DR.

SEREGI GYÖRGY - KRISTÓFI ÁKOS

KOVÁCSMŰVESSÉG

FŐSZERKESZTŐ: KOVÁCS IMRE

Főszerkesztő: KOVÁCS IMRE

Szakmailag lektorálta: SEREGI GYÖRGY kovács iparművész

A fotókat készítették: JULIÉN MONCEL (6. fejezet), MILOS JÓZSEF, MOLNÁR RUDOLF (4. fejezet), SEREGI GYÖRGY, SZILÁGYI EDIT

ISSN 1587-1975 ISBN 963 513 184 4

Kiadja az Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. Felelős kiadó: dr. Hamvay Péter igazgató. Kiadóvezető: Karácsony Tiborné Kiadói szerkesztő: Ágoston Jánosné Műszaki szerkesztő: Zaffiry Kálmán Tervező-szerkesztő: Kása József Azonossági szám: 52/2003 Nyomdai munkák: Grafika-Press Rt. Budapest, 2005

Tartalomjegyzék
1. A kovácsoltvas-művesség története 2. Anyagismeret 2.1. Az acél előállítása 2.2. Kovácsolható anyagok 2.2.1. Ötvözetlen vagy szénacél 2.2.2. Ötvözött acél 2.3. Félkész termékek 2.4. Az anyagminőség meghatározása 3. A kovácsműhely kialakítása és berendezése 3.1. Követelmények, a vas megmunkálása 3.2. A kovácsműhely kialakítása 3.3. A kovácsolás hevítőberendezései 3.3.1. A kovácstűzhely 3.3.2. Üzemi kemence 3.4. Üllők, üllőbetétek, kalapácsok 3.5. Tűzifbgók 3.6. Satuk 3.7. Egyengető- és lyukasztólapok 3.8. Szabadalakító kovácsológépek 3.9. A kovácsműhely gépei 3.10. Mérőeszközök 4. Megmunkálás, gyártástechnológia 4.1. A meleganyag megmunkálása 4.1.1. Nyújtás 4.1.2. Duzzasztás, zömítés 4.1.3. Lépcsőzés, nyakalás 4.1.4. Hajlítás 4.1.5. Csavarás 4.1.6. Levágás, darabolás 4.1.7. Hasítás 4.1.8. Lyukasztás 4.1.9. Kovácshegesztés 4.1.10. Simítás, egyengetés 4.1.11. Süllyesztékes vagy ódorkovácsolás 4.1.12. Melegalakító szerszámok hőkezelése 4.2. Megmunkálás meleg és hideg állapotban 4.2.1. Faragás 4.2.2. Domborítás 4.2.3. Erezés 5 7 7 8 9 13 19 24 27 27 32 34 34 35 36 40 41 42 42 47 51 53 53 54 58 59 61 63 64 67 68 69 70 71 71 73 73 74 75

./.

3

2. kandeláberek gyertyatartók. polgári házak és paloták ablakai cégérek. bútorokat találunk.és a hasznosság céllal. kulcsok. 6 .3.3. kapuk. a mintalapok elterjedésének kora volt Johanneskapelle. előtetők. Bécs. később egyre inkább használtál díszítésre is. A 20. A 19. s a szecessziós mozgalmak tárgyiasítottak. szélkakasok ékszeresládák készültek már a 10. és így egyes iskolák hatást gyakorolhattak Európa más területeire. gyertyatar­ tókat. fáklyatartók. századtól kezdte meg. kerítések. A reneszánsz századaiban (14—16. Ezeket a mintalapokat aztán évtizedekig használták. falikarokat. Kovácsműhely a középkorban az ókor óta nem változtak (1. A 17-18. Készült 1738-ban és elismert. rácsok. amely során városiasodásnak és a templomépítészetnél köszönhetően . A mintalapok formák és díszítési egységek gyűjteményei. A korai középkorban nem született vasművesség fejlődését lényegesen befolyá soló alkotás. de végig megmarad az építé szét szolgálatában is. de megnőtt a tisztán esztétikai funkciót hordozó alkotások száma kisplasztikák. sőt a 19. Bútorok. század vé gétől.2. században tovább élt a vasművesség minden hagyományos területen. köszönhetően az iparművészeti forradalomnak. melyek elősegítették az egyes stílusváltozatok expanzióját. emlékművek formájában. rácsok). ábrán. A belsőépítészet területén csillárokat. csillárokat. század a világi alkalmazás lépett előtérbe. században az eklektikus és historizáló időszakban újra támpontot nyújtottak a mestereknek. sol szór még ma is a kovács maga készíti őket. A következő századok során egyn jobban kiszélesedett a kovácsoltvas felhasz nálási területe. századi jellegzetes barokk alkotás látható az 1. Ezeknek a gépeknek a fő célja a sok szorosítás és a gyorsaság volt. század a barokk és rokokó idő­ 1. megbecsült mesterségnek számí­ tott a vasművesség. szaka. ábra. zász­ lótartók készültek belőle. berendezési tárgyak keresztek maradtak fenn az utókor számára Egy 18. ábra). A század közepétől elterjedt az építészeti alkalmazásban. lámpaoszlopok. ábra.1. Szerencsére a századforduló művészete újra hangsúlyozta a vas tűzi megmunkálását és kézi kovácsolását. könyvtartó állványokat készítettek kovácsoltvasból már a középkor óta. Kezdetben csak a célszerű ség volt fontos (ajtóvasalások. Belső barokk rács. melyet a preraffaeliták szorgalmaztak. szentségtartók. i mestert segítő és a vas előállításához szükse ges gépek technológiai fejlődése viszont vál tozott. az iparművészet más ágaival együtt. csillárok. térelválasztó rácsokat. Korlátok. vasszobrok. Templomokban szentélyrácsokat. század az öntöttvas ipari térhódításának a kora. hiszen a vas igazi diadalútját 10. Kutal lezárása. pontosabban a célszerűséj összefonódott a díszítő.az építészet alkalmazott mű vészetévé vált. zá rak. tűzi szerszám­ készleteket.

Legfontosabb hőkezelési eljárás kovácsolási szempontból az edzés. amelyek szerkezete és a belőlük gyártott fél­ kész termék minősége legnagyobb mértékben az acél csillapításának a módjától függ. A képlékenység mértéke az alakváltozás. Legfonto­ sabb ötvözőeleme a szén (karbon). légköri korróziónak ellenálló szer­ kezeti acél). Az ötvözetlen acél a szénen kívül nem tartalmaz olyan ötvözőt. bel­ sejében kevesebb a hiba. Ilyen tulajdonsággal rendelkezik a legtöbb fém.2. A kovácsolt elemekhez többnyire a csillapítatlan acél is megfelelő. az alumínium és leginkább a vas legtöbb ötvözete. Az 5% alattiakat gyengén ötvözöttnek nevezik (pl. ezért maga a tuskó szerkezete egyenletesebb. amelyek egy adott hőmérsékletre felmelegítve képlékenyek. kovácsolha­ tok. A folyékony acélból tuskókat öntenek. hogy közöttük az össze­ függés megszűnne. Az acélok széntartalma kisebb 2%-nál. Anyagismeret 2. ahol a gázzárványok.és mangántartalmától. limonit stb.) kohászati úton állítanak elő. Az ötvözött acélnál az ötvözök összmennyisége (szén nélkül) általában 5-10% között van. a rézötvözetek. oxigénes konverterben történik. bizo­ nyos ideig azon tartják. Képlékenynek azt a testet nevezik. csak olyanokat. a kéntől és a foszfortól. így a réz. majd meghatározott se­ bességgel lehűtik. amelynek két szomszédos részecskéje meghatáro­ zott nagyságú külső erő hatására eltolódik egymáson anélkül.ötvözetlen vagy szénacél. amelyet vasércből (magnetit. Az acél hőkezelésénél az anyagot olvadáspont­ jánál alacsonyabb hőmérsékletre melegítik. Kovácsolt darab edzése 7 . szilícium. Ez szabja meg elsősorban az acélok tulajdonságait. Az acélt 723 °C fölé melegítik. illetve . a bronz. amely a szövet­ elemek közül a legkeményebb. illetve felső hivatásos. Ezt az eljárást a kézi kovácsolásnál is gyak2. és ebben az eltolódott helyzetben alakja megmarad az erőhatás megszűnte után is. Célja. A csillapított acél tuskója felöntő fejben végződik. majd gyorsan vízben. hogy az acél szövet­ szerkezetét martenzitessé alakítsa. amelyet létrehozhatnak a szakadás vagy törés bekövetkeztéig.1. A nyersvasat az acélgyártás folyamán szabadítják meg felesleges szén-. hematit. A korszerű acélgyártás ívfényes elektrokemencében. így pl. A szénen kívül az acél nélkülözhetetlen alkotóeleme a szilícium és a mangán. amely az acél mecha­ nikai tulajdonságait módosítja. Az acél tehát melegen alakítható vasötvözet.ötvözött acél. valamint más szennyezőktől.1. olvadáspontjuk 1536 °C. olajban le­ hűtik. ábra. szennyezők összegyűlnek. Az acél előállítása Azok a fémek. Az acél lehet: . Az acélgyártás alapanyaga a nyersvas. amelyek a kikészítéshez (dezoxidáláshoz) szükségesek. A folya­ mathoz tartozik az acélötvözetek előállítása is. amelyeket acélnak neveznek.

ran használják Az edzést káros jelenségek.2. A felizzított anyagot szabad levegőn hagyják lehűlni. Ekkor a valamilyen oknál fog­ va (pl. kovácsolás) megváltozott anyag tulajdonságainak visszaalakítását vég­ zik el hőhatással. a kontrakció . hengerlés.csökken (2. 70 *N •1 500 Széntartalom. ábra. % ^400 •%300 a isi 1 200 X 100 1 o to X 0 200 400 Hőmérséklet. így többek között edzési feszültségek. s az visszanyeri eredeti (normális) szerkezetét. vetemedések és repedések kísérhetik (2.2.1. a) 1000 900 200 £ 800 700 600 500 400 300 200 100 l y \ \ 90 80 70 60 50 Nyújtás. Ezek közül a kovácsolandó anyag kiválasztása szempontjából fontos a normalizálás. a lágyítás. ábra). Főként a szén mennyiségének változtatásával. a megeresztés.550 K felett hirtelen. illetve hidegalakításával befolyásolható az anyagminőség. az alakíthatóságot befolyásoló tényezők pedig a nyúlás. 4 . valamint az acél meleg-. a folyáshatár pedig már alacsonyabb hőmérsékleten is szinte egyenletesen .2c ábra). a normalizálás. 2.folyáshatár.ezen belül a szakítószilárdság 500. A hőmérséklet-csökkenés különösen a fajlagos ütőmunkára és az alakíthatóságra hat kedvezőtlenül (2.nyúlás. az izotermikus hőkezelés és a kérgesítés. a nemesítés. A szénacél tulajdonságainak változása a) a széntartalom hatása. A 2. b) a hőmérséklet emelkedésének hatása: 1 . 3 . Hőkezelési eljárás még a feszültségcsökkentés. K c) ~g 600 ^ *s. Kontrák s 5 \ / ^ sAJ s i \ \ N -- 40 30 4 273 370 470 570 670 770 870 Hőmérséklet.2b ábra). az építéssel összefüggő művészi kovácsoltvas alkotások­ hoz.2a ábra szerint a széntartalom emelkedésével a szakítószilárdság és a folyási határ nő. Ötvözetlen vagy szénacél Kovácsoltvas szerkezetekhez. A hőmérséklet emelkedésével a szilárdság .kontrakció.szakítószilárdság.2. t 2. 2 .. . Kovácsolható anyagok 2. tárgyakhoz az esetek nagy részében az ötvözetlen vagy szénacélt használják.1. c) az acél szilárdsága és hőmérséklete közötti ^Barnásfe vnáspiros tétpiros 1 Sötét cseresznyep | Cseresznyepiros | | Világos cseresznye) | Narancssárga | Világossárga | Fehér m <o 600 800 1000 1200 1400'C W .csökkennek.

1.. 1. melyet a ko­ vácsnak ismernie kell (2. 2. A legfontosabbakat a 2. a 0. Az acélnak minden hőmérsékletéhez meghatározott izzási szín tartozik. szétvá­ lik. A széntartalomtól függő acélfajták és tulajdonságaik kovácsolható 2.3.3 0. .korlátolt kovácsolhatóság 0. ha a foszfor. Az alapacélra nem írnak elő olyan minőségi követelményt (pl. az arzén és a réz a megen­ gedettnél nagyobb arányban van jelen az acélban.2..250 °C. 2.alapacél vagy .6 1. A kovácsolhatóságot rontja.7% széntartalomig.06 2. Anyagminőségek.. táblázat).8% széntartalmá­ nak felel meg.. míg a kisebb a korlátlanul kovácsolható acél felső. 0. 9 .minőségi acél. A nikkel és a volfrám a kovácsolhatóságot javítja. ábra). a kén. A kovácsolásnál használatos anyagok zömmel az alapacél kategóriájába sorolhatók. A kovácsolás legkisebb hőmérséklete 710 °C fölött van. 0.2-2.3.. A korlátlanul kovácsolható szénacél hevítési hőmérséklete 1150. hőkezelés). Gyakorlati iro­ dalmi adatok alapján [2] a széntartalom függvényében az acél kovacsolhatosaga három csoportra osztható: . A kovácsolási hőmér­ séklet alsó-felső határát a széntartalom függvényében a 2. az anyagot nem szabad ütni. mélyhúzhatóság.2%-os széntartalom alatt kovácsolható. elszakad. Ha a kovácsolandó darab hőmérséklete 850. ábra.3% széntartalomig. Ennek kapcsán az anyag izzó állapotban megreped. 1350 °C.alig kovácsolhatóság 1. acél nem edzh.5 nyersvasak öntöttvas szentartalom % 6.1% széntartalomnak. Kovácsolhatóság A vas-szén ötvözetek elméleti állapotábrája [1] szerint az acél 1.1.2. Ilyen acél melegítésekor 1100-700 °C között ún.8% széntartalomig. különle­ ges felületi megjelenés). táblázat mutatja be.2 0. talán a szegecsacél a kivétel. 1.8.2. vöröstörés keletkezhet.67 szerszámacél edzhető feldolgozásra nem alkalmas nem hegeszthető rosszul kov. az oxigén.. A nagyobb hőmérséklet az egészen lágy. . mert a kristályszerkezet széttöredezik.1. .2 acélok szerk.3 4. táblázat foglalja össze..2.3.1.06% között rosszul kovácsolható (2.3. mechanikai tulajdonságok A művészi kovácsolással foglalkozó szakembereknek ismerniük kell az acél alapvető fizikai tulajdonságait. betét ben edzh lói heg 2. amely az acélgyártás során különleges gondosságot igényelne (pl.korlátlan kovácsolhatóság 0.Az ötvözetlen acél lehet: .1.

is magas értékű. A próbapálcán végzett szakítóvizsgálat eredménye a 2.1 W/ím-K. amihez azonban nagy szi­ 12x10" a .8 0. részben a beépítéskor.4. N/mm 2 Nyírási rugalmassági modulus. S235JR acélnál. értéke kifejezi.3 1.5 0. melyből melegen hengerelt termékeket (rúd. 100 °C hőmérséklet-különbségnél méterenként 1. A kovácsolási hőmérséklet felső határa.°C 1400 1350 1320 1290 1270 1240 1210 1170 1150 1120 1100 1080 1050 1050 1050 1050 1250 1250 1250 1280 1100 A kovácsolási hőmérséklet alsó határa. X. ábrán látható.2 mm hosszváltozás kelet­ kezik. táblázat Az acél izzási színei Szín Hőmérséklet. vésbé érzékeny.2 1.4 0.és idomacélt. S355JO acélnál. A legnagyobb erőfelvétel alapján számítják ki a szakítószilárdságot (Rm). Pl. hogy különböző helyeken milyen az anyag hőmérséklete. N/mm 2 Olvadáspont.6 0. p.1 0.1. t. amely a függőleges tengelyen a szilárdságot (erőt). majd újabb erőfelvétel után elszakad.°C b Átlagérték 7. E.°C 700 950 950 900 900 900 850 850 820 800 800 800 750 750 750 750 850 850 850 900 900 Fehér 2. hogy kemény vagy puhább fémmel dolgozunk. a vízszintesen a próbapálca nyúlását mutatja. Az acél hőtágulását részben a megmunká­ 1450 Brinell HB N/mm lás során.4 1.2. Keménység. rézhez.) az alakváltozásokra a többi fémhez képest Súrlódási tényező.85 206000 78000 1450 Forráspont. horganyhoz) ke­ acél-acélon. Az ábráról leol­ vasható továbbá az anyag szakadási nyúlása és rugalmassági modulusa. táblázat A szerkezeti acél fizikai tulajdonságai Jellemző Anyagsűrűség 20 °C-on. A rugalmassági modulus Hővezetési tényező 10 °C-on.9 1.3 0.5 3 % Ni Cr-Ni Cr-V rozsdaálló 30% Ni 2. t.0 1. Kovácsoláskor olvadás­ Keménység. mert meghatározza.1 1. t °C 2500 Az acél anyagsűrűsége a fémek között Hőtágulási együttható. t. hajlításnál.°C 1300 1200 1100 1000 900 800 700 600 550 % Világossárga Narancssárga Világos cseresznyepiros Csersznyepiros Sötét cseresznyepiros Sötétpiros Barnáspiros Bamásfekete 0. hogy az acél rugalmas. durvav Fe 2 2 10 . fúrásnál van szerepe. t/m3 Rugalmassági modulus. de 58. t 0 . Az ötvözetlen szénacél. alumíniumhoz. Az acél Brinell-keménységének a kovácsolásnál. G. Az erő hatására egy ponton az anyag megfolyik (folyási határ: ReH). 1050 Brinell HB N/mm pontja alatt kell az anyagot felmelegíteni.2 0. Az acél mechanikai tulajdonságait a húzódiagramból állapítják meg. táblázat Az acél kovácsolási hőmérséklete a széntartalom függvényében Széntartalom.05 0. l/K lárdság párosul.7 0. A hővezetési tényező ismerete az anyag melegítése közben ad segítséget.3. u. 0. szereléskor kell figyelembe venni. és a hőtágulást biz­ tosítani.2. ami megfelel az egyenes szakasz iránytangensének.14 (pl.

a JR. A szénacél húzódiagramja háromjegyű szám a legfeljebb 16 mm vastagságra előírt legkisebb folyáshatár értékét jelenti N/mm2-ben kifejezve (pl. Mikroötvözéssel gyártható acél. _i_ illetve 1995 óta érvényesek. vala­ mint kovácsolt rúdacélt) készítenek. az ezt követő 2. ábra.4.. Ütőmunkára nincs előírás. a korábbi i nyúlós A% teljes maradó nyúlás hasonló anyagokkal történő összehason­ szakadási nyúlás lítást a 2. 3 ) Fe 310-0 Fe 235 B 4 ) Fe 235 B FU> Fe 235 B™> Fe 235 C Fe 235 D 5 ) Fe 275 B Fe 275 C Fe 275 D 5 ) Fe 275 D Fe 355 B Fe 355 C Fe355D5)6) Fe 490-2 MSZ 500:1981 hasonló1' minőségei 2 > 8 ) 9 ) A0"> A 38 A38X A38B Az MSZ 6280:1982 hasonló minőségei l 0 ) 37 B 37C7) 37D 7 ) 45 B 45C" 45D7) A 44 52C7) 52D7) A 50 Az MSZ 500:1989 és az MSZ 500:1981 szerinti acélminőségek több előírás tekintetében különböz­ nek az EN 10025 előírásaitól. táblázat Az EN 10025 szerinti anyagminőségek összehasonlítása a korábbi magyar acélminőségekkel Az acélminőség jele AzEN 10025 anyagminőségei S185 S235JR S235JRG1 S235JRG2 S235J0 S235J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J0 S355K2G3 E295 1) Az MSZ 500:1989 hasonló 1 'minőségei 2 . a G1-G4 a dezoxidálás módját határozza meg a L + 2. 235). táblázat segíti elő. 4) Csillapítás tetszőleges. A díszműkovácsok zömmel az előb­ ' lefolyása' /pfn///ó«ín'l teljes nyúlás bit használják. 150 mm fölötti átmérő vagy vastagság esetében az ütőmunka értéke 23 J. 11 . le­ •C Uszakadós) het az MSZ EN 10025:1988 szerinti ál­ a folyás felső határa fglLjás_glsó_ határa talános felhasználású szerkezeti acél. 2) Minőségeire nincs előírt normalizált szállítási állapot. finom szemcsés szerkezeti egyenes nyúlás o kontrakció acél. 10) A technológiai tulajdonságok közül csak az élhajíthatósag szavatolható. a gyártómű választása szerint.. A jelö­ lésnél az S betű az acélt. J2 a szabványban előírt minőségi csoportok szerinti szállítási állapotot. szélesacélt. 5) Csak hosszú termékek gyárthatók.4. ami a gyakorlatban szin­ tén hegeszthető. az acéltermékek felhasználási igényeinek ismeretében tételes összeha­ sonlítást ajánlatos végezni.4. 3) A technológiai tulajdonságok közül csak élhajlíthatóságra tartalmaz előírást. Fenti szabványok 1998. abroncsacélt.lemezt. külön megállapodás alapján. A technológiai tulajdonságok közül csak a hajlíthatóságra tartalmaz előírást. FU) Csillapítatlan acél. vagy az MSZ EN 10113:1995 szerinti i ' hegeszthető. FN) Csillapítatlan acél nem lehet. JO.

20% a 150 mm-nél nagyobb névleges vastagságoknál.50 1. % S N 2)-3.40 1.045 0.24 0.0143 1.035 0.045 0. nitrogént lekötő elemet tartalmaz.009 0.18 0. vagy normalizáló hengerléssel készült az EN 10020 szerint 2.187) 0.040 0.55 - - - - - 0. BS BS BS BS QS QS BS QS QS QS BS QS QS BS 0.040 0.21 0. ha az acél legalább 0. QS: minőségi acél. és 7. % Si legf.0144 1.040 0.187' 0.18 0.3.17 0.045 0.0038 1.60 1. A nitrogéntartalom azonban az adagelemzésben nem haladhatja meg a 0.045 0.18 0.0116 1. C legfeljebb 0. Csak legfeljebb 25 mm névleges vastagságban szállítható.035 0.40 1.040 0. 12 . % legf. A 7.040 0.22 1.17 0.035 0. A nitrogént lekötő elemet a vizsgálati bizonylat­ ban közölni kell.009 0.009 A megadott értékek túlléphetök.22 0.045 0.18 0.22% a 30 mm-nél nagyobb névleges vastagságú termékeknél és a görgős hidegala­ kításra alkalmas minőségeknél a (a 7.0050 C % legfeljebb név­ leges vastagság.50 1.55 0.045 0.0553 1.17 0.009 0.20" 0.20 0.0145 1. A C legfeljebb 0. «) % legf.009 0.18 0.17 0.035 0.20" 0.17 0. BS: alapacél.17 0. szakasz szerint).0044 1.007 0.22 0. Az acél N-tartalmára vonatkozó előírás nem érvényes.045 0.24 0.17 0.3.60 1.040 0.09 0.50 1.035 0.009 0.50 1.3.035 0.17 0. választható előírás.0035 1.045 0.0037 1.20 0.55 0.21 0.5. amennyiben minden egyes 0.0595 1.5.3.001% N növekedés mellett az acél foszfortartalma a megengedett legnagyobb értékhez képest 0.20 0.2.40 1.3 szakasz szerint.012%-ot. % P legf. mm 16-ig 16tól 40-ig 40 5) felett A dezoxidáció módja tetszőleges tetszőleges FU FN FN FF FN FN FF FF FN FN FF FN Acél­ típus Mn legf.045 0.0114 1.3.045 0.0045 1.2.2.17 0.18 0.020% összes alumíni­ umot vagy más.005%-kal csökken. 25.20 0. táblázat Lapos és hosszú termékek vegyi összetétele az MSZ EN 10025 szerint Az acélminőség jele EN 10027-1 és EC1SS IC S185 6) S235JR6' S235JRG16' S235JRG2 S235J0 S234J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J08' S355K2G3H) E295 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) EN 10027-2 szerint 1.40 1.0036 1.17 0.40 1.6. táblázat Segédlet a G1-G4 kiegészítő tulaj donságjel használatához az EN 10025 tartalma alapján Jelölés Gl G2 G3 G4 FU: FN: FF: BS: QS: N: * Dezoxidálás módja FU FN FF FF Az acél típusa* BS BS QS QS Szállítási állapot Megegyezés szerint Megegyezés szerint N A gyártó választása szerint csillapítatlan acél csillapítatlan acél nem lehet teljesen csillapított acél alapacél minőségi acél normalizált.187) 0.035 0.045 0.60 - 0.24 0.035 0.045 0.20 0. A 100 mm-nél nagyobb névleges vastagságú idomacéloknál a karbontartalomban meg kell egyez­ ni.

Jelentősebb ötvözőeleme még a nikkel. táblázat. illetve a korróziót lényegesen lassítja. mechanikai tulajdonságok A légköri korróziónak ellenálló anyagok vegyi összetétele (MSZ EN 10155:1988) a 2. Hegesztése külön felkészültséget igényel. az acél típusa pedig: alapacél (BS). Az 13 . 2. A széntartalom max. Ilyen anyag­ ból szabadtéri kovácsolt szobrokat is készítenek.6-2.5. táblázatokban láthatók. krómmal. Kovácsoláskor nagyobb erők lépnek fel.13.2. csak erre a célra használatos szerszámokkal szabad végezni. december 1-je óta hatályon kívül helyezett) MSZ 4360:87-es szabvánnyal a 2. Az ilyen anyagból készült elemeken szilárdan tapadó. Az anyag ára többszöröse az ötvözetlen acélé­ nak. Anyagminőségek.2. Az európai szabványoknak megfelelő MSZ EN 10025:1998 szabvány szerinti lapos és hosszú termékek vegyi összetétele. így fokozottabb az energiaszükséglet. A minőségi ka­ tegóriák emelkedő sorrendben a széntartalom. A kovácsolást rozsdamentes.2. 2.11. Kovácsoláshoz általában csillapítatlan (FU) acélt használnak. nagyobb szakértelmet kíván. tömör oxidos réteg. kovácsolt terméket és acélcsövet gyártanak.és finomlemezt. táblázat mutatja. mechanikai tulajdonságai. Ötvözött acél A légköri korróziónak ellenálló. s ennek nyomán nő a helyi túlmelegedés veszélye.2%.2. ötvözött acél legalább 12 tömegszázalékban tartal­ maz krómot. legkisebb szakadási nyúlása.és idomacélt. CORTEN vagy KORELL elnevezéssel használták régebben. Kovácsolhatóság Az LKjelű anyagok a 0. 0. Mind az öt kategóriába tartozó anyag széntartalma a korlátlan kovácsolhatóságot biztosítja. A táblázatokban öt minőségi kategória szerepel. nikkellel gyengén ötvözött anyagból melegen hengerelt durva.2. védőrozsda képződik. A rozsdamentes (korrózióálló).9. táblázatban látható. Ezeket az LK jelű anyagokat még LÉGKOR. finom szemcsés szerkezeti acélt választani.2.és szélesacélt. táblázatban található. a szilárdság és a hajlítási sugár növekedé­ sét és a szakadási nyúlás csökkenését mutatják. Az ötvözött vagy rozsdamentes acél kovácsolása. táblázat). Ahol a hegesztések megbízhatósága fontos követelmény.2. Más a helyzet a rozsdamentes acélnál. mechanikai tulajdonságait a 2.15% alatti széntartalmuk alapján jól kovácsolhatok. A megmunkálás környezetéből a felesleges hő sokkal lassabban tud eltávoz­ ni. 2. vagy minősített hegesztési varratokat kell készíteni (pl. és széntartalma kisebb.14.10. A normalizált acél vegyi összetételét a 2. Szilárdsági értékeik a szénacél megfelelő minőségi kategóriáival azonosak. mint 1. Az alapanyaghoz előírt hegesztőpálcát kell használni. táblázat segítségével. Megmunkálás szempontjából hasznos adat még a hajlíthatóságra vonatkozó előírás (2.2. így az alakítási ellenál­ lásuk is hasonló.15%. célszerű az MSZ EN 10113:1995 szerinti hegeszthető. Ez utóbbi miatt a fellépő mechanikai és hődeformációk nagyobbak. teherviselő elemeknél). A mechanikai tulajdonságok közül a szabvány a folyási határt és a szakadási nyúlást adja meg. ezért felhasználását csak korróziónak fokozottan kitett helyen javasolják. tiszta környezetben.12. amely az acélt védi a további korróziótól.1. rúd. hegesztése a szénacélhoz képest nehezebb. a hidegalakításra vonatkozóan előírt legkisebb hajlítási sugarak a 2. abroncs. A rozsdamentes acélok megnevezése és összehasonlítása a régi (2000.

a legalább 600 mm széles szalag. N/mm2 " ha a névleges vastagság. Csak legalább 25 mm névleges vastagságokban szállítható.0114 1.0595 1.0145 1.0045 1. táblázat Szakítószilárdság. . Rm. 7. BS: alapacél.0035 1. mm 40 felett 63-ig 63 felett 80-ig 100 felett 150-ig 150 felett 200-ig 200 felett 250-ig EN 10027-1 és EC1SS IC 10 szerint S18531 S235JR3' S235JRG131 S235JRG2 S235J0 S234J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J0 S355K2G3 E2954) 1) 2) 3) EN 10027-2 szerint 1.Lapos és hosszú termékek mechanikai tulajdonságai az MSZ EN 10025 szerint Az acélminőség jele A dezoxidálás módja Acél­ típus 2) 2. QS: minőségi acél.0050 16-ig 16 felett 40-ig 80 felett 100-ig 3-nál kisebb 3-tól 100-ig 100 felett 150-ig 150 felett 250-ig választható választható FU FN FN FF FN FN FF FF FN FN FF FN BS BS BS BS QS QS BS QS QS QS BS QS QS BS 185 235 235 235 235 235 175 225 225 225 225 225 - - - - - - 310-540 290-510 360-510 360-510 360-510 360-510 360-510 - - 215 215 215 215 215 215 215 215 215 195 195 195 185 185 185 175 175 175 340-470 340-470 340-470 340-470 320-470 340-470 340-470 320-470 340-470 340-470 320-470 275 265 255 245 235 225 215 205 430-580 410-560 400-540 380-540 355 195 345 285 335 275 325 265 315 255 295 245 285 235 275 225 510-680 490-630 470-630 450-630 490-660 470-610 450-610 440-610 A táblázatban szereplő értékek hosszirányú (I). Ren_ N/mm2 " ha a névleges vastagsága. lemez és szélesacél esetén keresztirányú (t) szakítópróbára vonatkoznak.0553 1.0143 1.0036 1.0116 1.0044 1.0038 1.0144 1.0037 1. mm A legkisebb folyáshatár.

Lapos és hosszú termékek legkisebb szakadási nyúlása az MSZ EN 10025 szerint Az acélminőség jele EN 10027-1 és EN 10027-2 ECISS IC 10 szerint szerint A dezoxidálás módja Acél­ csoport21 A próba­ testek helyzete1' l-ig választható választható FU FN FN FF FN FN FF FF FN FN FF FN BS BS BS BS QS QS BS QS QS QS BS QS QS BS I t 10 8 A legkisebb szakadási nyúlás ".0143 1.0035 1.5-ig 11 9 1. lemez és szélesacél esetén keresztirányú (t) szakítópróbára vonatkoznak. Csak legalább 25 mm névleges vastagságokban szállítható.0036 1.0050 - - _ _ I 17 18 19 20 21 26 25 24 22 21 I t 14 15 16 17 18 22 21 20 18 17 12 14 12 10 13 15 13 11 14 16 14 12 15 17 15 13 16 18 16 14 20 22 20 18 19 21 19 17 18 20 18 16 18 18 16 15 17 17 15 14 I I t A táblázatban szereplő értékek hosszirányú (I).5 és 3-tól 3 között 40-ig 14 12 18 16 2.0037 1.8.0038 1.0553 1.0116 1. QS: minőségi acél. % L0 = 80 mm Névleges vastagság. táblázat L0 = 5.0045 1. éU.0595 1. BS: alapacél.0114 1.0044 1.0144 1.5-ig 13 11 2. mm 1 felett 1.65 Vs7 Névleges vastagság. a legalább 600 mm széles szalag.5 felett 2-ig 12 10 2 felett 2.0145 1. és szögacél) gyártására. mm 40 felett 63-ig 63 felett 100-ig 100 felett 150-ig 150 felett 250-ig S1853) S235JR3' S235JRG13' S235JRG2 S235J0 S234J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J0 S355K2G3 E2954) 1) 2) 3) 4) 1. . Ezeket az acélminőségeiket általában nem használják idomacélok (I.

