DR.

SEREGI GYÖRGY - KRISTÓFI ÁKOS

KOVÁCSMŰVESSÉG

FŐSZERKESZTŐ: KOVÁCS IMRE

Főszerkesztő: KOVÁCS IMRE

Szakmailag lektorálta: SEREGI GYÖRGY kovács iparművész

A fotókat készítették: JULIÉN MONCEL (6. fejezet), MILOS JÓZSEF, MOLNÁR RUDOLF (4. fejezet), SEREGI GYÖRGY, SZILÁGYI EDIT

ISSN 1587-1975 ISBN 963 513 184 4

Kiadja az Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. Felelős kiadó: dr. Hamvay Péter igazgató. Kiadóvezető: Karácsony Tiborné Kiadói szerkesztő: Ágoston Jánosné Műszaki szerkesztő: Zaffiry Kálmán Tervező-szerkesztő: Kása József Azonossági szám: 52/2003 Nyomdai munkák: Grafika-Press Rt. Budapest, 2005

Tartalomjegyzék
1. A kovácsoltvas-művesség története 2. Anyagismeret 2.1. Az acél előállítása 2.2. Kovácsolható anyagok 2.2.1. Ötvözetlen vagy szénacél 2.2.2. Ötvözött acél 2.3. Félkész termékek 2.4. Az anyagminőség meghatározása 3. A kovácsműhely kialakítása és berendezése 3.1. Követelmények, a vas megmunkálása 3.2. A kovácsműhely kialakítása 3.3. A kovácsolás hevítőberendezései 3.3.1. A kovácstűzhely 3.3.2. Üzemi kemence 3.4. Üllők, üllőbetétek, kalapácsok 3.5. Tűzifbgók 3.6. Satuk 3.7. Egyengető- és lyukasztólapok 3.8. Szabadalakító kovácsológépek 3.9. A kovácsműhely gépei 3.10. Mérőeszközök 4. Megmunkálás, gyártástechnológia 4.1. A meleganyag megmunkálása 4.1.1. Nyújtás 4.1.2. Duzzasztás, zömítés 4.1.3. Lépcsőzés, nyakalás 4.1.4. Hajlítás 4.1.5. Csavarás 4.1.6. Levágás, darabolás 4.1.7. Hasítás 4.1.8. Lyukasztás 4.1.9. Kovácshegesztés 4.1.10. Simítás, egyengetés 4.1.11. Süllyesztékes vagy ódorkovácsolás 4.1.12. Melegalakító szerszámok hőkezelése 4.2. Megmunkálás meleg és hideg állapotban 4.2.1. Faragás 4.2.2. Domborítás 4.2.3. Erezés 5 7 7 8 9 13 19 24 27 27 32 34 34 35 36 40 41 42 42 47 51 53 53 54 58 59 61 63 64 67 68 69 70 71 71 73 73 74 75

./.

3

csillárokat. berendezési tárgyak keresztek maradtak fenn az utókor számára Egy 18. ábra. fáklyatartók. A reneszánsz századaiban (14—16. rácsok. Belső barokk rács. és így egyes iskolák hatást gyakorolhattak Európa más területeire. köszönhetően az iparművészeti forradalomnak. amely során városiasodásnak és a templomépítészetnél köszönhetően . zá rak. szélkakasok ékszeresládák készültek már a 10. szentségtartók. lámpaoszlopok. az iparművészet más ágaival együtt. vasszobrok. században az eklektikus és historizáló időszakban újra támpontot nyújtottak a mestereknek. megbecsült mesterségnek számí­ tott a vasművesség. ábra. rácsok). A mintalapok formák és díszítési egységek gyűjteményei. század a barokk és rokokó idő­ 1. A század közepétől elterjedt az építészeti alkalmazásban. A 20. tűzi szerszám­ készleteket. hiszen a vas igazi diadalútját 10. kerítések.az építészet alkalmazott mű vészetévé vált. előtetők. század az öntöttvas ipari térhódításának a kora. Készült 1738-ban és elismert. de megnőtt a tisztán esztétikai funkciót hordozó alkotások száma kisplasztikák. századtól kezdte meg. Ezeknek a gépeknek a fő célja a sok szorosítás és a gyorsaság volt. Kezdetben csak a célszerű ség volt fontos (ajtóvasalások.3. polgári házak és paloták ablakai cégérek. Bécs. szaka. sőt a 19.1. de végig megmarad az építé szét szolgálatában is. Bútorok. kulcsok. A korai középkorban nem született vasművesség fejlődését lényegesen befolyá soló alkotás. emlékművek formájában. században tovább élt a vasművesség minden hagyományos területen. sol szór még ma is a kovács maga készíti őket. zász­ lótartók készültek belőle. Kovácsműhely a középkorban az ókor óta nem változtak (1.2. falikarokat. kapuk.3. könyvtartó állványokat készítettek kovácsoltvasból már a középkor óta. Korlátok. melyet a preraffaeliták szorgalmaztak. A belsőépítészet területén csillárokat.és a hasznosság céllal. A következő századok során egyn jobban kiszélesedett a kovácsoltvas felhasz nálási területe. század vé gétől.2. pontosabban a célszerűséj összefonódott a díszítő. bútorokat találunk. a mintalapok elterjedésének kora volt Johanneskapelle. Ezeket a mintalapokat aztán évtizedekig használták. később egyre inkább használtál díszítésre is. 6 . s a szecessziós mozgalmak tárgyiasítottak. A 17-18. A 19. Kutal lezárása. i mestert segítő és a vas előállításához szükse ges gépek technológiai fejlődése viszont vál tozott. ábrán. csillárok. gyertyatar­ tókat. melyek elősegítették az egyes stílusváltozatok expanzióját. századi jellegzetes barokk alkotás látható az 1. Templomokban szentélyrácsokat. térelválasztó rácsokat. század a világi alkalmazás lépett előtérbe. Szerencsére a századforduló művészete újra hangsúlyozta a vas tűzi megmunkálását és kézi kovácsolását. kandeláberek gyertyatartók. ábra).

ábra. limonit stb. amely az acél mecha­ nikai tulajdonságait módosítja. ahol a gázzárványok. hematit. Az acél lehet: . szilícium.és mangántartalmától. oxigénes konverterben történik. Az acélgyártás alapanyaga a nyersvas.1. amelyek szerkezete és a belőlük gyártott fél­ kész termék minősége legnagyobb mértékben az acél csillapításának a módjától függ. Kovácsolt darab edzése 7 . Az acélt 723 °C fölé melegítik. szennyezők összegyűlnek. hogy közöttük az össze­ függés megszűnne. A folya­ mathoz tartozik az acélötvözetek előállítása is. olvadáspontjuk 1536 °C. és ebben az eltolódott helyzetben alakja megmarad az erőhatás megszűnte után is. illetve . amelyet létrehozhatnak a szakadás vagy törés bekövetkeztéig. Az 5% alattiakat gyengén ötvözöttnek nevezik (pl. Legfontosabb hőkezelési eljárás kovácsolási szempontból az edzés. A korszerű acélgyártás ívfényes elektrokemencében. A szénen kívül az acél nélkülözhetetlen alkotóeleme a szilícium és a mangán. Az acél előállítása Azok a fémek. A folyékony acélból tuskókat öntenek. Az ötvözetlen acél a szénen kívül nem tartalmaz olyan ötvözőt. A kovácsolt elemekhez többnyire a csillapítatlan acél is megfelelő. olajban le­ hűtik. csak olyanokat. illetve felső hivatásos. Az acélok széntartalma kisebb 2%-nál. Anyagismeret 2. Legfonto­ sabb ötvözőeleme a szén (karbon).2. amelynek két szomszédos részecskéje meghatáro­ zott nagyságú külső erő hatására eltolódik egymáson anélkül. Ezt az eljárást a kézi kovácsolásnál is gyak2. kovácsolha­ tok. ezért maga a tuskó szerkezete egyenletesebb.ötvözött acél. amelyek a kikészítéshez (dezoxidáláshoz) szükségesek. így pl. így a réz. A nyersvasat az acélgyártás folyamán szabadítják meg felesleges szén-. a kéntől és a foszfortól. A csillapított acél tuskója felöntő fejben végződik. légköri korróziónak ellenálló szer­ kezeti acél).ötvözetlen vagy szénacél. valamint más szennyezőktől. Az acél hőkezelésénél az anyagot olvadáspont­ jánál alacsonyabb hőmérsékletre melegítik. hogy az acél szövet­ szerkezetét martenzitessé alakítsa. Ez szabja meg elsősorban az acélok tulajdonságait. amelyeket acélnak neveznek. Az acél tehát melegen alakítható vasötvözet. Képlékenynek azt a testet nevezik. bel­ sejében kevesebb a hiba.) kohászati úton állítanak elő. bizo­ nyos ideig azon tartják. a bronz. az alumínium és leginkább a vas legtöbb ötvözete.1. majd gyorsan vízben. A képlékenység mértéke az alakváltozás. Ilyen tulajdonsággal rendelkezik a legtöbb fém. a rézötvözetek. majd meghatározott se­ bességgel lehűtik. amelyet vasércből (magnetit. amely a szövet­ elemek közül a legkeményebb. amelyek egy adott hőmérsékletre felmelegítve képlékenyek. Célja. Az ötvözött acélnál az ötvözök összmennyisége (szén nélkül) általában 5-10% között van.

a folyáshatár pedig már alacsonyabb hőmérsékleten is szinte egyenletesen . az alakíthatóságot befolyásoló tényezők pedig a nyúlás.2. A hőmérséklet-csökkenés különösen a fajlagos ütőmunkára és az alakíthatóságra hat kedvezőtlenül (2. a megeresztés. Hőkezelési eljárás még a feszültségcsökkentés.szakítószilárdság. t 2. Ezek közül a kovácsolandó anyag kiválasztása szempontjából fontos a normalizálás. s az visszanyeri eredeti (normális) szerkezetét. a kontrakció .550 K felett hirtelen. az izotermikus hőkezelés és a kérgesítés. K c) ~g 600 ^ *s.csökkennek.1. vetemedések és repedések kísérhetik (2. % ^400 •%300 a isi 1 200 X 100 1 o to X 0 200 400 Hőmérséklet.ran használják Az edzést káros jelenségek.kontrakció. illetve hidegalakításával befolyásolható az anyagminőség.. a normalizálás. A szénacél tulajdonságainak változása a) a széntartalom hatása. kovácsolás) megváltozott anyag tulajdonságainak visszaalakítását vég­ zik el hőhatással. Főként a szén mennyiségének változtatásával.2b ábra).nyúlás.2a ábra szerint a széntartalom emelkedésével a szakítószilárdság és a folyási határ nő. Kovácsolható anyagok 2. 2. Kontrák s 5 \ / ^ sAJ s i \ \ N -- 40 30 4 273 370 470 570 670 770 870 Hőmérséklet. b) a hőmérséklet emelkedésének hatása: 1 .csökken (2. az építéssel összefüggő művészi kovácsoltvas alkotások­ hoz.ezen belül a szakítószilárdság 500. így többek között edzési feszültségek. valamint az acél meleg-.2c ábra). 4 . A hőmérséklet emelkedésével a szilárdság . a lágyítás. A felizzított anyagot szabad levegőn hagyják lehűlni. A 2.folyáshatár. a nemesítés. Ötvözetlen vagy szénacél Kovácsoltvas szerkezetekhez. Ekkor a valamilyen oknál fog­ va (pl. ábra). 3 . 2 .2.2. 70 *N •1 500 Széntartalom. tárgyakhoz az esetek nagy részében az ötvözetlen vagy szénacélt használják. ábra. a) 1000 900 200 £ 800 700 600 500 400 300 200 100 l y \ \ 90 80 70 60 50 Nyújtás.1. hengerlés. c) az acél szilárdsága és hőmérséklete közötti ^Barnásfe vnáspiros tétpiros 1 Sötét cseresznyep | Cseresznyepiros | | Világos cseresznye) | Narancssárga | Világossárga | Fehér m <o 600 800 1000 1200 1400'C W . .

3. elszakad.2%-os széntartalom alatt kovácsolható. az oxigén. A korlátlanul kovácsolható szénacél hevítési hőmérséklete 1150. A nikkel és a volfrám a kovácsolhatóságot javítja. A nagyobb hőmérséklet az egészen lágy. Az acélnak minden hőmérsékletéhez meghatározott izzási szín tartozik.2. ábra.3% széntartalomig.2 0. betét ben edzh lói heg 2. ..2. ha a foszfor. 2. mert a kristályszerkezet széttöredezik. 1.3.8% széntartalmá­ nak felel meg.. talán a szegecsacél a kivétel.3. 9 . Az alapacélra nem írnak elő olyan minőségi követelményt (pl. Gyakorlati iro­ dalmi adatok alapján [2] a széntartalom függvényében az acél kovacsolhatosaga három csoportra osztható: ..3 4. . Ilyen acél melegítésekor 1100-700 °C között ún. 1.1..8. A kovácsolási hőmér­ séklet alsó-felső határát a széntartalom függvényében a 2. mechanikai tulajdonságok A művészi kovácsolással foglalkozó szakembereknek ismerniük kell az acél alapvető fizikai tulajdonságait.5 nyersvasak öntöttvas szentartalom % 6. melyet a ko­ vácsnak ismernie kell (2. ábra). A kovácsolás legkisebb hőmérséklete 710 °C fölött van.2 acélok szerk. vöröstörés keletkezhet. 0. táblázat foglalja össze. szétvá­ lik. hőkezelés). különle­ ges felületi megjelenés).minőségi acél.alapacél vagy . mélyhúzhatóság. amely az acélgyártás során különleges gondosságot igényelne (pl. Kovácsolhatóság A vas-szén ötvözetek elméleti állapotábrája [1] szerint az acél 1. .korlátolt kovácsolhatóság 0. 1350 °C.2. táblázat). a kén.. az arzén és a réz a megen­ gedettnél nagyobb arányban van jelen az acélban.alig kovácsolhatóság 1.3 0. 0.2. 1. míg a kisebb a korlátlanul kovácsolható acél felső. 2..1.3. Ennek kapcsán az anyag izzó állapotban megreped.Az ötvözetlen acél lehet: .250 °C.6 1.67 szerszámacél edzhető feldolgozásra nem alkalmas nem hegeszthető rosszul kov.1. a 0. Anyagminőségek. acél nem edzh.7% széntartalomig. A kovácsolásnál használatos anyagok zömmel az alapacél kategóriájába sorolhatók.8% széntartalomig.2-2. az anyagot nem szabad ütni.06 2.korlátlan kovácsolhatóság 0.. táblázat mutatja be.1% széntartalomnak.06% között rosszul kovácsolható (2. A kovácsolhatóságot rontja. A széntartalomtól függő acélfajták és tulajdonságaik kovácsolható 2. Ha a kovácsolandó darab hőmérséklete 850.1. A legfontosabbakat a 2.

85 206000 78000 1450 Forráspont. szereléskor kell figyelembe venni. táblázat A szerkezeti acél fizikai tulajdonságai Jellemző Anyagsűrűség 20 °C-on. t 0 . Kovácsoláskor olvadás­ Keménység.4 0. N/mm 2 Nyírási rugalmassági modulus. táblázat Az acél izzási színei Szín Hőmérséklet. is magas értékű. Az acél hőtágulását részben a megmunká­ 1450 Brinell HB N/mm lás során.05 0. amihez azonban nagy szi­ 12x10" a .1 0.2. G.5 3 % Ni Cr-Ni Cr-V rozsdaálló 30% Ni 2. amely a függőleges tengelyen a szilárdságot (erőt). hogy kemény vagy puhább fémmel dolgozunk. értéke kifejezi. t. hogy különböző helyeken milyen az anyag hőmérséklete. Keménység. t. Az ötvözetlen szénacél. hogy az acél rugalmas. ami megfelel az egyenes szakasz iránytangensének. táblázat Az acél kovácsolási hőmérséklete a széntartalom függvényében Széntartalom.6 0. részben a beépítéskor. 1050 Brinell HB N/mm pontja alatt kell az anyagot felmelegíteni. de 58. melyből melegen hengerelt termékeket (rúd. 100 °C hőmérséklet-különbségnél méterenként 1. l/K lárdság párosul. alumíniumhoz. N/mm 2 Olvadáspont. A legnagyobb erőfelvétel alapján számítják ki a szakítószilárdságot (Rm).3 0.és idomacélt. Az erő hatására egy ponton az anyag megfolyik (folyási határ: ReH). hajlításnál.5 0.3. A hővezetési tényező ismerete az anyag melegítése közben ad segítséget. majd újabb erőfelvétel után elszakad.4. Az ábráról leol­ vasható továbbá az anyag szakadási nyúlása és rugalmassági modulusa.) az alakváltozásokra a többi fémhez képest Súrlódási tényező. A rugalmassági modulus Hővezetési tényező 10 °C-on. durvav Fe 2 2 10 .°C 1300 1200 1100 1000 900 800 700 600 550 % Világossárga Narancssárga Világos cseresznyepiros Csersznyepiros Sötét cseresznyepiros Sötétpiros Barnáspiros Bamásfekete 0. u. ábrán látható. mert meghatározza.1.°C b Átlagérték 7.2.°C 700 950 950 900 900 900 850 850 820 800 800 800 750 750 750 750 850 850 850 900 900 Fehér 2. S355JO acélnál.1 W/ím-K. horganyhoz) ke­ acél-acélon. a vízszintesen a próbapálca nyúlását mutatja.2 1.7 0. A kovácsolási hőmérséklet felső határa. X. A próbapálcán végzett szakítóvizsgálat eredménye a 2.4 1. Az acél mechanikai tulajdonságait a húzódiagramból állapítják meg.14 (pl. t °C 2500 Az acél anyagsűrűsége a fémek között Hőtágulási együttható.9 1.3 1.2 mm hosszváltozás kelet­ kezik.2 0. fúrásnál van szerepe.1 1. t/m3 Rugalmassági modulus. E. vésbé érzékeny. és a hőtágulást biz­ tosítani. p. S235JR acélnál. Az acél Brinell-keménységének a kovácsolásnál.0 1. rézhez.°C 1400 1350 1320 1290 1270 1240 1210 1170 1150 1120 1100 1080 1050 1050 1050 1050 1250 1250 1250 1280 1100 A kovácsolási hőmérséklet alsó határa. t. Pl. 0.8 0.

A technológiai tulajdonságok közül csak a hajlíthatóságra tartalmaz előírást. a JR. 11 . ami a gyakorlatban szin­ tén hegeszthető. 2) Minőségeire nincs előírt normalizált szállítási állapot. 10) A technológiai tulajdonságok közül csak az élhajíthatósag szavatolható. ábra. vagy az MSZ EN 10113:1995 szerinti i ' hegeszthető. FN) Csillapítatlan acél nem lehet. vala­ mint kovácsolt rúdacélt) készítenek. 5) Csak hosszú termékek gyárthatók. a G1-G4 a dezoxidálás módját határozza meg a L + 2. _i_ illetve 1995 óta érvényesek.lemezt. a gyártómű választása szerint.4. 150 mm fölötti átmérő vagy vastagság esetében az ütőmunka értéke 23 J. A szénacél húzódiagramja háromjegyű szám a legfeljebb 16 mm vastagságra előírt legkisebb folyáshatár értékét jelenti N/mm2-ben kifejezve (pl. 235). 3 ) Fe 310-0 Fe 235 B 4 ) Fe 235 B FU> Fe 235 B™> Fe 235 C Fe 235 D 5 ) Fe 275 B Fe 275 C Fe 275 D 5 ) Fe 275 D Fe 355 B Fe 355 C Fe355D5)6) Fe 490-2 MSZ 500:1981 hasonló1' minőségei 2 > 8 ) 9 ) A0"> A 38 A38X A38B Az MSZ 6280:1982 hasonló minőségei l 0 ) 37 B 37C7) 37D 7 ) 45 B 45C" 45D7) A 44 52C7) 52D7) A 50 Az MSZ 500:1989 és az MSZ 500:1981 szerinti acélminőségek több előírás tekintetében különböz­ nek az EN 10025 előírásaitól. FU) Csillapítatlan acél. le­ •C Uszakadós) het az MSZ EN 10025:1988 szerinti ál­ a folyás felső határa fglLjás_glsó_ határa talános felhasználású szerkezeti acél.4. 3) A technológiai tulajdonságok közül csak élhajlíthatóságra tartalmaz előírást. A díszműkovácsok zömmel az előb­ ' lefolyása' /pfn///ó«ín'l teljes nyúlás bit használják. A jelö­ lésnél az S betű az acélt. Fenti szabványok 1998. szélesacélt. finom szemcsés szerkezeti egyenes nyúlás o kontrakció acél. az ezt követő 2. Ütőmunkára nincs előírás.4. külön megállapodás alapján. az acéltermékek felhasználási igényeinek ismeretében tételes összeha­ sonlítást ajánlatos végezni... táblázat Az EN 10025 szerinti anyagminőségek összehasonlítása a korábbi magyar acélminőségekkel Az acélminőség jele AzEN 10025 anyagminőségei S185 S235JR S235JRG1 S235JRG2 S235J0 S235J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J0 S355K2G3 E295 1) Az MSZ 500:1989 hasonló 1 'minőségei 2 . Mikroötvözéssel gyártható acél. JO. 4) Csillapítás tetszőleges. abroncsacélt. J2 a szabványban előírt minőségi csoportok szerinti szállítási állapotot. táblázat segíti elő. a korábbi i nyúlós A% teljes maradó nyúlás hasonló anyagokkal történő összehason­ szakadási nyúlás lítást a 2.

035 0. táblázat Segédlet a G1-G4 kiegészítő tulaj donságjel használatához az EN 10025 tartalma alapján Jelölés Gl G2 G3 G4 FU: FN: FF: BS: QS: N: * Dezoxidálás módja FU FN FF FF Az acél típusa* BS BS QS QS Szállítási állapot Megegyezés szerint Megegyezés szerint N A gyártó választása szerint csillapítatlan acél csillapítatlan acél nem lehet teljesen csillapított acél alapacél minőségi acél normalizált.22 0.045 0. QS: minőségi acél.0116 1.24 0.045 0.040 0.18 0.17 0.50 1.5.20 0.0050 C % legfeljebb név­ leges vastagság.17 0.045 0. C legfeljebb 0.55 0. BS: alapacél.18 0.009 0.0038 1.020% összes alumíni­ umot vagy más.20% a 150 mm-nél nagyobb névleges vastagságoknál. vagy normalizáló hengerléssel készült az EN 10020 szerint 2.187) 0.40 1. A nitrogént lekötő elemet a vizsgálati bizonylat­ ban közölni kell.5.17 0.040 0.60 1.3.045 0. A 7.0553 1.035 0.6.22 0.21 0.20 0.22% a 30 mm-nél nagyobb névleges vastagságú termékeknél és a görgős hidegala­ kításra alkalmas minőségeknél a (a 7.22 1. választható előírás. táblázat Lapos és hosszú termékek vegyi összetétele az MSZ EN 10025 szerint Az acélminőség jele EN 10027-1 és EC1SS IC S185 6) S235JR6' S235JRG16' S235JRG2 S235J0 S234J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J08' S355K2G3H) E295 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) EN 10027-2 szerint 1. 25.035 0.2.009 A megadott értékek túlléphetök. amennyiben minden egyes 0.50 1.0144 1.0045 1.009 0.187' 0.035 0.18 0.0114 1. Csak legfeljebb 25 mm névleges vastagságban szállítható.17 0. szakasz szerint).20 0.2.001% N növekedés mellett az acél foszfortartalma a megengedett legnagyobb értékhez képest 0. A 100 mm-nél nagyobb névleges vastagságú idomacéloknál a karbontartalomban meg kell egyez­ ni. nitrogént lekötő elemet tartalmaz.045 0.0595 1.17 0.035 0.045 0.17 0.18 0.60 - 0.18 0.035 0.009 0.17 0.18 0.007 0.3.20" 0.40 1.3. és 7.40 1.17 0.005%-kal csökken. mm 16-ig 16tól 40-ig 40 5) felett A dezoxidáció módja tetszőleges tetszőleges FU FN FN FF FN FN FF FF FN FN FF FN Acél­ típus Mn legf.55 - - - - - 0.55 0.045 0.0143 1. «) % legf.20 0.3 szakasz szerint. % S N 2)-3.0044 1.40 1.24 0. A C legfeljebb 0.50 1.0036 1.009 0.0145 1.045 0.012%-ot.21 0.60 1.045 0. 12 . ha az acél legalább 0.045 0.040 0. A nitrogéntartalom azonban az adagelemzésben nem haladhatja meg a 0.20" 0.50 1.035 0.17 0.3.040 0.009 0. % legf.2. % P legf.17 0.035 0. Az acél N-tartalmára vonatkozó előírás nem érvényes.0035 1.040 0. BS BS BS BS QS QS BS QS QS QS BS QS QS BS 0. % Si legf.3.20 0.0037 1.24 0.045 0.187) 0.045 0.09 0.40 1.040 0.

2. Más a helyzet a rozsdamentes acélnál. tiszta környezetben.9. Ahol a hegesztések megbízhatósága fontos követelmény.2%. A széntartalom max. Ez utóbbi miatt a fellépő mechanikai és hődeformációk nagyobbak. december 1-je óta hatályon kívül helyezett) MSZ 4360:87-es szabvánnyal a 2.2.és szélesacélt. Megmunkálás szempontjából hasznos adat még a hajlíthatóságra vonatkozó előírás (2.14. Kovácsolhatóság Az LKjelű anyagok a 0. csak erre a célra használatos szerszámokkal szabad végezni. Ezeket az LK jelű anyagokat még LÉGKOR. A normalizált acél vegyi összetételét a 2.2. A rozsdamentes acélok megnevezése és összehasonlítása a régi (2000.11.15%. mint 1. mechanikai tulajdonságai. krómmal. teherviselő elemeknél). mechanikai tulajdonságok A légköri korróziónak ellenálló anyagok vegyi összetétele (MSZ EN 10155:1988) a 2. Az 13 . tömör oxidos réteg. legkisebb szakadási nyúlása. Az ötvözött vagy rozsdamentes acél kovácsolása.és idomacélt. célszerű az MSZ EN 10113:1995 szerinti hegeszthető.és finomlemezt.6-2.5. A kovácsolást rozsdamentes. így az alakítási ellenál­ lásuk is hasonló. Hegesztése külön felkészültséget igényel. Anyagminőségek. táblázatban látható. táblázat segítségével. mechanikai tulajdonságait a 2.2. rúd. Az anyag ára többszöröse az ötvözetlen acélé­ nak. Az ilyen anyagból készült elemeken szilárdan tapadó.15% alatti széntartalmuk alapján jól kovácsolhatok. 2. kovácsolt terméket és acélcsövet gyártanak. így fokozottabb az energiaszükséglet. táblázat). 2. Az európai szabványoknak megfelelő MSZ EN 10025:1998 szabvány szerinti lapos és hosszú termékek vegyi összetétele. táblázat mutatja. Mind az öt kategóriába tartozó anyag széntartalma a korlátlan kovácsolhatóságot biztosítja. A rozsdamentes (korrózióálló). vagy minősített hegesztési varratokat kell készíteni (pl. A táblázatokban öt minőségi kategória szerepel. Jelentősebb ötvözőeleme még a nikkel. Az alapanyaghoz előírt hegesztőpálcát kell használni. illetve a korróziót lényegesen lassítja. nagyobb szakértelmet kíván. A minőségi ka­ tegóriák emelkedő sorrendben a széntartalom. Ilyen anyag­ ból szabadtéri kovácsolt szobrokat is készítenek.1. Szilárdsági értékeik a szénacél megfelelő minőségi kategóriáival azonosak.10. 0. Ötvözött acél A légköri korróziónak ellenálló. ezért felhasználását csak korróziónak fokozottan kitett helyen javasolják. védőrozsda képződik.2. táblázatokban láthatók. Kovácsoláskor nagyobb erők lépnek fel. Kovácsoláshoz általában csillapítatlan (FU) acélt használnak. A megmunkálás környezetéből a felesleges hő sokkal lassabban tud eltávoz­ ni. amely az acélt védi a további korróziótól.2. abroncs.2. ötvözött acél legalább 12 tömegszázalékban tartal­ maz krómot. CORTEN vagy KORELL elnevezéssel használták régebben. finom szemcsés szerkezeti acélt választani.2. s ennek nyomán nő a helyi túlmelegedés veszélye. az acél típusa pedig: alapacél (BS). hegesztése a szénacélhoz képest nehezebb. és széntartalma kisebb. nikkellel gyengén ötvözött anyagból melegen hengerelt durva. a hidegalakításra vonatkozóan előírt legkisebb hajlítási sugarak a 2. A mechanikai tulajdonságok közül a szabvány a folyási határt és a szakadási nyúlást adja meg.2.13. táblázatban található. a szilárdság és a hajlítási sugár növekedé­ sét és a szakadási nyúlás csökkenését mutatják.12. táblázat.

Csak legalább 25 mm névleges vastagságokban szállítható.0143 1. QS: minőségi acél. Ren_ N/mm2 " ha a névleges vastagsága.0035 1. mm A legkisebb folyáshatár. lemez és szélesacél esetén keresztirányú (t) szakítópróbára vonatkoznak.0595 1.Lapos és hosszú termékek mechanikai tulajdonságai az MSZ EN 10025 szerint Az acélminőség jele A dezoxidálás módja Acél­ típus 2) 2. táblázat Szakítószilárdság.0114 1. 7.0044 1.0045 1.0116 1.0038 1.0145 1.0036 1. Rm. N/mm2 " ha a névleges vastagság.0144 1. a legalább 600 mm széles szalag.0553 1.0037 1.0050 16-ig 16 felett 40-ig 80 felett 100-ig 3-nál kisebb 3-tól 100-ig 100 felett 150-ig 150 felett 250-ig választható választható FU FN FN FF FN FN FF FF FN FN FF FN BS BS BS BS QS QS BS QS QS QS BS QS QS BS 185 235 235 235 235 235 175 225 225 225 225 225 - - - - - - 310-540 290-510 360-510 360-510 360-510 360-510 360-510 - - 215 215 215 215 215 215 215 215 215 195 195 195 185 185 185 175 175 175 340-470 340-470 340-470 340-470 320-470 340-470 340-470 320-470 340-470 340-470 320-470 275 265 255 245 235 225 215 205 430-580 410-560 400-540 380-540 355 195 345 285 335 275 325 265 315 255 295 245 285 235 275 225 510-680 490-630 470-630 450-630 490-660 470-610 450-610 440-610 A táblázatban szereplő értékek hosszirányú (I). . BS: alapacél. mm 40 felett 63-ig 63 felett 80-ig 100 felett 150-ig 150 felett 200-ig 200 felett 250-ig EN 10027-1 és EC1SS IC 10 szerint S18531 S235JR3' S235JRG131 S235JRG2 S235J0 S234J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J0 S355K2G3 E2954) 1) 2) 3) EN 10027-2 szerint 1.

0553 1.0145 1. Csak legalább 25 mm névleges vastagságokban szállítható.0144 1.0116 1. Ezeket az acélminőségeiket általában nem használják idomacélok (I.5-ig 11 9 1.Lapos és hosszú termékek legkisebb szakadási nyúlása az MSZ EN 10025 szerint Az acélminőség jele EN 10027-1 és EN 10027-2 ECISS IC 10 szerint szerint A dezoxidálás módja Acél­ csoport21 A próba­ testek helyzete1' l-ig választható választható FU FN FN FF FN FN FF FF FN FN FF FN BS BS BS BS QS QS BS QS QS QS BS QS QS BS I t 10 8 A legkisebb szakadási nyúlás ".65 Vs7 Névleges vastagság.0595 1.0037 1. QS: minőségi acél.0143 1.5 és 3-tól 3 között 40-ig 14 12 18 16 2.8. a legalább 600 mm széles szalag. mm 1 felett 1.0035 1. és szögacél) gyártására.5-ig 13 11 2.0038 1.0045 1. . táblázat L0 = 5. % L0 = 80 mm Névleges vastagság.5 felett 2-ig 12 10 2 felett 2.0036 1.0050 - - _ _ I 17 18 19 20 21 26 25 24 22 21 I t 14 15 16 17 18 22 21 20 18 17 12 14 12 10 13 15 13 11 14 16 14 12 15 17 15 13 16 18 16 14 20 22 20 18 19 21 19 17 18 20 18 16 18 18 16 15 17 17 15 14 I I t A táblázatban szereplő értékek hosszirányú (I). éU.0044 1. BS: alapacél.0114 1. mm 40 felett 63-ig 63 felett 100-ig 100 felett 150-ig 150 felett 250-ig S1853) S235JR3' S235JRG13' S235JRG2 S235J0 S234J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J0 S355K2G3 E2954) 1) 2) 3) 4) 1. lemez és szélesacél esetén keresztirányú (t) szakítópróbára vonatkoznak.

