DR.

SEREGI GYÖRGY - KRISTÓFI ÁKOS

KOVÁCSMŰVESSÉG

FŐSZERKESZTŐ: KOVÁCS IMRE

Főszerkesztő: KOVÁCS IMRE

Szakmailag lektorálta: SEREGI GYÖRGY kovács iparművész

A fotókat készítették: JULIÉN MONCEL (6. fejezet), MILOS JÓZSEF, MOLNÁR RUDOLF (4. fejezet), SEREGI GYÖRGY, SZILÁGYI EDIT

ISSN 1587-1975 ISBN 963 513 184 4

Kiadja az Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. Felelős kiadó: dr. Hamvay Péter igazgató. Kiadóvezető: Karácsony Tiborné Kiadói szerkesztő: Ágoston Jánosné Műszaki szerkesztő: Zaffiry Kálmán Tervező-szerkesztő: Kása József Azonossági szám: 52/2003 Nyomdai munkák: Grafika-Press Rt. Budapest, 2005

Tartalomjegyzék
1. A kovácsoltvas-művesség története 2. Anyagismeret 2.1. Az acél előállítása 2.2. Kovácsolható anyagok 2.2.1. Ötvözetlen vagy szénacél 2.2.2. Ötvözött acél 2.3. Félkész termékek 2.4. Az anyagminőség meghatározása 3. A kovácsműhely kialakítása és berendezése 3.1. Követelmények, a vas megmunkálása 3.2. A kovácsműhely kialakítása 3.3. A kovácsolás hevítőberendezései 3.3.1. A kovácstűzhely 3.3.2. Üzemi kemence 3.4. Üllők, üllőbetétek, kalapácsok 3.5. Tűzifbgók 3.6. Satuk 3.7. Egyengető- és lyukasztólapok 3.8. Szabadalakító kovácsológépek 3.9. A kovácsműhely gépei 3.10. Mérőeszközök 4. Megmunkálás, gyártástechnológia 4.1. A meleganyag megmunkálása 4.1.1. Nyújtás 4.1.2. Duzzasztás, zömítés 4.1.3. Lépcsőzés, nyakalás 4.1.4. Hajlítás 4.1.5. Csavarás 4.1.6. Levágás, darabolás 4.1.7. Hasítás 4.1.8. Lyukasztás 4.1.9. Kovácshegesztés 4.1.10. Simítás, egyengetés 4.1.11. Süllyesztékes vagy ódorkovácsolás 4.1.12. Melegalakító szerszámok hőkezelése 4.2. Megmunkálás meleg és hideg állapotban 4.2.1. Faragás 4.2.2. Domborítás 4.2.3. Erezés 5 7 7 8 9 13 19 24 27 27 32 34 34 35 36 40 41 42 42 47 51 53 53 54 58 59 61 63 64 67 68 69 70 71 71 73 73 74 75

./.

3

kapuk. században az eklektikus és historizáló időszakban újra támpontot nyújtottak a mestereknek. Kovácsműhely a középkorban az ókor óta nem változtak (1. szaka. A 19. A reneszánsz századaiban (14—16.és a hasznosság céllal. vasszobrok. Bécs. A korai középkorban nem született vasművesség fejlődését lényegesen befolyá soló alkotás. Templomokban szentélyrácsokat. kulcsok.2. csillárokat. Kutal lezárása. századtól kezdte meg. ábrán.3. század a barokk és rokokó idő­ 1. ábra. de végig megmarad az építé szét szolgálatában is. Készült 1738-ban és elismert. megbecsült mesterségnek számí­ tott a vasművesség. A század közepétől elterjedt az építészeti alkalmazásban. Bútorok. i mestert segítő és a vas előállításához szükse ges gépek technológiai fejlődése viszont vál tozott. A mintalapok formák és díszítési egységek gyűjteményei. lámpaoszlopok. rácsok). A belsőépítészet területén csillárokat. ábra. tűzi szerszám­ készleteket. de megnőtt a tisztán esztétikai funkciót hordozó alkotások száma kisplasztikák. pontosabban a célszerűséj összefonódott a díszítő. a mintalapok elterjedésének kora volt Johanneskapelle. köszönhetően az iparművészeti forradalomnak. Kezdetben csak a célszerű ség volt fontos (ajtóvasalások. hiszen a vas igazi diadalútját 10. csillárok. századi jellegzetes barokk alkotás látható az 1. könyvtartó állványokat készítettek kovácsoltvasból már a középkor óta. melyet a preraffaeliták szorgalmaztak. ábra). zá rak. zász­ lótartók készültek belőle. falikarokat. gyertyatar­ tókat. rácsok. 6 . szélkakasok ékszeresládák készültek már a 10. emlékművek formájában.az építészet alkalmazott mű vészetévé vált. Szerencsére a századforduló művészete újra hangsúlyozta a vas tűzi megmunkálását és kézi kovácsolását. Ezeknek a gépeknek a fő célja a sok szorosítás és a gyorsaság volt. előtetők. sőt a 19. század az öntöttvas ipari térhódításának a kora. században tovább élt a vasművesség minden hagyományos területen. polgári házak és paloták ablakai cégérek. Korlátok. s a szecessziós mozgalmak tárgyiasítottak. később egyre inkább használtál díszítésre is. berendezési tárgyak keresztek maradtak fenn az utókor számára Egy 18. térelválasztó rácsokat.2. A 20. melyek elősegítették az egyes stílusváltozatok expanzióját. század a világi alkalmazás lépett előtérbe. sol szór még ma is a kovács maga készíti őket. fáklyatartók.1. kandeláberek gyertyatartók. az iparművészet más ágaival együtt. A 17-18. Belső barokk rács. Ezeket a mintalapokat aztán évtizedekig használták. A következő századok során egyn jobban kiszélesedett a kovácsoltvas felhasz nálási területe.3. kerítések. szentségtartók. és így egyes iskolák hatást gyakorolhattak Európa más területeire. amely során városiasodásnak és a templomépítészetnél köszönhetően . bútorokat találunk. század vé gétől.

oxigénes konverterben történik. majd gyorsan vízben. Az acél tehát melegen alakítható vasötvözet.ötvözött acél. a bronz. A korszerű acélgyártás ívfényes elektrokemencében. Az acélgyártás alapanyaga a nyersvas. illetve felső hivatásos. Az ötvözetlen acél a szénen kívül nem tartalmaz olyan ötvözőt. amely az acél mecha­ nikai tulajdonságait módosítja. a kéntől és a foszfortól. Az acél hőkezelésénél az anyagot olvadáspont­ jánál alacsonyabb hőmérsékletre melegítik.2. csak olyanokat. Ezt az eljárást a kézi kovácsolásnál is gyak2. Képlékenynek azt a testet nevezik. légköri korróziónak ellenálló szer­ kezeti acél). Legfonto­ sabb ötvözőeleme a szén (karbon). limonit stb. olajban le­ hűtik. amelyek a kikészítéshez (dezoxidáláshoz) szükségesek. Az acélt 723 °C fölé melegítik. Anyagismeret 2. A kovácsolt elemekhez többnyire a csillapítatlan acél is megfelelő. és ebben az eltolódott helyzetben alakja megmarad az erőhatás megszűnte után is. A folya­ mathoz tartozik az acélötvözetek előállítása is. szilícium. Az 5% alattiakat gyengén ötvözöttnek nevezik (pl. Ez szabja meg elsősorban az acélok tulajdonságait. amelyet létrehozhatnak a szakadás vagy törés bekövetkeztéig. Ilyen tulajdonsággal rendelkezik a legtöbb fém. amelyek szerkezete és a belőlük gyártott fél­ kész termék minősége legnagyobb mértékben az acél csillapításának a módjától függ. A folyékony acélból tuskókat öntenek. A szénen kívül az acél nélkülözhetetlen alkotóeleme a szilícium és a mangán. Az acél előállítása Azok a fémek. A nyersvasat az acélgyártás folyamán szabadítják meg felesleges szén-. Az acélok széntartalma kisebb 2%-nál. bizo­ nyos ideig azon tartják. A csillapított acél tuskója felöntő fejben végződik. illetve . A képlékenység mértéke az alakváltozás. Az ötvözött acélnál az ötvözök összmennyisége (szén nélkül) általában 5-10% között van.és mangántartalmától. Célja. így pl. Legfontosabb hőkezelési eljárás kovácsolási szempontból az edzés. így a réz. amelyeket acélnak neveznek. az alumínium és leginkább a vas legtöbb ötvözete. amelyet vasércből (magnetit. Az acél lehet: . hematit. ábra. a rézötvözetek. hogy közöttük az össze­ függés megszűnne. bel­ sejében kevesebb a hiba.1. majd meghatározott se­ bességgel lehűtik. szennyezők összegyűlnek. amelynek két szomszédos részecskéje meghatáro­ zott nagyságú külső erő hatására eltolódik egymáson anélkül. Kovácsolt darab edzése 7 . ezért maga a tuskó szerkezete egyenletesebb. olvadáspontjuk 1536 °C. amely a szövet­ elemek közül a legkeményebb.1.ötvözetlen vagy szénacél.) kohászati úton állítanak elő. kovácsolha­ tok. amelyek egy adott hőmérsékletre felmelegítve képlékenyek. hogy az acél szövet­ szerkezetét martenzitessé alakítsa. valamint más szennyezőktől. ahol a gázzárványok.

kontrakció.2. vetemedések és repedések kísérhetik (2. a) 1000 900 200 £ 800 700 600 500 400 300 200 100 l y \ \ 90 80 70 60 50 Nyújtás. így többek között edzési feszültségek. 4 .2c ábra).csökken (2.szakítószilárdság. hengerlés. 2 . A 2.1.ran használják Az edzést káros jelenségek.2. 3 . K c) ~g 600 ^ *s. Kovácsolható anyagok 2. t 2. s az visszanyeri eredeti (normális) szerkezetét. a kontrakció . Ezek közül a kovácsolandó anyag kiválasztása szempontjából fontos a normalizálás. ábra). Főként a szén mennyiségének változtatásával. a folyáshatár pedig már alacsonyabb hőmérsékleten is szinte egyenletesen .2a ábra szerint a széntartalom emelkedésével a szakítószilárdság és a folyási határ nő. a nemesítés. 70 *N •1 500 Széntartalom.. az alakíthatóságot befolyásoló tényezők pedig a nyúlás. Ekkor a valamilyen oknál fog­ va (pl. illetve hidegalakításával befolyásolható az anyagminőség. b) a hőmérséklet emelkedésének hatása: 1 . 2. A hőmérséklet-csökkenés különösen a fajlagos ütőmunkára és az alakíthatóságra hat kedvezőtlenül (2.2.folyáshatár. az izotermikus hőkezelés és a kérgesítés.550 K felett hirtelen. ábra.1. a megeresztés.nyúlás. Ötvözetlen vagy szénacél Kovácsoltvas szerkezetekhez. a lágyítás. a normalizálás. A szénacél tulajdonságainak változása a) a széntartalom hatása.2b ábra). % ^400 •%300 a isi 1 200 X 100 1 o to X 0 200 400 Hőmérséklet. A hőmérséklet emelkedésével a szilárdság . az építéssel összefüggő művészi kovácsoltvas alkotások­ hoz. tárgyakhoz az esetek nagy részében az ötvözetlen vagy szénacélt használják. A felizzított anyagot szabad levegőn hagyják lehűlni. valamint az acél meleg-. .ezen belül a szakítószilárdság 500. Hőkezelési eljárás még a feszültségcsökkentés. Kontrák s 5 \ / ^ sAJ s i \ \ N -- 40 30 4 273 370 470 570 670 770 870 Hőmérséklet.csökkennek. c) az acél szilárdsága és hőmérséklete közötti ^Barnásfe vnáspiros tétpiros 1 Sötét cseresznyep | Cseresznyepiros | | Világos cseresznye) | Narancssárga | Világossárga | Fehér m <o 600 800 1000 1200 1400'C W . kovácsolás) megváltozott anyag tulajdonságainak visszaalakítását vég­ zik el hőhatással.

0. mert a kristályszerkezet széttöredezik. az oxigén. . táblázat mutatja be.2-2.2 0.3. Ennek kapcsán az anyag izzó állapotban megreped. A korlátlanul kovácsolható szénacél hevítési hőmérséklete 1150.67 szerszámacél edzhető feldolgozásra nem alkalmas nem hegeszthető rosszul kov.1% széntartalomnak. Gyakorlati iro­ dalmi adatok alapján [2] a széntartalom függvényében az acél kovacsolhatosaga három csoportra osztható: .minőségi acél. a kén. mechanikai tulajdonságok A művészi kovácsolással foglalkozó szakembereknek ismerniük kell az acél alapvető fizikai tulajdonságait. ábra. A kovácsolás legkisebb hőmérséklete 710 °C fölött van. melyet a ko­ vácsnak ismernie kell (2.1. különle­ ges felületi megjelenés). . Ilyen acél melegítésekor 1100-700 °C között ún. vöröstörés keletkezhet.korlátolt kovácsolhatóság 0. betét ben edzh lói heg 2.06 2.6 1.06% között rosszul kovácsolható (2.3. elszakad. szétvá­ lik.5 nyersvasak öntöttvas szentartalom % 6. 1350 °C.3. talán a szegecsacél a kivétel.1. A kovácsolásnál használatos anyagok zömmel az alapacél kategóriájába sorolhatók. amely az acélgyártás során különleges gondosságot igényelne (pl. Anyagminőségek. táblázat foglalja össze. az arzén és a réz a megen­ gedettnél nagyobb arányban van jelen az acélban. Kovácsolhatóság A vas-szén ötvözetek elméleti állapotábrája [1] szerint az acél 1.8% széntartalmá­ nak felel meg.1. A nagyobb hőmérséklet az egészen lágy.2.. 1. Ha a kovácsolandó darab hőmérséklete 850.8.. 0.3 0.. 2. A széntartalomtól függő acélfajták és tulajdonságaik kovácsolható 2. A legfontosabbakat a 2. 1.. acél nem edzh. A nikkel és a volfrám a kovácsolhatóságot javítja. táblázat).alapacél vagy . a 0.250 °C.2.2%-os széntartalom alatt kovácsolható. ha a foszfor. Az alapacélra nem írnak elő olyan minőségi követelményt (pl..3. 2. . az anyagot nem szabad ütni.korlátlan kovácsolhatóság 0.8% széntartalomig.. Az acélnak minden hőmérsékletéhez meghatározott izzási szín tartozik. hőkezelés). A kovácsolhatóságot rontja. 1.3 4.alig kovácsolhatóság 1.2 acélok szerk. A kovácsolási hőmér­ séklet alsó-felső határát a széntartalom függvényében a 2.Az ötvözetlen acél lehet: .3% széntartalomig. míg a kisebb a korlátlanul kovácsolható acél felső.2. ábra). mélyhúzhatóság..1.2.7% széntartalomig. 9 .

ami megfelel az egyenes szakasz iránytangensének.05 0. alumíniumhoz. de 58. szereléskor kell figyelembe venni. részben a beépítéskor.°C 1400 1350 1320 1290 1270 1240 1210 1170 1150 1120 1100 1080 1050 1050 1050 1050 1250 1250 1250 1280 1100 A kovácsolási hőmérséklet alsó határa. és a hőtágulást biz­ tosítani. t.1 1. melyből melegen hengerelt termékeket (rúd. hogy kemény vagy puhább fémmel dolgozunk.3 1.°C 700 950 950 900 900 900 850 850 820 800 800 800 750 750 750 750 850 850 850 900 900 Fehér 2.) az alakváltozásokra a többi fémhez képest Súrlódási tényező. A rugalmassági modulus Hővezetési tényező 10 °C-on. S235JR acélnál. vésbé érzékeny. amely a függőleges tengelyen a szilárdságot (erőt).3 0. N/mm 2 Nyírási rugalmassági modulus. l/K lárdság párosul.6 0. táblázat Az acél izzási színei Szín Hőmérséklet. N/mm 2 Olvadáspont. Az acél Brinell-keménységének a kovácsolásnál.2.5 0. S355JO acélnál. Az acél hőtágulását részben a megmunká­ 1450 Brinell HB N/mm lás során.4 1.4 0. 0. A próbapálcán végzett szakítóvizsgálat eredménye a 2.8 0.85 206000 78000 1450 Forráspont.1. t/m3 Rugalmassági modulus. is magas értékű.°C b Átlagérték 7. t.0 1. p.°C 1300 1200 1100 1000 900 800 700 600 550 % Világossárga Narancssárga Világos cseresznyepiros Csersznyepiros Sötét cseresznyepiros Sötétpiros Barnáspiros Bamásfekete 0. mert meghatározza. fúrásnál van szerepe.1 0.2 mm hosszváltozás kelet­ kezik. majd újabb erőfelvétel után elszakad. X. Az erő hatására egy ponton az anyag megfolyik (folyási határ: ReH).3. a vízszintesen a próbapálca nyúlását mutatja.9 1. durvav Fe 2 2 10 . hogy az acél rugalmas. 1050 Brinell HB N/mm pontja alatt kell az anyagot felmelegíteni.14 (pl. táblázat A szerkezeti acél fizikai tulajdonságai Jellemző Anyagsűrűség 20 °C-on. értéke kifejezi.2 1. Az ábráról leol­ vasható továbbá az anyag szakadási nyúlása és rugalmassági modulusa. rézhez. t °C 2500 Az acél anyagsűrűsége a fémek között Hőtágulási együttható. u. E. horganyhoz) ke­ acél-acélon. Keménység. Az acél mechanikai tulajdonságait a húzódiagramból állapítják meg. A kovácsolási hőmérséklet felső határa.4. ábrán látható. hajlításnál. táblázat Az acél kovácsolási hőmérséklete a széntartalom függvényében Széntartalom. A hővezetési tényező ismerete az anyag melegítése közben ad segítséget. hogy különböző helyeken milyen az anyag hőmérséklete.2 0. G. t 0 . amihez azonban nagy szi­ 12x10" a . 100 °C hőmérséklet-különbségnél méterenként 1. Pl.2. A legnagyobb erőfelvétel alapján számítják ki a szakítószilárdságot (Rm).7 0. Az ötvözetlen szénacél. t.1 W/ím-K.5 3 % Ni Cr-Ni Cr-V rozsdaálló 30% Ni 2.és idomacélt. Kovácsoláskor olvadás­ Keménység.

az acéltermékek felhasználási igényeinek ismeretében tételes összeha­ sonlítást ajánlatos végezni.lemezt. Fenti szabványok 1998. FU) Csillapítatlan acél. 4) Csillapítás tetszőleges. vala­ mint kovácsolt rúdacélt) készítenek. 3 ) Fe 310-0 Fe 235 B 4 ) Fe 235 B FU> Fe 235 B™> Fe 235 C Fe 235 D 5 ) Fe 275 B Fe 275 C Fe 275 D 5 ) Fe 275 D Fe 355 B Fe 355 C Fe355D5)6) Fe 490-2 MSZ 500:1981 hasonló1' minőségei 2 > 8 ) 9 ) A0"> A 38 A38X A38B Az MSZ 6280:1982 hasonló minőségei l 0 ) 37 B 37C7) 37D 7 ) 45 B 45C" 45D7) A 44 52C7) 52D7) A 50 Az MSZ 500:1989 és az MSZ 500:1981 szerinti acélminőségek több előírás tekintetében különböz­ nek az EN 10025 előírásaitól. _i_ illetve 1995 óta érvényesek.. ábra.4. szélesacélt. JO. táblázat segíti elő. le­ •C Uszakadós) het az MSZ EN 10025:1988 szerinti ál­ a folyás felső határa fglLjás_glsó_ határa talános felhasználású szerkezeti acél. a korábbi i nyúlós A% teljes maradó nyúlás hasonló anyagokkal történő összehason­ szakadási nyúlás lítást a 2. 150 mm fölötti átmérő vagy vastagság esetében az ütőmunka értéke 23 J. az ezt követő 2. a gyártómű választása szerint.. 11 . A jelö­ lésnél az S betű az acélt. 235).4. a JR. külön megállapodás alapján. A technológiai tulajdonságok közül csak a hajlíthatóságra tartalmaz előírást. 5) Csak hosszú termékek gyárthatók. Mikroötvözéssel gyártható acél. FN) Csillapítatlan acél nem lehet.4. A szénacél húzódiagramja háromjegyű szám a legfeljebb 16 mm vastagságra előírt legkisebb folyáshatár értékét jelenti N/mm2-ben kifejezve (pl. finom szemcsés szerkezeti egyenes nyúlás o kontrakció acél. vagy az MSZ EN 10113:1995 szerinti i ' hegeszthető. táblázat Az EN 10025 szerinti anyagminőségek összehasonlítása a korábbi magyar acélminőségekkel Az acélminőség jele AzEN 10025 anyagminőségei S185 S235JR S235JRG1 S235JRG2 S235J0 S235J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J0 S355K2G3 E295 1) Az MSZ 500:1989 hasonló 1 'minőségei 2 . abroncsacélt. ami a gyakorlatban szin­ tén hegeszthető. a G1-G4 a dezoxidálás módját határozza meg a L + 2. Ütőmunkára nincs előírás. A díszműkovácsok zömmel az előb­ ' lefolyása' /pfn///ó«ín'l teljes nyúlás bit használják. 2) Minőségeire nincs előírt normalizált szállítási állapot. 10) A technológiai tulajdonságok közül csak az élhajíthatósag szavatolható. J2 a szabványban előírt minőségi csoportok szerinti szállítási állapotot. 3) A technológiai tulajdonságok közül csak élhajlíthatóságra tartalmaz előírást.

045 0.045 0. «) % legf. táblázat Segédlet a G1-G4 kiegészítő tulaj donságjel használatához az EN 10025 tartalma alapján Jelölés Gl G2 G3 G4 FU: FN: FF: BS: QS: N: * Dezoxidálás módja FU FN FF FF Az acél típusa* BS BS QS QS Szállítási állapot Megegyezés szerint Megegyezés szerint N A gyártó választása szerint csillapítatlan acél csillapítatlan acél nem lehet teljesen csillapított acél alapacél minőségi acél normalizált.17 0.035 0.17 0.50 1. 12 . A 7.045 0.040 0.040 0.17 0.2. BS BS BS BS QS QS BS QS QS QS BS QS QS BS 0.55 0. ha az acél legalább 0.40 1.20" 0. mm 16-ig 16tól 40-ig 40 5) felett A dezoxidáció módja tetszőleges tetszőleges FU FN FN FF FN FN FF FF FN FN FF FN Acél­ típus Mn legf.17 0.0036 1. 25.17 0.17 0.21 0.045 0.55 0.0045 1.17 0.035 0.045 0.001% N növekedés mellett az acél foszfortartalma a megengedett legnagyobb értékhez képest 0.5.2.20 0.040 0.3.22% a 30 mm-nél nagyobb névleges vastagságú termékeknél és a görgős hidegala­ kításra alkalmas minőségeknél a (a 7.40 1. amennyiben minden egyes 0.40 1.18 0. vagy normalizáló hengerléssel készült az EN 10020 szerint 2.040 0.045 0.20% a 150 mm-nél nagyobb névleges vastagságoknál. Csak legfeljebb 25 mm névleges vastagságban szállítható.045 0.035 0.009 0.20 0.0037 1.18 0.3. C legfeljebb 0.24 0.18 0.50 1. A C legfeljebb 0. nitrogént lekötő elemet tartalmaz. BS: alapacél. A nitrogént lekötő elemet a vizsgálati bizonylat­ ban közölni kell.22 1.0116 1.17 0.09 0.0553 1.009 0.045 0.40 1.005%-kal csökken.22 0.18 0.009 A megadott értékek túlléphetök.040 0.0595 1.17 0. választható előírás.0144 1. A nitrogéntartalom azonban az adagelemzésben nem haladhatja meg a 0.24 0.009 0.187) 0.187) 0.20" 0.0114 1.035 0.035 0.035 0. QS: minőségi acél.20 0. % P legf.5.3 szakasz szerint.0143 1.007 0.045 0.40 1.035 0.187' 0.009 0. % S N 2)-3.60 1. % Si legf.20 0.3.60 - 0.0044 1.50 1.3.17 0.0038 1. Az acél N-tartalmára vonatkozó előírás nem érvényes.0035 1.2.60 1.012%-ot. szakasz szerint).3.009 0.6. táblázat Lapos és hosszú termékek vegyi összetétele az MSZ EN 10025 szerint Az acélminőség jele EN 10027-1 és EC1SS IC S185 6) S235JR6' S235JRG16' S235JRG2 S235J0 S234J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J08' S355K2G3H) E295 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) EN 10027-2 szerint 1.24 0.045 0.0145 1.20 0.22 0.18 0. és 7.020% összes alumíni­ umot vagy más.040 0. % legf.50 1.18 0.0050 C % legfeljebb név­ leges vastagság.21 0.045 0.035 0.045 0. A 100 mm-nél nagyobb névleges vastagságú idomacéloknál a karbontartalomban meg kell egyez­ ni.55 - - - - - 0.

2. Jelentősebb ötvözőeleme még a nikkel. s ennek nyomán nő a helyi túlmelegedés veszélye. és széntartalma kisebb. táblázat mutatja. vagy minősített hegesztési varratokat kell készíteni (pl. táblázatban található. legkisebb szakadási nyúlása.2%. 2.15% alatti széntartalmuk alapján jól kovácsolhatok. Szilárdsági értékeik a szénacél megfelelő minőségi kategóriáival azonosak. Kovácsoláskor nagyobb erők lépnek fel. A rozsdamentes (korrózióálló). mechanikai tulajdonságai.és idomacélt. Az alapanyaghoz előírt hegesztőpálcát kell használni. Ezeket az LK jelű anyagokat még LÉGKOR. mint 1. abroncs. Ötvözött acél A légköri korróziónak ellenálló.és finomlemezt. Más a helyzet a rozsdamentes acélnál. táblázat.2. A rozsdamentes acélok megnevezése és összehasonlítása a régi (2000. kovácsolt terméket és acélcsövet gyártanak. táblázatban látható. Az ötvözött vagy rozsdamentes acél kovácsolása. illetve a korróziót lényegesen lassítja. ötvözött acél legalább 12 tömegszázalékban tartal­ maz krómot. Ez utóbbi miatt a fellépő mechanikai és hődeformációk nagyobbak. Hegesztése külön felkészültséget igényel. 0. táblázat segítségével. A normalizált acél vegyi összetételét a 2. tömör oxidos réteg. Anyagminőségek. CORTEN vagy KORELL elnevezéssel használták régebben. A táblázatokban öt minőségi kategória szerepel.2. Mind az öt kategóriába tartozó anyag széntartalma a korlátlan kovácsolhatóságot biztosítja. a szilárdság és a hajlítási sugár növekedé­ sét és a szakadási nyúlás csökkenését mutatják. védőrozsda képződik. Az 13 . nagyobb szakértelmet kíván. táblázat). tiszta környezetben.11. Az ilyen anyagból készült elemeken szilárdan tapadó. így az alakítási ellenál­ lásuk is hasonló. nikkellel gyengén ötvözött anyagból melegen hengerelt durva. az acél típusa pedig: alapacél (BS).14.6-2. Ahol a hegesztések megbízhatósága fontos követelmény. krómmal. így fokozottabb az energiaszükséglet.2. december 1-je óta hatályon kívül helyezett) MSZ 4360:87-es szabvánnyal a 2.1. Kovácsolhatóság Az LKjelű anyagok a 0.2. csak erre a célra használatos szerszámokkal szabad végezni. mechanikai tulajdonságok A légköri korróziónak ellenálló anyagok vegyi összetétele (MSZ EN 10155:1988) a 2. A minőségi ka­ tegóriák emelkedő sorrendben a széntartalom.5. amely az acélt védi a további korróziótól. a hidegalakításra vonatkozóan előírt legkisebb hajlítási sugarak a 2. A széntartalom max.2.15%.13. 2.2.és szélesacélt. Az anyag ára többszöröse az ötvözetlen acélé­ nak. ezért felhasználását csak korróziónak fokozottan kitett helyen javasolják. hegesztése a szénacélhoz képest nehezebb. A megmunkálás környezetéből a felesleges hő sokkal lassabban tud eltávoz­ ni. Megmunkálás szempontjából hasznos adat még a hajlíthatóságra vonatkozó előírás (2.2. A kovácsolást rozsdamentes.10. Az európai szabványoknak megfelelő MSZ EN 10025:1998 szabvány szerinti lapos és hosszú termékek vegyi összetétele. táblázatokban láthatók. mechanikai tulajdonságait a 2.9. teherviselő elemeknél). finom szemcsés szerkezeti acélt választani. A mechanikai tulajdonságok közül a szabvány a folyási határt és a szakadási nyúlást adja meg. célszerű az MSZ EN 10113:1995 szerinti hegeszthető. Ilyen anyag­ ból szabadtéri kovácsolt szobrokat is készítenek.2. Kovácsoláshoz általában csillapítatlan (FU) acélt használnak.12. rúd.

lemez és szélesacél esetén keresztirányú (t) szakítópróbára vonatkoznak.0045 1.0036 1.0035 1.0038 1.0595 1. 7. . QS: minőségi acél.0145 1. a legalább 600 mm széles szalag. Rm. Csak legalább 25 mm névleges vastagságokban szállítható.0114 1. mm A legkisebb folyáshatár. BS: alapacél. táblázat Szakítószilárdság.0044 1.0553 1.0037 1.0050 16-ig 16 felett 40-ig 80 felett 100-ig 3-nál kisebb 3-tól 100-ig 100 felett 150-ig 150 felett 250-ig választható választható FU FN FN FF FN FN FF FF FN FN FF FN BS BS BS BS QS QS BS QS QS QS BS QS QS BS 185 235 235 235 235 235 175 225 225 225 225 225 - - - - - - 310-540 290-510 360-510 360-510 360-510 360-510 360-510 - - 215 215 215 215 215 215 215 215 215 195 195 195 185 185 185 175 175 175 340-470 340-470 340-470 340-470 320-470 340-470 340-470 320-470 340-470 340-470 320-470 275 265 255 245 235 225 215 205 430-580 410-560 400-540 380-540 355 195 345 285 335 275 325 265 315 255 295 245 285 235 275 225 510-680 490-630 470-630 450-630 490-660 470-610 450-610 440-610 A táblázatban szereplő értékek hosszirányú (I). mm 40 felett 63-ig 63 felett 80-ig 100 felett 150-ig 150 felett 200-ig 200 felett 250-ig EN 10027-1 és EC1SS IC 10 szerint S18531 S235JR3' S235JRG131 S235JRG2 S235J0 S234J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J0 S355K2G3 E2954) 1) 2) 3) EN 10027-2 szerint 1.0143 1. N/mm2 " ha a névleges vastagság.0116 1.0144 1. Ren_ N/mm2 " ha a névleges vastagsága.Lapos és hosszú termékek mechanikai tulajdonságai az MSZ EN 10025 szerint Az acélminőség jele A dezoxidálás módja Acél­ típus 2) 2.

5-ig 13 11 2.8. QS: minőségi acél.0037 1.0595 1. Ezeket az acélminőségeiket általában nem használják idomacélok (I.0144 1. éU. táblázat L0 = 5.0114 1.0045 1.5 felett 2-ig 12 10 2 felett 2. % L0 = 80 mm Névleges vastagság. mm 1 felett 1. Csak legalább 25 mm névleges vastagságokban szállítható. mm 40 felett 63-ig 63 felett 100-ig 100 felett 150-ig 150 felett 250-ig S1853) S235JR3' S235JRG13' S235JRG2 S235J0 S234J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J0 S355K2G3 E2954) 1) 2) 3) 4) 1. lemez és szélesacél esetén keresztirányú (t) szakítópróbára vonatkoznak.5 és 3-tól 3 között 40-ig 14 12 18 16 2.0050 - - _ _ I 17 18 19 20 21 26 25 24 22 21 I t 14 15 16 17 18 22 21 20 18 17 12 14 12 10 13 15 13 11 14 16 14 12 15 17 15 13 16 18 16 14 20 22 20 18 19 21 19 17 18 20 18 16 18 18 16 15 17 17 15 14 I I t A táblázatban szereplő értékek hosszirányú (I). BS: alapacél.0038 1.65 Vs7 Névleges vastagság.5-ig 11 9 1.Lapos és hosszú termékek legkisebb szakadási nyúlása az MSZ EN 10025 szerint Az acélminőség jele EN 10027-1 és EN 10027-2 ECISS IC 10 szerint szerint A dezoxidálás módja Acél­ csoport21 A próba­ testek helyzete1' l-ig választható választható FU FN FN FF FN FN FF FF FN FN FF FN BS BS BS BS QS QS BS QS QS QS BS QS QS BS I t 10 8 A legkisebb szakadási nyúlás ".0145 1. . a legalább 600 mm széles szalag.0044 1.0553 1.0143 1.0036 1. és szögacél) gyártására.0116 1.0035 1.

0115 1.6 1. ha a névleges vastagság.9. táblázat Lapos termékek hideghajlítására vonatkozóan előírt legkisebb hajlítási sugarak az MSZ 10025 szerint Az acélminőség jele EN 100027-1 és ECISS IC 10 szerint S235JRC S235JRG1C S235JRG2C S235J 0C S235J2G3C S275JRC S275J OC S275J2G3C S275J2G4C S355J OC S355K2G3C 1) EN 10027-2 szerint 1.0142 1.5 4 4 5 5 6 8 8 10 10 12 12 16 16 20 20 25 25 32 32 36 36 40 45 50 50 63 t 1 2 2 3 3 4 4 5 6 8 10 10 12 12 16 16 20 20 25 25 32 28 36 32 40 40 45 45 50 t: a hengerlési irányra merőlegesen 1: a hengerlési iránnyal párhuzamosan .5-ig 2.5 3 3 5 6 6 8 8 10 10 12 12 16 16 20 20 25 25 28 28 32 36 40 40 45 1.6 2.0121 1.5 2.5 felett 3-ig 3 felett 4-ig 4 felett 5-ig 5 felett 6-ig 6 felett 7-ig 7 felett 8-ig 8 felett 10-ig 10 felett 12-ig 12 felett 14-ig 14 felett 16-ig 16 felett 18-ig 18 felett 20-ig t 1 1. mm-ben A hajlítás iránya" 1 1.0593 t 1 2.0122 1.0140 1.5 felett felett 1.0120 1.5-ig 2.2.0554 1.0128 1.0118 t A legkisebb ajánlott belső hajlítási sugár.0141 1.5 2.

10 0.05 0.030 0. % Cu max.03 0.35 0.035 0.50 0. % S max.65 0.80 0.901.035 0.030 0.030 0.0566 1. N max. Si max.0488 1. Mn % % % P max.03 0.02 0.30 0.60 1. V max.40 0.50 0. akkor az Ni-tartalom a Cu-tartalomnak legalább a fele legyen.10 0.035 0. *' Ti max.02 0.001.501.025 0.05 0.30 0.015 0.80 0.10. Ha a réztartalom több 0. % % Al összes min. Megfelelő mennyiségű N-lekötő elem jelenléte esetén a legkisebb Al-tartalom előírását nem kell alkalmazni.02 0.030 0.20 1.0562 1.05 0.703) 0.025 0.035 0. % Mo max.025 0.70 0.03 0.025 0. táblázat A normalizált hegeszthető acél vegyi összetétele az MSZ EN 10113 szerint Jel AzEN 10027-1 és az ECISS IC 10 szerint S275N S 275NL S355N S355NL S420N S420NL S460N S460NL 1) 2) 3) AzEN 10027-2 szerint C max.12 0.030 0.60 1.8912 1.40 0.20 0.03 0. % % 1.30 0.2.02 0.20 0.35 0.8905 0.10 0.8915 0.025 0.70 Vasúti alkalmazás esetén a rendeléskor meg lehet állapodni minden legfeljebb 16 mm vastagságú termék legfeljebb 0.30 0.1' % Nb max.703) 0.10 0.05 0.030 0.030 0. % % Ni max.025 0. . % Cr max.001.16 0.007%-os S-tartalmában.20 0.030 0.8902 0.0486 1.18 0. 18 választható lehetőség.015 0.05 0.35%-nál.20 1.30 0.18 0.

13 0.8 0.11.0488 1.0562 1. 17 választható lehetőség (2.30 Si 0. 2.60 0.13 Mn 0.3 .50 0. <16 275 355 420 460 265 345 400 440 255 335 390 430 245 325 370 410 235 315 360 400 225 295 340 24 22 19 17 - - Az S460 minőség esetében a 100 mm feletti és az S275.2.040 0.040 0.5-0.2-0. max.8915 Szakítószilárdság.4 0.12.2-0.15-0.15-0.65Vs.2-0.5 Mo 0. ha a termék névleges vastagsága..15-0. A 3 mm-nél vékonyabb termékek esetében az L0= 80 mm eredeti jeltávolságú próbatestek vizsgálatakor az értékekben a rendeléskor kell megállapodni.8902 1.13 0.040 0.6 Cu 0.0 NI 0.) táblázat C 0.040 0.50 0.50 P 0. ill. táblázat A normalizált hegeszthető acél mechanikai tulajdonságai szobahőmérsékleten az MSZ EN 10113 szerint Mechanikai tulajdonságok" Jel Az EN 10027-1 és az ECISS IC 10 szerint S275N S275NL S355N S355NL S420N S420NL S460N S460NL 1) 2) AzEN 10027-2 szerint 1.5 0.% (értékhatár között. mm <100 N/mm2 370-510 470-630 520-680 550-720 350-480 450-600 500-660 >100 <150 Felső folyáshatár.2-0. R^H.4 0.5-0. ha a termék névleges vastagsága.8 0.8912 1.040 s Cr 0.5-1. Rn.2-0.4 0.040 0. az S355 és az S420 minőségek esetében a 150 mm-nél vastagabb termék értékeiben rendeléskor kell megállapodni.0566 1.0488 1. A légköri korróziónak ellenálló szerkezeti acél vegyi összetétele Az acélminőség jele LK37B LK37D LK52D Vegyi összetétel.8905 1.) % min. mm >16 <40 >40 <63 N/mm2min >63 <80 >80 <100 >100 <150 Szakadási nyúlás2' (L 0 =5.3-0. rész).60 1.

legalább. Korrózióálló acélfajták összehasonlító táblázata MSZ 4360-87 KOI K02 K03 KOll K012 K013 K033 K035TÍ K036S K037TÍ K038LC K041LC K043ELC DIN 17440/SEW 400 X6Crl3 X10Crl3 X6Crl7 X20Ö13 X30Crl3 X38Crl3 Ausztenites acélok X5CrNil8-10 X6CrNiMoTil7-12 X10CrNiS18-9 X6CrNiTil8-10 X2CrNiMol8-14 X2GNÍ19-11 X2CrNiSil8-15 1.. kemény anyagokról van szó.4305 1.17.13.2.4000 1. hogy nagy szilárdságú. Félkész termékek Kovácsolás szempontjából legfontosabb anyagok a melegen hengerelt laposacélok.800 2 2 N/mm között változik. MSZ EN 10088-3:2000.4541 1. KV. N/mm2 Az acélminőség jele Szakítószi­ lárdság.3. RcH2.4571 1. .14. szakítószilárdságuk 520.4301 1.3100 N/mm . lega­ lább hosszirányú próbatesten +20 27 -20 hossz­ kereszt- irányú próbatesten a 1.4006 1. mm) A szelvényvastagság. illetve átmérő mm-ben hossz­ Kereszt- Vizs­ gálati hőmér­ séklet.4361 Werkstoff-Nummer 1.4020 1.4435 1.4128 1. 2. .. Ezek méretei és fajlagos tömegük a 2.4016 Martenzites (perlites) acélok 1. táblázatokban találhatók. N/mm2 Szakadási nyúlás. A5% legalább táblázat Ütővizsgálat A 180°-os hajlítóvizsgálat tüskeátméröje mm (a=próbatest vastagsága. .15-2.4031 X2Crl3 X30CH3 X39G-13 EN 10088 X6Crl3 X6CH7 táblázat Ferrites acélok X4CrNi 18-10 X6CrNiMoTil7-12 X8CrNiS18-9 X6CrNiTi 18-10 X2CrNiMol8-14 X2CrNil9-ll XlCrNiSil8-15 új szabvány: MSZ EN 10088-1:1988. °C 16 felett 40-ig LK37B LK37D 360-490 235 16ig 35ig 355 225 16 felett 50-ig 345 35 felett 335 40 felett 215 50 felett 325 irányú próbatesten 26 24 Ütőmun­ ka.J.... Az adatok mutat­ ják. A szállítási hossz: 3. a melegen hengerelt rúdacélok közül pedig a köracélok és a négyzetacélok. 12 m. Brinell-keménységük: HB 1850.4306 1. MSZ EN 10088-2:2000. 19 . A légköri korróziónak ellenálló szerkezeti acél mechanikai tulajdonságai Folyáshatár. Ezeknek az anyagoknak & folyási határa 220.300 N/mm2.5a LK52D 490-630 23 21 -20 40 2a 3a 2.

Méretei és méterenkénti tömege a 2. amelynek vas­ tagsága 6.93 4.59 8* Névleges vastagsá l.89 11.77 4. Járatos méretek. Előfordul még a rúdban szállított hatszögacél is..5 17. A klasszikus kovácsoltvas szerkezeteknél az idomacélokat csak alárendeltebb helye­ ken használták.64 2.12 6.14 3..65 6.10 1.78 0.30 3. A lemezek közül a melegen hengerelt acél finomlemezt (2.07 2.32 1.2 - 3..91 7.48 9.51 2.3 18.71 5.52 4.10 5.18 1.16 8.30 3.85 8.32 4.08 3.0 mm.26 1.07 7.79 - 1.36 2.41 1. Az idomacélok méreteit és tömegüket a gyártók kataló­ gusai tartalmazzák.07 7.06 3.± 1.24 4.66 0.53 3.04 6.18 5.62 0.37 1.75 3.94 1.47 0. Éles élű.36 2.75 0..64 9.59 7.14 7.7 17.28 7.80 0.98 1. I.26 1. .50 mm.02 5.85 4.58 2.59 7.39 4.71 5.500 mm.30 12.96 2.40 5.77 4.28 7.52 3.42 10.24 4.65 6.51 2.7 14.95 5.12 2.4 19.0 12.29 15.40 4.8 4.15. ezek az anyagok inkább a lakatosszerkezetekre jellemzőek.77 4.53 3.3 12.0 mm.83 3.02 5.71 5. táblázat) és a simább és szebb felületű.. egyenes szálakban szállított ter­ mék.71 5. hidegen hengerelt finomlemezt (2. a szélességeké ± 3.14 3. szélessége 150.52 3.07 16.16 2.00 2.64 9.4 11.4 22.65 1.56 0.40 0.05 11.18 5. táblázatban látható.84 0.96 2.65 6.83 3. U.18 1.27 4.88 2.14 3.0 18.36 7.18 9.54 8.50 6..69 8.76 1. táblázat Melegen hengerelt laposacél méretei Névleges szélesség.65 6.. mm 12* 14* 10* Méterenkénti tömeg.5.8 20.54 8.88 1.38 1. 20 . táblázat).20.54 8.0 * A névleges méretek alapján 7.50 6* 0.47 0.42 10.85 kg/dm3-rel számolva. A vastagság tűrése ± 0.2 11.57 1. .82 15.28 6.3 12.75 3.70 0.10 5.41 1. 2.02 5. 12 m. táblázat)..Esetenként használnak a hengerelt lapos termékek közül szélesacélt.65 6.6 14.40 5.20 2.33 17.55 0.88 2.04 1.59 2.36 2.57 1.51 1. kg* 16* 18* 20* 0.1 15.83 3.77 8.88 2.20 2.36 2.09 13.23 6.41 15.85 8. mm 10 12 14 16 18 20* 22 25* 28 30* 32 35* 40* 45* 50* 55 60* 65 70* 80* 90* 100* 110 120* 130 140 5* 0.32 4.13 1.01 3.57 1.56 13.± 5.2 13.0 - 1. T és Z szelvényű idomacélokat.00 1.50 6.06 7.93 4.40 mm vastag melegen hengerelt durvalemezt használják (2.79 9.12 6.91 7. a.0.48 9.75 0.71 5.21.77 4.95 5.30 3.89 10.18.19.50 6.. A gyártási hossz: 4.08 4.99 12. b.73 1.02 4.19 14.75 3.16 8.79 10.26 1.42 10.45 3. valamint a 3.77 1.55 2.2 11.14 3. Készítenek egyenlő és egyenlőtlen szárú L acélt..

54 3. amelyeket egyedi szerszámok­ kal ellátott domborító hengerléssel alakítanak ki.2 16.636 0.14 3.96 2.62 12.55 6.5 15.91 6.6 78.6 23. mm 6 8* 8.13 1. táblázat Melegen hengerelt négyzetacél méretei ^ í — Q -. táblázat foglalja össze.16 7.06 9.503 0.888 1.0 Tömeg* kg/m 0. Szabályos mintázatuk elárul­ ja. „speciálszelvényeket" is. Ezek a rúdacélok díszítő jellegű­ ek.3 63.00 2.283 0.54 2. Tömeg.445 0.5 9 10* 12* 14* 16* 18* 20* 22* 25* 28* 30* 32* 40* 45* 50* 55* 60* 65* 70* 75* 80* 90* 100* 110* 120* 140* 160* 180* * Járatos méretek 0.80 4.07 8.0 113 154 201 254 0.24 4.54 3.283 0. igényes ko­ vácsmunkáknál az alkalmazásuk nem ja­ vasolható.6 15.9 19.568 0.5 44. — 5 — > * Névleges oldalhossz.80 4. melyek méreteit a 2. táblázat Melegen hengerelt köracél méretei Névleges átmérő. másoknál (főleg szélesebb laposacélnál) a felületbe hen­ gerelnek díszítő alakzatokat (2.5 49. Szelvényterület.2.2 26.2 38.0 30.7 22.222 0.58 2.22. cm 2 0.04 12.00 4.8 121 158 200 A fentieken kívül készítenek kifeje­ zetten kovácsoltvas szerkezetekhez fej­ lesztett.499 0. ábra).2 50. Vannak olyan különleges szelvé­ nyek is.01 2. a.5.785 1. Egy részüknél a széleket mintázzák (2.85 4.502 0.3 33.5 95.14 3.7 39.2 34. Kézi munkával kialakított.7 74.6 19.785 1.13 1.36 0.17.0 25.4 18.01 2.98 3.6.16.31 9.44 1.00 1.617 0.0 36.21 1. ún.395 0. 2.85 12.25 9.56 3.9 61.6 88.00 12.6 28.54 2. mm 6 8* 10* 12* 14* 16* 18* 20* 22* 25* 30* 35* 40* 50* 60* * r Szelvényterület. kg/m cm 2 d.3 Járatos méretek 21 .84 6.91 7.47 2.64 1. hogy gépi munkáról van szó.83 5.8 28. ábra).

57 30.55 25. 10.19 42.71 5.16 49.17 37.54 8.67 31.49 26.78 20.8 2.35 22.7 0.59 67.2.25 40.13 8 9.40 10 1 1.82 15.77 32. a* 12 14 16 Méretenként i tömeg*.61 24.95 9.6 0.14 53.94 70. .29 62.68 19.76 43.49 18.07 7.96 17.85 28.27 18.70 16.85 kg/dm3-rel számolva.56 42.26 30.38 28.66 35.18.04 50.12 26.98 22.37 39.22 48.10 22.70 45.82 70.68 40.70 16.84 20.49 17.26 29.41 21.12 26.40 32.86 25.07 15.26 29.61 23.22 47.0 1.25 18 21.10 21.78 14.78 20.84 19.26 29.39 45.38 56.01 8.40 32. Melegen hengerelt acél finomlemez méretei Névleges vastagság.72 22.36 78.19 14.58 18.19.17 37.56 13.68 39.56 13.88 21.07 16.78 12.85 kg/dm3-rel számolva.21 47.68 39.25 13.48 28.05.85 9.33 36.30 11.68 39.09 33.52 59.03 33.24 52.82 43.52 59.91 35.50 A névleges méretek alapján 7.56 41.10 21.69 28.80 37.97 34.08 24.33 17.56 42.14 31.35 14.39 45.5 0.84 19.8 0.42 3000 11.42 10.98 23.12 26.28 7.97 35.95 20.87 53.63 30.13 1 5.78 12.68 11.74 39. táblázat Melegen hengerelt szélesacél méretei Névleges szélesség.80 65.33 37.96 46.84 14.75 54.80 6 7.18 13. mm 0.70 19.01 16.92 4.13 15.2 1.42 9.69 56.77 táblázat 750 | 800 1250 1500 - 2000 2500 2500 - - 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2500 3000 A névleges méretek alapján 7.0 2.98 23.8 2. mm 900 1000 Névleges hosszúság.10 50.89 10.48 8.38 27.97 35.14 32.36 11.55 24.73 50.63 21.55 25.35 63.14 31. 2.75 46.18 26.35 22.58 18. mm Fajlagos tömeg* kg/m 2 3.63 20.83 31.38 27.9 1.86 25.65 20 23.93 12.12 26.9 1500 1600 Névleges szélesség.5 2.69 28.26 30. kg/m 16.13 14.30 11.02 25.66 62.10 17.83 34.61 23.92 15.5 1.38 28.91 35.07 7.96 47.61 23.65 75.54 37.43 26.52 60.40 32.b 150 160 170 180 190 200 210 220 240 250 260 280 300 320 340 360 380 400 420 450 480 500 Névleges vastagság.50 6.46 52.90 18.

8 Névleges szélesség.5 2.85 kg/dm -rel szá­ molva.92 4.71 6.5 0.2 1.8 1.8 2. mm 2000 2000 2000 Fajlagos 2 tömeg* kg/m 3.kg 73.0 2. mm 0.28 2500 2500 3000 3000 3000 7. 23 . mm 1000 1250 Névleges hosszúság.42 14. táblázat Melegen hengerelt acél durvalemez méretei Szélesség Hosszúság Vastagság 3 5 6 8 10 12 16 20 47.5 94. mm legkisebb legnagyobb /^ lemeztáblák tö nege*.1 78.22.6 0.21.13 15. táblázat Hidegen hengerelt acél finomlemez méretei Névleges vastagság.98 800 2000 1500 2500 - - - - 2000 2500 3 - - * A névleges méretek alapján 7.70 19.20.2 126 157 188 251 314 1000 2000 1250 2500 1500 3000 1500 6000 2000 8000 2. táblázat Kovácsoltvas szerkezetekhez készülő „speciálszelvények" Megnevezés és alak Speciálszelvény Méret.85 9.85 kg/dm -rel számolva.6 123 147 196 245 294 393 491 177 212 283 353 424 565 707 353 424 565 707 848 1130 1413 3 1005 1256 1507 2010 Speciálszelvény 2512 Speciálszelvény 14 18 14 c Speciálszelvény 21 25 40 * A névleges méretek alapján 7.0 1.2. 2.63 21.

v = 8-25 mm 1 Profilszélesség 16 mm. -—s. búgó hangot ad. Kis kovácsműhelyben. v = 8-16 mm i Profilszélesség 20 mm. mert ekkor a mestert kovácsoláskor nem érik meglepetések. az kemény. ahol a mester magára van utalva. Anyagvásárláskor ezt minden esetben meg kell követelni. Erről a kereskedőnek műbizonylatot kell adnia. Az anyagminőség meghatározása Az acél minőségét a gyártó kémiai és mechanikai laboratóriumában határozzák meg. v = 6-12 mm I Profil 12 mm Profil 1A mm Profil 16 mm r. ábra. Gyakorlott fül a szilárdságra is jó közelítéssel következtet.^ — r Profil 20 mm 2.5.4. amelyik mély.Profilszélesség 8 mm. v = 8-20 mm Profilszélesség AO mm. az acél hangjából is következtethet a minőségre. Az acéldara­ bokat szabadon felfüggesztve kalapácsával megüti. Amennyiben ismeretlen anyagról van szó. az lágy acél. Hengerléssel kialakított díszítő szelvények 2. csengő hangot ad. 24 . v = 6-12 mm I \ Profilszélesség AO mm. az acél összetevőit közelítőleg színkép­ elemzéssel (spektrálanalízissel) is meg lehet határozni. amelyik vékony.

v = 6-12 mm I I Szélesség 50 mm. világossárga szikrák. 8 . Felületi díszítéssel ellátott hengerelt szelvények 2. v = 8-20 mm 2. világossárga szikrák. v = 6-12 mm Szélesség 20 mm. 2 . Az acélok szikraképe 1 .közepes széntartalmú acél. ábra.szénszegény acél. 7 . a volfrámtartalom növekedésével a vörös szín sötétül.6.ön­ töttvas. 3 .króm-nikkel acél. ábra. 9 .szilíciumos acél. sötétvörös csillagképződés. vörösessárga rövid szikrák.gyorsacél.mangántartalmú acél. szénacélhoz hasonló 25 . 5 . hosszú szikra világos cseppekkel. narancssárga szikra. 4 ..*qgp .7. 6 . v = 6-12 mm Szélesség 40 mm.szénben gazdag acél. -«# ^ ^^ I Szélesség 40 mm. v = 6-12 mm Szélesség 50 mm. világossárga szikrák. közepesen hosszú szikra. téglavörös szikra. világos­ sárga szerteágazó szikrák.volfrámacél. v = 6-12 mm Szélesség 30 mm.

az ötvözött acélban az ötvözőanyagok fajtája és közelítő mennyi­ sége (2. Szikrapróba alapján is következtetnek az anyagminőségre. Ha a reszelek apró. . ha tapad. nem az éleken kell elvégezni. hogy a napsütés ne zavarja meg a szikrák képét. akkor az anyag kemény. ötvözött acél. és a resze­ lő megcsúszik a vas felületén. Ez a módszer gyors.Ugyancsak egyszerű vizsgálati módszer a reszelőpróba. ábra). A reszelőt azonos erővel kell nyomni. egyszerű. és a szikra színéből és alakjából gyakorlattal megállapítható a szén közelítő mennyisége. Az acélt gyors fordulatú köszörűhöz szorítják. akkor az anyag lágy. ezért a kovácsok gyakran alkalmazzák A műhely sötétebb részében végzik. A reszelőpróbát a felületen.7.

g) bundkötés 27 . szélesítés. bár a középkor­ ban az ismétlődő elemeknél ezt a módszert is művészien vegyí­ tették a szabadon alakított ré­ szekkel (3.1. egyengetés.. zömítés. .2.hajlítás. .darabolás. e) hasítás. . b) hajlítás. Követelmények.süllyesztékes vagy ódorkovácsolás. . hegyezes. A megmunkálás történhet sza­ badalakítással vagy odorban történő kovácsolással. . ha az acélt odorban kovácsol­ ják. ábra. f) nyújtás. c) hegyezes. Kovácsoltvas rács.simítás.nyújtás. d) kovács­ hegesztés. az acél megmunkálása A kovácsolás munkafázisait alapvetően melegmegmunká­ lással végzik.1. 3. az egyéni kvalitásokra. . a művészi többletteljesít­ ményre is szükség van. .3. . . A szabadalakító kovácso­ lás a következő főbb műveletekből áll: .lyukasztás. vagyis előre elkészített szer­ számba verik.lépcsőzés. A kovácsműhely kialakítása és berendezése 3. majd az üllőn kézi vagy gépi kalapáccsal a kívánt formára megmunkáják. nyakalás. itt ugyanis nemcsak a kézi erőre és a kéz­ ügyességre.duzzasztás. éle­ zés. A ko­ vácsmunka sablonossá válik.. és 3. .csavarás. Ennek érdeké­ ben az acélt széntartalmától függően 850. hanem a formaér­ zékre.1.hasítás. 1150 °C-ra kovácstűzben vagy kemencében felmelegítik. készült a 15. században a) odorban készült elemek. ábra).faragás. A mű­ vészi kovácsolás szabadalakí­ tással történik.

készült a 15. b) csavarás. f) hajlítás. században a) odorban készült elem. e) hegyezes.3. c) hasítás. ábra. Olasz kovácsoltvas rács.2. d) bundkötés. g) domborított levél .

erezés. térbeli tárgyakat (szobrokat) hoztak létre (3.5. amelyek a 3. bemetszik . Ilyen átbúj­ tatott elemekből készült rácso­ 3.3.6. e) domborított rózsa iparművészek is gyakran visszatérnek ehhez az ízig-vé­ rig kovácsoltvas jellegű megoldáshoz (3. rózsa). a hidegen készülteket általában szegecseléssel.4. ábra).szegecselés. de ma is előfordul az acél csavart díszíté­ se. A melegmegmunkálással készült munkák elemeit.4.hegesztés (tűzi kovácshe­ gesztés vagy elektromos. amíg használatuk nem megy a stílusú irdalt oszlop 29 . Régen általános volt. A vasművesség másik ága az acél hidegen történő megmunká­ lása. alkalmaztak. az utóbbit domborítókalapáccsal vég­ zik. illetve gázhegesztés). Itt az anyagot satuba fog­ ják és megcsavarják. amit kilapított laposvasból ha­ sítottak ki (3. cizellált felületeket képeztek ki azokon a középkori kul­ csokon. c) hajlítás.. . Az előbbit lyukasztóval.irdalt munkának nevezik (3. Ez természetes is mindaddig. kisgé­ 3. amit lemezeknél vagy egymásba dugott elemeknél egyaránt alkalmaz. A szabadalakító kovácsolás műveleteivel a 4. Az acél faragásával plasz­ tikus. Gazdagabb formavilágot mutat az a barokk levélminta. ábra). A legegy­ szerűbb kovácsmunkát . Barokk lépcsőkorlát részlete. Csúcsíves peket. 18. díszítéseit hegesztéssel. esetleg melegen róják be. de a mai kovács d) zömítés. század kat már a reneszánsz korban is a) hasított levélminta. ábra). . A vékony lemezt hidegen is lehet lyukasztani. fejezet rész­ letesen foglalkozik. bújtatással vagy csappal egyesítik. levél. kö­ tegeléssel. Ilyen áttöréses. domborítani. Rovott vagy árkolt munkánál a tárgy felszínébe a díszítményt hegyes acélszerszámmal hidegen. Idetartozik a rovott vagy árkolt és a vésett munkák technikája is.3.domborítás. ábra). ábra). Az áttört munkáknál a ko­ vács alakító szerszáma a lyu­ kasztó. ábrán láthatók. korszerű gépi eszközöket.7. b) duzzasztás. amelyekkel a melegmegmunkálással készült kovácsoltvas kapukat. berendezéseket. A mai mesterek felhasználják a kovácsoltvas-munkák készíté­ sénél a modern.4. készüljön az melegen vagy hidegen. . ábra. így jönnek létre a domborított vagy trébelt elemek (pl. ábra. rácsokat díszítették (lásd 3.ami­ kor a négyzetvas éleit vágóval behasítják.

Seregi György alkotása a sarokcsiszoló. A gépek működtetéséhez 220/380 V feszültségű áramforrás szükséges.5a ábra részlete 3. Az is nyilvánvaló. hogy a durva nagyolást légkalapáccsal.5a ábra részlete 3. esetleg körfűrésszel. A hegesztéseket kézi elektromos ívhegesztéssel vagy autogénhe­ gesztéssel végzik. amellyel darabolni. amelyet 30 . A 3. a szegecselést is sokszor gépi úton készítik. a művészi érték megkérdőjelezhető. hogy a pontozás (kirnerezés) ma már csak ritkán szükséges. Kovácsoltvas polc. a maró. a reszelő szerepét átvette 3. a lemezeken történő alakos vágásokat lézervágóval vagy kivágóollóval végzik.5c ábra. Ha a hozzáértő egy mun­ káról a készítő személyét nem ismeri fel.5a ábra. A művészi értéket ugyanis a kézi megmunkálás egyedi. Sok műhelyben elkel a két-három méteres élhajlító-. A 3.5b ábra. a darabolást autogénvágással vagy ollóval. Napjaink műhelyében természetes. sőt polírozni is lehet.művészi érték rovására.vagy akár az esztergagép is. a fúrást gépi lyukasztással vagy csigafúró­ val. Rúdelemek bújtatott csatlakozása. mű­ vészijellege adja.

Lyukasztott és cizellált technikával készült középkori kulcsok 31 .6.3. ábra.

hogy a helyiség vi­ lágos és jól szellőztethető legyen mind természetes. Egy kovácsműhelyben a fenti­ ekben körvonalazott munkákat kell elvégezni. 3. ábra. gépek legyenek közel egymáshoz. A műhely legyen tágas. illetve ahol az összeállítást végzik.2. Ez utóbbiak cső­ vezetékét a szennyező anyagokat kibocsátó gépek (köszörű. A természetes szellőzést ablakokkal. a kovácsológépet.. Egyes esetekben az elekt­ romos működtetésű gépek mellett célszerű a sűrített levegővel mű­ ködtetett. pneumatikus szerszámok használata. A kovácsműhely kiala­ kítása A műhely építészeti kialakításánál ügyelni kell arra. Faragott állatokkal díszített háromlábú állvány gítás 3-szor. A műhelyben az általános megvilágítás mértéke 90.az egész műhely területén ki kell építeni. 100 lux le­ gyen. A fe­ lületkezelésnél az egykori olajban történt égetés helyett többrétegű szórt festést. a nyeles szerszá- 32 . mert a kovácstűz önmaga is temperálta a helyiséget.7. de az összetartozó munkafázisok elvégzéséhez szükséges berendezések. Közvetlen napsütés a kovácstűzhelyet ne érje. 5-ször hatékonyabb az oldalvilágításnál.) fölé is el kell vezetni. a kézi fúrógép és esetenként a hor­ dozható hegesztőberendezés. A kovács­ tűzhelyet a műhely sötétebb részén helyezik el. polírozó stb. a felület előkészítésé­ re (rozsdátlanítására) többek között homokszórást vagy vegyi előkeze­ lést használnak. A felülvilá­ 3. A tűzhely környé­ kére fűtőberendezést nem szükséges elhelyezni. a mesterségest elszívóventilátorokkal kell biztosítani. így a tűzhely közelébe kell elhelyezni az üllőtőkét az üllővel. mert az zavarja az acél izzási színe­ inek a meghatározását. esetenként tűzi horganyzást. mind mesterséges úton. A mai műhelyeket központi fűtéssel látják el. a tűzifogók. Régen a kovácsműhelyeket nem fűtöt­ ték. he­ gesztőberendezés. ott se legyen 16 °C-nál magasabb a hőmérséklet. függőleges felületű üvegezés) beépítése. amit úgy célszerű megtervezni. Felülvilágítás esetén előnyös a Shade-tető (északi. A helyszíni szerelésnél elengedhetetlen szerszám az ütve fúró gép. a kézi sarokcsiszoló. a kalapácsok. ezért az ablakokat célszerű az északi homlokzatra tenni. hogy a munkapadoknál..

7 .M.állvány. 17-mobil falak. 5 .munkaasztal. 6 .állványos köszörűgép.hegesztőgép. 15. 4 . 8 . 12.összeállító bak. 3 .forgó daru.lyukas egyengető.anyagtároló állvány. 9 . c» a T t p TO ~ ?r T" r* KÉSZ MUNKA FELÜLETKEZELÉS 2-t* FŐS MŰHELY 1242 m!l 3.kovácstűz. 11 . 76 -tolóajtó. elszívás. ábra.safu.fúrógép. 2 . 13 . 10.kovácsológép. 19-fűrészgép . 14 .üllő. Kovácsműhely elrendezési vázlata 1 . 18 .légtechnika.darabológép.egyengetoasztal.8.

ábra. ezért hatásfoka rossz. A műhely éghető anyagokból nem épülhet. 8 . és a tűzvédelmi szabályokat.füstelszívó ernyő. Az előírt méretű poroltót könnyen hozzáférhető he­ lyen kell tartani.. 9 . 3. WC) és az irodát a műhely mellett. Ugyan­ csak a tűzhely közelében legyen a tűzisatu és a víztároló edény.légcsatorna.300 négyzetméter alapterülettel. [4]. min. 5 . 7 . a szociális blokkot (öltöző. A födémet úgy kell megtervezni.1. hogy egy 500 kg tömegű tárgyat a födém méretezett tartógerendájára akasztott csigasorral fel lehes­ sen emelni.. alig 6. Ezzel izzítják fel a kisebb darabokat. 2 . amely a régi falazott tűzhelyeket teljesen kiszorította (3. szekrényeket. A kosár alá régebben kézi vagy lábpedálos 3. ábra. Nyitott kovácstűzhely 1 . koksz­ tól származó hő nagyobb része nem a tüzelőanyag közé tett hideg acélt melegíti. pormen­ tes betonpadozattal készüljön. Az ablak alá vagy világos helyre célszerű tenni az acél hidegmegmunkálásához szükséges satukkal és szerszámok­ kal felszerelt munkapadot. A munkapadok előtt indokolt keményfa padlót beépíteni. Egy lehetséges műhelyelrendezést mutat a 3. lehetőleg téglafalazattal. A tüzkosár keresztmetszete 1 . A tüzelőanyag-tárolást. Továbbá egy 10 N teherbírású forgódaru is igen hasznos egy kisebb kovácsmű­ helyben. valamint a szálanyagok egy részét. 2 . mosdó.fúvókaszabályozó és salakozókar.tüzkosár. 3 .. Az anyagtárolást a műhely elkülönített részén. de attól elkülönítve kell kialakítani. A műhely kialakítá­ sára vonatkozó bővebb előírások az irodalomban találhatók [3]. a bal­ esetmentes kezelést lehetővé téve kell elhelyezni.légcsatorna 34 .fúvókakúp. előírásokat mindenkor be kell tartani.hűtőbordák. A műhely magassága legalább négy méter legyen.8. 150. A széntől. A kovácstűzhely A szabadkézi kovácsolásnak még ma is a legfontosabb melegítőberendezése az acélból készült kovácstűzhely. tűzmentes paravánfallal.3.levegővezeték 3.víztartály. A ritkábban használt gépeket is hozzáférhető helyen.ventilátor. 6 .hamuretesz. Az összeszereléshez egy körbejárható. külön a szálanyagot és külön a lemezeket.3.tűzpart. ábra).átégett szén. 4 .kovácstűz.10. 3 . legalább mobil. A műhely kb. ábra. 4 . A kovácsolás hevítőberendezései 3.széntartó. 7 . erre a célra kialakított állványokon célszerű megoldani. hanem a környezetet. 5 .mok. amelyben a szilárd tüzelőanyag ég. így többek között a hegesztési helyet célszerű elkülöníteni a műhely többi részétől. az üllőbetétek elhelyezésére szolgáló szerszámállványokat.hűtőköpeny. 6 . 3 x 4 m-es területet szabadon kell hagyni. 9.9. .8%-os. A nyitott kovácstűzhely fő része a tüzkosár.

12.5 bar. A levegő vezetékén toló­ zár van. A nyílás nagysága a kúp emelésével és süllyesztésével szabályozható (3. A hűtővíztartály mellett van a tüzelőtartó vályú.7 5. Kaphatók 5 mm-es acéllemezből készült. az utóbbié 4.13. A nyitott tűz gáza és füstje az egészségre ártalmas. A nyitott kovácstűzhöz víztartó is tartozik. amelyeket propán-bután gázzal vagy föld­ gázzal lehet fűteni.megvásárolhatók. a gáznyomás 50 mbar. A tűzhely magassága 800 mm. 35 .0 m3/h. ábrán lévő berendezésen két kovácstűzből dolgozhatnak egyszerre. napság . Ilyen anyagok többek között a nagy szilárdságú. A 3. ábra).10.9. az utóbbinál a gázfogyasztás 3. Ezeket az egysze­ 0 rű szerszámokat régen a kovácsok maguk készítették. ezzel a levegő szabályozható. Az előbbinél a gázfo­ 3 gyasztás 2. a bronz és az alumínium.12. Kaphatók PB-gázzal vagy földgázzal üzemelő berendezések.11.0 4. A beszorí­ tott pamaccsal a tűz felületét locsolják. a salakkaparókat és a pamacsvasat. ezeket a tűztér felett elhelyezett füstelszívó ernyővel el kell vezetni min. ábra). 30 cm átmérőjű kéményen keresztül a szabadba. A munkadarabot 3. ennek ülése egy kör alakú nyílást ad a kúppal: ez a fúvóka. mélysége 490 mm. másoknál az izzási színek nem jelentkeznek határozottan. a beállítható max.és salaktányér.6 m /h.2.1. Egyes anyagok izzításánál a kovácsolási hőmérséklet igen szűk határok között mozog. a kovácsszénlapá­ tokat. Aramszükséglete 40 kW. Ilyen mobil kemencét ábrázol a 3. A kemence elektromos (digitális) hőszabályozóval rendelkezik. 1000 x 800 mm méretű platnival ellátott gáztüzelésű kovácstűzhelyek is (3.3. amely a pamacs beszorítására alkalmas köracélból készült nyél. Üzemi kemence A hagyományos kovácstűzhelyben a munkadarab hőfokát annak izzási színéről a kovács maga állapítja meg.11. a nyomás 20 mbar. ábra.4 vagy 7 fúvókából lehet melegíteni. Gáztüzelésű kovácstűzhely kg 6 6 9 9 za. a gázcsatlakozás 'A "-os vezetéken lehetséges. Ezeket célszerű gáztüzelésű kemencében heví­ teni. amelynél a belső munkatér szélessége 210 mm.7 2. amelyen középen kúp van. rozsda­ mentes acélok. Ez nagy odafigyelést és gyakorlatot kíván.9 3 Pa 650 650 1000 1000 Tűztér 1 1 1-2 1-2 3.3. A kovácstűzhely szerszámai PPOP00 Q P I 3.8 kg/h. hőmérséklet 1250 °C. a gáznyomás 1. Az előbbi gázfelhasználása 3 kg/h.borsos áron . táblázat A kovácstűzhelyhez szükséges elektroventillátorok Volt 400/3-ph 230/1-ph 400/3-ph 230/1-ph Watt 40 40 120 120 m /min 2. ábra. A fogókat is ebben hűtik. ma­ 3. Atűztér mérete 590 x 265 mm. magassága 160 mm. ábra mu­ tatja be: a különféle salakszurkálókat. A kosárhoz csatlakozik az öntöttvasból készült szén. A kovácstűzhely-kezelés szerszámait a 3. ábra. amelyből a tűz felületét locsolja a kovács. a gáznyomás 20 mbar.

3. csak ennek révén lehetséges az acél képlékeny alakítása. mm 360 420 470 575 650 390 475 570 635 720 720 Magasság. 3. mm 155 200 220 265 290 155 200 220 265 290 310 3.1 szarv 50 kg . Sík lapján egy vagy két nyílás van. mm 110 120 115 120 125 130 100 100 110 120 120 125 130 Hosszúság. táblázat Egységesített típusú üllők méretei üllőbetétnyílás Tömeg 20 kg . Acélöntvényből készül. Ezek fogadják be a különböző üllőbeté­ teket és a szarvasüllőt.4. Az üllő lehet egyszarvú (német. amely felfogja azokat a kalapácsütéseket. lapja edzett és köszörült. mm 290 330 340 350 350 395 205 230 290 340 350 350 395 36 .1 szarv 20 kg . mm 80 95 110 125 130 80 95 110 125 130 130 Hosszúság. üllőbetétek. amely kisebb és finomabb darabok kovácsolására alkalmas. Az üllő a kalapácsütésre csengő hangot ad.1 szarv 35 kg . Az utóbbinál az egyik szarv hengeres. billeg és nem ad megfelelő ellenerőt. nincs „húzása".1 szarv 100 kg . ame­ lyekkel a kovács a darabot alakítja. kalapácsok Az üllő a kovács ősrégi munkaasztala. mely lehet négyszög vagy kör keresztmetszetű. a másik szögletes.2 szarv 50 kg .2 szarv 125 kg . Ha az üllő tömege kicsi. akkor az ütések hatására rezeg.2 szarv 75 kg .3. Üllők.2 szarv 100 kg . táblázat Minőségi üllők méretei Tömeg 100 kg 125 kg 150 kg 175 kg 200 kg 250 kg üllőbetétnyílás 35 kg oldallappal oldallap 50 kg oldallappal 100 kg oldallappal 125 kg oldallappal 175 kg oldallappal 200 kg oldallappal duzzasztólap 250 kg oldallappal Sík lap szélessége.1 szarv 75 kg .2.2 szarv Sík lap szélessége.2 szarv szögletes szarv 35 kg . Az üllő a súlyával ellenáll a kovács kalapácsütései­ nek. mm 745 830 930 910 1040 1090 480 540 745 930 910 1040 1090 Magasság. illetve magyar típus) vagy kétszarvú (francia típus).

a nagyobbakat a tövében alakítják ki. illetve oldal­ lappal ellátottaké a 3. duzzasztólappal.250 kg-os üllőket a nagyobb keresztmetszetű darabok kovácsolására használják.. A kalapács ékelése 3. A sík lap élén. azonos legyen a talajszint alattival. A kalapács nyelének hossza 37 . A tőke hossza olyan le­ gyen. magasság: 160 mm.Az üllő hengeres szarván végzik a munkadarab hajlítását és az előlyukasztott darab tágítását. 3. gáznyomás: 0.13. Gáztüzelésű kovácske­ mence Műszaki adatok: szélesség: 210 mm. mélység: 490 mm. Az egységesített üllőtí­ pusok méretei és saját tömegük a 3. Az üllő szarva azért kúpos. D . táblázatban. A20..vasabroncsok. a tőkére van erősítve. annál nagyobb a kalapács ereje.5-2. Minél nehezebb a kalapács és minél nagyobb az ütés sebessége..lap. ábra.16. ábra.5 bar. hogy sokféle méretre hasz­ nálható legyen. gáz: propán (palack). a nehezebb tömegű..8 kg/h.2.szarv. ábra. A kalapács alakja ősidők óta alig változott.. az oldallapon vagy esetleg a talp lépcsőzetén a kü­ lönféle hajlításokat végzik. ábra. hogy a rákerülő üllő lapjának a magassága a padlószint felett 700. teljesítmény: 36 kW.14. SZ . 2E2fft 'tts-. . 800 mm-re legyen (3.14.duzzasztólap. T .tölgyfa tuskó 3.75 kg-os üllőket vékony. A kisebb gyűrűket a kúp végén. a 75. a kalapácsok mérete is válto­ zó. és a kala­ páccsal kifejtett erővel alakítja. Üllő a tőkén A . L . A üllő erős tölgyfa rönkre.15.5 bar-nál: 2. A kézikalapács a kovács legfontosabb szerszáma. Aszerint. max. Olyan mélyre kell beásni a talajba. hőmérséklet: 1250 °C 3. kis keresztmetszetű elemek. hogy mekkora munkadarabot kell kovácsolni és milyen nagy alakí­ tó munkát kell végezni. táblázatban láthatók. A gyakorlatban a 200 kg-os kétszarvú üllőn a díszműkovácsolás mun­ kafázisai elvégezhetők. hogy a talajszint feletti rész kb. A tőkét melegen rásütött vasabroncsok tartják össze. ábra).3. Az izzó anyagot a kovács a fogóval fogja. felhasználás 1.

vagy harántkalapács. Az üllőbetétek egyik vége 25 x 25 mmes négyszög keresztmetszetű. ábra foglalja össze. A kétkezi kalapács lehet ráverő. hogy hová kéri a se­ gédektől az erőteljes alakító ütéseket. mok alkalmazásával a 4. . A gyár­ tott típusok a 3. A kalapácsfej talpa domború. c) ráverőkalapács használata 38 . legömbölyített felület. táblázatban láthatók. Nyújtásra használják.2. b) harántkalapács. ábra).. Az előbbit a segéd használja a nagyobb erőt igénylő ala­ kításoknál. és kisebb ütésekkel jelzi. az utóbbit egyengetésnél alkalmazzák..5 5.7 1. a foka keskeny.4.9 2. A kézi kovácsolás rátét-. Használnak még gömbfejű és simítókalapácsot.3. A kereszt­ kalapács foka a nyéllel párhuzamos. Kétkezi kovácskalapácsok üllő lapján lévő nyílásba. az utóbbira akkor van szükség. a nyél csomómentes somfából készül. a kétkezi kalapács tömege 3.5 8. és vannak üllő­ betétek. az ebbe nyúló nyél végébe átlósan elhelyezett acéléket ütnek (5. nyeles rátétszerszámok. nyele 60.1 u R I) i Gömbfejű kalapács ft0 Simítókalapács 1. illetve betétszerszá­ mait a 3.16. kg r U A j Kovácskalapács 1. táblázat Kovácskalapácsok típusai és méretei Tömeg. A kézikalapács 1. és illeszkedik az 3..5 A kézi kovácskalapácsye/'Z>ó7 és nyélből áll. fejezet foglalkozik.4.2 0.8 1. ábra). A fej szerszám­ acélból. Megnevezésük utal az általuk elvégezhető műveletekre. ábra). 100 cm (3.8 kg.7 u / ^ » ? ^ Ráverőkalapács 3. amely nyújtja az anyagot. ha két segéd dolgozik. A ritmust a mester diktálja. A kiegészítő szerszá­ a) ráverőkalapács.2 kg tömegű...77.3 1.18.75. Az előbbit domborításnál. Van­ nak un.17.60 cm (3.4 1.. ábra. Mindkét ütőfelület edzett és köszörült.. Ová­ lis furata a nyél irányában szűkül. nyele az alsókar hosszá­ nak megfelelően 40.

I) kerekidom-verő üllőbetét. d) vágó üllőbetét. h) kerekidom-verő. f) árkoló üllőbetét. j) nyeles hatszögidom-verő. c) nyeles árkoló. i) nyeles négyszögidom-verő. Kéz/ kovácsolás rátétszerszámai a) nyeles vágó.a! dl UJ íl rti eí m ~xbn L_J )" rU-n Í~-L—i ' r^U —\ 1 /— \ I /— vH—7— \ I—7~~^ m nj \ I / ' W ül 39 3.78. b) nyeles ferdevágó. ábra. m) négyszögidom-verő üllőbetét. g) nyeles simítókalapács. e) nyeles ívesvágó. n) hatszögidom-verő üllőbetét . k) nyeles lyukasztók.

22. Ajax rendszerű lemezrugós kalapács a) lemezrugó. nem nyomóerővel dolgoznak. A gép mozgó része. ha nagyobb hajlítóerőre van szükség. A lyukasztólapok rugalmasabb alátámasztása vasalt keményfa tőkével oldható meg (3..23. ábra. a kézi megmunkáláshoz hasonlóan. 3. és erős vasasztalon nyugszik. mm 100 130 180 100 o Sjj.7 Egyengetőés lyukasztólapok Kis. legalább 100 mm vastagságú. A kisebb keresztmetszetű felhevített rudakat a c ábrán látha­ tó villapárral hajlítják.8. Az alsó rész az üllő négyszögletes furatába helyezhető.—J 3. a medve egyenletesen gyorsuló (4. egyéni kvalitásától függ. ezeket hajlításoknál használják A többféle méretű négyszögletes és kör alakú furata az ellapított anya­ gon a lyukasztást segíti elő. d) excenter.és közepes méretű kovácsdarabok egyengetésére merev. Ezek a kalapácsok mindig gyorsan műkö­ dő ütőerővel. ábra. f) üllő 42 . sima egyengetölapot (platnit). mm 305 x 305 380 x 380 510 x 510 Vastagság. táblázatban látha3. táblázat Lyukasztólapok méretei ÍS? H 0 3. 3. e) pedál..s : Lapméret. b) medve.láthatónak a pofái a satu pofáival párhuzamosan szorítanak. Az egyengetőlap mérete 1000 x 1000 * 300 mm. a b ábrán lévő a satuba mindkét irányban befogható.22. izzó munkadarabra. így tulaj­ donképpen csupán a nehéz fizikai munkát takarítja meg. A lyukasztólapok kap­ ható mérete és állványa a 3. Lyukasztólap elhelyezése keményfa tőkén :H 400 x 400 tók. ábra). hajlí­ tásokhoz pedig lyukasztólapot használnak. 3.6.7 m/s) mozgással zuhan az alakítandó. c) elasztikus hajtókar. vagy egyszerű segédszer­ számokkal a gépi kalapács alatt végzi. A villa karja csővel meghosszabítható. A lyukasztólap oldalán különféle sugarú csipkézet található. a munkadarab alakítása. Ezekkel a kovács az alakítást pusztán ügyessé­ gével és gyakorlatával. Szabadalakító kovácsológépek A díszműmunkákhoz a kovácsolás géptípusai kö­ zül a szabadalakító kalapácsokat használják. a lyukasztásokhoz. a felső rész karját a kovács fordítja el.6.

Szabadalakító kalapácsok osztályozása hajtásuk..8 atm) kétállványos kézi önvezérlés kézi hídállványos kézi 43 . szerkezetük és vezérlésük szerint Megnevezés Hajtás Szerkezet Vezérlés Elv táblázat Nyeles kalapácsok mechanikus egyállványos szíjterelővel irtó Rugós kalapácsok mechanikus.^^^SHBUHfl 3.7. villamos egyállványos szelepállítással egyállványos kézi önvezérlés kézi Gőz-.. villamos egyállványos szíjterelővel Légpárnás pneumatikus kalapácsok mechanikus. légkalapácsok gőz vagy sűrített levegő (6.

A mai modern gépek légpárnás kalapácsok.laprugós kalapácsok. Ha az ex­ center lefelé fordul. Az excentertárcsát elektromotor hajtja. ha pedig felfelé fordul. •Ml 6 —3 é Ék ^ 17 l 3.alsó szabályozószelep. 7 táblázat): 1. légkalapácsok 100 500 80 180 55 115 .24. . Az erőátvitel a hajtókar útján. Munkavégzés légkalapáccsal 44 .léghenger 3.25.egyállványos kalapácsok. ábra. légkalapácsokat elsősorban az iparban használják. 1000 110 230 75 150 . 5 . n y e l e s k a l a p á c s o k A szabadalakító kalapácsok A 3. min. táblázat tartalmazza. A nyeles kalapácsokat (pl. 100 30 90 20 65 150 40 110 28 70 . vízihámorokat) a korábbi évszázadokban használták. Elren­ dezése a 3. Az Ajax-kalapácsnál a rugalmas közeg a lemezrugó. gőz-.csavarrugós kalapácsok. ábrán látható.du­ gattyú. 2 .hídállványos kalapácsok.dugattyú. A rúdanyag méretét nyújtókovácsolás esetén a kalapács medvesúlyának függvényé­ ben a 3.26. ábra. min. a másikhoz a c) elasztikus hajtókar csatlako­ zik.felső szabályozószelep. A rúdanyag 0 /0 mérete. akkor a medve ütést mér a z ^ üllőre. 6 . ^H — -j- i 3. illetve az erre helyezett felhevített kovácsdarabra. A kalapács lökete az excentricitás állításával szabá­ lyozható. 3 . táblázat rúdanyag mérete a kalapács medvesúlyának függvényében nyújtókovácsolás esetén . ábra.merev nyeles kalapácsok. mm Medvesúly. 200 50 120 35 80 3. 4 . légpárnás kalapácsok. a rugós kalapácsok közül legin­ kább a még ma is alkalmazott laprugós kalapácsok (Ajax) ter­ jedtek el. A kala­ pács az e) pedál lenyomásánál kezd működni. Az a) lemezrugóköteg egyik vé­ géhez a b) medve.hajtórúd.8. Légkalapács nézeti képe A { ~~~. rugós kalapácsok Szerkezeti acél kP acél . A gőz-. Ötvözött szerkezeti 2. 750 95 200 65 130 .ívrugós kalapácsok.8. a d) excentertárcsáról történik. max. 300 65 140 45 90 400 75 160 50 4. a kalapács medvéje felemelkedik. Kettős működésű légkala­ pács hosszmetszete 1 .c s o p o r t o s í t á s a (3.23. max.kétállványos kalapácsok.

üllősúly: 180. így négyzetes vagy téglalap keresztmetszetű darabok kovácsolására. . Ezek egyik vége fecskefark alakúra van kimunkálva. hogy az a medvét felemeli. de az élek legömbölyítésével készült. A gép kiválasztásánál célszerű a medvesúlyból kiindulni.. Hátránya. Az 1 felső szabályozószelepen (körtolattyún) át a 2 dugattyú feletti levegőtérbe. . és a 3 szelepen keresztül a munkahenger a dugattyú alatti térbe nyomja.a medve lökethossza: 200. Beállítható. . A művészi szabadalakító kovácsolás részére gyártott légkalapácsok műszaki adatai az alábbiak: .és lefelé mozgatja a 4 hajtórudat és az arra szerelt 5 dugattyút. Ez utóbbinál a medvebetét 45 . hogy a lemezrugók gyakran el­ törnek. . ábra mutatja. nyújtásra alkalmas betétek. vagy ehhez hasonló. Az Ajax egyszerű szerkezetű . hogy a medve folyamatos ütéseket adjon a kovácsdarabra.. felemelt helyzet­ ben maradjon. hogy biztonságosan rögzíthető legyen a med­ véhez.és üllőbetéteket is. ábra. melyekkel hajlításokat lehet végezni (3. Az elektromotor fel. Ha rugalmas közegként a medve és az ezt mozgató hajtórúd közé rugók helyett leve­ gőt használnak.szelepek. Az egyes géptípusokhoz szállítanak különféle medve... ábra). nézeti képét a 3. . 1200 kg.géphossz: 970. A medvesúly 50... karbantartása egyszerű. . A du­ gattyú lefelé mozgásakor a felette lévő térben megritkul a levegő. A sokfé­ le megoldás közül a korszerű gépeknél a felső és alsó levegővel működő kettős működésű kalapácsok terjedtek el. lapos kiképzésű fej (medvebetét) a legtöbb munkára alkalmas. du­ gattyúk nélküli -. a munkahenger felett is légritka tér keletkezik.nettó gépsúly: 410..300 kg. illetve az üllőhöz szorítva tartsa a munkadarabot..250 kg. . akkor légpárnás vagy pneumatikus motoros kalapácsot kapnak. és mivel a 6 léghengert csatorna köti össze a 7 munkahengerrel. az ütés súlyát (leszorító ütés. 50 Hz. illetve íves kialakítású szer­ számok. A léghenger 5 dugattyúja viszont lefelé mozgáskor sűríti az alatta lévő levegőt. a másik 3 alsó szabályozószelepnél a dugattyú alatti térbe juthat a sűrített levegő. vágásra. csekély súrlódási veszteséggel rendelkező.. illetve az üllőhöz. nagy ütőerejű gépi kala­ pács.elektromos ellátás: 380/660 V. Kaphatók hegyesszögű.medvesúly: 22. Ennek megakadályozására a lemezrugó alá csavarrugót építenek be. Ezeket a légkalapácso­ kat lábvezérléssel látják el.. .50 kg.. Ezzel lehet szabályozni az ütési energiát (nagy vagy kicsi ütés).5 kW. és ütést mér az üllőn elhelyezett izzó munkadarabra.motorteljesítmény: 2. Ezek között vannak páros betétek (pl. a medve lecsapódik..ütésszám: 220 ütés/perc. a medve lökethossza az anyagvastagságnak megfelelően beállítható..5.300. A sűrített levegő a kalapács dugattyújára alulról felfelé irányuló mozgást gyakorol úgy. lépcsőzésre készült éles szerszámok. szélesség: 665. így rugalmas befogást biztosítanak [5]. de leggya­ koribb a 100 kg-os medvesúlyú kalapács... 1410 mm.27.26. A sima. azaz a percen­ kénti ütésszámot.. minek követ­ keztében a dugattyú lefelé mozog. magasság: 1230. kemény ütés) és az ütés gyakoriságát. Sűrített levegőre nincs szükség. ábra. .25. Az 5 dugattyúnak felfelé irányuló mozgásánál fordított a helyzet.840 mm. A medve mozgásának szabályozása az 1 és 3 szelepekkel végezhető.. Ilyen típusú kalapács hosszmetszetét a 3. 40 kg-os medvével a fel­ adatok nagy része elvégezhető. 24. Alakosra kiképzett betéteket mutat a 3.230 mm.2. 1600 mm. köracél megmunkálására) vagy csak alakos üllőbetétek.E kalapácsok percenkénti ütésszáma 200.. ábrán.28. Légkalapáccsal való munkavégzés látható a 3.

ábra mutatja be.légkalapács. Az alakos szerszámokkal készült ele­ meket . és erős rugók vagy ru­ galmas gumialátétek biztosítják a dinamikus hatások átvételét. hogy hagyományos.amik megfelelnek az odorban tör­ ténő kovácsolásnak . rozetta kovácsolása lemez­ ből).28.törés ese­ tén . Ökölszabály. A légkalapács alapozása nemcsak a gép saját tömegét hordja.rugó vagy gumipárna. 4 .gépalap. 2 .. 3 . 5 . ábra. A jó alap nem engedi a gép elmozdulását.29.27. ábra. ezért ezek nem tartoznak a mű­ vészi kovácsolás műfajába. hanem többlet-igény­ bevételt is kap a kovácsolással kapcsola­ tos dinamikus hatásokból. Ez eset­ ben talajrezgések nem ke­ letkeznek.. és nem adja át a talaj­ nak a gép mozgásából eredő rezgéseket. 3.a rugók cseréjéről. Alakos üllőbetétek 1000 mm 2200. Az ábrán a gépalap egy vas­ beton teknőben nyug­ szik.a tömeggyártásnál használják.29.2550 mm -?- -. a gépnek biz­ tos alátámasztást ad.vasbeton teknő.. Altalános felhasználású medve­ es üllőbetétek sík felületű (pl.. Gondoskodni kell aknalejárattal vagy egyéb módon . ábra.lehorgonyzócsavarok . A tökéletes alapozást a 3.3. Egyálh/ányos légkalapács alapozása 1 .<- 1100. egy tömbben készülő alapozásnál a szabadala­ kító kalapács 1 t medvesúlyára 35 t töme­ gű alap szükséges. 1800 mm -><• 3.

mérete cm kg BROWN 250 BROWN 250 ©o 250 300 Max.1 1. karos lemezolló. 6 . akárcsak a nagyobb keresztmetszetű anya­ gok vágására alkalmas és a 3.32. Kis műhelybe a kézi működtetésű javasolható.75/1. Fogasíves.9. ábrán bemutatott fűrészgép. 5 . tárcsa­ átmérő mm Motor kW Fordulat RFM Asztal Méretek Tömeg mm # 38/75 42/84 0.kisegítő. amellyel rúdanyagok vá­ gását lehet elvégezni merőleges vagy ferde vágással.9. Ez utóbbi szintén dönthető. 2 .31. 3 .alsó kés. Nézeti képe a 3.32. műszaki adatai a 3.31. 7-váz 47 . ábra. ábrán.30. Fűrészgép 3.felső kés.3. kiegészítő gépeket használnak. A gép biztonságos. Vékony lemezek vágására alkalmas hazai gyártá­ sú gép & fogasíves. orsóval állítható befogószerkezettel ren­ delkezik.5 Ű 890 935 44x143x80 52x177x113 0 f+\ 67 150 o 70 80 0° D 60 70 1 1 100x50 120x70 o 7(1 70 45° <1 70x50 90x60 45°^ 1 1 I 1 1 Szerelvények vágható max.összekötő. Fűrésztárcsás daraboló Műszaki adatok Géptípus Szerelvények vágható max. ábrán látható fiirésztárcsás darabolót. hogy keskeny (50 mm alatti) szalagok vágásánál az anyagot kézi fogóval kell meg3.elsősorban a hidegmegmunkálási feladatok elvégzésére . ábra.90 x 20 mm fűrészlap mérete 3. Háromféle nagy­ ságban készítik. ábra. táblázatban láthatók. A kovácsműhely gépei A melegalakító gépeken és berendezéseken kívül . Fontos megjegyezni. Az anyagraktárban vagy mellette célszerű elhelyezni a 3.hajtókar. jelölését a vágási hossz szerint adják meg. karos lemezolló 1 .2/1. fogaskerék.30.védőkar. mérete 165 225x160 165 170x100 85 110 x 60 0" 225x160 165x165 45° 155x155 155x155 60" 105x60 60x60 2400 x 0. ha ferde síkú leszabásokra van szükség.

10. melynél a vágási hossz 170 mm.6 kg 48 .34. karos lemezollók műszaki adatai Tömeg: Befoglaló méret: Vágható lemez vtg: Vágható anyagszilárdáság: Vágási hossz: Vágóélek keménysége: Vágóélek szöge: 25 kg 120x440x260 2 mm 450 N/mm2 200 mm 54 + 2 HRc 5° 30 kg 120x560x340 2 mm 450 N/mm2 300 mm 54 + 2 HRc 5° 4ÜT j | 50 kg 120x700x340 2 mm 450 N/mm2 400 mm 54 + 2 HRc 5° A kovácsműhelybe javasolható asztali és osz­ loposfúrógépekben igen nagy a választék. ábra. 3. Kettős köszörűgép 3./perc 15. a vágható maximális lemezvastagság 10 mm. A 3.: 210 kg 3.2 kg váltóáramú motorral 200 mm 25 mm 32 mm 36 + 60 550 W 2840 ford. laposacélnál 90 x 14 mm. ábrán egy közepes teljesítményű oszlopos fúró­ gép nézeti képe és műszaki adatai láthatók. Kombinált kézi olló 3./perc 16. Sok esetben ennél kisebb gép is megfelel./perc 14. A kézi ollókat stabil állványra kell lecsavarozni.9. ábra. szögacélnál 60 x 7 mm. Oszlopos fúrógép fogni.Műszaki adatok: Modell: RF-19 Fúrási teljesítmény: 28 mm Kinyúló rész: 250 mm Asztalméret: 420x470 mm Asztal-felfogófelület: 330 x 3800 mm Talplemezméretek: 330 x 360 mm Oszlopátmérő: 100 mm Szegnyeregátmérő: 55 mm Orsómenet: 120 mm Szerszámfelfogás az orsóban: MK3 Fokozat: 12 Orsófordulatszámok: 90-2150 min' Motorteljesítmény: 0.3 kg 200 mm 25 mm 32 mm 36 + 60 700 W 2800 ford. négyzetacélnál 20 mm. ha csak 16 mm átmérőig kell lyukat fúrni.33. táblázat Köszörűgépek műszaki adatai Összehasonlító készülékjellemzők Csiszolótárcsa-átmérő: Csiszolótárcsa-szélességek: Csiszolótárcsa-furat: Szemcseméret: Teljesítményfelvétel: Névleges fordulatszám: A gép tömege: 175 mm 25 mm 32 mm 36 + 60 500 W 2840 ford. táblázat Fogasíves.74 kW Méretek(HxSzxM):570x820x1785mm Tömeg kb. ábra.34. Az olló saját tömege 108 kg. Kombinált lemezek és alakos szelvények vágására alkalmas kézi ollót ábrázol a 3.33.

3.A köszörűgépet csiszoláshoz. használják. ábrán. A vevő a bőség zavarával küzd. darabolásra és polírozásra egyaránt használható. táblázat Hajlíthatóság ívesítő géppel GBR 666 Profil mm 1 • 60 x 10 70 x 12 30x30 35x30 30 50x50x4 40 x 40 x 3 1 Vi x 2 1%x2 45x6 45x6 40x6 45x6 60x40 60x40 Radius 700 500 300 400 300 2000 1500 800 300 500 600 350 300 400 600 Profil GBR 66 mm 80x10 1 Radius 600 25 200 210 210 2000 1500 600 400 500 200 250 400 300 250 400 600 - 1 * 1 80 x 16 35x35 40x30 40 60 x 60 x 4 60 x 40 x 4 50x4 40x3 2"x2 1% x 2 45x6 45x6 45x6 45x6 60x50 60 x 50 * • D • • D D 0 0 J L tH 3 C • O 0 L J H tC 3 * * • * * • • D o • • • • a • D D D J o o o o L J H 1C 3 * * * * * * • • L h H 3 C 1( = egyedi görgőkkel A műhelyben legszükségesebb kisgépek közül elsősorban a sarokcsiszoló említhető.a tartóssági követelmények miatt . amelyeket a géppel együtt szállítanak.35. Kétféle berendezést ajánla­ nak. A különféle kettős köszörűgé­ pek műszaki adatai a 3. táblázatban lát­ hatók. az ezekkel történő hajlíthatóságot a 3. melegen végzi. Ez minden kisgépre igaz. olyan nagy a választék. Ez a többfunkciós kézi kisgép ma már nélkülözhetetlen.35. Itt az ív rádiuszát három gör­ gő alakítja ki. sorjázáshoz. lesarkításokhoz stb.10.csak márkás. ha az drágább.11. 49 . A műhelybe . A díszműkovács a hajlításokat általá­ ban kézi ívesítéssel. professzionális gépet érdemes vásárolni még akkor is.célszerű gépi ívesítést végezni.főleg ha pontos ívméretre van szükség . mert csiszolásra. Ilyen görgős ívesítőberendezés látható a 3. táblázat foglalja össze. ábra. mint a barkácsgép. Ese­ tenként . szerszám­ élezéshez.11. Egyes alakos szelvények ívesítéséhez egyedi görgők szükségesek. ívesítőberendezés 3.

sebességfokozatú fúrógépek 2. amelyek más és más feladat­ ra alkalmasak (3. alumínium/fa/acél: 900 W / 475 W 2. 1.. könnyen kezel­ hető. fúrás: Névleges fordulatszám jobbra forgásnál./perc / 'A" .5 kg 30 Nm / 950 ford. sebességfokozat / 2./perc MK 2 . sebességfokozatú fúrógépek Összehasonlító készülékjellemzők Teljesítményfelvétel/leadott teljesítmény: A gép tömege: Forgatónyomaték.A sarokcsiszolók teljesítménye 670./perc / 880 fordVperc B 16-os kúp 1150W/670W 4.. alacsony fordulatszámú sa­ rokcsiszolót beszerezni. és 2.. felületének álla­ potától függően (darabolás.8 kg 115Nm/50Nm -/280 ford../perc.3 kg közötti. amelyet igen nagy válasz­ tékban lehet kapni a feladattól és a munka­ darab anyagminőségétől. csiszolás.4.2600 W-ig változik. sebességfokozat: Fúrótengely-csatlakozómenet: Szerszámbefogás: Fúrási tartomány.230 mm.36.DIN 228 28 mm / 50 mm /23 mm 18 m m / 35 mm / 13 mm 20 mm / 32 mm /13 mm 20 mm / 40 mm / 16 mm 13 mm / 20 mm /8 mm - 50 ../perc 380 ford.és két­ kezes típusok. A korszerű gépe­ ket rezgéscsillapítóval is ellátják.36.5. . 1.20 UNF 1050 W / 5 7 0 W 3. fordulatszámuk 6500. A tárcsaátmérő 180. Vannak normál. táblázat 1. Sarokcsiszoló és állványa 1. nagy fordulatszámú és egy nagyobb teljesítményű. a dara­ boláshoz külön állvány kapható. 1. Saját tömegük 1. alumínium/fa/acél: Fúrási tartomány. 1 sebességfokozat. sebességfokozatú fúrógépek 3..7 kg 50 Nm / 22 Nm 540 ford../perc / 660 ford. sebességfokozat. ábra). kis súlyú... 11 000 ford. max. ábra. 2. max. sebességfokozat. sebességfokozat/2. fürás/2. 3.12./perc / 640 ford. polírozás). sebességfokozat. sebességfokozat: Fordulatszám./perc/1260 ford. Célszerű a műhelybe egy kisebb teljesítményű.

ábra. ak­ kumulátorosfúrógépet használnak. az utóbbi 1000 mm hosszban is készül.. Ebből kapható normál. Acélkörző f ~«0— . 1500 W telje­ sítmény felvételig gyártják. A hosszmérést mm-beosztású acél mérősza­ laggal. a rozsda­ mentes acélból készült tolómérőt használ­ ják.47. Gyakorlati ta­ pasztalat. . Az acélvonalzók hossza 300. Talán kivétel a 600 W-os GEX 150 turbóexcentrikus csiszoló..10. táblázatban láthatók.42. hogy célszerű egyfunkciós kisgépekkel dolgozni. me­ lyekkel 013. Kapható 4 sebességfokoza­ tú.38. és szál­ lítanak hozzá mágneses fúróállványt is. az utóbbi krómozott acélból készül letompított éllel. Az előbbi rugóacélból. ábra.. A kézi fúrógépeket 320. ha az elem mérete megengedi. ábra. amely készülhet sima vagy talpas kivitel­ ben.023 mm-ig lehet lyukfúrá­ sokat végezni.. Szögmérő 51 . a pontosabb mérést hajlékony vagy merev acélvonalzóval végzik. 1150 W teljesítményfelvételű fúrógépek (3. Professzionális munkák végzésénél az 1. ha nincs áramforrás. táblázat) ajánlhatók. ablakrács beerősítése a tég­ la. ábra.. 900.A kézi fúrógépeket elsősorban összesze­ relésnél és külső szerelésnél használják. ábra) és hosszú csőrű kivitel. ábra).38. 1000 mm.. Kapha­ tó sarokfúrógép és menetfúró is.. ábra. Szögvonalzó Méret: 100-250 Imml 3.40.. Hilti). Külső szerelésnél.39. 3. kapupánt.13..37. Kovácsmércék f | Méret 150/6 Imm/inchl Alsó nóniusz: 1/20 Imm) Felső nóniusz: 1/128 {Inch) 3. Az előbbi 150 mm.2 sebességfoko­ zatú. mert azok megbíz­ hatóbbak. Acélkörző állítható ívvel Pengehossz Iv Imm] imm) 150 120 200 150 300 200 Szögbeosztás 0-180" 0-180' 0-180' 3.. 1500 W teljesítményfelvételű fúrógép is. Méretei a 3. itt is az 1000 W felet­ tiek ajánlhatók (pl. inkább a stabilan lealapozott oszlopos fú­ rógéppel célszerű a lyukfúrásokat elvégez­ ni.37. Az ütvefúrókat külső' szerelésnél használják (pl. Ha na­ gyobb pontosságra van szükség.(3. ellenőrző mérésekre (3. mely átál­ lítható finomcsiszolásról durvacsiszolásra vagy polírozásra.. \^ ábra. Tolómérő Méret: 200 Imm) 3.vagy betonfalba).12. (_r\rLTLÍUuC=2) tt^Z£===s> 3. Méret: 150-300 Imm) 3. amellyel 032 mm-ig lehet fúrni. Mérőeszközök A tűzi mérősablon vagy kovácsmérce főleg kovácsolás közben alkalmas tájékoztató. A műhelyben. Fontos mérőeszköz a derékszögmérő.

41. Derékszögmérő 3.A szögmérést állítha­ tó szögvonalzóval végzik (3. 230 x 400 illetve állítható ívvel 280 x 500 készülnek (3. ábra).39.42. ábra). A körzők rugós 130x200 beállítású anyával és 160x250 finombeállítási lehe­ 175x300 tőséggel (3. Szögmérést az állítható lakatos szögmérővel célszerű végezni (3.40. Méret.13. melynek egyik szára mm szárnyas csavarral rög­ 100x150 zíthető. pontozókat lehet kapni. Jelölésre különböző mére­ tű és formájú rajztűket. táblázat . ábra). ábra).

hogy az anyagot 700 °C-ig lassan hevítik. A darab felületén 0. A szabványos acél kovácsolásánál megengedett hőfokhatárokat pontosan megadják a táblázatok. Ha a kovácsdarabot túl gyorsan.300 °C-on a legalacsonyabb. 1.. A melegítés hibái A melegítés hibái: az elszéntelenedés. b) rideg anyag törése a nyomókúp irányában. ábra. Megmunkálás. Az ebből keletkező leégési veszteség kb. c) a szemcsefinomodás lefolyása 53 . Az acél melegítésénél kezdetben csökken a nyújthatósága. Az acél felületén a kovácsoláskor oxidréteg. reve keletkezik. a szerszámacélt 1000 °C-on kovácsolják. fejezetben említettük. a túlhevítés. A jelenséget úgy lehet megakadályozni. illetve a nyúlás. ami kb.1.1. Az intenzív reveképződés 570 °C-on kezdődik. További melegítésre kezdetben rohamosan emelkedik a hőmérséklet.5 mm vastag lágy réteg keletkezik.. és 900 °C felett a melegalakítás hatására könnyen leválik a felület­ ről. a keményebb gépacélt 1100 °C-on. Kovácsoláskor kialakuló nyomókúp: a) nyomókúp. Ökölszabály. 4. illetve sokszor teszik ki kovácsolási hőhatásnak. A gyakorlott mesterek azonban az acél melegítési színéről. 3%. hogy az ötvözetlen acélt 1200 °C-on.. 250. ezért nem szabad kékmeleg állapotban kovácsolni. túl hosszú ideig vagy túl magas hőmérsékletre heví­ tik. A kovácsolást csak akkor szabad elkezdeni. gyártástechnológia 4. Ezt a réteget csak forgácsolással lehet eltávo­ lítani. képlékenységéről maguk is meg tudják ezeket határozni. hogy az acél és a legtöbb fém magas hőmérsékleten képlékeny. ha az anyag teljes keresztmetszetében átmelegedett. az elégetés és a kén hatása. a felület elszentelenedik. ezért izzó állapotban kovácsolják. és bármilyen alakváltozás elvégezhető a törés veszélye nélkül. akkor a hevítés során a felület bizo­ nyos mélységéig a széntartalom csökken.és fehérmeleg állapotban az acél teljesen kép­ lékeny.5.. a vörösmeleg elérése után sárga. A meleganyag megmunkálása A2.4.

ami csökkenti a szemcsék közötti kohéziót. A tüzet mindig a szélén kell locsolni.2a ábra). az anyag elég. a tűzzel együtt felemelve lehet az izzási színt megállapítani. vagy magasabb hőmérséklet­ nek teszik ki. oxigénhiány keletkezik. hogy azzal mindig be legyen fedve. Kemencében történő melegítésnél figyelni kell a fokozatos hőfokbeállításra és arra. a könnyű kalapácsé a felszínére hat. sebességétől és alakjától függ. Ha az anyagot a szükségesnél hosszabb ideig melegítik. előfordul azonban. az acél hidegtörékeny. Nyújtó kovácsolásnál az acél még szálas szövetelrendezést is kap. ezért mindig a széléről kell az előmelegített szenet az anyagra tenni. Az ütések hatása Kovácsoláskor az ütőerő hatására a kristályok közel 45°-os irányban nyomják egymást. hogy négyszög keresztmetszetű anyagból kör alakút kell kovácsolni. törékenyek.. kokszban lévő kén egymással kémiai reakcióba lép. megfelelő átkovácsolással a hiba kijavítható.hogy teljes keresztmetszetében átmelegedjen. a készre kovácsolást pedig könnyű kalapáccsal végzik. a behatolás 54 . hogy lassan égjen és összesüljön. amelyet a mun­ kadarab hossztengelyére merőleges ütéssekkel végeznek. hőkezeléssel.1. 4.. Kaphatók automatikus hőfokszabályozással ellátott berendezések is. A nehéz kalapács ütése a munkadarab magjába. Nyújtáskor a keresztmetszet alakja legtöbbször nem változik. ugyanakkor a keresztmetszete csökken. Ezért a koksz és a kovácsszén kéntartalma minél kisebb legyen. ennek következménye a nyomókúp kialakulása.vagy laposacél marad. a szemcsék eldurvulnak. hanem az ütés sebességétől is függ. Ellenőrzéskor nem szabad az acélt kihúz­ ni a tűzből. hanem lapáttal. majd 1000. így az elszéntelenedés veszélye kisebb. és az acél vörösizzó álla­ potban vöröstörékennyé válik. kör. ridegek lesz­ nek. ennek eredmé­ nyeképpen szemcsefinomítás. A melegmegmunkálással a szakirodalom széleskörűen foglalkozik [6].1. a szemcsék közötti kohézió megszűnik. illetve melegtörékeny lesz. így kovácso­ lásra alkalmatlan. az Fk erővel lecsapó kalapács négy irányban okoz elmozdulást az anyagban (4. hogy a friss szén az izzó acéllal ne kerüljön érintkezésbe. mert így jól tartja a meleget. Jó átkovácsoláskor az anyagban a nyomókúpok összeérnek.1. Az ütés nagysága nemcsak a kalapács súlyától. A kovácstűzben az acélban lévő vas és a kovácsszénben. A kén az acél kovácsolhatóságát és szilárdságát rontja. ábra). az ütés az A felületen oszlik el. Ha az acélt jóval 1200 °C fölé hevítik. négyszög-. Ezt nevezik túlhevítésnek. Ezért az előkovácsolást nehéz kalapáccsal vagy kovácsológéppel. A törések a nyomókúp mentén történnek (4. Az előbbinél az anya­ got izzó parázsba kell helyezni úgy. 1250 °C-ig gyorsan hevítik. hogy az anyagot a meleg egyenletesen érje. Ha a kalapács talpával ütjük az acélt. és a kovácstűzbe csak a kén kiégése után tegyük a kovácsdarabot. Ha ez nem nagy mértékű. oxigén hatol a kristályok közé. E művelet során a kovácsdarab hossza nő. Nyújtáskor a képlékeny anyag folyása a kalapács súlyától. A kovácstűz és kezelése A munkadarab melegítését kovácstűzben vagy kemencében végzik. minőségjavulás jön létre. Nyújtás A nyújtás a képlékeny szabadalakító kovácsolás leggyakoribb művelete. ezért szálirányban nő a szilárdsága. vasszulfid keletkezik. Vigyázni kell.

Ha a kovács egy ráverővel dolgozik.gépi úton végzi. K . b) keresztkalapács fokával. Fk . Ü .3.4. .kicsi.kovácsdarab. A .ráverő segítségével vagy . Rövid darab nyújtása a) első ütem. F0 . b) hibás . akkor a nyújtást keresztkalapáccsal vagy nyújtó rátétkalapáccsal végzi (4.üllő­ szarv 4.üllő ellentartó ereje. ábra. Nyújtás a) kalapács talpával. Nyújtás az üllő élén 4.3. A nyújtást a kovács: . Nyújtás az üllőn nyújtó rátétkalapáccsal 4. K .üllőbetét. Ha a kalapács fokával ütjük a mun­ kadarabot (4. Ü . ábra).kalapács ütőereje.nyújtókalapács. B .2b ábra). ábra.üllő ellentartó ere­ je. ábra. A nyújtás lehet egyoldali vagy 180°-os forgatással kétoldali.ütött felület 4.7. ábra.üllő V//JW//A* 4. az anyag két irányban nyúlik.5. Egyoldali nyújtás esetén az anyagfolyást a szerszám egy ol- 4. Gyűrű nyújtás­ tágítása az üllő szarván K .kalapács ütőereje. ábra. a behatolási mélység pedig na­ gyobb. Fü .egyedül. az érintkezési felü­ let kisebb. b) második ütem /X 55 .6.kalapács. ábra. Kétoldali nyújtás a) helyes.2.

9.4. A nyújtás ekkor lesz egyenletes. majd a másik oldalra mennek.5. hogy az egyik ütés a másikat részben fedi. megnyújtják és leszorítják.és medvebetétek. ábrán lévő alkotáson a nyújtási műveletek jól felismerhetők. ábra). Az ábrán látható betétek között a nyújtást az a-b irányban. mert ellenkező esetben repe­ dés. ábra. A kovács gyakran az üllő élén nyújt. amelyeken a nyújtás és a simítás is elvégezhe­ tő. mint a kalapács foka (4. Rácsos ajtó. Négyszögszelvény­ nél a munkadarabot ütésenként 90°-kal elforgatják. hogy a kalapács foka és az üllőbetét tengelye egy vonalba essen (4. 4.9. és a rátétszerszám jól felfe­ küdjön. szakadás keletkezhet az anyagban. Gépi kovácsolásnál nyújtóbetéteket használnak (4. és a nyújtott részt megfogva a másik oldalt is megnyújtják. Figyelni kell. A gépi nyújtáshoz készülnek összetett üllő.6. Trappenkamp 56 . Rövid darab nyújtása gépi kalapácson a 4. ez élesebb. míg a simítást és egyengetést a hosszabb. A 4. ábra). kitöltés 25 x 10 mm laposvas. A nyers darabot az egyik oldalon fogóval fogják. hogy az üté­ sek nagysága egyenletes legyen. ábra). közben a felső üllőbe­ tét nyújtó ütéseket ad úgy. c-d irányban végzik.dalról való behatolásával érik el. ábra).8. Tervezte: Alfréd Schmidt. A nyújtandó darabot az üllőn a-b irányban tolják-húzzák. ábrán lát­ ható. Két oldalról való nyújtás esetén a nyújtóhatás erősebb. ábra. 4. Keret 30 x 20 mm laposvas.7. Figyelni kell. Nyújtóbetétek gépi Gyűrű vagy karika nyújtását a nyújtókalapács fokával kalapácshoz az üllő szarván végzik (4.8.

Szélesítéssel kialakított levél a). amellyel a magasság csökkentésével a darab szélessé­ gét növelik A szélesítést egyoldali nyújtással végzik. ábra.11. 4.d) a levél kialakításának munkafázisai 57 . ábra). A durván kialakított darabot nyeles simítóval az üllőn kisimítják.11.10. A kovács először nyújt. és az ütésekkel a 4. ábra szerint kifelé haladnak. majd gondosan simít (4. b) oldalnézet.10.Szélesedés iránya 4. ábra. és csak azután szélesít.. majd éle­ it kissé visszakovácsolják. A munkadarab szélesítését középről kezdik. c) keresztkalapács Szélesítés A szélesítés a nyújtás azon változata. Szélesítés a kalapács fokával a) felülnézet..

mert ha túlhevül.nagy alakítási ellenállás nál az ábrán lévő arányokat be kell tartani.° 1 0 ' 4. hogy újramelegítéskor az elkészült csúcs ne törjön le.13.13. ábra).1. kúpban).14. F2 .kis alakítási ellenállás. Hosszabb darabal bl L 4. daraboló-nyújtó kalapácsok. A darabot forgatni kell. így pl. Duzzasztás. Az élezés 4. Fontos.15.12.14. A felületeket minden oldalon még melegen simítani kell (4. hogy az esetleges görbeségek kiegyenlítődjenek. ábra szerint az anyag középső része megvastagodik. 4. ábra.2. ábra).ellenerő. minden ütés után az anyagot 90°-kal elfordítják (4. Duzzasztáshoz az anyag teljes hosszát vagy csak egy részét kell felmelegíteni. ábra szem­ lélteti. hossza nő. valamint az üllő felületén ugyanis súrlódási ellenállás lép fel. b)-c) az alap és magasság aránya 4. Zömítésnél az anyag hosszát csökkentik a nagyobb keresztmetszet elérése érdekében. mert ezen a részen a legkisebb a darab ellenállása. ez könnyen megtörténhet. ábra. hogy a rúd alakú anyag az üllőre merőle­ gesen álljon. hideg­ vágók.súrló­ dás. nyeles vágók élezéssel készülnek Élezéskor a darab kétoldali nyúj­ tást kap melegen. S .5 í*i -Q i in VII -Q -o • 1 t / < 0 •4 . . E . Az erők alakulása duzzasztáskor Ft . Vigyázni kell. A kalapács talpán. Ha négy­ zet keresztmetszetű anyagot hegyeznek. A kézikalapács talpával két oldalról végzik az izzó anyag hosszirányában.12. Az ütések hatására a 4.Élezés A kéziszerszámok egy része. mert az ütések hatására a rúd kihajlik. A hegyezés — • I a:b > a:b > 1:3. A duzzasztáskor keletkező erőket a 4.erő. amit növel a kalapács és az üllő hűtőhatása is. a vésők. és a kalapács talpa az üllő síkjával párhuza­ mos legyen. ábra. Ek . A duzzasztás-zömítés magassági határai a) duzzasztás-zömítés. keresztmetszete az élig csökken. zömítés A duzzasztásnál a munkadarab egy vagy több helyén történik a zömítés. Hegyezés Hegyezéskor a nyújtás következtében az anyag kereszt­ metszete csúcsban végződik (gúlában.15.

b) satuban 4. c) a fej ellapítása. ábra.16. ábra.19. Ha az elem két vége között kell duzzasztani.kihasználva a rúd saját tömegét . nyakaiásnál az anyagot minden oldalról lépcső­ zik. ábrán. A kör.19. ha a hajlítás után éles sarokra van szükség. b) egyoldali . nyakalás Lépcsőzésnél az anyag vastagsága átmenet nélkül csök­ ken. csak az adott szakaszt hevítik fel (pl.vagy kétoldalú (4.18. ábra. d) a fej kialakítása rátétszer­ számmal °'V///77/7/Y///777/7 bl £ 77777777777777/ 3^ 50 4. b) előzömítés.kézzel végzik a duzzasztást (4. de a szélesedést mindig vissza kell kovácsolni. és a darab hosszabb vagy széle­ sebb lesz.20.17. ábra). hajlításhoz. A fej zömítése a 4. ábrán látható. Duzzasztás a munkadarab közepén a) kétoldali.fi i lill'll 4. Rövid kovácsdarab végének duzzasztása a) üllőn. Í6. Lépcsőzéssel és nyújtással készült elemek láthatók a 4.3. Lépcsőzés.1. Lépcsőzéskor a felület egy részét úgy kovácsolják. A lépcsőzés lehet a kovácsdarab végén vagy köze­ pén. Hosszú kovácsdarab végének duz­ zasztása üllőn A duzzasztás lehet a kovácsdarab végén vagy a két vége között. Fej zömítése há­ rom ütemben a) kiinduló szálanyag. ábra). ábra.17. A duzzasztás lehet egy. A laposacél könnyen kihajlik. ábra szerint. mint a kiinduló méret volt. Az anyagban lévő erővo- oo dl a) bl c) 4. hogy lépcső keletkezik. Az előbbi esetben vagy kalapáccsal (esetleg ráverő se­ gítségével) a 4. vagy hosszabb és nehezebb anyag esetén .18. lyukasztáshoz). Egy­ oldali duzzasztásra akkor kerül sor.és négyszögszelvények jól duzzaszthatók. 4.

ami illesz­ kedik az üllő üregébe. Megkü­ lönböztetnek továbbá bemetszés nélküli és bemetszéses lépcsőzést. A körszel­ vényt verő üllőbetét és nyeles hengerverő a a különféle üllőbetétek a 4. szés nalak változását (sűrűsödését) a 4. A csapoknál is képeznek minden oldal­ ról kialakított lépcsőket. c) négyoldali. melynek olyan négyszögletes csapja van. 2001 F F F 4.. Lépcsőzéssel és nyújtással készült elemek a váci kálváriakápolna főbejárati kapuján. négyszög. Seregi György alkotása.22. ábra szemlélteti. Lépcsőzések a) egyoldali.21. Lehet készíteni be­ metszés nélkül kétoldali lépcsőzést. A csap lehet lapos.és négyoldali. Az alsó az üllőbetét.21.4.nyújtás 15 t- £- ii T7T lil -4Í r 4. és a be­ metszés is végezhető két oldalról. A lépcsőzés lehet egy-. ábra).szélesedés. A csaprész közép­ vonalának egybe kell esni a kiinduló anyag középvonalával.24. a felső rész a nyeles henger. amely szemben dolgozik az alsó résszel. A levékonyított csaprészt alsó és felső segédsüllyesztékkel oldják meg. NY .20. b) kétoldali. ábra. Az anyag folyása lépcsőzéskor SZ .vagy hatszögverő.22. . két. négyszög vagy kör keresztmetszetű. A bemetszésnél az élek élesek (4. Ez utóbbi a nyakalás (nyakképzés).

25.4 Hajlítás A hajlítás során az anyag tengelyvonalát megfelelő görbületi sugárral a kívánt irányba megváltoztatjuk.és a köracél keresztmetszetének változása látható. c) összezárt szerszámfelek középen az alakítandó köracéllal. hogy a keresztmetszet a hajlításnál ne legyen gyengébb. minél kisebb a hajlítás a szöge és minél nagyobb a keresztmetszet h magassága. f) négyszögverő ül­ lőbetét. c) hornyoló-vágó üllőbetét. majd az élén éles sarkúra kovácsolják (4. d) körszelvény vállazása nyeles szerszámmal. tehát itt zömítés jön létre (4.25c ábrán a négyszög-. A semleges vonalban nincs alakváltozás. Igény. ábra. áöra. ábra).14 mm köracélnyújtó-gömbölyítő üllőbetét. A keresztmetszet alakja annál jobban változik. Ü . Ullőbetétek a) simító üllőbetét. b) nyújtó üllő­ betét. b) a két szerszámfél. 23. A hajlított keresztmetszet külső oldalán húzófeszültség ébred.n ír 4. A hajlítás lehet kézi vagy gépi. ábra). mint a munkadarab egyenes részén. e) 0 10. minél kisebb a hajlítás r sugara. a belső szálon nyomófeszültség keletkezik. a hajlítási metszetnél az üllőn felduzzasztják. a lapos. A szaggatott vonal a hajlítás utáni keresztmetszetet szemlélteti. készülékben vagy süllyesztékben..1. g) hatszögverő üllőbetét g) 4. A 4. 90°-os kézi szabadalakító hajlításnál az üllő élén előhajlítást végeznek.üllő 0Í bl MM 4. d) lyukasztó-tágító üllőbetét. végezhető szabadon. Körszelvényt verő üllőbetét és nyeles hengerverő a) a körszelvényt kialakító alsó rész (hengerverő űllőbetét).24. 61 . minek következtében itt megnyúlás. A művelet elvégzéséhez általában csak a hajlítás környékét melegítik fel. A középső (semleges) szál hossza nem változik.26. majd a rúd végét vízben lehűtik..

Négyzetvas 90°-os hajlítása a) kész munkadarab. ony .nyomófeszültség. ábra.nyújtott.húzófeszültség. D .duzzasztott sigavonal hajlítása üllőbetéttel 4.25. b) előkovácsolás. Csigavonal hajlítása tüskével . NY . ábra.28.4. d) duzzasztás.c) a hajlítás munkafázisai :T^ . ábra. c) hűtés.26. Hajlításkor fellépő feszültségek és alakváltozások oh . e) készre kovácsolás 4.

5. ábra. ábra). A kezdő ívet az üllőn kovácsolják (4. vagy S*** a henger megrövidül. kovácssatuban.29.1.a csigavonalú díszítőelem. A magassága h. letkezik. ábra. •~ií* ról/Zj-re csökken. Készítette: Papp Pál.31.31.30.32. A súlyponti tengely Ja. 1999 4. 4.28. Ezt a tényt Wr a darab nyers hosszának megállapí­ tásánál figyelembe kell venni (4. a) henger alkotójának változása. henger) talpát befog­ juk. a hen­ ger alkotója meghosszabodik. hajlítószerszámot. felső végét pedig a nyíl irányá­ ba elfordítjuk (megcsavarjuk). ábra a laposvas csavará­ A csavarás szemléltetése sát mutatja melegen.különösen a történeti stílusú alkotásoknál . tüskét (4. ábrán látható alkotás. a rúd belső részeiben pedig Laposacél csavarása nyomás lép fel.29. ábra).27. ábra) használnak. DOÖÖO^CX ábra). Csavarás Ha egy rúd (pl. ábra.2 3 4. A kézi munkánál íves üllő­ betétet (4. ábra. minek eredménye­ kovácssatuban képpen az anyag rövidül. Csavaráskor a aj 1 i külső szálakban húzófeszültség ke­ Ir ^ Néál 4. Sajnos ezt ma már készen kapható készülékekben. Hajlított elemek alkal­ mazásával készült a 4. 4.30. Dupla körszarvú csigaelemekből készült csillár részlete. A csavarást kézifogó segítségével b) laposvas rövidülése csavaráskor -A 63 .32. Csigavonal hajlítása az üllőn Gyakori motívuma a művészi kovácsolásnak . -c •C hossza nem változik. sablonokban végzik. A 4.

főleg vastag anyagoknál — az ék alakú vágó miatt ferde 4. Ettől függetlenül előfordul még a melegen tör­ ténő darabolás is. Négyszög rudak csavarási képe a) négyzetacél.33. négy köracél elemből kialakított rúd alsó végének összekovácsolása és megcsavarása tömör. c) négyszögacél. ábra). Kb. ék alakú nyeles vágószerszámra mért kalapácsütésekkel darabolj ák. ábra. darabolás A nyersanyag szükséges hosszának meg­ állapítása után a kovácsolást megelőző művelet a darab levágása. körtárcsás darabolóval. bemetszett és bemetszés nélküli rúd csavarási képe a 4.1. illetve spirálalakra a 4.4.35. vagy két ol­ dalról üllőbetéttel és nyeles vágóval vég­ zik a műveletet (4. Négyszög.33. b) tömören.34. b) üllőbetéttel két oldalról . 30 x 10 mm-es laposvas melegen.34. amikor a kovácsolási hőmérsékletre felhevített anyagot az üllő élén. Levágás. Darabolási művelet nveles vágóval.6. darabolása. b) bemetszett négyszögacél. d) különféle bemetszések csava­ rás előtt 4.35. fűrészgéppel vagy éppen a sarokcsi­ szoló vágókorongjával végzik. Egyoldalú darabolásnál . ábra. ábrán látható. annál kisebb méretű anyag hidegen is elcsavarható. c) spirálalakban végzik. áb­ rán. Elemekből álló rúd csavarása a) elemek végének összekovácsolása. 4. Ma­ napság ezt hidegen.

f il o II D 1 1 i ^^•.3 1 o l 11 i 0.36. ábra. Négyzet. Y d) g) h) 4. ábra szerint. A féloldalas vágóval bemetszéskor dolgoznak. A nyeles kézi vágók és az éles bemetszésre alkalmas kézi és gépi vágószerszámok a 4.33 a i o r i | 4.36. c) négyoldali vágás.37. ezért ilyenkor két-. három.vagy négyoldali melegvágást alkalmaznak a 4.^^^-íS'Vsss^ 0. ábrán láthatók.és köracél melegvágása a) kétoldali vágás. b)-c) nyeles hidegvágók.szakító I síkú vágófelület keletkezik.37. g)-h) gépi kovácsolás vágói 65 *m •• i . M . Vágószerszámok a) nyeles melegvágó. b) háromoldali vágás.67 a 0. ábra.melegvágó. SZ . d)-e)-f) kézi kovácsolás vágói.

. a) -b) -c) -d) műveleti sorrend üS*» . ábra. Hasítással készült díszítőelemek.a) . i1 1 í 1 a) W ili ií 66 1 1 4.38.

ha a hasíték íves. rendszerint ék alakú nyeles vágóval az üllőn bevágják.4. Hidegen végzett hasításkor az anyag a szál végén könnyen törik. hogy a nyeles vágó éle a kemény üllő felületén ne meg. Közbenső hasítással végzett díszítőelemek kialakítását mutatja a 4. ábrán hasítás utáni műveletek. hajlítják A művelet során az anyag térfogata nem csökken. az anyag nem reped tovább. ahonnan a hasítás kiindul. a vágóéi is olyan legyen.40. Gyakran előfordul.1. Ha a hasí­ tás végén befúrnak.7. 4.39. Ez elkerülhe­ tő. ábra. a vá­ gószerszám éle is az le­ gyen. hogy a satuba befogott anyagot több helyen vésővel vagy hideg-meleg vágóval hasítják. Hasítás Hasításkor az anyag egyik végét hosszirányban. majd tovább alakítják. ha a munkadarab vé­ gét. reped. Ha a hasítás egyenes. vörösmelegre felhevítik. ábrán hasítással készült ajtópánt látható. A 4. ábra. szétnyitják.39. Az üllőn tör­ ténő hasításkor célszerű a darab alá vékony acélla­ pot (kármentőt) tenni. a 4.38. A hasítás utáni műveletek munkafázisai 67 .

A fúrással ellentétben a meleg munkadarabot nem kell lehűteni. négyszög. hanem inkább tömörül. a keresztmetszet nem gyengül. ábra). b) tágítás. Hasítással készült ajtópánt 4. az anyag szilárdsága nem változik (4. behasítás keskeny nyeles vágóval. átdugás 68 .41. az anyag szálas szerkezete nem szakad meg.8. c) tágítás végső alakra.40. Lyukasztás A lyukasztás képlékenyalakítási művelet. ábra. a kovácsdarab kör.1. d) rákovácsolás. 4. Egyszerű szerszámmal elvégezhető.4. Az erővonalak alakulása lyukasztásnál a) duzzasztás. ábra. és miközben a lyuk kialakul. ovális alakú áttö­ rése.41.

Meleglyukasztással a nehezen fúrható kemény acélnál is könnyen elvégezhető a művelet. A meleglyukasztás folyamata a 4.42. ábrán látható. A b ábra szerint az F jelű erő (kalapácsütés) hatására a lyukasz­ tó csak a vastagság 3A részéig hatoljon be, mert ha a darab alatt nincs lyukasztógyűrű, akkor a lyuk eltorzulhat. A d ábrán látható a lyukasztógyűrű, a kieső hulladék csak %-e az anyagvastagságnak. Az utolsó ütés legyen gyengébb, ez védi a nyeles lyukasztót a sé­ rüléstől. Ha a kész lyuk majdnem olyan szé­ les, mint az alapanyag, akkor előbb szélesí­ teni (duzzasztani) kell, aztán lyukasztani, majd a kívánt méretre tágítani.

4.42. ábra. A meleglyukasztás elve D - duzzasztás; H - hulladék; GY - lyukasztógyűrű

4.43. ábra. A lyukasztás műveletei: a) nyeles vágóval; b) tágítóvésővel

Mívesebb lyuk készítésénél (lásd 4.41. ábra) a műveletek sorrendje az alábbi: 1. izzítás, 2. behasítás keskeny lapos, nyeles vágóval, 3. tágítás kerek lyukasztóval (tüskével), 4. tágítás végleges alakú nyeles lyukasztóval (négyszög, ovális, félkör stb.), 5. az anyag rákovácsolása. Egymást keresztező rácspálcáknál gyakran alkalmazzák a 4.43. ábrán bemutatott megoldást, amikor az egyik irányú adott távolságra kilyukasztott elemeken átfűzik a másik irányú pálcákat. 4.1.9 Kovácshegesztés A tűzi vagy kovácshegesztést még ma is alkalmazzák a kovács iparművészek, bár jelentő­ sége a kézi elektromos hegesztés elterjedése óta csökkent. Ezzel a módszerrel nem oldha­ tó kötés jön létre. A kovácshegesztés az anyag képlékeny állapotában történik. Ehhez a hegesztéshez előkészített anyag végeit 850 °C -ra teljes mélységében felmelegítik, majd erről gyorsan felhevítik 1350 °C-ra, amely a tűzi hegesztés hőmérséklete. A tűzből kivéve apró csillagszerű szikrák válnak ki a darabból. A hegesztendő felületnek fémtisztának 69

4.44. Tűzi hegesztések a) tompahegesztés; b) átlapolt hegesztés; c) farkasfoghegesztés; d) átlapolt duzzasztott; e) duzzasztás; f) lapítás és összekovácsolás

kell lennie, ezért azt be kell szórni hegesz­ tőporral, ami megakadályozza az oxidálást, a reveképződést. Ekkor újabb szikrakép­ ződés keletkezik, az anyag tésztaszerű kép­ lékeny állapotba kerül, majd a nyomóüté­ sek hatására az atomok egyesülnek, a kohézió létrejön. Segédanyagként a borax, a kvarchomok, a hegesztőpor és ezek fon­ tos része, a kovasav használatos. A tűzi he­ gesztés minősége függ az anyag széntar­ talmától, amelynek 0,3% alatt kell lenni. Mn-nal ötvözött anyagok e fölötti széntar­ talom mellett is jól hegednek. A 4.44. ábra a tűzi hegesztés különféle módjait szemlélteti. Az e, / ábrán látható módon előkészített darabokat világossár­ gára izzítják addig, amíg szikrázni nem kezdenek. Ekkor a tűzben felfelé fordítják, rászórják a hegesztőport, s ha az megolvadt

4.45. ábra. A farkasfoghegesztés műveletei a) duzzasztás; b) bevágás; c) hasítás; d) összekovácsolás

és szikrázni kezd, azaz fehérmeleg, kiveszik a tűzből, az üllőhöz ütik, hogy a reve és a salak kifröccsenjen. Ezután a hegesztendő felületeket pontosan egymásra illesztik, majd az üllőn kézikalapáccsal, rövid, gyors és erős ütésekkel a végeket egyesítik. Ha a végek jól összehegedtek, kétkezi kalapáccsal, rövid, gyors és erős ütésekkel méretre és alakra kovácsolják, miközben az összehegedt darabot ütésenként forgatják. Végül simítókalapáccsal a hegesztés helyét még melegen elsimítják. Mindezt lehetőleg egyetlen melegí­ téssel célszerű elvégezni. A farkasfogas hegesztés műveletei a 4.45. ábrán láthatók. 4.1.10. Simítás, egyengetés A kalapács talpa ütés után mélyedéseket, horpadásokat hagy hátra, a kalapált felület durva, egyenlőtlen lesz. Van, amikor ezt a felületet készítője meg kívánja mutatni, sőt ha szépen, rusztikusán van elkészítve, kiemelni. Többnyire azonban sima, egyenletes felület szükséges. Simítani a kovácsolásnál alacsonyabb hőmérsékleten kell: 600...800 °C-on. Erre sokszor a kovácsolás befejező művelete alkalmas. Újramelegítéskor csak az anyag felületét szükséges a simítási hőmérsékletre hevíteni. 70

A kovácsdarab simítása az üllő lapján tör­ ténik nyeles simítóval és ráverőkalapáccsal (4.46. ábra). A szükséges ütés nagysága függ a felületi durvaságoktól, az anyag hőmérsék­ letétől és a nyeles simító felületének méreté­ től, ami a fajlagos nyomás nagyságát hatá­ rozza meg. Legömbölyített élű simítót kell használni. Az ütések után a levált revét gon­ dosan el kell távolítani az üllő lapjáról és a nyeles simító alól, mert a szennyeződés be­ verődik a felületbe. Nyújtott, lépcsőzött csapok kör, négy­ szög, hatszög stb. alakú keresztmetszetét 4.46. ábra. Simítás célszerű a megfelelő üregű üllőbetét és F-kovácsolóerő; Fü-ellenerő; Ü-üllő; nyeles verő felső része között simítani. A K-ráverőkalapács; S~nyeles simító; M-munkadarab kör keresztmetszetű anyagot simításkor for­ gatni kell, hogy alakját megtartsa. Szálanyagok, lemezek egyengetését méretüktől és görbeségüktől függően az üllő lapján vagy a sima, merev egyengetőlapon végzik. 4.1.11. Süllyesztékes vagy ódorkovácsolás Azonos, nagy darabszámú ko­ vácsdarabok előállítása gaz­ daságosan odorban, illetve süllyesztékben történik. Ilyen­ kor az izzó, méretes anyagot az előre kimunkált odorba, szer­ számba (süllyesztékbe) verik, il­ letve sajtolják. Ez utóbbit (és az egész eljárást) főleg az ipari ková­ csolásnál használják. Díszítőele­ meknél, ismétlődő alkatrészeknél a kovács iparművészek is alkal­ 4.47. ábra. Kovácsolás odorban mazzák az eljárást (4.47. ábra). a) makkfej; b) makkcsésze Megkülönböztetnek egy- és kétrészű ódort. Az alsó rész üllőbetétként működik, a felsőt nyéllel látják el. Vannak ún. beveroodorok, amelyek csak alsó részből állnak. Ezekbe kalapáccsal verik be az anyagot, majd lesimítják. A kézi odorokat szerszámacélból készítik. Úgy is készíthető, hogy az alsó és felső részt izzó állapotban egy kész mintára ráverik. Ezzel biztosítják, hogy a felső és az alsó rész pontosan illeszkedjen. Az ódort drótkefével jól ki kell tisztítani, majd beolajozni, hogy a munkadarab ne ragadjon be. A munkadarabot esetenként előkovácsol­ ják, és fehérizzó állapotban helyezik az odorba. 4.1.12. A melegalakító szerszámok hőkezelése A süllyesztékeket (odorokat), valamint a kovácsológépek medvebetéteit (felső szerszám­ rész) és üllőbetéteit (alsó szerszámrész) melegalakító szerszámacélból készítik.

71

.4.. °C 600 850 850 850 60 85 550 Idő. Műveleti utasítás süllyesztek hőkezelésére A művelet megnevezése: hőkezelés A munkadarab megnevezése.R m = 1200.. h A művelet tagozódása. M e l e g a l a k í t ó szerszámacél adatai Az anyagminőség jele MSZ 4352 W3 KI 3 K14 NK NK2 DIN 17350-80/EN/ X3WOV5-3 X40CrMoV5-l X32CrMoV3-3 55NiCrMoV6 56NiCrMoV7 Az acél keménysége lágyított állapotban HB< 235 235 229 241 248 edzett (és megeresztett) állapotban HRC> (47) (50) (48) (42) (41) Edzési Megeresztési olaj + + + + + Hűtőközeg sófürdő + táblázat hőmérséklet.1. 1400 MPa A 8 12 16 800 600 400 200 V A -_ . süllyesztek Anyag NK Munkamenet Darab­ szám Í1200 táblázat Méret 300 x 240 x 220 Tömeg. v z ^ -. jellemző adatok Sor­ szám Művelet Előmelegítés Hevítés Hőmérséklet­ átvétel Hőn tartás Hűtés olajban Mosás Hevítés Hőn tartás Hűtés levegőn Hőmérsék­ let.2.. t. 100 kg Vázlat \iooo I 800 200 tt too % <J 600 í /J __ Előkészítés: 400 x 340 x 140 mm méretű izzítóládában kokszszemcsében Minőségi előírás Szakítószilárdság. h 6 3 3 0.5/ 2 Berendezés villamos fűtésű kamrás kemence olajkád mosókád villamos fűtésű kamrás kemence EA20 edzőolaj Db adag Készülék Megjegyzés 550 72 .°C 1060 1020 1040 850 830-870 850-900 600 550 550 500 500 levegő + + + + HB = Brinell-keménység H R C = Rockwell-keménység 4. 12 idő.

A hőkezelést edzéssel és megeresztéssel végzik. de nem rideg anyagot hoznak létre. Ma már ezek­ nek a nemesített szerszámbetéteknek nagy része készen is megvásárolható. ezért a munkadarabot hőkezelő műhelyben kell nemesíteni.A szerszámacélnak az MSZ. így kemény és viszonylag rugalmas anyagot kapnak.1. majd 200-350 °C-ra felmelegítik (megeresztik). Ilyen anyagok az alábbiak: MSZ 4354-82 S71 S81 S101 DIN 17350-80-/EN/ C70W1 C80W1 C105W1 Hőkezelésüket a műhelyben is el lehet végezni: először a vörösizzóra felhevített acélt vízben lehűtik (edzik).2. 4. egyenletes szemcsézetű.2. lyukasztók. Megmunkálás meleg és hideg állapotban 4. valamint a DIN EN szerinti jelölését. A 4. szilárd.2. táblázat egy. A nemesítéssel finom szövetű. az iparban használatos süllyesztek hőkezelésének műveleti utasí­ tását mutatja be. Természetesen az ehhez szükséges kemence a kovácsműhelyben nem áll rendelkezésre. táblázat tartalmazza. A kéziszerszámokat (vésők.1. vágók) ötvözetlen szerszámacélból készítik. Ezt a műveletsort hívják nemesítésnek. Faragás 73 . a hőkezeléskor előírt keménységét és hőmérsékletét a 4.

Mindezt egy alapzaton végzik. 4. levelek. 2000 4.5 mm vastagságig csak hidegen. 1. valamint dombormű­ vek és szobrok készítésénél. Ha az ütésektől a lemez rideggé válik. Domborítást alkalmaznak díszítőelemek..57a ábra.vagy satubetét. Domborított. A pávafejet készítette: Lehoczky János és Seregi György 74 . ábrán domborítókalapácsok és szerszámok láthatók. A Gresham-palota helyreállított kapújának részlete. Készítette: Papp Pál.49. e fölött meleg elődomborítás után végzik a hidegdomborítást. Domborítás Domborításkor a vékony fémlemezt különféle speciálisan kialakított kalapáccsal (domborítókalapáccsal) munkálják meg. üllő. rokokó stílusú kilincs. keményfa tuskó. erezett.2. ábra. szirmok stb.2.51. A 4.4. ólomlap vagy domborítógitt. az anyagot kilágyítják. amely lehet üllő.

díszítményeken kívül rácsrudakon.51. és 4.•BSMBmaHHBBlHDHBBMB : _ 1 'i 0. A 4.53. Az erezést a leveleken. ábrán erezőszerszámok. ezek azonban nem tartoznak a művészi kovácsolás kategóriájába. 4. ábra a levél készítésének munkafázisait ábrázolja. a 4. vájatokként. Lánghegesztés A lánghegesztést másként gázhegesztésnek is nevezik.3. takaró­ léceken. illetve domborula­ tonként a legváltozatosabb formákban alkalmazzák. Az utóbbinál felhasználják a villamos ív nagy hőmérsékletének hatását. duzzasztott és domborított kivitelt.3. Több éghető 75 .2. gyantából. 4. b)-c) az erezés kivitele 4. Kötési módok 4. vastagabb lemeznél pedig ólomalátétet. 2. ábra. a hegesztőpálca adja. ráverés útján. ábra.1. éghető gáz keverékének elégetésével állítják elő.8 mm vastagság esetén a domborításhoz szurokból. Kidomborított erezés a) az ér keresztmetszete. Az összeomlott fé­ mes kapcsolatot varratnak hívják. vagy egy részét az odavezetett hozaganyag. Az ömlesztéshez szükséges hőmérsékletet elő lehet állítani éghető gázok elegyének elégetésével vagy villamos árammal.51a ábra domborított díszítőelemeket mutat be. Rudakon.4. faggyúból és viaszból álló keveréket használnak. Anyaga vagy csak az érintkező felületek megömléséből származik. terpentinből. Hegesztési eljárások A hőhatással dolgozó hegesztési eljárások lényege. a 4. A lemezből vagy az előkovácsolt munkadarabból kivágják a díszítmény körvonalát.. h.és ár­ nyékhatást lehet vele elérni.52.3. erezővágóval vagy erezőkalapáccsal. Az erezésnél megkülönböztetnek mélyí­ tett.52. mivel a szükséges hőmérsékletet oxigén és valamely más. Erezőszerszámok 4. la­ posvasakon gépi hengerléssel is készíte­ nek az erezéshez hasonló mintázatokat. ezen felül mele­ gen ereznek nyeles erezővel. virágokon. az ún. áb­ rán a kidomborított erezés kivitele látható.. végül a domborított formát megfele­ lő alapzaton alakítják. majd a felületre rajzolt vonalak mentén erezővel bevág­ ják. mert plasztikus fény.50. 3 mm vastagságig hidegen. hogy az összekapcsolandó fémrészeket a tervezett kötés környezetében valamilyen hőforrással az olvadási pontig hevítik. gipszből. és az érint­ kező részeket hozaganyag hozzáadásával vagy a nélkül összeömlesztik. Erezes t > Erezésen az acél mintázását értjük tom­ pavágóval.53.

ábra). és égéskor a pisztolyfúvóka nyílása előtt 3200 °C hőmérsékletet ér el. 1 : 1 arányban keveredik az oxigénnel. Nagynyomá­ sú hegesztő­ pisztoly • • —— — • • Q ' AI\ - ^S 4. A pisztolyban az oxigén az 1 jelű._Q I ——~—* 4.56. ezért a pisztolyt úgy kell vezetni. ábra. az acetilén a 2 jelű tömlővéges csatlakozáson át a 5-mal jelzett keverőfúvókához áramlik.54. övezetben a lángmagban szén. 3-varrat 76 1 . bután. Lánghegesztő berendezés 4. Az eljárás egyaránt jól alkalmazha­ tó ötvözetlen és ötvözött acél. Ebben a 2. ábra. ezért a láng magja sötét. e a gumitömlők. hogy a hegeszteni kí­ vánt munkadarab felülete 3 A mm-rel legyen a láng­ mag hegyétől. ábra. Az ábrán a az égőgáz-palack.54. A 4. Az oxigén és az éghető gáz tartályaiban a gáz nyomása lényegesen nagyobb. amelyből a 6 jelű égőfej nyílásán áramlik ki. Ezt a nyomáscsökkentő szelepekkel (reduktorokkal) lehet beállítani. nagynyomá­ sú hegesztőpisztolyt kell használni (4. ábra. Az oxigén a 4 jelű külön elzárócsappal nyitható vagy zárható. Ha az éghető gáz nyomása legalább 1. övezettől alig választható el.55. A keverőfúvókából a gáz az 5 jelű keverőszárba kerül. acetilén esetén pedig 0.5 at-ra kell csökkenteni. A pisztollyal helyesen beszabályozott.56. c az oxigénpalack. Lánghegesztés jobbra más fémek hegesztésére. 2-pálca.Ai 1. propán) leginkább az acetilént használják. övezet az égésterméket tartalmazza: a lángnak ez a része redukáló hatású. Ezt a sötét magot egy világosan izzó szegély veszi körül. ún. övezetben a még éghető égés­ termék szén-dioxiddá és vízgőzzé ég el. „semleges" láng négy rétegből áll (4.57.0 at. hidrogén és oxi­ gén van./a gázpisz­ toly. amit acélpalack­ ban árulnak.5-1. A lánghőmérsék­ let a lángmag hegye előtt a legmagasabb. mint amekkorára a hegesztéshez szükség van. övezetben folyik az acetilén elégése. A 3. 1-hegesztőpisztoly. ábra). A tartály nyomását oxigén esetében 1-2 at-ra. Az ezzel történő eljárást disszugázhegesztésnek nevezik. ábrán látható.55. Ez a zóna a 3. Az acetilén a he­ gesztőpisztoly keverőszárában kb. A lánghegesztő berendezés vázlata a 4. alumínium és 4. A helyesen besza­ bályozott láng váz­ lata 4 gáz közül (hidrogén. b és d a nyomáscsökkentő szelepek.

59. Áramforrásnak: . 3 .váltakozó áramú transzformátort. 2 . az olvadékot oxigénsugár égeti el és fújja ki a vágási hézagból. más eljárásokhoz viszonyítva kevésbé érzékeny a munkadarab tisztaságára.elektró­ dafogó. görgős lángvágó pisztollyal nemcsak egyenes. 1200 A) hegesztőáramot szolgáltatnak. ábra). kissé rusztikus. Hegesztéskor a hegesztő az egyik kezében a pisztolyt. Jó hatásfokú. 2 hegesztőkábelből. kis üresjárati teljesítmé­ nyű áramforással jelentős villamos energia takarítható meg.70 V) és nagy áramerősségű (100. ábra. A kézi vezetésű. d átmérőjére a v vastagságú lemezekhez a d = v/2 + 1 mm összefüggés lehet irányadó. az áramforrástól mért hatáskörzete általában 50 m-ig. Az ívhegesztő transzformátorok hasz­ nálatát egyszerűségük és olcsóságuk indo- 4.58. egészen vékony anyagokat kivéve..• — > JS* f -O ^ __. ábra a leginkább használatos jobbra hegesztést mutatja (a hegesztés balról jobbra halad). Ezek primer oldalon két vagy három fázison 380 V-ot igényelnek. hanem íves vágásokat is lehet végezni. 5 .. ábra. amikor pálcára nincs szük­ ség.57. amit egyes fémszobrászok lemunkálás nélkül alkalmaznak. amikor is az oxigén-acetilén koncentrált lángja megolvasztja az anyagot. I.munkadarab UV 70 60 50 40 30 20 10 100 200^00 400 500 Caddy 255 • Bázikus elektróda x Nagy hozamú elektróda a Cellulózelektróda + Nagy hozamú elektróda 60^. 12 mm-es anyagvastagságig egysoros.hegesztőkábel. A vágott felület érdes. Bevont elektródás ívhegesztés A bevont elektródás ívhegesztés.— -• * — IAWII TIG -" 4. A hegesztő felszerelés: 1 áramforrásból. és a szekunder oldalon kisfeszültségű (40. Lánghegesztéskor kb. .áramforrás. fölötte több­ soros varratot készítenek. Az eljárással öt­ vözetlen és erősen ötvözött acél. 3 elektródafogóból. kézi ívhegesztés elrendezése 1 . mind az alkalmazás szempontjából gazdaságos. durva. A 4.A lánghegesztéshez használatos hegesztőpálca anyaga az alapanyagéval nagyjából azonos összetételű legyen. angol nyel­ vű elnevezésének rövidítésével MMA-hegesztés (4. Min­ den hegesztési helyzetben használható.. Bevonatos elektródák áramigénye és a munkafeszültség-egyenes (ESAB elektró­ dákra és áramforrásokra) 77 . Az eljárás mind a beruházás. egyike a legszélesebb körben ismert és használt eljárásoknak. Váltakozó áramot technológiai vagy gazdasági okból válasz­ tanak. . A bevont elektródás ívhegesztéshez egyenáramú áramforrást használnak. illetve nemvasfémek és öntöttvas is hegeszthető. a másikban a pálcát tartja.hegesztő-egyenirányítót.testkábel. Vágáshoz is használják az eljárást. 4 testkábelből és a bevonatos elektródából áll. Bevont elektródás..A LHF 630 l L ^* v — C MMA 51. de kivételes esetben akár 100 m-ig is terjedhet.58. 4 .hegesztődinamót használnak.

DC-(+) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2.3.2x350 3.1: E7024 Bevonat: vastag. Jó salakleválás. finoman pikkelyezett 1. ami kiválóan alkalmassá teszi vékony lemezek hegesztésére.385 JLKhk T Univerzális rendeltetésű. táblázat OK Femax 33.16 MSZ EN 499: E 38 0 RC 11 AWS5. JLW-WNT Nagy hozamú elektródák adatai 4. Széles tartományban érzéketlen az alapanyag összetételére.5 x 350 3.60 4 0 . A bevonatba kevert vaspor révén nagyobb kihozatal eredményezi a nagy leolvadási teljesítményt.2x450 4x450 5x450 6x450 2. DC-(+) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2.1: E 7018 Bevonat: bázikus Kihozatal: 125% Áram: DC+(-) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2..85 75-105 95-155 95-155 125-210 125-210 200-260 200 .00 LMA MSZ EN 499: E 42 4 B 42 H10 AWS 5. A sarokvarrat felülete szép. egyenletesen. A rutilbázikus bevonat révén a varratfém diffúzióképes hidrogéntartalma ellenőrizhető LM.5x350 3. kitűnő hegesztési tulajdonságokkal. 2.05 LMA MSZ EN 499: E 42 4 B 42 H5 AWS 5.5 x 350 3.2 x 350 4x350 4x450 5x350 5x450 3 0 . illetve a hegesztendő szerkezet feszültségállapotára. ahol a rutilos elektródával összehasonlítva akár kétszeres leolvadási teljesítmény is elérhető. táblázat OK 48. amelynek rendkívül egyenletes.2 x 450 4x350 5x450 6x450 2. Jó újragyújtási tulajdonsága miatt füzöhegesztésre is ajánlott.6 kg/h Univerzális bázikus elektróda.80 MSZ EN 499: E 42 0 RR 53 AWS5.6 x 450 6x450 85-125 130-170 180-230 210-290 250 . rutilos elektróda.2 x 350 3. 40%-kal nagyobb feszültségű Nagy hozamú elektróda nagy szilárdságú acélok sarokvarrataihoz.1 E7014 Bevonat: vastag rutill-ccllulóz Kihozatal: 100% Áram: AC (U 0 >50V).6 x 450 100-160 100-160 150-230 180-260 200 . táblázat Rutilos elektródák adatai OK 43. Különösen jól használható függőlegesen felfelé hegesztésre. DC+(-) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 5.0 x 300 2.2 x 450 4x450 4. Az ív könnyen gyújtható és kis áramerősség mellett is stabil.2x350 4x450 5x450 6x450 3 0 .260 OK 48.48 MSZEN499:E423RB53HT10 AWS 5.2 kg/h Nagy hozamú elektróda különösen álló sarokvarratok hegesztésére.2 x 350 3. DC Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 4. univerzális.0 x 300 2.80 50-110 80-150 80-140 120-210 170-290 230-270 5 0 .5x350 3.2 x 350 3.32 MSZ EN 499: E 42 0 RR 12 AWS5..5 x 450 5x450 5.5.2x450 4x450 4.5 x 450 5x450 5.6x300 2. Használható horganyzott lemezek hegesztésére is n |/>i |' ~jr Altalános rendeltetésű bázikus elektróda. vastag lemezen. vastag bevonatú.1 :E 7028 Bevonat: vastag.70 60-100 80-150 100-200 150-290 200 . ami vékony falú csövek hegesztésére teszi alkalmassá 1. különösen egyenárammal végzett hegesztésnél. rutil-bázikus Kihozatal: 150% Áram: AC(U 0 >60V).320 250-330 4.0 x 300 2. Varratféme szívós. Kis árammal is stabil ívet ad. repedésre nem érzékeny. jó salakleválás és a szokásosnál kisebb fröcskölés miatt kedvelt elektróda íve könnyen gyújtható.4. rutilos Kihozatal: 185% Áram: AC(U 0 >50V). A vastag bevonat következtében szép varratfelület.5x350 3.1 kg/h OK Femax 38.80 80-110 110-150 110-140 125-210 125-210 200-260 6 0 .1:E6013 Bevonat: vastag.55 5 0 . a salak könnyen leválik.0 x 300 2. rutilos Kihozatal: 95% Áram: AC (U 0 >40V). Szép varratfelület.1: E7018 Bevonat: bázikus Kihozatal: 125% Áram: DC+(-) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2.3 kg/h Nagyon könnyen kezelhető.6x300 2. amelynek leolvasztása gyakorlatlan hegesztőnek sem okoz gondot.6 kg/h JJ£hh T 7S .4.340 280-400 300-430 J_l_ Bázikus elektródák adatai 3. jó hegesztési tulajdonságai vannak. minden helyzetbe hegeszthető rutilcellulóz elektróda. Az ív 30.5 kg/h OK 46. kitűnő ívújragyújtás jellemzi.

Az ESAB típusú elektródák áramigényét a 4. hogy az áramforrás képes legyen abban az áramtartományban működni.25 4 3. gáz védőbevo­ nattal látják el az ívet és a hegfürdőt.25 4 4 5 4 4 He­ gesz­ tési idő min/m 45 65 90 130 Lemezvastagság mm 12 16 20 30 He­ gesz­ tési idő min/m 25 35 50 110 Lemezvastagság mm 4 5 6 10 Sarokvarrat He­ gesz­ tési idő min/ m 9 11 15 33 Elektróda Elektróda db/m 4 9 4 15 4 25 4 35 db/m 7 15 7 25 5 35 5 50 0 mm 3. táblázat foglalja össze. újabban a tirisztoros egyenirányítókat alkal­ mazzák. A vonatkozó varrat-előkészítési (élkiképzési) megmunkálásokat a szabványok tartalmazzák. Az inverteres (frek­ venciaváltós) áramforrások kis tömegű hordozható gépek. táblázatok tartalmazzák [8].25 5 4 5 4 5 4 5 db/m 8 4 7 10 7 17 9 40 0 mm 3. Közülük néhány ESAB típust. A teljesítmény kiválasztásánál legfontosabb. Hordozható áram hatására nem szabad felme(TransPocket 1500) hegesztőkésztet 79 . Itt az ábra diagramjába berajzoltak egy-egy tipikus 250 A. Készítenek rutilos. K és U alakú. A bevonatos elektródák elősegítik az ívgyújtást.25 5 4 5 4 5 He­ gesz­ tési idő min/m 25 45 70 100 X varrat Gyökhegesztéssel Elektróda 0 mm 3.és AWI. stabilizálják az ívet.60. Az elektródafogó a bevona­ tos elektróda határozott megfo­ gására és a hegesztőáram biz­ tonságos átadására szolgál. Az 4.5.25 4 4 4 5 db/m 5 5 7 5 10 kolja. A kézi ívhegesztés tájékoztató ada­ tait a 4. melyeket változó munkahe­ lyen.6. nagy hozamú és bázikus elektródákat. salakba viszik a szennyezőket. 630 A névleges teljesítményű áramforrás maximális beállításához tartozó jelleggörbét.6. Y. salaktakaróval védik és alakítják a der­ medő varratot. X. szerelésnél lehet jól használni. ill. amelyet az alkalmazni kí­ vánt elektródák jelölnek ki. Korábban a diódás egyenirányítókat.2 és a 4 mm-es átmérő­ jű pálcával hegesztenek. Túl nagy teljesítményű áramforrás felesleges többletfogyasz­ tást eredményez. Leggyakrabban a 3. ábra. V. A var­ rat lehet I.4.(ar­ gon védőgázos volfrámelektródás ívhegesztés) hegesztésre vonatkozó szabványos mun­ kafeszültség-egyeneseket. ábráról lehet meghatározni.34.25 4 3. továbbá ötvözik a heganyagot.59. az anyagvastagságtól függően. táblázat \ kézi ívhegesztés jellemzi adatai Lemivastagság mm 8 12 16 20 V varrat Egy oldalról Elektróda 0 mm 3. valamint az MMA. a javasolt felhasználási területüket és adataikat a 4. amelyek kimenő teljesítménye elektronikusan szabályozható.

63. sűrűbb ki­ osztással. ábrán. munka közben a 4. Egy hordozható inverteres kézi ív. ahol az illesztés az elemek átlapolásával történik. és 4.60. ^^ készíthetik egyedileg kialakí1967 tott odorban kovácsolva. [7]. toldásuk megkönnyítésére szigetelt hegesztőkábelcsatlakoztatók kaphatók. A fej kiképzés nemcsak fél­ gömbfejű lehet.4. ábrán látható.2. illetve a kézi kiala­ kítástól függően igen sokféle. .lyukfúrás (a szegecs átmérőjénél 1 mm-rel nagyobbra). ábra).64. 350 A) hegesztőáramhoz jól használhatók a rugós szorítású testcsat­ lakozók. Kisebb (max. Iában a szerkezethez használt Szegecselt kötésű • alapanyagból készítik a szekereszt. amely rozsdamen­ tes acélból készült (4. Szép példa erre a bu­ dapesti Páva utcai Holokauszt Múzeum szegecselt két bejá­ rati kapuja. melegen történő szegecselésnél. bár a kovácsok álta4.62. de a mai modem ko­ vács-iparművészetben is szerepet játszhat. Megválasztásánál a legnagyobb he­ gesztőáramból kell kiindulni.61. gecseket is.és AWI-hegesztésre alkalmas komplett hegesz­ tőkészlet a 4. hanem a szer­ számtól. . 4.3. ábra. A „gyári" fejet is Fritz Kühn munkája. ábra). Használják lemezek felerősí­ tésére is megfelelő.a furatba illesztés után zömítés. Szegecselés A hagyományos. Kézi ivhegesztés TransPocket ké­ szülékkel legednie. Kapható külön szegecs­ anyag is. . 80 . amint az Fritz Kühnnek.a zárófej elkészítése fejelőszerszámmal vagy kézikalapáccsal. ábra. és figyelembe kell venni az elektróda átmérőjét.a gyári fejjel ellátott szegecs felmelegítése (világosvörös színre). a műveletek a következők: .a szegecs meghúzása. A hajlé­ kony hegesztőkábelek rögzítésére.61. 62. Nagyobb áram esetén menetes szo­ rítású csatlakozót kell használni. Szegecselés elsősorban a régi szerkezetek felújításánál fordul elő. a modern formák egyik első alkalmazójának a „keresztkötésén" is lát­ ható (4. .

63.Kovácsoltvas rács függőleges pálcáinak szegecseléssel történő bekötése a kerethez a 4. Ez utóbbiak me­ revebb. amelyek a törté­ neti stílusokhoz alkalmazkodnak. Vannak egy és két sze­ geccsel történő bekötések. Készítette: Seregi György.65. ábrán látható. Páva u.65 o. elfordulásmentes kötést eredményez­ nek a pálca és a keret között. r ábrák a rácspálcák kereszteződését áb­ rázolják lépcsőzéssel és szegecseléssel. A Holokauszt Múzeum (Budapest. 2004 81 .) szegecselt bejárati kapuja. A 4. Készülnek sima és díszesebb megoldások. p. ábra. 4.

cX ESBZBUV/B.S//B yasaigysoaSezs 'ejqs -gg> (H —» * (q *— » m /flrfMuJ 10 ? .

4.3.3. Bújtatás, kötegelés Főleg keresztkötéseknél alkalmazzák a bújtatást vagy fűzést. E kötési módnál az egyik rúdvasba lyukat fúrnak, vagy melegen a szükséges kör, négyzet vagy négyszög keresztmetszetre - a keresztrúd alakjától függően - kilyukasztják,

4.66. ábra. Bújtatás felhasítással

4.67. ábra. Lyukasztással ké­ szült bújtatás. Kismaros, cisz­ terci nővérek monostora, bejá­ rati kapu részlete. Készítette: Seregi György, 1998

a másikat pedig ezeken át­ dugják. Ezáltal kötőelem nélküli kapcsolat jön létre. Legegyszerűbb formája a 4.66. ábrán látható, amikor a vízszintes pálcát felhasít­ ják, és a függőlegeset ezen átdugják. Lyukasztással ké­ szült bújtatást ábrázol a 4.67. ábra. Kötegeléssel vagy bundolással két vagy több ele­ met lehet összekapcsolni. Kisebb vastagság esetén, 5...6 mm-ig hidegen készí­ tik, ennél vastagabb anyagot melegen kötegelnek. Ilyen típusú ízig-vérig kovácskö­ tést mutat a 4.68. ábra. Ezt a

4.68. ábra. Kötegelési (bundolási) példák

83

4.69. ábra. Gyűrűs kötés. Frítz Kühn munkája

kiszámítása

megoldást gyűrűs kötésnek is nevezik. Művészi színvonalon mutatja be ezt a kötésmó­ dot is Fritz Kühn német kovács iparművész (4.69. ábra). A gyűrű hosszának kiszámítása a 4.70. ábra szerinti esetben az alábbi: - a kötegelendő anyag: 2 db 12-es négyzetacél, a gyűrű anyaga 20/5-ös laposacél, a hajlítási sugár 2,5 mm; - az egyenesek hossza: a + b + c + d = 24 + 12 + 24 + 12 = 72 mm; - a négy negyedkör hossza: 2r x 3,14 = 15,7 mm; - a beépített hossz: 72 + 15,7 = 87,7 mm; - ráhagyás az átlapolás miatt = a gyűrű anyagvastagságával: 5 mm; - az anyag szükséges hossza: 87,7 + 5 = 92,7 mm.

4.4. Tervezés, előkészítés
A munka vállalásával, az ezzel összefüggő szerződés előkészítésével, megkötésével és végrehajtásával kapcsolatban tervezési feladatokat kell elvégezni. A kovácsművességgel kapcsolatban három tervfajtát különböztetnek meg: 1. ajánlati terv, 2. kiviteli terv, 3. műhelyterv. Az ajánlati tervet a szerződés megkötéséhez célszerű elkészíteni. Az ajánlati terv olyan mélységű, amelyből a főbb méretek, a nézeti kép (vizuális megkomponálás), a főbb

84

anyagok mennyisége és a ráfordítandó munkaidő megbecsülhető, és ezek alapján áraján­ lat készíthető. Ha egy beruházás kapcsán építész-dokumentáció készül, akkor a „lakatos­ konszignáció" is tartalmazza a fenti adatokat részben rajzos, részben szöveges formában; ez esetben az ajánlatot ebből készítik el.

4.77. ábra. Kapu ajánlati terve. Fritz Kühn munkája, 1963

Kétszárnyú kapu kiviteli terve. UHrEROuRTi FÜLMJKICÍSST: 4.-Serrsr/G. ». A. A. ábra.72.„ DER DEXA/L . 1963 86 . Fromm terve. und E.

amelynek tartalmaznia 4. hajlítása •"-••'. Pálcaelemek nyújtása. a 4. nézeti és met­ szeti rajzokat tartalmaz. anyagmeghatározásokat. Díszrács 4. Egyéni megrendelő esetén a kovácsnak célsze­ rű a tervét jóváhagyatni a megbízójá­ val. Esetenként egy jól kidolgozott ajánla­ ti terv is megfelel kiviteli tervnek. A műhelytervet minden esetben a kovács készíti. vagy a kovács iparművész készíti el.74.72.73. ábrán lévő kapu ajánlati tervnek.. vagy újabb (a szerződés­ sel összhangban lévő) szempontok sze­ rinti kidolgozása. ábrán lévő pedig kivi­ teli tervnek fogható fel. ábra. Ez már végleges (eset­ leg helyszíni felmérések alapján készített) méreteket. részletekkel való kiegészítése.71. ábra. Kölcsönös személyes konzultációra minden esetben szükség van. S7 . A kiviteli terv lehet az ajánlati terv továbbmunkálása.A kiviteli tervet vagy az építész. be­ építési csomópontokat. A 4. Az ábrákat műszaki leírás magyarázza. amely ki­ tér többek között a felületkezelésre is.-:• - l f U.

a két függőleges elem lyukasztása duzzasz­ tással. a vízszintes rácselemek végeinek és közepé­ nek előmunkálása (4. vagy a ko­ rábbi felhasználható.75. részegységeket is kirajzolnak 1 : l-es léptékben. felső ábra). hasítása nyeles vágóval.76.tájékoztatásul és leegyszerűsítve . ábra szerint. Füg­ gőleges pálca­ elemek lyukasz­ tása 4.77. tágítása tüské­ vel. ábra szerint.az aláb­ bi példa szolgáljon. 15/5 mm-es laposacél a bundokhoz. programja­ ival dolgozzák ki az ismertetett terveket. 5. Egyes (bonyolultabb. amihez a munkadarabot kovácsolás közben ráillesz­ tik.76. Egyszerűbb és ismétlő­ dő elemeknél a műhelyterv elhagyható. Anyagminő­ ség: S235JR. a függőleges rácselemek ellenkező végének megmunkálása nyújtással.4. íves) elemeket. a munkaóra­ ráfordítás meghatározható. kézi kovácsolással.75. 8S . A műveleti sorrend meghatáro­ zására . domborítással és 90°-os hajlítása (4. ábra). 1 : 2 vagy 1 : l-es léptékben. hajlítása íves alakra az üllő szarván (4. Anyagok: 12 mm-es négyzetacél a rácselemekhez. Ezek a programok pontos anyagkivonatot és műveletter­ vet is szolgáltatnak. Munkafázisok a rácspálcákhoz: 1. 4. Függőleges pálcaelemek szárának díszítése lépcsőzéssel kell az összes csomópontot 1 : 5. ábra. egyik végük nyújtása. 2. négy pálcarácselem leszabása körtárcsás darabolón. 3. Egyes műhelyekben ma már a számítástechnika korszerű eszközeivel.74. (A38). erezése levél­ alakra üllőn. négyzetacéllal végleges méretre a 4. Az elkészítendő termék: díszrács (4. ábra. A műhelyterv alapján pontos anyagkivonat és technológiai műveletterv készíthető. a függőleges elemek szárának díszítése a ka­ lapács fokával a 4.77. ábra). alsó ábra).73.

A gyűrű elkészítése. Az anyag­ hosszat a gyűrű semleges tengelyé­ nek átmérője adja 3,14-dal meg­ szorozva + az anyagvastagság a kovácshegesztés miatt. A művele­ tek az alábbiak: 1. a négyzetvas leszabása a szá­ mított hosszra; a két vég lépcső­ zése üllőn kézi kovácsolással; 2. csavarás a kijelölt szakaszo­ kon, két helyen jobbra, két he­ lyen balra kovácssatuban; 3. lyukasztás a 4.75. ábrán lát­ ható lépcsőkben, két kijelölt he­ lyen; 4. két db függőleges pálca atdu­ gása, rögzítése a gyűrű lyukasz­ tott nyílásába (4.78. ábra); 5. a gyűrű hajlítása melegen kör­ alakra (4.79. ábra), zárása ko­ vácshegesztéssel üllőn, kézi ko­ vácsolással; 6. a két vízszintes pálca atdugá­ sa, rögzítése a meghajlított gyű­ rű lyukasztott nyílásába; 7. a vízszintes pálcák végeinek nyújtása, domborítása, lépcső­ zése a függőleges pálcák kiala­ kításának megfelelően; 8. a függőleges és vízszintes pál­ cák kötése bundolással a gyűrű közepén.

4.78. ábra. Függőleges pálcák atdugása a gyűrű lyukasztásán

4.77. ábra. Vízszin­ tes rácselem előkovácsolása, füg­ gőleges rácselem végének nyújtása, domborítása, 9(f-os hajlítása

89

4.79. ábra. Gyűrű hajlítása köralakra

5. Korrózió elleni védelem
A fémeken a környezet savas és lúgos oldatainak hatására, fizikai-kémiai folyamatok révén korróziós elváltozások keletkeznek. A gyakorlatban korrózióállónak nevezik azt a fémet, amelynél a korrózió folyamata egyenletes, és előrehaladási sebessége a 0,1 mm/év határértéket nem haladja meg. A kovácsolásnál döntő mértékben használt ötvözetlen acélok nem felelnek meg e követelményeknek, ezért felületvédelemre szorulnak.

5.1. A korrózió fajtái
Az acélon előforduló korrózió lehet: - egyenletes, amikor a teljes felület egységesen oldódik (mértéke: mm/év vagy g/m2), - lyukkorrózió, amikor pontszerűen keletkezik oldódás (mértékét a lyukak számával és mélységével adják meg), - lemezes (réteges) korrózió, amikor a károsodás a felülettel párhuzamos rétegek irányában történik (nagyságát a szakadási nyúlás és a kontrakció megváltozásával mérik), - filiform korrózió, amely elsősorban acélfelületeken, a lakkbevonat alatt keletkezik a helytelen felület-előkészítés következtében (fellazulás, felhólyagosodás). Ismeretes még a kristályközi és feszültségi korrózió, ezek azonban a kovácsolt szerke­ zeteket ritkán érintik. Az általános rendeltetésű és hegeszthető szerkezeti acélokat (MSZ EN 10025:1998, régebben MSZ 500-89, illetve MSZ 6280-82), melyeket a kovácsművességnél általában használnak, bármilyen típusú környezetben vagy felhasználási területen a továbbiakban ismertetett eljárások valamelyikével felületkezelni kell. A légköri korróziónak ellenálló, gyengén ötvözött acél (lásd 2.13. táblázat) felületén a korróziós folyamat lezajlása alatt (1-3 év) a korróziótermékből védőréteg keletkezik. Ez a réteg az anyagot megvédi a további károsodástól. Ennek ellenére - különösen eszté­ tikai okok miatt - célszerű a légköri korróziónak ellenálló acélt is felületkezelni. Ha festik az ilyen anyagot, a bevonat tartóssága lényegesen nagyobb, mint az ötvözetlen acélnál, mert nincs alározsdásodás. Ha fémes felületet kívánnak megmutatni, vagy az alkotás agresszív környezetbe ke­ rül, az ötvözött rozsdamentes acélfajták közül kell választani (lásd 2.14. táblázat), me­ lyek fémes jellegű megjelenése csiszolással, polírozással fokozható. Ezeket az anyago­ kat kültéri fémszobroknál vagy igényes homlokzati elemeknél (pl. ablakrács) használják. Hagyományos felületkezelést nem igényelnek, de gyártásuknál figyelemmel kell lenni, hogy szennyeződések (pl. lágyvas reszelékek, porok, forgácsok) ne épülhessenek be a felületbe. A fémek felületi minőségének, a légkör nedvességtartalmának, a légkörben lévő szén­ dioxid, kén-dioxid (ipari-városi környezet) mennyiségének igen nagy szerepe van a kor­ róziós folyamat lejátszódásában. Korróziós szempontból a kovácsoltvas alkotások lehetnek: - kültéri és - beltéri elhelyezésűek. Kültéri elhelyezésű épületrácsok, korlátok, cégérek, kandeláberek stb. esetében külö­ nösen fontos a korrózióvédelem. Beltéri tárgyaknál sokszor csak esztétikai okok miatt szükséges a felületkezelés. 91

5.2. Felület-előkészítés
Bármilyen felületkezelési eljárást választanak, csak akkor lesz hatékony és tartós, ha gondos felület-előkészítést végeznek. Ennek lényege, hogy a felületet fémtisztává te­ gyék, vagyis megtisztítsák a szennyezőktől (olajtól, zsírtól, esetleges festékmaradvá­ nyoktól, az átmeneti korrózióvédelmet biztosító anyagoktól), és a felületet egyenletesen simává tegyék, vagy - igény szerint - mesterségesen feldurvítsák a védőréteg jobb tapa­ dása végett. A cél az, hogy az acélfelület tisztasági fokozata az 5.7. táblázatban adott K0K3 értékek közül az előírtat elérje. Az MSZ ISO 8501 szabványban a festetlen acél rozsdásodási fokozatát A, B, C és D-vel jelölik, amely sorrendben lényegében megfelel a K0-K4 fokozatoknak.
5.1. táblázat

Acélfelületek tisztasági fokozatai
A fokozatok jellemzése A felületen reve vagy rozsda hatszoros nagyítással sem észlelhető (fémtiszta) A felületen csak hatszoros optikai nagyítással észlelhető reve vagy rozsda (gyakorlatilag fémtiszta) a) b) c) d) a) b) c) A fémszínű felületen kezdődő visszarozsdásodástól származó elszíneződés (még nem futó rozsda) A fémszínű felületen az érdességi egyenetlenségek mélyedéseiben szabad szemmel látható max. 1 mm átmérőjű reve vagy rozsdapontok Futtatási szín Az a), b) és c) együttes előfordulása A felületen visszarozsdásodástól származó lemezesen le nem választható rozsdafoltok és csíkok (futórozsda) A felületen visszamaradt, lemezesen le nem választható rozsdafoltok és csíkok (esetleg bemaródások) Az a) és b) együttes előfordulása jelölése K0 KI

K2

K3

A felületen visszamaradt, jól tapadó revefoltok, csíkok. Az ilyen és nagyobb mértékben oxidálódott felületre bevonat csak további tisztítás után vihető fel

K4

A szennyeződések és zsírok eltávolítására a következő módszereket használják. A vízben oldódó vegyületeket nagynyomású vízsugárral vagy gőzborotvával távo­ lítják el. Az alkalikus (lúgos) mosás feloldja a zsírt és az olajat. Az alkalikus mosószerek 60-90 °C között fejtik ki hatásukat. A mosószert el kell távolítani a felületről. Ha az öblítővízbe foszforsavat kevernek, az semlegesíti a lúgok hatását. Az oldószeres mosásnál benzinnel (terpentinnel, aromás hígítóval) átitatott ruhával dörzsölik át a fémet. További rozsdamentesítési eljárások: a kézi, a kézi-gépi drótkefélés, a szemcseszórásos tisztítás, a termikus módszerek, ilL a kémiai eljárások. Kéziszerszámokkal vagy géppel: kefélés, csiszolás vagy kaparás alkalmazható a rozsda eltávolítására akkor, ha a befestendő felület egyéb módon nem tisztítható le. A szemcseszórásos technika a hengerlési reve és a rozsda eltávolításának leghatéko­ nyabb módszere. A szemcseszórás során nyílt szórást, vákuumos szórást, vizes szórást vagy telepített tisztítóberendezést alkalmaznak. A szemcseszórásos tisztítást mint felület­ előkészítést az MSZ ISO 8501-1 szabvány négy fokozatba sorolja az enyhe szemcsesuga­ ras tisztítástól a fémtiszta felület eléréséig. Fémfelületek tisztítására acélszemcséket, üveg92

azaz pácolás. A műhelyalapozókat. A vas. 5. mm Acél > 6 mm Acél > 3 mm < 6 mm Acél > 1. A galvanikus horganyzásnál a cinket tartalmazó vizes oldatból egyenáramú elektroké­ miai redukcióval választanak le fémbevonatot a katódon (vagyis a bevonandó tárgyon).a tűzi horganyzast és . foszforsa­ vat tartalmazó poli(vinil)butirán-bázisú felület-előkezelő anyagok. A kémiai rozsdamentesítés.a galvanikus horganyzast (cinkleválasztást). shop-primereknek nevezik. szélessége és mélysége 1.5 g/m2.a fémszórást alkalmazzák.3. a hengerlési revét és a rozs­ dát. A horganyzast vegyi felület-előkészítéssel kezdik és utókezeléssel.és cinkfoszfátozásnál szórással vagy merítéssel kapnak jó alapot a festés­ hez. A műhelyalapozó réteget a további festést megelőzően meg kell tisztítani a szennyeződésektől. Kovácsoltvas ter­ mékeknél az utóbbi javasolható. ami kovácsolt elemeknél kevésbé javasolható. .0 m. öblítés és passziváló öblítés.golyókat (rozsdamenetes acélhoz). A cinkfoszfátozás során kialakuló bevonat vastagsága 2^4. Fémes bevonatok Ennél az eljárásnál az acélt a korróziónak jobban ellenálló fémmel vonják be. 5.5 mm < 3 mm Acél < 1. Az eljárást öt szakaszban végzik: felülettisztítás. ezzel is fokozva a horganybevonat ellenálló képességét. |im Átlagos rétegvastagság. A wash-primerek. illetve maratás savval vagy lúggal történik a fémtől és a feladattól függően. Ezt követően a felületet kézi-gépi keféléssel kell áttisztítani.a kadmiumozást. A horgany­ réteg vastagsága: 25-50 u:m. amelyeket átmeneti korrózióvédelemre használnak. Leggyakrabban cinktartalmú epoxi. ún. A termikus eljárás többek között az oxigéntartalmú acetilénlánggal történő revétlenítés. amely után a felületet semlegesíteni kell.5 mm Öntvény > 6 mm Öntvény < 6 mm Helyi rétegvastagság. öblítés. Hm 85 70 55 45 80 70 70 55 45 35 70 60 93 . táblázat A bevonat rétegvastagsága tűzi horganyzásnál Anyagvastagság. azaz tapadásfokozó alapozók általában kétkomponensű. Hasonló eljárás a kadmiumozás.2. . salakot vagy homokot használnak. cink-szilikát vagy epoxi műhely­ alapozót használnak. A kádak hossza max. Lángkezeléssel távolítják el a régi festékréteget. foszfátozás. és gyorsan meg­ szárítani. A cinkfoszfátozott felület szürke színű. 3 m. A gyakor­ latban . kromátozó passziváló eljárásokkal fejezik be. mert városi környezetben kevésbé ellenálló mint a horganyzás.

Ez utóbbiak becsült értékek. rácsok. részére az egyik legmegbízhatóbb felületkezelési eljárás. Kültéri: vidéki légkör Beltéri: nagy nedvesség. um 55 45 25 Tűzi horganyzásnál az acélelemeket a szükséges felület-előkészítés (zsírtalanítás. amelyeket tűzi horganyzás után centrifugálnak (5.l.3. hogy az acél szilíciumtartalma 0. táblázat). A tűzi horganyzás során figyelemmel kell lenni: . hogy csorbul a felület kovácsoltvas jellege.3.4. tengeri klíma közepes kloridtartalommal Korróziós terhelés Nagyon alacsony Alacsony Átlagos horganybevonat fogyása <0.2. előtetők. táblázat tartalmazza.5.az anyagminőségre és a vastagságra.Oum/év C3 Közepes l. 5. Kültéri: ipari vagy városi légkör.0 . korlátok.4. um 45 35 20 Átlagos minimum rétegvastagság. . Ha a szakítószilárdság > 520 N/mm2. ami 12 500 x 1000 x 1300 mm. táblázat Légköri hatások a horganybevonatra Korrozivitási osztály Cl C2 Légkörtípus Beltéri: belső terek Beltéri: időnként kondenzátum képződése. A horganyzandó kovácsoltvas szerkezeteknek biztonsággal bele kell férni a maximá­ lis hazai kádba (Dunaferr Rt. Esztétikai szempontból egyesek kifogásolják.l um 0.0-2.0 um/év 94 . közepes levegöterhelés. kerítések. Kültéri: ipari légkör. táblázat Menetes alkatrészek (csavarok) előírt rétegvastagsága tűzi horganyzásnál Anyagvastagság /átmérő 0 > 20 mm 0 > 6 < 20 mm 0 < 6 mm Helyi minimum rétegvastagság.1 . A szabvány meghatározza a menetes alkatrészek bevonatának vastagsá­ gát is.12 < Si < 0. A légköri hatá­ sok okozta horganybevonat-csökkenéseket az 5. Az anyagminőség megválasztásakor szükséges. A horganybevonat rétegvastagságát az MSZ EN ISO 1461:2000 szerint az 5.4.25% legyen.0um/év C4 Magas 2. pácolás) után fémtisztán az olvadt. a horganyzás hatását a gyártó művel egyeztetni kell. A szabad téren elhelyezett kovácsoltvas kapuk. táblázat adja meg. vegyi berendezések. alacsony kloridtartalommal Beltéri: uszodák. cégérek stb. illetve tengeri klíma. Festéssel kiegészítve (duplex rendszer) pedig az egyik legtartósabb felületvédelmi megoldás.).a tűzi horganyzás technológiai követelményeinek megfelelő szerkezeti kialakításra. 450 °C hőmérsékletű horganyba mártják.

A pisztollyal kis­ méretű kovácsoltvas elemek is gazdaságosan szórhatók. Az erkélykorlát részlete 95 . m ábra. Tűzi horganyzott ková­ csoltvas erkélykorlátot. Üreges elemeken átlósan elhe­ lyezett be. melynek átömlőnyílása biztosítja az optimális égőgáz-oxigén ke­ verést. Szegecselt szerkezetek horganyzásra nem alkalmasak. Készítette: Seregi György. a nagy hatékonyságú METCO HE égőgáz-rendszerű pisz­ tollyal lehet végezni. Külön szifondugó he­ lyezhető fel acetilénre vagy propángázra. 5.1. ábra. Kovácsoltvas.és kifolyónyíláso­ kat kell elhelyezni. A fémszórást pl.1a ábra.5. és 5. mert a horganyfürdő hatására az anyag rideggé válik.2. illetve kaput mutat az 5. tűzi horganyzott erkélykorlát. 2003 Az anyagvastagságot 20 mm alatt kell megválasztani. A fémszórásnál az acélra korrózióálló. olvadt alumí­ niumot vagy cinkréteget por­ lasztanak.

.15 mm szórt alu­ míniumréteg tömítve.0. A kapu részlete 96 . il­ letve tömítés nélkül.08-0. Készítette: Seregi György. 2003 I ™ 1 A fémszórásnál javasolt réteg­ vastagságok ipari szennyezett légkör esetén a következők: .23 mm cinkréteg tömí­ tés nélkül.15 mm cinkréteg tömítve.I t - « p t * i.08-0. It 5. Tűzi horganyzott kovácsoltvas kapu.0. .0. ha a szórt cinkréteg­ re egy réteg alapozót és egy-két réteg alumínium-vinil festést al­ kalmaznak. 5. Tovább növelhető a korró­ zióvédelem.2a ábra.2b ábra.

Ennek kivitelezéséhez különleges berendezésekre nincs szükség. a műhely elkülönített részében vagy külön festőműhelyben elvégezhető.5. tengerparti légkör) és a festés szükséges élettartamát. ipari szennyezett. Ezek közül egyes részműveletek. valamint a közbenső és bevonórétegekkel). pl.kis hőmérsékleten (60-80 °C) kikeményedő és . Eseten­ ként a munkadarabot melegítik fel. Bárhol készül a festés. a szabadban készültek. tapadást növelő réteg kialakítása (pl. 8.ecsetelhető. foszfátozás).szórható (hidegen. A beégetést csak telepí­ tett festőüzemben lehet elvégezni. tűzvédelmi stb. Ma már igény.0 at túlnyomással hidegen vagy 80 °C-ra előmele­ gítve szórják fel a festéket.lehetnek természetes és műgyantaanyagúak. Ilyenkor csak a szállítási és szerelési sérüléseket kell a helyszínen kijavítani. a 2. 5. A festékfelviteli eljárások közül kovácsoltvas elemeknél az ecsetelést. táblázat a különféle légtérben elhelyezett tárgyak lakkozással történő védel07 . irányelvek alapján összeállított 5. városi. . alfejezezben leírt eljárá­ sok valamelyikével.mártható. 2. 9. 4. ami a minőség rovására ment. 5. Festési eljárások Kültéri alkotások A kültéri alkotások felületkezelésénél a leggyakrabban alkalmazott megoldás a festés. és egyszerre 30-40 u vastag réteg vihető fel a hidegszórás 15-30 \i vastagságával szemben. . és 5. 7. A homlokzatokon vagy a szabad térben elhelyezett alkotások a korróziós hatásoknak fokozottan ki vannak téve. A szárítás. . tiszta.4. közbenső bevonat (matt vagy félmatt bevonat)..2. hogy a teljes bevonati rendszer előkészítése fedett helyen. fedőfestés (lakk) egy vagy több rétegben. A felületkezelés megkezdése előtt meg kell határozni a kör­ nyezeti besorolást (száraz.6. elektrosztatikusán) és . 6. oxideltávolítás) az 5.5-4. K0-K3 tisztasági fokozat igény szerint. a mártást és a szórást használják. a fedőbevonatok a helyszínen.kötőanyaguk szerint . A felvitel módja szerint a festék: .nagy hőmérsékleten (160-300 °C) kikeményedő. 3. alapozás (összhangban a korábbi műveletekkel. ezért kovácsoltvas termékeknél ritkán alkalmazzák. felület-előkészítés (zsírtalanítás.elektroforetikus.levegőn (20 ± 5 °C) száradó. 10 °C hőmérséklet feletti helyiségben történjen. A forrószórásnál nagy az oldószer-megtakarítás. melegen. felületi hibák javítása tapaszolással.. előírásokat be kell tartani. szárítás vagy beégetés. Az MI 18100 „Acélfelületek korrózióvédelme" c. 3.. A festés. elmaradhatnak.5. 6. A sűrített levegős szórásnál 2. A festékek . Régebben a műhelyben csak a felület­ előkészítést és az alapozást végezték el. min. tűzi horganyzás. csiszolás (a tapaszolás egyenlőtlenségeinek megszüntetése). az előírt szellő­ zési. Ez esetben a fedőfestést sokszor mostoha körülmények között végezték. illetve kikeményítés technológiája szerint a festékek a következő típusúak: . lakkozás fő technológiai fázisai az alábbiak: 1.

KI Wash Primer + Foltamin alapozó Olommínium olaj festék vagy Stabil mínium 1 1 Fortamin Durol vagy Trinát Syntalin 2 2 2 2 réteg­ száma 1 1 1 1 Fedőbevonat neve Durol vagy Syntalin vagy Trinát Durol vagy Trinát réteg­ száma 2 2 2 3 3 Minimális rétegvastagság. táblázni Acél alkatrészek védelme lakkozással mérsékelt égövi szabad térben és száraz trópusi szabad térben Tisztított felület minőségi fokozata (MSZ 1891/1) KO Alapozóbevonat neve Tűzi cink + Wash Primer + + cink-kromát Wash Primer + + cink-kromát KO..K4 2 2 5.KI Wash Primer + + cink-kromát Wash Primer Kortamin alapozó Olommínium olajfestek vagy Stabil mínium 1 1 1 - 80 80 Fortamin 1 2 Durol vagy Syntalin vagy Trinát 2 80 80 K2.... táblázat Acél alkatrészek védelme lakkozással mérsékelt égövi ipari.5.. városi szabad térben és száraz trópusi ipari városi szabad térben Tisztított felület minőségi fokozata (MSZ 1891/1) Alapozóbevonat neve Tűzi cink + Wash Primer + + cink-kromát Wash Primer + + cink-kromát réteg­ száma 1 1 1 2 Fedőbevonat neve Durol vagy Syntalin vagy Trinát Durol Syntalin Trinát Hőre keményedő kalapácslakk vagy Melákon réteg­ száma 2 2 2 3 3 3 2 2 Minimális rétegvastagság. um teljes Zn festék bevonat 40 40 40 90 90 90 120 120 130 130 130 120 120 - 80 120 120 120 80 120 120 120 K2....K4 3 3 3 150 150 150 150 150 150 98 .5. um teljes Zn festék 40 40 40 90 90 90 150 150 150 80 80 130 13(1 130 150 150 150 bevonat KO - KO.6.

J. Ennél a műveletnél a tárgyat kovácsolás után: .5 St 2 200 C4 EP(Zn) 40 60 + 40 Magyarázat: AK (alkid). 7.ma is beszerezhető. hogy a kovácsolt alkotások minél jobban megőrizzék a vas megmunkált struktúráját.15 év az adott környezeti besorolásban. ezért könnyebben megvalósítható az a célkitűzés. Sa (alapos szemcsesugaras tisztítás). felületi megjelenését. u XO 60 40 40 Termék neve Temaprime EE Temalac FD 50 Temaprime EE Temalac FD 50 Temabond ST 200 Temadur50 Temabond ST 200 Temadur 50 Temazinc 99 TemacoatGPLSMIO Temadur 50 Sa 2.fáradt dízelolajjal (lenolajjal. melyek egy része .drótkefélik (a jól tapadó revét. tiszta külső légtér (ISO/DIS 12944-2 szabvány. faggyúval) bekenik. mi rendszereit mutatja be. St 2 (kézi szerszámmal vagy géppel végzett alapos tisztítás) (MSZ ISO 8501-1 szabvány).vagy ahhoz hasonló összetételű gyártmány . Hagyományos felületkezelési eljárás az olajba égetés. 99 . és . mert magasabb a széntartalma. táblázat­ ban találhatók. táblázat Kovácsoltvas termékekre ajánlott Tikkurila festékbevonati rendszerek Felület előkészítése általá­ nos Sa2 Sa2 St2 St 2 javítás­ hoz St 2 St 2 St 2 St 2 Bevonatrendszer összrétegvastagsága. EP (Zn) (cinkporos epoxi). kisplasztikái alkotások stb.) . PUR (poliuretán). EP (epoxi). bútorok. . Sa 2. Beltéri tárgyak felületvédelme A beltérben elhelyezett kovácsoltvas tárgyak . Mélyfekete szín eléréséhez az eljárást megismétlik. a felület egyenletessé válik. C3 városi légtér (ISO/DIS 12944-2 szabvány).5 (nagyon alapos szemcsesugaras tisztítás).csillárok.300^100 °C-on beégetik a réteget. 40 2x50 120 2 x 100 gyan­ tája AK AK PUR PUR EPPUR Fedőfesték réteg­ vastagsága. A fáradt dízelolaj azért kedvezőbb. A kovácsoltvas termékekre ajánlott Tikkurila festékbevonati rendszerek az 5. A bevonatok várható élettartama 5 . Ezzel a módszerrel szürkésfekete színt kapnak. A táblázatokban a 80-as évek hazai gyártású festékei szerepel­ nek. C2 száraz. A festéssel ugyanis eltűnnek a megmunkálás nyomai.7. kandallókészletek. V80 160 160 240 környezeti besorolás C2 C3 C3 C4 Alapozó gyantája AK AK EP EP réteg­ vastagsága. mint az egyéb olajfajták. A táblázat elkészítéséhez az ISO 12944-5: 1998(E) előírásait tekintettük méravadónak. cundert rajta hagyják).kevésbé vannak kitéve a korróziós hatásoknak. C4 ipari és tengerparti légtér (ISO/DIS 12944-2 szabvány.

a kétháromszori színtelen akrillakkozás is megfelel a beltéri felületkezelési igényeknek. ábra.10 g nátrium-nitrát. [10].600 ml víz. majd bemártják a fémtiszta tárgyat 20-30 percig.3. 5. Az oldatot forrásig hevítik. Ez a módszer az olajba égetésnél gyengébb minőségű védelmet biztosít.a kád méretétől függő . álló hamutartót mutat az 5. .kisebb tárgyak felületkezelésére alkalmas. Álló hamutartó lakkozott felületvédelemmel.10 g nátrium-nitrit. Ha a pácolás elmarad. utána olajozzák vagy színtelen akrillakkal lefestik. ábra.400 g lúgkő. majd forró vízben ala­ posan leöblítik. Egyéb eljárások a szakirodalomban találhatók [9].Fekete bevonat alakítható ki a következő páccal: . Lak­ kozott. Színezés után a tárgyat hideg. A pácolás . . ha a tárgyat drótkefélés után méhviasszal bedörzsölik. Pácolás után fekete színeződés keletkezik. A legegyszerűbb módszer.3. Seregi György alkotása 100 . .

mint a későbbi szakasz: bizánci. rácsokon stb. mely egysé­ gesebb.és kőfaragás) egy­ másra hatása alakítja tovább a stílust. és babonás szörnyvilágából is merít az épületszobrászat terén. Romanika és gótika Az első ideológiailag is egységes művészeti stí­ lus Nyugat-Európában a 10-12. ókeresztény elemek hatása vehető észre. fa.1.6. Vasalással díszített faajtó. ábra). A vasból készült alkotásokon látható ornamentika az épület kőfaragásain és a miniatúrafestészetben megjelenő díszítőelemek átvé­ telével jött létre. iszlám. folyton feltöltődve architektonikus ele­ mekkel. így a formai egység is itt teremtő­ dik meg. századra esik. század folya­ m n jött létre a nyugatrómai keresztény egyház á befolyása alatt. A romanika (román stílus) elne­ vezés római eredetére utal. de vasrácsokon is megta­ lálható -. A geo­ metrikus díszítés változatossága és bizonyos építészeti megoldások ha­ sonlósága esetleges szíriai hatásokat is feltételez. illetve a kézműipari termékek díszítései li -m*»*mmmmm 6. mely oszlopfőkön (6. ábra. ábra. A temp­ lomépület egyesíti a különböző képzőművésze­ tek feladatait. bár ez csak egy fon­ tos hatás a sok közül.pl. az akantuszlevél. A történeti stílusok jellemzői 6. Akantuszlevelekkel díszített. Első időszaka (premier 1'art román) a 10-11. A frízek és oszlopfők motívu­ mai. A romanika díszítőmotívumainak nagy része az antik hagyomány továbbörökítése . és a különböző társművé­ szetek (ötvösség. Ez a mechanizmus a későbbi stí­ luskorszakokra is érvényes.1. Formai fejlődésük ezért összefügg az építészeti díszítőelemek fejlődésével.1. 12. fonatdíszes ornamentika) és germán eredetű. századi alkotás köszönnek vissza az ajtók pántjain. Henri Fociilon a román 101 . másik csoportja kelta (pl. román kori oszlopfő 6. A román kori templom meg­ lepő módon átveszi az eredetileg nem keresztény népek hiedelemvilágának absztrakt-szimbolikus motívumkin­ csét.2.

ábra. 13.6. század 102 . A Szent Pál-katedrális ajtaja. Lüttich.3.

ábra). keretek. a gótika korszakaiban sokszor az egész fafelületet beborították a díszítmények. és fő díszítőeleme a csiga. A legtöbb emlék az ajtók pántjai és vasalásai közül került ki. ezért kezdetben kevésbé díszes (6. és a vasat is festették vagy aranyozták. Zárak. burjánzó ikonográfia keleties jellegének ellentmondásáról ír tanulmányában [20]. zára­ dékrácsok hasonlóan lekerekítettek. kulcsok. és 16.6. ábra. kandallórácsok is készültek vasból. 13.4. A levelek általában az erezés irányában homorúak. Az ajtópántok alá sokszor vörösre festett bőrt helyeztek. századi kovácsoltvas berendezési tárgyak kori építészet Nyugatra jellemző szigorú koncepciója és az épületekre jellemző változa­ tos. illetve tűzikutyák. A romanika kovácsa többnyire kör keresztmetszetű 103 . ajtókopogtatók. ábra). mely síkszerű. Később a díszítőkedv erősödik (6. Az építészetre jellemző félköríves ablakzáródások és timpanonok megoldása szintén megjelenik a kovácsoltvas formavilágban: a stilizált növényi motívumok.3. A román stílus szem előtt tartotta a szimmetriát. és a végére sokszor rozettát erősítettek.2. ez utóbbi az ajtó fadeszkáit fogta össze. ezzel párhuzamosan már kizárólag vasból ková­ csolt ajtókkal is találkozunk.

Vezelay. Skandináviában népművészeti elemekkel kiegészülve. század folyamán terjed el a német nyelvterületen a ciszterciták közvetítésével. mely a 12. rácsozáshoz négyzetvasat is. de később használnak fügefalevél-. Francia jellegzetesség a patkómotívum. Állatalakok és állatfejes végződések egész Észak-Európá­ ban előfordultak. kötegelést. A tölcséres kontyvirág még a román korra jellemző. liliom-. A növényi motívumok a 12. A különböző funkciójú vasrácsok függőleges rúdjai gyakran leveles vagy lándzsás végződésűek. lóhere-. századtól sűrűbben használatosak. A sarló alakú ajtóvasalás sem ritka (pl. a kibontakozó gótikus stí­ lus egyik meghatározó díszítőelemévé válik. 6. 13. századi kovácsoltvas veretek 104 . és ismerte a kovács­ hegesztést.rudat vagy bordás laposvasat használt. bogáncsformákat és szőlő­ levél mintájú rozettákat is. ábra.5. Pontigny. Chablis).

csúcsív) szintézise a Saint-Denis-ben lévő apátsági templomon (1140-1144) és A francia koronaország elnevezése 105 . ábra.6. Készült 1371-ben A gótika korai formái 1130 körül alakultak ki Ile de Francé^ területén az építészetben.6. A külön-külön már használatos jellegzetességek (pl. Gótikus szentélyrács. támív-támpillér rendszer. bordás boltozás. Mittelfeld.

a vimpergak stb. A gótikus stílus három évszázadon keresztül virágzik. szolgáltatják a kívánt motívumokat. juhar-. ábra.7. Louvre. és kifelé domborítottak (6. Ezeket előszeretettel csavarják. szőlő-. melyek formavilága megjelenik a kovácsoltvas munká­ kon is.6. Készült a 16.5. Sárkány.6. melynek során a kovácsok a rácsos kapuk. ábra). stilizált akantusz-. egyéb rácsok. liliom-. Rácsrészlet. kandallófelszerelés. monumentális teret hozzon létre az épületen belül.és kutyafejeket használnak ajtókopogtatók. lakatok. csillárok. században a sensi székesegyházon (1130-1163) található meg először azzal a szakrális céllal.vagy téglalap profilú vas használata lép a román kor uralkodó gömbölyű vasa helyébe. kandeláberek. az oszlopfők növényi díszítései. cser-. Párizs. a nagyobb részeket pedig szegecseléssel fogják össze. hogy egységes. bútorok tűzi kovácsolását végzik (6. füge-. A lapos négyzet. petrezselyemlevél.4. A növényi motívumok gyakoriak. Stilizált állatfejek és szegélydíszek szalagszerű frízei is gyakoriak. illetve irdalják. zárak. A mértani geometrikus díszítések közül legelterjedtebb a lóheremotívum (négykarélyos elem) (6. bár ez utóbbit is használják. Ezeket egészítik ki azok az épületplasztikai díszítmények. A különböző funkciójú rácsoknak 106 . ábra). Részeiket hegesztéssel vagy kötegeléssel kapcsolják egybe. A támpillérek továbbgondolása folytán alakulnak ki a fiatornyok. azonkívül a geometrikus szerkesztésű kőrácsmotívumok. ábra) és a halhólyagmotívum (6. A csigamotívum valame­ lyest háttérbe szorul. komló-.7. ábra). illetve virág fordul elő [4]. ablakrácsok díszítésére. s kevésbé csavart. bogáncs-. Ezek a levelek csúcsban metszettek.

A városok kiépülésének köszönhetően a kovácsoltvas világi feladatai is egyre sokré­ tűbbé váltak. oltár. ládák. kottaállványok. kolostorok. német nyelvterület) és az ismétlődő elemekből összekapcsolt vagy négyzetes keretbe foglalt ornamentikát tartalmazó rácsok (Olaszország). Angliában építészeti formákat. kandallóalkatrészek. Közép-Európában jóval tovább. Ezeknek a reneszánsz idején lesz igazán nagy jelentőségük. 6. Spanyolország. század) A gótika még sokáig fenntartotta formakincsét.2. mikor Itália területén új igény kezdte meghozni gyümölcseit. lóheremo­ tívumot és párhuzamosan elhelyezett függőleges rudakból álló rácsokat is készítettek. Az ablakrácsok kosárszerű megoldása és a kutak lezárására használt rácsok és kútházak is ebben az időben terjedtek el.két fő típusát alkalmazzák: rudas rácsok (Franciaország. átlósan elhelyezkedő négyszögvasak megoldása sem.és sírrácsok készültek még kovácsoltvasból. Keresztelőmedencéket lefedő rácsok. várak és városok házai igényelték szolgálatait. A változásokhoz igazodott a vasművesség is mint elsősorban az építé­ szetet szolgáló társművészet. Anglia. Az új igény az antik formakincs feltámasztása volt. bútorok. óriási méretek. Ez idáig a templomok. Nem ritka az egymást keresztező. ez a sor most a reprezentatív világi palotákkal egészült ki. Reneszánsz (14-16. 107 . Spanyolországban délfrancia hatás érvényesült: gazdagon díszített záradékrács. szentségházak.

Landesmuseum.6.9. ábra. Készült 1570-ben (Niederösterr. Reneszánsz kútház. Bécs) 108 .

Páviai Certosa-székesegyház szentélyrácsa Forrás: Az iparművészet könyve.^m 6-10. 1912^2002) Készü^mT 109 . ábra.

kútházak készültek még vasból (6. a kereszteződőket átfűzik egymáson. A kovácsoltvas-művességnek az épüle­ tek külső-belső díszítésében és funkcioná­ lis felszerelésében fontos szerepe volt (és van a mai napig). cégérek. ábra). színezést és aranyozást használnak. ábra. így nincs szükség hosszú vaspántokra vagy deszkavasalásokra. melyek egymáson keresztülbújtatva vala­ milyen szimmetrikus rajzolatot követnek. sokszor egymásba fonód­ nak. A cuenzai székesegyház szentélyrácsa pl. ábra). A vas­ rudak elsősorban gömbvasból készülnek. rozetta.6. keresztpán­ tokra azonban szükség volt. A függőleges pálcák balluszterszerűen vannak kialakítva. Fran­ cisco de Salamanca nevéhez fűződnek a . 13.10. a központi díszek lehetnek címerek. Ezt példázza a páviai Certosa szentélyrácsa (6.5 m magas. A szen­ télyelzáró rácsok rendkívül magasak. kevés az egyenes vonal. az átlapolás még a gótika megoldása volt. Ezek idővel eltűntek. ábra). 1912 (2002) A reneszánsz vasművesség alkotásai in­ kább síkszerűek. melyre levele­ ket erősítenek. kehely.8. stili­ zált emberi és állati motívumok tarkítják. Sírkeresz­ tek. A vasrácsokat gyakran bronzdíszítéssel élénkítették. palmetta).11. főként délen.és virágmotívum is (liliom. Újra elterjed a csiga. A palotákhoz kerítéseket. A zárakat és a kulcsok fejeit viszont gazdagon díszítet­ ték. stilizált állat. kapukat. Spanyolország­ ban a késő gótika francia hatása folyama­ tos. ha­ ranglábak. szélkakasok. Sarokpántokra.11. cégértartók. kevésbé plasztikusak (6. akantusz. dúsan díszített záradékrácsokat készítettek. Az ajtók többnyire keret­ tel készülnek. A kapukhoz.vagy oszlopábrázolás. ábra). csavart vasrudakból áll. Az egymással érintkező rudakat általában bundolással fogják egy­ be. A szimmetria alapelv. 1517ben készítette Hernardo de Arenas. házsarkokra zászlórúdtartót.9. de az olasz reneszánsz is érezteti hatá­ sát. kor­ látokat. kisebb csigákban folytatódnak.és emberalakok. El­ terjedt motívum a kúpos spirál és a külön­ böző levél. lámpatartót szereltek. A Capilla Major rácsa a cuenzai székesegyházban. Készült 1517-ben Forrás: Az iparművészet könyve. s gyerekalakok díszítik (6.

ábra.salamancai székesegyház mérsékelten dí­ szített monumentális vasrácsai (15181533). a zárakkal és kulcslyukpajzsokkal ellentét­ ben. a gótika tulajdonképpen a 15. gyakori az állat. ablakrácsok (6. század hozza meg az áttörést hazánkban. A francia reneszánsz létrejöttében Benvenuto Cellininek volt jelentős szere­ pe. óira) (1528). melynek nagy. melyekről fiókcsigák futnak tova. kisebb tárgyak díszítésére használták. A csigákat volutaszerűen alakítják ki. Új tech­ nikai megoldás volt a tausírozás és a mara­ tás. század végéről. A pozsonyi és a kassai dóm szentség­ házajtói jellemzik. században te­ tőzik. kerek koszorújá­ bólcsigás díszű karok ágaznak ki.13. A müncheni Szent-Mihály-temp­ lom kápolnarácsán is hangsúlyos az S ala­ kú csiga.12. mikor a kapuk pálca­ végződéseit laposra kezdik kovácsolni. sziluettképek. míg utóbbit lakatok. Hans Metzger). a reneszánsz egyedi változata­ it lehet itt megtalálni. A sarokpántok kevésbé díszítettek. A vasrácsok ornamentikájára Péter Flötner arabeszkjei és a kalligráfusok voltak hatással.és emberábrázolás a csigák végeire szerelt motívumokat illetően. szemöldök. melyek gyakran ún. A németeknél él legtovább a középkori formavilág.és szegélyrá­ csok. Magyarországon a reneszánsz motívu­ mai százados fáziskéséssel jelennek meg. Készült 1528-ban Forrás: Az iparművészet könyve. és az egész mű vertikálisan 3-4 különböző kompozícióra tagolódik (6. kandelábereket nagy részletgazdagsággal dolgozták ki. ábra). A 16. A müncheni Szent Mihály-templom kápolnarácsa.12. lunetta-. A csillárokat. előbbi főleg a fegyverkovácsok kedvelt eljárása. Augsburgban azUlrich-templomban található a Fuggerek sírjának rácsa. milyen gazdag geomet­ riai változatosságra törekedtek a mesterek a díszítőművészetben. 1912 (2002) 111 . 6. ilyen a münsteri városháza csillárja a 16. gömbvasat használnak. melyre jellemző a két egy­ mással szembefordított S idom (1588. és hogy mennyire ragaszkodtak még a középkori hagyo­ mányhoz [1]. A polgárosodás expanziójával egye­ nes arányban jelennek meg a felülvilágító rácsok. zárak.

Reneszánsz felülvilágító.nem egyik pillanatról a másikra. hanem évtizedek alatt . a kibontakozót. Salzburg körzet. század) Hogy nyilvánvalóvá tegyük a paradigmaváltást. század második felében és a 17. század elején. 'teresíti' a tö­ megformát. A barokk épp ellenkező­ leg. amelyen belül önálló egységekké lehatárolt. Barokk és rokokó (17-18. hanem az egymás ellenében működő. Szentkirályi Zoltánt idézzük: „A reneszánsz eszménye az arányok harmonikus rendjébe fogott. egyetlen nézőpont­ ból.74. ábra. 6.6. az ala­ kulóban levőt keresi. A statikus állapot megnyugtató egyensúlya he­ lyett az állandó történés feszült­ ségét. Barokk levélmotívumok 112 . egyenrangú ré­ szek társulnak egymáshoz. mindenek­ előtt a tömegével ható. egyszerre teljes egészében feltáruló. Nem az egyensúly izgatja.a 16. amely a reneszánsz és a barokk között végbement . inkább megbontja.13. talányossá teszi. cselekvő erők egyensúlyozása: a befejezett állapot helyett a befe­ jezés még nyílt lehetőségeit kínáló folyamat" [21]. Készült a 16. század végén 6.3. 'befejezett' forma.

18. 18. a méretek növekedése. a változatosságra törő átgondolt művészet. tartalmi-szellemi egységre való törekvés. az érzelmek ábrázolása. század 113 . egymás alá-fölé rendelése.15. 6. új.6. összefüggése.16. az elevenségre. A térbeliségre épí­ tett feszültségkeltés és dinamizmus könnyen tetten érhető a kovácsoltvas alkotásokon is. kevésbé a szimmetriát. De a barokk szertelensége korántsem valamiféle irracionalizmus. mivel tökéletes harmóniában áll az építészettel. na­ gyon is rendszerezett. a mozgásra. ábra. Ennek a felfogásnak az eredménye a különböző részelemek hierarchizálása. de a természet racionalista vizsgálatát szem előtt tartó. ábra. jelképes mondanivaló. Barokk felülvilágító rács. Barokk korlát. század A vasművességre ugyanezek az ismérvek jellemzőek. rejtett. szimbolika.

pajzs-. mely az épület portáljában záradékrácsként. illetve G alakra formál­ va.14. vízszintes fekvésű laposvasak. melyek első­ ként szemünk elé táruló része a kapu és a kerítés. Fontos megoldás volt a tagozott vasból készí­ tett gyűrűs kapcsolás. A vasrácsok különböző fajtái és a vaskapuk elterjedtek voltak ebben a korban. Ennek egyik oka a kastély. végüket is levél formájú­ ra kovácsolták. 114 .A térbeliség plaszticitásban nyilvánult meg. palmettadíszítést kaptak. a barokkban használt levélváltozatot mutat a 6. Néhány. ábra. A barokk kapuk hangsúlyos része a koronázó rész (szemöldökrács).75. ábra). Ezeket önállóan is használták (6. Az egymást keresztező rudakat egymáson átlapolták. melyet a díszítőelemek síkból való kihajlítása által értek el. vagy kehely-. S. Egyik legfontosabb motívum a csiga. C. felülvilágítóként funkcionál. Ezeknek oldalára leveleket (főmotívum az akantusz) tettek. A vasrácsok rúdjai főleg négyzetvasak. A fertődi Esterházy-kastély kapuja híven tükrözi a bejárat jelentőségét [1].és kertépítészet fejlődése volt.

szentírástartó állványok is nagy számban készültek (6. 1740-től már rokokó stílusú min­ talapokat adtak ki. Ta­ lán az elsőként megjelent motívumgyűj­ teményt Mathurin Jousse jelentette meg 1627-ben. századtól a formák és kompozíciós megoldások változatosságát tették le­ hetővé. erkélyrácsok. Szentírástartó barokk állvány. A mintalapok divatba kerülése pedig a 17. A rokokó a barokk formák túlbur­ jánzó változata sok-sok új motívum­ mal kiegészülve. és végeit kifelé hajlították. A lépcsőkorlátokra jellemző volt a ballusztert utánzó motívum. Dániel Marót 1712-ben Amszterdamban megjelent mintalapjai (Nouveau Livre de Serrurerie) a XIV. A virág.18. ún. ábra. hiszen ezeket a mintalapokat mesterek generációi vették át és használták. Rokokó lámpatartó konzol 115 . bordázott. 18. ábra). és indák­ kal. 6. A csigák hátrészére kagyló­ formaszerű. kottatartók.és levélmotí­ vumok megjelenése naturalisztikus. A na­ gyobb kertkapukat vasból vagy kőből készült pilaszterekkel keretezték (6. lépcsőkorlátok. A hengerművek elterjedése és tech­ nológiai fejlődése jobb minőségűvé tette a vaslemezt. de hozzájárultak egy új hagyo­ mány létrejöttéhez és megőrzéséhez is. században minden templom tete­ jére vaskeresztet helyeztek. taraj került. kulcsfejek rézmetszetei­ vel. rácsok. század 6.sokszor legyezőszerű díszítést kaptak. ábra). fonatokkal díszítették. kulcs­ lyukpajzsok.16. meg akar szabadulni minden statikusságtól és szimmetriától. Lajos-stílust tükrözik kapuk. csipkézett. Az or­ namentika hangsúlyos ebben a korban. csillárok.78.19. kandelábe­ rek. a közöt­ tük lévő teret szimmetrikus kompozí­ ciókkal töltötték ki (6. gyertyatartók. ábra). ami kedvezett az or­ namentika változatos kialakításának. Az akantusz továbbra is szerepel. A zárakat és környéküket gazda­ gon díszitették. ábra.17. Ez a stílus követi legkevésbé az architektonikus formákat. A17. a keresztezéseket palmettákkal fedték le. de kialakítása nyújtottabb.

ábra.6. 18. Augsburg. Perspektivikus szentélyrács. század 116 .20.

Hazánkban a rokokót Mária Terézia­ stílusnak nevezik. szőlőfürtös kapun2 a levél-. Fazola (Fassola) Hen­ rik Würzburgból költözött Egerbe 1758-ban. vagy kartusdíszítés választja el őket {6.és csigás indadíszek jellemzőek. ábra. ábra).aub und Bandelwerk". Az ún. A francia mintalapok motívum­ kincse keveredett a helyi hagyományokkal. 1715^45 között.és kartusdíszítés 2 A másikat „címeres" kapunak hívják. Az ún. a változat neve . 1 17 . Az egri volt Vármegyeháza két vaskapuja és lunettarácsa az ő nevéhez fűződik. 1758-1761 a C vasak inkább érintik egymást mint keresztezik. Készítette: Fazola Henrik. Magyarországon is találunk rá példát [22]. A barokk és a rokokó vezető állama Franciaország volt. lomb. és a 17-18.6. Az egri volt Vármegyeháza szőlőfürtös kapuja.20. virág. ábra). a német fejedelemségekben a kastélyépítészet jelentős. Egyik legjelentősebb magyar kovácsmesterünk. perspektivikus rács népszerű volt német nyelvterületen. az akantuszleveles.19.21. A vasrudak (laposvasak) a rövidülés illúzi­ óját adják sajátos elrendezésüknek köszönhetően. században terjed el igazán (6. habár reneszánsz találmány.J.

23. a pálcákat sok esetben kör alakú formák­ kal. 6. XVI. ábra). német és osztrák területen „copf stílusként terjedt el. kande­ láberek. ábra). Főleg a korlátok hosszúkás elhelyezkedése kedvezett a klasszicista díszíté­ si elvnek.4. század (csipkézett taraj a csigákon) örvénylő zsúfoltságát látjuk (6. a rokokó kertkapuk eleganciáját sugározza. koronázó része azonban súlyosan nehezedik a nyíló részre. Lajos-stílusként ismerjük. koszorúk. a formák leegyszerűsödtek. Franciaországban indult útjára az új irány­ zat. könnyed hatású. A kőből készített ballusztrád utánzása nem ritka az erkélykorláto­ kon. Klasszicizmus Az antik építészeti elemek újra előtérbe kerültek.és laposvas mellett a gömbvas is 6. A csiga kissé háttérbe szorult.23.24. 118 . A kisebb hasz­ nálati tárgyakat réz­ ből és öntöttvasból kezdik készíteni. A négyzet. Jellegzetes motívumai a pálmalevelek és virágfolyondárok. Az 1760-as években kezdődik meg a klasszicizálódás folyamata.22. a vízszintes és függőleges tagolás kompozíciós elvvé vált.6. Lajos korabeli erkély korlát. XV. melynek két vége általában lefelé lóg (6. ábra. Nevét jellegzetes babérleveles füzérdíszéről kapta. Ausztriában a bécsi Belvedere kapuja és kerítése érdemel figyelmet (1720 körül). az erkélyrácsok. ábra. ábra). mely az épületdíszí­ tés terén a monarchikus. A csigadíszek és a szerkezet komponálása szimmetrikus.21. Hangsúlyt kapnak az épületeken meg­ jelenő vasmunkák. kapuk. ablakrácsok. meander ornamentika. 18. babérfüzérrel díszített szaru (6. A kapukon figurális és heraldikus elemek is helyet kaptak. birodalmi igények stílusváltozatain halad át (6. Nantes. de a részletelemek ezt a rendet igyekeznek felolda­ ni. akantusz és rozetta. bundolással (gyűrűs kötéssel) kötik össze. ábra).és hátoldala használatos.22. lépcsőkorlátok. Impozáns. felülvilágító rácsok. Babérfüzér elő.

Kerti kapu.6. ábra.24. 18. század 119 . Marly-le-Roi.

Az irodalomban is a naturalizmus és a realizmus a válasz egy korábbi romantikus felfogásra. Érdemes megfigyelni ugyanannak a formaelemnek a művészettörténeti korszakok során használt változatait. Historizmus és eklektika Az ipari fejlődés és gépiesítés folyományaként nemcsak a kovácsmesterség technológiája fejlődhetett. vagyis az egyes korszakok elkü­ lönülve jelennek meg a műveken és épületeken. és 6. épületen. egészen a 20. addig az empire stílusra a szögletes konstrukciók a jellemzőek. címerek.A hidegen domborított. vékonyabb vaslemezekből díszítőelemek. gyakran szegényes díszítése már átvezet bennünket a 19. Az egyik ábrán csigadíszeket. hanem az öntöttvasgyártás is nagyipari méreteket öltött a 19. A csigamotívum még inkább háttérbe szorult. A század első felére tehetőek a historizmus tisztább megjelenésű alkotásai. melynek előszelét már a romantika éreztette a közép­ kori építészet egyes megoldásainak felélesztésével és a keleti iszlám formakincs másolásával. ábrák). átfíízést főleg gömbvasnál találunk (6. Mindehhez hoz­ zájárult a céhrendszer megszűnése is 1872-ben. A Napóleon idejére datálható stílusváltozat alkotásain birodalmi jelképek. és a régészeti felfedezé­ sek is serkentették a történeti stílusok tanulmányozását és pontos megismerését. 3 4 A historizálásra való hajlandóság nem a század találmánya. főleg a 19. és vasműves cégeket alapítottak. vagy a reneszánsz. melynek puritánsága. Ez kiérezhető az egész eddig vizsgált időszak stílusváltozásaiból. a gótika és a modernebb klasszicista motívumok keveredése3. reneszánsz formára emlékez­ tetnek. de az összes stílus érdekli. Később átmeneti formák jönnek létre. edények. sok a hidegen megmunkált díszítő­ elem. ezekre a statikus szerkezetekre aggatják. Mig a XVI.27. sárkány-. megszaporodott a kovácsmesterek szá­ ma. letisztultsága. szinte feldobálják a díszítőelemeket. 120 . A 19. az akantusz és a különböző füzérek megmaradtak.5. század pozitivista szemléletmódja áttevődött az építészetre. melyek több különböző stílus sajátosságait. Az átlapolás és kötegelés továbbra is használatos. állat­ os emberfejeket használnak a rácsrészek kitöltésére vagy összekötésére. A gyorsaság és sokszorosíthatóság jegyében egyre jobban kiszorította a kézzel alakí­ tott alkotásokat addigi felhasználási területeiről. amely formavilághoz a 19. ritka a tűzi hegesztés. a másikon levéldíszeket láthatunk (6. Ami a motívumokat illeti. „empire" stílusra is. Jungfer Gyula 1878-ban mutatta be naturalisztikus kovácsoltvas rózsáit a párizsi világkiállítá­ 4 son. a klasszicizmus is létező irányzat még ebben az időben. Az építészetben is észrevehető válságállapot a historizmus kialakulásához vezetett. 6. lényege a történeti stílusok keveredése ugyanazon a tárgyon. illetve azok modern változatait is magukon viselik. ábra). a csigák itt sem maradnak el. A fent említett széles körű stilisztikai alkalmazás a fellendülő építkezéseknek is köszönhető.26. és az évente megrendezett világkiál­ lítások ízlésformáló hatása kedvezett a kovácsoltvas újjászületésének. századi mesterek fordulhattak. A 19. század elejéig (6. római sasok és antik formák jelentek meg. Észrevehető a stilizálástól a naturális ábrázolás felé való fokozatos törekvés. ahogyan az egyes motívumok átörökítődnek és új formát kapnak. A mesterek mindenfajta profilú vasat használnak. ábra). századba. század első harma­ dában. A csigákból kiágazó indákat és kacsokat szege­ cselik. Ez.28. barokkos díszekkel kiegészítve. A romantika szinte semmilyen feladatot nem adott a kovácsoltvasnak. Ezzel párhuzamosan a tiszta stílusú historizáló irány is megmarad. A barokk és a rokokó. Különböző groteszk maszkokat. rozetták készültek. Ez jellemző az ún. Lajos-stílus egyfajta klasszicizáló barokknak nevezhető.25. Ilyen az eklektika. században is ez történik. a rozetta. század második felében.

25. u. Ablakrács. ábra. Készítette: Jungfer Gyula. 7. 1913 121 . Táncsics M. Budapest."«H 6.

század első évtizedeiben is jelen van.6. az Országház vasmunkái: rácsok. d)-g) barokk.27. rengeteg bejárati kapu. ábra. h) klasszi­ cista palmetta Hazánkban az eklektikus-historizáló irányzat csak a század hetvenes éveiben terjed el. g) rokokó. Levéldíszek a) román. Legfontosabb munkái Budapesten a Várkert­ bazár hármas kapuja és kerítése. ábra. e) ba­ rokk. ablakrácsai viszont inkább klasszicisták (6. A Nádor utcai volt Magyar Országos Bank Rt. ábra). illetve vasszobor fűződik a nevéhez. Lakatosdinasztia harmadik tagja. ábra). A kapu felső negyedében egy-egy angyalfej 122 . apja Jungfer Ferenc. a függőlegesen haladó meander. kandeláberek.29. kapuk. A volt királyi palota kerítése és kapuja. és a 20. Vastag szemöldökíve felett középen látható koszorú s csokros kehely a késői klasszicizáló jellegre utal. Mindegyik stílusirányzatot tanulmányozta. erkély­ korlát. Főkapujának lunettarácsa a legdíszesebb.30. i) klasszicista meander 6. az állatfejek (itt: oroszlánfej) megformálása (6. A Központi Szabó Ervin Könyvtár barokkot idéző kapuin felfedezhetjük az érett stílus minden fontosabb elemét (6. ábra). ábra).31. nagyapja Jungfer András volt. például a dugóhúzószerűen csava­ rodó kacsok. f) copf babérlevél. gazdag díszítésű csillár és berendezési tárgy. a levelek élethű domborítása. d) reneszánsz. de egy-egy alkotásán egységes stílust jelení­ tett meg. 1841-ben született Pesten. ajtaja reneszánsz stílusjegyeket mutat. A Dorottya utcai kapu letisztultabb lunettarácsa a csigák változatosságát mutatja (6. h) klasszicista.32. de bizonyos részletek más stílusú Jungfer-művön is észrevehetők. b) gótikus. c) reneszánsz. épületplasztika. Csigadíszek a) román.26. b)-c) gótikus. Egyik legnagyobb mesterünk kétségkí­ vül Jungfer Gyula.

Budapest. ábra. 1872 123 . Berzsenyi u. Neoreneszánsz ablakrács. Készítette: Jungfer Gyula.28. 6.6.

Szabó Ervin Könyvtár bejárati kapujának részlete. Készítette: Jungfer Gyula. ábra. Budapest.29. 1897 124 iff- .1 6.

31. Dorottya u. • • • 6. Budapest. • • • . ábra. Bejárati kapu felülvilágítással. Készítette: Jungfer Gyula 125 . ábra. Készítette: Jungfer Gyula 6.. Dorottya u.30. Ablakrács. Budapest.

32. Neoreneszánsz bejárati kapu részlete. (egykori Magyar Országos Bank Rt.33b ábra. Budapest.). Kossuth tér. 1884 6. ábra.6. Készítette: Jungfer Gyula 126 . Budapest. Nádor u. Neobarokk korlátrészlet. Készítette: Jungfer Gyula.

Kossuth * Készítette: Jungfer Gyula 127 .I BMW 6333 áb *-"eobarokk bejárati kapu felsőré *e. Budapest.

4.34. Báthori u.6. ábra. Klasszicizáló késő barokk kapu részlete. Készítette: Lepter János ábra részlete 128 . Budapest.

Váci u. Neoreneszénsz bejárati kapu és felülvilágító.35a ábra. 129 .6. Budapest.

kidomborodó elemek ellensúlyozzák.33a ábra). látható. A Kossuth Lajos téren található kettős vaskapu magasságával kápráztat el (6. ábra. Sötét tónusait plasztikus. és kontrasztot jelent a közvetlenül a vasszerkezet mögé helyezett ablaktáblákról visszatükröződő fény 130 . Szecessziós kapuk koronázó részletei BEN ti.6.36.

Az ipar­ művészet. A festőcsoport 1848-ban alakult meg. A szemöldökrészen megjelenő futókutya-motívum és a szimmet­ ria a klasszicizáló késő barokkot idézi (6. vaskapuján reneszánsz szerkesztés és anyaghasználat lát­ ható. A budapesti Báthori u. esztétikai egységén fáradozott. ábra.33b ábra). szuverén stílus kiala­ kulására még várni kell.37. Szőlőlevelet. 1902 6. Olaszországban. ábra). Franciaor­ szág után Németországban.is. ábra). számú ház kapujának mestere Lepter Já­ nos. Belgiumban Henry van de Velde a „Les Vingt". A századfor­ dulón a magyaros motívumok sokszor szecessziós formavilággal keverednek.36. Tagjai: Dante Gábriel Rossetti. lunettarácsa különálló alko­ tás a kapu portálja fölött (6. ábra). A lunettarácsán megjelenő floreális-leveles indák szecessziós hatásról árulkodnak. A század végére körvonalazódik egyértelműen a stílus formavilága. Belgium. Sajátos. Magyarorszá­ gon elég sok ilyen emlék ismere­ tes. gyakorlati. főleg vidéken és a határon túl (6. William Morris.37. A Váci utca 65. Aradi vértanúk tere.6. páva­ vagy egyéb madármotívumokat. vagyis a Húszak csoportjának 131 . elméleti. né­ hol derékszög vagy hegyesszög szakaszolja. a folklórból átvett ornamenti­ kát alkalmaznak. napraforgómintát alkal­ maztak (6. Szecesszió kszecessziós mozgalmak előzménye az angol preraffaeliták csoportja volt. Walter Crane pedig az iparművészet igényessé tételén. 4. Edward Burne-Jones az angol művészet megújítását tűzték ki célul. Ausztriában is csoportok alakulnak.35b ábrák). Fakapu betétrácsa. John Ruskin. tulipán-.35a6. Görbülő ívei dinamikusak. Készítette: Fekete Pál. Szeged. 6.34. de felfe­ dezhetők olyan kísérletek. az építészet és a festészet mellett az irodalomban (szimbolizmusként) is jelen­ valóvá válik. melyek a nemzeti jelleget igyekeznek be­ csempészni a formai megoldások közé. Stílusával egyezőek a homlokzaton végighúzódó erkély­ korlátok (6.

mozaikok. A levéldíszek kevésbé stilizáltak. erkélyrácsokon is (6. utalva a rengeteg növényi. Leggyakrabban az un.38. Az új stílust Nyugat-Európában többnyire Art Nouveaunak vagy Modern style-nak. Már a nyolcvanas években megkezdődik az építészetben a történeti stílusokkal való szembefordulás. végei kiszélesednek és hegyesek (6. és a már meglévő agyonis­ mételgetett kánonnal való szakítást célozta. A szecesszió formavilágára nagy hatással volt még a régi francia gobelinművészet és a japán metszetek. mozgásban vannak. de a kompozíció sok esetben folytatódik a festett üvegeken. A naturalista felfogás helyébe erős stilizálás és absztrahálás lép. Ausztriában és Közép-Eu­ rópában szecessziónak nevezik. életteliek. főleg virágmotívumra. Budapest. 132 . A szó jelentése „kivonulás". így a kovácsoltvas kapukon.5 stile liberty az olaszoknál. akár az épületen belül. figu­ rális épületplasztikák (erkélykonzol) díszítik. legkiemelkedőbb egyénisége. „ostorcsapás" motívumot használják.39. a kuszaság mögött gondos tervezés áll. Németországban Jugendstil-nek. és az épülethomlokzatok sajátos dekorációi. akár kívül. 11. A teljes kompozíció szimmetriáját általá­ ban az sem zavarja meg. 5 Floreális stílus. mely egységes harmóniát hoz létre nemcsak a mű­ vön belül. ábra. Szecessziós erkélykorlát. A vonalak kecsessé és vékonnyá válnak. Váci u. melyek a 80-as évektől rendkívül népszerűek Nyugat-Európában. ábra). A homlokzatokat egyes esetekben freskók. a falakon is. Stile floreale. ha az indák és folyondárok látszólag össze-vissza tekergőznek. ábra). a nyílászárók kereteinek és a párkányoknak az ívvezetése megjelenik a kiegészítő szerelvényeken és díszítményeken.38.6.

Készítette: A. Dondelinger 133 . Párizs.39. Art Nouveau stílusú lépcsőkorlát.6. ábra.

2003 6.41. Budapest. 1906. Szecessziós bejárati kapu részlete. „Pávás" kapu részlete. ábra. Felújította: Lehoczky János.6. 1905 134 . Báthori u. Budapest. Készítette: Jungfer Gyula.40. ábra.. Gresham-palota.

42. 7. ábra. Budapest. Báthori u. 135 . Szecessziós kapu részlete.6.

Ilyenek a mostanában felújított Gresham-palota bejárati kapui. Az Art Deco már átvezet bennünket a modern kovácsoltvas-irányzatok felé.40. A Honvéd utcai Bedő-ház vasko­ sabb rácsozata liánszerű. az ősi egyiptomi és azték művészet motívumkincséből (6. me­ lyeket a 7. 42.43. vaskapuja. szárnyai széttárva (6. A szecesszió jelen van a berendezési tárgyak területén is.6. jellegzetesen városi művészet. dekorációs sokrétűség jellemző rá a formai elemek túlzsúfolása nélkül. Néha eklektikus megoldások keverednek a szecessziós alkotásokon. vaskapuja elszakad a hagyományos virágos-indás motívumoktól.41. mely nevét egy 1925-ben Párizsban megrendezett nemzetközi kiállítás után kapta. Geometriai szigorúság. ábra). ábra). A Báthori utca 5. a kubizmus. bronzból. legfelül még egy páva szemből. üvegből és kovácsoltvasból is. ábra).43. 6 „Exposition Internationale des Árts Décoratifs et Industriels Modernes 136 .44.6 Az Art Deco merített az Art Nouveau. mely gótizáló hatást mutat (6. Váci u.44. bútorokat. pávák egymás felé fordított reliefjei láthatók rajta profilból. Jungfer Gyula is tudott váltani a század­ forduló után. ábra. „Art Deco" stílusú tűzhelyvédő rács. Magyar népi motívumokkal díszített rácsos kapuk. Készítette: Marcel Bergue Magyarországon és főleg Budapesten nagyon sok szecessziós épület és kovácsoltvas munka található. berendezési tárgyakat. és készített szecessziós kapukat. az Árts and Crafts. Szecessziós kapu. ábra.42. A húszas évek­ ben alakul ki az Art Deco. korlátokat. A Váci utca 42. ábra). Budapest. ilyen a Báthori utca 7. használati és dísztárgyakat készítenek rézből. fejezet tárgyal részletesebben. ábra). felülvilágítói 1906-ból. szám alatti kapu a sorozatban sajtolt margitvirágformát hordozza. az expresszionizmus. 6. sűrűn rovátkolt vasnyalábokból áll. viszont koncepciója a népművészettel teszi rokon vonásúvá (6. levelei hullámzóan törnek a virágok felé (6.

hogy a gépesítés nem feltétlenül jár együtt a stílustalan tömegmunkával. Az építészet a szecesszió hanyatlásával nagyrészt a historizáló eklektikában egyszer már felelevenített történelmi stílusok formáit vette elő újra. Napjaink kovácsmüvessége 7. illetve az elektromos ívhegesztés bevezetése. ábra. Tömeges árutermeléssé vált a függőfolyo­ sók „kovácsoltvas" korlátainak kilométerekben mérhető gyártása. ami sokkal inkább nevezhető lakatos-. amit a kovácsoltvas-művesség szolgai módon kénytelen volt követni. és a két világháború között a korábbiaknál silányabb módon folytatni. Ezt a folyamatot elősegítették azok a technológiai újdonságok. Részlet. 1937 137 . illetve ezekből fakadó mesterségbeli megújulások. mert az építtetők megelégedtek az olcsóbb. hajlító. század elején a „Bauhaus" jelentette. de silányabb kivitelű kovácsoltvas munkákkal. amelyek a tömeggyártás jellemzői voltak. Az építészetben az új stílust. így például a láng­ hegesztés. Az akkori. a megújulást a 20. század második felében megjelent kovácsológépek elterjedése.legalább 50 éves késéssel jelen­ tek meg.1. Az építészettel összefüggő alkotások A szecesszió vasművességét .1. Bieber Károly munkája. mint kovácsolt munkának. a daraboló-. Magyaros népi motívumok alkalmazása a kolozsvári egykori hadtestparancsnokság épü­ letének kapuján. rácsok.amely kétségkívül maradandó alkotásokat hozott létre az első világháború után nem követték újabb stílusirányzatok.a történelem során először . A bérházépítések növekedésével nem járt együtt a művészi értékű kapuk. a kézműves munka 7.és egyéb megmunkáló gépek és legfőképpen a 20. de napjaink mestereinek művészi kivitelű munkái is igazolják.7. Az ehhez igazodó kovácsműves alkotások . erkélykorlátok felhasználása.

[11]. Ez a kerti kapu vertikális elrendezésű laposvasakból készült. A barokk hagyományoktól évszá­ zadokon keresztül megszabadulni kép­ telen művészeti ág a 60-as évek dere­ kától a berlini (akkor keletnémet) Fritz Kühn példamutató alkotásaival elindul a modern kovács-iparművészet kiala­ kításának útján. Egy picike rózsát még rátett a mester a csomópontokra jelezve.elsősorban Sima és Bieber . ám munkáik egyben a maguk egyéniségéből született különféle 138 . majd a század köze­ pétől .jellegének eltűnésével.3. A két világhá­ ború között és után is voltak kvalitásos kovács iparművészeink: így többek kö­ zött Forreider József. A hatvanas évek útkeresésének másik jellegzetes példája a 7.1.5. a művész a maga korát fejezi ki. itt maguk az elemek mint pillangórajok repülése adja a lendületet. ábra). Ezek a meste­ rek készítettek kiváló neobarokk. Fritz Kühn munkája tek kimunkálásában jelennek meg az új stíluselemek (7. a szerkezet puritán. amelyeket díszítőelem­ ként is alkalmazott bundolás fog össze. Figyelemre méltó a rács árnyékhatása. Bandi. hogy a széles laposvasat a szokásosnál hosszabb ívben csavar­ ja. Sima Sándor és leg­ főképpen Bieber Károly. A jelenkor vasművességéről szóló csekély hazai irodalomból idézzük Pereházy Károly megállapításait a magyarországi törekvésekről: „Az 1960-as évektől egy maroknyi. gyümölcsöző küzdelmet folytat a vasművesség megújhodásáért. Tiringer Ferenc. majd ezen elemek ismétlődésével az összkép is ritmikussá. Schima A. azo­ nos szellemű vasműves.4. a kitöl­ tő egységek (pillangók) mindegyike teljesen átkovácsolt darab. ábra rács­ tanulmányán már egyetlen munkafázissal. Először csak a részle­ 7. a geometrikus elemek egymásba kapcsolódása maga a konstrukció. a csavarással ér el igen plasztikus hatást Fritz Kühn azzal a megoldással. ábrán látható alkotásnál. A 7. a művészi kovácsolás új formavilágának megteremtéséért. ábra. ábrán látható [12]. A díszítés maga a szerkezet. neoszecessziós és eklek­ tikus alkotásokat. játékossá válik (7. Fűtőtest védőrácsa. melyből hasításokkal és csava­ rásokkal képezték ki az összekötő vízszintes elemeket. amely a kovács-iparművészetet a mo­ dern stílus keresésében világszerte jel­ lemezte. Alkotója erős. ábra). Ennek egyik lépcsőfoka volt a magyaros népi motívumok alkalmazá­ sa kovácsoltvas kapun (7. leegyszerűsített megoldás. Ezeket az átkötéseket szabálytala­ nul helyezték el. szépségét a kovácsolási technológia helyes alkalmazása adja.2. hogy nem is olyan könnyű megszabadulni a díszítőelemektől. Ilyen mértékű leegyszerűsítés már sokak szerint a míves megmunkálás rovására megy. Minden kornak megvan a maga eszménye.6.út­ törői lettek annak az útkeresésnek. Az ismétlődő elemek uralkodása még jellemzőbb a 7. az avult hiedelmekkel szembeszállva és a modern építészeti formáktól ösztönöz­ ve. Az alkotáson már díszítés nem látható. neoreneszánsz. 50x 12-es laposvas kerettel adja meg a kapu merevségét. ábra).2. a múltba hanyatlott világ nyűgös tradíciójától szabadulni igye­ kezve.

3. Kovácsoltvas kapu. ábra.Brünau 139 . 1963. Berlin . Fritz Kühn munkája.7.

és ezek minden különbözőségük ellenére azo­ nos princípiumon nyugszanak"[13]. a hajlatok. F. az ívek. a spirál. Kerti kapu.5. Kovácsoltvas kapu. Ám alkotóelemeiket csak megközelí­ tőleg lehet morfológiai határok közé szorítani.[ 7. mű­ veik vonalrajzai metszően tiszta. az ovális. század végére felnőtt vasműves nem­ zedék megértette. 1965. a domború és a konkáv alak­ zatok egyaránt megjelennek.4. lo­ gikus világossággal érvényesülnek. ábra. A 20. Hermann munkája. hogy az eklektizáló formanyelv mosolyt kelt az űrhajók és a műholdak világában. a kör. egyértelmű azonban. Bern irányzatok értékeit is tükrözik. ellengör­ bék. az egyenes és az ezekből alkotott szögek sora. 1963.Trier 7. a gömbszelet. A mai törekvéseket tehát . Adolf Steines munkája. ábra. ugyanis a görbék. Pfalzel . a félgömb. Napjaink­ ban ugyan még kevés a közelmúltra való rálátás. Kovácsa­ ink a régi korok formáival szakítva az új irány szolgálatába szegülnek.nem el­ vetve a gépi megmunkálás nyújtotta 140 . hogy nem a barokkban látják a művészi kovácsolás abszolút stílusát.

Nagyobb méretű kapukat statikailag mére­ tezni kell. ábrán.előnyöket . felül ívesen kialakított. ameFritz Kühn munkája. A fegyelmezett pálcakiosztás a hagyományok 141 . A mai kapuk jellemzője az egyszerű. de erő­ teljes elemek kidomborítása. A pántoknál a beállítási lehetősé­ get. Ilyen konstruktív megoldás látható a 7. alul is kétszer hat-hat laposvas elemei a központ­ ból sugarasan szétterjednek. a vasnak a monu­ mentális prioritását hangsúlyo­ zó. A díszítések nélküli. Az egyedi zárkialakítás igen hangsúlyos. hogy az oldalirányú lengéseket. miközben a tengelyük körül megfordulva élükkel felénk irányulnak.mint formai kincset . alul lépcsősen össze­ futó. művészi alkotások jellemzik. a sima. hogy a lényeg a részletekben rejlik. stílusához alkalmazkod­ ni kell. a biztonságos zárást és esetenként a gépi működtetést biztosítani kell. Kapuk Az építészettel összefüggő ko­ vácsműves alkotások közül ki­ emelt szerepe van a kapuknak és a hozzájuk tartozó kerítéseknek. A kapuknak az épülettel harmo­ nizálni. Ismert mondás. hat darab kapuból egy részt mutat a kép. ahol a 3 X 2 m-es. ezért a pántoknál. Szerkezeti felépítésük év7. erőt sugároz. Csavart pálcákból készült rács. A konstrukció saját magát merevíti a kapu síkjában. illetve a közbenső erőket adják át a keretre. A pálcák a zárat körbefonják. A fölül is. a megengedettet meghaladó függőleges és vízszintes elmozdulásokat el lehessen kerülni. támaszoknál. a kézi munka hitelével anyagszerűen megmunkált. míves kivitele pedig a régmúlt emlékeit idézi mai megfogalmazásban. Ez esetben a teherviselést a keret végzi. Az erővonalak ilyen módon törté­ nő ábrázolását . Sok hazai és külföldi ko­ vács éppen az általa magas színvonalon kivitelezett ilyen témájú alkotásával vált ismert­ té. Az irányzatnak számos követője van. majd folytatják útjukat a kapu aljáig. A felületet egyetlen.a hagyományos tűzi kovácsolással formált. ez biztonságot. az erővonalak mentén elhelyezkedő pálcák vonala alkotja a kapu szerkezetét. a pálcáknak csak merevítő és kitöltő szerepük van. ábra).9 a-b ábra).az alkotó Magyarországon először alkalmazta. középütt kötegbe.6. 1967 lyet a keretes-pálcás rendszer jellemez. ahol ismét kötegbe sűrűsödve támasztják meg a kapu felső részét függőleges csapjukon keresztül (7.7. A keret nélküli megoldásoknál a felület maga a teherhordó. a művész által alkotott andráskeresztre emlé­ keztető mintával töltötte ki. Méretük elérheti az 5-6 m-es szélességet és a 3-4 m-es magas­ ságot. Ezt igazolja a gellérthegyi Szikla­ kápolna ajtajának részlete (7.8. ábra. századok alatt alakult ki. záraknál fellépő koncent­ rált erők bevezetéséről gondoskodni kell. a kovácsolási technológia alkalmazásának őszinte be­ mutatása. konstruktív megoldások alkalmazása.

A veszprémi temető főkapuja. 8. Bejárati kapu. 1985 142 .7. Készítette: Seregi György. ábra. Érdliget. 1985 7. Alsóvölgyi u.7. Készítette: Lehoczky János. ábra.8.

A budapesti Sziklakápolna kapuzata. azok megkomponálása a mo­ dern stílus említett jegyeit hordozza. hol keskenyednek. 1991 őrzését.70. A díszítéseket a függőleges elemek vé­ gének zárt csigavonalban történő ko­ vácsolásával.9a ábra. Eredetileg a kö­ zépkorban készültek tömör vasajtók. 7.9b ábra. A Sziklakápolna kapuzatának részlete 143 . amelyek még ke­ resztmetszetükben is változnak. modern és neoszecessziós jegyeket hor­ dozó kapu látható a 7.7. szintén S alakú merevítőhöz egyéni. és ez­ zel kiemelik az ívek futását. hol szélesednek. Kapcso­ latuk az átlóban futó. Pölöskei József alkotása. Igen mozgalmas vonalvezetésű. illetve rusztikus gömbök­ kel történő felfogásával oldotta meg készítője. Tömör ajtókat akkor készítenek. ábrán. szellemes megol­ dással történt. amely a legfiatalabb kovácsgenerációhoz tar­ tozó mester műve. ha a betekintést teljes mértékben meg kí­ vánják akadályozni. A díszítést és a mere­ vítést egyaránt szolgálják azok az S alakban futó pálcák.

Itt az átlós merevítések és azok hasított végeinek kialakítása. A kétirányú hasítással készült térbeli „csillag­ elem". A szegecselt kötésmód is díszíti a kaput.11. Ennek korszerű. főleg ilyen stílusú magán­ villákhoz illő kovácsoltvas kapuk.7. valamint a középső hangsúlyos tárcsák míves kivitele töri meg a tömör lemez egyhangúságát. adja a konstrukció felépítését. ábrán. amely íves száraival négyirányú csatlakozást tesz lehetővé.12. Ehhez csatlakoznak a különböző hosszúságú pálcák. A kezdeményezések természetesen a szecesszió formavilágából is merítenek. (1 x 2. Egy klasszikus kovácsolási technológiával kialakított motívumra mint alapelemre épül fel a 7. kerítések. Állásfoglalás nélkül bemuta144 . Készítette: Nagy Péter.70a ábra. Évek óta folyik az útkeresés a posztmodern épületekhez. Családi ház bejárati kapuja. Család u.6 m). A szerkezet külön keretet nem igényel. a mai időkben is elfogadható megkomponálása látható a 7. korlátok kialakítására. ábrán lévő szentélykapu. Göd. A felső pálcák a boltív vonalát követik. 2002 amiket a román korban főleg erősen megvasalt fából készítettek. illetve csillagelemek. mert a merevséget a térbeli elemek biztosítják.

ábrán tervszinten látható két. ábrán a visszatérő elemek és motívumok alkalmazása egységes kompozíciót eredményezett. és így rusztikus hatást keltenek. Hogy ez mennyiben segítette elő egy egységes stílus kialakí­ tását. de szárát befelé negyed körívesre hajlított vasakkal enyhítette. az indák egymásba fonódása szecessziós motívumokat mutat. A 7. ábrán látható kapu is. Ilyen látható a 7.79.15. Tömör acél­ ajtó. kovácsolt térbeli elemekkel kezdte és zárta vaskos kapujának függőle­ ges alkotóit készítője (7.18. A 7. a megoldáskeresés kétségtele­ nül látható jeleit. ábrán lévő kétszárnyú kapunál.7. és kötegeléssel 145 .76.14. hangsúlyozva az útkeresés. ábra. A fentiekben többször említett modern stílusjegyek legfeljebb abban mutatkoznak meg. valamint a 7.és egyszárnyú kapu és kerítés. az a szemlélő megítélésére van bízva. ábrán bemutatott beépített erkélykorlát. Az íves. de hasonló elveken ala­ pul a 7.17. Ennél a megoldásnál a készítője függőleges elemeket is belekomponált a művébe. A térbeli díszítőelemek sorozatos összekapcsolásával készült ugyanazon épületegyüttes térelválasztó korlátja is (7. hogy rátett csigavonalas vagy levélmintás neobarokk díszítőelemeket nem tartal­ maznak. Más megfogalmazásban. ábrán látható rácsajtó egyenes pálcák sorával képzett szigorú tagoltságát L alakú. Hangsúlyos. A függőleges elemek szintén átkovácsoltak. ábra). Részben ebbe a kategóriába tartozik a 7. A kapu rajzolata mozgalmas. virágmin­ tákban végződő vonalvezetés.ábra).14. Kovács László Putu alkotása • V !\ tünk néhány ilyen megoldást. hogy mindhárom utóbbi alkotás ugyanazon műhelyből került ki. Könnyen felismerhető.77.13.

Szentélykapu. Seregi György alkotása.72. Pannonhalmi Főapátság bencés tanulmányi háza. 1993 146 . ábra. Budapest.7.

Kétszárnyú kapu. átkovácsolt . különböző hosszúságú. ábra. kerítéselem és egyszárnyú személybejárati kapu terve. plasztikusan ábrázolja mondanivalóját. Egy nagy testű élőlény bordáira utaló.térbeli elemek alkotják a szerkezetet.változó szélességű és vastagságú. és meggyőző erővel bontakozik ki alkotójának sok variációban jelentkező erénye. hanem az ellentétesen elhelyezett L alakú elemekhez is. 2003 kapcsolta nemcsak a vertikális pálcákhoz. Kétszárnyú kapu terve. A budapesti Természettudományi Múzeum új bejáratának kapuját mutatja a 7.20 a-b ábra. átlós . 7. ábra. Ezt a művet nem kell magyarázni. Készítette: Molnár Rudolf 147 . Készítette: Molnár Rudolf.7. Ezzel a kontraszttal teremt változatos konfigurációt.14.73.

Készítette: Molnár Rudolf 7. Készítette: Takács István 148 . Erkélykorlát. ábra. Kétszárnyú bejárati kapu.fl^^ffi 7. ábra.75.16.

ábra.7. Budapest.77. Fotó: Bujnovszky Tamás 149 . 1990. 260 x160 cm. Készítette: Lehoczky János. A Hilton Szálló kapuja.

. OSI -.-. . ^SKSSU..„.Ül.^ .^.H. ^ ^ . „ U.

w 7. Készítette: Kovács József. ábra. 1980 151 .19. Kaputanulmány.

7. Készítette: Seregi György. A budapesti Természettudományi Múzeum kapuja. 2004 152 .20a ábra.

24-7. az utóbbiaknak a belső építészeti elképzelésekhez kell igazodniuk. A más és más rendeltetésű szerkezet .27. rácsokat az 5.20a ábra részlete Korlátok. Az előbbieknek az épület stílusához.9-1. Erkélykorlátok esetében ez az érték legfeljebb 120 mm. valamint egyetlen díszítőelem beiktatásával készítette el alkotását szerzője.26. nyugodt vonalai illenek a fehérre meszelt lépcsőházi falakhoz. Különösen a homlokzaton megjelenő alkotá­ sok lehetnek az épület díszei. a belső téri lépcső. ábra. A 7.27.23. ábrákon. A korlátok tartóoszlopai 0. ábra megoldásán.25. ábrán látható alkotás. A külső térben lévő korlátokat. ha azok művészi kivitelűek. A 7. így a kül. fejezetben leírt.0 m magasak. rácsok esetében is alkalmazzák. Vérbeli kovácsoltvas technológiával készült és a kézi munka jegyeit egyszerűségé­ ben is jól bemutató modern ablakrácsot ábrázol a 7. illetve térelválasztó korlátain.22. ábra. Megkülönböztetnek az épület homlokzatán megjelenő.5-2. Modern stílustörekvések láthatók a 7. ábra motívumait alkalmazta szerzője a 7. osztástávolságuk 1. A kapuknál már említett neoszecessziós útkeresést fedezhetjük fel a 7. fokozott korrózió elleni védelemmel kell ellátni. ékszerei. külső elhelyezésű és a belső térben elhelyezett szerkezeteket. Középületeknél a tömegek által okozható terhelést kell figyelembe venni.0 m. Lépcső­ korlátot ábrázol a 7. A pálcák távolsága 150 mm-nél nagyobb nem lehet.20b ábra. egyszerű. A korlátokat szilárdságilag méretezni szükséges.azonos stílusa folytán .és beltéri korlátokat egységes stílusban jeleníti meg. Az egymást 153 . rácsok A kapuknál kifejtett stílusjegyeket az alkotók a korlátok. A pálcák változó keresztmet­ szetével.7.28. Előtetővel védett bejárati ajtót és hozzávezető íves lépcsőkorlátot mutat a 7.harmonikus egységben jelenik meg a homlokzaton. Az ívek kialakítása neogótikus jellegük ellenére mai gondolat­ világot tükröz. ábrán lévő erkélykorlátnál is.

22. A rács szerencsésen kombinálja a ha­ gyományos kovácsolt elemeket a mai leegyszerűsített formákkal és kivitel­ lel.12.7. 7. valamint a vertikális pálcák végkiképzése a kovácsművesség ősi ha­ gyományait mutatja meg mai megfogal­ mazásban. Készítette: Szombathy Gábor. amely a 7. 2003 keresztező elemek bújtatással történő kapcsolata. de mégis plaszti­ kus rajzolatot. ábra. ábrán már ismertetett .csil­ lagelemek összekapcsolt sorozatából tevődik össze.hasítással készült . A kötegek összefogása egyedi. Rácsrészietet ábrázol a 7. mívesen megmunkált alkotás. Térbeli szerkezete és az ebből adódó árnyékhatások adják a rácsnak az egyszerű. ábra.30. szel­ lemesen megoldott elemmel történt. Belső lépcsőkorlát. Készítette: Takács Zoltán 154 . Ablakrácstanulmányt mutat a 7. Belső téri korlát.29.21. ábrán látható.

7. Miskolc. 1998 155 . ábra. Kovácsoltvas előtető és lépcsőkorlát. Készítette: Seregi György.23.

7. ábra. ábra. vízszintes térelválasztó korlát. Lépcsőkorlát végkialakítása. Beltéri.24. Készítette: Molnár Péter 156 .25. Készítette: Molnár József 7.

7.26. Készítette: Seregi György. ábra. 1997 157 . Beltéri lépcsőkorlát.

Készítette: Fülöp Tibor 158 . magánház.29.28. Készítette: Seregi György 7. tanulmány. Készítette: Seregi György 7. Ablakrács. ábra. ábra. Ablakrács. ábra. Rácsrészlet.30.7. Mosonmagyaróvár.

Készítette: Seregi György.2. ábra.33. ábra. Kilincs. 1998 159 . Kovácsoltvas kereszt a ciszterci nővérek kismarosi monostorán.32.7. Egyéb alkotások 7. Fülöp Tibor alkotása 7.

A fekete kovácsoltvas kereszt a fehér terméskőből készült templomtorony te­ tején erős kontrasztjával hangsúlyossá válik. megtörve a gyári munka egyhangú­ ságát. A berendezési tárgyak között említhetők a gyer­ tyatartók (7. A kilincsek egyszerű. anyagszerűek és lé­ nyegre törőek. amelyen szinte tanulmányozni lehet a kovácsolás alapművelete­ it. a kan­ dallóajtók. ábrán látható lánc.33. ábra). indás le­ vélfüzérekkel oldotta meg a felület kitöltését. ábra). díszkutakat. A kóvácsművesség év­ ezredes hagyományait ápol­ ják azok a mesterek.34. Ezek az alkotások a túldíszített barokkos megfogalmazás helyett összefogottak. a kandallókészletek. ábrán. A napjainkban készí­ tett kovácsoltvas bútorok 7.Az építészethez kapcsoló­ dóan kovácsoltvasból ké­ szítenek kandelábereket.37. külső udvari és bejárati lámpa­ testeket.31-7. A 7. ábrán látható kereszt is ezt a formavilágot testesíti meg. munka (7. Pillér György alkotása 160 .35. szűkszavú­ ak. Ilyen a „Láncszemek" c.36 a-d ábra). ábra. ipari jellegét. kü­ lönféle feliratokat. ahol a mester magyaros motívumokkal. cégéreket.34. Modern megfogalmazá­ sú alkotás ebben a témakör­ ben a 7.32. Kandallóajtó látható a 7. Gyertyatartó. de célszerű for­ mákká egyszerűsödnek (7. akik a láncokat kézi megmunká­ lással készítik el.

ábra. Kandallóajtó.37. Lánc.36.asras 7. Kovács József alkotása. ábra.35. „Láncszemek". Takács István alkotása 7. 1980 \ 7. Kovács László Putu alkotása 161 .

7.38. Kovácsoltvas szék. állólámpák.39. áöra.38. ábra. amit már nem tekinthetünk kovácsművességnek. Kovácsoltvas ágy. Készítette: Seregi György. Vannak továbbá csillárok. 2002 közül bemutatunk egy ágyat (7. amelynél a szecessziós stílusjegyek a jel­ lemzőek és egy széket. Ez utóbbiak melegmegmunká­ lás nélkül. falikarok. Ki-ki ízlése. belsőépítészeti elkép­ zelése szerint rendezheti be lakását.'4á jgl s ' -"ifi 7 !§?!# ü B í • • » • . művészi és tömeggyártásra jellemző gépi kivitelben. ábra). sokszor beton gömbvasból ké­ szülnek. Készítette: Molnár József 7. ahol az anyagsze­ rűség. az egyszerűség dominál (7. ábra).39. 162 . belső térelválasztó rácsok ko­ vácsoltvasból igen széles választékban.

A kovács szobra Hávard Bergland könyvében 163 .7.40. ábra. Aplasztika műfaja a kovácsoltvas-művességben 7.3.

Készítette: Seregi György. 1997 7. „Párduc".42. ábra. „Lófej". ábra.7. 2003 164 .41. Készítette: Helfstyn.

kisplasztikái alkotá­ sokat kovácsolással. glavírozásával finomították műveiket. hogy miként tudná megalkotni az alábbiakban bemutatott kisplasztikákat.43. rangsorolása nem jelen könyv szerzőinek feladata. 1955 A korábbi történeti korszakokban is készítettek a mesterek szobrokat. kezében a nagyka­ lapáccsal.7. Ezek művészi értékének méltatása. A mai kovácsok is szívesen próbára teszik adottsága­ ikat a kisplasztika területén. Nehezen képzelhető el a 7. esetenként képzőmű­ vészeti színvonalra emelkedő alkotást létrehozni. „Kezedbe tettük sorsunkat" c. kisplasztika (24 cm). alkotás (mérete kb.ha kisebb kalapáccsal is . Készítette: Seregi György.megteszik. vésésével.40.44. ábra. ábra. csak néhány alkotást felvillantva bemutatjuk. ábrán látható kovácsmesterről. Pedig a kivételes képességűek . Készítette: Fülöp Tibor 7. 1. hogy tűzi kovácsolással is lehet kifejező. „Termés" c. Itt a teljesség igénye nélkül. Itt sokszor a durva kovácsolás után a vas faragásával.2 m). 165 . lényegre törő. saját örö­ mükre és mindnyájunk csodálatára.

Irodalom Seregi György — ifj. Budapest. művet jellegzetes kovácsolási technológiával készítette alkotója. [23] Fridolin Wolf: Kunstschiedepraxis. Gondolat. Gyldendal Norks Forlag. Budapest. 1990. 2002. [2] Latinak István: Kovácsolás. Verlag J. Budapest. Schuler Verlagsgesellschaft mbH. 1977. Seregi György: Acél épületszerkezetek.. amelyet az élénk szem és a jellegzetesen hátravetett fül kelt életre. [24] J. Budapest. Ennél a fej csontvázából és izomzatából épül fel az alkotás. kisplaszti­ ka. Budapest. A „Termés" c. A 4... Di Michiel: Gittertüren. 1982. [18] Pereházy Károly: Az európai kovácsoltvas-művesség története. A rúdanyagból és lemezből kovácsolt alkotásnál a farokban végződő gerinc hullámzása kelti életre ezt a jellemző mozgást. Budapest. lyukasztásokkal díszített kovácsoltvas oszlopon nyugszik (7. amelynél a nagymacska lopakodó mozgása jól érzékelhető (7. A tátott szájból szinte hallható kétségbeesett nyerítés fokozza a szemlélőjében keletkező élmény hatását. alkotás Máriát. A „Kezedbe tettük sorsunkat"c. 1999. 1994. 2000. [4] Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás. Schlidler . Buch. [20] Henri Fociilon: A nyugati művészet. Gyorsjelentés Kiadó. Terc Kiadó. [6] Hávard Bergland: Kunsten á (Teknikk og tradisjon) smi. 1967 by Verlag Stahleisen m. Rozsdamentes acélból készült kovácsolással a 7. Budapest. [17] Pereházy Károly: Stílus és technika a kovácsoltvas-művességben. [6] irodalom felhasználásával készültek. a „ Magyarok Nagyasszonyát" ábrá­ zolja koronával a kezében. Budapest. [3] Lázár Antal: Munkahelyek építészete. 1984. kalapácsok.2 m magas. Düsseldorf. 6 B Építész Bt. 1994/1. Julier: Schmiedeeisen. 1973. 1975. B+V Lap. München. Körmendi Galéria. Műszaki Könyvkiadó. [1] . 2. Gittertore. ábra). C. Műszaki Könyvkiadó.. fejezet rajzos ábrái a [2]. Műszaki Könyvkiadó. Linz/Donau. Budapest. Műszaki Könyvkiadó.42. [1 1] Bieber Károly: Kováesművészet. 2000.44.E. Újkor) Tankönyvkiadó. A szim­ bolikus növény termését többszöri hasítással és hajlítással kialakított acél védőabroncsok védik. Műszaki Könyvkiadó. [7] Kunst der Gestaltung bei Fritz Kühn. Budapest.und Zeitschriffen-Verlag Kg. 1974. [9] Pallai Sándor: Fémdíszmű. 1995. Szerk. Wimmer.H. ábra). Kastner: Schmiedehandwcrk im Barock. [8] Hegesztőgépek. Budapest. [ 19] Hoppal Mihály: Sámánok. 1997. A felső figurális rész 1. Ilyen a „Pár­ duc" c.. 1986. L.b. Öntödei Múzeumi Füzetek 6. munka. [ 13] Pereházy Károly: A kovácsoltvas-művességről. 2002.és Könyvkiadó Kft. kiadás. ESAB Kft. '[10] Orgován László: Felületvédelmi zsebkönyv. Lübeck. 1963. ábrán lévő „Lófej" c. [22] Budapest. Magyar Iparművészet. [25] O. 1979.43. Seregi György: Iparművészet 1100 fokon. 1976. A lemezből kovácsolt palást összefogja a szolid magabiztos­ ságot sugárzó női alakot (7. Budapest. [\6] Ernyei Gyula: Seregi György kovács. Lelkek és jelképek. Verlag KG Lübeck. Műszaki Könyvkiadó. [21] Szentkirályi Zoltán: Barokk (Az építészet története. AS 2000 Norskog.. 1967.. Képzőművészeti Kiadó. Táncsics Könyvkiadó. Kovácsolás a mai Magyarországon. 1971.: Lőrinczi Zsuzsa. [12] Fritz Kühn . Coleman. Budapest. [\5]Dr. [4].Terény Aladár: Kovácsológépek.41.M. 1967. [5] Kurucz Imre . Építészeti részletek. Budapest. Budapest. ábra). Helikon Kiadó.Kedvenc témaköre ezeknek az alkotásoknak az állatfigurák ábrázolása. [14] Pereházy Károly: Kovács József. Budapest.