P. 1
Kovácsművesség

Kovácsművesség

|Views: 646|Likes:
Published by Pista Balog

More info:

Published by: Pista Balog on Sep 23, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

09/23/2011

pdf

text

original

DR.

SEREGI GYÖRGY - KRISTÓFI ÁKOS

KOVÁCSMŰVESSÉG

FŐSZERKESZTŐ: KOVÁCS IMRE

Főszerkesztő: KOVÁCS IMRE

Szakmailag lektorálta: SEREGI GYÖRGY kovács iparművész

A fotókat készítették: JULIÉN MONCEL (6. fejezet), MILOS JÓZSEF, MOLNÁR RUDOLF (4. fejezet), SEREGI GYÖRGY, SZILÁGYI EDIT

ISSN 1587-1975 ISBN 963 513 184 4

Kiadja az Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. Felelős kiadó: dr. Hamvay Péter igazgató. Kiadóvezető: Karácsony Tiborné Kiadói szerkesztő: Ágoston Jánosné Műszaki szerkesztő: Zaffiry Kálmán Tervező-szerkesztő: Kása József Azonossági szám: 52/2003 Nyomdai munkák: Grafika-Press Rt. Budapest, 2005

Tartalomjegyzék
1. A kovácsoltvas-művesség története 2. Anyagismeret 2.1. Az acél előállítása 2.2. Kovácsolható anyagok 2.2.1. Ötvözetlen vagy szénacél 2.2.2. Ötvözött acél 2.3. Félkész termékek 2.4. Az anyagminőség meghatározása 3. A kovácsműhely kialakítása és berendezése 3.1. Követelmények, a vas megmunkálása 3.2. A kovácsműhely kialakítása 3.3. A kovácsolás hevítőberendezései 3.3.1. A kovácstűzhely 3.3.2. Üzemi kemence 3.4. Üllők, üllőbetétek, kalapácsok 3.5. Tűzifbgók 3.6. Satuk 3.7. Egyengető- és lyukasztólapok 3.8. Szabadalakító kovácsológépek 3.9. A kovácsműhely gépei 3.10. Mérőeszközök 4. Megmunkálás, gyártástechnológia 4.1. A meleganyag megmunkálása 4.1.1. Nyújtás 4.1.2. Duzzasztás, zömítés 4.1.3. Lépcsőzés, nyakalás 4.1.4. Hajlítás 4.1.5. Csavarás 4.1.6. Levágás, darabolás 4.1.7. Hasítás 4.1.8. Lyukasztás 4.1.9. Kovácshegesztés 4.1.10. Simítás, egyengetés 4.1.11. Süllyesztékes vagy ódorkovácsolás 4.1.12. Melegalakító szerszámok hőkezelése 4.2. Megmunkálás meleg és hideg állapotban 4.2.1. Faragás 4.2.2. Domborítás 4.2.3. Erezés 5 7 7 8 9 13 19 24 27 27 32 34 34 35 36 40 41 42 42 47 51 53 53 54 58 59 61 63 64 67 68 69 70 71 71 73 73 74 75

./.

3

századi jellegzetes barokk alkotás látható az 1.2. Kovácsműhely a középkorban az ókor óta nem változtak (1. Korlátok. gyertyatar­ tókat. melyek elősegítették az egyes stílusváltozatok expanzióját. Bécs. kandeláberek gyertyatartók. Ezeket a mintalapokat aztán évtizedekig használták. térelválasztó rácsokat. A 17-18. Ezeknek a gépeknek a fő célja a sok szorosítás és a gyorsaság volt. a mintalapok elterjedésének kora volt Johanneskapelle. i mestert segítő és a vas előállításához szükse ges gépek technológiai fejlődése viszont vál tozott. csillárokat. az iparművészet más ágaival együtt. században az eklektikus és historizáló időszakban újra támpontot nyújtottak a mestereknek. zá rak. A belsőépítészet területén csillárokat. fáklyatartók. Kezdetben csak a célszerű ség volt fontos (ajtóvasalások.2. falikarokat. Belső barokk rács. Bútorok. század a világi alkalmazás lépett előtérbe. század vé gétől. előtetők. A század közepétől elterjedt az építészeti alkalmazásban. ábra. csillárok. Készült 1738-ban és elismert. század az öntöttvas ipari térhódításának a kora. lámpaoszlopok. megbecsült mesterségnek számí­ tott a vasművesség. Kutal lezárása. kulcsok. polgári házak és paloták ablakai cégérek. s a szecessziós mozgalmak tárgyiasítottak. kapuk. A reneszánsz századaiban (14—16. amely során városiasodásnak és a templomépítészetnél köszönhetően . ábra. ábra).1. melyet a preraffaeliták szorgalmaztak. vasszobrok. de végig megmarad az építé szét szolgálatában is. A következő századok során egyn jobban kiszélesedett a kovácsoltvas felhasz nálási területe. bútorokat találunk. később egyre inkább használtál díszítésre is. sőt a 19. kerítések. berendezési tárgyak keresztek maradtak fenn az utókor számára Egy 18. rácsok). köszönhetően az iparművészeti forradalomnak. hiszen a vas igazi diadalútját 10.3. zász­ lótartók készültek belőle. század a barokk és rokokó idő­ 1. pontosabban a célszerűséj összefonódott a díszítő. sol szór még ma is a kovács maga készíti őket. Szerencsére a századforduló művészete újra hangsúlyozta a vas tűzi megmunkálását és kézi kovácsolását. A korai középkorban nem született vasművesség fejlődését lényegesen befolyá soló alkotás. szélkakasok ékszeresládák készültek már a 10. tűzi szerszám­ készleteket. A mintalapok formák és díszítési egységek gyűjteményei. A 20. és így egyes iskolák hatást gyakorolhattak Európa más területeire. könyvtartó állványokat készítettek kovácsoltvasból már a középkor óta. ábrán. századtól kezdte meg. században tovább élt a vasművesség minden hagyományos területen. 6 . szaka.3. A 19. de megnőtt a tisztán esztétikai funkciót hordozó alkotások száma kisplasztikák. rácsok.az építészet alkalmazott mű vészetévé vált. szentségtartók. emlékművek formájában.és a hasznosság céllal. Templomokban szentélyrácsokat.

az alumínium és leginkább a vas legtöbb ötvözete. Célja. Képlékenynek azt a testet nevezik. így a réz. Az acél előállítása Azok a fémek. amelyek egy adott hőmérsékletre felmelegítve képlékenyek. Az acélt 723 °C fölé melegítik.ötvözött acél. Az ötvözött acélnál az ötvözök összmennyisége (szén nélkül) általában 5-10% között van. a kéntől és a foszfortól. csak olyanokat. ahol a gázzárványok. A képlékenység mértéke az alakváltozás. illetve felső hivatásos. olajban le­ hűtik. Az acél tehát melegen alakítható vasötvözet. és ebben az eltolódott helyzetben alakja megmarad az erőhatás megszűnte után is. ezért maga a tuskó szerkezete egyenletesebb. a bronz. bizo­ nyos ideig azon tartják. hogy az acél szövet­ szerkezetét martenzitessé alakítsa. Az ötvözetlen acél a szénen kívül nem tartalmaz olyan ötvözőt.és mangántartalmától. a rézötvözetek. Az acél lehet: . Ez szabja meg elsősorban az acélok tulajdonságait. amelyek szerkezete és a belőlük gyártott fél­ kész termék minősége legnagyobb mértékben az acél csillapításának a módjától függ. A nyersvasat az acélgyártás folyamán szabadítják meg felesleges szén-.) kohászati úton állítanak elő. Ezt az eljárást a kézi kovácsolásnál is gyak2. illetve . Az acélok széntartalma kisebb 2%-nál. Legfontosabb hőkezelési eljárás kovácsolási szempontból az edzés. A szénen kívül az acél nélkülözhetetlen alkotóeleme a szilícium és a mangán.1. hogy közöttük az össze­ függés megszűnne. kovácsolha­ tok. Anyagismeret 2. Ilyen tulajdonsággal rendelkezik a legtöbb fém. Az acél hőkezelésénél az anyagot olvadáspont­ jánál alacsonyabb hőmérsékletre melegítik. ábra. szennyezők összegyűlnek. valamint más szennyezőktől. oxigénes konverterben történik. A korszerű acélgyártás ívfényes elektrokemencében. A csillapított acél tuskója felöntő fejben végződik. majd meghatározott se­ bességgel lehűtik. olvadáspontjuk 1536 °C. Az 5% alattiakat gyengén ötvözöttnek nevezik (pl. A kovácsolt elemekhez többnyire a csillapítatlan acél is megfelelő. majd gyorsan vízben.1. bel­ sejében kevesebb a hiba. amelyek a kikészítéshez (dezoxidáláshoz) szükségesek. hematit. így pl. A folyékony acélból tuskókat öntenek. szilícium. amelyeket acélnak neveznek. amely az acél mecha­ nikai tulajdonságait módosítja. Az acélgyártás alapanyaga a nyersvas.2. limonit stb. amelyet vasércből (magnetit. amely a szövet­ elemek közül a legkeményebb. Legfonto­ sabb ötvözőeleme a szén (karbon). A folya­ mathoz tartozik az acélötvözetek előállítása is.ötvözetlen vagy szénacél. amelyet létrehozhatnak a szakadás vagy törés bekövetkeztéig. légköri korróziónak ellenálló szer­ kezeti acél). Kovácsolt darab edzése 7 . amelynek két szomszédos részecskéje meghatáro­ zott nagyságú külső erő hatására eltolódik egymáson anélkül.

3 . 2. ábra). 2 . tárgyakhoz az esetek nagy részében az ötvözetlen vagy szénacélt használják. vetemedések és repedések kísérhetik (2. 4 .nyúlás.ezen belül a szakítószilárdság 500. az alakíthatóságot befolyásoló tényezők pedig a nyúlás.2. c) az acél szilárdsága és hőmérséklete közötti ^Barnásfe vnáspiros tétpiros 1 Sötét cseresznyep | Cseresznyepiros | | Világos cseresznye) | Narancssárga | Világossárga | Fehér m <o 600 800 1000 1200 1400'C W .szakítószilárdság. a lágyítás. így többek között edzési feszültségek.2c ábra). a megeresztés. K c) ~g 600 ^ *s.kontrakció.folyáshatár. Ötvözetlen vagy szénacél Kovácsoltvas szerkezetekhez. Kovácsolható anyagok 2. a nemesítés. Ekkor a valamilyen oknál fog­ va (pl. A szénacél tulajdonságainak változása a) a széntartalom hatása.1. hengerlés. az építéssel összefüggő művészi kovácsoltvas alkotások­ hoz. Ezek közül a kovácsolandó anyag kiválasztása szempontjából fontos a normalizálás.550 K felett hirtelen. valamint az acél meleg-. A hőmérséklet emelkedésével a szilárdság . 70 *N •1 500 Széntartalom. a normalizálás. t 2. kovácsolás) megváltozott anyag tulajdonságainak visszaalakítását vég­ zik el hőhatással.2b ábra).. Főként a szén mennyiségének változtatásával. Kontrák s 5 \ / ^ sAJ s i \ \ N -- 40 30 4 273 370 470 570 670 770 870 Hőmérséklet. Hőkezelési eljárás még a feszültségcsökkentés. A felizzított anyagot szabad levegőn hagyják lehűlni.csökken (2.2.ran használják Az edzést káros jelenségek. A hőmérséklet-csökkenés különösen a fajlagos ütőmunkára és az alakíthatóságra hat kedvezőtlenül (2. a) 1000 900 200 £ 800 700 600 500 400 300 200 100 l y \ \ 90 80 70 60 50 Nyújtás. s az visszanyeri eredeti (normális) szerkezetét.csökkennek.1. ábra. .2. A 2. a kontrakció . % ^400 •%300 a isi 1 200 X 100 1 o to X 0 200 400 Hőmérséklet. b) a hőmérséklet emelkedésének hatása: 1 . illetve hidegalakításával befolyásolható az anyagminőség. az izotermikus hőkezelés és a kérgesítés.2a ábra szerint a széntartalom emelkedésével a szakítószilárdság és a folyási határ nő. a folyáshatár pedig már alacsonyabb hőmérsékleten is szinte egyenletesen .

1.3 0. 1350 °C.1% széntartalomnak. 9 . különle­ ges felületi megjelenés). A kovácsolhatóságot rontja. Az alapacélra nem írnak elő olyan minőségi követelményt (pl. A nagyobb hőmérséklet az egészen lágy. Ha a kovácsolandó darab hőmérséklete 850.minőségi acél. szétvá­ lik.5 nyersvasak öntöttvas szentartalom % 6. a kén. táblázat foglalja össze.2 0. táblázat mutatja be.2. mechanikai tulajdonságok A művészi kovácsolással foglalkozó szakembereknek ismerniük kell az acél alapvető fizikai tulajdonságait. melyet a ko­ vácsnak ismernie kell (2. az oxigén.1. . mélyhúzhatóság. A kovácsolási hőmér­ séklet alsó-felső határát a széntartalom függvényében a 2. acél nem edzh. A kovácsolásnál használatos anyagok zömmel az alapacél kategóriájába sorolhatók.2. ábra).7% széntartalomig. ábra.06 2.06% között rosszul kovácsolható (2.2. .3. A legfontosabbakat a 2.1.. táblázat). 0.alig kovácsolhatóság 1. elszakad.6 1..3. vöröstörés keletkezhet.67 szerszámacél edzhető feldolgozásra nem alkalmas nem hegeszthető rosszul kov. Kovácsolhatóság A vas-szén ötvözetek elméleti állapotábrája [1] szerint az acél 1.3% széntartalomig. ha a foszfor.250 °C. Ennek kapcsán az anyag izzó állapotban megreped. 1. mert a kristályszerkezet széttöredezik. Anyagminőségek.1.8.. az arzén és a réz a megen­ gedettnél nagyobb arányban van jelen az acélban. a 0.2-2. az anyagot nem szabad ütni.Az ötvözetlen acél lehet: .2 acélok szerk. 2.8% széntartalomig.korlátlan kovácsolhatóság 0.korlátolt kovácsolhatóság 0. ..3 4. Gyakorlati iro­ dalmi adatok alapján [2] a széntartalom függvényében az acél kovacsolhatosaga három csoportra osztható: . Ilyen acél melegítésekor 1100-700 °C között ún.2. hőkezelés). A nikkel és a volfrám a kovácsolhatóságot javítja. A széntartalomtól függő acélfajták és tulajdonságaik kovácsolható 2. amely az acélgyártás során különleges gondosságot igényelne (pl.3.3. míg a kisebb a korlátlanul kovácsolható acél felső. talán a szegecsacél a kivétel.2%-os széntartalom alatt kovácsolható. 1..8% széntartalmá­ nak felel meg.alapacél vagy . A korlátlanul kovácsolható szénacél hevítési hőmérséklete 1150.. 2.1. betét ben edzh lói heg 2. A kovácsolás legkisebb hőmérséklete 710 °C fölött van. 0.. Az acélnak minden hőmérsékletéhez meghatározott izzási szín tartozik.

S355JO acélnál.1 W/ím-K. fúrásnál van szerepe.2.) az alakváltozásokra a többi fémhez képest Súrlódási tényező. Az acél mechanikai tulajdonságait a húzódiagramból állapítják meg. t. majd újabb erőfelvétel után elszakad. Az acél Brinell-keménységének a kovácsolásnál. A kovácsolási hőmérséklet felső határa. vésbé érzékeny. Az ábráról leol­ vasható továbbá az anyag szakadási nyúlása és rugalmassági modulusa. N/mm 2 Olvadáspont. szereléskor kell figyelembe venni. l/K lárdság párosul. Az acél hőtágulását részben a megmunká­ 1450 Brinell HB N/mm lás során. N/mm 2 Nyírási rugalmassági modulus. Kovácsoláskor olvadás­ Keménység. u.14 (pl.°C b Átlagérték 7. amely a függőleges tengelyen a szilárdságot (erőt). Az erő hatására egy ponton az anyag megfolyik (folyási határ: ReH). a vízszintesen a próbapálca nyúlását mutatja. hajlításnál. A rugalmassági modulus Hővezetési tényező 10 °C-on. hogy kemény vagy puhább fémmel dolgozunk.3 1. melyből melegen hengerelt termékeket (rúd. ábrán látható.2 1.2 0. is magas értékű. részben a beépítéskor.9 1.1 0.1 1. alumíniumhoz. de 58. Pl. értéke kifejezi. horganyhoz) ke­ acél-acélon. p.3. G. S235JR acélnál.8 0.5 0. 1050 Brinell HB N/mm pontja alatt kell az anyagot felmelegíteni.0 1.2.és idomacélt. t. amihez azonban nagy szi­ 12x10" a . 0.2 mm hosszváltozás kelet­ kezik. és a hőtágulást biz­ tosítani.7 0.4. A hővezetési tényező ismerete az anyag melegítése közben ad segítséget.°C 1300 1200 1100 1000 900 800 700 600 550 % Világossárga Narancssárga Világos cseresznyepiros Csersznyepiros Sötét cseresznyepiros Sötétpiros Barnáspiros Bamásfekete 0. 100 °C hőmérséklet-különbségnél méterenként 1.4 0. E.3 0. Az ötvözetlen szénacél. táblázat A szerkezeti acél fizikai tulajdonságai Jellemző Anyagsűrűség 20 °C-on. mert meghatározza. durvav Fe 2 2 10 . hogy az acél rugalmas. A legnagyobb erőfelvétel alapján számítják ki a szakítószilárdságot (Rm). táblázat Az acél izzási színei Szín Hőmérséklet.1. t.85 206000 78000 1450 Forráspont.°C 700 950 950 900 900 900 850 850 820 800 800 800 750 750 750 750 850 850 850 900 900 Fehér 2.°C 1400 1350 1320 1290 1270 1240 1210 1170 1150 1120 1100 1080 1050 1050 1050 1050 1250 1250 1250 1280 1100 A kovácsolási hőmérséklet alsó határa.4 1.5 3 % Ni Cr-Ni Cr-V rozsdaálló 30% Ni 2. ami megfelel az egyenes szakasz iránytangensének. t/m3 Rugalmassági modulus. Keménység. t °C 2500 Az acél anyagsűrűsége a fémek között Hőtágulási együttható.05 0. X. hogy különböző helyeken milyen az anyag hőmérséklete. t 0 . táblázat Az acél kovácsolási hőmérséklete a széntartalom függvényében Széntartalom. A próbapálcán végzett szakítóvizsgálat eredménye a 2.6 0. rézhez.

. FU) Csillapítatlan acél. a G1-G4 a dezoxidálás módját határozza meg a L + 2. 11 .4. Fenti szabványok 1998.lemezt. a korábbi i nyúlós A% teljes maradó nyúlás hasonló anyagokkal történő összehason­ szakadási nyúlás lítást a 2. FN) Csillapítatlan acél nem lehet. 235). J2 a szabványban előírt minőségi csoportok szerinti szállítási állapotot.4. külön megállapodás alapján. 10) A technológiai tulajdonságok közül csak az élhajíthatósag szavatolható. ábra. szélesacélt. a gyártómű választása szerint. 4) Csillapítás tetszőleges. vala­ mint kovácsolt rúdacélt) készítenek. a JR. A jelö­ lésnél az S betű az acélt.. finom szemcsés szerkezeti egyenes nyúlás o kontrakció acél. A szénacél húzódiagramja háromjegyű szám a legfeljebb 16 mm vastagságra előírt legkisebb folyáshatár értékét jelenti N/mm2-ben kifejezve (pl. 3 ) Fe 310-0 Fe 235 B 4 ) Fe 235 B FU> Fe 235 B™> Fe 235 C Fe 235 D 5 ) Fe 275 B Fe 275 C Fe 275 D 5 ) Fe 275 D Fe 355 B Fe 355 C Fe355D5)6) Fe 490-2 MSZ 500:1981 hasonló1' minőségei 2 > 8 ) 9 ) A0"> A 38 A38X A38B Az MSZ 6280:1982 hasonló minőségei l 0 ) 37 B 37C7) 37D 7 ) 45 B 45C" 45D7) A 44 52C7) 52D7) A 50 Az MSZ 500:1989 és az MSZ 500:1981 szerinti acélminőségek több előírás tekintetében különböz­ nek az EN 10025 előírásaitól. ami a gyakorlatban szin­ tén hegeszthető. A technológiai tulajdonságok közül csak a hajlíthatóságra tartalmaz előírást. az ezt követő 2. le­ •C Uszakadós) het az MSZ EN 10025:1988 szerinti ál­ a folyás felső határa fglLjás_glsó_ határa talános felhasználású szerkezeti acél. A díszműkovácsok zömmel az előb­ ' lefolyása' /pfn///ó«ín'l teljes nyúlás bit használják.4. JO. Mikroötvözéssel gyártható acél. táblázat Az EN 10025 szerinti anyagminőségek összehasonlítása a korábbi magyar acélminőségekkel Az acélminőség jele AzEN 10025 anyagminőségei S185 S235JR S235JRG1 S235JRG2 S235J0 S235J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J0 S355K2G3 E295 1) Az MSZ 500:1989 hasonló 1 'minőségei 2 . vagy az MSZ EN 10113:1995 szerinti i ' hegeszthető. 2) Minőségeire nincs előírt normalizált szállítási állapot. táblázat segíti elő. Ütőmunkára nincs előírás. 5) Csak hosszú termékek gyárthatók. 3) A technológiai tulajdonságok közül csak élhajlíthatóságra tartalmaz előírást. abroncsacélt. 150 mm fölötti átmérő vagy vastagság esetében az ütőmunka értéke 23 J. _i_ illetve 1995 óta érvényesek. az acéltermékek felhasználási igényeinek ismeretében tételes összeha­ sonlítást ajánlatos végezni.

0143 1.0045 1.040 0.035 0.50 1. C legfeljebb 0.045 0. % Si legf.17 0.18 0.040 0.007 0.2.040 0.045 0. táblázat Lapos és hosszú termékek vegyi összetétele az MSZ EN 10025 szerint Az acélminőség jele EN 10027-1 és EC1SS IC S185 6) S235JR6' S235JRG16' S235JRG2 S235J0 S234J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J08' S355K2G3H) E295 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) EN 10027-2 szerint 1.20" 0.2.5. A nitrogént lekötő elemet a vizsgálati bizonylat­ ban közölni kell.17 0.0044 1. 25.55 - - - - - 0.045 0. A C legfeljebb 0. A 7.005%-kal csökken. mm 16-ig 16tól 40-ig 40 5) felett A dezoxidáció módja tetszőleges tetszőleges FU FN FN FF FN FN FF FF FN FN FF FN Acél­ típus Mn legf. «) % legf.0037 1.3.0114 1.55 0.20" 0.22% a 30 mm-nél nagyobb névleges vastagságú termékeknél és a görgős hidegala­ kításra alkalmas minőségeknél a (a 7.20 0.035 0.3 szakasz szerint.035 0.045 0. és 7.0553 1. amennyiben minden egyes 0.020% összes alumíni­ umot vagy más.3.18 0.5. BS BS BS BS QS QS BS QS QS QS BS QS QS BS 0. % P legf.21 0. vagy normalizáló hengerléssel készült az EN 10020 szerint 2.187) 0.60 1.3.17 0.18 0.035 0.24 0.0036 1. A 100 mm-nél nagyobb névleges vastagságú idomacéloknál a karbontartalomban meg kell egyez­ ni.20 0.17 0. nitrogént lekötő elemet tartalmaz.035 0. % S N 2)-3.045 0.045 0.009 0.20 0.045 0.035 0.001% N növekedés mellett az acél foszfortartalma a megengedett legnagyobb értékhez képest 0.045 0.035 0.6.009 A megadott értékek túlléphetök.17 0.045 0.50 1.045 0. A nitrogéntartalom azonban az adagelemzésben nem haladhatja meg a 0.40 1.17 0. % legf.045 0.40 1.3.21 0.045 0.22 1.17 0.17 0. BS: alapacél.20 0.40 1.40 1.60 1. Csak legfeljebb 25 mm névleges vastagságban szállítható.18 0. szakasz szerint).009 0.040 0.09 0.0595 1.50 1.009 0.24 0.0145 1. választható előírás.0038 1.187) 0.009 0.20 0. táblázat Segédlet a G1-G4 kiegészítő tulaj donságjel használatához az EN 10025 tartalma alapján Jelölés Gl G2 G3 G4 FU: FN: FF: BS: QS: N: * Dezoxidálás módja FU FN FF FF Az acél típusa* BS BS QS QS Szállítási állapot Megegyezés szerint Megegyezés szerint N A gyártó választása szerint csillapítatlan acél csillapítatlan acél nem lehet teljesen csillapított acél alapacél minőségi acél normalizált.55 0.3.0050 C % legfeljebb név­ leges vastagság.035 0. 12 . QS: minőségi acél.009 0.18 0.60 - 0.40 1.22 0.24 0.17 0.040 0.012%-ot.2.22 0.040 0.50 1. ha az acél legalább 0.0144 1.20% a 150 mm-nél nagyobb névleges vastagságoknál.0116 1.0035 1. Az acél N-tartalmára vonatkozó előírás nem érvényes.187' 0.17 0.18 0.

14.13.2.2. Az európai szabványoknak megfelelő MSZ EN 10025:1998 szabvány szerinti lapos és hosszú termékek vegyi összetétele. táblázatban látható. A minőségi ka­ tegóriák emelkedő sorrendben a széntartalom. Kovácsoláshoz általában csillapítatlan (FU) acélt használnak. A mechanikai tulajdonságok közül a szabvány a folyási határt és a szakadási nyúlást adja meg.9.15% alatti széntartalmuk alapján jól kovácsolhatok.2.5. nagyobb szakértelmet kíván.és szélesacélt.2%. legkisebb szakadási nyúlása. Ötvözött acél A légköri korróziónak ellenálló. vagy minősített hegesztési varratokat kell készíteni (pl. A rozsdamentes acélok megnevezése és összehasonlítása a régi (2000. A megmunkálás környezetéből a felesleges hő sokkal lassabban tud eltávoz­ ni. Mind az öt kategóriába tartozó anyag széntartalma a korlátlan kovácsolhatóságot biztosítja. így fokozottabb az energiaszükséglet. mechanikai tulajdonságok A légköri korróziónak ellenálló anyagok vegyi összetétele (MSZ EN 10155:1988) a 2. Szilárdsági értékeik a szénacél megfelelő minőségi kategóriáival azonosak. Ilyen anyag­ ból szabadtéri kovácsolt szobrokat is készítenek. így az alakítási ellenál­ lásuk is hasonló.2.2. nikkellel gyengén ötvözött anyagból melegen hengerelt durva. Hegesztése külön felkészültséget igényel. Az ötvözött vagy rozsdamentes acél kovácsolása.12.és idomacélt. célszerű az MSZ EN 10113:1995 szerinti hegeszthető. Ahol a hegesztések megbízhatósága fontos követelmény. Kovácsoláskor nagyobb erők lépnek fel. csak erre a célra használatos szerszámokkal szabad végezni.1. teherviselő elemeknél). tiszta környezetben.2. ötvözött acél legalább 12 tömegszázalékban tartal­ maz krómot. Megmunkálás szempontjából hasznos adat még a hajlíthatóságra vonatkozó előírás (2.és finomlemezt. A széntartalom max. hegesztése a szénacélhoz képest nehezebb. Jelentősebb ötvözőeleme még a nikkel. Kovácsolhatóság Az LKjelű anyagok a 0. a szilárdság és a hajlítási sugár növekedé­ sét és a szakadási nyúlás csökkenését mutatják. az acél típusa pedig: alapacél (BS). táblázat. táblázat mutatja. és széntartalma kisebb. mechanikai tulajdonságait a 2. a hidegalakításra vonatkozóan előírt legkisebb hajlítási sugarak a 2. december 1-je óta hatályon kívül helyezett) MSZ 4360:87-es szabvánnyal a 2. A rozsdamentes (korrózióálló). 2. rúd. tömör oxidos réteg.10. Az ilyen anyagból készült elemeken szilárdan tapadó. ezért felhasználását csak korróziónak fokozottan kitett helyen javasolják.15%. táblázatokban láthatók. A táblázatokban öt minőségi kategória szerepel. s ennek nyomán nő a helyi túlmelegedés veszélye. abroncs. amely az acélt védi a további korróziótól. finom szemcsés szerkezeti acélt választani. védőrozsda képződik.2. CORTEN vagy KORELL elnevezéssel használták régebben. 2. illetve a korróziót lényegesen lassítja. Anyagminőségek. táblázat). mint 1. Az 13 . kovácsolt terméket és acélcsövet gyártanak. A kovácsolást rozsdamentes. 2. A normalizált acél vegyi összetételét a 2.11.2. Ez utóbbi miatt a fellépő mechanikai és hődeformációk nagyobbak. Az alapanyaghoz előírt hegesztőpálcát kell használni.6-2. krómmal. Más a helyzet a rozsdamentes acélnál. Ezeket az LK jelű anyagokat még LÉGKOR. táblázat segítségével. Az anyag ára többszöröse az ötvözetlen acélé­ nak. 0. mechanikai tulajdonságai. táblázatban található.

0037 1.0595 1. 7.0144 1. N/mm2 " ha a névleges vastagság.0038 1.0045 1. QS: minőségi acél. mm A legkisebb folyáshatár.Lapos és hosszú termékek mechanikai tulajdonságai az MSZ EN 10025 szerint Az acélminőség jele A dezoxidálás módja Acél­ típus 2) 2. táblázat Szakítószilárdság.0143 1.0044 1. mm 40 felett 63-ig 63 felett 80-ig 100 felett 150-ig 150 felett 200-ig 200 felett 250-ig EN 10027-1 és EC1SS IC 10 szerint S18531 S235JR3' S235JRG131 S235JRG2 S235J0 S234J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J0 S355K2G3 E2954) 1) 2) 3) EN 10027-2 szerint 1.0145 1.0114 1. a legalább 600 mm széles szalag. Rm. lemez és szélesacél esetén keresztirányú (t) szakítópróbára vonatkoznak.0553 1.0050 16-ig 16 felett 40-ig 80 felett 100-ig 3-nál kisebb 3-tól 100-ig 100 felett 150-ig 150 felett 250-ig választható választható FU FN FN FF FN FN FF FF FN FN FF FN BS BS BS BS QS QS BS QS QS QS BS QS QS BS 185 235 235 235 235 235 175 225 225 225 225 225 - - - - - - 310-540 290-510 360-510 360-510 360-510 360-510 360-510 - - 215 215 215 215 215 215 215 215 215 195 195 195 185 185 185 175 175 175 340-470 340-470 340-470 340-470 320-470 340-470 340-470 320-470 340-470 340-470 320-470 275 265 255 245 235 225 215 205 430-580 410-560 400-540 380-540 355 195 345 285 335 275 325 265 315 255 295 245 285 235 275 225 510-680 490-630 470-630 450-630 490-660 470-610 450-610 440-610 A táblázatban szereplő értékek hosszirányú (I). . Ren_ N/mm2 " ha a névleges vastagsága.0116 1. BS: alapacél.0036 1. Csak legalább 25 mm névleges vastagságokban szállítható.0035 1.

0050 - - _ _ I 17 18 19 20 21 26 25 24 22 21 I t 14 15 16 17 18 22 21 20 18 17 12 14 12 10 13 15 13 11 14 16 14 12 15 17 15 13 16 18 16 14 20 22 20 18 19 21 19 17 18 20 18 16 18 18 16 15 17 17 15 14 I I t A táblázatban szereplő értékek hosszirányú (I).0145 1. a legalább 600 mm széles szalag. mm 1 felett 1. % L0 = 80 mm Névleges vastagság. BS: alapacél.0036 1.5-ig 13 11 2.0038 1.Lapos és hosszú termékek legkisebb szakadási nyúlása az MSZ EN 10025 szerint Az acélminőség jele EN 10027-1 és EN 10027-2 ECISS IC 10 szerint szerint A dezoxidálás módja Acél­ csoport21 A próba­ testek helyzete1' l-ig választható választható FU FN FN FF FN FN FF FF FN FN FF FN BS BS BS BS QS QS BS QS QS QS BS QS QS BS I t 10 8 A legkisebb szakadási nyúlás ".5 felett 2-ig 12 10 2 felett 2. mm 40 felett 63-ig 63 felett 100-ig 100 felett 150-ig 150 felett 250-ig S1853) S235JR3' S235JRG13' S235JRG2 S235J0 S234J2G3 S275JR S275J0 S275J2G3 S275J2G4 S355JR S355J0 S355K2G3 E2954) 1) 2) 3) 4) 1. lemez és szélesacél esetén keresztirányú (t) szakítópróbára vonatkoznak. .5-ig 11 9 1.0114 1.0143 1.0045 1.0044 1. QS: minőségi acél.0116 1.65 Vs7 Névleges vastagság.0144 1.0035 1.0037 1.8.5 és 3-tól 3 között 40-ig 14 12 18 16 2.0595 1. Csak legalább 25 mm névleges vastagságokban szállítható. táblázat L0 = 5.0553 1. Ezeket az acélminőségeiket általában nem használják idomacélok (I. és szögacél) gyártására. éU.