0141 1.0121 1.5 4 4 5 5 6 8 8 10 10 12 12 16 16 20 20 25 25 32 32 36 36 40 45 50 50 63 t 1 2 2 3 3 4 4 5 6 8 10 10 12 12 16 16 20 20 25 25 32 28 36 32 40 40 45 45 50 t: a hengerlési irányra merőlegesen 1: a hengerlési iránnyal párhuzamosan .5 felett felett 1.0118 t A legkisebb ajánlott belső hajlítási sugár.0128 1.5 2.0140 1.0122 1.6 2.0142 1. mm-ben A hajlítás iránya" 1 1.0115 1.5 felett 3-ig 3 felett 4-ig 4 felett 5-ig 5 felett 6-ig 6 felett 7-ig 7 felett 8-ig 8 felett 10-ig 10 felett 12-ig 12 felett 14-ig 14 felett 16-ig 16 felett 18-ig 18 felett 20-ig t 1 1. táblázat Lapos termékek hideghajlítására vonatkozóan előírt legkisebb hajlítási sugarak az MSZ 10025 szerint Az acélminőség jele EN 100027-1 és ECISS IC 10 szerint S235JRC S235JRG1C S235JRG2C S235J 0C S235J2G3C S275JRC S275J OC S275J2G3C S275J2G4C S355J OC S355K2G3C 1) EN 10027-2 szerint 1.5 3 3 5 6 6 8 8 10 10 12 12 16 16 20 20 25 25 28 28 32 36 40 40 45 1.2.5-ig 2.9.0120 1.5-ig 2.0554 1.6 1.5 2.0593 t 1 2. ha a névleges vastagság.

0488 1. % % Al összes min. akkor az Ni-tartalom a Cu-tartalomnak legalább a fele legyen.0562 1. % % Ni max.02 0.030 0.10.035 0.025 0.030 0. % Cu max.03 0.030 0.001.025 0.025 0.50 0. táblázat A normalizált hegeszthető acél vegyi összetétele az MSZ EN 10113 szerint Jel AzEN 10027-1 és az ECISS IC 10 szerint S275N S 275NL S355N S355NL S420N S420NL S460N S460NL 1) 2) 3) AzEN 10027-2 szerint C max.03 0.0566 1.65 0. .10 0.70 Vasúti alkalmazás esetén a rendeléskor meg lehet állapodni minden legfeljebb 16 mm vastagságú termék legfeljebb 0.02 0. % Mo max.40 0.18 0.05 0.025 0.05 0.30 0. Megfelelő mennyiségű N-lekötő elem jelenléte esetén a legkisebb Al-tartalom előírását nem kell alkalmazni.030 0.40 0.20 0.015 0.1' % Nb max.35 0.035 0.35 0.001.501.10 0.18 0.030 0.015 0.030 0.025 0.12 0.03 0. Mn % % % P max. % S max. N max.05 0.703) 0.2. 18 választható lehetőség.0486 1.20 0. % Cr max. Si max. % % 1.8915 0.30 0.20 0.20 1.60 1.030 0.8902 0.20 1.30 0.035 0.030 0.60 1.8905 0.05 0.02 0. Ha a réztartalom több 0.30 0. *' Ti max.80 0.02 0.8912 1.16 0.80 0.10 0.30 0.35%-nál.901.10 0.025 0.007%-os S-tartalmában. V max.035 0.50 0.703) 0.05 0.70 0.03 0.

8 0.0488 1.3-0. max.% (értékhatár között. ha a termék névleges vastagsága.040 s Cr 0.8905 1. mm <100 N/mm2 370-510 470-630 520-680 550-720 350-480 450-600 500-660 >100 <150 Felső folyáshatár.2-0. A 3 mm-nél vékonyabb termékek esetében az L0= 80 mm eredeti jeltávolságú próbatestek vizsgálatakor az értékekben a rendeléskor kell megállapodni. ha a termék névleges vastagsága. mm >16 <40 >40 <63 N/mm2min >63 <80 >80 <100 >100 <150 Szakadási nyúlás2' (L 0 =5.2-0.15-0.60 1.6 Cu 0.2-0.2-0.4 0. az S355 és az S420 minőségek esetében a 150 mm-nél vastagabb termék értékeiben rendeléskor kell megállapodni.5 0. rész).0488 1.0 NI 0.5-0.2-0.15-0.0566 1.0562 1.5 Mo 0.13 0. Rn.60 0. <16 275 355 420 460 265 345 400 440 255 335 390 430 245 325 370 410 235 315 360 400 225 295 340 24 22 19 17 - - Az S460 minőség esetében a 100 mm feletti és az S275.13 0.15-0.040 0.30 Si 0.) % min.040 0.040 0.50 0.040 0.3 .50 P 0.11.4 0.2.4 0.) táblázat C 0.8 0.8902 1. ill.040 0. 17 választható lehetőség (2.5-0.50 0.12. táblázat A normalizált hegeszthető acél mechanikai tulajdonságai szobahőmérsékleten az MSZ EN 10113 szerint Mechanikai tulajdonságok" Jel Az EN 10027-1 és az ECISS IC 10 szerint S275N S275NL S355N S355NL S420N S420NL S460N S460NL 1) 2) AzEN 10027-2 szerint 1. R^H.65Vs.. 2. A légköri korróziónak ellenálló szerkezeti acél vegyi összetétele Az acélminőség jele LK37B LK37D LK52D Vegyi összetétel.8912 1.5-1.8915 Szakítószilárdság.13 Mn 0.

13.3. 12 m.. szakítószilárdságuk 520.4541 1. kemény anyagokról van szó. RcH2.2. Korrózióálló acélfajták összehasonlító táblázata MSZ 4360-87 KOI K02 K03 KOll K012 K013 K033 K035TÍ K036S K037TÍ K038LC K041LC K043ELC DIN 17440/SEW 400 X6Crl3 X10Crl3 X6Crl7 X20Ö13 X30Crl3 X38Crl3 Ausztenites acélok X5CrNil8-10 X6CrNiMoTil7-12 X10CrNiS18-9 X6CrNiTil8-10 X2CrNiMol8-14 X2GNÍ19-11 X2CrNiSil8-15 1.J. MSZ EN 10088-2:2000.5a LK52D 490-630 23 21 -20 40 2a 3a 2..4435 1.4031 X2Crl3 X30CH3 X39G-13 EN 10088 X6Crl3 X6CH7 táblázat Ferrites acélok X4CrNi 18-10 X6CrNiMoTil7-12 X8CrNiS18-9 X6CrNiTi 18-10 X2CrNiMol8-14 X2CrNil9-ll XlCrNiSil8-15 új szabvány: MSZ EN 10088-1:1988. 2.4301 1. mm) A szelvényvastagság. táblázatokban találhatók. illetve átmérő mm-ben hossz­ Kereszt- Vizs­ gálati hőmér­ séklet. A5% legalább táblázat Ütővizsgálat A 180°-os hajlítóvizsgálat tüskeátméröje mm (a=próbatest vastagsága. Az adatok mutat­ ják.4006 1. A légköri korróziónak ellenálló szerkezeti acél mechanikai tulajdonságai Folyáshatár..3100 N/mm . °C 16 felett 40-ig LK37B LK37D 360-490 235 16ig 35ig 355 225 16 felett 50-ig 345 35 felett 335 40 felett 215 50 felett 325 irányú próbatesten 26 24 Ütőmun­ ka. A szállítási hossz: 3.14.4000 1..4020 1.4128 1. Brinell-keménységük: HB 1850.17. Ezeknek az anyagoknak & folyási határa 220. . .4361 Werkstoff-Nummer 1.4571 1. Ezek méretei és fajlagos tömegük a 2.15-2. legalább. 19 . . a melegen hengerelt rúdacélok közül pedig a köracélok és a négyzetacélok. N/mm2 Szakadási nyúlás. lega­ lább hosszirányú próbatesten +20 27 -20 hossz­ kereszt- irányú próbatesten a 1..4305 1.4016 Martenzites (perlites) acélok 1.300 N/mm2.800 2 2 N/mm között változik.4306 1. MSZ EN 10088-3:2000. Félkész termékek Kovácsolás szempontjából legfontosabb anyagok a melegen hengerelt laposacélok. N/mm2 Az acélminőség jele Szakítószi­ lárdság. hogy nagy szilárdságú. KV.

50 6.18 1.96 2.08 4.26 1.18 5.40 5. A gyártási hossz: 4.3 12.16 2. kg* 16* 18* 20* 0.2 13.48 9.14 3.7 14.47 0.16 8.26 1.50 6.65 6.14 3.40 4.89 11.36 7.18. A lemezek közül a melegen hengerelt acél finomlemezt (2.59 7. 2.40 0.00 1. Előfordul még a rúdban szállított hatszögacél is.36 2.28 7.12 2.79 - 1.91 7.0 - 1.1 15.4 22.10 5.37 1.30 3.51 1.50 mm.65 6.36 2.24 4.0 12.85 8. egyenes szálakban szállított ter­ mék.0. mm 10 12 14 16 18 20* 22 25* 28 30* 32 35* 40* 45* 50* 55 60* 65 70* 80* 90* 100* 110 120* 130 140 5* 0.00 2.64 9.02 4..40 mm vastag melegen hengerelt durvalemezt használják (2.36 2.79 9.3 12.12 6.24 4. a.71 5.08 3.8 4. . táblázatban látható. táblázat).77 4.65 6.02 5.98 1.19.88 2..7 17..41 15.77 4.32 4.75 3.65 6.75 3.64 2. T és Z szelvényű idomacélokat. . amelynek vas­ tagsága 6. 20 .47 0. szélessége 150.4 11.84 0.85 8..8 20.± 5.0 * A névleges méretek alapján 7. Járatos méretek.500 mm.65 6.40 5..96 2.2 11.20.06 3.45 3.50 6* 0.57 1.58 2. a szélességeké ± 3.5 17.88 2.4 19.85 kg/dm3-rel számolva.71 5. Éles élű.19 14.42 10.15.77 4.51 2.50 6.53 3.10 1. Az idomacélok méreteit és tömegüket a gyártók kataló­ gusai tartalmazzák.41 1.54 8.88 2.83 3.07 2.12 6.07 7. A klasszikus kovácsoltvas szerkezeteknél az idomacélokat csak alárendeltebb helye­ ken használták.09 13.71 5.82 15.75 0.55 2.06 7.54 8.30 3.54 8.28 6.48 9.5.52 3.3 18.79 10.77 1. Készítenek egyenlő és egyenlőtlen szárú L acélt.93 4.6 14. A vastagság tűrése ± 0. valamint a 3.32 4.42 10.70 0.65 1. táblázat Melegen hengerelt laposacél méretei Névleges szélesség.13 1.18 1.57 1..27 4.91 7.0 mm. hidegen hengerelt finomlemezt (2.38 1.07 16.75 0.02 5. 12 m.14 3.36 2.76 1.± 1..71 5.55 0.16 8.32 1.20 2.18 9. táblázat) és a simább és szebb felületű.56 13.18 5.07 7.57 1.94 1.83 3.02 5.41 1. mm 12* 14* 10* Méterenkénti tömeg.62 0..59 8* Névleges vastagsá l.29 15. ezek az anyagok inkább a lakatosszerkezetekre jellemzőek.95 5..23 6.59 2.14 3.0 mm.01 3.85 4.20 2.52 3.39 4. U. b.56 0.21.05 11.14 7.59 7.77 8. Méretei és méterenkénti tömege a 2.88 1.75 3.77 4.53 3.04 1.30 12.93 4.0 18..33 17.80 0. I.Esetenként használnak a hengerelt lapos termékek közül szélesacélt.30 3.64 9.83 3.42 10.2 11.69 8.51 2.28 7.71 5.26 1.78 0.52 4.99 12.66 0.95 5.10 5.2 - 3. táblázat).73 1.04 6.89 10.

785 1.01 2.2 26.2.8 121 158 200 A fentieken kívül készítenek kifeje­ zetten kovácsoltvas szerkezetekhez fej­ lesztett. „speciálszelvényeket" is.07 8.5 49.22.499 0.54 2.5 95.13 1.5. táblázat foglalja össze. 2.0 Tömeg* kg/m 0.2 50.85 4.6 28.395 0.0 30.54 3.17.00 2.04 12.6 78.888 1.16 7.445 0.6 88. ún.636 0.9 61.6 15.3 63. amelyeket egyedi szerszámok­ kal ellátott domborító hengerléssel alakítanak ki. táblázat Melegen hengerelt köracél méretei Névleges átmérő.0 25.7 39. ábra).83 5.64 1.3 33.13 1. hogy gépi munkáról van szó.56 3.58 2.80 4.6 19.96 2.283 0.283 0.0 36.785 1.84 6.21 1.5 15.5 9 10* 12* 14* 16* 18* 20* 22* 25* 28* 30* 32* 40* 45* 50* 55* 60* 65* 70* 75* 80* 90* 100* 110* 120* 140* 160* 180* * Járatos méretek 0.2 16.44 1.98 3. Kézi munkával kialakított.6. másoknál (főleg szélesebb laposacélnál) a felületbe hen­ gerelnek díszítő alakzatokat (2.502 0.00 4.7 74.9 19. a.00 1.06 9. táblázat Melegen hengerelt négyzetacél méretei ^ í — Q -.3 Járatos méretek 21 .8 28.568 0.14 3.55 6.47 2.31 9. cm 2 0. Szelvényterület.617 0.16.85 12.222 0. mm 6 8* 8. melyek méreteit a 2.24 4.6 23.5 44. kg/m cm 2 d.62 12.91 7.36 0.54 2.91 6.503 0. mm 6 8* 10* 12* 14* 16* 18* 20* 22* 25* 30* 35* 40* 50* 60* * r Szelvényterület. Vannak olyan különleges szelvé­ nyek is. — 5 — > * Névleges oldalhossz.54 3.80 4.7 22. Ezek a rúdacélok díszítő jellegű­ ek.4 18.25 9.2 34. Egy részüknél a széleket mintázzák (2. Szabályos mintázatuk elárul­ ja. ábra).01 2.00 12. igényes ko­ vácsmunkáknál az alkalmazásuk nem ja­ vasolható. Tömeg.2 38.14 3.0 113 154 201 254 0.

75 54.49 17.76 43.49 18.72 22.26 29.94 70.61 23.25 13.93 12.9 1.67 31.35 22.55 25.46 52. Melegen hengerelt acél finomlemez méretei Névleges vastagság.b 150 160 170 180 190 200 210 220 240 250 260 280 300 320 340 360 380 400 420 450 480 500 Névleges vastagság.56 42.2.33 36.0 2.25 18 21.80 65.48 28.14 32.58 18.85 28.87 53.63 20.26 29.28 7.40 32.41 21.18 13.49 26.59 67.48 8.63 21.40 32.58 18.92 4.83 34.70 45.14 31.78 12.13 1 5.26 30.97 35.88 21.86 25. táblázat Melegen hengerelt szélesacél méretei Névleges szélesség.85 kg/dm3-rel számolva.77 32.19 42.5 0.97 34.43 26.8 2.61 24.18 26. mm Fajlagos tömeg* kg/m 2 3.36 78.73 50.70 16. 10.98 22.24 52.38 27.90 18.7 0.42 10.65 75.71 5.55 25.65 20 23.52 60.36 11.91 35.61 23.05.16 49.39 45.37 39.17 37.02 25.09 33. 2.27 18.98 23.54 37.57 30.86 25. a* 12 14 16 Méretenként i tömeg*.39 45.85 kg/dm3-rel számolva.35 14.54 8.2 1.92 15.0 1.68 39.38 56.61 23.84 19.29 62.42 9.13 14.50 A névleges méretek alapján 7.82 43.10 21.38 27.84 20.82 15.68 11.10 50.14 53.56 42.5 2.74 39.97 35.91 35.07 7.19.52 59. mm 0.26 30.42 3000 11.96 17.12 26.38 28.96 46.12 26.84 19.26 29.10 17.95 20.33 37.66 62.77 táblázat 750 | 800 1250 1500 - 2000 2500 2500 - - 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2500 3000 A névleges méretek alapján 7.6 0.85 9.25 40.08 24.95 9.69 56.10 21.01 8.18.30 11.82 70.70 19.69 28.84 14.83 31.40 10 1 1.8 0.52 59.68 39.07 16.78 20. kg/m 16.68 40. .04 50.98 23.66 35. mm 900 1000 Névleges hosszúság.96 47.19 14.89 10.80 6 7.30 11.35 63.21 47.69 28.01 16.07 15.56 13.80 37.17 37.78 20.12 26.56 13.40 32.35 22.5 1.78 14.68 39.63 30.03 33.56 41.55 24.38 28.12 26.8 2.50 6.22 47.13 8 9.22 48.07 7.10 22.9 1500 1600 Névleges szélesség.14 31.68 19.70 16.13 15.75 46.33 17.78 12.

6 123 147 196 245 294 393 491 177 212 283 353 424 565 707 353 424 565 707 848 1130 1413 3 1005 1256 1507 2010 Speciálszelvény 2512 Speciálszelvény 14 18 14 c Speciálszelvény 21 25 40 * A névleges méretek alapján 7. mm 1000 1250 Névleges hosszúság.13 15.20.22.5 0. mm 0. 23 .28 2500 2500 3000 3000 3000 7.6 0.98 800 2000 1500 2500 - - - - 2000 2500 3 - - * A névleges méretek alapján 7.8 2.8 Névleges szélesség.8 1.85 kg/dm -rel számolva.2 126 157 188 251 314 1000 2000 1250 2500 1500 3000 1500 6000 2000 8000 2.21.42 14.0 2.5 94. mm 2000 2000 2000 Fajlagos 2 tömeg* kg/m 3.71 6.1 78. táblázat Kovácsoltvas szerkezetekhez készülő „speciálszelvények" Megnevezés és alak Speciálszelvény Méret.85 kg/dm -rel szá­ molva.0 1. táblázat Hidegen hengerelt acél finomlemez méretei Névleges vastagság. mm legkisebb legnagyobb /^ lemeztáblák tö nege*.92 4. táblázat Melegen hengerelt acél durvalemez méretei Szélesség Hosszúság Vastagság 3 5 6 8 10 12 16 20 47. 2.63 21.5 2.2.kg 73.85 9.2 1.70 19.

Kis kovácsműhelyben.^ — r Profil 20 mm 2. mert ekkor a mestert kovácsoláskor nem érik meglepetések. v = 8-25 mm 1 Profilszélesség 16 mm. búgó hangot ad. v = 8-20 mm Profilszélesség AO mm. ahol a mester magára van utalva. az lágy acél. v = 6-12 mm I Profil 12 mm Profil 1A mm Profil 16 mm r. Erről a kereskedőnek műbizonylatot kell adnia. ábra. v = 8-16 mm i Profilszélesség 20 mm. az acél hangjából is következtethet a minőségre.5. Az acéldara­ bokat szabadon felfüggesztve kalapácsával megüti. csengő hangot ad. v = 6-12 mm I \ Profilszélesség AO mm. Gyakorlott fül a szilárdságra is jó közelítéssel következtet.Profilszélesség 8 mm. amelyik mély. 24 . Anyagvásárláskor ezt minden esetben meg kell követelni. -—s. Az anyagminőség meghatározása Az acél minőségét a gyártó kémiai és mechanikai laboratóriumában határozzák meg. az acél összetevőit közelítőleg színkép­ elemzéssel (spektrálanalízissel) is meg lehet határozni. amelyik vékony.4. Hengerléssel kialakított díszítő szelvények 2. az kemény. Amennyiben ismeretlen anyagról van szó.

ön­ töttvas. hosszú szikra világos cseppekkel. Az acélok szikraképe 1 . ábra.gyorsacél. -«# ^ ^^ I Szélesség 40 mm. 8 . a volfrámtartalom növekedésével a vörös szín sötétül. sötétvörös csillagképződés. 5 .szénben gazdag acél. v = 6-12 mm I I Szélesség 50 mm. 7 .7. narancssárga szikra.6. v = 6-12 mm Szélesség 50 mm. világossárga szikrák. 6 . téglavörös szikra. 3 . ábra. 4 . v = 8-20 mm 2. vörösessárga rövid szikrák. v = 6-12 mm Szélesség 30 mm. v = 6-12 mm Szélesség 40 mm. világossárga szikrák. 2 .króm-nikkel acél.szilíciumos acél. 9 .volfrámacél. közepesen hosszú szikra. világossárga szikrák.szénszegény acél. világos­ sárga szerteágazó szikrák.*qgp . Felületi díszítéssel ellátott hengerelt szelvények 2.. v = 6-12 mm Szélesség 20 mm.mangántartalmú acél. szénacélhoz hasonló 25 .közepes széntartalmú acél.

. Ha a reszelek apró. ábra). hogy a napsütés ne zavarja meg a szikrák képét. és a resze­ lő megcsúszik a vas felületén. és a szikra színéből és alakjából gyakorlattal megállapítható a szén közelítő mennyisége. akkor az anyag lágy. ha tapad. A reszelőpróbát a felületen. A reszelőt azonos erővel kell nyomni. egyszerű. Ez a módszer gyors. nem az éleken kell elvégezni.7.Ugyancsak egyszerű vizsgálati módszer a reszelőpróba. akkor az anyag kemény. Szikrapróba alapján is következtetnek az anyagminőségre. Az acélt gyors fordulatú köszörűhöz szorítják. ötvözött acél. ezért a kovácsok gyakran alkalmazzák A műhely sötétebb részében végzik. az ötvözött acélban az ötvözőanyagok fajtája és közelítő mennyi­ sége (2.

c) hegyezes. 1150 °C-ra kovácstűzben vagy kemencében felmelegítik. e) hasítás. b) hajlítás. szélesítés. Kovácsoltvas rács. ábra). és 3. . itt ugyanis nemcsak a kézi erőre és a kéz­ ügyességre.1. hegyezes.nyújtás. nyakalás. majd az üllőn kézi vagy gépi kalapáccsal a kívánt formára megmunkáják.. .faragás. Ennek érdeké­ ben az acélt széntartalmától függően 850. A megmunkálás történhet sza­ badalakítással vagy odorban történő kovácsolással.hasítás. g) bundkötés 27 .süllyesztékes vagy ódorkovácsolás. .simítás.duzzasztás. zömítés. a művészi többletteljesít­ ményre is szükség van. . ha az acélt odorban kovácsol­ ják. egyengetés. ábra.hajlítás. az acél megmunkálása A kovácsolás munkafázisait alapvetően melegmegmunká­ lással végzik. d) kovács­ hegesztés. .csavarás. . f) nyújtás. . században a) odorban készült elemek.1. . vagyis előre elkészített szer­ számba verik.2. az egyéni kvalitásokra. Követelmények.3. 3. A szabadalakító kovácso­ lás a következő főbb műveletekből áll: . . készült a 15.1.. . éle­ zés.lyukasztás. A kovácsműhely kialakítása és berendezése 3. bár a középkor­ ban az ismétlődő elemeknél ezt a módszert is művészien vegyí­ tették a szabadon alakított ré­ szekkel (3. A ko­ vácsmunka sablonossá válik. hanem a formaér­ zékre.darabolás. A mű­ vészi kovácsolás szabadalakí­ tással történik.lépcsőzés.

században a) odorban készült elem. ábra. b) csavarás. készült a 15. g) domborított levél .3.2. e) hegyezes. f) hajlítás. Olasz kovácsoltvas rács. d) bundkötés. c) hasítás.

4. A szabadalakító kovácsolás műveleteivel a 4. cizellált felületeket képeztek ki azokon a középkori kul­ csokon.4. bemetszik . ábra.erezés. e) domborított rózsa iparművészek is gyakran visszatérnek ehhez az ízig-vé­ rig kovácsoltvas jellegű megoldáshoz (3. amelyek a 3. esetleg melegen róják be. Ez természetes is mindaddig. ábra). de a mai kovács d) zömítés.3. század kat már a reneszánsz korban is a) hasított levélminta. illetve gázhegesztés). ábra. . A legegy­ szerűbb kovácsmunkát . 18. Idetartozik a rovott vagy árkolt és a vésett munkák technikája is. így jönnek létre a domborított vagy trébelt elemek (pl. ábrán láthatók. amit lemezeknél vagy egymásba dugott elemeknél egyaránt alkalmaz.3. készüljön az melegen vagy hidegen. ábra). Az áttört munkáknál a ko­ vács alakító szerszáma a lyu­ kasztó. kisgé­ 3. A melegmegmunkálással készült munkák elemeit. Az acél faragásával plasz­ tikus.5. ábra). levél. Régen általános volt.. Csúcsíves peket.irdalt munkának nevezik (3. Ilyen átbúj­ tatott elemekből készült rácso­ 3. . de ma is előfordul az acél csavart díszíté­ se. bújtatással vagy csappal egyesítik. domborítani. berendezéseket. Az előbbit lyukasztóval. Itt az anyagot satuba fog­ ják és megcsavarják. térbeli tárgyakat (szobrokat) hoztak létre (3. amíg használatuk nem megy a stílusú irdalt oszlop 29 .4. alkalmaztak. A vékony lemezt hidegen is lehet lyukasztani. kö­ tegeléssel. fejezet rész­ letesen foglalkozik.hegesztés (tűzi kovácshe­ gesztés vagy elektromos. Ilyen áttöréses. Rovott vagy árkolt munkánál a tárgy felszínébe a díszítményt hegyes acélszerszámmal hidegen. az utóbbit domborítókalapáccsal vég­ zik.6. . rózsa). ábra). amelyekkel a melegmegmunkálással készült kovácsoltvas kapukat. amit kilapított laposvasból ha­ sítottak ki (3. korszerű gépi eszközöket. ábra). díszítéseit hegesztéssel. Gazdagabb formavilágot mutat az a barokk levélminta. b) duzzasztás.7. Barokk lépcsőkorlát részlete. A vasművesség másik ága az acél hidegen történő megmunká­ lása. rácsokat díszítették (lásd 3.ami­ kor a négyzetvas éleit vágóval behasítják. A mai mesterek felhasználják a kovácsoltvas-munkák készíté­ sénél a modern. c) hajlítás.domborítás.szegecselés. a hidegen készülteket általában szegecseléssel.

Az is nyilvánvaló. A 3. Napjaink műhelyében természetes. Rúdelemek bújtatott csatlakozása. a darabolást autogénvágással vagy ollóval.művészi érték rovására. A művészi értéket ugyanis a kézi megmunkálás egyedi.vagy akár az esztergagép is.5b ábra. sőt polírozni is lehet. a fúrást gépi lyukasztással vagy csigafúró­ val. a művészi érték megkérdőjelezhető. hogy a pontozás (kirnerezés) ma már csak ritkán szükséges. mű­ vészijellege adja. a maró.5a ábra részlete 3. A gépek működtetéséhez 220/380 V feszültségű áramforrás szükséges. amelyet 30 . amellyel darabolni. Sok műhelyben elkel a két-három méteres élhajlító-. A hegesztéseket kézi elektromos ívhegesztéssel vagy autogénhe­ gesztéssel végzik. a szegecselést is sokszor gépi úton készítik. A 3. Ha a hozzáértő egy mun­ káról a készítő személyét nem ismeri fel.5a ábra részlete 3. esetleg körfűrésszel. Kovácsoltvas polc.5a ábra.5c ábra. Seregi György alkotása a sarokcsiszoló. a reszelő szerepét átvette 3. a lemezeken történő alakos vágásokat lézervágóval vagy kivágóollóval végzik. hogy a durva nagyolást légkalapáccsal.

Lyukasztott és cizellált technikával készült középkori kulcsok 31 .6. ábra.3.

mind mesterséges úton. A helyszíni szerelésnél elengedhetetlen szerszám az ütve fúró gép. A mai műhelyeket központi fűtéssel látják el. A műhelyben az általános megvilágítás mértéke 90. 5-ször hatékonyabb az oldalvilágításnál. he­ gesztőberendezés.2. így a tűzhely közelébe kell elhelyezni az üllőtőkét az üllővel. 100 lux le­ gyen. mert a kovácstűz önmaga is temperálta a helyiséget. a felület előkészítésé­ re (rozsdátlanítására) többek között homokszórást vagy vegyi előkeze­ lést használnak.. 3. a kalapácsok. A műhely legyen tágas.az egész műhely területén ki kell építeni. A természetes szellőzést ablakokkal. a nyeles szerszá- 32 . a mesterségest elszívóventilátorokkal kell biztosítani. A kovács­ tűzhelyet a műhely sötétebb részén helyezik el. a kézi sarokcsiszoló. függőleges felületű üvegezés) beépítése. de az összetartozó munkafázisok elvégzéséhez szükséges berendezések. A tűzhely környé­ kére fűtőberendezést nem szükséges elhelyezni. amit úgy célszerű megtervezni. hogy a helyiség vi­ lágos és jól szellőztethető legyen mind természetes. A kovácsműhely kiala­ kítása A műhely építészeti kialakításánál ügyelni kell arra. Ez utóbbiak cső­ vezetékét a szennyező anyagokat kibocsátó gépek (köszörű. illetve ahol az összeállítást végzik.. esetenként tűzi horganyzást. hogy a munkapadoknál. ott se legyen 16 °C-nál magasabb a hőmérséklet. A fe­ lületkezelésnél az egykori olajban történt égetés helyett többrétegű szórt festést. Közvetlen napsütés a kovácstűzhelyet ne érje. gépek legyenek közel egymáshoz. Faragott állatokkal díszített háromlábú állvány gítás 3-szor.7. polírozó stb. Egy kovácsműhelyben a fenti­ ekben körvonalazott munkákat kell elvégezni. a tűzifogók. A felülvilá­ 3. Felülvilágítás esetén előnyös a Shade-tető (északi.) fölé is el kell vezetni. ábra. Egyes esetekben az elekt­ romos működtetésű gépek mellett célszerű a sűrített levegővel mű­ ködtetett. ezért az ablakokat célszerű az északi homlokzatra tenni. a kovácsológépet. a kézi fúrógép és esetenként a hor­ dozható hegesztőberendezés. mert az zavarja az acél izzási színe­ inek a meghatározását. Régen a kovácsműhelyeket nem fűtöt­ ték. pneumatikus szerszámok használata.

safu. 7 . 2 . c» a T t p TO ~ ?r T" r* KÉSZ MUNKA FELÜLETKEZELÉS 2-t* FŐS MŰHELY 1242 m!l 3. 9 .állványos köszörűgép. 18 . 14 . 17-mobil falak.összeállító bak. 11 . 15. 76 -tolóajtó.anyagtároló állvány.hegesztőgép. elszívás. 6 .kovácsológép.állvány.üllő.munkaasztal.darabológép.fúrógép.lyukas egyengető.forgó daru. 3 . 10. 5 . 4 .egyengetoasztal. 13 . 8 . 12. 19-fűrészgép .légtechnika.kovácstűz. Kovácsműhely elrendezési vázlata 1 . ábra.8.M.

4 . 6 . A műhely éghető anyagokból nem épülhet. Ugyan­ csak a tűzhely közelében legyen a tűzisatu és a víztároló edény. külön a szálanyagot és külön a lemezeket. 7 .füstelszívó ernyő.8%-os..hűtőköpeny. A kovácsolás hevítőberendezései 3. Nyitott kovácstűzhely 1 .kovácstűz.hűtőbordák.1. 9 . és a tűzvédelmi szabályokat. előírásokat mindenkor be kell tartani. A műhely magassága legalább négy méter legyen. a szociális blokkot (öltöző.levegővezeték 3. A födémet úgy kell megtervezni.9.széntartó. az üllőbetétek elhelyezésére szolgáló szerszámállványokat. A tüzelőanyag-tárolást. legalább mobil. Az összeszereléshez egy körbejárható.10. Az anyagtárolást a műhely elkülönített részén. Az ablak alá vagy világos helyre célszerű tenni az acél hidegmegmunkálásához szükséges satukkal és szerszámok­ kal felszerelt munkapadot. ábra). A nyitott kovácstűzhely fő része a tüzkosár. 5 . 150. A kosár alá régebben kézi vagy lábpedálos 3. 2 . 2 . ábra.mok. de attól elkülönítve kell kialakítani. hanem a környezetet. koksz­ tól származó hő nagyobb része nem a tüzelőanyag közé tett hideg acélt melegíti. Továbbá egy 10 N teherbírású forgódaru is igen hasznos egy kisebb kovácsmű­ helyben. amelyben a szilárd tüzelőanyag ég. lehetőleg téglafalazattal. Egy lehetséges műhelyelrendezést mutat a 3. 7 .300 négyzetméter alapterülettel. A tüzkosár keresztmetszete 1 . A kovácstűzhely A szabadkézi kovácsolásnak még ma is a legfontosabb melegítőberendezése az acélból készült kovácstűzhely. ábra. [4].. 3 x 4 m-es területet szabadon kell hagyni. hogy egy 500 kg tömegű tárgyat a födém méretezett tartógerendájára akasztott csigasorral fel lehes­ sen emelni. A műhely kialakítá­ sára vonatkozó bővebb előírások az irodalomban találhatók [3]. pormen­ tes betonpadozattal készüljön. Az előírt méretű poroltót könnyen hozzáférhető he­ lyen kell tartani. A széntől. erre a célra kialakított állványokon célszerű megoldani. 9. Ezzel izzítják fel a kisebb darabokat. WC) és az irodát a műhely mellett.tűzpart. amely a régi falazott tűzhelyeket teljesen kiszorította (3.hamuretesz. így többek között a hegesztési helyet célszerű elkülöníteni a műhely többi részétől. A munkapadok előtt indokolt keményfa padlót beépíteni.légcsatorna.. .tüzkosár. ezért hatásfoka rossz.átégett szén. 4 . min. tűzmentes paravánfallal. szekrényeket. mosdó. valamint a szálanyagok egy részét.fúvókakúp.fúvókaszabályozó és salakozókar. 3 . a bal­ esetmentes kezelést lehetővé téve kell elhelyezni. 5 . alig 6. 3 .3. 3.légcsatorna 34 . 6 . A műhely kb.víztartály. 8 . ábra.3.8. A ritkábban használt gépeket is hozzáférhető helyen.ventilátor.