5 2.5-ig 2.5 felett 3-ig 3 felett 4-ig 4 felett 5-ig 5 felett 6-ig 6 felett 7-ig 7 felett 8-ig 8 felett 10-ig 10 felett 12-ig 12 felett 14-ig 14 felett 16-ig 16 felett 18-ig 18 felett 20-ig t 1 1.0121 1.2.0118 t A legkisebb ajánlott belső hajlítási sugár.5 3 3 5 6 6 8 8 10 10 12 12 16 16 20 20 25 25 28 28 32 36 40 40 45 1.6 1. táblázat Lapos termékek hideghajlítására vonatkozóan előírt legkisebb hajlítási sugarak az MSZ 10025 szerint Az acélminőség jele EN 100027-1 és ECISS IC 10 szerint S235JRC S235JRG1C S235JRG2C S235J 0C S235J2G3C S275JRC S275J OC S275J2G3C S275J2G4C S355J OC S355K2G3C 1) EN 10027-2 szerint 1.5 2.0142 1.0593 t 1 2.5 4 4 5 5 6 8 8 10 10 12 12 16 16 20 20 25 25 32 32 36 36 40 45 50 50 63 t 1 2 2 3 3 4 4 5 6 8 10 10 12 12 16 16 20 20 25 25 32 28 36 32 40 40 45 45 50 t: a hengerlési irányra merőlegesen 1: a hengerlési iránnyal párhuzamosan .5 felett felett 1.9. ha a névleges vastagság.0554 1.0115 1.0128 1.0141 1.6 2.0122 1.0140 1.0120 1.5-ig 2. mm-ben A hajlítás iránya" 1 1.

03 0.10 0.80 0.035 0.05 0.30 0.03 0. % Cr max.20 0.70 Vasúti alkalmazás esetén a rendeléskor meg lehet állapodni minden legfeljebb 16 mm vastagságú termék legfeljebb 0. % Mo max.001.030 0.20 0.30 0.035 0.20 1.50 0.025 0.703) 0.50 0. % % Ni max.007%-os S-tartalmában.015 0.02 0.60 1.501.8912 1.015 0.030 0. 18 választható lehetőség. Ha a réztartalom több 0.001.02 0.20 0. V max.703) 0.05 0.03 0.025 0.0488 1.80 0.05 0.35 0.18 0.8915 0.60 1.16 0.05 0. N max. Megfelelő mennyiségű N-lekötő elem jelenléte esetén a legkisebb Al-tartalom előírását nem kell alkalmazni.8905 0.025 0. % % Al összes min. akkor az Ni-tartalom a Cu-tartalomnak legalább a fele legyen.030 0.30 0.030 0.035 0.025 0.10 0.30 0.65 0.2. % S max.40 0. Si max.05 0. táblázat A normalizált hegeszthető acél vegyi összetétele az MSZ EN 10113 szerint Jel AzEN 10027-1 és az ECISS IC 10 szerint S275N S 275NL S355N S355NL S420N S420NL S460N S460NL 1) 2) 3) AzEN 10027-2 szerint C max.18 0.0562 1.030 0.8902 0.025 0.30 0.0486 1.70 0.1' % Nb max.40 0.02 0.35 0. .030 0.35%-nál. % % 1. Mn % % % P max.10.030 0.12 0.10 0.030 0.03 0. % Cu max.035 0.20 1.901.0566 1.025 0. *' Ti max.02 0.10 0.

50 P 0.2. táblázat A normalizált hegeszthető acél mechanikai tulajdonságai szobahőmérsékleten az MSZ EN 10113 szerint Mechanikai tulajdonságok" Jel Az EN 10027-1 és az ECISS IC 10 szerint S275N S275NL S355N S355NL S420N S420NL S460N S460NL 1) 2) AzEN 10027-2 szerint 1.8915 Szakítószilárdság.2-0.0566 1.8 0.5-0. 2.040 0. az S355 és az S420 minőségek esetében a 150 mm-nél vastagabb termék értékeiben rendeléskor kell megállapodni.13 Mn 0. max.60 0.11.2-0.5-0.8905 1.15-0.65Vs.3-0.15-0. mm >16 <40 >40 <63 N/mm2min >63 <80 >80 <100 >100 <150 Szakadási nyúlás2' (L 0 =5.4 0. ha a termék névleges vastagsága.0488 1.) % min.2-0.8902 1..040 0. ha a termék névleges vastagsága. 17 választható lehetőség (2. Rn.5 Mo 0.5-1.040 s Cr 0.040 0.30 Si 0.) táblázat C 0.8912 1. rész).12.040 0. A légköri korróziónak ellenálló szerkezeti acél vegyi összetétele Az acélminőség jele LK37B LK37D LK52D Vegyi összetétel.5 0.15-0.4 0.13 0. R^H.50 0.8 0.50 0.2-0.0562 1. A 3 mm-nél vékonyabb termékek esetében az L0= 80 mm eredeti jeltávolságú próbatestek vizsgálatakor az értékekben a rendeléskor kell megállapodni. <16 275 355 420 460 265 345 400 440 255 335 390 430 245 325 370 410 235 315 360 400 225 295 340 24 22 19 17 - - Az S460 minőség esetében a 100 mm feletti és az S275.3 . ill. mm <100 N/mm2 370-510 470-630 520-680 550-720 350-480 450-600 500-660 >100 <150 Felső folyáshatár.0 NI 0.13 0.% (értékhatár között.0488 1.2-0.60 1.6 Cu 0.040 0.4 0.

4305 1. szakítószilárdságuk 520. a melegen hengerelt rúdacélok közül pedig a köracélok és a négyzetacélok. Ezek méretei és fajlagos tömegük a 2. N/mm2 Szakadási nyúlás.4301 1. KV.. .800 2 2 N/mm között változik.. hogy nagy szilárdságú. MSZ EN 10088-2:2000. A5% legalább táblázat Ütővizsgálat A 180°-os hajlítóvizsgálat tüskeátméröje mm (a=próbatest vastagsága. 12 m.17.5a LK52D 490-630 23 21 -20 40 2a 3a 2. táblázatokban találhatók.J. N/mm2 Az acélminőség jele Szakítószi­ lárdság. A légköri korróziónak ellenálló szerkezeti acél mechanikai tulajdonságai Folyáshatár.4435 1. mm) A szelvényvastagság. 2. kemény anyagokról van szó. Brinell-keménységük: HB 1850. A szállítási hossz: 3....3100 N/mm .4541 1.4016 Martenzites (perlites) acélok 1. Korrózióálló acélfajták összehasonlító táblázata MSZ 4360-87 KOI K02 K03 KOll K012 K013 K033 K035TÍ K036S K037TÍ K038LC K041LC K043ELC DIN 17440/SEW 400 X6Crl3 X10Crl3 X6Crl7 X20Ö13 X30Crl3 X38Crl3 Ausztenites acélok X5CrNil8-10 X6CrNiMoTil7-12 X10CrNiS18-9 X6CrNiTil8-10 X2CrNiMol8-14 X2GNÍ19-11 X2CrNiSil8-15 1. RcH2. lega­ lább hosszirányú próbatesten +20 27 -20 hossz­ kereszt- irányú próbatesten a 1.13. . Félkész termékek Kovácsolás szempontjából legfontosabb anyagok a melegen hengerelt laposacélok.4031 X2Crl3 X30CH3 X39G-13 EN 10088 X6Crl3 X6CH7 táblázat Ferrites acélok X4CrNi 18-10 X6CrNiMoTil7-12 X8CrNiS18-9 X6CrNiTi 18-10 X2CrNiMol8-14 X2CrNil9-ll XlCrNiSil8-15 új szabvány: MSZ EN 10088-1:1988.15-2.4000 1. MSZ EN 10088-3:2000.4306 1. Ezeknek az anyagoknak & folyási határa 220.4361 Werkstoff-Nummer 1.300 N/mm2. legalább.4571 1.3.4006 1. 19 . illetve átmérő mm-ben hossz­ Kereszt- Vizs­ gálati hőmér­ séklet.4020 1. °C 16 felett 40-ig LK37B LK37D 360-490 235 16ig 35ig 355 225 16 felett 50-ig 345 35 felett 335 40 felett 215 50 felett 325 irányú próbatesten 26 24 Ütőmun­ ka. Az adatok mutat­ ják.2. .14.4128 1.

88 2. Előfordul még a rúdban szállított hatszögacél is.36 2.26 1..0 * A névleges méretek alapján 7. A gyártási hossz: 4.57 1.7 14. A klasszikus kovácsoltvas szerkezeteknél az idomacélokat csak alárendeltebb helye­ ken használták.19 14.77 8.53 3.50 6.4 11.30 3.83 3.57 1.80 0.55 0.07 16..24 4. mm 12* 14* 10* Méterenkénti tömeg.500 mm.59 7.7 17.89 10.02 4.± 5.54 8.48 9.88 2.5 17.26 1.23 6.0.18 5.2 11.14 7. I.85 8.51 2.91 7.78 0.20.91 7.75 3.20 2.40 5.85 4.18 1.6 14.01 3.36 2.16 8.Esetenként használnak a hengerelt lapos termékek közül szélesacélt.85 kg/dm3-rel számolva.30 12.8 4.0 mm.0 mm.40 0.77 1.71 5..3 12.51 1.65 1.18.95 5.98 1.79 - 1.06 7.33 17.36 2.08 4.16 8.28 7.2 - 3.56 0.65 6.. mm 10 12 14 16 18 20* 22 25* 28 30* 32 35* 40* 45* 50* 55 60* 65 70* 80* 90* 100* 110 120* 130 140 5* 0.65 6.12 2. A vastagság tűrése ± 0.75 3. valamint a 3.58 2..05 11.41 1.07 7.18 9.51 2.41 15.50 mm.14 3. kg* 16* 18* 20* 0.56 13.47 0.96 2. táblázat).65 6.88 2.59 8* Névleges vastagsá l. ezek az anyagok inkább a lakatosszerkezetekre jellemzőek.45 3.66 0. A lemezek közül a melegen hengerelt acél finomlemezt (2. Éles élű.50 6. hidegen hengerelt finomlemezt (2.47 0.10 1.71 5. szélessége 150.37 1.65 6.85 8.71 5.95 5. 2.88 1.32 4.65 6.75 3.84 0.50 6.55 2.13 1.00 2.54 8.93 4.02 5.14 3. táblázat).30 3. Méretei és méterenkénti tömege a 2.42 10. U. amelynek vas­ tagsága 6.48 9.52 3.77 4.77 4.96 2.28 6.18 1.42 10.40 mm vastag melegen hengerelt durvalemezt használják (2. a...10 5.77 4.54 8.77 4. Az idomacélok méreteit és tömegüket a gyártók kataló­ gusai tartalmazzák.59 2.3 18.14 3.08 3.07 7.14 3.28 7. T és Z szelvényű idomacélokat.2 13. Készítenek egyenlő és egyenlőtlen szárú L acélt.32 4.79 9.36 2. 20 .83 3.09 13. táblázat Melegen hengerelt laposacél méretei Névleges szélesség.1 15.64 9.50 6* 0.± 1.71 5.75 0.82 15. egyenes szálakban szállított ter­ mék.16 2.06 3.57 1.75 0. 12 m.73 1.00 1.02 5..27 4. b.4 22.0 - 1.. Járatos méretek.62 0. .40 5.0 18..8 20.5.71 5.38 1.53 3.12 6.21.70 0.52 3.32 1.02 5.15.40 4.64 9.2 11.39 4.10 5.4 19.76 1.30 3.26 1. táblázat) és a simább és szebb felületű.94 1.18 5. a szélességeké ± 3.83 3.29 15.79 10.93 4.12 6.19.3 12.41 1.69 8.20 2. táblázatban látható.99 12.04 1.52 4.04 6.89 11.0 12.42 10.64 2.24 4.07 2.36 7.59 7. .

21 1.07 8.00 12. Szelvényterület.80 4.503 0.84 6.6 88.5 15.5. ábra).83 5.54 3. Tömeg. másoknál (főleg szélesebb laposacélnál) a felületbe hen­ gerelnek díszítő alakzatokat (2. 2.5 9 10* 12* 14* 16* 18* 20* 22* 25* 28* 30* 32* 40* 45* 50* 55* 60* 65* 70* 75* 80* 90* 100* 110* 120* 140* 160* 180* * Járatos méretek 0.2.47 2. igényes ko­ vácsmunkáknál az alkalmazásuk nem ja­ vasolható.395 0.3 33. mm 6 8* 10* 12* 14* 16* 18* 20* 22* 25* 30* 35* 40* 50* 60* * r Szelvényterület.0 25.13 1.85 12.0 36.5 49.888 1.0 113 154 201 254 0.31 9.13 1. táblázat Melegen hengerelt négyzetacél méretei ^ í — Q -.85 4.9 61.6 78.00 4.6 23.445 0.617 0.3 Járatos méretek 21 .56 3.06 9. Vannak olyan különleges szelvé­ nyek is.499 0.00 2.16 7. cm 2 0.58 2.04 12.17.7 22.7 74.6 19. ún.785 1.2 50.54 2.01 2.6 28.44 1.64 1.7 39.98 3.6. hogy gépi munkáról van szó.0 30.91 7. ábra).2 26.24 4. táblázat foglalja össze. mm 6 8* 8.55 6.9 19. kg/m cm 2 d. Szabályos mintázatuk elárul­ ja. „speciálszelvényeket" is.25 9.0 Tömeg* kg/m 0.22.5 95.3 63.5 44.8 28.16.54 3.36 0.14 3.01 2.91 6. Kézi munkával kialakított.502 0. — 5 — > * Névleges oldalhossz. melyek méreteit a 2.283 0.6 15. Ezek a rúdacélok díszítő jellegű­ ek.14 3.2 34.62 12.636 0.222 0.2 16.54 2. amelyeket egyedi szerszámok­ kal ellátott domborító hengerléssel alakítanak ki.00 1.568 0.2 38.785 1. Egy részüknél a széleket mintázzák (2.283 0. a.4 18. táblázat Melegen hengerelt köracél méretei Névleges átmérő.80 4.8 121 158 200 A fentieken kívül készítenek kifeje­ zetten kovácsoltvas szerkezetekhez fej­ lesztett.96 2.

12 26.10 21.02 25.12 26.56 13.59 67.13 14.58 18.97 35.18 13.84 20.83 34.92 4.91 35.36 11.33 37.2 1.73 50.75 54.42 3000 11.37 39.52 59.39 45.38 27.5 0. mm Fajlagos tömeg* kg/m 2 3.69 28.35 22.04 50.61 23.5 1.65 75.56 42.0 1.70 16.30 11.19 42.85 28.63 30.16 49.90 18.5 2.25 18 21.56 41.96 46.40 32. a* 12 14 16 Méretenként i tömeg*.33 36.18.56 42.80 6 7.58 18.78 12.85 kg/dm3-rel számolva.67 31.83 31.17 37.78 14.98 23.52 60.07 7. táblázat Melegen hengerelt szélesacél méretei Névleges szélesség.68 39.61 23.36 78.7 0.85 kg/dm3-rel számolva.74 39.68 39.07 7.71 5. Melegen hengerelt acél finomlemez méretei Névleges vastagság.84 19.66 35.91 35.82 15.68 39. 2.95 20.49 26.49 18.13 15.30 11.25 40.66 62.63 21.84 19.78 20.40 10 1 1.19.18 26.40 32.9 1500 1600 Névleges szélesség.27 18.98 22.07 16.2.52 59.84 14. kg/m 16.8 2.93 12.54 8.35 14. mm 0.38 28.14 31.26 29.29 62.80 37.35 22.8 2.89 10.82 43.49 17.42 10.61 23.96 17.35 63.76 43.97 34.39 45.85 9. mm 900 1000 Névleges hosszúság.6 0.26 30.50 A névleges méretek alapján 7.80 65.82 70.38 28.55 25.41 21.69 56.55 25.61 24.68 11.55 24.22 48.38 27.01 8. .b 150 160 170 180 190 200 210 220 240 250 260 280 300 320 340 360 380 400 420 450 480 500 Névleges vastagság.95 9.07 15.72 22.10 50.92 15.38 56.65 20 23.75 46.86 25.10 22.70 16.21 47.05.96 47.78 20.48 8.54 37.09 33.03 33.87 53.19 14.68 19.13 1 5.17 37.40 32.42 9.13 8 9. 10.70 19.68 40.57 30.26 29.10 17.08 24.63 20.10 21.26 30.12 26.77 táblázat 750 | 800 1250 1500 - 2000 2500 2500 - - 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2500 3000 A névleges méretek alapján 7.26 29.12 26.78 12.69 28.01 16.0 2.46 52.48 28.9 1.97 35.88 21.14 32.24 52.86 25.33 17.22 47.98 23.94 70.70 45.43 26.28 7.14 31.14 53.50 6.56 13.8 0.25 13.77 32.

85 9. mm legkisebb legnagyobb /^ lemeztáblák tö nege*.71 6.22.2.2 126 157 188 251 314 1000 2000 1250 2500 1500 3000 1500 6000 2000 8000 2.0 1.6 0. mm 2000 2000 2000 Fajlagos 2 tömeg* kg/m 3.21. 23 .5 2. táblázat Hidegen hengerelt acél finomlemez méretei Névleges vastagság.98 800 2000 1500 2500 - - - - 2000 2500 3 - - * A névleges méretek alapján 7.8 1.5 94.63 21.42 14.2 1. táblázat Melegen hengerelt acél durvalemez méretei Szélesség Hosszúság Vastagság 3 5 6 8 10 12 16 20 47. táblázat Kovácsoltvas szerkezetekhez készülő „speciálszelvények" Megnevezés és alak Speciálszelvény Méret.5 0.1 78.70 19.85 kg/dm -rel szá­ molva.92 4.6 123 147 196 245 294 393 491 177 212 283 353 424 565 707 353 424 565 707 848 1130 1413 3 1005 1256 1507 2010 Speciálszelvény 2512 Speciálszelvény 14 18 14 c Speciálszelvény 21 25 40 * A névleges méretek alapján 7.85 kg/dm -rel számolva. mm 0.13 15.8 2.28 2500 2500 3000 3000 3000 7.kg 73.8 Névleges szélesség.0 2.20. mm 1000 1250 Névleges hosszúság. 2.

Gyakorlott fül a szilárdságra is jó közelítéssel következtet. ahol a mester magára van utalva. Az anyagminőség meghatározása Az acél minőségét a gyártó kémiai és mechanikai laboratóriumában határozzák meg. az acél összetevőit közelítőleg színkép­ elemzéssel (spektrálanalízissel) is meg lehet határozni. ábra. v = 6-12 mm I Profil 12 mm Profil 1A mm Profil 16 mm r.5. v = 8-16 mm i Profilszélesség 20 mm. v = 8-20 mm Profilszélesség AO mm.Profilszélesség 8 mm. Kis kovácsműhelyben. mert ekkor a mestert kovácsoláskor nem érik meglepetések. búgó hangot ad. Az acéldara­ bokat szabadon felfüggesztve kalapácsával megüti.^ — r Profil 20 mm 2. v = 6-12 mm I \ Profilszélesség AO mm. Hengerléssel kialakított díszítő szelvények 2. az kemény. v = 8-25 mm 1 Profilszélesség 16 mm. 24 .4. Anyagvásárláskor ezt minden esetben meg kell követelni. Erről a kereskedőnek műbizonylatot kell adnia. amelyik mély. Amennyiben ismeretlen anyagról van szó. -—s. amelyik vékony. az lágy acél. az acél hangjából is következtethet a minőségre. csengő hangot ad.

mangántartalmú acél. 7 . Az acélok szikraképe 1 . v = 6-12 mm Szélesség 20 mm. hosszú szikra világos cseppekkel. közepesen hosszú szikra.ön­ töttvas.szilíciumos acél. narancssárga szikra. v = 6-12 mm Szélesség 30 mm.króm-nikkel acél.*qgp . 5 . ábra. 6 .6. szénacélhoz hasonló 25 . 8 . 3 . világossárga szikrák. v = 6-12 mm I I Szélesség 50 mm. 9 .7..volfrámacél. v = 8-20 mm 2. v = 6-12 mm Szélesség 40 mm. világossárga szikrák. ábra.közepes széntartalmú acél.gyorsacél. 4 . v = 6-12 mm Szélesség 50 mm.szénszegény acél.szénben gazdag acél. sötétvörös csillagképződés. Felületi díszítéssel ellátott hengerelt szelvények 2. vörösessárga rövid szikrák. téglavörös szikra. -«# ^ ^^ I Szélesség 40 mm. a volfrámtartalom növekedésével a vörös szín sötétül. világos­ sárga szerteágazó szikrák. világossárga szikrák. 2 .

Szikrapróba alapján is következtetnek az anyagminőségre. ha tapad.Ugyancsak egyszerű vizsgálati módszer a reszelőpróba. akkor az anyag kemény.7. . Az acélt gyors fordulatú köszörűhöz szorítják. A reszelőpróbát a felületen. és a szikra színéből és alakjából gyakorlattal megállapítható a szén közelítő mennyisége. és a resze­ lő megcsúszik a vas felületén. nem az éleken kell elvégezni. akkor az anyag lágy. Ha a reszelek apró. Ez a módszer gyors. ezért a kovácsok gyakran alkalmazzák A műhely sötétebb részében végzik. ötvözött acél. egyszerű. ábra). hogy a napsütés ne zavarja meg a szikrák képét. A reszelőt azonos erővel kell nyomni. az ötvözött acélban az ötvözőanyagok fajtája és közelítő mennyi­ sége (2.

1150 °C-ra kovácstűzben vagy kemencében felmelegítik. A megmunkálás történhet sza­ badalakítással vagy odorban történő kovácsolással. században a) odorban készült elemek. bár a középkor­ ban az ismétlődő elemeknél ezt a módszert is művészien vegyí­ tették a szabadon alakított ré­ szekkel (3. b) hajlítás. A ko­ vácsmunka sablonossá válik. egyengetés..1.faragás. zömítés. . . A kovácsműhely kialakítása és berendezése 3. nyakalás. d) kovács­ hegesztés.2. éle­ zés. .lépcsőzés.hajlítás. . ábra). .1.süllyesztékes vagy ódorkovácsolás.3. készült a 15. c) hegyezes. .nyújtás. Kovácsoltvas rács. A szabadalakító kovácso­ lás a következő főbb műveletekből áll: .hasítás.simítás. . Ennek érdeké­ ben az acélt széntartalmától függően 850. e) hasítás. ha az acélt odorban kovácsol­ ják. .duzzasztás. az egyéni kvalitásokra. hegyezes.darabolás.1. ábra. . és 3. majd az üllőn kézi vagy gépi kalapáccsal a kívánt formára megmunkáják. Követelmények. A mű­ vészi kovácsolás szabadalakí­ tással történik. a művészi többletteljesít­ ményre is szükség van. hanem a formaér­ zékre. itt ugyanis nemcsak a kézi erőre és a kéz­ ügyességre. vagyis előre elkészített szer­ számba verik. 3. az acél megmunkálása A kovácsolás munkafázisait alapvetően melegmegmunká­ lással végzik.csavarás. g) bundkötés 27 . szélesítés..lyukasztás. f) nyújtás. .

ábra. f) hajlítás. készült a 15. e) hegyezes. Olasz kovácsoltvas rács. b) csavarás. g) domborított levél .2. d) bundkötés. században a) odorban készült elem. c) hasítás.3.

kö­ tegeléssel. rácsokat díszítették (lásd 3. de ma is előfordul az acél csavart díszíté­ se.. Ilyen áttöréses.ami­ kor a négyzetvas éleit vágóval behasítják. A szabadalakító kovácsolás műveleteivel a 4. Az előbbit lyukasztóval. c) hajlítás. Az acél faragásával plasz­ tikus. az utóbbit domborítókalapáccsal vég­ zik.7. fejezet rész­ letesen foglalkozik.4. amelyek a 3. cizellált felületeket képeztek ki azokon a középkori kul­ csokon. díszítéseit hegesztéssel. esetleg melegen róják be.irdalt munkának nevezik (3. ábra. 18. a hidegen készülteket általában szegecseléssel. illetve gázhegesztés). amit kilapított laposvasból ha­ sítottak ki (3. Barokk lépcsőkorlát részlete. ábra). . . bemetszik . A melegmegmunkálással készült munkák elemeit. ábra). A mai mesterek felhasználják a kovácsoltvas-munkák készíté­ sénél a modern. Az áttört munkáknál a ko­ vács alakító szerszáma a lyu­ kasztó.erezés. korszerű gépi eszközöket.hegesztés (tűzi kovácshe­ gesztés vagy elektromos. amíg használatuk nem megy a stílusú irdalt oszlop 29 . Csúcsíves peket.4.szegecselés. Gazdagabb formavilágot mutat az a barokk levélminta.4. alkalmaztak. A legegy­ szerűbb kovácsmunkát . ábra). ábrán láthatók. Rovott vagy árkolt munkánál a tárgy felszínébe a díszítményt hegyes acélszerszámmal hidegen. térbeli tárgyakat (szobrokat) hoztak létre (3. e) domborított rózsa iparművészek is gyakran visszatérnek ehhez az ízig-vé­ rig kovácsoltvas jellegű megoldáshoz (3. Idetartozik a rovott vagy árkolt és a vésett munkák technikája is. Ez természetes is mindaddig. amit lemezeknél vagy egymásba dugott elemeknél egyaránt alkalmaz. ábra. A vasművesség másik ága az acél hidegen történő megmunká­ lása.3. így jönnek létre a domborított vagy trébelt elemek (pl. bújtatással vagy csappal egyesítik. berendezéseket. rózsa). ábra).domborítás. Ilyen átbúj­ tatott elemekből készült rácso­ 3. . de a mai kovács d) zömítés. ábra). kisgé­ 3.3. készüljön az melegen vagy hidegen. b) duzzasztás. Itt az anyagot satuba fog­ ják és megcsavarják. domborítani. Régen általános volt.5.6. levél. század kat már a reneszánsz korban is a) hasított levélminta. A vékony lemezt hidegen is lehet lyukasztani. amelyekkel a melegmegmunkálással készült kovácsoltvas kapukat.

Napjaink műhelyében természetes. Ha a hozzáértő egy mun­ káról a készítő személyét nem ismeri fel. Seregi György alkotása a sarokcsiszoló. amelyet 30 . mű­ vészijellege adja. Az is nyilvánvaló. hogy a pontozás (kirnerezés) ma már csak ritkán szükséges. A hegesztéseket kézi elektromos ívhegesztéssel vagy autogénhe­ gesztéssel végzik.vagy akár az esztergagép is. hogy a durva nagyolást légkalapáccsal. amellyel darabolni.5b ábra. Kovácsoltvas polc. a szegecselést is sokszor gépi úton készítik.5a ábra részlete 3.5c ábra. A 3. a maró. a lemezeken történő alakos vágásokat lézervágóval vagy kivágóollóval végzik. A 3. a reszelő szerepét átvette 3. Sok műhelyben elkel a két-három méteres élhajlító-. A gépek működtetéséhez 220/380 V feszültségű áramforrás szükséges. Rúdelemek bújtatott csatlakozása. sőt polírozni is lehet. esetleg körfűrésszel. a darabolást autogénvágással vagy ollóval. A művészi értéket ugyanis a kézi megmunkálás egyedi. a fúrást gépi lyukasztással vagy csigafúró­ val.5a ábra.művészi érték rovására.5a ábra részlete 3. a művészi érték megkérdőjelezhető.

ábra. Lyukasztott és cizellált technikával készült középkori kulcsok 31 .6.3.

esetenként tűzi horganyzást.az egész műhely területén ki kell építeni.7. A felülvilá­ 3. Felülvilágítás esetén előnyös a Shade-tető (északi. A kovácsműhely kiala­ kítása A műhely építészeti kialakításánál ügyelni kell arra. A kovács­ tűzhelyet a műhely sötétebb részén helyezik el. illetve ahol az összeállítást végzik. a kovácsológépet. a kalapácsok. pneumatikus szerszámok használata. mind mesterséges úton. hogy a helyiség vi­ lágos és jól szellőztethető legyen mind természetes. A fe­ lületkezelésnél az egykori olajban történt égetés helyett többrétegű szórt festést. polírozó stb. a tűzifogók. A mai műhelyeket központi fűtéssel látják el. A tűzhely környé­ kére fűtőberendezést nem szükséges elhelyezni. hogy a munkapadoknál. ott se legyen 16 °C-nál magasabb a hőmérséklet. mert az zavarja az acél izzási színe­ inek a meghatározását. Ez utóbbiak cső­ vezetékét a szennyező anyagokat kibocsátó gépek (köszörű. A műhelyben az általános megvilágítás mértéke 90. Faragott állatokkal díszített háromlábú állvány gítás 3-szor. mert a kovácstűz önmaga is temperálta a helyiséget. a mesterségest elszívóventilátorokkal kell biztosítani. he­ gesztőberendezés.. A helyszíni szerelésnél elengedhetetlen szerszám az ütve fúró gép. ezért az ablakokat célszerű az északi homlokzatra tenni. A természetes szellőzést ablakokkal. Egyes esetekben az elekt­ romos működtetésű gépek mellett célszerű a sűrített levegővel mű­ ködtetett. 5-ször hatékonyabb az oldalvilágításnál. a felület előkészítésé­ re (rozsdátlanítására) többek között homokszórást vagy vegyi előkeze­ lést használnak.2. a nyeles szerszá- 32 . de az összetartozó munkafázisok elvégzéséhez szükséges berendezések. a kézi sarokcsiszoló. 3. így a tűzhely közelébe kell elhelyezni az üllőtőkét az üllővel. Egy kovácsműhelyben a fenti­ ekben körvonalazott munkákat kell elvégezni. Régen a kovácsműhelyeket nem fűtöt­ ték. a kézi fúrógép és esetenként a hor­ dozható hegesztőberendezés. amit úgy célszerű megtervezni. ábra. A műhely legyen tágas. függőleges felületű üvegezés) beépítése.) fölé is el kell vezetni. 100 lux le­ gyen. Közvetlen napsütés a kovácstűzhelyet ne érje.. gépek legyenek közel egymáshoz.

ábra. 13 .anyagtároló állvány.fúrógép.egyengetoasztal. 3 .állvány.munkaasztal.kovácsológép. 7 .légtechnika. 2 . 5 .safu.kovácstűz.forgó daru. 9 . elszívás.lyukas egyengető. 17-mobil falak.üllő. 19-fűrészgép . Kovácsműhely elrendezési vázlata 1 . 76 -tolóajtó. 11 . 14 . 4 . 12. c» a T t p TO ~ ?r T" r* KÉSZ MUNKA FELÜLETKEZELÉS 2-t* FŐS MŰHELY 1242 m!l 3.darabológép. 8 . 6 .M. 18 . 10.8. 15.összeállító bak.állványos köszörűgép.hegesztőgép.