5 3 3 5 6 6 8 8 10 10 12 12 16 16 20 20 25 25 28 28 32 36 40 40 45 1. táblázat Lapos termékek hideghajlítására vonatkozóan előírt legkisebb hajlítási sugarak az MSZ 10025 szerint Az acélminőség jele EN 100027-1 és ECISS IC 10 szerint S235JRC S235JRG1C S235JRG2C S235J 0C S235J2G3C S275JRC S275J OC S275J2G3C S275J2G4C S355J OC S355K2G3C 1) EN 10027-2 szerint 1.5-ig 2.0128 1.5 4 4 5 5 6 8 8 10 10 12 12 16 16 20 20 25 25 32 32 36 36 40 45 50 50 63 t 1 2 2 3 3 4 4 5 6 8 10 10 12 12 16 16 20 20 25 25 32 28 36 32 40 40 45 45 50 t: a hengerlési irányra merőlegesen 1: a hengerlési iránnyal párhuzamosan .0115 1.2.6 1.5-ig 2.0120 1.0140 1.0122 1. mm-ben A hajlítás iránya" 1 1.5 2.0142 1.6 2.0593 t 1 2.9.0121 1.5 2.5 felett felett 1.0118 t A legkisebb ajánlott belső hajlítási sugár. ha a névleges vastagság.0141 1.0554 1.5 felett 3-ig 3 felett 4-ig 4 felett 5-ig 5 felett 6-ig 6 felett 7-ig 7 felett 8-ig 8 felett 10-ig 10 felett 12-ig 12 felett 14-ig 14 felett 16-ig 16 felett 18-ig 18 felett 20-ig t 1 1.

30 0.001.30 0. % % 1. 18 választható lehetőség.8902 0.40 0.030 0.035 0.025 0. .030 0. % % Ni max.02 0.030 0.10.8905 0.703) 0.035 0. % Cu max.1' % Nb max.901. *' Ti max.16 0.05 0.501.60 1.025 0. táblázat A normalizált hegeszthető acél vegyi összetétele az MSZ EN 10113 szerint Jel AzEN 10027-1 és az ECISS IC 10 szerint S275N S 275NL S355N S355NL S420N S420NL S460N S460NL 1) 2) 3) AzEN 10027-2 szerint C max.03 0. Mn % % % P max.0488 1.025 0.030 0.0486 1.03 0.35 0.2. Ha a réztartalom több 0.18 0.30 0.20 0.015 0.02 0.10 0.05 0.40 0.035 0.70 Vasúti alkalmazás esetén a rendeléskor meg lehet állapodni minden legfeljebb 16 mm vastagságú termék legfeljebb 0.025 0. akkor az Ni-tartalom a Cu-tartalomnak legalább a fele legyen.030 0.30 0.10 0.70 0.80 0.35 0.20 0.025 0.030 0.015 0.30 0.65 0.80 0.05 0.703) 0.030 0.03 0.0566 1.05 0.50 0.60 1.007%-os S-tartalmában.20 0.001. V max.50 0.10 0.20 1.035 0. N max.10 0.02 0.025 0.18 0.05 0.03 0. Si max. % Cr max.02 0. Megfelelő mennyiségű N-lekötő elem jelenléte esetén a legkisebb Al-tartalom előírását nem kell alkalmazni.030 0.0562 1.8915 0.12 0. % Mo max. % % Al összes min.8912 1.20 1.35%-nál. % S max.

0 NI 0. Rn.50 0. 2. ill.0566 1. rész).60 0.2-0.040 0.5 Mo 0. az S355 és az S420 minőségek esetében a 150 mm-nél vastagabb termék értékeiben rendeléskor kell megállapodni.4 0.040 s Cr 0.040 0. <16 275 355 420 460 265 345 400 440 255 335 390 430 245 325 370 410 235 315 360 400 225 295 340 24 22 19 17 - - Az S460 minőség esetében a 100 mm feletti és az S275.% (értékhatár között.65Vs.50 0.8905 1.13 0..) % min.13 Mn 0.6 Cu 0.4 0. mm <100 N/mm2 370-510 470-630 520-680 550-720 350-480 450-600 500-660 >100 <150 Felső folyáshatár.2-0. mm >16 <40 >40 <63 N/mm2min >63 <80 >80 <100 >100 <150 Szakadási nyúlás2' (L 0 =5.5 0.040 0.4 0.0562 1.2-0.8 0.3 .5-1.60 1. 17 választható lehetőség (2.50 P 0. A légköri korróziónak ellenálló szerkezeti acél vegyi összetétele Az acélminőség jele LK37B LK37D LK52D Vegyi összetétel.0488 1.3-0.8912 1. A 3 mm-nél vékonyabb termékek esetében az L0= 80 mm eredeti jeltávolságú próbatestek vizsgálatakor az értékekben a rendeléskor kell megállapodni.8915 Szakítószilárdság.12.) táblázat C 0.15-0.15-0.11.13 0.0488 1.30 Si 0.5-0.8 0. ha a termék névleges vastagsága.2-0.040 0.2-0.15-0. R^H. max.040 0. táblázat A normalizált hegeszthető acél mechanikai tulajdonságai szobahőmérsékleten az MSZ EN 10113 szerint Mechanikai tulajdonságok" Jel Az EN 10027-1 és az ECISS IC 10 szerint S275N S275NL S355N S355NL S420N S420NL S460N S460NL 1) 2) AzEN 10027-2 szerint 1.8902 1.2. ha a termék névleges vastagsága.5-0.

4541 1. A szállítási hossz: 3. A légköri korróziónak ellenálló szerkezeti acél mechanikai tulajdonságai Folyáshatár. Az adatok mutat­ ják.300 N/mm2. . 2.800 2 2 N/mm között változik... RcH2. 19 . Ezek méretei és fajlagos tömegük a 2.4016 Martenzites (perlites) acélok 1. MSZ EN 10088-3:2000.4000 1.4128 1.2.J.4435 1..13.4020 1. N/mm2 Szakadási nyúlás. legalább. KV. táblázatokban találhatók. MSZ EN 10088-2:2000. szakítószilárdságuk 520. Brinell-keménységük: HB 1850. 12 m. mm) A szelvényvastagság. A5% legalább táblázat Ütővizsgálat A 180°-os hajlítóvizsgálat tüskeátméröje mm (a=próbatest vastagsága.15-2.17. .4301 1. .4305 1. N/mm2 Az acélminőség jele Szakítószi­ lárdság.4361 Werkstoff-Nummer 1. kemény anyagokról van szó. hogy nagy szilárdságú. Ezeknek az anyagoknak & folyási határa 220. °C 16 felett 40-ig LK37B LK37D 360-490 235 16ig 35ig 355 225 16 felett 50-ig 345 35 felett 335 40 felett 215 50 felett 325 irányú próbatesten 26 24 Ütőmun­ ka. Félkész termékek Kovácsolás szempontjából legfontosabb anyagok a melegen hengerelt laposacélok.14.4031 X2Crl3 X30CH3 X39G-13 EN 10088 X6Crl3 X6CH7 táblázat Ferrites acélok X4CrNi 18-10 X6CrNiMoTil7-12 X8CrNiS18-9 X6CrNiTi 18-10 X2CrNiMol8-14 X2CrNil9-ll XlCrNiSil8-15 új szabvány: MSZ EN 10088-1:1988.4571 1.5a LK52D 490-630 23 21 -20 40 2a 3a 2. Korrózióálló acélfajták összehasonlító táblázata MSZ 4360-87 KOI K02 K03 KOll K012 K013 K033 K035TÍ K036S K037TÍ K038LC K041LC K043ELC DIN 17440/SEW 400 X6Crl3 X10Crl3 X6Crl7 X20Ö13 X30Crl3 X38Crl3 Ausztenites acélok X5CrNil8-10 X6CrNiMoTil7-12 X10CrNiS18-9 X6CrNiTil8-10 X2CrNiMol8-14 X2GNÍ19-11 X2CrNiSil8-15 1. lega­ lább hosszirányú próbatesten +20 27 -20 hossz­ kereszt- irányú próbatesten a 1.4306 1. a melegen hengerelt rúdacélok közül pedig a köracélok és a négyzetacélok..3100 N/mm .4006 1..3. illetve átmérő mm-ben hossz­ Kereszt- Vizs­ gálati hőmér­ séklet.

10 5.5.93 4.56 0.07 16.73 1.26 1.96 2.10 5.24 4.14 3.91 7.01 3..59 7.45 3.65 6.55 2.66 0.50 6.12 6.20.71 5.53 3.64 9.36 2. 2.40 4.. kg* 16* 18* 20* 0.89 10.3 12.41 1.26 1. U. A klasszikus kovácsoltvas szerkezeteknél az idomacélokat csak alárendeltebb helye­ ken használták.75 0.0.77 4. ezek az anyagok inkább a lakatosszerkezetekre jellemzőek.4 22.02 5.7 14.88 1.84 0.2 13.36 7.59 2..2 11.52 3.56 13.36 2.71 5.77 4.07 2.18 1.0 mm.08 3.47 0. 20 . Méretei és méterenkénti tömege a 2. hidegen hengerelt finomlemezt (2.28 7.77 4.83 3.98 1.57 1.69 8.77 1.88 2..18 5.50 6.00 1.85 4.83 3.89 11.75 3.65 6.06 3.24 4.02 4.14 3.93 4.00 2.09 13.51 1.13 1.18 1.83 3. Készítenek egyenlő és egyenlőtlen szárú L acélt. a szélességeké ± 3.20 2.6 14.79 - 1.14 7. egyenes szálakban szállított ter­ mék.8 4. A lemezek közül a melegen hengerelt acél finomlemezt (2.95 5.40 5. szélessége 150.10 1. Az idomacélok méreteit és tömegüket a gyártók kataló­ gusai tartalmazzák.0 18.1 15.58 2.82 15. b.64 9.91 7.18 5.0 mm.18.85 kg/dm3-rel számolva.75 0. táblázat).64 2. táblázat) és a simább és szebb felületű.51 2.12 2.16 2.02 5.41 15.75 3.2 - 3.26 1.0 * A névleges méretek alapján 7.79 10.53 3.32 4. 12 m..40 mm vastag melegen hengerelt durvalemezt használják (2.5 17. A vastagság tűrése ± 0.96 2.36 2. I.. Éles élű.2 11.52 3.28 6.38 1.8 20.20 2.16 8.37 1. A gyártási hossz: 4. Járatos méretek. amelynek vas­ tagsága 6.30 12.21.16 8. .04 1.65 6.57 1.54 8.65 1.4 11.04 6.78 0.14 3.32 1.85 8.71 5.18 9.Esetenként használnak a hengerelt lapos termékek közül szélesacélt.33 17.0 - 1.54 8.77 4.32 4.42 10.30 3.70 0.02 5.47 0.80 0.95 5.28 7.07 7.0 12.50 mm.71 5.± 1.77 8.65 6.59 7.40 5.76 1.51 2.08 4.05 11.88 2.07 7.29 15. mm 12* 14* 10* Méterenkénti tömeg. T és Z szelvényű idomacélokat.50 6.500 mm.42 10.19..39 4.3 12. Előfordul még a rúdban szállított hatszögacél is.30 3.27 4.36 2.99 12.48 9.62 0.30 3.42 10.3 18.12 6.4 19.06 7.75 3.54 8.± 5.23 6.65 6. a...71 5. .50 6* 0. táblázat). mm 10 12 14 16 18 20* 22 25* 28 30* 32 35* 40* 45* 50* 55 60* 65 70* 80* 90* 100* 110 120* 130 140 5* 0.55 0..14 3.7 17.57 1.79 9.85 8.19 14. táblázat Melegen hengerelt laposacél méretei Névleges szélesség.15.48 9.41 1. valamint a 3.59 8* Névleges vastagsá l.52 4.94 1.88 2.40 0. táblázatban látható.

91 7.7 22.24 4.54 3.91 6.22.0 25.0 36.5 15. kg/m cm 2 d.3 63.9 61.222 0.4 18.47 2.617 0.6 15.01 2.3 33.16 7.2 34.80 4.44 1.395 0.2 50.283 0.283 0.55 6.36 0. mm 6 8* 10* 12* 14* 16* 18* 20* 22* 25* 30* 35* 40* 50* 60* * r Szelvényterület. ábra).13 1.8 121 158 200 A fentieken kívül készítenek kifeje­ zetten kovácsoltvas szerkezetekhez fej­ lesztett.2. 2.56 3.01 2.6 19.6 23. hogy gépi munkáról van szó.499 0. amelyeket egyedi szerszámok­ kal ellátott domborító hengerléssel alakítanak ki.13 1.00 2.85 12.503 0.54 3.7 39.2 38. Tömeg. táblázat Melegen hengerelt köracél méretei Névleges átmérő.00 12.0 113 154 201 254 0.6 28.07 8.98 3.3 Járatos méretek 21 .5 44. Egy részüknél a széleket mintázzák (2.888 1.14 3.00 4. Ezek a rúdacélok díszítő jellegű­ ek.04 12. melyek méreteit a 2. Kézi munkával kialakított.445 0.2 16.9 19.0 30.85 4.58 2.21 1.7 74.14 3. táblázat foglalja össze. ábra). táblázat Melegen hengerelt négyzetacél méretei ^ í — Q -.64 1.6. a. igényes ko­ vácsmunkáknál az alkalmazásuk nem ja­ vasolható. „speciálszelvényeket" is.84 6.568 0.25 9.5 49.785 1. — 5 — > * Névleges oldalhossz. mm 6 8* 8.54 2.62 12. cm 2 0. Szelvényterület.00 1.96 2.502 0. Szabályos mintázatuk elárul­ ja.6 78.16. ún. Vannak olyan különleges szelvé­ nyek is. másoknál (főleg szélesebb laposacélnál) a felületbe hen­ gerelnek díszítő alakzatokat (2.5.54 2.785 1.636 0.0 Tömeg* kg/m 0.5 95.80 4.31 9.8 28.06 9.6 88.2 26.17.5 9 10* 12* 14* 16* 18* 20* 22* 25* 28* 30* 32* 40* 45* 50* 55* 60* 65* 70* 75* 80* 90* 100* 110* 120* 140* 160* 180* * Járatos méretek 0.83 5.

18 26.56 13.78 20.70 16.90 18.30 11.96 17.13 1 5.33 36.38 27.18 13.2.25 40.38 27.24 52.48 8.52 59.14 31. mm Fajlagos tömeg* kg/m 2 3.26 29.5 0.61 23.25 13.26 29.17 37.78 14.25 18 21.93 12.03 33.50 6.61 24.01 8.98 23.98 23.85 kg/dm3-rel számolva.84 20.66 62.92 4.22 48.05.68 40.19 42. táblázat Melegen hengerelt szélesacél méretei Névleges szélesség.42 9.80 65.92 15.55 25.35 22.96 46.19.78 20.8 0.85 kg/dm3-rel számolva.04 50.59 67. 10.77 táblázat 750 | 800 1250 1500 - 2000 2500 2500 - - 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2000 2500 3000 A névleges méretek alapján 7.52 60.80 37.86 25.49 17.35 14.95 20.12 26.13 14.56 42.68 11.91 35.82 43.22 47.07 7.85 28.82 15.21 47.10 22.61 23.40 32.83 34.65 75.10 21.70 19.63 20.65 20 23.41 21.56 41.33 17.26 30.46 52.40 32. Melegen hengerelt acél finomlemez méretei Névleges vastagság.30 11.97 35.68 19.87 53.0 1.70 16.55 25.12 26.14 31.2 1.5 1.58 18.17 37.66 35.8 2.98 22.80 6 7.39 45.16 49. mm 0.35 22.38 28.43 26.68 39.78 12.01 16.26 30.49 18.52 59.69 56.39 45.07 15.0 2.18.36 11.36 78.63 21.88 21.69 28.97 35.70 45.40 32.63 30.71 5.49 26.8 2.28 7.68 39.54 37.09 33.7 0.10 21.42 3000 11.55 24.12 26.56 13.58 18.38 56. a* 12 14 16 Méretenként i tömeg*.10 50.9 1500 1600 Névleges szélesség.89 10.67 31. mm 900 1000 Névleges hosszúság.b 150 160 170 180 190 200 210 220 240 250 260 280 300 320 340 360 380 400 420 450 480 500 Névleges vastagság.5 2. 2.78 12.29 62.61 23.77 32.85 9.91 35.35 63.56 42.73 50.12 26.48 28.19 14.33 37.08 24.96 47.97 34.57 30.27 18.26 29.95 9.38 28.40 10 1 1.02 25.68 39.13 15.72 22.76 43.50 A névleges méretek alapján 7.74 39. .83 31.13 8 9.84 14.14 53. kg/m 16.84 19.86 25.82 70.10 17.9 1.07 7.54 8.75 54.69 28.42 10.84 19.75 46.6 0.37 39.07 16.94 70.14 32.

85 kg/dm -rel számolva.1 78.5 94.2 1.0 1. 23 .8 1. mm legkisebb legnagyobb /^ lemeztáblák tö nege*.2 126 157 188 251 314 1000 2000 1250 2500 1500 3000 1500 6000 2000 8000 2.92 4.6 123 147 196 245 294 393 491 177 212 283 353 424 565 707 353 424 565 707 848 1130 1413 3 1005 1256 1507 2010 Speciálszelvény 2512 Speciálszelvény 14 18 14 c Speciálszelvény 21 25 40 * A névleges méretek alapján 7. táblázat Hidegen hengerelt acél finomlemez méretei Névleges vastagság.0 2. mm 2000 2000 2000 Fajlagos 2 tömeg* kg/m 3. mm 1000 1250 Névleges hosszúság.42 14.22.85 kg/dm -rel szá­ molva.kg 73.71 6. táblázat Melegen hengerelt acél durvalemez méretei Szélesség Hosszúság Vastagság 3 5 6 8 10 12 16 20 47.6 0.5 2.5 0.8 Névleges szélesség.2.63 21.85 9. 2.70 19.8 2. mm 0.98 800 2000 1500 2500 - - - - 2000 2500 3 - - * A névleges méretek alapján 7.20. táblázat Kovácsoltvas szerkezetekhez készülő „speciálszelvények" Megnevezés és alak Speciálszelvény Méret.28 2500 2500 3000 3000 3000 7.13 15.21.

ahol a mester magára van utalva. amelyik vékony.5. búgó hangot ad. v = 8-20 mm Profilszélesség AO mm. Hengerléssel kialakított díszítő szelvények 2. amelyik mély. az lágy acél. Erről a kereskedőnek műbizonylatot kell adnia. mert ekkor a mestert kovácsoláskor nem érik meglepetések. az acél hangjából is következtethet a minőségre. -—s.4. Az acéldara­ bokat szabadon felfüggesztve kalapácsával megüti. v = 6-12 mm I \ Profilszélesség AO mm. 24 .^ — r Profil 20 mm 2.Profilszélesség 8 mm. v = 8-25 mm 1 Profilszélesség 16 mm. csengő hangot ad. v = 8-16 mm i Profilszélesség 20 mm. Gyakorlott fül a szilárdságra is jó közelítéssel következtet. v = 6-12 mm I Profil 12 mm Profil 1A mm Profil 16 mm r. az acél összetevőit közelítőleg színkép­ elemzéssel (spektrálanalízissel) is meg lehet határozni. Anyagvásárláskor ezt minden esetben meg kell követelni. ábra. az kemény. Kis kovácsműhelyben. Amennyiben ismeretlen anyagról van szó. Az anyagminőség meghatározása Az acél minőségét a gyártó kémiai és mechanikai laboratóriumában határozzák meg.

v = 6-12 mm Szélesség 50 mm.ön­ töttvas. világossárga szikrák. v = 8-20 mm 2.közepes széntartalmú acél. közepesen hosszú szikra.szénben gazdag acél. sötétvörös csillagképződés. világossárga szikrák. 8 .6.króm-nikkel acél. v = 6-12 mm Szélesség 30 mm. v = 6-12 mm I I Szélesség 50 mm. szénacélhoz hasonló 25 . 5 . 6 .mangántartalmú acél. világossárga szikrák. 7 . 3 . vörösessárga rövid szikrák.gyorsacél. v = 6-12 mm Szélesség 40 mm.szilíciumos acél. 4 . -«# ^ ^^ I Szélesség 40 mm.szénszegény acél. Az acélok szikraképe 1 .volfrámacél. ábra. világos­ sárga szerteágazó szikrák. 2 . ábra.7. narancssárga szikra. a volfrámtartalom növekedésével a vörös szín sötétül. Felületi díszítéssel ellátott hengerelt szelvények 2.*qgp . hosszú szikra világos cseppekkel. v = 6-12 mm Szélesség 20 mm. téglavörös szikra.. 9 .

akkor az anyag lágy. ezért a kovácsok gyakran alkalmazzák A műhely sötétebb részében végzik. ábra). . ötvözött acél. Ez a módszer gyors. akkor az anyag kemény. ha tapad. A reszelőt azonos erővel kell nyomni.7. Az acélt gyors fordulatú köszörűhöz szorítják. A reszelőpróbát a felületen. Szikrapróba alapján is következtetnek az anyagminőségre. Ha a reszelek apró. és a szikra színéből és alakjából gyakorlattal megállapítható a szén közelítő mennyisége. az ötvözött acélban az ötvözőanyagok fajtája és közelítő mennyi­ sége (2. nem az éleken kell elvégezni.Ugyancsak egyszerű vizsgálati módszer a reszelőpróba. egyszerű. és a resze­ lő megcsúszik a vas felületén. hogy a napsütés ne zavarja meg a szikrák képét.

nyakalás. szélesítés.lyukasztás.hajlítás. az acél megmunkálása A kovácsolás munkafázisait alapvetően melegmegmunká­ lással végzik. készült a 15. d) kovács­ hegesztés.1. c) hegyezes.nyújtás. az egyéni kvalitásokra. .darabolás. hegyezes. . 3. A kovácsműhely kialakítása és berendezése 3. A ko­ vácsmunka sablonossá válik. e) hasítás.1.2.faragás. században a) odorban készült elemek. zömítés. . A szabadalakító kovácso­ lás a következő főbb műveletekből áll: . b) hajlítás. .3. . majd az üllőn kézi vagy gépi kalapáccsal a kívánt formára megmunkáják. . . bár a középkor­ ban az ismétlődő elemeknél ezt a módszert is művészien vegyí­ tették a szabadon alakított ré­ szekkel (3. ábra). g) bundkötés 27 . vagyis előre elkészített szer­ számba verik. Követelmények. itt ugyanis nemcsak a kézi erőre és a kéz­ ügyességre. ábra. .1.süllyesztékes vagy ódorkovácsolás.simítás.csavarás. . éle­ zés. ha az acélt odorban kovácsol­ ják. és 3. . A megmunkálás történhet sza­ badalakítással vagy odorban történő kovácsolással. hanem a formaér­ zékre.hasítás. Kovácsoltvas rács. f) nyújtás. 1150 °C-ra kovácstűzben vagy kemencében felmelegítik. A mű­ vészi kovácsolás szabadalakí­ tással történik..lépcsőzés.duzzasztás. egyengetés. Ennek érdeké­ ben az acélt széntartalmától függően 850. a művészi többletteljesít­ ményre is szükség van..

b) csavarás. században a) odorban készült elem. d) bundkötés. c) hasítás.2. ábra. g) domborított levél . Olasz kovácsoltvas rács. e) hegyezes. f) hajlítás. készült a 15.3.

de a mai kovács d) zömítés. ábra. 18. ábra). levél. rózsa). Ilyen átbúj­ tatott elemekből készült rácso­ 3.5.. ábra. Az acél faragásával plasz­ tikus.7. Az előbbit lyukasztóval.szegecselés.erezés. ábra). Ez természetes is mindaddig.ami­ kor a négyzetvas éleit vágóval behasítják. . ábra).4. bemetszik . c) hajlítás.irdalt munkának nevezik (3. Ilyen áttöréses. készüljön az melegen vagy hidegen. a hidegen készülteket általában szegecseléssel. Régen általános volt. díszítéseit hegesztéssel. e) domborított rózsa iparművészek is gyakran visszatérnek ehhez az ízig-vé­ rig kovácsoltvas jellegű megoldáshoz (3. század kat már a reneszánsz korban is a) hasított levélminta. A szabadalakító kovácsolás műveleteivel a 4. illetve gázhegesztés). Rovott vagy árkolt munkánál a tárgy felszínébe a díszítményt hegyes acélszerszámmal hidegen. de ma is előfordul az acél csavart díszíté­ se. fejezet rész­ letesen foglalkozik. cizellált felületeket képeztek ki azokon a középkori kul­ csokon.4. A vékony lemezt hidegen is lehet lyukasztani. alkalmaztak. amit lemezeknél vagy egymásba dugott elemeknél egyaránt alkalmaz. ábra). berendezéseket. Itt az anyagot satuba fog­ ják és megcsavarják.4. Barokk lépcsőkorlát részlete. b) duzzasztás. Idetartozik a rovott vagy árkolt és a vésett munkák technikája is. A vasművesség másik ága az acél hidegen történő megmunká­ lása. ábrán láthatók. esetleg melegen róják be. amíg használatuk nem megy a stílusú irdalt oszlop 29 . kö­ tegeléssel. domborítani.domborítás.3.3. így jönnek létre a domborított vagy trébelt elemek (pl.hegesztés (tűzi kovácshe­ gesztés vagy elektromos. Az áttört munkáknál a ko­ vács alakító szerszáma a lyu­ kasztó. A melegmegmunkálással készült munkák elemeit. amelyek a 3. bújtatással vagy csappal egyesítik. Gazdagabb formavilágot mutat az a barokk levélminta. az utóbbit domborítókalapáccsal vég­ zik. amelyekkel a melegmegmunkálással készült kovácsoltvas kapukat. . rácsokat díszítették (lásd 3. A mai mesterek felhasználják a kovácsoltvas-munkák készíté­ sénél a modern. korszerű gépi eszközöket. kisgé­ 3. ábra). A legegy­ szerűbb kovácsmunkát . amit kilapított laposvasból ha­ sítottak ki (3. Csúcsíves peket. . térbeli tárgyakat (szobrokat) hoztak létre (3.6.

a maró. A gépek működtetéséhez 220/380 V feszültségű áramforrás szükséges.5a ábra. A 3. hogy a durva nagyolást légkalapáccsal. Rúdelemek bújtatott csatlakozása. a darabolást autogénvágással vagy ollóval. a művészi érték megkérdőjelezhető. a szegecselést is sokszor gépi úton készítik.5a ábra részlete 3. A 3. a reszelő szerepét átvette 3. a lemezeken történő alakos vágásokat lézervágóval vagy kivágóollóval végzik. Seregi György alkotása a sarokcsiszoló. a fúrást gépi lyukasztással vagy csigafúró­ val. amelyet 30 . amellyel darabolni. Az is nyilvánvaló. esetleg körfűrésszel. sőt polírozni is lehet. Ha a hozzáértő egy mun­ káról a készítő személyét nem ismeri fel. mű­ vészijellege adja.5b ábra.vagy akár az esztergagép is. A művészi értéket ugyanis a kézi megmunkálás egyedi.5c ábra.művészi érték rovására. Sok műhelyben elkel a két-három méteres élhajlító-.5a ábra részlete 3. Napjaink műhelyében természetes. Kovácsoltvas polc. hogy a pontozás (kirnerezés) ma már csak ritkán szükséges. A hegesztéseket kézi elektromos ívhegesztéssel vagy autogénhe­ gesztéssel végzik.

Lyukasztott és cizellált technikával készült középkori kulcsok 31 .6. ábra.3.

7. a kovácsológépet. A felülvilá­ 3. függőleges felületű üvegezés) beépítése.2.. A mai műhelyeket központi fűtéssel látják el. de az összetartozó munkafázisok elvégzéséhez szükséges berendezések. A természetes szellőzést ablakokkal. A helyszíni szerelésnél elengedhetetlen szerszám az ütve fúró gép. a tűzifogók.. Egy kovácsműhelyben a fenti­ ekben körvonalazott munkákat kell elvégezni. hogy a munkapadoknál. a kézi sarokcsiszoló. amit úgy célszerű megtervezni. A műhely legyen tágas. 5-ször hatékonyabb az oldalvilágításnál.) fölé is el kell vezetni. a kézi fúrógép és esetenként a hor­ dozható hegesztőberendezés. ábra. illetve ahol az összeállítást végzik. a kalapácsok. esetenként tűzi horganyzást. pneumatikus szerszámok használata. mert a kovácstűz önmaga is temperálta a helyiséget. he­ gesztőberendezés. a felület előkészítésé­ re (rozsdátlanítására) többek között homokszórást vagy vegyi előkeze­ lést használnak.az egész műhely területén ki kell építeni. Egyes esetekben az elekt­ romos működtetésű gépek mellett célszerű a sűrített levegővel mű­ ködtetett. Faragott állatokkal díszített háromlábú állvány gítás 3-szor. A műhelyben az általános megvilágítás mértéke 90. A kovács­ tűzhelyet a műhely sötétebb részén helyezik el. 100 lux le­ gyen. A tűzhely környé­ kére fűtőberendezést nem szükséges elhelyezni. ezért az ablakokat célszerű az északi homlokzatra tenni. gépek legyenek közel egymáshoz. így a tűzhely közelébe kell elhelyezni az üllőtőkét az üllővel. Felülvilágítás esetén előnyös a Shade-tető (északi. hogy a helyiség vi­ lágos és jól szellőztethető legyen mind természetes. a nyeles szerszá- 32 . A kovácsműhely kiala­ kítása A műhely építészeti kialakításánál ügyelni kell arra. a mesterségest elszívóventilátorokkal kell biztosítani. polírozó stb. ott se legyen 16 °C-nál magasabb a hőmérséklet. A fe­ lületkezelésnél az egykori olajban történt égetés helyett többrétegű szórt festést. Ez utóbbiak cső­ vezetékét a szennyező anyagokat kibocsátó gépek (köszörű. mind mesterséges úton. 3. Régen a kovácsműhelyeket nem fűtöt­ ték. Közvetlen napsütés a kovácstűzhelyet ne érje. mert az zavarja az acél izzási színe­ inek a meghatározását.

kovácsológép. 3 . 10.egyengetoasztal.üllő. 76 -tolóajtó. c» a T t p TO ~ ?r T" r* KÉSZ MUNKA FELÜLETKEZELÉS 2-t* FŐS MŰHELY 1242 m!l 3. 8 . 7 .hegesztőgép.állvány.M.kovácstűz. 5 .darabológép.lyukas egyengető. 9 . 15. ábra. 6 .összeállító bak. elszívás.forgó daru. 4 . 12.légtechnika. Kovácsműhely elrendezési vázlata 1 .anyagtároló állvány.fúrógép. 2 . 18 .safu. 14 .8.munkaasztal.állványos köszörűgép. 19-fűrészgép . 13 . 17-mobil falak. 11 .

légcsatorna 34 . .hűtőköpeny. A nyitott kovácstűzhely fő része a tüzkosár. alig 6. amelyben a szilárd tüzelőanyag ég. Az összeszereléshez egy körbejárható. a bal­ esetmentes kezelést lehetővé téve kell elhelyezni.füstelszívó ernyő. külön a szálanyagot és külön a lemezeket. mosdó. 4 .300 négyzetméter alapterülettel. ábra.1. A ritkábban használt gépeket is hozzáférhető helyen. 4 . [4]. A műhely magassága legalább négy méter legyen.tűzpart. így többek között a hegesztési helyet célszerű elkülöníteni a műhely többi részétől. Ugyan­ csak a tűzhely közelében legyen a tűzisatu és a víztároló edény. amely a régi falazott tűzhelyeket teljesen kiszorította (3. A kovácstűzhely A szabadkézi kovácsolásnak még ma is a legfontosabb melegítőberendezése az acélból készült kovácstűzhely.széntartó. A munkapadok előtt indokolt keményfa padlót beépíteni. ábra.hűtőbordák. valamint a szálanyagok egy részét. 7 .. 5 .9. A kovácsolás hevítőberendezései 3. WC) és az irodát a műhely mellett.. ezért hatásfoka rossz. szekrényeket. hanem a környezetet. Az előírt méretű poroltót könnyen hozzáférhető he­ lyen kell tartani. Nyitott kovácstűzhely 1 . Az ablak alá vagy világos helyre célszerű tenni az acél hidegmegmunkálásához szükséges satukkal és szerszámok­ kal felszerelt munkapadot. de attól elkülönítve kell kialakítani.víztartály. ábra).fúvókakúp. és a tűzvédelmi szabályokat. tűzmentes paravánfallal. a szociális blokkot (öltöző. Az anyagtárolást a műhely elkülönített részén. hogy egy 500 kg tömegű tárgyat a födém méretezett tartógerendájára akasztott csigasorral fel lehes­ sen emelni. előírásokat mindenkor be kell tartani. 3 .3.fúvókaszabályozó és salakozókar. A műhely éghető anyagokból nem épülhet. lehetőleg téglafalazattal.ventilátor. 3 x 4 m-es területet szabadon kell hagyni.hamuretesz.10. A széntől. 3 . 6 . A födémet úgy kell megtervezni. 9 . 7 . A tüzkosár keresztmetszete 1 . A műhely kialakítá­ sára vonatkozó bővebb előírások az irodalomban találhatók [3]. Ezzel izzítják fel a kisebb darabokat. 9. 8 . Továbbá egy 10 N teherbírású forgódaru is igen hasznos egy kisebb kovácsmű­ helyben. koksz­ tól származó hő nagyobb része nem a tüzelőanyag közé tett hideg acélt melegíti.levegővezeték 3.kovácstűz. 2 . az üllőbetétek elhelyezésére szolgáló szerszámállványokat. 2 .. pormen­ tes betonpadozattal készüljön.átégett szén. min. 150.mok. ábra. Egy lehetséges műhelyelrendezést mutat a 3. 6 . A műhely kb. 3. A tüzelőanyag-tárolást.légcsatorna.8.3. 5 . legalább mobil. erre a célra kialakított állványokon célszerű megoldani.tüzkosár.8%-os. A kosár alá régebben kézi vagy lábpedálos 3.