ábra. A 3. A kovácstűzhely szerszámai PPOP00 Q P I 3.13. hőmérséklet 1250 °C.1. Kaphatók PB-gázzal vagy földgázzal üzemelő berendezések. A beszorí­ tott pamaccsal a tűz felületét locsolják. 1000 x 800 mm méretű platnival ellátott gáztüzelésű kovácstűzhelyek is (3. magassága 160 mm. a gázcsatlakozás 'A "-os vezetéken lehetséges. Ez nagy odafigyelést és gyakorlatot kíván. A nyílás nagysága a kúp emelésével és süllyesztésével szabályozható (3. a bronz és az alumínium. A nyitott tűz gáza és füstje az egészségre ártalmas. A kemence elektromos (digitális) hőszabályozóval rendelkezik.12.borsos áron . ábra.4 vagy 7 fúvókából lehet melegíteni. amelyből a tűz felületét locsolja a kovács. Atűztér mérete 590 x 265 mm.és salaktányér. A tűzhely magassága 800 mm. A nyitott kovácstűzhöz víztartó is tartozik. A hűtővíztartály mellett van a tüzelőtartó vályú. Ezeket az egysze­ 0 rű szerszámokat régen a kovácsok maguk készítették. A kosárhoz csatlakozik az öntöttvasból készült szén.0 m3/h. ábra). rozsda­ mentes acélok. Egyes anyagok izzításánál a kovácsolási hőmérséklet igen szűk határok között mozog. Az előbbi gázfelhasználása 3 kg/h. Ezeket célszerű gáztüzelésű kemencében heví­ teni. Kaphatók 5 mm-es acéllemezből készült. ma­ 3.11. amelyeket propán-bután gázzal vagy föld­ gázzal lehet fűteni. táblázat A kovácstűzhelyhez szükséges elektroventillátorok Volt 400/3-ph 230/1-ph 400/3-ph 230/1-ph Watt 40 40 120 120 m /min 2.10. Aramszükséglete 40 kW. napság . 35 .0 4.12. ennek ülése egy kör alakú nyílást ad a kúppal: ez a fúvóka. Ilyen mobil kemencét ábrázol a 3. a gáznyomás 1.9 3 Pa 650 650 1000 1000 Tűztér 1 1 1-2 1-2 3. ezeket a tűztér felett elhelyezett füstelszívó ernyővel el kell vezetni min.6 m /h. a gáznyomás 50 mbar. Üzemi kemence A hagyományos kovácstűzhelyben a munkadarab hőfokát annak izzási színéről a kovács maga állapítja meg. A kovácstűzhely-kezelés szerszámait a 3. A fogókat is ebben hűtik. Gáztüzelésű kovácstűzhely kg 6 6 9 9 za.2. ezzel a levegő szabályozható. a salakkaparókat és a pamacsvasat. ábra mu­ tatja be: a különféle salakszurkálókat. ábra). amelynél a belső munkatér szélessége 210 mm. a gáznyomás 20 mbar.3. mélysége 490 mm. az utóbbinál a gázfogyasztás 3. 30 cm átmérőjű kéményen keresztül a szabadba. a beállítható max.3.8 kg/h. az utóbbié 4.megvásárolhatók.9.7 2. A munkadarabot 3. ábra.5 bar.11. A levegő vezetékén toló­ zár van. másoknál az izzási színek nem jelentkeznek határozottan. amely a pamacs beszorítására alkalmas köracélból készült nyél. amelyen középen kúp van. Ilyen anyagok többek között a nagy szilárdságú. a kovácsszénlapá­ tokat. a nyomás 20 mbar. Az előbbinél a gázfo­ 3 gyasztás 2.7 5. ábrán lévő berendezésen két kovácstűzből dolgozhatnak egyszerre.

Az utóbbinál az egyik szarv hengeres.2 szarv 100 kg . Az üllő a kalapácsütésre csengő hangot ad. nincs „húzása". billeg és nem ad megfelelő ellenerőt. 3.3. illetve magyar típus) vagy kétszarvú (francia típus).1 szarv 100 kg .1 szarv 50 kg .1 szarv 75 kg .1 szarv 20 kg . mm 745 830 930 910 1040 1090 480 540 745 930 910 1040 1090 Magasság.2 szarv szögletes szarv 35 kg . mm 290 330 340 350 350 395 205 230 290 340 350 350 395 36 .3. kalapácsok Az üllő a kovács ősrégi munkaasztala. Acélöntvényből készül. Sík lapján egy vagy két nyílás van. mm 155 200 220 265 290 155 200 220 265 290 310 3. amely felfogja azokat a kalapácsütéseket. mm 110 120 115 120 125 130 100 100 110 120 120 125 130 Hosszúság. Üllők.2 szarv 50 kg .4. csak ennek révén lehetséges az acél képlékeny alakítása. táblázat Minőségi üllők méretei Tömeg 100 kg 125 kg 150 kg 175 kg 200 kg 250 kg üllőbetétnyílás 35 kg oldallappal oldallap 50 kg oldallappal 100 kg oldallappal 125 kg oldallappal 175 kg oldallappal 200 kg oldallappal duzzasztólap 250 kg oldallappal Sík lap szélessége. a másik szögletes. üllőbetétek. Ezek fogadják be a különböző üllőbeté­ teket és a szarvasüllőt.2 szarv Sík lap szélessége.2. ame­ lyekkel a kovács a darabot alakítja. Az üllő a súlyával ellenáll a kovács kalapácsütései­ nek.1 szarv 35 kg . lapja edzett és köszörült. akkor az ütések hatására rezeg. amely kisebb és finomabb darabok kovácsolására alkalmas. mm 80 95 110 125 130 80 95 110 125 130 130 Hosszúság. mm 360 420 470 575 650 390 475 570 635 720 720 Magasság. Ha az üllő tömege kicsi. mely lehet négyszög vagy kör keresztmetszetű.2 szarv 75 kg . Az üllő lehet egyszarvú (német. táblázat Egységesített típusú üllők méretei üllőbetétnyílás Tömeg 20 kg .2 szarv 125 kg .

A kézikalapács a kovács legfontosabb szerszáma. ábra. illetve oldal­ lappal ellátottaké a 3. hogy sokféle méretre hasz­ nálható legyen. a tőkére van erősítve. kis keresztmetszetű elemek. A üllő erős tölgyfa rönkre. A tőke hossza olyan le­ gyen. gáznyomás: 0.13. A tőkét melegen rásütött vasabroncsok tartják össze.14. azonos legyen a talajszint alattival.. T .tölgyfa tuskó 3. annál nagyobb a kalapács ereje. A gyakorlatban a 200 kg-os kétszarvú üllőn a díszműkovácsolás mun­ kafázisai elvégezhetők. a kalapácsok mérete is válto­ zó.. . Az izzó anyagot a kovács a fogóval fogja. duzzasztólappal.5 bar. A kalapács ékelése 3. táblázatban láthatók. A sík lap élén. A kalapács alakja ősidők óta alig változott. magasság: 160 mm. felhasználás 1. a nagyobbakat a tövében alakítják ki. max. ábra. Aszerint. SZ .2. ábra.15. táblázatban. Minél nehezebb a kalapács és minél nagyobb az ütés sebessége. hogy a rákerülő üllő lapjának a magassága a padlószint felett 700.lap. ábra).5 bar-nál: 2. a nehezebb tömegű.Az üllő hengeres szarván végzik a munkadarab hajlítását és az előlyukasztott darab tágítását.75 kg-os üllőket vékony. 800 mm-re legyen (3. D ..16. az oldallapon vagy esetleg a talp lépcsőzetén a kü­ lönféle hajlításokat végzik.. ábra. gáz: propán (palack). Olyan mélyre kell beásni a talajba. hogy mekkora munkadarabot kell kovácsolni és milyen nagy alakí­ tó munkát kell végezni. Gáztüzelésű kovácske­ mence Műszaki adatok: szélesség: 210 mm.duzzasztólap.szarv. 3. L .vasabroncsok.250 kg-os üllőket a nagyobb keresztmetszetű darabok kovácsolására használják.3. hőmérséklet: 1250 °C 3. A kisebb gyűrűket a kúp végén. teljesítmény: 36 kW. mélység: 490 mm.. a 75. A kalapács nyelének hossza 37 .5-2.14. Üllő a tőkén A . és a kala­ páccsal kifejtett erővel alakítja.8 kg/h. Az egységesített üllőtí­ pusok méretei és saját tömegük a 3. Az üllő szarva azért kúpos. hogy a talajszint feletti rész kb. A20. 2E2fft 'tts-.

2 kg tömegű. mok alkalmazásával a 4. ábra.3 1. a kétkezi kalapács tömege 3. 100 cm (3. A kiegészítő szerszá­ a) ráverőkalapács. Az előbbit a segéd használja a nagyobb erőt igénylő ala­ kításoknál. ábra).7 1. ábra foglalja össze. a nyél csomómentes somfából készül. Van­ nak un. amely nyújtja az anyagot..5 8.2 0.4.8 kg.. és kisebb ütésekkel jelzi. táblázatban láthatók. ábra). Kétkezi kovácskalapácsok üllő lapján lévő nyílásba. A kétkezi kalapács lehet ráverő.60 cm (3. Az előbbit domborításnál.8 1. .9 2. Mindkét ütőfelület edzett és köszörült.17. illetve betétszerszá­ mait a 3. és illeszkedik az 3. A kalapácsfej talpa domború. fejezet foglalkozik. legömbölyített felület. Az üllőbetétek egyik vége 25 x 25 mmes négyszög keresztmetszetű. A kézi kovácsolás rátét-. b) harántkalapács.3. táblázat Kovácskalapácsok típusai és méretei Tömeg. nyele az alsókar hosszá­ nak megfelelően 40.77. Használnak még gömbfejű és simítókalapácsot. c) ráverőkalapács használata 38 ..7 u / ^ » ? ^ Ráverőkalapács 3.4. ha két segéd dolgozik. Nyújtásra használják. és vannak üllő­ betétek.. nyele 60. az utóbbira akkor van szükség.75.1 u R I) i Gömbfejű kalapács ft0 Simítókalapács 1..16. Ová­ lis furata a nyél irányában szűkül. az utóbbit egyengetésnél alkalmazzák.4 1.vagy harántkalapács. a foka keskeny. nyeles rátétszerszámok. ábra)..2..18. A ritmust a mester diktálja. A fej szerszám­ acélból.5 A kézi kovácskalapácsye/'Z>ó7 és nyélből áll. A kereszt­ kalapács foka a nyéllel párhuzamos. hogy hová kéri a se­ gédektől az erőteljes alakító ütéseket.5 5. az ebbe nyúló nyél végébe átlósan elhelyezett acéléket ütnek (5. kg r U A j Kovácskalapács 1. Megnevezésük utal az általuk elvégezhető műveletekre. A gyár­ tott típusok a 3. A kézikalapács 1.

Kéz/ kovácsolás rátétszerszámai a) nyeles vágó. n) hatszögidom-verő üllőbetét . c) nyeles árkoló. e) nyeles ívesvágó.a! dl UJ íl rti eí m ~xbn L_J )" rU-n Í~-L—i ' r^U —\ 1 /— \ I /— vH—7— \ I—7~~^ m nj \ I / ' W ül 39 3. k) nyeles lyukasztók.78. j) nyeles hatszögidom-verő. ábra. m) négyszögidom-verő üllőbetét. d) vágó üllőbetét. g) nyeles simítókalapács. f) árkoló üllőbetét. i) nyeles négyszögidom-verő. h) kerekidom-verő. b) nyeles ferdevágó. I) kerekidom-verő üllőbetét.

így tulaj­ donképpen csupán a nehéz fizikai munkát takarítja meg. Lyukasztólap elhelyezése keményfa tőkén :H 400 x 400 tók. és erős vasasztalon nyugszik. 3. sima egyengetölapot (platnit).. b) medve.23.és közepes méretű kovácsdarabok egyengetésére merev. e) pedál. Ezekkel a kovács az alakítást pusztán ügyessé­ gével és gyakorlatával. vagy egyszerű segédszer­ számokkal a gépi kalapács alatt végzi. a munkadarab alakítása. mm 305 x 305 380 x 380 510 x 510 Vastagság. a kézi megmunkáláshoz hasonlóan. 3. a felső rész karját a kovács fordítja el. mm 100 130 180 100 o Sjj. izzó munkadarabra.8. táblázat Lyukasztólapok méretei ÍS? H 0 3. A kisebb keresztmetszetű felhevített rudakat a c ábrán látha­ tó villapárral hajlítják. ha nagyobb hajlítóerőre van szükség. Az egyengetőlap mérete 1000 x 1000 * 300 mm. 3. ábra.7 m/s) mozgással zuhan az alakítandó. d) excenter.6. egyéni kvalitásától függ. A lyukasztólapok kap­ ható mérete és állványa a 3.22.7 Egyengetőés lyukasztólapok Kis. Ezek a kalapácsok mindig gyorsan műkö­ dő ütőerővel. A lyukasztólap oldalán különféle sugarú csipkézet található. A lyukasztólapok rugalmasabb alátámasztása vasalt keményfa tőkével oldható meg (3.22.6. A gép mozgó része.. a medve egyenletesen gyorsuló (4. nem nyomóerővel dolgoznak. ábra. Ajax rendszerű lemezrugós kalapács a) lemezrugó. táblázatban látha3. c) elasztikus hajtókar.—J 3. ábra). hajlí­ tásokhoz pedig lyukasztólapot használnak. legalább 100 mm vastagságú. a lyukasztásokhoz.s : Lapméret. A villa karja csővel meghosszabítható. f) üllő 42 .láthatónak a pofái a satu pofáival párhuzamosan szorítanak. Szabadalakító kovácsológépek A díszműmunkákhoz a kovácsolás géptípusai kö­ zül a szabadalakító kalapácsokat használják. Az alsó rész az üllő négyszögletes furatába helyezhető. ezeket hajlításoknál használják A többféle méretű négyszögletes és kör alakú furata az ellapított anya­ gon a lyukasztást segíti elő. a b ábrán lévő a satuba mindkét irányban befogható.

. szerkezetük és vezérlésük szerint Megnevezés Hajtás Szerkezet Vezérlés Elv táblázat Nyeles kalapácsok mechanikus egyállványos szíjterelővel irtó Rugós kalapácsok mechanikus..8 atm) kétállványos kézi önvezérlés kézi hídállványos kézi 43 . villamos egyállványos szelepállítással egyállványos kézi önvezérlés kézi Gőz-.7. Szabadalakító kalapácsok osztályozása hajtásuk. légkalapácsok gőz vagy sűrített levegő (6.^^^SHBUHfl 3. villamos egyállványos szíjterelővel Légpárnás pneumatikus kalapácsok mechanikus.

n y e l e s k a l a p á c s o k A szabadalakító kalapácsok A 3. táblázat tartalmazza. ábra. 3 .kétállványos kalapácsok.felső szabályozószelep.ívrugós kalapácsok. A kalapács lökete az excentricitás állításával szabá­ lyozható. A mai modern gépek légpárnás kalapácsok. 5 . A rúdanyag méretét nyújtókovácsolás esetén a kalapács medvesúlyának függvényé­ ben a 3. gőz-. max. Az erőátvitel a hajtókar útján. Ha az ex­ center lefelé fordul.merev nyeles kalapácsok. ábra. vízihámorokat) a korábbi évszázadokban használták.hídállványos kalapácsok. légkalapácsok 100 500 80 180 55 115 .laprugós kalapácsok. ábra. 1000 110 230 75 150 .24. A nyeles kalapácsokat (pl.23. Az a) lemezrugóköteg egyik vé­ géhez a b) medve. •Ml 6 —3 é Ék ^ 17 l 3.8. a d) excentertárcsáról történik.du­ gattyú. min. ha pedig felfelé fordul. ^H — -j- i 3. Kettős működésű légkala­ pács hosszmetszete 1 . 750 95 200 65 130 . Légkalapács nézeti képe A { ~~~. 300 65 140 45 90 400 75 160 50 4. Elren­ dezése a 3. A gőz-. . a rugós kalapácsok közül legin­ kább a még ma is alkalmazott laprugós kalapácsok (Ajax) ter­ jedtek el. mm Medvesúly. 7 táblázat): 1. akkor a medve ütést mér a z ^ üllőre. a kalapács medvéje felemelkedik.26. rugós kalapácsok Szerkezeti acél kP acél .hajtórúd. Ötvözött szerkezeti 2.csavarrugós kalapácsok. A kala­ pács az e) pedál lenyomásánál kezd működni. a másikhoz a c) elasztikus hajtókar csatlako­ zik. min. légkalapácsokat elsősorban az iparban használják. Az excentertárcsát elektromotor hajtja. A rúdanyag 0 /0 mérete.c s o p o r t o s í t á s a (3. táblázat rúdanyag mérete a kalapács medvesúlyának függvényében nyújtókovácsolás esetén . Az Ajax-kalapácsnál a rugalmas közeg a lemezrugó. Munkavégzés légkalapáccsal 44 .egyállványos kalapácsok.léghenger 3.alsó szabályozószelep. 2 . 4 . 6 . ábrán látható. illetve az erre helyezett felhevített kovácsdarabra.8. 200 50 120 35 80 3. max.25.dugattyú. 100 30 90 20 65 150 40 110 28 70 . légpárnás kalapácsok.

E kalapácsok percenkénti ütésszáma 200. lapos kiképzésű fej (medvebetét) a legtöbb munkára alkalmas.és üllőbetéteket is. du­ gattyúk nélküli -. A sokfé­ le megoldás közül a korszerű gépeknél a felső és alsó levegővel működő kettős működésű kalapácsok terjedtek el.. A sima. Ez utóbbinál a medvebetét 45 . Az elektromotor fel.27.25. hogy az a medvét felemeli.. a medve lecsapódik.50 kg. vágásra. csekély súrlódási veszteséggel rendelkező.. szélesség: 665. . 40 kg-os medvével a fel­ adatok nagy része elvégezhető. A medve mozgásának szabályozása az 1 és 3 szelepekkel végezhető...és lefelé mozgatja a 4 hajtórudat és az arra szerelt 5 dugattyút.. . 1200 kg. Az Ajax egyszerű szerkezetű . A léghenger 5 dugattyúja viszont lefelé mozgáskor sűríti az alatta lévő levegőt.a medve lökethossza: 200. 1410 mm. 24. hogy biztonságosan rögzíthető legyen a med­ véhez.. a munkahenger felett is légritka tér keletkezik. Ezeket a légkalapácso­ kat lábvezérléssel látják el.. Ezek egyik vége fecskefark alakúra van kimunkálva.. lépcsőzésre készült éles szerszámok. Ennek megakadályozására a lemezrugó alá csavarrugót építenek be.300. a másik 3 alsó szabályozószelepnél a dugattyú alatti térbe juthat a sűrített levegő.26. az ütés súlyát (leszorító ütés. . Ha rugalmas közegként a medve és az ezt mozgató hajtórúd közé rugók helyett leve­ gőt használnak. és ütést mér az üllőn elhelyezett izzó munkadarabra.. A sűrített levegő a kalapács dugattyújára alulról felfelé irányuló mozgást gyakorol úgy.. . Légkalapáccsal való munkavégzés látható a 3. kemény ütés) és az ütés gyakoriságát.. a medve lökethossza az anyagvastagságnak megfelelően beállítható. A du­ gattyú lefelé mozgásakor a felette lévő térben megritkul a levegő. ábra).. A gép kiválasztásánál célszerű a medvesúlyból kiindulni. Ezzel lehet szabályozni az ütési energiát (nagy vagy kicsi ütés). ábrán.2. 1600 mm.elektromos ellátás: 380/660 V.üllősúly: 180..géphossz: 970. magasság: 1230. Ezek között vannak páros betétek (pl. ábra. és a 3 szelepen keresztül a munkahenger a dugattyú alatti térbe nyomja. . . Sűrített levegőre nincs szükség.nettó gépsúly: 410. illetve az üllőhöz szorítva tartsa a munkadarabot. akkor légpárnás vagy pneumatikus motoros kalapácsot kapnak. Hátránya. felemelt helyzet­ ben maradjon. illetve az üllőhöz. Kaphatók hegyesszögű.300 kg.28. A medvesúly 50. A művészi szabadalakító kovácsolás részére gyártott légkalapácsok műszaki adatai az alábbiak: ..szelepek. Alakosra kiképzett betéteket mutat a 3.840 mm.. de az élek legömbölyítésével készült. ábra.ütésszám: 220 ütés/perc. Az egyes géptípusokhoz szállítanak különféle medve. így rugalmas befogást biztosítanak [5]. 50 Hz. illetve íves kialakítású szer­ számok. nagy ütőerejű gépi kala­ pács.230 mm.5. vagy ehhez hasonló.5 kW. Beállítható. hogy a lemezrugók gyakran el­ törnek. . karbantartása egyszerű.250 kg. így négyzetes vagy téglalap keresztmetszetű darabok kovácsolására. de leggya­ koribb a 100 kg-os medvesúlyú kalapács. . hogy a medve folyamatos ütéseket adjon a kovácsdarabra.medvesúly: 22.. melyekkel hajlításokat lehet végezni (3. minek követ­ keztében a dugattyú lefelé mozog.motorteljesítmény: 2. nézeti képét a 3. köracél megmunkálására) vagy csak alakos üllőbetétek. azaz a percen­ kénti ütésszámot. ábra mutatja. és mivel a 6 léghengert csatorna köti össze a 7 munkahengerrel. nyújtásra alkalmas betétek. Ilyen típusú kalapács hosszmetszetét a 3. Az 5 dugattyúnak felfelé irányuló mozgásánál fordított a helyzet. Az 1 felső szabályozószelepen (körtolattyún) át a 2 dugattyú feletti levegőtérbe. ..

gépalap. 2 ..vasbeton teknő. ábra. ezért ezek nem tartoznak a mű­ vészi kovácsolás műfajába. 3 . hogy hagyományos.2550 mm -?- -. Az alakos szerszámokkal készült ele­ meket ..<- 1100. ábra mutatja be. A légkalapács alapozása nemcsak a gép saját tömegét hordja.amik megfelelnek az odorban tör­ ténő kovácsolásnak .27. egy tömbben készülő alapozásnál a szabadala­ kító kalapács 1 t medvesúlyára 35 t töme­ gű alap szükséges. Ez eset­ ben talajrezgések nem ke­ letkeznek. Gondoskodni kell aknalejárattal vagy egyéb módon . Altalános felhasználású medve­ es üllőbetétek sík felületű (pl. A jó alap nem engedi a gép elmozdulását. ábra.3. a gépnek biz­ tos alátámasztást ad. rozetta kovácsolása lemez­ ből).légkalapács...törés ese­ tén .rugó vagy gumipárna. és erős rugók vagy ru­ galmas gumialátétek biztosítják a dinamikus hatások átvételét.lehorgonyzócsavarok . Alakos üllőbetétek 1000 mm 2200. 3.28.a tömeggyártásnál használják.29. hanem többlet-igény­ bevételt is kap a kovácsolással kapcsola­ tos dinamikus hatásokból. ábra. 5 . 4 . Az ábrán a gépalap egy vas­ beton teknőben nyug­ szik. és nem adja át a talaj­ nak a gép mozgásából eredő rezgéseket.29.a rugók cseréjéről. 1800 mm -><• 3. Egyálh/ányos légkalapács alapozása 1 . A tökéletes alapozást a 3. Ökölszabály.

Fogasíves. tárcsa­ átmérő mm Motor kW Fordulat RFM Asztal Méretek Tömeg mm # 38/75 42/84 0.1 1. Fontos megjegyezni. ábra.hajtókar. karos lemezolló 1 . orsóval állítható befogószerkezettel ren­ delkezik. A kovácsműhely gépei A melegalakító gépeken és berendezéseken kívül . karos lemezolló. mérete cm kg BROWN 250 BROWN 250 ©o 250 300 Max. ábra. A gép biztonságos. Az anyagraktárban vagy mellette célszerű elhelyezni a 3. 7-váz 47 . ábrán bemutatott fűrészgép. Kis műhelybe a kézi működtetésű javasolható. Fűrészgép 3.90 x 20 mm fűrészlap mérete 3.összekötő.31. jelölését a vágási hossz szerint adják meg. 6 .32. amellyel rúdanyagok vá­ gását lehet elvégezni merőleges vagy ferde vágással.32.5 Ű 890 935 44x143x80 52x177x113 0 f+\ 67 150 o 70 80 0° D 60 70 1 1 100x50 120x70 o 7(1 70 45° <1 70x50 90x60 45°^ 1 1 I 1 1 Szerelvények vágható max.31. Nézeti képe a 3. 5 . táblázatban láthatók. ha ferde síkú leszabásokra van szükség. kiegészítő gépeket használnak.2/1.9.védőkar.elsősorban a hidegmegmunkálási feladatok elvégzésére . Vékony lemezek vágására alkalmas hazai gyártá­ sú gép & fogasíves. Fűrésztárcsás daraboló Műszaki adatok Géptípus Szerelvények vágható max. akárcsak a nagyobb keresztmetszetű anya­ gok vágására alkalmas és a 3. műszaki adatai a 3.3.9.75/1.kisegítő.felső kés.30. 2 .30. Háromféle nagy­ ságban készítik.alsó kés. ábra. ábrán. Ez utóbbi szintén dönthető. fogaskerék. hogy keskeny (50 mm alatti) szalagok vágásánál az anyagot kézi fogóval kell meg3. mérete 165 225x160 165 170x100 85 110 x 60 0" 225x160 165x165 45° 155x155 155x155 60" 105x60 60x60 2400 x 0. ábrán látható fiirésztárcsás darabolót. 3 .

74 kW Méretek(HxSzxM):570x820x1785mm Tömeg kb. Oszlopos fúrógép fogni. ábrán egy közepes teljesítményű oszlopos fúró­ gép nézeti képe és műszaki adatai láthatók.34. táblázat Köszörűgépek műszaki adatai Összehasonlító készülékjellemzők Csiszolótárcsa-átmérő: Csiszolótárcsa-szélességek: Csiszolótárcsa-furat: Szemcseméret: Teljesítményfelvétel: Névleges fordulatszám: A gép tömege: 175 mm 25 mm 32 mm 36 + 60 500 W 2840 ford.34.10. 3. Az olló saját tömege 108 kg. Kombinált lemezek és alakos szelvények vágására alkalmas kézi ollót ábrázol a 3.33. Kettős köszörűgép 3.Műszaki adatok: Modell: RF-19 Fúrási teljesítmény: 28 mm Kinyúló rész: 250 mm Asztalméret: 420x470 mm Asztal-felfogófelület: 330 x 3800 mm Talplemezméretek: 330 x 360 mm Oszlopátmérő: 100 mm Szegnyeregátmérő: 55 mm Orsómenet: 120 mm Szerszámfelfogás az orsóban: MK3 Fokozat: 12 Orsófordulatszámok: 90-2150 min' Motorteljesítmény: 0. A 3. laposacélnál 90 x 14 mm. a vágható maximális lemezvastagság 10 mm.: 210 kg 3. ábra.3 kg 200 mm 25 mm 32 mm 36 + 60 700 W 2800 ford./perc 15.2 kg váltóáramú motorral 200 mm 25 mm 32 mm 36 + 60 550 W 2840 ford. négyzetacélnál 20 mm. szögacélnál 60 x 7 mm. táblázat Fogasíves.9.6 kg 48 . karos lemezollók műszaki adatai Tömeg: Befoglaló méret: Vágható lemez vtg: Vágható anyagszilárdáság: Vágási hossz: Vágóélek keménysége: Vágóélek szöge: 25 kg 120x440x260 2 mm 450 N/mm2 200 mm 54 + 2 HRc 5° 30 kg 120x560x340 2 mm 450 N/mm2 300 mm 54 + 2 HRc 5° 4ÜT j | 50 kg 120x700x340 2 mm 450 N/mm2 400 mm 54 + 2 HRc 5° A kovácsműhelybe javasolható asztali és osz­ loposfúrógépekben igen nagy a választék. Sok esetben ennél kisebb gép is megfelel.33. ábra. ábra. A kézi ollókat stabil állványra kell lecsavarozni. ha csak 16 mm átmérőig kell lyukat fúrni. melynél a vágási hossz 170 mm. Kombinált kézi olló 3./perc 14./perc 16.

olyan nagy a választék. mert csiszolásra. szerszám­ élezéshez. Ese­ tenként .csak márkás.35.11. Ez a többfunkciós kézi kisgép ma már nélkülözhetetlen. ábrán. A műhelybe . melegen végzi. táblázat Hajlíthatóság ívesítő géppel GBR 666 Profil mm 1 • 60 x 10 70 x 12 30x30 35x30 30 50x50x4 40 x 40 x 3 1 Vi x 2 1%x2 45x6 45x6 40x6 45x6 60x40 60x40 Radius 700 500 300 400 300 2000 1500 800 300 500 600 350 300 400 600 Profil GBR 66 mm 80x10 1 Radius 600 25 200 210 210 2000 1500 600 400 500 200 250 400 300 250 400 600 - 1 * 1 80 x 16 35x35 40x30 40 60 x 60 x 4 60 x 40 x 4 50x4 40x3 2"x2 1% x 2 45x6 45x6 45x6 45x6 60x50 60 x 50 * • D • • D D 0 0 J L tH 3 C • O 0 L J H tC 3 * * • * * • • D o • • • • a • D D D J o o o o L J H 1C 3 * * * * * * • • L h H 3 C 1( = egyedi görgőkkel A műhelyben legszükségesebb kisgépek közül elsősorban a sarokcsiszoló említhető. amelyeket a géppel együtt szállítanak. Kétféle berendezést ajánla­ nak. az ezekkel történő hajlíthatóságot a 3.10. használják. sorjázáshoz. professzionális gépet érdemes vásárolni még akkor is. mint a barkácsgép. ívesítőberendezés 3.11. 3.35. Itt az ív rádiuszát három gör­ gő alakítja ki.a tartóssági követelmények miatt . táblázat foglalja össze. A vevő a bőség zavarával küzd. ábra. táblázatban lát­ hatók.célszerű gépi ívesítést végezni. Egyes alakos szelvények ívesítéséhez egyedi görgők szükségesek. ha az drágább. lesarkításokhoz stb.főleg ha pontos ívméretre van szükség . 49 . A különféle kettős köszörűgé­ pek műszaki adatai a 3. darabolásra és polírozásra egyaránt használható. Ez minden kisgépre igaz. Ilyen görgős ívesítőberendezés látható a 3.A köszörűgépet csiszoláshoz. A díszműkovács a hajlításokat általá­ ban kézi ívesítéssel.

fúrás: Névleges fordulatszám jobbra forgásnál.12.7 kg 50 Nm / 22 Nm 540 ford. alumínium/fa/acél: Fúrási tartomány.. alumínium/fa/acél: 900 W / 475 W 2..36.. max./perc. Célszerű a műhelybe egy kisebb teljesítményű. csiszolás./perc/1260 ford. könnyen kezel­ hető./perc / 'A" . nagy fordulatszámú és egy nagyobb teljesítményű. amelyet igen nagy válasz­ tékban lehet kapni a feladattól és a munka­ darab anyagminőségétől.és két­ kezes típusok./perc / 880 fordVperc B 16-os kúp 1150W/670W 4.20 UNF 1050 W / 5 7 0 W 3.36.5. 1.8 kg 115Nm/50Nm -/280 ford.DIN 228 28 mm / 50 mm /23 mm 18 m m / 35 mm / 13 mm 20 mm / 32 mm /13 mm 20 mm / 40 mm / 16 mm 13 mm / 20 mm /8 mm - 50 . kis súlyú.. polírozás)..3 kg közötti. A tárcsaátmérő 180. 1. sebességfokozat. amelyek más és más feladat­ ra alkalmasak (3.. A korszerű gépe­ ket rezgéscsillapítóval is ellátják.. sebességfokozatú fúrógépek Összehasonlító készülékjellemzők Teljesítményfelvétel/leadott teljesítmény: A gép tömege: Forgatónyomaték. Sarokcsiszoló és állványa 1. Saját tömegük 1./perc 380 ford./perc / 640 ford. sebességfokozatú fúrógépek 2.4./perc MK 2 . sebességfokozat: Fordulatszám. sebességfokozat/2. . és 2. 2. alacsony fordulatszámú sa­ rokcsiszolót beszerezni. felületének álla­ potától függően (darabolás. táblázat 1. sebességfokozat. max.230 mm. fordulatszámuk 6500. 3. sebességfokozat: Fúrótengely-csatlakozómenet: Szerszámbefogás: Fúrási tartomány.5 kg 30 Nm / 950 ford. 1 sebességfokozat. sebességfokozat. Vannak normál. 11 000 ford.A sarokcsiszolók teljesítménye 670. a dara­ boláshoz külön állvány kapható.2600 W-ig változik. ábra).. sebességfokozat / 2. fürás/2. 1./perc / 660 ford. ábra. sebességfokozatú fúrógépek 3..