3. 3. 2 .tűzpart. Az ablak alá vagy világos helyre célszerű tenni az acél hidegmegmunkálásához szükséges satukkal és szerszámok­ kal felszerelt munkapadot. legalább mobil. 9 . 3 x 4 m-es területet szabadon kell hagyni.széntartó. 5 . 5 . A kosár alá régebben kézi vagy lábpedálos 3. alig 6. A nyitott kovácstűzhely fő része a tüzkosár. 4 . Az összeszereléshez egy körbejárható.kovácstűz. így többek között a hegesztési helyet célszerű elkülöníteni a műhely többi részétől. a szociális blokkot (öltöző.. 6 . az üllőbetétek elhelyezésére szolgáló szerszámállványokat. Az anyagtárolást a műhely elkülönített részén.füstelszívó ernyő. erre a célra kialakított állványokon célszerű megoldani. 7 .3. [4].levegővezeték 3. hanem a környezetet. ábra. amely a régi falazott tűzhelyeket teljesen kiszorította (3. tűzmentes paravánfallal. ábra.fúvókakúp. de attól elkülönítve kell kialakítani. pormen­ tes betonpadozattal készüljön..fúvókaszabályozó és salakozókar. A ritkábban használt gépeket is hozzáférhető helyen. A tüzelőanyag-tárolást. Egy lehetséges műhelyelrendezést mutat a 3.9. lehetőleg téglafalazattal.10. A műhely magassága legalább négy méter legyen. Továbbá egy 10 N teherbírású forgódaru is igen hasznos egy kisebb kovácsmű­ helyben.hűtőbordák. ábra). 3 .légcsatorna. . 6 .8%-os.hamuretesz. 4 . Nyitott kovácstűzhely 1 . A kovácsolás hevítőberendezései 3. A munkapadok előtt indokolt keményfa padlót beépíteni. 150. A széntől. ezért hatásfoka rossz. WC) és az irodát a műhely mellett. 7 .mok. előírásokat mindenkor be kell tartani. Az előírt méretű poroltót könnyen hozzáférhető he­ lyen kell tartani.víztartály.8. A műhely éghető anyagokból nem épülhet. amelyben a szilárd tüzelőanyag ég. 9. mosdó. A műhely kialakítá­ sára vonatkozó bővebb előírások az irodalomban találhatók [3]. és a tűzvédelmi szabályokat.hűtőköpeny. Ugyan­ csak a tűzhely közelében legyen a tűzisatu és a víztároló edény. min. A kovácstűzhely A szabadkézi kovácsolásnak még ma is a legfontosabb melegítőberendezése az acélból készült kovácstűzhely.átégett szén. A műhely kb.. Ezzel izzítják fel a kisebb darabokat. A tüzkosár keresztmetszete 1 . hogy egy 500 kg tömegű tárgyat a födém méretezett tartógerendájára akasztott csigasorral fel lehes­ sen emelni. ábra. koksz­ tól származó hő nagyobb része nem a tüzelőanyag közé tett hideg acélt melegíti. 8 .1.ventilátor.tüzkosár. külön a szálanyagot és külön a lemezeket. A födémet úgy kell megtervezni. 2 . szekrényeket. a bal­ esetmentes kezelést lehetővé téve kell elhelyezni.légcsatorna 34 . 3 .300 négyzetméter alapterülettel. valamint a szálanyagok egy részét.

ma­ 3.7 2. A kovácstűzhely szerszámai PPOP00 Q P I 3. a kovácsszénlapá­ tokat. Az előbbi gázfelhasználása 3 kg/h. amelynél a belső munkatér szélessége 210 mm. Ez nagy odafigyelést és gyakorlatot kíván. hőmérséklet 1250 °C. A beszorí­ tott pamaccsal a tűz felületét locsolják. Atűztér mérete 590 x 265 mm. ennek ülése egy kör alakú nyílást ad a kúppal: ez a fúvóka. a salakkaparókat és a pamacsvasat. amelyből a tűz felületét locsolja a kovács. A kovácstűzhely-kezelés szerszámait a 3. ábrán lévő berendezésen két kovácstűzből dolgozhatnak egyszerre. A hűtővíztartály mellett van a tüzelőtartó vályú.9.12. Aramszükséglete 40 kW.6 m /h. A nyílás nagysága a kúp emelésével és süllyesztésével szabályozható (3.0 4.9 3 Pa 650 650 1000 1000 Tűztér 1 1 1-2 1-2 3. ezeket a tűztér felett elhelyezett füstelszívó ernyővel el kell vezetni min. Üzemi kemence A hagyományos kovácstűzhelyben a munkadarab hőfokát annak izzási színéről a kovács maga állapítja meg. Ezeket célszerű gáztüzelésű kemencében heví­ teni. a nyomás 20 mbar.8 kg/h.11.3.2. A kemence elektromos (digitális) hőszabályozóval rendelkezik.és salaktányér. A kosárhoz csatlakozik az öntöttvasból készült szén. Ilyen anyagok többek között a nagy szilárdságú. a beállítható max. a gáznyomás 50 mbar.borsos áron . a bronz és az alumínium. az utóbbié 4. ábra. magassága 160 mm.megvásárolhatók. másoknál az izzási színek nem jelentkeznek határozottan. A levegő vezetékén toló­ zár van. A 3. mélysége 490 mm. ábra). rozsda­ mentes acélok. Kaphatók 5 mm-es acéllemezből készült.0 m3/h. A nyitott kovácstűzhöz víztartó is tartozik. az utóbbinál a gázfogyasztás 3.10. Egyes anyagok izzításánál a kovácsolási hőmérséklet igen szűk határok között mozog. A munkadarabot 3. ezzel a levegő szabályozható. ábra mu­ tatja be: a különféle salakszurkálókat. A fogókat is ebben hűtik.1. 1000 x 800 mm méretű platnival ellátott gáztüzelésű kovácstűzhelyek is (3. 30 cm átmérőjű kéményen keresztül a szabadba.12.4 vagy 7 fúvókából lehet melegíteni.5 bar. táblázat A kovácstűzhelyhez szükséges elektroventillátorok Volt 400/3-ph 230/1-ph 400/3-ph 230/1-ph Watt 40 40 120 120 m /min 2. ábra. amely a pamacs beszorítására alkalmas köracélból készült nyél.13. a gázcsatlakozás 'A "-os vezetéken lehetséges. A tűzhely magassága 800 mm. Az előbbinél a gázfo­ 3 gyasztás 2. Ilyen mobil kemencét ábrázol a 3.3.11. ábra. a gáznyomás 1. napság . 35 . amelyeket propán-bután gázzal vagy föld­ gázzal lehet fűteni.7 5. Ezeket az egysze­ 0 rű szerszámokat régen a kovácsok maguk készítették. a gáznyomás 20 mbar. A nyitott tűz gáza és füstje az egészségre ártalmas. amelyen középen kúp van. ábra). Gáztüzelésű kovácstűzhely kg 6 6 9 9 za. Kaphatók PB-gázzal vagy földgázzal üzemelő berendezések.

mm 290 330 340 350 350 395 205 230 290 340 350 350 395 36 . mm 80 95 110 125 130 80 95 110 125 130 130 Hosszúság. amely felfogja azokat a kalapácsütéseket. billeg és nem ad megfelelő ellenerőt.1 szarv 35 kg . Acélöntvényből készül.1 szarv 100 kg .4.2 szarv szögletes szarv 35 kg . Az üllő a kalapácsütésre csengő hangot ad.1 szarv 75 kg . nincs „húzása". akkor az ütések hatására rezeg. mm 745 830 930 910 1040 1090 480 540 745 930 910 1040 1090 Magasság. amely kisebb és finomabb darabok kovácsolására alkalmas. Ha az üllő tömege kicsi.3. ame­ lyekkel a kovács a darabot alakítja. Az üllő a súlyával ellenáll a kovács kalapácsütései­ nek.2 szarv 125 kg . üllőbetétek.2 szarv 50 kg . táblázat Minőségi üllők méretei Tömeg 100 kg 125 kg 150 kg 175 kg 200 kg 250 kg üllőbetétnyílás 35 kg oldallappal oldallap 50 kg oldallappal 100 kg oldallappal 125 kg oldallappal 175 kg oldallappal 200 kg oldallappal duzzasztólap 250 kg oldallappal Sík lap szélessége. Az utóbbinál az egyik szarv hengeres.3. mely lehet négyszög vagy kör keresztmetszetű. Sík lapján egy vagy két nyílás van.2 szarv 75 kg . illetve magyar típus) vagy kétszarvú (francia típus). csak ennek révén lehetséges az acél képlékeny alakítása. Ezek fogadják be a különböző üllőbeté­ teket és a szarvasüllőt. mm 155 200 220 265 290 155 200 220 265 290 310 3. táblázat Egységesített típusú üllők méretei üllőbetétnyílás Tömeg 20 kg .2. mm 110 120 115 120 125 130 100 100 110 120 120 125 130 Hosszúság.2 szarv Sík lap szélessége. kalapácsok Az üllő a kovács ősrégi munkaasztala. mm 360 420 470 575 650 390 475 570 635 720 720 Magasság. a másik szögletes. 3.2 szarv 100 kg . lapja edzett és köszörült. Üllők. Az üllő lehet egyszarvú (német.1 szarv 20 kg .1 szarv 50 kg .

14. Olyan mélyre kell beásni a talajba. L . duzzasztólappal. hogy a rákerülő üllő lapjának a magassága a padlószint felett 700.16.vasabroncsok.. a nagyobbakat a tövében alakítják ki. a kalapácsok mérete is válto­ zó. A20.13.3. az oldallapon vagy esetleg a talp lépcsőzetén a kü­ lönféle hajlításokat végzik. magasság: 160 mm. A tőke hossza olyan le­ gyen. A gyakorlatban a 200 kg-os kétszarvú üllőn a díszműkovácsolás mun­ kafázisai elvégezhetők.5 bar-nál: 2. Az egységesített üllőtí­ pusok méretei és saját tömegük a 3.15. A kalapács alakja ősidők óta alig változott. ábra. hogy sokféle méretre hasz­ nálható legyen. ábra. A kézikalapács a kovács legfontosabb szerszáma. a nehezebb tömegű. kis keresztmetszetű elemek.duzzasztólap. teljesítmény: 36 kW.lap. A kalapács nyelének hossza 37 ... azonos legyen a talajszint alattival.14. 800 mm-re legyen (3. T . annál nagyobb a kalapács ereje. Az üllő szarva azért kúpos. A üllő erős tölgyfa rönkre. ábra). a tőkére van erősítve.Az üllő hengeres szarván végzik a munkadarab hajlítását és az előlyukasztott darab tágítását. táblázatban láthatók.8 kg/h. táblázatban. Aszerint. hogy a talajszint feletti rész kb. gáz: propán (palack).. .tölgyfa tuskó 3.. Az izzó anyagot a kovács a fogóval fogja. Minél nehezebb a kalapács és minél nagyobb az ütés sebessége. A kisebb gyűrűket a kúp végén. hogy mekkora munkadarabot kell kovácsolni és milyen nagy alakí­ tó munkát kell végezni. A sík lap élén. gáznyomás: 0. Üllő a tőkén A .5 bar.2. hőmérséklet: 1250 °C 3. és a kala­ páccsal kifejtett erővel alakítja. 3. A kalapács ékelése 3. ábra.szarv. a 75. D . mélység: 490 mm. SZ . illetve oldal­ lappal ellátottaké a 3. A tőkét melegen rásütött vasabroncsok tartják össze.250 kg-os üllőket a nagyobb keresztmetszetű darabok kovácsolására használják. felhasználás 1. max.5-2.75 kg-os üllőket vékony. ábra. Gáztüzelésű kovácske­ mence Műszaki adatok: szélesség: 210 mm. 2E2fft 'tts-.

ábra)..8 kg. Az előbbit domborításnál. nyele az alsókar hosszá­ nak megfelelően 40. Mindkét ütőfelület edzett és köszörült. és vannak üllő­ betétek.17. hogy hová kéri a se­ gédektől az erőteljes alakító ütéseket.4. nyele 60. A kalapácsfej talpa domború. c) ráverőkalapács használata 38 . A kézi kovácsolás rátét-. a kétkezi kalapács tömege 3. ha két segéd dolgozik. 100 cm (3. A kereszt­ kalapács foka a nyéllel párhuzamos. A gyár­ tott típusok a 3. táblázatban láthatók. az ebbe nyúló nyél végébe átlósan elhelyezett acéléket ütnek (5.. ábra). A ritmust a mester diktálja. Nyújtásra használják. illetve betétszerszá­ mait a 3.1 u R I) i Gömbfejű kalapács ft0 Simítókalapács 1. az utóbbit egyengetésnél alkalmazzák.7 1.4. Az üllőbetétek egyik vége 25 x 25 mmes négyszög keresztmetszetű.77. amely nyújtja az anyagot. Van­ nak un. táblázat Kovácskalapácsok típusai és méretei Tömeg..18. kg r U A j Kovácskalapács 1. és illeszkedik az 3. A fej szerszám­ acélból.2 kg tömegű.. Az előbbit a segéd használja a nagyobb erőt igénylő ala­ kításoknál.3 1. Használnak még gömbfejű és simítókalapácsot..9 2.75. legömbölyített felület.2 0. a nyél csomómentes somfából készül. és kisebb ütésekkel jelzi.5 8. Kétkezi kovácskalapácsok üllő lapján lévő nyílásba. mok alkalmazásával a 4. Megnevezésük utal az általuk elvégezhető műveletekre.vagy harántkalapács. ábra. fejezet foglalkozik. ábra foglalja össze. az utóbbira akkor van szükség. A kiegészítő szerszá­ a) ráverőkalapács..3. A kétkezi kalapács lehet ráverő.16.2.60 cm (3. b) harántkalapács.5 5. a foka keskeny. ábra).4 1. nyeles rátétszerszámok.7 u / ^ » ? ^ Ráverőkalapács 3. Ová­ lis furata a nyél irányában szűkül. . A kézikalapács 1..5 A kézi kovácskalapácsye/'Z>ó7 és nyélből áll.8 1.

Kéz/ kovácsolás rátétszerszámai a) nyeles vágó. e) nyeles ívesvágó. c) nyeles árkoló. k) nyeles lyukasztók.a! dl UJ íl rti eí m ~xbn L_J )" rU-n Í~-L—i ' r^U —\ 1 /— \ I /— vH—7— \ I—7~~^ m nj \ I / ' W ül 39 3. i) nyeles négyszögidom-verő. d) vágó üllőbetét.78. ábra. h) kerekidom-verő. j) nyeles hatszögidom-verő. b) nyeles ferdevágó. f) árkoló üllőbetét. I) kerekidom-verő üllőbetét. n) hatszögidom-verő üllőbetét . m) négyszögidom-verő üllőbetét. g) nyeles simítókalapács.

23. ha nagyobb hajlítóerőre van szükség. 3.22. a kézi megmunkáláshoz hasonlóan. táblázatban látha3.és közepes méretű kovácsdarabok egyengetésére merev. A lyukasztólapok kap­ ható mérete és állványa a 3. a felső rész karját a kovács fordítja el.6.láthatónak a pofái a satu pofáival párhuzamosan szorítanak. a medve egyenletesen gyorsuló (4.. a munkadarab alakítása. legalább 100 mm vastagságú. a b ábrán lévő a satuba mindkét irányban befogható. egyéni kvalitásától függ.7 Egyengetőés lyukasztólapok Kis. d) excenter..7 m/s) mozgással zuhan az alakítandó. A lyukasztólapok rugalmasabb alátámasztása vasalt keményfa tőkével oldható meg (3. A gép mozgó része. vagy egyszerű segédszer­ számokkal a gépi kalapács alatt végzi. táblázat Lyukasztólapok méretei ÍS? H 0 3. f) üllő 42 . b) medve. izzó munkadarabra.22. A villa karja csővel meghosszabítható. mm 305 x 305 380 x 380 510 x 510 Vastagság. Ezekkel a kovács az alakítást pusztán ügyessé­ gével és gyakorlatával. ábra. ábra. ezeket hajlításoknál használják A többféle méretű négyszögletes és kör alakú furata az ellapított anya­ gon a lyukasztást segíti elő. e) pedál.8. és erős vasasztalon nyugszik. A kisebb keresztmetszetű felhevített rudakat a c ábrán látha­ tó villapárral hajlítják. Lyukasztólap elhelyezése keményfa tőkén :H 400 x 400 tók. hajlí­ tásokhoz pedig lyukasztólapot használnak. így tulaj­ donképpen csupán a nehéz fizikai munkát takarítja meg. Szabadalakító kovácsológépek A díszműmunkákhoz a kovácsolás géptípusai kö­ zül a szabadalakító kalapácsokat használják.6. 3. Az alsó rész az üllő négyszögletes furatába helyezhető. ábra). Ezek a kalapácsok mindig gyorsan műkö­ dő ütőerővel. sima egyengetölapot (platnit).—J 3.s : Lapméret. mm 100 130 180 100 o Sjj. Az egyengetőlap mérete 1000 x 1000 * 300 mm. c) elasztikus hajtókar. 3. A lyukasztólap oldalán különféle sugarú csipkézet található. a lyukasztásokhoz. Ajax rendszerű lemezrugós kalapács a) lemezrugó. nem nyomóerővel dolgoznak.

légkalapácsok gőz vagy sűrített levegő (6. villamos egyállványos szíjterelővel Légpárnás pneumatikus kalapácsok mechanikus..7.^^^SHBUHfl 3. villamos egyállványos szelepállítással egyállványos kézi önvezérlés kézi Gőz-.8 atm) kétállványos kézi önvezérlés kézi hídállványos kézi 43 . Szabadalakító kalapácsok osztályozása hajtásuk.. szerkezetük és vezérlésük szerint Megnevezés Hajtás Szerkezet Vezérlés Elv táblázat Nyeles kalapácsok mechanikus egyállványos szíjterelővel irtó Rugós kalapácsok mechanikus.

mm Medvesúly. max. Az excentertárcsát elektromotor hajtja. Kettős működésű légkala­ pács hosszmetszete 1 . 3 .hídállványos kalapácsok. min. A nyeles kalapácsokat (pl. Az erőátvitel a hajtókar útján. A kalapács lökete az excentricitás állításával szabá­ lyozható.26. 100 30 90 20 65 150 40 110 28 70 .merev nyeles kalapácsok. táblázat tartalmazza.25. A rúdanyag méretét nyújtókovácsolás esetén a kalapács medvesúlyának függvényé­ ben a 3. vízihámorokat) a korábbi évszázadokban használták.hajtórúd. Az Ajax-kalapácsnál a rugalmas közeg a lemezrugó.c s o p o r t o s í t á s a (3.egyállványos kalapácsok.csavarrugós kalapácsok. 200 50 120 35 80 3.kétállványos kalapácsok. max. táblázat rúdanyag mérete a kalapács medvesúlyának függvényében nyújtókovácsolás esetén . ha pedig felfelé fordul. a rugós kalapácsok közül legin­ kább a még ma is alkalmazott laprugós kalapácsok (Ajax) ter­ jedtek el. ábra. 4 .23. min. 6 . 7 táblázat): 1. 1000 110 230 75 150 .léghenger 3.dugattyú. 750 95 200 65 130 . illetve az erre helyezett felhevített kovácsdarabra. Légkalapács nézeti képe A { ~~~. Az a) lemezrugóköteg egyik vé­ géhez a b) medve. gőz-. A mai modern gépek légpárnás kalapácsok. Elren­ dezése a 3. A kala­ pács az e) pedál lenyomásánál kezd működni. Munkavégzés légkalapáccsal 44 . A rúdanyag 0 /0 mérete.du­ gattyú. 2 . a másikhoz a c) elasztikus hajtókar csatlako­ zik. ábra. akkor a medve ütést mér a z ^ üllőre.ívrugós kalapácsok. Ötvözött szerkezeti 2. n y e l e s k a l a p á c s o k A szabadalakító kalapácsok A 3.alsó szabályozószelep. Ha az ex­ center lefelé fordul. rugós kalapácsok Szerkezeti acél kP acél .felső szabályozószelep.8. 300 65 140 45 90 400 75 160 50 4. ábrán látható. •Ml 6 —3 é Ék ^ 17 l 3.8. a kalapács medvéje felemelkedik. a d) excentertárcsáról történik. ^H — -j- i 3. ábra. légkalapácsokat elsősorban az iparban használják. . 5 . légpárnás kalapácsok.24.laprugós kalapácsok. légkalapácsok 100 500 80 180 55 115 . A gőz-.

. Légkalapáccsal való munkavégzés látható a 3.. Ezeket a légkalapácso­ kat lábvezérléssel látják el. a másik 3 alsó szabályozószelepnél a dugattyú alatti térbe juthat a sűrített levegő. Hátránya.. köracél megmunkálására) vagy csak alakos üllőbetétek... melyekkel hajlításokat lehet végezni (3..és lefelé mozgatja a 4 hajtórudat és az arra szerelt 5 dugattyút. Az Ajax egyszerű szerkezetű . nagy ütőerejű gépi kala­ pács.. a munkahenger felett is légritka tér keletkezik. felemelt helyzet­ ben maradjon.2.27.250 kg.. lépcsőzésre készült éles szerszámok. 1600 mm.. .nettó gépsúly: 410. Ez utóbbinál a medvebetét 45 . szélesség: 665. Alakosra kiképzett betéteket mutat a 3.géphossz: 970.szelepek.. így rugalmas befogást biztosítanak [5]. .300 kg. Ezzel lehet szabályozni az ütési energiát (nagy vagy kicsi ütés). ábrán.. lapos kiképzésű fej (medvebetét) a legtöbb munkára alkalmas. hogy a lemezrugók gyakran el­ törnek. ábra.. hogy a medve folyamatos ütéseket adjon a kovácsdarabra.és üllőbetéteket is. A sima. . ábra. A sűrített levegő a kalapács dugattyújára alulról felfelé irányuló mozgást gyakorol úgy. vágásra. A medve mozgásának szabályozása az 1 és 3 szelepekkel végezhető.50 kg.28. és a 3 szelepen keresztül a munkahenger a dugattyú alatti térbe nyomja.25. ábra).300. karbantartása egyszerű.medvesúly: 22. Ezek egyik vége fecskefark alakúra van kimunkálva.E kalapácsok percenkénti ütésszáma 200. ábra mutatja. 50 Hz.26. illetve az üllőhöz.elektromos ellátás: 380/660 V.5. Az 1 felső szabályozószelepen (körtolattyún) át a 2 dugattyú feletti levegőtérbe. A művészi szabadalakító kovácsolás részére gyártott légkalapácsok műszaki adatai az alábbiak: . . azaz a percen­ kénti ütésszámot. 1410 mm. 40 kg-os medvével a fel­ adatok nagy része elvégezhető. az ütés súlyát (leszorító ütés. Az elektromotor fel. a medve lökethossza az anyagvastagságnak megfelelően beállítható. Ennek megakadályozására a lemezrugó alá csavarrugót építenek be. du­ gattyúk nélküli -. Sűrített levegőre nincs szükség.5 kW. .. Az 5 dugattyúnak felfelé irányuló mozgásánál fordított a helyzet. A léghenger 5 dugattyúja viszont lefelé mozgáskor sűríti az alatta lévő levegőt. de leggya­ koribb a 100 kg-os medvesúlyú kalapács. így négyzetes vagy téglalap keresztmetszetű darabok kovácsolására. minek követ­ keztében a dugattyú lefelé mozog. nézeti képét a 3. A gép kiválasztásánál célszerű a medvesúlyból kiindulni. A du­ gattyú lefelé mozgásakor a felette lévő térben megritkul a levegő. nyújtásra alkalmas betétek. kemény ütés) és az ütés gyakoriságát.. .motorteljesítmény: 2. Ilyen típusú kalapács hosszmetszetét a 3.840 mm.üllősúly: 180.. hogy biztonságosan rögzíthető legyen a med­ véhez. Az egyes géptípusokhoz szállítanak különféle medve. 1200 kg. illetve íves kialakítású szer­ számok. akkor légpárnás vagy pneumatikus motoros kalapácsot kapnak. de az élek legömbölyítésével készült.. Beállítható. A medvesúly 50.230 mm. 24. és ütést mér az üllőn elhelyezett izzó munkadarabra. . . a medve lecsapódik. . vagy ehhez hasonló. Kaphatók hegyesszögű. hogy az a medvét felemeli.a medve lökethossza: 200. illetve az üllőhöz szorítva tartsa a munkadarabot. csekély súrlódási veszteséggel rendelkező. Ezek között vannak páros betétek (pl.ütésszám: 220 ütés/perc. magasság: 1230.. A sokfé­ le megoldás közül a korszerű gépeknél a felső és alsó levegővel működő kettős működésű kalapácsok terjedtek el.. és mivel a 6 léghengert csatorna köti össze a 7 munkahengerrel. Ha rugalmas közegként a medve és az ezt mozgató hajtórúd közé rugók helyett leve­ gőt használnak.

a rugók cseréjéről. Ez eset­ ben talajrezgések nem ke­ letkeznek. és erős rugók vagy ru­ galmas gumialátétek biztosítják a dinamikus hatások átvételét.légkalapács.. 4 . hanem többlet-igény­ bevételt is kap a kovácsolással kapcsola­ tos dinamikus hatásokból.29.rugó vagy gumipárna. A tökéletes alapozást a 3.amik megfelelnek az odorban tör­ ténő kovácsolásnak . Egyálh/ányos légkalapács alapozása 1 . A jó alap nem engedi a gép elmozdulását..<- 1100. 2 . ábra. a gépnek biz­ tos alátámasztást ad.vasbeton teknő. Alakos üllőbetétek 1000 mm 2200. egy tömbben készülő alapozásnál a szabadala­ kító kalapács 1 t medvesúlyára 35 t töme­ gű alap szükséges.lehorgonyzócsavarok ..27. ábra. 3 . Az alakos szerszámokkal készült ele­ meket . ábra. Az ábrán a gépalap egy vas­ beton teknőben nyug­ szik. A légkalapács alapozása nemcsak a gép saját tömegét hordja..29.a tömeggyártásnál használják.3. 1800 mm -><• 3. ezért ezek nem tartoznak a mű­ vészi kovácsolás műfajába. Altalános felhasználású medve­ es üllőbetétek sík felületű (pl. 3. és nem adja át a talaj­ nak a gép mozgásából eredő rezgéseket. 5 .2550 mm -?- -.28. Gondoskodni kell aknalejárattal vagy egyéb módon . hogy hagyományos. ábra mutatja be. Ökölszabály.törés ese­ tén . rozetta kovácsolása lemez­ ből).gépalap.

összekötő.felső kés.5 Ű 890 935 44x143x80 52x177x113 0 f+\ 67 150 o 70 80 0° D 60 70 1 1 100x50 120x70 o 7(1 70 45° <1 70x50 90x60 45°^ 1 1 I 1 1 Szerelvények vágható max.hajtókar. jelölését a vágási hossz szerint adják meg.30. amellyel rúdanyagok vá­ gását lehet elvégezni merőleges vagy ferde vágással.3. ábrán látható fiirésztárcsás darabolót. 6 . Fontos megjegyezni.32. Háromféle nagy­ ságban készítik.kisegítő. A kovácsműhely gépei A melegalakító gépeken és berendezéseken kívül .1 1.védőkar.32. Vékony lemezek vágására alkalmas hazai gyártá­ sú gép & fogasíves. ábra. 2 . ábra.75/1. hogy keskeny (50 mm alatti) szalagok vágásánál az anyagot kézi fogóval kell meg3.9. karos lemezolló 1 . akárcsak a nagyobb keresztmetszetű anya­ gok vágására alkalmas és a 3. ábrán bemutatott fűrészgép. ábrán. ha ferde síkú leszabásokra van szükség. Fogasíves.30. műszaki adatai a 3. A gép biztonságos. kiegészítő gépeket használnak. mérete cm kg BROWN 250 BROWN 250 ©o 250 300 Max.31. 7-váz 47 . Kis műhelybe a kézi működtetésű javasolható.31.2/1. Fűrészgép 3. tárcsa­ átmérő mm Motor kW Fordulat RFM Asztal Méretek Tömeg mm # 38/75 42/84 0. 3 . Ez utóbbi szintén dönthető.alsó kés. orsóval állítható befogószerkezettel ren­ delkezik. mérete 165 225x160 165 170x100 85 110 x 60 0" 225x160 165x165 45° 155x155 155x155 60" 105x60 60x60 2400 x 0. Az anyagraktárban vagy mellette célszerű elhelyezni a 3.90 x 20 mm fűrészlap mérete 3.elsősorban a hidegmegmunkálási feladatok elvégzésére . 5 . Fűrésztárcsás daraboló Műszaki adatok Géptípus Szerelvények vágható max. karos lemezolló. táblázatban láthatók.9. ábra. fogaskerék. Nézeti képe a 3.

/perc 16.3 kg 200 mm 25 mm 32 mm 36 + 60 700 W 2800 ford. A kézi ollókat stabil állványra kell lecsavarozni. A 3.34. melynél a vágási hossz 170 mm. ábra. Az olló saját tömege 108 kg.Műszaki adatok: Modell: RF-19 Fúrási teljesítmény: 28 mm Kinyúló rész: 250 mm Asztalméret: 420x470 mm Asztal-felfogófelület: 330 x 3800 mm Talplemezméretek: 330 x 360 mm Oszlopátmérő: 100 mm Szegnyeregátmérő: 55 mm Orsómenet: 120 mm Szerszámfelfogás az orsóban: MK3 Fokozat: 12 Orsófordulatszámok: 90-2150 min' Motorteljesítmény: 0. négyzetacélnál 20 mm. táblázat Fogasíves. ha csak 16 mm átmérőig kell lyukat fúrni./perc 15.34. szögacélnál 60 x 7 mm.10. Kombinált kézi olló 3. ábrán egy közepes teljesítményű oszlopos fúró­ gép nézeti képe és műszaki adatai láthatók. Sok esetben ennél kisebb gép is megfelel. Kettős köszörűgép 3. ábra. ábra.74 kW Méretek(HxSzxM):570x820x1785mm Tömeg kb.9. Oszlopos fúrógép fogni.2 kg váltóáramú motorral 200 mm 25 mm 32 mm 36 + 60 550 W 2840 ford. a vágható maximális lemezvastagság 10 mm. 3. karos lemezollók műszaki adatai Tömeg: Befoglaló méret: Vágható lemez vtg: Vágható anyagszilárdáság: Vágási hossz: Vágóélek keménysége: Vágóélek szöge: 25 kg 120x440x260 2 mm 450 N/mm2 200 mm 54 + 2 HRc 5° 30 kg 120x560x340 2 mm 450 N/mm2 300 mm 54 + 2 HRc 5° 4ÜT j | 50 kg 120x700x340 2 mm 450 N/mm2 400 mm 54 + 2 HRc 5° A kovácsműhelybe javasolható asztali és osz­ loposfúrógépekben igen nagy a választék. Kombinált lemezek és alakos szelvények vágására alkalmas kézi ollót ábrázol a 3.33.33. táblázat Köszörűgépek műszaki adatai Összehasonlító készülékjellemzők Csiszolótárcsa-átmérő: Csiszolótárcsa-szélességek: Csiszolótárcsa-furat: Szemcseméret: Teljesítményfelvétel: Névleges fordulatszám: A gép tömege: 175 mm 25 mm 32 mm 36 + 60 500 W 2840 ford. laposacélnál 90 x 14 mm.: 210 kg 3./perc 14.6 kg 48 .

darabolásra és polírozásra egyaránt használható. ha az drágább. táblázatban lát­ hatók. Ez minden kisgépre igaz. Ilyen görgős ívesítőberendezés látható a 3. professzionális gépet érdemes vásárolni még akkor is.főleg ha pontos ívméretre van szükség .11.a tartóssági követelmények miatt .csak márkás. 49 . ívesítőberendezés 3. mint a barkácsgép. használják. A különféle kettős köszörűgé­ pek műszaki adatai a 3. 3. Kétféle berendezést ajánla­ nak. ábrán. Ez a többfunkciós kézi kisgép ma már nélkülözhetetlen. Itt az ív rádiuszát három gör­ gő alakítja ki.célszerű gépi ívesítést végezni.10.35. melegen végzi. mert csiszolásra. táblázat foglalja össze. lesarkításokhoz stb. olyan nagy a választék. ábra. sorjázáshoz.11. A vevő a bőség zavarával küzd. szerszám­ élezéshez. Ese­ tenként . A díszműkovács a hajlításokat általá­ ban kézi ívesítéssel. az ezekkel történő hajlíthatóságot a 3. A műhelybe .35. Egyes alakos szelvények ívesítéséhez egyedi görgők szükségesek. amelyeket a géppel együtt szállítanak.A köszörűgépet csiszoláshoz. táblázat Hajlíthatóság ívesítő géppel GBR 666 Profil mm 1 • 60 x 10 70 x 12 30x30 35x30 30 50x50x4 40 x 40 x 3 1 Vi x 2 1%x2 45x6 45x6 40x6 45x6 60x40 60x40 Radius 700 500 300 400 300 2000 1500 800 300 500 600 350 300 400 600 Profil GBR 66 mm 80x10 1 Radius 600 25 200 210 210 2000 1500 600 400 500 200 250 400 300 250 400 600 - 1 * 1 80 x 16 35x35 40x30 40 60 x 60 x 4 60 x 40 x 4 50x4 40x3 2"x2 1% x 2 45x6 45x6 45x6 45x6 60x50 60 x 50 * • D • • D D 0 0 J L tH 3 C • O 0 L J H tC 3 * * • * * • • D o • • • • a • D D D J o o o o L J H 1C 3 * * * * * * • • L h H 3 C 1( = egyedi görgőkkel A műhelyben legszükségesebb kisgépek közül elsősorban a sarokcsiszoló említhető.

max. sebességfokozat/2. alumínium/fa/acél: Fúrási tartomány.4./perc / 'A" .8 kg 115Nm/50Nm -/280 ford..5 kg 30 Nm / 950 ford. kis súlyú. fúrás: Névleges fordulatszám jobbra forgásnál. csiszolás. és 2. alumínium/fa/acél: 900 W / 475 W 2.. Saját tömegük 1. sebességfokozat./perc 380 ford. sebességfokozatú fúrógépek Összehasonlító készülékjellemzők Teljesítményfelvétel/leadott teljesítmény: A gép tömege: Forgatónyomaték.7 kg 50 Nm / 22 Nm 540 ford. amelyet igen nagy válasz­ tékban lehet kapni a feladattól és a munka­ darab anyagminőségétől. max. ábra). 3. A korszerű gépe­ ket rezgéscsillapítóval is ellátják. A tárcsaátmérő 180.. sebességfokozat. 1 sebességfokozat. ábra. sebességfokozatú fúrógépek 2. fürás/2. alacsony fordulatszámú sa­ rokcsiszolót beszerezni. könnyen kezel­ hető./perc / 660 ford. táblázat 1.DIN 228 28 mm / 50 mm /23 mm 18 m m / 35 mm / 13 mm 20 mm / 32 mm /13 mm 20 mm / 40 mm / 16 mm 13 mm / 20 mm /8 mm - 50 . felületének álla­ potától függően (darabolás.3 kg közötti. Célszerű a műhelybe egy kisebb teljesítményű.../perc../perc / 880 fordVperc B 16-os kúp 1150W/670W 4. amelyek más és más feladat­ ra alkalmasak (3.36. 11 000 ford.A sarokcsiszolók teljesítménye 670. sebességfokozatú fúrógépek 3.2600 W-ig változik.230 mm. sebességfokozat: Fordulatszám. sebességfokozat: Fúrótengely-csatlakozómenet: Szerszámbefogás: Fúrási tartomány./perc MK 2 . Vannak normál.5. sebességfokozat../perc / 640 ford. 2. sebességfokozat / 2.36. 1. fordulatszámuk 6500. 1.20 UNF 1050 W / 5 7 0 W 3.és két­ kezes típusok. 1. a dara­ boláshoz külön állvány kapható. nagy fordulatszámú és egy nagyobb teljesítményű. . Sarokcsiszoló és állványa 1./perc/1260 ford. polírozás).12...

. A hosszmérést mm-beosztású acél mérősza­ laggal. Az ütvefúrókat külső' szerelésnél használják (pl. táblázat) ajánlhatók. 900. 3. hogy célszerű egyfunkciós kisgépekkel dolgozni.38.. Szögvonalzó Méret: 100-250 Imml 3. mely átál­ lítható finomcsiszolásról durvacsiszolásra vagy polírozásra.. ha nincs áramforrás.38. itt is az 1000 W felet­ tiek ajánlhatók (pl. és szál­ lítanak hozzá mágneses fúróállványt is. kapupánt. ábra. a pontosabb mérést hajlékony vagy merev acélvonalzóval végzik. ábra.13. Talán kivétel a 600 W-os GEX 150 turbóexcentrikus csiszoló.. Szögmérő 51 .10. ábra) és hosszú csőrű kivitel.. Hilti). A kézi fúrógépeket 320. mert azok megbíz­ hatóbbak.12. ábra. Ha na­ gyobb pontosságra van szükség. A műhelyben. ábra.2 sebességfoko­ zatú. 1500 W telje­ sítmény felvételig gyártják.47.. Ebből kapható normál. Méret: 150-300 Imm) 3. me­ lyekkel 013.. ak­ kumulátorosfúrógépet használnak. Kapható 4 sebességfokoza­ tú. az utóbbi 1000 mm hosszban is készül. Tolómérő Méret: 200 Imm) 3. ha az elem mérete megengedi. \^ ábra. Méretei a 3. Kovácsmércék f | Méret 150/6 Imm/inchl Alsó nóniusz: 1/20 Imm) Felső nóniusz: 1/128 {Inch) 3.37. ábra). táblázatban láthatók.023 mm-ig lehet lyukfúrá­ sokat végezni. 1000 mm. Az előbbi rugóacélból. Kapha­ tó sarokfúrógép és menetfúró is.. ellenőrző mérésekre (3.. amely készülhet sima vagy talpas kivitel­ ben. ábra.40. inkább a stabilan lealapozott oszlopos fú­ rógéppel célszerű a lyukfúrásokat elvégez­ ni. Mérőeszközök A tűzi mérősablon vagy kovácsmérce főleg kovácsolás közben alkalmas tájékoztató. a rozsda­ mentes acélból készült tolómérőt használ­ ják. Acélkörző állítható ívvel Pengehossz Iv Imm] imm) 150 120 200 150 300 200 Szögbeosztás 0-180" 0-180' 0-180' 3. Az acélvonalzók hossza 300. . Professzionális munkák végzésénél az 1. 1150 W teljesítményfelvételű fúrógépek (3.(3. (_r\rLTLÍUuC=2) tt^Z£===s> 3...39. Gyakorlati ta­ pasztalat. amellyel 032 mm-ig lehet fúrni.42. Fontos mérőeszköz a derékszögmérő. Acélkörző f ~«0— . ablakrács beerősítése a tég­ la.A kézi fúrógépeket elsősorban összesze­ relésnél és külső szerelésnél használják. Külső szerelésnél. 1500 W teljesítményfelvételű fúrógép is. Az előbbi 150 mm. az utóbbi krómozott acélból készül letompított éllel.vagy betonfalba).37.

Jelölésre különböző mére­ tű és formájú rajztűket. Szögmérést az állítható lakatos szögmérővel célszerű végezni (3. ábra). Méret. ábra). melynek egyik szára mm szárnyas csavarral rög­ 100x150 zíthető. pontozókat lehet kapni.A szögmérést állítha­ tó szögvonalzóval végzik (3. táblázat .13.41.39. A körzők rugós 130x200 beállítású anyával és 160x250 finombeállítási lehe­ 175x300 tőséggel (3.42. Derékszögmérő 3.40. ábra). ábra). 230 x 400 illetve állítható ívvel 280 x 500 készülnek (3.

További melegítésre kezdetben rohamosan emelkedik a hőmérséklet. hogy az acél és a legtöbb fém magas hőmérsékleten képlékeny. Az intenzív reveképződés 570 °C-on kezdődik. akkor a hevítés során a felület bizo­ nyos mélységéig a széntartalom csökken. A szabványos acél kovácsolásánál megengedett hőfokhatárokat pontosan megadják a táblázatok. Kovácsoláskor kialakuló nyomókúp: a) nyomókúp. illetve sokszor teszik ki kovácsolási hőhatásnak. ha az anyag teljes keresztmetszetében átmelegedett. a felület elszentelenedik.300 °C-on a legalacsonyabb. b) rideg anyag törése a nyomókúp irányában.. Az ebből keletkező leégési veszteség kb. Ezt a réteget csak forgácsolással lehet eltávo­ lítani. gyártástechnológia 4.és fehérmeleg állapotban az acél teljesen kép­ lékeny. Az acél melegítésénél kezdetben csökken a nyújthatósága. A kovácsolást csak akkor szabad elkezdeni. a szerszámacélt 1000 °C-on kovácsolják. a keményebb gépacélt 1100 °C-on. a túlhevítés. fejezetben említettük.. ezért nem szabad kékmeleg állapotban kovácsolni. túl hosszú ideig vagy túl magas hőmérsékletre heví­ tik. és bármilyen alakváltozás elvégezhető a törés veszélye nélkül. Ha a kovácsdarabot túl gyorsan. reve keletkezik. és 900 °C felett a melegalakítás hatására könnyen leválik a felület­ ről.1. A melegítés hibái A melegítés hibái: az elszéntelenedés. A darab felületén 0. 250. A gyakorlott mesterek azonban az acél melegítési színéről. 4. c) a szemcsefinomodás lefolyása 53 .5. ami kb.5 mm vastag lágy réteg keletkezik.4. képlékenységéről maguk is meg tudják ezeket határozni. hogy az anyagot 700 °C-ig lassan hevítik. a vörösmeleg elérése után sárga.. Megmunkálás.. ábra. A meleganyag megmunkálása A2. illetve a nyúlás. 1. Ökölszabály. ezért izzó állapotban kovácsolják. az elégetés és a kén hatása. hogy az ötvözetlen acélt 1200 °C-on.1. Az acél felületén a kovácsoláskor oxidréteg. A jelenséget úgy lehet megakadályozni. 3%.

Nyújtáskor a keresztmetszet alakja legtöbbször nem változik. az ütés az A felületen oszlik el. vagy magasabb hőmérséklet­ nek teszik ki. hőkezeléssel. ezért szálirányban nő a szilárdsága. Jó átkovácsoláskor az anyagban a nyomókúpok összeérnek. A tüzet mindig a szélén kell locsolni..vagy laposacél marad. sebességétől és alakjától függ. a szemcsék közötti kohézió megszűnik. Ha a kalapács talpával ütjük az acélt. hogy azzal mindig be legyen fedve. Ezért a koksz és a kovácsszén kéntartalma minél kisebb legyen. így kovácso­ lásra alkalmatlan. Nyújtáskor a képlékeny anyag folyása a kalapács súlyától. kör. ábra). az Fk erővel lecsapó kalapács négy irányban okoz elmozdulást az anyagban (4. Ha ez nem nagy mértékű. 1250 °C-ig gyorsan hevítik.. és az acél vörösizzó álla­ potban vöröstörékennyé válik. A kovácstűzben az acélban lévő vas és a kovácsszénben. oxigén hatol a kristályok közé. Ha az acélt jóval 1200 °C fölé hevítik. hogy négyszög keresztmetszetű anyagból kör alakút kell kovácsolni.1. oxigénhiány keletkezik. ugyanakkor a keresztmetszete csökken. ennek eredmé­ nyeképpen szemcsefinomítás. Az ütés nagysága nemcsak a kalapács súlyától. vasszulfid keletkezik. Ezért az előkovácsolást nehéz kalapáccsal vagy kovácsológéppel. a könnyű kalapácsé a felszínére hat. hogy az anyagot a meleg egyenletesen érje. így az elszéntelenedés veszélye kisebb. az anyag elég. előfordul azonban. ennek következménye a nyomókúp kialakulása. kokszban lévő kén egymással kémiai reakcióba lép. a tűzzel együtt felemelve lehet az izzási színt megállapítani. ezért mindig a széléről kell az előmelegített szenet az anyagra tenni. a szemcsék eldurvulnak. 4. A nehéz kalapács ütése a munkadarab magjába. négyszög-. megfelelő átkovácsolással a hiba kijavítható. Nyújtás A nyújtás a képlékeny szabadalakító kovácsolás leggyakoribb művelete. Nyújtó kovácsolásnál az acél még szálas szövetelrendezést is kap. ami csökkenti a szemcsék közötti kohéziót. Kemencében történő melegítésnél figyelni kell a fokozatos hőfokbeállításra és arra. Ha az anyagot a szükségesnél hosszabb ideig melegítik. a készre kovácsolást pedig könnyű kalapáccsal végzik. Kaphatók automatikus hőfokszabályozással ellátott berendezések is. A kén az acél kovácsolhatóságát és szilárdságát rontja. illetve melegtörékeny lesz.1.1.2a ábra). Az ütések hatása Kovácsoláskor az ütőerő hatására a kristályok közel 45°-os irányban nyomják egymást. ridegek lesz­ nek. majd 1000. a behatolás 54 . mert így jól tartja a meleget. hanem lapáttal. Az előbbinél az anya­ got izzó parázsba kell helyezni úgy. amelyet a mun­ kadarab hossztengelyére merőleges ütéssekkel végeznek. az acél hidegtörékeny. hanem az ütés sebességétől is függ. hogy lassan égjen és összesüljön. Vigyázni kell. Ezt nevezik túlhevítésnek. E művelet során a kovácsdarab hossza nő. minőségjavulás jön létre. és a kovácstűzbe csak a kén kiégése után tegyük a kovácsdarabot. törékenyek.hogy teljes keresztmetszetében átmelegedjen. A törések a nyomókúp mentén történnek (4. Ellenőrzéskor nem szabad az acélt kihúz­ ni a tűzből. A kovácstűz és kezelése A munkadarab melegítését kovácstűzben vagy kemencében végzik. hogy a friss szén az izzó acéllal ne kerüljön érintkezésbe. A melegmegmunkálással a szakirodalom széleskörűen foglalkozik [6].

b) keresztkalapács fokával. ábra.2. F0 . K . Fk . Fü .2b ábra). A . ábra. Rövid darab nyújtása a) első ütem.kalapács ütőereje. A nyújtást a kovács: .nyújtókalapács. akkor a nyújtást keresztkalapáccsal vagy nyújtó rátétkalapáccsal végzi (4. b) hibás .ráverő segítségével vagy . Nyújtás a) kalapács talpával. Egyoldali nyújtás esetén az anyagfolyást a szerszám egy ol- 4.3.6.4. Ha a kovács egy ráverővel dolgozik.üllőbetét.üllő­ szarv 4. ábra).kalapács ütőereje. A nyújtás lehet egyoldali vagy 180°-os forgatással kétoldali. Ü .üllő ellentartó ereje. Ü .üllő ellentartó ere­ je.7. B . . Nyújtás az üllőn nyújtó rátétkalapáccsal 4. Gyűrű nyújtás­ tágítása az üllő szarván K .ütött felület 4.üllő V//JW//A* 4.kalapács. Ha a kalapács fokával ütjük a mun­ kadarabot (4. az érintkezési felü­ let kisebb. Kétoldali nyújtás a) helyes. ábra. K . Nyújtás az üllő élén 4. b) második ütem /X 55 . a behatolási mélység pedig na­ gyobb. ábra.5. az anyag két irányban nyúlik.kicsi. ábra.gépi úton végzi.kovácsdarab.egyedül.3. ábra.

Két oldalról való nyújtás esetén a nyújtóhatás erősebb. és a rátétszerszám jól felfe­ küdjön. Gépi kovácsolásnál nyújtóbetéteket használnak (4. Rácsos ajtó. ábra).9. hogy a kalapács foka és az üllőbetét tengelye egy vonalba essen (4.dalról való behatolásával érik el. c-d irányban végzik. A gépi nyújtáshoz készülnek összetett üllő. majd a másik oldalra mennek. Trappenkamp 56 .4. A kovács gyakran az üllő élén nyújt. közben a felső üllőbe­ tét nyújtó ütéseket ad úgy. szakadás keletkezhet az anyagban.8. ábra. ábra. ábra). ábrán lévő alkotáson a nyújtási műveletek jól felismerhetők. míg a simítást és egyengetést a hosszabb. ábrán lát­ ható. 4. ábra). A nyers darabot az egyik oldalon fogóval fogják. A nyújtás ekkor lesz egyenletes. ábra). hogy az üté­ sek nagysága egyenletes legyen. A nyújtandó darabot az üllőn a-b irányban tolják-húzzák. Tervezte: Alfréd Schmidt. Figyelni kell.8. Nyújtóbetétek gépi Gyűrű vagy karika nyújtását a nyújtókalapács fokával kalapácshoz az üllő szarván végzik (4. kitöltés 25 x 10 mm laposvas. és a nyújtott részt megfogva a másik oldalt is megnyújtják. A 4. Az ábrán látható betétek között a nyújtást az a-b irányban. hogy az egyik ütés a másikat részben fedi. mint a kalapács foka (4. Figyelni kell. ez élesebb. 4. amelyeken a nyújtás és a simítás is elvégezhe­ tő.és medvebetétek. Négyszögszelvény­ nél a munkadarabot ütésenként 90°-kal elforgatják. mert ellenkező esetben repe­ dés.9.7. Keret 30 x 20 mm laposvas. Rövid darab nyújtása gépi kalapácson a 4.5. megnyújtják és leszorítják.6.

. majd éle­ it kissé visszakovácsolják. ábra. és az ütésekkel a 4. b) oldalnézet. A kovács először nyújt.10.. majd gondosan simít (4.d) a levél kialakításának munkafázisai 57 . 4. ábra szerint kifelé haladnak. és csak azután szélesít. Szélesítéssel kialakított levél a). Szélesítés a kalapács fokával a) felülnézet. A durván kialakított darabot nyeles simítóval az üllőn kisimítják.11. amellyel a magasság csökkentésével a darab szélessé­ gét növelik A szélesítést egyoldali nyújtással végzik. A munkadarab szélesítését középről kezdik. c) keresztkalapács Szélesítés A szélesítés a nyújtás azon változata.Szélesedés iránya 4. ábra.11. ábra).10.

Ek . Zömítésnél az anyag hosszát csökkentik a nagyobb keresztmetszet elérése érdekében.12. kúpban). daraboló-nyújtó kalapácsok. ez könnyen megtörténhet. A kalapács talpán.1.2. amit növel a kalapács és az üllő hűtőhatása is. Ha négy­ zet keresztmetszetű anyagot hegyeznek. Az élezés 4. S .5 í*i -Q i in VII -Q -o • 1 t / < 0 •4 . ábra szerint az anyag középső része megvastagodik.nagy alakítási ellenállás nál az ábrán lévő arányokat be kell tartani. ábra. ábra. A kézikalapács talpával két oldalról végzik az izzó anyag hosszirányában.ellenerő. A duzzasztáskor keletkező erőket a 4. Duzzasztás. ábra. hossza nő. ábra).° 1 0 ' 4. Az ütések hatására a 4. Fontos. a vésők. hogy újramelegítéskor az elkészült csúcs ne törjön le. mert ezen a részen a legkisebb a darab ellenállása. Vigyázni kell. 4.13. hogy a rúd alakú anyag az üllőre merőle­ gesen álljon. mert ha túlhevül.14. hideg­ vágók.súrló­ dás. A hegyezés — • I a:b > a:b > 1:3. minden ütés után az anyagot 90°-kal elfordítják (4.14. A felületeket minden oldalon még melegen simítani kell (4. Az erők alakulása duzzasztáskor Ft .12. Hegyezés Hegyezéskor a nyújtás következtében az anyag kereszt­ metszete csúcsban végződik (gúlában.13. ábra szem­ lélteti. . mert az ütések hatására a rúd kihajlik. A duzzasztás-zömítés magassági határai a) duzzasztás-zömítés. Duzzasztáshoz az anyag teljes hosszát vagy csak egy részét kell felmelegíteni. b)-c) az alap és magasság aránya 4. így pl.erő. F2 . nyeles vágók élezéssel készülnek Élezéskor a darab kétoldali nyúj­ tást kap melegen.kis alakítási ellenállás. A darabot forgatni kell. és a kalapács talpa az üllő síkjával párhuza­ mos legyen. E .15. zömítés A duzzasztásnál a munkadarab egy vagy több helyén történik a zömítés. ábra). keresztmetszete az élig csökken. Hosszabb darabal bl L 4. hogy az esetleges görbeségek kiegyenlítődjenek.15. valamint az üllő felületén ugyanis súrlódási ellenállás lép fel.Élezés A kéziszerszámok egy része.

Lépcsőzéssel és nyújtással készült elemek láthatók a 4.vagy kétoldalú (4.17.19. ha a hajlítás után éles sarokra van szükség. Lépcsőzéskor a felület egy részét úgy kovácsolják. ábra). hajlításhoz. b) előzömítés.és négyszögszelvények jól duzzaszthatók. A fej zömítése a 4.kézzel végzik a duzzasztást (4.fi i lill'll 4.19.17. Az anyagban lévő erővo- oo dl a) bl c) 4. A kör.1. Duzzasztás a munkadarab közepén a) kétoldali. vagy hosszabb és nehezebb anyag esetén . ábra szerint. ábrán. 4.20. A lépcsőzés lehet a kovácsdarab végén vagy köze­ pén. hogy lépcső keletkezik. ábrán látható. c) a fej ellapítása. ábra. lyukasztáshoz). A duzzasztás lehet egy. Lépcsőzés. ábra. Egy­ oldali duzzasztásra akkor kerül sor. b) satuban 4.18. nyakalás Lépcsőzésnél az anyag vastagsága átmenet nélkül csök­ ken. de a szélesedést mindig vissza kell kovácsolni. mint a kiinduló méret volt. csak az adott szakaszt hevítik fel (pl.3. A laposacél könnyen kihajlik. Ha az elem két vége között kell duzzasztani. Í6. ábra). Hosszú kovácsdarab végének duz­ zasztása üllőn A duzzasztás lehet a kovácsdarab végén vagy a két vége között. Fej zömítése há­ rom ütemben a) kiinduló szálanyag. ábra. Rövid kovácsdarab végének duzzasztása a) üllőn. nyakaiásnál az anyagot minden oldalról lépcső­ zik. Az előbbi esetben vagy kalapáccsal (esetleg ráverő se­ gítségével) a 4. és a darab hosszabb vagy széle­ sebb lesz. b) egyoldali .kihasználva a rúd saját tömegét .16. d) a fej kialakítása rátétszer­ számmal °'V///77/7/Y///777/7 bl £ 77777777777777/ 3^ 50 4. ábra.18.

. b) kétoldali. melynek olyan négyszögletes csapja van.22.nyújtás 15 t- £- ii T7T lil -4Í r 4. négyszög. Megkü­ lönböztetnek továbbá bemetszés nélküli és bemetszéses lépcsőzést. Ez utóbbi a nyakalás (nyakképzés). Az anyag folyása lépcsőzéskor SZ .22. A csap lehet lapos. NY . Az alsó az üllőbetét.24.és négyoldali. 2001 F F F 4.21. A bemetszésnél az élek élesek (4.vagy hatszögverő. Lépcsőzések a) egyoldali. A lépcsőzés lehet egy-. A csaprész közép­ vonalának egybe kell esni a kiinduló anyag középvonalával. a felső rész a nyeles henger. két.szélesedés. négyszög vagy kör keresztmetszetű. ami illesz­ kedik az üllő üregébe. Seregi György alkotása. ábra). c) négyoldali. A csapoknál is képeznek minden oldal­ ról kialakított lépcsőket.21. szés nalak változását (sűrűsödését) a 4. és a be­ metszés is végezhető két oldalról. Lépcsőzéssel és nyújtással készült elemek a váci kálváriakápolna főbejárati kapuján. ábra szemlélteti. Lehet készíteni be­ metszés nélkül kétoldali lépcsőzést. amely szemben dolgozik az alsó résszel.4. A körszel­ vényt verő üllőbetét és nyeles hengerverő a a különféle üllőbetétek a 4..20. A levékonyított csaprészt alsó és felső segédsüllyesztékkel oldják meg. ábra.

b) nyújtó üllő­ betét. majd az élén éles sarkúra kovácsolják (4.4 Hajlítás A hajlítás során az anyag tengelyvonalát megfelelő görbületi sugárral a kívánt irányba megváltoztatjuk. A semleges vonalban nincs alakváltozás. végezhető szabadon. A hajlított keresztmetszet külső oldalán húzófeszültség ébred. Ullőbetétek a) simító üllőbetét. a lapos.és a köracél keresztmetszetének változása látható. ábra.25c ábrán a négyszög-. minél kisebb a hajlítás r sugara. minél kisebb a hajlítás a szöge és minél nagyobb a keresztmetszet h magassága. Körszelvényt verő üllőbetét és nyeles hengerverő a) a körszelvényt kialakító alsó rész (hengerverő űllőbetét). A keresztmetszet alakja annál jobban változik.. c) hornyoló-vágó üllőbetét. majd a rúd végét vízben lehűtik.1. e) 0 10.25. minek következtében itt megnyúlás. tehát itt zömítés jön létre (4. A középső (semleges) szál hossza nem változik.. a belső szálon nyomófeszültség keletkezik. A művelet elvégzéséhez általában csak a hajlítás környékét melegítik fel. 23. készülékben vagy süllyesztékben. ábra). 90°-os kézi szabadalakító hajlításnál az üllő élén előhajlítást végeznek. hogy a keresztmetszet a hajlításnál ne legyen gyengébb. ábra). b) a két szerszámfél. c) összezárt szerszámfelek középen az alakítandó köracéllal. a hajlítási metszetnél az üllőn felduzzasztják. g) hatszögverő üllőbetét g) 4. 61 . A szaggatott vonal a hajlítás utáni keresztmetszetet szemlélteti.26. áöra. Ü .14 mm köracélnyújtó-gömbölyítő üllőbetét. d) lyukasztó-tágító üllőbetét. A hajlítás lehet kézi vagy gépi. Igény. d) körszelvény vállazása nyeles szerszámmal.üllő 0Í bl MM 4.24. f) négyszögverő ül­ lőbetét. mint a munkadarab egyenes részén.n ír 4. A 4.

c) hűtés. Csigavonal hajlítása tüskével .28.25.nyomófeszültség. d) duzzasztás.c) a hajlítás munkafázisai :T^ . b) előkovácsolás.húzófeszültség. NY .duzzasztott sigavonal hajlítása üllőbetéttel 4. ábra. Négyzetvas 90°-os hajlítása a) kész munkadarab. ábra. Hajlításkor fellépő feszültségek és alakváltozások oh .26. D .nyújtott. ábra. e) készre kovácsolás 4. ony .4.

ábra). A csavarást kézifogó segítségével b) laposvas rövidülése csavaráskor -A 63 . •~ií* ról/Zj-re csökken.29.30. vagy S*** a henger megrövidül.32.1. Dupla körszarvú csigaelemekből készült csillár részlete. ábra. Készítette: Papp Pál. tüskét (4. sablonokban végzik. hajlítószerszámot. -c •C hossza nem változik. Csavaráskor a aj 1 i külső szálakban húzófeszültség ke­ Ir ^ Néál 4.29. Sajnos ezt ma már készen kapható készülékekben. Csavarás Ha egy rúd (pl.31. 1999 4. henger) talpát befog­ juk. ábra.2 3 4. A kézi munkánál íves üllő­ betétet (4. ábra).5. 4. ábrán látható alkotás. ábra.27.a csigavonalú díszítőelem. Hajlított elemek alkal­ mazásával készült a 4. a) henger alkotójának változása. a rúd belső részeiben pedig Laposacél csavarása nyomás lép fel. ábra. minek eredménye­ kovácssatuban képpen az anyag rövidül. Ezt a tényt Wr a darab nyers hosszának megállapí­ tásánál figyelembe kell venni (4. A magassága h.31. a hen­ ger alkotója meghosszabodik. A kezdő ívet az üllőn kovácsolják (4. letkezik. DOÖÖO^CX ábra). A súlyponti tengely Ja. 4. ábra) használnak.30.28. ábra a laposvas csavará­ A csavarás szemléltetése sát mutatja melegen.32. felső végét pedig a nyíl irányá­ ba elfordítjuk (megcsavarjuk).különösen a történeti stílusú alkotásoknál . A 4. Csigavonal hajlítása az üllőn Gyakori motívuma a művészi kovácsolásnak . kovácssatuban.

b) tömören. Darabolási művelet nveles vágóval. körtárcsás darabolóval. Levágás. Kb. négy köracél elemből kialakított rúd alsó végének összekovácsolása és megcsavarása tömör. b) üllőbetéttel két oldalról . ábra. fűrészgéppel vagy éppen a sarokcsi­ szoló vágókorongjával végzik. ék alakú nyeles vágószerszámra mért kalapácsütésekkel darabolj ák. c) spirálalakban végzik. c) négyszögacél. Ma­ napság ezt hidegen. d) különféle bemetszések csava­ rás előtt 4. bemetszett és bemetszés nélküli rúd csavarási képe a 4. ábra).35. Négyszög rudak csavarási képe a) négyzetacél.4. illetve spirálalakra a 4. Elemekből álló rúd csavarása a) elemek végének összekovácsolása.főleg vastag anyagoknál — az ék alakú vágó miatt ferde 4. darabolás A nyersanyag szükséges hosszának meg­ állapítása után a kovácsolást megelőző művelet a darab levágása. ábrán látható. amikor a kovácsolási hőmérsékletre felhevített anyagot az üllő élén. vagy két ol­ dalról üllőbetéttel és nyeles vágóval vég­ zik a műveletet (4. darabolása. b) bemetszett négyszögacél. Négyszög. annál kisebb méretű anyag hidegen is elcsavarható.6. 4.34. áb­ rán. ábra. 30 x 10 mm-es laposvas melegen.35.34.1.33.33. Ettől függetlenül előfordul még a melegen tör­ ténő darabolás is. Egyoldalú darabolásnál .

ezért ilyenkor két-.melegvágó.vagy négyoldali melegvágást alkalmaznak a 4. A féloldalas vágóval bemetszéskor dolgoznak. SZ . ábra szerint. g)-h) gépi kovácsolás vágói 65 *m •• i . M . három. d)-e)-f) kézi kovácsolás vágói.67 a 0.36.37.37. ábra. c) négyoldali vágás. Négyzet.36.^^^-íS'Vsss^ 0. ábra.f il o II D 1 1 i ^^•.szakító I síkú vágófelület keletkezik. b)-c) nyeles hidegvágók. b) háromoldali vágás. A nyeles kézi vágók és az éles bemetszésre alkalmas kézi és gépi vágószerszámok a 4. Vágószerszámok a) nyeles melegvágó. ábrán láthatók.33 a i o r i | 4.és köracél melegvágása a) kétoldali vágás. Y d) g) h) 4.3 1 o l 11 i 0.

i1 1 í 1 a) W ili ií 66 1 1 4. Hasítással készült díszítőelemek. ábra.38. a) -b) -c) -d) műveleti sorrend üS*» ..a) .

Ha a hasítás egyenes. 4. az anyag nem reped tovább. Ha a hasí­ tás végén befúrnak. ábra.7. ha a munkadarab vé­ gét. Hasítás Hasításkor az anyag egyik végét hosszirányban. hogy a satuba befogott anyagot több helyen vésővel vagy hideg-meleg vágóval hasítják. majd tovább alakítják.1. reped. ahonnan a hasítás kiindul. Gyakran előfordul. Hidegen végzett hasításkor az anyag a szál végén könnyen törik. ábra.39. a 4. Ez elkerülhe­ tő. Közbenső hasítással végzett díszítőelemek kialakítását mutatja a 4.39. Az üllőn tör­ ténő hasításkor célszerű a darab alá vékony acélla­ pot (kármentőt) tenni. a vágóéi is olyan legyen.4. ábrán hasítás utáni műveletek. A 4. hogy a nyeles vágó éle a kemény üllő felületén ne meg.38. ábrán hasítással készült ajtópánt látható. ha a hasíték íves.40. a vá­ gószerszám éle is az le­ gyen. rendszerint ék alakú nyeles vágóval az üllőn bevágják. vörösmelegre felhevítik. hajlítják A művelet során az anyag térfogata nem csökken. A hasítás utáni műveletek munkafázisai 67 . szétnyitják.

b) tágítás.41. ovális alakú áttö­ rése. Egyszerű szerszámmal elvégezhető. A fúrással ellentétben a meleg munkadarabot nem kell lehűteni. átdugás 68 . négyszög. d) rákovácsolás. Lyukasztás A lyukasztás képlékenyalakítási művelet. az anyag szálas szerkezete nem szakad meg. és miközben a lyuk kialakul. az anyag szilárdsága nem változik (4. Hasítással készült ajtópánt 4.1.4. c) tágítás végső alakra. behasítás keskeny nyeles vágóval.40. 4. ábra. a keresztmetszet nem gyengül. hanem inkább tömörül.8. ábra. Az erővonalak alakulása lyukasztásnál a) duzzasztás. ábra). a kovácsdarab kör.41.

Meleglyukasztással a nehezen fúrható kemény acélnál is könnyen elvégezhető a művelet. A meleglyukasztás folyamata a 4.42. ábrán látható. A b ábra szerint az F jelű erő (kalapácsütés) hatására a lyukasz­ tó csak a vastagság 3A részéig hatoljon be, mert ha a darab alatt nincs lyukasztógyűrű, akkor a lyuk eltorzulhat. A d ábrán látható a lyukasztógyűrű, a kieső hulladék csak %-e az anyagvastagságnak. Az utolsó ütés legyen gyengébb, ez védi a nyeles lyukasztót a sé­ rüléstől. Ha a kész lyuk majdnem olyan szé­ les, mint az alapanyag, akkor előbb szélesí­ teni (duzzasztani) kell, aztán lyukasztani, majd a kívánt méretre tágítani.

4.42. ábra. A meleglyukasztás elve D - duzzasztás; H - hulladék; GY - lyukasztógyűrű

4.43. ábra. A lyukasztás műveletei: a) nyeles vágóval; b) tágítóvésővel

Mívesebb lyuk készítésénél (lásd 4.41. ábra) a műveletek sorrendje az alábbi: 1. izzítás, 2. behasítás keskeny lapos, nyeles vágóval, 3. tágítás kerek lyukasztóval (tüskével), 4. tágítás végleges alakú nyeles lyukasztóval (négyszög, ovális, félkör stb.), 5. az anyag rákovácsolása. Egymást keresztező rácspálcáknál gyakran alkalmazzák a 4.43. ábrán bemutatott megoldást, amikor az egyik irányú adott távolságra kilyukasztott elemeken átfűzik a másik irányú pálcákat. 4.1.9 Kovácshegesztés A tűzi vagy kovácshegesztést még ma is alkalmazzák a kovács iparművészek, bár jelentő­ sége a kézi elektromos hegesztés elterjedése óta csökkent. Ezzel a módszerrel nem oldha­ tó kötés jön létre. A kovácshegesztés az anyag képlékeny állapotában történik. Ehhez a hegesztéshez előkészített anyag végeit 850 °C -ra teljes mélységében felmelegítik, majd erről gyorsan felhevítik 1350 °C-ra, amely a tűzi hegesztés hőmérséklete. A tűzből kivéve apró csillagszerű szikrák válnak ki a darabból. A hegesztendő felületnek fémtisztának 69

4.44. Tűzi hegesztések a) tompahegesztés; b) átlapolt hegesztés; c) farkasfoghegesztés; d) átlapolt duzzasztott; e) duzzasztás; f) lapítás és összekovácsolás

kell lennie, ezért azt be kell szórni hegesz­ tőporral, ami megakadályozza az oxidálást, a reveképződést. Ekkor újabb szikrakép­ ződés keletkezik, az anyag tésztaszerű kép­ lékeny állapotba kerül, majd a nyomóüté­ sek hatására az atomok egyesülnek, a kohézió létrejön. Segédanyagként a borax, a kvarchomok, a hegesztőpor és ezek fon­ tos része, a kovasav használatos. A tűzi he­ gesztés minősége függ az anyag széntar­ talmától, amelynek 0,3% alatt kell lenni. Mn-nal ötvözött anyagok e fölötti széntar­ talom mellett is jól hegednek. A 4.44. ábra a tűzi hegesztés különféle módjait szemlélteti. Az e, / ábrán látható módon előkészített darabokat világossár­ gára izzítják addig, amíg szikrázni nem kezdenek. Ekkor a tűzben felfelé fordítják, rászórják a hegesztőport, s ha az megolvadt

4.45. ábra. A farkasfoghegesztés műveletei a) duzzasztás; b) bevágás; c) hasítás; d) összekovácsolás

és szikrázni kezd, azaz fehérmeleg, kiveszik a tűzből, az üllőhöz ütik, hogy a reve és a salak kifröccsenjen. Ezután a hegesztendő felületeket pontosan egymásra illesztik, majd az üllőn kézikalapáccsal, rövid, gyors és erős ütésekkel a végeket egyesítik. Ha a végek jól összehegedtek, kétkezi kalapáccsal, rövid, gyors és erős ütésekkel méretre és alakra kovácsolják, miközben az összehegedt darabot ütésenként forgatják. Végül simítókalapáccsal a hegesztés helyét még melegen elsimítják. Mindezt lehetőleg egyetlen melegí­ téssel célszerű elvégezni. A farkasfogas hegesztés műveletei a 4.45. ábrán láthatók. 4.1.10. Simítás, egyengetés A kalapács talpa ütés után mélyedéseket, horpadásokat hagy hátra, a kalapált felület durva, egyenlőtlen lesz. Van, amikor ezt a felületet készítője meg kívánja mutatni, sőt ha szépen, rusztikusán van elkészítve, kiemelni. Többnyire azonban sima, egyenletes felület szükséges. Simítani a kovácsolásnál alacsonyabb hőmérsékleten kell: 600...800 °C-on. Erre sokszor a kovácsolás befejező művelete alkalmas. Újramelegítéskor csak az anyag felületét szükséges a simítási hőmérsékletre hevíteni. 70

A kovácsdarab simítása az üllő lapján tör­ ténik nyeles simítóval és ráverőkalapáccsal (4.46. ábra). A szükséges ütés nagysága függ a felületi durvaságoktól, az anyag hőmérsék­ letétől és a nyeles simító felületének méreté­ től, ami a fajlagos nyomás nagyságát hatá­ rozza meg. Legömbölyített élű simítót kell használni. Az ütések után a levált revét gon­ dosan el kell távolítani az üllő lapjáról és a nyeles simító alól, mert a szennyeződés be­ verődik a felületbe. Nyújtott, lépcsőzött csapok kör, négy­ szög, hatszög stb. alakú keresztmetszetét 4.46. ábra. Simítás célszerű a megfelelő üregű üllőbetét és F-kovácsolóerő; Fü-ellenerő; Ü-üllő; nyeles verő felső része között simítani. A K-ráverőkalapács; S~nyeles simító; M-munkadarab kör keresztmetszetű anyagot simításkor for­ gatni kell, hogy alakját megtartsa. Szálanyagok, lemezek egyengetését méretüktől és görbeségüktől függően az üllő lapján vagy a sima, merev egyengetőlapon végzik. 4.1.11. Süllyesztékes vagy ódorkovácsolás Azonos, nagy darabszámú ko­ vácsdarabok előállítása gaz­ daságosan odorban, illetve süllyesztékben történik. Ilyen­ kor az izzó, méretes anyagot az előre kimunkált odorba, szer­ számba (süllyesztékbe) verik, il­ letve sajtolják. Ez utóbbit (és az egész eljárást) főleg az ipari ková­ csolásnál használják. Díszítőele­ meknél, ismétlődő alkatrészeknél a kovács iparművészek is alkal­ 4.47. ábra. Kovácsolás odorban mazzák az eljárást (4.47. ábra). a) makkfej; b) makkcsésze Megkülönböztetnek egy- és kétrészű ódort. Az alsó rész üllőbetétként működik, a felsőt nyéllel látják el. Vannak ún. beveroodorok, amelyek csak alsó részből állnak. Ezekbe kalapáccsal verik be az anyagot, majd lesimítják. A kézi odorokat szerszámacélból készítik. Úgy is készíthető, hogy az alsó és felső részt izzó állapotban egy kész mintára ráverik. Ezzel biztosítják, hogy a felső és az alsó rész pontosan illeszkedjen. Az ódort drótkefével jól ki kell tisztítani, majd beolajozni, hogy a munkadarab ne ragadjon be. A munkadarabot esetenként előkovácsol­ ják, és fehérizzó állapotban helyezik az odorba. 4.1.12. A melegalakító szerszámok hőkezelése A süllyesztékeket (odorokat), valamint a kovácsológépek medvebetéteit (felső szerszám­ rész) és üllőbetéteit (alsó szerszámrész) melegalakító szerszámacélból készítik.

71

100 kg Vázlat \iooo I 800 200 tt too % <J 600 í /J __ Előkészítés: 400 x 340 x 140 mm méretű izzítóládában kokszszemcsében Minőségi előírás Szakítószilárdság.4. süllyesztek Anyag NK Munkamenet Darab­ szám Í1200 táblázat Méret 300 x 240 x 220 Tömeg. Műveleti utasítás süllyesztek hőkezelésére A művelet megnevezése: hőkezelés A munkadarab megnevezése.. h A művelet tagozódása. . 1400 MPa A 8 12 16 800 600 400 200 V A -_ .R m = 1200. t.5/ 2 Berendezés villamos fűtésű kamrás kemence olajkád mosókád villamos fűtésű kamrás kemence EA20 edzőolaj Db adag Készülék Megjegyzés 550 72 .2. °C 600 850 850 850 60 85 550 Idő.. jellemző adatok Sor­ szám Művelet Előmelegítés Hevítés Hőmérséklet­ átvétel Hőn tartás Hűtés olajban Mosás Hevítés Hőn tartás Hűtés levegőn Hőmérsék­ let. v z ^ -. M e l e g a l a k í t ó szerszámacél adatai Az anyagminőség jele MSZ 4352 W3 KI 3 K14 NK NK2 DIN 17350-80/EN/ X3WOV5-3 X40CrMoV5-l X32CrMoV3-3 55NiCrMoV6 56NiCrMoV7 Az acél keménysége lágyított állapotban HB< 235 235 229 241 248 edzett (és megeresztett) állapotban HRC> (47) (50) (48) (42) (41) Edzési Megeresztési olaj + + + + + Hűtőközeg sófürdő + táblázat hőmérséklet. h 6 3 3 0..°C 1060 1020 1040 850 830-870 850-900 600 550 550 500 500 levegő + + + + HB = Brinell-keménység H R C = Rockwell-keménység 4. 12 idő.1.

így kemény és viszonylag rugalmas anyagot kapnak. 4. Megmunkálás meleg és hideg állapotban 4. lyukasztók. egyenletes szemcsézetű. a hőkezeléskor előírt keménységét és hőmérsékletét a 4. de nem rideg anyagot hoznak létre.2. valamint a DIN EN szerinti jelölését. az iparban használatos süllyesztek hőkezelésének műveleti utasí­ tását mutatja be. Ilyen anyagok az alábbiak: MSZ 4354-82 S71 S81 S101 DIN 17350-80-/EN/ C70W1 C80W1 C105W1 Hőkezelésüket a műhelyben is el lehet végezni: először a vörösizzóra felhevített acélt vízben lehűtik (edzik). szilárd. Ezt a műveletsort hívják nemesítésnek.A szerszámacélnak az MSZ. táblázat tartalmazza.2.2.1. Faragás 73 . vágók) ötvözetlen szerszámacélból készítik. Ma már ezek­ nek a nemesített szerszámbetéteknek nagy része készen is megvásárolható. A 4. A hőkezelést edzéssel és megeresztéssel végzik. majd 200-350 °C-ra felmelegítik (megeresztik). Természetesen az ehhez szükséges kemence a kovácsműhelyben nem áll rendelkezésre. A kéziszerszámokat (vésők.1. A nemesítéssel finom szövetű. táblázat egy. ezért a munkadarabot hőkezelő műhelyben kell nemesíteni.

amely lehet üllő. keményfa tuskó. az anyagot kilágyítják.4. ábra. valamint dombormű­ vek és szobrok készítésénél.vagy satubetét. Domborítás Domborításkor a vékony fémlemezt különféle speciálisan kialakított kalapáccsal (domborítókalapáccsal) munkálják meg. Készítette: Papp Pál. Ha az ütésektől a lemez rideggé válik. szirmok stb. 1. Domborítást alkalmaznak díszítőelemek.5 mm vastagságig csak hidegen. 2000 4.2. e fölött meleg elődomborítás után végzik a hidegdomborítást. üllő. Mindezt egy alapzaton végzik.49. 4. Domborított. A 4. ábrán domborítókalapácsok és szerszámok láthatók.2.. A pávafejet készítette: Lehoczky János és Seregi György 74 . levelek. erezett. rokokó stílusú kilincs.57a ábra.51. A Gresham-palota helyreállított kapújának részlete. ólomlap vagy domborítógitt.

hogy az összekapcsolandó fémrészeket a tervezett kötés környezetében valamilyen hőforrással az olvadási pontig hevítik. 3 mm vastagságig hidegen. ráverés útján. Az erezést a leveleken.3. la­ posvasakon gépi hengerléssel is készíte­ nek az erezéshez hasonló mintázatokat.51a ábra domborított díszítőelemeket mutat be. Erezes t > Erezésen az acél mintázását értjük tom­ pavágóval.8 mm vastagság esetén a domborításhoz szurokból. Erezőszerszámok 4.és ár­ nyékhatást lehet vele elérni. 4.4. gyantából. a 4. Az ömlesztéshez szükséges hőmérsékletet elő lehet állítani éghető gázok elegyének elégetésével vagy villamos árammal. majd a felületre rajzolt vonalak mentén erezővel bevág­ ják.3. Több éghető 75 . és az érint­ kező részeket hozaganyag hozzáadásával vagy a nélkül összeömlesztik. mivel a szükséges hőmérsékletet oxigén és valamely más. gipszből. Az összeomlott fé­ mes kapcsolatot varratnak hívják. díszítményeken kívül rácsrudakon. ábra. duzzasztott és domborított kivitelt.50.52. takaró­ léceken.52. ábra a levél készítésének munkafázisait ábrázolja. ezen felül mele­ gen ereznek nyeles erezővel. és 4. A lemezből vagy az előkovácsolt munkadarabból kivágják a díszítmény körvonalát.•BSMBmaHHBBlHDHBBMB : _ 1 'i 0. A 4. b)-c) az erezés kivitele 4. faggyúból és viaszból álló keveréket használnak.1. Rudakon. ezek azonban nem tartoznak a művészi kovácsolás kategóriájába. Hegesztési eljárások A hőhatással dolgozó hegesztési eljárások lényege. erezővágóval vagy erezőkalapáccsal. vastagabb lemeznél pedig ólomalátétet. virágokon. Anyaga vagy csak az érintkező felületek megömléséből származik. vagy egy részét az odavezetett hozaganyag.51. 2. Lánghegesztés A lánghegesztést másként gázhegesztésnek is nevezik. terpentinből. illetve domborula­ tonként a legváltozatosabb formákban alkalmazzák. Az utóbbinál felhasználják a villamos ív nagy hőmérsékletének hatását. vájatokként. a 4. éghető gáz keverékének elégetésével állítják elő.2. Kötési módok 4. Az erezésnél megkülönböztetnek mélyí­ tett. 4. ábrán erezőszerszámok.53.3. mert plasztikus fény. áb­ rán a kidomborított erezés kivitele látható. ábra. a hegesztőpálca adja. végül a domborított formát megfele­ lő alapzaton alakítják... Kidomborított erezés a) az ér keresztmetszete. h.53. az ún.

57.0 at. ún. A 4. ábra). b és d a nyomáscsökkentő szelepek. ábra. Nagynyomá­ sú hegesztő­ pisztoly • • —— — • • Q ' AI\ - ^S 4. e a gumitömlők. ábra. A helyesen besza­ bályozott láng váz­ lata 4 gáz közül (hidrogén. bután. A tartály nyomását oxigén esetében 1-2 at-ra. Lánghegesztő berendezés 4. Az ábrán a az égőgáz-palack. propán) leginkább az acetilént használják. Az acetilén a he­ gesztőpisztoly keverőszárában kb. Az oxigén és az éghető gáz tartályaiban a gáz nyomása lényegesen nagyobb. amelyből a 6 jelű égőfej nyílásán áramlik ki. nagynyomá­ sú hegesztőpisztolyt kell használni (4.54. A pisztolyban az oxigén az 1 jelű. acetilén esetén pedig 0. és égéskor a pisztolyfúvóka nyílása előtt 3200 °C hőmérsékletet ér el. övezet az égésterméket tartalmazza: a lángnak ez a része redukáló hatású.55. hidrogén és oxi­ gén van. övezetben folyik az acetilén elégése. A 3. ábrán látható. amit acélpalack­ ban árulnak. c az oxigénpalack.55. Ezt a nyomáscsökkentő szelepekkel (reduktorokkal) lehet beállítani. 1-hegesztőpisztoly.56. ábra. övezetben a még éghető égés­ termék szén-dioxiddá és vízgőzzé ég el. Ez a zóna a 3. hogy a hegeszteni kí­ vánt munkadarab felülete 3 A mm-rel legyen a láng­ mag hegyétől. 1 : 1 arányban keveredik az oxigénnel. ezért a pisztolyt úgy kell vezetni. A keverőfúvókából a gáz az 5 jelű keverőszárba kerül.54. övezetben a lángmagban szén. A pisztollyal helyesen beszabályozott. alumínium és 4. 3-varrat 76 1 . Lánghegesztés jobbra más fémek hegesztésére. „semleges" láng négy rétegből áll (4. Az ezzel történő eljárást disszugázhegesztésnek nevezik./a gázpisz­ toly. 2-pálca. övezettől alig választható el.Ai 1. ábra. A lánghőmérsék­ let a lángmag hegye előtt a legmagasabb. A lánghegesztő berendezés vázlata a 4. Ha az éghető gáz nyomása legalább 1.5-1. az acetilén a 2 jelű tömlővéges csatlakozáson át a 5-mal jelzett keverőfúvókához áramlik. ábra).56. ezért a láng magja sötét. Ebben a 2. mint amekkorára a hegesztéshez szükség van. Az eljárás egyaránt jól alkalmazha­ tó ötvözetlen és ötvözött acél._Q I ——~—* 4. Az oxigén a 4 jelű külön elzárócsappal nyitható vagy zárható.5 at-ra kell csökkenteni. Ezt a sötét magot egy világosan izzó szegély veszi körül.

görgős lángvágó pisztollyal nemcsak egyenes.57. kézi ívhegesztés elrendezése 1 .váltakozó áramú transzformátort.58. 3 elektródafogóból. Bevont elektródás. más eljárásokhoz viszonyítva kevésbé érzékeny a munkadarab tisztaságára..áramforrás. Bevont elektródás ívhegesztés A bevont elektródás ívhegesztés. A kézi vezetésű.. angol nyel­ vű elnevezésének rövidítésével MMA-hegesztés (4.elektró­ dafogó. az olvadékot oxigénsugár égeti el és fújja ki a vágási hézagból. 12 mm-es anyagvastagságig egysoros. és a szekunder oldalon kisfeszültségű (40. I. . A vágott felület érdes. 5 . Áramforrásnak: .hegesztődinamót használnak.70 V) és nagy áramerősségű (100. Az eljárás mind a beruházás. A bevont elektródás ívhegesztéshez egyenáramú áramforrást használnak. egyike a legszélesebb körben ismert és használt eljárásoknak. Hegesztéskor a hegesztő az egyik kezében a pisztolyt. 1200 A) hegesztőáramot szolgáltatnak. ábra).A LHF 630 l L ^* v — C MMA 51.hegesztőkábel. ábra a leginkább használatos jobbra hegesztést mutatja (a hegesztés balról jobbra halad). amikor pálcára nincs szük­ ség.testkábel.• — > JS* f -O ^ __.58. Lánghegesztéskor kb. A hegesztő felszerelés: 1 áramforrásból. Az ívhegesztő transzformátorok hasz­ nálatát egyszerűségük és olcsóságuk indo- 4.. egészen vékony anyagokat kivéve.A lánghegesztéshez használatos hegesztőpálca anyaga az alapanyagéval nagyjából azonos összetételű legyen. Az eljárással öt­ vözetlen és erősen ötvözött acél.munkadarab UV 70 60 50 40 30 20 10 100 200^00 400 500 Caddy 255 • Bázikus elektróda x Nagy hozamú elektróda a Cellulózelektróda + Nagy hozamú elektróda 60^. de kivételes esetben akár 100 m-ig is terjedhet. Min­ den hegesztési helyzetben használható.hegesztő-egyenirányítót. . az áramforrástól mért hatáskörzete általában 50 m-ig. mind az alkalmazás szempontjából gazdaságos. ábra. A 4. durva.— -• * — IAWII TIG -" 4. fölötte több­ soros varratot készítenek. ábra. kissé rusztikus. Bevonatos elektródák áramigénye és a munkafeszültség-egyenes (ESAB elektró­ dákra és áramforrásokra) 77 . hanem íves vágásokat is lehet végezni. Váltakozó áramot technológiai vagy gazdasági okból válasz­ tanak.. 4 testkábelből és a bevonatos elektródából áll. illetve nemvasfémek és öntöttvas is hegeszthető. 2 hegesztőkábelből. 3 . amit egyes fémszobrászok lemunkálás nélkül alkalmaznak. Ezek primer oldalon két vagy három fázison 380 V-ot igényelnek. Vágáshoz is használják az eljárást. Jó hatásfokú. amikor is az oxigén-acetilén koncentrált lángja megolvasztja az anyagot. d átmérőjére a v vastagságú lemezekhez a d = v/2 + 1 mm összefüggés lehet irányadó. kis üresjárati teljesítmé­ nyű áramforással jelentős villamos energia takarítható meg. 2 . a másikban a pálcát tartja. 4 .59.

3.1 E7014 Bevonat: vastag rutill-ccllulóz Kihozatal: 100% Áram: AC (U 0 >50V). egyenletesen.2x450 4x450 4. Használható horganyzott lemezek hegesztésére is n |/>i |' ~jr Altalános rendeltetésű bázikus elektróda.2x350 4x450 5x450 6x450 3 0 . DC-(+) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2. táblázat OK Femax 33.2 x 350 4x350 4x450 5x350 5x450 3 0 . táblázat OK 48.60 4 0 .80 MSZ EN 499: E 42 0 RR 53 AWS5.5x350 3.85 75-105 95-155 95-155 125-210 125-210 200-260 200 .1 :E 7028 Bevonat: vastag. különösen egyenárammal végzett hegesztésnél.320 250-330 4. DC Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 4. univerzális.00 LMA MSZ EN 499: E 42 4 B 42 H10 AWS 5.2 x 450 4x350 5x450 6x450 2.1: E7024 Bevonat: vastag. amelynek leolvasztása gyakorlatlan hegesztőnek sem okoz gondot. A vastag bevonat következtében szép varratfelület.6 kg/h JJ£hh T 7S . A bevonatba kevert vaspor révén nagyobb kihozatal eredményezi a nagy leolvadási teljesítményt.32 MSZ EN 499: E 42 0 RR 12 AWS5.2 x 450 4x450 4. 40%-kal nagyobb feszültségű Nagy hozamú elektróda nagy szilárdságú acélok sarokvarrataihoz.0 x 300 2. amelynek rendkívül egyenletes.3 kg/h Nagyon könnyen kezelhető.2 x 350 3.0 x 300 2. Jó újragyújtási tulajdonsága miatt füzöhegesztésre is ajánlott.05 LMA MSZ EN 499: E 42 4 B 42 H5 AWS 5.385 JLKhk T Univerzális rendeltetésű. A rutilbázikus bevonat révén a varratfém diffúzióképes hidrogéntartalma ellenőrizhető LM. A sarokvarrat felülete szép. rutilos Kihozatal: 185% Áram: AC(U 0 >50V). illetve a hegesztendő szerkezet feszültségállapotára.55 5 0 . kitűnő ívújragyújtás jellemzi.5 x 450 5x450 5.16 MSZ EN 499: E 38 0 RC 11 AWS5. vastag lemezen. DC+(-) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 5.6 x 450 6x450 85-125 130-170 180-230 210-290 250 . DC-(+) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2.1: E 7018 Bevonat: bázikus Kihozatal: 125% Áram: DC+(-) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2. Az ív könnyen gyújtható és kis áramerősség mellett is stabil. rutilos elektróda.70 60-100 80-150 100-200 150-290 200 . Kis árammal is stabil ívet ad.2 x 350 3. a salak könnyen leválik.1 kg/h OK Femax 38.5.6x300 2.0 x 300 2.5 x 350 3. táblázat Rutilos elektródák adatai OK 43. finoman pikkelyezett 1.1: E7018 Bevonat: bázikus Kihozatal: 125% Áram: DC+(-) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2.. kitűnő hegesztési tulajdonságokkal. jó hegesztési tulajdonságai vannak. Szép varratfelület.4. Varratféme szívós.80 80-110 110-150 110-140 125-210 125-210 200-260 6 0 .5x350 3.4.6 kg/h Univerzális bázikus elektróda.2x350 3. JLW-WNT Nagy hozamú elektródák adatai 4. Különösen jól használható függőlegesen felfelé hegesztésre.6 x 450 100-160 100-160 150-230 180-260 200 . ami kiválóan alkalmassá teszi vékony lemezek hegesztésére. Széles tartományban érzéketlen az alapanyag összetételére. Jó salakleválás.5 kg/h OK 46. ami vékony falú csövek hegesztésére teszi alkalmassá 1.80 50-110 80-150 80-140 120-210 170-290 230-270 5 0 . repedésre nem érzékeny.2x450 4x450 5x450 6x450 2.0 x 300 2.1:E6013 Bevonat: vastag.2 kg/h Nagy hozamú elektróda különösen álló sarokvarratok hegesztésére.5x350 3.5 x 450 5x450 5. 2.2 x 350 3.260 OK 48. minden helyzetbe hegeszthető rutilcellulóz elektróda. vastag bevonatú. rutilos Kihozatal: 95% Áram: AC (U 0 >40V). Az ív 30. rutil-bázikus Kihozatal: 150% Áram: AC(U 0 >60V). jó salakleválás és a szokásosnál kisebb fröcskölés miatt kedvelt elektróda íve könnyen gyújtható.6x300 2.340 280-400 300-430 J_l_ Bázikus elektródák adatai 3.48 MSZEN499:E423RB53HT10 AWS 5..5 x 350 3. ahol a rutilos elektródával összehasonlítva akár kétszeres leolvadási teljesítmény is elérhető.

salaktakaróval védik és alakítják a der­ medő varratot. táblázat \ kézi ívhegesztés jellemzi adatai Lemivastagság mm 8 12 16 20 V varrat Egy oldalról Elektróda 0 mm 3.34. valamint az MMA. gáz védőbevo­ nattal látják el az ívet és a hegfürdőt. 630 A névleges teljesítményű áramforrás maximális beállításához tartozó jelleggörbét. Az 4. V.25 5 4 5 4 5 4 5 db/m 8 4 7 10 7 17 9 40 0 mm 3. X. Hordozható áram hatására nem szabad felme(TransPocket 1500) hegesztőkésztet 79 . Az inverteres (frek­ venciaváltós) áramforrások kis tömegű hordozható gépek.25 5 4 5 4 5 He­ gesz­ tési idő min/m 25 45 70 100 X varrat Gyökhegesztéssel Elektróda 0 mm 3. Az ESAB típusú elektródák áramigényét a 4. K és U alakú. Itt az ábra diagramjába berajzoltak egy-egy tipikus 250 A. melyeket változó munkahe­ lyen. nagy hozamú és bázikus elektródákat. A teljesítmény kiválasztásánál legfontosabb.5.2 és a 4 mm-es átmérő­ jű pálcával hegesztenek. amelyet az alkalmazni kí­ vánt elektródák jelölnek ki.és AWI. A kézi ívhegesztés tájékoztató ada­ tait a 4. stabilizálják az ívet.25 4 4 5 4 4 He­ gesz­ tési idő min/m 45 65 90 130 Lemezvastagság mm 12 16 20 30 He­ gesz­ tési idő min/m 25 35 50 110 Lemezvastagság mm 4 5 6 10 Sarokvarrat He­ gesz­ tési idő min/ m 9 11 15 33 Elektróda Elektróda db/m 4 9 4 15 4 25 4 35 db/m 7 15 7 25 5 35 5 50 0 mm 3. az anyagvastagságtól függően. táblázat foglalja össze.4. a javasolt felhasználási területüket és adataikat a 4.6. Készítenek rutilos. újabban a tirisztoros egyenirányítókat alkal­ mazzák.25 4 4 4 5 db/m 5 5 7 5 10 kolja. továbbá ötvözik a heganyagot. A vonatkozó varrat-előkészítési (élkiképzési) megmunkálásokat a szabványok tartalmazzák.(ar­ gon védőgázos volfrámelektródás ívhegesztés) hegesztésre vonatkozó szabványos mun­ kafeszültség-egyeneseket. Az elektródafogó a bevona­ tos elektróda határozott megfo­ gására és a hegesztőáram biz­ tonságos átadására szolgál. szerelésnél lehet jól használni. A bevonatos elektródák elősegítik az ívgyújtást.25 4 3.59. Korábban a diódás egyenirányítókat. táblázatok tartalmazzák [8]. salakba viszik a szennyezőket. hogy az áramforrás képes legyen abban az áramtartományban működni. ill. Leggyakrabban a 3. A var­ rat lehet I. Közülük néhány ESAB típust.6. Y. ábráról lehet meghatározni.25 4 3. ábra. Túl nagy teljesítményű áramforrás felesleges többletfogyasz­ tást eredményez. amelyek kimenő teljesítménye elektronikusan szabályozható.60.

. 4. ábrán. munka közben a 4. toldásuk megkönnyítésére szigetelt hegesztőkábelcsatlakoztatók kaphatók. A „gyári" fejet is Fritz Kühn munkája. Nagyobb áram esetén menetes szo­ rítású csatlakozót kell használni. és figyelembe kell venni az elektróda átmérőjét. ^^ készíthetik egyedileg kialakí1967 tott odorban kovácsolva.2. A fej kiképzés nemcsak fél­ gömbfejű lehet. a modern formák egyik első alkalmazójának a „keresztkötésén" is lát­ ható (4.4.a furatba illesztés után zömítés. A hajlé­ kony hegesztőkábelek rögzítésére. [7]. . Kapható külön szegecs­ anyag is. de a mai modem ko­ vács-iparművészetben is szerepet játszhat. ábra). ábra. Kisebb (max.a szegecs meghúzása. illetve a kézi kiala­ kítástól függően igen sokféle.és AWI-hegesztésre alkalmas komplett hegesz­ tőkészlet a 4. hanem a szer­ számtól.a zárófej elkészítése fejelőszerszámmal vagy kézikalapáccsal.61. sűrűbb ki­ osztással. . melegen történő szegecselésnél. Szegecselés elsősorban a régi szerkezetek felújításánál fordul elő. gecseket is.64. . Egy hordozható inverteres kézi ív.63. Iában a szerkezethez használt Szegecselt kötésű • alapanyagból készítik a szekereszt. és 4.a gyári fejjel ellátott szegecs felmelegítése (világosvörös színre). amely rozsdamen­ tes acélból készült (4. Megválasztásánál a legnagyobb he­ gesztőáramból kell kiindulni.60. 62. Szegecselés A hagyományos.61. Szép példa erre a bu­ dapesti Páva utcai Holokauszt Múzeum szegecselt két bejá­ rati kapuja. amint az Fritz Kühnnek. 80 . ábra). a műveletek a következők: . ahol az illesztés az elemek átlapolásával történik. ábra. Használják lemezek felerősí­ tésére is megfelelő. Kézi ivhegesztés TransPocket ké­ szülékkel legednie. 350 A) hegesztőáramhoz jól használhatók a rugós szorítású testcsat­ lakozók.lyukfúrás (a szegecs átmérőjénél 1 mm-rel nagyobbra). bár a kovácsok álta4. ábrán látható.3.62.

elfordulásmentes kötést eredményez­ nek a pálca és a keret között. 4. p. ábra. ábrán látható.63.65. amelyek a törté­ neti stílusokhoz alkalmazkodnak. Készülnek sima és díszesebb megoldások. r ábrák a rácspálcák kereszteződését áb­ rázolják lépcsőzéssel és szegecseléssel. Páva u. Ez utóbbiak me­ revebb. Készítette: Seregi György. A Holokauszt Múzeum (Budapest. Vannak egy és két sze­ geccsel történő bekötések. A 4.) szegecselt bejárati kapuja.Kovácsoltvas rács függőleges pálcáinak szegecseléssel történő bekötése a kerethez a 4.65 o. 2004 81 .

S//B yasaigysoaSezs 'ejqs -gg> (H —» * (q *— » m /flrfMuJ 10 ? .cX ESBZBUV/B.

4.3.3. Bújtatás, kötegelés Főleg keresztkötéseknél alkalmazzák a bújtatást vagy fűzést. E kötési módnál az egyik rúdvasba lyukat fúrnak, vagy melegen a szükséges kör, négyzet vagy négyszög keresztmetszetre - a keresztrúd alakjától függően - kilyukasztják,

4.66. ábra. Bújtatás felhasítással

4.67. ábra. Lyukasztással ké­ szült bújtatás. Kismaros, cisz­ terci nővérek monostora, bejá­ rati kapu részlete. Készítette: Seregi György, 1998

a másikat pedig ezeken át­ dugják. Ezáltal kötőelem nélküli kapcsolat jön létre. Legegyszerűbb formája a 4.66. ábrán látható, amikor a vízszintes pálcát felhasít­ ják, és a függőlegeset ezen átdugják. Lyukasztással ké­ szült bújtatást ábrázol a 4.67. ábra. Kötegeléssel vagy bundolással két vagy több ele­ met lehet összekapcsolni. Kisebb vastagság esetén, 5...6 mm-ig hidegen készí­ tik, ennél vastagabb anyagot melegen kötegelnek. Ilyen típusú ízig-vérig kovácskö­ tést mutat a 4.68. ábra. Ezt a

4.68. ábra. Kötegelési (bundolási) példák

83

4.69. ábra. Gyűrűs kötés. Frítz Kühn munkája

kiszámítása

megoldást gyűrűs kötésnek is nevezik. Művészi színvonalon mutatja be ezt a kötésmó­ dot is Fritz Kühn német kovács iparművész (4.69. ábra). A gyűrű hosszának kiszámítása a 4.70. ábra szerinti esetben az alábbi: - a kötegelendő anyag: 2 db 12-es négyzetacél, a gyűrű anyaga 20/5-ös laposacél, a hajlítási sugár 2,5 mm; - az egyenesek hossza: a + b + c + d = 24 + 12 + 24 + 12 = 72 mm; - a négy negyedkör hossza: 2r x 3,14 = 15,7 mm; - a beépített hossz: 72 + 15,7 = 87,7 mm; - ráhagyás az átlapolás miatt = a gyűrű anyagvastagságával: 5 mm; - az anyag szükséges hossza: 87,7 + 5 = 92,7 mm.

4.4. Tervezés, előkészítés
A munka vállalásával, az ezzel összefüggő szerződés előkészítésével, megkötésével és végrehajtásával kapcsolatban tervezési feladatokat kell elvégezni. A kovácsművességgel kapcsolatban három tervfajtát különböztetnek meg: 1. ajánlati terv, 2. kiviteli terv, 3. műhelyterv. Az ajánlati tervet a szerződés megkötéséhez célszerű elkészíteni. Az ajánlati terv olyan mélységű, amelyből a főbb méretek, a nézeti kép (vizuális megkomponálás), a főbb

84

anyagok mennyisége és a ráfordítandó munkaidő megbecsülhető, és ezek alapján áraján­ lat készíthető. Ha egy beruházás kapcsán építész-dokumentáció készül, akkor a „lakatos­ konszignáció" is tartalmazza a fenti adatokat részben rajzos, részben szöveges formában; ez esetben az ajánlatot ebből készítik el.

4.77. ábra. Kapu ajánlati terve. Fritz Kühn munkája, 1963

A. Fromm terve.-Serrsr/G. A. ábra. ». 1963 86 .72. und E.„ DER DEXA/L . Kétszárnyú kapu kiviteli terve. UHrEROuRTi FÜLMJKICÍSST: 4.

-:• - l f U. ábrán lévő kapu ajánlati tervnek. be­ építési csomópontokat. Esetenként egy jól kidolgozott ajánla­ ti terv is megfelel kiviteli tervnek. Díszrács 4.74. Pálcaelemek nyújtása. S7 . amely ki­ tér többek között a felületkezelésre is. A kiviteli terv lehet az ajánlati terv továbbmunkálása. nézeti és met­ szeti rajzokat tartalmaz. amelynek tartalmaznia 4. vagy a kovács iparművész készíti el. ábra. Egyéni megrendelő esetén a kovácsnak célsze­ rű a tervét jóváhagyatni a megbízójá­ val. Ez már végleges (eset­ leg helyszíni felmérések alapján készített) méreteket. részletekkel való kiegészítése. vagy újabb (a szerződés­ sel összhangban lévő) szempontok sze­ rinti kidolgozása. A 4.72..73. A műhelytervet minden esetben a kovács készíti.71. Az ábrákat műszaki leírás magyarázza. ábra. hajlítása •"-••'. a 4. Kölcsönös személyes konzultációra minden esetben szükség van. ábrán lévő pedig kivi­ teli tervnek fogható fel. anyagmeghatározásokat.A kiviteli tervet vagy az építész.

ábra szerint. domborítással és 90°-os hajlítása (4.tájékoztatásul és leegyszerűsítve . alsó ábra). Anyagok: 12 mm-es négyzetacél a rácselemekhez. egyik végük nyújtása. a függőleges rácselemek ellenkező végének megmunkálása nyújtással.76. íves) elemeket. hajlítása íves alakra az üllő szarván (4. 5. 1 : 2 vagy 1 : l-es léptékben. részegységeket is kirajzolnak 1 : l-es léptékben. a két függőleges elem lyukasztása duzzasz­ tással. 3. A műveleti sorrend meghatáro­ zására . amihez a munkadarabot kovácsolás közben ráillesz­ tik. 2. Egyes (bonyolultabb. Munkafázisok a rácspálcákhoz: 1.76. 4. Egyes műhelyekben ma már a számítástechnika korszerű eszközeivel. ábra). Füg­ gőleges pálca­ elemek lyukasz­ tása 4. Anyagminő­ ség: S235JR. 8S . Függőleges pálcaelemek szárának díszítése lépcsőzéssel kell az összes csomópontot 1 : 5.73. A műhelyterv alapján pontos anyagkivonat és technológiai műveletterv készíthető.74.77. ábra. a munkaóra­ ráfordítás meghatározható. erezése levél­ alakra üllőn. programja­ ival dolgozzák ki az ismertetett terveket.az aláb­ bi példa szolgáljon.4. tágítása tüské­ vel. felső ábra). (A38).77. ábra szerint. négy pálcarácselem leszabása körtárcsás darabolón. a függőleges elemek szárának díszítése a ka­ lapács fokával a 4. négyzetacéllal végleges méretre a 4. kézi kovácsolással. vagy a ko­ rábbi felhasználható. ábra. Az elkészítendő termék: díszrács (4. a vízszintes rácselemek végeinek és közepé­ nek előmunkálása (4.75.75. Ezek a programok pontos anyagkivonatot és műveletter­ vet is szolgáltatnak. Egyszerűbb és ismétlő­ dő elemeknél a műhelyterv elhagyható. hasítása nyeles vágóval. ábra). 15/5 mm-es laposacél a bundokhoz.

A gyűrű elkészítése. Az anyag­ hosszat a gyűrű semleges tengelyé­ nek átmérője adja 3,14-dal meg­ szorozva + az anyagvastagság a kovácshegesztés miatt. A művele­ tek az alábbiak: 1. a négyzetvas leszabása a szá­ mított hosszra; a két vég lépcső­ zése üllőn kézi kovácsolással; 2. csavarás a kijelölt szakaszo­ kon, két helyen jobbra, két he­ lyen balra kovácssatuban; 3. lyukasztás a 4.75. ábrán lát­ ható lépcsőkben, két kijelölt he­ lyen; 4. két db függőleges pálca atdu­ gása, rögzítése a gyűrű lyukasz­ tott nyílásába (4.78. ábra); 5. a gyűrű hajlítása melegen kör­ alakra (4.79. ábra), zárása ko­ vácshegesztéssel üllőn, kézi ko­ vácsolással; 6. a két vízszintes pálca atdugá­ sa, rögzítése a meghajlított gyű­ rű lyukasztott nyílásába; 7. a vízszintes pálcák végeinek nyújtása, domborítása, lépcső­ zése a függőleges pálcák kiala­ kításának megfelelően; 8. a függőleges és vízszintes pál­ cák kötése bundolással a gyűrű közepén.

4.78. ábra. Függőleges pálcák atdugása a gyűrű lyukasztásán

4.77. ábra. Vízszin­ tes rácselem előkovácsolása, füg­ gőleges rácselem végének nyújtása, domborítása, 9(f-os hajlítása

89

4.79. ábra. Gyűrű hajlítása köralakra

5. Korrózió elleni védelem
A fémeken a környezet savas és lúgos oldatainak hatására, fizikai-kémiai folyamatok révén korróziós elváltozások keletkeznek. A gyakorlatban korrózióállónak nevezik azt a fémet, amelynél a korrózió folyamata egyenletes, és előrehaladási sebessége a 0,1 mm/év határértéket nem haladja meg. A kovácsolásnál döntő mértékben használt ötvözetlen acélok nem felelnek meg e követelményeknek, ezért felületvédelemre szorulnak.

5.1. A korrózió fajtái
Az acélon előforduló korrózió lehet: - egyenletes, amikor a teljes felület egységesen oldódik (mértéke: mm/év vagy g/m2), - lyukkorrózió, amikor pontszerűen keletkezik oldódás (mértékét a lyukak számával és mélységével adják meg), - lemezes (réteges) korrózió, amikor a károsodás a felülettel párhuzamos rétegek irányában történik (nagyságát a szakadási nyúlás és a kontrakció megváltozásával mérik), - filiform korrózió, amely elsősorban acélfelületeken, a lakkbevonat alatt keletkezik a helytelen felület-előkészítés következtében (fellazulás, felhólyagosodás). Ismeretes még a kristályközi és feszültségi korrózió, ezek azonban a kovácsolt szerke­ zeteket ritkán érintik. Az általános rendeltetésű és hegeszthető szerkezeti acélokat (MSZ EN 10025:1998, régebben MSZ 500-89, illetve MSZ 6280-82), melyeket a kovácsművességnél általában használnak, bármilyen típusú környezetben vagy felhasználási területen a továbbiakban ismertetett eljárások valamelyikével felületkezelni kell. A légköri korróziónak ellenálló, gyengén ötvözött acél (lásd 2.13. táblázat) felületén a korróziós folyamat lezajlása alatt (1-3 év) a korróziótermékből védőréteg keletkezik. Ez a réteg az anyagot megvédi a további károsodástól. Ennek ellenére - különösen eszté­ tikai okok miatt - célszerű a légköri korróziónak ellenálló acélt is felületkezelni. Ha festik az ilyen anyagot, a bevonat tartóssága lényegesen nagyobb, mint az ötvözetlen acélnál, mert nincs alározsdásodás. Ha fémes felületet kívánnak megmutatni, vagy az alkotás agresszív környezetbe ke­ rül, az ötvözött rozsdamentes acélfajták közül kell választani (lásd 2.14. táblázat), me­ lyek fémes jellegű megjelenése csiszolással, polírozással fokozható. Ezeket az anyago­ kat kültéri fémszobroknál vagy igényes homlokzati elemeknél (pl. ablakrács) használják. Hagyományos felületkezelést nem igényelnek, de gyártásuknál figyelemmel kell lenni, hogy szennyeződések (pl. lágyvas reszelékek, porok, forgácsok) ne épülhessenek be a felületbe. A fémek felületi minőségének, a légkör nedvességtartalmának, a légkörben lévő szén­ dioxid, kén-dioxid (ipari-városi környezet) mennyiségének igen nagy szerepe van a kor­ róziós folyamat lejátszódásában. Korróziós szempontból a kovácsoltvas alkotások lehetnek: - kültéri és - beltéri elhelyezésűek. Kültéri elhelyezésű épületrácsok, korlátok, cégérek, kandeláberek stb. esetében külö­ nösen fontos a korrózióvédelem. Beltéri tárgyaknál sokszor csak esztétikai okok miatt szükséges a felületkezelés. 91

5.2. Felület-előkészítés
Bármilyen felületkezelési eljárást választanak, csak akkor lesz hatékony és tartós, ha gondos felület-előkészítést végeznek. Ennek lényege, hogy a felületet fémtisztává te­ gyék, vagyis megtisztítsák a szennyezőktől (olajtól, zsírtól, esetleges festékmaradvá­ nyoktól, az átmeneti korrózióvédelmet biztosító anyagoktól), és a felületet egyenletesen simává tegyék, vagy - igény szerint - mesterségesen feldurvítsák a védőréteg jobb tapa­ dása végett. A cél az, hogy az acélfelület tisztasági fokozata az 5.7. táblázatban adott K0K3 értékek közül az előírtat elérje. Az MSZ ISO 8501 szabványban a festetlen acél rozsdásodási fokozatát A, B, C és D-vel jelölik, amely sorrendben lényegében megfelel a K0-K4 fokozatoknak.
5.1. táblázat

Acélfelületek tisztasági fokozatai
A fokozatok jellemzése A felületen reve vagy rozsda hatszoros nagyítással sem észlelhető (fémtiszta) A felületen csak hatszoros optikai nagyítással észlelhető reve vagy rozsda (gyakorlatilag fémtiszta) a) b) c) d) a) b) c) A fémszínű felületen kezdődő visszarozsdásodástól származó elszíneződés (még nem futó rozsda) A fémszínű felületen az érdességi egyenetlenségek mélyedéseiben szabad szemmel látható max. 1 mm átmérőjű reve vagy rozsdapontok Futtatási szín Az a), b) és c) együttes előfordulása A felületen visszarozsdásodástól származó lemezesen le nem választható rozsdafoltok és csíkok (futórozsda) A felületen visszamaradt, lemezesen le nem választható rozsdafoltok és csíkok (esetleg bemaródások) Az a) és b) együttes előfordulása jelölése K0 KI

K2

K3

A felületen visszamaradt, jól tapadó revefoltok, csíkok. Az ilyen és nagyobb mértékben oxidálódott felületre bevonat csak további tisztítás után vihető fel

K4

A szennyeződések és zsírok eltávolítására a következő módszereket használják. A vízben oldódó vegyületeket nagynyomású vízsugárral vagy gőzborotvával távo­ lítják el. Az alkalikus (lúgos) mosás feloldja a zsírt és az olajat. Az alkalikus mosószerek 60-90 °C között fejtik ki hatásukat. A mosószert el kell távolítani a felületről. Ha az öblítővízbe foszforsavat kevernek, az semlegesíti a lúgok hatását. Az oldószeres mosásnál benzinnel (terpentinnel, aromás hígítóval) átitatott ruhával dörzsölik át a fémet. További rozsdamentesítési eljárások: a kézi, a kézi-gépi drótkefélés, a szemcseszórásos tisztítás, a termikus módszerek, ilL a kémiai eljárások. Kéziszerszámokkal vagy géppel: kefélés, csiszolás vagy kaparás alkalmazható a rozsda eltávolítására akkor, ha a befestendő felület egyéb módon nem tisztítható le. A szemcseszórásos technika a hengerlési reve és a rozsda eltávolításának leghatéko­ nyabb módszere. A szemcseszórás során nyílt szórást, vákuumos szórást, vizes szórást vagy telepített tisztítóberendezést alkalmaznak. A szemcseszórásos tisztítást mint felület­ előkészítést az MSZ ISO 8501-1 szabvány négy fokozatba sorolja az enyhe szemcsesuga­ ras tisztítástól a fémtiszta felület eléréséig. Fémfelületek tisztítására acélszemcséket, üveg92

A cinkfoszfátozott felület szürke színű. salakot vagy homokot használnak. 3 m. A műhelyalapozókat.a kadmiumozást. A termikus eljárás többek között az oxigéntartalmú acetilénlánggal történő revétlenítés.0 m. A galvanikus horganyzásnál a cinket tartalmazó vizes oldatból egyenáramú elektroké­ miai redukcióval választanak le fémbevonatot a katódon (vagyis a bevonandó tárgyon). ami kovácsolt elemeknél kevésbé javasolható. A műhelyalapozó réteget a további festést megelőzően meg kell tisztítani a szennyeződésektől.2. foszfátozás. Hasonló eljárás a kadmiumozás. szélessége és mélysége 1. Fémes bevonatok Ennél az eljárásnál az acélt a korróziónak jobban ellenálló fémmel vonják be. illetve maratás savval vagy lúggal történik a fémtől és a feladattól függően. . öblítés és passziváló öblítés. A horganyzast vegyi felület-előkészítéssel kezdik és utókezeléssel. ezzel is fokozva a horganybevonat ellenálló képességét. shop-primereknek nevezik.a fémszórást alkalmazzák. öblítés. azaz tapadásfokozó alapozók általában kétkomponensű. Hm 85 70 55 45 80 70 70 55 45 35 70 60 93 .a galvanikus horganyzast (cinkleválasztást). mm Acél > 6 mm Acél > 3 mm < 6 mm Acél > 1. táblázat A bevonat rétegvastagsága tűzi horganyzásnál Anyagvastagság. A vas. kromátozó passziváló eljárásokkal fejezik be. és gyorsan meg­ szárítani.5 mm Öntvény > 6 mm Öntvény < 6 mm Helyi rétegvastagság.5 mm < 3 mm Acél < 1.a tűzi horganyzast és . a hengerlési revét és a rozs­ dát. . A wash-primerek. cink-szilikát vagy epoxi műhely­ alapozót használnak. Kovácsoltvas ter­ mékeknél az utóbbi javasolható. 5. A gyakor­ latban . azaz pácolás.golyókat (rozsdamenetes acélhoz).5 g/m2. Lángkezeléssel távolítják el a régi festékréteget. A kádak hossza max. A cinkfoszfátozás során kialakuló bevonat vastagsága 2^4. 5.3. Leggyakrabban cinktartalmú epoxi. A horgany­ réteg vastagsága: 25-50 u:m.és cinkfoszfátozásnál szórással vagy merítéssel kapnak jó alapot a festés­ hez. amelyeket átmeneti korrózióvédelemre használnak. A kémiai rozsdamentesítés. ún. Az eljárást öt szakaszban végzik: felülettisztítás. amely után a felületet semlegesíteni kell. mert városi környezetben kevésbé ellenálló mint a horganyzás. foszforsa­ vat tartalmazó poli(vinil)butirán-bázisú felület-előkezelő anyagok. Ezt követően a felületet kézi-gépi keféléssel kell áttisztítani. |im Átlagos rétegvastagság.

Esztétikai szempontból egyesek kifogásolják. Kültéri: vidéki légkör Beltéri: nagy nedvesség. tengeri klíma közepes kloridtartalommal Korróziós terhelés Nagyon alacsony Alacsony Átlagos horganybevonat fogyása <0. Kültéri: ipari vagy városi légkör.az anyagminőségre és a vastagságra. kerítések.2.25% legyen. alacsony kloridtartalommal Beltéri: uszodák. um 55 45 25 Tűzi horganyzásnál az acélelemeket a szükséges felület-előkészítés (zsírtalanítás. vegyi berendezések. hogy csorbul a felület kovácsoltvas jellege.4. A horganybevonat rétegvastagságát az MSZ EN ISO 1461:2000 szerint az 5. 5. um 45 35 20 Átlagos minimum rétegvastagság. részére az egyik legmegbízhatóbb felületkezelési eljárás. pácolás) után fémtisztán az olvadt. 450 °C hőmérsékletű horganyba mártják. rácsok.3. A szabad téren elhelyezett kovácsoltvas kapuk. korlátok. táblázat tartalmazza. közepes levegöterhelés. cégérek stb.3. táblázat Légköri hatások a horganybevonatra Korrozivitási osztály Cl C2 Légkörtípus Beltéri: belső terek Beltéri: időnként kondenzátum képződése. Ez utóbbiak becsült értékek. Kültéri: ipari légkör. Festéssel kiegészítve (duplex rendszer) pedig az egyik legtartósabb felületvédelmi megoldás.0 um/év 94 . táblázat).4.0-2. amelyeket tűzi horganyzás után centrifugálnak (5. előtetők. A légköri hatá­ sok okozta horganybevonat-csökkenéseket az 5. A szabvány meghatározza a menetes alkatrészek bevonatának vastagsá­ gát is. ami 12 500 x 1000 x 1300 mm. a horganyzás hatását a gyártó művel egyeztetni kell. illetve tengeri klíma. Az anyagminőség megválasztásakor szükséges. .4. A tűzi horganyzás során figyelemmel kell lenni: . Ha a szakítószilárdság > 520 N/mm2.1 .).a tűzi horganyzás technológiai követelményeinek megfelelő szerkezeti kialakításra.5.l. hogy az acél szilíciumtartalma 0.0 . táblázat Menetes alkatrészek (csavarok) előírt rétegvastagsága tűzi horganyzásnál Anyagvastagság /átmérő 0 > 20 mm 0 > 6 < 20 mm 0 < 6 mm Helyi minimum rétegvastagság.12 < Si < 0.Oum/év C3 Közepes l.0um/év C4 Magas 2. A horganyzandó kovácsoltvas szerkezeteknek biztonsággal bele kell férni a maximá­ lis hazai kádba (Dunaferr Rt.l um 0. táblázat adja meg.

2003 Az anyagvastagságot 20 mm alatt kell megválasztani. mert a horganyfürdő hatására az anyag rideggé válik. olvadt alumí­ niumot vagy cinkréteget por­ lasztanak. A fémszórásnál az acélra korrózióálló. Az erkélykorlát részlete 95 .és kifolyónyíláso­ kat kell elhelyezni. Készítette: Seregi György.1a ábra. ábra.1. 5. A pisztollyal kis­ méretű kovácsoltvas elemek is gazdaságosan szórhatók. Üreges elemeken átlósan elhe­ lyezett be. tűzi horganyzott erkélykorlát. A fémszórást pl.2.5. m ábra. a nagy hatékonyságú METCO HE égőgáz-rendszerű pisz­ tollyal lehet végezni. Tűzi horganyzott ková­ csoltvas erkélykorlátot. Kovácsoltvas. melynek átömlőnyílása biztosítja az optimális égőgáz-oxigén ke­ verést. és 5. Külön szifondugó he­ lyezhető fel acetilénre vagy propángázra. Szegecselt szerkezetek horganyzásra nem alkalmasak. illetve kaput mutat az 5.

It 5.08-0. Készítette: Seregi György.I t - « p t * i.23 mm cinkréteg tömí­ tés nélkül.0. A kapu részlete 96 .2a ábra.15 mm szórt alu­ míniumréteg tömítve. .0.0. il­ letve tömítés nélkül. Tovább növelhető a korró­ zióvédelem.08-0. Tűzi horganyzott kovácsoltvas kapu. .15 mm cinkréteg tömítve. ha a szórt cinkréteg­ re egy réteg alapozót és egy-két réteg alumínium-vinil festést al­ kalmaznak. 2003 I ™ 1 A fémszórásnál javasolt réteg­ vastagságok ipari szennyezett légkör esetén a következők: . 5.2b ábra.

Ilyenkor csak a szállítási és szerelési sérüléseket kell a helyszínen kijavítani. a műhely elkülönített részében vagy külön festőműhelyben elvégezhető.5. a fedőbevonatok a helyszínen.mártható. A homlokzatokon vagy a szabad térben elhelyezett alkotások a korróziós hatásoknak fokozottan ki vannak téve. 2. A forrószórásnál nagy az oldószer-megtakarítás.elektroforetikus.0 at túlnyomással hidegen vagy 80 °C-ra előmele­ gítve szórják fel a festéket. A festékek . 6. A felületkezelés megkezdése előtt meg kell határozni a kör­ nyezeti besorolást (száraz. a szabadban készültek. Ezek közül egyes részműveletek. 3. oxideltávolítás) az 5. 9.4. és 5. felületi hibák javítása tapaszolással. K0-K3 tisztasági fokozat igény szerint. A festékfelviteli eljárások közül kovácsoltvas elemeknél az ecsetelést. Festési eljárások Kültéri alkotások A kültéri alkotások felületkezelésénél a leggyakrabban alkalmazott megoldás a festés. tengerparti légkör) és a festés szükséges élettartamát. ami a minőség rovására ment.5-4.2. az előírt szellő­ zési.kötőanyaguk szerint . min. tűzvédelmi stb. elektrosztatikusán) és .lehetnek természetes és műgyantaanyagúak. Bárhol készül a festés. 8.6. A sűrített levegős szórásnál 2. alapozás (összhangban a korábbi műveletekkel. ezért kovácsoltvas termékeknél ritkán alkalmazzák. tapadást növelő réteg kialakítása (pl. Ez esetben a fedőfestést sokszor mostoha körülmények között végezték. 5. szárítás vagy beégetés. a 2. lakkozás fő technológiai fázisai az alábbiak: 1. 3. . irányelvek alapján összeállított 5. melegen. tiszta. . elmaradhatnak. 6.. illetve kikeményítés technológiája szerint a festékek a következő típusúak: . valamint a közbenső és bevonórétegekkel). Régebben a műhelyben csak a felület­ előkészítést és az alapozást végezték el. felület-előkészítés (zsírtalanítás. közbenső bevonat (matt vagy félmatt bevonat).szórható (hidegen.nagy hőmérsékleten (160-300 °C) kikeményedő. és egyszerre 30-40 u vastag réteg vihető fel a hidegszórás 15-30 \i vastagságával szemben.ecsetelhető. pl.. csiszolás (a tapaszolás egyenlőtlenségeinek megszüntetése). hogy a teljes bevonati rendszer előkészítése fedett helyen.levegőn (20 ± 5 °C) száradó. ipari szennyezett. táblázat a különféle légtérben elhelyezett tárgyak lakkozással történő védel07 ..5. 4. 7. Ma már igény. előírásokat be kell tartani. A szárítás. tűzi horganyzás. A felvitel módja szerint a festék: . A beégetést csak telepí­ tett festőüzemben lehet elvégezni. alfejezezben leírt eljárá­ sok valamelyikével.kis hőmérsékleten (60-80 °C) kikeményedő és . városi. Az MI 18100 „Acélfelületek korrózióvédelme" c. . fedőfestés (lakk) egy vagy több rétegben. A festés. Ennek kivitelezéséhez különleges berendezésekre nincs szükség. foszfátozás). 10 °C hőmérséklet feletti helyiségben történjen. Eseten­ ként a munkadarabot melegítik fel. 5. a mártást és a szórást használják.

5...6. városi szabad térben és száraz trópusi ipari városi szabad térben Tisztított felület minőségi fokozata (MSZ 1891/1) Alapozóbevonat neve Tűzi cink + Wash Primer + + cink-kromát Wash Primer + + cink-kromát réteg­ száma 1 1 1 2 Fedőbevonat neve Durol vagy Syntalin vagy Trinát Durol Syntalin Trinát Hőre keményedő kalapácslakk vagy Melákon réteg­ száma 2 2 2 3 3 3 2 2 Minimális rétegvastagság..K4 3 3 3 150 150 150 150 150 150 98 .KI Wash Primer + Foltamin alapozó Olommínium olaj festék vagy Stabil mínium 1 1 Fortamin Durol vagy Trinát Syntalin 2 2 2 2 réteg­ száma 1 1 1 1 Fedőbevonat neve Durol vagy Syntalin vagy Trinát Durol vagy Trinát réteg­ száma 2 2 2 3 3 Minimális rétegvastagság. um teljes Zn festék 40 40 40 90 90 90 150 150 150 80 80 130 13(1 130 150 150 150 bevonat KO - KO..K4 2 2 5.. táblázat Acél alkatrészek védelme lakkozással mérsékelt égövi ipari...KI Wash Primer + + cink-kromát Wash Primer Kortamin alapozó Olommínium olajfestek vagy Stabil mínium 1 1 1 - 80 80 Fortamin 1 2 Durol vagy Syntalin vagy Trinát 2 80 80 K2. táblázni Acél alkatrészek védelme lakkozással mérsékelt égövi szabad térben és száraz trópusi szabad térben Tisztított felület minőségi fokozata (MSZ 1891/1) KO Alapozóbevonat neve Tűzi cink + Wash Primer + + cink-kromát Wash Primer + + cink-kromát KO. um teljes Zn festék bevonat 40 40 40 90 90 90 120 120 130 130 130 120 120 - 80 120 120 120 80 120 120 120 K2..5.

7. C3 városi légtér (ISO/DIS 12944-2 szabvány). mi rendszereit mutatja be. hogy a kovácsolt alkotások minél jobban megőrizzék a vas megmunkált struktúráját. mert magasabb a széntartalma. Beltéri tárgyak felületvédelme A beltérben elhelyezett kovácsoltvas tárgyak . Ennél a műveletnél a tárgyat kovácsolás után: . tiszta külső légtér (ISO/DIS 12944-2 szabvány.csillárok. A táblázatokban a 80-as évek hazai gyártású festékei szerepel­ nek.7. V80 160 160 240 környezeti besorolás C2 C3 C3 C4 Alapozó gyantája AK AK EP EP réteg­ vastagsága. mint az egyéb olajfajták. bútorok. A festéssel ugyanis eltűnnek a megmunkálás nyomai. . táblázat­ ban találhatók.ma is beszerezhető. St 2 (kézi szerszámmal vagy géppel végzett alapos tisztítás) (MSZ ISO 8501-1 szabvány).300^100 °C-on beégetik a réteget. kisplasztikái alkotások stb. Sa 2.fáradt dízelolajjal (lenolajjal.drótkefélik (a jól tapadó revét. táblázat Kovácsoltvas termékekre ajánlott Tikkurila festékbevonati rendszerek Felület előkészítése általá­ nos Sa2 Sa2 St2 St 2 javítás­ hoz St 2 St 2 St 2 St 2 Bevonatrendszer összrétegvastagsága. Hagyományos felületkezelési eljárás az olajba égetés.vagy ahhoz hasonló összetételű gyártmány . Sa (alapos szemcsesugaras tisztítás).) .5 (nagyon alapos szemcsesugaras tisztítás). EP (Zn) (cinkporos epoxi). 99 . és . cundert rajta hagyják). A fáradt dízelolaj azért kedvezőbb. Ezzel a módszerrel szürkésfekete színt kapnak. u XO 60 40 40 Termék neve Temaprime EE Temalac FD 50 Temaprime EE Temalac FD 50 Temabond ST 200 Temadur50 Temabond ST 200 Temadur 50 Temazinc 99 TemacoatGPLSMIO Temadur 50 Sa 2. C4 ipari és tengerparti légtér (ISO/DIS 12944-2 szabvány. PUR (poliuretán).kevésbé vannak kitéve a korróziós hatásoknak. a felület egyenletessé válik. felületi megjelenését. A táblázat elkészítéséhez az ISO 12944-5: 1998(E) előírásait tekintettük méravadónak.J. Mélyfekete szín eléréséhez az eljárást megismétlik. C2 száraz. A bevonatok várható élettartama 5 . 40 2x50 120 2 x 100 gyan­ tája AK AK PUR PUR EPPUR Fedőfesték réteg­ vastagsága. A kovácsoltvas termékekre ajánlott Tikkurila festékbevonati rendszerek az 5. melyek egy része . kandallókészletek. ezért könnyebben megvalósítható az a célkitűzés. faggyúval) bekenik.15 év az adott környezeti besorolásban.5 St 2 200 C4 EP(Zn) 40 60 + 40 Magyarázat: AK (alkid). EP (epoxi).

utána olajozzák vagy színtelen akrillakkal lefestik.400 g lúgkő. majd forró vízben ala­ posan leöblítik. álló hamutartót mutat az 5. Az oldatot forrásig hevítik. A legegyszerűbb módszer.10 g nátrium-nitrit. Egyéb eljárások a szakirodalomban találhatók [9]. ha a tárgyat drótkefélés után méhviasszal bedörzsölik.10 g nátrium-nitrát. a kétháromszori színtelen akrillakkozás is megfelel a beltéri felületkezelési igényeknek. 5. majd bemártják a fémtiszta tárgyat 20-30 percig. A pácolás . .3. Seregi György alkotása 100 . . ábra. Ha a pácolás elmarad.kisebb tárgyak felületkezelésére alkalmas.3. Ez a módszer az olajba égetésnél gyengébb minőségű védelmet biztosít.Fekete bevonat alakítható ki a következő páccal: . Színezés után a tárgyat hideg. Pácolás után fekete színeződés keletkezik.600 ml víz. Álló hamutartó lakkozott felületvédelemmel.a kád méretétől függő . . [10]. Lak­ kozott. ábra.

ábra.2.pl. A temp­ lomépület egyesíti a különböző képzőművésze­ tek feladatait. ókeresztény elemek hatása vehető észre. századi alkotás köszönnek vissza az ajtók pántjain. század folya­ m n jött létre a nyugatrómai keresztény egyház á befolyása alatt. másik csoportja kelta (pl.1. illetve a kézműipari termékek díszítései li -m*»*mmmmm 6. így a formai egység is itt teremtő­ dik meg.1. ábra). mely egysé­ gesebb.6. A romanika (román stílus) elne­ vezés római eredetére utal. Akantuszlevelekkel díszített. és a különböző társművé­ szetek (ötvösség. és babonás szörnyvilágából is merít az épületszobrászat terén. ábra. A geo­ metrikus díszítés változatossága és bizonyos építészeti megoldások ha­ sonlósága esetleges szíriai hatásokat is feltételez. Vasalással díszített faajtó. Ez a mechanizmus a későbbi stí­ luskorszakokra is érvényes. A romanika díszítőmotívumainak nagy része az antik hagyomány továbbörökítése .és kőfaragás) egy­ másra hatása alakítja tovább a stílust. bár ez csak egy fon­ tos hatás a sok közül. Formai fejlődésük ezért összefügg az építészeti díszítőelemek fejlődésével.1. Első időszaka (premier 1'art román) a 10-11. de vasrácsokon is megta­ lálható -. román kori oszlopfő 6. folyton feltöltődve architektonikus ele­ mekkel. A román kori templom meg­ lepő módon átveszi az eredetileg nem keresztény népek hiedelemvilágának absztrakt-szimbolikus motívumkin­ csét. iszlám. 12. A frízek és oszlopfők motívu­ mai. mely oszlopfőkön (6. fonatdíszes ornamentika) és germán eredetű. A történeti stílusok jellemzői 6. Romanika és gótika Az első ideológiailag is egységes művészeti stí­ lus Nyugat-Európában a 10-12. fa. Henri Fociilon a román 101 . A vasból készült alkotásokon látható ornamentika az épület kőfaragásain és a miniatúrafestészetben megjelenő díszítőelemek átvé­ telével jött létre. mint a későbbi szakasz: bizánci. rácsokon stb. az akantuszlevél. századra esik.

13. század 102 . Lüttich. A Szent Pál-katedrális ajtaja.6.3. ábra.

a gótika korszakaiban sokszor az egész fafelületet beborították a díszítmények. 13. A román stílus szem előtt tartotta a szimmetriát. burjánzó ikonográfia keleties jellegének ellentmondásáról ír tanulmányában [20].6. és 16. századi kovácsoltvas berendezési tárgyak kori építészet Nyugatra jellemző szigorú koncepciója és az épületekre jellemző változa­ tos. Később a díszítőkedv erősödik (6.3.2. és a végére sokszor rozettát erősítettek.4. ezért kezdetben kevésbé díszes (6. illetve tűzikutyák. keretek. A legtöbb emlék az ajtók pántjai és vasalásai közül került ki. zára­ dékrácsok hasonlóan lekerekítettek. A romanika kovácsa többnyire kör keresztmetszetű 103 . ez utóbbi az ajtó fadeszkáit fogta össze. A levelek általában az erezés irányában homorúak. és a vasat is festették vagy aranyozták. és fő díszítőeleme a csiga. Az építészetre jellemző félköríves ablakzáródások és timpanonok megoldása szintén megjelenik a kovácsoltvas formavilágban: a stilizált növényi motívumok. Zárak. ábra). ábra. ezzel párhuzamosan már kizárólag vasból ková­ csolt ajtókkal is találkozunk. ajtókopogtatók. Az ajtópántok alá sokszor vörösre festett bőrt helyeztek. ábra). kulcsok. mely síkszerű. kandallórácsok is készültek vasból.

század folyamán terjed el a német nyelvterületen a ciszterciták közvetítésével. kötegelést. ábra. rácsozáshoz négyzetvasat is. 13. mely a 12. Állatalakok és állatfejes végződések egész Észak-Európá­ ban előfordultak. bogáncsformákat és szőlő­ levél mintájú rozettákat is. Pontigny. 6.rudat vagy bordás laposvasat használt. Francia jellegzetesség a patkómotívum. századtól sűrűbben használatosak. a kibontakozó gótikus stí­ lus egyik meghatározó díszítőelemévé válik. Skandináviában népművészeti elemekkel kiegészülve. Chablis). Vezelay. de később használnak fügefalevél-. A növényi motívumok a 12. századi kovácsoltvas veretek 104 . és ismerte a kovács­ hegesztést. liliom-. A tölcséres kontyvirág még a román korra jellemző.5. A különböző funkciójú vasrácsok függőleges rúdjai gyakran leveles vagy lándzsás végződésűek. A sarló alakú ajtóvasalás sem ritka (pl. lóhere-.

6. Gótikus szentélyrács.6. csúcsív) szintézise a Saint-Denis-ben lévő apátsági templomon (1140-1144) és A francia koronaország elnevezése 105 . ábra. Mittelfeld. támív-támpillér rendszer. bordás boltozás. A külön-külön már használatos jellegzetességek (pl. Készült 1371-ben A gótika korai formái 1130 körül alakultak ki Ile de Francé^ területén az építészetben.

6.4. Ezek a levelek csúcsban metszettek. melyek formavilága megjelenik a kovácsoltvas munká­ kon is. liliom-. kandallófelszerelés. bogáncs-.7. Készült a 16. Stilizált állatfejek és szegélydíszek szalagszerű frízei is gyakoriak. az oszlopfők növényi díszítései. ábra). bútorok tűzi kovácsolását végzik (6. komló-. ábra). A növényi motívumok gyakoriak. hogy egységes. petrezselyemlevél. bár ez utóbbit is használják.6. stilizált akantusz-.7. Louvre. csillárok. azonkívül a geometrikus szerkesztésű kőrácsmotívumok. a vimpergak stb. szolgáltatják a kívánt motívumokat. juhar-. ábra) és a halhólyagmotívum (6. cser-. Rácsrészlet. zárak. Ezeket előszeretettel csavarják. kandeláberek. Részeiket hegesztéssel vagy kötegeléssel kapcsolják egybe. A gótikus stílus három évszázadon keresztül virágzik. illetve irdalják.vagy téglalap profilú vas használata lép a román kor uralkodó gömbölyű vasa helyébe. Párizs. A csigamotívum valame­ lyest háttérbe szorul. A mértani geometrikus díszítések közül legelterjedtebb a lóheremotívum (négykarélyos elem) (6. monumentális teret hozzon létre az épületen belül. A különböző funkciójú rácsoknak 106 . Sárkány. ábra). lakatok. s kevésbé csavart. ablakrácsok díszítésére.és kutyafejeket használnak ajtókopogtatók. melynek során a kovácsok a rácsos kapuk. A lapos négyzet. és kifelé domborítottak (6. a nagyobb részeket pedig szegecseléssel fogják össze. Ezeket egészítik ki azok az épületplasztikai díszítmények.5. szőlő-. ábra. füge-. században a sensi székesegyházon (1130-1163) található meg először azzal a szakrális céllal. egyéb rácsok. A támpillérek továbbgondolása folytán alakulnak ki a fiatornyok. illetve virág fordul elő [4].

Reneszánsz (14-16. 6. Anglia. Nem ritka az egymást keresztező. szentségházak. bútorok. mikor Itália területén új igény kezdte meghozni gyümölcseit. lóheremo­ tívumot és párhuzamosan elhelyezett függőleges rudakból álló rácsokat is készítettek. A városok kiépülésének köszönhetően a kovácsoltvas világi feladatai is egyre sokré­ tűbbé váltak. Az ablakrácsok kosárszerű megoldása és a kutak lezárására használt rácsok és kútházak is ebben az időben terjedtek el. oltár. Angliában építészeti formákat. Spanyolországban délfrancia hatás érvényesült: gazdagon díszített záradékrács. átlósan elhelyezkedő négyszögvasak megoldása sem. ládák. Spanyolország.és sírrácsok készültek még kovácsoltvasból. Keresztelőmedencéket lefedő rácsok. kottaállványok. Az új igény az antik formakincs feltámasztása volt. A változásokhoz igazodott a vasművesség is mint elsősorban az építé­ szetet szolgáló társművészet. század) A gótika még sokáig fenntartotta formakincsét. óriási méretek. ez a sor most a reprezentatív világi palotákkal egészült ki. kandallóalkatrészek.2. Közép-Európában jóval tovább. Ezeknek a reneszánsz idején lesz igazán nagy jelentőségük. 107 . német nyelvterület) és az ismétlődő elemekből összekapcsolt vagy négyzetes keretbe foglalt ornamentikát tartalmazó rácsok (Olaszország). kolostorok.két fő típusát alkalmazzák: rudas rácsok (Franciaország. várak és városok házai igényelték szolgálatait. Ez idáig a templomok.

Bécs) 108 . Készült 1570-ben (Niederösterr.6. ábra. Landesmuseum.9. Reneszánsz kútház.

ábra. Páviai Certosa-székesegyház szentélyrácsa Forrás: Az iparművészet könyve. 1912^2002) Készü^mT 109 .^m 6-10.

Ezt példázza a páviai Certosa szentélyrácsa (6.6. kisebb csigákban folytatódnak. Fran­ cisco de Salamanca nevéhez fűződnek a . az átlapolás még a gótika megoldása volt. ábra). Sírkeresz­ tek. A cuenzai székesegyház szentélyrácsa pl.vagy oszlopábrázolás.és virágmotívum is (liliom. A szimmetria alapelv. stilizált állat. főként délen. Az egymással érintkező rudakat általában bundolással fogják egy­ be. dúsan díszített záradékrácsokat készítettek. lámpatartót szereltek. cégérek. A palotákhoz kerítéseket. stili­ zált emberi és állati motívumok tarkítják. Ezek idővel eltűntek. ábra).10.5 m magas. 1912 (2002) A reneszánsz vasművesség alkotásai in­ kább síkszerűek. ábra). Az ajtók többnyire keret­ tel készülnek. ha­ ranglábak.8. palmetta). kevésbé plasztikusak (6. kútházak készültek még vasból (6. 1517ben készítette Hernardo de Arenas. Újra elterjed a csiga.és emberalakok. Spanyolország­ ban a késő gótika francia hatása folyama­ tos. Készült 1517-ben Forrás: Az iparművészet könyve. s gyerekalakok díszítik (6. A kapukhoz. melyek egymáson keresztülbújtatva vala­ milyen szimmetrikus rajzolatot követnek. házsarkokra zászlórúdtartót. színezést és aranyozást használnak. kehely. A vasrácsokat gyakran bronzdíszítéssel élénkítették. de az olasz reneszánsz is érezteti hatá­ sát. kapukat. ábra. 13. El­ terjedt motívum a kúpos spirál és a külön­ böző levél. a kereszteződőket átfűzik egymáson. ábra). akantusz. A Capilla Major rácsa a cuenzai székesegyházban. Sarokpántokra. kor­ látokat. csavart vasrudakból áll. A szen­ télyelzáró rácsok rendkívül magasak. így nincs szükség hosszú vaspántokra vagy deszkavasalásokra. rozetta.11.11. melyre levele­ ket erősítenek. szélkakasok. keresztpán­ tokra azonban szükség volt. kevés az egyenes vonal. sokszor egymásba fonód­ nak. A zárakat és a kulcsok fejeit viszont gazdagon díszítet­ ték. a központi díszek lehetnek címerek. A kovácsoltvas-művességnek az épüle­ tek külső-belső díszítésében és funkcioná­ lis felszerelésében fontos szerepe volt (és van a mai napig). A függőleges pálcák balluszterszerűen vannak kialakítva. A vas­ rudak elsősorban gömbvasból készülnek. cégértartók.9.

A csigákat volutaszerűen alakítják ki. A sarokpántok kevésbé díszítettek. melynek nagy. melyre jellemző a két egy­ mással szembefordított S idom (1588. míg utóbbit lakatok.13. A pozsonyi és a kassai dóm szentség­ házajtói jellemzik. óira) (1528). előbbi főleg a fegyverkovácsok kedvelt eljárása. század hozza meg az áttörést hazánkban. kandelábereket nagy részletgazdagsággal dolgozták ki. a reneszánsz egyedi változata­ it lehet itt megtalálni. lunetta-. Hans Metzger). gömbvasat használnak.és szegélyrá­ csok. milyen gazdag geomet­ riai változatosságra törekedtek a mesterek a díszítőművészetben.12. A németeknél él legtovább a középkori formavilág. ábra).salamancai székesegyház mérsékelten dí­ szített monumentális vasrácsai (15181533). kisebb tárgyak díszítésére használták. Magyarországon a reneszánsz motívu­ mai százados fáziskéséssel jelennek meg. szemöldök.12. gyakori az állat. zárak. Készült 1528-ban Forrás: Az iparművészet könyve. 6. és az egész mű vertikálisan 3-4 különböző kompozícióra tagolódik (6. ablakrácsok (6. A francia reneszánsz létrejöttében Benvenuto Cellininek volt jelentős szere­ pe. ilyen a münsteri városháza csillárja a 16. A vasrácsok ornamentikájára Péter Flötner arabeszkjei és a kalligráfusok voltak hatással. melyekről fiókcsigák futnak tova. A 16. Augsburgban azUlrich-templomban található a Fuggerek sírjának rácsa. 1912 (2002) 111 . A csillárokat. század végéről. mikor a kapuk pálca­ végződéseit laposra kezdik kovácsolni.és emberábrázolás a csigák végeire szerelt motívumokat illetően. kerek koszorújá­ bólcsigás díszű karok ágaznak ki. és hogy mennyire ragaszkodtak még a középkori hagyo­ mányhoz [1]. A müncheni Szent-Mihály-temp­ lom kápolnarácsán is hangsúlyos az S ala­ kú csiga. ábra. Új tech­ nikai megoldás volt a tausírozás és a mara­ tás. a zárakkal és kulcslyukpajzsokkal ellentét­ ben. sziluettképek. a gótika tulajdonképpen a 15. A müncheni Szent Mihály-templom kápolnarácsa. században te­ tőzik. A polgárosodás expanziójával egye­ nes arányban jelennek meg a felülvilágító rácsok. melyek gyakran ún.

6. ábra. hanem az egymás ellenében működő. A barokk épp ellenkező­ leg.6. Barokk és rokokó (17-18. amelyen belül önálló egységekké lehatárolt. Szentkirályi Zoltánt idézzük: „A reneszánsz eszménye az arányok harmonikus rendjébe fogott. amely a reneszánsz és a barokk között végbement .a 16. 'befejezett' forma. Salzburg körzet. talányossá teszi. század) Hogy nyilvánvalóvá tegyük a paradigmaváltást. cselekvő erők egyensúlyozása: a befejezett állapot helyett a befe­ jezés még nyílt lehetőségeit kínáló folyamat" [21]. Reneszánsz felülvilágító. 'teresíti' a tö­ megformát. a kibontakozót.3. egyenrangú ré­ szek társulnak egymáshoz.nem egyik pillanatról a másikra. A statikus állapot megnyugtató egyensúlya he­ lyett az állandó történés feszült­ ségét.74. mindenek­ előtt a tömegével ható. Barokk levélmotívumok 112 .13. az ala­ kulóban levőt keresi. Készült a 16. század elején. század második felében és a 17. inkább megbontja. egyetlen nézőpont­ ból. Nem az egyensúly izgatja. egyszerre teljes egészében feltáruló. század végén 6. hanem évtizedek alatt .

de a természet racionalista vizsgálatát szem előtt tartó. század A vasművességre ugyanezek az ismérvek jellemzőek. 18. az elevenségre. ábra. az érzelmek ábrázolása. mivel tökéletes harmóniában áll az építészettel. kevésbé a szimmetriát. a méretek növekedése. század 113 .6. 6. egymás alá-fölé rendelése. a változatosságra törő átgondolt művészet. na­ gyon is rendszerezett. jelképes mondanivaló. szimbolika. ábra. új.15. A térbeliségre épí­ tett feszültségkeltés és dinamizmus könnyen tetten érhető a kovácsoltvas alkotásokon is. De a barokk szertelensége korántsem valamiféle irracionalizmus. 18. rejtett. Barokk korlát. a mozgásra.16. tartalmi-szellemi egységre való törekvés. Ennek a felfogásnak az eredménye a különböző részelemek hierarchizálása. összefüggése. Barokk felülvilágító rács.

114 .és kertépítészet fejlődése volt. illetve G alakra formál­ va. A fertődi Esterházy-kastély kapuja híven tükrözi a bejárat jelentőségét [1]. ábra. melyet a díszítőelemek síkból való kihajlítása által értek el. A vasrácsok különböző fajtái és a vaskapuk elterjedtek voltak ebben a korban.A térbeliség plaszticitásban nyilvánult meg. Ezeket önállóan is használták (6. S. Ennek egyik oka a kastély. palmettadíszítést kaptak.75. pajzs-. Egyik legfontosabb motívum a csiga. mely az épület portáljában záradékrácsként. A vasrácsok rúdjai főleg négyzetvasak. ábra). A barokk kapuk hangsúlyos része a koronázó rész (szemöldökrács). Az egymást keresztező rudakat egymáson átlapolták. Fontos megoldás volt a tagozott vasból készí­ tett gyűrűs kapcsolás. a barokkban használt levélváltozatot mutat a 6.14. Ezeknek oldalára leveleket (főmotívum az akantusz) tettek. vagy kehely-. végüket is levél formájú­ ra kovácsolták. vízszintes fekvésű laposvasak. melyek első­ ként szemünk elé táruló része a kapu és a kerítés. C. felülvilágítóként funkcionál. Néhány.

19. század 6. Lajos-stílust tükrözik kapuk. de hozzájárultak egy új hagyo­ mány létrejöttéhez és megőrzéséhez is. bordázott. ábra). 6. A rokokó a barokk formák túlbur­ jánzó változata sok-sok új motívum­ mal kiegészülve. A virág. A17. hiszen ezeket a mintalapokat mesterek generációi vették át és használták. A lépcsőkorlátokra jellemző volt a ballusztert utánzó motívum. A na­ gyobb kertkapukat vasból vagy kőből készült pilaszterekkel keretezték (6. ábra). erkélyrácsok. Az or­ namentika hangsúlyos ebben a korban. Az akantusz továbbra is szerepel. csipkézett. lépcsőkorlátok. rácsok. 18. A hengerművek elterjedése és tech­ nológiai fejlődése jobb minőségűvé tette a vaslemezt. kulcs­ lyukpajzsok. csillárok. Rokokó lámpatartó konzol 115 . kottatartók.16. a keresztezéseket palmettákkal fedték le. ami kedvezett az or­ namentika változatos kialakításának. 1740-től már rokokó stílusú min­ talapokat adtak ki.17. Szentírástartó barokk állvány. és indák­ kal. ábra).és levélmotí­ vumok megjelenése naturalisztikus. Dániel Marót 1712-ben Amszterdamban megjelent mintalapjai (Nouveau Livre de Serrurerie) a XIV. a közöt­ tük lévő teret szimmetrikus kompozí­ ciókkal töltötték ki (6. ún. de kialakítása nyújtottabb. és végeit kifelé hajlították. századtól a formák és kompozíciós megoldások változatosságát tették le­ hetővé. A zárakat és környéküket gazda­ gon díszitették. meg akar szabadulni minden statikusságtól és szimmetriától. gyertyatartók.sokszor legyezőszerű díszítést kaptak. ábra. fonatokkal díszítették. A csigák hátrészére kagyló­ formaszerű. taraj került.78. A mintalapok divatba kerülése pedig a 17. szentírástartó állványok is nagy számban készültek (6. kandelábe­ rek. században minden templom tete­ jére vaskeresztet helyeztek. kulcsfejek rézmetszetei­ vel. ábra. Ta­ lán az elsőként megjelent motívumgyűj­ teményt Mathurin Jousse jelentette meg 1627-ben. Ez a stílus követi legkevésbé az architektonikus formákat.18.

18.6.20. Augsburg. Perspektivikus szentélyrács. ábra. század 116 .

a változat neve . az akantuszleveles. habár reneszánsz találmány.J. Az egri volt Vármegyeháza szőlőfürtös kapuja. Az egri volt Vármegyeháza két vaskapuja és lunettarácsa az ő nevéhez fűződik.20. Az ún. a német fejedelemségekben a kastélyépítészet jelentős. Magyarországon is találunk rá példát [22]. Fazola (Fassola) Hen­ rik Würzburgból költözött Egerbe 1758-ban.19. ábra. ábra). ábra). A vasrudak (laposvasak) a rövidülés illúzi­ óját adják sajátos elrendezésüknek köszönhetően.és kartusdíszítés 2 A másikat „címeres" kapunak hívják.aub und Bandelwerk". A francia mintalapok motívum­ kincse keveredett a helyi hagyományokkal. században terjed el igazán (6. lomb. perspektivikus rács népszerű volt német nyelvterületen. Készítette: Fazola Henrik. és a 17-18. Hazánkban a rokokót Mária Terézia­ stílusnak nevezik. Egyik legjelentősebb magyar kovácsmesterünk. A barokk és a rokokó vezető állama Franciaország volt. 1715^45 között. szőlőfürtös kapun2 a levél-. 1758-1761 a C vasak inkább érintik egymást mint keresztezik.21. Az ún. virág.6. vagy kartusdíszítés választja el őket {6.és csigás indadíszek jellemzőek. 1 17 .

6. Nevét jellegzetes babérleveles füzérdíszéről kapta. 18. felülvilágító rácsok.és laposvas mellett a gömbvas is 6. A csiga kissé háttérbe szorult.22. könnyed hatású.és hátoldala használatos. A kisebb hasz­ nálati tárgyakat réz­ ből és öntöttvasból kezdik készíteni. bundolással (gyűrűs kötéssel) kötik össze. német és osztrák területen „copf stílusként terjedt el. Klasszicizmus Az antik építészeti elemek újra előtérbe kerültek. ábra. Franciaországban indult útjára az új irány­ zat.22. a rokokó kertkapuk eleganciáját sugározza. A négyzet. XV. Az 1760-as években kezdődik meg a klasszicizálódás folyamata.21. Lajos korabeli erkély korlát. ablakrácsok. 118 . A csigadíszek és a szerkezet komponálása szimmetrikus. a vízszintes és függőleges tagolás kompozíciós elvvé vált. koronázó része azonban súlyosan nehezedik a nyíló részre. XVI. Impozáns. az erkélyrácsok. ábra). Babérfüzér elő. ábra. mely az épületdíszí­ tés terén a monarchikus. kapuk. meander ornamentika. a pálcákat sok esetben kör alakú formák­ kal. század (csipkézett taraj a csigákon) örvénylő zsúfoltságát látjuk (6.24. Lajos-stílusként ismerjük.23. ábra). Ausztriában a bécsi Belvedere kapuja és kerítése érdemel figyelmet (1720 körül). A kőből készített ballusztrád utánzása nem ritka az erkélykorláto­ kon. babérfüzérrel díszített szaru (6. akantusz és rozetta.4. Jellegzetes motívumai a pálmalevelek és virágfolyondárok. ábra).6.23. Hangsúlyt kapnak az épületeken meg­ jelenő vasmunkák. koszorúk. Nantes. birodalmi igények stílusváltozatain halad át (6. kande­ láberek. Főleg a korlátok hosszúkás elhelyezkedése kedvezett a klasszicista díszíté­ si elvnek. de a részletelemek ezt a rendet igyekeznek felolda­ ni. melynek két vége általában lefelé lóg (6. A kapukon figurális és heraldikus elemek is helyet kaptak. a formák leegyszerűsödtek. lépcsőkorlátok. ábra).

század 119 .6. ábra.24. Kerti kapu. 18. Marly-le-Roi.

A csigákból kiágazó indákat és kacsokat szege­ cselik. ezekre a statikus szerkezetekre aggatják. amely formavilághoz a 19. Lajos-stílus egyfajta klasszicizáló barokknak nevezhető. a gótika és a modernebb klasszicista motívumok keveredése3. század első harma­ dában. megszaporodott a kovácsmesterek szá­ ma. A fent említett széles körű stilisztikai alkalmazás a fellendülő építkezéseknek is köszönhető. de az összes stílus érdekli. Ami a motívumokat illeti. Az egyik ábrán csigadíszeket. Az építészetben is észrevehető válságállapot a historizmus kialakulásához vezetett. A csigamotívum még inkább háttérbe szorult. Érdemes megfigyelni ugyanannak a formaelemnek a művészettörténeti korszakok során használt változatait. addig az empire stílusra a szögletes konstrukciók a jellemzőek. és 6. Ez kiérezhető az egész eddig vizsgált időszak stílusváltozásaiból. barokkos díszekkel kiegészítve. század második felében. Az átlapolás és kötegelés továbbra is használatos. század pozitivista szemléletmódja áttevődött az építészetre. vagy a reneszánsz. a rozetta. Historizmus és eklektika Az ipari fejlődés és gépiesítés folyományaként nemcsak a kovácsmesterség technológiája fejlődhetett. Ezzel párhuzamosan a tiszta stílusú historizáló irány is megmarad. római sasok és antik formák jelentek meg. és a régészeti felfedezé­ sek is serkentették a történeti stílusok tanulmányozását és pontos megismerését. főleg a 19. címerek. század elejéig (6. szinte feldobálják a díszítőelemeket. vagyis az egyes korszakok elkü­ lönülve jelennek meg a műveken és épületeken.25. ahogyan az egyes motívumok átörökítődnek és új formát kapnak. sok a hidegen megmunkált díszítő­ elem. A század első felére tehetőek a historizmus tisztább megjelenésű alkotásai. rozetták készültek. „empire" stílusra is. Később átmeneti formák jönnek létre. melynek puritánsága. A gyorsaság és sokszorosíthatóság jegyében egyre jobban kiszorította a kézzel alakí­ tott alkotásokat addigi felhasználási területeiről. a klasszicizmus is létező irányzat még ebben az időben.27. Ez. A barokk és a rokokó. 6. Mindehhez hoz­ zájárult a céhrendszer megszűnése is 1872-ben. az akantusz és a különböző füzérek megmaradtak. ábrák). átfíízést főleg gömbvasnál találunk (6. Mig a XVI. Jungfer Gyula 1878-ban mutatta be naturalisztikus kovácsoltvas rózsáit a párizsi világkiállítá­ 4 son. A mesterek mindenfajta profilú vasat használnak. edények.28. illetve azok modern változatait is magukon viselik. hanem az öntöttvasgyártás is nagyipari méreteket öltött a 19. a csigák itt sem maradnak el. 3 4 A historizálásra való hajlandóság nem a század találmánya. épületen. reneszánsz formára emlékez­ tetnek. sárkány-. lényege a történeti stílusok keveredése ugyanazon a tárgyon. letisztultsága. melyek több különböző stílus sajátosságait. A 19. Ez jellemző az ún. A Napóleon idejére datálható stílusváltozat alkotásain birodalmi jelképek. és az évente megrendezett világkiál­ lítások ízlésformáló hatása kedvezett a kovácsoltvas újjászületésének. gyakran szegényes díszítése már átvezet bennünket a 19. században is ez történik. Különböző groteszk maszkokat. egészen a 20. vékonyabb vaslemezekből díszítőelemek. Ilyen az eklektika. ritka a tűzi hegesztés. ábra).A hidegen domborított. ábra). állat­ os emberfejeket használnak a rácsrészek kitöltésére vagy összekötésére. A 19. 120 . századi mesterek fordulhattak.5. századba. Észrevehető a stilizálástól a naturális ábrázolás felé való fokozatos törekvés.26. Az irodalomban is a naturalizmus és a realizmus a válasz egy korábbi romantikus felfogásra. A romantika szinte semmilyen feladatot nem adott a kovácsoltvasnak. melynek előszelét már a romantika éreztette a közép­ kori építészet egyes megoldásainak felélesztésével és a keleti iszlám formakincs másolásával. a másikon levéldíszeket láthatunk (6. és vasműves cégeket alapítottak.

Ablakrács.25. ábra. Budapest."«H 6. Táncsics M. 1913 121 . Készítette: Jungfer Gyula. 7. u.

c) reneszánsz. ajtaja reneszánsz stílusjegyeket mutat. A Központi Szabó Ervin Könyvtár barokkot idéző kapuin felfedezhetjük az érett stílus minden fontosabb elemét (6. ábra. d)-g) barokk. erkély­ korlát. ábra). nagyapja Jungfer András volt. Egyik legnagyobb mesterünk kétségkí­ vül Jungfer Gyula. apja Jungfer Ferenc. kapuk. g) rokokó. A Dorottya utcai kapu letisztultabb lunettarácsa a csigák változatosságát mutatja (6. f) copf babérlevél.27. A volt királyi palota kerítése és kapuja. az Országház vasmunkái: rácsok. ábra. a levelek élethű domborítása. b)-c) gótikus. h) klasszicista. Főkapujának lunettarácsa a legdíszesebb. A kapu felső negyedében egy-egy angyalfej 122 . illetve vasszobor fűződik a nevéhez. h) klasszi­ cista palmetta Hazánkban az eklektikus-historizáló irányzat csak a század hetvenes éveiben terjed el. rengeteg bejárati kapu. i) klasszicista meander 6.30. Legfontosabb munkái Budapesten a Várkert­ bazár hármas kapuja és kerítése. de egy-egy alkotásán egységes stílust jelení­ tett meg. ábra). Csigadíszek a) román. Lakatosdinasztia harmadik tagja. b) gótikus. Levéldíszek a) román.31. Vastag szemöldökíve felett középen látható koszorú s csokros kehely a késői klasszicizáló jellegre utal. gazdag díszítésű csillár és berendezési tárgy. a függőlegesen haladó meander. század első évtizedeiben is jelen van.29. de bizonyos részletek más stílusú Jungfer-művön is észrevehetők. e) ba­ rokk. ábra). például a dugóhúzószerűen csava­ rodó kacsok.26. d) reneszánsz. Mindegyik stílusirányzatot tanulmányozta. ábra). 1841-ben született Pesten. ablakrácsai viszont inkább klasszicisták (6. az állatfejek (itt: oroszlánfej) megformálása (6. A Nádor utcai volt Magyar Országos Bank Rt. épületplasztika.32.6. kandeláberek. és a 20.

6. Neoreneszánsz ablakrács. Készítette: Jungfer Gyula. Berzsenyi u. 6. Budapest. ábra.28. 1872 123 .

ábra. 1897 124 iff- .29. Szabó Ervin Könyvtár bejárati kapujának részlete. Készítette: Jungfer Gyula. Budapest.1 6.

. • • • 6. Dorottya u. Budapest. Készítette: Jungfer Gyula 125 . Bejárati kapu felülvilágítással. Dorottya u. Készítette: Jungfer Gyula 6. Ablakrács. ábra. Budapest. • • • .31. ábra.30.

(egykori Magyar Országos Bank Rt. Készítette: Jungfer Gyula 126 .6. Neoreneszánsz bejárati kapu részlete. Készítette: Jungfer Gyula.33b ábra. Nádor u. ábra. 1884 6.). Kossuth tér.32. Budapest. Neobarokk korlátrészlet. Budapest.

I BMW 6333 áb *-"eobarokk bejárati kapu felsőré *e. Kossuth * Készítette: Jungfer Gyula 127 . Budapest.

ábra. Báthori u. 4. Készítette: Lepter János ábra részlete 128 . Klasszicizáló késő barokk kapu részlete.6. Budapest.34.

6. 129 .35a ábra. Budapest. Neoreneszénsz bejárati kapu és felülvilágító. Váci u.

Szecessziós kapuk koronázó részletei BEN ti. Sötét tónusait plasztikus.33a ábra).36. ábra. A Kossuth Lajos téren található kettős vaskapu magasságával kápráztat el (6. látható.6. kidomborodó elemek ellensúlyozzák. és kontrasztot jelent a közvetlenül a vasszerkezet mögé helyezett ablaktáblákról visszatükröződő fény 130 .

A lunettarácsán megjelenő floreális-leveles indák szecessziós hatásról árulkodnak. 4. vagyis a Húszak csoportjának 131 . napraforgómintát alkal­ maztak (6. Belgium. né­ hol derékszög vagy hegyesszög szakaszolja. az építészet és a festészet mellett az irodalomban (szimbolizmusként) is jelen­ valóvá válik. John Ruskin. gyakorlati. A festőcsoport 1848-ban alakult meg.35a6. A szemöldökrészen megjelenő futókutya-motívum és a szimmet­ ria a klasszicizáló késő barokkot idézi (6. A budapesti Báthori u. ábra).37. Magyarorszá­ gon elég sok ilyen emlék ismere­ tes. ábra.is. Szecesszió kszecessziós mozgalmak előzménye az angol preraffaeliták csoportja volt. páva­ vagy egyéb madármotívumokat. ábra). 1902 6. lunettarácsa különálló alko­ tás a kapu portálja fölött (6. William Morris. Aradi vértanúk tere. elméleti. Ausztriában is csoportok alakulnak. tulipán-.6. ábra). esztétikai egységén fáradozott. Szeged. szuverén stílus kiala­ kulására még várni kell. A Váci utca 65. Készítette: Fekete Pál. de felfe­ dezhetők olyan kísérletek. Walter Crane pedig az iparművészet igényessé tételén.34.37.36. Franciaor­ szág után Németországban.35b ábrák). főleg vidéken és a határon túl (6. számú ház kapujának mestere Lepter Já­ nos. Edward Burne-Jones az angol művészet megújítását tűzték ki célul. melyek a nemzeti jelleget igyekeznek be­ csempészni a formai megoldások közé. vaskapuján reneszánsz szerkesztés és anyaghasználat lát­ ható. A század végére körvonalazódik egyértelműen a stílus formavilága. A századfor­ dulón a magyaros motívumok sokszor szecessziós formavilággal keverednek. Tagjai: Dante Gábriel Rossetti. Görbülő ívei dinamikusak. 6. Szőlőlevelet. Stílusával egyezőek a homlokzaton végighúzódó erkély­ korlátok (6.33b ábra). Olaszországban. Belgiumban Henry van de Velde a „Les Vingt". Fakapu betétrácsa. a folklórból átvett ornamenti­ kát alkalmaznak. Sajátos. Az ipar­ művészet.

életteliek. Már a nyolcvanas években megkezdődik az építészetben a történeti stílusokkal való szembefordulás.38. „ostorcsapás" motívumot használják. melyek a 80-as évektől rendkívül népszerűek Nyugat-Európában. mely egységes harmóniát hoz létre nemcsak a mű­ vön belül. ábra). erkélyrácsokon is (6. ábra). Leggyakrabban az un. mozaikok. a nyílászárók kereteinek és a párkányoknak az ívvezetése megjelenik a kiegészítő szerelvényeken és díszítményeken. A szó jelentése „kivonulás". a kuszaság mögött gondos tervezés áll. Stile floreale. végei kiszélesednek és hegyesek (6. A szecesszió formavilágára nagy hatással volt még a régi francia gobelinművészet és a japán metszetek. de a kompozíció sok esetben folytatódik a festett üvegeken.38. akár az épületen belül. ábra. és a már meglévő agyonis­ mételgetett kánonnal való szakítást célozta. 132 . 5 Floreális stílus. A levéldíszek kevésbé stilizáltak.6.5 stile liberty az olaszoknál. utalva a rengeteg növényi. akár kívül. Ausztriában és Közép-Eu­ rópában szecessziónak nevezik. 11. A homlokzatokat egyes esetekben freskók. Budapest. legkiemelkedőbb egyénisége. figu­ rális épületplasztikák (erkélykonzol) díszítik. A naturalista felfogás helyébe erős stilizálás és absztrahálás lép. Szecessziós erkélykorlát. mozgásban vannak. Németországban Jugendstil-nek. főleg virágmotívumra.39. és az épülethomlokzatok sajátos dekorációi. ha az indák és folyondárok látszólag össze-vissza tekergőznek. így a kovácsoltvas kapukon. A teljes kompozíció szimmetriáját általá­ ban az sem zavarja meg. Váci u. a falakon is. Az új stílust Nyugat-Európában többnyire Art Nouveaunak vagy Modern style-nak. A vonalak kecsessé és vékonnyá válnak.