12.5 bar. a nyomás 20 mbar. 30 cm átmérőjű kéményen keresztül a szabadba. ábra. amelynél a belső munkatér szélessége 210 mm.7 2. a gáznyomás 50 mbar. magassága 160 mm. Atűztér mérete 590 x 265 mm. Az előbbi gázfelhasználása 3 kg/h. ezzel a levegő szabályozható. ábra. A munkadarabot 3.10. Egyes anyagok izzításánál a kovácsolási hőmérséklet igen szűk határok között mozog. A nyílás nagysága a kúp emelésével és süllyesztésével szabályozható (3.3.0 4. ábra.3.13. Ilyen mobil kemencét ábrázol a 3.megvásárolhatók. A kosárhoz csatlakozik az öntöttvasból készült szén. A levegő vezetékén toló­ zár van. ábra). ennek ülése egy kör alakú nyílást ad a kúppal: ez a fúvóka. Kaphatók PB-gázzal vagy földgázzal üzemelő berendezések. a salakkaparókat és a pamacsvasat. Kaphatók 5 mm-es acéllemezből készült.9.1. ábra mu­ tatja be: a különféle salakszurkálókat. táblázat A kovácstűzhelyhez szükséges elektroventillátorok Volt 400/3-ph 230/1-ph 400/3-ph 230/1-ph Watt 40 40 120 120 m /min 2. A fogókat is ebben hűtik.0 m3/h. mélysége 490 mm. ábrán lévő berendezésen két kovácstűzből dolgozhatnak egyszerre. az utóbbinál a gázfogyasztás 3. Ezeket az egysze­ 0 rű szerszámokat régen a kovácsok maguk készítették. amely a pamacs beszorítására alkalmas köracélból készült nyél.12. amelyeket propán-bután gázzal vagy föld­ gázzal lehet fűteni. rozsda­ mentes acélok. a gázcsatlakozás 'A "-os vezetéken lehetséges. a gáznyomás 20 mbar. az utóbbié 4. A kovácstűzhely szerszámai PPOP00 Q P I 3. a kovácsszénlapá­ tokat. Üzemi kemence A hagyományos kovácstűzhelyben a munkadarab hőfokát annak izzási színéről a kovács maga állapítja meg. Ezeket célszerű gáztüzelésű kemencében heví­ teni. amelyből a tűz felületét locsolja a kovács. másoknál az izzási színek nem jelentkeznek határozottan. Aramszükséglete 40 kW. A kovácstűzhely-kezelés szerszámait a 3. A 3.4 vagy 7 fúvókából lehet melegíteni. A tűzhely magassága 800 mm. A hűtővíztartály mellett van a tüzelőtartó vályú. Ez nagy odafigyelést és gyakorlatot kíván. A nyitott kovácstűzhöz víztartó is tartozik.9 3 Pa 650 650 1000 1000 Tűztér 1 1 1-2 1-2 3. ábra). napság . a bronz és az alumínium. A beszorí­ tott pamaccsal a tűz felületét locsolják.7 5.11. Az előbbinél a gázfo­ 3 gyasztás 2. ezeket a tűztér felett elhelyezett füstelszívó ernyővel el kell vezetni min. hőmérséklet 1250 °C.8 kg/h.2. A nyitott tűz gáza és füstje az egészségre ártalmas. Gáztüzelésű kovácstűzhely kg 6 6 9 9 za. ma­ 3. a beállítható max. Ilyen anyagok többek között a nagy szilárdságú. A kemence elektromos (digitális) hőszabályozóval rendelkezik. amelyen középen kúp van.6 m /h.11.borsos áron . 35 .és salaktányér. 1000 x 800 mm méretű platnival ellátott gáztüzelésű kovácstűzhelyek is (3. a gáznyomás 1.

2 szarv 50 kg . 3. üllőbetétek.2 szarv 75 kg . illetve magyar típus) vagy kétszarvú (francia típus). Az üllő a kalapácsütésre csengő hangot ad. lapja edzett és köszörült.2 szarv szögletes szarv 35 kg .1 szarv 20 kg . kalapácsok Az üllő a kovács ősrégi munkaasztala. mm 290 330 340 350 350 395 205 230 290 340 350 350 395 36 .3. csak ennek révén lehetséges az acél képlékeny alakítása. Az üllő a súlyával ellenáll a kovács kalapácsütései­ nek. Acélöntvényből készül. akkor az ütések hatására rezeg. Üllők. amely felfogja azokat a kalapácsütéseket.1 szarv 75 kg . táblázat Minőségi üllők méretei Tömeg 100 kg 125 kg 150 kg 175 kg 200 kg 250 kg üllőbetétnyílás 35 kg oldallappal oldallap 50 kg oldallappal 100 kg oldallappal 125 kg oldallappal 175 kg oldallappal 200 kg oldallappal duzzasztólap 250 kg oldallappal Sík lap szélessége.2 szarv Sík lap szélessége.1 szarv 35 kg . nincs „húzása". Sík lapján egy vagy két nyílás van. Az üllő lehet egyszarvú (német.4. Ezek fogadják be a különböző üllőbeté­ teket és a szarvasüllőt. amely kisebb és finomabb darabok kovácsolására alkalmas.3. ame­ lyekkel a kovács a darabot alakítja. mm 155 200 220 265 290 155 200 220 265 290 310 3.2 szarv 100 kg . mely lehet négyszög vagy kör keresztmetszetű. mm 80 95 110 125 130 80 95 110 125 130 130 Hosszúság. Az utóbbinál az egyik szarv hengeres. mm 360 420 470 575 650 390 475 570 635 720 720 Magasság.2 szarv 125 kg . billeg és nem ad megfelelő ellenerőt.1 szarv 100 kg . Ha az üllő tömege kicsi. táblázat Egységesített típusú üllők méretei üllőbetétnyílás Tömeg 20 kg . a másik szögletes. mm 745 830 930 910 1040 1090 480 540 745 930 910 1040 1090 Magasság.2. mm 110 120 115 120 125 130 100 100 110 120 120 125 130 Hosszúság.1 szarv 50 kg .

gáznyomás: 0. Gáztüzelésű kovácske­ mence Műszaki adatok: szélesség: 210 mm. magasság: 160 mm. a nehezebb tömegű.vasabroncsok. A kalapács nyelének hossza 37 . A üllő erős tölgyfa rönkre. 3.Az üllő hengeres szarván végzik a munkadarab hajlítását és az előlyukasztott darab tágítását. hogy mekkora munkadarabot kell kovácsolni és milyen nagy alakí­ tó munkát kell végezni. táblázatban láthatók.5 bar. ábra. Az üllő szarva azért kúpos. A kézikalapács a kovács legfontosabb szerszáma.. hogy a talajszint feletti rész kb. Az egységesített üllőtí­ pusok méretei és saját tömegük a 3.16. A20. A tőke hossza olyan le­ gyen. 800 mm-re legyen (3.. Az izzó anyagot a kovács a fogóval fogja.14. táblázatban. A kalapács alakja ősidők óta alig változott. illetve oldal­ lappal ellátottaké a 3.250 kg-os üllőket a nagyobb keresztmetszetű darabok kovácsolására használják. A kalapács ékelése 3. A tőkét melegen rásütött vasabroncsok tartják össze. ábra. az oldallapon vagy esetleg a talp lépcsőzetén a kü­ lönféle hajlításokat végzik. a 75. L . ábra.15.tölgyfa tuskó 3.13. és a kala­ páccsal kifejtett erővel alakítja. hőmérséklet: 1250 °C 3. duzzasztólappal.8 kg/h. annál nagyobb a kalapács ereje. Üllő a tőkén A . T .75 kg-os üllőket vékony. azonos legyen a talajszint alattival. hogy sokféle méretre hasz­ nálható legyen. .lap.szarv. ábra. felhasználás 1.2. a tőkére van erősítve. Aszerint. A sík lap élén. SZ .duzzasztólap.3.5-2. gáz: propán (palack). Minél nehezebb a kalapács és minél nagyobb az ütés sebessége.. a kalapácsok mérete is válto­ zó..5 bar-nál: 2. hogy a rákerülő üllő lapjának a magassága a padlószint felett 700. mélység: 490 mm. A gyakorlatban a 200 kg-os kétszarvú üllőn a díszműkovácsolás mun­ kafázisai elvégezhetők. ábra). kis keresztmetszetű elemek. A kisebb gyűrűket a kúp végén. Olyan mélyre kell beásni a talajba.14. teljesítmény: 36 kW. D .. a nagyobbakat a tövében alakítják ki. 2E2fft 'tts-. max.

illetve betétszerszá­ mait a 3. táblázatban láthatók. ábra). Az előbbit a segéd használja a nagyobb erőt igénylő ala­ kításoknál.5 8.17. ha két segéd dolgozik.7 1. . A kézi kovácsolás rátét-. ábra. A kalapácsfej talpa domború.5 A kézi kovácskalapácsye/'Z>ó7 és nyélből áll. A fej szerszám­ acélból. a nyél csomómentes somfából készül. és illeszkedik az 3. nyele 60. Ová­ lis furata a nyél irányában szűkül.8 1.. Az előbbit domborításnál.. legömbölyített felület. a kétkezi kalapács tömege 3. táblázat Kovácskalapácsok típusai és méretei Tömeg.. A kereszt­ kalapács foka a nyéllel párhuzamos. c) ráverőkalapács használata 38 ...7 u / ^ » ? ^ Ráverőkalapács 3.3. nyeles rátétszerszámok. kg r U A j Kovácskalapács 1. A kétkezi kalapács lehet ráverő.5 5. A kézikalapács 1.3 1.4. amely nyújtja az anyagot. Használnak még gömbfejű és simítókalapácsot.18.2.4 1. és vannak üllő­ betétek.77. az utóbbit egyengetésnél alkalmazzák. 100 cm (3.2 0. Megnevezésük utal az általuk elvégezhető műveletekre.4. Mindkét ütőfelület edzett és köszörült.16.vagy harántkalapács.60 cm (3. A kiegészítő szerszá­ a) ráverőkalapács. az ebbe nyúló nyél végébe átlósan elhelyezett acéléket ütnek (5. és kisebb ütésekkel jelzi. A ritmust a mester diktálja. mok alkalmazásával a 4. Kétkezi kovácskalapácsok üllő lapján lévő nyílásba. nyele az alsókar hosszá­ nak megfelelően 40.9 2..8 kg. Nyújtásra használják. hogy hová kéri a se­ gédektől az erőteljes alakító ütéseket. ábra foglalja össze. az utóbbira akkor van szükség. a foka keskeny. fejezet foglalkozik. ábra)..75. b) harántkalapács.1 u R I) i Gömbfejű kalapács ft0 Simítókalapács 1. A gyár­ tott típusok a 3. ábra).2 kg tömegű. Van­ nak un. Az üllőbetétek egyik vége 25 x 25 mmes négyszög keresztmetszetű.

a! dl UJ íl rti eí m ~xbn L_J )" rU-n Í~-L—i ' r^U —\ 1 /— \ I /— vH—7— \ I—7~~^ m nj \ I / ' W ül 39 3. I) kerekidom-verő üllőbetét. Kéz/ kovácsolás rátétszerszámai a) nyeles vágó.78. j) nyeles hatszögidom-verő. e) nyeles ívesvágó. h) kerekidom-verő. ábra. d) vágó üllőbetét. m) négyszögidom-verő üllőbetét. i) nyeles négyszögidom-verő. g) nyeles simítókalapács. c) nyeles árkoló. n) hatszögidom-verő üllőbetét . f) árkoló üllőbetét. b) nyeles ferdevágó. k) nyeles lyukasztók.

8. Ezekkel a kovács az alakítást pusztán ügyessé­ gével és gyakorlatával. 3. f) üllő 42 . legalább 100 mm vastagságú.—J 3. ábra. d) excenter. sima egyengetölapot (platnit). a kézi megmunkáláshoz hasonlóan. a felső rész karját a kovács fordítja el. vagy egyszerű segédszer­ számokkal a gépi kalapács alatt végzi. a medve egyenletesen gyorsuló (4. és erős vasasztalon nyugszik. ha nagyobb hajlítóerőre van szükség.7 m/s) mozgással zuhan az alakítandó. hajlí­ tásokhoz pedig lyukasztólapot használnak. A lyukasztólapok kap­ ható mérete és állványa a 3. nem nyomóerővel dolgoznak. ábra.6. táblázatban látha3. Szabadalakító kovácsológépek A díszműmunkákhoz a kovácsolás géptípusai kö­ zül a szabadalakító kalapácsokat használják. 3. A gép mozgó része. ábra). A villa karja csővel meghosszabítható.. izzó munkadarabra. Ajax rendszerű lemezrugós kalapács a) lemezrugó. egyéni kvalitásától függ. b) medve.láthatónak a pofái a satu pofáival párhuzamosan szorítanak. Az egyengetőlap mérete 1000 x 1000 * 300 mm. A kisebb keresztmetszetű felhevített rudakat a c ábrán látha­ tó villapárral hajlítják. e) pedál. A lyukasztólap oldalán különféle sugarú csipkézet található. c) elasztikus hajtókar. a b ábrán lévő a satuba mindkét irányban befogható. Ezek a kalapácsok mindig gyorsan műkö­ dő ütőerővel.s : Lapméret. így tulaj­ donképpen csupán a nehéz fizikai munkát takarítja meg. táblázat Lyukasztólapok méretei ÍS? H 0 3. A lyukasztólapok rugalmasabb alátámasztása vasalt keményfa tőkével oldható meg (3.23. ezeket hajlításoknál használják A többféle méretű négyszögletes és kör alakú furata az ellapított anya­ gon a lyukasztást segíti elő.22. a munkadarab alakítása. Az alsó rész az üllő négyszögletes furatába helyezhető. mm 100 130 180 100 o Sjj. Lyukasztólap elhelyezése keményfa tőkén :H 400 x 400 tók.22. mm 305 x 305 380 x 380 510 x 510 Vastagság.. a lyukasztásokhoz.és közepes méretű kovácsdarabok egyengetésére merev. 3.7 Egyengetőés lyukasztólapok Kis.6.

Szabadalakító kalapácsok osztályozása hajtásuk. villamos egyállványos szíjterelővel Légpárnás pneumatikus kalapácsok mechanikus.8 atm) kétállványos kézi önvezérlés kézi hídállványos kézi 43 .^^^SHBUHfl 3.. villamos egyállványos szelepállítással egyállványos kézi önvezérlés kézi Gőz-.7. légkalapácsok gőz vagy sűrített levegő (6.. szerkezetük és vezérlésük szerint Megnevezés Hajtás Szerkezet Vezérlés Elv táblázat Nyeles kalapácsok mechanikus egyállványos szíjterelővel irtó Rugós kalapácsok mechanikus.

ívrugós kalapácsok. Az excentertárcsát elektromotor hajtja.23.25. max. Kettős működésű légkala­ pács hosszmetszete 1 .hídállványos kalapácsok. ábra. Az a) lemezrugóköteg egyik vé­ géhez a b) medve. 750 95 200 65 130 . táblázat tartalmazza. .8. 100 30 90 20 65 150 40 110 28 70 . ábra.8. A gőz-. A rúdanyag méretét nyújtókovácsolás esetén a kalapács medvesúlyának függvényé­ ben a 3. 3 . a másikhoz a c) elasztikus hajtókar csatlako­ zik. Az Ajax-kalapácsnál a rugalmas közeg a lemezrugó. ábrán látható. 7 táblázat): 1. 200 50 120 35 80 3. 4 .dugattyú. illetve az erre helyezett felhevített kovácsdarabra.felső szabályozószelep. a rugós kalapácsok közül legin­ kább a még ma is alkalmazott laprugós kalapácsok (Ajax) ter­ jedtek el.alsó szabályozószelep. 300 65 140 45 90 400 75 160 50 4. ^H — -j- i 3. légkalapácsok 100 500 80 180 55 115 . A kalapács lökete az excentricitás állításával szabá­ lyozható. ha pedig felfelé fordul. vízihámorokat) a korábbi évszázadokban használták. a kalapács medvéje felemelkedik. min. 6 . a d) excentertárcsáról történik. Ha az ex­ center lefelé fordul.egyállványos kalapácsok. légpárnás kalapácsok.merev nyeles kalapácsok. Az erőátvitel a hajtókar útján.26.léghenger 3. Légkalapács nézeti képe A { ~~~.24.csavarrugós kalapácsok. ábra. mm Medvesúly. gőz-. 1000 110 230 75 150 . max.du­ gattyú.kétállványos kalapácsok. min. táblázat rúdanyag mérete a kalapács medvesúlyának függvényében nyújtókovácsolás esetén . Elren­ dezése a 3. Ötvözött szerkezeti 2. Munkavégzés légkalapáccsal 44 . 5 . n y e l e s k a l a p á c s o k A szabadalakító kalapácsok A 3. akkor a medve ütést mér a z ^ üllőre. A mai modern gépek légpárnás kalapácsok. légkalapácsokat elsősorban az iparban használják. 2 . A nyeles kalapácsokat (pl.hajtórúd. rugós kalapácsok Szerkezeti acél kP acél . •Ml 6 —3 é Ék ^ 17 l 3. A rúdanyag 0 /0 mérete. A kala­ pács az e) pedál lenyomásánál kezd működni.c s o p o r t o s í t á s a (3.laprugós kalapácsok.

és mivel a 6 léghengert csatorna köti össze a 7 munkahengerrel.nettó gépsúly: 410. 24. ábra..26.a medve lökethossza: 200. A művészi szabadalakító kovácsolás részére gyártott légkalapácsok műszaki adatai az alábbiak: .25.50 kg. A du­ gattyú lefelé mozgásakor a felette lévő térben megritkul a levegő.230 mm. hogy a lemezrugók gyakran el­ törnek. . a medve lökethossza az anyagvastagságnak megfelelően beállítható. 50 Hz.géphossz: 970. nézeti képét a 3..300 kg. és ütést mér az üllőn elhelyezett izzó munkadarabra. A sokfé­ le megoldás közül a korszerű gépeknél a felső és alsó levegővel működő kettős működésű kalapácsok terjedtek el.motorteljesítmény: 2. a medve lecsapódik.5 kW. Ezzel lehet szabályozni az ütési energiát (nagy vagy kicsi ütés).. Légkalapáccsal való munkavégzés látható a 3. 1200 kg. . Beállítható. karbantartása egyszerű. A sima. ábra mutatja.és üllőbetéteket is. Alakosra kiképzett betéteket mutat a 3. hogy a medve folyamatos ütéseket adjon a kovácsdarabra. és a 3 szelepen keresztül a munkahenger a dugattyú alatti térbe nyomja. Ilyen típusú kalapács hosszmetszetét a 3. melyekkel hajlításokat lehet végezni (3. köracél megmunkálására) vagy csak alakos üllőbetétek. Ennek megakadályozására a lemezrugó alá csavarrugót építenek be. ábrán.szelepek.840 mm. Hátránya. így rugalmas befogást biztosítanak [5]. ábra.és lefelé mozgatja a 4 hajtórudat és az arra szerelt 5 dugattyút. Ezek egyik vége fecskefark alakúra van kimunkálva. . .250 kg. . de az élek legömbölyítésével készült... akkor légpárnás vagy pneumatikus motoros kalapácsot kapnak. csekély súrlódási veszteséggel rendelkező.. szélesség: 665..300.27. Kaphatók hegyesszögű. de leggya­ koribb a 100 kg-os medvesúlyú kalapács.üllősúly: 180.. lépcsőzésre készült éles szerszámok. Sűrített levegőre nincs szükség. Az 5 dugattyúnak felfelé irányuló mozgásánál fordított a helyzet. A gép kiválasztásánál célszerű a medvesúlyból kiindulni. az ütés súlyát (leszorító ütés. nyújtásra alkalmas betétek. Ez utóbbinál a medvebetét 45 . magasság: 1230. . a munkahenger felett is légritka tér keletkezik. Az Ajax egyszerű szerkezetű ... a másik 3 alsó szabályozószelepnél a dugattyú alatti térbe juthat a sűrített levegő. minek követ­ keztében a dugattyú lefelé mozog.. kemény ütés) és az ütés gyakoriságát. illetve az üllőhöz szorítva tartsa a munkadarabot.5.. Ezek között vannak páros betétek (pl. Ha rugalmas közegként a medve és az ezt mozgató hajtórúd közé rugók helyett leve­ gőt használnak. Ezeket a légkalapácso­ kat lábvezérléssel látják el. 40 kg-os medvével a fel­ adatok nagy része elvégezhető.. hogy biztonságosan rögzíthető legyen a med­ véhez. illetve az üllőhöz.E kalapácsok percenkénti ütésszáma 200.elektromos ellátás: 380/660 V. vágásra.ütésszám: 220 ütés/perc. Az 1 felső szabályozószelepen (körtolattyún) át a 2 dugattyú feletti levegőtérbe. ábra).28.2. lapos kiképzésű fej (medvebetét) a legtöbb munkára alkalmas... illetve íves kialakítású szer­ számok. .medvesúly: 22. hogy az a medvét felemeli. A medve mozgásának szabályozása az 1 és 3 szelepekkel végezhető. A léghenger 5 dugattyúja viszont lefelé mozgáskor sűríti az alatta lévő levegőt. Az elektromotor fel. . így négyzetes vagy téglalap keresztmetszetű darabok kovácsolására. 1600 mm. vagy ehhez hasonló.. 1410 mm. du­ gattyúk nélküli -. azaz a percen­ kénti ütésszámot.. . A sűrített levegő a kalapács dugattyújára alulról felfelé irányuló mozgást gyakorol úgy. A medvesúly 50. nagy ütőerejű gépi kala­ pács. Az egyes géptípusokhoz szállítanak különféle medve. felemelt helyzet­ ben maradjon..

28. 3 ..légkalapács. Az alakos szerszámokkal készült ele­ meket .amik megfelelnek az odorban tör­ ténő kovácsolásnak .vasbeton teknő. ábra. A jó alap nem engedi a gép elmozdulását. egy tömbben készülő alapozásnál a szabadala­ kító kalapács 1 t medvesúlyára 35 t töme­ gű alap szükséges. hogy hagyományos. Altalános felhasználású medve­ es üllőbetétek sík felületű (pl.3.a rugók cseréjéről. Egyálh/ányos légkalapács alapozása 1 .29. A tökéletes alapozást a 3.29. Alakos üllőbetétek 1000 mm 2200.27. A légkalapács alapozása nemcsak a gép saját tömegét hordja. Ökölszabály. a gépnek biz­ tos alátámasztást ad. Ez eset­ ben talajrezgések nem ke­ letkeznek.2550 mm -?- -. és nem adja át a talaj­ nak a gép mozgásából eredő rezgéseket.törés ese­ tén . ezért ezek nem tartoznak a mű­ vészi kovácsolás műfajába.lehorgonyzócsavarok . ábra mutatja be. 2 . 3. ábra. és erős rugók vagy ru­ galmas gumialátétek biztosítják a dinamikus hatások átvételét.a tömeggyártásnál használják. ábra. rozetta kovácsolása lemez­ ből). 1800 mm -><• 3.gépalap.<- 1100.. Gondoskodni kell aknalejárattal vagy egyéb módon .rugó vagy gumipárna. Az ábrán a gépalap egy vas­ beton teknőben nyug­ szik... hanem többlet-igény­ bevételt is kap a kovácsolással kapcsola­ tos dinamikus hatásokból. 5 . 4 .

A gép biztonságos. orsóval állítható befogószerkezettel ren­ delkezik. 3 .hajtókar.alsó kés.31.32. Az anyagraktárban vagy mellette célszerű elhelyezni a 3. 2 . 7-váz 47 .9. ábrán látható fiirésztárcsás darabolót. ábra.2/1. Fűrésztárcsás daraboló Műszaki adatok Géptípus Szerelvények vágható max. karos lemezolló 1 . akárcsak a nagyobb keresztmetszetű anya­ gok vágására alkalmas és a 3. hogy keskeny (50 mm alatti) szalagok vágásánál az anyagot kézi fogóval kell meg3. ha ferde síkú leszabásokra van szükség. jelölését a vágási hossz szerint adják meg. karos lemezolló.75/1. Vékony lemezek vágására alkalmas hazai gyártá­ sú gép & fogasíves.kisegítő. ábrán.felső kés. műszaki adatai a 3.3. Háromféle nagy­ ságban készítik. kiegészítő gépeket használnak.5 Ű 890 935 44x143x80 52x177x113 0 f+\ 67 150 o 70 80 0° D 60 70 1 1 100x50 120x70 o 7(1 70 45° <1 70x50 90x60 45°^ 1 1 I 1 1 Szerelvények vágható max. amellyel rúdanyagok vá­ gását lehet elvégezni merőleges vagy ferde vágással. táblázatban láthatók. Nézeti képe a 3. A kovácsműhely gépei A melegalakító gépeken és berendezéseken kívül . ábra.30. Ez utóbbi szintén dönthető. 6 . tárcsa­ átmérő mm Motor kW Fordulat RFM Asztal Méretek Tömeg mm # 38/75 42/84 0.összekötő.elsősorban a hidegmegmunkálási feladatok elvégzésére .1 1. ábra. fogaskerék. Fűrészgép 3. Fontos megjegyezni.31.30. ábrán bemutatott fűrészgép. mérete cm kg BROWN 250 BROWN 250 ©o 250 300 Max. 5 . Fogasíves.90 x 20 mm fűrészlap mérete 3.32.9. Kis műhelybe a kézi működtetésű javasolható.védőkar. mérete 165 225x160 165 170x100 85 110 x 60 0" 225x160 165x165 45° 155x155 155x155 60" 105x60 60x60 2400 x 0.

/perc 14./perc 16. karos lemezollók műszaki adatai Tömeg: Befoglaló méret: Vágható lemez vtg: Vágható anyagszilárdáság: Vágási hossz: Vágóélek keménysége: Vágóélek szöge: 25 kg 120x440x260 2 mm 450 N/mm2 200 mm 54 + 2 HRc 5° 30 kg 120x560x340 2 mm 450 N/mm2 300 mm 54 + 2 HRc 5° 4ÜT j | 50 kg 120x700x340 2 mm 450 N/mm2 400 mm 54 + 2 HRc 5° A kovácsműhelybe javasolható asztali és osz­ loposfúrógépekben igen nagy a választék.34.33.: 210 kg 3. táblázat Köszörűgépek műszaki adatai Összehasonlító készülékjellemzők Csiszolótárcsa-átmérő: Csiszolótárcsa-szélességek: Csiszolótárcsa-furat: Szemcseméret: Teljesítményfelvétel: Névleges fordulatszám: A gép tömege: 175 mm 25 mm 32 mm 36 + 60 500 W 2840 ford.33. ábra. Oszlopos fúrógép fogni. táblázat Fogasíves.74 kW Méretek(HxSzxM):570x820x1785mm Tömeg kb. Kombinált lemezek és alakos szelvények vágására alkalmas kézi ollót ábrázol a 3.34. ábra.10. Kettős köszörűgép 3.Műszaki adatok: Modell: RF-19 Fúrási teljesítmény: 28 mm Kinyúló rész: 250 mm Asztalméret: 420x470 mm Asztal-felfogófelület: 330 x 3800 mm Talplemezméretek: 330 x 360 mm Oszlopátmérő: 100 mm Szegnyeregátmérő: 55 mm Orsómenet: 120 mm Szerszámfelfogás az orsóban: MK3 Fokozat: 12 Orsófordulatszámok: 90-2150 min' Motorteljesítmény: 0. 3. a vágható maximális lemezvastagság 10 mm. Az olló saját tömege 108 kg. szögacélnál 60 x 7 mm.2 kg váltóáramú motorral 200 mm 25 mm 32 mm 36 + 60 550 W 2840 ford. melynél a vágási hossz 170 mm./perc 15.3 kg 200 mm 25 mm 32 mm 36 + 60 700 W 2800 ford.9. laposacélnál 90 x 14 mm. A kézi ollókat stabil állványra kell lecsavarozni. Kombinált kézi olló 3. ábra. A 3. ábrán egy közepes teljesítményű oszlopos fúró­ gép nézeti képe és műszaki adatai láthatók. négyzetacélnál 20 mm.6 kg 48 . Sok esetben ennél kisebb gép is megfelel. ha csak 16 mm átmérőig kell lyukat fúrni.

Kétféle berendezést ajánla­ nak.35. A vevő a bőség zavarával küzd. Ese­ tenként . Ilyen görgős ívesítőberendezés látható a 3.11. 3. Egyes alakos szelvények ívesítéséhez egyedi görgők szükségesek. ábrán.10. A műhelybe .a tartóssági követelmények miatt . táblázat Hajlíthatóság ívesítő géppel GBR 666 Profil mm 1 • 60 x 10 70 x 12 30x30 35x30 30 50x50x4 40 x 40 x 3 1 Vi x 2 1%x2 45x6 45x6 40x6 45x6 60x40 60x40 Radius 700 500 300 400 300 2000 1500 800 300 500 600 350 300 400 600 Profil GBR 66 mm 80x10 1 Radius 600 25 200 210 210 2000 1500 600 400 500 200 250 400 300 250 400 600 - 1 * 1 80 x 16 35x35 40x30 40 60 x 60 x 4 60 x 40 x 4 50x4 40x3 2"x2 1% x 2 45x6 45x6 45x6 45x6 60x50 60 x 50 * • D • • D D 0 0 J L tH 3 C • O 0 L J H tC 3 * * • * * • • D o • • • • a • D D D J o o o o L J H 1C 3 * * * * * * • • L h H 3 C 1( = egyedi görgőkkel A műhelyben legszükségesebb kisgépek közül elsősorban a sarokcsiszoló említhető.főleg ha pontos ívméretre van szükség . darabolásra és polírozásra egyaránt használható. táblázat foglalja össze. használják. ábra. Ez minden kisgépre igaz. Ez a többfunkciós kézi kisgép ma már nélkülözhetetlen. A különféle kettős köszörűgé­ pek műszaki adatai a 3.A köszörűgépet csiszoláshoz. amelyeket a géppel együtt szállítanak. mint a barkácsgép. Itt az ív rádiuszát három gör­ gő alakítja ki. táblázatban lát­ hatók.11. 49 . olyan nagy a választék. professzionális gépet érdemes vásárolni még akkor is. ha az drágább. mert csiszolásra.csak márkás. lesarkításokhoz stb.célszerű gépi ívesítést végezni. ívesítőberendezés 3. A díszműkovács a hajlításokat általá­ ban kézi ívesítéssel. sorjázáshoz. szerszám­ élezéshez.35. az ezekkel történő hajlíthatóságot a 3. melegen végzi.

36./perc MK 2 . 3.és két­ kezes típusok. 2.20 UNF 1050 W / 5 7 0 W 3. kis súlyú.. alumínium/fa/acél: Fúrási tartomány. 1 sebességfokozat. A korszerű gépe­ ket rezgéscsillapítóval is ellátják.12. sebességfokozat./perc / 'A" . 1. és 2. sebességfokozatú fúrógépek Összehasonlító készülékjellemzők Teljesítményfelvétel/leadott teljesítmény: A gép tömege: Forgatónyomaték..5.DIN 228 28 mm / 50 mm /23 mm 18 m m / 35 mm / 13 mm 20 mm / 32 mm /13 mm 20 mm / 40 mm / 16 mm 13 mm / 20 mm /8 mm - 50 ../perc/1260 ford.3 kg közötti. sebességfokozat.5 kg 30 Nm / 950 ford.. amelyek más és más feladat­ ra alkalmasak (3. sebességfokozat: Fúrótengely-csatlakozómenet: Szerszámbefogás: Fúrási tartomány. alacsony fordulatszámú sa­ rokcsiszolót beszerezni. nagy fordulatszámú és egy nagyobb teljesítményű. max. polírozás). Sarokcsiszoló és állványa 1./perc / 880 fordVperc B 16-os kúp 1150W/670W 4. Célszerű a műhelybe egy kisebb teljesítményű. csiszolás..230 mm. 1. sebességfokozatú fúrógépek 2. sebességfokozat: Fordulatszám. Vannak normál./perc / 660 ford.4. amelyet igen nagy válasz­ tékban lehet kapni a feladattól és a munka­ darab anyagminőségétől. a dara­ boláshoz külön állvány kapható.2600 W-ig változik. sebességfokozat / 2./perc / 640 ford... Saját tömegük 1. sebességfokozat/2. fúrás: Névleges fordulatszám jobbra forgásnál. 11 000 ford. ábra). ábra. fordulatszámuk 6500. felületének álla­ potától függően (darabolás. alumínium/fa/acél: 900 W / 475 W 2.. könnyen kezel­ hető.36.A sarokcsiszolók teljesítménye 670. táblázat 1.. A tárcsaátmérő 180./perc 380 ford. . sebességfokozat. max. fürás/2. sebességfokozatú fúrógépek 3.8 kg 115Nm/50Nm -/280 ford. 1./perc.7 kg 50 Nm / 22 Nm 540 ford.

Ebből kapható normál.A kézi fúrógépeket elsősorban összesze­ relésnél és külső szerelésnél használják. Professzionális munkák végzésénél az 1. és szál­ lítanak hozzá mágneses fúróállványt is. az utóbbi krómozott acélból készül letompított éllel. Az ütvefúrókat külső' szerelésnél használják (pl. Az előbbi 150 mm. (_r\rLTLÍUuC=2) tt^Z£===s> 3.42.38. Acélkörző állítható ívvel Pengehossz Iv Imm] imm) 150 120 200 150 300 200 Szögbeosztás 0-180" 0-180' 0-180' 3. ábra.023 mm-ig lehet lyukfúrá­ sokat végezni. kapupánt. Kovácsmércék f | Méret 150/6 Imm/inchl Alsó nóniusz: 1/20 Imm) Felső nóniusz: 1/128 {Inch) 3. táblázatban láthatók.12. Gyakorlati ta­ pasztalat. . A hosszmérést mm-beosztású acél mérősza­ laggal.47. 1000 mm. Kapha­ tó sarokfúrógép és menetfúró is. 1500 W teljesítményfelvételű fúrógép is. Az előbbi rugóacélból. mely átál­ lítható finomcsiszolásról durvacsiszolásra vagy polírozásra. itt is az 1000 W felet­ tiek ajánlhatók (pl. me­ lyekkel 013. ábra. Mérőeszközök A tűzi mérősablon vagy kovácsmérce főleg kovácsolás közben alkalmas tájékoztató. 900.39. A kézi fúrógépeket 320. 1150 W teljesítményfelvételű fúrógépek (3.40. 3.38. ábra. 1500 W telje­ sítmény felvételig gyártják...37. Kapható 4 sebességfokoza­ tú.. a pontosabb mérést hajlékony vagy merev acélvonalzóval végzik. ak­ kumulátorosfúrógépet használnak.13.37. Szögmérő 51 . ellenőrző mérésekre (3. Ha na­ gyobb pontosságra van szükség. hogy célszerű egyfunkciós kisgépekkel dolgozni. amellyel 032 mm-ig lehet fúrni. a rozsda­ mentes acélból készült tolómérőt használ­ ják.. Az acélvonalzók hossza 300. ábra) és hosszú csőrű kivitel. Hilti). ablakrács beerősítése a tég­ la. \^ ábra. ha az elem mérete megengedi. ábra.(3. az utóbbi 1000 mm hosszban is készül.... Acélkörző f ~«0— .. ha nincs áramforrás. táblázat) ajánlhatók. Talán kivétel a 600 W-os GEX 150 turbóexcentrikus csiszoló.. A műhelyben.10. Szögvonalzó Méret: 100-250 Imml 3. ábra).vagy betonfalba).2 sebességfoko­ zatú.. Külső szerelésnél. ábra. Fontos mérőeszköz a derékszögmérő. amely készülhet sima vagy talpas kivitel­ ben.. Méretei a 3. mert azok megbíz­ hatóbbak. Tolómérő Méret: 200 Imm) 3. Méret: 150-300 Imm) 3. inkább a stabilan lealapozott oszlopos fú­ rógéppel célszerű a lyukfúrásokat elvégez­ ni.

Méret. pontozókat lehet kapni. melynek egyik szára mm szárnyas csavarral rög­ 100x150 zíthető.39. ábra). táblázat .13.40. Jelölésre különböző mére­ tű és formájú rajztűket. Derékszögmérő 3. Szögmérést az állítható lakatos szögmérővel célszerű végezni (3. ábra).42.41. A körzők rugós 130x200 beállítású anyával és 160x250 finombeállítási lehe­ 175x300 tőséggel (3. ábra). 230 x 400 illetve állítható ívvel 280 x 500 készülnek (3.A szögmérést állítha­ tó szögvonalzóval végzik (3. ábra).

b) rideg anyag törése a nyomókúp irányában.5. Az ebből keletkező leégési veszteség kb. A gyakorlott mesterek azonban az acél melegítési színéről. További melegítésre kezdetben rohamosan emelkedik a hőmérséklet.. ezért nem szabad kékmeleg állapotban kovácsolni. és bármilyen alakváltozás elvégezhető a törés veszélye nélkül.1.és fehérmeleg állapotban az acél teljesen kép­ lékeny. hogy az acél és a legtöbb fém magas hőmérsékleten képlékeny. Kovácsoláskor kialakuló nyomókúp: a) nyomókúp. a keményebb gépacélt 1100 °C-on. Az acél melegítésénél kezdetben csökken a nyújthatósága. a vörösmeleg elérése után sárga. gyártástechnológia 4. a felület elszentelenedik. ezért izzó állapotban kovácsolják. akkor a hevítés során a felület bizo­ nyos mélységéig a széntartalom csökken. hogy az anyagot 700 °C-ig lassan hevítik. a szerszámacélt 1000 °C-on kovácsolják. 3%.300 °C-on a legalacsonyabb. ábra. A szabványos acél kovácsolásánál megengedett hőfokhatárokat pontosan megadják a táblázatok. Az acél felületén a kovácsoláskor oxidréteg. reve keletkezik. Ökölszabály.1. A melegítés hibái A melegítés hibái: az elszéntelenedés.. fejezetben említettük. hogy az ötvözetlen acélt 1200 °C-on. túl hosszú ideig vagy túl magas hőmérsékletre heví­ tik. Megmunkálás. ami kb. A jelenséget úgy lehet megakadályozni. A darab felületén 0. A kovácsolást csak akkor szabad elkezdeni.5 mm vastag lágy réteg keletkezik. Az intenzív reveképződés 570 °C-on kezdődik. illetve a nyúlás. 1.. Ezt a réteget csak forgácsolással lehet eltávo­ lítani. 4. A meleganyag megmunkálása A2. képlékenységéről maguk is meg tudják ezeket határozni.4. ha az anyag teljes keresztmetszetében átmelegedett. az elégetés és a kén hatása. 250. c) a szemcsefinomodás lefolyása 53 . illetve sokszor teszik ki kovácsolási hőhatásnak. a túlhevítés.. Ha a kovácsdarabot túl gyorsan. és 900 °C felett a melegalakítás hatására könnyen leválik a felület­ ről.

1.2a ábra). kokszban lévő kén egymással kémiai reakcióba lép. Ha az acélt jóval 1200 °C fölé hevítik. hogy azzal mindig be legyen fedve. Ellenőrzéskor nem szabad az acélt kihúz­ ni a tűzből. megfelelő átkovácsolással a hiba kijavítható. a behatolás 54 . minőségjavulás jön létre. és az acél vörösizzó álla­ potban vöröstörékennyé válik. ennek következménye a nyomókúp kialakulása. amelyet a mun­ kadarab hossztengelyére merőleges ütéssekkel végeznek. hanem lapáttal.vagy laposacél marad..1. előfordul azonban. a szemcsék közötti kohézió megszűnik. hőkezeléssel. Ha ez nem nagy mértékű. hogy az anyagot a meleg egyenletesen érje. a szemcsék eldurvulnak. a könnyű kalapácsé a felszínére hat. oxigén hatol a kristályok közé. hanem az ütés sebességétől is függ. Ha a kalapács talpával ütjük az acélt. Nyújtó kovácsolásnál az acél még szálas szövetelrendezést is kap. hogy lassan égjen és összesüljön. ami csökkenti a szemcsék közötti kohéziót. Nyújtás A nyújtás a képlékeny szabadalakító kovácsolás leggyakoribb művelete. így az elszéntelenedés veszélye kisebb. ezért mindig a széléről kell az előmelegített szenet az anyagra tenni. ábra). illetve melegtörékeny lesz. és a kovácstűzbe csak a kén kiégése után tegyük a kovácsdarabot. Kemencében történő melegítésnél figyelni kell a fokozatos hőfokbeállításra és arra. mert így jól tartja a meleget. Az ütés nagysága nemcsak a kalapács súlyától. A törések a nyomókúp mentén történnek (4. ezért szálirányban nő a szilárdsága. Kaphatók automatikus hőfokszabályozással ellátott berendezések is. Ezt nevezik túlhevítésnek. az acél hidegtörékeny. Az előbbinél az anya­ got izzó parázsba kell helyezni úgy. az anyag elég. Nyújtáskor a képlékeny anyag folyása a kalapács súlyától. a tűzzel együtt felemelve lehet az izzási színt megállapítani. 4. Nyújtáskor a keresztmetszet alakja legtöbbször nem változik.. a készre kovácsolást pedig könnyű kalapáccsal végzik. A nehéz kalapács ütése a munkadarab magjába. ugyanakkor a keresztmetszete csökken. Az ütések hatása Kovácsoláskor az ütőerő hatására a kristályok közel 45°-os irányban nyomják egymást. Vigyázni kell. Ezért az előkovácsolást nehéz kalapáccsal vagy kovácsológéppel. vasszulfid keletkezik. Ezért a koksz és a kovácsszén kéntartalma minél kisebb legyen. ridegek lesz­ nek. így kovácso­ lásra alkalmatlan. sebességétől és alakjától függ. ennek eredmé­ nyeképpen szemcsefinomítás.hogy teljes keresztmetszetében átmelegedjen. hogy négyszög keresztmetszetű anyagból kör alakút kell kovácsolni. négyszög-. A tüzet mindig a szélén kell locsolni. Ha az anyagot a szükségesnél hosszabb ideig melegítik. vagy magasabb hőmérséklet­ nek teszik ki. A kovácstűzben az acélban lévő vas és a kovácsszénben. Jó átkovácsoláskor az anyagban a nyomókúpok összeérnek. E művelet során a kovácsdarab hossza nő. majd 1000. kör. törékenyek. A melegmegmunkálással a szakirodalom széleskörűen foglalkozik [6]. A kovácstűz és kezelése A munkadarab melegítését kovácstűzben vagy kemencében végzik. az Fk erővel lecsapó kalapács négy irányban okoz elmozdulást az anyagban (4. 1250 °C-ig gyorsan hevítik. az ütés az A felületen oszlik el.1. hogy a friss szén az izzó acéllal ne kerüljön érintkezésbe. oxigénhiány keletkezik. A kén az acél kovácsolhatóságát és szilárdságát rontja.

kalapács ütőereje.kalapács ütőereje. Fü .üllőbetét. a behatolási mélység pedig na­ gyobb. b) keresztkalapács fokával.üllő ellentartó ere­ je. Ü . . az érintkezési felü­ let kisebb. Nyújtás a) kalapács talpával. Egyoldali nyújtás esetén az anyagfolyást a szerszám egy ol- 4.6.gépi úton végzi.egyedül.3. Kétoldali nyújtás a) helyes. B . ábra. Rövid darab nyújtása a) első ütem.üllő V//JW//A* 4.7.3.nyújtókalapács. ábra.ütött felület 4. b) második ütem /X 55 .2b ábra).5. A nyújtást a kovács: . Fk .kovácsdarab. az anyag két irányban nyúlik.üllő­ szarv 4.4.üllő ellentartó ereje. ábra. ábra. Ha a kalapács fokával ütjük a mun­ kadarabot (4.kicsi. Nyújtás az üllőn nyújtó rátétkalapáccsal 4. ábra. ábra). F0 . Nyújtás az üllő élén 4. A nyújtás lehet egyoldali vagy 180°-os forgatással kétoldali. Ü . K .ráverő segítségével vagy .kalapács. K .2. Gyűrű nyújtás­ tágítása az üllő szarván K . A . ábra. b) hibás . akkor a nyújtást keresztkalapáccsal vagy nyújtó rátétkalapáccsal végzi (4. Ha a kovács egy ráverővel dolgozik.

ábra). A gépi nyújtáshoz készülnek összetett üllő. ábra. A nyújtás ekkor lesz egyenletes.és medvebetétek. míg a simítást és egyengetést a hosszabb. A kovács gyakran az üllő élén nyújt. ez élesebb. 4. és a nyújtott részt megfogva a másik oldalt is megnyújtják. Trappenkamp 56 . Tervezte: Alfréd Schmidt. A nyers darabot az egyik oldalon fogóval fogják. Keret 30 x 20 mm laposvas. és a rátétszerszám jól felfe­ küdjön. Két oldalról való nyújtás esetén a nyújtóhatás erősebb. A 4.9. Négyszögszelvény­ nél a munkadarabot ütésenként 90°-kal elforgatják.8. hogy az egyik ütés a másikat részben fedi. c-d irányban végzik. Nyújtóbetétek gépi Gyűrű vagy karika nyújtását a nyújtókalapács fokával kalapácshoz az üllő szarván végzik (4. amelyeken a nyújtás és a simítás is elvégezhe­ tő. hogy az üté­ sek nagysága egyenletes legyen. A nyújtandó darabot az üllőn a-b irányban tolják-húzzák.6. ábrán lévő alkotáson a nyújtási műveletek jól felismerhetők.7. Figyelni kell. mert ellenkező esetben repe­ dés. ábra). ábra). ábrán lát­ ható. ábra.dalról való behatolásával érik el. megnyújtják és leszorítják. ábra).4. Az ábrán látható betétek között a nyújtást az a-b irányban.5. mint a kalapács foka (4. 4. kitöltés 25 x 10 mm laposvas.9. Rövid darab nyújtása gépi kalapácson a 4.8. hogy a kalapács foka és az üllőbetét tengelye egy vonalba essen (4. közben a felső üllőbe­ tét nyújtó ütéseket ad úgy. Rácsos ajtó. Figyelni kell. majd a másik oldalra mennek. szakadás keletkezhet az anyagban. Gépi kovácsolásnál nyújtóbetéteket használnak (4.

Szélesítéssel kialakított levél a). 4. és az ütésekkel a 4.11.10.11... amellyel a magasság csökkentésével a darab szélessé­ gét növelik A szélesítést egyoldali nyújtással végzik. és csak azután szélesít.d) a levél kialakításának munkafázisai 57 . majd gondosan simít (4. Szélesítés a kalapács fokával a) felülnézet. ábra szerint kifelé haladnak. A munkadarab szélesítését középről kezdik. ábra. ábra. majd éle­ it kissé visszakovácsolják. A kovács először nyújt. ábra). A durván kialakított darabot nyeles simítóval az üllőn kisimítják. b) oldalnézet.Szélesedés iránya 4.10. c) keresztkalapács Szélesítés A szélesítés a nyújtás azon változata.

12.2. mert ezen a részen a legkisebb a darab ellenállása. minden ütés után az anyagot 90°-kal elfordítják (4. Hosszabb darabal bl L 4. hogy az esetleges görbeségek kiegyenlítődjenek. ábra). ábra.kis alakítási ellenállás. ábra). ábra. kúpban). valamint az üllő felületén ugyanis súrlódási ellenállás lép fel. Az ütések hatására a 4.15. amit növel a kalapács és az üllő hűtőhatása is. Zömítésnél az anyag hosszát csökkentik a nagyobb keresztmetszet elérése érdekében.súrló­ dás. és a kalapács talpa az üllő síkjával párhuza­ mos legyen. nyeles vágók élezéssel készülnek Élezéskor a darab kétoldali nyúj­ tást kap melegen.nagy alakítási ellenállás nál az ábrán lévő arányokat be kell tartani. Vigyázni kell.° 1 0 ' 4. Az erők alakulása duzzasztáskor Ft . ábra szem­ lélteti. mert ha túlhevül.13.erő. hogy újramelegítéskor az elkészült csúcs ne törjön le. Fontos. Ha négy­ zet keresztmetszetű anyagot hegyeznek. A kézikalapács talpával két oldalról végzik az izzó anyag hosszirányában. 4. Hegyezés Hegyezéskor a nyújtás következtében az anyag kereszt­ metszete csúcsban végződik (gúlában. ez könnyen megtörténhet. . mert az ütések hatására a rúd kihajlik. A hegyezés — • I a:b > a:b > 1:3.5 í*i -Q i in VII -Q -o • 1 t / < 0 •4 . Az élezés 4.13. a vésők. A duzzasztáskor keletkező erőket a 4. A kalapács talpán. így pl.15.14. F2 . keresztmetszete az élig csökken.ellenerő. hideg­ vágók. b)-c) az alap és magasság aránya 4.14. hossza nő. ábra szerint az anyag középső része megvastagodik. hogy a rúd alakú anyag az üllőre merőle­ gesen álljon. Duzzasztáshoz az anyag teljes hosszát vagy csak egy részét kell felmelegíteni. ábra. zömítés A duzzasztásnál a munkadarab egy vagy több helyén történik a zömítés. A felületeket minden oldalon még melegen simítani kell (4. Ek . A duzzasztás-zömítés magassági határai a) duzzasztás-zömítés. S .Élezés A kéziszerszámok egy része. Duzzasztás.1.12. A darabot forgatni kell. daraboló-nyújtó kalapácsok. E .

17. vagy hosszabb és nehezebb anyag esetén . nyakalás Lépcsőzésnél az anyag vastagsága átmenet nélkül csök­ ken. hogy lépcső keletkezik.és négyszögszelvények jól duzzaszthatók. és a darab hosszabb vagy széle­ sebb lesz. Rövid kovácsdarab végének duzzasztása a) üllőn. A kör. Az előbbi esetben vagy kalapáccsal (esetleg ráverő se­ gítségével) a 4. A fej zömítése a 4.19. ha a hajlítás után éles sarokra van szükség.20. A duzzasztás lehet egy.kihasználva a rúd saját tömegét . lyukasztáshoz).16. c) a fej ellapítása. ábrán.fi i lill'll 4. Í6. Fej zömítése há­ rom ütemben a) kiinduló szálanyag. Hosszú kovácsdarab végének duz­ zasztása üllőn A duzzasztás lehet a kovácsdarab végén vagy a két vége között. A laposacél könnyen kihajlik.vagy kétoldalú (4. b) satuban 4. nyakaiásnál az anyagot minden oldalról lépcső­ zik. 4.17. ábra). A lépcsőzés lehet a kovácsdarab végén vagy köze­ pén. Ha az elem két vége között kell duzzasztani. Lépcsőzéssel és nyújtással készült elemek láthatók a 4.1. Lépcsőzés.3. b) egyoldali .kézzel végzik a duzzasztást (4.18. d) a fej kialakítása rátétszer­ számmal °'V///77/7/Y///777/7 bl £ 77777777777777/ 3^ 50 4. ábrán látható.19. Duzzasztás a munkadarab közepén a) kétoldali. csak az adott szakaszt hevítik fel (pl.18. Az anyagban lévő erővo- oo dl a) bl c) 4. hajlításhoz. ábra). ábra szerint. ábra. Egy­ oldali duzzasztásra akkor kerül sor. ábra. mint a kiinduló méret volt. Lépcsőzéskor a felület egy részét úgy kovácsolják. ábra. ábra. de a szélesedést mindig vissza kell kovácsolni. b) előzömítés.

szélesedés.22.nyújtás 15 t- £- ii T7T lil -4Í r 4.24. 2001 F F F 4. NY . két. és a be­ metszés is végezhető két oldalról. Lehet készíteni be­ metszés nélkül kétoldali lépcsőzést. c) négyoldali. Az alsó az üllőbetét. ami illesz­ kedik az üllő üregébe. négyszög.vagy hatszögverő. négyszög vagy kör keresztmetszetű.22. melynek olyan négyszögletes csapja van. ábra. a felső rész a nyeles henger. . Lépcsőzések a) egyoldali. A bemetszésnél az élek élesek (4. Lépcsőzéssel és nyújtással készült elemek a váci kálváriakápolna főbejárati kapuján. Az anyag folyása lépcsőzéskor SZ . A körszel­ vényt verő üllőbetét és nyeles hengerverő a a különféle üllőbetétek a 4. b) kétoldali. Megkü­ lönböztetnek továbbá bemetszés nélküli és bemetszéses lépcsőzést. amely szemben dolgozik az alsó résszel. Seregi György alkotása.és négyoldali. szés nalak változását (sűrűsödését) a 4. Ez utóbbi a nyakalás (nyakképzés). A csapoknál is képeznek minden oldal­ ról kialakított lépcsőket. A lépcsőzés lehet egy-.4. ábra)..21.20. A csaprész közép­ vonalának egybe kell esni a kiinduló anyag középvonalával.21. A csap lehet lapos. A levékonyított csaprészt alsó és felső segédsüllyesztékkel oldják meg. ábra szemlélteti.

üllő 0Í bl MM 4. hogy a keresztmetszet a hajlításnál ne legyen gyengébb. a lapos. majd a rúd végét vízben lehűtik. c) összezárt szerszámfelek középen az alakítandó köracéllal.24. tehát itt zömítés jön létre (4.14 mm köracélnyújtó-gömbölyítő üllőbetét. c) hornyoló-vágó üllőbetét. minél kisebb a hajlítás r sugara. d) körszelvény vállazása nyeles szerszámmal. b) nyújtó üllő­ betét. Igény.4 Hajlítás A hajlítás során az anyag tengelyvonalát megfelelő görbületi sugárral a kívánt irányba megváltoztatjuk. minek következtében itt megnyúlás. A művelet elvégzéséhez általában csak a hajlítás környékét melegítik fel.25. e) 0 10. mint a munkadarab egyenes részén. A hajlítás lehet kézi vagy gépi.n ír 4. 90°-os kézi szabadalakító hajlításnál az üllő élén előhajlítást végeznek. a hajlítási metszetnél az üllőn felduzzasztják.és a köracél keresztmetszetének változása látható. A szaggatott vonal a hajlítás utáni keresztmetszetet szemlélteti. végezhető szabadon. ábra). Ü . ábra). majd az élén éles sarkúra kovácsolják (4. g) hatszögverő üllőbetét g) 4.1. ábra. áöra. Körszelvényt verő üllőbetét és nyeles hengerverő a) a körszelvényt kialakító alsó rész (hengerverő űllőbetét).. 23. a belső szálon nyomófeszültség keletkezik.26. A középső (semleges) szál hossza nem változik. b) a két szerszámfél. A semleges vonalban nincs alakváltozás. A keresztmetszet alakja annál jobban változik..25c ábrán a négyszög-. Ullőbetétek a) simító üllőbetét. d) lyukasztó-tágító üllőbetét. A 4. A hajlított keresztmetszet külső oldalán húzófeszültség ébred. minél kisebb a hajlítás a szöge és minél nagyobb a keresztmetszet h magassága. f) négyszögverő ül­ lőbetét. 61 . készülékben vagy süllyesztékben.

Hajlításkor fellépő feszültségek és alakváltozások oh . b) előkovácsolás.4. Csigavonal hajlítása tüskével .nyújtott.duzzasztott sigavonal hajlítása üllőbetéttel 4.nyomófeszültség. NY .26. ábra. ábra.25. ábra. d) duzzasztás.28.húzófeszültség. Négyzetvas 90°-os hajlítása a) kész munkadarab.c) a hajlítás munkafázisai :T^ . e) készre kovácsolás 4. c) hűtés. ony . D .

A súlyponti tengely Ja.32.29. felső végét pedig a nyíl irányá­ ba elfordítjuk (megcsavarjuk). kovácssatuban. sablonokban végzik. ábra). 1999 4.30. minek eredménye­ kovácssatuban képpen az anyag rövidül. henger) talpát befog­ juk. ábra a laposvas csavará­ A csavarás szemléltetése sát mutatja melegen. ábrán látható alkotás.5. a hen­ ger alkotója meghosszabodik.a csigavonalú díszítőelem. Csavarás Ha egy rúd (pl. Hajlított elemek alkal­ mazásával készült a 4. a) henger alkotójának változása. Dupla körszarvú csigaelemekből készült csillár részlete. DOÖÖO^CX ábra).28.különösen a történeti stílusú alkotásoknál . ábra. tüskét (4. ábra) használnak. ábra. -c •C hossza nem változik.2 3 4. Készítette: Papp Pál.27. vagy S*** a henger megrövidül.1. Csigavonal hajlítása az üllőn Gyakori motívuma a művészi kovácsolásnak . A magassága h. Sajnos ezt ma már készen kapható készülékekben. A kezdő ívet az üllőn kovácsolják (4.31. Ezt a tényt Wr a darab nyers hosszának megállapí­ tásánál figyelembe kell venni (4. ábra.31. A kézi munkánál íves üllő­ betétet (4. a rúd belső részeiben pedig Laposacél csavarása nyomás lép fel. 4.32. letkezik. •~ií* ról/Zj-re csökken.30. A csavarást kézifogó segítségével b) laposvas rövidülése csavaráskor -A 63 . ábra. hajlítószerszámot. 4.29. A 4. ábra). Csavaráskor a aj 1 i külső szálakban húzófeszültség ke­ Ir ^ Néál 4.

fűrészgéppel vagy éppen a sarokcsi­ szoló vágókorongjával végzik. Egyoldalú darabolásnál . amikor a kovácsolási hőmérsékletre felhevített anyagot az üllő élén. Levágás. b) tömören.1. vagy két ol­ dalról üllőbetéttel és nyeles vágóval vég­ zik a műveletet (4. Elemekből álló rúd csavarása a) elemek végének összekovácsolása. 4. bemetszett és bemetszés nélküli rúd csavarási képe a 4. Darabolási művelet nveles vágóval. Négyszög rudak csavarási képe a) négyzetacél.34.33. annál kisebb méretű anyag hidegen is elcsavarható.33. b) bemetszett négyszögacél. ábrán látható. áb­ rán. illetve spirálalakra a 4. ék alakú nyeles vágószerszámra mért kalapácsütésekkel darabolj ák. darabolás A nyersanyag szükséges hosszának meg­ állapítása után a kovácsolást megelőző művelet a darab levágása.35. négy köracél elemből kialakított rúd alsó végének összekovácsolása és megcsavarása tömör. ábra. 30 x 10 mm-es laposvas melegen. b) üllőbetéttel két oldalról . darabolása. ábra.4. Ettől függetlenül előfordul még a melegen tör­ ténő darabolás is. d) különféle bemetszések csava­ rás előtt 4. körtárcsás darabolóval. Négyszög. c) spirálalakban végzik.főleg vastag anyagoknál — az ék alakú vágó miatt ferde 4.34.6. Ma­ napság ezt hidegen. Kb.35. c) négyszögacél. ábra).

3 1 o l 11 i 0. ábra szerint.33 a i o r i | 4.67 a 0. ábra.és köracél melegvágása a) kétoldali vágás.^^^-íS'Vsss^ 0.f il o II D 1 1 i ^^•.37. három.36. g)-h) gépi kovácsolás vágói 65 *m •• i .vagy négyoldali melegvágást alkalmaznak a 4. Vágószerszámok a) nyeles melegvágó. ábrán láthatók. M . Y d) g) h) 4. A féloldalas vágóval bemetszéskor dolgoznak. ezért ilyenkor két-. ábra.szakító I síkú vágófelület keletkezik.36. b) háromoldali vágás. d)-e)-f) kézi kovácsolás vágói.37. c) négyoldali vágás. A nyeles kézi vágók és az éles bemetszésre alkalmas kézi és gépi vágószerszámok a 4. Négyzet. b)-c) nyeles hidegvágók.melegvágó. SZ .

. i1 1 í 1 a) W ili ií 66 1 1 4. a) -b) -c) -d) műveleti sorrend üS*» .a) .38. Hasítással készült díszítőelemek. ábra.

39. majd tovább alakítják. A hasítás utáni műveletek munkafázisai 67 . ha a hasíték íves. vörösmelegre felhevítik.1. Hasítás Hasításkor az anyag egyik végét hosszirányban. a vá­ gószerszám éle is az le­ gyen. Ez elkerülhe­ tő. rendszerint ék alakú nyeles vágóval az üllőn bevágják. Gyakran előfordul. szétnyitják.40. ábrán hasítással készült ajtópánt látható. hogy a nyeles vágó éle a kemény üllő felületén ne meg. a 4. hogy a satuba befogott anyagot több helyen vésővel vagy hideg-meleg vágóval hasítják. ábra. a vágóéi is olyan legyen. hajlítják A művelet során az anyag térfogata nem csökken. ha a munkadarab vé­ gét. ábrán hasítás utáni műveletek. Közbenső hasítással végzett díszítőelemek kialakítását mutatja a 4.39. Ha a hasítás egyenes.7.4. A 4. ahonnan a hasítás kiindul. Ha a hasí­ tás végén befúrnak. ábra. reped. Hidegen végzett hasításkor az anyag a szál végén könnyen törik. az anyag nem reped tovább. Az üllőn tör­ ténő hasításkor célszerű a darab alá vékony acélla­ pot (kármentőt) tenni.38. 4.

ovális alakú áttö­ rése. Hasítással készült ajtópánt 4.4. Egyszerű szerszámmal elvégezhető. a keresztmetszet nem gyengül. a kovácsdarab kör. és miközben a lyuk kialakul. d) rákovácsolás. átdugás 68 . az anyag szálas szerkezete nem szakad meg.8. Lyukasztás A lyukasztás képlékenyalakítási művelet. ábra.41. négyszög. Az erővonalak alakulása lyukasztásnál a) duzzasztás.41. 4. ábra. A fúrással ellentétben a meleg munkadarabot nem kell lehűteni. behasítás keskeny nyeles vágóval. b) tágítás.40. ábra). hanem inkább tömörül.1. c) tágítás végső alakra. az anyag szilárdsága nem változik (4.

Meleglyukasztással a nehezen fúrható kemény acélnál is könnyen elvégezhető a művelet. A meleglyukasztás folyamata a 4.42. ábrán látható. A b ábra szerint az F jelű erő (kalapácsütés) hatására a lyukasz­ tó csak a vastagság 3A részéig hatoljon be, mert ha a darab alatt nincs lyukasztógyűrű, akkor a lyuk eltorzulhat. A d ábrán látható a lyukasztógyűrű, a kieső hulladék csak %-e az anyagvastagságnak. Az utolsó ütés legyen gyengébb, ez védi a nyeles lyukasztót a sé­ rüléstől. Ha a kész lyuk majdnem olyan szé­ les, mint az alapanyag, akkor előbb szélesí­ teni (duzzasztani) kell, aztán lyukasztani, majd a kívánt méretre tágítani.

4.42. ábra. A meleglyukasztás elve D - duzzasztás; H - hulladék; GY - lyukasztógyűrű

4.43. ábra. A lyukasztás műveletei: a) nyeles vágóval; b) tágítóvésővel

Mívesebb lyuk készítésénél (lásd 4.41. ábra) a műveletek sorrendje az alábbi: 1. izzítás, 2. behasítás keskeny lapos, nyeles vágóval, 3. tágítás kerek lyukasztóval (tüskével), 4. tágítás végleges alakú nyeles lyukasztóval (négyszög, ovális, félkör stb.), 5. az anyag rákovácsolása. Egymást keresztező rácspálcáknál gyakran alkalmazzák a 4.43. ábrán bemutatott megoldást, amikor az egyik irányú adott távolságra kilyukasztott elemeken átfűzik a másik irányú pálcákat. 4.1.9 Kovácshegesztés A tűzi vagy kovácshegesztést még ma is alkalmazzák a kovács iparművészek, bár jelentő­ sége a kézi elektromos hegesztés elterjedése óta csökkent. Ezzel a módszerrel nem oldha­ tó kötés jön létre. A kovácshegesztés az anyag képlékeny állapotában történik. Ehhez a hegesztéshez előkészített anyag végeit 850 °C -ra teljes mélységében felmelegítik, majd erről gyorsan felhevítik 1350 °C-ra, amely a tűzi hegesztés hőmérséklete. A tűzből kivéve apró csillagszerű szikrák válnak ki a darabból. A hegesztendő felületnek fémtisztának 69

4.44. Tűzi hegesztések a) tompahegesztés; b) átlapolt hegesztés; c) farkasfoghegesztés; d) átlapolt duzzasztott; e) duzzasztás; f) lapítás és összekovácsolás

kell lennie, ezért azt be kell szórni hegesz­ tőporral, ami megakadályozza az oxidálást, a reveképződést. Ekkor újabb szikrakép­ ződés keletkezik, az anyag tésztaszerű kép­ lékeny állapotba kerül, majd a nyomóüté­ sek hatására az atomok egyesülnek, a kohézió létrejön. Segédanyagként a borax, a kvarchomok, a hegesztőpor és ezek fon­ tos része, a kovasav használatos. A tűzi he­ gesztés minősége függ az anyag széntar­ talmától, amelynek 0,3% alatt kell lenni. Mn-nal ötvözött anyagok e fölötti széntar­ talom mellett is jól hegednek. A 4.44. ábra a tűzi hegesztés különféle módjait szemlélteti. Az e, / ábrán látható módon előkészített darabokat világossár­ gára izzítják addig, amíg szikrázni nem kezdenek. Ekkor a tűzben felfelé fordítják, rászórják a hegesztőport, s ha az megolvadt

4.45. ábra. A farkasfoghegesztés műveletei a) duzzasztás; b) bevágás; c) hasítás; d) összekovácsolás

és szikrázni kezd, azaz fehérmeleg, kiveszik a tűzből, az üllőhöz ütik, hogy a reve és a salak kifröccsenjen. Ezután a hegesztendő felületeket pontosan egymásra illesztik, majd az üllőn kézikalapáccsal, rövid, gyors és erős ütésekkel a végeket egyesítik. Ha a végek jól összehegedtek, kétkezi kalapáccsal, rövid, gyors és erős ütésekkel méretre és alakra kovácsolják, miközben az összehegedt darabot ütésenként forgatják. Végül simítókalapáccsal a hegesztés helyét még melegen elsimítják. Mindezt lehetőleg egyetlen melegí­ téssel célszerű elvégezni. A farkasfogas hegesztés műveletei a 4.45. ábrán láthatók. 4.1.10. Simítás, egyengetés A kalapács talpa ütés után mélyedéseket, horpadásokat hagy hátra, a kalapált felület durva, egyenlőtlen lesz. Van, amikor ezt a felületet készítője meg kívánja mutatni, sőt ha szépen, rusztikusán van elkészítve, kiemelni. Többnyire azonban sima, egyenletes felület szükséges. Simítani a kovácsolásnál alacsonyabb hőmérsékleten kell: 600...800 °C-on. Erre sokszor a kovácsolás befejező művelete alkalmas. Újramelegítéskor csak az anyag felületét szükséges a simítási hőmérsékletre hevíteni. 70

A kovácsdarab simítása az üllő lapján tör­ ténik nyeles simítóval és ráverőkalapáccsal (4.46. ábra). A szükséges ütés nagysága függ a felületi durvaságoktól, az anyag hőmérsék­ letétől és a nyeles simító felületének méreté­ től, ami a fajlagos nyomás nagyságát hatá­ rozza meg. Legömbölyített élű simítót kell használni. Az ütések után a levált revét gon­ dosan el kell távolítani az üllő lapjáról és a nyeles simító alól, mert a szennyeződés be­ verődik a felületbe. Nyújtott, lépcsőzött csapok kör, négy­ szög, hatszög stb. alakú keresztmetszetét 4.46. ábra. Simítás célszerű a megfelelő üregű üllőbetét és F-kovácsolóerő; Fü-ellenerő; Ü-üllő; nyeles verő felső része között simítani. A K-ráverőkalapács; S~nyeles simító; M-munkadarab kör keresztmetszetű anyagot simításkor for­ gatni kell, hogy alakját megtartsa. Szálanyagok, lemezek egyengetését méretüktől és görbeségüktől függően az üllő lapján vagy a sima, merev egyengetőlapon végzik. 4.1.11. Süllyesztékes vagy ódorkovácsolás Azonos, nagy darabszámú ko­ vácsdarabok előállítása gaz­ daságosan odorban, illetve süllyesztékben történik. Ilyen­ kor az izzó, méretes anyagot az előre kimunkált odorba, szer­ számba (süllyesztékbe) verik, il­ letve sajtolják. Ez utóbbit (és az egész eljárást) főleg az ipari ková­ csolásnál használják. Díszítőele­ meknél, ismétlődő alkatrészeknél a kovács iparművészek is alkal­ 4.47. ábra. Kovácsolás odorban mazzák az eljárást (4.47. ábra). a) makkfej; b) makkcsésze Megkülönböztetnek egy- és kétrészű ódort. Az alsó rész üllőbetétként működik, a felsőt nyéllel látják el. Vannak ún. beveroodorok, amelyek csak alsó részből állnak. Ezekbe kalapáccsal verik be az anyagot, majd lesimítják. A kézi odorokat szerszámacélból készítik. Úgy is készíthető, hogy az alsó és felső részt izzó állapotban egy kész mintára ráverik. Ezzel biztosítják, hogy a felső és az alsó rész pontosan illeszkedjen. Az ódort drótkefével jól ki kell tisztítani, majd beolajozni, hogy a munkadarab ne ragadjon be. A munkadarabot esetenként előkovácsol­ ják, és fehérizzó állapotban helyezik az odorba. 4.1.12. A melegalakító szerszámok hőkezelése A süllyesztékeket (odorokat), valamint a kovácsológépek medvebetéteit (felső szerszám­ rész) és üllőbetéteit (alsó szerszámrész) melegalakító szerszámacélból készítik.

71

R m = 1200. 12 idő.°C 1060 1020 1040 850 830-870 850-900 600 550 550 500 500 levegő + + + + HB = Brinell-keménység H R C = Rockwell-keménység 4. t.2. h A művelet tagozódása.5/ 2 Berendezés villamos fűtésű kamrás kemence olajkád mosókád villamos fűtésű kamrás kemence EA20 edzőolaj Db adag Készülék Megjegyzés 550 72 .1. M e l e g a l a k í t ó szerszámacél adatai Az anyagminőség jele MSZ 4352 W3 KI 3 K14 NK NK2 DIN 17350-80/EN/ X3WOV5-3 X40CrMoV5-l X32CrMoV3-3 55NiCrMoV6 56NiCrMoV7 Az acél keménysége lágyított állapotban HB< 235 235 229 241 248 edzett (és megeresztett) állapotban HRC> (47) (50) (48) (42) (41) Edzési Megeresztési olaj + + + + + Hűtőközeg sófürdő + táblázat hőmérséklet. v z ^ -.. Műveleti utasítás süllyesztek hőkezelésére A művelet megnevezése: hőkezelés A munkadarab megnevezése.. . °C 600 850 850 850 60 85 550 Idő. jellemző adatok Sor­ szám Művelet Előmelegítés Hevítés Hőmérséklet­ átvétel Hőn tartás Hűtés olajban Mosás Hevítés Hőn tartás Hűtés levegőn Hőmérsék­ let. 100 kg Vázlat \iooo I 800 200 tt too % <J 600 í /J __ Előkészítés: 400 x 340 x 140 mm méretű izzítóládában kokszszemcsében Minőségi előírás Szakítószilárdság.4. 1400 MPa A 8 12 16 800 600 400 200 V A -_ . süllyesztek Anyag NK Munkamenet Darab­ szám Í1200 táblázat Méret 300 x 240 x 220 Tömeg. h 6 3 3 0..

egyenletes szemcsézetű. lyukasztók.1. majd 200-350 °C-ra felmelegítik (megeresztik). táblázat egy. A hőkezelést edzéssel és megeresztéssel végzik.2. A kéziszerszámokat (vésők.2. a hőkezeléskor előírt keménységét és hőmérsékletét a 4. az iparban használatos süllyesztek hőkezelésének műveleti utasí­ tását mutatja be. Ilyen anyagok az alábbiak: MSZ 4354-82 S71 S81 S101 DIN 17350-80-/EN/ C70W1 C80W1 C105W1 Hőkezelésüket a műhelyben is el lehet végezni: először a vörösizzóra felhevített acélt vízben lehűtik (edzik). így kemény és viszonylag rugalmas anyagot kapnak. Ezt a műveletsort hívják nemesítésnek.1. Ma már ezek­ nek a nemesített szerszámbetéteknek nagy része készen is megvásárolható. szilárd. vágók) ötvözetlen szerszámacélból készítik.2. 4. A nemesítéssel finom szövetű. valamint a DIN EN szerinti jelölését. Természetesen az ehhez szükséges kemence a kovácsműhelyben nem áll rendelkezésre. táblázat tartalmazza.A szerszámacélnak az MSZ. Faragás 73 . A 4. de nem rideg anyagot hoznak létre. Megmunkálás meleg és hideg állapotban 4. ezért a munkadarabot hőkezelő műhelyben kell nemesíteni.

2.57a ábra. A 4. ábrán domborítókalapácsok és szerszámok láthatók. A pávafejet készítette: Lehoczky János és Seregi György 74 . amely lehet üllő. erezett. e fölött meleg elődomborítás után végzik a hidegdomborítást. Domborítás Domborításkor a vékony fémlemezt különféle speciálisan kialakított kalapáccsal (domborítókalapáccsal) munkálják meg. Domborított.51. 1. ólomlap vagy domborítógitt. üllő. 4. Mindezt egy alapzaton végzik.5 mm vastagságig csak hidegen. 2000 4.2. Készítette: Papp Pál. az anyagot kilágyítják. keményfa tuskó.49.4. Domborítást alkalmaznak díszítőelemek. rokokó stílusú kilincs. levelek. Ha az ütésektől a lemez rideggé válik.vagy satubetét. valamint dombormű­ vek és szobrok készítésénél. A Gresham-palota helyreállított kapújának részlete. ábra. szirmok stb..

virágokon.52. gipszből.és ár­ nyékhatást lehet vele elérni.1. a 4. vájatokként. mert plasztikus fény. erezővágóval vagy erezőkalapáccsal. terpentinből. Több éghető 75 . éghető gáz keverékének elégetésével állítják elő. h. 2. Az ömlesztéshez szükséges hőmérsékletet elő lehet állítani éghető gázok elegyének elégetésével vagy villamos árammal. hogy az összekapcsolandó fémrészeket a tervezett kötés környezetében valamilyen hőforrással az olvadási pontig hevítik. illetve domborula­ tonként a legváltozatosabb formákban alkalmazzák. a hegesztőpálca adja. 3 mm vastagságig hidegen. Lánghegesztés A lánghegesztést másként gázhegesztésnek is nevezik.53. Anyaga vagy csak az érintkező felületek megömléséből származik.53. takaró­ léceken.2.3. 4. Hegesztési eljárások A hőhatással dolgozó hegesztési eljárások lényege. la­ posvasakon gépi hengerléssel is készíte­ nek az erezéshez hasonló mintázatokat.3. Kötési módok 4.. ábrán erezőszerszámok. ezen felül mele­ gen ereznek nyeles erezővel.51a ábra domborított díszítőelemeket mutat be. Az összeomlott fé­ mes kapcsolatot varratnak hívják.•BSMBmaHHBBlHDHBBMB : _ 1 'i 0. faggyúból és viaszból álló keveréket használnak. Az utóbbinál felhasználják a villamos ív nagy hőmérsékletének hatását. Kidomborított erezés a) az ér keresztmetszete.8 mm vastagság esetén a domborításhoz szurokból. majd a felületre rajzolt vonalak mentén erezővel bevág­ ják. ábra. vagy egy részét az odavezetett hozaganyag. Az erezést a leveleken.51. gyantából. Rudakon.52. végül a domborított formát megfele­ lő alapzaton alakítják. A lemezből vagy az előkovácsolt munkadarabból kivágják a díszítmény körvonalát. és 4. Az erezésnél megkülönböztetnek mélyí­ tett. Erezes t > Erezésen az acél mintázását értjük tom­ pavágóval. az ún.50. áb­ rán a kidomborított erezés kivitele látható. ezek azonban nem tartoznak a művészi kovácsolás kategóriájába. A 4. díszítményeken kívül rácsrudakon..4. vastagabb lemeznél pedig ólomalátétet.3. mivel a szükséges hőmérsékletet oxigén és valamely más. ábra. b)-c) az erezés kivitele 4. ráverés útján. 4. ábra a levél készítésének munkafázisait ábrázolja. a 4. Erezőszerszámok 4. és az érint­ kező részeket hozaganyag hozzáadásával vagy a nélkül összeömlesztik. duzzasztott és domborított kivitelt.

hidrogén és oxi­ gén van. A 4. A pisztollyal helyesen beszabályozott.0 at. A lánghőmérsék­ let a lángmag hegye előtt a legmagasabb. Az acetilén a he­ gesztőpisztoly keverőszárában kb. A 3. ún. övezetben a még éghető égés­ termék szén-dioxiddá és vízgőzzé ég el.54. ábra. ábra. „semleges" láng négy rétegből áll (4. mint amekkorára a hegesztéshez szükség van. Az ezzel történő eljárást disszugázhegesztésnek nevezik. Az ábrán a az égőgáz-palack. acetilén esetén pedig 0. 2-pálca.56. e a gumitömlők. övezettől alig választható el. 3-varrat 76 1 . hogy a hegeszteni kí­ vánt munkadarab felülete 3 A mm-rel legyen a láng­ mag hegyétől. Nagynyomá­ sú hegesztő­ pisztoly • • —— — • • Q ' AI\ - ^S 4. A lánghegesztő berendezés vázlata a 4. alumínium és 4. 1-hegesztőpisztoly.Ai 1. amit acélpalack­ ban árulnak. ezért a pisztolyt úgy kell vezetni. övezet az égésterméket tartalmazza: a lángnak ez a része redukáló hatású.5-1. ábra. övezetben a lángmagban szén. bután. Ebben a 2. A pisztolyban az oxigén az 1 jelű. ábra. A keverőfúvókából a gáz az 5 jelű keverőszárba kerül.5 at-ra kell csökkenteni. ezért a láng magja sötét. Ha az éghető gáz nyomása legalább 1. Lánghegesztő berendezés 4. propán) leginkább az acetilént használják. nagynyomá­ sú hegesztőpisztolyt kell használni (4.55. Az oxigén és az éghető gáz tartályaiban a gáz nyomása lényegesen nagyobb. övezetben folyik az acetilén elégése. c az oxigénpalack. Lánghegesztés jobbra más fémek hegesztésére. Ez a zóna a 3. Ezt a sötét magot egy világosan izzó szegély veszi körül. Az oxigén a 4 jelű külön elzárócsappal nyitható vagy zárható./a gázpisz­ toly. 1 : 1 arányban keveredik az oxigénnel.55. ábrán látható. és égéskor a pisztolyfúvóka nyílása előtt 3200 °C hőmérsékletet ér el. b és d a nyomáscsökkentő szelepek. A tartály nyomását oxigén esetében 1-2 at-ra. Az eljárás egyaránt jól alkalmazha­ tó ötvözetlen és ötvözött acél. az acetilén a 2 jelű tömlővéges csatlakozáson át a 5-mal jelzett keverőfúvókához áramlik. ábra). Ezt a nyomáscsökkentő szelepekkel (reduktorokkal) lehet beállítani._Q I ——~—* 4.54. A helyesen besza­ bályozott láng váz­ lata 4 gáz közül (hidrogén.56. amelyből a 6 jelű égőfej nyílásán áramlik ki.57. ábra).

ábra. Bevont elektródás ívhegesztés A bevont elektródás ívhegesztés. . 12 mm-es anyagvastagságig egysoros. . I. amit egyes fémszobrászok lemunkálás nélkül alkalmaznak. amikor pálcára nincs szük­ ség.57. 4 testkábelből és a bevonatos elektródából áll. és a szekunder oldalon kisfeszültségű (40. 2 . az olvadékot oxigénsugár égeti el és fújja ki a vágási hézagból. illetve nemvasfémek és öntöttvas is hegeszthető.testkábel.hegesztőkábel.hegesztő-egyenirányítót. Lánghegesztéskor kb. d átmérőjére a v vastagságú lemezekhez a d = v/2 + 1 mm összefüggés lehet irányadó.. angol nyel­ vű elnevezésének rövidítésével MMA-hegesztés (4. Az eljárással öt­ vözetlen és erősen ötvözött acél. kissé rusztikus. mind az alkalmazás szempontjából gazdaságos. A vágott felület érdes. a másikban a pálcát tartja. ábra a leginkább használatos jobbra hegesztést mutatja (a hegesztés balról jobbra halad). egészen vékony anyagokat kivéve.. Bevont elektródás. kézi ívhegesztés elrendezése 1 . A hegesztő felszerelés: 1 áramforrásból. A bevont elektródás ívhegesztéshez egyenáramú áramforrást használnak. Vágáshoz is használják az eljárást.A lánghegesztéshez használatos hegesztőpálca anyaga az alapanyagéval nagyjából azonos összetételű legyen. Jó hatásfokú.— -• * — IAWII TIG -" 4. ábra.hegesztődinamót használnak. fölötte több­ soros varratot készítenek. egyike a legszélesebb körben ismert és használt eljárásoknak. Hegesztéskor a hegesztő az egyik kezében a pisztolyt.munkadarab UV 70 60 50 40 30 20 10 100 200^00 400 500 Caddy 255 • Bázikus elektróda x Nagy hozamú elektróda a Cellulózelektróda + Nagy hozamú elektróda 60^.58. más eljárásokhoz viszonyítva kevésbé érzékeny a munkadarab tisztaságára. 5 .elektró­ dafogó. Az eljárás mind a beruházás. amikor is az oxigén-acetilén koncentrált lángja megolvasztja az anyagot. Ezek primer oldalon két vagy három fázison 380 V-ot igényelnek. hanem íves vágásokat is lehet végezni.70 V) és nagy áramerősségű (100.A LHF 630 l L ^* v — C MMA 51.áramforrás. görgős lángvágó pisztollyal nemcsak egyenes. 2 hegesztőkábelből. 1200 A) hegesztőáramot szolgáltatnak. ábra).. Bevonatos elektródák áramigénye és a munkafeszültség-egyenes (ESAB elektró­ dákra és áramforrásokra) 77 . Áramforrásnak: .58.• — > JS* f -O ^ __. A 4. Váltakozó áramot technológiai vagy gazdasági okból válasz­ tanak. kis üresjárati teljesítmé­ nyű áramforással jelentős villamos energia takarítható meg. Min­ den hegesztési helyzetben használható.59. Az ívhegesztő transzformátorok hasz­ nálatát egyszerűségük és olcsóságuk indo- 4.. az áramforrástól mért hatáskörzete általában 50 m-ig. 3 elektródafogóból. 4 . 3 . de kivételes esetben akár 100 m-ig is terjedhet. durva. A kézi vezetésű.váltakozó áramú transzformátort.

táblázat Rutilos elektródák adatai OK 43.6 x 450 6x450 85-125 130-170 180-230 210-290 250 .1: E7018 Bevonat: bázikus Kihozatal: 125% Áram: DC+(-) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2.0 x 300 2.2 x 450 4x350 5x450 6x450 2. táblázat OK Femax 33. Használható horganyzott lemezek hegesztésére is n |/>i |' ~jr Altalános rendeltetésű bázikus elektróda.385 JLKhk T Univerzális rendeltetésű.32 MSZ EN 499: E 42 0 RR 12 AWS5. DC+(-) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 5. 2. univerzális.00 LMA MSZ EN 499: E 42 4 B 42 H10 AWS 5. jó salakleválás és a szokásosnál kisebb fröcskölés miatt kedvelt elektróda íve könnyen gyújtható. A sarokvarrat felülete szép.0 x 300 2.2 x 350 3. rutilos Kihozatal: 95% Áram: AC (U 0 >40V). A bevonatba kevert vaspor révén nagyobb kihozatal eredményezi a nagy leolvadási teljesítményt.2 x 350 3. vastag bevonatú.5 x 350 3.2 kg/h Nagy hozamú elektróda különösen álló sarokvarratok hegesztésére.3 kg/h Nagyon könnyen kezelhető.4.2 x 350 3. egyenletesen.70 60-100 80-150 100-200 150-290 200 . finoman pikkelyezett 1. a salak könnyen leválik. ami vékony falú csövek hegesztésére teszi alkalmassá 1.48 MSZEN499:E423RB53HT10 AWS 5.5 x 350 3.1 E7014 Bevonat: vastag rutill-ccllulóz Kihozatal: 100% Áram: AC (U 0 >50V).4.5x350 3.2x350 3.6 kg/h Univerzális bázikus elektróda. jó hegesztési tulajdonságai vannak.1:E6013 Bevonat: vastag. rutilos elektróda. 40%-kal nagyobb feszültségű Nagy hozamú elektróda nagy szilárdságú acélok sarokvarrataihoz. Az ív könnyen gyújtható és kis áramerősség mellett is stabil. Különösen jól használható függőlegesen felfelé hegesztésre.5x350 3.6x300 2.6 x 450 100-160 100-160 150-230 180-260 200 . kitűnő ívújragyújtás jellemzi..6 kg/h JJ£hh T 7S .80 80-110 110-150 110-140 125-210 125-210 200-260 6 0 . A vastag bevonat következtében szép varratfelület. Szép varratfelület. amelynek rendkívül egyenletes. amelynek leolvasztása gyakorlatlan hegesztőnek sem okoz gondot.2x450 4x450 5x450 6x450 2.5x350 3.2x450 4x450 4. kitűnő hegesztési tulajdonságokkal. ahol a rutilos elektródával összehasonlítva akár kétszeres leolvadási teljesítmény is elérhető.5.5 x 450 5x450 5. JLW-WNT Nagy hozamú elektródák adatai 4. vastag lemezen. DC-(+) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2.2x350 4x450 5x450 6x450 3 0 .55 5 0 . Varratféme szívós. rutilos Kihozatal: 185% Áram: AC(U 0 >50V).1 :E 7028 Bevonat: vastag.340 280-400 300-430 J_l_ Bázikus elektródák adatai 3.80 50-110 80-150 80-140 120-210 170-290 230-270 5 0 . Jó újragyújtási tulajdonsága miatt füzöhegesztésre is ajánlott.16 MSZ EN 499: E 38 0 RC 11 AWS5. DC-(+) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2.1: E7024 Bevonat: vastag. Széles tartományban érzéketlen az alapanyag összetételére.5 x 450 5x450 5.1 kg/h OK Femax 38.0 x 300 2. minden helyzetbe hegeszthető rutilcellulóz elektróda..85 75-105 95-155 95-155 125-210 125-210 200-260 200 .5 kg/h OK 46. rutil-bázikus Kihozatal: 150% Áram: AC(U 0 >60V).60 4 0 . Az ív 30. Kis árammal is stabil ívet ad. ami kiválóan alkalmassá teszi vékony lemezek hegesztésére.80 MSZ EN 499: E 42 0 RR 53 AWS5.2 x 450 4x450 4. A rutilbázikus bevonat révén a varratfém diffúzióképes hidrogéntartalma ellenőrizhető LM.260 OK 48. táblázat OK 48.1: E 7018 Bevonat: bázikus Kihozatal: 125% Áram: DC+(-) Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 2. DC Leolvadási teljesítmény ( 0 5): 4. különösen egyenárammal végzett hegesztésnél.3.05 LMA MSZ EN 499: E 42 4 B 42 H5 AWS 5.0 x 300 2.6x300 2. Jó salakleválás.2 x 350 4x350 4x450 5x350 5x450 3 0 . illetve a hegesztendő szerkezet feszültségállapotára. repedésre nem érzékeny.320 250-330 4.

K és U alakú. stabilizálják az ívet. 630 A névleges teljesítményű áramforrás maximális beállításához tartozó jelleggörbét. amelyek kimenő teljesítménye elektronikusan szabályozható. Készítenek rutilos. a javasolt felhasználási területüket és adataikat a 4.25 5 4 5 4 5 4 5 db/m 8 4 7 10 7 17 9 40 0 mm 3. Az 4. Leggyakrabban a 3.5. salakba viszik a szennyezőket. Az inverteres (frek­ venciaváltós) áramforrások kis tömegű hordozható gépek. A var­ rat lehet I. továbbá ötvözik a heganyagot. Túl nagy teljesítményű áramforrás felesleges többletfogyasz­ tást eredményez. melyeket változó munkahe­ lyen. Hordozható áram hatására nem szabad felme(TransPocket 1500) hegesztőkésztet 79 .6. Itt az ábra diagramjába berajzoltak egy-egy tipikus 250 A. az anyagvastagságtól függően. ill. hogy az áramforrás képes legyen abban az áramtartományban működni. A teljesítmény kiválasztásánál legfontosabb. nagy hozamú és bázikus elektródákat. Az ESAB típusú elektródák áramigényét a 4.60. valamint az MMA. salaktakaróval védik és alakítják a der­ medő varratot.2 és a 4 mm-es átmérő­ jű pálcával hegesztenek. V. táblázatok tartalmazzák [8]. gáz védőbevo­ nattal látják el az ívet és a hegfürdőt. újabban a tirisztoros egyenirányítókat alkal­ mazzák. A vonatkozó varrat-előkészítési (élkiképzési) megmunkálásokat a szabványok tartalmazzák. ábráról lehet meghatározni. A bevonatos elektródák elősegítik az ívgyújtást. X.25 4 4 4 5 db/m 5 5 7 5 10 kolja.25 4 3. A kézi ívhegesztés tájékoztató ada­ tait a 4. táblázat foglalja össze. Korábban a diódás egyenirányítókat. Y.4.25 4 4 5 4 4 He­ gesz­ tési idő min/m 45 65 90 130 Lemezvastagság mm 12 16 20 30 He­ gesz­ tési idő min/m 25 35 50 110 Lemezvastagság mm 4 5 6 10 Sarokvarrat He­ gesz­ tési idő min/ m 9 11 15 33 Elektróda Elektróda db/m 4 9 4 15 4 25 4 35 db/m 7 15 7 25 5 35 5 50 0 mm 3. ábra.és AWI.25 5 4 5 4 5 He­ gesz­ tési idő min/m 25 45 70 100 X varrat Gyökhegesztéssel Elektróda 0 mm 3.25 4 3. táblázat \ kézi ívhegesztés jellemzi adatai Lemivastagság mm 8 12 16 20 V varrat Egy oldalról Elektróda 0 mm 3. szerelésnél lehet jól használni. Közülük néhány ESAB típust.(ar­ gon védőgázos volfrámelektródás ívhegesztés) hegesztésre vonatkozó szabványos mun­ kafeszültség-egyeneseket.6. amelyet az alkalmazni kí­ vánt elektródák jelölnek ki. Az elektródafogó a bevona­ tos elektróda határozott megfo­ gására és a hegesztőáram biz­ tonságos átadására szolgál.34.59.

Használják lemezek felerősí­ tésére is megfelelő. melegen történő szegecselésnél.61.lyukfúrás (a szegecs átmérőjénél 1 mm-rel nagyobbra). . Kézi ivhegesztés TransPocket ké­ szülékkel legednie. ábra). de a mai modem ko­ vács-iparművészetben is szerepet játszhat. és 4.62. hanem a szer­ számtól.3. Nagyobb áram esetén menetes szo­ rítású csatlakozót kell használni. A „gyári" fejet is Fritz Kühn munkája. Egy hordozható inverteres kézi ív. és figyelembe kell venni az elektróda átmérőjét. ábrán látható.60. 350 A) hegesztőáramhoz jól használhatók a rugós szorítású testcsat­ lakozók.2. ábrán. . Iában a szerkezethez használt Szegecselt kötésű • alapanyagból készítik a szekereszt. toldásuk megkönnyítésére szigetelt hegesztőkábelcsatlakoztatók kaphatók. munka közben a 4. ^^ készíthetik egyedileg kialakí1967 tott odorban kovácsolva. illetve a kézi kiala­ kítástól függően igen sokféle. gecseket is. ábra. .és AWI-hegesztésre alkalmas komplett hegesz­ tőkészlet a 4. .a gyári fejjel ellátott szegecs felmelegítése (világosvörös színre). A fej kiképzés nemcsak fél­ gömbfejű lehet.a zárófej elkészítése fejelőszerszámmal vagy kézikalapáccsal. sűrűbb ki­ osztással. amely rozsdamen­ tes acélból készült (4.61. Szép példa erre a bu­ dapesti Páva utcai Holokauszt Múzeum szegecselt két bejá­ rati kapuja. Kisebb (max. amint az Fritz Kühnnek. ábra. Megválasztásánál a legnagyobb he­ gesztőáramból kell kiindulni. ahol az illesztés az elemek átlapolásával történik. ábra). 62. a műveletek a következők: . Kapható külön szegecs­ anyag is.4. bár a kovácsok álta4. [7].64.a szegecs meghúzása. a modern formák egyik első alkalmazójának a „keresztkötésén" is lát­ ható (4.a furatba illesztés után zömítés. 4.63. A hajlé­ kony hegesztőkábelek rögzítésére. 80 . Szegecselés elsősorban a régi szerkezetek felújításánál fordul elő. Szegecselés A hagyományos.

ábra.65. elfordulásmentes kötést eredményez­ nek a pálca és a keret között. Páva u. ábrán látható. A 4. Készítette: Seregi György. Ez utóbbiak me­ revebb. A Holokauszt Múzeum (Budapest. 4.65 o. Készülnek sima és díszesebb megoldások. 2004 81 .Kovácsoltvas rács függőleges pálcáinak szegecseléssel történő bekötése a kerethez a 4.) szegecselt bejárati kapuja.63. r ábrák a rácspálcák kereszteződését áb­ rázolják lépcsőzéssel és szegecseléssel. Vannak egy és két sze­ geccsel történő bekötések. amelyek a törté­ neti stílusokhoz alkalmazkodnak. p.

cX ESBZBUV/B.S//B yasaigysoaSezs 'ejqs -gg> (H —» * (q *— » m /flrfMuJ 10 ? .

4.3.3. Bújtatás, kötegelés Főleg keresztkötéseknél alkalmazzák a bújtatást vagy fűzést. E kötési módnál az egyik rúdvasba lyukat fúrnak, vagy melegen a szükséges kör, négyzet vagy négyszög keresztmetszetre - a keresztrúd alakjától függően - kilyukasztják,

4.66. ábra. Bújtatás felhasítással

4.67. ábra. Lyukasztással ké­ szült bújtatás. Kismaros, cisz­ terci nővérek monostora, bejá­ rati kapu részlete. Készítette: Seregi György, 1998

a másikat pedig ezeken át­ dugják. Ezáltal kötőelem nélküli kapcsolat jön létre. Legegyszerűbb formája a 4.66. ábrán látható, amikor a vízszintes pálcát felhasít­ ják, és a függőlegeset ezen átdugják. Lyukasztással ké­ szült bújtatást ábrázol a 4.67. ábra. Kötegeléssel vagy bundolással két vagy több ele­ met lehet összekapcsolni. Kisebb vastagság esetén, 5...6 mm-ig hidegen készí­ tik, ennél vastagabb anyagot melegen kötegelnek. Ilyen típusú ízig-vérig kovácskö­ tést mutat a 4.68. ábra. Ezt a

4.68. ábra. Kötegelési (bundolási) példák

83

4.69. ábra. Gyűrűs kötés. Frítz Kühn munkája

kiszámítása

megoldást gyűrűs kötésnek is nevezik. Művészi színvonalon mutatja be ezt a kötésmó­ dot is Fritz Kühn német kovács iparművész (4.69. ábra). A gyűrű hosszának kiszámítása a 4.70. ábra szerinti esetben az alábbi: - a kötegelendő anyag: 2 db 12-es négyzetacél, a gyűrű anyaga 20/5-ös laposacél, a hajlítási sugár 2,5 mm; - az egyenesek hossza: a + b + c + d = 24 + 12 + 24 + 12 = 72 mm; - a négy negyedkör hossza: 2r x 3,14 = 15,7 mm; - a beépített hossz: 72 + 15,7 = 87,7 mm; - ráhagyás az átlapolás miatt = a gyűrű anyagvastagságával: 5 mm; - az anyag szükséges hossza: 87,7 + 5 = 92,7 mm.

4.4. Tervezés, előkészítés
A munka vállalásával, az ezzel összefüggő szerződés előkészítésével, megkötésével és végrehajtásával kapcsolatban tervezési feladatokat kell elvégezni. A kovácsművességgel kapcsolatban három tervfajtát különböztetnek meg: 1. ajánlati terv, 2. kiviteli terv, 3. műhelyterv. Az ajánlati tervet a szerződés megkötéséhez célszerű elkészíteni. Az ajánlati terv olyan mélységű, amelyből a főbb méretek, a nézeti kép (vizuális megkomponálás), a főbb

84

anyagok mennyisége és a ráfordítandó munkaidő megbecsülhető, és ezek alapján áraján­ lat készíthető. Ha egy beruházás kapcsán építész-dokumentáció készül, akkor a „lakatos­ konszignáció" is tartalmazza a fenti adatokat részben rajzos, részben szöveges formában; ez esetben az ajánlatot ebből készítik el.

4.77. ábra. Kapu ajánlati terve. Fritz Kühn munkája, 1963

A. und E. ».-Serrsr/G. Fromm terve. ábra. 1963 86 . UHrEROuRTi FÜLMJKICÍSST: 4. A.„ DER DEXA/L .72. Kétszárnyú kapu kiviteli terve.

amely ki­ tér többek között a felületkezelésre is. Pálcaelemek nyújtása. Kölcsönös személyes konzultációra minden esetben szükség van. ábrán lévő kapu ajánlati tervnek.74. ábrán lévő pedig kivi­ teli tervnek fogható fel.73. Egyéni megrendelő esetén a kovácsnak célsze­ rű a tervét jóváhagyatni a megbízójá­ val.. vagy újabb (a szerződés­ sel összhangban lévő) szempontok sze­ rinti kidolgozása. Esetenként egy jól kidolgozott ajánla­ ti terv is megfelel kiviteli tervnek. részletekkel való kiegészítése. A 4. a 4. hajlítása •"-••'.A kiviteli tervet vagy az építész. nézeti és met­ szeti rajzokat tartalmaz. A kiviteli terv lehet az ajánlati terv továbbmunkálása. ábra. Ez már végleges (eset­ leg helyszíni felmérések alapján készített) méreteket. S7 . A műhelytervet minden esetben a kovács készíti.72. vagy a kovács iparművész készíti el. ábra. Az ábrákat műszaki leírás magyarázza.-:• - l f U. Díszrács 4.71. amelynek tartalmaznia 4. anyagmeghatározásokat. be­ építési csomópontokat.

Anyagok: 12 mm-es négyzetacél a rácselemekhez. Egyes műhelyekben ma már a számítástechnika korszerű eszközeivel.76. Egyes (bonyolultabb. egyik végük nyújtása. a vízszintes rácselemek végeinek és közepé­ nek előmunkálása (4.77. 4. programja­ ival dolgozzák ki az ismertetett terveket. a munkaóra­ ráfordítás meghatározható. Egyszerűbb és ismétlő­ dő elemeknél a műhelyterv elhagyható.az aláb­ bi példa szolgáljon. Füg­ gőleges pálca­ elemek lyukasz­ tása 4. részegységeket is kirajzolnak 1 : l-es léptékben.73.76.75. 15/5 mm-es laposacél a bundokhoz.77. hajlítása íves alakra az üllő szarván (4. 5. ábra. tágítása tüské­ vel.tájékoztatásul és leegyszerűsítve . kézi kovácsolással. ábra).75. 8S . ábra szerint. Az elkészítendő termék: díszrács (4. Anyagminő­ ség: S235JR. íves) elemeket. ábra). a két függőleges elem lyukasztása duzzasz­ tással. amihez a munkadarabot kovácsolás közben ráillesz­ tik. A műveleti sorrend meghatáro­ zására . Függőleges pálcaelemek szárának díszítése lépcsőzéssel kell az összes csomópontot 1 : 5. a függőleges rácselemek ellenkező végének megmunkálása nyújtással. felső ábra).4. Ezek a programok pontos anyagkivonatot és műveletter­ vet is szolgáltatnak. A műhelyterv alapján pontos anyagkivonat és technológiai műveletterv készíthető. a függőleges elemek szárának díszítése a ka­ lapács fokával a 4. vagy a ko­ rábbi felhasználható. alsó ábra).74. domborítással és 90°-os hajlítása (4. ábra. (A38). ábra szerint. 1 : 2 vagy 1 : l-es léptékben. négy pálcarácselem leszabása körtárcsás darabolón. erezése levél­ alakra üllőn. 3. 2. Munkafázisok a rácspálcákhoz: 1. hasítása nyeles vágóval. négyzetacéllal végleges méretre a 4.

A gyűrű elkészítése. Az anyag­ hosszat a gyűrű semleges tengelyé­ nek átmérője adja 3,14-dal meg­ szorozva + az anyagvastagság a kovácshegesztés miatt. A művele­ tek az alábbiak: 1. a négyzetvas leszabása a szá­ mított hosszra; a két vég lépcső­ zése üllőn kézi kovácsolással; 2. csavarás a kijelölt szakaszo­ kon, két helyen jobbra, két he­ lyen balra kovácssatuban; 3. lyukasztás a 4.75. ábrán lát­ ható lépcsőkben, két kijelölt he­ lyen; 4. két db függőleges pálca atdu­ gása, rögzítése a gyűrű lyukasz­ tott nyílásába (4.78. ábra); 5. a gyűrű hajlítása melegen kör­ alakra (4.79. ábra), zárása ko­ vácshegesztéssel üllőn, kézi ko­ vácsolással; 6. a két vízszintes pálca atdugá­ sa, rögzítése a meghajlított gyű­ rű lyukasztott nyílásába; 7. a vízszintes pálcák végeinek nyújtása, domborítása, lépcső­ zése a függőleges pálcák kiala­ kításának megfelelően; 8. a függőleges és vízszintes pál­ cák kötése bundolással a gyűrű közepén.

4.78. ábra. Függőleges pálcák atdugása a gyűrű lyukasztásán

4.77. ábra. Vízszin­ tes rácselem előkovácsolása, füg­ gőleges rácselem végének nyújtása, domborítása, 9(f-os hajlítása

89

4.79. ábra. Gyűrű hajlítása köralakra

5. Korrózió elleni védelem
A fémeken a környezet savas és lúgos oldatainak hatására, fizikai-kémiai folyamatok révén korróziós elváltozások keletkeznek. A gyakorlatban korrózióállónak nevezik azt a fémet, amelynél a korrózió folyamata egyenletes, és előrehaladási sebessége a 0,1 mm/év határértéket nem haladja meg. A kovácsolásnál döntő mértékben használt ötvözetlen acélok nem felelnek meg e követelményeknek, ezért felületvédelemre szorulnak.

5.1. A korrózió fajtái
Az acélon előforduló korrózió lehet: - egyenletes, amikor a teljes felület egységesen oldódik (mértéke: mm/év vagy g/m2), - lyukkorrózió, amikor pontszerűen keletkezik oldódás (mértékét a lyukak számával és mélységével adják meg), - lemezes (réteges) korrózió, amikor a károsodás a felülettel párhuzamos rétegek irányában történik (nagyságát a szakadási nyúlás és a kontrakció megváltozásával mérik), - filiform korrózió, amely elsősorban acélfelületeken, a lakkbevonat alatt keletkezik a helytelen felület-előkészítés következtében (fellazulás, felhólyagosodás). Ismeretes még a kristályközi és feszültségi korrózió, ezek azonban a kovácsolt szerke­ zeteket ritkán érintik. Az általános rendeltetésű és hegeszthető szerkezeti acélokat (MSZ EN 10025:1998, régebben MSZ 500-89, illetve MSZ 6280-82), melyeket a kovácsművességnél általában használnak, bármilyen típusú környezetben vagy felhasználási területen a továbbiakban ismertetett eljárások valamelyikével felületkezelni kell. A légköri korróziónak ellenálló, gyengén ötvözött acél (lásd 2.13. táblázat) felületén a korróziós folyamat lezajlása alatt (1-3 év) a korróziótermékből védőréteg keletkezik. Ez a réteg az anyagot megvédi a további károsodástól. Ennek ellenére - különösen eszté­ tikai okok miatt - célszerű a légköri korróziónak ellenálló acélt is felületkezelni. Ha festik az ilyen anyagot, a bevonat tartóssága lényegesen nagyobb, mint az ötvözetlen acélnál, mert nincs alározsdásodás. Ha fémes felületet kívánnak megmutatni, vagy az alkotás agresszív környezetbe ke­ rül, az ötvözött rozsdamentes acélfajták közül kell választani (lásd 2.14. táblázat), me­ lyek fémes jellegű megjelenése csiszolással, polírozással fokozható. Ezeket az anyago­ kat kültéri fémszobroknál vagy igényes homlokzati elemeknél (pl. ablakrács) használják. Hagyományos felületkezelést nem igényelnek, de gyártásuknál figyelemmel kell lenni, hogy szennyeződések (pl. lágyvas reszelékek, porok, forgácsok) ne épülhessenek be a felületbe. A fémek felületi minőségének, a légkör nedvességtartalmának, a légkörben lévő szén­ dioxid, kén-dioxid (ipari-városi környezet) mennyiségének igen nagy szerepe van a kor­ róziós folyamat lejátszódásában. Korróziós szempontból a kovácsoltvas alkotások lehetnek: - kültéri és - beltéri elhelyezésűek. Kültéri elhelyezésű épületrácsok, korlátok, cégérek, kandeláberek stb. esetében külö­ nösen fontos a korrózióvédelem. Beltéri tárgyaknál sokszor csak esztétikai okok miatt szükséges a felületkezelés. 91

5.2. Felület-előkészítés
Bármilyen felületkezelési eljárást választanak, csak akkor lesz hatékony és tartós, ha gondos felület-előkészítést végeznek. Ennek lényege, hogy a felületet fémtisztává te­ gyék, vagyis megtisztítsák a szennyezőktől (olajtól, zsírtól, esetleges festékmaradvá­ nyoktól, az átmeneti korrózióvédelmet biztosító anyagoktól), és a felületet egyenletesen simává tegyék, vagy - igény szerint - mesterségesen feldurvítsák a védőréteg jobb tapa­ dása végett. A cél az, hogy az acélfelület tisztasági fokozata az 5.7. táblázatban adott K0K3 értékek közül az előírtat elérje. Az MSZ ISO 8501 szabványban a festetlen acél rozsdásodási fokozatát A, B, C és D-vel jelölik, amely sorrendben lényegében megfelel a K0-K4 fokozatoknak.
5.1. táblázat

Acélfelületek tisztasági fokozatai
A fokozatok jellemzése A felületen reve vagy rozsda hatszoros nagyítással sem észlelhető (fémtiszta) A felületen csak hatszoros optikai nagyítással észlelhető reve vagy rozsda (gyakorlatilag fémtiszta) a) b) c) d) a) b) c) A fémszínű felületen kezdődő visszarozsdásodástól származó elszíneződés (még nem futó rozsda) A fémszínű felületen az érdességi egyenetlenségek mélyedéseiben szabad szemmel látható max. 1 mm átmérőjű reve vagy rozsdapontok Futtatási szín Az a), b) és c) együttes előfordulása A felületen visszarozsdásodástól származó lemezesen le nem választható rozsdafoltok és csíkok (futórozsda) A felületen visszamaradt, lemezesen le nem választható rozsdafoltok és csíkok (esetleg bemaródások) Az a) és b) együttes előfordulása jelölése K0 KI

K2

K3

A felületen visszamaradt, jól tapadó revefoltok, csíkok. Az ilyen és nagyobb mértékben oxidálódott felületre bevonat csak további tisztítás után vihető fel

K4

A szennyeződések és zsírok eltávolítására a következő módszereket használják. A vízben oldódó vegyületeket nagynyomású vízsugárral vagy gőzborotvával távo­ lítják el. Az alkalikus (lúgos) mosás feloldja a zsírt és az olajat. Az alkalikus mosószerek 60-90 °C között fejtik ki hatásukat. A mosószert el kell távolítani a felületről. Ha az öblítővízbe foszforsavat kevernek, az semlegesíti a lúgok hatását. Az oldószeres mosásnál benzinnel (terpentinnel, aromás hígítóval) átitatott ruhával dörzsölik át a fémet. További rozsdamentesítési eljárások: a kézi, a kézi-gépi drótkefélés, a szemcseszórásos tisztítás, a termikus módszerek, ilL a kémiai eljárások. Kéziszerszámokkal vagy géppel: kefélés, csiszolás vagy kaparás alkalmazható a rozsda eltávolítására akkor, ha a befestendő felület egyéb módon nem tisztítható le. A szemcseszórásos technika a hengerlési reve és a rozsda eltávolításának leghatéko­ nyabb módszere. A szemcseszórás során nyílt szórást, vákuumos szórást, vizes szórást vagy telepített tisztítóberendezést alkalmaznak. A szemcseszórásos tisztítást mint felület­ előkészítést az MSZ ISO 8501-1 szabvány négy fokozatba sorolja az enyhe szemcsesuga­ ras tisztítástól a fémtiszta felület eléréséig. Fémfelületek tisztítására acélszemcséket, üveg92

0 m.és cinkfoszfátozásnál szórással vagy merítéssel kapnak jó alapot a festés­ hez. öblítés.golyókat (rozsdamenetes acélhoz). mm Acél > 6 mm Acél > 3 mm < 6 mm Acél > 1. amelyeket átmeneti korrózióvédelemre használnak.3. és gyorsan meg­ szárítani. ezzel is fokozva a horganybevonat ellenálló képességét. kromátozó passziváló eljárásokkal fejezik be. szélessége és mélysége 1. A vas. azaz tapadásfokozó alapozók általában kétkomponensű. Az eljárást öt szakaszban végzik: felülettisztítás. Leggyakrabban cinktartalmú epoxi. Kovácsoltvas ter­ mékeknél az utóbbi javasolható.a galvanikus horganyzast (cinkleválasztást).2. Hm 85 70 55 45 80 70 70 55 45 35 70 60 93 . ún. a hengerlési revét és a rozs­ dát. . A wash-primerek. salakot vagy homokot használnak. Hasonló eljárás a kadmiumozás. foszfátozás. A gyakor­ latban . A termikus eljárás többek között az oxigéntartalmú acetilénlánggal történő revétlenítés.5 mm Öntvény > 6 mm Öntvény < 6 mm Helyi rétegvastagság. foszforsa­ vat tartalmazó poli(vinil)butirán-bázisú felület-előkezelő anyagok.5 g/m2.5 mm < 3 mm Acél < 1. táblázat A bevonat rétegvastagsága tűzi horganyzásnál Anyagvastagság. illetve maratás savval vagy lúggal történik a fémtől és a feladattól függően. A galvanikus horganyzásnál a cinket tartalmazó vizes oldatból egyenáramú elektroké­ miai redukcióval választanak le fémbevonatot a katódon (vagyis a bevonandó tárgyon). A cinkfoszfátozott felület szürke színű.a fémszórást alkalmazzák. A műhelyalapozó réteget a további festést megelőzően meg kell tisztítani a szennyeződésektől. azaz pácolás. A horgany­ réteg vastagsága: 25-50 u:m. 3 m.a kadmiumozást. .a tűzi horganyzast és . shop-primereknek nevezik. A kémiai rozsdamentesítés. A horganyzast vegyi felület-előkészítéssel kezdik és utókezeléssel. 5. mert városi környezetben kevésbé ellenálló mint a horganyzás. ami kovácsolt elemeknél kevésbé javasolható. Lángkezeléssel távolítják el a régi festékréteget. A műhelyalapozókat. |im Átlagos rétegvastagság. Ezt követően a felületet kézi-gépi keféléssel kell áttisztítani. cink-szilikát vagy epoxi műhely­ alapozót használnak. öblítés és passziváló öblítés. A kádak hossza max. A cinkfoszfátozás során kialakuló bevonat vastagsága 2^4. Fémes bevonatok Ennél az eljárásnál az acélt a korróziónak jobban ellenálló fémmel vonják be. amely után a felületet semlegesíteni kell. 5.

táblázat).3. 450 °C hőmérsékletű horganyba mártják. Ha a szakítószilárdság > 520 N/mm2.).a tűzi horganyzás technológiai követelményeinek megfelelő szerkezeti kialakításra. amelyeket tűzi horganyzás után centrifugálnak (5. cégérek stb. ami 12 500 x 1000 x 1300 mm. A szabvány meghatározza a menetes alkatrészek bevonatának vastagsá­ gát is.l um 0. hogy az acél szilíciumtartalma 0. Esztétikai szempontból egyesek kifogásolják.4. A horganybevonat rétegvastagságát az MSZ EN ISO 1461:2000 szerint az 5.5. Az anyagminőség megválasztásakor szükséges. Kültéri: ipari légkör. A légköri hatá­ sok okozta horganybevonat-csökkenéseket az 5.0 um/év 94 . um 55 45 25 Tűzi horganyzásnál az acélelemeket a szükséges felület-előkészítés (zsírtalanítás. A tűzi horganyzás során figyelemmel kell lenni: .4. kerítések.0um/év C4 Magas 2. um 45 35 20 Átlagos minimum rétegvastagság. tengeri klíma közepes kloridtartalommal Korróziós terhelés Nagyon alacsony Alacsony Átlagos horganybevonat fogyása <0.3.1 . .l. Kültéri: vidéki légkör Beltéri: nagy nedvesség. előtetők. táblázat adja meg. korlátok. a horganyzás hatását a gyártó művel egyeztetni kell. Kültéri: ipari vagy városi légkör. részére az egyik legmegbízhatóbb felületkezelési eljárás. rácsok. táblázat tartalmazza.0 . alacsony kloridtartalommal Beltéri: uszodák. táblázat Menetes alkatrészek (csavarok) előírt rétegvastagsága tűzi horganyzásnál Anyagvastagság /átmérő 0 > 20 mm 0 > 6 < 20 mm 0 < 6 mm Helyi minimum rétegvastagság. Festéssel kiegészítve (duplex rendszer) pedig az egyik legtartósabb felületvédelmi megoldás. A szabad téren elhelyezett kovácsoltvas kapuk. A horganyzandó kovácsoltvas szerkezeteknek biztonsággal bele kell férni a maximá­ lis hazai kádba (Dunaferr Rt.Oum/év C3 Közepes l. pácolás) után fémtisztán az olvadt.az anyagminőségre és a vastagságra. 5. közepes levegöterhelés. vegyi berendezések.0-2.4. illetve tengeri klíma. Ez utóbbiak becsült értékek.25% legyen.12 < Si < 0.2. táblázat Légköri hatások a horganybevonatra Korrozivitási osztály Cl C2 Légkörtípus Beltéri: belső terek Beltéri: időnként kondenzátum képződése. hogy csorbul a felület kovácsoltvas jellege.

5.5. A fémszórást pl. illetve kaput mutat az 5. a nagy hatékonyságú METCO HE égőgáz-rendszerű pisz­ tollyal lehet végezni.2. m ábra. Üreges elemeken átlósan elhe­ lyezett be.1a ábra. tűzi horganyzott erkélykorlát. Az erkélykorlát részlete 95 . melynek átömlőnyílása biztosítja az optimális égőgáz-oxigén ke­ verést.és kifolyónyíláso­ kat kell elhelyezni. A fémszórásnál az acélra korrózióálló. Külön szifondugó he­ lyezhető fel acetilénre vagy propángázra. és 5. mert a horganyfürdő hatására az anyag rideggé válik. ábra. Készítette: Seregi György. Szegecselt szerkezetek horganyzásra nem alkalmasak. A pisztollyal kis­ méretű kovácsoltvas elemek is gazdaságosan szórhatók.1. Tűzi horganyzott ková­ csoltvas erkélykorlátot. olvadt alumí­ niumot vagy cinkréteget por­ lasztanak. 2003 Az anyagvastagságot 20 mm alatt kell megválasztani. Kovácsoltvas.

Tűzi horganyzott kovácsoltvas kapu. 2003 I ™ 1 A fémszórásnál javasolt réteg­ vastagságok ipari szennyezett légkör esetén a következők: . 5. .23 mm cinkréteg tömí­ tés nélkül. . It 5.15 mm cinkréteg tömítve.0.0. Tovább növelhető a korró­ zióvédelem. Készítette: Seregi György.0. il­ letve tömítés nélkül.15 mm szórt alu­ míniumréteg tömítve.08-0.I t - « p t * i.2a ábra. A kapu részlete 96 . ha a szórt cinkréteg­ re egy réteg alapozót és egy-két réteg alumínium-vinil festést al­ kalmaznak.08-0.2b ábra.

A forrószórásnál nagy az oldószer-megtakarítás. 2. Ma már igény.lehetnek természetes és műgyantaanyagúak.. felület-előkészítés (zsírtalanítás. A festés. 9. tűzi horganyzás.kötőanyaguk szerint . irányelvek alapján összeállított 5. 3. A szárítás.nagy hőmérsékleten (160-300 °C) kikeményedő. szárítás vagy beégetés. Ezek közül egyes részműveletek. hogy a teljes bevonati rendszer előkészítése fedett helyen. tengerparti légkör) és a festés szükséges élettartamát. elektrosztatikusán) és . az előírt szellő­ zési. közbenső bevonat (matt vagy félmatt bevonat). 3. a mártást és a szórást használják. oxideltávolítás) az 5. tiszta. pl. 5.5. ipari szennyezett. melegen.elektroforetikus.. 10 °C hőmérséklet feletti helyiségben történjen. alfejezezben leírt eljárá­ sok valamelyikével. Ennek kivitelezéséhez különleges berendezésekre nincs szükség. A felvitel módja szerint a festék: . A festékek .0 at túlnyomással hidegen vagy 80 °C-ra előmele­ gítve szórják fel a festéket. valamint a közbenső és bevonórétegekkel).ecsetelhető. foszfátozás). Az MI 18100 „Acélfelületek korrózióvédelme" c. lakkozás fő technológiai fázisai az alábbiak: 1.5. A sűrített levegős szórásnál 2. .kis hőmérsékleten (60-80 °C) kikeményedő és . tűzvédelmi stb. tapadást növelő réteg kialakítása (pl. 6. a szabadban készültek.6. K0-K3 tisztasági fokozat igény szerint. felületi hibák javítása tapaszolással.szórható (hidegen. 6. a fedőbevonatok a helyszínen.4. Festési eljárások Kültéri alkotások A kültéri alkotások felületkezelésénél a leggyakrabban alkalmazott megoldás a festés. városi.5-4. A festékfelviteli eljárások közül kovácsoltvas elemeknél az ecsetelést. . előírásokat be kell tartani. Bárhol készül a festés.. 8.levegőn (20 ± 5 °C) száradó. elmaradhatnak. Ilyenkor csak a szállítási és szerelési sérüléseket kell a helyszínen kijavítani. alapozás (összhangban a korábbi műveletekkel. ami a minőség rovására ment. min. Régebben a műhelyben csak a felület­ előkészítést és az alapozást végezték el. 7.2. Ez esetben a fedőfestést sokszor mostoha körülmények között végezték. A homlokzatokon vagy a szabad térben elhelyezett alkotások a korróziós hatásoknak fokozottan ki vannak téve. fedőfestés (lakk) egy vagy több rétegben.mártható. csiszolás (a tapaszolás egyenlőtlenségeinek megszüntetése). Eseten­ ként a munkadarabot melegítik fel. és egyszerre 30-40 u vastag réteg vihető fel a hidegszórás 15-30 \i vastagságával szemben. táblázat a különféle légtérben elhelyezett tárgyak lakkozással történő védel07 . a műhely elkülönített részében vagy külön festőműhelyben elvégezhető. ezért kovácsoltvas termékeknél ritkán alkalmazzák. A felületkezelés megkezdése előtt meg kell határozni a kör­ nyezeti besorolást (száraz. és 5. A beégetést csak telepí­ tett festőüzemben lehet elvégezni. 4. illetve kikeményítés technológiája szerint a festékek a következő típusúak: . a 2. 5. .

táblázat Acél alkatrészek védelme lakkozással mérsékelt égövi ipari. um teljes Zn festék bevonat 40 40 40 90 90 90 120 120 130 130 130 120 120 - 80 120 120 120 80 120 120 120 K2....K4 3 3 3 150 150 150 150 150 150 98 .6.KI Wash Primer + + cink-kromát Wash Primer Kortamin alapozó Olommínium olajfestek vagy Stabil mínium 1 1 1 - 80 80 Fortamin 1 2 Durol vagy Syntalin vagy Trinát 2 80 80 K2....5. um teljes Zn festék 40 40 40 90 90 90 150 150 150 80 80 130 13(1 130 150 150 150 bevonat KO - KO.KI Wash Primer + Foltamin alapozó Olommínium olaj festék vagy Stabil mínium 1 1 Fortamin Durol vagy Trinát Syntalin 2 2 2 2 réteg­ száma 1 1 1 1 Fedőbevonat neve Durol vagy Syntalin vagy Trinát Durol vagy Trinát réteg­ száma 2 2 2 3 3 Minimális rétegvastagság.5.. táblázni Acél alkatrészek védelme lakkozással mérsékelt égövi szabad térben és száraz trópusi szabad térben Tisztított felület minőségi fokozata (MSZ 1891/1) KO Alapozóbevonat neve Tűzi cink + Wash Primer + + cink-kromát Wash Primer + + cink-kromát KO. városi szabad térben és száraz trópusi ipari városi szabad térben Tisztított felület minőségi fokozata (MSZ 1891/1) Alapozóbevonat neve Tűzi cink + Wash Primer + + cink-kromát Wash Primer + + cink-kromát réteg­ száma 1 1 1 2 Fedőbevonat neve Durol vagy Syntalin vagy Trinát Durol Syntalin Trinát Hőre keményedő kalapácslakk vagy Melákon réteg­ száma 2 2 2 3 3 3 2 2 Minimális rétegvastagság..K4 2 2 5.

mi rendszereit mutatja be.15 év az adott környezeti besorolásban. hogy a kovácsolt alkotások minél jobban megőrizzék a vas megmunkált struktúráját.7. u XO 60 40 40 Termék neve Temaprime EE Temalac FD 50 Temaprime EE Temalac FD 50 Temabond ST 200 Temadur50 Temabond ST 200 Temadur 50 Temazinc 99 TemacoatGPLSMIO Temadur 50 Sa 2. St 2 (kézi szerszámmal vagy géppel végzett alapos tisztítás) (MSZ ISO 8501-1 szabvány). ezért könnyebben megvalósítható az a célkitűzés. táblázat Kovácsoltvas termékekre ajánlott Tikkurila festékbevonati rendszerek Felület előkészítése általá­ nos Sa2 Sa2 St2 St 2 javítás­ hoz St 2 St 2 St 2 St 2 Bevonatrendszer összrétegvastagsága. V80 160 160 240 környezeti besorolás C2 C3 C3 C4 Alapozó gyantája AK AK EP EP réteg­ vastagsága.drótkefélik (a jól tapadó revét. A bevonatok várható élettartama 5 . . melyek egy része .5 St 2 200 C4 EP(Zn) 40 60 + 40 Magyarázat: AK (alkid). EP (epoxi).kevésbé vannak kitéve a korróziós hatásoknak.ma is beszerezhető. cundert rajta hagyják). C2 száraz. A táblázatokban a 80-as évek hazai gyártású festékei szerepel­ nek. Sa (alapos szemcsesugaras tisztítás).5 (nagyon alapos szemcsesugaras tisztítás). A fáradt dízelolaj azért kedvezőbb. mint az egyéb olajfajták.csillárok. A kovácsoltvas termékekre ajánlott Tikkurila festékbevonati rendszerek az 5. C3 városi légtér (ISO/DIS 12944-2 szabvány). C4 ipari és tengerparti légtér (ISO/DIS 12944-2 szabvány.J. 7. Ezzel a módszerrel szürkésfekete színt kapnak. Beltéri tárgyak felületvédelme A beltérben elhelyezett kovácsoltvas tárgyak . PUR (poliuretán). Mélyfekete szín eléréséhez az eljárást megismétlik. A táblázat elkészítéséhez az ISO 12944-5: 1998(E) előírásait tekintettük méravadónak. A festéssel ugyanis eltűnnek a megmunkálás nyomai.fáradt dízelolajjal (lenolajjal. táblázat­ ban találhatók. Ennél a műveletnél a tárgyat kovácsolás után: . EP (Zn) (cinkporos epoxi). 99 . Hagyományos felületkezelési eljárás az olajba égetés. mert magasabb a széntartalma. Sa 2. felületi megjelenését. faggyúval) bekenik.300^100 °C-on beégetik a réteget. kisplasztikái alkotások stb.) . és . kandallókészletek. bútorok.vagy ahhoz hasonló összetételű gyártmány . 40 2x50 120 2 x 100 gyan­ tája AK AK PUR PUR EPPUR Fedőfesték réteg­ vastagsága. tiszta külső légtér (ISO/DIS 12944-2 szabvány. a felület egyenletessé válik.

ábra. 5.a kád méretétől függő . Seregi György alkotása 100 .600 ml víz. utána olajozzák vagy színtelen akrillakkal lefestik. Pácolás után fekete színeződés keletkezik.400 g lúgkő. Ha a pácolás elmarad. Egyéb eljárások a szakirodalomban találhatók [9].10 g nátrium-nitrit.3. ábra. . majd forró vízben ala­ posan leöblítik. majd bemártják a fémtiszta tárgyat 20-30 percig. Színezés után a tárgyat hideg. Álló hamutartó lakkozott felületvédelemmel. Az oldatot forrásig hevítik.10 g nátrium-nitrát. [10]. a kétháromszori színtelen akrillakkozás is megfelel a beltéri felületkezelési igényeknek. A pácolás . Lak­ kozott. ha a tárgyat drótkefélés után méhviasszal bedörzsölik. A legegyszerűbb módszer.3.Fekete bevonat alakítható ki a következő páccal: .kisebb tárgyak felületkezelésére alkalmas. . . Ez a módszer az olajba égetésnél gyengébb minőségű védelmet biztosít. álló hamutartót mutat az 5.

A romanika (román stílus) elne­ vezés római eredetére utal. ábra). A frízek és oszlopfők motívu­ mai. az akantuszlevél. és a különböző társművé­ szetek (ötvösség. folyton feltöltődve architektonikus ele­ mekkel.1.1. ókeresztény elemek hatása vehető észre.és kőfaragás) egy­ másra hatása alakítja tovább a stílust. századi alkotás köszönnek vissza az ajtók pántjain. bár ez csak egy fon­ tos hatás a sok közül. A temp­ lomépület egyesíti a különböző képzőművésze­ tek feladatait. Első időszaka (premier 1'art román) a 10-11. ábra. Formai fejlődésük ezért összefügg az építészeti díszítőelemek fejlődésével.2. így a formai egység is itt teremtő­ dik meg. ábra. A geo­ metrikus díszítés változatossága és bizonyos építészeti megoldások ha­ sonlósága esetleges szíriai hatásokat is feltételez. A vasból készült alkotásokon látható ornamentika az épület kőfaragásain és a miniatúrafestészetben megjelenő díszítőelemek átvé­ telével jött létre. mely egysé­ gesebb. Ez a mechanizmus a későbbi stí­ luskorszakokra is érvényes. A történeti stílusok jellemzői 6. A romanika díszítőmotívumainak nagy része az antik hagyomány továbbörökítése . Romanika és gótika Az első ideológiailag is egységes művészeti stí­ lus Nyugat-Európában a 10-12. század folya­ m n jött létre a nyugatrómai keresztény egyház á befolyása alatt. fonatdíszes ornamentika) és germán eredetű. Vasalással díszített faajtó. 12. mely oszlopfőkön (6. és babonás szörnyvilágából is merít az épületszobrászat terén. illetve a kézműipari termékek díszítései li -m*»*mmmmm 6. román kori oszlopfő 6.6. Akantuszlevelekkel díszített.1.pl. másik csoportja kelta (pl. A román kori templom meg­ lepő módon átveszi az eredetileg nem keresztény népek hiedelemvilágának absztrakt-szimbolikus motívumkin­ csét. fa. mint a későbbi szakasz: bizánci. iszlám. századra esik. de vasrácsokon is megta­ lálható -. Henri Fociilon a román 101 . rácsokon stb.

6.3. A Szent Pál-katedrális ajtaja. 13. század 102 . ábra. Lüttich.

A romanika kovácsa többnyire kör keresztmetszetű 103 . Az építészetre jellemző félköríves ablakzáródások és timpanonok megoldása szintén megjelenik a kovácsoltvas formavilágban: a stilizált növényi motívumok. ábra). 13.4. ábra.2. A legtöbb emlék az ajtók pántjai és vasalásai közül került ki. burjánzó ikonográfia keleties jellegének ellentmondásáról ír tanulmányában [20].3. zára­ dékrácsok hasonlóan lekerekítettek. ábra). és a vasat is festették vagy aranyozták. Később a díszítőkedv erősödik (6. Zárak. mely síkszerű. kulcsok. századi kovácsoltvas berendezési tárgyak kori építészet Nyugatra jellemző szigorú koncepciója és az épületekre jellemző változa­ tos. ajtókopogtatók.6. A levelek általában az erezés irányában homorúak. ezzel párhuzamosan már kizárólag vasból ková­ csolt ajtókkal is találkozunk. a gótika korszakaiban sokszor az egész fafelületet beborították a díszítmények. kandallórácsok is készültek vasból. és fő díszítőeleme a csiga. ezért kezdetben kevésbé díszes (6. ez utóbbi az ajtó fadeszkáit fogta össze. illetve tűzikutyák. A román stílus szem előtt tartotta a szimmetriát. Az ajtópántok alá sokszor vörösre festett bőrt helyeztek. és 16. keretek. és a végére sokszor rozettát erősítettek.

század folyamán terjed el a német nyelvterületen a ciszterciták közvetítésével. Francia jellegzetesség a patkómotívum. A sarló alakú ajtóvasalás sem ritka (pl. de később használnak fügefalevél-. lóhere-. A növényi motívumok a 12. Skandináviában népművészeti elemekkel kiegészülve.rudat vagy bordás laposvasat használt. 6. Chablis). a kibontakozó gótikus stí­ lus egyik meghatározó díszítőelemévé válik. ábra. liliom-. Vezelay. Pontigny. kötegelést. 13. századtól sűrűbben használatosak.5. századi kovácsoltvas veretek 104 . A különböző funkciójú vasrácsok függőleges rúdjai gyakran leveles vagy lándzsás végződésűek. mely a 12. bogáncsformákat és szőlő­ levél mintájú rozettákat is. A tölcséres kontyvirág még a román korra jellemző. és ismerte a kovács­ hegesztést. Állatalakok és állatfejes végződések egész Észak-Európá­ ban előfordultak. rácsozáshoz négyzetvasat is.

Mittelfeld. Gótikus szentélyrács.6. bordás boltozás. A külön-külön már használatos jellegzetességek (pl. csúcsív) szintézise a Saint-Denis-ben lévő apátsági templomon (1140-1144) és A francia koronaország elnevezése 105 . ábra. Készült 1371-ben A gótika korai formái 1130 körül alakultak ki Ile de Francé^ területén az építészetben.6. támív-támpillér rendszer.

7. a nagyobb részeket pedig szegecseléssel fogják össze. Ezeket egészítik ki azok az épületplasztikai díszítmények. Louvre. bár ez utóbbit is használják. A lapos négyzet. monumentális teret hozzon létre az épületen belül. stilizált akantusz-. A csigamotívum valame­ lyest háttérbe szorul. ábra). liliom-. hogy egységes. lakatok. ábra). füge-.és kutyafejeket használnak ajtókopogtatók. illetve virág fordul elő [4]. melyek formavilága megjelenik a kovácsoltvas munká­ kon is.vagy téglalap profilú vas használata lép a román kor uralkodó gömbölyű vasa helyébe. kandallófelszerelés. A támpillérek továbbgondolása folytán alakulnak ki a fiatornyok. bogáncs-. A növényi motívumok gyakoriak. szolgáltatják a kívánt motívumokat.4. században a sensi székesegyházon (1130-1163) található meg először azzal a szakrális céllal. Ezeket előszeretettel csavarják. Ezek a levelek csúcsban metszettek. A mértani geometrikus díszítések közül legelterjedtebb a lóheremotívum (négykarélyos elem) (6. bútorok tűzi kovácsolását végzik (6. kandeláberek. a vimpergak stb. és kifelé domborítottak (6. az oszlopfők növényi díszítései. Részeiket hegesztéssel vagy kötegeléssel kapcsolják egybe. illetve irdalják. zárak.6. cser-. ábra) és a halhólyagmotívum (6. Készült a 16. ablakrácsok díszítésére.6. petrezselyemlevél. csillárok. szőlő-. A gótikus stílus három évszázadon keresztül virágzik. ábra).5.7. Sárkány. Rácsrészlet. A különböző funkciójú rácsoknak 106 . s kevésbé csavart. Stilizált állatfejek és szegélydíszek szalagszerű frízei is gyakoriak. egyéb rácsok. komló-. ábra. melynek során a kovácsok a rácsos kapuk. Párizs. juhar-. azonkívül a geometrikus szerkesztésű kőrácsmotívumok.

Keresztelőmedencéket lefedő rácsok. ez a sor most a reprezentatív világi palotákkal egészült ki. Közép-Európában jóval tovább. Spanyolországban délfrancia hatás érvényesült: gazdagon díszített záradékrács. várak és városok házai igényelték szolgálatait. kandallóalkatrészek. lóheremo­ tívumot és párhuzamosan elhelyezett függőleges rudakból álló rácsokat is készítettek. mikor Itália területén új igény kezdte meghozni gyümölcseit. század) A gótika még sokáig fenntartotta formakincsét. Nem ritka az egymást keresztező.és sírrácsok készültek még kovácsoltvasból. 107 . óriási méretek. Anglia. A változásokhoz igazodott a vasművesség is mint elsősorban az építé­ szetet szolgáló társművészet.2. kottaállványok. Az új igény az antik formakincs feltámasztása volt. Spanyolország. német nyelvterület) és az ismétlődő elemekből összekapcsolt vagy négyzetes keretbe foglalt ornamentikát tartalmazó rácsok (Olaszország). oltár. Az ablakrácsok kosárszerű megoldása és a kutak lezárására használt rácsok és kútházak is ebben az időben terjedtek el. ládák. Angliában építészeti formákat. átlósan elhelyezkedő négyszögvasak megoldása sem. Ezeknek a reneszánsz idején lesz igazán nagy jelentőségük. 6. Ez idáig a templomok. A városok kiépülésének köszönhetően a kovácsoltvas világi feladatai is egyre sokré­ tűbbé váltak. szentségházak.két fő típusát alkalmazzák: rudas rácsok (Franciaország. Reneszánsz (14-16. kolostorok. bútorok.

Bécs) 108 .6. Landesmuseum. Készült 1570-ben (Niederösterr. Reneszánsz kútház. ábra.9.

1912^2002) Készü^mT 109 . Páviai Certosa-székesegyház szentélyrácsa Forrás: Az iparművészet könyve.^m 6-10. ábra.

ha­ ranglábak. Ezt példázza a páviai Certosa szentélyrácsa (6. dúsan díszített záradékrácsokat készítettek. A vasrácsokat gyakran bronzdíszítéssel élénkítették. stili­ zált emberi és állati motívumok tarkítják. ábra). Készült 1517-ben Forrás: Az iparművészet könyve. 13. kapukat. A kapukhoz. Újra elterjed a csiga. A zárakat és a kulcsok fejeit viszont gazdagon díszítet­ ték. Sarokpántokra. Spanyolország­ ban a késő gótika francia hatása folyama­ tos. cégértartók. El­ terjedt motívum a kúpos spirál és a külön­ böző levél. s gyerekalakok díszítik (6. kor­ látokat. cégérek. főként délen. A szimmetria alapelv. A palotákhoz kerítéseket. sokszor egymásba fonód­ nak. Fran­ cisco de Salamanca nevéhez fűződnek a . A szen­ télyelzáró rácsok rendkívül magasak. rozetta.vagy oszlopábrázolás. 1912 (2002) A reneszánsz vasművesség alkotásai in­ kább síkszerűek. így nincs szükség hosszú vaspántokra vagy deszkavasalásokra.9. A cuenzai székesegyház szentélyrácsa pl. az átlapolás még a gótika megoldása volt.10. ábra). A vas­ rudak elsősorban gömbvasból készülnek. melyre levele­ ket erősítenek. házsarkokra zászlórúdtartót. a központi díszek lehetnek címerek. Az egymással érintkező rudakat általában bundolással fogják egy­ be.8.és virágmotívum is (liliom. kevés az egyenes vonal. kútházak készültek még vasból (6. kehely. A kovácsoltvas-művességnek az épüle­ tek külső-belső díszítésében és funkcioná­ lis felszerelésében fontos szerepe volt (és van a mai napig). A függőleges pálcák balluszterszerűen vannak kialakítva.11. ábra). szélkakasok. akantusz. melyek egymáson keresztülbújtatva vala­ milyen szimmetrikus rajzolatot követnek. a kereszteződőket átfűzik egymáson. csavart vasrudakból áll. 1517ben készítette Hernardo de Arenas.és emberalakok. A Capilla Major rácsa a cuenzai székesegyházban. színezést és aranyozást használnak. ábra. keresztpán­ tokra azonban szükség volt. Ezek idővel eltűntek.11.6. Sírkeresz­ tek. stilizált állat. palmetta). kevésbé plasztikusak (6. Az ajtók többnyire keret­ tel készülnek. ábra). kisebb csigákban folytatódnak. lámpatartót szereltek.5 m magas. de az olasz reneszánsz is érezteti hatá­ sát.

században te­ tőzik.13. melyre jellemző a két egy­ mással szembefordított S idom (1588. Új tech­ nikai megoldás volt a tausírozás és a mara­ tás. Magyarországon a reneszánsz motívu­ mai százados fáziskéséssel jelennek meg.12. zárak.12. a reneszánsz egyedi változata­ it lehet itt megtalálni. A németeknél él legtovább a középkori formavilág. melyekről fiókcsigák futnak tova. előbbi főleg a fegyverkovácsok kedvelt eljárása. ablakrácsok (6. 1912 (2002) 111 . A müncheni Szent-Mihály-temp­ lom kápolnarácsán is hangsúlyos az S ala­ kú csiga. szemöldök.és szegélyrá­ csok. Hans Metzger). míg utóbbit lakatok. század hozza meg az áttörést hazánkban. gyakori az állat. ilyen a münsteri városháza csillárja a 16. mikor a kapuk pálca­ végződéseit laposra kezdik kovácsolni. század végéről. A francia reneszánsz létrejöttében Benvenuto Cellininek volt jelentős szere­ pe. és hogy mennyire ragaszkodtak még a középkori hagyo­ mányhoz [1]. óira) (1528).salamancai székesegyház mérsékelten dí­ szített monumentális vasrácsai (15181533). gömbvasat használnak.és emberábrázolás a csigák végeire szerelt motívumokat illetően. és az egész mű vertikálisan 3-4 különböző kompozícióra tagolódik (6. ábra). A vasrácsok ornamentikájára Péter Flötner arabeszkjei és a kalligráfusok voltak hatással. kerek koszorújá­ bólcsigás díszű karok ágaznak ki. a gótika tulajdonképpen a 15. ábra. A csigákat volutaszerűen alakítják ki. A müncheni Szent Mihály-templom kápolnarácsa. sziluettképek. A sarokpántok kevésbé díszítettek. Készült 1528-ban Forrás: Az iparművészet könyve. A pozsonyi és a kassai dóm szentség­ házajtói jellemzik. a zárakkal és kulcslyukpajzsokkal ellentét­ ben. melynek nagy. melyek gyakran ún. A csillárokat. 6. kisebb tárgyak díszítésére használták. kandelábereket nagy részletgazdagsággal dolgozták ki. lunetta-. Augsburgban azUlrich-templomban található a Fuggerek sírjának rácsa. A polgárosodás expanziójával egye­ nes arányban jelennek meg a felülvilágító rácsok. milyen gazdag geomet­ riai változatosságra törekedtek a mesterek a díszítőművészetben. A 16.

század elején.6. 6. Szentkirályi Zoltánt idézzük: „A reneszánsz eszménye az arányok harmonikus rendjébe fogott. ábra. mindenek­ előtt a tömegével ható. 'befejezett' forma. A statikus állapot megnyugtató egyensúlya he­ lyett az állandó történés feszült­ ségét.13.74. talányossá teszi. amelyen belül önálló egységekké lehatárolt. amely a reneszánsz és a barokk között végbement . Barokk levélmotívumok 112 . Reneszánsz felülvilágító.a 16. hanem évtizedek alatt . egyenrangú ré­ szek társulnak egymáshoz. az ala­ kulóban levőt keresi. 'teresíti' a tö­ megformát. hanem az egymás ellenében működő. század második felében és a 17. egyetlen nézőpont­ ból. század végén 6.nem egyik pillanatról a másikra.3. inkább megbontja. Nem az egyensúly izgatja. Barokk és rokokó (17-18. cselekvő erők egyensúlyozása: a befejezett állapot helyett a befe­ jezés még nyílt lehetőségeit kínáló folyamat" [21]. Készült a 16. század) Hogy nyilvánvalóvá tegyük a paradigmaváltást. egyszerre teljes egészében feltáruló. Salzburg körzet. A barokk épp ellenkező­ leg. a kibontakozót.

század 113 . Ennek a felfogásnak az eredménye a különböző részelemek hierarchizálása. ábra. új. mivel tökéletes harmóniában áll az építészettel. De a barokk szertelensége korántsem valamiféle irracionalizmus. az elevenségre. század A vasművességre ugyanezek az ismérvek jellemzőek. a mozgásra. rejtett. 18. Barokk korlát. a változatosságra törő átgondolt művészet. kevésbé a szimmetriát. egymás alá-fölé rendelése. jelképes mondanivaló.15. A térbeliségre épí­ tett feszültségkeltés és dinamizmus könnyen tetten érhető a kovácsoltvas alkotásokon is. 18.6. 6. az érzelmek ábrázolása. tartalmi-szellemi egységre való törekvés. összefüggése. na­ gyon is rendszerezett. a méretek növekedése.16. Barokk felülvilágító rács. szimbolika. de a természet racionalista vizsgálatát szem előtt tartó. ábra.

S. végüket is levél formájú­ ra kovácsolták. ábra. Ezeket önállóan is használták (6. pajzs-. Az egymást keresztező rudakat egymáson átlapolták.és kertépítészet fejlődése volt. Egyik legfontosabb motívum a csiga. Néhány. a barokkban használt levélváltozatot mutat a 6.14. melyet a díszítőelemek síkból való kihajlítása által értek el. felülvilágítóként funkcionál. melyek első­ ként szemünk elé táruló része a kapu és a kerítés. illetve G alakra formál­ va. A barokk kapuk hangsúlyos része a koronázó rész (szemöldökrács).A térbeliség plaszticitásban nyilvánult meg. Ezeknek oldalára leveleket (főmotívum az akantusz) tettek. A fertődi Esterházy-kastély kapuja híven tükrözi a bejárat jelentőségét [1].75. A vasrácsok különböző fajtái és a vaskapuk elterjedtek voltak ebben a korban. vízszintes fekvésű laposvasak. C. mely az épület portáljában záradékrácsként. vagy kehely-. Fontos megoldás volt a tagozott vasból készí­ tett gyűrűs kapcsolás. ábra). palmettadíszítést kaptak. A vasrácsok rúdjai főleg négyzetvasak. Ennek egyik oka a kastély. 114 .

18. Ez a stílus követi legkevésbé az architektonikus formákat. kandelábe­ rek. A17. A na­ gyobb kertkapukat vasból vagy kőből készült pilaszterekkel keretezték (6. Az akantusz továbbra is szerepel. ábra). Lajos-stílust tükrözik kapuk. A csigák hátrészére kagyló­ formaszerű. ábra. taraj került. Ta­ lán az elsőként megjelent motívumgyűj­ teményt Mathurin Jousse jelentette meg 1627-ben. és végeit kifelé hajlították. csipkézett. ún. kulcsfejek rézmetszetei­ vel. a keresztezéseket palmettákkal fedték le. ábra). A rokokó a barokk formák túlbur­ jánzó változata sok-sok új motívum­ mal kiegészülve.sokszor legyezőszerű díszítést kaptak. 1740-től már rokokó stílusú min­ talapokat adtak ki. szentírástartó állványok is nagy számban készültek (6. kulcs­ lyukpajzsok. ábra). gyertyatartók. század 6. A hengerművek elterjedése és tech­ nológiai fejlődése jobb minőségűvé tette a vaslemezt.16. A zárakat és környéküket gazda­ gon díszitették. meg akar szabadulni minden statikusságtól és szimmetriától. században minden templom tete­ jére vaskeresztet helyeztek. századtól a formák és kompozíciós megoldások változatosságát tették le­ hetővé. ábra. rácsok. Az or­ namentika hangsúlyos ebben a korban. hiszen ezeket a mintalapokat mesterek generációi vették át és használták. ami kedvezett az or­ namentika változatos kialakításának.19. lépcsőkorlátok. erkélyrácsok. A virág.17. A lépcsőkorlátokra jellemző volt a ballusztert utánzó motívum. kottatartók.és levélmotí­ vumok megjelenése naturalisztikus. bordázott. Rokokó lámpatartó konzol 115 .18. a közöt­ tük lévő teret szimmetrikus kompozí­ ciókkal töltötték ki (6. Dániel Marót 1712-ben Amszterdamban megjelent mintalapjai (Nouveau Livre de Serrurerie) a XIV. de kialakítása nyújtottabb. A mintalapok divatba kerülése pedig a 17.78. 6. Szentírástartó barokk állvány. de hozzájárultak egy új hagyo­ mány létrejöttéhez és megőrzéséhez is. csillárok. és indák­ kal. fonatokkal díszítették.

18. Augsburg. század 116 .20. Perspektivikus szentélyrács.6. ábra.

perspektivikus rács népszerű volt német nyelvterületen. Fazola (Fassola) Hen­ rik Würzburgból költözött Egerbe 1758-ban. lomb.19. a változat neve . ábra.21. 1 17 . Az ún. 1758-1761 a C vasak inkább érintik egymást mint keresztezik. Készítette: Fazola Henrik. A vasrudak (laposvasak) a rövidülés illúzi­ óját adják sajátos elrendezésüknek köszönhetően. virág. ábra). 1715^45 között. habár reneszánsz találmány.és csigás indadíszek jellemzőek. vagy kartusdíszítés választja el őket {6. szőlőfürtös kapun2 a levél-. A barokk és a rokokó vezető állama Franciaország volt. Magyarországon is találunk rá példát [22]. ábra). Hazánkban a rokokót Mária Terézia­ stílusnak nevezik.6. és a 17-18. az akantuszleveles. a német fejedelemségekben a kastélyépítészet jelentős. században terjed el igazán (6. Az egri volt Vármegyeháza két vaskapuja és lunettarácsa az ő nevéhez fűződik.aub und Bandelwerk". A francia mintalapok motívum­ kincse keveredett a helyi hagyományokkal. Az egri volt Vármegyeháza szőlőfürtös kapuja. Egyik legjelentősebb magyar kovácsmesterünk.J. Az ún.20.és kartusdíszítés 2 A másikat „címeres" kapunak hívják.

A kőből készített ballusztrád utánzása nem ritka az erkélykorláto­ kon. A csigadíszek és a szerkezet komponálása szimmetrikus. a pálcákat sok esetben kör alakú formák­ kal. 18. ábra). Ausztriában a bécsi Belvedere kapuja és kerítése érdemel figyelmet (1720 körül). Lajos-stílusként ismerjük. A kapukon figurális és heraldikus elemek is helyet kaptak.és laposvas mellett a gömbvas is 6. ablakrácsok. kande­ láberek. melynek két vége általában lefelé lóg (6.22. kapuk. német és osztrák területen „copf stílusként terjedt el.23. Jellegzetes motívumai a pálmalevelek és virágfolyondárok. Nantes. mely az épületdíszí­ tés terén a monarchikus. akantusz és rozetta. XV. század (csipkézett taraj a csigákon) örvénylő zsúfoltságát látjuk (6.4.23. de a részletelemek ezt a rendet igyekeznek felolda­ ni. 118 . Nevét jellegzetes babérleveles füzérdíszéről kapta.24. babérfüzérrel díszített szaru (6. Hangsúlyt kapnak az épületeken meg­ jelenő vasmunkák. az erkélyrácsok. koszorúk. XVI. Klasszicizmus Az antik építészeti elemek újra előtérbe kerültek. a vízszintes és függőleges tagolás kompozíciós elvvé vált. Az 1760-as években kezdődik meg a klasszicizálódás folyamata. Babérfüzér elő. A kisebb hasz­ nálati tárgyakat réz­ ből és öntöttvasból kezdik készíteni.22. ábra). felülvilágító rácsok. Impozáns. ábra. ábra). 6. Franciaországban indult útjára az új irány­ zat. Főleg a korlátok hosszúkás elhelyezkedése kedvezett a klasszicista díszíté­ si elvnek. ábra). A négyzet. ábra. A csiga kissé háttérbe szorult. a formák leegyszerűsödtek. Lajos korabeli erkély korlát. bundolással (gyűrűs kötéssel) kötik össze. meander ornamentika. a rokokó kertkapuk eleganciáját sugározza.és hátoldala használatos. koronázó része azonban súlyosan nehezedik a nyíló részre. lépcsőkorlátok.21. birodalmi igények stílusváltozatain halad át (6.6. könnyed hatású.

24. Marly-le-Roi. század 119 . 18. ábra. Kerti kapu.6.

melynek puritánsága. a gótika és a modernebb klasszicista motívumok keveredése3. ezekre a statikus szerkezetekre aggatják. sárkány-. Észrevehető a stilizálástól a naturális ábrázolás felé való fokozatos törekvés. ábrák). század pozitivista szemléletmódja áttevődött az építészetre. rozetták készültek. és az évente megrendezett világkiál­ lítások ízlésformáló hatása kedvezett a kovácsoltvas újjászületésének. hanem az öntöttvasgyártás is nagyipari méreteket öltött a 19. Ez kiérezhető az egész eddig vizsgált időszak stílusváltozásaiból. A csigákból kiágazó indákat és kacsokat szege­ cselik. a másikon levéldíszeket láthatunk (6. letisztultsága. Jungfer Gyula 1878-ban mutatta be naturalisztikus kovácsoltvas rózsáit a párizsi világkiállítá­ 4 son. addig az empire stílusra a szögletes konstrukciók a jellemzőek. de az összes stílus érdekli. gyakran szegényes díszítése már átvezet bennünket a 19.27. címerek. Az építészetben is észrevehető válságállapot a historizmus kialakulásához vezetett. és a régészeti felfedezé­ sek is serkentették a történeti stílusok tanulmányozását és pontos megismerését. római sasok és antik formák jelentek meg.25. Historizmus és eklektika Az ipari fejlődés és gépiesítés folyományaként nemcsak a kovácsmesterség technológiája fejlődhetett. ábra). 120 . melyek több különböző stílus sajátosságait. átfíízést főleg gömbvasnál találunk (6. A fent említett széles körű stilisztikai alkalmazás a fellendülő építkezéseknek is köszönhető. 3 4 A historizálásra való hajlandóság nem a század találmánya. A gyorsaság és sokszorosíthatóság jegyében egyre jobban kiszorította a kézzel alakí­ tott alkotásokat addigi felhasználási területeiről. század elejéig (6. Érdemes megfigyelni ugyanannak a formaelemnek a művészettörténeti korszakok során használt változatait.5. Mindehhez hoz­ zájárult a céhrendszer megszűnése is 1872-ben. illetve azok modern változatait is magukon viselik. vagy a reneszánsz. lényege a történeti stílusok keveredése ugyanazon a tárgyon. és 6. megszaporodott a kovácsmesterek szá­ ma. melynek előszelét már a romantika éreztette a közép­ kori építészet egyes megoldásainak felélesztésével és a keleti iszlám formakincs másolásával. Később átmeneti formák jönnek létre. edények.A hidegen domborított. Ez. A barokk és a rokokó.26. sok a hidegen megmunkált díszítő­ elem. Lajos-stílus egyfajta klasszicizáló barokknak nevezhető.28. ábra). századi mesterek fordulhattak. Ami a motívumokat illeti. századba. amely formavilághoz a 19. főleg a 19. A csigamotívum még inkább háttérbe szorult. a rozetta. barokkos díszekkel kiegészítve. A 19. a csigák itt sem maradnak el. vagyis az egyes korszakok elkü­ lönülve jelennek meg a műveken és épületeken. „empire" stílusra is. a klasszicizmus is létező irányzat még ebben az időben. században is ez történik. század második felében. vékonyabb vaslemezekből díszítőelemek. A század első felére tehetőek a historizmus tisztább megjelenésű alkotásai. reneszánsz formára emlékez­ tetnek. szinte feldobálják a díszítőelemeket. ahogyan az egyes motívumok átörökítődnek és új formát kapnak. 6. Különböző groteszk maszkokat. Mig a XVI. egészen a 20. Ezzel párhuzamosan a tiszta stílusú historizáló irány is megmarad. állat­ os emberfejeket használnak a rácsrészek kitöltésére vagy összekötésére. ritka a tűzi hegesztés. Ilyen az eklektika. A 19. épületen. Az átlapolás és kötegelés továbbra is használatos. A romantika szinte semmilyen feladatot nem adott a kovácsoltvasnak. Ez jellemző az ún. század első harma­ dában. A Napóleon idejére datálható stílusváltozat alkotásain birodalmi jelképek. és vasműves cégeket alapítottak. A mesterek mindenfajta profilú vasat használnak. Az irodalomban is a naturalizmus és a realizmus a válasz egy korábbi romantikus felfogásra. Az egyik ábrán csigadíszeket. az akantusz és a különböző füzérek megmaradtak.

ábra. Ablakrács. 1913 121 . Budapest. u. 7."«H 6. Táncsics M.25. Készítette: Jungfer Gyula.

A Nádor utcai volt Magyar Országos Bank Rt.26. ablakrácsai viszont inkább klasszicisták (6. d) reneszánsz. kandeláberek. h) klasszi­ cista palmetta Hazánkban az eklektikus-historizáló irányzat csak a század hetvenes éveiben terjed el. nagyapja Jungfer András volt. A Központi Szabó Ervin Könyvtár barokkot idéző kapuin felfedezhetjük az érett stílus minden fontosabb elemét (6. 1841-ben született Pesten. ábra. e) ba­ rokk.27. erkély­ korlát. kapuk. b)-c) gótikus. h) klasszicista. rengeteg bejárati kapu. Lakatosdinasztia harmadik tagja. ábra). gazdag díszítésű csillár és berendezési tárgy. de egy-egy alkotásán egységes stílust jelení­ tett meg. apja Jungfer Ferenc. c) reneszánsz. ajtaja reneszánsz stílusjegyeket mutat. g) rokokó.6. ábra).30. és a 20. az Országház vasmunkái: rácsok. de bizonyos részletek más stílusú Jungfer-művön is észrevehetők. i) klasszicista meander 6. Csigadíszek a) román.29. illetve vasszobor fűződik a nevéhez. Egyik legnagyobb mesterünk kétségkí­ vül Jungfer Gyula.31. az állatfejek (itt: oroszlánfej) megformálása (6. A Dorottya utcai kapu letisztultabb lunettarácsa a csigák változatosságát mutatja (6.32. Vastag szemöldökíve felett középen látható koszorú s csokros kehely a késői klasszicizáló jellegre utal. A kapu felső negyedében egy-egy angyalfej 122 . ábra). Legfontosabb munkái Budapesten a Várkert­ bazár hármas kapuja és kerítése. század első évtizedeiben is jelen van. ábra. A volt királyi palota kerítése és kapuja. b) gótikus. d)-g) barokk. például a dugóhúzószerűen csava­ rodó kacsok. Mindegyik stílusirányzatot tanulmányozta. a függőlegesen haladó meander. Főkapujának lunettarácsa a legdíszesebb. ábra). a levelek élethű domborítása. f) copf babérlevél. Levéldíszek a) román. épületplasztika.

Készítette: Jungfer Gyula.6. Berzsenyi u. Neoreneszánsz ablakrács. ábra. 1872 123 .28. 6. Budapest.

Készítette: Jungfer Gyula.1 6. ábra. Budapest. 1897 124 iff- . Szabó Ervin Könyvtár bejárati kapujának részlete.29.

Ablakrács. Készítette: Jungfer Gyula 125 . • • • 6. Budapest. Dorottya u. Bejárati kapu felülvilágítással. ábra. Dorottya u.31. • • • . ábra. Budapest. Készítette: Jungfer Gyula 6.30..

Neobarokk korlátrészlet. ábra. Neoreneszánsz bejárati kapu részlete. 1884 6. Budapest. Készítette: Jungfer Gyula 126 . Kossuth tér. (egykori Magyar Országos Bank Rt. Készítette: Jungfer Gyula. Budapest.33b ábra.). Nádor u.32.6.

Budapest.I BMW 6333 áb *-"eobarokk bejárati kapu felsőré *e. Kossuth * Készítette: Jungfer Gyula 127 .

Báthori u. Készítette: Lepter János ábra részlete 128 .6.34. Budapest. ábra. 4. Klasszicizáló késő barokk kapu részlete.

129 . Váci u.35a ábra. Neoreneszénsz bejárati kapu és felülvilágító. Budapest.6.

ábra.36. látható. A Kossuth Lajos téren található kettős vaskapu magasságával kápráztat el (6. Szecessziós kapuk koronázó részletei BEN ti. kidomborodó elemek ellensúlyozzák.6.33a ábra). és kontrasztot jelent a közvetlenül a vasszerkezet mögé helyezett ablaktáblákról visszatükröződő fény 130 . Sötét tónusait plasztikus.

elméleti. 6.37. Belgiumban Henry van de Velde a „Les Vingt". számú ház kapujának mestere Lepter Já­ nos. Az ipar­ művészet.is. Edward Burne-Jones az angol művészet megújítását tűzték ki célul. főleg vidéken és a határon túl (6. Belgium. ábra).37. szuverén stílus kiala­ kulására még várni kell. Tagjai: Dante Gábriel Rossetti. Ausztriában is csoportok alakulnak. A festőcsoport 1848-ban alakult meg. 4. Görbülő ívei dinamikusak. Készítette: Fekete Pál. 1902 6. Sajátos. páva­ vagy egyéb madármotívumokat. gyakorlati.6. melyek a nemzeti jelleget igyekeznek be­ csempészni a formai megoldások közé. Szőlőlevelet. né­ hol derékszög vagy hegyesszög szakaszolja. vaskapuján reneszánsz szerkesztés és anyaghasználat lát­ ható. Szecesszió kszecessziós mozgalmak előzménye az angol preraffaeliták csoportja volt. de felfe­ dezhetők olyan kísérletek. az építészet és a festészet mellett az irodalomban (szimbolizmusként) is jelen­ valóvá válik. A szemöldökrészen megjelenő futókutya-motívum és a szimmet­ ria a klasszicizáló késő barokkot idézi (6. A Váci utca 65.34. ábra). esztétikai egységén fáradozott.35a6.36. lunettarácsa különálló alko­ tás a kapu portálja fölött (6. William Morris.35b ábrák). Walter Crane pedig az iparművészet igényessé tételén. Olaszországban. ábra). A budapesti Báthori u. A századfor­ dulón a magyaros motívumok sokszor szecessziós formavilággal keverednek. a folklórból átvett ornamenti­ kát alkalmaznak. vagyis a Húszak csoportjának 131 . tulipán-. John Ruskin. ábra. Stílusával egyezőek a homlokzaton végighúzódó erkély­ korlátok (6. Fakapu betétrácsa. Franciaor­ szág után Németországban. A század végére körvonalazódik egyértelműen a stílus formavilága. napraforgómintát alkal­ maztak (6. A lunettarácsán megjelenő floreális-leveles indák szecessziós hatásról árulkodnak. Magyarorszá­ gon elég sok ilyen emlék ismere­ tes.33b ábra). Szeged. Aradi vértanúk tere.

132 . Budapest. Ausztriában és Közép-Eu­ rópában szecessziónak nevezik. legkiemelkedőbb egyénisége. Váci u.38. A levéldíszek kevésbé stilizáltak. végei kiszélesednek és hegyesek (6.39. figu­ rális épületplasztikák (erkélykonzol) díszítik. és az épülethomlokzatok sajátos dekorációi. ha az indák és folyondárok látszólag össze-vissza tekergőznek.5 stile liberty az olaszoknál. mely egységes harmóniát hoz létre nemcsak a mű­ vön belül. A naturalista felfogás helyébe erős stilizálás és absztrahálás lép. Leggyakrabban az un. ábra). a nyílászárók kereteinek és a párkányoknak az ívvezetése megjelenik a kiegészítő szerelvényeken és díszítményeken. és a már meglévő agyonis­ mételgetett kánonnal való szakítást célozta. utalva a rengeteg növényi. 11. A vonalak kecsessé és vékonnyá válnak. melyek a 80-as évektől rendkívül népszerűek Nyugat-Európában. Németországban Jugendstil-nek.38. mozaikok. A homlokzatokat egyes esetekben freskók. ábra). 5 Floreális stílus. életteliek. ábra. akár kívül. A szecesszió formavilágára nagy hatással volt még a régi francia gobelinművészet és a japán metszetek. így a kovácsoltvas kapukon. Már a nyolcvanas években megkezdődik az építészetben a történeti stílusokkal való szembefordulás. mozgásban vannak. Stile floreale. a kuszaság mögött gondos tervezés áll. Az új stílust Nyugat-Európában többnyire Art Nouveaunak vagy Modern style-nak. A szó jelentése „kivonulás". akár az épületen belül. a falakon is. A teljes kompozíció szimmetriáját általá­ ban az sem zavarja meg.6. de a kompozíció sok esetben folytatódik a festett üvegeken. „ostorcsapás" motívumot használják. főleg virágmotívumra. erkélyrácsokon is (6. Szecessziós erkélykorlát.

Dondelinger 133 .39. ábra.6. Art Nouveau stílusú lépcsőkorlát. Párizs. Készítette: A.

Budapest..41. 1905 134 . Budapest.6.40. 1906. Gresham-palota. 2003 6. Szecessziós bejárati kapu részlete. Báthori u. „Pávás" kapu részlete. ábra. Készítette: Jungfer Gyula. Felújította: Lehoczky János. ábra.

Budapest.42. ábra. Szecessziós kapu részlete.6. 135 . Báthori u. 7.

üvegből és kovácsoltvasból is. 6 „Exposition Internationale des Árts Décoratifs et Industriels Modernes 136 . vaskapuja. bronzból. sűrűn rovátkolt vasnyalábokból áll. az ősi egyiptomi és azték művészet motívumkincséből (6. mely gótizáló hatást mutat (6. jellegzetesen városi művészet. levelei hullámzóan törnek a virágok felé (6. pávák egymás felé fordított reliefjei láthatók rajta profilból. ábra). vaskapuja elszakad a hagyományos virágos-indás motívumoktól. dekorációs sokrétűség jellemző rá a formai elemek túlzsúfolása nélkül. Szecessziós kapu. és készített szecessziós kapukat. ábra. Magyar népi motívumokkal díszített rácsos kapuk.41. bútorokat. A Váci utca 42.43. szárnyai széttárva (6. A Honvéd utcai Bedő-ház vasko­ sabb rácsozata liánszerű.6 Az Art Deco merített az Art Nouveau. A Báthori utca 5. korlátokat.43. ilyen a Báthori utca 7. viszont koncepciója a népművészettel teszi rokon vonásúvá (6. Ilyenek a mostanában felújított Gresham-palota bejárati kapui. berendezési tárgyakat. felülvilágítói 1906-ból. Váci u. a kubizmus. Az Art Deco már átvezet bennünket a modern kovácsoltvas-irányzatok felé. ábra. 6. fejezet tárgyal részletesebben. A szecesszió jelen van a berendezési tárgyak területén is.6. Budapest. A húszas évek­ ben alakul ki az Art Deco.42. ábra). az Árts and Crafts. ábra). 42. Készítette: Marcel Bergue Magyarországon és főleg Budapesten nagyon sok szecessziós épület és kovácsoltvas munka található. me­ lyeket a 7. ábra). Jungfer Gyula is tudott váltani a század­ forduló után. mely nevét egy 1925-ben Párizsban megrendezett nemzetközi kiállítás után kapta.44. az expresszionizmus. használati és dísztárgyakat készítenek rézből.40. „Art Deco" stílusú tűzhelyvédő rács. szám alatti kapu a sorozatban sajtolt margitvirágformát hordozza.44. Néha eklektikus megoldások keverednek a szecessziós alkotásokon. legfelül még egy páva szemből. Geometriai szigorúság. ábra).

ami sokkal inkább nevezhető lakatos-. ábra. így például a láng­ hegesztés. a daraboló-. a kézműves munka 7. Az ehhez igazodó kovácsműves alkotások . Tömeges árutermeléssé vált a függőfolyo­ sók „kovácsoltvas" korlátainak kilométerekben mérhető gyártása. amit a kovácsoltvas-művesség szolgai módon kénytelen volt követni. de napjaink mestereinek művészi kivitelű munkái is igazolják. Magyaros népi motívumok alkalmazása a kolozsvári egykori hadtestparancsnokság épü­ letének kapuján. Részlet. illetve az elektromos ívhegesztés bevezetése. Ezt a folyamatot elősegítették azok a technológiai újdonságok.1. Bieber Károly munkája. rácsok. hajlító. illetve ezekből fakadó mesterségbeli megújulások. század elején a „Bauhaus" jelentette. Napjaink kovácsmüvessége 7. amelyek a tömeggyártás jellemzői voltak. mint kovácsolt munkának. Az építészet a szecesszió hanyatlásával nagyrészt a historizáló eklektikában egyszer már felelevenített történelmi stílusok formáit vette elő újra. Az építészettel összefüggő alkotások A szecesszió vasművességét . A bérházépítések növekedésével nem járt együtt a művészi értékű kapuk. de silányabb kivitelű kovácsoltvas munkákkal. 1937 137 .amely kétségkívül maradandó alkotásokat hozott létre az első világháború után nem követték újabb stílusirányzatok. a megújulást a 20. hogy a gépesítés nem feltétlenül jár együtt a stílustalan tömegmunkával.a történelem során először .1. Az építészetben az új stílust. Az akkori.és egyéb megmunkáló gépek és legfőképpen a 20.legalább 50 éves késéssel jelen­ tek meg. század második felében megjelent kovácsológépek elterjedése. és a két világháború között a korábbiaknál silányabb módon folytatni. mert az építtetők megelégedtek az olcsóbb. erkélykorlátok felhasználása.7.

Egy picike rózsát még rátett a mester a csomópontokra jelezve. játékossá válik (7. a művészi kovácsolás új formavilágának megteremtéséért. ábra). Az ismétlődő elemek uralkodása még jellemzőbb a 7. amely a kovács-iparművészetet a mo­ dern stílus keresésében világszerte jel­ lemezte. neoreneszánsz. Sima Sándor és leg­ főképpen Bieber Károly. Ennek egyik lépcsőfoka volt a magyaros népi motívumok alkalmazá­ sa kovácsoltvas kapun (7. Minden kornak megvan a maga eszménye. ábra).2. szépségét a kovácsolási technológia helyes alkalmazása adja. Schima A. Figyelemre méltó a rács árnyékhatása. hogy nem is olyan könnyű megszabadulni a díszítőelemektől. leegyszerűsített megoldás. a szerkezet puritán. amelyeket díszítőelem­ ként is alkalmazott bundolás fog össze. 50x 12-es laposvas kerettel adja meg a kapu merevségét. Ezek a meste­ rek készítettek kiváló neobarokk. a geometrikus elemek egymásba kapcsolódása maga a konstrukció. Ezeket az átkötéseket szabálytala­ nul helyezték el.3. ábra rács­ tanulmányán már egyetlen munkafázissal. neoszecessziós és eklek­ tikus alkotásokat. [11].elsősorban Sima és Bieber . ábrán látható [12]. Tiringer Ferenc. Először csak a részle­ 7. Ez a kerti kapu vertikális elrendezésű laposvasakból készült. A hatvanas évek útkeresésének másik jellegzetes példája a 7.4. melyből hasításokkal és csava­ rásokkal képezték ki az összekötő vízszintes elemeket. Ilyen mértékű leegyszerűsítés már sokak szerint a míves megmunkálás rovására megy. Fritz Kühn munkája tek kimunkálásában jelennek meg az új stíluselemek (7. a múltba hanyatlott világ nyűgös tradíciójától szabadulni igye­ kezve. A két világhá­ ború között és után is voltak kvalitásos kovács iparművészeink: így többek kö­ zött Forreider József. gyümölcsöző küzdelmet folytat a vasművesség megújhodásáért. ábra. a csavarással ér el igen plasztikus hatást Fritz Kühn azzal a megoldással. ám munkáik egyben a maguk egyéniségéből született különféle 138 . Fűtőtest védőrácsa. A barokk hagyományoktól évszá­ zadokon keresztül megszabadulni kép­ telen művészeti ág a 60-as évek dere­ kától a berlini (akkor keletnémet) Fritz Kühn példamutató alkotásaival elindul a modern kovács-iparművészet kiala­ kításának útján.6. A 7. A díszítés maga a szerkezet. ábra).út­ törői lettek annak az útkeresésnek.jellegének eltűnésével. A jelenkor vasművességéről szóló csekély hazai irodalomból idézzük Pereházy Károly megállapításait a magyarországi törekvésekről: „Az 1960-as évektől egy maroknyi. azo­ nos szellemű vasműves. a kitöl­ tő egységek (pillangók) mindegyike teljesen átkovácsolt darab. majd a század köze­ pétől . az avult hiedelmekkel szembeszállva és a modern építészeti formáktól ösztönöz­ ve. hogy a széles laposvasat a szokásosnál hosszabb ívben csavar­ ja.2. ábrán látható alkotásnál. Az alkotáson már díszítés nem látható. majd ezen elemek ismétlődésével az összkép is ritmikussá. Bandi. a művész a maga korát fejezi ki.1.5. itt maguk az elemek mint pillangórajok repülése adja a lendületet. Alkotója erős.

Berlin .Brünau 139 . Kovácsoltvas kapu. ábra.3.7. Fritz Kühn munkája. 1963.

ábra. ugyanis a görbék. a domború és a konkáv alak­ zatok egyaránt megjelennek. a kör.[ 7. az ívek. F. az ovális. Adolf Steines munkája. Kovácsoltvas kapu. 1963. a félgömb. Bern irányzatok értékeit is tükrözik. mű­ veik vonalrajzai metszően tiszta. Kovácsa­ ink a régi korok formáival szakítva az új irány szolgálatába szegülnek. A 20. a hajlatok. egyértelmű azonban. 1965. Kerti kapu.5.Trier 7.nem el­ vetve a gépi megmunkálás nyújtotta 140 . Napjaink­ ban ugyan még kevés a közelmúltra való rálátás. az egyenes és az ezekből alkotott szögek sora. a spirál. A mai törekvéseket tehát . Pfalzel . Hermann munkája. ellengör­ bék. század végére felnőtt vasműves nem­ zedék megértette. Ám alkotóelemeiket csak megközelí­ tőleg lehet morfológiai határok közé szorítani. és ezek minden különbözőségük ellenére azo­ nos princípiumon nyugszanak"[13]. lo­ gikus világossággal érvényesülnek. a gömbszelet. ábra. hogy nem a barokkban látják a művészi kovácsolás abszolút stílusát. hogy az eklektizáló formanyelv mosolyt kelt az űrhajók és a műholdak világában.4.

művészi alkotások jellemzik.a hagyományos tűzi kovácsolással formált. A fegyelmezett pálcakiosztás a hagyományok 141 . A pálcák a zárat körbefonják. erőt sugároz. ahol ismét kötegbe sűrűsödve támasztják meg a kapu felső részét függőleges csapjukon keresztül (7. a megengedettet meghaladó függőleges és vízszintes elmozdulásokat el lehessen kerülni. A fölül is. alul lépcsősen össze­ futó. Csavart pálcákból készült rács. támaszoknál. a kovácsolási technológia alkalmazásának őszinte be­ mutatása. miközben a tengelyük körül megfordulva élükkel felénk irányulnak. Az egyedi zárkialakítás igen hangsúlyos. alul is kétszer hat-hat laposvas elemei a központ­ ból sugarasan szétterjednek. A keret nélküli megoldásoknál a felület maga a teherhordó. záraknál fellépő koncent­ rált erők bevezetéséről gondoskodni kell. hat darab kapuból egy részt mutat a kép. ameFritz Kühn munkája. illetve a közbenső erőket adják át a keretre. a vasnak a monu­ mentális prioritását hangsúlyo­ zó. A díszítések nélküli. századok alatt alakult ki. 1967 lyet a keretes-pálcás rendszer jellemez. Sok hazai és külföldi ko­ vács éppen az általa magas színvonalon kivitelezett ilyen témájú alkotásával vált ismert­ té. Az irányzatnak számos követője van. ábra). A konstrukció saját magát merevíti a kapu síkjában. Szerkezeti felépítésük év7. felül ívesen kialakított. A mai kapuk jellemzője az egyszerű. a pálcáknak csak merevítő és kitöltő szerepük van.előnyöket . a kézi munka hitelével anyagszerűen megmunkált. ábra. A pántoknál a beállítási lehetősé­ get. a biztonságos zárást és esetenként a gépi működtetést biztosítani kell.9 a-b ábra).az alkotó Magyarországon először alkalmazta. Ezt igazolja a gellérthegyi Szikla­ kápolna ajtajának részlete (7. ezért a pántoknál. a művész által alkotott andráskeresztre emlé­ keztető mintával töltötte ki. Ilyen konstruktív megoldás látható a 7.8. A felületet egyetlen. ábrán. A kapuknak az épülettel harmo­ nizálni. ahol a 3 X 2 m-es.mint formai kincset . hogy a lényeg a részletekben rejlik. Méretük elérheti az 5-6 m-es szélességet és a 3-4 m-es magas­ ságot. Kapuk Az építészettel összefüggő ko­ vácsműves alkotások közül ki­ emelt szerepe van a kapuknak és a hozzájuk tartozó kerítéseknek.7. de erő­ teljes elemek kidomborítása. Az erővonalak ilyen módon törté­ nő ábrázolását . a sima. Ismert mondás. míves kivitele pedig a régmúlt emlékeit idézi mai megfogalmazásban. konstruktív megoldások alkalmazása. Nagyobb méretű kapukat statikailag mére­ tezni kell. majd folytatják útjukat a kapu aljáig. ez biztonságot. hogy az oldalirányú lengéseket. stílusához alkalmazkod­ ni kell. Ez esetben a teherviselést a keret végzi. az erővonalak mentén elhelyezkedő pálcák vonala alkotja a kapu szerkezetét.6. középütt kötegbe.

7. Érdliget. Alsóvölgyi u. 1985 7. ábra. 1985 142 . A veszprémi temető főkapuja. Bejárati kapu. ábra.7. 8. Készítette: Lehoczky János. Készítette: Seregi György.8.

illetve rusztikus gömbök­ kel történő felfogásával oldotta meg készítője. A budapesti Sziklakápolna kapuzata. Kapcso­ latuk az átlóban futó. szintén S alakú merevítőhöz egyéni. szellemes megol­ dással történt. hol keskenyednek. Tömör ajtókat akkor készítenek. ha a betekintést teljes mértékben meg kí­ vánják akadályozni. és ez­ zel kiemelik az ívek futását. A Sziklakápolna kapuzatának részlete 143 . A díszítéseket a függőleges elemek vé­ gének zárt csigavonalban történő ko­ vácsolásával.9b ábra. ábrán. Pölöskei József alkotása. azok megkomponálása a mo­ dern stílus említett jegyeit hordozza. 7. amely a legfiatalabb kovácsgenerációhoz tar­ tozó mester műve. Eredetileg a kö­ zépkorban készültek tömör vasajtók. amelyek még ke­ resztmetszetükben is változnak. hol szélesednek. 1991 őrzését.7.70. A díszítést és a mere­ vítést egyaránt szolgálják azok az S alakban futó pálcák. Igen mozgalmas vonalvezetésű. modern és neoszecessziós jegyeket hor­ dozó kapu látható a 7.9a ábra.

Családi ház bejárati kapuja. A szerkezet külön keretet nem igényel. adja a konstrukció felépítését. valamint a középső hangsúlyos tárcsák míves kivitele töri meg a tömör lemez egyhangúságát.11. A szegecselt kötésmód is díszíti a kaput. (1 x 2. Ehhez csatlakoznak a különböző hosszúságú pálcák.12.6 m). ábrán lévő szentélykapu. illetve csillagelemek.70a ábra. 2002 amiket a román korban főleg erősen megvasalt fából készítettek. Ennek korszerű. Család u. kerítések. A kétirányú hasítással készült térbeli „csillag­ elem". Évek óta folyik az útkeresés a posztmodern épületekhez.7. amely íves száraival négyirányú csatlakozást tesz lehetővé. A felső pálcák a boltív vonalát követik. Készítette: Nagy Péter. ábrán. főleg ilyen stílusú magán­ villákhoz illő kovácsoltvas kapuk. Egy klasszikus kovácsolási technológiával kialakított motívumra mint alapelemre épül fel a 7. korlátok kialakítására. Göd. Itt az átlós merevítések és azok hasított végeinek kialakítása. mert a merevséget a térbeli elemek biztosítják. a mai időkben is elfogadható megkomponálása látható a 7. Állásfoglalás nélkül bemuta144 . A kezdeményezések természetesen a szecesszió formavilágából is merítenek.

kovácsolt térbeli elemekkel kezdte és zárta vaskos kapujának függőle­ ges alkotóit készítője (7. A 7. a megoldáskeresés kétségtele­ nül látható jeleit. ábra. az indák egymásba fonódása szecessziós motívumokat mutat. az a szemlélő megítélésére van bízva.76. ábrán lévő kétszárnyú kapunál. A kapu rajzolata mozgalmas. A térbeli díszítőelemek sorozatos összekapcsolásával készült ugyanazon épületegyüttes térelválasztó korlátja is (7. ábrán látható rácsajtó egyenes pálcák sorával képzett szigorú tagoltságát L alakú. Ilyen látható a 7. hogy rátett csigavonalas vagy levélmintás neobarokk díszítőelemeket nem tartal­ maznak. virágmin­ tákban végződő vonalvezetés. Ennél a megoldásnál a készítője függőleges elemeket is belekomponált a művébe. Az íves.14.77.és egyszárnyú kapu és kerítés.15. ábra). hogy mindhárom utóbbi alkotás ugyanazon műhelyből került ki. ábrán a visszatérő elemek és motívumok alkalmazása egységes kompozíciót eredményezett. de szárát befelé negyed körívesre hajlított vasakkal enyhítette. Kovács László Putu alkotása • V !\ tünk néhány ilyen megoldást. és így rusztikus hatást keltenek. Hangsúlyos. Tömör acél­ ajtó.7.13. A 7. ábrán tervszinten látható két.14.ábra). A függőleges elemek szintén átkovácsoltak. Hogy ez mennyiben segítette elő egy egységes stílus kialakí­ tását.17. Más megfogalmazásban. hangsúlyozva az útkeresés.79. ábrán látható kapu is. A fentiekben többször említett modern stílusjegyek legfeljebb abban mutatkoznak meg. és kötegeléssel 145 . de hasonló elveken ala­ pul a 7. ábrán bemutatott beépített erkélykorlát. Könnyen felismerhető. Részben ebbe a kategóriába tartozik a 7.18. valamint a 7.

1993 146 . Pannonhalmi Főapátság bencés tanulmányi háza. Seregi György alkotása.7. Budapest. Szentélykapu. ábra.72.

ábra. átlós . Készítette: Molnár Rudolf 147 . különböző hosszúságú. hanem az ellentétesen elhelyezett L alakú elemekhez is. Egy nagy testű élőlény bordáira utaló. ábra. 2003 kapcsolta nemcsak a vertikális pálcákhoz. plasztikusan ábrázolja mondanivalóját. 7.20 a-b ábra.73. Kétszárnyú kapu.7. átkovácsolt . Ezt a művet nem kell magyarázni. Készítette: Molnár Rudolf.változó szélességű és vastagságú.14. A budapesti Természettudományi Múzeum új bejáratának kapuját mutatja a 7. és meggyőző erővel bontakozik ki alkotójának sok variációban jelentkező erénye. kerítéselem és egyszárnyú személybejárati kapu terve. Kétszárnyú kapu terve. Ezzel a kontraszttal teremt változatos konfigurációt.térbeli elemek alkotják a szerkezetet.

ábra.fl^^ffi 7. Készítette: Takács István 148 .75.16. Készítette: Molnár Rudolf 7. Erkélykorlát. ábra. Kétszárnyú bejárati kapu.

77. A Hilton Szálló kapuja. Budapest.7. ábra. Készítette: Lehoczky János. Fotó: Bujnovszky Tamás 149 . 260 x160 cm. 1990.

OSI -..Ül.H.-. ^ ^ .^ .. „ U. ^SKSSU. .^.„.

19. ábra.w 7. 1980 151 . Kaputanulmány. Készítette: Kovács József.

A budapesti Természettudományi Múzeum kapuja. Készítette: Seregi György.20a ábra. 2004 152 .7.

20a ábra részlete Korlátok.azonos stílusa folytán .és beltéri korlátokat egységes stílusban jeleníti meg. rácsok A kapuknál kifejtett stílusjegyeket az alkotók a korlátok. A 7. a belső téri lépcső. Megkülönböztetnek az épület homlokzatán megjelenő. Előtetővel védett bejárati ajtót és hozzávezető íves lépcsőkorlátot mutat a 7. Vérbeli kovácsoltvas technológiával készült és a kézi munka jegyeit egyszerűségé­ ben is jól bemutató modern ablakrácsot ábrázol a 7.28.0 m.24-7. ábra motívumait alkalmazta szerzője a 7.25. Az előbbieknek az épület stílusához. A kapuknál már említett neoszecessziós útkeresést fedezhetjük fel a 7. A pálcák változó keresztmet­ szetével. illetve térelválasztó korlátain. az utóbbiaknak a belső építészeti elképzelésekhez kell igazodniuk. fokozott korrózió elleni védelemmel kell ellátni.20b ábra. ékszerei. rácsokat az 5.26. Különösen a homlokzaton megjelenő alkotá­ sok lehetnek az épület díszei. Középületeknél a tömegek által okozható terhelést kell figyelembe venni.7.27. A korlátok tartóoszlopai 0.harmonikus egységben jelenik meg a homlokzaton. rácsok esetében is alkalmazzák. ábra megoldásán. ábrán lévő erkélykorlátnál is. ábrán látható alkotás.27.0 m magasak. A külső térben lévő korlátokat. ábra. valamint egyetlen díszítőelem beiktatásával készítette el alkotását szerzője.5-2. külső elhelyezésű és a belső térben elhelyezett szerkezeteket.9-1. egyszerű. A 7.23. Modern stílustörekvések láthatók a 7. ábra. osztástávolságuk 1. így a kül. nyugodt vonalai illenek a fehérre meszelt lépcsőházi falakhoz.22. Lépcső­ korlátot ábrázol a 7. fejezetben leírt. A korlátokat szilárdságilag méretezni szükséges. A pálcák távolsága 150 mm-nél nagyobb nem lehet. ha azok művészi kivitelűek. Az egymást 153 . Az ívek kialakítása neogótikus jellegük ellenére mai gondolat­ világot tükröz. A más és más rendeltetésű szerkezet . ábrákon. Erkélykorlátok esetében ez az érték legfeljebb 120 mm.

amely a 7.csil­ lagelemek összekapcsolt sorozatából tevődik össze. valamint a vertikális pálcák végkiképzése a kovácsművesség ősi ha­ gyományait mutatja meg mai megfogal­ mazásban.30. A rács szerencsésen kombinálja a ha­ gyományos kovácsolt elemeket a mai leegyszerűsített formákkal és kivitel­ lel. Belső lépcsőkorlát. szel­ lemesen megoldott elemmel történt. A kötegek összefogása egyedi. Készítette: Szombathy Gábor.29. ábra. Térbeli szerkezete és az ebből adódó árnyékhatások adják a rácsnak az egyszerű. ábrán már ismertetett .12. mívesen megmunkált alkotás. 7. Készítette: Takács Zoltán 154 .22. Rácsrészietet ábrázol a 7.7. ábra. Ablakrácstanulmányt mutat a 7.hasítással készült . ábrán látható. 2003 keresztező elemek bújtatással történő kapcsolata. de mégis plaszti­ kus rajzolatot. Belső téri korlát.21.

Miskolc. Készítette: Seregi György. ábra.7.23. 1998 155 . Kovácsoltvas előtető és lépcsőkorlát.

Készítette: Molnár József 7. Lépcsőkorlát végkialakítása.7.25. ábra. vízszintes térelválasztó korlát.24. Készítette: Molnár Péter 156 . ábra. Beltéri.

ábra.26. 1997 157 . Beltéri lépcsőkorlát. Készítette: Seregi György.7.

ábra. ábra. Készítette: Fülöp Tibor 158 . magánház.28. ábra.7. Rácsrészlet. Készítette: Seregi György 7. Készítette: Seregi György 7. Mosonmagyaróvár. Ablakrács.30.29. Ablakrács. tanulmány.

Készítette: Seregi György. Fülöp Tibor alkotása 7.32. Kilincs. ábra.2.7.33. Egyéb alkotások 7. Kovácsoltvas kereszt a ciszterci nővérek kismarosi monostorán. 1998 159 . ábra.

ábra). a kan­ dallóajtók. kü­ lönféle feliratokat. A kóvácsművesség év­ ezredes hagyományait ápol­ ják azok a mesterek. ábrán látható lánc.Az építészethez kapcsoló­ dóan kovácsoltvasból ké­ szítenek kandelábereket. amelyen szinte tanulmányozni lehet a kovácsolás alapművelete­ it. indás le­ vélfüzérekkel oldotta meg a felület kitöltését. megtörve a gyári munka egyhangú­ ságát. ahol a mester magyaros motívumokkal.33.37. a kandallókészletek. ipari jellegét.34. A kilincsek egyszerű. ábra). díszkutakat.34. Ilyen a „Láncszemek" c. Modern megfogalmazá­ sú alkotás ebben a témakör­ ben a 7. ábra. de célszerű for­ mákká egyszerűsödnek (7. cégéreket.32.31-7. A napjainkban készí­ tett kovácsoltvas bútorok 7. ábrán.35.36 a-d ábra). Kandallóajtó látható a 7. szűkszavú­ ak. akik a láncokat kézi megmunká­ lással készítik el. A 7. külső udvari és bejárati lámpa­ testeket. A berendezési tárgyak között említhetők a gyer­ tyatartók (7. ábrán látható kereszt is ezt a formavilágot testesíti meg. Ezek az alkotások a túldíszített barokkos megfogalmazás helyett összefogottak. anyagszerűek és lé­ nyegre törőek. A fekete kovácsoltvas kereszt a fehér terméskőből készült templomtorony te­ tején erős kontrasztjával hangsúlyossá válik. Pillér György alkotása 160 . munka (7. Gyertyatartó.

Lánc. Kovács László Putu alkotása 161 .37.asras 7.36. Kandallóajtó. 1980 \ 7. Takács István alkotása 7. ábra. „Láncszemek".35. Kovács József alkotása. ábra.

belső térelválasztó rácsok ko­ vácsoltvasból igen széles választékban.38.'4á jgl s ' -"ifi 7 !§?!# ü B í • • » • .38. Kovácsoltvas ágy. 7. amelynél a szecessziós stílusjegyek a jel­ lemzőek és egy széket. Kovácsoltvas szék. művészi és tömeggyártásra jellemző gépi kivitelben. áöra. Készítette: Molnár József 7. Ez utóbbiak melegmegmunká­ lás nélkül.39. ábra). állólámpák. Ki-ki ízlése. az egyszerűség dominál (7. Készítette: Seregi György. falikarok. 162 . ábra.39. belsőépítészeti elkép­ zelése szerint rendezheti be lakását. 2002 közül bemutatunk egy ágyat (7. ábra). ahol az anyagsze­ rűség. amit már nem tekinthetünk kovácsművességnek. Vannak továbbá csillárok. sokszor beton gömbvasból ké­ szülnek.

3. ábra.7. A kovács szobra Hávard Bergland könyvében 163 . Aplasztika műfaja a kovácsoltvas-művességben 7.40.

„Lófej".7. Készítette: Seregi György. ábra. 1997 7. „Párduc".42. ábra.41. 2003 164 . Készítette: Helfstyn.

ha kisebb kalapáccsal is . Itt a teljesség igénye nélkül. vésésével. kezében a nagyka­ lapáccsal. A mai kovácsok is szívesen próbára teszik adottsága­ ikat a kisplasztika területén. hogy tűzi kovácsolással is lehet kifejező. 165 . 1. saját örö­ mükre és mindnyájunk csodálatára. Pedig a kivételes képességűek . ábra. esetenként képzőmű­ vészeti színvonalra emelkedő alkotást létrehozni. alkotás (mérete kb. kisplasztikái alkotá­ sokat kovácsolással. rangsorolása nem jelen könyv szerzőinek feladata. „Termés" c.40. hogy miként tudná megalkotni az alábbiakban bemutatott kisplasztikákat. Nehezen képzelhető el a 7. Készítette: Fülöp Tibor 7. „Kezedbe tettük sorsunkat" c.44. Ezek művészi értékének méltatása.7.2 m). csak néhány alkotást felvillantva bemutatjuk. Készítette: Seregi György. glavírozásával finomították műveiket. lényegre törő. ábrán látható kovácsmesterről. Itt sokszor a durva kovácsolás után a vas faragásával. 1955 A korábbi történeti korszakokban is készítettek a mesterek szobrokat.43.megteszik. kisplasztika (24 cm). ábra.

ábra). Táncsics Könyvkiadó. Schlidler . Budapest. A lemezből kovácsolt palást összefogja a szolid magabiztos­ ságot sugárzó női alakot (7. 2000. Műszaki Könyvkiadó. 2000. Újkor) Tankönyvkiadó. 1967. Schuler Verlagsgesellschaft mbH. művet jellegzetes kovácsolási technológiával készítette alkotója. Budapest.. Körmendi Galéria. Ilyen a „Pár­ duc" c. 1975. 1995.2 m magas. A „Termés" c. kalapácsok. [12] Fritz Kühn . 1984. Julier: Schmiedeeisen. A rúdanyagból és lemezből kovácsolt alkotásnál a farokban végződő gerinc hullámzása kelti életre ezt a jellemző mozgást. 1982. 1979. Seregi György: Iparművészet 1100 fokon. Terc Kiadó. kisplaszti­ ka. Linz/Donau. Budapest. 1997. a „ Magyarok Nagyasszonyát" ábrá­ zolja koronával a kezében. Budapest. [4].M. Gittertore. Helikon Kiadó. alkotás Máriát. A szim­ bolikus növény termését többszöri hasítással és hajlítással kialakított acél védőabroncsok védik. Műszaki Könyvkiadó.Kedvenc témaköre ezeknek az alkotásoknak az állatfigurák ábrázolása. AS 2000 Norskog. Budapest. Budapest. kiadás.. [3] Lázár Antal: Munkahelyek építészete. [14] Pereházy Károly: Kovács József. [ 19] Hoppal Mihály: Sámánok. Irodalom Seregi György — ifj.. 1990. ábrán lévő „Lófej" c. A 4. Budapest.Terény Aladár: Kovácsológépek. 1999.. 2002. Coleman. Budapest. 1967. [20] Henri Fociilon: A nyugati művészet. Budapest. Magyar Iparművészet.: Lőrinczi Zsuzsa. 1994. [18] Pereházy Károly: Az európai kovácsoltvas-művesség története. [7] Kunst der Gestaltung bei Fritz Kühn. Műszaki Könyvkiadó.b.. [9] Pallai Sándor: Fémdíszmű. [4] Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás. 2002. [21] Szentkirályi Zoltán: Barokk (Az építészet története. Műszaki Könyvkiadó.. Budapest. Verlag KG Lübeck. 1976. Rozsdamentes acélból készült kovácsolással a 7. 1977. [6] Hávard Bergland: Kunsten á (Teknikk og tradisjon) smi. 6 B Építész Bt. [23] Fridolin Wolf: Kunstschiedepraxis. [8] Hegesztőgépek. 1973. [17] Pereházy Károly: Stílus és technika a kovácsoltvas-művességben. amelyet az élénk szem és a jellegzetesen hátravetett fül kelt életre. Budapest. Budapest. Gyldendal Norks Forlag. Wimmer. Építészeti részletek. 1967 by Verlag Stahleisen m. ábra). [1] ..42. [25] O. Budapest. Budapest. [2] Latinak István: Kovácsolás. 1971.43.és Könyvkiadó Kft. 1963. Di Michiel: Gittertüren. Budapest. A felső figurális rész 1. [ 13] Pereházy Károly: A kovácsoltvas-művességről. [22] Budapest. amelynél a nagymacska lopakodó mozgása jól érzékelhető (7. B+V Lap. 1974. Budapest. munka. [6] irodalom felhasználásával készültek. Lelkek és jelképek. Düsseldorf.E.und Zeitschriffen-Verlag Kg. A tátott szájból szinte hallható kétségbeesett nyerítés fokozza a szemlélőjében keletkező élmény hatását.41. 1994/1. Seregi György: Acél épületszerkezetek. Buch. Öntödei Múzeumi Füzetek 6. lyukasztásokkal díszített kovácsoltvas oszlopon nyugszik (7. Gyorsjelentés Kiadó. Verlag J. C. 1986. L. fejezet rajzos ábrái a [2]. Kastner: Schmiedehandwcrk im Barock. '[10] Orgován László: Felületvédelmi zsebkönyv. 2. Szerk. Műszaki Könyvkiadó. [5] Kurucz Imre . Gondolat. [\5]Dr. München. Műszaki Könyvkiadó. ábra). [24] J. Lübeck. [\6] Ernyei Gyula: Seregi György kovács. Ennél a fej csontvázából és izomzatából épül fel az alkotás. A „Kezedbe tettük sorsunkat"c.H.44. [1 1] Bieber Károly: Kováesművészet. Kovácsolás a mai Magyarországon. ESAB Kft. Képzőművészeti Kiadó.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->