Kapha­ tó sarokfúrógép és menetfúró is. Kapható 4 sebességfokoza­ tú. és szál­ lítanak hozzá mágneses fúróállványt is.. (_r\rLTLÍUuC=2) tt^Z£===s> 3.vagy betonfalba).37..42. amellyel 032 mm-ig lehet fúrni. Hilti).. 3. Szögvonalzó Méret: 100-250 Imml 3..12. Külső szerelésnél. hogy célszerű egyfunkciós kisgépekkel dolgozni.37. ábra) és hosszú csőrű kivitel. a pontosabb mérést hajlékony vagy merev acélvonalzóval végzik. Talán kivétel a 600 W-os GEX 150 turbóexcentrikus csiszoló. ábra. ak­ kumulátorosfúrógépet használnak. A kézi fúrógépeket 320. Gyakorlati ta­ pasztalat. 1500 W teljesítményfelvételű fúrógép is. ábra. Szögmérő 51 . Tolómérő Méret: 200 Imm) 3.. kapupánt.38. mert azok megbíz­ hatóbbak.. táblázatban láthatók. Professzionális munkák végzésénél az 1. az utóbbi 1000 mm hosszban is készül. Az ütvefúrókat külső' szerelésnél használják (pl. Ebből kapható normál.39. itt is az 1000 W felet­ tiek ajánlhatók (pl. Ha na­ gyobb pontosságra van szükség. 1000 mm. ha az elem mérete megengedi. ábra. mely átál­ lítható finomcsiszolásról durvacsiszolásra vagy polírozásra. amely készülhet sima vagy talpas kivitel­ ben..10. Acélkörző állítható ívvel Pengehossz Iv Imm] imm) 150 120 200 150 300 200 Szögbeosztás 0-180" 0-180' 0-180' 3. me­ lyekkel 013.(3. 1150 W teljesítményfelvételű fúrógépek (3. ha nincs áramforrás. táblázat) ajánlhatók. 1500 W telje­ sítmény felvételig gyártják. ablakrács beerősítése a tég­ la. Kovácsmércék f | Méret 150/6 Imm/inchl Alsó nóniusz: 1/20 Imm) Felső nóniusz: 1/128 {Inch) 3. 900.13. .. Fontos mérőeszköz a derékszögmérő.2 sebességfoko­ zatú. Mérőeszközök A tűzi mérősablon vagy kovácsmérce főleg kovácsolás közben alkalmas tájékoztató. ábra.. Az előbbi 150 mm. A műhelyben. A hosszmérést mm-beosztású acél mérősza­ laggal..A kézi fúrógépeket elsősorban összesze­ relésnél és külső szerelésnél használják. a rozsda­ mentes acélból készült tolómérőt használ­ ják. inkább a stabilan lealapozott oszlopos fú­ rógéppel célszerű a lyukfúrásokat elvégez­ ni. Acélkörző f ~«0— .40. Méret: 150-300 Imm) 3. ábra)..023 mm-ig lehet lyukfúrá­ sokat végezni. ellenőrző mérésekre (3.38.47. ábra. Az előbbi rugóacélból. \^ ábra. Méretei a 3. az utóbbi krómozott acélból készül letompított éllel. Az acélvonalzók hossza 300.

ábra).41. ábra). Jelölésre különböző mére­ tű és formájú rajztűket.13. melynek egyik szára mm szárnyas csavarral rög­ 100x150 zíthető.40. ábra). Méret. táblázat .A szögmérést állítha­ tó szögvonalzóval végzik (3. 230 x 400 illetve állítható ívvel 280 x 500 készülnek (3. pontozókat lehet kapni. ábra).39. A körzők rugós 130x200 beállítású anyával és 160x250 finombeállítási lehe­ 175x300 tőséggel (3. Szögmérést az állítható lakatos szögmérővel célszerű végezni (3.42. Derékszögmérő 3.

1. 250.5. b) rideg anyag törése a nyomókúp irányában. hogy az anyagot 700 °C-ig lassan hevítik.1. A darab felületén 0. ábra.. a vörösmeleg elérése után sárga. c) a szemcsefinomodás lefolyása 53 . Ha a kovácsdarabot túl gyorsan. ezért nem szabad kékmeleg állapotban kovácsolni.. A szabványos acél kovácsolásánál megengedett hőfokhatárokat pontosan megadják a táblázatok. és 900 °C felett a melegalakítás hatására könnyen leválik a felület­ ről. a túlhevítés. A kovácsolást csak akkor szabad elkezdeni. a felület elszentelenedik. ha az anyag teljes keresztmetszetében átmelegedett. illetve sokszor teszik ki kovácsolási hőhatásnak..5 mm vastag lágy réteg keletkezik. hogy az ötvözetlen acélt 1200 °C-on. az elégetés és a kén hatása. gyártástechnológia 4.és fehérmeleg állapotban az acél teljesen kép­ lékeny. illetve a nyúlás. Az acél felületén a kovácsoláskor oxidréteg. 4. A gyakorlott mesterek azonban az acél melegítési színéről. túl hosszú ideig vagy túl magas hőmérsékletre heví­ tik. A meleganyag megmunkálása A2. A melegítés hibái A melegítés hibái: az elszéntelenedés. Megmunkálás. Az acél melegítésénél kezdetben csökken a nyújthatósága. A jelenséget úgy lehet megakadályozni. akkor a hevítés során a felület bizo­ nyos mélységéig a széntartalom csökken. és bármilyen alakváltozás elvégezhető a törés veszélye nélkül.4. fejezetben említettük. Ökölszabály.. ezért izzó állapotban kovácsolják. képlékenységéről maguk is meg tudják ezeket határozni. Kovácsoláskor kialakuló nyomókúp: a) nyomókúp. a keményebb gépacélt 1100 °C-on. hogy az acél és a legtöbb fém magas hőmérsékleten képlékeny. 3%.300 °C-on a legalacsonyabb. Az intenzív reveképződés 570 °C-on kezdődik. a szerszámacélt 1000 °C-on kovácsolják. További melegítésre kezdetben rohamosan emelkedik a hőmérséklet. 1. Az ebből keletkező leégési veszteség kb. reve keletkezik. Ezt a réteget csak forgácsolással lehet eltávo­ lítani. ami kb.

ábra). hőkezeléssel. majd 1000. hogy a friss szén az izzó acéllal ne kerüljön érintkezésbe.1. A törések a nyomókúp mentén történnek (4. ami csökkenti a szemcsék közötti kohéziót. sebességétől és alakjától függ. Nyújtás A nyújtás a képlékeny szabadalakító kovácsolás leggyakoribb művelete. ridegek lesz­ nek. oxigén hatol a kristályok közé. a készre kovácsolást pedig könnyű kalapáccsal végzik. mert így jól tartja a meleget. négyszög-. Vigyázni kell. a könnyű kalapácsé a felszínére hat. Nyújtáskor a keresztmetszet alakja legtöbbször nem változik. A nehéz kalapács ütése a munkadarab magjába. vagy magasabb hőmérséklet­ nek teszik ki. előfordul azonban. Az ütés nagysága nemcsak a kalapács súlyától. az Fk erővel lecsapó kalapács négy irányban okoz elmozdulást az anyagban (4. ugyanakkor a keresztmetszete csökken. oxigénhiány keletkezik. vasszulfid keletkezik. amelyet a mun­ kadarab hossztengelyére merőleges ütéssekkel végeznek. az ütés az A felületen oszlik el. hogy lassan égjen és összesüljön. A melegmegmunkálással a szakirodalom széleskörűen foglalkozik [6].1. Nyújtáskor a képlékeny anyag folyása a kalapács súlyától. a szemcsék eldurvulnak. A kén az acél kovácsolhatóságát és szilárdságát rontja. a tűzzel együtt felemelve lehet az izzási színt megállapítani. 1250 °C-ig gyorsan hevítik. Kemencében történő melegítésnél figyelni kell a fokozatos hőfokbeállításra és arra.hogy teljes keresztmetszetében átmelegedjen. Ha az acélt jóval 1200 °C fölé hevítik. ezért mindig a széléről kell az előmelegített szenet az anyagra tenni. megfelelő átkovácsolással a hiba kijavítható. az acél hidegtörékeny. törékenyek. hanem az ütés sebességétől is függ. Ezért a koksz és a kovácsszén kéntartalma minél kisebb legyen. Ezt nevezik túlhevítésnek. így kovácso­ lásra alkalmatlan. hogy négyszög keresztmetszetű anyagból kör alakút kell kovácsolni. a behatolás 54 . minőségjavulás jön létre. Az ütések hatása Kovácsoláskor az ütőerő hatására a kristályok közel 45°-os irányban nyomják egymást. kokszban lévő kén egymással kémiai reakcióba lép. illetve melegtörékeny lesz. A kovácstűz és kezelése A munkadarab melegítését kovácstűzben vagy kemencében végzik. Jó átkovácsoláskor az anyagban a nyomókúpok összeérnek. hanem lapáttal. Ellenőrzéskor nem szabad az acélt kihúz­ ni a tűzből. hogy az anyagot a meleg egyenletesen érje. ennek eredmé­ nyeképpen szemcsefinomítás.vagy laposacél marad.. ezért szálirányban nő a szilárdsága. az anyag elég. és a kovácstűzbe csak a kén kiégése után tegyük a kovácsdarabot. Kaphatók automatikus hőfokszabályozással ellátott berendezések is. Az előbbinél az anya­ got izzó parázsba kell helyezni úgy. Nyújtó kovácsolásnál az acél még szálas szövetelrendezést is kap. ennek következménye a nyomókúp kialakulása.2a ábra). Ezért az előkovácsolást nehéz kalapáccsal vagy kovácsológéppel. Ha a kalapács talpával ütjük az acélt. Ha ez nem nagy mértékű. E művelet során a kovácsdarab hossza nő. a szemcsék közötti kohézió megszűnik. A tüzet mindig a szélén kell locsolni. és az acél vörösizzó álla­ potban vöröstörékennyé válik. kör. 4. A kovácstűzben az acélban lévő vas és a kovácsszénben. Ha az anyagot a szükségesnél hosszabb ideig melegítik..1. így az elszéntelenedés veszélye kisebb. hogy azzal mindig be legyen fedve.

7. Nyújtás a) kalapács talpával.ráverő segítségével vagy .2b ábra). K .kalapács.üllő V//JW//A* 4.kalapács ütőereje. Rövid darab nyújtása a) első ütem.üllő ellentartó ere­ je. A . Fü . Egyoldali nyújtás esetén az anyagfolyást a szerszám egy ol- 4. ábra.kalapács ütőereje.üllőbetét. B .6. A nyújtás lehet egyoldali vagy 180°-os forgatással kétoldali. akkor a nyújtást keresztkalapáccsal vagy nyújtó rátétkalapáccsal végzi (4. Ha a kalapács fokával ütjük a mun­ kadarabot (4.egyedül.kicsi. a behatolási mélység pedig na­ gyobb. b) hibás . Nyújtás az üllő élén 4. .kovácsdarab.3. b) második ütem /X 55 . Ü .üllő­ szarv 4. ábra. ábra. ábra. Ü . F0 . b) keresztkalapács fokával. Kétoldali nyújtás a) helyes. Gyűrű nyújtás­ tágítása az üllő szarván K .ütött felület 4.5.3.4. Fk . K . Ha a kovács egy ráverővel dolgozik. ábra). Nyújtás az üllőn nyújtó rátétkalapáccsal 4. A nyújtást a kovács: .nyújtókalapács. az érintkezési felü­ let kisebb.2. az anyag két irányban nyúlik.gépi úton végzi.üllő ellentartó ereje. ábra. ábra.

kitöltés 25 x 10 mm laposvas. Az ábrán látható betétek között a nyújtást az a-b irányban. Nyújtóbetétek gépi Gyűrű vagy karika nyújtását a nyújtókalapács fokával kalapácshoz az üllő szarván végzik (4. szakadás keletkezhet az anyagban. c-d irányban végzik. ábrán lévő alkotáson a nyújtási műveletek jól felismerhetők.6. Figyelni kell. A nyújtandó darabot az üllőn a-b irányban tolják-húzzák. Rácsos ajtó. A gépi nyújtáshoz készülnek összetett üllő.5. 4.8. hogy a kalapács foka és az üllőbetét tengelye egy vonalba essen (4. ábra). Négyszögszelvény­ nél a munkadarabot ütésenként 90°-kal elforgatják. Keret 30 x 20 mm laposvas. ez élesebb. megnyújtják és leszorítják. hogy az egyik ütés a másikat részben fedi. és a nyújtott részt megfogva a másik oldalt is megnyújtják. míg a simítást és egyengetést a hosszabb. mint a kalapács foka (4. ábra. A nyújtás ekkor lesz egyenletes.7. majd a másik oldalra mennek. Figyelni kell. ábrán lát­ ható. ábra.8.9.dalról való behatolásával érik el.és medvebetétek. ábra). közben a felső üllőbe­ tét nyújtó ütéseket ad úgy. Gépi kovácsolásnál nyújtóbetéteket használnak (4.4. 4. és a rátétszerszám jól felfe­ küdjön. hogy az üté­ sek nagysága egyenletes legyen. ábra). A 4. A nyers darabot az egyik oldalon fogóval fogják. Tervezte: Alfréd Schmidt. Két oldalról való nyújtás esetén a nyújtóhatás erősebb. mert ellenkező esetben repe­ dés. Rövid darab nyújtása gépi kalapácson a 4. ábra). A kovács gyakran az üllő élén nyújt.9. Trappenkamp 56 . amelyeken a nyújtás és a simítás is elvégezhe­ tő.

és csak azután szélesít.. ábra. ábra. amellyel a magasság csökkentésével a darab szélessé­ gét növelik A szélesítést egyoldali nyújtással végzik.10.d) a levél kialakításának munkafázisai 57 . Szélesítéssel kialakított levél a). b) oldalnézet.11. és az ütésekkel a 4. Szélesítés a kalapács fokával a) felülnézet.Szélesedés iránya 4. ábra). A durván kialakított darabot nyeles simítóval az üllőn kisimítják.. ábra szerint kifelé haladnak. majd gondosan simít (4. majd éle­ it kissé visszakovácsolják. 4.10. c) keresztkalapács Szélesítés A szélesítés a nyújtás azon változata.11. A kovács először nyújt. A munkadarab szélesítését középről kezdik.

1. minden ütés után az anyagot 90°-kal elfordítják (4. Duzzasztáshoz az anyag teljes hosszát vagy csak egy részét kell felmelegíteni. hogy újramelegítéskor az elkészült csúcs ne törjön le. A duzzasztás-zömítés magassági határai a) duzzasztás-zömítés. a vésők. nyeles vágók élezéssel készülnek Élezéskor a darab kétoldali nyúj­ tást kap melegen. Az élezés 4. A kézikalapács talpával két oldalról végzik az izzó anyag hosszirányában.erő. Hegyezés Hegyezéskor a nyújtás következtében az anyag kereszt­ metszete csúcsban végződik (gúlában.13. ábra.14. mert ezen a részen a legkisebb a darab ellenállása. Hosszabb darabal bl L 4. ábra). így pl.° 1 0 ' 4.15.nagy alakítási ellenállás nál az ábrán lévő arányokat be kell tartani. S . ábra). hogy a rúd alakú anyag az üllőre merőle­ gesen álljon. E . A darabot forgatni kell. F2 . Duzzasztás. A duzzasztáskor keletkező erőket a 4. Fontos. ez könnyen megtörténhet. mert ha túlhevül. Az erők alakulása duzzasztáskor Ft . A felületeket minden oldalon még melegen simítani kell (4.súrló­ dás. mert az ütések hatására a rúd kihajlik. 4.12. hideg­ vágók.12.kis alakítási ellenállás. hogy az esetleges görbeségek kiegyenlítődjenek.ellenerő. Ek .Élezés A kéziszerszámok egy része. zömítés A duzzasztásnál a munkadarab egy vagy több helyén történik a zömítés. ábra. A hegyezés — • I a:b > a:b > 1:3. és a kalapács talpa az üllő síkjával párhuza­ mos legyen. keresztmetszete az élig csökken. Ha négy­ zet keresztmetszetű anyagot hegyeznek. A kalapács talpán. Vigyázni kell. ábra. kúpban).13. Az ütések hatására a 4. Zömítésnél az anyag hosszát csökkentik a nagyobb keresztmetszet elérése érdekében. b)-c) az alap és magasság aránya 4. hossza nő.15. daraboló-nyújtó kalapácsok.14.2. valamint az üllő felületén ugyanis súrlódási ellenállás lép fel. amit növel a kalapács és az üllő hűtőhatása is.5 í*i -Q i in VII -Q -o • 1 t / < 0 •4 . . ábra szem­ lélteti. ábra szerint az anyag középső része megvastagodik.

1. Lépcsőzéssel és nyújtással készült elemek láthatók a 4. ábrán. ábrán látható.17. Lépcsőzés. A laposacél könnyen kihajlik. 4. ábra. A lépcsőzés lehet a kovácsdarab végén vagy köze­ pén.18. ábra. ábra). hogy lépcső keletkezik. hajlításhoz. Ha az elem két vége között kell duzzasztani. de a szélesedést mindig vissza kell kovácsolni. csak az adott szakaszt hevítik fel (pl. nyakaiásnál az anyagot minden oldalról lépcső­ zik.és négyszögszelvények jól duzzaszthatók. Hosszú kovácsdarab végének duz­ zasztása üllőn A duzzasztás lehet a kovácsdarab végén vagy a két vége között. Duzzasztás a munkadarab közepén a) kétoldali. mint a kiinduló méret volt. ábra. c) a fej ellapítása.19.19. d) a fej kialakítása rátétszer­ számmal °'V///77/7/Y///777/7 bl £ 77777777777777/ 3^ 50 4. és a darab hosszabb vagy széle­ sebb lesz. Fej zömítése há­ rom ütemben a) kiinduló szálanyag. Az anyagban lévő erővo- oo dl a) bl c) 4.3. b) satuban 4. A kör. Az előbbi esetben vagy kalapáccsal (esetleg ráverő se­ gítségével) a 4.kézzel végzik a duzzasztást (4. b) egyoldali .fi i lill'll 4.18.vagy kétoldalú (4. Egy­ oldali duzzasztásra akkor kerül sor. vagy hosszabb és nehezebb anyag esetén . nyakalás Lépcsőzésnél az anyag vastagsága átmenet nélkül csök­ ken. Í6. A fej zömítése a 4. lyukasztáshoz). ha a hajlítás után éles sarokra van szükség. ábra.20. ábra). Lépcsőzéskor a felület egy részét úgy kovácsolják.kihasználva a rúd saját tömegét . Rövid kovácsdarab végének duzzasztása a) üllőn. b) előzömítés.16. ábra szerint. A duzzasztás lehet egy.17.

Ez utóbbi a nyakalás (nyakképzés). A lépcsőzés lehet egy-.4. Megkü­ lönböztetnek továbbá bemetszés nélküli és bemetszéses lépcsőzést. NY .21. Lépcsőzéssel és nyújtással készült elemek a váci kálváriakápolna főbejárati kapuján. A csapoknál is képeznek minden oldal­ ról kialakított lépcsőket. A körszel­ vényt verő üllőbetét és nyeles hengerverő a a különféle üllőbetétek a 4. 2001 F F F 4.22. b) kétoldali.szélesedés.21. a felső rész a nyeles henger. . ami illesz­ kedik az üllő üregébe. Seregi György alkotása.20. ábra.vagy hatszögverő. négyszög vagy kör keresztmetszetű. c) négyoldali. Lépcsőzések a) egyoldali. szés nalak változását (sűrűsödését) a 4. Az alsó az üllőbetét.22. ábra).és négyoldali. A levékonyított csaprészt alsó és felső segédsüllyesztékkel oldják meg. és a be­ metszés is végezhető két oldalról.nyújtás 15 t- £- ii T7T lil -4Í r 4.. ábra szemlélteti. A bemetszésnél az élek élesek (4. melynek olyan négyszögletes csapja van. A csaprész közép­ vonalának egybe kell esni a kiinduló anyag középvonalával. Az anyag folyása lépcsőzéskor SZ . amely szemben dolgozik az alsó résszel. négyszög. A csap lehet lapos. két.24. Lehet készíteni be­ metszés nélkül kétoldali lépcsőzést.

üllő 0Í bl MM 4.14 mm köracélnyújtó-gömbölyítő üllőbetét.4 Hajlítás A hajlítás során az anyag tengelyvonalát megfelelő görbületi sugárral a kívánt irányba megváltoztatjuk.. A hajlítás lehet kézi vagy gépi. A keresztmetszet alakja annál jobban változik. c) összezárt szerszámfelek középen az alakítandó köracéllal. a hajlítási metszetnél az üllőn felduzzasztják. A középső (semleges) szál hossza nem változik. Ullőbetétek a) simító üllőbetét. Körszelvényt verő üllőbetét és nyeles hengerverő a) a körszelvényt kialakító alsó rész (hengerverő űllőbetét). 61 . A semleges vonalban nincs alakváltozás. A 4.25. ábra. A hajlított keresztmetszet külső oldalán húzófeszültség ébred. e) 0 10.. A művelet elvégzéséhez általában csak a hajlítás környékét melegítik fel. áöra. Ü . a lapos. d) lyukasztó-tágító üllőbetét. készülékben vagy süllyesztékben.26. minél kisebb a hajlítás a szöge és minél nagyobb a keresztmetszet h magassága. tehát itt zömítés jön létre (4. 90°-os kézi szabadalakító hajlításnál az üllő élén előhajlítást végeznek. f) négyszögverő ül­ lőbetét. b) a két szerszámfél. c) hornyoló-vágó üllőbetét. majd a rúd végét vízben lehűtik. ábra). b) nyújtó üllő­ betét. hogy a keresztmetszet a hajlításnál ne legyen gyengébb. Igény. a belső szálon nyomófeszültség keletkezik. d) körszelvény vállazása nyeles szerszámmal. A szaggatott vonal a hajlítás utáni keresztmetszetet szemlélteti.n ír 4.1. majd az élén éles sarkúra kovácsolják (4. minek következtében itt megnyúlás.24.és a köracél keresztmetszetének változása látható.25c ábrán a négyszög-. 23. mint a munkadarab egyenes részén. g) hatszögverő üllőbetét g) 4. ábra). végezhető szabadon. minél kisebb a hajlítás r sugara.

Csigavonal hajlítása tüskével .duzzasztott sigavonal hajlítása üllőbetéttel 4. ábra. b) előkovácsolás. Négyzetvas 90°-os hajlítása a) kész munkadarab. ony . ábra. D .25. ábra. Hajlításkor fellépő feszültségek és alakváltozások oh .c) a hajlítás munkafázisai :T^ .28.nyújtott.26.4.nyomófeszültség. e) készre kovácsolás 4. NY . c) hűtés. d) duzzasztás.húzófeszültség.

28. Hajlított elemek alkal­ mazásával készült a 4. ábra. A csavarást kézifogó segítségével b) laposvas rövidülése csavaráskor -A 63 . henger) talpát befog­ juk.2 3 4. -c •C hossza nem változik. A magassága h. ábra a laposvas csavará­ A csavarás szemléltetése sát mutatja melegen. Ezt a tényt Wr a darab nyers hosszának megállapí­ tásánál figyelembe kell venni (4. sablonokban végzik. A súlyponti tengely Ja. ábra) használnak. A 4.5.29.27. A kézi munkánál íves üllő­ betétet (4. Dupla körszarvú csigaelemekből készült csillár részlete. Készítette: Papp Pál. DOÖÖO^CX ábra). letkezik. •~ií* ról/Zj-re csökken. 1999 4. ábra). 4.31. Csigavonal hajlítása az üllőn Gyakori motívuma a művészi kovácsolásnak .30. minek eredménye­ kovácssatuban képpen az anyag rövidül.32. Csavarás Ha egy rúd (pl. hajlítószerszámot.30. a rúd belső részeiben pedig Laposacél csavarása nyomás lép fel. ábra). a hen­ ger alkotója meghosszabodik. vagy S*** a henger megrövidül. felső végét pedig a nyíl irányá­ ba elfordítjuk (megcsavarjuk). Sajnos ezt ma már készen kapható készülékekben. kovácssatuban.különösen a történeti stílusú alkotásoknál . ábra. 4.a csigavonalú díszítőelem. ábra. ábrán látható alkotás. tüskét (4. Csavaráskor a aj 1 i külső szálakban húzófeszültség ke­ Ir ^ Néál 4. A kezdő ívet az üllőn kovácsolják (4.29.32. ábra. a) henger alkotójának változása.1.31.

35. 30 x 10 mm-es laposvas melegen. Ettől függetlenül előfordul még a melegen tör­ ténő darabolás is. b) üllőbetéttel két oldalról . ábrán látható. áb­ rán. c) spirálalakban végzik. d) különféle bemetszések csava­ rás előtt 4.35. fűrészgéppel vagy éppen a sarokcsi­ szoló vágókorongjával végzik. négy köracél elemből kialakított rúd alsó végének összekovácsolása és megcsavarása tömör. annál kisebb méretű anyag hidegen is elcsavarható. c) négyszögacél. Kb.főleg vastag anyagoknál — az ék alakú vágó miatt ferde 4. b) tömören.6. amikor a kovácsolási hőmérsékletre felhevített anyagot az üllő élén.4. illetve spirálalakra a 4.34. Elemekből álló rúd csavarása a) elemek végének összekovácsolása. ábra. Négyszög rudak csavarási képe a) négyzetacél.1.33. Egyoldalú darabolásnál . b) bemetszett négyszögacél. Darabolási művelet nveles vágóval. Ma­ napság ezt hidegen. 4. darabolása. ábra). bemetszett és bemetszés nélküli rúd csavarási képe a 4. ék alakú nyeles vágószerszámra mért kalapácsütésekkel darabolj ák. körtárcsás darabolóval. Levágás. Négyszög.33. ábra. darabolás A nyersanyag szükséges hosszának meg­ állapítása után a kovácsolást megelőző művelet a darab levágása. vagy két ol­ dalról üllőbetéttel és nyeles vágóval vég­ zik a műveletet (4.34.

37. A nyeles kézi vágók és az éles bemetszésre alkalmas kézi és gépi vágószerszámok a 4. Y d) g) h) 4. Négyzet.37.^^^-íS'Vsss^ 0. A féloldalas vágóval bemetszéskor dolgoznak. ábrán láthatók. három. g)-h) gépi kovácsolás vágói 65 *m •• i . d)-e)-f) kézi kovácsolás vágói.67 a 0. b) háromoldali vágás. Vágószerszámok a) nyeles melegvágó. ábra. M .3 1 o l 11 i 0.f il o II D 1 1 i ^^•. ábra szerint. b)-c) nyeles hidegvágók.33 a i o r i | 4.szakító I síkú vágófelület keletkezik. c) négyoldali vágás. ezért ilyenkor két-.36. ábra.és köracél melegvágása a) kétoldali vágás. SZ .vagy négyoldali melegvágást alkalmaznak a 4.36.melegvágó.

.38. Hasítással készült díszítőelemek. a) -b) -c) -d) műveleti sorrend üS*» . i1 1 í 1 a) W ili ií 66 1 1 4. ábra.a) .

Ez elkerülhe­ tő.40. rendszerint ék alakú nyeles vágóval az üllőn bevágják.39. az anyag nem reped tovább. A 4. vörösmelegre felhevítik. majd tovább alakítják. hogy a satuba befogott anyagot több helyen vésővel vagy hideg-meleg vágóval hasítják. 4. hajlítják A művelet során az anyag térfogata nem csökken. Az üllőn tör­ ténő hasításkor célszerű a darab alá vékony acélla­ pot (kármentőt) tenni. ha a munkadarab vé­ gét.1.4. Gyakran előfordul. a vágóéi is olyan legyen. Ha a hasí­ tás végén befúrnak.38. A hasítás utáni műveletek munkafázisai 67 .39. Közbenső hasítással végzett díszítőelemek kialakítását mutatja a 4. ábrán hasítás utáni műveletek. reped. ábra. Hasítás Hasításkor az anyag egyik végét hosszirányban. Ha a hasítás egyenes. ábra. a vá­ gószerszám éle is az le­ gyen. a 4. szétnyitják. hogy a nyeles vágó éle a kemény üllő felületén ne meg.7. ábrán hasítással készült ajtópánt látható. ha a hasíték íves. Hidegen végzett hasításkor az anyag a szál végén könnyen törik. ahonnan a hasítás kiindul.

ábra.8. Lyukasztás A lyukasztás képlékenyalakítási művelet. Hasítással készült ajtópánt 4. A fúrással ellentétben a meleg munkadarabot nem kell lehűteni.40. c) tágítás végső alakra. a keresztmetszet nem gyengül. behasítás keskeny nyeles vágóval.41. b) tágítás. átdugás 68 .41. 4. ábra). a kovácsdarab kör.1. ovális alakú áttö­ rése. hanem inkább tömörül. és miközben a lyuk kialakul. az anyag szilárdsága nem változik (4. az anyag szálas szerkezete nem szakad meg. Az erővonalak alakulása lyukasztásnál a) duzzasztás.4. d) rákovácsolás. négyszög. ábra. Egyszerű szerszámmal elvégezhető.

Meleglyukasztással a nehezen fúrható kemény acélnál is könnyen elvégezhető a művelet. A meleglyukasztás folyamata a 4.42. ábrán látható. A b ábra szerint az F jelű erő (kalapácsütés) hatására a lyukasz­ tó csak a vastagság 3A részéig hatoljon be, mert ha a darab alatt nincs lyukasztógyűrű, akkor a lyuk eltorzulhat. A d ábrán látható a lyukasztógyűrű, a kieső hulladék csak %-e az anyagvastagságnak. Az utolsó ütés legyen gyengébb, ez védi a nyeles lyukasztót a sé­ rüléstől. Ha a kész lyuk majdnem olyan szé­ les, mint az alapanyag, akkor előbb szélesí­ teni (duzzasztani) kell, aztán lyukasztani, majd a kívánt méretre tágítani.

4.42. ábra. A meleglyukasztás elve D - duzzasztás; H - hulladék; GY - lyukasztógyűrű

4.43. ábra. A lyukasztás műveletei: a) nyeles vágóval; b) tágítóvésővel

Mívesebb lyuk készítésénél (lásd 4.41. ábra) a műveletek sorrendje az alábbi: 1. izzítás, 2. behasítás keskeny lapos, nyeles vágóval, 3. tágítás kerek lyukasztóval (tüskével), 4. tágítás végleges alakú nyeles lyukasztóval (négyszög, ovális, félkör stb.), 5. az anyag rákovácsolása. Egymást keresztező rácspálcáknál gyakran alkalmazzák a 4.43. ábrán bemutatott megoldást, amikor az egyik irányú adott távolságra kilyukasztott elemeken átfűzik a másik irányú pálcákat. 4.1.9 Kovácshegesztés A tűzi vagy kovácshegesztést még ma is alkalmazzák a kovács iparművészek, bár jelentő­ sége a kézi elektromos hegesztés elterjedése óta csökkent. Ezzel a módszerrel nem oldha­ tó kötés jön létre. A kovácshegesztés az anyag képlékeny állapotában történik. Ehhez a hegesztéshez előkészített anyag végeit 850 °C -ra teljes mélységében felmelegítik, majd erről gyorsan felhevítik 1350 °C-ra, amely a tűzi hegesztés hőmérséklete. A tűzből kivéve apró csillagszerű szikrák válnak ki a darabból. A hegesztendő felületnek fémtisztának 69

4.44. Tűzi hegesztések a) tompahegesztés; b) átlapolt hegesztés; c) farkasfoghegesztés; d) átlapolt duzzasztott; e) duzzasztás; f) lapítás és összekovácsolás

kell lennie, ezért azt be kell szórni hegesz­ tőporral, ami megakadályozza az oxidálást, a reveképződést. Ekkor újabb szikrakép­ ződés keletkezik, az anyag tésztaszerű kép­ lékeny állapotba kerül, majd a nyomóüté­ sek hatására az atomok egyesülnek, a kohézió létrejön. Segédanyagként a borax, a kvarchomok, a hegesztőpor és ezek fon­ tos része, a kovasav használatos. A tűzi he­ gesztés minősége függ az anyag széntar­ talmától, amelynek 0,3% alatt kell lenni. Mn-nal ötvözött anyagok e fölötti széntar­ talom mellett is jól hegednek. A 4.44. ábra a tűzi hegesztés különféle módjait szemlélteti. Az e, / ábrán látható módon előkészített darabokat világossár­ gára izzítják addig, amíg szikrázni nem kezdenek. Ekkor a tűzben felfelé fordítják, rászórják a hegesztőport, s ha az megolvadt

4.45. ábra. A farkasfoghegesztés műveletei a) duzzasztás; b) bevágás; c) hasítás; d) összekovácsolás

és szikrázni kezd, azaz fehérmeleg, kiveszik a tűzből, az üllőhöz ütik, hogy a reve és a salak kifröccsenjen. Ezután a hegesztendő felületeket pontosan egymásra illesztik, majd az üllőn kézikalapáccsal, rövid, gyors és erős ütésekkel a végeket egyesítik. Ha a végek jól összehegedtek, kétkezi kalapáccsal, rövid, gyors és erős ütésekkel méretre és alakra kovácsolják, miközben az összehegedt darabot ütésenként forgatják. Végül simítókalapáccsal a hegesztés helyét még melegen elsimítják. Mindezt lehetőleg egyetlen melegí­ téssel célszerű elvégezni. A farkasfogas hegesztés műveletei a 4.45. ábrán láthatók. 4.1.10. Simítás, egyengetés A kalapács talpa ütés után mélyedéseket, horpadásokat hagy hátra, a kalapált felület durva, egyenlőtlen lesz. Van, amikor ezt a felületet készítője meg kívánja mutatni, sőt ha szépen, rusztikusán van elkészítve, kiemelni. Többnyire azonban sima, egyenletes felület szükséges. Simítani a kovácsolásnál alacsonyabb hőmérsékleten kell: 600...800 °C-on. Erre sokszor a kovácsolás befejező művelete alkalmas. Újramelegítéskor csak az anyag felületét szükséges a simítási hőmérsékletre hevíteni. 70

A kovácsdarab simítása az üllő lapján tör­ ténik nyeles simítóval és ráverőkalapáccsal (4.46. ábra). A szükséges ütés nagysága függ a felületi durvaságoktól, az anyag hőmérsék­ letétől és a nyeles simító felületének méreté­ től, ami a fajlagos nyomás nagyságát hatá­ rozza meg. Legömbölyített élű simítót kell használni. Az ütések után a levált revét gon­ dosan el kell távolítani az üllő lapjáról és a nyeles simító alól, mert a szennyeződés be­ verődik a felületbe. Nyújtott, lépcsőzött csapok kör, négy­ szög, hatszög stb. alakú keresztmetszetét 4.46. ábra. Simítás célszerű a megfelelő üregű üllőbetét és F-kovácsolóerő; Fü-ellenerő; Ü-üllő; nyeles verő felső része között simítani. A K-ráverőkalapács; S~nyeles simító; M-munkadarab kör keresztmetszetű anyagot simításkor for­ gatni kell, hogy alakját megtartsa. Szálanyagok, lemezek egyengetését méretüktől és görbeségüktől függően az üllő lapján vagy a sima, merev egyengetőlapon végzik. 4.1.11. Süllyesztékes vagy ódorkovácsolás Azonos, nagy darabszámú ko­ vácsdarabok előállítása gaz­ daságosan odorban, illetve süllyesztékben történik. Ilyen­ kor az izzó, méretes anyagot az előre kimunkált odorba, szer­ számba (süllyesztékbe) verik, il­ letve sajtolják. Ez utóbbit (és az egész eljárást) főleg az ipari ková­ csolásnál használják. Díszítőele­ meknél, ismétlődő alkatrészeknél a kovács iparművészek is alkal­ 4.47. ábra. Kovácsolás odorban mazzák az eljárást (4.47. ábra). a) makkfej; b) makkcsésze Megkülönböztetnek egy- és kétrészű ódort. Az alsó rész üllőbetétként működik, a felsőt nyéllel látják el. Vannak ún. beveroodorok, amelyek csak alsó részből állnak. Ezekbe kalapáccsal verik be az anyagot, majd lesimítják. A kézi odorokat szerszámacélból készítik. Úgy is készíthető, hogy az alsó és felső részt izzó állapotban egy kész mintára ráverik. Ezzel biztosítják, hogy a felső és az alsó rész pontosan illeszkedjen. Az ódort drótkefével jól ki kell tisztítani, majd beolajozni, hogy a munkadarab ne ragadjon be. A munkadarabot esetenként előkovácsol­ ják, és fehérizzó állapotban helyezik az odorba. 4.1.12. A melegalakító szerszámok hőkezelése A süllyesztékeket (odorokat), valamint a kovácsológépek medvebetéteit (felső szerszám­ rész) és üllőbetéteit (alsó szerszámrész) melegalakító szerszámacélból készítik.

71

5/ 2 Berendezés villamos fűtésű kamrás kemence olajkád mosókád villamos fűtésű kamrás kemence EA20 edzőolaj Db adag Készülék Megjegyzés 550 72 . M e l e g a l a k í t ó szerszámacél adatai Az anyagminőség jele MSZ 4352 W3 KI 3 K14 NK NK2 DIN 17350-80/EN/ X3WOV5-3 X40CrMoV5-l X32CrMoV3-3 55NiCrMoV6 56NiCrMoV7 Az acél keménysége lágyított állapotban HB< 235 235 229 241 248 edzett (és megeresztett) állapotban HRC> (47) (50) (48) (42) (41) Edzési Megeresztési olaj + + + + + Hűtőközeg sófürdő + táblázat hőmérséklet. süllyesztek Anyag NK Munkamenet Darab­ szám Í1200 táblázat Méret 300 x 240 x 220 Tömeg. Műveleti utasítás süllyesztek hőkezelésére A művelet megnevezése: hőkezelés A munkadarab megnevezése. 1400 MPa A 8 12 16 800 600 400 200 V A -_ . 100 kg Vázlat \iooo I 800 200 tt too % <J 600 í /J __ Előkészítés: 400 x 340 x 140 mm méretű izzítóládában kokszszemcsében Minőségi előírás Szakítószilárdság. t. 12 idő.R m = 1200. h A művelet tagozódása... . v z ^ -. h 6 3 3 0.°C 1060 1020 1040 850 830-870 850-900 600 550 550 500 500 levegő + + + + HB = Brinell-keménység H R C = Rockwell-keménység 4. °C 600 850 850 850 60 85 550 Idő. jellemző adatok Sor­ szám Művelet Előmelegítés Hevítés Hőmérséklet­ átvétel Hőn tartás Hűtés olajban Mosás Hevítés Hőn tartás Hűtés levegőn Hőmérsék­ let.4..1.2.

így kemény és viszonylag rugalmas anyagot kapnak. táblázat egy.2. a hőkezeléskor előírt keménységét és hőmérsékletét a 4. de nem rideg anyagot hoznak létre. szilárd. lyukasztók. Ma már ezek­ nek a nemesített szerszámbetéteknek nagy része készen is megvásárolható. A kéziszerszámokat (vésők.1.2.2. majd 200-350 °C-ra felmelegítik (megeresztik). ezért a munkadarabot hőkezelő műhelyben kell nemesíteni. Faragás 73 . vágók) ötvözetlen szerszámacélból készítik. az iparban használatos süllyesztek hőkezelésének műveleti utasí­ tását mutatja be. Természetesen az ehhez szükséges kemence a kovácsműhelyben nem áll rendelkezésre.1. egyenletes szemcsézetű. Ilyen anyagok az alábbiak: MSZ 4354-82 S71 S81 S101 DIN 17350-80-/EN/ C70W1 C80W1 C105W1 Hőkezelésüket a műhelyben is el lehet végezni: először a vörösizzóra felhevített acélt vízben lehűtik (edzik). A hőkezelést edzéssel és megeresztéssel végzik. A nemesítéssel finom szövetű. Megmunkálás meleg és hideg állapotban 4.A szerszámacélnak az MSZ. táblázat tartalmazza. Ezt a műveletsort hívják nemesítésnek. 4. valamint a DIN EN szerinti jelölését. A 4.

amely lehet üllő. erezett. rokokó stílusú kilincs. ábra. keményfa tuskó. Domborítás Domborításkor a vékony fémlemezt különféle speciálisan kialakított kalapáccsal (domborítókalapáccsal) munkálják meg. A 4. levelek. A pávafejet készítette: Lehoczky János és Seregi György 74 .. az anyagot kilágyítják. ábrán domborítókalapácsok és szerszámok láthatók. 2000 4.51. 1. üllő. 4. szirmok stb.57a ábra. Ha az ütésektől a lemez rideggé válik.49. e fölött meleg elődomborítás után végzik a hidegdomborítást. Készítette: Papp Pál. Domborítást alkalmaznak díszítőelemek. ólomlap vagy domborítógitt. valamint dombormű­ vek és szobrok készítésénél.5 mm vastagságig csak hidegen.2. A Gresham-palota helyreállított kapújának részlete.vagy satubetét. Domborított.2. Mindezt egy alapzaton végzik.4.

Lánghegesztés A lánghegesztést másként gázhegesztésnek is nevezik.8 mm vastagság esetén a domborításhoz szurokból. ráverés útján. éghető gáz keverékének elégetésével állítják elő.53.•BSMBmaHHBBlHDHBBMB : _ 1 'i 0.3.51a ábra domborított díszítőelemeket mutat be. mivel a szükséges hőmérsékletet oxigén és valamely más. Kidomborított erezés a) az ér keresztmetszete. A lemezből vagy az előkovácsolt munkadarabból kivágják a díszítmény körvonalát. virágokon. b)-c) az erezés kivitele 4. Anyaga vagy csak az érintkező felületek megömléséből származik. Rudakon. faggyúból és viaszból álló keveréket használnak.52. Erezes t > Erezésen az acél mintázását értjük tom­ pavágóval. Az erezésnél megkülönböztetnek mélyí­ tett. 4. és 4. hogy az összekapcsolandó fémrészeket a tervezett kötés környezetében valamilyen hőforrással az olvadási pontig hevítik. és az érint­ kező részeket hozaganyag hozzáadásával vagy a nélkül összeömlesztik. ábrán erezőszerszámok. az ún. la­ posvasakon gépi hengerléssel is készíte­ nek az erezéshez hasonló mintázatokat. majd a felületre rajzolt vonalak mentén erezővel bevág­ ják. a hegesztőpálca adja.4. ábra. Az ömlesztéshez szükséges hőmérsékletet elő lehet állítani éghető gázok elegyének elégetésével vagy villamos árammal. Több éghető 75 .50. h.1. ábra.52. Az utóbbinál felhasználják a villamos ív nagy hőmérsékletének hatását. végül a domborított formát megfele­ lő alapzaton alakítják. 2. Kötési módok 4. illetve domborula­ tonként a legváltozatosabb formákban alkalmazzák. terpentinből. A 4. ezek azonban nem tartoznak a művészi kovácsolás kategóriájába. Az erezést a leveleken.3.és ár­ nyékhatást lehet vele elérni. díszítményeken kívül rácsrudakon. duzzasztott és domborított kivitelt. 4. vájatokként. Hegesztési eljárások A hőhatással dolgozó hegesztési eljárások lényege. gipszből.51. Erezőszerszámok 4. vastagabb lemeznél pedig ólomalátétet. áb­ rán a kidomborított erezés kivitele látható.3. takaró­ léceken.. Az összeomlott fé­ mes kapcsolatot varratnak hívják. gyantából. vagy egy részét az odavezetett hozaganyag. ábra a levél készítésének munkafázisait ábrázolja. erezővágóval vagy erezőkalapáccsal.2.53. ezen felül mele­ gen ereznek nyeles erezővel. a 4.. a 4. 3 mm vastagságig hidegen. mert plasztikus fény.

hogy a hegeszteni kí­ vánt munkadarab felülete 3 A mm-rel legyen a láng­ mag hegyétől. 2-pálca.Ai 1. övezetben folyik az acetilén elégése. A keverőfúvókából a gáz az 5 jelű keverőszárba kerül.55. Az ezzel történő eljárást disszugázhegesztésnek nevezik. ábrán látható. ezért a pisztolyt úgy kell vezetni. Lánghegesztés jobbra más fémek hegesztésére. A pisztollyal helyesen beszabályozott. A tartály nyomását oxigén esetében 1-2 at-ra. A helyesen besza­ bályozott láng váz­ lata 4 gáz közül (hidrogén. alumínium és 4. ún. 1-hegesztőpisztoly. 1 : 1 arányban keveredik az oxigénnel.54.55.54.5 at-ra kell csökkenteni. Az ábrán a az égőgáz-palack.57. Ha az éghető gáz nyomása legalább 1. ábra). övezetben a még éghető égés­ termék szén-dioxiddá és vízgőzzé ég el. nagynyomá­ sú hegesztőpisztolyt kell használni (4. ábra. ábra. A lánghőmérsék­ let a lángmag hegye előtt a legmagasabb. A pisztolyban az oxigén az 1 jelű. Ezt a nyomáscsökkentő szelepekkel (reduktorokkal) lehet beállítani.56.5-1. amit acélpalack­ ban árulnak. ábra). Lánghegesztő berendezés 4. Nagynyomá­ sú hegesztő­ pisztoly • • —— — • • Q ' AI\ - ^S 4. és égéskor a pisztolyfúvóka nyílása előtt 3200 °C hőmérsékletet ér el. „semleges" láng négy rétegből áll (4. e a gumitömlők. övezet az égésterméket tartalmazza: a lángnak ez a része redukáló hatású.0 at. ábra. hidrogén és oxi­ gén van. mint amekkorára a hegesztéshez szükség van. b és d a nyomáscsökkentő szelepek. övezetben a lángmagban szén. amelyből a 6 jelű égőfej nyílásán áramlik ki. Az oxigén és az éghető gáz tartályaiban a gáz nyomása lényegesen nagyobb.56. 3-varrat 76 1 . A 4. A lánghegesztő berendezés vázlata a 4./a gázpisz­ toly. Ezt a sötét magot egy világosan izzó szegély veszi körül. acetilén esetén pedig 0. ezért a láng magja sötét. propán) leginkább az acetilént használják. Az eljárás egyaránt jól alkalmazha­ tó ötvözetlen és ötvözött acél. Ez a zóna a 3. az acetilén a 2 jelű tömlővéges csatlakozáson át a 5-mal jelzett keverőfúvókához áramlik. ábra. c az oxigénpalack. Ebben a 2. A 3. bután._Q I ——~—* 4. övezettől alig választható el. Az oxigén a 4 jelű külön elzárócsappal nyitható vagy zárható. Az acetilén a he­ gesztőpisztoly keverőszárában kb.

fölötte több­ soros varratot készítenek. 1200 A) hegesztőáramot szolgáltatnak. egészen vékony anyagokat kivéve. amikor pálcára nincs szük­ ség. 2 . A 4. kissé rusztikus. 3 . 3 elektródafogóból. Ezek primer oldalon két vagy három fázison 380 V-ot igényelnek.munkadarab UV 70 60 50 40 30 20 10 100 200^00 400 500 Caddy 255 • Bázikus elektróda x Nagy hozamú elektróda a Cellulózelektróda + Nagy hozamú elektróda 60^.. I.58. Min­ den hegesztési helyzetben használható. és a szekunder oldalon kisfeszültségű (40.áramforrás. Váltakozó áramot technológiai vagy gazdasági okból válasz­ tanak. kézi ívhegesztés elrendezése 1 . Jó hatásfokú. Áramforrásnak: . 5 ..váltakozó áramú transzformátort. Lánghegesztéskor kb. az áramforrástól mért hatáskörzete általában 50 m-ig.hegesztő-egyenirányítót. ábra. illetve nemvasfémek és öntöttvas is hegeszthető. Hegesztéskor a hegesztő az egyik kezében a pisztolyt. az olvadékot oxigénsugár égeti el és fújja ki a vágási hézagból. 2 hegesztőkábelből. mind az alkalmazás szempontjából gazdaságos. . d átmérőjére a v vastagságú lemezekhez a d = v/2 + 1 mm összefüggés lehet irányadó. a másikban a pálcát tartja.• — > JS* f -O ^ __. Bevonatos elektródák áramigénye és a munkafeszültség-egyenes (ESAB elektró­ dákra és áramforrásokra) 77 .testkábel.hegesztőkábel. 12 mm-es anyagvastagságig egysoros. Az eljárással öt­ vözetlen és erősen ötvözött acél.elektró­ dafogó.57. 4 testkábelből és a bevonatos elektródából áll. 4 .— -• * — IAWII TIG -" 4. Az eljárás mind a beruházás. A vágott felület érdes. kis üresjárati teljesítmé­ nyű áramforással jelentős villamos energia takarítható meg.. de kivételes esetben akár 100 m-ig is terjedhet.hegesztődinamót használnak. hanem íves vágásokat is lehet végezni. Az ívhegesztő transzformátorok hasz­ nálatát egyszerűségük és olcsóságuk indo- 4. durva. .70 V) és nagy áramerősségű (100.59. angol nyel­ vű elnevezésének rövidítésével MMA-hegesztés (4. görgős lángvágó pisztollyal nemcsak egyenes.A LHF 630 l L ^* v — C MMA 51. amit egyes fémszobrászok lemunkálás nélkül alkalmaznak. egyike a legszélesebb körben ismert és használt eljárásoknak. Bevont elektródás. ábra. amikor is az oxigén-acetilén koncentrált lángja megolvasztja az anyagot. ábra). A hegesztő felszerelés: 1 áramforrásból. A kézi vezetésű. Vágáshoz is használják az eljárást.A lánghegesztéshez használatos hegesztőpálca anyaga az alapanyagéval nagyjából azonos összetételű legyen. más eljárásokhoz viszonyítva kevésbé érzékeny a munkadarab tisztaságára. A bevont elektródás ívhegesztéshez egyenáramú áramforrást használnak. Bevont elektródás ívhegesztés A bevont elektródás ívhegesztés..58. ábra a leginkább használatos jobbra hegesztést mutatja (a hegesztés balról jobbra halad).

5x350 3. JLW-WNT Nagy hozamú elektródák adatai 4. Az ív könnyen gyújtható és kis áramerősség mellett is stabil. A bevonatba kevert vaspor révén nagyobb kihozatal eredményezi a nagy leolvadási teljesítményt.. Jó újragyújtási tulajdonsága miatt füzöhegesztésre is ajánlott. finoman pikkelyezett 1.1 kg/h OK Femax 38.00 LMA MSZ EN 499: E 42 4 B 42 H10 AWS 5.1: E7018 Bevonat: bázikus Kihozatal: 125% Áram: DC+(-) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2. kitűnő ívújragyújtás jellemzi. Jó salakleválás.320 250-330 4.0 x 300 2.1: E7024 Bevonat: vastag.1 E7014 Bevonat: vastag rutill-ccllulóz Kihozatal: 100% Áram: AC (U 0 >50V). DC-(+) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2. vastag lemezen.2 x 350 3. egyenletesen.3. minden helyzetbe hegeszthető rutilcellulóz elektróda. különösen egyenárammal végzett hegesztésnél.0 x 300 2.5 x 350 3. kitűnő hegesztési tulajdonságokkal. DC Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 4. DC+(-) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 5.48 MSZEN499:E423RB53HT10 AWS 5. illetve a hegesztendő szerkezet feszültségállapotára.1 :E 7028 Bevonat: vastag. A sarokvarrat felülete szép. rutil-bázikus Kihozatal: 150% Áram: AC(U 0 >60V). Varratféme szívós.16 MSZ EN 499: E 38 0 RC 11 AWS5.2 x 450 4x450 4. jó salakleválás és a szokásosnál kisebb fröcskölés miatt kedvelt elektróda íve könnyen gyújtható.5.80 80-110 110-150 110-140 125-210 125-210 200-260 6 0 .260 OK 48.0 x 300 2. 2.80 MSZ EN 499: E 42 0 RR 53 AWS5.85 75-105 95-155 95-155 125-210 125-210 200-260 200 . vastag bevonatú.1: E 7018 Bevonat: bázikus Kihozatal: 125% Áram: DC+(-) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2.2x350 4x450 5x450 6x450 3 0 . táblázat OK Femax 33.80 50-110 80-150 80-140 120-210 170-290 230-270 5 0 .4. Különösen jól használható függőlegesen felfelé hegesztésre.6 x 450 6x450 85-125 130-170 180-230 210-290 250 .32 MSZ EN 499: E 42 0 RR 12 AWS5.2x450 4x450 5x450 6x450 2.6x300 2. rutilos elektróda.5 kg/h OK 46. táblázat OK 48.5 x 350 3. Használható horganyzott lemezek hegesztésére is n |/>i |' ~jr Altalános rendeltetésű bázikus elektróda. ahol a rutilos elektródával összehasonlítva akár kétszeres leolvadási teljesítmény is elérhető. A vastag bevonat következtében szép varratfelület.6 kg/h JJ£hh T 7S .6x300 2.2 x 350 3.4.340 280-400 300-430 J_l_ Bázikus elektródák adatai 3. táblázat Rutilos elektródák adatai OK 43. rutilos Kihozatal: 95% Áram: AC (U 0 >40V).2 x 350 3. Szép varratfelület..55 5 0 . a salak könnyen leválik.5x350 3.0 x 300 2. Az ív 30.385 JLKhk T Univerzális rendeltetésű. jó hegesztési tulajdonságai vannak.5x350 3.05 LMA MSZ EN 499: E 42 4 B 42 H5 AWS 5. univerzális. amelynek rendkívül egyenletes. A rutilbázikus bevonat révén a varratfém diffúzióképes hidrogéntartalma ellenőrizhető LM.5 x 450 5x450 5.60 4 0 .2x350 3.2 kg/h Nagy hozamú elektróda különösen álló sarokvarratok hegesztésére.5 x 450 5x450 5. repedésre nem érzékeny.1:E6013 Bevonat: vastag. rutilos Kihozatal: 185% Áram: AC(U 0 >50V). Széles tartományban érzéketlen az alapanyag összetételére.6 x 450 100-160 100-160 150-230 180-260 200 .3 kg/h Nagyon könnyen kezelhető.2x450 4x450 4. ami vékony falú csövek hegesztésére teszi alkalmassá 1.70 60-100 80-150 100-200 150-290 200 . 40%-kal nagyobb feszültségű Nagy hozamú elektróda nagy szilárdságú acélok sarokvarrataihoz. amelynek leolvasztása gyakorlatlan hegesztőnek sem okoz gondot.2 x 350 4x350 4x450 5x350 5x450 3 0 . DC-(+) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2.6 kg/h Univerzális bázikus elektróda. Kis árammal is stabil ívet ad. ami kiválóan alkalmassá teszi vékony lemezek hegesztésére.2 x 450 4x350 5x450 6x450 2.

5.34. hogy az áramforrás képes legyen abban az áramtartományban működni.25 4 4 5 4 4 He­ gesz­ tési idő min/m 45 65 90 130 Lemezvastagság mm 12 16 20 30 He­ gesz­ tési idő min/m 25 35 50 110 Lemezvastagság mm 4 5 6 10 Sarokvarrat He­ gesz­ tési idő min/ m 9 11 15 33 Elektróda Elektróda db/m 4 9 4 15 4 25 4 35 db/m 7 15 7 25 5 35 5 50 0 mm 3. táblázat \ kézi ívhegesztés jellemzi adatai Lemivastagság mm 8 12 16 20 V varrat Egy oldalról Elektróda 0 mm 3.és AWI. ábra.4. salakba viszik a szennyezőket. szerelésnél lehet jól használni. 630 A névleges teljesítményű áramforrás maximális beállításához tartozó jelleggörbét. Korábban a diódás egyenirányítókat.6. K és U alakú. Hordozható áram hatására nem szabad felme(TransPocket 1500) hegesztőkésztet 79 . A kézi ívhegesztés tájékoztató ada­ tait a 4.25 5 4 5 4 5 4 5 db/m 8 4 7 10 7 17 9 40 0 mm 3. salaktakaróval védik és alakítják a der­ medő varratot. ill. Y. továbbá ötvözik a heganyagot. táblázat foglalja össze. Az 4. Az ESAB típusú elektródák áramigényét a 4. újabban a tirisztoros egyenirányítókat alkal­ mazzák. Az inverteres (frek­ venciaváltós) áramforrások kis tömegű hordozható gépek. valamint az MMA.25 4 3.25 4 4 4 5 db/m 5 5 7 5 10 kolja. amelyet az alkalmazni kí­ vánt elektródák jelölnek ki. X.60.25 4 3. Közülük néhány ESAB típust. stabilizálják az ívet. a javasolt felhasználási területüket és adataikat a 4. ábráról lehet meghatározni. amelyek kimenő teljesítménye elektronikusan szabályozható. A vonatkozó varrat-előkészítési (élkiképzési) megmunkálásokat a szabványok tartalmazzák.2 és a 4 mm-es átmérő­ jű pálcával hegesztenek. Az elektródafogó a bevona­ tos elektróda határozott megfo­ gására és a hegesztőáram biz­ tonságos átadására szolgál. A var­ rat lehet I. Túl nagy teljesítményű áramforrás felesleges többletfogyasz­ tást eredményez.25 5 4 5 4 5 He­ gesz­ tési idő min/m 25 45 70 100 X varrat Gyökhegesztéssel Elektróda 0 mm 3. az anyagvastagságtól függően. táblázatok tartalmazzák [8]. V. gáz védőbevo­ nattal látják el az ívet és a hegfürdőt. A bevonatos elektródák elősegítik az ívgyújtást. A teljesítmény kiválasztásánál legfontosabb. melyeket változó munkahe­ lyen.59. Leggyakrabban a 3.6. Itt az ábra diagramjába berajzoltak egy-egy tipikus 250 A.(ar­ gon védőgázos volfrámelektródás ívhegesztés) hegesztésre vonatkozó szabványos mun­ kafeszültség-egyeneseket. Készítenek rutilos. nagy hozamú és bázikus elektródákat.

Szegecselés A hagyományos. Szép példa erre a bu­ dapesti Páva utcai Holokauszt Múzeum szegecselt két bejá­ rati kapuja.a furatba illesztés után zömítés. és 4. Kézi ivhegesztés TransPocket ké­ szülékkel legednie. A fej kiképzés nemcsak fél­ gömbfejű lehet.62. [7]. A „gyári" fejet is Fritz Kühn munkája. és figyelembe kell venni az elektróda átmérőjét. Iában a szerkezethez használt Szegecselt kötésű • alapanyagból készítik a szekereszt. amint az Fritz Kühnnek. melegen történő szegecselésnél. Kisebb (max. Megválasztásánál a legnagyobb he­ gesztőáramból kell kiindulni.64.61.a szegecs meghúzása.4.61. ábra). 4. Szegecselés elsősorban a régi szerkezetek felújításánál fordul elő. gecseket is. ábra. bár a kovácsok álta4. 350 A) hegesztőáramhoz jól használhatók a rugós szorítású testcsat­ lakozók. Egy hordozható inverteres kézi ív.2. munka közben a 4. . sűrűbb ki­ osztással. toldásuk megkönnyítésére szigetelt hegesztőkábelcsatlakoztatók kaphatók. de a mai modem ko­ vács-iparművészetben is szerepet játszhat. . Használják lemezek felerősí­ tésére is megfelelő. 80 .a gyári fejjel ellátott szegecs felmelegítése (világosvörös színre).a zárófej elkészítése fejelőszerszámmal vagy kézikalapáccsal. A hajlé­ kony hegesztőkábelek rögzítésére. . Nagyobb áram esetén menetes szo­ rítású csatlakozót kell használni. ahol az illesztés az elemek átlapolásával történik. a modern formák egyik első alkalmazójának a „keresztkötésén" is lát­ ható (4.63. Kapható külön szegecs­ anyag is.és AWI-hegesztésre alkalmas komplett hegesz­ tőkészlet a 4. ábra).lyukfúrás (a szegecs átmérőjénél 1 mm-rel nagyobbra). a műveletek a következők: . . ábrán látható. ábrán.60. ábra. amely rozsdamen­ tes acélból készült (4. illetve a kézi kiala­ kítástól függően igen sokféle. 62. hanem a szer­ számtól. ^^ készíthetik egyedileg kialakí1967 tott odorban kovácsolva.3.

Készítette: Seregi György.Kovácsoltvas rács függőleges pálcáinak szegecseléssel történő bekötése a kerethez a 4. A Holokauszt Múzeum (Budapest. amelyek a törté­ neti stílusokhoz alkalmazkodnak. elfordulásmentes kötést eredményez­ nek a pálca és a keret között. ábrán látható.63. A 4. 4. Ez utóbbiak me­ revebb. Készülnek sima és díszesebb megoldások.65.65 o.) szegecselt bejárati kapuja. 2004 81 . r ábrák a rácspálcák kereszteződését áb­ rázolják lépcsőzéssel és szegecseléssel. p. Vannak egy és két sze­ geccsel történő bekötések. ábra. Páva u.

cX ESBZBUV/B.S//B yasaigysoaSezs 'ejqs -gg> (H —» * (q *— » m /flrfMuJ 10 ? .

4.3.3. Bújtatás, kötegelés Főleg keresztkötéseknél alkalmazzák a bújtatást vagy fűzést. E kötési módnál az egyik rúdvasba lyukat fúrnak, vagy melegen a szükséges kör, négyzet vagy négyszög keresztmetszetre - a keresztrúd alakjától függően - kilyukasztják,

4.66. ábra. Bújtatás felhasítással

4.67. ábra. Lyukasztással ké­ szült bújtatás. Kismaros, cisz­ terci nővérek monostora, bejá­ rati kapu részlete. Készítette: Seregi György, 1998

a másikat pedig ezeken át­ dugják. Ezáltal kötőelem nélküli kapcsolat jön létre. Legegyszerűbb formája a 4.66. ábrán látható, amikor a vízszintes pálcát felhasít­ ják, és a függőlegeset ezen átdugják. Lyukasztással ké­ szült bújtatást ábrázol a 4.67. ábra. Kötegeléssel vagy bundolással két vagy több ele­ met lehet összekapcsolni. Kisebb vastagság esetén, 5...6 mm-ig hidegen készí­ tik, ennél vastagabb anyagot melegen kötegelnek. Ilyen típusú ízig-vérig kovácskö­ tést mutat a 4.68. ábra. Ezt a

4.68. ábra. Kötegelési (bundolási) példák

83

4.69. ábra. Gyűrűs kötés. Frítz Kühn munkája

kiszámítása

megoldást gyűrűs kötésnek is nevezik. Művészi színvonalon mutatja be ezt a kötésmó­ dot is Fritz Kühn német kovács iparművész (4.69. ábra). A gyűrű hosszának kiszámítása a 4.70. ábra szerinti esetben az alábbi: - a kötegelendő anyag: 2 db 12-es négyzetacél, a gyűrű anyaga 20/5-ös laposacél, a hajlítási sugár 2,5 mm; - az egyenesek hossza: a + b + c + d = 24 + 12 + 24 + 12 = 72 mm; - a négy negyedkör hossza: 2r x 3,14 = 15,7 mm; - a beépített hossz: 72 + 15,7 = 87,7 mm; - ráhagyás az átlapolás miatt = a gyűrű anyagvastagságával: 5 mm; - az anyag szükséges hossza: 87,7 + 5 = 92,7 mm.

4.4. Tervezés, előkészítés
A munka vállalásával, az ezzel összefüggő szerződés előkészítésével, megkötésével és végrehajtásával kapcsolatban tervezési feladatokat kell elvégezni. A kovácsművességgel kapcsolatban három tervfajtát különböztetnek meg: 1. ajánlati terv, 2. kiviteli terv, 3. műhelyterv. Az ajánlati tervet a szerződés megkötéséhez célszerű elkészíteni. Az ajánlati terv olyan mélységű, amelyből a főbb méretek, a nézeti kép (vizuális megkomponálás), a főbb

84

anyagok mennyisége és a ráfordítandó munkaidő megbecsülhető, és ezek alapján áraján­ lat készíthető. Ha egy beruházás kapcsán építész-dokumentáció készül, akkor a „lakatos­ konszignáció" is tartalmazza a fenti adatokat részben rajzos, részben szöveges formában; ez esetben az ajánlatot ebből készítik el.

4.77. ábra. Kapu ajánlati terve. Fritz Kühn munkája, 1963

». A. ábra. 1963 86 .72. und E. Fromm terve. UHrEROuRTi FÜLMJKICÍSST: 4.-Serrsr/G. Kétszárnyú kapu kiviteli terve.„ DER DEXA/L . A.

Ez már végleges (eset­ leg helyszíni felmérések alapján készített) méreteket. nézeti és met­ szeti rajzokat tartalmaz. Esetenként egy jól kidolgozott ajánla­ ti terv is megfelel kiviteli tervnek.A kiviteli tervet vagy az építész. amely ki­ tér többek között a felületkezelésre is.73. vagy a kovács iparművész készíti el. Pálcaelemek nyújtása. anyagmeghatározásokat. be­ építési csomópontokat. a 4.-:• - l f U.74.. amelynek tartalmaznia 4. ábra. részletekkel való kiegészítése. Egyéni megrendelő esetén a kovácsnak célsze­ rű a tervét jóváhagyatni a megbízójá­ val. Az ábrákat műszaki leírás magyarázza. ábrán lévő pedig kivi­ teli tervnek fogható fel. A műhelytervet minden esetben a kovács készíti. ábra. Díszrács 4.71. hajlítása •"-••'. A 4. ábrán lévő kapu ajánlati tervnek.72. vagy újabb (a szerződés­ sel összhangban lévő) szempontok sze­ rinti kidolgozása. S7 . Kölcsönös személyes konzultációra minden esetben szükség van. A kiviteli terv lehet az ajánlati terv továbbmunkálása.

Anyagok: 12 mm-es négyzetacél a rácselemekhez. Ezek a programok pontos anyagkivonatot és műveletter­ vet is szolgáltatnak. 3. hasítása nyeles vágóval. négy pálcarácselem leszabása körtárcsás darabolón. 5. 1 : 2 vagy 1 : l-es léptékben. részegységeket is kirajzolnak 1 : l-es léptékben. ábra. egyik végük nyújtása.77. Anyagminő­ ség: S235JR. Füg­ gőleges pálca­ elemek lyukasz­ tása 4. a függőleges elemek szárának díszítése a ka­ lapács fokával a 4. hajlítása íves alakra az üllő szarván (4. Függőleges pálcaelemek szárának díszítése lépcsőzéssel kell az összes csomópontot 1 : 5. ábra.76. A műhelyterv alapján pontos anyagkivonat és technológiai műveletterv készíthető.74.73. Az elkészítendő termék: díszrács (4. 15/5 mm-es laposacél a bundokhoz. vagy a ko­ rábbi felhasználható. A műveleti sorrend meghatáro­ zására . Munkafázisok a rácspálcákhoz: 1. íves) elemeket. erezése levél­ alakra üllőn. felső ábra). a két függőleges elem lyukasztása duzzasz­ tással. amihez a munkadarabot kovácsolás közben ráillesz­ tik.77.76. programja­ ival dolgozzák ki az ismertetett terveket. 4. Egyes (bonyolultabb.tájékoztatásul és leegyszerűsítve . ábra). négyzetacéllal végleges méretre a 4.75. a függőleges rácselemek ellenkező végének megmunkálása nyújtással. ábra szerint.az aláb­ bi példa szolgáljon. (A38). ábra). tágítása tüské­ vel. alsó ábra). a vízszintes rácselemek végeinek és közepé­ nek előmunkálása (4. kézi kovácsolással. 2. Egyszerűbb és ismétlő­ dő elemeknél a műhelyterv elhagyható.4. domborítással és 90°-os hajlítása (4. Egyes műhelyekben ma már a számítástechnika korszerű eszközeivel. a munkaóra­ ráfordítás meghatározható.75. 8S . ábra szerint.

A gyűrű elkészítése. Az anyag­ hosszat a gyűrű semleges tengelyé­ nek átmérője adja 3,14-dal meg­ szorozva + az anyagvastagság a kovácshegesztés miatt. A művele­ tek az alábbiak: 1. a négyzetvas leszabása a szá­ mított hosszra; a két vég lépcső­ zése üllőn kézi kovácsolással; 2. csavarás a kijelölt szakaszo­ kon, két helyen jobbra, két he­ lyen balra kovácssatuban; 3. lyukasztás a 4.75. ábrán lát­ ható lépcsőkben, két kijelölt he­ lyen; 4. két db függőleges pálca atdu­ gása, rögzítése a gyűrű lyukasz­ tott nyílásába (4.78. ábra); 5. a gyűrű hajlítása melegen kör­ alakra (4.79. ábra), zárása ko­ vácshegesztéssel üllőn, kézi ko­ vácsolással; 6. a két vízszintes pálca atdugá­ sa, rögzítése a meghajlított gyű­ rű lyukasztott nyílásába; 7. a vízszintes pálcák végeinek nyújtása, domborítása, lépcső­ zése a függőleges pálcák kiala­ kításának megfelelően; 8. a függőleges és vízszintes pál­ cák kötése bundolással a gyűrű közepén.

4.78. ábra. Függőleges pálcák atdugása a gyűrű lyukasztásán

4.77. ábra. Vízszin­ tes rácselem előkovácsolása, füg­ gőleges rácselem végének nyújtása, domborítása, 9(f-os hajlítása

89

4.79. ábra. Gyűrű hajlítása köralakra

5. Korrózió elleni védelem
A fémeken a környezet savas és lúgos oldatainak hatására, fizikai-kémiai folyamatok révén korróziós elváltozások keletkeznek. A gyakorlatban korrózióállónak nevezik azt a fémet, amelynél a korrózió folyamata egyenletes, és előrehaladási sebessége a 0,1 mm/év határértéket nem haladja meg. A kovácsolásnál döntő mértékben használt ötvözetlen acélok nem felelnek meg e követelményeknek, ezért felületvédelemre szorulnak.

5.1. A korrózió fajtái
Az acélon előforduló korrózió lehet: - egyenletes, amikor a teljes felület egységesen oldódik (mértéke: mm/év vagy g/m2), - lyukkorrózió, amikor pontszerűen keletkezik oldódás (mértékét a lyukak számával és mélységével adják meg), - lemezes (réteges) korrózió, amikor a károsodás a felülettel párhuzamos rétegek irányában történik (nagyságát a szakadási nyúlás és a kontrakció megváltozásával mérik), - filiform korrózió, amely elsősorban acélfelületeken, a lakkbevonat alatt keletkezik a helytelen felület-előkészítés következtében (fellazulás, felhólyagosodás). Ismeretes még a kristályközi és feszültségi korrózió, ezek azonban a kovácsolt szerke­ zeteket ritkán érintik. Az általános rendeltetésű és hegeszthető szerkezeti acélokat (MSZ EN 10025:1998, régebben MSZ 500-89, illetve MSZ 6280-82), melyeket a kovácsművességnél általában használnak, bármilyen típusú környezetben vagy felhasználási területen a továbbiakban ismertetett eljárások valamelyikével felületkezelni kell. A légköri korróziónak ellenálló, gyengén ötvözött acél (lásd 2.13. táblázat) felületén a korróziós folyamat lezajlása alatt (1-3 év) a korróziótermékből védőréteg keletkezik. Ez a réteg az anyagot megvédi a további károsodástól. Ennek ellenére - különösen eszté­ tikai okok miatt - célszerű a légköri korróziónak ellenálló acélt is felületkezelni. Ha festik az ilyen anyagot, a bevonat tartóssága lényegesen nagyobb, mint az ötvözetlen acélnál, mert nincs alározsdásodás. Ha fémes felületet kívánnak megmutatni, vagy az alkotás agresszív környezetbe ke­ rül, az ötvözött rozsdamentes acélfajták közül kell választani (lásd 2.14. táblázat), me­ lyek fémes jellegű megjelenése csiszolással, polírozással fokozható. Ezeket az anyago­ kat kültéri fémszobroknál vagy igényes homlokzati elemeknél (pl. ablakrács) használják. Hagyományos felületkezelést nem igényelnek, de gyártásuknál figyelemmel kell lenni, hogy szennyeződések (pl. lágyvas reszelékek, porok, forgácsok) ne épülhessenek be a felületbe. A fémek felületi minőségének, a légkör nedvességtartalmának, a légkörben lévő szén­ dioxid, kén-dioxid (ipari-városi környezet) mennyiségének igen nagy szerepe van a kor­ róziós folyamat lejátszódásában. Korróziós szempontból a kovácsoltvas alkotások lehetnek: - kültéri és - beltéri elhelyezésűek. Kültéri elhelyezésű épületrácsok, korlátok, cégérek, kandeláberek stb. esetében külö­ nösen fontos a korrózióvédelem. Beltéri tárgyaknál sokszor csak esztétikai okok miatt szükséges a felületkezelés. 91

5.2. Felület-előkészítés
Bármilyen felületkezelési eljárást választanak, csak akkor lesz hatékony és tartós, ha gondos felület-előkészítést végeznek. Ennek lényege, hogy a felületet fémtisztává te­ gyék, vagyis megtisztítsák a szennyezőktől (olajtól, zsírtól, esetleges festékmaradvá­ nyoktól, az átmeneti korrózióvédelmet biztosító anyagoktól), és a felületet egyenletesen simává tegyék, vagy - igény szerint - mesterségesen feldurvítsák a védőréteg jobb tapa­ dása végett. A cél az, hogy az acélfelület tisztasági fokozata az 5.7. táblázatban adott K0K3 értékek közül az előírtat elérje. Az MSZ ISO 8501 szabványban a festetlen acél rozsdásodási fokozatát A, B, C és D-vel jelölik, amely sorrendben lényegében megfelel a K0-K4 fokozatoknak.
5.1. táblázat

Acélfelületek tisztasági fokozatai
A fokozatok jellemzése A felületen reve vagy rozsda hatszoros nagyítással sem észlelhető (fémtiszta) A felületen csak hatszoros optikai nagyítással észlelhető reve vagy rozsda (gyakorlatilag fémtiszta) a) b) c) d) a) b) c) A fémszínű felületen kezdődő visszarozsdásodástól származó elszíneződés (még nem futó rozsda) A fémszínű felületen az érdességi egyenetlenségek mélyedéseiben szabad szemmel látható max. 1 mm átmérőjű reve vagy rozsdapontok Futtatási szín Az a), b) és c) együttes előfordulása A felületen visszarozsdásodástól származó lemezesen le nem választható rozsdafoltok és csíkok (futórozsda) A felületen visszamaradt, lemezesen le nem választható rozsdafoltok és csíkok (esetleg bemaródások) Az a) és b) együttes előfordulása jelölése K0 KI

K2

K3

A felületen visszamaradt, jól tapadó revefoltok, csíkok. Az ilyen és nagyobb mértékben oxidálódott felületre bevonat csak további tisztítás után vihető fel

K4

A szennyeződések és zsírok eltávolítására a következő módszereket használják. A vízben oldódó vegyületeket nagynyomású vízsugárral vagy gőzborotvával távo­ lítják el. Az alkalikus (lúgos) mosás feloldja a zsírt és az olajat. Az alkalikus mosószerek 60-90 °C között fejtik ki hatásukat. A mosószert el kell távolítani a felületről. Ha az öblítővízbe foszforsavat kevernek, az semlegesíti a lúgok hatását. Az oldószeres mosásnál benzinnel (terpentinnel, aromás hígítóval) átitatott ruhával dörzsölik át a fémet. További rozsdamentesítési eljárások: a kézi, a kézi-gépi drótkefélés, a szemcseszórásos tisztítás, a termikus módszerek, ilL a kémiai eljárások. Kéziszerszámokkal vagy géppel: kefélés, csiszolás vagy kaparás alkalmazható a rozsda eltávolítására akkor, ha a befestendő felület egyéb módon nem tisztítható le. A szemcseszórásos technika a hengerlési reve és a rozsda eltávolításának leghatéko­ nyabb módszere. A szemcseszórás során nyílt szórást, vákuumos szórást, vizes szórást vagy telepített tisztítóberendezést alkalmaznak. A szemcseszórásos tisztítást mint felület­ előkészítést az MSZ ISO 8501-1 szabvány négy fokozatba sorolja az enyhe szemcsesuga­ ras tisztítástól a fémtiszta felület eléréséig. Fémfelületek tisztítására acélszemcséket, üveg92

táblázat A bevonat rétegvastagsága tűzi horganyzásnál Anyagvastagság. ami kovácsolt elemeknél kevésbé javasolható. A kémiai rozsdamentesítés. 5. 5. azaz tapadásfokozó alapozók általában kétkomponensű. ún. illetve maratás savval vagy lúggal történik a fémtől és a feladattól függően. amely után a felületet semlegesíteni kell.5 g/m2.a fémszórást alkalmazzák. . A műhelyalapozókat. öblítés. Hasonló eljárás a kadmiumozás. A galvanikus horganyzásnál a cinket tartalmazó vizes oldatból egyenáramú elektroké­ miai redukcióval választanak le fémbevonatot a katódon (vagyis a bevonandó tárgyon).a galvanikus horganyzast (cinkleválasztást).2. . A wash-primerek. amelyeket átmeneti korrózióvédelemre használnak. A cinkfoszfátozott felület szürke színű. ezzel is fokozva a horganybevonat ellenálló képességét. öblítés és passziváló öblítés. Fémes bevonatok Ennél az eljárásnál az acélt a korróziónak jobban ellenálló fémmel vonják be. Leggyakrabban cinktartalmú epoxi.golyókat (rozsdamenetes acélhoz). szélessége és mélysége 1. A horganyzast vegyi felület-előkészítéssel kezdik és utókezeléssel. azaz pácolás. 3 m.3. Kovácsoltvas ter­ mékeknél az utóbbi javasolható. A kádak hossza max. Az eljárást öt szakaszban végzik: felülettisztítás. Hm 85 70 55 45 80 70 70 55 45 35 70 60 93 . A termikus eljárás többek között az oxigéntartalmú acetilénlánggal történő revétlenítés. A cinkfoszfátozás során kialakuló bevonat vastagsága 2^4. mert városi környezetben kevésbé ellenálló mint a horganyzás. és gyorsan meg­ szárítani. cink-szilikát vagy epoxi műhely­ alapozót használnak. a hengerlési revét és a rozs­ dát.5 mm < 3 mm Acél < 1. A vas. shop-primereknek nevezik. foszfátozás. A horgany­ réteg vastagsága: 25-50 u:m. A gyakor­ latban . |im Átlagos rétegvastagság.és cinkfoszfátozásnál szórással vagy merítéssel kapnak jó alapot a festés­ hez.0 m. mm Acél > 6 mm Acél > 3 mm < 6 mm Acél > 1. kromátozó passziváló eljárásokkal fejezik be.a kadmiumozást. salakot vagy homokot használnak. A műhelyalapozó réteget a további festést megelőzően meg kell tisztítani a szennyeződésektől.5 mm Öntvény > 6 mm Öntvény < 6 mm Helyi rétegvastagság. Lángkezeléssel távolítják el a régi festékréteget. Ezt követően a felületet kézi-gépi keféléssel kell áttisztítani. foszforsa­ vat tartalmazó poli(vinil)butirán-bázisú felület-előkezelő anyagok.a tűzi horganyzast és .

részére az egyik legmegbízhatóbb felületkezelési eljárás. ami 12 500 x 1000 x 1300 mm. tengeri klíma közepes kloridtartalommal Korróziós terhelés Nagyon alacsony Alacsony Átlagos horganybevonat fogyása <0.3. um 45 35 20 Átlagos minimum rétegvastagság. táblázat).Oum/év C3 Közepes l. A horganyzandó kovácsoltvas szerkezeteknek biztonsággal bele kell férni a maximá­ lis hazai kádba (Dunaferr Rt. vegyi berendezések. közepes levegöterhelés. Esztétikai szempontból egyesek kifogásolják. pácolás) után fémtisztán az olvadt.a tűzi horganyzás technológiai követelményeinek megfelelő szerkezeti kialakításra. Kültéri: ipari légkör. A szabad téren elhelyezett kovácsoltvas kapuk.az anyagminőségre és a vastagságra. cégérek stb. a horganyzás hatását a gyártó művel egyeztetni kell. táblázat tartalmazza. táblázat Menetes alkatrészek (csavarok) előírt rétegvastagsága tűzi horganyzásnál Anyagvastagság /átmérő 0 > 20 mm 0 > 6 < 20 mm 0 < 6 mm Helyi minimum rétegvastagság. Ha a szakítószilárdság > 520 N/mm2. amelyeket tűzi horganyzás után centrifugálnak (5.4.2. hogy az acél szilíciumtartalma 0.25% legyen. kerítések.l. táblázat adja meg.l um 0. Kültéri: ipari vagy városi légkör.5. Festéssel kiegészítve (duplex rendszer) pedig az egyik legtartósabb felületvédelmi megoldás.0 um/év 94 .4.0um/év C4 Magas 2. . illetve tengeri klíma.). alacsony kloridtartalommal Beltéri: uszodák. Ez utóbbiak becsült értékek. A tűzi horganyzás során figyelemmel kell lenni: .0 . 450 °C hőmérsékletű horganyba mártják.1 .3.4.12 < Si < 0. hogy csorbul a felület kovácsoltvas jellege. um 55 45 25 Tűzi horganyzásnál az acélelemeket a szükséges felület-előkészítés (zsírtalanítás. 5. rácsok. A szabvány meghatározza a menetes alkatrészek bevonatának vastagsá­ gát is. Az anyagminőség megválasztásakor szükséges. Kültéri: vidéki légkör Beltéri: nagy nedvesség. A horganybevonat rétegvastagságát az MSZ EN ISO 1461:2000 szerint az 5.0-2. táblázat Légköri hatások a horganybevonatra Korrozivitási osztály Cl C2 Légkörtípus Beltéri: belső terek Beltéri: időnként kondenzátum képződése. A légköri hatá­ sok okozta horganybevonat-csökkenéseket az 5. korlátok. előtetők.

Üreges elemeken átlósan elhe­ lyezett be. Tűzi horganyzott ková­ csoltvas erkélykorlátot. A fémszórást pl. a nagy hatékonyságú METCO HE égőgáz-rendszerű pisz­ tollyal lehet végezni. 2003 Az anyagvastagságot 20 mm alatt kell megválasztani. ábra. illetve kaput mutat az 5.és kifolyónyíláso­ kat kell elhelyezni.1.5. olvadt alumí­ niumot vagy cinkréteget por­ lasztanak. melynek átömlőnyílása biztosítja az optimális égőgáz-oxigén ke­ verést. mert a horganyfürdő hatására az anyag rideggé válik. 5.2. A fémszórásnál az acélra korrózióálló. Szegecselt szerkezetek horganyzásra nem alkalmasak. és 5. Külön szifondugó he­ lyezhető fel acetilénre vagy propángázra. Az erkélykorlát részlete 95 . Kovácsoltvas. Készítette: Seregi György.1a ábra. tűzi horganyzott erkélykorlát. m ábra. A pisztollyal kis­ méretű kovácsoltvas elemek is gazdaságosan szórhatók.

.I t - « p t * i.08-0.15 mm cinkréteg tömítve. Tűzi horganyzott kovácsoltvas kapu.0.2a ábra.15 mm szórt alu­ míniumréteg tömítve.2b ábra.23 mm cinkréteg tömí­ tés nélkül. 2003 I ™ 1 A fémszórásnál javasolt réteg­ vastagságok ipari szennyezett légkör esetén a következők: . Tovább növelhető a korró­ zióvédelem. Készítette: Seregi György.0. ha a szórt cinkréteg­ re egy réteg alapozót és egy-két réteg alumínium-vinil festést al­ kalmaznak. 5. It 5.0. A kapu részlete 96 .08-0. . il­ letve tömítés nélkül.

min. alapozás (összhangban a korábbi műveletekkel.lehetnek természetes és műgyantaanyagúak.. hogy a teljes bevonati rendszer előkészítése fedett helyen. ipari szennyezett. A sűrített levegős szórásnál 2. melegen. valamint a közbenső és bevonórétegekkel). pl. tengerparti légkör) és a festés szükséges élettartamát. fedőfestés (lakk) egy vagy több rétegben. csiszolás (a tapaszolás egyenlőtlenségeinek megszüntetése). tűzvédelmi stb. felületi hibák javítása tapaszolással.5. Bárhol készül a festés. 7. 5. Régebben a műhelyben csak a felület­ előkészítést és az alapozást végezték el. A forrószórásnál nagy az oldószer-megtakarítás. A felvitel módja szerint a festék: . felület-előkészítés (zsírtalanítás. az előírt szellő­ zési. városi. A festékfelviteli eljárások közül kovácsoltvas elemeknél az ecsetelést. 10 °C hőmérséklet feletti helyiségben történjen.2. a 2. K0-K3 tisztasági fokozat igény szerint. Ennek kivitelezéséhez különleges berendezésekre nincs szükség.szórható (hidegen.kis hőmérsékleten (60-80 °C) kikeményedő és . közbenső bevonat (matt vagy félmatt bevonat). tűzi horganyzás. . ezért kovácsoltvas termékeknél ritkán alkalmazzák. irányelvek alapján összeállított 5. Ilyenkor csak a szállítási és szerelési sérüléseket kell a helyszínen kijavítani. 9. 3.4. Ez esetben a fedőfestést sokszor mostoha körülmények között végezték. A beégetést csak telepí­ tett festőüzemben lehet elvégezni. 6. előírásokat be kell tartani.. 2.5. a fedőbevonatok a helyszínen.levegőn (20 ± 5 °C) száradó. foszfátozás).kötőanyaguk szerint .nagy hőmérsékleten (160-300 °C) kikeményedő. és egyszerre 30-40 u vastag réteg vihető fel a hidegszórás 15-30 \i vastagságával szemben. oxideltávolítás) az 5. . 3.5-4. A szárítás. a mártást és a szórást használják. alfejezezben leírt eljárá­ sok valamelyikével. illetve kikeményítés technológiája szerint a festékek a következő típusúak: . . A felületkezelés megkezdése előtt meg kell határozni a kör­ nyezeti besorolást (száraz. a műhely elkülönített részében vagy külön festőműhelyben elvégezhető. a szabadban készültek.ecsetelhető. A festékek . Az MI 18100 „Acélfelületek korrózióvédelme" c. ami a minőség rovására ment. A festés. A homlokzatokon vagy a szabad térben elhelyezett alkotások a korróziós hatásoknak fokozottan ki vannak téve. 6. táblázat a különféle légtérben elhelyezett tárgyak lakkozással történő védel07 . Eseten­ ként a munkadarabot melegítik fel. tapadást növelő réteg kialakítása (pl. 5. Ma már igény. 4. 8.0 at túlnyomással hidegen vagy 80 °C-ra előmele­ gítve szórják fel a festéket. tiszta. lakkozás fő technológiai fázisai az alábbiak: 1.6.mártható. Festési eljárások Kültéri alkotások A kültéri alkotások felületkezelésénél a leggyakrabban alkalmazott megoldás a festés. elmaradhatnak. elektrosztatikusán) és .. szárítás vagy beégetés.elektroforetikus. Ezek közül egyes részműveletek. és 5.

táblázni Acél alkatrészek védelme lakkozással mérsékelt égövi szabad térben és száraz trópusi szabad térben Tisztított felület minőségi fokozata (MSZ 1891/1) KO Alapozóbevonat neve Tűzi cink + Wash Primer + + cink-kromát Wash Primer + + cink-kromát KO... um teljes Zn festék 40 40 40 90 90 90 150 150 150 80 80 130 13(1 130 150 150 150 bevonat KO - KO.KI Wash Primer + + cink-kromát Wash Primer Kortamin alapozó Olommínium olajfestek vagy Stabil mínium 1 1 1 - 80 80 Fortamin 1 2 Durol vagy Syntalin vagy Trinát 2 80 80 K2.. városi szabad térben és száraz trópusi ipari városi szabad térben Tisztított felület minőségi fokozata (MSZ 1891/1) Alapozóbevonat neve Tűzi cink + Wash Primer + + cink-kromát Wash Primer + + cink-kromát réteg­ száma 1 1 1 2 Fedőbevonat neve Durol vagy Syntalin vagy Trinát Durol Syntalin Trinát Hőre keményedő kalapácslakk vagy Melákon réteg­ száma 2 2 2 3 3 3 2 2 Minimális rétegvastagság..5.6. um teljes Zn festék bevonat 40 40 40 90 90 90 120 120 130 130 130 120 120 - 80 120 120 120 80 120 120 120 K2.K4 3 3 3 150 150 150 150 150 150 98 . táblázat Acél alkatrészek védelme lakkozással mérsékelt égövi ipari...KI Wash Primer + Foltamin alapozó Olommínium olaj festék vagy Stabil mínium 1 1 Fortamin Durol vagy Trinát Syntalin 2 2 2 2 réteg­ száma 1 1 1 1 Fedőbevonat neve Durol vagy Syntalin vagy Trinát Durol vagy Trinát réteg­ száma 2 2 2 3 3 Minimális rétegvastagság...K4 2 2 5.5.

99 . Sa 2. és . bútorok. Ezzel a módszerrel szürkésfekete színt kapnak. táblázat­ ban találhatók. u XO 60 40 40 Termék neve Temaprime EE Temalac FD 50 Temaprime EE Temalac FD 50 Temabond ST 200 Temadur50 Temabond ST 200 Temadur 50 Temazinc 99 TemacoatGPLSMIO Temadur 50 Sa 2. mi rendszereit mutatja be.5 (nagyon alapos szemcsesugaras tisztítás). V80 160 160 240 környezeti besorolás C2 C3 C3 C4 Alapozó gyantája AK AK EP EP réteg­ vastagsága. táblázat Kovácsoltvas termékekre ajánlott Tikkurila festékbevonati rendszerek Felület előkészítése általá­ nos Sa2 Sa2 St2 St 2 javítás­ hoz St 2 St 2 St 2 St 2 Bevonatrendszer összrétegvastagsága. 7.csillárok. A fáradt dízelolaj azért kedvezőbb. A bevonatok várható élettartama 5 . faggyúval) bekenik. Sa (alapos szemcsesugaras tisztítás).300^100 °C-on beégetik a réteget.15 év az adott környezeti besorolásban. PUR (poliuretán). Beltéri tárgyak felületvédelme A beltérben elhelyezett kovácsoltvas tárgyak .kevésbé vannak kitéve a korróziós hatásoknak. tiszta külső légtér (ISO/DIS 12944-2 szabvány. St 2 (kézi szerszámmal vagy géppel végzett alapos tisztítás) (MSZ ISO 8501-1 szabvány). A kovácsoltvas termékekre ajánlott Tikkurila festékbevonati rendszerek az 5. cundert rajta hagyják). mert magasabb a széntartalma. . ezért könnyebben megvalósítható az a célkitűzés. 40 2x50 120 2 x 100 gyan­ tája AK AK PUR PUR EPPUR Fedőfesték réteg­ vastagsága. Mélyfekete szín eléréséhez az eljárást megismétlik. a felület egyenletessé válik. mint az egyéb olajfajták.fáradt dízelolajjal (lenolajjal. Hagyományos felületkezelési eljárás az olajba égetés. C3 városi légtér (ISO/DIS 12944-2 szabvány). melyek egy része .drótkefélik (a jól tapadó revét. felületi megjelenését. C4 ipari és tengerparti légtér (ISO/DIS 12944-2 szabvány. A táblázatokban a 80-as évek hazai gyártású festékei szerepel­ nek. A táblázat elkészítéséhez az ISO 12944-5: 1998(E) előírásait tekintettük méravadónak.J.) . kandallókészletek.ma is beszerezhető. kisplasztikái alkotások stb.vagy ahhoz hasonló összetételű gyártmány . EP (epoxi).5 St 2 200 C4 EP(Zn) 40 60 + 40 Magyarázat: AK (alkid). hogy a kovácsolt alkotások minél jobban megőrizzék a vas megmunkált struktúráját. Ennél a műveletnél a tárgyat kovácsolás után: . EP (Zn) (cinkporos epoxi). A festéssel ugyanis eltűnnek a megmunkálás nyomai. C2 száraz.7.

Az oldatot forrásig hevítik. álló hamutartót mutat az 5. utána olajozzák vagy színtelen akrillakkal lefestik. Lak­ kozott. [10]. Ez a módszer az olajba égetésnél gyengébb minőségű védelmet biztosít.3. Egyéb eljárások a szakirodalomban találhatók [9]. Seregi György alkotása 100 . ábra.10 g nátrium-nitrit. . ábra. 5. A legegyszerűbb módszer. Pácolás után fekete színeződés keletkezik. majd bemártják a fémtiszta tárgyat 20-30 percig. Álló hamutartó lakkozott felületvédelemmel. Ha a pácolás elmarad. Színezés után a tárgyat hideg.3.Fekete bevonat alakítható ki a következő páccal: .10 g nátrium-nitrát. A pácolás . .400 g lúgkő.600 ml víz. . majd forró vízben ala­ posan leöblítik.kisebb tárgyak felületkezelésére alkalmas. ha a tárgyat drótkefélés után méhviasszal bedörzsölik.a kád méretétől függő . a kétháromszori színtelen akrillakkozás is megfelel a beltéri felületkezelési igényeknek.

Vasalással díszített faajtó. ábra. fa. A geo­ metrikus díszítés változatossága és bizonyos építészeti megoldások ha­ sonlósága esetleges szíriai hatásokat is feltételez. és babonás szörnyvilágából is merít az épületszobrászat terén. iszlám. A temp­ lomépület egyesíti a különböző képzőművésze­ tek feladatait. bár ez csak egy fon­ tos hatás a sok közül. Akantuszlevelekkel díszített. így a formai egység is itt teremtő­ dik meg. ókeresztény elemek hatása vehető észre. mint a későbbi szakasz: bizánci. 12. fonatdíszes ornamentika) és germán eredetű. de vasrácsokon is megta­ lálható -. Formai fejlődésük ezért összefügg az építészeti díszítőelemek fejlődésével.és kőfaragás) egy­ másra hatása alakítja tovább a stílust. ábra. A vasból készült alkotásokon látható ornamentika az épület kőfaragásain és a miniatúrafestészetben megjelenő díszítőelemek átvé­ telével jött létre.1. Ez a mechanizmus a későbbi stí­ luskorszakokra is érvényes. az akantuszlevél. másik csoportja kelta (pl. A történeti stílusok jellemzői 6. Első időszaka (premier 1'art román) a 10-11. A román kori templom meg­ lepő módon átveszi az eredetileg nem keresztény népek hiedelemvilágának absztrakt-szimbolikus motívumkin­ csét. Henri Fociilon a román 101 . román kori oszlopfő 6. folyton feltöltődve architektonikus ele­ mekkel. mely egysé­ gesebb. ábra).6. illetve a kézműipari termékek díszítései li -m*»*mmmmm 6. század folya­ m n jött létre a nyugatrómai keresztény egyház á befolyása alatt. mely oszlopfőkön (6. A romanika (román stílus) elne­ vezés római eredetére utal. és a különböző társművé­ szetek (ötvösség. századi alkotás köszönnek vissza az ajtók pántjain.1.pl. századra esik. rácsokon stb. Romanika és gótika Az első ideológiailag is egységes művészeti stí­ lus Nyugat-Európában a 10-12. A frízek és oszlopfők motívu­ mai.2.1. A romanika díszítőmotívumainak nagy része az antik hagyomány továbbörökítése .

13.6. Lüttich. A Szent Pál-katedrális ajtaja.3. század 102 . ábra.

ezzel párhuzamosan már kizárólag vasból ková­ csolt ajtókkal is találkozunk. kandallórácsok is készültek vasból. keretek. Később a díszítőkedv erősödik (6. 13. és a végére sokszor rozettát erősítettek. és fő díszítőeleme a csiga. Az ajtópántok alá sokszor vörösre festett bőrt helyeztek. a gótika korszakaiban sokszor az egész fafelületet beborították a díszítmények. és 16. századi kovácsoltvas berendezési tárgyak kori építészet Nyugatra jellemző szigorú koncepciója és az épületekre jellemző változa­ tos. illetve tűzikutyák. A román stílus szem előtt tartotta a szimmetriát. A legtöbb emlék az ajtók pántjai és vasalásai közül került ki. ezért kezdetben kevésbé díszes (6. burjánzó ikonográfia keleties jellegének ellentmondásáról ír tanulmányában [20]. és a vasat is festették vagy aranyozták. ábra). A levelek általában az erezés irányában homorúak.4. kulcsok. ez utóbbi az ajtó fadeszkáit fogta össze. A romanika kovácsa többnyire kör keresztmetszetű 103 . Az építészetre jellemző félköríves ablakzáródások és timpanonok megoldása szintén megjelenik a kovácsoltvas formavilágban: a stilizált növényi motívumok. ajtókopogtatók. Zárak. ábra.2. ábra). mely síkszerű.6. zára­ dékrácsok hasonlóan lekerekítettek.3.

de később használnak fügefalevél-. bogáncsformákat és szőlő­ levél mintájú rozettákat is. kötegelést. A sarló alakú ajtóvasalás sem ritka (pl. liliom-. századtól sűrűbben használatosak. mely a 12. 6. A különböző funkciójú vasrácsok függőleges rúdjai gyakran leveles vagy lándzsás végződésűek. a kibontakozó gótikus stí­ lus egyik meghatározó díszítőelemévé válik. századi kovácsoltvas veretek 104 . Skandináviában népművészeti elemekkel kiegészülve. Chablis). lóhere-. Pontigny. század folyamán terjed el a német nyelvterületen a ciszterciták közvetítésével. A tölcséres kontyvirág még a román korra jellemző. Állatalakok és állatfejes végződések egész Észak-Európá­ ban előfordultak. ábra. Vezelay. és ismerte a kovács­ hegesztést.5.rudat vagy bordás laposvasat használt. Francia jellegzetesség a patkómotívum. rácsozáshoz négyzetvasat is. A növényi motívumok a 12. 13.

csúcsív) szintézise a Saint-Denis-ben lévő apátsági templomon (1140-1144) és A francia koronaország elnevezése 105 . Készült 1371-ben A gótika korai formái 1130 körül alakultak ki Ile de Francé^ területén az építészetben.6.6. Gótikus szentélyrács. bordás boltozás. A külön-külön már használatos jellegzetességek (pl. Mittelfeld. támív-támpillér rendszer. ábra.

stilizált akantusz-. kandallófelszerelés.5.7. A gótikus stílus három évszázadon keresztül virágzik.7.vagy téglalap profilú vas használata lép a román kor uralkodó gömbölyű vasa helyébe. ábra). Készült a 16. szőlő-. zárak. lakatok. szolgáltatják a kívánt motívumokat. Stilizált állatfejek és szegélydíszek szalagszerű frízei is gyakoriak. Ezek a levelek csúcsban metszettek. illetve irdalják. A növényi motívumok gyakoriak. ábra) és a halhólyagmotívum (6. melynek során a kovácsok a rácsos kapuk. Részeiket hegesztéssel vagy kötegeléssel kapcsolják egybe. ábra. a vimpergak stb. petrezselyemlevél. illetve virág fordul elő [4]. Ezeket előszeretettel csavarják.6. komló-. liliom-. juhar-. Rácsrészlet. bár ez utóbbit is használják. és kifelé domborítottak (6. A lapos négyzet. egyéb rácsok. ábra). Louvre. A támpillérek továbbgondolása folytán alakulnak ki a fiatornyok. bogáncs-. hogy egységes. s kevésbé csavart. Párizs. A mértani geometrikus díszítések közül legelterjedtebb a lóheremotívum (négykarélyos elem) (6. Sárkány. században a sensi székesegyházon (1130-1163) található meg először azzal a szakrális céllal. ábra).és kutyafejeket használnak ajtókopogtatók. bútorok tűzi kovácsolását végzik (6. Ezeket egészítik ki azok az épületplasztikai díszítmények.4. füge-. kandeláberek. monumentális teret hozzon létre az épületen belül. A csigamotívum valame­ lyest háttérbe szorul. azonkívül a geometrikus szerkesztésű kőrácsmotívumok. cser-. A különböző funkciójú rácsoknak 106 . melyek formavilága megjelenik a kovácsoltvas munká­ kon is.6. a nagyobb részeket pedig szegecseléssel fogják össze. ablakrácsok díszítésére. az oszlopfők növényi díszítései. csillárok.

A változásokhoz igazodott a vasművesség is mint elsősorban az építé­ szetet szolgáló társművészet. Ez idáig a templomok. bútorok. átlósan elhelyezkedő négyszögvasak megoldása sem. Nem ritka az egymást keresztező. Spanyolországban délfrancia hatás érvényesült: gazdagon díszített záradékrács. A városok kiépülésének köszönhetően a kovácsoltvas világi feladatai is egyre sokré­ tűbbé váltak. lóheremo­ tívumot és párhuzamosan elhelyezett függőleges rudakból álló rácsokat is készítettek. kandallóalkatrészek. Az ablakrácsok kosárszerű megoldása és a kutak lezárására használt rácsok és kútházak is ebben az időben terjedtek el. század) A gótika még sokáig fenntartotta formakincsét. oltár.és sírrácsok készültek még kovácsoltvasból. kottaállványok. Ezeknek a reneszánsz idején lesz igazán nagy jelentőségük. Spanyolország. német nyelvterület) és az ismétlődő elemekből összekapcsolt vagy négyzetes keretbe foglalt ornamentikát tartalmazó rácsok (Olaszország).2.két fő típusát alkalmazzák: rudas rácsok (Franciaország. Keresztelőmedencéket lefedő rácsok. ez a sor most a reprezentatív világi palotákkal egészült ki. szentségházak. Reneszánsz (14-16. Angliában építészeti formákat. Az új igény az antik formakincs feltámasztása volt. 6. mikor Itália területén új igény kezdte meghozni gyümölcseit. kolostorok. ládák. várak és városok házai igényelték szolgálatait. Közép-Európában jóval tovább. Anglia. óriási méretek. 107 .

Landesmuseum. Reneszánsz kútház. Bécs) 108 .9. ábra.6. Készült 1570-ben (Niederösterr.

Páviai Certosa-székesegyház szentélyrácsa Forrás: Az iparművészet könyve. 1912^2002) Készü^mT 109 .^m 6-10. ábra.

A cuenzai székesegyház szentélyrácsa pl.10.vagy oszlopábrázolás. a kereszteződőket átfűzik egymáson. akantusz. csavart vasrudakból áll. kapukat. stili­ zált emberi és állati motívumok tarkítják.11. 13. A kapukhoz. keresztpán­ tokra azonban szükség volt. Fran­ cisco de Salamanca nevéhez fűződnek a . így nincs szükség hosszú vaspántokra vagy deszkavasalásokra. az átlapolás még a gótika megoldása volt. kor­ látokat. Spanyolország­ ban a késő gótika francia hatása folyama­ tos. A szen­ télyelzáró rácsok rendkívül magasak. lámpatartót szereltek. A függőleges pálcák balluszterszerűen vannak kialakítva. Ezt példázza a páviai Certosa szentélyrácsa (6. A zárakat és a kulcsok fejeit viszont gazdagon díszítet­ ték. kevés az egyenes vonal. kevésbé plasztikusak (6. Készült 1517-ben Forrás: Az iparművészet könyve. ábra). Ezek idővel eltűntek. cégérek. A vas­ rudak elsősorban gömbvasból készülnek. ábra. ábra). Az egymással érintkező rudakat általában bundolással fogják egy­ be. dúsan díszített záradékrácsokat készítettek. ábra). ha­ ranglábak. ábra). kútházak készültek még vasból (6. színezést és aranyozást használnak.9.6. A Capilla Major rácsa a cuenzai székesegyházban. Sírkeresz­ tek. szélkakasok. A palotákhoz kerítéseket. rozetta.8. házsarkokra zászlórúdtartót. 1517ben készítette Hernardo de Arenas. stilizált állat. Sarokpántokra. 1912 (2002) A reneszánsz vasművesség alkotásai in­ kább síkszerűek. főként délen. El­ terjedt motívum a kúpos spirál és a külön­ böző levél. A kovácsoltvas-művességnek az épüle­ tek külső-belső díszítésében és funkcioná­ lis felszerelésében fontos szerepe volt (és van a mai napig). cégértartók. Újra elterjed a csiga. A szimmetria alapelv.és emberalakok. kehely.11. a központi díszek lehetnek címerek. sokszor egymásba fonód­ nak.és virágmotívum is (liliom. s gyerekalakok díszítik (6. A vasrácsokat gyakran bronzdíszítéssel élénkítették. kisebb csigákban folytatódnak. melyre levele­ ket erősítenek. Az ajtók többnyire keret­ tel készülnek.5 m magas. de az olasz reneszánsz is érezteti hatá­ sát. melyek egymáson keresztülbújtatva vala­ milyen szimmetrikus rajzolatot követnek. palmetta).

salamancai székesegyház mérsékelten dí­ szített monumentális vasrácsai (15181533). Augsburgban azUlrich-templomban található a Fuggerek sírjának rácsa. A sarokpántok kevésbé díszítettek. 6. gyakori az állat. Hans Metzger). óira) (1528). A pozsonyi és a kassai dóm szentség­ házajtói jellemzik. kerek koszorújá­ bólcsigás díszű karok ágaznak ki. A 16. Magyarországon a reneszánsz motívu­ mai százados fáziskéséssel jelennek meg. ábra. a reneszánsz egyedi változata­ it lehet itt megtalálni. kisebb tárgyak díszítésére használták. A németeknél él legtovább a középkori formavilág. ilyen a münsteri városháza csillárja a 16. milyen gazdag geomet­ riai változatosságra törekedtek a mesterek a díszítőművészetben. ábra). míg utóbbit lakatok. melynek nagy. század hozza meg az áttörést hazánkban. ablakrácsok (6. előbbi főleg a fegyverkovácsok kedvelt eljárása. sziluettképek.és szegélyrá­ csok. és hogy mennyire ragaszkodtak még a középkori hagyo­ mányhoz [1]. század végéről. Készült 1528-ban Forrás: Az iparművészet könyve. zárak.12. a zárakkal és kulcslyukpajzsokkal ellentét­ ben. Új tech­ nikai megoldás volt a tausírozás és a mara­ tás. és az egész mű vertikálisan 3-4 különböző kompozícióra tagolódik (6. A csigákat volutaszerűen alakítják ki. században te­ tőzik. A csillárokat. gömbvasat használnak. melyre jellemző a két egy­ mással szembefordított S idom (1588. a gótika tulajdonképpen a 15.13. A polgárosodás expanziójával egye­ nes arányban jelennek meg a felülvilágító rácsok. melyek gyakran ún. melyekről fiókcsigák futnak tova.12. szemöldök. A vasrácsok ornamentikájára Péter Flötner arabeszkjei és a kalligráfusok voltak hatással. A müncheni Szent Mihály-templom kápolnarácsa. lunetta-. kandelábereket nagy részletgazdagsággal dolgozták ki. 1912 (2002) 111 . A müncheni Szent-Mihály-temp­ lom kápolnarácsán is hangsúlyos az S ala­ kú csiga. mikor a kapuk pálca­ végződéseit laposra kezdik kovácsolni. A francia reneszánsz létrejöttében Benvenuto Cellininek volt jelentős szere­ pe.és emberábrázolás a csigák végeire szerelt motívumokat illetően.

Szentkirályi Zoltánt idézzük: „A reneszánsz eszménye az arányok harmonikus rendjébe fogott. hanem évtizedek alatt . egyenrangú ré­ szek társulnak egymáshoz. Reneszánsz felülvilágító. a kibontakozót. század második felében és a 17. mindenek­ előtt a tömegével ható. Nem az egyensúly izgatja. egyetlen nézőpont­ ból. Készült a 16. egyszerre teljes egészében feltáruló. Salzburg körzet. inkább megbontja. A barokk épp ellenkező­ leg.a 16.13. cselekvő erők egyensúlyozása: a befejezett állapot helyett a befe­ jezés még nyílt lehetőségeit kínáló folyamat" [21]. talányossá teszi. az ala­ kulóban levőt keresi. ábra. Barokk és rokokó (17-18. század) Hogy nyilvánvalóvá tegyük a paradigmaváltást. 'teresíti' a tö­ megformát. 6. század végén 6.6. amelyen belül önálló egységekké lehatárolt.3. hanem az egymás ellenében működő. A statikus állapot megnyugtató egyensúlya he­ lyett az állandó történés feszült­ ségét. amely a reneszánsz és a barokk között végbement .74. 'befejezett' forma.nem egyik pillanatról a másikra. század elején. Barokk levélmotívumok 112 .

mivel tökéletes harmóniában áll az építészettel. összefüggése. jelképes mondanivaló. az elevenségre. rejtett.15. század 113 . a változatosságra törő átgondolt művészet. század A vasművességre ugyanezek az ismérvek jellemzőek. a méretek növekedése. na­ gyon is rendszerezett. 6. 18. új. ábra. egymás alá-fölé rendelése. az érzelmek ábrázolása. A térbeliségre épí­ tett feszültségkeltés és dinamizmus könnyen tetten érhető a kovácsoltvas alkotásokon is. de a természet racionalista vizsgálatát szem előtt tartó. a mozgásra.16. De a barokk szertelensége korántsem valamiféle irracionalizmus. szimbolika. tartalmi-szellemi egységre való törekvés. Barokk felülvilágító rács. 18. kevésbé a szimmetriát.6. Ennek a felfogásnak az eredménye a különböző részelemek hierarchizálása. ábra. Barokk korlát.

felülvilágítóként funkcionál. Fontos megoldás volt a tagozott vasból készí­ tett gyűrűs kapcsolás. Ezeknek oldalára leveleket (főmotívum az akantusz) tettek. A fertődi Esterházy-kastély kapuja híven tükrözi a bejárat jelentőségét [1]. A vasrácsok rúdjai főleg négyzetvasak. vagy kehely-. ábra).A térbeliség plaszticitásban nyilvánult meg. pajzs-. melyet a díszítőelemek síkból való kihajlítása által értek el. illetve G alakra formál­ va. C. Ennek egyik oka a kastély. végüket is levél formájú­ ra kovácsolták. Az egymást keresztező rudakat egymáson átlapolták. a barokkban használt levélváltozatot mutat a 6.és kertépítészet fejlődése volt. Egyik legfontosabb motívum a csiga. 114 . A vasrácsok különböző fajtái és a vaskapuk elterjedtek voltak ebben a korban. palmettadíszítést kaptak. Néhány. ábra.75. vízszintes fekvésű laposvasak. A barokk kapuk hangsúlyos része a koronázó rész (szemöldökrács). Ezeket önállóan is használták (6. mely az épület portáljában záradékrácsként. melyek első­ ként szemünk elé táruló része a kapu és a kerítés.14. S.

A lépcsőkorlátokra jellemző volt a ballusztert utánzó motívum. ami kedvezett az or­ namentika változatos kialakításának. A mintalapok divatba kerülése pedig a 17. a keresztezéseket palmettákkal fedték le. és indák­ kal. szentírástartó állványok is nagy számban készültek (6. de hozzájárultak egy új hagyo­ mány létrejöttéhez és megőrzéséhez is.18. kottatartók. kandelábe­ rek. meg akar szabadulni minden statikusságtól és szimmetriától. ábra). Az akantusz továbbra is szerepel. A17. ábra. bordázott. A csigák hátrészére kagyló­ formaszerű. lépcsőkorlátok.és levélmotí­ vumok megjelenése naturalisztikus. kulcs­ lyukpajzsok. csipkézett. 1740-től már rokokó stílusú min­ talapokat adtak ki. Ez a stílus követi legkevésbé az architektonikus formákat. ún. Az or­ namentika hangsúlyos ebben a korban. A virág. A na­ gyobb kertkapukat vasból vagy kőből készült pilaszterekkel keretezték (6.16. A rokokó a barokk formák túlbur­ jánzó változata sok-sok új motívum­ mal kiegészülve. A hengerművek elterjedése és tech­ nológiai fejlődése jobb minőségűvé tette a vaslemezt. századtól a formák és kompozíciós megoldások változatosságát tették le­ hetővé. Dániel Marót 1712-ben Amszterdamban megjelent mintalapjai (Nouveau Livre de Serrurerie) a XIV. században minden templom tete­ jére vaskeresztet helyeztek. Rokokó lámpatartó konzol 115 . Szentírástartó barokk állvány.19. ábra). taraj került. 6. fonatokkal díszítették. de kialakítása nyújtottabb. kulcsfejek rézmetszetei­ vel. a közöt­ tük lévő teret szimmetrikus kompozí­ ciókkal töltötték ki (6. század 6.sokszor legyezőszerű díszítést kaptak. Lajos-stílust tükrözik kapuk. hiszen ezeket a mintalapokat mesterek generációi vették át és használták.78. Ta­ lán az elsőként megjelent motívumgyűj­ teményt Mathurin Jousse jelentette meg 1627-ben. rácsok. A zárakat és környéküket gazda­ gon díszitették. 18. gyertyatartók. erkélyrácsok.17. ábra). csillárok. és végeit kifelé hajlították. ábra.

ábra. Augsburg.6.20. század 116 . 18. Perspektivikus szentélyrács.

Az egri volt Vármegyeháza szőlőfürtös kapuja. Az ún. Fazola (Fassola) Hen­ rik Würzburgból költözött Egerbe 1758-ban. A vasrudak (laposvasak) a rövidülés illúzi­ óját adják sajátos elrendezésüknek köszönhetően. 1758-1761 a C vasak inkább érintik egymást mint keresztezik. Hazánkban a rokokót Mária Terézia­ stílusnak nevezik. virág. ábra.20. a változat neve . 1 17 . században terjed el igazán (6. a német fejedelemségekben a kastélyépítészet jelentős. 1715^45 között. ábra).19.aub und Bandelwerk". habár reneszánsz találmány. Készítette: Fazola Henrik. A barokk és a rokokó vezető állama Franciaország volt. ábra). Az ún. Egyik legjelentősebb magyar kovácsmesterünk. A francia mintalapok motívum­ kincse keveredett a helyi hagyományokkal. és a 17-18.21. perspektivikus rács népszerű volt német nyelvterületen.6.J. Az egri volt Vármegyeháza két vaskapuja és lunettarácsa az ő nevéhez fűződik.és kartusdíszítés 2 A másikat „címeres" kapunak hívják. Magyarországon is találunk rá példát [22].és csigás indadíszek jellemzőek. vagy kartusdíszítés választja el őket {6. szőlőfürtös kapun2 a levél-. lomb. az akantuszleveles.

a formák leegyszerűsödtek.23.24. bundolással (gyűrűs kötéssel) kötik össze. A négyzet.23. Főleg a korlátok hosszúkás elhelyezkedése kedvezett a klasszicista díszíté­ si elvnek. 118 .21. A csiga kissé háttérbe szorult. ábra). lépcsőkorlátok.22. melynek két vége általában lefelé lóg (6. a rokokó kertkapuk eleganciáját sugározza. Az 1760-as években kezdődik meg a klasszicizálódás folyamata. Lajos korabeli erkély korlát. XV. ábra). kapuk. ábra. Franciaországban indult útjára az új irány­ zat. a pálcákat sok esetben kör alakú formák­ kal. birodalmi igények stílusváltozatain halad át (6. Nantes.és hátoldala használatos. Babérfüzér elő. A csigadíszek és a szerkezet komponálása szimmetrikus.22. Impozáns. ábra). de a részletelemek ezt a rendet igyekeznek felolda­ ni. akantusz és rozetta. század (csipkézett taraj a csigákon) örvénylő zsúfoltságát látjuk (6. A kisebb hasz­ nálati tárgyakat réz­ ből és öntöttvasból kezdik készíteni. 18. Nevét jellegzetes babérleveles füzérdíszéről kapta. Ausztriában a bécsi Belvedere kapuja és kerítése érdemel figyelmet (1720 körül). meander ornamentika. ábra.4. XVI. babérfüzérrel díszített szaru (6. a vízszintes és függőleges tagolás kompozíciós elvvé vált. Lajos-stílusként ismerjük. felülvilágító rácsok. 6. ablakrácsok. A kapukon figurális és heraldikus elemek is helyet kaptak.és laposvas mellett a gömbvas is 6. A kőből készített ballusztrád utánzása nem ritka az erkélykorláto­ kon.6. német és osztrák területen „copf stílusként terjedt el. ábra). könnyed hatású. mely az épületdíszí­ tés terén a monarchikus. koszorúk. Hangsúlyt kapnak az épületeken meg­ jelenő vasmunkák. kande­ láberek. Jellegzetes motívumai a pálmalevelek és virágfolyondárok. koronázó része azonban súlyosan nehezedik a nyíló részre. az erkélyrácsok. Klasszicizmus Az antik építészeti elemek újra előtérbe kerültek.

Marly-le-Roi. század 119 . Kerti kapu. 18.6. ábra.24.

a másikon levéldíszeket láthatunk (6. 3 4 A historizálásra való hajlandóság nem a század találmánya. és az évente megrendezett világkiál­ lítások ízlésformáló hatása kedvezett a kovácsoltvas újjászületésének. ahogyan az egyes motívumok átörökítődnek és új formát kapnak. A fent említett széles körű stilisztikai alkalmazás a fellendülő építkezéseknek is köszönhető. vagyis az egyes korszakok elkü­ lönülve jelennek meg a műveken és épületeken.26. század második felében. rozetták készültek. állat­ os emberfejeket használnak a rácsrészek kitöltésére vagy összekötésére.5. A gyorsaság és sokszorosíthatóság jegyében egyre jobban kiszorította a kézzel alakí­ tott alkotásokat addigi felhasználási területeiről. és a régészeti felfedezé­ sek is serkentették a történeti stílusok tanulmányozását és pontos megismerését.28. A romantika szinte semmilyen feladatot nem adott a kovácsoltvasnak. és 6. Ezzel párhuzamosan a tiszta stílusú historizáló irány is megmarad. Az irodalomban is a naturalizmus és a realizmus a válasz egy korábbi romantikus felfogásra. A század első felére tehetőek a historizmus tisztább megjelenésű alkotásai. vékonyabb vaslemezekből díszítőelemek.A hidegen domborított. hanem az öntöttvasgyártás is nagyipari méreteket öltött a 19. edények. ezekre a statikus szerkezetekre aggatják. megszaporodott a kovácsmesterek szá­ ma. addig az empire stílusra a szögletes konstrukciók a jellemzőek. de az összes stílus érdekli. Ez jellemző az ún. Jungfer Gyula 1878-ban mutatta be naturalisztikus kovácsoltvas rózsáit a párizsi világkiállítá­ 4 son. átfíízést főleg gömbvasnál találunk (6. szinte feldobálják a díszítőelemeket. A mesterek mindenfajta profilú vasat használnak. reneszánsz formára emlékez­ tetnek. Az egyik ábrán csigadíszeket. A Napóleon idejére datálható stílusváltozat alkotásain birodalmi jelképek. letisztultsága. épületen. Historizmus és eklektika Az ipari fejlődés és gépiesítés folyományaként nemcsak a kovácsmesterség technológiája fejlődhetett. A 19. A csigákból kiágazó indákat és kacsokat szege­ cselik. század elejéig (6. Mindehhez hoz­ zájárult a céhrendszer megszűnése is 1872-ben. melyek több különböző stílus sajátosságait. századba. század pozitivista szemléletmódja áttevődött az építészetre. a klasszicizmus is létező irányzat még ebben az időben. 6. Ez kiérezhető az egész eddig vizsgált időszak stílusváltozásaiból.25. barokkos díszekkel kiegészítve. a rozetta. A 19. ritka a tűzi hegesztés. Később átmeneti formák jönnek létre. ábrák). sárkány-. illetve azok modern változatait is magukon viselik. a csigák itt sem maradnak el. vagy a reneszánsz. században is ez történik. Észrevehető a stilizálástól a naturális ábrázolás felé való fokozatos törekvés. ábra). címerek. sok a hidegen megmunkált díszítő­ elem. melynek puritánsága. ábra). A barokk és a rokokó. A csigamotívum még inkább háttérbe szorult. a gótika és a modernebb klasszicista motívumok keveredése3. „empire" stílusra is. Különböző groteszk maszkokat. főleg a 19. gyakran szegényes díszítése már átvezet bennünket a 19. Az építészetben is észrevehető válságállapot a historizmus kialakulásához vezetett. századi mesterek fordulhattak. Mig a XVI. melynek előszelét már a romantika éreztette a közép­ kori építészet egyes megoldásainak felélesztésével és a keleti iszlám formakincs másolásával. lényege a történeti stílusok keveredése ugyanazon a tárgyon. amely formavilághoz a 19. Ez.27. Lajos-stílus egyfajta klasszicizáló barokknak nevezhető. 120 . római sasok és antik formák jelentek meg. az akantusz és a különböző füzérek megmaradtak. és vasműves cégeket alapítottak. egészen a 20. Az átlapolás és kötegelés továbbra is használatos. Ami a motívumokat illeti. Érdemes megfigyelni ugyanannak a formaelemnek a művészettörténeti korszakok során használt változatait. század első harma­ dában. Ilyen az eklektika.

Táncsics M. 1913 121 . Ablakrács. 7. u. Készítette: Jungfer Gyula. ábra.25."«H 6. Budapest.

c) reneszánsz. i) klasszicista meander 6. de bizonyos részletek más stílusú Jungfer-művön is észrevehetők. b) gótikus. ajtaja reneszánsz stílusjegyeket mutat. például a dugóhúzószerűen csava­ rodó kacsok.26. Vastag szemöldökíve felett középen látható koszorú s csokros kehely a késői klasszicizáló jellegre utal. az Országház vasmunkái: rácsok. gazdag díszítésű csillár és berendezési tárgy.29. ábra. apja Jungfer Ferenc. g) rokokó. Mindegyik stílusirányzatot tanulmányozta. ábra). kandeláberek. ábra). erkély­ korlát. h) klasszicista. nagyapja Jungfer András volt. d)-g) barokk. f) copf babérlevél. A kapu felső negyedében egy-egy angyalfej 122 . h) klasszi­ cista palmetta Hazánkban az eklektikus-historizáló irányzat csak a század hetvenes éveiben terjed el. a levelek élethű domborítása. Levéldíszek a) román. A Dorottya utcai kapu letisztultabb lunettarácsa a csigák változatosságát mutatja (6. épületplasztika. e) ba­ rokk. ábra). de egy-egy alkotásán egységes stílust jelení­ tett meg. A Nádor utcai volt Magyar Országos Bank Rt. az állatfejek (itt: oroszlánfej) megformálása (6. ábra. b)-c) gótikus. illetve vasszobor fűződik a nevéhez. század első évtizedeiben is jelen van. ábra). rengeteg bejárati kapu.31. és a 20.32.6. A volt királyi palota kerítése és kapuja. kapuk. Csigadíszek a) román. Lakatosdinasztia harmadik tagja. Egyik legnagyobb mesterünk kétségkí­ vül Jungfer Gyula. Legfontosabb munkái Budapesten a Várkert­ bazár hármas kapuja és kerítése. A Központi Szabó Ervin Könyvtár barokkot idéző kapuin felfedezhetjük az érett stílus minden fontosabb elemét (6. ablakrácsai viszont inkább klasszicisták (6. 1841-ben született Pesten.27. Főkapujának lunettarácsa a legdíszesebb.30. a függőlegesen haladó meander. d) reneszánsz.

6. 6. 1872 123 . Budapest. Berzsenyi u. Neoreneszánsz ablakrács. ábra. Készítette: Jungfer Gyula.28.

29. ábra. 1897 124 iff- . Budapest.1 6. Szabó Ervin Könyvtár bejárati kapujának részlete. Készítette: Jungfer Gyula.

• • • 6. ábra. Készítette: Jungfer Gyula 125 . Dorottya u.31. • • • . Budapest. Ablakrács. Dorottya u. Készítette: Jungfer Gyula 6. Bejárati kapu felülvilágítással.30.. ábra. Budapest.

32. (egykori Magyar Országos Bank Rt. ábra. Kossuth tér. 1884 6. Készítette: Jungfer Gyula 126 . Neobarokk korlátrészlet. Neoreneszánsz bejárati kapu részlete. Nádor u.6. Budapest.).33b ábra. Budapest. Készítette: Jungfer Gyula.

Kossuth * Készítette: Jungfer Gyula 127 .I BMW 6333 áb *-"eobarokk bejárati kapu felsőré *e. Budapest.

Báthori u. Budapest.6.34. ábra. Klasszicizáló késő barokk kapu részlete. 4. Készítette: Lepter János ábra részlete 128 .

Budapest. Váci u. 129 . Neoreneszénsz bejárati kapu és felülvilágító.35a ábra.6.

A Kossuth Lajos téren található kettős vaskapu magasságával kápráztat el (6.33a ábra). Sötét tónusait plasztikus.6. kidomborodó elemek ellensúlyozzák. ábra.36. látható. és kontrasztot jelent a közvetlenül a vasszerkezet mögé helyezett ablaktáblákról visszatükröződő fény 130 . Szecessziós kapuk koronázó részletei BEN ti.

Az ipar­ művészet. Készítette: Fekete Pál. A lunettarácsán megjelenő floreális-leveles indák szecessziós hatásról árulkodnak. napraforgómintát alkal­ maztak (6. A Váci utca 65. Stílusával egyezőek a homlokzaton végighúzódó erkély­ korlátok (6.34. ábra). Aradi vértanúk tere. John Ruskin. vagyis a Húszak csoportjának 131 . A századfor­ dulón a magyaros motívumok sokszor szecessziós formavilággal keverednek. tulipán-. Tagjai: Dante Gábriel Rossetti.is. ábra).37.33b ábra). Ausztriában is csoportok alakulnak. gyakorlati. a folklórból átvett ornamenti­ kát alkalmaznak. Franciaor­ szág után Németországban. vaskapuján reneszánsz szerkesztés és anyaghasználat lát­ ható. ábra). lunettarácsa különálló alko­ tás a kapu portálja fölött (6. William Morris. melyek a nemzeti jelleget igyekeznek be­ csempészni a formai megoldások közé. A festőcsoport 1848-ban alakult meg. páva­ vagy egyéb madármotívumokat. elméleti. 4. Sajátos.37. főleg vidéken és a határon túl (6. A század végére körvonalazódik egyértelműen a stílus formavilága. Belgium. 6. Magyarorszá­ gon elég sok ilyen emlék ismere­ tes. Olaszországban. A szemöldökrészen megjelenő futókutya-motívum és a szimmet­ ria a klasszicizáló késő barokkot idézi (6.36. esztétikai egységén fáradozott. né­ hol derékszög vagy hegyesszög szakaszolja. ábra. számú ház kapujának mestere Lepter Já­ nos. 1902 6. Fakapu betétrácsa. Görbülő ívei dinamikusak.35b ábrák). az építészet és a festészet mellett az irodalomban (szimbolizmusként) is jelen­ valóvá válik. Szeged. szuverén stílus kiala­ kulására még várni kell. Belgiumban Henry van de Velde a „Les Vingt". de felfe­ dezhetők olyan kísérletek. Edward Burne-Jones az angol művészet megújítását tűzték ki célul. Walter Crane pedig az iparművészet igényessé tételén. Szőlőlevelet. A budapesti Báthori u. Szecesszió kszecessziós mozgalmak előzménye az angol preraffaeliták csoportja volt.35a6.6.

ha az indák és folyondárok látszólag össze-vissza tekergőznek.38. legkiemelkedőbb egyénisége. a nyílászárók kereteinek és a párkányoknak az ívvezetése megjelenik a kiegészítő szerelvényeken és díszítményeken. erkélyrácsokon is (6. 11. Szecessziós erkélykorlát.39. ábra. melyek a 80-as évektől rendkívül népszerűek Nyugat-Európában. a kuszaság mögött gondos tervezés áll.5 stile liberty az olaszoknál. A teljes kompozíció szimmetriáját általá­ ban az sem zavarja meg. főleg virágmotívumra. mozaikok. Ausztriában és Közép-Eu­ rópában szecessziónak nevezik. A vonalak kecsessé és vékonnyá válnak. Budapest. ábra). és az épülethomlokzatok sajátos dekorációi. A levéldíszek kevésbé stilizáltak. így a kovácsoltvas kapukon. figu­ rális épületplasztikák (erkélykonzol) díszítik. A homlokzatokat egyes esetekben freskók. mely egységes harmóniát hoz létre nemcsak a mű­ vön belül. Németországban Jugendstil-nek.38. 132 . Leggyakrabban az un. „ostorcsapás" motívumot használják. A naturalista felfogás helyébe erős stilizálás és absztrahálás lép. mozgásban vannak. és a már meglévő agyonis­ mételgetett kánonnal való szakítást célozta. de a kompozíció sok esetben folytatódik a festett üvegeken. A szecesszió formavilágára nagy hatással volt még a régi francia gobelinművészet és a japán metszetek. utalva a rengeteg növényi. Az új stílust Nyugat-Európában többnyire Art Nouveaunak vagy Modern style-nak. 5 Floreális stílus. végei kiszélesednek és hegyesek (6. akár kívül. Már a nyolcvanas években megkezdődik az építészetben a történeti stílusokkal való szembefordulás.6. Stile floreale. a falakon is. akár az épületen belül. életteliek. Váci u. A szó jelentése „kivonulás". ábra).

Párizs. Dondelinger 133 . Art Nouveau stílusú lépcsőkorlát. Készítette: A.6. ábra.39.

1905 134 . ábra. „Pávás" kapu részlete. Felújította: Lehoczky János. Gresham-palota. 2003 6.6.. ábra. 1906. Készítette: Jungfer Gyula. Budapest.40. Báthori u.41. Budapest. Szecessziós bejárati kapu részlete.

6. 7. Budapest. Szecessziós kapu részlete.42. ábra. 135 . Báthori u.

ábra). vaskapuja elszakad a hagyományos virágos-indás motívumoktól. levelei hullámzóan törnek a virágok felé (6. az expresszionizmus. Szecessziós kapu.41. felülvilágítói 1906-ból. ábra. a kubizmus. jellegzetesen városi művészet. Budapest. legfelül még egy páva szemből. az Árts and Crafts. Magyar népi motívumokkal díszített rácsos kapuk. „Art Deco" stílusú tűzhelyvédő rács. ábra. me­ lyeket a 7. 6. dekorációs sokrétűség jellemző rá a formai elemek túlzsúfolása nélkül.44. ábra).44. szám alatti kapu a sorozatban sajtolt margitvirágformát hordozza. Jungfer Gyula is tudott váltani a század­ forduló után. bronzból. sűrűn rovátkolt vasnyalábokból áll. és készített szecessziós kapukat.40. viszont koncepciója a népművészettel teszi rokon vonásúvá (6. üvegből és kovácsoltvasból is.6 Az Art Deco merített az Art Nouveau. 42. Ilyenek a mostanában felújított Gresham-palota bejárati kapui.6. mely gótizáló hatást mutat (6. Készítette: Marcel Bergue Magyarországon és főleg Budapesten nagyon sok szecessziós épület és kovácsoltvas munka található. Geometriai szigorúság. 6 „Exposition Internationale des Árts Décoratifs et Industriels Modernes 136 . az ősi egyiptomi és azték művészet motívumkincséből (6. berendezési tárgyakat. A húszas évek­ ben alakul ki az Art Deco. mely nevét egy 1925-ben Párizsban megrendezett nemzetközi kiállítás után kapta. korlátokat. fejezet tárgyal részletesebben.42. A szecesszió jelen van a berendezési tárgyak területén is.43. A Báthori utca 5. pávák egymás felé fordított reliefjei láthatók rajta profilból.43. ábra). Az Art Deco már átvezet bennünket a modern kovácsoltvas-irányzatok felé. ilyen a Báthori utca 7. Néha eklektikus megoldások keverednek a szecessziós alkotásokon. ábra). Váci u. használati és dísztárgyakat készítenek rézből. szárnyai széttárva (6. bútorokat. A Váci utca 42. vaskapuja. A Honvéd utcai Bedő-ház vasko­ sabb rácsozata liánszerű. ábra).

de napjaink mestereinek művészi kivitelű munkái is igazolják. hajlító. Ezt a folyamatot elősegítették azok a technológiai újdonságok. Bieber Károly munkája. amelyek a tömeggyártás jellemzői voltak. Az építészet a szecesszió hanyatlásával nagyrészt a historizáló eklektikában egyszer már felelevenített történelmi stílusok formáit vette elő újra.7.legalább 50 éves késéssel jelen­ tek meg. Magyaros népi motívumok alkalmazása a kolozsvári egykori hadtestparancsnokság épü­ letének kapuján.1. illetve az elektromos ívhegesztés bevezetése.amely kétségkívül maradandó alkotásokat hozott létre az első világháború után nem követték újabb stílusirányzatok. hogy a gépesítés nem feltétlenül jár együtt a stílustalan tömegmunkával. ábra. Az ehhez igazodó kovácsműves alkotások . Napjaink kovácsmüvessége 7. század elején a „Bauhaus" jelentette. illetve ezekből fakadó mesterségbeli megújulások. Tömeges árutermeléssé vált a függőfolyo­ sók „kovácsoltvas" korlátainak kilométerekben mérhető gyártása. mint kovácsolt munkának. amit a kovácsoltvas-művesség szolgai módon kénytelen volt követni. erkélykorlátok felhasználása. a daraboló-. A bérházépítések növekedésével nem járt együtt a művészi értékű kapuk. Részlet. rácsok. de silányabb kivitelű kovácsoltvas munkákkal. mert az építtetők megelégedtek az olcsóbb. Az akkori. a kézműves munka 7. 1937 137 .a történelem során először .és egyéb megmunkáló gépek és legfőképpen a 20. Az építészettel összefüggő alkotások A szecesszió vasművességét . és a két világháború között a korábbiaknál silányabb módon folytatni. így például a láng­ hegesztés. Az építészetben az új stílust. század második felében megjelent kovácsológépek elterjedése. a megújulást a 20. ami sokkal inkább nevezhető lakatos-.1.

50x 12-es laposvas kerettel adja meg a kapu merevségét. Ennek egyik lépcsőfoka volt a magyaros népi motívumok alkalmazá­ sa kovácsoltvas kapun (7. Az alkotáson már díszítés nem látható. Schima A. Sima Sándor és leg­ főképpen Bieber Károly. majd ezen elemek ismétlődésével az összkép is ritmikussá.2. szépségét a kovácsolási technológia helyes alkalmazása adja. leegyszerűsített megoldás. ábra rács­ tanulmányán már egyetlen munkafázissal. A jelenkor vasművességéről szóló csekély hazai irodalomból idézzük Pereházy Károly megállapításait a magyarországi törekvésekről: „Az 1960-as évektől egy maroknyi. a szerkezet puritán.jellegének eltűnésével. azo­ nos szellemű vasműves. Tiringer Ferenc. Figyelemre méltó a rács árnyékhatása. a csavarással ér el igen plasztikus hatást Fritz Kühn azzal a megoldással. Alkotója erős. a geometrikus elemek egymásba kapcsolódása maga a konstrukció. a múltba hanyatlott világ nyűgös tradíciójától szabadulni igye­ kezve. Az ismétlődő elemek uralkodása még jellemzőbb a 7. ábra). Egy picike rózsát még rátett a mester a csomópontokra jelezve. játékossá válik (7.elsősorban Sima és Bieber . a művész a maga korát fejezi ki. amelyeket díszítőelem­ ként is alkalmazott bundolás fog össze. Fritz Kühn munkája tek kimunkálásában jelennek meg az új stíluselemek (7. ábra).3. ábra). ábrán látható [12]. itt maguk az elemek mint pillangórajok repülése adja a lendületet. az avult hiedelmekkel szembeszállva és a modern építészeti formáktól ösztönöz­ ve. A két világhá­ ború között és után is voltak kvalitásos kovács iparművészeink: így többek kö­ zött Forreider József. A 7. [11]. Minden kornak megvan a maga eszménye. A barokk hagyományoktól évszá­ zadokon keresztül megszabadulni kép­ telen művészeti ág a 60-as évek dere­ kától a berlini (akkor keletnémet) Fritz Kühn példamutató alkotásaival elindul a modern kovács-iparművészet kiala­ kításának útján.2.1. ám munkáik egyben a maguk egyéniségéből született különféle 138 . hogy nem is olyan könnyű megszabadulni a díszítőelemektől. ábrán látható alkotásnál.út­ törői lettek annak az útkeresésnek. a művészi kovácsolás új formavilágának megteremtéséért. amely a kovács-iparművészetet a mo­ dern stílus keresésében világszerte jel­ lemezte. Ilyen mértékű leegyszerűsítés már sokak szerint a míves megmunkálás rovására megy. A hatvanas évek útkeresésének másik jellegzetes példája a 7. ábra. neoreneszánsz. Bandi. Először csak a részle­ 7. majd a század köze­ pétől . Ez a kerti kapu vertikális elrendezésű laposvasakból készült. hogy a széles laposvasat a szokásosnál hosszabb ívben csavar­ ja. Fűtőtest védőrácsa. melyből hasításokkal és csava­ rásokkal képezték ki az összekötő vízszintes elemeket.4. Ezek a meste­ rek készítettek kiváló neobarokk. neoszecessziós és eklek­ tikus alkotásokat. gyümölcsöző küzdelmet folytat a vasművesség megújhodásáért. Ezeket az átkötéseket szabálytala­ nul helyezték el. A díszítés maga a szerkezet.5. a kitöl­ tő egységek (pillangók) mindegyike teljesen átkovácsolt darab.6.

3. Berlin . 1963.7. ábra.Brünau 139 . Fritz Kühn munkája. Kovácsoltvas kapu.

ellengör­ bék.4. mű­ veik vonalrajzai metszően tiszta. 1965. 1963. Pfalzel . a spirál. a félgömb. Kovácsa­ ink a régi korok formáival szakítva az új irány szolgálatába szegülnek. a kör. a gömbszelet. ugyanis a görbék. Kerti kapu. hogy az eklektizáló formanyelv mosolyt kelt az űrhajók és a műholdak világában. Bern irányzatok értékeit is tükrözik. Adolf Steines munkája.Trier 7. lo­ gikus világossággal érvényesülnek.nem el­ vetve a gépi megmunkálás nyújtotta 140 . az egyenes és az ezekből alkotott szögek sora. az ovális. hogy nem a barokkban látják a művészi kovácsolás abszolút stílusát. egyértelmű azonban. ábra. Hermann munkája. A mai törekvéseket tehát . Napjaink­ ban ugyan még kevés a közelmúltra való rálátás. Ám alkotóelemeiket csak megközelí­ tőleg lehet morfológiai határok közé szorítani. ábra. Kovácsoltvas kapu. F. és ezek minden különbözőségük ellenére azo­ nos princípiumon nyugszanak"[13]. század végére felnőtt vasműves nem­ zedék megértette.[ 7. A 20.5. a domború és a konkáv alak­ zatok egyaránt megjelennek. a hajlatok. az ívek.

1967 lyet a keretes-pálcás rendszer jellemez. hogy az oldalirányú lengéseket. ábra). A fölül is.8. a pálcáknak csak merevítő és kitöltő szerepük van. ábra. hogy a lényeg a részletekben rejlik. Ilyen konstruktív megoldás látható a 7. Az egyedi zárkialakítás igen hangsúlyos. Sok hazai és külföldi ko­ vács éppen az általa magas színvonalon kivitelezett ilyen témájú alkotásával vált ismert­ té. konstruktív megoldások alkalmazása. A keret nélküli megoldásoknál a felület maga a teherhordó. míves kivitele pedig a régmúlt emlékeit idézi mai megfogalmazásban. ameFritz Kühn munkája. A konstrukció saját magát merevíti a kapu síkjában. alul lépcsősen össze­ futó. a kovácsolási technológia alkalmazásának őszinte be­ mutatása.9 a-b ábra). középütt kötegbe. de erő­ teljes elemek kidomborítása. ahol ismét kötegbe sűrűsödve támasztják meg a kapu felső részét függőleges csapjukon keresztül (7. illetve a közbenső erőket adják át a keretre. stílusához alkalmazkod­ ni kell. művészi alkotások jellemzik. támaszoknál. Az irányzatnak számos követője van. a művész által alkotott andráskeresztre emlé­ keztető mintával töltötte ki. Ez esetben a teherviselést a keret végzi. Ismert mondás. Nagyobb méretű kapukat statikailag mére­ tezni kell.6. ábrán.7. hat darab kapuból egy részt mutat a kép. A kapuknak az épülettel harmo­ nizálni. a megengedettet meghaladó függőleges és vízszintes elmozdulásokat el lehessen kerülni.az alkotó Magyarországon először alkalmazta. Kapuk Az építészettel összefüggő ko­ vácsműves alkotások közül ki­ emelt szerepe van a kapuknak és a hozzájuk tartozó kerítéseknek. a biztonságos zárást és esetenként a gépi működtetést biztosítani kell. ahol a 3 X 2 m-es.a hagyományos tűzi kovácsolással formált. ez biztonságot. A fegyelmezett pálcakiosztás a hagyományok 141 . erőt sugároz. Csavart pálcákból készült rács. A pántoknál a beállítási lehetősé­ get. alul is kétszer hat-hat laposvas elemei a központ­ ból sugarasan szétterjednek. felül ívesen kialakított. Szerkezeti felépítésük év7. A díszítések nélküli. a sima. A mai kapuk jellemzője az egyszerű. Ezt igazolja a gellérthegyi Szikla­ kápolna ajtajának részlete (7. A felületet egyetlen. majd folytatják útjukat a kapu aljáig. Méretük elérheti az 5-6 m-es szélességet és a 3-4 m-es magas­ ságot. záraknál fellépő koncent­ rált erők bevezetéséről gondoskodni kell. miközben a tengelyük körül megfordulva élükkel felénk irányulnak. ezért a pántoknál. a vasnak a monu­ mentális prioritását hangsúlyo­ zó. A pálcák a zárat körbefonják. a kézi munka hitelével anyagszerűen megmunkált. az erővonalak mentén elhelyezkedő pálcák vonala alkotja a kapu szerkezetét. századok alatt alakult ki. Az erővonalak ilyen módon törté­ nő ábrázolását .előnyöket .mint formai kincset .

7. ábra. A veszprémi temető főkapuja. Készítette: Seregi György. ábra.7. Alsóvölgyi u.8. 1985 7. Készítette: Lehoczky János. 8. 1985 142 . Bejárati kapu. Érdliget.

A díszítéseket a függőleges elemek vé­ gének zárt csigavonalban történő ko­ vácsolásával. 7. amely a legfiatalabb kovácsgenerációhoz tar­ tozó mester műve. szellemes megol­ dással történt. Pölöskei József alkotása. hol szélesednek. A díszítést és a mere­ vítést egyaránt szolgálják azok az S alakban futó pálcák. A budapesti Sziklakápolna kapuzata. Igen mozgalmas vonalvezetésű. azok megkomponálása a mo­ dern stílus említett jegyeit hordozza. és ez­ zel kiemelik az ívek futását. ha a betekintést teljes mértékben meg kí­ vánják akadályozni. Eredetileg a kö­ zépkorban készültek tömör vasajtók. illetve rusztikus gömbök­ kel történő felfogásával oldotta meg készítője. 1991 őrzését. szintén S alakú merevítőhöz egyéni.70.9a ábra.9b ábra. Kapcso­ latuk az átlóban futó. modern és neoszecessziós jegyeket hor­ dozó kapu látható a 7. hol keskenyednek. Tömör ajtókat akkor készítenek.7. A Sziklakápolna kapuzatának részlete 143 . amelyek még ke­ resztmetszetükben is változnak. ábrán.

Göd. amely íves száraival négyirányú csatlakozást tesz lehetővé. Ennek korszerű. 2002 amiket a román korban főleg erősen megvasalt fából készítettek. ábrán lévő szentélykapu. A felső pálcák a boltív vonalát követik.70a ábra. adja a konstrukció felépítését. A kezdeményezések természetesen a szecesszió formavilágából is merítenek. illetve csillagelemek.7. Család u. a mai időkben is elfogadható megkomponálása látható a 7. A szerkezet külön keretet nem igényel. kerítések. A kétirányú hasítással készült térbeli „csillag­ elem". Állásfoglalás nélkül bemuta144 .12. Egy klasszikus kovácsolási technológiával kialakított motívumra mint alapelemre épül fel a 7. korlátok kialakítására. Ehhez csatlakoznak a különböző hosszúságú pálcák. (1 x 2.11. Készítette: Nagy Péter. valamint a középső hangsúlyos tárcsák míves kivitele töri meg a tömör lemez egyhangúságát. mert a merevséget a térbeli elemek biztosítják. A szegecselt kötésmód is díszíti a kaput.6 m). Családi ház bejárati kapuja. főleg ilyen stílusú magán­ villákhoz illő kovácsoltvas kapuk. Itt az átlós merevítések és azok hasított végeinek kialakítása. Évek óta folyik az útkeresés a posztmodern épületekhez. ábrán.

A kapu rajzolata mozgalmas. ábrán tervszinten látható két. virágmin­ tákban végződő vonalvezetés. Tömör acél­ ajtó. A 7.18.79. de hasonló elveken ala­ pul a 7.14. Kovács László Putu alkotása • V !\ tünk néhány ilyen megoldást. a megoldáskeresés kétségtele­ nül látható jeleit. Hogy ez mennyiben segítette elő egy egységes stílus kialakí­ tását. kovácsolt térbeli elemekkel kezdte és zárta vaskos kapujának függőle­ ges alkotóit készítője (7. ábrán látható kapu is.7. hogy mindhárom utóbbi alkotás ugyanazon műhelyből került ki. ábra).15. A 7. hogy rátett csigavonalas vagy levélmintás neobarokk díszítőelemeket nem tartal­ maznak. ábrán lévő kétszárnyú kapunál. Könnyen felismerhető. Ennél a megoldásnál a készítője függőleges elemeket is belekomponált a művébe. Az íves. és kötegeléssel 145 . de szárát befelé negyed körívesre hajlított vasakkal enyhítette.77.és egyszárnyú kapu és kerítés. A függőleges elemek szintén átkovácsoltak. A térbeli díszítőelemek sorozatos összekapcsolásával készült ugyanazon épületegyüttes térelválasztó korlátja is (7.17.13. A fentiekben többször említett modern stílusjegyek legfeljebb abban mutatkoznak meg. ábrán bemutatott beépített erkélykorlát. valamint a 7. az a szemlélő megítélésére van bízva. az indák egymásba fonódása szecessziós motívumokat mutat.76.ábra). és így rusztikus hatást keltenek. ábrán a visszatérő elemek és motívumok alkalmazása egységes kompozíciót eredményezett. Részben ebbe a kategóriába tartozik a 7.14. ábra. hangsúlyozva az útkeresés. Hangsúlyos. Más megfogalmazásban. Ilyen látható a 7. ábrán látható rácsajtó egyenes pálcák sorával képzett szigorú tagoltságát L alakú.

Budapest. Szentélykapu. Pannonhalmi Főapátság bencés tanulmányi háza. Seregi György alkotása.7. ábra. 1993 146 .72.

Ezzel a kontraszttal teremt változatos konfigurációt. 2003 kapcsolta nemcsak a vertikális pálcákhoz. különböző hosszúságú. Egy nagy testű élőlény bordáira utaló.20 a-b ábra. átlós . ábra. Kétszárnyú kapu terve. Kétszárnyú kapu. és meggyőző erővel bontakozik ki alkotójának sok variációban jelentkező erénye.térbeli elemek alkotják a szerkezetet. ábra. A budapesti Természettudományi Múzeum új bejáratának kapuját mutatja a 7. hanem az ellentétesen elhelyezett L alakú elemekhez is. Készítette: Molnár Rudolf. átkovácsolt . Ezt a művet nem kell magyarázni. plasztikusan ábrázolja mondanivalóját. 7.7. Készítette: Molnár Rudolf 147 .változó szélességű és vastagságú.73. kerítéselem és egyszárnyú személybejárati kapu terve.14.

75. ábra.fl^^ffi 7. Készítette: Molnár Rudolf 7. Készítette: Takács István 148 .16. Erkélykorlát. ábra. Kétszárnyú bejárati kapu.

ábra. Budapest. Fotó: Bujnovszky Tamás 149 . A Hilton Szálló kapuja. 1990.7.77. 260 x160 cm. Készítette: Lehoczky János.

H.^.Ül.„.. ^SKSSU. ^ ^ .^ .. .-. „ U. OSI -.

19. Készítette: Kovács József.w 7. 1980 151 . ábra. Kaputanulmány.

2004 152 .20a ábra. Készítette: Seregi György. A budapesti Természettudományi Múzeum kapuja.7.

nyugodt vonalai illenek a fehérre meszelt lépcsőházi falakhoz. A korlátokat szilárdságilag méretezni szükséges. A külső térben lévő korlátokat. A pálcák távolsága 150 mm-nél nagyobb nem lehet.5-2. ábra.22. ábra motívumait alkalmazta szerzője a 7. így a kül. az utóbbiaknak a belső építészeti elképzelésekhez kell igazodniuk. rácsok A kapuknál kifejtett stílusjegyeket az alkotók a korlátok. egyszerű.26. Lépcső­ korlátot ábrázol a 7.27.27. rácsokat az 5. Az előbbieknek az épület stílusához. ékszerei. a belső téri lépcső.azonos stílusa folytán .20a ábra részlete Korlátok. illetve térelválasztó korlátain.28. ábrán látható alkotás. Az egymást 153 . fejezetben leírt. Az ívek kialakítása neogótikus jellegük ellenére mai gondolat­ világot tükröz. ábrákon.harmonikus egységben jelenik meg a homlokzaton.25.és beltéri korlátokat egységes stílusban jeleníti meg. A 7. Modern stílustörekvések láthatók a 7. fokozott korrózió elleni védelemmel kell ellátni. Erkélykorlátok esetében ez az érték legfeljebb 120 mm. Különösen a homlokzaton megjelenő alkotá­ sok lehetnek az épület díszei. A kapuknál már említett neoszecessziós útkeresést fedezhetjük fel a 7.0 m. A korlátok tartóoszlopai 0.20b ábra. Előtetővel védett bejárati ajtót és hozzávezető íves lépcsőkorlátot mutat a 7.9-1. ábrán lévő erkélykorlátnál is. Középületeknél a tömegek által okozható terhelést kell figyelembe venni. A más és más rendeltetésű szerkezet .24-7. ha azok művészi kivitelűek.23. valamint egyetlen díszítőelem beiktatásával készítette el alkotását szerzője.7. osztástávolságuk 1. Vérbeli kovácsoltvas technológiával készült és a kézi munka jegyeit egyszerűségé­ ben is jól bemutató modern ablakrácsot ábrázol a 7. ábra megoldásán. Megkülönböztetnek az épület homlokzatán megjelenő. ábra. A pálcák változó keresztmet­ szetével.0 m magasak. rácsok esetében is alkalmazzák. külső elhelyezésű és a belső térben elhelyezett szerkezeteket. A 7.

ábra.12.csil­ lagelemek összekapcsolt sorozatából tevődik össze. valamint a vertikális pálcák végkiképzése a kovácsművesség ősi ha­ gyományait mutatja meg mai megfogal­ mazásban. Belső lépcsőkorlát.7. Ablakrácstanulmányt mutat a 7. Belső téri korlát. 7. de mégis plaszti­ kus rajzolatot. amely a 7. ábra.hasítással készült . ábrán látható.30. 2003 keresztező elemek bújtatással történő kapcsolata. Készítette: Szombathy Gábor. ábrán már ismertetett . Rácsrészietet ábrázol a 7. mívesen megmunkált alkotás. Készítette: Takács Zoltán 154 .22. A rács szerencsésen kombinálja a ha­ gyományos kovácsolt elemeket a mai leegyszerűsített formákkal és kivitel­ lel.29. Térbeli szerkezete és az ebből adódó árnyékhatások adják a rácsnak az egyszerű.21. A kötegek összefogása egyedi. szel­ lemesen megoldott elemmel történt.

Miskolc. Készítette: Seregi György.23. ábra.7. 1998 155 . Kovácsoltvas előtető és lépcsőkorlát.

24. vízszintes térelválasztó korlát. Beltéri. Lépcsőkorlát végkialakítása. ábra. ábra.7. Készítette: Molnár József 7.25. Készítette: Molnár Péter 156 .

1997 157 .26.7. ábra. Készítette: Seregi György. Beltéri lépcsőkorlát.

Készítette: Fülöp Tibor 158 . Ablakrács. ábra. Mosonmagyaróvár.30. Ablakrács. tanulmány. ábra. Rácsrészlet.7. ábra. Készítette: Seregi György 7.29.28. magánház. Készítette: Seregi György 7.

ábra. Készítette: Seregi György. Fülöp Tibor alkotása 7.32.33.7. ábra. 1998 159 . Kovácsoltvas kereszt a ciszterci nővérek kismarosi monostorán.2. Egyéb alkotások 7. Kilincs.

ábrán látható lánc. de célszerű for­ mákká egyszerűsödnek (7. szűkszavú­ ak. Kandallóajtó látható a 7. munka (7. Gyertyatartó. Pillér György alkotása 160 .31-7. ábra. megtörve a gyári munka egyhangú­ ságát. Modern megfogalmazá­ sú alkotás ebben a témakör­ ben a 7. A 7. anyagszerűek és lé­ nyegre törőek. ábra). akik a láncokat kézi megmunká­ lással készítik el.36 a-d ábra). ahol a mester magyaros motívumokkal. cégéreket.34.34. Ilyen a „Láncszemek" c. ábra). külső udvari és bejárati lámpa­ testeket. a kan­ dallóajtók. Ezek az alkotások a túldíszített barokkos megfogalmazás helyett összefogottak.35. A napjainkban készí­ tett kovácsoltvas bútorok 7. indás le­ vélfüzérekkel oldotta meg a felület kitöltését. A kilincsek egyszerű. ábrán. ipari jellegét.33. ábrán látható kereszt is ezt a formavilágot testesíti meg. A berendezési tárgyak között említhetők a gyer­ tyatartók (7. a kandallókészletek. amelyen szinte tanulmányozni lehet a kovácsolás alapművelete­ it.37.Az építészethez kapcsoló­ dóan kovácsoltvasból ké­ szítenek kandelábereket. A kóvácsművesség év­ ezredes hagyományait ápol­ ják azok a mesterek. kü­ lönféle feliratokat. díszkutakat. A fekete kovácsoltvas kereszt a fehér terméskőből készült templomtorony te­ tején erős kontrasztjával hangsúlyossá válik.32.

„Láncszemek".asras 7. Kovács József alkotása. 1980 \ 7. Takács István alkotása 7. Kandallóajtó.37. ábra. ábra.36. Lánc.35. Kovács László Putu alkotása 161 .

amelynél a szecessziós stílusjegyek a jel­ lemzőek és egy széket. Készítette: Seregi György. 7. ahol az anyagsze­ rűség.38. Ki-ki ízlése. amit már nem tekinthetünk kovácsművességnek.38. Kovácsoltvas szék. Készítette: Molnár József 7. Ez utóbbiak melegmegmunká­ lás nélkül. ábra.39. művészi és tömeggyártásra jellemző gépi kivitelben. falikarok. az egyszerűség dominál (7. sokszor beton gömbvasból ké­ szülnek.'4á jgl s ' -"ifi 7 !§?!# ü B í • • » • . Vannak továbbá csillárok. 162 . ábra). állólámpák. 2002 közül bemutatunk egy ágyat (7. belsőépítészeti elkép­ zelése szerint rendezheti be lakását. belső térelválasztó rácsok ko­ vácsoltvasból igen széles választékban.39. áöra. Kovácsoltvas ágy. ábra).

3. ábra. Aplasztika műfaja a kovácsoltvas-művességben 7. A kovács szobra Hávard Bergland könyvében 163 .7.40.

Készítette: Seregi György.41. Készítette: Helfstyn. 1997 7. ábra. 2003 164 . „Lófej". „Párduc".42.7. ábra.

saját örö­ mükre és mindnyájunk csodálatára. hogy miként tudná megalkotni az alábbiakban bemutatott kisplasztikákat. alkotás (mérete kb. „Termés" c.ha kisebb kalapáccsal is . Itt sokszor a durva kovácsolás után a vas faragásával. Készítette: Fülöp Tibor 7. kezében a nagyka­ lapáccsal. Itt a teljesség igénye nélkül. Nehezen képzelhető el a 7. ábrán látható kovácsmesterről. A mai kovácsok is szívesen próbára teszik adottsága­ ikat a kisplasztika területén. Készítette: Seregi György. Pedig a kivételes képességűek . lényegre törő.2 m). rangsorolása nem jelen könyv szerzőinek feladata. kisplasztikái alkotá­ sokat kovácsolással. ábra. ábra. csak néhány alkotást felvillantva bemutatjuk. 1. esetenként képzőmű­ vészeti színvonalra emelkedő alkotást létrehozni. Ezek művészi értékének méltatása.megteszik. 165 . „Kezedbe tettük sorsunkat" c.7. 1955 A korábbi történeti korszakokban is készítettek a mesterek szobrokat. glavírozásával finomították műveiket.40.44. kisplasztika (24 cm).43. hogy tűzi kovácsolással is lehet kifejező. vésésével.

2002. Gittertore. Seregi György: Iparművészet 1100 fokon. 1995.Terény Aladár: Kovácsológépek. L. Coleman. kiadás. [12] Fritz Kühn . Építészeti részletek. Öntödei Múzeumi Füzetek 6. Körmendi Galéria. C. [2] Latinak István: Kovácsolás.Kedvenc témaköre ezeknek az alkotásoknak az állatfigurák ábrázolása.42. 2000. Budapest. Irodalom Seregi György — ifj. [ 19] Hoppal Mihály: Sámánok. Budapest. Budapest. lyukasztásokkal díszített kovácsoltvas oszlopon nyugszik (7.M. kalapácsok. 1999. Düsseldorf.44. [8] Hegesztőgépek. Újkor) Tankönyvkiadó. Linz/Donau. Di Michiel: Gittertüren. Budapest. 1982. München. [20] Henri Fociilon: A nyugati művészet. Műszaki Könyvkiadó. amelyet az élénk szem és a jellegzetesen hátravetett fül kelt életre. Ilyen a „Pár­ duc" c. ábra)..H. [6] Hávard Bergland: Kunsten á (Teknikk og tradisjon) smi. A 4. A „Termés" c. A lemezből kovácsolt palást összefogja a szolid magabiztos­ ságot sugárzó női alakot (7. Budapest. Műszaki Könyvkiadó. munka. Műszaki Könyvkiadó. 1975.und Zeitschriffen-Verlag Kg. [22] Budapest. Műszaki Könyvkiadó. Verlag KG Lübeck. Budapest. A szim­ bolikus növény termését többszöri hasítással és hajlítással kialakított acél védőabroncsok védik. Budapest. 1986.2 m magas. Budapest. amelynél a nagymacska lopakodó mozgása jól érzékelhető (7. 6 B Építész Bt.E. [25] O. Magyar Iparművészet.. 2002. 1994/1. ábra). Budapest. 1963. Lelkek és jelképek. [23] Fridolin Wolf: Kunstschiedepraxis. [\5]Dr. Budapest. [1 1] Bieber Károly: Kováesművészet.: Lőrinczi Zsuzsa. [7] Kunst der Gestaltung bei Fritz Kühn. Gyldendal Norks Forlag. 1973. Schuler Verlagsgesellschaft mbH. a „ Magyarok Nagyasszonyát" ábrá­ zolja koronával a kezében. 1976. B+V Lap. A tátott szájból szinte hallható kétségbeesett nyerítés fokozza a szemlélőjében keletkező élmény hatását. 1990. [1] . A felső figurális rész 1. [6] irodalom felhasználásával készültek. ábra).. [18] Pereházy Károly: Az európai kovácsoltvas-művesség története. '[10] Orgován László: Felületvédelmi zsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó. 1984. fejezet rajzos ábrái a [2]. Kastner: Schmiedehandwcrk im Barock. [\6] Ernyei Gyula: Seregi György kovács. A rúdanyagból és lemezből kovácsolt alkotásnál a farokban végződő gerinc hullámzása kelti életre ezt a jellemző mozgást. kisplaszti­ ka. Gondolat. [3] Lázár Antal: Munkahelyek építészete. [17] Pereházy Károly: Stílus és technika a kovácsoltvas-művességben. 1974. [4] Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás. Buch. Julier: Schmiedeeisen. Műszaki Könyvkiadó..43. Táncsics Könyvkiadó. alkotás Máriát. Rozsdamentes acélból készült kovácsolással a 7.b.. Kovácsolás a mai Magyarországon. Budapest. [4]. 1967 by Verlag Stahleisen m. [14] Pereházy Károly: Kovács József. ESAB Kft. 1967. A „Kezedbe tettük sorsunkat"c. Gyorsjelentés Kiadó. Terc Kiadó. Képzőművészeti Kiadó. 1967. művet jellegzetes kovácsolási technológiával készítette alkotója. 2. Verlag J. [ 13] Pereházy Károly: A kovácsoltvas-művességről.. Budapest. Seregi György: Acél épületszerkezetek. [9] Pallai Sándor: Fémdíszmű. Budapest. [24] J. 1979. Ennél a fej csontvázából és izomzatából épül fel az alkotás. [21] Szentkirályi Zoltán: Barokk (Az építészet története.. Budapest. Wimmer. AS 2000 Norskog. Schlidler . Budapest. 2000. 1994. ábrán lévő „Lófej" c. 1977. 1971.41. Szerk. 1997. Lübeck. Helikon Kiadó. Budapest.és Könyvkiadó Kft. [5] Kurucz Imre .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful