítása, 9(f-os hajlítása

89

4.79. ábra. Gyűrű hajlítása köralakra

5. Korrózió elleni védelem
A fémeken a környezet savas és lúgos oldatainak hatására, fizikai-kémiai folyamatok révén korróziós elváltozások keletkeznek. A gyakorlatban korrózióállónak nevezik azt a fémet, amelynél a korrózió folyamata egyenletes, és előrehaladási sebessége a 0,1 mm/év határértéket nem haladja meg. A kovácsolásnál döntő mértékben használt ötvözetlen acélok nem felelnek meg e követelményeknek, ezért felületvédelemre szorulnak.

5.1. A korrózió fajtái
Az acélon előforduló korrózió lehet: - egyenletes, amikor a teljes felület egységesen oldódik (mértéke: mm/év vagy g/m2), - lyukkorrózió, amikor pontszerűen keletkezik oldódás (mértékét a lyukak számával és mélységével adják meg), - lemezes (réteges) korrózió, amikor a károsodás a felülettel párhuzamos rétegek irányában történik (nagyságát a szakadási nyúlás és a kontrakció megváltozásával mérik), - filiform korrózió, amely elsősorban acélfelületeken, a lakkbevonat alatt keletkezik a helytelen felület-előkészítés következtében (fellazulás, felhólyagosodás). Ismeretes még a kristályközi és feszültségi korrózió, ezek azonban a kovácsolt szerke­ zeteket ritkán érintik. Az általános rendeltetésű és hegeszthető szerkezeti acélokat (MSZ EN 10025:1998, régebben MSZ 500-89, illetve MSZ 6280-82), melyeket a kovácsművességnél általában használnak, bármilyen típusú környezetben vagy felhasználási területen a továbbiakban ismertetett eljárások valamelyikével felületkezelni kell. A légköri korróziónak ellenálló, gyengén ötvözött acél (lásd 2.13. táblázat) felületén a korróziós folyamat lezajlása alatt (1-3 év) a korróziótermékből védőréteg keletkezik. Ez a réteg az anyagot megvédi a további károsodástól. Ennek ellenére - különösen eszté­ tikai okok miatt - célszerű a légköri korróziónak ellenálló acélt is felületkezelni. Ha festik az ilyen anyagot, a bevonat tartóssága lényegesen nagyobb, mint az ötvözetlen acélnál, mert nincs alározsdásodás. Ha fémes felületet kívánnak megmutatni, vagy az alkotás agresszív környezetbe ke­ rül, az ötvözött rozsdamentes acélfajták közül kell választani (lásd 2.14. táblázat), me­ lyek fémes jellegű megjelenése csiszolással, polírozással fokozható. Ezeket az anyago­ kat kültéri fémszobroknál vagy igényes homlokzati elemeknél (pl. ablakrács) használják. Hagyományos felületkezelést nem igényelnek, de gyártásuknál figyelemmel kell lenni, hogy szennyeződések (pl. lágyvas reszelékek, porok, forgácsok) ne épülhessenek be a felületbe. A fémek felületi minőségének, a légkör nedvességtartalmának, a légkörben lévő szén­ dioxid, kén-dioxid (ipari-városi környezet) mennyiségének igen nagy szerepe van a kor­ róziós folyamat lejátszódásában. Korróziós szempontból a kovácsoltvas alkotások lehetnek: - kültéri és - beltéri elhelyezésűek. Kültéri elhelyezésű épületrácsok, korlátok, cégérek, kandeláberek stb. esetében külö­ nösen fontos a korrózióvédelem. Beltéri tárgyaknál sokszor csak esztétikai okok miatt szükséges a felületkezelés. 91

5.2. Felület-előkészítés
Bármilyen felületkezelési eljárást választanak, csak akkor lesz hatékony és tartós, ha gondos felület-előkészítést végeznek. Ennek lényege, hogy a felületet fémtisztává te­ gyék, vagyis megtisztítsák a szennyezőktől (olajtól, zsírtól, esetleges festékmaradvá­ nyoktól, az átmeneti korrózióvédelmet biztosító anyagoktól), és a felületet egyenletesen simává tegyék, vagy - igény szerint - mesterségesen feldurvítsák a védőréteg jobb tapa­ dása végett. A cél az, hogy az acélfelület tisztasági fokozata az 5.7. táblázatban adott K0K3 értékek közül az előírtat elérje. Az MSZ ISO 8501 szabványban a festetlen acél rozsdásodási fokozatát A, B, C és D-vel jelölik, amely sorrendben lényegében megfelel a K0-K4 fokozatoknak.
5.1. táblázat

Acélfelületek tisztasági fokozatai
A fokozatok jellemzése A felületen reve vagy rozsda hatszoros nagyítással sem észlelhető (fémtiszta) A felületen csak hatszoros optikai nagyítással észlelhető reve vagy rozsda (gyakorlatilag fémtiszta) a) b) c) d) a) b) c) A fémszínű felületen kezdődő visszarozsdásodástól származó elszíneződés (még nem futó rozsda) A fémszínű felületen az érdességi egyenetlenségek mélyedéseiben szabad szemmel látható max. 1 mm átmérőjű reve vagy rozsdapontok Futtatási szín Az a), b) és c) együttes előfordulása A felületen visszarozsdásodástól származó lemezesen le nem választható rozsdafoltok és csíkok (futórozsda) A felületen visszamaradt, lemezesen le nem választható rozsdafoltok és csíkok (esetleg bemaródások) Az a) és b) együttes előfordulása jelölése K0 KI

K2

K3

A felületen visszamaradt, jól tapadó revefoltok, csíkok. Az ilyen és nagyobb mértékben oxidálódott felületre bevonat csak további tisztítás után vihető fel

K4

A szennyeződések és zsírok eltávolítására a következő módszereket használják. A vízben oldódó vegyületeket nagynyomású vízsugárral vagy gőzborotvával távo­ lítják el. Az alkalikus (lúgos) mosás feloldja a zsírt és az olajat. Az alkalikus mosószerek 60-90 °C között fejtik ki hatásukat. A mosószert el kell távolítani a felületről. Ha az öblítővízbe foszforsavat kevernek, az semlegesíti a lúgok hatását. Az oldószeres mosásnál benzinnel (terpentinnel, aromás hígítóval) átitatott ruhával dörzsölik át a fémet. További rozsdamentesítési eljárások: a kézi, a kézi-gépi drótkefélés, a szemcseszórásos tisztítás, a termikus módszerek, ilL a kémiai eljárások. Kéziszerszámokkal vagy géppel: kefélés, csiszolás vagy kaparás alkalmazható a rozsda eltávolítására akkor, ha a befestendő felület egyéb módon nem tisztítható le. A szemcseszórásos technika a hengerlési reve és a rozsda eltávolításának leghatéko­ nyabb módszere. A szemcseszórás során nyílt szórást, vákuumos szórást, vizes szórást vagy telepített tisztítóberendezést alkalmaznak. A szemcseszórásos tisztítást mint felület­ előkészítést az MSZ ISO 8501-1 szabvány négy fokozatba sorolja az enyhe szemcsesuga­ ras tisztítástól a fémtiszta felület eléréséig. Fémfelületek tisztítására acélszemcséket, üveg92

a tűzi horganyzast és . shop-primereknek nevezik. kromátozó passziváló eljárásokkal fejezik be. A műhelyalapozókat. Az eljárást öt szakaszban végzik: felülettisztítás. Leggyakrabban cinktartalmú epoxi. Hasonló eljárás a kadmiumozás. azaz tapadásfokozó alapozók általában kétkomponensű. öblítés. Fémes bevonatok Ennél az eljárásnál az acélt a korróziónak jobban ellenálló fémmel vonják be. táblázat A bevonat rétegvastagsága tűzi horganyzásnál Anyagvastagság. A wash-primerek. mert városi környezetben kevésbé ellenálló mint a horganyzás. A horganyzast vegyi felület-előkészítéssel kezdik és utókezeléssel. Ezt követően a felületet kézi-gépi keféléssel kell áttisztítani. A kádak hossza max.0 m. A galvanikus horganyzásnál a cinket tartalmazó vizes oldatból egyenáramú elektroké­ miai redukcióval választanak le fémbevonatot a katódon (vagyis a bevonandó tárgyon). A műhelyalapozó réteget a további festést megelőzően meg kell tisztítani a szennyeződésektől. foszforsa­ vat tartalmazó poli(vinil)butirán-bázisú felület-előkezelő anyagok. A termikus eljárás többek között az oxigéntartalmú acetilénlánggal történő revétlenítés. illetve maratás savval vagy lúggal történik a fémtől és a feladattól függően. . A cinkfoszfátozott felület szürke színű. A cinkfoszfátozás során kialakuló bevonat vastagsága 2^4.golyókat (rozsdamenetes acélhoz).a kadmiumozást. A horgany­ réteg vastagsága: 25-50 u:m. 5. .5 mm < 3 mm Acél < 1. Kovácsoltvas ter­ mékeknél az utóbbi javasolható.3. Lángkezeléssel távolítják el a régi festékréteget. |im Átlagos rétegvastagság. öblítés és passziváló öblítés. szélessége és mélysége 1.5 mm Öntvény > 6 mm Öntvény < 6 mm Helyi rétegvastagság. salakot vagy homokot használnak.a galvanikus horganyzast (cinkleválasztást). foszfátozás. A kémiai rozsdamentesítés. ezzel is fokozva a horganybevonat ellenálló képességét.és cinkfoszfátozásnál szórással vagy merítéssel kapnak jó alapot a festés­ hez. amely után a felületet semlegesíteni kell. és gyorsan meg­ szárítani. amelyeket átmeneti korrózióvédelemre használnak. ami kovácsolt elemeknél kevésbé javasolható. Hm 85 70 55 45 80 70 70 55 45 35 70 60 93 .5 g/m2. 5.a fémszórást alkalmazzák. azaz pácolás. mm Acél > 6 mm Acél > 3 mm < 6 mm Acél > 1. A vas. ún.2. 3 m. A gyakor­ latban . a hengerlési revét és a rozs­ dát. cink-szilikát vagy epoxi műhely­ alapozót használnak.

A szabad téren elhelyezett kovácsoltvas kapuk. a horganyzás hatását a gyártó művel egyeztetni kell. cégérek stb. táblázat adja meg. táblázat). A horganyzandó kovácsoltvas szerkezeteknek biztonsággal bele kell férni a maximá­ lis hazai kádba (Dunaferr Rt.az anyagminőségre és a vastagságra.1 . közepes levegöterhelés. Esztétikai szempontból egyesek kifogásolják.a tűzi horganyzás technológiai követelményeinek megfelelő szerkezeti kialakításra.5. részére az egyik legmegbízhatóbb felületkezelési eljárás. amelyeket tűzi horganyzás után centrifugálnak (5.2. hogy az acél szilíciumtartalma 0. Kültéri: ipari légkör.). Az anyagminőség megválasztásakor szükséges. A szabvány meghatározza a menetes alkatrészek bevonatának vastagsá­ gát is. táblázat Menetes alkatrészek (csavarok) előírt rétegvastagsága tűzi horganyzásnál Anyagvastagság /átmérő 0 > 20 mm 0 > 6 < 20 mm 0 < 6 mm Helyi minimum rétegvastagság.3. kerítések.Oum/év C3 Közepes l.25% legyen.0-2. illetve tengeri klíma. A tűzi horganyzás során figyelemmel kell lenni: .4.l.12 < Si < 0. Ha a szakítószilárdság > 520 N/mm2. hogy csorbul a felület kovácsoltvas jellege. előtetők. vegyi berendezések. Kültéri: vidéki légkör Beltéri: nagy nedvesség.l um 0. Kültéri: ipari vagy városi légkör. 450 °C hőmérsékletű horganyba mártják. pácolás) után fémtisztán az olvadt.3. ami 12 500 x 1000 x 1300 mm. Festéssel kiegészítve (duplex rendszer) pedig az egyik legtartósabb felületvédelmi megoldás. alacsony kloridtartalommal Beltéri: uszodák. um 55 45 25 Tűzi horganyzásnál az acélelemeket a szükséges felület-előkészítés (zsírtalanítás. Ez utóbbiak becsült értékek. korlátok. 5. táblázat tartalmazza.0um/év C4 Magas 2.4. um 45 35 20 Átlagos minimum rétegvastagság. táblázat Légköri hatások a horganybevonatra Korrozivitási osztály Cl C2 Légkörtípus Beltéri: belső terek Beltéri: időnként kondenzátum képződése.4.0 . .0 um/év 94 . A légköri hatá­ sok okozta horganybevonat-csökkenéseket az 5. tengeri klíma közepes kloridtartalommal Korróziós terhelés Nagyon alacsony Alacsony Átlagos horganybevonat fogyása <0. rácsok. A horganybevonat rétegvastagságát az MSZ EN ISO 1461:2000 szerint az 5.