ábra. Art Nouveau stílusú lépcsőkorlát. Dondelinger 133 .6.39. Készítette: A. Párizs.

2003 6.6. 1906. „Pávás" kapu részlete. ábra.. ábra. Felújította: Lehoczky János. Báthori u.41. Szecessziós bejárati kapu részlete. 1905 134 . Készítette: Jungfer Gyula. Budapest. Gresham-palota.40. Budapest.

7. 135 .42. Szecessziós kapu részlete.6. Báthori u. Budapest. ábra.

6 „Exposition Internationale des Árts Décoratifs et Industriels Modernes 136 . korlátokat. és készített szecessziós kapukat. Geometriai szigorúság. berendezési tárgyakat. mely nevét egy 1925-ben Párizsban megrendezett nemzetközi kiállítás után kapta. Váci u. sűrűn rovátkolt vasnyalábokból áll. a kubizmus.44. Budapest. 6. vaskapuja. ábra). levelei hullámzóan törnek a virágok felé (6. az expresszionizmus. A Váci utca 42. A szecesszió jelen van a berendezési tárgyak területén is. az Árts and Crafts. ábra). mely gótizáló hatást mutat (6. legfelül még egy páva szemből. jellegzetesen városi művészet. „Art Deco" stílusú tűzhelyvédő rács. bútorokat. Az Art Deco már átvezet bennünket a modern kovácsoltvas-irányzatok felé. Készítette: Marcel Bergue Magyarországon és főleg Budapesten nagyon sok szecessziós épület és kovácsoltvas munka található. Néha eklektikus megoldások keverednek a szecessziós alkotásokon. ábra). ilyen a Báthori utca 7. szárnyai széttárva (6.6. pávák egymás felé fordított reliefjei láthatók rajta profilból.44.42. A húszas évek­ ben alakul ki az Art Deco. Jungfer Gyula is tudott váltani a század­ forduló után. Szecessziós kapu. az ősi egyiptomi és azték művészet motívumkincséből (6. bronzból. használati és dísztárgyakat készítenek rézből. szám alatti kapu a sorozatban sajtolt margitvirágformát hordozza.40. 42. ábra). felülvilágítói 1906-ból. ábra). dekorációs sokrétűség jellemző rá a formai elemek túlzsúfolása nélkül.41. Ilyenek a mostanában felújított Gresham-palota bejárati kapui. me­ lyeket a 7.6 Az Art Deco merített az Art Nouveau. vaskapuja elszakad a hagyományos virágos-indás motívumoktól.43. ábra.43. Magyar népi motívumokkal díszített rácsos kapuk. viszont koncepciója a népművészettel teszi rokon vonásúvá (6. ábra. fejezet tárgyal részletesebben. üvegből és kovácsoltvasból is. A Honvéd utcai Bedő-ház vasko­ sabb rácsozata liánszerű. A Báthori utca 5.

A bérházépítések növekedésével nem járt együtt a művészi értékű kapuk. ábra. Az építészet a szecesszió hanyatlásával nagyrészt a historizáló eklektikában egyszer már felelevenített történelmi stílusok formáit vette elő újra. mert az építtetők megelégedtek az olcsóbb. illetve ezekből fakadó mesterségbeli megújulások. hogy a gépesítés nem feltétlenül jár együtt a stílustalan tömegmunkával. Az építészettel összefüggő alkotások A szecesszió vasművességét . Bieber Károly munkája. Ezt a folyamatot elősegítették azok a technológiai újdonságok. Magyaros népi motívumok alkalmazása a kolozsvári egykori hadtestparancsnokság épü­ letének kapuján. Az építészetben az új stílust. század elején a „Bauhaus" jelentette. ami sokkal inkább nevezhető lakatos-. rácsok. a megújulást a 20. de silányabb kivitelű kovácsoltvas munkákkal.1. Részlet.7. hajlító. amit a kovácsoltvas-művesség szolgai módon kénytelen volt követni. század második felében megjelent kovácsológépek elterjedése. Napjaink kovácsmüvessége 7. így például a láng­ hegesztés. a daraboló-.1.és egyéb megmunkáló gépek és legfőképpen a 20.legalább 50 éves késéssel jelen­ tek meg. Az ehhez igazodó kovácsműves alkotások . 1937 137 . mint kovácsolt munkának. de napjaink mestereinek művészi kivitelű munkái is igazolják.a történelem során először . és a két világháború között a korábbiaknál silányabb módon folytatni. illetve az elektromos ívhegesztés bevezetése. amelyek a tömeggyártás jellemzői voltak. Tömeges árutermeléssé vált a függőfolyo­ sók „kovácsoltvas" korlátainak kilométerekben mérhető gyártása. erkélykorlátok felhasználása.amely kétségkívül maradandó alkotásokat hozott létre az első világháború után nem követték újabb stílusirányzatok. Az akkori. a kézműves munka 7.

A két világhá­ ború között és után is voltak kvalitásos kovács iparművészeink: így többek kö­ zött Forreider József.6. Ennek egyik lépcsőfoka volt a magyaros népi motívumok alkalmazá­ sa kovácsoltvas kapun (7. A 7.4. Figyelemre méltó a rács árnyékhatása. Alkotója erős. majd ezen elemek ismétlődésével az összkép is ritmikussá. ábra. a művészi kovácsolás új formavilágának megteremtéséért. itt maguk az elemek mint pillangórajok repülése adja a lendületet. Minden kornak megvan a maga eszménye. az avult hiedelmekkel szembeszállva és a modern építészeti formáktól ösztönöz­ ve. ábrán látható [12]. Fritz Kühn munkája tek kimunkálásában jelennek meg az új stíluselemek (7. Ezek a meste­ rek készítettek kiváló neobarokk. azo­ nos szellemű vasműves. hogy nem is olyan könnyű megszabadulni a díszítőelemektől.3. neoszecessziós és eklek­ tikus alkotásokat. neoreneszánsz. Egy picike rózsát még rátett a mester a csomópontokra jelezve. a kitöl­ tő egységek (pillangók) mindegyike teljesen átkovácsolt darab. a szerkezet puritán.5. Az ismétlődő elemek uralkodása még jellemzőbb a 7. majd a század köze­ pétől . ábrán látható alkotásnál. ám munkáik egyben a maguk egyéniségéből született különféle 138 . a művész a maga korát fejezi ki. játékossá válik (7. szépségét a kovácsolási technológia helyes alkalmazása adja.jellegének eltűnésével. Az alkotáson már díszítés nem látható. amelyeket díszítőelem­ ként is alkalmazott bundolás fog össze. a múltba hanyatlott világ nyűgös tradíciójától szabadulni igye­ kezve.út­ törői lettek annak az útkeresésnek. hogy a széles laposvasat a szokásosnál hosszabb ívben csavar­ ja. Ez a kerti kapu vertikális elrendezésű laposvasakból készült. Schima A. melyből hasításokkal és csava­ rásokkal képezték ki az összekötő vízszintes elemeket. ábra). gyümölcsöző küzdelmet folytat a vasművesség megújhodásáért. Először csak a részle­ 7. A jelenkor vasművességéről szóló csekély hazai irodalomból idézzük Pereházy Károly megállapításait a magyarországi törekvésekről: „Az 1960-as évektől egy maroknyi. a csavarással ér el igen plasztikus hatást Fritz Kühn azzal a megoldással. A díszítés maga a szerkezet. ábra). a geometrikus elemek egymásba kapcsolódása maga a konstrukció. Fűtőtest védőrácsa. ábra). Ezeket az átkötéseket szabálytala­ nul helyezték el. Sima Sándor és leg­ főképpen Bieber Károly. A hatvanas évek útkeresésének másik jellegzetes példája a 7. Tiringer Ferenc. 50x 12-es laposvas kerettel adja meg a kapu merevségét.2. Bandi. amely a kovács-iparművészetet a mo­ dern stílus keresésében világszerte jel­ lemezte.2. [11]. A barokk hagyományoktól évszá­ zadokon keresztül megszabadulni kép­ telen művészeti ág a 60-as évek dere­ kától a berlini (akkor keletnémet) Fritz Kühn példamutató alkotásaival elindul a modern kovács-iparművészet kiala­ kításának útján. Ilyen mértékű leegyszerűsítés már sokak szerint a míves megmunkálás rovására megy. ábra rács­ tanulmányán már egyetlen munkafázissal.1. leegyszerűsített megoldás.elsősorban Sima és Bieber .

3. ábra.7.Brünau 139 . 1963. Berlin . Kovácsoltvas kapu. Fritz Kühn munkája.

Napjaink­ ban ugyan még kevés a közelmúltra való rálátás. mű­ veik vonalrajzai metszően tiszta. a domború és a konkáv alak­ zatok egyaránt megjelennek. a hajlatok.5. a félgömb. F. Hermann munkája. és ezek minden különbözőségük ellenére azo­ nos princípiumon nyugszanak"[13].4. Bern irányzatok értékeit is tükrözik. ugyanis a görbék.Trier 7. század végére felnőtt vasműves nem­ zedék megértette.[ 7. Pfalzel . a gömbszelet. ábra. 1965. hogy nem a barokkban látják a művészi kovácsolás abszolút stílusát. az egyenes és az ezekből alkotott szögek sora. a kör. Kerti kapu. A 20. lo­ gikus világossággal érvényesülnek. 1963.nem el­ vetve a gépi megmunkálás nyújtotta 140 . A mai törekvéseket tehát . az ívek. Adolf Steines munkája. az ovális. Kovácsa­ ink a régi korok formáival szakítva az új irány szolgálatába szegülnek. a spirál. Ám alkotóelemeiket csak megközelí­ tőleg lehet morfológiai határok közé szorítani. hogy az eklektizáló formanyelv mosolyt kelt az űrhajók és a műholdak világában. ellengör­ bék. ábra. egyértelmű azonban. Kovácsoltvas kapu.

az erővonalak mentén elhelyezkedő pálcák vonala alkotja a kapu szerkezetét. századok alatt alakult ki. a művész által alkotott andráskeresztre emlé­ keztető mintával töltötte ki. A felületet egyetlen. művészi alkotások jellemzik. A mai kapuk jellemzője az egyszerű.8. A díszítések nélküli.9 a-b ábra). A pálcák a zárat körbefonják. A konstrukció saját magát merevíti a kapu síkjában. ábra. Sok hazai és külföldi ko­ vács éppen az általa magas színvonalon kivitelezett ilyen témájú alkotásával vált ismert­ té. ahol a 3 X 2 m-es. Ismert mondás. hogy a lényeg a részletekben rejlik. illetve a közbenső erőket adják át a keretre. középütt kötegbe. a sima. Kapuk Az építészettel összefüggő ko­ vácsműves alkotások közül ki­ emelt szerepe van a kapuknak és a hozzájuk tartozó kerítéseknek. ezért a pántoknál. A keret nélküli megoldásoknál a felület maga a teherhordó. konstruktív megoldások alkalmazása. felül ívesen kialakított. Az erővonalak ilyen módon törté­ nő ábrázolását . a kovácsolási technológia alkalmazásának őszinte be­ mutatása. a megengedettet meghaladó függőleges és vízszintes elmozdulásokat el lehessen kerülni. Nagyobb méretű kapukat statikailag mére­ tezni kell. a pálcáknak csak merevítő és kitöltő szerepük van. ábra). 1967 lyet a keretes-pálcás rendszer jellemez. Szerkezeti felépítésük év7. alul is kétszer hat-hat laposvas elemei a központ­ ból sugarasan szétterjednek. a biztonságos zárást és esetenként a gépi működtetést biztosítani kell. stílusához alkalmazkod­ ni kell. Ilyen konstruktív megoldás látható a 7. Csavart pálcákból készült rács. miközben a tengelyük körül megfordulva élükkel felénk irányulnak. Az egyedi zárkialakítás igen hangsúlyos. Méretük elérheti az 5-6 m-es szélességet és a 3-4 m-es magas­ ságot. majd folytatják útjukat a kapu aljáig.7.6. a vasnak a monu­ mentális prioritását hangsúlyo­ zó. ameFritz Kühn munkája. hat darab kapuból egy részt mutat a kép. Az irányzatnak számos követője van. támaszoknál.a hagyományos tűzi kovácsolással formált. ez biztonságot. A kapuknak az épülettel harmo­ nizálni. míves kivitele pedig a régmúlt emlékeit idézi mai megfogalmazásban.mint formai kincset . erőt sugároz. Ez esetben a teherviselést a keret végzi. A fölül is. A fegyelmezett pálcakiosztás a hagyományok 141 .előnyöket . záraknál fellépő koncent­ rált erők bevezetéséről gondoskodni kell. Ezt igazolja a gellérthegyi Szikla­ kápolna ajtajának részlete (7. hogy az oldalirányú lengéseket. a kézi munka hitelével anyagszerűen megmunkált. alul lépcsősen össze­ futó.az alkotó Magyarországon először alkalmazta. de erő­ teljes elemek kidomborítása. ábrán. A pántoknál a beállítási lehetősé­ get. ahol ismét kötegbe sűrűsödve támasztják meg a kapu felső részét függőleges csapjukon keresztül (7.

Készítette: Lehoczky János. Érdliget.7. Bejárati kapu. 1985 7. A veszprémi temető főkapuja. Alsóvölgyi u.8. 8. Készítette: Seregi György. ábra. 1985 142 .7. ábra.

szintén S alakú merevítőhöz egyéni. Kapcso­ latuk az átlóban futó. hol szélesednek. szellemes megol­ dással történt. amelyek még ke­ resztmetszetükben is változnak. ábrán. Pölöskei József alkotása. A budapesti Sziklakápolna kapuzata. illetve rusztikus gömbök­ kel történő felfogásával oldotta meg készítője.9b ábra. Igen mozgalmas vonalvezetésű. Eredetileg a kö­ zépkorban készültek tömör vasajtók. Tömör ajtókat akkor készítenek.70. 7. modern és neoszecessziós jegyeket hor­ dozó kapu látható a 7. ha a betekintést teljes mértékben meg kí­ vánják akadályozni. 1991 őrzését. A díszítést és a mere­ vítést egyaránt szolgálják azok az S alakban futó pálcák. amely a legfiatalabb kovácsgenerációhoz tar­ tozó mester műve.7. A díszítéseket a függőleges elemek vé­ gének zárt csigavonalban történő ko­ vácsolásával. hol keskenyednek.9a ábra. A Sziklakápolna kapuzatának részlete 143 . és ez­ zel kiemelik az ívek futását. azok megkomponálása a mo­ dern stílus említett jegyeit hordozza.

11. A kétirányú hasítással készült térbeli „csillag­ elem". illetve csillagelemek. Ehhez csatlakoznak a különböző hosszúságú pálcák. valamint a középső hangsúlyos tárcsák míves kivitele töri meg a tömör lemez egyhangúságát. A felső pálcák a boltív vonalát követik. főleg ilyen stílusú magán­ villákhoz illő kovácsoltvas kapuk. adja a konstrukció felépítését. korlátok kialakítására. Göd. 2002 amiket a román korban főleg erősen megvasalt fából készítettek.12. a mai időkben is elfogadható megkomponálása látható a 7.7. Itt az átlós merevítések és azok hasított végeinek kialakítása. ábrán lévő szentélykapu. (1 x 2. mert a merevséget a térbeli elemek biztosítják. kerítések. Egy klasszikus kovácsolási technológiával kialakított motívumra mint alapelemre épül fel a 7. Családi ház bejárati kapuja. Ennek korszerű. ábrán. Állásfoglalás nélkül bemuta144 . Évek óta folyik az útkeresés a posztmodern épületekhez. A kezdeményezések természetesen a szecesszió formavilágából is merítenek. A szerkezet külön keretet nem igényel.6 m). A szegecselt kötésmód is díszíti a kaput.70a ábra. Család u. Készítette: Nagy Péter. amely íves száraival négyirányú csatlakozást tesz lehetővé.

Hangsúlyos. Kovács László Putu alkotása • V !\ tünk néhány ilyen megoldást. Ennél a megoldásnál a készítője függőleges elemeket is belekomponált a művébe. hogy mindhárom utóbbi alkotás ugyanazon műhelyből került ki.14. ábrán a visszatérő elemek és motívumok alkalmazása egységes kompozíciót eredményezett. ábrán tervszinten látható két. ábra.15. de szárát befelé negyed körívesre hajlított vasakkal enyhítette. és kötegeléssel 145 . virágmin­ tákban végződő vonalvezetés. valamint a 7.13. kovácsolt térbeli elemekkel kezdte és zárta vaskos kapujának függőle­ ges alkotóit készítője (7. A függőleges elemek szintén átkovácsoltak. A 7. ábrán látható rácsajtó egyenes pálcák sorával képzett szigorú tagoltságát L alakú. A 7.ábra). Könnyen felismerhető.14.7. ábra). ábrán bemutatott beépített erkélykorlát.79. hangsúlyozva az útkeresés. A kapu rajzolata mozgalmas. Más megfogalmazásban. Tömör acél­ ajtó. Részben ebbe a kategóriába tartozik a 7. A térbeli díszítőelemek sorozatos összekapcsolásával készült ugyanazon épületegyüttes térelválasztó korlátja is (7. de hasonló elveken ala­ pul a 7.17. ábrán lévő kétszárnyú kapunál. Az íves. a megoldáskeresés kétségtele­ nül látható jeleit.76. Hogy ez mennyiben segítette elő egy egységes stílus kialakí­ tását. ábrán látható kapu is.18.77. az indák egymásba fonódása szecessziós motívumokat mutat.és egyszárnyú kapu és kerítés. A fentiekben többször említett modern stílusjegyek legfeljebb abban mutatkoznak meg. és így rusztikus hatást keltenek. hogy rátett csigavonalas vagy levélmintás neobarokk díszítőelemeket nem tartal­ maznak. Ilyen látható a 7. az a szemlélő megítélésére van bízva.

Budapest. ábra. Seregi György alkotása. Pannonhalmi Főapátság bencés tanulmányi háza.7. Szentélykapu.72. 1993 146 .

14. A budapesti Természettudományi Múzeum új bejáratának kapuját mutatja a 7. Egy nagy testű élőlény bordáira utaló. plasztikusan ábrázolja mondanivalóját. 7.7.változó szélességű és vastagságú. Kétszárnyú kapu terve. hanem az ellentétesen elhelyezett L alakú elemekhez is. Készítette: Molnár Rudolf. Ezzel a kontraszttal teremt változatos konfigurációt. kerítéselem és egyszárnyú személybejárati kapu terve. átlós . különböző hosszúságú. ábra. 2003 kapcsolta nemcsak a vertikális pálcákhoz.20 a-b ábra. Ezt a művet nem kell magyarázni. ábra. Készítette: Molnár Rudolf 147 . Kétszárnyú kapu. átkovácsolt .térbeli elemek alkotják a szerkezetet.73. és meggyőző erővel bontakozik ki alkotójának sok variációban jelentkező erénye.

ábra. ábra.fl^^ffi 7. Erkélykorlát. Készítette: Takács István 148 . Készítette: Molnár Rudolf 7. Kétszárnyú bejárati kapu.16.75.

ábra. A Hilton Szálló kapuja. Budapest.77. Készítette: Lehoczky János. 260 x160 cm. 1990.7. Fotó: Bujnovszky Tamás 149 .

^ ^ .H.^. OSI -.. ^SKSSU.-.. .^ .„.Ül. „ U.

Készítette: Kovács József. ábra.w 7. Kaputanulmány.19. 1980 151 .

2004 152 .20a ábra. A budapesti Természettudományi Múzeum kapuja.7. Készítette: Seregi György.

rácsokat az 5. osztástávolságuk 1. Megkülönböztetnek az épület homlokzatán megjelenő.23. Különösen a homlokzaton megjelenő alkotá­ sok lehetnek az épület díszei. Az ívek kialakítása neogótikus jellegük ellenére mai gondolat­ világot tükröz.azonos stílusa folytán . ábrán lévő erkélykorlátnál is. A korlátok tartóoszlopai 0.24-7. Lépcső­ korlátot ábrázol a 7. fejezetben leírt. így a kül. ábra motívumait alkalmazta szerzője a 7. A pálcák változó keresztmet­ szetével.28. külső elhelyezésű és a belső térben elhelyezett szerkezeteket.20b ábra. Középületeknél a tömegek által okozható terhelést kell figyelembe venni. fokozott korrózió elleni védelemmel kell ellátni.20a ábra részlete Korlátok. egyszerű.harmonikus egységben jelenik meg a homlokzaton. valamint egyetlen díszítőelem beiktatásával készítette el alkotását szerzője. ábrákon. a belső téri lépcső. Az előbbieknek az épület stílusához.27. A korlátokat szilárdságilag méretezni szükséges.és beltéri korlátokat egységes stílusban jeleníti meg. A kapuknál már említett neoszecessziós útkeresést fedezhetjük fel a 7.25. az utóbbiaknak a belső építészeti elképzelésekhez kell igazodniuk. Erkélykorlátok esetében ez az érték legfeljebb 120 mm. A 7. rácsok A kapuknál kifejtett stílusjegyeket az alkotók a korlátok. ábra.22. ékszerei.7. A külső térben lévő korlátokat. ha azok művészi kivitelűek.5-2. ábra megoldásán. ábrán látható alkotás.0 m magasak.0 m. Az egymást 153 . A más és más rendeltetésű szerkezet . rácsok esetében is alkalmazzák. nyugodt vonalai illenek a fehérre meszelt lépcsőházi falakhoz. ábra.27. Előtetővel védett bejárati ajtót és hozzávezető íves lépcsőkorlátot mutat a 7. Vérbeli kovácsoltvas technológiával készült és a kézi munka jegyeit egyszerűségé­ ben is jól bemutató modern ablakrácsot ábrázol a 7.26. Modern stílustörekvések láthatók a 7.9-1. A 7. illetve térelválasztó korlátain. A pálcák távolsága 150 mm-nél nagyobb nem lehet.

Rácsrészietet ábrázol a 7.7.hasítással készült .21. Ablakrácstanulmányt mutat a 7. ábrán látható. ábra. Belső téri korlát. ábra. amely a 7.12. Belső lépcsőkorlát. 2003 keresztező elemek bújtatással történő kapcsolata.29. mívesen megmunkált alkotás. A kötegek összefogása egyedi. Készítette: Takács Zoltán 154 .22.csil­ lagelemek összekapcsolt sorozatából tevődik össze. ábrán már ismertetett . A rács szerencsésen kombinálja a ha­ gyományos kovácsolt elemeket a mai leegyszerűsített formákkal és kivitel­ lel. valamint a vertikális pálcák végkiképzése a kovácsművesség ősi ha­ gyományait mutatja meg mai megfogal­ mazásban. Készítette: Szombathy Gábor.30. szel­ lemesen megoldott elemmel történt. de mégis plaszti­ kus rajzolatot. Térbeli szerkezete és az ebből adódó árnyékhatások adják a rácsnak az egyszerű. 7.

Kovácsoltvas előtető és lépcsőkorlát. Miskolc. 1998 155 . Készítette: Seregi György.23.7. ábra.

ábra.7.24. Készítette: Molnár József 7. Készítette: Molnár Péter 156 .25. Beltéri. Lépcsőkorlát végkialakítása. ábra. vízszintes térelválasztó korlát.

7. ábra. Beltéri lépcsőkorlát. Készítette: Seregi György. 1997 157 .26.

Készítette: Seregi György 7. Ablakrács.30. magánház.29. Mosonmagyaróvár. tanulmány. ábra. Készítette: Fülöp Tibor 158 .7.28. Készítette: Seregi György 7. Rácsrészlet. ábra. Ablakrács. ábra.

2. Kovácsoltvas kereszt a ciszterci nővérek kismarosi monostorán. Kilincs. Egyéb alkotások 7. ábra. Fülöp Tibor alkotása 7. Készítette: Seregi György.32. ábra.33. 1998 159 .7.

cégéreket. kü­ lönféle feliratokat.36 a-d ábra). A kóvácsművesség év­ ezredes hagyományait ápol­ ják azok a mesterek. a kan­ dallóajtók. anyagszerűek és lé­ nyegre törőek. A kilincsek egyszerű. A berendezési tárgyak között említhetők a gyer­ tyatartók (7.35. Ilyen a „Láncszemek" c. Gyertyatartó. Kandallóajtó látható a 7. szűkszavú­ ak.34. a kandallókészletek.34.31-7. A fekete kovácsoltvas kereszt a fehér terméskőből készült templomtorony te­ tején erős kontrasztjával hangsúlyossá válik. ábra.37. ahol a mester magyaros motívumokkal. ábrán látható kereszt is ezt a formavilágot testesíti meg. de célszerű for­ mákká egyszerűsödnek (7. A 7. megtörve a gyári munka egyhangú­ ságát.32. akik a láncokat kézi megmunká­ lással készítik el. ábrán látható lánc. Modern megfogalmazá­ sú alkotás ebben a témakör­ ben a 7.33. külső udvari és bejárati lámpa­ testeket. Pillér György alkotása 160 . A napjainkban készí­ tett kovácsoltvas bútorok 7. indás le­ vélfüzérekkel oldotta meg a felület kitöltését. amelyen szinte tanulmányozni lehet a kovácsolás alapművelete­ it.Az építészethez kapcsoló­ dóan kovácsoltvasból ké­ szítenek kandelábereket. ábra). ábrán. ipari jellegét. munka (7. díszkutakat. ábra). Ezek az alkotások a túldíszített barokkos megfogalmazás helyett összefogottak.

Kandallóajtó. Takács István alkotása 7. ábra. Kovács József alkotása. Kovács László Putu alkotása 161 . 1980 \ 7. „Láncszemek".37.asras 7.36. ábra. Lánc.35.

ábra). állólámpák. Kovácsoltvas ágy. 7. Vannak továbbá csillárok. belső térelválasztó rácsok ko­ vácsoltvasból igen széles választékban.38.39. Készítette: Seregi György. falikarok. művészi és tömeggyártásra jellemző gépi kivitelben. 2002 közül bemutatunk egy ágyat (7.38. amit már nem tekinthetünk kovácsművességnek. 162 . az egyszerűség dominál (7. Ki-ki ízlése. sokszor beton gömbvasból ké­ szülnek. áöra. amelynél a szecessziós stílusjegyek a jel­ lemzőek és egy széket. ahol az anyagsze­ rűség. belsőépítészeti elkép­ zelése szerint rendezheti be lakását. ábra). Ez utóbbiak melegmegmunká­ lás nélkül. Kovácsoltvas szék.39. ábra. Készítette: Molnár József 7.'4á jgl s ' -"ifi 7 !§?!# ü B í • • » • .

A kovács szobra Hávard Bergland könyvében 163 .40. Aplasztika műfaja a kovácsoltvas-művességben 7.3. ábra.7.

„Lófej". Készítette: Seregi György. „Párduc".41. ábra.7. 2003 164 .42. ábra. 1997 7. Készítette: Helfstyn.

ábra. 1955 A korábbi történeti korszakokban is készítettek a mesterek szobrokat.44. A mai kovácsok is szívesen próbára teszik adottsága­ ikat a kisplasztika területén. esetenként képzőmű­ vészeti színvonalra emelkedő alkotást létrehozni. alkotás (mérete kb. hogy tűzi kovácsolással is lehet kifejező.2 m). Itt sokszor a durva kovácsolás után a vas faragásával. ábra. 165 . hogy miként tudná megalkotni az alábbiakban bemutatott kisplasztikákat.7. Készítette: Fülöp Tibor 7. kezében a nagyka­ lapáccsal. „Termés" c.megteszik. kisplasztika (24 cm). „Kezedbe tettük sorsunkat" c. lényegre törő. Ezek művészi értékének méltatása. 1. rangsorolása nem jelen könyv szerzőinek feladata.40. csak néhány alkotást felvillantva bemutatjuk.ha kisebb kalapáccsal is . saját örö­ mükre és mindnyájunk csodálatára. Készítette: Seregi György.43. ábrán látható kovácsmesterről. Itt a teljesség igénye nélkül. vésésével. kisplasztikái alkotá­ sokat kovácsolással. glavírozásával finomították műveiket. Pedig a kivételes képességűek . Nehezen képzelhető el a 7.

Coleman. 1971. A „Termés" c. Lelkek és jelképek. A lemezből kovácsolt palást összefogja a szolid magabiztos­ ságot sugárzó női alakot (7. ábrán lévő „Lófej" c. Öntödei Múzeumi Füzetek 6. [5] Kurucz Imre . Budapest. Kovácsolás a mai Magyarországon. Gyorsjelentés Kiadó. 1982.H. ábra). 1967 by Verlag Stahleisen m. Képzőművészeti Kiadó. [20] Henri Fociilon: A nyugati művészet. ábra). Seregi György: Acél épületszerkezetek. B+V Lap.44. Műszaki Könyvkiadó. kiadás. Helikon Kiadó. [ 13] Pereházy Károly: A kovácsoltvas-művességről.. Rozsdamentes acélból készült kovácsolással a 7. [3] Lázár Antal: Munkahelyek építészete. [\5]Dr. Magyar Iparművészet. 2. Wimmer. Budapest. Gondolat. 6 B Építész Bt. Budapest. A tátott szájból szinte hallható kétségbeesett nyerítés fokozza a szemlélőjében keletkező élmény hatását.: Lőrinczi Zsuzsa. 2002. 2002. ábra). [1 1] Bieber Károly: Kováesművészet. 1997. Budapest. [ 19] Hoppal Mihály: Sámánok. Műszaki Könyvkiadó. művet jellegzetes kovácsolási technológiával készítette alkotója. Budapest. [1] .. Linz/Donau. [7] Kunst der Gestaltung bei Fritz Kühn. [21] Szentkirályi Zoltán: Barokk (Az építészet története.és Könyvkiadó Kft. A „Kezedbe tettük sorsunkat"c. Budapest. Gittertore. Budapest. [17] Pereházy Károly: Stílus és technika a kovácsoltvas-művességben. 1963. [6] irodalom felhasználásával készültek. 1974. C.. Építészeti részletek. Budapest. 1977.und Zeitschriffen-Verlag Kg. Budapest. alkotás Máriát. Verlag J. Műszaki Könyvkiadó. 1984. 1999. [4].M. [14] Pereházy Károly: Kovács József. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. Gyldendal Norks Forlag. Szerk. A felső figurális rész 1. Műszaki Könyvkiadó. Julier: Schmiedeeisen. Terc Kiadó. Budapest. 1995. munka. Irodalom Seregi György — ifj. Buch. L. [18] Pereházy Károly: Az európai kovácsoltvas-művesség története. [2] Latinak István: Kovácsolás. Di Michiel: Gittertüren. [24] J.42. Műszaki Könyvkiadó.43. Ennél a fej csontvázából és izomzatából épül fel az alkotás. Budapest. A 4.. 1986. fejezet rajzos ábrái a [2]. 1994. AS 2000 Norskog. 2000.41. Budapest. 1967. kalapácsok. kisplaszti­ ka. Újkor) Tankönyvkiadó. ESAB Kft. [25] O.Terény Aladár: Kovácsológépek.E. Budapest. A szim­ bolikus növény termését többszöri hasítással és hajlítással kialakított acél védőabroncsok védik.. [9] Pallai Sándor: Fémdíszmű. Düsseldorf. amelynél a nagymacska lopakodó mozgása jól érzékelhető (7.2 m magas. lyukasztásokkal díszített kovácsoltvas oszlopon nyugszik (7. Seregi György: Iparművészet 1100 fokon. [\6] Ernyei Gyula: Seregi György kovács. A rúdanyagból és lemezből kovácsolt alkotásnál a farokban végződő gerinc hullámzása kelti életre ezt a jellemző mozgást. 2000. [22] Budapest. Körmendi Galéria. amelyet az élénk szem és a jellegzetesen hátravetett fül kelt életre. [23] Fridolin Wolf: Kunstschiedepraxis. [12] Fritz Kühn . München. 1967. [6] Hávard Bergland: Kunsten á (Teknikk og tradisjon) smi. 1975. [4] Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás.Kedvenc témaköre ezeknek az alkotásoknak az állatfigurák ábrázolása.. [8] Hegesztőgépek. Schlidler . 1979. Kastner: Schmiedehandwcrk im Barock. Lübeck. a „ Magyarok Nagyasszonyát" ábrá­ zolja koronával a kezében. Budapest. Ilyen a „Pár­ duc" c. Schuler Verlagsgesellschaft mbH. 1976. Verlag KG Lübeck. 1973. '[10] Orgován László: Felületvédelmi zsebkönyv. 1990..b. 1994/1. Táncsics Könyvkiadó. Budapest.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful