DR.

SEREGI GYÖRGY - KRISTÓFI ÁKOS

KOVÁCSMŰVESSÉG

FŐSZERKESZTŐ: KOVÁCS IMRE

Főszerkesztő: KOVÁCS IMRE

Szakmailag lektorálta: SEREGI GYÖRGY kovács iparművész

A fotókat készítették: JULIÉN MONCEL (6. fejezet), MILOS JÓZSEF, MOLNÁR RUDOLF (4. fejezet), SEREGI GYÖRGY, SZILÁGYI EDIT

ISSN 1587-1975 ISBN 963 513 184 4

Kiadja az Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. Felelős kiadó: dr. Hamvay Péter igazgató. Kiadóvezető: Karácsony Tiborné Kiadói szerkesztő: Ágoston Jánosné Műszaki szerkesztő: Zaffiry Kálmán Tervező-szerkesztő: Kása József Azonossági szám: 52/2003 Nyomdai munkák: Grafika-Press Rt. Budapest, 2005

Tartalomjegyzék
1. A kovácsoltvas-művesség története 2. Anyagismeret 2.1. Az acél előállítása 2.2. Kovácsolható anyagok 2.2.1. Ötvözetlen vagy szénacél 2.2.2. Ötvözött acél 2.3. Félkész termékek 2.4. Az anyagminőség meghatározása 3. A kovácsműhely kialakítása és berendezése 3.1. Követelmények, a vas megmunkálása 3.2. A kovácsműhely kialakítása 3.3. A kovácsolás hevítőberendezései 3.3.1. A kovácstűzhely 3.3.2. Üzemi kemence 3.4. Üllők, üllőbetétek, kalapácsok 3.5. Tűzifbgók 3.6. Satuk 3.7. Egyengető- és lyukasztólapok 3.8. Szabadalakító kovácsológépek 3.9. A kovácsműhely gépei 3.10. Mérőeszközök 4. Megmunkálás, gyártástechnológia 4.1. A meleganyag megmunkálása 4.1.1. Nyújtás 4.1.2. Duzzasztás, zömítés 4.1.3. Lépcsőzés, nyakalás 4.1.4. Hajlítás 4.1.5. Csavarás 4.1.6. Levágás, darabolás 4.1.7. Hasítás 4.1.8. Lyukasztás 4.1.9. Kovácshegesztés 4.1.10. Simítás, egyengetés 4.1.11. Süllyesztékes vagy ódorkovácsolás 4.1.12. Melegalakító szerszámok hőkezelése 4.2. Megmunkálás meleg és hideg állapotban 4.2.1. Faragás 4.2.2. Domborítás 4.2.3. Erezés 5 7 7 8 9 13 19 24 27 27 32 34 34 35 36 40 41 42 42 47 51 53 53 54 58 59 61 63 64 67 68 69 70 71 71 73 73 74 75

./.

3

Bécs. vasszobrok. s a szecessziós mozgalmak tárgyiasítottak.3. bútorokat találunk. polgári házak és paloták ablakai cégérek. A reneszánsz századaiban (14—16. zász­ lótartók készültek belőle. melyek elősegítették az egyes stílusváltozatok expanzióját. A 19. században tovább élt a vasművesség minden hagyományos területen.2. de végig megmarad az építé szét szolgálatában is. Kovácsműhely a középkorban az ókor óta nem változtak (1. A következő századok során egyn jobban kiszélesedett a kovácsoltvas felhasz nálási területe. szélkakasok ékszeresládák készültek már a 10. csillárokat. csillárok. A 17-18. Bútorok. kapuk. előtetők.1. században az eklektikus és historizáló időszakban újra támpontot nyújtottak a mestereknek. köszönhetően az iparművészeti forradalomnak. Belső barokk rács. század az öntöttvas ipari térhódításának a kora. könyvtartó állványokat készítettek kovácsoltvasból már a középkor óta. pontosabban a célszerűséj összefonódott a díszítő. szaka. sőt a 19. megbecsült mesterségnek számí­ tott a vasművesség. Kezdetben csak a célszerű ség volt fontos (ajtóvasalások. i mestert segítő és a vas előállításához szükse ges gépek technológiai fejlődése viszont vál tozott. falikarokat. ábrán. lámpaoszlopok. századi jellegzetes barokk alkotás látható az 1. A század közepétől elterjedt az építészeti alkalmazásban. szentségtartók. kerítések. század a barokk és rokokó idő­ 1. hiszen a vas igazi diadalútját 10. ábra. A 20.3. század vé gétől. de megnőtt a tisztán esztétikai funkciót hordozó alkotások száma kisplasztikák. ábra. Ezeket a mintalapokat aztán évtizedekig használták. melyet a preraffaeliták szorgalmaztak. berendezési tárgyak keresztek maradtak fenn az utókor számára Egy 18. emlékművek formájában. sol szór még ma is a kovács maga készíti őket. a mintalapok elterjedésének kora volt Johanneskapelle. A belsőépítészet területén csillárokat. A korai középkorban nem született vasművesség fejlődését lényegesen befolyá soló alkotás. ábra). az iparművészet más ágaival együtt. később egyre inkább használtál díszítésre is. Ezeknek a gépeknek a fő célja a sok szorosítás és a gyorsaság volt. század a világi alkalmazás lépett előtérbe. Korlátok. gyertyatar­ tókat. századtól kezdte meg. A mintalapok formák és díszítési egységek gyűjteményei. térelválasztó rácsokat. amely során városiasodásnak és a templomépítészetnél köszönhetően .és a hasznosság céllal. és így egyes iskolák hatást gyakorolhattak Európa más területeire. Templomokban szentélyrácsokat. rácsok. Készült 1738-ban és elismert. Kutal lezárása. tűzi szerszám­ készleteket. Szerencsére a századforduló művészete újra hangsúlyozta a vas tűzi megmunkálását és kézi kovácsolását.az építészet alkalmazott mű vészetévé vált. zá rak. fáklyatartók.2. 6 . kulcsok. kandeláberek gyertyatartók. rácsok).

ötvözetlen vagy szénacél. illetve . Az acélt 723 °C fölé melegítik. így pl.és mangántartalmától. amelyek szerkezete és a belőlük gyártott fél­ kész termék minősége legnagyobb mértékben az acél csillapításának a módjától függ. amelyek a kikészítéshez (dezoxidáláshoz) szükségesek. így a réz. ahol a gázzárványok. valamint más szennyezőktől. Ilyen tulajdonsággal rendelkezik a legtöbb fém. A csillapított acél tuskója felöntő fejben végződik. Az acélok széntartalma kisebb 2%-nál. olajban le­ hűtik. amelyeket acélnak neveznek. Az ötvözetlen acél a szénen kívül nem tartalmaz olyan ötvözőt. bizo­ nyos ideig azon tartják. bel­ sejében kevesebb a hiba. Legfontosabb hőkezelési eljárás kovácsolási szempontból az edzés. ezért maga a tuskó szerkezete egyenletesebb. kovácsolha­ tok. amelyek egy adott hőmérsékletre felmelegítve képlékenyek. Ez szabja meg elsősorban az acélok tulajdonságait. limonit stb. a rézötvözetek. amely az acél mecha­ nikai tulajdonságait módosítja. majd meghatározott se­ bességgel lehűtik. A korszerű acélgyártás ívfényes elektrokemencében. Kovácsolt darab edzése 7 . amelynek két szomszédos részecskéje meghatáro­ zott nagyságú külső erő hatására eltolódik egymáson anélkül. olvadáspontjuk 1536 °C. szennyezők összegyűlnek.2. oxigénes konverterben történik. A folya­ mathoz tartozik az acélötvözetek előállítása is. amely a szövet­ elemek közül a legkeményebb. Az acél előállítása Azok a fémek. Célja.1. A kovácsolt elemekhez többnyire a csillapítatlan acél is megfelelő. hematit.ötvözött acél. és ebben az eltolódott helyzetben alakja megmarad az erőhatás megszűnte után is. ábra. Az acélgyártás alapanyaga a nyersvas.1. amelyet vasércből (magnetit. Ezt az eljárást a kézi kovácsolásnál is gyak2. A képlékenység mértéke az alakváltozás. majd gyorsan vízben. amelyet létrehozhatnak a szakadás vagy törés bekövetkeztéig. Az acél hőkezelésénél az anyagot olvadáspont­ jánál alacsonyabb hőmérsékletre melegítik. a bronz. A nyersvasat az acélgyártás folyamán szabadítják meg felesleges szén-. csak olyanokat. Képlékenynek azt a testet nevezik. A szénen kívül az acél nélkülözhetetlen alkotóeleme a szilícium és a mangán. illetve felső hivatásos. A folyékony acélból tuskókat öntenek. légköri korróziónak ellenálló szer­ kezeti acél). Az ötvözött acélnál az ötvözök összmennyisége (szén nélkül) általában 5-10% között van. Az acél tehát melegen alakítható vasötvözet. hogy közöttük az össze­ függés megszűnne. Az 5% alattiakat gyengén ötvözöttnek nevezik (pl. az alumínium és leginkább a vas legtöbb ötvözete. Anyagismeret 2. a kéntől és a foszfortól.) kohászati úton állítanak elő. szilícium. Legfonto­ sabb ötvözőeleme a szén (karbon). Az acél lehet: . hogy az acél szövet­ szerkezetét martenzitessé alakítsa.

Kontrák s 5 \ / ^ sAJ s i \ \ N -- 40 30 4 273 370 470 570 670 770 870 Hőmérséklet. a normalizálás. A szénacél tulajdonságainak változása a) a széntartalom hatása. a lágyítás. az építéssel összefüggő művészi kovácsoltvas alkotások­ hoz.. K c) ~g 600 ^ *s. a megeresztés. A 2.szakítószilárdság. a) 1000 900 200 £ 800 700 600 500 400 300 200 100 l y \ \ 90 80 70 60 50 Nyújtás. az alakíthatóságot befolyásoló tényezők pedig a nyúlás. vetemedések és repedések kísérhetik (2.folyáshatár. % ^400 •%300 a isi 1 200 X 100 1 o to X 0 200 400 Hőmérséklet. a folyáshatár pedig már alacsonyabb hőmérsékleten is szinte egyenletesen . ábra.csökken (2. így többek között edzési feszültségek.2.kontrakció. valamint az acél meleg-. hengerlés. a kontrakció . 2. Ötvözetlen vagy szénacél Kovácsoltvas szerkezetekhez. Ekkor a valamilyen oknál fog­ va (pl.2.ran használják Az edzést káros jelenségek. a nemesítés. 2 . ábra).2a ábra szerint a széntartalom emelkedésével a szakítószilárdság és a folyási határ nő. A hőmérséklet emelkedésével a szilárdság . c) az acél szilárdsága és hőmérséklete közötti ^Barnásfe vnáspiros tétpiros 1 Sötét cseresznyep | Cseresznyepiros | | Világos cseresznye) | Narancssárga | Világossárga | Fehér m <o 600 800 1000 1200 1400'C W . kovácsolás) megváltozott anyag tulajdonságainak visszaalakítását vég­ zik el hőhatással. 4 .2. 70 *N •1 500 Széntartalom.nyúlás. tárgyakhoz az esetek nagy részében az ötvözetlen vagy szénacélt használják. Ezek közül a kovácsolandó anyag kiválasztása szempontjából fontos a normalizálás. Hőkezelési eljárás még a feszültségcsökkentés.ezen belül a szakítószilárdság 500. t 2.2c ábra). b) a hőmérséklet emelkedésének hatása: 1 . s az visszanyeri eredeti (normális) szerkezetét. Kovácsolható anyagok 2. Főként a szén mennyiségének változtatásával.csökkennek. az izotermikus hőkezelés és a kérgesítés.2b ábra).1. A hőmérséklet-csökkenés különösen a fajlagos ütőmunkára és az alakíthatóságra hat kedvezőtlenül (2. A felizzított anyagot szabad levegőn hagyják lehűlni. . 3 .1. illetve hidegalakításával befolyásolható az anyagminőség.550 K felett hirtelen.

ábra.1% széntartalomnak. 1. . 1.3. táblázat mutatja be.1.alig kovácsolhatóság 1. talán a szegecsacél a kivétel. 1.. Ennek kapcsán az anyag izzó állapotban megreped. A korlátlanul kovácsolható szénacél hevítési hőmérséklete 1150. mert a kristályszerkezet széttöredezik.2%-os széntartalom alatt kovácsolható. A nikkel és a volfrám a kovácsolhatóságot javítja. Gyakorlati iro­ dalmi adatok alapján [2] a széntartalom függvényében az acél kovacsolhatosaga három csoportra osztható: .. elszakad.korlátolt kovácsolhatóság 0. A széntartalomtól függő acélfajták és tulajdonságaik kovácsolható 2. 1350 °C. Ilyen acél melegítésekor 1100-700 °C között ún.6 1. az anyagot nem szabad ütni. míg a kisebb a korlátlanul kovácsolható acél felső. 2. különle­ ges felületi megjelenés). acél nem edzh.1.3.2.2. amely az acélgyártás során különleges gondosságot igényelne (pl.2. Ha a kovácsolandó darab hőmérséklete 850. a kén. Kovácsolhatóság A vas-szén ötvözetek elméleti állapotábrája [1] szerint az acél 1.5 nyersvasak öntöttvas szentartalom % 6. Az alapacélra nem írnak elő olyan minőségi követelményt (pl.2-2. melyet a ko­ vácsnak ismernie kell (2. 9 .. A kovácsolhatóságot rontja. A legfontosabbakat a 2.2 acélok szerk. szétvá­ lik. 0. ábra). A kovácsolásnál használatos anyagok zömmel az alapacél kategóriájába sorolhatók.2 0.06% között rosszul kovácsolható (2. 2.1.06 2. A kovácsolási hőmér­ séklet alsó-felső határát a széntartalom függvényében a 2. . mechanikai tulajdonságok A művészi kovácsolással foglalkozó szakembereknek ismerniük kell az acél alapvető fizikai tulajdonságait.3.2.. betét ben edzh lói heg 2.8% széntartalomig.8% széntartalmá­ nak felel meg.. Az acélnak minden hőmérsékletéhez meghatározott izzási szín tartozik.3 0. táblázat foglalja össze.. hőkezelés).alapacél vagy .7% széntartalomig.67 szerszámacél edzhető feldolgozásra nem alkalmas nem hegeszthető rosszul kov. mélyhúzhatóság.8.3. az arzén és a réz a megen­ gedettnél nagyobb arányban van jelen az acélban. A kovácsolás legkisebb hőmérséklete 710 °C fölött van. 0.250 °C. az oxigén.korlátlan kovácsolhatóság 0. táblázat).3% széntartalomig.minőségi acél.. a 0. .1. vöröstörés keletkezhet. ha a foszfor. Anyagminőségek.3 4. A nagyobb hőmérséklet az egészen lágy.Az ötvözetlen acél lehet: .

majd újabb erőfelvétel után elszakad. Az erő hatására egy ponton az anyag megfolyik (folyási határ: ReH).°C b Átlagérték 7. értéke kifejezi. p. t °C 2500 Az acél anyagsűrűsége a fémek között Hőtágulási együttható.2. táblázat Az acél kovácsolási hőmérséklete a széntartalom függvényében Széntartalom.5 0.1. A kovácsolási hőmérséklet felső határa.és idomacélt. N/mm 2 Olvadáspont.9 1. 100 °C hőmérséklet-különbségnél méterenként 1. táblázat A szerkezeti acél fizikai tulajdonságai Jellemző Anyagsűrűség 20 °C-on. Az acél mechanikai tulajdonságait a húzódiagramból állapítják meg. t 0 . melyből melegen hengerelt termékeket (rúd.1 W/ím-K. de 58. S355JO acélnál. t. Kovácsoláskor olvadás­ Keménység. részben a beépítéskor. 1050 Brinell HB N/mm pontja alatt kell az anyagot felmelegíteni. szereléskor kell figyelembe venni. t. a vízszintesen a próbapálca nyúlását mutatja.2. ábrán látható. is magas értékű. G.2 mm hosszváltozás kelet­ kezik. fúrásnál van szerepe. t/m3 Rugalmassági modulus. u.7 0.4 1. Az ábráról leol­ vasható továbbá az anyag szakadási nyúlása és rugalmassági modulusa. A rugalmassági modulus Hővezetési tényező 10 °C-on. hogy különböző helyeken milyen az anyag hőmérséklete.14 (pl.1 1.1 0. N/mm 2 Nyírási rugalmassági modulus. Az acél hőtágulását részben a megmunká­ 1450 Brinell HB N/mm lás során. amely a függőleges tengelyen a szilárdságot (erőt).°C 700 950 950 900 900 900 850 850 820 800 800 800 750 750 750 750 850 850 850 900 900 Fehér 2. alumíniumhoz.0 1. E. X. l/K lárdság párosul.5 3 % Ni Cr-Ni Cr-V rozsdaálló 30% Ni 2. hajlításnál. Az acél Brinell-keménységének a kovácsolásnál.4.85 206000 78000 1450 Forráspont. horganyhoz) ke­ acél-acélon. durvav Fe 2 2 10 . hogy az acél rugalmas. A legnagyobb erőfelvétel alapján számítják ki a szakítószilárdságot (Rm).3. t.2 0.3 1. rézhez. Az ötvözetlen szénacél.4 0.) az alakváltozásokra a többi fémhez képest Súrlódási tényező.05 0.2 1. ami megfelel az egyenes szakasz iránytangensének.6 0. Pl.3 0. S235JR acélnál. és a hőtágulást biz­ tosítani. mert meghatározza. A próbapálcán végzett szakítóvizsgálat eredménye a 2. vésbé érzékeny.°C 1400 1350 1320 1290 1270 1240 1210 1170 1150 1120 1100 1080 1050 1050 1050 1050 1250 1250 1250 1280 1100 A kovácsolási hőmérséklet alsó határa. táblázat Az acél izzási színei Szín Hőmérséklet. 0. Keménység. A hővezetési tényező ismerete az anyag melegítése közben ad segítséget. amihez azonban nagy szi­ 12x10" a .8 0.°C 1300 1200 1100 1000 900 800 700 600 550 % Világossárga Narancssárga Világos cseresznyepiros Csersznyepiros Sötét cseresznyepiros Sötétpiros Barnáspiros Bamásfekete 0. hogy kemény vagy puhább fémmel dolgozunk.

Fenti szabványok 1998. szélesacélt. Ütőmunkára nincs előírás. ami a gyakorlatban szin­ tén hegeszthető. _i_ illetve 1995 óta érvényesek. 5) Csak hosszú termékek gyárthatók. 4) Csillapítás tetszőleges. FN) Csillapítatlan acél nem lehet. J2 a szabványban előírt minőségi csoportok szerinti szállítási állapotot.. 150 mm fölötti átmérő vagy vastagság esetében az ütőmunka értéke 23 J. a gyártómű választása szerint.4.. abroncsacélt. FU) Csillapítatlan acél. 10) A technológiai tulajdonságok közül csak az élhajíthatósag szavatolható. a JR. 235). 2) Minőségeire nincs előírt normalizált szállítási állapot. külön megállapodás alapján. finom szemcsés szerkezeti egyenes nyúlás o kontrakció acél. vagy az MSZ EN 10113:1995 szerinti i ' hegeszthető. táblázat segíti elő.4.4. JO. 11 . Mikroötvözéssel gyártható acél. az ezt követő 2. táblázat Az EN 10025 szerinti anyagminőségek összehasonlítása a korábbi magyar acélminőségekkel Az acélminőség jele AzEN 10025 anyagminőségei S185 S235JR S235JRG1 S235JRG2 S235J0 S235J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J0 S355K2G3 E295 1) Az MSZ 500:1989 hasonló 1 'minőségei 2 . az acéltermékek felhasználási igényeinek ismeretében tételes összeha­ sonlítást ajánlatos végezni. 3) A technológiai tulajdonságok közül csak élhajlíthatóságra tartalmaz előírást.lemezt. A szénacél húzódiagramja háromjegyű szám a legfeljebb 16 mm vastagságra előírt legkisebb folyáshatár értékét jelenti N/mm2-ben kifejezve (pl. A jelö­ lésnél az S betű az acélt. ábra. A díszműkovácsok zömmel az előb­ ' lefolyása' /pfn///ó«ín'l teljes nyúlás bit használják. a korábbi i nyúlós A% teljes maradó nyúlás hasonló anyagokkal történő összehason­ szakadási nyúlás lítást a 2. le­ •C Uszakadós) het az MSZ EN 10025:1988 szerinti ál­ a folyás felső határa fglLjás_glsó_ határa talános felhasználású szerkezeti acél. A technológiai tulajdonságok közül csak a hajlíthatóságra tartalmaz előírást. a G1-G4 a dezoxidálás módját határozza meg a L + 2. vala­ mint kovácsolt rúdacélt) készítenek. 3 ) Fe 310-0 Fe 235 B 4 ) Fe 235 B FU> Fe 235 B™> Fe 235 C Fe 235 D 5 ) Fe 275 B Fe 275 C Fe 275 D 5 ) Fe 275 D Fe 355 B Fe 355 C Fe355D5)6) Fe 490-2 MSZ 500:1981 hasonló1' minőségei 2 > 8 ) 9 ) A0"> A 38 A38X A38B Az MSZ 6280:1982 hasonló minőségei l 0 ) 37 B 37C7) 37D 7 ) 45 B 45C" 45D7) A 44 52C7) 52D7) A 50 Az MSZ 500:1989 és az MSZ 500:1981 szerinti acélminőségek több előírás tekintetében különböz­ nek az EN 10025 előírásaitól.

5.009 A megadott értékek túlléphetök.035 0.3.0595 1.17 0.50 1.0038 1.045 0.0036 1.22 1.20 0.18 0.18 0.0145 1.009 0.035 0. szakasz szerint).20 0.0553 1.22 0.40 1. BS: alapacél. vagy normalizáló hengerléssel készült az EN 10020 szerint 2.17 0.17 0.3.3.17 0.3.5.22% a 30 mm-nél nagyobb névleges vastagságú termékeknél és a görgős hidegala­ kításra alkalmas minőségeknél a (a 7.009 0. % legf.18 0.50 1.24 0.005%-kal csökken. 25.24 0.020% összes alumíni­ umot vagy más.0143 1.040 0.21 0. amennyiben minden egyes 0.17 0. 12 .0045 1.045 0.0044 1.17 0.40 1.17 0.09 0.17 0.035 0.045 0.60 1. A 100 mm-nél nagyobb névleges vastagságú idomacéloknál a karbontartalomban meg kell egyez­ ni.3.007 0.60 - 0.55 0.009 0.045 0.045 0. táblázat Lapos és hosszú termékek vegyi összetétele az MSZ EN 10025 szerint Az acélminőség jele EN 10027-1 és EC1SS IC S185 6) S235JR6' S235JRG16' S235JRG2 S235J0 S234J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J08' S355K2G3H) E295 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) EN 10027-2 szerint 1.040 0.012%-ot.035 0.20 0.17 0.50 1. táblázat Segédlet a G1-G4 kiegészítő tulaj donságjel használatához az EN 10025 tartalma alapján Jelölés Gl G2 G3 G4 FU: FN: FF: BS: QS: N: * Dezoxidálás módja FU FN FF FF Az acél típusa* BS BS QS QS Szállítási állapot Megegyezés szerint Megegyezés szerint N A gyártó választása szerint csillapítatlan acél csillapítatlan acél nem lehet teljesen csillapított acél alapacél minőségi acél normalizált.035 0.3 szakasz szerint.040 0. «) % legf.187) 0.2.009 0.20" 0. ha az acél legalább 0. választható előírás. C legfeljebb 0. % Si legf.22 0.045 0. % P legf.60 1.20 0. A nitrogéntartalom azonban az adagelemzésben nem haladhatja meg a 0.40 1.001% N növekedés mellett az acél foszfortartalma a megengedett legnagyobb értékhez képest 0.187' 0. mm 16-ig 16tól 40-ig 40 5) felett A dezoxidáció módja tetszőleges tetszőleges FU FN FN FF FN FN FF FF FN FN FF FN Acél­ típus Mn legf.40 1.21 0.18 0.20" 0.0114 1.2.0037 1. A 7. A C legfeljebb 0.045 0.0116 1.55 0.040 0.18 0. QS: minőségi acél.2. Az acél N-tartalmára vonatkozó előírás nem érvényes. A nitrogént lekötő elemet a vizsgálati bizonylat­ ban közölni kell. % S N 2)-3.040 0.18 0. nitrogént lekötő elemet tartalmaz.035 0.50 1.045 0.55 - - - - - 0.009 0.040 0.045 0.24 0.0144 1.0035 1.20% a 150 mm-nél nagyobb névleges vastagságoknál.045 0.17 0.20 0.6.035 0.045 0. BS BS BS BS QS QS BS QS QS QS BS QS QS BS 0.40 1.0050 C % legfeljebb név­ leges vastagság.045 0. és 7. Csak legfeljebb 25 mm névleges vastagságban szállítható.035 0.187) 0.

Ezeket az LK jelű anyagokat még LÉGKOR.2. A kovácsolást rozsdamentes. ezért felhasználását csak korróziónak fokozottan kitett helyen javasolják.11. A minőségi ka­ tegóriák emelkedő sorrendben a széntartalom. Az európai szabványoknak megfelelő MSZ EN 10025:1998 szabvány szerinti lapos és hosszú termékek vegyi összetétele. Az alapanyaghoz előírt hegesztőpálcát kell használni. mechanikai tulajdonságai. vagy minősített hegesztési varratokat kell készíteni (pl.5. 2. ötvözött acél legalább 12 tömegszázalékban tartal­ maz krómot. Ilyen anyag­ ból szabadtéri kovácsolt szobrokat is készítenek. Anyagminőségek. Ez utóbbi miatt a fellépő mechanikai és hődeformációk nagyobbak. Hegesztése külön felkészültséget igényel. táblázat. hegesztése a szénacélhoz képest nehezebb. kovácsolt terméket és acélcsövet gyártanak. s ennek nyomán nő a helyi túlmelegedés veszélye. mint 1. 2. illetve a korróziót lényegesen lassítja. A mechanikai tulajdonságok közül a szabvány a folyási határt és a szakadási nyúlást adja meg. táblázatban található. a hidegalakításra vonatkozóan előírt legkisebb hajlítási sugarak a 2. mechanikai tulajdonságait a 2.13.2.2%. célszerű az MSZ EN 10113:1995 szerinti hegeszthető. Ötvözött acél A légköri korróziónak ellenálló.14. A megmunkálás környezetéből a felesleges hő sokkal lassabban tud eltávoz­ ni. rúd. december 1-je óta hatályon kívül helyezett) MSZ 4360:87-es szabvánnyal a 2. táblázat segítségével.2. Az 13 . legkisebb szakadási nyúlása. finom szemcsés szerkezeti acélt választani. Kovácsoláshoz általában csillapítatlan (FU) acélt használnak.9.2. táblázatokban láthatók. 2. Kovácsoláskor nagyobb erők lépnek fel.2. tiszta környezetben. Az ötvözött vagy rozsdamentes acél kovácsolása. táblázatban látható.6-2. A táblázatokban öt minőségi kategória szerepel. CORTEN vagy KORELL elnevezéssel használták régebben. Jelentősebb ötvözőeleme még a nikkel. Megmunkálás szempontjából hasznos adat még a hajlíthatóságra vonatkozó előírás (2. így fokozottabb az energiaszükséglet.12.10.1. nagyobb szakértelmet kíván.2. A rozsdamentes (korrózióálló). védőrozsda képződik. Az ilyen anyagból készült elemeken szilárdan tapadó. így az alakítási ellenál­ lásuk is hasonló. és széntartalma kisebb. csak erre a célra használatos szerszámokkal szabad végezni. A normalizált acél vegyi összetételét a 2. Szilárdsági értékeik a szénacél megfelelő minőségi kategóriáival azonosak. amely az acélt védi a további korróziótól.és finomlemezt.és szélesacélt. Az anyag ára többszöröse az ötvözetlen acélé­ nak. nikkellel gyengén ötvözött anyagból melegen hengerelt durva. A széntartalom max. abroncs.15%. Kovácsolhatóság Az LKjelű anyagok a 0. krómmal. az acél típusa pedig: alapacél (BS). Ahol a hegesztések megbízhatósága fontos követelmény. Mind az öt kategóriába tartozó anyag széntartalma a korlátlan kovácsolhatóságot biztosítja. táblázat mutatja.2. táblázat). teherviselő elemeknél).és idomacélt. A rozsdamentes acélok megnevezése és összehasonlítása a régi (2000. mechanikai tulajdonságok A légköri korróziónak ellenálló anyagok vegyi összetétele (MSZ EN 10155:1988) a 2. tömör oxidos réteg. a szilárdság és a hajlítási sugár növekedé­ sét és a szakadási nyúlás csökkenését mutatják. 0.2. Más a helyzet a rozsdamentes acélnál.15% alatti széntartalmuk alapján jól kovácsolhatok.

mm 40 felett 63-ig 63 felett 80-ig 100 felett 150-ig 150 felett 200-ig 200 felett 250-ig EN 10027-1 és EC1SS IC 10 szerint S18531 S235JR3' S235JRG131 S235JRG2 S235J0 S234J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J0 S355K2G3 E2954) 1) 2) 3) EN 10027-2 szerint 1. Ren_ N/mm2 " ha a névleges vastagsága.0553 1.0143 1.Lapos és hosszú termékek mechanikai tulajdonságai az MSZ EN 10025 szerint Az acélminőség jele A dezoxidálás módja Acél­ típus 2) 2.0114 1.0145 1. BS: alapacél. Rm. mm A legkisebb folyáshatár.0144 1.0035 1.0036 1.0038 1. . QS: minőségi acél. 7. a legalább 600 mm széles szalag.0050 16-ig 16 felett 40-ig 80 felett 100-ig 3-nál kisebb 3-tól 100-ig 100 felett 150-ig 150 felett 250-ig választható választható FU FN FN FF FN FN FF FF FN FN FF FN BS BS BS BS QS QS BS QS QS QS BS QS QS BS 185 235 235 235 235 235 175 225 225 225 225 225 - - - - - - 310-540 290-510 360-510 360-510 360-510 360-510 360-510 - - 215 215 215 215 215 215 215 215 215 195 195 195 185 185 185 175 175 175 340-470 340-470 340-470 340-470 320-470 340-470 340-470 320-470 340-470 340-470 320-470 275 265 255 245 235 225 215 205 430-580 410-560 400-540 380-540 355 195 345 285 335 275 325 265 315 255 295 245 285 235 275 225 510-680 490-630 470-630 450-630 490-660 470-610 450-610 440-610 A táblázatban szereplő értékek hosszirányú (I). N/mm2 " ha a névleges vastagság.0595 1.0037 1. Csak legalább 25 mm névleges vastagságokban szállítható.0044 1.0045 1.0116 1. lemez és szélesacél esetén keresztirányú (t) szakítópróbára vonatkoznak. táblázat Szakítószilárdság.

Csak legalább 25 mm névleges vastagságokban szállítható.Lapos és hosszú termékek legkisebb szakadási nyúlása az MSZ EN 10025 szerint Az acélminőség jele EN 10027-1 és EN 10027-2 ECISS IC 10 szerint szerint A dezoxidálás módja Acél­ csoport21 A próba­ testek helyzete1' l-ig választható választható FU FN FN FF FN FN FF FF FN FN FF FN BS BS BS BS QS QS BS QS QS QS BS QS QS BS I t 10 8 A legkisebb szakadási nyúlás ".0114 1. .65 Vs7 Névleges vastagság.0143 1.0145 1. táblázat L0 = 5.0553 1. QS: minőségi acél.0044 1. lemez és szélesacél esetén keresztirányú (t) szakítópróbára vonatkoznak. Ezeket az acélminőségeiket általában nem használják idomacélok (I.5-ig 11 9 1.0038 1.0144 1.0595 1.0037 1.0036 1.5 és 3-tól 3 között 40-ig 14 12 18 16 2. BS: alapacél.0116 1. mm 40 felett 63-ig 63 felett 100-ig 100 felett 150-ig 150 felett 250-ig S1853) S235JR3' S235JRG13' S235JRG2 S235J0 S234J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J0 S355K2G3 E2954) 1) 2) 3) 4) 1.5 felett 2-ig 12 10 2 felett 2. a legalább 600 mm széles szalag. mm 1 felett 1. % L0 = 80 mm Névleges vastagság.8. éU.0050 - - _ _ I 17 18 19 20 21 26 25 24 22 21 I t 14 15 16 17 18 22 21 20 18 17 12 14 12 10 13 15 13 11 14 16 14 12 15 17 15 13 16 18 16 14 20 22 20 18 19 21 19 17 18 20 18 16 18 18 16 15 17 17 15 14 I I t A táblázatban szereplő értékek hosszirányú (I).5-ig 13 11 2.0045 1.0035 1. és szögacél) gyártására.