A fémszórásnál az acélra korrózióálló. 5. Üreges elemeken átlósan elhe­ lyezett be. m ábra. 2003 Az anyagvastagságot 20 mm alatt kell megválasztani. olvadt alumí­ niumot vagy cinkréteget por­ lasztanak. Szegecselt szerkezetek horganyzásra nem alkalmasak. és 5. a nagy hatékonyságú METCO HE égőgáz-rendszerű pisz­ tollyal lehet végezni. mert a horganyfürdő hatására az anyag rideggé válik. A pisztollyal kis­ méretű kovácsoltvas elemek is gazdaságosan szórhatók. Készítette: Seregi György. Tűzi horganyzott ková­ csoltvas erkélykorlátot. tűzi horganyzott erkélykorlát. illetve kaput mutat az 5. melynek átömlőnyílása biztosítja az optimális égőgáz-oxigén ke­ verést. Kovácsoltvas. Az erkélykorlát részlete 95 .1. A fémszórást pl. ábra.5.1a ábra.2.és kifolyónyíláso­ kat kell elhelyezni. Külön szifondugó he­ lyezhető fel acetilénre vagy propángázra.

2a ábra.23 mm cinkréteg tömí­ tés nélkül. Készítette: Seregi György.08-0.0. ha a szórt cinkréteg­ re egy réteg alapozót és egy-két réteg alumínium-vinil festést al­ kalmaznak.I t - « p t * i.0. A kapu részlete 96 .2b ábra.15 mm cinkréteg tömítve. .08-0. 5. It 5. 2003 I ™ 1 A fémszórásnál javasolt réteg­ vastagságok ipari szennyezett légkör esetén a következők: .15 mm szórt alu­ míniumréteg tömítve.0. il­ letve tömítés nélkül. . Tűzi horganyzott kovácsoltvas kapu. Tovább növelhető a korró­ zióvédelem.

tűzi horganyzás.szórható (hidegen. A szárítás. a mártást és a szórást használják. az előírt szellő­ zési. . alfejezezben leírt eljárá­ sok valamelyikével.ecsetelhető.lehetnek természetes és műgyantaanyagúak. A sűrített levegős szórásnál 2. illetve kikeményítés technológiája szerint a festékek a következő típusúak: .5-4. szárítás vagy beégetés. Régebben a műhelyben csak a felület­ előkészítést és az alapozást végezték el. Ezek közül egyes részműveletek. 3. 10 °C hőmérséklet feletti helyiségben történjen.kötőanyaguk szerint .nagy hőmérsékleten (160-300 °C) kikeményedő. Ennek kivitelezéséhez különleges berendezésekre nincs szükség.4. Bárhol készül a festés. elmaradhatnak. 5.elektroforetikus. valamint a közbenső és bevonórétegekkel). . felületi hibák javítása tapaszolással. melegen. 6. Eseten­ ként a munkadarabot melegítik fel. tapadást növelő réteg kialakítása (pl.0 at túlnyomással hidegen vagy 80 °C-ra előmele­ gítve szórják fel a festéket. ezért kovácsoltvas termékeknél ritkán alkalmazzák. elektrosztatikusán) és . 5.5.kis hőmérsékleten (60-80 °C) kikeményedő és . tűzvédelmi stb. 8. a szabadban készültek. fedőfestés (lakk) egy vagy több rétegben. . 2. 4. Festési eljárások Kültéri alkotások A kültéri alkotások felületkezelésénél a leggyakrabban alkalmazott megoldás a festés. ipari szennyezett. 7. 9. oxideltávolítás) az 5. A festékek . 6. Ez esetben a fedőfestést sokszor mostoha körülmények között végezték. 3. tiszta. A felületkezelés megkezdése előtt meg kell határozni a kör­ nyezeti besorolást (száraz. hogy a teljes bevonati rendszer előkészítése fedett helyen. tengerparti légkör) és a festés szükséges élettartamát. a 2. A festékfelviteli eljárások közül kovácsoltvas elemeknél az ecsetelést. irányelvek alapján összeállított 5. a fedőbevonatok a helyszínen. min.5. A forrószórásnál nagy az oldószer-megtakarítás. előírásokat be kell tartani.. felület-előkészítés (zsírtalanítás. K0-K3 tisztasági fokozat igény szerint. a műhely elkülönített részében vagy külön festőműhelyben elvégezhető. csiszolás (a tapaszolás egyenlőtlenségeinek megszüntetése)..levegőn (20 ± 5 °C) száradó. és egyszerre 30-40 u vastag réteg vihető fel a hidegszórás 15-30 \i vastagságával szemben. alapozás (összhangban a korábbi műveletekkel. foszfátozás). Ilyenkor csak a szállítási és szerelési sérüléseket kell a helyszínen kijavítani.6. pl. városi.. és 5. Az MI 18100 „Acélfelületek korrózióvédelme" c. Ma már igény.mártható. közbenső bevonat (matt vagy félmatt bevonat). A felvitel módja szerint a festék: . A festés. ami a minőség rovására ment. táblázat a különféle légtérben elhelyezett tárgyak lakkozással történő védel07 . lakkozás fő technológiai fázisai az alábbiak: 1. A homlokzatokon vagy a szabad térben elhelyezett alkotások a korróziós hatásoknak fokozottan ki vannak téve.2. A beégetést csak telepí­ tett festőüzemben lehet elvégezni.

... táblázni Acél alkatrészek védelme lakkozással mérsékelt égövi szabad térben és száraz trópusi szabad térben Tisztított felület minőségi fokozata (MSZ 1891/1) KO Alapozóbevonat neve Tűzi cink + Wash Primer + + cink-kromát Wash Primer + + cink-kromát KO.5.... um teljes Zn festék 40 40 40 90 90 90 150 150 150 80 80 130 13(1 130 150 150 150 bevonat KO - KO. um teljes Zn festék bevonat 40 40 40 90 90 90 120 120 130 130 130 120 120 - 80 120 120 120 80 120 120 120 K2.KI Wash Primer + + cink-kromát Wash Primer Kortamin alapozó Olommínium olajfestek vagy Stabil mínium 1 1 1 - 80 80 Fortamin 1 2 Durol vagy Syntalin vagy Trinát 2 80 80 K2.K4 3 3 3 150 150 150 150 150 150 98 .K4 2 2 5.. táblázat Acél alkatrészek védelme lakkozással mérsékelt égövi ipari.KI Wash Primer + Foltamin alapozó Olommínium olaj festék vagy Stabil mínium 1 1 Fortamin Durol vagy Trinát Syntalin 2 2 2 2 réteg­ száma 1 1 1 1 Fedőbevonat neve Durol vagy Syntalin vagy Trinát Durol vagy Trinát réteg­ száma 2 2 2 3 3 Minimális rétegvastagság.5..6. városi szabad térben és száraz trópusi ipari városi szabad térben Tisztított felület minőségi fokozata (MSZ 1891/1) Alapozóbevonat neve Tűzi cink + Wash Primer + + cink-kromát Wash Primer + + cink-kromát réteg­ száma 1 1 1 2 Fedőbevonat neve Durol vagy Syntalin vagy Trinát Durol Syntalin Trinát Hőre keményedő kalapácslakk vagy Melákon réteg­ száma 2 2 2 3 3 3 2 2 Minimális rétegvastagság.

tiszta külső légtér (ISO/DIS 12944-2 szabvány. A bevonatok várható élettartama 5 . Hagyományos felületkezelési eljárás az olajba égetés. A kovácsoltvas termékekre ajánlott Tikkurila festékbevonati rendszerek az 5. A fáradt dízelolaj azért kedvezőbb. táblázat­ ban találhatók. u XO 60 40 40 Termék neve Temaprime EE Temalac FD 50 Temaprime EE Temalac FD 50 Temabond ST 200 Temadur50 Temabond ST 200 Temadur 50 Temazinc 99 TemacoatGPLSMIO Temadur 50 Sa 2. 40 2x50 120 2 x 100 gyan­ tája AK AK PUR PUR EPPUR Fedőfesték réteg­ vastagsága. Mélyfekete szín eléréséhez az eljárást megismétlik. mint az egyéb olajfajták. cundert rajta hagyják). St 2 (kézi szerszámmal vagy géppel végzett alapos tisztítás) (MSZ ISO 8501-1 szabvány). Ennél a műveletnél a tárgyat kovácsolás után: . 99 .J.drótkefélik (a jól tapadó revét. EP (epoxi). A táblázat elkészítéséhez az ISO 12944-5: 1998(E) előírásait tekintettük méravadónak. EP (Zn) (cinkporos epoxi).kevésbé vannak kitéve a korróziós hatásoknak. Sa (alapos szemcsesugaras tisztítás). Sa 2. és . PUR (poliuretán). bútorok.ma is beszerezhető.300^100 °C-on beégetik a réteget. faggyúval) bekenik.) . C3 városi légtér (ISO/DIS 12944-2 szabvány). .7. 7. felületi megjelenését.15 év az adott környezeti besorolásban.vagy ahhoz hasonló összetételű gyártmány .fáradt dízelolajjal (lenolajjal. ezért könnyebben megvalósítható az a célkitűzés. C2 száraz. kisplasztikái alkotások stb. hogy a kovácsolt alkotások minél jobban megőrizzék a vas megmunkált struktúráját. mi rendszereit mutatja be.csillárok. A táblázatokban a 80-as évek hazai gyártású festékei szerepel­ nek. melyek egy része . táblázat Kovácsoltvas termékekre ajánlott Tikkurila festékbevonati rendszerek Felület előkészítése általá­ nos Sa2 Sa2 St2 St 2 javítás­ hoz St 2 St 2 St 2 St 2 Bevonatrendszer összrétegvastagsága. Beltéri tárgyak felületvédelme A beltérben elhelyezett kovácsoltvas tárgyak . Ezzel a módszerrel szürkésfekete színt kapnak. C4 ipari és tengerparti légtér (ISO/DIS 12944-2 szabvány. V80 160 160 240 környezeti besorolás C2 C3 C3 C4 Alapozó gyantája AK AK EP EP réteg­ vastagsága.5 (nagyon alapos szemcsesugaras tisztítás).5 St 2 200 C4 EP(Zn) 40 60 + 40 Magyarázat: AK (alkid). kandallókészletek. A festéssel ugyanis eltűnnek a megmunkálás nyomai. mert magasabb a széntartalma. a felület egyenletessé válik.

utána olajozzák vagy színtelen akrillakkal lefestik.10 g nátrium-nitrát. a kétháromszori színtelen akrillakkozás is megfelel a beltéri felületkezelési igényeknek. Ha a pácolás elmarad.400 g lúgkő.3. 5. Álló hamutartó lakkozott felületvédelemmel. ábra. Az oldatot forrásig hevítik. ha a tárgyat drótkefélés után méhviasszal bedörzsölik. álló hamutartót mutat az 5. ábra.3.kisebb tárgyak felületkezelésére alkalmas. . A pácolás . majd bemártják a fémtiszta tárgyat 20-30 percig. Lak­ kozott. . majd forró vízben ala­ posan leöblítik. Ez a módszer az olajba égetésnél gyengébb minőségű védelmet biztosít. A legegyszerűbb módszer. . Egyéb eljárások a szakirodalomban találhatók [9]. Seregi György alkotása 100 .600 ml víz. Színezés után a tárgyat hideg. Pácolás után fekete színeződés keletkezik.a kád méretétől függő .Fekete bevonat alakítható ki a következő páccal: . [10].10 g nátrium-nitrit.

illetve a kézműipari termékek díszítései li -m*»*mmmmm 6. mint a későbbi szakasz: bizánci. ábra. századi alkotás köszönnek vissza az ajtók pántjain. román kori oszlopfő 6. mely egysé­ gesebb. A geo­ metrikus díszítés változatossága és bizonyos építészeti megoldások ha­ sonlósága esetleges szíriai hatásokat is feltételez. másik csoportja kelta (pl. iszlám. rácsokon stb. Formai fejlődésük ezért összefügg az építészeti díszítőelemek fejlődésével. A történeti stílusok jellemzői 6. Vasalással díszített faajtó. bár ez csak egy fon­ tos hatás a sok közül. Ez a mechanizmus a későbbi stí­ luskorszakokra is érvényes. Első időszaka (premier 1'art román) a 10-11.és kőfaragás) egy­ másra hatása alakítja tovább a stílust.1. és a különböző társművé­ szetek (ötvösség. fonatdíszes ornamentika) és germán eredetű. az akantuszlevél.2. A romanika (román stílus) elne­ vezés római eredetére utal. folyton feltöltődve architektonikus ele­ mekkel. A frízek és oszlopfők motívu­ mai. ábra).pl. mely oszlopfőkön (6. század folya­ m n jött létre a nyugatrómai keresztény egyház á befolyása alatt. ókeresztény elemek hatása vehető észre.1. A román kori templom meg­ lepő módon átveszi az eredetileg nem keresztény népek hiedelemvilágának absztrakt-szimbolikus motívumkin­ csét. századra esik. Romanika és gótika Az első ideológiailag is egységes művészeti stí­ lus Nyugat-Európában a 10-12. A vasból készült alkotásokon látható ornamentika az épület kőfaragásain és a miniatúrafestészetben megjelenő díszítőelemek átvé­ telével jött létre.6. Henri Fociilon a román 101 . fa. ábra. A romanika díszítőmotívumainak nagy része az antik hagyomány továbbörökítése . Akantuszlevelekkel díszített. de vasrácsokon is megta­ lálható -. és babonás szörnyvilágából is merít az épületszobrászat terén. így a formai egység is itt teremtő­ dik meg. A temp­ lomépület egyesíti a különböző képzőművésze­ tek feladatait.1. 12.

13. ábra. század 102 .3.6. A Szent Pál-katedrális ajtaja. Lüttich.

mely síkszerű. ábra. századi kovácsoltvas berendezési tárgyak kori építészet Nyugatra jellemző szigorú koncepciója és az épületekre jellemző változa­ tos.2. Később a díszítőkedv erősödik (6.3. és a végére sokszor rozettát erősítettek. Zárak. ezért kezdetben kevésbé díszes (6. ajtókopogtatók. A levelek általában az erezés irányában homorúak. A legtöbb emlék az ajtók pántjai és vasalásai közül került ki.4. és a vasat is festették vagy aranyozták. és fő díszítőeleme a csiga. A romanika kovácsa többnyire kör keresztmetszetű 103 .6. ábra). ez utóbbi az ajtó fadeszkáit fogta össze. zára­ dékrácsok hasonlóan lekerekítettek. ábra). keretek. kandallórácsok is készültek vasból. Az építészetre jellemző félköríves ablakzáródások és timpanonok megoldása szintén megjelenik a kovácsoltvas formavilágban: a stilizált növényi motívumok. Az ajtópántok alá sokszor vörösre festett bőrt helyeztek. a gótika korszakaiban sokszor az egész fafelületet beborították a díszítmények. és 16. illetve tűzikutyák. kulcsok. burjánzó ikonográfia keleties jellegének ellentmondásáról ír tanulmányában [20]. 13. ezzel párhuzamosan már kizárólag vasból ková­ csolt ajtókkal is találkozunk. A román stílus szem előtt tartotta a szimmetriát.

A sarló alakú ajtóvasalás sem ritka (pl. A tölcséres kontyvirág még a román korra jellemző. század folyamán terjed el a német nyelvterületen a ciszterciták közvetítésével. Francia jellegzetesség a patkómotívum. és ismerte a kovács­ hegesztést. 13. kötegelést.5. liliom-. A különböző funkciójú vasrácsok függőleges rúdjai gyakran leveles vagy lándzsás végződésűek. mely a 12. századtól sűrűbben használatosak. de később használnak fügefalevél-.rudat vagy bordás laposvasat használt. Állatalakok és állatfejes végződések egész Észak-Európá­ ban előfordultak. a kibontakozó gótikus stí­ lus egyik meghatározó díszítőelemévé válik. Pontigny. Chablis). Skandináviában népművészeti elemekkel kiegészülve. Vezelay. rácsozáshoz négyzetvasat is. A növényi motívumok a 12. lóhere-. ábra. századi kovácsoltvas veretek 104 . 6. bogáncsformákat és szőlő­ levél mintájú rozettákat is.

csúcsív) szintézise a Saint-Denis-ben lévő apátsági templomon (1140-1144) és A francia koronaország elnevezése 105 . Mittelfeld. Gótikus szentélyrács. A külön-külön már használatos jellegzetességek (pl.6. támív-támpillér rendszer.6. ábra. Készült 1371-ben A gótika korai formái 1130 körül alakultak ki Ile de Francé^ területén az építészetben. bordás boltozás.

Louvre. ábra). Stilizált állatfejek és szegélydíszek szalagszerű frízei is gyakoriak. Részeiket hegesztéssel vagy kötegeléssel kapcsolják egybe. stilizált akantusz-. Sárkány. komló-. kandeláberek. lakatok. bogáncs-. melyek formavilága megjelenik a kovácsoltvas munká­ kon is. Készült a 16. szőlő-. A növényi motívumok gyakoriak.5. ábra) és a halhólyagmotívum (6. A mértani geometrikus díszítések közül legelterjedtebb a lóheremotívum (négykarélyos elem) (6. azonkívül a geometrikus szerkesztésű kőrácsmotívumok. A csigamotívum valame­ lyest háttérbe szorul. kandallófelszerelés. petrezselyemlevél. illetve virág fordul elő [4]. Ezeket előszeretettel csavarják.7. liliom-. ábra. ábra). egyéb rácsok. ablakrácsok díszítésére.6. s kevésbé csavart. illetve irdalják.6.7. Rácsrészlet. A lapos négyzet. hogy egységes. melynek során a kovácsok a rácsos kapuk. juhar-.és kutyafejeket használnak ajtókopogtatók. ábra). Párizs. a nagyobb részeket pedig szegecseléssel fogják össze. században a sensi székesegyházon (1130-1163) található meg először azzal a szakrális céllal. szolgáltatják a kívánt motívumokat. A különböző funkciójú rácsoknak 106 .vagy téglalap profilú vas használata lép a román kor uralkodó gömbölyű vasa helyébe. az oszlopfők növényi díszítései. csillárok. és kifelé domborítottak (6. zárak. a vimpergak stb. bútorok tűzi kovácsolását végzik (6. A támpillérek továbbgondolása folytán alakulnak ki a fiatornyok.4. Ezek a levelek csúcsban metszettek. Ezeket egészítik ki azok az épületplasztikai díszítmények. A gótikus stílus három évszázadon keresztül virágzik. monumentális teret hozzon létre az épületen belül. cser-. füge-. bár ez utóbbit is használják.

kottaállványok. német nyelvterület) és az ismétlődő elemekből összekapcsolt vagy négyzetes keretbe foglalt ornamentikát tartalmazó rácsok (Olaszország).két fő típusát alkalmazzák: rudas rácsok (Franciaország. mikor Itália területén új igény kezdte meghozni gyümölcseit. lóheremo­ tívumot és párhuzamosan elhelyezett függőleges rudakból álló rácsokat is készítettek. Reneszánsz (14-16.2. várak és városok házai igényelték szolgálatait. 107 . Az új igény az antik formakincs feltámasztása volt. Nem ritka az egymást keresztező. kolostorok. Anglia. átlósan elhelyezkedő négyszögvasak megoldása sem. Spanyolország. Keresztelőmedencéket lefedő rácsok. Spanyolországban délfrancia hatás érvényesült: gazdagon díszített záradékrács. ládák. Közép-Európában jóval tovább. szentségházak.és sírrácsok készültek még kovácsoltvasból. ez a sor most a reprezentatív világi palotákkal egészült ki. A változásokhoz igazodott a vasművesség is mint elsősorban az építé­ szetet szolgáló társművészet. 6. kandallóalkatrészek. Ez idáig a templomok. bútorok. Ezeknek a reneszánsz idején lesz igazán nagy jelentőségük. század) A gótika még sokáig fenntartotta formakincsét. Az ablakrácsok kosárszerű megoldása és a kutak lezárására használt rácsok és kútházak is ebben az időben terjedtek el. óriási méretek. A városok kiépülésének köszönhetően a kovácsoltvas világi feladatai is egyre sokré­ tűbbé váltak. Angliában építészeti formákat. oltár.

6. Landesmuseum. Készült 1570-ben (Niederösterr. Bécs) 108 . ábra.9. Reneszánsz kútház.

ábra. Páviai Certosa-székesegyház szentélyrácsa Forrás: Az iparművészet könyve. 1912^2002) Készü^mT 109 .^m 6-10.

így nincs szükség hosszú vaspántokra vagy deszkavasalásokra.5 m magas. Ezt példázza a páviai Certosa szentélyrácsa (6. A vasrácsokat gyakran bronzdíszítéssel élénkítették. a kereszteződőket átfűzik egymáson. Ezek idővel eltűntek. ábra. Sarokpántokra. rozetta. s gyerekalakok díszítik (6. sokszor egymásba fonód­ nak.11.9.10. dúsan díszített záradékrácsokat készítettek. Spanyolország­ ban a késő gótika francia hatása folyama­ tos. palmetta). szélkakasok. A zárakat és a kulcsok fejeit viszont gazdagon díszítet­ ték. 1912 (2002) A reneszánsz vasművesség alkotásai in­ kább síkszerűek. csavart vasrudakból áll. Fran­ cisco de Salamanca nevéhez fűződnek a . El­ terjedt motívum a kúpos spirál és a külön­ böző levél. Újra elterjed a csiga. Sírkeresz­ tek. A kapukhoz. melyre levele­ ket erősítenek. melyek egymáson keresztülbújtatva vala­ milyen szimmetrikus rajzolatot követnek. A Capilla Major rácsa a cuenzai székesegyházban.8. kor­ látokat. A kovácsoltvas-művességnek az épüle­ tek külső-belső díszítésében és funkcioná­ lis felszerelésében fontos szerepe volt (és van a mai napig).6. akantusz. Az egymással érintkező rudakat általában bundolással fogják egy­ be. a központi díszek lehetnek címerek. Készült 1517-ben Forrás: Az iparművészet könyve.és emberalakok. stili­ zált emberi és állati motívumok tarkítják. A szimmetria alapelv. A függőleges pálcák balluszterszerűen vannak kialakítva. kevésbé plasztikusak (6. de az olasz reneszánsz is érezteti hatá­ sát. ha­ ranglábak. kapukat. kevés az egyenes vonal. lámpatartót szereltek. színezést és aranyozást használnak. 1517ben készítette Hernardo de Arenas. A vas­ rudak elsősorban gömbvasból készülnek. 13. az átlapolás még a gótika megoldása volt. ábra). kútházak készültek még vasból (6.11. kisebb csigákban folytatódnak. stilizált állat. A palotákhoz kerítéseket.vagy oszlopábrázolás. kehely.és virágmotívum is (liliom. ábra). A szen­ télyelzáró rácsok rendkívül magasak. ábra). ábra). A cuenzai székesegyház szentélyrácsa pl. Az ajtók többnyire keret­ tel készülnek. cégérek. főként délen. keresztpán­ tokra azonban szükség volt. cégértartók. házsarkokra zászlórúdtartót.

Hans Metzger). melyre jellemző a két egy­ mással szembefordított S idom (1588. A polgárosodás expanziójával egye­ nes arányban jelennek meg a felülvilágító rácsok. melynek nagy. míg utóbbit lakatok. A francia reneszánsz létrejöttében Benvenuto Cellininek volt jelentős szere­ pe. 1912 (2002) 111 . Új tech­ nikai megoldás volt a tausírozás és a mara­ tás. A pozsonyi és a kassai dóm szentség­ házajtói jellemzik.és emberábrázolás a csigák végeire szerelt motívumokat illetően. A németeknél él legtovább a középkori formavilág.13. A müncheni Szent Mihály-templom kápolnarácsa. ábra. A müncheni Szent-Mihály-temp­ lom kápolnarácsán is hangsúlyos az S ala­ kú csiga. lunetta-. és az egész mű vertikálisan 3-4 különböző kompozícióra tagolódik (6. kandelábereket nagy részletgazdagsággal dolgozták ki. század végéről. a gótika tulajdonképpen a 15. kerek koszorújá­ bólcsigás díszű karok ágaznak ki.12. Augsburgban azUlrich-templomban található a Fuggerek sírjának rácsa. kisebb tárgyak díszítésére használták.12. Magyarországon a reneszánsz motívu­ mai százados fáziskéséssel jelennek meg. A 16.salamancai székesegyház mérsékelten dí­ szített monumentális vasrácsai (15181533). a reneszánsz egyedi változata­ it lehet itt megtalálni. zárak. A sarokpántok kevésbé díszítettek. ilyen a münsteri városháza csillárja a 16. század hozza meg az áttörést hazánkban. és hogy mennyire ragaszkodtak még a középkori hagyo­ mányhoz [1]. A csillárokat. melyekről fiókcsigák futnak tova. A vasrácsok ornamentikájára Péter Flötner arabeszkjei és a kalligráfusok voltak hatással. mikor a kapuk pálca­ végződéseit laposra kezdik kovácsolni. Készült 1528-ban Forrás: Az iparművészet könyve. sziluettképek. A csigákat volutaszerűen alakítják ki. gyakori az állat. melyek gyakran ún. óira) (1528). a zárakkal és kulcslyukpajzsokkal ellentét­ ben.és szegélyrá­ csok. előbbi főleg a fegyverkovácsok kedvelt eljárása. milyen gazdag geomet­ riai változatosságra törekedtek a mesterek a díszítőművészetben. században te­ tőzik. gömbvasat használnak. 6. ablakrácsok (6. ábra). szemöldök.

nem egyik pillanatról a másikra. század) Hogy nyilvánvalóvá tegyük a paradigmaváltást. Szentkirályi Zoltánt idézzük: „A reneszánsz eszménye az arányok harmonikus rendjébe fogott. század elején. egyetlen nézőpont­ ból. Nem az egyensúly izgatja. ábra. század második felében és a 17. 'befejezett' forma. cselekvő erők egyensúlyozása: a befejezett állapot helyett a befe­ jezés még nyílt lehetőségeit kínáló folyamat" [21]. egyszerre teljes egészében feltáruló. A statikus állapot megnyugtató egyensúlya he­ lyett az állandó történés feszült­ ségét. talányossá teszi.13.a 16.6. Barokk és rokokó (17-18. az ala­ kulóban levőt keresi. Salzburg körzet. mindenek­ előtt a tömegével ható. hanem évtizedek alatt .3. 'teresíti' a tö­ megformát. Reneszánsz felülvilágító. Barokk levélmotívumok 112 . 6. amelyen belül önálló egységekké lehatárolt. amely a reneszánsz és a barokk között végbement . század végén 6.74. Készült a 16. A barokk épp ellenkező­ leg. egyenrangú ré­ szek társulnak egymáshoz. hanem az egymás ellenében működő. a kibontakozót. inkább megbontja.

kevésbé a szimmetriát. század A vasművességre ugyanezek az ismérvek jellemzőek. ábra. mivel tökéletes harmóniában áll az építészettel. egymás alá-fölé rendelése. de a természet racionalista vizsgálatát szem előtt tartó. a méretek növekedése. Barokk felülvilágító rács. a változatosságra törő átgondolt művészet. a mozgásra.6. Barokk korlát. De a barokk szertelensége korántsem valamiféle irracionalizmus. összefüggése. szimbolika. ábra. A térbeliségre épí­ tett feszültségkeltés és dinamizmus könnyen tetten érhető a kovácsoltvas alkotásokon is. jelképes mondanivaló.16. új. az érzelmek ábrázolása. az elevenségre. tartalmi-szellemi egységre való törekvés. század 113 . Ennek a felfogásnak az eredménye a különböző részelemek hierarchizálása.15. 6. 18. na­ gyon is rendszerezett. 18. rejtett.

A fertődi Esterházy-kastély kapuja híven tükrözi a bejárat jelentőségét [1]. vagy kehely-. ábra. A vasrácsok rúdjai főleg négyzetvasak. Néhány. vízszintes fekvésű laposvasak. Ezeket önállóan is használták (6.75. illetve G alakra formál­ va. 114 .A térbeliség plaszticitásban nyilvánult meg. A vasrácsok különböző fajtái és a vaskapuk elterjedtek voltak ebben a korban.és kertépítészet fejlődése volt. S. felülvilágítóként funkcionál. ábra). pajzs-. Az egymást keresztező rudakat egymáson átlapolták. melyek első­ ként szemünk elé táruló része a kapu és a kerítés. a barokkban használt levélváltozatot mutat a 6. A barokk kapuk hangsúlyos része a koronázó rész (szemöldökrács). végüket is levél formájú­ ra kovácsolták. mely az épület portáljában záradékrácsként. Egyik legfontosabb motívum a csiga. Fontos megoldás volt a tagozott vasból készí­ tett gyűrűs kapcsolás. Ezeknek oldalára leveleket (főmotívum az akantusz) tettek. palmettadíszítést kaptak. melyet a díszítőelemek síkból való kihajlítása által értek el. C. Ennek egyik oka a kastély.14.

17. meg akar szabadulni minden statikusságtól és szimmetriától. fonatokkal díszítették. Szentírástartó barokk állvány. és végeit kifelé hajlították.16. hiszen ezeket a mintalapokat mesterek generációi vették át és használták. taraj került. kulcsfejek rézmetszetei­ vel. csipkézett. Az akantusz továbbra is szerepel. ábra). ábra). században minden templom tete­ jére vaskeresztet helyeztek. 1740-től már rokokó stílusú min­ talapokat adtak ki. a keresztezéseket palmettákkal fedték le. ábra). Rokokó lámpatartó konzol 115 . kandelábe­ rek. A virág. és indák­ kal. gyertyatartók. ábra. lépcsőkorlátok. kottatartók.18. erkélyrácsok. Az or­ namentika hangsúlyos ebben a korban. csillárok. ábra. A mintalapok divatba kerülése pedig a 17. század 6. Lajos-stílust tükrözik kapuk. A na­ gyobb kertkapukat vasból vagy kőből készült pilaszterekkel keretezték (6.és levélmotí­ vumok megjelenése naturalisztikus.sokszor legyezőszerű díszítést kaptak. A lépcsőkorlátokra jellemző volt a ballusztert utánzó motívum.19. A17. szentírástartó állványok is nagy számban készültek (6. bordázott. A csigák hátrészére kagyló­ formaszerű.78. Ez a stílus követi legkevésbé az architektonikus formákat. századtól a formák és kompozíciós megoldások változatosságát tették le­ hetővé. ami kedvezett az or­ namentika változatos kialakításának. rácsok. de hozzájárultak egy új hagyo­ mány létrejöttéhez és megőrzéséhez is. A hengerművek elterjedése és tech­ nológiai fejlődése jobb minőségűvé tette a vaslemezt. A rokokó a barokk formák túlbur­ jánzó változata sok-sok új motívum­ mal kiegészülve. kulcs­ lyukpajzsok. 18. Dániel Marót 1712-ben Amszterdamban megjelent mintalapjai (Nouveau Livre de Serrurerie) a XIV. ún. de kialakítása nyújtottabb. a közöt­ tük lévő teret szimmetrikus kompozí­ ciókkal töltötték ki (6. A zárakat és környéküket gazda­ gon díszitették. 6. Ta­ lán az elsőként megjelent motívumgyűj­ teményt Mathurin Jousse jelentette meg 1627-ben.

Augsburg. Perspektivikus szentélyrács.6. 18.20. ábra. század 116 .

J. habár reneszánsz találmány.21. A barokk és a rokokó vezető állama Franciaország volt. ábra. perspektivikus rács népszerű volt német nyelvterületen. 1 17 . és a 17-18.19. Az ún.aub und Bandelwerk". ábra). vagy kartusdíszítés választja el őket {6. A francia mintalapok motívum­ kincse keveredett a helyi hagyományokkal. szőlőfürtös kapun2 a levél-. 1715^45 között. 1758-1761 a C vasak inkább érintik egymást mint keresztezik. A vasrudak (laposvasak) a rövidülés illúzi­ óját adják sajátos elrendezésüknek köszönhetően. Az egri volt Vármegyeháza két vaskapuja és lunettarácsa az ő nevéhez fűződik. lomb. Egyik legjelentősebb magyar kovácsmesterünk. Az ún. Magyarországon is találunk rá példát [22].és csigás indadíszek jellemzőek. Fazola (Fassola) Hen­ rik Würzburgból költözött Egerbe 1758-ban.és kartusdíszítés 2 A másikat „címeres" kapunak hívják. Hazánkban a rokokót Mária Terézia­ stílusnak nevezik. században terjed el igazán (6.6. a változat neve . Az egri volt Vármegyeháza szőlőfürtös kapuja. a német fejedelemségekben a kastélyépítészet jelentős. Készítette: Fazola Henrik.20. ábra). az akantuszleveles. virág.

babérfüzérrel díszített szaru (6.22. lépcsőkorlátok. A csiga kissé háttérbe szorult.23. akantusz és rozetta. Klasszicizmus Az antik építészeti elemek újra előtérbe kerültek. mely az épületdíszí­ tés terén a monarchikus. A négyzet. bundolással (gyűrűs kötéssel) kötik össze. Franciaországban indult útjára az új irány­ zat. 6. melynek két vége általában lefelé lóg (6. Hangsúlyt kapnak az épületeken meg­ jelenő vasmunkák. Lajos korabeli erkély korlát. A kőből készített ballusztrád utánzása nem ritka az erkélykorláto­ kon. Nevét jellegzetes babérleveles füzérdíszéről kapta. Az 1760-as években kezdődik meg a klasszicizálódás folyamata. meander ornamentika. koronázó része azonban súlyosan nehezedik a nyíló részre. Lajos-stílusként ismerjük. A csigadíszek és a szerkezet komponálása szimmetrikus. Babérfüzér elő.24. de a részletelemek ezt a rendet igyekeznek felolda­ ni. ábra). XVI. birodalmi igények stílusváltozatain halad át (6. koszorúk.21. Jellegzetes motívumai a pálmalevelek és virágfolyondárok. a pálcákat sok esetben kör alakú formák­ kal. ábra). A kisebb hasz­ nálati tárgyakat réz­ ből és öntöttvasból kezdik készíteni. a rokokó kertkapuk eleganciáját sugározza.23. felülvilágító rácsok. Nantes. könnyed hatású. század (csipkézett taraj a csigákon) örvénylő zsúfoltságát látjuk (6. Főleg a korlátok hosszúkás elhelyezkedése kedvezett a klasszicista díszíté­ si elvnek. ablakrácsok. 18.6.22. kapuk. az erkélyrácsok. ábra. Impozáns.és laposvas mellett a gömbvas is 6. német és osztrák területen „copf stílusként terjedt el. ábra). 118 .és hátoldala használatos. kande­ láberek. A kapukon figurális és heraldikus elemek is helyet kaptak. a formák leegyszerűsödtek. XV. a vízszintes és függőleges tagolás kompozíciós elvvé vált. ábra). Ausztriában a bécsi Belvedere kapuja és kerítése érdemel figyelmet (1720 körül).4. ábra.

Kerti kapu. Marly-le-Roi.24. ábra. század 119 .6. 18.

Később átmeneti formák jönnek létre. római sasok és antik formák jelentek meg. Észrevehető a stilizálástól a naturális ábrázolás felé való fokozatos törekvés. átfíízést főleg gömbvasnál találunk (6. edények. megszaporodott a kovácsmesterek szá­ ma. a rozetta. A század első felére tehetőek a historizmus tisztább megjelenésű alkotásai.5. Az egyik ábrán csigadíszeket. a másikon levéldíszeket láthatunk (6. letisztultsága. a klasszicizmus is létező irányzat még ebben az időben. A fent említett széles körű stilisztikai alkalmazás a fellendülő építkezéseknek is köszönhető.28. ábra). Jungfer Gyula 1878-ban mutatta be naturalisztikus kovácsoltvas rózsáit a párizsi világkiállítá­ 4 son. század elejéig (6. század második felében. ábrák). melyek több különböző stílus sajátosságait.A hidegen domborított. és az évente megrendezett világkiál­ lítások ízlésformáló hatása kedvezett a kovácsoltvas újjászületésének. Mindehhez hoz­ zájárult a céhrendszer megszűnése is 1872-ben. Lajos-stílus egyfajta klasszicizáló barokknak nevezhető. századba. gyakran szegényes díszítése már átvezet bennünket a 19. Ezzel párhuzamosan a tiszta stílusú historizáló irány is megmarad. A gyorsaság és sokszorosíthatóság jegyében egyre jobban kiszorította a kézzel alakí­ tott alkotásokat addigi felhasználási területeiről. melynek puritánsága.25. lényege a történeti stílusok keveredése ugyanazon a tárgyon. Különböző groteszk maszkokat. szinte feldobálják a díszítőelemeket. Ami a motívumokat illeti. A csigamotívum még inkább háttérbe szorult. rozetták készültek. ritka a tűzi hegesztés. címerek. vékonyabb vaslemezekből díszítőelemek. Az átlapolás és kötegelés továbbra is használatos.27. hanem az öntöttvasgyártás is nagyipari méreteket öltött a 19. és 6. illetve azok modern változatait is magukon viselik. melynek előszelét már a romantika éreztette a közép­ kori építészet egyes megoldásainak felélesztésével és a keleti iszlám formakincs másolásával. A csigákból kiágazó indákat és kacsokat szege­ cselik. század pozitivista szemléletmódja áttevődött az építészetre. de az összes stílus érdekli. addig az empire stílusra a szögletes konstrukciók a jellemzőek. reneszánsz formára emlékez­ tetnek. Mig a XVI. amely formavilághoz a 19. Ilyen az eklektika. 3 4 A historizálásra való hajlandóság nem a század találmánya. A Napóleon idejére datálható stílusváltozat alkotásain birodalmi jelképek. Az irodalomban is a naturalizmus és a realizmus a válasz egy korábbi romantikus felfogásra. Ez. század első harma­ dában. A romantika szinte semmilyen feladatot nem adott a kovácsoltvasnak. századi mesterek fordulhattak. és a régészeti felfedezé­ sek is serkentették a történeti stílusok tanulmányozását és pontos megismerését. épületen. 6. 120 . sárkány-. ahogyan az egyes motívumok átörökítődnek és új formát kapnak. főleg a 19.26. a csigák itt sem maradnak el. A mesterek mindenfajta profilú vasat használnak. Az építészetben is észrevehető válságállapot a historizmus kialakulásához vezetett. Ez jellemző az ún. állat­ os emberfejeket használnak a rácsrészek kitöltésére vagy összekötésére. egészen a 20. A 19. a gótika és a modernebb klasszicista motívumok keveredése3. barokkos díszekkel kiegészítve. vagy a reneszánsz. Ez kiérezhető az egész eddig vizsgált időszak stílusváltozásaiból. ábra). Érdemes megfigyelni ugyanannak a formaelemnek a művészettörténeti korszakok során használt változatait. században is ez történik. ezekre a statikus szerkezetekre aggatják. és vasműves cégeket alapítottak. A barokk és a rokokó. Historizmus és eklektika Az ipari fejlődés és gépiesítés folyományaként nemcsak a kovácsmesterség technológiája fejlődhetett. sok a hidegen megmunkált díszítő­ elem. A 19. az akantusz és a különböző füzérek megmaradtak. „empire" stílusra is. vagyis az egyes korszakok elkü­ lönülve jelennek meg a műveken és épületeken.

Készítette: Jungfer Gyula. u. Budapest."«H 6. 7. Táncsics M. ábra. Ablakrács. 1913 121 .25.

ablakrácsai viszont inkább klasszicisták (6.27. de egy-egy alkotásán egységes stílust jelení­ tett meg. kapuk. nagyapja Jungfer András volt. A Nádor utcai volt Magyar Országos Bank Rt. Legfontosabb munkái Budapesten a Várkert­ bazár hármas kapuja és kerítése. h) klasszi­ cista palmetta Hazánkban az eklektikus-historizáló irányzat csak a század hetvenes éveiben terjed el. Lakatosdinasztia harmadik tagja. h) klasszicista. Csigadíszek a) román. a levelek élethű domborítása. ábra). b) gótikus. ábra). az állatfejek (itt: oroszlánfej) megformálása (6.30. Levéldíszek a) román. ajtaja reneszánsz stílusjegyeket mutat. kandeláberek. c) reneszánsz.29. illetve vasszobor fűződik a nevéhez. például a dugóhúzószerűen csava­ rodó kacsok. A kapu felső negyedében egy-egy angyalfej 122 . erkély­ korlát. a függőlegesen haladó meander. Főkapujának lunettarácsa a legdíszesebb. gazdag díszítésű csillár és berendezési tárgy.26. épületplasztika.31. d) reneszánsz. ábra. ábra). 1841-ben született Pesten. A volt királyi palota kerítése és kapuja. Vastag szemöldökíve felett középen látható koszorú s csokros kehely a késői klasszicizáló jellegre utal. az Országház vasmunkái: rácsok. g) rokokó.32. A Központi Szabó Ervin Könyvtár barokkot idéző kapuin felfedezhetjük az érett stílus minden fontosabb elemét (6. Mindegyik stílusirányzatot tanulmányozta. d)-g) barokk. ábra. Egyik legnagyobb mesterünk kétségkí­ vül Jungfer Gyula. de bizonyos részletek más stílusú Jungfer-művön is észrevehetők. ábra). i) klasszicista meander 6. f) copf babérlevél. A Dorottya utcai kapu letisztultabb lunettarácsa a csigák változatosságát mutatja (6. b)-c) gótikus. rengeteg bejárati kapu. apja Jungfer Ferenc. e) ba­ rokk. és a 20.6. század első évtizedeiben is jelen van.

Készítette: Jungfer Gyula.28. Neoreneszánsz ablakrács. 6. Berzsenyi u. Budapest. ábra. 1872 123 .6.

29. 1897 124 iff- . Készítette: Jungfer Gyula.1 6. ábra. Szabó Ervin Könyvtár bejárati kapujának részlete. Budapest.

• • • . • • • 6.30. ábra.. Dorottya u. Dorottya u. Ablakrács. Bejárati kapu felülvilágítással. Készítette: Jungfer Gyula 6. ábra.31. Budapest. Készítette: Jungfer Gyula 125 . Budapest.

(egykori Magyar Országos Bank Rt. Neobarokk korlátrészlet.6.). 1884 6. Budapest. Nádor u. Neoreneszánsz bejárati kapu részlete.33b ábra. Készítette: Jungfer Gyula. Budapest.32. Készítette: Jungfer Gyula 126 . ábra. Kossuth tér.

I BMW 6333 áb *-"eobarokk bejárati kapu felsőré *e. Kossuth * Készítette: Jungfer Gyula 127 . Budapest.

ábra. Báthori u. Készítette: Lepter János ábra részlete 128 .6. Budapest. 4. Klasszicizáló késő barokk kapu részlete.34.

35a ábra.6. Budapest. Váci u. Neoreneszénsz bejárati kapu és felülvilágító. 129 .

Szecessziós kapuk koronázó részletei BEN ti. kidomborodó elemek ellensúlyozzák. Sötét tónusait plasztikus.33a ábra). A Kossuth Lajos téren található kettős vaskapu magasságával kápráztat el (6. és kontrasztot jelent a közvetlenül a vasszerkezet mögé helyezett ablaktáblákról visszatükröződő fény 130 . látható.36.6. ábra.

Franciaor­ szág után Németországban. Fakapu betétrácsa. 1902 6. A századfor­ dulón a magyaros motívumok sokszor szecessziós formavilággal keverednek. William Morris. ábra). Szőlőlevelet. A szemöldökrészen megjelenő futókutya-motívum és a szimmet­ ria a klasszicizáló késő barokkot idézi (6. Belgium. lunettarácsa különálló alko­ tás a kapu portálja fölött (6. A festőcsoport 1848-ban alakult meg.6. de felfe­ dezhetők olyan kísérletek. főleg vidéken és a határon túl (6. Edward Burne-Jones az angol művészet megújítását tűzték ki célul.is. John Ruskin. Aradi vértanúk tere. elméleti. A század végére körvonalazódik egyértelműen a stílus formavilága. szuverén stílus kiala­ kulására még várni kell. az építészet és a festészet mellett az irodalomban (szimbolizmusként) is jelen­ valóvá válik.36. páva­ vagy egyéb madármotívumokat. tulipán-.37. Walter Crane pedig az iparművészet igényessé tételén. ábra). Magyarorszá­ gon elég sok ilyen emlék ismere­ tes. A lunettarácsán megjelenő floreális-leveles indák szecessziós hatásról árulkodnak. a folklórból átvett ornamenti­ kát alkalmaznak.33b ábra). Készítette: Fekete Pál.34. vaskapuján reneszánsz szerkesztés és anyaghasználat lát­ ható.35a6. számú ház kapujának mestere Lepter Já­ nos. Sajátos. ábra. melyek a nemzeti jelleget igyekeznek be­ csempészni a formai megoldások közé. né­ hol derékszög vagy hegyesszög szakaszolja. Tagjai: Dante Gábriel Rossetti.37. Ausztriában is csoportok alakulnak. Stílusával egyezőek a homlokzaton végighúzódó erkély­ korlátok (6. napraforgómintát alkal­ maztak (6. gyakorlati. 6. ábra). Görbülő ívei dinamikusak. 4. Szeged. Az ipar­ művészet. A Váci utca 65. A budapesti Báthori u. Belgiumban Henry van de Velde a „Les Vingt".35b ábrák). vagyis a Húszak csoportjának 131 . Szecesszió kszecessziós mozgalmak előzménye az angol preraffaeliták csoportja volt. esztétikai egységén fáradozott. Olaszországban.

mozaikok. és a már meglévő agyonis­ mételgetett kánonnal való szakítást célozta. A naturalista felfogás helyébe erős stilizálás és absztrahálás lép. Az új stílust Nyugat-Európában többnyire Art Nouveaunak vagy Modern style-nak. A levéldíszek kevésbé stilizáltak. de a kompozíció sok esetben folytatódik a festett üvegeken. életteliek. Stile floreale. erkélyrácsokon is (6. így a kovácsoltvas kapukon. mely egységes harmóniát hoz létre nemcsak a mű­ vön belül. mozgásban vannak. a kuszaság mögött gondos tervezés áll.38. Budapest. 5 Floreális stílus. ábra). Váci u. Már a nyolcvanas években megkezdődik az építészetben a történeti stílusokkal való szembefordulás. A homlokzatokat egyes esetekben freskók. „ostorcsapás" motívumot használják. a nyílászárók kereteinek és a párkányoknak az ívvezetése megjelenik a kiegészítő szerelvényeken és díszítményeken. Szecessziós erkélykorlát. és az épülethomlokzatok sajátos dekorációi. A teljes kompozíció szimmetriáját általá­ ban az sem zavarja meg. Leggyakrabban az un.6. A vonalak kecsessé és vékonnyá válnak. a falakon is. ábra). akár kívül. Németországban Jugendstil-nek. Ausztriában és Közép-Eu­ rópában szecessziónak nevezik. A szó jelentése „kivonulás". akár az épületen belül. legkiemelkedőbb egyénisége.5 stile liberty az olaszoknál.39. 11. melyek a 80-as évektől rendkívül népszerűek Nyugat-Európában.38. 132 . A szecesszió formavilágára nagy hatással volt még a régi francia gobelinművészet és a japán metszetek. utalva a rengeteg növényi. ábra. főleg virágmotívumra. végei kiszélesednek és hegyesek (6. ha az indák és folyondárok látszólag össze-vissza tekergőznek. figu­ rális épületplasztikák (erkélykonzol) díszítik.

Dondelinger 133 . Art Nouveau stílusú lépcsőkorlát. Készítette: A.6.39. Párizs. ábra.

1905 134 . Felújította: Lehoczky János. Gresham-palota.41.40. 1906. Budapest. Budapest.6. Készítette: Jungfer Gyula. ábra. ábra. Báthori u.. Szecessziós bejárati kapu részlete. 2003 6. „Pávás" kapu részlete.

Szecessziós kapu részlete. 7. 135 .6. Budapest. ábra.42. Báthori u.

ábra). vaskapuja elszakad a hagyományos virágos-indás motívumoktól.43. az Árts and Crafts. Jungfer Gyula is tudott váltani a század­ forduló után. levelei hullámzóan törnek a virágok felé (6. 42. ábra. Néha eklektikus megoldások keverednek a szecessziós alkotásokon. 6. szárnyai széttárva (6. A szecesszió jelen van a berendezési tárgyak területén is. mely gótizáló hatást mutat (6. mely nevét egy 1925-ben Párizsban megrendezett nemzetközi kiállítás után kapta. szám alatti kapu a sorozatban sajtolt margitvirágformát hordozza. Váci u. az ősi egyiptomi és azték művészet motívumkincséből (6. dekorációs sokrétűség jellemző rá a formai elemek túlzsúfolása nélkül. fejezet tárgyal részletesebben. és készített szecessziós kapukat. A Váci utca 42. Készítette: Marcel Bergue Magyarországon és főleg Budapesten nagyon sok szecessziós épület és kovácsoltvas munka található.6. sűrűn rovátkolt vasnyalábokból áll. A Honvéd utcai Bedő-ház vasko­ sabb rácsozata liánszerű. felülvilágítói 1906-ból. vaskapuja. Geometriai szigorúság. berendezési tárgyakat. Budapest. üvegből és kovácsoltvasból is. bronzból. Szecessziós kapu. ábra).6 Az Art Deco merített az Art Nouveau. jellegzetesen városi művészet. Magyar népi motívumokkal díszített rácsos kapuk.40. viszont koncepciója a népművészettel teszi rokon vonásúvá (6. 6 „Exposition Internationale des Árts Décoratifs et Industriels Modernes 136 . A Báthori utca 5. Ilyenek a mostanában felújított Gresham-palota bejárati kapui. korlátokat.43. a kubizmus. ábra. bútorokat. ábra). me­ lyeket a 7. „Art Deco" stílusú tűzhelyvédő rács.44.42. használati és dísztárgyakat készítenek rézből. az expresszionizmus.44. Az Art Deco már átvezet bennünket a modern kovácsoltvas-irányzatok felé. legfelül még egy páva szemből. ábra). ábra).41. pávák egymás felé fordított reliefjei láthatók rajta profilból. A húszas évek­ ben alakul ki az Art Deco. ilyen a Báthori utca 7.

Magyaros népi motívumok alkalmazása a kolozsvári egykori hadtestparancsnokság épü­ letének kapuján. így például a láng­ hegesztés. 1937 137 .7. de napjaink mestereinek művészi kivitelű munkái is igazolják. Az ehhez igazodó kovácsműves alkotások . hogy a gépesítés nem feltétlenül jár együtt a stílustalan tömegmunkával.a történelem során először .amely kétségkívül maradandó alkotásokat hozott létre az első világháború után nem követték újabb stílusirányzatok. amelyek a tömeggyártás jellemzői voltak. erkélykorlátok felhasználása. Napjaink kovácsmüvessége 7. Ezt a folyamatot elősegítették azok a technológiai újdonságok. hajlító. de silányabb kivitelű kovácsoltvas munkákkal. illetve az elektromos ívhegesztés bevezetése. illetve ezekből fakadó mesterségbeli megújulások. Bieber Károly munkája. Az akkori. Az építészettel összefüggő alkotások A szecesszió vasművességét . Tömeges árutermeléssé vált a függőfolyo­ sók „kovácsoltvas" korlátainak kilométerekben mérhető gyártása. és a két világháború között a korábbiaknál silányabb módon folytatni. Az építészet a szecesszió hanyatlásával nagyrészt a historizáló eklektikában egyszer már felelevenített történelmi stílusok formáit vette elő újra.1. a megújulást a 20. század elején a „Bauhaus" jelentette. Részlet. Az építészetben az új stílust. mint kovácsolt munkának. ami sokkal inkább nevezhető lakatos-. amit a kovácsoltvas-művesség szolgai módon kénytelen volt követni. rácsok. a kézműves munka 7. ábra. A bérházépítések növekedésével nem járt együtt a művészi értékű kapuk.1.legalább 50 éves késéssel jelen­ tek meg. mert az építtetők megelégedtek az olcsóbb. a daraboló-.és egyéb megmunkáló gépek és legfőképpen a 20. század második felében megjelent kovácsológépek elterjedése.

A 7.4. a csavarással ér el igen plasztikus hatást Fritz Kühn azzal a megoldással. ám munkáik egyben a maguk egyéniségéből született különféle 138 . játékossá válik (7. Ilyen mértékű leegyszerűsítés már sokak szerint a míves megmunkálás rovására megy. Ennek egyik lépcsőfoka volt a magyaros népi motívumok alkalmazá­ sa kovácsoltvas kapun (7. Az alkotáson már díszítés nem látható. melyből hasításokkal és csava­ rásokkal képezték ki az összekötő vízszintes elemeket. szépségét a kovácsolási technológia helyes alkalmazása adja. Bandi. Fritz Kühn munkája tek kimunkálásában jelennek meg az új stíluselemek (7.elsősorban Sima és Bieber .2. Először csak a részle­ 7. Sima Sándor és leg­ főképpen Bieber Károly. azo­ nos szellemű vasműves.3. Ezek a meste­ rek készítettek kiváló neobarokk. A hatvanas évek útkeresésének másik jellegzetes példája a 7. amely a kovács-iparművészetet a mo­ dern stílus keresésében világszerte jel­ lemezte. Az ismétlődő elemek uralkodása még jellemzőbb a 7. Ezeket az átkötéseket szabálytala­ nul helyezték el. amelyeket díszítőelem­ ként is alkalmazott bundolás fog össze.5. ábra rács­ tanulmányán már egyetlen munkafázissal. ábra). A jelenkor vasművességéről szóló csekély hazai irodalomból idézzük Pereházy Károly megállapításait a magyarországi törekvésekről: „Az 1960-as évektől egy maroknyi. Minden kornak megvan a maga eszménye. majd ezen elemek ismétlődésével az összkép is ritmikussá. Egy picike rózsát még rátett a mester a csomópontokra jelezve. A díszítés maga a szerkezet.6.1. hogy nem is olyan könnyű megszabadulni a díszítőelemektől. A barokk hagyományoktól évszá­ zadokon keresztül megszabadulni kép­ telen művészeti ág a 60-as évek dere­ kától a berlini (akkor keletnémet) Fritz Kühn példamutató alkotásaival elindul a modern kovács-iparművészet kiala­ kításának útján. 50x 12-es laposvas kerettel adja meg a kapu merevségét. a szerkezet puritán. ábra. A két világhá­ ború között és után is voltak kvalitásos kovács iparművészeink: így többek kö­ zött Forreider József. leegyszerűsített megoldás. Ez a kerti kapu vertikális elrendezésű laposvasakból készült. ábrán látható alkotásnál. a művészi kovácsolás új formavilágának megteremtéséért. [11]. ábra). az avult hiedelmekkel szembeszállva és a modern építészeti formáktól ösztönöz­ ve. ábra). Figyelemre méltó a rács árnyékhatása. a geometrikus elemek egymásba kapcsolódása maga a konstrukció. majd a század köze­ pétől . Fűtőtest védőrácsa. Tiringer Ferenc. neoreneszánsz. neoszecessziós és eklek­ tikus alkotásokat.út­ törői lettek annak az útkeresésnek. Schima A. a múltba hanyatlott világ nyűgös tradíciójától szabadulni igye­ kezve.jellegének eltűnésével.2. a kitöl­ tő egységek (pillangók) mindegyike teljesen átkovácsolt darab. gyümölcsöző küzdelmet folytat a vasművesség megújhodásáért. hogy a széles laposvasat a szokásosnál hosszabb ívben csavar­ ja. a művész a maga korát fejezi ki. Alkotója erős. itt maguk az elemek mint pillangórajok repülése adja a lendületet. ábrán látható [12].

Kovácsoltvas kapu. ábra.3. 1963. Fritz Kühn munkája. Berlin .Brünau 139 .7.

[ 7. mű­ veik vonalrajzai metszően tiszta. lo­ gikus világossággal érvényesülnek. Ám alkotóelemeiket csak megközelí­ tőleg lehet morfológiai határok közé szorítani. A mai törekvéseket tehát . Kerti kapu. egyértelmű azonban. Hermann munkája. század végére felnőtt vasműves nem­ zedék megértette. Kovácsoltvas kapu. Bern irányzatok értékeit is tükrözik.5. az ívek. A 20. hogy nem a barokkban látják a művészi kovácsolás abszolút stílusát. a spirál. a hajlatok. a domború és a konkáv alak­ zatok egyaránt megjelennek. az ovális. Pfalzel .Trier 7. hogy az eklektizáló formanyelv mosolyt kelt az űrhajók és a műholdak világában. 1965. ábra. ellengör­ bék. 1963. és ezek minden különbözőségük ellenére azo­ nos princípiumon nyugszanak"[13]. Napjaink­ ban ugyan még kevés a közelmúltra való rálátás. ábra. a kör. Kovácsa­ ink a régi korok formáival szakítva az új irány szolgálatába szegülnek. F.nem el­ vetve a gépi megmunkálás nyújtotta 140 . az egyenes és az ezekből alkotott szögek sora.4. a gömbszelet. ugyanis a görbék. Adolf Steines munkája. a félgömb.

a pálcáknak csak merevítő és kitöltő szerepük van. A kapuknak az épülettel harmo­ nizálni. Sok hazai és külföldi ko­ vács éppen az általa magas színvonalon kivitelezett ilyen témájú alkotásával vált ismert­ té. Kapuk Az építészettel összefüggő ko­ vácsműves alkotások közül ki­ emelt szerepe van a kapuknak és a hozzájuk tartozó kerítéseknek. alul is kétszer hat-hat laposvas elemei a központ­ ból sugarasan szétterjednek.előnyöket . Az erővonalak ilyen módon törté­ nő ábrázolását . majd folytatják útjukat a kapu aljáig. konstruktív megoldások alkalmazása. a megengedettet meghaladó függőleges és vízszintes elmozdulásokat el lehessen kerülni. A keret nélküli megoldásoknál a felület maga a teherhordó. Ezt igazolja a gellérthegyi Szikla­ kápolna ajtajának részlete (7. miközben a tengelyük körül megfordulva élükkel felénk irányulnak. a sima. erőt sugároz. hat darab kapuból egy részt mutat a kép. míves kivitele pedig a régmúlt emlékeit idézi mai megfogalmazásban. Az egyedi zárkialakítás igen hangsúlyos. ábra). támaszoknál. A fegyelmezett pálcakiosztás a hagyományok 141 . középütt kötegbe. Nagyobb méretű kapukat statikailag mére­ tezni kell.6. a vasnak a monu­ mentális prioritását hangsúlyo­ zó. ahol ismét kötegbe sűrűsödve támasztják meg a kapu felső részét függőleges csapjukon keresztül (7. ábra.az alkotó Magyarországon először alkalmazta. századok alatt alakult ki. Csavart pálcákból készült rács.8. A fölül is. A felületet egyetlen. Az irányzatnak számos követője van. ezért a pántoknál. záraknál fellépő koncent­ rált erők bevezetéséről gondoskodni kell. ameFritz Kühn munkája. az erővonalak mentén elhelyezkedő pálcák vonala alkotja a kapu szerkezetét. stílusához alkalmazkod­ ni kell. Ismert mondás. felül ívesen kialakított.9 a-b ábra). hogy az oldalirányú lengéseket.a hagyományos tűzi kovácsolással formált. Szerkezeti felépítésük év7. A konstrukció saját magát merevíti a kapu síkjában. illetve a közbenső erőket adják át a keretre. de erő­ teljes elemek kidomborítása. ez biztonságot. Ilyen konstruktív megoldás látható a 7. ábrán. hogy a lényeg a részletekben rejlik. 1967 lyet a keretes-pálcás rendszer jellemez.7. Ez esetben a teherviselést a keret végzi. művészi alkotások jellemzik. Méretük elérheti az 5-6 m-es szélességet és a 3-4 m-es magas­ ságot. a kézi munka hitelével anyagszerűen megmunkált. ahol a 3 X 2 m-es. a kovácsolási technológia alkalmazásának őszinte be­ mutatása. a művész által alkotott andráskeresztre emlé­ keztető mintával töltötte ki.mint formai kincset . A mai kapuk jellemzője az egyszerű. A pálcák a zárat körbefonják. a biztonságos zárást és esetenként a gépi működtetést biztosítani kell. A díszítések nélküli. A pántoknál a beállítási lehetősé­ get. alul lépcsősen össze­ futó.

8. Érdliget. Alsóvölgyi u. ábra.8. Készítette: Lehoczky János. 1985 7. ábra.7. A veszprémi temető főkapuja.7. Készítette: Seregi György. Bejárati kapu. 1985 142 .

szellemes megol­ dással történt. Igen mozgalmas vonalvezetésű. Eredetileg a kö­ zépkorban készültek tömör vasajtók. A budapesti Sziklakápolna kapuzata. szintén S alakú merevítőhöz egyéni. A Sziklakápolna kapuzatának részlete 143 . és ez­ zel kiemelik az ívek futását. 1991 őrzését. Pölöskei József alkotása. A díszítéseket a függőleges elemek vé­ gének zárt csigavonalban történő ko­ vácsolásával.9a ábra. 7.7. modern és neoszecessziós jegyeket hor­ dozó kapu látható a 7. A díszítést és a mere­ vítést egyaránt szolgálják azok az S alakban futó pálcák. hol keskenyednek. Tömör ajtókat akkor készítenek. ábrán. amelyek még ke­ resztmetszetükben is változnak. amely a legfiatalabb kovácsgenerációhoz tar­ tozó mester műve. azok megkomponálása a mo­ dern stílus említett jegyeit hordozza.9b ábra. illetve rusztikus gömbök­ kel történő felfogásával oldotta meg készítője.70. Kapcso­ latuk az átlóban futó. hol szélesednek. ha a betekintést teljes mértékben meg kí­ vánják akadályozni.

kerítések.12. Ennek korszerű. adja a konstrukció felépítését.7. A szerkezet külön keretet nem igényel. A felső pálcák a boltív vonalát követik.70a ábra. Családi ház bejárati kapuja. 2002 amiket a román korban főleg erősen megvasalt fából készítettek. illetve csillagelemek. (1 x 2. valamint a középső hangsúlyos tárcsák míves kivitele töri meg a tömör lemez egyhangúságát. A kezdeményezések természetesen a szecesszió formavilágából is merítenek.6 m). korlátok kialakítására.11. Egy klasszikus kovácsolási technológiával kialakított motívumra mint alapelemre épül fel a 7. Készítette: Nagy Péter. A szegecselt kötésmód is díszíti a kaput. a mai időkben is elfogadható megkomponálása látható a 7. Évek óta folyik az útkeresés a posztmodern épületekhez. főleg ilyen stílusú magán­ villákhoz illő kovácsoltvas kapuk. mert a merevséget a térbeli elemek biztosítják. Család u. Göd. ábrán lévő szentélykapu. ábrán. Állásfoglalás nélkül bemuta144 . amely íves száraival négyirányú csatlakozást tesz lehetővé. Ehhez csatlakoznak a különböző hosszúságú pálcák. Itt az átlós merevítések és azok hasított végeinek kialakítása. A kétirányú hasítással készült térbeli „csillag­ elem".

15. Az íves. ábra. A 7. ábra). a megoldáskeresés kétségtele­ nül látható jeleit. ábrán a visszatérő elemek és motívumok alkalmazása egységes kompozíciót eredményezett. Tömör acél­ ajtó. de hasonló elveken ala­ pul a 7.7.79. de szárát befelé negyed körívesre hajlított vasakkal enyhítette. hogy rátett csigavonalas vagy levélmintás neobarokk díszítőelemeket nem tartal­ maznak. és kötegeléssel 145 . valamint a 7.77.17. az a szemlélő megítélésére van bízva. A térbeli díszítőelemek sorozatos összekapcsolásával készült ugyanazon épületegyüttes térelválasztó korlátja is (7. A fentiekben többször említett modern stílusjegyek legfeljebb abban mutatkoznak meg.18. Könnyen felismerhető. ábrán látható rácsajtó egyenes pálcák sorával képzett szigorú tagoltságát L alakú. Részben ebbe a kategóriába tartozik a 7.13. virágmin­ tákban végződő vonalvezetés. hogy mindhárom utóbbi alkotás ugyanazon műhelyből került ki. és így rusztikus hatást keltenek. Hogy ez mennyiben segítette elő egy egységes stílus kialakí­ tását. ábrán tervszinten látható két. A kapu rajzolata mozgalmas.14.14. Kovács László Putu alkotása • V !\ tünk néhány ilyen megoldást.és egyszárnyú kapu és kerítés. ábrán látható kapu is.76.ábra). Ilyen látható a 7. hangsúlyozva az útkeresés. Más megfogalmazásban. A függőleges elemek szintén átkovácsoltak. Ennél a megoldásnál a készítője függőleges elemeket is belekomponált a művébe. ábrán bemutatott beépített erkélykorlát. ábrán lévő kétszárnyú kapunál. az indák egymásba fonódása szecessziós motívumokat mutat. A 7. kovácsolt térbeli elemekkel kezdte és zárta vaskos kapujának függőle­ ges alkotóit készítője (7. Hangsúlyos.

ábra. Szentélykapu.7. Pannonhalmi Főapátság bencés tanulmányi háza. 1993 146 . Seregi György alkotása.72. Budapest.

Kétszárnyú kapu. 2003 kapcsolta nemcsak a vertikális pálcákhoz.73. kerítéselem és egyszárnyú személybejárati kapu terve. különböző hosszúságú.térbeli elemek alkotják a szerkezetet. plasztikusan ábrázolja mondanivalóját. átlós .változó szélességű és vastagságú.7. 7. Készítette: Molnár Rudolf 147 .14. Készítette: Molnár Rudolf. Egy nagy testű élőlény bordáira utaló. ábra. átkovácsolt . A budapesti Természettudományi Múzeum új bejáratának kapuját mutatja a 7. Kétszárnyú kapu terve. hanem az ellentétesen elhelyezett L alakú elemekhez is. ábra. Ezt a művet nem kell magyarázni. és meggyőző erővel bontakozik ki alkotójának sok variációban jelentkező erénye. Ezzel a kontraszttal teremt változatos konfigurációt.20 a-b ábra.

ábra. Kétszárnyú bejárati kapu. Készítette: Takács István 148 . Készítette: Molnár Rudolf 7.16.fl^^ffi 7.75. ábra. Erkélykorlát.

Készítette: Lehoczky János. ábra.7. Fotó: Bujnovszky Tamás 149 . 260 x160 cm. A Hilton Szálló kapuja. Budapest. 1990.77.

^. ^SKSSU.Ül. ^ ^ . .^ .. OSI -.-.„. „ U.H..

Kaputanulmány.w 7. Készítette: Kovács József. ábra. 1980 151 .19.

A budapesti Természettudományi Múzeum kapuja.20a ábra. Készítette: Seregi György. 2004 152 .7.

27. fokozott korrózió elleni védelemmel kell ellátni. a belső téri lépcső. ha azok művészi kivitelűek. Lépcső­ korlátot ábrázol a 7.23. Előtetővel védett bejárati ajtót és hozzávezető íves lépcsőkorlátot mutat a 7. osztástávolságuk 1. illetve térelválasztó korlátain.0 m. A pálcák távolsága 150 mm-nél nagyobb nem lehet. rácsok esetében is alkalmazzák. ábra. ábra megoldásán. valamint egyetlen díszítőelem beiktatásával készítette el alkotását szerzője.harmonikus egységben jelenik meg a homlokzaton. A korlátok tartóoszlopai 0. Erkélykorlátok esetében ez az érték legfeljebb 120 mm.7. A kapuknál már említett neoszecessziós útkeresést fedezhetjük fel a 7. ábra.26. A korlátokat szilárdságilag méretezni szükséges. ábrán látható alkotás.9-1. Az ívek kialakítása neogótikus jellegük ellenére mai gondolat­ világot tükröz. Vérbeli kovácsoltvas technológiával készült és a kézi munka jegyeit egyszerűségé­ ben is jól bemutató modern ablakrácsot ábrázol a 7. fejezetben leírt. A más és más rendeltetésű szerkezet . Megkülönböztetnek az épület homlokzatán megjelenő. A 7.és beltéri korlátokat egységes stílusban jeleníti meg.22. egyszerű. rácsok A kapuknál kifejtett stílusjegyeket az alkotók a korlátok. A pálcák változó keresztmet­ szetével. Az előbbieknek az épület stílusához.28. külső elhelyezésű és a belső térben elhelyezett szerkezeteket. Középületeknél a tömegek által okozható terhelést kell figyelembe venni. Modern stílustörekvések láthatók a 7. Az egymást 153 .azonos stílusa folytán .27. ábrákon.25. ékszerei. így a kül. ábrán lévő erkélykorlátnál is. A 7. A külső térben lévő korlátokat. rácsokat az 5.20a ábra részlete Korlátok. nyugodt vonalai illenek a fehérre meszelt lépcsőházi falakhoz.24-7. Különösen a homlokzaton megjelenő alkotá­ sok lehetnek az épület díszei.0 m magasak. az utóbbiaknak a belső építészeti elképzelésekhez kell igazodniuk.5-2.20b ábra. ábra motívumait alkalmazta szerzője a 7.

csil­ lagelemek összekapcsolt sorozatából tevődik össze. 7.22. Rácsrészietet ábrázol a 7. A kötegek összefogása egyedi. szel­ lemesen megoldott elemmel történt. Térbeli szerkezete és az ebből adódó árnyékhatások adják a rácsnak az egyszerű.7.hasítással készült . amely a 7. A rács szerencsésen kombinálja a ha­ gyományos kovácsolt elemeket a mai leegyszerűsített formákkal és kivitel­ lel.21. valamint a vertikális pálcák végkiképzése a kovácsművesség ősi ha­ gyományait mutatja meg mai megfogal­ mazásban.30. de mégis plaszti­ kus rajzolatot.12. Ablakrácstanulmányt mutat a 7. mívesen megmunkált alkotás. Belső téri korlát. ábra. ábrán látható. 2003 keresztező elemek bújtatással történő kapcsolata. ábrán már ismertetett . ábra.29. Belső lépcsőkorlát. Készítette: Takács Zoltán 154 . Készítette: Szombathy Gábor.

Készítette: Seregi György. Miskolc. ábra. Kovácsoltvas előtető és lépcsőkorlát.23.7. 1998 155 .

24. Beltéri.7. vízszintes térelválasztó korlát. ábra. Készítette: Molnár Péter 156 . Készítette: Molnár József 7. Lépcsőkorlát végkialakítása. ábra.25.

Beltéri lépcsőkorlát.26.7. ábra. Készítette: Seregi György. 1997 157 .

Rácsrészlet. Mosonmagyaróvár. Ablakrács. ábra. ábra.30. Ablakrács. tanulmány. Készítette: Seregi György 7. Készítette: Seregi György 7. Készítette: Fülöp Tibor 158 . ábra.28. magánház.29.7.

2. ábra.7. Kilincs. Fülöp Tibor alkotása 7. Készítette: Seregi György. 1998 159 . Egyéb alkotások 7. Kovácsoltvas kereszt a ciszterci nővérek kismarosi monostorán.33.32. ábra.

kü­ lönféle feliratokat. A napjainkban készí­ tett kovácsoltvas bútorok 7. ipari jellegét. A kóvácsművesség év­ ezredes hagyományait ápol­ ják azok a mesterek. munka (7. megtörve a gyári munka egyhangú­ ságát. Ezek az alkotások a túldíszített barokkos megfogalmazás helyett összefogottak. ábrán látható lánc. Ilyen a „Láncszemek" c. de célszerű for­ mákká egyszerűsödnek (7.35. díszkutakat.36 a-d ábra). ábra). A fekete kovácsoltvas kereszt a fehér terméskőből készült templomtorony te­ tején erős kontrasztjával hangsúlyossá válik. ábra. A 7. ábrán látható kereszt is ezt a formavilágot testesíti meg. cégéreket. ahol a mester magyaros motívumokkal. Pillér György alkotása 160 . amelyen szinte tanulmányozni lehet a kovácsolás alapművelete­ it. külső udvari és bejárati lámpa­ testeket.33. A kilincsek egyszerű. a kan­ dallóajtók.32. szűkszavú­ ak. akik a láncokat kézi megmunká­ lással készítik el. ábrán.34. indás le­ vélfüzérekkel oldotta meg a felület kitöltését.34. ábra). anyagszerűek és lé­ nyegre törőek.37.Az építészethez kapcsoló­ dóan kovácsoltvasból ké­ szítenek kandelábereket.31-7. Kandallóajtó látható a 7. Gyertyatartó. A berendezési tárgyak között említhetők a gyer­ tyatartók (7. a kandallókészletek. Modern megfogalmazá­ sú alkotás ebben a témakör­ ben a 7.

37. 1980 \ 7.35.36. Lánc. ábra. Takács István alkotása 7. „Láncszemek". Kandallóajtó. Kovács József alkotása. ábra.asras 7. Kovács László Putu alkotása 161 .

az egyszerűség dominál (7.39. Készítette: Molnár József 7. Ki-ki ízlése. Kovácsoltvas szék. amelynél a szecessziós stílusjegyek a jel­ lemzőek és egy széket. ábra). Kovácsoltvas ágy. sokszor beton gömbvasból ké­ szülnek.'4á jgl s ' -"ifi 7 !§?!# ü B í • • » • . falikarok. Készítette: Seregi György. 7. áöra. ahol az anyagsze­ rűség. 162 . Vannak továbbá csillárok. belsőépítészeti elkép­ zelése szerint rendezheti be lakását.38. belső térelválasztó rácsok ko­ vácsoltvasból igen széles választékban. ábra. Ez utóbbiak melegmegmunká­ lás nélkül. állólámpák. ábra). 2002 közül bemutatunk egy ágyat (7. művészi és tömeggyártásra jellemző gépi kivitelben. amit már nem tekinthetünk kovácsművességnek.39.38.

Aplasztika műfaja a kovácsoltvas-művességben 7. A kovács szobra Hávard Bergland könyvében 163 .7. ábra.3.40.

ábra.41. 1997 7. 2003 164 . ábra. „Lófej". „Párduc".7. Készítette: Helfstyn. Készítette: Seregi György.42.

40. 1955 A korábbi történeti korszakokban is készítettek a mesterek szobrokat. csak néhány alkotást felvillantva bemutatjuk. Ezek művészi értékének méltatása. ábra.2 m).megteszik.44.43. Készítette: Seregi György. ábrán látható kovácsmesterről. Itt sokszor a durva kovácsolás után a vas faragásával. Pedig a kivételes képességűek . lényegre törő. Készítette: Fülöp Tibor 7. A mai kovácsok is szívesen próbára teszik adottsága­ ikat a kisplasztika területén. saját örö­ mükre és mindnyájunk csodálatára. kisplasztika (24 cm). rangsorolása nem jelen könyv szerzőinek feladata. hogy tűzi kovácsolással is lehet kifejező. „Termés" c. Nehezen képzelhető el a 7. 165 . esetenként képzőmű­ vészeti színvonalra emelkedő alkotást létrehozni. „Kezedbe tettük sorsunkat" c. ábra.7. kisplasztikái alkotá­ sokat kovácsolással. kezében a nagyka­ lapáccsal. hogy miként tudná megalkotni az alábbiakban bemutatott kisplasztikákat.ha kisebb kalapáccsal is . Itt a teljesség igénye nélkül. 1. glavírozásával finomították műveiket. vésésével. alkotás (mérete kb.

2000. Műszaki Könyvkiadó. Lübeck. 1997.44. Budapest. [4].Kedvenc témaköre ezeknek az alkotásoknak az állatfigurák ábrázolása. Műszaki Könyvkiadó. 1995. ábrán lévő „Lófej" c. 1994/1. Budapest.Terény Aladár: Kovácsológépek. Verlag J. [9] Pallai Sándor: Fémdíszmű.und Zeitschriffen-Verlag Kg. Budapest.43.H.M. Coleman. Budapest. 1982. Irodalom Seregi György — ifj... [6] irodalom felhasználásával készültek. [2] Latinak István: Kovácsolás. A „Kezedbe tettük sorsunkat"c.: Lőrinczi Zsuzsa. ábra). [12] Fritz Kühn . kisplaszti­ ka. [1] . Kastner: Schmiedehandwcrk im Barock. A rúdanyagból és lemezből kovácsolt alkotásnál a farokban végződő gerinc hullámzása kelti életre ezt a jellemző mozgást. 2002. Budapest. 1976. C. [14] Pereházy Károly: Kovács József. 1974. [4] Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás. A lemezből kovácsolt palást összefogja a szolid magabiztos­ ságot sugárzó női alakot (7. 6 B Építész Bt. Szerk. lyukasztásokkal díszített kovácsoltvas oszlopon nyugszik (7. Budapest. ESAB Kft. '[10] Orgován László: Felületvédelmi zsebkönyv. A felső figurális rész 1. Verlag KG Lübeck. [18] Pereházy Károly: Az európai kovácsoltvas-művesség története. Düsseldorf. 1979. Wimmer. Ennél a fej csontvázából és izomzatából épül fel az alkotás.41. A 4. kalapácsok. Schuler Verlagsgesellschaft mbH. 1963. Buch. [ 13] Pereházy Károly: A kovácsoltvas-művességről. Újkor) Tankönyvkiadó. 1973. [1 1] Bieber Károly: Kováesművészet. Rozsdamentes acélból készült kovácsolással a 7. ábra). Műszaki Könyvkiadó. 1967 by Verlag Stahleisen m. Táncsics Könyvkiadó.. Építészeti részletek. 1994. Ilyen a „Pár­ duc" c. 1984. 1971. Seregi György: Iparművészet 1100 fokon. 1999. München. [24] J. 1967. A „Termés" c.. művet jellegzetes kovácsolási technológiával készítette alkotója.E. [3] Lázár Antal: Munkahelyek építészete. Julier: Schmiedeeisen. [25] O. [7] Kunst der Gestaltung bei Fritz Kühn. 1975. [8] Hegesztőgépek. Linz/Donau. Gyorsjelentés Kiadó. B+V Lap. [20] Henri Fociilon: A nyugati művészet. Képzőművészeti Kiadó. Műszaki Könyvkiadó. ábra).. Budapest. 1986. amelynél a nagymacska lopakodó mozgása jól érzékelhető (7. Budapest.. 1967. [21] Szentkirályi Zoltán: Barokk (Az építészet története. AS 2000 Norskog. 2. [23] Fridolin Wolf: Kunstschiedepraxis. [\6] Ernyei Gyula: Seregi György kovács. Gittertore. Schlidler . alkotás Máriát. Budapest. L. fejezet rajzos ábrái a [2].2 m magas. Budapest. munka. Seregi György: Acél épületszerkezetek.b. Di Michiel: Gittertüren.és Könyvkiadó Kft.. [ 19] Hoppal Mihály: Sámánok. Budapest. Lelkek és jelképek. 2000. Gondolat. amelyet az élénk szem és a jellegzetesen hátravetett fül kelt életre. [6] Hávard Bergland: Kunsten á (Teknikk og tradisjon) smi. Gyldendal Norks Forlag. Körmendi Galéria.42. Budapest. Kovácsolás a mai Magyarországon. [22] Budapest. 2002. Budapest. Helikon Kiadó. A szim­ bolikus növény termését többszöri hasítással és hajlítással kialakított acél védőabroncsok védik. [5] Kurucz Imre . kiadás. 1977. [17] Pereházy Károly: Stílus és technika a kovácsoltvas-művességben. 1990. Műszaki Könyvkiadó. [\5]Dr. Műszaki Könyvkiadó. A tátott szájból szinte hallható kétségbeesett nyerítés fokozza a szemlélőjében keletkező élmény hatását. Öntödei Múzeumi Füzetek 6. Budapest. Terc Kiadó. Budapest. Magyar Iparművészet. Budapest. a „ Magyarok Nagyasszonyát" ábrá­ zolja koronával a kezében.