0115 1.0593 t 1 2.0128 1.5 2.0121 1.5 3 3 5 6 6 8 8 10 10 12 12 16 16 20 20 25 25 28 28 32 36 40 40 45 1.0142 1. ha a névleges vastagság.5 4 4 5 5 6 8 8 10 10 12 12 16 16 20 20 25 25 32 32 36 36 40 45 50 50 63 t 1 2 2 3 3 4 4 5 6 8 10 10 12 12 16 16 20 20 25 25 32 28 36 32 40 40 45 45 50 t: a hengerlési irányra merőlegesen 1: a hengerlési iránnyal párhuzamosan .5 felett 3-ig 3 felett 4-ig 4 felett 5-ig 5 felett 6-ig 6 felett 7-ig 7 felett 8-ig 8 felett 10-ig 10 felett 12-ig 12 felett 14-ig 14 felett 16-ig 16 felett 18-ig 18 felett 20-ig t 1 1.5 felett felett 1.2.0141 1.9.0554 1.0140 1.0118 t A legkisebb ajánlott belső hajlítási sugár. mm-ben A hajlítás iránya" 1 1.5 2.5-ig 2.0122 1.6 1. táblázat Lapos termékek hideghajlítására vonatkozóan előírt legkisebb hajlítási sugarak az MSZ 10025 szerint Az acélminőség jele EN 100027-1 és ECISS IC 10 szerint S235JRC S235JRG1C S235JRG2C S235J 0C S235J2G3C S275JRC S275J OC S275J2G3C S275J2G4C S355J OC S355K2G3C 1) EN 10027-2 szerint 1.6 2.5-ig 2.0120 1.

30 0.20 0. V max.015 0. % % 1.35 0.015 0.030 0.0488 1.50 0.001.8915 0.501. Megfelelő mennyiségű N-lekötő elem jelenléte esetén a legkisebb Al-tartalom előírását nem kell alkalmazni.18 0.20 1. % % Al összes min.1' % Nb max.60 1.30 0.35 0.03 0.70 Vasúti alkalmazás esetén a rendeléskor meg lehet állapodni minden legfeljebb 16 mm vastagságú termék legfeljebb 0. % Mo max.703) 0.030 0. % % Ni max.035 0.2.025 0.030 0.025 0. Mn % % % P max.60 1.8912 1.02 0.03 0.10 0.02 0. akkor az Ni-tartalom a Cu-tartalomnak legalább a fele legyen.035 0.30 0. .35%-nál.030 0.030 0.030 0.703) 0.10 0.025 0.035 0.035 0. % S max.8902 0.20 0.70 0.05 0.025 0.0566 1.05 0. Ha a réztartalom több 0.02 0.03 0. Si max. N max.10.901.001. % Cu max.05 0.18 0.05 0.030 0.0486 1.025 0.10 0.10 0.20 0.12 0.80 0.03 0.20 1.05 0. *' Ti max.40 0.40 0.02 0. 18 választható lehetőség. táblázat A normalizált hegeszthető acél vegyi összetétele az MSZ EN 10113 szerint Jel AzEN 10027-1 és az ECISS IC 10 szerint S275N S 275NL S355N S355NL S420N S420NL S460N S460NL 1) 2) 3) AzEN 10027-2 szerint C max.0562 1.007%-os S-tartalmában.30 0.16 0. % Cr max.030 0.025 0.65 0.80 0.8905 0.30 0.50 0.

13 Mn 0.60 0.5-0. mm >16 <40 >40 <63 N/mm2min >63 <80 >80 <100 >100 <150 Szakadási nyúlás2' (L 0 =5.3 . A 3 mm-nél vékonyabb termékek esetében az L0= 80 mm eredeti jeltávolságú próbatestek vizsgálatakor az értékekben a rendeléskor kell megállapodni.040 0. táblázat A normalizált hegeszthető acél mechanikai tulajdonságai szobahőmérsékleten az MSZ EN 10113 szerint Mechanikai tulajdonságok" Jel Az EN 10027-1 és az ECISS IC 10 szerint S275N S275NL S355N S355NL S420N S420NL S460N S460NL 1) 2) AzEN 10027-2 szerint 1.60 1. 17 választható lehetőség (2.8915 Szakítószilárdság.2-0.30 Si 0.5-1.2-0.5 Mo 0.8 0.50 0.4 0..040 0.2-0.040 0.50 0.50 P 0. az S355 és az S420 minőségek esetében a 150 mm-nél vastagabb termék értékeiben rendeléskor kell megállapodni.) % min.13 0. R^H. ha a termék névleges vastagsága.2.0562 1.0488 1.65Vs.0488 1.4 0. Rn.5 0.15-0.8902 1.12.2-0. ill. mm <100 N/mm2 370-510 470-630 520-680 550-720 350-480 450-600 500-660 >100 <150 Felső folyáshatár.8 0. 2.15-0.6 Cu 0.8912 1.15-0. <16 275 355 420 460 265 345 400 440 255 335 390 430 245 325 370 410 235 315 360 400 225 295 340 24 22 19 17 - - Az S460 minőség esetében a 100 mm feletti és az S275.13 0.2-0. rész).4 0.040 0.0 NI 0.0566 1.3-0. A légköri korróziónak ellenálló szerkezeti acél vegyi összetétele Az acélminőség jele LK37B LK37D LK52D Vegyi összetétel. ha a termék névleges vastagsága.11.) táblázat C 0. max.5-0.040 0.040 s Cr 0.% (értékhatár között.8905 1.

Ezek méretei és fajlagos tömegük a 2.15-2. A légköri korróziónak ellenálló szerkezeti acél mechanikai tulajdonságai Folyáshatár.4016 Martenzites (perlites) acélok 1.17. kemény anyagokról van szó. KV. . hogy nagy szilárdságú.4361 Werkstoff-Nummer 1..3100 N/mm .4006 1.. 2. RcH2. °C 16 felett 40-ig LK37B LK37D 360-490 235 16ig 35ig 355 225 16 felett 50-ig 345 35 felett 335 40 felett 215 50 felett 325 irányú próbatesten 26 24 Ütőmun­ ka.3.5a LK52D 490-630 23 21 -20 40 2a 3a 2. a melegen hengerelt rúdacélok közül pedig a köracélok és a négyzetacélok. . Az adatok mutat­ ják. szakítószilárdságuk 520.4020 1. illetve átmérő mm-ben hossz­ Kereszt- Vizs­ gálati hőmér­ séklet.2.4301 1. Félkész termékek Kovácsolás szempontjából legfontosabb anyagok a melegen hengerelt laposacélok.4000 1.4541 1.4305 1. Ezeknek az anyagoknak & folyási határa 220.J.4031 X2Crl3 X30CH3 X39G-13 EN 10088 X6Crl3 X6CH7 táblázat Ferrites acélok X4CrNi 18-10 X6CrNiMoTil7-12 X8CrNiS18-9 X6CrNiTi 18-10 X2CrNiMol8-14 X2CrNil9-ll XlCrNiSil8-15 új szabvány: MSZ EN 10088-1:1988. 19 . táblázatokban találhatók. Brinell-keménységük: HB 1850.4571 1.300 N/mm2..14. Korrózióálló acélfajták összehasonlító táblázata MSZ 4360-87 KOI K02 K03 KOll K012 K013 K033 K035TÍ K036S K037TÍ K038LC K041LC K043ELC DIN 17440/SEW 400 X6Crl3 X10Crl3 X6Crl7 X20Ö13 X30Crl3 X38Crl3 Ausztenites acélok X5CrNil8-10 X6CrNiMoTil7-12 X10CrNiS18-9 X6CrNiTil8-10 X2CrNiMol8-14 X2GNÍ19-11 X2CrNiSil8-15 1. 12 m.4435 1. .13. legalább.4128 1. N/mm2 Szakadási nyúlás. N/mm2 Az acélminőség jele Szakítószi­ lárdság.800 2 2 N/mm között változik. mm) A szelvényvastagság.4306 1.. A5% legalább táblázat Ütővizsgálat A 180°-os hajlítóvizsgálat tüskeátméröje mm (a=próbatest vastagsága. MSZ EN 10088-2:2000. MSZ EN 10088-3:2000. lega­ lább hosszirányú próbatesten +20 27 -20 hossz­ kereszt- irányú próbatesten a 1. A szállítási hossz: 3..

0 12.75 0. A lemezek közül a melegen hengerelt acél finomlemezt (2.18 9. b.65 6.14 3.2 11.75 3. táblázat Melegen hengerelt laposacél méretei Névleges szélesség.51 2.08 3.79 10.3 12. mm 10 12 14 16 18 20* 22 25* 28 30* 32 35* 40* 45* 50* 55 60* 65 70* 80* 90* 100* 110 120* 130 140 5* 0..500 mm.7 17.89 10.18 5.77 1.57 1.12 2.40 mm vastag melegen hengerelt durvalemezt használják (2.0 mm.55 0.± 5.07 2.14 3. mm 12* 14* 10* Méterenkénti tömeg..06 7.59 7.0 18. Járatos méretek.65 6.33 17.12 6.38 1.47 0.12 6. táblázat).30 3.51 2. T és Z szelvényű idomacélokat.09 13.18 5. egyenes szálakban szállított ter­ mék.51 1.95 5.54 8.94 1. Méretei és méterenkénti tömege a 2.65 6.10 5.5 17.93 4.88 1.28 6.8 4.16 8.24 4.30 12. kg* 16* 18* 20* 0.64 2.26 1.88 2.42 10.19 14.50 6.3 12.84 0.77 4.52 3.42 10.89 11.4 22.19.79 9.83 3.64 9.50 mm.7 14.01 3.64 9.28 7.10 1.83 3.08 4.56 0.56 13. Az idomacélok méreteit és tömegüket a gyártók kataló­ gusai tartalmazzák. a szélességeké ± 3.53 3.29 15.78 0.53 3.77 4. táblázatban látható.10 5.02 5. a.3 18.20.75 3.36 2.41 15.05 11.39 4.0 mm. A gyártási hossz: 4..20 2.91 7.40 0..96 2.8 20.14 7..62 0.83 3.32 4.95 5.65 6.18 1.59 8* Névleges vastagsá l.26 1.65 1. táblázat) és a simább és szebb felületű.36 7.0.45 3.77 4.52 3.75 0. valamint a 3.71 5. 20 .04 1.91 7..71 5. . hidegen hengerelt finomlemezt (2.30 3.71 5.88 2.96 2.02 5.71 5. szélessége 150.40 5.48 9.20 2.2 13.41 1.30 3.04 6.57 1.± 1. táblázat). ezek az anyagok inkább a lakatosszerkezetekre jellemzőek.82 15.50 6. A klasszikus kovácsoltvas szerkezeteknél az idomacélokat csak alárendeltebb helye­ ken használták.2 - 3.15.0 - 1.40 5..18 1.37 1.80 0.66 0.93 4.14 3.85 kg/dm3-rel számolva.28 7.57 1.59 2.59 7.76 1.36 2.16 8.55 2.21. .54 8.07 7.4 19.88 2.1 15.70 0.99 12.32 4.02 5.32 1.48 9..41 1.36 2.26 1.85 4.40 4.52 4.07 7.. Éles élű. 2.54 8.79 - 1. Előfordul még a rúdban szállított hatszögacél is. 12 m.16 2.4 11.50 6* 0.Esetenként használnak a hengerelt lapos termékek közül szélesacélt.75 3.77 8.98 1.02 4.14 3.18.71 5. amelynek vas­ tagsága 6.65 6.24 4.58 2.00 2.36 2. A vastagság tűrése ± 0.07 16.6 14.69 8.5.85 8.06 3.23 6.42 10.13 1.47 0. I. Készítenek egyenlő és egyenlőtlen szárú L acélt.2 11..77 4.73 1.0 * A névleges méretek alapján 7.27 4. U.50 6.85 8.00 1.

Szabályos mintázatuk elárul­ ja.5.5 49.6 78.2 50.96 2.499 0.8 121 158 200 A fentieken kívül készítenek kifeje­ zetten kovácsoltvas szerkezetekhez fej­ lesztett.85 4. táblázat Melegen hengerelt köracél méretei Névleges átmérő. hogy gépi munkáról van szó.0 36.7 22.445 0.80 4.2.54 3.5 95.888 1.0 30.13 1.01 2.22.24 4.5 44.80 4.0 113 154 201 254 0.785 1.58 2.83 5.14 3. — 5 — > * Névleges oldalhossz.62 12. mm 6 8* 8.54 2.283 0. cm 2 0.6 19.6 23.5 9 10* 12* 14* 16* 18* 20* 22* 25* 28* 30* 32* 40* 45* 50* 55* 60* 65* 70* 75* 80* 90* 100* 110* 120* 140* 160* 180* * Járatos méretek 0.13 1.04 12.4 18.2 16.0 25. Szelvényterület.3 63.00 12.47 2.00 4.64 1.54 3.3 33.21 1. Egy részüknél a széleket mintázzák (2.568 0.9 61. táblázat foglalja össze. „speciálszelvényeket" is.2 34.8 28. ábra). ábra).84 6. melyek méreteit a 2.98 3. kg/m cm 2 d.785 1.3 Járatos méretek 21 .00 2.16 7.503 0.25 9.502 0.17.222 0.5 15.06 9. a. Kézi munkával kialakított.7 39.283 0. Tömeg. 2.55 6.6 88.6 28.85 12.56 3. igényes ko­ vácsmunkáknál az alkalmazásuk nem ja­ vasolható. Vannak olyan különleges szelvé­ nyek is.2 26.6. amelyeket egyedi szerszámok­ kal ellátott domborító hengerléssel alakítanak ki.91 7.31 9.395 0. táblázat Melegen hengerelt négyzetacél méretei ^ í — Q -.54 2. mm 6 8* 10* 12* 14* 16* 18* 20* 22* 25* 30* 35* 40* 50* 60* * r Szelvényterület.6 15. másoknál (főleg szélesebb laposacélnál) a felületbe hen­ gerelnek díszítő alakzatokat (2.16.636 0. ún.9 19.01 2.7 74.91 6.2 38.617 0. Ezek a rúdacélok díszítő jellegű­ ek.00 1.0 Tömeg* kg/m 0.36 0.44 1.07 8.14 3.

40 10 1 1.18 26.19 42.26 30.91 35. 2.75 46.25 40.76 43.54 8.94 70.55 25.82 15.40 32.42 3000 11.66 35.87 53.69 28.90 18.36 11.36 78.10 17.38 28.07 16. táblázat Melegen hengerelt szélesacél méretei Névleges szélesség.2.61 23.12 26.12 26.97 34.38 27.86 25.28 7.33 36.08 24.69 28.68 11.92 15.67 31.89 10.17 37.70 45.52 59.0 1.56 42. mm 0. 10.12 26.58 18.86 25.b 150 160 170 180 190 200 210 220 240 250 260 280 300 320 340 360 380 400 420 450 480 500 Névleges vastagság.07 15.49 17.80 65.29 62.6 0.72 22.22 47.9 1500 1600 Névleges szélesség.68 39.59 67.09 33.61 23.55 24.78 12. a* 12 14 16 Méretenként i tömeg*. Melegen hengerelt acél finomlemez méretei Névleges vastagság.70 16.96 17.10 21.50 A névleges méretek alapján 7.42 9.5 2.85 9.01 8.78 14.52 60.5 1.10 21.7 0.40 32.98 23.78 20.84 20.69 56.77 32.63 21.18 13.54 37.43 26.13 8 9.56 41.07 7.27 18.52 59.68 40.0 2.97 35.13 14.05.26 29.8 0.03 33.16 49.41 21.68 39.57 30.56 13.46 52.83 34.61 24.14 31.17 37.25 13.39 45.80 6 7.8 2.92 4.35 22. mm 900 1000 Névleges hosszúság.38 27.38 56.68 39.65 20 23.91 35.8 2.33 17.10 50.24 52.85 kg/dm3-rel számolva.13 15.50 6.38 28.71 5.66 62.63 20.13 1 5.07 7.97 35.21 47.49 18.37 39.22 48.30 11.49 26.78 12.95 9.96 47.48 28.25 18 21.55 25.19 14.78 20.83 31.56 13.02 25.14 32.40 32.10 22.98 22. .58 18.82 43.88 21.77 táblázat 750 | 800 1250 1500 - 2000 2500 2500 - - 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2500 3000 A névleges méretek alapján 7.84 19.26 29.96 46.01 16.39 45.14 31. mm Fajlagos tömeg* kg/m 2 3.85 kg/dm3-rel számolva.26 29.26 30. kg/m 16.80 37.2 1.82 70.33 37.68 19.84 19.19.12 26.95 20.35 22.98 23.30 11.63 30.35 14.65 75.61 23.14 53.93 12.42 10.04 50.48 8.9 1.74 39.75 54.70 19.56 42.84 14.5 0.35 63.73 50.18.85 28.70 16.

85 kg/dm -rel szá­ molva.8 Névleges szélesség.92 4.5 2.5 0. 2.0 1.28 2500 2500 3000 3000 3000 7.63 21. táblázat Melegen hengerelt acél durvalemez méretei Szélesség Hosszúság Vastagság 3 5 6 8 10 12 16 20 47. 23 .1 78.85 kg/dm -rel számolva.21.6 0.6 123 147 196 245 294 393 491 177 212 283 353 424 565 707 353 424 565 707 848 1130 1413 3 1005 1256 1507 2010 Speciálszelvény 2512 Speciálszelvény 14 18 14 c Speciálszelvény 21 25 40 * A névleges méretek alapján 7. mm legkisebb legnagyobb /^ lemeztáblák tö nege*.0 2.71 6.20.2 1.13 15.98 800 2000 1500 2500 - - - - 2000 2500 3 - - * A névleges méretek alapján 7. táblázat Hidegen hengerelt acél finomlemez méretei Névleges vastagság. táblázat Kovácsoltvas szerkezetekhez készülő „speciálszelvények" Megnevezés és alak Speciálszelvény Méret. mm 1000 1250 Névleges hosszúság.2 126 157 188 251 314 1000 2000 1250 2500 1500 3000 1500 6000 2000 8000 2.70 19.85 9.2. mm 0.22.8 2.kg 73.42 14. mm 2000 2000 2000 Fajlagos 2 tömeg* kg/m 3.5 94.8 1.

Az anyagminőség meghatározása Az acél minőségét a gyártó kémiai és mechanikai laboratóriumában határozzák meg. Gyakorlott fül a szilárdságra is jó közelítéssel következtet. Kis kovácsműhelyben. v = 6-12 mm I \ Profilszélesség AO mm.Profilszélesség 8 mm.5.^ — r Profil 20 mm 2. csengő hangot ad. amelyik vékony. Anyagvásárláskor ezt minden esetben meg kell követelni. Amennyiben ismeretlen anyagról van szó. amelyik mély. mert ekkor a mestert kovácsoláskor nem érik meglepetések. az lágy acél. búgó hangot ad. 24 .4. v = 8-16 mm i Profilszélesség 20 mm. Hengerléssel kialakított díszítő szelvények 2. v = 8-25 mm 1 Profilszélesség 16 mm. v = 8-20 mm Profilszélesség AO mm. -—s. az kemény. Erről a kereskedőnek műbizonylatot kell adnia. ábra. Az acéldara­ bokat szabadon felfüggesztve kalapácsával megüti. ahol a mester magára van utalva. az acél összetevőit közelítőleg színkép­ elemzéssel (spektrálanalízissel) is meg lehet határozni. v = 6-12 mm I Profil 12 mm Profil 1A mm Profil 16 mm r. az acél hangjából is következtethet a minőségre.

v = 6-12 mm Szélesség 50 mm. 6 . 8 . narancssárga szikra. v = 6-12 mm Szélesség 40 mm.7. Felületi díszítéssel ellátott hengerelt szelvények 2. sötétvörös csillagképződés. ábra.6. világos­ sárga szerteágazó szikrák. világossárga szikrák.szénszegény acél. 7 . -«# ^ ^^ I Szélesség 40 mm. 2 . világossárga szikrák. v = 6-12 mm Szélesség 20 mm. vörösessárga rövid szikrák. v = 8-20 mm 2. 5 .króm-nikkel acél. v = 6-12 mm I I Szélesség 50 mm. Az acélok szikraképe 1 . világossárga szikrák.ön­ töttvas.*qgp . 4 . a volfrámtartalom növekedésével a vörös szín sötétül. ábra.szénben gazdag acél.volfrámacél.gyorsacél. hosszú szikra világos cseppekkel. közepesen hosszú szikra.közepes széntartalmú acél.szilíciumos acél.mangántartalmú acél. 9 .. 3 . v = 6-12 mm Szélesség 30 mm. téglavörös szikra. szénacélhoz hasonló 25 .

és a resze­ lő megcsúszik a vas felületén. az ötvözött acélban az ötvözőanyagok fajtája és közelítő mennyi­ sége (2. A reszelőpróbát a felületen. . Ez a módszer gyors. Ha a reszelek apró. egyszerű. Szikrapróba alapján is következtetnek az anyagminőségre. és a szikra színéből és alakjából gyakorlattal megállapítható a szén közelítő mennyisége. Az acélt gyors fordulatú köszörűhöz szorítják. ezért a kovácsok gyakran alkalmazzák A műhely sötétebb részében végzik. A reszelőt azonos erővel kell nyomni.Ugyancsak egyszerű vizsgálati módszer a reszelőpróba. ábra). ötvözött acél. akkor az anyag kemény. akkor az anyag lágy. ha tapad.7. nem az éleken kell elvégezni. hogy a napsütés ne zavarja meg a szikrák képét.

szélesítés. majd az üllőn kézi vagy gépi kalapáccsal a kívánt formára megmunkáják. A szabadalakító kovácso­ lás a következő főbb műveletekből áll: . az acél megmunkálása A kovácsolás munkafázisait alapvetően melegmegmunká­ lással végzik. . bár a középkor­ ban az ismétlődő elemeknél ezt a módszert is művészien vegyí­ tették a szabadon alakított ré­ szekkel (3.csavarás. zömítés.. 3.lyukasztás. d) kovács­ hegesztés. . .hasítás. Ennek érdeké­ ben az acélt széntartalmától függően 850. ábra). században a) odorban készült elemek. A mű­ vészi kovácsolás szabadalakí­ tással történik.1. b) hajlítás.duzzasztás. nyakalás. . ábra. A megmunkálás történhet sza­ badalakítással vagy odorban történő kovácsolással. ha az acélt odorban kovácsol­ ják. hegyezes.darabolás. egyengetés.3. 1150 °C-ra kovácstűzben vagy kemencében felmelegítik. A ko­ vácsmunka sablonossá válik. éle­ zés.hajlítás.simítás.faragás.2. a művészi többletteljesít­ ményre is szükség van. Kovácsoltvas rács. és 3. A kovácsműhely kialakítása és berendezése 3.nyújtás. vagyis előre elkészített szer­ számba verik. készült a 15. f) nyújtás. hanem a formaér­ zékre. . e) hasítás.1. .lépcsőzés. .süllyesztékes vagy ódorkovácsolás. . . g) bundkötés 27 .. itt ugyanis nemcsak a kézi erőre és a kéz­ ügyességre. az egyéni kvalitásokra. c) hegyezes.1. Követelmények. .

c) hasítás. d) bundkötés. században a) odorban készült elem.2. e) hegyezes. Olasz kovácsoltvas rács.3. készült a 15. g) domborított levél . ábra. f) hajlítás. b) csavarás.

ábra).4. cizellált felületeket képeztek ki azokon a középkori kul­ csokon.hegesztés (tűzi kovácshe­ gesztés vagy elektromos. levél. Gazdagabb formavilágot mutat az a barokk levélminta.3. Idetartozik a rovott vagy árkolt és a vésett munkák technikája is. ábra.erezés. A vékony lemezt hidegen is lehet lyukasztani. kisgé­ 3. kö­ tegeléssel.4. . Csúcsíves peket. e) domborított rózsa iparművészek is gyakran visszatérnek ehhez az ízig-vé­ rig kovácsoltvas jellegű megoldáshoz (3. készüljön az melegen vagy hidegen. c) hajlítás. A mai mesterek felhasználják a kovácsoltvas-munkák készíté­ sénél a modern.irdalt munkának nevezik (3. de ma is előfordul az acél csavart díszíté­ se. illetve gázhegesztés). így jönnek létre a domborított vagy trébelt elemek (pl. alkalmaztak.3. A legegy­ szerűbb kovácsmunkát .6.4.. b) duzzasztás. díszítéseit hegesztéssel. Ilyen áttöréses. Ez természetes is mindaddig. térbeli tárgyakat (szobrokat) hoztak létre (3. amit kilapított laposvasból ha­ sítottak ki (3. Az acél faragásával plasz­ tikus. az utóbbit domborítókalapáccsal vég­ zik.7.5. ábra). század kat már a reneszánsz korban is a) hasított levélminta. bújtatással vagy csappal egyesítik. . Rovott vagy árkolt munkánál a tárgy felszínébe a díszítményt hegyes acélszerszámmal hidegen. ábra). Az előbbit lyukasztóval.ami­ kor a négyzetvas éleit vágóval behasítják. amíg használatuk nem megy a stílusú irdalt oszlop 29 . esetleg melegen róják be. bemetszik . A melegmegmunkálással készült munkák elemeit. . ábrán láthatók. A vasművesség másik ága az acél hidegen történő megmunká­ lása. amelyek a 3. Ilyen átbúj­ tatott elemekből készült rácso­ 3. korszerű gépi eszközöket. Régen általános volt. 18. domborítani. Az áttört munkáknál a ko­ vács alakító szerszáma a lyu­ kasztó. Barokk lépcsőkorlát részlete. rózsa). berendezéseket.szegecselés. rácsokat díszítették (lásd 3. Itt az anyagot satuba fog­ ják és megcsavarják.domborítás. amit lemezeknél vagy egymásba dugott elemeknél egyaránt alkalmaz. a hidegen készülteket általában szegecseléssel. ábra). ábra). amelyekkel a melegmegmunkálással készült kovácsoltvas kapukat. A szabadalakító kovácsolás műveleteivel a 4. de a mai kovács d) zömítés. fejezet rész­ letesen foglalkozik. ábra.

5a ábra részlete 3.művészi érték rovására. a reszelő szerepét átvette 3. a művészi érték megkérdőjelezhető. A 3. Sok műhelyben elkel a két-három méteres élhajlító-.5a ábra részlete 3. hogy a pontozás (kirnerezés) ma már csak ritkán szükséges. Ha a hozzáértő egy mun­ káról a készítő személyét nem ismeri fel. amelyet 30 . Rúdelemek bújtatott csatlakozása. Napjaink műhelyében természetes. sőt polírozni is lehet. Seregi György alkotása a sarokcsiszoló. a darabolást autogénvágással vagy ollóval. A művészi értéket ugyanis a kézi megmunkálás egyedi. esetleg körfűrésszel. Az is nyilvánvaló. A 3. mű­ vészijellege adja. a maró.5a ábra. amellyel darabolni. Kovácsoltvas polc. hogy a durva nagyolást légkalapáccsal.5c ábra.vagy akár az esztergagép is. a lemezeken történő alakos vágásokat lézervágóval vagy kivágóollóval végzik. A hegesztéseket kézi elektromos ívhegesztéssel vagy autogénhe­ gesztéssel végzik.5b ábra. a szegecselést is sokszor gépi úton készítik. A gépek működtetéséhez 220/380 V feszültségű áramforrás szükséges. a fúrást gépi lyukasztással vagy csigafúró­ val.

3.6. ábra. Lyukasztott és cizellált technikával készült középkori kulcsok 31 .

esetenként tűzi horganyzást. a kézi fúrógép és esetenként a hor­ dozható hegesztőberendezés.7. illetve ahol az összeállítást végzik. amit úgy célszerű megtervezni. A kovács­ tűzhelyet a műhely sötétebb részén helyezik el. a kalapácsok.. he­ gesztőberendezés. Egyes esetekben az elekt­ romos működtetésű gépek mellett célszerű a sűrített levegővel mű­ ködtetett. A műhelyben az általános megvilágítás mértéke 90. ábra. A felülvilá­ 3. 100 lux le­ gyen. A műhely legyen tágas. a tűzifogók. Régen a kovácsműhelyeket nem fűtöt­ ték.. ott se legyen 16 °C-nál magasabb a hőmérséklet. A kovácsműhely kiala­ kítása A műhely építészeti kialakításánál ügyelni kell arra. 3.2. Felülvilágítás esetén előnyös a Shade-tető (északi. a nyeles szerszá- 32 . a kovácsológépet. Egy kovácsműhelyben a fenti­ ekben körvonalazott munkákat kell elvégezni. de az összetartozó munkafázisok elvégzéséhez szükséges berendezések. függőleges felületű üvegezés) beépítése. Ez utóbbiak cső­ vezetékét a szennyező anyagokat kibocsátó gépek (köszörű. hogy a helyiség vi­ lágos és jól szellőztethető legyen mind természetes. Faragott állatokkal díszített háromlábú állvány gítás 3-szor. A tűzhely környé­ kére fűtőberendezést nem szükséges elhelyezni. a felület előkészítésé­ re (rozsdátlanítására) többek között homokszórást vagy vegyi előkeze­ lést használnak. A helyszíni szerelésnél elengedhetetlen szerszám az ütve fúró gép. A mai műhelyeket központi fűtéssel látják el. ezért az ablakokat célszerű az északi homlokzatra tenni. mind mesterséges úton.) fölé is el kell vezetni.az egész műhely területén ki kell építeni. így a tűzhely közelébe kell elhelyezni az üllőtőkét az üllővel. mert a kovácstűz önmaga is temperálta a helyiséget. A természetes szellőzést ablakokkal. hogy a munkapadoknál. gépek legyenek közel egymáshoz. mert az zavarja az acél izzási színe­ inek a meghatározását. 5-ször hatékonyabb az oldalvilágításnál. Közvetlen napsütés a kovácstűzhelyet ne érje. a mesterségest elszívóventilátorokkal kell biztosítani. pneumatikus szerszámok használata. a kézi sarokcsiszoló. polírozó stb. A fe­ lületkezelésnél az egykori olajban történt égetés helyett többrétegű szórt festést.

14 .anyagtároló állvány. 5 . elszívás.légtechnika. ábra. 10. 8 . 18 .üllő.munkaasztal. 7 . 2 .safu. 9 . 13 . c» a T t p TO ~ ?r T" r* KÉSZ MUNKA FELÜLETKEZELÉS 2-t* FŐS MŰHELY 1242 m!l 3.kovácsológép.állványos köszörűgép.kovácstűz. 3 .forgó daru. 15.M.lyukas egyengető.8. Kovácsműhely elrendezési vázlata 1 . 76 -tolóajtó.egyengetoasztal.állvány.darabológép.hegesztőgép.összeállító bak. 12. 6 . 17-mobil falak. 4 . 11 . 19-fűrészgép .fúrógép.

ábra. A műhely kialakítá­ sára vonatkozó bővebb előírások az irodalomban találhatók [3].levegővezeték 3. Az előírt méretű poroltót könnyen hozzáférhető he­ lyen kell tartani. 2 . 6 . 150. erre a célra kialakított állványokon célszerű megoldani. így többek között a hegesztési helyet célszerű elkülöníteni a műhely többi részétől.300 négyzetméter alapterülettel. min.fúvókakúp. . Egy lehetséges műhelyelrendezést mutat a 3. A széntől. pormen­ tes betonpadozattal készüljön.10. és a tűzvédelmi szabályokat. lehetőleg téglafalazattal. az üllőbetétek elhelyezésére szolgáló szerszámállványokat. ábra. 7 . A ritkábban használt gépeket is hozzáférhető helyen.víztartály.hűtőbordák. valamint a szálanyagok egy részét. 3.légcsatorna.füstelszívó ernyő. de attól elkülönítve kell kialakítani.hamuretesz. 6 .széntartó.. A műhely éghető anyagokból nem épülhet. mosdó. 5 . [4].fúvókaszabályozó és salakozókar. 2 . A kovácsolás hevítőberendezései 3.8%-os.átégett szén.mok. Ezzel izzítják fel a kisebb darabokat.. Nyitott kovácstűzhely 1 .8. Az ablak alá vagy világos helyre célszerű tenni az acél hidegmegmunkálásához szükséges satukkal és szerszámok­ kal felszerelt munkapadot. 9 .3. előírásokat mindenkor be kell tartani. A munkapadok előtt indokolt keményfa padlót beépíteni.tüzkosár.hűtőköpeny. ezért hatásfoka rossz. A nyitott kovácstűzhely fő része a tüzkosár. A műhely kb. 8 . 3 . külön a szálanyagot és külön a lemezeket.légcsatorna 34 . 9. legalább mobil.. alig 6. szekrényeket. ábra. 7 . ábra). A kosár alá régebben kézi vagy lábpedálos 3. amely a régi falazott tűzhelyeket teljesen kiszorította (3. a szociális blokkot (öltöző. tűzmentes paravánfallal. 3 . hogy egy 500 kg tömegű tárgyat a födém méretezett tartógerendájára akasztott csigasorral fel lehes­ sen emelni.ventilátor. Az anyagtárolást a műhely elkülönített részén. 4 . amelyben a szilárd tüzelőanyag ég. 5 .3. hanem a környezetet. A födémet úgy kell megtervezni.kovácstűz. A kovácstűzhely A szabadkézi kovácsolásnak még ma is a legfontosabb melegítőberendezése az acélból készült kovácstűzhely. koksz­ tól származó hő nagyobb része nem a tüzelőanyag közé tett hideg acélt melegíti. A tüzelőanyag-tárolást.tűzpart. Az összeszereléshez egy körbejárható. a bal­ esetmentes kezelést lehetővé téve kell elhelyezni. A műhely magassága legalább négy méter legyen. 4 . Ugyan­ csak a tűzhely közelében legyen a tűzisatu és a víztároló edény.9. Továbbá egy 10 N teherbírású forgódaru is igen hasznos egy kisebb kovácsmű­ helyben. 3 x 4 m-es területet szabadon kell hagyni.1. WC) és az irodát a műhely mellett. A tüzkosár keresztmetszete 1 .

A tűzhely magassága 800 mm. Üzemi kemence A hagyományos kovácstűzhelyben a munkadarab hőfokát annak izzási színéről a kovács maga állapítja meg. ábra.11. ezzel a levegő szabályozható.6 m /h. az utóbbinál a gázfogyasztás 3. mélysége 490 mm. a gáznyomás 1. ábra.borsos áron . Kaphatók 5 mm-es acéllemezből készült. a salakkaparókat és a pamacsvasat.0 m3/h. ábra). Ezeket célszerű gáztüzelésű kemencében heví­ teni.12. amelyből a tűz felületét locsolja a kovács.2.3. ezeket a tűztér felett elhelyezett füstelszívó ernyővel el kell vezetni min. A beszorí­ tott pamaccsal a tűz felületét locsolják. magassága 160 mm. Az előbbinél a gázfo­ 3 gyasztás 2.megvásárolhatók.9 3 Pa 650 650 1000 1000 Tűztér 1 1 1-2 1-2 3.7 2. Atűztér mérete 590 x 265 mm. amelynél a belső munkatér szélessége 210 mm. a gázcsatlakozás 'A "-os vezetéken lehetséges.10. 35 . amelyeket propán-bután gázzal vagy föld­ gázzal lehet fűteni.5 bar. Kaphatók PB-gázzal vagy földgázzal üzemelő berendezések. A kosárhoz csatlakozik az öntöttvasból készült szén. táblázat A kovácstűzhelyhez szükséges elektroventillátorok Volt 400/3-ph 230/1-ph 400/3-ph 230/1-ph Watt 40 40 120 120 m /min 2. Egyes anyagok izzításánál a kovácsolási hőmérséklet igen szűk határok között mozog. a bronz és az alumínium. a nyomás 20 mbar. ábra. A munkadarabot 3. a kovácsszénlapá­ tokat. az utóbbié 4. napság . 1000 x 800 mm méretű platnival ellátott gáztüzelésű kovácstűzhelyek is (3. A nyitott tűz gáza és füstje az egészségre ártalmas. Gáztüzelésű kovácstűzhely kg 6 6 9 9 za. Aramszükséglete 40 kW. rozsda­ mentes acélok.7 5.13. ábrán lévő berendezésen két kovácstűzből dolgozhatnak egyszerre. Ez nagy odafigyelést és gyakorlatot kíván. ábra). amelyen középen kúp van. A nyitott kovácstűzhöz víztartó is tartozik.1. ma­ 3. a gáznyomás 20 mbar. Az előbbi gázfelhasználása 3 kg/h. Ezeket az egysze­ 0 rű szerszámokat régen a kovácsok maguk készítették. Ilyen anyagok többek között a nagy szilárdságú. másoknál az izzási színek nem jelentkeznek határozottan. Ilyen mobil kemencét ábrázol a 3. A kovácstűzhely szerszámai PPOP00 Q P I 3.és salaktányér. A nyílás nagysága a kúp emelésével és süllyesztésével szabályozható (3. amely a pamacs beszorítására alkalmas köracélból készült nyél. A kovácstűzhely-kezelés szerszámait a 3. 30 cm átmérőjű kéményen keresztül a szabadba.4 vagy 7 fúvókából lehet melegíteni.11. A kemence elektromos (digitális) hőszabályozóval rendelkezik. hőmérséklet 1250 °C. A hűtővíztartály mellett van a tüzelőtartó vályú. A fogókat is ebben hűtik. ennek ülése egy kör alakú nyílást ad a kúppal: ez a fúvóka. ábra mu­ tatja be: a különféle salakszurkálókat.9. a beállítható max.0 4. A 3.3.8 kg/h. A levegő vezetékén toló­ zár van. a gáznyomás 50 mbar.12.

4. Az üllő lehet egyszarvú (német.2 szarv Sík lap szélessége. mm 80 95 110 125 130 80 95 110 125 130 130 Hosszúság. Ha az üllő tömege kicsi.2 szarv szögletes szarv 35 kg .1 szarv 20 kg .2 szarv 50 kg . amely felfogja azokat a kalapácsütéseket. amely kisebb és finomabb darabok kovácsolására alkalmas. mm 745 830 930 910 1040 1090 480 540 745 930 910 1040 1090 Magasság.1 szarv 75 kg .2 szarv 75 kg . Az utóbbinál az egyik szarv hengeres.2 szarv 100 kg .1 szarv 35 kg . ame­ lyekkel a kovács a darabot alakítja. Az üllő a súlyával ellenáll a kovács kalapácsütései­ nek. üllőbetétek. Ezek fogadják be a különböző üllőbeté­ teket és a szarvasüllőt. Acélöntvényből készül. kalapácsok Az üllő a kovács ősrégi munkaasztala. táblázat Minőségi üllők méretei Tömeg 100 kg 125 kg 150 kg 175 kg 200 kg 250 kg üllőbetétnyílás 35 kg oldallappal oldallap 50 kg oldallappal 100 kg oldallappal 125 kg oldallappal 175 kg oldallappal 200 kg oldallappal duzzasztólap 250 kg oldallappal Sík lap szélessége. mm 110 120 115 120 125 130 100 100 110 120 120 125 130 Hosszúság. táblázat Egységesített típusú üllők méretei üllőbetétnyílás Tömeg 20 kg . nincs „húzása".1 szarv 100 kg . mm 290 330 340 350 350 395 205 230 290 340 350 350 395 36 .3.2. csak ennek révén lehetséges az acél képlékeny alakítása. mely lehet négyszög vagy kör keresztmetszetű. mm 155 200 220 265 290 155 200 220 265 290 310 3. a másik szögletes. lapja edzett és köszörült. Sík lapján egy vagy két nyílás van. mm 360 420 470 575 650 390 475 570 635 720 720 Magasság.1 szarv 50 kg . 3. illetve magyar típus) vagy kétszarvú (francia típus). Üllők.2 szarv 125 kg . billeg és nem ad megfelelő ellenerőt.3. Az üllő a kalapácsütésre csengő hangot ad. akkor az ütések hatására rezeg.

2.szarv. L . A kisebb gyűrűket a kúp végén. hogy sokféle méretre hasz­ nálható legyen.14. A tőke hossza olyan le­ gyen.5 bar-nál: 2.5 bar. a 75. A kalapács nyelének hossza 37 . SZ . kis keresztmetszetű elemek. ábra. 2E2fft 'tts-. Üllő a tőkén A . Az izzó anyagot a kovács a fogóval fogja. T . A sík lap élén. hogy mekkora munkadarabot kell kovácsolni és milyen nagy alakí­ tó munkát kell végezni. duzzasztólappal. magasság: 160 mm.250 kg-os üllőket a nagyobb keresztmetszetű darabok kovácsolására használják.5-2. Az egységesített üllőtí­ pusok méretei és saját tömegük a 3. a tőkére van erősítve. Olyan mélyre kell beásni a talajba. hogy a rákerülő üllő lapjának a magassága a padlószint felett 700.duzzasztólap. A kalapács ékelése 3. Az üllő szarva azért kúpos. annál nagyobb a kalapács ereje. A üllő erős tölgyfa rönkre. A gyakorlatban a 200 kg-os kétszarvú üllőn a díszműkovácsolás mun­ kafázisai elvégezhetők. a nagyobbakat a tövében alakítják ki.. táblázatban láthatók. 3.3. hőmérséklet: 1250 °C 3. A kalapács alakja ősidők óta alig változott.75 kg-os üllőket vékony. a kalapácsok mérete is válto­ zó.13. A20. ábra). illetve oldal­ lappal ellátottaké a 3. hogy a talajszint feletti rész kb. gáz: propán (palack).8 kg/h. 800 mm-re legyen (3.14. mélység: 490 mm. azonos legyen a talajszint alattival. gáznyomás: 0.lap. felhasználás 1.. táblázatban. A kézikalapács a kovács legfontosabb szerszáma. teljesítmény: 36 kW. és a kala­ páccsal kifejtett erővel alakítja. az oldallapon vagy esetleg a talp lépcsőzetén a kü­ lönféle hajlításokat végzik. D . Aszerint. Minél nehezebb a kalapács és minél nagyobb az ütés sebessége. A tőkét melegen rásütött vasabroncsok tartják össze..vasabroncsok.. .15. a nehezebb tömegű. ábra.Az üllő hengeres szarván végzik a munkadarab hajlítását és az előlyukasztott darab tágítását. ábra. max. ábra.. Gáztüzelésű kovácske­ mence Műszaki adatok: szélesség: 210 mm.16.tölgyfa tuskó 3.

A kézi kovácsolás rátét-.8 1..2 kg tömegű.77.4.. az utóbbit egyengetésnél alkalmazzák. Van­ nak un. Az előbbit a segéd használja a nagyobb erőt igénylő ala­ kításoknál. Mindkét ütőfelület edzett és köszörült. Megnevezésük utal az általuk elvégezhető műveletekre..5 8. b) harántkalapács..60 cm (3.4 1.17. ábra foglalja össze. a kétkezi kalapács tömege 3. az ebbe nyúló nyél végébe átlósan elhelyezett acéléket ütnek (5. és kisebb ütésekkel jelzi. 100 cm (3. fejezet foglalkozik. ábra). mok alkalmazásával a 4.vagy harántkalapács. A kereszt­ kalapács foka a nyéllel párhuzamos. táblázat Kovácskalapácsok típusai és méretei Tömeg.4. A fej szerszám­ acélból. Nyújtásra használják. nyeles rátétszerszámok.. A kalapácsfej talpa domború. illetve betétszerszá­ mait a 3. nyele 60.2. Kétkezi kovácskalapácsok üllő lapján lévő nyílásba. és illeszkedik az 3. A ritmust a mester diktálja. A kiegészítő szerszá­ a) ráverőkalapács.2 0. Az előbbit domborításnál. amely nyújtja az anyagot.18. ábra. A gyár­ tott típusok a 3. táblázatban láthatók.5 5..8 kg. A kézikalapács 1. Használnak még gömbfejű és simítókalapácsot.7 u / ^ » ? ^ Ráverőkalapács 3. nyele az alsókar hosszá­ nak megfelelően 40.. és vannak üllő­ betétek. ha két segéd dolgozik.7 1. a foka keskeny. . hogy hová kéri a se­ gédektől az erőteljes alakító ütéseket.1 u R I) i Gömbfejű kalapács ft0 Simítókalapács 1.3 1.16. kg r U A j Kovácskalapács 1. a nyél csomómentes somfából készül. Az üllőbetétek egyik vége 25 x 25 mmes négyszög keresztmetszetű. ábra).5 A kézi kovácskalapácsye/'Z>ó7 és nyélből áll.3. c) ráverőkalapács használata 38 .9 2. legömbölyített felület.75. az utóbbira akkor van szükség. ábra). Ová­ lis furata a nyél irányában szűkül. A kétkezi kalapács lehet ráverő.

78. i) nyeles négyszögidom-verő. I) kerekidom-verő üllőbetét. c) nyeles árkoló. h) kerekidom-verő. Kéz/ kovácsolás rátétszerszámai a) nyeles vágó. g) nyeles simítókalapács. ábra. n) hatszögidom-verő üllőbetét . b) nyeles ferdevágó. k) nyeles lyukasztók. e) nyeles ívesvágó. m) négyszögidom-verő üllőbetét. f) árkoló üllőbetét. d) vágó üllőbetét.a! dl UJ íl rti eí m ~xbn L_J )" rU-n Í~-L—i ' r^U —\ 1 /— \ I /— vH—7— \ I—7~~^ m nj \ I / ' W ül 39 3. j) nyeles hatszögidom-verő.

Az egyengetőlap mérete 1000 x 1000 * 300 mm. e) pedál.6. a munkadarab alakítása. táblázat Lyukasztólapok méretei ÍS? H 0 3. vagy egyszerű segédszer­ számokkal a gépi kalapács alatt végzi. Ezek a kalapácsok mindig gyorsan műkö­ dő ütőerővel. A lyukasztólap oldalán különféle sugarú csipkézet található. A gép mozgó része. A kisebb keresztmetszetű felhevített rudakat a c ábrán látha­ tó villapárral hajlítják. A lyukasztólapok rugalmasabb alátámasztása vasalt keményfa tőkével oldható meg (3. Lyukasztólap elhelyezése keményfa tőkén :H 400 x 400 tók.7 m/s) mozgással zuhan az alakítandó.s : Lapméret. és erős vasasztalon nyugszik. a felső rész karját a kovács fordítja el.és közepes méretű kovácsdarabok egyengetésére merev.22. nem nyomóerővel dolgoznak. 3. c) elasztikus hajtókar. egyéni kvalitásától függ. ábra. ábra. mm 100 130 180 100 o Sjj. ha nagyobb hajlítóerőre van szükség. a kézi megmunkáláshoz hasonlóan. d) excenter. ezeket hajlításoknál használják A többféle méretű négyszögletes és kör alakú furata az ellapított anya­ gon a lyukasztást segíti elő. f) üllő 42 . Szabadalakító kovácsológépek A díszműmunkákhoz a kovácsolás géptípusai kö­ zül a szabadalakító kalapácsokat használják.láthatónak a pofái a satu pofáival párhuzamosan szorítanak. A lyukasztólapok kap­ ható mérete és állványa a 3. táblázatban látha3. 3. b) medve.7 Egyengetőés lyukasztólapok Kis.22. 3. így tulaj­ donképpen csupán a nehéz fizikai munkát takarítja meg. hajlí­ tásokhoz pedig lyukasztólapot használnak.23.6. Az alsó rész az üllő négyszögletes furatába helyezhető. Ajax rendszerű lemezrugós kalapács a) lemezrugó. legalább 100 mm vastagságú. sima egyengetölapot (platnit). izzó munkadarabra..—J 3.. Ezekkel a kovács az alakítást pusztán ügyessé­ gével és gyakorlatával. mm 305 x 305 380 x 380 510 x 510 Vastagság. a medve egyenletesen gyorsuló (4. a lyukasztásokhoz. A villa karja csővel meghosszabítható. ábra).8. a b ábrán lévő a satuba mindkét irányban befogható.

. szerkezetük és vezérlésük szerint Megnevezés Hajtás Szerkezet Vezérlés Elv táblázat Nyeles kalapácsok mechanikus egyállványos szíjterelővel irtó Rugós kalapácsok mechanikus.. Szabadalakító kalapácsok osztályozása hajtásuk. légkalapácsok gőz vagy sűrített levegő (6.8 atm) kétállványos kézi önvezérlés kézi hídállványos kézi 43 . villamos egyállványos szelepállítással egyállványos kézi önvezérlés kézi Gőz-.7.^^^SHBUHfl 3. villamos egyállványos szíjterelővel Légpárnás pneumatikus kalapácsok mechanikus.

a kalapács medvéje felemelkedik. rugós kalapácsok Szerkezeti acél kP acél . Az Ajax-kalapácsnál a rugalmas közeg a lemezrugó. 4 . 2 . illetve az erre helyezett felhevített kovácsdarabra. Ha az ex­ center lefelé fordul. légpárnás kalapácsok. 100 30 90 20 65 150 40 110 28 70 . ábrán látható.felső szabályozószelep. A rúdanyag méretét nyújtókovácsolás esetén a kalapács medvesúlyának függvényé­ ben a 3. vízihámorokat) a korábbi évszázadokban használták. mm Medvesúly. Ötvözött szerkezeti 2. Légkalapács nézeti képe A { ~~~. táblázat rúdanyag mérete a kalapács medvesúlyának függvényében nyújtókovácsolás esetén . ábra.csavarrugós kalapácsok.alsó szabályozószelep. 200 50 120 35 80 3. Kettős működésű légkala­ pács hosszmetszete 1 . max. táblázat tartalmazza. A nyeles kalapácsokat (pl. •Ml 6 —3 é Ék ^ 17 l 3. A mai modern gépek légpárnás kalapácsok. ha pedig felfelé fordul. ábra. A kala­ pács az e) pedál lenyomásánál kezd működni.hajtórúd. 7 táblázat): 1. 5 . n y e l e s k a l a p á c s o k A szabadalakító kalapácsok A 3. min. A rúdanyag 0 /0 mérete.25. a d) excentertárcsáról történik. min.léghenger 3. Munkavégzés légkalapáccsal 44 . gőz-.24.8. ábra. ^H — -j- i 3. Az a) lemezrugóköteg egyik vé­ géhez a b) medve. A gőz-.23.26. légkalapácsok 100 500 80 180 55 115 .hídállványos kalapácsok. max. a másikhoz a c) elasztikus hajtókar csatlako­ zik. 1000 110 230 75 150 .c s o p o r t o s í t á s a (3.laprugós kalapácsok. légkalapácsokat elsősorban az iparban használják.merev nyeles kalapácsok.8. A kalapács lökete az excentricitás állításával szabá­ lyozható.egyállványos kalapácsok. Az excentertárcsát elektromotor hajtja. 750 95 200 65 130 . 3 . a rugós kalapácsok közül legin­ kább a még ma is alkalmazott laprugós kalapácsok (Ajax) ter­ jedtek el.ívrugós kalapácsok.du­ gattyú.dugattyú. akkor a medve ütést mér a z ^ üllőre. 300 65 140 45 90 400 75 160 50 4. 6 . Az erőátvitel a hajtókar útján. Elren­ dezése a 3. .kétállványos kalapácsok.

300..5 kW. A léghenger 5 dugattyúja viszont lefelé mozgáskor sűríti az alatta lévő levegőt. Ezek egyik vége fecskefark alakúra van kimunkálva. illetve íves kialakítású szer­ számok.27. A sűrített levegő a kalapács dugattyújára alulról felfelé irányuló mozgást gyakorol úgy.250 kg. 24. Ez utóbbinál a medvebetét 45 . Légkalapáccsal való munkavégzés látható a 3. . A művészi szabadalakító kovácsolás részére gyártott légkalapácsok műszaki adatai az alábbiak: . hogy biztonságosan rögzíthető legyen a med­ véhez. ábra mutatja. A medvesúly 50. de az élek legömbölyítésével készült.840 mm. felemelt helyzet­ ben maradjon.szelepek. de leggya­ koribb a 100 kg-os medvesúlyú kalapács.medvesúly: 22. vágásra. A sokfé­ le megoldás közül a korszerű gépeknél a felső és alsó levegővel működő kettős működésű kalapácsok terjedtek el. Ha rugalmas közegként a medve és az ezt mozgató hajtórúd közé rugók helyett leve­ gőt használnak. Ezeket a légkalapácso­ kat lábvezérléssel látják el. ábrán.. és mivel a 6 léghengert csatorna köti össze a 7 munkahengerrel.5. . ábra. azaz a percen­ kénti ütésszámot. és ütést mér az üllőn elhelyezett izzó munkadarabra.. az ütés súlyát (leszorító ütés. 1410 mm..üllősúly: 180. és a 3 szelepen keresztül a munkahenger a dugattyú alatti térbe nyomja. lapos kiképzésű fej (medvebetét) a legtöbb munkára alkalmas. A gép kiválasztásánál célszerű a medvesúlyból kiindulni..300 kg.. Az Ajax egyszerű szerkezetű . illetve az üllőhöz. Alakosra kiképzett betéteket mutat a 3. nagy ütőerejű gépi kala­ pács. Az elektromotor fel. . kemény ütés) és az ütés gyakoriságát. Ennek megakadályozására a lemezrugó alá csavarrugót építenek be. . nyújtásra alkalmas betétek. Az 5 dugattyúnak felfelé irányuló mozgásánál fordított a helyzet.motorteljesítmény: 2. illetve az üllőhöz szorítva tartsa a munkadarabot.nettó gépsúly: 410.. A du­ gattyú lefelé mozgásakor a felette lévő térben megritkul a levegő.. Ezek között vannak páros betétek (pl.. minek követ­ keztében a dugattyú lefelé mozog.25. akkor légpárnás vagy pneumatikus motoros kalapácsot kapnak.géphossz: 970. A medve mozgásának szabályozása az 1 és 3 szelepekkel végezhető. ábra). csekély súrlódási veszteséggel rendelkező. a medve lecsapódik. melyekkel hajlításokat lehet végezni (3. Beállítható. Az egyes géptípusokhoz szállítanak különféle medve. 1200 kg... Ezzel lehet szabályozni az ütési energiát (nagy vagy kicsi ütés). ... ábra. hogy a lemezrugók gyakran el­ törnek.ütésszám: 220 ütés/perc. karbantartása egyszerű. du­ gattyúk nélküli -. így rugalmas befogást biztosítanak [5]. .. a másik 3 alsó szabályozószelepnél a dugattyú alatti térbe juthat a sűrített levegő. Ilyen típusú kalapács hosszmetszetét a 3. .és lefelé mozgatja a 4 hajtórudat és az arra szerelt 5 dugattyút. a munkahenger felett is légritka tér keletkezik.és üllőbetéteket is.elektromos ellátás: 380/660 V.. A sima.. hogy az a medvét felemeli.50 kg.2. hogy a medve folyamatos ütéseket adjon a kovácsdarabra. vagy ehhez hasonló.26. . .E kalapácsok percenkénti ütésszáma 200. 50 Hz. Kaphatók hegyesszögű. szélesség: 665. így négyzetes vagy téglalap keresztmetszetű darabok kovácsolására.a medve lökethossza: 200.230 mm.. lépcsőzésre készült éles szerszámok. 40 kg-os medvével a fel­ adatok nagy része elvégezhető. Sűrített levegőre nincs szükség. Hátránya. 1600 mm.. a medve lökethossza az anyagvastagságnak megfelelően beállítható. köracél megmunkálására) vagy csak alakos üllőbetétek. magasság: 1230. nézeti képét a 3. Az 1 felső szabályozószelepen (körtolattyún) át a 2 dugattyú feletti levegőtérbe.28.

.<- 1100. és erős rugók vagy ru­ galmas gumialátétek biztosítják a dinamikus hatások átvételét. 4 .29. hanem többlet-igény­ bevételt is kap a kovácsolással kapcsola­ tos dinamikus hatásokból.lehorgonyzócsavarok .3.29. ezért ezek nem tartoznak a mű­ vészi kovácsolás műfajába. 3.28. 5 .a tömeggyártásnál használják. ábra.törés ese­ tén . Ez eset­ ben talajrezgések nem ke­ letkeznek.vasbeton teknő. ábra. egy tömbben készülő alapozásnál a szabadala­ kító kalapács 1 t medvesúlyára 35 t töme­ gű alap szükséges.gépalap. A légkalapács alapozása nemcsak a gép saját tömegét hordja.a rugók cseréjéről. rozetta kovácsolása lemez­ ből). Gondoskodni kell aknalejárattal vagy egyéb módon . Alakos üllőbetétek 1000 mm 2200. Ökölszabály.légkalapács. Az alakos szerszámokkal készült ele­ meket . ábra mutatja be.. hogy hagyományos.. A jó alap nem engedi a gép elmozdulását. Altalános felhasználású medve­ es üllőbetétek sík felületű (pl. ábra. és nem adja át a talaj­ nak a gép mozgásából eredő rezgéseket. Egyálh/ányos légkalapács alapozása 1 .2550 mm -?- -.rugó vagy gumipárna. 2 .27. 1800 mm -><• 3.amik megfelelnek az odorban tör­ ténő kovácsolásnak .. A tökéletes alapozást a 3. a gépnek biz­ tos alátámasztást ad. 3 . Az ábrán a gépalap egy vas­ beton teknőben nyug­ szik.

75/1. mérete 165 225x160 165 170x100 85 110 x 60 0" 225x160 165x165 45° 155x155 155x155 60" 105x60 60x60 2400 x 0. tárcsa­ átmérő mm Motor kW Fordulat RFM Asztal Méretek Tömeg mm # 38/75 42/84 0. ábrán bemutatott fűrészgép. amellyel rúdanyagok vá­ gását lehet elvégezni merőleges vagy ferde vágással. ábrán.hajtókar. Kis műhelybe a kézi működtetésű javasolható.32. mérete cm kg BROWN 250 BROWN 250 ©o 250 300 Max.kisegítő. 2 . 7-váz 47 . ábra.2/1. 5 .9. Fontos megjegyezni.3.30. táblázatban láthatók. műszaki adatai a 3.védőkar. ha ferde síkú leszabásokra van szükség. orsóval állítható befogószerkezettel ren­ delkezik. akárcsak a nagyobb keresztmetszetű anya­ gok vágására alkalmas és a 3. Ez utóbbi szintén dönthető. Vékony lemezek vágására alkalmas hazai gyártá­ sú gép & fogasíves.9.30. karos lemezolló 1 . Fűrészgép 3. kiegészítő gépeket használnak.felső kés.31. 6 . 3 . Háromféle nagy­ ságban készítik. Az anyagraktárban vagy mellette célszerű elhelyezni a 3. karos lemezolló. jelölését a vágási hossz szerint adják meg.elsősorban a hidegmegmunkálási feladatok elvégzésére .összekötő. ábra.5 Ű 890 935 44x143x80 52x177x113 0 f+\ 67 150 o 70 80 0° D 60 70 1 1 100x50 120x70 o 7(1 70 45° <1 70x50 90x60 45°^ 1 1 I 1 1 Szerelvények vágható max.31. Nézeti képe a 3. A kovácsműhely gépei A melegalakító gépeken és berendezéseken kívül .alsó kés. hogy keskeny (50 mm alatti) szalagok vágásánál az anyagot kézi fogóval kell meg3.32. ábra. A gép biztonságos. Fűrésztárcsás daraboló Műszaki adatok Géptípus Szerelvények vágható max. ábrán látható fiirésztárcsás darabolót. fogaskerék.1 1. Fogasíves.90 x 20 mm fűrészlap mérete 3.

négyzetacélnál 20 mm.74 kW Méretek(HxSzxM):570x820x1785mm Tömeg kb./perc 16./perc 15.3 kg 200 mm 25 mm 32 mm 36 + 60 700 W 2800 ford.34. ábra.: 210 kg 3.Műszaki adatok: Modell: RF-19 Fúrási teljesítmény: 28 mm Kinyúló rész: 250 mm Asztalméret: 420x470 mm Asztal-felfogófelület: 330 x 3800 mm Talplemezméretek: 330 x 360 mm Oszlopátmérő: 100 mm Szegnyeregátmérő: 55 mm Orsómenet: 120 mm Szerszámfelfogás az orsóban: MK3 Fokozat: 12 Orsófordulatszámok: 90-2150 min' Motorteljesítmény: 0. 3. A 3.33. Kombinált lemezek és alakos szelvények vágására alkalmas kézi ollót ábrázol a 3.9./perc 14. Kettős köszörűgép 3. Az olló saját tömege 108 kg. táblázat Köszörűgépek műszaki adatai Összehasonlító készülékjellemzők Csiszolótárcsa-átmérő: Csiszolótárcsa-szélességek: Csiszolótárcsa-furat: Szemcseméret: Teljesítményfelvétel: Névleges fordulatszám: A gép tömege: 175 mm 25 mm 32 mm 36 + 60 500 W 2840 ford.10. táblázat Fogasíves.2 kg váltóáramú motorral 200 mm 25 mm 32 mm 36 + 60 550 W 2840 ford. Sok esetben ennél kisebb gép is megfelel. A kézi ollókat stabil állványra kell lecsavarozni. melynél a vágási hossz 170 mm. ha csak 16 mm átmérőig kell lyukat fúrni. ábra. ábrán egy közepes teljesítményű oszlopos fúró­ gép nézeti képe és műszaki adatai láthatók.33. laposacélnál 90 x 14 mm.6 kg 48 . Kombinált kézi olló 3. karos lemezollók műszaki adatai Tömeg: Befoglaló méret: Vágható lemez vtg: Vágható anyagszilárdáság: Vágási hossz: Vágóélek keménysége: Vágóélek szöge: 25 kg 120x440x260 2 mm 450 N/mm2 200 mm 54 + 2 HRc 5° 30 kg 120x560x340 2 mm 450 N/mm2 300 mm 54 + 2 HRc 5° 4ÜT j | 50 kg 120x700x340 2 mm 450 N/mm2 400 mm 54 + 2 HRc 5° A kovácsműhelybe javasolható asztali és osz­ loposfúrógépekben igen nagy a választék. a vágható maximális lemezvastagság 10 mm. szögacélnál 60 x 7 mm. Oszlopos fúrógép fogni.34. ábra.

az ezekkel történő hajlíthatóságot a 3. használják.a tartóssági követelmények miatt . táblázat Hajlíthatóság ívesítő géppel GBR 666 Profil mm 1 • 60 x 10 70 x 12 30x30 35x30 30 50x50x4 40 x 40 x 3 1 Vi x 2 1%x2 45x6 45x6 40x6 45x6 60x40 60x40 Radius 700 500 300 400 300 2000 1500 800 300 500 600 350 300 400 600 Profil GBR 66 mm 80x10 1 Radius 600 25 200 210 210 2000 1500 600 400 500 200 250 400 300 250 400 600 - 1 * 1 80 x 16 35x35 40x30 40 60 x 60 x 4 60 x 40 x 4 50x4 40x3 2"x2 1% x 2 45x6 45x6 45x6 45x6 60x50 60 x 50 * • D • • D D 0 0 J L tH 3 C • O 0 L J H tC 3 * * • * * • • D o • • • • a • D D D J o o o o L J H 1C 3 * * * * * * • • L h H 3 C 1( = egyedi görgőkkel A műhelyben legszükségesebb kisgépek közül elsősorban a sarokcsiszoló említhető. A vevő a bőség zavarával küzd. Ez a többfunkciós kézi kisgép ma már nélkülözhetetlen. mint a barkácsgép. ha az drágább. 49 .A köszörűgépet csiszoláshoz. ábrán. professzionális gépet érdemes vásárolni még akkor is.11. Ese­ tenként . sorjázáshoz.35. táblázat foglalja össze. olyan nagy a választék. szerszám­ élezéshez. Ilyen görgős ívesítőberendezés látható a 3.35. Kétféle berendezést ajánla­ nak.csak márkás. táblázatban lát­ hatók. darabolásra és polírozásra egyaránt használható. 3. A különféle kettős köszörűgé­ pek műszaki adatai a 3. ábra.főleg ha pontos ívméretre van szükség .10. lesarkításokhoz stb. mert csiszolásra. A díszműkovács a hajlításokat általá­ ban kézi ívesítéssel. Egyes alakos szelvények ívesítéséhez egyedi görgők szükségesek. ívesítőberendezés 3. Itt az ív rádiuszát három gör­ gő alakítja ki. melegen végzi. amelyeket a géppel együtt szállítanak. A műhelybe .célszerű gépi ívesítést végezni. Ez minden kisgépre igaz.11.

/perc 380 ford.20 UNF 1050 W / 5 7 0 W 3. sebességfokozat/2. fordulatszámuk 6500. alacsony fordulatszámú sa­ rokcsiszolót beszerezni. A tárcsaátmérő 180.36. 1. és 2. alumínium/fa/acél: Fúrási tartomány..230 mm. ábra.. táblázat 1. 2. sebességfokozatú fúrógépek 3. 1. sebességfokozat: Fordulatszám./perc/1260 ford. csiszolás. 1./perc / 'A" .4. nagy fordulatszámú és egy nagyobb teljesítményű. . sebességfokozat. felületének álla­ potától függően (darabolás. Vannak normál.36. Sarokcsiszoló és állványa 1.és két­ kezes típusok./perc / 880 fordVperc B 16-os kúp 1150W/670W 4. Célszerű a műhelybe egy kisebb teljesítményű. sebességfokozat...5.5 kg 30 Nm / 950 ford. max. kis súlyú. Saját tömegük 1. könnyen kezel­ hető. a dara­ boláshoz külön állvány kapható. 3. sebességfokozat: Fúrótengely-csatlakozómenet: Szerszámbefogás: Fúrási tartomány..12.7 kg 50 Nm / 22 Nm 540 ford. 1 sebességfokozat./perc / 640 ford. max./perc. sebességfokozat.3 kg közötti../perc MK 2 .2600 W-ig változik.A sarokcsiszolók teljesítménye 670. fürás/2. polírozás). A korszerű gépe­ ket rezgéscsillapítóval is ellátják. amelyet igen nagy válasz­ tékban lehet kapni a feladattól és a munka­ darab anyagminőségétől... fúrás: Névleges fordulatszám jobbra forgásnál.8 kg 115Nm/50Nm -/280 ford.DIN 228 28 mm / 50 mm /23 mm 18 m m / 35 mm / 13 mm 20 mm / 32 mm /13 mm 20 mm / 40 mm / 16 mm 13 mm / 20 mm /8 mm - 50 . sebességfokozatú fúrógépek 2. amelyek más és más feladat­ ra alkalmasak (3.. 11 000 ford. sebességfokozat / 2. alumínium/fa/acél: 900 W / 475 W 2. sebességfokozatú fúrógépek Összehasonlító készülékjellemzők Teljesítményfelvétel/leadott teljesítmény: A gép tömege: Forgatónyomaték./perc / 660 ford. ábra).

. itt is az 1000 W felet­ tiek ajánlhatók (pl. A műhelyben.. Az acélvonalzók hossza 300.023 mm-ig lehet lyukfúrá­ sokat végezni.. táblázat) ajánlhatók. ábra. ábra) és hosszú csőrű kivitel.. Professzionális munkák végzésénél az 1. kapupánt. amely készülhet sima vagy talpas kivitel­ ben.(3.. Külső szerelésnél. (_r\rLTLÍUuC=2) tt^Z£===s> 3. Szögvonalzó Méret: 100-250 Imml 3. 1000 mm. Hilti). A hosszmérést mm-beosztású acél mérősza­ laggal. amellyel 032 mm-ig lehet fúrni.38. 1500 W teljesítményfelvételű fúrógép is.. ábra. mert azok megbíz­ hatóbbak. ábra. hogy célszerű egyfunkciós kisgépekkel dolgozni.38.40.vagy betonfalba). az utóbbi 1000 mm hosszban is készül.. a rozsda­ mentes acélból készült tolómérőt használ­ ják.42. Méretei a 3. ha nincs áramforrás. me­ lyekkel 013. Kovácsmércék f | Méret 150/6 Imm/inchl Alsó nóniusz: 1/20 Imm) Felső nóniusz: 1/128 {Inch) 3. 3. az utóbbi krómozott acélból készül letompított éllel. Az ütvefúrókat külső' szerelésnél használják (pl. Szögmérő 51 . mely átál­ lítható finomcsiszolásról durvacsiszolásra vagy polírozásra. Tolómérő Méret: 200 Imm) 3.39. ellenőrző mérésekre (3.. Az előbbi 150 mm. ablakrács beerősítése a tég­ la. inkább a stabilan lealapozott oszlopos fú­ rógéppel célszerű a lyukfúrásokat elvégez­ ni. ábra). Ha na­ gyobb pontosságra van szükség. ak­ kumulátorosfúrógépet használnak. Talán kivétel a 600 W-os GEX 150 turbóexcentrikus csiszoló. táblázatban láthatók. ha az elem mérete megengedi. 900. Kapha­ tó sarokfúrógép és menetfúró is. a pontosabb mérést hajlékony vagy merev acélvonalzóval végzik.13.10.37.47.. Acélkörző állítható ívvel Pengehossz Iv Imm] imm) 150 120 200 150 300 200 Szögbeosztás 0-180" 0-180' 0-180' 3. Mérőeszközök A tűzi mérősablon vagy kovácsmérce főleg kovácsolás közben alkalmas tájékoztató.2 sebességfoko­ zatú. ábra. Acélkörző f ~«0— . Gyakorlati ta­ pasztalat. Kapható 4 sebességfokoza­ tú.37. . Méret: 150-300 Imm) 3. és szál­ lítanak hozzá mágneses fúróállványt is. \^ ábra.12. ábra.. Fontos mérőeszköz a derékszögmérő. 1150 W teljesítményfelvételű fúrógépek (3. Az előbbi rugóacélból. A kézi fúrógépeket 320. Ebből kapható normál.A kézi fúrógépeket elsősorban összesze­ relésnél és külső szerelésnél használják.. 1500 W telje­ sítmény felvételig gyártják.

A körzők rugós 130x200 beállítású anyával és 160x250 finombeállítási lehe­ 175x300 tőséggel (3. ábra).40. ábra). pontozókat lehet kapni. 230 x 400 illetve állítható ívvel 280 x 500 készülnek (3. táblázat . ábra).A szögmérést állítha­ tó szögvonalzóval végzik (3. Derékszögmérő 3. ábra). Jelölésre különböző mére­ tű és formájú rajztűket.39.13. Méret.42.41. melynek egyik szára mm szárnyas csavarral rög­ 100x150 zíthető. Szögmérést az állítható lakatos szögmérővel célszerű végezni (3.

A meleganyag megmunkálása A2. hogy az acél és a legtöbb fém magas hőmérsékleten képlékeny. az elégetés és a kén hatása. ezért nem szabad kékmeleg állapotban kovácsolni. túl hosszú ideig vagy túl magas hőmérsékletre heví­ tik. reve keletkezik. és 900 °C felett a melegalakítás hatására könnyen leválik a felület­ ről.és fehérmeleg állapotban az acél teljesen kép­ lékeny. Az acél melegítésénél kezdetben csökken a nyújthatósága. Az acél felületén a kovácsoláskor oxidréteg. A jelenséget úgy lehet megakadályozni. A szabványos acél kovácsolásánál megengedett hőfokhatárokat pontosan megadják a táblázatok. és bármilyen alakváltozás elvégezhető a törés veszélye nélkül. Ha a kovácsdarabot túl gyorsan.. hogy az ötvözetlen acélt 1200 °C-on. A darab felületén 0. Ezt a réteget csak forgácsolással lehet eltávo­ lítani. A gyakorlott mesterek azonban az acél melegítési színéről. Az ebből keletkező leégési veszteség kb. a keményebb gépacélt 1100 °C-on. b) rideg anyag törése a nyomókúp irányában. 250.5. ábra.4. képlékenységéről maguk is meg tudják ezeket határozni. További melegítésre kezdetben rohamosan emelkedik a hőmérséklet. c) a szemcsefinomodás lefolyása 53 . A kovácsolást csak akkor szabad elkezdeni.5 mm vastag lágy réteg keletkezik. akkor a hevítés során a felület bizo­ nyos mélységéig a széntartalom csökken. a felület elszentelenedik.300 °C-on a legalacsonyabb.1. 3%. a túlhevítés. hogy az anyagot 700 °C-ig lassan hevítik..1. Ökölszabály. Megmunkálás. A melegítés hibái A melegítés hibái: az elszéntelenedés. illetve a nyúlás. 1... illetve sokszor teszik ki kovácsolási hőhatásnak. fejezetben említettük. a szerszámacélt 1000 °C-on kovácsolják. a vörösmeleg elérése után sárga. Kovácsoláskor kialakuló nyomókúp: a) nyomókúp. gyártástechnológia 4. Az intenzív reveképződés 570 °C-on kezdődik. ezért izzó állapotban kovácsolják. ha az anyag teljes keresztmetszetében átmelegedett. 4. ami kb.

oxigén hatol a kristályok közé. majd 1000. megfelelő átkovácsolással a hiba kijavítható. vasszulfid keletkezik. kokszban lévő kén egymással kémiai reakcióba lép. előfordul azonban. Nyújtáskor a képlékeny anyag folyása a kalapács súlyától. a készre kovácsolást pedig könnyű kalapáccsal végzik. A kovácstűz és kezelése A munkadarab melegítését kovácstűzben vagy kemencében végzik. a szemcsék eldurvulnak. az acél hidegtörékeny. Ezért az előkovácsolást nehéz kalapáccsal vagy kovácsológéppel. Az előbbinél az anya­ got izzó parázsba kell helyezni úgy. ábra). A tüzet mindig a szélén kell locsolni. hogy lassan égjen és összesüljön. ezért szálirányban nő a szilárdsága. A kovácstűzben az acélban lévő vas és a kovácsszénben. Nyújtás A nyújtás a képlékeny szabadalakító kovácsolás leggyakoribb művelete. a könnyű kalapácsé a felszínére hat. hogy azzal mindig be legyen fedve. és a kovácstűzbe csak a kén kiégése után tegyük a kovácsdarabot. vagy magasabb hőmérséklet­ nek teszik ki. hanem lapáttal. a behatolás 54 .1.vagy laposacél marad. a tűzzel együtt felemelve lehet az izzási színt megállapítani. így az elszéntelenedés veszélye kisebb. ezért mindig a széléről kell az előmelegített szenet az anyagra tenni. Nyújtáskor a keresztmetszet alakja legtöbbször nem változik. Ha ez nem nagy mértékű. az anyag elég. a szemcsék közötti kohézió megszűnik. hőkezeléssel.. Kemencében történő melegítésnél figyelni kell a fokozatos hőfokbeállításra és arra. hogy az anyagot a meleg egyenletesen érje. A nehéz kalapács ütése a munkadarab magjába. oxigénhiány keletkezik. sebességétől és alakjától függ. Ha az acélt jóval 1200 °C fölé hevítik. az Fk erővel lecsapó kalapács négy irányban okoz elmozdulást az anyagban (4. Ha a kalapács talpával ütjük az acélt. négyszög-. Nyújtó kovácsolásnál az acél még szálas szövetelrendezést is kap. 1250 °C-ig gyorsan hevítik.1. Ezt nevezik túlhevítésnek. ami csökkenti a szemcsék közötti kohéziót. Az ütések hatása Kovácsoláskor az ütőerő hatására a kristályok közel 45°-os irányban nyomják egymást. A törések a nyomókúp mentén történnek (4.hogy teljes keresztmetszetében átmelegedjen. Az ütés nagysága nemcsak a kalapács súlyától.1. minőségjavulás jön létre. mert így jól tartja a meleget. így kovácso­ lásra alkalmatlan. Ellenőrzéskor nem szabad az acélt kihúz­ ni a tűzből. ennek következménye a nyomókúp kialakulása. Ezért a koksz és a kovácsszén kéntartalma minél kisebb legyen. ugyanakkor a keresztmetszete csökken. hogy a friss szén az izzó acéllal ne kerüljön érintkezésbe. A kén az acél kovácsolhatóságát és szilárdságát rontja. törékenyek. az ütés az A felületen oszlik el. ridegek lesz­ nek. kör.2a ábra). Kaphatók automatikus hőfokszabályozással ellátott berendezések is. hogy négyszög keresztmetszetű anyagból kör alakút kell kovácsolni. hanem az ütés sebességétől is függ. E művelet során a kovácsdarab hossza nő. és az acél vörösizzó álla­ potban vöröstörékennyé válik. amelyet a mun­ kadarab hossztengelyére merőleges ütéssekkel végeznek. illetve melegtörékeny lesz. Jó átkovácsoláskor az anyagban a nyomókúpok összeérnek. ennek eredmé­ nyeképpen szemcsefinomítás. Ha az anyagot a szükségesnél hosszabb ideig melegítik.. 4. Vigyázni kell. A melegmegmunkálással a szakirodalom széleskörűen foglalkozik [6].

üllő­ szarv 4. ábra.4.kovácsdarab. A nyújtást a kovács: .3. A nyújtás lehet egyoldali vagy 180°-os forgatással kétoldali. B . az anyag két irányban nyúlik. b) keresztkalapács fokával. Gyűrű nyújtás­ tágítása az üllő szarván K .egyedül.üllő ellentartó ere­ je. Rövid darab nyújtása a) első ütem. a behatolási mélység pedig na­ gyobb.üllőbetét. ábra.ráverő segítségével vagy . Ü .üllő ellentartó ereje.ütött felület 4. Nyújtás az üllő élén 4.7. Fü . ábra. akkor a nyújtást keresztkalapáccsal vagy nyújtó rátétkalapáccsal végzi (4. ábra).üllő V//JW//A* 4. Ü .2.3.gépi úton végzi. ábra. .2b ábra).kalapács ütőereje. A . ábra.kalapács ütőereje.6. Fk . az érintkezési felü­ let kisebb. K . Ha a kovács egy ráverővel dolgozik. b) második ütem /X 55 . Nyújtás az üllőn nyújtó rátétkalapáccsal 4. b) hibás . Ha a kalapács fokával ütjük a mun­ kadarabot (4.5.kicsi. Nyújtás a) kalapács talpával. ábra. Kétoldali nyújtás a) helyes. Egyoldali nyújtás esetén az anyagfolyást a szerszám egy ol- 4.nyújtókalapács. F0 .kalapács. K .

7. A nyújtás ekkor lesz egyenletes. Rövid darab nyújtása gépi kalapácson a 4. szakadás keletkezhet az anyagban. Gépi kovácsolásnál nyújtóbetéteket használnak (4. ábra). A 4.9.8. ábra). Négyszögszelvény­ nél a munkadarabot ütésenként 90°-kal elforgatják.6. Tervezte: Alfréd Schmidt. amelyeken a nyújtás és a simítás is elvégezhe­ tő.dalról való behatolásával érik el.8. A nyújtandó darabot az üllőn a-b irányban tolják-húzzák. Trappenkamp 56 . ábra.9. és a rátétszerszám jól felfe­ küdjön. Figyelni kell. Rácsos ajtó. megnyújtják és leszorítják.4. Két oldalról való nyújtás esetén a nyújtóhatás erősebb. mert ellenkező esetben repe­ dés. Nyújtóbetétek gépi Gyűrű vagy karika nyújtását a nyújtókalapács fokával kalapácshoz az üllő szarván végzik (4. hogy az üté­ sek nagysága egyenletes legyen. ábrán lévő alkotáson a nyújtási műveletek jól felismerhetők. ábrán lát­ ható. majd a másik oldalra mennek. mint a kalapács foka (4. ábra). és a nyújtott részt megfogva a másik oldalt is megnyújtják. hogy az egyik ütés a másikat részben fedi. míg a simítást és egyengetést a hosszabb. hogy a kalapács foka és az üllőbetét tengelye egy vonalba essen (4. Figyelni kell. A gépi nyújtáshoz készülnek összetett üllő. közben a felső üllőbe­ tét nyújtó ütéseket ad úgy. ábra). A kovács gyakran az üllő élén nyújt. kitöltés 25 x 10 mm laposvas. ábra. Keret 30 x 20 mm laposvas. c-d irányban végzik. Az ábrán látható betétek között a nyújtást az a-b irányban. A nyers darabot az egyik oldalon fogóval fogják. 4. 4.5.és medvebetétek. ez élesebb.

és csak azután szélesít. A kovács először nyújt. 4. ábra szerint kifelé haladnak.11.10. majd éle­ it kissé visszakovácsolják.10. ábra).. b) oldalnézet. Szélesítés a kalapács fokával a) felülnézet. ábra.Szélesedés iránya 4. és az ütésekkel a 4.11.d) a levél kialakításának munkafázisai 57 . A munkadarab szélesítését középről kezdik. A durván kialakított darabot nyeles simítóval az üllőn kisimítják. amellyel a magasság csökkentésével a darab szélessé­ gét növelik A szélesítést egyoldali nyújtással végzik. ábra. majd gondosan simít (4. c) keresztkalapács Szélesítés A szélesítés a nyújtás azon változata. Szélesítéssel kialakított levél a)..

.12.súrló­ dás. kúpban). Hosszabb darabal bl L 4. ábra.5 í*i -Q i in VII -Q -o • 1 t / < 0 •4 . ábra.kis alakítási ellenállás. Az ütések hatására a 4. Ek . hogy az esetleges görbeségek kiegyenlítődjenek. ábra). S . A hegyezés — • I a:b > a:b > 1:3. Zömítésnél az anyag hosszát csökkentik a nagyobb keresztmetszet elérése érdekében. A kézikalapács talpával két oldalról végzik az izzó anyag hosszirányában.ellenerő.14. nyeles vágók élezéssel készülnek Élezéskor a darab kétoldali nyúj­ tást kap melegen. ábra szem­ lélteti.nagy alakítási ellenállás nál az ábrán lévő arányokat be kell tartani. hossza nő. A felületeket minden oldalon még melegen simítani kell (4. a vésők. Fontos. zömítés A duzzasztásnál a munkadarab egy vagy több helyén történik a zömítés. Duzzasztás. mert ha túlhevül. F2 . ez könnyen megtörténhet. hogy a rúd alakú anyag az üllőre merőle­ gesen álljon. mert az ütések hatására a rúd kihajlik. Duzzasztáshoz az anyag teljes hosszát vagy csak egy részét kell felmelegíteni. mert ezen a részen a legkisebb a darab ellenállása. valamint az üllő felületén ugyanis súrlódási ellenállás lép fel. hogy újramelegítéskor az elkészült csúcs ne törjön le. ábra szerint az anyag középső része megvastagodik.13. Hegyezés Hegyezéskor a nyújtás következtében az anyag kereszt­ metszete csúcsban végződik (gúlában. Az erők alakulása duzzasztáskor Ft .14.1. hideg­ vágók. Ha négy­ zet keresztmetszetű anyagot hegyeznek. 4. keresztmetszete az élig csökken. ábra). A darabot forgatni kell. így pl. ábra. Vigyázni kell.2. és a kalapács talpa az üllő síkjával párhuza­ mos legyen.Élezés A kéziszerszámok egy része. daraboló-nyújtó kalapácsok. minden ütés után az anyagot 90°-kal elfordítják (4. A kalapács talpán.15.° 1 0 ' 4. b)-c) az alap és magasság aránya 4. amit növel a kalapács és az üllő hűtőhatása is.13. E .erő. Az élezés 4. A duzzasztás-zömítés magassági határai a) duzzasztás-zömítés. A duzzasztáskor keletkező erőket a 4.15.12.

A kör. A laposacél könnyen kihajlik. hajlításhoz.19. ábra. b) előzömítés.19. Ha az elem két vége között kell duzzasztani. b) egyoldali . A fej zömítése a 4. Az anyagban lévő erővo- oo dl a) bl c) 4. Lépcsőzéssel és nyújtással készült elemek láthatók a 4. Az előbbi esetben vagy kalapáccsal (esetleg ráverő se­ gítségével) a 4. Duzzasztás a munkadarab közepén a) kétoldali. mint a kiinduló méret volt.és négyszögszelvények jól duzzaszthatók. ábra. Lépcsőzés. és a darab hosszabb vagy széle­ sebb lesz. A duzzasztás lehet egy. ábra). 4. ábra. Egy­ oldali duzzasztásra akkor kerül sor. Lépcsőzéskor a felület egy részét úgy kovácsolják. c) a fej ellapítása. ábra). ábra szerint. d) a fej kialakítása rátétszer­ számmal °'V///77/7/Y///777/7 bl £ 77777777777777/ 3^ 50 4. ha a hajlítás után éles sarokra van szükség.vagy kétoldalú (4. vagy hosszabb és nehezebb anyag esetén . nyakalás Lépcsőzésnél az anyag vastagsága átmenet nélkül csök­ ken.20.18. Hosszú kovácsdarab végének duz­ zasztása üllőn A duzzasztás lehet a kovácsdarab végén vagy a két vége között. ábrán. ábra. b) satuban 4. Fej zömítése há­ rom ütemben a) kiinduló szálanyag. de a szélesedést mindig vissza kell kovácsolni.fi i lill'll 4.1.18.3.kézzel végzik a duzzasztást (4. Í6. csak az adott szakaszt hevítik fel (pl. nyakaiásnál az anyagot minden oldalról lépcső­ zik.kihasználva a rúd saját tömegét . Rövid kovácsdarab végének duzzasztása a) üllőn.17.16.17. hogy lépcső keletkezik. lyukasztáshoz). ábrán látható. A lépcsőzés lehet a kovácsdarab végén vagy köze­ pén.

Lépcsőzések a) egyoldali. ábra). Az anyag folyása lépcsőzéskor SZ . a felső rész a nyeles henger. .20.és négyoldali. A csap lehet lapos.nyújtás 15 t- £- ii T7T lil -4Í r 4. és a be­ metszés is végezhető két oldalról.24. NY . Seregi György alkotása. Az alsó az üllőbetét.22. négyszög vagy kör keresztmetszetű.21. b) kétoldali.22. ábra szemlélteti. Lépcsőzéssel és nyújtással készült elemek a váci kálváriakápolna főbejárati kapuján. A körszel­ vényt verő üllőbetét és nyeles hengerverő a a különféle üllőbetétek a 4. amely szemben dolgozik az alsó résszel.szélesedés. A csapoknál is képeznek minden oldal­ ról kialakított lépcsőket.4. A levékonyított csaprészt alsó és felső segédsüllyesztékkel oldják meg. ami illesz­ kedik az üllő üregébe.. A lépcsőzés lehet egy-. négyszög. Ez utóbbi a nyakalás (nyakképzés). szés nalak változását (sűrűsödését) a 4. melynek olyan négyszögletes csapja van.vagy hatszögverő. A csaprész közép­ vonalának egybe kell esni a kiinduló anyag középvonalával. A bemetszésnél az élek élesek (4. Lehet készíteni be­ metszés nélkül kétoldali lépcsőzést. Megkü­ lönböztetnek továbbá bemetszés nélküli és bemetszéses lépcsőzést. ábra. 2001 F F F 4. két.21. c) négyoldali.

ábra). g) hatszögverő üllőbetét g) 4. d) lyukasztó-tágító üllőbetét. hogy a keresztmetszet a hajlításnál ne legyen gyengébb. a lapos.. Körszelvényt verő üllőbetét és nyeles hengerverő a) a körszelvényt kialakító alsó rész (hengerverő űllőbetét). A semleges vonalban nincs alakváltozás.24. A hajlítás lehet kézi vagy gépi. A hajlított keresztmetszet külső oldalán húzófeszültség ébred. b) nyújtó üllő­ betét. készülékben vagy süllyesztékben. A keresztmetszet alakja annál jobban változik. c) összezárt szerszámfelek középen az alakítandó köracéllal. A 4. A középső (semleges) szál hossza nem változik.. áöra. ábra).1. a belső szálon nyomófeszültség keletkezik. a hajlítási metszetnél az üllőn felduzzasztják. b) a két szerszámfél. Ullőbetétek a) simító üllőbetét. 90°-os kézi szabadalakító hajlításnál az üllő élén előhajlítást végeznek. tehát itt zömítés jön létre (4. Igény. c) hornyoló-vágó üllőbetét.25c ábrán a négyszög-.n ír 4. A szaggatott vonal a hajlítás utáni keresztmetszetet szemlélteti. majd a rúd végét vízben lehűtik.és a köracél keresztmetszetének változása látható. d) körszelvény vállazása nyeles szerszámmal. f) négyszögverő ül­ lőbetét. A művelet elvégzéséhez általában csak a hajlítás környékét melegítik fel. e) 0 10.4 Hajlítás A hajlítás során az anyag tengelyvonalát megfelelő görbületi sugárral a kívánt irányba megváltoztatjuk.14 mm köracélnyújtó-gömbölyítő üllőbetét.25. 23. minek következtében itt megnyúlás.26. minél kisebb a hajlítás a szöge és minél nagyobb a keresztmetszet h magassága. 61 . végezhető szabadon. mint a munkadarab egyenes részén. majd az élén éles sarkúra kovácsolják (4. minél kisebb a hajlítás r sugara. ábra.üllő 0Í bl MM 4. Ü .

D . c) hűtés. ony . Hajlításkor fellépő feszültségek és alakváltozások oh .c) a hajlítás munkafázisai :T^ . d) duzzasztás.duzzasztott sigavonal hajlítása üllőbetéttel 4. ábra. Csigavonal hajlítása tüskével . ábra. b) előkovácsolás.húzófeszültség.28. NY . e) készre kovácsolás 4.4.26. ábra.nyújtott.nyomófeszültség.25. Négyzetvas 90°-os hajlítása a) kész munkadarab.

5. Ezt a tényt Wr a darab nyers hosszának megállapí­ tásánál figyelembe kell venni (4.29. a hen­ ger alkotója meghosszabodik.28. DOÖÖO^CX ábra). ábrán látható alkotás.30. ábra. Csavaráskor a aj 1 i külső szálakban húzófeszültség ke­ Ir ^ Néál 4. tüskét (4. A magassága h. -c •C hossza nem változik. ábra). letkezik. A kezdő ívet az üllőn kovácsolják (4.különösen a történeti stílusú alkotásoknál . 4. A csavarást kézifogó segítségével b) laposvas rövidülése csavaráskor -A 63 .1.31. ábra a laposvas csavará­ A csavarás szemléltetése sát mutatja melegen. ábra. ábra). hajlítószerszámot. •~ií* ról/Zj-re csökken.32. kovácssatuban. vagy S*** a henger megrövidül. Hajlított elemek alkal­ mazásával készült a 4. Dupla körszarvú csigaelemekből készült csillár részlete. A 4. A kézi munkánál íves üllő­ betétet (4. sablonokban végzik.32.29.30. A súlyponti tengely Ja. minek eredménye­ kovácssatuban képpen az anyag rövidül. Sajnos ezt ma már készen kapható készülékekben. Csavarás Ha egy rúd (pl. 4.27. 1999 4. a rúd belső részeiben pedig Laposacél csavarása nyomás lép fel.a csigavonalú díszítőelem. ábra) használnak. ábra.2 3 4. Csigavonal hajlítása az üllőn Gyakori motívuma a művészi kovácsolásnak .31. Készítette: Papp Pál. felső végét pedig a nyíl irányá­ ba elfordítjuk (megcsavarjuk). a) henger alkotójának változása. ábra. henger) talpát befog­ juk.

6. d) különféle bemetszések csava­ rás előtt 4.1.főleg vastag anyagoknál — az ék alakú vágó miatt ferde 4. áb­ rán. Egyoldalú darabolásnál . Levágás.4. illetve spirálalakra a 4. ábrán látható. Négyszög rudak csavarási képe a) négyzetacél. ábra. b) bemetszett négyszögacél. darabolás A nyersanyag szükséges hosszának meg­ állapítása után a kovácsolást megelőző művelet a darab levágása. ábra. darabolása.34. c) négyszögacél. ábra).34. Ma­ napság ezt hidegen. 30 x 10 mm-es laposvas melegen. négy köracél elemből kialakított rúd alsó végének összekovácsolása és megcsavarása tömör.35. ék alakú nyeles vágószerszámra mért kalapácsütésekkel darabolj ák. Elemekből álló rúd csavarása a) elemek végének összekovácsolása.33. 4. Kb. annál kisebb méretű anyag hidegen is elcsavarható. körtárcsás darabolóval. c) spirálalakban végzik.33. b) tömören. fűrészgéppel vagy éppen a sarokcsi­ szoló vágókorongjával végzik. bemetszett és bemetszés nélküli rúd csavarási képe a 4. Darabolási művelet nveles vágóval. Ettől függetlenül előfordul még a melegen tör­ ténő darabolás is. b) üllőbetéttel két oldalról . Négyszög.35. amikor a kovácsolási hőmérsékletre felhevített anyagot az üllő élén. vagy két ol­ dalról üllőbetéttel és nyeles vágóval vég­ zik a műveletet (4.

ábra szerint. három. d)-e)-f) kézi kovácsolás vágói.f il o II D 1 1 i ^^•.37. b) háromoldali vágás. Y d) g) h) 4.33 a i o r i | 4.vagy négyoldali melegvágást alkalmaznak a 4. g)-h) gépi kovácsolás vágói 65 *m •• i . ezért ilyenkor két-.37. ábra. Négyzet. ábra. ábrán láthatók.3 1 o l 11 i 0. c) négyoldali vágás. b)-c) nyeles hidegvágók.36.67 a 0.^^^-íS'Vsss^ 0.36. SZ .szakító I síkú vágófelület keletkezik.és köracél melegvágása a) kétoldali vágás. M .melegvágó. A nyeles kézi vágók és az éles bemetszésre alkalmas kézi és gépi vágószerszámok a 4. Vágószerszámok a) nyeles melegvágó. A féloldalas vágóval bemetszéskor dolgoznak.

38. ábra. Hasítással készült díszítőelemek.a) .. a) -b) -c) -d) műveleti sorrend üS*» . i1 1 í 1 a) W ili ií 66 1 1 4.

ahonnan a hasítás kiindul.38. hogy a satuba befogott anyagot több helyen vésővel vagy hideg-meleg vágóval hasítják. Közbenső hasítással végzett díszítőelemek kialakítását mutatja a 4. Hasítás Hasításkor az anyag egyik végét hosszirányban. Gyakran előfordul.1. Ha a hasí­ tás végén befúrnak. vörösmelegre felhevítik. ábra. reped. ha a hasíték íves. ábra. Ez elkerülhe­ tő. Az üllőn tör­ ténő hasításkor célszerű a darab alá vékony acélla­ pot (kármentőt) tenni.39. hogy a nyeles vágó éle a kemény üllő felületén ne meg. a vágóéi is olyan legyen. szétnyitják.7. majd tovább alakítják. a vá­ gószerszám éle is az le­ gyen. az anyag nem reped tovább. A hasítás utáni műveletek munkafázisai 67 . hajlítják A művelet során az anyag térfogata nem csökken. rendszerint ék alakú nyeles vágóval az üllőn bevágják. A 4. Ha a hasítás egyenes.40. Hidegen végzett hasításkor az anyag a szál végén könnyen törik. ábrán hasítás utáni műveletek. ha a munkadarab vé­ gét. 4. ábrán hasítással készült ajtópánt látható. a 4.4.39.

40. ovális alakú áttö­ rése. b) tágítás. az anyag szilárdsága nem változik (4. ábra. a keresztmetszet nem gyengül.41. négyszög. Lyukasztás A lyukasztás képlékenyalakítási művelet. c) tágítás végső alakra. d) rákovácsolás. átdugás 68 .8. ábra. Hasítással készült ajtópánt 4. ábra). behasítás keskeny nyeles vágóval. Egyszerű szerszámmal elvégezhető.1. Az erővonalak alakulása lyukasztásnál a) duzzasztás.4. hanem inkább tömörül. A fúrással ellentétben a meleg munkadarabot nem kell lehűteni.41. az anyag szálas szerkezete nem szakad meg. és miközben a lyuk kialakul. 4. a kovácsdarab kör.

Meleglyukasztással a nehezen fúrható kemény acélnál is könnyen elvégezhető a művelet. A meleglyukasztás folyamata a 4.42. ábrán látható. A b ábra szerint az F jelű erő (kalapácsütés) hatására a lyukasz­ tó csak a vastagság 3A részéig hatoljon be, mert ha a darab alatt nincs lyukasztógyűrű, akkor a lyuk eltorzulhat. A d ábrán látható a lyukasztógyűrű, a kieső hulladék csak %-e az anyagvastagságnak. Az utolsó ütés legyen gyengébb, ez védi a nyeles lyukasztót a sé­ rüléstől. Ha a kész lyuk majdnem olyan szé­ les, mint az alapanyag, akkor előbb szélesí­ teni (duzzasztani) kell, aztán lyukasztani, majd a kívánt méretre tágítani.

4.42. ábra. A meleglyukasztás elve D - duzzasztás; H - hulladék; GY - lyukasztógyűrű

4.43. ábra. A lyukasztás műveletei: a) nyeles vágóval; b) tágítóvésővel

Mívesebb lyuk készítésénél (lásd 4.41. ábra) a műveletek sorrendje az alábbi: 1. izzítás, 2. behasítás keskeny lapos, nyeles vágóval, 3. tágítás kerek lyukasztóval (tüskével), 4. tágítás végleges alakú nyeles lyukasztóval (négyszög, ovális, félkör stb.), 5. az anyag rákovácsolása. Egymást keresztező rácspálcáknál gyakran alkalmazzák a 4.43. ábrán bemutatott megoldást, amikor az egyik irányú adott távolságra kilyukasztott elemeken átfűzik a másik irányú pálcákat. 4.1.9 Kovácshegesztés A tűzi vagy kovácshegesztést még ma is alkalmazzák a kovács iparművészek, bár jelentő­ sége a kézi elektromos hegesztés elterjedése óta csökkent. Ezzel a módszerrel nem oldha­ tó kötés jön létre. A kovácshegesztés az anyag képlékeny állapotában történik. Ehhez a hegesztéshez előkészített anyag végeit 850 °C -ra teljes mélységében felmelegítik, majd erről gyorsan felhevítik 1350 °C-ra, amely a tűzi hegesztés hőmérséklete. A tűzből kivéve apró csillagszerű szikrák válnak ki a darabból. A hegesztendő felületnek fémtisztának 69

4.44. Tűzi hegesztések a) tompahegesztés; b) átlapolt hegesztés; c) farkasfoghegesztés; d) átlapolt duzzasztott; e) duzzasztás; f) lapítás és összekovácsolás

kell lennie, ezért azt be kell szórni hegesz­ tőporral, ami megakadályozza az oxidálást, a reveképződést. Ekkor újabb szikrakép­ ződés keletkezik, az anyag tésztaszerű kép­ lékeny állapotba kerül, majd a nyomóüté­ sek hatására az atomok egyesülnek, a kohézió létrejön. Segédanyagként a borax, a kvarchomok, a hegesztőpor és ezek fon­ tos része, a kovasav használatos. A tűzi he­ gesztés minősége függ az anyag széntar­ talmától, amelynek 0,3% alatt kell lenni. Mn-nal ötvözött anyagok e fölötti széntar­ talom mellett is jól hegednek. A 4.44. ábra a tűzi hegesztés különféle módjait szemlélteti. Az e, / ábrán látható módon előkészített darabokat világossár­ gára izzítják addig, amíg szikrázni nem kezdenek. Ekkor a tűzben felfelé fordítják, rászórják a hegesztőport, s ha az megolvadt

4.45. ábra. A farkasfoghegesztés műveletei a) duzzasztás; b) bevágás; c) hasítás; d) összekovácsolás

és szikrázni kezd, azaz fehérmeleg, kiveszik a tűzből, az üllőhöz ütik, hogy a reve és a salak kifröccsenjen. Ezután a hegesztendő felületeket pontosan egymásra illesztik, majd az üllőn kézikalapáccsal, rövid, gyors és erős ütésekkel a végeket egyesítik. Ha a végek jól összehegedtek, kétkezi kalapáccsal, rövid, gyors és erős ütésekkel méretre és alakra kovácsolják, miközben az összehegedt darabot ütésenként forgatják. Végül simítókalapáccsal a hegesztés helyét még melegen elsimítják. Mindezt lehetőleg egyetlen melegí­ téssel célszerű elvégezni. A farkasfogas hegesztés műveletei a 4.45. ábrán láthatók. 4.1.10. Simítás, egyengetés A kalapács talpa ütés után mélyedéseket, horpadásokat hagy hátra, a kalapált felület durva, egyenlőtlen lesz. Van, amikor ezt a felületet készítője meg kívánja mutatni, sőt ha szépen, rusztikusán van elkészítve, kiemelni. Többnyire azonban sima, egyenletes felület szükséges. Simítani a kovácsolásnál alacsonyabb hőmérsékleten kell: 600...800 °C-on. Erre sokszor a kovácsolás befejező művelete alkalmas. Újramelegítéskor csak az anyag felületét szükséges a simítási hőmérsékletre hevíteni. 70

A kovácsdarab simítása az üllő lapján tör­ ténik nyeles simítóval és ráverőkalapáccsal (4.46. ábra). A szükséges ütés nagysága függ a felületi durvaságoktól, az anyag hőmérsék­ letétől és a nyeles simító felületének méreté­ től, ami a fajlagos nyomás nagyságát hatá­ rozza meg. Legömbölyített élű simítót kell használni. Az ütések után a levált revét gon­ dosan el kell távolítani az üllő lapjáról és a nyeles simító alól, mert a szennyeződés be­ verődik a felületbe. Nyújtott, lépcsőzött csapok kör, négy­ szög, hatszög stb. alakú keresztmetszetét 4.46. ábra. Simítás célszerű a megfelelő üregű üllőbetét és F-kovácsolóerő; Fü-ellenerő; Ü-üllő; nyeles verő felső része között simítani. A K-ráverőkalapács; S~nyeles simító; M-munkadarab kör keresztmetszetű anyagot simításkor for­ gatni kell, hogy alakját megtartsa. Szálanyagok, lemezek egyengetését méretüktől és görbeségüktől függően az üllő lapján vagy a sima, merev egyengetőlapon végzik. 4.1.11. Süllyesztékes vagy ódorkovácsolás Azonos, nagy darabszámú ko­ vácsdarabok előállítása gaz­ daságosan odorban, illetve süllyesztékben történik. Ilyen­ kor az izzó, méretes anyagot az előre kimunkált odorba, szer­ számba (süllyesztékbe) verik, il­ letve sajtolják. Ez utóbbit (és az egész eljárást) főleg az ipari ková­ csolásnál használják. Díszítőele­ meknél, ismétlődő alkatrészeknél a kovács iparművészek is alkal­ 4.47. ábra. Kovácsolás odorban mazzák az eljárást (4.47. ábra). a) makkfej; b) makkcsésze Megkülönböztetnek egy- és kétrészű ódort. Az alsó rész üllőbetétként működik, a felsőt nyéllel látják el. Vannak ún. beveroodorok, amelyek csak alsó részből állnak. Ezekbe kalapáccsal verik be az anyagot, majd lesimítják. A kézi odorokat szerszámacélból készítik. Úgy is készíthető, hogy az alsó és felső részt izzó állapotban egy kész mintára ráverik. Ezzel biztosítják, hogy a felső és az alsó rész pontosan illeszkedjen. Az ódort drótkefével jól ki kell tisztítani, majd beolajozni, hogy a munkadarab ne ragadjon be. A munkadarabot esetenként előkovácsol­ ják, és fehérizzó állapotban helyezik az odorba. 4.1.12. A melegalakító szerszámok hőkezelése A süllyesztékeket (odorokat), valamint a kovácsológépek medvebetéteit (felső szerszám­ rész) és üllőbetéteit (alsó szerszámrész) melegalakító szerszámacélból készítik.

71

°C 600 850 850 850 60 85 550 Idő. 1400 MPa A 8 12 16 800 600 400 200 V A -_ .°C 1060 1020 1040 850 830-870 850-900 600 550 550 500 500 levegő + + + + HB = Brinell-keménység H R C = Rockwell-keménység 4..1. 12 idő. M e l e g a l a k í t ó szerszámacél adatai Az anyagminőség jele MSZ 4352 W3 KI 3 K14 NK NK2 DIN 17350-80/EN/ X3WOV5-3 X40CrMoV5-l X32CrMoV3-3 55NiCrMoV6 56NiCrMoV7 Az acél keménysége lágyított állapotban HB< 235 235 229 241 248 edzett (és megeresztett) állapotban HRC> (47) (50) (48) (42) (41) Edzési Megeresztési olaj + + + + + Hűtőközeg sófürdő + táblázat hőmérséklet. Műveleti utasítás süllyesztek hőkezelésére A művelet megnevezése: hőkezelés A munkadarab megnevezése.4.. h 6 3 3 0. jellemző adatok Sor­ szám Művelet Előmelegítés Hevítés Hőmérséklet­ átvétel Hőn tartás Hűtés olajban Mosás Hevítés Hőn tartás Hűtés levegőn Hőmérsék­ let. v z ^ -. t.2.. süllyesztek Anyag NK Munkamenet Darab­ szám Í1200 táblázat Méret 300 x 240 x 220 Tömeg. h A művelet tagozódása. .5/ 2 Berendezés villamos fűtésű kamrás kemence olajkád mosókád villamos fűtésű kamrás kemence EA20 edzőolaj Db adag Készülék Megjegyzés 550 72 .R m = 1200. 100 kg Vázlat \iooo I 800 200 tt too % <J 600 í /J __ Előkészítés: 400 x 340 x 140 mm méretű izzítóládában kokszszemcsében Minőségi előírás Szakítószilárdság.

az iparban használatos süllyesztek hőkezelésének műveleti utasí­ tását mutatja be. így kemény és viszonylag rugalmas anyagot kapnak. Ezt a műveletsort hívják nemesítésnek. Ilyen anyagok az alábbiak: MSZ 4354-82 S71 S81 S101 DIN 17350-80-/EN/ C70W1 C80W1 C105W1 Hőkezelésüket a műhelyben is el lehet végezni: először a vörösizzóra felhevített acélt vízben lehűtik (edzik). valamint a DIN EN szerinti jelölését. majd 200-350 °C-ra felmelegítik (megeresztik).1. ezért a munkadarabot hőkezelő műhelyben kell nemesíteni. Megmunkálás meleg és hideg állapotban 4. táblázat egy.2.1. A hőkezelést edzéssel és megeresztéssel végzik.2. táblázat tartalmazza. vágók) ötvözetlen szerszámacélból készítik. Faragás 73 . A 4. lyukasztók. egyenletes szemcsézetű.A szerszámacélnak az MSZ. A kéziszerszámokat (vésők. Természetesen az ehhez szükséges kemence a kovácsműhelyben nem áll rendelkezésre.2. Ma már ezek­ nek a nemesített szerszámbetéteknek nagy része készen is megvásárolható. A nemesítéssel finom szövetű. szilárd. de nem rideg anyagot hoznak létre. 4. a hőkezeléskor előírt keménységét és hőmérsékletét a 4.

Domborított. 1. A Gresham-palota helyreállított kapújának részlete. Készítette: Papp Pál.49. Ha az ütésektől a lemez rideggé válik.2. 2000 4.4. ábra. ólomlap vagy domborítógitt. keményfa tuskó. ábrán domborítókalapácsok és szerszámok láthatók. rokokó stílusú kilincs. erezett.57a ábra. szirmok stb.2. Mindezt egy alapzaton végzik. valamint dombormű­ vek és szobrok készítésénél.51. A pávafejet készítette: Lehoczky János és Seregi György 74 . Domborítás Domborításkor a vékony fémlemezt különféle speciálisan kialakított kalapáccsal (domborítókalapáccsal) munkálják meg.. A 4. levelek. üllő.vagy satubetét. az anyagot kilágyítják.5 mm vastagságig csak hidegen. e fölött meleg elődomborítás után végzik a hidegdomborítást. amely lehet üllő. 4. Domborítást alkalmaznak díszítőelemek.

duzzasztott és domborított kivitelt. la­ posvasakon gépi hengerléssel is készíte­ nek az erezéshez hasonló mintázatokat.. áb­ rán a kidomborított erezés kivitele látható. a 4. Az ömlesztéshez szükséges hőmérsékletet elő lehet állítani éghető gázok elegyének elégetésével vagy villamos árammal. ezen felül mele­ gen ereznek nyeles erezővel.52.2. Erezőszerszámok 4. hogy az összekapcsolandó fémrészeket a tervezett kötés környezetében valamilyen hőforrással az olvadási pontig hevítik.52. majd a felületre rajzolt vonalak mentén erezővel bevág­ ják. vagy egy részét az odavezetett hozaganyag. A lemezből vagy az előkovácsolt munkadarabból kivágják a díszítmény körvonalát. takaró­ léceken. éghető gáz keverékének elégetésével állítják elő.53. Kidomborított erezés a) az ér keresztmetszete. 2. vájatokként. és 4. ezek azonban nem tartoznak a művészi kovácsolás kategóriájába. A 4. h.51a ábra domborított díszítőelemeket mutat be.53. végül a domborított formát megfele­ lő alapzaton alakítják. Lánghegesztés A lánghegesztést másként gázhegesztésnek is nevezik. Az erezést a leveleken. díszítményeken kívül rácsrudakon. Anyaga vagy csak az érintkező felületek megömléséből származik.. b)-c) az erezés kivitele 4. erezővágóval vagy erezőkalapáccsal.és ár­ nyékhatást lehet vele elérni. a 4. ábra. virágokon. Rudakon. ábrán erezőszerszámok.1.8 mm vastagság esetén a domborításhoz szurokból. illetve domborula­ tonként a legváltozatosabb formákban alkalmazzák. ábra a levél készítésének munkafázisait ábrázolja. Erezes t > Erezésen az acél mintázását értjük tom­ pavágóval.3. vastagabb lemeznél pedig ólomalátétet. a hegesztőpálca adja. mert plasztikus fény.•BSMBmaHHBBlHDHBBMB : _ 1 'i 0. terpentinből. 4. ráverés útján. Az utóbbinál felhasználják a villamos ív nagy hőmérsékletének hatását.3. mivel a szükséges hőmérsékletet oxigén és valamely más. 4. az ún. faggyúból és viaszból álló keveréket használnak.4.3. Kötési módok 4. gipszből.51. ábra. gyantából. 3 mm vastagságig hidegen. Az erezésnél megkülönböztetnek mélyí­ tett. Hegesztési eljárások A hőhatással dolgozó hegesztési eljárások lényege. Több éghető 75 .50. és az érint­ kező részeket hozaganyag hozzáadásával vagy a nélkül összeömlesztik. Az összeomlott fé­ mes kapcsolatot varratnak hívják.

övezettől alig választható el. övezetben a lángmagban szén./a gázpisz­ toly. ábra. Lánghegesztés jobbra más fémek hegesztésére. ábra. hidrogén és oxi­ gén van. Az ezzel történő eljárást disszugázhegesztésnek nevezik. alumínium és 4. ún. ábra.56. 2-pálca. „semleges" láng négy rétegből áll (4. Ezt a sötét magot egy világosan izzó szegély veszi körül. A lánghőmérsék­ let a lángmag hegye előtt a legmagasabb. Ez a zóna a 3.55. A lánghegesztő berendezés vázlata a 4. e a gumitömlők. A keverőfúvókából a gáz az 5 jelű keverőszárba kerül. A pisztollyal helyesen beszabályozott.5 at-ra kell csökkenteni. amelyből a 6 jelű égőfej nyílásán áramlik ki. Az ábrán a az égőgáz-palack. A 3. nagynyomá­ sú hegesztőpisztolyt kell használni (4. propán) leginkább az acetilént használják._Q I ——~—* 4. ábra. ezért a láng magja sötét. Lánghegesztő berendezés 4. 1-hegesztőpisztoly. Nagynyomá­ sú hegesztő­ pisztoly • • —— — • • Q ' AI\ - ^S 4. és égéskor a pisztolyfúvóka nyílása előtt 3200 °C hőmérsékletet ér el.5-1. Az oxigén és az éghető gáz tartályaiban a gáz nyomása lényegesen nagyobb. övezetben a még éghető égés­ termék szén-dioxiddá és vízgőzzé ég el.Ai 1. A pisztolyban az oxigén az 1 jelű. amit acélpalack­ ban árulnak. ezért a pisztolyt úgy kell vezetni. 3-varrat 76 1 . Az oxigén a 4 jelű külön elzárócsappal nyitható vagy zárható.55. A tartály nyomását oxigén esetében 1-2 at-ra. Ebben a 2.56. Az eljárás egyaránt jól alkalmazha­ tó ötvözetlen és ötvözött acél. övezet az égésterméket tartalmazza: a lángnak ez a része redukáló hatású. A 4. 1 : 1 arányban keveredik az oxigénnel. acetilén esetén pedig 0. ábra). hogy a hegeszteni kí­ vánt munkadarab felülete 3 A mm-rel legyen a láng­ mag hegyétől.54.0 at. c az oxigénpalack. Az acetilén a he­ gesztőpisztoly keverőszárában kb. mint amekkorára a hegesztéshez szükség van. Ha az éghető gáz nyomása legalább 1. Ezt a nyomáscsökkentő szelepekkel (reduktorokkal) lehet beállítani.57. bután.54. A helyesen besza­ bályozott láng váz­ lata 4 gáz közül (hidrogén. ábra). az acetilén a 2 jelű tömlővéges csatlakozáson át a 5-mal jelzett keverőfúvókához áramlik. övezetben folyik az acetilén elégése. b és d a nyomáscsökkentő szelepek. ábrán látható.

de kivételes esetben akár 100 m-ig is terjedhet. 12 mm-es anyagvastagságig egysoros. 5 .57. hanem íves vágásokat is lehet végezni. . görgős lángvágó pisztollyal nemcsak egyenes. ábra. ábra a leginkább használatos jobbra hegesztést mutatja (a hegesztés balról jobbra halad). kézi ívhegesztés elrendezése 1 . az áramforrástól mért hatáskörzete általában 50 m-ig. más eljárásokhoz viszonyítva kevésbé érzékeny a munkadarab tisztaságára. Bevont elektródás.. Váltakozó áramot technológiai vagy gazdasági okból válasz­ tanak. d átmérőjére a v vastagságú lemezekhez a d = v/2 + 1 mm összefüggés lehet irányadó. 4 testkábelből és a bevonatos elektródából áll. az olvadékot oxigénsugár égeti el és fújja ki a vágási hézagból. amikor is az oxigén-acetilén koncentrált lángja megolvasztja az anyagot. Lánghegesztéskor kb. és a szekunder oldalon kisfeszültségű (40.testkábel. 4 . Ezek primer oldalon két vagy három fázison 380 V-ot igényelnek. fölötte több­ soros varratot készítenek. egyike a legszélesebb körben ismert és használt eljárásoknak. 1200 A) hegesztőáramot szolgáltatnak.váltakozó áramú transzformátort.70 V) és nagy áramerősségű (100.hegesztőkábel. A kézi vezetésű. a másikban a pálcát tartja. amit egyes fémszobrászok lemunkálás nélkül alkalmaznak. Az eljárás mind a beruházás.A LHF 630 l L ^* v — C MMA 51. mind az alkalmazás szempontjából gazdaságos. Min­ den hegesztési helyzetben használható.— -• * — IAWII TIG -" 4.. 2 . . amikor pálcára nincs szük­ ség. kis üresjárati teljesítmé­ nyű áramforással jelentős villamos energia takarítható meg. Bevonatos elektródák áramigénye és a munkafeszültség-egyenes (ESAB elektró­ dákra és áramforrásokra) 77 . 3 elektródafogóból. Az eljárással öt­ vözetlen és erősen ötvözött acél. durva. ábra). illetve nemvasfémek és öntöttvas is hegeszthető.58.58. ábra.áramforrás.59. Áramforrásnak: .. A vágott felület érdes. A hegesztő felszerelés: 1 áramforrásból. 2 hegesztőkábelből. Az ívhegesztő transzformátorok hasz­ nálatát egyszerűségük és olcsóságuk indo- 4. A bevont elektródás ívhegesztéshez egyenáramú áramforrást használnak.• — > JS* f -O ^ __.elektró­ dafogó. Hegesztéskor a hegesztő az egyik kezében a pisztolyt. kissé rusztikus.. angol nyel­ vű elnevezésének rövidítésével MMA-hegesztés (4.hegesztő-egyenirányítót.munkadarab UV 70 60 50 40 30 20 10 100 200^00 400 500 Caddy 255 • Bázikus elektróda x Nagy hozamú elektróda a Cellulózelektróda + Nagy hozamú elektróda 60^. Jó hatásfokú.hegesztődinamót használnak. I. A 4. Vágáshoz is használják az eljárást. 3 . Bevont elektródás ívhegesztés A bevont elektródás ívhegesztés.A lánghegesztéshez használatos hegesztőpálca anyaga az alapanyagéval nagyjából azonos összetételű legyen. egészen vékony anyagokat kivéve.

5x350 3. finoman pikkelyezett 1.2 x 450 4x350 5x450 6x450 2.1 kg/h OK Femax 38.5 kg/h OK 46. kitűnő hegesztési tulajdonságokkal.1 E7014 Bevonat: vastag rutill-ccllulóz Kihozatal: 100% Áram: AC (U 0 >50V).80 MSZ EN 499: E 42 0 RR 53 AWS5. Az ív könnyen gyújtható és kis áramerősség mellett is stabil.5x350 3. Szép varratfelület.5 x 450 5x450 5.80 50-110 80-150 80-140 120-210 170-290 230-270 5 0 .6x300 2. 2.1: E7024 Bevonat: vastag. rutilos Kihozatal: 185% Áram: AC(U 0 >50V).385 JLKhk T Univerzális rendeltetésű.05 LMA MSZ EN 499: E 42 4 B 42 H5 AWS 5. Varratféme szívós. Kis árammal is stabil ívet ad.2 x 350 3. minden helyzetbe hegeszthető rutilcellulóz elektróda. A bevonatba kevert vaspor révén nagyobb kihozatal eredményezi a nagy leolvadási teljesítményt. Különösen jól használható függőlegesen felfelé hegesztésre.320 250-330 4. táblázat OK Femax 33.1 :E 7028 Bevonat: vastag.2x350 4x450 5x450 6x450 3 0 .32 MSZ EN 499: E 42 0 RR 12 AWS5. Jó újragyújtási tulajdonsága miatt füzöhegesztésre is ajánlott.1: E7018 Bevonat: bázikus Kihozatal: 125% Áram: DC+(-) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2.6 x 450 6x450 85-125 130-170 180-230 210-290 250 . Az ív 30. univerzális.3 kg/h Nagyon könnyen kezelhető. Használható horganyzott lemezek hegesztésére is n |/>i |' ~jr Altalános rendeltetésű bázikus elektróda. ami vékony falú csövek hegesztésére teszi alkalmassá 1.00 LMA MSZ EN 499: E 42 4 B 42 H10 AWS 5. DC-(+) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2. különösen egyenárammal végzett hegesztésnél.55 5 0 . amelynek leolvasztása gyakorlatlan hegesztőnek sem okoz gondot.70 60-100 80-150 100-200 150-290 200 .2x350 3. Széles tartományban érzéketlen az alapanyag összetételére. DC+(-) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 5.0 x 300 2. jó hegesztési tulajdonságai vannak. a salak könnyen leválik. JLW-WNT Nagy hozamú elektródák adatai 4.5 x 350 3.2x450 4x450 4.4.. DC Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 4.0 x 300 2. rutilos Kihozatal: 95% Áram: AC (U 0 >40V). kitűnő ívújragyújtás jellemzi.6x300 2.16 MSZ EN 499: E 38 0 RC 11 AWS5. egyenletesen.48 MSZEN499:E423RB53HT10 AWS 5.6 kg/h Univerzális bázikus elektróda.0 x 300 2. ami kiválóan alkalmassá teszi vékony lemezek hegesztésére. amelynek rendkívül egyenletes. A vastag bevonat következtében szép varratfelület.6 kg/h JJ£hh T 7S . 40%-kal nagyobb feszültségű Nagy hozamú elektróda nagy szilárdságú acélok sarokvarrataihoz.2 x 350 3.2 x 450 4x450 4.4. Jó salakleválás.3.260 OK 48.60 4 0 .2 kg/h Nagy hozamú elektróda különösen álló sarokvarratok hegesztésére.0 x 300 2.5 x 450 5x450 5.6 x 450 100-160 100-160 150-230 180-260 200 .5..5x350 3.340 280-400 300-430 J_l_ Bázikus elektródák adatai 3.2 x 350 3. ahol a rutilos elektródával összehasonlítva akár kétszeres leolvadási teljesítmény is elérhető. táblázat Rutilos elektródák adatai OK 43.2x450 4x450 5x450 6x450 2.5 x 350 3. A sarokvarrat felülete szép. vastag lemezen. A rutilbázikus bevonat révén a varratfém diffúzióképes hidrogéntartalma ellenőrizhető LM.85 75-105 95-155 95-155 125-210 125-210 200-260 200 . repedésre nem érzékeny.2 x 350 4x350 4x450 5x350 5x450 3 0 . illetve a hegesztendő szerkezet feszültségállapotára. jó salakleválás és a szokásosnál kisebb fröcskölés miatt kedvelt elektróda íve könnyen gyújtható. DC-(+) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2.80 80-110 110-150 110-140 125-210 125-210 200-260 6 0 . vastag bevonatú. rutilos elektróda.1: E 7018 Bevonat: bázikus Kihozatal: 125% Áram: DC+(-) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2. rutil-bázikus Kihozatal: 150% Áram: AC(U 0 >60V). táblázat OK 48.1:E6013 Bevonat: vastag.

25 4 4 5 4 4 He­ gesz­ tési idő min/m 45 65 90 130 Lemezvastagság mm 12 16 20 30 He­ gesz­ tési idő min/m 25 35 50 110 Lemezvastagság mm 4 5 6 10 Sarokvarrat He­ gesz­ tési idő min/ m 9 11 15 33 Elektróda Elektróda db/m 4 9 4 15 4 25 4 35 db/m 7 15 7 25 5 35 5 50 0 mm 3. újabban a tirisztoros egyenirányítókat alkal­ mazzák.25 4 4 4 5 db/m 5 5 7 5 10 kolja.és AWI. salakba viszik a szennyezőket. Túl nagy teljesítményű áramforrás felesleges többletfogyasz­ tást eredményez.6. Az 4. Leggyakrabban a 3. ábra. Y. A kézi ívhegesztés tájékoztató ada­ tait a 4. gáz védőbevo­ nattal látják el az ívet és a hegfürdőt. Az ESAB típusú elektródák áramigényét a 4.60. táblázat foglalja össze. valamint az MMA. X. A var­ rat lehet I.25 4 3. a javasolt felhasználási területüket és adataikat a 4.25 4 3. szerelésnél lehet jól használni.2 és a 4 mm-es átmérő­ jű pálcával hegesztenek. stabilizálják az ívet. táblázatok tartalmazzák [8]. Az inverteres (frek­ venciaváltós) áramforrások kis tömegű hordozható gépek. Korábban a diódás egyenirányítókat. táblázat \ kézi ívhegesztés jellemzi adatai Lemivastagság mm 8 12 16 20 V varrat Egy oldalról Elektróda 0 mm 3. amelyet az alkalmazni kí­ vánt elektródák jelölnek ki. A vonatkozó varrat-előkészítési (élkiképzési) megmunkálásokat a szabványok tartalmazzák. V. hogy az áramforrás képes legyen abban az áramtartományban működni. A teljesítmény kiválasztásánál legfontosabb. Hordozható áram hatására nem szabad felme(TransPocket 1500) hegesztőkésztet 79 .(ar­ gon védőgázos volfrámelektródás ívhegesztés) hegesztésre vonatkozó szabványos mun­ kafeszültség-egyeneseket. K és U alakú. melyeket változó munkahe­ lyen. ábráról lehet meghatározni. amelyek kimenő teljesítménye elektronikusan szabályozható.59. nagy hozamú és bázikus elektródákat. Közülük néhány ESAB típust.25 5 4 5 4 5 He­ gesz­ tési idő min/m 25 45 70 100 X varrat Gyökhegesztéssel Elektróda 0 mm 3.25 5 4 5 4 5 4 5 db/m 8 4 7 10 7 17 9 40 0 mm 3.6. az anyagvastagságtól függően. Készítenek rutilos. A bevonatos elektródák elősegítik az ívgyújtást. 630 A névleges teljesítményű áramforrás maximális beállításához tartozó jelleggörbét. Itt az ábra diagramjába berajzoltak egy-egy tipikus 250 A.5.34. továbbá ötvözik a heganyagot. Az elektródafogó a bevona­ tos elektróda határozott megfo­ gására és a hegesztőáram biz­ tonságos átadására szolgál. ill. salaktakaróval védik és alakítják a der­ medő varratot.4.

3.2.64. illetve a kézi kiala­ kítástól függően igen sokféle. ^^ készíthetik egyedileg kialakí1967 tott odorban kovácsolva. Megválasztásánál a legnagyobb he­ gesztőáramból kell kiindulni. és 4. Nagyobb áram esetén menetes szo­ rítású csatlakozót kell használni. A „gyári" fejet is Fritz Kühn munkája.4. Szép példa erre a bu­ dapesti Páva utcai Holokauszt Múzeum szegecselt két bejá­ rati kapuja. ábrán látható. Szegecselés A hagyományos.63. Iában a szerkezethez használt Szegecselt kötésű • alapanyagból készítik a szekereszt.61. ábra. amely rozsdamen­ tes acélból készült (4. sűrűbb ki­ osztással. amint az Fritz Kühnnek. Szegecselés elsősorban a régi szerkezetek felújításánál fordul elő. a műveletek a következők: . ábra. 80 . munka közben a 4. ábra). ábra). bár a kovácsok álta4. Kapható külön szegecs­ anyag is. .61. Egy hordozható inverteres kézi ív. gecseket is.a furatba illesztés után zömítés. [7]. Használják lemezek felerősí­ tésére is megfelelő. . és figyelembe kell venni az elektróda átmérőjét. ábrán. melegen történő szegecselésnél. hanem a szer­ számtól.a zárófej elkészítése fejelőszerszámmal vagy kézikalapáccsal.62. ahol az illesztés az elemek átlapolásával történik. 350 A) hegesztőáramhoz jól használhatók a rugós szorítású testcsat­ lakozók.a gyári fejjel ellátott szegecs felmelegítése (világosvörös színre). toldásuk megkönnyítésére szigetelt hegesztőkábelcsatlakoztatók kaphatók.és AWI-hegesztésre alkalmas komplett hegesz­ tőkészlet a 4. . A fej kiképzés nemcsak fél­ gömbfejű lehet. 62. .60.lyukfúrás (a szegecs átmérőjénél 1 mm-rel nagyobbra). Kézi ivhegesztés TransPocket ké­ szülékkel legednie. a modern formák egyik első alkalmazójának a „keresztkötésén" is lát­ ható (4.a szegecs meghúzása. A hajlé­ kony hegesztőkábelek rögzítésére. de a mai modem ko­ vács-iparművészetben is szerepet játszhat. 4. Kisebb (max.

63. amelyek a törté­ neti stílusokhoz alkalmazkodnak. r ábrák a rácspálcák kereszteződését áb­ rázolják lépcsőzéssel és szegecseléssel.Kovácsoltvas rács függőleges pálcáinak szegecseléssel történő bekötése a kerethez a 4. elfordulásmentes kötést eredményez­ nek a pálca és a keret között. Készítette: Seregi György. p. Páva u. A 4.65 o. 4. 2004 81 . ábrán látható. ábra.65. Készülnek sima és díszesebb megoldások. Ez utóbbiak me­ revebb. A Holokauszt Múzeum (Budapest. Vannak egy és két sze­ geccsel történő bekötések.) szegecselt bejárati kapuja.

S//B yasaigysoaSezs 'ejqs -gg> (H —» * (q *— » m /flrfMuJ 10 ? .cX ESBZBUV/B.

4.3.3. Bújtatás, kötegelés Főleg keresztkötéseknél alkalmazzák a bújtatást vagy fűzést. E kötési módnál az egyik rúdvasba lyukat fúrnak, vagy melegen a szükséges kör, négyzet vagy négyszög keresztmetszetre - a keresztrúd alakjától függően - kilyukasztják,

4.66. ábra. Bújtatás felhasítással

4.67. ábra. Lyukasztással ké­ szült bújtatás. Kismaros, cisz­ terci nővérek monostora, bejá­ rati kapu részlete. Készítette: Seregi György, 1998

a másikat pedig ezeken át­ dugják. Ezáltal kötőelem nélküli kapcsolat jön létre. Legegyszerűbb formája a 4.66. ábrán látható, amikor a vízszintes pálcát felhasít­ ják, és a függőlegeset ezen átdugják. Lyukasztással ké­ szült bújtatást ábrázol a 4.67. ábra. Kötegeléssel vagy bundolással két vagy több ele­ met lehet összekapcsolni. Kisebb vastagság esetén, 5...6 mm-ig hidegen készí­ tik, ennél vastagabb anyagot melegen kötegelnek. Ilyen típusú ízig-vérig kovácskö­ tést mutat a 4.68. ábra. Ezt a

4.68. ábra. Kötegelési (bundolási) példák

83

4.69. ábra. Gyűrűs kötés. Frítz Kühn munkája

kiszámítása

megoldást gyűrűs kötésnek is nevezik. Művészi színvonalon mutatja be ezt a kötésmó­ dot is Fritz Kühn német kovács iparművész (4.69. ábra). A gyűrű hosszának kiszámítása a 4.70. ábra szerinti esetben az alábbi: - a kötegelendő anyag: 2 db 12-es négyzetacél, a gyűrű anyaga 20/5-ös laposacél, a hajlítási sugár 2,5 mm; - az egyenesek hossza: a + b + c + d = 24 + 12 + 24 + 12 = 72 mm; - a négy negyedkör hossza: 2r x 3,14 = 15,7 mm; - a beépített hossz: 72 + 15,7 = 87,7 mm; - ráhagyás az átlapolás miatt = a gyűrű anyagvastagságával: 5 mm; - az anyag szükséges hossza: 87,7 + 5 = 92,7 mm.

4.4. Tervezés, előkészítés
A munka vállalásával, az ezzel összefüggő szerződés előkészítésével, megkötésével és végrehajtásával kapcsolatban tervezési feladatokat kell elvégezni. A kovácsművességgel kapcsolatban három tervfajtát különböztetnek meg: 1. ajánlati terv, 2. kiviteli terv, 3. műhelyterv. Az ajánlati tervet a szerződés megkötéséhez célszerű elkészíteni. Az ajánlati terv olyan mélységű, amelyből a főbb méretek, a nézeti kép (vizuális megkomponálás), a főbb

84

anyagok mennyisége és a ráfordítandó munkaidő megbecsülhető, és ezek alapján áraján­ lat készíthető. Ha egy beruházás kapcsán építész-dokumentáció készül, akkor a „lakatos­ konszignáció" is tartalmazza a fenti adatokat részben rajzos, részben szöveges formában; ez esetben az ajánlatot ebből készítik el.

4.77. ábra. Kapu ajánlati terve. Fritz Kühn munkája, 1963

-Serrsr/G.72. A. und E. ábra. ». 1963 86 . Fromm terve. Kétszárnyú kapu kiviteli terve. UHrEROuRTi FÜLMJKICÍSST: 4. A.„ DER DEXA/L .

S7 . a 4. Ez már végleges (eset­ leg helyszíni felmérések alapján készített) méreteket. A 4.74. Pálcaelemek nyújtása.-:• - l f U.. amely ki­ tér többek között a felületkezelésre is.73. A kiviteli terv lehet az ajánlati terv továbbmunkálása. vagy a kovács iparművész készíti el.71. anyagmeghatározásokat. A műhelytervet minden esetben a kovács készíti. Egyéni megrendelő esetén a kovácsnak célsze­ rű a tervét jóváhagyatni a megbízójá­ val. Az ábrákat műszaki leírás magyarázza. Díszrács 4.72. ábra. vagy újabb (a szerződés­ sel összhangban lévő) szempontok sze­ rinti kidolgozása.A kiviteli tervet vagy az építész. nézeti és met­ szeti rajzokat tartalmaz. ábrán lévő pedig kivi­ teli tervnek fogható fel. részletekkel való kiegészítése. Esetenként egy jól kidolgozott ajánla­ ti terv is megfelel kiviteli tervnek. Kölcsönös személyes konzultációra minden esetben szükség van. ábra. amelynek tartalmaznia 4. hajlítása •"-••'. ábrán lévő kapu ajánlati tervnek. be­ építési csomópontokat.

A műhelyterv alapján pontos anyagkivonat és technológiai műveletterv készíthető. Egyes műhelyekben ma már a számítástechnika korszerű eszközeivel. 1 : 2 vagy 1 : l-es léptékben. ábra). Füg­ gőleges pálca­ elemek lyukasz­ tása 4. Egyszerűbb és ismétlő­ dő elemeknél a műhelyterv elhagyható. a függőleges elemek szárának díszítése a ka­ lapács fokával a 4. ábra. a két függőleges elem lyukasztása duzzasz­ tással. ábra szerint.75. (A38). a vízszintes rácselemek végeinek és közepé­ nek előmunkálása (4. Az elkészítendő termék: díszrács (4. amihez a munkadarabot kovácsolás közben ráillesz­ tik. Anyagok: 12 mm-es négyzetacél a rácselemekhez.77. felső ábra). ábra). 15/5 mm-es laposacél a bundokhoz. Munkafázisok a rácspálcákhoz: 1. Ezek a programok pontos anyagkivonatot és műveletter­ vet is szolgáltatnak. tágítása tüské­ vel. négy pálcarácselem leszabása körtárcsás darabolón. részegységeket is kirajzolnak 1 : l-es léptékben.76. erezése levél­ alakra üllőn.74. 4. 2. hajlítása íves alakra az üllő szarván (4. Függőleges pálcaelemek szárának díszítése lépcsőzéssel kell az összes csomópontot 1 : 5.75. alsó ábra). kézi kovácsolással. 3.tájékoztatásul és leegyszerűsítve . ábra szerint.77. domborítással és 90°-os hajlítása (4. Anyagminő­ ség: S235JR. Egyes (bonyolultabb.76. négyzetacéllal végleges méretre a 4. ábra.73. íves) elemeket.4. vagy a ko­ rábbi felhasználható.az aláb­ bi példa szolgáljon. egyik végük nyújtása. 5. programja­ ival dolgozzák ki az ismertetett terveket. 8S . A műveleti sorrend meghatáro­ zására . a munkaóra­ ráfordítás meghatározható. hasítása nyeles vágóval. a függőleges rácselemek ellenkező végének megmunkálása nyújtással.

A gyűrű elkészítése. Az anyag­ hosszat a gyűrű semleges tengelyé­ nek átmérője adja 3,14-dal meg­ szorozva + az anyagvastagság a kovácshegesztés miatt. A művele­ tek az alábbiak: 1. a négyzetvas leszabása a szá­ mított hosszra; a két vég lépcső­ zése üllőn kézi kovácsolással; 2. csavarás a kijelölt szakaszo­ kon, két helyen jobbra, két he­ lyen balra kovácssatuban; 3. lyukasztás a 4.75. ábrán lát­ ható lépcsőkben, két kijelölt he­ lyen; 4. két db függőleges pálca atdu­ gása, rögzítése a gyűrű lyukasz­ tott nyílásába (4.78. ábra); 5. a gyűrű hajlítása melegen kör­ alakra (4.79. ábra), zárása ko­ vácshegesztéssel üllőn, kézi ko­ vácsolással; 6. a két vízszintes pálca atdugá­ sa, rögzítése a meghajlított gyű­ rű lyukasztott nyílásába; 7. a vízszintes pálcák végeinek nyújtása, domborítása, lépcső­ zése a függőleges pálcák kiala­ kításának megfelelően; 8. a függőleges és vízszintes pál­ cák kötése bundolással a gyűrű közepén.

4.78. ábra. Függőleges pálcák atdugása a gyűrű lyukasztásán

4.77. ábra. Vízszin­ tes rácselem előkovácsolása, füg­ gőleges rácselem végének nyújtása, domborítása, 9(f-os hajlítása

89

4.79. ábra. Gyűrű hajlítása köralakra

5. Korrózió elleni védelem
A fémeken a környezet savas és lúgos oldatainak hatására, fizikai-kémiai folyamatok révén korróziós elváltozások keletkeznek. A gyakorlatban korrózióállónak nevezik azt a fémet, amelynél a korrózió folyamata egyenletes, és előrehaladási sebessége a 0,1 mm/év határértéket nem haladja meg. A kovácsolásnál döntő mértékben használt ötvözetlen acélok nem felelnek meg e követelményeknek, ezért felületvédelemre szorulnak.

5.1. A korrózió fajtái
Az acélon előforduló korrózió lehet: - egyenletes, amikor a teljes felület egységesen oldódik (mértéke: mm/év vagy g/m2), - lyukkorrózió, amikor pontszerűen keletkezik oldódás (mértékét a lyukak számával és mélységével adják meg), - lemezes (réteges) korrózió, amikor a károsodás a felülettel párhuzamos rétegek irányában történik (nagyságát a szakadási nyúlás és a kontrakció megváltozásával mérik), - filiform korrózió, amely elsősorban acélfelületeken, a lakkbevonat alatt keletkezik a helytelen felület-előkészítés következtében (fellazulás, felhólyagosodás). Ismeretes még a kristályközi és feszültségi korrózió, ezek azonban a kovácsolt szerke­ zeteket ritkán érintik. Az általános rendeltetésű és hegeszthető szerkezeti acélokat (MSZ EN 10025:1998, régebben MSZ 500-89, illetve MSZ 6280-82), melyeket a kovácsművességnél általában használnak, bármilyen típusú környezetben vagy felhasználási területen a továbbiakban ismertetett eljárások valamelyikével felületkezelni kell. A légköri korróziónak ellenálló, gyengén ötvözött acél (lásd 2.13. táblázat) felületén a korróziós folyamat lezajlása alatt (1-3 év) a korróziótermékből védőréteg keletkezik. Ez a réteg az anyagot megvédi a további károsodástól. Ennek ellenére - különösen eszté­ tikai okok miatt - célszerű a légköri korróziónak ellenálló acélt is felületkezelni. Ha festik az ilyen anyagot, a bevonat tartóssága lényegesen nagyobb, mint az ötvözetlen acélnál, mert nincs alározsdásodás. Ha fémes felületet kívánnak megmutatni, vagy az alkotás agresszív környezetbe ke­ rül, az ötvözött rozsdamentes acélfajták közül kell választani (lásd 2.14. táblázat), me­ lyek fémes jellegű megjelenése csiszolással, polírozással fokozható. Ezeket az anyago­ kat kültéri fémszobroknál vagy igényes homlokzati elemeknél (pl. ablakrács) használják. Hagyományos felületkezelést nem igényelnek, de gyártásuknál figyelemmel kell lenni, hogy szennyeződések (pl. lágyvas reszelékek, porok, forgácsok) ne épülhessenek be a felületbe. A fémek felületi minőségének, a légkör nedvességtartalmának, a légkörben lévő szén­ dioxid, kén-dioxid (ipari-városi környezet) mennyiségének igen nagy szerepe van a kor­ róziós folyamat lejátszódásában. Korróziós szempontból a kovácsoltvas alkotások lehetnek: - kültéri és - beltéri elhelyezésűek. Kültéri elhelyezésű épületrácsok, korlátok, cégérek, kandeláberek stb. esetében külö­ nösen fontos a korrózióvédelem. Beltéri tárgyaknál sokszor csak esztétikai okok miatt szükséges a felületkezelés. 91

5.2. Felület-előkészítés
Bármilyen felületkezelési eljárást választanak, csak akkor lesz hatékony és tartós, ha gondos felület-előkészítést végeznek. Ennek lényege, hogy a felületet fémtisztává te­ gyék, vagyis megtisztítsák a szennyezőktől (olajtól, zsírtól, esetleges festékmaradvá­ nyoktól, az átmeneti korrózióvédelmet biztosító anyagoktól), és a felületet egyenletesen simává tegyék, vagy - igény szerint - mesterségesen feldurvítsák a védőréteg jobb tapa­ dása végett. A cél az, hogy az acélfelület tisztasági fokozata az 5.7. táblázatban adott K0K3 értékek közül az előírtat elérje. Az MSZ ISO 8501 szabványban a festetlen acél rozsdásodási fokozatát A, B, C és D-vel jelölik, amely sorrendben lényegében megfelel a K0-K4 fokozatoknak.
5.1. táblázat

Acélfelületek tisztasági fokozatai
A fokozatok jellemzése A felületen reve vagy rozsda hatszoros nagyítással sem észlelhető (fémtiszta) A felületen csak hatszoros optikai nagyítással észlelhető reve vagy rozsda (gyakorlatilag fémtiszta) a) b) c) d) a) b) c) A fémszínű felületen kezdődő visszarozsdásodástól származó elszíneződés (még nem futó rozsda) A fémszínű felületen az érdességi egyenetlenségek mélyedéseiben szabad szemmel látható max. 1 mm átmérőjű reve vagy rozsdapontok Futtatási szín Az a), b) és c) együttes előfordulása A felületen visszarozsdásodástól származó lemezesen le nem választható rozsdafoltok és csíkok (futórozsda) A felületen visszamaradt, lemezesen le nem választható rozsdafoltok és csíkok (esetleg bemaródások) Az a) és b) együttes előfordulása jelölése K0 KI

K2

K3

A felületen visszamaradt, jól tapadó revefoltok, csíkok. Az ilyen és nagyobb mértékben oxidálódott felületre bevonat csak további tisztítás után vihető fel

K4

A szennyeződések és zsírok eltávolítására a következő módszereket használják. A vízben oldódó vegyületeket nagynyomású vízsugárral vagy gőzborotvával távo­ lítják el. Az alkalikus (lúgos) mosás feloldja a zsírt és az olajat. Az alkalikus mosószerek 60-90 °C között fejtik ki hatásukat. A mosószert el kell távolítani a felületről. Ha az öblítővízbe foszforsavat kevernek, az semlegesíti a lúgok hatását. Az oldószeres mosásnál benzinnel (terpentinnel, aromás hígítóval) átitatott ruhával dörzsölik át a fémet. További rozsdamentesítési eljárások: a kézi, a kézi-gépi drótkefélés, a szemcseszórásos tisztítás, a termikus módszerek, ilL a kémiai eljárások. Kéziszerszámokkal vagy géppel: kefélés, csiszolás vagy kaparás alkalmazható a rozsda eltávolítására akkor, ha a befestendő felület egyéb módon nem tisztítható le. A szemcseszórásos technika a hengerlési reve és a rozsda eltávolításának leghatéko­ nyabb módszere. A szemcseszórás során nyílt szórást, vákuumos szórást, vizes szórást vagy telepített tisztítóberendezést alkalmaznak. A szemcseszórásos tisztítást mint felület­ előkészítést az MSZ ISO 8501-1 szabvány négy fokozatba sorolja az enyhe szemcsesuga­ ras tisztítástól a fémtiszta felület eléréséig. Fémfelületek tisztítására acélszemcséket, üveg92

A horganyzast vegyi felület-előkészítéssel kezdik és utókezeléssel. ún.2. azaz pácolás. amelyeket átmeneti korrózióvédelemre használnak. a hengerlési revét és a rozs­ dát. öblítés és passziváló öblítés.golyókat (rozsdamenetes acélhoz). .és cinkfoszfátozásnál szórással vagy merítéssel kapnak jó alapot a festés­ hez.0 m. Kovácsoltvas ter­ mékeknél az utóbbi javasolható.5 mm Öntvény > 6 mm Öntvény < 6 mm Helyi rétegvastagság. A kémiai rozsdamentesítés. mert városi környezetben kevésbé ellenálló mint a horganyzás. kromátozó passziváló eljárásokkal fejezik be.3. A wash-primerek. 5. illetve maratás savval vagy lúggal történik a fémtől és a feladattól függően. foszfátozás.a fémszórást alkalmazzák. amely után a felületet semlegesíteni kell. azaz tapadásfokozó alapozók általában kétkomponensű. A kádak hossza max. A műhelyalapozókat.a kadmiumozást. A műhelyalapozó réteget a további festést megelőzően meg kell tisztítani a szennyeződésektől. foszforsa­ vat tartalmazó poli(vinil)butirán-bázisú felület-előkezelő anyagok. A cinkfoszfátozás során kialakuló bevonat vastagsága 2^4. mm Acél > 6 mm Acél > 3 mm < 6 mm Acél > 1. salakot vagy homokot használnak. cink-szilikát vagy epoxi műhely­ alapozót használnak. 5. A vas. Ezt követően a felületet kézi-gépi keféléssel kell áttisztítani. szélessége és mélysége 1.a galvanikus horganyzast (cinkleválasztást). öblítés.5 g/m2. A cinkfoszfátozott felület szürke színű. Fémes bevonatok Ennél az eljárásnál az acélt a korróziónak jobban ellenálló fémmel vonják be. és gyorsan meg­ szárítani. Lángkezeléssel távolítják el a régi festékréteget. Leggyakrabban cinktartalmú epoxi.5 mm < 3 mm Acél < 1. ami kovácsolt elemeknél kevésbé javasolható.a tűzi horganyzast és . . Az eljárást öt szakaszban végzik: felülettisztítás. ezzel is fokozva a horganybevonat ellenálló képességét. Hasonló eljárás a kadmiumozás. A horgany­ réteg vastagsága: 25-50 u:m. 3 m. A galvanikus horganyzásnál a cinket tartalmazó vizes oldatból egyenáramú elektroké­ miai redukcióval választanak le fémbevonatot a katódon (vagyis a bevonandó tárgyon). táblázat A bevonat rétegvastagsága tűzi horganyzásnál Anyagvastagság. |im Átlagos rétegvastagság. Hm 85 70 55 45 80 70 70 55 45 35 70 60 93 . A termikus eljárás többek között az oxigéntartalmú acetilénlánggal történő revétlenítés. A gyakor­ latban . shop-primereknek nevezik.

táblázat Menetes alkatrészek (csavarok) előírt rétegvastagsága tűzi horganyzásnál Anyagvastagság /átmérő 0 > 20 mm 0 > 6 < 20 mm 0 < 6 mm Helyi minimum rétegvastagság. A szabad téren elhelyezett kovácsoltvas kapuk. amelyeket tűzi horganyzás után centrifugálnak (5. vegyi berendezések. A horganyzandó kovácsoltvas szerkezeteknek biztonsággal bele kell férni a maximá­ lis hazai kádba (Dunaferr Rt. Kültéri: ipari vagy városi légkör. ami 12 500 x 1000 x 1300 mm. . táblázat). alacsony kloridtartalommal Beltéri: uszodák. korlátok.3. táblázat Légköri hatások a horganybevonatra Korrozivitási osztály Cl C2 Légkörtípus Beltéri: belső terek Beltéri: időnként kondenzátum képződése.). um 55 45 25 Tűzi horganyzásnál az acélelemeket a szükséges felület-előkészítés (zsírtalanítás.0 . közepes levegöterhelés.25% legyen.0 um/év 94 . részére az egyik legmegbízhatóbb felületkezelési eljárás.Oum/év C3 Közepes l.1 . Kültéri: ipari légkör. 450 °C hőmérsékletű horganyba mártják. Festéssel kiegészítve (duplex rendszer) pedig az egyik legtartósabb felületvédelmi megoldás. Ez utóbbiak becsült értékek. kerítések.12 < Si < 0.2. cégérek stb. Az anyagminőség megválasztásakor szükséges.3. A szabvány meghatározza a menetes alkatrészek bevonatának vastagsá­ gát is.a tűzi horganyzás technológiai követelményeinek megfelelő szerkezeti kialakításra. 5.l um 0.4. tengeri klíma közepes kloridtartalommal Korróziós terhelés Nagyon alacsony Alacsony Átlagos horganybevonat fogyása <0. Esztétikai szempontból egyesek kifogásolják. A tűzi horganyzás során figyelemmel kell lenni: . Ha a szakítószilárdság > 520 N/mm2. um 45 35 20 Átlagos minimum rétegvastagság. hogy csorbul a felület kovácsoltvas jellege. hogy az acél szilíciumtartalma 0.5. táblázat tartalmazza. pácolás) után fémtisztán az olvadt. A horganybevonat rétegvastagságát az MSZ EN ISO 1461:2000 szerint az 5.0um/év C4 Magas 2. Kültéri: vidéki légkör Beltéri: nagy nedvesség. táblázat adja meg. előtetők.az anyagminőségre és a vastagságra. illetve tengeri klíma. a horganyzás hatását a gyártó művel egyeztetni kell.0-2.4. rácsok.l. A légköri hatá­ sok okozta horganybevonat-csökkenéseket az 5.4.

Készítette: Seregi György.1.5. 5. és 5.2.1a ábra. tűzi horganyzott erkélykorlát. A fémszórást pl. a nagy hatékonyságú METCO HE égőgáz-rendszerű pisz­ tollyal lehet végezni. mert a horganyfürdő hatására az anyag rideggé válik. ábra. m ábra. A pisztollyal kis­ méretű kovácsoltvas elemek is gazdaságosan szórhatók. melynek átömlőnyílása biztosítja az optimális égőgáz-oxigén ke­ verést. A fémszórásnál az acélra korrózióálló. Tűzi horganyzott ková­ csoltvas erkélykorlátot. illetve kaput mutat az 5.és kifolyónyíláso­ kat kell elhelyezni. Az erkélykorlát részlete 95 . Szegecselt szerkezetek horganyzásra nem alkalmasak. olvadt alumí­ niumot vagy cinkréteget por­ lasztanak. 2003 Az anyagvastagságot 20 mm alatt kell megválasztani. Külön szifondugó he­ lyezhető fel acetilénre vagy propángázra. Kovácsoltvas. Üreges elemeken átlósan elhe­ lyezett be.

23 mm cinkréteg tömí­ tés nélkül. A kapu részlete 96 . 5. .15 mm cinkréteg tömítve.15 mm szórt alu­ míniumréteg tömítve.2a ábra.2b ábra. Tűzi horganyzott kovácsoltvas kapu. il­ letve tömítés nélkül. Tovább növelhető a korró­ zióvédelem. 2003 I ™ 1 A fémszórásnál javasolt réteg­ vastagságok ipari szennyezett légkör esetén a következők: . It 5. ha a szórt cinkréteg­ re egy réteg alapozót és egy-két réteg alumínium-vinil festést al­ kalmaznak.0. . Készítette: Seregi György.0.0.08-0.08-0.I t - « p t * i.

A felületkezelés megkezdése előtt meg kell határozni a kör­ nyezeti besorolást (száraz. a fedőbevonatok a helyszínen. alfejezezben leírt eljárá­ sok valamelyikével. felületi hibák javítása tapaszolással. elektrosztatikusán) és . Az MI 18100 „Acélfelületek korrózióvédelme" c. ipari szennyezett. tűzvédelmi stb. ezért kovácsoltvas termékeknél ritkán alkalmazzák.6. irányelvek alapján összeállított 5. 7.0 at túlnyomással hidegen vagy 80 °C-ra előmele­ gítve szórják fel a festéket. 5. A beégetést csak telepí­ tett festőüzemben lehet elvégezni. és egyszerre 30-40 u vastag réteg vihető fel a hidegszórás 15-30 \i vastagságával szemben.4. tűzi horganyzás. tapadást növelő réteg kialakítása (pl.szórható (hidegen. Ma már igény. .2. A sűrített levegős szórásnál 2. Ez esetben a fedőfestést sokszor mostoha körülmények között végezték. felület-előkészítés (zsírtalanítás. A festékek . Eseten­ ként a munkadarabot melegítik fel.elektroforetikus. az előírt szellő­ zési.. hogy a teljes bevonati rendszer előkészítése fedett helyen. ami a minőség rovására ment. a 2. A szárítás. csiszolás (a tapaszolás egyenlőtlenségeinek megszüntetése). A homlokzatokon vagy a szabad térben elhelyezett alkotások a korróziós hatásoknak fokozottan ki vannak téve.mártható.ecsetelhető. 3. tiszta. . alapozás (összhangban a korábbi műveletekkel.kötőanyaguk szerint . 2. K0-K3 tisztasági fokozat igény szerint. Régebben a műhelyben csak a felület­ előkészítést és az alapozást végezték el.nagy hőmérsékleten (160-300 °C) kikeményedő. 6. közbenső bevonat (matt vagy félmatt bevonat). Festési eljárások Kültéri alkotások A kültéri alkotások felületkezelésénél a leggyakrabban alkalmazott megoldás a festés.. 10 °C hőmérséklet feletti helyiségben történjen. foszfátozás).5. .5-4. 5. Ilyenkor csak a szállítási és szerelési sérüléseket kell a helyszínen kijavítani. Bárhol készül a festés. valamint a közbenső és bevonórétegekkel). előírásokat be kell tartani. a mártást és a szórást használják. a szabadban készültek. 8. Ezek közül egyes részműveletek. lakkozás fő technológiai fázisai az alábbiak: 1. melegen. min.levegőn (20 ± 5 °C) száradó. pl. 4.kis hőmérsékleten (60-80 °C) kikeményedő és . 6.lehetnek természetes és műgyantaanyagúak.. illetve kikeményítés technológiája szerint a festékek a következő típusúak: . táblázat a különféle légtérben elhelyezett tárgyak lakkozással történő védel07 . szárítás vagy beégetés. Ennek kivitelezéséhez különleges berendezésekre nincs szükség. oxideltávolítás) az 5. 9. tengerparti légkör) és a festés szükséges élettartamát. városi. A felvitel módja szerint a festék: . fedőfestés (lakk) egy vagy több rétegben. elmaradhatnak. a műhely elkülönített részében vagy külön festőműhelyben elvégezhető. A festés. 3. és 5. A forrószórásnál nagy az oldószer-megtakarítás. A festékfelviteli eljárások közül kovácsoltvas elemeknél az ecsetelést.5.

.. táblázni Acél alkatrészek védelme lakkozással mérsékelt égövi szabad térben és száraz trópusi szabad térben Tisztított felület minőségi fokozata (MSZ 1891/1) KO Alapozóbevonat neve Tűzi cink + Wash Primer + + cink-kromát Wash Primer + + cink-kromát KO.. um teljes Zn festék 40 40 40 90 90 90 150 150 150 80 80 130 13(1 130 150 150 150 bevonat KO - KO.K4 2 2 5...KI Wash Primer + + cink-kromát Wash Primer Kortamin alapozó Olommínium olajfestek vagy Stabil mínium 1 1 1 - 80 80 Fortamin 1 2 Durol vagy Syntalin vagy Trinát 2 80 80 K2..K4 3 3 3 150 150 150 150 150 150 98 . városi szabad térben és száraz trópusi ipari városi szabad térben Tisztított felület minőségi fokozata (MSZ 1891/1) Alapozóbevonat neve Tűzi cink + Wash Primer + + cink-kromát Wash Primer + + cink-kromát réteg­ száma 1 1 1 2 Fedőbevonat neve Durol vagy Syntalin vagy Trinát Durol Syntalin Trinát Hőre keményedő kalapácslakk vagy Melákon réteg­ száma 2 2 2 3 3 3 2 2 Minimális rétegvastagság..6. um teljes Zn festék bevonat 40 40 40 90 90 90 120 120 130 130 130 120 120 - 80 120 120 120 80 120 120 120 K2.. táblázat Acél alkatrészek védelme lakkozással mérsékelt égövi ipari.KI Wash Primer + Foltamin alapozó Olommínium olaj festék vagy Stabil mínium 1 1 Fortamin Durol vagy Trinát Syntalin 2 2 2 2 réteg­ száma 1 1 1 1 Fedőbevonat neve Durol vagy Syntalin vagy Trinát Durol vagy Trinát réteg­ száma 2 2 2 3 3 Minimális rétegvastagság.5.5.

St 2 (kézi szerszámmal vagy géppel végzett alapos tisztítás) (MSZ ISO 8501-1 szabvány). . EP (Zn) (cinkporos epoxi). mi rendszereit mutatja be. A festéssel ugyanis eltűnnek a megmunkálás nyomai. táblázat Kovácsoltvas termékekre ajánlott Tikkurila festékbevonati rendszerek Felület előkészítése általá­ nos Sa2 Sa2 St2 St 2 javítás­ hoz St 2 St 2 St 2 St 2 Bevonatrendszer összrétegvastagsága.drótkefélik (a jól tapadó revét. felületi megjelenését.vagy ahhoz hasonló összetételű gyártmány . Mélyfekete szín eléréséhez az eljárást megismétlik.csillárok.15 év az adott környezeti besorolásban. Ennél a műveletnél a tárgyat kovácsolás után: . C4 ipari és tengerparti légtér (ISO/DIS 12944-2 szabvány.ma is beszerezhető.J.7. A táblázat elkészítéséhez az ISO 12944-5: 1998(E) előírásait tekintettük méravadónak.) . A kovácsoltvas termékekre ajánlott Tikkurila festékbevonati rendszerek az 5. és . Sa (alapos szemcsesugaras tisztítás). cundert rajta hagyják). 99 .300^100 °C-on beégetik a réteget. kisplasztikái alkotások stb.kevésbé vannak kitéve a korróziós hatásoknak. Beltéri tárgyak felületvédelme A beltérben elhelyezett kovácsoltvas tárgyak . V80 160 160 240 környezeti besorolás C2 C3 C3 C4 Alapozó gyantája AK AK EP EP réteg­ vastagsága. mint az egyéb olajfajták. C3 városi légtér (ISO/DIS 12944-2 szabvány). u XO 60 40 40 Termék neve Temaprime EE Temalac FD 50 Temaprime EE Temalac FD 50 Temabond ST 200 Temadur50 Temabond ST 200 Temadur 50 Temazinc 99 TemacoatGPLSMIO Temadur 50 Sa 2. Ezzel a módszerrel szürkésfekete színt kapnak.5 St 2 200 C4 EP(Zn) 40 60 + 40 Magyarázat: AK (alkid). ezért könnyebben megvalósítható az a célkitűzés. bútorok. C2 száraz. PUR (poliuretán). hogy a kovácsolt alkotások minél jobban megőrizzék a vas megmunkált struktúráját. 40 2x50 120 2 x 100 gyan­ tája AK AK PUR PUR EPPUR Fedőfesték réteg­ vastagsága. táblázat­ ban találhatók. A bevonatok várható élettartama 5 . faggyúval) bekenik. 7. A fáradt dízelolaj azért kedvezőbb. mert magasabb a széntartalma.fáradt dízelolajjal (lenolajjal.5 (nagyon alapos szemcsesugaras tisztítás). a felület egyenletessé válik. kandallókészletek. tiszta külső légtér (ISO/DIS 12944-2 szabvány. A táblázatokban a 80-as évek hazai gyártású festékei szerepel­ nek. Hagyományos felületkezelési eljárás az olajba égetés. melyek egy része . EP (epoxi). Sa 2.

majd forró vízben ala­ posan leöblítik.3. Álló hamutartó lakkozott felületvédelemmel. Lak­ kozott.Fekete bevonat alakítható ki a következő páccal: .10 g nátrium-nitrit. Egyéb eljárások a szakirodalomban találhatók [9]. Seregi György alkotása 100 . Ez a módszer az olajba égetésnél gyengébb minőségű védelmet biztosít.400 g lúgkő. Az oldatot forrásig hevítik. .3. . [10]. A pácolás . ábra. Pácolás után fekete színeződés keletkezik.a kád méretétől függő . . a kétháromszori színtelen akrillakkozás is megfelel a beltéri felületkezelési igényeknek. majd bemártják a fémtiszta tárgyat 20-30 percig. utána olajozzák vagy színtelen akrillakkal lefestik. ábra. Ha a pácolás elmarad. álló hamutartót mutat az 5.kisebb tárgyak felületkezelésére alkalmas.10 g nátrium-nitrát. ha a tárgyat drótkefélés után méhviasszal bedörzsölik. Színezés után a tárgyat hideg. 5. A legegyszerűbb módszer.600 ml víz.

Henri Fociilon a román 101 . az akantuszlevél.2. A romanika díszítőmotívumainak nagy része az antik hagyomány továbbörökítése . Formai fejlődésük ezért összefügg az építészeti díszítőelemek fejlődésével. ábra). de vasrácsokon is megta­ lálható -. így a formai egység is itt teremtő­ dik meg. illetve a kézműipari termékek díszítései li -m*»*mmmmm 6. mint a későbbi szakasz: bizánci. iszlám. ókeresztény elemek hatása vehető észre.6. másik csoportja kelta (pl. A román kori templom meg­ lepő módon átveszi az eredetileg nem keresztény népek hiedelemvilágának absztrakt-szimbolikus motívumkin­ csét. román kori oszlopfő 6. fonatdíszes ornamentika) és germán eredetű. A temp­ lomépület egyesíti a különböző képzőművésze­ tek feladatait. rácsokon stb. századra esik. Ez a mechanizmus a későbbi stí­ luskorszakokra is érvényes. ábra. Első időszaka (premier 1'art román) a 10-11. századi alkotás köszönnek vissza az ajtók pántjain. folyton feltöltődve architektonikus ele­ mekkel.pl.és kőfaragás) egy­ másra hatása alakítja tovább a stílust.1. Vasalással díszített faajtó. bár ez csak egy fon­ tos hatás a sok közül. fa. A történeti stílusok jellemzői 6. A vasból készült alkotásokon látható ornamentika az épület kőfaragásain és a miniatúrafestészetben megjelenő díszítőelemek átvé­ telével jött létre. ábra. század folya­ m n jött létre a nyugatrómai keresztény egyház á befolyása alatt.1. 12. Romanika és gótika Az első ideológiailag is egységes művészeti stí­ lus Nyugat-Európában a 10-12. mely oszlopfőkön (6. és a különböző társművé­ szetek (ötvösség. A geo­ metrikus díszítés változatossága és bizonyos építészeti megoldások ha­ sonlósága esetleges szíriai hatásokat is feltételez.1. és babonás szörnyvilágából is merít az épületszobrászat terén. mely egysé­ gesebb. Akantuszlevelekkel díszített. A romanika (román stílus) elne­ vezés római eredetére utal. A frízek és oszlopfők motívu­ mai.

3. Lüttich.6. 13. század 102 . A Szent Pál-katedrális ajtaja. ábra.

Az építészetre jellemző félköríves ablakzáródások és timpanonok megoldása szintén megjelenik a kovácsoltvas formavilágban: a stilizált növényi motívumok. 13. ezért kezdetben kevésbé díszes (6.6. és fő díszítőeleme a csiga. Később a díszítőkedv erősödik (6. zára­ dékrácsok hasonlóan lekerekítettek. kulcsok. A levelek általában az erezés irányában homorúak. kandallórácsok is készültek vasból.2.3. ezzel párhuzamosan már kizárólag vasból ková­ csolt ajtókkal is találkozunk. keretek. és a vasat is festették vagy aranyozták. Az ajtópántok alá sokszor vörösre festett bőrt helyeztek. ábra). ez utóbbi az ajtó fadeszkáit fogta össze. A legtöbb emlék az ajtók pántjai és vasalásai közül került ki. és a végére sokszor rozettát erősítettek. A román stílus szem előtt tartotta a szimmetriát. ajtókopogtatók. Zárak. a gótika korszakaiban sokszor az egész fafelületet beborították a díszítmények.4. és 16. A romanika kovácsa többnyire kör keresztmetszetű 103 . századi kovácsoltvas berendezési tárgyak kori építészet Nyugatra jellemző szigorú koncepciója és az épületekre jellemző változa­ tos. ábra. illetve tűzikutyák. ábra). mely síkszerű. burjánzó ikonográfia keleties jellegének ellentmondásáról ír tanulmányában [20].

rudat vagy bordás laposvasat használt. század folyamán terjed el a német nyelvterületen a ciszterciták közvetítésével. századi kovácsoltvas veretek 104 . de később használnak fügefalevél-. a kibontakozó gótikus stí­ lus egyik meghatározó díszítőelemévé válik. Francia jellegzetesség a patkómotívum. kötegelést. Pontigny.5. és ismerte a kovács­ hegesztést. mely a 12. lóhere-. 6. A sarló alakú ajtóvasalás sem ritka (pl. Skandináviában népművészeti elemekkel kiegészülve. bogáncsformákat és szőlő­ levél mintájú rozettákat is. ábra. Chablis). 13. századtól sűrűbben használatosak. Vezelay. liliom-. rácsozáshoz négyzetvasat is. Állatalakok és állatfejes végződések egész Észak-Európá­ ban előfordultak. A növényi motívumok a 12. A különböző funkciójú vasrácsok függőleges rúdjai gyakran leveles vagy lándzsás végződésűek. A tölcséres kontyvirág még a román korra jellemző.

Mittelfeld. A külön-külön már használatos jellegzetességek (pl. ábra. csúcsív) szintézise a Saint-Denis-ben lévő apátsági templomon (1140-1144) és A francia koronaország elnevezése 105 . bordás boltozás. Készült 1371-ben A gótika korai formái 1130 körül alakultak ki Ile de Francé^ területén az építészetben.6. Gótikus szentélyrács.6. támív-támpillér rendszer.

bogáncs-. Párizs. lakatok. csillárok. ábra). A növényi motívumok gyakoriak.7. ábra) és a halhólyagmotívum (6. Készült a 16. ablakrácsok díszítésére. petrezselyemlevél. és kifelé domborítottak (6. egyéb rácsok.5.6. a vimpergak stb. A támpillérek továbbgondolása folytán alakulnak ki a fiatornyok. Ezek a levelek csúcsban metszettek. Ezeket előszeretettel csavarják. illetve irdalják. illetve virág fordul elő [4]. A csigamotívum valame­ lyest háttérbe szorul. azonkívül a geometrikus szerkesztésű kőrácsmotívumok. kandeláberek.és kutyafejeket használnak ajtókopogtatók.4. stilizált akantusz-. Ezeket egészítik ki azok az épületplasztikai díszítmények. A gótikus stílus három évszázadon keresztül virágzik. A különböző funkciójú rácsoknak 106 . Rácsrészlet. ábra). Louvre. melynek során a kovácsok a rácsos kapuk. juhar-. kandallófelszerelés. zárak. cser-. Stilizált állatfejek és szegélydíszek szalagszerű frízei is gyakoriak. szőlő-. szolgáltatják a kívánt motívumokat. az oszlopfők növényi díszítései. bútorok tűzi kovácsolását végzik (6. a nagyobb részeket pedig szegecseléssel fogják össze.6. komló-. A lapos négyzet. liliom-. században a sensi székesegyházon (1130-1163) található meg először azzal a szakrális céllal. melyek formavilága megjelenik a kovácsoltvas munká­ kon is. füge-. s kevésbé csavart. hogy egységes.7. ábra). ábra. Sárkány.vagy téglalap profilú vas használata lép a román kor uralkodó gömbölyű vasa helyébe. bár ez utóbbit is használják. monumentális teret hozzon létre az épületen belül. Részeiket hegesztéssel vagy kötegeléssel kapcsolják egybe. A mértani geometrikus díszítések közül legelterjedtebb a lóheremotívum (négykarélyos elem) (6.

Keresztelőmedencéket lefedő rácsok. század) A gótika még sokáig fenntartotta formakincsét. várak és városok házai igényelték szolgálatait. ez a sor most a reprezentatív világi palotákkal egészült ki. 107 . bútorok. Az ablakrácsok kosárszerű megoldása és a kutak lezárására használt rácsok és kútházak is ebben az időben terjedtek el. ládák. oltár. német nyelvterület) és az ismétlődő elemekből összekapcsolt vagy négyzetes keretbe foglalt ornamentikát tartalmazó rácsok (Olaszország). kandallóalkatrészek. Anglia. szentségházak. Spanyolország. óriási méretek.két fő típusát alkalmazzák: rudas rácsok (Franciaország. Az új igény az antik formakincs feltámasztása volt. 6. lóheremo­ tívumot és párhuzamosan elhelyezett függőleges rudakból álló rácsokat is készítettek. Közép-Európában jóval tovább. A városok kiépülésének köszönhetően a kovácsoltvas világi feladatai is egyre sokré­ tűbbé váltak. A változásokhoz igazodott a vasművesség is mint elsősorban az építé­ szetet szolgáló társművészet. kolostorok. Ez idáig a templomok. Spanyolországban délfrancia hatás érvényesült: gazdagon díszített záradékrács.és sírrácsok készültek még kovácsoltvasból. Angliában építészeti formákat. átlósan elhelyezkedő négyszögvasak megoldása sem. mikor Itália területén új igény kezdte meghozni gyümölcseit. Nem ritka az egymást keresztező.2. Reneszánsz (14-16. kottaállványok. Ezeknek a reneszánsz idején lesz igazán nagy jelentőségük.

6. Reneszánsz kútház. Készült 1570-ben (Niederösterr. ábra. Bécs) 108 . Landesmuseum.9.

^m 6-10. 1912^2002) Készü^mT 109 . ábra. Páviai Certosa-székesegyház szentélyrácsa Forrás: Az iparművészet könyve.

El­ terjedt motívum a kúpos spirál és a külön­ böző levél. s gyerekalakok díszítik (6. a kereszteződőket átfűzik egymáson. A kovácsoltvas-művességnek az épüle­ tek külső-belső díszítésében és funkcioná­ lis felszerelésében fontos szerepe volt (és van a mai napig). keresztpán­ tokra azonban szükség volt. A cuenzai székesegyház szentélyrácsa pl. kehely. A palotákhoz kerítéseket. kevés az egyenes vonal. dúsan díszített záradékrácsokat készítettek. rozetta. 1517ben készítette Hernardo de Arenas. kapukat. a központi díszek lehetnek címerek. Sírkeresz­ tek. ábra). A zárakat és a kulcsok fejeit viszont gazdagon díszítet­ ték. 13. A kapukhoz. Ezek idővel eltűntek. cégértartók. Újra elterjed a csiga. kisebb csigákban folytatódnak. ha­ ranglábak. palmetta). A szimmetria alapelv. kevésbé plasztikusak (6. 1912 (2002) A reneszánsz vasművesség alkotásai in­ kább síkszerűek. stilizált állat. A függőleges pálcák balluszterszerűen vannak kialakítva. Sarokpántokra. A vasrácsokat gyakran bronzdíszítéssel élénkítették.6. színezést és aranyozást használnak. Készült 1517-ben Forrás: Az iparművészet könyve. szélkakasok. kútházak készültek még vasból (6. lámpatartót szereltek. főként délen. Spanyolország­ ban a késő gótika francia hatása folyama­ tos.vagy oszlopábrázolás. csavart vasrudakból áll. sokszor egymásba fonód­ nak.és virágmotívum is (liliom.11.10. melyre levele­ ket erősítenek. ábra). ábra). Ezt példázza a páviai Certosa szentélyrácsa (6. Az ajtók többnyire keret­ tel készülnek. melyek egymáson keresztülbújtatva vala­ milyen szimmetrikus rajzolatot követnek. házsarkokra zászlórúdtartót. Fran­ cisco de Salamanca nevéhez fűződnek a . A szen­ télyelzáró rácsok rendkívül magasak.5 m magas. ábra).9. A vas­ rudak elsősorban gömbvasból készülnek. így nincs szükség hosszú vaspántokra vagy deszkavasalásokra. ábra. Az egymással érintkező rudakat általában bundolással fogják egy­ be. A Capilla Major rácsa a cuenzai székesegyházban.11. stili­ zált emberi és állati motívumok tarkítják. akantusz. kor­ látokat. cégérek.és emberalakok. de az olasz reneszánsz is érezteti hatá­ sát. az átlapolás még a gótika megoldása volt.8.

Hans Metzger). kerek koszorújá­ bólcsigás díszű karok ágaznak ki. óira) (1528). A vasrácsok ornamentikájára Péter Flötner arabeszkjei és a kalligráfusok voltak hatással. míg utóbbit lakatok. A 16. Készült 1528-ban Forrás: Az iparművészet könyve. A németeknél él legtovább a középkori formavilág. előbbi főleg a fegyverkovácsok kedvelt eljárása. század hozza meg az áttörést hazánkban. 6. században te­ tőzik. kisebb tárgyak díszítésére használták. ábra). melyekről fiókcsigák futnak tova. A csigákat volutaszerűen alakítják ki. ablakrácsok (6. zárak. 1912 (2002) 111 . A sarokpántok kevésbé díszítettek. gömbvasat használnak. melyre jellemző a két egy­ mással szembefordított S idom (1588. ilyen a münsteri városháza csillárja a 16. ábra. A francia reneszánsz létrejöttében Benvenuto Cellininek volt jelentős szere­ pe. milyen gazdag geomet­ riai változatosságra törekedtek a mesterek a díszítőművészetben. Magyarországon a reneszánsz motívu­ mai százados fáziskéséssel jelennek meg. melyek gyakran ún. lunetta-. Új tech­ nikai megoldás volt a tausírozás és a mara­ tás. és hogy mennyire ragaszkodtak még a középkori hagyo­ mányhoz [1]. melynek nagy.és emberábrázolás a csigák végeire szerelt motívumokat illetően.13. a gótika tulajdonképpen a 15. mikor a kapuk pálca­ végződéseit laposra kezdik kovácsolni.és szegélyrá­ csok. század végéről.12. és az egész mű vertikálisan 3-4 különböző kompozícióra tagolódik (6. a zárakkal és kulcslyukpajzsokkal ellentét­ ben. A csillárokat. sziluettképek. Augsburgban azUlrich-templomban található a Fuggerek sírjának rácsa. A polgárosodás expanziójával egye­ nes arányban jelennek meg a felülvilágító rácsok. gyakori az állat. szemöldök. A müncheni Szent-Mihály-temp­ lom kápolnarácsán is hangsúlyos az S ala­ kú csiga. A pozsonyi és a kassai dóm szentség­ házajtói jellemzik.salamancai székesegyház mérsékelten dí­ szített monumentális vasrácsai (15181533).12. a reneszánsz egyedi változata­ it lehet itt megtalálni. A müncheni Szent Mihály-templom kápolnarácsa. kandelábereket nagy részletgazdagsággal dolgozták ki.

Készült a 16. Nem az egyensúly izgatja. hanem évtizedek alatt . Barokk levélmotívumok 112 .a 16.13.74. az ala­ kulóban levőt keresi. Reneszánsz felülvilágító. egyenrangú ré­ szek társulnak egymáshoz. Szentkirályi Zoltánt idézzük: „A reneszánsz eszménye az arányok harmonikus rendjébe fogott. 'teresíti' a tö­ megformát. cselekvő erők egyensúlyozása: a befejezett állapot helyett a befe­ jezés még nyílt lehetőségeit kínáló folyamat" [21]. mindenek­ előtt a tömegével ható. inkább megbontja. talányossá teszi. amely a reneszánsz és a barokk között végbement . a kibontakozót. század második felében és a 17. A statikus állapot megnyugtató egyensúlya he­ lyett az állandó történés feszült­ ségét. amelyen belül önálló egységekké lehatárolt. 'befejezett' forma. hanem az egymás ellenében működő. század elején.nem egyik pillanatról a másikra. 6.3. A barokk épp ellenkező­ leg. egyetlen nézőpont­ ból. század) Hogy nyilvánvalóvá tegyük a paradigmaváltást. század végén 6. Salzburg körzet. Barokk és rokokó (17-18. ábra. egyszerre teljes egészében feltáruló.6.

az elevenségre. a változatosságra törő átgondolt művészet. De a barokk szertelensége korántsem valamiféle irracionalizmus. a mozgásra. egymás alá-fölé rendelése. az érzelmek ábrázolása. összefüggése. Ennek a felfogásnak az eredménye a különböző részelemek hierarchizálása. század 113 . ábra. Barokk felülvilágító rács. mivel tökéletes harmóniában áll az építészettel.15. a méretek növekedése. ábra. szimbolika. 6. 18. A térbeliségre épí­ tett feszültségkeltés és dinamizmus könnyen tetten érhető a kovácsoltvas alkotásokon is. új. Barokk korlát. de a természet racionalista vizsgálatát szem előtt tartó. század A vasművességre ugyanezek az ismérvek jellemzőek.16. kevésbé a szimmetriát. na­ gyon is rendszerezett. tartalmi-szellemi egységre való törekvés. rejtett. jelképes mondanivaló.6. 18.

melyek első­ ként szemünk elé táruló része a kapu és a kerítés. A barokk kapuk hangsúlyos része a koronázó rész (szemöldökrács).A térbeliség plaszticitásban nyilvánult meg. A vasrácsok különböző fajtái és a vaskapuk elterjedtek voltak ebben a korban. vízszintes fekvésű laposvasak. Ezeknek oldalára leveleket (főmotívum az akantusz) tettek.14. mely az épület portáljában záradékrácsként. Néhány. illetve G alakra formál­ va. Az egymást keresztező rudakat egymáson átlapolták. melyet a díszítőelemek síkból való kihajlítása által értek el. Fontos megoldás volt a tagozott vasból készí­ tett gyűrűs kapcsolás. Ezeket önállóan is használták (6. S. C. 114 . A vasrácsok rúdjai főleg négyzetvasak. A fertődi Esterházy-kastély kapuja híven tükrözi a bejárat jelentőségét [1]. pajzs-.és kertépítészet fejlődése volt. Egyik legfontosabb motívum a csiga. ábra). végüket is levél formájú­ ra kovácsolták. felülvilágítóként funkcionál. ábra. Ennek egyik oka a kastély.75. vagy kehely-. a barokkban használt levélváltozatot mutat a 6. palmettadíszítést kaptak.

csipkézett. A lépcsőkorlátokra jellemző volt a ballusztert utánzó motívum. kandelábe­ rek. ábra). ábra). kulcsfejek rézmetszetei­ vel. Az akantusz továbbra is szerepel. A rokokó a barokk formák túlbur­ jánzó változata sok-sok új motívum­ mal kiegészülve. kottatartók.17. Ez a stílus követi legkevésbé az architektonikus formákat. Lajos-stílust tükrözik kapuk. A csigák hátrészére kagyló­ formaszerű.18. de kialakítása nyújtottabb.78. a keresztezéseket palmettákkal fedték le. 6. meg akar szabadulni minden statikusságtól és szimmetriától. a közöt­ tük lévő teret szimmetrikus kompozí­ ciókkal töltötték ki (6. századtól a formák és kompozíciós megoldások változatosságát tették le­ hetővé. A zárakat és környéküket gazda­ gon díszitették. és végeit kifelé hajlították. Dániel Marót 1712-ben Amszterdamban megjelent mintalapjai (Nouveau Livre de Serrurerie) a XIV. században minden templom tete­ jére vaskeresztet helyeztek. és indák­ kal.és levélmotí­ vumok megjelenése naturalisztikus. ábra. 18. ábra). Rokokó lámpatartó konzol 115 . 1740-től már rokokó stílusú min­ talapokat adtak ki. taraj került. A17. kulcs­ lyukpajzsok.19. fonatokkal díszítették. bordázott. A virág. szentírástartó állványok is nagy számban készültek (6. Ta­ lán az elsőként megjelent motívumgyűj­ teményt Mathurin Jousse jelentette meg 1627-ben.16. hiszen ezeket a mintalapokat mesterek generációi vették át és használták. ami kedvezett az or­ namentika változatos kialakításának. lépcsőkorlátok. Szentírástartó barokk állvány. csillárok. ún. A na­ gyobb kertkapukat vasból vagy kőből készült pilaszterekkel keretezték (6. A mintalapok divatba kerülése pedig a 17. század 6. rácsok. Az or­ namentika hangsúlyos ebben a korban. A hengerművek elterjedése és tech­ nológiai fejlődése jobb minőségűvé tette a vaslemezt. ábra. gyertyatartók. erkélyrácsok. de hozzájárultak egy új hagyo­ mány létrejöttéhez és megőrzéséhez is.sokszor legyezőszerű díszítést kaptak.

18. ábra. század 116 . Augsburg.6.20. Perspektivikus szentélyrács.

Fazola (Fassola) Hen­ rik Würzburgból költözött Egerbe 1758-ban. a német fejedelemségekben a kastélyépítészet jelentős. században terjed el igazán (6. 1758-1761 a C vasak inkább érintik egymást mint keresztezik. Készítette: Fazola Henrik. A barokk és a rokokó vezető állama Franciaország volt.aub und Bandelwerk". perspektivikus rács népszerű volt német nyelvterületen. Magyarországon is találunk rá példát [22]. ábra). lomb. szőlőfürtös kapun2 a levél-. ábra).és kartusdíszítés 2 A másikat „címeres" kapunak hívják.J. és a 17-18. Az egri volt Vármegyeháza szőlőfürtös kapuja. vagy kartusdíszítés választja el őket {6. habár reneszánsz találmány.és csigás indadíszek jellemzőek. Az ún.20. 1 17 . A vasrudak (laposvasak) a rövidülés illúzi­ óját adják sajátos elrendezésüknek köszönhetően. ábra. Az egri volt Vármegyeháza két vaskapuja és lunettarácsa az ő nevéhez fűződik. Az ún.21.19.6. A francia mintalapok motívum­ kincse keveredett a helyi hagyományokkal. az akantuszleveles. Egyik legjelentősebb magyar kovácsmesterünk. virág. 1715^45 között. a változat neve . Hazánkban a rokokót Mária Terézia­ stílusnak nevezik.

6. kapuk.23. birodalmi igények stílusváltozatain halad át (6. A csiga kissé háttérbe szorult. Nevét jellegzetes babérleveles füzérdíszéről kapta. Franciaországban indult útjára az új irány­ zat.6. a rokokó kertkapuk eleganciáját sugározza. A kapukon figurális és heraldikus elemek is helyet kaptak.22. de a részletelemek ezt a rendet igyekeznek felolda­ ni. XV.és hátoldala használatos. Hangsúlyt kapnak az épületeken meg­ jelenő vasmunkák. ábra). ábra. a vízszintes és függőleges tagolás kompozíciós elvvé vált. A négyzet. a formák leegyszerűsödtek. Klasszicizmus Az antik építészeti elemek újra előtérbe kerültek.4. könnyed hatású. Nantes. század (csipkézett taraj a csigákon) örvénylő zsúfoltságát látjuk (6. ábra). babérfüzérrel díszített szaru (6. Babérfüzér elő. Főleg a korlátok hosszúkás elhelyezkedése kedvezett a klasszicista díszíté­ si elvnek. Impozáns.23. a pálcákat sok esetben kör alakú formák­ kal. német és osztrák területen „copf stílusként terjedt el. Jellegzetes motívumai a pálmalevelek és virágfolyondárok. az erkélyrácsok. ábra). ábra). A kőből készített ballusztrád utánzása nem ritka az erkélykorláto­ kon. meander ornamentika. Ausztriában a bécsi Belvedere kapuja és kerítése érdemel figyelmet (1720 körül). 118 . Lajos-stílusként ismerjük. ábra. mely az épületdíszí­ tés terén a monarchikus. lépcsőkorlátok. koszorúk.és laposvas mellett a gömbvas is 6. 18. akantusz és rozetta. XVI. bundolással (gyűrűs kötéssel) kötik össze. Lajos korabeli erkély korlát.22. ablakrácsok. A csigadíszek és a szerkezet komponálása szimmetrikus. koronázó része azonban súlyosan nehezedik a nyíló részre. A kisebb hasz­ nálati tárgyakat réz­ ből és öntöttvasból kezdik készíteni. kande­ láberek.21. Az 1760-as években kezdődik meg a klasszicizálódás folyamata. felülvilágító rácsok. melynek két vége általában lefelé lóg (6.24.

ábra. Marly-le-Roi.24. század 119 .6. 18. Kerti kapu.

a másikon levéldíszeket láthatunk (6. állat­ os emberfejeket használnak a rácsrészek kitöltésére vagy összekötésére. melyek több különböző stílus sajátosságait. vagy a reneszánsz. századba. Jungfer Gyula 1878-ban mutatta be naturalisztikus kovácsoltvas rózsáit a párizsi világkiállítá­ 4 son. „empire" stílusra is. gyakran szegényes díszítése már átvezet bennünket a 19. Az irodalomban is a naturalizmus és a realizmus a válasz egy korábbi romantikus felfogásra. a csigák itt sem maradnak el. Az átlapolás és kötegelés továbbra is használatos. Az egyik ábrán csigadíszeket. és a régészeti felfedezé­ sek is serkentették a történeti stílusok tanulmányozását és pontos megismerését. 3 4 A historizálásra való hajlandóság nem a század találmánya. szinte feldobálják a díszítőelemeket. Ilyen az eklektika. ábra). de az összes stílus érdekli. addig az empire stílusra a szögletes konstrukciók a jellemzőek. ritka a tűzi hegesztés. átfíízést főleg gömbvasnál találunk (6. ábrák). rozetták készültek. Ez.27. sok a hidegen megmunkált díszítő­ elem. lényege a történeti stílusok keveredése ugyanazon a tárgyon.5. A csigákból kiágazó indákat és kacsokat szege­ cselik. A Napóleon idejére datálható stílusváltozat alkotásain birodalmi jelképek. A gyorsaság és sokszorosíthatóság jegyében egyre jobban kiszorította a kézzel alakí­ tott alkotásokat addigi felhasználási területeiről. Historizmus és eklektika Az ipari fejlődés és gépiesítés folyományaként nemcsak a kovácsmesterség technológiája fejlődhetett. egészen a 20. A 19. a gótika és a modernebb klasszicista motívumok keveredése3. címerek. amely formavilághoz a 19. Különböző groteszk maszkokat. századi mesterek fordulhattak. A romantika szinte semmilyen feladatot nem adott a kovácsoltvasnak. ahogyan az egyes motívumok átörökítődnek és új formát kapnak. ábra). A csigamotívum még inkább háttérbe szorult. A mesterek mindenfajta profilú vasat használnak. melynek előszelét már a romantika éreztette a közép­ kori építészet egyes megoldásainak felélesztésével és a keleti iszlám formakincs másolásával. A barokk és a rokokó. a rozetta. 120 . században is ez történik. Érdemes megfigyelni ugyanannak a formaelemnek a művészettörténeti korszakok során használt változatait. épületen. sárkány-. edények.25. Később átmeneti formák jönnek létre. hanem az öntöttvasgyártás is nagyipari méreteket öltött a 19. század második felében. 6. vékonyabb vaslemezekből díszítőelemek. A fent említett széles körű stilisztikai alkalmazás a fellendülő építkezéseknek is köszönhető. Ez jellemző az ún. melynek puritánsága. A század első felére tehetőek a historizmus tisztább megjelenésű alkotásai. század pozitivista szemléletmódja áttevődött az építészetre. Észrevehető a stilizálástól a naturális ábrázolás felé való fokozatos törekvés. és az évente megrendezett világkiál­ lítások ízlésformáló hatása kedvezett a kovácsoltvas újjászületésének. főleg a 19. Ezzel párhuzamosan a tiszta stílusú historizáló irány is megmarad. század első harma­ dában. római sasok és antik formák jelentek meg. illetve azok modern változatait is magukon viselik.A hidegen domborított. a klasszicizmus is létező irányzat még ebben az időben. A 19. az akantusz és a különböző füzérek megmaradtak. ezekre a statikus szerkezetekre aggatják. Ami a motívumokat illeti. és vasműves cégeket alapítottak. megszaporodott a kovácsmesterek szá­ ma. barokkos díszekkel kiegészítve.26. Lajos-stílus egyfajta klasszicizáló barokknak nevezhető.28. és 6. vagyis az egyes korszakok elkü­ lönülve jelennek meg a műveken és épületeken. század elejéig (6. Ez kiérezhető az egész eddig vizsgált időszak stílusváltozásaiból. letisztultsága. reneszánsz formára emlékez­ tetnek. Mindehhez hoz­ zájárult a céhrendszer megszűnése is 1872-ben. Az építészetben is észrevehető válságállapot a historizmus kialakulásához vezetett. Mig a XVI.

Ablakrács. Készítette: Jungfer Gyula. u.25."«H 6. ábra. Táncsics M. 7. 1913 121 . Budapest.

1841-ben született Pesten. épületplasztika. Főkapujának lunettarácsa a legdíszesebb. h) klasszicista. illetve vasszobor fűződik a nevéhez. ábra. Egyik legnagyobb mesterünk kétségkí­ vül Jungfer Gyula.6. század első évtizedeiben is jelen van. h) klasszi­ cista palmetta Hazánkban az eklektikus-historizáló irányzat csak a század hetvenes éveiben terjed el.32. f) copf babérlevél. apja Jungfer Ferenc.29. kandeláberek. ábra). nagyapja Jungfer András volt. az állatfejek (itt: oroszlánfej) megformálása (6. a függőlegesen haladó meander. A volt királyi palota kerítése és kapuja. gazdag díszítésű csillár és berendezési tárgy.26. i) klasszicista meander 6. A Nádor utcai volt Magyar Országos Bank Rt. c) reneszánsz.30. b)-c) gótikus. az Országház vasmunkái: rácsok. Mindegyik stílusirányzatot tanulmányozta. ábra). Csigadíszek a) román. ajtaja reneszánsz stílusjegyeket mutat. Levéldíszek a) román. például a dugóhúzószerűen csava­ rodó kacsok.31. a levelek élethű domborítása. és a 20. g) rokokó. de bizonyos részletek más stílusú Jungfer-művön is észrevehetők. ábra). Legfontosabb munkái Budapesten a Várkert­ bazár hármas kapuja és kerítése. erkély­ korlát. Vastag szemöldökíve felett középen látható koszorú s csokros kehely a késői klasszicizáló jellegre utal.27. ábra). d) reneszánsz. A Dorottya utcai kapu letisztultabb lunettarácsa a csigák változatosságát mutatja (6. b) gótikus. Lakatosdinasztia harmadik tagja. ablakrácsai viszont inkább klasszicisták (6. kapuk. d)-g) barokk. ábra. A kapu felső negyedében egy-egy angyalfej 122 . e) ba­ rokk. A Központi Szabó Ervin Könyvtár barokkot idéző kapuin felfedezhetjük az érett stílus minden fontosabb elemét (6. rengeteg bejárati kapu. de egy-egy alkotásán egységes stílust jelení­ tett meg.

Berzsenyi u. 6.28.6. 1872 123 . Készítette: Jungfer Gyula. ábra. Budapest. Neoreneszánsz ablakrács.

Budapest. 1897 124 iff- . ábra.29. Készítette: Jungfer Gyula. Szabó Ervin Könyvtár bejárati kapujának részlete.1 6.

Budapest. • • • . • • • 6. Bejárati kapu felülvilágítással. ábra.31. Budapest.. ábra.30. Készítette: Jungfer Gyula 6. Dorottya u. Ablakrács. Dorottya u. Készítette: Jungfer Gyula 125 .

Budapest.). Kossuth tér.33b ábra. Budapest. (egykori Magyar Országos Bank Rt. Készítette: Jungfer Gyula. ábra. Nádor u.32. Neobarokk korlátrészlet. 1884 6. Készítette: Jungfer Gyula 126 . Neoreneszánsz bejárati kapu részlete.6.

Kossuth * Készítette: Jungfer Gyula 127 .I BMW 6333 áb *-"eobarokk bejárati kapu felsőré *e. Budapest.

4. Klasszicizáló késő barokk kapu részlete.34. Készítette: Lepter János ábra részlete 128 .6. Budapest. Báthori u. ábra.

6. Váci u. Neoreneszénsz bejárati kapu és felülvilágító. 129 .35a ábra. Budapest.

látható. Szecessziós kapuk koronázó részletei BEN ti. A Kossuth Lajos téren található kettős vaskapu magasságával kápráztat el (6. Sötét tónusait plasztikus.33a ábra).36. ábra. és kontrasztot jelent a közvetlenül a vasszerkezet mögé helyezett ablaktáblákról visszatükröződő fény 130 .6. kidomborodó elemek ellensúlyozzák.

6. Tagjai: Dante Gábriel Rossetti. páva­ vagy egyéb madármotívumokat. szuverén stílus kiala­ kulására még várni kell. Ausztriában is csoportok alakulnak. A Váci utca 65. Szeged.34.35a6. Az ipar­ művészet. melyek a nemzeti jelleget igyekeznek be­ csempészni a formai megoldások közé. Készítette: Fekete Pál. tulipán-. ábra).6.35b ábrák). főleg vidéken és a határon túl (6. William Morris. gyakorlati.36. John Ruskin. lunettarácsa különálló alko­ tás a kapu portálja fölött (6. esztétikai egységén fáradozott. a folklórból átvett ornamenti­ kát alkalmaznak. Belgiumban Henry van de Velde a „Les Vingt".33b ábra). Görbülő ívei dinamikusak. Stílusával egyezőek a homlokzaton végighúzódó erkély­ korlátok (6. Szecesszió kszecessziós mozgalmak előzménye az angol preraffaeliták csoportja volt. A szemöldökrészen megjelenő futókutya-motívum és a szimmet­ ria a klasszicizáló késő barokkot idézi (6. ábra.37. 4.is. A század végére körvonalazódik egyértelműen a stílus formavilága. Fakapu betétrácsa. A lunettarácsán megjelenő floreális-leveles indák szecessziós hatásról árulkodnak. 1902 6. Magyarorszá­ gon elég sok ilyen emlék ismere­ tes. Franciaor­ szág után Németországban. Walter Crane pedig az iparművészet igényessé tételén. napraforgómintát alkal­ maztak (6. ábra). de felfe­ dezhetők olyan kísérletek. Szőlőlevelet. számú ház kapujának mestere Lepter Já­ nos. vagyis a Húszak csoportjának 131 . Sajátos. ábra). vaskapuján reneszánsz szerkesztés és anyaghasználat lát­ ható. né­ hol derékszög vagy hegyesszög szakaszolja. A festőcsoport 1848-ban alakult meg. Olaszországban. A budapesti Báthori u. A századfor­ dulón a magyaros motívumok sokszor szecessziós formavilággal keverednek. elméleti. Edward Burne-Jones az angol művészet megújítását tűzték ki célul. az építészet és a festészet mellett az irodalomban (szimbolizmusként) is jelen­ valóvá válik.37. Aradi vértanúk tere. Belgium.

A vonalak kecsessé és vékonnyá válnak. végei kiszélesednek és hegyesek (6.5 stile liberty az olaszoknál. mozaikok. ha az indák és folyondárok látszólag össze-vissza tekergőznek. és az épülethomlokzatok sajátos dekorációi. A homlokzatokat egyes esetekben freskók. Az új stílust Nyugat-Európában többnyire Art Nouveaunak vagy Modern style-nak. 11. a falakon is. „ostorcsapás" motívumot használják. erkélyrácsokon is (6. életteliek. mely egységes harmóniát hoz létre nemcsak a mű­ vön belül. A szó jelentése „kivonulás". 5 Floreális stílus. de a kompozíció sok esetben folytatódik a festett üvegeken. A szecesszió formavilágára nagy hatással volt még a régi francia gobelinművészet és a japán metszetek. Leggyakrabban az un. a kuszaság mögött gondos tervezés áll. így a kovácsoltvas kapukon. főleg virágmotívumra. Már a nyolcvanas években megkezdődik az építészetben a történeti stílusokkal való szembefordulás. A teljes kompozíció szimmetriáját általá­ ban az sem zavarja meg. melyek a 80-as évektől rendkívül népszerűek Nyugat-Európában. Szecessziós erkélykorlát.38. figu­ rális épületplasztikák (erkélykonzol) díszítik.6. Ausztriában és Közép-Eu­ rópában szecessziónak nevezik. ábra. Váci u. Stile floreale. ábra). akár kívül. Németországban Jugendstil-nek.38. Budapest.39. a nyílászárók kereteinek és a párkányoknak az ívvezetése megjelenik a kiegészítő szerelvényeken és díszítményeken. utalva a rengeteg növényi. 132 . legkiemelkedőbb egyénisége. A levéldíszek kevésbé stilizáltak. és a már meglévő agyonis­ mételgetett kánonnal való szakítást célozta. A naturalista felfogás helyébe erős stilizálás és absztrahálás lép. akár az épületen belül. mozgásban vannak. ábra).

6.39. Párizs. Art Nouveau stílusú lépcsőkorlát. ábra. Készítette: A. Dondelinger 133 .

40. 2003 6.. Budapest. Budapest. Készítette: Jungfer Gyula. 1905 134 . ábra. „Pávás" kapu részlete.6. 1906. Báthori u.41. Gresham-palota. Felújította: Lehoczky János. ábra. Szecessziós bejárati kapu részlete.

7. ábra. Szecessziós kapu részlete. 135 . Budapest.42. Báthori u.6.

Az Art Deco már átvezet bennünket a modern kovácsoltvas-irányzatok felé. Szecessziós kapu. korlátokat. mely nevét egy 1925-ben Párizsban megrendezett nemzetközi kiállítás után kapta. A Honvéd utcai Bedő-ház vasko­ sabb rácsozata liánszerű. az Árts and Crafts.44. üvegből és kovácsoltvasból is. a kubizmus. dekorációs sokrétűség jellemző rá a formai elemek túlzsúfolása nélkül. ábra). használati és dísztárgyakat készítenek rézből. szárnyai széttárva (6.43. levelei hullámzóan törnek a virágok felé (6. berendezési tárgyakat. 6. A szecesszió jelen van a berendezési tárgyak területén is. ilyen a Báthori utca 7. Váci u. felülvilágítói 1906-ból.6.41. Készítette: Marcel Bergue Magyarországon és főleg Budapesten nagyon sok szecessziós épület és kovácsoltvas munka található. bronzból. ábra. Magyar népi motívumokkal díszített rácsos kapuk. A Báthori utca 5. sűrűn rovátkolt vasnyalábokból áll.43. me­ lyeket a 7. Néha eklektikus megoldások keverednek a szecessziós alkotásokon. Budapest. ábra). és készített szecessziós kapukat. Ilyenek a mostanában felújított Gresham-palota bejárati kapui. az ősi egyiptomi és azték művészet motívumkincséből (6. 42. ábra). 6 „Exposition Internationale des Árts Décoratifs et Industriels Modernes 136 . pávák egymás felé fordított reliefjei láthatók rajta profilból. vaskapuja.40. jellegzetesen városi művészet. viszont koncepciója a népművészettel teszi rokon vonásúvá (6. legfelül még egy páva szemből. Jungfer Gyula is tudott váltani a század­ forduló után. bútorokat.42. ábra). az expresszionizmus. szám alatti kapu a sorozatban sajtolt margitvirágformát hordozza. fejezet tárgyal részletesebben. „Art Deco" stílusú tűzhelyvédő rács. ábra). Geometriai szigorúság. mely gótizáló hatást mutat (6. A húszas évek­ ben alakul ki az Art Deco. A Váci utca 42.44. ábra. vaskapuja elszakad a hagyományos virágos-indás motívumoktól.6 Az Art Deco merített az Art Nouveau.

és egyéb megmunkáló gépek és legfőképpen a 20. de napjaink mestereinek művészi kivitelű munkái is igazolják. Tömeges árutermeléssé vált a függőfolyo­ sók „kovácsoltvas" korlátainak kilométerekben mérhető gyártása. a daraboló-. ami sokkal inkább nevezhető lakatos-. illetve az elektromos ívhegesztés bevezetése. erkélykorlátok felhasználása. illetve ezekből fakadó mesterségbeli megújulások. Az akkori.1. Ezt a folyamatot elősegítették azok a technológiai újdonságok. a kézműves munka 7. így például a láng­ hegesztés. de silányabb kivitelű kovácsoltvas munkákkal. mert az építtetők megelégedtek az olcsóbb. rácsok. Részlet. Az építészet a szecesszió hanyatlásával nagyrészt a historizáló eklektikában egyszer már felelevenített történelmi stílusok formáit vette elő újra. mint kovácsolt munkának. Az építészettel összefüggő alkotások A szecesszió vasművességét . Az építészetben az új stílust. 1937 137 . Magyaros népi motívumok alkalmazása a kolozsvári egykori hadtestparancsnokság épü­ letének kapuján. Bieber Károly munkája.1. A bérházépítések növekedésével nem járt együtt a művészi értékű kapuk. hajlító. Napjaink kovácsmüvessége 7.a történelem során először . amit a kovácsoltvas-művesség szolgai módon kénytelen volt követni. ábra. amelyek a tömeggyártás jellemzői voltak. század második felében megjelent kovácsológépek elterjedése.amely kétségkívül maradandó alkotásokat hozott létre az első világháború után nem követték újabb stílusirányzatok. a megújulást a 20. század elején a „Bauhaus" jelentette.legalább 50 éves késéssel jelen­ tek meg. hogy a gépesítés nem feltétlenül jár együtt a stílustalan tömegmunkával. Az ehhez igazodó kovácsműves alkotások .7. és a két világháború között a korábbiaknál silányabb módon folytatni.

[11]. Ilyen mértékű leegyszerűsítés már sokak szerint a míves megmunkálás rovására megy.4. a csavarással ér el igen plasztikus hatást Fritz Kühn azzal a megoldással. ábra). A 7. Minden kornak megvan a maga eszménye. az avult hiedelmekkel szembeszállva és a modern építészeti formáktól ösztönöz­ ve. neoreneszánsz. hogy nem is olyan könnyű megszabadulni a díszítőelemektől. majd a század köze­ pétől . gyümölcsöző küzdelmet folytat a vasművesség megújhodásáért. a szerkezet puritán. ábra rács­ tanulmányán már egyetlen munkafázissal.2. A két világhá­ ború között és után is voltak kvalitásos kovács iparművészeink: így többek kö­ zött Forreider József. Fritz Kühn munkája tek kimunkálásában jelennek meg az új stíluselemek (7. hogy a széles laposvasat a szokásosnál hosszabb ívben csavar­ ja. itt maguk az elemek mint pillangórajok repülése adja a lendületet. Figyelemre méltó a rács árnyékhatása. a művész a maga korát fejezi ki. A barokk hagyományoktól évszá­ zadokon keresztül megszabadulni kép­ telen művészeti ág a 60-as évek dere­ kától a berlini (akkor keletnémet) Fritz Kühn példamutató alkotásaival elindul a modern kovács-iparművészet kiala­ kításának útján. Ezeket az átkötéseket szabálytala­ nul helyezték el. a kitöl­ tő egységek (pillangók) mindegyike teljesen átkovácsolt darab. szépségét a kovácsolási technológia helyes alkalmazása adja. 50x 12-es laposvas kerettel adja meg a kapu merevségét. ám munkáik egyben a maguk egyéniségéből született különféle 138 . A jelenkor vasművességéről szóló csekély hazai irodalomból idézzük Pereházy Károly megállapításait a magyarországi törekvésekről: „Az 1960-as évektől egy maroknyi. Először csak a részle­ 7. Az ismétlődő elemek uralkodása még jellemzőbb a 7.6. azo­ nos szellemű vasműves. Tiringer Ferenc. Alkotója erős. Ezek a meste­ rek készítettek kiváló neobarokk. Egy picike rózsát még rátett a mester a csomópontokra jelezve.jellegének eltűnésével. Sima Sándor és leg­ főképpen Bieber Károly. A díszítés maga a szerkezet. majd ezen elemek ismétlődésével az összkép is ritmikussá.3. neoszecessziós és eklek­ tikus alkotásokat.2.út­ törői lettek annak az útkeresésnek. Bandi. amelyeket díszítőelem­ ként is alkalmazott bundolás fog össze.elsősorban Sima és Bieber .5. ábrán látható alkotásnál. A hatvanas évek útkeresésének másik jellegzetes példája a 7. melyből hasításokkal és csava­ rásokkal képezték ki az összekötő vízszintes elemeket. Az alkotáson már díszítés nem látható. Schima A. ábra).1. Fűtőtest védőrácsa. ábra). leegyszerűsített megoldás. ábrán látható [12]. a geometrikus elemek egymásba kapcsolódása maga a konstrukció. Ez a kerti kapu vertikális elrendezésű laposvasakból készült. a múltba hanyatlott világ nyűgös tradíciójától szabadulni igye­ kezve. a művészi kovácsolás új formavilágának megteremtéséért. játékossá válik (7. Ennek egyik lépcsőfoka volt a magyaros népi motívumok alkalmazá­ sa kovácsoltvas kapun (7. ábra. amely a kovács-iparművészetet a mo­ dern stílus keresésében világszerte jel­ lemezte.

Kovácsoltvas kapu.7. ábra.Brünau 139 . Berlin .3. Fritz Kühn munkája. 1963.

a gömbszelet. ábra. ellengör­ bék. Ám alkotóelemeiket csak megközelí­ tőleg lehet morfológiai határok közé szorítani. a kör. A 20. Kerti kapu.5. A mai törekvéseket tehát . század végére felnőtt vasműves nem­ zedék megértette. egyértelmű azonban.Trier 7. ugyanis a görbék. F. Adolf Steines munkája.[ 7. Hermann munkája. 1965. Kovácsa­ ink a régi korok formáival szakítva az új irány szolgálatába szegülnek. lo­ gikus világossággal érvényesülnek. az ovális. a félgömb. mű­ veik vonalrajzai metszően tiszta. 1963. Pfalzel . hogy nem a barokkban látják a művészi kovácsolás abszolút stílusát. Bern irányzatok értékeit is tükrözik. a hajlatok. Kovácsoltvas kapu.nem el­ vetve a gépi megmunkálás nyújtotta 140 . és ezek minden különbözőségük ellenére azo­ nos princípiumon nyugszanak"[13]. az ívek.4. ábra. a spirál. Napjaink­ ban ugyan még kevés a közelmúltra való rálátás. hogy az eklektizáló formanyelv mosolyt kelt az űrhajók és a műholdak világában. a domború és a konkáv alak­ zatok egyaránt megjelennek. az egyenes és az ezekből alkotott szögek sora.

mint formai kincset . Az erővonalak ilyen módon törté­ nő ábrázolását . a kovácsolási technológia alkalmazásának őszinte be­ mutatása. ez biztonságot.8. A keret nélküli megoldásoknál a felület maga a teherhordó. A mai kapuk jellemzője az egyszerű. ahol ismét kötegbe sűrűsödve támasztják meg a kapu felső részét függőleges csapjukon keresztül (7. művészi alkotások jellemzik. a vasnak a monu­ mentális prioritását hangsúlyo­ zó. stílusához alkalmazkod­ ni kell. a sima. A pálcák a zárat körbefonják.6. A felületet egyetlen. Sok hazai és külföldi ko­ vács éppen az általa magas színvonalon kivitelezett ilyen témájú alkotásával vált ismert­ té. ábrán. Kapuk Az építészettel összefüggő ko­ vácsműves alkotások közül ki­ emelt szerepe van a kapuknak és a hozzájuk tartozó kerítéseknek. majd folytatják útjukat a kapu aljáig. A pántoknál a beállítási lehetősé­ get. konstruktív megoldások alkalmazása. a biztonságos zárást és esetenként a gépi működtetést biztosítani kell. A díszítések nélküli. hogy a lényeg a részletekben rejlik.a hagyományos tűzi kovácsolással formált. A fölül is. Ez esetben a teherviselést a keret végzi.előnyöket . Ezt igazolja a gellérthegyi Szikla­ kápolna ajtajának részlete (7. ábra. 1967 lyet a keretes-pálcás rendszer jellemez. középütt kötegbe.9 a-b ábra). ahol a 3 X 2 m-es. a pálcáknak csak merevítő és kitöltő szerepük van. miközben a tengelyük körül megfordulva élükkel felénk irányulnak. az erővonalak mentén elhelyezkedő pálcák vonala alkotja a kapu szerkezetét. A konstrukció saját magát merevíti a kapu síkjában. Ismert mondás. hogy az oldalirányú lengéseket. felül ívesen kialakított. Ilyen konstruktív megoldás látható a 7. ábra). a művész által alkotott andráskeresztre emlé­ keztető mintával töltötte ki. alul lépcsősen össze­ futó. erőt sugároz. míves kivitele pedig a régmúlt emlékeit idézi mai megfogalmazásban. támaszoknál. illetve a közbenső erőket adják át a keretre. alul is kétszer hat-hat laposvas elemei a központ­ ból sugarasan szétterjednek.az alkotó Magyarországon először alkalmazta. ameFritz Kühn munkája. Szerkezeti felépítésük év7. Az irányzatnak számos követője van. ezért a pántoknál. Az egyedi zárkialakítás igen hangsúlyos. Nagyobb méretű kapukat statikailag mére­ tezni kell. záraknál fellépő koncent­ rált erők bevezetéséről gondoskodni kell. de erő­ teljes elemek kidomborítása. Csavart pálcákból készült rács. századok alatt alakult ki. a kézi munka hitelével anyagszerűen megmunkált. A kapuknak az épülettel harmo­ nizálni. a megengedettet meghaladó függőleges és vízszintes elmozdulásokat el lehessen kerülni. Méretük elérheti az 5-6 m-es szélességet és a 3-4 m-es magas­ ságot.7. A fegyelmezett pálcakiosztás a hagyományok 141 . hat darab kapuból egy részt mutat a kép.

Bejárati kapu.7. Készítette: Lehoczky János. 8.7.8. Érdliget. 1985 7. 1985 142 . A veszprémi temető főkapuja. Készítette: Seregi György. ábra. Alsóvölgyi u. ábra.

ábrán. hol keskenyednek. A Sziklakápolna kapuzatának részlete 143 . Tömör ajtókat akkor készítenek. A díszítést és a mere­ vítést egyaránt szolgálják azok az S alakban futó pálcák.70. A díszítéseket a függőleges elemek vé­ gének zárt csigavonalban történő ko­ vácsolásával. amelyek még ke­ resztmetszetükben is változnak. A budapesti Sziklakápolna kapuzata.7. 7. ha a betekintést teljes mértékben meg kí­ vánják akadályozni. illetve rusztikus gömbök­ kel történő felfogásával oldotta meg készítője. Pölöskei József alkotása.9b ábra. amely a legfiatalabb kovácsgenerációhoz tar­ tozó mester műve. Igen mozgalmas vonalvezetésű. Eredetileg a kö­ zépkorban készültek tömör vasajtók. modern és neoszecessziós jegyeket hor­ dozó kapu látható a 7. Kapcso­ latuk az átlóban futó. 1991 őrzését. szellemes megol­ dással történt. azok megkomponálása a mo­ dern stílus említett jegyeit hordozza. szintén S alakú merevítőhöz egyéni.9a ábra. hol szélesednek. és ez­ zel kiemelik az ívek futását.

Évek óta folyik az útkeresés a posztmodern épületekhez. Családi ház bejárati kapuja. Göd. A kezdeményezések természetesen a szecesszió formavilágából is merítenek. mert a merevséget a térbeli elemek biztosítják. illetve csillagelemek.11. főleg ilyen stílusú magán­ villákhoz illő kovácsoltvas kapuk. 2002 amiket a román korban főleg erősen megvasalt fából készítettek. A kétirányú hasítással készült térbeli „csillag­ elem". Család u. ábrán. Állásfoglalás nélkül bemuta144 .6 m).12. (1 x 2. Ehhez csatlakoznak a különböző hosszúságú pálcák.70a ábra. kerítések. Ennek korszerű. ábrán lévő szentélykapu. Itt az átlós merevítések és azok hasított végeinek kialakítása. korlátok kialakítására. A felső pálcák a boltív vonalát követik. amely íves száraival négyirányú csatlakozást tesz lehetővé.7. Egy klasszikus kovácsolási technológiával kialakított motívumra mint alapelemre épül fel a 7. Készítette: Nagy Péter. a mai időkben is elfogadható megkomponálása látható a 7. adja a konstrukció felépítését. A szegecselt kötésmód is díszíti a kaput. A szerkezet külön keretet nem igényel. valamint a középső hangsúlyos tárcsák míves kivitele töri meg a tömör lemez egyhangúságát.

Hogy ez mennyiben segítette elő egy egységes stílus kialakí­ tását.17.ábra). ábrán tervszinten látható két. kovácsolt térbeli elemekkel kezdte és zárta vaskos kapujának függőle­ ges alkotóit készítője (7. de hasonló elveken ala­ pul a 7.14. az a szemlélő megítélésére van bízva. ábrán látható kapu is. Kovács László Putu alkotása • V !\ tünk néhány ilyen megoldást. és így rusztikus hatást keltenek. ábrán a visszatérő elemek és motívumok alkalmazása egységes kompozíciót eredményezett. Részben ebbe a kategóriába tartozik a 7. Más megfogalmazásban. Az íves. virágmin­ tákban végződő vonalvezetés. hogy mindhárom utóbbi alkotás ugyanazon műhelyből került ki. a megoldáskeresés kétségtele­ nül látható jeleit. Ilyen látható a 7. A 7.15.13. A 7.77. Ennél a megoldásnál a készítője függőleges elemeket is belekomponált a művébe. A függőleges elemek szintén átkovácsoltak.14. A térbeli díszítőelemek sorozatos összekapcsolásával készült ugyanazon épületegyüttes térelválasztó korlátja is (7. A kapu rajzolata mozgalmas. valamint a 7.és egyszárnyú kapu és kerítés.76. ábrán lévő kétszárnyú kapunál. ábrán bemutatott beépített erkélykorlát. A fentiekben többször említett modern stílusjegyek legfeljebb abban mutatkoznak meg. az indák egymásba fonódása szecessziós motívumokat mutat. Könnyen felismerhető.79. Tömör acél­ ajtó. hangsúlyozva az útkeresés. ábra). és kötegeléssel 145 . hogy rátett csigavonalas vagy levélmintás neobarokk díszítőelemeket nem tartal­ maznak. de szárát befelé negyed körívesre hajlított vasakkal enyhítette. ábra.7. Hangsúlyos. ábrán látható rácsajtó egyenes pálcák sorával képzett szigorú tagoltságát L alakú.18.

Seregi György alkotása. Szentélykapu. Pannonhalmi Főapátság bencés tanulmányi háza. 1993 146 . ábra. Budapest.7.72.

Kétszárnyú kapu terve.73. 7. Egy nagy testű élőlény bordáira utaló. ábra. Ezzel a kontraszttal teremt változatos konfigurációt. 2003 kapcsolta nemcsak a vertikális pálcákhoz.7. Kétszárnyú kapu.változó szélességű és vastagságú. Készítette: Molnár Rudolf. ábra. plasztikusan ábrázolja mondanivalóját.20 a-b ábra. különböző hosszúságú. hanem az ellentétesen elhelyezett L alakú elemekhez is. A budapesti Természettudományi Múzeum új bejáratának kapuját mutatja a 7.térbeli elemek alkotják a szerkezetet. átkovácsolt . kerítéselem és egyszárnyú személybejárati kapu terve. Ezt a művet nem kell magyarázni.14. átlós . és meggyőző erővel bontakozik ki alkotójának sok variációban jelentkező erénye. Készítette: Molnár Rudolf 147 .

ábra.fl^^ffi 7. Kétszárnyú bejárati kapu. Erkélykorlát. Készítette: Molnár Rudolf 7. Készítette: Takács István 148 . ábra.75.16.

1990.77. Fotó: Bujnovszky Tamás 149 . 260 x160 cm.7. Készítette: Lehoczky János. A Hilton Szálló kapuja. Budapest. ábra.

. „ U.. OSI -. ^SKSSU.. ^ ^ .-.^.„.^ .H.Ül.

Készítette: Kovács József. ábra. Kaputanulmány.19. 1980 151 .w 7.

7. A budapesti Természettudományi Múzeum kapuja. 2004 152 . Készítette: Seregi György.20a ábra.

Az előbbieknek az épület stílusához.azonos stílusa folytán . osztástávolságuk 1. ábrán látható alkotás. A pálcák távolsága 150 mm-nél nagyobb nem lehet. ékszerei. külső elhelyezésű és a belső térben elhelyezett szerkezeteket. rácsok esetében is alkalmazzák. az utóbbiaknak a belső építészeti elképzelésekhez kell igazodniuk. fejezetben leírt.27.26.7. Középületeknél a tömegek által okozható terhelést kell figyelembe venni.25. Erkélykorlátok esetében ez az érték legfeljebb 120 mm. valamint egyetlen díszítőelem beiktatásával készítette el alkotását szerzője. ábra megoldásán.23. Megkülönböztetnek az épület homlokzatán megjelenő. Előtetővel védett bejárati ajtót és hozzávezető íves lépcsőkorlátot mutat a 7.22. ábra.27. ábra motívumait alkalmazta szerzője a 7.24-7.0 m magasak. ábrán lévő erkélykorlátnál is. így a kül. Különösen a homlokzaton megjelenő alkotá­ sok lehetnek az épület díszei.0 m. A korlátokat szilárdságilag méretezni szükséges. A külső térben lévő korlátokat. Az ívek kialakítása neogótikus jellegük ellenére mai gondolat­ világot tükröz. Modern stílustörekvések láthatók a 7. fokozott korrózió elleni védelemmel kell ellátni. A korlátok tartóoszlopai 0. illetve térelválasztó korlátain. A 7. Lépcső­ korlátot ábrázol a 7. egyszerű. ábrákon.28. nyugodt vonalai illenek a fehérre meszelt lépcsőházi falakhoz. rácsokat az 5. A kapuknál már említett neoszecessziós útkeresést fedezhetjük fel a 7. ha azok művészi kivitelűek.és beltéri korlátokat egységes stílusban jeleníti meg. Vérbeli kovácsoltvas technológiával készült és a kézi munka jegyeit egyszerűségé­ ben is jól bemutató modern ablakrácsot ábrázol a 7.9-1. ábra. A más és más rendeltetésű szerkezet . rácsok A kapuknál kifejtett stílusjegyeket az alkotók a korlátok. a belső téri lépcső. A pálcák változó keresztmet­ szetével.20a ábra részlete Korlátok.20b ábra. Az egymást 153 .5-2. A 7.harmonikus egységben jelenik meg a homlokzaton.

30. valamint a vertikális pálcák végkiképzése a kovácsművesség ősi ha­ gyományait mutatja meg mai megfogal­ mazásban.csil­ lagelemek összekapcsolt sorozatából tevődik össze.29. Belső lépcsőkorlát. ábra. 7. mívesen megmunkált alkotás. szel­ lemesen megoldott elemmel történt.7. Készítette: Takács Zoltán 154 . Rácsrészietet ábrázol a 7. ábra. A rács szerencsésen kombinálja a ha­ gyományos kovácsolt elemeket a mai leegyszerűsített formákkal és kivitel­ lel. de mégis plaszti­ kus rajzolatot. A kötegek összefogása egyedi. amely a 7. ábrán látható. Ablakrácstanulmányt mutat a 7.hasítással készült . Térbeli szerkezete és az ebből adódó árnyékhatások adják a rácsnak az egyszerű.21. 2003 keresztező elemek bújtatással történő kapcsolata. Belső téri korlát. Készítette: Szombathy Gábor.22. ábrán már ismertetett .12.

Készítette: Seregi György.23.7. 1998 155 . ábra. Kovácsoltvas előtető és lépcsőkorlát. Miskolc.

25. Készítette: Molnár József 7. vízszintes térelválasztó korlát. Beltéri.7. Lépcsőkorlát végkialakítása. ábra. Készítette: Molnár Péter 156 . ábra.24.

Beltéri lépcsőkorlát. 1997 157 . ábra.7. Készítette: Seregi György.26.

Készítette: Fülöp Tibor 158 . ábra. ábra. Ablakrács. Mosonmagyaróvár.30.29. tanulmány. magánház. ábra. Ablakrács. Rácsrészlet. Készítette: Seregi György 7.28. Készítette: Seregi György 7.7.

ábra. Kovácsoltvas kereszt a ciszterci nővérek kismarosi monostorán. Fülöp Tibor alkotása 7. Kilincs. Egyéb alkotások 7. 1998 159 . Készítette: Seregi György.2.32.33. ábra.7.

ipari jellegét.37. Ezek az alkotások a túldíszített barokkos megfogalmazás helyett összefogottak. szűkszavú­ ak. díszkutakat.35. A kóvácsművesség év­ ezredes hagyományait ápol­ ják azok a mesterek. kü­ lönféle feliratokat. ábrán. ábra. A 7. Gyertyatartó. A napjainkban készí­ tett kovácsoltvas bútorok 7.Az építészethez kapcsoló­ dóan kovácsoltvasból ké­ szítenek kandelábereket. Modern megfogalmazá­ sú alkotás ebben a témakör­ ben a 7. a kan­ dallóajtók. munka (7.34. A kilincsek egyszerű. ábrán látható lánc. ábra).36 a-d ábra).34. akik a láncokat kézi megmunká­ lással készítik el. külső udvari és bejárati lámpa­ testeket.31-7. a kandallókészletek. amelyen szinte tanulmányozni lehet a kovácsolás alapművelete­ it. Ilyen a „Láncszemek" c.32.33. ábra). megtörve a gyári munka egyhangú­ ságát. ahol a mester magyaros motívumokkal. anyagszerűek és lé­ nyegre törőek. Kandallóajtó látható a 7. A berendezési tárgyak között említhetők a gyer­ tyatartók (7. ábrán látható kereszt is ezt a formavilágot testesíti meg. A fekete kovácsoltvas kereszt a fehér terméskőből készült templomtorony te­ tején erős kontrasztjával hangsúlyossá válik. cégéreket. Pillér György alkotása 160 . de célszerű for­ mákká egyszerűsödnek (7. indás le­ vélfüzérekkel oldotta meg a felület kitöltését.

asras 7. Kovács László Putu alkotása 161 . Kandallóajtó. 1980 \ 7. Takács István alkotása 7. ábra. Kovács József alkotása. ábra.36. Lánc. „Láncszemek".37.35.

belső térelválasztó rácsok ko­ vácsoltvasból igen széles választékban. művészi és tömeggyártásra jellemző gépi kivitelben. amit már nem tekinthetünk kovácsművességnek.38.39. az egyszerűség dominál (7. ábra). áöra. Kovácsoltvas ágy. Kovácsoltvas szék. ábra). Ki-ki ízlése. állólámpák. 7.'4á jgl s ' -"ifi 7 !§?!# ü B í • • » • . belsőépítészeti elkép­ zelése szerint rendezheti be lakását. 2002 közül bemutatunk egy ágyat (7. Vannak továbbá csillárok.39. Készítette: Seregi György. ahol az anyagsze­ rűség. falikarok. Ez utóbbiak melegmegmunká­ lás nélkül. ábra.38. Készítette: Molnár József 7. 162 . sokszor beton gömbvasból ké­ szülnek. amelynél a szecessziós stílusjegyek a jel­ lemzőek és egy széket.

Aplasztika műfaja a kovácsoltvas-művességben 7.7.40.3. A kovács szobra Hávard Bergland könyvében 163 . ábra.

ábra. „Párduc". 1997 7. ábra. „Lófej". Készítette: Seregi György.7. 2003 164 .42.41. Készítette: Helfstyn.

43. vésésével. 1. A mai kovácsok is szívesen próbára teszik adottsága­ ikat a kisplasztika területén. ábra. Nehezen képzelhető el a 7.megteszik. alkotás (mérete kb. „Termés" c. kezében a nagyka­ lapáccsal.ha kisebb kalapáccsal is . rangsorolása nem jelen könyv szerzőinek feladata. Itt a teljesség igénye nélkül. 165 .2 m). esetenként képzőmű­ vészeti színvonalra emelkedő alkotást létrehozni. Készítette: Seregi György. „Kezedbe tettük sorsunkat" c. Készítette: Fülöp Tibor 7. glavírozásával finomították műveiket. csak néhány alkotást felvillantva bemutatjuk. Itt sokszor a durva kovácsolás után a vas faragásával.7. hogy miként tudná megalkotni az alábbiakban bemutatott kisplasztikákat. ábrán látható kovácsmesterről.44. Ezek művészi értékének méltatása. kisplasztika (24 cm).40. hogy tűzi kovácsolással is lehet kifejező. ábra. kisplasztikái alkotá­ sokat kovácsolással. 1955 A korábbi történeti korszakokban is készítettek a mesterek szobrokat. saját örö­ mükre és mindnyájunk csodálatára. Pedig a kivételes képességűek . lényegre törő.

Helikon Kiadó.. 1975. Műszaki Könyvkiadó. A tátott szájból szinte hallható kétségbeesett nyerítés fokozza a szemlélőjében keletkező élmény hatását. munka. Verlag J. Öntödei Múzeumi Füzetek 6. kalapácsok. [6] irodalom felhasználásával készültek. A „Termés" c. 1976. 1986. A „Kezedbe tettük sorsunkat"c. Lelkek és jelképek. Kastner: Schmiedehandwcrk im Barock. 1967. 1979. Wimmer. B+V Lap. 1963. ábra). Budapest. Ilyen a „Pár­ duc" c. Budapest. 1971. A 4.Kedvenc témaköre ezeknek az alkotásoknak az állatfigurák ábrázolása.M. [9] Pallai Sándor: Fémdíszmű. [23] Fridolin Wolf: Kunstschiedepraxis. Építészeti részletek.43.und Zeitschriffen-Verlag Kg.. Budapest. fejezet rajzos ábrái a [2]. [12] Fritz Kühn . Gondolat. L.: Lőrinczi Zsuzsa. 1995. [6] Hávard Bergland: Kunsten á (Teknikk og tradisjon) smi. 1994.41. Szerk. Buch.E. 2. Gittertore. művet jellegzetes kovácsolási technológiával készítette alkotója. [ 19] Hoppal Mihály: Sámánok. kiadás.H.2 m magas. Gyorsjelentés Kiadó. Budapest. amelyet az élénk szem és a jellegzetesen hátravetett fül kelt életre. a „ Magyarok Nagyasszonyát" ábrá­ zolja koronával a kezében. A szim­ bolikus növény termését többszöri hasítással és hajlítással kialakított acél védőabroncsok védik. Műszaki Könyvkiadó. 1997. [21] Szentkirályi Zoltán: Barokk (Az építészet története. A felső figurális rész 1. Budapest. amelynél a nagymacska lopakodó mozgása jól érzékelhető (7. Ennél a fej csontvázából és izomzatából épül fel az alkotás. AS 2000 Norskog. [\6] Ernyei Gyula: Seregi György kovács. Újkor) Tankönyvkiadó. '[10] Orgován László: Felületvédelmi zsebkönyv. 1990. alkotás Máriát. Düsseldorf. A lemezből kovácsolt palást összefogja a szolid magabiztos­ ságot sugárzó női alakot (7. [5] Kurucz Imre . 1974. Kovácsolás a mai Magyarországon. Műszaki Könyvkiadó. Lübeck. Magyar Iparművészet. 2002. 2002. Seregi György: Acél épületszerkezetek. Műszaki Könyvkiadó. Műszaki Könyvkiadó. München.. Műszaki Könyvkiadó.42. [3] Lázár Antal: Munkahelyek építészete.Terény Aladár: Kovácsológépek. ábra). Budapest. 1967. Di Michiel: Gittertüren. [8] Hegesztőgépek. Linz/Donau. C. Budapest. ESAB Kft. [ 13] Pereházy Károly: A kovácsoltvas-művességről. [22] Budapest. [7] Kunst der Gestaltung bei Fritz Kühn. 1977. Körmendi Galéria. [20] Henri Fociilon: A nyugati művészet. lyukasztásokkal díszített kovácsoltvas oszlopon nyugszik (7. [17] Pereházy Károly: Stílus és technika a kovácsoltvas-művességben. 1982. Julier: Schmiedeeisen. [24] J. Budapest. 2000. Táncsics Könyvkiadó. Seregi György: Iparművészet 1100 fokon. Irodalom Seregi György — ifj. 1994/1. [4] Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás. Schlidler . Rozsdamentes acélból készült kovácsolással a 7. Budapest. Budapest.. Gyldendal Norks Forlag. Budapest. Budapest. 1973. Budapest. [14] Pereházy Károly: Kovács József. [\5]Dr.b. Schuler Verlagsgesellschaft mbH. Képzőművészeti Kiadó. Budapest. 1967 by Verlag Stahleisen m. [25] O. [4]. 2000. Budapest.. ábrán lévő „Lófej" c. [18] Pereházy Károly: Az európai kovácsoltvas-művesség története. Budapest. [1] . kisplaszti­ ka. Verlag KG Lübeck.. 1999. ábra). 6 B Építész Bt.. Terc Kiadó. [2] Latinak István: Kovácsolás. [1 1] Bieber Károly: Kováesművészet. A rúdanyagból és lemezből kovácsolt alkotásnál a farokban végződő gerinc hullámzása kelti életre ezt a jellemző mozgást. 1984.és Könyvkiadó Kft.44. Coleman.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful